Skip to main content

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

See other formats 


WMi0m^ÉM 


'-mw 


m 


(míMi] 


fff^  f #y^,^gy/my.^.*p,m#.M.mM.#-#^ 


''^''^^{''^■^{■'''"''xo/y^^ 


Presented  to  the 

LIBRARIES  ofthe 

UNIVERSITY  OF  TORONTO 

by 

George  Bisztray 


RÉVAI 


NAGY  LEXIKONA 


ütXnnyomás  és  fordítás  tilos 


RÉVAI 

NAGY  LEXIKONA 


AZ  ISMERETEK  ENCIKLOPÉDIÁJA 


X.  KÖTET 

Herold— Jób 


A  SZÖVEGBEN 216  ÁBRA;  KÜLÖN  MELLÉKLETÜL 
4  SZÖVEGMBLLÉKLET  ÉS  34  KÉP,  EZEK  KÖZT  2  SZÍN- 
NYOMAT, 6  MŰVÉSZETI  REPRODUKCIÓ  ÉS  5  TÉRKÉP 


BUDAPEST 

RÉVAI  TESTVÉREK  IRODALMI  INTÉZET  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
1914 


A    SZÖVEGET    VALAMENNYI    SZÍNES  ÉS  FEKETE  MŰMELLÉKLETTEL 
NYOMTA  A  PALLAS  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG  NYOMDÁJA    BUDAPESTEN 


H. 


Herold.  1.  André  Ferdinánd,  francia  költő, 
H.  2.  unokája,  szül.  Parisban  1864  febr.  24.  Ke- 
leti nyelveket  tanult  s  főleg  paleográfiával  fog- 
lalkozott. Mint  íi'ó  legjelesebb  a  Ura  terén.  Mo- 
dern érzéseit  kifogástalan  formákba  önti ;  a  szo- 
nett egyik  leghivatottabb  mívelője;  a  csendes 
érzelmek  dalosa.  Verskötetei :  Les  péans  et  les 
thrénes  (1890);  Chevaleriessentimentales(1893); 
Interméde  pastoral  (1896) ;  Au  hasard  des  chemins 
(1900).  Drámai  költeményei:  L'exil  de  Harini 
(1888);  Lajoiede  Maguelonne(1891);  La  légende 
de  sainte  Liberata  (1893,  első,  epikai  kidolgozása 
1889) ;  Flóriánt  et  Persigant  (1894) ;  Le  victorieux 
(1896);  ez  utóbbi  négy  együttesen  is  megjelent 
Iraages  tendreset  merveilleuse8(  1897)  címen.  Egy 
kis  vígjátékot  is  írt :  Une  jeune  femme  bien  gardée 
(1900),  végül  sokat  fordított,  franciáknál  ritka 
költői  készséggel,  szanszkritból  (Kalidasa,  Civa- 
dása).  görögből  (Aischylos,  Buripides)  és  németből 
(G.  Hauptmann).  V.  ö.  Remy  de  Gourmont,  Le 
iivre  des  masques  (Paris  1896). 

2.  H.,  Louis  Joseph  Ferdinánd,  francia 
operakomponista,  szül.  1791  jan.  28.  Parisban, 
megh.  u.  0.  1833  jan.  19.  Fétis,  Adam,  Catel  ós 
Méhul  voltak  mesterei.  1812-ben  megnyerte  a  ró- 
mai díjat.  Parisban  eleinte  az  olasz  operánál,  ké- 
sőbb a  Nagy  Operánál  mint  korrepetitor  és  kar- 
igazgató működött.  Mind  a  két  színpadon  sok  da- 
rabja nagy  sikert  aratott.  Legnevezetesebb  mű- 
vei, amelyek  ma  is  előadatnak :  Zampa  (Opera 
Comique  1831)  és  a  Le  pré  aux  clercs  (Opera  Co- 
mique  1832, 1871-ben  ezredik  előadását  érte  meg). 
Kilenc  zeneszerző :  Auber,  Ballon,  Berton,  Blan- 
gini,  Boildieu,  Carafa,  Chembini,  Paer  és  H.  ír- 
ták a  Marquise  de  Brinvilliers  c.  dalművet.  Lu- 
dovic  c.  hátrahagyott  operáját  Halévy  fejezte  be, 
V.  ö.  Jouvin  B.,  H.  (1868)  és  Pougin  A.,  H.  (1906). 

Heroldalakok  v.  mesteralakok.  így  nevezik 
azon  címeralakokat,  melyek  a  címerpajzsnak  kü- 
lönböző, rendesen  rajzolt  vonalak  által  határolt  szí- 
nekre történt  felosztása  által  származnak.  A  vona- 
lak, melyek  ez  osztást  eszközlik  s  melyek  egyene- 
sek V.  görbék  lehetnek,  a  pajzs  szélóig  terjednek, 
tehát  az  egész  pajzsot  v.  mezőt  felosztják.  A  H.-at 
a  régibb  heraldika  két  részre  osztotta,  ú.  m.  osztá- 
lyok, melyeknél  mindegyik  szín  egyenlő  nagy- 
ságú tért  foglal  el,  és  tulaj donképeni  H.,  melyek- 
nél az  egyik  szín  nagyobb  tért  foglal  el,  mint  a 
másik,  tehát  a  kisebbik  térfogatú  szín  mintegy  a 
másik  által  körülfogva  tűnik  fel.  Ámde  ezen  fel- 
osztást az  újabb  heraldika  nem  követi.  Az  osztó- 

Révai  Non  Letoikona.  X.  köt. 


vonalak  vagy  egyenesen  szelik  át  a  pajzsot,  egyik 
szélétől  a  másikig,  vagy  eltérnek  az  egyenes 
iránytól  és  megtörve,  görbén  stb.  szelik  át  a 
pajzsot.  Ehhez  képest  a  H.  száma,  lehetne  mon- 
dani, végtelen,  mert  az  osztóvonalak  különböző 
kombinációi  vagy  elhelyezése  különböző  alako 


kat  teremt.  Ezeket  azonban  mind  felsorolni  lehe- 
tetlen s  azért  csak  a  legfőbb  alakokat  ismertet- 
jük. A  pajzs:  1.  hasított,  ha  függőleges  vonal 
szeli  át  (1.  ábra) ;  2.  osztott,  ha  vízszintes  az  át- 
szelés  (2.  ábra) ;  3.  jobbharánt  osztott  (3.  ábra), 
V.  balJiaránt  osztott,  ha  az  osztás  balról  jobbra 
halad ;  4.  négyeit,  ha  függőlegesen  és  vízszintesen 


van  osztva  ('4.  ábra).  A  pajzsot  párhuzamos  vona- 
lak többszörösen  is  feloszthatják ;  ha  az  így  szár- 
mazott mezők  teljesen  egyenlő  nagyok,  akkor  a 
pajzs  többszörösen  hasított,  ha  azonban  a  középső 
mező  a  pajzsnak  csak  */^  részét  foglalja  el,  akkor 
5.  előáll  a  cölöp  (5.  ábra) ;  vízszintes  vonalak 
hasonló  módon  6.  a  pólyát  alkotják  (6.  ábra) ;  ha 


Ili 

1  i 

II 

iiil 

■l 

Jitl 

a  vonalak  ferdén  mennek,  előáll  7.  a  Jiarántpó- 
lya,  mely  lehet  jobbharánt  pólya  (7.  ábra),  vagy 
balharánt  pólya.  E  hét  alakot  nevezte  a  régibb 
heraldika  per  eminentiam  szekcióknak,  a  többie- 
ket a  tulaj  donképeni  H.-hoz  (Ehreustücke)  sorozta, 
melyeki-ől  azt  tanította,  hogy  előállanak  akkor  is, 
ha  egy  vonal  a  pajzsot  két,  egyenlőtlen  nagysága 


Heroldhivatal 


—     2 


Herondas 


mezőre  osztja.  Ilyeneknek  tekintette  a  pajzsföt, 
mely  származott,  ha  egy  vízszintes  vonal  a  pajzs 
felső  Vs  részét  osztotta  el ;  ellenkező  esetben,  ha 
az  alsó  Vs  részt,  pajzslábnak  nevezte  (8.  ábra). 
A  harántvonalak  kombinációja  adja  az  éket  (9. 
ábra),  a  harántpólyáké  az  ékpőlyát  (10.  ábra), 
a  két  utóbbi  vegyülete  a  rudat  (11.  ábra).  Ha  a 
függőleges,  vízszintes  és  haránt  osztóvonalakat 
kombináljuk,  csak  egyféle  alak  származik ;  ennek 
főbbjei:  sakkozott  (12.  ábra),  rutázott  v.  csűr- 


lözött  (13.  ábra),  küllöszerüleg  osztott  (14. 
ábra).  Tört  vonalak  alkalmazása  mellett  szintén 
egész  sereg  alakot  nyerünk,  ilyenek:  ormózoÜ 
(15.  ábra),  hegyezett  (16.  ábra),  a  vaskalap 
(17.  áhra)  és  felhőzött  (18.  ábra).  A  két  utóbbit  a 
prémek  ábrázolásánál  használják.  Mindezek  szá- 
mos válfajban  is  előfordulnak,  pl.  lépcsőzött  (19. 
ábra),  hullámzott  (20.  áhra).  Heroldalak  a  szarufa 
(chevron)  is,  amely  a  Szt.  András-keresztnek  hegy- 


ben végződő  fele.  A  H.-hoz  számítják  némelyek, 
de  hibásan,  az  ú.  n.  töréseket  is  (1.  Törés).  V.  ö. 
Sacken  heraldikáját,  hol  nem  kevesebb  mint  88 
különféle  heroldalak  található  és  Bárczay  Oszkár 
müvét :  A  heraldika  kézikönyve  (Budapest  1897). 

Heroldhivatal,  némely  országban  a  nemesi, 
főleg  rangemeléseknél  fölmerült  ügyek  elintézé- 
sével megbízott  hivatal,  így  pl.  Poroszországban.  A 
porosz  H.  a  királyi  ház  minisztériuma  alá  van  ren- 
delve s  mai  szervezetét  1855.  nyerte ;  vezetése  a 
heraldikai  tudomány  szabályai  szerint  történik. 
A  hivatal  referáló  tanácsosának  címe  heroldmes- 
ter. A  bajor  birodalmi  H.  1808.  alakult,  feladata 
a  nemesi  anyakönyvek  vezetése,  a  királyi  ház 
minisztériumának  egyik  hivatalnoka  vezeti,  ki- 
nek címe  birodalmi  herold.  Oroszországban  a  sze- 
nátus egy  osztályát  illeti  meg  a  H.  cím ;  egyik 
hivatalnoka,  ki  a  ceremoniálékkal  foglalkozik, 
heroldmester  címet  visel.  Poroszországban  1706. 
I.  Frigyes  király  alapított  egy  fő  H.-t,  mely  azon- 
ban halála  után  megszűnt.  De  1855.  a  királyi 
ház  minisztériuma  alá  rendelt  H.  újból  életbe- 
lépett, jóllehet  a  nemesi  anyakönyvek  intézménye 
Poroszországban  még  máig  sincs  bevezetve. 
Szászországban,  hol  a  nemesek  nyilvántartása  és 
a  nemességi  ügyek  intézése  az  1902.  évi  szept. 
lií-iki  törvénnyel  szabályoztatott,  a  H.  helyét  a 
belügyminisztérium  pótolja. 

Herold-költészet  v.  címer-költészet,  a  német 
költészetnek  a  XIII.  sz,  vége  óta  igen  elterjedt 
faja,  melynek  művelői  első  sorban  a  lovagi  játé- 


kokban szereplő  egyének  fegyverzetét,  de  különö- 
sen címereiket,  rendszerint  a  birtokosok  érdemei- 
nek túlzó  dicsőítésével,  verses  alakban  leírták, 
Hyen  költeményt  már  a  virágzás  korának  egyik 
tehetséges  epikusa,  Konrád  von  Würzburg  is  írt : 
Das  Tumier  von  Nantes  (1257  körül).  E  költészet 
leghíresebb  és  aránylag  leghivatottabb  kép  viselöj  e 
Péter  Suchenwirt.  Ide  tartoznak  Rosenplüt  Hans 
mesterdalnoknak  allegóriái  címer-beszédei  is. 

Herománia,  a  hőskor  iránt  való  rajongás. 

Heron  (Rero),  1.  Alexandriai  v.  az  öregebb  H., 
matematikus  és  fizikus,  a  Kr.  e.  II.  sz.  vége  felé 
élt.  Ktesibios  tanítványa  volt  és  sok  fizikai  és  geo- 
metriai munkát  írt,  melyek  részben  csonkán  és 
átdolgozva  maradtak  fönn.  A  geometriai  ira- 
tok, melyeket  Hultsch  adott  ki  ezen  a  címen: 
Heronis  Alexandrini  geometricorum  et  stereo- 
metricorum  reliquiae  (Berlin  1864),  eredetileg 
valószínűleg  nagy  geodéziai  munkát  alkottak. 
A  dioptráról  (egy  theodolith-szerű  műszerről)  írt 
értekezés  magában  foglalja  a  háromszög  terüle- 
tének képletét,  kifejezve  a  három  oldal  által. 
Mechanikai  munkájából  csak  töredékek  vannak 
meg.  Jellemző,  hogy  a  teóriát  mindig  a  közön- 
séges életben  használható  eszközökre  iparkodik 
alkalmazni.  H.-t  sok  mechanikai  eszköz  feltaláló- 
jának tartják.  Pneumatika  című  munkájában  78 
különböző  készüléket  ír  le,  melyeket  melegített 
levegő  vagy  gőz  hajt.  Ezek  közül  legnevezetesebb 
az  eolipüa  (1.  o.).  Neki  tulajdonítják  a  Heron-féle 
kút  feltalálását  is.  Az  ú.  n.  Heron-labda  nem  az 
ő  találmánya.  H.  optikai  munkákat  is  írt.  Nézete 
szerint  a  fénysugár  a  szemből  ered  és  azért  egye- 
nes, mert  hajított  test  módjára  a  legrövidebb  úton 
igyekszik  célt  érni ;  sebessége  végtelen.  H.  ismerte 
a  fényvisszaverődés  törvényét.  Több  fénytani 
eszközt  is  készített,  mint  pl.  a  torzító-  és  varázs- 
tükröt. H.-nak  a  gőz  és  melegített  levegő  nyomá- 
sáról és  feszültségéről  egészen  helyes  nézete  volt. 
V.  ö.  Martin,  Recherches  sur  la  vie  et  les  ouvra- 
ges  d'Héron  d'Alexandríe  (1854) ;  továbbá  Cantor, 
Vorlesungen  über  Gesehichte  der  Mathematüc 
(Leipzig  1880) ;  Heller,  Gesehichte  d.  Physik  (I. 
köt.,  Stuttgart  1882)  és  Cárra  de  Vaux,  Les  méca- 
niques  ou  l'élévateur  de  H.  (Paris  1894). 

2.  H.,  a  fiatalabb,  görög  matematikus,  ki  való- 
színűleg Heraklius  császár  korában  610.  és  641. 
körül  Kr.  u.  ólt.  Életéről  egyebet  nem  tudunk. 
Neki  tulajdonítják  a  következő  műveket:  De 
machinis  bellicisésGeodaesia,  mindkettőt  Barozzi 
adta  ki  1572.  Velencében. 

Herondas  v.  Herodas,  görög  költő,  a  Kr.  e.  3. 
sz.-ból  Kosz  szigetéről.  Alig  tudott  róla  a  világ 
valamit,  míg  1890.  egy  Egyiptomban  történt  sze- 
rencsés lelet  7  csaknem  teljesen  ép  és  2  töredékes 
darabját  (700  vers)  napfényre  nem  hozta.  Ezek  a 
choliambusban  (1.  o.),  keverék  ión  nyelvjárásban 
irt  ú.  n.  mimiambusok  nagyon  érdekes,  verísztikus 
pillanatnyi  fölvételek  az  akkori  kisvárosi  életből, 
perverzitásig  menő  erős  érzékiséggel.  Műveltség- 
történeti szempontból  rendkívül  jellemzők.  Érde- 
kes alakjai  az  ütloges  iskolamester,  a  ledér  titko- 
kat tárgyaló  barátnők,  a  fiatal  szalmaözvegyet 
csábítgató  asszony,  a  féltékeny  úrnő,  a  nők  az 
élelmes  varga  boltjában,  az  Asklepios-szentély 
műkincseit  bámuló  hölgyek  stb.  Kiadta  Bücheler 


I 


Héron  de  Villefosse 


3     — 


Herö 


(Bonn  1892);  Crusius  (Leipzig  1892),  ki  le  is  for- 
dította németre  (Göttingen  1898),-  valamint  Mek- 
ler  (Wien  1894).  V.  ö.  Crusius,  Untersuchm]gen 
zu  den  Mimiamben  des  H.  (Leipzig  1892) ;  Hauler, 
Über  Sophron,  Theokrit  und  H.  (Wien  1894). 

Héron  de  Villefosse,  Antoine,  francia  archeo- 
lógus, a  Louvre  görög  és  római  régiségtárának 
öre,  az  École  pratique  des  Hautes-Études  tanára, 
szül.  1845  dec.  8.  Főművei:  Rapport  sur  une 
mission  archéologique  en  Algérie  (1875) ;  Cachets 
d'oculistes  romains  (1882) ;  Inscriptions  romaines 
de  Fréjus  (1885) ;  Le  trésor  de  Boscoreale  (1899) ; 
L'argenterie  et  les  bijoux  d'or  du  trésor  de  Bos- 
coreale au  Louvre  (1903);  Les  sarcophages  peints 
trouvés  h  Carthage  (1905).  Számos  értekezést  Irt 
a  francia  szaklapokba. 

Heronit,  a  tinguaitekkel  rokon  telérközet; 
elegyrészei :  földpát,  egirin  és  sok  analcim ;  rozs- 
dától rendesen  barnára  színezett.  A  Laké  Superior 
É.-i  partján  fordul  elö. 

Heron  kútja,  két,  egymás  fölött  elhelyezett  lég- 
záró edényből  áll.  A  felső  edény  tetején  tál  vagy 
medence  van  elhelyezve,  melyből  cső  nyúlik  az 
alsó  edénynek  majdnem  fenekéig.  Az  ezen  csövön 
lefolyó  vlz  nyomást  gyakorol  az  alsó  edény  leve- 
gőjére, mely  ennek  következtében  egy  másik 
csövön  a  felső  edénybe  szorul.  Ez  a  másik  cső  az 
alsó  edény  tetejétől  majdnem  a  felső  edény  tete- 
jéig ér.  A  felső  edény  nem  egyéb,  mint  Heron- 
labda.  Emiek  tetején  át  egy  felül  szűk  eső  nyúlik 
légzárólag  az  edénybe,  majdnem  a  fenekéig.  Ha 
most  a  felső  tálból  lefolyó  víz  az  alsó  edény  leve- 
gőjét sűríti,  ez  a  második  csövön  a  felső  edénybe 
jut,  ott  a  levegőt  szintén  sűríti  s  így  az  ott  levő 
vizet  a  csövön  kihajtja.  Kísérlet  előtt  a  felső 
edénybe  viz  teendő. 

Heron-labda,  erősfalu  edény,  mely  részben  víz- 
zel van  megtöltve  s  melybe  mindkét  végén  nyílt, 
a  víz  alá  merülő  cső  van  légzárólag  illesztve.  Ha 
az  edénybeli  víz  fölött  levő  levegő  nyomása  na- 
gyobb, mint  a  külső  levegőé,  a  víz  a  csövön  át 
felnyomul  és  mint  többé-kevésbbé  erőteljes  víz- 
sugár hagyja  el  a  felső  szűk  nyílást. 

Heroologia  (gör.),  a  hősökről  szóló  tudomány. 

Heroon  (gör.),  a  görögöknél  valamely,  holta  után 
hérosz  gyanánt  tisztelt  egyén  síremléke  kis  temp- 
lom alakjában,  többnyire  epitafiummal  ellátott 
áldozó-oltárral. 

Heroopolis  (Heroonpolis),  ókori  város  Egyip- 
tomban, ott  ahol  a  Trajanus  csatornája  az  Arab- 
tengernek  egy  róla  elnevezett  öblébe  (Smus 
Heroopolitanus,  ma  Suez-öböl)  torkolt.  Itt  volt  a 
keletről  érkező  karavánoknak  gyülekező  helye  s 
a  Tifon-tisztoletnek  föfőpontja.  B  város  környékén 
volt  a  hagyomány  szerint  Gosen  földje,  melyen 
József  utódai  közel  400  évig  laktak.  A  csatornát 
még  II.  Ramesszu  (1348—1280)  kezdte,  de  gyorsan 
eliszaposodván,  sokan  fáradoztak  rendezésével: 
Necho,  Dárius,  I.  és  11.  Ptolemaios  és  utoljára  Traja- 
nus. H.  romjai  a  mai  Abu-Keseb  mellett  látszanak. 

Herophile,  1.  Sibyllák. 

Herophilos,  Hippokrates  után  a  régi  kor  leg- 
híresebb orvosa,  szül.  Kr.  e.  a  IV.  sz.  végén  Kalke- 
donban  (Bitinia).  Erasistratosszal  H.  volt  az  első, 
ki  a  boncolástant  emberi  hullákon  tanulmányozta ; 
ö  fedezte  fel,  hogy  az  idegek  az  érzés  szervei ;  ő 


vizsgálta  meg  először  az  agyvelőt,  annak  véredó- 
nyeit,  melyeknek  csomópontját  utána  nevezték 
el  atorcular  Herophili»-nek.  ó  írta  le  először  az 
agyburkokat,  a  szem  rétegeit,  a  bólcsatornát,  a 
férfl-nemiszer veket  és  sok  mást.  Számos  művé- 
ből csak  néhány  töredék  maradt  ránk.  Ami  keve- 
set róla  tudunk,  csak  az,  amit  Galenus  és  Celsus 
róla  írnak. 

Heros  (állat),  1.  ChmicMto. 

Heros  eponymos  (gör.)  a.  m.  névadó  ős, 
1.  Héroszok. 

Herostratos,  ephesosi  ember,  ki  attól  a  vágytál 
sarkalva,  hogy  nevét  valamely  hallatlan  tettel 
megörökítse,  Kr.  e.  356.  (épp  Nagy  Sándor  szüle- 
tése éjjelén)  felgyújtotta  az  ephesosi  Artemisnek 
gyönyörű  templomát.  Honfitársainak  határozata, 
hogy  nevét  a  feledésnek  adják  át,  nem  vált  be, 
mert  ma  is  H.-i  tettnek  neveznek  minden,  a  köz- 
ügy rovására  elkövetett  cselekvónyt. 

Héroszok  (gör.),  a  régi  görög  világban  azok  a 
vallási  tiszteletben  részesült  ősök,  kiktől  valamely 
nemzetség  v.  város  magát  származtatta.  Minden 
városnak  vagy  vidéknek  megvolt  a  maga  héro- 
sza, kinek  emlékét  valamely  régi  építmény  őrizte, 
melyet  a  hérosz  síi'jának  (heroon)  tekintettek.  A 
H.  épp  úgy  segítő  v.  ártó  hatalmak,  mint  az  iste- 
nek, ezért  időnként  áldozatokat  is  mutattak  be 
nekik,  csakhogy  hatáskörük  csak  arra  az  illető 
vidékre  korlátozódott.  Minthogy  a  néphit  szerint 
az  említett  sírokban,  amilyeneket  Mykenaeben  ós 
egyebütt  újabban  az  ásatások  napfényre  juttattak, 
a  H.  nem  holtan  feküsznek,  hanem  földi  életüket 
folytatják,  a  legtöbb  helyen  e  hérosz-sírok  jósló- 
helyek voltak,  amennyiben  a  jövendőre  kíváncsi 
hívők  az  éjszakát  ott  töltötték  s  a  hérosz  álmuk- 
ban tudtukra  adta  a  jövőt.  Betegek  viszont  ál- 
mukban megtudták  a  hérosztól,  hogy  mitől  gyó- 
gyulhatnak meg  (v.  ö.  incubatio).  Ezekről  a  H.-ról 
a  népképzelet  mondákat  szőtt,  melyeket  azután 
az  epikus  és  drámai  költészet  a  maga  tárgyaivá 
tett  s  művészileg  kialakított.  Mindazok  a  hősi 
cselekedetek,  melyeket  a  görög  költészet  a  trójai 
háborúról,  a  Labdakidákról,  az  Atreidákról  stb. 
regélt,  a  H.  kultuszából  eredt.  A  monda  a  H.  csa- 
ládfáját is  megalkotta  s  többnyire  azt  mesélte 
róluk,  hogy  isteneknek  földi  nőkkel  való  szerelmi 
viszonyából  származtak,  vagyis  félistenek.  Igen 
gyakori  volt  az  az  eset  is,  hogy  valamely  foglal- 
kozási osztály,  rend  vagy  egyesület  a  maga  ere- 
detének ösi  voltát  igazolni  akarva,  mindennemű 
tényleges  kultusz  nélkül  valamely  őst  komponált 
magának,  mint  alapító  héroszt  (ilyen  a  művészek 
őse  Daidalos,  az  ősi  költő  Musaios  stb.).  Végül 
valamely  város,  kerület  v.  törzs  nevének  meg- 
okolásaképen  gyakran  kerültek  forgalomba  ú.  n. 
heros  eponymos-ók.  (a.  m.  névadó  H.)  nevei,  pl. 
Byzas  a  Byzantion  város  nevének.  Ion  az  ión 
törzs  nevének  magyarázatául.  A  női  H.  at  heroi- 
náknak  nevezték.  A  H.-at  többnyire  fegyveresen 
ábrázolták,  jelvényük  a  kígyó  (minthogy  a  föld 
belsejében  tartózkodnak)  s  többnyire  lakomáznak 
(boldog  életet  élnek,  akárcsak  az  istenek). 

Herö  (Herrö),  Tromsö  norvég  tartományhoz 
tartozó  két  sziget,  Bodötől  83  km.-nyire.  Az  É.-i- 
nak  területe  600  ha.,  130  lak. ;  a  D.-ié  730  ha., 
180  lak. 


Herpályi 


4     — 


Herrera 


Herpályi,  hajdan  falu,  most  puszta  Berettyó- 
líjfalu  szomszédságában,  tőle  K.-re  (Bihar).  Ne- 
vezetessé teszi  a  hajdan  itt  ópitett  kéttornyú 
hatalmas  román  stilusu  egyház.  Ennek  tornyai 
közül  a  D.-i  ma  is  jó  részben  fennáll  (v.  ö.  Bu- 
nyitay,  A  váradi  püspökség  története,  2.  köt., 
362—366.,  tévedésből  összekötve  a  «de  curu» 
apátsággal).  Az  É.-i  torony  alapfalait  nemrég  ás- 
ták ki.  Ez  a  legfőbb  bizonyítéka  annak,  hogy 
itt  hajdan  apátság  állott.  Az  apátság  épületétől 
nem  messzire,  tőle  É.-ra  találták  1858.  a  Magyar 
Nemzeti  Múzeum  tulajdonában  levő  HA  pajzs- 
dudort.  H.  falu  1660—98  közt  pusztult  el. 

Herpenyö,  patak,  1.  Rába. 

Herpes  (gör.),  ősi  kifejezés  a  bőrgyógyászat- 
ban, mely  alatt  a  régi  orvosok  sok  különböző  beteg- 
séget értettek,  mlg  ma  legalább  annyiban  szű- 
kebbre van  e  fogalom  szorítva,  hogy  kisebb,  ki- 
pirult és  beszüremkedett  alapon  ülő  hólyagcso- 
portokat  értünk  alatta,  melyek  különböző  okokból 
(arzónmórgezés,  gombás  fertőzés,  idegbetegsóg, 
stb.)  léphetnek  fel  (1.  Zoster,  Trichophytia).  Igen 
közönséges  pl.  a  jff.  labiális,  lencsónyi  felüle- 
ten a  száj  körül  fellépő  hólyagos  kiütés  gyomor- 
bajoknál, lázaknál,  fertőzéseknél  stb.  ugyanilyen 
a  nemi  szerveken  is  gyakori  menstruációnál,  kan- 
kónál,  sérülések  után,  stb.  Néha  gyakran  vissza- 
tér :  évekig  recidiválhat  és  apró,  jelentéktelen, 
de  mégis  lájdalmas  sebecskéivel  fertőzések  kapu- 
jául szolgálhat.  Más,  szembeötlő  faja  a  H.  zos- 
ter (1.  Zoster).  Vannak  herpetiform  kiütések 
is,  melyek  többó-kevósbbé  hasonlítanak  a  H.-hez, 
mert  szintén  lobos  alapon  keletkezett  hólyagok- 
ból  állanak.  —  H.  tonsurans,  1.  Trichophytia. 

Herpestes  (áiiat),  1.  Ihneumon. 

Herpetologia,  a  Csúszómászókkal  (Reptilia) 
foglalkozó  tudomány  neve.  —  Herpetologus,  her- 
petologiával  foglalkozó  tudós. 

Herpin  (ejted :  erpeS),  Luce,  Perey  Lucien  ál- 
néven ismert  francia  írónő,  szül.  Genf  mellett 
Carougeban  1832.  Atyja  H.  Théodore  orvos  volt 
(megh.  1865.),  aki  az  epilepsziáról  és  az  idegbe- 
tegsógről  Írott  munkájával  díjat  nyervén,  család- 
jával 1856.  Parisba  költözött.  H.  Luce  Maugras 
Gastonnal  együtt  1879.  adta  ki  L'abbó  Gaíiani 
et  sa  correspondanee  című  első  müvét.  Ezt  követ- 
ték a  XVIII.  és  a  XIX.  század  szellemi  és  sze- 
relmi életét  érdekesen  festő  kortörténeti  müvei : 
üne  f emme  du  monde  au  dtx-huitieme  siécle ;  La 
jeunesse  de  Madame  d'Épinay  (1882);  Les  der- 
nieres  années  de  Madame  d'Epinay  (1883);  La 
vie  intimé  de  Voltaire  aux  Dólices  et  á  Ferney 
(1885) ;  Histoire  d'une  grandé  dame.  I.  La  prin- 
cesse  Héléne  de  Ligne.  II.  La  comtesse  Héléne  Po- 
tocka(1887  és  1888) ;  Le  duc  de  Nivernais  (1891- 
1892);  LeprésidentHénault  et  madame  DuDeffand 
(1893);  Charles  de  Lorraine  et  la  cour  de  Bruxelles 
(1903) ;  Une  reine  de  douze  ans,  Marie-Louise- 
Gabrielle  de  Savoie  (1905).  Mesekönyvei :  Zerbe- 
line  et  Zerbelin  (1889)  és  La  fórét  enchantóe  (1890). 

Herpotrichia  Fuck.  (oöv.),  a  tömlősgombák 
génusza.  Parányi  terméstestei  gömböljü  fekete 
tokocskák,  melyeknek  külsejét  gazdag  szőrözet 
fedi.  Nevezetes  faja  a  H.  nigra  Hartig,  mely  hava- 
saink törpe  fenyőin  élősködik,  azok  ágait  fekete 
fonalaival  teljesen  ellepi,  leveleit  összetapasztja. 


Herrad,  Magyarország  középkori  vízrajzában 
a.  m.  Hernád. 

Herrad  von  Landsperg,  apátnő  Hohenbm'g- 
ban  (Elszász),  szül.  1 125  után  Landspergben,  megh. 
1195  júl.  26.  Kézikönyvet  szerkesztett  Hortus  de- 
liciarum  (Gyönyörűségek  kertje)  cím  alatt  a  női 
zárdai  tanítás  számára.  Pontos  a  benne  lévő  336 
szemléltető  rajz  miatt.  Később  a  strassburgi 
könyvtárba  került,  de  1870.  Strassburg  ostroma 
aUcalmával  elégett.  A  rajzok  egy  részét,  régebbi 
másolatok  alapján,  Straub  és  Keller  adták  ki 
(1879—99).  V.  ö.  Engelhard,  H.  v.  L.  und  ihrWerk 
H.  d.  (1818);  Schmidt,  Herrade  de  Landsperg 
(1897) ;  Dreves,  Zeitschrift  fűr  kath.  Theologie 
(1899)  stb. 

Herrenchiemsee,  1.  Chiem-tó. 

Herrengrundit  (ásv.),  1.  UrvÖlgyit. 

Herrenliausen,  az  egykori  hannoveri  királyok 
kastélya,  2  km.-nyire  Hannovertől.  1665-ben  Fri- 
gyes János  herceg  építtette  Quirini  műépítö  ter- 
vei szerint,  4;7'7  ha.-nyi  kertjét  Le  Nőtre  rendezte 
be.  A  kastély  meUett  van  aPűrstonhaus,  a  welf  her- 
cegek arcképgyüjteményével  és  egy  mauzóleum 
Ágost  Ernő  királynak  és  Friderika  királynénak 
sírjaival  ós  Rausch  által  készített  szobraival.  A 
kastélyban  1725  szept.  3.  Anglia,  Francia-  és  Po- 
roszország a  spanyol-osztrák  bécsi  egyezmény  el- 
lenében védelmi  szövetséget  kötött. 

Herrenhauseni  szövetség,  az  1725  szept.  3. 
Herrenhausenben  (Hannover  tartom.)  kötött  azon 
szövetsége  AngUának,  Franciaországnak  és  Po- 
roszországnak, melynek  célja  volt  a  Spanyolor- 
szág és  Ausztria  közti  bécsi  szerződést  (1.  o.  j  ellen- 
súlyozni. A  H.  csupán  védszö vétség  jellegével  bírt 
és  15  évre  kötötték. 

Herrenmeister  (ném.),  1.  Johannita-rend. 

Herrenwies,  látogatott  klimatikus  gyógyhely 
a  badeni  nagyhercegségben,  (i9io)  75  lak. 

Herrenwörth,  sziget  a  Chiem-tóban,l.  Chiem-tó- 

Herrer  Cézár,  festő,  szül.  1868  dec.  23.  Lu- 
ancoban  (Spanyolország).  Művészeti  tanulmányait 
hazájában  s  aztán  Münchenben  HoUósynál  vé- 
gezte, akivel  Nagybányára  jött  s  ott  mint  a  mű- 
vésztelep tagja,  190é.  magyar  állampolgárrá  vált. 
Azóta  Nagybányán,  utóbb  Budapesten  működött. 
Genreképeire  Chicagóban  s  Amsterdamban  ka- 
pott érmeket  s  elnyerte  a  Lipótvárosi  Casino  díját 
is  1906.  Páholyban  c.  művével. 

Herrera,  1.  Antonio  de,  spanyol  történetíró,  szül. 
CueUarban,  Segovia  mellett  15é9.,  megh.  Mad- 
ridban 1625  márc.  29.  Itáliában  nyerte  kikópez- 
tetését,  aztán  Gonzagának,  a  navarrai  és  valen- 
ciai alkirálynak  titkára,  majd  II.  Fülöp  alatt  India 
és  Kasztilia  történetírója,  később  pedig  államtit- 
kár lett.  Nehézkes,  de  nagyon  megbízható :  His- 
tória generál  de  los  hechos  de  les  Castellanos  en 
las  islas  y  tierra  íirme  del  mar  Océano,  1492  á 
1554  (Madrid  1601—15.,  4  köt.,  réznyomatu  képek- 
kel ;  Antwerpen  1728,  é  köt. ;  folytatással  kiadta 
Gonzalez  de  Barcia,  Madrid  1728—30.,  4  köt.)  c. 
fontos  müve,  melynek  írásánál  nagyon  is  felhasz- 
nálta Las  Cazas  történelmi  munkáját.  Egyéb  mű- 
vei :  Descripcion  de  las  Indias  occidentales  (u.  o. 
1601  és  1615 ;  lat.  Barláustól,  franc.  Paris  1640) ; 
História  generál  del  mundo  en  el  reinado  del  rey 
D.  Phelipe  II.  (Madrid  1601—12,  3  köt.),  stb. 


—    5     — 


Herrmann 


2.  H.,  Fernando  de,  spanyol  költő  és  törtónotíró, 
akit  «isteni')-nek  neveztek,  szül.  valószínűleg  Se- 
villában 1534  táján,  megh.  1597.  Pap  volt ;  költe- 
ményei a  legnagyobb  spanyol  lirikusok  egyikévé 
avatják.  Köíteményeinek  nagy  része  halála  után 
elégett;  egy  részüket  Obras  en  verso  (Sevilla 
1582)  ciramel  ö  maga,  egy  másik  megmentett 
részüket  pedig  Pacheco  Francisco  festő  barátja 
adta  ki  (Vorsos  ;  u.  o.  1619 ;  a  Biblioteca  de  auto- 
ros  ospanoles  32.  kötetében  is).  Egyéb  művei :  Re- 
láción do  la  guerra  de  Chipre  y  batalla  de  Lepanto 
(Sevilla  1572) ;  Vida  y  muorte  do  Tomas  Moro  (u. 
0.  1592).  Kitűnő  Garcilaso  de  la  Vega  költemé- 
nyeinek tőle  való  kiadása,  melyhez  érdekes  ma- 
gyarázatokat írt.  Legkiválóbb  ódája  az,  melyet  a 
ic-pantói  (iíközetre  írt.  V.  ö.  Körösi  A.,  A  spanyol 
költ.  gyöngyei. 

3.  íf.,  Francisco  de,  az  idősb  (el  viejo),  spanyol 
festő,  szül.  Sevillában  1576.,  megh.  1656.  Luis 
Fernandeznek  volt  tanítványa,  de  főleg  Ruelas 
hatása  alatt  állott.  Élete  nagy  részét  Sevillában 
töltötte  és  csak  1656.  költözött  Madridba,  hol  meg- 
halt. Sok  képet  festett  Sevilla  templomai  számára. 
Szenvedélyes  fölfogású,  erős  realizmustól  átha- 
tott, olykor  Grecóra  emlékeztető  művei  közül  kü- 
lönösen kiemeleudök:  Szt.  Hermengild  apoteó- 
zisa (sevillai  múzeum);  Szt.  Vazul  látomása  (u, 
o.);  Szt.  Vazul  (Paris,  Louvre);  Szí.  Bonaven- 
tura  életéből  vett  3  kép,  a  Zurbarannal  együtt 
1629.  festett  sorozatból  (Earl  of  Clarendon  képtá- 
rában). Nagyon  kedveltek  voltak  H.  genreképei 
(bodegones),  melyek  közül  a  Vak  énekes  a  bécsi 
Czeruin-fóle  képtárban,  egy  hasonló  tárgyú,  meg- 
kapóan  valószerű  kép  a  nantesi  múzeumban  és  a 
Félkegyelmű  az  avignoui  múzeumban  van.  A  se- 
villai festészet  további  sorsái'a  H.  nagy  befolyást 
gyakorolt. 

4.  H.,  Francisco  de,  az  ifjabb  (el  mozo),  spanyol 
festő,  az  előbbinek  íla,  szül.  Sevillában  1622., 
megh.  Madridban  1685.  Atyjának  volt  tanítványa, 
de  igen  fiatal  korában  Rómába  szökött  és  ott 
geureképeivel  ismertté  tette  magát.  Hazatérve, 
1656.  festette  a  sevillai  székesegyház  számára  az 
Oltáriszentség  diadalát  ábrázoló  mozgalmas,  nagy 
képet,  majd  a  pompás  Szt.  Hermengild  látomá- 
sát (Madrid,  Prado-rauzeum).  Utóbb  Madridban 
főleg  freskókat  festett,  amelyek  azonban  vagy 
elenyésztek,  vagy  rossz  állapotban  maradtak 
fönn. 

5.  H..  Jüan  de,  spanyol  építész,  szül.  Mobellan- 
ban  1530  körül,  megh.  1597  jan.  15.  Valladolid- 
ban  és  Brüsszelben  tanult,  azután  V.  Károly  test- 
őrségébe  lépett  és  Yusteban  haláláig  vele  maradt. 
1559-ben  Jüan  Bautista  de  Toledo  tanítványa, 
1563.  segédje  lett  az  Escorial  építésénél,  majd 
mestere  halála  után  (1567)  annak  vezetője  és 
11.  Fülöp  udvari  építésze.  Az  Escorial,  az  eredeti 
terveken  eszközölt  változtatások  révén  lényegé- 
ben H.  műve.  Tőle  ered  a  királyi  palota  és  temp- 
lom nagyszerű  egyesítése  és  az  udvari  templom 
sajátos  tipusának  kiképzése.  H.,  kinek  komor, 
klasszikus  stílusa  a  XVI.  sz.-beli  spanyol  építé- 
szetre döntő  befolyást  gyakorolt,  elkészítette  még 
a  toledói  alcázar  déli  homlokzatának,  az  aranjuezi 
kastélynak,  a  sevillai  tőzsdének,  a  valladolidi 
székesegyháznak  terveit. 


Herrerit  (ásv.),  olyan  pisztácia-  v.  fűzöld  cink- 
pát,  amely  rézkarbonátot  (3'47o)  tartalmaz.  Lelő- 
helye Albarradon,  Mexikóban. 

Herrfurth,  I^nst  Liidwig,  porosz  államfórfiú, 
szül.  1830  márc.  6.  Oborthaúban  (Merseburg  m.), 
megh.  1900  febr.  14.  Berlinben.  1882-ben  belügy- 
miniszteri államtitkár,  1888  -  92-ig  pedig  belügy- 
miniszter volt.  Számos  közgazdaságtani  művet 
írt,  melyek  közül  fontosabbak:  Beitráge  znr 
Finanzstatistik  der  Gemeinden  in  Proussen  (Berlin 
1879) ;  Finanzstatistik  der  Kreise  des  preussischen 
Staates  (u.  o.  1880) ;  Beitráge  zur  Finanzstatistik 
der  Gemeinden  in  Proussen  (u.  o.  1884) ;  Kom- 
mmialabgabengesetz  (u.  o.  1888,  2.  kiad.). 

Herrich-Schafier,  Gottliéb  August,  német  ento- 
mológus,  szül.  Regensburgban  1799  dec.  18.,  megh. 
u.  0.  1874  ápr.  14.  1821-ben  szülővárosának  or- 
vosa, 1824-  törvényszéki  orvosa  lett,  e  mellett 
azonban  az  entomologiával  is  foglalkozott  s  több 
munkát  írt:  Nomenclator  entomologicus  (Re- 
gensb.  1835—40,  2  rész) ;  Die  wanzonartigen  In- 
secten  (Nürnb.  1831—52,  9  köt.);  Lepidoptero- 
rum  exoticonim  species  nonae  (1850—56) ;  Neue 
Schmetterlinge  aus  Európa  (Regensb.  1856—61); 
folytatta  a  Panzertől  megkezdett  Fauna  insee- 
torum  Gei-maniao  című  munkát  (111— 190.  füzet, 
u.  0. 1830—40) ;  továbbá  a  Hakniéi  megindított 
Syst.  Bearbeitimg  d.  Schmetterlinge  von  Európa 
(u.  0.  1843—56,  69  füzet,  rézmetszetü  táblákkal) 
c.  lepkészeti  könyvet. 

Herrick,  Bobért,  angol  költő,  szül.  1591  aug. 
25.  Londonban,  megh.  1674  okt.  15.  Dean  Prior- 
ban (Devonshire).  Tanulmányait  Cambridgeben 
végezte.  Dean  Priorban  betöltött  állásáról  az 
1647-iki  polgárháború  idején,  mint  rojalistának, 
menekülnie  kellett,  mire  Londonba  ment,  míg  a 
restauráció  alatt  állását  visszanyerte.  Költemé- 
nyei Noble  Numbers  or  Pious  Pieees  (1647)  ésHes- 
perides  (1648)  c.  jelentek  meg.  Az  angol  falusi 
élet  csendes  báját  senki  oly  vonzóan  nem  énekelte 
meg,  mint  H.  Miivel  halála  után  feledésbe  merül- 
tek és  csak  a  XIX.  sz.  elején  fordult  feléjük  újra 
a  figyelem.  Munkáit  kiadták  Maitlaud  (1823), 
Pickering  (1825),  Walford  (1859),  Grosart  (1878), 
Saintsbury  (1893).  V.  ö.  B.  Gosse,  Seventeenth 
Centm-y  Studies  (1883). 

Herrig,  Hans,  német  drámaíró,  szül.  Braun- 
schweigban  1845  dec.  10.,  megh.  Weimarban  1892 
máj.  4.  Göltingenben  jogot  hallgatott,  1881— 89-ig 
a  konzervatív  Deutsches  Tageblatt  szerkesztője 
volt.  Főműve  a  többszörösen  nagy  tetszéssel  elő- 
adott: Fcstspiel  zum  Lutherjubiláum  1883  (25. 
kiad.  1899).  Drámái  nagyobbrészt  a  német  nemzeti 
történet  fordulópontjait  tárgyalják:  Kaiser  Fried- 
rich  der  Rothbart  (1871) ;  Alexander  (1872) ;  Der 
Kurprinz  (1876) ;  Konradiu  (1881).  Tudományos 
művei :  Die  Meininger,  ihrc  Gastspiele  u.  derén 
Bedeutung  für  das  deutsche  Theater  (2.  kiad. 
1879)  és  Luxustheater  u.  Volksbühne  (1886).  Ösz- 
szes  müvei  1888.  Berlinb<m  jelentek  meg  8  kötet- 
ben. 

Herrmann  nemzetsége  Kézai  szerint  Nürnberg- 
ből Gizella,  Szt.  István  király  felesége  kiséretóbon 
jött  Magyarországba.  Hagyomány  szerint  később 
Erdélyben  telepedett  meg,  hol  Szeben  városát  kez- 
dette építeni,  melyet  róla  előbb  Herrmannsdorfiiak, 


Herrmann 


—     6     — 


Herrmann 


később  Herrmannstadtaak  neveztek  el.  Legelőször 
azt  az  épületet  készíttette  volna  el,  melyet  most 
«Zeughof))-nak  neveznek.  Kétségtelen,  hogy  a  ha- 
gyomány összezavarja  a  neveket  és  eseményeket, 
mert  Nagyszeben  alapját  a  beköltöző  szászok 
csak  1160  táján  vetették  meg.  A  nemzetségnek 
csupán  1226—1438  közt  vannak  okleveles  nyo- 
mai. Bertalan  1233.,  Tinka  1237.  ós  H.  1260. 
prlstaldusok.  Mátyás  1256.  szepesi  prépost,  a  csa- 
lád több  tagja  pedig  választott  biró  volt.  A  szá- 
zad második  felében  a  nemzetség  már  a  honvé- 
delem terén  szerez  érdemeket.  Dézs  comesnek 
IV.  Béla  1269.  Körmenden  épített  tornya  (donjona) 
fenntartására  Szalókot  ajándékozta.  Bertalan  ílai 
1278  szept.  28.  a  szalóki  vár  telkét  Herrmann  co- 
mes  fiának,  Rubia  al vajdának  adták ;  IV.  László- 
tól 1280  aug.  2.  a  nemzetség  egyik  tagja,  András 
comes  kapta  a  Rába  hídja  őreinek  Hidvég  nevíi 
jószágát.  Imre  a  szerb  hadjáratban  tűnt  ki ;  1339. 
László  a  székelyek  ispánja,  István  pedig  királyi 
lovászmester.  Legkiválóbb  családja  a  Laczkfy  v. 
Laczfy,  mely  két  ágra  oszlott :  a  szántaira  és  kerek- 
egyházira. A  nemzetségnek  Abauj,  Arad,  Bihar, 
Fehér,  Sopron,  Szepes,  Vas  és  Zemplén  vmegyék- 
bon  mintegy  23  birtoka  ismeretes. 

Herrmann,  1.  Antal,  etnográfus,  pedagóg.  igaz- 
gató, szül.  Brassóban  1851  júl.  30.  Filozófiát  a 
bécsi,  kolozsvári  és  budapesti  egyetemeken  hall- 
gatott ;  Budapesten  tanári  és  bölcsészettudori  szi- 
gorlatot tett,  1871.  a  brassói  r.  kat.  főgimnázium- 
ban, utóbb  a  pancsovai  állami  főreáliskolában  ta- 
nított, 1883  óta  a  budai  állami  pedagógiumban  a 
német  nyelv  és  irodalom  tanára.  1876— 1881-ig 
a  pancsovai  Banater  Post  főmunkása  volt ;  itt  in- 
dította meg  a  hazai  németeknek  a  Schulverein  il- 
letéktelen beavatkozása  elleni  mozgalmát.  1886- 
ban  a  hazai  néprajz  müvelésének  szentelte  magát, 
az  1887.  év  nyarát  vándor-cigányok  közt  töltötte, 
kutatva  az  igazi  cigányzenét  s  ennek  eredménye- 
képen Wlislockival  a  hazai  cigányok  nagy  nép- 
költési gyűjteményét  állította  össze,  melynek 
magyar  fordítását  a  Kisfaludy-társaság  kiadásra 
elfogadta.  Hogy  a  külföld  s.^akköreit  a  hazai  nép- 
rajzi viszonyokról  tájékoztassa,  1887.  (Wlislocki 
és  Katona  Lajos  közreműködésével)  németnyelvű 
tudományos  folyóiratot  indított  meg  Ethnologi- 
sche  Mitteilungen  aus  Ungarn  címmel.  A  szak- 
tudomány elismeréssel  fogadta  e  vállalatot ;  a  ki- 
adószerkesztőt megválasztotta  a  berlini,  a  bécsi  ós 
a  müncheni  antropológiai  társaság,  a  nemzetközi 
folklore-tanács  stb.  tagjának  és  a  nemzetközi  ci- 
gány tudóstársaság  ügyvivőjének.  1889-ben  H. 
Hunfalvy  Pállal  megalapította  a  Néprajzi  Társa- 
ságot, melynek  titkára  lett.  Néprajzi  szakelő- 
adója volt  a  boldogult  Rudolf  trónörökös  által  kez- 
deményezett :  Az  Osztrák-Magyar  Monarchia  írás- 
ban és  képben  című  vállalatnak.  1897  óta  a  ko- 
lozsvári egyetemen  a  néprajz  magántanára.  1907- 
ben  Major  Gy.  társaságában :  Magyar  Zenetudo- 
mány c.  lapját  indította  meg.  Dolgozatai  közül 
megemlítendők :  Opitz  Máiion  Erdélyben  (1876) ; 
Lessing  Nathan-ja  Magyarországon  (1883) ;  Bei- 
tráge  zur  Vergleichung  der  Volkspoesie  (1888) ; 
A  hegyek  kultusza  Erdély  népeinél  (1893) ;  Az 
1893-iki  cigányösszeírás  eredményei  (Statiszti- 
kai közlemények  1895). 


2.  H.  Miksa,  gépészmérnök,  műegyetemi  ta- 
nár, szül.  Selmeczbányán  1868  okt.  30.  A  mű- 
egyetemet Bécsben  végezte,  ahol  Kick  neves  tech- 
nológns  mellett  asszisztens  volt.  Gépszerkesztői 
működését  a  bécsi  Schulz  ós  Goebel  cégnél  kezdte, 
azután  hosszabb  ideig  a  resiczai  vasgyár  gépszer- 
kesztője volt.  189:').  rendkívüli,  majd  rendes  tanári 
minőségben  a  selmeczbányai  bányászati  és  erdé- 
szeti főiskolához  került,  melynek  két  éven  át  rek- 
tora volt.  1911-ben  a  József-műegyetemen  a  gép- 
elemek és  emelőgépek  nyilvános  rendes  tanára 
lett.  A  kissármási  földgázforrás  megnyitása  után 
a  kormány  megbízásából  az  északamerikai  Egye- 
sült-Államokban tanulmányozta  a  földgázkérdést 
és  tanulmányainak  egy  részét  egy  értekezésben 
adta  közre,  melyet  a  Magyar  Mérnök-Egylet  a 
HoUán-dljjal  tüntetett  ki.  Részt  vett  a  hamburgi 
földgázmü  tervezésében  is.  Irodalmi  működése  a 
gépszerkesztésre  vonatkozó  számos  kérdésre  ter- 
jed ki,  főleg  a  bányászat  és  vasgyártás  köréből. 

Herrmann,  1.  Emánuel,  osztrák  nemzetgazda- 
sági író,  szül.  Klagenfurtban  1839  jún.  24.,  megh. 
Bécsben  1902  júl.  15.  1882-töl  a  bécsi  műegyete- 
men a  nemzetgazdaságtan  és  pénzügytan  tanára 
volt.  Műveiben  a  technikai  és  gazdasági  fejlődés 
kölcsönösségét  hirdeti.  Főművei:  Miniatürbilder 
aus  dem  Gebiete  der  Wirtschaft  (Halle  1872,  3, 
kiad.  1891);  Prinzipien  der  Wirtschaft  (Wien 
1873) ;  Technische  Fragen  undProbleme  der  mo- 
dernen Volks wirtschaft  (Leipzig  1891) ;  Wirt- 
schaftliche  Fragen  und  Probleme  der  Gegenwart 
(u.  0.  1893). 

2.  H.,  Emil,  német  egyházjogász,  szül.  Drezdá- 
ban 1812  ápr.  9.,  megh.  Gothában  1885  ápr.  16. 
18.34-ben  magántanár  lett  Lipcsében,  1836.  rend- 
kívüli, 1842.  rendes  tanár  Kiéiben,  1847.  Göttin- 
genben,  1868.  Heidelbergben.  Nagy  szerepet  ját- 
szott az  evangélikus  egyház  vezetőségében  is, 
de  szabadelvű  felfogása  miatt  vissza  kellett  lép- 
nie. Nevezetesebb  művei :  Über  die  Stellung  der 
Religionsgemeinschaften  im  Staat  (Göttingen 
1849);  Das  staatliche  Vető  bei  Bischofswahlen 
nach  dem  Rechte  der  oberrheinischen  Kirohen- 
provinz  (Heidelberg  1869). 

3.  H.,  Ernst  Adolf,  német  történetíró,  szül.  1812 
márc.  28.  Dorpatban,  megh.  1884  szept.  23.  Mar- 
burgban.  Előbb  Jenában,  majd  Marburgban  volt 
egyetemi  tanár.  Főbb  művei :  Geschichte  des  rus- 
sischen  Staats  (a  Heeren  és  Ukert-féle  Geschichte 
der  europ.  Staaten  c.  gyűjteményben,  mint  Strahle 
művének  folytatása,  Gotha  1846—60,  .3-6.  köt.) ; 
Die  österreichisch-preussische  Allianz  und  die 
zweite  Teilung  Polens  (u.  o.  1861);  Péter  der 
Grosse  und  der  Zarewitsch  Alexei  (Leipzig  1880) ; 
Diplomatische  Korrespondenzen  aus  der  Revolu- 
tionszeit  (Gotha  1866),  melyben  álláspontját  védi 
Sybellel  szemben. 

4  H.,  Hans,  német  festő,  szül.  Berlinben  1858 
márc.  8.  Tanulmányait  a  berlini  és  düsseldorfi 
akadémiákon  végezte.  1880-iki  hollandiai  uta- 
zásától fogva  kiváló  szeretettel  ábrázolja  a  hol- 
landi városi  ós  falusi,  halász-  és  tengerészéletet. 
Legkitűnőbb  művei:  Halvásár  Amsterdamban 
(1883) ;  Novemberi  reggel  Amsterdamban ;  A  zsidó 
városrész  Amsterdamban  (Berlin,  nemzeti  kép- 
tár) ;  Hamburgi  látképek  (hamburgi  műcsarnok) ; 


i 


Herrmannolit 


-     7     — 


Herschel 


Régi  hollandi  város  (Drezda,  kir.  képtár).  Számos 
olaj-  és  akvarell-látképet  festett  a  berlini  utcákról 
és  terekről  is. 

5.  H.,  Wühdm,  német  prot.  teológus,  szül.  Mel- 
kowbau  (Magdeburg  m.)  1846  dec.  6.  1879-ben 
rendes  tanár  lett  a  marburgi  egyetemen.  Miivei : 
Die  Metaphysik  in  dor  Theologie  (Halle  1876) ; 
Die  Religion  im  Verháltnis  zum  Welterkennen  u. 
zur  Sittlichkeit  (u.  o.  1879) ;  Die  Bedeutung  der 
Inspirationslehre  für  die  evangelische  Kirche  (n.  o. 
1882) ;  Der  Verkehr  des  Christen  mit  Gott  (Stutt- 
gart 1886,  4.  kiad.  1903) ;  Die  Gewissheit  des 
Glaubens  und  die  Preiheit  der  Theologie  (Frei- 
burg  1887) ;  Der  Begriff  der  Ofifenbarung  (Giessen 
1887);  Römisch-katholische  und  evangelische 
Sittlichkeit  (3.  kiad.  Marburg  1903);  Ethik  (3. 
kiad.  Tübingen  1904) ;  Die  sittlichen  Weisungen 
Jesu  etc.  (Göttingen  1904). 

Herrmannolit  (ásv.),  valószínűleg  azonos  a 
kolumbittal.  Lelőhelye  Haddam,  Connecticut  ál- 
lamban. 

Herrnhut,  falu  Bautzen  szászországi  kerületi 
kapitányságban,  (1910)  1364  lak., vászonszövéssel  és 
fehérítővel,  kesztyükészítéssel  és  asztalosiparral.  A 
tiszta  kis  községben  a  H.-iaknak  van  egy  temploma, 
egy-egy  épülete  a  férfi-,  a  nő-,  az  özvegy  tagok 
számára  ós  egy  zarándokháza  az  átutazó  hittérí- 
tők számára.  H.-ot  1722.  morva  kivándorlók,  akik 
nagyrészt  tagjai  voltak  a  cseh-morva  testvér- 
hitközségnek,  a  Zinzendorf  grófi  család  birtokán 
alapították  és  központi  hittérítő  állomássá  tették, 
ahonnan  kiindulva  közel  100  hittérítő  állomást  ala- 
pítottak, különösen  Amerikában  és  Dél-Afrikában. 

Herrnhuti  papiros,  a  márványozott  papiro- 
sok egyik  neme. 

Herrnhuti  testvérközség  néven  ismeretes 
vallásfelekezet,  melyet  gróf  Zinzendorf  Lajos 
alapított  a  vallásuk  miatt  tlldözött  és  hozzá  me- 
nekült cseh-morvákból  (1.  Husziták),  kik  azután 
Hutberg  mellett  Hermhut  (Úr-oltaüna)  városkát 
alapították  (1722),  a  Zinzendorf  által  készített  szer- 
vezetet elfogadták  s  «megújított  testvórközségn 
név  alatt  önálló  vallási  testületté  alakultak  (1725). 
A  megalakulás  után  a  testvérközsóg  azonnal  bá- 
mulatos tevékenységet  fejtett  ki ;  északi  és  nyu- 
gati Európában,  sőt  Amerikában  is  rövid  idő  mul- 
tán hasonló  gyülekezetek  alakultak.  A  Krisztus 
iránti  hő  szeretet  túlzásokra  ragadta  a  felekezetet. 
Minden  negyedik  szombaton  esténként  úrvacsoráz- 
nak,  szokásban  vannak  a  szeretetvendégségek  — 
agapék  —  s  egy  darabig  megvolt  a  lábmosás  és 
testvércsók  is ;  szigorú  egyházfegyelmet  gyako- 
rolnak. Mindegyik  telepet  a  diakónusok,  preszbite- 
rek  ós  püspökök  testülete  igazgatja,  az  egész  test- 
vérközséget pedig  a  testvérsóg  véneinek  Berthels- 
dorfban  székelő  testülete ;  minden  4—12.  évben 
közzsinat  hivatik  össze,  melyen  a  fő  kormányzó- 
testület magát  kiegészíti  s  a  főbb  rendszabályok 
is  megállapíttatnak.  A  kereszténységnek  a  pogá- 
nyok között  való  terjesztésében  a  felekezet  —  arány- 
lag csekély  anyagi  áldozat  mellett  —  kiváló  siker- 
rel működik.  A  község  tanait  leginkább  Spangen- 
berg  Idea  fldei  fratrum  (1799)  c.  művében  fejtette 
ki.  A  felekezetnek  addigi  egysége  1857.  három  egy- 
más mellé  rendelt  tartományra,  a  németre,  a 
britre  és  az  amerikaira  tagozódott  ós  ennek  kö- 


vetkeztében minden  tartománynak  megvan  a  sa- 
ját tartományi  zsinata  és  az  ez  által  választott 
vének  tanácsa.  Legfelsőbb  hatóságuk  a  főzsinat. 
Újabban  a  felekezet  birtokviszonyai  is  szabá- 
lyozást nyertek  és  a  szász  kormánynak  1895 
ápr.  30.  kelt  rendeletével  a  német  unitás  a  szász 
királyság  területén  testületi  jogokat  nyert.  1894- 
ben  az  egyes  községek  alkotmánya  is  megvál- 
tozott. Mindenik  község  ólén  a  vének  tanácsa  áll, 
melynek  tagjai  a  pap,  néhány  községi  hivatalnok 
és  a  közsóg-választotta  vének.  A  községtagok 
száma  kb.  34—35,000,  amiből  Európára  14— 
15,000  esik. 

Irodalom.  Cranz,  Alté  und  neue  Brüderhistorie,  Barby 
1772;  Hegner,  Fortsetzung  von  Crani'  Brüderhistorie,  2 
köt,  n.  0.  1791—1804,  Gnadau  1825;  Schaaff,  Die  evaage- 
lische  Brúdergemeinscbaft,  Leipzíg  1825 ;  Cröger,  Qeschichte 
der  erneuerten  Brüderkirche,  Gnadau  1852—54 ;  Joh.  Pr. 
Schröder,  Der  Gráf  Zinzendorf  u.  Herrnhut,  oder  Geschiohte 
der  Brüderunitát,  2.  kiad.  Leipzig  1863;  G.  Burckhardt,  Zin- 
zendorf und  die  Brüderunitát,  Qotha  1866 ;  Schneckenbur- 
ger,  Vorlesungen  über  die  Lehrbegrifife  der  kleinen  prote- 
stantischen  Kirchenparteien,  Frankfurt  1863;  Ritschl,  Qe- 
schichte des  Pietismus,  III.  köt.,  Bonn  1886  ;  Schnitze,  Die 
Missionsfeider  der  erneuerten  Brüderkirche,  u.  o.  1890. 

Herrö,  szigetek,  1.  Herö. 

Herr.-Scbft'.  v.  H.  S.,  természetrajzi  nevek 
mellett  Gottlieb  August  Herrkh-Schdffer  (1.  o.) 
nevének  rövidítése. 

Herrstein,  város  ós  klimatikus  gyógyhely  az 
oldenburgi  nagyhercegségben,  (i9io)  7052  lak. 
Drágakőcsiszolás ,  köször ükőkészítés. 

Hers  (ejtsd:  ér,  hibásan:  Lers,  Lhers),  1.  az 
Ariége  120  km.  hosszú  jobboldali  mellékfolyója 
Dél-Franciaországban,  a  Saint-Barthélemy-hegy- 
ségben  (2349  m.)  ered,  Cintegabellenél  torkollik. 
—  2.  H.,  90  km.  hosszú  folyó  Dél-Franciaország- 
ban, Grenade  mellett  a  Garonneba  torkollik. 

Hersbruck,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  a 
bajorországi  Mittelfranken  kerületben,  (1910)  4552 
lak.,  múmalmokkal,  téglagyárral  és  komlóter- 
mesztéssel. 

Herschel,  Í.FrederickWilliam,  sir,  csillagász, 
szül.  Hannoverben  1738  nov.  15.,  megh.  Slough- 
ban  Windsor  mellett  1822  aug.  25.  1757-ben  Lon- 
donba költözködött,  Leedsben  mint  zenetanító, 
majd  Halifaxban  és  Bathban  mint  orgonista  míí- 
ködött.  A  zene  matematikai  elméletével  való  fog- 
lalkozás őt  a  matematikai  tudományokra  s  így  a 
csillagászatra  is  vezette,  amely  iránt  való  szere- 
tetet atyja,  ki  katonazenész  volt,  oltotta  belé  már 
gyermekkorában.  Miután  1774.  sikerült  elkészí- 
tenie első  5  lábas  reflektorát,  melynek  tükrét  ö 
maga  csiszolta,  hozzálátott  csillagászati  megfigye- 
léseihez, melyeket  fényes  siker  koronázott.  H.  szá- 
mos tükörteleszkópot  készített,  melyek  az  akkori 
idők  leghatalmasabb  műszerei  voltak.  1781  márc. 
13.  felfedezte  az  Uranus  bolygót.  IlL  György  király 
évjáradékot  engedélyezett  H.-nek,  ami  lehetővé 
tette,  hogy  teljesen  a  csillagászatnak  szentelje 
magát.  1782  és  1785-ben  közölte  a  tőle  felfede- 
zett kettős  csillagok  első  jegyzékét,  1786.  a  ködök 
katalógusát,  1787.  felfedezte  az  Uranus  két  hold- 
ját, 1790.  a  Saturnus  két  új  holdját,  sorrendben  a  6. 
és  7.-et,  ós  megállapította  e  bolygó  rotációjának 
idejét.  H,  mintegy  2500  ködfoltot  és  csillaghalmazt 
fedezett  fel.  A  kettőscsillagok  fizikai  összetarto- 
zását ö  vette  észre,  mikor  többszörösen  ismételt 
megfigyelésekből  arról  győződött  meg,  hogy  ily 


Herschelit 


—     8    — 


Hertelendy 


csillagpárok  közös  súlypontjuk  körül  keringenek. 
A  csillagok  sűrűség-eloszlásáról  folytatott  tanul- 
mányai a  tejút  alkatára  és  alakjára  nézve  szol- 
gáltattak fontos  adatokat.  H.  értekezései  a  Philo- 
sophical  Transactionban  jelentek  meg.  V.  ö.  Hol- 
den,  Sir  W.  H.,  his  life  and  Works  (London  1881, 
németül  Berlin  1882) ;  Sime,  W.  H.  and  hiis  work 
(London  1900). 

2.  H.,  John  FrederickWüliam,  sir,  csillagász 
és  íizikus,  H.  1.  fla,  szül.  Sloughban  1792  márc.  7., 
megh.  Collingwoodban  1871  máj.  11.  1816-tól 
kozdve  L  Southtal  együtt  íőleg  kettős  csillagokat 
ügyelt  meg,  melyeket  11  katalógusban  telt  közzé. 
A  kettős  csillagok  pályameghatározását  ö  kezdte 
meg  először.  Az  atyja  fölfedezte  ködfoltokat  és 
csillaghalmazokat  vijból  megfigyelte.  1864-ben 
tette  közzé  5079  ily  köd  foltot  és  csillaghalmazt 
tartalmazó  nagy  katalógusát.  1834— 38-ig  a  Jóre- 
ménység  fokán  tartózkodott  a  déli  ég  tanulmá- 
nyozása céljából.  Ott  számos  új  kettős  csillagot  és 
ködfoltot  fedezett  fel.  Összes  itten  tett  megtigye- 
léseinek  eredményei  Results  of  astronomieal  ob- 
servations  made  at  the  Cape  of  Good  Hope  (Lon- 
don 1847)  cím  alatt  jelentek  meg.  18.38-ban  baro- 
noti  rangra  emeltetett,  1850— 55-ig  a  királyi 
pénzveröintézet  főnöke  volt,  mint  valamikor  New- 
ton. Egyéb  munkái :  On  the  theory  of  light,  1828 
(ném.  Schmidttől,  Stuttgart  1831) ;  Treatise  on 
Sound  (1830) ;  A  preliminary  discourse  on  the 
Btudy  of  natural  philosopliy  1831  (ném.  Weinlig- 
t()l,  Lejpzig  18.36) ;  A  treatise  on  astronomy,  mely 
az  újabb  fölfedezéseldcel  gazdagítva,  Outlines  of 
astronomy  cím  alatt  jelent  meg  12  kiadásban 
1875.  Más  tudósokkal  együtt  dolgozta  ki  a  tenge- 
résztisztek használatára  szánt  Manuál  of  scientiflc 
©nquiry  1 1849.  Az  Bncyclopaedia  Britannica  részére 
írt  cikkei  közül  néhány  külön  kiadásban  is  meg- 
jelent, így  a  Physical  geography  (1871)  és  a  Me- 
teorology  (1870).  Megírta  Baily  csillagász  életraj- 
zát (1845)  és  Popular  lectures  on  scientiflc  subjeots, 
c.  művét,  mely  ]  895.  jelent  meg  új  kiadásban. 

3.  H ,  Lmretia  Garoline,  H.  1.  húga,  szül. 
Hannoverben  1750  márc.  16.,  megh.  u.  o.  1848 
jan.  9.  Bátyjának  hű  segítőtársa  volt  csillagászati 
megfigyeléseiben.  Saját  megfigyeléseket  és  számí- 
tásokat is  végzett.  8  üstököst  és  számos  ködfoitot 
fedezett  fel.  V.  ö.  Memoir  and  correspondence  of 
Caroline  H.  (London  1875,  németül  Berlin  1876). 

Herschelit  (ásv.),  a  zeolitek  egyik  tagja,  amely 
szorosan  a  chabasithoz  csatlakozik.  Színtelen  v. 
tejszerű  hatszöges  táblás  kristályok,  amelyek  való- 
színűleg a  chabasit-(fakolit-)iki'ek  módjára  alko- 
tott áthatási  ikrek;  az  egyes  egyének  rombos 
vagy  monoklin  kristályok ;  kémiailag  azonos  a 
chabasittal.  Előfordul  a  bazaltban  Aci  Castello 
szicíliai  helység  közelében. 

Herse,  Kekrops  leánya,  1.  Aglauros. 

Hersek,  1.  Helenopolis. 

E.eTstelá(Herholsfeld,Herocampia),&zvigYan- 
üy  nevű  járásnak  és  egykori  fejedelmi  apátság- 
nak székhelye  Kassel  porosz  kerületben,  (i9io)  9613 
lak.,  bőr-,  gép-,  szivar-  és  sörgyártással  és  posztó- 
szövéssel. A  H.-i  apátságot  769.  Nagy  Károly  ala- 
pította. 1525-ben  meg  kellett  hódolnia  hesseni 
Fülöpnek ;  a  vesztfáliai  békében  pedig  formasze- 
rüen  szekularizálták. 


HersiliA,  a  rómaiak  királymondájában  a  Ro- 
mulus korában  rabolt  szabin  nők  egyike.  Néme- 
lyik monda  szerint  Romulus  vette  feleségül,  más 
változat  szerint  Hostiliusnak  jutott  s  az  ö  unokája 
volt  Tullus  Hostilius,  a  mondában  Róma  harmadik 
királya. 

Herstal  (Heristal), község  Liége  (Lüttich)  belga 
tartomány  liégei  járásában,  a  Maas  balpartján, 
vasút  mellett,  (i9io)  22,909  lak.,  kik  majdnem  fele- 
részben munkások,  szénbányával,  fegj'vergy ál- 
tassál ;  a  karolingiak  korából  való  erősség  romjai- 
val. Nagy  Károlynak  gyakori  székhelye  A  régi 
okiratok  Jleristallum  v.  Heri.síallium  néven  emlí- 
tik. A  későbbi  karolingiak  is  gyakrabban  laktak 
benne.  Későbben  Alsó-Lotharingíához  tartozott, 
majd  a  brabanti  hercegek  tulajdona,  1540.  pedig 
a  liégei  herceg(íki'e  szállott.  171 3-ban  a  porosz 
koronára  szállt,  de  U.  Frigyes  150,000  teli  érért 
eladta  a  liégei  püspöknek. 

Herszek,  Hercegovina  török  neve. 

Hérszény,  kisk.  Pogaras  vm.  fogarasi  j.-ban, 
(1910)  769  oláh  lak. ;  postaügynökség,  távbeszélő, 
u.  p.  és  u.  t.  Fogaras. 

Herta  v.  Hertha,  germán  istennő,  1.  Nerthm. 

Hertel,  1.  Albert,  német  festő,  szül.  Berlinben 
1843  ápr.  19.,  megh.  u.  o.  1912  febr.  19.  Az  ottani 
művészeti  akadémián,  majd  Rómában  kitűnő  táj- 
képfostővé képezte  ki  magát.  Különösen  ragyogó 
színezésével  hat.  Legjelesebb  festményei :  Capri ; 
Via  Flaminia  Róma  mellett;  Közeledő  vihar  a 
génuai  partok  mellett  (Berlin,  nemzeti  képtár); 
Északi  parti  jelenet  (Berlin,  nemzeti  képtár) ;  Táj- 
képek a  sophoklesi  tragédiák  motívumai  nyomán 
(Berlin,  Wiihelm-gimnázium).  Számos  vízfest- 
mónyt  és  újabban  pasztollképeket  (Múzsatánc, 
Nimfák  ébredése  stb.)  is  készített.  1901  óta  a  táij- 
festés  mesteiTQűtermeinek  vezetője  volt  a  berlini 
művészeti  akadémián, 

2.  H.,  Péter  Lidwig,  német  balettkomponista, 
szül.  1817  ápr.  21.  Berlinben,  megh.  u.  o.  1899  jún. 
13.  Marx-tanítvány.  A  berhui  királyi  Opera  kar- 
mestere volt.  Balettjei  (Taglioni  Paul  librettóira) 
minden  számottevő  operaszínpadon  színre  kerültek 
(több  Budapesten  is.)  Nevezetesebbek :  Satauoila 
(1852) ;  Flick  és  Flock,  Sardanapal  (1865,  új  átdol- 
gozása Schlartól  1908),  EUinor,  Fantaska  (1889). 

Hertelendy-csrttóá  (vinflornya-láld  és  herte- 
lendi),  ősrégi  dunántúli  nemes  család ;  különösen 
Zala-,  Vas-  és  Somogyban  terjedt  el  s  egyik  ága- 
zatával Torontálba  is  átszármazott.  Nevezetesebb 
tagjai:  H.  Gábor,  tábornok, szül. Gosztonyban (Vas 
vm.)  1742  szept.  7.,  mh.  Gyöngyösön  1820  jún.  20. 
Iskoláit  Kőszegen  végezte  ;  1759.  beállott  katoná- 
nak, 1800.  a  jászok,  kunok  és  hajdúk  csapataiból 
újonnan  alakított  palatínus-huszárezred  ezredese 
és  ezredparancsnoka  lett.  Ez  ezredet  viszontagsá- 
gos időkben  odaadással  vezényelte  1808-ig,  amikor 
tábornokká  és  dandárvezérré  nevezték  ki.  H.  több 
csatában  vett  részt,  ígj^  1759—1762.  a  7  éves  po- 
rosz háborúban,  1787—1791.  a  törökök,  1793— 
1795.  és  1800.,  majd  1805.  a  franciák  elleni  har- 
cokban és  vitézségeért  1801.  a  Mária  Terézia- 
rendkiskeresztjétkapta. Leghtresebb  tettét  1805. 
hajtotta  végre,  midőn  ezredével,  a  palatínus- 
huszárokkal,  Ulmnál  keresztül  vágta  magát  a 
franciákon.  Nevéhez  egy  harciinduló  is  fíízödik. 


Hertelendy       

amely  a  Napóleoni  hábonik  idejében  keletkezett. 
—  H.  Gáspár,  veszprémi  kanonok ;  Révai  Mik- 
lósnak nyelvészeti  kutatásaiban  nagylelM  mecé- 
nása.— H.  György,  Zalavánnegye  híres  alispánja 
a  XIX.  sz.  eísö  negyedében ;  ugyanokkor  H.  Jó- 
zsef, aranysarkantyús  vitéz,  Torontál  vánnegye 
alispánja;  ez  utóbbinak  fia:  Ignác,  cs.  kir.  kama- 
rás és  udvari  tanácsos,  valamint  unokája  József 
(1.  H.  3)  Torontál  fóispánjai.  —  H.  Miklós  (a  vas- 
vármegyei ágból),  huszárezredes,  1849  jan.  22. 
Perczelnek  Üttinger  elleni  csatájában  Szolnok- 
nál az  ellenség  által  erősen  tartott  hidat  elfoglalta, 
huszárezredével  az  ellenség  lovasságát  tönki'e- 
verte,  miért  öt  Perczel  nyilvánosan  megdicsérte 
és  vitézségeért  elismerését  fejezte  ki.  O  volt  a 
.szolnoki  csata  egyik  legkiválóbb  hőse ;  Isaszegnél 
és  számos  ütközetben  az  ellenséges  lovasságot 
megszalasztotta.  —  A  zalai  ágból  H.  Károly  Deák 
Ferenc  követtársa  a  pozsonyi  országgyűlésen; 
ennek  íla:  Kálmán,  országgyrilési  képviselő  és 
később  Zala  főispánja.  —  A  dunántúli  közmondás- 
ban :  «Zala  bora,  Zala  rákja,  Zala  menyecskéje* 
szereplő  menyecske  egy  XVIII.  sz.-i  híres  szép- 
ség :  H.  Anna  volt.  —  Nevezetesebb  tagjai  még 
a  családnak : 

1.  H.  Ferenc,  politikus,  szül.  Lesenczetomajon 
1859  szept.  13.  Jogi  tanulmányai  befejeztével 
zalai  birtokait  kezelte.  1884-ben  került  először  a 
képviselőházba  mérsékelt  ellenzéki  programmal, 
190U.  belépett  a  szabadelvű  pártba  s  1903— 5-ig 
Za'.avm.  főispánja  volt.  1908-ban  főrendiházi  tag 
lett.  1907-ben  az  Osztrák-Magyar  Bank  főtanácso- 
sává választották.  1908— 10-ig  temesi  főispán.  H. 
számos  közgazdasági  cikkén  kívül  is  igen  tevé- 
keny részt  vesz  a  közgazdasági  életben. 

2.  H.  Gábor,  költő,  szül.  Pesten  1800  dec, 
megh.  u.  0.  1844  okt.  12.  Apja  pesti  ügyvéd  volt. 
Már  gyermekkorában  elvesztette  szemevUágát  és 
e  csapás  aiTa  bírta,  hogy  a  vakok  tanítójává  ké- 
pezze ki  magát.  1826  óta  ebben  az  állásban  mű- 
ködött előbb  Pozsonyban,  azután  Pesten.  1834-ben 
lemondott  állásáról  és  a  költészettel  kezdett  fog- 
lalkozni. Néhány  verskötetet  adott  ki  és  magyarra 
fordította  az  egész  Homerost,  amiből  azonban  csak 
az  Achilles  haragja  című  töredék  jelent  meg  (Pest 
1835)  nyomtatásban.  1836-ban  beutazta  Olasz- 
országot, 1838.  Padovában  vállalt  állást  a  vakok 
intézetében ;  1839.  Sopronban  lakott ;  1840.  újra 
külföldre  indult  és  Hannoverban,  majd  Parisban 
tartózkodott  hosszabb  ideig,  ahol  újra  mint  tanár 
működött.  1843-ban  Padovában  megnősült,  azután 
Budán,  következő  évben  Pesten  telepedett  le. 
Említendő,  hogj'^  egy  mesterséges  óraszerkezetet 
és  egy  artézi  kút  fúrására  szolgáló  gépet  is  készí- 
tett. 

3.  H.  József,  főrendiházi  tag,  szül.  Bocsá- 
ron  (Torontál  vm.)  1833  máj.  23.,  megh.  Marilla- 
fürdőben 1891  aug.  31.  A  jogot  Budapesten  elvé- 
gezvén, a  magyar-óvári,  majd  a  hohenheimi  gaz- 
dasági akadémiát  látogatta,  1861.  Nagy-Kikinda 
szolgabirójává  választották,  de  nem  akarván  a 
provizórium  alatt  szolgálni,  ugyanazon  óv  novem- 
berében az  egész  tisztikarral  együtt  leköszönt. 
1874-bon  Torontál  vmegye  főispánjává  nevezték 
ki.  1876— 77-ig  a  délvidéki  árvíz  alkalmával  tel- 
jes hatalmú  kormánybiztos  volt.  1878-ban  Versecz 


—     9     — Hertllng 

kormánybiztosa,  1879.  a  Temes-Bégavölgyi  víz- 
szabályozási társaság  kormánybiztosa  lett.  A  fő- 
rendiházba az  első  kinevezett  tagok  közt  került 
be.  Róla  nevezték  el  Hertelendyfalvát. 

Hertelendyfalva  (Marienfeld),  kisk.  Toron- 
tál vm.  pancsovai  j.-ban,  az  alsó  Dima  öblében, 

(1910)  2920  magj'ar,  tót  és  német  lakossal.  Posta- 
ós  telefonállomás.  A  község  1868.  telepíttetett  az 
aldunai  kincstári  birtokon  1060  német  és  tót  lakos- 
sal ;  1883.  ide  telepítették  a  Bukovinából  beköl- 
töztetett csángók  egy  részét. 

Herten,  porosz  község  a  münstori  közigazga- 
tási kerületben,  (igio)  17,690  lak. ;  kőszénbányá- 
szat, téglaégetés.  Recklinghausennel  villamos 
vasút  köti  össze. 

Herter,  Ernst,  német  szobrász,  szül.  Berlinben 
1846 máj.  14.  Az  ottani  akadémián,  azután  Fischer, 
Bláser  és  Wolff  Albert  vezetése  alatt  képezte  ki 
magát,  Olaszországban  is  járt,  majd  Berlinben  te- 
lepedett le.  Legkiválóbb  müvei:  Gyermekkel  ját- 
szó bacchánsnő ;  Antigoné ;  Orestes  Klytemnestra 
megölése  előtt;  Nagy  Sándor  éjjel  tanul  (bronzból 
a  berl  mi  nemzeti  képtárban);  A  haldokló  Achilles 
(ezt  Erzsébet  királynénk  vette  meg  a  korfui  Achil- 
leion  számára ;  másolatát  a  berlini  nemzeti  mú- 
zeumban őrzik) ;  Eulenspiegel ;  Eisenbail;  doktor ; 
Mózes  szétzúzza  a  törvény  táblákat ;  I.  Vilmos  csá- 
szár és  II.  Frigyes  szobrai  a  potsdami  törvényszéki 
épületen ;  I.  Vilmos  császár  szobra  a  berlini  igaz- 
ságügyi palotán ;  Nyugvó  Aspasia ;  Helmholtz- 
emléic  Berlinben ;  Heine  szobra  Korfu-szigetén  és 
New  Yorkban  stb.  1889-ben  a  berlini  akadémia 
tanára  lett. 

Herterich,  Ludwig,  német  festő,  szül.  Ans- 
bachban  1856  okt.  13.  Apja  szobrász  volt.  Vv^ 
Diez  tanítványa  volt  Münchenben.  A  paraszthá- 
ború jeleneteivel  kezdte  meg  festészeti  működé- 
sét, majd  pedig  egy  renaissance-korbeli  lakodal- 
mas menet  megfestésével  bebizonyította,  hogy 
az  ú.  n.  kosztüm-geureben  nagy  tökéletességi'o 
vitte.  Sárkányöló  Szt.  György  képe  az  1891-iki 
müncheni  képkiállításon  első  érmet  kapott  s 
most  a  müncheni  új  pinakotéka  tulajdona.  Ugyan- 
ezen kép  ismétlése  a  Szépművészeti  Múzeum 
modern  képtárában  látható.  1884-ben  a  mün- 
cheni művészeti  akadémia  tanára  lett. 

Hertford  (ejtsd:  hárfr'd),  1.  couiity  (H.-shire  vagy 
Herts)  Angliában  Middlesex,  Essex,  Cambridge, 
Bedfordés  Buckingham  közt,  1643  km*  teralettel, 

(1911)  311,321  lak.  Halm.os  föld,  amelynek  60%-a 
szántóföld  s  főképen  búza  és  zab  termesztésére  al- 
kalmas. Az  állattenyésztés  virágzó.  Az  ipari  tevé- 
kenység selyem-,  szalmafonásra  és  papírgyártásra 
szorítkozik.  —  2.  II.,  az  ugyanily  nevű  angol 
countj'  székJielye,  (i9ii)  10,384  lak.,  élénk  búza-  ós 
malátakereskedéssel ;  909.  épült  erősség  romjai- 
val, amelyeknek  egy  részét  a  Christ's  Hospitalhez 
tartozó  college  céljaira  fordították.  Ebben  az  erős- 
ségben tartották  fogva  Jó  Jánost  az  1356-iki  poi- 
tiersi  ütközet  után. 

Hertford  inarquis,  1.  Seymour. 
Hertfordshire,  1.  Hertford,  1. 
Hertha,  germán  istennő,  1.  Nerthus. 
Hertha-tó,  1.  Rügen. 

Hertling,  Georg,  báró,  német  filozófiai  író  ós 
politikus,  szül.  Darmstadtban  1843  aug.  31.  Ta- 


^ 


Hertnek 


—     10 


Hertz 


nulmányait  Münsterben,  Münchenben  és  Berlin- 
ben végezte.  1867-ben  a  bonni  egyetemen  rend- 
kívüli, 1882.  rendes  tanár  lett.  1882-ben  Mün- 
chenbe hívták  rendkívüli  tanárnak.  A  német 
centi'um-pártnak  egyik  vezére  volt  és  1912  febr. 
9.  bajor  miniszterelnök  lett.  1876-ban  többed- 
magával megalapította  a  Görres-társaságot.  Böl- 
cseleti müvei :  Materié  und  Form  und  die  Defl- 
uition  der  Seele  bei  Aristoteles  (Bonn  1871); 
Über  die  Grenzen  der  mechanischen  Naturer- 
klárung  (u.  o.  1 875) ;  Albertus  Magnus,  Beitráge 
zu  seiner  Würdigung  (Köln  1880) ;  Aufsatze 
und  Reden  soeialpolitischen  Inhalts  (Freiburg  in 
Breisgau  1884) ;  John  Locke  und  die  Schule  in 
Cambridge  (u.  o.  1892) ;  Naturrecht  und  Sooial- 
politik  (Köln  1893);  Kleine  Schriften  zur  Zeit- 
geschichte  u.  Politik  (1897);  Das  Princip  des 
Katholicismus  und  die  Wissenschaft  (1899) ;  Der 
Untergang  der  antiken  Kultur  (1902).  Baumker- 
rel  együtt  kiadja  a  Beitráge  zur  Gesch.  d.  Phil.  d. 
Mittelalters-t  (1892  óta ;  nagyfontosságú  vállalat  a 
középkori  filozófia  tudományos  megismerésére). 

Hertnek,  kisk.  Sáros  vm.  bártfai  j.-ban,  (i9io) 
800  tót  lak.;  vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Hertogenbosch  (ném.  Herzogenbusch ;  franc. 
Bois  le  Duc),  város,  É.-Brabant  németalföldi  tar- 
tomány székhelye,  a  Dommel  és  Aa  összefolyá- 
sánál, a  Dommel  WiUems-csatorna  és  vasút  mel- 
lett, mocsaras  vidéken,  (i9ii)  35,157  lak.,  arany 
és  ezüst  ötvösmühelyekkel,  20  szivargyárral,  bú- 
torgyárral, posztó-,  vászon-,  szalagszövéssel,  ka- 
lap-, tű-,  kés-,  kártya-,  szesz-  és  különösön  likőr- 
gyártással,  üveg-  és  tükörgyárral  stb.,  igen  élénk 
kereskedéssel.  A  csatomázott  Dommolen  élénk  a 
hajóforgalom.  Öt  nagyobb  torének  egyikét  szép 
fasorok  és  a  városháza  ékesíti ;  jelentékenyebb 
épülete  még  a  székesegyház  (1458—98).  Erődít- 
ményeit 1874.  lerombolták.  Környéke  egészen 
elönthető  vízzel.  H.-t  1184.  alapította  III.  Gott- 
fried  alsó-lotharingiai  herceg  egy  Orten  nevű 
tanya  helyén.  1559-ben  IV.  Pál  pápa  itt  püspöksé- 
get alapított.  1601.  és  1603-ban  Móric  herceg 
ostromának  ellenállott,  de  1629.  Frigyes  Henrik 
orániai  herceg  elfoglalta ;  ekkor  a  püspökséget 
megszüntették.  1794  okt.  9.  rövid  ostrom  után 
Piehegru  foglalta  el;  1814-ig  francia  birtok.  1853- 
ban  új  katolikus  püspökséget  nyert. 

Herts,  ang.  rövidítése  Hertfordshire-nek. 

Hertwig,  1.  Kari  Heinrich,  német  állatorvos, 
szül.  1798  jan.  10.  Ohlauban  (Szilézia),  megh. 
1881  júl.  19.  Berlinben.  Az  orvosi  és  az  állatorvosi 
tanfolyamok  befejezése  után  tanulmányutakat  tett 
Angol-,  Francia-  és  Oroszországban.  1823-ban 
segédtanárrá,  1826.  tanárrá  nevezték  ki  a  berlini 
állatorvosi  iskolán.  Nagyszámú  munkái  közül  a 
kiválóbbak :  Praktische  Arzneimittellehrefür  Tier- 
arzte  (1833,  5.  kiad.  1872) ;  Praktisches  Handbuch 
der  Chirurgie  (1853,  3.  kiad.  1873) ;  Chirurgie  für 
Thierarzte,  Krankheiten  der  Hunde  (1853).  Chirlt- 
tal  együtt  1835.  megalapította  a  Magazin  der  ge- 
sammten  Thierheilkunde  c.  folyóiratot. 

2.  H.,  Oskar,  német  anatómus,  szül.  a  Majna- 
Prankfui't  közelében  fekvő  Friedbergben  1849 
ápr.  21.  Jenában,  Zürichben  és  Bonnban  tanult. 
1878-ban  Jenában  rendkívüli  tanár,  1881.  azana- 
t<imia  rendes  tanára  lett.  1888-ban  Berlinbe  ne- 


vezték ki  az  újonnan  felállított  anatómiai-bioló- 
giai intézet  igazgatójává.  Több,  főleg  az  embrio- 
lógia  és  biológia  körébe  tartozó  munkát  irt,  ezek 
közül  f  ontosabbak  Das  Problem  der  Befruchtung 
etc.  (1884) ;  Lehrbuch  der  Entwickelungsgeschichte 
des  Menschen  und  der  Wirbeltiere  (1886) ;  Die 
Zelle  und  die  Gewebe  etc.  (1892—98) ;  Die  Lehre 
vom  Organismus  und  ihre  Beziehung  zur  Social- 
wissenschaft  (1899);  Elemente  der  Entwicke- 
lungslehre  (1900) ;  Handbuch  der  vergleichenden 
und  experimentellen  Entwickelungslehre  der  Wir- 
beltiere (Jena  1901—04,  3  köt.) ;  azonkívül  fivé- 
rével és  Waldey érrel  együtt  kiadják  az  Archív 
für  mikroskopisehe  Anatomie  und  Entwickelungs- 
geschichte című  folyóiratot. 

3.  II.,  Ricliard,  német  zoológus,  H.  2.  testvér- 
öccse, szül.  Friedbergben  1850  szept.  23. 1878-ban 
Jenában  a  zoológia  rendkívüli  tanára  lett, 
ahonnan  1881.  Königsbergbe,  1883.  Bonnbament 
rendes  tanárnak.  1885  óta  a  müncheni  egyetemen 
a  zoológia  és  összehasonlító  bonctan  tanára  és 
az  állami  zoológiai  gyűjtemények  igazgatója. 
Bátyja  társaságában  több  kutató  utazást  tett  és 
Haeckelt  mindketten  elkísérték  1871.  Lesinába, 
1875.  Corsicába  és  Villafrancába.  Bátyja  társasá- 
gában a  Coelenteraták  idegrendszerét  tanulmá- 
nyozta s  aztán  fejlődéstani  vizsgálatokat  végzett. 
Újabban  számos  kísérleti  tanulmányt  végzett  a 
sejt  protoplazmája  ós  magja  közti  arány  meg- 
állapítása céljából.  Vizsgálatai  a  daganatok  ke- 
letkezésének magyarázatára  is  fontosak.  Nagyobb 
művei :  Zur  Histologie  der  Radiolarion  (Leipzig 
1876);  Der  Organismus  der  Radiolarien  (Jena 
1879) ;  Der  Zoologe  am  Meor  (Berlin  1881) ;  Die 
Aktinien  der  Challenger-Expedition  (Jena  1882, 
Supplement  1888) ;  Über  die  Konjugation  der  In- 
fusorien  (München  1889) ;  Lehrbuch  der  Zoologie 
(Jena  1891, 10.  kiadás,  1912) ;  Über  Kemteilung, 
Richtungskörperbildung  und  Befruchtung  von 
Actinosphaerium  Eichhorni  (München  1898) ; 
Über  physiologische  Degeneration  bei  Actino- 
sphaerium Eichhorni.  Nebst  Bemerkungen  zur 
Átiologie  der  Geschwülste.  Festschrift  für  E. 
Haeckel  (Jena  1904).  Bátyjával  közös  művei: 
Das  Nervensystem  und  die  Sinnesorgane  der  Me- 
dusen  (Leipzig  1878) ;  Der  Organismus  der  Medu- 
sen  u.  seine  Stellung  zur  Keimblattertheorie  (Jena 
1878) ;  Studien  zur  Blattertheorie  (u.  o.  1879  -83, 
5  füzet)  és  Untersuchungen  zur  Morphologie  und 
Physiologio  der  ZeUe  (u.  o.  1884—1890,  6  füzet). 
A  Biologisches  Centralblatt  társszerkesztöje. 

Herti,  1.  Alfréd,  német  karmester,  szül.  1872 
júl.  15.  Majna-Frankfurtban.  A  Hoch -konzerva- 
tórium növendéke  volt,  1902.  a  newyorki  Metro- 
politan Opera  karnagya  lett,  190  i— 4-ig  vezé- 
nyelte az  első  (newyorki)  Parsifal  előadásokat, 
amelyek  nem  Bayreuthban  kerültek  színre. 

2.  H.,  HeinrvJi,  német  fizikus,  szül.  Hamburg- 
ban 1857  febr.  22.,  megh.  Bonnban  1894  jan.  1. 
Előbb  mérnöki,  majd  a  müncheni  és  berlini  egye- 
temeken fizikai  tanulmányokkal  foglalkozott. 
1880-ban  doktor*és  Helmholtz  asszisztense,  1883. 
Kiéiben  az  elméleti  fizikának  magántanára,  1885. 
a  karlsruhei  technikai  főiskolán  pedig  rendes  ta- 
nár lett.  1889-ben  Clausius  tanszókét  foglalta  el 
Bonnban.  Kezdetben  az  elektromosság  eloszlását 


Hertz 


11     — 


Hertzbers 


a  vezető  testeken  tanulmányozta,  később  a  fény 
■és  elektromosság  összefüggését.  H.  kimutatta  az 
elektromosság  hullámszerű  terjedését  s  ezáltal  a 
Faraday-Maxwell-féle  elektromagnetikus  fényei- 
móletet a  mechanikus-elasztikus  teóriával  szem- 
hen  teljes  diadalhoz  juttatta.  B  szerint  a  fény 
igen  rövid,  az  elektromosság  pedig  hosszabb  hul- 
lámokban terjed  s  így  megadódik  az  optikai  és 
elektromagnetikus  jelenségek  kapcsolata.  H.  ösz- 
szegyüjtött  munkái  1894.  három  kötetben  jelentek 
meg.  Az  elsőben  egyéb  értekezésein  kívül  az 
Über  die  Beziehimg  zwischen  Licht  und  Blektri- 
zitat  c,  1889.  tartott  kiváló  előadása  is  benn- 
foglaltatik;  a  másodikban  az  Untersuchungen 
über  die  Ausbreitung  der  elektrischen  Kraft  c.  ta- 
nulmánya. A  mérhető  anyag  és  a  fényéter  moz- 
gási állapota  közti  viszony,  illetőleg  a  fényéter 
mozgásának  az  anyagtól  független  bizonyos  se- 
bessége tanulmányozása  vezette  a  mechanika 
alapelveivel  való  foglalkozáshoz.  Ennek  ered- 
ménye a  harmadik  kötet :  Die  Principien  der  Me- 
chanik  in  neuem  Zusammenhange  dargestellt, 
melyet  már  betegen  írt  meg. 

3.  H.,  Henrik,  dán  költő,  szül.  Kopenhágában 
1798  aug.  27.,  megh.  u.  o.  1870  febr.  25.  Eleinte 
jogot  tanult,  de  később  teljesen  az  irodalomra 
adta  magát.  Heiberg  J.  L.  költői  iskolájához  tar- 
tozott s  különösen  a  drámaírás  terén  vált  ki.  Vau- 
devillejei  közül  kitűnők  :  Debatten  i  Politivennen 
<Vita  a  Rendőrbarátban  ;  ez  egy  helyi  lap  címe 
volt,  1835) ;  De  Fattiges  Dyrehave  (A  szegények 
állatkertje) ;  vígjátékai  közt :  Amors  geniestreger 
(Ámor  csinyjei,  1830) ;  Besöget  i  Kjöbenhavn  (Lá- 
togatás Kjöbenhavnban);  színművei  közül :  Ninon 
de  l'Enclos;  Kong  Ronés  Datter  (René  király 
leánya,  1845) ;  Svend  Dyrings  Huus  (Svend  Dy- 
ring  háza,  1837) ;  Indkvarteringen  (Bekvártólyo- 
zás).  Irt  egy  Tyiüng  c.  lírai-epikus  költeményt 
<1849),  szatirikus  polemizáló  episztolákat  kora 
irodalmi  viszonyairól :  Gjengangerbrevene  (1830) 
és  tartalmilag  és  formailag  egyaránt  kitűnő  költe- 
ményeket Digte  (1857 — 62,  4  köt.)  címmel.  Drá- 
mai müvei:  Dramatiske  Vaerker  összegyűjtve 
Kopenhágában  jelentek  meg  (1854—73,  18  köt.). 

4.  H.,  Martin  Július,  német  klasszikus  filo- 
lógus, szül.  Hamburgban  1818  ápr.  7.,  megh.  Bo- 
roszlóban 1895  szept.  22.  Berlinben  és  Bonnban 
tanult,  Berlinben  lett  magántanár,  1855.  Greifs- 
waldban,  1861.  Boroszlóban  rendes  tanár.  Kiadta 
Priscianus  Institutiones  grammaticae-jét  (Keil: 
Grammatici  latini  című  gyűjteményében,  Leipzig 
1855—59),  Liviust,  Gelliust,  Horatiust.  Gollius- 
szal  foglalkozik  Opuscula  Gelliana  (Berlin  1886) 
és  Supplemontum  apparátus  Gelliani  (Leipzig 
1894).  Müvei  közül  említendők :  Kari  Lachmann 
(Berlm  1851) :  Schriftsteller  und  Publikum  in  Rom 
(u.  o.  1853) ;  Renaissance  und  Rokokó  in  der  röm. 
Litt.  (u.  0.  1865) ;  Analecta  ad  carminum  Horatia- 
noriira  históriám  (5  rész,  Breslau  1876—82) ;  De 
Nigidii  Figuli  studiis  atque  operibus  (Boriin  1845). 

5.  H;  Wilhelm,  némot  költő,  műfordító  és  iro- 
dalomtörtónész,  szül.  Stuttgartban  1835  szept.  24., 
megh.  Münchenben  1902  jan.  8.  Román  és  germán 
filológiát  tanult  s  1858.  Münchenben  a  Geibel- 
Bodenstedt-féle  költőkörhöz  csatlakozott,  aztán  tu- 
dományos utazásokat  tett  s  1862.  Münchenben  ma- 


gántanár, 1869.  a  müncheni  politechnikumon  az 
irodalomtörténet  tanára  lett.  Gazdag  képzelőte- 
hetségű  költő  ós  a  középkori  német  költemények 
kiváló  fordítója  ós  utánzója.  Müvei:  Gediehte 
(Hamburg  1859) ;  Lancelot  und  Ginevra  (u.  o. 
1860) ;  Hugdietrichs  Brautfahrt  (Stuttgart  1863) ; 
Heinrich  von  Schwaben  (u.  o.  1868) ;  Brúder 
Rausch  (u.  0.  1882) ;  Spielmannsbuch  (u.  o.  1886). 
Fordította  a  Roland  (u.  o.  1861),  Marié  de  Francé 
(u.  0.  1862),  Aucassin  u.  Nicolette  (Wien  1865), 
Tristanund  Isolde  (1871)  c.  epikai  költeményeket. 
Irodalomtörténeti  munkái:  Der  Werwolf  (u.  o. 
1861)  ,•  Deutsche  Sage  im  Elsass  (u.  o.  1872) ;  Die 
Nibelungensage  (Berlin  1877) ;  Die  Sage  vom  Par- 
zival  (Breslau  1882) ;  Aristo teles  in  der  Sage  des 
Mittelalters  (München  1889) ;  Die  Sage  vom  Gift- 
madchen  (1893) ;  Gesammelte  Dichtungen  (1900). 
V.  ö.  R.  Weltrich,  W.  H.  (Stuttgart  1902). 

Hertzberg,  1.  Ewald  Friedrich,  gróf,  porosz 
államférfi,  szül.  1725  szept.  2.  Lottinban,  megh. 
1795  máj.  27.  Fiatal  korában  a  porosz  levéltár- 
ban alkalmazták,  melynek  később  követségi  taná- 
csos korában  élére  jutott.  így  alkalma  volta  leg- 
titkosabb államiratok  s  a  külpolitika  alapos  meg- 
ismerésére. Egyik  dolgozatával,  melynek  címe : 
Über  dieerste  Bevölkerung  der  Mark  Brandenburg, 
a  berlini  akadémia  tagja  lett.  Nagy  feltűnést  keltett 
a  Nagy  Frigyes  által  Drezdában  lefoglalt  s  a  titkos 
levélváltások  alapján  kiadott  Mémoire  raisonné 
(1756)  c.  munkája,  melyben  Szászország  megszál- 
lásának jogosultságát  igazolta.  A  hétéves  háború 
idején  rendkívüli  diplomáciai  és  publicisztikai 
tevékenységet  fej  tett  ki .  ó  kötötte  meg  porosz  rész- 
ről az  1763-iki  hubortsburgi  békét,  amiért  Nagy 
Frigyes  második  államminiszterré  nevezte  ki, 
mely  állásban  harminc  évig  megmaradt  és  külö- 
nösen Ausztria  elleni  túlzottan  ellenséges  maga- 
tartásával tűnt  ki.  Később,  11.  Frigy esVilmos  alatt, 
aki  H.-et  külügyminiszterré  és  gróffá  nevezte 
ki,  porosz-orosz  szövetség  létrehozásán  fára- 
dozott, amely  főleg  Ausztria  és  Franciaország  el- 
len irányult  volna.  A  pápa  és  a  német  püs- 
pökök viszályában  H.  a  pápa  mellé  állott,  amivel 
József  császár  iránti  ellenséges  magatartását 
akarta  bizonyítani.  1787-ben  az  orosz-török  hábo- 
rút egy  Oroszországgal  kötendő  szövetség  léte- 
sítésére akarta  felhasználni,  melynek  már  Len- 
gyelország felosztása  lett  volna  célja.  Ennek  si- 
kertelensége után  azonban,  1791.  a  király  felmen- 
tette állásától  H.-et,  ki  csak  az  akadémia  vezeté- 
sét tartotta  meg.  Az  említetteken  kívül  H.  még  a 
következő  munkákat  írta :  Betrachtungen  über 
das  Recht  der  bayerischen  Erbfolge  (Berlin  1778) ; 
Oeuvres  politiques  (Paris  1795) ;  Recueil  des  de- 
ductions,  maiiifestos  etc,  redigés  et  publiós  par 
la  cour  de  Prusse  1756— 90  (Berlin  1789—91,3 
köt.).  V.  ö.  E.  F.  Grf.  v.  H.  (Tübingen  1798) ; 
Krauel,  Grf.  H.  als  Minister  Friedrich  Wilhelms 
U.  (Berlin  1900) ;  Freuss,  Grf.  H.  als  Gelehrter 
und  Schriftsteller  (u.  o.  1902) ;  Duncker,  Friedrich 
Wilhehn  II.  und  Grf.  H.  (Historische  Zeitschrift, 
Bd.  37) ;  Bailleu,  Gráf  H.  (u.  o.  Bd.  72). 

2.  if.,  Gustav  Friedrich,  német  történetíró, 
szül.  Halléban  1826  jan.  19.,  megh.  u.  o.  1907  nov. 
16.  Halléban  és  Lipcsében  teológiát,  keleti  nyel- 
veket és  történelmet  tanult.  1851-ben  a  hallei 


Hertz-féle  egyenletek 


12 


Hervfr 


egyetemen  a  történelem  tanára  lett.  H.  számos 
nmnkát  Irt,  melyek  főleg  a  Balkán-föl  sziget  tör- 
ténetét ölelik  fel  a  görög  ókortól  kezdve  egész  a 
legújabb  korig.  Főbb  müvei :  Alkibiades  der  Staats- 
mann  und  Peldhorr  (Halló  185.3) ;  Das  Lében  des 
Königs  Agesilaos  II.  (u.  o.  1856) ;  Der  Feldzug  der 
zehntausend  Griecheu  (u.  o.  2.  kiad.  1890) ;  Die 
asiatischen  Feldzüge  Alexanders  d.  Gr.  (u.  o.  1863, 
2  köt.) ;  Dio  Goschichte  Griechenlands  von  der 
Urzeit  bis  zum  Begimi  des  Mittelalters  és  Ge- 
so.hicbte  Griechenlands  im  19.  Jahrhundert  (Loip- 
zig  1870) ;  Geschichte  Griechenlands  unter  der 
Herrschaft  der  Römer  (u.  o.  1866—75,  .3  k.) ;  Ge- 
schichte Griechenlands  seit  dem  Absterben  des  an- 
tiken Lebcns  bis  zur  Gegenwart  (Gotha  1875— 

1879,  4  köt.);  Griechische  Geschichte  (Halle 
1884);  Athén  historisch-topographischdargestellt 
(u.  o.  1885);  Az  Oncken-féle  Geschichte  in  Bin- 
zelndarstellungen  számára :  Geschichte  von  Hellas 
imdRom  (Boriin  1878—79, 2  köt.) ;  Geschichte  des 
röraischen  Kaiserreichs  (u.  o.  1880)  és  Geschichte 
der  Byzantiner  und  des  osmanischen  Reicbs  (ii.  o. 
1883).  A  hallei  egyetem  jubileuma  alkalmával 
megjelent  a  Geschichte  der  Stadt  Halle  c.  mono- 
gráíiája  (3  köt.,  1889—94);  Die  historische  Be- 
doutung  des  Saaletals  (u.  o.  1895). 

3.  H.,  Rafael,  finn-svéd  író  szül.  1845.,  megh. 
1896.  Eleinte  kereskedőnek  készült  s  egy  író-  és 
egy  számoló-gépet  talált  föl  vakok  számára.  Ké- 
sőbb egészen  az  irodalomra  adta  magát.  1870  — 
1871-ben  két  gyűjteményt  adott  ki  finn  népdalok- 
ból svéd  nyelven,  lefordította  a  Kalevalát  s  Píii 
varinta  és  Reijonen  prózai  munkáit  s  nagyon 
kiváló  fordítónak  mutatkozott.  Saját  költeményei 

1880.  jelentek  meg  (Dikter).  Egyéb  müvei : 
Pinska  folksagor  (1880) ;  Helsingfors  for  .300  aar 
(1884—89) ;  Finska  konstnarer  (1883) ;  Kulturbil- 
der  ur  Fiulands  história  (2  köt.  1885—88) ;  Nya 
Dikter  (újabb  versek,  1884) ;  Lefnadsteckningar 
fór  ungdom  oeh  fór  főiket  (tört.  jellemrajzok  régi 
időkből  és  különböző  országokból,  1886) ;  Barn- 
domshemmet.  Bildor  och  stámningar  (1892). 

Hertz-féle  egyenletek,  1.  MaxweU-Hertz-Lo- 
rentz-féle  egyenletek. 

Hertz-huilámok,  az  elektromos  oszcillátorból 
kiinduló  elektromágnesi  hullámok,  melyeket  elő- 
ször Hertz  Heinrich  német  fizikus  állított  elő 
és  vizsgált  meg.  Hertz  kísérleteivel  bebizonyí- 
totta, hogy  ezek  a  hullámok  a  fény  sebességével 
terjednek  tova,  keresztrezgésekből  keletkeznek,  a 
fényhullámokkal  megegyező  sajátságnak  s  azok- 
tól csak  a  hullámhosszra  nézve  különböznek.  L. 
Elektromos  sugarak. 

Hertzka  Tivadar,  nemzetgazdasági  író,  szül. 
Budapesten  1845  júl.  13.  Jórészt  külföldön  élt 
mint  újságíró;  1872-től  szerkesztette  a  Neue 
Freie  Presse  közgazdasági  rovatát,  1880-tól  a 
tőle  alapított  Wiener  Allgemeine  Zeitung-ot  ós 
1889-től  a  Zeitschrift  für  Staats-  und  Vollíswirt- 
schaft  című  folyóii'atot,  majd  hazajött  és  egy  ideig 
(1901-től)  a  Magyar  Hírlap  főszerkesztője  volt. 
Nagy  feltűnést  keltett  Freiland,  ein  soziales  Zu- 
kunftsbild  (Leipzig  1890,  10.  kiad.  1897)  című 
utópisztikus  regényével,  mely  Kelet-Afrikában 
játszik  ós  amelyben  oly  szociális  reformot  propa- 
gál, melynél  mindenki  vállalkozótól,  tőkéstől  stb. 


szabadon  élvezi  munkájának  gyümölcsét.  E 
munka  hatása  alatt  számos  ú.  n.  Freiland-egye- 
sület  keletkezett  és  1894.  egy  156  főnyi  expedíció 
is  ment  ki  Afrikába  ily  telep  alapítására.  Az  an- 
golok azonban  az  expedíció  sikerét  meghiúsítot- 
ták. H.  müvei  közül  a  következőket  említjük: 
Wáhrung  und  Handel  (Wien  1876) ;  Die  Gesetzo 
der  Handelspolítik  (Leipzig  1880);  Die  Gesotze 
der  socíalen  Bntwícklung  (u.  o.  1886) ;  Das  We- 
sen  des  Geldes  (u.  o.  1887) ;  Das  internationale 
Wahrungsproblem  und  dessen  Lösung  (u.  o. 
1892) ;  Eine  Reise  nach  Freiland  (Ijeipzig,  ma- 
gyarra fordította  Hermann  J. :  Szabadföld,  1893)  i 
Wachselkurs und  Agio (Wien  1894);  Ahwietalliz- 
mus  és  az  agrárok  Ausztria-Magyarországon 
(Budapest  1896) ;  Az  emberi  gazdaság  problémái 
(I.  köt.  u.o.  1897  és  németül  Beriinl897);  Oester- 
reíchisch-vmgarische  Streitfragen  (Wien  1912) ; 
Das  sociale  Problem  (Berlin  1912). 

Herulok  (Heruli,  Eruli),  germán  nép,  rokon  a 
scirokkal,  tm-cilingokkal  és  rugíakkal.  Első  ismert 
területe  az  Ostsee  vidóke.Mint  könnyű  fegyverzetű 
zsoldosok  szerepeltek  az  AldunamenténClaudiusós 
Gallienus  császárok  korában.  A  gótok  Hermanrich 
király  vezetése  alatt  legyőzik  őket.  Ekkor  délebbre 
vonulnak,  a  Rajna  mellett  tanyáznak,  mint  a  ró- 
maiak szövetségesei,  utoljára  pedig  a  hunokhoz 
csatlakoznak.  így  kóborolnak  addig,  míg  védő  uruk 
Odoaker  Kr.  u.  476.  a  nyugatrómai  birodalmat 
megsemmisíti  és  itáliai  királlyá  lesz.  A  nyugat- 
római birodalom  romjain  egy  időre  a  H.  ragadták 
magukhoz  a  hegemóniát  több  germán  törzs  felett„ 
melyek  közül  a  longobárdok  fellázadtak  s  a  H.-at 
szétszórták,  úgy  hogy  egy  részük  Pannoniába  (a 
mai  Dunántúl)  szorult  és  512.  meghódolt  a  kelet- 
rómaiaknak. Egyik  águk  Skandináviába  vándo- 
rolt, egy  másik  rész  Belizár  vezetése  alatt  a  ke- 
letrómai birodalom  zsoldosa  lett.  Bátor,  de  féktelen 
nép  volt  ö30-íg,  amikor  egészen  eltűnik  a  történet 
színpadjáról.  Egyes  történetírók  azt  vitatják,  hogy 
a  krimi  gótok  a  H.  ottrekedt  maradékai.  V.  ö. 
Aschbaeh,  Geschichte  der  H.  und  Gépiden  (Frank- 
furt 1835) ;  Marquart  (Osteurop.  und  ostasiat. 
Streifzűge)  kapcsolatot  lát  a  varegokkal  a  IX. 
sz.-ban ;  Müllenhoff,  Nordalban.  Studien ;  Loeive, 
Die  Resté  der  Germánén  am  Schwarzen  Meere 
(Halle  1896). 

Hervadás,.  1.  Elhervadás. 

Hervagault  (ejtsd:  ervagó),  Jean  Marié,  francia 
kalandor  és  trónkövetelő,  1.  Lajos  (XVII). 

Hervartó,  kisk.  Sáros  vm.  bárifai  j.-ban,  (1910) 
367  tót  lak. ;  kísebbszerű  üveggyára  van.  U.  p. 
Erdővágás,  u.  t.  Bártfa. 

Hervay  Frigyes,  hírlapíró,  szül.  Bécsben  1874 
dec.  8.  A  középiskola  elvégzése  után  1894.  a  Ma- 
gyar Újság,  majd  a  Magyar  Nemzet  és  Magyar 
Szó  szerkesztőségébe  lépett  s  1901.  átvette  a  Ma- 
gyarország színház  és  irodalom  rovatának  szer- 
kesztését. Versek  c.  kötete  1895  ;  Kavicsok  címen 
novellái  1898.  jelentek  meg.  A  magyar  chansono- 
kat és  kabaret-kuplékat  Magyar  kabarét  c.  két- 
kötetes antológiájában  gyűjtötte  össze  (1911  és 
1912).  Irt  több  bohózatot  és  operett-librettót  s 
fordított  és  átdolgozott  számos  színdarabot. 

Herve  (ejtsd:  erv),  város  Liége  (Lüttich)  belga 
tartomány  Vervier  járásában,  vasút  mellett,  (1910) 


1.. 

^g   4737  lal 


—     13 


Herwarth  von  BIttenfeld 


4737  lak.,  gyapjuszö vőkkel  és  festőkkel,  bőrgyár- 
tással, cipőiparral,  híres  vaj-  ós  sajtkészítéssel. 
Pays  de  H.  (880  km«).  Liegos  tartomány  azon 
termékeny,  szarvasmarhában  felette  gazdag  része, 
amelyik  H.  körül  a  Vesdre,  Maas,  továbbá  Hol- 
landia és  Poroszország  közt  fekszik. 

Hervé  (polgári  nevén  Florimond  Bonger),h-an- 
<!ia  operettkomponista,  szül.  Houdainben  (Arras) 
1825  jiin.  30.,  megh.  1892  nov.  4.  Parisban.  Pálya- 
futását mint  egyházi  orgonista  kezdte.  1848-ban 
jelent  meg  először  a  színpadon.  Don  Quichotte 
et  Sancho  Pansa  c.  müvében  lépett  fel,  a  Théatre 
Nationalban,  mint  énekes.  1851-ben  a  Théatre  du 
Palais  royal  karmestere  lett.  1854-ben  a  Boule- 
vard  (lu  Temple-n  megnyitotta  kis  színházát,  a 
Folies  concertantes-t  (később  :  Folies  Nouvelles, 
majd  Folies  Dramatiques).  1856-ban  megvált  a 
színház  vezetésétől.  1870— 71-ig  a  londoni  Co- 
ventgarden  színházban  dirigálta  a  Concerts  h  la 
Strauss-t,  majd.  u.  o.  az  Empire  színház  karmes- 
tere lett.  Ötvennél  több  operettet  írt,  amelyek- 
nek szövegkönyveit  is  ö  készítette.  A  nevezete- 
sebbek :  L'oeuil  crevé.  Le  petit  Faust,  Le  nouvel 
Aladin,  Mamsell  Nitouche  (1883) ;  Fla-Fla  (1886) ; 
Le  noco  á  Nini,  La  rusotte  (Lecoq-kal),  Les  baga- 
telles  (1890).  Balettjei:  La  rose  d'amour  (1888); 
Diana  (1888)  és  Cleopatra  (1889).  Irt  egy  hősi 
szimfóniát  is.  A  fia :  Gardel  egy  operettjével  lett 
ismertté.  A  címe  :  Nini,  c'est  fini  (1871). 

Hervey-szigetek  a.  m.  Cook-szigetek  (1.  o)). 

Hervieu  {eitsá-.  ervjö),  Paul,  francia  dráma-  és  re- 
gényíró, szül.  Neuilly-sur-Seineben  1857  szept. 
2.  Előbb  ügyvédi,  majd  diplomáciai  pályára  lé- 
pett, de  1881-ben,  amikor  Mexikóba  küldték  ki, 
beadta  lemondását.  1900  óta  a  francia  akadémia 
tagja.  Első  könyvei,  melyek  sorát  Diogéne  le  chien 
<1882)  nyitotta  meg,  nem  sok  vizet  zavartak ;  hírét 
FUrt  (1890)  s  még  inkább  Peints  par  eux-mé- 
mes  (1893)  című  szatirikus  műveinek  köszönlieti. 
Regényei  sorából  a  pénz  hatabnát  rajzoló  L'ar- 
mature  (1895)  érdemel  említést.  Legtartósabb  si- 
kereit a  színpadon  érte  el ;  ő  a  tézisdráma  egyik 
legtehetségesebb  mívelője.  Szereti  a  sötét  színe- 
ket s  a  tragikus  helyzeteket,  melyeket  nagy 
ügyességgel  tud  előteremteni.  Színmüvei  közül 
említhetők :  Les  paroles  restent  (1892) ;  Les  tenail- 
les  (1895,  a  nőjogok  érdekében);  La  loi  de  l'homme 
(1897) ;  L'énigme  (1901) ;  La  course  du  flambeau 
(1901,  az  anyaszeretet  di'ámája) ;  Le  dédale  (1903, 
a  válás  ellen);  Thóroigne  de  Méricourt(1903,  a  forr. 
idejéből) ;  L'armature  (1 904) ;  Le  réveil(1905);  Con- 
nais-toi(1909);Bagatelle  (1912).  Nálunk  is  színre 
kerültek:  A  bilincs,  ford.  Zempléni  P.  Gyula, 
(1898);  Ismerd  meg  magadat,  ford.  Amh-us  Zol- 
tán (1910).  Elbeszélő  műveiből  megjelent  magya- 
rul :  Egy  párbaj  története  (Pesti  Hírlap  1890.  évf.); 
A  levelek  titka  (Egyetértés  1895.  évf.) ;  Az  idegen 
(Pesti  Napló  1907.  évf.).  V.  ö.  E.  Faguet,  Propos 
de  théatre  IV.  (Paris  1907) ;  J.  Lemaitre,  Impres- 
síons  de  théatre  VII.,  X.  (u.  o.  1894—1898) ;  ö. 
Brandes,  Samlede  skrifter  VII.  (Kjöbenhavn  1901). 

Hervilly  (ejted:  erviji),  Emest  Marié,  francia  író, 
szül.  Parisban  1839  máj.  26.,  megh.  Champigny- 
ban  1911  nov.  18.  Irt  több  verskötetet:  La  lan- 
teme  en  vers  de  couleur  (1868) ;  Les  baisers  (1872); 
Le  hárem  (1874) ;  számos  vígjátékot :  Le  maiadé 


réel  (1874);  Le  magister  (1877);  Le  parapluie 
(1880) ;  L'enveloppe  (1884) ;  Midas  (1892) ;  Notre 
ami  Dorichon  (1898) ;  humoros  rajzokat  és  regé- 
nyeket, minők :  Contes  pour  les  grandes  person- 
nes  (1874) ;  Les  armes  de  la  femmo  (1880) ;  Trop 
grandé  (1890) ;  L'homme  jaune  (1901) ;  Ma  cou- 
síne  Gason  (1903)  stb.  Magyarul  megjelent :  El- 
késett ötletek  (vígjáték,  Budapest  é.  n.). 

Hervoich  Iván,  báni  tanácsos,  szül.  Zágrábban 
1866  jún.  11.,  megh.  1912  jún  7.  Jogi  tanulmá- 
nyait a  bécsi  és  zágrábi  egyetemen  végezte.  1888. 
közigazgatási  gyakornokká  nevezték  ki.  Három 
évet  Várasd  vmegyénél  töltött  s  ezután  a  zágrábi 
országos  kormány  elnökségéhez  osztották  be,  hol 
1910.  báni  tanácsos  lett.  1912  jún.  7.  áldozatul 
esett  annak  a  merényletnek,  melyet  egy  horvát 
egyetemi  hallgató  Zágrábban  Cuvaj  Ede  királyi 
biztos  ellen  elkövetett. 

Hervoja,  Hrvatínics  Vukac  fla,  1388.  fivérével 
együtt  horvátországi  helji»rtó  lett  s  Tvartko,  a 
hódító  bosnyák  király  halála  után  a  bosnyák  ki- 
rályok mellett,  mint  ezeknek  major  domusa,  kis- 
király szerepét  játszotta.  A  Nagy  Lajos  trónját 
öröklő  nők  uralmával  szemben  erős  ellenzéki  poli- 
tikát űzött.  Már  Kis  Károlynak  hatalmas  párthíve 
volt  öccsével,  VuJckal  együtt,  majd  Zsigmond  ellen 
a  lázongó  Horváthy-testvérekhez  csatlakozott  s 
Nápolyi  László  pártjára  állt.  Mikor  1393.  a  Hor- 
váthyak  kárára  fordult  a  kocka,  H.  hűséget  fo- 
gadott Zsigmondnak  és  Máriának,  de  szavát  rövid 
ideig  tartotta  meg  s  újra  László  pártja  élére  ál- 
lott. 1403  júl.  9.,  mint  László  király  teljhatalmú 
kormányzója.  Zárában  várakozott  urára  és  koro- 
názása fölött  rendelkezett.  László  1403  okt.  Spa- 
lato  s  a  szomszédos  szigetek  hercegévé  tette.  Spa- 
lato  birtokában  a  Balkán  Ny.-i  részén  majd  egy  év- 
tizeden át  ő  volt  az  úr ;  Bosznia  királyait,  külügyeit 
ő  vezette.  Katonasága,  nagy  udvartartása  volt,  kö- 
veteket tartott,  pénzt  veretett.  Mégis  ő  volt  az 
első,  aki  odahagyta  a  bukott  László-pártot  s  Bu- 
dára ment  Zsigmond  elé,  aki  minden  méltóságában 
megerősítette.  Később  egy  mellőztetése  ismét  tá- 
madásra késztette ;  Sandali  vajda  ellen  a  törökkel 
szövetkezett ;  e  miatt  pártütőnek  nyilvánították, 
sőt  javaitól  is  megfosztották.  Hasztalan  mente- 
gette magát,  Zsigmond  királyi  parancsát  1413. 
végrehajtották.  Erre  Magyarország  ellen  a  török- 
kel szövetkezett  s  Uszora  vajdaságban  Doboj 
vára  közelében  túlnyomó  erővel  s  csellel  legyőz- 
ték a  kii'ályi  vezéreket.  H.  a  török  kegyén  ala- 
pult hatalmát  nem  sokáig  élvezhette,  1416  április- 
ban meghalt,  miután  negyedszázadon  át  nagy  be- 
folyást gyakorolt  Bosznia,  Horvát-  és  Dalmát-,  sőt 
Magyarország  sorsára  is.  Hős  volt,  de  merev,  erő- 
szakos jellemű,  ki  céljai  elérésében  nem  válogatta 
az  eszközöket.  1403-ig  bogumil  vallású  volt  s  ezért 
van  e  vallás  egyik  szertartáskönyve  neki  ajánlva. 

Irodalom.  Turul  X.  1.  s  köv.  1. ;  Klaic,  Bosznia  története, 
194.,  229.  6  köv.  1. ;  Wertner,  A  középkori  délszláv  aralkodók 
genealógiai  története ;  Fejér,  Cod.  Uipl.  X.  2.,  158.,  563.,  X. 
i.,  72.  s  köv.  1.,  X.  5.,  184.,  384;  Monum.  Vatic.  8.,  I.  1.  IV. 
A  H.  parancsára  készUlt  nagybecsű  missale-t  (Missale  Gla- 
goliticanx),  melyet  1889.  Konstantinápolyban  fedeztek  föl, 
Jagci,  Thallóczy  és  Wicklioff  adták  ki,  Wien  1891. 

Herwarth  von  Bittenfeld,  Kari  Eber)iard, 
porosz  hadvezér,  született  Grosswertherben  1796 
szept.  4.,  megh.  Bonnban  1884  szept.  2.  Részt  vett 


Herwegrh 


U 


Herzafalva 


az  1813— 14-iki  német  szabadságharcban,  de  csak 
lassan  lépett  elö.  1848-ban  ezredes,  1860.  had- 
testparancsnok lett.  Az  1864-iki  schleswigi  had- 
járatban a  porosz  hadak  élén  különösen  kitűnt  az 
Alsen-szigetre  való  átkelésnél.  1866-ban  a  porosz 
elbei  hadsereg  főparancsnoka  lett  s  a  königgratzl 
csatában  a  porosz  hadsereg  jobb  szárnyát  vezette 
győzelemre  a  X.  osztrák  és  a  szász  hadtest  ellen. 
Az  1870— 71-iki  francia  háborúban  a  tartalékosok 
és  hadi  foglyok  szállítására  ügyelt  fel.  1871  ápr. 
tábornagy  lett  s  nyugalomba  vonult. 

Herwegh,  Georg,  német  költő,  szül.  Stuttgart- 
ban 1817  máj.  31.,  megh.  Liestalban,  Basel  mel- 
lett 1875  ápr.  7.  Tübingenben  teológiát  hallgatott. 
Stuttgartban,  majd  Svájcban  élt,  hol  Gedichte 
eines  Lebendigen  című  politikai  költemény  gyűj- 
teményét írta  (1841).  1842-ben  poroszországi  útja 
alkalmával  mindenütt,  még  a  királynál  (IV.  Fri- 
gyes Vilmos)  is  kitüntető  fogadtatásra  talált. 
Azonban  a  királyhoz  Königsbergböl  intézett  nyílt 
levele  következtében  kitiltották  a  porosz  állam 
területéről  s  Züiichben  sem  tűrték  meg,  ahol 
le  akart  telepedni.  Később  Parist  választotta  ál- 
landó tartózkodási  helyéül.  Itt  írta  meg  költemé- 
nyeinek második  kötetét  (1844)  s  fordította  le 
Lamartine  műveit  (1843—1844,  12  kötet).  Itt  lé- 
pett összeköttetésbe  a  forradalmi  propagandával 
és  1848  április  havában  egy  német-francia  mun- 
káslégióval megjelent  Badenban.  A  württemborgi 
csapatok  azonban  útját  állották.  Ezután  hosszabb 
ideig  lakott  Parisban,  Zürichben  és  Liestalban, 
Basel  mellett.  Most  már  csak  ritkán  lépett  egy- 
egy  költeményével  a  nyilvánosság  elé,  lefordított 
azonban  néhány  Shakspere-drámát  a  Bodenstedt- 
féle  kiadás  számára. 

Herwerden,  Henricus  van,  németalföldi  filo- 
lógus, szül.  Beetsterzwaagban  (Priesland)  1831 
szept.  17.,  megh.  Utrechtben  1910  nov.  18. 1856— 
1859-bon  kéziratokat  tanulmányozott  Francia-, 
Olasz-,  Spanyol- és  Németországban.  1860— 64-ig 
gimnáziumi  tanár  Groningenben  és  Hágában, 
1864.  a  görög  nyelv  tanára  az  utrechti  egyete- 
men. A  görög  színműírók  szövegkritikájában 
szerzett  legtöbb  érdemet.  Kiadta  Sophokles  Oedí- 
pusát  (Utrecht  1866);  Bm'ipides  Ion- ját  (u.  o.  1875) 
és  Helénáját  (Leiden  1895) ;  Aristophanes  Békéjét 
s  hollandus  nyelvre  fordította  a  két  Oedipust, 
Elektrát,  Antigonét  és  Platón  Phaedonját.  Kiadta 
továbbá  halikarnassosí  Dionysios  leveleit  (Gro- 
ningen  1861);  Thukydidest  (Utrecht  1877-1882); 
Herodotost  (u.  o.  1884);  Antlphont  és  Aristoteles 
athéni  államát  (Leiden  1891).  Említendő :  Lexicon 
graecum  suppletorium  et  dialecticum  {vl.  o.  1902). 

Herwig,  Walter,  volt  porosz  képviselő,  szül. 
Arolsenben  1838  febr.  25.  Több  irányú  állami  hi- 
vatali és  tudományos  működése  mellett  sokat  tett 
a  német  tengeri  halászat  fejlesztésére  és  az  észak- 
európai tengerparti  államok  által  egységesen  vég- 
zendő tudományos  tengerkutatási  munkálatok 
megindítására  (1892),  elnöke  e  munkálatok  végre- 
hajtó bizottságának  s  a  nemzetközi  tengerkuta- 
tási munkálatokból  a  Németországra  eső  részt  is 
vezeti. 

Herxheimer,  Salomon,  német  zsidó  teológus, 
született  Dotzheimben  1801.,  megh.  Bernburgban 
1884.  Nagy  érdemei  vannak  a  zsidó  népoktatás 


és  a  zsidó  fiatalság  nevelése,  valamint  a  fóldmí- 
velésnek  és  iparnak  zsidó  körökben  való  terjesz- 
tése körül.  Nagybecsüek  iskolai  tankönyvei,  biblia- 
fordítása és  hitszónoklatai. 

Herz,  1.  Cornelius,  francia  kalandor,  szül.  1845 
körül  Németországban,  megh.  1898  júl.  6.  Bour- 
nemouthban  (Anglia).  Fiatal  korában  Ameriká- 
ban járt,  majd  gyógyszerészetot  és  sebészetet  ta- 
nult, a  francia-német  háborúban,  hamisított  or- 
vosi oklevél  alapján,  katonaorvosnak  vétette  fel 
magát,  majd  újból  Amerikába  ment,  ahol  vagyont 
szerzett.  Visszatérve  Parisba,  nagy  vállalatokba 
kezdett,  miáltal  kitűnő  összeköttetésekre  tett  szert, 
úgy,  hogy  a  becsületrend  parancsnoki  keresztjét 
is  elnyerte.  H.-nek  nagy  része  volt  a  Panama- 
botrányban.  Tíz  millió  frankot  csalt  ki  a  részvény- 
társaságtól, hogy  a  politikusokat  és  a  sajtót  meg- 
vesztegesse. A  botrány  kitudódása  után  H.  már 
Angliában  volt.  1894  júl.  öt  évi  fogházra  ítélték. 

2.  H.,  Henri,  német  zongoraművész  és  zene- 
szerző, szül.  1803  jan.  6.  Bécsben,  megh.  Paris- 
ban 1888  jan.  5.  Hünten  (az  idősb),  Pradner  és 
Reicha  voltak  a  mesterei.  1825 — 35-ig  a  világ 
legdivatosabb  és  legünnepeltebb  zongoraművésze 
és  zongorakomponistája  volt.  Miután  vagyonának 
nagy  részét  a  Klepfer-fóle  zongoragyáron  elvesz- 
tette, maga  alapított  zongoragyárat,  amely  veze- 
tése alatt  felvirágzott  és  Érard  ós  Pleyel  mellett 
az  elsők  közé  tartozott  Pái'isban.  1842.  a  konzer- 
vatóriumon a  zongora  tanára  lett.  Művei :  8  zon- 
goraverseny, számos  variációs  mű,  szonáták,  not- 
turnók,  indulók,  táncok,  etűdök. 

3.  H;  Henriette,  szül.  Berlinben  1764  szept.  5., 
megh.  u.  0.  1847  okt.  22.  A  spanyol  eredetű  de 
Lemos  zsidó  orvos  leánya  volt  s  1779.  nőül  ment 
H.  Márkus  (I.  H.  4.)  orvoshoz.  Mint  korának  egyik 
legszebb  asszonyát,  de  kiváló  női  erényeiért  és 
szelleméért  is,  mindenfelől  hódolattal  vették  kö- 
rül. Házában  gyűltek  össze  a  művészet  és  tudomány 
képviselői,  kiílönösen  a  szabadabb  romantikus  is- 
kola hívei:  mindkét  Humboldt  és  Schlegel,  Sehleier- 
macher,  Engel,  Moritz,  Schadow,  Varnhagen  v. 
Bnse,  Eahel,  a  kurlandi  hercegnő  stb.  Környezeté- 
ben töltötte  ifjúsága  egy  részét  Börne.  A  Schleier- 
maeher  vallásáért  rajongott,  de  a  keresztségét 
anyja  iránt  való  kegyeletből  csak  ennek  halála 
után  1817.  vette  fel.  V.  ö.  Fürst,  Hemiette  H. 
(1850,  2.  kiad.  1858) ;  Briefe  des  jungen  Börne  an 
H.  H.  (1861). 

4.  H,  Márkus,  német  orvos  és  iró,  szül.  Ber- 
linben 1747  jún.  17.,  megh.  u.  o.  1803  jan.  19. 
1774-ben  a  hallei  egyetemen  orvosi  diplomát  szer- 
zett, ugyanekkor  a  berlini  zsidó  kórház  orvosa 
lett  és  jogot  nyert,  hogy  bölcsészeti  előadásokat 
tartson.  1779-ben  nőül  vette  Henriette  de  Lemos-t 
(1.  H.  8.).  Főbb  művei :  Betrachtungen  aus  der 
speculativen  Weltweisheit  (Königsberg  1771); 
Freimüthige  Kaflfeegespráche  zweier  jUdíscher 
Zuschauerinnen  über  den  Juden  Pinkas  (Berlin 
1772) ;  Versuch  über  die  Ursachen  dos  Geschma- 
ckes  (1776) ;  Briefe  an  Árzte  ( 1777-84) ;  Grund- 
riss  der  medizinisohen  Wissenschaften  (u.  o. 
1782) ;  Versuch  über  den  Schwindel  (u.  o.  1791)- 

Herzafalva  (azelőtt :  Hirzest),  kisk.  Bihar  vm. 
vaskóhi  j.-ban,  (i9io)  324  oláh  lak.,  u.  p.  ós  u.  t. 
Rézbánya. 


^y      Herzberg 


—    15 


Herzoar 


Herzberg,  l.H.ander  Elster,\éí,Tos  Merseburg 
porosz  kerületben,  (i9io)  3927  lak.,  gép-,  kemé- 
nyítő-és  cipőgyártással.  1578-ban  szász  ésanhalti 
teológusok  itt  az  ú.  n.  kripto-kalvinizmus  kérdé- 
sében összejövetelt  tartottak,  —  2.  H.  am  Harz, 
falu  Hildesheim  porosz  kerületben,  (i9io)  3970 
lak.,  szivargyárral  ós  kanári-tenyésztéssel.  Mint 
klimatikus  gyógyhelyet  is  sokan  fölkeresik.  Dél- 
nyugatra tőíe  egy  hegyen  áll  H.  kastély,  a  braun- 
schweig-grubenhageni  hercegeknek  egykori  szék- 
helye, ahol  Ágost  Ernő  hannoveri  választó,  to- 
vábbá I.  és  II.  György  angol  királyok  születtek. 

Herzen,  1.  Hercen. 

Herzfeld  FiA;íor,  zenetudós  és  komponista,  szül. 
1856  okt,  8.  Pozsonyban.  Bécsben  jogot  és  zenét 
tanult.  1880-ban  a  konzervatóriumon  a  zeneszer- 
zésből és  hegedüjátékból  első  díjat  kapott.  1884- 
ben  megnyerte  a  Gesellschaft  für  Musikfreunde 
Beethoven-diját.  Tanulmányait  Grell  Eduárdnál 
fejezte  be  Berlinben.  1886-ban  Budapesten  az 
,  Országos  Zeneakadémia  tanára  lett,  1909.  a  zene- 
szerzési tanszéken  Kössler  János  utóda.  H.  a 
Hubay—  Herzfeld— Waldbauer— Popper  vonósné- 
gyes társaság  második  hegedűse  volt.  Zenekari  ós 
kamarazeneműveket  írt.  Egy  ideig  zenekritikusa 
volt  a  Pester  Lloyd-nak.  Elméleti  müve :  A  fuga 
(1913). 

Herzfeld,  1.  Alexander,  német  kémikus,  szül. 
Sprottauban  1854  szept.  7.  A  berlini  mezőgazda- 
sági és  technikai  főiskolákon  tanár.  A  cukoripar 
terén  szerzett  kimagasló  érdemeket.  A  nemzet- 
'       közi  cukorvizsgáló  bizottság  elnöke. 

2.  H.,  Lem,  német  zsidó  tudós  és  teológus, 
szül.  Ellrichben  1810  dec.  28.,  megh.  Braun- 
schweigban  1884  márc.  11. 1842-től  braunschweigi 
főrabbi  volt.  Főbb  munkái :  Übersetzung  u.  Erklá- 
rung  des  Kohelet  (Braunschweig  1838) ;  Geschichte 
des  Volkes  Israel  von  dor  Zerstörung  des  ersten 
Tempels  bis  zum  Makkabaer  Simon  (u.  o.  és  Nord- 
heim  1847—57, 3  köt.);  Vorschláge  zu  einer  Reform 
der  jüdisehen  Ehegosetze  (u.  o.  1846) ;  Handels- 
geschichte  der  Juden  des  Altertums  (u.  o.  1879) ; 
Zwei  Vortrage  über  die  Kunstleistungen  der 
Hebracr  (u.  o.  1864)  és  Einblicke  in  das  Sprach- 
liche  der  semitischen  Urzeit  (Hannover  1883). 

Herzl,  1.  Kornél,  1.  Hernádi. 

2.  H.  Tivadar,  a  cionizmus  megalapítója  és 
vezére,  szül.  Budapesten  1860  máj.  2.,  megh.  Ed- 
lachban  1904  júl.  3.  Egy  ideig  a  Wiener  Allge- 
meine  Zeitungnál  dolgozott,  1891.  a  Neue  Freie 
Presse  párisi  levelezője,  később  e  lap  tárcarova- 
tának szerkesztője  lett.  Szépirodalmi  és  esztétikai 
tárcáin  kívül  színmüveivel  (Das  neue  Ghetto; 
Unser  Kiitchen ;  Grethel ;  Prinzen  aus  Genieland ; 
Sálon  in  Lydien  stb.)  nagy  hírre  tett  szert.  A  cio- 
nista mozgalmat  Der  Judenstaat  (Wien  1896)  c. 
müvével  indította  meg,  amelyben  a  palesztinai 
zsidó  állam  újjáalapítását  propagálja  (1.  Cioniz- 
mus). A  propagandában  H.  tevékeny  részt  vett, 
a  baseli  cionista  kongresszusnak  elnöke  volt  és  a 
német  császárt,  a  pápát  s  a  szultánt,  kiknél  ki- 
hallgatáson volt,  megnyerni  igyekezett  a  zsidó 
állam  ügyének.  Alt-Neuland  (Leipzig  1902)  című 
utópisztikus  regényében  a  virágzó  zsidó  államot 
mutatja  be,  aminőnek  ő  képzeli  a  keletkezése 
utáni  húsz  esztendőben.  Tárcáinak  gyűjteménye 


két  kötetben  jelent  meg  (Wien  1904).  Nagy  si- 
kere volt  Das  Palais  Bourbon,  Bilder  aus  dem 
französischen  Parlamentsleben  (Leipzig  1895)  és 
Philosophische  Erzahlungen  (Berlin  190O)  c.  mun- 
káinak. 

ReTzlieb, Minna,  szül.  Züllichauban  1789  máj. 
22.,  megh.  Görlitzben  1865  júl.  10.  Jenában  nevel- 
kedett, hol  Goethe  1807.  megismerte  és  megsze- 
rette. 1826-ban  Walch  tanárhoz  ment  nőül.  Ré- 
gebben azt  hitték,  hogy  ő  a  Wahlverwandtschaf- 
ten  Ottiliájának  eredetije ;  Goethe  több  szonettet 
'S  írt  hozzá.  V.  ö.  Hesse,  Minchen  H.  (Berlin  1878) 
ós  Gaedertz  K.  Th.,  Goethes  Minchen  (2.  kiad., 
Bremen  1889). 

Herzog,  1 .  Ferenc,  orvos,  szül.  Budapesten  1879 
febr.  13.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egye- 
temen végezte,  ahol  1902.  orvosdoktorrá  avatták. 
Előbb  Lenhossék  Mihály  tanár  anatómiai  intéze- 
tén, majd  1903— 1908-ig  Jendrássik  Ernő  tanár 
idegklinikáján  volt  gyakornok,  utóbb  tanársegéd. 
1906— 1907-ig  Német-  és  Franciaországban  volt 
tanulmányúton.  1909-ben  tanársegéd  és  adjunk- 
tus lett  Jendrássik  tanár  belklinikáján.  1911-ben 
a  belorvosi  diagnosztikából  magántanári  képesí- 
tést nyert.  Irodalmi  dolgozatai  a  belorvostan  és 
idegkórtan  körébe  vágnak  s  hazai  és  külföldi  fo- 
lyóiratokban jelentek  meg. 

2.  H.  Fülöp,  építész,  szül.  Bécsben  1860. 
Schikedanz  Alberttel  társulva,  építette  a  város- 
ligeti műcsarnokot,  a  budapesti  millenniumi  Ár- 
pád-emléket, a  szekszárdi  muzeumot,  a  budapesti 
Szépművészeti  Muzeumot.  A  klasszikus  stílusirány 
képviselője. 

Herzog,  1.  Eduárd,  ó-katolikus  püspök  Svájc- 
ban, szül.  Schongauban  (Luzern  kanton)  1841  aug. 
1.  Tanulmányait  bevégezvén,  1867.  lelkész  s  1868 
az  exegezis  tanára  lett  a  luzerni  teológiai  intézet- 
ben. 1870—71.  a  csalatkozhatatlanság  dogmája 
ellen  intézett  Katholische  Stimmen  c.  hetilapot 
adta  ki ;  1872.  önként  lemondott  tanári  állásáról 
és  a  krefeldi  (rajnai  Poroszország)  ó-katolikus  hit- 
község plébánosa  lett ;  1873.  Ölten  (Svájc)  plébá- 
nosa, 1874.  a  berni  egyetemen  az  újtestamentomi 
exegezis  tanára  lett,  1876.  pedig  őt  választották 
meg  Svájc  ó-kat.  egyházának  püspökévé.  Művei : 
Über  die  Abfassungszeit  der  Pastoralbriefe  (Lu- 
zern 1870);  Christkath.  Gebetbuch  für  gemein- 
samen  Gottesdienst  (Bem  1879) ;  Gemeinschaft 
mit  der  anglo-amerik.  Kirche  (u.  o.  1881) ;  Reli- 
gionsfreiheit  in  der  helvét.  RepubUk  (u.  o.  1884) ; 
Synodalpredigten  und  Hirtenbriefe  (u.  o.  1886) ; 
Leo  Xlll.  als  Retter  der  gesellschaftlichen  Ord- 
nung  (Solothum  1888);  Uber  den  röm.  Ablass 
(Zürich  1890) ;  Die  kirchliche  Sündenvergebung 
nach  der  Lehre  des  h.  Augustin  (1902). 

2.  H.,  Emilie,  német  oporaénekesnő,  neves 
Mozart-interprctáló,  szül.  1860.  Ermatingenben 
(Svájc).  Zürichben  és  Münchenben  tanult.  1880-ban 
a  müncheni  Hoftheater,  1889.  a  berlini  királyi 
opera  tagja  lett,  mint  szubrett  és  kok  raturéne- 
kesnö.  19' 0-ban  porosz  kamaraénekesnői  címet 
kapott.  1903-ban  a  berlini  Hochschule  tanárának 
nevezték  ki.  Welti  H.  zenetörténész  felesége. 

3.  H.,  Ernst  von,  német  filológus,  szül.  Ess- 
lingenbenl834nov.23.,  megh.  Stuttgartban  1911 
nov.  17.  Tübingenben  1867.  rendkívüli,  1874.  pe- 


Herzogenberg 


16 


Hesdin 


dig  rendes  egyetemi  tanár  lett.  Főművei :  Galliae 
Narbouensis  provinciáé  romanae  liÍ8toria(Leipzig 
1864);  Untersuchungen  über  die  Bildungsge- 
schichte  der  griecliisclien  und  lateinischen  Spra- 
che  (u.  0.  1871) ;  Die  Vermessung  des  römischen 
Grenzwalles  in  seinem  Laufe  durch  das  König- 
reich  Wtlrttemberg  (Stuttgart  1880) ;  Über  die 
GlaubwUrdiglíeit  der  aus  der  römischen  Republik 
bis  zum  Jalire  387  d.  St.  überlieferten  Gesetze 
(Tübingen  1881) ;  Geschichte  und  System  der  rö- 
mischen Staatsverfassung  (Leipzig  1884—91); 
Zur  Verwaltungsgeschichte  des  attischen  Staatés 
(1897). 

4.  H.,  Johann  Georg,  német  orgonavirtuóz, 
szül.  1822  szept.  6.  Schmölzben  (Bajorország), 
megh.  1909  febr.  4.  Münchenben.  1854-ben  Erlan- 
genben  egyetemi  zeneigazgató,  1866.  rk.  tanár 
lett.  Müvei  az  orgona  irodalmában  számottevők. 

5.  H.,  Johann  Jákob,  német  ref.  teológus,  szül. 
Baselben  1805  szept.  12.,  megh.  Brlangenben  1882 
szept.  30.  1830-ban  Lausanneban  lett  tanár,  1847. 
Halléban,  1854.  Brlangenben.  Nagyszámú  müvei 
közül  a  legkiválóbbak :  Johann  Calvin  (1843) ; 
Das  Lében  Ökolampadius'  und  die  Reformation  d. 
Kirche  zu  Basel  (1843,  2  köt.) ;  Die  romanischen 
Waldenser  (1853);  Abriss  der  gesammten  Kir- 
chengeschichte  (1876—82,  3  köt.) ;  de  különösen 
nagy  szolgálatot  tett  a  protestáns  tudományos  vi- 
lágnak a  Realencyclopádie  für  protestantische 
Theologie  u.  Kirche  c.  nagy  munkájával,  melyet 
1854.  indított  meg  s  1866.  fejezett  be  a  XXI.  kö- 
tettel s  melyet  1877  óta  Plittel,  ennek  halála  után 
pedig  Hauckkal  együtt  újra  átdolgozott. 

6.  H.,  Rudolf,  német  író,  szül.  Barmenban  1869 
dee.  6.  Filozófiai  tanulmányok  után  az  újságírásra 
fordította  erejét;  előbb  a  Hamburger  Neueste 
Níiehrichten,  utóbb  a  Berliner  Neueste  Nachrich- 
ten szerkesztője  volt.  Die  Wiskottens  c.  regénye 
(Stuttgart  1905,  90.  kiad.  1912)  megalapította 
írói  hírnevét,  melyet  néhány  drámával  s  több 
kiváló  regénnyel  s  novellakötettel  (Das  goldene 
Zeitalter,  1900 ;  Der  Adjutant,  1909 ;  Der  Gráf 
von  Gleichen,  1902 ;  Die  vom  Niederrhein,  19Ü3 ; 
Das  Lebenslied,  1904;  Der  Abenteurer,  1907; 
Hanseaten,  1909,  60.  kiad.  1912;  Es  giebt  ein 
Glück  1910,  30.  kiad.  1911;  Die  Burgkinder, 
1910,  70.  kiad.  1912 ;  Siegfried  der  Held,  1912 ; 
Der  Niebelungen  Pahrt  ins  Hunnenland,  1912) 
s  egy  kötet  lirai  költeménnyel  (Qedichte,  1910) 
is  öregbített. 

Herzogenberg,  Heinrich  von,  német  zene- 
szerző és  pedagógus,  szül.  1843  jún.  10.  Grác- 
ban,  megh.  1900  okt.  9.  Wiesbadenben.  Dessofif 
P.  0.  tanítványa.  1874-ben  Spittával  egyetemben 
megalapította  a  lipcsei  Bach-Vereint.  1885-ben 
a  berlini  Hochschulen  Kiél  utóda  lett  a  zeneszer- 
zósi  katedrán.  Kompozíciói  nagyobbrészt  kórusok 
és  kamarazeneművek.  Brahmshoz  meleg  barát- 
ság fűzte.  A  felesége :  Elisabeth  von  HochJiausm 
(1848—1892)  jeles  pianista  volt.  V.  ö.  Altmann, 
H.  V.  H.  (1903) ;  Kalheck,  J.  Brahms  im  Brief- 
weehsel  mit  H.  v.  H.  (1907). 

Herzogenburg,  község  St.  Pölten  alsóausztriai 
kerületi  kapitányságban,  a  Traisen  baloldalán, 
vasút  mellett,  (i9io)  4102  lak.,  az  augusztinusok 
1112.  alapított  kolostorával,  szép  templommal. 


könyvtárral,  kép-,  érem-,  ásvány-  és  régiséggyüj- 
toménnyel.  Ecet-,  cement-  és  vasárúgyárakkal, 

Herzogenbusch,  németalföldi  város,  1.  Her- 
togenhosch. 

Herzog  Ernst,  egy  német  költemény  hőse, 
1.  Ernő  herceg. 

Herzog  Ludolf  s-Bad,f  ürdő  Gaudersheim  braun- 
schweigi  kertüetben,  jód-  ós  brómtartahnu  sósfor- 
rásokkal. 

Herzon  (Gherson),  1.  orosz  kormányzóság,  mo-  ^ 
lyet  Besszarábia,  Podolin,  Kijev,  PoltaVa,  Jekate-i 
rinoszlav,  Tauria  kormányzóságok  és  a  Fekete- j 
tenger  határolnak.  Területe    71,284  km«,  lak.l 
száma  (1910)  3.^47,100.  A  terület  legnagyobb  része 
síkföld,  csuk  B.-on  dombos;  részint  termékeny, 
részint  steppe-terület,  amely  azonban  szintén  al- 
kalmas   a    megművelésre.    Folyói:    a    Dnyepr,] 
jobboldalán  az  Inguleccal ;  a  Bug,  baloldalán 
InguUal;  a  Titigul,  Dnyesztr.  Több  vasútvona 
vezet  át  rajta.  Termékei :  gabona,  főzelék,  gyü-j 
mölcs,  bor  (különösen  a  német  gyarmatokban); 
jelentékeny  a  juh-  (2  — 3  millió,  többnyire  merinc 
juhok),  ló-  és  marhatenyésztése  is.  Kereskedelme 
(4  kikötővel)  és  ipara  (22  bonbon-,  5  festék-,  8  petró- 
leum-, 2  tinta-,  34  kocsigyára  stb.)  egyaránt  vi- 
rágzó, úgyszintén  halászata  is.  6  járásra  oszlilc : 
Alexandrija,  Ananyev,  H.,  Jeliszavetgrád,  Odesz- 
sza,  Tiraszpol.  —  2.  H.,  az  ugyaniiy  nevű  kor- 
mányzóság fővárosa,  mely  hajdan  vár  is  volt ; 
a  Dnyepr  jobb  oldalán  terül  el.  Lak.  száma  (1910) 
85,200;  van  12  gör.  kat.,  1  róm.  kat.  és  1  luther. 
temploma,  2  zsinagógája,  2  gimnáziuma,  2  fel- 
sőbb leányiskolája,  1  szemináriuma,  1  járási  isko- 
lája és  1  zsidóiskolája.  A  lakosok  faggyú-  és  szap- 
panfőzéssel, gyapjumosással,  sörfőzéssel,  szivar- 
os dohánygyártással  foglalkoznak;  jelentékeny 
a  gabona-  és  faki vitel.  Van  számos  gőzmalma  is. 
H.-t  1778.  Potemkin  alapította;  1787.  itt  folyt 
tárgyalás  II.  Katalin  cárnő  és  II.  József  császár 
között. 

Hes  (franc,  és  ol.  si  hémol),  a  b-vel  lejebbített 
h.  Másként  (és  túlnyomólag)  ft-nek  hívják. 

Hesbaye  (ejtad:  eszbé)  v.  Hasbagne,  Hasbaing, 
Hasbmgau,  Közép-Belgiumnak  a  Maastól  É.-ra 
Liége,  Huy,  Hannut,  Tirlemont,  Saint-Trond  és 
Tongres  közt  fekvő,  igen  termékeny  vidéke,  amely 
jelenleg  Liége,  Limboui-g  és  Namur  tartományok 
között  oszlik  meg.  A  VIII.  sz.-ban  Pagus  Hasba- 
niensis  nevet  viselt.  Fővárosa  Waronime. 

Hesdát,  1.  község,  1.  Hasadat.  —  2.  H,  az 
Aranyos  folyó  baloldali  meííéA:vÍ2íe,Torda- Aranyos 
vármegye  E.-i  határán  Hasadat  község  felett 
ered  s  DK. -re  folyik  középmagasságú  hegyek 
közt.  Nevezetes  völgyének  alsó  része,  mely  a 
hegység  mészképződményeit  áttörve,  a  híres  tor- 
dai  Imsadékot  (1. 0.)  alkotja.  A  H.  Shifalvával  szem- 
ben ömlik  az  Aranyosba.  Hossza  40  km. 

Hesdin  (ejtsd:  éden),  város  Pas-de-Calais  francia 
dóp.  Montreuü  járásában,  a  Canehe  és  Ternoise 
összefolyásánál,  32  '2  lak.,  vászonszövóssel,  desz- 
kafúrószekkel  és  sörgyárral ;  1629-ből  való  monu- 
mentális városházzal.  H.-t  az  V.  Károly  által 
1553.  lerombolt  Vieux-H-t()\  6  km.-nyire  1554. 
Fülöp  Emánuel  szavojai  herceg  alapította  és  fon- 
tos erősséggé  alakította.  1659-ben  a  pireneusi  bé- 
kében végleg  Franciaországhoz  került. 


Heseklel 


—     17     - 


Hess 


Hesekiel,  Georg  Ludmg,  német  író,  szül.  Saale 
melletti  Halleban'l819  aug.  12.,  megh.  Berlinben 
1874  febr.  26.  A  Neue  Preussisciie  Zeitung-nak 
haláláig  egyik  szerkesztője  volt.  Az  1855.  alapí- 
tott Berliner  Revue-beu  kezdte  meg  hazafias  re- 
gényeit, amelyek,  valamint  többi  művei  is,  erő- 
sen feudális-konzervativ  irányúak.  Irt  több  re- 
gényt a  francia  történelemből  is.  1868-ban  adta 
ki  Das  Biich  vom  Grafen  Bismarck  c.  müvét  (.3. 
kiad.  1873),  amelyet  a  benne  foglalt  családi  leve- 
lek tesznek  érdekessé.  Műveiből  magyarul  meg- 
jelent :  A  kis  marquisné,  ford.  Kendeffy  V.  (Buda- 
pest 1879).  —  Leánya,  Imdovika  [\%¥l—l^m) 
szintén  számos  regényt  írt. 

HcNes,  a  két  t'-vel  (bt?)  lejebbített  li. 

Hesiodos,  görög  költő.  Apja  (Diós)  az  eol  Kimé- 
ből (Ázsia)  költözött  Aszkrába,  a  beóciai  Helikon- 
nak, a  Múzsák  hegyének  tövébe ;  itt  született  H 
mintegy  100  évvel  utóbb  Homerosnál  (Kr.  e.  776., 
vagyis  az  első  olimpiasz  körül) ;  pásztor  és  föld- 
mivelő  volt.  A  neve  alatt  forgó  művek  a  követ- 
kezők: 1.  Teogonia,  istenek  eredete,  származása. 
A  költemény  a  Múzsákhoz  intézett  himnusszal 
kezdődik  s  mint  a  címe  is  mutatja,  a  világ  kelet- 
kezését a  káoszból,  továbbá  üranos,  Kronos  és 
Zeus  uralmát,  ennek  harcát  a  Titánokkal,  vala- 
mint Prometeus  mondáját  s  az  asszony  terem- 
tését, a  többi  istenek  és  istennők  eredetét  tár- 
gyazza.  Az  utolsó  három  vers  átmenet  az  elve- 
szett költeményhez,  melynek  cime :  2.  Katalogos 
günaikón  (asszonyok  névtára),  amely  a  heroüiák- 
ról,  az  istenek  kedveseiről  szól ;  3.  Áspis  (Herak- 
les  pajzsa),  mely  Alkmenóről  és  Herakles  meg 
íphikles  születéséről  szól,  valamint  Heraklesnak 
Kiknos  óriással  s  ennek  apjával  (Aresszal)  való 
harcáról  (1.  Herakles).  A  harcra  való  készület 
elbeszélésébe  alkalomszerüleg(139— 320.  versek) 
bele  van  szőve  Herakles  pajzsának  leírása,  mely 
gyönge  utánzata  az  llias  18.  énekében  tárgyalt 
Achilleus  pajzsának.  4  Erga  kaiHémerai {mun- 
kák és  napok),  tanító  költemény,  melyben  a  költő 
élettapasztalatairól  számol  be  s  a  földmívelő  szo- 
kásos munkáit  és  naptárát  adja.  Vergilius  római 
költő  utánozta  Georgica-jában.  H.  a  genealogikus 
eposz  terén  iskolát  alkotott  (1.  Görög  irodalom)  s 
épp  úgy,  mint  Homerosnak,  számtalan  egyéb  köl- 
teményt tulajdonítottak  neki,  holott  bizonyosság- 
gal csak  a  Teogonia  és  az  Erga  kai  Hémerai  tulaj- 
donítható neki.  Jelentősége  abban  áll,  hogy  Home- 
ros  naiv  álláspontjától  benne  nagy  lépéssel  jutott 
előbbre  a  görög  szellem,  mert  az  emberi  életnek, 
a  világnak  mind  elméleti,  mind  gyakorlati  oldalát 
mutogatta  műveiben  s  költészetében  a  lira,  elégia, 
jambus  és  gnóma  elemei  is  feltalálhatók. 

Irofi'iiom.  Fick,  Versuch  einer  Zerlegung  der  Gedichte  in 
ilire  Teile  n.  einer  ZurllclvfUhnins-  aúf  Ihre  uisprUnsrliche 
Form,  Göttingen  1887.  Nálunk  Némethy  Q.  írt  beható  bírála- 
tot latinul  H.  Teog-oniájának  szerkezeiéről,  szövésééről  stb. 
(Filol.  Közlöny  1887).  Kiadások :  F.ditio  princeps  Mediolani 
1493. ;  jegyzetekkel  Lösner  adta  ki  1778,  Leipzig ;  kommen- 
tárral kiidta  Göttlings  íJra  Klach,  u.  o.  1878;  szövegki  idás 
Bchömanntól,  Berlin  1869 ;  kritikai  apparátussal  ellátott  ki- 
adás van  Köobly  Kinkéitől  Leipzig  1870;  Rzachtól,  Wien 
1884.  és  Sittltől.  Athén  1890.  Fordítások:  németül  VOsStól 
Hei'lelberg  18(i6 :  Eythtöl  Stuttgart  1858  és  Uschnertól,  Ber- 
lin 1865  :  magyar  fordítását  kisebb  részletekben  Molnár  János, 
Magyar  könyvesház  1873:  S/.abó  István,  Tanodái  Lapok  1857, 
és  Radó  Antal,  Görög  antológia  1886.  próbálták  meg:  Pecz 
V.  ké^iz  foi'ditása  mutatványait  1.  Jebb  Finác/,y  gör.  ii-od.  tör- 
ténetében. 

Hévai  Nagy  LeeMuma.  X.  hm 


Hesione,  Laomedon  király  leánya,  1.  Tjoomedon,. 

Hesperia,  ógörög  nyelven  a.  m.  Nyugator- 
szága ;  így  nevezik  a  költök  Itáliát,  majd  később 
Hispániát  értik  rajta. 

Hesperidák  (a.  m.  a  Nyugat  gyermekei),  a  gö- 
rög mitológiában  az  Éjszaka  leányai.  Nevük: 
Aigle  (a.  m.  pompázó),  Arethusa  (a.  m.  patakzó), 
Brytheia  (a.  m.  pirosló),  Hesperia  (a.  m.  alkonyuló). 
Az  Okeanos  partján,  az  örökös  homály  határán, 
az  isteneknek  a  lenyugvó  nap  sugaraitól  beara- 
nyozott kertjében  laknak.  Itt  őrzik  az  aranyalmá- 
kat, melyeket  utóbb  Heraklesnek  sikerült  tőlülc 
elrabolni. 

Hesperidák  almája  (H.  gyümölcse),  a  narancs 
költői  neve.  L.  Hesperidák. 

Hesperides  (nov.),  egy  rend  régibb  növény- 
rendszerekben. A  mostani  Rutaceae-c&dXM.  egy 
részét  sorolták  ide,  azt,  amelybe  a  citrom,  a 
narancs  és  a  rokon  génuszok  tartoznak. 

Hesperidin,  1.  Heszpeiidiii. 

HeNperidium  (növ.),  felső  állású  magházból 
fejlődő  föktermés,  mint  a  citrom,  narancs. 

Hesperiidae  (állat),  a  nappali  lepkék  egyik 
családja  több  nemmel.  Az  idetartozó  lepkék  ki- 
csiny, zömök  termetűek,  szárnyaik  rövidek,  a 
felsők  háromszögalakúak,  az  alsók  kerekítettek. 
Fejük  nagy,  széles  homlokkal.  Hernyóik  orsó- 
alakúak,  finoman  szőrözöttek  s  többnyii-e  össze- 
font levelekben  élnek,  ahol  bábokká  is  átalakul- 
nak. Hazánkban  20  fajuk  él. 

Hesperis  L.,  estike  (növ.),  a  Keresztesek  génu- 
sza ;  24  faja  közül  2  Fokföldön,  a  többi  a  Föld- 
közi-tenger K.-i  környékén  honos,  2  éves  v.  évelő 
fű.  Legismeretesebb  közülök  a  H.  matronalis  L. 
(pompás  estike,  éjjeli  viola,  estvelke),  levele  tojás- 
dad-lándzsás,  fürészes,  sűrűn  szőrös,  szára  egy- 
szerű V.  ágas,  pelyhes,  de  nem  mirigy  szőrös, 
máskor  kopasz.  Virága  szép  lila,  ritkán  fehér, 
éjjel  ibolyaillatu,  szirma  egy  kissé  kicsípett,  rö- 
vid szálkás.  Közép-Európában  és  Ázsiában  is  elő- 
fordul, hegyvidéki  növény.  Kertbe  is  ültetik,  itt- 
ott  elvadul.  Gyakran  teljes  virágú.  A  H.  tristis 
L.  (szomorú  estike)  levele  épszélü,  szálas  lándzsás. 
Virága  szennyessárga,  ereiibolyásak.  Becője  lapos, 
elálló.  Dél-  és  középeurópai.  Hazánkban  gyakori, 
Németországban  kertben  is  látni,  kedves  illatú. 
Mindkettő  magvának  olaja  jobb  a  repceolajnál, 
füve  jó  takarmány,  Európa  D.-i  részén  e  célra 
termesztik  is. 

Hesperisek,  máskép  Hesperidák  (I.  o.). 

He$«peroruis  Marsh.  (iLestornis  Marsh.),  kö- 
vült  vizi  madár.  A  laposmellüek  rendjébe  tar- 
tozó kihalt  nem,  amely  kizárólag  a  középső  kréta- 
korban  élt  Kansasban.  A  szárnya  csökevényes  és 
így  repülni  nem  tudhatott,  hanem  valószínűleg  jó 
úszó  volt.  Magassága  1-8  m.,  csőre  fogazott. 

Hesperos  (gör.)  a.  m.  este,  a  Venus  mint  esti 
csillag ;  lakodalmak  alkalmával  a  nászmenet  ve- 
zetőjéül magasztalták  énekekben,  aki  t.  i.  a  nász- 
éjnek  hirdetője.  L.  Esthajnalcsillag. 

Hess  András,  nyomdász,  kit  Karai  László  budai 
prépost  Kómából  hivott  fel  Budára,  patrónusa 
áldozatkészségéből  (2000  ezüst  forintnyi  költség- 
gel) 1472.  állította  és  szerelte  föl  Budán  a  hazánk- 
ban legelső  és  a  XV.  sz.-ban  nálunk  egyetlen 
nyomdát,  mellyel  a  legtöbb  európai  államot  meg- 


Hess 


—    18 


Hess 


előztük,  II.  nyomdájából  valószínűleg  a  Magni 
BasiUi  de  legendis  poetis  c.  munka  korült  ki  leg- 
előbb, melyen  az  évszám  nincs  kitóve.  1473  jún. 
havában  jelent  meg  latin  betülíkel  nyomva  a  67 
levélre  terjedő  Chronica  Hungarorimi,  mely  Chro- 
nicon  Budense  (Budai  krónika)  néven  ismeretes 
(1.  Budai  krónika).  1473  után  a  nyomda  műkö- 
dése véget  ért.  Némelyek  H.  halálában  kutatják 
ennek  okát.  Ballagi  Aladár  (A  magyar  nyomdá- 
szat történelmi  fejlődése,  Budapest  1878)  úgy  vé- 
lekedik, hogy  a  nyom(|át  valamely  elemi  csapás 
pusztította  el.  V.  ö.  í^raA;noi  Vilmos,  Karai  László 
stb.  (Budapest  1898). 

Hess,  1.  Engen,  német  festő,  H.  13.  fia,  szül. 
Münchenbon  1824  jiin.  25.,  megh.  1862  nov.  21. 
Atyjának  volt  tanítványa,  Brüsszelben  is  tanult. 
Többnyire  csataképeket  festett;  ezek  közül  A 
svédek  támadása  Dachaunál  és  Francia  lovasok 
Moszkva  égése  alatt  a  müncheni  Neue  Pinako- 
thekben  van. 

2.  H.,  Georg,  német  eredetű  északamerikai 
szobrász,  szül.  Pfungstadtban  (Hessen-Darmstadt) 
1832  szept.  28.  Eleinte  bádogos  volt,  1850.  Ame- 
rikába kivándorolt,  ott  fafaragványokat  készített, 
majd  4  évig  Widemann  tanítványa  volt  Mün- 
chenben. Visszatérve  Amerikába,  New-Yorkban 
telepedett  le.  Legkiválóbb  művei :  Echó,  Lorelei, 
a  Vizi  liliom  szimbolikus  szobrai,  a  fiatal  Goethe 
szobra  és  A  félbeszakított  imádság  (dombormű). 

3.  H.,  Germain  Henri,  kémikus,  szül.  Genfben 
1802  aug.  7.,  megh.  Szt.-Pétervárott  1850  nov.  30. 
1827— 29-ig  tudományos  célból  Szibériában  uta- 
zott. Később  a  pétervári  tüzérségi  szakiskolán,  a 
bányászati  akadémián  és  a  tudományegyetemen 
a  kémia  tanára.  Sokat  dolgozott  úgy  az  organikus, 
mint  az  anorganikus  kémia  terén.  1840-ben  fe- 
dezte fel  a  termokémia  alaptételét  (H.  törvénye. 
1.  Termokémia).  Idevágó  dolgozatai  megjelentek 
a  Pogg.  Ann.  1839— 45-iki  évfolyamaiban.  V.  ö. 
Ostioald,  Klassiker  d.  Naturwissenschaf ten,  Heft 
9.  (Leipzig  1890). 

4.  H.,  Heinrich,  báró,  osztrák  hadvezér,  szül. 
1788  márc.  17.,  megh.  Bécsben  1870  ápr.  13.  Részt 
vett  az  1809-  és  1813— 14-iki  francia  hábomkban. 
1831-ben  az  olaszországi  osztrák  sereg  vezérkari 
főnöke  lett  s  az  1848—49  iki  olasz  háborúban  Ra- 
detzky  mellett  főrésze  volt  a  kivívott  sikerekben. 
1849-ben  az  egész  osztrák  sereg  Vezérkari  fő- 
nökévé nevezték  ki.  A  krimi  háború  kitörése  előtt 
1854.  ö  vette  át  a  keleti  osztrák  hadsereg  vezér- 
letét s  az  oroszokat  az  oláh  fejedelemségek  ki- 
ürítésére kényszerítette.  Az  1859- iki  olasz  háború- 
ban csak  a  magentai  csata  után  küldték  a  harc- 
térre, de  ő  sem  tudta  megakadályozni  a  solferinoi 
vereséget.  Ezután  fegyverszünetet  kötött  III.  Na- 
póleonnal Villafrancában  s  tábornaggyá  nevezték 
ki.  1 860-ban  a  darabont-gárda  főparancsnoka,  1861  ■ 
pedig  az  osztrák  urakházának  örökös  tagja  lett. 

5.  K,  Heinrich  von,  német  festő,  H.  10.  fla, 
szül.  Düsseldorfban  1798  ápr.  19.,  megh.  1863 
márc.  29.  Münchenben  tanult,  1821— 26-ig  Rómá- 
ban tartózkodott.  Hazatérve,  a  müncheni  művé- 
szeti akadémia  tanára  és  az  I.  Lajos  kfrály  által 
szervezett  üvegfestészeti  intézet  vezetője  lett. 
H.  tervezte  a  regensburgi  székesegyház  festett 
ablakait.  Legnagyobb  művei  a  müncheni  Mind- 


szentek templomában  (1827—37)  és  a  Bonifacius- 
bazilikában  (1840—46)  levő  falkópsorozatok. 

6.  H.  (Hessus),  Johann,  Szilézia  reformátora, 
szül.  Nürnbergben  1490  szept.  havában,  megh. 
Boroszlóban  1547  jan.  5.  Lipcsében  és  Wittenberg- 
ben bevégezvén  tanulmányait,  a  boroszlói  püspök 
titkára  lett,  utazásai  közben  megismerkedett  több 
humanistával,  később  Olaszországba  utazott  s  Per- 
rarában  hittudor  (1519),  a  következő  évben  pedig 
Rómában  diakónus  lett.  Visszatérvén  1521.  a  re- 
formátori  tanok  hive,  1522.  niü'nbergi  prédikátor, 
1523.  lelkész  lett  Boroszlóban,  hol  egy  1524.  tar- 
tott nyilvános  szóvitán  az  evangélium  ügyét  dia- 
dalmasan védelmezte.  V.  ö.  Köstlin,  Johann  H. 
(a  Zeitschrift  des  Vereins  für  Geschiclite  u.  Alter- 
thum  Schlesiens  1864.  évfolyamában) ;  Kiintzel, 
Dr.  Johann  H.  (Breslau  1890). 

7.  H.,  Johann  Jákob,  német  ref.  teológiai  író, 
szül.  Zürichben  1741  okt.  21.,  megh.  u.  o.  1828 
máj.  29.  Szülővárosában  diakónus  (1777),  majd 
1795.  főlelkész.  A  Jézus  életét  tárgyaló  irodalom- 
nak ö  volt  úttörője:  Geschichte  der  drei  letzten 
Lebensjahre  Jesu  (1768) ;  Jugendgeschichte  Jesu 
(1773)  és  Lebensgeschichte  Jesu  (9-ik  kiad.  1823) 
című  műveivel.  Nagyszámú  müvei  összkiadásban 
jelentek  meg  e  cím  alatt :  Das  H.-sche  Bibelwerk 
(1826,  23  köt.).  V.  ö.  EscJier,  Johann  Jákob  H. 
etc.  (Zürich  1837). 

8.  H.,  Kari,  német  festő,  H.  10.  fla,  szül.  Düs- 
seldorfban 1801.,  megh.  1874  nov.  16.  Eleinte  réz- 
metsző volt,  utóbb  festő  lett  és  kedvelt  hegyi  táj- 
képeket festett. 

9.  H.,  Kari  Adolf  Heinrich,  német  festő,  szül. 
Drezdában  1769.,  megh.  1849  júl.  3.  Sokat  uta- 
zott Magyar-,  Orosz-  és  Törökországban  és  külö- 
nösen lótanulmányokkal  foglalkozott.  Festményei 
és  litográfia-sorozatai  ily  tárgyúak. 

10.  H.,  Kari Ernst  Ghristoph,  német  rézmetsző, 
szül.  Darmstadtban  1755  jan.  22.,  megh.  1828  júl. 
25.  Németország  több  városában  dolgozott,  részt 
vett  (Bartolozzi  vezetése  alatt)  a  düsseldorfi  kép- 
tár nagy  publikációjának  elkészítésében  és  pontozó 
modorban  metszeteket  készített  Dou,  Reni,  Ru- 
bens és  Rafael  festményei  után. 

11.  H.,  Ludwig,  svájci  festő,  szül.  Zürichben 
1760  okt.  16.,  megh.  1800  ápr.  13.  Gessner  Sala- 
mon hatása  alatt  festő  lett.  Svájci  és  olaszországi 
tájképei  annak  idején  igen  kedveltek  voltak.  Réz- 
karcokat is  készített. 

12.  H.,  Ludwig,  német  zenész,  szül.  Marburg- 
ban  1877  márc.  23.  Berlinben  és  Milanóban  tanult. 
Tenoristából  lett  1907.  a  müncheni  Konzertge- 
sellschaft  karnagya.  Müvei :  szimfóniák,  karének- 
művek, dalok. 

13.  H.,  Péter,  német  festő,  H.  10.  fia  és  tanít- 
ványa, szül.  Düsseldorfban  1792  júl.  29.,  megh. 
1871  ápr.  4.  Részt  vett  az  1813—15.  évi  hadjára- 
tokban, melyek  eseményeit  kisebb-nagyobb  képek 
egész  sorában  örökítette  meg.  1833-ban  I.  Ottó 
kfrállyal  Görögországba  ment  és  megfestette 
a  király  Naupliába  való  bevonulásának  képét 
(München,  Neue  Pinakothek).  1839-bon  Orosz- 
országba ment  és  I.  Miklós  cár  számára  8  nagy 
képet  festett  az  1812-iki  hadjáratból.  Legismer- 
tebb műve  a  görög  szabadságharcot  ábrázoló 
freskósorozat  a  müncheni  Hofgarten  árkádjaiban 


Hesse  —     19     — 

li.  R.,  Richárd,  német  erdész,  szül.  öothában 
1835  jún.  23. 1869-ban  a  giosseni  egyetemen  az 
erdészet  rendes  tanára,  1882  egyúttal  az  erdészeti 
kísérleti  állomás  igazgatója  lett.  Művei :  Der  Porst- 
schutz  (Leipzig  1876-78,  3.  kiad.  1898  és  1900, 
2  köt.) ;  Der  forstwissensehaftliche  Unterricht 
an  der  Universitat  Qiessen  (Giessen  1881) ;  Lebens- 
bilder  hervorragendor  Forstmanner  (Berlin  1882— 
1885) ;  Die  Eigenschaften  und  das  forstliche  Ver- 
halten  der  wichtigeren  in  Deutschland  vorkom- 
nienden  Holzarten  (u.  o.  1883) ;  Encyclopadie  und 
Methodologie  der  Forstwissenschaft  (I.  rész  Nörd- 
lingen  1883.  II.  rész  München  1890) ;  Über  Wald- 
schutz  u.  Schutzwald  (Hamburg  1888) ;  Der  akad. 
Forstgarten  bei  Gicssen  (2.  kiad.  Giesson  1890) ; 
Die  Porstbeuutzuag  (Berlin  1901). 

Hesse,  1.  Adolf  Friedrich,  német  orgonamű- 
vész, szül.  1809  aug.  30.  Boroszlóban,  megh.  u.  o. 
1863  aug.  5.  Atyja  orgonaépítö  volt.  Köhler  E.  és 
Werner  W.  T.  voltak  mesterei  az  orgonálásban. 
Rlurópaszerte  ismert  és  neves  orgonaművész  volt. 
Kompoziciói :  orgonadarabok,  6  szimfónia,  nyitá- 
nyok, motetták,  kamarazenedarabok  és  egy  ora- 
torimn:  Tóbiás. 

2.  ÉT.,  Alexandre,  francia  festő,  szül.  Paris- 
ban 1806  szept.  30.,  megh.  1879  aug.  7.  Qrosnak 
volt  tam'tványa,  Jelesebb  művei:  Leonardo  da 
Vinci ;  Brisson  elnök  halála ;  A  két  Foscari ; 
Alexios  Komnenos  császár  örökbe  fogadja  Bouil- 
lon  Gottfriedot  és  A  keresztesek  ostromolják  Bei- 
rutot  (mindkettő  a  versaillesi  múzeumban).  A  pá- 
risi St.  Sulpice  templomban  falképeket  is  festett. 

3.  ií.,  Hermann,  német  író,  szül.  1877.  júl.  2. 
Kalwban  (Schwarzwald).  Könyvkereskedőből  lett 
íróvá  s  előbb  lírai  költeményeket :  Gedichte  (Berlin 
1903,  3.  kiad.  1908)  bocsátott  közre.  Gazdag  si- 
kere volt  két  regényének :  Péter  Camenziud  (1904, 
öO.  kiad.  1909)  és  Unterm  Rad  (1905,  18.  kiad. 
1908,  magyarul:  Kerék  alatt,  Egyetértés  1905— 
1906.  évf.)  és  novellagyüjteményének :  Diesseits 
(1907,  15.  kiad.,  1908).  Boccaccióról  s  Assisi  Fe- 
rencről két  kisebb  monográíiát  írt  (Berlin  1904). 
Egyéb  müvei :  Nachbarn  (novellák,  1908, 12.  kiad. 
1ÍX)9) ;  Gertrúd  (regény,  1910,  16.  kiad.  1912) ; 
Umwege  (novellák,  1912). 

4.fl^.,L2íá/r/(70rto,németmatematikus,szül.Kö- 
nigsbergben  181  lápr.  22.,  megh.  Münchenben  1874 
aug.  4.  Szülővárosában  Bessel,  Jacobi  és  Neumann 
tanítványa  volt.  Königsbergben,  Hallóban,  Heidel- 
bergben  és  1869  óta  a  müncheni  politechnikumon 
tanárkodván,  analitikai  mértani  tankönyveivel  és 
értekezéseivel  szerzett  hímevet.  Ilyenek:  Über  die 
Doppeltangenten  d.Curven  vierter  Ordnung;  Über 
das  Pascal'sche  Sechseck  stb.  Nevezetes  egy  általa 
lélállított  ú.  n.  Hesse-féle  determináns.  Összegyűj- 
tött müveit  a  müncheni  akadémia  adta  ki  (1897). 

5.  H.,  Nicolas  Auguste,  francia  festő,  szül.  Pa- 
risban 1795.,  megh.  1869  jún.  14.  Grosnak  volt 
tanítványa,  utóbb  az  Ingres- féle  irány  híve.  Mű- 
vei közül  említendők  a  konkordátum  kihirdeté- 
sét ábrázoló  kép  a  párisi  Musée  du  Luxembourg- 
ban, falképek  a  párisi  Notre  Dame  de  Lorette, 
St.  Eustache,  Ste  Clotilde,  St.  Sévórin  és  St.  Sul- 
pice templomokban. 

Ressen  (6ros6'herzogtum  H.),  előbb  H.-Darm- 
stadt,  a  német  birodalomhoz  tartozó  nagyherceg- 


Hessen 

ség  és  szövetséges  állam.  Kisebb,  elkülönített  ré- 
szeitől eltekintve,  két  főrészre  oszlik,  amelyeket 
egymástól  6—10  km.  széles  porosz  terület  választ 
el :  az  É.-it,  Pelső-H.-t  egészen  porosz  terület  fogja 
körül ;  D.-i  részét,  Starkenburgot  és  Rajnai-H.-t, 
porosz,  bajor  és  badeni  területek  határolják.  Az 
elkülönített  apró  részek  közül  7  Starkenburghqzés 
4  Felső-H.-hez  tartozik.  Az  É.-i  rész  területe  3292, 
a  D.-ié  4396  km^.  Felület  és  vizek.  Az  É.-i  részt 
nagyobbára  a  Vogelsgehirge.  nevű  bazalt  hegy- 
tömeg takarja,  míg  D.-i  részét  Friedberg  körül  a 
Taunus  kiágazásai  borítják.  A  folyóvizek  (Lüder, 
Altfell,  Schwalm,  Ohm,  Wetter  stb.)  a  Vogels- 
gebírgeről  mint  centrumból  ágaznak  szét.  A  Vo- 
gelsgebirgetől  Ny.-ra  s  l)Ny.-ra  a  termékeny 
Wetteran  terül  el.  A  D.-i  nagyobb  rész  K.-i  felében, 
Starkenburg  tartományban  az  Odenwald  kúpjai 
(legmagasabbak :  a  Hardberg  592  m.,  a  Pelsberg 
671  m.  stb.)  emelkednek,  mígarajnameilékirész, 
valamint  Rajnai-H.  is  sík  föld ;  ez  utóbbinak  csak 
DNy.-i  széleit  takarják  a  Hardt  végső  ágai,  ame- 
lyek az  Eichelbergben  (.321  m.)  érik  el  a  legna- 
gyobb magasságukat.  Starkenburgot  Rajnai-H.- 
től  a  Rajna  választja  el.  Az  előbbiben  a  Gersprenz 
és  Mümlrng  a  Majnába,  a  Weschnitz  és  a  Modau 
a  Rajnába  folynak.  Rajnai-H.-ben  a  Selz,  Pfrimm 
és  a  Neckar  a  nagyobb  vizek.  Az  égMjltd  a  süíon 
enyhe,  a  hegyek  közt  már  meglehetősen  zord.  A 
fővárosban  az  évi  középhőraérséklet  9'8" ;  az  évi 
csapadék  710  mm.  Mezőgazdaság.  A  szelidebb  ég- 
hajlat alatt  a  Wetterauban  és  Rajnai-H.-ben  a  föld 
nagyon  termékeny ;  a  zordabb  éghajlatú  vidékeken 
kevésbbé.  A  művelésre  alkalmas  földterület  427 
ezer  ha.,  melyből  56''/o  szántó,  15";u  rét  és  legelő, 
lo/o  kert,  3<>/o  szőUő,  23»/o  erdő,  2<'U  egyéb  terület. 
1911-ben  termett  661  ezer  q.  búza,  IVa  millió  q. 
rozs,  1  -2  millió  q.  zab,  8  millió  q.  burgonya,  7.5  millió 
q.  takarmány.  A  gyümölcs  majdnem  mindenütt  jól 
íizet  s  az  1911.  évi  gyümölcstermés  értéke  meg- 
haladta a  6*7  millió  márkát.  A  szőllőt  leginkább 
Starkenburgban  és  Rajnai-H.-ben  termesztik.  Leg- 
jobb borok  teremnek:  Wormsnúl  (Liebfrauen- 
milch),  Nierstein,  Ingelheim,  Laubenheim  stb.  mel- 
lett. Az  évi  termés  értéke  23  millió  márka  volt 
1911.  Az  állattenyésztés  ágai  közül  legjobban  a 
szarvasmarhatenyésztés  virágzik :  a  lótenyésztés- 
nek a  kisbirtokok  nagy  száma  nagy  hátrányára 
i  van ;  a  sertéstenyésztés  jelentős.  Az  állatállomány 
(1907)  61,951  drb  ló,  332,489  szarvasmarha,  64,643 
juh,  .384,815  sertés,  131,960  kecske  és  1-6  millió 
szárnyas.  A  bányászatnak  csak  Felső-H.-ben  van 
jelentősége.  A  bányák  összes  száma  21 ;  ezek  ter- 
meltek (1911)  .358,597  t.  barnaszenet,  376,171  t. 
vasércet  és  14,316  t.  konyhasót.  Ezeken  kívül 
vannak  homok-  és  mészkő-,  márvány-,  bazalt-", 
diorit-,  gránit-,  porflr-  stb.  bányák.  Jelentősek  a 
tőzegrétegek  és  az  agyagrétegek,  különösen  Hain- 
stadtnál. 

Lakosság,  ipar  és  kereskedeleyn.  Az  1910.  évi 
népszámlálás  szerint  H.-nek  összes  lakossága 
1,282.051  volt  és  pedig  6-39.198  férfl  és  642.853 
nő;  népsűrűség  1  km^-en  111.  Vallásra  nézve 
848.004  evangélikus,  397.549  róm.  kath,,  24.063 
zsidó  és  12.435  egyéb  felekezetű.  Az  összes  népes- 
ségből kereső  497.461  (42«/o),  önálló  143  ezer 
(28%).  1911-ben  született:  34.225, meghalt  18.575, 


Hessen 


-     20     — 


Hessen-Homburgr 


házasságot  kötött  9503  pár,  elvált  221.  Az  ipar- 
ágak közt  legfontosabb  a  bőripar,  jelentékeny 
a  dohány-,  gép-,  kémiai  cikkek  és  orvosi  sze- 
rek gyártása,  a  szövőipar,  fizikai  készülékek, 
hangszerek,  varrógépek,  biciklik,  konzervek  és 
pezsgőborok  készítése.  Cukorgyár  van  4 ;  a  mű- 
ködő sörgyárak  száma  103  s  az  évi  termelés 
1-6  millió  hl. ;  szeszgyára  van  209  s  az  évi  ter- 
melés értéke  meghaladja  a  2  millió  márkát.  A 
forgalom  szolgálatában  áll  1435  km.  hosszú  vas- 
úti hálózat;  igen  jó  karban  álló  országutak  és  a 
Rajna,  amelyen  igen  élénk  a  közlekedés.  A  kivitel 
főcikkei :  a  bőr  és  bőrárúk,  rövid-  és  dlsz-lrúk,  vá- 
szon és  vászonárúk,  papír  és  tapéta,  hangszerek, 
matematikai  és  fizikai  szerek,  kémiai  készülékek, 
bor  és  szivarok ;  a  behozatalé :  pamut,  gyapjú,  len, 
kender,  selyem  és  selyemárúk,  üvegáruk,  szén, 
gabona,  liszt,  gyarmatárúk,  dohány  stb.  Oktatás- 
ügy és  közművelődés.  Egyetem  van  Giessenben  és 
politechnikum  Darmstadtban.  A  középiskolák  kö- 
zül legtöbb  a  reáliskola  (18) ;  gimnázium  van  13, 
reálgimnázium  pedig  3.  A  népiskolák  száma  980 
egyszerű  és  906  továbbképző.  Van  azonkívül  ta- 
nító- és  tanítónőképző  intézet,  6  felsőbb  leány- 
iskola, 32  felsőbb  polgári  iskola,  gazdasági  fő- 
iskola Giessenben,  srövőiskola  Lauterbachban. 
Nyilvános  könyvtárak :  az  udvari  könyvtár  Darm- 
stadtban, az  egyetemi  könyvtár  Giessenben,  a,  \  á- 
rosi  könyvtár  Mainzban.  A  közművelődési  intéze- 
tek közül  a  legjelentékenyebbek  a  siketnóma-,  va- 
kok intézetein,  árvaházakon  kívül  a  múzeum 
Darmstadtban,  a  római-germán  múzeum  Mainz- 
ban stb. 

Alkotmány  és  közigazgatás.  H.  örökös  monar- 
chia, amelynek  alkotmánya  az  1820  dec.  17.  meg- 
szabott, 1856.,  1862.  és  1872.  módosított  alap- 
törvényen nyugszik.  A  törvényhozó  hatalmat  a 
két  házból  álló  országgyűlés  gyakorolja  a  kii-á- 
lyi  felség  címet  viselő  nagyherceggel  együtt.  Az 
első  kamara  tagjai  az  uralkodó  család  nagy- 
korú tagjai,  a  mainzi  római  katolikus  érsek,  az 
evangélikus  prelátus,  a  giesseni  egyetemi  kan- 
cellár, bizonyos  számú  nemesi  család  fejei,  a  ne- 
mesektől választott  2  és  a  nagyherceg  által  élet- 
hossziglan kinevezett,  legfólebb  12  tag.  A  máso- 
dik kamara  áll  15  a  nagyobb  városok  és  43  a 
kisebb  városok  és  községek  által  6  évre  választott 
tagból.  Ez  utóbbit  a  nagyherceg  feloszlathatja. 
Mindkét  kamara  legalább  minden  3-ik  évben  a  3— 
3  évre  terjedő  költségvetés  megszavazása  végett 
egybehívandó.  A  végrehajtó  hatalmat  az  állam- 
(egyszersmind  külügyi),  a  belügyi  (egyszersmind 
oktatás-  és  igazságügyi)  és  a  pénzügyminiszter 
(egyszersmind  kereskedelmi  miniszter)  által  gya- 
korolja. Közigazgatási  szempontból  H.  3  tarto- 
mányra: Starkenburg,  Felső-H.  és  Rajnai  H.,  e 
három  tartomány  pedig  18  járásra  oszlik.  A 
székhely  Darmstadt  (1.  o.).  A  katonaság  a  porosz 
katonaságba  van  beolvasztva  és  a  német  csá- 
szárnak esküszik  hűséget.  Az  évi  állami  bevétel 
az  1911  -12-ki  időszakra  70,647.253  márka,  a  ki- 
adás 70,184.812  márka ;  az  államadósság :  425 
millió  márka. 

Története.  A  mai  H.  területén  a  római  időben 
a  chatti  nevű  germán  törzs  lakott,  mely  később 
a  frankok  közé  olvadt  be.  Nagy  Károly  idejé- 


ben grófságot  alkotott  (H.-gau),  aztán  kisebb  ré- 
szekre bomlott,  majd  1121—1247  a  thüringiai 
landgrafok  birtokában  volt.  Ezeknek  kihalása 
után  kezdődik  H.  önálló  története.  Első  fejede  me 
a  brabanti  Gyermek  Henrik  volt  (1265— 1308). 
Utódai  közül  a  l(!gkiválóbb  volt  Nagylelkű  Fü- 
löp (1509-67),  a  reformációnak  egyik  vezéralakja. 
Fülöp  országát  fiai  közt  osztotta  fel  s  így  kelet- 
kezett az  idősebbik  H.-Kasseli  (1.  o.)  és  az  ifjabb 
H.-Darmstadti  fejedelemség.  Ez  utóbbinak  egyik 
mellékága  H.-Homhurg  (l.  o.). 

H.-Darmstadt  megalapítója  J.  György  volt 
(1567-96),  Fülöp  legifjabb  fia.  ki  székhelyéül 
Darmstadtot  választotta.  Fia,  V.  Lajos  (1596— 
1626)  H.-Marburgot  örökölte  s  1607.  a  giesseni 
egyetemet  alapította.  Utódai  közül  X.  Lajos 
(1790  1830)  bő  kárpót'ást  kapott  1803.  rajnán- 
túli elvesztett  birtokaiért.  1806.  mint  J.  Lajos 
felvette  a  nagyhercegi  címet  s  tagja  lett  a  Rajnai- 
szövetségnek. 1813  nov.  elpártolt  Napóleontól, 
ezért  1814.  a  Rajnán  túl  kapott  tekintélyes  terü- 
letet Mainz  városával  együtt,  de  vesztfáliai  birto- 
kairól Poroszország  javára  le  kellett  mondania. 
1820-ban  képviseleti  alkotmányt  adott  országá- 
nak. Fia,  ir.i^a;o.9  (18.30 -48)  állandóan  harcban 
állott  a  liberális  képviselőházzal.  Ennek  fia,  IIL 
Lajos  (1848  -  77)  Dalwigk  miniszterelnök  befo- 
lyása alatt  poroszellenes  politikát  folytatott  s 
1866.  Ausztria  oldalán  harcolt.  Ezért  hadisarcot 
kellett  fizetnie  és  némi  területveszteséget  is  szen- 
vedett. Ezután  H.  hű  szövetségese  lett  a  porosz 
hegemóniának.  IV.  Lajos (1877— 92),  az  előbbinek 
unokaöccse  az  ország  pénzügyi  viszonyainak  ren- 
dezésével szerzett  érdemeket.  Fia,  Eniő  Lajos 
(szül.  1868),  a  jelenlegi  nagyherceg,  még  sz'iro- 
sabbá  fűzte  a  viszonyt  Poroszországgal  a  H.-i 
vasutaknak  porosz  kezelésbe  való  átengedésével 
és  egyéb  pénzügyi  kedvezmények  engedélyezé- 
sével. 

Irodnlom.  Mitteilungen  der  Grossherzoglich  Hessischea 
Zentralstelle  für  die  Landesstatistik.  Bd  41.,  42.,  Darmgiadt 
1911 — 12;  flessler,  Hessische  Lan  leskunde,  MarburglOOB  - 
1910;  Antoni,  StSdteordnung  für  die  Provioz  Hessen,  u.  o. 
1>08;  Aadres,  Die  Einfiihrung  des  konstitutionellea  Systems 
im  Grossh.  Hessen,  Darmstadt  19i>8  :  Tiirckheim,  Histoire  gé- 
néalogique  de  )a  maison  de  He.sse,  2  köt.,  1819-20;  Köm- 
mel, Gesch.  von  Hessen,  10  köt.,  Gotha  182ii — 58 ;  Steiner, 
Gesch.  d.  Grossh.  H.,  '-armstadt  183S-34,  5  köt.;  Archív  f. 
hessische  Gesch.  und  Altertumskunde,  1835  s  kriv.,  mostanig 
78  köt. :  Klein,  Das  Grossh.  lí.  histori-ch  und  geographisch 
dargestellt,  Valnz  1870,  2.  kiad  ;  Ewald,  Histor.  Übersicht 
(ler  TerritorialverSnderungen  der  Landgrafrehaft  H.  u.  des 
Grossherzogtums  H.,  2.  kiad,  1872;  Miinscher,  Ge.schichte  v. 
H,,  Marburg  1894- ;  Reimer,  Urkundenbuch  zur  Gesch,  der 
Herren  von  Hanau,  1 — 111.  köt.  1894;  Klinzel  H.,  Lobensbil- 
der  aus  dem  Grossherzogtum  H.,  2,  kiad,  1894;  Soldan,  Ge- 
schichte  des  Grossherzogtutiis  H,,  Giessen  1896. 

Hessen-Barchfeld,  1.  Hessen-Philippsthal. 

Hessenbergit  (ásv.),  régente  külön  ásványnak 
tartották,  de  legújabban  kimutatták,  hogy  azonos  a 
bertrandittal.  Előfordul  a  St.-Gotthard  vasrózsáin. 

Hessen  Cassel,  1.  Hessni-Kassel. 

Hessen-Darmstadt,  1.  Hessen. 

Hes8en-Homburg,egykori  német  fejedelemség 
(Landgrafschaft),  melynek  területe  (i864)  275  km* 
volt,  27.374  lakossal.  Alapítója  L  Frigyes,  I. 
György  hessen -darmstadti  landgraf  legifjabb  fia 
(1622-38).  Frigyes  fiai  között  még  kisebb  részekre 
tagolódott  H.  A  kis  országot  ismét  IL  Frigyes 
(megh.  1708)  egyesítette,  ki  sok  francia  huge- 


Hesseni  érdemkereszt 


—     21     — 


Hessen-Nassau 


k 


nottát  telepített  országába.  Dédunokája,  V.  IVi- 
gyes  (1751-1820)  1806.  elvesztette  országát  Hes- 
sen-Darmstudt  javára,  de  a  bécsi  kongresszus 
1815.  visszaadta  neki  fejedelmi  jogait.  V.  Fri- 
gyest egymásután  öt  fia  követte  az  uralkodásban. 
Az  utolsó  H.-i  fejedelem  Ferdinánd  volt  (1848 — 
66),  kinek  halála  után  H.-ot  a  hessen-darmstadti 
nagyherceg  örökölte,  de  ezt  az  1866  szept.  3-iki 
békében  kénytelen  volt  Poroszországnak  áten- 
gedni. H.  jelenleg  Hessen-Nassau  porosz  tarto- 
mányhoz tartozik. 

Hesseni  érdemkereszt,  1.  Rendjelek. 

Hesseni  érdemrend,  1.  Oroszlánrend. 

Hesseni  hegyvidék,  a  német  Közép-hegység 
egy  része  a  Werra,  Diemel  és  Majna  közt ;  a  Pala- 
hegység összetöredezett  középmagasságú  (400— 
700  m.)  darabja.  Egyes  részei  a  Spes^art,  Rhön, 
Vogelsgebirge  s  a  szűkebb  értelemben  vett  H. 

Hesseni  légy  (Cecidomyia  destructor  Say),  a 
gabonaféléket,  különösen  pedig  a  búzát  s  rozsot 
károsító,  3—3  Ví  mm.  nagyságú,  feketeszínü  rovar. 
Károsítása  abban  áll,  hogy  álcája  részint  már  az 
őszi  vetés  hajtásában,  részint  s  inkább  tavasszal 
a  növeKvö  növény  szára  tövében  elszívja  a  táplá- 
lékot, mi  miatt  aztán  a  szár  elfonnyad  s  letörik. 
Két  ivadéka  van,  ú.  m.  májusi  és  augusztus-szep- 
temberi. Tél  előtt  az  álcák  a  földbe  bújnak  s  be- 
bábozzák  magukat.  Kártételük  némely  évben 
nagy.  Ellene  való  védekezésül  ajánlják  a  tarló  fel- 
égetését V.  mély  alászántását,  célravezetőbb  azon- 
ban ősszel  a  csalogató  vetések  (1.  o.)  készítése,  v. 
a  tarló  egy  részének  kizöldülve  hagyása,  hogy  a 
H.  ezekbe  rakja  le  petéit,  s  azok  ott  kikelve,  az 
alászáutással  elpusztulnak.  Tanácsos  a  H.  által 
látogatott  évben  az  őszi  vetést  is,  ameddig  lehet- 
séges, elhalasztani. 

Hesseni  sárga,  azofesték,  a  növényi  rostokat 
pácolás  nélkül  sárgára  festi ;  naftilaminból  a 
hesseni  purpur,  naftilaminból  és  p-naftolból  hes- 
seni ibolya  nyerhető  diazotálás  által.  Mindezek  a 
gyapjú  festésére  használtatnak. 

Hesseni  tégely,  tűzálló  agyagból  és  kvarc- 
homokból készített  olvasztó  tégely.  A  H.-ek  mint 
kvarcdús  tégelyek  a  gyors  hőfokváltozást  jól  ki- 
bírják, de  a  bázikus  olvadó  anyagok  erősen  meg- 
támadják. 

Hessen-Kassel,  egykori  német  választó-fejede- 
lemség, melynek  területe  9581  km«  volt,  (i864) 
745,063  lak.  Megalapítója  Böks  IV.  Vilmos  land- 
graf,  Nagylelkű  Fülöp  legidősebb  fla  (1567—92), 
ki  Kasselt  választotta  székhelyéül.  Fia,  Móric 
(1592—1627),  a  kálvinista  hitre  tért,  ennek  fia,  V. 
Vilmos  (1627—37)  behozta  az  elsőszülöttségi  trón- 
öröklést. Legifjabb  testvérétől,  Ernőtől  (megh. 
1693)  származott  a  Hessen-Bheinfelsi  ág,  mely 
ismét  a  Botenburgi  és  Wanfriedi  ági-a  oszlott. 
Ez  utóbbiból  szárniazott  Amália  Sarolta,  II.  Rá- 
kóczi Ferenc  neje.  A  későbbi  fejedelmek  közül  I. 
Frigyes  említendő,  aki  1720.  Svédország  királya 
lett.  Ennek  unokaöccse,  II.  Frigyes  (1760—85), 
katolikussá  lett  s  1776.  egész  hadseregét  eladta 
az  angoloknak  az  északamerikai  háborúra.  Fia, 
IX.  Vilmos  (1785—1821)  részt  vett  a  franciák  el- 
leni harcokban,  1803.  a  választófejedelmi  címet 
kapta.  A  tilsiti  béke  után  1807.  Napóleon  meg- 
fosztotta öt  országától  s  azt  a  vesztfáliai  király- 


ságba kebelezte,  melynek  székhelye  is  Kassel  lett. 
1813  nov.  visszakapta  országát,  s  minthogy  a  kí- 
vánt királyi  címet  nem  kapta  meg,  megtartotta 
a  választói  méltóságot.  Az  alkotmányos  törekvé- 
seknek mindvégig  ellensége  maradt.  Fia,  II.  Vil- 
mos (1821—1847)  1831.  kénytelen  volt  alkotmányt 
adni  országának.  Ennek  fla.  Frigyes  Vilmos 
(1847—66)  Hassenpflug  miniszter  vezetése  alatt 
örökös  harcban  állott  az  alkotmánnyal,  melyet 
két  ízben  is  visszavont.  Csak  Poroszország  hat- 
hatós közbelépésére  (1862)  állott  vissza  az  1831-iki 
alkotmány.  Az  1866-iki  háborúban  a  vál.  fejede- 
lem Ausztria  mellé  állott,  ezért  aztán  Poroszor- 
szág egész  H.-t  bekebelezte  (1866  szept.  20). 
H.  azóta  a  porosz  Hessen-Nassau  tartomány  egyik 
felét  alkotja.  V.  ö.  Rommel,  Geschíchte  von  Hes- 
sen  (Kassel  1820—58,  10  köt.) ;  Bdhr,  Das  frü- 
here  Kurhessen  (Kassel  1895). 

Hessen-Nassau,  1866.  alkotott  és  egy  nagyobb 
meg  több  kisebb  kiszakított  részből  álló  porosz 
tartomány,  a  Weser  és  a  Rajna  közt,  amely  magá- 
ban foglalja  az  egykori  Hessen  választó-fejedelem- 
ségnek, Nassau  hercegségnek,  Hessen-Homburg- 
nak  és  Frankfurt  birodalmi  városnak  nagyobb  ré- 
szét, továbbá  kis  részeket  Hessen-Darmstadtból 
és  a  bajor  Alsó-Frank  kerületből.  Határos  a  po- 
rosz Rajna,  Vesztfália,  Hannover  és  a  szász  tarto- 
mányokkal, továbbá  Waldeckkel,  Szász-Weimar- 
Eisenachhal,  Bajorországgal  és  Hessen-Darm- 
stadttal.  Területe  15,702  km^,  lakóinak  száma 
(1910)  2.221,021.  Azogésztartomány  a  német  közép- 
hegység vidékéhez  tartozik.  A  Rajna  és  Majna 
összefolyásától  É.  felé  húzódik  az  ércekben  gazdag 
Taunus,  amelynek  legmagasabb  csúcsa  a  Grossor 
Feldberg  (880  m.).  A  Taunusnak  csak  a  síkság  felől 
van  hegység  alakja ;  a  Lahn  felé  mint  dombos  sík- 
ság ereszkedik  le,  amelyet  itt-ott  bazaltkúpok  tör- 
nek át  és  amelyekben  számos  ásványvízforrás  fa- 
kad. A  Rhön  a  bajor  határon  fekszik  és  ebben  van- 
nak a  tartomány  legmagasabb  csúcsai,  a  Wasser- 
kuppe  (950  m.)  és  a  Miiseb urg  (826  m.).  A  Knüllkopf- 
hegy  a  tartomány  közepén  fekszik  és  valamivel 
alacsonyabb  mint  a  Westerwald,  amely  a  Rajnai- 
tartomány és  Vesztfália  határán  emelkedik ;  vé- 
gül Hannover  felől  vannak  a  Kaufunger  Wald 
(640  m.)  és  a  Meissner-magaslat  (750  m.).  Az  É.-i 
ós  K.-i  rész  a  Rajna,  a  DNy.-i  rész  a  Weser  víz- 
környékéhez tartozik.  A  Fulda,  amely  itt  fölveszi 
az  Edert,  a  Weira,  Diemel,  a  Lahn  a  mellékvizei- 
vel, a  Kinzig  és  Nidda  öntözik.  Az  éghajlat  csak 
a  hegyes  vidékeken  zord  s  így  a  földmívelós 
épúgy,  mint  az  állattenyésztés,  virágzó.  Nagy 
jövedelmi  forrásul  szolgálnak  az  ásványvízfor- 
rások: Ems,  Selters,  Wiesbaden,  Schwalbach, 
Homburg,  Schlangenbad,  Soden  és  Fachingen, 
továbbá  a  bányák.  Az  ipar  különösen  kövek  fel- 
dolgozásával, márvány-,  agyagáruk,  pezsgöbor, 
szivar  készítésével,  pamut-  és  gyapjuárúszövéssel,' 
papír-,  cukor-  és  szeszgyártással  foglalkozik.  Leg- 
élénkebb forgalma  és  mint  pénzpiacnak  is  legna- 
gyobb jelentősége  Majna-Frankfui-tnak  van.  A  tan- 
intézetek közül  a  legfontosabb  a  marburgi  egye- 
tem ;  van  azonkívül  20  gimnáziuma,  1  progünná- 
ziuma,  4  reálgimnáziuma,  6  fő-  és  14  reáliskolája, 
12  reálprogimnáziuma,  többféle  szakiskolája  és 
számos  népiskolája.  Közigazgatási  szempontból  2 


Hessen-Philippsthal 


22     — 


Hessus 


kerületre  oszlik,  ezek:  Kassel  (10,078  km^)  ós 
Wiesbaden  (5625  km^). 

Hessen-Philippsthal,  a  Hessen-Kassel-ház  ol- 
dalága ;  alapította  FűBp  {megh.  1721.),  VI.  Vilmos 
tartománygróf  harmadik  fla;  nevét  a  Vacha  mel- 
letti Phllíppsthal  vártól  vette,  melyet  a  családala- 
pító építtetett.  Fülöp  fiai  közül  a  második,  Vilmos,  a 
M.-Barchfeld  ágat  alapította,  míg  az  idősb.  Ká- 
roly, a  H.-ágat  folytatta  tovább.  Ezt  üa,  Vilmos 
követte  (1810-ig),  ezt  ismét  Lajos  tartománygróf 
(megh.  1816.),  akit  testvére,  Ernő  Konstantin  kö- 
vetett (1771—1849).  Ennek  fla  volt  Károly  (1803 
—1868),  ezt  követte  idősb  fla,  Krnö  (szül.  1846 
dec.  20.).  A  H.-Barchfeld  ág  feje  (rezidenciával  az 
Bisenach  melletti  Augustenauban)  Kiodvig  tarto- 
mánygróf (szül.  1876  júl.  30.),  aki  nagybátyját, 
Alexist  követte.  1854  júl.  17-töl  kezdve  mindkét 
ág  évi  300,000  márka  járulékot  kap  Poroszország- 
tól s  övék  Hanan,  Schönfeld  és  Rotenbnrg  várak. 

Hessen-Rheinfels-Rotenburg,  a  Hessen-Kas- 
sel-ház egyik  kihalt  ága,  alapította  Ernő,  Móric 
tartománygróf  ifjabbik  fla,  aki  apjától  az  1627. 
és  28-iki  házi  szerződés  folytán,  melyben  az  ural- 
kodásról V.  Vilmos  javára  lemondott,  Rheinfelset, 
testvérei  (Frigyes  és  Hermann)  halála  után  pedig 
az  ú.  n.  rotenburgi  quartot  kapta.  Ernő  halála 
után  (1693)  ifjabb  fla.  Károly  a  H.-Wanfried 
ágat  alapította  (kihalt  1755.) ;  idősb  fla,  Vilmos 
pedig  a  H.-ágat.  Vilmost  (meghalt  1725.)  fla, 
Ernő  Lajos  követte  (megh.  1749.),  ezt  fla,  Ernő 
Konstantin  (1716—1778),  ki  magát  H.-Roten- 
burgnak  nevezte.  Ennek  fla,  Károly  Emánuel 
(1746—1812),  kénytelen  volt  a  lunevillei  békében 
1801.  a  Rajna  balpartján  volt  birtokait  Francia- 
országnak átengedni,  de  1803-tól  kezdve  Hessen- 
Kasseltöl  évi  22,500  frt  járadékot  kapott.  Fia  és 
utóda  Viktor  Amadeus  (szül.  1779  szeptember  5.), 
a  bécsi  kongresszuson  tőle  elvett  területekért  a 
vesztfáliai  Korvei  apátságot  s  a  sziléziai  Ratibor 
birtokot  kapta  és  a  rotenburgi  quart  kur-hesseni 
részének  is  birtokában  maradt.  Minthogy  az  1834. 
meghalt  Viktor  Amadeus  magtalan  volt,  birto- 
kait a  porosz  kormány  jóváhagyásával  Hohen- 
lohe-Schillingsfürst  Viktor  és  Kiodvig  hercegekre 
hagyta. 

Hessen-Rotenburg,  1.  Hessen-Bheinfels-Ro- 
tenburg. 

Hesse-Wartegg,  Ernsi  von,  oszti'ák  utazó  és 
író,  szül.  Bécsben  1851  febr.  21.  1872-ben  a  dunai 
államokon  és  Törökországon  keresztül  Szíriába 
ment;  1875.  beutazta  Nyugat-Indiát  és  Közép- 
Amerikát,  1876.  az  északamerikai  sziklás  hegysé- 
get és  a  prériket,  1878.  a  Mississippi  környékét, 
1880.  a  berber  államokat,  1881.  Egyiptomot  és 
Szudánt  és  1882— 1884.  Észak-Amerika  és  Mexikó 
legnagyobb  részét,  ahol  a  Popokatepetlt  is  meg- 
mászta,  1886.  Kanadát  és  a  brit  Kolumbiát,  1887— 
88-ig  Mexikót,  Nyugat-Indiát  és  Dél-Amerika  É.-i 
részét,  főképen  Venezuelát.  1890-ben  Braziliában, 
1892.  Marokkóban,  1894.  Ázsia  D.-i  és  K.-i  részei- 
ben, 1903.  újból  Braziliában  tett  nagyobb  utakat. 
1882-ben  egybekelt  Hauk  Minnie  énekesnővel 
(I.  0.).  Müvei  közül  megemlítjük :  Práriefahrten 
(1878) ;  Nordamerika  (1879,  2.  kiadás  1885—87, 
^  köt.) ;  The  Caravan  Route  between  Bgypt  and 
íSyria  (1882) ;  The  new  South  West  (1883);  Canada 


u.  Neufundland  (1887) ;  Tausend  und  ein  Tag  im 
Occident  (1891) ;  Die  Einheitszeit  nach  Stunden- 
zonen  (1892);  Winterreise  dureh  Andalusien 
(1893) ;  Chicago  (1893) ;  Curiosa  aus  der  neuen 
Welt  (1893);  Korea  (1895,  2.  kiad,  1904);  China 
und  Japán  (1897,  2.  kiad.  1900) ;  Siam  (1898) : 
Schantung  und  Deutsch-China  (1898);  Samoa. 
Bismarck- Archipel  und  Neuguinea  (1902) ;  Indien 
u.  seine  Fürstenhöfe  (1906) :  Die  Wunder  der  Welt 
(1912). 

Hesshusius,  Tilemann,  német  evang.  hittudós, 
szül.  Woselben  1527  nov.  3.,  megh.  Helmstedtben 
1588  szt'pt.  25.  A  lutheri  tanoknak  egyik  legbuz- 
góbb,  de  türelmetlen  hivője  és  védelmezője.  25 
éves  korában  goslari  szuperintendens  volt,  de  már 
1556-ban  izgató  prédikációi  miatt  a  várost  el 
kellett  hagynia ;  a  következő  évben  rostocki  lel- 
kész, majd  Melanchton  ajánlatára  heidelbergi 
egyetemi  tanár  s  az  egész  Pfalz  főszuperintendense 
lett.  Szenvedélyes  modora  és  támadásai  miatt  hi- 
vatalaiból itt  is  kitették  (1559),  ép  úgy  a  landi  püs- 
pöki székből ;  végre  Helmstedtben  lett  teoi.  tanár, 
hol  bevégezte  viszontagságos  életét.  Művei  között 
legkiválóbb  Examen  theologicum  című  hittani 
kézikönyve.  V.  ö.  Wilkens,  Tilemann  H.  (Leip- 
zig  1860). 

Hessians  (ang.  ejtsd :  hesensz),  csomagoló  vá- 
szon jutából,  10  cm.-ként  36—54  fonallal. 

Hessing,  Friedrich  von,  német  ortopéd,  szíU. 
Schönbronnban,  Rothenburg  mellett  1838  jún.  19. 
1868-ban  a  testi  f  erdőségek,  csonttörések  és  izületi 
bántalmak  kezelésére  és  gyógyítására  vonatkozó- 
lag merőben  új  eszmékkel  és  eszközökkel  lépett  a 
nyilvánosság  elé,  1866.  Göggingenben  gyógyinté- 
zetet alapított.  Elve :  a  beteg  testrészt  minden 
tehertől  mentté  tenni,  hogy  szabad  mozgás  mel- 
lett is  gyógyulhasson,  amit  saját  találmányú  kö- 
tései revén  ér  el.  Hasslauen-al  kiadta  Orthopádi- 
sche  Therapie  c.  művét  (Wien  1903). 

Hessit  (ásv.),  a  szabályos  rendszerben  kristályo- 
sodik ;  kristályai  többnyire  kockásak,  de  gyaki'an 
prizmásan  vannak  megnyúlva ;  gyakran  hatszö- 
ges külsőt  mutatnak  és  eklcor  az  egyik  trigonális 
tengely  irányában  nyúltak.  Kissé  nyújtható,  fe- 
ketés ólomszürke-acélszürke.  Lényegében  ezüst- 
teli  úrid,  képlete  Agg  Te ;  mindig  kevés  aranyat  is 
tartalmaz;  igen  becses  arany-ezüstére.  Hazájik 
ásványvilágának  egyik  legbecsesebb  tagja;  elő- 
fordul Botesbányán  Zalatna  közelében  több  centi- 
méternyi oszlopokban,  Nagj^ágon  Hunyad  vm.- 
ben,  Rézbányán  Bihar  vm.-ben,  az  Altai-hegység- 
ben,  Kaliforniában. 

Hessler,  előbb  önálló  község  az  arnsbergi  po- 
rosz kei-ületben,  1903  óta  Gelsenkirchen  város 
egj'ik  része. 

Hessonit  v.  kaneelkő  (ásv.),  a  gránát-család 
egyik  tagja,  méz-narancssárga  vagy  jácintpiros, 
szép  átlátszó ;  lényegében  kalciumaluminiumgrá- 
nát  (CajjAlgSigOjj),  kevés  vastartalommal.  Előfor- 
dul a  szerpentinben  az  Alavölgyben  Piemontban, 
a  Vezúv  bombáiban ;  a  kavicstörmelékben  Ceylon- 
szigetén ;  Elba-szigetén.  Harmadrangú  ékkő. 

Hessus,  Helius  Eobanus,  családi  nevén  Koch, 
német  új-latin  költő  és  humanista,  szül.  1488. 
Halgehausenben  (Hessen),  megh.  1540.  Marburg- 
ban.  Erfurtban,  Nürnbergben  ésMarburgban  tanár- 


Hesszen 


23 


Hét 


I 


küdott,  bámulatos  ügyességgel  és  formaérzókkel, 
de  kevesebb  bensőséggel  írt  latin  verseket,  melye- 
kért Luther  «rex  poetarum»-nak  nevezte.  A  refor- 
mációnak, kivált  kezdetben,  lelkes  híve  volt, 
Hutten  Ulrichhal  barátkozott.  Inni  és  mulatni  na- 
gyon szeretett.  Műveinek  gyűjteményes  kiadásá- 
ból (Bobani  Hessi  operum  farragines  duae,  Schwá- 
blsch-Hall,  1539)  kiemelhetők  a  Sylvae  (idillek, 
epigrammák,  alkalmi  versek),  a  Heroides  (szentek 
levelei  Máriától  Kunigunda  császárnéig)  és  műfor- 
dításai (Homeros,  Theokritos).  Kiadta  Drako  (Mar- 
burg  1543)ésCamerarius  3  gyűjteményben  (Leip- 
zig  1557,  1561,  1568).  V.  ö.  Krause,  H.  E.  H. 
sóin  Lében  und  seine  Werke  (Gotha  1879,  2  köt.). 
Hesszen.  1.  Hesseu. 
Hesszeni  légy,  1.  Hesseni  légy. 
Hestia,  a  régi  görögök  vallásában  Kronos  és 
Rheia  legidősebb  leánya,  a  családi  életet  jelképező 
házi  tűzhely  (gör.  hestia)  megszemélyesítője  s 
ezért  a  békés,  házi  élet  védőj  e,  kinek  a  házi  tűzhely- 
nél a  család  nevében  az  apa  szent  áldozatot  szo- 
kott bemutatni.  A  menyegző  alkalmával  az  új 
házaspár  a  szülői  ház  tűzhelyéről  hozott  zsarát- 
nokkal lobbantotta 
lángra  a  maga  tűz- 
helyét, hogy  H.  kul- 
tuszának folytonos- 
ságátjelképezze. Az 
államnak  is  megvolt 
a  maga  szimboli- 
kus házi  tűzhelye, 
vagyis  H. -oltára, 
melynek  örökké  égő 
tüzéből  a  kivándorló 
gyarmatalapítók  az 
anyavárossal  való 
közösségük  jelké- 
péül magukkal  vit- 
tek egy-egy  szilán- 
kot. Sőt  Bestiának 
közösséget  teremtő 
ereje  annyira  ter- 
jedt, hogy  Delphi- 
ben  valamennyi  gö- 
rög állam  «közös 
H.»-jának  tisztele- 
tére is  égett  egy 
tűzhely.  H.  kultusza 
annyira  összeforrt 
a  tűzhellyel,  hogy 
hatalmát  ettől  el- 
különítve el  sem 
tudták  a  görögök 
képzelni  s  ezért  az  ö 
alakj  a  a  képzeletben 
sohasem  öltött  oly 
emberi  vonásokat, 
mint  a  többi  istené,  róla  mítoszokat  nem  regél- 
t<ík.  Ezért  a  fátyolos,  jóságos  arcú,  jogart  tartó 
női  alakokról,  melyeket  H.  szobrainak  szoktak 
magyarázni,  egyáltalán  nem  bizonyos,  hogy  tény- 
leg őt  ábrázolják-e.  Leghíresebb  ezek  közül  az 
11.  n.  Giustiniani-H.  a  római  Museo  Torioniában, 
melynek  jobb  kezéből  azonban  a  pálca  hiányzik 
(1.  az  ábrát).  A  H.-nak  megfelelő  római  istenség 
Vesta. 


Ai  igynevesett  Ginstiniani-Hestia. 


Heston  and  Isleworth  (ejtsd:  heszta  end  ájlvört), 

járás  Middlesox  angol  countyban,  Ny.-ra  London- 
tól, amelynek  mindkét  község  külvárosa,  (i9ii) 
43,316  lak. 

Hesychasták,  1.  Hezichaszták. 

Hesychia,  a  görög  költőknél  a  nyugalom  meg- 
személyesítése. 

Hesychios,  1.  H.  Alexandriából,  a  Kr.  u.  IV. 
vagy  V.  sz.-ban.  Híres  és  nevezetes  a  neve  alatt 
fennmaradt,  de  bizonytalan  eredetű  görög  szótár. 
(L.  Diogeneianos).  Kiadta  Alberti  és  Ruhnken 
(Leiden  1746-66,  2  köt.),  újabban  M.  Schmidt 
(Jena  1857-68,  4  köt.). 

2.  H.  Mustosból,  bizánci  történetíró,  a  Kr.  u. 
VI.  sz.  elején.  Irt  világtörténelmet  Belos  asszíriai 
király  idejétől  Kr.  u.  518-ig,  melyből  csak  egy  rész- 
let maradt  fönn  Bizánc  eredetéről,  és  irodalom- 
történeti lexikont  (Onomatologos),  melyből  csak 
töredékek  vannak.  Mindkettőt  kiadta  Meursius 
(Leiden  1613)  és  Orelli  (Leipzig  1820,  Paris  1851). 

Hesydros,  ókori  neve  a  Szatledzs  folyónak. 

Hesz  János  Mihály,  festő  és  graíikus,  szül. 
17688zept.  18.  Egerben,  megh.  1830  körül.  Tanul- 
mányait a  bécsi  akadémián  végezte  Maurernél 
s  élete  nagyrészt  Bécsben  folyt  le,  bár  munkái- 
nak legtöbbje  magyar  megrendelésre  készült.  így 
már  1795.  megfestette  Sturmann  Márton  és  fele- 
sége arcképét  s  ekkor  már  rajztanár  is  volt  a 
bécsi  hadimérnöki  iskolában.  1823-ban  dolgozott 
legnagyobb  művén,  a  Szent  István  meykereszte- 
lésén,  amelyet  az  esztergomi  bazilika  főoltára 
számára  készített.  Vallásos  tárgyú  festményei 
közül  4  az  egri  székesegyházat,  Széchenyi  Ferenc 
gróf  sírboltját,  a  bécsi  wiedeni  plébániatemplomot 
stb.  díszítik.  Arcképeket  is  festett  s  néhány  mű- 
véről maga  készített  rézmetszeteket.  Több  ma- 
gyar rézmetszőnek  ő  volt  Bécsben  az  oktatója. 
1820-ban  memorandumszerű  tervet  dolgozott  ki 
egy  magyar  képzőművészeti  akadémiáról.  V.  ö. 
Érnst  Lajos,  Magyar  Mútörténeti  Adatok,  I.  füz. 
és  Művészet  1902.  és  1908.  évf. 

Heszbon,  város  Palesztinában,  a  Jordán  folyó- 
tól keletre,  a  Pizga  hegyen.  Előbb  Szihonnak, 
az  amoriták  királyának  volt  székvárosa,  később 
Rubenhez  tartozott  s  aztán  püspöki  székhely  lett. 
A  rómaiak  uralma  idején  Eszbonsz,  Esbus  volt. 
Ma  csak  rom  és  Heszbán  a  neve. 

Heszperetinsav,  l.  Ferulasav. 

Heszperidén,  szénhidrogén,  1.  lÁmonén. 

Heszperidin,  CjgHjgOig,  a  narancshéjban,  külö- 
nösen szivacsos  részében  előforduló  glikozida. 
Fehér,  szagtalan  és  íztelen  kristálykák.  Vízben 
aUg  oldódik,  forró  szesz  jól  oldja.  Tömény  kén- 
savban hidegen  sárgás  színnel  oldódik,  melegítve 
ez  oldat  megvörösödik.  Híg  savakkal  forralva 
széthasad,  cukor  és  heszperetin  CjgH,  ,0g  keletke- 
zik. Az  utóbbi  fölötte  édes  ízű  vegyületből  káli- 
lúg hatására  floroglucin  és  izoferulasav,  kálium- 
hidroxiddal összeolvasztva  pedig  pirokatechusav 
keletkezik. 

Heszperosz,  1.  Esthajnalcsillag. 

Hesztieotisz,  az  ókorban  Tesszália  északnyu- 
gati része. 

Hét,  törzsszám,  mely  már  az  egyiptomiak  asz- 
trológiájában nagy  szerepet  játszott :  7  bolygó 
uralkodott  az  égen,  7  nap  képezett  egy  hetet,  7 


Hét 


—    24    — 


Hét  bölcs  mester 


ÓV  egy  ciklust.  A  zsidóknál  a  szabbat-év  7  évből, 
az  örömév  7X7  esztendőből  állott,  húsvét,  sáto- 
ros ünnep  ós  egyéb  ünnepek  7  napig  tartottak,  a 
világ  teremtése  a  nyugalom  napjával  együtt  szin- 
tén 7  napig  tartott.  A  bibliában  a  7  sokszor  lor- 
dul elő;  így  pl.  Szt.  János  jelenéseinek  könyvé- 
ben is.  A  görögöknél  a  hetes  szám  Apollónak 
volt  szentelve,  akinek  az  újhold  előtti  7-ik  napon 
áldoztak.  A  katolikus  egyház  7  szentséget  ismer, 
a  Miatyánkban  7  kérés  foglaltatik,  a  nap  7  kano- 
nikus órára  van  osztva,  van  ünnep  Szűz  Mária  7 
fájdalmának  és  7  örömének  emlékére.  A  közép- 
kor babonás  szokásaiban  (és  a  jelenkorban  is) 
fontos  szerepe  jut  a  7-nek.  V.  ö.  Bosrher,  Die 
Sieben-  und  Neunzahl  im  Kultus  und  Mythus  dor 
Griecheu  (Leipzig  1905);  Hehn,  Siebenzahl  und 
Sabbat  bei  den  Babyloniern  und  im  altén  Testa- 
ment  (Leipzig  19ií7). 

Hét,  az  időszámításban  szokásos  hét  napnyi 
időköz,  melynek  eredete  Dio  Cassius  szerint  a 
régiektől  ismert  7  főbb  égitesttel  (Nap,  Hold,  Mer- 
kúr, Vénusz,  Mars,  Jupiter,  Saturnus),  mások 
szerint  a  Hold  fázisaival  van  kapcsolatban,  me- 
lyek körülbelül  7  napnyi  időközben  váltakoznak. 
A  hetet  már  a  babiloniak  ismerték  és  egyes  nap- 
jait az  említett  égi  testek  szerint  nevezték  el, 
úgy  mint  később  az  egyiptomiak  és  a  rómaiak.  A 
zsidók  a  hetet  a  teremtés  történetével  és  vallási 
törvényeikkel  hozták  kapcsolatba.  A  hét  napjai 
közül  náluk  csak  a  szombatnak  volt  külön  neve, 
a  többieket  a  zsidó  ábécé  első  betűivel  jelölték.  A 
görögök  régebben  tíznapos  dekádok  szerint  szá- 
mítottak ;  a  hétnapos  beosztást  az  egyiptomiak- 
tól vették  át.  A  régi  rómaiak  eredetileg  8  napos 
(nundinae)  beosztást  ismertek.  A  germán  népek 
valószínűleg  már  a  rómaiakkal  való  érintkezésük 
előtt  ismerték  a  hetet,  mert  Tacitus  szerint  vallá- 
sos vagy  politikai  gyűléseiket  síb.  a  Hold  fázisai 
szerint  intézték.  A  napok  neveit  Gallián  át  a 
rómaiaktól  kölcsönözték,  de  saját  nyelvükre  for- 
dították. A  katolikus  egyház  a  hetet  a  zsidóktól 
vette  át,  az  egyes  napokat  csak  szám  szerint 
jelezte  (f eria  príma,  secunda  stb.),  kivéve  a  vasár- 
napot, melyet  dies  dominicarnak  nevez.  A  keresz- 
ténységgel a  hétnapos  beosztás  is  elterjedt,  míg 
az  arabok  révén  az  összes  iszlám  vallású  népek- 
nél talált  elfogadásra.  A  francia  forradalom  rövid 
időre  a  tíznapos  dekádokat  elevenítette  fel.  A 
magyarban  a  hétfő  és  kedd  kivételével,  melyek 
a  hót  első  és  második  napját  jelentik,  a  többi 
napok  nevei  a  szlávból  vétettek  át.  A  bibliában 
előforduló  hétéves  ciklushoz  hasonló  a  némely 
római  írónál  olvasható  annorum  hebdomadae. 

Hét,  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  vm.  putnoki 
j.-ban,  (1910)  370  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Putnok. 

Hét  (A),  szépirodalmi  hetilap,  melyet  1890 
jan.  indított  meg  Kiss  József,  ki  az  újabb  írói 
generáció  nagy  részét  csoportosította  maga  köré. 
Az  újabb  irodalmi  törekvések  felkarolása  mellett 
a  közéleti  eseményeket  is  állandóan  figyelemmel 
kiséri  és  kommentálja. 

Hetaerák,  1.  Betér ák. 

Hetairia  (gör.),  1.  Hetéria. 

Hetairolit  (ásv.).  1.  Heferolü. 

Hét  alvó  szent.  Maximián,  Malchus,  Marti- 
nián, Dénes,  János,  Serapion  ós  Konstantin  vér- 


tanuk, a  legenda  szerint  Decius  császár  testőrei, 
akik  251.  a  Decius-féle  üldözés  alatt  egy  bar- 
langban rejtőzködtek  el  s  miután  a  császár  ezt 
befalaztatta,  álomba  estek,  melyből  csak  Theodo- 
sius  alatt  447.  ébredtek  fel.  A  dolog  nyilvános- 
ságra jutván,  nagy  diadallal  Efezusba  vezették 
őket,  ahol,  miután  a  csodáról  Márton  püspök  és 
a  császár  előtt  bizonyságot  tettek,  ugyanegy 
pillanatban  mind  a  heten  ismét  —  most  már 
örökre  —  elaludtak.  Az  esetről  toursi  Szt.  Gergely, 
a  VI.  sz.  végén,  tudósít  először,  s  valószínűleg 
ennek  egyik  kettős  jelentésű  kifejezése  (Ko;iiáfiO-a:) 
szolgáltatott  alkalmat  a  legendára,  amely  csak 
tisztán  irodalmi  értékű,  mivel  az  eseményeket  és 
a  szereplő  személyeket  ellenőrizni  nem  lehet. 
V.  ö.  Koah,  Die  Siebenschláferlegende  (Leipzig 
1883) ;  Huher,  Die  Wunderlegende  v.  den  Sieben- 
schláfern  (1910). 

Hótanyás  (növ.)  a.  m.  lieptagynus  (1.  o.). 

Hétárbocos  sóner,  1.  Sóner. 

H.  et  Arn.,  természetrajzi  nevek  mellett 
Wílliam  Jackson  Hooker  (1.  o.)  és  George  Amott 
(1.  0.)  nevének  rövidítése. 

H.  et  B.,  természetrajzi  nevek  mellett  Alexan- 
der V.  Humboldt  (1.  o.)  és  Aimé  Bonpland  (1.  o.) 
nevének  rövidítése. 

Hétbirák  falui  (Sieben-Richterdörfer),  az 
erdélyi  szászok  közönségét,  a  szász  egyetemet 
(universitas  Saxonum)  nemesi  birtokjoggal  meg- 
illetett területek,  melyeknek  jobbágy  lakossága 
tehát  a  szász  egyetem  földesúri  hatósága  alá 
tartozott.  Nevüket  onnan  vették,  hogy  a  szász 
egyetemet  a  szebeni  gróf  elnöklete  alatt  a  hót  szók 
bírái  (iudíces  septem  sedium)  képviselték.  A  H. 
a  következők  :  Nagy-  és  Kis-Prépostfalva  (Probst- 
dorf) ;  Csicsó ;  Holdvilág  ( Appersdorf) ;  Miklóstelke 
(Krossdorf) ;  Kolun ;  Szász  -  Keresztúr  (Kreuz) : 
Földvár  (Marienburg) ;  Mese  (Meschendorf) ;  Kis- 
Disznód  (Michelsberg) ;  Szeredfalva  (Reussen): 
Rukur ;  végül  Bolkacs  és  Sitve  (Seiden)  faluk  fele- 
része. 

Hét  bölcs,  így  nevezték  Kr.  e.  585  óta  a  bölcs 
görög  férfiak  egy  csoportját,  akik  koruk  gyakor- 
lati életbölcsesógét  velős  mondatokban  ki  tudták 
fejezni  s  népüket  mint  áUamférflak,  törvényhozók, 
bölcsek  vezették.  Ki  volt  a  hét  bölcs,  különbözően 
adják  elő.  Valamennyi  lajstromban  négy  név  kö- 
zös: Thales,  Bias,  Pittakos  és  Sálon.  Platónnál 
még  ezek  vannak :  Kleohul,  Periandros,  Chüon. 
Összesen  22  ember  neve  fordul  meg  a  különböző 
lajstromokban. 

Hót  bölcs  mester,  ind  eredetű  novellagyűjte- 
mény, mely  a  keleti  és  nyugati  irodalmakban  rend- 
kívül elterjedt  ós  sok  költő  forrásául  szolgált.  Tár- 
gya :  Pontianus  római  császárnak  első  házasságá- 
ból származott  fiát,  Diocletianust,  távol  az  udvartól 
hét  bölcs  mester  oktatja  a  hét  szabad  művészetben. 
Midőn  atyja  udvarába  visszatér,  mostoha  anyja 
bűnre  akarja  csábítani  és  bevádolja  őt  atyjánál, 
hogy  az  iíjú  gonosz  szenvedélyét  visszautasította. 
Pontianus  erre  halálra  ítéli  fiát,  de  hétszer  elha- 
lasztja a  kivégzést  egy-egy  mester  figyelmeztető 
elbeszélése  folytán  és  hétszer  megújítja  parancsát, 
mert  neje  a  hét  mester  elbeszéléseivel  váltakozva 
hét  irányzatos  elbeszéléssel  erre  ráveszi,  míg 
végre  Diocletianus,  kinek  a  csillagok  szerint  hét 


HétbUkk 


~    25 


Hetényl 


napig  nem  volt  szabad  szólnia,  egy  tizenötödik 
elbeszéléssel  kimutatja  ártatlanságát,  mire  mos- 
tohája máglyára  kerül.  A  mmika  tehát  keretes 
elbeszélés,  melyben  tizenöt  novella  van  egy  tizen- 
hatodik történet  keretében  egy  egésszé  össze- 
foglalva. Szanszkrit  eredetije  ismeretlen,  de  két- 
ségtelenül ind  eredetű  munka  (szerzője  Masudi 
X.  sz.-beli  arab  történetíró  szerint  Sendabad  in- 
dus bölcs),  mely  csakhamar  arab,  perzsa,  szir,  ör- 
mény és  zsidó  nyelven  is  elterjedt  s  utóbb  görögre 
is  lefordíttatott  e  címmel :  Syntipas  (kiadta  Bois- 
sonade,  Paris  1828).  A  nyugati  irodalmakba  latin 
átdolgozások  útján  került:  História  septem  sa- 
pientum  sive  de  calumnia  novercali  (első  nyomt. 
1476).  A  XIII.  sz.-ból  van  két  francia  átdolgo- 
zása: Li  romans  des  sept  sages  és  Dolopathos 
(mind  a  kettőt  kiadta  Gaston,  Paris  1876).  Né- 
metországban, hol  egyes  elbeszélései  már  régeb- 
ben elterjedtek,  verses  alakban  földolgozta  Hans 
von  Bühel :  Dioeletians  Lében  (1412).  A  németek- 
nél népköuyvvé  is  lett,  mely  sokszor  jelent  meg 
nyomtatásban  (először  év  nélkül,  aztán  1473.). 
Magyarul:  Poncianus  históriája  (Wien  1573).  Új- 
ból kiadta  bevezető  tanulmánnyal  Heinrich  Gusz- 
táv (Régi  Magyar  Könyvtár  5.  köt.,  Bpest  1898). 

Hétbükk,  kisk.  Maros-Torda  vm.  régeni  alsó 
j.-ban,  (1910)  664  oláh  lak.;  u.  p.  Alsóbölkény,  u.  t. 
Szászrégen. 

Hét  csoda,  hét  világcsoda,  így  nevezi  a  ha- 
gyomány az  ókornak  nagyságukkal  és  pompá- 
jukkal legjobban  kiváló  hét  műemlékét,  amelyek 
a  következők :  az  egyiptomi  piramisok,  Szemirá- 
misz függő  kertjei  Babilonban,  az  efezusi  Arte- 
raisz-templom,  Pheidiasnak  Zeusa  Olympiában,  a 
halikarnasszoszi  mauzóleum,  a  rhodusi  kolosszus 
és  az  alexandriai  világítótorony  (pharos).  V.  ö. 
Kohden,  De  mundi  miraculis  quaestiones  selectae 
(Bonn  1875). 

Hete,  kisk.  Bereg  vm.  tiszaháti  j.-ban,  (loio) 
561  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Tarpa. 

Heted  (szeptima),  a  diatonikus  egymásutánban 
valamelyik  hangtól  számított  hetedik  fok.  Van 
nagy  (c—h),  kis  (c—h)  és  szűkített  (cis—h)  H. 

Hetedhangzat  olyan  akkord,  amelynek  legmé- 
lyebb és  legmagasabb  hangja  egymástól  heted- 
távolságban vau.  Ha  ennek  az  akkordnak  vala- 
melyik hangja  nincs  megkettőzve,  se  kihagyva, 
a  H.  négy  hangból  áll  (pl.  o,  1i,  d,  f).  Ez  a  négy 
hang  alkot  egy  tercet  (g-h),  egy  quintet  (g~d) 
és  egy  szeptimát  (g—f).  Aszerint,  hogy  ezek  a 
hangközök  mily  nagyok,  beszélünk  különböző 
H.-ról.  Pl.  a  domináns  H.  áll  nagy  tercből,  tiszta 
quiutből,  kis  szeptimából,  (g,  h,  d,  f),  a  kis  H.  kis 
tercből,  szűkített  quintből,  kis  szeptimából  (h,d,f, 
a),  a  szükíleü  H.  kis  tercből,  szűkített  quintből, 
szíikített  szeptimából  (h,  d,  f,  as).  Vannak  még 
más  kombinációk  is. 

Hetedhétorszá,g,  1.  Hét  erdő. 

Hetedik  gyerek  a  családban ;  ezt  szerencsés- 
nek vagy  bűbájosnak  tekinti  a  köznép.  E  felfo- 
gással közös  forrásból  való  a  népmesék  H.-e  (1. 
nálunk  és  Grimm  25.  sz.  meséjében).  Garabon- 
ciás természetéből  eredt  az  a  francia  és  angol  ba- 
bona, hogy  a  királyon  kívül  csak  a  H.  tudja  puszta 
kézföltótellel  a  golyvát  gyógyítani,  ezért  Marcou 
névre  .szokták  keresztelni  (a  mai  cou  elferdítésé- 


ből).  Ha  megszakítatlan  sorban  6  élő  után  szüle- 
tik a  H.,  szokás  egész  Közép-Európában,  hojgy  a 
fejedelem  vállalja  nála  a  keresztapaságot,  üsál- 
lapotu  néptörzsek  is  szokatlan  hatalmat  tulajdo- 
nítanak neki;  pl.  a  cserokí  indiánusok  szerint 
nagy  próféta  lesz  belőle. 

Hetedik  mennyország,  a  legfőbb  istenség 
székhelye  ama  babiloni  és  később  mohammedán 
felfogás  szerint,  mely  hét  eget  boltoz  egymás 
fölé.  A  H.-ba  vágyakozik  a  jámbor  hivő  ós  a  H.- 
ban  lenni  kifejezés  a  legnagyobb  boldogságot 
jelenti. 

Hetediknapi  adventisták,  1.  Adventisták. 

Hetek  ünnepe  (héb.  sevuósz),  a  zsidó  nagy  ün- 
nepek egyike,  mely  a  pészáh-tól  (1.  o.)  számítva, 
hét  hét  letelte  után  áll  be ;  innét  az  «ötvenedik 
nap  ünnepea  (gör.  pentekoszte,  ebből :  pünkösd, 
1.  0.).  Az  KÜnnep  szombatja»  utáni  nap,  melytől  e 
hetek  számítandók  (Móz.  lII.  k.  23,  15),  már  a  régi 
zsidóknál  kétféleképen  magyaráztatott.  Ennek 
megfelelően  a  karaiták  a  szokásos  értelemben 
veszik  a  « szombat"  szót,  tehát  a  pészáh  utáni 
első  vasárnaptól  számítanak ;  a  rabbinikai  zsidók 
a  pészáh  első  ünnepnapját  értik  alatta.  A  H.  volta- 
képen  aratási  hálaünnep,  később  egyúttal  a  szinai 
kinyilatkoztatás  emlékünnepe  is ;  két,  Palesztiná- 
ban egy  nap  ülik  meg. 

Heten  Théba  ellen,  az  a  hét  mithikus  görög 
vezér,  kik  az  Eteoklestői  elkergetett  Polyneikes 
érdekében  el  akarták  Thébát  foglalni  ós  Polynei- 
kest  a  trónra  ültetni.  E  hősök  az  utóbbin  kívül : 
Adrastos,  a  hadmenet  fővezére,  Tydeus,  Kapa- 
neus,  Hippomedon,  Parthenopalos  és  Amphiaraos, 
kik  Adrastos  kivételével  mindnyájan  elestek  az 
ostrom  alatt.  L.  Epigonok. 

Hetény,  nagyk.  É^omárom  vm.  udvardi  j.-ban, 
(1910)  1817  magyar  lak.,  kik  szép  kézimunkáikról 
ismeretesek;  postahivatal,  u.  t.  Ógyalla;  1849 
júl.  30.  Kosztolányi  magyar  ezredes  itt  megverte 
az  osztrákokat. 

Hetényi,  1.  (HeidJherg)  Albert,zenesz6vz6,s2xá. 
Bécsben  1875  ápr.  18.  Középiskolai  tanulmányait 
Ausztriában  végezte.  1899-ben  jött  Budapestre  és 
1899—1904  az  Országos  Zeneakadémián  Kössler 
János  növendéke  volt.  1904-ben  Porzsolt  Kálmán 
igazgató  a  Népszínházhoz  szerződtette  korrepeti- 
tornak. Az  első  pesti  kabarénak,  a  Bonbonniére- 
nek  H.  volt  első  karmestere  és  házi  szerzője. 
Ugyanebben  a  minőségben  líerült  később  Nagy 
Endréhez,  majd  1913.  a  Fővárosi  Orfeumhoz. 
Közel  négyszáz  kupiét  és  chansont  írt,  amelyek 
gyorsan  nagy  népszerűségre  tettek  szert.  Peda- 
gógiai célokra  iskolai  karénekműveket  is  íit. 

2.  H.  Béla,  színész  és  iró,  szül.  Szegeden 
1853.  Nagyatyja  H.  József  színigazgató  volt,  ki- 
nek társulata  főkép  családja  tagjaiból  állott,  úgy, 
hogy  egyidőben  nyolc  H.  is  játszott  egyszerre. 
Vidéki  szinészkedés  után  a  budapesti  Nemzeti 
Színház  tagjai  sorába  szerződtette,  1909.  nyuga- 
lomba vonult  és  ugyanabban  a  szerepben  búcsú- 
zott el,  mint  annak  idején  nagyapja  (Károly  feje- 
delem a  II.  Rákóczi  Ferenc  fogságában).  Színmüve- 
ket írt,  egy  részét  Heüesi  Józseffel  együtt,  me- 
lyek a  fővárosi  és  vidéki  színpadokon  kerültek 
színre :  Csicsóné,  A  lidérc,  A  harmadik,  stb.; 
legnagyobb  sikert  aratott  A  négy  évszak  (Hevesi- 


Hetepozit 


-    26    - 


Heteroalbumóz: 


vei  együtt ;  Nemzeti  Színház  1897).  Kiválóbb  sze- 
repei voltak:  Petur  báo,  Hubert  (János  király)  stb. 

3.  H.  János,  ref.  lelkész,  filozófiai  író,  szül. 
i']kelen  (Komárom  vm.)1786  júl.  26.,megh.l853  júl. 
26.  Bölcseleti  és  teológiai  tanulmányai  befejezté- 
vel, külföldi  útja  után  Ekolen  lelkésszé  választot- 
ták. Az  Akadémiának  több  bölcseleti,  történelmi 
és  nemzetgazdasági  pályafeladatát  megoldotta.  Ez 
érdemeiért  levelező,  majd  rendes  taggá  válasz- 
tották. 1913  jún.  15.  az  Akadémia  emlékoszlopot 
és  síremléket  állított  neki  szülőfalujában.  Ki- 
válóbb müvei  a  következők :  A  íruigyar  filozófia 
töriénetirásának  alaprajza ;  Honi  városainknak 
nemzeti  fejlődésünkre  befolyásuk  (1837) ;  Haza 
temploma,  erkölcstan  (1831);  A  lélektudomány 
nevelési  fontosságáról  (1843) ;  A  nmem  emand- 
pátziója  a  keresztyénség  által;  A  Pesten  állí- 
tandó református  főiskolai  rend  tervezete;  Az 
ősrómaiak  filozófiájának  főbb  jellemvonásai  és 
érdemei;  Gróf  SzécJienyi  István,  mint  nemzeti 
bölcselőnk  jellemzése.  Müvei  részint  önálló  kö- 
tetekben, részint  folyóiratokban  jelentek  meg. 
V.  ö  Pogrányi  József,  Tudós  H,  és  kora  (Buda- 
pest 1908) ;  Pauler  Ákos,  H.  emlékezete,  Akad. 
Értesítő,  1913. 

Hetepozit  (ásv.)  a.  m.  heterozit  (1.  o.). 

Heterák  (gör.)  a.  m.  barátnők,  kéj  hölgyek  a 
régi  Görögországban,  akik  legelébb  is  Koríntus- 
ban léptek  fel  és  ott  bizonyos  tekintetben  össze- 
köttetésben állottak  az  istentisztelettel.  Társa- 
dalmi osztállyá  Athénben,  Solon  alatt  lettek,  aki 
a  családi  élet  tisztaságát  megóvandó,  nyilvános 
kéjházakat  alapított.  Nagyobb  szerepre  azonban 
csakis  Perikies  korában  jutottak  a  H.,  amikor 
nem  csupán  szegény,  testükkel  kereskedő  rab- 
nők tartoztak  közéjük,  hanem  ragyogó  szépségű, 
szellemes  idegenek  is,  akik  testi  bájaikat  tetéz- 
ték a  művészetben  való  ügyesség  és  politikai  tá- 
jékozottság által.  B  sokoldalulag  képzett  nőkkel 
nem  versenyezhettek  az  elzárkózott  életet  élő 
esaládanyák,  akik  hovatovább  elvesztették  a  ha- 
talmat férjeik  felett,  mig  a  leányok,  egy-egy  As- 
pasia  fényes  pályafutása  által  elkábítva,  tömege- 
sen siettek  a  H.  útjára.  A  H.  életérőlés  jelleméről 
élénk  képet  vázolnak  Alkiphron  levelei  és  Lukianos 
hetera-párbeszédei.  A  heteraélet  a  görög  nemzeti 
vagyonnal  emelkedett,  terjedt  és  fogyott,  főhelyei 
mégis  Athén  és  Korintus  voltak.  A  képzőművészet 
a  H.  közül  a  teszpisi  Phrynét  ismeri  legjobban, 
aki  modellül  szolgált  Praxíteles  Aphroditéjához. 
Nevezetes  H. :  Aspasia,  Lais,  Thais,  Leaina.  V.  ö. 
Jacobs,  Vermischte  Schriften,  4.  köt. 

Heterakis  (állat),  a  Fonálférgek  (Nematodes) 
rendjébe  és  az  Orsógiliszták  (Ascaridae)  család- 
jába tartozó  féregnem.  Jellemző  bélyegük  a  farok- 
végen, az  alfél  előtt  lévő  szivókaszerií  bemélye- 
dés. Szájuk  háromajakos,  a  hímeknek  két  spiku- 
lumuk  és  gyengén  fejlett  burzájuk  van.  A  mada- 
rak bélcsatornájában  élnek  és  a  petéből  gazda- 
csere  nélkül  fejlődnek.  A  H.  perspicillum  Rud. 
•A  tyúkfélék  vékonybeleiben,  a  H  papillosa  Bloch. 
ugyanezeknek  vakbeleiben,  a  H  dispar  Schrank 
a  kacsa  és  liba  vakbeleiben,  a.  H  maculosa  Rud. 
a  galamb  vékonybeleiben  él.  Ha  nagyszámban 
kerül  a  belekbe,  súlyos  bélgyuladást,  bélelzáró- 
dást, bélátfuródást  s  néha  járványos  betegséget 


okoz  a  galambok,  tyúkok  és  a  fácánok  között.  A 
betegség  eredete  a  bélürülék  mikroszkópos  vizs- 
gálatával s  a  benne  lévő  számos  pete  kimutatá- 
sával könnyű  feladat.  Orvoslásra  a  féreghajtó 
szerek  alkalmasak.  Védekezésre  a  betegek  elkü- 
lönítése és  a  petéket  tartalmazó  bélürtilék  össze- 
gyűjtése és  megégetése  ajánlható.  L.  még  jBa- 
romfibetegségek. 

Heterantberia  (növ.),  különböző  kifejlödésü 
és  rendeltetésű  porzó  jelenléte  ugyanabban  a  vi- 
rágban vagy  ugyanazon  faj  különböző  egyénén, 
így  a  hosszabb  porzók  a  látogató  rovarok  leszálló 
helyéül  szolgálhatnak  és  a  beporzásra  való  virág- 
port kenik  a  látogatóra,  a  kisebbek  pedig  a  láto- 
gató táplálására  szolgáló  virágport  termelik. 

Heteraxonia,  1.  Protaxonia. 

Hét  erdő,  hét  vár  földje,  krónikáinkban  (Kézai 
4.  és  Székely  pog.  krón.  278)  Erdély  neve ;  emez 
nyilván  a  szláv  Sedmohradska,  ném.  Siebenbür- 
gen  fordítása.  Ipolyi  (Magy.  myth.  61  s  köv.)  azon 
homályos  eredetű  néphit  alapján,melyet  Otrokócsi 
Fóris  F.  is  megemlít  (s  amely  szerint  Erdély  a 
mesebeli  tündérország  hírében  is  állt  volna  vala- 
mikor a  magyar  népnél,  épp  úgy,  mint  a  Csalló- 
köz is),  kapcsolatba  hozza  e  neveket  a  mesés 
hetedhétország  kifejezéssel  és  egyáltalán  a  mesék- 
ben kedvelt  hetes  számmal.  Az  egész  magyarázat 
természetesen  népetimológiának,  laikus  szószár- 
maztatásnak tekintendő. 

Hetéria  (hetairia),  gör.  a.  m.  egyesülés,  tár- 
sulás, így  nevezték  az  ó-görög  államokban  a  tit- 
kos politikai  pártszövetkezéseket,  melyek  különö- 
sen Athénben  játszottak  nevezetesebb  szerepet. 
A  XIX.  sz.  elején  újból  feltámadtak  a  H.-k  a  görög 
nemzeti  szellem  és  összetartozás  ápolására  és 
emelésére.  Kezdetben  tisztán  irodalmi  célok  szel- 
gálatában  állottak  s  a  görög  ifjak  külföldi  isko- 
láztatása, nemzeti  iskolák  alapítása,  a  régi  emlé- 
kek fenntartása  volt  programmjukba  felvéve.  A 
politikai  H.  megalapítója  Rhigas,  thessaliai  szü- 
letésű költő  volt,  kit  a  törökök  1798.  kivégeztet- 
tek. Erre  Odesszában  alakult  1814.  egy  más  H., 
melybe  csak  kipróbált  görög  hazafiakat  vettek 
fel,  kiknek  szent  kötelessége  volt  a  görög  nemzőt 
felszabadítását  minden  erejükkel  támogatni.  A  H. 
ezután  nagy  buzgalmat  fejtett  ki  az  egyes  görög- 
törzsek  fellazításában  és  az  európai  közvélemény 
megnyerésében.  A  szabadságharc  megindítása 
azonban  1821.  Ypsilanti  Sándornak,  a  H.  fejének 
vezérlete  alatt  nagy  kudarccal  kezdődött.  A  H. 
mindazonáltal  tovább  élesztette  a  görögök  harci 
készségét  s  a  szabadságharcban  továbbra  is  élénk 
részt  vett,  bár  annak  néhány  tagja  oroszbarát 
érzelmeivel  csak  zavarólag  hatott  az  egyetértésre. 
Legújabb  időben  1896.  egy  új  nemzeti  H.  alakult 
pánhellén  törekvésekkel,  melynek  nagy  része  volt 
az  1897-iki  krétai  felkelés  és  a  szerencsétlen  török 
háború  előidézésében. 

Hetérizmus,  1.  Család. 

Hetero  (gör.)  a.  m.  másnemű,  másféle,  külön- 
böző, idegen ;  összetételekben  gyakran  fordul  elő. 

Heteroalbumóz.  A  fehérjék  emésztés  révén 
fokozatosan  egyszerűbb,  kisebb  molekulájú,  ke- 
vésbé kolloid  karakterű  testekké  alakulnak  át.  Az 
átalakulás  sorrendje  szerint  először  albumózok, 
majd  peptonok,  végül  már  ismert  szerkezetű 


Heterocerk  kormányúszó 


—     27 


Heterodox  keleti  egryházak 


aminosavak  keletkeznek.  Az  albumózoknak  két 
nagy  csoportja  a  primór  és  szekundér  albumózok. 
A  primór  albumózoknak  oldhatóbb  csoportja  a 
protalbumózok,  a  rosszul  oldódó  csoport  a  hetero- 
albumózok.  L.  Albumózok. 

Heterocerk  kormányúszó,  a  halak  részarány- 
talan  kormányúszójának  nőve.  Azilj-en  kormány- 
úszónak  felső  fele  nagyobb  és  ebben  fut  végig  a 
gerincoszlop,  az  alsó  fele  kisebb.  Pl.  ilyen  a  cápák 
(Squalidae)  és  tokfélék  (Acipenseridae)  kormány- 
fezója. Ellentéte  a  diphycerk  kormányúszó,  mely 
teljesen  részarányos.  A  diphycerk  és  heterocerk 
kormányúszó  között  áll  a  homocerk  kormány- 
úszó, mely  külsőleg  teljesen  részarányos,  belső- 
leg azonban  nem,  mert  a  gerincoszlop  folytatása 
részaránytalanul  csupán  telsö  felébon  fut  végig. 
Törzsfej lödésileg  a  homocerk  kormányúszó  a  he- 
terocerk kormányúszóból  fejlődött ;  előfordul  szá- 
mos Csontoshalon  (Teleostei)  és  egyes  Vértes- 
halakon  (Ganoidei). 

Heterochlamydeikus  virág,  1.  Virágtakaró. 

Heterochlniuydes(növ.),l.j.r67íw'/ítem?/ífea«. 

Heterochrumosoma,  azon  magelem  (chro- 
mosoma,  1.  Kromoszóma)  neve.  mely  a  töb- 
biektől alakjában,  nagyságában  és  viselkedésé- 
ben eltér. 

Heterociklusos  vegyületek,  a  gyűrűs  v.  cik- 
lusos szénvegyületek  ama  nagy  csoportja,  me- 
lyeknek vázát  alkotó  gyűrűk  szénatomon  kívül 
más  atomot  is  (heterogén  atomot)  tartalmaznak. 
A  heterogén  atom  legtöbbször  oxigén,  kén  vagy 
nitrogén,  de  lehet  bármely  más  atom  is.  Vannak 
olyan  H.,  melj'ekben  csak  egyféle,  vannak  olya- 
nok, melyekben  többféle  heterogén  atom  fordul 
elő.  A  H.  gyűrűje  hasonló  állandóságot  mutat, 
mint  a  karbociklusosaké.  Amint  ez  utóbbiaknál 
vannak  mono-  és  policiklusos  vegyületek  (1.  Aro- 
más vegyületek),  éppen  úgy  vannak  ilyenek  aH.- 
nél  is.  AH.  legfontosabb  alap  vegyületei  a  követ- 
kezők: furán,  thiofén,  pirrol,  pirazol,  piridin, 
benzopirrol  v.  indol,  kinolin,  izokinolin.  Ezen  és 
még  számos  más,  itt  fel  nem  sorolt  alapvegyüle- 
tek hidrogénjeit  különböző  gyökökkel  helyette- 
sítve, a  legkülönbözőbb  származékokat  állíthat- 
juk elő,  melyek  közül  sok  ipari  vagy  orvosi  fon- 
tossággal bir.  ilyenek  a  következők :  antipirin, 
pir  amidon,  salipirin,  lázcsökkentö  gyógyszerek; 
a  fehérje  rothadási  termékei  közül :  indol,  i^zka- 
tol,  triptofán ;  a  gyógyhatásúk  folytán  elsőrangú 
fontossággal  biró  alkaloidák,  pl.  kinin,  morfin, 
kokain  stb. ;  a  legfontosabb  festékek  egyike  az 
indigó  és  több  más,  szintézis  útján  előállított  fes- 
ték, pl.  a  rezorufin,  metilénkék,  toluilérivörös, 
szafraniii  stb.  mind  H.  A  H.  találhatók  részint  a 
kőszénkáti-ányban,  részint  a  nitrogéntartalmú  ál- 
lati hulladékok  száraz  lepárlásakor  keletkező  bü- 
dös állati  olajban  az  ú.  n.  ol.  animale  foeti- 
dum-han  Az  indigó  ós  az  alkaloidák  növények- 
ben találhatók.  A  H.  legnagyobb  része  szintézis 
útján  is  előállítható. 

Heteroconcliae  (állat),  1.  Kagylók. 

IIeterocyclicii8(lat.),  az  a  virág,  amelyben 
a  virágrészek  körökben  vannak  elhelyezve  (csésze, 
párta,  porzó  és  termőlevélkör),  de  a  körök  hetero- 
merek, vagyis  az  egyes  körökben  a  levelek  kü- 
lönböző mennyiségben  vannak  jelen.  Ellenkező 


esetben  a  virág  eucyclicus  (1.  o.).  A  H.  virág  vagy 
eredettől  fogva  ilyen  (typikusH.),v.  az  egyes  tagok 
egyesülése,  megkétszereződése,  csökevényesedéso 
ós  elmaradása  révén  válik  azzá. 

Heterodera  Schm.  (áiiat),  a  Fonálférgek  osz- 
tályának Anguillulidae  családjába  tartozó  féreg- 
nem, melynek  nősténye  gombostűfej  nagyságú  és 
citromforma  tokkal  körülzárt ;  ivamyílása  az  al- 
fél előtt  fokszik.  Egyetlen  faja  a  H.  (Tylem-hus) 
Schachíii  Schm.,  melynek  lárvája  a  répában,  külö- 
nösen a  cukorrépában,  de  más  növénygyökerek- 
ben is  él,  ahonnan  a  külső  börrétegekbe  vándorol 
s  itt  lesz  ivarérett.  L.  Fonálférgek. 

Heterodichogamia,  az  ugyanazon  fajhoz  tar- 
tozó különböző  egyedek  olyan  egymástól  eltérő 
virágai,  amelyekben  az  ivarszervek  fejlődése  kü- 
lönböző sorrendben  következik  be,  mint  pl.  a  pom- 
pás diófa  virágaiban. 

HeterodíNtylia  (növ.),  1.  Heferomorfizmus. 

Heterodont  vagy  anisodont  állatok  azok, 
amelyeknek  fogazatában  a  fogak  differenciálód- 
tak olyformán,  hogy  metsző-,  tépő-,  záp-  stb.  foga- 
kat lehet  megkülönböztetni.  Ilyenek  némely  csú- 
szómászók (Reptilia)  és  majdnem  az  összes  emlő- 
sök (Mammalia).  Ellentétük  a  homodont  állatok, 
melyeknek  fogazatában  az  egyes  fogak  hasonló 
alakúak. 

Heterodontns  (állat),  az  öshalak  (Selaí'hii) 
rendjébe,  a  Cápák  (1.  o.)  csoportjába,  a  Szelindek- 
cápák  (Cestraciontidae)  családjába  tartozó  hal- 
nem. Fajai  főleg  a  palaeozói  és  mesozói  korban 
voltak  elterjedve.  Ma  csupán  egy  faj,  az  Ausz- 
trália partjain  gyakori  Philipp  szelindekcápája 
(Heterodontus  [Cestracion]  Philippi  Blainv.)  ól ; 
hossza  1—1-5  méter ;  rákokkal  táplálkozik. 

Heterodox  (gör.),  a  szó  szoros  értelmében  más- 
kép vélekedőt,  máskép  liivőt  jelent.  Katolikus 
szempontból  az,  aki  mást  tart  igaznak,  mint  az 
egyház.  L.  Hit. 

Heterodox  keleti  egyházak,  az  ortodox  keleti 
egyháztól  a  IV.,  V.,  VI.  és  VII.  sz.  folyamán  el- 
vált, a  nesztori  ánizmust,  monoíizitizmust  és 
monoteletizmust  követő  keleti  egyházak.  Ide  tar- 
toznak :  1.  a  nesztoriánus  egyház  két  ágban,  azaz 
a  ohaldáus  keresztények  ágában  az  ázsiai  Török- 
ország keleti  és  Perzsia  nyugati  részében,  és  az 
úgynevezett  Tamás-keresztények  ágában  a  Mala- 
bár  partvidéken  Indiában ;  2.  az  örmény  egyház  ; 
3.  a  jakobitus  egyház ;  4.  a  kopt  egyház ;  5.  az 
abesszíniai  egyház  ;  6.  a  maronit  egyház.  Ez  egy- 
házakban jelentékeny  részek,a  maronit  egyház  pe- 
dig egészben  (1182  óta)  a  római  egyházzal  egye- 
sültek, a  nesztoriánus  egyház  egy  része  (15,000) 
újabban  az  ortodox  orosz  egyházzal,  kisebb  ré- 
szek a  protestantizmussal  is,  de  legnagj'^obbrészt 
a  monoflzitizmusnál  és  nesztoriánizmusnál  ma- 
radtak, de  nem  a  monoteletizmusnál  is,  mert  az 
egykor  monotelit  maronit  egyház  még  1182.  a 
római  egyházzal  egyesült.  A  heterodox  keleti 
keresztényeket  közönségesen  6  millió  főre  becsü- 
lik, de  némelyek  csak  4  millió  főre,  mintegy  130 
püspökkel  az  élükön ;  a  római  egyházzal  egyesült 
heterodox  keleti  keresztényeket  kb.  Vj  millió  főre 
becsülik,  mintegy  63  püspökkel  az  élükön ;  a  pro- 
testantizmusra mintegy  20,000  heterodox  keleti 
keresztény  tért  át ;  az  ortodox  keleti  egyházzal 


Heterodynamla 


—    28 


Heteromesogramfa 


pedig  máig  mintegy  15,000  nesztoriánus  keresz- 
tény egyesült. 

Heterodynamia  (növ.),  a  heterostyliával  (I. 
Heteromorfizmm)  rokon  jelenség,  midőn  a  két- 
ivarú  virág  him-v.  nö-jellege  a  porzók,  illetőleg 
a  termők  aránylag  erőteljesebb  kifejlődése  révén 
jut  kifejezésre.  A  másik  szervnek  fejlődésben  való 
elmaradása  egészen  a  míiködésvesztésig  mehet. 

Heteroecia  (növ.),  az  a  jelenség,  amikor  vala- 
mely élősködő  gomba  életének  egyes  szakait  kü- 
lönböző gazdanövény  testében  éli  át.  A  gabona 
rozsdája,  aPucciniagraminis  pl.  uredo-  és  teleuto- 
spóráit  a  gabonán,  míg  aecidiospóráit  a  sóska- 
cserje levelén  fejleszti  ki.  L.  Rozsdagomba  és 
Aiitoecia- 

Heteroecikus  rozsdagombák  (növ.),  1.  Rozsda- 
gomba. 

Heterofillia  (gör.),  I.  Heterophyllia. 

Heterofita  (növ.),  1.  Heterotrof  növények. 

Hcterogaiuia  (növ.),  az  ivarszerveknek  min- 
den, a  normális  virágberendezéstől  eltérő  elhe- 
lyezkedése. Ilyen  pl.  a  normális  virágban  csöke- 
vényes ivarszervnek  a  kifejlődése. 

Heterogén  (gör.)  a.  m.  különnemű  (ellentéte 
homogén:  egynemű).  —  Heterogenea  (görög 
nyelvtani  műszó) :  azok  a  főnevek,  melyek  a  töb- 
bes számban  másnemüek,  mint  az  egyesben,  pl.  a 
latin  coelum  az  egyesben  semleges,  a  többesben : 
coeli,  himúciemű. 

Heterogenezis  (növ.).  A  fajok  keletkezésére  vo- 
natkozó irodalomban  használatos  szó,  mely  azt 
jelenti,  ha  valamely  utód  hirtelenül,  vagyis  ugrás- 
szerűen jelentkező  új  sajátsággal  tér  el  az  előd- 
től. L.  még  Mutáció. 

Heterogenit  (ásv.),  bamásfekete  amorftömegek, 
többnyire  gömbös  v.  vesealakú  halmazok ;  lénye- 
gében víztartalmú  kobaltoxiduloxid,  képlete: 
Co0.2Co.,08-^-6H„0.  Valószínűleg  kobaltércek 
mállási  terméke.  Lelőhelye :  Schneeberg  a  Cseh- 
Szász-Érchegységbon,  Wittichen  Badenben. 

Heterogén  rendszer  (kémia),  1.  Egyensúly. 

Meterogonia,  a  szaporodásnak  az  a  neme, 
amikor  egy  fajnál  ivaros  és  szűzszaporodás  útján 
keletkező  egyének  váltakoznak  egymással.  Pl.  H. 
fordul  elő  a  bolharákoknál  (Daphnidae).  A  bolha- 
rákok az  év  legnagyobb  részében  csapán  szűz- 
szaporodás útján,  ú.  n.  nyári  petékkel  szaporod- 
nak. Időnként,  főleg  a  kedvezőtlen  időszak  bekö- 
szöntével, a  nőstények  mellett  hímek  is  fejlődnek, 
melyek  a  nőstények  petéjét  megtermékenyítik, 
így  fejlődnek  az  ú.  n.  veszteglő  v.  téli  peték,  me- 
lyekből kedvező  időben  megint  szűzszaporodással 
továbbszaporodó  nemzedék  fejlődik.  Régebben  H. 
névvel  jelölte  Leuckart  a  ciklikus  szaporodásnak 
azt  a  módját,  amelynél  két  különböző  alakú  és 
szervezetű  ivarosán  szaporodó  nemzedék  váltja 
fel  egymást.  Pl.  a  béka  tüdejében  élő  hímnős 
Rhabdonema  nigrovenosum  nevű  fonálféreg  vált- 
ivarú,  szabadon  az  iszapban  élő  nemzedéknek  ad 
életet,  melynek  petéiből  újból  élősködő  életmódot 
folytató  Rhabdonema  nigrovenosum  fejlődik. 

Heterogynidae  (állat),  1.  Másnejü  darazsak. 

Heterokarpia  (növ.),  az  amphikar piával  szem- 
ben az  a  jelenség,  amidőn  aerokarpia  (1.  o.)  áll 
fenn,  de  a  létrehozott  magvak  vagy  termések 
különböző  alakúak  és  berendezésüek.  Pl.  a  Galen- 


dula  kétféle  termést  hoz  létre,  olyat,  amely 
az  állatok  általi  és  olyat  is,  amely  a  szól  általi 
továbbvitelre  alkalmas. 

Heteroklin  (ásv.)  a.  m.  braunit. 

Heterokliton  (gör.),  így  nevezi  a  nyelvtan  az 
olyan  főnevet,  mely  egyes  eseteit  más  tövek  analó- 
giájára képzi,  pl.  domus  u-tövü,  de  ablatívusa 
domo  (o-tövű) ;  vas  egyesben  mássalhangzó  tövű, 
de  a  többesben  o-tövű :  vasa,  vasorum  stb. 

Heterokromia  (gör.),  ha  valakinek  két  szeme 
nem  egyforma  színű. 

Heterolália  (gör.)  a.  m.  idegenszerű,  vagy 
hibás,  téves  kiejtés. 

Hetcrolepa  Frnzn.  (Pseudotruncatulina 
Andreáé,  áiiat),  kihalt  foraminifera-nem,  mely  ha^ 
zánk  harmadkori  lerakódásaiban  gyakori.  H. 
simplex  FrnzH.,  H.  costata  Frnzn.,  H.  bullata 


Heterolepa  Dutemplei. 

Frnzn.  fiatal  harmadkori  alakok,  míg  a  R.  Du- 
templei d'  Orh.  (1.  az  ábrát)  a  Clavulma  Szabói  ré- 
tegekben is  előfordul  már. 

Heterolit  v.  hetairolit  (ásv.),  ágas-bogas  bevo- 
natok, sugaras-rostos  szerkezettel.  Péligfémes-  v. 
fómesfényű,  fekete,  opak.  Zínk-mangánoxid,  való- 
színűleg olyan  hausmannit,  amely  az  MnO  helyett 
ZnO-ot  tartalmaz.  Lelőhelye  Sterling  Hill,  New 
Jersey  államban. 

Heterolog  daganat,  1.  Daganat. 

IIeteroinastíg;oda  (ál lat),  az  Ostorosázalék- 
állatkák  (Flaqellata)  csoportja,  melynek  tagjai 
két,  különböző  nagyságú  és  különböző  irányba 
csapkodó  ostorral  vannak  ellátva.  L.  Ostorosáza- 
lékállatkák. 

Heteromer  (gör.)  a.m.  különböző  részekből  álló. 

Heteromera  (állat),  mindazok  a  bogarak  (Co- 
leoptera),  melyeknek  harmadik  lábpárján  a  láb- 
fej négy-,  a  két  első  lábpáron  ellenben  ötízes.  Ide 
tartoznak  többek  között  a  gyászbogarak  (Mela- 
nosomata),  a  kőrisbogárfélék  (Vesicantia)  stb. 

Heteromerikus  zuzmótelep  (növ.),  1.  Zuzmó. 

Heteromerit  (ásv.)  a.  m.  vezuvián. 

Heteromesogauiia  (növ.),  az  a  jelenség,  mi- 
dőn az  egyes  egyéaek  virágberendezése  a  bepor- 
zás  irányában  eltérő.  Így  1.  a  gyöngyvirág  bizo- 
nyos egyéne  az  önbeporzásra,  másik  az  idegen 
beporzásra  alkalmas  (a.  m.  auto-allogamia) ;  — 
2.  az  Ajuga  némely  egyéne  homogam,  másik  di- 
chogam  (1.  Dichogamia,  a.  m.  homo-dichogamia); 
—  3.  a  Plantago  egyik  egyéne  a  szél,  a  másik  az 
állat  általi  beporzásra  alkalmas  (anemoentomo- 
philia) ;  —  -i.  az  Iris  pseudacorus  egyik  egyén- 


Heteromorf 


29     — 


Heterophyllia 


csoportja  a  légy,  a  másik  a  darázsbeporzásra  ren- 
dezkedik be  (dientomophüia). 

Heteromorf  (lieteromorphos,  gör.),  raásalakú, 
egyoldalú,  1.  Heteromorfizmus. 

Heteromorfia,  1.  Heteromorfizmus. 

Heteromorfit  (ásv.),  nem  egyéb  mint  jamesonit 
rendkívül  ílnom  szálas  kristálykák  alakjában,  me- 
lyek nemeznemü  tömegekké,  v.  pedig  nyalábszerú 
halmazokká  szövődtek  össze.  Hazánkban  Nagy- 
bányán, Felsőbányán,  Kapnikon,  Selmeczbányán 
és  Nagyágon  találni.  Szinonim  vele  a  plumozit. 

Heteromorfizmus  (heteromorfia,  pteo-  vagy 
polimorfizmus),  v.  kevésbbó  találóan  különala- 
kusúg.  föbbaíakuság,  1.  az  elemeknek  és  vegyüle- 
teknek az  a  képessége,  hogy  azonos  százalékos 
összetétel  mellett  lényegesen  eltérő  íormakom- 
plexusban  kristályosodnak.  Az  anyag  vagy  2  vagy 
több  kristályrendszerben  kristályosodhatik,  vagy 
pedig  ugyanazon  kristályrendszerben  többféle  for- 
mában, amelyeket  nem  lehet  egymásra  vissza- 
vezetni. Az  alakbeli  különbségekkel  más  fizikai 
különbségek  is  járnak  együtt,  ú.  m.  eltérések  az 
optikai  tulajdonságokban,  oldás,  keménység,  olva- 
dáispont,  oldási  és  égési  meleg  tekintetében.  A  lé- 
Dyog  tehát  nem  is  az  eltérő  külső  alak,  hanem  az 
oltérö  belső  molekuláris  szerkezet,  azért  szokás 
újabban  nem  H.-ról,  hanem  heteroszomatizmusról 
beszélni.  A  legtöbb  esetben  az  anyag  két  külön- 
féle alakban  kristályosodik  (dimorfla),  ritkábban 
háromféle  alakban  (trimorfla).  A  legtöbb  esetben 
a  kristályosodás  külső  feltételeitől  függ,  hogy  az 
anyag  melyik  formában  kristályosodik.  így  pl.  a 
kén,  amelyet  szublimáció  útján,  vagy  pedig  szén- 
diszulüdból  kristályosítunk  ki,  sárga  színű,  faj- 
súlya 21  és  a  rombos-rendszerben  kristályosodik, 
szóval  ép  olyan,  mint  a  természetben  előforduló 
kén ;  ha  pedig  a  kén  megolvadt  állapotból  kristá- 
lyosodik, akkor  barna  szinű,  fajsúlya  1-97  és  kris- 
tályai a  monoklin-rendszerbe  tartoznak.  A  H.-t 
csakis  úgy  tudjuk  megmagyarázni,  hogy  az  eltérés 
a  molekulaszerkezetben  rejlik  :  az  atomok  a  mole- 
kulában, V.  maguk  a  molekulák  egyenlő  számban, 
de  különböző  helyzetben,  v.  pedig  különböző  szám- 
ban, de  hasonló  helyzetben  vannak  elrendezve. 
Midőn  a  monoklin  kén  rombos  kénné  alakul  át, 
akkor  hő  válik  szabaddá,  tehát  valószínű,  hogy  a 
rombos  kén  több  atomból  áll,  mint  a  monoklinkén. 
A  H.-ra  rengeteg  példa  van  úgy  a  szervetlen,  mint 
a  szerves  vegyületeknél.  Néhány  ismertebb  példa : 


ásváuy      krist.       fs.       ásvány 


krist. 


CaCO,        kalcit    h««»«->n*iu 


SiO, 


kvarc    h«3t»i«>náii« 


C igyémán 


pirít      szabályos 


2*7      aragonit      rombos 


2'66  li   tndimit      rombos 


5'1      markazít  !   rombos 


3-52 1     grafit     I  i>.x.gonáii,  I  2-25 


Trimorf  a  titándioxid:  1.  rutil,  tetragonális, 
4"25;  2.  anatász,  tetragonális,  3-9;  3.  brookit, 
rombos,  405. 

2.  H.  (nö».),  a  homomorphia(l.  o.)  ellentéte,  ami- 
dőn különböző  tövön  különböző  hosszúságú  porzó- 
szállal 08  bibével  ellátott  virágok  vannak.  1.  Ha 
a  bibék  és  porzószálak  különböző  hosszúságúak, 
a  heterostylia  esete  áll  fenn  és  pedig,  ha  két  külön- 
böző virágalak  (dim^rphismus)  van,  amidőn  az 


egyikbon  hosszú  bibék  és  rövid  porzók,  másikban 
rövid  bibék  és  hosszú  porzók  vannak,  mint  a 
kankalinokon  gyakori  (1.  az  ábrát)  heterodistylia 
áll  elő,  viszont  heterotrisfylia  (trimorphismus), 


A  kankHlin  kétfajta  virápa  hosszant  metszve 
a)  a  hosszú,  b)  kurta  bibeszálas  virág. 

ha  3  alak  van  jelen  (a  rövid  és  közepes  porzó, 
hosszú  bibe ;  b  rövid  és  hosszú  porzó,  közepes 
bibe ;  c  közepes  és  hosszú  porzó,  rövid  bibe).  2.  Ha 
csak  a  porzók  különböző  hosszúságúak,  a  heterav- 
theria  (1.  o.)  esete  áll  fenn. 

Heteromorfózis  (heterom^rphosis,  gör.),  an- 
nak a  jelenségnek  tudományos  neve,  amikor  va- 
lamely szervezeten  a  levágott  részek  helyén  a  le- 
vágott szervektől  merőben  eltérő  szervek  fejlőd- 
nek. Pl.  bizonyos  tengeri  rákok  levágott  szeme 
és  szemkocsánya  helyén  tapogatószerű  végtag  fej- 
lődik. L.  még  Regeneratio. 

Heteromorphia  (gör.),  IHeteromorfizmus. 

Heteromyaria  (állat),  1.  Kagylók. 

Heteromyinae  (áiiat),  1.  Tasakos  rágcsálók. 

Heteronereis  (állat),  1.  í^ereidae. 

Heteronom  (gör.)  a.  m.  egyenlőtlen  értékű. 

Heteronomia  (gör.),  a  Kant-féle  fllozófla  mű- 
szava, ellentéte  az  autonómiának.  Amidőn  a  gya- 
korlati ész  maga  magának  szab  törvényt,  erköl- 
csileg autonóm ;  ha  érzéki  vágyak  és  indulatok 
uralkodnak  rajta,  ha  tehát  ezek  szabnak  neki  tör- 
vényt, akkor  idegen,  más  (heterosz)  törvény  alá 
kerül,  heteronom. 

Heteropátia  (gör.)  a.  m.  allopátia. 

Heterupbyadíkus  (növ.),  az  a  faj,  amelynek 
bizonyos  szára  termő  (spórás),  más  szára  meddő 
(asszimiláló),  mint  a  mezei  zsurló  ;  más  faj  homo- 
phyadikus,  mert  ugyanegy  szára  asszimiláló  és 
termő,  mint  az  erdei  zsurló. 

Heteropliyllia  (növ.),  az  a  jelenség,  amidőn 
a  növényeken  különböző  alakú  lomblevél  jelenik 
meg.  Az  Eucalyptus  különböző  korban  különböző 
alakú  levelet  fejleszt,  fiatalon  tojásaiakut,  majd 
sarlóalakut.  A  borostyán  levelei  karélyosak,  de  a 
virágzó  hajtásai  tojásdadok,  karélytalanok  (1.  a  3. 
kötet  .568.  old.  a  és  b  ábrát).  Sokszor  a  H.  alkal- 
mazkodásbeli  jelenség.  így  a  vizi  boglárka  fel- 
színen úszó  levele  karélyos.  de  alámerült  levelei 
finom  szálakra  osztottak.  A  H.  a  fán  lakó  növénye- 
ken mint  a  táplálkozással  összefüggő  jelenség  lép 
fel.  L.  Álélősködök. 


Heteropikus 


30 


Hét  éves  háború 


Heteropikus  (geoi.),  különböző  helyeken  egyide- 
jűleg, de  különböző  üledékekből  alakult  tengeri 
lerakódások,  1.  Facies  ós  Izopikus. 

Heteroplaszma  (gör.),  oly  szövetképzödmóny, 
raely  nem  felel  meg  azon  szerv  v.  szövet  sajá- 
tos újképzödményeinek,  melyben  fejlődött,  pl.  ha 
emlömirigy  fejlődik  a  hónalj-  v.  lágyóktájon  vagy 
háton,  ahol  normális  körülmények  közt  nem  szo- 
kott előfordulni.  H.  továbbá  szoros  értelemben 
minden  daganat-áttétel,  metasztázis.  Tágabb  érte- 
lemben H.  minden  kóros  újképződményo  a  szövet- 
nek, melyet  különben  neoplaszmának  szoktunk 
nevezni.  Ily  értelemben  minden  heges  szövet  is, 
mely  valahol  képződik,  H.^ 

Heteroplasztika,  1.  Átültetés  (orvosi  érte- 
lemben). 

Heteropoda  (állat),  1.  Csigák  és  Lapátlábú 
csigák. 
Heteroptera  (állat),  1.  Félfedelesszárnyuak. 
Heterop.rgí  (áiiat),  1.  lompaarcziak. 
Heteroscii  (gör.-lat.),  egyárnyókuak,  1.  Ár- 
nyéktalanok. 
Heterospórásak  (iiöv.j,  1.  Egyféle  spórájuák. 
Heterostegina íí' 0/&.  Foraminifera.  Alakra 
nézve  hasonlít  az 
Operculinához, 
csak   a   központ- 
ban emelkedik  ki 
a  ház  gömbalaku- 
lag.  H.  reticulata 
Rüt.,  a  budai-már- 
gában  és  a  vele 
egykorú   képződ- 
ményekben   gya- 
kori (1.  az  ábrát). 
Heterosztilia 
(heterostylia,  nSv.), 
1.   Heteromorfiz- 
mus,  2. 

He terotaktikus  virágzat,  különnemű  egyszerű 
(tehát  fürtös  és  bogas)  virágzatok  összetétele.  A 
H.  lehet  fürtös  és  pedig  fészkes  :  fúrt,  sátor  vagy 
buga ;  füzéres  :  fürt,  buga,  ernyő  v.  bogas,  mint  a 
hárs  forgós  álernyöje,  v.  a  kutyatej  forgós  bog- 
ernyője. A  H.  ellentéte  a  homotaktikus  virágzat 

(1.  0.). 

Heterotaxis  (növ.),  a  növényszerveknek  olyan 
helyen  való  fellépése,  ahol  rendes  körülmények 
között  megjelenni  nem  szoktak,  pl.  a  gyermek- 
láncfű kocsányán  a  levelek. 

Heteroterma  (gör.),  az  olyan  hévforrás,  mely- 
nek hőfoka  változó. 

Heterotipikas  koponyák,  nem  hasonló  for- 
májú koponyák,  amelyeknek  jelzői  (indexei)  más 
és  más  variációs  csoportba  esnek.  Ellentéte  a 
homotiidkiis  koponya. 

Heterotopia,  a.  m.  helyi  eltolódás.  Azt  a  jelen- 
séget jelölik  e  névvel,  hogy  számos  állat  egyéni 
fejlődése  során  valamely  szerv  nem  a  törzsfejlő- 
déstani ismeretek  alapján  várható  helyen  fejlő- 
dik. A  H,  a  caenogenesis  (1.  o.)  egyik  alakja. 

Heterotrícba  (állat),  1.  Ázalék-állatkák. 

HeterotriHtyliadiöY.),  1.  Heteromorfizmus,  2. 

Heterotrof  növények,  ellentótben  az  autotrof , 
önálló  módon  táplálkozó  növényekkel,  amelyek 
szerves  vegyületeiket  a  felvett  szervetlen  táp- 


Heterostesiaa  reticulata. 


lálókból  készítik,  szerves  vegyületek  újonnan 
való  képzésére  már  a  klorofill  hiányában  sem  ké- 
pesek, amiért  is  szerves  táplálékaikat  más  állati 
vagy  növényi  testekből  származó  vegyületekből 
szerezhetik  meg.  A  H.  v.  heterotiták  (allotrofok) 
tehát  nem  zöldek  és  táplálékukat  vagy  élő  testek- 
ből nyerik :  az  élősködő  vagy  parazita  növények, 
vagy  pedig  elhalt  növényekből  vagy  állatokból 
származó  szerves  vegyületekből :  a  televónylakó 
vagy  szaproflta  növények.  De  vannak  növények, 
amelyek  részben  asszimilálnak,  részben  más  for- 
rásból szerzik  meg  szerves  vegyületeiket ;  ezek  a 
mixotrof  növények  (hemiparaziták,  hemiszapro- 
flták). 

Heterotrof  szerv  (növ.)  az  olyan,  amelynek 
bizonyos  része  erősebben  vastagodott,  mint  a 
többi.  Ha  az  alsórész  vastagabb,  a  szerv  hipotrof, 
ha  a  felső,  úgy  epitrof,  ha  a  két  oldalsó,  úgy 
amfitrof.  Körül  egyenletesen  vastagodott  szerv 
izotrof. 

Heterotróp,  1.  Anizotrop. 

Heterozit  (áöv.),  zöldes-szüi'ke,  üveg-zsírfónyii 
vaskos  tömegek,  melyek  a  levegőn  ibolyaszínüre 
változnak  ;  valószínűleg  csak  mállott  triflin.  Lelő- 
helye :  Hérault  Limoges  közelében ;  Sierra  de 
Cordoba. 

Heterozygota  (gör.),  1.  Homozygota. 

Heteruzia  (gör.)  a.  m.  különbözőlényüség,  me- 
lyet Arius  tanított,  szemben  a  többséggel,  mely- 
nek hitvallásában  a  niceai  zsinaton  kimondot- 
íák,hogy  Krisztus  az  Atyával  egylényegíi,  homou- 
zios.  L.  Arius. 

Heteruziaszták,  1.  Aétius  és  Arius. 

Hetes,  kisközség  Somogy  vmegye  kaposvári 
j.-ban,  (1910)  1070  magyar  lakossal,  postahivatal- 
lal ós  postatakarékpénztárral;  lakói  jó  lovakat 
tenyésztenek. 

Hetes,  község,  1.  Nemeshetés. 

Hetési  nyelvjárás,  a  nyugati  nyelvjárásterü- 
let egyik  dialektusa  (1.  Nyelvjárások). 

Hetesy  Viktor,  egyházi  író,  ref.  lelkész,  szül. 
Kiskunhalason  1843  dec.  13. 1890-ben  ómoraviczai 
lelkésszé  választották.  Munkái  közül  említendők : 
Le  Catolieismeetle  Protestantisme  (fordítás  a  Tu- 
dományos Szemlében);  J2a/aM2;  a  helv.  hitv.  Éne- 
keskönyvhöz (1883).  Több  kötet  egyházi  beszéd 
jelent  meg  tőle  franciából  fordítva  s  két  kötetben 
imádságai. 

Hetevény,  a  Fiastyúk  (\.  o.)  csillagképnek  a 
német  Siebengestirnre  emlékeztető  neve,  melyet 
már  Dugonics  említ.  A  (régi)  Tájszótár  szerint  a 
székelyeknél  is  megvan.  E  névvel  jól  megegyezik 
az  a  mondai  adatunk,  hogy  a  Fiastyúk  csillag- 
képe csakugyan  hét  csillagból  áll,  melyek  legfó- 
nyesebbike  a  tyúkot,  a  többi  hat  pedig  annak  a 
csibéit  képviseli. 

Hét  éves  háború  (1756—63).  A  H.-ra  az  adott 
okot,  hogy  Mária  Terézia,  aki  nem  tudott  bele- 
nyugodni Szilézia  elvesztésébe,  nagy  szövetséget 
hozott  össze  II.  Frigyes  porosz  király  ellen.  A 
szövetség  tagjai  voltak  Franciaország,  a  Német- 
birodalom, Oroszország  és  Svédország.  A  szövet- 
ségeseknek az  volt  a  céljuk,  hogy  a  porosz  ki- 
rályságtól elveszik  Sziléziát,  Kelet-Poroszorszá- 
got, Elő-Poraerániát  és  Elbén-túli  birtokait  s 
a  régi  brandenburgi  őrgrófság  színvonalára  sü- 


Hét  éves  háború 


—     31 


Hőtfalusi  csángrók 


lyesztik  le.  Frigyes  még  idejekorán  értesült  az  őt 
fenyegető  veszedelemről  s  ö  is  szövetségeseket 
keresett.  De  csak  néhány  kisebb  német  fejedelem- 
ség (Braunschweig,  Hessen-Kassel)  csatlakozott 
hozzá,  azonkívül  Anglia,  mely  Hannovert  féltette 
a  franciáktól.  Ez  utóbbi  később  évi  segélypénz 
<4V2  millió  tallér)  fizetésére  kötelezte  magát.  Hogy 
a  szövetségesek  együttes  támadását  megelőzze, 
Frigyo!?  1756  nyarán  betört  Szászországba,  a  szász 
sereget  Pirna  mellett  bekerítette  s  miután  a  fel- 
mentésére siető  osztrák  sereget  Lóbositz  mellett 
visszaverte  (okt.  1.),  azt  megadásra  kényszerítette 
és  sereidébe  sorozta.  Szászországgal  pedig  úgy 
bánt,  mint  meghódított  tartománnyal. 

A  nagy  háború  azonban  az  1757.  évvel  indult 
meg.  Frigyes  betört  Csehországba,  Prága  mellett 
nagy  győzelmet  vívott  ki  az  osztrák  seregen  (máj. 
6.),  melyet  aztán  Prágában  ostrom  alá  fogott. 
Prága  felmentésére  Daun  tábornagy  jött  iij  se- 
reggel, mire  Frigyes  elébe  sietett,  de  Kolin  mel- 
lett oly  nagy  vereséget  szenvedett  (jún.  18.), 
hogy  ki  kellett  vonuhiia  Csehországból.  E  győ- 
zelem kivívásában  nagy  része  volt  a  Nádasdy 
vezetése  alatt  álló  magyar  lovasságnak  s  e  győ- 
zelem emlékére  alapította  Mária  Terézia  a  róla 
elnevezett  katonai  rendet.  Daun  e  győzelmét  nem 
tudta  kiaknázni,  csak  Hadik  tábornok  vállalko- 
zott 5000  emberével  Berlin  megtámadására,  me- 
lyet okt.  16.  helyőrségének  szétverése  után  meg 
is  sarcolt.  Ezalatt  a  franciák  két  sereggel  nyomul- 
tak Németországba  s  elfoglaltákHannovert,az  oro- 
szok pedig  Kelet-Poroszországot  pusztították 
tüzzel-vassal.  Frigyes  először  az  egyesült  francia 
és  német-birodalmi  hadak  ellen  vonult  s  azokon 
Rossboih  mellett  fényes  győzelmet  aratott  (nov. 
5.)  Azután  Sziléziába  sietett  s  azt  leidheni  győzel- 
mével majdnem  teljesen  visszafoglalta  az  osztrá- 
koktól. 

1758  tavaszán  Frigyes  Morvaországba  tört,  de 
Olmütz  sikertelen  ostroma  után  Csehországon  át 
visszavonult  Sziléziába.  Innen  az  oroszok  elé  sie- 
tett s  a  véres  zorndorfi  csatában  (aug.  25.)  úgy 
megverte  őket,  hogy  egy  időre  kitakarodtak  or- 
szágából. Ezalatt  braunschweigi  Ferdinánd  a 
franciákat  visszaszorította  a  Rajnán  és  krefeldi 
győzelmével  (jún.  23.)  biztosította  Poroszország 
Ny.-i  oldalát.  Frigyes  ezután  öccsének,  Henrik- 
nek segítségére  sietett  Lausitzba,  de  vigyázatlan- 
sága folytán  Daun  Hochkirch  mellett  meglepte 
és  ogy  éjjeli  harcban  nagy  veszteségeket  okozott 
neki  (okt.  14.). 

1759  nyarán  végre  egyesültek  az  osztrák  és 
orosz  hadak  s  a  kunersdorfi  csatában  (aug.  12.) 
oly  csapást  mértek  Frigyesre,  hogy  az  elveszett- 
nek látszott.  Seregének  és  tisztjeinek  java  elve- 
szett, országa  teljesen  kimerült  az  eUenség  pusz- 
tításaitól. Ehhez  járult  még  az  a  körülmény,  hogy 
1760.  Anglia  beszüntette  a  segélypénzek  küldé- 
sét. Frigyest  most  a  végső  megsemmisüléstől  csak 
pllenfeleinek  lassúsága  és  egyenetlensége  men- 
tette meg.  A  harctéren  most  inkább  védelemre 
szorítkozott,  majd  felhasználva  a  kedvező  körül- 
ményeket, az  osztrákokat  Laudon  alatt  előbb 
Liegnítznél  (aug.  15.),  majd  Daun  alatt  Torgau- 
nál  (nov.  3.)  győzte  le.  De  helyzete  még  ezen 
győzelmek  után  sem  javult,  mert  nem  tudta  meg- 


akadályozni az  oszti'ák  és  orosz  seregek  egyesülé- 
sét, de  viszont  azok  sem  merték  őt  megerősített 
táborábaa  megtámadni, 

A  H.-ra  döQtő  fordulatot  Erzsébet  cárnő  halála 
hozott  (1762  jan.  5),  mert  ennek  utóda,  III.  Péter 
azonnal  békét,  sőt  szövetséget  kötött  Frigyessel. 
Bár  Péter  fél  év  múlva  trónját  és  életét  vesz- 
tette, utóda,  II.  Katalin  semlegesen  viselkedett. 
Frigyes  felhasználva  az  orosz  vezérek  tájékozat- 
lanságát és  tétlenségét,  megtámadta  és  megverte 
az  osztrákokat  Burkersdorfnál  (júl.  21.).  E  győ- 
zelmével Sziléziát  végleg  visszafoglalta,  öccse 
Henrik  pedig  Freiberg  mellett  verte  meg  (okt.  29.) 
a  birodalmi  sereget.  B  közben  a  franciák  is  vissza- 
vonultak a  harctérről  s  Mária  Terézia  magára 
hagyatva  nem  volt  képes  a  háborút  Frigyes  ellen 
folytatni,  mert  a  hosszú  háború  az  ő  országait  is 
kimerítette.  Ezért  1763  febr.  15.  Hubertusburg- 
ban  békére  lépett  Frigyessel,  kinek  most  már 
végleg  átengedte  Sziléziát.  A  H.,  melyet  a  poro- 
szok a  harmadik  sziléziai  háborúnak  is  nevez- 
nek, tüzpróbája  volt  Poroszországnak  s  bár  sokat 
szenvedett  alatta,  mégis  Frigyes  zseniális  veze- 
tése alatt  megállotta  a  helyét  fél  Európával  szem- 
ben s  a  nagyhatalmak  sorába  emelkedett.  A  H. 
történetét  maga  Nagy  Frigyes  írta  meg :  Histoire 
de  la  guerre  de  sept  ans  címen.  V.  ö.  Archenholz, 
Greschichte  des  Siebenjáhrigen  Krieges  (Berün 
1793 ;  13.  kiad.  Leipzig  1899) ;  Schafer,  Gesch.  des 
Siebenjáhrigen  Krieges  (Berlin  1867—74,  2  köt.) ; 
a  porosz  vezérkartól  kiadott :  Die  Kriege  Fried- 
richs  des  Grossen  c.  gyűjtemény  1—6.  kötete  (u.  o. 
1901—04) ;  Waddington,  La  guerre  de  sept  ans 
(Paris  1899—1904,  3  köt.). 

Hétfalu,  azon  hét  egymás  mellett  fekvő  csángó 
község  együttes  elnevezése,  melyek  Brassó  vm. 
hótfalusi  járását  teszik  s  a  Bodzái  hegycsoport  al- 
jában terülnek  el.  E  hét  község  a  következő : 


Lakos- 
ság 

száma 
1910. 

Ebből 

magyar      oláh 

Bácsfalu    

Cseriiátfala    ...  ...  _ 

Hosszúfalu      

PUrkerecz 

Tatrang    

Türkös      -- 

Zajzon „    ...  .    ... 

2,ei7 

2,561 
6,021 
2,097 
3,556 
3,235 
1,226 

1,223 
1,981 
2,854 
1,072 
2,157 
1,880 
988 

684 
545 
3,080 
1,016 
1,243 
1,333 
231 

Összesen 

20,713 

12,155 

8,133 

A  H.  közül  Bácsfalu,  Türkös,  Csemátfalu  ós  Hosz- 
szúfalu,  melyet  Négyfalunak  is  neveznek,  egy- 
mással teljesen  össze  van  építve,  a  többi  vala- 
mivel távolabb  fekszik.  Kevésbbé  jómódú  köz- 
ségek, csinos  magyar  templomokkal  és  iskolákkal 
és  szépen  épült  házakkal.  Az  oláhok  rendesen  a 
községnek  a  hegyre  felnyúló  felső  részében,  a  ma- 
gyaroktól elkülönítve  laknak.  Vallásra  nézve  van 
a  H.-ban  10,620  ág.  evang.  és  8400  gör.  kel.  La- 
kóik szorgalmas  földmívelők,  kik  szűk  határailíat 
a  szomszéd  szász  helységektől  haszonbérbe  vagy 
örök  áron  vett  szántóföldekkel  öregbítik,  szeke- 
rezéssel,  fakereskedéssel  s  iparral  foglalkoznak, 
míg  az  oláhok  inkább  baromtenyósztők.  L.  az 
egyes  községeket. 

Hétfalusi  csángók.  A  Barczaság  s  vele  együtt 
a  Hótfalu  terület©  Szt.  István  korában  a  Székely- 


Hétfalusi  csángrók 


—     32 


Hetilap 


föld  kiegészítő  része  volt,  egyideig  bírták  ugyan 
a  német  lovagok,  do  ismét  visszacsatoltatott  a 
székely  ispánok  hatósága  alá,  a  Barczaság  négy 
szorosának  fedezésére.  Emiatt  sokat  szenvedtek 
a  török  beütések  idején,  főleg  1421— 38-ig.  1498 
körül  Ulászló  elzálogosította  a  Hétfalut  Brassó 
városának  s  azóta  lakói  úrbéresei  lettek  a  város- 
nak politikai  jogaikra  és  birtokaikra  nézve.  1599- 
ben  Mihály  havasalföldi  vajda  kizsákmányolta 
a  Hétfalut.  Básta  rémkora  alatt  is  gyászos  sors- 
ban részesült.  1655-ben  a  11.  Kákóczi  által  szét- 
vert ellenség  dúlt  itt,  1658  aug.  15— 19-ig  a  szi- 
lisztriai  pasa,  1661.  Ali  pasa  tatárjai  feldúlták  a 
Hótfalut,  annyira,  hogy  egyetlen  ház  sem  ma- 
radt meg.  Az  osztrák  ház  uralkodói  alatt  Thö- 
köly pártján  állva,  a  badeni  herceg  zsoldosai 
pusztítottak  a  Hétfaluban.  Az  1848— 49-iki  sza- 
badságharc alatt  Háromszék  lakóival  Hétfalu  is 
sokat  szenvedett. 

A  hétfalusi  magyarság  f öldmívelésből  és  mar- 
hatartásból nem  igen  tud  megélni,  föjövedelme  a 
gyümölcstermelés  és  házi  ipar.  Helyzetük  ma 
javiüt.  A  régi  faépületek  helyén  szilárd  és  csinos 
köépületek  emelkednek,  rendszerint  két  nagyobb 
ablakkal  az  utcára.  A  bútorzat  hasonUt  a  széke- 
lyekéhez. Öltözetük  szabás-  és  varrásra  nézve  el- 
tér az  oláhok  viseletétől  s  inkább  magyarosnak 
mondliató.  A  férfiak  régebben  váUig  érő  hajat  vi- 
seltek, nyáron  nagy  karimájú  fekete  kalapot,  té- 
len báránybőr  kucsmát.  Ingok  gallérja  sárga  v. 
fehér  cérnával  hímezett,  elül  bojtba  végződő  zsi- 
nórral összekötve.  Oldalt  gombolódó  irha-mel- 
lényt, panyókára  vagy  felöltve  fehér  posztóból 
készült  dísz-zekét  viseltek.  Szűk,  fehér  posztóból 
készült  nadrág  és  térdig  érő  kordován  csizma  egé- 
szítette ki  a  csángó  öltözetét.  A  nők  ünnepélyes 
alkalmakkor  arany  galléros  és  kézelős  csipkeinget 
viseltek ;  hétköznap  gyolcsinget,  mely  a  nyakon 
és  az  ujjnál  veres  v.  fehér  fejtővel  volt  hímezve. 
A  ráncba  szedett  szoknya  csak  a  leányok-  és  a 
menyasszonyoknál  fehér,  a  többieknél  fekete ;  a 
szoknyát  bogláros  szíjjal  erősítették  a  derékhoz. 
A  gazdagabb  leányok  és  ílatal  asszonyok  mellü- 
kön «kösöntyüt»  viseltek ;  ez  5—6  hüvelyk  átmé- 
rőjű, domborművei  ékített  ezüst  lap.  Ma  a  festői 
viselet  eltűnt,  kiszorította  az  olcsó  gyári  holmi. 

A  hétfalusi  magyar  nagyon  ragaszkodik  nem- 
zetségéhez, vegyes  házasságok  ritkán  fordulnak 
elő.  Mátkaság  után  vasárnap  délután  hívja  meg  a 
vendégeket  két  cifrán  felbokrétázott  legény.  Hét- 
főn estére  feltűzik  a  legény  kapujához  a  jelt,  egy 
6-8  m.  hosszú  fenyőszálat,  tetejébe  a  fenyőágak 
közé  fejszét,  csépet,  kolompot,  lőcsöt  és  más  gazda- 
sági eszközöket  raknak ;  ugyanily  fenyőszálat  ál- 
lítanak a  leány  kapujához,  melyre  szitát,  rostát, 
kanalat,  fazekat  s  más  gazdasszonyi  jelvényeket 
aggatnak.  A  lakodalmat  azután  kedden  tartják. 
Reggel  a  (ctüzcsináló  féríi»  a  vőlegény  udvarán 
felékített  tűzhelyen  meggyújtja  a  <■  menyegzői  tü- 
zet»,  melynél  a  lakodalmi  ételeket  készítik.  Temp- 
lomból jövet  a  násznép  minden  kapunál  táncra  ke- 
rekedik s  a  háznépétől  ajándékot  gyűjt  a  fiatal  pár 
számára,  mialatt  a  menyasszony  szekerén  ülve, 
mézes  pálinkával  kinálja  a  járó-kelőket.  Hogy  a 
boszorkányok  az  új  házasokat  a  mézeshetek  után 
ne  veszítsék  össze,  a  menyasszony  kontyát  azon 


szoba  küszöbére  teszik,  hol  a  ílatal  pár  a  nászójt 
tölti,  az  ajtót  pedig  bekenik  foghagymával. 

A  keresztelésnél  az  a  szokás,  hogy  a  fiúnak  két 
keresztapát,  egy  keresztanyát,  a  leánynak  két 
keresztanyát  és  egy  keresztapát  hívnak.  Amikor 
a  beteg  haldoklik,  akkor  rokonai,  ismerősei  egy- 
begyűlnek s  rendre  imádkoznak ;  ha  elhalt,  a  ro- 
konok és  ismerősök  virrasztani  mennek,  kiki  «vir- 
rasztó  gyertyát))  visz  magával,  mert  a  halott  mel- 
lett éjjel-nappal  gyertya  ég.  Ha  valamely  asszony 
gyerekágyban  hal  el,  azt  abrosz  alatt  szokták  el- 
temetni, azaz  a  szélein  cifrán  kihimzett  abroszt 
négy  pálcára  feltűzve,  négy  barátnéja  szokta 
mennyezetszer üleg  a  koporsó  felett  vinni.  V.  ö. 
OrbánB.,  A  Székelyföld  leírása  (VI.  k.  86—176). 

Hétfő,  a  hétnek  vasárnap  után  következő  napja, 
a  hétköznapok  elseje.  A  rómaiaknál  «dies  Lunaea, 
a  Hold  napja,  amiből  a  francia  lundi  lett.  A  néme- 
teknél Montag,  az  angoloknál  monday.  A  nyugati 
egyház  szerint  a  hét  második  napja,  a  keleti  egy- 
ház szerint  az  első. 

H.  et  ©.,  természetrajzi  nevek  mellett  Wil- 
liam  Jackson  Hooker  (1.  o.)  és  Róbert  Kaye  Gre- 
vüle  (1.  Grev.)  nevének  rövidítése. 

Héthárs  (Siebenlinden),  nagyk.  Sáros  vm.  H.-i 
j.-ban,  (1910)  1422  tót,  magyar  és  német  lak. ;  a  já- 
rási szolgabírói  hivatal  széke,  van  vasúti  állomása, 
posta-  és  táviróhivatala.  Egyike  a  vármegye  csi- 
nosabb községeinek.  1849  jún.  20.  Rüdiger  orosz 
csapatai  s  Vysocky  magyar  szárny  oszlopa  közt 
itt  jelentékeny  ütközet  folyt.  —  H.  1550.  váltotta 
meg  magát  a  robot  alól  földesurától,  Tarczay 
Györgytől,  még  pedig  a  Tarkő  várában  teljesítendő 
őrszolgálat  fejében,  de  lakosai  ezt  csak  1557-ig 
teljesítették,  amikor  Tarkő  várát  lerombolták. 
Igen  szép  temploma  van,  melyet  ugyancsak  a  Tar- 
czay család  építtetett  a  XV.  sz.  végén  s  melyet 
1513.  Tarczay  Miklós  megújíttatott.  Ekkor  épí- 
tette Raguzai  Vince  mester  olasz  renaissance  stílus- 
ban az  orgonakarzatot,  szentély  fülkét  és  a  főka- 
put. Ugyancsak  olasz  mestertől  veres  márvány- 
ból készült  rarc'2íaí/Tamásalakossírkőlapja(1493) 
ésDessewffy  István  alakos  síremléke  (XV 11.  sz.). 
V.  ö.  Potemkin,  Sáros  vmegye  leírása  (Pest  1863) ; 
Myskovszky  Viktor,  Sáros  vmegye  műemlékeiről 
(Sárosmegyei  Közlöny  1893). 

Hétház,  kisk.  Zala  vm.  csáktornyai  j.-ban,  (i9io) 
59  magyar  lakossal ;  u.  p.  Muraszentmárton,  u.  t. 
Stridóvár. 

H.  et  Hocbst.,  növények  mellett  J.  B.  Hen- 
kel (1825—1871)  és  W.  Hochstetter  (1.  Hochst.) 
nevének  rövidítése. 

Heti  dijfizetéses  népbiztosítás,  1.  Biztosítás 
(életbiztosítás). 

Het  íj,  1.  Y. 

Hetilap,  1.  Hírlap. 

Hetilap,  1.  enciklopédikus  tartalmú  lap  volt,  kü- 
lönös tekintettel  a  közgazdászatra,  műiparra  ós 
kereskedésre.  Szerkesztette  1845  ápr.  1-től,  mikor 
a  lap  megindult,  Váüas  Antal,  1846-tól  Warga 
István,  1848.  Fényes  Elek ;  kiadta  az  iparogye- 
sület.  Kossuth  itt  írta  cikkeit  az  iparegyesület  ér- 
dekében és  a  megyei  rendszert  megtámadó  cen- 
tralisták ellen.  Megszűnt  1848  ápr.  28.  —  2.  H, 
gazdászati,  műipari ,  és  kereskedelmi  folyóirat, 
szerkesztette  Berde  Áron  tanár,  kiadta  Tilsch  Já- 


Heti  Posta 


—     33 


Hettlnger 


nos  könyvárus ;  megindult  1852  októberben ;  meg- 
:szünt  1855  márc.  31. 

Heti  Posta,  1.  Hazánk  s  a  KülföM. 

Hetiták,  1.  Hittiták. 

Hetivásárok,  1.  Vásárjog. 

H.  et  K.,  növénynév  után  Alexander  von 
Humboldt  (1.  0.)  és  Kari  Sigismund  Kuntli  (l.  o.) 
nevének  rövidítése. 

Hétmagyax  (Hetumoger),  régi  krónikákban  az 
a  hét  fejedelmi  személy  (Septem  principales  per- 
sonse),  kik  a  vérszerződésben  olykép  esküdtek  hű- 
séget Álmosnak  (Árpádnak),  mint  közös  akarattal 
választott  fejedelemnek,  hogy  ők  maguk  és  flaüc 
mindig  benne  legyenek  a  fejedelem  tanácsában. 
A  H.  neve  a  Névtelen  szerint  (VI— VII.  fej.)  Ál- 
mos, Árpád  atyja ;  Előd,  Szabolcs  atyja ;  Könd, 
Csörez  atyja ;  Ond,  Ete  atyja ;  Tas,  Lehel  atyja ; 
Huba,  a  Szemere-nemzetség  őse ;  Töhötöm,  Harka 
atyja.  Kézai  Simon  szerint  a  hét  «kapitány»  (Sep- 
tem Capitanei  és  Septem  Hungari) :  Árpád,  Sza- 
bolcs, Gyula,  Örs,  Könd,  Lehel,  Bulcs.  Konstan- 
tmos  császár  a  kabarok  nemzetségén  kívül  még 
a  következő  hetet  említi  (a  XL.  fejezetben) :  Nyék, 
Megyer,  Kütigyermat,  Tarján,  Jenő,  Kara  és 
Kaza  (vagyis :  N^x,  Msycp,  KoupTUYspjxa-:,  Taptav, 
rsva/,  Kapa,  Kaaa).  A  három  fő  krónikaíró  tehát 
{kikkel  Thm-óczy  s  a  budai  krónika  is  sokban 
egyezik)  a  H.  egymást  fölváltó  három  nemzedé- 
két említi  és  sok  jel  mutat  arra,  hogy  a  nemzet- 
ség-főség  örökös  volt  az  illető  családban.  A  pozso- 
nyi krónika  azonban  (II.  könyv,  I.  fej.  11—12.  §) 
már  kikel  az  ellen,  mintha  csak  a  hét  «kapi- 
tány»  hódította  volna  meg  Magyarországot  s  azt 
mondja,  másokénál  nagyobb  volt  ugyan  méltósá- 
guk, de  nem  a  nemességük. 

Hetman  a.  m.  atamán  (1.  o.). 

Hetokrezol,  fahéjsaras  krezoleszter : 
CeH-.CHrCH.COO.CeH.C.CHs 
Színtelen  kristályok,  65"-on  megolvad.  Szesz,  éter 
oldja.  Tüdővészes  betegek  sebeinek  gyógyítására 
használják. 

Hetol,  a  CeHg.CHiCH.COONa  összetételű  fa- 
héjsavas nátrium  neve,  amelyet  tuberkulózisnál 
gyógyszerül  használnak.  Vízben  oldható,  fehér, 
kristályos  por.  Rendszerint  injekciók  alakjában 
alkalmazzák  sterilizált  1— 50/0-os  oldatát. 

Hetruria,  1.  Etruria. 

Hetsch,  Phüipp  Friedrich  von,  német  festő, 
szül.  Stuttgartban  1758  szept.  10.,  megh.  1838 
dee.  31.  A  stuttgarti  Karlsschuleban  tanult,  Schil- 
ler tanulótársa  és  meghitt  barátja  volt ;  1780— 
1782.  Parisban  Vien  ós  Vemet  Joseph  vezetése 
alatt,  1785— 87-ig  Rómában  dolgozott.  Hazájában 
a  klasszicizmusnak  egyik  tekintélyes  képviselője 
▼olt.  Sok  műve  a  stuttgarti  kir.  palotában  van. 

Hétsing  szakállú,  vagy  elferdítve  Hétsinyü, 
fiöt  Hétszínű  szakállú.  Magyar  mesealak,  mely  a 
f^eJiérlófia  (1.  0.)  tipusú  mesék  hősének  rendes  ki- 
érője.  Nevét  hét  singes  szakállától  kapta,  melynél 
logva  a  mesehős   hatalmába  kerül.  Többnyire 
jsszindulatu  törpeként  van  feltüntetve  s  emiyi- 
?n  rokona  a   német    Daumenlanger   Hansnak 

üumling.  Hüvelyk  Matyi),  aki  olykor  szintén  rő- 
fös szakállúnak  mondatUc.  A  miénk  még  ezen  is 
iltesz,  mert  a  mesékben  kedvelt  7-es  számmal 
)kszorozza  a  törpe  singes  szakállát. 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  köt. 


Hét  sovány  esztendő,  az  ínség  ós  az  ösztövér 
emberek  jelképe  a  hét  sovány  esztendő  nyomán, 
melyet  az  Ur  Egyiptomra  bocsátott  (Mózes  1.,  4-1.). 

Hét  szabad  ión  sziget  köztársasága.  Ezt  a 
nevet  viselte  az  1800  márc.  21.  egyesített  hét  ió- 
niai  sziget,  moly  az  I.  Pál  orosz  cár  és  a  szultán 
között  létrejött  szerződés  értelmében  Orosz-  és  Tö- 
rökország közös  fenhatósága  alatt  új  kormányfor- 
mát kapott.  Az  új  köztársaságot  azonban  a  tilsiti 
békében  I.  Sándor  cár  I.  Napóleonnak  engedte  át, 
akitől  azután  (1809)  az  angolok  ragadták  el. 
Az  1815  nov.  15.  párisi  szerződés  értelmében  a 
szigetek  mint  a  Hét  ión  sziget  egyesült  áUama, 
angol  fenhatóság  alá  kerültek.  1863  nov.  li. 
Anglia  önként  átengedte  a  hét  szigetet  a  görög 
királyságnak,  melybe  186i  máj.  30.  kebeleztetett 
be.  L.  Ión  szigetek. 

Hét  szabad  művészet,  1.  Artes  liberales. 

Hétszemélyes  tábla  (Exc.  Tabiila  Septemii- 
ralis).  A  mohácsi  vész  után  a  magyar  kii-ály  nem 
lakván  többé  az  országban,  az  ő  legszemélyesebb 
bíráskodásához  kötött  hatáskör  lassanként  a  ná- 
dorra, mint  kir.  helytartóra  szállott  át.  Az  ekként 
keletkezett  bírósági  fórom,  amelyet  törvényeink 
helytartósági  törvényszéknek  (judicium  locum- 
tenentiae)  neveznek,  az  1536.  XVI.  t.-cikkben 
gyökerezik,  amely  szerint  a  király  hét  kiváló  ta- 
nácsost választott  a  helytartó  mellé.  Innen  a  H. 
elnevezés,  amelyet  a  corpusjurisba  felvett  törvé- 
nyeink közül  először  az  1715.  XXIV.  t.-c.  4.  §-a 
említ.  Az  1723.  XXIV.  t.-c.  a  H.-nak  új  szei^veze- 
tet  adott  és  a  H.  tagjainak  számát  tizenötre  emelte, 
majd  az  ügyforgalom  növekedésével  ismét  emel- 
kedett a  tagok  száma.  A  H.  a  kir.  ítélő  táblával 
együtt  alkotta  az  ország  legfőbb  itélőszékét,  a  Fő- 
méltóságú  Királyi  Kúriát  (Exc.  Curia  Regia); 
ezekhez  járult  18iO.,  mint  a  kir.  Kiiriának  külön 
önálló  osztálya,  a  váltófeltörvényszék  (Forum  ap- 
pellatorium  cambiale).  A  H.-nak  s  egyúttal  az 
egész  kir.  Kúriának  elnöke  a  nádor,  akinek  aka- 
dályoztatása esetében  az  országbíró  v.  a  zászlós 
urak  valamelyike  elnökölt.  A  H.  kizárólag  felebb- 
viteli  bíróság  volt.  A  pereket  a  kir.  táblának  elő- 
adó bírái  adták  elő,  de  szavazatuk  nem  volt,  A  H. 
kiadmányait  a  kir.  tábláról  (cancellaria  regia  mi- 
nor)  expediálták.  ítélethozatalhoz  tizenegy  tag 
jelenléte  volt  szükséges.  Az  abszolút  korszakban 
a  H.  nem  működött,  hanem  a  bécsi  legfőbb  sem- 
mitőszék.  Az  alkotmány  visszaállításával  a  H.  ia 
feléledt.  Az  1868.  LIV.  t.-c.  4.  §.  a  mai  m.  kir. 
Kúriát  tette  a  H.  helyére.  Horvátországban  máig 
is  H.  nevet  visel  a  legfőbb  ítélő  szék. 

Hétszemélynök  (Septemvir),  a  Hétszemélyes 
táblának  (1.  0.)  bírája. 

Hétszilvaiás,  a  nagyon  csekély  birtokú  (csak 
hét  szilvafa  fér  el  rajta),  szegény  s  e  mellett 
gyakran  dölyfös  nemes  ember  gúnyneve,  különö- 
sen Erdélyben. 

Hettinger,  Franz,  német  kat.  hittudós,  szül. 
Asehafifenburgban  1819  jan.  13.,  megh.  Wüi'zburg- 
ban  1890  január  26.  Tanulmányait  a  würzburgi 
egyetemen  kezdte  meg  s  a  római  Collegium  Ger- 
manicumban  folytatta  és  fejezte  be.  1843.  pappá 
szentelték,  1852.  a  würzburgi  papnevelöintózet 
alkormányzója,  1859.  pedig  a  würzbm'gi  egyet<i- 
men  az  alapvető  hittan  tanára  lett.  1868.  Rómáb* 


Hettiták 


—     3i    — 


Hetyen 


hívták,  ahol  tevékeny  részt  vett  a  vatikáni  zsi- 
nat elöniiinkálataiban.  Legkiválóbb  müvei :  Apo- 
lógia des  Christenthums  (Freiburg  1863—67,  9. 
kiad.,  1906, 5  köt.  Magyarra  fordította  Bépássy  I., 
A  kereszténység  védelme,  Eger  1882,  5  köt.)  és 
Lehrbuch  der  Fimdamental-Theologie  (Freiburg 
1879,  2  köt.,  2.  kiad.  1888).  Ezenkívül  írt  még  szá- 
mos nagyobb  és  kisebb  munkát.  V.  ö.  MüUer,  az 
Apologie  des  Chr.  I.  kötetének  előszavában. 

Hettiták,  1.  Hittiták. 

Hettner,  1.  Alfréd,  német  geográfus,  H.  3. 
fla,  szül.  Drezdában  1859  ang.  6.  1882-84-ig 
Kolumbiában,  1888— 90-ig  Dél-Peruban,  Eszak- 
Boliviában,  Chileben  és  IDól-Braziliában  tett  ta- 
nuhnányutat.  1894rben  a  lipcsei  egyetem  rend- 
kívüli tanára  lett,  1897.  rendes  tanárnak  hív- 
ták meg  a  tübingeni  egyetemre,  1899.  a  hei- 
delbergi egyetemre  ment  át.  Müvei:  Gebirgsbau 
u.Oberfliachengestaltung  der  Sáchsischen  Schweiz 
(Stuttgart  1887) ;  Eeisen  in  den  kolumbianischen 
Anden  (Leipzig  1888) ;  Die  KordiUere  von  Bogotá 
(Gotha  1892).  1895  óta  a  Geographisehe  Zeit- 
schrift  című  havi  folyóiratot  adja  ki. 

2.  H;  Félix,  német  archeológus,  H.  3.  fla, 
sztll.  Jenában  1851  júl.  29.,  megh.  Trierben  1902 
okt.  11.  Tanulmányait  Lipcsében  és  Bonnban 
végezte.  1877-ben  a  trieri  tartományi  múzeum 
igazgatója,  1892.  pedig  a  germán-ratiai  limes 
ásatásainak  archeológiai  vezetője.  Több  müvet 
jrt  trieri  és  általában  római  régiségekről  és  társ- 
alapítója a  "Westdeutsche  Zeitschrift  für  Ge- 
schichte  und  Kunst  c.  folyóiratnak. 

3.  H.,  Hermann  Theodor,  német  irodalom-  és 
műtörténész,  szül.  Leisersdorfban  (Szilézia)  1821 
márc.  12.,  megh.  Drezdában  1882  máj.  29.,  mint 
(1858  óta)  a  műtörténelem  rendes  tanára  és  a  tör- 
ténelmi múzeum  igazgatója.  Életét,  mint  az  iro- 
dalomtörténetnek s  esztétikának  tanára,  külön- 
böző német  egyetemi  városokban  töltötte,  de  hu- 
zamosabban Olaszországban  s  Görögországban  is 
időzött.  Főműve :  Literaturgeschichte  des  acht- 
zehnten  Jahrhunderts  (1856—70,  5.  kiad.  1910). 
További  irodalomtörténeti  müvei:  Die  roman- 
tische  Schule  in  ihrem  inneren  Zusammen- 
hange  mit  Goethe  und  Schiller  (1850) ;  Das  mo- 
demé Dráma  (1852).  Azonkívül  kiadta  MüUernek, 
a  festőnek,  és  Feuerbachnak  munkáit,  valamint 
Forster  levélváltását  Sömmeringgel  (1879).  H. 
raűtörténelmi  dolgozatai :  Vorschule  zur  bildenden 
Kimst  der  Altén  (1848);  Die  neapolitanischen 
Malerschulen ;  Die  Bildwerke  der  königl.  Antiken- 
sammlung  in  Dresden  (1856,  3.  kiad.  1875) ;  Das 
königl.  Museum  der  Gipsabgüsse  in  Dresden  (1881, 
4.  kiad.) ;  ItaUenische  Studien.  Zur  Geschichte  der 
Renaissance  (1879).  V,  ö.  Moleschott,  H.  H'-s 
Morgenroth  (1883)  és  Séern  A.,  H.  H.  ein  Lebens- 
bild  (1885) ;  Spitzer,  H.  H'-s  Kunstphilosophische 
Anfánge  und  Literaturásthetik  (Graz  190.3). 

Hetton,  város  Durham  angol  countyban,  (loii) 
15,678  lak.,  nagy  kőszénbányákkal. 

Héttorony  (törökülJeííiZcM/e^jKonstantinápoly- 
nak  DNy.-i  szomszédságában,  a  Márvány-tenger 
partján  fekvő,  részint  teljesen  leomlott,  részint 
lebontott  vár.  Legrégibb  tornya  már  az  ókorban 
állott  és  oly  régi,  mint  Bizánc ;  II.  Mohammed  Kon- 
stantinápoly elfoglalása  után  kijavíttatta  a  tornyo- 


kat és  nagy  erőddé  alakította  át,  mely  a  janicsá- 
rok tanyájául,  majd  állambörtönül  szolgált.  Itt 
volt  fogva  Szilágyi  Mihály,  Hunyadi  Mátyás  nagy- 
bátyja, TörökBálint,MajláthIstván,Béldy  Pál  stb. 
Az  idő  és  a  földrengés  a  H.-ból  csak  hármat  ki- 
méit meg ;  az  1768-iki  földrengéskor  további  kettő' 
omlott  össze.  Helyükön  most  vasútállomás  van. 
Jelenleg  már  csak  egy  torony  áll  fenn,  a  200  lábnyi 
magas  ú.  n.  Vértoromj,  amelybe  azelőtt  az  állam- 
foglyokat,  a  külföldi  hatalmak  képviselőit,  meg  az 
előkelő  származású  hadifoglyokat  szokták  elzárni. 
Azonfelül  hét  letett  szultán  is  e  falak  között  végezte 
életét.  A  torony  aljában  van  egy  iu-eg,  melyet  vér- 
kútnak  (kan-kujutu)  neveznek,  és  egy  barlang,  me- 
lyekben azokat  a  szerencsétleneket  őrizték,  kikre 
a  halálos  ítéletet  már  kimondották  s  kiknek  aztán 
a  levágott  fejeit  a  falakra  aggatták.  A  lépcsőkön 
számos  felü'atot  lehet  olvasni,  különösen  az  1600— 
1714.  évekből,  többnyire  velencei  foglyoktól.  Ma- 
gyar felirat  egyetlen  egy  van,  gróf  Esterházy 
Antal  kapitánytól,  aki  1699.  szabadult  meg  innét. 
1898-ban  a  H.-t  nagyobbrészt  lehordták. 

Hettstedt,  város  Merseburg  porosz  kerületben, 
(1910)  8865  lak.,  zongorakészítéssel,  mesterséges 
trágyakészítéssel.  Közelében  rézbányák,  rézöntök 
és  nagy  gépgyár  van. 

Hettyey  Sámuel,  pécsi  püspök,  szül.  Hettyón 
1845  szept.  22.,  megh.  Karlsbadban  1903  szept.  1. 
Pappá  szentelték  1870.  Tanár  volt  a  nagyszom- 
bati főgimnáziumban,  tanulmányi  felügyelő  az 
,  esztergomi  érseki  líceumban,  később  lelkiigazgat6 
'  a  bécsi  Pazmaneumban.  1893-ban  hercegprimási 
irodaigazgató,   1894.  esztergomi  kanonok  lett; 
1897.  kinevezték  pécsi  püspökké.  1899-ben  100,000 
forintos  alapítványt  tett  a  katolikus  egyetemre. 
Hetumoger,  1.  Hétmoffyar. 
Hétúr  (Marienburg),  nagyk.  Kis-Küküllö  vár- 
megye erzsébetvárosi  j.-ban,  (1910)  1209  német  és 
oláh  lak.,  vasúti  megállóhely,  u.  p.  és  u.  t.  Se- 
gesvár. 
Hét  vár  földje,  1.  Hét  erdő. 
Hetvehely,  kisk.  Baranyavm.  hegyháti  j.-ban,. 
(1910)  598  német  és  magyar  lak.,  vasúti  megálló- 
hely, postaügynökség,  u.  t.  Abaliget. 

Hetvenhétféle-fü  (növ.),  magyar  népies  orvosi 
tanács,  «szedjé  77-féle  (másutt  9-féle)  füvet,  meg- 
gy ógyú  töle». 
Hétvezér,  1.  Hétmagyar. 
Hétvezér,  kisk.  Zala  vm.  csáktomyai  j.-ban, 
(1910)  100  horvát  lak.,  u.  p.  Miksavár,  u.  t.  Stri- 
dóvár. 
Hét  világcsoda,  1.  Hét  csoda. 
Hetyefö,  kisk.  Zala  vm.  sümegi  j.-ban,  (1910)' 
216  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Gógánfa. 

Hetyei  Gábor,  tanár  és  író,  szül.  Bodméron 
(Fejér  vmegye)  1843  jún.  26.,  megh.  Budapesten 
1894  júl.  21.  A  tanítóképzők  szervezésekor  a  bu- 
dai, majd  a  székelykeresztúri  állami  tanítóképző- 
intézet  tanára,  később  dévai  igazgató  lett.  1886. 
megindította  a  Magyar  Tanítóképző  c.  folyóira- 
tot 8  nagy  érdeme  á  tanítóképzö-intézeti  tanárok 
testületi  szellemének  felkeltése  és  ezek  országos 
egyesületének  megalakítása  (1889).  Mint  ifjúsági 
író  is  említést  érdemel  (Gyöngyvirágok,  1892). 

Hetyen,  kisk.  Bereg  vm.  mezőkaszonyi  j.-ban 
(1910)  751  magyar  lak,,  u.  p.  és  u.  t.  Mezökaszony 


Hetzel 


—     35 


Heugljn 


Hetzel,  Pierte  Jules,  francia  könyvkiadó  és  író, 
niint  utóbbinak  álneye  StahlF.J.,  szül.  Chartres- 
ban  1814  jan.  15.,  megh.  Monté  Carloban  1886 
márc.  17.  Elszászi  eredetű  volt,  Strassburg- 
ban  jogot  végzett.  1835-ben  állt  a  később  hí- 
ressé vált  könyvkiadó  cég  élére  s  egyszersmind 
maga  is  írni  kezdett.  18i8-ban  a  külügyminiszté- 
riumban osztályfőnök,  majd  Cavaignac  alatt  ál- 
lamtitkár volt  s  ezért  1851—59.  száműzetésben  élt 
Brüsszelben.  Parisban  1862  óta  kivált  iiQusági 
müvek  kiadásával  foglalkozott  s  kiadta  a  Maga- 
sin  d'éducation  et  de  récréation-t.  Álneve  alatt  egy 
sor  humoros  és  kedves  bonhomiával  írt  müve 
jelent  meg :  Le  diable  a  Paris  (1842) ;  Voyage  oú 
11  vous  piaira  (A.  Musset-vel,  1842—43) ;  Scenes 
de  la  vie  publique  et  privée  des  animaux  (1851) ; 
Théorie  de  l'amour  et  de  la  jalousie,  bétes  et 
gcns  (1853);  L'esprit  des  fenames  et  les  femmes 
d'esprit  (1851) ;  Histoire  d'im  prince  (1857) ;  His- 
toire  d'un  homme  enrhmné  (1859);  Maroussia 
U878) ;  Les  quati'e  íilles  du  docteur  Marsch  (1880) ; 
Les  quatre  peurs  de  notre  général  (1881)  stb. 
Néhány  ifjúsági  műve  is  ismertté  tette  nevét. 
V.  ö.  Vadier,  P.  Jules  H.  (Genf  1889).  Üzletét 
halála  után  fla  vette  át,  Louis  Jules  H.,  szül. 
1847  nov.  8. 

Hetzendorf,  Bécs  külvárosa  volt,  1890  egyesí- 
tették vele,  a  12.  kerület  (Mödling)  része. 

Hetzer  (Haetzer) ,  Liidwig,  svájci  teológus,sziU. 
Bischoffszellben  (Thurgau  kanton)  1500  körül,  le- 
fejeztetett Konstanzban  1529  febr.  4.  Zürichi  lel- 
kész volt,  mikor  a  Zwingli-féle  reformációhoz 
csatlakozott  (1523) ;  ezután  Augsburgba  ment,  de 
rövididő  nnütán  visszatért  Zürichbe  s  ekkor  a  ke- 
resztségismétlök  egyik  vezetője  lett  (1525) ;  midőn 
emiatt  Zürichből  elűzték,  ismét  Augsburgban  ta- 
lált menedéket,  de  szélsőségei  miatt  imien  is  tá- 
voznia kellett ;  Strassburgba  ment  s  az  ó-testa- 
mentum prófétai  könyveit  fordította  németre, 
majd  Denk  Johannessel  együtt  a  szenthárom- 
ságollenes  tanokat  igyekezett  a  nép  között  el- 
terjeszteni; ezért  is,  meg  kicsapongásai  miatt 
líonstanzban  elfogták  és  lefejezték.  V.  ö.  Trechsel, 
Die  protestantischen  Antitrinitarier  von  Faustus 
Socinus  (Heidelberg  1839). 

Heubach,  város  és  látogatott  klimatikus  gyógy- 
hely a  württembergi  Jagst  kerületben,  (1910)  5542 
lakossal. 

Heubachit  (ásv.),  koromszerű  bevonatok,  den- 
drites V.  aprógömbös  halmazok,  amelyek  a  barit- 
nak  repedéseit  vonják  be.  Sötétfekete,  félig  fémes- 
fényű. Kémiai  összetételére  nézve  kobaltnikkel- 
oxidhidrát kevés  vasmangánoxiddal,  képlete  meg- 
közelítőleg 3(Co,Ni,Fe,Mn),03-|-4HjO.  Lelőhelye 
Heubach  és  Alpirsbach  a  Schwarzwaldban. 

Heubaum,  Alfréd,  német  pedagógus,  szül. 
1863  júl.  17.  Saganban,  megh.  1910  dec.  7.  Ber- 
linben. 1890  óta  Berlinben  tanár  volt,  majd  a  köz- 
oktatásügyi minisztériimiban  dolgozott.  1906-ban 
a  Gesellschaft  für  deutsche  Erziehungs-  u.  Schul- 
geschichte  kiadványaiban  megindította  a  Histo- 
risch-piidagogische  Literatur-Berichte-t.  Művei : 
Die  Nationalerziehimg  in  ihren Vertretem  Zelhier 
und  Stephani  (Halle  1904);  Pestalozzi  (Berlin 
1910)  s  csonkán  maradt  főműve :  Geschichte  des 
deutschen  Bildungswesens  (I.  köt.,  Berlin  1905). 


Heuberg,  a  Sváb  Jm'a  DNy.-i  kis  darabja  a 
Duna  és  í'ridmgen  közt ;  legmagasabb  pontja  a 
Rottweiltól  DK.-re  a  Lemberg  (1015  m.),  amelyet 
a  boszorkányok  gyülekező  helyének  tartanak  a 
környék  lakosai. 

Heuberger,  Bichard  Franz  Joseph,  osztrák 
zeneszerző,  szül.  Grácban  1850  jún.  18. 1878-ban 
a  Wiener  Singakademie  karnagya  lett.  1881  óta 
mint  zenekritikus  működik  a  Wiener  Tageblatt- 
nál  és  a  Neue  Freie  Pressénél.  1904-ben  a  Neue 
Musikalische  Presse  szerkesztője,  1902.  a  konzer- 
vatórium tanára  és  a  Mánnergesangverein  kar- 
igazgatója lett.  Művei :  operettek,  balettek,  kar- 
művek, dalok,  zenemüvek  analízisei,  életrajzok, 
kritikák. 

Heuer,  Ottó,  német  történész,  szül.  Hannover- 
ben 1854  febr.  6.  A  frankfurti  Freies  Deutsches 
Hochstift-nek  egyik  vezető  szelleme,  ő  szervezte 
át  Goethe  szülőházát  a  frankfurti  Goethe-mú- 
zeummá, mely  nemcsak  számos  Goethe-ereklyét, 
hanem  az  egész  XVIII.  sz.-i  német  irodalomra 
kiterjedő  értékes  gyűjteményeket  őriz  s  ő  bocsá- 
totta közre  az  Aus  dem  Prankfui-ter  Goethe-Mu- 
seum  (Frankfurt  1908)  c.  művet. 

Heuff  (ejtsd:  höf),  Az  Johan  Adriaan,  ismere- 
tesebb Hu f  van  Buren  álneve  alatt,  németalföldi 
író,  szül.  Avezaathban  (Gelderland)  1843  márc.  5. 
A  delfti  akadémiában  végezte  tanulmányait.  Tör- 
téneti regényei  nagy  korhűséggel  vannak  meg- 
írva. Nevezetesebbek :  De  Kroon  van  Gelderland 
(Gelderland  koronája,  Haag  1877);  De  mannen 
van  Sint-Maarten  (Stnt-maarteni  férfiak,  3  köt., 
u.  0.  1882) ;  De  laatste  der  Arkels  (Az  utolsó  Ar- 
kel,  2  köt.,  Haarlem  1885) ;  Hertog  Adolf  (Haag 
1886).  Útleíi-ásait :  Langs  Lahn  en  DiU  (2  köt.)  a 
természet  szeretete  és  a  leírás  bája  jellemzi.  Oom 
Frederik  c.  regényét  (Haarlem  1886)  a  jellemek 
sikerűit  festése  teszi  becsessé.  E  regényt  a  szín- 
pad számára  is  átdolgozta  (Zütphen  1887). 

Heuifel  János,  botanikus,  szül.  Modoron  1800., 
megh.  Lúgoson  1857  szept.  22.  Tanult  Pozsony- 
ban, Bécsben,  Pesten.  Orvosi  diplomáját  1826. 
kapta  meg  s  nemsokára  mint  báró  Aczél  arad- 
vármegyei uradalmi  orvosa,  e  vidéknek  flórájával 
ismerkedett  meg;  1829.  mint  Krassó  vmegye  tiszti 
orvosa  Lúgoson  működött.  Orvossá  felavató  érte- 
kezése Diss.  inaug.  med.-botanica  de  distributione 
plantarum  geographica  per  Comitatum  Hungáriáé 
Pesthiensem  (Pest  1826).  Becses  munkája  a  Bei- 
tráge  zur  Kenntniss  d.  in  üngarn  vorkommenden 
Arten  der  Gattung  Quercus  L.  mit  ím  Herbst  fal- 
lenden  Bláttem  (Wachtel's  Zeitschrift  f.  Naturk. 
u.  Heilk.  in  Ungarn  I.  1850).  A  szabadságharc 
ntán  mint  magánorvos  a  füvészkedést  buzgóan 
folytatta.  Főműve :  Enumeratio  plantarum  in  Bá- 
natú Temesiensi  sponte  crescentium  et  frequen- 
tius  cultarum  (a  Verh.  d.  k.  k.  zool.-bot.  Gesellsch. 
in  Wien  1858,  de  különnyomata  is  [204  1.]  köz- 
kézen forog)  halála  után  jelont  meg.  Becses  gyűj- 
teményét Haynald  érsek  vette  meg,  ma  a  Nemzeti 
Múzeum  tulajdona.  Milveinek felsorolása:  Kanitz, 
Versuch  etner  Geschichte  der  ung.  Botanik  (1865) 
c.  müvében. 

Heuglin,  Theodor  von,  német  utazó,  szül. 
Hirschlandenban,Wüi'ttembergben  1824  márc.  20., 
megh.  Stuttgartban  1876  nov.  5. 18ö0-ben  Egyip- 


Heulandit 


—     36 


Heusingrer  von  Waldegrar 


tómba  utazott  és  aNilusK.-i  vidékeitjárta  be.  1852- 
ben  Khartumban  az  osztrák  konzulátushoz  tit- 
kárnak, majdkonzubiaknevoztékki.  Kelet-Szudán 
ós  Abesszínia  nagy  részét  átkutatta.  1860-ban  a 
Vogel  fölkeresésére  kiküldött  expedíció  vezetését 
bízták  rá,  de  MunzingerésKinzelbach  otthagyták 
H.-t  és  így  1863.  a  linné-téle  expedícióhoz  csatla- 
kozott. 1870-ben  gróf  Waldburg-Zeillal  a  Spitz- 
bergákra  hajózott.fölfedezte  Károly  király  szigetét 
és  átkutatta  Novaja-Zemlya  DNy. -i  partját.  1876. 
Nubiában  járt.  A  Petermanns  Mitteilungen-ban 
megjelent  (1861—64.)  dolgozatain  kívül  főbb  mü- 
vei :  Reisen  in  Nordost- Afrika  (Gótba  1857) ;  Die 
deutsche  Exp.  in  Ost- Afrika  1861  und  1862  (u.  o. 
1864) ;  Saugetiere  Nordost- Afrikas  (Wien  1867) ; 
Reise  nach  Abessinien,  den  Gallalandern,  Ostsudán 
u.  Chartum  1861—62  (Jena  1868);  Ornithologie 
Nordost- Afrikas  (Cassel  1869—75) ;  Reise  in  das 
Gebiet  des  Weissen  Nil  1862— 64(Leipzig  1879) ; 
Reisen  nach  dem  Nordpolarmeer  (Braunschweig 
1872—74) ;  Reise  in  Nordost- Afrika  (u.  o.  1877). 

Heulandit  (ásv.),  egyhajlású  táblás  kristályok, 
amelyek  a  táblalappal  párhuzamosan  kitűnően 
hasadnak;  néha  sugaras  leveles  halmazok.  Rideg, 
színtelen  v.  fehér,  de  gyakran  tégla-  v.  húspirosra 
festett,  amit  mikroszkopikus  vasoxidlemezkék 
idéznek  elő.  A  táblalapon  feltűnően  gyöngyház- 
fényű, máskülönben  csak  üvegf ényü.  A  zeolitcsa- 
ládnak  egyik  fontos  tagja ;  régente  stilbitnek  hív- 
ták. Kémiai  tekintetben  kristályvlztartalmú  kal- 
cium-aluminium-hidroszilikát,  képlete : 

H,CaAl2(Si03)6+3a.O. 
Található  bázikus  eruptív  kőzetek  üregeiben  és 
repedéseiben :  Nadap  Fehér  vmegyében  az  andezit 
repedéseiben,  Faröer  szigetek,  Island,  Fassa-völgy, 
Elba,  ércteléreken  Kongsberg  és  Andreasberg. 

Heumann  von  Teutschenbrunn,  Johann,  a 
tudományos  diplomatikának  egyik  úttörője,  szül. 
Muggendorfban  (Bajorország)  1711  febr.  11., 
megh.  1760  szept.  29.  Altdorfban  tanult  történel- 
met és  jogot  és  1734.  nevelőnek  ment  Bécsbe, 
1739.  pedig  kerületi  főnök  lett  Weimarban.  1740. 
jogtanár  lett  az  altdorfl  egyetemen.  1757.  nemesi 
rangra  emelték.  Művei :  Commentarii  de  re  diplo- 
raatica  imperatorura  ac  regum  Germanorum 
(Nürnberg  1745—53.,  2  köt.) ;  Commentarii  de  re 
diplomatica  imperatrieum  ac  reginarum  Germa- 
niae(u.  o.  1749) ;  Bxercitationes  juris  universi  (Alt- 
dorf  1749—57.,  3  köt.) ;  Initia  juris  politiae  Ger- 
manorum (Nürnberg  1757) ;  Geist  der  Gesetze  der 
Deutschen  (u.  o.  1761,  2.  kiad.  1779). 

Heumar,  porosz  község  a  kölni  közigazgatási 
kerületben,  (igio)  9454  lak.,  tükör,  festék,  olaj 
és  vegyészeti  cikkek  gyártása. 

Heu  me  miserum !  (lat.)  a.  m.  ó  én  szeren- 
csétlen ! 

Heumit,  teléralakban  előforduló  eruptív  kőzet, 
amely  az  eleolitszienitet  kiséri,  elegyrészei :  föld- 
pát,  amíibol,  nofelin,  szodalit,  biotit.  Lelőhelye 
Heum,  Norvégiában. 

Heun,  Kari  GotÜob  Sámuel,  német  regény- 
író, ki  müveit  H.  Clauren  álnéven  adta  ki,  szül. 
Dobrilugk  szász  helységben  1771  márc.  20.,  megh. 
mint  titkos  udvari  tanácsos  Berlinben  1854  aug.  2. 
Jogi  tanulmányainak  befejezte  után  Vesztfáliában 
volt  hivatalnok,  majd  1811.  Berlinbe  került,  hol 


1820  óta  a  hivatalos  lapot  szerkesztette.  Már  első 
elbeszélései  (Die  graue  Stube  és  Mimili,  1816) 
rendkívüli  sikert  arattak.  A  tömegnek  tetszett 
szentimentális  és  lapos  müveinek  álrealizmusa, 
amellyel  az  irodalomra  is  sokáig  befolyást 
gyakorolt.  Későbbi  novelláit  nagyrészt  Vergiss- 
meinnicht  c.  zsebkönyvében  (1818—34,  26  köt.) 
és  Scherz  und  Ernst  c.  gyűjteményében  (1820 — 
1828.,  40  köt.)  adta  ki.  MimiU  mellett  leghíresebb 
elbeszélése :  Dijonröschen.  A  színpadon  tetszésben 
részesült  színművei:  Das  Vogelschiessen,  Der 
Bráutigam  aus  Mexico,  Der  Wollmarkt  stb.,  ki- 
adva: Lustspiele  (1817,  2 köt.);  GesammelteSchrif- 
ten  (1851,  25  köt.).  Magyarul  következő  munkái 
jelentek  meg :  Mimili,  ford.  Fábián  Gábor  (Pest 
1829) ;  A  Liló-halacska  (Mulattató,  szerk.  Har- 
sányi  Pál,  Pest  1832.  II.  és  III.  köt.);  Egy  álar- 
cos bálnak  következései,  vígj.  1  felv.  (u.  o.,  V. 
köt.) ;  A  vérkincs  (Kassa  1833,  2  rész) ;  Első  és 
utolsó  szerelem  (u.  o.  1833). 

Heune,  1.  Hüne. 

Heuréka  (v.  euréka,  gör.)  a.  m.  megtaláltam ! 
Vitruvius  szerint  így  kiáltott  fel  Archimedes,  mi- 
dőn a  róla  elnevezett  hidrosztatikai  törvényt  meg- 
fejtette. 

Heurisztika  (gör.),  feltalálási  mód,  utasítás 
arra :  miként  lehet  módszeresen  valami  újat  ta- 
lálni. Az  oktatásban  az  az  eljárás,  mely  a  tanuló- 
val akarja  megtaláltatni  beszélgetés,  rávezetés,  ki- 
fejtés útján  az  újat,  ahelyett  hogy  azt  készen  elő- 
adnék. Heurisztikusán  tanítunk,  ha  nem  mondunk 
semmit,  amit  a  tanuló  is  meg  tud  mondani  s  nem 
adunk  eléje  készen  olyasmit,  amit  maga  is  meg- 
találhat. Ebből  látszik,  hogy  a  H.  csak  oly  tárgy- 
ban V.  részletben  alkalmazható,  amelyben  a  tanuló 
fejlettsége  ezt  megengedi.  Másként  analitikus  ok- 
tatásnak is  mondják.  A  tanulók  figyelmét  leköti 
és  önálló  gondolkodásra  késztet. 

Heusde,  Philip  Willem  van,  hollandi  filológus, 
szül.  1778.,  megh.  18.39.  1804-ben  az  ékesszólás 
és  történet  tanára  lett  ütrechtben.  Művei :  Initia 
philosophiae  Platonicae  (1827—1836,  3  köt ) ;  Do 
Socratische  school  (1834 — 39,  4  köt.) ;  Characte- 
rismi  principum  phUosophorum  veterum  (1839). 

Heusinger,  Kari  Friedrich  von,  német  orvos, 
szül.  az  Eisenach  melletti  Farmodéban  1792  febr. 
28.,  megh.  Marburgban  1883  máj.  5.  Jenában  ós 
Göttingenben  tanult.  1821-ben  tanár  Jenában, 
1824.  Würzburgban  és  1829.  Marburgban.  H.  első 
művelője  volt  Németországban  a  mikroszkópiai 
anatómiának  és  alapvető  munkálatot  végzett  az 
összehasonlító  kórtan,  valamint  a  tropikus  beteg- 
ségek körül.  Főbb  munkái :  Recherches  de  patho- 
logie  comparée  (Kassel  1844—53,  2  kötet) ;  Die 
Milzbrandkranklieiten  der  Tiere  und  des  Menscheu 
(Erlangen  1850);  Die  sogenannte  Geophagie  oder 
tropische  Chlorose  (1852). 

Heusinger  von  Waldegg,  Edmund,iiémet  mér- 
nök, szül.  Langenschwalbachban  1817  máj.  12., 
megh.  Hannoverben  1886  febr.  2.  Technikai  ta- 
nulmányai elvégeztóvel  különösen  mozdonyok 
készítésével  foglalkozott;  1844.  második,  1840. 
első  gépészeti  főnöke  lett  a  kasteli  vasútjavító- 
műhelynek, majd  igazgatója  a  központi  műhelyek- 
nek, ó  tervezte  a  frankfurt— homburgi,  a  deisti 
és  northeim— nordhauseni  vasutat.  A  mozdonyon 


IPI  számos  ja 


—     37 


Hevederkötés 


számos  javítást  tett.  Müvei :  Die  Schmiervorrich- 
tangen  und  Schmiermittel  der  Bisenbahnwagon 
(Wiesbaden  1864) ;  Handbuch  d.  speziellen  Eisen- 
bahntechnik  (4.  kiad.  Leipzig  1877) ;  Die  Kaik-, 
Ziegel-  und  Röhrenbrennerei  (3.  kiad.  u.  o.  1876) ; 
Der  Gipsbremier  (u.  o.  1863) ;  Die  eiseme  Eison- 
bahn  (Hannover  1863).  1863  óta  szerkesztette  a 
tóle  alapított  Organ  für  die  Fortscíiritte  des  Eisen- 
bahnwesens  c.  lapot  és  mérnöki  naptárt  és  zseb- 
könyvet is  adott  ki. 

Heusler,  Andreas,  svájci  jogtudós,  szül.  Basel- 
bon 1834  szept.  30.  A  baseli  egyetemen  1859. 
magán-,  1863.  rendes  tanár  lett.  1859-ben  a  pol- 
gári törvónyszék  tagjává,  1866.  ennek  alelnökévé 
és  a  nagy  tanács  tagjává  választották,  Basel 
város  kantonja  számára  elkészítette  a  polgári  tör- 
vénykönyv, valamint  a  végrehajtási  és  a  csőd- 
törvény tervezetét,  de  ezek  nem  lettek  töi-vénnyé. 
Főművei :  Die  Gewere  (Weimar  1873) ;  Institutio- 
nen  des  deutschen  Privatrechts  (Binding  Hand- 
buch dor  deutschen  Rechtswissenschatt-jában, 
Leipzig  1885—86,  2  köt.).  1882  óta  kiadta  a 
Zeitsclu'iít  für  schweizerisches  Recht  eimü  folyó- 
iratot. 

Heastrichbad,  fürdőhely  Bern  svájci  kanton- 
ban, a  thuni-tó  közelében,  702  m.  magasban,  a 
Niesen  ÉK.-i  lejtőjén,  a  Kander  balpartján ;  szép 
nagy  gyógyteremrael  és  mintaszerűen  berende- 
zett fürdőkkel.  Különösen  katarrhalis,  csúzos 
bajok,  valamint  sápkór  ellen  használják  hideg  al- 
kálikus-sós  kénforrásait. 

Heve,  Cap  de  la  H.  (ejtsd:  — dö  la  év),  hegyfok 
Franciaország  ÉNy.-i  részében,  Seine-inférieur 
départementban,  a  Seine  torkolatának  É.-i  bejáró- 
jánál, két  világítótoroimyal  és  meteorológiai  állo- 
mással. 

¥le\ea,  Aiű)l.,  kaucsukfa  (növ.),azEuphorbiaceae 
(Fútejfélék)  család  gónusza;  10  faja  Amerika 
foiTó  övén  honos.  Sok  tejnedvet  tartalmazó  fák. 
Apró,  egylakú  virágaik  bugában  állanak,  szirom- 
talanok,  a  porzós  virágban  5—10  porzó  van.  Le- 
velük hármas  hosszú  nyelű,  az  egyes  levélkék  óp- 
szélüek,  osztatlanok.  Nagy  tokjuk  2  résztermésre 
esik  szét.  Legnevezetesebb  közülök  a  H.  guianen- 
sisA.\xh\.  (Siphonia  elastica  Pers.)  és  a  H.  brasilien- 
sis  Mull.  —  Arg.,  az  első  gujanai,  a  másik  brazíliai. 
A  megvágott  törzsükből  bőven  folyó  ragadós 
nedvből  kaucsukot  nyernek.  E  tekintetben  az 
illető  H. -fajok  az  összes  kaucsukot  szolgáltató 
fák  közül  a  legfontosabbak. 

Heveder,  az  cksmunkában  vízszintes  gerenda, 
mely  a  favázas  falak,  deszkafalak,  deszkakeríté- 
sek és  ajtók  stb.  függőleges  oszlopait  és  dúcait 
egymással  keresztben  összeköti.  L.  Favázas  fal, 
Deszkaajtó.  —  H.  a,  tutajkötésnél  az  a  fa,  melyet 
az  egybekötendő  szálfáknak  rendesen  első,  de 
néha  hátulsó  végére  is  keresztbe  tesznek  s  min- 
den egyes  szálhoz  faszegekkel  odaerősítenek.  A 
fenyő  H.-ek  erősebbek  s  tartósabbak,  mint  a  bükk- 
fából valók  és  mégsem  vetemednek  annyira,  mint 
az  utóbbiak,  melyek  azonban  olcsóbbak.  —  H.  a 
nyerges-  és  a  kárpitosiparban  szerepel,  mint  ken- 
der, len,  kecskebőr  v.  egyéb  szálas  anyagból 
készült  keskeny  és  erős  szalagalakú  szövet. 

H.  (vasúti),  hengerelt  vasból  készült  kapcsoló- 
szer, mely  a  síneket  illesztéseiknél  hosszirányban 


összeköti  és  a  sínek  végeit  —  melyek  ajárómüvek 
súlya  alatt  különben  behajolnának  —  alátámasztja 
(1.  az  ábrát).  Minden  sín  illesztésénél  két  H.  van, 
külső  (a)  és  belső  (b)  H.  A  H.-t  a  sínvégekre 4  v.  6 
H.-csavarral  (d)  olykóp  erősítik  fel,  hogy  az  a  sín 
gerinceinek  érintése  nélkül  ékszerüleg  a  sín  fejé- 
nek és  talpának  egyenes  felületei  közé  szorul. 
Kezdetben,  míg  a  síneket  a  talpfák  fölött  illesztet- 
ték (szilárd  sínillesztés),  lapos  H.-eket  alkalmaz- 
tak. Midőn  azonban  a  vasutak  a  lengő  illesztésre 
tértek  át,  ahol  a  sínek  összekapcsolása  két  talpfa 


Heveder. 

közé  esik  —  tehát  a  sínek  végeit  csupán  a  két  H. 
támasztja  alá  —  szükségessé  vált,  hogy  a  H.-eket 
alul  egy  vízszintes  szárral  erősítsék,  vagyis  szög- 
H.-eket  alkalmazzanak.  Jelenleg  e  szög-H.-eket 
rendesen  még  egy,  a  vízszintes  szárról  a  sín  talpa 
alá  lenyúló  bordával  is  erősítUc,  sőt  a  külső  H.-eket, 
melyeknek  magasbítását  'a  járóművek  kerék- 
koszorúi nem  akadályozzák,  felül  is  egy  vízszin- 
tes szárral  és  abból  felnyúló  bordával  látják  el. 
A  szög-H.-ek  egyben  a  síneknek  hosszirányban 
való  eltolódását,  vagyis  a  sínvándorlást  is  mérsé- 
kelik, amennyiben  kivágásaikkal  a  shiszegekre, 
vagy  pedig  az  alátétlemezekre  támaszkodnak  és 
ezáltal  a  járóművek  kerekei  által  a  sínekre  hossz- 
irányban működő  erőket  a  talpfáki-a  viszik  át. 

íf.  a  tengerészetben  (ném.  Sahlitig ;  ol.  cro- 
ceta;  ang.  crosstrees),  erős  fadarab  (1.  az  Ár- 
bocozat  cikk  képnieiléldetét,  H,  a,  u),  melyet  az 
árboctörzsek  és  szárak  orma  alatt  a  keresztköz- 
fára fektetnek.  A  H.-re  jön,  illetve  erősíttetik 
meg  az  árbockosár ;  az  árbocszárak  H.-e  pedig, 
miután  ott  árbockosár  nincs,  az  álló  kötélzet  tágas 
szemrószének  szolgál  támpont  gyanánt,  amelyre 
az  nehezedik.  Minden  teljes  árbocnak  két  H.-e 
van,  a  törzs-H.  és  a  szár-H. 

Hevederfürész,  a  legrövidebb  kámvátlan  fü- 
rész, mellyel  a  hevederárok  szóleit  elővágják. 

Hevedergyalu,  az  a  gyalu,  mellyel  a  heveder 
fecskefarkcsapját  kialakítják. 

Hevederkötés.  Széles  falapok  aszás  vagy  da- 
gadás alkalmával  könnyen  vetemednek;  eimek 
elhárítására  a  lap  alsó  felületén  harántos  irány- 
ban a  fa  bütüitöl  bizonyos  távolságban  befelé 
fecskefarkalakú  eresztéket,  a  hevederárkot  vág- 
ják be  s  ebbe  a  focskefarkcsappal  ellátott  heve- 
dert betolják.  A  falap  ily  módon  szélességi  váltó- 


Hevedertörés 


-     38    — 


Heves 


zásoknak  ugyan  alá  lehet  votve,  de  vetemedés 
sohasem  állhat  be.  Asztallapoknál,  rajztáblálcnál 
és  más  szerkezeteknél  gyakori  fakötés. 

Hevedertörés  (vasút).  A  vasúti  síneket  össze- 
foglaló hevederek  igen  erősen  igénybe  vannak 
véve  hajlításra.  Régibb,  gyengébb  lapos  hevede- 
rekben 3000—4000  kilogramm  igénybevétel  mu- 
tatható ki  négyzetcentiméterenként.  B  nagy 
igénybevétel  folytán  a  hevederek  nagy  számban 
törnek.  A  törés  rendesen  az  illesztési  hézagból,  v. 
valamelyik  csavarlyukból  v.  kimetszés  sarkából 
indul  ki.  Az  eleintén  hajszálvékony  berepedés  csak- 
hamar teljes  törésre  vezet.  Kicserélésük  a  pálya- 
örök teendője.  Egyes  forgalmasabb  vonalakon 
évenként  több  száz  heveder  törik  el.  Ezért  újab- 
ban erösebb,  úgynevezett  szöghevedereket  alkal- 
maznak, amelyeken  egy  v.  két  erősítő  borda  van. 

Hevelius  (tulajdonképen  HöwelcJce),  Johannes, 
csillagász,  szül.  Danzigban  1611  jan.  28.,  megh. 
u.  0.  1687  jan.  28.  Jogi  tanulmányokat  folytatott 
Leidenben,  majd  átvette  atyja  sörfőzdéjét,  egy- 
idejűleg pedig  csillagászattal  kezdett  foglalkozni. 
1641.  saját  csillagvizsgálót  rendezett  be  kitűnő 
quadránsokkal,  amelyekre  azonban  nem  távcsö- 
veket (1.  Asztronómiai  műszerek),  hanem  csak 
dioptereket  alkalmazott.  Megfigyeléseinek  pontos- 
sága azért  mégis  vetekedett  a  távcsövei  történt 
megfigyelésekéivel.  Voltak  magakészítette  táv- 
csövei is,  melyeket  azonban  csak  a  Nap  és  külö- 
nösen a  Hold  topográfiájának  tanulmányozására 
használt.  Selenographia-ja  (Danzig  1647)  maga 
készítette  rézmetszeteivel  sokáig  alapja  volt  a 
Holdfelület  ismeretének.  Az  üstökösöket  is  beha- 
tóan megfigyelte  s  azt  találta,  hogy  ezek  a  Nap 
körül  parabola-alakú  pályában  mozognak.  Hogy 
a  Nap  e  parabola  gyújtópontjában  van,  az  H.  ta- 
nítványának, Dörfelnek  az  eszméje.  Egyéb  művei: 
De  natura  Saturni  (Danzig  1656) ;  Prodromus  co- 
meticus  (u.  o.  1665) ;  Cometographia  (u.  o.  1668) ; 
Machina  coelestis  (2  köt.,  u.  o.  1673  és  1679). 
Halála  után  jelent  meg :  Prodromus  astronomiae 
(Danzig  1690).  Levelezését  Olhof  adta  ki  1683. 
V.  ö.  Westphal,  Lében  des  Astronomen  H.  (Kö- 
nigsberg  1820) ;  Seidemanr-,  Johannes  H.  (Zittau 
1864). 

Hevellek,  vend  néptörzs,  a  Havel  és  az  Alsó- 
Spree  partján;  I.  Henrik  győzte  le  őket  929.  s 
Brennabor  (Brandenbiu-g)  nevű  fővárosukat  fel- 
dúlta. I.  Ottó  császár  alapította  brandenburgi  ós 
havelbergi  püspökségüket,  mely  utóbbi  1598. 
megszűnt.  A  szláv  elem  ma  Brandenburgban  erő- 
sen megfogyott. 

Hevén,  porosz  község  az  arnsbergi  közigazga- 
tási kerületben,  (1910)  6407  lak.,  vas-  és  cement- 
csőgyártás, téglaégetés. 

Hevenesi  Gábor, Jézustárs. atya,  szül. Vasvár- 
megyében  1656.,  megh.  Bécsben  1715.  1671-ben 
a  Józustársaságba  lépett  Sopronban ;  Bécsben  6 
esztendeig  az  erkölcstan  és  bölcsészet  tanára  volt, 
később  több  rendi  tanintézetnek,  utoljára:  a  Páz- 
mány alapította  bécsi  koUógiiminak  igazgatója 
volt.  Több,  nagyrészt  ájtatossági  munkát  adott 
ki.  így :  Alphabetum  angelicum ;  Ars  bonae  mor- 
tis ;  Calendarium  Eucharisticum,  stb.  De  a  tudo- 
mány körül  legfőbb  érdemet  szerzett  magának 
nagyszerű  kézirati  gyűjteménye  által,  mely  szá- 


mos, a  magyar  történelemre  vonatkozó  okleve- 
let és  emlékiratot  tartalmaz.  Ezt  a  128  folio- 
kötetre  menő  gyűjteményt  a  m.  kir.  tud.  egyetem 
könyvtára  őrzi  és  a  hazai  történetírás  egyik  neve- 
zetes kútforrása. 

Heveny  v.  hevenyés  betegség  a.  m.  akut  beteg- 
ség (l.  0.). 

Hever,  a  bányamunkás-legény  elavult  nevo. 
Munkás,  aki  a  bányákban  (föTdalatti  és  felszíni 
munkahelyeken)  dolgozik.  Vannak  fejtő  bánya- 
munkások (érc-  és  fémbányákban),  takarító-,  szál- 
lító- stb.  bányamunkások.  A  szónfejtő  munkás  is 
ebbe  a  kategóriába  tartozik.  A  H.-munkásnak  a 
kőzeten  és  pasztákon  dolgozó  kategóriáját  vájár- 
nak  is  nevezik  (I.  0.). 

Hévér  (azelőtt :  Heuerdorf),  kisk.  Krassó-Szö- 
rény  vm.  járni  j.-ban,  (1910)  629  oláh  lak. ;  u.  p. 
Alsóvarány,  u.  t.  Rakasd. 

Heves  vármegye,  hazánk  tiszáninneni  részének 
egyik  vármegyéje,  mely  a  Tisza  jobb  (s  kis  rész- 
ben bal)  partján  terül  el ;  határai  É.-on  Nógrád  és 
Borsod,  K.-en  Borsod  és  Hajdú,  D.-en  Jász-Nagy- 
kun-Szolnok és  Pest,  Ny.-on  Nógrád  vármegye. 
Területe  3761  km2.  H.  vm.  földje  É.-i  részébon 
hegyes,  D.-i  részében  egészen  sík.  Főhegysége  a 
Mátra,  mely  a  Zagyva  mentén  emelkedő  Pásztói 
hegységgel  kezdődve,  eleintén  D.-röl  É.-ra  húzó- 
dik, majd  a  Muzslai-tetővel  (803  m.)  hirtelen  irányt 
változtat  s  erősen  kanyargó  gerincével  a  Tárna 
völgyéig,  egészben  véve  NyK.-i  csapást  követ,  fo- 
csúcsával  jelentékeny  magasságot  érve  el  (Ké- 
kes 1010  m.,  Nagy-Gallya  963  m.).  Ez  a  nagy 
kiterjedésű  erdőkkel  (főleg  bükkösök)  borított 
hegység  D.  felé  hirtelen  ereszkedik  alá,  É.  felé 
azonban  azon  csekély 
magasságú  (3-  500  m.; 
dombvidékbe  megy 
át,  mely  az  Aj  nácskői- 
és  B  ükk-hegység  közt 
elterülve,  a  Tárna  és 
Eger  völgyei  közti 
térséget  foglalj  a  el.  Az 

Eger  völgyén  túl 
emelkedő  Bükk-hegy- 
ség  (1.  0.)  hirtelen  te- 
temes magasságra 
emelkedik  s  bár  zöme 
Borsod  vármegye  te- 
rületére esik,  H.  vár- 
megyében is  932  m.- 
nyi  (Tarkő)  magassá- 
got ér  el.  A  síkság  É-ról  DK.  felé  ereszkedő  lejtő, 
melynek  legmélyebb  része  a  Tisza  melléke  (87—90 
m.).  H.  vm.  összes  folyóvizei,  még  azok  is,  me- 
lyek a  hegységek  É.-i  oldalán  erednek,  D.  felé, 
a  Tisza  felé  veszik  útjokat.  Maga  a  Tisza  csak  a 
vm.  D.-i  részén  kanyarog  át,  holt  ágaival  s  részben 
posványos  mellékeivel  jelentékeny  térséget  lepve 
el  s  így  a  vármegye  legjelentékenyebb  vízgyűj- 
tője tulaj  donképen  a  Gömör  vármegyében  eredő 
Tárna,  mely  a  Mátra  és  Bükk  közti  dombvidéken 
BÉNy.— DDK.-i  irányban  végigfolyva.  Kainál  a 
síkságra  lép  s  DNy.-i  irányt  véve  fel,  Tarnaörsön 
alul  Jász-Nagykmi-Szolnok  vármegyébe  lép  át, 
A  vármegye  K-i  részét  az  Eger  öntözi,  mellyel  a 
Laskó  patak  majdnem   egyközü  folyású.  Ezek 


Heves  vármegve  címere. 


^y  torkolat 


39 


Heves 


torkolatától  D.-re  számos  tócsa  és  kiterjedt  pos- 
ványok  lepik  el  a  mély  fekvésű  siket,  mely  a  Tisza 
árterébe  esik.  A  vármegye  Ny.-i  határát  végül  a 
Zagyva  jelöli,  melynek  a  Mátra  felöl  csak  kisebb 
mellékvizei  vannak.  Ásványos  fon'ásai  a  parádi 
vas-timsós  forrás,  vasas  savanyúvíz  és  ógvényes 
kénes  savanyúvíz  (Csevice),  a  gyöngyösi  vasgáli- 
cos  tirasós  víz  és  az  egri  langyos  hévvizek. 

Éghajlata.  H.  vmegye  D.-i  részében  az  alföldi 
éghajlat  jellemét  mutatja,  É.-i  részében  mérsékel- 
tebb. Az  évi  közepes  hőmérséklet  Eger  városá- 
ban 10-3"  C. ;  a  legmelegebb  hónap  a  július  21*2",  a 
leghidegebb  a  január — 2'1"  közepes  hőmérséklet- 
tel ;  a  hőmérséklet  abszolút  szélsőségei  -|-  34'4;  és 
— 21-2'',  ingadozása  55-6"  C.  A  Tisza  lapálya  felé  a 
meleg  nagyobb,  a  Máti'ában  és  Bükkben  cseké- 
lyebb; hasonlóképen  különböző  a  csapadék  évi 
mennyisége ;  Egerben  559  mm.,  a  Tisza  vidékén 
600-nál  több. 

Terményei  az  ásványország  köréből  nem  na- 
gyon sokfélék ;  a  INIáti'a-hegységben  Párád,  Recsk, 
Derecske  és  Gyöngyösoroszi  határában  levő 
arany-,  ezüst-  és  rézérc-telepek  jelenleg  mívelés 
alatt  vannak,  mig  a  Nagybátony  melletti  kőszén- 
telepeket nem  aknázzák  ki.  Eecsknél  petróleum- 
előfordulás  nyomaira  akadtak.  Szarvaskő  mellett 
a  Wehrlit  nevű  eruptivközet  fordul  elő,  azonkívül 
márvány-,  pala-  és  malomkövek  stb.  A  lapályon 
sziksó  söpörhető  össze. 

Termőterülete  357,148  ha.,  ebből  szántóföld 
202,849,  kert  4.347,  rét  33,324,  legelő  58,083,  ná- 
das 866,  szőllő  11,426,  erdő  69,062  ha. ;  nem  tennő 
területe  17,872  ha.  A  fóldmívelés  a  vármegye 
lapályos  részén  a  lakosságnak  majdnem  kizáró- 
lagos kereseti  forrása  s  a  termékeny  talaj  busá- 
san fizeti  a  nép  fáradozását;  legjelentékenyebb 
termékei  a  búza,  rozs,  árpa,  zab,  köles,  kukorica, 
kender,  bm'gonya,  továbbá  kétszeres,  repce,  hü- 
velyesek, len,  cukorrépa,  takarmányrépa  stb.  Igen 
jelentékeny  a  dohánytermelés  is ;  a  legjobb  do- 
hány Verpeléten  és  vidékén  (Aldebrö,  Feldebrő, 
Kompolt,  Kápolna)  terem.  Nagyon  elterjedt  a 
dinnyetennesztés  is,  különösen  Heves,  Csány  és 
Hatvan  vidékén,  melynek  dinnyéi  országos  hírűek. 
A  szőUömüvelés  a  szöllök  regenerálása  óta  ismét 
emelkedik,  úgy,  hogy  a  szöllőterület,  mely  1882. 
8664  ha.  volt,  most  jóval  nagyobb.  A  legjelesebb 
borok  Visonta,  Sár,  Gyöngyös,  Veresmart,  Már- 
káz, Domoszló  és  Eger  vidékén  teremnek.  Az  er- 
dők legnagyobb  része  tölgy  és  cser,  bükk  is  ta- 
lálható. 

Az  állattenyésztés  jelentékeny;  az  1911.  évi 
összeírás  szerint  volt  a  vármegyében  69,200  di'b. 
szarvasmarha,  33,252  ló,  501  szamár,  14  öszvér, 
88,955  sertés,  121,687  juh  és  1017  kecske.  A 
szarvasmarha  tenyésztésében  a  magyar  fajta  az 
irányadó.  A  szarvasmarhatenyésztés  leginkább  a 
Tisza  vidékén  volt  jelentékeny,  de  a  tagosítás 
folytán  csökkent.  A  juhtenyésztés  igen  fontos.  A 
lótenyésztés  a  parasztság  körében  nagyon  el  van 
terjedve  s  a  H.  vármegyei  ló  szép  és  jó.  Sertést  is 
sokat  tenyésztenek  és  pedig  mind  a  Mátra  erdős, 
mind  a  váimegye  alsóbb  rónavidékón  s  a  nagyobb 
uradalmalmál  a  faj  nemesítésére  is  gondot  fordí- 
tanak. Vademlősök  közül  találhatók  a  Mátra  ren- 
geteg erdeiben  farkas,  vadmacska,  róka,  borz. 


szarvas,  őz  és  nyúl.  A  ragadozó  madarak  közül  a 
kövi  sas,  kánya,  ölyv,  héja,  karvaly,  bagoly  és  só- 
lyom a  Mátrahogysógben  gyakori ;  a  síkon  tarka 
varjú,  szarka,  csóka,  holló  fordul  elő.  A  Tisza 
posványaiban  daru,  gólya,  gém,  nemes  kócsag  és 
tömérdek  sok  vadlúd  és  kacsa  fordul  elő.  A  Tiszá- 
ban előforduló  halak  kecsege,  tok,  süllő  stb. 

Lakóinak  száma  (a  vármegye  jelenlegi  terje- 
delmét véve  alapul)  1890-ben  235,645  volt,  1900- 
bau  255,345  és  jelenleg  (i9io)  279,700.  Az  utolsó 
tíz  év  szaporulata  24,355  lélek  volt,  vagyis  9'5"/o- 
Egy  km^-re  74*4  lélek  esik  s  így  H.  vármegj^e  a 
sűrűbben  lakott  vármegyék  közé  tartozik.  Nem- 
zetiségre nézve  a  vmegye  a  legmagyarabbak  közé 
tartozik ;  lakói  közt  van  277,378  (99-27o)  magyar, 
800  (0-37o)  német  s  972  (0-47o)  tót ;  a  magyarság 
tízévi  szaporulata  24,538  lélek,  vagyis  9-5''/o-  A 
vármegye  ÉK.-i  részében,  a  Mátra  tövében  paló- 
cok laknak.  Hitfelekezet  szerint  van  248,778 
(89-87o)  róm.  kat.,  1031  ág.  evang.,  18,929  (6-87o) 
reform,  és  10,244  (3-67o)  izraelita.  Foglalkozás 
szerint  a  lakosság  következőleg  oszlik  meg :  (i9oo) 
őstermelés  70"97o.  ipar  117,  kereskedelem  és  hi- 
tel 20,  közlekedés  2"5,  közszolgálatok  és  szabad 
foglalkozások  3'0,  napszámosok  3"0,  házi  cselédek 
2*57'o-  A  lakosság  főfoglalkozása  az  őstermelés, 
melynek  szolgálatában  a  H.  vármegyei  gazdasági 
egylet,  a  tisza-fürodi  gazdakör  és  gyümölcsészeti 
és  kertészeti  egylet  s  az  egri  szőllészeti  ós  borá- 
szati egylet  áll.  Az  ipar  nem  jelentékeny ;  a  na- 
gyobb ipartelepek :  1  dohánygyár  (Eger),  1  gőz- 
téglagyár (Eger),  1  fafürész  (Gyöngyös),  1  ködió, 
gombgyár  (Poroszló),  1  cukorgyár  (Hatvan),  több 
búzakeményítőgyár  (Eger  1,  Gyöngyös  5),  1  üveg- 
gyár (Párád),  1  mezőgazdasági  szeszgyár  (Nádúj- 
falu), több  mint  40  gőzmalom,  stb.  A  kereskede- 
lem (gabonanemüekkel,  borral,  állatokkal)  élénk. 
Az  üzleti  élet  élénkítésére  szolgál  25  bank  és  ta- 
karékpénztár és  54  hitelszövetkezet. 

Közlekedési  eszközei  számosak ;,  a  vasutak 
több  ii'ányban  szelik.  Fővonala  a  M.  A.  V.  buda- 
pest— kassai  vonala,  mely  a  vármegyét  hosszá- 
ban szeli ;  ebből  indul  ki  a  vámosgj^örk— gyön- 
gyösi és  füzesabony— putnoki  szárnyvonal,  to- 
vábbá a  Máti'a-vasút  (Kál-Kápolnáról  Kistereu- 
nére),  a  kál-kápolna— kisújszállási,  a  vámos- 
györk—j  ászapátii  és  füzesabony— debreczeni  vonal. 
Azonkívül  a  vmegye  Ny.-i  részét  a  budapest— 
rattkai  vonal  érinti.  E  vonalak  hossza  279  km. 
(ebből  123  km.  államvasút),  hátrányuk  azonban, 
hogy  a  két  nagy  várost  csak  szárnyvonalak  kap- 
csolják a  fővonalhoz.  Állami  útja  128,  törvény- 
hatósági útja  575  km.  van,  ebből  azonban  32  km. 
kiépítetlen.  Hajózás  a  Tiszán  folyik. 

Közművelődési  állapota  elég  kedvező  ;ahat 
évnél  idősebb  népességből  (i9io)  73-07o  tud  í™i  és 
olvasni  (1900-ban  64-37o)  és  csak  2712  gyermek 
nem  jár  iskolába.  A  vármegye  területén  (leio)  100 
kisdedóvó  8861  növendékkel,  189  mindennapi 
elemi,  95  ált.  ismétlő,  59  gazd.  népiskola,  6  iparos 
és  2  keresk.  tanonciskola  és  7  polgári  iskola, 
összesen  47,786  tanulóval  (ezek  közül  34,150  a 
mindennapi  elemi  és  897  a  polg.  iskolákba  jár), 
1  tanító  és  1  tanítónőképző  intézet,  továbbá  2 
gimnázium  (Eger,  Gyöngyös),  1  reáliskola  (Eger), 
1  felsőbb  leányiskola  (Eger),  összesen  1646  tanuló- 


Heves 


-    40 


Heves 


val,  1  jogakadémia  cs  1  hittaiii  intézet  145  hall- 
gatóval (Eger),  1  vincellériskola  (Eger),  1  női  keres- 
kedelmi taníolj^am  (Eger),  l  börtöniskola  és  4  em- 
berbaráti iskola,  összesen  375  iskola  van  59,399 
tanulóval.  A  szellemi  élet  Egerben  és  Gyöngyösön 
központosul ;  ezeken  kívül  még  Hatvan  emelke- 
dik ki. 

Közigazgatás.  H.  vármegye  6  szolgabírói  já- 
rásból áll  s  2  rendezett  tanácsú  város  van  benne, 
ú.  m. : 


Járás  és  város 

1.1 

Lakos- 
ság 

Ebből 

Lakott 

1                    n^-       . 

házak 

m  ' 

(1910) 

i"^'*gy»'-iniet    *°* 

száma 

Egri  járás     _. 

23 

4i,008 

43,956 

19      14 

8,205 

Gyöngyösi  járás 

23 

43,108 

43,044 

18       26 

7,694 

Hatvani         « 

11 

39,682 

39,043 

136  1  378 

6,369 

Hevesi           » 

15 

89,198 

39,151 

24  1     11 

6,712 

Pótervásári    « 

83 

85,556 

34,9  iO 

143  !  352 

6.501 

Tiszafüredi    . 

10 

31,782 

31,738 

15  !     11 

6,312 

Rger  r.  t.  v ! 

1 

28,052 

27,572 

263  1     62 

3,490 

Gj'öngyösr.t.  V.   i 

1 

18,314 

17,934 

182  :  118 1 

2,499 

Összesen 

117 

279,700 

277,378 

800  i  972  I 

47,782 

A  községek  közt  van  73  nagy-  és  42  kisközség, 
továbbá  626  puszta.  A  községek  általában  véve 
népesek,  2000-nél  több  lakosa  47-nek  van.  A  két 
város  után  legnépesebb  Hatvan  12,097,  Heves 
9128,  Tiszafüred  9025,  Pásztó  5793  ós  Poroszló 
5129  lakossal.  Székhelye  Eger.  Az  országgyű- 
lésbe H.  7  képviselőt  küld. 

Egyházi  tekintetben  a  vármegye  68  róm.  kat. 
egyháza  az  egri  érseki,  1  a  váczl  püspöki,  1  gör. 
kat.  liókegyháza  a  nagyváradi  püspöki,  2  gör. 
kel.  egyháza  az  erdélyi,  illetve  aradi  püspöki  egy- 
házmegyéhez, 11  helv.  egyházközsége  közül  7  a 
tiszánúmeni,  3  a  tiszántúli  s  1  a  dunamelléki 
egyházkerülethez  tartozik ;  izr.  anyakönyvi  kerü- 
let 10  van. 

Törvényi<ezési  tekintetben  az  egész  vár- 
megye az  egri  kir.  törvényszék  területéhez  tar- 
tozik ;  járásbíróság  Egerben,  Hatvanban,  Heves- 
ben, Pótervásáráu,  Tiszafüreden  és  Gyöngyösön 
van,  az  első  kivételével  mind  telekkönyvi  ügyek- 
ben birói  hatáskörrel  felruházva;  kir.  főügyész- 
sége, bánya-,  sajtó-  és  pénzügyi  bírósága,  kir.  táb- 
lája Budapesten  van,  kir.  közjegyző  a  járásbíró- 
ságok helyein,  ügyvédi  kamara  Egerben. 

Hadügyi  szempontból  az  egész  vármegye  az 
egri  60.  sz.  hadkiegészítő  parancsnoksághoz,  a 
miskolczi  10.  sz.  honvédgyalogezredhez  s  az  egri 
honvédzászlóalj  hoz  van  beosztva,  állandó  vegyes 
felülvizsgáló  bizottsága  és  csendőrszárny  parancs- 
nokság Egerben,  csendőrszakasz  u.  o.  és  Gyön- 
gyösön van. 

Pénzügyigazgatóság  Egerben,  adóhivatal 
Hevesen,  Hatvanban,  Tiszafüreden,  Gyöngyösön  s 
Egerben,  utóbbi  két  városban  pénzügyörbiztosi 
állomás  van.  Illetékes  kereskedelmi  és  iparkama- 
rája Miskolczon,  államépítószeti  hivatala  és  közúti 
kerületi  felügyelője  Egerben,  posta-  és  táviró- 
igazgatósága  Budapesten,  erdőfelügyelösége  Mis- 
kolczon, állategószségügyifelügyelőjeBudapesten, 
állami  állatorvosa  Egerben  szókel.  Eger  szőllé- 
szeti  ós  borászati  kerület  központja  s  itt  állandó 
szőllészeti  és  kertészeti  tanfolyam  tartatik  fenn. 
Kultúrmérnöki  ügyekben  H.  vmegye  a  miskolczi 
kultúrmérnöki  kerülethez  tartozik.  A  vármegye 


teriiletén  30  gyógyszertár,  55  orvos,  2  sebész^ 
192  szülésznő  "és  5  kórház  van  (1371  ággyal). 

Története.  A  honfoglaláskori  sírok  bizonyít- 
ják, hogy  őseink  itt  mindjárt  megszállottak.  Mivel 
a  Mátra  alján  Gyöngyös  vidékén  ós  a  Tisza  men- 
tén Abád  vidékén  az  Aba  nemzetsóg  ágai  fordul- 
nak elő  legsűrűbben  a  későbbi  birtokosztozkodá- 
soknál, ebből  az  következik,  hogy  H.  területén  aa 
Aha  nemzetség  kapta  első  szállási  birtokát.  Aba 
Sámuel  volt  e  gyökeres  magyar  nemzetség  igazr 
megalapítója,  kit  Gyöngyös  mellett  a  saári  mo- 
nostorban, a  nemzetség  ősi  birtokán  temettek  el. 
Másik  nagyobb  birtoktest  az  egri  püspökségé 
volt ;  övé  volt  az  egri  völgy  fölfelé  ós  lefelé  egész 
a  Tiszáig.  Ősi  királyi  birtok  is  volt  itt :  a  hevesi 
vár  tartozékaival. 

Mivel  ezen  hevesi  birtok  kicsiny  volt,  azt  a  mai 
Abauj  és  Sáros  vmegyékben  lévő  királyi  birto- 
kokkal egyesítették  és  az  újvári  ispán  kormány- 
zása alá  rendelték.  Az  újvári  ispánság  tehát  a 
mai  Abauj,  Sáros  és  H.  vm.-nok  területére  terjedt 
ki.  Idővel  az  újvári  ispánság  teendőinek  egy  ispán 
nem  tudott  megfelelni,  azért  maga  helyett  mind- 
egyik teiületre  helyettest,  «comes  curialis»-t  kül- 
dött, majd  a  kormányzat  megkönnyebbítésére 
mindegyik  helyettesből  önálló  várispán  lett.  Igjr 
alakultak  ki  az  abaújvári,  sárosújvári  és  heves- 
újvári önálló  várispánságok  (Comitatus  de  Heves- 
újvár). 

A  régi  hevesújvári  ispánság  után  e  megyét  H.- 
lij  vár  megy  ének,  később  H.  vármegyének  nevez- 
ték el.  Keletkezését  évhez  nem  köthetjük,  de- 
okleveles  adatunk  szerint  1333.  volt  az  első  két- 
ségtelenül hevesújvármegyei  alispán  «vicecome» 
Fogach,  fllius  Barczal». 

A  vármegye  közönségének  előkelőbb  részét  a- 
papságon  kívül  az  Árpádok  korában  a  törzsökös 
és  birtokos  nemesi  nemzetségek  alkották.  Róbert 
Károly  alatt  a  chüteleu)  Aba-ágak  örökébe  a 
Kompoltiak  és  Széchényiek  ültek,  Zsigmond  a 
KompoUi,  Pásztói,  Tari,  Széchényi,  Bozgonyi, 
Pálóczy  családokat  gazdagítja.  Mátyás  korában 
ezekhez  járulnak  a  Gúti  Országh,  Losonczy, 
Nagylucsei,  Bessenyei  és  Bédei  családok.  Voltak 
H.  vm.-nek  betelepült  lakosai  is.  ósnémet  betele- 
pítésre vall  Felnémet  és  Németkaál  községek 
neve.  A  bevándorolt  lakosok  a  Xll.  sz.  közepén 
Belgiumból  jöttek  ide,  tehát  német-ü'ancia  keve- 
réknépot  alkottak.  Nagyobbak  voltak  a  keleti 
telepítések.  Innen  jöttek  a  besenyők,  majd  Kál- 
mán és  II.  István  idejében  a  kim  népek,  akikhez 
tartoznak  a  Mátra-hegií^ség  ágai  közé  települt 
palócok  is. 

A  nemesi  vármegye  főispánjai  a  XV.  sz.-ban  a 
megyei  nagybirtokos  családok  tagjaiból  kerültek 
ki.  Estei  Hyppolit  egri  püspök  idejétől  kezdv& 
királyaink  a  főispánságot  örökletes  joggal  az  egri 
püspökséghez  kötötték.  A  vármegye  ősi  területét 
pontosan  meghatároznunk  nem  lehet,  jóval  na- 
gyobb kiterjedésű  volt  azonban,  mint  napjainkban, 
A  vármegye  sorsa  hazánk  sorsával  közös.  1241. 
a  tatárok  pusztítják.  Országunk  belső  pártküzdel- 
meinek hullámai  mindenkor  átcsaptak  a  vmegye 
területére.  A  XV.  sz.-ban  a  vm.  volt  Mag^J^arország- 
felvidékének  védelmi  pontja  Giskra  rablóhadai- 
val szemben.  1514-ben  Dózsa  kurucainak  egyik 


Heves 


41     — 


Heve& 


peregő  Barnabás  vezérlete  alatt  Eger  vidékén 
portyázott.  1525-ben  a  vmegyo  területén,  Hatvan- 
ban tartották  az  országgyűlést,  melyen  a  közne- 
messég Verböczyt  választotta  nádorrá. 

A  vármegye  kultm'ális  életében  a  papságnak  ós 
nemesi  nemzetségeknek  van  kiváló  érdemük.  Az 
egri  püspökség  ismertette  meg  a  keresztény  val- 
lással az  ősi  Aba-nemzetséget.  A  besenyők,  ku- 
nok, palócok  térítésére  s  a  műveltség  terjeszté- 
sére a  világi  nemesek  a  püspökökkel  versenyezve 
telepítik  be  a  vármegyébe  a  különféle  szerzetes- 
rendeket. A  bencéseknek  Saáron,  Kompolton,  Deb- 
rőn,  Poroszlón,  a  cisztercitáknak  Pásztón  volt  mo- 
nostoruk. A  karthaiisiaknak  a  tarkányi  erdőség- 
ben volt  segedelemvölgyi  kolostoruk,  a  premon- 
treieknek Hatvanban  konventjük.  Az  ágoston- 
rendiek, ferencesek,  domonkosok  Egerben  tele- 
pedtek le,  a  ferenceseknek  híres  kolostoruk  volt 
Gyöngyösön  is.  A  magyar  eredetű  pálosrendet 
is  megtaláljuk  Vörösmarthon  és  Felnémeten.  Pa- 
rochiák  is  nagy  számmal  voltak  a  vidéken. 

A  főesperesek  és  alesperesek  részt  vesznek  a 
várispánság  és  a  vármegye  közigazgatásában.  Az 
egri  káptalan  országos  hiteles  helyként  szerepel. 
Az  egi'i  püspökök  és  a  nagybirtokos  nemesek  úri 
hatalmuk  jeléül  várakat  építenek.  A  XV.  sz.-ban 
az  egri  püspöké:  Eger  és  ennek  elövára,  Szarvaskő; 
főúri  várak :  Ágasvár,Bene,  Hasznos,  Debrő,  Nana, 
Oroszlánkő,  Sirok.  A  vármegyében  a  XV.  sz.  vé- 
gén 225  birtokost  találunk,  a  mezővárosok  száma 
17,  a  helységek  és  tanyáké  279.  Az  egész  vár- 
megye már  a  középkorban  kultivált  terület  volt. 

A  mohácsi  vész  után  a  vármegye  János  király 
pártjára  állott  és  a  pártoskodások  idején  Perényi 
Péter  volt  a  «tyi"annos»  a.Az  1538-iki  váradi  egyez- 
ségben meghódoltak  I.  Ferdinándnak.  1548-ban  ke- 
lült Dobó  István  az  egri  vár  élére.  Belátták  ak- 
kor, hogy  Eger  a  felvidék  kulcsa,  az  egri  vár 
megerősítésétől  és  fenntartásától  függ  a  Tisza 
vidékének  és  hat  vármegyének  biztonsága.  Be- 
sorozták tehát  az  egri  várat  a  magyar  királyi 
végváiTendszerbe,  a  XVI.  sz.  hadi  taktikája  sze- 
rint ment  végbe  az  erődítése  és  így  felkészülve 
fogadták  a  törököt.  Dobó  és  vitéz  társai  elérték 
azt,  hogy  a  török  az  1552  okt.  12— 13-iki  siker- 
telen végső  ostrom  után  eltakarodott  a  vár  alól. 

Dobó  István  Eger  megmentése  után  átadta  he- 
lyét a  királyi  várkapitányoknak,  akik  1596-ig 
kormányozták  a  vármegyét  is.  Bár  a  vár  kellően 
meg  volt  erősítve,  a  magyarországi  hadviselés 
szégyenére  mégis  feladták  1596  okt.  14.  Eger  el- 
vesztővel most  már  egész  H.  vármegye  és  még 
mintegy  hat  vármegye  került  III.  Mohammed  ha- 
talmába. A  törökök  Eger  középponttal  új  török 
tartományt  szerveztek  «egri  pasalik»  címen.  Az 
országos  felszabadító  hadjárat  hozta  meg  e  vi- 
dékre is  a  szabadulást  1687. ;  ma  már  csak  az 
egri  karcsú  minaret  tanúja  e  szomorú  időknek. 

A  török  anyagilag  tönkretette  a  lakosságot,  de 
azért  H.  vármegye,  mint  a  1-3  felvidéki  várme- 
gyék szövetséges  tagja  Bocskay,  Bethlen  Gábor, 
1.  Rákóczi  György  felkelésekor,  a  Wesselényi- 
féle szövetkezéskor,  a  kuruc-labanc  korban,  Thö- 
köly felkelésekor  pénzzel,  terményekkel,  ingye- 
nes közmunkákkal  adózott.  A  sok  teher  alatt  ín- 
ségre jutott  a  nép,  az  1677-iki  vármegyei  jegyző- 


könyv jellemzése  szerint  «korpa,  makk  ós  gyöke- 
rek képezik  a  szegénység  eledelét ». 

A  zavaros  időkben  Luther  tanai  is  beszivárog- 
nak az  egri  vár  őrzői  közé.  Eger  elestével  a 
püspökök  távol  székelnek,  a  káptalan  száműzött 
lesz.  Evvel  a  központban  az  istenitisztelet  élné- 
múlt,  a  vidéken  meg  a  nyáj  már  előbb  az  új  pász- 
torok mellé  állott.  A  protestánsok  ós  katolikusok 
között  legtöbb  küzdelem  folyt  Gyöngyös  váro- 
sában, melynek  lakói  vallási  ügyeiket  többször  a 
török  elé  is  vitték.  A  hódoltság  korában  a  lelki- 
pásztorkodás terén  legnagyobb  tevékenységet 
fejtettek  ki  a  gyöngyösi  ferencesek.  Majd  Lósy 
Imre,  Lippai  György  és  Kisdy  Benedek  megindít- 
ják az  egri  egyházmegye  restaurációját;  Lósy 
Méhemet  egri  pasától  nyert  engedéllyel  megláto- 
gatta egyházmegyéje  híveit  is.  A  kat.  hitélet  fel- 
lendüléséről tesznek  tanúságot  a  «debrői  confra- 
temitás  regulái*  1633-ból  és  a  « gyöngyösi  deákok, 
céhének))  szabályzatai  1682-ből. 

Ami  a  vármegye  belső  életét  illeti,  a  püspök- 
főispánok  hosszas  távolléte,  meg  a  vármegj^e  ön- 
kormányzatra törekvése  következtében  az  alis- 
pán lett  a  vármegye  első  választott  tisztviselője^ 
a  vármegyei  érdekek  legfőbb  védője.  Az  új  alis- 
pán beiktatásának  legfontosabb  mozzanata  a  vár- 
megyei pecsét  átvétele  volt.  A  vármegye  legré- 
gibb pecsétje  1553-ból  való ;  mezőben  álló  gólyát 
ábrázol,  szájában  kígyóval,  a  gólya  háta  mögött 
a  mezőből  kiemelkedő  szőllőf  ürt  látható.  A  pecsét 
rajza  a  vármegye  természeti  viszonyait  jelzi, 
körirata  «Sigillum  Comitatus  H.  1533».  E  pecsé- 
tet akkor  változtatták  meg,  mikor  a  török  idők- 
ben először  gyakorlatilag,  majd  az  1569.  52.  t.-c. 
szerint  is  H.-re  hárult  Külső-Szolnok  adminisz- 
trációja és  a  két  vmegye  törvényes  egyesülését 
az  1765. 16.  t.-c.  végleg  kimondotta.  Innen  kezdve 
a  pecsét  körirata  «Sigillmn  H.  et  Exter.  Szolnok 
Unitorum  Comitatorum».  Míg  azelőtt  rendesen 
Verpeléten  tartották  a  megyegyüléseket,  a  XVL 
sz.-ban  Eger  a  vmegye  székhelye,  Eger  elestével 
pedig  a  vármegyén  kívül  Rimaszombatban,  majd 
1613-tól  Füleken  székelt  a  vmegyei  hatóság.  A 
kettős  vmegyében  az  1675-iki  portális  összeírás 
szerint  a  mezővárosok  közül  Eger  ós  Gyöngyös 
emelkedtek  ki.  A  községek  száma  139  volt; 
a  taksa-íizető  birtokos  nemesek  száma  115-r& 
apadt.  Legnagyobb  taksaflzetők  voltak  az  egil 
püspök  és  káptalan  mellett  a  Koháry,  Esterházy y 
Eákóczi,  JErdődy,  Bossányi,  Haller  családok. 

A  visszatelepítés  munkája  a  török  kiűzésével 
kezdődött,  de  nagyon  megnehezítette  a  Kollo- 
nics-éra.  Sok  birtokot  német  katonatiszteknek 
árusítanak  el ;  Eger  és  Gyöngyös  városában  né- 
met és  rác  telepek  keletkeznek.  Az  Almássy^ 
Orczy,  Károlyi,  Gosztonyi,  Keylevich  magyar 
családok  mellett  német  nagybirtokosok  vaimak 
és  a  vármegye  színmagyar  lakossága  idegen 
elemmel  vegyült.  Kollonics  politikájával  elérte- 
azt,  hogy  a  vármegye  a  nemzeti  szabadság  vé- 
delmezői közé  állott  II.  Rákóczi  Ferenc  korában^ 
Telekessy  egri  püspökkel  együtt. 

Az  előző  századok  hosszas  küzdelmeivel  szem- 
ben a  XVIII.  sz.  a  szellemi  és  anyagi  reformok 
korszaka  volt.  A  vármegye  politikai  életét  főúri 
származású  püspökfőispánok :  JErdődy  Gábor  gr.» 


Heves 


—    4,2    — 


Hevesi 


Barlióczy  Peronc  gr.,  Esterházy  Károly  gr.  irá- 
nyítják. Ezek  idejében  visszatóraek  Egerbe  és 
öyöngyösre  a  jezsuiták,  székvárosulcba  letele- 
pednek a  trinitáriusok  és  az  irgalmasok.  Eger  a 
tanulni  vágyó  főúri  ifjúságnak  találkozó  helye; 
abban  a  jogi  intézetben  tanulnak,  melyet  Foglár 
Oyörgy  alapított,  kinek  érdemeit  az  1741 :  44;. 
t,-c.-be  foglalták.  Esterházy  monumentális  alko- 
tása az  egri  lyceimi.  Mivel  a  vármegye  anya- 
gilag, szellemileg  fejlődött,  örömmel  támogatták 
Mária  Teréziát  háborúiban,  de  II.  József  erősza- 
kos intézkedéseivel  szemben  a  legnagyobb  ellen- 
állást fejtették  ki.  Esterházy  még  megérte  II.  Jó- 
zsef rendszerének  bukását  és  1799.  halt  meg. 

Halála  után  a  püspöki  szék  üresedésekor  in- 
tézte el  a  kormány  az  egri  püspökség  szétosztását. 
ISOí-ben  az  egri  püspökséget  érsekségre  emelték, 
hatósági  körébe  sorozták  a  szepesi,  rozsnyói  és  az 
egriből  kihasított  kassai  és  szatmári  püspöksége- 
ket, A  francia  háborúk  idejében  a  vármegye  élel- 
mezte a  területén  átvonult  orosz  seregeket,  1809. 
oltalmat  s  lakóhelyet  adott  a  királyi  családnak 
és  a  Szt.  Mihály-templomban  őrizte  a  szent  koro- 
nát, részt  vett  a  győri  csatában,  középületeit  be- 
rendezte a  sebesültek  kórházainak.  Mindenkor 
megőrizte  a  vmegye  erős  ellenzéki  szellemét, 
hiábavaló  volt  Fiichs  Ferenc  és  Fischer  Ist\^án 
báró  érsekföispánoknak  minden  kísérlete,  hogy  a 
vmegyét  az  udvari  politika  iránt  engedékenyebbé 
tegyék.  Pyrker  László  érsekfőispánnal  szemben 
meg  ellenséges  volt  már  a  vmegye  hangulata,  mert 
őt  teljesen  a  bécsi  udvar  emberének  tartották. 
Pyrker  keveset  tartózkodott  székhelyén,  de  azért 
őokat  tett  a  város  és  vármegye  érdekében.  Alatta 
épült  fel  1832—1836  között  az  egri  székesegy- 
ház, számtalan  iskolát  emelt,  így  Egerben  az 
első  magyarnyelvű  tanítóképző  intézetet,  az  ipa- 
rostanulók továbbképzésére  a  rajziskolát.  Közel 
két  millió  forintot  költött  közművelődési  és  jóté- 
kony célokra. 

1848-ban  V.  Ferdinánd  Lonovks  Józsefet  ne- 
vezte ki  egri  érsekké,  de  sohasem  foglalta  el  ér- 
seki székét.  Az  események  rohamosan  fejlődnek, 
demokratikus  levegő  árad  ki  a  megyei  gyűlések- 
ből. A  templomok  szószékeiről  a  haza  veszedel- 
méről beszélnek,  körmenetekbon  könyörögnek  ir- 
galomért, Lóvay  Sándor  káptalani  helyettes  imád- 
ságot ad  ki  a  hazáért.  A  tiszafüredi  és  kápolnai 
emlékoszlopok  hirdetői  a  vmegye  területén  végbe- 
ment harcolmak.  Azután  jött  a  nemzeti  ügy 
bukása.  Lonovics  Józsefet  lemondatták  az  egri 
érsekségről,  Lévay  Sándort  az  Újépületben  börtö- 
nözték  be,  a  vármegye  legjelesebbjeit :  Almásy 
Pált  és  Puky  Miklóst  «in  efflgie»  felakasztották 
és  a  kötólhalált  csak  úgy  kerülték  ki,  hogy  kül- 
földre menekültek. 

1851-ben  nevezték  ki  Bartcikovics  Bélát  egri 
érsekké,  de  kinevezéséből  hiányzott  a  főispánság, 
mert  az  abszolút  uralom  alatt  megyei  császári 
íőnökök  parancsoltak  a  vármegyeházán.  Az 
1860— 61-ik  év  rövid  alkotmányossága  után  — 
melyben  az  érsokfőispán  alatt  a  48-as  törvények 
szerint  szervezkedett  a  vmegye  —  a  provizóriimi 
következett  főispáni  helytartóval  1867-ig.  H. 
vmegye  a  kiegyezési  törvényekben  sem  tudott 
megnyugodni,  ezért  még  egy  évig  felfüggesztet- 


ték megyei  életét.  Utolsó  érsekföispánja  1873. 
halt  meg.  Utódjai,  Samassa  József  és  Szmrecsányi 
Lajos  már  nem  élnek  a  főispáni  tisztséggel  és 
világi  főispánok  következtek. 

A  főispánság  változta  után  a  vármegj^e  terii' 
léte  is  megváltozott.  Az  1876:33  t.-c.  H.  és 
Külső-Szolnok  vármegyét  kettéválasztotta.  A 
szétválasztás  után  H.  vármegyének  116  községe 
maradt  208  ezer  lak.,  73  D  mérföldnyi  terü- 
lettel. 

Irodalom,  H.  vm.  (Magyarország  vármegyéi  és  városai), 
Bpest,  1910;  Montedegoi  Albert  Fereac.H.  és  Kiílsö-Szolcok 
vmegyéknek  leírása,  Eger  1869;  Balássy  Ferenc  és  Szeder- 
kényi Nándor,  H.  vmegye  története,  Eger  4  kötet;  Kaudra 
Kabos,  Adatok  az  egri  egyházmegye  történetéhez,  Eger  1 885 
óta ;  A  miskolczi  keresk.  kamara  jelentései ;  Orosz  Krnő,  H. 
és  a  volt  Kiilsö-Szoluok  egyesült  vmegyék  nemes  családjai. 
Bger  1906  ;  Nagy  Béni,  Eger  ostroma  J652-ben,  Béketi 
Emlékkönyv,  1912.  —  V.  ö.  még  az  irodalmat  Eger  és 
Gyöngyös  cilckek  alatt. 

Heves,  nagyk.  Heves  vm.  hevesi  j.-ban,  (1910) 
1439  házzal  és  9128  magyar  lak.  (közte  321  ref. 
és  513  izr.) ;  a  járási  szolgabírói  hivatal,  járásbíró- 
ság, telekkönyv  és  adóhivatal  székhelye;  vau 
takarékpénztára,  2  hitelszövetkezete,  népbankja. 
Vasúti  állomás,  posta,  távíró,  telefon.  Ijakói  jelen- 
tékeny dinnyetermelést  űznek.  Hajdani  várának 
nyomai  is  alig  látszanak ;  a  várat  1596.  elfoglal- 
ták a  törökök,  kik  1685-íg  bírták ;  eklcor  Heisslor 
és  Mercz  osztrák  vezérek  visszafoglalták  s  akkor 
le  is  rontatott. 

Hevesaranyos,  kisk.  Heves  vm.  pétervásári 
j.-ban,  (1910)  895  magyar  lak. ;  u.  p.  Bátor,  u.  t. 
Pétervására. 

Hevesi,  1.  Balázs,  zongoragyáros,  szül.  Füzes- 
abonyban 1843.,  megh.  Budapesten  1893. 1872-ben 
Beregszászy  Lajos  zongoragyároshoz  szerződött 
s  ott  a  zongoragj^ártáshoz  szükséges  ismereteket 
s  technikai  ügjességeketelsajátította.  Beregszászy 
a  80-as  évek  kezdetén  beszüntetvén  működését, 
H.  folytatta  a  zongoragyártást,  még  pedig  oly  si- 
kerrel, hogy  több  kiállítási  díjat  is  nyert, 

2.  H.  Imre,  orvos,  szül,  Tihanyban  1867 
szept,  17.,  orvosi  tanulmányait  a  kolozsvári  ós  a 
bécsi  egyetemen  végezte ;  1892.  avatták  orvos- 
doktorrá. 1893-tól  a  kolozsvári  egyetem  sebé- 
szeti klinikáján  mint  gyakornok,  tanársegéd,  he- 
lyettes tanár  és  adjunktus  működött.  1903-ban  az 
orthopódiai  sebészetből  magántanári  képesítést 
nyert,  1910.  a  nyilvános  rendldvüli  tanári  címet 
kapta.  Tudományos  dolgozatai  a  gyomorredőzés- 
ről,  sérvműtétekről,  lúdtalp,  dongaláb  sebészeti 
kezeléséről,  világrahozott  ficamokról,  Gasser-dúc 
kiirtásról,  pofakóplésről  stb.  szólnak  s  hazai  ós 
külföldi  szaklapokban  jelentek  meg. 

3.  H.  József,  író,  szül.  Fegyverneken  1857  máre. 
15.  A  budapesti  egyetemen  hallgatott  filozófiát. 
Első  verse  1875.  jelent  meg  s  azután  a  legtöbb 
budapesti  lap  munkatársa  volt.  Szerkesztette  a 
20  kötetben  megjelent  Magyar  Dekamerout,  a 
Vasárnapi  Lapokat,  a  Magyar  Szalont,  a  Magyar 
Géniuszt,  a  Szépirodalmi  könyvtárt,  a  Szabad 
Szó-t,  az  Otthont  s  a  Népkönyvtárt,  1895—96. 
felelős  szerkesztője  volt  a  Pesti  Naplónak,  Első 
költeménykötete  1879.  jelent  meg :  Ibolyák;  ezt 
követték :  Névjegyek  Janka  asztalára  (elbeszélés 
1880) ;  Az  igazság  útján  (regény,  1880) ;  Hamis 
gyémántok  (elbeszélések,  1886.,  megjelent  neme- 


Hevesi 


43     —    Heves-szolnok-jászvidékI  szab.  társ. 


tül  is  Palsche  Diamanten  címmel)  ;>1  harmadik 
(vígjáték,  Hetényi  Bélával,  1886) ;  ösz  és  tavasz 
(vígjáték,  Hetényi  Bélával,  1886);  Aprótm-té- 
netek  (elbeszélések,  1887) ;  Víg  eU)eszélések  (1887) ; 
Nászfdon  (elbeszélések,  189Ó) ;  Az  ár  ellen  (reg., 
1892) ;  A  gordhisi  csomó  (elbeszélések,  1894) ;  A 
négy  évszak  (színmű,  Hetényi  Bélával,  Nemzeti 
Színház,  1897);  Hajnali  harangszó  (uépsz. 
Karezag  Vilmossal,  Népszínház) ;  Firos  naran- 
csok (elbeszélések,  1900) ;  Márkus-téri  galambok 
(1903) ;  A  mama  (vigj.,  Nemzeti  Színház,  1904) ; 
Azúr  történetek  (1906) ;  Az  apai  rög  és  egyéb  el- 
beszélések (1906) ;  LiliomhuJfás  (színmű) ;  Fehér 
Idkek  (elbeszélések) ;  A  milói  Vénusz  (reg.,  1909). 
1910-ben  Kecskeméten  megülték  harmíncötéves 
írói  jubileumát,  mely  alkalommal  10  kötetben  je- 
lentek meg  válogatott  munkái.Blbeszélóseit  gyak- 
ran fordítják  idegen  nyelvekre. 

4.  H.  Lajos,  magyar  és  német  író  (álneve :  Onkel 
T&m),  szül.  Hevesen  1843  dec.  20.,  megh.  Bécsben 
1910  febr.  27.  A  bécsi  egyetemen  íllológiai  és 
■orvostudományi  előadásokat  hallgatott,  majd  1866. 
Pesten  a  hírlapírói  pályára  lépett,  mint  a  Pester 
Lloyd  munkatársa  s  részt  vett  a  Borsszem  Jankó 
megalapításában.  1885.  Bécsbe  költözött,  a  Frem- 
donblatt  szerkesztője  lett  s  részt  vett  az  Osztrák- 
magyar monarchia  szerkesztésében  is.  A  Kisfa- 
ludy-Társaság  1909.  megválasztotta  lev.  tagjá- 
nak ;  a  következő  évben  betegsége  miatt  öugjil- 
kos  lett.  Magyarul  csak  három  művet  írt :  Buda- 
2)est  és  környéke  (^873) ;  Karcképek  az  ország  vá- 
rosából (1876);  E!ö  muzefum  (1901).  Németül  írt 
munkái  közül  legnagyobb  hatást  tett  a  Jelky  An- 
drás c.  robinzouádja  (1873),  mely  magyarra  lefor- 
dítva több  Ízben  megjelent  s  az  ifjúságnak  kedvelt 
olvasmánya  ma  is  (le  van  fordítva  finnre  is).  Mint 
novellista  főként  humorával  és  ílnom  iróniájával 
tűnt  ki.  Pontosabb  gyűjteményei :  Sie  sollon  ihu 
nicht  habon  (1871) ;  Auf  dor  Schneide  (1884) ;  Re- 
genbogen  (1892);  Die  Althofleute  (reg.  1897);  Das 
bimte  Buch  (18^8) ;  Der  zerbrochene  Franz  (1900); 
Die  fünfte  Dimension  (1906) ;  Der  Zug  um  den 
Mund  (1907).  Nagy  tetszést  arattak  humoros  úti- 
rajzai :  Almanaccando  (olasz  képek,  1888) ;  Ein 
engliseher  September  (1891) ;  GlückUche  Reisen 
(1894) ;  Ewige  Stadt,  ewiges  Land  (1903) ;  Sonne 
Homers  (görögországi  és  szicíliai  képek,  1904). 
Kritikai  és  mütörténeti  dolgozatai :  Zerlíno  Gabii- 
lon (1894) ;  Wiener  Todtentanz  (1899) ;  Österrei- 
chische  Kunst  im  XIX.  Jahrhundert  (1903);  Acht 
Jahre  Secession  (1906).  Németre  fordította  Bér- 
ezik Árpád  vígjátékát :  Nézd  meg  az  anyját,  vedd 
el  a  lányát. 

5.  H.  Ödön,  a  Pesti  hazai  első  takarékpénztár- 
egyesíllet  ügyvezető  igazgatója,  szül.  Heve- 
sen 1855.,  megh.  Budapesten  1908  jan.  20.  Bank- 
szolgálatba lépett  s  midőn  1878.  az  osztrák  nem- 
zeti bank  osztrák-magyar  bankká  alakult,  ennél 
vállalt  magasabb  állást.  1890-ben  a  bank  buda- 
pesti föintézetének  lett  főnöke,  1892.  pedig  a  Pesti 
hazai  első  takarékpénztár-egyesület  élére  került. 
Számos  cikket  írt  szaklapokba,  a  Pester  Lloyd- 
nak  pedig  hosszabb  ideig  állandó  munkatársa  volt. 
Néhány  értekezése  önállóan  is  megjelent. 

6.  H.  Sándor,  író,  szül.  Nagykanizsán  1873 
máj.  8.  A  budapesti  egyetemen  jogot  és  filüzóttát 


hallgatott,  közbon  hirlapíróskodott,  a  doktori  di- 
ploma megszerzése  után  pedig  tanári  pályán  mű- 
ködött. 1902-ben  a  Nemzeti  Színházhoz,  1907. 
a  Nópszinház-Vigoperához,  1908.  újból  a  Nem- 
zeti Színházhoz  szerződött  rendezőnek,  1912.  pe- 
dig a  Magyar  kir.  Operaház  főrendezője  lett.  H. 
a  modern  színpadi  rendezés  egyik  legkiválóbb 
gyakorlati  és  h'odalmi  képviselője.  Dramaturgiai 
munkái :  Dráma  és  színpad  (1896) ;  Katona  Bánk 
bánja  s  Shakespeare  Antonius  ós  Kleopatrá-jának 
új  színpadi  átdolgozása  a  lipcsei  Reclam-vállalat- 
ban ;  Az  előadás  művészete  (1909) ;  A  színjátszás 
művészete  (1909,  e  két  utóbbi  mű  a  Tudományos 
Zsebkönyvtár  c.  vállalatban),  ezeken  kívül  számos 
tanulmány  és  kritika  különböző  lapokban  és  folyó- 
iratokban. Fordításai :  Moliére :  Fösvény,  Dandin 
György,  Kényeskedők,  Úrhatnám  polgár,  Scapin 
furfangjai  és  Kénytelen  házasság ;  Shakespeare  : 
Antonius  ós  Kleopátra ;  Goldoni :  A  fogadósné ; 
Schiller :  A  haramiák ;  Hauptmanu  Gerhart :  Bernd 
Róza  ;  Heyormans :  Ghetto ;  A  remény ;  Bemard 
Shaw :  Brassbound  kapitány  megtérése,  Orvosok, 
Nem  lehessen  tudni,  A  végzet  embere,  Blanco 
Posnet  elárultatása,  Pygmalíon.  Ezeken  kívül :  A 
trubadúr,  Szöktetés  a  szerályból,  Oberon,  Bori^ 
Godunov  és  A  tékozló  fiúc.  operaszövegek,  továbbá 
Marcel  Prévost :  A  titkos  kert  (1898) ;  Dickens : 
Mikor  a  tücsök  megszólal  (1905)  és  Pickwick- 
klub  (1906)  c.  regényei  s  több  novella.  Mint  szín- 
padi szerző  is  fellépett  A2)ja  fia  c.  vígjátékával 
(Magyar  Színház  1911).  A  következő  évben  a  Nem- 
zeti Színház  adta  elő  A  szent  szűz  rózsája  c.  drá- 
máját és  az  Operaház  Ámor  játékai  c.  balletjét. 
Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

7.  H.  Simon,  rabbi  és  a  homilótika  tanára  az 
orsz,  rabbiképzö  intézetben,  szül.  Aszódon  1868 
márc.  22.  Iskoláit  a  budapesti  orsz.  rabbiképző- 
intézetben és  a  budapesti  egyetemen  végezte. 
1894-ben  a  kassai  kongresszusi  hitközség  ma- 
gyar hitszónokának  hívta  meg.  1897-ben  lugosi 
rabbi  lett ;  1905  óta  budapesti  rabbi.  Alapítója  az 
Orsz.  magyar  izr.  közművelődési  egyesületnek 
(OMIKE)  és  a  zsidó  patronázs-egyesületnek.  A  zsidó 
felekezeti  publicisztikában  nagy  tevékenységet 
fejt  ki  bibliai  tárg^yú  mütörténeti  és  vallásfllozóílai 
értekezéseivel.  Önálló  munkái:  Versek  és  el- 
beszélő  költemények  (2  köt,  I^ugos  1902);  Jób 
könyvének  fordítása  és  elmélete  (u.  o.  1904); 
Üdv  és  igazság  könyörgései  (u.  o.  1908). 

Hevesiné  Sikor  Margit,  Írónő,  szül.  Győrött 
1861  márc.  22.  Toldy  Ferenc  unokája,  Hevesi  J. 
tanár  neje.  Nulla  és  Kihil  álnevek  alatt  tárcákat 
és  elbeszélésekot  ír  a  lapokba.  Kötetei:  Apró- 
cseprő  históriák  (1884) ;  Az  élet  (1891). 

Heves-szolnok-j  ászvidéki  Tisza-  és  belviz- 
szabályozási  társulat.  A  Tisza  jobbpartján  Po 
roszló  és  Szolnok  között  terül  el ,  ezenkívül  tölté- 
sei vannak  a  Zagyva  alsó  részén  és  a  Tárna  mel- 
lett is, összesen  1135 km. hosszban.  1852.  kezdett 
megalakulni,  de  a  kezdet  nehézségeivel  küzdő 
társulatot  úgy  az  1853.  évi  igen  magas,  mmt  az 
1855.  évi,  minden  addiginál  nagyobb  árvíz  teljesen 
elborította.  B  kettős  szerencsétlenségnek  azonban 
az  a  haszna  volt  a  társulat  szempontjából,  hogy 
a  töltéseknek  szükséges  volta  minden  kétséget  ki- 
zárólag beigazoltatván,  ezek  felépítése  gj'orsaa 


Heves  talaj 


—     44     _ 


Hexachord 


haladt  előre.  Ártere  168,492  kat.  hold.  Alakulásá- 
tól kezdve  10.472,335  K-t  fektetett  be.  Igen  szé- 
pen végrehajtott  belvízszabályozással  bír.  Csa- 
tornahálózata összesen  495  Ion.  hosszú.  3  szi- 
vattyútelepe van:  a  milléri  (5000  1.  másodper- 
cenkénti emelöképességgel),  a  dobaparti  (500  1.) 
és  a  sajfoki  (.3830  1.  emelöképességgel).  Belvíz- 
zsilipéinek  és  átereszeinek  száma  40,  a  hidaké  320. 

Heves  talaj,  1.  Talaj. 

Hevesugra  (azelőtt:  Ugra),  kisk.  Heves  vm. 
gyöngyösi  j.-ban,  (i9io)  571  magyar  lak. ,'  u.  p. 
Ludas,  u.  t.  Detk. 

Hevesvezekény  (azelőtt :  Vezekény),  kisk.  He- 
ves vm.  hevesi  j.-ban,  (loio)  817  magyar  lak., 
vasúti  megállóhely;  u.  p.  és  u.  t.  Tarnaszent- 
iniklós. 

Hevesy  György,  kémikus,  szül.  Budapesten 
1885  aug.  1.  A  freiburgi  egyetemen  1908.  bölcsó- 
szetdoktorrá  avatták.  1909-ben  a  zürichi  műegye- 
temen tanársegéd,  1911.  a  manchesteri  egyetem 
felloiv-jsí,  1913-ban  a  budapesti  egyetemen  az  ál- 
talános kémia  magántanára  lett.  Főbb  munkái :  Az 
olvasztott  sók  kémiájáról  (1910,  1911) ;  Radio- 
kémia és  elektrokémia  (1912,  191.3). 

Hévforrás  a.  m.  meleg  forrás,  1.  Forrás. 

Hevítek,  1.  Hivvitek. 

Hevítő  mikroszkóp,  1.  Mikroszkóp. 

Hévíz,  Hévizszentandráshoz  tartozó /iíráó',  Zala 
vm.  keszthelyi  j  .-ban,  Keszthelyhez  közel,  posta-  és 
táviróhivatallal  és  telefonállomással.  A  fürdő  109 
m.-nyire  fekszik  a  tenger  felett  s  központj  a  a  3"5  ha. 
területű  s  33"  C.  hőmérsékletű  pompás  tó,  melynek 
fenekét  vastag  iszap  fedi ;  a  rádiumtartalmú,  kénes 
iszapot  izületi  ós  izomreuma,  görvélyes  csontbán- 
talmak,  köszvény,  ischias,  csontszu,  hüdések  s  bőr- 
bajok ellen  kitűnő  sikerrel  alkalmazzák  s  H.  a  leg- 
jelentékenyebb iszapfürdők  közé  tartozik.  Felvirá- 
goztatására eddig  sokkal  kevesebb  törtónt,  mint 
amennyit  e  rendkívüli  gyógyhatású  fűi'dö  érde- 
melne. A  fűi'dőben  mmtegy  150  vendégszoba  van ; 
tulajdonosa  Festetics  Tasziló  herceg.  V.  ö.  Singer 
B.,  A  keszthely-hévvizi  fürdő  (Nagykanizsa,  1874) 
és  a  Balaton  tud.  tanúim,  eredményei  (Budapest. 
M.  Földr.  Társ.).  —  L.  még  az  összetételek  alatt 
(Maroshéviz,  Ólthéviz). 

Hévízgyörk,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
gödöllői  j.-ban,  (1910)  2024  magyar  lak.,  vasúti 
megállóhely,  postaügynökség ;  u.  t.  Aszód. 

Hévízkáránd  (azelőtt :  Topliczakáránd),  kisk. 
Bihar  vm.  béli  j.-ban,  (1910)  826  oláh  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Bél. 

Hévízmagyarád  (azelőtt:  Magyarád),  kisk. 
Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban,  (1910)  319  magyar  és 
tót  lak. ;  u.  p.  Szántó,  u.  t.  Ipolyszakállos. 

Hévízszentandrás  (azelőtt :  Szent- András), 
kisk.  Zala  vm.  keszthelyi  j.-ban,  (1910)  303  ma- 
gyar lak.,  posta,  táviró,  távbeszélő.  Héviz  fürdő 
közvetlen  közelében,  vendéglökkel  ós  lakásokkal 
a  fürdőközönség  számái'a. 

Hévmérö,  1.  Hőmérő. 

Hév-Szamos,  a  Kis-Szamos  egyik  forrásvize, 
1.  Szamos. 

Hevülés.  Hirtelen  támadó  s  gyorsan  elmúló 
forróságérzés.  Rendesen  az  arc  kipirulása  kíséri. 
Leginkább  ideges,  vérmes  embereken  és  a  hószám 
végleges  elmaradása  idején  szokott  miitatkozni. 


Lényegét  a  vérkeringésnek  az  órmozgató  ide- 
gektől függő  múló  zavara  képezi. 

Héwíz,  a  meleg  források  v.  patakok  régi  nev& 
és  tájneve,  azonos  a  Héviz  névvel. 

Hévvízek,  1.  Ásványvizek. 

Hewitson  (ejtsd:  jiivitszn),  WiUiam,angolt6rmé- 
szettudós,  szül.  Newcastleban  1806  jan.  9.,  megh. 
1878  máj.  28.  Eleinte  földmérő  volt,  de  később  tel- 
jesen a  természettudományok  müvelésének  élt  s 
főkép  a  pillangók  természetrajza  körül  szerzett 
érdemeket.  Művei :  British  zoology  (1831,  új  kiad. 
Illustrations  of  the  eggs  of  British  birds,  2  köt., 
1846 ;  2.  kiad.  1853) ;  Exotio  butterflies  (2  köt.,. 
1852—60) ;  lUustrations  of  diurnal  lepidoptera  (4 
rész,  1868-69). 

Hewitt-lámpa,  feltalálójáról  elnevezett  elek- 
tromoslámpa, melyben  higanygőz  világít.  Alak- 
jára nézve  hengeres  üvegcső,  melynek  felső  vége 
gömbbé  szélesedik.  A  csőbe  két  vaselektród  van 
forrasztva,  melyek  egyikét  a  cső  végébe  helyezett 
higany  teljesen  körülveszi,  úgy,  hogy  itt  a  higany 
az  elektród.  A  csőből  a  levegőt  gondosan  kiszi- 
vattyúzzák és  némi  előkészítés  után  elektromos 
szelepcsővó  alakítják,  vagyis  olyan  csővé,  mely 
az  elektromos  áramot  csak  egy  irányban,  a  vas- 
tól a  higany  felé  engedi  át,  amelyben  a  higany  a 
negatív  sark  v.  katód.  A  ritkított  levegő  nagy  ellen- 
állást fejt  ki  az  árammal  szemben  és  több  ezer,  sőt 
tízezer  voltnyi  feszültség  szükséges,  hogy  az  áram 
a  nagy  ellenállást  legyőzze,  mely  főleg  a  katód 
közelében  érvényesül.  Ezt  azzal  sikerűit  majdnem 
teljesen  megszűntetni,  hogy  rövid  ideig  tartó, 
nagyfeszültségű  áramlökést  hajtottak  át  a  higany- 
elektródos  csövön.  Ilyen  kezelés  után  a  cső  már 
mint  lámpa  használható,  mert  110  voltnyi  feszült- 
ség mellett  3'5  ampére-nyi  áram  elég.  A  cső  fény- 
hatásfoka a  legnagyobb,  ha  a  ritkított  levegő  2 
mm.-nyi  higanynyomásnak  felel  meg.  A  higany- 
gőzök hőmérsóke  145"  C,  tehát  olyan,  amelynél 
még  semmi  anyag  sem  sugároz  ki  fényt.  A  lámpa 
tehát  öhidog-fényt  ad»,  amely  egyenletes,  de  zöldes 
színe  miatt  kellemetlen.  Ezen  a  bajon  is  segítet- 
tek, amennyiben  a  higanyt  lithiummal  vagy  nát- 
riummal keverik,  melyek  a  hiányzó  vörös  vagy 
sárga  sugarakat  bocsátják  ki.  A  lámpa  zöldes  fé- 
nyét azzal  is  meg  lehet  szüntetni,  hogy  azt  roda- 
minnal  itatott  unom  hálóval  borítják  be;  ez  a 
fluoreszkáló  anyag  a  zöld  sugarakat  vörösekké 
alakítja. 

Hex  és  hexa  (gör.)  a.  m.  hat ;  összetételekben 
gyakori. 

Hexaccratina  (állat),  1.  Háromtengelyes  szi- 
vacsok. 

Hexacliord,  hat  fokú  skála.  Ebben  két  egész 
hangra  egy  félhangnak  és  erre  ismét  két  egész 
hangnak  kellett  következnie.  Pl.cdefg  a.  Arezzoi 
Guido  és  a  szolmizáció  (1.  0.)  rendszeresítette 
ezeket  a  skálákat,  kezdve  a  XI.  sz.-tól.  Az  elmélet 
jóformán  a  XVIII.  sz.-ig  állt  fenn.  A  hat  fok  neve 
volt:  ut  (vagy  do),  re,  mi,  fa.  sol,  la.  Ezek  a  ne- 
vek a  XVI.  sz.  vége  előtt  nem  fűződtek  fix  han- 
gokhoz ;  szabály  volt,  hogy  a  mi — fa  szótagokat 
mindig  félhangra  énekeljék,  akár  e — f,  akár  h — c, 
akár  más  volt  a  félhang.  Ehhez  illeszkedve  éne- 
kelték a  többi  szótagot  is  más-más  hangokra.  Pl. 
az  wí-ot, egyszer  c-re,  máskor  g-ie  stb.  A  cél  az 


I 


1-iexacoralIla 


45 


Hexameter 


Volt,  hogy  a  mi — fa  szótagok  mindenkor  asszo- 
ciálják a  tanulóban  a  félhang  képzetét. 

Ilexacorallia  (Hexadinia,  áiiat),  a  Vii'ág- 
éllatok  (Anthozoa),  v.  Korallok  (GoralUa)  egyik 
rendje.  Az  ide  tartozó  fajok  egyénein  a  tapogató- 
karok, továbbá  a  gj'omorsugarak  száma  6,  vagy 
«nnok  a  sokszorosa.  Ezen  bélyegek  alapján  köuy- 
nyen  meg  lehet  őket  különböztetni  a  nyolcas  ko- 
ralloktól  (Odocorallia).  A  tapogató-  vagy  fogó- 
karok üres  tömlők,  toUszerüeu  elrendezett  oldal- 
hajtások nélkül.  A  fajok  v.  egyenkint,  v.  tele- 
pekben élnek.  Sok  egyedül  ólöfaj  teste  élethosszig- 
lan puha  és  húsos  marad,  mások  idegen  testeket 
vesznek  fel  testük  falába  és  ily  úton  alvázat  alkot- 
nak, mások  ismét  szarutengelyt  alkotnak,  de  a 
legtöbben  mégis  mészből  álló  vázat  választanak 
ki,  mely  talplemezböl,  fali  lemezből  és  elmeszese- 
dett gyomorsugarakból  (septa)  áll.  Ez  utóbbi 
H.-knak  nagy  szerepük  van  a  korallszigetek  (1.  o.) 
képződésénél.  Három  alrendet  különböztetnek 
meg:  1.  Tengeri  rózsák  (Híiskorallok)  v.  Adinia- 
Wa(l.  Áktiniák) ;  2.  Szarukoraüok  v.  Antipatkia- 
ria ;  3.  RőkoraUok  v.  Madreporaria.  L.  még 
Virágállatok. 

Hesactinellidae  (állat),  1.  Hatsugaras  szi- 
vacsok. 

Hexactinía  (áiiat),  régebbi  neve  a  Hexaco- 
rallia  (1.  o.)  nevű  koralloknak. 

Hexadactylia  a.  m.  hatujjúság. 

Hexadecilalkohol,  1.  Getüalkohol. 

Hexadecilsav,  1.  Palmitinsav. 

Hexadikus  (gör.),  az  a  számrendszer,  melynek 
alapszáma  =  6. 

Hexaéder  (gör.)  a.  m.  kocka,  szabályos  rend- 
szerbeli kristályalak,  mely  számos  ásványnak, 
nevezetesen  a  kősónak,  a  fluoritnak,  a  galenitnek, 
a  piritnek  stb.  közönséges  kristályalakja.  Hat 
négyzetlapja,  8  háromlapu  csúcsa,  12  éle  van.  Jele 
oo  0  00  Naumann  és  (180)  Miller  szerint. 

Hexaemeron  (gör.)  a.  m.  hatnapi  munka,  kü- 
lönösen a  teremtés  története. 

Hexagon  (gör.)  a.  m.  hatszög. 

Hexagonális  kristályrendszer,  a.  m.  hatszö- 
ges kristályrendszer  (1.  o.). 

Hexagonális  piramis,  olyan  kúpalakú  kris- 
tályforma, amelynek  alapja  szabályos  hatszög. 
Dihexaédemek  is  hívják. 

Hexagonális  számok,  1.  Idomszámok. 

Hexagonit  (ásv.),  rózsaszínű  mangántartalmú 
tremolit,  amelyet  eleinte  a  hexagonális  rend- 
szerbe tartozónak  tartottak.  Lelőhelye  New  York 
államban  Edwards. 

Hexagramm,  1.  Hatszög. 

Hexagynus  (gör.-lat.)  a.  m.  6  termős  vagy  6 
bibeszálas  virágok ;  Hexagynia,a.z  ilyen  növények 
rendje  Linné  rendszerében. 

Hexahidrobenzoésav,  ciklohexánkarbonsav 
CgHij.COOH.  Apró,  színtelen,  a  valeriáasavra 
emlékeztető  szagú,  30"5— 3lo-on  olvadó  ki'istályok. 
232— 2330-on  foiT.  Fajsúlya  1-0344.  Keletkezik, 
ha  benzoesavat  amilalkoholos  oldatban  fémnát- 
riummal hidrogénezünk. 

HexahidrobenzoL  Ez  elnevezés  két  izomer- 
vegyületre is  vonatkozik.  Régebben  H.-nak  nevez- 
ték azt  a  vegyületet,  mely  benzolból,  azt  jódhidro- 
génnel  melegítve,  keletkezik.  E  vegj'íilet,  mint 


a  későbbi  vizsgálatok  kiderítették,  mdilciklopen- 
tán  CjHg.CHj.  Nagyobb  mennyiségben  fordul  olé 
a  kaukázusi  petroleimiban.  Benzim'e  emlékeztet* 
szagú,  72— 72'20-on  forró  folyadék.  A  tulajdon- 
képeni  H.  v.  ciklohexán,  liexametilén  (CHg)^  ke- 
letkezik jódciklohexán  redukciójakor ;  80— Sio-on 
forró  folyadék. 

Hexahidropiridin,  1.  Piperklin. 

Hexahidrotetraoxibenzoésav,  a.  m.  kinasav 

a.  0.). 

Hexakisz-oktaéder  (gör.)  v.  négy venny okos,  a 
kristálytanban  a  szabályos  rendszer  egyik  alakja, 
amelyet  48  háromszög-alakú  lap  határol ;  a  három- 
szögek különoldaluak.  Görög  neve  azt  akarja  ki- 
fejezni, hogy  a  kristályt  az  oktaéderből  úgy  lehet 
levezetni,  ha  az  oktaédernek  mmden  lapjára  egy 
hatlapból  álló  tetőt  helyezünk.  Hívják  még  tetra- 
kontaoktaédemek  is,  ami  görögül  negyvennyolc- 
lapu geometriai  alakot  jelent.  H.-ben  kristályoso- 
dik a  gyémánt,  a  fluorit.  Naumann-féle  jelzése 
mOn,  Miller-féle  jele  (h  k  1). 

Hexakisz-tetraéder,  a  hatszornégy-huszonné- 
gyes,  a  kristálytanban  szabályos  rendszerbeli  24 
laptól  határolt  alak ;  a  lapok  egyenlőtlen-oldalú 
háromszögek ;  neve  azt  akarja  kifejezni,  hogy  le 
lehet  vezetni  a  tetraéderből,  ha  ennek  minden 
lapjára  egy  hat  lapból  álló  tetőt  helyezünk.  Miller- 
féle jelzése  +(hkO).  A  hexakiszoktaédernek  feles 
alakja ;  főkép  a  fakóércen  fordul  elő. 

Hexaklórbenzol,  perklórbenzol,  CgClg.Hosszú, 
vókony,227"-on  olvadó  monoklin  prizmák.  .326''-on 
forr.  Alkoholban,  éterben  nem,  forró  benzolban 
jól  oldódik.  Keletkezik  benzolból,  klór  hatására 
antimonklorid  jelenlétében. 

Hexameron  (gör.),  novellagyüjtemények  címe, 
melyeket  6  nap  alatt  beszélnek  el,  a  dekameron 
analógiájára. 

Hexameter  (gör.)  a.m.hatméretü,  metrikai  mű- 
nyelven :  H.  dadylicus  cataledicus  in  syUabam ; 
heroikus  vers,  hősi  hatos ;  a  görög  költészet  egyik 
legfőbb,  sőt  a  világirodalom  legnevezetesebb  vers- 
formája. A  daktilusi  ritmusfaj  alakjai  közé  tarto- 
zik, tehát  párosrészű  (Vi-edes)  ereszkedő  ütemek- 
ből áll ;  egyes  ütemei  vagy  háromszótaguak :  egy 
hosszú  (arzis)  és  két  rövid  (tézis),  v.  kétszótaguak, 
mindakottő  hosszú  (az  első  arzis,  a  második  tézis). 
Az  előbbi  ütemformát  nevezik  szorosabb  értelem- 
ben daktilusnak,  az  utóbbit  spondeusnak,  ami  itt 
a.  m.  összevont  daktilus.  A  daktilusi  ütem  gyor- 
sabb, aprózottabb,  a  spondeus  lassúbb.  A  H.  hat 
ilyen  ütemből  áll,  innen  a  neve.  Ezek  közül  az 
utolsó  spondeus,  hogy  a  hosszú,  rohamos  sor  esé- 
sének megállapodást  adjon ;  az  ötödik  ütem  el- 
lenben majd  mindig  aprózva  van  (daktilus),  azért, 
hogy  a  sor  főjellemét,  a  rohanó  esést  a  vég  előtt 
még  egyszer  éreztesse.  A  négy  első  ütem  azonban 
szabadon  lehet  daktilus  v.  spondeus.  A  sor  képe 
e  szerint  a  következő : 


A  négy  első  ütem  váltakozhatása  miatt  a  H.- 
nek  rendesen  15-féle  alakja  lehetséges.  Ez  nem- 
csak a  költőnek  van  könnyebbségére,  hanem 
változatosságot  is  okoz,  amire  hosszabb  köl- 
teményekben szükség  van.  A  költő  gyorsíthatja 
vagj"  lassíthatja  a  H.  ritmusát  a  tartalom  jel- 


Hexameter 


-     46 


Hexandrus 


lerae  szerint,  melyet  aztán  a  H.  szinez  és  ki- 
emel. A  sok  daktilus  gördiiletessé,  a  sok  spondeus 
vontatottá,  súlyossá  teszi  a  H.-t.  A  lehető  leg- 
gyorsabb alak  tehát,  5  daktilussal,  ilyen : 

Szép  szeme  |  det  szeme  |  in  szere  |  lembe  me  |  rülvo 

mu  I  láttad .  ( Vörösm.) 

a  leglassúbb  pedig : 


Szömyeb|bül  en|nél  Is  |  tennék  [mennykővel  nem 
csap.  (Vörösm.) 

A  költő  a  H.-ek  vegyítésében  nagy  művészetet 
fejthet  ki,  amiben  nálmik  Vörösmarty  áll  elül.  A 
görög  H.-ek  sokkal  daktilusosabbak,  mert  e  nyelv- 
ben aránylag  sok  a  rövid  szótag,  a  4í  első  ütem- 
ben jelentékeny  többségben  vannak  a  daktilusok ; 
már  a  latinban  meg  a  magyarban  nem  telik  annyi 
rövid  szótag  s  azért  a  H.-ek  átlag  lassúbbak,  a  4 
első  ütemben  némi  kisebbségben  vannak  a  dakti- 
lusok (9  daktilus  esik  11  spondeusra).  Olykor 
mégis  lassú  az  5.  ütem,  Homerosnál  elég  sűrűn 
(minden  18-ik  sor),  de  akkor  az  előző  4.  ütem  ok- 
vetetlen  daktilus.  A  latm  költőknél  és  a  modem 
irodalmakban  az  ilyen  spondaikus  H.  ritka,  a  költő 
különösség  kedvéért  használja  olykor,  pl.  Arany  a 
komikum  kedvéért : 

És  az  üres  téren  kopaszon  mára  |  dott  egy  |  hordó. 

A  H.  a  harmadik  ütem  közepén  két  részre  osz- 
lik, e  láb  tézise  új  szóval  kezdődik  (s  a  ritmus 
innen  számítva,  emelkedő).  Úgy  látszik,  ez  omian 
van,  hogy  a  H.  eredetileg  két  kisebb  sorból  forrt 
össze,  melyek  közül  az  első  ugyanaz,  arai  a  penta- 
raeternek  is  az  első  felét  alkotja,  a  második  rend 
pedig  ennek  a  teljesebb  alakja,  ütemelőzővel  és 
pauzátlan  végütemmel.  Az  egybeolvadásnál  az 
első  rend  végpauzájába  beleillett  a  második  rend 
ütemelőzője.  Az  összeforrás  e  helyét  jelzi  tehát  az 
ú.  n.  sormetszet  (caesura).  Ezt  az  ú.  n.  penthémime- 
rés  (a.  m.  ötödik  félütem  utáni)  metszetet  ritkán 
hanyagolják  el  a  költök,  de  ha  igen,  akkor  a  ne- 
gyedik, illetőleg  a  második  ütem  arzisa  iitán  kell 
lenni  metszetnek  (hephthémimerés,  illetőleg  ti'i- 
thémimerés) ;  lehet  azonban  a  harmadik  láb  tezi- 
.sének  két  rövid  szótagja  közt  is  (a  harmadik  tro- 
chaeus  után).  A  görög,  római  és  magyar  H.  szép- 
ségéhez hozzátartozik  az  ú.  n.  lábmetszet  is,  azaz, 
hogy  az  ütem  ne  a  szóval  együtt  végződjék,  ha- 
nem mintegy  átvágja,  tehát  a  szavak  átnyúljanak 
egyik  ütemből  a  másikba  s  összefűzzék  a  taktu- 
sokat. Bz  hozzátartozik  a  H.  folyamatosságához. 
A  német  H.  e  tekintetben  elüt  a  többitől,  mert  ott 
a  tőszótag  szolgálván  a  vers  arzisául,  majd  minden 
taktus  új  szóval  kezdődik. 

Eredete  a  régiség  homályában  vész  el.  A  görög 
költés  legősibb  termékei  már  H.-esek.  Az  ióniai 
törzs  géniusza  hozta  léti"e,  mely  az  eposzt  is  ki- 
fejlesztette s  a  H.  mint  az  eposz  tipikus  versalakja 
jelent  meg  (Ilias,  Odysseia).  A  görögöknél  mint- 
egy ezer  éven  át,  a  Kr.  utáni  első  századokig, 
virágzott.  A  rómaiaknál  Ennius  honosította  meg 
Kr.  e.  180  körül  Annales  című  eposzában  s  a 
római  irodalom  aranykorában  uralkodó  versforma 
lett ;  legkitűnőbb  mesterei :  Ovidius,  Vergilius  és 
(szatírákban)  Horatius.  De  a  H,  Rómában  min- 
dig csak  műköltési  forma  maradt.  A  középkor 


latin  verselésében  is  fenmaradt  a  használata,  de 
itt  egy  modern  elem,  a  rím  tolakodott  beléje ;  t.  i. 
a  H.  cezúráját  és  végét  összerímeltették  (leoni- 
nus  versek).  A  renaissance  alkalmával  az  új  latin 
költés  ismét  felkarolta  a  H.-t,  majd  a  modem  iro- 
dalmak igyekeztek  meghonosítani,  ami  a  legtöbb- 
nek nem  sikerűit  (olasznak,  franciának,  angolnak 
stb.).  Legnagyobb  kitartással  a  német  és  a  magyar 
költészet  küzdött  a  H.  meghódításáért.  A  németek- 
nél ez  prozódiai  nehézségek  miatt  csak  igen  sok  baj- 
jal és  sokára  sikerült,  tulajdonkép  Klopstock  Mes- 
siása nyitja  meg  az  igazi  H.-es  költői  müvek 
sorát  (1748).  Voss  képezte  ki  szebbé.  Goethe  Her- 
mann  u.  Dorotheá-ja  a  német  H.-es  epilía  legbecse- 
sebb terméke.  Schlegel  August  Wilhelm  és  Platen 
írták  legtisztábban.  Nálunk  pár  évtizeddel  koráb- 
ban felmerült  a  H.  irodalmi  meghonosításának 
eszméje,  mint  a  németeknél  (Sylvester  János 
1541)  s  mindjárt  első  H.-eink  teljesen  jól  gördül- 
tek. Innentől  kezdve  két  századon  át  mindig  akadt 
egy-két  H.  egy-egy  tudósnál,  de  költőink  csak  a 
XVIII.  sz.  másodilí  felében  tettek  lépéseket,  hogy 
e  formát  csakugyan  betelepítsék  (Baróti,  Rájnis,. 
Révai  1777—1781).  E  kezdemény  kitűnően  sike- 
rült s  Virág,  Berzsenyi,  Kazinczy  szépen  kiképez- 
ték a  H.-t.  Igazi  virágzása  azonban  csak  a  XIX.  sz. 
20-as  éveiben,  a  magyar  H.-es  epika  korában  kö- 
vetkezett be,  Horvát  Endre,  Czuczor,  Vörösmarty, 
Debreczeni  Márton  műveiben.  Legnagyobb  művé- 
sze Vörösmarty  volt,  ki  e  formába  rendkívüli  va- 
rázst tudott  lehelni.  Legutolsó  jelentékeny  mű  H.- 
ben  Arany  Elveszett  alkotmány-a  volt  1845.,  mely- 
ben a  H.-es  stíl  magamagát  parodizálta  ki.  A 
klasszicizmusnak  ez  utolsó  emléke,  a  H.  is  eltűnt  a 
népköltési  formák  fölkarolása  alkalmával.  Azóta 
a  H.-t  gyéren  használják,  leginkább  distichonok- 
ban ;  a  H.  igazán  népszerű  nem  tiidott  lenni  ná- 
lunk. Ugyanez  az  eset  a  németeknél  is.  Műfordí- 
tásokban azonban  ma  is  teljes  joggal  használható. 

Hexametilén,  1.  Giklohexán. 

Hexametiléntetramin  a.  m.  urotropin  (1.  o.). 

Hexametiléntetraminbrómetilát  a.  m.  bro- 
malin  (1.  o.). 

Hexamitum  v.  Xamitum  (gör.),  a  középkor- 
ban hatrétü  cérnából  szőtt  selyemkelme.  E  szó- 
ból keletkezett  a  másértelmü  Sammet  (bársony) 
német  szó. 

Hexán,  CgHj^  képletü  telített  alifás  szénhidro- 
gének neve.  Öt  izomer  alalga  lehetséges  és  is- 
meretes, ú.  m. : 

fp. 

CHjíCHjljCH,  norm.  hexán 69o 

CHjíCHXCjHs)^  metildietilmetáii    58° 

CHjlCHjjjCHlCHjjj  dimelilpropilmetán.-  ...  ...      620 

(CH3)2CH.CHl(CHl3)j  diizopropil...  _ 6*> 

C2H5.C(CH3)3  trimetUetilmetán _.   49-6» 

Legjobban  tanulmányozott  a  normál  H.,  mely 
a  petróleumból  desztilláció  útján  előállított  petro- 
leum-éter  és  benzin  elegykomponense.  Igen  moz- 
gékony, 0*663  fajsúlyú  folyadék,  — 93'5o-on  meg- 
fagy. 

Hexanclius  (áiiat),  a  Fésüsfogú  cápák  (1.  Cápa) 
családjába  tartozó  cápanem,  melynek  hat,  be- 
ftiződésszerű  kopoltyúnyüása  van. 

Hexándisav  a.  m.  adipinsav  (1.  o.). 

Hexandrus  (gör.-lat.)  a.  m.  6  porzós,  olyan 
virágok,  melyekben  6  egyenlő    hosszú   szabad 


I 


Hexanitrocellulóz 


47     ~ 


Heyder» 


porzó  van.  —  Hexandrki,  az  ilyeu  növények  osz- 
tálya Linné  rendszerében. 
Hexanitrocellulóz,  1.  Lögijapot 
Hexaoxihexahidrobenzol  vagy  Aexaoa;^aWo- 
hexán  a.  m.  Inozit  (1.  c). 

Hexapla  (gör.  a.  m.  hatszoros),  címe  az  Ori- 
genes  által  kiadott  hatszövegű  (ó-szövegű)  szent- 
írásnak. Első  a  héber  szöveg  héber  betűkkel,  má- 
sodik a  héber  szöveg  görög  betűkkel,  .3—6.  négy 
ktUönícle  görög  fordítás,  A  fenmaradt  töredéke- 
ket kiadták  Field  (1875),  Mercati  (1896)  stb. 

Hcxapoda  (gör.)  a.  m.  hatlábuak.  L.  Eo- 
varok. 

Hexapolis  (gör.  a.  m.  hat  város  szövetsége),  a 
kisázsiai  Dorisnak  és  Rhodus  szigetének  három- 
három városából  alakult  szövetsége  volt.  V.  ö. 
Boris,  2. 
Hexasztichon  (gör.)  a.  m.  hatsoros  költemény. 
Hexasztilosz  (gör.),  épület,  melynek  homlokza- 
tán hat  oszlop  van. 

Hexateuch  (gör.)  a.  m.  hat  részből  álló.  H.-nak 
nevezi  az  újabb  kritika  Mózes  öt  könyvét  (vagyis 
a  Pentateuchus-t,  1.  o.),  együtt  Józsué  könyvé- 
vel. V.  ö.  Holzinger,  Binleitimg  ín  den  H.  (Frei- 
burg  1893). 

Hexenschuss  (ném.),  1.  Csúz. 
Hexeris  (lat.),  ókori  hatevezös  hajó.  Volta- 
képpen minden  oldalán  hat-hat  sor  evezőt  szerel- 
tek fel.  A  hajóknak  ezt  a  faját,  nehézkes  voltuk 
miatt,  ritkán  használták. 

Hexham  (ejtsd:  hekszem),  város  Northumberland 
angol  countyban,  (i9ii)  8417  lak.,  bőrgyártással, 
kesztyű-,  kalapkészítéssel  és  posztószövéssel ;  egy 
szép  apátsági  templom  romjaival,  amelyet  a  skó- 
tok 1296.  fölégettek.  IV.  Eduárd  yorki  hercegnek 
Montaguo  vezérlete  alatt  álló  csapatai  1463.  itt 
Somerset  és  Anjou  Margit  hadait  megverték. 

Hexil  (heocyl),  CgHjg,  egy-vegyértékíi  telített 
szénhidrogén  gyök. 
Hexilacetát,  1.  Ecetsav  észterei. 
Hexilsavak,  1.  Kápronsavak. 
Hexonbázisok.  Az  arginint,  lizint  és  hiszti- 
dint  régebben,  mikor  még  nem  tudták,  hogy  e  ve- 
ayűletek  aminosavak,  mivel  hat  szénatomot  tar- 
talmaznak, H.-nak  nevezték,  azt  gondolva,  hogy 
a    culo-okkal  (hexozékkal)  vannak    valamilyen 
összefüggésben. 
Hexy],  1.  Hexil. 

Hey,  1.  Jiilius,  német  énekpedagógus,  szül. 
1832  ápr.  29.  Irmelshausenben,  megh.  1909  ápr. 
23.  Münchenbon.  Ő  valósította  meg  a  gyakorlat- 
ban Wagner  Richárdnak  az  énekre  és  az  elő- 
adásra vonatkozó  reformeszméit.  1867-ben  Bülow 
igazgatósága  alatt  a  müncheni  Musikschule  ének- 
tanára  lett,  1906.  Stilbildimgsschulót  nyitott.  Pe- 
dagógiai elveit  Deutscher  Gesangimterricht  c. 
4  kötetes  művében  fejtette  ki  (1886).  Másik  mun- 
kája :  R.  Wagner  als  Vortragskünstler,  1908.  je- 
lent meg. 

2.íf.,  Wilhehn,  német  meseköltő,  szül.  Leinában 
Gotha  mellett  1789  márc.  26.,  megh.  Ichtershau- 
senban,  mint  szuperintendens,  1854  máj.  19.  Álta- 
lánosan ismert  Németországban :  Fabeln  für  Kin- 
der című  müve  (2  gyűjtemény  1833—37),  mely 
száznál  több  kiadást  ért.  Jelentéktelenek  költemé- 
nyei (1816)  és  Jézus  életéből  vett  elbeszélései 


(1838).  Magyarul  megjelent :  Ötven  mese.  Átdolg. 
Györy  Ilona  (Bpest  1892).  V.  ö.  Knmif,  Der  Fa- 
beldichter  W,  H.  und  seine  Bedeutung  für  die 
Schule  (2.  kiad.  Minden  1897). 

Heyck,  Eduárd,  német  történetíró,  szül.  1862^ 
máj.  30.  Doberauban  (Mecklenbm'g).  Történeti, 
filológiai  és  művészettörténeti  tanulmányai  befe- 
jeztével előbb  Freiburgban,  majd  Heidolberg- 
ben  lett  egyetemi  tanár.  Számos  nagy  utazást 
tett  a  Keleten  és  Braziliában.  Főbb  munkái :  Ge- 
nua  und  seine  Maríné  ím  Zeítalter  der  Kreuzzüge 
(Innsbruck  1886);  Gesehichte  der  Herzöge  von 
Zahringen  (Freíburg  í.  Br.  1891) ;  Die  Allgemeín» 
Zeitung  1798—1898  (München  1898);  Die  ge- 
schíchtliche  Berechtigimg  des  deutschen  National- 
bewusstseins  (1898);  Heídelberger  Studentenleben 
am  Anfang  des  XIX.  Jahi"hunderts  (1894) ;  a  tőle 
szerkesztett  Monographien  zur  Weltgeschichte 
(Bielefeld)  e.  vállalatban  Die  Mediceer  (2.  kiad. 
1901) ;  Bismarck  (3.  kiad.  1904) ;  Kaiser  Maxi- 
milián I. ;  Der  Grosso  Kurfürst ;  Friedrích  I.  und 
die  Begründung  des  preussischen  Königtimis ;  Die 
Kreuzzüge  c.  köteteket,  továbbá  a  Künstlermono- 
graphien  c.  vállalatban  Hans  von  Bartels  (Biele- 
feld 1903)  c.  müvet  írta.  Egyéb  munkái :  Frauen- 
schönheit  nach  Wandel  von  Kunst  u.  Geschmack 
(Bielefeld  1902);  Luther  (1909). 

Heyde,  Jan  van  der,  1.  Heyden,  4. 

Heydebrand  und  der  Lasa,  Tassilo  von,  né- 
met diplomata,  kitűnő  sakkozó  és  sakkíró,  szül. 
Berlinben  1818  okt.  17.,  megh.  1899  júl.  27. 
storchmesti  birtokán.  Kiváló  szakmunkái :  a  négy 
kiadást  ért  Handbuch  d.  Schachspiels  (1843),  me- 
lyet  Bilguer-rel  kezdett  meg,  de  egymaga  fejezett 
be ;  továbbá  Leitfaden  für  Schachspielor  (1843.^ 
6  kiadás),  az  R.  Franc  társaságában  szerkesztett 
Die  Schachpartien  und  Endspiele  des  Poitugiesen 
Damíano  (1857).  Legutolsó  jelentősebb  munkája 
volt :  Zur  Gesehichte  u.  Literatur  des  Schachspiels 
(1897). 

Heydemann,  Heinrich,  német  régiségbuvár,. 
szül.  Greifswaldban  1842  aug.  28.,  megh.  Halléban 
1889  okt.  10. 1869.  Berlinben  magán-,  1874.  Hallé- 
ban rendkívüli  tanár  lett  és  az  ottani  régiségmu- 
zeumot jelentékenyen  gyarapította.  Főművei  :  Grie- 
chische  Vasenbílder(Berlinl870);  DieVasensamm- 
lungen  des  Museo  Nazíonale  zu  Neapel  (u.  o.  1872) ; 
Die  antiken  Marmorbildwerke  in  der  sog.  Stoa  des 
Hadrian  (u.  o.  1874) ;  Terrakotten  aus  dem  Museo- 
Nazionale  zu  Neapel  (Berlin  1882) ;  Dionysos'  Ge- 
búrt  und  Kíndheit  (Halló  1885) ;  Pariser  Antiken 
(u.  0.  1887). 

Heyden,  1.  Adolf,  német  építész,  szül.  Krefeld- 
ben  1838.,  megh.  Berlinben  1902  jún.  11.  Számos 
épületet  épített  német  és  francia  renaissance-stil- 
ben  Berlinben  és  Poroszország  keleti  és  nyugati 
részén.  Kyllmann  Walterrel  (1.  o.)  dolgozott 
együtt.  Főbb  műveik :  a  Kaiser  Wilhelm-Gallerie 
Berlinben,  az  Admiralsgartenbad  stb. 

2.  H..,  Áugiist  von,  német  festő,  szül.  Boroszló- 
ban 1827  jún.  13.,  megh.  1897  jún.  1.  Berlinben 
Steffeck,  Parisban  Couture  és  Gleyre  vezetése 
alatt  tanult.  Több  nagy  méretű  történeti  ós  mito- 
lógiai képe  annak  idején  szép  sikert  aratott. 
Említendők :  Luther  és  Frundsberg  György  a 
wormsi  országgyűlésen  (1866.  Nürnberg,  Germa- 


Heydendorff 


—     48 


Hayarmans 


nisches  Museum) ;  Ünnep  reggelén  (1870.  Berlin 
Nationalgalerie) ;  Leukothea  megjelenik  Odys- 
seusnak  (1874) ;  Schionatulander  és  Sigune  (1879) ; 
stb.  Sok  dekoratív  műve  van  berlini  középületek- 
ben. Irodalommal  is  foglalkozott.  Kiadta  a  Bláttor 
für  Kostümkunde-t  (Berlin  1874—94) ;  Die  Trach- 
ten  der  Kulturvölker  Em-opas  c.  müve  (Leipzig 
1889)  ma  is  el  van  terjedve. 

3.  IL,Friedrich  August,  német  költö,szül.  Nerf- 
ken  falusi  birtokon '  (keleti  Poroszország)  1789 
^zept.  3.,  megh.  1851  nov.  5.  Boroszlóban,  hol  1826 
óta  kormánytanácsos  volt.  Sokoldalú  és  tehetséges 
költő.  Főbb  müvei:  Die  GaUione  (1825);  Regi- 
nald (1831) ;  Das  Wort  der  Frau  (1843,  igen  sok 
kiadást  ért) ;  Der  Schuster  von  Ispahan  (1850) ; 
Die  Königsbraiit  (1851) ;  novellái  s  regényei  pie 
Intriganten,  1850,  2  köt.)  szintén  figyelmet  ér- 
demelnek ;  kevésbbé  sikerültek  drámái  (össze- 
gyűjtve :  Theater,  1842,  3  köt.),  melyek  csekély 
szini  hatásnak.  Összegyűjtött  költői  müveit  a 
költő  életrajzával  Mundt  Theodor  adta  ki  (1852). 
V.  ö.  Gábriel,  Fr.  v.  H.  mit  besonderer  Berück- 
«ichtigung  der  Hohenstaufendichtungen  (Breslau 
1900). 

4.  H.  (Heyde),  Jan  van  der,  hollandi  festő, 
■szül.  Gorkumban  1637.,  megh.  1712  szept.  28. 
Amsterdamban  élt,  de  sokat  utazott  Belgiumban, 
Német-  és  Angolországban.  A  hollandi  speciáUs 
■építészeti  festés  legkiválóbb  képviselőinek  egyike. 
Rendkívüli  gonddal  kimunkált,  épületek  külsejét 
V.  olykor  osendéletszerű  felfogásban  azok  belse- 
jét ábrázoló  sok  képe  közül  az  amsterdami  város- 
házat ábrázolók  (Amsterdam,  Rijksmuseum  és 
Paris,  Louvre)  válnak  ki.  A  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  is  van  egy  intórieurje. 

5.  H.,  Ottó,  német  festő,  szül.  Ducherowban 
1820  júl.  8.,  megh.  1897  szept.  21.  A  berlini  aka- 
démián, majd  Parisban  Cogniet  vezetése  alatt 
tanult.  Eleinte  történeti  képeket  festett  (pl. 
Schwerin  tábornagy  a  prágai  csatában ;  a  berlini 
kir.  palotában),  1868.  négy  képet  az  1866-iki  hadjá- 
ratból (Berlin,  Nationalgalerie),  melyben  a  porosz 
trónörökös  kíséretében  résztvett.  1869 — 1870-ben 
Egyiptomban  járt  és  ottani  tanulmányait  sok 
képben  értékesítette,  majd  résztvett  a  német- 
francia  háborúban  és  ennek  egyes  mozzanatait 
megörökítette.  Művészeti  szempontból  képmásai 
a  legbeesesebbek. 

6.  H.,  Sebald,  német  tanító,  szül.  1489  (1498  v. 
1494  ?)  dec.  8.  Nürnbergben,  mogh.  1561  júl.  9, 
u.  o.,  ahol  kántor,  majd  rektor  volt.  Luther  köve- 
tőjeként vallási  vitákban  is  részt  vett.  Művei 
közül  legelterjedtebb  volt  Puerilium  colloquiorum 
formuláé,  mely  1527.  Krakkóban  Vietor  Jeromos- 
nál és  azután  még  többször  magyar  szöveggel  is 
megjelent  s  két  századon  át  tankönyvül  használ- 
ták hazánkban.  A  magyar  rész  Sylvester  János 
munkája.  Ez  az  egyik  legrégibb  magyar  nyelvű 
nyomtatvány.  Az  1531.  kiadást  újra  kiadta  Dézsi 
L.,  H.  S.  Gyermeki  Beszélgetései  stb.  (Budapest 
1897) ;  az  1527-it  pedig  Melich  János  a  Hegen- 
■dorf  kis  nyelvtanával  együtt  (Bpest  1912).  V.  ö. 
Melich  J.  ismertetésével  (Magyar  Könyvszemle 
1912  és  Irodalomtörténet  1912). 

Heydendorff  Mihály  Konrád,  író,  szül.  17.30., 
megh.  Medgyesen  1821  nov.  9.  Az  erdélyi  guber- 


niumnál  szolgált,  1777— 1784-ig  királybíró  volt 
Medgyesen,  1790.  pedig  a  város  polgármestere 
lett.  1817.  nyugalomba  vonult.  Önéletrajza  és  le- 
velei Erdély  kortörténetére  nézve  a  legfontosabb 
források  egyike  (kiadta  a  Vérein  für  Siebenbiü-- 
gische  Landeskunde). 

Heyduk,  Adolf,  cseh  költő,  szül.  Richenburgbau 
18.35  jun.  7.  Iskolái  elvégzése  után  sokat  utazott 
s  azután  mint  reáliskolai  tanár  működött.  Hosszú 
írói  pályáján  igen  sokat  és  sokfélét  írt.  Legkivá- 
lóbb a  lírában.  Dalai  a  népdal  közvetlenségével 
s  szépségével  hatnak.  Dalgyűjteményei :  Lesni 
kvítí  (Erdei  virágok,  1873) ;  Cymbal  a  husle  (Cim- 
balom és  hegedű,  1876)  stb.  kiváló  nevet  szerez- 
tek neki.  H.  a  cseh-tót  egységesítés  egyik  elő- 
harcosa. Versei  a  tótokról  énekelnek  s  a  csehek 
figyelmét  is  felhívták  tótjainkra,  akikot  H.  édes 
testvéreinek  nevez  s  a  cseh  kultúrközösség  szá- 
mára akar  megnyerni.  Nagj'^  hatása  volt  a  Dédúv 
otkaz  (A  nagyapa  végrendelete  1880)  s  a  Dfevo- 
rubec  (A  favágó,  1882)  c.  allegorikus  idilljeinek. 
H.  sikereit  tárgya  ügyes  megválasztásának  s 
igazi  lírai  erejének  köszöni,  ö  az  erdők,  mezők  s 
a  cseh  és  tót  paraszt  énekese.  Ossz.  művei  52  köt. 
(Prága  1897—1912).  V.  ö.  Prazák,  Casopis  cesk. 
mus.  1905.  évf.  Néhány  adat  Steier  Lajos  A  tót 
kérdés  c.  műv.  I.  k.  (Liptószentmiklós  1912). 

Heyer  Artúr,  festő,  szül.  1872  febr.  28.  Haar- 
hausenben  (Németország).  Berlinben  és  Hollan- 
diában tanult,  Magyarországba  kerülve  megsze- 
rezte itt  a  honosságot  s  főképp  állatképeivel  vált 
ismertté.  Ily  művekre  kapta  a  gr.  Andrássy  Dé- 
nes-díjat.  Számos  illusztrációt  is  rajzolt,  néhány 
ily  művét  a  Szépművészeti  Múzeum  szerezte  meg. 

Heyer,  1.  GvMav,  német  erdész,  H.  2.  fia, 
szül.  Giessenben  1826  márc.  11.,  megh.  München 
közelében  1883  júl.  10.  Föerdész,  majd  tanár  volt 
Giessenben,  1856.  a  müncheni  erdészeti  akadémia 
tanára,  1868.  igazgatója  és  1878.  müncheni  egye- 
temi tanár  lett.  Művei :  Das  Verhalten  der  Wald- 
baume  gegen  Licht  und  Schatten  (Erlangen  1852) ; 
Über  die  Brmittelung  der  Masse,  des  Alters  und 
des  Zuwachses  der  Holzbostande  (Dessau  1852) ; 
Lehrbuch  der  forstlichen  Bodenkunde  imd  Klima- 
tologie  (Erlangen  1856) ;  Anleitung  zur  Wald- 
werti-echnung  (Leipzig  1865, 3.  kiad.  1883) ;  Hand- 
buch  der  forstlichen  Statik  (u.  o.  1871, 1.  rész). 

2.  H.,  Kari,  német  erdész,  szül.  Bessungen- 
ben,  Darmstadt  mellett,  1797  ápr.  9.,  megh.  Gies- 
senben 1856  aug.  24.  Föerdész,  majd  erdőfelügyelö 
és  1835  óta  Giessenben  az  erdészet  tanára  volt. 
Miivel :  Die  Vorteile  und  das  Verfahren  beim  Baum- 
roden  (Giessen  1826) ;  Die  Waldertragsregelung 
(u.  0.  1841,  3.  kiad.  1883) ;  Die  Hauptmethodeu 
der  Waldertragsregelung  (u.  o.  1848) ;  Der  Wald- 
bau  u.  Forstproduktenzucht  (Leipzig  1854,  3.  ki- 
adás H.  Gustavtól,  1878);  Beitrage  zur  Forst- 
vnssenschaft  (Giessen  1842  és  1847) ;  Anleitung 
zu  forststatischen  Untersuchungen  (u.  o.  1846). 

Heyer-féle  csemeteíúró,  1.  Heiigerásó. 

Heyermans  (Heijermans),  Hermán,  németal- 
földi költő,  szül.  Rotterdamban  1864  dec.  3.  Mint 
a  szociáldemokrata  párt  tagja  szerkeszti  a  De 
jonge  Gids  c.  szocialista  lapot.  Irt  elbeszéléseket 
és  regényeket :  Trinette  (1892) ;  Fleo  (1893) ;  Ka- 
mertjeszonde  (1896, 2köt.);  Interieurs  (1897);  Dia- 


leyfirendorff 


—    49    — 


Heyse 


■int8tad(1903, 2k:öt.);továbbá  7kötetrajzotFalk- 
ind  Sámuel  álnév  alatt,  legtöbbnyii'e  a  zsidók  csa- 
i  életéből  véve.  A  szinműirodalom  terén  is  nagy- 
ökú  tevékenységet  fejtett  ki.  Drámái :  Op  Hoop 
ran  Zegen  (1900) ;  Dóra  Kremer  (1893) ;  Ahasver 
■<i893);  Ghetto(1898);  Het  zevendeGebod  (1899); 
Het  pantser  (1901) ;  Ora  et  labura  (1901) ;  és  szá- 
mos egyfelvonásos  színmű.  Drámái  közül  a 
Ghetto,  A  pénz,  A  remény  (mind  a  hármat  ford. 
Hevesi  Sándor), A  gyűjtögető,  Szabadulás,  Ahas- 
ver (ford.  Katona  Gábor),  A  Mari  ford.  Bresz- 
tovszky  Ernő,  továbbá  Zsidó  furfang  c.  elbeszé- 
lése magyar  nyelven  is  megjelent.  H.  natura- 
lista író,  ki  főleg  zsidó  viszonyok,  különösen  a 
szegényebb  zsidó  néposztály  természethü  rajzá- 
val keltett  feltűnést. 

Heygendorff,  Karoline,  1.  Jagemann. 

Heyking,  Elisabeth,  báróné'  (született  Flem- 
mivg  grófnő),  német  írónő,  szül.  Karlsruheban 
1862  dec.  10.  Diplomata  férjével  sokáig  élt  Ame- 
rikában, Afrikában  és  Ázsiában.  Francia  nyelven 
kezdett  verseket  írni,  angolul  tanulmányokat  és 
németül  novellákat.  Nagy  sikert  aratott  kevés 
művészettel,  de  kiváló  technikával  megírt  első 
könyve :  Briefe,  die  ihn  nicht  erreichten  (Berlin 
1903,  84.  kiad.  1910) ;  Ule  mihi(1912)c.  novellája 
újszerű  tárgykörével  az  ú.  n.  diplomata-novellák 
elseje  lett.  Magyarul  két  elbeszélése  Találkozá- 
sok címmel  Benedek  Marcell  fordításában  jelent 
meg  (1911). 

Heymanu  Ignác,  térképész,  szül.  Karánsebesen 
1765.,  megh.  Triestben  1815.  Milanóba  kerülve, 
a  jezsuitáknál  nevelkedett,  1784.  nagy  utat  tett 
Olaszorezágban.  Postatisztté  nevezték  ki,  Görzben, 
Triestben,  majd  Bécsben  szolgált  s  1811.  vonult 
nyugalomba  Triestbe.  Művei :  Nouvelle  Carte  des 
postes  de  toute  la  Lombardié  (Triest  1797) ;  Post- 
karten  von  österreich  (8  lapon,  u.  o.  1798) ;  Olasz- 
ország térképe  (u.  o.  1799,  új  kiadásai  1802, 1806) ; 
Postkarte  von  Deutschland,  der  Schweiz  und  Hol- 
land (Wien  1800,  2.  kiad.  1806) ;  Ansicht  der  Stadt 
imd  des  Freihafens  von  Triest  (Triest  1802). 

Heymans,  Adrién  Joseph,  belga  festő,  szül. 
Antwerpenben  1839  jún.  11.  Kezdetben  szülővá- 
rosának akadémiáján  tanult,  majd  Parisban, 
Németalföldön  és  Belgium  különböző  helyein  ké- 
pezte tovább  magát.  Képei :  A  pásztor  visszaté- 
rése; Ébredés;  Magányos  park;  Berlognei  táj 
(Antwerpen,  múzeum) ;  A  pusztán  (Gént,  múzeum); 
Este  felé  (Namm*,  múzeum)  stb. 

Heyn,  Fieí,  hollandiai  tengeri  hős,  szül.  Delfs- 
havenben  1578.,  megh.  1629  jún.  20.  Sok  ideig 
kereskedelmi  hajókon  szolgált  mint  hajóskapi- 
tány, sok  kalandon  ment  keresztül  és  egy  ideig 
fogva  volt  egy  spanyol  gályán.  1623.  a  nyugat- 
indiai társaság  szolgálatába  állott  és  mint  alten- 
gernagy 1624.  és  1626.  a  spanyol  hajóhad  fölött 
San  Salvadornál  és  a  Mindszentek  öblében  fényes 
diadalt  aratott.  Mint  a  nevezett  társulat  tenger- 
nagya 1628.  a  nagy  spanyol  ezUstflottát  fogta 
el  a  Matanzas-öbölben  (Kuba  szigetén),  amely 
flotta  rakományának  értékét  12  millió  forintra 
becsülték.  Röviddel  ezután  Hollandia  átvette  szol- 
gálatába tengernagyhelyettesi  rangban,  de  már 
1629.  a  kobozóhajók  ellen  vívott  tengeri  ütközet- 
ben elesett  Dünkirchen  vidékén. 

Révai  JVojry  Letpikotia.  X.  kőt. 


Heyne,  1.  Christian  Gottlob,  német  nyelvész 
és  régiségbúvár,  szül.Chemnitzben  1729  szept.25., 
megh.  Göttingenben  1812  júl.  14. 1764-ben  Göttin- 
genbe  hívták  meg  egyetemi  tanárnak.  Itt  megte- 
remtette az  egyetemi  könyvtárt,  felolvasásokat 
tartott  Homerosról,  Pindarosról,  Horatiusról,  a  gö- 
rög és  latin  irodalomtörténetről,  régiségekről  ós 
régészetről  és  vezette  a  íllológiai  szemináriumot. 
Azonkívül  mint  a  Tudományos  Társulat  titkára 
szerkesztette  ennek  Abhandlung-jait  és  1770  óta 
a  Göttingische  Gelehrte  Anzeigen-t.  Kiadásai :  Ti- 
buU  (4.  kiad.  1817) ;  VergU  (1767—75) ;  Pindar 
(1773) ;  lUas  (1802, 8  köt.) ;  ApoUodors  Bibliotheca 
Graeca  (1782,  4  köt.).  Müvei :  Emleitimg  in  das 
Stúdium  der  Antiké  (1772);  Sammlung  antiquari- 
seher  Aufsatze  (1778—1779);  Lobschrift  auf 
Winckelmann  (1778).  Opuscula  academica  című 
müve  (1785—1812,  6  köt.)  értekezéseit  tartal- 
mazza. V.  ö.  Heeren,  Chr.  G.  H.  (1813) ;  Göttin- 
ger  Professoren  (1872). 

2.  H.,  Moritz,  német  germanista,  szül.Weissen- 
l'elsben  1837  jún.  8.,  megh.  Göttingenben,  hol 
egyetemi  tanár  volt,  1906  márc.  1.  Kritikai  ki- 
adásai csekélyebb  értékűek ;  de  fontos  müve  :  Fünf 
Bücher  deutscher  Hausaltertűmer  (Leipzig  1899 
—1903) ;  Das  altdeutsche  Handwerk  (Strassburg 
1908)  és  német  szótára :  Deutsches  Wörterbuch 
(Leipzig  1890—95).  A  Grimm  testvérek  nagy  né- 
met szótárának  szerkesztésében  is  közreműködött. 

Heynlein,  Johann  (szülőhelye  után  latinosan 
Johannes  de  Lapide),  német  skol.  bölcsész,  szül. 
1425—30  között  Steinban  (Pforzheim  mellett, 
Baden),  megh.  1496  márc.  12.  Baselben.  Tanított 
Baselben,  Parisban,  Tübingenben,  lelkészkedett 
Baden-Badenben  és  Bernben,vógül  karthausi  szer- 
zetes volt  Baselben.  Aristoteles  Orgánumához,  fizi- 
kájához és  metafizikájához  írt  kommentárjaiban 
a  realizmus  hívének  mutatkozott.  Mint  teológus 
Mária  szeplőtelen  fogantatását  védelmezte.  Igen 
olvasták  könyvét  a  miséről  (Resolutorium  dubio- 
rum  circa  celebr.  missarum),  mely  mintegy  20 
kiadást  ért.  V.  ö.  Hermélirút,  Die  theol.  Fak.  in 
Tübíngen  (1906) ;  Hoszfeld,  Johannes  H.  (Basler 
Zeitschrift  für  Geschichte  6.  és  7.  köt.,  1907—8). 

Heynsius,  1.  Heinsius. 

Heyse,  1.  Johann  Christian  Attgust,  német 
grammatikus  és  pedagógus,  szül.  Nordhausenbeu 
1764  ápr.  21.,  megh.  Magdeburgban  1829  jun.  27. 
Teológiát  és  neveléstant  tanult;  1792.  gimná- 
ziumi tanár,  1807.  gimnáziumi  igazgató  lett.  Fő- 
művei :  Allgemeines  Fremdwörterbueh  (19.  kiad. 
1910) ;  Kleines  Fremdwörterbueh  (5.  kiad.  1909) ; 
Theoretisch-praktische  deutsche  Grammatik  (Han- 
nover 1814) ;  Loitfaden  zum  Unterricht  in  der 
deutschen  Sprache  (27.  kiad.  1901). 

2.  H.,  Kari  Willielm  Ludwig,  német  szótár-  és 
nyelvtaníró,  Jff.  1.  fia,  szül.  Oldenburgban  1797 
okt.l5.,megh.l855  nov.  25.Wilhelm  Humboldtleg- 
iíjabb  fiának  volt  nevelője,  1829.  a  bölcsészet  rend- 
kívüli tanára  lett  Berlmben.  Handwörterbuch  der 
deutschen  Sprache  (Magdebiirg  1831—49)  c.  mü- 
vét atyjával  együtt  kezdte  kiadni.  Atyjának 
nagyobbik  nyelvtanát  átdolgozta  és  maga  is  írt 
egy  német  nyelvtant:  Ausführliches  Lehrbuch 
der  deutschen  Sprache  (Hannover  1838—49).  Fő- 
művét :  System  der  Sprachwissenschaft  (Berlia 


Heyser 


—     50 


Heywooct; 


1856)  halála  után  hagyatékából  Steinthal  H. 
adta  Id. 

3.  H.,  Paul  von,  német  költő,  szül.  Berlinben 
1830  márc.  15.  Berlinben  és  Bonnban  klasszikus 
és  római  irodalmi  tanulmányokat  folytatott ;  az 
olasz  irodalom  történetével  foglalkozva,  1852.  be- 
utazta Olaszországot,  de  költői  tehetsége  akkori- 
ban már  oly  hímevet  szerzett  neki,  hogy  az  alig 
24  éves  ifjút  E.  Geibel  ajánlatára  Miksa  bajor  ki- 
rály müncheni  költőinek  körébe  hívta  meg  s  év- 
díjjal  tüntette  ki,  melyről  1867.  önként  lemondott. 
1884-b8n  a  német  császár  Schiller-diját,  1910.  a 
Nobel-díjat  kapta  meg,  1911.  pedig  a  német  csá- 
szár nemességet  adományozott  neki.  Csendes, 
nagy  belső  válságoktól  nem  zavart  életét  a  költé- 
szetnek minden  ágára  kiterjedő,  rendkívül  termé- 
keny ü-odalmi  munkásság  kíséri.  A  tiszta  formák, 
az  előadásnak  közvetlen,  néha  szentimentális 
egyszei*űsége  emelik  H.-t  a  legkiválóbb  újabbkori 
költők  közé,  de  egyben  kitették  a  mesterkélt 
formakoresés  vádjának  is,  mellyel  a  nyolcvanas 
években  sokszor  megtámadták.  Legérettebb  alko- 
tásai novellái  s  ezek  különösen  a  L'Arrabbiata 
(1855),  Die  Einsamen,  Das  Madchen  von  Treppi, 
lm  Grafensehloss,  Der  Weinhüter  von  Meran, 
Andrea  Delfin,  Der  letzte  Kentaur,  Der  Román 
der  Stiftsdame,  Siechentrost  stb.  Összes  novellái- 
nak a  száma  a  százat  meghaladja,  a  költő  19  cik- 
lusba osztotta  be  őket.  Első  két  regénye  :  Kinder 
der  Welt  (1873,  25.  kiad.  1908)  és  lm  Paradiese 
(1875,  13.  kiad.  1909)  nagy  feltűnést  s  irodalmi 
vitákat  keltett,  míg  H.  későbbi  regényeinek 
(Merlin  1892,  Über  állon  Gipfeln  1895,  Die  Ge- 
burt  der  Vonus  1909,  Das  owig  Menschliche  1910) 
sikere  kisebb  volt.  Ötvennél  több  drámájában  költői 
tehetsége  nem  egyforma  erővel  nyilvánul;  drámái- 
nak nagy  része  színpadra  sohasem  került,  a  szín- 
padon a  Hans  Lange  (1866)  és  a  Colberg  (1868,  86. 
kiad.  1909)  címüeknek  volt  aránylag  legtöbb  ha- 
tásuk, a  Maria  von  Magdala  (1899)  c.  bibliai  tár- 
gyú tragédia  inkább  a  porosz  szinházceuzura 
tilalma  miatt  keltett  érdeklődést.  H.  lírai  költe- 
ményei tisztult  tartalmat  sima  formákban  fejez- 
nek ki.  Újabb  müvei :  Gegen  den  Strom  (1907)  ; 
Menschen  und  Schicksale,  Charakterbilder  (1908); 
Die  Geburt  der  Vonus  (reg.  1909) ;  Helldimklos 
Lében  (novella  1909);  König  Saul,  Mutter  imd 
Tochter  (drámák  1912) ;  Plaudereien  eines  altén 
Freundespaares(1912).  H.  összegyűjtött  munkái 
1897  óta  31  kötetben,  regényeinek,  novelláinak, 
lírai  és  epikai  költeményeinek  gyűjteménye  ed- 
dig 40  kötetben  jelent  meg.  Magyarul  megjelent : 
A  gróíl  kastélyban,  ford.  Hatasi  Aladár  (Bpost 
1879) ;  Két  rab,  ford.  R.  M.  (u.  o.  1888) ;  Felejt- 
hetetlen szavak.  A  megosztott  szív,  ford.  Fái  J. 
Béla  (u.  0.  1890);  A  sellő,  ford.  Szikrai  A.  (u.  o. 
1898).  V.  ö.  Helene  Baff,  P.  H.  (Berhn  1910) ;  H. 
Spiero,  P.  H.  (u.  o.  1910);  B.  Petset,  P.  H.  als 
Dramatiker  (u.  o.  1910). 

Heyser  Keresztély,  ovaug.  szuperintendens, 
.szül.  Brassóban  1776  márc.  11.,  megh.  Bécsben 
1839  ján.  26.  1828-ban  a  bécsi  evang.  egy- 
ház első  lelkészévé  választották,  1834.  az  ausz- 
triai és  melléktartományokban  levő  egyházak 
szuperintendensévé  nevezték  ki.  Különböző  fo- 
iyóíi'atokban  megjelent  számos  müve  közül  meg- 


említendők:  Die  Kultur  der  Sachsen  in  Siebon- 
bürgon,  odor  über  d.  Landschulen  (1816) ;  Eia 
Blümchen  Ihrer  k.  k.  Maj.  Karolina  Augusta'. . . 
ihrer  Reiso  in  Siebb.  (1817);  Ode  an  Trajans 
Schatten ;  Die  Leiden  der  Tugend ;  Briefe  über 
Siebonbürgen ;  Die  Kirchonverfassung  der  A.  C. 
Verwandten  in  Sieb.  (Wien  1836) ;  Antrittspredigt 
(u.  0.  1829).  Ezeken  kívül  kéziratban  több  múvo 
maradt  fenn. 

Heyst,  fürdőhely  Njnigat-Flandria  belga  tarto- 
mány brüggei  járásában,  a  Lipót-csatornának 
az  Északi-tengerbe  való  torkolata  mellett,  2  km, 
hosszú  parttal,  (1910)  4854  lak.,  vasúttal. 

Heyst-op-den-Berg,  község  Anvers  belga  tar- 
tomány Mecheln  járásában,  a  Nothe  balpartján, 
vasút  mellett,  {19 10)  7414  lak.,  bőrcserzéssel,  gyer^ 
tyagyártással  és  nagy  marhavásárokkal. 

Heywood  (ejtsd:  héud),  iparos  város  Lancashire 
angol  countyban,  (1911)  26,698  lak.,  virágzó  pamut- 
iparral, vasöntéssel  és  gépgyártással, 

Heywood  (ejtsd :  hévua),l.  Jolm,  angol  drámaíró, 
szül.  Londonban  v.  North  Mimmsben  (Hereford- 
shire)  1497  körül,  megh.  1577  és  1587  között. 
VIII.  Henrik  udvarán  zenész  és  színész  volt.  Epi- 
grammákat írt  és  közmondásokat  gyűjtött,  majd 
megismerkedett  MorusThomassal,aki  beajánlotta 
Mária  hercegnőhöz,  a  későbbi  királynéhoz,  akit 
bolondos  ötleteivel  még  halálos  ágyán  is  felvidí- 
tott. H.  irodalmi  jelentőségét  főkép  ú.  n.  közjáté- 
kai (jnterludes)  alapították  meg,  amelyekben  VIIL 
HenrUc  korának  hibáit  ostorozta  és  amelyekben 
az  angol  vígjáték  első  csíráit  látjuk.  Mindössze 
öt  közjátéka  maradt  fenn :  A  mery  Play  between . 
the  Pardoner  and  the  frere,  the  Curate  and  Ney- 
bour  Pratte  (1533) ;  A  mery  Play  between  Johan 
the  Husband,  Tyb  the  Wife  and  Sir  Han  thö 
Priost  (1533) ;  The  four  P's  (1569);  The  Play  of 
the  Wether  (1533) ;  The  Play  of  Lőve  (1533). 
Epigrammái  nagyon  népszerűek  voltak,  össze- 
gyűjtve először  1562.  jelentek  meg.V.  ö.  Haliwelh 
Dictionary  of  Old  English  Plays  {1860) ;  Shar- 
man,  H.'s  Proverbes  with  introduction  and  notes 
(1874);  Symonds,  Predecessors  of  Shakespeare 
(1884). 

2.  íf.,  Thomas,  angol  drámaíró,  szül.  valószí- 
nűleg Lincolnshireben  1575.,  megh.  1648  után. 
Tanulmányait  Cambridgeben  végezte,  majd  szí- 
nész lett  és  drámaírással  kezdett  foglalkozni.. 
Színmüvei  hihetetlenül  gyors  egymásutánban  kö- 
vették egymást,  1633.  azt  állította  önmagáról,, 
hogy  220  drámát  írt  és  dolgozott  át.  Ezek  közül 
azonban  csak  24  maradt  fenn.  Első  drámája  The 
four  prentices  of  London  (1601)  volt,  a  későbbiek 
között  A  Woman  KUled  with  Kindness  (1603) 
egyike  a  legjobbaknak,  a  polgári  tragédia  legelső 
termékei  közül  való.  Kiemelendők  még  The  Ro- 
yal  King  and  the  loyal  subject(1637) ;  The  English 
Traveller  (1632);  Lancashire  Witches  (1634);  a 
vígjátékok  közül  pedig  The  Rape  of  Lucrece 
(1608)  és  Wiso  Woman  of  Hogsdon  (1638).  Pró- 
zai művei  közül  figyelemreméltó:  England'a 
Blizabeth,  her  lífe  and  troubles  during  her  mino- 
rity  (1631)  és  több  fordítása  Sallustius  és  Eras- 
mus  müveiből.  Drámai  munkáit  kiadta  Pearson 
(Dramatic  Works  of  Thomas  H.,  London  1874» 
6  köt,). 


Hézag 


—     51 


Hialin 


Hézag,  az  anyagban  észlelhető  mélyebb  repe- 
dés, vagy  egymás  mellé  alkalmazott  két  test  durva 
felületének  érintkezési  lapjai  közt  szükségképen 
előálló  üres  tér.  Az  építészetben  többnyire  átvitt 
értelemben  használják  ezt  a  kifejezést,  mert  a 
kövek,  téglák  stb.  H.-ait  rendszerint  más  anya- 
gokkal (mésszel,  vakolattal,  ólommal,  papírral, 
ragasztó  szerekkel)  töltjük  ki.  E  művelet  célja  egy- 
részt az  üres  tér  betömése  (a  léghuzam  meggát- 
lása),  másrészt  az  építőanyagok  összeragasztása, 
köveknél  és  tégláknál  pedig,  hogy  az  egyenetlen, 
durva  felületek  necsak  az  egj'es  kiálló  pontokon, 
hanem  lehetőleg  az  egész  felületen  érintkezzenek 
egymással,  s  így  az  önsúly  és  terhelés  az  anya- 
got egyenletesen,  azaz  minden  pontjában  vegye 
igénybe.  EgjTnásra  fektetett,  csiszolt  felületek 
közt  a  H.  minimális,  s  ezért  a  görög  és  etruszk 
épületeknél  találunk  olyan  H.-okat  is  (márvány- 
építkezéseknél),  amelyek  más  anyaggal  kitöltve 
nincsenek.  A  H.-ot  a  tégla-  ós  köépítmónyeknél 
külsőleg  észlelhető  fekvés  szerint :  álló  v.  fekvő 
H.-nak  nevezzük.  Az  előbbi  függőleges,  az  utóbbi 
vízszintes.  (Boltozatoknál  sugaras.)  Falak  külső 
vakolatánál  szükségünk  van  az  egyenetlen,  durva 
felületre  s  ez  okból  a  H.-ok  kikaparandók,  hogy 
a  vakolat  annál  jobban  beléjök  kapaszkodhassék. 
Téglafalnál  a  H.  1— 15  cm.  vastag,  kőnól  2—8  mm. 
Kőlépesőfokoknál  a  H.-okat  nemezpapirral  vagy 
ólomlemezzel  töltjük  ki,  köveknél  régi  oltású  tiszta 
meszet  használunk;  kő-  és  vasillesztéseknél  előálló 
H.-ot  ólommal,  kénnel,  cementtel  öntjük  ki.  Szö- 
geeselt  vastartányoknál,  légmentes  edényeknél 
(kazánoknál)  kalapáesolással,  csöillesztéseknél 
kóccal  és  miniummal,  üveges  munkánál  olajos 
ragasztóval  tömili;ük  a  H.-okat,  az  asztalos  pedig 
enyvet  használ.  L.  líézmfedö  léc. 

Hézagfedő  léc.  Egymás  mellé  állított  két  vagy 
több  deszka  között  levő  hézagot  (az  asztalos  és  ács- 
munkánán  rendesen  egy  keskeny  léccel,  az  ú.  n.  H.- 
cel  takarjuk.  Úgyszintén  H.-et  használunk  ak- 
kor ha  két  ktüöimemű  anyag  kerül  egymás  mellé, 
mint  pl. :  tóglafal  és  fa  (ácstok),  amely  esetben  a 
H.-et  akként  erősítjük  a  fára,  hogy  annak  fele  a 
falat  takarja.  Kétszárnyú  ajtóknál  az  ütköző- 
léc  is  H. 

Hézaglemezek  (vasút).  A  vasúti  síneket  úgy  kell 
fektetni,  hogy  két  szomszédos  sínvég  között  még 
a  legnagyobb  melegek  idején  is  kis  hézag  marad- 
jon. Ezért  a  fektetéskor  a  létező  hőmérsékletnek 
megfelelő  vastagságú  vashézaglemezkéket  tesz- 
nek a  sínek  közé  és  ezeket  csak  a  sínek  megerő- 
sítése után  szedik  ki. 

Hézagolás,  kétféle  műveletet  éiiünk  rajta :  v. 
valamely  kőfalnak  fekvő,  álló  és  esetleg  sugaras 
hézagait  megrajzolni,  megszerkeszteni  —  Qzikvá- 
derozásnak  (1.  o.)  is  hívják,—  vagy  pedig  kívülről 
be  nem  vakolt,  tehát  nyers  téglafalazat  hézagainak 
gondos  elkészítését,  kikonését  stb.  Ez  utóbbi  érte- 
lemben vett  H.  azért  szükséges,  mert  a  hézagok 
szorgos  megmunkálása  nélkül  a  víz  könnyebben 
behatol  a  falba  és  a  puszta  szemmel  kivehető  hé- 
zagok nem  lennének  tiszták,  egyenesek,  élesek.  A 
H.  történhetik  vagy  azonnal  a  téglarétegek  fólfa- 
lazása  után,  tehát  a  falazás  alkalmával,  vagy  pe- 
dig a  homlokzat  elkészülte  után  a  leállványozás 
alkalmával.  Az  első  olcsóbb,  mert  nem  kell  hozzá 


külön  állvány ;  tartósabb,  mert  a  H.-nál  használt 
malter  jól  köt  a  még  meg  nem  száradt  hézagok 
közötti  malterról,  de  nem  ad  oly  tiszta,  pontos 
mimJíát,  mint  az  utóbbi,  A  H.  menete  a  követ- 
kező: a  h"Szagokat  mintegy  2  cm.  mélyen  fa- 
vagy  vaseszközzel  kikaparják,  lemossák  és  tisz- 
títják, aztán  pedig  —  gyakran  cementtel  —  gon- 
dosan kikenik.  A  kikent  hézagok  mindig  úgyne- 
vezett öteljes  hézagok))  és  néha  valamely  profil- 
lal is  el  vannak  látva.  A  H.-hoz  használt  mal- 
ternek  vagy  cementnek  néha  umbra-  vagy  veres 
színt  adnak,  vagy  a  hézagokat  vasszerszámmal 
addig  dörzsölik,  míg  azok  if'ényes  feketék  lesznek. 

Hézagöntés  (ném.  Sturzguss),  az  öntésnek  az 
a  módja,  midőn  a  folyékony  fémet  gyengén  meleg 
és  szétszedhető  fémformába  öntjük  s  midőn  a  fém- 
nek a  forma  falaival  érintkező  része  megfagyott, 
a  még  mindig  folyékony  fém  fölösleges  részét  Id- 
önljük.  A  forma  szétszedése  után  az  öntvény  kész, 
csak  az  öntvény  varratait  kell  még  levésni.  Az  ön- 
tésnek ezt  a  módját  az  alacsony  hőfoknál  olvadó 
fémek  és  fémötvónyek,  jelesen  a  cink,  ón  és  bri- 
tannia  fémötvények  gyártására  használják.  A 
lámpásgyártásban  nagy  szerepe  van. 

Hezaré  v.  hazáré,  nép,  1.  Hazára. 

Hezékiel,  próféta,  más  néven  Ezékiel  (1.  o.). 

Hezichaszták  (gör.  hesychasták;  lat.  quieti- 
sták)  a.  m.  nyugvók,  misztikus  görög-keleti 
szerzetes-szekta,  mely  főleg  az  Athosz-hegyi 
és  konstantinápolyi  kolostorokban  volt  elter- 
jedve. Barlaam  szerint  szemlélődő  élet3í  éltek, 
állandó  imádságban,  miközben  mindegyikük  egy- 
egy  zugba  húzódott  s  itt  állát  mellére  hor- 
gasztva,  mozdulatlan  merevséggel  teste  köze- 
pére, köldökére  nézett.  Azt  vélték,  hogy  ez- 
által részeseivó  lesznek  annak  a  fényességnek, 
mely  az  istenség  kisugárzása,  ugj^anannak,  me- 
lyet az  apostolok  lü'isztus  színváltozása  alkalmá- 
val a  Tábor  hegyén  láttak.  Az  1351-iki  konstanti- 
nápolyi zsmat  a  H.  mellett  nyilatkozott,  eüsmer- 
vén  igazhitüségüket.  Fenntartotta  magát  e  szekta, 
melynek  tagjait  gúnyból  köldökszemlélőknek  (om- 
falopsziehiták)  is  nevezték,  a  XV.  sz.-ig.  V.  ö. 
SteÍ77,  Studien  über  die  Hesychasten  (Wien  1874) ; 
Hergenröther — Kirsch,  Kirchengeschichte  II.; 
Bchos  d'Orient  (1901). 

Hfg:^.,  Hffmsq.  V.  Hgg.,  növénynevek  után 
Hoffmann  von  Hoffmansegg  Johann  Centurius 
gróf  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Hg,  a  kéneső  v.  higany  (hydrargyrum)  ké- 
miai jele. 

Hhn.,  természetrajzi  nevek  mellett  Hahn 
Kari  Wilhelm  német  zoológus  nevének  rövidítése, 
megh.  1836. ;  ktüönösen  az  alsóbbrendű  ízeltlá- 
búak tanulmányozásával  foglalkozott. 

Hiádok,  a  görög  mitológiában,  1.  Hyasok. 

Hiádok  (Hyades),  csillagcsoport  a  Bika  csillag- 
kép fején,  mely  mintegy  21  csillagból  áll.  Leg- 
fényesebb csillaga  az  elsőrendű  Aldebaran  vagy 
a  Tauri. 

Hiador,  Jámbor  Pál  (1.  o.)  írói  álneve. 

Hialin  (hyalos  gör.  átlátszó,  üvegszerű)  anyag 
alkotja  az  echinoeoccus  (1.  o.)  tömlő  falát ;  ehhez 
hasonló  anyag  keletkezik  H.-degenerációnál.  H.- 
porcogó  alatt  az  átlátszó,  homogén,  rostos  szer- 
kezettől mentes  porcogót  értjük.  —  A  közettan- 


Amely  szó  Hl  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  . .  .  alatt  kercsendfil 


Hialin-elfajulás 


62 


Hiányos  könyvelés 


ban  oly  közét,  melynek  az  alapanyaga,  v.  pedig 
az  egész  közét  üveges  kiképzödósű.  Ilyen  pl.  az 
obszidián,  a  szurokkö,  a  gyöngykö,  a  riolit  stb. 

Hialin-elfaJTÜás,  1.  Elfajulás. 

Hialit  (Uvegopál,  ásv.),  az  opál  egyik  félesége, 
amorf  kovasav  SiO^,  mely  körülbelül  3»/o  vizet 
tartalmaz  fürtös,  szeder-,  vese-  és  cseppköves  ala- 
kokban V.  kérges  bevonatokat  alkot  idegen  anya- 
gokon ;  színtelen,  fehér,  kékes  vagy  sárgás  színű, 
erősen  üvegfényű.  Nálunk  gyakori  az  andezitek 
ós  trachitok  (Hegyalja,  Hargita,  Mátra)  üregei- 
ben. Mint  legifjabb  termék  néha  még  a  közetek 
felületén  élő  zuzmókat  is  bekérgezi. 

Hialitís  (gör.),  gyuladástól  származó  izzad- 
mányrészeknek  felhalmozódása  a  szem  üvegtesté- 
ben. A  baj  legtöbbször  az  érhártya,  ritkábban  az 
ideghártya  gyuladásainál  fordul  elő.  Az  üvegtost- 
ben  libegő  v.  úszkáló  kisebb-nagyobb  izzadmány- 
részek  a  látást  zavarják  (1.  Mottches  vőlantes) 
és  azt  erősen  meg  is  ronthatják.  A  zavaros  üveg- 
test feltisztulása  mindig  igen  lassan  és  nehezen 
megy  végbe.jff.  mníi/Zaw5  koleszterin  kristálykák 
képződése  az  üvegtestben.  Ez  különböző  krónikus 
belső  szembetegségek  alkalmával  keletkezhetik. 

Hialitüveg  (lávaüveg),  fekete  üveg,  melyet 
vassalaknak,  bazaltnak  v.  lávának  2"/o  szénpor- 
ral, 5— e^/o  csonthamuval  v.  ónoxiddal  való  össze- 
olvasztása által  avagy  ólomüvegnek  kobalt-,  man- 
gán-, réz-  ós  vasoxiddal  való  együttes  festése  ál- 
tal állítanak  elő.  Gyöngyöket,  üveggombokat  ós 
gyászékszereket  készítenek  belőle. 

Hialoalloíán  (ásv.),  olyan  allofán,  amely  feles- 
leges kovasavat  tartalmaz,  még  pedig  valószínű- 
leg hialitalakban.  Lelőhelye  Sardinia. 

Hialofán  v.  haritföldpát  (ásv.),  az  adulár-föld- 
páthoz  igen  hasonló  és  nem  egyéb,  mint  barítot 
tartalmazó  ortoklasz,  vagyis  az  ortoklasznak  és 
baritföldpátnak  izomorf  keveréke : 
1  molekula  KAljSigOg  -\- 1  molekula  BaAljSigOg. 
Utóbbi  vegyületet  újabban  egymagában  is  megta- 
lálták és  Celsian-nak  nevezték  el.  A  H.  nevét 
tivegszerű  külseje  után  kapta.  Előfordul  a  Bin- 
nenthal  (WalUs)  szemcsés  dolomitjában. 

Hialográfia  (gör.),  maratott  üveglapok  készí- 
tése nyomtatás  útján.  Ez  eljárás,  melyet  1840 
körül  Böttger  és  Bromeis  találtak  föl,  nem  nyert 
nagyobb  elterjedést,  mivel  nem  alkalmas  szaba- 
tos és  erős  lenyomatok  előállítására,  továbbá  ez 
eljárásnál  a  választóvízzel  való  elbánás  könnyen 
veszéllyel  járhat.  L.  Üvegmaratás. 

Hialoidea  (hyaloidea,  gör.),  a  szemgolyó  bel- 
sejét kitöltő  üvegtesttel  vonatkozásban  álló  kép- 
ződmények jelölésére  használatos ;  így  membrana 
H.,  az  üvegtestet  körülfogó  hártya ;  arieria  H., 
a  magzati  életben  az  üvegtesten  áthaladó  ér ;  ca- 
nalis  H.,  ezen  ér  maradványa. 

Hialokrómia  (hyalochromia,  gör.),  vagy  igazi 
zománccal,  vagy  csak  litográfiái  eljárással  előál- 
lított tarka  átlátszó  üvegképek. 

Hialomelán  (ásv.),  a  bazaltnak  üveges  módosu- 
lata. Vele  rokon  a  tachUit,  szideromelán,  hialo- 
bazalt.  Régente  önálló  ásvány  fajnak  tekintették. 

Hialoplazma,  a  protoplazma  nem  szemcsés 
része.  L.  még  Citoplazma. 

Hialosziderit  (ásv.),  az  olivinnek  egyik  varie- 
tása,  amely  vasban  nagyon  gazdag,  képlete  kö- 


zel :  2Mgs,Si04-|-FegSi04 ;  barna  színű  kristály- 
kák alakjában  található  a  sasbachi  (Kaíserstuhl 
a  Breisgauban)  limburgitban. 

Hialotipia  (gör.)  a.  m.  üvegnyomás,  eljárás 
könyvnyomói  sajtókon  nyomható  dombor lemezek      « 
előállítására.  Az  üveglapot  világossárga  vagy  vi-      m 
lágoszöld  színű  fedőréteggel  vonj  ák  be  s  ebbe  a  rag  -      m 
zot  elefántcsont  v.  acél  vesszőcskével  belékarcol- 
ják.  A  lemez  alá  ekkor  fekete  papiroslapot  tesznek, 
hogy  a  karcolást  figyelemmel  kisérhessék.  A  ki- 
dolgozott lemezt  ezután  fotográfiai  negatív  gya- 
nánt kezelik,  hogy  csak  azokon  a  helyein  hatoljon 
át  a  világosság,  amelyekről  a  fedőréteget  eltávolí- 
tották. A  kapott  másolatot  ezután  átviszik  rézre  v. 
horganyra  s  a  szokásos  módon  domborúra  étetik. 

Hialurgia  (gör.),  az  üvegkészítés  mestersége, 

Hiamiim,  1.  Amoy. 

Hiang-kiang,  1.  Hong-kong. 

Hiány,  mint  közgazdasági  műszó  kétféle  je- 
lentésű. A  kétféle  jelentés  megegyezik  egymás- 
sal abban,  hogy  a  H.  mindig  olyankor  áll  elő,  ami- 
kor a  szükséglet  nagysága  a  kielégítésére  fel- 
használható javak  összegét  felülmúlja.  A  fogyasz- 
tás körében  előforduló  H.  tehát  mindig  az  elfo- 
gyasztandó javak  nélkülözését  jelenti  és  a  kielé- 
gítendő szükségletek  szerint  lehet  abszolút  H., 
amikor  az  elsőrendű  életfeltételek  szükségletei- 
ben és  relatív  H.,  ha  a  kultúra  magasabb  fokán  ál- 
lók életében  a  szellemi  szükségletek  körében  áll 
elő.  L.  még  Szegényügy.  —  Jí.  a  könyvelési  kész- 
let és  a  tényleges  készlet  közötti  különbség,  en- 
nek ellentéte  a  felesleg. 

Hiányjel,  a  szó  mellé  vagy  részei  közé  tett 
horgocska  ('),  moly  rendesen  valamely  magán- 
hangzó elvetésének  (az  eliziónak)  jele,  pl.  vón'  e 
helyett  vóna,  volna ;  gazcCuram  e  helyett  gazda 
uram  stb.  A  latin  helyesírásban  a  H.  nemcsak 
valamely  elmaradt  magánhangzó  helyett  áll,  mint 
nostin',  e  helyett  nostine,  hanem  az  ó-latin  köl- 
tőknél elhagyott  s  helyett  is.  Újabban  e  jel  hasz- 
nálatát mindinkább  megszorítani  igyekeznek.  (M' 
mint  római  előnév  Manius-t  jelent;  skót  tulajdon- 
neveknél pedig  Mac,  flu,  M'Pherson :  Mac  Pherson). 

Hiányokért  való  szavatosság,  1  Szavatosság. 

Hiányos  (latin  műszóval  defectivum),  a  nyelv- 
tanban azon  szó,  moly  az  alakoknak  csak  korlá- 
tolt számában  használatos ;  H.  főnevek  (nomina 
defectiva),  oly  főnevek,  melyek  csak  az  egyes  v. 
többes  számban  vagy  az  eseteknek  csak  némelyi- 
kében fordulnak  elő ;  H.  igék  (verba  defectiva), 
oly  igék,  melyek  csak  bizonyos  időkben,  módokban 
V.  személyekbon  alkalmaztatnak.  H.  pl.  a  magyar 
van  ige,  s  a  hiányzó  alakok  helyett  a  lesz  igéét 
veszi  kölcsön ;  a  fölszólító  mód  váljon  helyett  le- 
gyen, a  határozó  igenév  válván  helyett  lévén  stb. 
H.  mondatnak  nevezik  az  olyan  mondatot,  mely- 
nek valamely  lényeges  része  nincs  kitéve,  csak 
hozzá  van  értve,  pl.  előre  !  e  helyett  indulj  előre. 
V.  ö.  Zolnai  Gyula,  Defektivumok  a  magyar 
nyelvben  (Philologiai  Közlöny) ;  Simonyi  Zsig- 
mond, Hiányos  mondatok  (Nyelvtudományi  Közle- 
mények, 1895). 

Hiányos  könyvelés  a  keresk.  törvény  .32.  §-a 
értelmében  csak  annyiban  vehető  bizonyítéknak, 
amennyiben  a  fenforgó  körülmények  szerint  e 
szabálytalanságok  dacára  is  hitelt  érdemel. 


Amely  saó  Hi  . . .  alatt  niacs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendő! 


r 


HIAnyos  v\rAg 


-     53     — 


HIbiscus 


Hiányos  virág  (flos  incompletus,  növ.)  az 
olyan,  amelynek  valamelyik  örve,  ugyanabban  a 
virágban,  nincs  jelen.  A  töknek  pl.  abban  a  virág- 
jában, amely  alatt  a  kis  tök  van,  nincsen  porzó,  a 
másik  virágában  pedig  nincs  termő.  Hiányozha- 
tik  a  csésze  (asepalus)  vagy  a  szirom  is,  emez  a 
boglárka-félék  között  gyakori  eset.  Ha  a  virágnak 
mind  a  négy  korbeli  tagja  együtt  van,  hiány- 
talan vagy  teljes  virág-nak  (flos  completus) 
mondjuk. 

Hiányzó  láncszem  (ang.  missing  link),  a  ke- 
resett összekapcsoló  tag  az  ember  és  a  majom 
között,  a  pithecanthropus  (gör.),  majomember. 

Hiatnla  (növ.),  1.  Galóca. 

Hiatns  (lat.)  a.  m.  nyilas,  «hangür»,  két  ma- 
gánhangzó összetalálkozása  egyik  szó  végén  és  a 
következő  szó  kezdetén,  ami  többé  vagy  kevésbbé 
kellemetlenül  hangzik  a  prózában  is,  annál  inkább 
a  versben.  Különösen  érzékenyek  voltak  e  tekin- 
tetben a  klasszikusok,  s  mind  a  görög,  mind  a 
latin  költök  gondosan  kerülték  a  H.-t ;  a  H.  t.  i. 
annál  feltűnőbb  volt  náluk,  mert  két  ily  összeke- 
rülő hangzót  rendes  szokás  volt  összeolvasztani 
s  tulajdonkép  akkor  állt  elő  H.,  ha  két  összevonható 
hangzót  mégis  különhagyott  a  verselő  a  mérték 
kedvéért.  Össze  nem  vonható  hangzók  találkozá- 
sát tűrték.  A  magyarban  az  eliziónak  kisebb  lé- 
vén a  lehetősége,  a  H.  is  kevésbbé  bántó  s  gyak- 
ran el  sem  keinilhető ;  de  a  sűrű  H.  mindenesetre 
rosszul  hangzik.  Kivált  ha  ugyanaz  a  magán- 
hangzó találkozik  össze  (két  e),  még  inkább,  ha 
három  magánhangzó  v.  éppen  négy  keinil  össze, 
pl.  Te  ó  J!dám !  Eljönne-e  ö  oda  ? 

Hiavátha,  az  északamerikai  indiánus  mondák 
harcosa,  ki  a  halászat,  vadászat  és  a  béke  egyéb 
műveire  tanította  az  embereket;  Longfellov^ 
ugyanilyen  című  eposzának  hőse. 

Hiawassee  (ejtsd:  hiaaasszí),  a  Tennessee  250  km. 
hosszú  mellékfolyója  az  északamerikai  Egyesült- 
Államokban,  A  Blue  Mountains  ÉNy.-i  lejtőjén 
ered ;  mellékfolyója  a  Toccoa. 

Hiba,  általában  eltérés  a  rendes  formától,  min- 
tától, melyet  valamely  dologban  várhatunk  vagy 
követelhetünk,  vagy  valamely  szabálytól,  normá- 
tól, mely  bizonyos  dologra  nézve  érvényes.  Hibás 
a  gondolkodás,  ha  a  logika  normáival  eUenkezík ; 
a  cselekedet,  a  magaviselet,  mely  nem  felel  meg 
az  erkölcs,  illem,  okosság  ama  parancsának,  mely 
a  fenforgó  eseti-e  vonatkozólag  követendő ;  H.-t 
találunk  valamely  költeményben,  mely  esztétikai 
érzésünket  sérti ;  hibát  követ  el,  ki  a  nyelvtan, 
stílus  szabályai  ellen  vét ;  hibás  az  a  tárgy,  jószág, 
melyből  valami  hiányzik,  aminek  meg  kellene 
lenni;  ami  el  van  törve,  meg  van  sértve  stb. 
A  régi  nyelvben  H.,  csorbaság,  fogyatkozás  gyak- 
ran egyenlő  értékűek.  Hibázni  is  kettőt  jelent  : 
ami  nincs  meg,  ámbár  meg  kellene  lennie,  vagy 
jó  volna,  ha  volna,  az  hibázik ;  amiben  eltérek  ér- 
vényes szabályoktól,  abban  hibázok. 

Hibahatár,  a  pénzek  és  mértékeknek  megen- 
gedett eltérése  a  törvényesen  előírt  nagysághoz 
és  finomsághoz  képest.  L.  Eemedium. 

Hibás  következtetés  v.  álkövetkeztetés  (para- 
logizmus),  a  következtetés  szabályai  ellen  vetés. 
Ha  szándékosan  történik,  megtévesztés  céljából, 
szoflzmának  neveztetik ;  különben  paralogizmus. 


Leginkább  a  szók  többértelműségéből  származik. 
L.  Szofizma. 

Hibbe,  község,  1.  Hyhhe. 

Hibbertit  (ásv.),  citromsárga  porszerü  tömeg ; 
kalciummagnéziumhidrokarbonát,  talán  nem  ho- 
mogén, hanem  csak  elegy.  Előfordul  ünst-szi- 
getén. 

Hibernacnlum  (lat.),  téli  lakás,   téli  szoba. 

Hibernaculum  (növ.),  vízi  növények  (TJtri- 
cularia,  HoHonia,  Aldrovandia  stb.)  áttelelő 
r ügyei,  melyek  ősszel  v.  tavasszal  leválnak  és 
tavasszal  új  növénnyé  fejlödnek. 

Hibernalis  (lat.)  a.  m.  téli ;  Mbemaib  a.  m. 
áttelelés,  téü  álom. 

Hibernia  (Ivernia,  görög  lerne,  ujkelta  Erin), 
az  ókorban  Írország  neve.  A  rómaiak  nagyon 
keveset  tudtak  róla,  csereviszonyban  állottak 
ugyan  lakosaival,  de  nem  sokat  törődtek  vele, 
még  azt  sem  tudták  mekkora,  a  meddig  Agricola 
Kr.  u.  84.  Britanniát  körülhajózva  első  szabta 
meg  pontosabb  fekvését,  Ptolemaios  már  le  is 
rajzolta  és  ismerte  két  főfolyamát:  a  Bargust 
(Barrow)  és  a  Senust  (Shannon).  Lakosai,  az  iver- 
nek,  rokonai  voltak  Britannia  ó-kelta  lakosai- 
nak, papjaik,  a  druidák,  folyton  megőrizték  régi  ál- 
dozataikat, miért  is  H.  sokáig  megmaradt  «szent»- 
nek.  Nevezetesebb  törzseik  voltak  a  brigantok  (a 
Bargus  mentén),  D.-en  a  vodiak,  Ny.-on  a  vellebo- 
rok,  ganganol^  nagnatok  (fővárosuk  Nagnata, 
most  Donegal),E.-on  a  vennikniek  és  darinok,K.-en 
az  eblanok  (főhelyök  Eblana  a.  m.  Dublin)  és  a  ma- 
napiok.  Mindezen  törzsek  durva  erkölcsüek  vol- 
tak, testöket  a  mai  indiánusokhoz  hasonlóan  teto- 
válták ós  a  buja  termékenységű  legelökön  pásztor- 
életet éltek. 

Hibernia  (állat),  1.  Araszolok. 

Hibiscus  L.  (növ.,  Diószegiéknél  hibik),  a 
Mályvafélék  génusza;  150  faja  forró  övi  nö- 
vény, csak  2  európai.  Füvek,  cserjék,  fák,  a  na- 
gyobb növények  szőrösek,  a  szőrök  csillagosak  v. 
egyszerűek.  Levelűk  nagy,  többnyire  osztott  ka- 
rélyos.  Viráguk  rendesen  magános,  levélhónalji, 
nagy,  élénk  színű;  külső  csészéje  (ha  van),  3 
vagy  több  levelű,  a  belső  10—12  levelű,  a  sok 
porzó  csővé  nőtt  össze.  Termésük  5  kopácsú  tok. 
Hazánkban  vadon  csak  a  JEf.  ternatus  Cav.  terem. 
Egyéves  fű.  Ez  a  varjúinak,  dinnyefű  v,  vad- 
dinnye az  Alföldön,  hol  kukoricaföldön,  dinnyetöl- 
dön  stb.  is  gyakori.  Virága  sárga,  a  szirmok  töve 
sötétpiros.  Reggel,  de  csak  kevés  ideig  nyílik  a 
virága,  azután  behúzódik.  A  másik  európai  faj  a 
H.  roseus  Thore  Dél- Franciaországban.  A  H.  can- 
nabintts  L.  egynyári,  Kelet-Indiában  gyakran  s 
régóta  termesztik,  a  forró  öv  vidékén  szintén,  mert 
savanykás,  kissé  fanyar  és  nyálkás  ízű  levelét  főze- 
lékül eszik,  magvából  égető-  és  ótelolajat  sajtol- 
nak. Háncsrostja  fehéres,  kevéssé  fénylő,  puha, 
nyújtható,  a  lenhez  hasonló.  Ez  agambó-  y.gomhó- 
kender  s  újabban  már  az  európai  piacra  is  jut. 
Kitűnő  rostot  szolgáltat  a  H.  tiliaceus  L.  is, 
nagy  fa  minden  forró  övi  partvidéken.  A  H.  mu- 
tabilis  L.  keletindiai,  faalakú,  levele  ötkarélyos, 
virága  nagy,  reggeli  nyíláskor  fehér,  délben  ró- 
zsaszín, este  bíborpiros.  Spanyolország  D.-i  részén 
termesztik.  Ez  a  régiek  igazi  rosa  sinensis-e,  va- 
gyis kinai  rózsája.  Virága  meg  a  levele  hazájá- 


Amely  uó  Bíi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy 


alatt  keresendői 


Hibla —    64 

ban  és  Kínában  officinális,  háncsrostja  fonóanyag. 
A  H.  rosa  sinensis  L.  hazája  Kelet-India  ós  Kiua, 
é^li  m.  magas  dísznövény  kertekben,  üvegház- 
ban. Levele  tojásdad,  hosszan  hegyezett,  füré- 
szes.  Nagy  és  pompás  virága  nagyon  változik. 
Gyökerével,  virágával  meg  a  levelével,  mint 
Európában  a  fekete  mályváéval,  a  hajat,  szemöldö- 
köt, valamint  a  cipőt  is  feketítik.  Ugyanígy  tró- 
pusi dísznövény  a  H.  Sabdariff'a  L.  is.  A  H.  syria- 
cus  L.  (cserjemályva,  töröki'ózsa,  virágfa),  3  m. 
magas  cserje,  mely  Európában  díszcserje,  hazája 
Török-Örményország  és  Lenkorán,  Levele  3  ka- 
rélyú  V.  csaknem  osztatlan,  tojásdad  rombikus. 
Virága  nagy,  a  mályváéhoz  hasonlít,  nagy  szám- 
ban jelenik  meg.  Szirma  halvány  bíborszínű,  a 
tövén  sötétebb.  A  művelés  folyamán  keresztező- 
désből előállott  fajták  virága  piros,  fehér,  ibolya- 
színű V.  kék,  továbbá  sávos  és  telt,  levele  tarka 
lehet.  A  szabadban  kitelel.  H.  moscheutos  L.  és 
H.  palusifis  Walt.,  1.  Ahelmoschus. 

Hibla  (Hybla),  három  városnak  neve  Szicíliá- 
ban, mégpedig:  1.  város  az  Btna  D.-i  lejtőjén 
(most  Paterno),  jelentékeny  Venus-kultusszal  (fel- 
iratokon :  Veneri  Vietrici  Hyblensi),  melynek  pap- 
női jövendőmondással  és  álomjóslattal  is  foglal- 
koztak. Valószínű,  hogy  Hadrianus  császárnak 
szicíliai  körútja  alkalmával  itt  ünnepelték  azt 
az  ünnepet,  melyre  a  Pervigílium  Veneris  c.  köl- 
temény íratott.  —  2.  H.,  város  Gela  és  Szira- 
kuza  közt,  most  Chiaramonte.  —  3.  H.  Megara, 
mézéről  híres  város,  mely  a  dór  telepítést  meg- 
előző időből  származván,  Gelon  idejétől  fogva  Szi- 
rakuzához  tartozott,  sőt  egy  kis  váraccsal  is  bírt, 
melyet  a  rómaiak  a  második  pún  háborúban  fel- 
perzseltek ós  leromboltak. 

Hibrid  (gör.),  1.  Hybrid. 

Hibschit  (ásv.),  szabályos  kristálykák,  oktaéde- 
rek és  rombdodekaéderek ;  rendesen  a  melanit 
körül  színtelen  oktaéderes  köpenyeget  alkot ;  ké- 
miai összetétele  közel  áll  a  lawsonitóhoz,  ameny- 
nyiben  kalcium-aluminíumhidro szilikát,  képlete 
közel:  H^CaALSiaOio.  Legújabban  fedezték  fel 
a  Marienberg  (Áussig  közelében  Csehországban) 
fonolitjának  márgazárványaiban  és  az  Aubenas 
(Viverais)  közelében  előforduló  bazalt  mészkő- 
zárványaiban. 

Hicetas  (Icefas,  Hiketesz),  1.  Leontini  kény- 
ura, ki  a  szirakuzaiaknak  az  ifj.  Dionysios  elleni 
harcában  az  arisztolcrata  párt  szövetségese  volt, 
de  titkon  a  karthágóiakkal  is  egyezséget  kötött  és 
Szírakuzát  kézrekerítette.  A  szirakuzaiak  segít- 
ségére érkezett  Timoleon  3M'.  Kr.  e.  megverte  és 
a  városból  kiűzte  s  Leontini  átadására  kényszerí- 
tette. Később  újra  a  karthagóiakhoz  állott,  s  mikor 
azokat  Timoleon  leverte,  öt  is  kivégeztette.  —  2. 
H.,  Szirakuza  tyrannusa  288—279.  Kr.  e. 

Hic  liae?et  aqua  (lat.)  közmondás,  a.  m. 
itt  elakad  a  víz  (t.  i.  a  vízórában  levő  víz),  azaz  a 
tehetség  valamely  irányban  felmondja  a  szolgá- 
latot, nagy  a  bökkenő. 

Hichens  (ejtsd :  hicsusz).  Mohert  Smi/the,  angol 
iró,  szül.  1864.  Speldhurstben  (Kent).  Nagy  sikert 
aratott  a  dekadensek  ellen  irt  szatírája:  The 
Green  Carnation  (1894).  Egyéb  szatirikus  művei, 
valamint  regényei  is  igen  kedveltek.  Említendők : 
An  Imagínative  Man  (1895) ;  Flames  (1897) ;  The 


Híd 

Slave  (1899);  Tongues  of  Conscience  (1900) ;  The 
Prophet  of  Berkeley  Square  (1901) ;  Pelíx  (1902) ; 
The  Garden  of  Allah  (1904);  The  Woman  with 
thePan  (1904);  The  Black  Spániel  (1905);  The 
Call  of  the  Blood  (1906) ;  A  Spirit  in  Prison  (1908) : 
Egypt  and  its  Monuments  (1908) ;  Barbary  Sheep 
(1909);  Bella  Donna  (1909);  The  Holy  Land 
(1910);  The  Dweller  on  the  Threshold  (1911). 
Barrett  Wilsonnal  együtt  írt  színmüve :  The 
Daughters  of  Babylon. 

Mickory  (növ.),  1.  Garya. 

Hicks,  Elias,  szül.  1748.,  megh.  1830.,  a  queker 
felekezet  körében  egy  külön  pártnak,  az  úgy- 
nevezett hicksiták  pártjának  alapítója  1828  óta. 
L.  Queker ek. 

Hicks-Beach  (ejtsd:  — bícs),  Michaél  Edward, 
sir,  haronet,  angol  államférfi,  szül.  1837.  London- 
ban s  mint  konzervatív  parlamenti  képviselő, 
Disraeli  alatt  gyarmatügyi  miniszter  lett.  Glad- 
stone  alatt  visszavonult,  de  Salísbury  minisz- 
tériumaiban kincstárnok,  majd  írországi  főtitkár, 
kereskedelmi  miniszter  s  újból  kincstárnok  volt. 
1906-ban  St.  Aldwynviscountjává  s  peerré  nevez- 
ték ki. 

Hicksiták,  1.  Qiiekerek. 

Hic  uiger  est,  banc  ta,  Roniane,  ea,- 
veto !  (lat.)  Ez  fekete  (azaz  rosszlelkű,  rossz- 
májú), ettől  óvakodjál,  római!  Idézet  Horatius 
szatii'áiból  (L,  4,  85). 

Hic  Bhodas,  hic  salia  (lat.).  Aesopus  203. 
meséjében  egy  kérkedő  arra  hivatkozik,  hogy  ő 
Rhodus  szigetén  roppant  nagyot  ugrott,  tanukat 
is  hozhat,  aldk  látták.  Erre  mondja  valaki:  ((Ba- 
rátom, nincs  szükség  tanukra,  ha  igazat  mondasz; 
itt  van  Rhodus,  itt  iigorjáU,  &zsi,%  puszta  szó  he- 
lyett tettekkel  bizonyíts.  Ilyen  értelemben  hasz- 
nálják e  közmondásos  kifejezést. 

Híd,  azaz  építmény,  amelyen  valamely  utat,  vas- 
utat,hajócsatornát  (vízvezetéket)  átvezetünk  ezek- 
kel kereszteződő  völgy,  vízfolyás  v.  más  út  egyik 
oldaláról  a  másikra  és  pedig  úgy,  hogy  az  áthidalt 
völgy,  vízfolyás  v.  közlekedési  vonal  számára  az 
építményben  a  kellő  számú  és  nagyságú  nyílás  sza- 
badon maradjon.  Ha  a  H.  hosszának  csak  kisebb 
részében  hidal  át  vízfolyást  vagy  valamely  köz- 
lekedési eszközt,  s  első  sorban  is  abból  a  cél- 
ból létesül,  hogy  (valamely  mély  völgy  fölött) 
magas  töltések  építése  elkerültessék,  úgy  viadukt- 
nak (völgyhíd)  is  nevezik.  A  H.  a  rajta  átvezetett 
közlekedési  vonal  rendeltetése  szerint  yíjalog-, 
közúti,  vasúti  V.  csatornahíd.  A  földbe  (partba, 
medeif énekbe  állított)  támasztó  részeket,  ú.  m. 
hídfőket,  pilléreket,  jármokat  együttvéve  a  H. 
alép.tményének  nevezzük  (1.  Hídfő,  Hídpillér), 
a  nyílásokat  áthidaló  részt  pedig,  mely  az  alépít- 
ményre támaszkodik  s  arra  viszi  át  a  terheléseket: 
a  H.  felszerkezetének  (1.  Hídszerkezet).  A  felszer- 
kezethez használt  anyag  szerint  van  kö-,  fa-,  vas-, 
beton-  és  vasbeton-híd,  a  felszerkezot  főtartóinak 
(a  hidaló  tartóknak)  sztatikái  viselkedése  szertat 
vagyis  aszerint,  hogy  minő  irányú  erőket  gyako- 
rol a  felszerkezet  a  támaszpontokra,  megkülön- 
böztetünk: gerendahidat,  ivhidat  és  fíiggöMdat. 
A  gerendatartó  csak  függélyes  erőket  ád  át  az 
alépítményre  s  ezért  a  gerendabidak  a  leggyako- 
riabbak.  Nagyobb  gerendabidak  főtartói  sokszor 


Amely  szó  Hi .  .  •  aía't  nincs  meg,  Hy  .  .  .    alatt  keresendő! 


^^é.  n.  Gen 


55 


Hidas  illesztés 


n.  Ge)"ber-tartók,  melyek  csuklós  többtáinaszú 
tartók.  A  csukló  a  tartó-szerkezet  oly  alakítása, 
mely  azt  biztosltja,  hogy  az  erők  átadódása  ezeu 
a  részen,  mint  egy  ponton  történik,  miáltal  az 
erők  eloszlása  a  tartó  alakváltozásától  függet- 
lenné, tehát  sztatikaUag  határozottá  válik.  A 
hajócsatornák  fölött  átvezető,  továbbá  a  kikötö- 
hej áratokon  át  épülő  hidak  felszerkezeíének  gyak- 
ran olyan  berendezést  adnak,  hogy  az  helyéből 
könnyű  szerrel  kimozdítható  (elfordítható,  fel- 
emelhető) legyen;  ezek  a  mozgatható  hidak  (1. 
Emdhetöhíd,  Forgóhícl).  Csapóhídnál  pl.  a  híd- 
szerkezet az  egyik  vége  körül  fölemelhető.  Cső- 
híd oly  vashíd,  melynek  keresztmetszete  zárt 
négyszög  s  így  a  hídszerkezet  csőszerű.  Ily  hidat 
csak  a  vashidak  építésének  első  szakában  készí- 
tettek. Külön  csoportot  képeznek  továbbá  az  íiszó- 
hidak,  amelyeknek  felszerkezetót  a  vízen  úszó  fa- 
hajók vagy  vaspontonok  tartják  (1.  Hajóhíd). 
További  elnevezések :  ferde  híd,  melynek  tengelye 
az  áthidalt  vízfolyás  v.  út  irányával  nem  QO^-os, 
hanem  ettől  eltérő  szöget  zár  he ;  ártéri  híd,  moly 
az  ártér  fölött  épül :  ha  a  hídnak  azt  a  részét,  mely 
a  főmedi'et  hidalja  át,  ettől  meg  akarjuk  különböz- 
tetni, úgy  ezt  mederhül-nak  nevezzük.  Jámios 
híd,  melynek  közbenső  alátámasztásait  fa-  v.  vas- 
cölöpökből álló  jármok  képezik.  Vendéqhld,  olyan 
ideiglenes  fahíd,  mely  csak  rövid  időre  létesül 
valamely  régi  híd  v.  árvíz  által  elsodort  híd  mel- 
lett s  csak  addig  van  használatban,  amíg  a  régi 
hidat  kijavítják  v.  átóprtik,  illetőleg  az  elsodort 
helyébe  újat  építenek.  Allványhíd,  sokjármos  fa- 
híd, melyet  főleg  .Amerikában  vasúti  töltések  he- 
lyébe építenek.  Miinkahícl,  mely  arra  szolgál,  hogy 
vízi-  és  hídépítéseknél  rajta  szállítsák  az  építő- 
anyagokat a  munkahelyre  (a  folyóba)  s  hogy  azon 
közlekedjenek  a  munkások.  Végül  megemlítendők 
a  katonai  célokra  készülő  szétszedhető  hidak,  ame- 
lyeknek szerkezetót  rövid  idő  (néhány  óra)  alatt 
lehet  felállítani,  illetve  szótszedni  s  csupa  olyan 
részekből  áll,  amelyeknek  szállítása  nem  okoz  ne- 
hézséget. 

Hidalgó  (spanyol,  tkp.  hijodalgo :  hijo  a.  m.  fiú 
és  algo  a.  m.  vagyon,  értelme  tehát  vagyonos  em- 
ber fia ;  portug. :  fidalgo),  általánosságban  nemes 
embert  jelent,  főleg  azonban  az  alsóbb  nemesi  osz- 
tály tagjainak  címe ;  olyanoké,  kik  régi  keresz- 
tény nemesi  családból  származva,  a  mórokkal  v. 
zsidókkal  össze  nem  vegyültek.  Kétféle  H.  volt : 
hidalgos  de  naturaleza,  született  H.  és  hidalgos 
de  privilegio,  kik  a  nemességet  adománykép  kap- 
ták, vagy  pénzért  vették.  Államjogi  szempont- 
ból a  H.-k  egy  rangban  álltak  a  régi  időben  a 
<-abaUerókkal  (lovagok)  és  az  escuderókkal  (pajzs- 
hordók, vagy  valamely  főúi*  szolgálatában  levő 
nemesek).  Manapság  a  H.-k,  amennyibon  nem  bir- 
aak  vagyonnal,  a  polgári  osztállyal  egy  rang- 
ban állanak.  Címök  a  megszólításnál  Don,  illetve 
Dona.  Madridban  egy  külön  H.  kamara  áll  fenn 
(cuerpa  colegiado  de  caballeros  hijos  dalgo),  mely- 
nek a  király  az  elnöke.  Senor  H.  a  királyi  és 
hercegi  apródok  címe  volt  régebben.  Manapság 
minden  vagyonos  vagy  képzett  embert,  férfit  és 
nőt  egyai-ánt  megillet  a  11.  cím. 

Hidalgó,  áüatn  Mexikóban,  n  Sierra  Madro  K.-i 
vidékeinek  egy  részét  foglalja  magába,  az  Ana- 


huak  K.-i  szólén  Mexikó,  Queretaro,  San  Luis  Po- 
tosi,  Tlaxcala,  Puebla  és  Vera-Cruz  között,  22,215 
km3  területtel,  (1910)  646.551  (1  km^  29)  lak..  H. 
részben  a  fensík  K.-i  szélére  is  kiterjed ;  átlagos 
magassága  1500  és  2500  m.  közt  váltakozik,  leg- 
nagyobb magassága  a  Cerro  Canjando  (2860  m.). 
A  Rio  Pate  jobboldali  mellékvizei  öntözik.  Főbb 
termékei:  kukorica,  bab,  búza,  árpa,  pamut  és 
cukornád.  A  bányászat  virágzó ;  főképen  ezüstöt 
(Pachuca  körül),  vasat,  rezet  és  ólmot  bányásznak. 
Főleg  gyapotszövőipara  van.  Az  állam  14  járásra 
(distrito)  van  fölosztva;  fővárosa:  Pachuca. 

Hidalgó,  mexikói  aranyérem  b.  10  peso  =  50-55 
K  értékben. 

Hidalgó  de  Párral,  város,  1.  Párral. 

Hidalmás  (Hida),  kisk.  Kolozs  vm.  almási 
j.-ban,  (1910)  1484  oláh  és  magyar  lak. ;  a  járási 
szolgabírói  hivatal  székhelye,  adóhivatallal,  já- 
rásbírósággal, posta-,  távíró-  és  távbeszélőhíva- 
tallal,  postatakarékpénztárral.  Határában  sáncok 
nyomai  látszanak.  E  sáncokat  hagyomány  szerint 
Gyalu  oláh  fejedelem  hányta  és  e  tájon  ütközött 
meg  a  Meszes  felöl  jövő  Töhötöm  honfoglaló  sere- 
gével. 

Hidalmási  rétsgek  (geoi.),  az  erdélyi  medence 
alsó  mediterrán  középső  rétegcsoportja,  moly  a. 
fekvő  korodi  és  a  fedő  mezőségi  rétegek  közé 
esik.  Főleg  íbraminifera-dús  palás  agyagrétegek- 
ből áll,  amelyekre  homok  és  kavicslerakódások 
következnek,  gazdag  marin  faunával ;  az  egész 
H.  komplexus  vastagsága  mintegy  250  méter. 

Hidantoin  (gör.),  szénvegyület,  mely  az  allan- 
toinnal  és  alloxáasavval  közeU  összefüggésben 
áll.  A  gükolsav  ureidje.  Képlete  H^CgNaO^.  Szín- 
telen, tűalakú  kristályokból  áll,  amelyek  216"  C-on 
megolvadnak.  A  lúgokkal  való  főzéskor  Mdan- 
toinsavvá  alakul. 

Hidartrózls  v.  Mdrartrózis  (gör.),  savófclhal- 
mozódás  az  ízületben,  1.  Izületgyuladás. 

Hidas,  ember,  ló  és  kocsi  szállítására  hasz- 
nált lapos  fenekű  alacsony  naszád,  meljTiek  ele- 
jén és  hátulján  emelkedett  pallózata  van  a  lovak 
és  kocsik  könnyebb  ki-  és  bej  árhatása  céljából. 
Rendszerint  evezőkkel  hajtják ;  a  folyam  egyiic 
partjáról  a  másikra  való  átszállóknál  (réveknél) 
azonban  gyakran  a  folyam  fölött  keresztben  ki- 
feszített s  a  H.  oldalán  levő  karikába  befekte- 
tett kötél  segítségével  jár.  Járöhídnak  is  neve- 
zik. L.  még  Komp.  —  H.  v.  hullás,  deszkákból 
összetákolt  kisebbszerü  sertéséi,  minőt  főleg  csak 
szegény  ember  készít.  —  Jí .  a  lóistállóban  a  pöce- 
gödröt befedő  deszkázat. 

Hidas,  kisk.  Baranya  xm.  pécsváradi  j.-ban, 
(1910)  2577 német  és  magyarlak.,  posta- és  táviró- 
hivatallal. 

Hidasbarátok  a.  m.  hídtestvérek  (1.  0.). 

Hidashollós,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban, 
(1910)  589  magyar  lak. ;  u.  p.  Egyházashollós,  u.  t. 
Molnári. 

Hidas  illesztés  (vasút),  így  hívják  a  vasúti  sinek 
olyan  kapcsolását,  melynél  mindkét  sínvég  az 
illesztés  melletti  talpfákra  fektetett  közös  leme- 
zen nyer  alátámasztást.  Ez  az  áthidaló  lemez  ren- 
desen lefelé  vagy  felfelé  nyúló  bordákkal  van  erő- 
sítve. A  hidas  illesztéseket  különösen  Amerikában 
használják. 


Amely  szó  Hi 


Alatt  nincs  meg,  Ily 


alatt  keresendői 


HidaskUrt 


—     56     - 


Hideg 


Hidaskürt,  kisk.  Pozsony  vm.  galántai  j.-ban, 
(1910)  1559  magyar  lak. ;  posta-  és  táviróhivatal. 

Hidasliget  (azelőtt :  Bruckenau), nagyk.TGmes 
vm.  vingai  j.-ban,  (i9io)  1485  német  és  oláh  lak. ; 
vasútállomás,  posta-,  távíró-  és  távbeszélőhivatal. 

Hidasnémeti,  kisk.  Abau,j-Toma  vm.  kassai  j.- 
ban,  (1910)  619  magyar  lak.  Vasúti  állomás,  távíró, 
posta,  telefonállomás.Határában'1849  febr.S.  heves 
küzdelem  folyt  a  Hernád  hídjáért  Klapka  csapata 
és  Schlick  utóhada  közt.  Klapka  febr.  8.  d.  u.  érte 
el  H.-t,  hol  az  ellenség  utóhada  megszállva  tartá 
a  Hernád  hídjának  feljárását.  Klapka  azonnal 
megtámadta  a  híd  mellett  elterülő  erdőségben 
levő  ellenséget  és  sikerült  is  neki  az  abauji  önkén- 
tesekkel, meg  a  lengyel  légióval  azt  onnan  ki  s 
a  hídra  felszorítani.  De  az  ezutáni  gyors  ágyú- 
s  puskatűzben  katonái  közül,  sík  helyen  lévén 
felállítva,  sokan  elestek.  Hősi  küzdelem  után 
mégis  sikerült  az  abauji  önkéntes  csapatnak  az 
ellenséget  a  hídról  elűzni,  mit  az  felgyújtva,  to- 
vább menekült  Kassa  felé,  üldöztetve  az  abauji 
légióhoz  csatlakozott  zászlóaljaktól. 

Hidasrákosd  (azelőtt :  Rákösd),  kisk.  Vas.  vm. 
felsőőri  j.-ban,  (i9io)  303  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Pinkafő. 

Hidászok  {ívsmc.pontoniers),  némely  hadsereg- 
ben s  a  mienkben  is  a  XIX.  sz.  közepéig,  a  had- 
járatok alatt  a  hadseregnek  a  hadszinhelyen  való 
mozgósítása  alatt  szükségessé  váló '  hidak  építé- 
sére kiképzett  s  e  különleges  szolgálat  teljesít- 
hetésére  felszerelt  csapatok.  A  cs.  és  kir.  közös- 
hadseregben a  hadjárat  alatt  rögtönzött  hadi- 
hidak feláUításával  és  az  ellenség  által  lerombolt 
hidak  helyreállításával  s  jókarban  tartásával  az 
utász-csapatokat  bizták  meg. 

Hidaszpesz,  folyó,  1.  Dzselam. 

Hidatid  (hydatid,  gör.),  régibb  elnevezése  az 
echiaococcus-tömlönek,  ami  hólyagférge  egy  a 
kutyafajok  vékonybeleiben  élő  kis  galandféreg- 
nek,  a  Taenia  echinococeus-nak.  Gyakori  a  házi- 
állatok májában,  tüdejében  és  más  szerveiben,  de 
előfordul  az  emberi  májban,  tüdőben,  vesében, 
agyvelőben  is ;  az  állatok  között  ritkán  okoz  be- 
tegséget, ellenÍ3en  az  emberben  súlyos  következ- 
ményekkel jár.L.  Echinococcus  és  Echinococcosis. 

Hidatisz  (hydatis,  gör.),  hosszabb  v.  rövidebb 
nyélen  függő,  savóval  telt  áttünő  hólyagocska,  mely 
a  here  felső  végén  a  mellókhere  feje  fölött  fek- 
szik (H.  Morgagni).  Rudimentuma,  fejlődési  ma- 
radványa a  nemi  szervek  fejlődésében  szerepet 
játszó,  de  később  elsorvadó  csőnek.  Hasonló  H. 
nőben  a  méhkürt  hasi  nyílása  közelében  található ; 
esetleg  más  szerveken  is  fordulhatnak  elő  hasonló, 
de  természetesen  egészen  más  eredésü  savós  töm- 
lők (agykamra  érfonata  stb.). 

Hidatódák  (hydathodák,  növ.),  víznek  cseppek- 
ben való  kiválasztására  szolgáló  szervek,  melyek 
leginkább  lombleveleken  találhatók.  Ezek  lehet- 
nek egyes  átalakult  felbőrsejtek,  vagy  szőrképle- 
tek (Phaseolus  multiflorus),  vagy  vékonyfalu, 
plazmadús  sejtcsoportok  (epithem),  melyek  közvet- 
len összeköttetésben  vannak  az  edénynyaláb  vizet 
szállító  elemeivel.  Az  edénynyaláb  végső  trachei- 
dáitól  átvett  víz  egy  nyíláson,  a  vízrésen  jut  a 
fólületre.  Számos  növény  levelének  fogai  ilyen 
H.-ban  végződnek  (Primula  sinensis). 


Hidatogén  (hydafogen,  gör.)  kőzet,  a.  m.  a  víz- 
ből leülepedett  (vagyis  szediment-)kőzet. 

Hidatomorfizmus  (ásv.),  mindazon  átalakulá- 
sok összessége,  melyeket  az  ásványokon  és  kőze- 
teken vizes  oldatok  hoznak  létre. 

Hidatopirogén  (gör.)  eredetűek  az  olyan  ásvá- 
nyok és  kőzetek  (pl.  gránit),  amelyek  az  eruptív 
magmából  keletkeznek.  Miután  a  magma  túlheví- 
tett vízgőzzel  telített  oldat,  a  H.  ásványok  és  kő- 
zetek keletkezésénél  a  víznek  és  a  hőnek  is  jutott 
szerep,  vagyis  azok  sem  nem  csupán  víz-,  sem  nem 
csupán  tűzeredetiiek,  hanem  víz-  és  tűzeredetüek. 
A  H.  eredetű  ásványokban  (fóldpát,  kvarc)  gya- 
koriak a  folyadékzárványok,  amelyek  az  eruptir 
magmából  maradtak  vissza. 

Hidatotermikus  átalakulások  alatt  Bunsen  a 
hidatomorf  átalakulásokat  érti. 

Hidatsza  v.  minitari,  a  nadevessioux  indián 
nusok  ága,  a  hírhedt  prairie-törzsek  közül.  Szoro- 
sabban vett  területük  a  Mississippi-Missouri  köze^ 
az  ú.  n.  Coteau  des  Prairies,  körülbelül  az,  mely  a 
pipakövet  (catlinit)  szolgáltatja.  Lefordított  J- 
alakú  pipáik,  melyek  az  összes  itt  élő  törzsek  val- 
lásos és  magánéletében  oly  nagy  szerepet  játsza- 
nak, az  ő  készítményeik,  vagy  legalább  is  a 
nyers  anyagot  ők  hozzák  forgalomba  a  törzs  kö- 
zötti belső  kereskedelemben.  Különben  törzs-  és 
főnökrendszerük  gyenge,  erősebb  kapocs  közöttük 
a  sámánizmus.  Vallásuk  animisztikus,  de  sejtel- 
meik vannak  valami  felsőbb  lényről,  a  halhatatlan 
öregről,  aki  az  örök  vadászterület  ura.  Kultúrájuk 
azonos  a  többi  prairie-törzsekével. 

Hídcsapágytartó  az,  mellyel  két  gerenda 
közét  a  végből  hidalják  át,  hogy  reá  a  két  ge- 
renda közé  helyezendő  csapágyat  felszerelhessék.. 

Hiddékel  v.  Hidékel,  folyó,  1.  Idiglat 

Hiddemann,  Friedrich,  német  festő,  szül.  Düs- 
seldorfban 1829  okt.  4.,  megh.  1892  jan.  19.  Szülő- 
városában Hildebrandt  ós  Schadow  vezetése  alatt 
tanult  és  utóbb  is  ott  élt.  Kedvelt  genreképei 
közül  nyilvános  gyűjteményekben  vannak:  A 
kvartett  (königsbergi  múzeum);  Kellemetlen  szom- 
szédság (wiesbadeni  múzeum);  Porosz  verbun- 
gosok  (Berlin,  Nationalgalerie) ;  Vesztfáliai  teme- 
tés (Karlsruhe,  Kunsíhalle).  Nagyon  elterjedtek 
Pritz  Eeuter :  üt  mine  Sti'omtid  c.  regényéhez. 
készített  illusztrációi. 

Hiddenit  (ásv.),  sötét  smaragdzöld  spodum^n 
(1.  0.)  Észak-Karolinából,  drágakőnek  is  használ- 
ják, különösen  smaragd  helyett ;  zöld  színe  kevés, 
krómoxidtól  származik. 

Hiddensöe,  18  km.  hosszú  és  0*25— 3  km.  szé- 
les sziget  Rűgen  Ny.-i  oldalán  a  Balti-tenger- 
ben ;  Stralsund  kerülethez  tartozik.  Lakói  (850) 
szegényes  kis  kunyhókban  laknak  és  csaknem  ki- 
zárólag hallal  táplálkoznak.  Legnagyobb  hely- 
ségek neve  Kloster.  D.-i  részén  1872—74  közt  a 
X.  sz.-ból  való  ékszereket  találtak. 

Hide  (ang.,  ejtsd:  hájd),  régi  angol  földmérték 
100  acre  =  40-467  ha  értékben. 

Hideg.  Tapintószervünk  révén  tudomást  szer- 
zünk a  testek  hőállapo tárói.  A  szubjektív  hőérzet 
alapján  rendesen  nagyon  határozottan  ítélünk  az 
érintett  test  hőállapotáról  és  habozás  nélkül  rá- 
mondjuk, hogy  a  test  forró,  vagy  meleg,  langyos, 
hideg.  Ez  a  hőérzet  azonban  csalóka.  Ha  három 


Amely  szó  Hí . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hidegrág^yak 


-     57 


Hideg  szín 


pohárba  olyan  vizet  teszünk,  amelyet  külön-külön 
melegnek,  langyosnak  és  hidegnek  neveznénk  és 
egyik  kezünket  a  hideg  vízbe  mártjuk,  a  mási- 
kat a  melegbe,  bizonyos  idő  múlva  pedig  mind  a 
két  kezet  a  langyos  vízbe  helyezzük,  az  egyik 
kéz  a  langyos  vizet  H.-nek,  a  másik  melegnek 
fogja  érezni  (ugyanazon  időben).  A  hőérzet  csak 
relatív  és  attól  függ,  milyen  testtel  érintkeztünk 
előbb.  Amely  testnek  hőmérséklete  magasabb, 
mint  a  testűnké,  azt  melegnek  érezzük,  amelyiké 
alacsonyabb,  azt  H.-nek.  Az  első  esetben  testünk 
meleget  vesz  át  a  másiktól,  a  másodikban  a  test 
meleget  von  el  tőlünk.  Mennél  gyorsabb  ez  a  hő- 
közlés  és  elvonás,  annál  jobban  érezzük  a  mele- 
get és  H.-et.  Mindebből  az  következik,  hogy  a 
mit  H.-nek  nevezünk,  az  csak  kisebb  mértéke  a 
melegnek,  de  nem  valami  ezzel  ellentétes  dolog. 
A  rendesen  használt  hőmérőkön  a  meleget  és 
H.-et  jelző  fokokat  a  zéruspont  választja  el  s  ez 
a  víz  fagypontja  (vagy  a  jég  olvadási  pontja) 
rendes  légnyomáson.  Ez  is  csak  megállapodás 
eredménye,  mert  akármilyen  más  hőmérsékletet 
is  jelezhettek  volna  zérussal.  A  Fahrenheit-féle 
hőmérőn  pl.  a  zéioispont  32''-kal  van  lejebb,  mint 
a  fagypont.  Szilárd  test  lehűl,  ha  melegítés  után 
magára  hagyják,  mert  akkor  sugárzás  útján  ve- 
szít melegéből.  Erős  lehűtés  végett  a  testeket 
jégbe,  vagy  hűtőkeverékbe  állítják  (1.  o.).  Az 
oldás  ugyanis  szintén  hűtől eg  hat  (só  a  jégben). 
Folyadék  lehűl,  ha  melegítés  nélkül  erősen  pá- 
rolog. Gáznemű  test  lehül,  ha  hirtelen  kitágul ; 
Így  pl.  lehül  a  felszálló  légáramok  levegő  tömege. 
Abszolút  zéruspontnak  nevezik  a  Celsius-skála 
szerint  mért  273  "-ot  a  zéruspont  alatt. 

Hidegágyak,  deszkakerettel  s  üvegfedéllel  v. 
másnemű  átlátszó  takaróval  ellátott  kerti  ágyak, 
amelyeknek  nincsen  trágyából  készült  melegítő 
alapjuk.  H.-ban,  melyeknek  hőmérséke  nemesik 
6°  C  alá,  nevelik  a  kényesebb  növényeket,  a  korai 
zöldségféléket  és  némely  növények  palántáit,  ame- 
lyek a  szabadba  való  kiűltetést  jobban  kiállják, 
mint  a  melegágj^ban  neveltek. 

Hideg  aranyozás,  1.  Aranyozás. 

Hideg  égöv,  1.  Éghajlat. 

Hideg  ezüstözés,  1.  Ezüstözés. 

Hidegfürdö,  1.  Fürdő  és  Vízzel  gyógyítás. 

Hideg- gát  (Gold-wall),  kis  hideg  vízáramlás 
Észak-Amerika  K.-i  partján,  1.  Golf-áram. 

Hideggözgép,  1.  Gőzgép. 

Hidegh  Kálmán,  kéimkus,  szül.  Aradon  1839 
szept.  18.,  megh.  1899  nov.  14  Bécsben  gyógysze- 
részi oklevelet  nyert  1865;  doktori  diplomájátisott 
szerezte.  Hollandiában,  Belgiumban  és  Németor- 
szágban végzett  tanulmányai  után  előbb  Kassán, 
1872.  pedig  Budapesten  lett  főreáliskolai  tanár  és 
1873-tól  egyszersmind  a  szénvegyületek  kémiájá- 
nak egyetemi  magántanára.  1879—80.  a  Tud. 
Akadémia  megbízta  a  nevezetesebb  ásványfajok 
kémiai  analízisével.  1880  óta  Aradon  volt  tanár. 
Több  tudományos  értekezés  jelent  meg  tőle  hazai 
s  külföldi  folyóiratokban. 

Hideghavas,  kisk.  Kolozs  vm.  gyulai  j.-ban, 
(1910)  1036  oláh  lak.,  u.  p.  Gyalu,  u.  t.  Reketó. 

Hidegház,  1.  Üvegház. 

Hideghét,  kisk.  Pozsony  vm.  somorjai  j.-ban, 
;i9io)  123  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Fél. 


Hideghullám  (ang.  cold  wares).  így  nevezik 
az  amerikaiak  a  baromóteres  depressziók  hátsó 
oldalán  benyomuló  hideg  légáramlást,  mely  nagy 
hösülyedést  okoz  és  a  depresszióval  tovahalad. 
Megelőzi  a  hőhullám  (1.  o.). 

Hidegkút,  községek,  1.  az  összetételek  alatt. 

Hidegkút- tamási  h.  é.  v.,  a  máv.  Keszőhideg- 
kút-Gyönk  állomásától  a  győr-veszprém-dombo- 
vári  h.  é.v.  Tamási- Majsamiklósvár  állomásáig: 
terjedő  12*5  km.  hosszú,  rendes  nyomtávolságú, 
gőzüzemű  h.  é.  v.  Építési  tőkéje  708,000  kor.  A 
máv.  üzemében  van. 

Hideg  láb,  1.  Lábak  hidegsége. 

Hidegláz,  németes  fordítás,  magyarul  hideg- 
lelés V.  váltóláz,  1.  Malária. 

Hideglelés,  1.  Malária. 

Hidegnyom,  1.  Nyom. 

Hidegokozta  kép.  Ha  homorú  tükörrel  forrói 
test  képét  vetítjük  higanyjodiddal  bevont  papir- 
emyőre,  a  magában  véve  láthatatlan  kép,  melyet 
a  sötét  hősugarak  hoztak  létre,  az  ernyő  fölme- 
legedése következtében  pirosnak  mutatkozik  a 
sárga  alapon.  Ha  ellenkezőleg  hideg  testnek,  pl. 
jégnek  képét  vetítjük  ilyen  ernyőre,  melyet  elő- 
zőleg melegítéssel  píros  színűre  változtattunk,  a 
test  képe,  mint  H.,  sárga  színben  tűnik  fel  a  pi- 
ros alapon. 

Hidegpatak  (azelőtt :  Kolbach),  kisk,  Szepes 
vm.  szepesváraljai  j.-ban,  (i9io)  403  tót  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Szepesváralja. 

Hidegpontok,  a  bőrnek  azon  pontjai,  amelyek 
csakis  a  hideget  érzik  meg,  azaz  az  ott  lévő  ideg- 
készülék csakis  lehűtés  által  hozható  izgalomba ; 
helyesebben,  ha  izgalomba  jön,hidegérzésünk  van. 
A  H.  nemcsak  lehűtéssel,  hanem  adott  körülmé- 
nyek között  pl.  meleggel  is  izgalomba  hozhatók,, 
de  azért  mindig  hidegérzósünk  támad. 

Hidegrázás  v.  rázó  hideg,  akkor  keletkezik, 
amidőn  a  láz  hirtelen  áll  elő,  amikor  pl.  valaki- 
nek a  hőmérséklete  37"  C-ről  Va  óra,  1  óra  alatt 
40°  C.-ra  emelkedik ;  ilyenkor  az  illető  nagyon 
fázik,  egész  testét  rázza  a  hideg,  nem  tud  beszélni 
a  vacogástól  stb.,  1.  Láz. 

Hidegrét  (azelőtt :  Páskócz),  kisk.  Bereg  vm, 
alsóvereczkei  j.-ban,  (1910)  91  rutén  lak.,  u.  p. 
Szarvasháza,  u.  t.  Alsóvereczke. 

Hidegség,  kisk.  Sopron  vm.  soproni  j.-ban, 
(1910)  521  magyar  lak.,  vasútállomás,  u.  p.  és  u.  t. 
Nagyczenk. 

Hidegségi  fok,  a  víz  fagypontjánál  mélyebben 
levő  hőmérsékleti  fok. 

Hidegségi  sark,  a  Föld  leghidegebb  helye, 
nem  esik  egybe  a  földrajzi  sarkkal.  A  jakutok 
földjét  (Verehojanszk,  Jakutszk  vidékét)  tartják 
annak,  ahol  a  legnagyobb  hideg  közel  jár  — 70"- 
hoz. 

Hideg-Szamos,  a  Kis-Szamos  egyik  fon'ás- 
pataka,  1.  Szamos. 

Hidegszamos,  kisk.  Kolozs  vm.  gyalui  j.-ban, 
(1910)  1089  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Gyalu. 

Hideg  szín,  a  festészetben  minden  szín,  amely 
a  színkép  (spectrum)  zöldjétől  a  violáig  terjed. 
Tehát  a  kék  és  kékes  színek  s  azok,  amelyekben 
uralkodik  a  kékes  árnyalat.  Ezzel  ellentétbon  a 
színképben  a  zöldtől  a  pirosig  terjedő  színek  me- 
leg színek. 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Ely  ...  alatt  keresendői 


Hidegtörékeny 


—    58     — 


Hídkaf 


Hidegtörékeny  az  a  fém,  mely  a  közönséges 
liömérsékletnél  való  megmunkáláskor,  pl.  kalapá- 
lás, hengerlés  v.  lyukasztás  közben,  szakadozik. 
Ezt  a  legtöbb  esetben  a  íémbe  keveredett  idegen 
alkotó  részek  (így  a  vas  hidegtörését  a  foszfor,  a 
rézét  a  rézoxidul),  vagy  az  öntés  után  beálló  kris- 
tályosodás okozzák. 

Hideg  tü,  a  rézmetszők  által  használt  szer- 
szám, tüalakú,  de  nehezebb,  mint  a  karcoló  tű.  A 
rézmaratás  segédeszköze,  a  maratott  lemez  egyes 
részeinek  kimunkálására  szolgál. 

Hidegvérüek  azok  az  állatok,  melyeknek  hő- 
mérséklete változik  és  a  tartózkodási  hely  hőfokát 
alig,  vagy  egyáltalában  nem  haladja  meg.  Ilye- 
nek a  madarak  és  emlősök  kivételével  a  többi 
állatok.  Tudományos  mesterszóval  a  H.-et  poikilo- 
Iherm  állatoknak  nevezzük.  L.  még  Melegvérüek. 

Hidegvérű  ló,  a  telivérrel  és  a  félvérrel  ellen- 
tétben használt  jelzés.  Különösen  a  nori  típusból 
leszármazó  nehéz  lófajta. 

Hidegvisszaesés,  a  tavasszal  bekövetkező  hö- 
«ülyedés,  midőn  melegebb  napok  után  hűvösebb 
idő  áll  be.  A  köztudatba  leginkább  átmentek  a 
májusi  hőcsökkenések  (1.  Fagyos  szentek),  mert 
ilyenkor  a  hőmérséklet  még  0"  alá  szokott  menni, 
jóllehet  a,  júniusi  hőcsökkemsek  sokkal  élesebben 
mutatkoznak  nálunk,  amennyiben  a  hőmérséklet 
■évi  menetében  még  50  évi  megfigyelés  után  hatá- 
rozott zavar  ismerhető  fel.  A  hőmérséklet  ugyanis 
június  7.  után  rendszerint  leszáll  és  csak  22-én 
éri  el  megint  régi  magasságát. 

Hidegvíz,  kisk.  Nagy-Küküllő  vm.  medgyesi 
j.-ban,  (1910)  1153  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Nagy- 
^elyk. 

Hidegvízkúra,  1.  Vízzel  gyógyítás. 

Hidegvízpróba,  1.  Isteniiéleiek. 

Hideg  zománc.  Tulaj  donképen  nem  is  zománc 
&z,  amit  így  nevezünk,  hanem  masztüísszal  v. 
kopalflrnisszel  föloresztett  festékkel  való  festés 
fémre.  A  masztikszos  festékkel  befestett  fémet 
tűzben  melegíthetjük,  s  a  melegítés  által  a  festés 
tartósabbá,  a  zománchoz  hasonlóvá  válik. 

Hidékel,  folyó,  1.  Idiglat. 

Hídépítéstan,  az  a  tudomány,  amely  a  hidak 
tervezésének  és  építésének  szabályait  rendszere- 
sen tárgyalja.  A  H.-nak  mint  egységes  tudomány- 
szaknak körvonalai  meg  vannak  ugyan  határozva, 
•de  természetesen  más  mérnöki  tudományágakkal 
szoros  érintkezésben  van.  így  a  H.-nak  legfőbb 
előtanulmányai,  segédtudományai,  illetőleg  kiegé- 
szítői gyanánt  említendők :  a  teoretikus  részben  a 
mechanika,  szilárdságtan  és  grafosztatika,  a  gya- 
korlatiakban az  általános  építési  szerkezettan,  az 
építő  anyagok  (kő,  fa,  vas,  beton,  vasbeton,  kötö- 
a,nyagok),  a  vízépítéstan  kémiai  és  mechanikai 
technológiája.  A  H.  mint  önálló  tudomány  nem 
régi  keletű,  miután  maga  a  hídépítés  is  csupán  a 
gőzvasutak  feltalálása  óta  vett  nagyobb  lendületet. 

Hídfeljáró,  az  útnak  közvetlenül  a  híd  előtti 
lejtős  szakasza,  mely  az  útnak  normális  része  és 
a  híd  között  az  átmenetet  alkotja. 

Hídfő,  1.  az  az  építmény,  mely  a  hídszerkezet 
parti  végét  alátámasztja  és  egyúttal  a  feljárót  a 
nyílás  felől  határolja.  A  H.  leglényegesebb  része  az 
éllenfal  (Lábra: e),  amely  a  csatlakozó  töltés  fóld- 
aiyomását  felfogja  s  egyúttal  a  hídszerkezet  meg- 


1.  ábra. 


támasztására  szolgáló  szerkezeti  rész  is.  Az  ellen- 
falhoz csatlakoznak  két  oldalt  a  szárnyfalak  (s), 
amelyeknek  célja  a  töltés-rézsüket,  vagy  az  azok 
befejezését  kéTpező  töltési  kúpokat  (k)  megtámasz- 
tani. Az  ellenfal  rendesen  az  áthidalt  vízfolyás  v. 
közlekedési  vonal  tengelyével  párhuzamos  fek- 
vésű, a  szárnyfalak  pedig  vagy  a  hídon  átveze- 
tett közlekedési  vonal  (egyúttal  a  híd)  tengelyé- 
vel párhuzamosak,  amikor  nevük  is:  párhu- 
zamos szárnyfal ;  vagy  ezzel  az  iránnyal  szöget 
zárnak  bo,  amikor  általában  ferde  szárnyfalnak 
neveztetnek.  Ha 
irányuk  éppen 
az  ellenfal  irá- 
nyának meg- 
hosszabbítását 
képezi,  egyenes 
szárnyfal  a  ne- 
vük. Az  egyenes 
szárnyfalat  to- 
vábbá merőle- 
ges szárnyfal- 
nak nevezik,  ha 
iránya  a  hídten- 
gely irányára 
merőleges. 

A  H.-k  anyaga  lehet  fa,  kő,  beton  v.  vasbeton. 
A  kőből  V.  betonból  épített  H.-nél  a  falakat  lefelé 
vastagítva,  lejtős  v.  lépcsős  hátlappal  készítik. 
A  vashídszerkezet  megtámasztása  a  H.-n  saruk 
(1.  0.)  közvetítése  útján  történik,  melyek  nagyobb 
szilárdságú,  ú.  n.  szerkezeti  köveken  nyugszanak. 
Ezen  szerkezeti  kövek  azon  lapja,  melyen  a  saru 
fölfekszik,  vízszintes  v.  ferde,  aszerint,  amint  a 
hídszerkezet  gerenda  v.  ív.  A  függőhidak  H.-jében 
a  híd  egyik  leglényegesebb  része,  a  horgonyzás 
(1.  0.)  látható.  Pa-H.-nél  az  ellenfal  ép  úgy,  mint 
a  szárnyfalak, 
egy-egy  cölöp- 
sorhoz támasz- 
kodó deszkafal- 
ból állanak. 
Nagy  magasság 
esetén  a  föld- 
nyomássalszem- 
ben kellő  állé- 
konyság bizto- 
sítására a  fa-H.- 
ket  hosszú  vas- 
rudak segítségé- 
vel a  termeti 
földbe  vert  cölö- 
pökhöz hátra  is  szokás  horgonyozni.  Köhidaknál 
rendesen,  vasbeton-hidaknál  pedig  sok  esetben  a 
H.-t  és  a  hídszerkezetet  nem  választja  saru  ketté, 
hanem  egjoiiással  össze  vannak  kötve  oly  módon, 
hogy  a  H.  a  hídszerkezet  szerves  folytatása,  amint 
a  3.  ábrán  látható,  mely  a  garamkövesdi  vas- 
beton-ívhíd  H.-jét  mutatja. 

2.  H.,  fontos  hidak  környékén  emelt  erődítések 
összességét  nevezzük  H.-nek,  mely  néha  a  híd  fon- 
tosságához képest  egész  várrendszerből  állhat. 
Hídjárgány  v.  ívtartó  járgány,  1.  Járgány. 
Hídkar  (cnis  cerehheli  advontem),  a  kisagy- 
velőt  köti  össze  a  híddal  (pons"  Varoli),  1.  Agyvelő 
és  Idegrendszer. 


Amely  szó  Hi  . .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  .  .  .  alatt  keresendőt 


r 


Hídlás 


59     — 


Hídpillér 


Hídlás,  íapallókból  készült  hídpálya.  Használa- 
tos egyébként  istállók,  vagy  más  helyiségek  palló- 
zatának  megnevezésére  is.  Fahidak  H.-át  8—10 
■cm.  vastag,  20—30  cm.  széles  (többnyire  tölgyfa-) 
pallókból  készítik.  L.  Hídpálya  és  Hidas. 

Hídmérleg,  1.  Mérleg. 

Hídnyílás,  az  a  köz  v.  szélesség,  mely  vala- 
mely Ilid  két  szomszédos  támasztó  elemének  (hídfő, 
pillér)  egymás  felé  néző  külső  felületei  közt  van. 
A  H.-tól  megkülönböztetendő,  bái'  számértéki'e 
vele  közel  megegyező,  a  híd  v.  hídszerkezet  ú.  n. 
támaszköze,  mely  a  hídszerkezet  alátámasztott 
pontjai  közt  mért  távolság.  A  híd  nagyságá- 
nak jellemzésére  használatos  továbbá  még  egy 
harmadik  méret  is:  a  pillérek  középsíkja  közt 
mért  távolság,  mely  pl.  többtámaszú  tartóknál 
egyezik  a  tartó  támaszközével.  A  híd  lehet  egy- 
nyilású  vagy  többnyílású,  aszerint,  amint  csak  két 
támasza  (hídfők)  vagy  több  támasza  van  (két 
hídfő  és  pillérek).  Többnyílású  híd  esetében  a  híd 
összes  szabad  nyílása  az  egyes  nyílások  összegét 
jelenti,  míg  a  híd  össznyílása  alatt  —  bár  az  ke- 
vésbbó  szabatos  kifejezés  —  a  hídfők  belső  lapja 
közt  mérhető  távolság  értendő.  A  hídépítés  fejlő- 
■désének  kezdetén  csak  kisebb  nyílásokat  tudtak 


vételére  szolgál.  Vasúti  hidaknál  a  H.  végső  eleme 
a  sín ;  a  H.-hoz  számítandók  még  azok  a  kereszt- 
vagy hossztalpfák  is,  amelyeken  a  sín  nyugszik, 
valamint  az  a  padlózat  vagy  vaslemezek,  amelyek 
a  hídon  a  gyalogközlekedés  céljaira  vannak  fek- 
tetve. Közúti  hidaknál  a  H.  a  híd  neméhez  képest 
igen  kiUönféle  lehet ;  gyakori  eset,  hogy  két  rész- 
ből, és  pedig  külön  H.-tartókból  s  az  ezeken 
nyugvó  bm'kolatból,  a  tulaj  donképení  H.-ból  áll. 
H.-tartóknak  azokat  a  szerkezeti  részeket  nevez- 
zük, amelyek  az  őket  támasztó  tartók  (pl.  hossz- 
tartók) közt  maradó  nyílást  teljesen  befödik  s 
így  mint  legalsóbb  rendű  teherhordó  aLkotórószek 
szerepelnek.  Boltozott  hidaknál  nincs  külön  H.- 
tartó,  mert  ez  esetben  egj/szerüen  a  boltozaton 
nyugszik  a  feltöltés  s  ennek  esetleges  burkolata. 
Pahidaknál  a  H,  legegyszerűbb  fajtája  a  fapad- 
lózat  vagy  hídlás  (1.  o.).  H.  és  H.-tartó  ez  esetben 
teljesen  azonos.  Gyalian  alkalmaznak  azonban 
az  ilyen  padlózaton  is  kavicsterítéket,  mint  bm"- 
koló  réteget.  Vashidakon  újabb  időben  rendesen 
vasból  készült  H.-tartókat  alkalmaznak,  aminők 
a  Zorés- vasak,  hullámlemezek,  domború  lemezek 
stb.  Az  ilyen  vas  H.-tartókra  még  kavicsot  vagy 
betont,  az  utóbbira  esetleg  még  aszfaltot  vagy 


áthidalni,  azonban  a  technikai  tudományok  hala- 
dásával mind  nagyobb  nyílások  áthidalása  vált 
lehetővé.  Jelenleg  legnagyobb  nyílású  a  Fírth- 
of-Porth  híd  Skóciában,  melynek  nagy  nyílásait 
határoló  pillérei  521  m.  távolságra  vannak  egy- 
mástól. Megjegyzendő,  hogy  a  Kanadában  jelen- 
leg épülő  québeci  híd  nyílása  ennél  is  nagyobb 
lesz  (549  m.).  Eui'ópában  a  legnagyobb  nyílású 
híd  a  budapesti  Erzsébet-híd,  melynél  a  pillérek 
közópsíkja  közt  mórt  távolság  290  m.  A  legna- 
gyobb masszív  híd  Rómában  épült  a  Tiber  fölött 
(Ponté  del  Risorgimento)  egyetlen  100  m.-es  nyí- 
lással vasbetonból. 

Hidor  (gör.,  v.  latinosan  hydor)  a.  m.  víz ; 
összetételekben  mint  hi/Jt . . .  hidat . . .  hidr . . . 
hidro  . . .  gyakran  előfordul. 

Hidor,  kisk.  Baranya  vm.  pécs.váradi  j.-ban, 
(1910)  385  német  és  magyar  lak.,  u.  p.  Szeder- 
kény, u.  t.  Németbóly. 

Hidör  V.  hidörfii  (aöv.j  a.  m.  alisma  (1.  o.). 

Hídőrfélék  (uöv.,  Alismataceae,  Alismaceae),  az 
egyszikűek  családja  a  Helobiae  sorozatban.  72 
faja  forró  vagy  mérsékelt  övi  mocsári  növény. 
Levelük  rácsosán  erezett.  Viráguk  3  tagú,  van 
csészeszerű  külső,  pártaszerü  belső  köre,  porzója 
ritkán  3,  rendesen  több  ós  ugyanannyi  termő- 
levele. 

Hídpálya,  a  hídszerkezetnek  az  a  része,  amely 
a  hídon  átvezetendő  forgalomnak  közvetetlen  föl- 


fakockát  szoktak  alkalmazni,  mint  bm'koló  réte- 
get. Vashidaknál  legújabban  a  vashossztartók 
közé  vasbeton-boltívet  is  szoktak  H.-tartó  gya- 
nánt építeni  V. 
pedig  a  hossz- 
tartókra vasbe- 
tonlemezt fek- 
tetnek, melyre 
jöhet  a  pálya- 
biu^kolat.  A  H. 
felszínének  a  reá 
jutó  víz  leveze- 
tése céljából  a 
híd  hossz-  vagy 
keresztirányá- 
ban rendesen  kis 
lejtőt  szoktak 
adni.L.mégi^íí- 
Md. 

Hídpénz,     1. 
Hídvám. 

Hídpillér,  va 
lamely  hídszer- 
kezetnek köz- 
benső alátá-  ...„, 

masztására  szol- 
gáló építmény.  A  H.  kőből,  betonból  vagy  vas- 
betonból készülhet.  Megjegyzendő,  hogy  a  híd- 
szerkezet közbenső  alátámasztása  fából  ós  vasból 


Amely  sz6  Hl  •  >  •  al&tt  nincs  meg,  Hy  .  .  .  alatt  keresendői 


Hídpróba 


60    — 


Hidráit  olajok 


is  létesíthető  (1.  Járom).  A  H.-t,  ha  jógjárásnak 
nincs  kitéve,  hosszúkás  négyszögletes  alakban,  le- 
felé szélesedve  szokás  építeni,  de  ha  jégzajlásnak 
kell  ellenállania,  akkor  legalább  a  legnagyobb  víz 
magasságáig  félkör  vagy  csúcsíves  alaprajzú  elö- 
fejekkel  látják  el,  mint  az  ábra  mutatja.  A  vas- 
hídszerkezet  megtámasztása  a  H.-en  saru  közve- 
títésével szerkezeti  köveken  történik  ép  úgy,  mint 
a  hídfőn.  Boltozott  hidaknál,  valamint  sok  esetben 
vasbeton-gerendahidaknál  is  a  hídszerkezet  a  H.- 
rel  szervesen  össze  van  kötve. 

Hídpróba.  A  hidakat  általában  forgalomba  he- 
lyezésük előtt  terhelő  próbának  szokás  alávetni. 
Ez  alkalommal  a  hidat  megterhelik  azon  járó- 
művekkel  vagy  súlyokkal,  melyeket  a  számítá- 
sok értelmében  kellő  biztossággal  kell  majd  hor- 
dania és  megvizsgálják,  hogy  a  szerkezet  ezen 
terhelés  alatt  mikép  viselkedik.  Megmérik  a  szer- 
kezet egyes  részeiben  keletkező  feszültségeket  és 
megállapítják  főleg  azt,  hogy  a  hldtartó  mennyire 
hajlik  le.  A  teher  eltávolítása  után  a  szerkezet 
nem  veszi  föl  teljesen  pontosan  eredeti  alakját, 
hanem  bizonyos  megmaradt  behajlások  észlelhe- 
tők. Vagyis  a  híd  tartó  behajlása  két  részből  áll : 
az  egyik,  amely  a  terhelés  eltávolítása  után  a 
tartó  rugalmasságánál  fogva  már  nem  észlelhető, 
mintegy  eltűnik,  ez  a  rugalmas  behajlás,  a  má- 
sik, amely  még  ekkor  is  megállapítható :  a  ma- 
radó behajlás.  A  behajlások  ily  módon  megálla- 
pított értékeiből  következtetnek  a  szerkezet  jó- 
ságára. Pl.  kéttámaszú  vasúti  gerendatartós  hí- 
don, melynek  a  támaszköze  50  m.,  a  legnagyobb 
rugalmas  behajlás  5  cm.-nél,  a  maradó  behajlás 
pedig  1  cm.-nél  kisebb  kell  hogy  legyen. 

Hidra  (hydra)  a.  m.  vízi  kígyó.  A  görög  nép- 
monda különösen  a  lernai  tó  környékén  garázdál- 
kodott H.-ról  beszélt  sokat,  melynek  számos  feje 
volt  s  ha  az  egyik  fejét  levágták,  két  más  fej 
nőtt  helyébe.  Horakles  12  munkájának  egyike 
volt  e  szörnyeteg  kiirtása  (1.  Herakles). 

Hidra  (áiiat),  a  Tömlősbelüek  (Coelenterata)  má- 
sodik alkörének,  a  Csalánzók  (Cnidaria)  csoport- 
jának Hidrozoa  osztályába,  a  Hidrafelék  (Hydra- 
ria)  rendjébe  tartozó  állatnem.  A  tömlősbelüek  leg- 
ismertebb édesvízi  képviselői,  melyek  csakis  poli- 
pocska  alakban  ismeretesek,  medúzájuk  nincsen. 
Hosszúságuk  1—8  mm.,  alakjuk  megnyúlt,  hen- 
geres, egyik  végükkel  (a  talpkoronggal)  odata- 
padnak valamely  idegen  testhez,  másik  végükön 
fonálszerű  tapogatók  veszik  körül  a  rendkívül  tá- 
gítható szájnyílást.  Testük  csak  két  sejtréteg- 
ből áll,  amelyek  között  vékony,  sejtnélküli  alap- 
hártya van.  A  H.-k  ivartalan  úton  bimbódzás- 
sal  és  ivaros  úton  petékkel  is  szaporodnak,  me- 
lyek a  H.  belsejében  keletkeznek.  Néhány  ismert 
fajuk  az  egész  földön  el  van  terjedve  az  állóvizek- 
ben, főleg  pedig  a  növényzettel  borított  mocsa- 
rakban és  pocsolyákban.  Közönségesebbek :  a  kö- 
zönséges H.  (R.  vulgáris  Pali.,  H.  fusca  L.)  a 
szürke  H.  (H.  griseah.)  és  a  zöld  H.  (H.  viridis 
L.).  Ez  utóbbi  zöld  színét  számtalan  parányi  egy- 
sejtű zöld  algától,  az  ú.  n.  zoochlorelláktól  (1.  o.) 
nyeri,  amelyek,  mint  azt  Entz  Géza  vizsgálatai- 
ból tudjuk,  a  H.  sejtjeinek  a  belsejében  élnek,  fel- 
használják a  H.  bomlástermékeit,  saját  testük 
termékeit  pedig  a  H.  rendelkezésére  bocsátják.  A 


H.-k  ragadozó  állatok;  főleg  apró  rákokból  él- 
nek. Ezeket  hosszura  kinyújtott  tapogató  fona- 
laikkal fogják  meg  és  miután  előzőleg  csalánz6 
készülékükkel  megbénították  őket,  tapogatóik  se- 
gítségével belegyömöszölik  testükbe,  ahol  az; 
emésztés  és  felszívódás  végbe  megy.  A  H.-nak 
rendkívül  nagy  a  visszaszerző  képessége  is  (1. 
Regeneráció),  amely  arra  képesíti,  hogy  dara- 
bokra vagdalt  testének  minden  darabkájából  rö- 
vid idő  alatt  új  teljes  H.  fejlődjék.  V.  ö.  Entz 
Géza,  Édesvízi  H.  (Term.  Tud.  Közlöny,  1906.  évi 
kötetében). 

Hidra,  a  csillagászatban  hosszan  elnyúló  csil- 
lagkép IQo  északi  és  38"  déli  deklináció  közt,  257 
szabad  szemmel  látható  csillaggal,  melyek  közül 
legfényesebb  a  másodrendű  Alphard,  a  Kígyó 
szíve. 

Hidra  (Hydra),  görög  sziget,  amelyet  Argo- 
lisz  DK.-i  partjától  6  km.  széles  tengercsatorna 
választ  el.  Területe:  55  km^,  lakóinak  száma 
5695.  H.  egészben  véve  terméketlen,  sziklás 
hegyhát.  Fő-  és  egyedüli  városa  H.,  5542  lak. 
Az  ókorban  Hermione  és  Troezene  városáé  volt. 
A  középkorban  a  velenceieknek  birtokát  al- 
kotta. 1730  körül  albánok  telepedtek  le,  akik  ke- 
reskedelmi összeköttetéseiket  nemcsak  a  Föld- 
közi-tenger vidékére,  de  a  Keleti-tenger  mellé- 
kére is  kiterjesztették.  A  görög  szabadságharc 
idejében  lakói  több  mint  100  hajót  szereltek  föl; 
de  a  görög  szabadság  kivívása  és  a  kereskedelem 
irányának  megváltozása  anyagi  jólétöket  tönkre- 
tette. 1820-ban  e  szigetnek  még  40,000  lakosa  volt. 

Hidracetin  (hydracetin),  acetilfenilhidrazin ; 
fehér,  kristályos,  színtelen,  szagtalan,  íznélküli 
por,  mely  vízben  és  alkoholban  oldódik.  128''-on 
megolvad,  sósavval  főzve  fenilhidrazinra  és  ecet- 
savra bomlik.  Belsőleg,  mint  lázcsillapítót  hasz- 
nálják. 

Hidra-félék  (Hydraria,  áiiat),  a  Tömlősbelüek 
(Coelenterata)  törzsébe,  a  Csalánzók  (Cnidaria) 
altörzsébe  tartozó  hidrozoák  osztályának  egyik 
rendje.  Ide  tartozik  az  egész  földön  elterjedt 
édesvízi  hidra  (1.  Hidra),  továbbá  a  kecsegék 
petéjén  élősködő  Polypodium  hydriforme  Ussow 
és  a  tapogatónélküli  Protohydra  Ryderi  Potts. 

Hidragoga  (gör.),  hajtószerek,  1.  Húgyhajtó 
szerek  és  Hashajtó  szerek. 
..Hidráit  olajok  (nóm.  hydrirte  Öle,  gehartete 
Öle).  E  névvel  jelöljük  az  olyan  mesterséges 
zsiradékokat,  melyeket  újabban  katalitikus  úton 
növényi  olajokból  és  halolajokból  állítanak  elő. 
A  folyékony  halmazállapotú  zsírok,  az  olajok 
folyékony  halmazállapotukat  annak  köszönik, 
hogy  telítetlen  zsírsavak  gliceridjeit  tartalmaz- 
zák. Ha  a  telítetlen  zsírsavakat  hidrogénnel  telít- 
jük, akkor  a  telítés  mérvéhez  képest  egyre  szilár- 
dabb, a  vajhoz  és  faggyúhoz  hasonló  zsiradékot 
kapunk.  Sabatier  és  Senderens  francia  kémiku- 
soknak tudományos  kísérletei  alapján  1902.  Nor- 
mann-nak  sikerült  először  a  telítetlen  zsírokat 
hidrogénnel  telítem  és  így  olajokból  szilárd  zsíro- 
kat készíteni.  Az  utóbbi  években  a  szabadalmak 
egész  sorozatát  ismerjük,  melyeknek  főcélja,  hogy 
a  telítetlen  zsírokat  hidrogénnel  telítsék.  Eze- 
ket a  megszilárdított  (gehartet)  olajokat  hidráit 
olajoknak  nevezik.  A  H.  készítésének  alapelve 


Amely  szó  Ui...  alatt  nincs  meg,  Hy ...  alatt  keresendői 


Hidraminek 


ÉT 

^■ftz,  hogy  a  magas  hőmérsékletre  hevített  olajba 
^^hidrogéngázt  vezetnek  és  a  hidrogén  felvételét 
P  finoman  elosztott  fémmel,  ú.  n. katalizátorral  segí- 
tik elő.  Katalizátorul  főképpen  nikkelt  v.  palládiu- 
mot használnak.  Német-  és  Angolországban  már 
lagy  gyárak  foglalkoznak  ilyen  H.  előállításával, 
melyeket  Candelüe,  Talgol  stb.  néven  hoznak 
forgalomba.  A  H.-at  szappan-  és  stearlnkészítósre, 
mesterséges  ételzsírok  készítésére  használhatják, 
de  ma  még  újabb  a  találmány,  semhogy  a  gya- 
korlatban elterjedt  volna. 

Hidraminek  (liydraminek  v,  oxialkübázisok) , 
az  aminekhez  hasonló  vegyületek,  amelyek  szin- 
tén az  ammóniából  származtathatók,  de  nem- 
csak alkoholgyököket  tartalmaznak,  mint  az  ami- 
nek, hanem  hidroxilgyököt  is,  tehát  aminoal- 
koholok-nak  tekinthetők.  Kémiai  sajátságaikra 
nézve  megemlíthető,  hogy  az  aminek  és  alkoholok 
sajátságait  mintegy  egyesítik.  Ilyen  vegyületek 
pl.  az  oxetüamin  v.  aminoeÜlalkohol: 

CHj.OH.CHjNHj, 
oxetüdiynetüamin  CH2.0H.CH2N(CH8)2.E  vegyü- 
letekkel fiziológiai  szempontból  fontos  vegyüle- 
tek vannak  közeli  összefüggésben,  ilyen  pl.  a 
kolin  (1.  0.). 

Hidramnion  (hydramnion,  gör.),  a  magzat- 
víznek a  burokban  túlságos  mennyiségben  tör- 
tént meggjülemlóse. 

Hidráns  v.  tűzcsap,  a  vízvezeték  csőhálóza- 
tára alkalmazott  készülék,  melyre  tömlőt  csavar- 
nak s  így  a  vízvezeték  vize  akár  tűzoltásra,  akár 
utcalocsolásra  használható.  A  H.  nyílására  szol- 
gáló szelep  a  legtöbb  esetben  a  csővéggel  együtt 
egy  közös  öntöttvas  burkolatban  van  elhelyezve, 
valamint  a  H.  víztelenítő  szerkezete  is,  mely  télen 
a  H.  befagyását  meggátolja.  Elrendezése  szerint 
van  földalatti  és  földfeletti  H.  A  földalatti  hát- 
ránya az,  hogy  hó  és  sár  által  elfödve  nehezen 
található  meg,  de  viszont  előnye  az,  hogy  köz- 
vetlen a  csőhálózat  fölé  az  úttest  közepére  is  lehet 
helyezni,  anélkül,  hogy  a  forgalmat  gátolná.  A 
földfeletti  H.  viszont  csakis  a  járda  szélén  vagy 
házfalak  mentén  helyezhető  el  s  télen  hőszigetelő 
burkolattal  kell  ellátni  a  befagyás  ellen,  de  meg- 
van az  az  előnye,  hogy  hóban  is  könnyen  felta- 
lálható, hogy  hozzá  külön  nyitó  kulcs  nem  szük- 
séges s  így  tűzoltáshoz  a  lehető  leggyorsabban 
üzembe  helyezhető.  Ezért  a  tűzveszélyesebb  épü- 
leteknél szokták  alkalmazni. 

Hidránskocsi,  oly  2—4  kerekíi  kocsi,  melyen 
a  tűzoltóság  minden,  a  vízvezetéki  hidránsok 
használatbavételéhez  szükséges  felszerelését  szál- 
lítja, ú.  m.  több  száz  méter  tömlőt,  hidránscsövet 
ós  kulcsot,  esetleg  dugólótrát  és  egyéb  szerelvé- 
nyeket is,  úgy  hogy  nagyobb  nyomású  vízveze- 
tékeknél egyébre  a  legtöbb  tűzesetnél  szüksége 
nincsen. 

Hidra-rendszer,  1.  Hói  abdarendszer- 

Hidrargillit  (ásv.),  aluminiumhidroxid  A1(0H)8 
egyhajlású  rendszerbeli  hatoldalú,  vékony  táblás 
kristályokban  legszebben  találni  D.-Norvégia  peg- 
matitjaiban,  továbbá  az  Uraiban  (Slatoust) ;  több- 
nyire gömbös,  sugaras-rostos,  pikkelyes,  fehér, 
zöldes  vagy  kékes  halmazok.  A  trópusok  laterit- 
nek  nevezett  agyagszerű  kőzetében  fontos  elegy- 
rész. Szinomimja  a  gibbsit. 


61    — 


Hidraulikus  fák 


Hidrargirit  (ásv.),  kérdéses  létezésű  ásvány, 
amely  ezüstklorid  és  merkurokloridból  állana. 
Homogenitása  még  közelebbi  vizsgálatra  szorul. 

Hidrargirózis  (hydrargyrosis),  1.  Kénesamér- 
gezés. 

Hidrartrózis  (gör.),  1.  HidaHrózis. 

Hidrás  korallok  (Híjdrocorallia,  áiiat),  a 
Tömlősbelüek  (Coelenterata)  törzsébe,  a  Csalán- 
zók  (Cnidaria)  altörzsébe  tartozó  hidrozoák  osz- 
tályának egyik  rendje.  Kizárólag  tengerekben  él- 
nek. Telepeket  alkotnak ;  tömött  mészvázuk  van, 
mely  annyira  emlékeztet  a  korallokéra,  hogy  so- 
káig az  ide  tartozó  fehéres  vázú  MiUeporidákat 
és  a  rózsaszínű  vázú  Stylasteridcikat  koraitoknak 
tartották.  Ismertebb  fajok :  Stylaster  roseus  Gray, 
váza  ibolyásvörös,  Amerika  keleti  partjain  ho- 
nos ;  Distichopora  violacea  Lam.,  váza  kék  vag>' 
ibolyaszínű,  az  ausztráliai  és  keletindiai  tenge- 
rekben él ;  Mülepora  dichotonia  Forsk.  és  Miüe- 
pora  alcicornis  L.  Utóbbi  két  faj  váza,  ha  a  telep 
él,  igen  törékeny,  később  azonban  nagyon  szilárd 
és  kemény.  A  Millepora-faj  oknak  nagy  részük  van 
a  korallszirtek  képződésében. 

Hidrasztin,  hydrastin,  CjiHjjNOg,  a  Hydrastls 
canadensis  gyökórtörzsében  berberin  mellett  elő- 
forduló alkaloida.  Színtelen,  1320-on  olvadó  kris- 
tályok. Gyógyszerül  főképen  oldható  sósavas  sója 
alakjában  használatos.  Oxidáló  anyagok  hatására 
a  H.-ból  opiansav  CjoHioOj  és  hidrasztinin: 

C„H,,NO, 
keletkezik,  amely  utóbbi  a  szívre  a  H.-nál  ke- 
vésbbé  mérgező. 

Hidrasztinin,  1.  Hidrasztin. 

Hidratáció,  az  a  folyamat,  mikor  az  oldott 
anyag  az  oldódáskor  a  vízzel  molekulavegyüle- 
tet (hidrátot)  alkot.  Ha  az  oldott  anyag  elektroll- 
tosan  disszociál,  a  keletkezett  ionok  is  képesek  a 
vízzel  hidrátokat  alkotni,  ez  a  jelenség  az  ion-H. 
A  H.-val  gyakran  jelentékeny  mennyiségű  hő  ke- 
letkezik, így  pl.  ha  tömény  kénsavat  vízben  oldunk. 
Általában,  ha  az  oldás  hőtermeléssel  jár,  ez  min- 
dig hidrátképződésre  vezethető  vissza,  mert  maga 
az  oldás,  minthogy  a  párolgással  analóg  jelenség, 
hőemésztö  folyamat.  A  hidrátképződésnél  kelet- 
kező hő  nem  mindegyik  vízmolekula  felvételénél 
ugyanaz.  Pl.  a  nátriumkarbonát  H.-jánál  az  első 
molekula  víz  felvétele  3382  kai.  hőtermeléssel 
jár,  a  második  2233  kai.,  a  harmadiktól  a  nyolca- 
dikig egyenként  2194;  kai.,  a  kilencedik  és  tizedik- 
nél fejlődő  hőmennyiség  1764  kai.  Más  sók  oldó- 
dásánál a  viszonyok  természetesen  mások. 

Hidrátok,  1.  Molekulavegyuktek. 

Hidraulika  alatt  a  gyakorlati  élet  céljaira  al- 
kalmazott hidromechanikát  értik.  Míg  a  hidro- 
mechanika  ideális  folyadékok,  addig  a  H,  a  valódi 
folyadékok  mozgásával  és  nyugvási  feltételeivel 
foglalkozik.  A  H.  a  mechanikai  képletekbe  tapasz- 
talati tényezőket  hoz  be ;  tekintetbe  veszi,  hogy  a 
folyadék  molekulái  a  meder  v.  edény  falához  és 
egymáshoz  is  súrlódnak.  A  H.-nak  egyik  legfon- 
tosabb része  az,  mely  a  természetes  vízfolyások- 
kal, vagyis  a  változó  mederben  folyó  hordalékos 
víz  mozgásával  foglalkozik. 

Hidraulikus  dokk,  1.  Dokk. 

Hidraulikus  fék,  lökések  felfogására  való  szer- 
kezet.  Glicerinnel  megtöltött  hengerből  s  egy 


4mely  bbó  Hl 


alatt  nincs  meK,  Hy  . .  .  alatt  keresendői 


Hidraulikus  felvonó 


-     62 


HidrazfiT" 


dugattyúból  áll,  molyet  a  lökés  a  hengerbe  taszít 
s  ez  által  a  glicerinnok  egy  kis  túlömlö-nyíláson 
kell  keresztül  folynia. 

Hidraulikus  felvonó,  1.  Félvonógép. 
Hidraulikus  fúvógép,  1.  Fúvógép. 
Hidraulikus  kos,  olyan  készülék,  mellyel  vi- 
zet mérsékelt  magasságra  lehet  emelni,  ha  a  ma- 
gasabban fekvő  víztartóból  vagy  tóból,  folyóból 
^  ^_^  jövő  víznek  kel- 
lő esése  van.  Lé- 
nyege a  követ- 
kező (1.  az  áb- 
rát) :  Az  a  víz- 
tartó a  b  veze- 
téki cső  által 
össze  van  kötve 
az  r  szélkamrá- 
val, melybe  ad 
r  vízemelö  eső 
van  légzárólag 
illesztve.  A  vezetéki  csövet  a  szélkamrától  c 
szelep  zárja  el,  mely  fölfelé  nyílik.  A  cső  sza- 
bad vége  lefelé  nyíló  szeleppel  (v)  van  ellátva. 
Amint  a  víz  a  tartóból  a  vezetéki  esőbe  jut, 
a  szabad  végen  kifolyhat,  mert  a  v  szelep  sú- 
lyánál fogva  nyitva  hagyja  a  nyílást.  A  víz  bi- 
zonyos sebessége  mellett  a  szelepre  gyakorolt 
nyomás  oly  nagy,  hogy  a  v  szelepet  fölfelé  nyomja 
s  a  nyílás  bezárul.  Ezáltal  a  víz  folyása  meg  van 
akadályozva  s  az  összes  csőfalaknak  lökést  kell 
szenvedniök,  mely  a  c  szelepet  fölfelé  tolva,  bizo- 
nyos mennyiségű  vizet  szorít  a  szélkamrába.  Mi- 
helyt a  kamrában  összepréselt  levegő  nyomása 
akkora,  mint  a  víz  nyomása,  a  c  szelep  súlyánál 
fogva  leesik  és  zárja  a  kamra  nyüását,  a  v  szelep 
pedig  ugyanekkor  nyitja  a  csővégi  nyílást  és  a  víz 
a  csőben  ismét  folyik ;  az  előbbi  játék  azután  is- 
métlődik s  a  víz  a  á  csőben  emelkedik.  A  készü- 
léket 1797.  Montgolíier  szerkesztette  és  lökési 
hatása  miatt  nevezte  H.-nak.  Gyakorlatban  a  H. 
nem  talált  nagy  alkalmazásra. 
Hidraulikus  mész,  1.  Cement. 
Hidraulikus  motorok,  vízierő  által  mozgatott 
erőgépek,  mint  a  vizikerék. 

Hidraulikus  nyomás,  az  a  nyomás,  melyet 
mozgó  víztömeg  gyakorol  valamely  felületre. 
Hidraulikus  propeller,  1.  Propeller. 
Hidraulikus  sajtó,  igen  nagy  nyomások  esz- 
közlésére való  készülék.  Lényeges  részei :  a  szi- 
vattyú és  a  tulajdonképeni  sajtó  (1.  az  ábrát).  Az 
utóbbi  a  mellékelt  ábrán  baloldalt  van,  míg  a  szi- 
vattjTi  jobbra  van,  s  a  szivattyú  dugattyúja,  me- 
lyet emeltyűvel  föl-lejáratnak.  A  bb  víztartó  vize 
az  r  szitán  áthatol,  emeli  az  i  szelepet  és  így  az  s 
dugattyú  alá  kerül.  A  visszahajtott  víz  zárja  az  i 
szelepet,  nyitja  a  d  szelepet  és  a  í  csövön  át  a  sajtó 
cc  csövébe  kerül.  Vápp  dugattjnit  nyomja,  melyet 
az  nn  lemezzel  együtt  emel.  A  sajtolandó  tárgy  nn 
és  a  szilárd  e  közé  jut.  A  készüléket  feltalálójáról, 
Bramah  Josefről  (1.  o.)  Bramah-féle  sajtónak  is 
nevezik.  Javítás  az  a  tömítés,  melyet  először 
Henry  Mandsley  alkalmazott  Londonban  (mások 
szerint  Benjámin  Hick  Boltonban).  A  nagy  du- 
gattyút (p)  megfordított  u-alakú  (n)  erős  bőrgyűrű 
tartja.  A  készülék  működése  azon  alapszik,  hogy 
a  folyadékok  a  rájuk  gyakorolt  nyomást  minden 


irányban  gyengítetlenül  adják  tovább.  Ha  tehát 
a  nagy  dugattyú  keresztmetszete  10—20—100- 
szor  oly  nagy,  mint  a  szivattyúban  levő  kis  du- 
gattyúé, a  nagy  dugattyúra  gyakorolt  nyomás  i» 
10— 20— lOO-szor  akkora,  mint  amilj^ent  a  kis 
dugattyúval  a  vízre  gyakorlunk  és  így  csekély 
erővel  rendkívül  nagy  nyomásokat  lehet  kifej- 
teni. 

Hidraulisz  (Orgánum  hydraulicum),  a  görög- 
víziorgona neve.  Alexandriai  Kteszibiosz  találmá- 
nya (Kr.  e.  2.  sz.-ban).  A  víz  nom  szólaltatta  meg- 
a  sípokat,  hanem  csak  a  légnyomást  szabályozta. 

Hidrazidek  (7j2/í^ríi0Í(Ze/í;^.  Ahidrazinban  hidro- 
gént savgyökkel  helyettesítve,  H.  keletkeznek. 

R.CO.HN.NH2  R.CO.HN.NH.CO.R 

primer  H.  szekundér  H. 

Hidrazin,  hydrazin,  diamid,  HjN— NHj.  Szer- 
kezete szerint  két  amidógyök  önönmagával  való 
vegyülete.  Tekinthetjük  amidoammoniának  is^ 
vagyis  olyan  ammóniának,  melyben  egy  hidro- 
gént amidógyök  helyettesít.  Levegő  kizárása  mel- 
lett eléggé  állandó,  rendkívül  átható  szagú,  a  leve- 
gőn füstölgő  folyadék.  á,,=l-OU,  fp.=113-5», 
op.=l-4".  Vízzel  hőfejlödés  közben  egyesül.  Egy 
molekula  vízzel  hidrazoniumfiidroxid  v.  H.-hid- 
rátnak  nevezett  vegyület  H3N.NH3. OH,  két  mole- 
kula víz  hatására  diaminhidroxid : 

HO.NH.s.NHg.OH 
keletkezik.  Mindkét  vegyület  maró,  lúgos.  A  H. 
vizes  oldatának  dosztillációjakor  118-7<'-on  ií.- 


Hidranllkns  sajtó. 

hidrát  desztillál  át.  E  vegyület  könnyen  mozgó, 
fénytörő,  a  levegőn  füstölgő  folyadék,  d^jO^l-B, 
op.=— 40".  A  H.  erős  bázis.  Savakkal  az"  ammó- 
niához hasonlóan  sókká  egyesül,  miközben  a  benne 
foglalt  három  vegyértékű  nitrogén  öt  vegyérté- 
küvé  válik.  Mivel  a  H.-ben  két-három  vegyértékű 
nitrogén  foglaltatik,  azért  egy  H.-molekula  a  sa- 
vak egy  V.  két  egyenértékét  kötheti  meg.  Egy 
egyenérték  savval  allíotott  sóit  amidoammonium 
V.  hidrazonium  sóknak  nevezzük,  két  egyenérték 
sa-vrval  alkotott  sóit  diamin  sóknak  mondjuk.  Sói 
közül  legközönségesebb  a  vízben  nehezen  oldódó, 
fénylő  rombos  prizmákban  kristályosodó  H.-szulr 
fát  i^J^i\^Oi.  A  H.  igen  könnyen  oxidálódik. 


Amely  ssó  Hi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendfil 


Hfdrazinek 


—     63     — 


Hidrobiológia 


miért  is  a  legerélyesebb  redulíáló  anyagok  egyike. 
Már  a  levegő  oxigénjétől  elbomlik  vízre  és  nitro- 
géngázra.  Előállítása  legcélszerűbben  ammóniából 
nátriumhipoklorittal  történik.  A  nátriumhipo- 
klorit  (NaOCl)  az  ammóniával  előbb  monoklőr- 
amini  (CI.NH3)  szolgáltat,  mely  az  ammónia  fölös- 
legére bat  és  H.  keletkezik : 

HjN+NaOCl^^NaOH+Cl.NH^ 
HsN+Cl.NH.^HCl+HgN.NHj. 
A  H.-t  főképen  mint  redukáló  anyagot  használják. 
Származékai  az  organikus  szintéziseknél  játsza- 
nak fontos  szerepet.  Curtms  fedezte  fel  1887. 

Hidrazinek  v.  diaminek.  A  hidrazin  (N^H^) 
származékai ;  e  vegyületben  ugyanis  a  hidrogén 
helyét  szénhidrogén  gyökkel  helyettesítve,  a  H. 
keletkeznek.  Eddigelé  a  hidrazinben  csak  1  v.  2 
hidrogénatomot  sikerült  helyettesíteni,  pl. : 

(CH3)  HN  -  NH3  (CH3),  N  -  NH3 

motilliidi'.azin  dimetilliidrazin 

Megkülönböztetünk  e  szerint  primer  és  szekundér 

H.-et.  Különösen  az  ú.  n.  aromás  H.  a  fontosak, 

amelyekben  benzolgyök  a  helyettesítő,  pl. : 

Ce  Hg.  HN  -  NH,  (C«  H^),  N  -  NH, 

fenilliidrazin  difeniltiidrazin 

A  H.  egysavú  bázisok,  1  molekulájuk  1  molekula 
savval  közvetlenül  egyesülve  sószerü  vegyülete- 
ket alkot.  A  legjobban  ismert  közöttük  a  fenil- 
hidrazin  (1.  0.). 

Hidrazobenzol,  CgHg.NH.NH.CgHg.  ISlo-on  ol- 
vadó táblás  kristályok.  Könnyen  oxidálódik  azo- 
benzollá.  Erélyesen  ható  redukáló  anyagok  ani- 
linná  redukálják.  Hevítve  azobenzol  és  anilin  ke- 
letkezik belőle.  Ásványi  savak  hatására  intra- 
molekulás  atomáthelyeződós  folytán  benzidin-né 
alakul.  Ez  utóbbi  olyan  difenü-nék  CjHs.CgHg  te- 
kinthető, melyben  a  parahelyzetben  levő  hidro- 
génatomokat amidó-gyök  helyettesíti : 

CeH5.NH.NH.CeHj->H,N.CeH4.CeH,.NH, 
hidrazobenzol         benzidin  v.  p.  diaminodifenü 

Hasonló  atomáthelyeződés  mindazon  hidrazove- 
gjületeknél  előáll,  melyekben  a  p.  helyzetben 
levő  hidrogén-atom  más  gyökkel  nincsen  helyet- 
tesítve. Az  így  keletkező  henzidinvegyületek  az 
azofestékek  gyártásának  fontos  alapanyagai.  A 
H.  előállítása  azobenzol  redukciójával  történik. 
Ha  a  redukciót  savanyú  oldatban  végezzük,  ben- 
zidint  nyelünk. 

Hidrazonfestékek,  fenil-  v.  naftilhidrazonok 
és  ketonszerű  vegyületekből  képezhető  festékek, 
pl.  izatin-sárga,  fenantrén-vörös. 

Hidrazonok.  Aldehidek  és  ketonok  hidrazinnel 
víz  kilépése  mellett  egyesülnek  és  az  így  kelet- 
kező vegyületeket  H.-nak  nevezik.  A  reakciót 
rendszerint  fenilhidrazinnel  végzik. 

^0  .N.NH.CgH, 

RCt     -l-HjN.NH.CeHj^HjO-l-R.Cf 

^H  \h 

aldehid       fenilhidrazin  víz  fenilhidrazon 

|^C0+H,N.NH.CeHs=H,0+^^C=N.NH.CeH5 

keton  fenilhidrazin         víz  fenilhidrazon 

A  reakció  legkönnyebben  gyengén  ecetsavas  ol- 
datban végezhető.  Mivel  a  H.  jól  kristályosítható 
vegyületek,  az  aldehidek  ós  ketonok  egymástól 
való  elválasztására  jól  használhatók.  Sósavval 


Hidria. 


melegítve,  víz  felvétele  mellett,  összetevőikre'es- 
nek  szét. 

Hidrazo- vegyületek,  R.NH— NH.R.  A  hidra- 
zin szimmetriás  helyettesítési  termékeinek  te- 
kinthetők. Izomerek  a  szekundér  hidrazinekkeL 
Színtelen,  kristályos,  indifferens  testek.  Könnyen 
oxidálódnak  azovegyületekkó.  Ásványi  savak  ha- 
tására a  H.-ben  intramolekulás  áthelyeződés  tör- 
ténik, 1.  Hidrazobenzol.  Előállításuk  azovegyüle- 
tek  redukciója  útján  történik. 

Hidrémia  (hydraeinia,  gör.),  mikor  a  vét-  a. 
rendesnél  vizesebb,  1.  Vízvérüség. 

Hidria  (liydria,  gör.),  víztartó  edény,  tojás- 
alakú teste  Ifls  talpon  nyug- 
szik ;  magas,  fent  szélesedő 
nyakkal,  melyet  a  testtel  egy 
nagy  fogantyú  köt  össze,  míg 
oldalt  két  kis,  emelésére  szol- 
gáló füle  van  (1.  az  ábrát). 

Hidriatrika  (gör.)  a.  m. 
vízzel  gyógyítás  (1.  0.). 

Hidrioták,  Hidra  sziget 
lakosai. 
Hidro . . .  (gör.),  1.  Hidor. 
Hidroa  (hydroa),  hólya- 
gos bőrkiütés,  többféle  okból 
keletkezhetik. 

Hidroapatit,    kb.    5  3Vo 
vizet  tartalmazó  tejfehér  földes  apatit ;  lelőhelye- 
St.  Girons  a  Pireneusokban. 

Hidroaromás  vegyületek.  A  benzolból  vagy^ 
származékaiból  a  benzol  gyűrű  redukciója  útján 
keletkező  azon  vegyületeket,  melyekben  a  szén- 
atomok gyűrűs  kapcsolódásukat  megtartották,. 
H.-nek  mondjuk.  E  vegyületek  kémiai  viselke- 
dése sok  tekintetben  eltér  az  aromás  vegyületeké- 
től és  hasonló  az  alifás  vegyületekéhez.  Alapve- 
gyületei e  vegyületsorozatnak  is  a  szénhidrogé- 
nek, melyek  közül  az  orosz  petróleumban  talál- 
ható hexahidrobenzolt  és  homológjait  naftének- 
nek  nevezik.  Gyakorlati  szempontból  legfonto- 
sabb csoportja  a  H.-nek  a  terpének  és  kámforok 
(1.  0.). 

Hidrobata  (gör.),  vízgázoló,  víztaposó,  vízjáró- 
vagyis  úszó,  aki  függélyes  testtartással  és  csakis 
a  lábak  taposó  mozgatása  által  tartja  magát  fenit 
a  habokban. 

Hidrobilirubin  (hydróbüirubin),  a  fő  epofes- 
ték,  a  bilirubin  redukciós  terméke,  a  bélbeli  rot- 
hadásnál  keletkezik  az  epéből ;  valószínűen  közel 
azonos  az  urobilinnel. 

Hidrobiológia  (hydrobiologia,  gör.),  a  vízben' 
(édesvízben  és  tengerben)  élő  szervezetekről  szól6 
tudomány.  Ujabban,  különösen  mióta  belátták, 
hogy  a  H.  gyakorlati  szeiapoutokból  is  fontos,  mű- 
velőinek száma  nagyon  megnagyobbodott.  Ha- 
zánkban is  vannak  képviselői.  V.ö.  Lampertl^.,  Az 
édesvizek  élete  (ford.  Entz  Margit,  rev.  Entz  Géza, 
Budapest  1904-) ;  Richárd  J.,  Oceanográfia  (ford.. 
Pécsi  Albert,  rev.  Kövesligethy  R.  és  Soós  L., 
u.  0.  1912).  A  H.  vívmányait  és  újabb  oredményeit- 
ismerteti  az  1908  óta  megjelenő  Intemat.  Revue 
der  ges.  Hydrobiologie  u,  Hydrographie  c.  folyó- 
irat. Hazánkban  A  tenger  c.  folyóü-at  (Magyar 
Adria  Egyesület  kiadványa)  közöl  a  tenger  szer- 
vezeteinek életéről  szóló  ismertetéseket.  L.  még- 


Amely  sző  Hl  .  .  .    autt  nincs  meg,  Ily  .  .  .  alatt  keresendő  I 


Hidrobion 


6i     — 


Hidrof&n 


Édesvízi  állatok,  Édesvízi  növényzet,   Oceano- 
gráfia, Plankton,  Tenger. 

Hidrobion  (hydrobion),  halszállító  edény  élő- 
halak  továbbítására.  Alak  szerint  könnyen  kezel- 
hető álló  ládát  képez,  amelyik  belül  két  részre 
oszlik.  Az  egyik  víztartánynak  van  kiképezve,  a 
halak  befogadására,  míg  a  másikban  egy  szoká- 
sos alakú  oxigénpalack  talál  helyet.  Ebből  meg- 
felelő gépészeti  felszerelés  mellett,  porlasztott 
alakban  állandóan  ömlik  a  vízbe  az  oxigén  s  így 
a  halak  zavartalan  lélegzése  biztosítva  lévén, 
nyilvánvaló,  hogy  a  tartány  jóval  nagyobb  hal- 
készlettel  terhelhető,  mint  azt  rendes  körülmé- 
nyek között  tenni  lehetne.  Előnye  tehát  a  súlyban, 
illetve  a  szállítási  költségekben  való  takarításban 
rejlik  s  abban,  hogy  a  halak  igen  nagy  távol- 
ságra is  eljuthatnak.  Mindamellett,  mivel  egész- 
ben véve  az  edény  meglehetősen  drága  s  a  csap- 
szerkezet sem  teljesen  megbízható,  csakis  értéke- 
sebb halfajták,  leginkább  pisztrángfélék  szállí- 
tásánál alkalmazzák. 

Hidroboracit  (ásv.),  víztartalmú  kalcium-mag- 
nóziumborát,  képlete  CaMgBgOu  +  6H2O.  Suga- 
ras-lemezes, a  gipszre  emlékeztető  halmazok; 
fehér-vörös,  áttetsző.  Lelőhelye  Stassfurt  és  a 
Kaukázus. 

Hidroborokalcit  (ásv.),  a.  m.  hayesin. 

Hidrocellulóz,  az  az  anyag,  mely  a  cellulóznak 
<fasejtany ágnak)  savakkal  való  kezelése  útján  ke- 
letkezik. Ilyen  H.  képezi  a  felületét  az  ú.  n.  perga- 
mentpapirosnak, mely  olyképen  készül,  hogy  a 
papirost  meglehetős  erős  kénsavba  mártják  rö- 
vid ideig,  midőn  is  felületileg  H.-zá  alakul,  a  savat 
pedig  azután  jól  kimossák. 

Hidrocerit  (ásv.),  újabban  lantanit  néven  sze- 
repel. 

Hidrocerussit  (ásv.),  hatszöges,  színtelen  vagy 
fehér  gyöngyházfényű  pikkelyek.  Bázikus  ólom- 
karbonát, képlete  valószínűleg  2PbC08.Pb(OH)5,. 
Svédországban  Lángban-bányahelyen  a  termés- 
ólmot vékony  kéreg  alakjában  borítja,  Skóciában 
(Wanlockhead)  a  galenit  üregeiben  fordul  elő. 

Hidrocianit  (ásv.),  a  rombos  rendszerben  kris- 
tályosodik ;  halványzöld,  barna,  sárga  vagy  ég- 
kék, átlátszó. Vízmentes  rézszulfát,  képlete  CuSO^. 
A  levegőn  színe  megváltozik.  A  Vezúvnak  1868 
október  havában  kiömlött  lávájában  mint  szubli- 
mációstermék  fordult  elő. 

Hidrocinkit,  1.  Cinkvirág. 

Hidroconit  (ásv.),  víztartalmú  kalciumkarbo- 
nát ;  mesterségesen  Pelouze  állította  elő ;  jelenleg 
is  keletkezik  vízvezető  csövekben  (pl.  Salm- 
Horstmar).  Egyrészt  hegyes  színtelen  romboéde- 
rekben,  másrészt  prizmákban  kristályosodik ;  a 
vegyület  talán  dimorf. 

Hidrocörulignon,  1.  Cörulignon. 

Hidrodinamika  (gör.),  a  cseppfolyós  testek 
mechanikájának  az  a  része,  mely  a  folyadékok 
mozgásával  foglalkozik.  Ennek  technikai  alkal- 
mazását hidraidikának  is  nevezik  (vízépítéstan, 
vízemelés,  vízikerekek  szerkesztése  stb.).  A  fo- 
lyadékoknak szűk  nyíláson  való  kifolyása  a  Tor- 
ricelli-féle  törvény  szerint  úgy  történik,  hogy  a 
folyadék  tükre  alatt  Ti  mélységben  (nyomásma- 
gasság) levő  nyílásból  kiömlő  folyadék  sebessége 
éppen  olyan,  mint  az  oly  testé,  mely  h  magassá- 


gon át  szabadon  esett.  A  valóságban  a  sebes- 
ség kisebb,  mert  a  vízsugár  a  nyílásnál  össze- 
húzódik. 

Hidrodinamikus  nyomás,  ugyanaz,  mint  hid- 
raulikus nyomás  (1.  0.). 

Hidroddlomit  v.  hidromagnokaldt  (ásv.),  sár- 
gás-fehér, travertinszerú  gömbök  a  Vezuvon ; 
valószínűleg  dolomitos  mészkő  ós  hidromagnezit 
keveréke, 

Hidroelektrikus  elemek,  1.  Galvánelem. 

Hidroelektrikus  fürdő.  Gyógyító  eszköz.mely- 
nok  lényege,  hogy  a  villamos  áramot  fürdőben 
levő  emberen  alkalmazza.  A  villamos  áramnak 
csaknem  minden  faja  alkalmazásba  kerül,  így  a 
galván,  faradikus  és  a  szinuszoidális  (váltakozó) 
áram,  a  Leduc-féle  szaggatott  áram  stb.  Legré- 
gibb formájában  a  H.  fafürdőkád,  melynek  két 
különböző  pontján  —  rendesen  a  fej-  és  a  lábvégen 
—  elektródok  (szén)  nyúlnak  a  vízbe.  Ily  berende- 
zés mellett  a  villamos  áram  nagy  része  a  test 
megkerülésével  pusztán  a  vízben  halad,  s  ezért  a 
fürdőt  szigetelő  anyagból  készült  választófallal 
középen  két  részre  szokás  osztani,  úgy  hogy  a 
törzs  a  választófal  egy  megfelelő  nyílásába  esik. 
Ez  a  kétrekeszes  fürdő.  A  legtökéletesebben  biz- 
tosítja a  villamos  áramnak  a  testen  történő  át- 
haladását az  ú.  n.  négyrekeszes  fürdő  (Schnee), 
mely  4  különálló,  elektródokkal  ellátott  edényből 
áll,  a  beteg  végtagjamak  befogadására.  Az  öt- 
rekeszes füi'dő  olyan,  mint  az  előbbi,  de  ülőfürdő- 
höz hasonló  medencéje  is  van.  A  rekeszes  fürdők- 
nek előnye  a  kapcsolás  sokféleségének  lehetősége. 
Van  H.,  melyben  az  egyik  elektródot  a  beteg  a 
kezében  fogja,  míg  a  másik  a  fürdő  vizébe  van 
vezetve  (monopolaris  H.).  A  H.  igen  alkalmas 
módja  a  villamozásnak,  mert  az  elektromosság 
nagy  felületeken  eloszolva  hatolhat  a  testbe  (I. 
Llektroterápia).  A  H.  alkalmazható  idegbetegsé- 
gek, idegesség,  álmatlanság,  vérkeringési  zava- 
rok (váltakozó  áramú  fürdők),  csúzos  fájdalmak 
stb.  kezelésére. 

Hidroelektrikus  kezelés,  gyógyítás  villamos 
fürdőkkel.  L.  Hidroelektrikus  fürdő  és  Elektro- 
terápia. 

Hidroelektromos  gép  a.  m.  gözelektromos 
gép,  1.  Elektromozó  gép. 

Hidroextraktor  (gör. -lat.  a.  m.  vízkihúzó), 
centrifugális  gép,  amelyet  szárításra  használ- 
nak. 

Hidrofahéjsav,  ^.-fenilpropionsav : 
CeH,(CH,),COOH. 
A  hidroatropasawal  izomer  vegyület,  amely  a 
fahéjsavból  erős  redukáló  szerek  hatására  kép- 
ződik. Színtelen,  tűalakú   kristályok.    Olvadási 
pontja  48"5  C". 

Hidrofán  (ásv.),  részben  nemes,  részben  közön- 
séges opál,  mely  jórészt  vizét  vesztette,  minek 
folytán  átlátszósága,  fénye  és  színjátéka  eltűnt. 
Vízbe  mártva  légbuborókok  távoznak  el  belőle  és 
előbbi  tulajdonságait  átmenetUeg  visszanyeri; 
a  nyelvre  erősen  tapad.  Lelőhelyei  Kassa  és  Opál- 
bánya  Sáros  vm.,  Hubertusburg  Szászországban. 
kpirofán  olvasztott  viaszban  megfőzött  H.,  mely 
a  melegítéskor  átlátszó,  de  kihűlve  opak  lesz.  A 
H.  szinonimjai :  változékony  opál,  oculus  mundi 
(világszemekő),  lapis  mutabilis. 


Amely  8ző  Hl . . .  slatt  nincs  meg,  Hy 


alatt  keresendői 


Hidrofil 


—     65     — 


Hidrogén 


Hidrofil  (gör.)  az,  ami  a  vizet  felszívja,  fel- 
veszi (pl.  H.  gazé).  —  H.  kolloid,  1.  Kolloidok. 

Hidrofilit  (ásv.),  kockákban  kristályosodik,  több- 
nyire kristályos  vagy  lisztes  bevonat,  fehér  v. 
ibolyás,  átlátszó  vagy  áttetsző ;  keserű  ízű,  gyor- 
san szétfolyik  a  levegőn.  Kémiai  összetételére 
nézve  kalciumklorid,  képlete  CaClg.  Aklorokalcit 
még  nátriumot,  káliumot  és  mangánt  is  tartalmaz. 
Előfordul  a  Lüneburger  Haide  területén  gipsz,  an- 
hidrit  és  kősó  társaságában ;  a  Vezúv  1872.  évi 
bombáiban  kristályokban  is  (ú.  n.  klorokalcit). 

Hidrofil  növényzet,  a  vízhez  alkalmazkodott 
növények  (hidroflták),  amelyeknek  asszimiláló 
szervei  teljesen  nem  emelkednek  a  víz  fölé.  Ezek 
a  valódi  hidrofil  növények,  szemben  azokkal,  ame- 
lyek szárazföldi  alakokat  is  képeznek.  A  H.-ek 
csökevényes  gyökeret  fejlesztenek  (Lemna)  v.  a 
gyökerük  egészen  hiányzik  (Salvinia,  Ceratophyl- 
lum),  edényeik  kevés  számúak,  csak  a  húzási 
szilárdság  elemei  fejlődnek  ki,  bőséges  levegő- 
tartó  berendezéssel  bimak  (pl.  az  aerenchyma),  rit- 
kán vastagodnak,  epidermiszük  vékonyfalu,  gyak- 
ran klorofill  tartalmú,  többnyire  szőrtelen,  levegő- 
nyilasuk  nincsen,  sokszor  nyálkát  fejlesztenek  fe- 
lületükön. Warming  a  H.-et  a  következő  lé  szö- 
vetkezetbe sorolja :  A)  szabadon  lebegő  v.  szaba- 
don úszó  egyedekből  állnak,  amelyek  tehát  szilárd 
talajhoz  nincsenek  kötve :  1.  szövetkezet :  plank- 
ton, 2.  glaciális  plankton  (a  jég  és  hó  növényei), 
3.  szaproíil  flagellata  szövetkezet,  4.  hidrocharita 
szövetkezet  (az  édes  vizek  parti  [litoralis]  úszó 
növényzete) ;  B)  a  talajhoz  kötött  valódi,  aláme- 
rült V.  úszólevéllel  biró  vízi  növények :  a)  köves 
talajhoz  kötött  növények  (litoflták):  5.  nereida 
szövetkezet  (moszatok,  mohok,  pl.  Fontinalis) ;  b) 
lazább  talajhoz  kötött  növényzet :  6.  enalida  v. 
tengerifü  szövetkezet,  7.  limneus  növényzet  (édes- 
vízi növények,  8.  schizophyceák  szövetkezete  pl. 
ahéwizekben;  Q) mocsári  növényszövetkezetek: 
9.  sósvízü  mocsarak  (mangrove  növényzet),  10, 
nádasok,  11.  réti  v.  mocsári  lápok,  12.  mocsaras 
erdők,  13.  tőzeglápok,  14.  tőzegtundrák. 

Hidrofit  (ásv.),  zöld  színű,  vaskos-rostos  szer- 
pentin. Lelőhelye  Taberg,  Svédországban. 

Hidrofiták  (növ.),  olyan  növények,  amelyeket 
V.  egészen  v.  nagyrészt  víz  vesz  körül,  v.  pedig 
igen  nedves  (SOo/^  víztartalmú)  talajon  tenyész- 
nek, vagyis  vízi  növények.  L.  még  Hidrofil  nö- 
vényzet 

Hidrofluocerit  (ásv.)  a.  m.  bastnasit. 

Hidrofóbia  (gör.)  a.  m.  víziszony,  1.  Veszettség. 

Hidrofon  (hydrophon),  vízalatti  távbeszélő  ké- 
szülék, melyetelőször  a  francia  tengerészetben 
alkalmaztak  1887.  és  amely  arra  szolgál,  hogy 
torpedónaszádoknak  s  más  hajóknak  közlekedé- 
sét valamely  kikötőbejárathoz,  aknavonalhoz  stb. 
jelezze.  E  készülék  egy  9—30  méternyi  mélység- 
ben a  tengerbe  sülyesztett  harangalakú  vasszek- 
rényből áll  és  egy  távbeszélölemezt  tartalmaz, 
melyet  a  hajócsavar  okozta  hullámzás  már  800  m. 
távolságról  lengésbe  hoz.  Össze  nem  tévesztendő 
a  modem  vízalatti  hangjelzésekkel. 

Hidrofor  (gör.)  a.  m.  vízszállító,  azaz  tűzoltói 
értelemben  oly  fecskendő,  mely  szívó-  és  nyomó- 
szerkezettel  bir,  specialiter  pedig,  amely  víztar- 
tánnyal  nincs  ellátva. 

Révai  Non  Lewíkma.  X.  Mt. 


Hidroforiák  (hydrophoria,  gör.)  a.  m.  vízhor- 
dás, a  régi  görögöknél  általánosan  elterjedt  ta- 
vaszi ünnep  neve,  melynek  alkalmával  vizet  ön- 
töttek mélységekbe,  kivált  olyanokba,  melyekből 
a  hagyomány  szerint  sárkányfajzat  kelt  ki.  Athén- 
ben úgy  látszik  halotti  áldozat  jellegével  bírtak 
azokért,  akik  a  nagy  (Deukalion-féle)  özönvíznél 
elvesztek  volt,  amikor  is  mézes  kalácsokat  dobtak 
Gaia  és  Zeus  Olympios  szentélyének  egyik  üre- 
gébe, amelyen  a  monda  szerint  az  özönvíz  árja 
lefolyt. 

Hidrofranklinit  v.  kalkof ánit  (ásv.) ;  romboéde- 
resen  kristályosodik,  többnyire  kis  táblák,  melyek 
a  táblalappal  párhuzamosan  kitűnően  hasadnak ; 
erősen  fémfényű,  kékes  fekete  vagy  vasfekete. 
Víztartalmú  cinkmangánoxid,  képlete : 

(Zn,Mn)Mn,05-f  2H,0. 
Lelőhelye :  Sterling  Hill,  New  Jersey  államban. 

Hidroftalmusz  (hydrophthalmus,  gör.),  1. 
Buphthalmus. 

Hidrogél,  1.  Gél. 

Hidrogén  (hydrogenium).  Jele :  H,  atomsúlya : 
1"008.  Színtelen,  szagtalan  és  íztelen  gkz;  a  leg- 
könnyebb valamennyi  ismert  test  között.  Levegőre 
vonatkoztatott  sűrűsége :  0-0694;,  tehát  a  levegőnél 
közel  14-5-szerte  könnyebb ;  1  liter  0  fokú  és  760 
mm.  nyomású  H.  súlya  0-089873  gramm.  Vízben 
csak  kevéssé  oldható.  Abszorpció-koefficiense  O^-on 
0-02148,  W-on  0-01955,  20o-on  0-01819,  30»-on 
0  •  01699 ;  borszeszben  kissé  jobban  oldható.  Pidet- 
nek  és  tőle  függetlenül  CaiUetetnek  sikerült  1877. 
a  H.-t  megfolyósítani.  A  folyós  H,  színtelen, 
átlátszó  — 252-5''-on  forró  folyadék.  Vízre  vonat- 
koztatott sűrűsége  — 252-5"-on  0-07.  Gyorsan  el- 
párologtatva lehűl  és  — 258"-on  hónemű  tömeggé 
szilárdul.  Kritikus  hőmérséklete  igen  alacsony, 
—240-80,  azért  a  H.-t  sokáig  a  meg  nem  folyó- 
sítható gázokhoz  sorolták.  A  H.  fajhője  igen  nagy, 
állandó  nyomáson  3-4  cal.  A  H.  a  többi  gázokhoz 
képest  jól  vezeti  a  meleget  és  az  elektromosságot. 
Számos  fém  a  H.-t  elnyelni  képes,  így  a  vas, 
arany,  platina,  de  különösen  a  palládium.  1  tér- 
fogat palládium  körülbelül  900  térfogat  H.-t 
old.  Az  oldott  H.  egyrésze  atomos  —  tehát  a  fé- 
mekhez hasonló  állapotban  —  foglaltatik  a  pal- 
ládiumban. A  palládiumot  úgy  telítjük  H.-nel,hogy 
hígított  sav  elektrolízisekor  negatív  elektródul  al- 
kalmazzuk. A  H.-gáz  igen  gyorsan  diffundál  át  li- 
kacsos lemezeken.  Színképét4  vonal  jellemzi,  egy 
vörös,  egy  kék,  egy  ibolyakék  és  egy  ibolya.  A  H. 
közönséges  hőmérséken  meglehetősen  indifferens ; 
magasabb  hőmérséken  elég  erélyes.  A  levegőn 
meggyújtható  s  nem  világító  lánggal  vízzé  ég  el. 
Oxigénnel  v.  levegővel  való  elegye  a  meggyújtás- 
kor hevesen  elrobban  (1.  Durranógáz).  A  nehéz 
fémek  oxidjait  H.-ben  hevítve,  ez  az  oxigénnel 
egyesül  és  szinfém  képződik;  e  folyamatot  re- 
dukciónak vagy  szinitésnek  mondják.  A  fejlődő 
H.  kiválása  pillanatában  (Hydrogenium  in  statu 
nascendi)  közönséges  hőmérsékleten  is  erősen  re- 
dukáló hatású.  Magasabb  hőmérséklelen  a  pozi- 
tivabb fémekkel  is  közvetlen  egyesül.  A  negatív 
elemek  közül  a  fluorral  még  a  folyós  levegő  hő- 
mérsékletén is  robbanásszerüleg  egyesül.  Klór- 
gázzal világosság  hatására  hevesen  egyesül.  Mo- 
lekulája kétatomos,  molekulaképlete  tehát  H,. 


Hidrogén 


-     66 


Hldrogrénclanid 


Minden  vegyületében  egyvegyértékü  pozitív  al- 
kotórészként szerepel.  Égö  testek  a  H.-ben  kial- 
szanak, vagyis  az  égést  nem  táplálja.  Nem  mér- 
gező, de  mivel  a  lélegzést  nem  táplálja,  a  H.-be 
helyezett  állatok  az  oxigénhiány  folytán  megfu- 
ladnak.  A  H.  némely  fizikai  és  még  inkább  kémiai 
sajátságainál  fogva  a  fémekhez  hasonló.  Legfon- 
tosabb vegyületei  közé  tartoznak  a  savak,  melyek 
a  H.  sóiként  is  foghatók  fel.  Amint  a  H.  fizikai  sa- 
játságai a  fémekétől  nagy  mértékben  elütök,  úgy 
sóinak,  a  savaknak  sajátságai  is  teljesen  mások, 
mint  a  fémek  hasonló  vegyületeinek,  a  tulaj  don- 
képeni  sóknak.  Hogy  a  H.  a  savakban  a  fém 
szerepét  játssza,  kitűnik  ama  tényből,  hogy  a  fé- 
mek a  savakban  a  H.-t  helyettesíthetik.  B  helyet- 
tesítés közvetlenül  végbe  megy,  ha  a  fém  poziti- 
vabb mint  a  H.  A  közönségesebb  fémek  közül  a 
H.-nél  pozitivabbak  a  vas  és  cink.  Mivel  a  cink 
tisztábban  kapható  a  kereskedelemben  mint  a 
vas,  a  H.  laboratóriumi  előállítására  rendszerint 
cinket  használnak.  Alkalmas  készülékben  cinkre 
níg  kénsavat  öntenek,  amikor 

Zn  -f  H,S04  =  ZnSO^  +  H, 
egyenlet  szerint  H.  fejlődik.  Ha  a  cink  nagyon 
tiszta,  úgy  a  gázfejlődés  lassan  indul  meg.  Ezt 
elősegítendő,  pár  csepp  platina-  v.  rézsó-oldatot 
öntünk  a  cinkre.  A  fejlődő  gázt  tisztítás  céljából 
vízzel,  majd  lúgos  káliumhipermanganáttal  vagy 
még  célszerűbben  jódoldattal  megmossuk.  Szá- 
rítására tömény  kénsav,  klórkalcium  v.  foszfor- 
pentoxid  használható.  H.  a  vízből  is  állítható  elő, 
ha  arra  H.-nél  pozitivabb  fémek  hatnak.  A  nagy- 
mértékben pozitív  fémek  (K,Na,Ca  stb.)  már  kö- 
zönséges hőmérsékleten,  a  kevésbbé  pozitív  fémek 
(Mg,Fe  stb.)  magasabb  hőmérsékleten  bontják  el 
a  vizet  H.-fejlődés  közben.  H.-t  előállítanak  a  víz 
elektrolízise  útján.  Ha  megsavanyított  vízen  elek- 
tromos áramot  vezetünk  át,  a  katódon  H.  fejlő- 
dik. Nagymennyiségű  H.-t  nyernek  melléktermé- 
kül a  konyhasó-oldat  elektrolízisekor.  A  katódon 
leváló  nátrium  ugyanis  a  vízzel  kémiai  reakcióba 
lép  és  nátriumhidroxid  mellett  H.  keletkezik.  Ipa- 
rilag előállítják  a  H.-t  vízgázból  is.  Ha  vizet  izzó 
szénen  vezetünk  át,  H.,  széndioxid  és  szénoxid 
keletkezik.  A  hőmérséklettől  függően  vagy  szén- 
dioxid vagy  szénoxid  keletkezik  nagyobb  meny- 
nyiségben.  A  széndioxidot  és  szénoxidot  meg- 
felelő abszorbeáló  anyagokkal  (nátrium-kalcium- 
hidroxid, kuproklorid)  megkötik  és  tiszta  H.  t  nyer- 
nek. Vízgázból  H.-t  úgy  is  állítanak  elő,  hogy  az 
előbbit  300"-ra  felmelegített  kalciumkarbidon  ve- 
zetik át,  mely  a  vízgáz  elegyrészeit  a  H.-en  kívül 
megköti  és  tiszta  H.-t  nyernek.  H.  előállítására 
szolgálhat  a  kalciumhidrid  (CaHa),  mely  a  vízzel 
hevesen  fejleszt  H.-t.  Különösen  léghajók  tölté- 
sére, ha  a  helyszínen  akarnak  H  -t  fejleszteni,  az 
ú.  n.  hidrogenitet  használják.  A  hidrogenit  finom 
aluminiumforgácsból  áll,  melyhez  kevés  kalomel 
és  porított  ciankálium  van  keverve.  Vízzel  le- 
öntve  azonnal  fejleszt  H.-t.  E  készítmény  1  kgr.-ja 
1300  1.  150-ú  és  760  mm.  nyomású  H.-t  fejleszt. 
A  H.-t  nagy  mennyiségben  használják  léggömbök 
töltésére,  durranógáz-láng  előállítására,  melyet 
az  ipáiban  vas-  és  acéltárgyak  szétmetszésére  és 
forrasztására  alkalmaznak  (autogén-hegesztés). 
Ahol  elektromos  energia  nem  áU  rendelkezésre. 


erős  fény  (Drummond-fóny)  előállítására  használ- 
ják. Mind  e  célokra  egy-kétszáz  atmoszféra  nyo- 
mással aeélpalackokba  összepréselt  H.-t  hoznak 
forgalomba,  A  H.  a  természetben  szabad  álla- 
potban kis  mennyiségben  és  kivételesen  fordul 
elő ;  így  némely  vulkánból  ós  ásványvízforrásból 
kitóduló  gázban,  a  vielieskai  és  stassfurti  só  gáz- 
buborékaiban, meteorvasban  (lénártói)  és  a  penn- 
sylvaniai petroleumforrásokból  kiáramló  gázok- 
ban is  találták.  Kis  mennyiségben  a  levegőben  is 
előfordul.  A  szénvegyületek  erjedésének  egyes 
eseteiben  is,  pl.  vajsavas  erjedéskor  képződik  ke- 
vés H.  Valószínűleg  így  keletkezik  a  vastagbél- 
ben is  és  a  bélgázok  2o— 50«/o  H.-t  is  tartalmaz- 
nak. A  napban  és  az  álló  csillagokban  szabad  H. 
nagy  mennyiségben  fordul  elő.  A  nap  kromoszfé- 
rája,  a  nap  protuberanciái  izzó  H.-ből  állanak.  A 
H.  vegyületei  nagyon  elterjedtek  ;  e  vegyületei 
közül  a  legközönségesebb  a  víz  (H2O),  amelynek 
Vg-e  H.  A  szénvegyületek  túlnyomó  számának 
alkotó  része.  Nagy  mennyiségű  H.  keletkezik  bo- 
nyolultabb szénvegyületek  száraz  lepárlásakor. 
így  a  világítógázban  50«/o-ig  emelkedik  néha  a 
H.  mennyisége. 

A  XVI.  sz.-ban  Paracelsus  ismerte  fel,  hogy 
némely  fém  savakkal  gázt  fejleszt.  Cavendish 
1766.  kimutatta,  hogy  a  gáz  meggyújtható,  ezért 
i'tflammable  aimek  nevezte.  Ugyancsak  ö  mu- 
tatta ki  (1781),  hogy  meggyu,itásakor  víz  képző- 
dik. 1783-ban  Lavoisier  megállapította,  hogy  izzó 
vason  vízgőzt  átvezetve,  H.  keletkezik.  Ö  alkotta 
a  nevét  is  a  Oowp  a.  m.  víz,  yewáw  a.  m.  nemzek 
görög  szókból. 

Hidrogénantimonid,  1.  Antimonhidrogén. 

Hidrogénbórfluorid,  1.  Bórfluorid. 

Hidrogénbromid  a.  m.  brőmhidrogén  (1.  0.). 

Hidrogéncianid,  ciánJiidrogén,  kéksav,  H.CN. 
Színtelen  mozgékony  folyadék,  fs.-a  18  C.-on 
0.6969,  Q).-a  26-5»  C. ;  —15  C.-ra  lehűtve  kris- 
tályos tömeggé  mered.  Átható  keserúmandula- 
szaga  van.  Meggyújtható  s  aUg  világító  kékes  vö- 
rös lánggal  ég  el.  Vízzel,  borszesszel  minden  vi- 
szonyban elegyíthető.  Igen  gyenge  sav.  A  víztől 
mentes  sav  állandó,  ha  kevés  vizet  tartalmaz 
lassanként  elbomlik,  egy  barna  színű,  nitrogén- 
ben dús  vegyület,  az  ú.  n.  azulmsav  válik  ki  belőle. 
Savakkal  főzve  hangyasavas-ammoniummá  ala- 
kul, ezért  a  hangyasav  nitriljének  tekinthető. 
Reakciói :  a  H.  (v.  a  cianidek)  vizes  oldatához  előbb 
lúgot,  azután  kevés  ferro-só,  majd  kevés  ferri-só- 
oldatot  elegyítve,  végül  az  egészet  sósavval  meg- 
savanyítva, sötétkék  színű  csapadék,  a  berlini  kék, 
képződik ;  ha  igen  kevés  a  H.  az  oldatban,  a  folya- 
dék csak  megkékül.  Másik  igen  érzékeny  reakciója 
a  következő :  a  H.-re  vizsgálandó  folyadékhoz  ke- 
vés sárga  kénammoniumot  elegyítünk  és  a  folya- 
dékot gőzfürdőn  besűrítjük.  A  vízzel  való  meghi- 
gítás  és  a  sósavval  való  megsavanyítás  után  a 
folyadékhoz  néhány  csepp  ferriklorid-oldatot  ele- 
gyítünk, amidőn  vérpiros  színeződés  mutatkozik. 
A  kéksav,  illetőleg  a  cianidok  kimutatása  törvény- 
széki esetekben  is  e  reakciók  útján  történik  ;  a 
vizsgálandó  objektumot  az  összeaprítás  után  bor- 
kősavval megsavanyított  vízzel  leöntik  és  hűtővel 
összekötött  desztilláló  lombikban  forralják.  A  le- 
desztillált folyadékot  használják  a  H.  kimutatására. 


Amely  sió  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  H    ...  alatt  keresendfi  I 


Hidrogrénclanid 


67    — 


Hldroarénhlperoxld 


A  kéksav  mennyiségi  meghatározása  súly  szerinti 
vagy  térfogatos  analizissel  történhetik.  A  súly 
szerinti  meghatározása  ezüstcianid  alalgában  tör- 
ténik ;  e  vegyület  ugyanis  csapadék  alakjában  ki- 
válik, ha  a  H.-tartalmú  folyadékhoz,  azt  salétrom- 
savval kissé  megsavanyítván,  ezüstnitrát-oldatot 
elegyítünk ;  a  kimosott  csapadék  100"-on  megszá- 
rítandó. Térfogatos  analitikai  eljárás  több  van 
használatban ;  leginkább  az  Vio  normál  ezüstnit- 
rátoldattal való  meghatározás  a  Liebig  megálla- 
pította formában  a  használatos.  A  H.  lúgossá  tett 
vizes  oldatához  addig  csepegtetünk  ezüstnitrát-ol- 
datot, míg  az  oldat  maradandóan  megzavarodik. 
1  cm3.  Vio  n.  ezüstniti-át  oldat  b'^  mg.  H.-ot  mér. 
A  H.  a  leghevesebb  hatású  mérgező  anyagok 
egyike.  Néhány  cseppje  elegendő,  hogy  felnőtt 
embert  úgyszólván  pillanatszerűen  megöljön.  H. 
keletkezik  fémcianidokból  savak  hatására.  Cián 
és  hidrogén  500— BOO^-on  v.  csendes  elektromos 
kisülések  hatására  H.-dá  egyesülnek.  Számos  nö- 
vény, keserű  mandula,  cseresznye,  őszibarack, 
szilva  stb.  magjában,  kérgében,  gyökerében  elő- 
fordul egy  glikozida :  az  amigdalin,  mely  hidrolí- 
ziskor szöUőcukor  és  benzaldehid  mellett  H.-ot  is 
szolgáltat : 

C3,H3,NO,,+2H,0==2CeH,,  0,+ 
amigdalin  víz  szöllöcnkor 

-fCeH,.C=2+HCN 


benzaldehid 


H. 


E  bomlás  gyorsan  megy  végbe  egy,  a  keseríí- 
mandulában  és  édes  mandulában  előforduló  enzim, 
az  emulzin  hatására  (1.  Glikozidok).  A  keserű 
mandulából  készült  H.  és  benzaldehid  tartalmú 
folyadék  aqua  amygdalarum  amarariim  (keserű- 
mandulásviz)  néven  a  magyar  gyógyszerkönyv- 
ben hivatalos.  Előállítására  a  keserümandulát 
sajtolással  zsíros  olajától  megszabadítják,  majd 
vízzel  eldörzsölik  és  négy  óra  multán  vízgőzzel 
ledesztillálják.  A  desztillátumot  híg  alkohollal 
annyira  hígítják,  hogy  literenként  1  g.  H.-ot  tar- 
talmazzon. Ez  oldatban  a  H.  egy  laza  vegyület, 
benzaldehiddánhidrin  alakjában  foglaltatik,  azért 
ez  oldat  tartósabb,  mint  a  tiszta  H.  oldata.  A  ré- 
gebben gyógyszerül  használt  aqua  laurocerasi, 
mely  apriinus  laurocerasus  leveleiből,  továbbá  az 
aqiia  cerasorum  nigrorum,  mely  a  fekete  cse- 
resznye magvaiból  készült,  szintén  H.-ot  tartal- 
maznak. 

A  H.  előállítása  célszerűen  sárga  vérlúgsóból 
történhetik.  E  sót  alkalmas  készülékben  kétannyi 
vízzel  higított  kénsavval  melegítik,  amidőn  H.- 
gőzök  fejlődnek  és  a  hűtőben  megsűrűdnek.  így 
víztartalmú  H.-et  kapunk ;  vízmentes  H.  előállí- 
tása végett  a  H.-gözt  előbb  klórkalciummal  töltött 
csövön  vezetik  át  és  csak  azután  a  hűtő  keverék- 
kel körülvett  szedőbe.  A  H.  rendkívül  mérges  vol- 
tánál fogva  úgy  a  készítmény  előállítása,  mint  a 
vele  vaíó  bánásmód  a  legnagyobb  óvatosságot 
igényli.  A  keserümandula  mérgező  hatása  már 
az  ókorban  ismeretes  volt.  Hogy  a  keserüman- 
dulás  víz  H.-ot  tartalmaz,  Bohi  1802.  állapította 
meg.  Vérlúgsóból  H.-ot  1782.  Scheele  állított  elő 
és  mivel  a  már  régebben  ismert  berlini  kékhez 
hasonló  vegyületet  lehetett  belőle  előállítani,  kék- 
savnak nevezte  el.  Scheele  nem  ismerte  fel  mér- 


gező hatását,  ezt  1803.  Gmelin  állapította  meg. 
Összetételét  1811.  6ra?/-IyM5sac  derítette  ki,  kimu- 
tatván, hogy  egy  összetett  gyöknek,  a  ciáagyök- 
nek  hidrogénnel  való  vegyülete. 

Hidrogéndioxid,  1.  Hulrogénhiperoxid. 

Hidrogónierricianid,  ferriciánhidrogén : 
H,[Fe(ÖN)<,]. 
Vízben  és  borszeszben  jól  oldható,  barnászöld 
kristálytük.  Erős  hárombázisú  sav.  Száraz  álla- 
potban is,  de  még  inkább  vizes  oldatban  könnyen 
bomlik  ciánhidrogén  fejlődése  közben.  Előállítá- 
sára káliumferricianid  tömény  vizes  oldatát  tö- 
mény sósavval  elbontjuk.  A  kristályosan  kiváló 
H.-ot  sűrítés  céljából  kevés  alkoholban  oldjuk  ós 
az  oldatból  éterrel  lecsapjuk. 

Hidrogénferrocianid,  ferrodánhidrogénsav : 
H4[Pe(CN)g].  Vízben  és  borszeszben  oldható,  fehér 
apró  kristálykák.  Erős  nagybázisú  sav.  Vizes  ol- 
data erősen  savanyú  ízű  és  savanyú  kémhatású. 
Hevítéskor  kéksav  és  vascianid  keletke2ák  belőle, 
utóbbi  izzáson  hőfejlődéssel  vasra,  szénre  és  nit- 
rogéngázra bomlik.  Vizes  oldatban  melegítéskor 
elbomlik  kóksavra  és  H.-ra : 

2HJFe(CN)e]=6HCN+H3Fe[Fe(CN)e] 

H.  kéksav      hidr.  lerroferrocianid. 

E  reakcióból  érthető,  hogy  a  sárga  vérlugsó  kén- 
savval  melegítve  ciánhidrogént  fejleszt.  Előállí- 
tására a  sárga  vérlugsó  hidegen  telített  oldatát 
egyenlő  térfogatú  tömény  sósavval  elegyítik.  A 
kristályosan  kiváló  H.-ot  tisztítás  végett  kevés 
borszeszben  oldják  és  az  oldatból  a  savat  éterrel 
kicsapják. 

Hidrogénfluorid,  1.  íluorhidrogénsav. 

Hidrogéníoszfát,  1.  Foszforsavak. 

Hidrogénfoszfit,  1.  Foszforsavak. 

Hidrogénfulminát,  1.  Durranósav. 

Hidrogénhiperoxid,  hidrogénszuperoxid,  hid- 
rogéndioxid, hidroperoocid,  H^Og.  Szerkezeti  kép- 
lete H-0  0-H  Színtelen,  szirupsüríí,  a  salétrom- 
savra emlékeztető  szagú,  l'4584/4;''  fajsúlyú  fo- 
lyadék. 26  mm.  nyomásnál  eg^^-on  forr.  0.  p. 
—2".  Vízben  minden  viszony  szerint  oldódik.  A 
H.  rendkívül  könnyen  bomlik  vízre  és  oxigénre. 
E  bomlás,  ha  a  H.  porral,  érdes  felületű  anyagok- 
kal, finom  eloszlású  fémekkel  v.  fémoxidokkal 
érintkezik,  rendkívül  meggyorsul  és  robbanásig 
fokozódhatik.  Vizes  oldata,  ha  teljesen  tiszta,  pa- 
raffinnal bevont  üvegben  eltartható,  mivel  ez 
esetbea  bomlása  lassan  megy  végbe.  Savanyú  ol- 
datban szintén  lassabban  bomlik,  mint  semleges  v. 
lúgos  oldatban.  Ezért,  hogy  tartóssá  tegyék,  savat, 
újabban  húgysavat,  barbítursavat  szoktak  a  H.- 
oldathoz  adni.  A  H.  említett  bomlókonyságánál 
fogva  igen  erélyes  oxidáló  anyag.  Ezen  alapszik 
alkahnazása  is.  Használják  régi  nyomtatványok, 
olajfestmények,  elefántcsont,  selyem  stb.  fehé- 
rítésére. Erélyes  dezinflciáló  és  szagtalanító  ha- 
tása van.  Vérrel,  fehérjével,  általában  élö  szöve- 
tekkel érintkezve,  belőle  oxigén  fejlődik,  mely 
status  naseens  állapotban  a  baktériumokat  elpusz- 
títja, a  bűzös  anyagokat  szagtalan  vegyületekké 
oxidálja.  Ezért  alkalmazzák  a  sebkezelésben  1 — 
5°/o-os  oldatban  mint  dezinficienst  és  dezodoránst. 
Töményebb  oldatban  mint  vérzéscsillapítót  is  hasz- 
nálják. Mivel  a  sötét  színű  hajat  dekolorái.a, 
«szőkére  festí»,  mint  kozmetikumot  is  használják. 


Amely  uő  Hl  ...  »latt  nincs  mer,  Hy  . 


>lfttt  kereaendfit 


Hidrogrénhiperoxldsugrárzás 


68    — 


Hldrogrráfla 


A  H.  30  súly  7o-os  oldata  a  magyar  gyógyszer- 
könyvben liquor  hydrogenii  hyperoxydati  con- 
centratissimus  néven  hivatalos.  E  töménységben 
H.-ot  paraffinnal  bevont  üvegekben  Merck  darm- 
st&áti  gy&reLperhydrol,Richter  Gedeon  budapesti 
gyára  peroxygenol  néven  hoz  forgalomba.  A  H.- 
oldat  EL  tártaimat  gyakran  térfogat-százalékban 
fejezik  ki.  Ez  alatt  annak  az  oxigéngáznak  a 
térfogatát  értik,  mely  1.  g.  H.-oldatban  foglalt  H. 
teljes  elbomlásakor  keletkezik.  A  30  súly  7o  H.- 
oldatot  e  szerint  100  térf.  "/o-osnak  nevezik,  mert 
egy  g.-ja  100  cm*  oxigéngázt  fejleszt. 

A  H.,  noha  erélyes  oxidáló  anyag,  más  oxidáló 
anyagokkal  szemben  redukáló  hatású  is  lehet, 
így  pl.  a  káliumhipermanganátot  savanyú  oldat- 
ban redukálja  oxigén-gáz  fejlődése  mellett.  E  reak- 
ciót használják  a  H.  mennyiségi  meghatározására. 
A  H.  lemért  és  megsavanyltott  oldatához  addig 
csepegtetnek  ismert  töménységű,  rendszerint  Vio 
normál  káliimihipermanganátoldatot,  míg  az  ol- 
dat maradandóan  rózsaszínű  lesz.  1  cm*  Vio  nor- 
mál káliumhipermanganátoldat  1*7  mg.  H.-ot 
mér.  A  H.  kimutatására  titándioxidoldatot  hasz- 
nálnak, mely  H.  hatására  titántrioxid  keletke- 
zése folytán  megsárgul.  E  reakcióval  1  sr.  H. 
1.800,000  s.  r.  vízben  még  felismerhető.  A  H.  fel- 
ismerésére használják  még  azt  a  sajátságát  is, 
hogy  a  krómsavat  hiperkrómsavvá  oxidálja,  mely 
éterben  sötétkék  színnel  oldódik. 

A  H.  endotermás  vegyület,  azért  vízből  és 
oxigénből  csak  igen  magas  hőmérsékleten  kép- 
ződik. Égéskor  keletkezik  H.  és  ha  az  égéstermé- 
kek gyors  lehűtésével  a  H.  elbomlását  megaka- 
dályozzuk, úgy  a  keletkezett  H.  kimutatható.  Ha 
pl.  hidrogén-lángot  jégre  fúvatunk,  a  vízben  a  H. 
titánsavoldattal  kimutatható.  Mivel  e  feltételek 
villámláskor  a  levegőben  is  megvannak,  felte- 
hető, hogy  képződik  H.,  azonban  ez  ideig  a  leve- 
gőben biztosan  kimutatni  nem  sikerült.  H.  kép- 
ződik, ha  fejlődő  hidrogén  oxigénnel  találkozik, 
így  pl.  ha  cink  nedvesség  jelenlétében  levegővel 
érintkezik,  mivel  a  cink  a  vízből  hidrogént  tesz 
szabaddá,  H.  keletkezik.  Előállítására  bárium- 
hiperoxidot  (BaO^)  vagy  báriumhiperoxidhidrátot 
(BaOjjSHgO)  vízben  szuszpendálnak  és  híg  kén- 
savat adnak  hozzá.  Ilyenkor  a  vízben  oldhatatlan 
báriumszulfát  mellett  H.  keletkezik.  A  csapadék- 
ról leöntött  híg  H.-ddatot  légüres  térben  TO"  alatt 
annyira  besűrítik,  hogy  H.-tartalma  30°/o-ot  tesz 
ki.  Ennél  töményebb  oldatot  nem  hoznak  forga- 
lomba. A  SO^/g-os  H.  színtelen,  szagtalan,  maró 
folyadék.  A  technikai  H.  rendszerint  3"/p-os  és 
kénsavat  tartalmaz.  Vízmentes  H.  előállítására  a 
töményoldatot  éterrel  kirázzák  és  az  éter  elpáro- 
logtatása  után  nyert  74!°/o-os  oldatnak  vákuumban 
való  frakcionálásával  vízmentes  H.-ot  nyernek. 
1818-ban  Thénard  fedezte  fel. 

Hidrogénhiperoxidsugárzás.  A  hidrogén- 
hiperoxid  a  sötétben  hat  a  fényérzékeny  lemezre, 
ennek  oka  Graetz  szerint  láthatatlan  sugárzás,  az 
ú.  n.  H.  Erre  lehet  visszavezetni  számos  anyag- 
nak hatását  az  érzékeny  lemezre  (pl.  a  fémekét, 
egyes  organikus  vegyiüetekét).  Ezekről  tudva^ 
levő,  hogy  jelenlétükben  a  nedves  levegőn  hid- 
rogénhiperoxid  keletkezik.  Ez  a  sugárzás  képes 
áthatolni  papiroson,  vékony  ebonit,  vagy  fémle- 


mezen. Más  felfogás  szerint  a  hatás  nem  vezet- 
hető vissza  sugárzásra,  hanem  a  hidrogénhiper- 
oxid-gőzök  kémiai  hatásán  (redukció)  alapul. 

Hidrogenit,  1.  Hidrogén. 

Hidrogénjodid  a.  m.  jódhidrogénsav  (1.  o.). 

Hidrogénklorid  a.  m.  sósav  (1.  o.). 

Hidrogénkloroplatinát,  hidrogénplatiniklo- 
rid,  sósavplatinaklorid,  H3PtClg,6H30.  E  vegyü- 
letet helytelenül  Tenászerintplcdinakloridnakno- 
vezLk.  Barnásvörös,  higroszkópos  kristályok.  Le- 
vegőn szétfolyik.  Vízben,  alkoholban,  éterben  sár- 
gásvörös színnel  könnyen  oldódik.  Oldata  savanyú 
kémhatású.  Kétbázisú  komplex  sav.  Vizes  oldat- 
ban H-  és  PtClg"  ionokra  disszociál.  Káliumsója 
vízben  kevéssé  oldódik,  ellentótben  nátriumsójá- 
val, ezért  az  analitikai  kémiában  a  káliumnak 
nátriumtól  való  elválasztására  és  quantitativ  meg- 
határozására használják.  Alkaloidákkal  jól  kris- 
tályosodó sókká  egyesül,  ezért  gyakran  az  alka- 
loidák leválasztására  és  jellemzésére  használják. 
Enyhe  melegítéskor  kristályvizet  veszít,  maga- 
sabb hőmérsékleten  sósav  és  klór  távozik  el  belőle 
és  .SOO^-on  egészen  platinakloriddá  (PtClJ  válto- 
zik. Utóbbi  erősebb  hevítéskor  szétesik  össze- 
tevőire. Előállítására  ílnomul  eloszlott  platinát 
királyvízben  oldanak  és  az  oldathoz  ismételten 
sósavat  adva,  azt  szirupsűrűre  párologtatják.  Ki- 
hűléskor az  oldat  kristályos  tömeggé  mered  meg. 

Hidr  ogénkloroplatinit,  hidrogénplatino  klo- 
rid, H3PtCl4.  E  komplex  sav  csak  Vizes  oldatban 
ismeretes.  Előállítására  báriumsóját  híg  kénsav- 
val bontják  el.  Sói  állandók.  Legközönségesebb  a 
kálium  sóia,  káliumkloroplatiniíK^PtCl^,  melyet 
a  fotográfiában  platinakepek  előállítására  hasz- 
nálnak. 

Hidrogénmetafoszfát,  1.  Foszforsavak. 

Hidrogénnitrid,  1.  Ammónia. 

Hidrogénperoxid,  1.  Hidrogénhiperoxid. 

Hidrogénpirofoszfát,  1.  Foszforsavak. 

Hidrogénplatiiiiklorid,  1.  Hidrogénkloropla- 
tinát. 

Hidrogénplatinoklorid,  1.  Hidrogénkloropla- 
tinit. 

Hidrogénszulfid  a.  m.  kénhidrogén  (1.  o.). 

Hidrogénszuperoxid,  1.  Hidrogénhiperoccid. 

Hidrogeológia  (gör.),  a  vízzel  mint  geológiai 
tényezővel  foglalkozó  része  a  geológiának. 

Hidrogiobertit  (ásv.),  világosszürke,  2—15  mm. 
átmérőjű  kompakt  gömbök.  Víztartalmú  bázikus 
magnéziumkarbonát,  képlete : 

MgC03.Mg(OH),+2H,0. 
Előfordul  Itáliában  Pollena  közelében  egy  augit- 
porflritban. 

Hidrogirométer,  1.  GiromMer. 

Hidrogoethit  (ásv.),  nem  a  goethitnek  bomlási 
terméke,  hanem  különálló  ásványfaj ;  cochenill- 
piros  erek  és  bekérgezések.  A  mikroszkóp  alatt 
rombos  táblák  és  tűk  halmaza  ismerhető  fel.  Vas- 
hidroxid  a  következő  összetétellel:  SFegOa.íHjO. 
Limonit  társaságában  Oroszországnak  Tula  nevű 
tartományában  fordul  elő. 

Hidrográfia  (gör.),  szó  szerint :  a  vizek  leírása. 
Tágabb  értelemben  valamely  ország  vizeinek  mű- 
szaki szempontból  való  tárgyalása.  Ide  tartozik  pl. 
a  folyók,  patakok,  tavak  vízgyűjtő  területeinek  és 
lefolyó  víztömegeinek  megállapítása ;  az  árvizek 


Amely  saő  Hi 


«Utt  nincs  meg,  Ily  .  .  .  »latt  keresendő! 


I 


Hidrosrráfikus  papiros 


—     69 


Hidrokénessav 


keletkezésének  ós  lefolyásának  tanulmányozása ; 
a  szabályozó  müvek  hatásainak  figyelemmel  ki- 
sérése ;  a  mederben,  a  vízállásokban  és  lefolyás- 
ban fellépő  változások  nyilvántartása  stb.  A  ten- 
gerpartos államokban  H.  alatt  nagyobbára  a  ten- 
gerre vonatkozó  mindazon  adatok  és  nyilvántar- 
tások összességét  értik,  ami  a  hajózásra  nézve 
fontos.  Ezt  a  szolgálatot  Németországban  a  Nau- 
tische  Abtheilung  des  Reichsmarineamts,  Angliá- 
ban a  londoni  Hydrographic  Office  of  the  Admi- 
ralty,  Franciaországban  a  párisi  Service  hydro- 
graphique  de  la  Marine  látga  el.  Hazánkban  1886. 
szervezte  Baross  Gábor  akkori  közmmika-  és  köz- 
lekedésügyi miniszter  a  vízrajzi  osztályt,  mely 
most  a  földmivelésügyi  minisztériumhoz  tartozik. 
A  helyes  folyószabályozás,  vlzerökihasználás,  ön- 
tözés stb.  terveinek  alapfeltételei,  hogy  megbíz- 
ható és  pontos  H.-i  (magyarul :  vízrajzi)  adatok 
álljanak  rendelkezésre.  Ezért  a  vízrajzi  felvéte- 
lekre és  nyilvántartásokra  ma  már  minden  állam 
igen  nagy  gondot  fordít. 

HidTográükus  papiros,  az  olyan  papiros,  me- 
lyen tiszta  vízzel  lehet  írni.  H.  úgy  készül,  hogy  a 
papirost  gubacs  fözetébe  vagy  rézlúgsó  oldatába 
mártjuk  és  tökéletes  megszáradása  után  porí- 
tott-kalcinált  vasvitriollal  bedörzsöljük.  Vízzel 
való  érintkezés  helyén  fekete,  illetve  kék  írás 
mutatkozik.  Ezt  a  papirost  nedvességtől  nagyon 
kell  óvni. 

Hidrohematit  (ásv.),  vashidroxid,  de  csak  50/0 
vizet  tartalmaz,  tehát  a  goethit  és  hematit  között 
áll,  sötétbarna  gömbös  halmazok  vörös  karccal. 
A  Vogtland  és  Westerwald  számos  vaskőbányá- 
jában, a  Turjinszk-bányákban  Bogoszlovszk  mel- 
lett az  Uraiban  (ú.  n.  Turjit). 

Hidroidea  (áiiat),  1.  Hydroidea. 

Hidroilmenit  (ásv.),  átalakulásban  lévő  ilme- 
nit,  amely  vizet  tartalmaz.  Felülete  gyakran  sár- 
gás-fehér kéreggel  van  borítva,  amely  lényegileg 
titánsavból  áll.  Lelőhelye  Smáland,  Svédország- 
ban. 

Hidroitok,  az  ásványtanban  némely  szisztema- 
tikus (Breithaupt,  Tschermak)  az  oxidásványok 
közt  megkülönbözteti  a  vizet  és  a  jeget  s  H.  néven 
foglalja  őket  össze. 

Hidrokalcit  (ásv.),  fehér  pépes  lágytömeg,  ame- 
lyet egy  mészkőnek  az  üregeiben  találtak  (Wolms- 
dorf,  Szilézia).  Kénsav  felett  megszárítva,  össze- 
tétele CaC0(0H)4. 

Hidrokarbonátok,  bikarbonátok,  a  szénsav 
savanyú  sói.  Tisztán  előállítva  csak  az  alkáli- 
fémek hidrokarbonátjai  ismeretesek,  kivéve  a 
litiumhidrokarbonátot,  mely  éppen  úgy,  mint  a 
többi  fémek  hidrokarbonátjai,  csak  vizes  oldatban 
ismeretes.  Az  alkálifémek  (K,Na,Li,)  hidrokarbo- 
nátjai vízben  rosszabbul,  a  föld-  és  nehézfémokéi 
jobban  oldódnak,  mint  a  mono-  v.  közömbös  kar- 
bonátok. Savval  erős  pezsgés  közben  sok  szén- 
savat fejlesztenek.  Szónsavdús  ásványvizekben 
a  fémek  H.  alakjában  fordulnak  elő  és  ezért  lehet 
azokban  annyi  mész,  magnézia  és  vas  oldott  álla- 
potban. Vizes  oldatokban  erősen  disszociálnak  és 
a  szabad  fémionok  a  víz  OH-jával  lúgos  vegy- 
hatásuvá  teszik  az  oldatot.  Laza  vegyületek: 
melegítéskor  szénsavat  veszítve  közömbös  mono- 
karbonátokká  alakulnak,  a  föld-  és  nehézfémek 


hidrokarbonátjai  már  hidegen,  hosszabb  állás  köz- 
ben is  és  ilyenkor  kiválnak  az  oldatból  (ásvány- 
vizek üledéke).  Gyógyszerül  szolgálnak  a  gyomor- 
sav megkötésére,  a  vér  és  szervezet  alkalizálá- 
sára,  a  kiválasztások  növelésére,  a  hurutos  nyálka 
oldására. 

Hidrokarbongáz,  1.  Vízgáz. 

Hidrokarbür  (gör.)  a.  mi.  szénhidrogén.  Főleg 
a  világításra  szolgáló  folyékony  szénhidrogének 
jelölésére  használják. 

Hidrokasztorit  (ásv.),  a  kasztomak  mállási  ter- 
méke ;  kis  gömbök,  amelyek  finom  kristályos  tűk 
halmazából  állanak ;  a  gömb  belseje  gyakran  még 
változatlan  kasztor.  Elba-szigetén  fordul  elő. 

Hidrokefalusz  (hyárocephalus,  gör.),  1.  Viz- 
fejüség  és  Agyvelő  vízkór. 

Kiárolíéle  (hydrokekygöv.),  a.  m.  vízsérv.  Savó- 
gjiilemlés  a  herét  és  mellékherét  takaró  ú.  n.  savós 
burokban.  Rendesen  valamilyen,  e  szerveket  érő 
fertőzéses  állapot  következménye.  Ha  magától  fel 
nem  szívódik,  igen  nagy  méreteket  ölthet ;  ész- 
leltek már  több  liter  tartalmú  vízsérvet  is.  Gyó- 
gyítása vagy  csapolással,  vagy  véres  műtét  útján 
történik. 

Hidrokénessav  és  sói,  hidroszulfitek.  A  hidro- 
kónessavat  HgSjO^  1869.  Schützenberger  fedezte 
fel.  Keletkezik,  ha  fémcink  hat  kénessavra,  mikor 
a  fejlődő  hidrogén  a  kénessavat  redukálja  a  kö- 
vetkező egyenlet  értelmében : 

SHjSOs  +  Zn  ==  H2Sa04  -f  ZnSOg  +  2HjO 

kénessav  ciakszaltlt 

Szerkezete  még  biztosan  megállapítva  nincsen. 
Leghasználatosabb  a  következő  két  formula : 
S-OH  0=S-H 


0 


0=:S-OH 


vagy 


0 


S=S-H 


A  hidrokénessav  oldata  világossárga  folyadék, 
mely  igen  gyorsan  bomlik.  Sóinak  oldata  már 
állandóbb,  de  lassanként  ez  is  elbomlik  és  pedig 
a  levegőtől  elzárva  főleg  szulfid,  kén  és  szulfit,  a 
levegőn  oxidálódva  szulfit,  esetleg  szulfát  kelet- 
kezik. Vízmentes  sói  a  legállandóbbak.  A  nátrium- 
hidroszulfit  oldata  az  oxigént  teljesen  ehiyeli, 
ezért  gázanalizisnél  használatos.  Az  iparban  való 
széleskörű  alkalmazása  igen  erős  redukáló  képes- 
ségén alapszik.  Az  indigókéket  indigófehérre  re- 
dukálja ;  úgyszintén  redukálja  az  azo-  és  nitro- 
vegyületeket,  miért  is  a  kelmefestő  iparban  alkal- 
mazzák. Színtelenítésre  is  használják,  pl,  cukor- 
gyártásnál hlankit  néven.  Formaldehiddel  ós 
acetonnal  jól  karakterizált  molekulavegyületeket 
képez.  A  különböző  hidroszulfltkészítmények  az 
iparban  más-más  nevek  alatt  kerülnek  forga- 
lomba :  Hydrosalfit  konz  a.  m.  vízmentes  nátrium- 
hidroszulfit  Na^SgO^,  Hyraldit  a.  m.  nátrium- 
hidroszulfitformaldehid  Na5Sj04  2CHjO,  Redő 
a.  m.  cinkkalciumhidroszulfit.  A  H.  előállítása 
kónessavakból  és  sóiból  történik.  A  nátrium- 
hidroszulfit  úgy  készül,  hogy  a  nátriumbiszulflt 
(NaHSOs)  oldatát,  melyben  félannyi  molekula  ké- 
nessav is  oldva  van,  cinkreszelékkel  redukálják, 
azután  az  oldathoz  mésztejet  adnak,  ami  a  cinket 
és  kénessavat  leválasztja.  Az  oldatot  megszűrése 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy ...  alatt  keresendői 


Hidroklnon 


70 


HidroIiiElö 


után  50— 60"  C.  hőmérsékleten  konyhasóval  telí- 
tik, mikor  a  Na2Sg04,2H20  kikristályosodik.  Hasz- 
nálják a  H.  előállítására  a  titántrikloridot  (TiCIg) 
is,  mely  szintén  képes  a  kénessavat  redukálni  a 
következő  egyenlet  értelmében : 
2TICI8+2HCI+2H2SO8  ---=  H„S„04+2H20+TiCl, 
A  keletkezett  titántetraklorid'  (TiCl^)  elektroli- 
tikusan  ismét  titántrikloriddá  redukálható.  Az 
iparban  leginkább,  mmt  ieggazdaságosabbat,  az 
elektrolitikai  eljárást  használják.  A  katódon  fej- 
lődő hidrogénnel  redukálják  a  lehetőleg  semleges 
szulfltoldatot.  Anodfolyadékul  többnyire  konyha- 
sót használnak. 
Sói  közül  jobban  ismertek : 
a  nátriumliklroszulfit  Na,S304,2H„0, 
a  káliumliidroszulfit  KjS204,.3H.,0, 
a  kalciumhidroszulfit  CaS204,lV2H20, 
a  cinkhidroszulfit  ZnS204 
és  ez  utóbbinak  az  előbbiekkel  alkotott  kettős  sói. 
Mindezek  a  sók  vízmentes  állapotban  is  előállít- 
hatók ós  mert  így  állandóbbak,  így  jönnek  forga- 
lomba. V.  ö.  Jellinek,  Das  Hydrosulíit  (Stuttgart 
1911). 

Hidroklnon,  hydrocJiinon,  paradioxybenzol, 
CgH4(0H)3  1,  4.  Izomer  a  pirokatechin  és  rezor- 
ceinnal.  A  H.  dimorf.  Vizes  oldatból  színtelen,  a 
hatszöges  rendszerbe  tartozó  prizmákban  válik 
ki.  A  szublimált  H.  fénylő  monoklin  táblás  kris- 
tályokból áll.  Gyengén  édes  ízű.  lö^-on  17  s.  r. 
vízben  oldható,  alkohol,  éter  jól  oldja.  169"-on 
megolvad.  Vizes  oldata  ferrikloridtól  gyengén 
zöldes  színűvé  válik.  H.  különösen  lúgos  oldat- 
ban könnyen  oxidálódik,  tehát  erélyes  redukáló 
anyag.  Lúgos  oldata  oxidáció  folytán  már  a  leve- 
gőn megbarnul.  Ammoniás  ezüstoldatból  fém- 
ezüstöt, Fehling-féle  oldatból  kuprooxidot  választ 
ki.  Erélyes  redukáló  sajátságánál  fogva  a  foto- 
gráfiában előhívóul  használják.  H.  előfordul  egy 
Dél-Afrikában  honos  cserjében,  a  ^^roíea  inellifera- 
ban,  2— 5Vo-iiyi  mennyiségben.  Keletkezik  a  kma- 
sav  száraz  lepárlásakor,  az  arbutin  hidrolizisekor. 
Előállítására  anilint  oxidálnak  kinonná,  mely 
redukciókor  H.-t  szolgáltat : 

C,H402-f2H=CeH4(0H), 
kínon  Mdrokinon 

Ez  előállításnál  nem  szükséges  a  kinont  izo- 
lálni. Anilinból  1  s.  r.-t  8  s.  r.  kénsav  és  24  s.  r. 
víz  elegyében  oldanak  és  az  5«-ra  lehütött  elegybe 
1  s.  r.  nátriumbikromátnak  4  s.  r.  vízzel  készült 
oldatát  öntik,  miközben  a  hőmérsékletnek  10"  fölé 
nem  szabad  emelkedni.  12  óra  multán  az  anilin 
kinonná  oxidálódik.  Most,  hogy  a  kinont  H.-ná  re- 
dukálják, az  oldatot  kéndioxiddal  telítik  és  1  —2 
óra  multán  a  képződött  H.-t  éterrel  kirázzák.  Az 
éter  elpárologtatása  után  a  H.-t  vízből  átkristá- 
lyosítják. 

Hidroklintonit  (ásv.),  1.  Jefferisü. 

Hidroklór  (ásv.)  a.  m.  piroklór. 

Hidrokotarnin,  CjaHuNOg,  az  ópiumban  elő- 
forduló alkaloida. 

Hidrokratikus  (geoi.),  a  földkéregnek  azon 
mozgása,  mely  a  tenger  kitérj eszkedésének  ked- 
vez, vagyis  amikor  a  szárazulat  sülyed,  a  tenger 
pedig  tért  foglal.  A  kölcsönös  határvonal  eme  el- 
tolódását Suess  B.  pozitívnek  mondja.  L.  Geo- 
kratikus. 


Hidroknprit  (ásv.),  amorf,  narancssárga- vörös, 
finom  bevonata  magnetiten;  termőhelye  Corn- 
wall,  Lebanon  Co.  Pennsylvania.  Kupriton  fordul 
elő  Schapbach  bányahelyen  Badenben.  Valószí- 
nűleg víztartalmú  kuprit. 

Hidrokvarcit  v.  limnokvarcit,  édesvízi  kvar- 
cit. Világos  színű,  többnyire  sárgásfehér,  porózus, 
sőt  üreges  kovakőzet ;  az  üregek  fala  többnyire 
kalcedonkéreggel  van  borítva;  likacsos  volta 
ellenére  meglehetős  szilárd  kőzet ;  túlnyomórészt 
amorf  és  kaleedonszert  kovasavból  áll,  amely  az 
édes  vizekben  rakódott  le.  A  párisi  harmadkori 
medencében  van  főkép  elterjedve ;  de  nálunk  is 
gyakori  kőzet  főkép  a  harmadkori  vulkáni  kőze- 
tek (riolit,  trachit,  andezit)  szomszédságában ;  a 
vulkáni  működéseknek  egyik  utóhatása  az  elko- 
vásodás.  Jó  malomkövet  szolgáltat,  azért  malom- 
kőkvarcitnak  is  hívják.  Nálunk  a  Garamvölgy- 
ben, Geletneken,  Sárospatakon,  Beregszászon  és 
Kápolnásnyéken  Székesfehérvár  közelében  dol- 
gozzák fel. 

Hidrolánc,  galvánelemekből  álló  telep,  melyek- 
ben az  elektrolitok  vizes  oldatok,  nem  pedig  meg- 
olvadt V.  szilárd  sók.  Különösen  folyadékláncok- 
nak  nevezik  az  olyanokat,  amelyeket  elektrolitok 
vizes  oldatai  (savak,  bázisok,  sók)  alkotnak  s 
amelyekben  a  fémek  és  folyadékok  érintkezési 
helyein  fellépő  elektromotoros  erők  ki  vannak 
küszöbölve. 

Hidrolantanit  (ásv.)  a.  m.  lantanit. 

Hidrolit-árnk,  1.  Sziderolit. 

Hidrolitikus  erjesztő  az  olyan  erjesztő,  amely 
hidrolízist  (1.  0.)  tart  fenn. 

Hidrolízis,  valamely  komplikált  szerves  mole- 
kulának kisebb  molekulákra  való  hasadása  a  víz 
elemeinek  fölvétele  mellett.  A  H.  rendszerint  ma- 
gától is  lefolyik,  bár  rendkívül  lassan ;  elősegít- 
hetjük, rendkívül  meggyorsíthatjuk  híg  savakkal, 
esetleg  lúgokkal  való  főzés,  továbbá  bizonyos 
specifikus  erjesztők  (hidrolizáló  erjesztök)  segít- 
ségével. A  H.  a  szerves  világban  egyike  a  leg- 
gyakoribb folyamatoknak  ;  az  emésztés  sem  egyéb, 
mint  a  különböző  mirigyek  erjesztöi  által  fenn- 
tartott H.-ek  sora.  A  szervetlen  kémiában  H.-en 
értik  valamely  sónak  a  víz  hatására  történő  szét- 
esését ;  ilyenkor  lúgok  és  savak  keletkeznek. 

A  leggondosabban  megtisztított  víz  is  vezeti 
az  elektromosságot,  ebből  és  más  tényekből  kö- 
vetkezik, hogy  a  víz,  habár  igen  csekély  mér- 
tékben, ionjaira  (hidrogén  ion,  hidroxil  ion)  van 
dísszociálva.  Ha  ezen  ionok  az  oldott  anyaggal 
kémiai  reakcióba  lépnek,  létrejön  a  H.  A  tömeg- 
hatás törvénye  alapján  (1.  Egyensúly)  levezet- 
hető, hogy  a  víz  disszociációja  folytán  keletke- 
zett hidrogén  ionok  és  hidroxil  ionok  koncen- 
trációjának (a  víz  ionproduktumának)  a  szorzata 
állandó.  Tehát  a  vízben  minden  körülmények  kö- 
zött érvényes  a  következő  kifejezés:  H*X(OH)' 
=  állandó  (18o-on:  0-64X10-14),  ha  H.  jelenti  a 
hidrogén  ionok,  (OH) 'jelenti  a  hidroxil  ionok  kon- 
centrációját. A  H.  akkor  lesz  nagymértékű,  ha  a 
keletkezett  hidrogén,  illetve  hidroxilvegyületcsak 
kis  mértékben  disszociál  hidrogén,  illetve  hidro- 
xil ionokra,  vagyis  csak  nagyobb  koncentrációja 
képes  létrehozni  azt  az  ionkoncentrációt,  amely 
a  fentiek  szerint  a  vízben  mindig  jelen  van.  Ha 


Amely  szó  Hi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  . ..  alatt  keresendő! 


Hidrológia 


71 


Hidronefellt 


egy  erős  savból  és  erős  bázisból  keletkezett  sót 
oldunk  vízben,  pl.  káliumkloridot,  mely  hidroli- 
ziskor  a  csaknem  teljesen  disszociált  sósavat  és 
káliumlüdi'oxidot  szolgáltatja,  a  H.  nagyon  kis 
mértékű  lesz,  mert  már  igen  csekély  mennyiségű 
kálinmhidroxid  és  sósav  szolgáltatja  azt  a  hidro- 
gén és  hidroxil  ionkoncentrációt,  melyet  a  víz 
ionproduktuma  kijelöl.  Más  az  eset,  ha  egy 
gyönge  sav  erős  bázissal  v.  egy  erős  sav  gyönge 
bázissal  alkotott  sójának  H.-ét  vesszük  szem- 
ügyre. Minél  gyöngébb  a  sav,  illetve  bázis,  annál 
kevésbbóvan  ionjaira  disszociálva.Haegy  gyönge 
savból  és  erős  bázisból  keletkezett  só  szenved 
H.-t,  az  oldatban  a  hidroxil  ionok  megnöveked- 
nek, tehát  az  oldat  lúgossá  lesz,  mert  mialatt 
a  gyönge  savból  akkora  mennyiség  keletkezik, 
amekkora  a  H-X(OH)'  szorzathoz  szükséges  hid- 
rogén iont  szolgáltatja,  akkorra  egy,  a  gyönge 
savval  egyenértékű  koncentrációjú  erős  bázis  is 
képződik,  amely  csaknem  teljesen  disszociál.  Ez- 
ért tapasztaltuk,  hogy  a  gyönge  savak  normáUs 
sóinak  is  lúgos  kémhatású  az  oldata.  A  H.  foka 
néhány  gyönge  sav  sójának  Vio  normál  oldatá- 
ban a  következő : 

Káliiímcianid 112o/o 

Nátriumkarboiiát      3-17o/o 

Káliumfeiiolát     _  3-050/n 

Borax...    ... —  ...    OS  o/o 

Nátriumacetát O-OOSo/o 

Előfordulhat  az  az  eset,  hogy  egy  savanyú  só, 
mely  erős  bázisból  és  gyenge  savból  áU,  H.-kor 
lúgos  kémhatású  lesz  (pl.  a  dinátriumhidrofoszfát 
Na..HP04).  A  fentiekből  természetes,  hogy  a 
gyönge  bázisból  és  erős  savból  képződött  só  vizes 
oldata  savanyú  kémhatású.  Ilyen  sók  a  ferrinit- 
rát,  az  anilinklorid  stb.  A  H.  fokából  következ- 
tetni lehet  a  sav,  illetve  bázis  erősségére.  Még 
nagyobb  mértékű  a  H.,  ha  mind  a  sav,  mind  a 
bázis  gyenge  és  csaknem  teljessé  válhat,  ha  a  H. 
termékei  közül  vagy  a  hidroxil  iont  vagy  a  hidro- 
gén iont  termelő  anyag  hiányzik.  Ilyen  eset  a 
foszfortriklorid  H.-e  sósavra  és  foszforsavra,  mi- 
kor is  a  H.-t  teljessé  teszi  az  a  körülmény,  hogy 
hidroxil  iont  termelő  anyag  nem  keletkezik. 

Hidrológia  (gör.,  szószerint :  vizröl  szóló  tan), 
a  vizek  kémiai  és  fizikai  tulajdonságait,  sztatikái 
és  dinamikai  jelenségeit  és  az  egyes  gazdasági 
és  műszaki  célok  szempontjából  fontos  körülmé- 
nyeit tárgyalja. 

Hidrológiai  kisérleti  állomás,  1.  Vízépítési 
kisérleti  állomás. 

Hidrologium  (gör.)  a.  m.  vízóra. 

Hidromagnezit  (ásv.),  víztartalmú  bázikus  mag- 
nézium-karbonát, képlete : 

.3MgC03.Mg(OH),+3H2  0 
rombos  v.  monoklin  tűalakú  apró  kristálykák; 
többnyire  csak  kriptokristályos,  kerek,  laposra 
nyomott  gumók,  néha  sugaras  rostos  halmazok ; 
földes  törésű,  fehér,  fénytelen,  kissé  zsíros  tapin- 
tatu,  a  papíron  nyomot  hagy ;  előfordul  a  szer- 
pentinben: Hrubschitz  Morvaország,  Kraubat 
Stájerország ;  a  tef rit  üregeiben :  Kaiserstuhl.  A 
lancasterit  hidromagnezit  és  brucit  keveréke,  elő- 
fordul :  Lancaster,  Pennsylvania. 

Hidromagnokalcit  (ásv.),  1.  Hidrodolomit. 

Hidrománia  (gör.),  ha  valakinek  az  a  kény- 
szergondoiata,  hogy  vízbe  kell  magát  ölnie. 


Hidromantia  (gör.),  a.  m.  vízből  való  jóslás. 
Keleti  eredetű  s  leginkább  ott  honos  babona,  mely- 
ről azonban  az  ókori  görögség  is  tud.  Valamely 
tartóba  (üvegbe)  tett  v.  szabad  víznek  a  tükréből 
való  jövendölés.  Arábia,  Perzsia  és  Egyiptom 
lakói  ma  is  űzik,  leginkább  kiválasztott  (ú.  n.  látó) 
gyermeket  (íiút)  oktatnak  ki  reá,  ki  a  fényes  fe- 
lületbe való  huzamos  belemeredéssel  hipnotikus 
állapotba  kerül,  jelenéseket  lát  és  beszél  rólok. 

Hidromechanika,  a  folyadékok  egyensúlyával 
foglalkozó  hidrosztatikának  (1.  o.)  és  a  folyadékok 
mozgásával  foglalkozó  hidrodinamikának  (1.  o.) 
közös  neve.  V.  ö.  Meiszner,  Die  Hydraulik  (2.  Aufl. 
von  Hederich  u.  Nowak,  Jena,  1895—99, 3  köt.) ; 
Auerbach,  Theoretische  Hydrodynamik  (Braun- 
schweig  1881);  Haton  de  la  Goupüliére,  Hy- 
draulik u.  hydraulische  Motorén  (németül  Rau- 
schertől,  Leipzig  1886,  2  rész) ;  v.  TTex,  Die  Hy- 
drodynamik (u.  0. 1888) ;  Scheffler,  Die  Hydraulik 
auf  neuen  Grundlagen  (u.  o.  1891);  Klimpert, 
Lehrbuch  der  Statik  flüssiger  Körper  (Stuttgart 
1891)  és  Lehrbuch  der  Bewegung  flüssiger  Körper 
(u.  0.  1892—94,  2  köt.);  Wien,  Lehrbuch  der 
Hydrodynamik  (Leipzig  1900). 

Hidromedúzák  (áiiat),  1.  Hydrozoa. 

Hidromel  (hydromél),  méz  vizes  oldata.  —  H. 
infantum,  gyermekeknek  való  hashajtó,  szenna- 
forrázat  és  szirup  keveréke  mannával. 

Hidromeningitisz  (gör.)  a.  m,  descemetitis, 
olyan  krónikus  szivárványhártyagyuladás,  mely 
finom,  pettyes  izzadmányt  rak  le  a  szem  szaru- 
hártyájának belső  színére. 

Hidrometallurgia  (gör.),  a  fémipari  technoló- 
giának az  a  része,  mely  az  ércekből  a  fémek  ned- 
ves utón  való  előállítását  tárgyalja. 

Hidrometeorok,  a  légköri  csapadék  különböző 
alakjai,  1.  Csapadék. 

Hidrométer  (gör.,  a.  m.  vízmérő),  régebbi  el- 
nevezése a  vízsebességmérő  műszereknek  (mint 
Pitot-féle  cső,  Wolfmann-féle  száiTiy  stb.).  L.  Tíz- 
sebességmérés. 

Hidrometra  (gör.),  orvosi  műszó,  a  méh  üregé- 
nek megteltsége  vizes  nyálkával.  L.  Hetnato- 
metra. 

Hidrometria  (gör.,  a.  m.  vízmérés),  vízállások, 
vízsebességek  és  víztömegek  mérését  tárgyalja. 
De  tágabb  értelemben  a  H.  körébe  tartozik  még 
számos  vízműtani  kérdés  megoldásához,  az  egyes 
vízrendszerek  kölcsönös  összefüggésben  álló  víz- 
járásának megállapításához  szükséges  vizmagas- 
sági  és  szintezési  adatok  megszerzése,  a  vizek 
mezőgazdasági  értékesítése  céljából  való  felvéte- 
lek, a  hajózócsatornák  legcélszerűbb  méreteinek 
megállapítása  végett  szükséges  ellenállás-méré- 
sek stb. 

Hidromica  (ásv.)  a.  m.  muszkovit. 

Hidromielia  (hydromyelia,  gör.),  a  gerincvelő- 
folyadék  veleszületett  túlságos  megszaporodása, 
mely  a  germevelőcsatornát  kitágítja.  Az  agyvelő- 
ben a  megfelelő  bajt  vízfejűségnek  nevezzük, 

Hidromótor,  1.  PropeUer. 

Hidronefelit  v.  ramí  (ásv.),  valószínűleg  hatszö- 
gesen kristályosodik,  de  rendesen  tömött,  sugaras 
szerkezettel.  Üvegfényű,  fehér,  sötétszürke,  csak- 
nem fekete ;  átlátszó  vagy  csaknem  opak.  Víztar- 
talmú  nátriimi-alunünium-hidroszilikát,  képlete 


Amely  szó  Hi  .  . .  alatt  niacs  meg,  Ily  . . .  alatt  kereseadOI 


Hldronefrőzis 


72     - 


Hidroplán 


HNa^AljSigOij-l-SHjO ;  a  ranit  kalciumot  is  tar- 
talmaz. Lelőhelye  Litchfield,  Maine  államban ;  a 
sodalit  elbomlása  révén  keletkezik. 

Hidronefrózis  (gör.),  a  vesemedence  vízkórja, 
1.  Vese. 

Hidronet  (hydronet)  a.  m.  kis  kézi  fecskendő. 

Hidroniccit  (ásv.),  kétes  összetételű  anyag,  való- 
színűleg hidratízált  níkkeloxid.  Lelőhelye  Texas, 
Pennsylvania. 

Hidronosean  (ásv.)  a.  m.  noselit. 

Hidrooxigéngá^,  1.  Durranógáz. 

Hidrooxigénmikroszkóp,  1.  Mikroszkóp. 

Hidropata  (gör.),  az  az  orvos,  aki  vízzel,  illetö- 
Ibg  vízkúrával  gyógyít ;  kUlropatia  a.  m.  vízkúra, 
I.  Vízzel  gyógyítás. 

Hidroperikardium,  1.  Vízkórság. 

Hidropirin  (hydropyrin),  lithium-acetylo-sali- 
cylat,  fehér,  nedvszívó  por.  Vízben  jól  oldódik. 
Tjázcsillapltó  és  reumaellenes.  Gyógyszer,  mint 
az  aszpirin. 

Hidropit  (ásv.),  szarukőnok  és  rodonitnak  tömött 
vörös,  barna  vagy  fekete  elegye,  néha  mangán- 
pátot  és  vizet  is  tartalmaz.  Lelőhelye  Elbingerode 
a  Harz-hegységben. 

Hidroplán  vagy  hidroaeroplán  (hydroplan, 
hydroaeroplan)  elnevezés  alatt  oly  aeroplán  ér- 
tendő, amely  képes  vízfelületre  leszállani,  azon 
úszni  ós  arról  felszállani  (1.  a  képmellékletet).  Ezt 
a  képességet  azáltal  nyeri,  hogy  nem  kerekekkel 
van  alsó  részén  ellátva,  mint  a  közönséges  v. 
szárazföldi  aeroplán,  hanem  úszó  testekkel  vagy 
talpakkal,  melyek  a  H.-t  a  víz  felületén  úszva 
tartják.  Ezen  úszókon  kívül  kerekeket  is  hordoz- 
hat a  H.,  amely  esetben  úgy  a  vízen,  mint  a 
szárazföldön  használható,  tehát  univerzális  aero- 
plán. A  H.-ok  kifejlődése  úgy  indult  meg,  hogy 
már  korán  felismerték  az  aeroplán  fontos  szere- 
pét a  tengeren  és  a  tengerészetben ;  itt  az  aero- 
plán működésére  sokkal  tágabb  és  kedvezőbb  te- 
rep, több  alkalom  nyílik  és  egészen  különleges 
észleleteket  és  műveleteket  végezhet  a  hajóhad- 
dal kapcsolatosan.  A  mai  flották  aránylag  nagy 
sebességgel  (átlag  30  km.)  menetelnek  és  köze- 
lednek egymáshoz,  ha  valamely  flotta  a  szüksé- 
ges felderítő  szolgálatot  csakis  előre  küldött  cir- 
kálókkal végezteti,  akkor  ezek  még  átlagos  40 
km.-nyí  menetsebesség  mellett  is  tekintélyes  tér- 
előnyt alig  nyerhetnek,  minélfogva  a  drótnélküli 
távíró  alkalmazásával  sem  fognak  jelentéseik 
mindig  oly  korán  érkezni,  hogy  a  saját  zöm 
akcióképességét  teljesen  érvényesíthetné.  Azon- 
ban ha  a  cirkálókon  kívül  aeroplánokat  is  kül- 
denek előre,  akkor  ezek  80—100  km.-nyi  átlagos 
sebességükkel  sokkal  nagyobb  térelőnyt  nyer- 
hetnek rövid  idő  alatt,  a  nagy  magasságból, 
melyre  felemelkedhetnek,  hasonlíthatlanul  tágabb 
látókör  felett  uralkodnak,  amelyen  belül,  mint- 
hogy a  tenger  felületét  nem  borítja  fódözet  s  az 
—  a  hullámoktól  eltekintve  —  sima,  akadályta- 
lanul mindent  megpillanthatnak.  Sőt  a  kísérletek 
azt  is  mutatták,  hogy  nagyobb  magasságból  az 
aeroplánok  képesek  bizonyos  mélységig  a  tenger 
szine  alá  látni,  míg  az  aránylag  alacsony  pár- 
kányú  hajókról  a  víz  mélyébe  nem  látni,  így  az 
aeroplánok  segélyével  tengeralatti  naszádokat, 
aknákat  ós  torpedóállomásokat  fel  lehet  fedezni 


s  ezáltal  a  hajók  e  veszélyeket  kikerülhetik,  gyor- 
san és  biztosan  mozoghatnak,  mi  akciókópessó- 
güket  növeli.  Ha  az  aeroplánok  a  víz  színére  le- 
ereszkedhetnek, részt  vehetnek  a  tengeralatti  na- 
szádok elhárításában,  amennyiben  közelükben 
szállva  le  a  vízre,  géppuskájukkal  v.  gyorstüzelő 
ágyújukkal  a  naszádnak  a  víz  fölé  emelkedő  pe- 
riszkopját  (1.  0.)  összelövik,  a  naszádot  így  látó- 
készülékétől megfosztják,  tehát  tehetetlenné  te- 
szik. Különben  pedig  a  hajók  ütközetében  azáltal 
vehetnek  részt,  hogy  a  hajók  fedélzetére  bombá- 
kat vetnek  v.  pedig  a  rövid  v.  túlhaladó  lövése- 
ket megfigyelik  és  jelzik  s  ez  által  a  tűzhatás 
növeléséhez  hozzájárulnak. 

Ezen  sokoldalú  használhatóságuknál  fogva  a 
gondolat,  aeroplánokat  a  tengeren  alkalmazni,  oly 
régi,  mint  maguk  az  aeroplánok.  Sőt  a  láthatár  ki- 
szélesbítésére  való  igyekezet  már  akkor  is  mutat- 
kozott, midőn  a  francia  hadtengerészet  1895.  haj  ók 
által  vontatott  kötött  baliónokkal  kísérletezett.  Az 
aeroplánok  eredményes  alkalmazása  e téren  azon- 
ban csak  1910  tői  számítható,  midőn  a  francia 
«Poudre»  cirkáló  külön  az  aeroplánokkal  való  kí- 
sérletezésekre rendeztetett  be ;  e  berendezés  főleg 
a  felső  fedélzetnek  röppályává  való  kialakulásá- 
ból állott.  Angolok  és  főleg  ószakamerikaiak  is 
ugyanekkor  próbákat  végeztek  aeroplánokkal, 
melyek  cirkálók  fedélzetére  ereszkedtek  le  s  arról 
szálltak  fel.  Ugyanis  az  aeroplánok  jelenleg  még 
csak  néhány  óráig  repülhetnek  egyfolytában,  te- 
hát ha  a  saját  partoktól  távol  alkalmazandók,  ez 
csak  úgy  létesíthető,  ha  hajók  viszik  fedélzetü- 
kön az  ellenség  közeiéig  s  az  aeroplánok  csak  ott 
szállnak  fel,  feladatuk  teljesítése  után  pedig  is- 
mét visszatérnek  hajóikra.  Ámde  aeroplánok  hor- 
dozása sok  hátránnyal  jár  oly  hajók  számára, 
melyek  ellenséges  tűzbe  jöhetnek ;  ezért  jelenleg 
különleges  hajók  építését  tervezik,  melyek  csakis 
aeroplánok  hordozására  valók  s  oly  nagy  se- 
besség felett  rendelkeznek,  hogy  magukat  min- 
den harctól  távol  tarthatják.  Minden  hajóhadba 
néhány  ilyen  aeroplánhajó  lesz  beosztva.  E  hajók 
benzinnel,  tartalékalkatrészekkel  és  javítóműhe- 
lyekkel lesznek  ellátva.  Szükségtelen  azonban, 
hogy  fedélzetük  az  aeroplánok  fel-  és  leszállására 
is  be  legyen  rendeírve.  Ugyanis  időközben  meg- 
történt a  tengerészeti  aeroplánok  átváltozása 
H.-okká.  A  tengeren  alkalmazott  aeroplánok  sok- 
szor jöhetnek  a^on  helyzetbe,  hogy  a  motor  v. 
egyéb  alkatrész  károsodása  vagy  nem  működése 
esetén  kényszerülnek  leszállani  a  víz  színére; 
máskor,  ha  van  is  oly  hajó,  melynek  fedélzetére 
leszállhatnának,  a  leszállómívelet  esetleg  nem  si- 
kerül, többnyire  azonban  nincs  ily  hajó,  tehát  a 
hajó  mellett  a  vízre  kell  leszállani  és  az  aero- 
plánt daruk  és  csigák  segélyével  emelik  fel  a  hajó 
fedélzetére ;  mielőtt  az  aeroplán  ismét  működésbe 
lép,  újfent  lebocsátják  a  vízre.  Egy  aeroplánnak 
tehát,  hogy  akár  a  part  közelében,  akár  kint  a 
nyílt  tengeren  alkalmazható  legyen,  úszni  kell 
tudnia.  így  született  meg  a  H.  gondolata.  H.-ok 
létrejöttét  nagyban  elősegítette  a  motorcsónakok 
és  különösen  a  siklócsónakok  (ném.  Gleitboote) 
föllendülése.  Az  első  pilóta,  kinek  sikerült  köz- 
vetlenül a  víz  színéről  a  légbe  emelkednie.  Henry 
Pabre  volt  (1910  május  havában),  miután  H.- 


Ameljr  gió  Hi  .  . .  Alatt  nincs  meg  Hy  ...  alatt  keresendői 


HIDROPLÁNOK. 


>       *■  --  iii^V^ 


A  Donnet-Lév6qae-féle  « repülő  csóiiak» 


A  Maurie  Parman-féle  hidroplán. 


nHidroplán*  eikkhez. 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


Hidroplán 


78 


Hldropulzor 


jának  úszóját  siklócsónak  módjára  szerkesz- 
tette. Azóta  a  H.-ok  szerkesztése  különösen  Fran- 
cia-, Angolországban  és  az  északamerikai  Egye- 
sült-Államokban igen  gyors  fejlődésnek  indult, 
amit  nagyban  elősegítettek  az  1912.  év  folya- 
mán Monacóban,  Heiligendammban  és  St.  Malóban 
tartott  nemzetközi  H. -versenyek.  Ezek  közül 
az  elsőn,  mely  márc.  24—. 31-ig  tartott,  7  H.-tipus 
vett  részt ;  megoldandók  voltak  a  következő  fel- 
adatok :  fel-  és  leszállani  csöndes  vízről,  illetve 
vízre,  fel-  és  leszállani  hullámzó  vízről,  ill.  vízre. 
Erős  hullámzás  híján  azonban  a  H.-ok  tengerké- 
pességüket nem  bizonyíthatták  be;  a  felszálló 
képesség  tekintetében  azonban  11"  igen  szép 
eredményt  jelentett.  A  st.-malói  versenyben 
(augusztus  végén)  a  10  tényleg  versenyző  H. 
közül  4  viharos  szól  mellett  (18  m.  másodpercen- 
ként) minden  baj  nélkül  végrehajtotta  a  követelt 
150  km.  hosszú  repülést  St.  Malóból  Jersey  szi- 
getéig és  vissza,  ekkép  bebizonyítván,  hogy  a 
H.-ok  már  most  is  használható  eszközei  a  vízi 
sportnak  és  a  tengeri  harcászatnak.  Az  angol 
hadtengerészet  1912  máj.  8-án  együttes  hadgya- 
korlatot is  végzett  ílotta  és  H.-ok  között ;  e  gya- 
korlat ugyan  nem  a  nyílt  tengeren,  hanem  Wey- 
mouth  kikötőjében  történt,  mindazonáltal  igen 
értékes  eredményekre  vezetett ;  egy  H.  felfedezett 
egy  közeledő  tengeralatti  naszádot,  melyet,  miután 
annak  közelében  leszállott,  harcon  kívül  helyezett ; 
a  másik  egy  hajó  mellett  leereszkedve  hírt  adott 
át,  a  harmadik  pedig  a  bombavetést  mutatta  be. 
A  különleges  feltételek,  melyeknek  a  H.-nak 
meg  kell  felelnie,  a  következők : 

1.  Repülőképesség  másodpercenként  12—14; 
méternyi  szélsebesség  mellett ; 

2.  repülés  tartama  legkevesebb  8  órán  át ; 

3.  80—100  kilométernyi  sebesség ; 

4.  hordképessége  olyan,  hogy  2  embert  és  500 
kg.  robbanó  anyagot  elbír,  mindazzal  a  kellékkel  és 
felszereléssel  együtt,  mely  minden  katonai  aero- 
plánon  rajta  van; 

5.  a  H.  könnyen  felvonható  legyen  (hajók  fe- 
délzetére) ; 

6.  a  motor,  csavar,  hordfelületek,  valamint  a 
személyzet  a  felfreccsenő,  felcsapó  hullámok  el- 
len védve  legyenek;  szintúgy  a  H.-on  levő  összes 
készülékek ; 

7.  a  főkövetelmény :  jó  hordképességü,  köny- 
nyen  sikló  és  a  vizet  jól  osztó,  csekély  ellentál- 
lást előidéző  úszói  legyenek ;  mint  ilyenek  kipró- 
báltattak :  1  hosszúkás  siklótalp  a  középen  több 
kisebb  mellékúszóval  jobbra-balra  és  elöl,  v.  azok 
nélkül ;  2  párhuzamos,  hosszúkás  úszó ;  több  rö- 
vid, széles  úszó.  Legjobbnak  bizonyult  azonban  — 
a  st.-malói  versenyben  —  a  Donnet-Lóvéque-féle 
repülő  csónak,  mely  úszótalpak  helyett  egy  sikló- 
csónakot hordoz;  míg  a  többi  rendszer  a  vízi 
használatra  adoptált  szárazföldi  aeroplánnak 
mondható,  addig  az  utóbbi  egyenesen  H.-nak 
épült.  A  képmellékleten  az  alsó  ábra  egy  Maurice 
Parman-féle,  két  párhuzamos  siklótalppal  ellátott 
H.-t  mutat  be  a  víz  színén  úszva ;  a  felső  ábrán 
egy  Donnet-Lóvéque-féle  arepülő  csónak.)  látható 
repülés  közben. 

Minthogy  víz  majdnem  mindenütt  van  és  min- 
denesetre a  legolcsóbb  röppálya  és  többnyire  sima 


is,  ennélfogva  a  vízfelületek  felhasználása  röp- 
pályákul  igen  előnyösnek  látszik  és  ez  a  H.-ok 
gyors  elterjedését  és  fejlődósét  fogja  előidézni. 
Vannak,  kik  valószínűnek  tartják,  hogy  idővel 
csakis  H.-okat,  helyesebben  univerzális  aeroplá- 
nokat  fognak  szerkeszteni,  melyek  úgy  vízen, 
mint  száradon  használhatók.  A  hadtengerészotek 
máris  felkarolták  ezt  az  új  harci  eszközt,  mind  na- 
gyobb számban  látják  el  magukat  H.-okkal,  meg- 
szerezvén hozzájuk  a  szükséges  repülőpályákat, 
hangárokat.  Az  osztrák-magyar  hadtengerészet 
1913  elején  már  a  11-ik  H.-t  állította  be  szolgá- 
latába; hangárjai  a  polai  öbölben  levő  Santa 
Catarina-szigeten  vannak ;  a  pilótákként  szereplő 
fiatal  tengerésztisztek  a  bécsújhelyi  repülőtelepen 
képeztetnek  ki. 

Hidroplasztia  (gör.),  az  a  művészet,  mely  kü- 
lönböző készülékek  alkalmazásával  sokféle  alakot 
ad  a  szökőkutak  fellövelő  vizének.  L.  Szökőkút. 

Hidroplumbit  (ásv.),  apró  kristályos  fehér 
gyöngyházfényű  pikkelyek;  valószínűleg  ólom- 
hidroxid :  3PbO.H30.  Cerussit  és  piromorflt  társa- 
ságában galeniton  fordul  elő. 

Hidropsz,  1.  Vízkórság. 

Hidropulzor,  olyan  készülék,  mely  nagy  víz- 
tömegek átszállítását  teszi  lehetővé  és  módosí- 
tása, illetve  javítása  a  hidraulikus  kosnak  (1.  o.). 
A  készüléket  Ábrahám  Adolf  német  építészeti 
tanácsos  találta  fel.  Mivel  a  műszeren  ütő  szele- 
pek teljesen  hiányzanak,  a  szállító  csövek  ke- 
resztmetszete igen  nagy  lehet  s  így  nagy  víztö- 


2.  ábra.  Alaprajz. 
1—2.  ábra.  Abrabam-fele  hidropulzor. 

megek  hozhatók  mozgásba.  A  hidraulikus  kos- 
ban két,  fölváltva  emelkedő  és  leszálló  szelep 
szabályozza  a  víz  járását.  A  H.-ban  folytonosan 
forgó  szabályozó  kerék  dolgozik,  mely  a  nyomó 
vizet  fölváltva  emelkedésre  és  leszállásra  bírja. 
Az  1.  és  2.  ábra  vázlatosan  feltünteti  a  H.  beren- 
dezését és  működését.  Kútba  függélyes  tengely 
körül  forgatható  kerék  van  elhelyezve,  amely- 
nek kerülete  lehetőleg  pontosan  illik  a  kútba.  A 
kút  falazata  ezzel  a  kerékkel  szemben  nyílások- 
kal van  ellátva,  melyek  mindegyikéhez  ^y-egy 
szállító  cső  csatlakozik.  Ezek  a  szállító  csövek 
kétoldalt  nyitott  csatornákba  torkoUanak,  melyek, 
mint  az  alaprajz    mutatja,   összekapcsolhatók. 


Amely  uó  Hl . . .  aUtt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendOI 


Hidrorhachisz 


—    7*     - 


Hidrotica 


Maga  a  kerék  a  kútban  elválasztja  a  felső  és  alsó 
vizUreget.  Ezen  két  üregbe  oldalról  felső,  nyomó 
és  alsó,  szívó  vizet  bocsátanak.  A  kerék  kamrákra 
oszlik  s  ezek  oldalt  mind  nyitottak.  A  kamrák 
fele  fölfelé,  másik  fele  lefelé  zárt.  Ezért  a  felső 
víz  csak  a  fölfelé  nyitott  kamrákba  juthat.  A  ke- 
rék egyes  kamráit  elválasztó  falak  turbinaszerü- 
leg  hajlottak,  úgy  hogy  a  víz  a  keréken  való  át- 
haladása közben  örvénylő  mozgásba  jut.  Ha  a 
H.-ral  szívó  hatást  akarnak  elérni,  akkor  a  nyomó 
víz  az  l-es  csövön  át  a  2-es  kamrába  jut,  míg  a 
fölemelendő  víz  a  3-as  csövön  át  a  i-es  kamrába. 
Az  ábrán  5-tel  vannak  jelezve  a  szállító  csövek, 
melyek  a  6-tal  jelzett  víztartókba  (árkokba)  torkol- 
lanak,  amelyekbe  a  vizet  a  4-es  kamrából  át  kell 
szívni.  A  kerék  kamrái  közül  a  7-tel  jelzettek  a 
felső  víz  felé  nyitottak,  a  8-al  jelzettek  az  alsó 
vízzel  közlekedhetnek.  A  nyomó  víz  a  7-tel  jel- 
zett kamrán  át  valamely  szállítócsőbe  jut  s  eköz- 
ben a  kereket  a  nyíl  irányában  forgatja,  mire 
nemsokára  a  8-as  kamra  kerül  az  5-ös  cső  elé, 
ezt  a  nyomó  víz  elől  elzárja,  de  az  alsó  víz  felé 
utat  nyit.  Ezt  az  alsó  vizet  tehát  az  5-ös  csőben 
mozgó  és  a  kijárat  felé  törekvő  víz  a  í-es  kam- 
rából átszívja  és  pedig  addig,  míg  az  5-ös  csőben 
eleven  erő  működik.  Amint  ez  elfogy,  az  átszívott 
víz  visszaáramlását  az  akadályozza  meg,  hogy 
a  továbbforgó  kerék  megszakítja  az  5-ös  csőnek 
az  alsó  vízzel  való  összeköttetését  és  hogy  a  felső 
víz  ismét  új  mozgási  energiát  kölcsönöz  az  5-ös 
csőben  levő  víznek.  Ha  a  H.-t  a  hidraulikus  kos- 
hoz hasonlóan,  vízemelésre  akarják  használni, 
akkor  a  nyomó  vizet  a  6-os  tartóból  vezetik  az 
5-ös  szállítócsöveken  át  a  kerékbe,  mire  ez  fo- 
rogni kezd.  A  víz  aztán  fölváltva  a  8-as  kamrá- 
ból a  4-be  és  a  lefolyató  csőbe  jut,  vagy  a  követ- 
kező helyzetben  a  7-es  kamrából  fölfelé  a  2-es 
térbe,  amelyből  lefolyhat.  A  H.  jól  használható 
öntözésre  és  a  folyók  alsó  szakaszában  erőnye- 
résre. Itt  ugyanis  nagy  víztömegek  állnak  ren- 
delkezésre, de  az  esés  esetleg  oly  csekély,  hogy 
a  víz  erejét  turbinák  közvetlen  hajtására  nem 
lehet  felhasználni.  A  H.  az  esés  erejét  annyira 
fokozhatja,  hogy  turbinák  hajtása  lehetséges. 

Hidrorhacliisz  (hydrorhachis),  folyadékhal- 
mozás a  gerincvelőben  Spina  bifldával  vagy  anél- 
kül, 1.  S^ina  bifida. 

Hidrosavak,  1.  Savak. 

Hidrosteatit  (ásv.),  nem  egyéb,  mint  közönséges 
steatit,  mely  Göpfersgrün  közelében  fordul  elő  és 
a  melyet  régebben  külön  ásványnak  tartottak. 

Hidroszféra  (gör.)  a.  m.  vízkör  (1.  o.). 

Hidroszkóp,  Giuseppe  Pino-tól  eredő  készülék 
víz  alatti  világításra.  Úszó  korongból  cső  nyúlik 
le  függélyesen  a  vízbe  s  az  szükség  esetében 
meghosszabbítható.  A  cső  alsó  részén  tartály  van, 
mely  optikai  lencsékkel,  elektromos  lámpákkal 
és  fotográfiai  felvételekre  való  berendezéssel  van 
ellátva. 

Hidroszkópos  (ásv.).  Némely,  vízben  könnyen 
oldható  sónak  az  a  tulajdonsága,  hogy  nedves  le- 
vegőn vizet  szíva  megnedvesedik,  sőt  végre  szét 
is  folyik.  Magnéziumklorid  tartalmánál  fogva 
pl.  a  kősó  is  H.  Ezért  nyirkosodik  meg  sótar- 
tónkban  a  közönségesen  őrlött  só,  ellenben  az  új 
gyártású  és  H.  alkatrészeitől  megfosztott  cerebos 


nevű  használati  só,  melyet  nálunk  pl.  a  vasúti 
étkezőkocsikban  használnak,  nem  H.,  amiért  ez 
nem  is  tapad  össze. 

Hidrosztatika,  a  cseppfolyós  testek  mechani- 
kájának az  a  része,  mely  ezen  testek  egyensúlyi 
állapotával  foglalkozik.  L.  Archimedes  elve,  Fel- 
hajtó erő,  Fenéknyomás,  Közlekedő  edények. 

Hidrosztatikai  mérleg,  1.  Archimeaes  elve. 

Hidrosztatikai  nyomás,  valamely  nyugvó  fo- 
lyadéktömeg nyomása,  ellentétben  a  mozgó  folya- 
dék hidraulikus  v.  hidrodinamikai  nyomásával. 

Hidrosztatikai  paradoxon.  E  névvel  látták 
el  azt  a  képtelenségnek  látszó  tényt,  hogy  a 
folyadék  f enéknyomáSa  nem  függ  a  f  olyadékmeny- 
nyiségétöl,  hanem  csak  a  fenék  nagyságától,  a 
folyadékoszlop  magasságától  és  a  faj  súlytól.  A 
hengeres  edény  esetében  ugyanis  a  fenóknyomás 
egyenlő  az  egész  folyadékoszlop  súlyával ;  fölfelé 
táguló  edényben  az  oldalfalak  viselik  a  rájuk  ne- 
hezedő n;yomást  és  a  fenékre  csak  a  fölötte  levő 
folyadékoszlop  nyomása  jut.  Fölfelé  szűkülő  edény- 
ben a  kisebb  vízmennyiség  nyomását  mintegy  tí- 
egészíti  a  ferde  falra  alulról  fölfelé  történő  nyo- 
másból eredő  visszahatás  s  így  a  nyomás  megint 
csak  akkora,  mint  amilyent  az  egész  fenék  fölött 
emelkedő  hengeres  folyadékoszlop  gyakorolna  a 
fenékre ;  ennek  mind  a  három  esetben  egyforma 
nagynak  kell  lennie.  L.  Fenéknyomás. 

Hidrosztatikai  sajtó  a.  m.  hidraulikus  sajtó. 

Hidrosztatikus  ágy.  Egyenletesen  langyos 
hőmérsékletű  vízzel  töltött  fürdőkád,  melybe  víz- 
hatlan lepedőn  fekve  belemerül  a  beteg.  A  víz 
hőmérsékletének  egyenletesen  tartása  nehéz.  Fel- 
találója Asbrooth  (1788-1874).  Fölfekvés  elkerü- 
lése végett,  fekélyes  bőrbajokban  v.  égési  sebek- 
ben szenvedők  ápolásában  fontos. 

Hidroszulfidok,  a  fémeknek  hidroszulfidgyök- 
kel  (SH)  való  vegyületei,  tehát  a  hidroxidokkal 
analóg  összetételű  vegyületek.  Kémiai  szempont- 
ból e  vegyületek  hidrothiobázisok. 

Hidroszulfitek,  1.  Hidrokénessav  és  sói. 

Hidrotachometer  (gör.),  műszerek,  melyek- 
kel a  folyó  víz  sebességét  lehet  meghatározni.  L. 
Vízsebességmérés. 

Hidrotalkit  v.  völknerit  (ásv.),  hatszöges  táb- 
lák, többnyire  leveles  halmazok;  lágy,  kissé  haj- 
lítható, zsíros  tapintatu,  fehér  gyöngyházfényű, 
áttetsző.  Kémiai  tekintetben  víztartalmú  magné- 
zium-aluminium-hidroxid,  képlete  közel 

Al(OH)3.3Mg(OH),+3H30, 
de  ezenkívül  mindig  tartalmaz  2*6— lO-ö^/o  szén- 
dioxidot, amelyet  talán  másodlagosan  vett  fel. 
Valószínűbb,  hogy  a  H.  brucit-  és  hidrargillitnek 
elegye  és  tulajdonképen  a  spinellnek  átalakulási 
terméke.  Előfordul  a  szerpentinben;  Snarum 
Norvégiában,  Slatoust  az  Uraiban. 

Hidrotechnika  (gör.)  a.  m.  vízépltészet. 

Hidrotefroit  (ásv.),  valószüiüleg  nem  egyéb, 
mint  víztartalmú  tefroit ;  halvány  rózsaszínű,  sav- 
val könnyen  kocsonyásodik,  összetétele  a 

(Ma,Mg),SiO,-f|H30 
képletnek  felel  meg.  Lelőhelye  Pajsberg,  Svéd- 
országban. 

Hidroterápia,  1.  Vízzel  gyógyítás. 

Hidrothorax,  1.  Vízkórság. 

Hidrotica  a.  m.  izzasztó  szerek. 


Amely  uó  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendO  I 


Hidrotion 


—     75 


Hídszerkezet 


Hidrotion  (hydrothion)  a.  m.  kénhidrogón(l.  o.). 

Hidrotionsav  (hydrothionsav)  a.  m.  kénhidro- 
gén (1.  0.). 

Hidrotitanit  (ásv.),  a  dizanalitnak  elváltozott 
módosulata ;  sárgásszürke  lágy  tömeg.  Lelőhelye 
Magnót  Cove  (Arkansas). 

Hidrotropizmus  (növ.),  a  növényeknek  az  a 
sajátsága,  amellyel  az  egyenlőtlenül  elosztott  víz- 
gőz hatását  percipiálják  és  tropisztikus,  itt  hidro- 
tropikus  görbtiléssel  reagálnak.  A  hidrotropikus 
görbülés  pozitív,  ha  a  növényrészek  a  nedvesebb 
levegő  v.  talaj  felé  görbülnek,  pl.  a  fő-  és  mellék- 
gyökei-ek,  a  mohok  gyökérszörei ;  negatív  H.-sal 
bimak  pl.  a  len,  burgonya  csírahajtása,  a  gom- 
bák termőtestei.  A  H.  ingerét  a  gyökerek  csúcsai 
fogják  fel. 

Hidrovegyületek.  Az  anorganikus  kémiában 
H.-nek  nevezik  a  pozitív  és  negatív  gyököknek 
—OH,  — SH,  — SeH,  — TeH  egyvegyértékü  gyö- 
kökkel való  vegyületeit.  A  pozitív  gyökök  e  ve- 
gyületeit Mdrobázisoknak,  a  negatív  gyökökét 
hidrosavaknak  mondjuk.  Az  organikus  kémiá- 
ban H.-nek  mondják  azokat,  melyek  valamely  or- 
ganikus vegyületből  hídrogénfelvéteUel  keletkez- 
nek. A  benzol  CeHg  pl.  felvehet  molekulájába  2, 
4r  vagy  6  hidrogénatomot,  mikor  sorban  di  CgHg, 
tetra  CgB,o  és  Jiexahidrobenzol  CgHjj  keletkezik. 

Hidroxidgélek,  1.  Gél. 

Hidroxidok,  általában  azon  vegyületek,  ame- 
lyek az  (OH)  egyvegyértékü  hidrooal  gyököt  tar- 
talmazzák. Ez  elnevezés  alatt  rendesen  a  fém- 
H.-at  értik.  Ez  utóbbi  vegyületek  bázisok,  tehát 
mindama  sajátságokkal  bimak,  amelyek  a  bázi- 
sokat (1.  0.)  jellemzik. 

Hidroxil  (liydroocyl)  —  OH  egyvegyértékü 
gyök. 

Hidroxilamin,  hydroxylamin,  oxiammonia, 
HO-NHj,  olyan  ammóniának  tekinthető,  mely- 
ben egy  hídrogénalkatrószt,  hidroxilgyök  helyet- 
tesít. Szín-  és  szagtalan  higroszkópos  tűkben 
kristályosodik,  SS^-on  olvad.  Csökkentett  nyo- 
máson desztillálható.  Forráspontja  22  mm.  nyo- 
máson 58".  Vízben,  borszeszben,  metilalkoholban 
jól  oldódik.  Vizes  oldata  erősen  lúgos  kémhatású. 
Az  oldatban  valószínűleg  H.-hidroxid  (H0.NH8)0H 
foglaltatik.  Cink,  vas,  alumínium,  kxóm,  nikkel, 
só  oldatából  fémhídroxidokat  választ  le.  Savak- 
kal az  ammóniához  hasonlóan  sókká  egyesül, 
mely  jól  kristályosítható  vegyületeket  úgy  kell 
tekintenünk,  mint  a  hidroocilammonium-gyök 
sóit:  in  V 

HO.NHo  +  HCl  =  (H0.NH3)C1 

hidroxilammoninmklorid  v. 
hidroxllaminklórhidrát. 

B  viselkedése  alapján  feltesszük,  hogy  a  H.-ban 
a  nitrogén  3  vegyértékű  és  mikor  savakkal  addí- 
ció útján  egyesül,  a  nitrogén  ötvegyértéküvó  vá- 
lilí.  A  tiszta  H.  kevéssé  állandó.  Hevítve  rendkí- 
vül hevesen  robban,  miközben  szétesik  vízre,  am- 
móniára és  nitrogénre.  Vizes  oldatban  is  így  bom- 
lik, különösen  gyorsan  lúg  jelenlétében.  Oldatát 
üvegedényben  tartva,  az  üvegből  kioldott  csekély 
mennyiségű  alkáli  is  bontólag  hat  reá.  Oxidáló 
anyagok  hevesen  megtámadják,  mikor  is  főkép- 
pen dinítrogénoxidra  és  vízre  bomlik : 

2H0.NH„  +  20  =  3H,0  -f  N^O. 


Könnyű  oxidálhatóságával  kapcsolatban  a  leg- 
erélyesebb  redukáló  anyagok  egyike.  Higany 
ezüst,  aranysók  oldatából  színfémet  választ  le. 
Lúgos  kuprisó  oldatából  kupro-oxidot  csap  le. 
E  reakció  annyira  érzékeny,  hogy  vele  oldatban 
Vipo'ooo  sr.  H.-t  felismerhetünk.  Erélyes  redukáló 
sajátságánál  fogva  a  H.  mérgező,  mert  a  vértes- 
tecskék  oxigénjét  elvonja.  Mint  rothadásgátló 
szer  is  erélyes  hatású.  A  H.  ketonokkal  és  alde- 
hidekkel oodmeket  (1.  o.)  alkot,  ezért  az  organikus 
vegyületek  szintézisében  is  fontos  szerepet  ját- 
szik. H.  keletkezik  mint  közbeeső  termék  a  nitro- 
gén oxidjainak  redukciójakor.  így  ha  nitrogén- 
oxidot vagy  salétromsavat  fejlődő  hidrogénnel 
hozunk  össze,  H.  keletkezik : 

N0-f3H  =  H0.NH2 
HNO3  -f  6H  r=  HO.NH2  +  2H2O. 

A  lütrogénoxídot  ónnal  és  sósavval  megtöltött 
palackokon  vezetik  át.  A  salétromsav  redukciója 
legcélszerűbben  úgy  történhetik,  hogy  kénsavban 
oldott  salétromsavat,  higany-katódot  alkalmazva, 
elektrolizálnak.  A  katódon  leváló  hidrogén  a  sa- 
létromsavat javarészt  H.-ná  redukálja.  A  H.  sói 
jóval  állandóbbak,  mint  a  tiszta  vegyület.  Ponto- 
sabbak :  H.-klorid{EO. ^Es)Cl.  Monoklin  hasábok- 
ban vagy  lemezekben  kristályosodik,  löl^-on  ol- 
vad. Bőrbetegségek  gyógyítására  is  használják. 
H.-nitrát  (H0.NH3)N03,  nagymértékben  higrosz- 
kópos, sugaras,  kristályos  tömeg.  H.-szulfát 
(H0.NH3).,S04,  hosszú,  színtelen  monoklin  priz- 
mák. Hevítve  megolvad,  ITO^'-on  elbomlik.  Alu- 
míníumszulfáttal  oktaéderekben  ki'istályosodó,  a 
timsóval  analóg  összetételű 

(HO.NH3)2Al.,(SOJ„24H20 
kettős  sót  alkot.  A  H.  sóit  főképpen  mint  erélyes 
redukáló  anyagokat  alkalmazzák.  A  H.-t  1865. 
Lossen  fedezte  fel. 

Hidrózis  (hydrosis)  a.  m.  izzadás  (1.  0.). 

Hidrozoák  (áiiat),  1,  Hydrozoa. 

Hidrozólok  alatt  értjük  különben  oldhatatlan 
anyag  vízben  oldható  alakulatát,  pl.  ezüsthídrozól. 

Hidrür,  fémeknek  hidrogénnel  létesített  ve- 
gyületei. Alkálifémek  H.-jei  előállíthatók  ezen  fé- 
meknek hidrogénnel  való  együttes  hevítése  által, 
kristályosíthatok,  nem  vezetik  az  elektromos 
áramot  és  erős  redukáló  szerek.  L.  még  Aero- 
géngáz. 

Hídsánc,  az  oly  erődítés,  mellyel  az  ellensé- 
get valamely  hídnak  kijáratától  távol  tartják, 
hogy  csapatoknak  vagy  egész  seregrészeknek  a 
hídon  való  átkelését  ne  háborgathassa  s  ágyúzá- 
sával a  hidat  el  ne  ronthassa. 

Hídszerkezet,  valamely  hld  azon  alkotórészei- 
nek összessége,  melyeknek  az  a  rendeltetése,  hogy 
az  összes  külső  erőknek  ellenálljanak  és  azokat 
végeredményben  az  alépítményre  (hídfő,  pillér) 
áthárítsák.  A  külső  erők  két  csoportra  oszthatók 
irányuk  szerint :  függőleges  és  vízszintes  eröki'e. 
Az  első  csoportba  tartozik  az  a  legnagyobb  ter- 
helés, melynek  hordására  a  híd  szolgál,  az  ú.  n. 
hasznos  teher,  továbbá  a  H.  saját  súlya  (holt  te- 
her) ;  míg  a  második  csoportba  való  pl.  a  szélnyo- 
más, A  külső  erők  ezen  két  csoportjának  megfe- 
lelöleg,  a  H.  nekik  ellenálló  alkotó  részei  is  két 
csoportba  sorozhatok.  Az  elsőbe  tartoznak  a  fő- 
tartók, kereszt-  és  hossztartók,  meg  a  hldpálya- 


Amely  szó  Ili  ...  aUtt  nincs  meg,  Hy  .  .  .  alatt  keresendői 


Hídszerkezet 


76    — 


Hídszerkezet 


tartók,  a  másodikba  pedig  a  szélrácsozás  és  a  ke- 
resztkötós. 

Valamely  vas-H.  elrendezése  gerenda-hld  ese- 
tében a  következő : 

A  hídnak  két  szomszédos  támasztó-épltménye 
(pillér  V.  hídfő)  közt  gondoljmik  végigfektetve 
egy  olyan  hosszú  tartószerkezetet,  amely  a  két 
építmény  közötti  távolságot  teljesen  áthidalja  és 
két  végével  az  illető  építményeken  nyugszik.  Az 
ilyen,  pillértől  pillérig  átnyúló  áthidaló  tartót  ne- 
vezzük a  híd  főtartójának.  Ha  ez  a  főtartó  egy- 


n 

y^ 

JBg 

■ 

-L         1 

9 

gS^ 

fpSira 

1 

^^n 

1.  ábra. 


magában  olyan  széles,  hogy  rajta  a  hídon  átveze- 
tendő forgalom  már  elegendő  helyet  találhat  (mint 
a  boltozott  hidak  boltozatán),  akkor  tulaj  donképen 
egy  főtartó  képezi  az  egész  H.-et  s  kívüle  legfólebb 
a  pályaszin  kiegyenlítésére  s  a  forgalom  bizton- 
ságára szolgáló  mellékrészek  szükségesek.  Ha 
azonban,  mint  ez  a  fa-  és  vashidak  főtartóinál 
szokott  lenni,  egy  főtartó  magában  oly  keskeny, 
hogy  rajta  a  forgalom  el  nem  helyezhető  (pl.  egy 
szál  vasgerendán),  akkor  egymástól  bizonyos  tá- 
volságban két  vagy  több  olyan  tartót  fektetünk, 


2.  ábra. 

amely  pillértől  pillérig  átér.  Ilyenkor  a  szomszé- 
dos főtartók  között  természetesen  ür  marad,  me- 
lyet még,  hogy  a  hídon  közlekedni  lehessen, 
valamivel  be  kell  födni.  Kisebb  fajta  hidaknál, 
ahol  több  főtartót  alkalmazhatunk  egymás  mel- 
lett, ezeket  a  befödő  részeket,  az  ú.  n.  hídpálya- 
tartókat  (fapadlózat,  Zorés-vasak,  domború  lemez 
stb.),  közvetetlenül  a  főtartókra  lehet  helyezni,  de 
már  nagyobb  hidaknál,  ahol  a  főtartók  drágáb- 
bak, kevesebb  főtartót  alkalmaznak  s  éppen  ezért 
a  főtartók  (f)  oly  messze  jutnak  egym^tól,  hogy 


a  hídpályatartókat  közvetetlenül  reájuk  alkal- 
mazni nem  lehet  (1.  ábra).  Ilyen  esetben  a  főtar- 
tók között  keresztirányban  bizonyos  távolságra 
ú.  n.  kereszttartók  (k)  vannak  alkalmazva,  ezek 
közé  pedig  a  főtartókkal  párhuzamos  irányban  el- 
helyezett hossztartók  (h),  melyekre  hidpályatar- 
tók  fektethetők.  (A  2.  ábrán  domború  lemezek  lát- 
hatók d.)  Nagyobbszerü  hidaknál  a  hossztartók 
közt  még  újabb  kereszttartókra  (másodrendű  ke- 
reszttartók), s  ezek  közt  másodrendű  hossztartókra 
is  lehet  szükség.  A  hídpályatartókra  még  külön- 
féle burkolatot  is  szoktak  alkalmazni (l.íííápáíí/a>. 
Mindezek  a  tartók  lehetnek  tömör  v.  rácsos  tar- 
tók ;  erőtani  rendszerük  szerint  a  főtartók  lehet- 
nek gerenda-,  iv-  v.  függő-tartók;  a  kereszt-, 
hossz-  stb.  tartók  többnyire  gerendatartók.  A  ke- 
reszt-, hossz-  és  pályatartók  együttvéve  alkotják 
a  hídpályaszerkezetet.  Iv-  ós  függőhidaknál  a 
pályaszerkezetet  a  főtartókkal  oszlopok  v.  függő- 
vasak  kötik  össze,  melyek  az  erőátadást  közve- 
títik. 

A  H.  teherhordó  részeinek  működése  ezek  sze- 
rint a  következő  módon  képzelendő.  A  forgalom 
által  képviselt  teher  (pl.  egy  teherkocsi,  vasúti 
vonat,  embertömeg,  vízvezeték  stb.  súlya)  közve- 
tetlenül a  hídpályatartóra,  mint  legalsóbb  rendű 
tartóra  nehezedik  s  ennek  anyagában  bizonyos, 
a  hídpályatartó  és  az  esetleg  rajta  nyugvó  bur- 
kolat önsúlya  által  is  növelt  belső  feszültséget : 
igénybevételt  idéz  elő.  A  hídpályatartó  a  reá  eső 
súlyokat,  valamint  saját  súlyát  is  bizonyos  tör- 
vényszerűség szerint  tovább  adja  arra  a  maga- 
sabb rendű  tartóra  (pl.  hossztartóra),  amelyre  ő 
maga  közvetetlenül  támaszkodik;  ez  utóbbinak 
tehát  már  a  forgalomból  reá  eső  terhet,  a  hídpá- 
lyatartó és  burkolat  súlyát  és  az  ő  saját  súlyát  is 
kell  viselnie  s  a  mindezen  súlyok  következtében 
benne  keletkező  belső  feszültséget  kibírnia.  Éppen 
így  adja  tovább  a  hossztartó  a  kereszttartónak, 
ez  a  főtartónak  a  saját  súlyát  és  a  reá  a  többiek 
által  juttatott  összes  súlyokat.  A  főtartónak  esze- 
rint már  a  híd  teljes  önsúlyát  (a  főtartó  saját  sú- 
lyát is  ideértve)  és  a  hídon  átvezetendő  forgalom 
összes  súlyát  kell  viselnie.  Mindezt  a  súlyt  a  fő- 
tartó a  saruk  (1.  o.)  közvetítésével  az  alépítményre 
(pillér,  hídfő)  hárítja,  amelyen  nyugszik ;  ez  meg 
tovább  adja  az  anyaföldnek,  amelybe  építve  van. 
A  H.-nek  ezeken  kívül  fontos  alkotó  részei  a  szél- 
rácsozás és  a  keresztkötésék.  A  szól  ugyanis  a  híd 
oldalfelületén  nagy  ellenállást  találván,  a  H.-et  föl- 
fekvéseiről  lesodorni,  —  s  mivel  a  H.  a  fölfekvések- 
nél szilárdan  áll  —  legalább  vízszintes  síkban  meg- 
hajlítani igyekszik.  A  szélnek  ez  ellen  a  törekvése 
ellen  a  H.-et  kellően  merevítendő,  a  főtartókat 
egymás  között  az  övek  síkjaiban  össze  szokták  rá- 
csozni s  ezeket  a  vízszintes  síkban  fekvő  rácsos 
tartókat  nevezik  szélrácsozásnak.  A  keresztkötés 
(2.  ábrán  t)  pedig  főként  arra  való,  hogy  az  ugyan- 
azon nyílást  áthidaló  szomszéd  főtartóknak  egy- 
más között  helyenkint  való  keresztirányú  össze- 
kapcsolása által  egyszerre  mind  a  két  (esetleg 
több)  főtartó  álljon  ellen  a  vízszintes  erők  felfor- 
dító és  elferdítő  törekvéseinek,  amelyeknek  egy 
főtartó  egymagában  már  keskeny  és  magas  for- 
májánál fogva  is  kevésbbé  sikeresen  tudna  ellen- 
állani. 


Amely  szó  Hl . .  .  alatt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendő  I 


Hídtestvérek 


77 


Hiéna 


Vasbeton  gerenda-hidak  esetében  alapjában  a 
H.  ugyanolyan  részekből  áll,  mint  a  vas-H.,  lé- 
nyeges ktQönbség  származik  azonban  az  egyes 
alkotórészeknek  a  vasbeton  természetéből  folyó 
monolit-szerű  kapcsolásából,  mely  fokozódik  még 
akkor,  midőn  a  nyílást  áthidaló  szerkezet  az 
ugyancsak  vasbetonból  készült  támaszokkal  szer- 
ves egésszé  össze  van  kötve. 

Hídtestvérek  (franc.  Fréres  pontifes ;  lat. 
Fratres  pontifices),  szerzetesrend,  melyet  állító- 
lag Benezet  alapított  Burgundban  a  XII.  sz.-ban. 
Az  utasok  elszállásolása  s  a  betegek  ápolása  mel- 
lett hidakat  és  utakat  építettek.  III.  Kelemen  erő- 
sítette meg  1189.  U.  Pius  a  XV.  sz.  közepén  el- 
törölte. V.  ö.  Grégoire,  Reeherches  historiques  sur 
les  eongr.-hosp.  des  Fréres  pontifes  (1814). 

Hídtünetek,  a  híd  (1.  Agyvelő)  sérülésére  (vér- 
zés, daganat  stb.)  mutatkozó  idegrendszerbeli  kóros 
jelenségek.  A  hídban  a  szemmozgató-  és  az  arc- 
idegpályák már  kereszteződnek,  míg  a  piramis- 
pályák csak  később  a  nyúltvelőben,  amiért  is  a  híd 
sérülésre  leggyakrabban  féloldali  bénulás  az  ellen- 
kező oldali  arcideg  vagy  szembénulással  (hemi- 
plegia  alternans)  jön  létre.  A  hídban  levő  ideg- 
sejtdúcok  és  a  piramispálya  együttes  sérülése 
ezenkívül  még  igen  változatos  tünetcsoportokat 
okozhat.  Az  ilyen  tünetek  orvosi  megítélése  min- 
dig a  baj  minemüsége  (vérzés,  daganat  stb.)  sze- 
rint más  és  más. 

Hídvám.  H.-ot,  hídpénzt  a  hidakon  való  át- 
kelésért, ill.  árúknak,  tárgyaknak  a  hidakon  át 
való  szállításáért  szednek.  Az  o  címen  befolyt 
összegek  rendesen  a  hidak  építési  és  fenntartási 
költségeire  fordíttatnak.  Hazánkban  közjogi  je- 
lentősége is  volt  a  budapesti  lánchíd  vámjának, 
mert  ez  volt  a  nemes  ember  első  megadóztatása. 
L.  Belső  vám. 

Hidvég,  kisk.  Háromszék  vmegye  miklósvári 
j.-ban,  (1910)  2262  magyar  és  oláh  lakossal.  Két 
urasági  kastélya  s  több  szeszgyára  van.  Itt  verte 
meg  184S  december  24-én  Gedeon  altábornagy  a 
székelyeket,  kik  azonban  futás  közben  lelemé- 
nyességüknek fényes  jelét  adták.  Ugyanis  a  12. 
zászlóalj  egy  százada,  mely  a  futókat  védte,  az 
üldöző  vasas  század  előtt  a  földre  feküdt  azon 
reményben,  hogy  a  katonaló  nem  fogja  őket  el- 
tiporni. Tervük  sikerült.  A  vasas  század  elrohant 
közöttük,  mire  ők  hátuh'ól  küldtek  golyózáport 
az  előttük  lévő  ellenségre,  mit  észrevéve  társaik, 
visszafordultak  s  elülről  lövöldözték  a  vasasokat, 
kik  csak  oldalfordulattal  menekülhettek  ki  a  ke- 
reszttűzből. 

Hidvégardó,  kisk.  Abauj-Toma  vm.  tornai 
j.-ban,  (1910)  844  magyar  lak. ;  postahivatal,  u.  t. 
Bódvavendégi. 

Hidvelő,  1.  Agyvelő. 

Hidvonat.  A  hadseregek  hadjárat  alatt  sze- 
kereken magukkal  visznek  mindent,  ami  hidak 
rögtönzésére  szükséges.  Egy  kisebb  folyó  át- 
hidalására szükséges  készlet  képez  egy  el&véd- 
H.-ot,  míg  a  nagy  folyókon  való  átkelésre  szük- 
séges hajók  s  egyéb,  hídépítésre  szükséges  kész- 
letek összessége  képez  egy  hadi-H.-ot,  l.  Ponton. 

Hidzsász,  1.  Hedzsász. 

BidzsT  (El-,  Medain  Szalih,  Madain  Szálalt),  a 
Diioiaszkusból  Mekkába  vezető  karavánút  egyik 


állomása,  7  napi  járásra  Medmától.  A  korán  sze- 
rint itt  laktak  a  themuditák,  akiket  az  Isten  rom- 
lottságuk miatt  kiirtott.  Doughty  1878.  csak- 
ugyan számos  feliratos  sírbarlangot  talált  a  kö- 
zelében. 

Hidzsra,  hedzsra,  hedzsira,  hegira  (arab)  a.  m. 
kivándorlás,  különösen  Mohamméd  próféta  kiván- 
dorlása Mekkából  Medinába.  Omar  kalifa  17  év- 
vel a  kivándorlás  után  a  mohammedánok  időszá- 
mítását ez  eseményhez  kapcsolta.  Ez  éra  622  júl. 
16-ával  (mintáz  1. évi  muharrem  hónap  1.  napjá- 
val) kezdődik.  Minthogy  a  mohammedánok  holdhó- 
napokat számítanak  és  a  .354  napra  terjedő  hold- 
éveket a  napévekkel  semmiféle  interkaláció  se- 
gítségével nem  egyenlítik  ki,  közönséges  időszá- 
mításunk 32  esztendeje  33  mohammedán  esztendőt 
tesz.  A  H.-éveknek  időszámításunkra  való  áttéte- 
lére legalkalmasabb  táblázatos  munka:  Wüstenfeld, 
Vergleichungstabellen  der  mohammedanischen  u. 
christlichen  Zeitrechnung  (Leipzig  1854),  mely 
a  H.  1300.  (=  1883)  évéig  terjed ;  folytatása  (1500 
H.  =  2077  Kr.  u.)  Mahier  Edétől  (u.  o.  1887). 
A  folyó  évvel  (191.3)  a  H.  1.331— 32-ik  évében  ál- 
lunk, mely  1912  dec.  11.  kezdődött. 

Hieilau,  falu  Stiria  Leoben  kerületi  kapitány- 
ságában, az  Erzbachnak  az  Ennsbe  való  folyásá- 
nál, a  Gesause  (1.  o.)  kijáratánál,  vasút  mellett, 
kb.  1300  lak.,  nagy  vaskohókkal  és  fűrésztelep- 
pel. Közelében  a  Seemauer  és  Pfaffenstein  mere- 
dek sziklafalai  között  van  a  körülfogott  Leopold- 
steini-tó.  D.-re  fekszik  Radmer  falu  (914  lak.), 
udvari  vadászkastéllyal,  Ny.-ra  a  szép  kilátást 
nyújtó  Tamischbachturm  (2034  m.). 

Hiel,  Emánuel,  flamand  költő,  szül.  Dender- 
mondeban  1834  máj.  30.,  megh.  Schaerbeckben 
Brüsszel  mellett  1899  aug.  27.  Volt  gyapjugyár- 
igazgató,  könyvárus,  vám-,  majd  belügyminisz- 
tériumi hivatalnok,  azután  a  brüsszeli  konzervató- 
riumon a  szavalás  tanára  és  végül  az  iparmuzeurai 
könyvtár  őre  lett.  Egyike  a  legjelesebb  flamand 
lírikusoknak.  Költői  müvei  közül  megemlítjük : 
Nieuwe  liedekens  (Gént  1861) ;  Gedichten  (u.  o. 
1863,  Amheim  1868) ;  De  Wind  (himnusz,  1869) ; 
Lucifer  és  De  Schelde  (énekek,  zenéjök  Benoist- 
tól) ;  Vrijheidshymne  (zenéje  Hol  R.-től) ;  Jacoba 
van  Beieren  (dráma,  1879) ;  Liederen  voor  groote 
en  kleine  kinderen  (megzenésítve  Gheluwetöl, 
1875, 1879) ;  Bloemeken,  een  liederkrans  (Utrecht, 
1877) ;  Der  Belgen  Land  (a  belga  függetlenség 
ötvenéves  emlékünnepére  írott  dalok,  1880).  H. 
költeményei  összegyűjtve  VoUedige  dichtwerken 
(Rousselaere  1885,  3  köt.)  címmel  jelent  meg. 

Hiemalis  (lat.)  a.  m.  télies. 

Hiemantes,  1.  Flentes. 

Hiempsal,  Micipsa  numidiai  királynak  a  fia, 
i.  JugurtJia. 

Hiéna  (Hyaena,  áiiat),  a  H.-félék  családjába  tar- 
tozó ragadozó  emlösállatnem.  Az  idetartozó  3  élő 
faj  törzse  zömök,  nyaka  vastag,  feje  nagy,  arc- 
orra  esetlen  és  erős,  elülső  lábuk  görbe  és  hosz- 
szabb  a  hátulsónál,  ezért  hátuk  lejtős.  Lábuk négj'- 
ujjú  s  vissza  nem  húzható  karmokkal  van  el- 
látva ;  farkuk  rövid.  Füleiket  ritkás  szőrözet  fedi ; 
szemiik  ferde  metszésű  és  kellemetlen  kifejezésű ; 
hosszú  ritkás  szőrözetük  a  hát  mentén  sörénnyé 
hosszabbodik,  34  foguk  van.  Hangjuk  ellenszen- 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  me^,  Mf ...  alatt  keresendő! 


Hténa-félék 


-     78 


Hferapetra 


vesén  rikácsoló  vagy  hátborzongató  kacagáshoz 
hasonló.  Valamennyi  éjjeli  ragadozó,  de  főleg  a 
dögöt  szereti.  Dói-  ós  Nyugat-Ázsiában  fordulnak 
elő,  leggyakoribbak  azonban  Afrikában.  Évente 
barlangban  v.  magaásta  gödörben  a  nőstény  3—4 
fiat  kölykezik.  Fiatalon  fogságba  ejtett  példányok 
könnyen  megszelidíthetők.  A  foltos  H.  (H.  crocuta 
Erxleb.)  ma  csak  Dél-  és  Kelet-Afrikában  él.  A 
pleisztocén  korban  Európa  és  Ázsia  D.-i  részein 
is  el  volt  terjedve,  a  barlangi  H.  (H.  spelaea 
Goldf.)  ugyanis  tulajdonképpen  e  fajhoz  tartozik. 
Hossza  1-3— 1*5  m.,  vállmagassága  80  cm.  Bun- 
dája fehéres  szürke,  többé-kevésbbé  fakósárga, 
oldalain  és  combjain  barna  foltokkal.  Csíkos  H. 
(H.  striata  Zimm),  szőre  szürkeszínű,  számos  fe- 
kete keresztsávval ;  tarkójától  farktövéig  a  hátán 
végig  sörény  emelkedik,  melyet,  ha  dühös,  vagy 
megriad,  felborzol ;  hazája  Ázsia  D.-i  része  ós 
Észak-Afrika.  Átlag  1  m.  hosszú.  Állatkertekben 
leginkább  ez  a  H.-faj  fordul  elő.  Kövült  marad- 
ványait AngUában  és  Franciaországban  is  meg- 
találták. Barna  H.  (H-  brunnea  Thimb.),  hátá- 
nak sörénye  hosszabb,  mint  az  előbbieké,  alapján 
fehéresszürke,  csúcsa  íeló  mindinkább  barnul  és 
barnább,  mint  többi  szőre.  Jóval  kisebb  a  foltos 
H.-nál  s  legfeljebb  akkora,  mint  a  csíkos  H.  Ha- 
zája Dél-Afrika.  A  geológiai  értelemben  vett  leg- 
idősebb H.-maradványok  Samos,  Pikermi,  Mont 
Liberón,  Baltavár,  Maragha  felső  miocén  (v.  alsó- 
pliocén)  rétegeiből  ismeretesek.  A  H.-nemnek 
mintegy  tíz  kihalt  faja  ismeretes,  melyeknek  ma- 
radványai Németország,  Anglia,  Magyarország, 
Olaszország,  Spanyolország,  Franciaország,  Gö- 
rögország, Kisázsia,  Perzsia,  India,  Kina,  Észak- 
Afrika  stb.  neogén  rétegeiben  és  barlangi  üledé- 
kekben fordulnak  elő.  «    -i      «- 

Hiéna-félék  (Hyaenidae,  áiiat),  a  Ragadozók 
(1.  0.)  rendjének  egyik  családja.  Egyetlen  neme 
ismeretes.  L.  Hiéna. 

Hiénakutya  (Lycaon  pictus  Temm.,  áiiat),  a 
Kutya-félék  családjába  tartozó  állatfaj.  42  fogból 
álló  fogazata  a  farkasokéval  egyezik  meg,  azon- 
ban fogai  erösebbek  és  gömbölyűbbek,  azonkívül 
koponyája  rövidebb  és  szélesebb.  A  farkasoktól 
főleg  abban  különbözik,  hogy  elülső  és  hátulsó 
lábain  négy-négy,  vissza  nem  húzható  karmokkal 
ellátott  ujja  van,  tehát  e  tekintetben  a  hiénákhoz 
hasonló.  Kb.  akkora,  mint  egy  közepesnagyságú 
mészároskutya.  Gyapjuszőr  nélküli,  tarka  bundá- 
jának alapszíne  fehér,  fekete  és  agyagsárga,  vi- 
lágosabb és  sötétebb  foltokkal.  Afrika  középső, 
K.-i  és  D.-i  részein  honos.  Társaságban  él.  A  na- 
gyobb vadat  is  megtámadja. 

Hiencek  v.  heancok,  így  nevezik  a  vas-  és  sop- 
ronvármegyei németséget.  A  tulaj donképeni  H. 
csak  Soprontól  D.-re  kezdődnek,  a  locsmándi, 
szentmártoni  és  nómetkereszturi  kerületekbon 
laknak  (részben  horvátokkal  keverve) :  az  ország 
Ny.-i  határán  van  még  egy  kiágazásuk  É.  felé  a 
Rozália-hegy  tövében  Rétfaluig.  A  H.  dialektusa 
jelentékenyen  eltér  a  többi  soproni  németekétől ; 
míg  ez  utóbbiaké  nagyjában  megegyezik  a  moson- 
vármegyei  «hádpauer»-okéval  s  az  osztrák-bajor 
dialektussal  rokon,  addig  a  hienc  nyelvjárás  oly 
sajátságos,  hogy  akár  külön  dialektusnak  vehet- 
jük. Jellemzi  klilönösen  a  fokozódott  diftongizálás 


(pl.  sie  helyett  mondják  sei),továbbá  bizonyos  neme 
a  tonikus  akcentusnak,  ami  a  nyelvet  éneklő  mo- 
dorúvá teszi.  Valószínű,  hogy  a  H.  egykor  külön- 
álló néptörzs  volt  azon  a  szögleten,  hol  Sopron  és- 
Vas  vármegye  németsége  s  Ausztria  és  Stiria 
találkoznak.  Más  elmélet  szerint  a  Karolingok 
idejéből  fenmaradt  bajor-aleman  bevándorlók  tö- 
redéke. Főhelyük  Kőszeg.  A  H.  általában  ravasz, 
bizalmatlan  nép,  régebben  sokat  csempésztek  az 
osztrák  határon  át.  Másrészt  munkás,  szerény 
igényű,  istenfélő,  elmés,  ének-  ós  mesekedvelő ; 
ragaszkodik  nemzetiségéhez,  de  kitűnő  hazafi. 
E  népből  származott  Liszt  Ferenc,  Hyrtl  dr.  stb. 
Meséiket  a  bécsi  tud.  akadémia  megbízásából  ki- 
adta Bunker  R.  soproni  tanító  (1910). 

Irodalom.  Hunfalvy  P.,  Magyarország  etnográfiája,  247.  1.; 
Schwicker  I.  H.,  Die  Deutscheu  in  Ungarn  und  SiebenbUrgen 
207—219;  Karz  8.,  Etnographia  ffl.  19—24.;  Btlnlcer  R.,  D. 
Bauernliaus  in  Hianzerei,  Wien  1895. 

Hienfong,  kínai  császár,  szül.  1831  aug.,  mint 
Taokuang  császár  negyedik  fia,  megh.  1861  aug. 
22.  1850  febr.  25.  lépett  trónra,  uralmának  leg- 
főbb eseményei  az  angolok  és  a  franciák  elleni 
szerencsétlen  küzdelem  s  ezek  csapatainak  1860 
okt.  24.  győztes  bevonulása  a  fővárosba,  továbbá 
a  taiping-forradalom  voltak.  Utóda  legidősebb  fia, 
Tung-csi  lett,  ki  1855  szept.  5.  született.  L.  Kina, 

Hier . . .  hiero . . .  (gör.)  a.  m.  szent,  összetételek- 
ben gyakori. 

Hiera,  sziget,  1.  Szantorin. 

Hieracium  L.,  hölgymái  (növ.),  a  Fészkesek 
nyelves  virágú  génusza  ;  400  faja  van.  Alakokban 
a  leggazdagabb  európai  génusz,  kis  része  andesi, 
a  többi  az  É.-i  félgömbön  van  elterjedve,  főkép 
Európában.  Igen  változatos  termetű  évelő  füvek. 
Gyakran  tőrózsájuk  van.  Fészkük  igen  kicsi,  de 
nagyobb,  sőt  nagy  is  lehet,  rendesen  sok  virágú, 
virága  rendesen  sárga,  ritkább  a  vörös  v.  fehér, 
fészekpikkelyei  fedelékesek.  Termésük  egyforma 
vastag,  hengeres  v.  hasábos,  jól  kivehetően  bor- 
dás (10) ;  csőrtelen,  tompa  és  bemélyedt  csúcsán 
kis  rövid  szegélye  van,  mely  a  törékeny,  több- 
nyire sárgás  bóbitát  az  alján  körülövezi.  Az  egyes 
alakok  igen  kevéssó  áUandók,  elváltozásra  és  ke- 
reszteződésre igen  nagy  mértékben  hajlandók,  a 
fajok  körén  belül  ezreki'e  megy  a  szerzőktől  meg- 
különböztetett alakok  száma,  a  faj  elhatárolását 
csak  igen  nehezen  engedik  meg,  így  a  H  a  leg- 
nehezebben meghatározható  génusz.  Régebben  né- 
mely fajt  orvosságnak  használtak  (H.  pilosella 
L.,  ezüstös  hölgymái,  borjufül,  egérfül,  nyúlftü, 
ölyvfül,  holgyomál ;  H.  silvaticum  L.,  erdei  hölgy- 
mái). A  hegyi  H.  aurantiamm  L.,  kissé  árnyékos 
és  friss  talajon,  csinos  és  kedvelt  kerti  virág  Szikla- 
csoportok díszéül  más  H.-fajokat  is  lehet  választani. 
V.  ö.  Nageli  és  Péter,  Die  Hieracien  Mitteleuropas 
(München  1885—89) ;  Monnier,  Essai  monogr.  sur 
les  Hieracium  (Nancy  1829) ;  Neilrdch,  Kritische 
Zusammenstellung  der  in  Oesterreich-üngarn  bis- 
her  beobacht.  Arten,  Formen  und  Bastarde  der 
Gattung  Hieracium  (Wien  1871);  Griseba<;h,Com- 
mentatio  de  distributioneHieracíKGöttingen  1852); 
Ghristener,  Die  Hieracien  der  Schweiz  (Bern 
1863) ;  Borbás,  A  Hieraciumok  Alpestri a  csoportja 
(Term.  Tud.  Közi.  1894).  V.  ö.  még  Fries  I.  mun- 
káit és  újabban  Zahn  monografikus  dolgozatait. 

Hierapetra,  1.  Kréta. 


Amely  ssó  Hi  . . .  alatt  nmcs  meg,  Hy  . . .  alatt  l^eresendöl 


HIerapolisz 


—     79 


Hierochloő 


Hierapolisz,  több  ókori  város :  1.  Prigiában  a 
Likosz  és  Meander  közt,  Laodikeia  közelében,  a 
Kybele-kultusz  központja,  kinek  papjai  a  közeli 
kénes  barlangban  (Plutonion)  dicsérték  istennőjü- 
ket; hévvizei  miatt  látogatott  fürdőhely.  Pál 
apostol  idején  keresztény  hitközséggel.  Ma  Tam- 
bitk-Kálesszi.  Maradványai,  melyet  meleg  forrá- 
sainak mészlerakódásai  festői  módon  vontak  be, 
igen  jelentékenyek ;  1887.  német  expedíció  ku- 
tatta át.  —  2.  Szíriában  a  Mezopotámiába  ve- 
zető nagy  országút  mentén  (görögiil  Bambyke, 
mely  névről  az  ott  a  Vlll.  sz.-ban  virágzott  híres 
papírgyár  termékei  charta  bombycina  néven  jutot- 
tak európai  forgalomba).  Derketo  (1.  o.)  női  isten- 
ség kultuszával,  kinek  templomát  Crassus  kira- 
bolta. 

Hierarchia  (gör.  a.  m.  szent  uralom),  általában 
ama  személyek  összessége,  akiknek  egyházi  hatal- 
muk van.  Ebben  az  értelemben  minden,  némikép 
kifejlődött  vallásnál  találunk  H.-t.  Az  ó-kor  népei- 
nek a  papsága  rangfokozatokra  és  osztályokra 
volt  felosztva,  melyek  élén,  pl.  a  zsidóknál,  a 
főpap  állott.  A  katolikus  egyházban  is  ama  sze- 
mélyek összességét  jelenti  a  H.,  akik  —  bizonyos 
rendfokozat  szerint  —  az  egyházi  hatalmat  bír- 
ják. Mindenekelőtt  megkülönböztetendő  a  H.  or- 
dinis  és  a  H.  jurisdidionis ;  az  előbbi  a  rendi, 
spirituális  hatalomnak,  az  utóbbi  a  joghatósági, 
kormányzati  hatalomnak  fokozatait  jelenti.  A  H. 
ordinis  fokozatai  isteni  jogon  (jure  divíno)  a 
püspöki,  a  preshyteri  és  a  diakoni  rendek  és  egy- 
háztörvényhozói intézkedés  folytán  (jure  humano) 
az  aldiakoni  s  a  kisebb  rendek  (acolythatus, 
exorcistatus,  ledoratus  és  ostiariatus).  A  H. 
jurisdictionis-nak  isteni  jogon  két  fokozata  van, 
úgymint :  a  püspökség  és  a  pápaság ;  de  emberi 
jogon  létesültek  az  érseki,  részleges  primási,  az 
exarchai  és  a  patriarchiai  fokozatok,  amelyekhez 
járulnak  még  a  blbomokság,  az  archipresbyter- 
ség  és  az  archidiakonátus. 

A  rendi  hatalom  (potostas  ordinis)  valamely 
fokozatába  való  belépés  felszenteléssel  (ordinatio) 
történik,  amelyet  megelőz  a  hajkorona  (tonsura), 
mint  a  papirendbe  felvételt  előkészítő  cselekmény. 
A  papi  rendbe  felvettek  összessége  —  ideértve  a 
haj  koronásokat  is  —  ordo-  vagy  klérus-Vídk.  mon- 
datik. A  joghatósági  hataXom  gyakorlásának  rend- 
szerinti  előfeltétele  az  ordo,  mely  azonban  csak 
a  hatalomra  való  képességet,  de  nem  a  jogosult- 
ságot is  adja,  mert  az  utóbbi  megszerzéséhez /ör- 
vényes  elMldetés  (missio  legitima)  szükséges. 
A  legfőbb  joghatóság  a  pápa,  akit  Rómában 
az  egyetemes  egyházkormányzat  vitelében  több 
hatóság  és  hivatal  támogat,  amelyeknek  összes- 
sége a  rótnai  kúria.  Ennek  a  szervezetét  V.  Six- 
tus  állapította  meg  s  X.  Fiús  1908  jún.  29.  kelt 
Sapienti  consilio  c.  rendeletével  alakította  át. 
Eszerint  a  római  kúriát  1,  a  kongr^áÁ^iók{}íii\iovvío- 
kok,  prelátusok  s  kúriai  tisztviselőkből  álló  per- 
manens bizottságok),  2.  a  törvényszékek  (trihu- 
nalia)  s  S.  a  hivatalok  (officia)  alkotják.  Leg- 
kiválóbb tagjai  a  kúriának  a  bíbornokok,  kik  a 
különböző  kongregációkban  és  törvényszékeken 
működnek.  A  bíbornokok  rangra,  móltóságra  nézve 
a  patriarchákat  is  megelőzik,  kik  ma  már  csak 
a  címet  viselik,  de  mint  ilyenek,  joghatóság- 


gal nem  bimak,  kivéve  az  egyesült  görög  szer- 
tartású görög  patriarchákat.  Utánuk  a  prímá- 
sok következnek,  akik  valamely  ország  egyház- 
megyéi élén  állanak ;  az  érsekek,  illetőleg  metro- 
politák,  akik  egy  egyháztartomány  fölött  állanak ; 
a  megyés  püspökök,  akik  a  nekik  kijelölt  dioecesist 
kormányozzák ;  a  kisebb,  vagy  nempüspök-pre- 
látusok,  mint  birtokosai  az  egyházhatósági  hata- 
lomnak a  prépostság,  apátság  területén,  vagy  a 
kolostor  élén.  A  legalsóbb  fokon  áll  a  plébános, 
aki  a  püspöktől  tágabb-szűkebb  körű  joghatóságot 
kap  a  plébánia  területére.  L.  még  Egyházi  szer- 
vezet. 

Hierasus,  a  Szeret  folyó  régi  latin  neve. 

Hierasykaminos  a.  m.  szent  eperfa,  régi  város 
Nubiában ;  a  Ptolemaiosok  alatt  Egyiptom  déli 
határvárosa  volt.  Romjai  a  Nílus  balpartján,  Ma- 
harakka  mellett  láthatók. 

Hierateion  (gör.),  a  régi  templomokban  több- 
nyire a  papok  tartózkodási  helye,  tehát  ugyanaz, 
ami  ma  a  selcrestye ;  néha  azonban  szentély  gya- 
nánt is  használták.  A  görögkeleti  templomokban 
a.  m.  a  magas  kórus. 

Hieraticuna  (gör .-lat.),  más  neve  a  bémának. 
L.  Béma. 

Hieratikus  (gör. -lat.)  a.  m.  szent  v.  papi. 

Hieratikus  irás,  1.  Hieroglifok. 

Hieratikus  stilus,  szent  v.  papi  stílus.  A  művé- 
szetben archaikus  v.  archaisztikus  stílusnak  is 
mondják,  többnyíre  a  rajz  szigorúsága,  az  előadás 
régiessége  jellemzi.  Ilyen  pl.  ma  is  a  gör.  kel. 
templomok  ikonosztázainak  stílusa. 

Hieratit  (ásv.),  apró  kis  oktaéderek,  amelyek 
szürke  sztalaktitos  konkréciókba  vannak  be- 
ágyazva ;  a  konkréciók  timsó,  nátriumszulfát  és 
sassoUn  elegyéből  állanak.Káliumfluoszilikát,  kép- 
lete :  KaSiPg.  Vulcano-sziget  fumarola-üregeiben 
fordul  elő. 

Hierax  coerulescens  L.  (áiiat),  1,  Muti. 

Hierisos,  1.  Akanthos. 

Hierlatz  rétegek  (geoi.),  az  alsóliaszban  fáciest 
jelentenek.  Oly,  többnyire  vörös  és  fehértarka  ré- 
tegzetlen  mészkövek  ezek,  amelyek  tele  vannak 
crinoidák  maradványaival  és  brachiopodákkal ; 
egykori  zátonyoknak  felelnek  meg.  H.  találhatók 
többi  közt  a  Pilishegység  É.-i  platórészén,  ahol 
közvetlenül  a  fehér  megalodusmészkőre  vannak 
települve. 

Hiero  .  . .  (gör.),  1.  Hier  . .  . 

Hiero,  1.  Hieron. 

Hierobotanon  (gör.)  a.  m.  a  szent  növénykönyv ; 
így  nevezik  a  szent  írásban  előforduló  növény- 
nevek magyarázatát. 

Hierochloé  Gmeh,  Máriafű  (növ.),  a  Grami- 
neae  (Pázsitfűfélék)  család  génusza ;  13  faja  mér- 
sékelt és  hideg  tájakon  elterjedt  pázsitfű,  egye- 
sek trópusi  magas  hegységekben  honosak.  Bugá- 
juk kiterült.kalászkái  bamasárgák,  2— -8  virágnak, 
1—2  alsó  virág  porzós,  3—3  porzóval,  a  felső  vég- 
állónak látszik,  2  ivarú,  2  porzós.  Mindkumarintar- 
talmú.  Hazánkban  2  faj  van :  H.  odorata  Wahlb. 
(darryfú,  harmadmag,  szent  pázsit,  illatos  Máriafű)^ 
3—6  dm.  magas,  tarackol.  Meddő  hajtásain  a  levél 
egyenes,  hamvasszürke,  a  színével  lefelé  fordul, 
nyelvecskéje  hosszú,  kihegyezett.Bugája  majdnenx 
egy  oldalra  fordul.  Szálankint  nő.  Erős  illatú  fű,. 


Amely  mó  Hí  . . .  aUtt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendfil 


Hierodráma 


—    80    — 


Hieroglifok 


a  jószág  nem  eszi.  Itt-ott  kumarintartalmánál 
fogva  a  amájusi  ital»  előállításánál  használják. 
SzöUökben,  szántóföldön  nő.  A  H.  australis  R.  et 
Sch.,  ezüstös  Máriafű)  keskenyebb  levelű,  kalász- 
kái  tövén  szörcsomója  van.  Erdőkben,  sziklás 
helyeken,  különösen  a  Dunántúl  ez  a  gyakoribb. 

Hierodráma  (gör.)  a.  m.  szent  dráma,  mely- 
nek tárgya  a  bibliatörténetböl  van  véve. 

Hierodulia,  a  hierodulok  (I.  o.)  szolgálata. 

Hierodulok  (gör.)  a.  m.  templomszolgák,  tá- 
gabb értelemben  véve  papok,  szűkebb  értelemben 
mindkét,  főleg  azonban  nőnemű  templomi  szemé- 
lyek. Eleinte  csak  a  delfli  szentély  szüzeit  nevez- 
ték így,  aminthogy  az  istenségek  papjai  és  papnői 
később  is  csak  feddhetetlen  jellemű  egyének  lő- 
hettek, a  korintusiak  kivételével,  ahol  hetérák 
végezték  a  H.  tisztét,  kik  keresményük  egy  ré- 
szét adó  gyanánt  ajánlották  föl  Aphroditének.  Ál- 
talában a  H.  végezték  az  istentisztelet  alárendel- 
tebb munkáit.  Megesett  az  is,  hogy  e  célra  vala- 
mely szentélynek  ajándékoztak  hadi  foglyokat, 
akik  aztán  az  illető  szentély  hűbéresei  lettek,  a 
körülfekvő  földet  mivelték,  gondozták,  úgy  hogy 
ily  módon  egy-egy  szentély  környékén  egész  kis 
telep  keletkezett.  Ilyen  telep  volt  Delosz,  nemkü- 
lönben Dodona,  Eleuzisz,  Efezus,  sőt  Strabo  említ 
egy  H.-ból  álló  keleti  államot  is  (Komanát  Kappa- 
dóciában),  melynek  6000  tagja  volt,  amiből  joggal 
következtethetjük,  miszerint  a  H.  egész  intéz- 
ménye keleti  eredetű,  V.  ö.  Hirt,  Ueber  die  H. 
(Berlin  1818). 

Hierofalco  Guv.  (állat),  a  sólyomfélékhez  tar- 
tozó madárnem ;  csak  egy  faja,  a  H.  cherrug  I. 
G.  Gray.  ismeretes.  Hazánkban  is  él.  L.  Kerecsen 
sólyom. 

Hierofantok  (gör.),  a  legfőbb  rangú  papok  azon 
misztériumokban,  miket  Eleuziszban  (1.  o.)  tartot- 
tak. Az  Eumolpidák  nemzetségéből  kellett  szár- 
mazQiok,  feladatuk  volt  a  szent  jelvények  be- 
mutatása. 

Hieroglifák,  1.  Hieroglifok. 

Hieroglifák  (geoi.),  a  kárpáti  homokkőrétegek 
alsó  lapjain  található  kidudorodó,  összekuszáltan 
ide-oda  kanyarodó  kiemelkedések,  melyek  az  alat- 
tuk levő  padok  felületén  egykor  létezett  féreg- 
csúszási  nyomok  lenyomatai.  E  jelenségek  sekély- 
vizű tengerpartok  homokos  talajában  jöttek  létre. 

Hieroglifika  (gör.),  a  hieroglifokról  szóló  tudo- 
mány. 

Hieroglifírás,  1.  Hieroglifok. 
,  Hieroglif-kígyó  (Python  sebae  Gmel.,  áiiat),  1. 
Óriáskígyók. 

Hieroglifok  (gör.)  a.  m.  szent  vésetek,  annak 
a  képes  írásnak  görög  elnevezése,  mellyel  a  régi 
egyiptomiak  csaknem  4000  éven  keresztül  eszméi- 
kot kifejezték.  A  H.  eredete  és  fejlődése  összefügg 
Egyiptom  legrégibb  történetével  és  uralmuk  eltart 
a  Kr.  u.  m.  sz.  első  feléig  (Decius  császárig) ; 
azontúl  a  H.  nyelvét  kiszorította  a  kopt  nyelv, 
mely  a  görög  ábécét  használta  és  használja.  A 
H.-ról,  noha  számtalan  műemléken  előfordulnak 
és  az  emberiségnek  mindig  szeme  előtt  voltak,  a 
tudomány,  mondhatnók,  teljesen  megfeledkezett. 
A  H.  tulaj  donképeni  őrei  és  gyakorlói,  a  papok 
(hierogrammaták),  féltékenyen  vigyáztak  osztá- 
lyuk ezen  letéteményére,  úgy  hogy  az,  amit  ókori 


írók  (Herodotos,  szicíliai  Diodoros,  Plutarchos  és 
alexandriai  Kelemen)  egyiptomi  források  alapján 
a  H.-ról  írtak,  magán  viseli  a  hiányos  értesültség, 
esetleg  szándékos  félrevezetés  bélyegét.  Fokozta 
a  H.-ra  vonatkozó  fogalomzavart  egy  HorapoUon 
(Horos  ApoUon)nevü  írónak  sajátságos  magyarázó 
elmélete,  aki  egyiptomi  nyelven  önálló  munkát  írt 
a  H.-ról,  mely  görög  fordításban  maradt  ránk.  Ho- 
rapoUon szerint  minden  hieroglif -jegy  egyetlen 
fogalmat  jelent,  vagyis  olyan  rendszerű  írás  lenne, 
aminő  később  a  Ptolemaiosok  alatt  tényleg  előfor- 
dult s  amit  enigmatikus  írásnak  neveztek,  s  ez 
a  téves  magyarázat  lett  azután  uralkodóvá,  csak 
a  H.  kulcsát  keresték  más-más  módon.  A  ma- 
gyarázók a  XVII.  századtól  kezdve  versenyeztek 
különböző  elméletek  felállításában,  de  valameny- 
nyien  egyetértettek  abban,  hogy  a  H.  szimbolikus 
jegyek,  melyeket  képleges  értelemben  kell  venni 
és  magyarázni.  így  jártak  el  Pierius  Valerius 
(Hieroglyphica,Leiden  1629),Mercati  Mihály  (Degli 
obelischi  di  Roma,  1589),  de  különösen  Kircher 
Athanáz  (több  müvében,  de  kivált  az  Oedipus 
aegyptiacus-ban,  Roma  1652—54).  Valamennyien 
fordításokat  kísérlettek  meg,  de  minthogy  minden 
egyes  kép  mögött  egy  teljes,  bevégzett  fogahnat 
kerestek,  fáradságuk  kárba  veszett.  Szerencsé- 
sebben jártak  el  e  tekintetben  azok,  akik  a  H.-ra 
vonatkozó  forrásokat  összeállították  és  magyaráz- 
ták :  így  Warburton  (On  the  divine  legation  of 
Moyses),  de  kivált  Zoega  (De  obeliscis,Roma  1797), 
aki  az  ismeretes  műemlékeken  talált  958  képet 
hét  csoportra  osztotta,  de  magyarázatokba  nem 
bocsátkozott.  Bonaparte  egyiptomi  hadjárata  al- 
kalmával került  napfényre  a  rosettei  lelet,  egy 
gránittábla,  melyet  Bouchard  francia  mérnök  ásott 
ki  1799.,  de  mely  szállítás  közben  az  angolok  kezébe 
esvén,  jelenleg  a  londoni  British-múzeumban  van. 
A  táblán  háromféle  írás  volt :  szent  (papi),  vagyis 
hieroglif,  népies  (démotikus),  vagyis  a  nép  által 
használt  és  görög.  Az  utóbbi  megmondotta,  hogj- 
a  tábla  Ptolemaios  Epiphanes  idejéből  való,  kit 
Kr.  e.  197.  egyiptomi  papok  ünnepeltek  s  ezt  az 
ünneplést  három  nyelven  örökítették  meg.  S  ezzel 
a  H.  kulcsa  feltalálásához  meg  volt  téve  az  első 
lépés.  Összehasonlítva  a  három  szöveget,  először  is 
csak  egyes  tulajdonneveket  fedeztek  fel.  Silvestre 
de  Sacy  Chaptal  belügyminiszterhez  intézett  le- 
velében (Lettre  au  citoyen  Chaptal)  három  tu- 
lajdonnevet hámozott  ki  (Ptolemaios,  Arsinoe, 
Alexandros) ;  a  svéd  Akerblad  1802.  (Lettre  a  Silv. 
Sacy)  már  10  nevet  különböztet  meg,  mig  az  an- 
gol Young  1815.  már  felismeri  az  összes  tulajdon- 
neveket, 80  más  szót  és  kísérletet  tesz  egy  ó-egyip- 
tomi ábécé  felállítására.  De  mindezeket  felülmúlta 
a  geniális  Champollion  (1.  o.),  aki  azáltal  találta 
meg  a  teljes  kulcsot,  hogy  felismerte,  mikép  a 
H.  vegyest  állanak  alfabetikus  (fogalomfestő)  ós 
képleges  elemekből.  Champollion  kizárólag  Mrá- 
lyok  és  királynők  nevére  támaszkodott  és  habár 
ábécéje  nem  is  volt  még  hézagok  nélkül  való, 
mindazonáltal  bevált  minden  magyarázó  kísérlet- 
nél. Szorgalmas  kutatások  alapján  lépésről  lépésre 
haladva,  végre  elkészült  az  első  nyelvtan  (Paris 
1836—41)  és  szótár  (u.  o.  1841—44),  melyek  szer- 
zőjük halála  után  jelentek  meg,  de  végre-valahára 
világos  képet  nyújtottak  a  H.  rendszeréről  és  a 


Amely  saő  Hi  •  •  •  <^<^tt  nincs  meg,  Hy  .  •  ■  alatt  keresendő! 


Hieroglifok 


—     81     - 


Hieroglifok 


bennök  rejlő  nyelvldncsröl.  Ezt  a  képet  kutatá- 
saikkal kiegészítették  az  olasz  Rosellini,  a  német- 
alföldi Leemans,  a  német  Lepsius,  az  angol  Birch 
és  a  francia  de  Rougó,  kiknek  nyomdokán  virágzó 
irodalom  támadt;  de  meg  minden  ország  siet,  hogy 
múzeumát  ó-egyiptomi  emlékekkel  is  kiegészítse. 
A  H.  anyaga  óriási,  nem  kevesebb,  mint  2—3000 


tömi  gyűjtemény  a  bécsi,  melyhez  az  elhunyt 
Rainer  főhercegnek  több  mint  100,000  darabból 
álló  okirat-  és  ősnyomtatvány-,  valamint  papirusz- 
gyűjteménye  csatlakozik  (v.  ö,  Goldziher  Ignác 
ismertetését  a  Budapesti  Szemle  1894.  évf.).  Na- 
gyon tanulságos  a  budapesti  Tud.-Bgyetem  kis 
gyűjteménye  is.  A  H.-on  kívül  volt  azonban  az 


1.  ábra. 


é 


A 

^ 


1.  A  középkori  birodalom,  8.  az  új  birodalom  hieratikus  Jegyei. 


Hieroglifok. 


J 


^    t 


m 


raii 


képből  V.  írásjegyből  áll,  melyeket  25  csoportba 
szokás  összefoglalni.  A  25  csoport  képei  a  kö- 
vetkezők :  férfiak,  asszonyok,  istenek  és  képzelt 
alakok,  az  emberi  testnek  tagjai;  emlősök,  még 
pedig  részben  házi  állatok  (ló,  ökör,  kos,  birka, 
kecske,  sertés,  szamár,  eb,  majom),  részben  raga- 
dozók (oroszlán,  párduc,  macska,  elefánt,  kroko- 
dil, orrszarvú) ;  emlősök  testének  tag- 
jai ;  madarak,  madarak  részei ;  hül- 
lők (béka,  gyík,  kígyó  és  teknősbéka), 
halak,  izállatok,  növények ;  ég,  föld 
és  víz  ;  épületek  és  részeik,  hajók  ós 
részeik,  házi  szerszám,  templomi 
edény,  ruha  és  ékszer,  fegyverek, 
gazdasági  eszközök,  fonadékok,  edé- 
nyek (csuprok,  kosarak,  mércék),  ál- 
dozati tárgyak,  írószerszám,  mérés- 
tani  és  vegyes  alakok.  Mindezen  ala- 
kokkal elborítottak  mindent,  amihez 
csak  hozzáférhettek  ;  kőbe  vésotten, 
fára  festve,  hol  csak  körvonalakban 
odavetve  (lineáris  módszer),  hol  ho- 
moruan  kivésve,  hol  dombonmak 
meghagyva  és  több  színűre  festve  (I. 
Szeti  sírja  Biban  el  Melukban).  Minél 
régebbiek  a  H.,  annál  szebben  vannak 
kivésve,  megírva  v.  kifestve ;  virág- 
zásuk azonban  a  Xvni.  dinasztia  ide- 
jére esik  (Kr.  e.  XVI.  s  XV.  sz).  Erre 
egy  kis  hanyatlás  következett,  majd 
egy  másodvirágzás  a  Psammetichok 
idejében  s  így  a  teljes  megszakadás. 
Ám  ez  az  idő  is  elégséges  volt  arra,  . 
hogy  akkora  anyagot  szolgáltasson  a  tudomány- 
nak, melynek  feldolgozása,  telein  tettel  a  H.-kal 
foglalkozó  munkaerők  számára,  határos  a  lehe- 
tetlenséggel. Mindazonáltal  az  egyiptológia  terén 
rendkívül  sok  törtónt,  amiről  legjobban  a  párisi, 
londoni,  edinburghi,  berlini,  pétervári,  athéni, 
kairói,  bolognai,  firenzei,  római  és  más,  gazda- 
gabbnál gazdagabb  gyűjtemények  tanúskodnak. 
Az  osztrák-magyar  monarchiában  gazdag  egyip- 

Rétxii  Na^  Lex^íma.  X.  köt. 


egyiptomiaknak  még  egy  másik  írásuk,  a  hierati- 
kus írás,  mely  körülbelül  olyan  viszonyban  áll  a 
H.-hoz,  mint  a  nyomtatott  betűkhöz  az  írott  betűk 
(1.  az  1.  ábrát).  A  H.-ból  megrövidítés  utján  még 
egy  harmadik  egyiptomi  írásmód  is  keletkezett. 
Ezt  Herodotos  encliorikus  írásnak  nevezi,  de  a 
tudósvilág  ezen  írás  elnevezésében  alexandriai 


O    p 
^    k 


■^í 


«^     f 
ö    g 


(cz) 


h  (eh) 


h 


S  magy.  z)  rTT 


(s) 


^ 


w 


(u) 


q  I  (á) 


a 


0  c  (á) 

8.  ábra.  Az  egyiptomi  betlijegyek  sorozata. 

Kelemen  után  indult,  aki  <íemoíiAM.9waA;hivj  a,  bizo- 
nyára azért,  mert  ezen  írták  az  ó-egyiptomiak 
leveleiket  és  mert  maga  a  nyelvkincs,  mely  a 
démotikus  írás  emlékeiből  egy  évezreden  át  szólt, 
nem  a  H.  klasszikus  nyelve  többé,  hanem  dialek- 
tus, melyet  a  nép  használt,  míg  a  maga  körében 
szent  nyelvnek  megtartotta  a  H.  nyelvét. 

A  H.  írásának  rendszere,  amint  az  a  piramisok 
ésobeliszkek  falairól  élénkbe  lép,  nemkevésbbé  ne- 


Hieroglifok 


—    82    — 


Hieroglifok 


héz,  mint  maguk  a  H.  Alapját  egy  24  betűből  álló 
ábécé  képezi  (főbb  részeit  La  2.  ábrán),  mely  lénye- 
gében megegyezik  a  sémi  ábécékkel  még  abban 
is,  hogy  túlnyomólag  mássalhangzókat  fejez  ki,  a 
szó  belsejében  levő  hangzót  egyszerűen  kihagyja, 
épp  úgy,  mint  a  héberben.  Ha  pl.  azt  akarták  írni : 
ezád,  csakis  czd-t  írtak.  Minthogy  azonban  a  betii- 
j  egyek  nem  voltak  képesek  a  fogalmak  óriási  szá- 
mát kifejezni,  korán  menekültek  az  egyiptomiak 
úgynevezett  határozó  jegyekhez  (determinati- 
vum),  melyek  azután  arra  szolgáltak,  hogy  a  név- 
szónak igeszói  jelentést  adjanak.  P,  a  «lövés)) 
hieroglifjéhez  (nyíllal  átfúrt  párducbőr)  hozzátet- 
tek egy  fegyveres  kart,  ami  aztán  a  «lőni»  igét 
jelentette.  Némely  ilyen  determinativum  azután 
gyűjtő  természetű :  pl.  a  veréb  jegye  mindazon 
szavaknál,  melyek  kicsinyt,  gyöngét,  beteget, 
nyomorultat  és  hasonlókat  jelentenek,  s  ha  így  a 
H.  fejlődését  figyelemmel  kisérjük,  azt  látjuk, 
hogy  az  általában  folytonos  átmenet  az  ideografl- 
kus  írástól  a  fonetikus  íráshoz :  a  tárgy  képétől  a 
tárgy  nevéhez.  S  ezek  a  fonetikus  jegyek  (ameny- 
nyiben  t.  i.  általában  kiejtik  őket)  háromfélék :  el- 
sőrendüek  (maga  az  ábécé),  másodrendűek  (egyéni 
determinativumok)  és  harmadrendűek  (gyűjtő  ter- 
mészetű determinativumok).  Mindezeknek  kombi- 
nációja azután  a  H.  rendszerét  oly  változatossá 
tette,  hogy  a  tudomány  által  szolgáltatott  összes 
új  fogalmakat  képes  volt  kifejezni.  Csak  a  Ptole- 
maiosok  alatt  kúszálódik  össze  a  régi  rendszer, 
illetőleg  képződik  mellette  még  egy  új,  melyben 
divattá  válik,  hogy  a  determinativum  jegyét  az 
általa  közelebbről  megjelölt  fogalom  kezdőbetűjé- 
vel cserélgetik  fel  (akrofonikus  írás), 

A  H.  nyelvkincse  és  a  nyelv  szerkezete.  Maga 
a  nyelv  jóformán  csupa  egytagú  szóból  állott 
és  bár  nem  egészen  maradt  meg  olyannak,  kö- 
zóphelyet  foglal  el  az  agglutináló  nyelvek  (tö- 
rök, magyar)  és  az  izolálók  (kinai  stb.)  között. 
Nincsen  olyan  szerkezete,  mint  a  ragozó  nyelvek- 
nek, gyökei  annyira  primitívek,  hogy  névnek,  cse- 
lekvés-szónak és  határozó-szónak  egyaránt  hasz- 
nálhatók. Módok,  idők  és  esetek  bizonytalanok 
még,  a  cselekvés  és  szenvedés  kifejezése  is  alig- 
aUg  megkülönböztethető ;  sokat,  csaknem  minden 
viszonyt  viszonyszók  segítnek  kifejezni ;  szóval 
a  H.  nyelvének  tana  nem  grammatika,  hanem 
mondattan.  A  nyelv  szerkezete  valamivel  tökéle- 
tesbűit a  démotikus  nyelvben,  igazi  hajlékonysá- 
gát azonban  csakis  a  kopt  nyelvben,  saját  unoka- 
nyelvében érte  el.  A  kopt  nyelv  a  keresztény 
Bgyiptonmak  nyelve  és  minthogy  szókincse  csak- 
nem teljesen  megegyezik  az  ó-egyiptomival,  tu- 
dományos tekintetben  megbecsülhetetlen  segéd- 
eszköze a  H.  nyelvére  vonatkozó  buvárlatoknak. 
Ezeknek  mestere,  amennyiben  a  H.  nyelvének  a 
nyelvcsaládok  keretébe  való  illesztéséről  van  szó, 
Benfey,  aki  már  18M.  kimutatta,  hogy  a  H. 
nyelve,  habár  korán  elszakadt  a  nagy  sémi  nyelv- 
családtól, mégis  hozzátartozik  és  vele  egyazon 
eredetű.  A  H.  nyelvének  kutatása  azonban  nincs 
még  azon  a  fokon,  hogy  képesek  voLnánk  az 
ó-egyiptomi  nyelvnek  démotikus  nyelvvé  és  vi- 
szont érmek  kopt  (alsó-,  felső-  és  középegyiptomi) 
nyelvvé  való  fejlődéséről  akár  világos  képet 
nyerni,  akár  azt  vázolni. 


A  H.  irodalmáról,  jobban  mondva  a  H.  nyelvén 
írt  szellemi  termékekről  már  világosabb  képet 
nyertünk,  még  pedig  ama  nagyszámú  emlék  alap- 
ján, melyet  szakértők  kiadtak  és  magyaráztak. 
Az  egész  irodalomnak  fő  jellemvonása  a  teológiai 
szellem,  mely  annak  minden  termékét  áthatja. 
Ez  a  szellem  szól  hozzánk  a  régebbi  templomok 
(Abydos,  Théba,  Abu  Szimbel)  és  az  újabb  szenté- 
lyek (Philae,  Kom  Ombo,  Dendrah,  Edfu,  Bszneh) 
falairól,  ezt  lehellik  a  sziklasírok,  miknek  feliratai 
a  túlvilági  élettel,  a  túlvilággal  és  különösen  az 
elhunytak  földi  viselkedésének  a  túlvilágon  való 
elbírálásával  foglalkoznak.  Ezen  emlékeken  kí- 
vül, melyekben  az  egyiptomiaknak  a  halhatat- 
lanságra vonatkozó  világnézete  rejlik,  rendkívül 
érdekesek  és  vonzók  az  egyes  istenekhez  inté- 
zett himnuszok  és  énekek,  melyeknek  költői  len- 
dülete nem  ritkán  a  zsoltárokra  emlékeztet.  A 
szorosan  vett  vallásos  irodalmon  kívül  (bár  a  teo- 
lógiai vonás  minden  ó-egyiptomi  írott  terméken 
észlelhető)  érdekes  csoportot  képeznek  a  történeti 
emlékek  {féüxatok,  dekrétumok,  naptárak),  melyek- 
nek alakja  (amennyiben  nem  kőbe  vésettek)  a  jel- 
lemzetes  papirusz-tekercs,  mely  a  Cyperus  papy- 
rus  nevű  növényből  készült  és  melyet  a  kiadók  és 
magyarázók  rendesen  felfedezőikről  neveztek  el. 
Ilyen  a  «Papyrus  Harris»  a  londoni  British- 
múzeumban,  mely  III.  Ramzes  uralkodásának  ne- 
vezetes eseményeit  tartalmazza  (London  1876). 

A  papiruszok  profán  irodalma  talán  a  legérde- 
kesebb. Vannak  ott  ősrégi,  évezredes  mesék  (Neit- 
aker,  az  egyiptomi  hamupipőke  ;  Anepu  és  Bataü 
meséje,  első  részében  József  történetének  válto- 
zata) ;  levélalakban  előadott  erkölcstani  szemlélő- 
dések; bölcs  Salamonra  emlékeztető  mondások 
(Papyras  Prisse,  Paris  1857)  és  egy  Ani  nevű  tmok 
elvei  és  velős  mondásai.  Tudományos  kézikönyvek 
is  fordulnak  elő.  Aránylag  legtöbb  a  matematikai, 
fizikai  és  orvostani.  Egy  mennyiségtant  a  hik- 
szosz-királyok  idejéből  Bisenlohr  adott  ki  (Leipzig 
1877) ;  teljes  orvostani  kézikönyvet  a  róla  ebieve- 
zett lipcsei  papiruszból  Bbers  (1875),  míg  a  Cha- 
bas  által  közölt  Papyrus  magique  Harris  az  egyip- 
tomiak büvészetének  összefoglalását  tartalmazza. 
Mindez  irodalmi  emlékek  hieratikus  nyelven  írot- 
tak, démotikus  nyelven  sokkal  kevesebb  a  közlés, 
de  modem  szempontból  szintoly  érdekes,  mint  az 
eddig  felsoroltak.  Ilyen  a  Setna  regénye  (a  kairói 
papiruszból  közölte  Revillout,  Paris  1877),  a 
XXVni— XXX.  dinasztia  krónikája  (párisi  papi- 
ruszból közölte  ugyanaz),  adásvételi  és  házassági 
szerződések  (Rainor  főherceg  gyűjteményének  229. 
darabja)  és  ügyes-bajos  okmányok.  S  igya  H. 
megfejtése  lassankint  fényes  világot  vet  nem  csu- 
pán Egyiptom  politikai  történetére,  hanem  a  nép 
etnológiájára,  magánéletére  (egy  szerelmes  levél 
Rainer  főhercegnél,  639.  sz.)  és  családi  viszonyaira. 
Ámde  nemcsak  Ó-Egyiptom  történetét  derítik  fel 
a  H.,  szerepök  a  héber  és  asszír  történelem  ki- 
egészítő és  (ami  fő)  ellenőrző  kútfőié. 

Irodalom.  B.  Brugsch,  Die  ^egyptologie,  Leipzig  1891; 
tt.  a.,  Hierogl.-demot.  Wörterbuch,  7  ltot.,  u.  o.  1868—82; 
J.  F.  Champollion,  Grammaire  égyptienne,  Paris  1836;  u.  a„ 
Précis  du  systéme  hiérogl.,  u  o.,  1824;  Erman,  Aegyptea 
u.  Ugypt.  Lében  im  Altertum  ;  u.  a.,  Der  Entwicklungsgang 
der  Merat.  Bchrift.;  n.  a.,  Ágypt.  Grammatik,  Berlin  1894; 
Lepsins,  Das  Todtenbucli  der  altén  Aegypter,  Leipzig  1842 ; 
Mahler   Ede,  Az   egyiptomi   nyelv   alapelemei,  Bpest  18ü9; 


Amely  uó  Hl  ...  alatt  nincs  meg,  Mj  ...  alatt  keresendői 


HIerofirrafon 


—     83     — 


HIeronyml 


n.  a.,  ókori  Egyiptom,  n.  o.  1909;  K.  Piehl,  Inscriptions 
hleroglyphes,  Leipzig  1886 — 92 ;  P.  Pierrot,  Vocabniaire 
hiéroglyphiqne,  Paris  1875;  W.  Pleite,  Etndes  égyptologi- 
ques,  Leiden  1866 ;  P.  Lepage  Renonf,  Elementai-y  grammar 
of  the  ancient  Egyptian  laoguage,  London  1875 ;  E.  Revil- 
lout,  Chrestomathie  démotique,  Paris  1880;  W.  Bpiegelberg, 
Die  Schrift  u.  Sprache  d.  altén  Agypter,  Leipzig  1907  Ö. 
Stelndorff,  Kopt.  Grammatík,  Berlin  1894. 

EUerograion  (gör.),  rendesen  többesben :  hiero- 
grafa,  szent  fogalmak  képleges  ábrázolásai ;  maga 
az  eljárás,  melyet  pl.  Egyiptomban  külön  papok 
vógeztek  és  melyre  másokat  is  csak  titoktartás 
mellett  tanítottak :  hierográfia. 

Hierogramma  (gör.)  a.  m.  szentírás,  titkos 
papi  írás,  kivált  olyan  összetétele  a  hieroglifok- 
nak, melynek  önálló  értelme,  jelentése  van. 

Hierogrammaták  (gör.  hierogrammateis), 
azok  az  egyiptomiak,  akik  teljesen  ismerték  az 
írást  és  a  gondolatnak  ortografice  helyesen  való 
visszaadását. 

Hierokles,  több  görög  író :  1.  Bitinia,  később 
Alexandria  helytartója  a  III.  és  IV.  sz.  határán. 
Diokletianust  a  keresztények  üldözésére  bíztatta 
és  ennek  igazolásául  emlékiratot  készített,  me- 
lyet csak  a  caesareai  Eusebios  cáfolóú-atából  is- 
merünk. 

2.  H.,  eklektikus  bölcselő  Alexandriában  Kr.  u. 
450  táján,  ki  Platón  és  Aristoteles  bölcseletét 
egyeztetni  törekedett.  Két  müvet  tulajdonítanak 
neki,  de  valószínűleg  jogtalanul.  Az  egyik  kom- 
mentár Pythagoras  arany  mondásaihoz  (kiad.  Mul- 
lach,  Berlin  1853),  a  másik  egy  tréfagyüjtemény 
(Asteia,  kiad.  Korais,  Paris  1812).  Mindkettőt  ki- 
adta Pearson  (London  1655  és  1673),  Needham 
(Cambridge  1709),  Asheton  és  Warren  (London 
1742). 

3.  H.,  bizánci  grammatikus  Kr.  u.  530  táján. 
Sgnekdemos  címen  összeírta  a  bizánci  birodalom 
városainak  és  tartományainak  jegyzékét.  Kiadta 
Bekker  (Bonn  1840);  Tafel  (Tübingen  1846); 
Parthey  (Berlin  1866). 

Hierokrácia  (gör.)  a.  m.  egyházi  kormányzat, 
a  papi  uralom  alkata,  1.   Hierarchia,  Egyházi 
szervezet,  Egyházpolitika. 
■  Hierologia  (gör.)  a.  m.  szentbeszéd. 

Hieromantia,  1.  Hieroszkópia. 

Hieromnemonok  (gör.),  az  amíiktionok  (1.  o.) 
szövetségéhez  tartozó  államok  követei,  akik  saját 
megbízóik  részéről  az  áldozatot  bemutatták.  Min- 
den állam  egy-egy  követet  küldött,  valamint  kí- 
séretül három  pilagort.  Amazt  választották,  eze- 
ket kinevezték.  A  H.  gyülekezete  s^rineí^riíjw  nevet 
viselt. 

Hieromonachosz  (gör.),  papi  méltósággal  bh-ó 
szerzetes,  ellentétben  a  közönséges  baráttal. 

Hieron  (lat.  formája :  Hiero),  két  kiváló  szicí- 
liai király  neve  az  ókorban:  Í.I.H.,  Gelon öccse 
és  Gelában  ennek  utóda  a  trónon,  amikor  Kr.  e. 
485.  Gelon  lett  Szirakuza  királya.  478-ban  Szi- 
rakuzát  is  örökölte  tőle  és  vitézségével  Szicília 
leghatalmasabb  fejedelmévé  küzdötte  fel  magát. 
Trónja  biztonságáért  kegyetlen  tetteket  is  követett 
el,  de  nagy  pártfogója  volt  az  irodalomnak.  Pin- 
daros,  Simonides,  Bakchylídes,  Epicharmos  és 
Aischylos  gyakran  megfordultak  udvarában.  Nagy 
diadalt  aratott  Cumae  mellett  474.  az  etruszkokon. 
467-ben  halt  meg  Aitna  városában,  melyet  a  régi 
Katane  helyén  alapított.  V.  ö.  Hense,  Die  Hierone 


I.  (Münster  1862).  -  2. 11.  H,  Hierokles  fia,  ki  Ge- 
loníg  vitte  fel  származását.  Ifjú  korában  részt 
vett  Pyrrhosnak,Epíras  királyának  hadjárataiban, 
szintúgy  a  sziciliaiaknak  küzdelmeiben  Karthágó 
eUen.  Egy  szirakuzai  lázadás  megfékezésekor 
tanúsított  mérséklete,  valamint  az  államháztar- 
tás újjászervezése  körül  kifejtett  ügyessége  miatt 
a  szirakuzaiak  Kr.  e.  269.  fővezérré  választották. 
Midőn  pedig  a  mamertínusokat,  kik  Messanából 
kiűzve  Szirakuzát  ostromolták,  megverte,  265. 
királlyá  kiáltották  ki.  Az  első  pún  háborúban 
Karthágó  szövetségese  volt ;  de  a  rómaiktól  meg- 
verve ezekhez  pártolt  és  a  velők  kötött  szerző- 
dés biztosította  részére  Szicília  K.-i  részét.  E 
szövetséghez  a  második  pún  háborúban,  még  a 
cannaoi  csata  után  is  hű  maradt.  Országában  nagy 
virágzásra  emelte  az  ipart  és  földmívelést,  szék- 
városát pedig  építkezésekkel  díszítette.  Nagy  híre 
volt  annak  a  pazar  dísszel  felszerelt  hajónak,  me- 
lyet Archimedes  terve  szerint  építtetett ;  de  mint- 
hogy ez  óriási  nagysága  miatt  Szicília  egyetlen 
kikötőjében  sem  fért  el,  Ptolemaios  egyiptomi 
királynak  ajándékozta.  54  évi  uralkodás  után  89 
éves  korában  halt  meg  215.  V.  ö.  Schneiderwirth, 
Hieron  H.  von  Syrakus  (Heiligenstadt  1861); 
Holm,  Geschichte  Siciliens  (I.  kötet,  Leipzig 
1870). 

Hieronikák  (gör.)  a.  m.  szent  győzők,  az  olim- 
piai versenyjátékok  győztesei,  akik  különféle, 
részben  nagyon  jelentős  kitüntetésekben  részesül- 
tek. Fényes  bevonulást  rendeztek  tiszteletökre  ós 
anyagi  hasznuk  is  volt.  Nemcsak  hogy  nem  fizet- 
tek adót,  de  még  élethossziglan  évdí  jat  is  húztak, 
mely  jelentékenyen  nagy  volt. 

Hieronymi,  1.  Károly,  politikus,  H.  2.  fla,  szül. 
Budán  1836  okt.  1.,  megh.Budapesten  1911  máj.  4. 
Középiskolai  tanulmányai  után  elvégezte  a  poli- 
technikumot és  egy  ideig  Máramarosban  mémö- 
kösködött.  1861-ben  Máramaros  vármegye  fő- 
mérnökévé választották  meg.  Az  alkotmányos 
korszak  beköszöntése  után  1867.  belépett  a  Mikó 
Imre  gróf  vezetése  alatt  álló  közlekedésügyi  mi- 
nisztériumba. 1874  óta  mint  helyettes  államtitkár 
a  minisztérium  legfontosabb  ügyeit  vezette.  A 
közlekedési  minisztérium  újjászervezése  tárgyá- 
ban készített  dolgozatát  Ordódy  miniszter  1880. 
magáévá  tette  és  életbe  léptette.  A  vízszabályo- 
zás, az  útépítés,  a  vasúti  tranzakciók  és  az  árvíz- 
mentesítés terén  korszakos  munkásságot  fejtett 
ki.  1882-ben  megvált  hivatalától  s  az  osztrák- 
magj'ar  államvasúttársaság  vezérigazgatója  lett. 
1875  óta  állandó  tagja  volt  a  képviselőháznak 
és  a  szabadelvű  pártnak.  1892.  a  legfőbb  állami 
számvevőszék  elnöke  lett,  amely  állását  azonban 
csakhamar  fölcserélte  Wekerle  első  kabinetjében 
a  belügyminiszteri  tárcával.  Belügyi  kormányzata 
alatt  (1892  nov.  19.— 1895  jan.  15.)  tevékeny  ré- 
sze volt  az  egyházpolitikai  törvények  létrehoza- 
talában is,  de  működését  mégis  elsősorban  a  köz- 
igazgatás megjavítására  fordította.  Különösen 
buzgó  és  erélyes  munkásságot  fejtett  ki  az  1893-iki 
kolerajárvány  elfojtásában,  amikor  a  vármegyé- 
ket is  hathatós  közreműködésre  serkentette.  Visz- 
szalépése  után  inkább  közgazdasági  tevékeny- 
ségre fordította  figyelmét  s  az  aktív  politikával 
akkor  foglalkozott  i^ból,  midőn  az  Andrássy-cso- 


Amely  szó  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendfi  I 


HIeronymIták 


-    84    - 


Hierotheus 


porttal  és  Szilágyi  Dezsővel  1898.  kivált  a  szabad- 
elvüpártból,  ahova  csak  a  Széll-kormány  kineve- 
zése után  lépett  vissza.  Mikor  Tisza  István  1903. 
elvállalta  a  kabinetalakítást,  H.  készségesen  vál- 
lalta a  kereskedelmi  tárcát.  Második  minisztersé- 
gének időszaka  nem  kedvezett  a  nagyobb  refor- 
moknak. A  vasúti  sztrájk  az  ö  idejében  (1904  ápr. 
16.)  tört  ki,  noha  az  ő  javaslata  alapján  rendezték 
első  ízben  a  vasutasok  pragmatikáját  és  fizetési 
viszonyait.  Az  1905  januári  választásokon  nem- 
csak ö  jutott  kisebbségbe  a  főváros  VI.  kerületé- 
ben, hanem  megbukott  az  eddigi  szabadelvű  rend- 
szer is.  A  koalíció  idejében  H.  is  visszavonult  a 
politikától,  de  oszlopos  tagja  maradt  a  Nemzeti 
Társaskörnek.  Mikor  Wekerle  harmadik  kabinetje 
1910.  januárjában  a  koalíció  kettészakadása  kö- 
vetkeztében megbukott  s  Khuen-Héderváry  gróf 
kapott  megbízást  kabinetalakításra,  H.  1910  jan. 
17.  újból  vállalta  a  kereskedelmi  tárcát.  Ö  volt  az 
első,  akit  az  újonnan  alakult  nemzeti  munkapárt 
programmja  alapján  Iglón  időközi  választás  alkal- 
mával képviselőnek  választottak.  Munkássága 
alatt  főleg  iparfejlesztési  ügyekkel  s  a  Duna- 
Tisza-csatorna  tervével  foglalkozott.  Mielőtt  azon- 
ban nagyvonalú  koncepcióit  megérlelte  volna, 
munkásságát  derékban  szakította  meg  a  halál. 
Müvei:  A  kőutak  építéséről  és  fönntartásáról 
(Bpest  1867) ;  A  közmunkaügyek  állami  igazga- 
tása Franciaországban  (u.  o.  1874) ;  A  budapesti 
Dunaszakasz  szabályozásáról  (u.  o.  1880);  A 
magyar  vasutak  pénzügyi  jövője.  Feltűnést  kel- 
tett poszthumusz  munkája  a  választói  jogról  (u. 
0.  1912).  Életrajzát  1.  Az  Újság  1911  máj*.  5.  sz. ; 
Vasárnapi  TJjság  1911  má].  14 

2.  H.  Ottó  Ferenc,  mérnök,  szül.  Győrött  1803 
febr.  19.,  megh.  Budán  1850  ápr.  Igazgató  főmér- 
nöke volt  azon  mérnöki  osztálynak,  mely  az 
1830-as  évektől  kezdve  a  Duna  folyónak  vízrajzi 
térképét  elkészítette  és  vízrajzi  adatait  összeállí- 
totta, ami  a  folyó  szabályozásának  első  föltétele 
volt.  H.  tervezte  és  építette  az  első  magyar  vas- 
utat, mely  mint  lóvonatu  vasút  1844— 47-ig  Po- 
zsonytól Nagyszombatig  ós  innen  Szeredig  épült. 
A  vasút  nyomj  elzóse  arra  való  figyelemmel  tör- 
tónt, hogy  utóbb  gőzmozdonyu  vasúttá  alakíttat- 
hassák át,  ami  1872.  törtónt  meg.  H.  a  szabadság- 
harc alatt  rövid  ideig  Grörgey  hadtestében  tett 
hadmérnöki  szolgálatot,  amiért  1850.  vizsgálati 
fogságban  volt  az  Újépületben.  Néhány  nappal 
kiszabadulása  után  meghalt. 

Hieronymiták,  szerzetesrendek,  amelyek  a 
Szt.  Jeromos-féle  remeteségekből  alakultak  a 
XIV.  és  a  XV.  sz.-bau  Szt.  Ágoston  szabályai 
alapján  lelkészkedós  és  a  tudományok  művelése 
céljaira.  1.  Szt.  Jeromos  szegény  remetéi,  alapí- 
totta b.  Pietro  Gambacorta  de  Pisa.  Jelenleg  csak 
két  kolostoruk  van,  egy  Rómában  (S.  Onofrio,  itt 
halt  meg  Torquato  Tasso)  és  egy  Viterboban.  2. 
Spanyol  H.,  alapítójuk  Pernando  Pecha  di  Guada- 
lajora.  Megerősítette  XI.  Gergely  1374.  Kivált 
Spanyolországban  és  Portugáliában  terjedtek  el. 
Leghíresebb  kolostoruk  volt  S.  Geronimo  di  Yuste 
(itt  halt  meg  V.  Károly).  1835-ben  az  államhata- 
lom mindnyáját  eltörölte.  Az  Escorialban  lévőt 
visszaállították.  —  A  női  ágat  Garcies  Mária  ala- 
pította 1375.  A  férfi  H.-kal  ez  is  megszűnt. 


Hieronymos,  1.  görög  történetíró  a  thrák  Kar- 
diából Kr.  e.  360—256.  Nagy  Sándor  szolgálatá- 
ban állott,  majd  Bumenesnól,  később  Antigonos- 
nál  végzett  előkelő  hivatali  teendőket,  sőt  rend- 
kívül hosszú  életében  (104  éves  koráig)  még  De- 
metrios  Poüorketes  és  Antigonos  Gonatas  alatt 
is  viselt  tisztségeket.  Nagy  Sándor  halálától 
kezdve  Pyrrhosig  saját  tapasztalatai  alapján  gon- 
dosan megírta  kora  történetét,  mely  később  for- 
rásul szolgált  a  történetíróknak.  Töredékeit  össze- 
gyűjtötte Müller  a  Pragmenta  historicorum  Grae- 
corum  2.  kötetében  (Paris  1848).  —  2.  H.,  Szira- 
kuza  királya,  II.  Hieron  unokája  és  utódja,  Kr.  e. 
215-ben  15.  évében  került  a  trónra.  Nagyatyja 
15  gyámot  rendelt  melléje,  kik  a  Rómával  való 
szövetséget  tovább  akarták  ápolni,  de  a  fiatal 
király  kibújt  a  befolyásuk  alól  és  Karthágóval 
kötött  szerződést.  De  dorbózolása  és  tehetetlen- 
sége miatt  összeesküvést  szőttek  ellene  s  uralko- 
dása 15.  hónapjában  megfosztották  életétől.  Róma 
csakhamar  ostrom  alá  vette  Szirakuzát  és  212-ben 
Marcellus  bevette  falait. 

Hieronymus,  1.  Jeromos. 

Hieropliantes  (gör.),  az  eleuziszi  misztériu- 
mokban szereplő  főpap,  kinek  tiszte  volt  a  misz- 
tikus szekrények  tárgyait  a  beavatottaknak  fel- 
mutatni és  a  hagyományos  himnuszok  énekét 
vezetni.  L.  Eleuziszi  ünnepek. 

Hieropliylaciuiu  (gör.-lat.)  a.  m.  sekrestye. ' 

Hieropoioi  (gör.  a.  m.  áldozati  rendezők),  ókori 
athéni  hatósági  testűlet,  mely  áldozatok  és  szer- 
tartások megtartására  ügyelt,  szintúgy  gondozta 
a  templomot  és  a  hozzájuk  fűződő  hagyatékokat. 

Hierosolyma,  a  görögöknél  és  rómaiaknál  Je- 
ruzsálem neve. 

Hieroszkópia  (gör.)  a.  m.  áldozatnézés,  más 
szóval  hieromantia  is,  az  ókori  görögöknél  az  ál- 
dozati állatok  belső  szerveiből  való  jövendölés, 
mely  szokás  eredete  azonban  nem  görög.  A  szer- 
vek megtekintésének  bizonyos  egymásutánja  volt. 
Először  is  a  májat  nézték  meg  (ennek  színét, 
simaságát  és  egyéb  tulajdonságait),  utána  a 
szívet,  epét,  lépet  és  a  beleket  környékező  hártyá- 
kat. Ha  ezek  a  részek  megszokott,  rendes  állapot- 
ban voltak,  azt  kedvező  jehiek  lehetett  venni,  ha 
nem,  szerencsétlen  eseménytől  tartottak.  A  H. 
nem  is  tette  minden  áldozatnak  lényeges  ré- 
szét, csak  fontos  esetekben  (hadüzenet,  háborúba 
vonulás,  csatára  kelés)  gyakorolták,  amikor  aztán 
arra  is  ügyeltek,  hogyan  égnek  el  az  áldozati 
állatok  részei,  felfelé  vagy  lefelé  mozog-e  a  füst 
(empiromantia),  sőt  az  is  fontos  volt,  vájjon  a 
máglya  fahasábjai  jól  vannak-e  elhelyezve.  Ró- 
mában a  H,  a  haruspexek  feladata  volt  ós  lénye- 
ges részét  alkotta  a  mantikának. 

Hierotéka  (gör.)  a.  m.  ereklyetartó,  v.  vala- 
mely szentnek  a  koporsója  v.  sírja. 

Hierotéta   (gör.)  a.  m.  az  istentisztelet  ren- 


Hierotheus  szerzetest  950.  táján  Theophylak- 
tos  konstantinápolyi  patriarcha  Turkia  (Magyar- 
ország) püspökévé  szentelte  föl.  A  kegyességéről 
híres  férfiút  Gyula  vezér  magával  vitte  Erdélybe, 
hol  «a  barbár  tévelygésről  sokakat  keresztény- 
ségre térített)).  Működését  csak  egész  általánosság- 
ban emlegetik  Skylitzes,  Kedrenos  és  Zonaras 


Amely  szó  SÍ  . .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  .  . .  alatt  keresendő! 


HIerotika 


85 


Higany 


görög  történetírók.  A  görög-keleti  kereszténység 
azonban  nem  vert  gyökeret  a  magyarok  között. 
Mindenesetre  Magyarország  első  térítői  közé  tar- 
tozik H. 

HIerotika  (gör.),  a  szentekről,  a  megszentü- 
lésről  való  tanítás. 

Hierro,  1.  Ferro. 

Hiesíeld,  előbb  önálló  község,  1910  óta  Essen 
a/Ruhr  város  egyik  kerülete. 

Hietográfia  (gör.),  az  a  tudomány,  mely  fog- 
lalkozik a  csapadéknak  földrajzi  eloszlásával,  az 
egész  földön  vagy  annak  kisebb  területén.  Az 
egyenlő  csapadékmennyiséggel  biró  helyeket  izo- 
hietákkal  szokás  összekötni. 

Hietométer  (hyetometer),  1.  Es&mérő. 

Hietzing,  1890  óta  Bécs  XIII.  kerületéhez  tar- 
tozik, a  schönbrunni  park  tőszomszédságában  van, 
szép  nyaralókkal  és  kertekkel.  A  plébánia  temp- 
loma előtti  téren  Ferdinánd  Miksa  főherceg  (az 
egykori  mexikói  császár)  ércszobra  áll.  1866— 
1871-ig  V.  György  trónfosztott  hannoveri  király 
lakóhelye  volt. 

Hie  Welf,  hie  Waiblingen  1  (ném.),  párt- 
jelszó, melyet  a  welfek  és  ghibellinek  (1.  o.)  hasz- 
náltak. Állítólag  a  Weinsberg  melletti  csatában 
(1140)  kiáltották  először,  midőn  III.  Konrád  csá- 
szár Welf  grófot  megverte.  Jaffé  történetíró  sze- 
rint azonban  (Geschichte  des  Deutschen  Reichs 
unter  Konrád  111.)  ez  az  adat  téves. 

Hiféma  (htjphaema,  gör.),  vérnek  meggyülése 
a  szem  elülifő  csarnokában.  A  vér  főképen  a  szi- 
várványhártya szövetéből  ömölhetik  oda,  legtöbb- 
ször sérülések,  operálások,  ritkábban  súlyos  gyu- 
ladások  következtében. 

Hifen  (hjphen  gör.  a.  m.  egy  alá,  egybe),  két 
szónak  összetétele,  egybevonása  s  az  ilyenkor 
használt  kötőjel. 

Higany  vagy  kéneső,  eleven  kéneső.  Fémeselem, 
mely  vegyületeiben  mint  két  vegyértékű  gyök  sze- 
repel. Jele  Hg,  atomsúlya  119'8.  A  közönséges  hő- 
mérsékletnél folyékony,  fehér  és  élénk  fénj^  fém, 
—  40"  C.-nál  megfagy  és  szabályos  oktaéderekben 
ki'istályosodik.  Szilárd  állapotban  ónfehérszínű, 
kalapálható  és  késsel  vágható.  A  H.  már  —IS"  C.- 
nál  kezd  párologni,  színtelen,  mérges  gőzöket  fej- 
lesztve. Ezeket  a  gőzöket  ártalmatlanná  tehetjük, 
ha  a  szobában  kénvirágot  szórunk  szét  v.  jódot 
párologtatunk  el.  Ha  a  jódgőzök  égető  szemfájást 
okoznak,  ez  annak  a  jele,  hogy  az  összes  H.-t 
megkötöttük.  A  szilárd  H.  fajsúlya  l-i'i',  a  folyé- 
konyé +  40  C.-nál  13-58  és  a  gőzöké  6-97.  Olvadás- 
pontja Cavendish  szerint  —  .39-38°  C.  és  forrás- 
pontja Regnault  szerint  357-25''  C.  A  H.  térfogati 
kiterjedése  0  és  100°  C.  között  közel  állandó  és  fo- 
konkint  mintegy  0-018-re  rúg  (Dulong  és  Petit  kí- 
sérlete). Rejtett  olvadó  melege  2*83  hőegysóg  és  a 
folyékony  H.  fajmelege  20  és  lö"  C.  között  0-0290, 
15  és  10"  C.  között  0-0283,  10  és  5°  C.  között  pe- 
dig 00282.  Közepes  fajmelege  0  és  100"  C.  között 
003332.  A  H.  melegvezetősége  20,  ha  a  fenyő- 
koromét 100-nak  vesszük.  A  H.  az  elektromos  fe- 
sz ültségsorozatban  az  ezüst  (— )  és  a  bizmut  (-J-) 
között  van.  Ha  az  ezüst  elektromos  vezetőségét 
0"  C.-nál  l-nek  vesszük,  akkor  Matthiessen  szerint 
a  H.  vezetősége  22-8o  C.-nál  0-0163.  Ujabbi  mé- 
réseknél a  H.  faji  vezetőségét  veszik  egységül  s 


faji  ellenállását  -|-  0°  C.-nál  94-34  mikroohm  cm.- 
nek  találták,  hőfokegyütthatója  pedig  0-0907°/o. 
A  H.-nak  t  foknál  való  faji  ellenállását  a  követ- 
köZü  kéDlotl^öl ' 

R,  =  94-.34  (1+  0-0008649 1  +  0000001 12  P) 
számíthatjuk  ki ;  melyben  i2,  a  t"  C.-nál  való  faji 
ellenállást  és  í  a  hőfokot  jelenti. 

A  H.  a  legtöbb  fémmel  foncsort  alkot  (1.  Fon- 
csor). Mivel  a  H.  könnyen  elegyül  más  fémekkel 
ós  sóképző  elemekkel,  a  természetben  szin-H.  rit- 
kán s  aránytalanul  kis  mennyiségben  található, 
azonban  néha  a  bányák  sziklaüregeiben  nagyobb 
mennyiségben  is  rakódik  le.  így  hazánkban  Szla- 
nán  egy  tömegben  12—15  kg.-ra  bukkantak.  A 
H.  legnagyobb  tömege  cinnóberalakban  mint  mer- 
kuriszulüd  fordul  elő.  A  H.  legkiválóbb  lelőhelyei 
Idria  Krajnában,  Almádén  Spanyolországban,  Hor- 
zowitz  Morvaországban,  Wolfsstein  és  Landsberg 
Pfalzban,  továbbá  Kalifornia,  Peru  és  újabb  idő- 
ben Szerbia,  hol  a  tiszta  cinnóbert  gyakran  kris- 
tályos alakban  is  találják.  Magyarországon  és  Er- 
délyben ez  ideig  Szlanán,  Porácson  és  Zalatnán 
találtak  H.-tartalmú  érceket,  de  ezekben  is  oly 
csekély  a  H.-tartalom,  hogy  H.  nyerése  végett 
sehol  sem  dolgozzák  föl,  hanem  igen  elmés  fogá- 
sokhoz folyamodnak,  hogy  az  ércből  ezt  is  kinyer- 
jék. A  H.-t  már  a  legrégibb  idő  óta  cinnóberből 
állítják  elő.  A  reánk  maradt  legrégibb  adatból  az 
világlik  ki,  hogy  Iheophrastus  Kr.  e.  300  eszten- 
dővel réztálban  az  ecettel  leöntött  cinnóbert  róz- 
mozsárütővel  dörzsölte,  hogy  abból  folyékony  ezüs- 
töt állítson  elő.  Dioskorides  Kr.  u.  az  I.  sz.-ban 
egy  nemét  a  desztülálásnak  használja  föl  arra, 
hogy  a  cinnóberből,  mint  ö  nevezi,  vízezüstöt  nyer- 
jen ;  mert  ajánlja,  hogy  a  cinnóberdarabokkal 
megrakott  vastálat  cserépfazékba  állítsuk,  a  fa- 
zékra fedelét  agyagpéppel  ragasszuk  föl  és  ha 
ezután  a  fazekat  széntüzre  helyezzük,  egy  idő 
múlva  a  fedő  belső  felszínén  a  vlzezüst  cseppek 
alakjában  gyűlik  össze.  Jóval  később,  Kj.  u.  a 
VIII.  sz.-ban  Geber  a  cinnóbert  égetett  mésszel 
elegyítve  hevíti,  mely  mílvelettel  élő  ezüstöt  ter- 
mel. Ugyancsak  Geber  nagy  munkájában  találjuk 
a  metallum  szó  értelmét  is  megmagyarázva,  mely 
magyarázatból  határozottan  kitűnik,  hogy  még  ő 
a  H.-t  nem  tekinti  fémnek ;  mert  a  magyarázat 
így  hangzik :  «. . .  metallum  est  corpus  miscibile, 
f  uscibile  et  sub  malleo  ex  omni  dimensione  exten- 
dibile». 

Az  iparban  a  cionóber  H.-jának  kiválasztására 
sem  a  rezet,  sem  a  vasat,  hanem  a  sokkal  olcsóbb 
égetett  meszet,  vagy  a  levegő  oxigénjét  használ- 
ják. Mivel  a  H.  és  a  kén  cinnóberró  való  egyesü- 
lésekor 48,  Berthelot  szerint  pedig  81  höegység 
kell,  a  mésszel  való  szétbontás  céljából  ennyi 
melegmennyiséget  keU  a  keverékhez  vezetnünk, 
hogy  a  bontás  az  alábbi  képlet  szerint :  4HgS  (cin- 
nóber)  -f-  4CaO  (égetett  mész)  =  4Hg  (higany)  -f- 
3CaS  (mészkéneg)  -|-  CaS04  (kénsavas  mész)  tör- 
ténhessen meg.  Sokkal  kevesebb  tüzelőanyag  kell 
akkor,  ha  a  H.-t  hozadék  nélkül  pörköljiUc,  HgS 
(cinnóber)  -|-  0^  (oxigén)  =  Hg  (higany)  -|-  S0„ 
(kénessav).  A  gyártás  első  módjához  palackalaku 
vas-  V.  agyagedényeket  használnak,  s  az  ezek  he- 
vítésekor keletkező  H.-gőzöket  vízzel  hűtött  elő- 
tékben  fogják  föl.  A  gyártás  második  módja,  a 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendő  I 


Higany 


86 


Higany 


H.-gözök  felfogása  miatt,  már  sokkal  nagyobb 
gondot  kíván.  Idriában  erre  a  célra  a  mellékelt 
ábrán  föl  tüntetett  pörkölöt  használják. 

Az  épület  közepén  van  a  voltakópeui  pörkölő, 
a  a  tűzhely,  mely  fölött  emeletszerüleg  egymás- 
tól körülbelül  1  m.  távolságban  a  képen  három 
rostély  van,  b,  c  és  d.  A  kiaknázott  cinnóbert  vagy 
magában,  vagy  égetett  mésszel  elegyítve  ezekre 
rakják ;  egy  töltésre  több  száz  métermázsa  is  szük- 
séges. A  legfelső  rostély  fölötti  boltozat  aljában, 
a  pörkölőtöl  jobbra  és  balra  két-két  gőzvezetö  csa- 
torna e  nyúUk,  ezek  közül  a  képen  csak  kettő  lát- 
ható, a  másik  kettő  ezek  mögött  van.  Mikor  a 
megrakott  rostélyok  alatt  tüzelnek,  a  cinnóber  el- 
bomlik, a  belőle  felszabadult  H.  az  alkalmazott 
hőnél  gözalakban  e  csatornákon  át  az  ú.  n.  /"hűtő- 
kamarákba  száll.  A  képen  egy  kamararendszer 
öt  kamarával  látható,  ilyen  kamararendszer  min- 
den pörkölőnél  négy  van :  kettő  a  jobb-,  kettő  a 
baloldali  csatornák  folytatását  képezi  és  az  egy 
oldalon  fekvők  egymással  pár  vonalasán  haladnak. 

Célja  ezeknek  a  kamaráknak  az,  hogy  ezeken 
át  a  magas  hőmérsékletű  gőzök  lehetőleg  hosszú 
utat  tegyenek  meg,  mely  út  alatt  legyen  a  H.-nak 


Idriai  cianóber-pörkölö  kemence. 


ideje  a  gözalakból  cseppfolyóvá  sürüdni.  E  vég- 
ből a  gözcsatomából  az  első  kamarába  felül  be- 
vezetett gőzt  a  kamara  alján  vezetik  át  a  máso- 
dik kamarába,  honnét  ismét  egy  a  kamara  felső 
részén  fekvő  közlekedő  nyilason  át  jut  a  gőz  a 
harmadik  kamarába,  és  így  tovább.  Az  utolsó,  te- 
hát az  ötödik  kamarából  a  már  erősen  lehűlt  gőzt, 
mely  azonban  még  mindig  tartalmazhat  H.-része- 
ket,  g  mosótoronyba  vezetik,  melyben  a  fölfelé  ha- 
ladó gőzökre  víz  hull  alá,  mi  által  a  H.-gőzök  utolsó 
nyoma  is  a  sűrüdés  hőmérséklete  alá  hül  ós  a 
cseppfolyó  H.  a  torony  aljában  elhelyezett  gyűj- 
tőben halmozódik  föl.  A  hütökamarákban  konden- 
zált H.  a  kamarák  legmélyebb  pontjáról  föld  alatt 
vezetett  csatornákon  át  földalatti  gyüjtőmed- 
rekbe  folyik  és  mindaddig  ott  marad,  míg  teljesen 
ki  nem  hül.  Az  itt  leírt  alakon  kívül  számos  más 
H. -kemencét  használnak.  Almadenben  a  gőzcsa- 
tomákból  kiömlő  gőzöket  egymásba  illesztett 
körtealakú  agyagedények  láncszerű  sorozatán 
vezetik  át,  mielőtt  azok  a  mosótoronyba  jutnának; 
vannak  ismét  olyanok  és  ezek  a  legújabbak,  me- 
lyeknél a  gőzcsatomákból  kitóduló  gőzöket  vas- 
csöveken át  lejtős  fenékkel  épített  vízcsatornákba 
vezetik.  A  vascső  oly  mélyen  nyúlik  a  csatornák- 


ban folyó  víz  felszíne  alá,  hogy  a  vízen  áttörő 
gőzök  a  felszínre  jutva,  teljesen  lehűlnek.  A  kon- 
denzált H.  a  csatorna  lejtős  fenekén  a  csatorna 
végére  épített  gátig  ömlik,  itt  összegyűl  és  innen 
a  termelés  nagyságához  mérten  hosszabb  vagy 
rövidebb  időközökben  az  összegyűlt  fémet  lecsa- 
polják. 

Legújabban  a  H.-érceket  próbálják  nedves  úton 
is  kohósítani.  A  ílnom  lisztté  őrölt  ércet  a  cinnóber 
kivonása  végett  alkálival  és  kénalkálival  lúgoz- 
zák és  a  H.-t  cinkhidráttal  csapják  ki.  A  cink-  és 
H.-szulíidból  álló  csapadékból  a  cinket  kénsavval 
oldják  ki  és  a  szárított  maradékot  mésszel  desz- 
tillálják. 

Mind  az  itt  nyert,  mind  bármely  módon  termelt 
nyers  H.,  de  a  természetben  fómállapotban  elő- 
jövő is,  tisztátalanságokat  mindig  tartalmaz ;  hogy 
ezektől  megszabadítsák,  előbb  szűrik,  majd  víz- 
zel mossák,  végre  szárítás 
után  nagy  vasgörebekből  át- 
desztillálják és  a  desztillált 
részletet  kecskebörbe  varrva, 
kis  fahordókba  csomagol- 
ják, vagy  legújabban  ková- 
csolt vaspalackokba  elzárva, 
mint  tisztított  H.-t  bocsátják 
forgalomba. 

A  H.-t,  az  alchemisták  hí- 
res merkurját,  már  az  ókor- 
ban ismerték  s  amint  már 
említettük,  gyártásáról  Theo- 
phrastus  is  megemlékezik. 
Az  ókorban  Armeniát,  Kara- 
mániát, Kappadociát,  Etió- 
piát és  Hispániában  Baeticát 
tartották  a  H.-termelés  leg- 
kiválóbb országainak.  Azt 
hiszik,  hogy  Sisapon  vidéke 
Baeticában  lenne  a  mai  Al- 
mádén, melynek  H. -bányáit 
később  az  arabok  is  aknáz- 
ták. Almádén  ma  is  a  legtöbb  H.-t  szolgáltatja.  Az 
idriai  H.-bányát  1490  körül  fedezték  föl ;  itt  a  ter- 
melés 1867— 1880-ig  5.613,300  kg.-ra  rúgott.  Tos- 
canában 1842,  New-Almadenben  (Kalifornia)  pe  ■ 
dig  1850  körül  nyitották  a  H.-bányákat.  Ameriká- 
ban a  H.-gyártás  nyomait  már  a  XVI.  sz.-ban  meg- 
találjuk. 1568.  Vörösvágáson  Sáros  vármegyében 
voltak  H.-bányák  s  egy  akkori  okirat  szerint  a 
bányászok  az  ércet  korsóba  tették,  a  korsó  száját 
mohával  elrekesztették  és  szájjal  lefelé  fordítva 
agyagból  készített  tepsire  állították  és  körül- 
tapasztották. Két-háromszáz  ily  korsót  egy  helyi-e 
állítva,  fával  körülrakták  és  ennek  tüzével  jól 
megégették.  A  H.  kivált  és  a  korsók  lehűlése  után 
az  agyagedény  alján  gyűlt  össze.  A  gyártásnak 
hasonló  módját  írja  le  Agricola  György  De  re 
metallicájának  IX.  könyvében.  Ugyancsak  ő  a  H.- 
gyártás  több  módját  ismerte.  Geber,  amint  emlí- 
tettük, a  H.-t  még  nem  tartotta  fémnek.  Basilius 
Valentinus  volt  az  első,  ki  annak  fémes  voltát 
felismervén,  vele  beható  kísérleteket  tett.  Nagy 
fajsúlya,  halmazállapotának  könnyű  változékony- 
sága, valamint  az,  hogy  a  legtöbb  fémmel  alkot 
foncsort,  azt  a  hitet  keltette  az  alchemistákban, 
hogy  ebből  a  fémből  lehetne  legkönnyebben  ara- 


Amely  szó  Ili  . .  •  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


I 


Higranyammoniumklorld 


87     - 


Higanymérsezés 


nyat  csinálni,  vagy  amint  ők  mondták :  a  Mercur 
arannyá  változik,  ha  sikerül  szárnyait  levag- 
dalni. Az  alchemisták  a  H.  (merkur)  alatt  oly  ideá- 
lis anyagot  is  értettek,  mely  minden  anyagban 
megvan  s  ennek  lelkét,  míg  a  kén  és  só  testét  al- 
kotja. A  közönséges  H.-t  kevés  sóval  ós  kénnel 
rondított  merkumak  tartották  és  egyik  föigyeke- 
zetük  az  volt,  hogy  ettől  a  másik  két  anyagtól 
megtisztítva,  belőle  tiszta  merkurt  készítsenek. 
Manapság  a  H.-t  leginkább  különféle  kémiai  és 
fizikai  szerek  készítésére  használják.  A  nagyipar- 
ban a  foncsorai  fontosak,  így  a  tükörgyártásban 
az  ólom-  és  ónfoncsornak,  a  fémiparban  az  arany- 
foncsornak  (tűzben  való  aranyozás)  van  jelentős 
szerepe.  A  kohászatban  mint  az  arany  és  ezüst  ki- 
választó szerét  használják ;  egy  másik  H.-vegyület 
a  gyógyászatban,  a  durranó  H.,  a  H.-klorid  ós 
a  cinnóber  pedig  az  iparban  is  fontos  szerepet 
játszik. 

A  világ  higanytermelése  1910-ben  3600 és  1911- 
ben  4100  t.-ra  rúgott.  Az  utóbb  említett  termelés- 
ben az  északamerikai  Egyesült-Államok  740,  Spa- 
nyolország 1486,  Ausztria  és  Magyarország  793 
<ebből  csak  Magyarország  7*97 1.),  Olaszország  931 
és  Mexico  150  t.-val  részesedett.  Az  ára  75  fontos 
palackokban  a  londoni  piacon  1910.  átlag  8"81  és 
191  l-ben  872  sterlingre  rúgott.  Az  éppen  említett 
7  97  t.  hazai  termelés  kg.-kint  399  83  K  egység- 
érték mellett  319.000  K  értéket  képviselt. 

Irodnlom.  Zippe  F.,  Geschichte  der  Metalle,  1857;  Hitzin- 
ger  P.,  Das  Quecksilber-Bergwerk  Idria,  1860;  Karmarsch  és 
Heeren,  Technisches  Wörterbuch,  3.  kiad.,  7.  köt. ;  Muraközy 
Károly,  Adalékok  bányatermékeink  feldolgozásához  (1.  Ma- 
gyar Mérnök-  és  Építész-Egylet  Közlönye  XXVn.  kötetét); 
Szamota  István,  Legrégibb  bányászati  irat  (1.  Természet- 
tudományi Közlöny  1894.  évi  folyamát);  Dammer.Handbach  der 
chem.  Technologie,  Stuttgart  1895.,  II.  k. ;  Muspratts  Chemie, 
Brauuscliweig  1900.,  Vü.  k. ;  Chemikerzeitung,  Köthen  1906. 

Higanyammoniumklorid,  1.  Merkuriamido- 
klorid. 

Higany  bromidjai,  1.  Merkurtbromid  és  Mer- 
kurobromid. 

Higi.ny cianid,  1.  Merkuricianid. 

Higanycinkcianid,  1.  Merkuricianid. 

Higanyformamid,  1.  Merkuriformamid. 

Higany gözirányitó,  1.  Aramirányttó. 

Higanygőzlámpa,  1.  Elektromos  világítás. 

Higany  hidroxidjai,  1.  Merkurioxid  és  Mer- 
kurooxid. 

Higanyinga,  olyan  órainga,  mely  alsó  végén 
higanyt  tartalmazó  hengeres  edényt  tart.  Mivel 
az  ingarúd  höokozta  tágulása  késlelteti  az  inga 
járását,  a  higany  tágulása  az  edényben  ellensú- 
lyozza (kompenzálja)  az  ingarúd  megnyúlásából 
eredő  hibát. 

Higanyívlámpa,  1.  Elektromos  világítás. 

Higany  jodi^ai,  1.  Merkurijodid  és  Merkuro- 
wdid. 

Higanyjodür  a.  m.  merkurojodid  (1.  o.), 

Higanykenöcs  (unguentum  hydrargyri)  vagy 
szürke  kenőcs  (unguentum  cinereum),  valamilyen 
zsiradékban  igen  íinoman  eldörzsölt  fémhiganyt 
tartalmaz,  még  pedig  a  gyógyszerkönyv  előírása 
szerint  300/o-ot-  A  bőrbe  bedörzsölve  (inunctio) 
használják,  elsősorban  sziíllisnél  (1.  o.),  de  lapos- 
tetü  8  gyuladások  ellen  is.  Tágabb  értelemben  a 
H.  ök  közé  soroljuk  az  összes  kenőcsöket,  amelyek 
higanysókkal  készültek,  pl.  sárga  H.  (unguentum 


opthalmicum),  mely  hydrargyrum  oxydatum  fla- 
vumm.^1  (mercurioxid)  készül,  stb. 

Higanykészítmények,  higanysókból  v.  fóm- 
higanyból  készült  gyógyszerek;  főleg  mint  szifllis 
elleni  szerek  (antilueticum)  használatosak  (hi- 
ganykúra), de  mint  erős  dezinüciensek  (pl.  szub- 
limál), has-  és  húgyhajtók  (kalomel),  ^Tiladást 
eloszlatok  (a  szemészetben),  parazitaellenes  sze- 
rek stb.  ivnyernek  alkalmazást.  Az  oldható  H. 
mind  heves  mérgek,  1.  Higany  mérgezés. 

Higany  kloridjai,  1.  Merkuriklorid  és  Mer- 
kuroklorid. 

Higanyklorür,  a  merkuroklorid  (1.  o.)  egyik 
régi  neve. 

Higany  kor  allérc  (ásv.),  1.  Higanymájérc. 

Higanykúra,  1.  Szifilis. 

Higanylámpa,  higanygőzlámpa,  kvarclámpa, 
1.  Elektromos  világítás. 

Higanylégszivattyu,  1.  Légszivattyú. 

Higanymájérc  (ásv.),  cinnóber,  bitumen  (idrialin), 
szén  és  földes  anyagok  benső  keveréke  ;  sötét  co- 
chenillpiros,  ólomszürke  v.  fekete,  de  karca  piros. 
Tömött  V.  gömbös  héjas  H.-et  különböztetnek 
meg,  utóbbit  hívják  higanykorallórcnek ;  utóbbi 
csak  27o  cinnóbert  és  567o  kalciumfoszfátot  tar- 
talmaz. Idria,  Krajnában. 

Higanymérgezés  a  legakutabb  alakban  maró 
szublimát  (cukorral  összetéveszthető  pasztillák) 
bevétele  után  jelentkezik.  A  szublimát  maró  há- 
lása a  szájban,  torokban,  gyomorban  égető  fájdal- 
mat ós  hányást  okoz.  Néhány  óra  múlva  kezdőd- 
nek az  akut  általános  H.  tünetei,  amilc  mindig  kifej- 
lődnek, bármily  alakban  ós  módon  is  jutott  hirtelen 
nagyobb  mennyiségű  higany  a  szervezetbe  (gon- 
datlan méh-  és  tályogöblítésok  szublimáttal,  ku- 
ruzslók higanygözölései,  szublimátf  ürdők,  higany- 
sók bevétele).  A  higany  mint  sejtméreg  a  vele 
huzamosabban  v.  töményebben  érintkező  sejteket 
elöli,  szövetelhalást,  e  körül  gyuladást  okoz,  kü- 
lönösen a  kiválasztó  mirigyes  szervekben  kiürü- 
lése közben.  Erős  bélkorgás,  kólika  kíséretében 
hasmenés  indul  meg  eleinte  bő,  később  kevés 
nyákos,  véres,  bűzös  ürülésekkel.  A  szájban  un- 
dorító fémíz  érezhető,  gyuladásba  jön  annak 
egész  nyálkahártyája,  bő  nyálfolyás  és  kifekélye- 
sedés iudul  meg,  ami  a  csontig  lepusztíthatja  a 
lágy  részeket.  Hamar  lép  fel  vesegyuladás  lehérjo- 
vizeléssel,  a  vizelet  oly  fokú  kevesbedésével, 
hogy  ez  a  beteget  az  uraemia  veszedelmébe  dönti. 
A  halál  nagyon  rohamos  felszívódás  esetén  hir- 
telen szívbónulással,  rendesen  azonban  5— 14  nap 
alatt  szokott  beállni,  s  a  vég  felé  agyi  tünetek, 
izgatottság,  enyhébb  görcsök,  aluszékonyság  je- 
lentkeznek. Az  ellenszerül  nyújtott  tej  és  fehérje 
nem  sokat  érnek,  valamit  remélni  csak  az  alapos 
gyomor-  és  bélmosásoktól  lehet,  ami  még  akkor 
is  jó,  ha  a  higany  nem  belsőleg  vétetett.  0*5  g.  már 
megölhet  egy  felnőttet.  A  veszedelmes  tünetek 
ellen  sokat  tehet  az  orvos.  A  vérbajnak  higannyal 
kezelése  közben  néha  támadó  mérgezések  eny- 
hék, többnyire  csak  szájgyuladás,  enyhébb  béltü- 
netek fejlődnek,  s  ezek  is  hamar  elmaradnak  a 
higany  abbanhagyására.  Krónikus  mérgezés  bá- 
nya- és  hutamunkásoknál,  foncsorozóknál,  tükör-, 
hőmérő-,  légsúlymérő-,  izzólámpa-készítőknél  szo- 
kott előfordulni.  Jellemző  az  aligha  hiányzó  száj- 


Amely  uó  Hl . . .  aUtt  nincs  meg,  Hy  ,  ,  •  al»tt  keresendAI 


Hlganynltrát 


—    88    — 


High-Church 


gyuladáson  és  fakó,  hektikus  külsőn  kívül  az  ideg- 
rendszer sajátos  izgalmi  állapota  (erethvimus mer- 
curialis).  A  mérgezettek  ingerlékenyek,  búsko- 
morak, álmatlanok ;  ha  nézik  őket,  nem  tudnak 
dolgozni,  csekélységek  miatt  elvesztik  önuralmu- 
kat. Később  a  tremor  mercurialis  is  kifejlődik : 
eleinte  csak  célzatos  mozgásoknál,  később  ok  nél- 
kül is  egyes  izomcsoportokban  olyan  heves  reme- 
gés, rángatódzás  indul  meg,  hogy  a  betegek  tel- 
jesen tehetetlenek,  még  táplálkozni  sem  tudnak, 
sőt  éjjel  ágyukból  veti  ki  őket  a  görcsroham,  ami 
pszichikus  ingerekkel  is  könnyen  kiváltható.  A 
halál  teljes  lesoványodás,  kimerülés  és  súlyos 
agyi  tünetek  közben  áll  be.  Ellene  elsősorban  a 
gyári  hygiene  tehet  sokat ;  amióta  a  fürthi  német 
tükörgyárban  a  helyes  rendszabályokat  életbe 
léptették  és  a  munkásokat  kerti  munkával  is  fog- 
lalkoztatják, azóta  egy  betegnap  sem  fordul  elő 
merkurializmus  miatt,  holott  1885-ben  5463  ilyen 
betegnap  volt  kimutatható.  Teljesen  lemosható 
falak  és  padlók,  villanyos  szellőzők,  munkásfür- 
dők, külön  munkaruhák,  evés-ivás,  dohányzás  el- 
tiltása a  gyárban,  8  órai  munkaidő,  4  heti  szabad- 
ság teljes  ílzetéssel  az  alapjai  e  jó  eredménynek. 
Gyógyítani  kénes  fürdőkkel,  izzasztással,  jódkáli 
adagolásával  szokás. 

Higanynitrát,  1.  Merkurinitrát  és  Merkuro- 
nitrát. 

Higanynitrid,  merkurinitrtd,  HgjNa,  laza, 
barna  por  alakjában  keletkezik,  ha  fémes  higanyt 
ammonia-gáz  áramában  lOO^-on  hevítenek.  Fény- 
től és  nedves  levegőn  elbomlik.  Ütésre  v.  dörzsö- 
léskor is  hevesen  robban. 

Higanynitrogenát,  higanyazoimidát,  kétféle 
ismeretes.  Ilyenek  a  merkuroazoimidát  HgNj,  az 
azoimidsav  HNg  merkuro  sója,  fehér  kristályos 
csapadék  és  a  merkuriazoimidát  Hg(Ns)2,  az  azo- 
imidsav merkuri  sója,  színtelen  kristálytűk.  Mind 
a  kettő  igen  explozív  anyag ;  melegítéskor  vagy 
ütésre  hevesen  robban. 
Higanyoxicianid,  1.  Merkúr icianid. 
Higany  oxidjai,  1.  Merkurooxid  és  Merkuri- 
oxid. 

Higanyoxidsók,  akétvegyórtékü  merkuri-gyö- 
köt  tartaünazó  sók,  tehát  nierkuri-sök  (1.  o.). 
Higany  oxidszulfát,  1.  Merkuriszulfát 
Higailyoxidul  a.  m.  merkurooxid  (1.  o.). 
Higanyöivények.  A  higany  a  legtöbb  fémmel 
könnyen  ötvöződik  s  ötvónyei  a  közönséges  hő- 
mérsékletnél folyékony,  tésztás  v.  szilárd  halmaz- 
állapotúak. A  folyékony  ötvényeket,  az  ú.  n.  fon- 
csorokat  leginkább  a  nemes  fémeknek  az  ércekből 
való  kiválasztására  (1.  Arany,  Ezüst),  a  tésztás 
halmazállapotú  H.-et  pedig  különösen  fogtapa- 
szok (plombok)  készítésére  használják.  Ilyen  tósz- 
táshalmazállapotú  a  kadmiumfoncsor,  mely  1  rész 
kadmium  és  2  rész  ón-ötvénynek  higanyban  való 
fóloldásából  áll,  s  a  keletkező  foncsorból  a  feles 
higanyt  bőrön  át  keresztülnyomják  (Evan-féle 
tapasz).  Ha  a  rézport  néhány  csepp  higanyniü'át- 
oldattal  megnedvesítjük  s  azután  meleg  vízben 
higannyal  belőle  tésztát  gyúrimk,  szintén  alkal- 
mas fogtapaszt  kapunk.  A  tükröket  23  rész  ón  és 
77  rész  higanyötvénnyel  vonják  be  (1.  Tükör).  Az 
elektromos  influeno-gép  üvegkorongját  50  rész 
higany,  25  rész  ón  és  25  rész  cink  ötvényéből 


gyártják.  Anatómiai  preperátumokat  sok  helyen 
100  rész  higany,  175  rész  ón,  310  rész  ólom,  500 
rész  vízműt  ötvénnyel  fecskendezik  be,  mely 
ötvény  70-5'*  C.-nál  olvad  meg.  Wood  fémtapa- 
szát 1 — 2  rész  kadmium,  2  rész  ón,  7— 8  rész  víz- 
műt, 4  rész  ólom  és  1—2  rész  higany,  a  Pholin- 
féle  ezüstszerű  ötvényt  pedig  3"84  rósz  réz,  76'90 
rész  ón,  1923  rész  vízműt  és  kevés  higany  alkotja. 
L.  még  Foncsor. 

Higanypeptonát,  merkuripeptonát,  előállítá- 
sára peptonoldathoz  raerkuriklorid-oldatot  ele- 
gyítenek A  keU'tkezett  csapadékot,  a  H.-ot  híg 
konyhasó-oldatban  oldva  sziíilisnél  szubkután  in- 
jekciók alakjában  gyógyszerül  használják. 

Higanyprecipitát,  sárga,  a.  m.  bázisos  mer- 
kuriszulfát 1.  Merkuriszulfát;  vörös  H.  a.  m. 
merkurioxid ;  fehér  H.  a.  m.  merkuriamidoklorid. 

Higanyrodanid,  1.  Merkuritiocianát. 

Higany-sók,  1.  Merkuro-sók  és  Merkuri-sók. 

Higanyszalicilát,  1.  Merkuriszalicilát. 

Higanyszublimát  a.  m.  híganyklorid,  1.  Mer- 
kuriklorid. 

Higany  szulfátjai,  1.  Merkuriszulfát  és  Mer- 
kúr oszulf  át. 

Higanyszulfid,  1.  Merkuriszulfid. 

Higanyvitriol  a.  m.  higanyszulfát,  1.  Merkun- 
szulfát. 

Higgadtság,  egyenértékese  a  józannak,  a  nyu- 
godtnak, megfontoltnak,  ellensúlyozottnak.  Oly 
tulajdonsága  az  elmének,  melynél  fogva  nem  pil- 
lanatnyi benyomások  folytán  ragadtatja  magát 
pillanatnyi  föllobbanásra,  hanem  minden  benyo- 
másra megfontolja  az  okokat,  a  következménye- 
ket, a  körülményeket  stb.  A  higgadt  ember  tehát 
magának  ura,  szóhoz  juttatja,  mielőtt  határoz, 
mindazt  a  maga  elméjében,  aminek  a  fennforgó 
esethez  szava  lehet. 

Higginson  (ejtsd:  higginszn),  ThomasWentworth, 
amerikai  író,  szül.  1823  dec.  22.  Cambridgebon 
(Massachusetts).  Tanulmányai  befejezése  után 
Newburyportban  unitárius  lelkész  lett.  A  négerek 
felszabadításának  buzgó  szószólója  volt  és  az 
1862-iki  polgárháborúban  mint  egy  felszabadított 
négerekből  álló  sereg  ezredese  vett  részt.  Megsebe- 
sülvén, Cambridgeben  telepedett  le  és  igen  tevé- 
keny és  eredményes  irodalmi  munkásságot  fejtett 
ki.  Minden  szociálpolitikai  reformnak  lelkes  híve 
és  müveit  a  nemes  hazafiság  jellemzi.  Kiemelen- 
dők :  Outdoor  Papers  (1863) ;  Army  Life  in  a  black 
regiment  (1870) ;  Atlantic  Essays  (1871) ;  Common 
Sense  about  Women  (1887) ;  Women  and  Men  (1887), 
valamint  két  életrajz  MargaretPuller-Ossoli  (1884) 
és  Henry  Wadsworth  Longfelíow  (1902). 

High  Bamet,  1.  Barnet. 

Hiig^libinder  (ang.,  egtsdihájbájndr),  így  nevezik 
a  tagjait  egy  kínai  ütkos  szövetségnek,  mely  az 
amerikai  Egyesült-Államok  különböző  helyein,  de 
különösen  Kaliforniában  nagyon  elterjedt  ós  nagy 
befolyásra  tett  szert.  A  szövetség  jótékonyság  és 
kölcsönös  segélyezés  ürügyével  zsarolásokat  és 
rablásokat  követ  el,  sőt  még  a  gyilkolástól  és  más 
bűntettektől  sem  riad  vissza.  B  titkos  szövetségek 
legnagyobbja  a  Csí-kung-tong ;  tagjainak  számát 
15,000-re  teszik. 

High-Churcb  (ejtsd:  háj  csörcs)  a.  m,  magas 
egyház,  1.  Anglikán  egyház. 


Amely  szó  III ...  alatt  nincs  meg,  Hy  . .  .  alatt  keresendői 


Hlgh  Court  of  Justice 


—     89     — 


Hidrológia 


Higb  Court  of  Jastice  (ang.,  ejtsd  :  háj  kórt 
of  dzsösztisz),  az  angol  legfőbb  bíróságnak  az  a  része, 
amely  a  méltányossági  bíróság  (Court  of  Chan- 
cery),  a  végrendeleti,  házassági  és  tengernagyi 
bíróság  hatáskörét  átvette  (1873-íki  Judícature 
Act  16.  §). 

Highgate  (ejtsd:  hájget),  London  (1.  o.)  egyik  kül- 
városa. 

Highlandi  marha  (primigenius),  Skócia  szép 
edzett  hegyi  marhafajtája,  mely  szilaj  gulyákban 
szabadon  telel  és  Angliáhan  a  piacon  magas  áron 
keresett  kitűnő  húst  szolgáltat.  A  H.  tehénsúlya 
400—600  kg.,  színe  a  sárgásbarna  és  a  koromfe- 
kete között  változik,  szőre  bozontos,  szarvai 
hosszúak,  szervezete  szilárd  és  vérmérséklete 
élénk. 

Highlands  (ejtsd: hájiendsz)  a.  m.  magas  földek; 
így  nevezik  Skócia  hegyes  vidékét,  amely  a  strath- 
moroi  depressziótól  É.-ra  terül  el.  A  hif/hlanders 
e  hegyes  vidéknek  lakói ;  kelta  eredetű  népek ; 
de  mióta  önállóságukat  az  angolok  megtörték, 
mindjobban  elangolosodnak. 

Higli  life  (ang.,  ejtsd:  háj  lájf)  a.  m.  előkelő 
élet,  az  előkelő  világ. 

Highmore-barlang  (antrum  H-  v.  sinus  maxitr 
laris),  a  felső  állcsont  testében  levő  tág  üreg, 
melyet  első  leíi'ójái'ól,  N.  Highmore  angol  anató- 
musról neveztek  el.  Legfontosabb  az  orrűreg  ú.  n. 
mellékűregei  között  s  benne  orrhurut,  nátha,  v. 
íbgmedergyuladás  után  szintén  gyuladás  kelet- 
kezhetik, mely  esetleg  genyfelhalmozással  (em- 
pyema)  jár.  Nyílása  az  orrüreg  középső  járatába 
vezet,  de  aránylag  igen  alkalmatlan  helyen  van, 
az  üreg  tetejéhez  közel,  úgy  hogy  a  benne  netalán 
felhalmozódó  váladék  magától  nem  ürülhet  ki. 

Highmore-féle  test  (corpics  H.  v.  niediastinum 
testisj,  a  here  hilusánál  a  szerv  belsejébe  beha- 
toló kötőszöveti  tömeg,  mely  magába  zárja  a  he- 
réből kilépő  csatornákat. 

IIig;liaess  (ang.,  ejtsd:  hájnessz)  a.  m.  fenség, 
magasság ;  VUI.  Henrik  koráig  az  angol  kk-ályok 
megszólítása.  Most  Your  Majesty  felel  meg  a  régi 
Your  H.  vagy  Your  Grace  megszólításnak  ;  míg 
Rmjai  H.  (királyi  fenség)  a  királyi  családból  való 
hercegek  és  hercegnők  megszólítása. 

High  tory  (ang.,  ejtsd:  háj  tori)  a.  m.  a  leg- 
tisztább, legmagasabb  arisztokrácia.  L.  Tory. 

Higliwayuien  (ang.,  ejtsd:  hájvémen),  álarcos, 
lovas  útonállók,  kik  régente  különösen  London 
vidékének  biztonságát  zavarták.  Vakmerőségük 
s  lovagiasságuk  bizonyos  regényes  hírnevet  köl- 
csönzött nekik  s  románcokban  is  megénekelték. 
Duval  Claude  volt  közöttük  a  legvakmerőbb  és 
legismeretesebb.  A  H.-ek  a  XIV.  sz.-ban  szertplő 
brigandsok  nyomába  léptek,  kik  közül  Robin  Hood 
nevét  őrizte  meg  az  angol  hagyomány.  A  H.-ek 
egész  a  XVIII.  sz.-ig  végéig  garázdálkodtak. 

Higiama  (hygiama),  tápliszt,  mely  tej,  árpa- 
Uszt,  kakaó  és  cukor  keverékéből  áll ;  22o/o  fe- 
hérjét, 600/0  oldható  szénhidrátot,  lO^/o  zsírt  és 
3Vs°/o  sókat  tartalmaz.  Csecsemők  és  lábadozó 
betegek  táplálására  használják. 

Higiena  (hygiene,  gör. ;  Hygieia  az  egészség 
istennője),  a.  m.  egészségtan  (i.  o.). 

Higiénikus  intézetek  a.  m.  egészségügyi  inté- 
zetek, 1.  Közegészségtayii  hdézetek. 


Higiénikus  kiállítások,  1.  Egészségügyi  kiál- 
lítások. 

Higiopon,  ferro-  és  ferrikloridnak  elektrolitos 
eljárással  készült  sósavas  oldata.  Sárgásbarna, 
fanyar-savanykás,  kellemes  ízű  folyadék.  Mint 
könnyen  felszívódó  vaskészítményt  vérképző 
gyógyszerül  használják. 

Higitás,  valamely  elegy  indifferens  komponen- 
sének növ^ése,  vagy  az  a  művelet,  ha  egy  anyag- 
hoz egy  indifferens  anyagot  keverünk.  H.-n^ 
nevezik  még  az  elektrokémiában  azt  a  számot, 
amely  megmondja,  hogy  egy  gramm  molekula 
anyag  az  oldószer  hány  köbcentiméterében  van 
oldva.  Az  Ostwald-féle  H.-i  törvényt  1.  Elektroli- 
tos disszociáció. 

Higlófa,  üzöfa,  ábronrshúzó,  a  kádárnak  külön- 
leges szerszáma,  mellyel  a  hordóra  rakott  vas- 
abroncsokat a  súlyok  közbejöttével  erősen  meg- 
húzzák, meghigolják.  L.  Abroncs. 

Hignard  (ejtsd :  inyár),  J.  L.  Aristide,  francia 
zeneszerző,  szül.  1822  máj.  22.  Nantesban,  megh. 
1 898  márc.  Vemonban.  Halóvy  tanítványa  volt. 
Vígoperákat  írt  és  egy  «tragédie  lyrique»-et  (Ham- 
let), amelynek  előszavában  értekezik  az  új  műfaj- 
ról. Egyéb  művei :  Valses  romantiques ;  Valses  con- 
certantes  (zongorára,  négykézre)  dalok,  kórusok. 

Higro  (gör.  hygros)  a.  m.  nedves.  Összetéte- 
lekben fordul  elő. 

Higrofilit  (ásv.),  pinitszerű  anyag,  a  földpát 
mállási  terméke.  Lelőhelye  Halle  a.  d.  Saale, 
Wildschiipbach-völgy  (Baden). 

Higrofiták,  olyan  növények,  amelyeknek  élet- 
feltételei a  kiszáradás  veszélyét  kizárják,  és  ame- 
lyeknek berendezkedése  a  víz  elpárolgását  szol- 
gálja, ezekkel  eUentétbon  az  abszorpciót  elősegítő 
eszközök  és  a  párolgás  alászállítására  való  ké- 
pesség jellemzik  a  xerofitákat  Wiesner  szerint 
az  előbbiek  ombrofilek,  az  utóbbiak  ombrof'óbok. 
A  nedves  termőhely  növényeit  H.-nak,  a  száraz 
termőhelyéi txeroíltáknak  moudják,  jóllehet  az  or- 
ganizmusoknál fiziológiai,  a  termőhelyeken  pedig 
fizikai  tulajdonságokról  van  szó  ;  a  kettő  között 
nincs  teljes  megegyezés,  mert  a  nedves  termőhely 
is  száraz  a  növényre  nézve,  ha  nem  tud  belőle  vizet 
felvenni.  A  fizikai  és  fiziológiai  szárazság  közt 
különbség  van,  a  növényre  nézve  a  fiziológiai  jön 
csak  számba.  A  fiziológiai  nedvességnek  felel  meg 
a  higrofita  növény.  A  kettő  közt  vannak  átmene- 
tek is,  olyan  növények,  amelyeknek  életfeltételei 
évszakonként  változók,  és  amelyeket  tropo fiiak- 
nak mondunk ;  ezeknek  az  évelő  része  xerofll,  a 
nedves  évszakban  kifejlődött  részei  higrofilek.  Ha- 
zai fióránk  növényei  legnagyobbrészt  ilyenek.  A  H. 
gyenge  gyökérzetűek,  hosszú  szárnak,  nagy,  vé- 
kony levélfelülettel,  majd  sohasem  tövisesek,  de 
tüskések  lehetnek.  A  H.  párolgási  felületének  le- 
hető kiterjesztése  jellemző,  különösen  a  nedves 
forróövi  erdőkben,  ahol  a  csepegő  hegyű  levelek 
is  gyakoriak.  Nagyon  árnyas  erdőkben  és  a  pata- 
kok közelében  a  levelek  bársonyos  felületűek, 
amelyekről  a  víz  könnyen  elpárolog,  sőt  sokszor 
hydathodáik  fejlődnek. 

Higrográf  (gör.),  önjelző  higromóter,  I.  Higro- 
metroijráf. 

Higrologia  (gör.),  a  levegő  nedvességéről  szóló 
tudomány. 


Amely  ssó  Hi . . .  alatt  ninca  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


Higroma 


90 


Higrometrográf 


Higroma  (gör.  hygroma),  savóval  telt  tömlős 
daganat,  mely  az  inhüvelyek  és  a  nyákerszények 
idült  savós  gyiiladása  alatt  keletkezik,  savó  fel- 
halmozódása miatt.  Leggyakoribb  a  íf.  praepa- 
teüare,  a  térdkalács  fölötti  nyákerszény  H.-ja.  A 
H.  colli  cangenüum  a  nyakon  levő  veleszületett 
nyirokértágulatokból  álló  tömlős  lymphangioma. 
É.  tuberculosum  a  gümős  inhüvoly  és  nyáker- 
szény-gyuladás  eredménye,  szintén  savó-felhalmo- 
zódással, esetleg  izegerek  képződésével  jár. 

Higrométer  (gör!)  a.  m.  nedvességmérő,  mű- 
szer, mely  a  légköri  nedvesség  (1.  o.)  meghatáro- 
zására szolgál.  Legpontosabb  módszer  a  kémiai, 
midőn  a  párák  súlyát  közvetetlenül  mérjük,  olykép- 
pen, hogy  azokat  valamely  higroszkópikus  anyag- 
gal (klórkalcium,  kénsav)  elnyeletjük  és  súlynö- 
vekedéséből következtetünk  a  párák  mennyisé- 
gére. Ezen  eljárás  azonban  csak  laboratorimn- 
ban  használatos,  míg  a  gyakorlatban  H.-eket  v. 
pszichrométereket  használnak.  A  H.-ek  szerke- 


Lambrecht-féle  higrométer. 

zete  azon  az  elven  alapszik,  hogy  valamely  test 
a  nedvesség  hatása  következtében  méreteit  meg- 
változtatja. Az  első  tudományosan  használható 
ily  fajta  műszer  a  Saussure-féle/iajs^íáZ-B'.,  mely- 
nél egy  zsírjától  megfosztott  hajszál  megnyúlása 
V.  megrövidülése  adja  a  légnedvesség  mértékét. 
A  hajszál  felső  vége  állványba  van  szorítva,  má- 
sik vége  pedig  csigára  van  ráhúzva,  melynek  ten- 
gelye egy  mutatót  körbeosztáson  jobbra  v.  balra 
mozgat,  aszerint,  amint  a  levegő  nedvessége  fo- 
kozódik V.  csökken.  A  skála  két  végpontját  0  és 
lOOo/o-kal  jelölik ;  az  elsőt  úgy  kapjuk,  ha  a  mű- 
szert teljesen  száraz  (mesterségesen  szárított) 
levegőbe  tesszük,  az  utóbbit  pedig  párával  telí- 
tett levegőben  állapítjuk  meg.  A  hajszál-H.-ek  a 
relatív  nedvességet  mutatják,  de  nem  adnak 
abszolút  értékeket,  amiért  is  szükséges  azokat 
időnként  más  nedvességmérőkkel  összehasonlí- 
tani. A  Saussure-féle  H.-t  Koppé  alakította  át. 
Igen  elmés  szerkezete  van  a  Klinkerfuess-féle 
biflláris  H.-nek,  mely  a  relatív  nedvességen  kívül 
a  rajta  levő  hőmérővel  a  hőmérsékletet  is  mu- 


tatja, továbbá  egy  redukciós  korong  segítségével 
a  harmatpontot  is.  E  műszer  utasítással  van  el- 
látva helyi  prognózis  számára.  A  Lambrecht-féle 
H.  (1.  az  ábrát)  újabban  nagy  eltér jedettségnek 
örvend  és  hőmérővel  kapcsolatban  poliméter  né- 
ven ismerik ;  ezen  műszer  szintén  táblázat  alkal- 
mazásával a  harmatpontot  szolgáltatja.  A  haj- 
szál-H.-ek, melyek  inkább  csak  a  nedvesség  vál- 
tozását mutatják,  voltaképpen  higroszkópok,  ám- 
bár ez  utóbbi  néven  többnyire  azokat  a  készülé- 
keket szokás  érteni,  melyek  csak  nagyjában 
mutatják,  vájjon  a  párák  a  levegőben  gyarapod- 
nak-e V.  csökkennek.  Ide  tartoznak  azok  a  házi- 
kók, melyekből  száraz  v.  nedves  időben  más-más- 
féle bábuk  sétálnak  ki. 

A  kondenzációs  H.-ek  azon  az  elven  alapul- 
nak, hogy  egy  fényes  fémfelületet  lehűttínk  és 
azt  a  hömérséldetet  feljegyezzük,  melynél  a  le- 
vegő párái  arra.  mint  harmat,  lecsapódnak.  A  leg- 
régibb ily  fajta  műszer  a  Daniell-íéle  H.  Egy  áll- 
ványon van  egy  vízszintes  üvegcső,  mely  mind- 
két végén  lefelé  görbül  és  gömbben  végződik.  Az 
egyik  gömb  vékony  gyapotburkolattar  van  be- 
vonva, a  másik  gömb  külseje  be  van  aranyozva, 
belül  pedig  van  egy  kis  érzékeny  hőmérő.  A  le- 
vegő uralkodó  hőmérsékletét  egy  másik,  az  áll- 
ványra erősített  hőmérő  mutatja.  A  cső  és  a  göm- 
bök légüresek  és  kevés  étert  tartalmaznak.  Hasz- 
nálat előtt  az  étert  be  kell  hozni  az  egyik  gömbbe, 
mire  a  másik  gömb  burkolatára  étert  csepegte- 
tünk, mely  elpárologván,  a  gömböt  lehűti.  Erre 
aztán  a  belső  éter  az  aranyozott  gömbben  heves 
párolgásnak  indul,  ami  az  aranyozott  gömböt 
annyira  lehűti,  hogy  a  levegő  párái  külső  felüle- 
tére lecsapódnak.  A  gömbben  levő  hőmérő  állása 
abban  a  pillanatban,  mikor  a  fémfelület  harmatossá 
lesz,  mutatja  a  harmatpontot.  A  BegnauU-félQ 
H.-nál  az  elv  ugyanaz,  de  a  meghatározás  töké- 
letesebb. Egy  éterrel  megtöltött  és  kívül  ezüstö- 
zött üvegedény  felső  nyílása  dugóval  van  elzárva ; 
a  dugón  áthúzódik  egy  hőmérő,  melynek  gömbje 
az  éterbe  nyúlik  be,  továbbá  két  hajlított  üveg- 
cső, melyek  közül  az  egyik  az  edény  aljáig  ér,  a 
másik  pedig  az  éter  fölött  végződik.  Ez  utóbbin 
kiszivattyúzzák  az  edényből  a  levegőt  ós  az  éter- 
párákat, mire  a  másik  csövön  a  külső  levegő  be- 
hatol és  az  edényben  levő  étert  párolgásra  indítja. 
Ennek  következtében  lehűl  az  edény,  mire  a  vele 
érintkező  külső  levegő  páráinak  egy  részét  az 
edényre  lerakja.  A  hőmérőn  e  pillanatban  leolva- 
sott adat  a  harmatpont,  melyhez  a  Regnault-fóle 
táblákból  kikeressük  a  telített  gőzökre  vonatkozó 
nyomást  és  ez  esetben  ezen  nyomás  egyenlő  a 
külső  nem  telített  levegő  páranyomásával.  A  le- 
vegő nedvességét  a  gyakorlatban  leginkább  pszi- 
chroméferrel  határozzák  meg  (1.  o.),  mert  ez  leg- 
könnyebben és  legegyszerűbben  vezet  célhoz  és 
jó  kezelés  mellett  aránylag  elég  pontos  adato- 
kat szolgáltat. 

Higrometria  (gör.),  a  levegő  nedvességtartal- 
mának meghatározására  vonatkozó  ismereteink 
összesége. 

Higrometrográf  v.  higrográf  (gör.),  önjelző 
műszer,  moly  a  légnedvesség'menetót  papírra  raj- 
zolja. A  RicImrdMQ  H.-nál  egy  húrnak  a  ned- 
vesség által  előidézett  hosszváltozásai  átvitetnek 


Amely  uó  Hi . , .  alatt  nincs  meg,  Hy . . .  alatt  keresendői 


i4igfroszkőp 


—     91 


Hilarius 


•egy  szerkezet  segítségével  egy  írótoUra,  mely  a 
relatív  nedvességet  ábrázoló  görbét  rajzolja  egy 
a  maga  tengelye  körül  forgó  sárgarézkorongra. 
Van  még  Bü'Jiard-féle  pszichrométer  is,  mely- 
nél két  Bourdon-manométercső  szerepel,  melyek 
egyike  nedves  burkolattal  van  ellátva.  Szerkezete 
egyébként  az  ilyen  nevű  tormográféval  azonos 
•<1.  Termográf).  Ez  utóbbi  műszernél  két  görbe 
rajzolódik  a  papírszalagra,  melyek  helyzetéből  a 
psziclirometrikus  táblák  segítségével  bármely  idő- 
ben meghatározhatjuk  a  páranyomást  és  a  relatív 
nedvességet. 

Higroszkóp,  1.  Higrométer. 

Higroszkópikus  nedvesség  az  a  víz,  melyet 
néhány  test  a  levegőből  magába  felvesz,  anélkül, 
hogy  vele  kémiailag  egyesülne.  Az  ily  tulajdon- 
sággal felruházott  testek  (higroszkópikus  testek) 
nedvességtartalma  lépést  tart  a  levegő  relatív 
nedvességével  és  ezek  a  testek  eszerint  hol  szá- 
razabbak, hol  nedvesebbek.  Vannak  sók,  melyek 
kiváló  mórtékben  elvonják  a  levegő  nedvességét, 
mint  a  klórkalcium,  úgy,  hogy  szétfolynak,  más 
testek  pedig  térfogatváltozást  szenvednek  a  H. 
felvétele  által,  mint  a  hajszál  és  a  hegedühúr, 
mely  megnyúlik  v.  megrövidül  aszerint,  ahogy  a 
levegő  nedvess  gtartalma  változik.  A  H.  sok  test- 
nél tetemes  súlynövekedést  okozhat  (fa,  gyapjú, 
keményítő,  selyem,  gyapot,  pehely),  ami  a  keres- 
kedelemben figyelembe  jön.  Vannak  higroszkó- 
pikus folyadékok  is,  amilyon  az  alkohol,  a  tömény 
kénsav;  utóbbit  a  levegő  szárítására  is  hasz- 
nálják. 

Híg  trágya,  a  házi  állatok  híg  és  szilárd  ürü- 
lékeiből, alom  hozzákeverése  nélkül  származó 
folyékony  trágya,  melyet  különösen  Belgiumban 
•és  Németalföldön  hasznáhiak  trágyázásra.  A 
H.  gyűjtésére  az  istállóval  kapcsolatos  vízálló 
medencék  szolgáhiak,  melyekben  a  H.-t  esetleg 
műtrágyákkal  összekeverve  megérni  hagyják.  A 
szántóföldre  lajtokban  szállítják.  A  H.  a  leggyor- 
sabban ható  trágyák  egyike,  azonban  mmthogy 
sok  —  90— se"/,,  —  vizet  tartalmaz,  szállítása  na- 
gyon költséges,  minélfogva  előnyösen  csak  közeli 
földeken  alkalmazható.  L.  Ganajlé. 

Hijjoló,  vákuumkészülék ;  hijjoUság,  vákuum, 
légüres  tér. 

Hijosdalgo  (spanyol,  c«ítsd:  ihoszdaigo),  a  hi- 
dalgó szó  (1.  0.)  többese. 

Hiju,  1.  Hé^. 

Hikkoridio  (növ.),  1,  Carya. 

Hikone,  város  Omi  japán  tartományban  Nippon 
sziget  közepe  táján,  a  szép  Bivai-tó  K.-i  partján, 
20.000  lak.  Tőle  K.-re  1600.  volt  azon  ütközet, 
amely  a  Tolcugava-dinasztia  hatalmát  megtörte 
és  a  keresztény  pártnak  véget  vetett. 

Hikszosz,  sémi  eredetű  néptörzs,  amelynek  be- 
törése Egyiptomba  (Kr.  e.  XVIII.  sz.-ban)  a  biro- 
dalom teljes  felbomlására  vezetett.  Hogy  kik  vol- 
tak ezek  a  H.-ok,  nem  tudjuk  teljes  biztossággal 
megmondani.  Az  egyiptomi  szövegekben  ez  a  név 
még  nem  fordult  elő ;  semmi  emlékszerü  hiteles 
felirat  nem  nyújt  róluk  felvilágosítást.  Csupán 
Manethó  tudósít  róluk ;  ö  e  berontókat  H.  néven 
nevezi,  mely  szónak  nézete  szerint  «pásztorkirá- 
lyok»  értelem  felel  meg  az  egyiptomi  nyelvben, 
mert  a  «hik»  szó  a  vallásos  nyelvhasználatban 


akirály»-t  jelent,  a  «szo8z»  szónak  pedig  «pásztor, 
pásztoroka  a  jelentése  a  népnyelvben.  Es  tényleg 
«hk»  a.  m.  uralkodó,  «sázu»  a.  m.  beduin.  Hogy 
azután,  mint  némely  egyiptológus  gondolja,  ázsiai 
kusiták,  vagy  pedig  elamiták,  vagy  kanaánita 
nemzetségüek,  vagy  turániak  voltak-e,  a  tudo- 
mány mai  iílláspontján  még  nem  fejthető  meg 
bizonyosan. 

Hiláli,  Bedr  ed-Din  Dzsagatai,  a  XVI.  sz. 
egyik  jónevű  perzsa  költője.  Ásztrabadban  szül. 
és  még  mint  fiatal  ember  Herátba  ment,  később 
ide-oda  vándorolt.  Irakban  szunnitának,  Kho- 
raszánban  síitának  tartották.  Vallási  közönyös- 
sége dacára,  Horátba  visszatérve,  múat  eretnek 
síita  1532.  kivégeztetett.  Müvei:  a  Szerelmesek 
tulajdonságai  (Szifát  ul  'asikin),  Lejla  és  Medzsnun 
(Leila  ú  Medzsnun),  végül  a  Király  és  a  dervis  (Sah 
ú  dervis). 

Hilandár,  ortodox  keleti  szerb  kolostor  az 
Átosz-  vagy  Szent-Hegynek  nevezett  félsziget 
ÉK.-i  részén,  a  híres  átoszi  szerzetesköztársaság 
öt  vezetőkolostorának  egyike,  a  régi  szerb  iroda- 
lom központja.  Megalapították,  jobban  mondva 
romjaiból  restaurálták  1196.  Szt.  Száva,  a  szerb 
irodalom  és  a  szerb  önálló  egyház  megalapítója 
és  ennek  atyja,  a  Nemanyity  szerb  dinasztia  meg- 
alapítója. Nemanya  István,  vagy  szerzetes  nevén 
Szt.  Sünön. 

Hilaria  (lat.)  a.  m.  vidám  ünnep,  Magna  Mater 
és  Attis  istenségek  ünnepe,  márc.  25. 

Hilarion,  szent,,  a  szerzetesügy  megalapítója 
Szíriában,  született  Tabathában  (Palesztina)  292., 
meghalt  372  okt.  21-én.  Alexandriában  tanult  és 
a  kereszténységre  tért.  Szt.  Antalhoz  ment  a  si- 
vatagba. Midőn  visszaérkezett,  szétosztotta  atyai 
örökségét  és  huszonkét  esztendőn  át  élt  Gaza  és 
Egyiptom  között  remete  gyanánt  a  pusztában. 
Követőinek  alkalmatlankodása  miatt  előbb  a  siva- 
tag belsejébe,  majd  Szicíliába  és  Dalmáciába,  vé- 
gül Ciprus  szigetére  ment.  V.  ö.  Israel  a  Zeitschrift 
fűr  wissenschaftliche  Theologie-ban  (1880)  és 
Wetzer,  Kirch.  Lex.  (V.  2039). 

Hilaritas  (lat.)  a.  m.  vidámság. 

Hilarius,  1.  szent,  arlesi  érsek,  szül.  403  körül, 
megh.  449.  429-töl  Aries  érsekévé  választották. 
Papjaival  közös  életet  folytatott  és  buzgón  mű- 
ködött, kivált  mint  szónok. 

2.  H.  (v.  Hilarus),  szent,  pápa,  szül.  Szardínia 
szigetén.  Pápai  követ  volt  449.  az  ef  ezusi  zsinaton, 
ahol  a  pápa  ellenfelei  börtönbe  vetették.  461  nov. 
12-én  a  pápai  trónra  jutott  és  nagy  buzgalmat 
fejtett  ki  az  egyházi  fegyelem  fenntartása  körül, 
különösen  a  465.  tartott  zsinaton.  Ó  rendelte  el 
a  lateráni  bazilikában  a  két  könyvtárnak  felál- 
lítását. 

3.  H.,  szent,  poitiersi  püspök,  szül.  Poitiers- 
ben  300  körül,  megh.  368  jan.  13.,  szülői  előkelő 
pogányok  voltak.  Tanulmányai  közben  kétség 
támadt  lelkében  és  a  kereszténységben  keresett 
megnyugvást.  A  IV.  sz.  közepe  felé  szülőváro- 
sának püspöke  lett.  Az  arianusoknak  hatalmas 
ellensége  és  ostora  volt.  Constantiusnak  szemére 
lobbantotta  arianizmusát,  aki  száműzetéssel  bün- 
tette. Száműzetése  alatt,  melyet  Prigiában  töltött, 
írta  a  zsinatokról  (De  synodis,  sive  de  flde  Orien- 
taüum)  című  munkáját,  védiratát  (Apológia  ad 


Amely  sió  Ili  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresenddi 


Hilarotragédia 


92 


Hildebran* 


reprehensores  libri  Synodis  responsa),  továbbá  a 
következőket :  Libri  duodecim  de  Trinitate,  sive 
de  Fide.  Száműzetése  alatt  sem  szűnt  meg  az  aria- 
nusok  ellen  küzdeni.  Négy  év  után  visszanyerte 
szabadságát,  hogy  folytassa  küzdelmeit.  IX.  Pius 
1852.  az  egyháztudorok  (Doetores  ecclosiae)  közé 
sorozta.  Mimkáit  először  Erasmus  adta  ki  (Basel 
1523).  Legjobb  kiadása  1693-ból  való  (Paris).  (Ki- 
adta Maffei  Scipio  is  Veronában  1730.).  V.  ö.  Eein- 
kens,  H.  v.  Poitiers  (1864) ;  Largent,  Saint  Hilaire 
(1902)  stb. 

4.  H.,  teológus  ós  diplomata,  szül.  Leitmeritzben 
1413.,  megh.  1468  dec.  31.  A  teológiát  végezte  ós 
1462.  kanonok  lett  Krumauban.  Midőn  Podie- 
brad  György  és  a  pápa  között  viszály  tört  ki, 
H.  erélyesen  megtámadta  a  huszita  teológusokat, 
nevezetesen  Rokiczanát  és  a  király  jelenlété- 
ben is  védelmére  kelt  IL  Pál  pápának.  1467  óta  a 
pápai  nuncius  oldalán  a  katolikus  ligát  szervezte 
Csehországban  és  Hunyadi  Mátyás  királyunkat 
is  iparkodott  megnyerni  a  pápa  által  neki  szánt 
szerep  elvállalására.  Midőn  1468  tavaszán  Rómá- 
ból visszatért.  Mátyás  királlyal  a  trebici  tábor- 
ban (Morvaország)  személyesen  értekezett  a  ke- 
resztes hadjárat  ügyében  s  azután  kibontotta  a 
keresztes  hadjárat  zászlaját.  A  husziták  állítólag 
megmérgezték. 

Hilarotragédia  (gör.)  a.  m.  vidám  tragédia,  a 
tarentumi  Rhinton-tól  (Kr.  e.  300  körül)  feltalált 
szinműfaj,  mely  tragikus  tárgyak  travesztálásá- 
val  mulattatott ;  átalán  vegyes  —  komoly  és  víg  — 
hangulatú  színmű,  tragikomédia. 

Hilarus,  pápa,  1.  Hilarvus,  2. 

Hilbfcrsdorf,  előbb  önálló  szászországi  város 
és  egyházközség  a  chemnitzi  közigazgatási  ker.- 
ben,  most  Chemnitz  város  egyik  kerülete. 

Hilbert,  Dávid,  német  matematikus,  szül.  Kö- 
nigsbergben  186:5  jan.  23.  Tanulmányait  u.  o.  és 
Heidelbergben  végezte.  1884-ben  Königsbergben 
doktor,  1886.  u.  o.  magántanár,  1892.  rend- 
kívüli és  1893.  a  matematika  rendes  tanára 
lett.  1895-ben  meghívták  hasonló  minőségben 
Göttingenbe  s  ott  maradt,  noha  Berlinbe  is  kapott 
meghívást.  Az  invariánsok  elmeletével  és  a  szám- 
elmélettel foglalkozott  behatóan.  Főmunkája : 
Grundlagen  der  Geometi'ie  (2.  kiadás,  Leipzig 
190.3),  moly  Bolyaival  is  részletesen  foglalkozik. 
A  Magyar  Tudományos  Akadémia  külső  tagjává 
választotta.  Az  1910.  évi  10,000  koronás  Bólyai- 
jutaloradíjat  akadémiánk  neki  ítélte  oda. 

Hild  József,  építész,  szüi.  Pesten  1789  dec.  8., 
megh.  1867.  Apja  bécsi  származású  építész  volt, 
kit  az  Újépület  építésével  bíztak  meg,  Pestre  köl- 
tözködött családjával  s  itt  született  fla.  H.-et  már 
gyermekkorában  építésznek  szánta  apja  s  a  raj- 
zolás elemeire  otthon  tanította.  Később  a  bécsi 
képzőművészeti  akadémián  folytatta  tanulmá- 
nyait. 1811-ben  beutazta  Olaszországot,  3  évig 
volt  Rómában.  1820-ban  került  vissza  Pestre,  hol 
akkor  kapott  lábra  az  építési  kedv.  Egymásután 
építette  a  legszebb  magánházakat,  főúri  palo- 
tákat s  középületeket.  Legnagyobb  alkotása  ez 
időből  a  Lloyd-épület.  A  felső  Dunasor  palotáit  leg- 
többnyire  H.  építette.  Az  1838-iki  árvíz  után  épült 
magán-  és  középületek  legnagyobb  része  is  tőle 
való.  A  lipótvárosi  bazilika  az  ő  terve  szerint 


épült ;  ö  építette  az  egri  székesegyházat  s  az  esz- 
tergomi bazilikát  is  az  általa  módosított  terv  sze- 
rint építették. 

Hildburghausen,  az  ugyanily  nevű  járás  szék- 
helye Szász-Meiningen  hercegségben,  (i9io)  7708 
lak.,  papírmasé,  játékárúk  készítésével,  késgyár- 
tással. H.  1683— 1826-ig  külön  hercegségnek  volt 
fővárosa.  1710-ben  francia  hugenottáktól  alapí- 
tott részében  van  a  régi  hercegi  kastély  és  a  fő- 
templom. 

Hilde,  I.  Hüdr. 

Hildebrand,  Heriband  fla,  a  német  hősmonda 
egyik  kedvelt  alakj  a,  Berni  Detre  (1 .  Detre)  fegy ver- 
hordozója,  ki  urát  számos  kalandos  útjára  elkí- 
séri. Róla  szól  a  Hildebrand-dal  (1.  o).  A  monda 
őt  tette  meg  a  Nibelung-ének  utolsó  jeleneteiben 
a  költői  igazságszolgáltatás  beteljesítőjének. 

Hildebrand,  VII.  Gergely  pápa  (1.  o.)  előbbi 
neve. 

Hildebrand,  1.  Adolf,  német  szobrász  ós  mű- 
vészeti író,  H.  3.  fla,  szül.  Marburgban  1847  okt. 
6.  Nürnbergben  Kreltng,  Münchenben  Zumbusch 
tanítványa.  1867-ben  Rómában  tartózkodott,  majd 
1869.  Berlinbe  ment  s  ott  dolgozott  egész  1874-ig, 
amikor  Firenzében  telepedett  le.  Jelenleg  ö  a  sz6- 
valódi  értelmében  vett  szobrászművészetnek  leg- 
tökéletesebb képviselője.  Műveiben  a  quattro- 
centista  szobrászok  realizmusa  a  görögök  nemes^ 
zárt  formáival  egyesül,  sztatikái  biztosság,  egy- 
szerűség, józanság  jellemzi  őket,  nincs  bennük 
semmi  a  Rodin  nyugtalan,  vibráló  festőiségé- 
ből,  de,  természetesen,  hiányzik  belőlük  az  utób- 
binak minden  művészi  sémán  felülemelkedő  zse- 
nialitása is.  Szobrászati  hitvallását  Das  Problem 
der  Form  in  der  bildenden  Kunst  (Strassburg,  5. 
kiad.  191.3)  c.  könyvében  fejtette  ki,  mely  nehéz- 
kes, elvont  előadásmódja  dacára  ma  is  egyike  a 
legolvasottabb  művészeti  iratoknak  (magyarul  is 
megjelent  Wilde  János  fordításában :  A  forma 
problémája  a  képzőművészetben,  Budapest  1911). 
Nevezetesebb  művei :  Ádám  (a  lipcsei  múzeum- 
ban); Kanász;  Vízöntő;  Mezítelen  flatal  férfi 
(berlini  nemzeti  képtárban) ;  Tekéző ;  Fuvolázó  ; 
Vízhordó ;  Merkúr  ;  Marsyas  ;  Léda  a  hattyúval ; 
Wittelsbaeh-  kút  (a  müncheni  Maximilian-téren) ; 
Rajna-kút  (a  strassburgi  Broglie-tér«'n) ;  Johann 
Brahms-emlék(Meiningen);  K.  Hillebrand,  Klára 
Schumann,  BöcKlin,  Fiedler,  M.  v.  Pettenkofer, 
Helmholtz  mellszobrai  stb.  H.  a  német  szobrászat- 
nak ma  is  irányító  szelleme,  kinek  számos  tehet- 
séges tanítványa  és  követője  van.  Művészeti  cik- 
kei Gesammelte  Aufsatze  címen  jelentek  meg 
(Strassburg  1909).  V.  ö.  Heilmeyer,  Adolf  H. 
(Bielefeld  1902). 

2.  H.,  Bror  Emil,  svéd  archeológus  ésnumiz- 
mata,  1837 — 79-ig  a  svéd  birodalom  ú.  n.  Riksan- 
tikvarieja,  vagyis  a  stockholmi  nemzeti  múzeum 
történelmi  és  régészeti  osztályának  igazgatója  és 
az  összes  svédországi  műemlékek  legfőbb  őre  volt, 
szül.  1806  febr.  21.  Madesjöben  (Smáland),  megh. 
1884  aug.  30.  Stockholmban,  ö  tette  az  említett 
muzeumot  a  világ  egyik  legelső  arch.  gyűjtemé- 
nyévé. Az  Antiquarisk  Tidskrift  c.  folyóiratot  is  6 
alapította.  Ebben  és  önállóan  megjelent  munkái- 
ban rengeteg  tudományos  tevékenységet  fejtetfe 
ki,  többnyire  svéd  nyelven. 


Amely  szó  Hi  . .  •  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


•Hildebrand 


—     93     — 


Hildebrand-dal 


3.  H;  Bruno,  német  nemzetgazdasági  és  sta- 
tisztikai író,  szül.  Saale-Naumburgban  1812  márc. 
6.,  mogh.  Jenában  1878  jan.  29.  A  boroszlói 
-egyetemen  1836.  magán-,  1839.  rendkívüli  tanár 
lett.  1841-ben  Marbm-gba  hívták,  de  1846.  poli- 
tikai okból  állásától  felfüggesztették.  Bár  ké- 
sőbb felmentették  és  a  nemzetgyűlésbe  is  bevá- 
lasztották, nem  volt  maradása,  hanem  1851.  a 
-Ztlrichi  főiskolára  ment  tanárnak.  1856-ban  Bembe 
hívták  meg  és  itt  Svájc  első  statisztikai  hivatalát 
alapította  meg.  1861-ben  jenai  egyetemi  tanár  és 
.a  türingiai  statisztikai  hivatal  igazgatója  lett. 
Művei  közül  nevezetesebbek :  Die  Nationalökono- 
mie  dor  Gegenwart  und  Zulmnft  (Frankfurt  a/M. 
1848) ;  Statistische  Mitteilungen  über  die  volks- 
wirtschaftlichen  Zustánde  Kurhessens  (Berlin 
1853) ;  Beitrage  zur  Stutistik  des  Kantons  Bern 
<Bern  1860, 1.  köt.).  1863  óta  kiadta  a  Jahrbücher 
für  Nationalökonomie  und  Statistik  c.  gyűjtemé- 
nyét, továbbá  a  hivatalos  Statistik  Thüringens-t 
(Jena  1864—68,  2  köt.). 

4.  H.,  Etnil,  svéd  történettudós,  H.  2.  fla,  szül. 
1848  okt.  22.  Stockholmban.  1901  óta  a  svéd  orsz. 
levéltár  igazgatója.  Számos  történelmi  műve  kö- 
riül a  legnevezetesebbek :  Wallenstein  u.seine  Ver- 
bindungen  mit  den  Schweden  (Frankfurt  1885) ; 
Svenska  statsfórfattningens  historiska  utveckling 
frán  áldsta  tid  till  vára  dagar  (A  svéd  alkotmány 
kialakulása  a  legrégibb  időtől  napjainkig,  1896). 

5.  jff.,  Ernst,  német  festő,  szül.  Falkenbergben 
(Szilézia)  1833  március  8.  Steflfeck  tanítványa. 
1875— 80-ig  a  karlsruhei  művészeti  iskola,  1880— 
1886-ig  a  berlini  akadémia  tanára  volt.  Jelesebb 
müvei:  A  beteg  gyermek;  Mózest  visszaadják 
anyjának ;  Margit  a  börtönben ;  Marguorita  Spo- 
letina ;  A  bűnbánat ;  Hagyjátok  a  kisdedeket  hoz- 
zám jönni ;  Az  állhatatos  kérés ;  A  tenger  part- 
ján ;  Tullia  áthajt  atyja  holttestén ;  Lujza  királyné 
menekülése  Memelbe  (Berlin,  nemzeti  képtár) ;  a 
badeni  nagyhercegnének,  valamint  Frigyes  német 
császár  családjának  képmása. 

6.  H.,  Friedrich,  német  botanikus,  szül.  Köslin- 
ben  1835  ápr.  6.  Beilinben  és  Bonnban  tanult, 
azután  magántanár  lett  Bonnban  s  1869.  Br.-Prei- 
burgba  a  botanika  tanárává  nevezték  ki.  Müvei 
közül  megemlítendők :  Die  Verbreitung  der  Koni- 
feren  in  der  Jetztzeit  und  in  d.  frühern  Perioden 
dor  Erdbildung  (Bonn  1861) ;  Die  Geschlechter- 
verteilung  bei  den  Pflanzen  (Leipzig  1867) ;  Die 
Verbreitungsmittel  der  Pflanzen  (u.  o.  1873) ;  Die 
Lebensverhaltnisse  der  Oxalisarten  (Jena  1884) ; 
Die  Gattung  Cyclamen  (u.  o.  1898) ;  Über  Áhn- 
lichkeiten  im  Pflanzenreich  (Leipzig  1902). 

7.  H.,  Hans,  svéd  archeológus  és  kultúrhisz- 
tórikus,  H.  2.  fla,  szül.  1842  ápr.  5.,  megh.  1913 
febr.  2.  Stockholmban.  Atyjának  utódja  volt  mint 
Svédország  Riksantikvarie-ja,  a  mely  előkelő  tisz- 
tet 1880-tól  1907-ig  töltötte  be.  Tudományos  mun- 
kássága felölelte  úgy  a  skandináv  archeológia 
minden  ágát,  mmt  Svédország  középkori  műve- 
lödéstörtónelmét.  A  Magyar  Tud.  Akadémia  1888. 
kültagjává  választotta  Nevezetesebb  müvei: 
Svenska  főiket  under  hednatidon  1866  (a  máso- 
dik, javított  kiadás  Johanne  Mestorf  német  for- 
dításában is  megjelent  1873.  Das  heidnische  Zeit- 
alter  in  Schweden  c).  Európa  történetíráselőtti 


őstörténetét  tárgyalja :  De  förhistoriska  fölken  i 
Európa  című  nagy  müve  (1873-80).  Értekezé- 
seinek gyűjteménye  Frán  aldre  tider  (Régi  idők- 
ből) c.  188^  jelent  meg.  Szerkesztette  a  svéd 
régészeti  akadémia  Mánadsblad  c.  folyóiratát  is 
1872-től  1905-ig,  mikor  ez  a  folyóirat  megszűnt 
és  a  Fomvannen  lépett  a  helyébe.  A  Mánadsblad 
cikkeinek  egy  harmadrészét  mind  maga  H.  írta. 
Főműve  azonban  a  Sveriges  medeltid  c.  három- 
kötetes nagy  munka,  amely  Svédország  közép- 
kori művészet- és  művelődéstörtónelmét  tárgyalja, 
utolsó  nyilvános  és  tudományos  szereplése  az 
volt,  hogy  mint  a  svéd  tud.  akadémia  h.  titkára 
1912  dec.  10.  a  Nobel-ünnepélyen  ö  tartotta  a 
Gerhart  Hauptmannt  méltató  beszédet.  H,  egész 
tudományos  tevékenységét  összefoglalóan  ismer- 
teti Oscar  Almgren  a  Geselischaft  für  deutsehe 
Vorgeschichte  Mannus  c.  folyóiratának  V.  köt. 
181. 1.  Hans  H.  c.  megjelent  nekrológban. 

8.  H.,  Johann  Lukas,  osztrák  építész,  szül. 
Bécsben  1668  nov.  14.,  megh.  u.  o.  1745  nov.  16. 
Főműve  a  bécsi  Belvedere,  melyet  Savoyai  Jenő 
herceg  részére  épített,  amely  később  1891-ig  a 
császári  képtárt  foglalta  magába  s  1898  óta  Fe- 
renc Ferdinánd  trónörökös  rezidenciája.  Bárok 
stílusban  dolgozott,  melybe  németes  jelleget  sike- 
rült belevinnie. 

9.  ír.,Oí/o,német  sebész,  H.  3.  fla,  szül.  Bernben 
1858  nov.  15.  Orvosi  tanulmányait  Jenában  vé- 
ííezte,  1886.  tanársegéd  König  göttingeni  sebészet- 
tanár klinikáján,  1886.  magántanár,  1894  címze- 
tes tanár.  1896-ban  Königgel  Berlinbe  ment  az 
újonnan  épített  sebészeti  poliklinikára,  a  Chari- 
téba  és  rendkívüli  tanárrá  nevezték  ki.  1899-ben 
rendes  tanára  a  sebészetnek  Baselben,  1904  óta 
Berlinben  König  utóda  és  a  sebészet  tanára.  H.  sok, 
a  sebészet  körébe  vágó  dolgozatot  készített,  önálló 
tankönyveket  írt ;  ilyen:  Grundn  i  ss  der  chirurgisch- 
topographischen  Anatomie  (1894).  1895  óta  kiadja 
a  Jahresbericht  über  die  Fortschritte  auf  dem 
Gebiet  der  Chirurgie  című  folyóiratot. 

10.  H.,  Rudolf,  német  filológus,  szül.  Lipcsében 
1824  márc.  13.,  megh.  u.  o.  1894  okt.  28.  1848.  a 
Thomasschule  tanára  lett.  Kezdettől  fogva  részt 
vett  a  Grimm-féle  szótár  munkájában  s  1864.,  a 
Grimm  testvérek  halála  után,  ö  vette  át  Wei- 
ganddal  együtt  a  mű  szerkesztését.  1869-ben  a 
lipcsei  egyetem  rendkívüli,  1874.  rendes  taná- 
rává nevezték  ki.  Legismertebb  és  igen  nagy  ha- 
tást keltett  műve :  Vom  deutsehen  Sprachunter- 
richt  in  dor  Schule  und  von  deutscher  Erziehung 
und  Bildung  überhaupt  (Leipzig  1865).  V.ö.  Lavbe, 
Rudolf  H.  und  seine  Schule  (u.  o.  1903). 

11.  H.,  álnév,  1.  Beets. 
Hildebrand-dal,  a  német  epikai  költészetnek 

legrégibb  nagyértékű  töredékes  maradványa.  Két 
szerzetes  jegyezte  föl  a  VIIL  sz.-ban  a  fuldai  kolos- 
torban. A  dal  vége  elveszett,  közben  is  hiányza- 
nak egyes  versek.  A  kézirat  most  Kasselben  van ; 
először  lenyomatta  Eckart,  Coramentarii  de  rebus 
Franciáé  orientális  (1729).  Tárgya  a  gót  monda 
köréhez  tartozik :  Hildebrand,  Berni  Detre  fegy- 
verhordozója, elkísérte  Odovakartól  elűzött  urát 
a  számkivetésbe,  a  hunnok  országába.  Harminc 
év  multán  visszatérve,  a  határon  daliás  ifjúvá 
felnőtt  fiával  Hadubranddal  (1.  o.)  találkozik,  aki 


Amely  sió  Hi  . . .  alatt  sincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendSt 


Hildebrand-Hildebrandsson 


—    94    — 


Hildeshelnry 


nem  ismeri  fel  benne  rég  nem  látott  atyját,  s  a 
határon  útját  állja  az  ismeretlen  ösz  vitéznek. 
Összecsapnak,  de  mielőtt  a  párviadal  megindul, 
Hildebrand  megkérdi  ellenfelétől,  hogy  vájjon  ki- 
csoda. Ez  megnevezi  magát  és  dicsőíti  atyját,  kit 
már  rég  elhaltnali  gondol.  Hildebrand  most  tudva, 
hogy  ellenfele  saját  egyetlen  fia,  nem  akar  vele 
harcolni,  megnevezi  magát,  sőt  ajándékokat  is 
nyújt  az  ifjúnak,  hogy  engedékenységre  birja.  De 
ez  csak  cselt  lát  az  öregnek  kegyességében  s  csaló- 
nak nevezi.  Most  Hildebrand  feljajdul,  hogy  hosszú 
szárakivetés  után  végre  hazatérve,  vagy  fiától  kell 
elesnie,  vagy  annak  gyilkosává  lennie ;  de  meg- 
támadott becsülete  kezébe  szorítja  a  fegyvert.  A 
párviadal  nagy  hévvel  megindul.miután  a  lándzsák 
darabokra  törtek,  a  viaskodók  kardot  rántanak, 
és  (mint  a  monda  egyéb  földolgozásaiból  kétség- 
telen) Hadubrand  elesik.  A  gyorsan  lefolyó  cselek- 
vény, a  tárgyilagos  előadás,  az  elbeszélés  drámai 
elevensége,  a  költő  szófiikarsága,  a  tárgy  tragi- 
kuma :  mindez  a  germán  epika  egyik  legértéke- 
sebb emlékévé  teszik  e  rövid  költeményt.  Ma- 
gyarra fordította  és  magyarázta  Heinrich  Gusz- 
táv (Egyet.  Philologiai  Közlöny,  VH.,  1883, 
520-35.  old.).  Az  ifjabb  H.  újabb  keletű  nép- 
ballada, mely  Kaspar  von  der  Roen  Heldenbuch- 
jában  maradt  fönn. 

Hildebrand-Hildebrandsson,  Hugó,  svéd  me- 
teorológus,szül.l838  aug.  19.  Stockholmban.1878— 
1906-ig  az  upsalai  meteorológiai  obszervatórium 
igazgatója  és  az  ottani  egyetem  tanára.  Sokat 
foglalkozott  felhötanulmányokkal,  a  levegő  dina- 
mikájával és  Svédország  éghajlatával.  A  nemzet- 
közi felhőatlasz  munkatársa  volt.  Kiválóbb  mun- 
kái :  Quelques  recherches  sur  les  centres  d'action 
do  l'atmosphére  (Stockholmi  tud.  akadémia  kiad.) 
és  Les  bases  de  la  météorologie  dynamique  (utóbbit 
Teisserenc  de  Bort-ral  együtt  írta  meg). 

Hildebrandt,  1.  Eduárd,  német  festő,  szül. 
Danzigban  1818.  szept.  9.,  megh.  1868  okt.  25. 
Berlinben  Krause  W.,  Parisban  Isabey  tanítványa 
volt.  1843ban  tett  először  nagy  utazást  Braziliába 
és  Észak-Amerikába,  azután  is  igen  sokat  utazott, 
mind  Európában,  mind  Afrikában  és  Ázsiában, 
1862— 63-ig  pedig  köiülutazta  a  világot.  Utazá- 
sainak eredménye  nagyrészt  exotikus  tájakat  és 
tengereket  ábrázoló  olajfestményeinek  és  akva- 
relljeinek hosszú  sora  (igen  sok  a  berlini  National- 
galerieban).  A  régibb  vedutafestéssel  szemben  H. 
nagy  súlyt  helyezett  fény-  és  színproblémák  meg- 
oldására. 

2.  H.  ,Johann,  német  botanikus  és  utazó,  H-  3.  fia, 
szül.  Düsseldorfban  1847  márc.  19.,  megh.  Anta- 
nanarivóban  1881  máj.  29.  Eleinte  gépgyártással 
foglalkozott.  1872-ben  Afrikába  ment,  beutazta 
Egyiptomot  és  Munzinger  expedíciójával  Abesszi- 
niát, majd  a  Danakil-tartományokat  és  két  izben 
a  Szomáliák  földjét.  Átkutatta  Zanzibárt  és  a  vele 
szemben  levő  partvidéket,  azután  pedig  harmad- 
ízben szervezett  expedíciót  a  szomáliak  földjére. 
1874-ben  visszatért  Európába,  de  már  a  következő 
évben  ismét  Afrikába  utazott.  1879-ben  Berlinben 
maradt.  Azután  Madagaszkárba  utazott.  1880  ban 
Antananarívóból  meglátogatta  a  keletre  fekvő  er- 
dős hegységet  és  az  Ankaratra  hegységet,  de 
rövid  idő  múlva  meghalt.  Útleírásai  a  Zeitschrift 


der  Gesellschaft  f ür  Erdkunde  ín  Berlin  c.  folyó- 
iratban jelentek  meg. 

3.  H.,  Theodor,  német  festő,  szül.  Stettinben 
1804  júl.  2.,  megh.  1874  szept.  29.  Berlinben  Scha- 
dow  W.-nek  volt  tanítványa,  1822.  mesterével 
Düsseldorfba  ment,  hol  az  akadémia  legbefolyá- 
sosabb tanárainak  egyike  lett.  A  düsseldorfi  isko- 
lát jellemző  romantikus  történeti  képei :  Tankr 
és  Chlorinda  (1828) ;  A  rablók  (1829,  Berlm,  Natio- 
nalgalerie) ;  A  harcos  és  fiacskája  (u.o.);  IV.  Edu  ard 
angol  király  fiainak  meggyilkolása  (többször  isíüé  - 
telve:  Halberstadt,  Posen) ;  Wolsey  bíboros  fogad' 
tatása  a  kolostorban;  Othello  Brabantiónak  é* 
Desdemonának  elbeszéli  tetteit;  Lear  király  Cor- 
delia  megpillantásakor  föleszmél  őrültségéből  stb. 

Hildegard,  szent,  szül.  Böckelheimban  1098. 
A  disibodenbergi  kolostorban  apáca  s  későbl> 
apátnő  lett.  Ö  alapította  Bmgen  mellett  a  Szt . 
Benedekrendi  rupertsbergi  kolostort,  ahol  1179, 
meghalt.  Látományai  és  kinyilatkoztatásai  által 
vált  híressé.  Nagy  irodalmi  munkásságot  fejtett 
ki.  Nevezetesebb  müvei:  Liber  scivias  (=  sci 
vias  lucis) ;  Liber  vitae  meritorum  és  Liber  divi- 
norum  operum.  Munkáit  kiadták :  Migne  (197) ; 
Pitra  (1882)  és  mások.  V.  ö.  Linde,  Die  Hand- 
schriften  der  kgl.  Landesbibüothek  in  Wiesbaden 
(1877) ;  Schmelzeis,  Lében  u.  Wirken  der  h.  H. 
(1879);  Franche,  St.  Hildegarde  (1903)  stb. 

Hilden,  város  Düsseldorf  porosz  kerületben, 
(1910)  16,903  lak.,  élénk  iparral. 

Hilderich  (Childeridi),  vandal  király  (523— 
530),  Hunnerich  fia,  Geiserich  unokája.  Unoka- 
bátyja, Thrasimund  halála  után  jutott  trónra,  d  e 
a  rómaiakhoz  és  a  katolikus  valláshoz  való  szíta  sa 
miatt  rokona  Gelimer  megbuktatta  és  midőn  Jus- 
tinianus  Belizárt  küldte  segítségére,  533.  meggyil- 
koltatta. 

Hildesheim  (HiJdesia),  a  hasonló  nevű  porosz 
közigazgatási  kerület  fővárosa,  (i9io)  50,239  lak., 
cukorflnomítóval,  kályha-,  kocsi-,  szivar-,  tégla-, 
üveg-,  toronyóra-,  bot-,  gummigyárakkal,  tapéta- 
készítéssel, harang-  és  vasöntéssel,  gépgyártással 
és  posztószövéssel ;  élénk  cukor-,  gabona-,  kender- 
és lenkereskedéssel.  A  nagy  részében  régies  kül- 
sejű város  az  Altstadt,  Neustadt  és  Domfreiheit 
nevű  részek  egybeolvadásából  keletkezett.  Az 
Altstádter  Markton  áll  a  késő  gótizlésű,  Prell-től 
gyönyörű  falfestményekkel  díszített  városháza,  a 
Templerhaus,  a  Knochenhauer-Amthaus  (mészá- 
rosok háza)  pompás  faragványokkal  1529-ből  stb. 
A  tér  közepén  egy  kút  van  egy  kis  Roland-szo- 
borral. A  város  belső,  szűk  utcáiban  számos  (össze- 
sen 116)  olyan  magánház  van,  amelyek  a  XVI. 
és  XVII.  sz.-ból  valók  és  faragványokkal,  felira- 
tokkal vannak  ellátva.  Jelentékeny  műbecsesel 
bírnak  H.  templomai,  mint  a  Mihály  és  Martini- 
templom, továbbá  az  1055  — 61-ig  épült  székes- 
egyház, amelyet  17-30.  belsejében  egészen  átala- 
kítottak. A  dóm  nemcsak  művészettörténeti  em- 
lékekben, hanem  műkincsekben  is  igen  gazdag, 
melyek  közt  legbecsesebbek :  a  jeruzsálemi  ke- 
reszt, valószínűleg  a  VHI.  sz.-ból  eredő  bizánci 
mű.  Nagy  Konstantinnak  és  anyjának  képével ; 
egy  oktogon,  Nagy  Károly  ivó  serlege  stb.  Igen 
szép  építészeti  emlék  végül  H.-ban  a  román  stílus- 
ban épült  Godehard-templom. 


Amely  szó  Hl . , ,  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


Hildesheimer 


95 


Hllferdins 


H.  1803-ig  hercegség,  illetőleg  birodalmi  ki- 
váltsággal biró  püspökség  volt  (1784  km*  ter.). 
A  város  akkor  kezdett  emelkedni,  midőn  822. 
Jámbor  Lajos  az  elzei  püspökséget  ide  áttette.  A 
művészetkedvelő  Bernward  püspöknek  (993 — 
1022),  továbbá  utódjának,  Godehardnak  és  a  XII. 
században  élő  Bemhardnak  és  Adelognak  tevé- 
kenysége folytán  H.  Németországban  a  román 
művészet  székhelyévé  vált.  1249  után  a  hanza 
tagja  lett ;  püspökeivel  gyakran  háborúskodott. 
1802.  Poroszorszáshoz  került,  1806.  fí'ancia  ura- 
lom alá  jutott,  1807.  a  vesztfáliai  királysághoz, 
1813— 66-ig  pedig  Hannoverhoz  tartozott.  V,  ö. 
íJintzel,  Gesch.  d.  Diöcese  und  Stadt  H.  (1858) ; 
Wmhsmuih,  Gesch.  v.  Hochstift  u.  Stadt  H.  (1863) ; 
Mühoff,  Kunstdenkmale  u,  Alterthümer  im  Han- 
nover'schen  (1874) ;  Lachner,  Die  Holzarchitek- 
tiu*  H.'s  (1882) ;  Römer,  Geol.  Verháltnisse  der 
Stadt  H.  (1883) ;  Behr,  Führer  durch  H.  (Kassal 
1911). 

Hildesheimer  Izrael,  zsidó  teológus,  szül.  Hal- 
berstadtban  1820  máj.  20.,  megh.  Berlinben  1899 
jún.  12.  A  talmudiskolát  és  gimnáziumot  Altoná- 
ban,  egyetemi  tanulmányait  Berlinben  és  Hallé- 
ban végezte.  1851-ben  rabbi  lett  Kismartonban, 
hol  látogatott  tahnudiskolát  alapított,  melyben 
világi  tantárgyakat  is  előadott,  s  Magyarországon 
meghonosította  a  modem  zsidó  ortodoxiát,  mely- 
nek szellemében  a  Pesten  tartott  1868-iki  izrael. 
egyetemes  gyűlésen  isszerepelt.l869-ben  elhagyta 
Magyarországot,  a  szélső  ortodoxiával  s  a  haladó- 
párti zsidósággal  folytatott  meddő  küzdelmeinek 
szinhelyét,  és  Berlinbe  ment.  Ott  az  ortodox-párt 
ólén  rabbiiskolát  alapított,  melynek  haláláig  fárad- 
hatatlan vezetője  volt.  Számos,  zsidó  napi  kérdé- 
sekre vonatkozó  és  polémiái  iraton  s  apróbb  tudo- 
mányos dolgozaton  kívül  kiadta  és  kritikai  jegy- 
zetekkel ellátta  a  Halachót  gedolót  c.  régi  rituális 
kódexet  (Berlm  1888.  s  köv.).  V.  ö.  Dr.  Israel  H., 
eine  biographische  Skizze  (Frankfurt  1870). 

Hildesheimi  ezüstlelet,  így  nevezik  azt  a  74 
darabból  (tányérok,  tálak,  csészék,  serlegek,  ve- 
gyítőedények,  sótai"tó  stb.)  álló,  összesen  ,^0  kg.- 
nál  súlyosabb  antik  asztal  készletet,  melyet  1868. 
ban  a  Hildesheim  melletti  Galgenbergen  találtak 
körülbelül  3  m.-nyi  mélységben  földmunkálatokat 
végző  katonák.  Mivel  Hildesheim  nem  tartozott  a 
római  hódítás  területéhez,  valószínű,  hogy  ezt  a 
három  személyre  szóló  készletet  zsákmányul  ej- 
tették egykoron  a  germánok  valamely  előkelő, 
Germániában  tartózkodó  római  embertől,  akik 
aztán,  esetleg  veszély  idején,  a  föld  alá  rejtették. 
Az  edényeket  díszítő  finomművű  omamentális  és 
figurális  reUefek  legnagyobbrészt  tróbelés  útján 
készültek,  egyes  darabokon  niello  és  emaildísz  is 
fordul  elő ;  legszebbek :  egy  nagy,  Augustus- kora- 
beli ornamentikával  ékeskedő  vegyítő  edény ;  egy 
Athenának  magas  reliefben  dolgozott  ülő  alakjá- 
val díszített  tál ;  egy  másik,  a  kígyóölő  gyermek- 
Herakles  mellképót  feltüntető  tál.  A  görög-római 
ötvösségnek  e  kiváló  emlékeit,  melyek  részben 
az  ázsiai  hellenisztikus  művészetnek,  részben  a 
császársági  (1.  sz.)  ízlésnek  tanúi,  jelenleg  a  ber- 
lini iparművészeti  múzeumban őrzik.V.  ö.Pemice- 
Winter,  Der  Hildesheimer  Silberfund  (Berlin 
1901). 


Hilditch,  Jacób,  norvég  novella-  és  regényíró, 
szül.  1864  ja^  20.  Krisztiániában.  Száznál  több 
regényt  és  novellát  írt ;  ezek  közt  legjelesebbek 
azok,  amelyek  a  rideg  és  szótlan,  de  mély  kedélyű 
norvég  parasztokat  jellemzik. 

Hildr  V,  Hüde,  a  skandináv  mondában  Hogni 
király  leánya.  Hédin,  Hjarrandi  fia,  megszökteti. 
Az  apa  üldözőbe  veszi  őket ;  Haey  (ma  Hoy)  szi- 
getén harcot  vívnak  a  hősök  és  seregeik.  Ez  a 
harc  a  világ  végéig  tart,  minthogy  H.  minden  éj- 
jel újra  életre  kelti  az  elesett  harcosokat.  Való- 
színűleg nem  egyéb,  mint  a  nap  és  éj  folytonos 
küzdelmének  jelképezése.  E  monda  szembettinö- 
leg  egyezik  a  német  Kudrun-monda  egy  részével. 
Egy  másik  H.  egy  az  Eddában  említett  valkyr ;  H. 
néven  fordul  elő  a  skandináv  emlékekben  egyszer- 
kétszer  Brynhild  is. 

Hildreth,  Richárd,  északamerikai  történész  és 
publicista,  szül.  1807  június  28-án  Deerfleldben 
(Massachusetts),  megh.  1865  július  11-én  Firen- 
zében. 1861— 65-ig  mint  konzul  képviselte  hazá- 
ját Triestben.  Lelkesedéssel  küzdött  a  rabszol- 
gaság eltörléseért  Archy  Moore  című  regényében 
(1836),  amely  Angolországban  The  \yhite  Slave 
c.  átdolgozásban  számos  kiadást  ért.  Élesen  meg- 
támadta a  rabszolgatartó  ültetvónyeseket  Despo- 
tism  in  America  (1840)  című  művében.  Főműve : 
History  of  the  United  States  of  America  (New 
York  1849—62,  6  köt.,  újabb  kiadás  u.  o.  1880), 
történeti  hűség  tekintetében  jóval  felülmúlja  Ban- 
croft  nagy  munkáját,  de  csak  1821-ig  terjed.  Meg- 
említendök  még :  Theory  of  banks  (1839) ;  Theory 
of  polítics  (1855) ;  Japán  as  it  was  and  is  (1855) 
és  Atrocious  Judges  as  Tools  of  Tyrants  (1856). 

Hile  (hyle,  gör.),  a  görög  filozófiában  az  alak- 
talan anyag,  mely  még  nincsen  formálva,  mely 
várja  a  formáló  erőt. 

Hilea  (hylaea,  a.  m.  erdővidék ;  hyle  a  görög- 
ben erdő),  a  forró  öv  legnagyobb  és  legszebb  össze- 
függő őserdeje  Dél-Amerikában,  főrésze  Brazí- 
liára esik.  Az  Andok  és  az  Atlanti-óceán,  az  Ori- 
noko  forrásvidékei  és  Brazília  táblás  földje  között 
az  Amazon  és  nagy  mellékfolyóinak  hatalmas 
medencéjét  foglalja  el.  B  vidék  tropikus  hőmér- 
séklete, állandóan  bő  esője,  párás  levegője  oly 
tömeges  és  buja  erdővegetációt  tett  lehetővé,  mint 
sehol  a  világon.  Főtömegében  kétszikű  fák  alkot- 
ják, az  egyenlítő  felé  egyre  több  a  pálma  (Mau- 
ritia,  Attalea,  Badi'is,  Asirocaryum,  K.-en  az 
afrikai  Raphia  vinifera  egy  változata,  1.  Ra- 
phia).  A  kétszikűek  közül  jellemző  a  kakaófa 
(Theobroma  cacao),  a  BerthoUetia  excelsa,  mely- 
nek ágyúgolyószerű  magvai  a  parai  diók,  a  He- 
vea  hrasiliensis  (kaucsukfa),  az  árterek  állóvizei- 
ben a  pompás  Victoria  regia.  A  nagy  fák  30  m. 
magas  törzsön  hordják  koronájukat,  alatta  10—15 
m.  magas,  ámyékkedvelő  növények,  különféle 
lianék,  ezek  alatt  pedig  2—3  m.  magas,  szintén 
árnyéklakó  pálmák  és  harasztok. 

Hilferding  (oroszosan  Gilferding),  Alexander 
Fjodorovics,  orosz  nyelvész  és  szlavofil  író,  szül. 
1831.  Moszkvában,  megh.  1872  júl.  2.  (ó-napt. 
jún.  20.)  Kargopolban.  A  moszkvai  egyetemen  filo- 
lógiát tanult.  Életét  a  szláv  népek  történetének 
és  néprajzának  a  kutatására  szentelte,  de  nyelvé- 
szettel is  foglalkozott  s  több  idevágó  munkát  is 


Amely  uó  Hl  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendOI 


Hilfirenfeld 


—     96     — 


Hill 


irt  (pl.  Ob  otnosenii  jazyka  slavjanskago  k  jazy- 
kam  rodstvennym,  Moszkva  1853),  ez  a  munkás- 
Bága azonban  kevésbbó jelentékeny.  Pontosabb  tör- 
téneti és  néprajzi  müvei :  Pisjma  ob  istorii  serbov 
i  bolgár  (A  szerbek  és  bolgárok  története,  Moszkva 
1855 ;  magyarra  ford.  Kiss  Simon,  Nagybecskerek 
1890) ;  Ostatki  slavjan  ná  juznom  beregu  Baltij- 
skago  mórja  (A  szlávok  maradékai  a  balti  tenger 
déli  partján,  1862) ;  Istorija  baltijskich  slavjan  (A 
balti  szlávok  törtónete,1861).  Legértékesebb  műve: 
Onezskija  byliny,  zapisannyja  A.  Th.  Gil'ferdin- 
gom  létom  1871  goda  (Onegai  bylinák  stb.,  halála 
után  kiadta  Hiltebrant,  Szent-Pétervár  1873).  Fel- 
tűnést keltett  erősen  szlavofil  irányú  francia  mun- 
kája :  Les  Slaves  occidentaux  (Paris  1858),  amely- 
ben azt  hangoztatja,  hogy  csak  az  ortodox  vallás 
követői  lehetnek  igazi  szlávok.  Müvei :  Sobranie 
Bocinenij  4  köt.  Szent-Péterváron  jelentek  meg 
1864—74 

Hilgenfeld,  Adolf,  német  prot.  teológus,  szül. 
Stappenbeckben  1823  jún.  2.,  megh.  Jenában  1907 
jan.  12.,  hol  egyet,  tanár  volt.  A  szabadelvű  teoló- 
giai iránynak  volt  híve  s  1858-tól  szerkesztője  a 
Zeitschrift  für  wissenschaftliche  Theologie  c.  szak- 
lapnak ;  a  német  teológusok  között  ő  az  utolsó 
képviselője  a  tübingeni  iskola  (1.  Baur  2.)  szűkebb 
értelemben  vett  hagyományainak.  Kiválóbb  mű- 
vei :  Das  Evangélium  und  die  Briefe  des  Johannes 
(1846) ;  Kritische  Untersuchungen  über  die  Evan- 
gelien  Justins,  der  Clementinischen  Homilien  u. 
Marcions  (1850) ;  Die  GlossolaUe  in  der  altén  Kir- 
che  (1850) ;  Das  Urchristenthum . . .  (1856) ;  Die 
jüdische  Apocalyptik  (1856) ;  Messiás  Judaeorum 
(1867).  Histor.-kritische  Einleitung  in  das  Neue 
Testament  (1875)  ;  Ketzergesch.  des  Urchristen- 
thums  (1884);  Ignatii  Antiocheni  et  Polyoarpi 
Smyrnael  epistolao  et  martyria  (1902). 

Hilgermann  Laura,  énekesnő,  szül.  Bécsben 
1869  okt.  13.  Than  Károly  és  Wolf  Károly  ve- 
zetése alatt  tanult,  1885.  lépett  fel  először  Prágá- 
ban, 1890.  a  magyar  királyi  opera  tagja  lett, 
1900.  a  bécsi  udv.  operaházhoz  szerződött.  Kivá- 
lóbb szerepei :  Sieglinde,  Mignon,  Azucena,  Am- 
neris  stb. 

Hilgers,  Kari,  német  szobrász,  szül.  Düssel- 
dorfban 1844  jan.  17.  Az  ottani  akadémián  Wit- 
tig  tanítványa  volt,  s  Berlinben  telepedett  le.  1885. 
második  díjat  nyert  a  berlini  Luther-emlékszobor, 
1887.  első  díjat  u.  o.  a  Lessing-emlékszobor,  1888. 
első  díjat  a  düsseldorfi  hareosemlók,  1889.  első 
díjat  a  stettini  harcos-  és  császáremlék  ós  máso- 
dik díjat  a  Vilmos  császár  nemzeti  emlékszobor- 
pályázaton. Jelesebb  művei  a  felsoroltakon  kívül : 
A  művészet  géniusza,  a  düsseldorfi  műcsarnok- 
ban ;  L  Frigyes  Vilmos  király  nagy  bronzszobra 
a  berlini  fegyvertárban.  A  hamburgi  városház 
számára  készítette  Habsburg  Rudolf  bronzszob- 
rát. 

Hilib,  kisk.  Háromszék  vm.  orbai  j.-ban,  (1910) 
704  magyar  lak.;  u.  p.  Gelencze,  u,  t.  Imecs- 
falva. 

Hilkov  (Ghilkow),  Mihail  Ivanovics,  herceg, 
orosz  miniszter,  szül.  1834.,  megh.  1909  márc.  21. 
Eleinte  gárdatiszt  volt,  de  otthagyva  a  katonasá- 
got, beutazta  Európát  és  Amerikát,  mely  utóbbi 
helyen,  miután  vagyonát  közben  elvesztette,  mint 


egyszerű  munkás  vasúti  szolgálatba  lépett.  Vissza- 
térve Európába,  Liverpoolban  lakatos  volt,  Orosz- 
országban pedig  vasúti  hivatalnok.  Később  részt- 
vett a  transzkaspi  vasút  építésében.  1883  -  85-ig 
közmunkaügyi  miniszter  volt  Bulgáriában,  azután 
az  orosz  vasutak  főfelügyelője,  1895  -1906-ig 
pedig  közlekedési  miniszter.  Főleg  a  szibériai 
vasút  kiépítésével  szerzett  nagy  érdemeket. 

Hill,  növénynevek  mellett  John  Hill  angol 
orvos  (szül.  1716,,  megh.  1775.)  neve. 

Hill,  1.  Dávid  Bennett,  északamerikai  politikus, 
szül.  Havannában  (New  York)  1843  aug.  29.  Ügy- 
véd volt  s  csakhamar  kiváló  politikai  szerepet 
vitt.  1885-ben  Cleveland  visszavonulása  után  Nevi^ 
York  kormányzója  lett.  Ez  állását  1891-ig  viselte, 
amikor  is  szenátornak  választották  be  a  kongresz- 
szusba.  Noha  a  demokrata  párt  híve  volt,  az 
1888-iki  elnökválasztás  alkalmával  nagyban  hozzár 
járult  ahhoz,  hogy  Cleveland  megbukott.  1892-ben 
a  demokrata  párt  által  akarta  elérni  elnökké  vá- 
lasztását, de  Cleveland  előtt  ismét  kénytelen  volt 
visszavonulni. 

2.  H.,  Dávid  Jayne,  északamorikai  diplomata, 
szül.  1850  jún.  10.  Plain-Fieldben  (New  Jersey). 
Előbb  a  politika  tanára,  majd  a  hágai  békekon- 
gresszuson kiküldött  képviselő,  1908— 11-ig  pe- 
dig nagykövet  volt  BerUnben,  de  szabálytalansá- 
gok miatt  hirtelen  visszahívták  és  egyetemi  ta- 
nára lett  a  nemzetközi  jognak  Ithakában.  H.  szá- 
mos müvet  írt,  melyek  -nem  mind  vonatkoz- 
nak a  politikára.  Pontosabb  müvei :  Science  of 
Rhetoric  (1877) ;  Life  of  Irving  (1878) ;  Elements 
of  Psychology  (1887) ;  Social  iníluence  of  Chris- 
tianity  (1878) ;  Genetic  Philosophy  (1893) ;  Primer 
of  Fináncé  (1898) ;  Internat.  Justice  (1896) ;  The 
originál  Territ.  of  the  United  Staates  (1898) ;  The 
Work  a  Infl.  of  Hugó  Grotius  (1909) ;  The  con- 
ception  a  realisation  of  neutrality  (1901);  The 
contemporary  development  ot  diplomacy  (1904) ; 
History  of  diplomacy  in  the  international  develop- 
ment of  Europe  (1905—906);  Völkerorganisa- 
tion  und  der  modemé  Staat  (Berlin  1911). 

3.  H.,  Moritz  Friedrich,  a  siketnémák  okta- 
tásának egyik  legkiválóbb  újítója  és  művelője, 
szül.  Reichenbachban  (Németszilézia)  1805  dec. 
8.,  megh.  Weissenfelsben  1874  szept.  ,30.  Előbb 
Bunzlauban  tanítóskodott,  majd  1829.  Berlinbe 
ment,  hogy  magát  a  sikotnémák  oktatására  ki- 
képezze. 1830-ban  kineveztetett  a  siketnémák 
weissenfelsi  intézetéhoz,  melynek  élte  végéig  ve- 
zetője maradt.  H.  működésének  különösen  az  ad 
jelentőséget,  hogy  a  siketnémák  beszódtanítását 
természetesebb  és  helyesebb  irányba  terelte.  Sze- 
rinte egyedül  a  gyermek  nyelvszükséglete  szol- 
gálhat a  beszédtanltásnál  irányadóul  s  különös 
fontosságot  tulajdonított  a  kellő  szemléltetésnek. 
Müvei :  VoUstandige  Anleitung  zum  ünterrichte 
taubstummer  Kinder  (Essen  1839) ;  Bildersamm- 
lung  fúr  Taubstumme  (Nürnberg  1841,  5.  kiad. 
Leipzig  190.3);  Der  gegenwártige  Zustand  des 
Taubstummen-Bildungs-Wesens  in  Deutschland 
(1866).  V.  ö.  Scherer  L,  A  siketnémaoktatás  és 
nevelés  kézikönyve  (Budapest  1895) ;  Reuschert, 
F.  M.  Hill  (Berlin  1905). 

4.  H.,  Odavia,  angol  filantróp  nő,  szül.  1838. 
Wisbeachban  (Lincolnshire),  megh.  1912  aug.  13. 


Amely  sző  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Ily  ...  alatt  keresendói 


Híllah 


97 


Hillél 


Londonban.  Neve  szorosan  hozzáfüződik  a  londoni 
munkáslakásoknak  a  hatvanas  években  megin- 
dult javításához.  H.  mint  fiatal  tanítónő  tanulmá- 
nyozni kezdte  a  londoni  munkások  lakásviszonyait 
és  arra  törekedett,  hogy  a  munkásokban  fölkeltse 
a  tisztaság  és  rend  iránti  érzéket.  E  célból  a  John 
Russeltől  és  más  adakozóktól  rendelkezésére  bo- 
csátott összegen  számos  elhanyagolt  házat  vett 
mog  és  olcsón  bórbeadta  munkások  részére,  ki- 
ket a  házvezetésben  tanáccsal  és  tettel  támogar 
tott.  E  módszere  némely  nagyobb  német  városban 
követőre  talált.  Folyóiratokba  írt  cikkei  mellett 
önálló  művei :  Homes  of  the  London  Poor  (Lon- 
don 1876) ;  Our  common  land,  and  other  essays 
(1878). 

5.  íí.,  Rowland,  viscount  of  Hawkstone,  angol 
tábornok,  szül.  1772  aug.  11.  Hawkstoneban,  megh. 
18-Í-2  dec.  10.  Shrewsburyben.  Rósztvett  a  Napó- 
leon elleni  harcokban  s  főleg  Salamancánál  és 
Waterloonál  tüntette  ki  magát.  1825-ben  tábor- 
nok lett,  1828— 42-ig  az  összes  angol  hadak  fő- 
parancsnoka volt.  V.  ö.  Sidney,  The  life  of  Lord 
H.  (London  1845). 

6.  H.,  Rowland,  sir,  angol  postaügyi  reformá- 
tor, az  olcsó  s  egységes  levéld^j,  az  ú.  n.  penny- 
poito-rendszer  életbeléptetöje,  szül.  Kiddermin- 
sterben  1795.,  megh.  Hampsteadban  1879  aug.  27. 
Tanító  volt,  majd  18.33.  a  különféle  közhasznú 
reformokat  előmozdító  Society  for  the  díffusion  of 
useful  knowiedge  titkára  lett,  mely  állásában  tett 
tapasztalatai  indították  18-37.  a  nevét  megalapító 
híres  reformmunka :  Post  ofíice  reform,  its  impor- 
tance  and  practicability  megírására,  melyben  a 
brit  postaintézmény  gyökeres  reformját  s  a  sokté- 
telű, drága  és  komplikált  levéltarifa  helyébe  a  le- 
vél dijának  V2  unciáig  1  pennyben  leendő  megál- 
lapítását követelte.  A  brit  parlament  18^  jan.  10. 
elfogadta  e  javaslatot  s  a  reform  annyira  bevált, 
hogy  hatása  alatt  az  összes  európai  államokban 
áttértek  az  olcsó  és  egyszerű  levéldíjtételekre.  H. 
1846.  a  brit  főpostamester  titkára  lett,  később  pe- 
dig a  brit  postaügyet  mint  államtitkár  önállóan 
vezette  1864-ig,  amikor  nyugalomba  vonult.  A 
parlament  20,000  font  sterling  nemzeti  jutalmat 
szavazott  meg  neki.  A  Westminsterben  van  elte- 
metve, ahol  1881  óta  márványmellszobra  áll.  V.  ö. 
Hül,  Life  of  Sir  Rowland  Hül  and  the  history  of 
penny  postage  (London  1880,  2  köt.). 

Hillah  (HiUe,  arabul:  HeUat-d-Feüm,  El 
Hellah),  szandzsákság  székhelye  Bagdad  kis- 
ázsiai török  vilajetben,  az  Eufrát  mindkét  part- 
ján, 10,000  lak.,  akik  pamutkelméket,  különösen 
pedig  az  arab  lovasok  számára  köpenyeket  készí- 
tenek és  egyebek  közt  kiválóan  szép  bivalybőrök- 
kel kereskednek.  É.-ra  tőle  van  a  régi  BabUon 
(1.  0.)  helye,  amelynek  tégláiból  épült  nagyobbára 
a  modern  H. 

Hillangsit  (ásv.),  olyan  Cummingtonit,  amely 
tetemesebb  mennyiségű  mangánoxidult  tartal- 
maz. Lelőhelye  Hillang  vasbánya  Svédországban. 

Hillebrand  Jenő,  antropológus,  szül.  1884  jún. 
10.  Sopronban.  Egyetemi  tanulmányait  1903 — 
1908.  Budapesten  végezve.  Török  Aurél  ember- 
tani intézetében  foglalkozott  s  1909.  bölcsészet- 
doktori  oklevelet  szerzett.  1910  óta  a  Földtani 
Társulat  Barlangkutató  Bizottságának  egyik  te- 

Rémi  Nagy  Letrikona.  X.  köt. 


vékeny  tagja^  s  különösen  a  Bükk-hegysóg  bar- 
langjainak liikutatásával  naay  érdemeket  szer- 
zett. Nevéhez  fűződik  az  első  diluviális  ember- 
csontváz  felfedezése  hazánkban,  s  erről  szóló  ta- 
nulmánya A  répáshutai  Balla-harlangban  talált 
diluviális  gyermekcsontok  maradványai  címen  a 
Földtani  Közlöny  1911  évi  41-ik  kötetébon  jelent 
meg.  Ezenkívül  még  9  kisebb  értekezést  írt  szpe- 
leológiai  és  antropológiai  tanulmányairól.  Leg- 
újabban a  detrekőszentmiklósi  Pálffy-barlangban 
a  diluviális  ősember  tűzhelyeit  is  megtalálta. 

Hillebrand,  1.  Joseph,  német  filozófus  és  iro- 
dalomtörténész, szül.  Grossdüngenben,  Hildesheim 
mellett  1788.,  megh.  Sodenben  1871  jan.  25.  A  filo- 
zófiát tanította  1817— 22-ig  a  heidelbergi,  1822— 
50.  a  giesseni  egyetemen.  Müvei :  Anthropologie 
(Mainz  1822,  3  rész) ;  Lehrbuch  der  thooretischen 
Philosophie(u.o.  1826);  Lehrbuch  d.  Litteraturasthe- 
tik  (u.o.  1827, 2  köt.) ;  Aestiietica  litteraria  antiqua 
(u.  0.  1828);  Universalphilosophische  Prole- 
gomena  (u.  0.  1830);  Philosophie  des  Geistes 
(Heidelberg  1835,  2  rész).  Irodalomtörténeti  fő- 
munkája:  Die  deutsche  Nationallitteratur  seit 
dem  Anfang  des  18.  Jahrhunderts  (Hamburg  és 
Gotha  1845—46,  2  köt. ;  3.  kiadás  H.  Károlytól, 
1875, 3  köt.). 

2.  H.,  Kari,  német  író,  H.  1.  fia,  szül.  Giessen- 
ben  1829  szept.  17.,  megh.  Firenzében  1884  okt. 
19.  Jogot  végzett,  rósztvett  az  1849-iki  badeni  fel- 
kelésben és  három  havi  fogság  után  megszökött 
s  mint  menekült  élt  Parisban  (hol  H.  Heinének  a 
titkára  volt),  Strassburgban,  Bordeauxban.  Mint  a 
Times  levelezője  részt  vett  a  Rómába  menő  olasz 
expedícióban  s  azután  Firenzében  telepedett  le. 
Itt  üta  Itália  (Leipzig  1874—77,  4  kötet)  és  Ge- 
schichte  Frankreichs  seit  1830  (Gotha  1881, 2  köt.) 
c.  munkáit.  Nevezetesebb  művei :  De  la  bonne  co- 
médie  (koszorúzott  pályamű,  u.  0.186.3);  LaPrusse 
contemporaine  (u.  0. 1867) ;  Zeiten,  Völker  u.  Men- 
schen.  Gesammelte  Aufsatze  (7  köt.,  Berlin  1872— 
1885) ;  History  of  Germán  thought  (London  1880). 
V.  ö.  Homherger,  Kari  H.  (Berlin  1884). 

Hillebrandit  (ásv.)  rombos,  sugaras-rostos  hal- 
mazok, porcellánfehér  s  néha  kissé  zöldes.  Víz- 
tartalmú kalciumszilikát,  képlete  CagSiO^.HjO. 
Előfordul  a  diorit  és  a  mészkő  kontakt-zónájá- 
ban :  Velardena  Mexikóban. 

Hillebrandt,  Alfréd,  német  szanszkritista, 
szül.  1853  márc.  15.  Grossnadlitzben,  Boroszló 
mellett.  A  szanszkrit  és  összehasonlító  nyelvé- 
szet tanára  lett  1888.  Boroszlóban.  Munkái  főleg 
a  mitológiára  és  a  védai  áldozati  ceremóniákra 
vonatkoznak  abban  a  régi  irányban,  mely  az  is- 
tenekben leginkább  természeti  erők  személyesítőit 
látja.  Főművei :  Das  altindisehe  Neu-  und  Voll- 
mondsopfer  (Jena  1880);  Vedisehe  Mythologie 
(eddig  3  köt,  Breslau  1891— 1902);  RitualLite- 
ratur,  Vedisehe  Opfer  und  Zauber  (Btihler,  Grund- 
riss  d.  indoarischen  PhiloL,  Strassburg  1897) ; 
Altindien,  kulturgeschichtliche  Skizzen  (Breslau 
1899) ;  a  Bibliotheca  Indicában  adta  Sánkháyana 
Srautasutra-ját  (Kalkutta  1888, 4  köt.). 

Hillél,  1.  Házakén  (az  idősb),  híres  zsidó  írás- 
tudó, a  legfőbb  törvényszék  elnöke,  szül.  Babiló- 
niában (azért  máskép  H.  hábábli,  babiloni  H.)  Kr. 
e.  70  körül,  megh.  Kr.  u.  10.  Világi  ismeretekkel 


Hillemacher 


-    98 


Hillern 


párosult  bö  teológiai  tudományát  a  törvény  enyhe 
magyarázatára  s  allcalmazására  fordította,  moly 
irányt  tanítványai  (a  talmudban :  Bész-H..,  H.  is- 
kolája) is  követték,  ellentétben  Sámmáj  (1.  o.)  isko- 
lájával. Példabeszéddé  vált  szerénysége,  türelme, 
béke-  s  emberszeretete  mellett  tanúskodnak  a  tal- 
mudban ránk  maradt  idevágó  tanításai,  melyek 
helyenkint  feltűnően  összevágnak  Jézusnak  ki- 
vált a  hegyi  prédikációban  letett  hasonnemü  taní- 
tásaival. Tőle  származik  a  M  ll\l%i  «Szeresd  fe- 
lebarátodat, mint  tenmagadat))  parancsnak  az  a 
magyarázata,  hogy  «ami  neked  gyűlöletes,  ne 
tedd  másnak.))  A  «Proshol.)  (1.  o.)  intézménye 
is  tőle  származik.  V.  ö.  Zipser,  The  Talmud  and 
the  Gospels,  Jewish  Chronicle  1851.  évf. ;  De- 
lüzsrh,  Jesus  und  H.  (2.kiadás  Erlangen  1867).  — 
2.  H.  Hánászi  (a  fejedelem),  a  tiberiási  főiskola 
főnöke  a  Kr.  u.  IV.  sz.  ban,  aiTól  nevezetes,  hogy 
feladta  az  újhold  megfigyeléséből  kiinduló  eddigi 
zsidó  időszámítást  s  a  zsidó  naptárt  bizonyos 
állandó  szabályok  szerint  véglegesen  állapította 
meg. 

Hillemacher,  két  francia  zeneszerző-testvér 
neve:  1.  Paul  Joseph,  szül.  Parisban  1852  nov. 
29.  Bazin  tanítványa.  1876-ban  Judith  c.  kantá- 
téja  megnyerte  a  római  díjat.  —  2.  Lucien  Jo- 
seph Edúvard,  szül.  Parisban  1860  jún.  10.  Mas- 
senet  tanítványa.  1880-ban  megnyerte  a  római 
d^at  Pingál  c.  kantátéjaval.  A  két  testvér  együtt 
írt  több  operát  (nevezetesebbek :  Hero  és  Leander 
1893,  Orsola  1902,  Circé  1907) ;  egy  szimfonikus 
legendát  (Loreley  1882);  zenekari  darabot  (La 
cinquantaine,  Les  solitudes) ;  egy  passziomiszté- 
riumot ;  dalokat,  zongoradarabokat. 

Hilleprandt,  Anton  von,  osztrák  katonai  író, 
szül.  Salzburgban  1830  aug.  12.,  megh.  Bécsben 
1885  nov.  23.  1859- ben  nagyon  kitüntette  magát 
amagentai  csatában.  Azóta  sokfele  alkalmazták, 
mint  vezérkari  tisztet.  1878-baQ  mint  a  katonai 
vasúti  hivatal  feje  a  boszniai  szállításokat  ós  az 
ottani  vasút-  és  útépítéseket  vezette.  1880-ban 
vezérőrnagy,  majd  altábornagy  ós  hadosztály- 
parancsnok lett.  H.  egyik  alapitója  volta  katonai 
tudományos  egyesületnek,  melynek  közlönyébe 
sok  szakcikket  írt.  Nagyobb  munkái :  Der  Peld- 
zug  in  Piemont  ím  Jahr  1849  (1864);  Der  Feld- 
zug  in  Oberitalien  1848  (1867) ;  Bosniens  militári- 
scher  Wert  für  Oesteireich  (1878) ;  Taktische  u. 
infanteristische  Streiflichter  (1882) ;  Die  Infan- 
terie,  das  Stiefkind  der  Armee  (1884). 

Hiller,  1.  (HüUer),  Ádám  JoJiann,  német  zene- 
szerző, szül.  1728  dec.  25.  Wendiscli-Ossigban 
(Göriitz  mellett),  ahol  atyja  kántor  volt,  megh. 
1804  jún.  16.  Lipcsében.  Drezdában  tanult  Homi- 
liusnál.  1781— 85-ig  a  Müller  K.  W.  lipcsei  pol- 
gármester által  létesített  Gewandhauskonzertek 
(1.  0.)  első  karnagya  volt.  1789-ben  a  Thomas- 
schule  kántori  székében  Dolesch  utóda  lett.  Mint 
komponista,  megalapította  a  német  Singspidt, 
amelyből  később  a  Spieloper  fejlődött.  A  öing- 
spielekben  H.  abból  az  elvből  indult  ki,  hogy  árjá- 
kat kizárólag  nemes  és  előkelő  személyiségek  éne- 
kelhetnek, a  nép  egyszeríi  gyermekei  csak  apró, 
népies  dalocskákban  fejezhetik  ki  érzelmeiket. 
lOSingspielje  maradt  fenn.  Egyéb  müvei :  dalok, 
szimfóniák,  partiták,  gyászzene  Hasse  halálára. 


H.  mint  zenei  író  is  nagyjelentőségű.  Ó  alapította 
a  legrégibb  zenei  újságot  Wöchentliche  Nachrich- 
ten u.  Anmerkungen  címmel  (1766  70).  Egyéb 
elméleti  művei :  Lebensbeschreibungen  berühm- 
ter  Musikgelehrten  u,  Tonkünstler  (1784),  ebben 
önéletrajza  is  megjelent ;  Cher  Metastasio  uud 
seine  Werke  (1786) ;  Anweisung  zum  musikalisch 
richtigen  Gesang  (1774);  Anweisung  zum  musi- 
kalisch zierlichen  Gesang  (1780).  Tanítványai 
közül  világhíres  lett  Corona  Schröter  (1.  o.).  V.  ö. 
Seyfert,  Das  musikalisch  volkstümliche  Lied  von 
1770  bis  1880  (1894) ;  Peiser  K.,  J.  A.  H.  (1894). 

2.  H.,Edicard,  filológus,  szül.  Majna- Frankfurt- 
ban 1844  ápr.  14.,  megh.  Halléban  1891  márc. 
7.  1869-ben  Bonnban  magántanár,  1874.  Greifs- 
waldban,  1875.  Halléban  rendes  tanár.  Kiadta 
Eratosthenes  verseit  (Leipzig  1872) ;  Theon  Smyr- 
naeus  Expositio  renmi  mathematicarum-át  (1878) 
és  Tibullust  (1872).  Említendő :  Beitráge  zur  Text- 
geschichte  der  griech.  Bukoliker  (1888);  Quae- 
stiones  Herodianeae  (Bonn  1866). 

3.  H.,  Ferdinánd,  német  zeneszerző  és  író, 
szül.  Majna-Frankturtban  1811  okt.  24.  megh. 
Kölnben  1885  máj.  10.  Schmitt  Aloys,  Vollweiler 
és  Hűmmel  tanítványa.  1828— .S5-ig  a  párisi  Cho- 
ron- iskola  tanára  volt  és  hangversenyeivel,  mint 
Beethoven-interpretáló,  rendkívüli  sikereket  ara- 
tott. 1843  44-ig  a  Gevpandhauskonzerteket  ve- 
zette. 1850-ben  a  köhii  konzervatórium,  1851.  a 
párisi  olasz  opera  igazgatója  lett.  Mint  zene- 
szerző Mendelssohn  követői  közé  tartozott.  Müvei- 
nek száma  meghaladja  a  kétszázat.  Nevezeteseb- 
bek :  6  opera,  2  oratórium,  szimfóniák,  nyitányok, 
kórusok,  zsoltárok,  kantátok,  dalok,  zongora-  és 
kamarazenedarabok.  Zenekritikái,  amelyek  a  Köl- 
nische  Zeitungban  jelentek  meg,  mintaszerűek. 
Könyvei:  Die  .Musik  u.  das  Publikum  (1864); 
Beethoven  (1871);  Aus  dem  Tóniében  unserer 
Zeit  (1868,  1871) ;  Wie  hören  wir  Musik  (1880) ; 
F.  Mendelssohn-Bartholdy  (1874) ;  Brinnerungs- 
blátter  (1884). 

4.  H.,  Johu'in,  báró,  osztrák  tábornok,  szül. 
Brodyban  1754  jún.  10.,  megh.  Lembergben  1819 
jún.  5.  Mint  őrnagy  és  (>zrt'des  harcolt  az  1788  — 
1791-iki  török  háborúban,  mint  vezérőrnagy  a 
franciák  ellen  1792— 97-ig  és  1799-1801-ig  Hol- 
landiában, Olasz-  és  Németorszá.^ban.  1809-ben 
mint  hadtestparancsnok  ápr.  20.  szerencsétlenül 
harcolt  Abensberg  mellett,  á  r.  24.  megverte  Bes- 
^iiérest  Neumarkt  mellett,  máj.  3.  megvédte  Ebels- 
bergct  és  máj.  21.  és  2-i.  vitézül  harcolt  Aspom 
mellett.  Károly  főherceggel  támadt  viszálya  miatt 
röviddel  a  wagrami  csata  előtt  lemondott  a  pa- 
rancsnokságról;  1813.  ő  volt  a  parancsnoka  az 
Aus/.triától  az  illir  határon  felállított  had.serog- 
nek,  ahonnan  decemberben  a  fősereghez  hívták. 
A  béke  mngkötése  után  H.  Erdélybon  ós  Galíciá- 
ban szolgált  s  mint  táborszemagy  halt  meg. 

Hillern,  Wilhelmine  von.  német  írónő,  szül. 
Münchenben  1836  márc.  11.,  Birch-PfeifferChav- 
lotte  leánya;  rövid  ideig  színésznő  volt,  majd 
férjhez  ment  Hermann  v.  H.  kamarádhoz.  Mint 
írónő  1865.  lépett  fel  s  néhány  kisebb  színdara- 
bon kívül  regényeket  írt.  Ezek  közül  a  legismer- 
tebb Die  Geyer-Wally(1872,7.  kiad.  1901),  melyet 
1880.  dramatizáltak ;  Die  Friedhofsblume  (1883) ; 


Amely  ssú  Hi  ...  alatt  aiacs  moK,  Hy  ...  alatt  tcoreseadö' 


I 


Hilleröd —     99     — 

Am  Kreuz  (1890) ;  Ein  Arzt  der  Seele  (1869) ;  Aus 
eigener  Kraft  (1872,  magyarul :  Saját  erejéből, 
fordította  Beniczky  Irma,  1876) ;  Und  sie  kommt 
doch  (1879,  5.  kiad.  1903 ;  magyarul :  És  mégis 
jönni  fog,  f  ord.  Alexander  Erzsi  és  Schanzer  Mar- 
git); Der  Gewaltigste  (1901);  Ein  Sklave  dor 
Preiheit  (1903).  —  Irónö  leánya  Hermine  is,  ki 
1860  febr.  28.  Freiburgban  szül.  s  neje  ZenoDie- 
mer  festőnek ;  ő  adta  ki  az  Oberammergau  u.  seine 
Passionsspiele  (München  1900)  c.  díszművet. 

Hilleröd,  város  Seeland  (Sjelland)  dán  szigeten, 
(1911)  5551  lak.,  állami  ménessel  és  kémiai  gyár- 
ral. A  mellette  eltei-ülő  tó  szigetén  áll  Prederiks- 
borg  kastély. 

Hilmend  (Helmend,  Helmund,  az  ókorban 
Erymanthos  v.  Etymander),  Afganisztán  legna- 
gyobb folyója  Ázsiában ;  ered  ,3070  m.  magasan 
a  Kuh-i-Baba  hegy  lábánál,  DNy,-i  irányban  fo- 
lyik Afganisztán  határán  végig,  jobbról  fölveszi 
a  Chud-Rudot  s  a  Mussza-Rud-ot,  balról  az  Ar- 
gendabot,  átfolyik  a  Garmszel  sivatagon ;  Ny-nak, 
majd  É.-nak  folyik  és  1100  km.  h(  sszú  útja  után 
elvesz  a  Hamun  (1.  o.)  mocsarakban,  vlzterülete 
kb.  518,000  km*.  Száraz  időben  átgázolható,  haj- 
dani nagyszerű  öntözöcsatorna  rendszerének  nagy 
részét  Timur  lénk  pusztító  hada  rombolta  szét. 

Hilmi  pasa,  1.  Husszej"  Hilmi. 

Hilo,  város  Havai  szigetén,  termékeny  és  jól 
megművelt  síkságon,  5U0O  lak. 

Hilopatizmus  (hylopatliúmus,  gör.),  filozófiai 
nézet,  ha  az  anyagnak  emberi  érzéseket,  indu- 
latokat, szenvedélyeket  tulajdonítunk. 

Hiloteisták  (hylotheistik,  gör.),  filozófusok, 
kik  az  anyagot  (hile)  istenítik,  isten  gyanánt 
fogják  föl ;  ebből  hüofeizrrms. 

Hilotropia  (hy/otropia),  Ostwald  elnevezése 
szerint  az  anyagnak  olyan  átváltozása,  mikor  az 
eredeti  anyag  és  az  átváltozott  termék  elemi  ösz- 
szetétele  ugyanaz.  Ide  tartoznak :  a  halmazálla- 
pot-változások, enantiotrop  é.>  monotrop  átalaku- 
lások stb. 

Hilozoizmus  (liylozoismus,  gör.),  a  görög  íüo- 
zófla  első  korszakainak  (Thales,  Anaximander, 
Anaximenes  stb.)  álláspontja,  melynek  értelmé 
ben  anyag  és  élet,  anyag  és  szellem  egy.  A  H. 
még  nem  tesz  különbséget  a  kettő  között,  azért 
azonosítja ;  mondhatni :  naiv  materializmus :  nem 
tagadja  a  szellemi  elvet,  de  azonosítja  az  anyag- 
gal, mert  még  esryáltalán  nem  tesz  különbséget 
a  kettő  között.  Élet  —  anyag  —  szellem  válha- 
tatlan  egység  ez  álláspont  számára.  Az  újabb 
hilozoisták  tudatosan,  elv  szerűen  tulajdonítanak 
az  anyagnak  érzést,  pl.  Haeckel  és  mások. 

Hilprecht,  Hermann,  asszíriológus.szül.  1859 
júl.  28.  Hohenerxleben-ben  (Anhalt).  Lipcsében 
1880— 85-ig  teológiát,  filológiát  és  jogot  tanult, 
azután  egy  évig  az  ótestamentom  korrepetitora 
volt  az  erlangeni  egyetemen,  1886  rendes  tanárrá 
nevezték  ki  a  pliiladelphiai  egyetemri',  egyszer- 
smind őre  lett  az  ottani  előázsiai  múzeumnak. 
Főbb  munkái:  Assyriaca  (Boston  1894');  Rettent 
researches  in  Bible  lands;  Explorations  in  Bible 
lands  during  the  XIX.  contury  (Philadelphia 
1903):  Die  Ausgrabungen  der  Universitát  von 
Pennsylvanien  im  Bel-Tempel  zu  Nippur, Vertrag 
(Leipzigl903). 


Himalája 


Hilton  (ejfsd:Mitn),  Wüliam,  angol  festő,  szül. 
Lincolnban  1786  jún.  3.,  megh  1839  dec.  .30.  Elő- 
ször Smith  rézmetsző  tanítványa  volt,  azután  a 
londoni  akadémián  tanult,  később  Olaszországban 
is  járt  és  1820.  a  londoni  akadémia  tagja  lett.  Tör- 
téneti, bibliai  és  mitológiai  tárgyú  képekot  festett. 
Említendők :  ni.  Edward  király  átveszi  Calais 
város  kulcsait ;  A  betlehemi  kisdedek  lemészár- 
lása ;  Szerzetesek  megtalálják  Harald  király  holt- 
testét ;  Jákob  és  fiai ;  Una  és  a  Szatir ;  Proserpina 
elrablása. 

Hilty,  Kari,  svájci  jogtudós  és  történetíró, 
szül.  Churban  1833  febr.  28.,  megh.  Montreux- 
ben  1909  okt.  12.  Eleinte  ügyvédkedett,  majd 
187-i.  a  közjog  és  nemzetközi  jog  tanára  lett  a 
berni  egyetemen.' 1890  óta  tagja  volt  a  nemzeti 
tanácsnak,  1892  óta  főhadbiró,  1899  óta  a  hágai 
választott  bíróság  tagja  is  volt.  Főbb  jogi  művei : 
Das  Referendum  im  schweizerisuhen  Staatsrecht 
(az  Archiv  für  öfíentlichos  Recht  2.  köt.);  Die 
Neutralitát  der  Schweiz  in  ihror  heutigen  Auf- 
fassung  (Bern  1889);  Die  Bnndesverfassungen 
d.  schweizerischen  Eldgenossenschaft  (u.  o.  1891). 
Egyéb  művei  közül  a  Glück  (Frauenfold  és  Leip- 
zig,  1891— 99,  3  rósz)  és  Lesen  u.  Reden  (u.  o. 
1895)  számos  kiadást  ért.  Kiadta  az  1886  óta 
Bernben  megjelenő  Politisches  Jahrbuch  der 
schweizerischen  Eldgenossenschaft  cünű  évköny- 
vet is. 

Hilum  (növ.)  a.  m.  köldök  (1.  Mag). 

Hilus  (lat.),  a  különböző  szervek  azon,  rende- 
sen bemelyed*  helye,  ahol  az  illető  szerv  erei, 
idegei  s  kivezető  csövei  ki-  vagy  belépnek ;  pl. 
H.  pulmonis,  H.  lienis,  H.  renis  (tüdő,  lép,  vese 
H.-a)  stb. 

Hilversum,  közs.  É.-Hollandia  németalföldi  tar- 
tományban, vasúti  csomópont,  (1909)  31,458  lak., 
posztó-,  gyapjú kolmeszö véssél  és  kárpitgyártás- 
sal. Törvényszékkel  és  felsőbb  polgári  iskolával.. 

Hilyó,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  kassai  j.-ban, 
(1910)  476  tót  lak.,  postaügynökség,  u.  t.  Semso. 

Hím,  az  ivarosán  szaporodó  állatoknál  a  hlm- 
csirasej  tekét  termelő  egyén  neve.  Ellentéte  a 
nö.4é)iy. 

Hím  (növ),  a  porzó  (1.  o.)  régi  elnevezése. 

Hím,  a  cínierpajzsoknál,  1.  Damaszkozás. 

Hím  (azelőtt :  Hyin),  kisk.  Abauj-Torna  vm. 
cseteháti  j.-ban,  (i9io)  284  magyar  lak.,  u.  p.  Pe- 
rény,  u.  t.  Hidasnémeti. 

Himalája  (ókori  Iniaus),  a  föld  legmagasabb 
hegysége,  amely  a  Gangesz  lapályából  hú-telennl, 
5  hatalmas  párhuzamos  ívvel  emelkedik  ki  sza- 
bályos redőkben.  Ny.-i  végénél  a  Hindukust  feszíti 
a  Pamirhoz,  K.en  pedig  a  hegyrendszernek  a  H. 
irányára  merőlegesnn  ívelt  hátsóindiai  hegyrend- 
szer veti  végét.  A  H.  D.-i  lábánál  a  bővizű' hegyi 
patakok  és  folyók  hatalmas  törmelékkúpokat  épí- 
tenek, ezeken  áthatolhatatlan  őserdők,  dzsunge- 
lek vannak,  mert  a  nyári  monzún  szele  a  hegy- 
ség D.-i  lejtőin  fölemelkedni  kényszerül,  s  így 
csapadéka  egyike  a  földön  a  legnagyobbaknak.  A 
legtöbb  esőt  kapó  alacsony  mocsaras,  őserdös  zóna 
neve  Terai-öv,  amelybon  minden  idegen  élet- 
pusztító lázba  esik,  ez  pusztítja  a  térképező  an- 
gol mérnöki  kart  is,  ez  oltotta  ki  Körösi  Csoma 
Sándor  életét  is.  A  nyári  monzún  idején  a  hegy- 


Amely  82Ó  Hl . . .  alatt  unca  mex,  Hy  . . .  Alatt  keresendSi 


Himalája 


-     100 


Himalája 


ség  egész  D.-i  lejtője  állandóan  felhőkbe  burkolt, 
s  a  fenséges  hegyóriások  helyét  csak  ködgomo- 
lyagok  jelzik.  A  Terai  öve  fölött  van  a  valamivel 
egészségesebb  baver-zóna,  a  kavicskúpok  lejtőin, 
e  fölött  harmadkorú  ú.  n.  szivalik-rétegekMl  álló 
halmokat  találunlc,  s  ezekből  emelkednek  ki  hir- 
telenül a  7—8000  m.-es  hegyóriások,  amelyeknek 
láncolataiban  kristályos  magvak  és  alacsonyabb 
rátolt  üledékes  kőzetek  váltakoznak.  A  hegység 
É.-on  magas  fensíkba  megy  át  lassan,  szinte  alig 
észrevehetően,  amely  síkság  sivatagi  han-hai  ré- 
tegekből áll,  közte  itt-ott  kiemelkedő  hegycsúcsok- 
kal. A  H.  is  jellegzetesen  euráziai  hegylánc,  mint 
ilyen  asszimmetrikus,  külső  oldala  a  magas  sík- 
ság, belső  oldala  a  tenger  felé  van.  B.-i  lej- 
tője sokáig  rejtélyes  volt,  dé  ma  már  jól  is- 
mert. Itt  találjuk  a  Eakasztal  és  Manszarovár 
tavakat,  amelyek  fontos  vízválasztó  gócpontok. 
Az  utóbbi  tóból  indul  ki  K.-felé  a  Szan-po,  az 
Indus  felső  része,  Ny.-nak  pedig  a  Brahmaputra 
szedi  össze  a  vizeit,  továbbá  a  híres  öt  folyó.  A 
téli  évszakban  a  kontinens  belseje  felöl  fúj  a  szá- 
raz monzún  szél,  csapadék  ekkor  nincs,  s  vakí- 
tóan csillognak  a  napfényben  a  hófehér  hegy- 
óriások. A  hévség  D.-i  oldalán  a  csapadék  nyá- 
ron óriási,  az  B.-in  ellenben  alig  számbavehető,  s 
ezért  a  D.-i  oldal  felől  a  folyók  járhatatlan,  vad- 
regényes hegyszorosokban  vágják  át  magukat  a 
hegyláncokon  keresztül  rendkívül  gyorsan,  így 
pl.  a  Szatledzs,  Brahmaputra,  Indus  stb.  A  járha- 
tatlanul  fiatal,  energikus  bevágódású  völgyek  le- 
településre alig  alkalmasak,  csak  a  sziklaoldala- 
kon függeszkednek  néhol  hozzáférhetetlen,  fes- 
tőies  hindu  falvak,  amelyekben  alig  volt  európai, 
s  ezért  roppant  ismeretlen  az  egész  vidék.  Az 
egészségesebb  magas  vidéket,  mint  pl.  Dardzsi- 
Imgot  (ang.  Darjeeling)  az  angol-indiai  katona- 
tisztek családjaikkal  üdiüőhelyül  használják.  A 
hegység  B.-i  felén  hatalmas  tektonikus  vetődése- 
ket találunk,  amelyek  v.  medencéket  hoztak  létre, 
bár  ezeket  a  íluviális  és  glaciális  üledékek  már 
legnagyobb  részben  kitöltötték  s  tavaiknak  csak 
a  szinlöi  találhatók  meg,  v.  völgyeket  alkotnak, 
ilyenben  folyik  pl.  a  Szan-po  is.  Bgyes  tavak  meg- 
maradtak, pl.  a  szrinagári-tó  egy  része,  s  itt  gyö- 
nyörűen öntözött  kultúrájú  oázisvidék  van; 
másutt  a  tavakat  a  folyók  lecsapolták,  mint  pl.  a 
szrinagári  tó  hiányzó  részét  magával  vitte  a  Dzse- 
lam  folyó.  A  H.-t  a  Gangesz  forrásai  Ny.-i  és  K.-i 
részre  osztják,  az  előbbi  az  ismertebb  az  angolok 
térképfelvételei  folytán,  vízválasztója  teljesen 
hátratolt,  s  ezért  ez  az  alacsonyabb  rósz,  bár  egyes 
helyeken,  mint  pl.  a  Nanga  Parbatnál  ez  is  8120 
m.-ig  emelkedik.  A  Ny.-i  rész  sokkal  ismeretle- 
nebb, hatalmas  gleccserekkel,  ez  az  igazi  H.  (a.  m. 
hó  hazája).  Nagyobb  hegytömegei  a  Davalagiri 
(8176  m.),  Kancsindzsunga  (vagy  Kincsindzsunga, 
8.385  m.),  itt  van  az  angol  út  a  dardzsilingi  átjá- 
róval együtt,  a  Mount  Everest  (1.  o.)  csoportja 
(8840),  amely  a  föld  legmagasabb  hegye,  utána 
találjuk  még  a  Csomolári  tömegét  és  sok  7000 
m.-es  óriást,  de  ezeket  pontosabban  nem  ismer- 
jük. A  H.-val  párhuzamosan  húzódik  a  hozzá 
hasonló  fölépítésú,  de  kevésbbé  impozáns  megje- 
lenésű Transz-H.  (1.  o.),  amelyet  újabban  fedezett 
föl  Sven  Hédin.  A  H.  legalacsonyabb  hágója  a 


Drasz  (.3343  m.),  nevezetesebbek  még  a  Baralacsa 
(4830  m.),  Niti  (5050  m.),  Barma,  Chatangla  stb. 
hágók.  18  csúcsa  magasabb  mint  7600  m.,  40  mint 
7000  és  120  mint  6100,  átlagos  gerincmagassága 
5000—5500  m.  Az  örökös  hó  határa  a  D.-i  l^tőn 
alacsonyabban  van,  4725  m.-en,  mint  az  B.-in 
(5650  m.-en),  mert  sokkal  csapadékosabb  a  D.-i 
oldal,  s  ezért  a  gleccserek  is  a  D.-i  oldalon  3500 
m.-en,  az  É.-in  4230  m.-en  végződnek. 

Éghajlat,  növény-  és  állatvilág.  A  magasság 
szerint  nagyon  változó  ;  a  Terai  forró  égövi  me- 
lege trópusi  növényzetet  fakaszt,  füge,  gyapot- 
cserje, Lauraceák,  Magnóliák  teremnek  rajta.  Ez 
kb.  15—50  km.  széles  öv,  utána  900  m.  magas- 
ságig még  trópusi  a  növényzet  és  éghajlat  kate- 
chu-akáccal,  innen  2100  m.-ig  tölgy-  és  gesztenye- 
erdők,  2100-tól  3600-ig  a  dél-  és  középeurópaihoz 
hasonló,  főleg  tűlevelű  fákkal  —  Pinus  excelsa 
Ham.  —  longifolia  Roseb.,  —  Webbiana  Wall., 
és  Ny.-on  Cédrus  Deodara  Lond.,  magasabban  a 
hidegnek  megfelelően  Alnus,  Betula,  Corylus, 
Carpinus,  Gnaphalium,  Bphedra,  Rhododendron, 
a  legmagasabb  vidékeken  pedig  Artemisia,  Ast- 
ragalus,  Erigeron  stb.  A  fák  határa  a  D.-i  lejtön 
van  alacsonyabban,  az  örök  hó  határának  megfe- 
lelően. A  gabonán eműek  közül  a  grim,  a  rozsnak 
egy  faja  4000  m.-en  még  megérik,  Drew  4500 
m.-en  is  látta  virágozni ;  kisebb  magasságokban 
búza,  kukorica,  mély  völgyekben  pedig  rizs  terem, 
néhol  kivételesen  a  tea,  cinkóniafa,  Ipekakuanha 
stb.  Allatai :  a  D.-i  lejtő  alján  még  indiai  jellegű, 
tigris,  hiéna,  elefánt,  majom,  magasabban  medve, 
vadmacska,  antilop.  Tibet  felé  az  É.-i  oldalon 
vadjuh,  jaktulok,  kecske  és  egyéb  belsöázsiai  ál- 
latok. Geológiája  nem  nagyon  ismert,  két  üledé- 
kes és  három  kristályos  zónát  ismerünk  föl  benne, 
főleg  gnájsz-  és  gránitból,  palaeozoosz  és  mezo- 
zoosz  üledékekből  áll,  az  Indus  felső  vidékén  kréta- 
korú kövületes  rétegekkel.  Gyűrődése  fiatal,  a 
krétakor  végén  volt  legerősebb.  Az  első  európai 
utazók,  akik  a  H.-ban  jártak,  a  XVII.  sz.-ban 
Andrada  Antonio  (1625—26),  Gruber,  D'Orville 
jezsuita  (1661),  a  XVIII.  sz.-ban  Desideri  olasz, 
Freyre,  Della  Penna,  Van  de  Putte,  Bogle  és  Tur- 
ner,  Warren  Hastings  követei  stb.  A  XIX.  sz.-ban 
Crawford,  Manning,  Hodgsen  és  Herbert,  Praser, 
Moorcroft  és  Trebeck,  Vigne,  Falconer,  Jacque- 
mont,  Thomson,  Hooker,  a  Schlagtntweit-testvé- 
rek,  Cunningham,  Waugh,  Dóchy  és  a  betanított 
benszülött  hinduk,  akik  az  országok  térképezését 
végezték  álruhákban,  ezek  az  ú.  n  pönditek.  Ju- 
setov  dr.  orosz  kutató  19Q7.  megmászta  a  Triszult 
(8435  m.).  Politikailag  E.-on  Kínához  tartozik, 
vannak  benne  szabad  államok  (1.  H.-államok),  v. 
független  államok  angol  hűbéres  fejedelmekkel 
és  egészen  angol  disztriktek. 

Irodalom.  Fraser,  Journal  of  a  tour  through  part  of  the 
Snowy  rangé  of  the  H.  Mountains  1820 ;  Pörbe,  Illustrations 
of  the  botany  and  natural  history  of  the  H.  Mountains,  1839; 
Gerard,  Tours  in  the  H.  1840 ;  Thomson,  Western  H.  and 
Tibet  1847—48;  Dalton  Hooker,  Himalayan  Journals  1855; 
Herm.  Rob.  and  Ad.  Schlagintweit,  Results  of  a  scientific 
mlssion  to  India  and  High  Asia,  1854 — 58  ;  u.  a.,  Reisea  ín 
Indien  und  Hochasien  1869 — 1880 ;  Loreau,  L'H.,  ses  produc- 
tions  naturelles,  1868  ;  Boeck  K.,  H.-Album.  Bilder  mit  Text. 
Baden  1894;  Déchy  Mór,  Kalkuttából  Dardzsílingig,  Bpesti 
Szemle,  1885,  102.  sz. ;  Waddell,  Among  the  H.,  London 
1899;  Lóczy,  Megfigyelések  a  keleti  H.-ban,  Földr.  Közi. 
1907.    évf. ;  Workman,  In  the  ice  world  of  H.   London  1900  : 


Amely  szó  Hl  ...  alatt  nincs  meg,  Hy.  .  .  alatt  keresendő! 


Himalája 


101     - 


_^ 


Hímen 


CoUie,  Climbia^  oa  thc  H.  and  other  moantain  ranges,  n.  o. 
1902:  Jacot-Guillannod.  8ix  mois  dans  l'H.,  le  Karakorum 
et  l'HIndu-Kush,  Paris  1904. 

Himalája,  simulékony  női  ruhaszövet  gyapjú- 
ból. 

Himalája-államok,  a  Himalája  láncai  közt 
elrejtett,  angol  uralom  alatt  még  nem  levő  ál- 
lamok ;  jelentékenyebbek :  Nepál  (1.  o.),  Szikkim 
(1.  0.)  és  Bhután  (1.  o.).  Az  angolok  ezeknek  na- 
gyobb városaiban  is  iparkodnak  minél  jobban 
megtelepedni,  de  Nepál  és  Bhután  még  függet- 
lenek. 

Himalájai  árpa,  a  csupasz,  vagyis  a  maghéj 
nélküli  kétsoros  árpaféléknek  egy  változata.  Ne- 
hezen maiátázható  s  ezért  ritka  helyen  termelik. 

Himalája-népek,  a  Himalája  déli  lejtőjén  az 
industól  a  Brahmaputráig  lakó,  a  mongol  népcsa- 
ládhoz tartozó  törzsek.  Általában  nomádok,  a 
buddhizmust  nem  fogadták  el.  óslakóknak  lehet 
őket  tekinteni,  kiket  később  áriái  és  turáni  népek 
kiszorítottak.  Ilyenek :  a  leptsa,  a  Tista  folyam 
vidékén  keleti  Nepálban ;  a  kiranti  és  liníbu,  Ne- 
páltól keletre  a  Kanziki  folyam  vidékén ;  a  murmi 
és  nevar,  Kanziki  ós  Gandaki  közt ;  a  giirung, 
magár  és  szunvar  a  Gandaki  folyamvidékén. 
Nyugaton  Gilgit  felé  tíz  kevert  törzs  lakik,  a 
Himalája  lápjain  és  erdeiben  még  kilenc  más  törzs, 
melyeknek  neveit  is  alig  tudják.  A  H.  általában 
magas  termetűek,  fejük  szélesebb  mint  az  indusé  ; 
homlokuk  magas,  de  nem  egyenes,  dűlt,  az  ajak 
nem  duzzadt ;  a  szem  többé-kevésbbé  ferde  met- 
szésű. Az  orr  hosszú,  mély  nyereggel.  A  hajzat 
buja,  a  szakáll  gyér.  Ujabban  ezek  között,  főleg  a 
gurungok,  magarok  ós  szunvarok  között  keresik 
a  hunnok  ós  magyarok  rokonságát.  V.  ö.  Vansit- 
tart,  Notes  of  Gurkhas  (1890) ;  Notes  of  Nepál 
(1895) ;  Hodgson,  Essays  onthe  languages  and  re- 
ligion  of  Nepál  and  Tibet  (London  1874) ;  Donald- 
son,  Lepcha  Land  (u.  o.  1900) ;  Waddel,  Among 
the  Himalayas  (u.  o.  1899) ;  Vojnich  Oszkár,  Idé- 
zetek Vansittart  ezredes  Gurkhas  c.  müvéből 
(Bpest  1913). 

Himalája- vasút.  Az  észak-bengáli  államvasút 
Sziliguri  állomásától  Dardzsilingig  vezető,  1  m. 
nyomtávolságú  gőzüzemű  hegyipálya,  A  vonal 
legmagasabb  pontja,  Lhumnál,  2266  m. 

mmantoglosjsain  Spreng.,  sodortvirág 
(nöT.),  az  Orehidaceae  (Kosborféíék)  család  génii- 
sza;  2  faja  Középeurópában  és  a  mediterrán  vidéken 
honos.  A  H.  hircinum  Spreng.  (bakbűzü  sodortajk) 
nálunk  minden  dombvidéken  előfordul,  de  inkább 
csak  szálanként.  Gumós  növény.  Felttlnik  (a  má- 
sik fajjal  együtt)  virágának  3  karoly ú,  hosszú 
sallangos,  a  végén  2  ágú  ajakszirmával.  Kelle- 
metlen bakszagú. 

Himantopliyllaiu  (növ.),  1.  Clivia. 

Iliinantopus  Briss  (állat),  a  Lilealakú  mada- 
rak (Gharadriiformes)  rendjébe,  a  Szalonkafé- 
lék családjába  tartozó  madárnem,  melynek  7, 
többnyire  a  meleg  tartományokban  élő  faja  közül 
a  gyöngyvér,  gólya^neffv.  székiszarka  (H.  himan- 
töpus  L.)  hazánkban  is  honos.  Homloka,  hátá- 
nak hátulja,  farktöve  és  hasoldala  fehér ;  nyak- 
szirtje, tarkója,  hátának  hátulja  és  válla  fekete, 
zöldes  fénnyel ;  szárnya  fekete,  farka  szürke,  fe- 
hér szegélylye  ;  csőre  fekete,  hosszú  lábai  vörö- 


sek. Testhossza  40  cm.,  szárnyainak  hossza  25  cm., 
farka  9  cm.  Délkeleti-Európában,  Közép-Ázsiában 
és  Észak-Afrikában  honos,  költözködő  madár.  Vi- 
zeink mellett  áprilistól  szeptemberig  tartózkodik 
s  költ  is.  L.  még  Sneffek. 

Himation  (gör.),  felső  ruhadarab  a  régi  gö- 
rögöknél, melyet  a  kiton  felett  viseltek  s  a  mely- 
nek legalább  is  térdig  kellett  érnie.  A  H.  tulaj- 
donképen egy  hosszúkás,  rendesen  gyapjúból  ké- 


Hímatlon. 

szült  szövetdarab  (1.  az  ábrát)  volt,  melybe  mint 
felső  ruhába  burkolóztak.  A  nők  a  H.-t  fejökre 
vetve  is  hordták,  úgy  hogy  csak  az  arc  maradt 
szabadon.  V.  ő.  Amelung,  Die  Gewandung  der 
Griechen  u,  Römer  (Leipzig  190.S). 

Himbeere  (ném.,  növ.),  1.  Málna. 

Himbojolaj,  1.  Ricinus. 

Himedzsi  (Himeji),  város  Nippon  japán  sziget 
Harima  kerületében,  az  Icikava  termékeny  völgyé- 
ben, közel  a  Harimai-tengerbe  való  torkoUásához 
vasút  mellett,  42,000  lak.,  virágzó  bőriparral,  kö- 
zelében vannak  az  ikunói  fontos  bányák. 

Hímek  (növ.),  1.  Porzók. 

Himelőző  virág  (fios  protogynus,  aöv.),  oly 
dichogam  virág  (1.  Beporzás),  amelyben  a  bibe 
előbb  alkalmas  a  megporzásra,  mint  a  porzó,  az 
idegenmegporzás  érdekében. 

Himen  v.  Himmaiosz  (Hymen,  Hymenaios, 
gör.),  a  házasság  istene,  Apollonnak  és  valame- 
lyik múzsának,  v.  Dionysosnak  és  Aphroditének  a 
fia.  Eredetileg  athéni  ifjú,  ki  kedvesét  más  leá- 
nyokkal együtt  megszabadította  a  kalózok  fogsá- 
gából, de  házassága  napján  meghalt.  Orflkus  le- 
gendák szerint  Asklepios  életre  keltette.  Minthogy 
a  lakodalmakon  énekelt  nászdalban  hozzá  fohász- 
kodtak és  őt  emlegették,  azért  a  nászdalt  is  az  ó 
nevéről  nevezték  el.  Catullus-tól  maradt  fenn  egy 
művészi  nászdal  (magyarul  Csengeri  Jánostól). 
A  képzőművészet  szép  ii^ú  alakjában  ábrázolta 
H.-t,  szárnyasán,  nászfáklyával,  megkoszorúzva 
V.  magában  (mint  egy  szép  pompéii  falfestmé- 
nyen), V.  Aphrodité  kiséretóban,  v.  Ámorral  ölel- 
kezve, A  H.  szó  átment  a  modern  nyelvekbe  is, 
mint  a  házasságkötés  görögös  neve.V.  ö.  Schmidt, 
De  Hymenaeo  (Kiél  1886). 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg.  Hy  ...  alatt  keresendői 


Himen 


102     — 


Hímlombosodás 


Hímen  (hymen,  gör.)  a.  m.  hártyácska,  a  hü- 
vely bemenetét  tökéletlenül  elzáró  nyálkahártya- 
redö,  1.  Szüzhártya. 

Himenaiosz,  í.  Himen. 

Himera,  ókori  város  északi  Szicíliában,  az  ily 
nevű  folyó  mellett  (ma  Fiume  Grandé)  a  mai  Buon- 
fornello  helyén.  Görög  ión  gyarmatosok  alapítot- 
ták Kr.  e.  648.  Eleinte  Phalarisnak,  Akragas  ti- 
rannusának  hódolt  meg  a  város,  de  csakhamar 
más  befolyások  érvényesülnek  és  a  karthágóiak 
tesznek  hódító  kísérleteket.  A  nagy  csata  Kr.  e. 
480.  ugyanazon  időtájban  eseti;  meg  a  Hamü- 
kar  által  vezényelt  .300,000  főnyi  karthágói 
hadsereg  és  a  Gelon  szirakuzai  tirannus  által 
vezényelt  nyugati  görög  hadak  közt,  mint  a  sza- 
lamiszi  ütközet.  Gelon  hadai  győzelmet  arat- 
tak ;  a  karthágóiak  szárazföldi  seregét  szétver- 
ték, a  hajóhadukat  pedig  fölégették.  B  győze- 
lem legnevezetesebb  eredménye  a  békekötés 
azon  pontja  volt,  mely  szerint  a  karthágóiak 
arra  kötelezték  magukat,  hogy  ezentúl  tartóz- 
kodni fognak  az  emberáldozatok  bemutatásá- 
tól és  ezt  az  okmányt  ünnepélyesen  helyezték 
el  egyik  e  célra  épített  templomban,  hogy  irány- 
adóul szolgáljon  az  utódoknak.  Szirakuzai  Hiero 
szárnyai  alatt  virágzásnak  indul  a  város,  míg 
409.  karthágói  csapatok  véres  megtorlást  gyako- 
rolnak ;  a  várost,  mely  Stesichoros  költő  szülővá- 
rosa volt,  földig  rombolják  és  azon  a  helyen,  hol 
Hamilkar  elesett,  3000  hadifoglyot  áldoznak.  A 
város  romjain  a  karthágóiak  Thermai  néven 
gyarmatot  alapítottak,  mely  híres  volt  Herakles- 
nek  szentelt  forrásairól  és  hűségesen  ragaszko- 
dott a  rómaiakhoz,  kiknek  szövetségese  volt. 
V.  ö.  Holm,  Geschichte  Siziliens  im  Aiterthum. 

Himerios,  görög  szofista  filozófus  Pruzából, 
Bithyniából,  Kr.  u.  315—386  körül;  egy  ideig 
Julián  császár  titkára ;  sok  tanítványa  volt  Athén- 
ben, a  többi  közt  nazianzi  Gergely  és  nagy  Basi- 
líus.  Megmaradt  24  szónoklata  irodalmilag  becses. 

Himeros  (gör.),  a.  m.  vágy.  A  görög  költők 
H.-t  mint  a  szerelmi  vágy  megszemélyesítését 
Bros  (1.  0.)  kíséretében  szokták  emlegetni. 

Himesháza,  kisk.  Baranya  vm.  pécsváradi 
j.-ban,  (1910)  1603  német  ós  magyar  lak.,  postahi- 
vatal, u.  t.  Palotabozsok. 

Hímes  tojás,  1.  Húsvéti  tojás. 

lLimetto8z(HynieUos,most  Trelovuni),  hosszú 
kopár  mószköhegység  Attikában  (Görögország), 
Athéntől  K.-re  a  Pindosz  láncának  folytatása.  Ki- 
emelkedőbb pontjai:  Trelovuno  (1027  m.)  és  a 
Mavrovuno  (774  m.).  Híres  kékesszürke  márvá- 
nyáról, amelyet  már  a  rómaiak  is  bányásztak.  Az 
lUsszusz  és  Bridan  erednek  rajta. 

Bimij-c^alád.  A  XIV.  sz.  egyik  igen  jeles  csa- 
ládja, melyet  különösen  Pál  fia,  Benedek  tett  em- 
lékezetessé. Birtokai  az  ország  minden  részében 
szétszórva  feküdtek,  főként  mégis  Veszprém  és 
Krassó  vmegyében.  A  család  legnevesebb  tagjai:  H. 
Benedek,  Lajos  király  udvari  vitéze  és  hadvezére. 
1357.  a  velencei  háborúban  vitézi  tetteket  vitt 
végbe.  1363.  pozsonyi  ispán  volt.  1365-től  kezdve 
két  Ízben  bolgárországi  bánnak  nevezi  ki  Lajos 
király.  B  terhes  hivatalát  még  1369.  is  viselte, 
midőn  királya  őt  és  fivéreit,  kik  a  báni  terheket 
vele  együtt  viselték,  nemkülönben  rokonait  is  bir- 


tokokkal jutalmazta.  1370.  már  föl  van  mentve  a 
bánságtól.  Hogy  e  tisztséget  másodszor  is  viselte, 
arról  akkor  értesülünk,  midőn  Lajos  király  paran- 
csára az  ártatlanoknak  bizonyult  Ball  Nekcse  fiai- 
nak a  bánságot  a  hozzátartozó  várakkal  együtt 
visszaadta.  1373.  a  velencei  háborúban  ismét  a 
magyar  hadak  egyik  vezére  volt,  utóbb  temesi  fő- 
ispán lett  s  mint  ilyen  1379.  is  nagy  szerepet  vitt. 
Bz  időtől  kezdve  mitsem  hallat  magáról,  csak  mi- 
dőn 1.385.  már  halottnak  mondják. 

Irodalom,.  Pesty,  Krassó  vmegye  tört.,  fll.  köt.  csaknem 
minden  lapja;  Anjoak.  Okt.  VI.  130.  372.  380.;  Haz.  Okt.  V. 
156;  Anioukori  Dipl.  Emlékek;  Fejér  C.  ü.  IX.  7.  625.  5. 
879.  4.  567.  X.  2.  192.  4.  106.  7.  3G8.  627. ;  Tarul,  VUI.  82—83 ; 
Pór,  N.  Laj.  kir.  322.  489.  502.  509. 

Himfy-szak,  Kisfaludy  Sándortól  alkotott  és  a 
Hirafy  Szerelmei  c.  dalok  formájául  használt  vers- 
alak. Tizenkét  sorból  áll,  a  sorok  nyolc  ós  hót 
szótaguak,  melyek  a  8  első  sorban  váltakoznak 
ós  keresztben  rímelnek  (tehát  2  négyes  csoportot 
alkotnak),  a  4  utolsó  sorban  pedig  különválnak : 
2  nyolcas  és  2  hetes,  és  párjával  rímelnek.  Min- 
den strófa  egy  külön  dal,  s  a  versszerkezet  a  dal- 
kompozicióval  úgy  vág  egybe,  hogy  a  tartalom 
első  fele :  a  bonyodalom,  az  előzmény  jut  a  szak 
első  részébe  (a  8  sorba),  a  kifejlet,  a  következmény 
pedig  a  szak  rövidebb,  gyorsabb  lefolyású  máso- 
dik felébe.  A  költemény  pointeozásának  nagyon 
kedvez  e  forma,  melyet  Kisfaludy  a  szonettnek 
megfelelő  magyar  Urai  alakul  alkotott,  de  teljesen 
magyar  elemekből ;  a  ritmus  igen  hangzatos. 

Hímílco  (Himücon),  több  karthágói  hadvezér 
neve.  Ezek  közül  nevezetesebb:  1.  az  a  tenger- 
nagy, aki  217  Kr.  e.  Hispánia  partjain  vezényelt 
8  Sziciliában  legyőzte  a  rómaikat,  ott  azonban 
pestisben  meghalt.  —  2.  H.  Phameas,  az  a  had- 
vezér, aki  a  III.  pún  háború  kezdetén  sikerrel 
portyázott  a  rómaiak  ellen,  de  azután  2200  lova- 
sával átpártolt  a  rómaiakhoz  s  a  szenátustól  aján- 
dékokat kapott. 

Hímíltrud,  a  formbachi  zárda  alapítója  (1095), 
a  monda  szerint  egy  magyar  királynak  leánya 
lett  volna.  Egy  1100.  kiadott  okirat  Tutát  mondja 
nővérének,  atyjának  pedig  Hessot  (Henriket), 
Formbach  és  Neuburg  grófját.  V.  ö.  Wertner,  Ár- 
pádok 586—9. 

Himínbjorg,  1.  Asgard. 

Himjáríták  (helytelenül  Homerüák),  DNy.-i 
Arábiában  (Jemen)  egy  elenyészett  birodalom 
lakói ;  uralmuknak  az  abessziniak  Kr.  u.  529.  ve- 
tettek véget.  A  H.  nevét  a  nekik  tulajdonított 
emléktáblák  tették  nevezetessé,  de  ma  tudjuk, 
hogy  ezek  az  emlékek  a  mineuszok  és  szabeusok 
kultúrájának  nyomai  (1.  o.). 

Hímkevesbedés  (apantherosia,  növ.),  a  terato- 
lógiának  az  az  esete,  midőn  a  hímeknek  különben 
meglehetős  állandó  száma  kevesebb,  mint  ameny- 
nyi  rendesen  lenni  szokott. 

Hímkör  (növ.),  1.  Porzókor. 

Himl,  Egyiptomban  a  vásári  adó  neve. 

Hímlombosodás  (növ.),  Morren  szerint  anthero- 
phyllia,  a  virág  porzójának  levóllemez  alakjá- 
ban való  kifejlődése ;  H.  folytán  v.  csupán  a  por- 
tok válik  levólalakúvá  v.  csak  a  porzószál,  de 
gyakori  esetekben  az  egész  porzó.  A  teltvirágok 
(pl.  rózsa,  szegfű)  legtöbbnyire  e  teratológiai  el- 
változás folytán  keletkeznek.  A  H.  következtében 


Amely  szó  Hi  .  .  .  alatt  nincs  meg.  Ily  . . .  alatt  keresendő! 


Himlő 


—     103      - 


y 


Himlő 


rendszerint  olyan  színű  levélképzödmények  jön- 
nek létre,  amilyenek  az  illető  virágnak  a  szirmai. 

Himlő  (hólyagos  H.,  fekete  H.,  varwla  ver  a), 
heveny  fertőzéses  betegség,  mely  a  Xi.  sz.  óta 
ismeretes,  ekkor  Spanyolországban  tűnt  fel  és 
csakhamar  elterjedt  egész  Európában.  A  XVIII. 
sz.  végéig  egyike  volt  az  emberiséget  legjobban 
pusztító  és  így  legjobban  rettegett  járványos 
betegségeknek.  Ma  már  a  H.  Európában  járványt 
többé  nem  okoz,  csak  elvétve  fordul  elő,  nálunk 
Magyarországon  a  fiatalabb  orvosgenerációnak 
H.-s  beteget  látni  alig  van  alkalma ;  mindez  a 
védőoltás  sikeres  voltának  és  általános  alkalma- 
zásának köszönhető. 

A  hólyagos  H.  iránt  az  ember  minden  életkor- 
ban nagyon  fogékony,  másrészt  a  H.  a  legnagyobb 
mértékben  fertőző  ;  zárt  helyiségben  a  beteggel 
egy  levegőt  szívni,  a  fertőzéshez  elegendő.  Fer- 
tőz a  betegnek  minden  váladéka,  akár  közvetle- 
nül, akár  közvetve  jut  az  addig  H.-t  ki  nem  állott 
egyénhez.  A  fertőzőanyag,  mely  a  legapróbb  élő- 
lények sorába  tartozik,  igen  ellentálló  és  életké- 
peíségót  hosszú  ideig  megtartani  képes. 

A  íertőzőanyag  a  levegő  útjain,  a  tápcsatornán 
át,  vagy  a  bőr  sérülésein  keresztül  jut  a  szerve- 
zetbe. 2V2— 11  napon  keresztül  betegségi  tünete- 
ket nem  okoz  (ez  a  lappangási  idő),  ezután  a  fer- 
tőzött egyén  hirtelen  rosszul  lesz,  a  hideg  kirázza, 
magas  láza  támad,  az  ágyéka  fáj,  hányás,  sokszor 
hasmenés  fogja  el.  Gyermekeknél  gyakran  rángó- 
görccsel  kezdődik  a  betegség.  Ez  az  úgynevezett 
((előjelek  szaka»  1—3  napig  tart;  ennek  végével 
támad  a  bőrön  mindenütt  a  kiütés,  mely  eleintén 
kauyarószerű,  majd  bibircsessé  és  hólyagossá  lesz, 
kifejlődése  szintén  3  napot  vesz  igénybe,  ez  alatt 
aláz  állandóan  magas.  Mire  a  hólyagok  kifejlőd- 
tek, a  láz  hirtelen  alábbhagy.  A  beteg  1—3  napig 
jobban  érzi  magát,  de  a  betegségnek  5— 6-ik  nap- 
ján, araikor  a  hólyagok  bennóke  genyedósbe  megy 
át,  szabálytalan  lázak  támadnak,  melyek  a  hólya- 
gok beszáradásáig  tartanak  el.  Miként  a  bőrön, 
úgy  keletkezhetnek  hólyagok  a  nyálkahártyákon, 
sőt  a  szemek  kötőhártyáin  és  a  szaruhártyákon, 
a  szemek  pusztulását  vonva  maguk  után.  A  be- 
tegség magában  véve  is  különböző  súlyosságú 
lehet,  de  többnyire  szövődmények  teszik  súlyossá 
és  végzetessé.  A  halálozás  10— SO^/j.  Hogyha  a 
hólyagok  bennékóben  vérzés  történik,  akkor  tá- 
mad a  fekete  H.,  ilyenkor  egyéb  vérzések  is  kelet- 
keznek és  a  betegség  lefolyása  súlyosabb.  A  H. 
legenyhébb  formáit  azon  egyéneknél  lehet  ész- 
lelni, akik  már  védőoltásban  részesültek,  ilyenek- 
nél a  kiütés  gyérebb,  a  hólyagok  kisebbek  marad- 
nak, a  genyedési  szak  enyhébb-rövidebb  tartamú 
és  lázat  alig,  vagy  nem  is  okoz  (szelídített  H., 
variolois). 

A  bárányhimlö  (1.  0.)  egészen  más,  a  valódi 
H.-vel  nem  azonosítható  betegség. 

Aki  valódi  H.-t  egyszer  már  kiállott,  az  sok 
évre  v.  akár  egész  életére  ellentálló  képességet 
szerzett  újabb  H.-fertőzéssel  szemben ;  egyfor- 
mán, akár  súlyos,  akár  egészen  enyhe  volt  a 
betegsége. 

A  H.  gyógykezelése  ma  is,  úgy  mint  régen,  az 
egyes  betegí«ógi  tünetek  enyhítésére  szorítkozik, 
de  biztosan  is  tudunk  védekezni  a  himlő  ellen.  Jen- 


ner  angol  orvosnak  köszönhető  a  védekezési  el- 
járás ismerete.  Figyelmét  megragadta  az  a  tény, 
hogy  olyan  emberek,  kik  magukat  tehén-H.-vel 
fertőzték,  csak  a  fertőzés  helyén  kaptak  H.-t  és 
továbbra  mentességet  nyertek  a  H.-betegség  ellen. 
Jenner  1796.  embernek  olyan  H.-jét,  melyet  az 
tehén  tőgyéről  szerzett  (humanizált  H.-t)  átoltotta 
más  emberre  és  ezzel  mesterségesen  idézett  elő 
helybelileg  és  odaszorítkozó  H.-t  (védő  H. -oltás, 
vaccinatio),  amivel  H  ellen  védelmet  nyújtott.  Az 
eljárás  annyiban  szenvedett  módosítást,  hogy 
nem  embeiTÖl  szerzett  H.-bennéket,  u.  n.  nyirkot 
H.-vaceint)  oltunk  ma  emberre,  hanem  a  védő- 
oltónyirkot  úgy  nyerik,  hogy  emberi  himlővel 
borjuk  hasbőrót  oltják,  4—5X24  óra  múlva  az  itt 
támadt  H.-hólyagokat  lekaparják,  glicerinnel  jól 
eldörzsölik  és  ezzel  történik  a  védőoltás.  Az  oltó- 
anyagnak ilyetén  előállításával  azaz  H. -nyirokter- 
meléssel külön  intézetek  foglalkoznak. 

A  H.-ellenes  védőoltás  a  legtöbb  európai  ország- 
ban kötelező.  A  mi  törvényeink  szerint :  ((Szülők 
és  gyámok  s  általában  mindazok,  kik  gyermekek- 
ről gondoskodni  tartoznak,  kötelesek  ezeket  éle- 
tüknek első  évében,  amennyiben  valóságos  H.-t 
ki  nem  állottak,  beoltani.  Ha  ezen  beoltás  az  orvos 
véleménye  szerint  eredménytelen  maradt,  akkor 
a  véd  H.-oltás  a  következő  évben  és  ha  még  ekkor 
is  eredménytelen  maradna,  a  harmadik  évben  is 
ismétlendő.))  Az  oltás  8—10  évre  terjedő  védel- 
met nyújt,  ezen  idő  elteltével  az  oltás  megismétel- 
hető. Nálunk  az  újraoltás  fakultative  kötelező  is, 
amennyiben  árvaházakban,  kórházakban,  sze- 
gényházakban, valamint  állami  és  törvényható- 
sági intézetekbon,  hol  egyének  hosszabb  ideig 
tömegesen  tartatnak,  a  törvény  az  újraoltást  el- 
rendeli. A  védőoltás  nem  nyújt  abszolút  bizton- 
ságot a  megbetegedés  ellen,  de  a  védoltott  egyén, 
ha  meg  is  betegszik,  H.-je  enyhébb  lefolyást  ígér. 
A  védőoltás  hatékonysága,  illetve  védőképessége 
csak  akkor  kezdődik,  amikor  a  védőoltás  okozta 
reakció  lezajlott.  H.-s  beteget  a  betegség  elterje- 
désének megakadályozása  céljából  a  legszigorúbb 
módon  el  kell  különíteni. 

A  háziállatok  közül  H.-ben  leggyakrabban 
juhok,  ritkábban  kecskék  és  sertések,  csak  ki- 
vételesen szarvasmarhák  (tehenek)  és  lovak  szok- 
tak megbetegedni.  Az  ember  és  a  különböző  ál- 
latfajok H.-je  között  nem  teljes  az  azonosság, 
mert  a  kölcsönös  ragályozás  csak  nehezen  és  ki- 
vételesen sikerül.  A  tehenek  H.-je  mindenek  sze- 
rint szelídített  alakja  az  emberi  H.-nek  s  ezért  a 
tehén- H.  nyirokját,  melyet  borjukon  szaporítanak, 
gyermekek  védőoltására  szokás  felhasználni.  Ju- 
hok a  betegséget  természetes  úton  megfertőzött, 
beteg  vagy  a  betegségen  átesett,  továbbá  védő- 
oltás következtében  megbetegedett  juhoktól  és 
bárányoktól  kapják ;  egyéb  állatok  hasonlóképen 
legtöbbször  hasonfajú  betegekkel  való  érintkezés 
következtében  betegszenek  meg.  A  betegségre  jel- 
lemző bőrkiütés  a  fertőzés  után  4—7  nappal  fej- 
lődik ki.  Juhokon  erős  láz  kíséretében  az  arcon, 
kivételesen  a  nemzőrészek  körül,  valamint  a  test 
egyéb  tájain  is,  kerek  vörös  foltok  jelennek  meg, 
melyekből  1 — 2  nap  alatt  tiszta  savóval  telt  hó- 
lyagok fejlődnek.  Nemsokára  a  hólyag  tartalma 
megzavarosodik,  genyessé  lesz,  a  hólyag  teteje 


Amely  szó  Hi  . .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  . ..  alatt  keresendői 


Himlőoltás 


104 


Himnus 


besüpped  (köldök),  végül  beszárad,  a  keletkezett 
var  leesik  és  gyógyulás  áll  be.  A  gyuladás  súlyos- 
sága szerint  a  bör  majd  visszanyeri  azelőtti  sima- 
ságát, majd  heg  marad  a  hólyag  helyén  vissza.  Sú- 
lyos esetekben  a  hólyagok  majdnem  az  egész  test 
felületét  elborítják  és  egymással  össze  is  folynak ; 
máskor  belsejökben  vérzés  történik  s  ezért  feketés- 
vörös színűek  (fekete  H.).  Utóbbi  esetek  többnyire 
elhullással  végződnek.  Hasonló  a  kecskék  és  ser- 
tések H.-je.  Teheneken  a  hólyagok  a  tőgyön,  főleg 
ennek  bimbóin  szoktak  fejlődm,  mindig  csekély 
számban  és  enyhe  lázas  tünetek  kíséretében ;  a 
tej  eközben  kevesebb,  hígabb  és  könnyebben  alvad 
meg.  Lovakon  a  hólyagok  majd  mindig  csak  a 
csüdhajlásban  észlelhetők  és  a  betegség  szintén 
egészen  enyhén  szokott  lefolyni.  A  betegek  keze- 
lése tisztántartásban,  kielégítő  táplálásban  és  eset- 
leg a  varaktól  borított  helyeknek  szárító  kenő- 
csökkel való  bekenésében  áll,  mely  utóbbi  kezelés 
azonban  juhok  tömeges  megbetegedésekor  nem 
vihető  keresztül. 

Amely  állat  egyszer  a  H.-t  kiállotta,  az  nem 
kapja  meg  többé  a  betegséget.  B  tapasztalat  folytán 
a  juhokat  a  súlyos  megbetegedés  ellen  azzal  szok- 
ták védeni,  hogy  azokat  fiatal  korukban  beteg  v. 
mesterségesen  beoltott  juhokról  (bárányokról)  sze- 
dett nyirokkal  beoltják.  Az  oltás  a  fülkagyló 
belső  felületének  vagy  a  farok  alsó  felületének  bő- 
rébe történik  oly  módon,  hogy  a  nyirokba  mártott 
oltótüt  a  bőr  felületes  rétegeibe  beszúrják.  8—10 
nap  múlva  szabályos  hólyag  fejlődik  a  beszúrás 
helyén,  melynek  tiszta  savós  tartalma  összegyűjt- 
hető és  légmentesen  elzárva,  később  oltónyirokul 
felhasználható.  A  védőoltás  e  módja  megvédi  a 
beoltott  juhokat  a  későbbi  fertőzés  ellen  s  ennyi- 
ben megfelel  céljának ;  mindazonáltal  nem  pár- 
tolható azért,  mert  a  beoltott  állatokról  más,  be 
nem  oltottak  elkapják  a  ragályt,  mely  rajtuk  a 
betegséget  súlyos  alakban  idézi  elő.  Oly  orszá- 
gokban, hol  az  oltás  e  módja  dívik,  a  H.  éven- 
ként elő  szokott  fordulni,  míg  ott,  hol  az  be  van 
tiltva,  pl.  Németországban,  nem  észlelhető.  Más- 
kor az  oltást  a  betegségnek  kitörése  után,  már 
fertőzött  állományokon  végzik,  a  betegség  ter- 
jedésének megakadályozása  céljából,  amidőn  az 
oltónyirkot  az  enyhébben  megbetegedett  juhokról 
szedik.  Az  oltás  erre  a  célra  alkalmas  s  azért  az 
1888.  VII.  t.-c.  felhatalmazza  a  hatóságot,  hogy 
a  H.  kitörése  esetén  az  oltást  elrendelhesse,  fen- 
tartván  azonban  a  tulajdonosnak  a  jogot,  hogy 
juhait  e  helyett  10  napon  belül  levágathassa.  A 
megbetegedett  állatok,  úgy  mint  a  beoltottak  is, 
elkülönítve  zár  alatt  tartandók,  ami  csak  az 
utolsó  megbetegedéstől  vagy  elhullástól  számított 
45  nap  múlva  oldható  fel.  A  betegek  húsa  és  teje 
éppen  nem,  bőre  pedig  csak  szabályszerű  fer- 
tőtlenítés (mésztejbe  áztatás)  után  hozható  for- 
galomba. 

Himlőoltás,  1.  Himlő. 

Himly,  Kari  Ghistav,  német  orvos,  szül.  Braun- 
schweigban  1772  ápr.  30.,  megh.  Göttingenben 
1837  márc.  22. 1795-ben  professzor  Braunschweig- 
ban,  1802.  a  belgyógyászat  tanára  Jenában,  1808. 
Göttingenben,  ahol  egyúttal  az  akadémiai  kórház 
igazgatója  lett.  H.  több  szemorvosi  eszközt  szer- 
kesztett és  ő  vezette  be  a  szemgyógyltásba  a 


midriatikákat,  az  ú.  n.  pupülatágttó  szereket.  Iro- 
dalmi dolgozatai  legfőképen  a  szemészetre  vonat- 
koznak, ezenkívül  más  orvosi  irányban  is  dolgo- 
zott. Lehrbueh  der  praktischen  Heilkunde(1897)  c. 
műve  3  kiadást  ért.  1809— 14-ig  szerkesztette  a 
Journal  fúr  praktische  Heilkunde  c  folyóiratot. 

Hímmel,  Friedrich  Heinrich,  német  zene- 
szerző, szül.  1765  nov.  20.  Treuenbritzenben, 
megh.  1814  jún.  8.  Berlinben.  Drezdában  tanult 
Naumannál.  1795-ben  a  berlini  operaház  karmes- 
teri székében  Reichardt  utódja  lett.  Műveinek 
száma  meghaladja  a  80-at.  A  legnevezetesebb  : 
Fanchon  a  hárfásleány  c.  operettje,  amely  1804. 
Kotzebue  szövegére  készült. 

Himmelgeist-Wersten,  előbb  önálló  község  a 
düsseldorfi  közigazgatási  kerületben,  1910  óta 
Düsseldorf  egyik  külvárosa. 

Hímnem,  1.  Neni. 

Hímnika  (gör.),  himnus-költés ;  himnikus,  him- 
nusi,  himnusszerű ;  Mmnografus,  himnus-költő. 

Himnodok  (gör.  hymnodoi),  a  régi  görögöknél 
a  himnusok  énekesei. 

Himnologia  (gör.),  a  vallási  és  egyházi  énekek- 
ről (himnusokról),  az  énekszerzökröl  ós  ének- 
gyüj  töményekről  szóló  tan. 

Hímnöség  (androgynia),  a  hermafroditaság 
azon,  aránylag  gyakran  előforduló  alakja,  hogy 
a  különben  határozottan  hímnemű  egyén  (férfi) 
külső  megjelenésében  nőies  karaktert  mutat,  így 
erősen  fejlett  emlői,  széles  csípői,  nőies,  lágy  vo- 
násai vannak  stb.  Krafft-Ebbing  szerint  az  ilyen 
egyének  rendcsen  homosexiialis  hajlamnak. 

Hímnős  virág  (növ.),  1.  Kétivarú  és  Virág. 

Himnus  (gör.  hymnos),  szent  óda.  Már  a  leg- 
régibb népeknél  ismeretes  :  a  hinduknál  ilyenek 
a  Rigvéda  énekei,  a  hébereknél  a  zsoltárok.  A 
görög  H.  eredetileg  valamely  isten  dicséretére 
készített  ének  volt  és  kezdetben  epikus  versfor- 
mában volt  íi'va.  Legrégibbek  közülök  az  ú.  n.  ho- 
méroszi H.-ok,  melyek  igen  különböző  időkből  va- 
lók. A  legkitűnőbb  görög  H.-okat  Pindaros  (1.  o.) 
írta.  A  kereszténység  szintén  nagyban  művelte  a 
H.-t.  A  keresztény  H.  Istent  és  a  szenteket  di- 
csőíti. A  görög  egyház  H.-irodalmának  először 
Romanos,  konstantinápolyi  pap  és  jeles  költő 
(V.  sz.)  adott  nagy  lendületet,  aki  a  klasszikus 
időmértókes  verselést  elvetve,  a  népies  (hangsú- 
lyos) verselés  szabályai  szerint  írta  énekeit.  A 
nyugati  egyházban  Poitiersi  Hilarius  (megh.  369.) 
kezdette  művelni  a  H.-t,  még  pedig  a  keleti  egy- 
ház legszebb  H.-ainak  latinra  fordításával.  A  mun- 
kát tovább  folytatta  Ambrosius,  aki  a  hagyo- 
mány hibás  tudósítása  szerint  a  Te  Deum  Lau- 
damus-nak  is  szerzője,  utóbb  Prudentius  (megh. 
405  után),  aztán  a  nagyon  kedvelt  Sedulius 
(megh.  450  kör.)  és  mások,  kiknek  művei  a  VI. 
sz.-tól  kezdve  a  hivatalos  zsolozsmába  is  beju- 
tottak. Ezek  az  írók  még  általán  idömértékes 
verseléssel  éltek ;  a  VIII.  sz.-tól  kezdve  azonban 
már  a  latin  egyházi  H.-ban  is  a  hangsúlyos  és  rí- 
mes verselés  válik  uralkodóvá,  A  középkor  latin 
H.-ainak  főtulajdonságai :  a  formának  dallamos- 
sága és  a  mély  áhítat.  Egyrészüket  már  a  közép- 
korban lefordították  nemzeti  nyelvekre  és  hatá- 
suk alól  a  protestantizmus  sem  tudott  szabadulni. 
Luther  énekeinek  jórésze  középkori  H.-ok  átdol- 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  . .  .  alatt  keresendői 


Himód 


—     105     — 


Hímzés 


gozása  vagy  fordítása  és  pl.  a  magyar  prot.  óne- 
keskönyvek  még  a  XVni.  sz.  végén  is  egész  se- 
reg középkori  H.  fordítását  tartalmazzák.  Egyes 
modern  költök  szintén  írtak  H.-okat,  nálunk  kü- 
lönösen Berzsenyi  Fohászkodás-a  és  Kölcsey 
Hymmis-a,  nevezetes. 

Himód,  kisk.  Sopron  vm.  kapuvári  járásában, 
(1910)  1689  magyar  lakossal,  postahivatallal ;  u.  t. 
Kapuvár. 

Hímpáfrány  (növ.),  1.  Dryopieris. 

Himpellér  a.  m.  sehonnai  v.  kontár  (a  német 
népnyelvi  Hümpler  szóból,  mely  a  humpeln  ige 
származéka). 

Hímpók  a.  m.  csánkpók  (1.  o.). 

Himpor,  1.  Virágpor. 

Himpten,  mérték,  1.  Himten. 

Hímspóra  (növ.),  1.  Microspora. 

Hímszál  (növ.),  1.  Porzó. 

Himten  (Himpten),  régebbi  gabonamérték 
Észak-Németországban  20—35  1.  között  változó 
értékben. 

Hímtömlő,  1.  Virágportömlő. 

Hímvarrás,  1.  Hímzés. 

Hímvessző  (mony,  ivartag),  a  férfi  párzási 
szerve.  Latin  nevei :  penis,  membrum  virile,  phal- 
lus.  Minden  emlős  állaton,  sőt  néhány  madáron 
és  csúszómászón  is  megvan.  Általában  hosszúkás 
hengeres,  egyes  állatokon  kihegyesedve  végző- 
dik. A  kifejlett  férfl-H.  10—12  cm.  hosszú,  mere- 
vedetten 15-20  cm.-es.  Három  ú.  n.  barlangos 
testből  (corpora  cavemosa)  áll,  melyek  közül  a 
húgycső  barlangos  testén  fúródik  végig  a  húgycső. 
Ezen  barlangos  test  kezdete  megvastagodott,  ez 
a  Mgycsőhagyma,  vége  a  H.  makkja,  melynek 
csúcsán  nyílik  a  húgycső.  A  makkot  tökéletlenül 
fedi  afityma  (praeputium),  melynek  eltávolítása  a 
zsidó  és  mohamedán  rítusban  a  körtílmetólés.  A 
párzáshoz  szükséges  merevedós  (erectio)  az  erek 
sajátságos  berendezése  folytán  történik  s  a  H.-t 
a  barlangos  testekbe  ömlő  vér  merevíti  meg.  A 
merevedés  állandó  lehet,  mint  kóros  tünet ;  ez  az 
ú.  n.  priapismus.  Etnográfiailag  igen  fontos  jelen- 
ség a  régi  ú.  n.  phallus-kultusz,  mely  a  rómaiak- 
nál pl.  nagy  ünnepélyekkel  volt  egybekötve  s 
melynek  nyomai  sok  ősi  népszokásban  ma  is  fel- 
fedezhetők. 

Hímvirág  (növ.),  olyan  egyivarú  virág,  amely- 
ben csakis  porzók  vannak,  a  termőkör  hiányzik 
vagy  csökevényes.  Jele  d*.  A  tengeri  szártetőző 

/zászlója  H.-okból  áll,  míg  a  csöve  a 
növirágok  virágzatából  keletkezik. 
Hímvirágzat  (növ.),  csak  hímvirá- 
gokból (1.  0.)  álló  virágzat. 

Hímzés,  a  szövetek  díszítésének 
az  a  módja,  amely  egyes  fonalak  be- 
varrása  által  áll  elő.  A  díszítő  fona- 
lak bevarrásának  számos  módozatai 
.3  csoportra  oszthatók,  ú.  m.  a  lapos 
vagy  párhuzamos  öltés,  a  lánc-  vagy 
hurkosöltós  és  a  keresztöltés  csoport- 
jára, k  párhuzamos  v.  lapos  ölté,st 
az  1.  áora  mutatja.  Ebből  kitűnik, 
hogy  a  fonalak  a  szövet  színén  egymás  mellé  pár- 
huzamosan illeszkednek.  A  hurkos  öltés  jellem- 
zőjét a  2.  ábra  tünteti  elő ;  ennél  a  díszítő  fonal 
hurokszemekböl  álló  láncot  alkot.  A  keresztöltés 


szintén  lapos  öltés,  csakhogy  két-két  öltés  keresz- 
tet alkot  és  a  keresztek  csoportozata  képezi  a 
mustrát.  A  H.-ek  osztályozását  többféle  szempont- 
ból végzik,  nevezetesen  :  a)  a  himző  fonal  anyaga 
szerint  (belyem-,  arany-  stb.  H.) ;  &^almnzö  fonal 
színe  szerint  (fehér  H.  és  színes 
H.) ;  c)  az  öltések  módja  szerint ; 
d)  a  hímzett  felület  alakja  szerint 
(lapos  és  domború  H.);  e)  a  H. 
kiviteli  módja  szerint  (kézi  és  gép- 
H.).  Kézi  H.-hez  hosszú  fülű  tü 
szükséges;  hogy  a  hímző  fonal 
befűzhető  legyen,  a  legtöbb  eset- 
ben szövetfeszítő  keret  is  kell. 
Ily  úton  a  párhuzamos  öltések  és 
a  keresztöltések  minden  változata  jól  készíthető ; 
a  hurkos  öltés  nem  használatos.  Gép-H.-nél  a  pár- 
huzamos öltések  és  a  hurkos  öltések  szokásosak. 

A  H.  egykorú  a  ruházattal.  Megjelenik  már  az 
első  ember  bőrruházatának  összevarrásain.  Az 
egyiptomi  előkelők  ruházata  épp  úgy  hímzett  volt, 
mint  az  asszíroké.  Az  egyiptomiak  még  a  hajó- 
vitorlákat is  hímezték.  Babilónia  ősidőktől  fogva 
híres  volt  színes  és  fehér  hímzett  szöveteiről.  Az 
indiai,  a  zsidó,  a  feniciai  hímzett  templomkárpitok 
ismeretesek.  Kisázsiai  és  európai  görögöknél  ked- 
velt a  hímzett  ruha.  Homeros  gyakran  szól  róla. 
Asszír  és  babiloni  királyok  hímzett  ruházatának 
rajzát  több  dombormű  ismerteti  meg  velünk.  Fri- 
gia  partvidéke  közvetíti  a  kelet  arany-H.-eit  Euró- 
pával. Azért  nevezték  a  rómaiak  az  arannyal 
hímzett  ruhát  auriphrygiumnak  és  a  hímzőt 
phrygionak.  A  császári  Róma  nagy  fényűzést  fej- 
tett ki  H.-ekben  és  kelet  technikáját  követi,  még 
inkább  áll  ez  Bizáncról.  Közben  a  római  biroda- 
lom területén  a  kereszténység  szabad  gyakorlata 
szintén  fellendítette  a  H.  gyakorlatát.  A  főpapok 
ruhái  és  az  oltárok  térítői  gazdag  H.-ekkel  ké- 
szültek és  részben  a  keleti,  tisztán  dekoratív 
H. -ékhez  kapcsolódnak,  de  már  előfordulnak  egyes 
bibliai  alakok  is. 

A  középkorban  a  H.,  mint  minden  más  művé- 
szet, a  kolostorok  falai  között  él  tovább.  A  zár- 
dák mellett  az  egyes  fejedelmi  udvarok  űzik 
a  H.-t  a  VIII— IX— X.  sz.-ban.  A  híres  bayeuxi 
kárpitot  Hódító  Vilmos  nejének,  Matildnak  tulaj- 
donítják. A  magyar  koronázási  palástot  is  Gizella 
királyné  hímezte.  Az  angol-szász  hercegnők  H.-eit 
(opus  anglicanum)  is  igen  dicsórően  emlegetik. 

A  Xni.  sz.-ban  a  H.-ben  érvényre  jut  a  gazdag- 
ságra való  törekvés.  Az  arany-  és  ezüstszálakon 
kívül  igazgyöngyöt,  drágaköveket,  sőt  festett 
miniatűröket  is  alkalmaznak.  Az  ornamentum 
visszafejlődik  az  alakos  ábrázolás  előnyére.  A 
XIV— XV.  sz.-ban  a  figurális  disz  majdnem  ki- 
zárólagos, s  ez  a  körülmény  a  H.  technikáját 
majdnem  lehetetlen  finomságúvá  fejlesztette  a 
Rajna  mellett.  Flandriában,  Olaszországban  és 
Burgundiában  a  tűmunkáknak  igazi  csodái  ké- 
szültek. Valóságos  festményeket  utánoznak  s  át- 
lépik a  H.  határait.  B  munkák  technikailag  bá- 
mulatosak, de  stilisztikai  szempontból  elvetendök. 
A  XVI.  sz.-ban  az  ornamentum  ismét  előtérbe 
lép.  A  régebben  csak  a  testrészek  utánzásánál 
használt  felrakást  (applikáció)  most  díszítmények- 
nél  is  alkalmazzák. 


Amely  szó  Hl 


alatt    nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hímzés 


106     - 


Hímzőgrépek 


Ebben  az  időben  fejlődik  ki  hazánkban  az 
az  úgynevezett  magyar  renaissance-H.,  mely 
a  nemzeti  népies  alakokat  az  olaszországi  se- 
lyem- és  bársonyszövetek  hatása  alatt,  Kelet 
gránátalmájával  egyesíti,  összeolvasztja.  Forma 


1.  ábra.  a  lapos  öltés,  6  láncöltés,  c  egyszerű  gomblyuk- 
szegélyzö  öltés,  d  kettős  gomblynkszegélyző  öltés. 

és  színpompa  jellemzi  a  mi  úri  H.-einket.  Az 
arannyal,  a  skóflmnmal  való  H.  annyira  elterjed, 
hogy  egyes  gazdag  főurak  egész  himzőműhelye- 
ket  rendeznek  be  váraikban.  XVI— XVIII.  sz.-i 
H.-eink  alkotják  a  magyar  renaissanee-ornamen- 


Irodfdom.  Qaentel,  Musterbuch  für  Ornamente  and  Stick- 
muster,  1527—29,  új  kiadás  Leipíig  1882;  Bock,  Geschicbte 
der  liturgischen  QewSnder  des  Mittelalters,  Bonn  ISöS— 7l: 
Wendler,  Stickmuster  nach  Motiven  aus  dem  XVI.  Jahr- 
hundert  in  Farben  gesetzt,  Berlin  1881 ;  Ue  Farcy,  La  bro- 
derie  du  XI.  sífecle  jusqu'k  nos  jours,  Paris  189á;  Ober- 
mayer-Wallner,  Die  Technik  der  Kunststickerei,  Wien  1896 ; 
Day-Buckle,  Art  in  needlewock,  London  1900;  Dieger,  Bnt- 
wickeluug  der  Weberei  u.  Stickerei,  Wien  1904. 

Hímzett  csipke,  1.  Csipke. 

Hímzőgépek.  Szerkezetük,  az  öltések  minő- 
sége szerint,  két  főcsoportra  osztható,  u.  m.  hur- 
kos és  lapos  öltésüekre.  A  hurkos  öltésnek  három 
faja  van.  Az  1-sö  ábra  h  rajza  a  láncöltést,  c  az 
egyszerű  gomblynkszegélyző  öltést,  d  a  kettős 
gomblyukszegélyző  öltést  láttatja,  mindezek  a  hur- 
kos öltés  csoportjába  tartoznak,  míg  az  a  alatti  a 
lapos  öltés. 

Legelterjedtebb  a  láncöltés  alkalmazása.  Régibb 
kiviteli  módját  a  2—5.  ábra  tünteti  elő.  B  gép 
sima  varrótűvel  s  csak  egy  fonallal  dolgozik,  azon- 
felül h  hurokfogó  kampóval  is  van  felszerelve, 
amely  a  fonalat  a  1ü  lemenetelekor  megfogja  s 


3.  ábfa.  4.  ábra. 

Aj,hurkos81tés(l  hímzögép  hurokkópzésónek  módja. 


5.  ábra.; 


tikát,  gazdag  rózsás  gránátalma-formáikkal,  ellen- 
tétben a  népiessel,  mely  megtartotta  főformának 
az  Ázsiából  hozott  pávatollat,  a  pávaszemes  ró- 
zsát. Népies  H.-eink  szűrön,  subán,  mind  e  típust 
variálják  számtalan  alakban.  Ágy-  és  asztalneműe- 


az  ily  módon  előállott  hurkot  mindaddig  fogra 
tartja,  míg  a  tű  a  következő  öltéskor  ezen  át  nem 
ment. 

A  láncöltés  újabb  kiviteli  móíjját  a  6—9.  ábrák 
mutatják ;  az  ily  módon  működő  hímzőgópet  fel- 


roa 


7.  ábra.  8.  ábra. 

A  Bonnaz-féle  hímzögép  hurokképzésének  módja. 


ken,  nemkülönben  női  ruhanemüeken  azonban 
népies  H.-eken  is  látható  a  gránátalma. 

A  XVII  XVIIl.  sz.  technika  és  rajz  szempont- 
jából is  elsőrendű  H.-eket  produkált.  A  XIX.  sz.- 
ban,  mint  minden  téren,  itt  is  hanyatlás  mutatko- 
zik, de  újabban  részint  régi  minták,  másrészt  a 
szépművészet  motívumainak  felhasználásával  a 
H.  ismét  nagyobb  jelentőséget  nyert. 


tálalója  után  Bonna^-félének  nevezik.  E  gép  kam- 
pós tűvel  dolgozik  (a),  a  fonal  a  csőalakú  fonal- 
vezetőre  (bré)  van  szerelve  s  ezzel  együtt  forog, 
illetőleg  minden  öltéskor  egy  fordulatot  tesz,  hogy 
a  fonal  a  kampós  tűbe  beleakadjon. 

Az  egyszerű  gomblyukszegély zőgép  lényegét  a 
10.  ábra  mutatja.  B  gép  a  függőleges  síkban 
mozgó  sima  tűvel  és  a  szövet  síkjában  mozgó  két 


Amely  szó  Hl .  . .  alatt  nincs  meg  Hy  ...  alatt  keresendAI 


Hímzőére  pek 


—     107     — 


Hínár 


lapos  tűvel  a  és  ft-vel  dolgozik ;  ez  utóbbiak  két 
irányban  vezetik  a  fonalat,  hogy  hurok  álljon  elö, 
amelynek  helyzetét  a  következő  öltés  rögzíti.  A 10. 
ábra  1.  rajza  szerint  a  tű  a  gomblyuk  szélén  ha- 
ladt át,  amikor  a  s  6  feszitök  egymást  fedik ;  ezt 


Gombly  nk  varrógép . 


követöleg  a  az  ax  irányt  és  ft  a  hy  irányt  követi, 
ezzel  a  2.  rajz  szerinti  helyzetbe  jut,  amikor  a  tű 
a  gomblyuk  tövén  halad  át.  Az  ezt  követő  öltés- 
kor, az  alatt,  amíg  a  tű  a  gomblyuk  szélén  befelé 


11.  ábra.  Heilmaan-féle  hímzögép  harántmetszetben 


halad,az  a  b  feszítők  egymáshoz  közelednek,amint 
ezt  a  3.  rajz  mutatja,  a  tü  kifelé  haladtával  pedig 
az  előbb  leírt  mozgások  ismétlődnek.  A  kettős 
gomblyukszegélyző  a  most  ismertetett  géptől  ab- 


12.  ábra.  Pantográf. 

ban  különbözik,  hogy  két  feszítő  túpárral  van  fel- 
szerelve. 

A  lapos  öltésű  hímzögép  a  kézi  hímzést  utá- 
nozza. E  hlmzögépet  Heilmann  J.  (a  fésülő  gép 
feltalálója)  találta  föl  1829.  A  gép  lényege  a  11. 
ábrából  jól  kivehető.  Ennél  ugyanis  az  s  szövet 
keretre  van  feszítve,  illetőleg  két  kilincsműves 


hengerrel  feszítik  M.Ezen  keret  a  függőleges  síkban 
mozgatható  (tehát  fel  és  le,  jobbra  s  balra)  a  mintá- 
nak megfelelően,  hogy  a  tű,  amely  azonos  pályán 
végzi  (ide-oda)  mozgását,  a  szövet  különböző  ré- 
i^zóbe  beszúrhasson.  A  szabályos  mozgás  kivitele 
céljából  a  szövetet  tartó  keret  egy  pantográfra 
van  függesztve  (12.  ábra),  amelynek  VI.  karja  a 
minta  rajza  szerint  vezettetik.  A  tű  mindkét  végén 
hegyes,  szeme  a  közepén  van.  A  tű  beszúrását  és 
kihúzását  w^  és  w^  karokra  szerelt  fogókkal  vég- 
zik (11.  ábra),  amelyek  kocsiszerkezetre  vannak 
szerelve.  A  kocsikhoz  fogasrudak  vannak  erősítve 
s  így  ezeket  a  munkás  egyszerű  forgattyuval  előro 
V.  hátrafelé  mozgathatja.  A  fogó  lezárását  az  ekarra 
működő  d  rúgó  végzi,  míg  nyitását  h  rúddal  moz- 
gatható c  excenter  eszközli.  A  vázlat  azt  a  munka- 
szakot jelzi,  midőn  a  tüXw^  rendszer  átszúrta,  ?<;,  ki- 
húzta és  az/karon  levö_9  drót  a  fonalat  feszíti,  hogy 
az  teljesen  áthúzassék.  A  most  jelzett  munkasza- 
kasz után  w^  halad  befelé  s  átszúrja  a  tűt ;  ezután  a 
w^  oldalon  levő  fogó  nyílik,  a  W2  oldali  pedig  lezá- 
ródik. Most  Wi  rendszer  vesztegel  és  jv^  halad  kifelé 
s  így  tovább.  A  Heilmann-féle  hímzögép  egyszerre 
200—4.00  tűvel  dolgozik.  A  tűk  átszúrásakor  i  i 
lemezek  támasztják  a  szövetet,  hogy  síkjából  ki 
ne  tolassék. 

Hímzőgyalu  v.  koszoru- 
gyalu,  a  kádárnak  külön 
gyaluja,  mellyel  a  már  le- 
simított hordófeneket  a 
szélén   köröskörül   cifráz- 
zák, 1.  még  Ch/alu. 
Hímzőgyöngy,  IGyöngy. 
Hímzöiskolák,    1.    Nő- 
ipariskolák. 

Himzőmintakendő,  dí- 
szítőelemek gyűjteményes 
egybefoglalása.  A  keleti 
népeknél  ez  már  az  ókor- 
ban dívott  és  családi  erek- 
lyeként őrizték.  Európában 
az  arabok  útján  első  sorban  a  spanyoloknál  s  ola- 
szoknál honosodott  meg  (a  XVI.  sz.-ban),  később 
azonban  elterjedt  a  többi  nemzetek  közt  is.  Az 
utolsó  évtizedek  alatt  a  kézi  hímzés  háttérbe  szo- 
rult s  így  a  legbecsesebb  H.-k  elkallódtak. 

Himzőselyem,  kevés  számú  balsodrattal  biró, 
lágy  selyemcórna. 

Himzővarrógép,  minden  fajtájú  varrógép, 
amely  két  fonallal  varr  s  öltései  a  lapos  öltés  be- 
nyomását szülik.  Ily  varrógépek  a  háziiparban 
hímzések  készítésére  is  használhatók. 

Hínár  (növ.),  Borbás  szerint  magyar  mitoszi 
szó.  A  nép  hitében  vízi  rém,  kinek  abban  telik 
kedve,  hogy  a  fürdő  gyermeket  vagy  jószágot  a 
vízbe  rántja  és  belefojtja.  Általában  nagy  terje- 
delmű, vízi  növényszövedék,  a  víz  v.  az  áradás 
szokta  valahová  magával  vinni,  a  víz  színén  és 
ez  alatt  messzire  elnyúlik,  de  a  vízből  csak  virága 
emelkedik  ki.  Vízi  közlekedés,  úszás,  halászás  stb. 
közben  alkalmatlankodik,  bajos  belőle  kivergődni, 
kiszabadulni.  A  H.  moszatokból  és  hosszú,  vékony, 
hajlékonyszárú,  vízbon  úszó  s  a  vízzel  együtt 
lebegő  virágos  növények  tömegéből  áll,  melyek 
többnyire  keskeny  vagy  szálas  levelüek,  csak  a 
Potamogeton-íajok  egy  részén  szélesebbek  a  le- 


Amely  bzó  Hí  ...  alatt  nincs  meg,  Hy ...  alatt  kemendfil 


Hinárfélék 


-     108     - 


Hindö 


vélek.  A  H.  nevezetesebb  tagjai :  H.  v.  Potamo- 
geton-faiok,  MyriophyUum  spicatum  (süllő-H.), 
Geratophyllum  demersum  (tócsagaz,  borz-H,), 
Helodea  canadensis  (átok-H.),  ütricularia  vulgá- 
ris (közönséges  rence,  hólyag-H.),  Trapa  natans 
(súlyom)  és  mások.  A  balatoni  H.  Borbás  szerint 
kétféle  növényből  áll,  a  süllö-H.-ból  és  a  Pota- 
mogeton  perfoliatmból.  Száruk  itt  1 — 5  m.  hosz- 
szúra  megnő,  helyenként,  főleg  a  bakonyi  part 
csendesebb  helyein,  töméntelen  mennyiségben  nő- 
nek. Legjobban  a  csendesvízű,  iszapos  öblöket, 
tehát  a  fürdőhelyeket  kedvelik,  ahol  a  szél  a  vizet 
kevósbbé  bolygatja.  Eendkívül  könnyen  (magról, 
sarjakról,  minden  ép  darabkáról)  és  töméntelenül 
szaporodnak.  A  hal  a  H.  közt  szeret  ívni.  Mint 
minden  más  vízinövény,  tisztítja  a  megromlott 
levegőt.  Általában  sok  állatnak  menekülő,  búvó, 
sötkérezöhelye  v.  költőhelye,  sőt  eledele  is.  A 
halak  tápláléka  is  gyakran  a  H.  között  ól,  tehát  a 
halak  élete  a  H.-ral  szorosan  összefügg.  (L.  még 
Potamogeion.)  V.  ö.  Borbás  V.,  Tanulmányok  a 
Balaton  H.-járól  (Földrajzi  Közlem.  1891) ;  u.  a., 
A  Balaton  flórája  (A  Balaton  tudományos  tanul- 
mányozásának eredményei,  II.  köt.,  II.  rész,  II. 
szakasz,  Budapest  1900). 

Hinárfélék  (nSv.),  I.  Potamogetonaceae. 

Hináros,  sűrű  növényzettel  benőtt  és  emiatt 
nem  halászható  víz. 

Hinárszár  v.  hullámzó  szár  (növ.,  caulis  flui- 
tans),  a  vízi  növényeknek  hosszúra  nyúló  s  a  víz- 
zel együtt  hullámzó  szára. 

Hinárvirág  (növ.),  1.  ütricularia. 

Hiuc  illae  lacrimae !  (lat.)  a.  m.  Innen  azok 
a  könnyek !  vagyis :  ez  az  igazi  ok,  ez  a  dolog 
nyitja.  Közmondásszerű  kifejezés.  (Terentius 
Andria  I.,  1.  Cicero  pro  Caelio  25.,  Horatius  Bp. 
I.,  19,  41.)  Inde  irae  et  lacrumae  —  mondja 
Juvenalis  L,  168. 

Hinckley  (ejtsd:  hiakii),  város  Leicestershii'e  an- 
gol countyban,  (i9ii)  12,838  lak.,  sörgyártással, 
ásványvízforrással. 

Hincks,  Edward,  angol  assziriológus,  szül. 
Corkban  (Írország)  1792  aug.  19.,  megh.  Killy- 
leaghban  1866  dec.  3.  Utóbbi  helyen  1825-től  pro- 
testáns rektor  volt.  1846  óta  mint  úttörő  mű- 
ködött az  assziriológia  terén ;  ö  fejtette  meg  elő- 
ször az  írásjelekből  a  Nebukadnezar,  Sanherib, 
stb.  neveit  ós  figyelmeztette  először  a  tudós  vi- 
lágot az  asszír  írás  szótag-jellegére.  Idevágó  ér- 
tekezései a  Transactions  ofRoyalIrishAcademy- 
ben  jelentek  meg. 

Hincmar,  1.  Hinkmár. 

Hinczó-tó,  a  Magas-Tátra  D.-i  oldalán,  a  Men 
gusfalvi  völgy  felső  végében,  Szepes  és  Liptó  vár- 
megyék határa  mellett  fekvő  két  tó ;  a  Nagy-H. 
a  völgy  legvégében,  a  Koprova,  Csubrina  és  Men- 
gusfalvi  csúcstól  képezett  katlanban,  1961  m. 
magasságban  fekszik  s  területe  1911  ha.,  nagy- 
ságra nézve  tehát  a  Magas-Tátra  hatodik  tava. 
Jóval  kisebb  (2-79  ha.)  a  mélyebben  fekvő  Kis-H. 
A  Nagy-H.-ból  a  Hinczkói  patak  folyik  ki,  mely  a 
Poprád  folyó  egyik  felső  forráspatakja.  V.  ö. 
Münnü-h  Sándor,  A  Hinczói  tavak  (Magy.  Kárpát- 
Egyesület  XVII.  Évk.  1890.  66-78. 1.). 

Hind,  mekkai  nő,  Mu'ávija,  első  omajjád  kha- 
lifa  anyja,  az  iszlám  keletkezése  idejében.  Fele- 


sége volt  Abú  Szufján-nak,  Mohammed  elkesere- 
dett ellenségének ;  férje  gyűlöletében  az  új  vallás 
ellen  teljes  szívvel  osztozott.  Az  Ohod  melletti 
csatában  az  asszonyok  élén  énekszóval  kisérte  a 
Mohammed  eUen  induló  mekkai  sereget  és  a  hí- 
vők sebesültjei  és  halottjai  irányában  vad  kegyet- 
lenséggel viselkedett.  Az  ez  ütközetbon  elesett 
Hamzának,  ki  Bedr  mellett  H.  atyja,  'Otba  halá- 
lát okozta  volt,  máját  vágta  ki  holttestéből  és 
megette  azt.  Midőn  Mohammed  630.  Mekkát  ha- 
talmába ejtette,  H.  férjével  együtt  az  iszlámra 
tért  és  a  prófétától  bocsánatot  nyert.  Omar  ural- 
kodása alatt  halt  meg. 

Hind  (ejtsd:  hájnd),  John  Rmsel,  csillagász,  szül. 
Nottinghamban  1823  máj.  12.,  megh.  Twicken- 
hamben  1895  dec.  23.  1840  óta  a  greenwichi  csil- 
lagvizsgálón asszisztens,  1853— 92-ig  a  Nautical 
Almanac  Office  igazgatója  Londonban.  10  kis  boly- 
gót, több  üstököst  és  változó  csillagot  fedezett  fel 
és  igen  jó  csillagtérképeket  szerkesztett.  Művei : 
The  solar  system  (London  1846);  Astronomical 
vocabulary  (1852);  Introduction  to  astronomy 
(3.  kiad.  1871) ;  Descriptive  treatise  on  comets 
(1857). 

Hindi  (legrégibb  alakjában  Hindui,  legjele- 
sebb mellékalakjában  Rindusztáni  vagy  Urdu), 
az  indobrit  birodalom  ma, élő  nyelvei  között  a 
legelterjedtebb.  Uralkodik  Észak-India,  Hindusz- 
tán  legnagyobb  részében.  Ezt  beszélik  és  írják  a 
műveltek  egész  Észak-Indiában.  A  H.  a  szanszkrit 
nyelvnek  származéka  és  több  osztályra  oszlik  úgy 
keleti,  mint  nyugati  részén  Indiának.  Nyugat- 
India  egyik  nyelvjárásából  fejlett  ki  a  nagymogu- 
lok hódításai  idejében  az  ő  tábori  nyelvük,  a  hin- 
dusztáni  vagy  urdu  (tábori  nyelv),  mely  szókincsé- 
nek 40—50  százalékát  perzsa  és  arab  kölcsönsza- 
vakból  alkotta  meg  és  perzsa  vagy  arab  írással 
iratik.  Míg  a  mohamedán  lakosság  ezt  használja, 
addig  a  hinduk  az  angol  kormánytól  is  buzgón 
támogatva,  kezdettől  fogva  buzgón  törekednek  e 
kölcsönszavakat  szanszkrittal  pótolni  és  egy  iro- 
dalmi nyelvet  képezni  ki.  Ez,  mint  általában  a  H., 
szanszkrit  betűkből  képezett  írást  használ. 

A  XII.  sz.-ból  eredő  gazdag,  szép  és  mindig 
erősbödő  irodalom  leginkább  szanszkrit,  perzsa 
és  arab  munkák  fordításából  áll.  Legújabban  a 
napi  sajtó  nagy  lendületet  vett.  A  H.  irodalom  és 
nyelvtan  műveiből  sokat  adott  ki  a  francia  Garcin 
de  Tassy.  Grammatikai  és  szótár  :  segédmunká- 
kat adott  Forbes,  Grammar  of  the  Hindustani 
dictionary  (2.  kiadás  Kalkutta  1855) ;  Bate,  Dic- 
tionary  of  the  H.  language  (2  kiad.  London  1875) ; 
Bellogg,  Grammar  of  the  H.  language  (2.  kiad. 
1893) ;  M.  SchuUze,  Grammatlk  der  hindustani- 
schen  Sprache  (Leipzig  1894) ;  Hörnle,  Compa- 
rative  grammar  of  the  Gaudian  languages  (Lon- 
don 1880) ;  Vinson,  Manuel  de  la  langue  Hindus- 
tani (Paris  1899). 

Hindley  (ejtsd:  hájndii),  város  Lancashire  angol 
countyban,  (1911)  24,106  lak.,  szénbányákkal  és 
vasművekkel. 

Hindosztán,  1.  Hindusztán. 

Hindö,  a  norvég  Lofod-csoporthoz  tartozó  szi- 
get, melyet  a  kontinenstől  csak  keskeny  tenger- 
csatorna választ  el.  Partjai  rendkívül  szakado- 
zottak ;  területe  2238  km^. 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


Hindu 


109     — 


Hlnkmár 


Hindu  (a  régi  angol  írásmódban  Gentoo),  álta- 
lában India  lakóinak  neve,  B  nevet  a  nyugat- 
ázsiai népek  (perzsák,  arabok,  afgánok)  adták 
« fekete  ember.)  mellékjelentésben  India  lakóinak. 
Etimológiailag  a  H.  név  a  Sindhu  folyótól  ered, 
ami  eredetileg  csak  nagy  folyót  jelenthetett.  Ma- 
gában Indiában  csak  azt  nevezik  H.-nak,  aki  a 
sok  istent  hlvö  ind  vallásnak,  a  brahmanizmus- 
nak  követője.  L.  még  Indek. 

Hinduizmus,  így  nevezik  a  brahmanizmus 
újabb  fejlődését,  mely  nem  annyira  a  régi  sok- 
isten-hit megváltozásában,  mint  egyes  istenek 
rangváltozásában  nyilatkozik.  Indra,  ki  már  a 
brahmanizmusban  kezd  háttérbe  szorulni,  egészen 
eltörpül  a  népszerű  két  isten,  Siva  és  Visnu  mel- 
lett. Az  előbbi,  Siva  isten  imádói  képezik  a  kon- 
zervatív, Visnu  tisztelői  a  haladó  elemet.  Siva 
tisztelete  anyagias,  erkölcstelen  szertartásokkal 
szenyfoltja  az  ind  társadalmi  életnek.  Visnu  val- 
lása tisztultabb,  szellemiesebb,  Krisna  alakjában, 
mely  Visnu  megtestesülése,  némi  rokonságot  mu- 
tat Jézussal.  A  vallásújítók  többnyire  mind  a  vais- 
navák,  azaz  Visnu  tisztelőinek  sorából  kertil- 
nek  ki. 

Hindu  jog  alatt  értjük  Manu  törvénykönyvén, 
a  Védákon,  továbbá  az  ehhez  csatlakozó  emléke- 
zéseken (Smrti),  az  ezekhez  készült  kommentá- 
rokon, jogkönyveken  és  értekezéseken  alapuló 
patriarchalisztikus  természetű  jogrendszert.  Ezt 
a  jogrendszert  az  ajigol  kormány  Indiában  a  hin- 
dukra nézve  a  kor  követelményeinek  megfelelő 
változtatásokkal  fenntartotta  épúgy,  amint  az 
uralkodása  alatt  álló  mohammedánokra  nézve  a 
mohammedán  jogot.  V.  ö.  Mayne,  Hindu  law 
andusage ;  J.  Ch.  GJiose,  The  principles  of  Hindu 
law. 

Hindu-kus  (a.  m.  hindu-ölö,  a  hasonló  nevű 
hágóról  elnevezve,  v.  Hindu-koh  a.m.  hindu  hegy) 
a  Pamir  ősrégi  hegyeihez  gyűrődő  hatalmas  hegy- 
lánc Perzsia  ÉK.-i  határán ;  a  világ  legnagysze- 
rűbb hegyrendszereinek  találkozóhelye,  ahol  a 
Karakorum,  Himalája,  Musztag-Ata,  Alai  hegy- 
rendszer (a  Kuen-lün  kezdődő  ágaival)  láncainak 
összetorlódásánál  nem  hiába  nevezik  ezt  a  helyet 
Pamir-nak,  azaz  «a  világ  teteje  »-nek.  A  hegység 
a  perzsa,  pendzsab,  baktriai,  ferghanai,  karako- 
rumi  és  déltibeti  medencék  közt  kiemelkedő  hatal- 
mas fiatal  gyűrődés,  két  más  hegyrendszer  közé 
van  beékelődve  s  így  összeszorult,  külső  és  belső 
oldala  nem  különböztethető  meg  teljesen.  Leg- 
magasabb részei  kristályos  kőzetekből  állanak. 
KNy.-i  irányú  s  emiatt  hágói  igen  magasan  van- 
nak s  így  a  fő  közlekedő  utak  kikerülik.  A  kör- 
nyéken levő  magas  síkságok  öntözött,  oázis-kul- 
túrájú vidékeiről  indultak  ki  a  klimaingadozás  v. 
a  rossz  közigazgatási  viszonyok  folytán  gazdasá- 
gilag elszegényedett  népek  más  hazát  keresni  s 
a  kivándorlók  a  H.  hágóin  át  özönlöttek  le  India 
felé,  azért  nevezték  el  a  hágót  Hindu-ölőnek. 
Ny.-on  a  Heri-rud,  Murgab  és  Hilmend  folyók 
vidékein  sugarasan  szedödik  össze  a  hegység  és 
K.-en  a  Karakorum-hegységbe  megy  át.  Magas- 
sága átlag  6000  m.,  legmagasabb  csúcsa  a  Tiris- 
Mir(7600  m.).  Nagyobb  hágói :  Barogil  (4000  m.), 
Nuk-szán  (5200  m.).  Dóra  (4000  m.),  Khavak 
(3960  m.),  Szar-Ulang  (4000  m.),  Kusán  (4500  m.) 


stb.  A  Khavakon  vezette  át  Nagy  Sándor  a  hadait 
és  rajta  kelt  át  a  XV.  sz.-ban  Tamerlán.  Bányái 
közül  a  badaksáni  lapisz  lazuli  és  az  uakháni 
rubinbányák  nevezetesek,  a  völgyekben  sok  a 
gyümölcsfa  és  a  szőllő.  Leggyakoribb  állata  a 
jaktulok.  A  hegyvidéken  régente  árják  laktak, 
ma  kirgizek  és  üzbégek.  Politikailag  Afganisz- 
tánhoz, továbbá  orosz  és  angol  birtokokhoz  tar- 
tozik. V.  ö.  Biddulph,  The  tribes  of  Hindu-Kush 
(1880) ;  Macintyre,  Hindu-Koh  wanderings  (1889, 
1891);  Reeords  of  the  Geological  Survey  of  India. 

BJÍxiáaBztkn.(H:indosztán)  a.  m.  hinduk  országa. 
Az  európai  írók  némelyike  egész  K.-Indiát,  mások 
pedig  csak  a  Himalája  és  Vindja  hegyek  közötti 
vidéket  nevezik  e  néven.  A  benszülöttek  H.-nak 
hívják  a  Gangesz-lapály  azon  részét,  amely  a  Hi- 
malája és  Nepál,  Bengália,  Bandelkand,  Bagel- 
kand,  Radzsputana  és  a  Pendzsab  között  fekszik 
és  amely  körülbelül  összeesik  az  angolok  ÉNy.-i 
tartományok  név  alá  foglalt  közigazgatási  terü- 
letével. L.  India. 

Hindusztáni  nyelv,  1.  Hindi. 

Hindy  (kühindi),  1.  Árpád,  hírlapíró,  szül. 
Budapesten  1843  ápr.  29.,  megh.  Kolozsváron 
1898  jan.  30. 1861-ben  a  katonai  hatóság  elfogatta 
és  összeesküvésben  való  részvétellel  vádolva,  a 
hadi  törvényszékkel  két  évi  várfogságra  ítéltette, 
melyből  azonban  kegyelem  útján  már  1862.  ki- 
szabadult. 1864-ben  a  Hon  munkatársa  lett.  1878. 
az  Ellenőr  felelős  szerkesztője,  1882.  a  belügymi- 
nisztérium sajtóosztályának  vezetője  lett.  1880— 
1889-ig  az  Aradi  Közlöny,  1891  óta  pedig  a  Kolozs- 
vár c.  napilapot  szerkesztette. 

2.  H.  Kálmán,  H.  1.  testvérbátyja,  szül.  Buda- 
pesten 1841  febr.  24.,  megh.  u.  o.  1913  jan.  5. 
Elénk  részt  vett  az  1849-iki  elnyomatást  követő 
nemzeti  ébredés  mozgalmaiban  s  közel  egy  évi 
fogságot  szenvedett,  melyből  az  1860-iki  októberi 
diploma  kibocsátása  után  szabadult  ki.  Tanulmá- 
nyai végeztével,  mint  okleveles  ügyvéd,  1861. 
Pest  vmegyében  Nyáry  Pál  mellett  mint  jegyző 
működött.  1869— 72-ben  a  gróf  Ráday  Gedeon 
királyi  biztossága  idejében  Szegedre  delegált  tör- 
vényszék birótagja  volt.  Ezután  visszatért  a  vár- 
megyei szolgálatba  s  pestvmegyei  árvaszéki  ül- 
nök, majd  helyettes  elnök  lett.  1872  óta  fővárosi 
törvényhatósági  bizottsági  tag  volt  s  ebben  a 
minőségében  értékes  tevékenységet  fejtett  ki, 
különösen  új  iskolák  ós  óvodák,  a  vásárcsarno- 
kok, a  X.  kerületi  tisztviselőtelep  s  az  újabb  dunai 
hidak  létesítése  érdekében.  Éveken  át  rendes  dol- 
gozótársa volt  a  Hon,  az  Ellenőr  és  a  Nemzet  c. 
hírlapoknak,  melyekben  számos  közgazdasági  és 
tanügyi  cikke  jelent  meg. 

Hingladzs  (Hinglaj),  a  bramin  hinduk  híres 
búcsújáró  helye,  40  km.-nyire  az  Ormarai-kikötö- 
től  Lasz  beludzsisztáni  tartományban.  Egy  a 
sziklába  vájt  templomból  és  előtte  egy  sárgás 
követ,  kiváló  tisztelet  tárgyát,  magában  foglaló 
kis  épületből  áll.  Káli  istennő  ünnepén  évenként 
sok  ezrével  zarándokolnak  ide  a  hinduk. 

Hinkmár  (Hincmar),  rheimsi  érsek,  szül.  806 
körül,  megh.,  midőn  a  normannok  elöl  menekült, 
882  december  21.  Epemayben.  St.  Denys  kolos- 
torában növekedett  s  tanítóját,  Hilduin  apátot 
830-ban  Corveybe  követte  a  száműzetésbe  ós  csak 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alalt  keresendő! 


Hinkovlő 


-     110     — 


Hintzeit 


Kopasz  Káxoly  trónraléptével  tért  vissza  hazá- 
jába. 845.  rheimsl  érsek  lett  s  mint  ilyen  élénk 
részt  vett  a  predesztináció  s  az  úrvacsora  fölött 
megindult  vitában.  Az  egyházat  mindenképen  ol- 
talmazta a  világi  hatalom  beavatkozásaival  szem- 
ben s  II.  Lothar  királyt  is  rábírta,  hogy  visszafo- 
gadja feleségét,  Theutbergát.  Viszont  azonban  a 
római  szentszékkel  szemben  is  mindent  elkövetett 
a  gal likán  nemzeti  egyház  és  saját  metropolitai 
jogainak  védelmére.  Ebben  a  vitában  használták 
először  bizonyíték  gyanánt  Pseudo-Izidor  dekre- 
táliáinak  gyűjteményét.  Hátrahagyott  iratai,  me- 
lyeket Sirmond  Jakab  jezsuita  1645.  két  kötetben 
adott  ki,  igen  becses  forrásai  kora  történetének. 
Német  Lajos  idejében  (862)  az  összes  ismert  nyu- 
gati írók  közül  ö  adott  hírt  először  az  imgrok 
(magyarok)  népéről,  mely  a  normannolckal  vete- 
kedve dúlta  a  frank  államot,  s  így  tőle  tudjuk, 
hogy  Nyugat-Európába,  már  Lebediasból  eljártak 
portyázni  a  magyarok.  Életrajzát  megírták :  Noor- 
den  (  861) ;  Loupot  (1869) ;  Vidieux  (1875) ;  Schrörs 
(1884)  stb. 

Hinkovic  Henrik,  horvát  publicista  és  jogi 
íi-ó,  szül.  Visnicán  (Várasd  vmegye)  1855.  Ügy- 
véd és  országgyűlési  képviselő  volt.  A  Sloboda  c. 
politikai  és  a  Novo  Sunce  című  spiritiszta  lapot 
szerkesztette.  Itt  sok  jogi,  íilozóflai  és  spiritiszta 
munkát. 

Hinlopen-szoros,  a  Spitzbergák  Ny.-i  és  ÉK.-i 
szigeteit  elválasztó  tengerszoros,  legnagyobb  ré- 
szét még  nyáron  is  jég  borítja.  A  Waygat-,  Vilmos- 
és  Bastian-szigetek  vannak  benne. 

Hinna,  1.  Law-^onia. 

Hiní  jósa  del  Duque  (egtsd:  dúke),  járási  szék- 
hely Cordoba  spanyolországi  tartományban,  a  Los 
Pedroches  nevű  széles  völgyben  a  Sierra  Moréna 
vidékén,  10.673  lakossal,  gabona-,  bor-  és  olajter- 
meléssel, agyagkorsúgyái-tással. 

Hinriclis,  Hermann  Friedrkh  Wilhelm,  német 
ülozófus,  szül.  1794.,  megh.  1861.  Az  ú.  n.  or- 
todox hegeli  iránynak  képviselője  mint  hallei 
tanár.  Schillerről  és  Goethe  Faustjáról  is  írt  hegeli 
szellemben  esztétikai  fejtegetéseket. 

Hinschius,  Paul,  német  egyházjogász,  szül. 
Berlinben  1835  dec.  25.,  megh.  u.  o.  18íí8dec.  13. 
1859-ben  Berlinben  lett  magántanár.  1863-ban 
Halléban,  1865.  Berlinben  rendkívüli  tanár,  1868. 
rendes  tanár  Kiéiben,  1872.  Berlinben.  Részt  vett 
a  porosz  egyházi  törvények  előkészítésében  is. 
Egy  ideig  képviselő  is  volt  és  a  nemzeti  liberális 
párthoz  tartozott.  Számos  műve  közül  a  követ- 
kezőket említjük  :  Das  landesherrhche  Patronat- 
recht  (Berlin  1856);  Die  evangelische  Landes- 
kirche  in  Preussen  und  die  Einverleibung  der 
neuen  Provinzon  (u.  o.  1867) ;  Kirchenrecht  der 
Katholiken  und  Protestanten  in  Deutschland  (u.  o. 
1869-97, 5  köt.  és  a  6.  köt  1.  része) ;  Die  Stollung 
der  deutschen  Staatsregierungen  gogenüber  den 
Beschlüősen  des  vatikanischen  Konzils(u.o.  1871); 
Die  Orden  und  Kongregationen  der  Katholischen 
Kiiche  in  Preussen  (u.  o.  1874).  Magyarázta  azon- 
kívül a  70  és  8  »-as  években  hozott  egyházpoli- 
tikai törvények  mindegyikét.  Nagy  munkája  az 
ál-izidori  gyűjtemény  kritikai  kiadása  (Leipzig 
1863)  is.  Atyjával  Franz  H.-szal  együtt  szerkesz- 
tette a  Preussische  Anwaltszeitung  c.  szaklapot 


(1862—66)  ós  ennek  folytatását,  a  Zeitschrift  für 
Gesetzgebung  und  Rechtspflege  in  Preussen  c. 
folyóiratot  (1867—68). 

Hinsenkamp  Bernát,  mérnök,  szül.  Budapes- 
ten 1852  febr.  20.  A  budapesti  műegyetemen  vé- 
gezte mérnöki  tanulmányait ;  azután  vasútmér- 
nök, 1876—1905.  a  kassai  állami  felső  ipariskola 
tanára,  1905— 1913.  igazgatója  volt.  A  hazai  ipari 
szakoktatás  szervezésében  jelentékeny  része  volt 
s  az  iparoktatási  irodalom  terén  úttörő  műveket 
írt.  Ilyenek :  Elemi  műszaki  mechanika  (Buda- 
pest 1896) ;  A  tüzelő  anyagok  és  a  tüzelések ;  Nép- 
szerű fnechanika  (Iparosok  olvasótára  11.  évf., 
1896). 

Hintafürdő.  Hintaszék  talpa  formájára  készült 
fürdőkád  magasan  túlhajló  peremmel,  melyben 
hintázva  hatalmas  hullámverés  támad,  mely  pó- 
tolja a  természetes  hullámverést,  vagy  a  félftir- 
dökben  alkalmazott  félfürdőt. 

Hintaszerek,  oly  tornaszerek,  melyek  gyakor- 
lás közben  nem  maradnak  helyben  mozdulatlanul, 
hanem  a  tornászóval  együtt  mozgást,  lengést, 
hintázást  végeznek.  Ilyenek  a  motola,  fóhnotola, 
lengő  padlóhinta  és  a  közismert  gyűrű-  és  rúd- 
hinta,  1.  Tornaszerek 

Hintaünnepek,  a  régi  görögök,  latinok  és  litvá- 
nok tavaszi  ünnepei,  melyeket  délszláv  népek  még 
mostanában  is  megülnek  Szt.  György -napján  (ápr. 
23.)  a  ligetbe  vonulva  s  ott  vidáman  hintázva  a 
megenyhült  légben. 

Hinterland  (ném.),  a  partszegély  mögötti  te- 
rület, amelyre  a  partszegélyt  hatalmában  tartó 
állam  jogot  tart. 

Hintett,  az  ásványelöfordulásnak  az  a  formája, 
amikor  az  ásvány  az  anyakőbon  apró  szemekben, 
lomezekben  vagy  igen  íinoman  elosztva  található. 
Az  arany  a  kvarcban  rendesen  hintve  szokott  te- 
remni. L.  Ásvány. 

Hintó,  az  a  kocsifajta,  melynél  a  kocsitest  ru- 
gók közvetítésével  áll  kapcsolatban  a  kocsialjjal. 
Főrészei  a  szekrény  a  bakkal  és  az  elülső  s  hátsó 
alj  a  kerekekkel.  A  kocsiszekrény  lehet  födeles  és 
födél  nélküli  és  lehet  2,  3  vagy  4  ülésű.  A  födeles 
H.-szekrény  lehet  megint  olyan,  hogy  födele  szi- 
lárd (Berliné,  Coupé)  ós  olyan  is,  hogy  födele 
lehajtható.  Utóbbi  esetben  megint  félfödeles  és  tel- 
jes íődelü  lehet  (Viktória,  Mylord  stb.,  illetve  Lan- 
dau,  Landaulette  stb.).  A  legrégibb  H.-t  Nagy 
Lajos  királyunk  anj'ja,  Erzsébet  kú-ályné  hasz- 
nálta. L.  Kocsi. 

Hintós  ló,  1.  Hámosló. 

Hintőpor,  bizonyos  bőrbetegségeknél  (inter- 
trigo,  ekcéma  stb.)  a  bőr  szárítására,  a  váladék, 
izzadság  felszívására,  valamint  a  viszketés  el- 
nyomására használatos.  Rendesen  indifferens, 
finom  eloszlású  porokat  alkalmaznak,  főleg  kemé- 
nyítőt (búza-,rizskemónyítőt),  továbbá  talkumot, 
hkopodiumport  stb.,  amelyekhez  orvosságokat 
(cinkoxidot  stb.),  szagosító  anyagokat  is  kever- 
nek. A  H.  nagyon  használatos  a  csecsemők  ápolá- 
sánál, a  bőr  kipálásának  megelőzésére  a  bőrhajlá- 
sokat  hintik  be  vele. 

Hintzeit,  Heintzit  vagy  Kaliborit  (ásv.),  2—6 
mm.-nyi  egyhajlású  kristályok  vagy  halmazok ; 
színtelen  fehér,  üvegfényü,  áttetsző.  Víztartalmú 
magnézium-kálium-borát,    képlete   valószínűleg 


ilmely  uó  Hi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendő! 


Hlnzpeter 


—     111     — 


Hiperbolikus  fUergrvény 


MgjKBgOjg-j-SHj.  A  pinnoit^gumókban  bennöve 
Stassfurton  található. 

Hinzpeter,  Georq  Ernst,  német  pedagógus, 
szül.  Bielefeldben  1827  okt.  9.,  megh.  u.  o.  1907 
dec.  29.  Több  főúi'i  házban  volt  nevelő,  1866-77-ig 
Vilmos  porosz  herceg  (II.  Vilmos  császár)  neve- 
lője. Nagy  hatása  volt  Vilmosra,  kinek  később  is 
több  ügyben  volt  tanácsadója.  Így  1890.  a  közép- 
iskolai reform  kérdésében.  Számos  kitüntetés 
után  valóságos  titkos  tanácsos  lett. 

Hiob,  1.  Jób. 

Hiogo  (Fiogo),  Köbe  (1.  o.)  japán  kormányzó- 
Síigi  székhely  kikötővárosa. 

ELioszciamin  (hyosciamin),  a  Hyosciamus  ni- 
ger,  Atropa  belladonna,  Datura  Str ammónium, 
Duboisia  myoporoides  stb.  növényekben  előfor- 
duló, CijHjgNOg  összetételű,  az  atropinnal  stereo- 
izomer,  tropancsoportos,  mérgező  alkaloida.  Atro- 
pin és  H.  között  az  eltérés  az,  hogy  a  H.  optikai- 
lag aktiv  és  pedig  a  poláros  fény  síkját  balra 
forgatja,  míg  az  atropin  optikailag  inaktív.  Ké- 
miai reakciói  és  ftziológiai  hatása  az  atropinéihoz 
hasonlóak.  Vízzel  forralva  hidrolitosan  tropinra 
és  balra  forgató  tropasavra  hasad.  Ha  a  hidrolízis 
savanyú  v.  lúgos  oldalban  zajlik  le,  akkor  tropan 
mellett  inaktív  tropasav  keletkezik,  éppen  úgy, 
mint  az  atropin  hidrolízisénél.  Érthető  tehát, 
hogy  a  H.,  mialatt  az  említett  Solanacea-félékből 
az  alkaloidákat  elkülönítik,  könnyen  átalakul 
atropinná.  A  H.  színtelen  kristály kák;  lOS^-on 
megolvad.  Megnedvesítve  undorító,  bódító  szagú; 
víz  és  híg  szesz  oldja.  Savakkal  jól  kristályosodó 
sókat  alkot.  A  pupülára  (tágítólag)  és  a  szívre 
közel  kétszerte  erösebben  hat,  mint  az  atropüi.  A 
szemgyógyászatban,  belsőleg  pedig  mint  nyug- 
tató altató  hatású  szert  (sedativum)  főképen  elme- 
betegeknél használják.  Ujabban  a  daturint  és  a 
duboisint  a  H.-nal  azonosnak  mondják. 

Hioszcin,  1.  Szkopolamin. 

Hipabisszikus  közetek  azok,  amelyek  telé- 
rek,  kisebb  lakkolítok  v.  szególyfacíesek  alakjá- 
ban lépnek  fel  és  szövet  tekintetében  a  szemesés 
szövetű  mélységbeli  és  a  portlros  szövetű  kiöm- 
lósi  kőzetek  között  középhelyet  foglalnak  el.  Né- 
melyek telérkőzetek  néven  foglalják  össze  őket. 

Hipaciditás  v.  szubaciditás  az  a  jelenség,  mi- 
dőn a  gyomornedv  a  normálisnál  kevesebb  sósa- 
vat tartalmaz.  Bizonyos  betegségeknek  (gyomor- 
hurutok  stb.)  lehet  egyik  tünete. 

Hipakuzia(gör.)a  hallás  tompulása,  csökkenése. 

Hipalbuminózis  (gör.)  a.  m.  a  vérplazma  fe- 
hérjetartalmának csökken  volta. 

Hipalgézia  (hypalgesiat  gör.),  1.  Fájdalom. 

Hipallage  (liypallaqe,  gör.)  a.  m.  elcserélés, 
szokatlan  vonatkoztatása  a  szóknak.  így  midőn 
a  költő  ehelyett,  bánatos  ember,  így  szól :  ,ki  vagy 
te  bánat  etvhere?  Kivonáuj  kardja  hatalmát, 
mely  még  vértelenül  nyugodott  a  cifra  hüvelyben' 
(Vörösmarty,  a.  m.  hatalmas  új  kardját).  Ilyen  a 
jelzőnek  egy  más  szóhoz  tétele,  mint  amelyhez 
tulajdonképen  tartoznék,  pl.:  ,A  bornak  mámorító 
kelyhe'  a.  m.  a  mámorító  bornak  kelyhe,  stb. 

Hipanis,  folyó,  1.  Biig. 

Hipanta  (gör.),  találkozás  ünnepe ;  a  gör.  egy- 
házban az,  ami  a  latin  egyházban  a  Gyeityaszen- 
telő  Boldogasszony  ünnepe  (1.  o.). 


Hipargirit  (ásv.),  szinonimja  a  miargiritnak. 

Hipaszpiszták  (gör.)  a.  m.  pajzsalattiak,  csatló- 
sok, rabszolgák,  akik  menetelés  közben  uraiknak 
sisakját,  pajzsát  és  háromnapi  eleségét  utána  hor- 
dozták, így  szerepeltek  a  tulajdonkópeni  görög 
hadseregben.  A  makedón  seregben  már  külön  csa- 
pattesttó  fejlődtek,  könnyebben  lévén  felfegyver- 
kezve, mint  a  falangiták.  Inkább  támadó  felszere- 
léssel bírtak,  t.  i.  hosszú  karddal  és  rövid  dárdával. 
6000  főnyi  csapatot  alkottak  és  háború  idején  ők 
őrizték  a  királyi  sátort,  melynél  kivülök  még  csak 
azoknak  az  előkelő  ifjaknak  jutott  ez  a  kitünte- 
tés, akik  az  udvarnál  mint  apródok  nevelkedtek 
s  egy  válogatott  lovasszázadot  alkottak,  melynek 
közös  neve  a  H.  gyalogságával  együtt  agevia. 

Hiper  (hyper),  görög  előszócska,  meíy  a.  m. 
fölötte,  túl,  nagyon  is,  pl.  hiperlojális :  túlságosan 
lojális. 

Hiperaciditás,  a  gyomomedv  fokozott  sósav- 
tartalma. 

Hiperakuzis,  túlélés  hallás,  hangok  iránti  kó- 
ros érzékenység ;  előfordul  többek  között  az  arc- 
ideg (facialis)bénulásánál,  amidőn  az  általa  beideg- 
zett kengyelízom  (musculus  stapedius)  nem  míí- 
ködik,  s  így  a  hallócsontok  rezgését  tompító  ha- 
tása megszűnik. 

Hiper&lgézi&(hyperalgesia,  gör.),l.  Fájdalom. 

IlipeTha,zis(hyperbaton,gör.),  szóelrakás,  szin- 
taktikai alakzat,  a  mondat  szavainak  a  közönsé- 
ges rendtől  eltérő  elrakása,  akár  a  ritmus  kedvé- 
ért, akár  egy-egy  szó  kiemelése  végett.  Ez  eset- 
ben többnyire  egy  szó  az,  mely  a  szokott  rendből 
kilép  és  a  mondat  élére  (olykor  végére)  törekszik. 
Pl. Össze  az  agg  ember  esik  vala  térdre  (Arany).  A 
H.  egyes  változatai  lehetnek  az  anasztrofa,  anako- 
lutia,  hiszteron-proteron  és  kivált  az  inverzió. 

Hiperbola,  a  geometriában  a  kúpszdttck  (bő- 
vebben 1.  0.)  közé  tartozó  görbevonal,  moly  két 
szilárd  pont,  a  két  gyűjtőpont  (F  és  F^)  és  egy 
adott  2a  hosszúságú  egyenes  által  tökéletesen 
meg  van  határozva,  még  pedig  oly  módon,  hogy 
bármely  P  pontjára  nézve  e  pontnak  a  két  gyújtó- 
ponttól számított  távolságai  különbségül  a  5a  hosz- 
szuságot  adják.  Az  FP  és  i^,P  egyenesek  a  P 
pont  radius  vectorai,  az  FFi  egyenes  pedig  a  H. 
nagy  v.  fötengdye,  ennek  0  felezőpontja  a  H. 
középpontja,  ha  ebben  FF^-re  me^-őlegest  állí- 
tunk, a  melléktcngelyt  nyerjük.  A  H.  középpont- 
ján átmenő  egyeneseket  útmérök-nGk  hívjuk.  A 
H.-nak  két  egymástól  elválasztott  ága  van,  ezek 
a  melléktengelytöl  jobbra  és  balra  szimmetriku- 
san fekszenek  és  a  végtelenségig  nyúlnak.  A 
görbe  ágai  a  fótengeljTe  nézve  is  szimmetrikus 
fekvésűek.  A  görbének  a  főtengelyen  két  pontja 
van,  ezek  a  csúcspontok,  mindegyik  a  távolságra 
fokszik  a  középponti  ól.  A  melléktongelyen  a  H.-nak 
nincs  pontja.  A  középponton  átmenő  egyenesek 
közül  kiválik  kettő,  amelyek  mindegyre  közeled- 
nek a  H.  ágaihoz,  anélkül,  hogy  azt  valaha  is 
metszenék.  Ezek  az  asszimptoták  vagy  végérin- 
tök.  H.  a  költészetben  és  retorikában,  1.  Nagyí- 
tás és  Túlzás. 

Hiperbolikus  függvény,  így  neveznek  nohány 
függvényt,  mely  az  egyenlöoldalu  hiperbolához 
ugyanazon  viszonyban  van,  mint  a  trigonometriai 
függvények  a  körhöz.  Legyen  az  x*  —  y*  =  1 


Amely  szó  Hl  ...  alatt  nincs  meg,  Hy ...  alatt  keresendői 


Hiperbolikus  henger 


112 


Hiperlt 


hiperbolának  az  x  tengely  pozitív  részével  való 
metszöpontja  A,  a  hiperbola  jobb  ágának  egy  tet- 
szőleges pontja  P  (x,  y)  s  a  középpontot,  mely  a 
koordinátarendszer  kezdőpontjába  esik,  jelöljük 
0-val.  Ha  az  OA  egyenes,  az  AP  ív  s  a  PO  ra- 
dius  vector  által  bezárt  sík  résznek  kétszeres  te- 
rülete z,  akkor 


e'+e' 


y- 


e"— e" 


Az  X  és  y-ra  nyert  kifejezéseket  a  z  független 
változó  hiperbolikus  cosinusának,  illetve  hiperbo- 
likus sinusának  nevezzük.  Jeleik :  cos.  h.  z,  sin. 
h.  z.  Hányadosuk  a  hiperbolikus  tangens.  A  nem 
euklidesi  geometriában  van  fontos  szerepük. 

Hiperbolikus  henger,  1.  Henger  és  Másod-, 
rendű  felület. 

Hiperbolikus  kerék,  olyan  fogaskerék,  mely- 
nek fogai  a  kerék  tengelyét  keresztezik,  de  kü- 
lönben egyenes  vonalban  mennek.  A  hiperbolikus 
kerékről  1.  még  Fogaskerék. 

Hiperbolikus  páraboloid,  1.  Másodrendű  fe- 
lület. 

Hiperbolikus  pont,  1.  Felület. 

Hiperboloid,  1.  Másodrendű  felület. 

Hiperboreai  nyelvek,  1.  Aino  nyelv. 

Hiperboreasok  (Hyperboreasok),  a  régi  gö- 
rögök képzeletében  termett  mesebeli  nép,  a  föld 
É.-i  határán,  «ott,  ahol  már  a  Boreas  (északi  szél) 
sem  jár)).  Kalandos  elbeszélések,  távoli  világré- 
szek fantasztikus  leírásai,  melyek  a  görögök  kö- 
zött a  legrégibb  időktől  fogva  nagy  kelendőség- 
nek örvendtek,  azt  regélték  a  H.-ról,  hogy  az 
aranykorra  emlékeztető  egyszerűségben,  erkölcsi 
tisztaságban  ébiek,  csak  a  föld  termésével  táp- 
lálkoznak. Az  isteneket  szent  áhítattal  tisztelik, 
harcot,  viszályt  nem  ismernek.  Különösen  Apol- 
lón isten  áll  náluk  nagy  tiszteletben  s  maga  az 
isten  a  tavaszt  az  ő  körükben  tölti  el.  Jámborsá- 
guk  jutalmául  ezer  évig  élnek  s  a  haláluk  nem 
a  természet  kényszere,  hanem  egyszerűen,  mikor 
megelégelték  az  életet,  a  tengerbe  vetik  magu- 
kat. Már  az  ókori  földrajzi  írók  tiltakoztak  a  H. 
tényleges  létének  elfogadása  ellen,  csak  újabban 
kísérelték  meg  egyesek  (így  első  sorban  Niebuhr) 
e  meséket  valóságnak  feltüntetni,  természetesen 
siker  nélkül. 

Hiperbrachikefália  (gör.)  túlrövid  koponyát 
jelent,  amelynek  hosszúság-szélesség  jelzője  85' 1- 
nél  kezdődik,  míg  a  rövid  vagy  kerek  koponyáé 
83-34-gyel. 

Hiperbulia  (gör.),  fokozott  akarat. 

Hiperdaktilia  v.  polidaktilia  (gör.),  aránylag 
gyakori  fejlődési  rendellenesség,  amelynél  az 
ujjak  száma  a  rendesnél  nagyobb. 

Hiperdetermináns,  1.  Invariáns. 

Hiperelliptikus  integrál,  1.  Függvény. 

Hiperemezis  (gör.)  a.  m.  túlságos  sok  hányás, 
amivé  némely  terhes  nőnél  a  szokásos  émelygés 
fokozódik.  Ez  ily  esetekben  nemcsak  minden  ét- 
kezés után,  de  reggel  éhgyomorra  is  bekövetke- 
zik, sőt  egész  nap  és  egész  éjjel  is  tart.  Minden 
orvoslással  dacol,  a  terhes  nőt  ez  a  baj  csakha- 
mar leveszi  a  lábáról,  mert  a  táplálkozás  csakis 
a  végbélen  át  történhetik  ily  súlyos  eseteknél, 
huzamosabb  időn  keresztül  természetesen  nem 


kielégítő  módon.  A  szervezet  teljes  legyöngülésé- 
vel  halálos  kimenetelű  is  lehet.  E  betegséget 
többféleképpen  magyarázták.  Egyes  esetekben 
ideges  alapot  lehet  kimutatni,  más  alkalommal 
magának  a  méhnek  betegségében  található  az 
ok.  Lehetséges,  hogy  a  terhesség  kapcsán  más 
szerv,  pl.  a  gyomor  vagy  máj  betegsége  fokozódik 
ily  súlyos  állapottá.  Igen  sok  híve  van  annak  a 
felfogásnak,  hogy  az  a  magzat  anyagcseréjéből 
az  anyai  vérkeringésbe  felszívódásra  jutott  mér- 
gezési jelenség.  Ez  a  vesét  is  beteggé  teszi  és  a 
szervezet  anyagcsere-egyensúlyát  megbontja.  E 
baj  orvoslása  feltétlenül  orvosi  kezelést  igényel, 
mely  a  végső  esetben  a  terhesség  megszakítása  is 
lehet. 

Hiperémia,  1.  Vérbőség. 

Hiperesztézia  (gör.),  éles  tapintás,  midőn  az 
érzésküszöb  leszállított,  tehát  csekély  ingerek  is 
már  érzést  váltanak  ki.  —  Pszihikus  H.,  érzé- 
kenység lelki  behatásokra. 

Hiperéták  (gör.  hyperetai),  a  régi  görögöknél 
az  egyes  hivatalok  mellett  szereplő  alsóbb  rendű 
tisztviselők,  törvényszolgák  ;  a  hajóhadban  a  ka- 
tonákkal ellentétben  a  legénység,  evezősök. 

Hiperfizika  (gör.),  a  természetfölötti  jelensé- 
gek magyarázatával  foglalkozó  tudomány ;  hiper- 
üzikus,  természetfölötti,  természettelen. 

Hipergeuzia  (gör.),  az  ízérző  képesség  túlérzé- 
kenysége. 

Hiperglikémia,  a  vér  fokozott  cukortartalma, 
átmenetileg  előfordulhat  normális  egyéneknél  is, 
ha  túlsók  cukrot  esznek ;  a  cukorbetegeknél  rend- 
szerint jelen  van.  A  cukor  fölöslegét  a  vese  kivá- 
lasztja, tehát  a  H.  cukorvizelésre  vezet. 

Hipergon-kettősanasztigmát,  különösen  nagy 
látószögű  fotográfiai  objektív. 

Hiperhidrózis,  ephidrőzis  (Jiidrósz  gör.  a.  m. 
veríték),túlerős  izzadás.  Idegímpulzusokra  és  a  vér- 
keringés fokozására  a  verítékmirigyek  bőséges 
váladékot  bocsátanak  ki,  mely  egészséges  ember- 
nél napi  20  literig  is  felmehet  és  a  mirigyek  elő- 
fordulásának gyakorisága  szerint  egyes  testrésze- 
ken (tenyér,  talp,  hónalj,  homlok,  mell,  hát  stb.) 
különösen  erős  lehet.  Fontossága  leginkább  a  szer- 
vezet hőökonomiájának  szempontjából  van,  míg 
az  anyagcsere  tekintetében  elmarad  a  vese  és  más 
szervek  működése  mellett.  A  H.  kóros  viszonyok 
között  néha  sajátságos  alakokat  mutat,  előfordul, 
hogy  féloldalt,  vagy  pl.  csak  az  orron  stb.  lép  fel : 
megtörténhetik  az  is,  hogy  ételek,  orvosságok  be- 
szedése, izgalmak,  sőt  a  hideg  váltja  ki.  A  H.  igen 
kellemetlen  lehet,  részben  a  kéz  undorítóan  ned- 
ves tapintata,  hidegsége,  a  bomló  veríték  bűze  (1. 
Brómhidrózis),  a  bőr  meglobosodása,  meghűlésre 
való  hajlamosodása  stb.  miatt.  Kezelése  a  mirigy- 
hámnak sorvasztása,  az  idegek  megnyugtatása,  a 
vértódulások  csökkentése  útján  sokféleképen  tör- 
ténik, de  mindig  nehéz.  Az  a  régebbi  időben  el- 
terjedt felfogás,  hogy  az  izzadás  megszűntetése 
a  belső  szervekre  visszaverődő  betegséget  vált 
ki,  teljesen  alaptalan. 

Hiperinózis  (inosz  gör.  a.  m.  rost),  a  vérnek  kó- 
rosan fokozott,  hipinozis :  annak  kórosan  kisebbe- 
dett flbrin-,  azaz  rostanyagtartalma. 

Hiperit,  a  gabbro  és  norit  sajátságait  magában 
egyesítő  szemcsés  eruptív  kőzet.  Elegyrészei  pla- 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendő! 


Hiperjödsav 


—     113     - 


HIpersztén 


gioklász,  augit,  hipersztén,  olivin  és  apatit ;  a  hi- 
persztén  és  olivin  egymást  kölcsönösen  helyette- 
síthetik.Telér-  és  lakkolitformában  elterjedt  kőzet 
Wermlandban  Svédországban,  Telemarkenben 
déli  Norvégiában,  Kanadában,  Németországban 
az  Odenwaldban,  a  piemonti  Alpokban. 

Hiperjódsav.  1.  Jódsavak  és  sóik. 

Hiperkatalektikus  vers  (gör.)  az  olyan,  dipo- 
diákkal  mért  verssor,  melyben  az  utolsó  dipodia 
utánraégegy  szótag  fenmarad.P.  az  alkaiosi  strófa 
3.  sorában :  Tündér  szeren  |  csonk  kénye  hány  j  vet. 

Hiperkinézis  (gör.),  fokozott  mozgás,  görcs, 
rángás. 

Hiperklórhidria  a.  m.  hiperaciditás  (1.  o.). 

Hiperklórsav,  1.  Klórsavak  és  sóik. 

Hiperkomplex  szám,  a  matematikai  analí- 
zisben a  közönséges  komplex  szám  (1.  o.)  fogalmá- 
nak általánosítása.  Mint  általánosítás  egyrészt 
arra  szolgál,  hogy  a  fogalom  bővítésével  a  közön- 
séges müveleteket  magasabb  szempontból  tekint- 
hessük át,  megállapíthassuk,  hogy  az  ezeknél  al- 
kahnazásban  levő  alaptételek  között  minő  össze- 
függés van  és  hogy  tisztán  logikailag  nem  volna-e 
lehetséges  a  mi  közönséges  számrendszereinktől 
különböző  számrendszerek  megalkotása,  és  ha 
igen,  közönséges  számrendszerünk  minő  alaptu- 
lajdonságai mennek  veszendőbe. 

Hiperkonchia  (gör.),  magas  szemüreget  ós 
ilyennel  biró  koponyát  jelent.  L.  Koponya. 

Hiperkritika  (gör.)  a.  m.  túlzott,  nagyon  szi- 
gorú műbirálat. 

Hiperkultura  (gör.-lat.),  túlságos  műveltség, 
voltakép  a  műveltség  túltengése,  a  műveltségnek 
egészségtelen  irányban,  egyéb  emberi  feladatok 
mellőzésével  való  fejlesztése. 

Hiperlogikus  (gör.),  ami  a  logika,  az  ész  hatá- 
rain túlmegy,  rendes  ésszel  föl  nem  fogható.  Eb- 
ből :  hiperlogizmus. 

Hiperlojális  a.  m.  túlzottan  lojális;  az,  aki  az 
uralkodó  személyéhez  való  ragaszkodásában  még 
a  törvényes  határon  is  túlmegy. 

Hipermanganátok,  permanganátok,  a  hiper- 
mangánsav  sói ;  1.  Mangánsavak  és  sóik. 

Hipermetamorfózis,  1,  Túlátal okulás. 

Hipermeter  (gör.),  a  verstanban  olyan  sor, 
melynek  végén  egy  számfeletti,  és  pedig  hangzón 
végződő  szótag  van,  mely  a  következő  sor  hangzós 
kezdetével  elizió  útján  egy  tagba  vonatik  össze. 

Hipermetropia  (hiperopia,  gör.),  1.  Fénytörés 
rendel  len  essét/ei. 

Hipermnézia  (gör.),  az  emlékezetnek  túlságos 
élessége ;  igen  ritkán  fordul  elő  s  rendesen  csak 
részleges,  pl.  számokra  a  csodaszámolóknál,  az- 
után zenére,  arcokra,  helyemlékezet  stb. 

Hiperocha  (gör.)  a.  m.  többlet ;  az  az  összeg, 
amely  az  eladott  zálognak  (jelzálognak)  vételárá- 
ból a  záloghitelezők  kielégítése  után  megmarad 
és  a  zálogadóst  illeti. 

Hiperoon  (hyperoon,  gör.),  az  ógörög  házban 
az  emelet  neve,  gyakran  asszonyház  értelmében, 
mivel  ott  tartózkodtak  a  nők. 

Hiperopia  a.  m.  hipermetropia,  l.  Fénytörés 
rendellenességei. 

Hiperorexia  (gör.),  1  Étvágyzavarok. 

Hiperortodoxia  (gör.)  a.  ni.  túlhajtott  v.  túlzó 
igazhitüség,  azaz  midőn  valaki  az  ellenzékkel 

Révai  Nagy  Lexikona.  X,  Mt. 


szemben  még  merevebb  álláspontot  foglal  el,  mint 
maguk  a  felekezet  alapítói  vagy  vezéremberei. 

Hiperortogaatia  (gör.),  az  egyenes  arcuság- 
nak  (v.  állnak)  kivételesen  túlzott  esete,  midőn  az 
arcszög  (Camper-féle  szög)  a  90<'-ot  meghaladja. 

Hiperosztózis  (gör.),  csonttúltengés,  a  csont 
diffúz  megvastagodá8a(a  körülírt  csontkinövéseket 
exosztózisnak  nevezzük),  többnyire  idült  csont- 
hártyagyuladás  következménye.  Nagyon  gyakori 
luesnél  a  homlokcsont,  a  sípcsont  H.-a,  rachitis 
miatt  a  halántékcsont  megvastagodása.  Közel  áll 
a  H.-hoz  az  oszteoszklerózis,  a  csont  tömörülése ; 
a  csont,  megvastagodása  mellett,  tömörül,  a  szi- 
vacsos csontszövet  kompakt  csontállománnyá  ala- 
kul át.  A  koponyacsontok  és  főleg  az  arccsontok 
általános  H.-a  következtében  a  fej  durva,  idom- 
talan  tömeggé  alakul,  állatiassá  lesz  (leontiasis 
ossea). 

Hiperoxidok,  szuperoxidok,  a  fémek  azon  oxid- 
jai, melyek  az  oxigént  hiperoxidszerű  kötésben 
-0-0-  tartalmazzák,  általános  képletük  tehát,  ha 
Megy  vegyértékű  fémet  jelent,  M— 0— 0— M.  ügy  is 
tekinthetők,  mintahidrogénhiperoxidnakasói.  Ha 
a  hidrogénhiperoxidban,  H— 0— 0— H,  az  egyik 
hidrogént  helyettesítjük  fémmel,  a  hidi'ogénhiper- 
oxid  savanyú  sói  keletkeznek,  melyek  csak  vizes 
oldatban  ismeretesek.  Mindkét  hidrogént  fémmel 
helyettesítve,  a  hidrogénhiperoxid  szabályos  sói- 
hoz, a  tulajdonképeni  H.-hoz  jutunk.  A  H.  köny- 
nyen  veszítenek  oxigént,  amiért  is  erélyes  oxidáló 
anyagok. 

Hiperozmia  (gör.),  a  szaglás  fokozott  érzé- 
kenysége. Előfordul  hisztériánál,  elmebetegeknél 
stb. 

Hiperplatirrhinia  (gör.),  túllapos  orrot  jelent, 
A  fraiikforti  embertani  kongresszus  megegyezése 
szerint  a  csontvázon  az  58  jelzőnél  nagyobbal 
biró  orr,  az  élőn  mérve  a  90— 108'9  jelzővel  biró 

szélességXlOO 
orr.Ajelző=-^^g^^^-^. 

Hiperplazia  (gör.),  1.  Ttdtengés. 

Hiperszekréció,  valamely  mirigynek  fokozott 
működése ;  főleg  a  fokozott  gyomomed  vei  válasz- 
tást értik  alatta. 

Hiperszoiia  (gör.),  túlbölcsesség. 

Hipersztén  (paulit,  ásv.),  a  piroxén  ásvány- 
család rombos  sorozatának  egyik  tagja  ;  kémiai 
tekintetben  magnézium-vasmetaszilikát,  képlete 
(Mg,Fe)Si08,  ahol  az  FeO  meimyisége  lö-SO^'o-ot 
tesz  ki.  Szép,  szabadon  kifejlődött,  erősen  fénylő 
barna  kristályok  találhatók  a  Laachi-tó  bombái- 
ban (ü.  n.  amblisztegit),  különösen  szépek  az 
Aranyi-hegy  (Piskivél  szemben)  H.-kristálykái, 
amelyeket  Koch  Antal  fedezett  fel  és  őket  eleinte 
triklineknok  tartva,  az  ásványt  külön  fajnak 
gondolta  és  Szabóitnak  nevezte  el.  A  H.  színe  szu 
rokfekete,  barnás  vagy  zöldes-fekete,  üvegfényű, 
néha  bronzszerű  csillogást  mutat;  finom  szilánkjai 
áttetszőek.  Számos  kőzetnek  lényeges  elegyrésze; 
a  gabbro-és  noritban  (Szt.  Pál-szigetén  azú.n.  pau- 
lit) alaktalan  szemeket,  az  andezitekben  és  trachi- 
tokbanjól  kifejlett  kristályokat  alkot,  sőt  ezeknek 
a  kőzeteknek  az  üregeiben  és  repedéseiben  gyakran 
szép  fennőtt  kristályok  is  fordulnak  elő  (Aranyi- 
hegy, Málnás,  a  Mont  Dőre).  Előfordul  a  meteor- 


Hiperszténandezit 


—     ÍU    — 


Hipnotlzmus 


kövekben  is.  A  szép  színekben  csillogó  H.-t  fel- 
dolgozzák dísztárgyaknak. 

Hiperszténandezit,  1.  Trachit. 

Hipersztenit,  a  piroxenít-közeteknek  egyik 
csoportja ;  lényegében  csakis  hiperszténböl  áll.  A 
gabbrókkal  együtt  szokott  előfordulni.  Lelőhelyei 
Ronsperg  Csehországban,  Minnesota,  Lombardia. 

Hipersztén-trachit,  1.  Trachit. 

Hipertermia,  az  az  állapot,  midőn  az  emberi 
test  hőmérséklete  a  rendesnél  (.370  C)  magasabb ; 
különböző  okok  vezethetnek  erre,  ha  pl.  valakit 
370  C  fürdőbe  ültetnek,  akkor  képtelen  meleget  ve- 
szíteni ;  s  mivel  folyton  termel  az  élőtest  meleget, 
az  illető  H.-ba  fog  jutni :  */»  óra  alatt  esetleg 
38—39°  C  lesz  a  hőmérséklete.  Vegyi  anyagok, 
fertőzések,  szintén  H.-ra  vezetnek.  A  láz  (1.  0.)  a 
H.  egyik  esete. 

Hiperthelia  (gör.),  az  emlő  fejlődéséből  ma- 
gyarázható azon  sajátságos  jelenség,  hogy  a  váll- 
tól a  nemi  szervek  felé  húzható  vonal  mentén, 
de  esetleg  a  test  felületének  egyéb  helyein  Is  ki- 
sebb-nagyobb festékes  bőrfoltok  jelennek  meg, 
amelyek  szemölcsöknek  látszanak  s  tulajdonké- 
pen csenevészen  fejlett  emlőbimbók.  L.  még  Po- 
limasztia. 

Hipertimia  (gör.),  a  kórosan  emelkedett  hangu- 
latok, milyenek  a  maniakális,  euforiás,  eutimiás, 
moriás,  eksztázisos  hangulat.  Az  emelkedett  han- 
gulatokat rendesen  a  beszéd  és  mozgás  fokozó- 
dása is  kiséri. 

Hipertireózis  (hyperthyreosis),  a  pajzsmirigy 
(glandula  thyreoidea)  fokozott  működése,  és  az  ez- 
által létrejövő  tünetcsoport. 

Hipertónia,  az  izmoknak  fokozott  tónusa,  1. 
Izomtónus. 

Hipertóniás  oldatok,  az  izotoniásnál  koncen- 
tráltabb oldatok,  1.  Izotoniás  oldatok. 

Hipertrichózis,  szorosan  véve  a  testnek  ab- 
normisan  gazdag  szőrösségét  jelenti,  amely  álla- 
pot néha  az  egész  testre,  néha  csak  egyes  ré- 
szekre terjed  ki,  máskor  csak  látszólagos,  mert  a 
mindenkinél  meglevő  pihe  eldurvulása,  hosszú- 
sága, színessége  miatt  tűnik  elő ;  néha  az  eltérés 
csak  a  korban  (fiúk  szakállassága,  heterochro- 
nikus),  nemben  (bajuszos  nők,  heterogenikus), 
vagy  a  helyben  (heterotopikus,  pl.  a  kereszt- 
csonttájék szőrössége)  mutatkozik.  Az  univerzá- 
lis alakok,  melyeknél  az  egész  test  (a  tenyerek, 
talpak,  ajkak,  külső  nemi  szervek  áthajlásai  ki- 
vételével) hosszú,  vastag  szőrökkel  van  borítva, 
elég  ritkák  és  ilyenkor  rendszerint  örökölhető 
családi  vonást  képeznek.  Sokkal  gyakoribbak  a 
maszkulin  típusú  nők,  kiknél  tekintélyes  szakáll 
mellett  néha  általában  satnya  a  nemi  karakter, 
pl.  emlőik  laposak,  alig  van  hószámuk;  más- 
kor rendellenességek  mutatkoznak  a  körmök  és 
fogak  terén  is.  A  legtöbbször  egyes  testrészek 
mutatnak  csak  abnormisan  erős  szőrözetet,  még 
pedig  beszüremkedett,  színes  területeken,  ame- 
lyeknél a  szőrösödést  mint  egy  naevus  részjelen- 
ségét tekinthetjük.  Előfordul  végre  aH.  mint  védő- 
berendezés pl.  a  kereszttájon,  ha  a  keresztcsont 
záródása  hiányos  (Spina  biflda  occulta).  Az  abnor- 
mis  szőrözet  végleges  eltávolítása  igen  nehéz  és 
tulaj  donképen  csak  villamos  áram  segélyével 
lehetséges.  Az  ú.  n.  dépilatoireok  csak  a  bőrön 


kívüli  szőrt  koptatják,  oldják  el  és  így  folyto- 
nosan használandók,  miközben  azonban  a  bőr 
előbb-utóbb  maga  is  nagyon  szenved. 

Hipertrofia  (gör.),  1.  Túltengés. 

Hipesztézia  (gör.),  csökkent  tapintásérzés. 

Hipetrális  templom  (gör.  hypaithron),  Vitru- 
vius  szerint  oly  templom,  melynek  tetejében  a 
hajó  közepének  megfelelően  nyílás  volt,  úgy 
hogy  a  cella  egy  része  szabad  ég  alatt  állott.  Mi- 
vel a  görög  templom  ablakok  híján  csakis  nagy 
ajtón  át  nyerte  világosságát,  sokáig  azt  hitték, 
hogy  a  nagyobb  templomok  közt  gyakori  volt  a 
H.  rendszere.  Most  már  tudjuk,  hogy  ilyen  rend- 
szer csak  kivételszámba  ment  az  igen  nagymé- 
retű templomoknál,  ahol  aztán  ez  a  tetőnyílás 
tulajdonképen  egy  belső  udvar  fölött  volt.  V.  ö. 
Dörpfeld,  Der  Hypaethraltempel,  Athenische 
Mitteilungen  16.  köt. ;  Launay,  Le  temple  hypétre 
(Paris  1912). 

HipI  hipt  liurralil  (ang.),  Angliában  a 
diadalkiáltás  egyik  formája. 

Hipidiomorf  (gör.),  valamely  kőzetnek  az  az 
elegyrésze,  amelynek  szemecskéit  részben  saját 
kristálylapjai,  részben  pedig  a  környező  elegyré- 
szek szabják  meg.  Az  idiomorf-szemek  alakját 
kizárólag  saját  kristálylapjaik,  az  allotriomorf 
szemekét  pedig  kizárólag  a  környező  szemek 
szabják  meg. 

Hipnál,  hypiial,  monoklorálavtipirin,  klorál- 
hidrátantipirin,  CnHigNaO.CClaCHO.H^O.  Anti- 
pirinből  és  klorálhidrátból  összedörzsölés  és  át- 
kristályosítás  útján  készül.  Színtelen  kristályok. 
66-670-on  olvad.  Vízben  jól  oldódik.  Klorálhidrát 
pótlószeréül  használják.  Fájdalomcsillapító,  álom- 
hozó gyógyszer. 

Hipnobatesz  (hypnobates,  gör.),  holdkóros, 
alvajáró.  —  Hipnohatezis  (hypnobatesis),  hold- 
kórosság, alvajárás. 

Hipnon,  acefofenon,  metüfenüketon : 
CH3.C0.C0H5 
összetételű  keton,  amelyet  0-20 — 0-50  gr.-os  ada- 
gokban altatószerül  hasznáüiak.  Előállítására  kal- 
ciumacetát és  kalciumbenzoát  keverékét  szára- 
zon hevítik,  majd  a  párladékot  újból  desztillálva, 
a  200"  körül  ledesztilláló  részletet  lehűtik,  amikor 
is  a  H.  kikristályosodik.  Színtelen,  olajszerű,  aro- 
más szagú,  csípős  ízű  folyadék.  Fajsúlya  r029 ; 
fp.-ja  198— 200«.  Lehűtve  már  +  lé'-on  színtelen 
kristályos  tömeggé  fagy. 

Hipnosz  (gör.)  a.  m.  alvás.  L.  Hypnos. 

Hipnoszkóp  (gör.),  elavult  eszköz  a  hipnoti^ál- 
hatóság  kiderítésére ;  hasznavehetetlen. 

Hipnotika  (hypnotica)  a.  m.  altatószerek,  me- 
lyek az  ideges  álmatlanság  ellen  jók.  Ilyenek  a 
a  klorál,  szulfonál,  triónál,  veronál,  paraldehid, 
uretán,  amilénhidrát  stb.  L.  még  Bódító  szerek, 

Hipnotizmus,  a  hipnózisról  (igézés)  szóló  isme- 
reteink összessége.  A  hipnózis  pedig  oly  alvás- 
szerű állapot,  mely  főkép  keletkezése  módjában 
különbözik  más  álomállapottól.  Míg  a  rendes 
alvás  az  érzékszervek  elzárkózásával  áll  be, 
addig  a  hipnózis  létrejöttéhez  az  érzékszervek 
csekély,  de  egyenletesen  tartós  ingere  szükséges. 
Ezért  alvó  ember  nem  is  hipnotizálható.  Az  egyén 
részéről  pedig  bizonyos  fokú  befolyásolhatóság, 
sugallhatóság  (szuggesztibilitás)  szükséges.  így  ha 


Amely  saó  Hi 


alatt  nincs  meg,  Mj  .  .  .  alatt  keresendői 


Hipnotizmus 


-     115 


Hipnotizmus 


szemünket  pár  percig  mereven  Yalami  pontra 
szögezzük  (fixálás)  8  emellett  figyelmünket  is 
csak  oda  irányítjuk,  már  létrejöhet  az  igézés  ál- 
lapota. Többször  meglgézetteknél  azután  a  figye- 
lemnek az  elalvásra  v.  valamely  vele  kapcsolatos 
más  képzetre  való  beállítása  elegendő  az  igézés 
létrejöttéhez  (autohipnózis).  A  fixálással  való 
raegigézést  Braid  angol  orvos  írja  le  először,  a 
H.  szót  is  ö  alkotta.  Az  igézéshez  tehát  három 
feltétel  szükséges :  1.  az  egyenletesen  tartós  ér- 
zékszervi inger,  2.  az  egyén  sugallhatósága,  S.  a 
figyelem  odaterelése.  Az  érzékszervi  inger  lehet 
fény,  midőn  valamely  tárgyat  fixálunk,  lehet  hang, 
pl.  hangvilla  bugása,  óraketyegés,  lehet  tapintás- 
érzés, pl.  enyhe,  egyenletesen  történő  simogatás. 
A  figyelem  megfeszítésére  képtelen  embereket 
(gyermekek,  elmebajosok,  lázasbetegek)  meg- 
igézni nem  lehet.  Szintúgy  az  olyan  embert  sem, 
aki  nem  akarja,  hogy  megigézzék.  Ha  valakit 
már  többször  hipnotizáltak,  akkor  az  igézés  köny- 
nyebben  áll  be.  Nem  szabad  azt  hinni,  hogy  a  hip- 
notizálóból  valami  titokzatos  afluiduma  ömlik  át  a 
hipnotizáltba  (mesmeri^mus,  spiritizmus),  ezt  már 
Braid  is  tévesnek  mondotta,  s  ezért  a  mesmeriz- 
mussal  szemben  braidizmusnak  nevezzük  az  igazi 
H.-t.  Az  emberek  hipnotizálhatósága  igen  külön- 
böző fokú  és  semmiféle  külső  jelből  meg  nem  is- 
merhető. A  hipnózis  tünetei  egyénenkint  is  vál- 
tozók. A  hipnózis  testi  tünetei  főképen  a  mozgás 
körében  jellegzetesek,  amennyiben  a  megigózett- 
nok  mozgásai  befolyásolhatók.  Az  illető  úgy  cse- 
lekszik, mint  valami  akarat  nélküli  gép.  Fekhe- 
tik mozdulatlanul,  máskor  összes  izmai  deszka- 
keményre  megfeszülnek,  lehetnek  az  izmok  az- 
után viaszszerüen  hajlíthatok  (katalepszia)  8  végül 
a  legkülönbözőbb  mozgások  (táncolás,  ugrálás, 
hánykolódás)  jöhetnek  létre.  Jellegzetes  azonban 
mindig  a  mozgások  gépiessóge  (automatia),  ez 
szárniazhatik  parancsnak  gépies  teljesítéséből  v. 
gépies  utánzásából.  Az  ilyen  hipnózis  alatt  sugallt 
cselekedetet,  mozgást  v.  a  hipnózis  tartama  alatt  v. 
ennek  megszűnte  után  (poszthipnotikus  szuggesz- 
tió)  végezheti  el  a  megigézett.  Az  arcjáték  az 
igézés  kezdetén  megszűnik,  a  szembogarak  tá- 
gulnak V.  szűkülnek.  Gyakran  rángásokat  is  lá- 
tunk egyes  izmokban.  A  hipnotizált  kérdésekre 
(rapport)  vagy  spontán  megszólal.  Olvasni  és  írni 
az  igézés  állapotában  ritkán  lehet.  Igen  válto- 
zatos jelenségeket  látunk  hipnózis  alatt  az  ér- 
zékszervek részéről.  Az  érzékszervi  észrevevés 
lehet  csökkent,  sőt  megszűnhetik  teljesen  és  lehet 
igen  éles.  A  megfelelő  változások  természetesen 
nem  az  illető  érzékszervben,  hanem  annak  közép- 
ponti idegrendszeri  részében  mennek  végbe,  te- 
hát az  agyvelő  kérgében.  A  «clairvoyance))  tüne- 
ménye részben  ezen  alapszik.  Ezen  észrevevé- 
sekről  azonban  éber  állapotban  az  egyén  nem  tud, 
ezt  nevezték  «kettős  öntudata-nak.  A  tapintás, 
fájdalomérzés  és  hőérzés  gyakran  teljesen  hiány- 
zik, néha  az  egész  testre  terjedöleg,  máskor  fél- 
oldalian  v.  foltszerűen.  Ezen  érzéstelenségeket 
sugallás  útján  az  egyik  tastfélröl  a  másikra  lehet 
átvinni  (transfert).  Ismeretes  az  a  jelpuség  is, 
hogy  a  fémdaraboknak  a  bőrre  helyezésével  ilyen 
érzési  zavarokat  tudunk  előidézni,  természetesen 
ez  is  csak  sugallás  útján  hat  (1.  Metalloterápia). 


k  megigézett  az  ízeket,  szagokat  gyakran  fölcse- 
réli, nem  ismeri  meg..  A  hallás  rendes  marad.  A 
fényérzés  tompult.  A  látás  jó.  Az  igézessél  azután 
könnyen  teremthetők  érzókcsalódások,  téves  esz- 
mék is,megfelelö  sugallásra  a  vizet  bornak  fogadja 
el,  érzi  a  bor  ízét,  szagát,  odaképzeli  a  palackot 
és  elolvassa  rajta  a  cimkét  stb.  Máskor  sugallas- 
sál örömet,  bánatot,  félelmet,  haragot  tudunk  ki- 
váltani és  viszont  a  kezek  kulcsolására  imádkozni 
kezd  a  hipnotizált.  Az  igézés  alatt  az  emlékezés 
gyakran  teljesen  elvész,  de  legalább  is  megválto- 
zott. Az  öntudat  nem  teljesen  fölfüggesztett  s 
ezért  legtöbbször  vissza  is  emlékezik  az  illető  a 
hipnózis  alatt  történtekre.  A  megigézett  az  igézés 
tartama  alatt  a  rendes  alvásban  levőhöz  hasonlít 
s  ugyanúgy  ébred  is,  mmt  álomból  szokás.  A  fol- 
ébresztés  legcélszerűbben  ráfuvással  töi-ténik.  A 
többszöri  hipnózis  ideggyönge  egyéneknél  ideges 
tüneteinek  rosszabbodását  váltja  ki.  Ezért  az  igé- 
zés alkalmazásánál  kellő  körültekintés  és  alkal- 
mas egyének  kiválasztása  szükséges.  A  hipnózist 
csak  gyógyítás  céljából  és  orvosnak  szabad  alkal- 
mazni. A  hipnózisnak  magyarázatát  még  nem 
ismerjük,  még  az  sem  biztos,  hogy  ép  v.  kóros 
jelenség-e.  Az  ú.  n.  állatok  hipnózisa  helytelenül 
viseli  a  hipnózis  nevét,  mert  tisztán  a  megváltoz- 
tatott helyzetből  folyó  izomtónusrefiex.  A  hipnó- 
zis alatt  a  sugallhatóság  fokozott  s  ezért  ideg- 
bajokban gyógyításra  használható,  főkép  olyan 
ideges  tünetek  gyógyítására,  melyek  nem  szervi 
elváltozásokon  alapulnak,  amilyen  a  hisztériának, 
neuraszténiának  sok  jelensége. 

A  H.  büntetőjogi  jelentősége.  A  H.  büntetőjogilag 
három  szempontból  jelentős ;  előfordulhat,  hogy 
bizonyos  szuggesztió  folytán  foganatosított  cse- 
lekvés külsőleg  valamely  büntetendő  cselekmény 
tény  álladókat  tölti  be ;  jelentős  lehet  továbbá  a  H  , 
midőn  a  médium  ellen  követik  el  a  büntetendő 
cselekményt,  végül  fontos  szerepet  játszhatnak  a 
hipnotikus  szuggesztiók  s  az  ezekre  való  hivat- 
kozás a  bűnvádi  eljárás  körében  is. 

1.  A  szuggesztió  folytán  elkövetett  büntetendő 
cselekmények-ve  vonatkozással  a  párisi  iskola 
(Charcot,  Brouardel  stb.)  tanai  szerint  ki  van 
zárva,  hogy  a  hipnózisban  levő  merőben  szug- 
gesztió folytán  kövessen  el  büntetendő  cselekmé- 
nyeket ;  ezzel  szemben  a  naney-i  iskola  (Nancy, 
Bernheim,  Ligéois  stb.)  azt  vitatja  s  ez  ma  az 
uralkodó  nézet,  hogy  szuggesztióval  úgy  a 
hipnózis  alatt,  mint  poszthipnotice  mindennemű 
büntetendő  cselekményt  végre  lehet  hajtatni.  Ez 
utóbbi  nézet  nyomán  kérdés:  felelősségre  von- 
ható-e a  médium  ?  büntethetö-o  a  hipnotizált  ? 
Különböztetnünk  kell :  o)  ha  a  médium  a  hipno- 
tizálásba s  a  büntetendő  cselekmény  elkövetésébe 
nem  egyezett  bele,  úgy  öntudat  hiánya  címén 
(Btk.  76.  §.)  mentesül  minden  felelősség  alól,  ellen- 
ben a  hipnotizőr,  aki  a  médiumot  eszközként 
használta,  mint  közvetett  tettes  büntetendő,  b) 
ellenkező  esetben  az  actio  Ubera  in  causa  (1.  o.) 
szabályai  alkalmazandók  s  a  hipnotizőr  és  médiimi 
mint  tettestársak  vonandók  felelősségre. 

2.  A  médium  ellen  elkövetett  büntetendő  cse- 
lekmények közül  különösen  az  erkölcs  elleni  me- 
rényletek gyakoriak;  tekintettel  arra,  hogy  a 
médium  «öntudatlan  vagy  akarata  nyilvánítására, 


Ameljr  uó  Hl 


ftUtt  aino  meg,  Mjr 


alatt  keresendAI 


Hipnotoxin 


-     116     — 


Hipograsztrium 


vagy  védelmére  tehetetlen»  állapotban  van,  rend- 
szerint a  Btk.  232.  és  233.  §§-ai  alkalmazandók. 
A  vagyon  elleni  deliktumok  közül  a  lopás,  rablás- 
ként büntetendő  lopás  és  a  csalás  képzelhető  (Btk. 
333.,  346.,  379.  §§.) ;  dolog  egyszerű  elvételekor 
lopásról  van  szó,  ha  azonban  azzal  a  céllal  tör- 
tént, hogy  az  elvétel  megkönnyíttessék,  rablásnak 
tekintendő  lopás  forog  fenn,  végre  ha  a  tettes  a 
dolog  átadását  szuggerálva  jut  annak  birtokába : 
csalás  állapítandó  meg.  A  H.  alatt  beállott  halálos 
eredmény  (Salamon  Ella  esete),  testi  sértés,  illetve 
a  felébredés  utáni  esetleges  betegség  legföljebb 
ad  culpam  tudható  be  a  hipnotizőrnek.  De  ép  ezek 
elkerülése  végett  1894.  elrendelte  a  belügjTuinisz- 
ter,  hogy  1.  orvosi  gyakorlatra  nem  jogosított 
egyéneknek  a  hipnotizálás  egyáltalában  tilos ;  2. 
orvosok  a  hipnotizálást  csak  gyógyítás  céljából  s 
a  következő  feltételek  mellett  gyakorolhatják: 
a)  a  nagykorú  egyén  saját,  kiskorú  vagy  gond- 
nokság alatt  álló  egyén  szülei,  gyámja  vagy  gond- 
noka beleegyezése  nélkül  nem  hipnotizálható  ;  b) 
a  hipnotizálás  csak  harmadik  személy  jelenlété- 
ben eszközölhető.  B  rendelet  ellen  vétők  15  napig 
terjedhető  elzárással  és  200  koronáig  terjedhető 
pénzbüntetéssel  büntetendők. 

3.  A  bűnvádi  eljárás  során  is  jelentős  lehet  a 
H.  A  Bp.  135.  §-ának  szavai  a  leghatározottabban 
ellenállnak  annak,  hogy  a  terhelt  vallomástétel 
céljából  hipnotizáltassék,  de  nincs  helye  H.-nak  a 
tanuk  kihallgatásánál  sem,  mert  a  Bp.  XIII.  feje- 
zetének összefüggő  rendelkezései  szerint  kell, 
hogy  a  tanúvallomás  az  egyénnek  szabad,  öntu- 
datos akaratából  eredt  légyen ;  de  nem  is  volna 
tanácsos  a  H.-t  vallatás  céljából  igénybe  venni, 
mert  a  vallomás  és  a  beismerés  szuggesztió  ered- 
ménye is  lehet. 

Eljárási  szempontból  igen  nehezen  megoldható 
kérdés,  vájjon  a  terhelt  csakugyan  szuggesztióra 
cselekedett-e,  a  tanúvallomás  csakugyan  szug- 
gesztió eredménye-e?  Eddig  még  nem  sikerült 
megnyugvást  keltő  eljárást  találni. 

Hipnotoxin  (hypnotoxin,  gör.),  különböző  csa- 
lánozó  állatok  (Cnidaria),  főleg  a  Physaliák  csalá- 
nozó  szerveiből  vízzel  kivonható  mérges  anyag. 
Állatokba  befecskendezve  leküzdhetetlen  álmos- 
ságot és  végül  a  lélegzést  szabályozó  központok 
megbénítása  következtében  halált  okoz.  A  H. 
Portier  és  Richet  vizsgálatai  szerint  a  íájdalom- 
érzést  megszünteti. 

Hipnózis,  1.  Hipnotizmm. 

Hipo  (hypo,  gör.)  a.  m.  alant,  lent,  sok  össze- 
tételben előfordul. 

Hipoblasztus  (gör.)  a.  m.  csiratartó,  a  pázsit- 
félék csiranövényéhez  oldalvást  hozzá  fekvő  vas- 
tag szikiével. 

Hipoblefaron  v.  ekblefaron  (gör.),  vendégszem, 
vagyis  üvegszem,  amelyet  a  szemhéjak  alá  illesz- 
tenek be. 

Hipobranchiális  vályú,  1.  Endostyl. 

Hipobromitek,  a  hipobrómossav  sói,  1.  Bróm- 
savak  és  sóik. 

Hipobrómossav,  1.  Brömsavak  és  sóik. 

Hipocentrum  (hjpocerdrum,  gör.),aföldrengós 
fészke,  a  Föld  kérgében  az  a  hely,  ahonnét  vala- 
mely földrengés  kiindul.  Ennek  mélysége  a  föld 
felszíne  alatt  néhány  száz  métertől  egészen  150 


km.-ig  lehet.  Az  epicentrum  a  Föld  felszínének 
az  a  helye,  ahol  a  hipocentrumon  át  vont  föld- 
sugár a  felszint  metszi. 

Hipochloritek,  I.  Alklórossav. 

Hipocholia,  1.  Acholia. 

Hipochondria,  1.  Hipokondria. 

Hipochondrium  (hypochondrium,  gör.),  a  has- 
üreg azon  tájéka,  mely  a  bordák  által  alkotott  ív 
alatt  fekszik. 

Hipocikloida  (gör.j,  olyan  görbe  vonal,  melyet 
valamely  kör  belsején  gördített  kisebb  kör  egyik 
pontja  rajzol  le  (l.  Ciklois).  A  gépészetben  a  H.- 
vonalat  a  fogaskerék  foggörbéinek  szerkesztésé- 
hez használják. 

Hipoderma  (hypoderma.  gör.),  a  boncolástan- 
ban a  bőrnek  kötőszöveti  rétege  alatt  fekvő  szö- 
veteit (tela  subcutanea)  értjük.  Mások,  főleg  az 
összehasonlító  boncolástanban,  a  hám  (epidermisz) 
legmélyebb  rétegeit  és  az  azokból  eredő  képlete- 
ket jelzik  így.  L.  Bőr.  —  if.  növénytani  értelem- 
ben, 1,  Albőr. 

Hipodermisz  (hypodermis,  gör.),  az  ízeltlábúak 
és  Férgek  bőrének  egyrétegű  hámrétege,  mely  a 
bőrt  fedő  chitinburkot  elválasztja. 

Hipodermoklizis  (gör.),  nagyobb  mennjiségű 
folyadéknak,  különösen  íiziológikus  sóoldatnak  a 
bőr  alá  való  befecskendése,  Cantanitól  származó 
módszer.  Alkalmazzákkoleránál,gyermekeknyári 
hasmenésénél  a  nagy  folyadékvesztesógek  pótlá- 
sára ;  nagy  vérveszteségeknél  a  vérnyomás  helyre- 
állítására. Bizonyos  nagyobbfokú  vérveszteség  a 
vérnyomás  süly  édesével  jár  s  ilyenkor  a  szív  — 
saját  érrendszerének  (artéria  coronaria  rendszer) 
tökéletlen  keringése  következtében  —  megáll.  L. 
Befecskendezés. 

Hipodiapente  (hypodiapente,  gör.),  alsó  ötöd, 
alsóquint.  Hypodiapason,  alsó  nyolcad  (oktáv). 

Hipodór  hangnem,  1.  Egyházi  hangnemek. 

Hipodrom  (gör.  hypodromos),  födött  folyosó. 

Hipoeól  hangnem  (hypoaeol  hangnem),  1.  Egy- 
házi hangnemek. 

Hipofízis  (hypophysis)  v.  agyalapi  mirigy,  kis, 
babszemnyi  csomó  az  agyvelő  alapján,  amellyel 
a  harmadik  agygyomor  tölcsérszerü  nyúlványá- 
val (infundibulum)  függ  össze.  Elülső  mirigyszerü 
része  az  embrionális  garat  hámjából  fűződik  le, 
hátsó  része  (pars  infundibularis)  az  agyvelöáUo- 
mánnyal  közös  eredetű.  Működéséről  még  ma  sem 
vagyunk  teljesen  tisztában ;  azelőtt  az  akrome- 
gálía  (1.0.)  nevű  betegséggel  hozták  összefüggésbe, 
s  azt  gondolták,  hogy  az  egyes  testrészek  hossz- 
növekedését kormányozza,  de  ez  sincsen  még  tisz- 
tázva. Anatómiai  és  fejlődéstani  adatokból  sokan 
a  pajzsmiriggyel  hozzák  összefüggésbe ;  a  pajzs- 
mirigy kiirtásánál  a  H.  tényleg  megnagyobbodik. 
A  H.-kivonat  anyagainak  a  vérnyomásra  és  a 
szívverésre  van  hatása ;  az  agyvelő  nedvkerin- 
gésére is  befolyással  van. 

Hipof óra,  1.  Hypophora. 

Hipofoszfátok,  l.  Foszforsavak  sói. 

Hipofoszfitek,  1.  Alfoszforossav. 

Hipofoszforossav,  1.  Alfoszforossav. 

Hipofoszforsav,  l.  Foszforsavak. 

Hipofrig  hangnem,  1.  Egyházi  hangnemek. 

Hipogasztrium  (hypogastrium,  gör.),  a  has  és 
a  hasüreg  alsó  tájéka  (regio  hypogastrica). 


Amely  mó  Hí 


alatt  nincs  meg.  Hy  . . .  alatt  keresendői 


HIpogeasav 


—     117 


Hiposztázis 


Hipogeasav  (hypogaeasav),  CibHj^.COOH.  Az 
olajsav  sorozatba  tartozó  telítetlen  sav.  A  földidió 
(Araehis  hypogaoa)  zsíros  olajában  e  sav  glitte- 
ridje  foglaltetik.  Tisztán  előállítva  színtelen  kris- 
tályos test,  mely  SS^-on  megolvad.  Salétromossav 
a  vele  izomer  gaidinsamá  alakítja. 

Hipogeum  (gör.  hypogeion),  földalatti  boltoza- 
tos helyiség,  különösen  sírbolt. 

Hipogin  (hypogyn,  növ.),  az  olyan  virág,  mely- 
nek csészéje,  pártája  és  porzóköre  a  termő  alatt 
illeszkedik  a  virágtengelyre,  vagyis  a  termő  felső- 
állású. 

Hipoglosszusz  (nervus  hypoglossus),  a  12.  pár 
agy  velőideg,  a  nyelv  izmait  ellátó  mozgató  ideg. 
A  nyelvbe  annak  alsó  felszínén  lép  be,  innen  kapta 
a  nevét  (nyelv alatti  ideg).  L.  Agyvelöidegek. 

Hipogramma  (gör.)  a.  m.  aláírás,  különösen 
a  szobor  talapzatára  alkalmazott  írás. 

Hipojón  hangnem,  1.  Egyházi  hangnemek. 

Hipokénsav,  1.  Ditionsav- 

Hipoklórhidria  az  az  állapot,  amidőn  a  gyo- 
mornedv a  normálisnál  kevesebb  sósavat  tartal- 
maz, 1.  Hipaciditás. 

Hipoklorit  (ásv.),  régebben  külön  ásványfajnak 
tartották,  de  lényegében  csak  szanikő,  amely  biz- 
mutoferrittel  és  egyéb  anyagokkal  van  elegyedve. 
Termőhelye  Schneeberg  a  Cseh-Szász  Érchegy- 
ségben. 

Hipokloritek,  az  alklórossav  sói,  1.  Alklóros- 
sav. 

Hipoklórossav,  1.  Alklórossav. 

Hipokondria  (hypochnndria,  gör.),  a  neurasz- 
téniáuak  az  az  alakja,  amidőn  a  beteg  saját  ma- 
gán a  legkülönbözőbb  betegségeket  véli  fölismerni, 
holott  ezek  csak  szubjektív  érzések  és  ezeknek 
objektív  szei-ví  elváltozás  nem  felel  meg.  Régeb- 
ben önálló  betegségnek  tartották  a  H.-t.  A  H.-hoz 
hasonló  állapotok  más  betegségben  is  előfordul- 
hatnak, de  ott  az  alapbaj  tünetei  fognak  útbaiga- 
zítani. L.  Neuraszténia. 

Hipokoriszma  (gör.),  hízelgő,  szépítő  szó,  be- 
cézés. 

Hipokotil  szár  (hypocotyl  szár,  növ.)  a.  m.  szik- 
alatti  szárrész,  1.  G.nrázás. 

Hipokraterion  (gör.),  lapos  tál,  melyre  a  régi 
görögök  a  krátert  állították,  t.  i.  azt  az  edényt, 
melyben  a  bort  vízzel  vegyítették. 

Hipokristályos,  az  a  kőzet,  amely  részben 
kristályos,  részben  pedig  amorf  (üveges)  elegy- 
részekből áll. 

Hipokrizis  (gör.)  a.  m.  tettetés,  képmutatás  ; 
hipokrita,  képmutató,  álszenteskedő. 

Hipolid  hangnem  (hypolyd  és  hypomixolyd), 
1.  Egyházi  hangnemek. 

Hiponanema',  többesben  hipomnemata  (gör.), 
a.  m.  pótlék,  toldalék ;  emlékirat  is. 

Hipomochlion  (gör.),  az  emeltyűnek  alátámasz- 
tási pontja. 

Hiponasztia  (növ.),  1.  Hyponastia. 

Hiponitróza,  a.  m.  alsálétromossav. 

Hipopion  (hypopyon,  gör.),  gonynek  meggyűl  ése 
a  szem  elülső  csarnokának  fenekén.  A  szaruhái-tya- 
és  szivárványhártyagyuladás  egyes  súlyosabb 
alakjainál  fordul  elő. 

Hipoplazia  (gör.),  hiányos  fejlődés,  ha  valamely 
szerv  az  embrióban  nem  fejlődik  ki  teljesen,  pl.  a 


vese  kisebb  marad  a  szokottnál.  Oka  legtöbbször 
az  embrió  betegsége. 

Hipopszalma  (gör.),  a  görög  szertartásban  az 
egyes  zsoltárok  végén  az  illető  zsoltár  szövegé- 
ből vett  egy-két  versnek  megismétlése,  vagy  a 
kis  dicsőítés  (Dicsőség  az  Atyának  és  Fiúnak  és 
Szentléleknek,  most  és  mindenkor,  és  örökkön 
örökké,  Ámen)  hozzácsatolása,  mellyel  az  énekkar 
v.  az  ájtatoskodó  hívek  a  felvett  zsoltár  elimád- 
kozását  befejezik.  Ha  ez  a  szöveg  megszakításá- 
val a  zsoltár  közepén  történik,  akkor  a  bel  oldott 
verseket  diapszalmá-nak  nevezzük. 

Hiporkéma  (hyporchema,  gör.),  vidám  hangú, 
élénk  ritmusú  görög  kardal,  melyet  rendesen 
Apollón  tiszteletére,  tánccal  és  muzsikával  kisérve 
énekeltek. 

Hiposalétromossav,  1.  Alsálétromossav. 

Hipostilbit  (ásv.),  a.  m.  stílbit. 

Hiposzisztolia  (hyposystolia),  1.  Asystolia. 

Hiposzkenion  (gör.),  a  görög  színházakban  a 
szkene  belsejének  vagy  hátulsó  helyiségének  el- 
nevezése, más  magyarázat  szerint  a  szkene  épü- 
letének az  orchesztrafeló  néző,  rendesen  oszlopok- 
kal vagy  reliefekkel  díszített  fala. 

Hiposzklerit  (ásv.),  olyan  zöldes  albít,  amely 
kevés  piroxénnel  van  elegyedve.  Lelőhelye  Aren- 
dal. 

Hiposzkóp  (hyposkop)  és  hipoplaszt  (hypo- 
plast),  a  jenai  Zeiss-cégtől  szerkesztett  katonai 
látcsövek,  amelyekkel  fa  vagy  fal  mögül  észre- 
vétlenül lehet  a  tájat  vagy  az  ellenséget  stb.  meg- 
figyelni. 

Hiposzpadiázis  (hypospadiasis,  gör.),  az  a 
fejlődési  rendellenesség,  amikor  a  férílnál  a  húgy- 
cső nem  a  makk  közepén  nyílik,  hanem  vagy  en- 
nek alsó  felén  (H.  glandis),  vagy  a  makk  mögötti 
húgycsörészen  a  borékíg  (H.  penis),  vagy  pedig 
a  kettéosztott  boréktertiletén  vagy  e  mögött  a 
gáton  (H.  scrotalis  seu  perinealis). 

Hiposztatikas  pszeudomorf  ózák,  1.  Álalaku- 
ság. 

Hiposztázis,  1.  a  görög  szó  eredeti  jelentése : 
valaminek  alapja,  anyaga,  azután:  valóság,  lét, 
lényeg.  A  mitológiában :  ha  valamely  istenség 
valamely  tulajdonsága  elválik  tőle  s  mint  külön 
istenség  személyesíttetik,  önállósíttatik.  Innét  a 
filozófiai  kritikában:  valaminek,  ami  nem  ön- 
álló, ami  csak  tulajdonság,  cselekvés,  viszony, 
tehát  csak  máson,  másban  van,  vagy  másnak 
cselekvése,  viszonya,  stb.  önállóan  létező  gya- 
nánt való  fölfogása.  Példák  a  H.-ra :  Az  akarat 
nem  egyéb,  mint  a  gondolkodónak  bizonyos  maga- 
tartása; de  Schopenhauer  beszél  az  akaratról, 
mely  mint  ilyen  az  egyedüli  valóság.  Hasonló  H. : 
Platón  eszmetana,  stb. 

2.  H.  orvostvdo mányi  értelemben.  H-,  vérsü- 
lyedés  következik  be  élőben  a  szívgyengeség  alatt; 
a  vérkeringés  elégtelensége  következtében  a  vér 
a  legmélyebben  fökvö  helyekre  sülyed  le  s  a 
gyüjtőerekben  halmozódik  fel,  leggyakrabban  a 
tüdő  hátsó  alsó  részeiben  észleljük  csecsemőkben, 
elgyengült  vagy  elagott  betegekben :  a  tüdő  vérbő, 
vizenyősen  beszűrődött,  tömött,  sokszor  törékeny 
is  (sülyedéses  tüdőgyuladás,  H.-os  pneumonia).  H. 
következik  be  minden  hullában  a  hullafoltok  alak- 
jában. 


Amely  saó  Hi  .  .  .  alatt  nincs  meK,  Hy  . 


alatt  keresendői 


Hiposztllon 


118 


Hipparchos 


Hiposztllon  (gör.  hypostylon),  födött  oszlopos 
folyosó. 

HiposzTüíitek,  1.  Alkénessav. 

Hipotéka,  1.  Jelzálog,  Zálog. 

Hipotenuza  (gör.)  a.  m.  átfogó.  L.  Derékszögű 
háromszög. 

Hipotermia  alatt  azt  az  állapotot  értjük,  mikor 
az  emberi  test  hőmérséklete  a  normális  alá  sü- 
lyed.  Előfordulhat  ez  különféle  betegségeknél,  pl. 
cukorbetegeknél,  elmebajosoknál,  collapsusnál 
(1.  0.)  stb.,  de  létrejöhet  éhezésnél  v.  hosszabb  hi- 
deg fürdő  hatásaként.  A  test  höméi-sékletének  több 
fokkal  (C)  való  sülyedése  öntudatzavarokra  ve- 
zet, 37"  C.  rendes  temperaturáról  kb,  25"  C.-ra 
való  sülyedés  halálhoz  vezet,  ez  a  kihűlési  halál. 
Nagy  hidegben  szabadban  elpusztuló  embereknek 
ez  a  sorsuk.  A  test  hőmérséklete  elkezd  sülyedni, 
30"  C.  körül  az  illető  öntudatlan,  delirál,  aluszé- 
kony  és  25"  C  körül  beáll  a  halál ;  megfagyni  csak 
—2"  C— 3"  C.-nál  fog.  A  megfagyott  ember  jóval 
előbb  hal  meg  kihűlés  következtében.  A  részeg 
ember  az  izmok  és  az  erek  tónusának  csökkenése 
következtében  azonos  körülmények  között  gyor- 
sabban hül  ki  a  normálisnál.  Igen  könnyen  jön 
létre  kihűlési  halál  csecsemőnél,  mert  pár  kilós 
testéhez  képest  aránytalan  nagy  a  hő  vesztő  felü- 
lete. L.  Hőmérséklet  (embernél),  Melegforgalom 
szabályozása. 

Hipotetikus  (gör.),  ami  hipotézis  (1.  o.)  alapján 
nyugszik,  aminek  igazsága  a  hipotézis  igazságá- 
tól függ. 

Hipotézis  (gör.)  a.  m.  föltevés,  a  tudományos 
magyarázat  segédeszköze,  rendszerint  az  okozat- 
nak oly  okból  való  leszármaztatása,  melyet  csak 
fölteszünk,  mintegy  próbakép,  vájjon  alkalmas-e 
arra,  hogy  belőle  az  illető  okozatot  leszármaz- 
tathassuk. Minthogy  a  legtöbb  esetben  az  oko- 
zatnak okával  való  kapcsolata  nem  nyilvánvaló, 
azaz  csak  a  tények  egymásutánját  figyelhetjük 
meg,  de  nem  az  okságilag  egymáshoz  tartozó  té- 
nyek összetartozását ;  más  esetekben  pedig  egyál- 
talán csak  az  okozat  van  szemünk  előtt,  az  oko- 
kat pedig  keresnünk  kell ;  bizonyos,  hogy  H.-ek 
nélkül  nem  lehetünk  el,  sem  a  legegyszerűbb 
oksági  kapcsolatok  kutatásában,  sem  a  részle- 
ges tudásból  nagyobb,  rendszeres  tudás  alakításá- 
nak kisórleténól  sem.  A  H.  irányt  ád  kutatásaink- 
nak és  ha  ez  az  irány  termékeny,  a  H.-t  munkás- 
H.-nek  (angolul :  working  H.)  nevezik.  A  H.  kü- 
lön módszeres  eljárás,  melynek  megvannak  a 
maga  logikai  szabályai.  Ezek  közt  az  első,  hogy 
a  H.-t  annak  tartsuk,  ami,  H.-nek  és  ne  tény- 
nek; a  második  bizonyára  az,  hogy  a  H.-nek 
meg  kell  felelnie  feladatának,  teljesítenie  kell, 
amit  tőle  követelünk,  magyaráznia  kell,  aminek 
magyarázására  fölvettük,  még  pedig  olykép, 
hogy  a  magyarázat  módja  ne  ütközzék  össze  má- 
sutt helyeseknek  bizonyult  magyarázatmódokkal. 
Egyetlen  egy  tény,  mely  a  H.-sel  ellenkezik,  le- 
rontja; minden  a  H.  segítségével  magyarázott 
tény  növeli  erejét.  Ha  a  jelenségek  nagy  körén 
belül  a  H.  kivétel  nélkül  magyarázónak  bizonyult ; 
ha  továbbá  egyéb  H.-ekkel  összehangzik;  ha  maga 
nem  szorul  újabb  mesterséges  föltevésekre  (segéd- 
H.)  s  különben  is  beleillik  tudásunknak  már  meg- 
állapított rendszerébe :  akkor  mindinkább  nő  meg- 


bízhatósága. Mindenesetre  meg  kell  különböztetni 
azokat  a  H.-eket,  melyek  csak  ideiglenes  föltevé- 
sek, de  később  a  tények  biztos  ismeretével  helyet- 
tesíttetnek,  azoktól,  melyek  mivoltuknál  fogva 
mindig  csak  H.-ek  maradnak.  A  tudomány  történe- 
tében különösen  fontosak  az  atom  H.-e,  a  hő,  elek- 
tromosság és  mágnesség  ú.  n.  fluidumelmélete  ós 
végül,  mint  legtanulságosabb,  a  fény  kilövellési  és 
huUámzási  elmélete,  melyek  közül  az  utóbbi  je- 
lenleg általánosan  el  van  fogadva. 

HipotipÓ2ás,  I.  Hypotyposis. 

Hipotireózis  (kypothyreosis),  a  pajzsmirigy 
működésének  csökkenése,  s  az  ezáltal  okozott  tü- 
netcsoport. L.  Pajzsmirigy. 

Hipotonia,  az  izmoknak  csökkent  tónusa,  1. 
Izomtónus. 

Hipotóniás  oldatok,  az  izotoniásnél  hígabb 
oldatok,  1.  Izotoniás  oldatok. 

Hipotrichózis  (hypotridiosis,  gör.),  a  szőrözet- 
nek abnormis  gyenge  fejlődése.  Legerősebb  foka  a 
ritka  a^jenesia  pilornm,  amelynél  szőrök,  hajak 
egyáltalában  nem  képződnek  és  amelynél  több- 
nyire a  körmök,  sőt  a  fogak  is  hiányosak.  Arány- 
lag gyakori  a  szemöldökök  külső  részének  H.-a, 
amikor  a  szemöldökívek  lehajló  része  hiányzik, 
de  ezt  az  állapotot  is  sokszor  lobos  folyamatok, 
nem  pedig  fejlődési  visszamaradottság  okozza. 

Hipotrofía,  I.  Epitrofia. 

Hipoxantin,  sarkin,  b-oxipurin : 


H.N— CO 

[      I 
H.C     C-NH 

fi     II 
N— C—  N  ■ 


CH 


Xantin  társaságában  az  állati  és  valószínűleg  a 
növényi  szervezetben  is  fordul  elő.  Színtelen,  igen 
kis  kristálykákból  áll ;  hideg  vízben  alig,  forró- 
ban elég  könnyen  oldódik.  Savakkal,  bázisokkal 
ós  sókkal  kristályos  vegyületeket  alkot.  Jellemző 
az  ezüstnitráttal  képzett  vegyülete,  amely  a  H.-nak 
salétromsavval  megsavanyított  forró  vizes  olda- 
tából, ezüstnitrátoldattal  való  elegyítéskor  csapa- 
dók alakjában  kiválik. 

Hipoxantit  (ásv.),  vashidroxidnak  és  agyagnak 
bamássárga  keveréke  (Terra  di  Siena),  amelyet 
nyers,  vagy  pedig  dióbarnára  égetett  állapotban 
festéknek  használnak. 

Hipozenxis,  1.  Hypozeuxis. 

Hipozmia  (gör.),  a  szaglóérzék  tompulása, 
csökkent  érzékenysége. 

Hippalektryon  (gör.),  mesés  állat  lótesttel  ós 
kakasfejjel. 

Hippantrop  (gör.  Jdppanthropos),  lóember, 
kentaurosz. 

Hipparchia,  Kratesnek  (1.  o.),  a  cinikus  filozó- 
fusnak hasonló  életfelfogású  felesége,  Kr.  e.  336 
körül.  A  thrák  Maseorából  származott  és  Mrhedt 
volt  laza  erkölcseinél  fogva. 

Hipparchos,  1.  Foisistratos  athéni  kényúr  fla, 
ki  fivérével,  Hippiasszal  együtt  Kr.  e.  527.  örö- 
költe atyja  hatalmát.  Nagyon  kedvelte  a  tudomá- 
nyokat és  a  művészeteket,  de  szerelmi  viszonyai 
miatt  nagy  gyűlölet  környezte  s  ez  vitte  rá  Har- 
modiost  és  Aristogeitont,  hogy  ellene  514.  me- 
rényletet kövessenek  el,  mely  H.-t  megölte. 


Amely  szó  Hi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  .  .  .  alatt  keresendői 


Hipparchosz 


—     119     - 


Hippiusz 


2.  H.,  görög  csillagász,  a  tudományos  csillagá- 
szat megalapítója,  160—125  körül  Kr.  e.  élt,  leg- 
többnyire  hazájában  Bithyniában,  néha  Ródusz- 
ban  V.  Alexandriában.  Irataiból  csak  egy  ifjúkori 
munkája  maradt  fenn,  amely  kommentár  Aratos 
és  Eudoxos  «Phaenomená))-ihoz  (kiadta  Victo- 
rius,  Firenze  1567  és  Petavius  az  wUranologiuma- 
ban.  Paris  1680).  Számos  asztronómiai  művéből 
csak  azt  ismerjük,  amit  Ptolemaios  az  Alma- 
gesztben feljegyzett.  Az  ókornak  ez  a  legzseniáli- 
sabb asztronómusa  fáradhatatlan  és  kitűnő  meg- 
figyelő volt,  a  jelenségeket  pedig  szigorúan  és 
hipotézisek  nélkül  igyekezett  megmagyarázni, 
illetve  leírni.  A  húrok  számítását  és  a  gömbi  há- 
romszögtant állítólag  ö  fedezte  fel.  Pőérdeme  az 
a  csillagkatalógus,  molyben  1080  állócsillagnak 
pontos  helyét  jegyzi  fel,  részben  javított,  részben 
tőle  feltalált  új  műszerekkel  végzett  megfigyelé- 
sek alapján.  B  katalógus  összeállítására  egy  134. 
Kr.  e.  megjelent  új  állócsillag  feltűnése  indította. 
E  csillagkatalógusban  foglalt  megfigyelések  össze- 
hasonlítsa korábbiakkal  vezette  őt  a  precesszió 
<napéj egyenlőség  előnyomulása)  felfedezésére.  Az 
év  hosszát  365  nap,  5  óra  és  55  percre  számította 
ki.  Meghatározta  a  nappálya  excentricitását,  meg- 
kísérelte a  holdpálya  excentricitásának  és  hajlá- 
sának,  valamint  a  Nap  és  Hold  távolságának  ki- 
számítását. A  Holdtávolságot  közel  helyesen  59 
földsugárnak  találta,  a  Nap  távolságát  azonban 
túlkicsinynek  kapta,  1200  földsugárnak  (23439 
helyett).  A  bolygók  mozgásainak  geometriai  ma- 
gyarázatára az  ú.  n.  epiciklusokat  vezette  be.  A 
geográfiai  helymeghatározás  szélesség  és  hosszú- 
ság szerint  szintén  H.-tól  származik.  V.  ö.  Ber- 
qer,  Die  geogr.  Fragmente  desH.  (Leipzig  1869). 

Hipparchosz  (gör.),  az  egyes  államokban,  így 
Athénben,  Thebában  stb.  a  lovas  hadosztály  ve- 
zére. Athénben  kettő  volt  az  1000  lovas  (hippeisz) 
és  200  lovasított  íjász  élén  s  a  saját  működési 
körükbnn  bírói  hatalmuk  is  volt. 

Hipparion  Ghristol.  (Hippotherium),  a 
lófélék  családjába  tartozó,  hipszelodont  zápfogak- 
kal biró  kihalt  lónem.  Fogai  rövidebbek,  kopo- 
nyája alacsonyabb,  mint  a  mai  lóé,  lábai  három- 
ujjóak,  a  szélső  ujjak  elcsenevészedtek  és  kis, 
■csökevényes  patát  viselnek.  Leggyakoribb  faja 
a  H.  gracile  Kaup.,  mely  a  felső-miocén  (alsó 
pliocén)  időszakban  nálunk  is  ménesekben  élt 
<Baltavár,  Polgárdi).  Európán  kívül  ez  a  faj  Kis- 
Ázsiából,  Perzsiából,  Egyiptomból  és  Algériából 
ismeretes.  Más  fajok  a  kinai  H.  Richthofeni  Kokén, 
az  indiai  H.  antilopinum  Falc.  és  H.  Theobaldi 
Lyd.,  a  déloroszországi  ós  szamoszi  H.  minus  s  a 
franciaországi  H.  crassum  Gorv. 

Hippeastrum  Herb.  (növ.),  az  Amaryllida- 
ceae  (Hóvírágfélék)  génusza;  50  faja  Amerika 
tropikus  és  szubtropikus  övén  van  elterjedve. 
Több  fajt  és  hibridet  üvegházban  tenyésztenek. 
Szép  tölcséres  viráguk  van.  Ismertebb  a  H.  vitta- 
íum  (L.)  Herb. 

Hippeisz  (gör.),  a  régi  görögöknél  a  lovaskato- 
nák és  a  lovagrend  tagjainak  a  neve.  Az  athéni 
államban  1000  lovaskatona  volt  Perikies  korában, 
Idket  a  két  legvagyonosabb  rendből  toboroztak 
s  nagy  állami  ünnepek  alkalmával  a  menettel 
együtt  vonultak  fel.  Volt  azonkívül  200  lovasított 


íjászcsapat  is.  (L.  Hipparchosz).  Jelentőségre  a 
lovasság  csak  a  makedón  korszakban  emelkedett, 
amikor  nehéz  és  könnyű  lovascsapatokat  szer- 
veztek. 

Hippel,  1.  Arthur  von,  német  szemorvos,  szül. 
Pischhausenban  1841  okt.  24.  Orvosi  tanulmá- 
nyait Königsberg-,  Berlin-,  Würzburg-,  Bécs- és  Pa- 
risban végezte.  1879-ben  a  szemészet  rendes  ta- 
nára Gíessonben,  1890.  Königsbergben  és  1892. 
mint  Gráfé  utóda  Halléban.  A  szemészetbe  vágó 
sok  tudományos  dolgozata  van.  Nagyobb  mun- 
kái :  Über  totalo  angeborene  Farbenblindheit  (Ber- 
lin 1894) ;  Über  den  Einfluss  hygíenischer  Mass- 
regeln  auf  die  Schulmyopio  (1899). 

2.  H.,  Theodor  GofÜieb  von,  német  író,  szül. 
Gerdauenban  (Poroszország)  1741  jan.  31.,raegh. 
Königsbergben  1796  ápr.  23.,  hol  1780.  első  pol- 
gármester és  rendőrfőnök,  1786.  titkos  tanácsos  és 
városi  elnöklett.  A  német  irodalomban  mint  jeles 
humorista  ismeretes ;  müvei  haláláig  névtelenül 
jelentek  meg,  nagy  emberismereti-e  vallanak,  és  a 
maguk  korában  olvasott  könyvek  voltak :  Über  die 
Ehe  (1774,  új  kiadás  1872) ;  Lebensláufe  in  auf- 
steigender  Linie  (1778—81,  új  kiadás  1878—92) ; 
Über  die  bürgerUche  Verbesserung  der  Weiber 
(1792,  a  nők  emancipációjáról);  összegyűjtött  mű- 
vei 14  kötetben  (1828—39)  jelentek  meg.  V.  ö. 
Oettingen,  Vor  hundert  Jahren  (1878). 

Hippelapbas,  a  szambár  szarvas  (Gervtis 
Aristotelis  Cuv.)n&wQ  Aristoteles  és  a  régi  klasz- 
szikus  írók  müveiben. 

Hippémolgoszok  azaz  «kancafejők»,  már  az 
Iliászban  (13,  5)  előforduló  kifejezés  egy  ázsiai 
nomád  szkitha  törzs  megjelölésére. 

Hippias,  l.Peisistratos  athéni  kényúr  fia,  Kr.  e. 
527.  követte  atyját  testvérével,  Hipparchosszal 
(1.  0 )  a  trónon.  Gőgös  természete  mellett  kezdet- 
ben okos  mérséklettel  uralkodott,  de  Hipparchos 
megöletése  után  (514)  gyanakvó  és  kegyetlen  lett. 
A  háborgó  néphangulatot  felhasználták  a  szám- 
űzött Alkmeonidák  s  a  spártaiak  támogatásával 
H.-t  elűzték.  Ez  először  Sigeionba  menekült  fél- 
testvéréhez,  Hogesistratoshoz,  később  Dareios 
perzsa  királyhoz  és  résztvett  Datis  ós  Artapher- 
nes  alatt  a  perzsa  háborúban.  De  az  athéniek  ma- 
rathoni győzelme  után  (490)  visszatérő  útjában 
Lemnosban  meghalt. 

2.  H.,  éliszi  szofista  Kr.  e.  400  körül,  Protagoras 
és  Sokrates  ifjabb  kortársa,  kinek  széleskörű  is- 
merete volt  főleg  a  matematikában,  asztronómiá- 
ban és  a  zenében.  Platón  neki  tulajdonítja  azt  a 
mondást,  hogy  a  törvény  az  emberek  zsarnoka, 
mert  sok  természetellenes  dologra  kényszeríti. 
Platón  dialógusai  köztü  kettő  az  ő  nevét  viseli, 
de  egyikük,  sőt  talán  mindkettő  apokrif.  H.  ira- 
tainak töredékeit  összegyűjtötte  Müller  a  Frag- 
menta  historicorum  Graecorum  2.  kötetében  (Pa- 
ris 1848)  és  Diels,  Die  Fragmente  der  Vorsokrati- 
ker  c.  művében  (Berlin  1903). 

Hippiatria  (gör.),  a  lovak  betegségeinek  or- 
voslásáról szóló  tan. 

Híppidae  (áiiat),  1.  Békarákok. 

Hippikon,  görög  hosszmórték  =  4  stadion  = 
740  m. 

Hippiusz  (oroszosan  Qippiusz),  Zinajda  Ni' 
kolajema,  orosz  írónő,  szül  1867.  a  Kaukázusba 


Amely  uó  Hl  .  .  .  ftlatt  nincs  meg.  Hy  . . .  alatt  kereiendAI 


HIppo 


120 


Hippokrates 


vetődött  svéd  családból.  Már  a  80-as  évek  vé- 
gén kezdett  írni  s  csakhamar  feltűnt^  lírai  ver- 
seivel, amelyek  Sobranie  Stichov  (Összegyűj- 
tött költemények)  címen  jelentek  meg  (Moszkva 
líJO^).  Merezskovszkyj  orosz  íróval  kötött  házas- 
sága után  Szent-Pétervárra  került  s  érintkezésbe 
lépett  az  ú.  n.  szimbolista  írókkal.  Nagy  népszerű- 
ségnek örvendenek  finom  lélektani  elemzéssel 
írott  elbeszélései.  1896—1912  között  6  kötet  je- 
lent meg  különböző  címek  alatt,  ú.  m.  Novyje 
lyudi  (Uj  emberek  1896  ós  1907,  Szent-Pétervár) ; 
Alyj  mocs  (A  vörös  kard,  u.  o.  1906) ;  Csortovaja 
kukla  (Az  ördög  bábuja,  Moszkva  1911)  stb.  Fér- 
jével és  Filoszofovval  együttesen  írta  Makov 
cvjet  (Mákvirág,  Szent-Pétervár  1908)  társadalmi 
drámáját.  H.  kiváló  kritikus.  Kritikáit  rendsze- 
rint A.  Krajnij  álnév  alatt  írja.  Ezen  álnév  alatt 
adta  ki  az  1899—1907  közt  írt  szellemes  és  csí- 
pős, de  amellett  bájos  kritikáit  Literaturnyj 
Dnevnik  (Irodalmi  Napló,  Szent-Pétervár  1908)  c. 
müvében.  V.  ö.  Pojarkov,  Poety  nasich  dnéj 
(Moszkva  1907) ;  Bélyj,  0  nasych  diíach.  Simvo- 
lizm  (Moszkva  1910). 

Hippo,  két  régi  afrikai  város  neve  A.H.  Regius, 
utóbb  Ilippona  is.  Feniciaiak  alapították,  az  első 
pún  háború  idején  Massinissa  apja  felvirágoztatta, 
maga  Massinissa  székesfővárossá  tette ;  Caesar 
óta  római  gyarmat  volt,  egyébként  az  afrikai  ki- 
vitel, különösen  a  rabszolgakereskedés  főpontja. 
Később  Szt.  Ágoston  székhelye,  aki  429.  itt  halt 
meg  aközben,  hogy  a  vandálok  a  várost  ostromol- 
ták. Ma  csak  romjai  láthatók  Boné  mellett  Algé- 
riában. —  2.  H.  Diarrhytos,  a  mai  Bizerta. 

Hippo  . .  .  görög  összetett  szavakban  a.  m.  ló. 

Hippobosca  L.  (állat),  1.  Kullancslegyek. 

Hippocampus,  az  oldalsó  agyveíögyomor 
egy  része,  azonos  az  Ammon-szarvval. 

Híppocampus  (állat),  1.  Csikóhal. 

Hippocastanaceae  (növ.),  vadgesztenyefa- 
félék,  bokrétafélék,  a  szabadszirmú  kétszikűek 
családja  a  Sapindales  sorozatban.  2  génusza  van 
16  fajjal,  melyek  közül  14  az  Aesculus-hoT.  (1.  Vad- 
gesztenye), 2  a  Billia-hoz  tartozik.  Mérsékelt  övi 
fák;  főképen  Észak-Amerikában. 

Hippocratica  facies  (lat.),  1.  Facies. 

Hippocrepis  L.,  patkőcím  (döv.),  a  Legumi- 
nosae  (Hüvelyesek)  pillangós  virágú  génusza ;  12 
faja  a  Földközi-teuger  vidékén  és  ezzel  szomszé- 
dos vidékeken  honos  fü,  félcserje  v.  ritkán  cserje. 
Levelük  páratlanul  szárnyas,  viráguk  sárga,  több- 
nyire levélhónalj  i  ernyőszerű  csoportban  áll.  Hü- 
velyük rendesen  lapos,  hajlott,  egyik  szélén  min- 
den magnál  befüződött,  úgy,  hogy  izei  patkó- 
hoz hasonlítanak.  A  H.  comosa  L.  (kovácscímer, 
patkófű)  hegyvidékünkön  főleg  meszes,  szikár 
helyeken  fordul  elő.  Más  fajokkal  egj^ütt  a  jószág 
szívesen  megeszi. 

Hippodameia,  Pelops  (1.  o.)  felesége. 

Hippodamos,  Miletosból  származó  görög  épí- 
tész, a  Kr.  e.  V.  sz.-ban ;  nevezetes  városalapí- 
tási és  berendezési  elméletét :  a  városokat  a  leg- 
nagyobb szabályossággal,  egymást  derékszög 
alatt  metsző  utcák  s  azokat  itt-ott  megszakító 
terek  rendszerével  kell  fölépíteni,  gyakorlatilag 
alkalmazta  Pireusz,  Miletos,  Rhodus  és  Thurii 
városok  tervezésénél. 


HippodamoBZ  (gör.),  lóidomító,  lovas ;  Kastor 
mellékneve. 

Hippodrom  (gör.  Mppodromos)  a.  m.  lófuttatás, 
görög  és  római  földön  versenytér  a  lóverseny 
és  kocsiverseny  számára.  Tojásdadalakú  tér  volt, 
köröskörül  magas  fákkal  körülültetve,  hossza  át- 
lag 400,  szélessége  125  méter.  A  kocsiverseny- 
nél ezt  a  pályát  fiatal  lovakkal  8-szor,  kifejlett 
paripákkal  12-szer  kellett  megkér iihii.  Leghíre- 
sebb volt  az  olimpiai  H.,  melyet  Pausanias  leírá- 
sából ismerünk  csupán,  mert  az  ásatásoknál  nem 
tudtak  nyomára  akadni,  mert  az  Alfeiosz  folyó 
területét  elmosta.  Annyi  kétségtelen,  hogy  a  sze- 
rencsésen kiásott  Stadiontól  K.-re  volt  s  egy 
felhányt  sánc  segítségül  vételével  az  Alfeiosz 
partján  terült  el.  A  sorompók  rézsút  ékalakban 
voltak  alkalmazva  és  egymásután  nyíltak  meg, 
hogy  így  az  indulást  a  versenyzőiméi  kiegyenlít- 
sék. A  versenyfutás  jobbra  át  történt  és  a  tojás- 
dad pálya  egyik  gócpontjában  állott  a  «lóijesztő)) 
(Taraodppos,  latinul:  méta),  gömbölyű  kőoltár, 
mely  annál  veszélyesebb  volt  a  versenyzőkre, 
minél  közelebb  hajtva  igyekeztek  azt  megkerülni. 
A  középső  korlát  másik  gócpontjában  Olimpiá- 
ban Hippodameia  szobra  volt.  A  rómaiaknál  a  H. 
berendezése  némi  módosítással  mint  cirkusz  (1.  o.) 
fordul  elő. 

Hippofágia  (gör.),  lóhúsevés. 

Hippog;lossns  (állat),  1.  Laposhal. 

Hippogrif  (gör.)  a.  m.  lógrif,  mesebeü  állat, 
melyet  Bojardo  olasz  író  írtle  s  utána  mások,  neve- 
zetesen Wieland ;  a  Pegazussal  azonosnak  vették. 

Hippokamposz  (gör.),  mesés  tengeri  állat,  ló- 
alak,  felhajló  halfarkkal ;  ilyenen  ülve  szokták 
ábrázolni  a  tengeri  isteneket. 

Hippokentaurok  (gör.),  a  régi  görög  néphitben 
mesés  szörnyek.  Féltestük  ló,  a  másik  fél  ember. 
L.  Kentaurok. 

Hippokoon,  a  görög  mitológiában  a  spártai 
Obalos  és  Bateia  nimfa  fla,  ki  testvéreit,  Tynda- 
reost  és  Ikariost  elűzte  hazulról.  Utóbb  Herakles 
kezétől  elesik  s  erre  Tyndareos  visszatérhet  apai 
örökébe. 

Hippokrasz,  így  nevezték  a  középkorban  a  fű- 
szeres bort.  Ugy  készítették,  hogy  almaszeletekre 
mézzel  édesített  bort  öntöttek,  s  ehhez  még  külön- 
féle fűszereket  adtak  és  pedig  fahéjat,  muskát- 
virágot,  szegfűszeget,  néha  citromhéjat  és  törött 
mandulát  s  az  egészet  24  óráig  állani  hagyták. 

Hippokrates,  1.  az  ókor  leghíresebb  orvosa, 
szül.  Kos  szigetén  (a  mai  Stanco)  Kr.  e.  460  körül. 
Az  Asklepiadok  szokásához  híven  atyja  vezette  be 
az  orvostudományokba.  Később  atyja  halála  után 
Athénbe  ment,  ahol  bölcsészetet  és  Herodikusnál 
sebészetet  tanult.  Hosszabb  ideig  tartózkodott 
Tesszáliában,  főleg  pedig  Thasos  szigetén  és  állí- 
tólag Seithia  legnagyobb  részét,  valamint  Kis- 
Ázsiát  is  beutazta.  Életének  utolsó  éveit  Larisszá- 
ban  töltötte,  ahol  valószínűleg  .377.  halt  meg. 
írott  műveinek  számát  52-re  becsülik,  de  valódiak- 
nak csak  azokat  tartják,  melyeket  a  levegőről,  a 
vízről,  a  helyiviszonyokról,  jóslásokról,  lázas  be- 
tegségeknél követendő  életrendről,  járványokról 
(I.  éslll.  könyve),  fejsebekről,  csonttörésekről,  izü- 
leti bántalmakról,  az  orvosi  technikáról  és  eljárás- 
ról írt.  H.  az  összes  görög  orvostudomány  képvise- 


Amely  szó  Hl...  alatt  nincs  meg,  H.y...  alatt  iceresendő! 


Hippokratesi  arc 


—     121     — 


Hippomane 


lője  és  reformátora.  Boncolástani  Ismeretei  nagyon 
hiányosak ;  úgy  látszik,  hogy  boncolásokat  nem 
végzett.  A  lelki  működések  székhelye  szerinte  a 
szív ;  az  agyról  azt  állítja,  hogy  nyálkát  választ 
el,  mely  az  orron  át  távozik  a  testből ;  az  agyban 
képződik  szerinte  az  ondó  is,  mely  a  gerincvelőn 
keresztül  a  herékbe  jut.  A  régi  természeti  filozó- 
fia négy  alaptételéből  merítette  és  állította  össze 
négy  sarkalatos  nedvét :  a  nyálkát,  vért,  a  sárga 
és  fekete  epét.  Szerinte  a  betegségek  akképen  ke- 
letkeznek, hogy  a  nedvek  összetétele  és  egymás 
közti  keverődése  megváltozik.  Terápiája  abban 
áll,  hogy  a  betegség  kezdetén  igen  óvatos,  vára- 
kozik, a  fő,  hogy  a  természetnek  előkészítését  ne 
akadályozzuk.  Ezért  igen  szigorú  étrendet  tart  a 
betegség  első  stádiumában,  csak  ott,  ahol  felette 
szükségesnek  tartja,  segít  a  természeten  főgyógy- 
szereivel :  az  emetikákkal,  lakszanciákkal  és  re- 
vulzivákkal.  H.  főleg  arra  törekszik,  hogy  a  beteg 
nedvek  kiválasztását  elősegítse  s  ezt  akkép  teszi, 
hogy  a  rekesztől  feljebb  eső  betegségeknél  érvá- 
gást végez,  attól  lefelé  eső  bajoknál  hashajtó- 
kat alkalmaz.  A  H.-i  terápia  mai  napig  fennállt, 
jóllehet  a  patognosztikai  tanok  nagyon  megvál- 
toztak. H.  különben  egész  orvosi  eljárásában  a 
diagnosztikát  állította  fel  alapnak  és  az  ő  állítása, 
hogy  az  objektív  szimptomák  becsesebbek  a  szub- 
jektivekénél.  Az  auszkultációt  ö  is  ismerte  már, 
habár  igen  hiányosan.  Iratai  görög,  latin,  német 
(Grimmtől,  Altenburg  1781—92,  4  kötet;  újabb 
kiadás  Lilienhaintól,  Glogau  18.37— .39, 2 rész;  üp- 
manntól,  Berlin  184;7)  és  francia  nyelven  (Littrétől, 
Paris  1839-1861,  10  kötet)  jelentek  meg.  V.  ö. 
Hornyánszky  Gyula,  Az  athéni  felvilágosodás 
tudománya.  Hippokrates  (Bpest  1910). 

2.  H.,  Chiosból,  görög  matematikus,  Kr.  e.  460 
körül  élt.  Mint  tönkrement  kereskedő  kezdett 
Athénben  matematikával  foglalkozni.  Neve  külö- 
nösen az  ú.  n.  holdacskái  által  (Imiulae  Hippocratis) 
lett  nevezetes.  Ezen  tétele  értelmében,  ha  a  derék- 
szögű háromszög  két  befogója  és  az  átfogója,  mint 
átmérők,  fölött  félköröket  emelünk,  akkor  a  két  be- 
fogó fölött  támadt  hoUiacskák  területe  egyenlő  a 
háromszög  területével.  A  feladat  annyiban  érde- 
kes, hogy  görbe  és  egyenes  vonalak  által  határolt 
területek  egj'enlőségéről  van  szó  benne. 

Hippokratesi  arc  (facies  hippokratica  vagy 
facies  decomposita),  1.  Facies. 

Hippokratesi  holdacskák,  1.  Hippokrates,  2. 

Hippokratesi  loccsanás  (succmio  Hippok- 
ratis),  a  beteg  megrázásakor  messze  hallható 
loccsanás,  amely  akkor  jön  létre,  ha  a  mellhártya 
üregében  levegő  és  folyadék  (savó  v.  geny)  van. 
Nem  szabad  összetévesztenünk  azzal  a  loccsanás- 
sal,amely  nagyobb  mennyiségű  folyadék  megivása 
után  a  tágult  gyomorban  keletkezik. 

Hippokratesi  ujjak  a.  m.  dobverő  ujjak  (1.  o.). 

Hippokrene  (gör.)  a.  m.  «LóforráS',  mely  a  gö- 
rög hitrege  szerint  akkor  tört  ki  a  Helikon-hegy- 
ség talajából,  mikor  Bellerophon  a  Pegasus-szal 
arra  vágtatott.  Aki  e  forrásból  iszik,  az  költői  ihle- 
tet nyer,  mert  H.  a  múzsák  szent  forrása. 

Hippolectryornitbes,  1.  Szőrös  madarak. 

Hippolit,  1.  árixii  várnagy  s  a  királyi  kamara 
prefektusa  volt.  I.  Károly  király,  hogy  a  hamis 
pénzeknek  útját  állja,  1.342.  H.-nak  adja  a  pénz- 


verés kizárólagos  jogát  s  egyszersmind  fölhatal- 
mazza, hogy  e  jog  megsértőire  büntetést  szab- 
hasson. V.  ö.  Corp.  Jur.  Hung.  1. 159. 

2.  H.,  1.  Estei  Hippolit. 

Hippolog  (gör.)  a.  m.  lóismerő  (latinosan  hip- 
pologus) ;  hippologia,  a  ló  ismeretéről  szóló  tan. 

Hippoíyte,  a  görög  hősmondában  az  amazonok 
királynője,  más  verzió  szerint  Antiope  amazon- 
királynőnek nővére.  Az  egyik  monda  őt,  a  má- 
sik Antiopét  teszi  meg  Thesous  feleségének,  Hip- 
polytos  anyjának. 

Hippolytos,  a  hősmondában  Theseus  és  Hippo- 
íyte (más  monda  szerint  Antiope)  amazon  fia,  egy, 
az  ótestamentumbeli  József  és  Potifárnó  meséjén 
hez  hasonló  szerelmi  történet  hőse.  Mostohaanyja, 
Phaidra,  belészeret  a  szűzies  iflúba,  ki  megbotrán- 
kozva utasítja  vissza  a  szerelmet;  Phaidra  erre 
férjének,  Theseusnak  azt  mondja,  hogy  H.  őt  sze- 
relmével üldözi,  mire  az  apa  fiát  megátkozza.  Az 
átok  teljesül :  Theseus  apja,  Poseidon  tengeristen 
egy  bikát  küld  föl  a  tengerből,  amelytől  H.  kocsi- 
jának lovai  megbokrosodnak  s  gazdájukat  halálra 
hurcolják.  Phaidra  lelkiismeretfurdalásának  ha- 
tása alatt  öngyilkossá  lesz.  A  mondát  az  ókorban 
a  görög  Euripides,  a  latin  Seneca,  az  újkorban 
Racine  tette  egy-egy  ti'agédia  (Hippolytos,  Phae- 
dra)  tárgyává. 

Hippolytus.egyházatya  és  író ;  megh.285.Életé- 
nek  főbb  pontjai :  Galliában  Irenaeust  hallgatván, 
a  UI.  sz.  első  felében  preszbiter  lett  Rómában ;  Zefi- 
rinus  pápával  a  fegyelem  ügyében  meghasonlott  s 
a  ridegebb  elvekhez  hajolván,  elvtársaival  megvá- 
lasztatta magát  ellenpápának,  de  később  kibékült 
a  pápával.  235-ben  császári  parancsra  Szardiniába 
ment  számkivetésbe  s  nemsokára  a  Decius-féle 
keresztény -üldözésben  vértanú-halált  szenvedett. 
Sokat  írt,  még  pedig  görögül,  amint  a  Lateran- 
ban  levő  ülő  szobrának  feUrata  tanúsítja.  Müvei : 
Krónika,  mely  latin  fordításban  maradt  reánk, 
továbbá :  a  húsvét  idejének  számításmódja ;  ódák 
a  szentírás  egyes  részleteire ;  vitairat  a  Platon-féle 
kozmológia  ellen;  a  herezisek  foglalata ;  cáfolat  az 
összes  herezisek  ellen  12  könyvben ;  végül  az  ú.  n. 
Philosophumena,  mely  a  legélesebb  pamflet  Zefiri- 
nus  pápa  ellen,  de  még  mindig  eldöntésre  vár, 
vájjon  ő  írta-e  (azelőtt  Origenes  neve  alatt  idéz- 
ték). Műveinek  kiadásai :  Miller  (Paris  1851) ;  Dun- 
cker  és  Schneidewin  (Göttingen  1859) ;  Lagarde 
(Leipzig  1858) ;  Berlini  akadémia  (1897)  stb.  V.  ö. 
Döllinger,  H.  u.  Kallistus  (1853)  ;^cMw  (1897); 
Neumann  (1902)  stb. 

Hippolytus  a  Lapide,  1.  Chemnitz,  3. 

Hippomachia  (gör.),  a  lovon  való  harcolás. 

Hippomane  L.  (növ.),  az  Buphorbiaceae  (Fü- 
tejfélék)  család  génusza,  egyetlen  faja  a  H.  man- 
cindla  L.  (Arhos  de  Mansanülas,  manszanillafa, 
mancinellafa),  tejelő,  terebélyes  fa,  Közép-Ame- 
rika szigetein  és  Kolumbiában.  Egész  termete,  el- 
ágazása, levele  körte-  v.  almafánkra  emlékeztet. 
Tetőző  füzéres  virágzatának  igénytelen  külsejű 
apró  virágocskáiból  gömbölyű,  sárga-,  később  vö- 
rös húsú  nagy  csonthéjas  termés  lesz,  amelynek 
leve  nagyon  mérges.  A  fa  zsenge  rósze,  sőt  még 
a  kérge  is  ilyen.  Amerika  őslakói  a  fa  levét  a 
hagyomány  tanúsága  szerint  nyilaik  megmérge- 
zósére   használták.   Ellenszerül   sós  vizet  és  a 


Amely  sió  Hi  ...  alatt  nincs  meg:.  Hy  •  •  •  alatt  keresendői 


HIppomanesz 


122 


Hippursav 


Bignonia  leucoxylon  (1.  Bignonia)  levét  alkal- 
mazzák. 

Hippomanesz  (gör.),  ókori  szerelmi  varázs- 
ital, melyet  különböző  időben  a  legsajátságosabb 
ós  részben  utálatos  anyagokból  csináltak  s  amely- 
nek készítésében  a  lovak  nyákhártyáinak  vála- 
déka (innen  neve  is)  szerepelt.  L.  Csikókenyér. 

Hippománia  (gör.),  a  lovak  szenvedélyes  kod- 
Telóse.  —  Hippomán  a.  m.  szenvedélyes  lóked- 
velö. 

Hippomantia  (gör.),  a  lovak  nyeritéséböl  való 
jóslás. 

Hippomedon,  a  régi  görög  hösmondában  Ar- 
gos  királyának,  Aristomachosnak  fla,  ki  Polynei- 
keshez  csatlakozott,  mikor  ez  Eteokles  ellen  heted- 
magával hadjáratot  indított.  L.  Eteokles. 

Hippomenes,  görög  hérosz,  Atalante  egyik 
kérője,  1.  Atalante. 

Hippona,  1.  Hippo. 

Hipponax,  Efezus  városából  való  görög  iambus- 
költő,  a  Kr.  e.  VI.  sz.-ban.  Hazája  kényurai  elől 
Klazomenébe  menekült,  ahol  Bupalos  és  Athenis 
szobrászok  nevetség  tárgyává  tették,  furcsa  alak- 
ját szoborban  örökítve  meg.  Ezért  ő  choliambu- 
saival  vagy  skázonaival  addig  ostorozta  őket, 
mig  fel  nem  akasztották  magukat.  Töredékei  ta- 
lálhatók Bergk  gyűjteményében  (Poetae  lyrici 
Graeci  II.). 

Hipponax- stróía  (stropha  Hipponadea),  Hip- 
ponaxról  van  elnevezve.  Horatius  Carm.  II,  18-ban 
alkalmazta.  Áll  egy  csonka  (katalektikus)  tro- 
ehaeusos  dimeterböl  és  egy  csonka  iambusos  tri- 
meterből,  így : 


A  4  soros  strófa  3-ik  sora  az  elsőt,  negyedik 
sora  a  másodikat  ismétli. 

Hippopatologia  (gör.)  a.  m.  a  lovak  betegsé- 
geiről szóló  tan. 

Hippophaé  L.  (növ.),  1.  Ezüsttövis. 

Hippopotamns  (állat),  1.  Víziló. 

Hippo  Regius,  1.  Hippo. 

Hippospongia  equina,  1.  Lószivacs. 

Hipposz  (gör.)  a.  m.  ló. 

Hipposz  (Hippm),  néhány  zsidó  lakos  kivéte- 
lével pogány  lakosú  város  volt  a  Genezarot- 
tó  (1.  0.)  DK.-i  partján  Palesztinában.  Kr.  e.  64. 
Pompejus  adta  meg  neki  szabadságát,  arab  neve 
Szúzije.  V.  ö.  Zeitschrift  des  deutschen  Palastina- 
Vereins  IX.  (1886). 

Hippotherlnm  Kaup.  (áüat),  1.  Hipparion. 

Hippothoon,  az  attikai  Hippothoontis  nevű 
község  mondai  őse,  kiről  e  község  lakói  azt  regél- 
ték, hogy  anyja  Alope,  ki  öt  Poseidon  istentől 
szülte,  mint  csecsemőt  kitette,  de  egy  kanca  a 
gyermeket  tejével  táplálta  mindaddig,  míg  pász- 
torok meg  nem  találták.  A  pásztorok  felnevelték 
a  gyermeket,  kiből  az  utóbb  említtstt  község  első 
királya  lett.  A  mondának  Eomulus  mondájával 
való  hasonlatossága  szembeszökő. 

Hippotígris  (tigrisló,  áiiat),  az  afrikai  csíkos 
vadlovak  neve  az  ókori  latin  írók  müveiben. 

Hippotomia  a.  m.  lóboncolástan.  A  ló  bonctaná- 
ral  már  a  klasszikus  ókorban  is  foglalkoztak, 
fftleg  papok,  jósok. 


Hippotoxoták  (gör.),  lovasított  íjászok  Athén- 
ben, kik  mint  könnyű  lovasok  főleg  kém-  és  elő- 
őrs-szolgálatot teljesítettek.  Később  a  római  had- 
seregben is  előfordultak  (sagittarii  equites),  kiket 
kivált  az  utolsó  császárok  használtak.  Ázsiai  se- 
gédcsapatokból szedték  a  hozzá  való  emberanya- 
got. A  katonákat  és  lovaikat  pikkelypáncól  (lorica) 
borította,  azért  melléknevök  loricati  is. 

IMppotragus  (állat),  1.  Aniilópok  és  Lóantüóp. 

Hippo-Zarytos,  1.  Bizerta. 

Hippuridaceae  (növ.),  a  Kétszikűek  családja 
a  Myrtiflorae  sorozatban.  Egyetlen  faia  a  Hippu- 
ris  vulgáris  L.  (vízi  lór'ark,  lófarkfü,  vízi  fenyőké) 
egész  Európában,  továbbá  az  É.-i  félgömb  mérsé- 
kelt és  hideg  tájain  Ausztráliában  és  Dél-Amerika 
antarktikus  részén  különösen  álló  vízben  elterjedt, 
ágas,  kúszó  rhizomával  évelő  fű.  Úszó,  meddő 
szára  2  m.-t  is  elérhet,  virágos  ága  kiemelkedik. 
Virágai  igen  aprók,  a  levelek  hónaljában  fej  löd- 
nek, 2  ivarnak,  1  porzósak  és  1  bibeszáluak,  virág- 
takarójuk csak  csökevényes  szegély  alakjában 
van  meg.  Levelei  szálasak  és  8— 12-es  örvöket 
alkotnak. 

Hippuris  L.  (növ.),  1.  Hippuridaceae. 

Hippurites  Lam.,  a  Rudistae  családba  tar- 
tozó kihalt  kagylónem.  A  két  tnknője  igen  egyen- 
lőtlen nagyságú,  vastag,  a  jobb  teknő  erősen  meg- 
nyúlt (néha  1  m.  hosszúságú  is),  kúpalakú  s  a  fe- 
nékhez nőtt.  Néha  hosszant  bordázott,  máskor 
sima.  Három  hosszanti,  lemélyedő  csatorna  fut 
rajta  végig.  A  bal  teknő  kicsi,  fedőszerű  s  hatalmas 
fogakkal  volt  ellátva.  A  H.  tengeri  és  pedig  parti 
sekélyvizi  állatok  voltak  s  csakis  a  középső  és  a 
felső  kréta  korszakban  éltek,  de  ekkor  igen  nagy 
tömegben.  Előfordulnak  a  kréta  ú.  n.  déli  fáciesé- 
ben,  az  Alpokban,  a  Pireneusokban,  Dél-Francia- 
országban, Isztriában,  a  Dinári  Alpokban,  a  Ma- 
gyar Középhegységben,  az  Erdélyi  érczhegység- 
ben,  a  Péterváradi  hegységben,  továbbá  Kis- 
Ázsiában,  Perzsiában,  Algériában.  Néhol  egy- 
maguk kőzetalkotólag  szerepelnek,  ezek  az  ú.  n. 
hippuriteses  mészkövek. 

Hippursav,  lóhúgysav,  henzoilglikokoll,  ben- 
zoüaminoecetsav,  CgHj.CO.NH.CHg.COOH.  A  nö- 
vényevő állatok  húgyának  rendes  alkotó  része. 
A  húsevő  állatok  húgyában  is  fordul  elő  növény- 
nyel való  táplálkozáskor,  továbbá,  ha  benzoesavat 
V.  olyan  anyagokat  viszünk  a  szervezetbe,  pl.  tolu- 
olt,  melyből  benzoésav  keletkezik.  A  növény- 
evök szervezetében  is  bonyolódottabb  szénvegyü- 
letek oxidációja  útján  keletkező  benzoésavból  és 
a  fehérjék  hidrolízise  szolgáltatta  glikokoUból 
keletkezik.  Ez  állatok  szervezete  tehát  a  benzoé- 
sav ártalmas  hatásától  a  H.  keletkezése  folytán 
mentesíttetik.  E  sav  a  lóhúgyból  úgy  készülhet, 
hogy  ezt  ^/^-éve  besűrítik  és  a  megszűrt  folyadé- 
kot sósavval  megsavanyítják.  A  folyadékból  hosz- 
szabb  idejű  álláskor  tisztátalan  H.  kristályosodik 
ki,  amely  a  kimosás  és  klórvizzel  való  pállítás 
után  forró  vízből  átkristályosltva  megtisztítható. 
Benzoilkloridból  (C  Hj.COCl)  glikokoll 

(CH^NHaCOOH) 
hatására  H.  szintézis  útján  állítható  elő.  A  H.  szín- 
telen rombos  prizmákból  áll ;  hideg  vízben  alig, 
forró  vízben  és  alkoholban  könnyen  oldódik.  Op.-ja 
188''C.  Savakkal  v.  lúgokkal  való  főzéskor  szétha- 


Amely  sző  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


f-ilppus 


—     123 


Hirdetés 


4sad  aminő-ecetsavra  v.  glikokoll-  és  benzoésavra. 
A  H.  elég  erős  sav ;  sói  a  H.-sók  v.  hippurátok 
■és  a  savból  úgy  készülnek,  hogy  oldatát  fémoxid- 
dal, hidroxiddal  vasíy  karbonáttal  semlegesítik. 
Sói  többnyire  vízben  oldhatók  és  elég  jól  kris- 
tályosodnak. A  H.-ból  benzoesavat  (1.  o.)  is  gyár- 
tanak. 1776-ban  Bouelle  és  1799.  Fourcroy  és 
Vauquelin  fedezték  fel.  Összetételét  1829.  lÁebig 
állapította  meg. 

Hippus,  város,  1.  Hipposz. 

Hippasz  (2ör.),  a  pupUla  folytonosan  változó 
szűkülése  és  tágulása,  amely  egyes  idegbetegsé- 
geknél fordul  elő. 

Hipszelodont,  1.  Hipszodont. 

Hipszikefália  (gör.)  a.  m.  magasfejüség :  a  ko- 
ponyának az  az  alakja,  amikor  magasabb  mint  a 
milyen  széles.  Ellentétje  a  lapos  koponya  (platike- 
fália).  Más  neve  hipszikrania.  Jelzője  75-nél  na- 

I.V     »   •  1   «        magasság'  X  100 

gyobb.  A  jelző  =     *      °  '^ 


Hipszisztáxok  (gör.),  IV.  sz.-beli  szekta  Kappa- 
dóciiiban,  amely  a  legfőbb  lény  (hypsistos)  imádása 
mellett  némely  zsidó  és  pogány  vallási  szokáso- 
kat is  megtartott.  V.  ö.  Ullmann  B.,  De  Hypsista- 
riis  (1823) ;  Bóhmer  G.,  De  Hypsistariis  (1824) ; 
Gmiont,  Hypsistos  (1897). 

Hipszodont  v.  hipszelodont  (hypsodont,  hyp- 
selodont,  gör.),  az  emlősök  hosszú,  hengeres  fogai, 
melyeknek  gyökerük  nincseti,  vagy  csak  hosszú 
fej  ődós  után  kapnak  gyökeret.  Pl.  ilyen  az  elefánt 
agyar  foga.  Ellentéte  hrachiodont. 

Hipszométer  (gör.),  magasságmérésre  beren- 
dezett aneroidbarométer,  vagy  forrpontmérő  ter- 
mométer. L.  Barotermométer  és  Hipszotermo- 
méter. 

Hipszométeres  táblák  alapján  lehet  klszámí- 
■tani  megmért  barométerállásokból,  v.  a  hipszo- 
termométer  adataiból  a  magasságot. 

Hipszometria  (gör.),  1.  Magasságmérés. 

Hipszoterápia  (hypsotherapia,  gör.)  a.  m.  gyó- 
gyítás magassággal^  az  éghajlati  gyógyítás  (1.  o.) 
része  ;  magasan  fekvő  helyek  éghajlatának  gyó- 
gyításra használása. 

Hipszotermométer  (gör.).  A  víznek  forrás- 
pontja a  levegő  nyomásának  csökkenésével  alá- 
száll,  ennélfogva  a  forráspont  változásából  a  lég- 
nyomás nagyságára  s  ebből  az  illető  helynek  ma- 
gasságára lehet  következtetni.  B  célra  szolgál  a 
H.,  mely  egy  hőmérőből  és  a  víz  forralására 
szolgáló  alkalmas  alakú  edényből  áll.  A  hőmérő 
úgy  van  beosztva,  hogy  arról  a  víz  forráspont  á- 
nak  megfelelő  barométerállást  lehet  leolvasni. 
L.  még  Forrás. 

Hiporgia  (hypurgia,  gör.)  a.  m.  betegápolás. 

Hír,  1.  Hírnév. 

Hirado  (Firato,  Firando),  sziget  Kiusiu  japán 
sziget  mellett,  amelytől  a  H.-i  szoros  (Hii'ado  no 
Szeto)  választja  el,  A  hegyekkel  takart  és  szag- 
gatott partu  sziget  hossza  32,  szélessége  7.  km. 
Az  ugyanily  nevű  város  a  K-i  partján,  a  szoros 
mellett  épült,  kb.  10,000  lak.  H.-ban  prédikált 
Xaveri  szt.  Ferenc,  itt  volt  a  XVI.  sz.-ban  a  por- 
tugálok fő  kereskedelmi  telepe.  1611.  a  hollan- 
dok, 1613.  pedig  az  angolok  is  alapítottak  egy-egy 
telepet;  csakhamar  azonban  egyedül  maradtak 
a  hollandok,  akik  1641.  kényszerültek  H.-t  el- 


hagyni és  Nagaszaki  mellé  Deszimába  átköltöz- 
ködni. 

Hiragana  {hirakana,  tulajdonképen  firakanna 
v.  firoganna),  a  japánok  közönséges  szótagírása, 
mely  Kr.  u.  a  IX.  sz.-ban  főleg  a  buddhizmus 
hatása  alatt  keletkezett  a  kinai  szó-írások  kur- 
zív alakjából.  A  H.  fölülről  lefelé  iratik.  L.  még 
Japán  nyelv  és  irodalom. 

Hirám,  több  tiruszi  király  neve.  A  legnevezete- 
sebb J.  H.,  Abiba'al  fla,  uralkodott  1000— 970-ig 
Kr.  e.,  aki  az  izraelita  Dávidnak  és  Salamonnak 
segítségére  volt,  hogy  a  jeruzsálemi  királyi  pa- 
lotát, illetőleg  a  templomot  felépítsék.  Salamon 
H.-mal  együtt  hajót  építtetett,  amellyel  azután 
Oflrből  aranyat  hozatott.  —  Egy  másik  H.  nevű 
tirusi  királyról  tesz  említést  ül.  Tíglat-pilesser  egy 
föliraton,  amelyen  mint  ezen  asszír  királynak  adó- 
fizetője szerepel.  738  körül  uralkodott.  —III.H. 
Cirus  perzsa  királynak  volt  kortársa  s  551—532. 
uralkodott. 

Hiráre  (Galictis  barbára  L.,  áiiat),  1.  Galidis. 

Híre,  Dragutin,  horvát  botanikus,  szül.  Zág- 
rábban 1853  ápr.  16.  Középiskolai  tanár  és  a 
zágrábi  egyetemi  botanikus  kert  és  intézet  asz- 
szisztense.  Igen  termékeny  botanikai  és  földrajzi 
író.  Ezret  meghaladó  közleménye  és  értekezése 
egész  Horvátország  beutazásán  alapuló  föld- 
rajzi és  botanikai  megfigyeléseit  öleli  fel,  főké- 
pen horvát  nyelven,  de  írt  több  pedagógiai,  állat- 
tani, turisztikai,  biográfiai,  föld-  és  ásványtani, 
néprajzi  közleményt  is.  Legjelentősebb  botanikai 
müve  a  Revizija  Hrvatske  Plore  (Revisio  florae 
croaticae),  mely  1903  óta  több  kötetben  a  horvát- 
országi növényzet  kritikai  feldolgozását  foglalja 
magában. 

Hirci  Oat-)»  a  hónaljban  lévő,  individuálisan 
változó  sűrűségű  szőrzet. 

Híreit  (ásv.),  amorf,  barna-sárga,  áttetsző  vagy 
opak,  a  forró  vízben  meglágyul.  Forró  alkohol 
elég  jól  oldja,  az  oldat  aranysárga;  kihűléskor 
fehér  pelyhek  válnak  le.  A  lángban  elég.  A  szén- 
hidrogéneknek egyik  tagja. 

Hircocervus  (lat.  a.  m.  szarvasbak),  az  iro- 
dalomban ugyanaz,  ami  a  görög  tragelaphus  (l.o.), 
olyan  fantasztikus,  groteszk  képzeleti  alak,  mely- 
nek a  valóságban  nincs  megfelelője. 

Hircus  (lat.)  a.  m.  kecskebak ;  bak-bűz. 

Hird,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban,  (i9io)  609 
német  és  magyar  lak. ;  vasúti  megállóhely,  posta- 
hivatal, u.  t.  Somogyvasas. 

Hirdetés.  A  H.,  a  reklámnak  egyik  legjelentő- 
sebb eszköze,  a  kínálatnak,  esetleg  keresletnek  a 
sajtóban  díjazás  ellenében  való  közhírré  tételéből 
áll.  Az  üzleti  H.-ek  közzétételénél  azokat  a  lapo- 
kat kell  felhasználni,  melyek  olvasóközönségé- 
nél az  érdeklődés  felkeltése  a  legfontosabb.  A 
H.-ek  ára  függ  a  lap  példányszámától  s  a  H.  nagy- 
ságától. Egyes  lapok  egész-,  fél-,  negyed-,  nyolcad- 
oldal stb.  nagyságú  H.-eket  adnak  közzé,  mások, 
hasábos  beosztás  mellett,  soronkint  fizettetik  meg 
a  H.-t.  Különleges  elhelyezésnek,  a  szerkesztői 
részben  való  reklámozásnak  magasabb  az  ára. 
Megkülönböztetünk  nevelő  H.-t,  mely  új  cikkek 
forgalomba  hozatalánál  szükséges  és  terjedelme- 
sebb szövegű  szokott  lenni  és  emlékeztető  H.-t, 
mely  egy  már  ismert  cikk  rövid  szövegű,  állandó 


Amely  8só  Hi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  .  .  .    alatt  keresendői 


Hirdetés 


—     12<t    — 


Hlrgot 


reklámozásából  áll.  A  H.  gazdaságos  volta  abban 
nyilvánul,  hogy  egyrészt  emeli  a  hirdető  forgal- 
mát nem  hirdető  versenytársával  szemben,  más- 
részt a  H.  szuggesztív  ereje  új  szükségletek  fel- 
ébresztésére is  alkalmas.  A  H.  hatása  a  legtöbb 
esetben  azonban  csak  abban  áll,  hogy  a  reklá- 
mozó fél  egyéb  propagandaeszközeinek  sikerét 
előmozdítja.  A  H.-ek  hatását  legtöbbször  szelle- 
mes, megkapó  szövegezéssel,  klisé  alkalmazásá- 
val segítik  elő.  Ha  a  H.-ek  rajzát  kisérő  szöveget 
nem  szedőanyagból  szedetjük,  hanem  szintén  raj- 
zoltatjuk, akkor  a  H.  harmonikusabb,  művészibb 
hatású  lesz.  Fekete  alapon  fehér  hetükkel  való 
(negatív  képű)  H.,  szokatlan  alakú  betűk  (kézírás 
stb.)  használata,  vastag  vagy  ízléses  keretezés, 
többszínű  nyomás  is  fokozzák  a  H.  hatását.  Első 
sorban  azonban  a  H.  szuggesztív  ereje  a  H.  nagy- 
ságával, gyakoriságával  áll  egyenes  arányban  s 
épp  ezért  kellő  tőkét  igényel.  Különleges  faja  a 
H.-nek  az  apró-H.  Ezt  rendesen  szavankínt  íize- 
tík  s  állásközvetítés,  lakásközvetltés  stb.  alka- 
lomszerű, külön  e  célnak  szánt  rovatban  való, 
olcsó  közhírrétételéböl  áll.  A  lapokon  kívül  nap- 
tárakban, menetrendekben,  útmutatókban  stb, 
is  meg  szoktak  jelenni  H.-ek.  Az  ipartörvény  58. 
§-a  értelmében  a  valóságnak  vagy  a  tényleges 
üzleti  viszonyoknak  meg  n(ím  felelő  jelzőket,  jel- 
vényeket, adatokat  tartalmazó  H.  közzététele  ki- 
hágás. A  hatóságok,  bíróságok  H.-eíket  a  hiva- 
talos lapban  (Budapesti  Közlöny)  teszik  közzé,  a 
hatóságok  árlejtési  H.-eíket  első  sorban  a  keres- 
kedelmi miniszter  részéről  kiadott  Közszállításí 
Értesítőben  adják  közzé.  Nyilvános  számadásra 
kötelezett  vállalatok  alapszabályaikban  tartoz- 
nak megjelölni  azt  a  lapot,  melyben  a  kereske- 
delmi törvény  részéről  előírt  H.-eíket  közreadják. 
A  H.-ek  a  lapokra  nézve  jelentős  bevételi  forrást 
jelentenek  s  épp  ezért  nem  egyszer  befolyásolják 
a  lapok  függetlenségét,  néha  még  politikai  irá- 
nyát is.  Erre  való  tekintettel  vetette  fel  Lassalle 
Ferdinánd  a  H.-ek  állami  monopolizálásának  esz- 
méjét, mely  rendszer  mellett  H.-ek  csak  egy  kü- 
lön e  célra  kiadott  állami  lapban  jelennének  meg. 
A  felvetett  eszme  azonban  gyakorlatinak  nem 
mondható,  mert  a  H.-eknek  publicitást  éppen  az 
biztosít,  hogy  a  legkülönbözőbb  lapokban  jelennek 
meg,  mely  lapokat  a  közönség  az  érdeklődésének 
megfelelő  szöveges  rész  miatt  olvassa.  Külföldön 
egyes  szaklapok,  minden  szerkesztői  rész  nélkül, 
pusztán  H.-ekkel  telve  jelennek  meg  s  e  lapok 
különösen  a  beszerzési  források  közhírré  tételét 
célozzák.  Nagyobb  cégek  külön  szakemberre  (ad- 
vertlslng  menager)  bízzák  H.-eík  elrendezését. 

H.  kifüggesztése  csak  az  Illető  ház,  épület,  fal 
vagy  állandó  kerítés  tulajdonosának,  vagy  az 
arra  jogosult  birtokosnak  beleegyezésével  eszkö- 
zölhető. Budapesten  1911  óta  minden  efféle  H.-hez 
első  sorban  a  főváros  engedélye  szükséges.  A  H., 
kivévén  a  hivatalos  hirdetményeket,  csakis  táblá- 
kon V.  a  hirdető  oszlopokon  alkalmazható ;  ideig- 
lenes kerítésekre  és  építkezési  állványokra  köz- 
vetlenül is.  Hlrdetményrongálás  és  tiltott  tar- 
talmú hirdetmények  közzététele  kihágást  képez, 
előbbieket  a  rendőrség  100  K-ig  terjedhető  pénz- 
büntetéssel, az  utóbbiakat  nyolc  napig  terjedhető 
elzárással  büntethetik  a  j  árásbiróságok.  A  H  .-i  sza- 


bályrendelet ellen  egyébként  vétőket  pedig  Buda- 
pesten a  ker.  elöljáróságok  büntethetik  100  K-ig 
terjedhető  pénzbüntetéssel.  —  A  lapokban  közzétett 
H.-ek  a  büntető  törvényen  kívül  semmiféle  kor- 
látozásnak sincsenek  alávetve.  A  H.  régebben 
adózás  tárgya  volt,  az  1900.  X.  t.-c.  azonban 
a  hirdetmények  hírlapi  beiktatásának  bélyeg- 
Uletékét  eltörölte. 

Hirdetési  adó,  a  hírlapok  útján  közzétett  hir- 
detések, hírlapi  beiktatások  közzétételi  díja  alap- 
ján szedett  adó.  Hazánkban  az  1900.  X.  t.-c.  meg- 
szűntette. L.  Hirdetményadó. 

Hirdetési  iroda.  A  H.-k  oly  üzleti  vállalkozá- 
sok, melyek  lapkiadók,  naptárkiadók  stb.  részére 
hirdetési  megbízásokat  vannak  hivatva  tömege- 
sen közvetíteni.  A  H.-k  a  hirdető  közönségnek 
azt  az  előnyt  nyújtják,  hogy  a  hirdető  félre  nézve 
az  egyes  kiadókkal  való  külön  levelezést,  elszá- 
molást feleslegessé  teszik,  a  hirdetés  szövegezé- 
sében, klisé  szerzésében,  a  hirdetésre  alkalmas 
orgánumok  megválogatásában  segédkeznek.  A 
kiadók  a  hirdetések  árától  a  H.-knak  engedményt 
nyújtanak  s  az  irodák  vállalják  a  megbízásokért 
a  delcrederét.  A  H.-k  nagyban  hozzájárultak  a  hir- 
detési ügy  fellendítéséhez.  Nálunk  az  üzleti  vál- 
lalkozásnak ez  az  ága  még  fejletlen,  aminthogy 
maga  a  hirdetési  ügy  is  még  kezdetleges.  Kül- 
földön nagy  tőkeerejű  H.-k  vannak,  melyek  nagy 
fiókhálózatot  tartanak  fenn.  Egyes  Irodák  bérlik 
bizonyos  lapok,  naptárak  stb.  hirdetési  rovatát. 
Olyan  irodák  is  vannak,  melyek  napilapok,  folyó- 
iratok, kőnyomatosok,  naptárak  kiadásával  is 
foglalkoznak.  A  jobb  fajta  H.-k  évenkint  hírlap- 
katalógust  adnak  ki,  melyben  a  lapok  hirdetési 
árszabásáról  s  egyéb,  a  hirdetőket  érdeklő  tudni- 
valókról összefoglaló  kimutatás  olvasható. 

Hirdetési  tábla,  bíróságnál  s  más  hatóságnál 
hivatalos  hirdetmény  kifüggesztésére  szolgáló 
és  könnyen  hozzáférhető  helyen  (folyosón  v.  kapu 
aljában)  elhelyezett  tábla.  Ahol  a  házakat  kí- 
mélni akarják,  nyilvános  utcai  hirdetés  céljaira 
alkalmaznak  H.-t  a  ház  falára  (1.  Hirdetés).  Mely 
hirdetményeket  kell  a  bíróság  H.-jára  kifüggesz- 
teni, az  eljárási  szabályok  határozzák  meg. 

Hirdetményadó,  az  utcákat  és  tereket  ellepő 
magánhirdetmények  után  bélyeg  alakjában  sze- 
dett adó,  mely  a  hii'detmények  korlátozását  cé- 
lozza. Svájcban,  Ausztriában,  Olaszországban  é& 
Portugáliában  áll  fenn.  Hazánkban  az  1900.  X. 
t.-c.  eltörülte.  L.  Hirdetés,  Hirdetési  adó. 

Hirdetményes  levelezőlap,  1.  Levelezőlap. 

Hirdetményi  eljárás,  polgári  ügyekben  hir- 
detmény útján  (esetleg  hírlapokban)  közzétett  fel- 
hívás bizonyos  igények  birói  bejelentésére  és  ér- 
vényesítésére, olyan  hatállyal,  hogy  a  bejelentés 
vagy  az  arra  kitűzött  határidő  elmulasztása  az 
igény  elvesztését  vonja  maga  után,  pl.  elveszett 
okirat  megsemmisítése,  holtnaknyilvánltás,  örö- 
kösödés iránti  eljárásban.  A  hirdetményi  idézésre 
nézve  1.  Kézbesítés. 

Hirdetményi  idézés  (ediktális  idézés),  a  bíró- 
sági idézésnek  hirdetmény  útján  kézbesítése,  l. 
Kézbesítés. 

Hirdetményi  kézbesítés,  1.  Kézbesítés. 

Hir gol,  hyrgól,  hydrargyrum  coUoidale,  a  fémes- 
higanynak sötét  színű,  csaknem  fekete,  ílnom  el- 


Amely  szó  Hi  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy 


alatt  keresendfil 


Hlrlblgromba 


—     125 


Htrlap 


oszlású  módosulata,  amelyet  szifllis  gyógyítására 
használnak.  Vízben  elég  jól  oldódik.  Oldata  sem- 
leges és  nem  maró  hatású.  Gyógyszerül  oldat,  ke- 
nőcs stb.  alakjában  alkalmazzák. 

Hiribigomba  (aöv.),  hiripqomba,  hiripegomba, 
tinóm  gomba,  tinóorrú  gomba,  barna  vargánya, 
fehérbdü  vargánya,  peszegomba,  Boletus  bulbo- 
sus  Schaeff.  (a.  m.  B.  edulis  Bull.,  1.  a  Gombák 
cikk  képmeUéldetén).  Jól  ismert,  igen  kedvelt,  Íz- 
letes gomba.  Kalapja  domború,  10—20  cm.  széles, 
eleinte  fehéres,  majd  sárgás,  végül  barna.  Húsa  fe- 
hér, törésnél  színe  nem  változik.  A  kalap  alsó  fe- 
lületén a  csövek  eleinte  fehérek,  később  sárgák, 
végül  zöldesek,  1—3  cm.  hosszúak,  a  kalap  húsá- 
tól könnyen  elválnak.  Tönkje  kezdetben  gumósán 
duzzadt,  később  hengeres,  világosbarna,  felül 
recés,  fehérszínű  rajzzal.  Hossza  16  cm.  is  lehet, 
vastagsága  4—6  cm.  Spórapora  barna.  Szaga  kel- 
lemes, ize  a  dió  ízére  emlékeztet.  Főképen  feny- 
vesekben terem,  erdei  tisztásokon  és  az  erdők 
szélén,  nyáron,  késő  őszig.  Elkészítésénél  a  kalap 
hártyáját  le  kell  húzni  és  a  csöves  részt  le  kell 
fejteni.  Aszalva  is  jó.  Franciaországban  konzer- 
vet is  készítenek  belőle  (Gépe  de  Bordeaux).  Sok- 
szor összetévesztik  az  élvezhetetlen  epeízii  tino- 
liíval. 

Hirics,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban,  (i9io) 
702  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vajszló. 

Hirip,  kisk.  Szatmár  vm.  erdődi  j.-ban,  (i9io) 
1295  magyar  és  oláh  lak.,  postaügynökség,  u.  t. 
Szatmárnémeti. 

Hirka-i-serií  v.  EJiirka-i-serif,  1.  Burda,. 

Hirkánia  (Hyrkania),  termékeny  vidék  Ázsiá- 
ban a  Kaspi-tónak  délkeleti  partján,  miért  is  ezt 
a  tengert  Hirkániai-tengernek  (Hyrcanum  maré) 
is  nevezték,  tehát  körülbelül  a  mai  Maszenderán 
tartomány.  Fővárosa  Zadrakarta  (talán  a  mai 
Asztrabad)  volt,  melyet  Nagy  Sándor  könnyű 
szerrel  elfoglalt. 

Hirkó  páter,  1.  Herkó  páter. 

Hírlap  V.  vjság  (hóm.  Zeitung,  a.  m.  tudósítás ; 
franc,  joumal  a.  m,  mindennapi ;  ol.  gazetta,  ered. 
gazzetta,  a.  m.  kb.  10  flilóres  firenzei  pénz,  mely 
a  lap  ára  volt ;  ang.  newspaper  a.  m.  újság  stb.), 
ma  naponként  v.  kis  időközökben  állandóan  meg- 
jelenő nyomtatvány,  megszabott  előfizetési  árral, 
túlnyomóan  politikai  és  közgazdasági  tarta- 
lommal, napi,  irodalmi  s  egyéb  hírekkel  és  hirde- 
tésekkel. Folyóirat  v.  szemle,  ezzel  szemben  oly, 
főleg  tudományos,  rendes,  de  nagyobb  időközök- 
ben kisebb-nagyobb  fíizet-  v.  könyvalakban  meg- 
jelenő lap,  mely  irodalmi,  történelmi,  művészeti, 
politikai,  a  legkülönbözőbb  tudományos  szakkér- 
déseket tárgyal  tekintettel  v.  tekintet  nélkül  ezek 
aktualitására.  Ezek  lehetnek  általánosak  v.  szak- 
szerűek 8  ma  már  mondhatni,  hogy  a  tudományok 
fejlesztése  a  folyó-  s  kivált  szakfolyóiratok  kezé- 
ben van,  ezért  rt^ndkívüli  fontosságúak  s  ezért  van 
az,  hogy  hovatovább  az  egyes  részletkérdéseknek 
is  szakfolyóiratai  állanak  elő.  A  H.-ok  legrégibb 
alakja  volt  Rómában  az  Ada  diuma  urbis  vagy 
populi,  a  nevezetes  napi  újdonságok  s  az  Ada 
.se»aíM.9  jegyzéke,  melyek  összegyűjtését  és  kifüg- 
gesztését Kr.  e.  59.  Július  Caesar  elrendelte  s  a 
provinciákba  is  szétküldette.  Az  első  nyomtatott 
H.  volt  a  Kiim  Pao,  mely  alakult  Pekingben  71-3. 


Kr.  u.,  1351  óta  rendszeresen  megjelenik  máig, 
de  az  európai  sajtóra  befolyása  nem  volt.  Euró- 
pában a  H.  kezdetleges  alakja  volt  Velencében  a 
Notizie  scritte  1566  óta,  melynek  ára  egy  Gazetta 
volt  8  innen  a  neve  lett  gazetta,  mely  név  elter- 
jedt majdnem  egész  Európában.  A  nevezetes  ese- 
ményekről már  a  XV.  sz.  óta  is  adtak  ki  röplapo- 
kat s  volt  írott  hírszolgálat  több  Ny.-európai  or- 
szágban ;  Kolumbus  levelét  Amerika  fölfedezésé- 
ről 1493.  több  nyelven  kiadták,  jelent  meg  ilyen 
a  mohácsi  vészről  is  Newe  Zeitung  c.  a.  (5  drb 
Nemz.  Muz.1526)  s  a  Zeittimgen,Newe  Zeittungen, 
Novelláé,  Copeyen,  ol.  novelle,  notizie,  avvisi, 
fr.  gazettes,  ang.  news,  courants  név  alatti  H.-ok,  ;' 
posta  útján  is  terjesztve,  hamar  ismertek  lettek.  / 
Sok  jelent  meg  ilyen  kivált  Hollandiában  s  Német- 
országban, 1588  óta  a  Relationes  Semcstrales  elég 
rendesen  jelentek  meg  Kölnbon,  1590  óta  Frank- 
furtban stb.  Ilyen  lap  máig  kb.  800  ismeretes. 
Ezek  előkészítették  a  H.-ot,  de  a  valódi  H.-ok 
megalapítása  a  XVH.  sz.  elejére  esik.  Németor- 
szágban a  mai  értelemben  vett  első  H.-nak  ve- 
hető a  Caroius  Johann  hetilapja  Strassburgban 
1609  óta.  Ezt  követte  az  Egenolf  Emmanuelé 
Majna-Frankfurtban  1615.  s  ezt  kiszorította  a  hi- 
vatalos Oberpostamtszeitung  (Leipzig  1618-1866). 
Hasonló  vállalatok  álltak  elő  aztán  több  városban : 
Nürnberg,  Lipcse  (Leipziger  Zeitung,  1660),  Ham- 
burg, Béc9,Königsberg.  Az  első  nagyarányú  lap  volt 
a  Cotta  F.  J.-féle  Neueste  Weltkunde,  1798.(Tübin- 
gen),  a  későbbi  híres  Allgemeine  Zeitung.  A  H.1830 
óta  kezdett  emelkedni  az  élénkebb  politikai  élettel 
s  így  jöttek  létre  a  nevezetes  Kölnische  Zeitung, 
Weser-Zeitung,  Spenersche  Zeitung,  Vossische 
Zeitung ;  majd  1848.  a  cenzúra  megszűnése  tette 
számukat  nagy  arányúvá  s  így  jöttek  létre  a  Na- 
tional-Zeitung,  Ürwáhler-Zeitung,  Kreuz-Zeitung, 
a  berlmi  Norddeutsche  Alig.  Zeitung,  Frankfurter 
Zeitung.  A  német  zsurnalisztika  mai  középpontja 
Berlin.  Az  első  német  folyóirat  a  Thomasiusé  volt, 
a  Monatsgespráche  (1688—89),  ezt  követte  a  ham- 
burgi Der  Vemunftler,  Moralische  Wochenschrif- 
ten,  a  Nicolai-féle  Bibliothek  der  schönen  Wis- 
senschaften  u.  der  freyen  Künste,  Alig.  Deutsche 
Bibliothek  (1765-1806),  a  Wieland  Teutscher 
Mercurja  (1773-1810),  Schiller  Horen  és  Goetho 
Propyláen  c.  lapjai.  A  Napóleoni  korszak  utániak : 
Morgenbiatt  f.  die  gebildeten  Standé  (Cotta),  Jahr- 
bücher  (18.38—42),  Grenzboten  stb.  A  képes  lapot 
Weber  kezdeményezte  az  Illustrirte  Zeitung-gal 
(1843),  követték  a  Die  Gartenlaube,  Über  Land 
u.  Meer  ós  sok  más.  Nagyobb  szemlék :  Deutsche 
Rundschau  (1874),  Deutsche  Revue,  Westermanns 
Monatshefte,  Nord.  u.  Süd  és  több  más,  a  szak- 
folyóiratok száma  pedig  pár  ezerre  megy.  Fran- 
ciaországban az  első  rendszeres  H.-ot,  melynek  az 
egész  európai  H.-irodalomra  döntő  hatása  volt, 
XIU.  Lajos  és  Richelieu  támogatásával  velencei 
hatás  alatt  Renaudot  Théophraste  orvos  alapí- 
totta Gazette  c.  alatt  1631.  s  címe  lett  mmt  hivata- 
los lapnak,  1762  óta  Gazette  de  Francé.  Ezt  több 
lap  követte,  de  a  cenzúra  nyomíisztóan  hatott  rá- 
juk. Az  első  napilap  volt  a  Joumal  de  Paris  1777. 
A  nagy  forradalom  alatt  kb.  100  rövidéletű  lap 
jött  létre.  Napóleon  megszorította  a  lapok  szá- 
mát 1799. 13-ra  s  1810.  Parisban  4-re  (Gazette  de 


▲mely  nó  Hl . . .  aUtt  nlnca  meg,  Hy 


alatt  keresendői 


Hírlap 


-     126    — 


Hirlap 


Francé,  Journal  de  Paris,  Journal  de  l'empire, 
Moniteur  universel)  és  minden  départementban 
1— l-re.  A  restauratio  és  Lajos  Fülöp  uralkodása 
már  kedvezőbb  volt  a  lapokra,  létrejön  az  élclap 
is  (La  caricature.  Le  Charivari),  majd  a  48-iki 
forradalom  s  a  2-ik  császárság  újra  sok,  kivált 
rövidéletű  lapot  termel  s  létrejön  a  társasági  napi- 
lap, melynek  mintája  a  Le  Figaro.  A  francia  H.- 
irodalom  nagy  virágzása  kivált  1870-től  kezdő- 
dik. Fontosabbak  a  Journal  des  débats  1789  óta, 
Temps  (1861),  Siécle,  La  liberté,  République 
frangaise  (1871),  Lanterne  (1877),  Radical  (1881), 
Intransigeant  (1880),  Libre  parole,  Presse,  Gau- 
lois,  Gil  Blas  stb.  Az  első  francia  folyóirat  volt  a 
Journal  des  Scavans  (Denys  de  Sallo,  Paris  1665— 
1901),  később  a  Revue  des  deux  mondes  (1829), 
mely  a  maga  nemében  minta  lett  az  egész  földön, 
újabban  a  Revue  de  Paris,  Grand  Revue,  Revue 
des  revues,  a  képes  folyóiratok  közül  az  Illustra- 
tion  (1842),  Le  monde  illustré  stb.  kiválók.  Angliá- 
ban a  H.-irodalom  kissé  későbben  fejlődött,  de 
komolyságban  ma  az  első.  Az  első  hetilap  1622. 
jelent  meg  The  certain  of  this  present  Week 
cim  alatt  Buttertől ;  az  első  londoni  napilap,  a 
Daily  Courant  1702-ből  való.  A  sajtó  emelkedé- 
sét nagyban  elősegítette  az  1689-iki  szabadsajtó 
bili,  kivált  a  XVIII.  sz.-ban.  Nevezetesebb  lapok : 
Morntng  Post  1772,  Times,  máig  Anglia  vezető 
s  a  világ  legnagyobb  lapja,  1785,  Moming  Adver- 
tiser  1794,  Globe  1803,  Daily  News  1846,  Daüy 
Telegraph  1855,  Daüy  Chronicle  1855,  Standard 
1857,  St.  James's  Gazette  1880,  Daily  Graphic 
1890,  Westminster  Gazette  1893  s  félpennys  la- 
pok, mint  Daily  Mail  1896,  Daily  Express  1900, 
Daily  Mirror  1903  stb.  Az  első  heti  folyóiratot 
Steeles  Richárd  adta  ki  1709.  a  The  Tratler-t,  kö- 
vette Steeles  és  Addison  Spectator-a  1711,  mely 
nagy  hatású  lett  az  angol  közéletre.  Ma  a  legje- 
lentékenyebbek :  Athenaeum,  Saturday  Review, 
Monthly  Review,  National  Review,  Review  of 
Reviews,  Lloyd's  weekly  Newspaper,  Reynold's 
Newspaper,  Edinburgh  Review,  a  képes  lUus- 
traled  London  News,  Graphic.  Annyi  folyóiratot 
sehol  sem  olvasnak,  mint  az  angolok  és  ameri- 
kaiak és  ezek  sehol  sem  gyakorolnak  oly  hatást  a 
közismeretek  terjedésére.  Természetesen  külön 
jelennek  meg  lapok  Skóciában,  hol  az  első  lap  a 
Mercurius  Politicus  volt  (Leith  1653,  Edinburgh 
1654—1663),  ma  legelterjedtebb  a  The  Seotsman 
(1817-től)  s  a  Glasgow  Herald  (1782).  Irlandban 
az  első  lap  volt  a  Dublin  News-Letter  (1685),  a 
hivatalos  Dublin  Gazette  (1710)  ma  is  megjele- 
nik. Ma  elterjedtebbek  a  Freeman's  Journal(1763), 
Evening  Telegraph  (1877),  Belfast  NorthernWhig 
(1824)  stb.  A  gyarmatok  közül  Indiában  kb.  140 
angol  és  300  benszülött  nyelvű  lap  jelenik  meg. 
Olaszországban  Assarino  1750.  Genuában  alapí- 
totta az  II  Sincero  lapot ;  de  egészben  az  olasz 
sajtó  fejlődése  1848  utánra  esik.  Pontosabb  la- 
pok :  Mazzini :  Itália  del  popolo  (MUano),  Berti- 
Pichat  és  Minghetti :  Felsineo  (Bologna),  Opinione 
(Turin),  Osservatore  Romano  (1868-tól,  Róma, 
Vatikán).  A  királyság  óta  Róma  lett  a  lapok  kö- 
zéppontja is ;  említendők :  Tribuna  (1883),  Popolo 
Romano  (1873),  Giornale  d'Italia,  Messagero, 
Avanti  (szocialista) ;  Milanóban  a  Corriere  della 


Sera,  Perseveranza,  Secolo  és  a  Corriere  dl  Na- 
poli.  Legnevezetesebb  folyóirata  a  Nuova  Anto- 
lógia és  képeslapja  a  L'illustrazione  Italiana. 
Svájcban  az  első  lap  volt  a  baseU  Ordinari  Wo- 
chenzeitung  (1610—11) ;  a  nagyobb  fejlődés  1830' 
utánra  esik.  Ma  fontosabb  lapok :  Der  Bund  (Bem 
1850),  Neue  Züricher  Zeitung  (1760),  Basler  Nach- 
richten (1850),  a  kat.  Vaterland  (Luzern  1871)  s 
a  Journal  de  Genéve  (1826).  Hollandiában  már 
1605.  kapott  lapkiadási  engedélyt  Verhoeven  Áb- 
rahám (Amsterdam),  de  nincs  adat  rá,  hogy 
igénybe  vette.  A  Haarlemsche  Courant  1656.  ala- 
pult. A  XVIII.  sz.-ban  itt  a  H.,  a  más  helyt  ural- 
kodó cenzúra  miatt,  virágkorát  élte  s  így  jött 
létre:  Gazette  de  Leyde  (1680-1798),  Gazette 
d'ütrecht  (1710—1787),  Nouveau  Journal  univer- 
sel (1688-1792),  Gazette  d'Amsterdam  (1690— 
1792),  Mercure  historique  et  politique  (1686 — 
1782);  fontosabb  lapok  18.30  óta:  Nieuws  van 
den  Dag,  Allgemeene  Handelsblad  (Amsterdam), 
Nederl.  Staats-Courant  (Haag).  Belgiumban  Ant- 
werpen volt  a  XVI.  sz.-ban  az  újságokat  kiadó 
röplapok  székhelye ;  a  legkorábbi  lap  a  Posttij- 
dingen  (1637—44)  s  a  Gazette  van  Antwerpen 
(1827-ig) ;  követték  a  Nieuwe  Tijdingen  (Brügge), 
Brüsselsche  Gazette,  a  hivatalos  Gazette  des 
Bruxelles  s  a  Gazette  des  Pays-Bas  (1 79  l-ig).  Bel- 
gium sajtója  csak  1830.  lett  szabad.  Azóta  legfon- 
tosabb lapjai :  Indépendance  Belge,  Étoiie  Belge, 
Journal  de  Bruxelles  stb.  Dániában  1663.  jelent 
meg  az  Buropaische  wöchentliche  Zeitung  (Kopen- 
hága),  1666.  a  Danske  Mercurius.  Ma  a  fontosabb 
lapok:  Politiken,  Morgenbladet,  Berlingske  Ti- 
dende,  Dagbladet,  Nationaltidende,  Aftenposten, 
Aftenbladet  s  az  lUustreret  Tidende,  Illustreret 
Pamiliejournal  képes  hetilapok.  Spanyolország 
ós  Portugália  sokáig  hátramaradt  a  H.-ü-odaloni- 
ban.  Madridban  az  első  lap  Gacetta  c.  alatt  1661-ből 
való.  Újabb  lapok  u.  o.  Imparcial,  Heraldo  de  Mad- 
rid, Liberal  és  Epoca.  Portugáliában  erős  cenzúra 
nyomta  el  a  hírlapokat.  Hivatalos  lapja  a  Diario 
di  Govemo.  Svédországban  az  első  lap  volt  az 
Ordinari  Post  Tijdender  1645.,  mely  máig  is  meg- 
jelenik Stockholmban.  Most  nagyobb  lapok :  Post+ 
och  Im-ikes-Tidningar,  Aftonbladet,  Dagligt  Alle- 
handa,  Dagens  Nyheter,  Svenska  Dagbladet, 
Stockholms-Tidninge,  Dagen;  folyóiratok:  Ny 
Svensk  Tidskrift,  Nordisk  Tidskrift,  Ny  illustra- 
ted  Tidning.  Norvégiában  az  első  lap  volt  a 
Norske  Intelligenz-Seddeler  (1763.  Krisztiánia), 
ma  nagyobbak  :  Morgenbladet,  Aftenposten,  Ver- 
dens  Gang.  Oroszországban  az  első  lapot,  Vedo- 
mosti  c.  a.,  I.  Péter  alapította  1703.  (Moszkva), 
1714.  Szent-Pétervárra  tétetett  át  s  ma  Szankt- 
peterburgszkija  Vjedomoszti  c.  a.  az  akadémia  hi- 
vatalos lapja.  A  cenzúra  ott  még  ma  is  nyo- 
masztó. Nevezetesebb  lapok:  Novoje  Vremja, 
Szvjet,  Moszkovszkija  Vjedomoszti,  a  lengyel  Ga- 
zeta Warszawska,  Kurjer  Warszawski  s  jelenik 
meg  több  német  lap  is :  St.  Petersburger  Zeitung 
1727  óta.  Herold,  Moskauer  deutsche  Zeitung  stb. 
Görögországban  1821  óta  jelennek  meg  lapok. 
Ma  fontosabbak :  Akropolis,  To  Asty,  Ephimeris 
és  Proia.  Törökországban  1908-ig  uralkodott  a 
nyomasztó  cenzúra,  úgyhogy  idegen  nyelvű  lapok 
jelentek  meg  (Levant  Herold  stb.),  azóta  sok  török 


Amely  saó  Hi . . .  alatt  nincs  meg,  Hjr . . .  alatt  keresendOI 


Hírlap 


—     127 


Hírlap 


lap  jelenik  meg,  fontosabbak:  Ikdam,  Jeni  ga- 
seta,  Newsat  Watan,  Serbesti.  Amztriában  a 
napisajtó  legfontosabb  s  legfejlettebb  része  né- 
met, a  középpontja  Bécs.  Az  első  lapot  Sedlmayer 
J.  P.  adta  ki  1703.  Mercurius  c.  a.,  követte  a 
Wiennerisches  Diarium,  mely  Wiener  Zeitung 
c.  a.  máig  a  hivatalos  lap.  Nagy  virágzásnak  a  H.- 
irodalom  184R.  indult  s  ma  a  legfontosabb  lapok : 
Neue  Freie  Presse,  Presse,  Premdenblatt,  Deut- 
sche Zeitung,  Wiener  Tagblatt,  Wiener  Abend- 
post,  Neues  Wiener  Tagblatt,  Vatcrland,  Zeit, 
Wiener  Alig.  Zeitung,  Deutsche  Zeitung,  továbbá 
Bohemia  (Prága),  Grazer  Tagespost,  Triester 
Zeitung,  a  cseh  Národni  Listy,  a  lengyel  Czas 
(Krakkó),  az  olasz  Independente  (Trient)  stb. 
Ausztriában,  mint  soknyelvű  birodalomban,  szá- 
mos nemzetiségi  lap  jelenik  meg. 

Európán  kívül  a  H.-irodalom  és  folyóiratkiadás 
legnagyobb  az  északamerikai  Egyesült-Államok- 
ban. Ma  sehol  annyi  H.  nem  jelenik  meg  s  néme- 
lyikek rendkívüli  anyagi  eredménnyel,  nagy- 
szerű palotákban  működik  a  legtökéletesebb  fel- 
szereléssel. Az  első  lap  volt  ott  1690.  a  Public 
Oceurrences,  utána  1704-.  a  The  Boston  News- 
Letter,  melyet  egy  Cambell  John  nevű  postames- 
ter adott  ki  sezt  követte  1719.  a  Boston  üazette. 
Franklin  James  1721.  kezdte  el  a  New  England 
Courant  kiadását,  melyet  Franklin  Benjámin  Penn- 
sylvania cím  alatt  folytatott  (Philadelphia)  stb. 
Mint  majd  mindenütt,  úgy  itt  is  1830  utánra  esik 
a  H.-irodalom  kifejlődése  és  kivált  New  Yorkban. 
Jöttek  egymásután  a  Daily  Sun  (1833),  New 
York  Herald  (1835),  melyet  Bennett  James  Gor- 
don alapított,  Tribüné  (1841),  New  York  Times 
(1851),  Evening  Post  (1801),  Commercial  Adver- 
tiser,  Mail  und  Express,  The  Press,  World,  Jour- 
nal, továbbá  Boston  Herald,Washington  Post,  egy 
csomó  német  napilap,  mint  a  New  Yorker  Staats- 
zeitung  (1835)  stb.  Általában  Észak-Amerikában 
mondhatni  mindenütt  van  lap.  Nemcsak  minden 
városban,  hanem  a  hol  letelepszik  pár  száz  ember, 
azonnal  megjelenik  a  nyomdász  és  lapszerkesztő. 
Az  illusztrált  folyóiratok  közt  a  legrégibb  a  Har- 
per's  Weekly,  újabbak  Collier's  Weekly  és  Frank 
Leslie's  lllustrated  Paper.  Még  1875.  a  Graphic 
volt  az  egyetlen  illusztrált  lap,  ma  napilap  is  rit- 
kán jelenik  meg  képek  nélkül.  Egyéb  folyóiratok 
felsorolását  mellőzük,  élclapok :  Puck,  Judge  és 
Life.  Ázsiában  Kina  és  Japán  érdemelnek  külö- 
nösebb ügyeimet.  Kina  legrégibb  lapjáról  volt 
szó,  az  új  H.-írást  ott  angolok  és  franciák  terjesz- 
tették el  8  kivált  Shanghaiban  és  Hongkongban 
több  angol  és  kinai  lap  jelenik  meg.  Utóbbiak : 
Cheng-Pao  (1895),  Hou-Pao  (1888),  Che-Pao  (Tien- 
cin),  Konangpao  (Kanton)  stb.  Japánban  1867 
óta  kezdődik  a  H.-irodalom,  midőn  Feskazawa  ala- 
pította a  Sizi  Simpo  lapot  (Tokió).  Az  első  folyó- 
irat volt  Manhio  (1863)  s  az  első  napilap  Mainichi 
Sinabon  1871.  (Tokió).  Említendők  még:  Nicsi 
Nicsi  Simbon  (1872),  Hocsi  Simbon,  Jisi  Simpo, 
Nippon,  Kohumin  és  Noromo  stb.  Ausztráliában 
az  első  H.-ok  voltak  a  Sidney  Gazette  és  New 
South  Wales  Advertiser  (1803—4.)  1810— 60-ig 
nem  volt  számbavehető  lap,  de  ma  sok  napi  és 
hetilapja  van,  melyek  középpontja  Melbourne  és 
Sidney,  fontosabbak :  Árgus,  Age,  Moniing  Herald, 


Australian  Star,  Register,  Brisbane  Courier.  Dél- 
Afrikából  említendők  a  Cape  Árgus  s  a  Cape  Ti- 
mes. —  Természetesen  még  a  főbb  lapok  sem 
sorolhatók  mind  fel,  melyek  a  föld  minden  részén 
megjelennek.  Alig  van  valahol  valamilyen  műve- 
lődés, már  lap  is  jelenik  meg.  Vannak  tehát  lapok 
még  az  eszkimók,  lappok  közt  és  Polinézia  külön- 
böző helyein  is  és  számuk  évről-évre  rendkívül  nö- 
vekedőben van.  Az  egész  földön  kb.  75,000  lap  és 
folyóirat  jelenik  meg.  Vannak  ma  címnélküli  la- 
pok is  (Berlin),  melyeket  kisebb  középpontokba 
küldenek,  hol  a  címmel,  a  helyi  hírekkel  és  hirde- 
tésekkel kiegészítik. 

Magyar  hírlapirodalom.  Úgynevezett  Newe 
Zeitung  aus  Ungarn  1587-böl  ismert  (Manlius  Já- 
nos, Monyorókerék),  továbbá  1593-ból  (Mannel 
Hansen,  Schützing),  1594-böl  (Walo  J.,  Pozsony). 
Ezek  azonban  csak  röplapok  voltak,  mint  a  többi 
külföldiek.  Érdekes,  hogy  hazánkra  vonatkozó  pár 
külföldi  H.-féle  jelent  meg,  mint  az  Ungarischer 
und  Siebenbürgischer  Kriegshandel  (Christ.  Ege- 
nolffs  Érben,  1597),  Diario  d'Ungheria  (1616, 
Velence).  Az  első  hazai  H.  az  Esterházy  Antal  ál- 
tal kiadott  kuruclap,  a  Mercurius  Hungaricus 
(1705—11,  Kassa,  Lőcse,  Bártfa),  utóbb  Mercu- 
rius Veridicus  ex  Hungária.  Utána  Bél  Mátyás  in- 
dította meg  a  Nova  Posoniensia-t  (1721 — 22), 
mely  a  jezsuiták  kezébe  kerülve,  megszűnt.  Az 
első  német  lap,  a  Mercurius,  Budán  jelent  meg, 
kiadta  hetenként  kétszer  Nottenstein  Joh.  Georg 
(ismert  az  1731.,  1735—38.  folyam,  Egyet.  kvt. 
Bp,),  utána  Windisch  Kár.  Teophil  adta  ki  a 
Pressburger  Zeitung-ot  (1764),  a  Pressburgisches 
Wochenblatt-ot  (1771),  az  Ungrisches  Magazin-t 
(1781—87),  melyet  a  Neues  Ungar.  Magazin  köve- 
tett (1791).  Pesten  jelent  meg  továbbá  a  Kova- 
chich  Márt.  György  Merkúr  von  üngern  havi 
lapja  (1786—87).  Az  első  magyar  H.-ot  Rát  Má- 
tyás adta  ki  Pozsonyban  1780  jan.  1.  —  1782.  Ma- 
gyar Hírmondó  c.  alatt  (Patzkó  F.  Ág.  nyomdász- 
nál), utána  lyfáttyus  Péter,  Révai  Miklós,  Barcza- 
falvi  Szabó  Dávid,  Szaesvay  Sándor  ós  mások 
szerkesztették  1788-ig,  midőn  megszűnt.  Szaes- 
vay Bécsben  alapította  a  Magyar  Kurir-t,  mely 
1787— 1834-ig  jelent  meg,  1824  óta  melléklapja 
volt  a  Kedveskedő.  Görög  Demeter  és  Kerekes 
Sámuel  Hadi  és  más  nevezetes  Történetek  e.  alatt 
1789.  egy  másik  lapot  alapítottak  Bécsben,  mely 
1792  óta  Magyar  Hírmondó  c.  alatt  1803-ig  jelent 
meg.  Pesten  Patzkó  Ferenc  1788.  az  első  pesti 
magyar  lapot,  a  Magyar  Merkurius-t,  utóbb  Ma- 
gyar Merkur-t,  kezdte  kiadni,  de  1789.  megszűnt. 
Bécsben  a  Bécsi  Magyar  Merkurius  Pántzél  Dá- 
niel kiadásában  1793— 97-ig  ólt.  Volt  még  Budán 
egy  Ephemerides  Budenses  c.  latin  és  Pozsonyban 
egy  tót  lap  is :  Preszpurské  Nowiny  (178.3—86), 
s  1799.  indult  meg  a  Vereinigte  Ofner-Pester 
Zeitung,  mely  Pester  Zeitung  név  alatt  az  50-es 
évekig  fennállt.  Közben  Erdélyben  Hochmeister 
Márton  indította  meg  1784.  a  Siebenbürger  Zei- 
tungot, mely  változó  címek  alatt  máig  fennáll 
Nagyszebenben.  U.  o.  indította  meg  Fábián  Dá- 
niel és  Cserei  Elek  az  Erdélyi  Magyar  Hirvivö-t 
1790.,  mely  1791.  Kolozsvárt  jelent  meg  s  aztán 
megszűnt.  Első  szépirodalmi  lapjaink  az  említett 
lapok  melléklapjai  voltak  német  mintára.  Első 


Amely  ssó  Hl  ...  alatt  nincs  meg,  Bíjr  ...  alatt  keresendői 


Hirlap 


128     — 


Hirlap 


volt  a  Magyar  Hirmondó  melléklapja,  a  Pozsonyi 
Magyar  Múzsa  (1787),  követte  a  Magyar  Kurir-ó, 
a  Magyar  Múzsa  és  a  Bibliotheca,  s  a  Bécsi  Magy. 
Merkurlus-é,  az  Újj  Bétsi  Magyar  Múzsa.  Önál- 
lóan elsőnek  jelent  meg  a  kassai  magyar  társa- 
ság Magyar  Museum-a  (1788—92),  évnegyedes 
folyóirat  Kazinczy,  Bacsányi  és  Raróti  Szabó 
Dávid  szerkesztésében,  melyet  Kazinczy  Or- 
pheus-a  követett  1790-93.  Tudományos  jellegű 
volt  a  Pétzelyi  József  Tudományos  öyüjtemény-e 
(Komárom  1789—92),  a  Sándor  István  Sok- 
fólé-je.  Nevezetes  irodalmi  törekvéseknek  kiin- 
dulása akart  lenni  a  Kármán  József  Urania-ja 
(1794—1795)  Pesten,  melyből  3  kötet  jelent  meg, 
továbbá  Csokonai  Diétái  Magyar  Múzsája  (Po- 
zsony 1796,  1—11.  sz.)  a  saját  szépirodalmi  mű- 
veiből. E  folyóiratok  érték  tekintetében  hasonlít- 
hatatlanul magasabban  állanak  a  hírlapok  felett, 
melyeket  elnyomott  a  népszerűbb  német  sajtó  s  a 
miénkre  jobban  nehezedő  cenzúra.  így  közülök 
csak  a  bécsi  Kurír  és  a  Hírmondó  jöttek  át  a  XIX. 
sz.-ba.  Pesten  1806.  alapította  végre  Kulcsár 
István  a  hetenként  kétszer  megjelenő  Hazai  tu- 
dósításokat, mely  életrevalónak  bizonyult  s  1808 
óta  Hazai  és  külföldi  tudósítások  nevet  vett  fel, 
melyhez  melléklapul  1816.  Gazdasági  Gyűjtemény, 
1717.  a  Hasznos  Mulatságok  járult  1842-ig.  Kul- 
csár halála  (1818)  után  özvegye  adta  ki  1848-ig, 
1840  óta  Nemzeti  Újság  és  48-ban  Nemzeti  Poli- 
tikai Hirlap  c.  a.  Kolozsvárt  Pethe  Ferenc  indította 
meg  1827.  a  Hazai  Hiradó-t,  mely  Erdélyi  Híradó 
c.  Méhes  Sámuel  szerkesztésében  fontos  lappá  lett 
Nemzeti  Társalkodó  c.  melléklapjával;  fennállt 
1848.  is  Kolozsvári  Hiradó  c.  Ez  idő  alatt  a  ma- 
gyar folyóiratok  terén  fontos  volt  a  Döbrentey 
Gábor  Erdélyi  Muzeum-a  1814—1818  (10  füzet), 
melyet  1817—41.  a  Tudományos  Gyűjtemény  kö- 
vetett Fejér  György,  majd  Thaisz  András,  Vörös- 
marty, Horváth  István  szerkesztésében  Pesten,  a 
Toldalék,  maj  d  Szépliteraturai  Aj  ándék  és  Koszorú 
c.  melléklettel.  Kassán  indult  meg  gr.  Dessewffy 
József  működésére  aPelsőmagyarországi  Minerva 
<1825— 36).  Majd  1831.  indult  meg  az  Orvosi  tár 
c.  havi,  1835-től  heti  folyóirat;  a  M.  Tud. 
Akadémia  adta  ki  1834.  Toldy  Ferenc  szerkesz- 
téséhen a  Tudománytár-t  (1834-44).  Egyéb  folyó- 
iratok :  Pethe  Ferenc  Gazdaságot  célzó  újságja 
(1814—18),  AngyalflFy  Mátyás  Mezei  gazdák  ba- 
rátja (1824-31),  Mezei  Gazda  (1832  óta),  Kacsko- 
vics  Lajos  Gazdasági  tudósítások  (1837—1841), 
Brassai  Vasárnapi  Újság  (Kolozsvár,  18,34—47), 
Borsos  Márton  Honi  s  Külföldi  Gazda  és  Keres- 
kedő (1837),  Szalay  László  Themis  (1839)  c.  lap- 
jai. Szépirodalmiak :  Ragályi  Segítő-je,  Kovacsó- 
czy  Aspasia-ja  (1824),  Gödör  Lajos  Laura  (1824), 
Szemere  Pál  Literatura  (1826—27)  és  Muza- 
rion  (1829,  1833),  Márton  József  Sokféle  (1828— 
34),  Thaisz  és  Cherneczky  Sas  (1831—33),  Roth- 
krepf  (Mátray)  Gábor  Regélő  és  Honművész  (1833 
— 1841,  ez  volt  az  első  divatlap)  lapjai.  Ebből  lett 
Erdélyi  János  szerkesztésében  1842.  a  Regélő 
Pesti  Divatlap  és  1844 — 48.  a  Vahot  Imre  Pesti 
Divatlap-ja;  továbbá  Kovacsóczy  Szemlélő  (Kassa 
18-33,  1836  -37),  melynek  folytatása  a  Táncsics 
Közlemények  (Pest  1841),  a  népies  Fillértár  (Po- 
jzsony)  és  Garasos  Tár  (Lipcse),  Munkácsy  Raj- 


zolatok (1834—18.39)  című  divat-,  s  18-39-1840. 
politikai  lapja  és  Budapesti  Rajzolatok  hetilapja 
(1839).  A  30-as  évek  legfontosabb  kritikai  folyó- 
irata volt  a  Bajza  Kritikai  Lapok-ja  (1831—36). 
Ekkor  jött  létre  az  Aurora  zsebkönyv  (1822— 
1836)  és  a  Kritikai  Lapok  helyett  Bajza,  Vörös- 
marty és  Toldy  szerkesztésében  a  nagy  fontos- 
ságrajutott Athenaeum  c.  szépirodalmi  lap  (1837— 
43)  s  ennek  kritikai  melléklapja,  a  Figyelmező 
(1837—41).  A  politikai  hírlapirodalom,  mint  majd- 
nem mindenütt,  nálunk  is  a  30-as  évekkel  kezd 
emelkedni.  A  Journal  des  débats  mintájára  Szé- 
chenyi kezdeményezésére  indul  meg  1832.  a  ne- 
vezetes Jelenkor  és  melléklapja,  a  Társalkodó 
(1832—48),  Helmeczy  szerkesztésében,  mely  az 
első  ívrétalakú  magyar  lap  volt.  Ezt  követte  Orosz 
József  lapja,  a  Hírnök  (1837)  és  melléklapja,  a 
Századunk  (Pozsony),  melyekben  kivált  Csató 
szenvedélyes  harcot  vívott  Bajzáék  ellen ;  Köpe 
János  Erdélyi  Hírlapja  (1838,  Brassó)  és  Mulat- 
tató c.  melléklapja.  Ugyanez  időszak  hozta  létre 
Eötvös  és  Szalay  kezdeményezésére  a  Budapesti 
Szemlét,  az  első  magyar  revüt  francia  mintára, 
de  akkor  (1840)  csak  két  kötet  jelent  meg.  A 
30-as  évek  két  nevezetes  vállalata  a  Kossuth 
Lajosé,  ki  az  1832— 36-iki  országgyűlésről  adta 
ki  az  Országgyűlési  Tudósításokat  kéziratban  s 
egy  részét  kőnyomatban.  Ez  korszakot  alkotott 
a  tulajdonképpeni  magyar  zsurnalisztikában. 
Nyomtatásban  máig  sem  jelent  meg,  ami  nagy 
kár.  Folytatása  volt  a  Törvényhatósági  tudósítá- 
sok, amiért  Kossuth  elfogatott  s  1837— 40-ig  fog- 
ságot szenvedett.  Ezek  idézték  elő  az  ú.  n.  szólás- 
szabadsági küzdelmet  a  kormány  ellen.  Kiszaba- 
dulása után,  1841  jan.  2.  indította  meg  Kossuth 
az  első  fontos  magyar  hírlapot,  Pesti  Hirlap  c. 
alatt,  mely  1849-ig  fennállt,  1844  közepéig  az  ő, 
majd  Szalay,  Csengery  és  Kemény  szerkesztésé- 
ben, mint  a  centralisták  és  1846-tól  újra  mint  az 
egész  ellenzék  lapja.  E  lapnál  mélyebb  nyomokat 
azóta  sem  hagyott  egy  sem  a  magyar  közéletben. 
1841-ben  indult  meg  Vajda  Péter  szerkesztésében 
a  Világ,  mely  utóbb  a  haladó  konzerv ativek  lapja 
lett  (1841—44),  kivált  gr.  Dessewffy  Aurél  alatt; 
Széchenyi  lapja  most  is  a  Jelenkor  maradt. 
Kolozsvárt  szintén  megindult  Szilágyi  Ferenc 
konzervatív  Múlt  és  Jelen  c.  lapja  (1840—48),  a 
Hon  és  Külföld  s  1843-tól  a  Magyar  Gyermekba- 
rát melléklettel ;  1844  közepén  indult  meg  a  Világ 
helyett  gr.  Dessewffy  Emil  Budapesti  Híradója, 
mely  1848  jan.  1-én  az  első  magyar  politikai  napi- 
lap lett.  Ugyanegyidőben,  a  40-es  években  egy- 
szersmind három  nevezetes  szépirodalmi  divat- 
lap működött,  az  ellenzéki  színű,  magyaros  Pesti 
Divatlap,  majd  Budapesti  Divatlap  (1844—48), 
Petrichevich-Horváth  Lázár  előkelösködő  Hon- 
derűje (1843—48)  8  Frankenburg  (1846-tül  Jókai) 
Életképek  (1844—48)  lapjai,  mely  utóbbinak 
egyideíg  (1848)  Petőfi  is  szerkesztője  volt.  Ezek 
mellett  említendők  Kovács  Pál  Hazánkja  (Győr 
1847—48),  Török  János  Magyar  Gazdája  (1841 
—48)  s  melléklapja  a  Műipar,  a  Hetilap  (1845), 
A  Religió  és  nevelés  (1841)  és  mellékletei,  a  Pro- 
testáns egyházi  és  iskolai  lap  (1852),  az  első 
magyar  bibliográfiai  lap.  Bibliográfiai  Értesítő 
(1842)  s  az  első  élclap,  Lauka  Dongó-ja,  végre 


Amely  szó  Hi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendő  I 


Hírlap 


—     129     — 


Hirlap 


a   Kisfaludy-Társaság    Szépirodalmi    Szeiulé-je 
(1847),  mint  jeles  kritikai  lap.  Felszabadulván 
1848  március  15-én  a  sajtó,  egyrészt  a  régibb 
lapok  gyorsan  átalakultak,  de  mellettük  a  lapok 
egész  sora  állott  elö,  gyakran  a  legszélsőbb  irány- 
zattal, melyek  azonban  a  forradalom  végével,  vagy 
még  előbb  is,  megszűntek.  Pontosabbak  a  Pálffy 
Albert  nagyhatású   Márczius  Tizenötödiké-je,  a 
hivatalos  Közlöny,  Jókai  Esti  Lapok-ja,  Kossuth 
és  Bajza    Kossuth    Hírlapja,  Vas   Gereben    és 
Arany  Nép  barátja,  Táncsics  Munkások  Újsága, 
Madarászék   Népelem-e,    Reform-ja,  a  Eadical- 
lap,  Bajza  Futár-ja  (1849),    Szemere    Bertalan 
Respublicá-ja,  Birányi  Köztársasági    Lapok-ja, 
Figyelmező,  Szabadság  (Kolozsvár),  Honvéd  (Ko- 
lozsvár), Komáromi  Értesítő  és  Komáromi  Lapok, 
Alföldi  Hirlap  (Debreczen),  Kis  Követ  (Kolozsvár), 
Brassói  Lap  (Arad),  Szegedi  Hirlap,  Székely  Hír- 
mondó, Tiszavidéki  Újság  és  több  más  kisebb  lap. 
Természetesen  a  tudományos  és  szépirodalmi  la- 
pok jóformán  szüneteltek.  A  foiTadalom  után 
1867-ig  újra  szigorú  cenzúra  nehezedett  a  sajtóra. 
Ekkor  jött  létre  a  Császár  Ferenctől  megindított 
Pesti  Napló  1850  márc  9.,  mely  számos  változá- 
son átmenve,  mai  napig  fennáll.  Sokáig  a  legkivá- 
lóbb írók  támogatták  s  szerkesztője  Török  János, 
majd  báró  Kemény  Zsigmond  s  mások  lettek,  s  a 
kiegyezés  elökészítéséoen  (Deák :  Húsvéti  cikk 
1865)  rendkívüli  szolgálatokat  tett,  mint  a  feUrati 
párt  közlönye.Mellette  említendők :  Szilágyi  VirgU 
Budapesti  Hirlap-ja  (1852—60),  Török  János  Ma- 
gyar Sajtója  (1855),  Hajnik  Hirmondó-ja,  a  Sür- 
göny (1860),   Pesti  Hírnök  (1860),  a  katolikus 
irányú  Idők  tanuja  (1860),  a  Jókai  Honja  (1863 — 
1882).  Szépirodalmi  Lapok :  Nagy  Ignácz  Hölgy- 
futár-ja  (1849),  Szilágyi  Sándor  több  vállalata : 
Magyar  Emléklapok,  Pesti  Röpivek,  Pesti  Ivek, 
Budapesti  Visszhang,  továbbá  Családi  Lapok, 
Divatcsarnok,  Déhbáb,  Pákh  Albert  Szépirodalmi 
Lapok-ja,  1854-ben  indult  meg  az  illusztrált  Vasár- 
napi Újság,  a  Politikai  Ujdonságok-kal,  Arany 
Szépú-odalmi  Figyelő-je  (1860—62),  Koszoru-ja 
(186.3—65),  Danielik  Religio-ja,  Sárospataki  füze- 
tek, a  Toldy  Uj  magyar  Muzeum-a,  Hunfalvy  Ma- 
gyar Nyelvészet-e,  végre  Csengory   Budapesti 
Szemlé-je  1857— 69-ig  és  Gyulai,  majd  Voj no vieh 
Géza  szerkesztésében  1873-tól  máig,  végre  két 
élclap,  a  Jókai  ÜstÖkös-e  (1858)  és  Tóth  Kálmán 
Bolond  Miskája  (1860).  Az  1867-iki  kiegyezés  s 
vele  a  sajtószabadság  újra  felvirágoztatta  a  sajtót. 
Ez  évben  alapultak  mint  napilapok:  Budapesti 
Közlöny  (hivatalos  lap).  Magyar  Újság,  Esti  lap, 
Magyar  Polgár  (Kolozsvár) ;  1868.  Magyar  Állam ; 
1869.  Ellenőr,  Szabad  Egj'ház;  1870.  Reform, 
Nagyvárad;     1871.    Kelet  (Kolozsvár),    Gyors 
Posta ;  1872.   Magyar  Politika,  Temesi  Lapok, 
Szabad  Sajtó;  1874.  Baloldal,  Középpárt;  1875. 
Jelenkor,  Közérdek,  Nemzeti  Hirlap,  Független 
Polgár,  Egyetértés ;  1876.  Kelet  Népe,  Budapesti 
napilap ;  1877.  Magyar  Hirlap,  Közvélemény,  Po- 
zsonyvidéki  Lapok,  Magyar  Korona,  Budapest, 
Szegedi  Napló ;  1879.  Pesti  Hirlap,  Magyarország, 
Magyar  Lapok,  Független  Hirlap,    Nagyvárad 
(mint  napilap),  Bihar  (mint  napilap);  1880.  Füg- 
getlenség, Új  Budapest,  Szegedi  Hiradó  (mint 
napilap),  Ellenzék  (Kolozsvár),  Délmagyarországi 

Révai  Nagy  Uwikima,  X    köt. 


Lapok  (Temesvár),  Dóimagyarországi  Közlöny ; 
1881.  Alkotmány,   Arad  és  Vidéke,  Kolozsvári 
Közlöny,  Budapesti  Hirlap ;  1883.  Nemzet,  Nem- 
zeti Újság;   1884.  Kitartás,  Szabadság  (Nagy- 
Várad,  mint  napilap) ;  1887.  Hazánk,  Budapesti 
Újság,  Kolozsvár ;  1888.  Kis  Újság,  Erdélyi  Hir- 
adó; 1890,  Magyarság  (Kolozsvár) ;  1891.  Magyar 
Szó  (Nagy- Várad),  Debreczeni  Ellenőr,  Nyugat- 
magyarországi  Hiradó  (mint  napilap),   Magyar 
Hirlap,  Debreczeni  Hirlap,  Magyar  Újság ;  1892. 
Pécsi  Napló;  1893.  Magyar  Esti  Lap,  Szabad  Szó, 
Honvéd;  1894.  Magyarország, Hazánk,  Felső-Ma- 
gyarország (Kassa),  Nemzeti  Újság,  Magyar  Esti 
Lap,  Debreczeni  reggeli  Újság,  Fővárosi  Lapok ; 
1895.  Pécsi  Figyelő  (mint  napilap),  Soproni  Hü*- 
lap,  Zombor  és  Vidéke  (mint  napilap),  Tiszántúl 
(Nagy-Vái-ad);  1896.  Alkotmány,  Budapesti  Napló, 
Esti  Újság,  Friss  Újság,   Függetlenség;   1897. 
Esti  Hirlap,  Országos  Hirlap,  Reggeli  Újság,  Deb- 
reczeni Újság ;  1899.  Nagyváradi  Napló,  Szabolcsi 
Hirlap,  Temesvári  Napló,  Vásárhelyi  Napló  (Hód- 
mező- Vásárhely),  Újság  (Kolozsvár) ;  1900.  Ma- 
gyar Közérdek,  Magyar  Nemzet,  Nemzeti  Újság, 
Pesti  Újság  ;  1901.  Budapesti  Friss  Újság,  Ma- 
gyarság, Magyar  Újság,  Magyar  Szó,   Bácskai 
Újság  (Szabadka),  Székely  Ellenzék  (Maros- Vá- 
sárhely); 1902,  Pesti  Friss  Újság,  Bajai  Friss 
Újság,  Kassai  Friss  Újság,  Képes  Szegedi  Friss 
Újság,  Miskolczi  Napló,  Nagybecskereki  Hirlap, 
Temesvári  Újság ;  1903.  Független  Magyarország, 
Magyar  Világ,  Uj  Lap,  Aradi  Estilap,  Aradi  Napló, 
Aradi  Újság,  Debreczeni  Napló,  Függetlenség 
(Arad),  Kolozsvári  Friss  Újság,  Szabadság  (Deb- 
reczen), Szeged  és  Vidéke  ;  1904.  Független  Hír- 
mondó, Függetlenség,  Kurucz  Újság,  Az  Újság, 
Győri   Napló,  Temesvári   Hirlap,    Bácsmegyei 
Napló,  Brassói  Hirlap ;   1905.  Előre,  Kolozsvári 
Hiradó,  Kolozsvári  Hirlap,  Nemzeti  Hirlap  (Ko- 
lozsvár) ;  1906.  Express  Hírek,  1848,  Független 
Hirlap,  Haladás,  A  Nap,  A  Nép,  Az  Ország,  A 
Polgár,  Uj  Magyarország,  Déli  Újság  (Temesvár), 
Napló  (Kolozsvár) ;  1908.  A  Hír,  Fiumei  Napló, 
Fiumei  Újság,  Szabolcsvármegye,  Komárom  és 
Vidéke,  Esti  Hirlap  (Debreczen) ;  1909.  Független 
Újság  (Temesvár),  Győri  Újság ;  1910.  Az  Est, 
Déli  Újság,  Legújabb,  Magyar  Lap,  Délmagyar- 
ország (Szeged),  Pécsi  Közlöny,  Pozsonyi  Újság, 
TemesváriUjság;  1911.  Dunántúl  (Pécs),  Karczagi 
Napló,  Reggeli  Újság  (Szombathely),  Szalontai 
Friss  Újság,  Szigeti  Napló  (Máramarossziget) ; 
1912.  A  Nép  (Újpest),  A  Reggel  (Miskolcz),  Esti- 
lap (Kolozsvár),  Kecskeméti  Napló,  Uj  Debreczen, 
Uj  Nagyvárad. 

Az  említett  napilapokon  kívül,  melyek  főleg  vi- 
déken szaporodtak  el,  Észak-Amerikában  is  jelenik 
meg  mintegy  30  magyar  lap  (Esti  újság.  Szabad- 
ság), ezek  mellett  sok  a  nem  napi  politikai  lap,  ki- 
vált vidéken.  A  vegyes  tartalmú  budapesti  heti- 
lapokból említendők  az  illusztrált  xulet,  A  Hét, 
Magyar  Géniusz,  Ország- Világ,  Szalon  Újság,  Új 
Idők,  Vasárnapi  Újság,  Divat  Szalon,  Tolnai  Világ- 
lapja, Az  Érdekes  Ujsá^.  A  folyóiratok  közül :  Aka- 
démiai Értesítő,  Archaeologiai  Értesítő,  Archaeo- 
logiai  Közlemények,  Athenaeum,  Bölcseleti  Folyó- 
irat, Budapesti  Szemle,  Egyetemes  Philologiai  Köz- 
löny, Ethnographia,  Huszadik  Század,  Irodalom- 


Hirlap 


—     130     — 


HirlapI  kacsa 


történeti  közlemények.  Irodalomtörténet,  Jog- 
állam, Kathollkus  Szemle,  Magyar  Könyvszemle, 
Magyar  Nyelv,  Magyar  Orvosi  Archívum,  Nyugat, 
Művészet,  Magyar  Nyelvőr,  Nyelvtudományi  Köz- 
lemények, Protestáns  Szemle,  Századok,  Termé- 
szettudományi Közlöny,  Turul,  Uránia,  Erdélyi 
Múzeum.  Többnyelvű  folyóiratok  közül :  Aquila, 
Földrajzi  Közlemények,  Keleti  Szemle  s  a  francia 
Revue  de  Hongrie.  A  jelenben  élő  folyóiratokon 
és  lapokon  kivül  több  volt,  mely  időközben  meg- 
szűnt, mint  a  Magyar  Szemle,  Fővárosi  Lapok, 
Figyelő,  Hazánk,  Havi  Szemle,  Történelmi  Tár, 
Magyar  Philosophiai  Szemle,  összehasonlító  Iro- 
dalomtört.  Lapok,  Petőfl-Muzeum,  Petőfi-Társaság 
Lapja,  Koszorú,  Magyar  Szemle  s  több  más.  Eze- 
ken kívül  Magyarországon,  mint  soknyelvű  or- 
szágban, lapok  és  folyóiratok  jelennek  meg  német, 
horvát,  szerb,  román,  tót,  cseh,  orosz,  lengyel, 
francia,  olasz,  angol,  héber,  bunyevác,  vend  és 
esperanto  nyelven.  Volt  1912-ben  1549  magyar 
nyelvű  hirlap  és  folyóirat,  míg  1780.  volt  1, 1830- 
ban  10, 1840-ben  26, 1847-ben  33, 1848— 49-ben  86, 
1850-ben  9,  1861-ben  52,  1867-ben  80,  1870-ben 
146, 1880-ban  368,  1890-ben  636,  1900-ban  1132. 
Volt  1912-ben  27  budapesti  és  74  vidéki  magyar 
napilap.  Összesen  volt  504  budapesti,  612  vidéki 
magyarnyelvű  hirlap,  összesen  1116.  Az  idegen 
nyelvű  hírlapok  száma  volt  188.  Ebből  volt  német 
111,  horvát  9,  szerb  11,  román  29,  tót  15,  orosz 
(rutén)  2,  olasz  6,  francia,  angol,  héber,  cseh, 
latin  1—1.  Magyar  folyóirat  volt  433,  idegen 
nyelvű  56. 

H.-irodalmunk  növekedésével  mindinkább  szük- 
ségessé vált,  hogy  irodalmunk  e  fontos  anyagát 
egybegyüjtsük,  megőrizzük  és  a  H.-okat  teljes 
példányokban  juttassuk  az  utókorra.  Trefort 
Ágoston  vallás-  és  közoktatásügyi  miniszteré  az 
érdem,  hogy  ezt  az  eszmét  megvalósította.  1884. 
a  miniszter  enquéte-et  hívott  össze,  ahol  elhatá- 
rozták a  hazai  H.-ok  összegyűjtését  s  megőrzé- 
sét ;  helyéül  pedig  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum 
könyvtárát  jelölték  ki.  Á  hirlapkönyvtár  (je- 
lenleg egyik  osztálya  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum- 
nak) fölállításával,  rendezésével  és  kiegészítésé- 
vel 8  1888  óta  mint  H.-könyvtárőr  annak  vezeté- 
sével is,  idősb  Szinnyei  József,  az  egyetemi  könyv- 
tár első  őre  bízatott  meg ;  ki  is  a  múzeumi  kész- 
letet alapul  véve,  azt  az  egyetemi  s  a  magyar 
tudományos  akadémiai  könyvtárban  levő  példá- 
nyokkal kiegészítette ;  továbbá  három  évi  hiva- 
talos utazást  tett  az  országban  a  hiányoknak 
folytatólagos  kiegészítése  s  a  köteles  példányok- 
nak rendes  beküldése  céljából.  A  H. -könyvtár  1888 
végén  állíttatott  fel  külön  helyiségében,  mely  ké- 
sőbb karzattal  ellátott  bútorozást  nyert,  1889jan. 
elején  pedig  megnyílt  a  kutató  közönség  számára. 
A  havi  s  évnegyedes  folyóiratok  a  könyvtár 
nyomtatványi  osztályában  a  könyvekkel  és  egyéb 
füzetekkel  együtt  kezeltetnek.  Magyarországi  H. 
van  a  H.-könyvtárban  (a  M.  Minerva,  1912.  sze- 
rint) :  magyar  nyelvű  457.S-féle,  német  708,  szláv, 
rumén  stb.  815,  összesen  5396-féle  kb.  20,000  év- 
folyammal. A  H.-könyvtár  becsét  és  használható- 
ságát csak  emelik  a  megelőzőleg  készült  s  nyom- 
tatásban is  mt^gjelent  Repertóriumok.  Hogy  a 
H.-köny  vtárt  a  nagyközönség  mily  mérvben  hasz- 


nálja, kimutatják  a  következő  számok:  1895. 
1888,  1912.  pedig  2576  látogatója  volt.  L.  még 
Hirlapszo^ gálát,  Sajtójog. 

Irodalom,  sklotnon.  Alig.  Geschichte  des  Zeitungsweseiis, 
Leipzig  1907  ;  Geschiclite  des  deutsch.  Zeitangswesens,  01- 
deaburg  1900—1906.  3  köt.;  Preisliste  des  k.  Postzeitungs- 
amtes  ia  Berlin,  évenként;  Andrews,  The  liistory  of  British 
Jonrnalism,  Ijondon  1859,  2  köt. ;  Bourne  Fox,  English  New 
papers,  u.  o.  1887;  Hátin  E.,  Histoire  politique  et  llttéraire 
de  la  presse  en  Francé,  Paris  1859 — 61,  8  köt.;  Hudsou, 
Journalisni  in  the  United  States  írom  1690— I87i3,  New 
York  1873;  Gulllemine,  Etude  sur  le  journalisme  (iepuis 
ses  origines  jusqu'á  nos  jours.  Boné  1890;  H.  Sell,  Dic- 
tionary  of  the  World's  Press.  London  1877-tűl  évenicént; 
Die  dentsche  Presse,  1885  óta  évenként ;  Winckler,  Dia 
periodische  Presse  usterreiehs,  Wien  1875;  Tavernier,  Da 
journalisme,  Paris  1902 ;  Williams  J.  B.,  History  of  English 
journalisin,  1908 ;  Fer  ;nczy  József,  A  magyar  H.-irod.  törté- 
nete 17  0—1864,  18á7;  Wagner,  Hírszolgálat  a  XVll.  sz. 
elején,  Kolozsvár  1911 ;  a  Magyar  Könyvszemle  évi  kiiiuta- 
sal  1876-tól  és  sok  más. 

Hirlapadó,  a  külföldi  időszaki  lapok  behoza- 
tala alapján  volt  levonandó.  Hazánkban  ezt  a  fo- 
gyasztási adó  természetével  bíró  adónemet  az 
1900.  évi  X.  t.-c.  eltörülte.  Régebben  fennállott 
Németországban,  Franciaországban,  Angliában, 
Törökországban  és  Ausztriában  is.  A  H.-t  bélyeg 
alakjában  szedték  be. 

Hirlapbélyeg,  1.  Hirlapadó, 

Hirlapbiztositék  (kaució).  A  H.  készpénz  v. 
ezzel  egyenértékű  értékpapír,  melyet  az  időszaki 
lap  kiadója  az  1848.  XVIII.  t.-c.  .30.  §-a  értelmé- 
ben letenni  köteles,  ha  a  lap  egészben  v.  részben 
politikai  tárgyak  körül  forog  és  havonként  leg- 
alább kétszer  jelenik  meg.  A  H.  20,00iJ  K,  ha  a 
lap  naponként,  10,000  K,  ha  ritkábban  jelenik 
meg.  A  készpénzben  letett  biztosíték  az  illető  ha- 
tóság felügyelete  alatt  a  m.  kir.  központi  állam- 
pénztárban őriztetik  s  a  letevő  részére  5o/o-ot  jö- 
vedelmez. Arról,  hogy  biztosítékul  milyen  érték- 
papírok fogadhatók  el,  a  belügymin.  4187/1894., 
2311/1897.  és  1616/1899.  B.  M.  sz.  körrendeletei 
szólnak.  A  H.  rendeltetése  az,  hogy  sajtóügyi  el- 
marasztalás esetében  a  pénzbüntetés  abból  vona- 
tik  le  (Sajtótv.  30.  §.  3.  pont),  mely  esetben  a  tá- 
madt hiányt  az  ítélet  végrehajtása  után  10  nap 
múlva  ki  kell  pótolni.  Aki  a  H.-ra  vonatkozó  ren- 
delkezések megtartása  nélkül  ad  ki  időszaki  la- 
pot, amely  politikai  tartalmú  cikkeket  közöl, 
sajtórendőri  vétség  miatt  1  évig  terjedhető  fog- 
házzal és  1000  K-ig  terjedhető  pénzbüntetéssel 
büntetendő  (Sajtótv.  31.  §.).  E  vétség  a  kir.  tör- 
vényszék rendes  hatásköréhez  tartozik  (1897. 
XXXIV.  t.-c.  18.  §.  n.  és  Kúria  370/1904.  B.  sz. 
ítélete).  L.  még  Sajtójog. 

Hírlapi  kacsa.  Büchmann  ezt  az  Európa  min- 
den nyelvében  élő  kifejezést  Luther  Márton  ama 
szójátékából  (Predigt  am  25.  Sonntag  nach  der 
heiligen  Dreífaltígkeit,  Anno  1537,  in  templo  pa- 
rochiae)  eredőnek  véli,  mely  a  legenda  szóból  lu- 
genda-t  csinált.  Reuter  K.  egy  "1596.  megjelent 
könyvében  Luther  e  szójátéka  már  lügente,  vagyis 
a  kacsa  első  alakja.  Grimm  német  szótárában 
nem  fogadja  el  e  származtatást  és  mivel  a  H.  né- 
metül valamikor  hlav,e  enie  is  volt,  a  kék-hö\  akarja 
deriválni  a  dolgot.  Mások  szerint  a  kacsa  eredete 
a  leideui  újságban  keresendő,  mely  egyszer  azt 
a  hírt  közölte,  hogy  valahol  háromoiTÚ  kacsa 
kelt  ki  a  tojásból.  V.  ö.  Tóth  Béla,  Szájrul  szájra 
(Budapest  1895). 


Amely  szó  Ifi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendő! 


Hírlapíró 


—     131     — 


Hirlapszolgrálat 


Hírlapíró  v.  újságíró  {frsinc.journaliste,  innen 
magyaros  kiejtéssel :  zsurnaliszta),  az,  aki  a  napi 
kérdésekkel  s  eseményelckel  a  sajtó  terén  élet- 
iiivatásból  foglalkozik.  L.  Újságíró-egyesületek, 
Újságíró-  iskolák. 

Hírlapirodalom,  1.  Hirlap. 

Hírlapírók  nyugdíjintézete,  lásd  Magyar- 
országi liirlapírók  nyugdíjintézete. 

Hírlapkartell,  több  hírlapnak  a  hirek  kölcsö- 
nös kicserélése  céljából  létesített  csoportosulása. 
A  H.  tagjai  a  kapott  híreket,  különösen  a  kormá- 
nyok hivatalos  kommtlnikéit  azonnal  a  vétel 
után,  még  nyomás  elótt  a  lehető  leggyorsabb  úton 
közlik  egymással.  Ilyen  kartellben  vannak  pl.  a 
Matin  (Paris),  Times  (London)  és  Sun  (NewYork), 
továbbá  az  Echó  de  Paris  és  Daily  Telegraph 
(London).  A  H.-ek  kiváló  politikai  jelentősége  kü- 
lönösen a  külpolitikában  érezhető. 

Hírlapkönyvtár,  1.  Hirlap. 

Hírlapszolgálat  (postai  és  távirdai).  A  posta 
a  hírlapok  szállításával,  a  távírda  a  hírlapoknak 
szóló  tudósítások  közvetítésével  állandó  szolgá- 
latában állanak  a  hírlapirodalomnak.  E  szolgálat, 
a  hírlapirodalom  nagymérríí  fellendülése  mellett 
megkívánt  gyorsaságnál  és  pontosságnál  fogva,  a 
magyar  posta  és  távírda  legkényesebb  és  legnehe- 
zebb feladatai  közé  tartozik. 

A  postán.  A  hírlapok  Magyarországban,  úgy, 
mint  egyes  más  országokban  is,  a  posta  kizáróla- 
gos szállításának  vannak  feutartva.  Nálunk  mind- 
azonáltal szabadon  is  szállíthatók  a  lapok,  ha  2  kg.- 
nál  nagyobb  csomagokban  küldetnek ;  ily  csoma- 
gokban különféle  hii'lapot  is  lehet  egybefoglalni, 
de  azok  csak  egy  címzettnek  szólhatnak  és  azért 
nem  szabad  az  egyes  hírlapokat  semmi  módon, 
—  még  jellel  sem  —  egyenkint  címezni.  Van 
részvénytársaság  is,  mely  ily  hirlapcsomagokat 
egj'es  nagyobb  városok  közt  i-endszeresen  közvetít. 
A  belföldi  lapok  túlnyomó  részét  (1912.  több  mint 
170  mUlió  példányt)  mindazonáltal  a  posta  szállítja. 
A  hírlapok  hasábjaikat  csak  reggel  2  óra  után 
zárják  le  és  csak  azután  következik  a  nyomatás, 
úgy  hogy  a  lap  csak  reggeli  4  és  5  óra  közt  ké- 
szül el,  a  vonatok  pedig,  melyek  a  lapokat  az  or- 
szág minden  része  felé  széjjelhordják,  már  reg- 
gel 6  órától  kezdve  indulnak.  A  postai  kezelésre 
tehát  körülbelül  egy  órai  idő  marad,  mely  alatt  pl. 
Budapesten  naponta  közel  270,000  hirlappéldányt 
kell  postailag  kezelni.  Igaz,  hogy  a  kiadóhiva- 
talok a  példányokat  feladás  előtt  egyenkint  cím- 
szalaggal ellátva,  állomások  szerint  osztályozzák, 
de  a  posta  számára  sok  munka  marad  fenn,  melyet 
még  da  a  körülmény  is  megnehezít,  hogy  a  lapok 
egy  részét  nem  is  egy  órával  előbb,  hanem  közvet- 
len a  vonat  indulásakor  a  mozgópostáknál  adják 
fel.  Más  országokban,  mint  Anglial)an  és  Francia- 
országban,  a  posta  nem  küzd  ily  nehézségekkel, 
mert  a  közönség  nem  szokta  mog  annyira,  mmt 
nálunk,  hogy  egyes  hírlapokra  rendszeresen  elő- 
flzessen,  hanem  hírlapját  napról-napra  megveszi. 
A  hírlapokat  ennélfogva  csak  kisebb  részben  kül- 
dik egyenkint,  míg  nagyobb  részük,  nagyobb  cso- 
magokban, az  egyes  vidéki  közvetítőkhöz  szól, 
kik  az  eladásról  gondoskodnak.  Franciaországban 
ezenkívül  a  nagy  lapok  két  külön  kiadásban  jelen- 
nek meg  Paris  és  a  vidék  részére,  és  az  utóbbinak 


szánt  külön  kiadás  a  postán  való  feladást  követő 
napról  van  keltezve.  Németországban  a  közönség 
a  hírlapokat  kizárólag  a  postánál  rendeli  meg  ós 
nem  közvetlenül  a  hirlapkiadóhivatalban  vagy 
bizományosnál.  A  megjelenés  helyén  levő  posta- 
hivatal az  összes  megrendeléseket  gyűjti  és  a  pél- 
dányokat darabszám  szerint  a  hírlapkiadó  hiva- 
talnál megrendeli.  A  kiadóhivatalok  e  szerint  ott 
nem  tudják,  hogy  a  lap  hova,  kinek  jár. 

A  hírlapok  az  egyéb  küldeményekhez  képest 
igen  mérsékelt  tarifát  élveznek  a  postán,  amely 
tarifát  minden  kiadóhivatal  és  bizományos  igénybe 
vehet.  E  tarifa  szerint  a  hetenkint  legalább  2-szer 
megjelenő  lapok,  500  g.  súlymaximumig,  példá- 
nyonként 2  flUért  fizetnek ;  a  hetenként  2-szeméI 
ritkábban,  de  havonként  legalább  2-szer  megje- 
lenő lapok  példányonként  250  g.-ig  szintén  2  fillért, 
azonfelül  pedig  100  grammonként  2—2  íillérrel 
többet;  végül,  ha  a  folyóirat  havonta  2-szernél 
ritkábban,  de  V4  évenkint  legalább  1-szer  jelenik 
meg,  100  grammonként  2—2  fillér  jár.  Az  500 
g.-uál  súlyosabb  vagy  évenként  í-szernól  ritkáb- 
ban megjelenő  folyóiratok  ezt  a  kedvezményt 
nem  élvezik  és  mint  nyomtatványok  díjaztatnak. 
E  tarifa  az  Ausztriába,  valamint  a  Boszniába  és 
Hercegovinába  küldött  lapokra  is  kiterjed,  de  kül- 
földre menő  lapok  e  kedvezményt  nem  élvezik. 

A  hírlapokhoz  az  előfizetési  feltételek  értelmében 
csatolt  szak-,  szépirodalmi  és  mümellékletek  a  fő- 
lappal ingyen  küldhetők,  ha  250  grammnál  nem 
nehezebbek.  Díjmentesen  mellékelhetők  a  lap 
előfizetésére,  megjelenési  módozataira  s  effélékre 
vonatkozó  hirdetések,  valamint  a  lap  megrende- 
lésére és  előfizetésére  szolgáló  levelező-lapok, 
postautalvány  és  postatakarékpénztári  csekk- 
lapok is.  Minden  más  melléklet,  akár  a  szerkesztő- 
ségtől, akár  más  egyéntől  ered,  25  grammonként 
és  100  darabonként  1  korona  díj  alá  esik.  KüL- 
fóldi  liirlapok  megrendelését  a  magyar  közönség 
részére  a  posta  is  közvetíti ;  ily  hü-lapra  bármely 
postahivatalnál  lehet  előfizetni.  Az  előfizetési  dlj 
áll :  a)  vételárból  és  b)  postai  szállítási  díjból.  Az 
egyes  külföldi  lapok  után  fizetendő  e  díjakról  a 
hivatalosan  kiadott  postai  hírlapárjegyzék  ad  tájé- 
kozást. 

A  távirdánál  is  lényeges  kedvezményeket  él- 
veznek a  hírlapokba  szánt  tudósítások.  Belföl- 
dön előzetes  engedély  alapján  és  a  postaigazgató- 
ságok által  kiállított  igazolvánnyal  6  fillér  helyett 
2  fillérbe  keriU  egy  szó.  Előzetes  engedély  és  iga- 
zolvány nélkül  este  6-tól  reggel  9-ig  az  ily  táv- 
iratok díja  50*  >  szóig  10  korona  és  minden  további 
100  szóért  2  K.  Ugyanez  a  kedvezmény  fennáll 
Ausztria-  és  Bosznia-Hercegovinával  is.  A  kül- 
földre szóló,  este  6  és  reggel  9  között  feladott,  ú. 
n.  Presse  táviratok  megállapodás  szerinti  külön- 
féle díjkedvezményt  élveznek.  Az  ehhez  szükséges 
igazolványt  is  a  postaigazgatóságok  állítják  ki. 

A  túvbeszélőn,él  a  hii"Iapokba  szánt  közlemé- 
nyek belföldön  50o/o-os  díjkedvezményben  része- 
sülnek este  9  ólától  reggel  6-ig.  Külföldre  csak  a 
Bukaresttel  való  forgalomban  van  8O0/0-OS  ked- 
vezmény. Úgy  a  belföldi,  mint  a  külföldi  forgalom- 
ban az  éjjeli  időben  meghatározott  órákban  folyta- 
tott beszélgetésekre  bérletek  is  köthetők.  Ezek  is 
500/0-08  díjkedvezményben  részesülnek. 


Amely  szó  Hl .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy .  . .  alatt  keresendS  I 


Hírmondó 


132     — 


Hirsch 


A  posta  újabban  a  nagyobb  vidéki  városokban 
külön  hirlapkihordókat  alkalmaz,  akik  t.  i.  a  hír- 
lapokat, nem  várva  meg  a  többi  posta  feldolgozá- 
sát és  a  rendes  postai  levélhordók  kiindulását, 
azonnal  a  vonat  megérkezése  után  kiviszik.  Ez- 
által a  lapok  kézbesítése  a  legtöbb  vidéki  helyen 
1—3  órával  korábbra  esik  mint  azelőtt,  de  a  többi 
levelezés  kézbesítése  is  gyorsul,  mert  a  levélhor- 
dók a  munkateher  egy  része  alól  felmentetnek. 
Jelenleg  100  vidéki  városban  összesen  452  külön 
e  célra  felfogadott  kihordó  viszi  szét  a  lapokat.  A 
magyar  posta  1912.  több  mint  200  millió  hírlapot 
szállított. 

Hírmondó,  1.  vegyes  és  politikai  tartalmú  nép- 
lap, szerkesztette  Hajnik  Károly  1858  nov.  16-tól, 
Gyárfás  Ferenc  1861  júl.  1-töl  az  év  végéig,  mi- 
kor a  lap  megszűnt.  —  2.  H.,  politikai,  gazdászati, 
ismeretterjesztő  és  mulattató  képes  néplap ;  szer- 
kesztette komócsy  József,  1868-tól  1893  dec.  31-ig 
jelent  meg  Budapesten,  előbb  hetenként  kétszer, 
1873  júl.  1-től  egyszer. 

Hirn,  1.  Gustav  Adolf,  francia  fizikus,  szül. 
Colmarban  (Elszász)  1815  aug.  21.,  megh.  u.  o. 
1890  jan.  14  Festék-kémikus  volt  egy  logelbachi 
kattungyárban  és  midőn  azt  1842.  gyapjufonó- 
és  szövő-gyárrá  alakították  át,  ott  maradt  mint 
mérnök.  Több  munkát  írt  a  hötanról,  a  gőzgép 
és  a  szellőzők  elméletéről,  a  túlhevítésről  és  a  víz 
hökapacitásáról.  H.  egy  pandinamométert  is  ta- 
lált fel.  1880.  egy  meteorológiai  obszervatóriumot 
állított  fel  Col  marban,  hol  tudományos  kutatásait 
folytatta.  Nevezetesebb  munkái :  L'équivalent  mé- 
canique  de  la  chaleur  (Colmar  és  Paris  1858) ; 
Théorie  méeanique  de  la  chaleur  (u.  o.  1861,  2  köt., 
3.  kiad.  Paris  1875) ;  Analyse  de  l'univers  (u.  o. 
1868);  Mémoire  sur  les  anneaux  de  Saturne 
(Strassburg  1872);  Les  pandynamométres  (Paris 
1876). 

2.  H;  Joseph,  oszti'ák  történetíró,  szül.  Ster- 
zingben  1848.  Előbb  Innsbruckban,  majd  Huber 
halála  után  Bécsben  lett  egyetemi  tanár.  Müveit 
erős  katolikus  érzés  jellemzi.  Művei:  Kritische 
Geschichte  des  letzten  Babenbergers  (Salzburg 
1871) ;  Rudolf  von  Habsburg  (Wien  1874) ;  Erz- 
herzog  Ferdinánd  II.  von  Tirol  (Innsbruck  1885— 
1887,  2  köt.) ;  Kanzler  Bienner  und  sein  Prozess 
(u.  0.  1898) ;  Tirols  Erbteilung  und  Zwischenreich 
1595—1602  (1902) ;  Tirols  Brhebung  1809  (1909). 

Hirnerius,  I.  Irnerius. 

Hírnév,  hír,  mások  véleménye  valakiről ;  az 
ítélet,  mely  valakinek  értékéről  közkézen  forog. 
Jó  híre,  hírneve  van,  akit  valamely  (erkölcsi,  tu- 
dományos, gyakorlati,  művészi)  tekintetben  sokra 
becsülnek,  ellenkező  esetben  pedig  rossz  híre,  hír- 
neve száll.  (Közmondás :  A  jó  hír  szárnyon  jár.) 
H.  magában  a  jó  H.  kifejezésére  is  használtatik. 
Aki  másnak  a  hírnevét  jogos  alap  nélkül  leala- 
csonyítja, rágalmazó,  aki  ellen  a  törvény  is  meg- 
véd bennünket.  L.  még  Előélet. 

Hírnök,  minden  olyan  személy,  ki  valakinek 
megbízásából  egy  másik  személynek  valami  üze- 
netet átad,  tehát  ki  mások  megbízása  folytán  gya- 
log, lovon  V.  kocsival  leveleket,  csomagokat  stb. 
hosszabb  vagy  rövidebb  távolságokon  át  expedíál. 
A  H.  kétféle :  olyan,  ki  valamely  bizonyos  esetre 
van  fölfogadva,  v.  olyan,  ki  rendesen  meghatá- 


rozott időben,  meghatározott  helyek  között  köl- 
csönös meghagyásokat  teljesít.  A  H.-i  intézmény 
főfontosságát  különösen  a  középkorban,  midőn 
rendes  postaösszeköttetés  még  nem  volt,  érte  el. 
L.  még  Herold. 

Hírnök,  politikai  hetilap,  szerkesztette  és  ki- 
adta Balázsfalvi  Orosz  József  1837  júl.  4-töl  Po- 
zsonyban, 1838-tól  Birányi  Ákos  szerkesztette. 
Megjelent  hetenként  kétszer ;  1838-tól  Századunk 
c.  vegyestartalmu  melléklappal.  Megszűnt  a  két 
lap  1845  jún.  30.  Orosz  volt  az  első,  ki  a  megyei 
mozgalmakat  lapjában  közölte.  1837  szeptember- 
től kezdve  Csató  Pál  volt  a  lap  segédszerkesztője, 
1841  febr.  15.  bekövetkezett  haláláig.  Dolgozott 
a  lapnál  1838— 40-ig  Garay  János  is. 

Hírondelle-expedicíók,  1.  Tengeri  tudományos 
expediciók. 

Híroshíge,  Ichiryusai  (1797—1858),  japán 
festő,  a  népies  iskola  (ükiyo-ye)  müvelője.  Főleg 
tájképeiről  híres,  melyeket  nagyrészt  színes  fa- 
metszetekben adott  ki  és  egységes  sorozatokba 
foglalt.  Hatása  nagyon  érezhető  a  modem  szinte- 
tikus és  dekoratív  európai  táj  festésben  is. 

Híroszíma  (Hirosima),  az  ugyanily  nevű  ken 
(kormányzóság)  székhelye  Nippon  japán  szigeten 
a  japán  beltenger  (Szeto-Uci)partján,(i908)142,763 
lak.,  élénk  kereskedéssel,  az  egykori  daimionak, 
Akinak  egy  díszes  parkjával.  Vele  szemben  a  ki- 
kötőben több  sziget  fekszik,  ezek  közt  a  Bentín 
istennőnek  szentelt  Aki-no-Mijaszima  vagy  Icku 
Szima,  a  fény  szigete,  amelyet  különösen  nyáron 
igen  sok  buddhista  zarándok  látogat  meg. , 

Hírozakí,  város  Nippon  japán  sziget  É.-i  ré- 
szében, 35  km.-nyire  Avomoritól,  a  Cudzubucuga- 
vánál,  35,000  lak. 

Hírpínek  a.  m.  farkasok  (a  lat.  Jiirpus-tól),  a 
szabinok  törzséhez  tartozó  itáliai  nép,  mely  déli 
Samniumban  lakott,  az  Apenninek  Ny.-i  lejtőjén. 
Főhelyei  voltak:  Abellinum,  Aquilonia,  Compsa, 
Aeclanum  és  Malventum,  melyet  a  rómaiak,  mint 
fontos  stratégiai  pontot,  többször  ostromoltak, 
végre  268.  elesett.  Mint  római  gyarmat  Beneven- 
tum  néven  szerepelt. 

Hlrroali  (növ.),  1.  Ehretia. 

Hírsau  (Hirscha.u),  falu  Württembergben,  a 
schwarzwaldi  j.-ban,  (i9io)  657  lak.,  kik  majd 
mind  evangélikusok.  Nevezetessége  Szt.  Aure- 
lius  benedekrendi  kolostora.  A  kolostor,  melyet 
840.  Erlafried  calwi  gróf  alapított,  nagyban  vi- 
rágzott 1089—1091.  Vilmos  apát  alatt.  Württem- 
bergi  Kristóf  herceg  1566.  a  kolostort  evangélikus 
teológiai  iskolává  alakította  át,  utódai  pedig  a  régi 
apátság  helyébe  várat  építettek.  1692.  a  franciák 
az  egész  épületet  felégették. 

Hirsch  Lipót  (örményesi),  könyvnyomtató, 
szül.  Pesten  1841  márc.  14.  Mesterségét  MűUer 
Emil  nyomdájában  tanulta.  Mint  szedő  a  főváros 
nagyobb  nyomdáiban  dolgozott  s  jeles  képzettségé- 
nél fogva  (irodalmilag  is  működött)  jelentékeny 
szerepet  játszott  a  munkások  mozgalmaiban  a 
70-es  években.  Később  külföldre  ment,  honnét  visz- 
szatérve,  a  Pesti  könyvnyomda  részvénytársaság 
nyomdájábanlettművezető,  innét  1873.  a  Franklin- 
Társulat  kötelékébe  lépett  mint  üzletvezető,  1894. 
ügyvezető  igazgató  lett  és  1912.  nyugalomba 
ment.  Hazánk  egyik  legképzettebb  nyomdásza  és 


Amely  szó  Hi ...  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hlrsch 


133     — 


Hirsoh 


nagy  érdemei  vaunak  a  hazai  nyomdaipar  nagy- 
arányú, mindamellett  művészi  fejlesztésében. 
1912-ben  aöi-niénijesi»  előnévvel  a  magyar  nemes- 
séget kapta.  Leánya  Radoné  Hirsch  Nelly  0-  o.) 
festömüvésznö. 

Hirsch,  1.  Adolf,  német  csillagász,  szül.  Hal- 
berstadtban  18.30  máj.  21.,  megh.  Neuchatelben 
1901  ápr.  15.  Bécsben  és  Parisban  működött,  1859 
óta  a  neuchateli  csillagvizsgáló  igazgat<jja  és 
■A  csillagászat  tanára  az  ottani  akadémián.  Sokat 
fáradozott  a  kronometria  tökéletesítésén  és  az 
elektromos  mérőműszereknek  a  csillagászati  meg- 
flgyelésekben  való  alkalmazásán.  Nagy  érdemei 
vannak  a  nemzetközi  fokmérés  és  a  mértékügyek 
intézményei  körül,  melyeknek  titkára  is  volt. 

2.H.,  August,  német  orvos,  szül. Danzigban  1817 
okt.  4t.,  megh.  Berlinben  1894  jan.  28.0rvosi  tanul- 
mányait Lipcsében  és  Berlinben  végozto,1863.  Ber- 
linben az  orvostan  rendes  tanára,  1865.  a  kormány 
megbízásából  beutazta  Nyugat-Poroszországot, 
ahol  a  meniugitis  cerebro-spinalis  járványszerüleg 
fellépett ;  az  ezen  alkalommal  nyert  tapasztalatait 
a  Die  Meningitis  cerebro-spinalis  epidemica  c. 
munkájában  írta  le.l873-ban  tagja  a  Cholera-Com- 
mission  für  das  Deutsche  Reich-nek,  1874.  mint  a 
német  birodalom  képviselője  részt  vett  a  nemzet- 
közi kolera-konferenciában ;  1879.  pedig  a  kor- 
mány megbízásából  tanulmányokat  tett  az  Orosz- 
országban fellépett  pestis-járványon.  Müvei  közül 
említendők :  Handbuch  der  historisch-geographi- 
schen  Pathologie,  mely  mindenkor  klasszikus 
munka  marad,  2  kiadást  ért.  Gurlttal  együtt  ki- 
adta :  Biograflsches  Lexikon  der  hervorragend- 
sten  Árzte  aller  Zeiten  undVölker  (Wien  1884— 
1888-ig,  6  köt.). 

3.  H.,  Ferdinánd,  német  történetíró,  H.  9.  fla, 
szül.  1843.  ápr.  22.  Danzigban.  1867-ben  berlini 
gimnáziumi  tanárrá  nevezték  ki.  Főbb  munkái : 
be  Italiae  inferioris  annalibus  (Berlin  1864) ;  Das 
Herzogtum  Benevent  bis  zum  Untergang  des  Lon- 
gobardischen  Keichs  (Leipzig  1871);  Byzantini- 
sche  Studien  (u.  o.  1876),  melyben  az  Árpád-korral 
is  foglalkozik;  Erste  Anknüpfungen  zwischen 
Brandenburg  und  Russland  (u.  o.  1885) ;  Zur  Ge- 
schichte  der  polnischen  Königswahl  1669  (u.  o. 
1889);  Der  Winterfeldzug  in  Preussen  1678—79 
(Berlin  1897).  Azonkívül  átdolgozta  az  igen  el- 
terjedt Gebharts  Handbuch  der  deutschen  Ge- 
schichte  c.  művet  (2.  és  3.  kiad.  1910)  és  szer- 
keszti a  Mitteilungen  aus  der  histor.  Litteratur 
c.  évnegyedes  folyóiratot,  mely  szigorúan  szak- 
irodalommal foglalkozik. 

4.  H.,  Jenny,  német  írónő  és  a  nöemancipáció 
egyik  fő  képviselője,  szül.  Zerbstben  1829  nov.  25. 
megh.  Berlinben  1902  márc.  10.  Több  értekező  és 
elbeszélő  müvet  írt,  az  utóbbiakat  nagyobbrészt  E. 
Amefeldt  név  alatt.  Angolból  lefordította  Mill 
Stuart  The  subjection  of  woman  c.  müvét  (3.  kiad. 
1891).  Utolsó  művei:  Umgamt  (1895);  Löwen- 
felde(1896);  Der  Amtmann  von  Rapshagen(1896) ; 
Márchen  (1900);  Camilla  Feinberg  (1901). 

5.  H.,  Max,  német  politikus  és  közgazdasági 
író,  szül.  Halberstadtban  1832  dec.  30.,  megh,  1905 
ji'm.  26.  Hamburgban.  1868-ban  angolországi  uta- 
zása alkalmával  tett  tapasztalatai  alapján  nagy  és 
sikeres  mozgalmat  indított  meg  Németországban 


munkásszövetségek  (Hirsch-Duncker-féle  szerve- 
zetek) alakítására  s  a  wDer  Gewerkvereinn  c. 
lapot  adta  ki.  1869-ben  beválasztották  az  északné- 
met szövetség  képviselőházába  s  ettől  kezdve 
több  megszakítással  1893-ig  a  birodalmi  gyűlés 
tagja  volt,  német  haladópárti  programmal.  A 
munkásszövetségek  és  a  munkásbiztosítás  terén 
kiváló  érdemeket  szerzett,  azonkívül  a  Vérein 
für  Socialpolitik  és  a  Humboldt-akadémia  ala- 
pítása is  az  ő  kezdeményezésére  történt.  Mun- 
kái :  Sociale  Brief e  aus  Bngland ;  Normal-Statu- 
ton  für  Einigungsamter  (u.  o.  2.  kiad.  1874) ;  Die 
gegenseitigen  Hílfökassen  u.  die  Gesetzgebung 
(u.  0.  1875) ;  Was  bezwecken  die  Gewerkvereine 
(6.  kiad.  1884) ;  Der  Staat  und  die  Versicher ung 
(1881);  Die  hauptsáchlichsten  Streitfragen  der 
Arbeiterbewegung  (1886) ;  Das  InvaUditáts-  und 
Altersversicherungsgesetz  (1890,  2-ik  kiad.  Bres- 
lau) ;  Die  Arbeiterschutzgesetzgebung  (1892) ;  Die 
Arbeiterfrage  und  die  deutschen  Gewerkvereine 
(Leipzig  1893) ;  Die  Entwickelung  der  Arbeiter- 
berufsvereine  in  Grossbritannien  und  Doutsch- 
land  (Berlm  1896);  Leitfaden  zum  Gewerbe- 
gerichtsgesetze  (u.  o.  1902).  V.  ö.  Fttche,  M.  H., 
ein  Bild  seines  Lebens  und  Wirkens  (Bremer- 
haven  1894). 

6.  H.,  Meier,  német  matematikus,  szül.  Frie- 
sackban  1765  körül,  megh.  Berlinben  1851  febr. 
11.  Különösen  a  tankönyvirodalom  terén  szerzett 
úttörő  munkásságával  ismert  nevet  magának. 
Algebrája  1804.  jelent  meg  s  ló.  kiadása  1873. 
került  forgalomba.  Irt  geometriát  is  2  kötetben 
(1805  -1807).  Integraltafeln  (BerUn  1810)  című 
munkája  még  ma  is  becses  segédeszköz  nagyobb 
számításoknál,  melyeknél  gyakori  integi'álások 
fordulnak  elő.  Egyéb  munkái :  Algebr.  Kommen- 
tár über  das  zehnte  Buch  der  Elemente  des  Euk- 
lides  (1794)  és  Sammlung  von  Aufgaben  aus  der 
Theorie  der  algebraischen  Gleichungen  (1809). 

7.  H.,  Moritz,  báró,  filantróp  (szül.  1831  dec.  9. 
Münchenben,  megh.  1896  ápr.  21.  Ó-Gyallán)  és 
neje  Bischofsheim  Klára  (szül.  1833.  Antwerpen- 
ben, megh.  1899  ápr.  3.  Parisban)  keleti  vasút- 
építésekből és  pénzügyi  spekulációkból  szer- 
zett óriási  vagyonukat  főleg  az  Oroszországból 
és  Romániából  kiüldözött  zsidók  segélyezésére 
fordították  s  e  célból  máig  is  fenálló  jótékonysági 
irodákat  szerveztek  K.-Európa  és  Amerika  számos 
helyén.  B  mellett  H.  50  milUó  frank  tőkével  alap- 
ját vetette  meg  a  Jewish  Colonisation  Assoeiation- 
nak,  mely  főleg  Argentínában  telepíti  le  a  kiván- 
dorló zsidókat. 

8.  H.,  Sámson  Rafad,  zsidó  teológus,  szül.  Ham- 
burgban 1808  jún.  20.,  megh.  Majna-Frankfurtban 
1888  dec.  31.  Iflú  korában  a  mannheimi  talmudis- 
kolát,  később  a  bonni  egyetemet  látogatta,  aztán 
rabbi  volt  Oldenburgban,  Emdenben,  Nikols- 
burgban  és  Majna-Frankfurtban.Ó  teremtette  meg 
a  modem  ortodox  zsidóságot,  melynek  élte  fogy- 
táig következetes,  gyakran  szenvedélyes,  de  min- 
dig őszintén  meggyőződését  követő  előharcosa 
maradt ;  a  jelenkori  zsidóságban  lábra  kapott  sza- 
kadást szmtén  ő  indította  meg.  Vallásos  elveinek 
terjesztésére,  valamint  a  zsidó  reformtörekvések 
elleni  küzdelemre  megalapította  a  Jeschurun  c. 
folyóiratot  (Frankfurt  1855—1870) ;  ugyané  cé- 


Amely  szó  ITl ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendO  I 


Hirschau 


134 


Hirschler 


lókat  szolgálták  apologetikai  s  polemikai,  söt 
nagyobb  exegetikai  művei  is,  mely  utóbbiak,  ép- 
pen e  körülmény  következtében,  alig  biraak  tudo- 
mányos beccsel.  Legnevezetesebb  mimkái :  Der 
Pentateuch,  übersetzt  u.  erlautert  (2.  kiad.  Frank- 
furt 1883)  ós  Die  Psalmen  (u.  o.  1882). 

9.  H.,  Theodor,  német  történetíró,  szül.  1806 
dec.  17.  Altschottlandban,  Danzig  mellett,  megh. 
1881  febr.  17.  Greifswaldban,  hol  egyetemi  tanár 
volt.  Kutatásai  főleg  szülővárosa  történetének 
felderítésére  vonatkoznak.  Főbb  munkái :  Danzigs 
Handels-  u.  Gowerbegeschichte  unter  der  Herr- 
schaft  des  Deutschen  Ordens  (Leipzig  1858).  Má- 
sokközreműködésével kiadta  a  Scriptores  rerum 
prussicarum  (5  köt.,  Leipzig  1861-74),  továbbá  az 
ürkunden  und  Aktenstücke  zur  Gescliichte  des 
Grosson  Kurfürsten  e.  gyűjteményeket. 

Hirschau,  1.  Hirsau. 

Hirschberg,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Liegnitz  porosz-sziléziai  kerületben,  {i9io)  20.564 
lak.,  híres  szőnyeg-  és  takarószövéssel,  ame- 
lyekből Amerikába  is  exportálnak, továbbá  gyapjú- 
szövéssel és  festéssel,  papírgyártással,  fayence- 
készítéssel  és  cukoríinomítással.  A  régi,  már  1108. 
városi  jogokat  bíró  H.  falai  még  részben  máig  is 
fennállanak;  1427.  a  husziták  és  1639.  a  csá- 
száriak hiába  ostromoltak. 

Hirschel,  Johann  Joseph,  kat.  kánonista,  szül. 
1817  nov.  28.  Heidesheimben  (Mainz  mellett), 
megh.  1885  szept.  19.  Maínzban,  ahol  teol.  tanár 
(1851)  és  kanonok  (186-3)  volt.  Müvei :  Geschíchte 
der  Stadt  und  des  Bistums  Mainz  (18)5) ;  Eigen- 
tum  an  den  kath.  Kirchen  nach  französ.  Gesetz- 
gebung  (1867) ;  Staats  und  Gemeindeeinkommen 
der  Geistlichkeit  nach  französ.Recht  (1868);  Recht 
der  Regierungen  bezügl.  der  Bisehofswahlen 
in  Preussen  u.  der  Oberrhein.  Kírchenprovinz 
(1870) ;  Geschíchte  der  Civílehe  ín  Frankreich 
(1873). 

Hirscher,  Jb/tannBopí.ww,  kat.  teológus,  szül. 
1788  jan.  20.  Altergartenben  (Ravensburg  mel- 
lett), megh.  1865  szept.  4.  Freiburgban.  Teol.  ta- 
nulmányait Preiburgban  elvégezvén,  1810.  pappá 
szentelték.  1812-ben  repetens  volt  Ellwangen- 
beu,  1817.  az  erkölcstan  és  lelkipásztorkodástan 
tanára  Tübíngenben,  1837— 1863-ig  az  erkölcs- 
tan tanára  Freiburgban  (u.  o.  1839.  kanonok).  Ne- 
vezetesebb művel:  Genuina  notio  míssae  (1823); 
Die  kírchlichen  Zustánde  der  Gegenwart  (1849), 
e  kettő  dogmatikai  tévedések  miatt  indexen.  To- 
vábbá ;  Chrístl.  Morál  (3  köt.  1835,  5.  kiad.  (1851) ; 
Katechetik  (1831,  4  köt.  1840);  ennek  alapján: 
Katechismus  (1842),  mely  azonban  nem  talált 
tetszésre;  Betrachtungen  über  die  Evang.  der 
Fasten  (1829) ;  Über  die  sonntagl.  Evangelien  (2 
köt.  1837—43) ;  Über  die  sonntagl.  Epísteln  (2  köt. 
1860-62);  Die  kath.  Lehre  v.  Ablass  (1826); 
Geschíchte  Jesu  (1839);  Lében  der  sel.  Jungfrau 
Maria  (1853,  7.  kiad.  1899)  stb.  Kisebb  iratait  ki- 
adta Rolfus  (1868). 

Hirschfeld,  1.  Georg,  német  író,  szül.  Ber- 
linben 1873  febr.  11.  Eleinte  kereskedő  volt, 
de  Wíldenbruch,  Hauptmann  ós  Brahm  Ütto  buz- 
dítására az  irodalmi  pályára  lépett.  Elbeszélései : 
Dámon  Kleist  (Berlin  1895) ;  Der  Bergsee  (u.  o. 
1896).  Színművei,  melyeket  Münchenben,  Berlin- 


ben és  a  bécsi  Burgtheaterben  nagy  sikerrel  ad- 
tak :  Zu  Hause  (Berlin  1896) ;  Die  Mutter  (u.  o. 
1896) ;  Ágnes  Jordán  (u.  o.  1898) ;  Paulíne  (u.  o. 
1899) ;  Neboneinander  c.  színmüvét  Egymás  mel- 
lett címen  a  Vígszínházban  is  előadták  (1905). 
Számos  újabb  müve  közül  említendők :  Die  Ma- 
donna ím  ewigen  Schnee  (regény  1908) ;  Auf  der 
Schaukel  (1909) ;  Haus  aus  einer  anderen  Welt 
(regény  1909) ;  Das  zweíte  Lében  (dráma  1910) ; 
Der  Kampf  der  weissen  und  rőten  Rose  (regény 
1912). 

2.  H.,  Gvstav,  német  archeológus,  szül.  1847 
nov.  4.  Pyritzben  (Pommern),  megh.  Wiesbaden- 
ben  1895  ápr.  20.  1870-ben  a  régiségtani  intézet 
Olasz-,  Görögországba  és  Kis-Ázsiába  küldte 
tanulmányútra;  1875— 77.  ő  vezette  az  olimpiai 
ásatásokat.  1878-ban  a  könígsbergí  egyetemen  ta- 
nár lett.  Művei:  Athena  und  Marsyas  (Ber- 
lin 1872) ;  Paphlagonische  Felsengráber  (u.  o. 
1885);  Die  Felsenreliefs  ín  Kleinasíen  und  das 
Volk  der  Híttíter  (u.  o.  1887) ;  Ausgrabungen  in 
Olympia  (1877—78,  többek  közreműködésével); 
Griechische  Inschriften  des  Britischen  Museums 
(1893). 

3.  H.,  Ottó,  német  történetíró  és  archeológus, 
szül.  1843  márc.  16.  Königsbergben.  Az  ókori  tör- 
ténelemnek 1872.  a  prágai  egyetemen  rendkívüli, 
1876.  a  bécsi  egyetemen  rendes  tanára  lett.  1885- 
ben  Berlinbe  hívták  Mommsen  utódjának.  Főbb 
művei :  Die  Getreideverwaltung  ín  der  römischen 
Kaisorzeít  (Göttingen  1869) ;  Untersuchuhgen  auf 
dem  Gebíete  der  römischenVerwaltungsgeschichte 
(Berlin  1876,  2.  kiad.  1905) ;  Zur  Geschíchte  des 
lateinischen  Rechts  (Wien  1878);  Gallísche  Stú- 
dión (u.  0. 1883—4,  5  füzet) ;  Lyon  ín  der  Römer- 
zeit  (u.  0. 1878).  Pannónia  történetéről  is  közölt 
több  dolgozatot,  így :  Zur  Geschíchte  des  pannon.- 
dalmatlschen  Krieges  (Hermes,  25.  köt.)  és  rokon 
közlemények  az  Archáolog.-Epígraphísche  Mit- 
teilungen  aus  Österreích-üngarn  c.  folyóiratban. 
A  Corpus  ínscríptíonum  latinarum  c.  vállalatban 
kiadta  az  Inscríptiones  Gallíae  Narbonensis  (1888); 
Inscript.  Aquitaníae  et  Lugdunensis  (1899)  és  In- 
script.  Belgicae  (1904)  köteteket. 

4.  H.,  Bobért,  osztrák  zeneesztetíkus,  szül. 
1858  szept.  17.  A  bécsi  konzervatóriumon  tanult, 
amelynek  1884.  tanára  lett.  Művei  közül  neve- 
zetes Hanslíck  ellen  intézett  vitairata  :  Das  krí- 
tische  Verfahren  Hanslícks  (1885).  H.  a  bécsi 
reprizek  számára  átdolgozta  Haydn :  Apotheker ; 
Mozart :  Zaíde  és  Schubert :  Der  vierjáhrige  Pes- 
ten c.  müveit. 

5.  H.,  álnév,  1.  Grimmelshaiisen. 
Hirschler,  1.  Ágoston,  ovvos,  szül.  Budapesten 

1861.,  megh.  Kaltwaldon,  Svájcban  1911  jul.  12. 
Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  vé- 
gezte 1882— 90-ig,  egy  évi  megszakítással,  melyet 
utazási  ösztöndíjjal  külföldi  egyetemeken  töltött. 
Korányi  Frigyes  tanár  belgyógyászati  klinikáján 
volt  alkalmazva  előbb  mint  gyakornok,  utóbb  mint 
második  és  első  tanársegéd.  1891-ben  az  emész- 
tési szervek  bántalmainak  kór-  és  gyógytanából 
magántanári  képesítést  nyert.  1890— 1904-ig  a 
budapesti  polikliníka  hasbeteg-osztályának,  1904- 
től  a  Szt.  István  közkórház  VI.  belorvosi  osztá- 
lyának volt  főorvosa.  1900-ban  az  egyetemi  rend- 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


Hirschsprungr-féle  betegrsésr 


135     — 


Hírt 


kívüli  tanári  címet  kapta.  H.  szakirodalmi  mun- 
kássága a  belorvostannak  különböző  szakmáira 
terjedt  ki.  Kórélet  és  vegytani,  továbbá  bakte- 
rioiúgiai  vonatkozású  tárgyakon  kívül  munkái 
különösen  az  emésztő  szervek  bántalmait,  az 
anyagcsere  betegségeit  és  a  modern  tudományos 
alapon  nyugvó  dietetikát  ölelik  fel.  Dr.  Terray 
Pállal  együtt  kiadta  A  diaetetika  tankönyve  c. 
munkát  (Budapest  1900). 

2.  H.  Ignác,  szemorvos,  szül.  Pozsonyban  1823., 
megh.  J892.0rvosi  tanulmányait  Bécsben  végezte, 
ahol  doktorrá  avatták  és  Rosas  segédje  lett.  1847- 
ben  Parisba  ment  Desmarreshez,  kinek  klinikáján 
2  évig  működött.  1849.  Budapesten  telepedett  le, 
ahol  mint  az  egyedüli  szemész  csakhamar  nagy 
hírnévre  tett  szert.  Tagja  volt  a  főrendiháznak,  a 
közegészségi  tanács  rendkívüli  és  a  M.  Tud.  Akad. 
levelező  tagja.  H.  a  hazai  zsidóság  magyaro- 
sodásának és  kulturális  haladásának  előharcosa, 
egy  ideig  a  pesti  zsidóközségnek,  1868.  az  egye- 
temes zsidókongresszusnak,  élte  fogytáig  pedig 
az  országos  zsidó  ösztöndíjegyletnek  volt  elnöke. 
Művei :  Tapasztalati  adatok  a  szeszes  italokkal, 
valamint  a  dohánnyal  való  visszaélésekről,  mint 
a  láttompulai  okairól  (Budapest  1870) ;  Adat  a 
szaruhártya  gyurmájába  lerakódott  festanyag 
ismeretéliez  (u.  o.  1872) ;  Adatok  a  látMrtyá- 
maradvány  kórodai  ismertetéséliez  (u.  o.  1875). 
V.  ö.  Vidor  Zsigmond  emlékbeszédét  a  budapesti 
kir.  orvosegyesület  évkönyveiben. 

3.  H.  József,  egyházi  író,  szül.  1874  márc.  17. 
Újpesten.  Felsőbb  tanulmányait  a  bécsi  egyetemen 
és  Rómában  a  Coll.  Germ.-Hungaricum-ban  vé- 
gezte. 1906-ban  kolozsvári  plébános,  majd  gyula- 
fehérvári kanonok,  1907.  pápai  prelátus  lett. 
Művei:  A  hitelemzéstan  kézikönyve  (Kolozsvár 
1903) ;  A  szent  mise  Rómában  az  Orda  romanus 
alapján  (1904) ;  A  gyermek-Jézus  az  Lgyházmű- 
vészetben  (1905) ;  A  kereszt  az  Egyházművészet- 
ben (190Ó)  stb. 

Hirschsprung-féle  betegség  (megacolon  con- 
genitum),  a  vastagbél  végső  részének  többnyire 
veleszületett  tágulata.  Tünetei  igen  makacs  szék- 
rekedés mellett  óriásllag  puffadt  has.  A  has  fel- 
puffadása  olyan  fokú  lehet,  hogy  az  alsó  borda- 
ívek széttolódnak  és  előre  emelődnek.  Jellemző 
tünete  a  H.-nek,  hogy  ha  a  betegnek  beöntést 
adunk,  2—3  liter  vizet  is  beengedhetünk  a  bélbe, 
anélkül,  hogy  cseppek  is  visszafolynának.  A  beteg- 
ségnek kezelése  sebészi.  A  radikális  műtét  a  tá- 
gult bélrészlotnek  eltávolításában  állana,  de  te- 
kmtve,  hogy  ezt  a  gyermekkorban,  sőt  a  zsenge 
gyermekkorban  kell  elvégezni,  a  nagy  beavatko- 
zást rosszul  ttimó  a  fiatal  szervezet.  A  beavat- 
kozás másik  módja  az,  hogy  a  beteg  bólrészletet 
kirekesztik  az  által,  hogy  a  vékony  belet  direkt 
összeköttetésbe  hozzák  a  végbéllel  (enteroanasz- 
tomózís),  ami  szintén  nagy  műtét.  Mmdezeknél 
fogva  a  H.  prognózisa  igen  kétes. 

Hirschvogel,  nüinbergi  művészcsalád  a  XV. 
és  XVI.  sz.-ban.  Ismeretes  tagjai :  Veit,  szül.  1461., 
megh.  1525.  Főleg  üvegfestéssel  foglalkozott,  ó 
készítette  a  nürnbergi  Sebaldus-templom  cMiksa- 
ablak»-át  és  «Órgróf-ablak»-át.  —  Fiai  közül  í)^'. 
Veit  (megh.  1553.)  és  Augustin  (szül.  Nürnberg- 
ben 1503  körül,  megh.  Bécsbon  1554  előtt),  na- 


gyon sokoldalúak  voltak.  Különösen  az  utóbbi 
mint  rajzoló,  rézmetsző,  festő,  mint  múfazekas, 
címmetsző,  üvegfestő  és  mennyiségtani  író  nagy 
hírnévre  tett  szert.  A  majolikakészítést  Velen- 
cében tanulta.  Róluk  nevezték  el  a  H.-kancsókat, 
melyek  olaszos,  tarkamázú  majoUka  edények, 
fülük  csavart,  hasukon  a  tarka  domborművek 
horizontális  osztással  fülkékben  vannak  elhe- 
lyezve. 

Hirson  (ejtsd:  irszon),  város  Aísue  francia  dép. 
Vervins  j.-ban,  az  Oise  és  Gland  összefolyásánál, 
vasúti  csomópont,  7278  lak.,  jelentős  kosárfonás- 
sal, palabányával,  téglaégetőkkel,  véső-  és  palack- 
készítéssel. Mellette  a  nagy  H.-i  erdő  terül  el. 
1650-ben  a  spanyolok  dúlták  fel;  1763.  tűzvész 
pusztította  el. 

Hírszerző  járőr,  az  ellenségről  és  terepről  szóló 
hírek  ós  felvilágosítások  szerzése  céljából  nagyobb 
távolságra  kiküldött  kisebb  csapat,  rendszerint 
tiszt  V.  altiszt  parancsnoksága  alatt.  Ha  ezen 
csapat  ereje  a  század  nagyságát  éri  el,  akkor 
már  hírszerző  különítmény  a  neve. 

Hírszerző  szolgálat.  Minden  állam  vezérkará- 
nak egy  része  azzal  foglalkozik,  hogy  a  külföldi 
államok  hadierőit  tanulmányozza  és  azok  állapo- 
tát folytonosan  nyilvántartja ;  e  feladat  csakis  úgy 
oldható  meg,  hogy  a  külföldi  hadierőkre  vonatkozó 
hírlapi  hírek,  a  követségekhez  beosztott  ka- 
tonai kiküldöttek  és  utazni  küldött  vezérkari  tisz- 
tek jelentései,  esetleg  kémek  által  szerzett  tu- 
dósítások a  nyilvántartó  irodában  rendszeresen 
feldolgoztatnak.  Háborúban  járóőrök  jelentései, 
elfogott  lakosok  és  utazók  vallomásai,  lefoglalt 
levelekben  talált  hírek,  szemrevételezésre  kikül- 
dött tisztek  észrevételei  képezik  azt  az  anyagot, 
melyből  a  minden  főhadiszálláson  e  hírek  össze- 
szedésével és  a  hírszerző-szolgálat  vezetésével 
megbízott  vezérkari  tiszt  a  helyzetet  folyton 
nyilvántartja. 

Hírt,  1.  Aloys,  német  archeológus  és  műtörté- 
nész, szül.  Behlában  (Baden)  1759  jún.  27.,  megh. 
Berlinben  1836  június  29-én.  Nancyban,  Bécsben 
tanult,  azután  hosszú  ideig  tartózkodott  Olaszor- 
szágban. Visszatérve,  a  berlini  tudományos  és  mű- 
vészeti akadémia  tagja  és  az  egyetemen  a  régi- 
ségtan tanára  lett.  1816—1817.  ismét  beutazta 
Olaszországot,  majd  Belgiumot  és  Hollandiát.  Fő 
művei :  Die  Baukunst  nach  den  Grundsatzen  dor 
Altén  (Berlin  1809,  50  rézmetszettel) ;  Geschichte 
der  Baukunst  bei  den  Altén  (3  köt.,  u.  o.  1820—27, 
32  rézmetszettel) ;  Geschichte  der  bildenden  Kün- 
ste  bei  den  Altén  (u.  o.  1833). 

2.  H.,  Hermán,  az  indogermán  összehasonlító 
nyelvtudomány  müvelője,  szül.  1865  dec.  19. 
Magdeburgban.  Freiburg  és  Lipcse  egyetemeinek 
elvégzése  után  1891.  magántanár  lett  Lipcsében. 
1896-ban  rendkívüli  tanár  lett  u.  o.,  1913.  a  gies- 
seni  egyetemre  hívták  meg  rendes  tanárnak.  Igen 
termékeny,  ötletes,  de  tudományában  többnyire 
merész,  sőt  könnyelmű  hipotézisekkel  dolgozó 
tudós,  amiért,  különösen  a  franciák  (pl.  Meillet), 
leszólták.  Értekezései  többnyire  az  Indogerm.  For- 
schungen  c.  folyóiratban  jelentok  meg.  Fontosabb 
önálló  művei :  Dor  idg.  Akzent  (Strassburg  1895) ; 
Der  idg.  Ablaut  (u.  o.  1900) :  Die  Indogermanen, 
ihre  Verbreitung,  ihre  Urheimat  und  ihre  Kultur 


Amely  saó  Ki  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendő  I 


Hlrht 


136     - 


Hi8 


(u.  0.  1905—7,  2  köt.).  Weigand  Deutsches  Wör- 
terbuch  c.  nagy  szótárát  is  új  átdolgozásban  bo- 
csátotta közre  (Giessen  1908). 

3.  H;  Ludwig,  német  orvostanár,  szül.  Borosz- 
lóban 1844  ápr.  2.,  megh.  u.  o.  1907  dec.  5.  Orvosi 
tanulmányait  Berlinben,  Boroszlóban,  Würzburg- 
ban  és  Prágában  végezte.  1874-ben  Boroszlóban 
magántanári  képesítést  nyert,  1877.  rendkívüli 
tanárrá  nevezték  ki.  Blöbb  a  higiéniával  foglal- 
kozott és  ily  irányú  dolgozatokat  írt,  utóbb  Erb 
és  Charcot  befolyása  alatt  az  ideggyógyászatra 
tért  át.  Munkái:  Die  Krankheiten  der  Arbei- 
ter  (Breslau  1871—77,  4  köt.);  Handbuch  der 
öflentlichen  Gesundheitspflege  und  der  Gewerbe- 
Krankheiten  (I.  kötete  a  Ziemssen-féle  Pathologia 
Therapiának) ;  Pathologie  u.  Therapie  der  Ner- 
venkrankheiten  (Wien  1894,  2.  kiad.). 

Hirth,  1.  Friedrích,  német  orientalista,  szül. 
1845  ápr.  16.  Berlinben  tanult,  azután  magán- 
tanárként működött,  majd  kinai  szolgálatba  lé- 
pett. 1897-ben  visszatért  Németországba,  1902. 
meghívták  New  Yorkba  a  kinai  nyelv  tanárául 
a  Columbia  egyetemre.  Müvei:  Über  fremde 
Binflüsse  in  d.  chin.  Kunst.  1896. ;  Über  Wolga- 
hunnen  u.  Hiungnu  (1899) ;  Die  Ahnentafel  Attilas 
(1900) ;  The  ancient  history  of  China  (1908). 

2.  H.,  Georg,  német  író  és  kiadó,  szül.  Grafen- 
tonnában  1841  júl.  13.  Perthes  J.  geográfiai  inté- 
zetében tanult,  azután  Lipcsében  a  Deutsche  Turn- 
zeitung,  majd  az  augsburgi  AUgemeine  Zeitung 
szerkesztője  volt,  1871-ben  pedig  Münchenbe  köl- 
tözött, hol  a  Knorr  és  H.  műintézetet  alapította 
meg.  Az  ő  kiadásában  jelenik  meg  a  müncheni 
Jugend  c.  folyóirat.  H.  emellett  termékeny  író ; 
irodalmi  működésének  súlypontja  előbb  a  nem- 
zetgazdaságtanra esik  (Preisinnige  Ansichten 
der  Volkswirtschaft,  3.  kiad.  1876),  később  művé- 
szettörténeti tanulmányokra  fordul :  Das  deutsehe 
Zimmer  der  Gotik  und  Renaissance  (1880, 4.  kiad. 
1899) ;  Meisterholzschnitteaus  vier  Jahrhunderten 
(R.  Muther  közreműködésével  1890—93);  Der 
schöne  Mensch  in  der  Kunst  aller  Zeiten  (1898 
óta).  Újabb  tanulmányai  fiziológiával  és  pszicholó- 
giával foglalkoznak:  Das  plastische  Sehen  als 
Rindenzwang  (1892)  stb.  Wege  zur  Kunst  (1902) 
és  Wege  zur  Liebe  (1906)  c.  műveiben  pedig  érett 
életfelfogását  összegezi. 

Hirtius,  Aulus,  római  államférfi  és  történetíró, 
Kr,  e.  58  óta  Július  Caesar  legátusa  volt  Galliá- 
ban, később  is  híve  maradt,  bár  Pompejus  ellen 
nem  harcolt,  inkább  Rómában  maradt  mint  Cae- 
sar védője.  Caesar  halála  után  Antonius  ellen- 
feleinek sorában  volt  s  mint  a  43.  év  konzula, 
tiszttársával,  G.  Vibius  Pansával  és  Octavianus- 
szal  együtt  részt  vett  az  ú.  n.  mutinai  háborúban. 
Antoniust  április  közepe  táján  Forum  Gallorum 
mellett  megverte,  de  a  döntő  csatában  ápr.  25-én 
maga  is  elesett.  Ó  csatolta  Caesarnak  De  hello 
Gallico  c.  művéhez  a  VIII.  könyvet ;  fennmarad- 
tak azonkívül  neve  alatt  De  hello  Alexandrino,  De 
hello  Africano  és  De  hello  Hispaniensi  c.  művek, 
ez  utóbbiak  azonban  valószínűleg  nem  tőle  valók. 

Hirudin.  Piócafojekből  készült  kivonat  ható- 
anyaga, enzimtermészetü,  mert  főzésre  hatását 
veszti.  Koncentrált  hirudinoldat  pár  cseppje  1 
liter  kibocsátott  vérnek  elveszi  alvadóképességét. 


Fölfedezésére  az  a  körülmény  vezetett,  hogy  a 
piócából  kinyomott  vér  sohasem  alvad  meg.  L. 
Véralvadás. 

Hlmdinei  (áiiat),  1.  Piócafélék. 

Hirado  (állat),  1.  Pióca. 

Hirnndinidae  (áiiat),  1.  Fecskefélék. 

Hirundo  L.  (állat),  1.  Fecskefélék. 

Hiry  Ferenc,  ref.  gimnáziumi  igazgató-tanár, 
szül.  1798  nov.  2.  Ilosván,  megh.  1876  dec.  5. 
Zilahon.  Az  iskolában  a  latin  előadását  eltörülte 
ós  összes  tantárgyait  magyarul  adta  elő.  A 
szabadságharc  kitörésekor  valamennyi  tanítvá- 
nyát, kik  csak  fegyverfogásra  képesek  voltak, 
utasította  a  haza  védelmére,  úgy  hogy  egy  nap 
alatt  a  zilahi  iskolából  60  tanuló  állott  be  hon- 
védnek. A  szabadságharc  leveretése  után  hadi- 
törvényszék elé  állították  és  ez  tanári  állásától 
megfosztotta,  rendőri  felügyelet  alá  helyezte  s 
tartózkodási  helyéül  Zilahot  jelölte  ki.  1856-ban 
az  erdélyi  ref.  egyházkerület  kérésére  az  akkori 
Bach-kormány  megengedte,  hogy  ismét  tanít- 
hasson. Irt  költeményeket  és  színmüveket. 

Hirzel,  1.  Christoph  Heinrich,  német  kémikus, 
szül.  Zürichben  1828  márc.  22.,  megh.  Lipcsében 
1908  nov.  13.  1852-ben  a  lipcsei  egyetem  magán- 
tanára, majd  1865.  a  kémia  rendes  tanára  lett. 
1861-ben  Plagwítzban  egy  kémiai  gyárat  és  kő- 
olajfinomítót alapított,  mely  lassanként  kémiai- 
technikai  vállalatok  gépgyárává  alakult  át.  Mű- 
vei :  Führer  in  die  Chemie  (Leipzig  1852—54,  2 
köt.) ;  Katechismus  der  Chemie  (8.  kiad.,  1901) ; 
Toilettenchemie  (4.  kiad.,  u.  o.  1892) ;  Das  Stoinöl 
und  seine  Produkte  (u.  o.  1864).  Az  ö  szerkeszté- 
sében jelent  meg  a  Haus-Lexikon  (u.  o.  1858— 
1862,  6  köt.)  és  a  Jahrbuch  der  Erfindungen. 

2.  H.,  Ludwig,  német  irodalomtörténetíró,  szül. 
Zürichben  1838  febr.  23.,  megh.  Bernben  1897 
jún.  1. 1874-ben  a  német  nyelv  és  irodalom  tanára 
lett  a  berni  egyetemen.  Nevezetesebb  művei :  Goe- 
thes  italíenische  Reise  (1871) ;  Schillers  Beziehun- 
gen  zum  Alterthum  (1872) ;  Goethes  Beziehungen 
zu  Zürich  (1888)  ;Wielands  Geschichte  derGelehrt- 
heit  (1891). 

3.ÍZ".,  Salofnon,  német  könYvkiaáó,  szül.  Zürich- 
ben 1804.,  megh.  Halléban  1877  febr.  9.  Előbb  ré- 
szese volt  a  berlini  Weidmann  kiadó-cégnek,  1853. 
önálló  kiadó  lett.  H.  könyvkiadói  tevékenysége 
mellett  mint  Goethe-kutató  s  mint  Goethe-erek- 
lyéknek buzgó  gyűjtője  lett  ismeretessé.  Könyv- 
tárának jegyzéke  sokáig  a  legjobb  Goethe-biblio- 
grafla  volt;  ö  rendezte  sajtó  alá  Goethe  ifjú- 
kori műveinek  s  iratainak  első  teljes  kiadását : 
Der  junge  Goethe  (1875),  mely  azóta  Max  Mor- 
m-tól  teljesen  átdolgozva,  3.  kiadásban  jelent 
meg  (Leipzig  1912,  6  köt.).  A  lipcsei  egyetem  H.-t 
tiszteletbeli  doktorává  avatta. 

His,  ají-tel  fölemelt  h.  Franciáknál  MJ|(diése), 
angoloknál  B  !^  (sharp),  hollandoknál  Bis. 

His,  1.  Wühelm,  svájci  anatómus  és  embrio- 
lógus, szül.  Baselben  1831  jul.  9.,  megh.  Lipcsé- 
ben 1904  máj.  1.  Berlinben,  Würzburgban,  Paris- 
ban, Bécsben  és  Bernben  tanult  s  MüUer,  Remák 
és  Virchow  tanítványa  volt.  1854-ben  avatták 
doktorrá  és  1857.  Baselbe  hívták  az  élet-  és  bon- 
colástan rendes  tanárának.  1872-ben  ilyen  minő- 
ségben Lipcsébe  ment.  H.  több  mikroszkopiái! 


Amely  ssó  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendfil 


Hisám 


—     137 


Hispánia 


vizsgáló  metódust  írt  le,  mikrotomot  konstruált 
stb.  Késóbb  fejlődéstan-történelemmel  is  foglal- 
kozott. Müvei  közül  említendők:  Beitrage  zur 
normalen  und  patholcgischen  Anatomie  der  Cor- 
nea(1856);  CraniaHeIvetica(Rütimeyerrel,  1865); 
Ueber  die  erste  Anlage  des  Wirbeltierleibes 
(1868);  Theorie  der  geschlechtlichen  Zeugung 
(Archív  für  Anthropologio  1869—1870) ;  Anatomie 
menschlicher  Embryonen  (1880—82);  Die  Ent- 
wíckelung  des  menschlichen  Gehirns  walirend 
der  erston  Monato  (1904).  H.  az  Archív  für  An- 
thropologie  megalapításában  tevékeny  részt  vett, 
1876— 1878-ban  Braunéval  alapította  a  Zeitschrift 
für  Anatomie  und  Entwicklongsgoschichte-t. 

2.  H.,  Wilhelm,  német  orvostanár,  H.  1.  fia, 
szül.  Baselben  1863  dec.  26.  Orvosi  tanulmányait 
Lipcsében,  Bemben  és  Strassburgban  végezte. 
Lipcsében  Cursehmann  asszisztense  lett,  1891. 
u.  0.  magántanár  1895.  rendkívüli  tanár.  1902-ben 
Baselba  hívták  a  bőrgyógyászat  és  belgyógyá- 
szat tanárának.  1906-ban  rendes  tanára  lett  a 
belgyógyászatnak  Göttingenben,  1907.  pedig  Ber- 
linben rendes  tanár  és  Leyden  utóda.  H.  az  ideg- 
es belgyógyászatba  vágó  sok  dolgozatot  készí- 
tett s  írt  a  köszvényröl,  a  húgysavkíválasztásról, 
az  embrionális  szívről,  a  szívidegrendszer  fejlő- 
déséről stb. 

Hisám,  az  omajjád  dinasztia  több  uralkodójá- 
nak neve :  1.  H.,  Ahdalmalik  fia,  ki  testvérét, 
IL  Jezidet  724-  743-ig  követte  az  uralkodásban. 
Uralkodása  alatt  számos  lázadás  ellen  sikerrel 
küzdött  és  az  arab  világbirodalom  megerősödé- 
séhez nagyban  hozzájárult. 

2. 1.  H.,  Abdurrahmán  fia,  a  spanyolországi 
omajjád  khalifák  sorában  a  második  (788—796), 
az  iszlám  hódításait  Spanyolország  É.-i  részén  Ga- 
lícia és  Asturia  tartományokra  terjesztette  ki ; 
uralkodása  idejéből  valók  a  székváros,  Kordova, 
nagyhírű  mór  építményei. 

3.  //.  H.,  a  spanyolországi  omajjád  khalifák 
sorában  a  tizedik,  976.  tízéves  korában  követte  az 
uralkodásban  atyját,  II.  Hakamot ;  csak  névleg 
gyakorolta  az  uralmat,  melyet  vezíro  Ibn  Abí  'Ámir 
(Aimanzor)  és  ennek  halála  után  fia,  Ahdalmalik 
(1002—1008),  majd  ennek  testvére,  AbdeiTah- 
mán  ragadtak  magukhoz.  Az  utóbbit  azonban  az 
omajjád  család  a  hatalomtól  eltávolította  és  kivé- 
geztette (1009).  A  gyenge  H.-ot  is  megfosztották 
trón,jától  és  helyébe  II.  Mohammedet  ültették  a 
khalifai  székbe,  kinek  meggyilkoltatása  után 
(1010)  H.  ismét  előtérbe  léphetett,  de  már  1019. 
a  kitört  polgárháború  alatt  eltűnt. 

4.  III.  H.,  1027—1031.  a  polgárháborúktól 
teljesen  felforgatott  spanyol-arab  birodalom 
utolsó  omajjád  uralkodója.  1031-ben  az  uralomtól 
visszavonult  és  1037-ben  meghalt.  Utána  a  spa- 
nyol khalifai  birodalom  apró  önálló  tartományokra 
oszlott  szót. 

His-íéle  köteg.  Sajátságos  szerkezetű,  külön- 
álló izomrendszer,  amely  egyedüU  ízgalomvezető, 
tehát  az  együttműködést  biztosító  összeköttetést 
alkot  a  szívpitvarok  és  gyomrok  között.  Airio- 
ventrikidárif  köteg  név  alatt  is  szerepel.  L.  Iz- 
gnlomvezetököteg. 

Hisingen,  Göteborg  svéd  tartományhoz  (lan) 
tartozó  sziget,  a  Göta-elf  torkolatának  2  ága  közt ; 


222  km«  területtel,  számos  nyaralóval ;  Göteborg- 
gal híd  köti  össze.  Ez  utóbbi  város  eredetileg  itt 
állott.  1621-ben  Gusztáv  Adolf  a  mostani  helyén 
kezdte  felépíttetni. 

Hisingerit  (ásv.),  valószínűleg  augitos  ásvá- 
nyok átalakulási  terméke ;  érdes  felületű,  vese- 
alakú halmazokban;  rideg,  zsírfényü,  át  nem 
látszó.  Többnyire  nem  homogén ;  kémiai  összeté- 
tele ingadozó,  víztartalmú  vasmagnéziumszilikát. 
Előfordul:  Bodemnais  (ú.  n.  thraulít);  Degerő 
(ú.  n.  degeröit) ;  Gillinge-bánya  Westmanlandban 
(ú.  n.  gillingit). 

Hislopit  (ásv.),  fűzöld  kalcit  Közép-Indiából, 
amely  körülbelül  I70/0  glaukonitszerű  szilikátot 
tartalmaz,  ami  a  zöld  színezést  előidézi. 

Hispa  L.  (Sünbogár,  áuat),  a  Levélbogarak 
családjába  tartozó  faj.  Hazánkban  is  található 
olykor  gyepes  helyeken  a  3— 3"5  mm.  hosszú, 
féu>i;elen  fekete  sünbogár  (H.  ater  L.).  Jellemző 
reá,  hogy  szárnyfedeleín  négy  hosszantfutó  sor- 
ban elhelyezetten  aránylag  hosszú  tüskéi  vannak. 

Hispalis,  Sevüla  (1.  0.)  ókori  neve. 

Hispánia  (Humboldt  Vilmos  szerint  baszk  ere- 
detű szó :  ezpana  a.  ra.  partmenti  vidék),  a  mai 
Pirenaei  félszigetnek  ókori  neve.  A  római  H.  ma- 
gában foglalta  a  mai  Spanyolországot  és  Portu- 
gáliát s  a  Pirenaei  hegység  választotta  el  Galliá- 
tól.  Ny.-i  részén  emelkedik  a  Cantabriai  hegy- 
ség, melynek  négy  lánca  párhuzamosan  vonul 
NyK.-i  irányban  s  kettőjük  egy-egy  nagy  folyó- 
völgyet zár  be.  Csak  kevés  hegységnek  ismerjük 
régi  nevét ;  Solorius  a  mai  Sierra  Nevada,  Oros- 
peda  a  mai  Ságra  Sierra ;  Hetminus  a  mai  Serra 
di  Estrella.  A  folyóvölgyek,  mint  ma  is,  nagyon 
különbözők  voltak :  az  Iberus  (Ebro)  vidéke  kopár  és 
puszta ;  sokkal  termékenyebbek  a  nyugati  folyók 
völgyei ;  ilyen  a  Duríus  (Diaro),  a  Tagus  (Tajo)  és 
főleg  a  Baetís  (Guadalquivir).  Megemlítendők  még 
az  Anas  (Guadiana),  mely  Baeticát  Lusitaniá- 
tól  elválasztja  és  Gallaociában  a  Mtnius  (Mínho).  A 
régi  H.,  különösen  Lusítania  és  a  turdetánok 
fóídje  (Baetica)  gazdag  volt  gyümölcsben,  juhok- 
ban,  halakban  és  nagy  kivitele  volt  Itáliába ;  hí- 
res volt  továbbá  ezüst-,  ón-,  ólom- és  vasbányája. 
Az  esős  és  termékeny  északi  vidéken  sok  volt  az 
erdő.  Csak  a  középső,  a  keltiberektől  lakott  terü- 
let volt  zordon  és  mívelósre  alkalmatlan  föld.  H. 
nagy  részét  az  ibérek  lakták  (ezért  nevezték  H.-t 
a  görögök  Ibériának)  és  már  Kr.  e.  a  XII.  sz.-  ban 
látogatták  D.-i  partjait  tirusi  feniciaiak,  kiknek 
ide  való  gyarmataik :  Abdára,  Sexi,  Malaca,  Cas- 
teja,  Básippo,  Olisipo  és  a  legrégibb  közöttük  Ga- 
des  (Cadix).  Midőn  Hamilcar  Kr.  e  235.  D.-i  H.-t 
elfoglalta,  e  vidék  másodszor  került  sémi  nép 
uralma  alá,  később  pedig  igen  rövid  idő  alatt  el- 
latinosodott.  A  keleti  partvidéken  volt  néhány  gö- 
rög telep,  a  terméketlen  bennföldön  keltíberek 
voltak  a  lakosok,  kiket  jobb  területi-öl  az  ibérek 
erre  a  zord  vidékre  szorítottak.  Az  ibérek  kicsiny 
termetűek,  sötét  hajúak  és  barnabőrűek  voltak, 
viszont  egyéb  kelta  népeket  nagy  termet,  vilá- 
gosabb haj  és  bőr  jellemzett.  A  legharciasabbak  a 
karpetánok  voltak  a  mai  Castiliában,  kiket  Hanni- 
bál csak  hosszas  küzdelem  után  győzött  le.  A  legmi- 
veltebbek  H.összes  népei  között  a  turdetánok  voltak 
Baeticában.  A  rómaiak  a  második  pún  háború  óta 


Amely  MÓ  Hi . . .  aUtt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hispaniola 


—     138 


Hiszklasz 


hódítottak  H.-ban.  Lusitania  Numantia  után  (Kr.e. 
133),  északi  H.  Caesar  korában  lett  római  birtok. 
Kr.  e.  19.  már  az  egész  ország  Rómának  biztos 
provinciája  lett,  melyet  nagy  országutak  és  számos 
gyarmatváros  egészen  római  mázzal  vontak  be. 
A  félsziget  az  Ebrótól  É.-ra  IJ.  citerior,  D.-re  H. 
ultorior  felosztást  kapott ;  Augustus  Lusitaniát, 
Baotieát  és  Tarraeonensist  is  külön  provinciává 
szervezte.  Kr.  u.  a  III.  sz.-ban  Tarraconensisből 
Gallaecia  és  Astuila  is  önálló  közigazgatási  terü- 
letté vált  ki.  Törvénykezés  tekintetében  H.  14  ke- 
rületre (conventus  iuridici)  oszlott.  H.  későbbi  ala- 
kulását és  történetét  illetőleg  1.  Spanyolország. 

Hispaniola,  sziget,  1.  Haiti. 

Hispano-mór,  agyagedény,  a  fayence-készít- 
mény  egy  faja,  mely  az  arabok  uralma  alatt  Spa- 
nyolországban és  a  szaracénok  alatt  Szicíliában 
készült.  Egyik  ismertető  jele  a  fémfényű  máz. 
Belőlük  származott  az  olasz  majolika. 

Hispellum,  ókori  város,  1.  Spello. 

Hispidus  (lat.)  a.  m.  keményszőrü. 

Hisszár  (arab)  a.  m.  vár;  keleti  helynevek- 
ben gyakran  előforduló  szó.  Runiili  H.,  vár  a 
Boszporusz  európai  oldalán ;  Anatoli  H.,  az  előbbi- 
vel szemben,  a  Boszporusz  ázsiai  partján. 

Hisszár,  1.  Bokhara  K.-i  tartománya  a  Zeraí- 
san-hegyektől  D.-re,  az  Amu-darja  medencéjében. 
K.-i  részében  a  Szurg-ab  vagyis  Uaks  folyik  rajta 
keresztül  és  Hazret-Imamnál  torkollik  az  Oxusba. 
Az  Uakstól  Ny.-ra  a  magas,  részben  hóval  takart 
völgyek  közt  a  Kaflrnahan,  Szurkhan  és  Csira- 
bad-darja  széles  völgyei  terülnek  el.  A  hegyek 
közt  zord,  de  a  völgyekben  meleg  és  az  Oxus  kö- 
zelében egészségtelen  az  éghajlat.  A  búza  és  egyéb 
gabonafélék,  Csirabad  vidékén  pedig  a  füge  és  a 
pamut  is  megteremnek.  Ásványvilága  gazdag. 
A  lakosok  nagyobbára  özbégek  és  tadzsikok ;  az 
utóbbiak  valószínűleg  az  őslakosok  és  jelenleg 
már  nagyobbára  a  magasabb  völgyekbe  vannak 
szorítva.  —  2.  H.,  a  brit-indiai  Pendzsab  kor- 
mányzóság egyik  divíziója  Delhi,  Dzsind,  Patiala, 
Lahor,  Bahavalpur  és  Radzsputana  tartományok 
közt,  21,960  km*  területtel.  Földje  száraz  és  ter- 
méketlen. Hasonnevű  fővárosának  16,000  lak. 
van.  —  3.  H.,  az  ugyanily  nevű  bokharai  tarto- 
mány fővárosa,  a  Kaflrnahan  felső  völgyében, 
mintegy  15,000  lakossal,  fegyver-  és  késkészítés- 
sel; csecse-becséit  a  zarándokok  Perzsiába,  sőt 
Arábiába  is  exportálják. 

Hisszárlik  (török,  a.  m.  váracs)  v.  Aszarlik, 
domb  a  Dardanellák  Ny.-i  bejáratától  DK.-re  8 
km.-nyire  Kis-Ázsiában,  a  Mendere  (Skamander) 
völgyének  szélén.  Ez  volt  az  ókorban  Tróasznak 
nevezett  vidék  színhelye,  az  ókori  hagyomány  sze- 
rint itt  feküdt  Trója  is  (1.  o.),  központja  a  Home- 
ros  által  megénekelt  harcoknak.  Ezt  a  hagyo- 
mányt ScMiemann  Henrik  (1.  o.)  ásatásainak  meg- 
lepő eredményei  is  megerősítették,  sőt  bizonyos- 
sággá emelték. 

Histatit  (ásv.),  olyan  ilmenit,  amely  sok  vasoxi- 
dot tartalmaz;  a  FeTiOj  aránya  a  FegOg-hoz 
1:1.  Lelőhelye  Tvedestrand  és  Arendal. 

Hister  (állat),  1.  Sutabogarak. 

Histeridae,  1.  Sutabogarak . 

Histiaia  (fUstiaea),  ókori  görög  város  Euboea 
szigetének  B.-i  részén.  Az  athéniek  Kr.  e.  445. 


gyarmatot  telepítettek  a  szomszédos  Oreosba  s 
ezzel  egyesítették  a  lakosaitól  otthagyott  H.-t. 
Romjai  Oreus  falu  mellett  vannak. 

Histiaios,  Miletos  ura  perzsa  fenhatóság  alatt, 
nagy  szolgálatot  tett  Dareios  királynak,  midőn  Kr. 
e.  518.  szkitha  hadjárata  alatt  nem  rontotta  le  Mil- 
tiades  tanácsára  a  dunai  hidat  s  így  a  visszatérő 
perzsa  sereget  megmentette  a  pusztulástól.  Dareios 
meg  is  jutalmazta  ezért  a  thrák  Strymon  mellett 
levő  Myrkinosszal,  de  midőn  értesült  nagyratörö 
terveiről,  udvarába  rendelte.  Az  ión  lázadás  al- 
kalmával H.  mégis  rá  tudta  venni  a  királyt,  hogy 
őt  bízza  meg  a  Miletos  ellen  küldött  sereg  vezér- 
letével, de  a  perzsák  rábizonyították  áruló  szán- 
dékait, mire  elmenekült  és  a  Bosporus  mentén 
kalózéletre  adta  magát.  Végre  is  ellenségei  kezébe 
került  és  Artaphemes  493.  fejét  vétette. 

Histio-  v.  histo-  (gör.  a.  m.  vitorla,  szövet), 
összetételekben  szövetet  jelent. 

Histiopliorus  (állat),  1.  Vitorláshal. 

Histologia,  1.  Hisztológia. 

Histon,  1.  Histonok. 

Histonok  (gör.),  azoa  soksejtű  állatok  és  növé- 
nyek összefoglaló  neve,  melyeknek  teste  az  egy- 
sejtű növényekkel  és  állatokkal  szemben  külön- 
böző működések  teljesítésére  alkalmasan  differen- 
ciálódott szövetekből  áll.  Egyes  szám  histon.  Ha- 
sonló értelemben  használják  a  Histozoa  mester- 
szót is.  —  Kémiai  értelemben  I.  Hisztonok. 

História  (latin,  magyarosan  így  is :  i.<itória), 
1.  történet ;  2-  régi  magyar  szóhasználat  szerint 
a.  m.  elbeszélés  és  különösen  elbeszélő  költemény ; 
l.  Históriás  ének. 

História  Augusta  (lat.),  a  római  császárok 
története,  különösen  a  későbbi,  melyet  Spartianus, 
Lampridius,  Pollio,  Capitolinus  stb.  (Scriptores 
históriáé  Augustae)  írtak  meg. 

Históriás  ének,  így  nevezzük  irodalmunk  XVl. 
és  XVII.  századbeU  epikus  verseinek  azt  a  részét, 
mely  történeti  tárgyat  ad  elő  mint  valóságos  tör- 
ténetet, azaz  költői  alakítás  nélkül.  Akkori  epi- 
kánk legnagyobb  része  Zrínyiig  ós  Gyöngyösiig 
ilyen  énekekből  áll.  Szerzőik  többnyire  tanult 
s  literátus  emberek,  kik  deákoknak  írják  magu- 
kat, s  éneküket  zenekisérettel  adják  elő,  de  gyak- 
ran ki  is  nyomatják;  hangszerűk  már  nem  a 
régies  hegedő  vagy  a  koboz,  hanem  az  újabb  és 
divatosabb  lant ;  le  is  nézik  a  hegedősöket,  akik- 
nek költői  módjától  eltérnek.Soknak  a  neve  is  fön- 
maradt,  valamemiyi  közt  legtermékenyebb  és 
az  irány  igazi  képviselője  Tinódi  Sebestyén  (1.  o.). 
Egy  gyüjteményöket  már  Heltai  G.  kiadta  Can- 
cionele  címen  1574.,  új  kiadásuk  az  akadémiai 
Régi  Magyar  Költők  Tára  köteteiben.  A  H.  kiszo- 
rította és  felváltotta  a  régi  hegedőséneket,  azon- 
ban száraz  krónikázásával  nem  volt  annak  foly- 
tatása. V.  ö.  Erdélyi  Pál,  XVI.  és  XVII.  századi 
magyar  históriai  énekek  (M.  Könyvszemle,  1887) ; 
Badics  F.,  XVl.  századi  epika  (Beöthy  Képes  iro- 
dalomtörténetében). 

Histozoa,  1.  Histonok. 

Histrio  (lat.),  l.  Hisztriók. 

Hiszardzsik,  Grocka  (1.  o.)  török  neve. 

Hiszekegy,  1.  Apostoli  hitvallás. 

Hiszkiasz  (v.  Ezékiás),  Juda  királya,  Ahaznak 
íla  és  utódja  Kr.  e.  728.  Eleinte  Izraellel  szemben 


Amely  szó  Hi  . . .  alatt  oincs  meg,  Hy  .  . .  alatt  keresendői 


Hisztera 


—     139     — 


HIszteroszkopal 


hű  maradt  az  asszii"  uralomhoz,  csak  mikor  Babi- 
lon fellázadt  (704),  kezdette  meg  más  két  fejede- 
lemmel együtt,  egyiptomi  segély  reményében,  a 
függetlenségi  harcot.  Bzanherib  asszír  király  azon- 
ban megelőzte  a  Tirhakas  vezetése  alatt  álló  egyip- 
tomi segédosapatot ;  701.  Szíriában  termett,  elfog- 
lalta Alsó-Palesztinát,  H.-tól  30  aranyat  és  300  ta- 
lentumot csikart  ki,  de  ennek  dacára  Jeruzsálembe 
zárta  és  ostromolta  öt,  ugy  hogy  csak  az  egyipto- 
miak győzelme  mentette  meg  H.  királyt.  Egy 
veszélyes  testi  bajból  Ézsaiás  próféta  által  szaba- 
dult ki,  de  azután  nem  élt  sokáig ;  697-ben  trónját 
kiskorú  fiára,  Manasszéra  hagyta. 

Hisztera  (gör.)  a.  m.  anyaméh. 

Hiszteralgia  (gör.)  a.  m.  méhfáj  dalom. 

Hiszterézis,  1.  Mágnesi  hiszterézis. 

Hisztéria,  hisztériás  elmezavar,  a  pszichoneu- 
rózisok  egyik  alakja,  melynek  alapvonását  a  befo- 
lyásolhatóság alkotja,  e  mellett  az  inger  és  inger- 
hatás közötti  aránytalanság  jellemző,  valamint  az 
a  különös  sajátság,  hogy  szellemi  behatásokra 
testi  elváltozások  jöhetnek  létre.  A  többi  pszicho- 
neurózistól  neiu  választható  el  élesen.  Ezen  for- 
dul meg  a  H.  elterjedéséről  való  tájékozatlanság- 
unk ;  csak  annyi  bizonyos,  hogy  nőknél  gyakoribb. 
A  H.  okai  között  az  öröklésnek  nincs  fontos  szerepe, 
gyakran  csak  a  környezet  befolyása  látszik  annak. 
Erre  vezethetők  vissza  a  H.-epidemiák  is,  ahol 
azonban  a  tömegszuggesztió  hatása  is  érvényesül. 
A  szellemi  túleröltetés  nem  okoz  H.-t,  de  annál 
gyakrabban  a  tétlenség.  Az  indulatok  szerepe  is 
fontos,  főkép  ha  hirtelen  behatásokkal  járnak, 
pl.  ijedtség.  Régebben  a  női  ivarszervek  megbete- 
gedéseivel hozták  összefüggésbe  a  H.-t,  de  ez  ré- 
gen megcáfolt  nézet.  Általában  a  szexuális  vonat- 
kozások csak  annyiban  szerepelnek,  amennyiben 
indulatkeltő  hatással  lehetnek.  Újabban  P'reud 
hangsúlyozta  a  szexuális  vonatkozások  fontossá- 
gát a  H.  oktanában,  de  általános  visszautasításra 
talált.  A  serdüléssel  járó  ideges  elváltozások  is 
képezhetik  talaját  a  H.  fejlődésének.  A  trauma 
főkép  indulatkeltő  hatásával  (ijedtség,  félelem) 
okoz  H.-t.  A  H.  fejlődéséhez  azután  nagyban 
hozzájárul  a  helytelen  nevelés  és  más  megbete- 
gedéssel kapcsolatban  történő  hibás  (gyakran  or- 
vosi) elbánás.  A  H.  tünetei  kaleidoszkópszerüen 
változhatnak  ós  igen  sokszerüek.  Szellemi  téren 
fokozott  ingerlékenységet,  indulatosságot,  önző 
gondolkodást,  föltűn éshajhászást,  túlzott  érzé- 
kenységet (féltékenységet)  találunk.  A  betegek 
viselkedésükben,  cselekedeteikben  kiszámítha- 
tatlanok, egészben  határozatlanok,  A  szellemi 
képességeik  csaknem  rendesek,  átlagban  azon- 
ban H.-sok  között  több  a  gyöngébb  elméjű,  mint 
egészségesek  között.  Gyakori  a  H.-sok  kóros  ha- 
zudozása.  Ez  összefügg  a  H.-sok  nagyfokú  befo- 
lyásolhatóságával. Előfordulnak  azután  ú.  n.  H.-s 
ködös  állapotok  (kettősöntudat,  kettőzött  én,  se- 
cond  état),  midőn  a  beteg  szellemi  egyénisége 
másmilyen,  mint  rendes  állapotában,  pl.  újra  gyer- 
mek lesz.  A  testi  panaszok  közül  főképen  külön- 
böző fájdalmak  és  fonák  érzések  (pl,  gombóc, 
csomó  érzése  a  garatban,  glóbus  hysterícus)  gyako- 
riak. Azután  a  tapintás  és  a  fájdalomérzés  zava- 
rait találjuk.  Az  érzékszervek  zavarai  közül  elég 
gyakori  a  látás,  a  látótér,  a  színlátás  megzava- 


rása. A  mozgások  körében  bénulások,  görcsök  (cho- 
reamajor)és  zsugorodások  támadhatnak.Gyakran 
a  járás,  állás  lehetetlen  (astasia,  abasia).  Ismer- 
jük azután  a  H.-s  némaságot,  hányást,  haspuf- 
fadást, köhögést.  Laikus  előtt  legjobban  ismere- 
tesek a  H.-s  rohamok,  ezek  jelentőség  nélküli  esz- 
méletlenségek,  melyek  alatt  a  beteg  hánykolódik 
(clownismus),  beszél,  sír,  nevet,  haját  tépi,  de 
soha  súlyosabb  következményekkel  nem  járnak. 
A  rohamok  kiváltó  oka  rendesen  fölindulás.  A  H. 
mindig  komoly  megbetegedés,  sok  esetben  pedig 
határozottan  súlyos  baj.  Sokszerüsége  a  kór  jós- 
latot is  egyénenkint  módosítja,  gyógyulás  bekö- 
vetkezhetik,  A  baj  tartama  igen  sokban  a  kör- 
nyezet befolyásától  függ  s  így  néha  évekig  hú- 
zódhatik.  Szellemileg  sohasem  vezet  elbutulás- 
hoz. Az  életet  igen  ritkán  veszélyezteti.  A  H.  or- 
voslása pszichikus  úton  történhetik  s  az  orvos  ré- 
széről igen  nagy  jártasságot,  tapintatot  kivan. 
Használatosak  azután  a  vízzel,  villamossággal 
gyógyító  eljárások  is.  Igen  fontos  a  beteget  meg- 
szokott környezetének  befolyása  alól  kiragadni  s 
más  környezetbe  helyezni.  Óva  intendő  minden 
H,-s  beteg  a  Freud-féle  pszichoanalízistől,  mely 
gyakran  súlyos  károkat  okoz.  Elavult  nézet  azután 
a  H-nak  genitális  kezeléssel  való  gyógyítása. 

Hisztérikus,  tk.  a  hisztériában  szenvedőt  je- 
lenti, de  használjuk  ezeknek  szeszélyességóre 
való  vonatkozással  általában  a  szeszélyes  nőkre. 

Hiszterobáz,  régebben  a  diabázokhoz,  újabban 
a  minette-  és  kerzantitokhoz  sorozott  eruptív  kő- 
zet, amely  a  Saar-Nahe  környékén  és  a  Thüringiai 
erdőben  telér-alakban  fordul  elő. 

Hiszteroepilepszia.  E  kifejezést  akkor  használ- 
ják az  orvosok,  ha  nem  tudják  megmondani,  hogy 
hisztériában  vagy  nyavalyatörésben  szenved-e  az 
illető,  A  két  betegség  között  azonban  semminő  ro- 
konság nincs,  egészen  más  természetű  beteg- 
ségek. 

Hiszterofiták  (Hysterophyta,  hysterophytou- 
hól,  a.  m,  utó-  vagy  másodnövények),  általában 
élősködők,  mert  csak  más  élő  vagy  elhalt  nö- 
vényrészeken nőnek.  Emilicher  rendszerében  a 
gombák,  Eichler  rendszerében  pedig  a  virágzó  nö- 
vények közül  azok  tartoztak  ide,  amelyek  ma, 
Engler  rendszerében  a  következő  családokat  al- 
kotják: Aristolochiaceae,  Rafílesiaceae,  Santal- 
aceae,  Loranthaceae,  Balanophoraceae ;  az  első 
család  kivételével  élősködők 

Hiszterofór  (gör.)  a.  m,  méhtartó,  megkülön- 
böztetésül a  méhgyűrütöl  (1,  o,), 

Hiszterogenetikus  kiválások  az  olyanok,  ame- 
lyek az  eruptív  kőzetekben  legutoljára  keletkez- 
tek és  többnyire  csíkokat,  ereket  alkotnak. 

Hiszterokéle  (görög,  latmosan  hemia  uteri), 
orvosi  műszó  a  ginekológia  köréből ;  a  méhnek 
beszorulását  —  sérvét  —  jelenti  valamely  sérv- 
kapuba. 

Hiszterokristályosodás,  amorf  vagy  vaskos 
tömegeknek  utólagos  kikristályosodása  vagy  át- 
kristályosodása,  amit  hidrokémiai  folyamatok 
idéznek  elő. 

Hiszterománia  (gör.),  1.  Nimfománia. 

BÍ8zteronTproteTOn\göT.],l.  Éysteronproteron. 

Hiszteroszkopia  (gör.),  a  méh  vizsgálata  tükör 
segítségével. 


Amely  sző  Hl . . .  lilatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


HIszterotomia 


—     140 


Hit  analogriája 


Hiszterotomia  (gör.),  méhen  végzett  műtét, 
különösen  pedig  a  méh  rost-daganatainak  kiirtása. 
B  mütevés  kifejezésére  néhol  a  kiszterektomia, 
másutt  a  miomotomia  v.  miomektomia  használa- 
tos. A  H.  rendesen  hasmetszés  útján  történik,  de 
végezhető  a  hüvely  felöl  is,  így  különösen  a  méh- 
ráknál.  A  H.  a  megbetegedett  méh  teljes  vagy 
részleges  kiirtásával  jár. 

Hisztidin  a.  m.  imidazolalanin,  1.  Hexonbázisok 

Hisztio-  V.  hiszto-  (gör.  a.  m.  vitorla,  szövet), 
összetételekben  szövetet  jelent. 

Hisztofizika  (histophysika,  gör.),  az  a  tudo- 
mányág, mely  az  állatok  testét  alkotó  szöveteket 
íizikai  szempontból  vizsgálja. 

Hisztogenezis  (histogenesis,  gör.)  a  szövet- 
képződés  menete  egészséges  és  kóros  viszonyok 
között. 

Hisztogenia.a  hisztogenezis-röl  (1.  o.)  szóló  tan. 

Hisztográfia  (Mstographia,  gör.)  az  állatok 
ós  növények  testét  alkotó  szövetek  leírása. 

Hisztokémia,  a  szövettannak  az  a  része,  amely 
mikroszkopikus  módszerekkel  a  szövetek  vegyi 
alakulásait  kutatja,  1.  Szövettan. 

Hisztolízis  (histolysis,  gör.),  szövetfeloldó- 
dás ;  az  orvostanban  a  test  alkotásában  résztvevő 
szöveteknek  akár  kóros,  akár  ílziológiás  folya- 
matok kapcsán  történő  feloldását  értik  alatta. 

Hisztológia  (histologia,  gör.),  a  szervezet  fino- 
mabb szerkezetével,  főleg  mikroszkópiájával  fog- 
lalkozó tudomány,  az  anatómia  egy  mellékága. 
L.  Szövettan. 

Hisztonok,  bázikus  karakterű  egyszerűbb  fe- 
hérjék, amelyek  bontáskor  hexmibázisokat  (1.  o.) 
.  adnak.  L.  Fehérjék. 

Hisztorikus  (lat.),  történeti,  a  történetnek 
megfelelő ;  tov.  történetíró. 

Hisztoriográf  (gör.),  történetíró. 

Hisztriók  (lat.),  római  színészek,  kiváltképen 
pedig  némajátékosok.  Legelébb  a  város  alapítása 
után  391.  merültek  fel  Rómában,  ahová  őket,  a 
hisztereket  (etniszk  nyelven  a.  m.  komédiás)  a 
konzul  hivatta  Btruriából,  hogy  a  népet  a  nagy 
dögvész  után  felderítsék,  amire  a  rendes  cirkuszi 
játékok  képtelenek  voltak.  Eleinte  kizárólag  né- 
majátékokat adtak  elő,  temetéseknél  kifigurázták 
a  halottat ;  majd  beszéltek  is  ahhoz,  amit  taglejté- 
seikkel bemutattak ;  apró  rögtönzésekkel  állottak 
elő,  melyek  jóformán  önálló  darabokká  nőtték  ki 
magukat  (satura).  514-ben  Livius  Andronicus  fel- 
lépése után  eltűntek,  de  csak  a  nyilvánosságból ; 
a  nép  azontúl  is  felkeresi  őket,  sőt  a  mai  «Café 
chantant»-okra  emlékeztető  mulatóhelyeken  az 
urak  is,  úgy  hogy  bennök  gyökeredzik  az  olasz 
Paprika  Jancsi  (Pulcmello)  vígjáték  is.  A  közép- 
korban újból  felszínre  jutnak,  de  részben  más 
neveken. 

Amint  divatjuk  a  középkorban  Olaszországból 
egész  nyugaton  elterjedt,  hozzánk  is  eljutottak 
mind  a  H.,  mind  a  mimusok.  Az  1279-iki  zsinat 
szükségesnek  látta  megtiltani  papi  személyeknek 
a  jokulátorok,  H.  ós  mimusok  előadásainak  meg- 
nézését. A  mulattatók  e  három  neme  közül  a 
jokulátorok  voltak  a  legtisztesebbek,  azokat  istá- 
polták a  királyok  is  és  az  ő  rendjük  alkalmasint 
nemzeti  eredetű  intézmény  volt.  A  mimusok  néma- 
játékosok  voltak,  legtöbbnyire  víg  alakoskodást 


adtak  elő.  A  H.  középen  álltak  a  kettő  közt, 
amennyiben  alakoskodtak  is,  énekeltek  is  tréfás 
dalokat  és  játszottak  pórias  bohózatokat.  Nálunk 
azonban  e  játékokból  nem  fejlett  ki  a  színészet; 
úgy  látszik,  a  H.  mindig  megmaradtak  idegen 
komédiásoknak.  Az  első  eset,  hogy  egy  hisztrió 
e  foglalkozásáért  földet  kapott  egy  nagy  úrtól, 
egy  1337-íki  oklevélben  fordul  elő.  V.  ö.  Sebes- 
tyén, Gyula,  Adalékok  a  középkori  énekmondók 
történetéhez.  II.  Lajos  udvarában  névszerint  em- 
lítik Deby  Péter  hisztriót.  V.  ö.  Fraknói  Vilmos, 
II.  Lajos  és  udvara.  A  regős-énekekben  is  föl- 
találhatók a  színjátszás  elemei,  de  ennek  eredete 
máshová  vezet.  L.  Regösök. 

Hisztrixit  (ásv.),  rombos  prizmáknak  sugaras- 
rostos halmaza,  vagy  leveles  vaskos  tömegek. 
Kissé  hajlítható,  fémes  fényű,  acélszürke.  Alkat- 
részei bizmut,  antimon,  réz,  vas  és  kén,  képlete 
közel :  7BÍ2S3.  2Sb,S3.  öCuFeSg.  Termőhelye  Cur- 
tin-Davis  Tasmaniában. 

Hit  (lat.  /jffe,9^,valamelynyilatkozatnak  v.tantó- 
telnek  elfogadása  a  nyilatkozónak  tekintélye  alap- 
ján.Természetfölöttí  értelemben  a  hit  Isten  kijelen- 
tett igazságának  és  akaratának  elfogadása  Isten 
tekintélyének  alapján,  akár  képesek  vagyunk  fel- 
fogni, akár  nem.  Az  értelem  erejét  fölülmúló  té- 
teleknek orgánuma  a  hit.  A  pozitív  v.  történelmi 
hit  határozott  történelmi  tényeken,  indító  okokon 
(motiva  credíbilitatis)  alapszik;  a  vakhit  indító 
okok  nélkül  való  hit ;  igazhitű  (ortodox),  aki  az 
egyház  tételeit  az  egyház  tekintélye  alapján  ós 
kivétel  nélkül  elfogadja ;  hiteilen  (heterodox),  ki 
nem  fogadja  el. 

Hit,  város  Bagdad  elő-ázsiai  török  vilajetben, 
190  km.-nyire  Bagdadtól,  az  Eufrat  jobbpartján, 
3000  arab  lak.,  számos  bitumen-forrással. 

Hita  (ejtsd:  itá),  1.  Gines  Perez  de,  XVL  sz.-beli 
spanyol  író,  aki  Murcia  tartományból,  valószínűleg 
Mula  városából  származott.  Résztvett  az  Alpu- 
jarras-okban  lakó  lázongó  mórok  ellen  (1568—70) 
vívott  csatákban.  História  de  las  guerras  civíles 
de  Granada  c.  műve  az  első  történelmi  regény  a 
spanyol  ii-odalomban.  B  mű,  melyben  költői  bájjal 
írja  meg  a  granadai  királyság  bukását,  sok  után- 
zóra talált  Franciaországban.  Első  része  legelő- 
ször 1595.  jelent  meg  Saragossában ;  a  XVII.  sz. 
folyamán  több  mint  30-szor  nyomtatták  újra; 
második  része  1610.  és  más  izben;  mindkettő 
megvan  Rívadeneyra :  Bíblioteca  de  autores  es- 
panoles  c.  vállalatában  (Madrid  1849,  3  köt.).  Van 
francia  és  német  átdolgozása  is. 

2.  H.,  Jüan  Ruiz,  ardpreste  de,  I.  Ruiz. 

Hitágazat  alatt  régebben  más  felekezetnél  is, 
de  a  katolikusoknál  manapság  is  az  egyes.  Isten 
által  kinyilatkoztatott  és  az  egyház  által  előadott 
hitigazságokat  értik.  Ágazatoknak  nevezik  kivált 
az  apostoli  hitvallásnak  12  részét.  L.  még  Dogma. 

Hit  analógiája  (lat.  analógia  fidei),  valamely 
hitigazságnak  egybevetése  egy  másik,  a  kinyUat- 
koztatás  forrásai  vagy  a  csalhatatlan  tanítószék 
által  előadott  igazsággal  oly  célból,  hogy  azt  meg- 
világítsuk és  megmagyarázzuk.  —  H.-nak  neve- 
zik az  ág.  ev.  egyház  dogmatikájában  azt  a  mér- 
téket, amelyet  a  szentírás  tiszta  és  értelmökre 
nézve  minden  kétséget  kizáró  helyeiből  a  többi- 
nek megértésére  nézve  felállítani  lehet.  A  dolog 


Amely  uő  Hl ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  kereseadfil 


i- 


A  MAGYAR   CSALÁDI 

HITBIZOMÁNYOK  JEGYZÉKE 

AZ  1913.  ÉVI  ÁLLAPOT  SZERINT 

AZ  ALAPÍTÁS  IDEJÉNEK  SORRENDJÉBEN 


(kíUíbhományi  cikkhez.  pÉvai  naov  lexikon* 


Az 

Sor- 

alapí- 

szám 

tás 

éve 

1 

1653 

2 

1653 

3 

1668 

4 

1681 

5 

rl693 

v/ 

1695 

7 

1720 

8 

1722 

9 

1723 

és 
1757 

10 

1725 

t 

1728 

1746 

13 

1747 

14 

1765 

15 

1765 

16 

1782 

17 

1800 

18 

1801 
1875 

19 

1814 

20 

1814 

21 

18U 

22 

1814 

23 

1819 

24 

1821 

2^ 

1821 

xJ6 

1826 
1831 
1835 

29 

1852 

30 

1854 

31 

1856 

32 

1859 

33 

1867 

34 

1867 

35 

1869 

36 

1869 

37 

1869 

Az  alapítók  neve 


A  hitbizoraány  mostam  (1913. 


aeve 


gr.  Pálffy  Pál  nádor     

gr.  Pálffy  Pál  nádor      

gr.  Harrath  Károly  és  Ferdinánd  BonaTentBra  „.   .„ 
gr.  Königsegg  Ferenc,  Antal  és  Lipót 

gr.  Zichy  István 

hg.  Esterházy  Pál  nádor    

gr.  Brdödy  György    

gr.  Nádasdy  Ferenc 

gr.  Koháry  István  és  András 

gr.  Forgáeh  Pál 

gr.  Schönborn  Ferenc  Lothár  

hg.  Batthyány  Lajos  nádor      

gr.  Königsegg  Károly    

—  Festetics  Kristóf _ 

—  Festetics  Kristóf 

gr.  Migazzy  Kristóf—  

ifj.  gr.  Esterházy  Ferenc    „ 

gr.  Esterházy  János  és  ifj.  Ferenc... i 

gr.  Esterházy  Miklós  í'erenc   5 

gr.  Szapáry  János   ...  .. 

gr.  Széchenyi  Ferenc _.  .. 

gr.  Széchenyi  Ferenc    

gr.  Széchenyi  Ferenc .. 

br.  Sennyey  János    

gr.  Almásy  Ignác     _  . 

gr.  Almásy  Ignác     ._ 

Károly, JLigjos  főherceg  ... .. 

^ándor  Szász-Cobm-g-Gothai  hg.  . 
örgr.  Pallavicini  Ede 

br.  Haynau  Gyula 

id.  Semsey  Lajos 

id.  gr.  Batthyány  István     ... 

gr.  Barkóczy  János ... 

gr.  Andrássy  György    

gr.  Dessewffy  Kálmán , 

id.  gr.  Pálffy  József 

br.  Prónay  Gábor    „ 

—  Somssieh  Miklós 


hg.  Pálffy  Miklós   

gr.  Pálffy  Ede 

gr.  Harrach  Ottó 

gr.  Königsegg  Fidél    

gr.  Zichy  Nep.  János 

hg.  Esterházy  Miklós 

gr.  Erdödy  Imre    .  .  ._  ...  ...  ...  ... 

gr.  Nádasdy  Tamás     ... 

Fülöp  Szász-Coburg-Gothai  herceg    ... 

gr.  Forgáeh  Károly     _.  „.   ...  ... 

gr.  Schönbom-Buchheim  Frigyes  Károly 
hg.  Batthyány-Strattmann  Ödön  ..  ... 
gr.  Königsegg-Aulendorf  X.  Ferenc  ... 

gr.  Festetics  Pál 

hg.  Festetics  Tassilo 

gr.  Migazzy  Irma  férj.  gr.  Erdödy  Imréné 
gr.  Esterházy  Károly  ... 

kisk.  gr.  Esterházy  Ferenc    ..    ...  ... 


gr.  Szapáry  Iván    ... 

gr.  Széchenyi  Kálmán... ._  .. 

gr.  Széchenyi  Béla 

gr.  Széchenyi  Bertalan     

br.  Sennyey  Béla   ...  ...  ._ 

gr.  Almásy  Dénes  

gr.  Almásy  Káhnán 

Frigyes  föhei'ceg .. 

Fülöp  Szász-Coburg-Gothai  herceg    .. 
örgr.  Pallavicini  Sándor    ...  ...  ...  .. 

br.  Haynau  Gyula  ._ 

dr.  Semsey  Andor 

gr.  Batthyány  Lajos    - 

gr.  Hadik-Barkóczy  Endre      

—  az  utódlás  kérdése  még  rendezés 

gr.  Dessewffy  Miklós 

gr.  Pálffy  József    ... 

br.  Prónay  Dezső   '. 

—  Somssieh  Miklós    _  -- 


Uí 


évi)  birtokosának 


lakóhelye 


A  hitbizományi 

hatóságot  gyakorló 

kir.  törvényszék 

székhelye 


A  község  (puszta),  amely- 
nek területén  a  hitbizomá- 
nyi jószág  feje  fekszik 


A  hitbizományi 
ingatlanok  térfo- 
gata, V.  az  ingó- 
ságok becsértéke 
százra  kikerekí- 
tett összegben 


Malaczka,  Pozsony  vm. 

Bécs 

Bécs  ... 

Arad 

Zichyújfalu  p.  Fejér  vm. 

KijmartonTáralja,  Sopron  ím „ 

Galgócz,  Nyitra  vm.    ... 
Nádosladány,  Fejér  vm. 

Bécs ... 

Ghymes,  Nyitra  vm.    ... 
Beregvár,  Bereg  vm.  ... 

Körmend,  Vas  vm 

München 

Dég,  Veszprém  vm. 
Keszthely,  Zala  vm.    ... 
Galgócz,  Nyitra  vm.    ... 
Cseklész,  Pozsony  vm. ... 

Tata,  Komárom  vm.    ... 

Budapest...    .,  

Sopron    _. 

Nagyczenk,  Sopron  vm. 
Felsösegesd,  Somogy  vm. 

Bély,  Zemplén  vm 

Gyula,  Békés  vm 

Pásztó,  Heves  vm 

Bécs 

Bécs 

Sándorfalva,  Csongrád  vm. 

Grác ^ 

Budapest 

Polgárdi,  Fejér  vm. 
Tavama,  Zemplén  vm.... 
alatt  van 

Ven  cselló,  Szabolcs  vm. 
Szomoláuy,  Pozsony  vm. 

Aes»,  Pest-Pilis-Sílt-Kiskmi  m.  

Somogy sárd,  Somogy  vm. 


Pozsony . 

Pozsony  ...  ...  . 

Győr...  .„  ...  . 

Arad 

Balassagyarmat. 
Sopron    ..,  ...  . 

Nyitra     

Székesfehérvár  . 

PóBdrarnaíji  biröság     . 

Nyitra     

Beregszász   ...  . 

Szombathely...  . 

Trencsén...  ....  . 

Budapest...  ...  . 

Nagykanizsa 

Aranyosmarót    . 
Pozsony  ...  ...  . 

Komárom      ..  . 

Budapest.. 

Sopron    „ 

Sopron    

Kaposvár  _ 

Sátoraljaújhely  . 

Gyula      

Eger 

Fó'udTarnafji  birósig     . 
FíudTarnagji  iirósig     . 

Szeged     

Szatmár-Németi. 
Debreczen  ...  . 
Székesfehérvár  . 
Sátoraljaújhely  . 
Rimaszombat 
Nyíregyháza...  . 

Pozsony  ... . 

Pestvidék      ...   . 
Kaposvár      ...  . 


Malaczka 

Pozsony .. 

Királyhida,  Mosón  vm... 
Pénzhitbizomány     ...  .. 

Zséij  és  Diíénj,  Nógrád  m 

Kismartonváralja    

Galgo'ez  és  Póstyén,  Njitra  rm. 
Nádasdladány    ... 

FeUtbalog,  Gömór  és  Kisbont  rm.  ._ 

Ghymes  ... 

Szentmiklós,  Bereg  vm. 
Körmend 

Oroulinkő  és  Illára,  Trencsén  rm.  .. 

Dég   ... ...  .. 

Keszthely      

Aranyosmarót    ._ 

Cseklész 


Tata  és  Tóváros     

Pénzhitbizomány     

Iván,  Sopron  vm 

Nagyczenk   

Felsösegesd  ...  ._ _ 

Bély  ... 

Sarkad,  Bihar  vm 

Pásztó 

Magyaróvár,  Mosón  vm.  és 
Bellye,  Baranya  vm 

Mírinjriralja,  Gömör  és  Kish.  rm.... 
Mindszent,  Csongrád  vm. 

Kiigéei  pnszta,  Szatmár  rm 

Balmazújváros,  Hajdú  vm. 

Polgárdi - 

Tavama  ._ ...  ... 

KTa$znaborkaráralja,Gömör  és  Kishont  rm. 

Vencsellö 

Jókő,  Nyitra  vm.    ...  ... 

Ácsa 

Sörnyepuszta,  Somogy  vm. 


83,100 

12,200 

6,000 

1.019,600 

41,300 

403,300 

19,200 

11,300 

51,600 

10,500 

^226j^ 

29,400 

11,400 

29,000 

115,900 

5,000 

6,000 

25,800 


kathold 


korona 
kat.  hold 


korena 
kat.  bolii 


IV 


Sor- 
szám 


Az 
alapí- 
tás 
évo 


Az  alíipltók  iieve 


A  hitbizomány  mostani  (1913. 


neve 


38 
39 
40 
41 

42 

43 
U 
45 
46 
47 
48 
49 
50 
51 
52 
58 
54 
55 
56 
57 
58 
59 
60 
61 
62 
63 
64 
65 
66 
67 
68 
69 
70 
71 
72 
73 
74 
75 


1870 
1871 
1872 
1872 
1872 
1878 
1873 
1773 
1873 
1874 
1874 
1874 
1874 
1874 
1874 
1874 
1874 
1876 
1876 
1877 
1877 
1877 
1877 
1877 
1882 
1883 
1884 
1885 
1885 
1885 
1885 
18S5 
1886 
1886 
1886 
1886 
1886 
1886 
1886 


gr. 


gr. 
gr. 
gr, 
gr. 
gr. 
gr- 

h 
?<■• 

gr. 
?r. 
gr. 
gr 
gr. 
gr, 
gr. 
gr, 
br. 

gr 
gr 
gr 

k. 

gr. 
br, 
br. 


Festetics  Dénes 

Kund  Vince -    — 

Rakovszky  Mór 

Esterházy  Pál 

Zichy  Henriknó  sz.  br.  Meskó  Irén  \ 

Zichy  Henrik     . .    ..) 

Erdödy  Sándor   

Erdödy  Ferenc   ...  

Cziráky  János 

Odescalclii  Igostonné  szil.  gr.  Zichj  Anna...  ... 

Andrássj  Károljné  szül.  gr.  Szapáry  Etelka 

Andrássj  Károljné  szül.  gr.  i^zapárj  ítelka 

Andrássj  Károljné  szül.  gr.  Szapárj  Etelka     ... 

Zichy  Nep.  János    ... 

Károlyi  György _. 

Károlyi  György .... 

Esterházj'  Móric 

Somssich  József 

Festetics  Ágoston ... 

Wenckheim  Béla     ...  ...  .„  ... 

Jankovich  József     ... 

Károlyi  Ede  és  István  ... 

Károlyi  István     ...  ._ 

Festetics  Dénes 

Majláth  György  országbíró 

Odeseaichi  Ágosionné  szül.  gr.  Zichj  Anna...  ... 

Huszár  Béla  ... ... 

Zichj  RczsS  és  neje  szül.  gr.  Péchj  Jakobina    ... 

Bánffy  Albert ...  

Bánffy  Albert 

Véssey  Sándor  .. _.  ... 

Vóssey  Mihály   ...  ..    ...  ...  ... 

Iraskoricli  Eároljné  szül.  gr.  Batthyány  Erzsébet 

Szegedy  Antal    ... 

WeBckheim  Frigjesné  szül.  gr.  Wenckheim  Krisztina 

Majláth  György 

gr.  Bissingen-Nippenburg  Nándor 

gr.  Bissingen-Nippenburg  Nándor 

gr.  Almásy  Kálmán 


gr.  Festetics  Kálmán   

kisk.  Kund  Gusztáv     

—  Rakovszky  István ...  ... 

gr.  Esterházy  Pál  ... 

gr.  Zichy-Meskó  Jakab     ...  

gr.  Erdödy  Tamás 

gr.  Erdödy  Tamás 

gr.  Cziráky  Antal  

hg.  Odescalchí  Géza    ... 

gr.  Andrássy  Sándor    ... 

gr.  Andrássy  Gyula     

gr.  Andrássy  Gyula     

gr.  Zichy  Béla 

gr.  Károlyi  Míhály._  

gr.  Károlyi  József...  ... 

gr.  Esterházy  Miklós  Móric    

gr.  Somssich  Imre „ 

gr.  Festetics  Andor. 

gr.  Hoyos-Wenckheim  Fülöp 

—  az  alapító    ...  ... 

gr.  Károlyi  László — 

gr.  Károlyi  László  _ -  ... 

kisk.  gr.  Festetics  Kristóf.. 

gr.  Majláth  József 

hg.  Odescalchí  Livío    ...  ...  ...  — . 

—  Huszár  Tibor    

—  az  alapítók  egyike ... 

br.  Bánffy  Albert    

br.  Bánffy  Albert    - 

—  Véssey  Lajos    —  -- 

—  "Véssey  Lajos —  — 

gr.  Draskovich  Iván    

br.  Szegedy-Enseh  Károly -- 

—  az  alapító ...  ...  .- 

gr.  Majláth  György     .. 

gr.  Bissingen-Nippenburg  Nándor 
gr.  Bissingen-Nippenburg  Ernő  .. 
kisk.  gr.  Almásy  Pál  ._ ._ 


évi)  birtokosának 


lakóhelye 


A  hitbizományi 

hatóságot  gyakorló 

kir.  törvényszék 

székhelye 


A  község  (puszta),  amely- 
nek területén  a  liitbizomá- 
nyi  jószág  feje  fekszik 


A  hitbizományi 
ingatlanok  térfo- 
gata, V.  az  ingó- 
ságok becsértéke 
százra  kikerekí- 
tett összegben 


Sjöngjóspuszta,  Soniogj  tiu.  ...  -.. 
Somogyfajsz,Somogy  vm. 
Nagyselmecz,  Liptó  vm. 
Pápa,  Veszprém  vm.    ... 

BoldogkŐTáralja,  Abanj-Torna  Tm — 

Bécs - 

Bécs 

Lovasberény,  Fejér  vm. 

Njitraszerdahelj,  Nyitra  rni 

Budapest 

Budapest 

Budapest...  ...  --.  ._  ... 

Lengyeltóti    Somogy  vm. 

Budapest 

FehérTáresurgó,  Fejér  m.      ....  ... 

Csákvár,  Fejér  vm. 
Hetes,  Somogy  vm. 

Budapest...  ... 

Körösladány,  Békés  vm. 
Öreglak,  Somogy  vm. ... 

Budapest ... 

Budapest 

Budapest... _. 

Perbenyik,  Zemplén  vm. 
Szolcsány,  Nyltra  vm.... 
Vámosmikola,  Hont  vm. 

Enjieike,  Abauj-Torna  ím _. 

Válaszút,  Kolozs  vm.  ... 
Válaszút,  Kolozs  vm.   ... 

í^zócsénjpnszta,  Somogj  tm 

Szöcsénjpíszta,  Somogj  ím.  ...  ... 

Sellye,  Baranya  vm.    ... 

Gjöngjöshermin,  Tas  Tm.     ...  

Újkígyós,  Békés  vm.  ... 
Zavar,  Pozsony  vm.    ... 

Budapest 

Budapest 

Budapest 


Kaposvár 
Kaposvár 
Rózsahegy    ... 
Veszprém 

Sopron    

Szombathely... 
Szombathely... 
Székesfehérvár 

Nyitra     

Nagykanizsa. .- 
Sátoraljaújhely 
Sátoraljaújhely 
Kaposvár 

Budapest 

Budapest...  ... 

Székesfehérvár 

Kaposvár 

Szombathely... 

Gyula.. 

Kaposvár 
Pest  vidék 
Pestvidék 
Kaposvár 
Sátoraljaújhely 

Nyitra     

Ipolyság 

Kassa 

Kolozsvár     ... 
Kolozsvár     ... 
Kaposvár 
Kaposvár 
Pécs  ...  ...  ... 

Szombathely... 
Gyula      ...  ... 

Pécs ... 

Fehértemplom 
Fehértemplom 
Szolnok  


Gyöngyöspuszta...  ... 

Somogyfajsz ...  ... 

Nagyselmecz 

Pápa 

Files,  Sopron  Ytn.  és  Rajka,  Hoson  Tm. 

Vép  és  Táplánfa,  Vas  vm. 

Vép,  Vas  vm. 

Lovasberény ... 

Nyitraszerdahely     

Letenye,  Zala  vm 

Töketerebes,  Zemplén  vm. 
Parnó,  Zemplén  vm.    ... 

Lengyeltóti  

Budapest  (Egyetem-u.)_^.- 

Fehérv^rcsurgó 

Csákvár 

Hetes.„ ... 

Dég,  Veszprém  vm. 
Pusztafás-puszta  Békés  vm. 
Öreglak  ...  ...  ...  ...  

Ffizérradvány,  Abaaj-Torna  vm., 
DereUegyház,  Csongrád  vm. 

Fót,  Peít-Pilis-Solt-Kiskun  Tm.  ... 
Csertő,  Somogy  vm.  ... 
Perbenyik     ...   ...  ._.  ... 

Szolcsány     

Vámosmikola     

Enyiczke ... 

Válaszút ...  ... 

Sziligjnagjfalu,  Siilágj  Tm _ 

Szöcsénypuszta 

Vese,  Somogy  vm 

SeUye      ... 

Gyöngyöshermán 

Újkígyós 

Bakócza,  Baranya  vm.„. 

Pénzhitbizomány     

Jám,  Krassó-Szörény  vm. 

Pusztatenyö-puszta  Jász-Nkun- 
Szolnok  vm.     


5,800 

5,400 

1,900 

37,000 

.3,400 

4,000 

2,700 

9,600 

1,400 

11,.300 

8,900 

25,700 

10,100 

38,6Qa 

11,900 

41,900 

3,200 

2,800 

3,700 

12,100 

36,000 

14,000 

4,400 

0,200 

2,200 

7,000 

3,500 

7,200 

8,700 

3,800 

900 

12,600 

2,400 

22,600 

6,200 

1.530,500 

3,100 

9,400 


kaL  hold 


koroua 
kat  iiold 


VI 


Sor- 
szám 


76 

77 
78 
79 
80 
81 
82 
83 
84 
85 
86 
87 
88 
89 
90 
91 
92 


Az 
alapí- 
tás 
éve 


1886 
1886 
1887 
1887 
1887 
1887 
1888 
1890 
1892 
1892 
1892 
1892 
1893 
1894 
1895 
1901 
1912 


Az   alapítók   neve 


gr.  Zichy  Domokos  püspök      

gr.  Zichy  Domokos  püspök      

br.  Jósika  Lajos „. — 

gr.    DraskoTieh  Kíroljné  szül.  gr.  Batthyány  Eizsébit 
hg.    Áreuberg  Xároljné  szül.  gr.  Hiinyady  Jilia     .., 

br.  Révay  Gyula -. 

gr.  Károlyi  Alajos ... 

Tif.lVodianer  Móricz      _ 

id.  gr.  Andrássy  Gyula ...  .    

id.  gr.  Andrássy  Gyula ... 

gr.  Andrássy  Aladár 

gr.    Andrássy  Aladár  és  neje  szül  br.  Wenekheim  Leostin 

gr.  Karátsonyi  Guido 

gr.  Andrássy  Manó  ...  ._ 

—  Tarányi  Oszterhueber  Ferencz... 
br.    Kemény  Kálmán  és  neje  szül.  br.  Bátffy  Poliiena 

—  Almásy  Ede  


A  hitbizomány  mostani  (1913 


neve 


gr.  Zichy  Ödön 

gr.  Zichy  Rafael    ... 
br.  Jósika  Sámuel  ... 
gr.  Draskovich  Pál 
gr.  Hunyady  Károly 
br.  Révay  László    ... 
gr.  Károlyi  I.ajos  ... 
br.  Wodianer  Albert 
gr.  Andrássy  Gyula 
gr.  Andrássy  Gyula 
gr.  Andrássy  Sándor 
gr.  Andrássy  Sándor 
gr.  Karátsonyi  Jenő 
gr.  Andrássy  Géza... 

—  az  alapító    

—  az  alapítók 

—  az  alapító    


Jegyzet:  Ezekben  a  hitbizományokban  az  utódlás  rendje  az  elsőszülöttségi  leszármazás 
1693-ban  alapított  gr.  Ziehy-féle  és  az  1814-ben  alapított  gr.  Szapáry-féle  hitbizományokat, 
mányt,  amely  ízörökség  (majorátus). 


VII 


óvi)  birtokosának 


lakóhelye 


A  hitbizományi 

hatóságot  gyakorló 

kir.  törvényszék 

székhelye 


Budapest 

íiírszentmihilj,  Fejér  ra. 

Szurdok,  Szolnok- Dűboka  ím.  ...  

GvöngjösszenUereszt,  Va«  rm 

Soborsin,  Arad  vm. 
Kisselmecz,   Turócz   vm. 

Budapest...  ...  ...  

Budapest.. 

Budapest „  ... 

Budapest 

Budapest ... 

Budapest 

Budapest ... 

Budapest -.  ... 

Nyírlak,  Zala  vm.  ...    _. 

Budapest 

Borostyánkő,  Vas  vm.... 


A  község  (puszta),  amely- 
nek területén  a  hitbizomá- 
nyi jószág  feje  fekszik 


A  hitbizományi 
ingatlanok  térfo- 
gata, V.  az  ingó- 
ságok becsértéke 
százra  kikerekí- 
tett összegben 


Székesfehérvár  .. 
Székesfehérvár  .. 

Kolozsvár     

Szombathely...  .. 

Pozsony 

Beszterczebánya 

Budapest 

Nyitra     

Kolozsvár     

Nyíregyháza 

Nyíregyháza...  .. 

Kaposvár      

Nagybecskerek  .. 
Rimaszombat 
Zalaegerszeg 
Marosvásárhely .. 
Szombathely 


Zákány,  Somogy  vm.  ... 
Pelsősíontiránpuszta,  Fejér  ra. 

Gsakigorbii,  Szolnok-Doboka  rm.   

Németujvár,  Vas  vm.  ... 
f(B8Mji7áíka,  Pozsonj  rm.    ...  ... 

Kisselmeez _.  ... 

Budapest  (Esterházy-u.) 
Komját,  Nyitra  vm.     ... 

Hesdát,  Torda-Aranjog  m 

Tiszadob,  Szabolcs  vm. 
Tiszadob,  Szabolcs  vm. 
Szigetvár,  Somogy  vm. 
Bánlak,  Torontál  vm.  ... 
Betlér,  Gömör  és  Kishont 
Söjtör,  Zala  vm.     .  .  ... 

MarosTécs,  Maros-Torda  rm 

Borostyánkő 


A  terület  együtt ... 


4,300 
8,800 

28,500 
8,000 
2,800 
4,700 

_Z3.3ŰQ 


kat.  hold 


8,700 

25,400 

7,200 

8,400 

8,900 

17,700 

27,000 

2,200 

26,100 

1,200 


2.314,200 


kat.  hold 


íprímogenitura)  szerint  történik;   kivéve  az   1653-ban   alapított  gr.   Pálffy-fóle   pozsonyi  —  az 
amelyek  korörökségek  (senioratus),  valamint  az  1747-ben   alapított  gr.   Könígsegg-féle  hitbizo- 


VIIÍ 


A  hitbizományi  ingatlanok  területi  eloszlása   191  3-ban. 


Megyénként 


leOODölével 
számított, 
százra  kike- 
rekített hol- 
dakban 


Abauj-Torna .. 

Arad 

Baranya 

Bars 

Békés. 

Bereg      ... 

Bihar... 

Borsod 

Csanád 

Csongrád „  .. 

Esztergom    ... 

Fejér 

Gömör  és  Kishont 

HajdiL. 

Heves      

Hont 

Hunyad  ... 

Jász-Nagy-Kun-Szolnok 

Kolozs . 

Komárom     . 

Krassó-Szörény ...  ._  . 

Liptó .. 

Maros-Torda . 

Mosón      


28,100 
14,400 

149,000 

9,900 

28,700 

226,900 

'  iCooo 

16,400 

1,700 

78,600 

7,700 

58,000 

160,300 

18,700 

43,700 

32,200 

4,700 

9,500 

9,400 

48,200 

3,100 

1,900 

26,100 

74,400 


Megyénként 


Nógrád ... 

Nyitra 

Pest-Pilis-Solt-Kiskim  ...  . 

Pozsony ...  . 

Sáros...  ...  ... 

Somogy 

Sopron 

Szabolcs 

Szatmár  ... 

Szepes . 

Szilágy    ...        . 

Szolnok-Doboka...  ...  ..    . 

Temes     . 

Tolna.. 

Torda- Aranyos  

Torontál ...  ... 

Trencsén...  ... _.  . 

Turócz     ...   ._ 

Ung  

Vas 

Veszprém     

Zala    ... 

Zemplén  ...  

összesen 


1600  nőiével 
számított, 
százra  kike- 
rekített hol- 
dakban 


2.314,200 


1906-ban  az  egész  terület  volt 
1913-ban  az  egész  terület  volt 
1913-ig  tehát  a  csökkenés   ... 


..  2.362,800  hold 
..  2.314,200     « 
48,600  hold 


Hitbór 


—     141      — 


Hitbizomár>y 


abból  az  előfeltételből  indul  ki,  hogy  magának  a 
szentírásnak  bensejében  semminemű  ellenmondás 
nem  állhat  fenn  és  ahol  látszólag  mégis  volna 
ilyen  ellenmondás,  az  azonnal  megszűnik,  ha  az 
illető  helyet  az  össztartalom  fényében  vesszük 
vizsgálat  alá. 

Hitbér  (móring,  kelengye,  lat.  dos),  a  magyar 
jog  szerint  a  feleségnek  a  házasság  elhalásáért  és 
hűsége  jutalmáért  a  férjtől  járó  ajándék.  Van 
írott  hitbér,  amelyet  szerződéssel  köteleznek  és 
törvényes  hitbér,  amelyet  a  törvény  rendel ;  ez 
utóbbi  főnemesek  között  400,  nemesek  és  polgá- 
rok között  200,  jobbágyok  között  40  frt  pengő 
pénzben  ;  ha  a  nő  többször  megy  férjhez,  későbbi 
házassága  után  felét  követelheti  az  előbbi  házas- 
sága utáni  hitbérének.  Viszonhithér  (contrados) 
az,  amit  a  feleség  kötelez  a  férjének. 

Hitbizomány,  vagy  helyesebben  családi  H. 
(1.  A  magyar  családi  Mthizományok  jegyzéke  c, 
mellékletet).  Lényege  valamely  vagyonnak  az- 
iránti  rendeltetésében  áll,  hogy  több  nemzedéken 
át  kizáróan  bizonyos  család  tagjaira  nézve  előre 
megállapított  fokozatos  egyéni  jogutódlás  tárgya 
legyen  s  mint  ilyen,  elidegeníthetetlenül  a  család- 
ban maradjon.  Az  erre  irányuló  rendelkezés  (H. 
alanyi  értelemben)  célja  a  család  tekintélyének 
ós  fényének  fentartása,  ennek  a  rendelkezés- 
nek materiális  alapja  a  kirendelt  vagyon  (H. 
tárgyi  értelemben).  Régebben  azt  tartották,  hogy 
a  H.-i  vagyon  tulajdonosa  (főtulajdonosa)  az 
egész  család,  a  H.  birtokosa  pedig  csupán  csak 
haszonélvező  (haszonvevö  tulajdonos),  újabban 
azonban  úgy  fogják  fel  a  H.  birtokosa  és  a  többi 
családtagok  (várományosok)  közti  viszonyt,  hogy 
tulajdonos  a  H.  birtokosa,  akinek  joga  a  jogutód- 
lásra hivatott  családtagok  esetleges  jogának  meg- 
óvását célzó  törvényes  elidegenítési  tilalom  által 
van  korlátozva.  Nálunk  a  H.  intézményét  az  1687. 
IX.  t.-c.  honosította  meg,  amely  törvényben  ki 
van  mondva,  hogy  a  mágnások  szerzeményi  ja- 
vaikból királyi  jóváhagyással  H.-t  alapíthatnak. 
Az  1723.  L.  t.-c.  ezt  a  jogot  a  köznemesekre  is 
kiterjesztette.  Az  1852  nov.  29-iki  ősiségi  nyilt- 
parancs  a  magyar  törvényeken  alapuló  H.-t  érin- 
tetlenül hagyta,a  többire  nézve  azonban  az  osztrák 
polg.  törvénykönyvnek  idevágó  rendelkezéseit 
szabta  meg  zsinórmértékül.  Ezek  hatályon  kívül 
helyezésével  az  1862  okt.  9-iki  királyi  leirat  sza- 
bályozta a  H.  tekintetében  feníbrgó  jogviszonyo- 
kat. Utóbb  az  1868.  LIV.  t.-c.  zárpontja  alapján 
1869  ápr.  9-iki  igazságügy  miniszteri  lendelet  ál- 
lapított meg  a  H.-ra  vonatkozólag  egyes,  főleg 
eljárási  természetű  szabályokat.  A  H.-i  kötelék 
létrejöttéhez  kifejezett  alapítási  cselekmény  szük- 
séges. Ez  áll  a)  a  magánrendelkezésből  és  h)  a 
királyi  jóváhagyásból.  A  magánrendelkezésnek 
nincs  meg  az  az  ereje,  hogy  egymagában  is  létre- 
hozza a  tulajdonnak  az  általános  magánjogi  sza- 
bályokon túlmenő  megkötöttségét,  viszont  a  ki- 
rályi jóváhagyás  nem  szanálja  a  magánrendelke- 
zóst  tartalmazó  jogügyletnek  magánjogi  fogyatko- 
zásait, sem  meg  nem  szünteti  harmadik  személyek- 
nek a  H.-i  vagyonra  vonatkozó  korábbi  magán- 
jogi követeléseit.  A  H.-ban  való  utódlásnak  egyik 
alapelve  az,  hogy  a  H.  vagyonának  egyidőben 
csak  egy  személy  lehet  a  birtokosa  (Individual- 


succession),  másik  alapelve  pedig  az,  hogy  a  bü'- 
tokos  joga  nem  a  közvetlen  elődtől,  hanem  az 
alapítótól  származik  (successio  ex  facto  et  provi- 
dentia  majorum).  Ami  a  H.  belső  szerkezetének 
további  kérdéseit,  nevezetesen  az  utódlási  rendet 
illeti,  egyes  külföldi  törvényhozások  e  részben 
kötelező  utódlási  formát  szabnak,  nálunk  azonban 
e  tekintetben  az  alapítónak  szabad  keze  van.  A 
H.  lehet  az  alapító  akaratához  képest  elsőszülött- 
ségi öröklés  (helyesebben  utódlás,  primogenitnr^), 
vagy  izöröksóg  (majorátus),  vagy  korörökség 
(senioraíüő),  aszefInC  amint  az  alapító  az  utód- 
lásTvagy  az  idősb  ágbeli  elsőszülöttnek,  vagy 
a  családból  a  legkisebb  izén  állónak,  több  egyen- 
lően közel  állók  közt  pedig  az  éveire  nézve  leg- 
öregebbnek, vagy  végtére  az  ágra  nem  tekintve, 
a  családbeli  legkorosabbnak  rendelte.  De  az  ala- 
pító az  utódlási  rendet  meg  is  fordíthatja.  A  leány- 
utódokra az  alapító  akaratához  képest  csak  a 
flutódok  kihaltával  kerülhet  a  sor.  Az  utódlási 
képesség  tekintetében  is  szabad  keze  van  az  ala- 
pítónak, természetesen  csak  abban  a  körben, 
melyben  a  magánrendelkezés  az  általános  magán- 
jogi szabályok  szerint  mozoghat. 

A  H.-birtokosnak  tartózkodnia  kell  a  vagyon 
elidegenítésétől,  valamint  az  állag  csonkításától 
és  köteles  a  H.-i  vagyont  célirányosan  kezelni  s  a 
H.  terheit  viselni.  B  végből  különszerü  ellenőrzés 
és  felügyelet  áll  fenn.  Á  várományosok  beleszó- 
lási jogán  kívül  ennek  az  ellenőrzésnek  és  fel- 
ügyeletnek közegei  a  H.-i  gondnok  és  a  H.-i  bíró- 
ság. A  cél  itt  az,  hogy  a  H.-i  vagyon  a  jogutódlás 
esetének  beálltakor,  az  időközben  felmerült  kény- 
szerű s  a  H.-birósági  jóváhagyás  mellett  egyéb- 
ként szükségessé  vált  vagy  célszerűnek  mutat- 
kozó változtatások  figyelembevételével  lehetőleg 
csorbítatlanul  jusson  az  utód  kezére.  A  H.-i  bir- 
tokos személyes  adósságai  csak  az  őt  illető  jöve- 
delmeket terhelik  s  az  utódra  csak  az  ú.  n.  H.-i 
adósságok  szállnak  át,  t.  i.  csak  azok,  melyeket 
a  H.-i  birtokos  hasznos  beruházások  végett,  vagy 
a  vagyon  fentartása  végett  szükséges  egyéb  célra 
a  H.-i  hatóság  jóváhagyásával  vett  fel.  A  H.  meg- 
szűnik, ha  az  utódlásra  jogosítottak  utódok  nél- 
kül kihaltak  vagy  ha  a  H.-i  vagyon  egészben  el- 
enyészett. Ezen  kívül  az  1862-iki  kir.  rendelet 
megengedte,  hogy  a  H.  bíróilag  feloldható,  ha  a 
H.-ra  hivatott  utódok  nem  vélelmezhetők.  Meg- 
szüntethető természetesen  a  H.  királyi  elhatáro- 
zással is  —  akár  egészben,  akár  részben  —  ak- 
kor, ha  a  H.-i  kötelék  további  fentartása  akár  az 
állam  imminens  érdekével,  akár  az  alapítás  cél- 
jával ellenkezik.  Lehetséges  az  is,  hogy  a  H.-i 
ingatlan  a  hatóság  jóváhagyásával  tökévé  vál- 
toztattassók. 

Kétséget  sem  szenved,  hogy  a  H.  intézménye 
mai  alakjában  az  állam  fejlettebb  jogi,  gazdasági 
és  társadalmi  rendjével  sok  tekintetben  össze  nem 
fér  s  ezen  alapul  a  H.  megszűntetését  v.  legalább 
korszerű  reformját  célzó  törekvés.  A  magyaror- 
szági H.-ok  számára  és  kiterjedésére  vonatkozó 
adatokat  1.  a  mellékelt  táblázaton. 

Irodalom  Beksics,  Új  korszak  ós  politikai  programmja, 
1889 ;  Baross  János,  Aü  öröklési  Jofr  kérdései,  1901 ;  Földes 
B.,  Adalékok  a  magyar  H.  kérdéséhez,  Akad.  Értesítő  65. 
fűz. ;  Katona  Mór,  A  magy.  csal.  H.,  1894 ;  Lányi  Bertalan, 
A  családi  H.-ok  reformjának  Jogászi   szempontjai.  Jogász 


Amely  szó  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendő ! 


HItchcockit 


U2 


Hitelesítés 


egyleti  Ért.  XVII.  köt.  3.  fűz. ;  A  magyarországi  H.-ok  át- 
alakításáról (a  M.  Tud.  Akad.  által  koszorúzott  pályamun- 
kák;, 1847 ;  A  m.  polg.  törv.  tervezetét  előkészítő  bizottság 
jegyzökönyvei,  I.  és  V.  köt. ;  Lányi  Bertalan,  A  tulajdonjog, 
288—356.  1.,  1903. 

Hitchcockit  (ásv.),  a  legújabb  vizsgálatok  sze- 
rint azonos  a  plumbogummittal. 

Hitchenden,  1.  Hwjhenden. 

Hitchin  (ejtsd:  hicsin),  város  Hertfordshire  angol 
countybau,  (1911)  11,905  lak.,  gabona-  és  marha- 
kereskedéssel.  VI.  Henrik  korában  épült  egyik 
templomában  néhány  szép  síremlék  és  Rubens 
egy  oltárképe  látható. 

Hitehagyó,  1.  Aposzfázia. 

Hitel,  a  javak  forgalomba  hozatalának  az  a 
neme,  amelynél  a  kölcsönös  szolgáltatások  nem 
teljesíttetnek  egyazon  időpontban.  A  forgalom- 
nak ez  a  neme  rendesen  csak  bizalom  alapján  jö- 
het létre.  A  H.  oka  a  termelésnél  v.  a  fogyasztásnál 
szükséges  javaknak  ideiglenes  hiánya.  A  H.  föl- 
tétele a  hitelképesség,  amely  ismét  vagy  egyéni 
vagy  egyéb  körülményektől,  így  jó  H.-törvények- 
töl,  gyors,  olcsó,  részrehajlatlan  igazságszolgál- 
tatástól stb.  függ.  A  H.  jótékony  hatást  gyakorol 
a  gazdasági  életre ;  forgalomba  hozza  a  tőkéket 
és  így  előmozdítja  a  termelést,  szabályosabbá, 
élénlvobbé  teszi  a  forgalmat  és  sok  esetben  egye- 
düli módja  a  fogyasztás  kielégítésének.  Nagy  poli- 
tikai állami  célok  megvalósítását  is  napjainkban 
a  H.  mozdítja  elő.  Vannak  azonban  a  H.-nek  hát- 
rányai is,  visszaélései,  kinövései.  A  H.  igen  sok- 
féle, így  személyi  és  dologi,  ingó  és  ingatlan, 
termelési  és  fogyasztási,  felmondható  és  fel  nem 
mondható,  rövid  és  hosszú  lejáratú,  nyilt-H.,  árú- 
H.,  könyv-H.,  állami-,  köz-  és  magán-H.  stb.  L.  még 
Állami  költségvetés,  Költségvetési  hitel  és  Mezö- 
gazdayági  hitel. 

Hitelátruházás,  1.  Állami  költségvetés  és  Át- 
ruházás. 

Hitelbankok,  a  bankintézeteknek  az  a  faja, 
mely  üzletköréül  főkép  a  kereskedői  hitel  közve- 
títését választotta.     , 

Hitelbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Hitelegyletek,  1.  Hitelszövetkezetek. 

Hitelemzés  (gör.  katechezis  a.  m.  szóbeli  taní- 
tás), a  hit  elemeiben  való  tanítás  vagy  hitoktatás. 
Azonos  a  kat.  egyházban  a  lelkipásztori  hivatal 
általános  céljával,  csakhogy  főkép  az  ifjúságra 
szorítkozik  s  célja  az  ifjúság  keresztény  életének 
felébresztése,  kifejlesztése  és  a  keresztény  nagy- 
korúságra való  képzése.  Vezérfonalul  szolgál  a 
katekizmus  (1. 0.).  L.  még  Katechumenek  és  Kate- 
kétika. 

Hitelemzéstan,  1.  Katekétika. 

Hitelérmek,  így  nevezik  a  váltópénzeket,  mert 
ezeknek  belső  fémértéke  mindig  kisebb,  mint  for- 
galmi értéke. 

Hiteles  helyek  (lat.  lóca  authentica  et  credi- 
hilia)  névvel  jelölték  a  (székes  és  társas)  káp- 
talanokat ós  a  szerzetes  konventeket,  mint  a 
hozzájuk  intézett  hatósági  meghagyások  telje- 
sítéséről és  magánfeleknek  előttük  véghezvitt 
jogi  cselekvónyeiről  közhitelű  bizonyságlevelek 
(literae  testimoniaks)  és  jogot  létesítő  vagy 
csupán  tanúsító  okiratok  (fassiones  stb.)  kiállí- 
tóit. B  közhitelüség,  amely  a  magyar  jogftylödés- 
nek  sajátos  alakulata,  a  XIII.  sz.  első  felében  ke- 


letkezett :  fejlett  vidéki  bírósági  szervezet  híjján 
az  egységes  és  működése  javarészét  a  központban 
kifejtő  közhatalom  az  egyházi  testületeknek  az 
egész  országra  kiterjedő  hálózatát  használta  fel 
arra,  hogy  a  jogkereső  közönséget  közel  találja 
és  rendelkezésére  álljon.  Már  az  1231.  évi  tör- 
vény kötelezővé  tette  a  bíróságon  kívül  teljesí- 
tendő peres  cselekményeknél  káptalan  vagy  kon- 
vent kiküldöttjének  közreműködését.  Ezóta  hat 
századon  át  a  törvénycikkeknek  hosszú  sora  fog- 
lalkozik a  H.-kel :  e  törvények  a  konventek  bizo- 
nyos körét,  illetve  egyes  konventeket  megfoszta- 
nak a  közhitelű  pecséttől,  meghatározzák  a  kápta- 
lanok és  konventek  illetékességi  területét,  szabá- 
lyozzák eljárásukat,  kivált  bírói  parancsok  telje- 
sítése tekintetében,  megállapítják  a  H.  működé- 
sének, illetve  oklevélkiadmányainak  diját  (az  első 
ilyen  díjszabás  1298-ból  való),  szólnak  a  hamis 
oklevél  kiadásának  büntetéséről,  a  gondatlan,  ha- 
nyag eljárás  következményeiről.  A  káptalanok  s 
konventek  hiteles  helyi  működésének  a  XV.  sz. 
folyamán  egyTe  jelentékenyebb  osztályosaivá  fej- 
lődtek a  megyei  bíróságok  annak  következtében, 
hogy  ezeknek  jelentősége  általában  növekedett 
volt,  az  írni-olvasni  tudás  egyre  jobban  terjedt  és 
az  írásbeli:-ég  a  megyei  törvénykezésben  is  meg- 
honosodott. A  XVI.  sz.-ban  a  reformációnak  roha- 
mos terjedése  széltében  mellőztette  az  országnak 
protestáns  hitre  tért  részével  a  H.  igénybevételét; 
sok  kolostor  is  feloszlott,  számos  káptalan  s  kon- 
vent működésének  pedig  a  török  hódítás  vetett 
véget.  Mindezek  folytán  a  H.  tevékenysége  az 
alsófokú  törvénykezés  terén  a  XVII.  sz.-ban  egé- 
szen elenyészett ;  kötelezőleg  fennmaradt  még  a 
királyi  bíróságok  törvénykezésében.  Az  1723-iki 
nagy  igazságügyi  reform  a  H.-re  nézve  jobbadán 
megújította  a  régibb  törvényeket ;  de  kiterjesz- 
tette a  vármegyék  közhitelüségét  a  kir.  Kúria 
előtti  perekben  foganatosítandó  egyes  cselekvó- 
nyekre.  A  káptalanok  és  konventek  hiteles  helyi 
működése  így  mindjobban  hanyatlott :  a  megerő- 
södött és  a  felsőbb  bíróságokkal  szorosabb  függő- 
ség viszonyába  került  vidéki  bíróságok  egyre  tö- 
kéletesebben pótolták.  A  modern  jogi  alkotások 
elseje,  az  18i0-ik  évi  váltótörvény  teljesen  mel- 
lőzi. Az  abszolutizmus  hazánkban  is  életbeléptette 
(1858)  a  közjegyzői  intézményt.  Az  országbírói 
értekezlet  ezt  eltörölte  ugyan  és  visszaállította  a 
jogfolytonosság  megóvása  végett  «a  H.  iránt  in- 
tézkedő törvények  uralmát)),  az  1868.  évi  Polgári 
Perrendtartás  is  megerősítette  az  idevágó  tör- 
vényeket ós  törvényes  gyakorlatot,  de  az  1874. 
XXXV.  t.-e.  megszüntette  a  káptalanok  és  kon- 
ventek hiteles  helyi  jellegét  és  felállította  helyébe 
a  kir.  közjegyzőség  (1.  0.)  intézményét.  V.  ö.  Jer- 
ney  János,  A  magyarországi  káptalanok  ós  kon- 
ventek története  (M.  Tört.  Tár.  lí.  k.,  1855) ;  Érd- 
vjheh/i  Menyhért,  A  közjegyzőség  és  a  H.  törté- 
nete Magyarországon  (1899). 

Hitelesítés,  általában  azoknak  a  formáknak 
alkalmazása,  amelyek  valamely  trat  (hivatali, 
azonossági  stb.)  minőségét  kétségtelenné  teszik. 
Ilyen  formák  pl.  a  bírósági  kiadmányokon  a  bh'ó- 
sági  pecsét  és  az  aláírás  vagy  a  H.-i  záradék. 
Ügykönyvek  H.-e  a  hatósági  ellenőrzés  vagy  bizo- 
nyító erejének  biztosítása  okából  történik  a  lapok 


Amely  szó  H i  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


Hitelesség: 


143 


Hitelkönyv 


megszámozása  és  átfüzése,  a  zsinórnak  pedig  le- 
pecsételése  által.  Pl.  bírósági  végrehajtók  könyve, 
kir.  közjegyzők  óváskönyve,  részletüzleti  köny- 
vek, állami  anyakönyvek  stb.  Okirat  másolatá- 
nak H.-e  avégből  történik,  hogy  ezzel  az  eredeti 
okirattal  megegyezése  bizonyittassék.  Névaláírás 
H.-e  alkalmával  az  aláírás  valóban  megtörténte 
és  az  aláíró  személyazonossága  nyer  bizonyítást. 
A  H.-t  a  törvény  által  evégből  kijelölt  hatóságok, 
vagy  a  kir.  közjegyzők  végzik.  Előfordul  még  bi- 
zonyos miiszaki  munkálatok  H.-e  is,  ilyenek  a 
birtokrendezési,  kisajátítási,  úrbéri  aranyosi tási, 
vasúti  munkálatok,  műleírások  és  térképek  H.-e. 

Hitelesség,  1.  Authentia. 

Hiteles  személyek  (personae  credibües)  alatt 
értették  a  régi  Magyarországban  azokat,  akik 
közhitelű  pecsét  (sigillum  authenticum)  birtokánál 
fogva  az  előttük  véghezvitt  jogügyletekről  és  az 
általuk  észlelt  tényekről  közhitelű  okiratot,  bi- 
zonyságlevelet állíthattak  ki.  Közhitelű  pecsétje 
volt  a  királynak  (1.  Királyi  kancellária),  az 
ország  nagybirálnak :  a  nádornak,  országbíró- 
nak, királyi  személynöknek,  továbbá  a  tárnok- 
mesternek, bánnak,  erdélyi  vajdának  és  ezek 
ítélömestereinek.  Az  egyéni  hatóságot  gyakorló 
H.-kel  azonos  közhitelességi  hatásköre  volt  a 
társas  hatóságokként  működő  hiteles  helyeknek 
(1.  0.) :  a  káptalanoknak  és  konventeknek,  vala- 
mint a  megyei  bíróságoknak.  Ma  a  kir.  közjegy- 
zők működnek  H.-kónt. 

Hitelezés,  pénznek,  árúnak,  vagy  valamely 
szolgálatnak  oly  feltétellel  való  átadása,  hogy  az 
ellenszolgáltatás  bizonyos  idő  múlva  történjék 
csak.  A  hitelt  nyújtó  fél  a  H.-nél  három  kérdést 
kutat:  1.  tud-e,  2.  akar-e  a  hitelt  kereső  kötele- 
zettségének eleget  tenni,  v.  3.  kényszeríthető-e 
a  feltételek  betartására.  A  H.-nek  a  világkeres- 
kedelem mai  fejlődött  fokán  több  módja,  külön- 
féle biztosítéka  és  számos  segédeszköze  van. 

Hitelezési  csalás,  amidőn  valaki,  habár  csa- 
lási célzat  nélkül,  ravasz  fondorlattal  mást  té- 
vedésbe ejt,  vagy  tévedésben  tart  avégett,  hogy 
tőle  hitelezést  vagy  hitelhosszabbítást  eszközöl- 
jön ki(Btk.  384.  §.).  Egyes  külföldi  törvények  ez 
alá  a  fogalom  alá  vonják  azokat  az  eseteket,  me- 
lyekben valaki  korcsmában  vagy  hasonló  helyen 
abban  a  tudatban  és  célzattal  fogyaszt,  hogy  nem 
flzet  (ú.  n.  Zechprellerei).  A  H.-tóí  különbözik  az  az 
eset,  amikor  valaki  úgy  károsítja  meg  a  hitelezőit, 
hogy  koholt  követelés  alapján  hitelezői  minőség 
színlelésével  (álhitelező)  vezettet  valakivel  véijre- 
hajtást  maga  ellen  és  így  hitelezőitől  a  végre- 
hajtási alfipot  elvonja.  Ez  esetleg  csalás  lehet. 

Hitelezési  társulatok,  1.  Hitelszövetkezetek. 

Hitelezési  vétel,  1.  Adásvétel. 

Hitelezésre  szóló  megbízás  (lat.  mandátum 
qualificatum).  A  magánjogi  törvények  egy  része 
külön  szabályozza  a  megbízásnak  azt  az  esetét, 
amikor  a  megbízás  arra  szól,  hogy  a  megbízott 
harmadik  személynek  a  saját  nevében  és  saját 
számlájára  hitelezzen  és  erre  az  esetre  úgy  ren- 
delkeznek, hogy  a  megbízó  a  harmadik  személy- 
nek a  hitelezésből  származó  kötelezettségeiért  a 
megbízottnak  kezesként  felel  (Német  polgári  tör- 
vénykönyv 778.  §.,  a  magyar  ált.  polg.  tvkönyv 
1900.  évi  tervezete  1249  §.). 


Hitelező,  1.  Adósság. 

Eitelezö-egY&tem\egeB6ég,\.Egyetemlegessé{j. 

Hitelezők  bizottsága  a.  m.  csődválasztmány, 
1.  G.<iöd. 

Hitelezők  szövetkezete,  1.  Hitelező-védegy- 
letek. 

Hitelező -védegyletek  (ném.  Greditoren-Ve- 
reine),  oly  magántermészetű  egyesülete  a  keres- 
kedőknek, melj  nek  feladata  a  hitelviszonyok  ál- 
landó ellenőrzése.  A  H.  részben  a  hiteltudósító 
irodák  (1.  o.)  munkáját  is  végzik,  de  főfeladatuk 
jelenleg  a  fizetésképtelenségek  figyelemmel  kisé- 
rése és  ezekkel  kapcsolatban  a  kiegyezés  meg- 
kísérlése. A  H.-nek  i'endesen  külön  lapjuk  is  van 
és  abban  közhírré  teszik  az  inzolvenciákat.  A 
H.-hez  egyezség  végett  forduló  kereskedő  az 
egyezkedés  tartama  alatt  vagyona  kezelését  a  H. 
kiküldött  tisztviselőjének  adja  át,  vagy  legalább 
meg  kell  engednie,  hogy  a  kiküldött  bizalmi  em- 
ber állandóan  az  üzletben  tartózkodjék.  A  H.  tár- 
gyalnak a  hitelezőkkel  és  ha  az  egyezség  létre- 
jön, maguk  ellenőrzik  annak  lebonyolítását,  ha 
nem  jön  létre,  ^agy  ha  a  fizetésképtelen  keres- 
kedőnél inkorrektségre  akadnak,  csődöt  kérnek. 

Hitelintézetek,  oly  intézetek,  amelyek  hitel 
alapján  a  tőkepénz  forgalomba  hozatalával  fog- 
lalkoznak. A  legfontosabb  H.  a  bankok  (1.  o.),  azon- 
kívül a  H.  közé  tartoznak  a  hitelszövetkezetek 
(1.  0.),  a  hitelnyújtással  foglalkozó  takarékpénz- 
tárak (1.  0.),  földhitelintézetek  (1.  o.),  tágabb  érte- 
lemben idetartoznak  a  clearinghouse-ok  (1.  o.)  stb. 
A  H.  a  hitel  önállósításával  és  beható  mívelésével 
a  modern  gazdaságnak  leghatalmasabb  emeltyű- 
jévé váltak. 

Hiteljelzálog,  1.  Jelzálog. 

Hitelkönyv,  1.  rendesen  indexszerű  könyv, 
melyben  nyilvántartjuk,  hogy  egyes  üzletfeleink- 
nekmennyi hitelt  nyújtunk,  illetőleg  hitelezőinktől 
mennyi  hitelt  élvezünk.  Ebben  a  könyvben  az 
adósoknál  rendszerint  nyilvántartjuk  azt  is,  hogy 
mikor  és  kitől  szereztünk  az  illető  adósról  utol- 
jára információt  és  röviden  jelezzük  a  kapott  in- 
formációt. 

2.  H.-ek,  a  pénzügyminiszteri  számvevő- 
ség hitelügyi  csoportja  által  az  1897.  XX.  t.-c. 
124.  §-a  alapján  vezetett  azon  könyvek,  amelyek- 
ben a  kamat  és  ott,  ahol  szükséges,  a  tőke  vagy 
nyeremény  kifizetésére  és  az  illető  államadósság 
más  lényeges  körülményeire  vonatkozó  adatokat 
följegyzik  és  nyilvántartják.  A  H.-ekben  minden 
egyes  államadóssági  kötelezvénynek  külön  szám- 
lát nyitnak,  feltüntetvén  itt  a  kötelezvény  betü- 
jegyét,  számát  és  névértékét,  kiadásának  keltét, 
a  kamat,  tőke  vagy  nyeremény  kifizetésére,  vala- 
mint az  át-,  össze-  és  szétirásra  vonatkozó  adato- 
kat, a  szelvények  lejáratát,  értékét  és  beváltását, 
a  szelvényív  sorozatát  és  az  új  szelvényív  kiadá- 
sának idejét  és  helyét,  törlesztóses  kölcsönöknél 
a  kötelezvény  kisorsolásának  és  beváltásának 
idejét  stb.  A  H.-ek  adatain  alapszik  mindennemű 
pénztári  teljesítés  előzetes  számfejtése  és  az  ezen 
könyvekbe  bevezetett  kötelezvényeket  a  fent- 
jelzett törvény  126.  §-a  szerint  csak  tényleges 
beváltás,  esetleg  át-,  össze-  és  szétírás,  kicse- 
rélés vagy  bírói  megsemmisítés  folytán  lehet 
törülni. 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendő ! 


Hitellekötés 


—     144     — 


Hitelszövetkezetek 


Hitellekötés,  állami  gazdaságvitelünk  reud- 
szeróben  az  az  intézmény,  amely  szerint  meg- 
engedhető, hogy  a  megelőző  évből  fenmaradt 
építkezési,  valamint  építkezési  jelleggel  bíró  át- 
alakítási vagy  felszerelési  hitelek  a  számadási  év 
végóig  az  esetben  is  kiutalványoztassanak,  ha  a 
munka,  amelyre  vonatkoznak,  nem  fejeztetett 
ugyan  még  be,  de  már  elrendeltetett.  Ez  esetben 
a  kiutalványozás,  illetőleg  lekötés  a  rendelkezésre 
maradt  hitelen  belül,  a  valószínűség  szerint  szük- 
ségesnek mutatkozó  összeg  erejéig  a  tárgyévet 
követő  március  hó  végéig  oly  kikötéssel  tör- 
ténhetik meg,  hogy  annak  tényleges  felhaszná- 
lása, illetőleg  kifizetése  csak  a  teljesített  munká- 
nak vagy  szállítmánynak  megtörténtét  igazoló 
szabályszerű  okmányok  alapján  fog  annak  idején 
eszközöltetni.  Az  utólagos  felhasználás  céljából 
ekkóp  kiutalványozott  (lekötött)  hitelek  az  állami 
számvevőszéknek  a  kiutalványozással,  illetőleg 
lekötéssel  egyidejűleg  tudomására  hozandók. 
Célja  a  H.-nek  módot  nyújtani  arra,  hogy  az 
elmúlt  évben  már  a  végrehajtás  stádiumába  lé- 
pett oly  nagyobb  méretű  építkezések  vagy  épít- 
kezési jelleggel  bh'ó  átalakítások  és  felszerelé- 
sek, melyeknek  végrehajtása  terjedelmes  előmun- 
kálatokat (kisajátítások,  szerződóskötések,  külön- 
féle tárgyalások  stb.)  igényel,  s  melyek  oly- 
kor a  költségvetés  megszavazásánál  beáUott  aka- 
dályok miatt  az  óv  végóig  be  nem  fejezhetők,  az 
azokra  megszavazott  hitelek  terhére  a  budget- 
évet  követő  időben  is  folytathatók  ós  bevógezhe- 
tők  legyenek. 

Hitellevél,  az  utalványozásnak  az  az  alalga, 
amikor  az  utalványt  kiállító  egyén,  rendszerint 
valamely  pénzintézet,  egy  másik  személyt  felha- 
talmaz arra,  hogy  a  címzettől,  ki  rendszerint  szin- 
tén pénzintézet,  pénzt  vehessen  fel.  Jobbára  uta- 
zók veszik  igénybe  ezeket  a  H.-eket,  mert  ezáltal 
meg  vannak  kímélve  attól,  hogy  nagyobb  pénz- 
összegeket magukkal  kelljen  vinniök,  ami  terhes 
és  veszélyes.  A  H.  egyes  egyénhez  vagy  többek- 
hez lehet  intézve ;  a  H.  a  felvételre  jogosult  egyén 
nevén,  állásán  és  lakhelyén  kívül  még  tartal- 
mazni szokta  azt  a  felhívást,  hogy  a  címzett  mily 
összeg  erejéig  teljesítsen  fizetést  a  H.  birtokosa 
irányában,  egyszersniind  megjelölvén  azt,  hogy 
mily  módon  térül  meg  a  címzettnek  az  általa  tel- 
jesített fizetés.  Előfordulhat,  hogy  a  H.  nem  szól 
meghatározott  összegre  (H.  in  bianco).  A  címzet- 
tet természetesen  idejében  értesíteni  kell  a  H. 
kiállításáról,  egyben  netáni  csalás  megelőzése 
végett  közölni  kell  vele  a  felvételre  jogosult  név- 
aláírását, sőt  határidőt  is  szokás  kitűzni,  amelyen 
túl  a  H.  érvényét  veszti.  Egyebekben  a  H.-re  nézve 
ugyanazok  a  jogelvek  irányadók,  amelyek  az 
utalványra  nézve  (1.  o.)  általában  érvényesek.  A 
H.  egy  neme  az  ú.  n.  kör-H.,  mely  különböző  or- 
szágokban és  városokban  levő  több  intézetre  szól 
és  így  különböző  pénznemekben  számolandó  el. 

Hitellevél-üzlet,  a  passzív  banküzletek  sorába 
tartozik,  melynek  alapján  a  bank  külföldi  üzlet- 
feleire hitelleveleket  bocsát  ki,  melyeket  kommi- 
tenseinek  ad  el. 

Hitelnyitás,  a  jövendő  hitelezőnek  az  az  ígé- 
rete ill.  nyilatkozata,  mellyel  kijelenti,  hogy  haj- 
landó bizonyos  összeget  adósának  hitelezni.  A  H, 


külső  jele  az,  hogy  a  hitelező  adósának  számlát 
nyit,  melyen  a  rendelkezésre  bocsátott  hítelösz- 
szeget  előjegyzi.  A  megnyitott  hitel  alapja  lehet 
nyilt  számla,  váltóleszámítás,  elfogadvány,  kézi 
zálog  stb.  —  Ezeken  kívül  H.  még  államgazdasá- 
gunk rendszerében  az  az  eljárás,  amely  szerint 
egy  bizonyos  költségvetési  hitellel  rendelkező  ha- 
tóság egy  másik  kormányzati  szervnek  számadás- 
kötelezettsége mellett  utalványozási  jogot  enged 
e  hitel  vagy  meghatározott  része  terhére,  vagy 
az  előbbi  hatóság  felhatalmazza  az  utóbbi  szervet 
arra,  hogy  egy  bizonyos  költségvetési  hitel  ter- 
hére szükséghez  képest  megállapítandó  részletek- 
ben összegeket  vehessen  fel  az  ily  értelemben 
utasított  pénztárnál,  hogy  ezeket  az  összegeket 
ugyancsak  számadástétel  mellett  közvetlenül 
maga  fordítsa  a  kitűzött  célra  (az  1887.  XX.  t.-c. 
24.  §-ának  b)  pontja).  Például  a  földmívelésügyi 
minisztérium  hitelt  nyit  valamely  beruházási  hi- 
tele terhére  az  illető  munkát  végző  s  a  kereske- 
delemügyi minisztérium  alá  tartozó  államépíté- 
szeti hivatalnak. 

Hitelpapiros,  általában  olyan  adóslevél,  amely 
résziat  a  hitelezés  bizonyítására,  részint  a  követe- 
lés biztosítására  szolgál,  részint  pedig  magában 
önállóan  képviseli  a  követelést.  Ide  tartoznak  a 
kötelezvények,  kötvények,  papírpénzek  és  az  ér- 
tékpapírok. 

Hitelpénz.  Némely  üzletben,  különösen  árúhá- 
zakban, a  vétel  egyetlen  módja  a  készfizetés.  Mind- 
azonáltal elkerülhetetlen  az,  hogy  a  vevők  néha- 
néha  vissza  ne  hozzanak  az  üzletbe  egy-egy  már 
kifizetett  árút,  amit  az  üzlet  előzékenységből 
visszafogad,  de  már  a  kapott  készpénzt  vissza 
nem  fizeti.  Mivel  a  vevő  sem  kényszeríthető  arra, 
hogy  a  visszahozott  árú  fejében  azonnal  más  árút 
keressen,  a  már  kifizetett  vételár  ellenében  ú.  n. 
H.-t  kap,  azaz  oly  utalványt,  aminek  alapján  bár- 
mikor vásárolhat  az  illető  üzletben. 

Hitelreform-egyletek.  Ezek  Németország  ve- 
zetésével alakultak  Kreditreform  cím  alatt  s 
csaknem  Európa  összes  államaira  kiterjednek.  A 
H.  kereskedők,  gyárosok  és  iparosok  egyesülése 
a  nyújtott  hitelek  ellenőrzésére.  Tulajdonképen 
három  feladatot  teljesítenek:  1.  a  hitel  tudakozó- 
dást ós  hiteltudósítást ;  2.  követelések  bíróságon 
klvűl  való  behajtását;  3.  kiegyezések  létesítését. 
A  hiteltudósítást  és  tudakozódást  úgy  teljesítik, 
hogy  a  cégek  iránt  való  szokásos  érdeklődésen 
kívül  különösen  az  egylet  tagjai  adnak  állandó 
értesítést  saját  üzletfeleikről ;  az  így  szerzett  in- 
formációkat bizonyos  díj  ellenében  bérletek  for- 
májában az  egyesületi  tagok  rendelkezésére  bo- 
csátják. A  követelések  behajtása  két  felszólító 
levél  útján  történik,  melyek  másodikában  értesí- 
tik a  késedelmes  adóst,  hogy  nemfizetés  esetén 
az  egyesület  hivatalos  lapjában  a  nem  fizető  adó- 
sok között  nevét  nyilvánosságra  fogják  hozni.  A 
kiegyezések  közvetítésével  teljesen  az  ú.  n.  hite- 
lező-védegyletek (1.  0.)  módjára  foglalkoznak. 

Hitelszavatossági  (delkredere)  biztosítás,  1. 
Biztosítás. 

Hitelszövetkezetek.  Céljuk,  hogy  tagjaiknak 
olcsóbb  hitelt  szerezzenek,  még  pedig  részben  a 
tagok  üzletrészeiből  és  egyébként  szerzett,  tehát 
saját  vagyonából,  részben  idegen,  a  társaság  ál- 


Amely  szó  Hl . . .  alatt  nincs  meg,  Hy ...  alatt  keresendői 


Hitelszövetkezetek  könyvelése 


Itó     — 


Hitkényszer 


tal  kamatoztatott  betétekből  v.  visszleszámitolás 
útján  szerzett  tőkéből.  A  kisiparos  és  a  kisgazda 
saját  üzemi  tőkével  rendszerint  nem  rendelkezik. 
Ennélfogva  hitelre  szorul.  De  ezek  a  kisgazda- 
sági alanyok  külön-külön  nem  juthatnak  bank- 
hitelhez, mert  részint  nem  tudnak  kellő  biztosíté- 
kot nyújtani,  részint  mert  itt  nagyon  kis  hitel- 
összegekről van  szó.  Amit  az  egyes  kisgazda- 
sági alany  külön-külön  nem  tud  elérni,  elérheti, 
ha  többekkel  egyesül.  A  több  kisebb  erőnek  egye- 
süléséből keletkező  H.  azonban  már  hitelképesek 
és  az  ezeknek  engedélyezett  hitel  ily  módon  a 
tagok  részére  rendelkezésre  áll.  A  H.  azok  a  csa- 
tornák, amelyeken  át  a  nagy  bankoktól  a  pénz  a 
kézműves  műhelyébe  és  a  földmíves  gazdaságába 
eljut.  A  H.  részint  Raiffeisen,  részint  Schulze- 
Delitzsch  (1.  0.)  rendszere  alapján  működnek.  A 
H.  előre  meg  nem  határozott  számú  tagokból  álló 
társaságok,  amelyek  a  kölcsönösség  alapján  tag- 
jaiknak hitelszükségleteit  könnyebben  és  olcsób- 
ban elégítik  ki.  Tagjaik  mindig  egyetemlegesen, 
de  néha  korlátoltan,  máskor  korlátlanul  felelősek 
harmadik  (idegen)  személyekkel  szemben.  A  gaz- 
dasági és  ipari  H.-ről  Magyarországon  az  1898. 
XXIII.  t.-c.  rendelkezik,  továbbá  a  k.  t.  (1875. 
XXXVII.  t.-c.  223—257.  §§).  A  magyar  biroda- 
lomban 1912-ben  3964  szövetkezet  működött 
309-613  millió  K,  saját  tökével.  A  szövetkezetek- 
nél 257' 153  millió  K  takarékbetét  volt  elhelyezve. 
A  bankszerű  váltótárca  187-630  millió  K,  az  ér- 
tékpapírokra és  egyéb  zálogokra  nyújtott  előle- 
gek összege  22-772  millió  K,  a  jelzálogos  kölcsö- 
nök összege  150-856  millió  K,  a  kezesség  mellett 
nyújtott  kölcsönök  kötelezvényekre  392,500 millió 
K  volt. 

Hitelszövetkezetek  könyvelése.  A  hitelszö- 
vetkezetek kivétel  nélkül  bankszertí  könyvelést 
alkalmaznak.  A  részvénykönyvet  ezen  intézetek- 
nél a  részjegynyilvántartók  helyettesítik,  ame- 
lyeknek célja  annak  kimutatása,  hogy  mennyi  a 
részjegyállomány  és  mily  változások  történtek 
abban,  hogy  ez  alapon  a  negyedévenként  a  tvszé- 
kekhez  szükséges  felterjesztések  foganatosítha- 
tók legyenek. 
Hitelszövetség,  1.  Hitdrefbrmegíjletek. 
Hiteltömeg  a.  m.  csődtömeg  (1.  Csőd). 
Hiteltudakozódás,  1.  Hiteltiodósító  irodák. 
Hiteltudósítás,  1.  Hiteltiidósító  irodák. 
Hiteltudósító  irodák.  A-hitelnek  ós  a  nemzet- 
közi forgalomnak  mai  rendkívül  fejlett  és  sokol- 
dalú állapotában  a  kereskedők  ügyleteiknek  meg- 
kötésénél éber  figyelemmel  kénytelenek  szemmel 
tartani  vevőik  bonitását.  Mivel  pedig  sem  a  sze- 
mélyes érintkezés,  sem  a  magán  tudakozódás  nem 
terjedhet  ki  a  vevők  nagy  körére,  önálló  vállala- 
tok alakultak,  melyek  a  kereskedők  hitelképes- 
ségét állandóan  figyelemmel  kisérik  és  tapaszta- 
lataikat és  értesüléseiket  kellő  diszkrécióval,  meg- 
felelő díjazás  mellett,  bocsájtják  a  kereskedő- 
világ rendelkezésére.  A  H.  nagy  apparátussal 
állandóan  figyelemmel  kisérik  az  összes  napi-  és 
szaklapokat,  s  az  azokban  levő  híreket  —  kellő 
kritika  mellett  —  a  szereplő  cégek  törzslapjain  ál- 
landóan nyilvántartják.  Egyes  kérdezősködések 
alkalmával  személyesen  is  utánajárnak  az  ada- 
toknak. Tenuészetes,  hogy  az  ily  vállalatoknak 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  hOt. 


a  világ  minden  nagyobb  kereskedelmi  piacán  fiók- 
üzleteik vannak,  melyeknek  különös  feladatuk  a 
helyi  piac  megfigyelése.  Az  információk  szigorú 
diszkrécióval  adatnak  és  természetesen  fentar- 
tással,  mert  felelősséget  információért  a  cég  nem 
vállalhat.  Az  információk  adása  csak  kereske- 
dehni  célokra  van  szánva  és  tulajdonképen  csak 
a  vagyoni  adatokra  vonatkozhatik,  bár  elkerül- 
hetetlen, hogy  a  kereskedő  egyéni  jelleméről  is  szó 
ne  essék.  El  nem  kerülhető  az  sem,  hogy  magán- 
felek egyéb  célra  is  fel  ne  használják  az  infor- 
mációkat (pl.  házassági  tudakozódás).  Az  infor- 
mációkérés megkönnyítésére  a  H.  bérletfüzeteket 
bocsátanak  a  tudakozó  rendelkezésére,  melyekben 
tudakozódás  esetén  csak  a  megfelelő  adatokat  kell 
kitölteni  és  az  így  kitöltött  ívet  a  H.-nak  meg- 
küldeni. Minden  egyes  lap  az  ellenőrzés  céljából 
juxtával  van  ellátva.  Ha  a  tudakozódásnak  külön 
célja  is  van,  esetleg  önálló  levélben  fordulnak  a 
H.-hoz.  Némely  H.  évenként  hatalmas  kötetekben 
adják  közzé  a  kereskedőkre  vonatkozó  vagyoni  és 
hitelezési  adatokat,  mely  könyvekben  megfelelő 
rövidítésekkel  csupán  azt  jelzik,  mily  vagyonnal 
rendelkezik  az  illető,  mennyi  hitelezhető  neki  és 
jó  flzető-e,  vagy  sem. 
Hitelügy,  1.  Hitel. 

Hitelügylet,  a  reális  és  ideális  árúk  forgalmá- 
ban minden  olyan  jogi  tény,  amely  által  az  egyik 
fél  bizonyos  értéket  azonnal  birtokába  vesz,  míg 
a  másik  fél  az  ellenértéket  csak  bizonyos  idő  el- 
teltével kapja  meg.  L.  Hitelüzlet. 

Hitelüzlet,  oly  kereskedelmi  üzlet,  melynél  va- 
lamelyik fél  hitelt  vesz  igénybe.  Ennek  különféle 
nemei  vannak  és  pedig :  a)  a  hitelvétel,  melynél 
a  vevő  a  vételárral  adós  marad ;  b)  a  folyószámla- 
hitel, melynél  az  üzletfél  folyószámlaszerződése 
alapján  vesz  hitelt  igénybe ;  c)  a  meghitelezni, 
mely  többnyire  hitellevél  útján  történik;  d)  a 
készpénzhiiel  és  pedig  kölcsönök,  kézizálog,  jel- 
zálog stb.  formájában. 
Hitelv  a.  m.  dogma  (1.  o.). 
Hitelválság,  1.  Válság. 
Hitelvétel,  a  vételnek  az  a  faja,  melynél  az 
árúk  átvételét  csak  bizonyos  meghatározott  idő 
múlva  követi  a  pénzbeli  ellenszolgáltatás,  vagyis 
a  fizetés. 

Hiterö  és  Dagö,  Norvégia  D.-i  partján,  a  Ska- 
gerrakban  fekvő  szigetek,  21  km*  területtel  és 
1200  lak. 
Hitfelekezet,  1.  Vallásfelekezet. 
Hitforrások  (lat.  fontes  fidei),  1.  Hagyomány 
és  Szentírás. 
Hithagyás,  1.  Aposztázia. 
Hithagyó,  1.  Aposztázia. 
Hit  hiánya,  1.  Irregularitas. 
Hithirdető,  1.  Hitterjesztés. 
Hitjavítás,  1.  Reformáció. 
Hitkényszer,  azt  jelenti,  hogy  bizonyos  hitval- 
lásoknak szóval  V.  tettel  való  kinyilatkoztatását 
az  államhatalom  meggátolja  v.  korlátozza  az  ál- 
lam által  privilegizált  egy  v.  több  felekezet  érde- 
kébon. Ellentétben  a  lelkiismereti  szabadsággal, 
a  hitkényszer  elvét  követő  államban  a  polgárok 
nem  követhetik  szabadon  vallási  meggyőződésü- 
ket, hanem  csakis  az  államilag  oktrojált  hitvallá- 
sokat fogadhatják  el.  A  H.  enyhébb  formája  az, 

10 


HItland-szIgetek 


—     U6    — 


Hitterjesztés 


hogy  egy  v.  több  felekezet  javára  —  s  természe- 
tesen a  többiek  hátrányára  —  az  állam  bizonyos 
jogi  rendelkezéseketállapítmeg  s  végrehajtásukra 
kényszerítő  hatalmat  gyakorol.  Idetartozik  pl.  az 
áttérés  szabadságának  csak  bizonyos  felekezetek 
körére  szorítása,  pl.  hazánkban  a  vallás  szabad 
gyakorlatáról  szóló  1895.  43.  t.-c.  megalkotása 
előtt  csakis  a  bevett  vallások  valamelyikére  lehe- 
tett áttérni,  de  nem  lehetett  a  bevett  vallásról  be 
nem  vett,  pl.  zsidó  vallásra  áttérni.  A  H.  elvét  a 
vallás  szabad  gyakorlatáról  szóló  1895.  43.  t.-c. 
hazánkban  eltörölte,  midőn  kimondotta,  hogy 
((mindenki  szabadon  vallhat  és  követhet  bármely 
hitet  vagy  vallást  és  azt  az  ország  törvényeinek, 
valamint  a  közerkölcsiség  kivánalmainak  korlá- 
tai között  külsőképen  is  kifejezheti  és  gyakorol- 
hatja.)) 

Hitland-szigetek,  1.  SheÜand-szigeték. 

Hitlen,  régente  1.  a.  m.  hitetlen,  istentagadó, 
2.  hűtőién,  hitszegő. 

Hitlevél  (crcdentiales  litterae),  az  a  levél,  me- 
lyet valamely  hatóság  ad  alattvalójának  személy- 
azonosság bizonyítása  s  személyes  biztonsága  ér- 
dekében. Régebben  H.-nek  nevezték  a  nemzet- 
közi jogban  a  követeknek  adott  megbízólevelet 
(creditiva,  lettre  de  créance)  is.  L.  még  Koroná- 
zád  hitlevél. 

Hitnyomozás,  1.  Inkvizidó. 

Hitopadesa  (hit a  upadesa  a.  m.  jó  tanítás), 
szanszkritul  irt  mesekönyv  címe,  mely  a  Panca- 
tantrán  alapszik.  A  legtöbb  művelt  nyelvre  le 
van  fordítva,  magyarra  Fiók  Károly  fordított 
belőle  (kiadta  a  Kisfaludy-Társaság  Évlapjai 
XXXIX.  kötetében  1905). 

Hitrege,  1.  Mitológia. 

Hitrovo  (Ghiirovo),  orosz  diplomata,  szül.  1 840 , 
megh.  Szent-Pótervárott  1896  júl.  13.  A  külügy- 
minisztérium keletázsiai  osztályában  kezdte  meg 
működését.  Battenberg  Sándor  bukása  után  1886 
szept.  15.  követ  lett  Bukarestben,  hol  hat  éven 
keresztül  rendkívül  élénk  tevékenységet  fejtett 
ki,  hogy  a  forrongó  Bolgárországban  az  orosz 
befolyást  megszilárdítsa.  1892 -96-ig  Japánban 
működött  mint  nagykövet. 

Hitsorsos  az,  aki  ugyanazon  a  felekezeten  van. 

Hitszabadság,  1.  Vallásszabadság. 

Hitszabály  (regula,  fidei).  A  katolikusoknál 
távolabbi  (regula  ttdei  remota)  H. :  a  szentírás  és 
hagyomány,  a  közelebbi  (regula  íldei  proxima) : 
az  egyház  tanító  hivatala,  amely  a  szentírásban 
és  a  hagyományban  foglalt  hitletéteményt  elő- 
adja. A  protestánsokra  —  legalább  a  modern 
irányuakra  nézve  —  mai  napság  egyedül  a  szent- 
írás a  hit  szabályozója.  V.  ö.  Répászky,  Ált. 
Dogmatika  II. 

Hitszakadás  (schisma),  az  egyház  egységétől, 
s  miután  a  római  egyház  tana  szerint  az  egyház 
egységét  a  római  püspök  primátusa,  vagyis  a  pá- 
paság biztosítja,  a  pápától  való  elpártolás.  Hit;<za- 
kadárok,  schisma  ti  kusok  tehát  mindazok  a  ke- 
resztények, kik  a  pápa  egyetemes  egyházi  főnök- 
ségét el  nem  ismerik.  L.  még  Egyházszakadás. 

Hitszegés  v.  esküszegés  (perjuratio),  eskü  alatt 
tett  Ígéretnek  —  igérö  eskünek  —  megszegése. 

Hitszónoklat,  1.  Egyházi  beszéd  ós  Homiléiika. 

Hittagadás,  1.  Aposztázia. 


Hittan.  Vegyesen  használják  a  vallástannal. 
Szoros  érteleniben  azonban  csak  a  hitigizságok- 
nak  és  így  elsősorban  az  apostoli  hitvallásban 
foglalt  hittóteleknek  előadása.  L.  Dogma  ós  Hd- 
tudomány. 

Hitteren,  Söndre-Trondhjem  norvég  kerület- 
hez tartozó  sziget,  526  km'  területtel,  (igio)  2423 
lak.  A  főhelység  Filland  a  Trondhjemi-fjord  É.-i 
bejáratánál. 

Hittérítő  a.  m.  hithirdető,  1.  Hitterjesztés,  Tlit- 
terjesztö  rendek. 

Hitterjesztés  (misslo,  a.  m.  küldetés).  Kühö 
H.  a  hithirdetőknek  (misszionárius)  küldetése  az 
evangélium  hirdetésére  a  nem-keresztények  (po- 
gányok, zsidók,  mohammedánok)  közé,  vagy  az 
igaz  kereszténységtől  elpártoltaknak  visszatérí- 
tésére ;  belső  H.  a  kat.  egyházban  a  népmisszió 
a  keresztény  hitelét  f ölelő venítésére.  A  protes- 
tánsoknál belmisszió  (1.  o.).  A  kat.  külső  H.  első 
munkásai  az  apostolok  voltak,  akiket  Krisztus 
küldött,  hogy  hirdessék  az  evangéliumot  minden 
teremtménynek.  A  szerzetesrendek  koletkezté- 
vel  ezeknek  tagjai  a  bencésektől  kezdve,  kivált 
a  ferencrendiek,  domonkosok,  jezsuiták  és  íijab- 
ban  a  lazaristák  folytatják  a  hit  terjesztését.  A 
H.-nek  orgánuma  a  Propaganda  (Sacra  congre- 
gatio  de  propaganda  üde),  amelynek  hatósága  alá, 
X.  Pius  1908  jún.  29.  De  Romána  Curia  konsti- 
túciója  szerint,  azok  a  területek  tartoznak,  aiiol 
rendes  hierarchia  egyáltalán  nincsen,  vagy  csak 
kezdetleges  alakban  létezik.  A  legujabb  statisz- 
tika szerint  30.414  misszióáüoraás  van  (Ázsia, 
Ausztrália,  Afrika  és  Amerikában),  amalyeken 
12,305  áldozópap  működik,  akiknek  mintegy 
5000  világi  és  17,000  nőtestvér  segédkezik.  A 
misszióállomásokon  22,736  templom  és  kápolna, 
17,834  iskola  áll  fenn.  Misszionáritisokai  nevelő 
intézet  van  31 ;  28  latin  szertartású  és  3  görög 
szertartású.  A  H.-t  gyámolító  társulatok:  1.  A 
lyoni  Xavér-társulat.  2.  Lipót-társulat  Ausztriá- 
ban, az  északaniorikai  missziók  gyámolltására.  3. 
Jézus  szent  gyermekségének  műve.  4.  Xavér- 
egyesület  Poroszországban.  5.  Lajos-niisszió-tár- 
sulat  Bajorországban.  (5.  Mária  szeplőtelen  fogan- 
tatásáról nevezett  társulat  Ausztriában.  7.  Nagy 
váradi  misszió-társulat.  8.  A  német  katolikusok 
Afrika-egyesülete.  9.  A  Szt.  László-társulat  ha- 
zánkban a  keleti  magyarokat  segíti.  A  belső  H.- 
sel  a  lazaristák,  jezsuiták  és  egyéb  szerzetesren- 
dek foglalkoznak.  A  célt  előmozdítják  a  különféle 
egyesületek  (Szt.  Vince,  Szt.  Erzsébet  stb.)  is,  leg- 
újabban a  patronázsok.  V.  ö.  Bur.kberger,  Kirchl. 
Handlexikon  Mission  cikkét. 

A  protestantizmus  kezdetben  saját  léte  biztosí- 
tásával lévén  elfoglalva,  a  H.  érdekében  mitsem 
tehetett,  mindössze  is  a  mellék  felekezetek,  mint 
a  herrnhutiak,  pietisták,  baptisták,  metodisták 
közül  vállalkoztak  egyes  buzgó  hirdetői  az  evan- 
géliumnak, akik  csekély  anyagi  segítség  mellett 
aránylag  igen  szép  sikerrel  fáradoztak.  Majd  IV. 
Frigyes  dán  király  alapított  kelotindíai  birtokai 
számára  Trankebárban  (1 705)  H.-i  állomást,  melyre 
a  hallei  árvaliázból  kikenilt  növendékek  közül 
vállalkoztak  vezető  férfiak,  köztük  Grönland- 
ban Egedé  Hans  (I.  o.)  fáradozott  az  egykor  már 
itt  gyökeret  vert  kereszténység  életrekeltésén.  A 


Amely  szó  Hi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy 


alatt  keresendői 


Hitterjesztő  gyülekezet 


-      147     — 


Hittudomány 


hormhuti  testvérközség  1732.  küldötte  első  hitté- 
rítőit St.  Thomasba  s  ezek  a  következő  években 
kiterjesztették  működésüket  Gröniandi'a,  Észak- 
Amerikára,  Nyugat-Indiára,  LabradoiTa  és  a  Fok- 
földre.  A  református  egyház  részéről  az  angol 
pui"i tanok  alapítottak  az  evangélium  terjesztésére 
egy  társulatot  (1647),  melynél  Eliot  János  örö- 
kítette meg  a  nevét ;  majd  1701.  Londonban  alapít- 
tatott ily  célból  társulat,  1792.  ugyanott  egy  bap- 
tista társulat,  1795.  pedig  a  különböző  irányú  pro- 
testáns felekezetek,  s  főként  independensek  által 
a  londoni  nagy  missziótársulat ;  ezzel  szemben  az 
angol  püspöki  egyház  ugyancsak  Londonban  az 
Európán  kívüli  angol  birtokok  számára  egy  más 
társulatot  alapított  (1800).  Nagy  segítségökre  van 
mindezen  tái-sulatoknak  az  1804.  Londonban  ala- 
pított Brit-  és  külföldi  bibliatársulat,  mely  a  bib- 
liát minden  ismeretes  nép  nyelvére  lefordíttatja  és 
nyomatja.  Századunkban  több  új  társulat  ke- 
letkezett, főként  Nagybritanniában,  Észak-Ame- 
rikában. Németországban,  Hollandiában  és  Svájc- 
ban, melyek  közül  több  erősen  felekezeti  szellem- 
ben ugyan,  de  nagy  buzgósággal  folytatja  a  H. 
művét. 

Hitterjesztő  gyülekezet,  1.  Bíbornoki  gyüle- 
kezetek. 

Hitterjesztő  rendek.  Azok  a  szerzetesrendek 
és  kongregációk,  amelyeknek  célja  a  hit  terjesz- 
tése. Ilyenek  1.  a  latin  s.^ertartású  róm.  katoli- 
kusoknál régibb  és  újabb  időben :  a)  rendek : 
szt.  Benedek-rendiek,  ciszterciták,  premontreiek, 
ferencrendiek,  domonkosok,  ágostonrendiek,  kar- 
meliták, mercedariusok,  hieronymiták,  jezsuiták, 
theatinusok,  kapacinusok,  barnabiták,  oratoriá- 
nusok,  lazaristák,  a  Szentlélek  atyái,trinitariusok, 
trappisták,  szilvesztrinusok,  redemptoristák ;  h) 
kongregációk :  picpucatyák,  jozeíiták.  Szűz  Mária 
oblatusai,  a  szt.  Szív  atyái,  pa!lottinusok,maristák, 
szaleziánusok,  fehér  atyák,  szalvator^ánusok  stb, 
2.  görög  szertartásnak :  mechitaristák,  antoniá- 
nusok,  baziliánusok  stb.  V.  ö.  Buchheryer,  Kirchl. 
Handlexikon,  li.  iJ82. 

Hittiták  v.  Hetiiáh  Chetífák,  CheHifák,  a  hih- 
liában  (1.  Mózes  10.  4.  Dániel  11.  stb.)  szereplő 
(Chittim,  egyipt.  Chef  a,  ,  asszír.  Ghatti)  nép, 
moly  eredetileg  keleti  Kis-Ázsia  közepén  lakott. 
Pzámos,  eddig  meg  nem  fejtett  felírást  találtak 
itt,  melyekről  azt  hiszik,  hogy  a  H.-é  voltak.  A 
H.  törzse  kiterjeszkedett  keletre  a  Karchemiszig 
(az  Eufrát  mellett),  délre  pedig  a  Palesztinában 
levő  Hebronig,  de  csakhamar  elvesztett  minden 
történelmi  jelentőséget.  Jensen  a  mai  örmények 
őseit  látja  a  H.-ban.  Nyelvük  a  kaukázus-alaródi 
családhoz  tartozott.  V.  ö.  Lantsheere,  De  la  race 
et  de  la  langue  des  Hittites  (Bruxelies  1892); 
Sayce,  The  Hittites  (London  1903) ;  Jensen,  Hitti- 
ten  und  Armenier  (Strassburg  1898). 

Hittorf,  Johann  Wühelm,  német  fizikus,  szül. 
1824  márc.  27.  Bonnban.  Münsterben  habilitálta 
magát,  1852.  pedig  u.  o.  a  kémia  és  fizika  rendes 
tanára  lett.  Kutatásainak  tárgyai :  izzó  gázok  spek- 
trumai, az  elektromosság  vezetése  gázokban,  olda- 
tok és  keverékek  elektrolízise,  az  iónok  vándor- 
lása az  elektrolízis  alatt,  a  láng  elektromos  vezető- 
képessége stb.  Nevezetes  H.  munkája  az  elektro- 
mos kisülésről  igen  ritkított  gázokban,  araoly 


tárgyról  Crookes,  anélkül,  hogy  H.  vizsgálatait 
ismerte  volna,  egy  Sugárzó  anyag  c.  művet  írt. 
V.  ö.  Über  die  Wanderung  der  Ionén  wahrend 
der  Elektrolyse  (Ostwald :  Klassiker  der  exakten 
Wissenschaflen,  Leipzig  1903  - 1904). 

Hittoríf,  Jucques  Ignace,  francia  építész,  szül. 
Kölnben  1792  aug.  20.,  mogh.  18()7márc.  25.  Per- 
ciernek  volt  tanítványa.  Apósával,  Lepöre-rel 
együtt  építette  1824—44.  a  párisi  St-Vincent-de- 
Paul  templomot,  melyen  szigorúan  antikizáló 
formák  mellett  renaissauce-eleuiek  is  érvényesül- 
nek. A  párisi  északi  pályaudvarban,  melyet  H. 
18j2— 64.  vasszerkezetek  nagymérvű  alkalmazá- 
sával épített,  a  renaissance-formák  az  új  célnak 
megfelelően  átalakulnak.  Délolaszorezágban  és 
Szicíliában  tett  utazásainak  eredményei :  Archí- 
tpcture  antique  de  la  Sicilo  (Paris  1826—1830,  új 
kiad.  18f>6— 67);  Architectiu'e  moderné  de  la  Si- 
cile  (u.  0.  1826—1830) ;  Architecture  polychrome 
chez  les  Grecs  (u.  o.  18.30);  Restitutiím  du  teniple 
d'Empédocle  á  Sélinuute  (u.  o.  1851). 

Hittorf-féle  cső,  1.  Elektromos  kisülés. 

Hittörvényszék,  1.  Inkiizvió. 

Hittrich  Öiíön,  tílolúgus,  szül.  Komáromban 
1865.  Klasszika-filológiai  tanulmányai  befejczé-e 
után  bölcsészeídoktori  és  tanári  oklevelet  szerzett 
s  a  budapesti  ág.  ev.  főgimnázium  tanára  lett. 
Tankönyvein  kívül  a  Róm<ii  régiségek  (Budapest 
1910)  s  a  Görög  régiségek  {\x.  o.  1912)  jelentek 
meg  tőle. 

EÍittudomány.  Lat.  gör.  theologia,  amely  néven 
a  régi  görögök  az  istenekről  és  az  isteni  dolgokról 
való  tudományt  értették ;  ezért  teológusnak  nevez- 
ték azt,  aki  az  istenek  lényegéről  és  eredetéről  felvi- 
lágosítást tudott  adni.  Az  őskeresztény  egyház  így 
nevezte  a  logosz  v.  Krisztus  istenségének  védel- 
mezőit. De  már  a  középkori  skolasztikusok  H. 
alatt  a  keresztény  tanok  összességét  értették  s  ma- 
napság is  H.  alatt,  megkülönböztetvén  ezt  az 
összes  vallástudománytól,  valamely  történelmi 
vallás  pozitív  tudományát  értjük.  Különö^en  a 
keresztény  H.  alatt  értjük  az  egyház  szolgáinak 
V.  papjainak  szaktudományát.  Különbséget  szo- 
kás tenni :  iermé.^zet"s  és  tei  mé.-!zef fölötti  H.  kö- 
zött A  természetes  H.  tárgyi  forrása  a  teremtés 
és  alanyi  szerve  az  emberi  ész,  vagyis  annak  ter- 
mészetes krpessége  Istent  a  teremtett  dolgokból 
megismerni.  A  termesz  tfölötii  H.  Istent  a  hívő 
ész  világosságánál  ismeri  meg  a  kinyilatkoztatás 
alapján.  Első,  alanyi  föltétele  tehát  a  hit,  de  nem 
egyedül,  hanem  a  hittől  megvilágított  és  veze- 
tett ész.  AH. tartalma:  1.  apologetika  (teológiai 
ismerettan) ;  2.  pozitív  H.,  vagyis  a  hitletétemény- 
ben  (depositum  fldei)  foglalt  igazságoknak  meg- 
állapítása és  bizonyítása  a  szentírásból,  hagyo- 
mányból és  az  egyház  tanbeli  határozataiból ;  3. 
yp'ku/ativ  v.  .skolasztikus  H.,  amely  a  hittételek 
benső  igazságát  igyekszik  kimutatni ;  4.  gyakor- 
lati H.,  mely  a  hitigazságnkat  az  egyházra,  az 
életre  és  a  végcélra  való  tekintetből  tárgyalja  ; 
5  exegezis,  a  szentírásba  való  bevezetéssel,  her- 
meneutika val  és  szentírási  archeológiával ;  végül 
6.  a  történelem,  patr.ilógiával  és  dogmatíirténe- 
leramel.  V.  ö.  Kleut/en,  Theologie  der  Vorzeit 
(1860)  és  Institutiones  theol.  (1881) ;  Schanz,  Ist 
die  Theologie  eine  Wissenschaft  V  (1900). 


Amely  szó  Hl  . . .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  kereaandO  I 


10* 


Hittudományi  Folyóirat 


—     148     — 


Hltvestársi  öröl<lés 


Hittudományi  Folyóirat,  a  keresztény  kato- 
likus hittudomány  művelésére  1890.  alapította 
KviS  János  dr.  egyetemi  tanár.  Újabban  a  ker. 
bölcselettel  is  foglalkozik. 

Hitű,  1.  Amboina. 

Hitújítás,  1.  Refonnácié. 

Hitvallás  (symbolum  confessio  fidei),  rövid, 
velős  összefoglalása  azoknak  a  tanoknak,  amelyek 
a  hit  lényegót  alkotják  s  úgy  a  tanítóknak,  mint 
a  hívőknek  szabályul  szolgálnak.  Krisztus  előtt 
való  vallásokban,  ideértve  a  zsidót  is,  nem  talál- 
kozunk ilyen  H.-sal.  A  kereszténység  H.-a  a  Hi- 
szekegy vagy  apostoli  H.  A  H.-nak  a  kat.  egyház- 
ban ima  jellege  van  ;  azonfelül  a  keresztelósnél, 
a  püspökszentelósnél,  bizonyos  egyházi  hivatalok 
és  rangok  (kanonokok,  plébánosok,  hittanítók  stb.) 
átvételénél,  valamint  a  kat.  hitre  térőknél  is  meg- 
kívántatik a  H.  letétele  (professio  íldei).  A  H. 
mintájának  jelesen  négy  alaiya  van :  az  apostoli 
H.,  a  nicea-konstantinápolyi,  a  Szent- Athanáz-f éle 
és  a  trienti  H.,  mely  a  vatikáni  zsinat  egyes  ha- 
tározataival bővült  és  a  H.  letételénél  rendoson 
használatos. 

H.  a  protestáns  egyházban,  az  ágostai,  a  bá- 
zeli, a  helvét  H.-ok,  a  heidelhergi  káté,  az  angli- 
kán egyház  harminckilenc  cikkelye,  az  angol- 
nyelvű presbiteriánusok  westminsteri  H.-a  stb., 
melyek  körül  az  illető  felekezetek  hívei  csopor- 
tosultak, melyekre  az  illető  felekezetek  lelkészei, 
tanítói  s  néha  még  a  világi  hivatalnokok  is,  hi- 
vatalba lépésük  alkalmával  esküt  tettek.  Hazánk- 
ban az  ágostai  H.-u  evangélikus  egyház  ma  is 
az  ágostai  H.-tól  nyert  nevét  viseli,  a  hazai 
ref.  egyházat  pedig  régebben  helvét  H.-t  tartó- 
nak nevezték.  Ez  utóbbi  egyház  lelkészei  ma 
már  nem  tesznek  esküt  a  helvét  H,-ra,  hanem 
csak  arra  esküsznek,  hogy  erre  tekintettel  hir- 
detik a  szentírást. 

Hitvallási  iratok,  1.  Szimbolikus  könyvek. 

Hitvalló,  1.  üonfessor. 

Hitvédelem  (apológia),  olyan  védőirat,  mely 
a  keresztény  egyház  tanait  védelmezi  a  támadá- 
sok ellen.  L.  Hitvédelemtan  és  Hitvédök. 

Hitvédelemtan  (apolog etika),  a  keresztény 
vallásnak  ellenségeivel  szemben  való  védelmének 
tudománya.  A  keresztény  H.  oly  régi,  mint  maga 
a  kereszténység.  Tartalma  aszerint  változott, 
ammő  ellenfelei  támadtak  a  keresztény  vallás- 
nak. Pl.  a  zsidókkal  szemben  Krisztus  messiási 
méltóságát  bizonyította;  az  iszlámmal  szemben 
Krisztus  személyét  domborítja  ki ;  az  újplatoniz- 
mussal  szemben  a  plátói  bölcselet  alkalmazásával 
kimutatta,  hogy  a  józan  ész  és  a  kinyilatkoztatás 
között  nincs  ellentét ;  később  az  arisztotelészi  böl- 
cselet szolgált  a  kinyilatkoztatás  és  a  bölcselet 
összhangjának  bizonyítására  stb.  A  XVI.  sz.  re- 
formáció-mozgalma úJ  módszert  termett,  t.  i.  a 
történeti  bizonyítás  módszerét.  Mikor  a  natm*a- 
1  izmus,  a  deizmus  és  a  racionalizmus  az  ész  val- 
lását akarta  a  kinyilatkoztatott  vallás  helyébe 
avatni,  a  hitvódelem  a  kinyilatkoztatás  lehetőségé- 
nek, szükségességének  s  bizonyosságának  ismer- 
tető jeleivel  foglalkozott  és  a  hitelreméltóság  ér- 
veit fejtegette  bővebben.  Az  évszázadok  tudo- 
mánya és  bölcselete  hangyaszorgalommal  rakta 
le  a  keresztény  hitvódelemnek  —  a  demonstratio 


christiananak  —  alapjait.  Enciklopédikus  mun- 
kák :  a  Démonstrations  évangóliques  16  kötete. 
a  Dictionnaire  d'apologistes  involontaires  két  kö- 
tete, Jaugey:  Démonstration  apologétique  de  la  Foi 
catholique  vaskos  két  kötete,  továbbá  Hettinger, 
Weisz,  Schanz,  Bougaud,  Chateaubriand,  Duilhé 
de  St.  Projet  stb.  munkái,  melyek  nagyrészt  ma- 
gyarul is  megjelentek.  Eredeti  apológiát  írt  dr. 
Dudek  János  (1893) ;  dr.  Székely  István,  A  szent- 
írás apológiája,  (1891)  Magyarnyelvű  prot.  apo- 
logetikai  mű:  Csiky  L.  Apologetikai  előadások 
(Luthardt  munkájának  fordítása,  1888).  L.  még 
Ágostai  hitvallás  védelme. 

Hitvédők  (apologeták),  kik  a  hitet  védelmezik 
a  támadások  ellen.  Maguk  az  evangélisták  voltak 
az  első  H.,  különösen  Szent  János  evangélista, 
ki  a  gnosztikusok  ós  dokóták  ellen  védelmezte 
Krisztus  istenségét.  Nevezetesebb  H. :  Justin  vér- 
tanú (Apológia  major  és  Apológia  minor) ;  Athe- 
nagoras,  Tertullian,  Lactancius,  Cyprian,  Quadra- 
tus,  Aristides,  Sardesi  Meliti,  Miltiades,  Apollina- 
ris,  Minucius  Pelix,  Alexandriai  Kelemen,  Origi- 
nes,  Tiruszi  Methodius,  az  ifjabb  Apollmaris,  Bu- 
sebius,  Alexandriai  Cyrill,  Athanázius,  Theodoret, 
Arnobius,Orosius,  Ágoston,  Sevillai  Izidor,  Gregeii- 
tius,  Leontinus  a  VII.  sz.-ban,  Anastasius,  Comme- 
nius  Sándor  császár.  Ezek  Keleten.  Nyugaton  lyoni 
Agobard,  Maurus,  Westminsteii  Gilbert,  Deutz 
Róbert,  Chatillon  Gualterus,  lyrai  Miklós,  Da- 
maszkusi  János,  Abukara  Tódor,  Samonas,  Kan- 
takuzeni  János,  Venerabilis  Péter,  Szent  Anzelm, 
Szent  Tamás,  Nagy  Albert,  Pennaforti  Rajmund, 
Martini  Rajmund,  Savonarola,  Turrecremata, 
Ricold,  Spina  Alfonz,  Karthauzi  Dénes,  Gaval- 
léria Péter,  Cusa  bíboros,  Marsilius  FicLnus  és 
tanítványa  Picus  del  Mirandole.  Természettudo- 
mányi szempontból  írt:  Sabundi  Rajmund.  A 
XVI.  sz.  egyik  legjelentékenyebb  hitvédője  volt 
Vives  Lajos.  A  humanizmus  irányát  képvisel- 
ték Ailly  Péter,  Gerzon  János,  Melchior  Canus, 
Momay  Fülöp,  az  első  protestáns  hitvédő.  Még 
nevezetesebb  ez  irányban  Grotius  Hugó  műve: 
De  veritate  religionis  christianae.  Lugd.  Bat. 
1627.,  mely  számtalan  nyelvre  lefordíttatott.  Lab- 
badie  továbbfejlesztette  Grotius  munkáit  (Sur  la 
vérité  de  la  religion  chrétienne,  Rotterdam  WS-í). 
(Az  egyes  H.  műveit  1,  neveik  alatt.)  V,  ö.  Wer- 
ner,  Geschichte  der  apologet.  u.  polem.  Lit.  der 
christl.  Theol.  (5  köt.,  1861-65);  Schanz,  Ápol. 
(1904)  stb.  Prot. :  Zöckler,  Handbuch  der  theol. 
Wissenschaft  (1890). 

Hitves,  hitvestárs  a.  m.  feleség. 

Hitvestársi  öröklés  (succe.^sio  conjugali.^).V>ier- 
bőczy  Hármaskönyve  szerint.  H.  csak  az  özvegy 
nőt  illette  meg  férje  szerzeményes  ingóiban,  ha 
a  férj  ivadék  és  végrendelet  hátrahagyása  nélkül 
halt  meg.  Viszonossá  a  H.-t  az  1687.  XI.  t.-c.  tette. 
A  mai  H.  az  1861.  évi  országbírói  értekezlet  ideig- 
lenes törvénykezési  szabályain  alapul  (I.  14.  §.). 
E  szerint,  ha  az  örökhagyó  után  sem  leszármazó 
örökös,  sem  végrendelet  nem  maradt,  az  örök- 
hagyót túlélő  házastársa  a  törvényes  örökös  a 
hagyaték  egészére  nézve  s  csak  azt  a  vagyont 
köteles  kiadni  az  örökhagyó  felmenő  vagy  oldal - 
rokonainak,  mely  ezekre  nézve  ági  vagyon.  Az 
osztrák  polgári  törvénykönyv  hazai  hatályterüle- 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg.  Ily  .  .  .  alatt  keresendő! 


Hitvita 


149 


Hiúz 


tein  az  örökhagyó  tiílélö  házastái-sa  végrendelet 
hiányában  leszármazó  örökösök  mellett  egy  gyer- 
mekrészt, s  ha  háromnál  kevesebb  gyermek  van, 
a  hagyaték  V4  részét  kapja  haszonélvezetül ;  más 
rokon-örökös  mellett  a  hagyaték  ^|^  részét  örökli, 
8  csak  ha  öröklésre  jogosult  rokon  nincsen,  kapja 
meg  a  hagyaték  többi  részét. 

Hitvita,  a  különböző  vallások  avagy  egyes 
hittani  tételek,  vallási  nézetek  felett  írásban,  avagy 
élőszóval  folytatott  harc.  Ily  H.-k  kiválóan  nagy 
számmal  voltak  a  IV — Vll.  sz.-okban,  főként 
Krisztus  lényege,  isteni  és  emberi  természete,  az 
isteni  kegyelem  stb.  kérdéseiben.  Nevezetesebb 
régi  H.-k :  Origenesé  Beryllus  bostrei  püspökkel 
(^44.),  Alex.  Dénesé  a  chiliastákkal  (255),  Szent 
Ágostoné  a  donatistákkal  (411.)  stb.  A  reformáció 
századában  ismét  felelevenedtek  a  H.-k,  amikor  a 
katolikusok,  evangélikusok,  reformátusok  s  az 
egyes  felekezetek  körén  belül  is  egyes  teológiai 
pártok,  irányok,  kiválóbb  hittudósok  sokszor  hosz- 
szas  és  szenvedélyes  harcokat  vívtak  vagy  álta- 
lában az  egész  vallásrendszerek,  vagy  egyes  dog- 
matikus kérdések  felett.  Nevezetesebbek :  a  hei- 
delbergi  (1518),  a  lipcsei  (1519),  zürichi  (1523), 
badeni  (Svájcban,  1526),  berni  (1528),  wormsi 
(1557),  római  (1872). 

Hitze,  Franz,  német  szociálpolitikus,  szül.  1851 
márc.  17.  Hanemickeben.  Katolikus  pap,  1882.  a 
porosz  képviselőháznak,  1885.  pedig  a  bü-odahni 
gyűlésnek  lett  tagja.  1893-ban  a  keresztény  tár- 
sadalomtudomány rendkívüli,  1903.  rendes  tanára 
lett  a  münsteri  akadémián  és  apostoli  protonotá- 
rius.  Müvei :  Die  sociale  Prage  und  die  Bestre- 
bimgen  zu  ihrer  Lösung  (Paderbom  1877) ;  Die 
Quintessenz  der  socialen  Frage  (u.  0.  1880); 
Schutz  dem  Handwerk  !  (u.  0.  1883) ;  Schutz  dem 
Arbeiter !  (Köln  1890) ;  Die  Arbeiterfrage  und  die 
Bestrebungen  zu  ihrer  Lösimg  (Berlin  1899,  4. 
kiad.  München-Glabdach  1905). 

Hitzig,  1.  Eduárd,  német  orvos,  H.  ^.fla,  szül. 
Berlinben  1838  febr.  6.,  megh.  St.  Blasienben  1907 
aug.  21. 1875-ben  a  zürichi  elmekórház  igazgatója 
és  egyetemi  tanár,  ahonnét  1879.  Haliebe  hívták  s 
ugyanott  1885.  az  egyetemi  ideggyógyászati  és 
elmekórtani  tanszék  igazgatójának  nevezték  ki. 
H.  a  modern  ideg-  és  elmegyógyászat  egyik  meg- 
alapítója, számos  ideg-  és  elmegyógyászatba  vágó 
dolgozatot  írt,  nevezetesen :  Über  traimaatische 
Tabes  und  die  Pathogenese  des  Tabes  im  allge- 
meinen  (Berlin  1894);  Über  den  Querulanten- 
wahnsinn  (Leipzig  1905) ;  Physiologische  und  kli- 
nische  üntersuchungen  über  das  Gehirn  (Berlin 
1904). 

2.  H.,  Friedrich,  német  építész,  H.  3.  fia,  szül. 
Berlinben  1811  ápr.  8.,  mh.  1881  okt.  11.  Berlinben 
tanult  és  nagy  része  volt  a  felvirágzó  porosz  fővá- 
ros építészeti  kialakításában.Pompás,  néha  hival- 
kodó bérpalotáinál  sikerültebbek  egyszerű,  intim 
viUaépületei.  Legnagyobb  müve  a  berUni  tőzsde 
impozáns  palotája  (1859— 63),  melyet  olasz-francia 
renaissance-épületek  mintájára  tervezett.  Tőle 
való  a  birodalmi  bank  palotája,  a  charlottenburgi 
műegyetem  és  H.  alakította  át  a  régi  Zeughausot 
mai  formájára.  1875-től  a  művészeti  akadémia 
elnöke  volt.  V.  ö.  H.'s  ausgeführte  Bauwerke  (Ber- 
lin 1860-67). 


3.  H.,  Julim  Eduárd,  német  kriminalista,  szül. 
Berlmben  1780  márc.  26.,  megh.  u.  0. 1849  nov.  26. 
Varsóban  a  porosz  uralom  alatt  ülnök  volt,  majd 
visszavonult  és  1808.  Berlinben  könyvkiadótizle- 
tet  alapított.  1815-ben  a  kamara-biróságnál  bíró, 
1827.  a  kamara-vizsgálóbiróság  elnöke  lett,  1835. 
állásától  visszavonult.  Megírta :  Z.  Wemer  (Ber- 
lin 1823),  E.  Th.  A.  Hofifmann  (u.  0.  1823,  2  köt., 
3.  kiad.  Stuttgart  1839,  3  köt.)  és  barátja  Cha- 
misso  (Leipzig  1839—40,  2.  kiadás)  életrajzát. 
Kiadta  a  Zeitschrift  für  die  Kriminalrechtspflegen 
in  den  preussischen  Staaten  (1825-től)  és  az  Anna- 
len der  deutschenu.  auslandischen  KriminaU'echts- 
pílege  (1828-tól)  c.  folyóü-atokat,  a  Gelehrtes  Ber- 
lin (Berlin  1826-tól)  és  a  Neuer  Pitaval  (Haring- 
gel,  Leipzig  1842-től)  c.  gyűjteményt.  Főszerkesz- 
tője volt  1842-től  a  lipcsei  Presszeitungnak  is. 

Hiu,  némely  vidéken  a  padlást,  vagy  a  padlás 
belső  terét  hívják  e  néven;  más  értelemben  1. 
Hiúság. 

Hiuen-tsang,  kinai  eredetű  buddhista  barát, 
ki  17  évet  töltött  el  utazásban,  tanulmányozta  és 
leírta  a  buddha-vallásoknak  azon  időbeli  (Kr.  u. 
629 — 645)  állapotát.  Munkája :  Si-ju-ki  a.  m.  a 
nyugati  országok  története.  Kiadta  franciául  Ju- 
lién (Paris  1857—58).  A  buddhavallás  történel- 
mére és  elterjedésére  igen  fontos  mű. 

Hiung-nu  vagy  Hiong-nu,  a  kinai  régi  év- 
könyvekben előforduló  név,  1.  Hunnok. 

Hiúság,  túlságos  magunk-megbecsülése  oly 
javaink  alapján,  melyek  erre  nem  méltók ;  a  hm 
rendesen  hiábavalóságokra  büszke,  a  legjobb  eset- 
ben olyanokra,  amikről  nem  tehet  (szépség,  cím), 
ami  önérzetét  még  nevetségesebbé  teszi.  A  hiu 
ember  folyton  megkívánja,  hogy  jelessógeit  elis- 
merjék, éhezi,  szomjazza  a  dicsőítést.  A  hiu 
emberben  mutatkozó  nagy  ellentét  igaz  értéke 
és  ez  értékéről  való  nagy  véleménye  közt  ked- 
velt tárgyává  teszi  a  szatírának. 

Hiúság  vására,  1.  Vanity  fair. 

Hiúz  (Lynx),  a  Macskafélék  családjába  tartozó 
ragadozó  emlősállatnem,  melyre  jellemző  a  köze- 
pes nagyságú  fej,  a  pamatos  hegyes  fül,  erős,  ma- 
gas lábakon  nyugvó  törzs  és  rendesen  kurta  fark. 
Ausztrália  kivételével  mindenütt  előfordul.  8  élő 
és  2  kihalt  faj  ismeretes.  Európában  két  faj  él. 
A  közönséges  H.  (L.  lynx  L.)  hátán  vörhenyes- 
szürke, sötét-vörhenyesbarna,  vagy  szürkésbarna 
foltokkal  tarkázott;  hasa  fehér,  pofája  vörhe- 
nyes; fülei  belül  fehérek,  kívül  barnás  feke- 
ték ;  füleinek  csúcsán  fekete  szőrpamatot  visel ; 
farka  tövén  elmosódottan  gyűrűzött,  csúcsán 
fekete ;  szőrözető  hasán  és  arcán  meghosszabbo- 
dott; hossza  1—1-3  méter.  Nagy  erdőségekben 
tanyázik,  a  fákon  tartózkodik  s  innen  lesi  zsák- 
mányát is.  Mindig  friss  húst  eszik  s  az  özet, 
szarvast  és  nyulat  nagyban  pusztítja.  ÍJjjeli  ál- 
lat ;  igen  vérengző,  zsákmányának  vérét  szívja 
ki  előbb.  Nálunk  régebben  meglehetős  gyakori 
volt,  de  ma  már  csak  a  Máramarosi  havasokban, 
a  Tátrában,  a  barczasági  hegyvidéken  él.  Azon- 
kívül előfordul  egész  Észak-Európában  és  Észak- 
Ázsiában.  Bundája  nagyon  becses  prém.  Fogság- 
ban nem  sokáig  él.  A  sivatagi  H.  (L.  caracal 
Güldenst.)  termete,  mint  igazi  pusztai  állató,  kar- 
csúbb a  többi  hiúzokénál.  Teste  65-75,  farka  25 


Amely  szó  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendői 


HIÚZ 


150 


Hivatali  bűntetteid  és  vétségek 


marja  40—45  cm.  Bundája  fakósárga  v.  vörho- 
nyes  barna  s  csak  a  torok  és  a  has  táján  fohóres, 
egyébként  szinezot  dolgában  alkalmazkodik  a 
környezethez,  India  Ny.-i  részétől  kezdve  Ázsia 
DNy.-i  részében  ós  Afrikában  mindenütt  honos. 
A  kanadai  v.  sarki  H.  (L.  ranadensis  Desm.) 
Amerika  H.-ai  közt  a  legnagyobb,  amlH.-unknál 
azonban  kisebb.  Bundája  barnás  ezüstszürke,  nyá- 
ron inkább  vörhenyes.  Amerika  É.-l  részein  honos. 
Prémje  értékes;,  húsát  eszik.  A  vörös  H.  (L.  ru- 
fus  Güldenst.)  Észak-Amerikában  dél  felé  Mexi- 
kóig honos.  Prémjét  különösen  ujabban  nagyon 
keresik.  Dél-Európában  és  Kis-Ázsiában  a  mi 
H. -unkát  a  nálánál  valamivel  kisebb  párduc-H- 
(L.  pardinus  Temm.)  helyettesíti.  Alapszíne 
élénk  vörhenyes  fakóbama.  Fehér  húsát  különö- 
sen Spanyolországban  eszik. 

Hiúz  (Lynx),  csiliagkép  az  ég  É.-i  felén,  119 
szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Hiúzkö,  a  cordioritnek  szép  sötétkék  átlátszó 
fajtája,  amely  Ceylon-szigetén  igen  sima  dara- 
bokban a  törmelékben  fordul  elő.  Hiúz-  v.  víz- 
zaflrnak  is  hívják. 

Hiúzköröm  (máskép  jahuzköröm  is),  régi  ma- 
gyar amulet,  melyet  újabban  helytelenül  János- 
^öröm-nekis  neveztek,  nyilván  a  jahuz-körömmel 
való  összetévesztés  folytán.  A  hiúznak  körmé- 
ből állott,  azt  hitték  róla,  hogy  megóv  a  görcs- 
től és  zsábától.  A  hiúznak  általában  nagy  sze- 
repe volt  a  kuruzslás  terén.  Egész  Európában, 
de  kivált  Németországban  hitték,  hogy  vére 
hasznos  a  húgykő  ellen,  zsírja  helyrehozza  a 
meghibbant  tagokat,  de  a  legnagyobb  büverőt 
mégis  körmének  tulajdonították.  Ezért  játszik  a 
H.  akkora  szerepet  a  régi  magyar  amuletek  tör- 
ténetében. A  XVI.  és  XVII.  sz.  hozomány-  és  va- 
gyon jegyzékeiben  sűrűn  fordul  elő.  V.  ö.  Ballagi 
Aladár,  A  János-köröm.  Adalék  a  régi  magyar 
amuletek  történetéhez  (Pulszky-Album,  Budapest 
1884). 

Hiva-oa  (Hiva-ova,  Dominica),  a  Marquesas- 
szigetek  egyike,  a  csoport  D.-i  részében ;  a  Bordo- 
lais-szoros  választja  el  Tauatától;  területe  .350 
km*,  lakosainak  száma  mintegy  4000.  Vulkáni 
hegyek  takarják,  amelyek  közt  a  legnagyobb 
(1260  m.)  az  egész  Marquesas-csoport  legmaga- 
sabb csúcsa. 

Hivatal,  általában  minden  hivatásszerű  szol- 
gálat. Ennek  felel  meg  a  hivatalnokoknak  felosz- 
tása köz-  és  magánhivatalnokoki-a.  Alanyi  érte- 
lemben továbbá  H.  alatt  értjük  az  alkalmazottnak 
hivatásszerű  tevékenységre  való  kötelességét,  tár- 
gyi értelemben  pedig  az  alkalmazottat  megillető 
tevékenységi  kört.  A  köz-H.-oknál  megkülönböz- 
tethetők állami,  törvényhatósági  és  községi  H.-ok, 
egyházaknál  az  egyházi  H.-ok.  A  H.-lal  rendszerint 
fizetés  jár,  eUenkezö  esetben  tiszteletbeli  H.-okról 
szólunk.  A  H.-lal  bizonyos  tiszteleti  jogok  járnak, 
amelyek  a  hivatalnokot  a  többi  állampolgároktól 
megkülönböztetik,  de  egyúttal  szigorúbb  köteles- 
ségteljesítésre ós  kifogástalan  társadalmi  maga- 
tartásra is  kötelezik.  L.  Hatóság,  Fegyelmi  eljá- 
rás. Fizetés,  Nmg'Hj. 

Hivatal,  1.  Anikó,  1.  Lendvay  Mártonná. 

2.  H.  József,  lapszerkesztő,  szül.  Kaposvá- 
rott (Somogy  vm.)  1882  márc.  5.  Mint  végzett 


teológus  1904.  székesfővárosi  hitoktató  lett  és  el- 
végezte a  bölcsészetet  a  budapesti  egyetemen.  Az- 
után a  hírlapirás  terére  lépett.  1908  óta  az  Új 
Lapnak,  1911  óta  az  Egyházi  Közlönynek  felelős 
szerkesztője. 

Hivatalbitorlás  az,  amikor  valaki  hivatali  ál- 
lásból folyó  jogokat  gyakorol  anélkül,  hogy  erre 
az  állásra  jogszerűen  kinevezték  volna.  H.  név 
alatt  a  magyar  Btk.-ek  büntetendő  cselekményt 
nem  létesítenek  ugyan,  a  H.  fogalmához  mégis 
legközelebb  áll  a  kihágási  btő  törv.  44.  és  45. " 
§-ában  meghatározott  kihágás,  mely  szerint  aki 
magát  illetéktelenül  közhivatalban  vagy  közszol- 
gálatban álló  személynek  adja  ki  v.  olyan  címet 
V.  rangfokozatot  használ,  mely  által  a  közönség 
tévútra  vezettetik :  600  illetőleg  200  K-ig  terjedő 
pénzbüntetéssel  sújtható. 

Hivatalból  való  eljárás,  a  hatósági  eljárásban 
működő  hivatali  személyeknek  az  a  tevékeny- 
sége, melyre  a  magánfelek  kérelme  nélkül  is 
kötelezve  vannak.  A  közigazgatási  ügyekben 
rendszerint  hivatalból  kell  eljárni,  a  polgári  per- 
ben, általában  magánjogi  ügyekben  rendszerint 
csak  a  fél  kérelmére,  kivéve  egyes  perenkívüli 
ügyeket  (pl.  bizonyos  esetekben  az  örökösödési 
eljárást  1.  o.),  ha  pedig  közérdek  kívánja  az  eljá- 
rás megindítását,  akkor  sem  indítja  meg  azt  a 
bíróság  hivatalból,  hanem  a  közérdek  képvisele- 
tére rendelt  hivatali  személynek  (pl.  házassági 
semmisségi  pert  a  kir.  ügyésznek,  gondnoksági 
eljárást  az  árvaszéki  ügyésznek)  fellépésére.  Bűn- 
vádi perrendtartásunk  a  H.-t  a  rendőri  hatósá- 
goknak ós  közegeknek  teszi  kötelességévé,  a 
vizsgálóbíróra  és  a  járásbiróságnak  vizsgálatot 
teljesítő  birájára  a  H.  csak  kivételesen  érvényesül, 
halaszthatatlan  nyomozó  cselekmények  tekinte- 
tében 8  ekkor  sem  érinti  a  vádelvet,  mely  csak 
azt  kívánja,  hogy  az  ítélethozatalra  hívatott  bii'ó 
ne  járjon  el  hivatalbúi. 

Hivatalfönök  az,  akire  a  hivatal  vezetése  és  a 
hivatal  személyzete  felett  a  felügyelet  gyakorlása 
bízva  van. 

Hivatali  büntettek  és  vétségek,  közhivatal- 
nok által  ily  minőségében  elkövetett  büntettek 
és  vétségek.  Közhivatalnokok  a  Btk.  461.  §-a  ér- 
telmében azok,  akik  az  állam  közigazgatási  vagy 
igazságszolgáltatási  v.  valamely  törvényhatóság, 
V.  község  hatósági  teendőjének  teljesítésére  hiva- 
taluknál, szolgálatuknál  v.  különös  megbízatásuk- 
nál fogva  kötelezve  vannak ;  úgyszintén  azok  is, 
akik  az  állam,  törvényhatóság  v.  a  község  által 
közvetlenül  kezelt  közalapítványoknál,  kórhá- 
zaknál, tóbolydáknál  mint  felügyelök,  orvosok, 
hivatalnokok  v.  szolgák  vannak  alkalmazva.  A 
kir.  közjegyző  is  közhivatalnok. 

A  főbb  H.  a  következők:  1.  Hivatali  sikkasztás, 
vagyis  a  közhivatalnok  által  hivatalánál  fogva 
kezeihez  letett,  vagy  kezelésére,  vagy  őrizetére 
bízott  értékeken  elkövetett  sikkasztás.  Rendes 
büntetése  2—5  évig  terjedhető  börtön,  s  ha  az 
elsikkasztott  érték  2000  K-t  meghalad,  5  évig 
terjedhető  fegyház.  Bizonyos  esetekben,  jelesül 
ha  a  tettes  a  felfedezés  meghiúsítása  v.  megneh©- 
zítése  céljából  hamisításokat,  v.  a  sikkasztással 
összefüggöleg  más  büntettet  v.  vétséget  követett 
el,  a  büntetés  5—10  évig   terjedhető  fegyház. 


Amely  szó  Hl  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hivatali  egyenruha 


151 


Hivatali  Jogok 


Viszont  csak  vétség  a  hivatali  sikkasztás  és  1 
évig  terjedhető  fogházzal  büntotendö,  ha  az 
elsikkasztott  tárgy  értéke  a  sikkasztónak  óva- 
dékpénzéböl  fedezhető  volt,  amennyiben  a  sik- 
kasztásnak fenneinlített  minősített  esete  fenn 
nem  forog.  2.  Megve.-'zicge'és  (1.  o.).  3.  Hivatali 
vviszaélé-s  vétsége,  vagyis  a  hivatali  kötelesség- 
nek oly  célból  megsértése,  hogy  az  által  valaki- 
nek jogtalan  haszon  v.  kár  v.  más  sérelem  okoz- 
tassék.  A  büntetés  5  évig  terjedhető  fogház. 
4.  Hivatali  hatalommal  való  visf^zaélés büntette, 
ide  tartozik :  a)  fegyveres  erőnek  jogos  ok  nélkül 
alkalmazása.  Büntetés  5  évig  terjedhető  fogház, 
amennyiben  a  fegyverek  tettleges  használata  által 
súlyosabban  büntetendő  bűntett  el  nem  követte- 
tett ;  b)  ártatlan  személynek  tudva  bünvizsgálat 
alá  helyezése  a  biró  v.  vizsgálóbíró  által.  Bünte- 
tés 3  évig  terjedhető  fegyház ;  c)  törvényellenes 
eszközöknek  alkalmazása  a  vádlottól,  tanutói  v. 
szakértőtől  vallomásnak  kicsikarása  céljából. 
Büntetés  5  évig  terjedhető  börtön ;  d)  a  büntető 
eljárás  körül  a  hivatalos  kötelességnek  elmulasz- 
tása oly  célból,  hogy  valaki  a  törvényes  büntetés 
alól  elvonassék.  Büntetése  3  évig  terjedhető  fegy- 
ház. 5.  Hivatali  halalommal  való  i-UszaéUs  vét- 
sége, ide  tartozik :  a)  valakinek  tettleges  bántal- 
mazása a  hivatal  gyakorlásában.  Büntetése  6  hó- 
napig terjedhető  fogház ;  b)  visszaélés  oly  célból, 
hogy  valaki  jogtalanul  valaminek  eltűrésére  v. 
elhagyására  kényszeríttessék.  Büntetése  5  évig 
terjedhető  fogház ;  c)  a  hivatali  kötelesség  teljesí- 
tésének egyes  közhivatalnok  által  megtagadása. 
Büntetése  3  hónapig  terjedhető  fogház.  Ez  utóbbi 
cselekmény  bűntett  és  3  é\ag  terjedhető  börtön- 
nel büntetendő,  ha  két  vagy  több  közhivatalnok 
összebeszélve  követi  el.  6.  Hivatali  tifoknák  az 
állam  V.  mások  ártalmára  másokkal  közlése  v. 
közzététele.  Büntetése  egy  évig  terjedhető  állam- 
fogház. Bűntett  esetében  hivatalvesztés,  vétség 
esetében  a  viselt  hivatal  elvesztése  is  kimondandó. 
Egyéb  bűncselekményekről  1.  Választási  jognak, 
Személyes  szabadságnak,  Házjognak,  Levél-  és 
távirdai  titoknak  közhivatalnok  által  megsértése. 
7.  Közve-'tzélyii  bűncselekmények.  Vannak  ezenkí- 
vül más  bűncselekmények,  mélyekben  a  közhiva 
talnoki  minőség  súlyosabb  büntetést  von  maga 
után,  pl.  a  csalás,  ha  közhivatalnok  hivatala  köré- 
ben követi  el  (1.  Csalá'^) ;  a  közokh-athamisítás  (1.  o.). 

Hivatali  egyenruha,  amelyet  némely  hivatal- 
nok hivatali  működése  alatt  viselni  köteles.  Ná- 
lunk ez  idő  szerint  a  tulaj donképeni  államhivatal- 
nokok igen  szűk  körére  van  ez  a  kötelezettség 
korlátozva  és  rendszerint  bizonyos  katonai  szer- 
vezetet jelképez  (rendőrség,  csendőreég,  határ- 
rendőrség, pénzügyőrség,  letartóztatási  intézet 
hivatalnoka  stb.)  Más  államban  különösen  a  kül- 
ügyi és  a  birói,  valamint  ügyészi  hivatalok  vi- 
selői jelennek  meg  hivatali  funkcióik  közben  H.- 
ban.  L.  Talár.  A  H.  jogtalan  viselését  a  Kbtk. 
44.  §-a  bünteti. 

Hivatali  erőszak,  1.  Hivatali  büntettek  és  vét- 
ségek. 

Hivatali  eskü,  a  hivatal  elfoglalásakor  leteendő 
eskü.  Rendszerint  az  állással  járó  hivatali  köte- 
lességek megtartására  is  vonatkozik  és  ezért,  ha  j 
az  esküt  tett  hivatalnok  más  állásba  jut,  újabb  I 


esküt  kell  tennie.  Az  eskü  természetszerűen  a 
jövő  magatartásra  vonatkozó  promisszorius  eskü, 
ehhez  képest  megszegését  nem  mint  hamis  esküt 
bírálják  meg,  legfölebb  súlyosító  körülménynek 
tekintik  a  H.-vel  ellentétes  magatartást.  Egyéb- 
ként a  hivatali  büntettek  és  vétségek  szempont- 
jából annak,  hogy  a  terhelt  hivatalnok  tett-e  H.-t 
vagy  nem,  döntő  súlya  nincs.  A  H.  általában  nem 
alapja  az  állam  és  tisztviselője  közti  szerződéses 
viszonynak  sem,  mert  ezt  a  viszonyt  már  a  kine- 
vezés létesítette.  A  fizetés  folyóvá  tétele  csupán 
bírói  állásoknál  van  a  H.  letételéhez  kötve.  Az 
állami  tisztviselő,  altiszt  v.  szolga  H.-t  rendszerint 
felvételekor  csak  egyszer  tesz,  egyébként  akkor, 
ha  egyik  szolgálati  ágból  a  másikba  lép  át.  Külön 
H.-minták  vannak  megállapítva  az  államtitkárok 
és  a  főispánok  részére,  külön  a  bírák  és  a  bíró- 
sági hivatalnokok  részére,  külön  a  közigazgatási 
tisztviselők  és  külön  az  altisztek  és  a  szolgák  ré- 
szére. A  díjnokok  nem  H.-t,  hanem  fogadalmat 
tesznek.  Azt,  hogy  a  H.-t  kinek  a  kezébe  kell  le- 
tenni, az  egj'es  szolgálati  ágak  szabályzatai  álla- 
pítják meg.  A  miniszterek,  az  állami  számvevőszék 
elnöke  és  a  horvát  bán  ó  Felsége  kezébe  tesznek 
esküt,  a  többi  tisztviselők  rendszerint  annak  a 
hatóságnak  a  főnöke  előtt,  melynél  működni 
fognak,  a  hivatalfőnökök  pedig  közvetlen  fel- 
ügyeleti hatóságuk  főnöke  előtt.  Kivételek:  a 
főispán,  aki  a  törvényhatósági  közgyűlés  előtt,  a 
pénzügyigazgató,  aki  a  főispán  előtt  (a  zágrábi  a 
pénzügyminiszter  előtt),  az  erdötisztek  és  erdő- 
őrök a  közigazgatási  bizottság  előtt,  az  egyetemi 
tanárok  az  egyetemi  tanács  előtt,  a  választott 
törvényhatósági  tisztviselők  és  aközségi  elöljárók 
a  közgyűlés  illetőleg  a  képviselet  ülésén  tesznek 
H.-t.  A  ki  a  H.-t  letenni  vonakodik,  állásáról  le- 
mondottnak  tekintetik.  L.  még  Birói  eskü. 

Hivatali  fenségjog,  az  állami  hivatalok  szer- 
vezésének és  betöltésének  joga.  Monarchikus  ál- 
lamokban az  ui'alkodót,  illetve  kormányát  illeti  e 
jog.  Magyarországon,  miként  minden  fenségjog,  ez 
a  jog  is  csak  a  törvények  korlátain  belül  és  a  tör- 
vényes rendelkezések  értelmében  gyakorolható. 

Hivatali  hatalommal  való  visszaélés,  1.  Hi- 
vatali büntettek  és  vétségek. 

Hivatali  jelvények,  hivatalos  személyek  által 
viselt  jelző  (öv,  karkötő,  rozetta  a  galléron  stb.), 
melynek  rendeltetése  a  hivataltársakkal  és  a  kö- 
zönséggel szemben  tájékoztatás  az  illető  hivatalos 
minőségéről,  szolgálatban  létéről.  Ilyen  egyéb- 
ként maga  a  hivatali  öltöny  is,  a  milyet  egyes 
állami  tisztviselők  (pénzügyőrség,  fegyintézeti 
tisztviselők)  viselnek.  Hivatali  rendfokozatot,  jel- 
leget jelentő  jelvényeknek  mások  által  jogosu- 
latlan viselése  az  1879.  XL.  t.-c.  44.  §-a  szerint 
kihágás. 

Hivatali  jogok,  a  közhivatalnokot  hivatalánál 
fogva  megillető  jogosítványok  .  ilyenek  :  a  hiva- 
tali illetmények :  fizetés,  családi,  személyi,  mű- 
ködési, helyi  pótlék,  lakpénz  vagy  természetbeni 
lakás,  esetleg  más  természetbeni  illetmények  (fű- 
tés, világítás),  adómentesség,  cím,  rang,  jelleg, 
nyugdíj,  végkielégítés ;  bírákat  illetőleg  szabad- 
ságidő. Ezek  nagyrészt  törvényben  vannak  meg- 
állapítva. Magánhivatalnok  részére  H.-at  a  szol- 
gálati szerződés  biztosít. 


Amely  szó  Ili  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendO  I 


Hivatali  kedvezményele 


152     — 


Hivatalnokminisztőrium 


Hivatali  kedvezmények,  a  közhivatalnok  ré- 
szére hivatali  állására  tekintettel  biztosított 
egyes  előnyök ;  ilyenek :  mentesség  gyámság  és 
gondnokság  viselése  alól,  bizonyos  kedvezmé- 
nyek a  katonai  szolgálatban,  végrehajtási  men- 
tosségek,  fizetési  előleg,  jutalom  és  segély,  sza- 
badságidő, vasúti  díjkedvezmények,  elsőbbség 
dohányárúdák  betöltésénél. 

Hivatali  kötelesség,  amelyet  a  tisztviselőnek 
tisztviselői  minőségéből  kifolyólag  teljesítenie, 
szem  előtt  tartania  kell.  A  felelősség  alól  men- 
tesül, ha  a  H.  korlátai  között  járt  el,  úgyszin- 
tén, ha  fellebbvalójának  törvényes  rendelkezé- 
sét hajtotta  végre.  Egyébként  a  H.  elmulasztása 
fegyelmi,  esetleg  büntető  megtorlás  alá  esik  és 
a  hibás  tisztviselővel  szemben,  ha  az  okozott  kár 
jogorvoslattal  helyre  nem  hozható,  a  kár  meg- 
térítésére nyújt  alapot.  Az  általános  H.-ek  közé 
számltjuk  a  hivatali  eskü  letételét,  az  engedel- 
mességet, a  kifogástalan  magatartást,  a  hivatalos 
órák  megtartását,  a  hivatali  titok  megőrzését,  a 
mellékfoglalkozásoktól  tartózkodást  stb.  A  külö- 
nös H.-ek  az  egyes  szolgálati  ágakra  nézve  külön 
vannak  megállapítva. 

Hivatali  megvesztegetés,  1.  Megvesztegetés. 

Hivatali  pragmatika,  a  hivatali  állás  elnye- 
résére, ehhez  szükséges  kellékekre,  a  hivatal  be- 
töltésére, a  hivatali  kötelességekre,  a  hivatalból 
folyó  jogokra  és  kedvezményekre,  a  hivatali  fe- 
lelősségi'e,  a  hivatali  viszony  megszüntetésére  vo- 
natkozó szabályok  rendszeres  összefoglalása.  Ná- 
lunk a  hivatalnoki  jognak  kimerítő,  rendszeres, 
egységes  törvénye  nincs ;  egyes  köreit  a  hivatal- 
noki jognak  szabályozzák  ugyan  ma  már  szer- 
ves törvények,  így  az  1883. 1.  t.-c.  a  köztisztvise- 
lők minősítéséről,  az  1912.  LXV.  t.-c.  az  állami 
alkalmazottak,  valamint  özvegyeik  és  árváik 
ellátásáról,  az  1893.  IV.  t.-c.  a  üzetések  rendezésé- 
ről, az  1886.  XXIII.  t.-c.  a  törvényhatósági,  az 
1886.  XXII.  t.-c.  a  községi  tisztviselők  fegyelmi 
felelősségéről,  az  1871.  VIU.  t.-c.  és  az  1891.  XVn. 
t.-c.  a  bírák,  bírósági  hivatalnokok,  ügyészek  fe- 
lelősségéről stb.,  de  túlnyomó  részében  a  hivatal- 
nokijog rendeleteken,  elvi  jelentőségű  kormány- 
hatósági határozatokon  alapul.  A  miniszterelnök 
megbízása  folytán  1904.  kiküldött  bizottság  Bal- 
lal Lajos,  a  szabadalmi  hivatal  elnökének  elnök- 
lete alatt  Teleszky  János,  Némethy  Károly,  Mo- 
csári Béla,  Marschalkó  János  (mint  előadó)  és 
Kemtler  Kálmán  részvételével  az  államszolgálati 
pragmatikáról  törvénytervezetet  készített,  ez 
azonban  az  országgyűlés  elé  nem  került. 

Hivatali  sikkasztás,  1.  Hivatali  büntettek  és 
vétségek. 

Hivatali  székhely,  az  a  hely  (község,  város), 
amelyben  a  hivatal  állandóan  elhelyezve  van.  A  H. 
rendszerint  kifejezésre  jut  a  hivatal  pecsélgének 
köriratában,  valamint  a  hivatal  vagy  intézmény 
hivatalos  címében.  Pl.  Kir.  adóhivatal  Monoron, 
vagy  Monori  kir.  járásbíróság. 

Hivatali  titok  megőrzését  a  btkv.  479.  §-a 
büntető  védelemben  részesíti.  A  közhivatalnok, 
aki  hivatali  állásában  tudomására  jött  hivatalos 
tárgyalást,  meghagyást,  tudósítást,  hivatalos  mi- 
nőségében kezéhez  jött  iratot,  tudva,  hogy  tartal- 
muk hivatali  titkot  képez,  az  állam  v.  magánosok 


ártalmára  másokkal  közöl  v.  közzé  tesz :  ogy  évig 
terjedhető  államfogházzal  s  a  viselt  hivatal  el- 
vesztésével büntetendő.  (L.  még  Hivatali  bűntet- 
tek és  vétségek.)  Az  államtitok  elárulása  az  ú.  n. 
diplomáciai  árulás  fogalma  alá  esik ;  e  büntettet 
az  követi  el,  kinek  a  hivatalánál  vagy  különös 
megbízatásánál  fogva  a  magyar  államnak,  vagy 
az  osztrák-magyar  monarchia  másik  államának 
biztonságát  vagy  más  fontos  érdekeit  illető  titkos 
okirat,  adat  vagy  tudósítás  birtokába,  illetőleg 
tudomására  jutván,  azt  közvetlenül  v.  közvetve 
az  ellenséggel  közli. 

Hivatali  titok  megszegése,  1.  Hivatali  bűn- 
tettek és  vétséaek. 

Hivatali  vétségek,  1.  Hivatali  büntettek  és  vét- 
ségek. 

Hivatali  visszaélés,  1.  Hivatali  büntette  és 
vétségek. 

Hivatalnok,  az  a  személy,  ki  másnak  ügyeit 
mint  fizetett  szakember  élethivatásként  állandóan 
ellátja.  Ahhoz  képest,  hogy  ktaek  a  megbízásá- 
ból teljesít  hivatalos  funkciókat,  van  állami,  köz- 
és  magán-H.  Állam-H.  az,  aki  a  kormány  v.  a  ki- 
rály kinevezése  útján  a  felségjogok  gyakorlásá- 
nak részesévé  váUk,  v.  pedig  az  államgazdaság 
egy  ágának  gondozását  teljesíti.  Az  előbbiekhez 
tartoznak  az  állami  közigazgatás  tisztviselői  és  a 
bírák,  az  utóbbiakhoz  pl.  a  tanárok,  mérnökök, 
orvosok,  állami  jószágok  igazgatói  stb.  Köz-H.  az 
állami  H.-on  felül  az,  akit  a  törvényhatóságok, 
városok,  községek  stb.  alkalmaznak.  Ezek  rész- 
ben korlátolt  időre  választott,  vagy  állandóan 
kinevezett  H.-ok.  Büntetőjogilag  az  állami  H.-ok- 
kal  egy  tekintet  alá  esnek.  Magán-H.  a  magán- 
ember V.  vállalat  szolgálatában  álló  H.,  akinek 
szolgálati  viszonyait,  ellentétben  az  állami  és  köz- 
H.-okkal,  kizárólag  a  szolgálatadóval  kötött  szol- 
gálati szerződés  szabályozza,  míg  a  köz-H.-ok 
szolgálati  viszonyait  törvény  vagy  rendelet  álla- 
pítja meg. 

Hivatalnoki  rang  és  rangosztály.  Rangosz- 
tályozás a  hivatalnokoknak  osztályokba  sorozá.sa 
oly  értelemben,  hogy  a  különböző  rangosztályok- 
kal külön  méltóságok  és  címek  járnak.  Mint  a 
rangkórságnak  egyik  forrását,  az  állami  tisztvise- 
lők illetményeit  szabályozó  1893.  IV.  t.-c.  még  a 
rangosztály  kifejezést  is  mellőzte,  s  helyébe  a  íize- 
tési  osztály  kifejezést  fogadta  el.  H.-ról  mégis  ott 
lehet  szó,  ahol  több  különböző  állásnak  egymás- 
hoz való  viszonyáról  szólunk.  így  az  ugyanabba 
a  fizetési  osztályba  sorozott  állások  rendszerint 
egy  rangsorba  vannak  foglalva  a  kinevezés  idő- 
pontjához képest,  továbbá  a  szerzett  ranghelynek 
biztosítása  céljából  ki  van  mondva,  hogy  mily 
állások  tartoznak  egy  csoportba,  vagyis  hogy  a 
csoportba  tartozó  egyik  állás  rangja  ugyanaz, 
mint  a  másiké,  pl.  egyem-angú  állások :  az  ítélő- 
táblai biró,  a  vidéki  kir.  törvényszék  elnöke,  a  fő- 
ügyészi helyettes  és  a  miniszteri  osztálytanácsos ; 
uyancsak  egyenrangú  a  koronaügyészi,  kúriai  ta- 
nácselnöki és  a  vidéki  kir.  ítélőtáblai  elnöki  ál- 
lás stb. 

Hivatalnokminisztérium  az,  amelyet  nem  po- 
litikusokból, hanem  tisztviselőkből  állítanak  össze. 
Parlamentáris  kormányforma  mellett  a  H.  csak 
ritkán,  inkább  a  politikai  pártok  kialakulásának 


Amely  sió  Hi  ...  alatt  nincs  meg,  Hy.  .  .  alatt  keresendői 


Hivatalos  dm 


—     153     — 


Hivatalvesztés 


vagy  erőviszonyaik  megállapításának  Idejére,  át- 
menetileg van  helyén.  Célja,  hogy  az  állami  ügyek 
vitele  a  politikai  párttiisák  befolyása  miatt  hely- 
telen irányba  ne  terelődjék,  hanem  fennakadás 
nélkül  rendes  mederben  folytatódjék. 

Hivatalos  cím,  a  tisztviselőt  megillető  az  a 
cím,  amely  neki  állásával  jár.  Kétféle  értelemben 
használatos.  Az  egyik  szerint  a  H.  jelzi  azt  a  fize- 
tési fokozatot,  amelyben  a  tisztviselő  van,  esetleg 
azt  a  címet  és  jelleget,  amellyel  felraházva  van,  a 
másik  viszont  megjelöli  azt  a  működési  kört,  ame- 
lyet ellát.  Pl.  N.  N.  kir.  kúriai  birói  címmel  ós  jel- 
leggel felruházott  kir.  ítélőtáblai  bíró,  másrészt  az 
n.-i  kir.  ítélőtáblán  a  polgári  tanács  elnöke.  A  hiva- 
talnok azt  a  H.-et,  amely  nem  működési  körével 
jár.  természetesen  nyugdíjaztatása  után  is  visel- 
heti, míg  fegyelmi  v.  büntető  úton  a  H.  elveszté- 
sére ítélhető.  A  H.  jogosulatlan  viselését  a  kihá- 
gási  büntetőtörvény  lö.  §-a  kihágásnak  minősíti. 
L.  még  Cím. 

Hivatalos  hatalom  az  a  jog,  melynek  alapján 
a  hivatalos  rendelkezés  bizonyos  körülmények 
között  kényszer  útján  is  foganatosítható.  Pl.  a 
bíróság  előtt  megjelenni  vonakodó  tanú  előveze- 
tése, a  megakadályozott  végrehajtásnak  karha- 
talom közbenjöttével  foganatosítása  stb.  A  H. 
tíülépése  súlyos  büntetőjogi  következményekkel 
jár.  L.  Hivatali  büntettek  és  vétségek. 

Hivatalos  hatalommal  való  visszaélés,  1.  Hi- 
vatali büntettek  és  vétségek. 

Hivatalos  Közlöny,  a  vallás-  és  közoktatás- 
ügyi minisztérium  külön  hivatalos  lapja.  Közli 
e  minisztérium  általános  rendeleteit,  egyes  ese- 
tekre vonatkozó  elvi  jelentőségű  határozatait 
és  intézkedéseit,  a  vallás-  és  közoktatásügyi  ál- 
lamszolgálat körében  előforduló  kitüntetéseket, 
kinevezéseket,  véglegesítéseket,  nyugdíjazásokat, 
köszönetnyilvánításokat,  segélyezéseket,  ösztön- 
díjazásokat,  hivatalos  pályázatokat,  engedélyezés 
(íéljából  benyújtott  tankönyvek  hivatalos  bírála- 
tait. Kiadja  a  vallás-  és  közoktatásügyi  m.  kir. 
minisztérium;  megjelenik  minden  hó  1-én  és  15-én. 

Hivatalos  lap,  hatóság  rendelkezéseinek,  in- 
tézkedéseinek hiteles  közhíi'ré  tételére  rendelt, 
hivatalos  tekintéllyel  szerkesztett  közlöny.  Ilyen 
nálunk  1867  febr.  20.  óta  a  Budapesti  Közlöny 
(1.  o.).  H.  volt  1849  nov.  15-től  1852  jún.  30-ig  a 
Magyar  Hírlap,  szerk.  Szilágyi  Ferenc  ;  1852  júl. 
1-töl  1860.  nov.  30-ig  a  Budapesti  Hirlap,  szerk. 
Szilágyi  Ferenc  és  Nádaskay  Lajos ;  1860  dec. 
1-től  1867  febr.  19-ig  a  Sürgöny,  szerk.  Vértey 
Ernő,  186i-től  Kecskeméthy  Aurél,  1865-től  Bu- 
lyovszky  Gyula,  1867.  ismét  Kecskeméthy  Aurél. 
L.  még  Vármegyei  Hivatalos  Lap. 

Hivatalos  nyelv  az,  amelyet  a  hatóságok  hiva- 
tali működésükben  használni  kötelesek.  Magyar- 
országban.Horvát-Szlavonországok  kivételével  ,az 
állam  hivatalos  nyelve  sokáig  a  latin  volt ;  az 
1836.  évi  Ili.  t.-c.  óta  a  magyar;  a  nemzetiségi 
egyenjogúság  tárgyában  hozott  törvény  (1868. 
XLIV.  t.-c.)  azonban  a  hazában  lakó  nem  magyar 
nemzetiségeknek  a  nyelv  kérdésében  jelentékeny 
engedményeket  tett.  Piuméban  H.  az  olasz.  Hor- 
vát-Szlavonországok  egész  területén  mind  a  tör- 
vényhozás, mind  a  közigazgatás  és  törvénykezés 
nyelve  a  horvát  (1868.  XXX.  t.-c.  56.  §),  sőt  ez 


országok  határai  között  a  közös  kormányzat  kö- 
zegeinek H.-e  szintén  a  horvát  (57.  §).  A  kir.  bíró- 
ságoknál a  H.,  az  egyetlen  fiumei  törvényszék  ki- 
vételével, kizárólag  a  magyar.  Más  nyelvű  bead- 
ványt a  bíróság  nem  fogad  el. 

Hivatalos  stílus,  az  írásbeli  előadás  azon 
módja,  mely  a  hivatalos  fogalmazványokban  szo- 
kásos. Főkelléke  a  szabatosság  és  a  világosság, 
továbbá  szigorú  tárgyilagosság  A  magyar  H.  a 
latin  akták  stílusa  (stüus  curialis)  nyomán  kép- 
ződött, századunkban  pedig  a  német  H.  is  ha- 
tással volt  rá ;  innen  van  benne  a  sok  szenvedő 
szerkezet  («Meghagyatik  az  adóhivatalnak . . .  »), 
több  szórendi  idegenszerűség  (megállapítani  kel- 
lett e  h.  meg  kellett  állapítani),  és  bonyodalmas 
mondatszerkezet.  Ujabban  a  törvényhozás,  a  bíró- 
ság, a  hatóságok,  az  ügyvédi  kar  engedett  a  H. 
pedáns  merevségéből  s  a  magyarosabb  fordulatok 
lassanként  jogaikhoz  jutnak  az  okiratok  stílusá- 
ban is. 

Hivatalról  való  lemondás,  kinyilvánítása  an- 
nak, hogy  a  hivatalnok  a  hivatal  vitelét,  hiva- 
tali működését  abbanhagyni  szándékozik.  A  H. 
által  a  hivatali  viszony  még  nem  szűnik  meg ;  a 
lemondó  általában  köteles  hivatali  funkcióit  mind- 
addig teljesíteni,  míg  a  lemondás  az  arra  illeté- 
kes hatóság  által  elfogadtatván,  attól  a  felmen- 
tést megkapja.  A  felmentés  előtti  elhagyása  a 
hivatali  állásnak,  megtagadása  a  hivatalos  köte- 
lességeknek, fegyelmi,  esetleg  büntetőjogi  követ- 
kezményeket von  maga  után  (1.  Hivatali  bün- 
tettek és  vétségek).  A  lemondás  rendszerűit  el- 
enyészteti  a  hivatali  nyugdíjra  és  egyéb  ellátásra 
való  igényeket  is.  A  lemondó  ellen  folyamatba  tett 
fegyelmi  eljárás  is  rendszerint  megszűnik  a  H. 
folytán,  ha  nincs  szó  vagyoni  felelősségről. 

Hivatalsértés,  a  német  «Amtsbeloidigung» 
fordítása.  Amit  ez  a  nálunk  kevéssé  használt  el- 
nevezés jelent,  a  Btk.  269—272.  §-ában  megha- 
tározott büntetendő  cselekményekben  (rágalma- 
zás, becsületsértés  közhivatalnok  ellen)  és  a 
kbtk.  46.  §-ában  (közhivatalnok,  hatósági  közeg, 
hatóság  megsértése)  jut  kifejezésre. 

Hivatalszerzés  (lat.  ambitus),  valamely  hiva- 
tal elnyerésének  meg  nem  engedett  úton  kijá- 
rása. Ennek  tilalmáról  az  összeférhetetlenségi  tör- 
vény (1901.  XXIV.  t.-c.)  13.  §-a  tartalmaz  rendel- 
kezést, amelyben  kimondja,  hogy  kinevezésekre 
V.  előléptetésekre  vonatkozó  közbenjárást  a  mi- 
niszterek senkitől  sem  fogadhatnak  el. 

Hivatalvesztés,  a  magyar  Btk.  szerint  a  tör- 
vény által  meghatározott  esetekben  a  szabadság- 
vesztésbüntetés mint  főbüntetés  mellett  alkal- 
mazandó mellékbüntetés.  A  H.-re  ítélt  elveszti : 
a)  kinevezés,  választás  alapján  nyert  vagy  ha- 
tósági megerősítéstől  függő  hivatalát,  s  az  ezek 
után  járó  nyugdíj -igényeit ;  b)  ügyvédi,  közjegy- 
zői, nyilvános  tanári  vagy  tanítói  állását ;  <:)  a 
gyámságot  vagy  gondnokságot;  d)  az  örökö- 
sökre át  nem  szálló  nyilvános  címeit,  rend-  és 
díszjeleit,  a  külíoldi  rend-  és  díszjelek  viselheté- 
sének  jogosítványát;  e)  a  megjelölt  hivatalok, 
állások,  kitüntetések  elnyerésére  való  képessé- 
get a  bíróság  által  meghatározott  időtartamra. 
Vétségeknél  az  időtartam  legkisebb  mértéke  1  év, 
leghosszabb  mértéke  3  év ;  bűntetteknél  legkisebb 


Amely  saó  Hi  ...  alatt  nincB  meg,  Hy  ...  alalt  keresendő! 


Hivatás 


—     154     — 


Hizlalás 


mértóke  3,  leghosszabb  mértéke  10  év.  Bizonyos 
esőtekben  a  törvény  nem  H.-t,  hanem  csak  a  vi- 
selt hivatal  elvesztését  állapítja  meg.  Ha  a  főbün- 
tetés 6  hónapi  fogházat  vagy  államfogházat  meg 
nem  halad,  vagy  a  főbüntetés  csak  pénzbüntetés- 
ben áll,  a  bíróság  a  H.,  valamint  a  Bn.  36.  §-a 
értelmében  a  viselt  hivatal  elvesztésének  kimon- 
dását mellőzheti.  Kihágásuknál,  továbbá  ha  az  el- 
ítélt külföldi  s  az  országból  kiutaslttatott,  v.  ha 
18  éven  aluli  korban  van,  H.-nek  nincs  helye. 
Halálbüntetés  esetében  sem  szabható  ki  H.,  de 
ha  az  szabadságvesztés-büntetésre  változtatta  tik, 
úgy  megállapítandó  s  ez  esetben  tartama  az  át- 
változtatással együtt  határoztatik  meg.  L.  még 
Fegyelmi  eljárás. 

Hivatás,  többféle  jelentésű  kifejezés.  Az  egyik 
rokon  a  tehetséggel,  melytől  legfölebb  abban  kü- 
lönbözik, hogy  határozottabban  valamely  tevé- 
kenységre való  azt  az  alkalmasságot  jelenti,  me- 
lyet gyakorlás  és  tanulmány  megerősített,  pl.  hi- 
vatásos V.  hivatott  szónok,  költő,  író,  tudós ;  más 
jelentése  rokon  a  rendeltetéssel ;  így  beszélünk 
valamely  intézmény,  ember  H.-áról ;  továbbá  je- 
lenti a  foglalkozás  Síijátos  nemét  •  az  orvos  H.-a 
stb.  Hogy  ezek  a  jelentések  egymással  is  rokonok, 
nyilvánvaló.  Aki  valamely  foglalkozásra  tehetsé- 
génél fogva  alkalmas,  az  hivatott  rá,  annak  az 
a  feladata,  életcélja,  élete  munlíája.  —  Egyházi 
értelemben  H.  keciyelme  (gratJa  vocationis)  a  lé- 
leknek Istentől  beléje  oltott  és  neki  ajándékozott 
hajlama  a  hitre  ós  örök  üdvösségre  szóló  közön- 
séges életnél  tökéletesebbre,  amely  egyiittal  alapja 
és  kezdete  az  ezen  élotnem  kötelességeinek  betöl- 
tésére szükséges  kegyelmek  láncolatának ;  pl.  H. 
a  papi,  szerzetesi  életre. 

Hivatásos  gyámság,  1.  Közgyám  és  Gyámság. 

Hívók,  a  vadnak  lötávolságba  való  csalogatá- 
sára használt  eszközök,  melyek  a  vad  hangjának 
utánzására  alkalmasak.  A  rókát,  nyestet,  me- 
uyétet  a  nyúl,  egér  v.  őzgida  síró  hangjának,  a 
szarvasbikát  a  vetélytárs  bőgésének,  az  őzbakot 
a  suta  bégetósének,  a  császárinadarat  a  kakas  v. 
jérce  csirpolásának,  a  siket-  és  nyirfajdot  a  ka- 
kasok csiliolásáuak,  köszörülésének  utánzásával 
csalogatjuk. 

Hivők  liturgiája,  a  kat.  egyházban  régente 
a  szent  liturgia  az  a  része,  melyen  csakis  a  hívek 
lehettek  jelen.  Ábrázolja  az  Ur  Jézus  földi  életé- 
nek a  szenvedésétől  mennybemeneteléig  terjedő 
időszakát.  Két  részből  áll :  1.  az  áldozat  véghez- 
vitele és  bemutatása ;  2.  az  áldozás. 

Hiwitek  vagy  Jieiitek,  azaz  «tanya-lakók», 
kánaáni  néptörzs,  mely  Izrael  bevándorlásának 
korában  Szihem,  Gibeon,  Hermon  és  a  Libanon 
környékén  lakott. 

Hizardzsik  (Hiszardzsik),  Grocka  (1.  o.)  török 
neve. 

Hízás,  1.  Hizlalás  és  Hízókúra- 

Hízelgés.  Hazug  magasztalása  annak,  akinek 
kedvébe  akarunk  járni,  hogy  a  magunk  számára 
megnyerjük.  A  lüzelgő  tehát  a  hazugok  (képmu- 
tatók) osztályába  tartozik,  aki  el  akarja  hitetni 
azzal,  akinek  hízeleg,  hogy  szerfölött  elismeri, 
becsüli,  csodálja  oly  jelenségek  miatt,  melyekről 
jól  tudja,  hogy  nincsenek  meg  benne.  Aránylag 
ártatlan  fajtája  a  H.-nek,  mikor  csak  azért  lii- 


zelgünk  valakinek,  hogy  örömet  szerezzünk  neki. 
Rendesen  a  maga  hasznát  keresi  a  hizelgő  (a  ha- 
talmasaknak van  a  legtöbb  hízelgőjük),  építvén 
az  emberek  ama  gyarlóságára,  hogy  különben  is 
jó  véleménynyel  vannak  maguk  felöl  és  szívesen, 
kritika  nélkül  fogadják,  ami  e  jó  véleményt  meg- 
erősíti bennük. 

Hizen-porcellán,  így  nevezik  azt  a  nagyon 
finom  porcellánt,  amelyet  Kiusiu  japán  szigetnek 
Hizen  nevfi  tartományában  az  ottani  kaolinból 
készítenek.  E  porcellánból  a  XVII.  és  XVIII.  sz.- 
ban  sok  keralt  Európába.  A  H.  fajtáihoz  tartozik 
egy  üvegnemű,  zöldesfehér  színű,  arannyal  és 
vörössel  gyönyörűen  díszített  porcellán  is. 

Hizér,  kisli.  Bars  vm.  aranyosmaróti  j.-ban, 
(1910)  936  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Aranyosmarót. 

Hizlalás,  az  állati  test  hús-  és  zsírtömegének 
bő  táplálás  útján  való  szaporítása.  Megkülönböz- 
tetünk gazdasági  és  ipari  H.-t.  A  gazda  szarvas- 
marhát és  juhot  rendszerint  csak  akkor  hizlal, 
ha  felesleges  takarmánya  van  s  azt  piacképes 
árúvá  akarja  változtatni,  vagy  ha  kiselejtezett 
állatait  feljavítva  jobban  akarja  értékesíteni,  vé- 
gül ha  trágyakészletét  öregbíteni  akarja.  Észak- 
Európa  esapadékdús  vidékein,  a  kitűnő  lapály- 
legelőkön  a  gazdaságok  legelö-H.-t  is  űznek ;  le- 
gelőink kopárabb  volta  miatt  szarvasmarhát  csak 
vidékenkiüt,  juhot  azonban  nálunk  is  általáno- 
sabban javítanak  a  legelőn.  Az  ipari  H.-t  külön 
ipartelepeken  (Kőbánya,  Barcs,  stb.),  vagy  gyá- 
rakkal kapcsolatosan  eszközlik.  A  szeszgyárak 
a  melléktermékül  nyert  moslékot  szokták  legin- 
kább szarvasmarhákkal  értékesíteni.  A  H.  köz- 
ben a  növendékállat  főképen  a  test  fehérje-állo- 
mányát gyarapítja,  vagyis  húsra  hízik,  míg  el- 
lenben a  kifejlődött  állat  leginkább  csak  a  test 
zsírját  tudja  gyarapítani,  vagyis  zsírra  hízik ;  a 
zsír  nagyobbára  a  bőr  alatti  kötőszövetbe,  a  has- 
üregbe és  az  izom  közötti  kötőszövetbe,  vagyis 
a  hús  közé  rakódik  le.  A  hízó  állatokat  könnyen 
emészthető  ízletes  takarmányon  lehetőleg  jól 
kell  tartani.  A  gyors  H  sokkal  gazdaságosabb  a 
la^sú  H.-nál.  Minthogy  a  kifejlődött  állat  zsírra 
hízik,  igyekezni  kell  ilyen  állatokkal  oly  takar- 
mányt (sok  szénhidrát  és  zsír)  etetni,  melynek 
nagy  a  testzsírtermelő  hatása;  növendék  hízó- 
állatok a  kifej lődöttekkel  szemben  sok  fehérjét  is 
igényelnek.  Kifejlődött  szarvasmarháknak  és  ju- 
hoknak az  a  legelőnyösebb  napi  takarmányadagja 
1000  kg.  élősúlyra,  mely  14-5  kg.  kemónyítőérté- 
ket  tartalmaz.  Zsirsertéseknek  annyi  takarmányt, 
leginkább  tengeri-  és  árpadarát  szoktak  adni,  a 
mennyit  maradék  nélkül  elfogyasztani  képesek. 
Növendék  hízóállatok  3—6  kg.  fehérjét,  17-34 
kg.  keményítőértéket  igényelnek  naponta  1000 
kg.  élősúlyra ;  a  borjú,  malac  és  bárány  H.-ára 
tejet  és  tejhulladékot  is  fel  szokás  használni.  A 
szarvasmarhát  és  a  juhot  1.  legelőn,  2-  zöld- 
takarmánnyal és  abrakkal,  3.  szénával  és  abrak- 
kal, 4.  leggyakrabban  pedig  vizenyős  takarmány- 
nyal (répa,moslék  stb.),  szálas-  és  abraktakarmány- 
nyal  szokás  hizlalni.  Kifejlődött  állatok  feljavítása 
2—3  hónapot (fólhizlalás),  a  teljes  kihizlalás  5—10 
hónapot  vesz  igénybe.  A  finom  szervezetű  és  gyors- 
fejlödésű  állat  bizodalmasabb  a  durva  és  lassa- 
fejlödésü  áUatnál.  A  H.  közben  a  fiatal  állat  10— 


Amely  szó  01  ...  alatt  nincs  meg,  Hy  . . .  alatt  keresendői 


Hizlaló  kúra 


—     155 


HJelmlt 


4rÜ,  a  kifejlődött  hlzóállat  podig  csak  2—4  kg.-mal 
gyarapodik  súlyban  naponta,  1000  kg.  élősúlyra ; 
a  súlygyarapodás  a  kor  és  a  hízás  előrehaladásá- 
val csökken.  Ezért  a  H.-t  csak  addig  gazdaságos 
folytatni,  amíg  a  súlygyarapodás  értéke  a  meg- 
etetett takarmány  értókét  felülmúlja,  vagy  amíg 
a  termék  tlnomodása  flzeti  meg  a  H.  költségeit. 
A  H.  közben  az  állat  húsa  javul,  de  uem  minden 
testtájon  egyformán,  legfeltűnőbben  a  vesepecse- 
nye és  a  fartő,  legkevésbbé  a  nyakon  levő  hús.  A 
H.  előrehaladásával  az  állat  vágósúlya  is  mindin- 
kább kedvezőbben  alakul.  A  hízóállatkereskedők 
a  hizodalmasság  fokát  az  élőállaton  bizonyos  fo- 
gásoklval,  igy  a  szegy,  oldal,  haskorc,  fartő,  stb. 
tapogatása  segítségével  állapítják  meg.  A  hízott 
állatok  vágósúlya  az  állat  faja,  fajtája  és  a  hizo- 
dalmasság foka  szerint  55— QO^/o  között  változik. 
A  hízóállatok  szakszeríí  takarmányozásán  kívül 
fontos  dolog,  hogy  a  hízók  kényelmes,  nem  tűi- 
méi eg,  jól  almozott  istállóban  legyenek  elhe- 
lyezve, hogy  szelíden  bánjanak  velük,  jól  ápol- 
tassanak és  hogy  lehetőleg  keveset  nyugtalanít- 
sák őket. 

Hizlaló  kúra,  1.  Hízóküra. 

Hizlaló  tó,  tógazdaságokban  szokásos  tósoro- 
zat  ama  tava,  melyben  a  hal  piaci  árúvá  fejlődött. 

Hizli  József,  1.  Zalár. 

Hízó,  a  hizlalt  állat,  1.  Hizlalás. 

Hízóka  (növ.),  1.  Pinguicvla- 

Hízókúra,  gyógycijárás,  amelynek  célja  a  test- 
súly szaporítása ;  azáltal  érhető  el,  ha  az  illető 
egyén  anyagforgalmát  úgy  változtatjuk  meg, 
hogy  a  felvett  tápanyagok  energiatartalma  a  ki- 
adásnál nagyobb  legyen.  Hizlalni  tehát  nemcsak 
túliáplálással  lehet,  hanem  a  kiadásnak  a  lehető- 
ségig való  leszállításával  is.  A  H.-nál  mind  a 
két  szempontot  szem  előtt  tartják :  egyrészt  any- 
nyi  ós  oly  nagy  energiatartalmú  tápanyagot  nyúj- 
tanak, amennyit  az  illető  elbír,  másrészt  fekte- 
tés, a  testi  és  szellemi  munkától  való  kímélés  stb. 
által  a  tápanyagok  elbomlását  a  lehetőségig  kor- 
látozzák. Természetesen,  hogy  a  H.  eredményes 
legyen,  különböző  fogásokat  is  segítségül  kell 
vennünk;  egyrészt  az  étkezéseknek  sűrűn  kell 
egj'mást  követniök,  továbbá  nagy  tápértékű  és 
könnyen  emészthető  tápanyagokat  kell  adagol- 
nunk. A  különböző  tápanyagok  közt  elsősorban  a 
szénhidrátok  jönnek  szóba,  mert  ezekből  bír  el 
legnagyobb  mennyiséget  a  bélcsatorna,  másrészt 
a  szénhidrátok  emésztési  munkája  is  a  legkisebb, 
legkevésbbé  növelik  az  anyagforgalmat.  Főleg 
tehát  a  kenyér  s  tésztanemüok  stb.  hizlalnak, 
míg  a  hús  nem.  A  felvett  tápanyagok  feleslegé- 
ből a  szervezetben  zsír  képződik.  Ha  szükséges, 
az  étvágy  javításáról  is  gondoskodnunk  kell, 
amit  különböző  keserű  anyagokkal,  kevés  alko- 
hollal érhetünk  el ;  lehet  a  bélcsatorna  kímélése 
miatt  a  tápanyagokkal  együtt  elkészült  enzime- 
ket is  adagolnunk.  Vannak  gyógyszerek  is,  ame- 
lyek hízásra  indítanak ;  ilyen  az  arzén,  a  vas  stb. 
A  legerólyesebb  hatással  bír  a  H.-nál  minden- 
esetre a  fekvés,  bár  hátrányai  is  vannak;  így 
egyrészt  a  beteg  elerőtlenedése,  másrészt  a  bél- 
rendszer ellustulása.  Ezek  ellen  azonban  masszázs- 
zsal,  valamint  boöntóssel  stb.  védekezünk.  A  H.-t 
mindig  alkalmazhatjuk,  ha  a  testsúly  nem  üti 


w 


meg  azt  a  mértéket,  amelyet  egy  egészséges 
egyéntől  megkívánhatunk  (1.  Testsüly) ;  szükség 
azonban  csak  bizonyos  esetekben  van  rá,  amikor 
bizonyos  betegségek  gyógyulását  vagy  javulását 
várhatjuk  tőle.  így  a  H.-t  kiterjedten  alkalmaz- 
zák tuberkulózisnál  stb.,  nagy  szerepet  visz  a 
hisztéria,  neuraszténia  ós  más  ideg-  v.  elmebajok 
gyógyításánál.  Máskor  a  H.-nál  lerakódott  zsír- 
szövetnek mechanikus  szerepet  kell  betöltenie: 
így  H.  után  vándorvesónól  néha  a  panaszok  telje- 
sen megszűnnek,  mert  a  vese  körül  képződött  zsíi- 
a  vesét  fixálja  a  helyén.  Vannak  kipróbált  sablonos 
H.-k  is,  ilyen  a  Weir-Mitchell-,  Playfair-kúra (I.  o.). 

Hízott  disznó  (növ.),  1.  Glu.na. 

Hizsnye.  A  Chizsne  címszó  alatt  jelzett  név- 
változtatást nem  hajtották  végre.  Chizsne  kisk. 
Árva  vm.  trsztenai  j.-ban,  (i9io)  1 197  tót  ós  lengyel 
lak. ;  postahivatal,  u.  t.  Jablonka. 

Hizsnyó  (azelőtt:  Hisnyó,  Chizsnyó  v.  Ghisne), 
kisk.  Gömör-  és  Kis-Hont  vm.  nagyrőczei  j.-ban, 
(1910)  627  tót,  és  magyar  lak.,  kis  antimonbányá- 
val ;  u.  p.  és  u.  t.  Hizsnyóvízi  vasgyár. 

Hizsnyóvíz  (azelőtt:  Chizsnyó  víz),  Lubényhez 
tartozó  gyártelep  Gömör  vm.  nagyrőczei  j.-ban. 
(1910)  165  magyar  és  tót  lak. ;  a  Heinzelmann-féle 
vasgyár  bányatársulat  kohó-  és  vasöntő  telepe, 
melyet  6-3  km.  sodronykötélpálya  köt  össze  a  vas- 
hegyi bányákkal,  évente  30,000  q  nyers  vasat  és 
45,000  q  vasöntvényt  termel  és  500  munkást  fog- 
lalkoztat. A  murány völgyi  h.  é.  vasút  állomása ; 
posta-  és  táviróhivatal. 

Hjarbas  v.  Jarbas,  Líbia  királya,  1.  Didó. 

Hjarbek,  1.  Vihorg. 

Hjárne  (ejtsd;  jerne),  Harold,  svéd  történetíró, 
szül.  Klastorpon  (Westergötland  tartomány)  1848 
máj.  2.  Upsalában  tanult,  1872.  a  történelem  ma- 
gán-, 1889.  rendes  tanára  lett  azott»ni  egyetemen. 
Müvei :  Om  den  fornsvenska  námnden  enligt  Göta- 
lagarne  (1872) ;  Om  förhállandet  mellan  landsla- 
gens  báda  redaktioner  (1883) ;  Till  belysning  af 
Polens  nor  diska  politik  nármast  fóré  kongressen  i 
Stettin  1570 ;  Sigismunds  svenska  resor ;  De  áldsta 
svenski'yska  legations  akterna  (valamennyi  Up- 
salában, 1884);  Frán  Moskva  till  Petersburg. 
Rysslands  Omdaning  (u.  o.  1888—89);  Gustaf 
Adolf,  protestantismens  förkampe  (Stockholm 
1901);  Kari  XII.  Omstörtningeni  Östeuropal697— 
1703  (1902) ;  Östanifrán.  Minnen  och  utkast  (Ke- 
letről. Emlékek  és  Vázlatok,  1905). 

Hjarnö  (Hiarnö),  Ribe  dán  kerülethez  tartozó 
kis  (10  km2)  sziget,  Jütland  K.-i  oldalán,  a  Hor- 
sens-fjord  bejáratánál;  a  szárazföldtől  keskeny 
csatorna  választja  el,  amely  a  hajók  kitűnő  me- 
nedékhelyéül szolgál. 

Hjelm,  kis  dán  sziget  Jütland  K-i  partján. 
Samsötől  északkeletre. 

Qjelmar,  Södermanland  s  Örebro  svéd  tarto- 
mányokban (Ián)  elterülő  tó ;  hossza  75  km,,  terü- 
lete 480  km« ;  legmélyebb  pontjai  is  csak  18  m. 
mélyek.  A  Svarta  és  Telgea  táplálják.  Lefolyása 
a  Málar-tóba  a  Hyndevadsstrom ;  azonkívül  a  tőle 
B.-ra  folyó  Arbogával  egy  2  m.  mély  és  14  km. 
hosszú  csatorna  köti  össze. 

Hjelmit  (ásv.),  rombos  tompa  piramisok,  több- 
nyire csak  finom  vaskos  szövetű  erek ;  fémfényú, 
bársonyfekete.  Pontos  kémiai  összetétele  Isme- 


Amely  szó  Hl .  .  .  alatt  nincs  meg,  Hy  ...  alatt  keresendOI 


Hjelmsö 


—     156 


Hlubek 


rétien ;  az  ittiium-,  vas-,  mangán-  és  kalciumnak 
tantálát-  és  niobátja.Pegmatitos  gránitban  Fahlun 
közelében  Svédországban. 

Hjelmsö,  sziget  Norvégia  É.-i  partja  mellett, 
30  km-nyire  az  É.-i  foktól ;  Pinmark  kerülethez 
tartozik.  Területe  40  km*,  legmagasabb  pontja 
1000  m. 

Hjelt,  1.  Augmt  JoJiannes,  finn  tudós  és  szociál- 
politikus, szül.  1862  jún.  29.  Statisztikai  tiszt- 
viselő, majd  igazgató,  ezután  pedig  a  finn  szená- 
tus tagja  volt.  Államtudományi,  szociálpolitikai  és 
statisztikai  téren  irodalmi  tevékenysége  igen 
számottevő. 

2.  H;  Edvard  Immánuel,  finn  vegyész  és  po- 
litikus, szül.  1855.  1880-ban  egyetemi  magán- 
tanár, majd  rendes  tanár.  Több  éven  át  rektor- 
helyettes, 1899— 1907-ig  pedig  rektor  volt.  1909- 
ben  a  finn  vegyésztársaság  elnöke  lett.  A  szerves 
vegytan  és  a  vegyészet  története  körébe  vágó 
munkássága  igen  jelentékeny  s  a  külföldön  is  el- 
ismert. Társadalmi  téren  is  nagy  szerepet  visz.  A 
Valvoja  c.  folyóiratnak  egyik  szerkesztője ;  1910. 
a  flnn  egyetemnek  h.  kancellárja  lett. 

3.  H.,  Ottó  Edvard,  flnn  orvos,  szül.  1823.  A 
sebészeti  orvostan  Finnországban  H.  hatása  alatt 
fejlődött.  1858-ban  az  újonnan  alapított  patológiai 
bonctani  tanszék  tanárává  nevezték  ki.  Termé- 
szettudományi, különösen  Linnéről  írt  müveivel, 
orvostörténelmi  és  orvostudományi  kutatásaival 
s  egészségügyi  kodiflkatórius  munkásságával  ki- 
váló érdemeket  szerzett. 

4-.  H.,  Vera  Augusta,  flnn  iparfelügyelő,  szül. 
1857.  Eleinte  tanítónő  volt  ós  1885— 97-ig  igaz- 
gatónője a  flnn  fővárosban  létesített  pedagógiai 
slöjdintézetnek.  A  hajótöröttek  segélyezésére  egye- 
sületet alapított.  Az  első  nő,  aki  iparfelügyelő  lett 
Finnországban.  1908-ban  a  flnn  országgyűlésbe 
választották. 

Hjort,  Péter,  dán  író  és  nyelvész,  szül.  Amager- 
szigeten  (Kopenhága  mellett)  1793  júl.  19.,  megh. 
Kopenhágában  1871  nov.  11.  Jogot  és  teológiát 
tanult  s  1822.  a  soröi  akadémián  a  német  nyelv 
és  irodalom  tanára  lett.  Tudományos  müvein  és 
tankönyvein  kívül  több  politikai  dolgozatot  is 
adott  ki,melyekben  a  schleswig-holsteini  ügyekkel 
foglalkozott.  Hagyatékából  adták  ki :  Udsigt  over 
nyere  dansk  Literatur  (Áttekintés  az  újabb  dán 
irodalom  felett,  Kjöbenhavn  1872). 

Hjortdahlit  (ásv.),  a  piroxéncsalád  triklin  soro- 
zatának egyik  tagja ;  sárga,  üvegfényü  táblák ; 
kémi  ai  tekintetben  fluortartalmú  nátrium-kalcium- 
szilikát-cirkonát,  képlete  megközelítőleg : 

4Ca(Si,Zr)08.Na3ZrO,F,. 
Előfordul  Közép-Arö-szigetén  a  Langesundfjord- 
ban  Norvégiában  az  eleolitszienit-kőzetben. 

Hjortö,  Knud,  dán  író,  szül.  1869  jan.  4.  a  Ko- 
penhága melletti  Kirkeverlöseben.  Tanulmányai 
elvégzése  után  tanár  lett  Skelskörben.  Regényeit 
és  novelláit  a  természeti  megfigyelés  finomsága 
tünteti  ki.  Nevezetesebb  regényei :  Syner  (Kisér- 
tetek, Kjöbenhavn  1895) ;  To  verdener  (Kétféle 
világ,  1905) ;  Stöv  og  stjerner  (Por  és  csillagok, 
1904)  stb. 

I^örring,  járási  székhely  Aalborg  dán  tarto- 
mányban, (1911)  9473  lak.,  akik  nagyobbára  fóld- 
miveléssel  foglalkoznak. 


Hjuki,  a  skandináv  mitológia  alakja,  1.  Bil. 

H.  li.,  az  angol  Home  ofLords  (az  angol  felső- 
ház) rövidítése. 

li.  1.,  a  latin  Jwc  loco  (e  helyen,  az  idézett  he- 
lyen) rövidítése. 

hl.,  a  hektoliter  rövidítése. 

Hladovka, kisk.  Árva  vm.  trsztenai j.-ban,  (1910) 
535  lengyel  lak. ;  postaügynökség,  u.p.  Csimhova, 
u.  t.  Szuchahora. 

Hlassza,  1.  Lhassza. 

Hlavacek  (ejtsd:  lavacsek),  Afítou,  osztrák  festő, 
szül.  Bécsben  1842  máj.  7.  A  bécsi  művészeti  aka- 
démián tanult.  Sok  tanulmányúton  gyűjtötte  össze 
költői  tájképeinek  motívumait.  A  legkiválóbbak : 
Gasteini  motívum ;  Hegyi  táj ;  Reggel  a  Hmtersee 
mellett;  A  Szt.  Margit  kőbánya  Magyarországon ; 
Sirok  Sta  Lucia  mellett  a  tengermelléken  (Bécs, 
természetrajzi  múzeum).  Híres  a  Bécs  városát  áb- 
rázoló nagy  körképe. 

Hlaviczevölgy,  Turzófalvához  tartozó  telep 
Trencsén  vm.  csaczai  j.-ban,  {1910)  994  tót  lak., 
u.  p.  és  u.  t.  Turzófalva. 

Hlebine,  adók.  ós  pk.  Belovár-Körös  vm.  kap- 
roncai  j.-ban,  (1910)  2594  horvát  lak.,  postaügynök- 
ség, u.  t.  Dmje. 

Hlevnica,  adók.,  Várasd  vm.  ki'apinai  j.-bau, 
(1910)  1094  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Krapina. 

Hliboka,  község  Bukovina  Szereth  tartomá- 
nyában, vasút  mellett,  (1910)  5600  rutén  lak. 

Hlinenevölgy,  Turzófalvához  tartozó  telep 
Trencsén  vm.  csaczai  j.-ban,  (1910)  415  tót  lak., 
u.  p.  és  u.  t.  Turzófalva. 

Hlinik,  Bobrovnik-ksil  ez  utóbbi  néven  egyesí- 
tett község  Liptó  vm.  németlipcsei  j.-ban. 

Hlinka,  Vojtéch  (álnevén  Frantisek  Pravda), 
cseh  novellaíró,  róm.  kat.  pap,  szül.  Nekraszin- 
ban  1817  ápr.  17.,  megh.  Hradekben  1904  dec.  8. 
Valláserkölcsi  tanításokkal  átszőtt  temérdek  el- 
beszélést és  novellát  írt.  Tárgyait  a  népóletből 
merítette.  Honfitársai  cseh  Auerbachnak  nevezik. 
Müvei  három  gyűjteményben  jelentek  meg:  1. 
Povídky  z  krajo  (Falusi  elbeszélések,  Prága  1851 
—185.3);  2.  Sebrané  spisy  F.  Pravdy  (u.  0.  1871 
— 1877,  4  köt.) ;  Sebrané  povídky  pro  líd  (u.  0. 
1877—1898,  12  köt.).  V.  ö.  Holecek,  Fr.  Pravda 
(Brünn  1907). 

Hlinsko,  város  Chrudim  cseh  kerületi  kapitány- 
ságban, a  Chrudimka  és  vasút  mellett,  (1910)  5107 
cseh  lak.,  agyagipan-al,  bútorkelme-,  szőnyeg-  ós 
vászonszövéssel. 

Hlisztek  (hlyszty),  orosz  szekta,  1.  Raszkol. 

Hlubek,  Franz  Xavér  Wilhelm  von,  osztrák 
gazda,  író  és  tanár,  szül.  Chatitschauban  (osztrák 
Szilézia)  1802  szept.  11.,  megh.  Grácban  1880 
febr.  10.  Lembergben,  Laibachban,  végül  Grácban 
volt  a  mezőgazdaság  ós  erdészet  tanára  1867-ig, 
nyugalomba  vonulásáig.  Nagyszámú  munkái  kö- 
zül a  főbbek:  Die  Emáhrung  der  Pfiauzen  imd 
díe  Statik  des  Landbaues  (Prag  1841,  jutalmazott 
pályamű) ;  Beantwortung  der  wichtigsten  Fragen 
des  Ackerbaues  (Graz  1842);  Beleuchtung  der 
organischen  Chemie  des  Dr.  Liebig  (u.  0.  1842) ; 
Die  Landwirthschaft  in  ihrem  ganzen  Umfange 
(Wien  1846,  2  köt.,  2.  kiad.  1851—53) ;  Bericht 
über  die  englische  Landwirthschaft  (Graz  1852) ; 
Die   Betriebslehre   der  Landwirthschaft  (Wien 


Hluboka 


-     157 


Hó 


1853);  Die  wichtigsten  Lehren  der  Landwirth- 
schaft  (u.  0.  1867). 

Hluboka,  Csehországban,  1.  Frauenberg. 

h.  m.,  a  latin  lux:  merne  v.  hujus  mensis  (e 
hónapban)  rövidítése. 

H.  M.,  az  angol  JEKs  v.  Her  Majesty  (ö  felsége) 
rövidítése. 

Hmelnickij  (Ghmelnizkij),  1.  Bogdán  MUmj- 
lovies,  kozák  hetman,  szül.  159.3.,  megh.  1657 
ang.  25.  A  lengyel  hadseregben  szolgált  s  IV. 
Vladiszláv  király  bizalmas  embere  volt,  de  en- 
nek kegyéből  kiesvén,  honfitársaihoz,  a  Dnyepr 
melletti  zaporog  kozákokhoz  menekült,  akik  közt 
csakhamar  nagy  tekintélyre  vergődött.  IV.  Vla- 
diszláv halála  után  H.  rávette  a  kozákokat,  hogy 
Lengyelországtól  szakadjanak  el,  s  magát  het- 
manná  választatta.  Minthogy  azonban  János  Káz- 
mér király  ismételten  megkisérlette  a  kozákok 
visszahódítását,  H.  1654.  AÍexej  orosz  cárral  oly 
szerződést  kötött,  melynek  értelmében  elismerte 
az  orosz  cár  fenhatóságát,  ez  pedig  a  kozákok  ed- 
digi szabadságait  és  jogait  megerősítette.  H.  Bog- 
dán emléke  mai  napig  is  igen  népszerű  a  kozák- 
ság közt  s  1878.  lovasszobrot  emeltek  neki 
Kievben.  V.  ö.  Hrusevskij,  H.  i  Hmelhiscina 
(Lemberg  1900). 

2.  H.,  Nikolaj  Ivanom;s,  orosz  színműíró,  szül. 
1789.,  megh.  1846.  Legjobb  műve  a  Bogdán 
Chmjelyníckij  e.  történeti  drámája.  Összes  mű- 
veit 1849.  adták  ki  3  köt.  Szent-Pétervárott. 

H-moll  (ol.  si  minőre,  franc,  si  mineur),  pár- 
huzamos skálája  a  D-durnak :  így  szól :  h  cis  d 
€  fis  g  ais.  Mint  akkord  :  h  d  fis. 

H.  M.  P.,  a  latin  hoc  monumentum  posuit 
(állította  ezt  az  emléket)  rövidítése. 

H.  M.  S.,  AngUában  a.  m.  His  v.  Her  Ma- 
jesty s  SJiip :  ő  felsége  hajója  (hadihajó). 

h.  n.,  bibliográíiai  adatoknál  azt  jelenti :  hely 
nélkül  (nincs  megmondva  a  hely,  ahol  a  müvet 
nyomtatták). 

Ho  (a.  m.  emberek  v.  larklia  kol  a.  m.  harcos 
kol),  a  kol  nép  egyik  harcias  törzse  Elő-Indiában, 
Bengália  néhány  kerületében,  1.  Kol. 

Hó,  1.  Hónap. 

Hó,  a  légköri  csapadék  egj'ik  neme,  kelet- 
kezik, midőn  a  felhőkben  a  párák  0"  alatt  meg- 
sűrűsödnek. Egyébként  keletkezése,  mennyisége, 
eloszlása  ugyanazon  tényezőktől  függ,  mint  az 
esőé  (1.  0.).  Különböző  nagyságú  és  alakú  jégkris- 
tályokban mutatkozik,  melyeknek  közös  jellege 
az,  hogy  rajtuk  a  hatszögú  rendszer  formái  tisz- 
tán feUsmerhetők.  Valószínű,  hogy  a  hókristályok 
közvetetlen  a  légnemű  állapotnak  a  szilárd  álla- 
potbavaló átmenetének  eredményei,  anélkül,  hogy 
a  cseppfolyós  állapot  az  átalakulást  közvetítené. 
Erre  vall  az  a  körülmény,  hogy  a  O^-nál  melegebb 
vízcseppek  —  ha  hirtelenül  megfagynak  —  alak- 
talan jégtömböcskék  képében  esnek  a  fóldi"e  (ónos 
esŐ),továbbá  hogy  a  túlhűtött  vízcseppek — amiként 
azt  léghajókon  tapasztalták  —  sem  adnak  kristá- 
lyokat, hanem  zúzmarás  képződményeket,  ha  szi- 
lárd testekbe  ütődnek.  A  hókristályokkal  beha- 
tóbban foglalkozott  Hellmann  (Schneekrystalle, 
Berlin  1893),  ki  gyönyönl  mikrofotográflkus 
felvételeket  közöl.  Hellmann  szerint  a  hókristá- 
lyok két  főcsoportra  sorozhatok :  a)  lemezes  aia- 


kuakra.  mikor  a  főtengely  nagyon  kicsiny  és  a 
fejlődés  inkább  a  3  melléktengely  irányában  ment 
végbe  és  b)  oszlopos  alakuakra,  melyek  a  4  ten- 
gely irányában  egyenlően  ki  vannak  fejlődve.  Az 
első  csoporthoz  tartoznak  a  legsűrűbben  előfor- 
duló szabályos  6  sugarú  csillagok. 

Csendes  időben  a  kristályok  legszabályosabbak, 
mert  a  légáramlás  a  kristályok  tökéletes  fejlődé- 
sét gátolja.  Azonkívül  esés  közben  is  deformá- 
lódnak, midőn  egyes  kristályok  egymáshoz  súr- 
lódnak. A  hőmérséklet  hatással  van  a  kristályok 
alalqára  és  nagyságára ;  Hellmann  mérései  sze- 
rint — 6"-nál  átmérőjük  3*4  mm.,  — 12**-nál  azon- 
ban csak  1-2  mm.  Enyhe  időben  a  kristályok  esés 
közben  összenőnek  és  mint  nagyobb  pelyhek  hul- 
lanak alá.  Nagy  hidegben  igen  aprók  és  — éo^-nál 
igen  ritkán  van  havazás,  a  levegő  csekély  pára- 
tartalma miatt. 

Ha  a  talaj  hőmérséklete  0"  alatt  van,  akkor  a 
hó  a  földön  nem  olvad  meg,  hanem  hóréteget  al- 
kot, mely  nálunk  télen  a  földnek  rendes  takarója. 
Mezőgazdasági  szempontból  a  hóréteg  jelenléte 
igen  fontos,  amennyiben  kemény  hidegben  az  őszi 
vetést  a  megfagyástól  megóvja.  Vízrajzi  szem- 
pontból a  hóréteg  vastagsága  érdemel  figyelmet, 
mert  tavasszal  hirtelen  olvadás  idején  áradást 
okozhat.  A  havas  csapadékot  meteorológiai  állo- 
másokon ugy  szokás  mérni,  hogy  a  belőle  olvasz- 
tás utján  nyert  hévizet  az  eső  módjára  mérik  meg 
(1.  Esömérö).  Viharos  időben  a  szél  a  hóréteg  felső 
részecskéit  felkapja  és  a  levegőbe  sodorja  (hófú- 
vás). A  hideg  égövben,  valamint  magas  hegyeken 
a  csapadék  legnagyobb  része  hó  alakjában  jut  a 
földre ;  az  egyenlítő  felé  haladva,  a  havazás  mind- 
inkább ritkábbá  válik.  Már  Dél-Olaszországban 
ritka  látvány,  de  volt  már  eset  rá,  hogy  Palermót 
is  rövig  ideig  hó  borította.  Corfaban  minden  10—12 
esztendőre  jut  egy-egy  havazás ;  Palesztina  déli 
része  körülbelül  már  határa  a  havazásnak.  Külön- 
ben a  havazás  határa  (tengerszini  magasságot 
értve)  nincs  bizonyos  földrajzi  szélességhez  kötve. 
Míg  pl.  Európában  a  36.  szélességi  fok  tekinthető 
a  havazás  határának,  addig  Kelet-Ázsiában  már 
23"  12'  alatt  is  észleltek  havat  (Cantonban),  Észak- 
Amerikában  pedig  26  fok  alatt.  A  déli  félgömböt 
illetőleg  felemlíthetjük,  hogy  Sydneyben  (33-9" 
déli  szélesség)  már  szintén  láttak  havat. 

Vannak  helyek,  melyeken  a  hó  még  nyáron 
sem  olvad  el  egészen,  ahol  tehát  egész  eszten- 
dőn át  van  hó  (örök  hó,  állandó  hó).  A  sarkvidé- 
ken a  hó  az  alacsonyan  fekvő  lapályokban  már 
megmarad,  az  egyenlítő  közelségében  azonban 
csak  igen  magas  hegyeken  maradhat  meg.  Azon 
magasságot,  melyen  túl  a  hó  többé  el  nem  olvad, 
az  állandó  hó  határának  vagy  röviden  hóhatár- 
nak  mondják.  Renou  szerint  a  hóhatár  vala- 
mely éghajlaton  abban  a  magasságban  található, 
ahol  a  melegebb  félév  átlagos  hőmérséklete  =  O**. 
Nagyjában  mondhatni,  hogy  a  hóhatár  a  földrajzi 
szélességgel  változik,  a  valóságban  azonban  a 
helyi  viszonyok,  nevezetesen  a  fekvés  is,  befo- 
lyással vaimak  reá.  így  ismeretes  dolog,  hogy  az 
északi  félgömbön  a  hóhatár  valamely  hegy  déli 
lejtőjén  sokkal  magasabb,  mint  északi  lejtőjén, 
ami  nyilván  a  napsugárzás  erősségével  függ  össze. 
Oly  szűk  völgyekben,  repedésekben,  ahová  nap- 


Hoang-ho 


—     158 


Hobbema 


sugár  sohasem  ér,  a  hóhatár  mélyebbre  húzódik. 
A  Magas-Tátrában,  még  podig  amiak  északi  olda- 
lán, már  2180  m.  magasságban  akadni  olyan  mé- 
lyedésekre, ahol  a  hó  nyáron  át  is  megmarad.  A 
következő  összeállításban  néhány  hegység  hóha- 
tárát  találjuk  különböző  földrajzi  szélesség  alatt 
(Berghaus  szerint) : 


Hegység 


Kordin  er&k  Qultóban    ._ 

Himalája,  indiai  oldal  

Himalája,  tibeti  oldal    ... 

Karaicoriim     

Ivözép-  és  nyugati  Alpok 

Tiroli  Közép-Alpok  ... 

Magas-Tauern      

Novája-Zemlja     

Spitzberga      _. 


Földrajzi 
szélesség 


Hóhatár 


Earyetilítö 
27—34"  é. 
27-34"  é. 
28—36"  é. 
460 

47"  é. 

47'  é. 

73'/2''  é. 

770  é. 


4800  m. 

49  0  . 

5670  . 

5800  . 

2700  . 

2820  . 

2860  . 

600  . 

460  . 


1  C.o 
0-5  C.o 
2-8  C.o 
3-9  C.o 
2-8  C.o 
3-8  C.o 
3-4  C." 
11-0  C.o 
100  C.o 


Nagyjában  e  táblázat  mutatja  az  összefüggést  a 
hóhatár  magassága  és  az  évi  középhömérséklet  kö- 
zött. É.  felé  tehát  a  hóhatár  mindinkább  a  tenger- 
szin  magasságára  ereszkedik  le.  Az  éghajlati  vi- 
szonyok azonban  itt  is  nagy  eltéréseket  okoznak, 
Így  északi  Szibériában  még  — lö^-nyi  középhőmér- 
séklet mellett  sem  fekszik  a  hóhatár  a  föld  fel- 
színén, mert  a  tél  és  nyár  közötti  hőmérsékleti 
ingadozás  igen  nagy  és  a  csapadék  kevés. 

Hoang-ho  (Huang-ho,  Hixing-ho,  a.  m.  sárga 
folyó),  kina  második  legnagyobb  folyója ;  ered 
Észak-Tibetben  a  Baján-Kara  és  Marco  Polo  hegy- 
ségek lejtőin  körülbelül  4400  m.  magasságban  az 
ú.  n.  CsiUag-tavakban,  átfolyik  az  üring-  és  Ca- 
ring-ta vakon  (-nor) ;  a  tibetiek  Mai^u-nak,  a  mon- 
golok pedig  Kara-muren-nek  (fekete  folyó)  ne- 
vezik. Majd  S  alakú  kanyarulattal  K.-i  irányából 
É.-nak  tér  el,  s  azután  kétszer  térdalakúlag  ha- 
jolva kanyarodik  meg,  az  Ordosz-pusztát  és  a 
Lo-pan-sant  zárva  be,  fölveszi  a  tektonikus  árok- 
ban folyó  Vei-hót  és  K.-i  irányban  Kai-föng-fú 
felé  tart,  de  ennél  a  városnál  régi  DK.-i  irányát 
elhagyva,  ÉK.-nek  folyik  s  úgy  ömlik  a  Pecsili- 
öbölbo.  Kai-föng-fúnál  ér  ki  a  kinai  nagy  alföldre, 
s  ezen  rakja  le  a  magával  hozott  hatalmas  törme- 
léket olyan  törmelékkúpon,  amilyent  ma  többet 
nem  ismerünk  a  földön.  Ezen  gyakran  változtatja 
lefutá-ának  irányát,  így  a  kínai  régi  följegyzések 
is  sok  ilyen  változást  említenek,  Kr.  u.  602  óta  a 
33"  50'  és  39"  é.  sz.  közt  tízszer  változtatta  már 
a  folyását.  Rakoncátlan,  pusztai  jellegű,  fejletlen, 
egy  klímavidékhez  tartozó  vizrendszerü  folyó,  s 
éppen  ezek  következtében  valamennyi  mellékvize, 
s  a  folyó  maga  is  egyszerre  rendkívül  rohamosan 
árad,  s  akkor  iszonyatos  mennyiségű  vize  van, 
máskor  pedig  igen  kevés.  Áradásai  mindent  el- 
pusztítanak, ha  a  gátakat  áttörik.  Híres  áradásai 
ismeretesek  1868  ,  18H9.,  1872.,  1874.  és  1889-ből. 
Épúgy,  mint  a  Pónak,  a  H.-nak  a  medre  jóval  ma- 
gasabban van,  mint  a  mentesített  árterület,  mert 
i'engeteg  sok  hordaléka,  amelynek  mennyisége  a 
világon  páratlanul  nagy,  csakhamar  feltölti  gátjai 
közeit.  A  H-t  különösen  Cliolnoky  Jenő  tanul- 
mányozta kinai  útjában  (1896 — 98).  A  H.  törme- 
lékkúpja Kai-fóng-lúnál  igen  magas,  körülbelül 
300  m.,  itt  az  árvizgátak  egymástól  22  kra.-nyi 
távolságban  kisérik  a  folyót,  magasságuk  a  men- 
tesített terület  fölött  14  m.,  az  ártér  vagy  előtér 


felett  pedig  csak  2*5  m.,  tehát  a  folyam  medre  a 
gátak  készítése  óta  11-5  m.-t  töltődött  fel.  A  H. 
vízterüleíe  980,000  km.=,  hossza  körülbelül  4000 
km.,  hordalékát  évi  .500  millió  m«-re  becsülik. 
A  folyó  legutoljára  1852.  változtatta  lefutását. 
Ekkor  ugyanis  Kai-fóng-fútól  DK.-i  irányban  folyt, 
de  a  gátépítések  ésjavítások  elhanyagolása  miatt 
Lung-men-kunál  áttörte  a  gátakat,  2  évig  ide-oda 
kóborolt,  míg  végre  a  mai  medrét  mosta  ki.  Ez  a 
futásváltoztaíás  sok  embert  elpusztított,  az  ár- 
vízbe sokan  belefiiladtak,  de  tönkrementek  a  régi 
folyómeder  melletti  öntöző  földmívesek  is  úgy, 
hogy  lázadás  és  gazdazági  válság  állott  be.  Neve- 
zetesebb mellékfolyói  a :  Tau-ho,  Vei-ho  (ijo-ho), 
Ta-tuag-ho  és  a  Pönn-ho.  A  H.  szélessége  3  km.- 
200  m.  közt  váltakozik,  csak  kicsiny  részen  ha- 
józható dzsunkákkal,  s  így  a  hajózás  szempont- 
jából semmi  jelentősége  sincs.  V.  ö.  Lóczy.  A 
Kinai  birodalom  (117—124  1.);  Bioi,  Snr'  les 
changements  du  cours  infórieur  du  fleuve  Jaune 
(a  Nouveau  Journal  asiatiqueban.  IV.  sorozat, 
1—2  köt.) ;  Cholnoky.  Folyószabályozás  Kínában. 
Vízügyi  Közlemények  XXI.  köt. 

Hoard  (ang.,  ejtsd:  iiórd)  a.  m.  kincs,  I.  Jegy- 
bankok. 

Hoax  (ang.,  ejtsd:  hóksz)  a.  m.  csalás,  ámítás, 
különösen  börzei  álhír,  koholmány. 

Hóbagoly,  1.  Baglyok. 

Hobart  (régebben :  Hoharttown),  Tasniania 
ausztráliai  brit  gyarmat-  és  Buckingham  county- 
nak  fővárosa,  Tasmania-sziget  DK.-i  oldalán,  a 
Dervpent  jobbpartján,  az  év  nagyobb  részében  hó- 
val borított  Wellington-hegy  lábánál,  vasút  mel- 
lett, (1911)  New  Townt,  Sandy  Bayt  és  Glebetont  is 
beleszámítva  41,757  lak.,  őrlőmalmokkal,  gyü- 
mölcskonzervkészítéssel és  bőrgyártással  s  igen 
élénk  kereskedéssel.  A  szabályos  és  szép  utcákból 
álló  város  legjelentékenyebb  épületei  a  kormányzó 
palotája,  a  parlament  épülete,  a  városháza  ;  a  kö- 
zepén, szép  téren  áll  John  Franklin,  a  gyarmat 
egykori  kormányzójának  emlékszobra.  Kellemes 
és  enyhe  éghajlata  miatt  (évi  középhőmérséklet 
13-5",  nyári  lö^ö",  téli  8"3")  sokan  használják  nyári 
tartózkodó  helyül,  amit  igen  szép  környéke  is  elő- 
mozdít. 1812-ben  lett  a  gyarmat  fővárosává. 

Hobart,  Augustus  Charles,  pasa,  szül.  1822 
ápr.  1.,  mint  Buckinghamshi re  hatodik  grófjának 
harmadik  íia,  megh.  1886  jún.  19-én  Milanóban. 
Mint  ellentengernagy  1867.  török  szolgálatban 
Krétát  védte.  Az  orosz-török  háborúban,  1^^77.  a 
fekete -tengeri  flotta  parancsnoka  volt.  Memoírejai 
Sketches  of  my  life  címmel  jelentek  meg  (Lon- 
don 1886). 

Hobbema,  Meinderi,  hollandi  festő,  szül.  Am- 
sterdamban 1638.,  megh.  1709  dec.  7.  Jákob  van 
Ruisdaelnak  volt  tanítványa,  de  mesterének  köl- 
tői, romantikus  felfogásával  szemben  H.  tájképei- 
ben az  alnémet  természet  keresetlen  ábrázolása 
jelenik  meg.  Motívumai  a  lehető  legegyszerűbbek: 
országutak,  szél-  és  vízi  malmok,  kunyhók.  Az 
előtérben  rendesen  hatalmas  fák  állanak  sötéten, 
míg  mögöttük  fényár  özönü  el  a  tájat.  H.  az  an- 
gol gyűjtőknek  régóta  kedvence,  azért  képeinek 
nagy  része  angol  magángyűjteményekben  van, 
a  Wallace  Galleryben,  Buckingham  Palaeeban, 
Grosvenor  Houseban,  Dudley  Houseban  stb.  A  Ion- 


Hobbes 


159     — 


Hobltk 


doni  National  Galleryben  levő  képei  közül  kiváló 
szépségű  a  Middel  haniisi  országút ;  a  Louvreban 
a  Vízi  malom,  egyéb  képei  az  amsterdami,  rotter- 
dami, berlini,  stb.  képtárakban.  Jellemző,  ttnom 
müvei  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
levő  kunyhós  tájkép  és  a  Ráth  György-múzeum- 
ban levő  Szélmalom  is.  V.  ö.  Míchel,  H.  et  les 
paysagistes  de  son  temps  en  Hollandé  (Paris  1890). 

Hobbes  (ejtsd :  hobsz),  Tliomos,  angol  filozófus, 
szül.  Malme.sburyben  1588  ápr.  5.,  megh.  Hard- 
wickban  1679  dec.  4  én.  Falusi  pap  íia  volt,  az 
oxfordi  egyetemen  tanult,  majd  nevelő  lett  Ca- 
vendish  lord  házában.  1641-bon  a  forradalom  elöl 
Parisba  menekült,  hol  matematikai  és  fllozóflai 
tanulmányokat  végzett  és  megismerkedett  Des- 
cartes tanaival.  Érintkezett  Gassendlvel  és  Mer- 
senne-nel,  megismerkedett  Galilei,  Harvey  és  Cop- 
pernicus  tanításaival.  A  forradalom  lezajlása  után 
1652.  visszament  Angliába  és  egykori  tanítványá- 
nak, Devon?hiro  grófjának  hardwicki  jószágán 
töltötte  élete  utolsó  napjait.  Főbb  munkái :  Elő- 
ments of  law  natural  and  political,  melyet  még 
1640  előtt  Angliában  írt ;  Himian  nature  ;  De  cor- 
pore  politico ;  két  főműve :  De  cive  (Paris  1642, 
bővítve  Amsterdam  1647)  és  Leviathan  or  the 
matter,  form  and  authority  of  government  (1651. 
latinul  Amsterdam  1668) ;  Quaestiones  de  liber- 
tate, necessitate  et  casu  (1646) ;  Elementorum  phi- 
losophiao,  Sectio  príma :  de  coipore  (angolul  Lon- 
don 1655);  Sectio  secunda:  de  homine  (angolul 
1658),  mindkettő  latinul  Amsterdam  1668.  Összes 
munkái  latinul  Hobbcsii  opera  quae  latino  scrip- 
sit  omnia  címen  Amsterdamban  1668.  jelentek 
meg.  Molcsworth  kiadásában  megjelent :  Complet 
works,  with  life,  Latin  and  English  (London  1839— 
1845,  11  köt.)  és  Opera  latina  (u.  o.  1844—45,  5 
kötet). 

H,  nemcsak  a  jogbölcsészet  terén  kiváló  gon- 
dolkodó, aminek  közönségesen  ismerik,  hanem 
mint  az  újabb  kutatások  mutatják,  az  elméleti  fllo- 
zófla  terén  is  igen  jelentékeny.  A  metafizikában 
materialista,  az  ismeiettanban  szenzuaüsta.  Az 
észrevevések  csak  jelei  egy  előttünk  ismeretlen 
valóságnak;  a  gondolkodás  csak  fogalmakkal  való 
számolás,  a  tudatnak  maga  magával  való  meg- 
egyezése a  logika  legfelső  tétele.  Ezzel  a  logikai 
kalkulus  jelentkezik  a  modern  íilozóílában.  A 
íllozófla  egyedüli  tárgya  a  test,  testnélküli  szub- 
stancia  képtelenség.  Isten  nem  tárgya  a  íilo- 
zóílának,  különben  pedig  istent  is  lehet  testinek 
gondolni.  A  testek  természetesek  és  mestersége- 
sek, az  utóbbiakhoz  tartozik  az  állam.  A  filozófla 
is  e  szerint  két  részre  oszlik :  a  teimószot  s  az 
állam  filozófiájára  (philosophia  naturális  ós  civi- 
lis).  A  természet  minden  jelenségét  mozgásra  re- 
dukálja. Az  egész  lelki  élet  mechanizmus.  Az  em- 
beri akarat  nem  szabiid.  Minden  akarás  szükség- 
kép keletkezik  az  öt  megelőző  ágybéli  mozgások- 
ból. Az  ember  nem  természettől  társas  való.  A 
természeti  állapot  az  ember  világában  valameny- 
nyinek  a  harca  valamemiji  ellen,  mert  az  emberi 
természet  egyedüli  indítéka  az  önzés,  mindegyik 
magát  akarja  fenntartani  s  élvezetek(ít  találni.  Ez 
a  természeti  állapot  azonban,  minthogy  mindenki 
mindig  veszélyben  forog,  veszedelmes  s  ezért  az 
embernek  el  kell  hagynia  azt.  S  valamint  a  ter- 


mészet erőit  féken  tartja  a  természet  rendje,  azon- 
képen  állami  rend  szükséges  az  emberi  akaratok 
zabolázásához.  Az  állam  e  szerint  mesterséges 
rendje  a?  emberi  életnek,  az  egyesek  fókentartá- 
sára.  Az  emberek  saját  fenntartásuk  végett  meg- 
egyeznek abban  (szerződnek),  hogy  valamennyien 
alávetik  magukat  az  abszolút  uralkodó  felsőségé- 
nek, aki  viszont  ennek  fejében  megvédelmezi 
őket,  s  ezzel  emberies  életrendet  tesz  számukra  le- 
hetővé. Az  uralkodó  (aki  egy  személy  lehet,  de  gyü- 
lekezet is ;  az  előbbi  H.  szerint  jobb)  hatalma  kor- 
látlan s  visszavonhatatlan,  az  általa  megállapí- 
tott rend  a  jog  egyedüli  mértéke  és  forrása,  min- 
den e  rend  ellen  való  támadás  forradalom,  s  mint 
ilyen  jogtalan  és  bűnös.  Az  államon  kívül  a  szen- 
vedélyek uralkodnak,  az  államban  az  ész,  a  mű- 
veltség, a  tudomány.  Amit  az  állam  helyesel,  jó, 
a  mit  elvet,  rossz ;  jó  és  rossz  tehát  csak  viszonyos 
fogalmak,  magában  jó  és  rossz  nincs.  A  vallás  meg- 
egyezik a  babonával  abban,  hogy  mindkettő  félel- 
met nevel  képzelt  v.  hagyományosan  elfogadott 
láthatatlan  hatalmaktól ;  a  különbség  köztük  az, 
hogy  a  melyiket  az  állam  elismeri,  vallás,  a  többi 
babona,  fi  miatt  a  katolikus  és  anglikán  papok 
egyaránt  megharagudtak  rá  s  be  is  vádolták  a 
parlament  előtt,  ami  ellen  Historical  narration 
concorning  heresy  and  the  punishment  thereof  c. 
művében  élesehnüen  védekezett.  8í  éves  korában 
maga  írta  meg  életrajzát  versben  (1680).  V.  ö. 
Robertson.  Thomas  H.  (London  1886) ;  Lyon,  La 
philosophie  de  H.  (Paris  1892);  L.  Stephen,  H. 
(1904) ;  Ballá  Antal,  H.  és  az  újkori  abszolutizmus 
(Budapest  1910). 

Hobky-horse  (ang.,  ejtsd:  hóbbi-horsz)  a.  m. 
vesszőparipa,  1.  Morrisdance. 
Hobeidanácz  János,  1.  Hobordánszky. 
Hobgohlin,  kelta  neve  a  mesebeli  földalatti 
törpének ;  a  brit  Cornwallisban  ma  is  így  hívják. 
Gyakran  emlegetik  a  régi  kymr  nyelven  följegy- 
zett (XIV.  sz.  elejéről  való    walesi  népmesék  és 
mondák,  az  ú.  n.  mabinogi-k  (1.  o). 
Hobhouse,  Jolm  Cam,  1.  Broughton,  1. 
Hobicza,  kisk.  Hunyad  vm.  puji  j.-ban,  (i9io) 
252  oláh  lak. ;  u.  p.  Borbátvíz,  u.  t.  Puj. 

Hobiczaurikány,  kisk.  Hunyad  vra.  petrozsényi 
j.-ban,  (1910)  1446  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lupény, 
Hobiczavárhely,  kisk.  Himyad  vm.  hátszegi 
j.-ban,  (1910)  24!)  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Várhely. 
Hoblik  Márton,  író,  szül.  Igaion  (Somogy  vm.) 
1791  dec.  1.,  megh.  Eszéken  1845  máj.  26.  Tanul- 
mányait Kaposvárt,  Pécsen  és  Pesten  végezte, 
1815.  ügyvédi  oklevelet  nyert  és  Veröcze  vm.- 
ben  hivataloskodott.  Mint  ügyész  és  főügyész 
könnyű  tollával  sok  szolgálatot  tett  vármegyéjé- 
nek, de  amellett  buzgón  művelte  a  tudomány  és 
irodalom  változatos  teinileteit.  Nyomtatásban  csak 
kevés  munkája  jelent  meg,  így  a  Berzsenyi  ha- 
tását visszatükröző  Versei  (1814),  gazdasági,  et- 
nográfiai és  történeti  dolgozatai ;  a  többi  nyelvé- 
szeti, jogi,  földrajzi,  bibliográfiai  dolgozatai,  ró- 
mai klasszikusok  fordításai,  drámái  (Kún  László, 
Rózsavár,  A  Jugovicsok,  A  valkói  amazon)  noha 
részben  dicséretét  is  nyertek  az  erdélyi  dráma- 
pá'yázatokon  és  az  Akadémián,  s  az  utolsó 
szinro  is  keiült,  kéziratban  maradtak.  Az  állandó 
magyar  játékszín  kérdését  tárgyaló  pályaművét 


Hóboő 


—     160     - 


Hoche 


1837.  megdicsérte  az  Akadémia,  mely  már  1832. 
levelező  tagjai  sorába  emelte.  Részt  vett  Hübner 
földrajzi  lexikonának  fordításában  s  a  Nagy  Szó- 
tár munkálataiban.  Maradandó  értéke  egyik  mű- 
vének sincs,  egész  munkássága  nem  emelkedik  a 
középszerűségen  fölül,  de  a  maga  idejében  igen 
hasznos  tevékenységet  fejtett  ki.  V.  ö.  Toldy  Fe- 
renc megemlékezését  (írod.  Beszédek  I.  Í32 — 
1.35. 1.). 

Hóboé,  I.  Oboa. 

Hoboken,  1.  város  Hudson  countyban  New 
Jersey  északamerikai  államban  a  Hudson  jobb- 
partján New  Yorkkal  szemben,  melynek  elővá- 
rosa és  így  számos  gözkomp  köti  azzal  össze, 
(1910)  70.324  lak.,  hamburgi  és  brémai  hajós  vál- 
lalatok rakodópartjaival  és  csarnokaival,  élénk 
gj'áriparral.  —  2.  H.,  község  Antwerpen  belga 
tartomány-  és  arrondissementban,  a  Schelde  kö- 
telében, 12,472  lak.,  hajógyárakkal. 

Hobol,  kisk.  Somogy  vm.  szigetvári  j.-ban, 
(1910)  896  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szigetvár. 

Hóbolha  (Degeeria  nivalis  L.),  a  farkonugró 
Podurák  egy  faja.  Apró,  alig  IV^  mm.  sárgás- 
szürke rovarkák,  melyeket  télen  gyakran  láthatni 
bokros  helyeken  a  havon. 

Hobordánszky  (Hoberdanácz)  János,  katona 
és  ügyes  diplomata  I.  Ferdinánd  király  korában. 
Illetéröl  nem  tudunk  sokat.  Jaica  várában  a  lo- 
vasok hadnagya  volt,  s  mint  ilyen  vitézkedett, 
pidőn  1528.  a  törökök  a  várat  osti'omolták  és 
töl  is  foglalták.  Később  I.  Ferdinánd  különböző 
diplomáciai  ügyek  vitelével  bízta  meg.  így  1529. 
Konstantinápolyba  küldte  a  célból,  hogy  Szulej- 
pián  szultánt  szólítsa  fel  a  II.  Lajos  kora  óta 
elfoglalt  várak  átengedésére.  A  szultán  e  követe- 
lésen és  H.  kevély  modorán  fölindulva,  fenyege- 
tésekkel bocsátotta  el  a  követet,  ós  még  ugyan- 
azon évben  roppant  sereggel  támadta  meg  Ferdi- 
nándot. Midőn  H.  visszatért  Bécsbe,  a  király 
már  a  speyeri  gyűlésre  távozott;  s  mivel  az 
elbizakodott  udvar  nem  hitt  szavainak,  ő  is 
Speyerbe  ment,  hogy  megvigye  Ferdinándnak 
^  szultán  üzenetét.  Halálának  körülményei  ho- 
mályba burkoltak.  Szapolyai  János  emberei,  a 
törökök  módjára,  zsákba  varratták  és  a  Dunába 
vetették.  Valószínűleg  azért,  mert  fölmerült  el- 
lene az  a  gyanú,  hogy  ismeretlen  okból  (ma- 
gánboszut  is  emlegetnek)  Szapolyai  János  ellen 
gyilkosságot  tervezett. 

Hóbort  (észt.),  az  elmekórság  gyengébb  neme, 
^szeszélyes  csapongás  vagy  rögeszmébe  való  ka- 
paszkodás. Tragikusan  v.  komikusan  használható. 
Ilyen  pl.  Shakespearenél  Lear  rögeszméje  v.  Zuboly 
és  társai  hóbortja. 

Hobrecht,  James,  német  mérnök,  szül.  Me- 
melben  1825  doc.  31.,  megh.  Berlinben  1902  szept. 
8.  A  berlini  építészeti  akadémián  tanult ;  1860. 
Stettin  város,  1869.  Berlin  város  építészeti  taná- 
csosa lett.  Nagy  tekintélyre  tett  szert  a  csatorná- 
zási építés  terén.  Művei  közíil  megemlítendők : 
Kanalisatíon  der  Stadt  Stettin  (Stettin  1868) ;  Bei- 
trage  zur  Beurteilung  des  gegenw.  Standes  d.  Ka- 
nalisation s-  u.  Berieselungs-Frage  (Berlin  1883) ; 
Die  Kanalisation  von  Berlin  (2.  kiad.  u.  o.  1887). 
Dio  modernen  Aufgaben  des  grossstadtischon 
iStrassenbaues  stb.  (u.  o.  1890). 


Hobson,  John  Atkinson,  angol  közgazdász  és 
szociológus,  szül.  Derbyben  1858.  Több  főiskolán 
az  angol  irodalomnak  és  közgazdaságtannak  ta- 
nára volt.  Kiváló  hírét  a  Problems  of  Poverty 
(1891)  c,  írói  stílusával  is  kitűnő  műve  alapította 
meg  (magyarra  ford.  Sidó  Zoltán :  A  vagyon  tudo- 
mánya, Budapest  1913).  A  kapitalizmussal  nagy 
történeti  müve :  The  Bvolution  of  Modem  Capita- 
lism  (1894)  s  az  angol  imperializmusról  szóló  ta- 
nulmánya :  Capitalism  and  Imperialism  in  South 
Afrika  (1900)  foglalkozik.  Szociális  elméleteit  The 
Social  Problem,  Life  and  Work  (1901),  a  faji 
kérdésről  szóló  vizsgálatait  pedig  The  Psychology 
of  Jingoism  (1901)  c.  munkájában  fejti  ki. 

Hoc  (franc,  ejtsd:  okk),  kártyajáték,  állítólag 
Mazarin  bíbornok  találta  fel. 

Hoca,  hírhedt  szerencsejáték,  nem  azonos  a 
ífoc-kal.  Olasz  eredetű ;  innen  származott  át  a 
XVII.  sz.-ban  Franciaországba. 

Hoc  anno  (lat.)  a.  m.  ez  évben. 

Hoc  erat  in  votis  (lat.)  a.  m.  ez  volt  kí- 
vánságom. Idézet  Horatius  szatíráiból. 

Hoc  est  (lat.,  rövidítve  h.  e.),  azaz,  annyit 
tesz,  hogy 

Hocli !  (ném.),  megfelel  a  mi  élj  énünknek.  A  mi 
parlamentünkben  is  felkapták  e  német  szót  gúny- 
képen a  Bécs  kedvében  járással  gyanúsított  szó- 
nokok számára. 

Hoc  babét  (lat.)  a.  m.  ennek  megadták !  A 
nép  fölkiáltása  a  római  gladiátor-tusáknál,  ha  az 
egyik  gladiátor  halálosan  megsebesült ;  még  ma 
is  használják  oly  értelemben  :  ennek  elég ;  vége 
van. 

Hochberg,  német  őrgrófok  a  badeni  hercegi 
család  törzságából,  melyet  I.  Henrik  (1190)  ala- 
pított. III.  Henrik  halálával  1300.  a  hochbergi  ág 
két  ágazatra  oszlott :  H.-hochbergi  és  H.-sausen- 
bergi  ágazatra.  Amannak  III.  Ottó  halálával  1418. 
magva  szakadt ;  emez,  melyet  III.  Rudolf  alapí- 
tott, 1503-ig  virágzott,  amidőn  Fülöp  őrgróf  ha- 
lálával flágon  kihalt.  A  H.  név  csak  akkor  merül 
föl  ismét,  midőn  Károly  Frigyes  badeni  őrgróf 
1787.  Geyer  von  Geyersberg  Lujza  Katalinával 
második  házasságra  lépett  és  nejét  1799.  a  császár 
által  H.  birodalmi  grófnőjévé  neveztette  ki;  ílaikat 
1817.  badeni  őrgrófoknak  és  nagyhercegeknek 
ismerték  el.  Lipót  nagyherceggel  a  badeni  ház 
ez  ága  1830.  uralomra  jutott. 

Hochberg,  Bolko,  gróf,  a  Pless  horcegi  család- 
ból, német  zeneszerző,  szül.  1843  jan.  23.  Fürsten- 
steinben.  Diplomata,  1873— 76-ig  a  porosz  kép- 
viselőház tagja,  1886— 1903-ig  a  berlini  királyi 
színházak  intendása  volt.  Zeneműveit  kezdetben 
Franz  J.  H.  álnév  alatt  adta  ki.  Der  Wárwolf  c. 
operáját  1876.  Hannoverben  adták  elő;  hegedű - 
quartettjeit,  két  szimfóniáját  és  dalait  ügyes  tech- 
nika jellemzi. 

Hoche  (ejtsd:  os),  Lazare,  francia  hadvezér,  szül. 
Montreuilben  1768  jún.  25.,  megh.  Wetzlarban 
1797  szept.  18.  A  forradalom  kitörése  előtt  a  test- 
őrezredben szolgált  mint  őrmester.  Hiányos  isme- 
reteit hadtudományi  művek  olvasásával  pótolta 
s  a  forradalmi  hadseregben  vitézségével  és  ügyes- 
ségével annyira  kitűnt,  hogy  egy  év  alatt  had- 
nagybóltábornok lett  (1792).  Egy  év  múlva  (1793 
nov.)  a  moseli  hadsereg  főparancsnokává  nevez- 


Hocheder 


—     161     — 


Hochmeister 


tók  ki  és  sikeresen  harcolt  a  poroszokkal  és  az 
osztrákokkal  s  ez  utóbbiakat  Elszászból  ki  is  szo- 
rította. Arómuralom  tetőpontján  Robespierre  hívei 
öt  is  gyanúba  vették  és  fogságba  vetették,  mely- 
ből csak  Robespierre  bukása  után  szabadult  ki. 
1795  nyarán  a  konvent  a  Bretagneba  betört  roya- 
listák ellen  küldte  s  ö  Penthiövre  vár  elfoglalá- 
sával (júl.  21.)  leverte  a  felkelést.  Azután  a  Ven- 
déeba  ment,  hol  humánus  eljárásával  véget  vetett 
a  két  évig  tartó  véres  polgárháborúnak  (paciöca- 
teur  de  la  Vendée).  1796  végén  azt  a  megbízást 
kapta,  hogy  20,000  emberrel  Írországba  törjön  s 
ott  az  angolok  ellen  felkelést  támasszon,  de  a  vi- 
har meghiúsította  ezt  a  vállalkozást.  1797  tava- 
szán, mint  a  Sambre-  és  Maas-hadsereg  fővezére 
merészen  átkelt  a  Rajnán  s  miután  az  osztráko- 
kat több  kisebb  csatában  legyőzte,  Wetzlarig  nyo- 
mult. Itt  érte  őt  a  leobeni  fegyverszünet  híre  s 
ezután  nemsokára  hirtelen  elhalt.  H.  a  francia 
forradalom  egyik  legkiválóbb  hadvezére  volt,  ki 
azonfelül  nemes  jellemével  és  humánus  érzésével 
is  kitűnt.  Emlékét  a  Rajna  mellett  (Weissenthurm) 
és  Versaillesben  emelt  szobrai  őrzik.  V.  ö.  Foni- 
Beaulx,  Le  général  H.  (Paris  1890);  Cunéo 
dOmano,  H.,  sa  vie,  sa  correspondance  (u.  o. 
1892). 

Hocheder,  Kari,  német  építész,  szül.  1854 
márc.  7.  Müucbeni  műegyetemi  tanár.  Számos 
iskolát,  városházat,  templomot,  kórházat  épített. 
A  müncheni  és  a  berlini  művészakadémia  tagja. 

Hochenburger,  Viktor  von,  osztrák  miniszter, 
szül.  1857.  Grácban.  Ügyvéd  volt  szülővárosában. 
Mint  német  nemzetipárti  képviselő  1909.  a  Bie- 
nerth-kabinet  igazságügyminisztere  lett  s  állását 
a  Gautsch-  és  Stürgkh-kabinetben  is  megtartotta. 

Hocher,  Paul,  báró,  I.  Lipót  hiihedt  tanácsosa, 
szül.  1616.  Apja freyburgijogtanár  volt.  1640-ben 
bozeni  ügyvéd.  1663.  Lipót  császár  szolgálatába 
lépett  és  múlt  birodalmi  udvari  tanácsos  a  regens- 
burgi  birodalmi  gyűlésen  működött.  1665-ben  osz- 
trák alkancellár,  1667.  főkancellár,  majd  báró  lett. 
Az  abszolút  fejedelmi  hatalomnak  vakbuzgó  híve 
volt,  a  magyar  alkotmányt  ós  híveit  gyűlölte. 
Jelszava  az  volt:  «Egyetlen  orvosság  a  halál, 
mert  a  halottak  nem  fészkelődnek)).  Ezért  őt  ne- 
vezte ki  Lipót  annak  a  vérbiróságnak  elnökévé, 
mely  Zrínyi,  Frangepán  és  Nádasdy  fölött  1671. 
ítélkezett.  Az  eleve  hozott  halálos  ítélet  végre- 
hajtásához H.  kegyetlenül  ragaszkodott  és  az  ápr. 
30.  meg  is  történt.  167.3-ban  H.  javasolta  a  csá- 
szárnak Ampringen  Gáspárnak  Magyarország 
kormányzójává  való  kinevezését. 

Hochfejler,  a  zillertali  Alpok  legmagasabb 
csúcsa,  .3523  m.  magas. 

Hochfinstemiünz,  1.  Fimtermünz. 

Hochgall,  a  Hohe-Tauem  Rieserfemer-csoport- 
jának  legmagasabb  csúcsa,  3440  m.  magas. 

Hochgolling,  a  Niedere-Tauem  legmagasabb 
csúcsa,  2863  m. 

Hochhalt  Károly,  orvos,  szül.  Pesten  1846 
júl.  7.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egyete- 
men végezte,  ahol  1869.  orvosdoktorrá  avatták. 
4  évi  közkórházi  szolgálata  után  tanulmányait 
Bécsben  és  Münchenben  folytatta.  1881-ben  a  Szt. 
Rókus-kórház  X.  ftókosztályának,  majd  1890.  a 
Szt.  István  közkórház  egyik  belgyógyászati  osz- 

Réoai  Nagy  LexScona.  X.  köt. 


tályának  főorvosává  nevezték  ki.  1898-ban  a  tüdö- 
és  szívbetegségek  tanából  magántanári  képesítést 
nyert  a  budapesti  egyetemen.  H.  sokat  foglalko- 
zott a  tuberkulózis  specifikus  gyógyításának  kér- 
désével ós  kísérleti  eredményeit  a  közkórházi 
orvostársulatban,  melynek  elnöke  volt,  ismertette. 
Számos  értekezésén  kívül,  amelyek  hazai  és  kül- 
földi szaklapokban  jelentek  meg,  megírta  a  Bó- 
kay-,  Kétly-,  Korányi-féle  nagy  Belgyógyászat 
tankönyvben  a  köszvény,  elkövéredés,  idült  izü- 
leti csúz  és  izombetegsógek  fejezeteit.  H.  alelnöke 
az  állami  munkásbiztosító  pénztár  orvosi  taná- 
csának is. 

Hochheide,  előbb  önálló  porosz  község  a  dtls- 
seldorfl  közigazgatási  kerületben,  1910  óta  Hom- 
berg  egyik  váro8rés>e. 

Hochheim,  város  Hessen-Nassau  porosz  tarto- 
mányban, (1910)  3992  lak.,  pezsgőgyártással,  szesz- 
égetéssel és  borkereskedéssel;  közelében  kitűnő 
rajnai  borok  (Domdechanei  és  Stein)  teremnek. 
1813  nov.  7.  az  osztrákok  itt  a  Bertrand  vezérelte 
franciákat  megverték. 

Hochkirch,  falu  a  szászországi  Bautzen  kerü- 
letben, 513  lak.  Nevezetes  arról  a  vereségről, 
melyet  itt  Nagy  Frigyes  porosz  király  1758  okt. 
14.  Daun  osztrák  fővezértől  szenvedett.  A  H.  i 
csata  tulajdonképen  sikerült  rajtaütés  volt,  me- 
lyet Daun  túlnyomó  erővel  okt.  14-ének  hajnalán 
hajtott  végre  a  teljesen  meglepett  poroszok  ellen. 
A  harcban  Keith  és  Ferenc  braunschweigi  herceg 
porosz  vezérek  elestek  s  maga  Frigyes  is  meg- 
sebesült. A  porosz  sereg  aztán  rendbe  szedte  ma- 
gát és  makacs  ellenállásával  az  osztrák  seregnek 
is  jelentékeny  veszteséget  okozott.  A  poroszok 
vesztesége  9000  ember  és  101  ágyú,  az  osztrákoké 
6000  ember  és  10  ágyú  volt.  V.  ö.  v.  Treuenfest, 
Überfall  von  H.  (Hochkirch  1897). 

Hochkönig,  a  Salzburgi- Alpok  29.38  m.  magas 
kiemelkedő  csúcsa. 

Hochmeister  Márton,  id.,  könyvkereskedő,  ki- 
adó és  nyomdász  Nagyszebenben,  ahol  1740.  jan. 
6.  szül.,  megh.  u.  o.  1  <  89  márc.  29.  Atyját  16  éves 
korában  elvesztvén,  könyvkötő,  majd  nyomdász 
lett  Barth  Jánosnál.  Utóbb  Sárdi  Sámuel  nyom- 
dász társa  lett  s  ennek  halála  után  a  nyomda 
tulajdonosa,  melyhez  1777.  könyvkereskedést 
csatolt  királyi  engedéllyel.  Privilégiumot  kapván 
a  hivatalos  nyomtatványokra  s  ezzel  kapcsolat- 
ban kétszer  is  államkölcsön höz  jutván,  üzlete  fel- 
virágzott. Ó  adta  ki  Bethlen  Farkas  gr.  História 
de  rebus  Transsylvanicis  (6  köt.,  1782—93)  müvét 
8  alapította  az  első  erdélyi  német  lapot,  a  Sieben- 
bürger  Zeitungot  (1784),  mely  változó  címek  alatt 
máig  is  fennáll.  Üzletét  1786.  11.  József  is  meg- 
látogatta. —  Fia,  ifj.  H.  Márton,  szül.  1767 
ápr.  19.  Nagyszebenben,  megh.  u.  o.  1837  jan.  6. 
Vácon,  Kolozsvárt  tanult  s  apja  halála  után  át- 
véve a  kiterjedt  üzletet,  minden  irányban  meg- 
növelte. Emellett  is  többféle  üzletágat  (szebeni  né- 
met színház,  erdöbérlet,  teleküzlet)  művelt,  me- 
lyekkel nagy  vagyont  szerzett.  1790  óta  Kolozs- 
várt is  volt  könyvnyomdája  és  könyvkereskedése, 
melyet  1809.  a  róm.  kat.  lyceumnak  ajándékozott 
26,000  frt  értékben.  Kiadványai  nagyszámnak  s 
köztük  nagyon  sok  magyar,  jogi  s  ismeretterjesztő 
mű  és  sok  tankönyv.  Ó  indította  meg  a  Sieben- 

iX 


Hochmuth 


—     162 


Hock 


bürgische  Quartalschrift-et  s  az  első  magyar  er- 
délyi hírlapot,  az  Erdélyi  Magyar  Hírvivőt  (1790), 
nyomtatta  Gyarmathy  Sámuel  Grammatica-iéit, 
Páriz  Pápai  latin-magyar  és  magyar  latin  lexiko- 
nát  Eder  átdolgozásában,  a  Siebenbűrgische  Pro- 
vinzialblátter-t  stb.  Érdemeiért  magyar  nemessé- 
get kapott  1813.,  majd  Nagyszeben  polgármestere 
lett  (1818—1829)  és  kir.  belső  tanácsos.  V.  ö. 
Hochmeister  Adolf,  Lében  und  Wirken  des  Mar- 
tin Bdlen  von  H.  (1873)  és  Sennovitz  A.,  A  két  H. 
(Magyar  Könyvészet  1897). 

Hochmuth  ^ftm^ám,zsidó  teológus,  szül.  Baán- 
ban  (Trencsén  vm.)  1816  dec.  14.,  megh.Veszprém- 
ben  1889  jún.  10.  Az  1868-iki  izraelita  egyetemes 
gyűlésen  mint  a  vallásos  haladásnak  s  a  magyar 
zsidó  Iskolaügynek  egyik  lelkes,  mindig  elvhü 
előharcosa  szerepelt,  később  a  budapesti  országos 
rabbiképző  intézet  szervezésében  s  vezetésében 
vett  részt.  A  zsidó  felekezeti  lapokban  megjelent 
nagyobb  dolgozatain  és  néhány  zsinagógai  beszé- 
den kívül  munkái :  Dio  jüdische  Schule  in  Ungarn, 
wie  sie  ist  u.  wie  sie  sein  sollte  (Miskolez  1851) ; 
Leopold  Löw  als  Theologe,  Historiker  u.  Publicist 
(Leipzig  1871)  és  hittani  tankönyve :  Isten-ismeret 
és  Istentisztelet  (Budapest  1881). 

Hochnarr,  a  Hohe-Tauern  Goldberg  hegycso- 
portjának legmagasabb  csúcsa,  3258  m.  magas. 

Hochrein  József,  festő,  szül.  1820.,  megh.  1905 
jún.  27.  Pécsett.  Geigernél  tanult  Bécsben  s  tör- 
téneti és  egyházi  tárgyú  képekkel  tűnt  fel.  Az 
utóbbiak  sorából  való  a  pécsi  dóm  Szt.  Imre- 
kápolnájának  oltárképe.  Idősb  korában  állatfesté- 
szettel is  foglalkozott.  A  pécsi  dóm  alatt  lévő  ős- 
régi földalatti  templom  maradványaira  ö  hívta  lel 
Henszlmann  figyelmét  s  résztvett  a  maradványok 
kiásatásában. 

Hochschwab,  az  Osztrák- Alpok  egyik  mészkő- 
vonulata az  Ennstől  a  Seeberg-hágóig,  átlagosan 
1600— 2000  m.  magas,  platós  jellegű,  legmagasabb 
pontja  2278  m.  Több  menedékház  és  könnyen  elér- 
hető alm  van  rajta  (Bürger-alm).  DK.-i  lábánál  van 
Aflenz,  kedvelt  nyaralóhely.  Mióta  a  kapfenberg- 
afleuzi  vasút  kiépült,  sokan  másszák  meg  a  H.-ot. 

Hocbst.,  növénynevek  után  Hochstetter  Wil- 
helm  (1825—1881),  a  tübingeni  egyetem  kert- 
inspektora nevének  rövidítése.  Henkellel  együtt  a 
tobzos  fákról  írt. 

Hochstaden,  Konrád,  1.  Konrád  von  Hoch- 
staden. 

Hochstádt,  város,  1.  Höchstadi. 

Hochstetter,  1.  Ferdinánd  von,  osztrák  geólo- 


Kaaadai  hócipő. 

gus  és  utazó,  szül.  a  württembergi  Esslingenben 
Í829  ápril  30.,  megh.  Oberdöblingben  (Bécs  mel- 
lett) 1884  jul.  18.  Eleinte  teológiát,  aztán  termé- 
szettudományokat tanult ;  1856.  magántanár  lett 
a  bécsi  egyetemen ;  1857.  mint  a  Novara-expedició 
geológusa  a  világot  körüljáró  útjára  indult,  eköz- 


ben hat  hónapot  Új  zeelandban  töltött ;  visszatérve 
1860-ban  a  bécsi  politechnikai  intézetben  az  ás- 
ványtan és  földtan  tanára  lett.  Tudományos  uta- 
zásokat tett  Svájcban,  Olaszországban,  Török- 
országban, Oroszországban.  Mint  a  topográfiai 
geológia  úttörő  harcosa  szóles  körben  ismert  ne- 
vet szerzett  s  mint  Rudolf  trónörökös  tanítója 
(1872)  a  bécsi  előkelő  körökben  is  buzgón  terjesz- 
tette a  geológia  vívmányait.  Művei  közül  megom- 
lítendök:  Neuseeland  (Stuttgart  1863);  Geolog.- 
topogr.  Atlas  von  Neuseeland  (Petermannál,  6  íe- 
vél,  Gotha  1883);  Roise  der  österr.  Eregatto 
Novara  um  dio  Erde,  geológiai  rész  (3  köt.,  Bóc* 
1864—1866) ;  Die  gool.  Verhaltnisse  des  östl.  Teils 
der  europ.  Türkéi  (geológ.  térképekkel);  Über 
den  Ural  (Berlin  1873);  Asion,  seine  Zukunfts- 
bahnen  und  Kohlenschatze  (Bécs  1876).  Számos 
geológiai,  ásványtani  és  őslénytani  tankönyv  i.s. 
van  tőle. 
2.  H.,  Wühelm,  német  botanikus,  1.  Hochst. 
Hochtor,  1.  az  Ennstalí-Alpok  legmagavsabb 
pontja,  2372  m.  —  2.  A  Hohe-Tauern  2573  ni. 
magas  hágója  a  Glockner  és  Ankogel  hegjek 
közt. 

Hocli-  und  Deutsclimcister,  a  német 
lovagrend  nagymesterének  címe  15.30  óta.  A  po- 
roszországi rendi  birtokok  szekularizációja  után 
ugyanis  V.  Károly  császár  a  nagymesteri  címet  ax 
addigi  németmesterre,  azaz  a  németországi  lova- 
gok élén  álló  «mester»-re  niházta.  Az  1805-iki 
pozsonyi  béke  értelmében  a  «nagy-  és  németmes- 
ter»-i  cím  az  osztrák  császári  házban  örökös.  A 
jelenlegi  H.  Jenő  főherceg,  ki  az  1894.  meghalt 
Vilmos  főherceget  követte  e  móltóságban.  Ugyané 
címet  viseli  alapítása,  1696  óta  a  közös  hadsereg 
4.  számú  gyalogezrede. 

Hochvogel,  dolomitból  álló,  2594  m.  magas 
hegy  az  Allgáui-Alpokban  az  Iller  és  Lech  között 
Oberstorfnál ;  remek  kilátása  van. 

Hochwald,  nevezetes  fensík,  a  Vág  folyó  liptói 
lapályának  legmagasabb  része  Csorba  és  Vázsecz 
községek  közt.  Itt  egy,  a  lapály  fölé  csak  kevéssé 
emelkedő  szelíd  fóldhullám  húzódik  B.-róI  (a  Csor- 
bai-tó  felől)  D.  felé  (a  Sunyava- Hernád  íöi  hegy- 
lánc felé),  mely  a  liptói  lapályt  a  szepesi  lapálytól 
elválasztja  s  vízválasztó  a  Vág  és  Poprád,  tehát 
a  Fekete-  és  Keleti-tenger  közt.  A  vízválasztót 
legalacsonyabb  pontján  a  kassa-oderbergi  vasút 
metszi  át,  melynek  csorbái  (előbb  Hochwald)  ál- 
lomása 898  m.  magasságban  fekszik. 
Hócipő,  könnyű  fakeret,  mely  zsinórral  vau 
befonva  (1.  az  ábrát)  ;  a  havaso- 
kon használják,  hogy  a  láb  ne 
süppedjen  a  hóba.  L.  még  Ski. 

Hock,  Angliában  a  rajnai  bo- 
rok elnevezése ;  tov.  a.  m.  hock- 
tide  (1.  0.). 

Hock  János,  egyházi  író  és 
szónok,  szül.  Devecseren  (Vesz- 
prém vármegye)  1859  dec.  31. 
Pappá  szentelték  188:i  jún.  27.  Segédlelkész  volt 
Gógánfalván.  1887.  a  szili,  azután  a  csongrádi, 
mezőkövesdi,  budapesti  IX— X.  ker.,  1905.,  1906. 
és  1910.  a  kecskeméti  I.  kerület  választotta  meg 
képviselőjévé.  1899-ben  budapestkőbányai,  1912. 
bpestjózsefvárosi  plébánossá  választották.  1882. 


Hockdays 


—     163     — 


Hód 


egy  kötet  verset  adott  ki  (Derecskéi  álnévvel) 
De  profimdis  címen.  Később  novellákat  írt  a 
Magyarország  és  a  Nagyvilágba  (önállóan  Her- 
vadt levelek  c,  1885).  Külső  munkatársa  volt  a 
Budapesti  Hírlapnak,  majd  cikkírója  a  Pesti  Napló- 
nak, azután  a  Hazánk  és  Nemzeti  Újság  belső 
dolgozótársa.  További  művei :  Az  igaz  iJ)  (ford., 
1884) ;  A  magyar  főpapság  (1890) ;  Szentheszédek 
(1891) ;  Imakönyv  (18y2) ;'  Nagyböjti  szenthcszé- 
dek  (189'i) ;  Vigaszlalások  könyve  (1895) ;  Má- 
tyástemplomi szent  beszédek  (1896);  Művészi 
reform  (1898) ;  Rákóczi  Ferencné  (1904) ;  Jézus 
élete  (1905).  Szerkesztője  a  Nemzeti  dicsőségünk 
irod.  vállalatnak  (1906).  Ezenkívül  írta  a  képes 
nagy  aranybibliát  ós  a  gyermekek  bibliáját.  Az 
Uránia  Színház  a  Megváltás  ós  A  mi  Urunk  Jé- 
zus élete  c.  darabjait  adta  elő.  Mint  a  Nemzeti 
Szalon  volt  elnöke  jelentékeny  szerepet  vitt  a 
képzőművészetek  népszerűsítése  terén. 

Hockdays  (ang.),  1.  Hocktide. 

Hockenheim,  falu  Mannheim  badeni  kerületben , 
(1910)  7094  lakossal,  dohánytermeléssel  és  dohány- 
gyárral. 

Hockey  (ang.  ejtsd:  hoki).  Csak  az  utóbbi  évek- 
ben terjedt  el  a  kontinensen  ez  az  Angliában  köz- 
kedvelt játék.  Télen-nyáron,  férfiak  s  hölgyek 
egyaránt  űzik.  Nyáron  gyepes  területen  játszák, 
mint  gyep-H.-t,  míg  télen  jégpályán  a  korcsolyá- 
zók kedvelt  játéka  a  jég-H.  A  játéktér  derék- 


Hockey-ütök. 


szögű  négyszög,  melynek  hossza  90—120  m., 
szélességei  pedig  50—60  m,  között  váltakozik.  A 
hatán'onaat  meszelik,  illetve  a  jégbe  belevésik, 
a  sarkokat,  felező  vonalak  végeit  zászlók  jelzik.  A 
rövidebb  oldalakon :  a  kapuvonalak  közepén 
állnak  a  kapuk.  A  négyszögletes  oszlopokból 
álló  kapuk  szélessége  3'5  m.,  magassága  pedig  2 
m.  Hogy  a  labda  a  pályától  messze  el  ne  gurul- 
jon V.  repüljön,  a  kapukon  hálót  alkalmaznak.  A 
kapuk  előtt  IS",  m.-nyire  azok  szélességében 
(3Vj  m.)  határvonalak  vannak  húzva,  melyek 
jobbról  balról  V*  körben  egészen  a  kapuvonalig 
meghosszabbíttatnak.  A  labda  260  gr.  súlyú,  23 
cm.  átmérőjű  bőrlabda  (krieket  labda);  fehér 
színű,  csupán  a  jég-H.-nál  használnak  piros 
színűt  is.  A  labdát  e  célra  szolgáló  ütő  fákkal : 
H.-ütőkkel  hajtják  az  ellenfél  kapujába.  A  botok 
800  gr.  súlyúak,  alsó  végük  görbült  (1.  az  ábrát). 
[''ém borításnak,  éles  széleknek  nem  szabad  rajtuk 
lenni ;  vastagságuk  olyan  lehet,  hogy  egy  5  cm. 
karikán  az  egész  botot  át  lehessen  húzni.  A  játé- 
kosok két  pártra  oszolnak,  van  egy  kapus,  két 
hátvéd,  három  fedezet  és  öt  csatár.  A  játékszabá- 
lyok hasonlók  a  football-játók  szabályaihoz,  csu- 


pán abban  térnek  el,  hogy  a  labdát  nem  szabad 
lábbal  s  kézzel  érinteni,  hanem  csak  a  H.-ütövel. 
A  kapusnak  azonban  a  kapu  előtti  téren  (13'/,  m.) 
szabad  kézzel,  lábbal,  illetve  a  jég-H.-nál  korcso- 
lyával feltartóztatni  a  labdát. 

Hocking,  150  km.  hosszú  csatornázott  folyó 
Ohlo  északamerikai  államban,  Marietta  váro.s 
mellett  torkollik  az  Ohióba,  kapcsolatban  van  az 
Ohio-Brio  csatornával. 

Hocktide  (ang.,  e^jtsd:  hoktájd),  Angliában  a 
húsvét  utáni  15.  és  16-ik  nap  vidám  idejét,  a  két 
ú.  n.  hock-napot  (ang.  Hockdays)  nevezik  így.  Az 
első  napon  (Hock  Monday)  a  férfiak,  a  másodikon 
(Hock  Tuesday)  a  nők  zárják  el  az  utcákat,  hogy 
a  járókelőktől  jótékony  célra  pénzt  gyűjtsenek. 
B  szokás  különösen  Lancashireben  általános ;  ere- 
dete ismeretlen.  A  H.  elnevezés  az  angol  day  of 
hoaxing  (rászedő  nap)  vagy  az  ó-szász  hőg'etídi 
(lakodalom,  ünnep)  névből  származik. 

Hoc  loco  (lat.)  a.  m.  ezen  a  helyen. 

Hocsa,  kisk.  Zemplén  vmegye  sztropkói  j.-ban, 
(1910)  335  tót,  nitén,  német  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t. 
Sztropkó. 

Hócsapadékmérő  (chionometer),  készülék  a 
leesett  hó  mennyiségének  mérésére;  rendesen 
ugyanolyan,  mint  az  esőmérö  (1.  o.),  mely  minden- 
féle csapadék  mérésére  szolgál.  Regisztráló  H.-I: 
folytatólagosan  följegyzik  a  készülékbe  jutott  hó 
súlyát  s  így  a  vízmennyiséget. 

Hoc  signo  vinces  v.  In  hoc  signo  vinces  (lat.) 
a.  m.  e  jelben  győzni  fogsz.  E  felírás  állítólag  oz 
égen,  a  kereszt  képe  mellett.  Nagy  Konstantin 
előtt  jelent  meg,  midőn  Maxentius  ellen  vonult. 
Görögül  Tutó  nika  (Toútoí  vtV.a). 

Hoc  Tolo,  sic  iubeo  t  sit  pro  ratione 
Toluntas  (lat.)  a.  m.  ezt  akarom,  ezt  parancso- 
lom, akaratom  legyen  az  ok.  Juvenalis  szatíráiból 
vett  idézet  (6,  223). 

Hod,  1.  Hodr. 

Hód  {Castor,  áuat),  a  Rágcsálók  (1.  o.)  rendjébe, 
a  Hód-félék  (Castoridae)  családjába  tartozó  em- 
lős állatnem.  Két  élő  és  négy  kihalt  faj  ismeretes. 
A  ma  élőkre  jellemző  a  széles,  hát-hastrányban 
lapított,  pikkelyes  fark,  úszóhártyával  ellátott 
hátulsó  végtag  és  egyforma  nagyságú  felső  záp- 
fogak. A  közönséges  H.  (C.  fiber  L.)  Európában 
és  Ázsiában  a  33°  és  68"  északi  szél.  közötti  terü- 
leteken egyenként  s  nagyon  szórványosan  él. 
Németországban  az  Élbe  és  mellékfolyói  mentén 
Wartenbiu'g  és  Magdeburg  között  található.  Elő- 
fordul azonkívül  a  Dnyepr,  a  Volga,  a  Pecsora  és 
a  Visztula  mentén ;  leggyakoribb  Közép-  és  Észak- 
Szibériában,  a  Káspitőba  ömlő  folyók  mentén,  a 
Kubán  mellékfolyóinál  és  Mezopotámiában.  Ha- 
zánkban régen  gyakori  volt,  azonban  ma  egyetlen 
adatnnk  sincs,  hogy  nálunk  valahol  előfordulna. 
A  kifejlődött  hím  hossza  75—95  cm.,  farka  30 
cm. ;  vállmagassága  szintén  30cm.Törzse  zömök, 
hátul  jóval  vastagabb,  mint  elől ;  háta  dombon'i ; 
hasa  lecsüngő ;  feje  hátul  széles,  előrefelé  keske- 
nyedő, a  tetején  lapos ;  nyaka  rövid  és  vastag ; 
végtagjai  rövidek  és  erősek,  a  hátulsók  az  elül- 
sőknél hosszabbak;  a  hátulsó  láb  második  ujja 
kettős  karommal  van  ellátva ;  farka  lapos  és  kh. 
20  cm.  széles.  Bundája  sötét  gesztenyebarna,  oly- 
kor szürkés  árnyalatú.  Farkának  első  harmadát 

11* 


Hödany 


-     164     — 


Hodinka 


hosszú  szőr,  többi  részét  hatszögletes,  lapos 
börpikkelyek  fedik.  Párjával  él  s  csak  nagyon 
csendes  helyeken  tömörül  kisebb-nagyobb  csalá- 
dokba. A  vidrához  hasonlóan  egyszerű  földalatti 
üregekben  él.  Ahol  a  körülmények  nagyon  ked- 
vezők, nagyobb  telepeket  alkot  s  itt  úgynevezett 
hódvárakat  épít.  Ezek  a  várak  2b— 3 m.  magas, 
vastag  fadorongokból  minden  művészet  nélkül 
összerótt  halmok,  melyeknek  anyagát  a  szomszé- 
dos fákról  rágják  le.  Rendesen  nem  ezekben  a 
várakban  tartózkodnak;  csak  akkor  húzódnak 
beléjük,  ha  a  magas  vízállás  kiszorítja  őket  ren- 
des üregeikből.  A  várak  állítólag  azonkívül  élés- 
kamrául is  szolgálnak.  Különböző  fák  kérgével, 
lombjával  és  rügyeivel  táplálkoznak  s  néha  nagy 
károkat  okoznak.  Febr.— márciusban  párosodnak. 
A  terhesség  6  hétig  tart,  melynek  elteltével  a 
nőstény  1-3  vak  kölyköt  szül.  A  hód  nagyon 
hasznos  állat.  Bundája  becses  prém  (1.  Hódprém) ; 
húsát,  főleg  a  farkát,  csemegeként  fogyasztják. 
Legbecsesebb  azonban  a  hódpézsma  (castoreum), 
melyet  orvosi  célokra  használnak.  A  hódpézsmát 
a  hódzacskók,  vagyis  a  kloaka-nyílás  két  oldalán 
a  nemiszervek  vezetékeibe  nyiló  két  kiválasztó 
mirigy  termeli.  Régente  hisztériás  görcsök  csilla- 
pítására használták,  ma  azonban  már  nagyon  rit- 
kán rendelik,  mert  hatása  ingadozó.  A  kanadai  hód 
(Gastor  canadensis  Kühl)  szervezetében  és  élet- 
módjában hasonlít  a  közönséges  hódhoz.  Csupán 
abban  terel  tőle,  hogy  feje  keskenyebb,  arcéle  dom- 
borubb,  gereznája  sötétebb  és  pézsmazacskójának 
szerkezete  más.  Sokan  egyszerűen  ekét  fajt  egye- 
sítik. A  kanadai  hód  Észak  Amerika  sarki  részeitől 
kezdve  Kanadában,  Alaszkában,  Kaliforniában, 
Texasban,  Floridában  és  Mexikóban  honos.  A  kö- 
zépső miocénben  és  a  pliocénben  élő  Hód-féléknél 
a  zápfogaknak  két  gyökerük  volt,  míg  a  ma  élő  hód- 
nál csak  egy  gyökér  van.  A  Castor  Eb&  zkyi 
az  ajnácskői  levantei  rétegekből  került  elő.  A  Cas- 
tor y^fcer  a  pleisztocénben  széltében  el  volt  terjedve, 
hazánkban  is  (pl.  maradványait  a  hódmezővásár- 
helyi artézi  kútban  lelték),  sőt  a  kőkorszakban 
egész  Európában  otthonos  volt.  V.  ö.  Morgan,  The 
American  beaver  and  his  works  (Philad.  1868). 

Hódany,  a  castoreum  rossz  magyar  neve,  1. 
Hód. 

Hodász,  Idsk.  Szatmár  vm.  mátészalkai  j.-ban, 
(1910)  1B94  magyar  lak. ;  vasútállomással,  posta- 
és  távirdahivatal. 

Hodászi  Lukács,  ref,  püspök,  szül.  Nagy-Vára- 
don, megh.  Debreczenben  1613  máj.  13. 1580-tól 
Wittenbergben  és  Heidelbergben  tanult,  honnan 
hazatérvén,  ecsedi  lelkész  és  Báthory  István  udvari 
papja,  később  debreczeni  lelkész  lett  s  1597  elején 
mint  esperes  vett  részt  a  tasnádi  közzsinaton. 
1604  febr.  22.  a  csengeri  közzsinat  a  tiszántúli 
egyházkerület  püspökévé  választotta.  Működése 
főleg  a  lelkészi  állás  érdekeinek  megóvására  és 
biztosítására  irányult.  Müvei :  Assertiones  ortho- 
doxae  de  potestate  ecclesiastica  (Debreczen  1611) ; 
Halotti  beszéd  Báthory  István  felett  (u.  o.  1615) ; 
&dvözlő  verseket  írt  Gyarmathi  Miklós  és  Derecs- 
kéi Ambrus  müvei  elé. 

Hoddesdon  (tíjtsd:  hodzdon),  város  Hertfordshire 
angolországi  countyban,  (1911)  5196  lakossal ;  sör- 
gyártás. 


Hodegetika  v.  hodegézis  (gör.)  a.  m.  útmutató, 
valamely  tudománymódszer  tanulmányának  is- 
mertetése. —  HodegUrS,  Pázmány  Péter  híres  mű- 
vének címe.  L.  Pázmány. 

Hódegyháza  (azelőtt :  Jíí^oüa^,  nagyk.Torontál 
vm.  törökkanizsai  j.-ban,  (1910)  1848  magyar  lak. ; 
postaügynökség,  u.  t.  Tiszaszentmiklós. 

Hodeida,  kikötőváros  és  kerületi  székhely 
Jemen  arab  tartományban  a  Vörös-tenger  part- 
ján, 49,000  lak.,  tiszta  utcákkal,  nagy  bazárral ;  ki- 
kötője, bár  sekély,  Jemen  termékeinek  (kávé,  bő 
rök,  gyümölcs  stb.)  fő  kiviteli  helye. 

Hodell,  Frans,  svéd  drámaíró,  szül.  Stockholm- 
ban 1840  aug.  13.,  megh.  Lemshagaban  (Wermdön, 
Stockholm  mellett)  1890  máj.  25.  Gyógyszerész, 
majd  színész  volt  s  1870.  a  Söndagsnisse  c.  élc- 
lap  szerkesztője  lett.  Nevezetesebb  di'ámái :  Bn 
söndag  i  det  gröna  (Vasárnapi  kirándulás,  1861) ; 
Fabriksílikkan(A  gyári  műnk ásnő,  1868);  Teaterlií 
(Színházi  élet,  1869)  stb.  Alkalmi  költeményeinek 
gyűjteménye  Visor  och  kupletter  (2  fiiz.,  1873) 
cínmiel  jelent  meg. 

Hodermark,  község,  1.  Száztelek. 

Hód-félék,  1.  Gastoridae. 

Hódfóka,  a  prémkereskedők  e  néven  ismerik 
az  északi  medvefókát  (ArdoceijJialusursinush.), 
melynek  gereznájából  wsealskins-t  készítenek.  L. 
Füles  fókák. 

Hodgkins-iéle  betegség,  1.  Pszeudoleukémia. 

Hodgs.jtennószetrajzi  nevek  mellett  Hodqson 
Bryan  Houghton  (1800 — 1894)  nevének  rövidítése. 

Hodgson  (eijtad:  hodzsza),  JohnEvan,  angol  festő, 
szül.  Londonban  1831  márc.  1.,  megh.  1895  jún. 
19.  A  londoni  akadémián  tanult  és  eleinte  törté- 
neti és  genreképeket,  1868.  Észak-Afrikába  tett 
útja  után  pedig  főleg  az  ottani  nép  életéből  vett 
képeket  festett.  Festményeinél  nagyobb  hatást 
gyakorolt  az  angol  művészetre  H.  mint  a  londoni 
akadémia  könyvtárosa  és  művészeti  cikkek  írója. 

Hodgya,kisk.üdvarhely  vm.  udvarhelyi  j.-ban, 
(1910)  444  magyar  lak.,  u.  p.  Bikafalva,  u.  t.  Szé- 
kelyudvarhely. 

Hódi  (azelőtt :  Hódi),  kisk.  Pozsony  vm.  ga- 
lántai  j.-ban,  (1910)  432  magyar  és  tót  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Galánta. 

Hodie  mihi,  cras  tibl,  újlatin  közmon- 
dás, a.  m.  ma  nekem,  holnap  neked.  Aradon  1849 
okt.  6.  ezzel  lépett  a  bitó  alá  Nagy  Sándor  József 
tábornok. 

Hodieruns  (lat.)  a.  m.  mai  ;aby.de  hodierno 
die,  mát 31  fogva. 

Hodikius  (Hodik)  János,  evang.  lelkész  és  püs- 
pök, szül.  Tót-Prónán,  Turócz  vmegyében  1585., 
megh.  Trencsénben  1642  febr.  23.  Thurzó  Sza- 
niszló  anyagi  támogatásával  a  wittenbergi  egye- 
temre ment,  hol  De  Angelis  c.  a.  értekezést  írt  s 
adott  ki  (1611).  Hazatérvén,  1614.  a  trencséni 
egyház  lelkészévé,  1619.  szuperintendenssé  vá- 
lasztották meg.  Nevezetes  Hajnal  jezsuitával  de 
quibusdam  controversis  doctrinae  Christianae  Ca- 
pitibus  tartott  vitája  és  Statera  c.  műve  (Bártfa 
1632). 

Hodinka  Antal,  történetíró,  szül.  Ladoméron 
(Zemplén  vm.)  1864  jan.  13  Előbb  teológiát  vég- 
zett (1882—86)  a  budapesti  egyetemen,  majd  1889. 
a  Nemzeti  Múzeumba  és  azután  Bécsbe  került 


Hódftás 


—     165     — 


Hódmező-Vásárhely 


1892.  a  közös  pónzügyminisztérium  levéltárába, 
majd  pedig  a  csász.  és  kir.  családi  hitbizomá- 
nyi könyvtárba  nevezték  ki.  1895— 1896-ban 
Rómában  a  Praknói-féle  magyar  történelmi  inté- 
zetben a  vatikáni  és  az  olasz  állami  levéltárban, 
valamint  az  ottani  könyvtárakban  kutatott.  1906. 
bpesti  egyetemi  magántanár,  ugyanabban  az  év- 
ben pozsonyi  kir.  jogakadémiai  tanár  a  magyar 
művelődéstört,  tanszéken.  1910-ben  a  M.  Tud. 
Akadémia  lev.  tagja  lett.  Számos  becses  levéltári 
anyagot  publikált,  különösen  a  déli  szlávok  törté- 
netéhez, önálló  munkái :  Egyházunk  küzdelmei 
a  bosnyák  bogomilokkal  (Fraknói-dijjal  jutal- 
mazva) ;  A  szerb  fejedelemség  viszonya  Magyar- 
országhoz (1889) ;  Thomasi  Péter  velencei  ki/oet 
jelentései  1437—62,  Magyarországról  (1889); 
GiiisUniani  velencei  követ  jelentéseiből  1500—03. 
(1889);  Tanulmányoka  bosnyák-djakovári püs- 
pökség történ' téböl  (1898);  A  szerb  történelem 
forrásai  és  első  A;ora  (1891— 92);  A  munkácsi 
aör.  kath.  püspökség  története  (1910,  Ipolyi-dijjal 
Kitüntetve) ;  A  munkácsi  püspökség  okmánytára 
(I.  köt.  1911);  A  tokaji  yor.  keresk.  társaság  ki- 
váltságlevelének ügye  (székfogl.  ért^  1912);  Az 
orosz  évkönyvek  magyar  vonatkozású  szövegei 
(1913). 

Hódítás.  Az  államterület  egyik  eredeti  szer- 
zésmódját H.-nak  nevezzük.  H.-ról  csak  akkor  le- 
het szó,  ha  a  hadviselő  felek  egyike  a  másik  fél 
területén  működő  államhatalmat  teljesen  legyőzte. 
Az  ily  H.  következménye,  hogy  a  meghóditott  te- 
rület polgársága  a  hódító  főhatalom  alá  kerül, 
míg  az  egyszerű  katonai  megszállás  az  eddigi  ál- 
lampolgári kapcsolaton  mit  sem  változtat.  A  H. 
az  okkupációtól  abban  különbözik,  hogy  meghó- 
dítani csak  oly  területet  lehet,  amely  a  H.  idején 
állami  főhatalom  alatt  állott,  okkupálni  pedig 
csak  oly  területet,  amely  előbb  ily  állami  föliata- 
lom  alatt  nem  állott.  Az  oklmpáció  tehát  az  állam- 
területnek egy  másik,  eredeti  szerzésmódja.  Meg- 
jegyzendő, hogy  laikus  beszédben  ezt  a  finom 
megkülönböztetést  nem  teszik  meg  s  a  H.-t  az 
okkupációval  összekeverik.  L.  Monroe-doktrinu, 
Okkupádó. 

Hódító  Vilmos,  1.  Vilmos. 

Hodler,  Ferdinánd,  svájci  festő,  szül.  Gurze- 
lenben  (Bern  kanton)  185.3  márc.  14.  Nevelőapja, 
egy  díszítőfestő,  korán  felismerte  talentumát  és 
egy  ismerős  vidéki  tájfestőhöz,  Ferdinánd  Som- 
merhoz  küldte  tanulni.  Ettől  19  éves  korában  a 
genfi  akadémiára  került,  ahol  annak  igazgatója, 
Barthélemy  Menü  (Ingres  tanítványa)  lett  a  mes- 
tere. A  modern  festőművészet  legegyénibb  és  leg- 
tehetségesebb művelői  közé  tartozik,  a  fal  festé- 
szetben valósággal  úttörő  jelentősége  van.  Fest 
allegorikus,  szimbolikus  ós  történeti  kompozíció- 
kat és  tájképeket,  mindegyiket  az  ő  sajátos,  egé- 
szen különös  stilizálásával,  mely  kiterjeszkedik 
a  színre,  vonalra  csakúgy,  mint  a  szerkezetre. 
Müvei  eszünkbe  juttatják  Signorelli,  Holbein, 
Burgkmair  alkotásait,  anélkül,  hogy  H.  e  meste- 
reknek bármikép  is  alá  volna  rendelve.  Főbb 
képei :  A  tanuló ;  A  molnár,  a  fia  és  a  szamara ; 
Haragos  harcos  (a  két  utóbbi  a  genfi  Musée  Raht- 
ban) ;  A  lavina  (a  solothurni  múzeumban) ;  Az  éj ; 
Teli  Vilmos  (a  két  utóbbi  a  berni  múzeumban) ; 


Eurythmia;  A  Nafels  melletti  csata  (a  baseli  mú- 
zeumban) ;  A  svájciak  visszavonulása  Marignano- 
nál  (a  zürichi  svájci  országos  múzeumban) ;  A  ta- 
vasz (a  hageni  Folk-wang-muzeumban) ;  A  jénai 
tanulók  kivonulása  (falkép  a  jénai  egyetem  egyik 
termében) ;  Az  arató ;  A  genfi  tó  stb.  V.  ö.  Bur- 
ger,  Cézanne  und  H.  (2  köt.,  München  lvl.3^. 

Hódmező-Vásárhely,  törvényhatósági  joggal 
felruházott  város  Csongrád  vármegyében.  Bel- 
területe 8  közigazgatási  kerületre  oszlik,  melyek 
közül  a  régi  várost  a  Hód-tó  partján  különösen  a 
IV.  kerület  alkotja;  ebben  összpontosul  kereske- 
delem és  ipar,  itt  van  a  Kossuth-térre  (népes 
hetipiacok)  néző  új  városháza  ós  a  Kossuth-szobor 
(Kallós  Ede  műve).  Közvetlenül  a  székház  mel- 
lett a  ref.  főgimnázium  (18  8),  ezzel  szemben 
terül  el  a  régi  Hód- tó  területén  az  Erzsébet-sétány, 
keleti  részében  a  város  közfürdőjével,  a  nyugati- 
ban pedig  a  díszes  nyári  színkörrel  (1898).  A  vá- 
ros nevezetesebb  középületei  még:  a  székház 
mellett  a  Kossuth-téren  a  régi  f  ögimnáziimii  épü- 
let, a  gazdasági  egyesület  épülete,  szállodával 
egybekötve,  az  állami  polgári  leányiskola,  az 
intemátussal  egybekötött  r.  kat.  leánynevelőintó- 
zet  s  az  Erz8ébe^közkórház  nagy  épületcso- 
portja. A  város  által 
ajándékozott  telepen 
nyert  elhelyezést  az 
állami  óvónőképző- 
intézet.  A  János-té- 
ren, a  ref.  új  temp- 
lonunal  szemben  a  vá- 
ros legnagyobb  víz- 
bőségű  artézi  kútja 
van,  mely  az  adomá- 
nyozó Nagy  András 
János  és  neje  után  a 
Nagy  András  János- 
kút  nevet  viseli.  Az 
óvónőképző  mellett  az  állami  polgári  fiúiskola 
modem  új  épülete  emelkedik.  A  város  főnevezetes- 
ségét  teszik  a  közegészségügy  szolgálatában  nagy 
missziót  teljesítő  artézi  kutak ;  harminc  közkút 
naponkint  3  millió  1.  vizet  hoz  felszínre ;  ezenkívül 
a  belterületen  mintegy  35,  a  külterületen  mint- 
egy 190  magán  artézi  kút  van.  H.-en  van  járás- 
bíróság, adóhivatal,  máv.  osztálymémökség,  kir. 
közjegyző,  posta-  ós  táviróhivatal,  telefonháló- 
zat. Van  vUlamos  közvilágítása,  aszfalt-  és  tégla- 
burkolata, modem  közvágóhídja  és  csatornázása. 
Lakóinak  száma  1857-ben  42,501, 1880-ban  52,424, 
1900-ban  60,888  és  1910-ben  62,445  volt ;  ezek 
néhány  száz  német,  tót  és  oláhon  kívül  mind  ma- 
gyarok, felekezetre  nézve  17,616  róm.  kath.,  161 
gör.-kath.,  39,503  ref.,  2550  ág.  evang.,  535  gör. 
kel.,  477  unit.  és  1381  izr.  A  város  lakosságának 
túlnyomó  része  mezőgazdasággal  foglalkozik. 
Igen  jelentékeny  a  munkásosztály  létszáma.  Kí- 
vülről jövő  szociális  tendenciák  ebben  a  munkás- 
osztályban hálás  talajra  akadnak.  Különösen  föl- 
lendült a  lótenyóőztse,  melyért  a  gazdaközönség 
igen  sokat  áldozott  és  áldoz.  Az  iparvállalatok 
közül  legfontosabbak  a  8  gőzmalom,  melyek 
egyike  gőzfürdővel  ós  jóggyárral,  másika  gőzftl- 
rósszel  kapcsolatos ;  van  továbbá  több  tégla-  ós 
cserépgyár  a  viUamos  világítási  telep.  Van  3  ta- 


Hódmezö-Vásárhely  címere. 


HódmezövásArhely-makól  h.  é.  v. 


—     166     — 


Hódolati  eskU 


karókpénztáva  s  1  népbankja  s  hitelszövetkezete. 
Tanintézetei  a  ref.  főgimnázium  (1724),  áll.  óvó- 
nőképző, í'öldmívesiskola,  uöi  ipariskola,  áll.  polg. 
íiú-  és  leányiskola,  r,  kat.  polg.  leányiskola,  3  köz- 
ségi tanonc-  és  1  gazd.  ismétlöiskola,  51  elemi 
iskola  (20  felekezeti  és  3  állami  a  belterületen,  1 
felekezeti  ós  35  állami  a  külterületen)  s  8  kisded- 
óvó. Van  községi  közkórház,  községi  szeretet- 
ház, közkönyvtár,  városi  múzeum,  89  egyesület ; 
nyári  színház,  5  hirlap  (köztük  2  napilap).  Óriási 
határa  (132,258  kat.  hold)  kitűnő  televónyföld, 
melyen  sok  kitűnő  búza  és  egyéb  termény  nő ; 
a  gazdálkodás  tanyarendszer  szerint  folyik  (5000 
tanya  van).  H.  17  községből  alakult,  melyeket  a 
törökök  feldúltak  (nevük  a  külterületen  megma- 
radt). Kiterjedt  népies  fazekas  ipara  jóhírnevü. 
^lár  1235  előtt  fennáUott,  Kun  László  király  1282. 
a  Hód-tó  mellett  leverte  a  fellázadt  kunokat. 


koordraátákul  rakjuk  fel.  Az  eldcént  meghatáro- 
zott pontok  egymásutánja  alkotja  a  H.-ot,  s  ennek 
vezérsugara  megadja,  nagyság  és  irány  szerült, 
a  pont  mmdonkori  sebességót,  érintője  a  gyorsu- 
lás mindenkori  irányát,  a  rajta  mozgó  pont  sebes- 
sége pedig  a  pályabeli  gyorsulás  nagyságát.  Az 
üres  térben  mozgó  lövedékokH.-jafüggélyesegye- 
nes ;  a  bolygók  és  üstökösök  kúpszeleten  való  moz- 
gása pedig  körvonalú  H.-ot  ad.  Irodalmmikban 
Fröhlich  Izidor  (Kinematika)  és  Szüi/  Kálmán 
(Adalék  a  pontmozgás  tárgyalásához)' foglalkoz- 
tak vele. 

Hódolaj  V.  castorenm,  1.  Hód. 

Hódolás  a.  m.  a  fegyveres  ellenállás  meg- 
szüntetése oly  ellenséggel,  mely  a  hódolónál  sok- 
kal erősebb.  A  H.  elfogadása  majdnem  mindig 
attól  a  feltételtől  függ,  hogy  a  hódoló  rakja  le  a 
fegyvereket,  mely  esetben  a  H.-t  «fegyver-lera- 


1  fför  keleti  iskola, 
ZXozs.  febSléányish 
ZRómJcaíh.  népisk. 
kXoip.  (akaráqtmzt 
hGazdasáffi  egylet 
6  Kaszinó 
V  Járásbiróság  és 

telekkönyv. 
^Jíí'fbrm,  templom. 

éf  paplak, 
^ÁlLpolg.fiu  isit. 
lOZw:  inuxjiázés 

iskjolau 


hodmezo-vasArheiy 

Mérték -l^O.OOO 

O        SOO     4oo    600    BOO    tooo 


m  e  l  ev. 


Földesura  utóbb  Bercsényi  Miidós  gróf  volt,  ki 
1710.  a  birtokot  gróf  Károlyi  Sándor  birtokába 
bocsátotta.  187B-ban  ruháztatott  fel  törvényha- 
tósági joggal  s  azóta  erős  fellendülést  vett.  V.  ö. 
Szeremley  Sámuel,  H.  tíirténete  I— III. 

Hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi 
h.  é.  V.  Hódmezővásárhely  állomásától  —  ugyan- 
itt csatlakozással  a  szentes-hódmezővásárhelyi 
h.  é.  v.-hoz  —  az  aradi  és  csanádi  egyesült  vas- 
utak Apátfalva  állomásán  át  a  Máv.,  illetve  a  te- 
mesvár-nagyszentmiklósi  h.  é.  v.  Nagyszentmik- 
lós állomásáig  vezető,  54"4  km.  hosszú,  rendes 
nyomtávolságú,  gőzüzemű  h.  é.  v.  MegnjUt  Hód- 
mezővásárhelytől Makó-Újvárosig  :^903  ápr.  25., 
innen  a  végállomásig  1903dec.  21.  Építési  tökéje 
3.7  '6,800  K.  A  Máv.  üzemében  van. 

Hodográi  (gör.)  a.  m.  útíró.  B  nevet  Hanülton, 
az  irlandí  nagy  matematikus  annak  a  görbe  vonal- 
nak adta,  mely  akkor  keletkezik,  ha  a  mozgó  pont 
sebességi  komponenseit  hosszúságoknak  tekintve, 


kás»-nak  is  nevezik.  Néha,  különösen  ha  a  hódoló 
rendkívül  vitézül  harcolt,  lovagias  ellenfél  meg- 
engedi, hogy  a  hódoló  zászlókkal,  zeneszóval,  né- 
hány ágyúval  vonulhasson  el :  v.  szabadon  vissza 
hónába,  v.  legalább  azon  térig,  ahol  a  fegyverek 
lerakatnak ;  a  tiszteknek  ilyenkor  többnyire  meg- 
engedik, hogy  kardjukat  megtarthassák.  L.  még 
Fegyverszünet,  Kapituláció- 

Hódolat.  Mások  erkölcsi  vagy  egyéb  értékének 
szeretettel  teljes  elismerése.  Mennél  nagyobb  az 
elismerendönek  az  értéke,  mennél  készségeseb- 
bek vagyunk,  saját  kicsinységünket  érezvén  s  a 
tökéletességet  szeretvén,  ez  érdem  előtt  szeretet- 
tel, csodálattal  meghajolni,  annál  mélyebb,  tisz- 
tább s  igazabban. Legfelső  foka  istennel  szemben 
nyilvánul,  aki  a  legfőbb  való  s  akivel  szemben  az 
ember  legkisebbnek  érzi  magát. 

Hódolati  eskü,  alattvalói  eskü,  amellyel  az 
alattvalók  a  fejedelemnek  hűséget  és  engedelmes- 
séget fogadnak.  Csak  férfi  alattvalóktól  bizonyos 


Hódoltság 


167 


Hod  r usbánya 


kor  elértével  v,  trónváltozás  esetében  szokás  né- 
hol követelni ;  így  azelőtt  a  néniét  tartományok- 
ban, jelenleg  is  Oroszországban.  Különbözik  ettől 
az  áüampoif/ársági  eskü,  melyet  honosítás  alkal- 
mával az  állampolgárok  kötelékébe  felvett,  hazai 
törvényünk  szerint  is  letenni  tartozik.  L.  még 
Hűségi  eskü. 

Hódoltság  (trihidarii,  suhacti)  néven  szerepel 
hazánk  történelmében  az  a  terület,  melyet  a  tö- 
rökök a  XVI.  és  XVU   sz.-ban  megszállva  tar- 
tottak. V.  ö.  Salamon  Ferenc,  Magyarország  a 
t-örökhódítás  korában  (Budapest  1886) ;  Acsády  I., 
>Iagyarország  Budavár  visszafoglalása  korában 
{u.  0.  1886). 
Hodométer  (gör.)  a.  ra.  útmérő. 
Hodonin,  város,  1.  Göding. 
Hodony,  nagyk.  Temes  vm.,  vingai  j.-ban,  (1910) 
13:j6  oláh   és  német  lak.,  vasútállomás  táviró- 
hivatallal,  postaügynökség. 

Hodor  Károly,  történetíró,  szül.  Tordán  1796 
máj.  22.,  hol  atyja  sóhivatalnok  volt,  megh.  Do- 
bokán (Hunyad  vm.)  1881  jún.  11.  1815 -21-ig 
főkormányszéki  iriiok  volt,  1825— 48-ig  Doboka 
vAnnogye  táblabírája.  Legnevezetesebb  műve: 
Dobohi  vármegye  természeti  és  polgári  iwierte- 
tése  (Kolozsvár  18.37).  Résztvett  Nagy  Iván  Ma- 
gyarország család  ai  c.  miivének  szerkesztésében. 
Hodosány  (ezelőtt :  Hódosán),  kisk.  Zala  vm. 
periaki  j.-ban,  (1910)  1927  horvát  lak. ;  postahiva- 
tal, u.  t.  Murakirály-Perlak. 

Hodoscsépány,  kisk.  Borsod  vm.  ózdi  j.-ban, 

<i9io)  1703  magyar  lak.;  postahivatal,  távbeszélő. 

Hodosfalva  (azelőtt :  Hodis),  kisk.  Kolozs  vm. 

bánffyhunyadi  j.-ban,  (1910)  852  oláh  lak. ;  u.  p. 

Bánffyhunyad,  u.  t.  Kissebes. 

HódosÍAlva.  A  Bohrovnik  címszó  alatt  jelzett 
névváltoztatást  nem  hajtották  végre.  Bohrovnik 
kisk.  Liptó  vm.  németlipcsoi  j.  ban,  (1910)  338  tót 
lak. ;  u.  p.  Szielnicz,  u.  t.  Lipt^tepla. 

Hodosi  Sámuel,  ref.  püspök,  szül.  Debreczen- 
bon  1654.,  megh.  Szikszón  17-48  nov.  23. 1677-töl 
fogva  pár  évig  valószínűleg  külföldön  időzött, 
míg  1680  márc.  veszprémi  lelkész  lett.  Itt  1695. 
esperessé,  1708.  dunántúli  püspökké  választották, 
de  Veszprémből  a  kat.  püspök  által  1710.  elűzet- 
vén, Szikszóra  ment  papnak,  hol  1712— 40-ig  mű- 
ködött. Művei  közül  egy  beköszöntő  és  egy  halotti 
egyházi  beszéd  maradt  fenn.  V.  ö.  Thúry  Etele : 
H.  S.  dunántúli  református  püspök  élete  (Protes- 
•fjius  Szemle,  1893). 

Hódosság,  holiiranézés,  lioldutánjárás,  szele- 
riMropizmiis  (növ.),  Musset  1890.  megfigyelte  állí- 
tólagos mozgás,  amellyel  a  fiatal  növényke  hold- 
világos éjjel  a  fényforrás  mozgását  követi.  Ez  a 
mozgás  bizonyára  azonos  a  fototropizmussal,  ille- 
tőleg a  heliotropizmussal. 

Hodossy  Imre,  i)olitikus  és  jogtudós,  szül.  Lubo- 
♦inban  (Sáros  vm.)  1840  jan.  7.,  megh.  Budapes- 
ten 1909  febr.  24.  Jogi  tanulmányainak  elvégzése 
után  ügyvédi  gyakorlatot  folytatott.  1869-ben 
Kisszebenbon  Deák-párti  programmal  képviselővé 
Tálasztották  s  mint  e  párt  tagja  ment  a  fúzióba  s 
egészen  az  okkupációig  híve  maradt  a  szabadelvű 
pártnak.  A  szabadelvű  dissziden-sekből,  valamint 
a  Sennyey-esoport  töredékeiből  utóbb  kivált  az 
é.  n.  mérsékelt  ellenzék,  amelyből  idők  multán 


kiegyezési  alapon  az  Apponyi  Albert  gr.  vezetése 
alatt  szervezkedő  nemzeti  párt  alakult  ki.  H. 
mint  e  párt  tagja  vett  részt  a  80-as  ós  90  es 
évek  nagy  parlamenti  csatáiban  s  csak  1899.  a 
Széli-kormány  megalakulása  alkaünával,  párt- 
jának beolvadásával  lett  újból  tagja  a  szabadelvű 
pártnak.  Megmaradt  a  szabadelvű  táborban  akkor 
is,  midőn  Apponyi  1904.  a  párhuzamos  ülések 
miatt  harminc  régi  híve  kíséretében  elhagyta  e 
pártot  ós  ellenzékbe  ment.  Mint  a  szabadelvű  párt 
híve,  megérte  az  1905-iki  választások  alatt  e  ha- 
talmas párt  összeomlását,  amely  után  H.  egészen 
visszavonult  a  közügyektől,  ü  Felsége  1899.  és 
1904.  a  parlamenti  helyzet  megbeszélése  végett 
külön  kihallgatásra  magához  kérette.  H.  tagja 
volt  az  országgyűlési  kilences  bizottságnak  és 
elnöke  az  intézőbizottságnak.  Ezenkívül  elnöke 
volt  sokáig  a  képviselőház  igazságügyi  bizottsá- 
gának, 1878— 1893-ig  a  budapesti  ügyvédi  kama- 
rának. 

Hódos-tó  V.  Czegei-tó,  nagyobb  tó  a  Mezőségen, 
Szolnok-Doboka  vmegyében,  Göcs  és  Szentgott- 
hárd közt ;  hossza  5  km.,  vize  halban  annyira  gaz- 
dag, hogy  a  környék  lakóinak  fontos  jövedelem- 
forrása. Hód,  melytől  egyik  nevét  vette,  most  nem 
fordul  elő  benne. 

Hódpatkány  (Myocastorcorypm  Molina,  áiiat), 
a  Rágcsálók  (l.  0.)  rendjébe,  a  Csalipatkányok 
(Ododontidae)  családjába  tartozó  emlösállatfaj. 
A  legnagyobb  rágcsálók  egyike ;  csaknem  akkora, 
mint  a  vidra.  Hazája  Dél-Amerika  mérsékelt  ég- 
övi része.  Bundája  tömött,  puha  és  hosszú  szőrű  ; 
piheszőre  rövid,  puha  és  csaknem  vízálló.  Szőr- 
ruhájának színe  a  tövén  szennyesszürke,  a  he- 
gyén vörhenyes-barna  vagy  baruássárga.  Háta 
rendesen  gesztenyebarna,  hasa  feketebarna,  tes- 
tének oldalsó  részei  élénk  vöröses  színűek,  orra- 
hegye  és  ajkai  fehérek  v.  világos  szürkék.  Párjá- 
val a  tavak  és  folyók  partjain,  1  m.  mély  és  40—60 
cm.  széles,  magaásta  parti  üregekben  él.  Évente 
egyszer  4—6  kölyköt  szül.  Füvekkel,  gyökerek- 
kel és  magvakkal  él,  de  megeszi  a  húst  is.  Érté- 
kes bundájáért,  melyből  keresett  prémet  készíte- 
nek, nagyban  vadásszák.  Húsa  jóízű.  A  spanyolok 
mária  néven  ismerik.  L.  még  Nutria. 

Hódpézsma  (castoreum),  1.  Hód. 

Hódprém  (ném.  Biberfeü),  a  hód  (1.  0.)  bun- 
dája, melynek  szőre  igen  hosszúra  megnő,  sötét- 
barna, feketés  vagy  szürkés,  a  szőrmekereskede- 
lemben igen  keresett.  A  kereskedelmi  forgalomba 
a  felső  ( koronaszöréveb)  is  kerül,  de  legtöbbször 
ettől  megfosztottan  jut  feldolgozás  alá. 

Hodr  (Hod,  Hodhr,  Hödr,  Hother  a.  m.  há- 
ború), a  skandináv  mitológia  egy  alakja,  Odin  és 
Frigg  fla ;  rendkívüli  erejű,  de  vak  isten,  Lokitól 
félrevezetve  saját  testvérét,  Baldrt  lövi  agyon. 
Egy  jobb  jövőben  azonban  Baldr  és  H.  ismét  ki 
fognak  bókülni  s  az  új  világban  tovább  élnek 
mint  istenek.  H.  talán  csak  Odin  egy  mellék- 
alakja, akinél  Odin  félszemüsége  vaksággá  foko- 
zódott. Mások  szerint  H.  a  tél  megszemélyesítője. 

Hodrttsbánya,  Solmecz-  ós  Bóíabányához  tar- 
tozó bányatelep  Hont  vmegyében,  Selmeczbányá- 
tól  5  km.-nyire  Ny.  felé,  (1910)  1936  tót  és  magyar 
lakóval ;  posta-  és  telefonállomással.  Környékén 
jelentékeny  arany-,  ezüst-,  ólom-  és  rózbányászat 


Hödsa 


168    — 


Hóekemenet 


folyik,  legjelentékenyebb  bányaműve  a  Geramb 
János  József  bányatársulat  Teremtő-  és  János- 
tárna  nevű  bányája,  és  a  Finsterort  magánbánya- 
társulat bányája  (1.  Selmeczbánya).  H.  vidéke  ter- 
mészeti szépségekben  is  gazdag;  a  Garam  völ- 
gyére nyiló  Hodrusi  völgy  és  a  hegyek  közt  fekvő 
két  Hodrusi-tó  számos  turistát  vonz  oda.  Csipke- 
verő háziipara  jelentékeny.  Itt  van  az  1849.  el- 
esett honvédek  emlékoszlopa  is,  melyet  a  magyar 
turista-egyesület  Szittnyaosztálya  emelt. 

Hodsa  a.  m.  hodzsa  (1.  o.). 

Hódság,  nagyk.  Bács-Bodrog  vm.  H.-i  j.-ban, 
(1910)  5  lOH  német  és  m  agyar  lakossal ;  j  árási  szolga- 
bírói hivatal,  járásbíróság,  telekkönyv,  adóhiva- 
tal, csendörőrs  széke ;  van  takarékpénztára,  köz- 
jegyzösége,  vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhiva- 
tala,  telefonállomása.  A  község  az  ú.  n.  római 
sáncok  közelében  fekszik. 

Hód-tó,  azelőtt  Csongrád  vmegye  legnagyobb 
tava,  Hódmező- Vásárhely  mellett,  mely  nevét  a 
körülötte  hajdan  előfordult  hódoktól  kapta.  Most 
nagyobbára  ki  van  szárítva. 

Hodza,  Mi.hal  Müoslav,  hírhedt  tót  agitátor 
és  író,  szül.  Raksán  (Turócz  vm.)  1811  szept.  22., 
megh.  Teschenben  (Szilézia)  1870  márc.  26.  Kö- 
zépiskoláit Rozsnyón,  Eperjesen,  Pozsonyban,  a 
teológiát  Bécsben  végezte.  Kollár  ajánlására  1837. 
a  liptószentmiklósi  ág.  ev.  egyház  lelkészévé  vá- 
lasztotta. A  negyvenes  években  nagy  szerepet  vitt 
a  tótok  irodalmi  és  társadalmi  életében.  Az  önálló 
(acsehtől  különálló)  tót  hrodalmi  nyelv  érdekében 
küzdő  Sturhoz  esailakozott  s  ezirányú  müveivel, 
különösen  az  Epigenes  Slovenieu8,tentamen  ortho- 
graphiae  Slovenicae  (Lőcse  1847)  cíművel  igen 
sokban  hozzájárult  a  tótok  mai  irodalmi  nyelvé- 
nek megállapításához.  Irt  több  népiskolai  tan- 
könyvet s  röpiratot.  A  szabadságharcban  Sturral 
és  Hurbánnal  együtt  szervezte  a  tótok  fegyveres 
fölkelését.  Ennek  leveretóse  után  elvesztette  nép- 
szerűségét, hívei  cserbenhagyták  s  ez  annyira  el- 
kedvetlenítette, hogy  írói  ereje  is  megtört.  Igen 
sok  zavart  okozott  az  evang.  egyházban  az  ön- 
álló tót  egyházkormányzatért  folytatott  izgatá- 
saival, miért  is  a  konvent  felfüggesztette  állásá- 
tól 8  1863.  nyugdíj  nélkül  elbocsátották.  Ezután 
sokat  nélkülözött  s  mivel  máshonnan  nem  kapott 
segítséget,  báró  Eötvös  kultuszminiszterhez  for- 
dult (1867),  aM  kegydjjat  utalványoztatott  neki 
azzal  a  kikötéssel,  hogy  elhagyja  Magyarországot, 
így  került  Teschenbe.  V.  ö.  Jánoska,  Storocná 
pamiatka  narodenia  Michala  M.  Hodzu  (Turócz- 
szentmárton  1911) ;  J.  Botto,  M.  M.  Hodza  (u.  o.). 

Hodzsa,  perzsa  szó,  de  használatos  a  török 
nyelvben  is,  a.  m.  tanító,  mester,  öreg  tekintélyes 
ember ;  v.  egyházi  alkalmazott  valamely  mecsete 
nél.  XVII.  sz.-i  hitvitázó  íróinknál  gúnynév. 

Hodzsent  '  Chodshent),  az  ug:yanily  nevű  já- 
rás fővárosa  Turkesztán  orosz-kózépázsiai  főkor- 
mányzóság  Szamarkand  nevű  területének  ÉK.-i 
részében,  150  km.-nyire  Taskenttöl,  254  m.  ma- 
gasban. Lak.  (1911)  40,520.  Van  egy  orosz  tem- 
ploma, 202  mecsete,  40  iskolája,  stb.  A  lakosok 
gyapjú-,  gyümölcs-,  bortermelései,  selyemszövés- 
sel és  festéssel,  hímzéssel  stb.  foglalkoznak.  H.-t 
tartják  Középázsia  legrégibb  városának.  1866-ban 
az  oroszok  hódították  meg. 


Hoecke  (etftsd:  hnkke),  1.  Jaii  vau  den,  flamand 
festő,  szül.  Antwerpenben  1598.,  megh.  1651. 
Rubensnek  volt  tanítványa;  1635.  résztvett  ama 
nagyszerű  díszletek  elkészítésében,  amelyekkel 
Ferdinánd  főherceg  bevonulása  alkalmából  Rubens 
tervei  szerint  Antwerpen  városát  díszítették ;  az- 
után Olaszországban  és  Németországban  élt,  itt 
a  császár  szolgálatában  dolgozott  ós  csak  1647. 
tért  haza.  Művei  Rubens  és  főleg  Van  Dyck  hatá- 
sát árulják  el.  Említendők :  Krisztus  a  kereszten 
(Brügge,  St.  Salvator-templom);  Sámson  és  Delila; 
A  betlehemi  kisdedek  (Bécs,  Liechtenstein-kép- 
tár) ;  Lipót  Vilmos  főherceg  képmása  (u.  o.  udvari 
múzeum),  stb. 

2.  H.,  Bobért  van  den,  flamand  festő,  az  előbbi- 
nek öccse,  szül.  Antwerpenben  1622  nov.  30., 
megh.  1665  után.  Népünnepeket,  csatákat,  tábori 
jeleneteket  stb.  ábrázoló  képeinek  egész  sorozata 
a  bécsi  udvari  múzeumban  látható. 

Hoeferit  (ásv.),  amorf,  földes,  pikkelyes  és 
szemcsés ;  fénye  csillámos-zsíros,  színe  alma-fű- 
zöld,  a  nyelvre  erősen  tapad.  Kémiai  összetéte- 
lére nézve  víztartalmú  vasszilikát,  képlete : 

FejOg.SiOe.HeO. 
A  Rakonitz  közelében  (Csehország)  fekvő  anti- 
monbányákban találták. 

Hoefnagel  (Hufnagd),  Jooris,  németalföldi 
festő,  szül.  Antwerpenben  1545.,  megh.  1618  kö- 
rül. Olaszországban  tanult,  Bol  Hansnak  volt  ta- 
nítványa. Részben  Oríelius  híres  geográfus  tár- 
saságában Európa  nagy  részét  beutazta,  mindenütt 
rajzokat  készített  a  nevezetesebb  városokról,  tá- 
jakról, jellegzetes  viseletekről  és  a  Braun  G.  ki- 
adásában Kölnbon  1572— 1618-ig  megjelent  Civi- 
tates  orbis  terrarum  és  az  1595.  megjelent  Ur- 
bium  praecipuarum  mundi  Theatrum  számára 
sok  metszetet  készített,  köztük  magyar  vonatko- 
zásuakat.  Hatvan  várának  alaprajzát  és  látképét 
H.  rajzai  után  Hollar  metszette  rézbe.  Sokat  dol- 
gozott n.  Rudolf  császár  számára,  kinek  1.300 
képpel  díszített  természetrajzot  készített,  legki- 
válóbb műve  azonban  az  1582—90.  Ferdinánd 
főherceg  számára  pompás  miniatűrökkel  díszített 
misekönyv  (bécsi  udv.  könyvtár). 

Hóeke  (vasút).  A  H.  vasúti  vágányokon  fekvíV 
hórétegek  eltávolítására  szolgál.  A  H.  vasbádog- 
burkolattal ellátott  faszerkezet,  vagy  pedig  szög- 
vasakból és  lemezekből  készült  vasszerkezet.  A 
H.  működő  felületei  ék-  vagy  csavaralakuak,  hogy 
a  havat  a  vágányról  felemelhessék  és  félretol- 
hassák. A  kisebbfajta  H.-ket,  az  ú.  n.  hökotrókat 
közvetlenül  a  kis  sebességgel  közlekedő  mozdo- 
nyok elejére  szerelik.  A  tulaj donképeni  H,  két 
tengelyen  nyugvó  külön  járómű,  amelyet  egy  v. 
két  mozdony  tol  a  pályán. 

Hóekemenet  (vasűt).  A  vasúti  vonalakon  hó- 
akadályok eltávolítására  indítanak  H.-eket.  H.-néi 
egy  vagy  több  mozdony  tolja  a  hóekét  (1.  o.)  vagy 
a  hóhányógépet  (1.  o.).  A  H.  közlekedésére  külön- 
leges forgalmi  szabályok  érvényesek,  mert  rend- 
kívüli vonatról  van  szó  és  a  H.  rendszerint  köz- 
vetlenül azon  vonat  előtt  halad,  amelynek  szabad 
utat  kell  biztosítania.  A  H.  sebessége  a  hótömeg 
magasságának  és  állapotának  megfelelően  vá- 
lasztandó, mert  összefagyott,  kemény  hórétegen 
könnyen  kisiklik  a  hóeke.  Rendszerint  munkáso- 


Hoeks 


—    169 


Hoernes 


kat  is  visznek  a  H.-tel,  hogy  az  esetleg  megakadt 
hóekét  kézi  lapátolással  kiszabadítsák. 

Hoeks  (ejted:  hútsz),  latinul  hamatici  a.  ra.  ho- 
roggal ellátott ;  hoek  a.  m.  horog.  így  nevezték 
azokat  a  hollandi  nemeseket,  kik  a  Hennegaui 
Margit  és  ennek  fla,  a  későbbi  III.  Vilmos  közt 
1.S49.  kitört  viszálykodásban  az  előbbinek  párt- 
jára állottak.  H.-nak  ők  maguk  nevezték  el  ma- 
gukat, mert  azt  Ígérték,  hogy  ellenségeiket  hal 
módjára  horoggal  fogják.  Az  ellenpártot  kabeljau- 
nak  nevezték,  minthogy  ezek  gazdag  polgárok 
voltak,  kiket  azzal  a  jogos  váddal  illettek,  hogy 
mint  a  kábel jau  a  kisebb  halakat,  úgy  ők  a  sze- 
gények pénzét  elnyelik  és  azon  gazdagodnak  meg. 
A  két  párt  csak  1492.  tűnt  le. 

Hoek  van  Holland  (ejtsd:  húk— ),  aNieuve-Maas 
torkolatába  benyúló  félsziget  Dél-Hollandia  német- 
alföldi tartományban.  Rajta  10  m.  magas  homok- 
buckák vannak  s  ezeken  át  csatornát  ástak,  hogy 
a  nagyobb  hajók  Rotterdamig  juthassanak,  H.  a 
neve  a  Schiedam-H.  vasút  végpontjának  is,  hon- 
nan Angliába  hajóközlekedés  is  van.  Itt  sülyedt 
el  1907  febr.  21-én  a  BerliuM  gőzhajó  s  száznál 
többen  f  uladtak  a  tengerbe. 

Hoenig,  Fritz,  német  hadtörténeti  író,  szül. 
Bornheimban  1848.,  megh.  Halberstadtban  1902. 
márc.  20.  Előbb  a  porosz  hadseregben  szolgált 
és  részt  vett  az  1866.  ós  1870— 1871-iki  háború- 
ban. Igen  szókimondó  tró ;  fontosabb  munkái : 
Zwei  Brigádén  (1882) ;  Taktik  der  Zukunft ; 
Gefechtsbilder  aus  dem  Kri^  von  1870—71; 
Die  Moltkeische  Strategie  (3.  kiad.  1897) ;  Der 
Peldzugsplan  Moltke's  u.  d.  Lage  Benedek's  1866 ; 
Die  Kámpfe  um  Rézonville  u.  Gravelotte  (1892) ; 
Die  Auflösung  des  französischen  Heeres  von  Or- 
leans  (u.  o.  1897);  Die  Ráumung  von  Orleans 
(u.  0. 1897). 

Hoensbroeoh  (^tad:  honszbroh),  Paul,  gr  ói,  német 
jogtudós  és  teológus,  szili.  Haag  kastélyban  üel- 
dern  mellett  1852  jun.  29.  A  feldkirchi  jezsuita 
kollégiumban  nevelték.  Miután  befejezte  jogi  ta- 
nulmányait, a  jezsuita  rendbe  lépett,  melynek  ér- 
dekében több  müvet  Irt.  Nevezetes :  Der  Kirchen- 
staat  in  seiner  dogmatischen  und  historisohen 
Bedeutung  (Preiburg  1889).  1893-ban  kilépett  a 
jezsuiták  rendjéből,  mert  —  mint  írta  —  a  je- 
zsuitizmus  az  egyesnek  egyéniségét  és  a  jogosult 
nemzeti  érzést  bizonyos  fokig  megsemmisíti.  1895- 
ben  BerUnben  áttért  a  protestáns  vallásra.  A  rend- 
ből való  kilépése  óta  megjelent  főbb  müvei :  Mein 
Austritt  auB  dem  Jesuitenorden  (Berlin  1893); 
Ultramontane  Leistungen  (u.  o.  1895) ;  Die  rö- 
mische  Frage  (u.o.  1895) ;  Der  ültramontanismus, 
sein  Wesen  und  seine  Bekámpfung  (u.  o.  1897) ; 
Das  Papsttum  in  seiner  social  kulturellen  Wirk- 
samkeit  (1901—1902,  2  köt.);  Der  Zweck  heiligt 
die  Mittel,  als  jesuitischer  Grundsatz  erwiesen 
(1903);  Modemer  Staat  u.  röm.  Kirche  (1906); 
14  Jahre  Jesuit  (1910) ;  Das  Jesuitengesetz  (1912). 

Hoepfner  Guidö,  építész,  szül.  1868.  Szepes- 
váralján.  Oklevelét  1890.  a  József-műegyetemen 
nyerte.  Eleinte  Hauszmann  Alajos  irodájában,  a 
kir.  vár  építésénél  működött  közre.  Mint  magán- 
épitész  az  ó-tátrafüredi  fürdőházat  és  Grand- 
hotelt, majd  Györgyi  Géza  építésszel  társulva  a 
tátralomniczi  Palace-hotelt,  a  csorbái  Grand-ho- 


telt, a  budapesti  kereskedők  menházát,  1911.  Ró- 
mában a  kiállítás  magyar  műcsarnokát,  a  balatoni 
gyermekszanatóriumot,  az  Első  katonai  biztosító 
intézet  budapesti  károly-körúti  palotáját  építette. 

Hoepfner,  Kari,  német  elektrokémikus,  szül. 
1857  febr.  8.  Priedrichslohrában  a  Harzban,  megh. 
1900  dec.  14.  Denverben  (Colorado).  Orvosnak 
készült,  de  inkább  geológiával,  ásványtannal,  fizi- 
kával és  kémiával  foglalkozott.  1882-ben  Német- 
Délnyugat- Afrikába  ment,  hol  gazdag  érctelepekre 
akadt.  Innen  visszatérve,  elektrokémiával  kezdett 
foglalkozni  s  1885.  klór  nyerése  végett  klór- 
nátriumoldatot elektrolitikusan  bontott  meg; 
1887.  kitalált  egy  módszert  a  réz  elektrolitikus 
előállítására,  melyet  a  Siemens  és  Halske  cégnél 
dolgozott  ki.  Itt  Werner  Siemenssel  a  ciánkálium- 
mal oldott  arany  elektrolitikus  kiválasztását  ta- 
lálta fel,  mely  módszert  később  Transvaalban 
nagyban  alkalmazták.  A  Siemens-cégtől  megvál- 
ván, a  nikkel,  a  cink  stb.  elektrolitikus  úton  való 
előállítását  eszelte  ki,  1900.  Denverben  pedig  az 
ezüst  elekrolitikus  előállításával  foglalkozott. 

Hoepli,  ülrico,  könyvkereskedő  ésk  iadó  Mila- 
nóban, szül.  1847  febr.  18.  Tuttwylban  (Svájc, 
Thurgau).  1871  ben  megvette  a  Laengner-féle 
könyvkereskedést  Milanóban  (alap.  Tendler  éa 
Scháfer,  1840),  s  ezt  jeles  olasz  részlet-,  kiadó- és 
antiquár-üzlettó  emelte.  Kiadványa  kb.  .3000  a 
tudományok  mmden  ágából,  köztük  Dantescák, 
lexikonok,  térképek,  továbbá  a  Manuali  Hoepli 
(kb.  830  mű),  Collezioncina  diamante  Hoepli,  Bib- 
lioteca  classica  Hoepliana,  Monumenti  antiche,  Co- 
dice  Atlantico  de  L.  da  Vinci.  Híres  kb.  140  an- 
tiquár-katalógusa. 

Hoernes,  1.  Moritz,  hímeves  osztrák  paleon- 
tológus, szül.  1815  júl.  14.  Bécsben,  megh.  u.  o. 
1868  nov.  4.  Kezdetben  mint  a  nagyhírű  Mohs 
tanítványa  mineralógiával  foglalkozott,  később  a 
paleontológia  terén  működött.  Az  udvari  múzeum 
igazgatója  volt.  Legnagyobb  érdeme  a  Bécsi  Me- 
dence ásatag  kagylóinak  feldolgozása  körül  van, 
amellyel  évtizedeken  át  foglalkozott  s  amelyei 
Monographie  der  fossilen  Mollusken  des  Tertiar- 
beckens  von  Wien  címen  1856.  adott  ki.  Az  52 
kőnyomatu  táblával  ellátott  nagy  munka  a  har- 
madkorral foglalkozó  paleontológusoknak  nélkü- 
lözhetetlen forrásmunkája.  Egy  másik  nagy 
műve:  Uebersichtliche  DarsteÜung  des  Mohsi- 
schen  Mineralsystems,  insbesondere  beim  Besuche 
des  k.  k.  Hof-Mineralien-Cabinets  címen  240  áb- 
rával 1847.  Bécsben  jelent  meg.  Számos  becses 
értekezést  írt  még  a  Bécsi  Medence  ásatag  em- 
lőseiről, a  szobbi,  ritzingi,  ottnangi  és  bolognai 
harmadkori  kövületekről.  Értekezéseinek  száma 
meghaladja  a  100-at.  Számos  tudományos  egye- 
sületnek alapítója,  a  brünni,  prágai,  jenai,  drez- 
dai és  a  nagyszebeni  természettudományi  társu- 
latoknak tiszteleti  tagja,  a  bécsi  és  a  szentpéter- 
vári tudományos  akadémiának  rendes  tagja  volt, 
továbbá  megalapítója  Hauer  és  Haidmger  osztrák 
geológusokkal  együtt  a  bécsi  Vérein  der  Preunde 
der  Naturwissenchaften  c.  egyesületnek. 

2.  H.,  Moritz,  német  archeológus  és  etnológus, 
szül.  Bécsben  1852  jan.  29.  A  bécsi  egyetemen  a 
prehisztorikus  archeológia  rendes  tanára.  Művei : 
Alterthümer  der  Herzegovina  u.  Bosniens  (1881) ; 


Hoemesit 


—     170 


Hófajd 


Atlantis  (1884) ;  Dinarische  Wanderungen  (1888) ; 
Bosnien  u.  die  Herzegovina  (1888) ;  Urgeschichte 
des  Menso.hen  (1891) ;  Österreich-Ungarn  und  das 
Haus  Habsburg  (1892) ;  Urgeschichte  der  Mensch- 
heit  (1895);  Urgeschichte  der  bildenden  Kunst 
ia  Európa  (Wien  1898) ;  Der  diluviale  Mensch  in 
Európa.  Die  Kulturstufen  d.  áltern  Steinzeit 
(Braunschweig  1903) ;  Natúr-  und  Urgeschichte 
des  Menschen  (2  köt.  1909) ;  Kultur  der  Urzeit 
(3  köt.  1912). 

3.  H.,  Bitdolf,  osztrák  paleontológus  és  geoló- 
gus, H.  2.  testvérbátyja,  sztil.  Bécsben  185U  okt. 
7.,  megh.  Grácban  1912  aug.  20.  1872-ben  Suess 
Eduárddal  Olaszországban  tanulmányutat  tett, 
1874  -76  között  a  bécsi  geológiai  intézet  déltiroli 
felvételeiben  vett  részt.  1883-ban  a  gráci  egyete- 
men a  geológia  és  paleontológia  tanára  lett.  H. 
sokféle  irányban  foglalkozott  a  geológiával,  1902 
—1903.  a  makedóniai  földrengést  tanulmányozta 
s  általában  a  földrengések  elméletéről  is  több  mü- 
vet irt.  Sikeresen  tanulmányozta  a  harmadkori 
viszonyokat  s  e  téren  ismertebb  müvei :  Die  Pauna 
des  Schliers  von  Ottnang  (Jahrb.  d.  k.  k.  Geol. 
Reichsanstalt  XXV,  1875  Wien),  továbbá  az  Auin- 
gerrel  együtt  írt :  Die  Gasteiopoden  der  Meeres- 
ablagerungen  der  Mediterranstufe  (Wien  1879 
—91).  Specialista  volt  a  triaszkorú  megalodusok 
ismeretében,  s  erről  szól  Materialien  zu  einer  Mo- 
nograplüe  der  Gattung  Megalodus  c,  1880.  meg- 
jelent nagy  műve,  továbbá  a  Földtani  Közlöny  28. 
és  29.  kötetében  1898— 99-ben  irt  becses  érteke- 
zése A  bakonyi  felső  triász  megalodmokról.  A 
Magyarhoni  Földtani  Társulatnak  1884  óta  ren- 
des tagja  lévén,  hazai  geológusainkkal  állandó 
kapcsolatban  volt. 

Hoemesit  (ásv.),  kristályvíztartalmú  magné- 
ziumarzenát,  képlete:  Mg8(As04)i-f-8HjO,  mo- 
noklin, valószínűleg  izomorf  a  vivianittal  és  az 
eritrinnel ;  a  centiméternyi  csillagalakban  elhe- 
lyezett kristályok  nagyon  hasonlíianak  a  gipsz- 
hez ;  rendkívül  lágy  és  hajlítható,  fehér  vagy  hal- 
vány rózsaszínű,  gyöngyházfényű,  áttetsző.  Ré- 
gebben csak  egyetlen  darabja  volt  ismeretes, 
amely  a  bécsi  udvari  ásványgyüjtemónyben  van 
elhelyezve  és  valószinüiog  Csiklováról  vagy  Ora- 
viczáról  származik ;  1882-ben  egy  agyagos  telér- 
♦öltelékben  Nagyágon  is  megtalálták. 

Hoemle,  Rudolf  Augmtus  Frederic,  angol 
orientalista,  szül.  Kelet-indiában,  Ágra  közelében 
1841  okt.  19.  Tanulmányait  Baselben  és  London- 
ban végezte,  Indiába  visszatérve,  a  kalkuttai  mo- 
hammedán  egyetem  igazgatója  volt.  H.  egyik 
legjobb  ismerője  az  árja  eredetű  indiai  nyelvek- 
nek. Főműve:  A  comparative  grammar  of  the 
gaudian  languages  (London  1880)  és  A  comp.  Bi- 
hari dictionary  (Kalkutta  1885).  Gyűjtött  felirato- 
kat, kéziratokat  és  indiai  pénzeket. 

Hoetger,  Bernhard,  német  szobrász,  szül. 
Hoerdeten  18/4.  Az  újabb  német  szobrászat  egyik 
legérdekesebb  alakja.  Parisban  működik,  ahol 
jelentékeny  sikereket  ért  el.  Szobrai:  Férfi  és 
nő ;  Utcai  énekes ;  Bányász  stb. 

Hoevell,  WoWert  Bobért  van,  báró,  németalföldi 
Író  és  államférfin,  szül.  Deventerben  1812  júl.  15., 
megh.  Hágában  1879  febr.  10.  Gröningenben 
teológiát  tanult  s  aztán  Batáviába  ment,  hol  11 


évig  mint  lelkész  működött  s  a  mellett  tanulmá- 
nyozta Németalföldi-Indiát.  1848-ban  Hollan- 
diába tért  vissza,  egy  ideig  képviselő  volt  s  1862. 
államtanácsossá  nevezték  ki.  1837-ben  a  Tijd- 
schrift  van  Nederlandsch  Indie-t  alapította  meg 
és  számos,  maláji  nyelven  írott  munkát  fordított 
le  s  adott  ki.  Művei :  Reis  over  Java,  Madura  en 
Báli  in  het  midden  van  1847.  (2  rész,  Amsterdam 
1849—1854) ;  Slaven  en  vrijen  onder  de  Neder- 
landsche  wet  (2  rész,  Zaltbommel  1854) ;  Uit  het 
Indische  loven  (Amsterdam  1860—1865).  Híres 
parlamenti  beszédei,  melyekben  a  németalföldi 
gyarmatügyi  kérdésekkel  foglalkozott,  Parlamen- 
taire  redevonringen  over  kolóniáié  belangen 
(Zaltbommel,  1862—66)  címmel  jelentek  meg. 

Hoeven  (ejtsd .  hufen),  Jan  van  der,  hollandiai 
zoológus,  szül.  Rotterdamban  1801  febr.  9.,  megh. 
Leidenben  1868  márc.  10. 1835-től  kezdve  Leiden- 
ben  a  zoológia  tanára  volt.  Főműve :  Handboek  der 
dierkunde  (Leiden  1827—33,  3  köt.,  2.  kiad.  u.  o. 
1846 — 55).  Nevellek  rövidítése  az  állatnevek  mel- 
lett V.  d.  Hoev. 

Hoé  von  Hoénegg,  MattJiias,  német  luther.  hit- 
tudós, szül.  Bécsbon  1580  febr.  24.,  megh.  Drezdá- 
ban 1645  márc.  4.  1602-ben  11.  Keresztély  szász 
választó-fejedelem  udvari  papja,  majd  Plauenben 
szuperintendens,  1612.  Drezdában  I.  János  György 
szász  választó-fejedelem  első  udvari  lelkésze  lett 
s  nagy  politikai  befolyása  volt.  Ortodox  lutherá- 
nussága  és  kálvinistagyűlölete  miatt  lutheránus 
pápának  gúnyolták?  Polemikus  műveken  kívül 
írt  egy  hittani  művet  Commentarii  in  Joannis 
Apocalypsin  (1610—40.  2  köt.)  cím  alatt.  V.  ö. 
Knapp,  Matthias  H.  v.  H.  etc.  (Halle  1902). 

Hoey,  város,  1.  Huy. 

Hof,  1.  város  és  járási  székhely  a  bajorországi 
Oberfranken  kerületben,  (i9io)  41,126  lak.,  jelenté- 
keny iparral,  különösen  gyapjú-,  pamut-  és  lenfo- 
nással és  pamutszövéssel,  kelmefestőkkel,  nagy 
sörgyárakkal,  gépgyártással,  kémiai,  cukor-,  bőr-, 
celluloid-  és  vasgyárakkal.  Azelőtt  Regnitzhof 
volt  a  neve.  —  2.  H.  (Dvorce),  város  Bárii  morva- 
országi kerületi  kapitányságban,  (i9io)  2303  lak., 
lenszövéssel  és  kereskedéssel. 

Hófa,  hópehelyfa  (növ.),  1.  Chionanthus. 

Hofacker,  Liidioig,  német  teológus,  szül.Wild- 
badban  1798  ápr.  15.,  megh.  Rielingshausenben, 
ahol  lelkész  volt,  1828  nov.  18.  Egyházi  beszé- 
deivel igen  sokat  tett  a  komoly  pietisztikus  vallá- 
sos iránynak  terjesztésére.  Ugyanily  irányban 
hatott  öcscse,  H.  ]Vühelm.  szül.  Gártringenben 
1805  febr.  16.,  megh.  mint  stuttgarti  diakónus 
1848  aug.  10.  Műve :  Zeugnisse  evang.  Wahrheit 
(Stuttgart,  1839—41).  V.  ö.  A.  Knapp,  Lében  v. 
Ludwig  H.  (5.  kiadás,  Heidelberg  1883) ;  Ludwig 
Hofacker  (Wilhelm  fia),  Wilhelm  H.  (Stuttgart 
1872).  H.  Ludwigtól  megkülönböztotendő  az 
ugyanily  nevű  prokurátor,  aki  1832  óta  Tübin- 
genben  Swedenborg  aúj  egyháza»  érdekében  mun- 
kálkodott. 

Hófajd  (Lagopus,  áiiat),  a  Fajd-félék  családjába 
tartozó  madárnem.  Legismertebb  faja  a  közön- 
séges vagy  sarki  H.  (Lagopus  lagopus  L.),  mely 
kisebb  a  fácánnál,  de  nasryobb  a  fogolynál.  Nyáron 
színes,  télen  hófehér,  kivévén  a  fekete  külső  fark- 
tollakat,  melyeknek  szegélye  azonban  szintén  fe- 


Hofbauer 


—     171 


Hofer 


hér.  Színezete  nem  állandó,  hanem  gyakran  elvál- 
tozik. Kisebb  eltérések  alapján  megkülönböztetik 
az  újfundlandi  (L.  lagopus  alleni)  és  a  skót  H.-ot 
/L.  scotLiis  Lath.) ;  az  utóbbit  az  angolok  grouse 
néven  ismerik.  Az  Ó-  és  Újvilág  északi  vidékein 
honos.  Másik  ismert  faj  a  havasi  H.  (L.  mutus 
Ilont.),  mely  a  középeurópai  havasokon  a  fák 
tenyészetének  határvonalánál  magasabban,  közel 
S.Z  örök  hó  és  jég  övéhez,  továbbá  Norvégiában, 
Izlandban  és  Grönlandon  honos.  Hazánkban  ma 
nem  fordul  elő ;  régebben  azonban  nálunk  is  élhe- 
tett, mert  fosszilis  maradványait  a  Tátrában  meg- 
találták. Nagysága  és  nyári  színezete  vidékek 
szerint  változó ;  színe  általában  megegyezik  a  tar- 
tózkodási hely  színével. 

Hofbauer  (Baronek)  Zsófia,  énekesnő,  szül. 
E'esten  1840  okt.  13.  Tizennégy  éves  korában  be- 
kjpett  a  Nemzeti  Zenedébe,  melynek  akkori  taná- 
rai közül  Engesser,  öentiUomo  foglalkoztak  alt- 
hangjának kiképzésével.  Tanulmányai  végeztével 
anyja  kíséretében  külföldi  körútra  indult.  Útja 
Bécsen  keresztül  a  német  birodalomba,  majd  Né- 
metalföldre vezetett.  Két  esztendeig  működött 
Amsterdamban.  Pestre  visszatérve,  a  német  szín- 
ház tagja  lett.  1859-ben  gróf  Ráday  intendáns 
szerződtette  a  Nemzeti  Szinház  operai  társulatá- 
hoz, ahol  1859  ápr.  16-tól  1867  március  31-ig  mű- 
ködött. Legjobb  szerepe  Erkel  Bánk  bán-jának 
Ooiirudisa  volt.  A  hetvenes  években  egyike  volt 
a  fővárosi  zenei  élet  legkedveltebb  és  legtöbbet 
szereplő  tagjainak. 

Hofburg  (német)  v.  röviden  Burg,  a  bécsi 
császári  palota  neve. 

Hofburgtheater  (ném.),  1.  Burgtheater. 

Hoídyk  (ejtad:— deik),  WüLem  Jacobsoon,  német- 
alföldi író,  szül.  Alkmaarban  1816  jún.  27.,  megh. 
1888  aug.  29.  Falusi  tanító  volt,  majd  gimná- 
ziumi tanár  lett.  Költői  művei  közül  nevezetesek : 
Rosamunde  (Amsterdam  1839);  De  Bruidsdans 
(Alkmaar  1842) ;  De  Jonker  van  Brederode  (Am- 
sterdam 18 19) ;  Kenne  merland.  Báliadén  (5  rész ; 
Haarlem  18.50—52 ;  2.  kiad.  Maassluis  1875) ;  Aéd- 
don  (Delft  1852) ;  Grififo  de  Saliör  (Haarlem  1852) ; 
Helene  (Amsterdam  ÍSöi) ;  Vondel  gekroond  (u.  o. 
1858) ;  Alcmaria  Victrix  (u.  o.  1873) ;  In  het  ge- 
bergteDí-Eng  (Beverwijk  1884) ;  Dajang  Soembi 
(Amsterdam  1887).  Főbb  prózai  művei:  Ge- 
schiedenis  der  Nederlandsche  Letterkunde  (Am- 
sterdam 1853;  7.  kiadás  Haag  1886);  Het 
Nederlandsche  volk  geschetst  in  de  verschillende 
tijdperken  zijner  entwikkeling  (Amsterdam  1856 ; 
3.  kiad.  1882) ;  Ons  voorgeslacht  (6.  kiad.,  Haar- 
lem 1858—64;  Leiden  1873  -75) ;  Merkwaardige 
kasteelen  in  Nederland  (6  kötet,  Amsterdam, 
1852—61 ;  2.  kiad.  Leiden  1881). 

Hófehérke,  német  mesealak,  még  pedig  legel- 
terjedtebb feljegyzése  szerint  északnémet,  amint 
Sneewittchen  (felnémet  Schneeiceissdien)  neve 
mutatja.  Nálunk  is  csak  a  Grimm-féle  mesegyűj- 
temény révén  lett  ismertebbé.  Eredetibb  színezetű 
magyar  meséink  közt  csak  rokonai  vannak,  de 
egészen  neki  megfelelő  párja  nincs.  A  gonosz 
mostoháktól  üldözött  s  végül  szerenesés  sorsra 
jutó  mesehősnök  osztályába  tartozik.  Elválaszt- 
hatatlan kísérői  a  hét  jóindulatú  törpe,  kiknél  ül- 
döztetése alatt  menedéket  talál. 


Hófehérke  (nör.),  1.  Leontopodium. 

Hofer  Károly,  pedagógus,  szül.  Budán  1827 
febr.  4.,  megh.  Budapesten  1903  nov.  -80.  Midőn 
az  állam  1872.  Pesten  egy  új  teljes  reáliskolát 
(Markó-utcai  főreáliskola)  állított  fel,  H.  nevezte- 
tett ki  ez  intézet  igazgatójává.  Alapító  tagja 
volt  a  budapesti,  majd  országos  középiskolai  tanár- 
egyesületnek, melynek  éveken  át  titkára,  utóbb 
alelnöke  volt.  1892-ben  a  főigazgatói  címet  kapta. 
Vezetése  mellett  volt  tanítványai  Iskolatársak 
Szövetkezete  Qim  alatt  virágzó  egyesületet  alakí- 
tottak az  intézet  tanítványainak  segélyezésére. 
1912-ben  felállították  az  intézetben  bronz  mell- 
szobrát. H.  irodalmi  működése  főkép  a  francia 
nyelv  és  irodalom  terén  mozgott. 

Hofer,  Andreas,  tiroli  szabadsághős,  szül.  a 
Sankt-Leonhard  melletti « Am  Sanda  vendéglőben, 
1767  nov.  22.,  megh.  Mantuában  1810  febr.  20. 
Egyszerű  vendéglős  volt  s  e  mellett  bor-  és  ló- 
kereskedéssel  foglalkozott.  Csekély  tanultsága 
mellett  sok  természetes  esze  volt  s  erős  dinaszti- 
kus és  vallásos  érzés  hatotta  át.  Már  1796.  har- 
colt a  franciák  ellen,  mint  egy  vadászcsapat  ve- 
zetője. Mikor  Tirol  1805.  bajor  fenhatóság  alá 
kelült,  H.  nem  tudott  ebbe  beletörődni.  1808-ban 
Bécsben  járt,  hogy  Tirol  felkelésót  megbeszélje  és 
előkészítse.  Mikor  aztán  1809.  I.  Ferenc  császár 
hadat  üzent  Napóleonnak,  H.  is  fegyverre  szólí- 
totta honfitársait  a  gyűlölt  bajor  uralom  lerázá- 
sára (ápr.  8.).  Osztrák  csapatoktól  támogatva 
megverte  a  bajorokat  és  ápr.  14.  már  bevonult 
Innsbruckba.  Károly  főherceg  bajorországi  vere- 
ségei után  nagyobb  francia  és  bajor  seregek  nyo- 
multak Tirolba,  de  H.  az  Isel-hegy  mellett  két 
ízben  is  megverte  a  bajorokat  s  máj.  30.  másod- 
szor is  bevonult  Innsbruckba.  A  wagrami  vereség 
és  a  znaimi  fegyverszünet  után  azonban  Ferenc 
császár  a  tiroliakat  kénytelen  volt  feláldozni, 
mire  40,000  főnyi  francia,  bajor  és  szász  sereg 
nyomult  három  oldalról  a  magára  hagyott  Tirolba. 
H,  most  végső  elszánt  harcra  tüzelte  fel  honfitár- 
sait s  az  Isel-hegy  mellett  kivívott  újabb  fényes 
győzelme  után  aug.  15.  harmadszor  is  bevonult 
Innsbruckba.  Itt  mint  császári  helytartó  átvette 
az  ország  kormányát  s  bár  rendelkezései  néha 
furcsák  voltak,  mégis  sok  ügyességgel  viselte  hi- 
vatalát. Kormánya  azonban  csak  az  okt.  12.  meg- 
kötött bécsi  békéig  tartott.  Ekkor,  miután  Ferenc 
császár  végleg  lemondott  Tirolról  és  a  Speckba- 
cher  vezetése  alatti  tiroli  csapatok  okt.  16.  vere- 
séget szenvedtek,  H.  is  kénytelen  volt  meghó- 
dohii  (nov.  2.)  és  egy  kiáltványban  honfitársait  is 
erre  szólította  fel.  De  nemsokára  hamis  hírektől 
megtévesztve  és  néhány  barátja  rábeszélésére  új 
felkelésre  buzdította  a  tiroliakat  (nov.  12).  A  fran- 
ciák azonban  gyorsan  leverték  az  új  mozgalmat 
s  H.-nek  családostól  menekülnie  kellett.  1809  nov. 
—1810  jan.-ig  egy  alpesi  kunyhóban  rejtőzködött. 
Itt  egy  régi  ellensége  elárulta  őt  a  franciáknak, 
mire  olasz  csapatok  elfogták  és  Mantuába  vitték, 
hol  Napóleon  határozott  parancsára  a  haditör- 
vényszék agyonlövetésre  ítélte.  H.  bátran  halt 
meg  s  csak  a  13-ik  golyó  oltotta  ki  életét  (1810 
febr.  20).  Holttestét  később  az  innsbrucki  udvari 
templomban  helyezték  el,  hol  1834.  szobrot  is  ál- 
lítottak emlékének.  H.  családját  Ferenc  császár 


Hófóregf 


172     — 


Hoffacker 


1818.  nemesi  rangra  emelte  s  vagyonilag  is  kár- 
pótolta. Legújabb  időben  az  Isel-hegyen  emeltek 
szobrot  emlékének  (1893).  Történetét  drámákban 
is  feldolgozták.  V.  ö.  Weidinger,  Andreas  H.  und 
seine  Kampfgenossen  (Leipzíg  1861,  3.  kiadás) ; 
Schmölzer,  Andreas  H.  und  seine  Kampfgenossen 
(Innsbruck  1900). 

Hóféreg  (áuat),  a  hóbogarak  (Tdephorus,  más- 
ként Gantharis  fuscus  L.,  T.  obscurus  L.  stb.) 
lágy  testű,  hengerded  alakú,  bársonyos  fekete 
szinú  lárvái,  melyek  áttelelnek  s  kora  tavasz- 
szal,  a  még  el  nem  olvadt  havon  olykor  igen 
nagy  tömegben  találhatók.  Szorgalmas  rovar- 
pusztítók, ezért  hasznosak.  Maguk  a  fejlett  hóbo- 
garak bokrokon,  fákon,  virágokon  élnek  és  mint- 
hogy rovarokat  pusztítanak,  szintén  hasznosak. 

Hoíf,  1.  Jacobus  Henrkus  van'f,  hollandi  ké- 
mikus, szül.  1852  aug,  30.  Rotterdamban,  megh. 
1911  máre.  1.  Steglitzben,  Berlin  mellett.  Előbb 
mérnökké  képezte  ki  magát,  majd  Leidenben, 
Bonnban,  Parisban  és  ütrechtben  természettudo- 
mányokkal foglalkozott  és  az  utóbbi  helyen  ma- 
gántanári képesítést  is  nyert  a  íizikából  az  állat- 
orvosi főiskolán.  1878-ban  a  kémia,  ásványtan 
éa  földtan  tanára  az  amsterdami  egyetemen,  ahol 
1888.  az  ö  tervei  szerint  intézet  épült  a  íizikai 
kémiának.  1896-ban  Berlinbe  ment  az  egyetem 
hívására,  hol  a  tudományos  akadémia  rendes 
tagja  és  az  egyetemen  tiszteletbeli  rendes  tanár 
lett.  A  világ  csaknem  valamennyi  számottevő 
tudományos  intézményének  és  akadémiájának 
tiszteletbeli  ós  rendes  tagja  volt.  A  Magyar  Tu- 
dományos Akadémia  is  kültagjává  választotta. 
1901-ben  a  kémiai  Nobel-díjat  kapta.  Ugyanebben 
az  évben  chicagói  meghívásra  nyolc  fizikai-ké- 
miai tárgyú  előadást  tartott  az  ottani  egyetemen. 
H.  működése  különösen  a  fizikai-kémia  terén 
volt  úttörő.  Első  munkája,  amivel  a  figyelmet  ma- 
gára felhívta :  La  cliimie  dans  i'espace  (Rotterdam 
1874).  Ebben  a  művében  az  eddig  ismeretlen  oku 
optikai  izomeriát  magyarázza  meg  az  atomok 
térbeli  elhelyezödésével.  Evvel  a  müvével  lett  a 
sztereokémia  első  megalapítója.  Nem  kevésbbé 
fontos  az  oldatok  ozmózisnyomására  vonatkozó 
elmélete,  az  analógia  a  gáznyomás  és  az  ozmó- 
zisnyomás között,  mellyel  nagymórtékben  lehe- 
tővé tette  az  oldatok  fizikai  kémiai  sajátságainak 
tanulmányozását.  A  termodinamika  második  fő 
tételét  számos  kémiai  folyamatra  alkalmazta; 
így  a  fagyáspontcsökkenés  ós  forrpontemelkedés 
jelenségeinek  elméleti  magyarázatára,  a  kémiai 
egyensúlyokra  stb.  Munkái  a  már  említetten 
kívül :  Ansichten  über  die  organische  Chemie  (2 
köt.,  Baunschweig  1881) ;  Études  de  dynamique 
chimique  (Amsterdam  1884) ;  Stereochemie  (Wien 
1892) ;  Vorlesungen  über  Bildung  und  Spaltung 
von  Doppelsalzen  (Leipzig  1897) ;  über  die  Theorie 
der  Lösungen  (Stuttgart  1900) ;  Vorlesungen  über 
theorotische  und  physikalische  Chemie  (Brstes 
Heft  Braunschweig  1901,  Zweites  und  Drittes 
Heft  u.  0.  1963) ;  Zur  Bildung  ozeanischer  Salz- 
ablagerungen  (Erstes  Heft  u.  o.  15^05,  Zweittis 
Heft  u.  0.  1909) ;  Die  Lagerung  der  Atomé  im 
Raume  (u.  o.  1908);  Acht  Vortráge  über  physika- 
lische Chemie  (u.  o.  1902) ;  Die  chemischen  Grund- 
lehren  nach  Menge,  Mass  und  Zeit  (u.  o.  1912). 


Ezeken  kívül  számos  értekezése  jelent  meg  né- 
met, francia  ós  nómetalfóldi  tudományos  folyó- 
iratokban. V.  ö.  Cohen,  Jacobus  Henricus  van't- 
H.  (Leipzig  1912). 

2.  H.,  Kari  Érnst  Adolf  von,  német  geológus, 
szül.  Gothában  1771  nov.  1.,  megh.  1837  máj.  24. 
Jenában  és  Göttingenben  tanult.  Különféle  hiva- 
talok viselése  után  1829.  agothai  fökonzisztórium 
igazgatója  és  1832.  egyszersmind  a  tudományos 
és  műgjnijtemények  igazgatója  lett.  1801-ben  az 
egész  mineralógia  és  geognózia  magazinjának  ki- 
adásába kezdett  s  1822—1841  között  Gothában 
adta  ki  5  kötetes  nagy  művét :  Geschichte  der 
durch  Ueberlieferung  nachgewiesenen  natürli- 
ehen  Veranderungen  der  Erdoberflache  címen. 
Megemlíthető  még  Jacobbal  együtt  írt  munkája ;. 
Der  Thüringer  Wald  (Gotha  1812).  H.  általában 
mint  a  dinamikai  geológia  úttörő  harcosa  szer- 
zett a  tudományban  nagy  érdemet. 

3.  fl.,  Kari,  német  festő,  szül.  Mannheimbaa 
18.38  szept.  8.,  megh.  1890  máj.  13.  Karlsniheban. 
Sehirmer  J.  W.  és  Descoudres,  Düsseldorfban 
Vautier  vezetése  alatt  tanult,  1878  óta  a  karls- 
ruhei  műv.  iskola  tanára  volt.  Finom,  színes; 
genreképei  közül  nem  egy  annak  idején  igen  nép- 
szerű volt.  Említendők :  A  hazatérés  (1869,  Phi- 
ladelphia, képtár);  Az  utószülött  keresztelője- 
(1875.  Berlin,  Nationalgalerie);  Élet  és  halál  közötfe 
(jelenet  a  30  éves  háborúból,  1886),  stb. 

4.  H.,  Konrád,  német  festő,  szül.  Schwerinben 
1816  nov.  19.,  megh.  Münchenben  1883  febr.  18. 
Eleinte  színházi  festő  volt,  azután  a  drezdai  aka- 
démián tanult,  hosszú  vándorlás  után  Münchenben 
telepedett  le.  Színes,  hatásos  építészeti  képei  kö- 
zül említendők:  A  müncheni  Prauenkirche  bel- 
seje; A  bíboros  szobája;  Részlet  a  velencei  S. 
Zeno  templom  belsejéből ;  A  velencei  Sta  Maria 
de'  Miracoli  templom ;  A  torcellói  templom  bel- 
seje ;  A  velencei  Sta  Maria  della  Salute  templom, 
stb. 

Hoffa,  Albert,  német  orvostanár,  a  modem  se- 
bészeti ortopédia  megalapítója,  szül.  Richmond- 
ban  (Jóremény-fok)  1859  márc.  3i.,  megh.  Köln- 
ben 1907  dec.  31.  Orvosi  tanulmányait  Marburg- 
ban  és  Preiburgban  végezte.  1883-ban  a  würz- 
burgi  sebészeti  klinikán  tanársegéd,  1886.  magán- 
tanár, 1897.  rendkívüli  tanár  lett.  18^6-ban  orto- 
pédiai magánklinikát  nyitott.  1902-ben  Berlinbe 
hívták  az  ortopédiás  sebészet  tanárának,  ahol  ha- 
láláig működött.  H.  sok  önálló  dolgozatot  készí- 
tett az  ortopédiás  kirurgia  köréből,  ö  építette  fel 
a  skoliózis,  a  deformitások  tanát,  a  veleszületett 
izületi  betegségek  gyógyítását  stb.  Művei :  Lehr- 
buehder  orthopádischen  Chirurgie  (1902, 4.  kiad.) ; 
Lehrbuch  der  Frakturen  und  Luxationen  (1904, 
4.  kiad.).  1892-től  szerkesztett©  és  kiadta  a  Zeit- 
sehrift  far  orthopádische  Chirurgie  című  folyó- 
iratot. 

Hoffacker,  Kari,  német  építész,  szül.  Darm- 
stadtban  1856  júl.  1.  1886— 1897-ben  a  berlini 
művészeti  iskolán  tanított.  Főműve  a  berlini 
művészek  egyesületének  1897—1898.  épült  háza. 
1895  óta  a  Kunstgewerbeblatt  szerkesztője.  Az 
1900-iki  párisi  világkiállítás  német  osztályát, 
mint  a  német  birodalmi  kormánybiztos  építésze, 
H,  rendezte  be. 


Woffbauor 


—     173     — 


Hoffmann 


Hoffbaner,  Klemens  Maria,  szent,  szül.  Tasz- 
witz  faluban  (Morvaország)  1761  dec.  26.,  megh. 
Bécsben  1820  márc.  15. 178í"ben  Rómában  rederap- 
-torista  szerzetes  lett  ós  1785.  pappá  szentelték. 
Ezután  Varsóban  20  éven  át  lelkészkedett  az  ot- 
"tani  német  katolikusok  között  és  több  redempto- 
rista  kolostort  alapított  Lengyelhonban.  1793.  az 
Alpokou  inneni  kongregációk  általános  helynöke 
lett.  1808-ban  kiűzettek  a  szerzetesek  és  Küstrin 
várába  zárattak.  1809-ben  Bécsbe  jutott,  hol  mint 
hitszónok  működött.  Boldoggá  avatta  XIII.  Leo 
1886  nov.  21.,  X.  Pius  pedig  1909.  máj.  20.  a  szen- 
tek sorába  iktatta.  Ünnepe  márc.  15.  Életrajzát 
megírták  magyar  nyelven :  Daw/co  (1865);  Hahne- 
Jcamp  (Kat.  Szemle,  1891);  Breznaij  {id  12);  né- 
met nyelven:  Haringer (1880); Bauchinger (1902); 
Fround  (1905);  Innerkofler  (1910). 

Hoffer  Károly,  énekes  ós  karnagy,  szül.  Bony- 
hádon (Tolna  megye)  1840.  A  60-as  években  a 
Nemzeti  Színház  operai  társulatának  tenoristája, 
majd  később  a  pécsi  székesegyház  énekese 
volt.  Kompozíciói  közül  kiválik  Király-himnusza. 
Egyéb  munkái :  dalok,  férflnégyes,  egyházi  zene- 
mövek. 

Hofihalter  (Hofhalter)  Rafael,  vándor  nyom- 
dász, 1567.  állította  fel  U.  János  király  anyagi  tá- 
mogatása mellett  —  kitől  udvari  nyomtató  címet 
is  nyert  —  gyulafehérvári  műhelyét,  melyet  három 
■éven  át  maga  vezetett.  1567.  megjelent  első  nyom- 
tatványa Dávid  Ferencnek  Refutatio  Scripti  Petri 
Melii  c.  műve  volt,  melyet  U.  János  királynak 
ajánlott.  A  következő  évben  Dávid  Ferencnek 
még  más  hót  darab  munkája  jelent  meg  műhe- 
lyében. H.  (eredetileg  Skzesuski)  lengyel  nemesi 
családból  származott  és  a  nyomdászat  mestersé- 
gét külföldön  sajátítván  el,  német  álnév  alatt 
ment  Bécsbe,  onnan  pedig  1566.  Gyulafehérvárra. 
Halála  után  a  nyomda  szünetelt,  míg  utóbb  fia, 
Rudolf  vette  át  annak  vezetését  s  Félegyházi 
Tamásnak  «Az  keresztieni  igaz  hitnek  részeiről 
való  tanitas»  című  nagyobb  műve  már  H.  Rudolf 
neve  alatt  jelent  meg  1579.  Debreczenben.  1584- 
ben  H.  Rudolfnak  már  Nagy- Váradon  is  volt  nyom- 
dája, majd  Nedeliczen,  utóbb  Alsólendván,  végül 
ismét  Nagy-Váradon. 

Hoftm.,  növénynevek  után  Hoffmann  Her- 
inann  (1.  o.)  ós  Hoffmann  Georg  Franz  (1.  o.),  — 
zoológiai  nevek  után  Hoffm^ister  Wemer  Fried- 
rich  (1818—1845)  nevcnek  rövidítése. 

Hofíman,  Charles  Fenno,  amerikai  író,  szol. 
1806.  New  Yorkban,  megh.  1884.  Harrisburgban. 
Egyideig  a  Knickerbocker  Magaziné,  utóbb  több 
más  irodalmi  folyóirat  szerkesztője  volt.  Útle- 
írásai közül  kiemelendők :  A  Winter  in  the  West 
(1835) és  WildScenesin  Porestand  Prairie(1837); 
novellái  közül:  Vanderlyn  (1837)  és  Greyslaer 
(1840);  költeményei:  Poems  (1878). 

Hoffmann,  1.  Hugó  (naoysöfétái^i),  cs.  és  kir. 
altábornagy,  szül.  1851  febr.  16.  Budapesten. 
1873-ban  mint  hadnagy  került  ki  a  műszaki  ka- 
tonai akadémiából.  A  hadiiskola  elvégzése  után 
1878.  vezérkari  tiszt  lett.  1890-ben  a  vezérkar 
országleíró  irodájában  őrnaggyá,  1894.  alezre- 
dessé, 1897.  pedig  ezredessé  és  a  hO.  hadosztály- 
tüzérezred parancsnokává  nevezték  ki,  mely  állás- 
ból két  évvel  utóbb  a  m.  kir.  honvédséghez  áthe- 


lyeztetvén, 1900-ig  a  trencséni  15.  honvéd  gyalog- 
ezred parancsnoka  volt.  Innen  a  honvéd  törzs- 
és  felsőbb  tiszti  tanfolyam  parancsnokává,  1902. 
a  honvédelmi  minisztérium  II.  csoportja  főnökévé, 
1903.  vezérőrnaggyá,  1904.  a  budapesti  79.  hon- 
véd gyalogdandár  parancsnokává,  1905.  pedig  a 
kassai  III.  honvéd  kerület  parancsnokává  nevez- 
ték ki.  1909-ben  csoportfőnök  lett  a  hadügymi- 
nisztériumban, mely  minőségben  a  magyar  dele- 
gáció ülésein  a  hadügyminisztert  képviselte;  e 
működésében  széleskörű,  alapos  ismereteivel,  erős 
logikájú,  világos,  tőrölmetszett  magyaros  előadási 
módjával  és  kiváló  szervezőképességével  tűnt 
ki,  mely  érdemeinek  elismeréséül  a  magyar  ne- 
mességet kapta.  1911.  egészségi  állapota  miatt 
megvált  a  tényleges  szolgálattól  és  1913.  az  újon- 
nan felállított  győri  magyar  ágyúgyár  igazgató- 
jává nevezték  ki. 

2.  H.  Mihály  (Miksa),  adóügyi  író,  szül.  Nagy- 
atádon, 1861  ápr.  11.  Több  éven  át  segédjegyzős- 
ködött,  majd  1890.  megalapította  az  Adóügyi 
Szaklap-ot.  Nagyobb  munkái :  Fogyasztási-,  ital- 
és  italmérési  adók  rendszeres  ismertetése  (Os  váth 
Imrével,  Budapest  1893) ;  Az  1883—96.  évi  pénz- 
ügyminiszteri rendeletek  és  fontosabb  elvi  felen- 
foségü  határozatok  gyűjteménye  (u.  o.  1896) ;  A 
szeszforgalmi,  cukor-  és  sörfogyasztási  adótörvé- 
nyek és  utasítások  rendszeres  ismertetése  (u.  o. 
1898). 

3.  H.  Pál,  római  jogász,  szül.  Nagymartonban 
1830  febr.  25.,  megh.  Sopronban  1907  jún.  28.  A 
bírói  pályára  lépett,  de  azt  csakhamar  a  tanárival 
cserélte  fel.  1860-ban  a  budapesti  egyetemen  ma- 
gántanári képesítést  nyert.  1862  ben  a  kassai, 
1864.  a  pozsonyi  jogakadémián  lett  tanár  1866. 
pedig  a  budapesti  egyetemen  a  római  jog  tanára. 
A  M.  Tud.  Akadémia  1863.  levelező,  1890.  rendes 
tagjává  választotta.  Több  ízben  volt  képviselő  is 
szabadelvű  párti  programmal.  Főbb  müvei:  A 
római  magánjog  rendszere  mai  érvényében  (Pan- 
dekták,  3.  kiad.,  Budapest  187.3) ;  A  jog  lénye  (n.o. 
1864) ;  A  közönséges  és  magyar  r észszerű  egyház- 
jog alapvonalai  (u.  o.  1865) ;  A  római  jog  kül- 
szerü  történelme  és  a  római  perjog  (2.  kiad.  u.  o. 
1872) ;  Institutiók  (u.  o.  1875) ;  Általános  magán- 
jogi törvénykönyvek  tervezete  Magyarország  szá- 
mára. I.  közlemény.  Általános  rész  (u.  0.1871,  az 
igazságügyminiszter  megbízásából);  A  spedficatio 
(u.  0.  1 890) ;  A  birtoki  jogtan  kétségei  (u.  o.  1892). 

Hoffmann,  1.  Augiist  Heinrich,  német  költő 
és  germanista,  szül.  Fallerslebenben  1798  ápr.  2. 
(szülőhelyéről  H.  von  Fallerslebennek  nevezte 
magát),  megh.  Korveiben  1874  jan.  19.  Göttingen- 
ben  és  Bonnban  német,  1821.  Leidenben  pedig 
irodalomtörténeti  tanulmányokkal  foglalkozott. 
1823-ban  a  boroszlói  egyetem  könyvtárőre,  1830. 
rendkívüli,  1835.  rendes  tanára  lett.  Unpolitische 
Lieder  címen  (Hamburg  1840—41,  2  köt.)  kiadott 
verseinek  liberális  iránya  miatt  1842.  tanszékétől 
megfosztották  s  több  német  államból  kiutasítot- 
ták, mire  nyugtalan  vándorévek  után  1853.  Wei- 
marban  telepedett  le,  ahol  1854—57.  a  Weima- 
risches  Jahrbuch  für  deutsche  Sprache,  Literatur 
und  Kunst  hat  kötetét  adta  ki.  1860-ban  Ratibor 
hercege  korveii  kastélyába  hívta  meg  könyvtáros- 
nak. H.  dalai  egyszerű  bensőségükkel  kitűnően 


Hoffmann 


—     174 


Hoffmann 


eltalálták  a  népdal  hangját,  hazafias  versei  pedig 
hatásosan  fejezték  ki  a  negyvenes  évek  németsé- 
gének vágyát,  sőt  wDeutschland,  Deutschland 
über  alles»  c.  verse  német  nemzeti  himnusszá  lett. 
Számos  régi  müvet  adott  ki,  melyek  közül  az 
Altdeutsche  Blatter  (Leipzig  1835—40,  2  köt.),  a 
Fundgruben  für  Geschichte  der  deutschen  Sprache 
u.  Literatur  (1830-37, 2  köt.),  a  holland  irodalomra 
fontos  Horae  Belgicae  (Berlin  és  Leipzig  1830—62, 
12  rész)  c.  gyűjtemények  válnak  ki.  Életét  Mein 
Lében  (Hannover  1868—70)  c.  hatkötetes  mü- 
vében írta  meg.  Összegyűjtött  müveit  Gersten- 
berg  nyolc  kötetben  adta  ki  (Berlin  1890—93). 
V.  ö.  J.  M.  Wagner,  H.  v.  P.  (Wien  1869); 
Gerstenberg,  Henriette  von  Schwechenberg  und 
H.  V.  P.  (Berlin  1903). 

2.  H.,  Christoph,  a  német  Templom-társulat 
alapitója,  H.  10.  fia,  szül.  1815  dec.  2.,  megh. 
1885  dec.  8.  1840-ben  a  ttlbingeni  teológiai  szemi- 
nárium korrepetitora  lett.  1854-ben  kezdte  meg 
a  Templom-társulat  (1.  o.)  érdekében  való  agitá- 
cióját, mellyel  a  hívőknek  Mózes  törvényeinek 
teljesítése  céljából  Palesztinába  való  kivándorlását 
akarta  elérni.  1868-ban  Palesztinába  költözött.  H. 
kiadott  egy  Bibelf  orschungen  c.  munkát  (Jeruzsá- 
lem és  Stuttgart  1882—84,  2  köt.)  és  önéletrajzot: 
Mein  Weg  nach  Jerusalem  (u.  o.  1882—84, 2  köt.). 

3.  H.,  Emánuel,  osztrák  filológus,  szül.  Neisso- 
ben  1825  ápr.  11.,  megh.  Bécsben  1900  dec.  7. 
Tanulmányait  Boroszlóban  végezte.  1850-ben  rend- 
kívüli tanár  lett  a  gráci  egyetemen,  1856  rendes 
egyetemi  tanár  s  a  filológiai  szeminárium  veze- 
tője Bécsben.  Pontosabb  müvei :  Homeros  und  die 
Homeridensage  von  Chios  (Wien  1856) ;  Caesaris 
commentarii  (u.  o.  2  kiad.,  1890) ;  Die  Arvalbrüder 
(Breslau  1858) ;  Die  Construction  der  lat,  Zeit- 
partikeln  (Wien  2.  kiad.,  1873) ;  Das  Gesetz  d. 
12  Tafeln  von  den  Poreten  und  Sanaten  (u.  o. 
1866);  Der  Agricola  des  Tacitus  (u.  o.  1870); 
Mythen  ausderWanderzeit  der  graco-ital.  Stamme 
1.  köt. :  Kronos  und  Zeus  (Leipzig  l-i76);  Patri- 
zische  und  plebeische  Kűrien  (Wien  1879) ;  Stu- 
dien  auf  dem  Gebiete  der  lat.  Syntax  (u.  o.  1883) ; 
Das  Modusgesetz  im  lat.  Zeitsatz  (u.  o.  1891) ; 
Augustinus  kiadása  (Zychával,  u.  o.  1899). 

4.  II.,Ernst  Iheodor  Amadeus  [Mozartért  való 
rajongásból  cserélte  fel  Wühelm  keresztnevét  az 
Amadeus  névvel),  német  novellaíró,  szül.  Königs- 
bergben  1776  jan.  24.,  megh.  Berlinben  1822  júl. 
24.  Hányatott  s  kalandos  életet  élt.  Rendkívül 
sokoldalú  tehetség  volt :  elmés  rajzoló,  hivatott 
zeneszerző,  gazdag  képzelettel  megáldott  költő. 
Legkiválóbbak  költői  művei,  melyek  egyénisé- 
gének ellentétes  fővonásait  hatásosan  visszatük- 
röztetik: élesen  boncoló  eszét,  mely  főleg  szatí- 
rájában nyilvánul  és  féktelen  képzeletét,  mely  a 
világot  sajátszerű,  romantikus  világításban  látta, 
mely  mindent  szellemekkel  és  kísértetekkel  né- 
pesített be  és  a  legköznapibb  dolgokat  is  kísér- 
tetiesen megeleveníteni  és  borzalmassá  alakítani 
tudta.  Ritka  mesélő  erejével  elfogadhatóvá  teszi 
a  legképtelenebb  fikciókat,  melyeknek  varázsere- 
jétől az  olvasó  csak  nehezen  tud  szabadulni.  A  ro- 
mantikus iskolának  ő  még  ma  is  legolvasottabb 
írója,  kit  a  külföld,  főleg  Franciaország  is  nagyra 
becsül.  Főművei :  Phantasiestücke  in  Callots  Ma- 


nier  (1814,  4  köt.),  utána  CaUot-Hoffmann-naíi 
is  nevezik ;  Elixiere  des  Teufels  (1815) ;  Nacht- 
stücke  (1817,  2  köt.) ;  Die  Serapionsbrüder  (1819, 
4 köt.);  Klein  Zaches  (1819);  Lebensansichten 
des  KatersMurr  (1820,  Kreísler  karmester  alakjá- 
val) ;  Der  Doppelgánger  (1822) ;  Letzte  Brzáhlun- 
gen  (1825)  stb.  Munkáit:  1856—57,  12  köt. 
és  újabban  igen  sokszor  adták  ki.  Magyarul  meg- 
jelent :  Kis  Zakar,  ford.  Gsernátmii  Gyula  (Buda- 
pest 1893);  Coppella,  Antonie,  ford.  Alexander 
Erzsi  (u.  0.  1903).  H.  a  hőse  a  Hofftnann  meséi  o. 
operettnek,  melynek  tárgj^a  több  novellájáb-Jl 
van  összeszerkesztve.  V.  ö.  MUnger,  H.-s  Lében 
und  Werke  (Hamburg  1894) ;  Artiir  Sakheim,  ti. 
(Leipzig  1908);  Trostler  József,  B.  Th,  A.  H.  no- 
vellái (Budapest  1911). 

5.  H.,  Franz,  német  filozófiai  író,  szül.  Aschaf- 
fenburgban  1804  jan.  19.,  megh.  Würzburgban 
1881  okt.  22.  Legkiválóbb  tanítványa  Baadernek, 
aki  Münchenben  tanára  volt.  H.  1835-től  kezd\e 
a  filozófia  tanára  volt  a  würzburgi  egyetemen. 
Munkáinak  legnagyobb  része  Baader  teozoíikus, 
misztikus  bölcselkedésének  magyarázatára  vo- 
natkozik. Néhány  közülök :  Die  ewige  Selbster- 
zeugung  Gottes  (Würzburg  1835) ;  Grundriss  der 
reinen  Logík  (2.  kiad.  1855) ;  Biographie  Franz 
v.  Baaders  (Leipzig  1857).  Összegj'üjtve  megjelen- 
tek müvei  8  kötetben  (1868—1882)  Philosophi- 
sche  Schriften  c.  alatt,  ó  adta  ki  másokkal  együtt 
Baader  müveit  16  kötetben ;  a  15.  kötet  a  fenteni- 
lített  életrajz. 

6.  H.,  Franz,  német  ifjúsági  író,  szül.  Bein- 
burgban  1814  fobr.  21.,  megh.  Drezdában  1882 
júl.  11.  Eleinte  könyvkereskedő  volt,  majd  Hallé- 
ban filozófiát  és  természettudományokat  hallga- 
tott. Irodalmi  munkásságát  az  Ezer  egy  éj  meséi- 
nek az  ifjúság  számára  való  átdolgozásával  kezdte 
meg  s  e  müvét,  mint  eredeti  i^usági  iratait  ia, 
mindenütt  osztatlan  tetszéssel  fogadták.  1840  óta 
több  mint  száz  elbeszélés,  mese  stb.  jelent  meg 
tőle.  Ifjúsági  irataínak  javarésze  magyarra  is  ie 
van  fordítva  (fordították:  Bánfi  János,  Deák 
Marcell,  Dienes  Lajos,  Füredi  Ignác,  Dulácska 
Géza,  Kún  Béla,  Málnay  László,  Nyirák  Lajos, 
Pékesházy  József,  Szabó  Antal,  Szabó  György, 
Szabó  Lajos  és  névtelenül  is  számos  fordítás  je- 
lent meg). 

7.  H.,  Friedrich,  német  orvos,  szül.  Halléban 
1660  febr.  19.,  megh.  u.  o.  1742  nov.  12.  Orvosi 
tanulmányait  Jenában  és  Erfurtban  végezte.  Min- 
denben telepedett  le,  1684. 1.  Fiigyes  király  meg- 
hívása folytán  Haliéba  ment,  ahol  mint  az  orvostan 
első  tanára  működött,  1709—1712. 1.  Frigyes  ud- 
vari orvosa  volt,  később  pedig  a  siilyosan  megbete- 
gedett I.  Frigyes  Vilmos  király  mellé  hivattálí, 
akinél  egész  felépüléséig  maradt.  H.  nemcsak  ki- 
tűnő orvos  és  tanár  hírébon  állt,  hanem  számos 
kutatásával  és  felfedezésével  hathatósan  gyara- 
pította az  orvostudománynak  úgyszólván  minden 
ágát.  Főleg  a  farmakológia  terén  tett  kutatásokat, 
vizsgálatait  főkép  az  ásványvizek  összeállítására, 
hatására  és  adagolására  terjesztette  ki.  Sok  általa 
ajánlott  szert  még  ma  is  jónak  talál  és  használ  az 
orvosok  legnagyobb  része,  így  főleg  a  Balsamum 
vitae  Hoffmannit,  az  Elixír  visceralét  és  a  Li- 
quor  anodynust.  A  kinakéregnek  nagy   védője 


Hoffmann 


—     175     — 


Hoffmann 


volt  s  egyáltalában  célszerű  ételrenddel,  nyuga- 
lommal és  kevés  szen-el  iparkodott  a  betegséget 
legyőzni.  Főbb  müvei :  Medicina  rationalis  syste- 
matica  (Halle  1718—1740,  francia  lord.  Paris 
1739—1743) ;  De  recto  corticio  chiiiae  usu  in  febri- 
bus  intermittentibus  (u.  o.  1728);  De  cinnabari 
antimonii  (Jena  1681). 

8.  H.,  Friedrich,  német  gyáros,  szül.  Grönin- 
genben  1818  okt.  18.,  megh.  Berlinben  1900  dec.  3. 
A  téglagyártásnál  használt  körkemence  tulaj don- 
képeni  feltalálója;  1857.  építette  az  első  ily  kemen- 
cét, moly  az  agyagiparban  akkor  óriási  jelentő- 
séggel birt.  Egyik  legnagyobb  szaktekintélye  volt 
a  német  agyagárú-iparnak. 

9.  H.,  Geoi'g  Franz,  német  botanikus,  szül. 
Marktbreitban  (Bajorország)  1761  jan.  31.,  megh. 
Moszkvában  1826  márc.  17.  Eleinte  orvostanár 
volt  Erlangenben,  azután  a  botanika  tanára  és  a 
növénykert  igazgatója  lett  1792.  Göttingenben, 
1804.  Moszkvában.  Müvei :  Enumeratio  licheuum 
(3  köt.,  Erlangen  1784—96) ;  História  salicum  (2 
köt.,  Leipzig  1785—91);  Vegetabilia  cryptogama 
(2  füz.,  Erlangen  1787—90);  Plantae  lichenosae 
(3  köt,  Leipzig  4789—1801) ;  Deutschlands  Flóra 
(2  köt.,  Erlangen  1791—95;  2.  kiad.  1800—84); 
Syllabus  plantarum  umbelliferarum  (Moszkva 
1814) ;  Genera  plantaram  imibelliferarum  (u.  o. 
1814;  2.  kiad.  u.  o.  1816). 

10.  H.,  GottUeb  Wilhelm,  württembergi  szepa- 
ratista, szül.  Üsttílsheimben  1771  dec.  19.,  megh. 
1848.  Császári  jegyző  és  polgármester  volt  Leon- 
bergben.  A  pietizmus  összes  vezéralakjaival  meg- 
ismerkedvén, 1818  után  egy  apostoli  minta  sze- 
rint berendezett  gyülekezetet  alkotott  Kornthal- 
ban,  mely  a  württembergi  állami  papságra  jelen- 
tékeny befolyással  volt.  Fiai :  Wilhelm  (1.  H.  22.) 
és  Ghristoph  (1.  H.  2.). 

11.  H.,  Gustav,  művésznevén  Grahen-Hoff- 
inann,  német  zeneszerző  és  énekpedagógus,  szül. 
Bninben  (Posen)  1820  márc.  7.,  megh.  Potsdam- 
ban 1900  máj.  21.  Hauptmann  Moritz  tanítványa 
volt.  Mint  énektanár  működött.  Számos  dalt  és 
becses  énekpedagógiai  művet  írt. 

12.  H.,  Ham,  német  novellista,  szül.  Stettin- 
ben  1848  júl.  27.,  megh.  Weimarban  1909  júl.  11. 
írásmódját  íinom  humor  jellemzi,  novelláinak  tár- 
gyait többnyire  tanári  élményeiből  meríti,  így 
Iwan  der  Schreckliche  und  sein  Hund  (regény, 
1889) ;  Das  Gymnasium  zu  Stolpenburg  (novella- 
sorozat, 1891) ;  Ruhm  (1891)  c.  müveiben.  Egyéb 
elbeszélései  hol  Olasz-,  hol  Görögország,  hol  Észak- 
Németország  partjain  játszódnak  le.  Újabb  mű- 
veiből említendők  ;  Der  eiserne  Rittmeister  (1890, 
2.  kiad.  1900) ;  Landsturm  (3.  kiad.  1903) ;  Ostsee- 
)nárchen  (1897) ;  Von  Haff  zu  Haff  (1903) ;  Boze- 
ner  Márchen  und  Máren  (1907).  Humoros  lírai  te- 
hetségéről tesz  tanúságot  Vom  Lebenswege  c. 
verskötete  (1893).V.  ö.  0.  Landendorf,  H,  H.  (Ber- 
lin 1908). 

'  13.  H.,  Heinrich,  Hoffmann-Donner  néven 
is  ismert  német  író,  szül.  Majna-Frankfurtban 
1809  jún.  21.,  megh.  u.  o.  1894  szept.  20.  Német- 
országban széltében  ismerik  gyermektörténetei 
révén,  melyeket  önmaga  illusztrált  s  melyek  kö- 
zül a  leghíresebb  a  Struwwelpeter  (először  1845. 
jelent  meg,  250  kiadást  ért).  Irt  lírai,  humoros  és 


szatirikus  verseket,  valamint  orvosi,  különösen 
elmegyógytani  könyveket  is. 

14.  H.,  Hertnann,  német  botanikus,  szül,  Rö- 
delsheimban  1819  ápr.  22.,  megh.  Giessenben 
1891  okt.  26.  Giessenben  ós  Berlinben  az  orvos- 
tant tanulmányozta,  1842.  Giessenben  magán- 
tanár, 1853-tól  fogva  pedig  ugyanitt  a  botanika 
tanára.  Nevezetesebb  munkái:  Untersuchungen 
über  den  Pflanzenschlaf  (u.  o.  1851) ;  Pflanzen- 
verbreitung  und  Pílanzenwanderung  (Darmstadt 
1852) ;  Witterung  u.  Wachstum,  oder  Gmndzüge 
u.  Pflanzenklimatologie  (Leipzig  1857) ;  Mykologi- 
sche  Berichto  (u.  o.  1878—73,  3  rész) ;  Phenolo- 
gische  Untersuchungen  (Giessen  1887). 

15.  H.,  Josef,  osztrák  festő,  szül.  Bécsben  1831 
júl.  22.,  megh.  1904  jan.  31.  Fiatal  korában,  mint 
szobafestő,  sokat  utazott  Szerbiában,  Horvátor- 
szágban, azután  Bécsben  Rahlnak  volt  tanítványa. 
Utóbb  hosszabb  időt  töltött  Olasz-  és  Görögor- 
szágban, de  később  is  nagy  utazásokat  tett  Euró- 
pán kívül  Kelet-Ázsiában  és  Afrikában.  Müveinek 
óriási  tömege  nagyrészt  osztrák  nyilvános  és  ma- 
gángyűjteményekben van.  Többnyire  tájképek, 
sokszor  történeti  és  etnográflai  alakokkal,  kezdet- 
ben még  a  Markó-féle  ideális  tájképfestós  szelle- 
mében. A  bécsi  müv.  akadémia  képtárában  van- 
nak: Venus  templomának  romjai  az  eleusisiúton 
és  Gtirög  tájkép  Anakreon  sírjával.  A  bécsi  ter- 
mészetrajzi muzeumot  nagy  fóldi'ajzi-geológiai 
falképei  díszítik.  Képeinek  egész  sorozata  a  báró 
Sina-család  birtokában  van.Wagner  Richárd  meg- 
bízásából készítette  a  Nibelung-tetralogia  első 
bayreuthi  előadásához  a  díszletek  vázlatait, 
melyeket  a  bécsi  udvari  operaházban  is  felhasz- 
náltak. 

16.  H.,  Josef,  osztrák  építész,  szül.  Pimitz- 
ben  (Morvaország)  1870  dec.  15.  A  bécsi  szép- 
művészeti főiskolán  Wagner  Ottó  tanítványa 
volt  s  Wagner  építészeti  reformjainak  legkiválóbb, 
a  kivitelben  teljesen  egyéni  követője.  A  belső 
architektúra  és  iparművészet  terén  is  jeleset  al- 
kotott. A  bécsi  iparművészeti  főiskola  tanára  s  a 
Wiener  Werkstátte  munkatársa.  Főbb  alkotásai 
a  St.-Aegydi  templom  és  villák  Bécs  körül. 

17.  H.,  Karol  Aleksander,  lengyel  emigráns 
író,  szül.  Masoviában  1798  márc.  24.,  megh.  Blase- 
witzben  1875  júl.  6.  Élénk  részt  vett  a  lengyel 
forradalomban,  amelynek  elnyomása  után  külföl- 
dön élt.  Említést  érdemel :  0  Panslavizmie  Za- 
chodnim  (A  nyugati  pánszlávizmus,  Berlin  1868) 
c.  munkája. 

18.  H.  (Hofmanowa),  Klementyna  (családi  ne- 
vén Tanska),  H.  17.  felesége,  lengyel  ifjúsági 
írónő,  szül.  Varsóban  1798  nov.  23.,  megh.  Passy- 
ban  (Paris  m.)  1845  szept.  15.  Első  munkája: 
Pamiq.tka  po  dobrej  matce  (Egy  jó  anya  emléke- 
zete 1819)  nagy  tetszést  aratott.  Sok  gyermek- 
elbeszélést  írt  (pl.  Amelia,  Wiq.zanie  Helenki 
stb.  és  a  Rozrywki  dia  dzieci  (Gyermekek  szóra- 
kozása) című  gyermeklapot  alapította.  1827-ben  a 
varsói  leányiskolák  főfelügyelőjévé  nevezték  ki. 
1829-ben  férjhez  ment,  1831-ben  férjét  külföldre 
követte  és  irodalmi  munkákkal  s  az  emigránsok 
gj'ermekeinek  nevelésével  foglalkozott.  O  a  len- 
gyel iQusági  irodalom  megteremtője.  Összes 
művei  12  kötetben  Varsóban  jelentek  meg  1885. 


Hoffmann-cseppek 


—     176    — 


Hoffs 


V.  ö.  Ghmielowski,  H.  zarys  biograflcno-pedago- 
gicni  (Szent-Pétervár  1899). 

19.  JEf.,  Ludiüig,  német  építész,  szül.  Darm- 
stadtban  1852  júl.  31.  Tervei  szerint  épült  a  lip- 
csei birodalmi  törvényszék.  Királyi  építészeti 
tanácsos.  1896-ban  Berlin  városának  építészeti 
tanácsosa  lett.  Kiadta  Neubauten  der  Stadt  Berlin 
(2  köt.  Berlin  190.3)  c.  müvet. 

20.  H.  (Hofmann),  Mekhior,  anabaptista,  szül. 
a  sváb  Hallban  a  XV.  sz.  vége  felé,  megh.  1543 
vagy  1544-ben.  1523-tól  kezdve  Livlandban  és 
Svédországban  Luther  tanai  mellett  agitált ;  de 
1529  óta  az  anabaptisták  és  spiritualisták  veze- 
tője volt  és  sok  hánykódás  után  1533.  Strassburg- 
ban  alapított  egy  úji-akeresztelő  szövetséget,  mely- 
nek tagjai  magukat  az  6  keresztnevéről  melchio- 
ritáknak  nevezték,  s  kiket  ő  apokaliptikus  jellegű 
traktátusokkal  látott  el.  V.  ö.  Zur  Linden,  M.  H. 
ein  Prophet  der  Wiedertáufer  (Haarlem  1885). 

21.  H.,  Ottó,  indogermán  nyelvész,  szül.  1865 
febr.  9.  Hannoverben.  1889-ben  Königsbergben 
magántanár,  1906  u.  o.  rk.,  1907.  Boroszlóban  r. 
tanár  lett.  Főművei :  Die  griechisehen  Dialekte 
in  ihrem  historischen  Zusammenhange  (1891— 
1898);  Die  Makedónén,  ihre  Sprache  und  ihr 
Volkstum  (1906). 

22.  H.,  Wilhelm,  német  prot.  egyházi  szónok 
és  egyházpolitikus,  H.  10.  fia,  szül.  Leonbergben 
1806  okt.  30.,  megh.  Berlinben  1873  aug.  28. 
1843-ban  a  baseli,  1850.  a  tübingeni  egyetemen 
a  teológia  tanára,  1852.  pedig  udvari  lelkész  lett 
Berlinben,  hol  főszuperintendenssé  és  titkos  ta- 
nácsossá is  kinevezték.  Kedves,  bizalmas  embere 
volt  IV.  Frigyes  Vilmos  királynak  és  I.  Vilmos 
császárnak  s  a  poroszországi  protestáns  egyház 
belső  viszonyainak  alakulására  nagy  befolyást 
gyakorolt.  A  hittérítésre  vonatkozólag  jelent  meg 
tőle  néhány  dolgozat,  számos  egyházi  beszéd; 
a  német  egység  szellemében  írta  meg  Deutschland 
und  Buropa  im  Lichte  der  Weltgeschichte  (1869) 
c.  müvét.  Életrajzát  fia,  H.  Kari  írta  meg  (Berlin 
1878-80,  2  köt.). 

Hoffmann-cseppek,  igen  elterjedt  népies  gyógy- 
szer, mely  áll  1  súlyrész  éter  és  3  súlyrész  spiri- 
tusz keverékéből.  Egyszerre  15—20  cseppet  he- 
vévé görcsös  gyomor  fájdalmak  esetében  hasz- 
nálják. Hoffmarm  Friedrich  német  orvosról  (1. 
Hoffmann,  7.)  nevezték  el. 

Hoífmann-Donner,  német  író,  hűoffmann,  18. 

Hoffmann  életbalzsama,  1.  Balsamum. 

Hoffmann-Fallersleben,  Franz,  német  festő, 
szül.  Weimarban  1855  máj.  19.,  Hoffmann  von 
FaUersleben  költő  (1.  Hoffmann,  1.)  fia.  Düssel- 
dorfban és  Weimarban  tájképfestőnek  képezte  ki 
magát,  kivált  Preller  volt  rá  hatással.  Leginkább 
ősi  kastélyok  és  vadon  erdők  vonzzák.  Kivált  az 
őszi  és  téli  hangulatok  sikerülnek  neki.  Neveze- 
tesebb müvei :  Elhagyatva  (Hannover,  városi  mú- 
zeum) ;  Falusi  tűzvész ;  Saxa  loquuntur ;  Régi  és 
új  hit ;  A  nagy  fasor  az  augustenburgi  parkban 
stb.  Számos  illusztrációt  is  rajzolt,  így  pl.  atyja 
költeményeihez. 

Hoffmann  von  Hoffmansegg,  Johann  Ceniu- 
rius,  gróf,  német  természetbúvár  és  utazó,  szül. 
Drezdában  1766  aug.  23.,  megh.  u.  o.  1849  dec.  13. 
Egyetemi  tanulmányai  be  végeztével  bejárta  Euró- 


pának főbb  országalt  és  1793—94.  Magyarorszá- 
got is  beutazta.  Tapasztalatairól  naplót  vezetett, 
melyet  azután  Jáhne  J.  adott  ki :  Reise  des  Gf. 
H.  in  einigen  Gegenden  Ungarns  bis  an  die  tür- 
kische  Grenze  (Görlitz  1800 ;  magyarra  ford.  Ber- 
keszi  István :  H.  utazása  Magyarországon,  Buda- 
pest 1887) ;  más  munkája  a  Flore  portugaise,  22 
fnz.,  sajtó  alá  rendezte  Link  (Berlin  1809—40., 
díszmunka,  mely  50,000  tallérba  került).  Gyűjte- 
ményeit a  drezdai  és  berlini  muzeumokra  hagyta. 

Hoífmeister,  Kari,  német  irodalomtörténet- 
író,  szül.  Billigheimben  1796  aug.  15.,  megh.  1844 
júl.  14.  Kölnben,  ahol  1832  óta  gimnáziumi  tanár, 
majd  igazgató  volt.  Főműve:  Schillers  Lében, 
Geistesentwicklung  u.  Werke  (5  rósz,  1838—42). 
Ezenkívül  írt  több  klasszika-filológiai  művet  is. 

Hoffmeyer,  Nids,  dán  meteorológus,  szül.  1836 
jún.  3.,  megh.  1884  febr.  16.  Kopenhágában.  A  dán 
meteorológiai  intézet  alapítója  (1872)  és  mint 
annak  első  igazgatója  szervezte  a  megfigyelő  há- 
lózatot, melyet  Grönlandra,  Izlandra  és  a  Faröi- 
szigetekre  is  kiterjesztett.  A  szinoptikus  meteoro- 
lógiának úttörője,  amennyiben  ő  kezdte  meg  pon- 
tos időjárási  térképek  rendszeres  kiadását. 

Hoffmg^g.  V.  Hf'fsg.,  zoológiai  nevek  mellett 
Hoffmann  von  Hoffmansegg  Johann  Centurius 
gróf  (1. 0.),  német  természettudós  nevének  rövi- 
dítése. 

Hoffner  József,  orvosdoktor,  egyetemi  tanár, 
szül.  1794  márc.  25.  Veszprémben,  megh.  1841 
febr.  16.  Pesten.  Egyetemi  tanulmányait  a  pesti 
és  bécsi  egyetemen  elvégezve,  1822.  orvosdok- 
torrá avatták.  Az  állatorvosi  tanfolyamot  Bécs- 
ben hallgatta  s  1825-ig  a  sebészetet  és  törvény- 
széki állatorvostant  tanította  mint  korrepetitor  a 
bécsi  állatorvosi  intézeten.  1826-ban  a  pesti  egye- 
tem rendes  tanárává  és  az  állatorvosi  intézet 
igazgatójává  nevezték  ki,  ahol  magyar  nyelven 
tartotta  meg  beköszöntőjét.  A  Magyar  Tudomá- 
nyos Akadémia  18.32.  lev.  tagjává  választotta. 
Cikkei  az  Orvosi  Tárban  és  a  Tudományos  Gyüj 
töményben  jelentek  meg. 

Hoffory,  Július,  dán  nyelvész,  szül.  Aarhusban 
(Jütiand)  1855  febr.  9.  magyar  származású  csa- 
ládból, megh.  Berlinben  1897  ápr.  12.  1883-ban 
a  berlini  egyetemen  az  északi  filológia  magán-, 
1886.  rendkívüli  tanára  lett.  Művei :  Bddastudien 
(Berlin  1889) ;  Phonetische  Streitfragen  (a  Zeit- 
schrift  für  vergleichende  Sprachforschung  23. 
kötetében) ;  Frofessor  Sievers  imd  die  Principien 
der  Sprachphysiologie  (u.  o.  1884) ;  Altnordische 
Konsonantenstudien  (Bezzenberger,  Beitráge  zur 
Kundé  der  indogermanischen  Sprachen,  9.  köt., 
Göttingen  1884).  Schlenther  P.-vel  ő  adta  ki  Hol- 
berg  kitűnő  vígjátékait  (Berlin  1885-87)  németül. 
Kiadta  továbbá  a  Nordische  Bibliothek  c.  vállalat 
tot  (1889—91,  17  köt.),  melyben  északi  nyelvek- 
ből fordított  modem  elbeszélések,  drámák  jelen- 
tek meg. 

Hoffs,  Friedrich  van,  német  író,  szül.  Geldem- 
ben  1843  jún.  13.  Trierben  a  klasszika-filológia 
tanára  volt.  Melas  fordítása  nyomán  Petőfit  mél- 
tatta :  Der  ungarische  Volksdichter  A.  Petőfi  (Neu- 
wied  1895).  Egyéb  művei :  Gedichte  (1883) ;  Hora- 
zische  Satiren  und  Oden  (1885) ;  Palestrinische 
Madrigale  (1887—1890) ;  Altdeutsche  VolksUeder 


Hoffsgr. 


177 


Hofmann 


(1890) ;  Der  Sakulamachtwachter  v.  Berncastel 
1891) ;  Bunte  Schmetterlinge  (költ.,  1900) ;  Herbst- 
blumen  (költ.,  1909) ;  Galdersche  lii^es  an  Döntjes 
(1913). 

HofiWg.,  1.  Hoffmgg. 

Hofgeismar,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Kassel  porosz  kerületben,  (i9io)4765  lak.,  maláta- 
készítéssel, szeszégetéssel  és  kémiai  gyárral ;  kö- 
zelében vastartalmú  ásványvízforrással  és  fiirdö- 
intézettel. 

Hofgreff  György,  nyomdász,  1.  Heltai,  2. 

Hofhaimer  (Hofheyner),  Paulus  von,  német 
orgonaművész,  szül.  a  salzburgi  Radstadtban 
1459  jan.  25.,  megh.  Salzburgban  1537.  A  XV.  sz. 
legzseniálisabb  német  komponistáinak  egyike, 
korának  legnagyobb  német  orgonaművésze  volt. 
I.  Miksa  nemességre  emelte.  Harmóniáé  poeticáé 
címmel  (1539)  33  horatiusi  ódát  zenésített  meg 
(Achleitner  újra  kiadta  1868).  Egyéb  művei: 
Öglin,  Egenolfif,  Forster  G.  gyűjteményeiben  talál- 
hatók. 

Hoíhalter  Rafael,  nyomdász,  1.  Hofffmlier. 

Koim&ntíKároly,  geológus,  szül.  Ruszkabányán 
1839  nov.  7.,  megh.  Budapesten  1891  febr.  21. 
Középiskolai  tanulmányait  Temesvárt  és  Bécsben 
végezte.  1856— 57-ig  a  bécsi  műegyetemen,  1858. 
a  karlsruhei  és  freiburgi  bányászati  főiskolán  ta- 
nult, 1860—63  között  a  heidelbergi  egyetemen 
bölcsészetkari  hallgató  volt  s  ugyanitt  bölcsészet- 
doktori  oklevelet  szerzett.  Heidelbergben  a  híres 
Bunsen  és  Kirchoff  tanárok  vezetése  alatt  külö- 
nösen vegytannal  és  természettannal  foglalkozott. 
1863  őszén  a  budai  műegyetem  ásvány-földtani 
tanszékére  hívták  meg,  s  itt  főkép  geológiával 
foglalkozott ;  1869.  az  akkor  szervezett  m.  kir. 
földtani  intézet  fögeológusává  nevezték  ki.  Ha- 
zánk egyik  legalaposabb  képzettségű  geológusa 
volt,  aki  a  földtan  minden  ágában  alapvető  mun- 
kákkal gazdagította  a  magyar  irodahnat.  Első 
munkája  A  zsilvölgyi  szénteknö  címen  a  Földtani 
Társulat  Mimkálatainak  V.  kötetében  jelent  meg 
1867.,  igen  becses  térképpel  és  szelvényekkel,  va- 
lamint kövületek  rajzaival ;  ugyanezen  művét  a 
bécsi  földtani  intézet  is  átvette  1870.  Évkönyvé- 
nek 20.  kötetében.  1868-ban  Than  Károly  bemu- 
tatta a  Magyar  Tudományos  Akadémiában  a  Só- 
oldatok  elegyítéséről  szóló  értekezését,  amely  a 
Poggendorf-féle  Annalen  1.33.  kötetében  meg  is 
jelent.  Egyik  legfontosabb  műve  A  huda-kovácsii 
hegység  föMtani  viszonyai  címen  a  m.  k.  Földtani 
intézet  Évkönyve  I.  kötetében  1871.  jelent  meg, 
ugyanennek  II.  kötetében  a  Buda-kovácsii  hegy- 
ség harmadkori  faunáiát  ismertette ;  a  III.  kötet- 
bén A  déli  Bakony  oazáltközetei  című  korsza- 
kos fontosságú  kőzettani  munkája  látott  napvilá- 
got. 1873—1875  között  a  Pécsi-hegység  földtani 
felvételével,  majd  később  Szilágy  vmegye  geoló- 
giai vizsgálatával  foglalkozott  s  bár  1878—1884 
között  végzett  munkáiról  kevés  jelentés  maradt, 
de  e  felvételek  nagyon  becses  sztratigráflai  ered- 
ményeket szolgáltattak.  Szilágy,  Szolnok-Doboka 
és  Bihar  vármegyék  szövevényes  hegységeiben 
igen  pontos  és  részletes  térképeket  készített.  Mim- 
káinak  száma  30-ra  rúg,  s  ezek  mindmegannyi 
díszei  a  geológiai  irodalomnak.  A  Magyar  Tudo- 
mányos Akadémia  1871.  levelező  tagjává  válasz- 

Bévai  Nagy  LexScona.  X.  Icöt. 


totta,  1882.  Semsey  Andorral  és  Telegdi-Roth 
Lajossal  ő  vette  át  Marseilleben  a  hímeves  Co- 
quand-féle  paleontológiái  gyűjteményt  a  m.  kir. 
földtani  intézet  számára.  Eletének  s  működésé- 
nek leírását  a  Földtani  Közlöny  1892.  évi  22.  kö- 
tete tartalmazza. 

Hofmann,  1.  August  Wühelm  von,  német  kémi- 
kus, szül.  Glessenben  1818  ápr.8.,  megh.  BerUnben 
1892  máj.  5.  Giessenben  jogot,  aztán  Liebignél 
kémiát  tanult  s  a  kémiai  laboratórium  asszisz- 
tense lett.  1845-ben  Bonnban  magántanár,  1846. 
Londonban  vegytani  intézetet  (Royal  College  of 
Chemistry)  állított  fel,  amelynek  vezetője  volt. 
1862-ben  a  porosz  kormány  felszólítására  Bonn- 
ban nagy  laboratóriimiot  állított  fel.  Mielőtt  ezt 
az  új  intézetet  megnyithatták  volna,  H.-t  Ber- 
linbe hívták  meg  egyetemi  tanárnak,  ahol  szin- 
tén nagy  laboratóriumot  épített.  1868-ban  meg- 
alapította a  német  kémikusok  társulatát.  A  ber- 
lini tudományos  akadémia  és  számos  más  tudós 
társaság  tagj  a  volt.  H.  vegytani  kutatásai  a  szerves 
vegytan  körébe  vágnak ;  nevezetesek  a  nitrogént 
tartalmazó  bázisokra,  az  ammóniára  és  szárma- 
zékaira, az  anilinra  és  az  anüinfestékekre  vonat- 
kozó vizsgálódásai."  Kutatásai  közben  fölfedezte 
a  fukszint  és  számos  ebből  származó  festéket. 
H.  tehát  az  anilin-ipar  egyik  legkiválóbb  előmoz- 
dítójának tekinthető.  Több  kitűnő  új  készüléket 
is  talált  fel  (a  Gay-Lussac-féle,  a  gőz  sűrűségé- 
nek kipuhatolására  használt  készüléket  is  javí- 
totta) s  Introduction  to  modem  chemistry  (Lon- 
don 1865)  című  müvével  a  kémiában  követendő 
új  módszemek  számos  hivet  szerzett.  Egyéb  mun- 
kái :  Die  Frage  der  Teilung  der  philosophischen 
Fakultát  (2  kiad.,  Berlin  1881) ;  The  life  work  of 
Liebig  in  experimentál  and  philosophic  chemistry 
(London  1876);  Zur  Erinnerung  an  voran- 
gegangene  Freunde  (3  köt.,  Braunschweig  1889). 
Liebig  halála  óta  az  Annalen  der  Chemie  c.  év- 
könyvet H.  adta  ki. 

2.  H.  (von  Aspernburg),  Edmund,  magyar 
származású  bécsi  szobrász,  szül.  Budapesten  1847 
nov.  2.  A  bécsi  akadémián  tanult  Zumbuschnál. 
Művei :  Kentaurok  (Bécs,  akadémia) ;  Hermes 
(u.  0.,  császári  palota) ;  Károly  Lajos-emlék  (u.  o., 
Oktogonplatz) ;  I.  Ferenc  József-emlék  (Temes- 
vár) stb. 

3.  H.,  Eduárd,  lovag,  osztrák  orvos,  szül, 
Prágában  1837  jan.  27.,  megh.  Abbáziában  1897 
aug.  27.  Tanulmányait  szülővárosában  végezte, 
1865.  u.  0.  a  törvényszéki  orvostan  magántanára 
lett,  1869.  a  gyógyszertan  tanára  Innsbruckban, 
1875.  a  törvényszéki  orvostan  tanára  Bécsben, 
1888.  a  legfelsőbb  egészségügyi  tanács  elnöke.  H. 
nagy  érdemeket  szerzett  a  tudományos  törvény- 
széki orvostan  megalapítása  körül,  különösen  a 
modem  góresövi  vizsgálatok  ós  az  állatkísérletek 
alkalmazásával.  Munkája :  Lehrbuch  der  gericht- 
lichen  Medizin  (Wien  1877, 9.  kiad.  1903).  Magya- 
rul megjelent :  A  törvényszéki  orvostan  atlasza. 
Ford.  Ajtai  K.  Sándor  István  ós  Krausz  Artúr 
(Budapest  1899). 

4.  H.,  Franz,  osztrák  római  jogász,  szül.  Zdou- 
nekben  (Morvaország)  1835  jún.  20.,  megh.  Bécs- 
ben 1897  okt.  25.  A  bécsi  egyetemen  1868.  ma- 
gán-, 1874.  rendkívüli,  1877.  rendes  tanár  lett. 


Hofmann 


—     178 


Hofmannsthal 


Főbb  művei :  Beitrage  zur  [Geschichte  des  grie- 
chischen  und  römischen  Rechts  (Wien  1870) ;  Die 
Entstehungsgründe  der  Obligationen  (u.  o.  1874) ; 
Kritische  Studien  im  römischen  Rechte  (u.o.l885). 
Leopold  Pfaff-ta]  kommentárt  irt  az  osztrák  pol- 
gári törvénykönyvhöz  (u.  o.  1877—87,  2  köt.)  ós 
ennek  mellékletekónt  2  kötetet  Exkui'se  (u,  o. 
1877-84)  c.  alatt. 

5.  H.,  Franz  Adolf,  német  higiénikus,  szül. 
Münchenben  1843  jún.  14.  Orvosi  tanulmányait 
u.  0.  végezte  ós  az  ottani  élettani  intézetben  lett 
tanársegéd.  1872-ben  rendkívüli  tanár  a  lipcsei 
patológiai  kémiai  intézetben,  1878.  u.  o.  a  higié- 
nia rendes  tanárává  nevezték  ki.  A  kémia,  kór- 
tan és  higiénia  körébe  vágó  számos  dolgozatot 
készített  és  adott  közre. 

6.  H.,  Heinrkh,  német  festő,  szül.  Darmstadt- 
ban  1824  márc.  19.,  megh.  Drezdában  1911.  jún. 
Düsseldorfban  Hildebrandt  és  Schadow  tanítványa 
volt.  1870— 1892-ig  a  drezdai  akadémia  tanára. 
Sikerültebb  müvei :  Otelló  és  Desdemona ;  Nimfa 
és  hattyú ;  Házasságtörő  nő  Krisztus  előtt  (drez- 
dai képtár) ;  Krisztus  a  Genezáret  taván  (Berlin, 
nemzeti  képtár) ;  A  12  éves  Jézus  a  templomban 
(drezdai  képtár) ;  Krisztus  az  olajfák  hegyén. 

7.  H.,  Heinrich  Kari  Johann,  német  zene- 
szerző, szül.  Berlinben  1842  jan.  13.,  megh.  Gross- 
tabarzban  (Thüringen)  1902  júl.  16.  A  berlini  Kul- 
lak-konzervatorium  tanítványa  volt.  1882-ben  az 
akadémia  tagja  lett.  Első  nagy  sikereit  Magyar 
8Uite-jével(1873)  ésFrithjof-szimfóniájával  aratta. 
Irt  számos  kedvelt  zongoradarabot,  karénekmű- 
veket és  több  operát  (Cartouche,  1869 ;  Ánnchen 
von  Tharau,  1878 ;  Donna  Diana,  1886). 

8.  H.,  Johann  Cliristian  Konrád  von,  német 
protestáns  hittudós  és  egyháztörténész,  szül. 
Nürnbergben  1810  dec.  21.,  megh.  Brlangenben 
1877  dec.  20.  A  rostocki  és  erlangeni  egyeteme- 
ken volt  tanár.  A  teológiai  és  egyházi  téren  a 
szigorúan  lutheri  irányú  ortodox  pártnak  lett 
egyik  vezérbajnoka,  anélkül  azonban,  hogy  a  ná- 
lánál túlzóbbak  részéről  a  heterodoxiával  való 
gyanusíttatását  kikerülhette  volna.  Kiválóbb  mű- 
vei :  Theologische  Ethik  (1878) ;  Encyclopadie  der 
Theologie  (1879)  és  Biblische  Hermeneutik  (1880), 
melyek  irodalmi  hagyatékából  adattak  ki. 

9.  H.,  Leopold  Frkdrich,  báró,  osztrák  állam- 
fóríiú,  szül.  Bécsben  1822 máj.  4.,  megh.  u.o.  1885 
okt.  24.  Jogot  végzett  és  azután  a  birói  pályára  lé- 
pett. 1847-ben  Svájcba  küldték  mint  követet, 
1848.  pedig  az  Olmützbe  menekült  udvarhoz  hív- 
ták. 1850-ben  a  külügyi  minisztériumba  helyez- 
ték át,  hol  a  német  birodalmi  osztályban  dolgo- 
zott. Egyúttal  mint  a  német  jogtörténet  magán- 
tanára működött  az  egyetemen.  1859-ben  részt- 
vett a  zürichi  béketárgyalásokban ;  1865.  mint 
Gablenz  tábornok  civü-adlatusa  Holsteinba  távo- 
zott. 1867-b6n  osztályfőnök  lett  a  belügyminisz- 
tériumban ;  1872.  báró,  1875.  pedig  közös  pénz- 
ügyminiszter, mely  állásában  1880-ig  maradt  s 
okkor  a  Burgszinháznak  és  a  császári  operának 
lett  föintendánsa. 

10.  H.,  Jjudwig  von,  német  festő  és  grafikus, 
szül.  Darmstadtban  1861  aug.  17.  Tanulmányait 
a  drezdai  akadémián  nagybátyja,  Heinrich  H.  ve- 
zetése alatt  kezdte  meg  és  a  karlsruhei,  majd  a 


párisi  Julián-akadémián  folytatta.  Leginkább  fan- 
tasztikus tájképeket  fest,  melyeket  dekoratív  cél- 
jainak megíelelöleg  színez  és  komponál,  rendsze- 
rint emberi  alakokat  is  helyezve  beléjük.  Érde- 
kes, gazdag  képzeletű  művész,  egyike  az  újabb 
német  képírás  vonzóbb  egyéniségeinek.  Neveze- 
tesebb művei :  Az  Atyaisten  és  az  első  emberpár 
a  paradicsomban;  Fürdő  nők  a  tengerparton 
(mindkettő  a  magdeburgi  városi  múzeumban); 
Éva  teremtése ;  Tavasz ;  Lovasok  a  tengerparton ; 
Borzalom  völgye;  Virágfantázia;  Forró  éjszaka; 
A  Faraglioni  Caprinál;  Lucendro  környékéről, 
pasztell  (Berlin,  művészeti  képtár) ;  Portó  d'Anzio, 
pasztell  stb.  Igen  sikerült  kőrajzokat  is  készített. 
Az  utóbbiak  láthatók  a  Szépművészeti  Múzeum 
grafikai  gyűjteményében.  1903— 1908-ig  a  wei- 
mari  művészeti  iskola  tanára  volt.  V.  ö.  Fischel, 
Ludwig  von  H.  (Bielefeld,  1903). 

11.  H.,  Melchior,  1.  Hof^inann,  20. 

Hofmann-féle  ibolya  (jód-ibolya),  kátrány- 
festék,  a  trietil  és  trimetilrozanilin  sói 

[C,oH,«(CH3)3N30], 
előállítható,  ha  rozanilint  jódmetillel  v.  jódetillel 
és  alkohollal  hevítünk.  A  metilszármazók  vörö- 
sesebb, mint  az  etilszármazék.  A  H.  fémfényű  zöld 
kristályokat  alkot,  melyek  alkoholban  oldhatatla- 
nok, vízben  jól  oldódnak.  Kékes  színű  készítmé- 
nyek Dahlia,  vöröses  színűek  pedig  Primula 
néven  kerülnek  a  forgalomba. 

Hofmaimit,  ásványos  gyanta ;  fehér  kristályos 
kivirágzás,  rombalakú,  színtelen,  gyöngyházfé- 
nyű táblák.  Képlete :  CjjoHjgO.  Siena  környékén  a 
lignitben  fordul  elő. 

Hofmannsthal,  Hugó  von,  német  költő,  szül. 
Bécsben  1874  febr.  1.  Már  18  éves  korában  TJieo- 
phü  Morren  álnéven  bocsátotta  közre  első  kora- 
érett művét  (Gestern,  Leipzig,  1892,  2.  kiadás 
1904)  s  Arthur  Schnitzler  mellett  csakhamar  az 
osztrák  s  az  új  romantikus  német  irodalomnak 
egyik  legünnepeltebb  képviselője  lett.  Lírai  köl- 
teményeiben Stephan  Georgenak,  a  Blátter  für 
Kunst  szimbolista  lírikusainak  köréből  indult  ki, 
de  korán  feltalálta  sajátos,  egyéni  stüusát  (Gesam- 
melte  Gedichte,  1907).  Első  drámája :  Der  Tod  des 
Tizian  (Berlin  1901)  pompázó  nyelvvel,  de  csak- 
nem cselekvény  nélkül  kifejezi  lelkesedését  a  re- 
naissance  szépségkultuszáért,  Der  Tor  u.  der  Tod 
(Bériül  1900)  c.  játéka  pedig  Klaudionak,  egy  mű- 
velt, előkelő  olasz  iíjúnak  a  halál  percében  támadó 
elégedetlenségét  s  újra  éledő  életkedvét  állítja 
elénk.  Theater  in  Versen  (Berlin  1899)  c.  egyesí- 
tett három  egyfelvonásos  színműve  (Die  Frau 
im  Fenster,  Die  Hochzeit  d.  Sobeide,  Der  Abenteu- 
rer  und  die  Sángerin)  a  keletnek,  a  renaissance- 
nak  s  Velencének  érzéki  világába  vezetnek.  Két 
antik  tragédiának  új rakölté  seben  (Elektra  1903, 
Ödlpus  u.  die  Sphinx  1906)  a  lelki  abnormitások 
tanaival  s  tropikus  képzelettel  igyekszik  an- 
tik végzettragódiákat  újszerű  köntösbe  burkolni. 
Das  gerettete  Vénedig  c,  szintén  Velencében  ját- 
szó tragédia  Thomas  Otwaynak  Venica  perser- 
ved (1682)  c.  drámáját,  Jedermann  (1912)  pedig 
az  Everyman-drámákat  újítja  fel.  Egyéb  munkái : 
összegyűjtött  prózai  művei  (1907);  Der  Rosen- 
kavalier  (zenés  játék,  1911);  Ariadné  aufNaxos 
(opera,  1912).  A  rózsalovag  és  Elektra,  melyek- 


Hofmannswaldau 


179 


Hófúvás 


r 


hez  Richárd  Strauss  szerzett  zenét,  nálunk  is 
szinre  került  Várady  Sándor  fordításában  az 
(Jperaházban  s  az  Elektra  Váradi  Antal  fordítá- 
sában a  Nemzeti  Színházban  is.  Megjelent  még 
magyarul :  A  balga  és  a  halál  (ford.  Somlyó  Zol- 
tán, Budapest  1912). 

HofmannswaJdau,  Ghristian  Hofmann  von  H., 
német  költő,  szül.  Boroszlóban  1617  dec.  25. 
megh.  u.  0.  1679  ápr.  18.  A  második  sziléziai  is- 
kola egyik  feje  s  a  marinizmusnak  főképviselője 
Németországban.  Érzékiség,  dagály  jellemzik  min- 
den müvét.  Költészetének  frivolsága  ellentétben 
állt  közbecsülésnek  örvendő  tiszta  jellemével  s 
életével.  Főművei :  Heldenbriefe  (heroidák,  1679, 
Ovidius  mintájára) ;  Grabgedichte  (1686) ;  Auser- 
lesene  Gedichte  (1695—1727).  V.  ö.  Ettlinger,  H. 
(Halle  1891) ;  Brossmann,  H.  (Liegnitz  1900). 

Hofmajin  von  Wellenhof,  Paul,  osztrák  poli- 
tikus, szül.  Ober-Döblingben,  1858  szept.  1.  Kö- 
zépiskolai tanár  volt  Grácban ;  1891  óta  képviselő 
a  birodalmi  tanácsban,  ahol  a  német  haladópárthoz 
csatlakozott.  A  stájerországi  német  néppártnak 
egyik  vezető  embere.  Főbb  művei :  Das  Deutsch- 
thum  inösterreichu.  Ungarn(1885) ;  Steiermark, 
Kárnten,  Krain  u.  Küstenland  (a  Kampf  um 
das  Deutschtum  c.  gyűjteményes  vállalatban, 
München  1899). 

Hofmeier,  Max,  német  nőorvos,  szül.  Zudar- 
ban  (Rügen)  1854  jan.  28.  Orvosi  tanulmányait 
Greifswaldban,  Würzburgban  és  Freiburgban  vé- 
gezte, 1877.  tanársegéd  a  greifswaldi  női  klini- 
kán, 1887.  a  szülészet  rendes  tanára  Giessenben, 
1888.  Würzburgban.  Sok  dolgozata  jelent  meg  a 
méhrákról,  a  myotomiáról,  a  placenta  fejlődésé- 
ről és  anatómiájáról  stb.  Handbuch  der  Frauen- 
krankheiten  c.  könyve  számos  kiadást  ért.  Olshau- 
sennel  együtt  szerkeszti  és  kiadja  a  Zeitschrift 
f ür  Geburtshilfe  und  Gynakologie  folyóiratot. 

Hofmeister,  1.  Franz,  kémikus,  szül.  1850 
aug.  30.  Prágában.  Szülővárosában  és  Lipcsében 
tanult,  1872.  a  prágai  orvos-kémiai  intézet  tanár- 
segéde, 1879.  ugyanott  az  orvosi  kémia,  majd 
1880.  a  gyógyszertan  magántanára  lett.  Aztán 
Schmiedeberg  mellett  dolgozott  Strassbm'gban, 
míg  1883.  ismét  Prágába  ment,  mint  a  gyógy- 
szertan tanára.  1896-ban  a  strassburgi  orvos-ké- 
miai intézet  igazgatója  lett.  Munkái  a  fehérjék- 
nek a  szervezetben  elbontásával  és  újraépítésé- 
vel foglalkoznak,  továbbá  a  tápanyagok  asszimi- 
lációjával, a  sók  hatásával,  a  szövetek  anyagfor- 
galmával, a  sejtek  enzimjeinek  szerepével,  a  kol- 
loidokkal stb.  Fő  munkája:  Leitfaden  für  den 
praktisch-chemischen  Unterricht  der  Mediziner 
(3.  kiadás,  Braunschweig  1908);  1901  óta  kiadja 
a  Beitráge  zur  chemischen  Physiologie  und  Patho- 
logie  (u.  0.).  c.  folyóiratot. 

2.  H.,  Wilhelm,  német  botanikus,  szül.  Lip- 
csében 1824  máj.  18.,  megh.  Lindenauban,  Lipcse 
mellett,  1877  jan  12.  Zeneműkereskedő  létére  időt 
szakított  magának  növénytani,  kivált  pedig  élet- 
tani vizsgálatokra.  186.3-ban  Heidelberg  meghívta 
az  egyetemre  professzornak.  Innen  1872.  Tübin- 
genbe  ment  át.  1865  óta  kiadta  de  Bary,  Irmisch 
és  Sachsszal  a  Handbuch  der  physiologischen  Bo- 
tanik  című  nagyterjedelmü  munkát,  melynek  első 
kötete :  Allgem.  Morphologie  der  Gewáchse  (Leip- 


zig  1867—68)  tőle  való.  Egyéb  művei :  Über  den 
Vorgang  der  geschlechtlichen  Befruchtung  der 
Phanerogamen  (1847) ;  Die  Bntstehung  des  Em- 
bryo  der  Phanerogamen  (1849);  Vergleichende 
Untersuchungen  höherer  Kryptogamen  und  der 
Koniferen  (1851). 

Hófogó,  az  épületek  fedelén,  közvetlenül  az 
ereszvonal  mögött  a  hó  lecsúszásának  meggátlá- 
sára  alkalmazott  alacsonyabb  vasrács.  Rendsze- 
rint az  eresz  deszkázatára  srófolt,  .30—40  cm. 
magas  könyökös  vasoszlopocskákból  áll,  melyek- 
nek lyukain  2—3  dróthuzal  van  keresztülhúzva. 
E  keresztbe  fektetett  drótok  meggátolják,  hogy  a 
hó  nagyobb  tömegekben  lecsúszva,  az  alant  járó- 
kelők biztonságát  veszélyeztesse.  Budapesten  a 
H.  alkalmazása  szabályrendeletileg  van  elren- 
delve. 

Hóföld  (azelőtt :  Fófeld)>  nagyk.  Szeben  vm., 
újegyházi  j.-ban,  (1910)  1011  oláh  lak.,  vasúti 
megállóhely,  u.  p.  Holczmány,  u.  t.  Újegyház. 

Hofra  en  Nahasz,  helység  Dar-Furban,  hajdan 
híres  rézbányákkal. 

Hofstede,  előbb  önálló  porosz  község  az  ams- 
bergi  közigazgatási  kerületben,  1904  óta  Bochum 
egyik  városrésze. 

Hofstede  de  Groot,  Fetrus,  németalföldi  refor- 
mátus hittudós,  szül.  Leerben  1802  okt.  8.,  megh. 
Gröningenben  1886  dec.  7.  Feje  volt  az  ú.  n.  grö- 
ningeni  iskolának,  mely  középhelyen  állt  a 
modem  és  ortodox  teológiai  iskola  közt.  Encyclo- 
paedia  theologi  christiani  című  müvében  a  teoló- 
giai tudományokat  három  részre  osztotta.  Első 
rész  a  történeti  teológia,  második  rész :  erkölcs- 
tan és  gyakorlati  teológia,  a  harmadik  rész  dog- 
matikai és  apologetikai  visszapillantás  az  egész 
keresztény  teológiára.  Másik  müve :  Voorlezingen 
over  de  gesehiedenis  der  opvoeding  des  mensch- 
doms  door  Qod  (3.  kiad.  1855,  2  rész ;  3-ik  rész 
2.  kiad.  1885). 

Hofstetter  Ádám  János,  orvos,  szül.  Selmecz- 
bányán  1667.,  megh.  Kopenhágában  1720  körül. 
Midőn  atyját,  ki  Sehneczen  prot.  lelkész  volt,  val- 
lása miatt  üldözőbe  vették,  fiával  együtt  Német- 
országba menekült,  hol  H.  az  orvosi  pályára  lé- 
pett. Miután  müveivel  hímévre  emelkedett,  a 
dán  király  magához  hívta  és  házi  orvosának  tette 
meg. 

Hófúvás  (vasút).  A  vasutak  forgalmának  télen 
nagy  akadálya  a  H.  Elég  erős,  másodpercenkénti 
4  méter  sebességű  szól  a  hulló  és  a  lehullott 
havat  is,  ha  az  elég  száraz  és  kristályos,  mesz- 
szire  elhordja  és  az  útjába  kerülő  akadályok 
előtt  és  után  lerakja.  KiUönösen  hamar  befújja 
az  alacsony  bevágásokat  és  a  környező  tér  szí- 
nébe eső  pályatesteket.  Gyengébb  H.-nál  vagy 
nyugodt  hóesésnél  még  10 — 15  centiméter  ma- 
gas havat  a  pályaőr  kézi  faekéjével  el  tud  taka- 
rítani. Ennél  nagyobb  havat  lovakkal  vontatott 
hóekékkel  szoktak  eltakarítani,  melyekkel  órán- 
kónt 2—3  kilométer  hosszban  lehet  a  pályát  meg- 
szabadítani. A  20—30  centiméter  magas  hó  már 
megakasztja  a  vonatok  közlekedését.  Ekkor  már 
rendesen  kisebb  hókotrókat  szerelnek  a  vonatok 
mozdonyai  elé,  vagy  külön  mozdonyokkal  tolt 
hóekéket  járatnak,  amelyek  azonban  óránként 
40  kilométernél  nagyobb  sebességgel  nem  közle- 


Hofwil 


-     180 


Hogrgr 


kedhetnek.  Nagyobb  H.-i  akadályokat  a  hóeke  is 
csak  akkor  képes  áttörni,  ha  kézierövel  helyen- 
ként árokszerűen  kilapátolják  előbb  a  havat.  KtÜ- 
földön  a  mozdonyok  által  hajtott  hólapátoló  ke- 
reket is  használnak.  A  hóekemenetek  a  látás 
akadályozására  és  a  dolgozó  munkások  biztonsá- 
gára való  tekintettel  nagy  óvatosságot  igényel- 
nek. A  H.-ok  meggátlására  hóvódöműveket  (1.  o.) 
létesítőnek. 

Hofwil  (Hofu-yl,  előbb  WilJiof),  kastély  és 
földbirtok  8  km.-nyire  Bemtől ;  ismeretes  a  Pel- 
lenberg-féle  tanító-intézetekről,  amelyek  a  XIX. 
század  elején  nagy  hírnek  örvendtek,  de  1848. 
alapítójuk  halála  után  minden  jelentőségüket  el- 
vesztették. 

Hogar,  fensík  a  Szaharában,  1.  Ahaggar. 

Hogarth,  William,  angol  festő,  szül.  Londonban 
1697  nov.  10.,  megh.  1764  okt.  26.  Az  angol  fes- 
tészet történetének  ez  első  nagy  alakja  ötvösmű- 
helyben tanult,  amellett  már  korán  rézmetszéssel 
is  kezdett  foglalkozni,  apró  alkalmi  metszeteket  ós 
illuszti'ációkat  készített,  úgyszintén  kenyérkere- 
setből arcképek  festésével  is  megpróbálkozott. 
Úgyis  mint  festő,  úgyis  mint  rézmetsző,  a  30-as 
évek  eleje  óta  aratott  nagyobb  sikereket.  1733 — 
1734.  keletkezett  A  Harlot's  Progress  (Kéjhölgy 
élete)  c.  festménysorozat  (6  kép),  melyet  1735-  a  Ra- 
ke's  Progress  (Kéjenc  élete,  8  kép,  London,  Soane 
Museum)  követett.  Ezeket,  mint  későbbi  hasonló 
sorozatainak  és  egyes  képeinek  egy  részét  is, 
maga  H.  metszette  rézbe  és  művészete  épen  e  re- 
produkcióknak köszönheti  rendkívüli  elterjedését, 
erős  hatását.  Mint  az  első  sorozatoknak,  úgy  a 
későbbieknek  is  erős  moralizáló  célzata  van.  H. 
hol  drámai  komolysággal,  hol  a  szatii'a  csípős 
eszközeivel  mutat  reá  az  emberi  bűnökre,  ferde- 
ségekre.  Nem  retten  vissza  a  túlzástól,  a  tartalmi 
kifejezés  kedvéért  sokszor  zsúfolja  a  vonásokat, 
nehezen  megfejthető  vonatkozásokat  is  ad,  de  a 
mellett  a  valóság  mély  megfigyelője,  a  korabeli 
Londonnak  és  társadalmának  páratlan  ábrázolója. 
De  művei  nemcsak  tárgyaiknál  fogva  érdekesek, 
hanem  festői  szempontból  is  a  modern  festészet 
úttörői  közé  tartoznak.  Egymás  után  következ- 
nek :  a  Soutwarki  vásár,  a  Vándor  színésznők, 
1745.  a  Marriage-á-la-Mode  (divatos  házasság)  6 
képből  álló  sorozata  (London,  National  Gallery, 
képmdlékletünk  e  sorozat  egy  kópét  mutatja  be), 
a  Gate  of  Calais  (1749),  Mareh  to  Fmchley  (1750 
London,  Foundling  Hospitál),  végre  1755.  a  négy 
képből  álló  Election  Series  (Soane  Museum).  A 
legismertebb  sorozatok  egyike,  az  Industry  and 
Idleness  (Szorgalom  és  Lustaság)  csak  metszetek- 
ben készült  el.  Festményei  közül  képmásai  a  tar- 
talmi célzattal  meg  nem  zavarva  mutatják  festői 
fölfogását.  Ilyenfik :  saját  arcképe,  nővérének  és 
Lavinia  Feltonnak  arcképei  a  National  Gallery- 
ben,  továbbá  a  híres  Shrimp  Girl  (krevettárus 
leány)  u.  o.  H.  a  művészet  elméletével  is  foglal- 
kozott. Híres  volt  az  Analysis  of  beauty  c.  müve, 
melyben  a  hullám-  v.  kígyóvonalat  állította  oda 
«szópsógvonalnak»  (Egyéb  irataival  új  kiadás: 
Complete  works  includíng  the  analysis  of  Beauty, 
London,  1837).  H.  szatirikus,  moralizáló  müvei- 
nek sok  magyarázója  akadt.  Ilyenek :  Lettres  de 
Mr,***  á  un  de  ses  amis  h  Paris,  pour  lui  expliquer 


les  estampes  de  M.  H.  (Paris,  1746);  Trusler, 
H.  moralised  (London,  1768) ;  Ireland,  H.  illustra- 
ted  (u.  0.  1791).  Legszellemesebb  és  későbbi  ki- 
adásokban legelterjedtebb  a  német  Lichtenberg, 
Ausführliche  Brklárung  der  H.-ischen  Kupfer- 
stiche  (Göttingen  1794—1816).  Többnyire  ily  ma- 
gyarázatok kíséretében  jelentek  meg  H.  művei- 
nek reprodukciói  sok  kisebb-nagyobb  kiadásban. 
V.  ö.  NicJiols-Steevens,  The  genuine  Works  of 
WUliam  H.  (London  1808-17);  Sala,  William 
H.  (u.  0.  1886) ;  Dobson,  H.  (u.  o.  1895) ;  Dob- 
son-Armstrong,  William  H.  (u.  o.  1902) ;  Benőit, 
H.  (Paris  1904) ;  Meier-Gráfe,  WiUiam  H.  (Mün- 
chen u.  Leipzig  1907). 

Hógátak.  Télen,  midőn  a  fagyott  földet  nem 
igen  lehet  megmunkálni,  a  védőleg  viselkedő  csa- 
patok hóból  is  készíthetnek  maguknak  gátakat  és 
egyéb  erődítéseket.  De  míg  puskalövedékek  ellen 
földből  csak  1  m.  széles  mellvédek  is  megvé- 
denek bennünket,  addig  hóból  kétszer  akkora 
széles  mellvédek  kellenek.  A  tábori  tüzérség  löve- 
dékei ellen  földből  2-5—3,  hóból  8  m.  szóles  mell- 
védre van  szükség. 

Hogendorp  (ejtsd:  hóhen— ),  1.  Dirk  van,  gróf, 
hollandi  tábornok,  szül.  1761  okt.  13.  Rotterdam- 
ban, megh.  1822  okt.  29.  Rio  de  Janeiro  melletti 
birtokán.  Előbb  porosz,  majd  hollandi  katonai  szol- 
gálatba állott  és  1807.  hadügyminiszter  lett.  Mint- 
hogy már  előbb  ügyes  diplomatának  bizonyult.  Na- 
póleon kormányzónak  nevezte  ki  Hamburgba  1815. 
Napóleon  végső  küzdelme  alkalmával  hűségesen 
oldala  mellett  harcolt  Waterloonál,  azután  pedig 
Braziliába  vándorolt  ki.  Mémoires-jaí  1887.  jelen- 
tek meg  Hágában. 

2.  H;  Gijsbert  Karelvan,  gróf,  hollandi  állam- 
férfi, az  előbbinek  öccse,  szül.  1762  okt.  27.  Rot- 
terdamban, megh.  1834  aug.  5.  Hágában.  Porosz 
szolgálatban  1778.  részt  vett  a  bajor  örökösödési 
háborúban,  ezután  pedig  visszatért  Hollandiába, 
ahol  jogot  tanult.  Majd  Amsterdamban  kereske- 
delmi társulatot  alapított,  de  Napóleon  uralma 
alatt  nem  lépett  államszolgálatba,  hanem  részt 
vett  az  1813-iki  felszabadító  háborúban,  melynek 
befejeztével  Hollandiában  az  ideiglenes  kormány 
feje  és  az  alkotmányt  kidolgozó  bizottság  elnöke 
lett.  Mint  az  államtanács  elnöke  vonult  nyuga- 
lomba 1816-ban.  Müveiben  Hollandia  közgazdasá- 
gát, különösen  indiai  és  délnyugatázsiai  kereske- 
dehnét,  valamint  Belgiumtól  való  elválását  tár- 
gyalja. 

Hogg,  1.  James,  skót  költő,  szül.  1770  dec. 
Ettrick  nevű  faluban,  déli  Skóciában,  megh.  1835 
nov.  21.  Altrive-Lakeben.  Szegény  pásztornak 
gyermeke  volt.  Ifjúságában  maga  is  juhokat  őr- 
zött és  a  maga  szorgalmából  tanult  meg  írni  és 
olvasni.  Költészetére  Burns  volt  a  legnagyobb 
hatással.  Első  költeménykötete :  Scottish  Pasto- 
rals,  Poems  and  Songs  (1801)  feléje  fordította  Wal- 
ter  Scott  figyelmét,  akinek  Bordér  Mínstrelsy 
c.  munkája  számára  sok  régi  balladát  gyűjtött. 
Walter  Scott  támogatásával  jelent  meg:  The 
Moimtain  Bárd  (1807)  c.  költeménykötete.  Követ- 
kező műve:  The  Queen's  Wake  (1813),  költői 
elbeszélések  gyűjteménye,  amelyeket  állítólag 
Stuart  Mária  előtt  skót  bárdok  adtak  elő,  annyira 
megnyerte  Byron  tetszését,  hogy  H.-ot  kiadója- 


o 
•< 
co 
co 
< 

N 
■<  _ 

^^ 
CO    "J 

o  rí 

H  < 
<  « 


Hoggar 


181     - 


Hohenberg 


uak,  Murraynek  ajánlotta.  Ettől  fogva  művei  sű- 
rűbb egymásutánban  követték  egymást.  The  Pil- 
griras  of  the  Sun  (1815)  és  Mador  of  the  Mood 
(1816)  romantikus  költői  beszélyek ;  The  Poetic 
Mirror  (1816)  paródiák  korabeli  költőkre.  A  prózai 
The  Brownie  of  Bodsbeck  (1818) ;  Winter  Eve- 
ning  Tales  (1819) ;  The  Three  Perils  of  Man  (1822) 
és  The  Three  Perils  of  Woman  (1823),  régi  skót 
hagj'ományoknak  feldolgozásai.  Queen  Hynde 
(1825)  e.  eposza  ós  Altrive  Tales  (18-32)  c.  kötete 
nem  aratott  sikert.  Utolsó  munkája  a  Tales  of 
the  Wars  of  Montrose  (1835, 3  köt.)  volt.  Irodalmi 
sikerei  dacára  H.  nagy  nyomoiTal  küzdött.  Köl- 
tészete teljesen  Bums  hatását  mutatja,  akinél 
azonban  kisebb  tehetség  volt.  Honfitársai  az  Ettr 
rick  Shepherd  (ettrieki  pásztor)  jelzővel  tisztelték 
meg  és  1860.  szobrot  emeltek  neki.  Müveit  kiadta 
Thompson  (Poems  and  Life  1874, 2  köt.)  és  Nimmo 
(Works  1878,  6  köt.).  V.  ö.  Memorials  of  James 
H.,  the  Ettrick  Shepherd  (London,  1884)  és  Doug- 
las,  James  H.  (u.  o.  1899). 

2.  H.,  Róbert,  angol  botanikus,  szül.  Dunseben 
(Skócia)  1818.,  megh.  Londonban  1896  márc.  15. 
Főként  a  kertészet  ügyének  előmozdítása  körül 
fáradozott.  1854-ben  Paxton-nal,  a  kiistálypalota 
építőjével  a  British  Pomological  Society-t  alapí- 
totta meg,  amely  később  a  Royal  Horticultural 
Society-val  olvadt  egybe.  Művei :  Manuál  of  fruits 
(1848);  British  pomology  (1851);  The  Dahlia 
(1852) ;  The  vegetable  kingdom  and  its  products 
(1858) ;  Fruit  manuál  (1860,  5.  kiad.  1884) ;  The 
Herefordshire  Pomona.  Apples'and  pears  (1878). 
Johnsonnal  a  The  wild  flowers  of  Great  Britain 
(1863—80)  c.  munkát  adta  ki,  melyet  Smith  W. 
G.  folytatott  (11  köt.). 

Hoggar  a.  m.  Ahaggar  (1.  o.). 

Hog-gummi,  1.  Clusia. 

Hog-kolera,  1.  Sertéskolera. 

Hogland  (finnül :  Suursaari,  a.  m.  nagy  sziget), 
gránit-,  diorit-  és  porílrból  álló  sziget  a  Finn-öböl- 
ben, 150  km.-nyire  Kronstadttól.  Hossza  12,  széles- 
sége 3  km.  Lakói  hajókalauzok  és  halászok.  E 
szigetről  kapják  Szt.  Pétervár  és  más  városok  a 
kövezetet.  1788  júl.  17.  eldöntetlen  tengeri  ütkö- 
zet volt  itt  a  Károly  södermanlandi  herceg  vezér- 
lete alatt  álló  svédek  és  a  Greigh  vezérelte  oro- 
szok között. 

Hogni  (Högni),  a  német  Hagen  név  skandináv 
alakja. 

Hogolu,  sziget,  I.  Karolinák. 

Hógörgeteg,  1.  Hólamnák. 

Hogshead  (egtsd:  hogszhedd,  a.  m.  disznófej), 
angol  folyadékmérték,  bornál  63  gallon  =  286-24 
1.,  sörnél  54  gallon  =  245*35  1. 

Hoguet  (ejtsd:  ogé),  Charles,  német  festő,  szül. 
Berlinben  1821  nov.  21.,  megh.  1870  aug.  4.  Ber- 
linben Krausenál,  Parisban  Cicerinél  és  Isabeynél 
tanult.  1848-ban  Berlinben  telepedett  le.  Igen  sok 
tengeri  és  tájképet,  valamint  csendéletet  festett, 
A  berlini  Nationalgalerieben  van :  Utolsó  malom 
a  Montmartreon ;  A  hajóroncs ;  Csendélet. 

Hógnnyhók.  Télen  a  szabad  mezőn  táborozó 
csapatok  hóból  készítenek  maguknak  az  időjárás 
viszontagságai  ellen  óvó  gunyhókat,  melyeket 
még  fűteni  is  lehet,  miáltal  azokban  kb.  8  foknyi 
állandó  meleget  lehet  létesíteni. 


Hógyapot,  'hópenész,  Lanosa  nivalis,  helye- 
sen :  Fusarium  nivalis  (növ.),  pázsiton,  fiatal  ve- 
tésen keletkezik  télen,  a  hótakaró  alatt.  A  hó  el- 
olvadása után  előtűnik.  Néha  terjedelmes  terüle- 
tet fednek  be  pókhálószerű  fehér  szálai,  melyek 
azonban  a  szabad  levegőn,  különösen  szeles  idő- 
ben hamar  eltűnnek.  A  vetésre  káros.  A  fonál 
gombákhoz  tartozik. 

Hóhányógép,  a  vasúti  vágányokon  fekvő,  3 
méter  magasságig  érő  hórétegek  eltávolítására 
szolgál.  A  H.  külön  járómü :  elején  nagy  lapátos 
kerék  van,  amelyet  a  H.-en  elhelyezett  gőzgép 
igen  sebesen  forgat.  A  két  vagy  három  mozdony- 


Hóháiiyuííép. 

nyal  tolt  H.  a  lapátkerekére  jutó  hótömeget  100 
m.  távolságra  is  képes  elhajítani.  A  H.  gőzgépé- 
nek táplálására  szíikséges  gőzt  vagy  a  H.-en  el- 
helyezett kazán  szolgáltatja,  vagy  pedig  a  tolásra 
felhasznált  első  gőzmozdony.  Amerikai  szerke- 
zetű H.-ek  a  Juli  és  Leslie-félék.  A  Máv.  a  gör- 
litzi  gépgyár  szerkezete  szerint  épült  két  darab 
H.-et  szerzett  be.  Ezt  a  fajta  H.-et  mutatja  be  a 
mellékelt  ábra. 

Hóharmat,  1.  Zúzmara. 

Hóhatár,  1.  Hó. 

Hohenasperg  (Hohenasberg),  hegyi  vár,  most 
fogház  Ludwigsburg  wűrttembergi  kerületben, 
356  m.  magas,  szabadon  álló  hegycsúcson,  mely- 
nek tövében  Asperg  községe  fekszik.  Régebben 
erős  vár  és  államfogház  volt,  1883-ig  helyőrsége 
ós  katonai  fogháza  is  volt. 

Hohenau,  község  Alsó-Ausztria  Unter-Gan- 
serndorf  kerületi  kapitányságában,  a  March  mel- 
lett, (1910)  3739  lak. ;  cukorgyárral,  bortermeléssel 
és  fakereskedelemmel. 

Hohenberg,  egykori  grófság  Württemberg 
Schwarzwald  kerületében.  Saját  gróflai  alatt  ál- 
lott 1486-ig,  azután  vétel  útján  a  Habsburg-ház 
birtokába  került.  1805-ben  a  pozsonyi  békében 
Württembergnek  jutott. 

Hohenberg  Zsófia  hercegnő,  szül.  Chotek 
grófnő,  Ferenc  Ferdinánd  trónörökös  (1.  o.)  neje, 
szül.  Stuttgartban  1868  márc.  1.  Chotkowai  és 
wognini  Chotek  Bohuszláv  gróf  (1.  o.)  és  Kinsky 
Vilma  grófnő  (szül.  1838.,  megh.  1886)  leánya. 
1900  júl.  1.  Reichstadtban  morganatikus  házas- 
ságot kötött  Ferenc  Ferdinánd  trónörökössel  és 
ez  alkalommal  I.  Ferenc  József  Hohenberg  név- 
vel osztrák  örökös  hercegi  (Fürst)  rangra  emelte. 


Hohenbers 


—     182     - 


Hohenlohe 


Azóta  ismételten  rangemelésben  részestilt  és  1909 
okt.  4.  saját  személyére  nézve  Herzogin  rangra 
emeltetett  «Pen8ég»  (Hoheit)  címmel.  Gyermekei 
(Zsófia,  szül.  1901 ,-  Miksa,  szül.  1902.  és  Ernő, 
szül.  1904.)  a  H.  hercegi  (Fürst)  nevet  és  rangot 
viselik,  «Fömóltóságú»  címmel. 

Hohenberg,  Martin,  festő,  l.  AUomonte. 

Hohenbruck  (csehül :  Trebechovice),  város  Kö- 
niggratz  csehországi  kerületi  kapitányságban,  a 
Dédina-patak  mellett,  (i9io)  3761  cseh  lakossal, 
nagy  bőrgyárakkal,  sörgyártással.  Az  itteni  Horeb 
(most  Vinice)  magaslatról  nevezték  el  magukat 
a  horebita  husziták. 

Hohenelbe  (csehül :  VrchlaU),  az  ugyanily  nevű 
csehországi  kerületi  kapitányságnak  székhelye, 
az  Élbe  mellett,  az  óriás-hegység  D.-i  lejtőjén, 
(1910)  26,267  lak.  Kender-  és  pamutfonással,  szövő- 
székekkel, fehérítőkkel,  kelmefestőkkel,  sör-,  pa- 
pírgyárral és  vasöntővel ;  kastéllyal,  szövőiskolá- 
val, H.  az  óriás-hegységbe  kirándulók  egyik  fő 
kiinduló  pontja.  H.  1533.  bányavárossá  emelte- 
tett, Wallensteiné  volt,  majd  halála  után  a  Morzin 
grófoké,  1881  óta  a  Czernin  grófok  birtoka. 

Hohenems  (Hohenembs), község  Feldkirch  vor- 
arlbergi  kerületi  kapitányságban,  (i9io)  6452  lak., 
pamutfonókkal  ós  szövőkkel,  kelmefestő- és  himzö- 
iparral,  sörgyárral  ós  fakereskedéssel.  K.-re  fek- 
szenek az  Alt-H.-i  kastély,  Ny.-ra  a  Neu-H.-i  kas- 
tély romjai.  Közelében  kénes  fürdő  van.  Erzsébet 
királyné  külföldi  incognito-úijaiban  rendesen  a 
H.  grófnő  nevet  használta.  A  király  is  használta 
a  M.  gróf  nevet  1894  márc.  cap-st.-martini 
útjában. 

Hohenfels,  Stella,  német  színésznő,  szül.  Firen- 
zében 1857  ápr.  16.  Először  1873.  lépett  föl  a 
berlini  nemzeti  színházban.  1873  végén  a  bécsi 
Burgszinházhoz  szerződtették,  ahol  azóta  a  naiva 
szerepkört  tölti  be.  1889-ben  férjhez  ment  Ber- 
ger  Alfréd  báróhoz  (1.  o.)  a  Burgszinház  későbbi 
igazgatójához. 

Hohenfriedeberg  (régebben:  Friedberg  in 
Schlesien),  város  és  klimatikus  gyógyhely  Lieg- 
nitz  porosz  kerületben,  (i9io)  707  lak.  1745  jún.  4. 
Nagy  Frigyes  a  Károly  lotharingiai  herceg  vezér- 
lete alatt  álló  osztrákokat  itt  döntő  ütközetben 
megverte.  Osztrák  részről  több  mint  9000  ember 
elesett  és  7000  fogságba  jutott. 

Hohenfurth,  város  Kaplitz  csehországi  kerületi 
kapitányságban,  a  felső  Moldva  jobbpartja  mellett, 
1586  német  lakossal,  cisztercita  apátság  (alap. 
1250.)  gót  templommal  és  könyvtárral  (37,000 
köt.),  régi  városháza.  V.  ö.  Mikowec,  Das  Cister- 
cienserstift  H.  in  Böhmen  (1859) ;  Pangerl,  Ur- 
kundenbuch  des  Cistercienserstifts  in  H.  (1865). 

Hohenhausen,  1.  Elisabeth,  báróné  (családi  ne- 
vén Ochs),  német  írónő,  szül.  Waldauban,  Kassel 
mellett,  1789  nov.  4.,  megh.  Odora-Frankfurtban 
1857  dec.  2.  Fordított  Scottból  és  Byronból,  írt  lírai 
költeményeket,  úti  emlékeket  és  novellákat.  Kari 
V.  H.,  Untergang  eines  Jünglíngs  von  18  Jahren 
(1837)  című  művében  szerencsétlen  fiáról  szól,  ki 
öngyilkosságot  követett  el.  Ez  az  esemény  vallásos 
irányba  terelte  fejlődését,  ami  különösen  későbbi 
müvein  erősen  megérzik. 

2.  H.,  Elise  vm,  H.  1.  leánya  (férje  K.  Fr. 
Büdiger),  szül.  1812  márc.  7.,  megh.  Berlinben 


1899  jan.  31.,  szintén  íi'ónő ;  művei  közül  megem- 
lítjük: Berühmte  Liebespaare;  Der  Román  des 
Lebens  (1876) ;  Romantische  Biographien  aus  der 
öeschichte  (1878). 

Hohenheim.  A  Württemberg  fővárosa,  Stutt- 
gart közelében  fekvő  H.-i  kir,  gazdasági  főiskola 
egyike  Németország  legrégibb,  kitűnő  hírnevű 
gazdasági  tanintézeteinek,  hol  számos  magyar  is 
tanult.  A  tanintézet  ugyanazon  évben  nyüt  meg, 
mint  a  magyaróvári,  t.  i.  1818.  s  azt  I.  Vilmos 
württembergi  királyalapította  ahasonnevű  királyi 
birtokon.  Az  intézet,  fejedelmi  bőkezűséggel  el- 
látva, szép  fejlődésnek  indult  és  fontos  tényezője  lett 
Württemberg,  sőt  Németország  gazdasági  haladá- 
sának. 1820-ban  az  addig  Stuttgartban  fennállott 
erdészeti  iskolát  a  H.-i  taniatézethez  csatolták, 
1881.  azonban  ismét  elválasztották  tőle.  Alapítá- 
sától kezdve  akadémia  nevet  viselt,  1905  febr.  24. 
királyi  rendelettel  főiskolai  címmel  és  szervezettel 
ruháztatott  fel.  A  főiskola  tanfolyama  3  év,  fél- 
évei okt.  15.  és  ápr.  15.  kezdődnek.  Félévi  ok- 
levélvizsgálatokat tehetnek  a  hallgatók.  A  rendes 
tanárok  és  docensek  száma  22,  azonkívül  több 
tanársegéd  is  van  alkalmazva.  A  hallgatók  száma 
140 — 150  között  jár,  részükre  kitűnő  konviktus 
is  van  berendezve.  Az  intézet  gazdagon  fölszerelt 
gyüjteménytárakkal,  laboratóriumokkal  és  műhe- 
lyekkel, továbbá  megfelelően  berendezett  mintegy 
305  hektár  birtokkal  van  ellátva.  Az  intézet  mel- 
lett egy  fóldmíves-iskola  és  egy  kertész-iskola  áll 
fenn.  Intézményei  közül,  melyek  vele  kapcsolat- 
ban működnek,  nevezetesebbek  a  gazdasági  ké- 
miai kísérleti  állomás,  a  technológiai  intézet  be- 
rendezettszeszgyárral, gőzserfözővel,  gépkisérleti, 
magvizsgáló  állomás,  haltenyésztő  telep,  gazd. 
gépek  és  eszközök  gyára,  műmalom,  meteorológiai 
állomás.  Évenként  külön  rövidebb  tanfolyamokat 
is  tartanak  gyakori,  gazdáknak,  kertészeknek  ós 
halászoknak.  H.  hajdan  annak  a  neves  nemesi 
nemzetségnek  volt  a  birtoka,  amelyből  Theophras- 
tus  Paracelsus  is  származott.  1768-ban  lett  her- 
cegi birtok. 

Hohenheim,  Theophrastus  von,  1.  Paracelsus. 

Hohenholm,  kikötő,  1.  Dagö. 

Hohenlimburg,  város  Arnsberg  porosz  kerü- 
letben, (1910)  13,878  lak.,  vasművekkel,  szerszám- 
készítéssel, kelmefestéssel  és  vászonszövéssel.  H. 
Ltmburg  grófság  székhelye.  A  kastély  a  város 
fölött  emelkedő  hegyen  áll. 

Hohenlinde,  porosz  község  az  oppelni  közigaz- 
gatási kerületben,  (1910)  10,339  lak. ;  köszénbá- 
nyászat. 

Hohenlinden,  falu  a  baj  orországi  Ober-Bayem 
kerületben,  1002  lakossal.  Ismeretes  a  fényes  győ- 
zelemről, amelyet  itt  1800  dec.  3.  Moreau  francia 
tábornok  a  18  éves  János  főherceg  fővezérlete 
alatt  álló  osztrák-bajor  hadakon  kivívott.  Ez  utób- 
biak 17,000  ember  elvesztése  után  egész  azEnns 
vizéig  menekültek,  mire  Ferenc  császár  a  steyri 
fegyverszünetet  volt  kénytelen  megkötni. 

Hohenlohe,  egykor  német  grófság,  majd  her- 
cegség a  frank  kerületben.  1805-ben  1760  km*  te- 
rületen 108,600  lakosa  volt.  A  Rajnai  szövetség 
megalakulása  után  (1806)  elvesztette  önállóságát 
és  most  részben  Württemberghez,  részben  Bajor- 
országhoz tartozik. 


Hohenlohe 


183 


Hohenlohe 


Hohenlohe,  frank  dinaszta  család,  amely  ere- 
detét a  weikersheimi  uraktól  származtatja ;  1153. 
említtetik  először  oklevélileg,  H.  nevével  pedig 
1182  óta  találjuk  őket  említve,  Hohenloch  vára 
után,  mely  Középfrankoniában  üffenheim  mellett 
fekszik.  A  család  német  grófi  rangot  nyert,  majd 
1800  óta  hercegi  nemzetség,  amely  az  1806.  me- 
diatizált  Hohenlohe  hercegséget  (1.  o.)  birta.  A 
család  már  régebben  több  ágra  oszlott,  amelyek 
szétválás  útján  ismét  számos  alágra  oszoltak, 
amelyek  részben  kihaltak.  A  család  jelenleg  két 
főágra,  a  netiensteini  és  waldenburg-schiUinqs- 
fürsti  ágakra  oszlik.  A  netiensteini  ág  két  ágra, 
ú.  m.  H.-Langenhurg  és  H.-Ingelfingen  ágra 
oszlik,  utóbbi  a  következő  alágakat  foglalja  ma- 
gában: H.-Oehringen  és  H.-IngelfingeJi.  A  wal- 
denburg-schillingsfürsti  ág  szintén  két  ágra  osz- 
lik: H.-Bartenstein-Jagstberg  és  H.-Wcdden- 
burg-Schillingsfürst,  utóbbinak  alágai  a  Walden- 
hurg  és  Schüliyigsfürst-ág,  amely  utóbbi  a  Rati- 
bor  és  Corvey  és  a  SchiUingsfürst  ágazati-a  osz- 
lik. V.  ö.  Fischer  A.  J,,  Geschichte  des  Hauses  H. 
(1866-71.  Kézirat  gyanánt,  3  köt);  Weller,  Ho- 
henlohisches  Urkundenbuch  1153—1350  (Stutt- 
gart 1899—1901,  2  köt.);  u.  a.  Geschichte  des 
Hauses  H.  (u.  o.  1904—1908,  csak  a  XIV.  sz.  kö- 
zepéig, 2  köt.).  A  H.-családot  leányági  leszárma- 
zás révén  az  Árpádokkal  köti  össze  Zarándy  A. 
Gáspár  műve :  Árpád  vére.  H.  (Budapest  1904).  — 
Nevezetesebb  tagjai  a  családnak : 

1.  H.-Schillingsfürst,  Chlodwig  Kari  Viktor 
herceg,  Ratibor  és  Corvey  hercege,  német  állam- 
férfiú, szül.  Eotenburgban  1819  márc.  31.,  megh. 
Ragazban  1901  júl.  6.  Rövid  ideig  porosz  állam- 
szolgálatban működött  (1842 — 46),  azután  átvette 
családi  birtokának  kezelését  s  mint  bajorországi 
főúr  szerepelt  a  politikai  mozgalmakban.  1866-ig 
poroszellenes  nézeteket  vallott,  de  a  háború  be- 
fejezése után  őszintén  elismerte  Poroszország  he- 
gemóniáját. 1866  dec.  bajor  miniszterelnök  lett 
és  szoros  szövetségre  lépett  az  Északnémet-szö- 
vetséggel. 1869-ben  a  bajor  hadsereget  porosz 
mintára  reformálta.  Liberális  iskola-törvény- 
javaslatával és  a  vatikáni  zsinat  ellen  való  fellé- 
pése által  magára  vonta  a  bajor  katol.  párt  ha- 
ragját s  miután  az  1869  nov.-i  választásokon  ki- 
sebbségben maradt  ós  a  képviselőház  1870  jan. 
bizalmatlanságot  szavazott  neki,  márc.  7.  vissza- 
vonult. Ezután  élénk  részt  vett  a  német  birodalmi 
alkotmány  előkészítésében  s  az  első  birodalmi  gyű- 
lés egyik  alehiöke  lett.  1874— 85-ig  Parisban  kép- 
viselte, mint  nagykövet,  a  Németbirodalmat  s  ta- 
pintatos viselkedésével  igyekezett  a  franciák  ellen- 
séges hangulatát  enyhíteni.  Közben  1878.  a  berlini 
kongresszuson  is  szerepelt,  mint  a  Németbiro- 
dalom harmadik  képviselője.  1885  júl.— 1894  okt. 
Elszász-Lotharingia  császári  helytartója  volt  s  e 
kényes  állásában  sokat  tett  a  német  uralomnak 
az  ellenséges  érzületű  lakosság  közt  való  meg- 
kedveltetésére.  1894  okt.  végén  II.  Vilmos  csá- 
szár a  távozó  Caprivi  tábornok  helyébe  őt  nevezte 
ki  birodalmi  kancellárnak.  Kancellárságának  ide- 
jére esett  Kiao-csau  megszállása  (1897),  a  Sza- 
moa-,  Karolina-  stb.  szigetek  megvétele  (1898). 
Hivatalából  1900  okt.  17.  betegeskedése  miatt 
vonult  vissza.  Emlékiratai  halála  után  jelentek 


meg  Denkwürdigkeiten  címen  (Stuttgart  1906,  2 
köt.)  és  némely  bizalmas  dolgok  közzététele  miatt 
nagy  feltűnést  keltettek.  V.  ö.  v.  Völderndorf, 
Vom  Reichskanzler  Fürsten  von  H.  Brinnerungen 
(München  1902). 

2.  H.-Oehringen,  Christian  Kraft  herceg, 
Vjest  hercege,  szül.  öhringenben  1848  márc.  21. 
Porosz  vezérőrnagy;  1899-ig  a  német  császár  fő- 
kamarása  volt.  Egyike  Magyarország  legna- 
gyobb birtokosainak ;  főkép  a  Tátrában  vannak 
nagyterjedelmű  földbirtokai  és  vadászterületei. 

3.  H.-Langenburg,  Ernst,  herceg,  H.  9.  fia, 
szül.  Langenburgban  1863  szept.  13.  Károly 
Eduárd  szász-koburg-gothai  herceg  kiskorúsága 
alatt  ez  ország  kormányzója  volt  1900— 1905-ig. 
Ezután  a  német  gyarmatügyek  vezetője  lett,  de 
mivel  a  birodalmi  gyűlés  nem  szavazta  meg  az 
önálló  gyarmatügyi  hivatal  felállítását,  1906 
szept. -ben  visszalépett.  1907-ben  a  birodahni 
gyűlésbe  választották,  melynek  1909— 10-ig  egyik 
alelnöke  volt.  Neje  Alexandra  szász-koburg- 
gothai  hercegnő  (szül.  1878). 

4.  H.-Ingelfingen,  Friedrich  Ludtvig,  herceg, 
porosz  hadvezér,  szül.  1746  jan.  31.,  megh.  Sla- 
wentzitzben  1818  febr.  15.  A  hétéves  háborúban 
a  német  birodalmi  hadseregben  harcolt  Nagy  Fri- 
gyes ellen,  1768.  azonban  porosz  szolgálatba  lé- 
pett. Részt  vett  az  1792— 94-iki  francia  háború- 
ban 8  különösen  Kaiserslautem  mellett  tűnt  ki 
(1794  szept.  20).  Az  1806-iki  háborúban  annak  a 
porosz  seregnek  volt  a  fővezére,  melyet  Napóleon 
Jena  mellett  okt.  14.  megvert.  H.  ezután  seregé- 
nek romjaival  (17,000  ember)  az  Odera  mögé  vo- 
nult 8  Prenzlau  mellett  megadta  magát  a  fran- 
ciáknak. Ezzel  véget  ért  katonai  pályája  s  a  po- 
rosz hadseregből  elbocsátva,  sziléziai  birtokaira 
vonult  vissza. 

5.  H.-Waldenburg- SchiUingsfürst,  Friedrich 
Kari  Joseph,  herceg,  szül.  1814  márc.  5.,  megh. 
1884  dec.  26.  Orosz  tábornok  és  a  cár  főhadse- 
géde volt.  Mint  heraldikai  fró  több  fontos  munkát 
írt.  Főbb  müvei :  Das  Hohenlohische  Wappen  (az 
Archív  fur  Hohenlohische  Geschichte  1.  kötetében, 
1859);  Sphragistisches  Album.  Mittelalterliche 
Siegel  der  gegenwártig  noch  blühenden  Ge- 
schlechter  des  hohen  deutschen  Adels  (Stuttgart 
és  Frankfart  1859—66,  4  fűz.);  Zur  Geschichte 
des  Fürstenbergischen  Wappens  (1860) ;  Der  sach- 
sische  Rautenkranz  (Stuttgart  1863) ;  Das  heral- 
dische  Pelzwerk  (1867.,  u.  o.  2.  kiad.  1876) ;  Über 
den  Gebrauch  der  heraldischen  Hehnzierden  im 
Mittelalter  (u.  o.  1868) ;  Dreihundert  mittelalter- 
liche Siegel  (Heilbronn  1882). 

6.  H.-Schillingsfürst,  Gottfried,  herceg,  HU. 
fia,  szül.  Bécsben  1867  nov.  8.  Cs.  ós  kir.  tart.  al- 
ezredes ;  V.  b.  t.  tanácsos.  1913  febr.  havában,  mi- 
dőn a  balkáni  hábon^  okozta  zavarok  miatt  fe- 
szültté vált  a  viszony  Ausztria-Magyarország  és 
Oroszország  között,  ö  vitte  meg  I.  Ferenc  József 
császár  és  király  sajátkezüleg  írt  levelét  II.  Mik- 
lós cárnak.  Neje  Mária  Henrietta  főhercegnő 
(szül.  1883  jan.  10),  Frigyes  főherceg  leánya. 

7.  H-Schillingsfürst,  Gusiav  Adolf,  herceg, 
bíbomok,  szül.Rotenburgban  1823  febr.  26.,  megh. 
Rómában  1896  okt.  30.  1866-ban  bíbornokká  ne- 
vezte ki  IX.  Pius  s  ekkor  Rómában  telepedett  le. 


Hohenlohe 


184    — 


Hohenstaufen 


A  vatikáni  zsinat  után  meghasonlott  a  pápával, 
mire  ott  hagyta  Rómát  ós  családi  birtokára  vo- 
nult. 1872-ben  Bismarck  a  Német  birodalom  va- 
tikáni követének  akarta  kineveztetni,  de  a  pápa 
visszautasította.  H.  csak  1876.  tért  vissza  Ró- 
mába, hol  XIÍI.  Leo  pápasága  alatt  újból  szerep- 
hez ós  befolyáshoz  jutott. 

8.  H.  György  gróf,  1421— l'í;23-ig  esztergomi 
érsek.  Patavlai  német  püspök  volt;  Zsigmond 
királyunk  a  konstanci  zsmaton  ismerkedett  meg 
vele  s  az  esztergomi  érseki  székbe  akarta  ültetni 
(1421  szept.).  Nem  sokáig  kormányozta  a  megyét, 
mert  a  salzburgi  érsek,  kinek  hatósága  alá  mint 
pataviai  püspök  tartozott,  nem  menté  öt  fel  s  így 
püspöki  megyéjébe  visszatérni  kényszerült.  Mielőtt 
azonban  útra  kelt  volna,  meghalt.  V.  ö.  Török,  Ma- 
gyarország prímásai. 

9.  H.-Langenjburg,  Hermann,  herceg,  szül. 
Langenburgban  1832  aug.  31.,  megh.  u.  o.  1913 
márc.  9.  A  württembergi  és  az  osztrák  hadsereg- 
ben szolgált,  azl870— 71-iki  háborút  pedig  mint 
badeni  tábornok  harcolta  végig.  A  békekötés  után 
a  birodalmi  gyűlés  tagja  lett.  189ii— 1906.  Bl- 
szász-LothartQgia  helytartója  volt. 

10.  H.-SchiUingsfürst,  Konrád,  herceg,  H.  11. 
üa,  szül.  Bécsben  1863  dec.  16.  Allamszolgálatba 
lépett  és  1904.  Trieszt  helytartója  lett.  Gautsch 
visszalépése  után  1906  máj.  2.  őt  bízta  meg  a  csá- 
szár az  új  kabinet  megalakításával,  de  mivel  We- 
kerle  magyar  miniszterelnökkel  szemben  a  ki- 
egyezés kérdésében  nem  birta  álláspontját  érvé- 
nyesíteni, már  máj.  29.  visszalépett.  Ezután  is- 
mét elfoglalta  helytartói  méltóságát  Triesztben. 
1913-ban  a  Triesztben  élő  nem  osztrák  állampol- 
gárok ellen  kiadott  rendeletével  az  olasz  közvé- 
leményt magára  haragította. 

11.  H.-Schülingsfttrst,  Konstantin  Viktor,  her- 
ceg, szül.  Rotenburgban  1828  szept.  8.,  megh. 
1896  febr.  14.  Az  osztrák  hadseregbe  lépett  s  1884. 
lovassági  tábornok  lett.  1867  óta  I.  Ferenc  József 
császár  és  király  főudvarmestere  volt. 

12.  H.-Ingelfingen,  Kraft,  herceg,  porosz  tá- 
bornok, szül.  Koschentinben  1827  jan.  2.,  megh. 
Drezdában  1892  jan.  16.  A  testőrtüzérséghez  lé- 
pett be  1845.  hadnagynak  s  az  1866-iki  és  1870— 
1871-iki  háborúkban  a  testőrtüzérdandár  parancs- 
noka, 1875— 79-ig  Vilmos  császár  főhadsegéde 
volt.  H.  a  katonai  irodalomban  is  kiváló.  Müitá- 
rische  Briefe  c.  több  kiadást  ért  háromkötetes  mü- 
vében az  összes  fegyvernemeket  tárgyalja.  Stra- 
tegische  Briefe  (2  köt.  1887)  és  Gesprache  über 
Reiterei  (1887)  c.  müvei,  valamint  az  1848— 71-ig 
terjedő  Aus  meinem  Lében  (4  köt.,  Berlin  1897 — 
1907)  c.  emlékiratai  nagy  feltűnést  keltettek. 

13.  H.-Waldenburg-SchiUúigsfürst  Sándor 
Lipót  Ferenc  Imre  herceg,  püspök,  szül.  Kupf  er- 
zellben  1794  aug.  17.,  megh.  Vöslauban  1849  nov. 
14.  Anyja  Reviczky  Judit  bárónő  volt.  A  papi  pá- 
lyára lépve,  Münchenben  és  Bambergben  lelkész- 
kedett.  Feltűnt  csodagyógyításaival,  melyeket 
egy  Martin  Michel  nevű  paraszt  társaságában 
végzett.  De  egy  pár  kudarca  után  a  bajor  ható- 
ságok ós  a  pápa  közbelépésére  felhagyott  ezzel  s 
1822.  Bécsbe  költözött.  Innen  Nagy- Váradra  ment, 
hol  kanonok  ós  1829.  nagyprépost  lett.  1844-ben 
sardicai  címzetes  püspöknek  nevezték  ki.  A  sza- 


badságharc kitörésekor  Ausztriába  vonult  vissza. 
V.  ö.  Pachtler,  Biographische  Notizen  über  den 
Prinzen  Alexander  zu  H.  (Ausgburg  1850). 

Hohenmauth  (csehül :  Vysoké  Myto),  város, 
H.  kerületi  kapitányság  székhelye  Csehország- 
ban, a  Louca  mellett.  3  külvárosával  együtt  (i9io) 
10,858  cseh  lak.,  cukor-,  likőr-,  gép-,  ostor-,  szíj- 
és  sörgyártással.  XUI.  sz.-beU  templommal. 

Hoheniuölsen,  város  Merseburg  porosz  közig, 
kerületben,  (i9io)  3082  lak.,  barnaszénbányával.  H. 
és  Blster  közt  volt  1080.  okt.  15.  az  az  ütközet, 
amelyben  IV.  Henrik  császár  Nordheimi  Ottóval 
szemben  csatát  veszített  ugyan,  de  az  ellenkirály, 
sváb  Rudolf  e  csatában  elesett. 

Hohensalza  (azelőtt :  Inowrazlaw),  porosz  vá- 
ros Posen  tartomány  brombergi  kerületében, 
(1910)  25,604  lak.  Sóbányászat. 

Hohenschwangau,  királyi  kastély  a  bajoror- 
szági sváb  kerületben,  3  km.-nyire  Püssentöl. 
Kedvelt  lakóhelye  volt  II.  Lajos  bajor  király- 
nak. 894  m.  magas,  erdőkkel  takart  hegyen, 
középkori  lovagvár  mintájára,  1832.  Miksa  bajor 
trónörökös  építtette  föl  újra  Domenico  Quaglio 
tervei  szerint.  Pompás  termeit  (Schwanritter-, 
Schyren-,  Helden-,  Hohenstaufensaal)  Quaglio, 
Lindenschmit,  Schwind  és  mások  freskói  díszítik. 
A  régi  H.  helyén  a  Pöllat  nevű  hegyszakadék  tő- 
szomszédságában, meredek  hegyen,  ahová  csak 
gyalogút  vezet  föl,  építtette  II.  Lajos  Dollmann 
tervei  szerint  a  Neuschwanstein  nevű  kastélyt 
korai  román  stílusban.  Az  építés  és  belső,  fényes 
berendezése  10  évig  tartott.  Aigner,  Hauschild, 
Piloty  és  mások  képei  ékesítik.  V.  ö.  Hormayr, 
Die  goldene  Chronik  von  H.  (1842);  L.  von 
Kobell,  Das  kön.  bayerisehe  Schloss  H.  (München 
1898). 

Hohenstadt  (csehül :  Zábreh),  város,  H.  kerü- 
leti kapitányság  székhelye  Morvaországban  a  Sa- 
zawa  mellett,  (i9io)  3570  német  lak.,  pamutfonás- 
sal és  festéssel,  selyemszövéssel,  gép-  és  cukor- 
gyárral ;  régi  városházzal ;  a  Liechtenstein  herce- 
gek kastélyával. 

Hohenstaufen  (Hoher  Staufen),  a  Rauhe  Alb 
684  m.  magas  hegycsúcsa  Fils  és  Rems  között, 
a  württembergi  Donau  kerületben,  a  róla  elne- 
vezett német  császári  család  ősi  várának  csekély 
romjaival. 

Hohenstaufen  (Stauf),  német  uralkodó  csa- 
lád, melynek  tagjai  1188— 1254-ig  viselték  a  né- 
met királyi  és  római  császári  koronát.  A  H.  csa- 
lád sváb  eredetű  és  első  ismert  őse  Büreni  Fri- 
gyes (Priedrich  von  Büren)  volt,  ki  a  XI.  sz.  kö- 
zepe táján  élt.  Ennek  fla,  Frigyes  (Friedrich  von 
Staufen,  megh.  1105)  építette  H.  várát  s  mint  IV. 
Henrik  király  buzgó  híve  megkapta  a  sfváb  her- 
cegséget és  nőül  vette  Henrik  leányát,  Ágnest. 
Idősebbik  fla,  Frigyes,  a  Félszemű  (megh.  1147). 
V.  Henrik  halála  után  a  német  tróm'a  pályázott, 
de  Szász  Lothárral  szemben  elbukott.  Ifjabbik  fla 
III.  Konrád  néven  német  király  lett  (1138—52). 
Ezután  unokaöccse,  BarharossaFrigyes  (1152 — 
1190)  következett,  ki  ftát,  YI.  Henriket  (1190— 
1197)  összeházasította  a  kettös-sziclHai  királyság 
örökösével,  Konstanciával,  s  így  megszerezte  a 
H.  családnak  Alsó-Itália  birtokát.  Barbarossa  Fri- 
gyes fiai  közül  még  Fülöp  (1198—1208)  viselte  a 


Hohenstein 


—     185 


Hohenzollern 


német  királyi  koronát.  VI.  Henrik  egyetlen  fia 
11.  Frigyes  (1212—50)  volt,  ki  atyjától  a  szici- 
liai  királyságot  örökölte,  majd  1212.  német  ki- 
rállyá választatott.  Minthogy  legidősebb  fia,  Hen- 
rik (megh.  1242)  fellázadt  ellene,  a  német  trónon 
második  fla,  IV.  Z(wráíí(1250— 54-)  követte.  Ter- 
mészetes fiai  közül  Enzio,  Szárdinia  királya,  a  bo- 
lognaiak fogságában  halt  meg  (1273),  Manfréd 
pedig  a  szicíliai  koronáért  indított  harcban  esett 
el  a  beneventói  csatában  (1266).  A  H.  család  utolsó 
férflsarja  IV.  Konrád  fla,  az  ifjú  Konradino  volt, 
kit  Anjou  Károly  1268.  Nápolyban  lefejeztetett. 
V.  ö.  V.  Baumer.  Geschichte  der  H.  und  ihrer 
Zeit  (Leipzíg  1878,  6  köt.  5.  kiad.) ;  Jastrow  und 
Wirder,  Deutsche  Geschichte  im  Zeitalter  der  H. 
(Stuttgart  1897—1901,  2  köt.). 

Hohenstein,  1.  Hohistein. 

Hohenstein-Ernstthal,  előbb  két  külön  köz- 
ség, 1898  óta  H.  néven  egyesített  város  Szász- 
országban, a  chemnitzi  közigazgatási  kerületben, 
(1910)  15,776  lak.,  pamut-,  gyapjú-,  keztyü-  és  gép- 
iparral, réz-  és  arzénbányászattal. 

Hohentwiel  (Duellium,  Ttviel),  689  m.  magas 
sziklán  épült  vár  a  jelenlegi  Württemberg  király- 
ság területén  (Schwarzwald  kerületben).  Hozzá- 
férhetetlensége miatt  bevehetetlennek  tartották 
s  a  .30  éves  háborúban  öt  ostromot  állott  ki. 
1800-ban  Vandamme  francia  tábornok  ellenállás 
nélkül  jutott  a  birtokába  és  leromboltatta.  Itt  élt 
a  X.  sz.  végén  Hadwig,  alemann  hercegnő,  Schef- 
fel  hires  regényének,  Ekkehardnak  a  hősnője. 
V.  ö.  Frölich,  Die  Pestungsruinen  H.  (Stuttgart 
1887,  2  kiad.). 

Hohenwart,  Kari  Siegmund,  gróf,  osztrák 
államférfiú,  szül.  1824  febr.  12.,  megh.  Bécsben 
1899  ápr.  26.  A  hivatalnoki  pályán  Felső-Ausztria 
helytartóságáig  emelkedett.  1871  febr.  4.— okt. 
25-ig  Ausztria  miniszterelnöke  volt  s  a  szlávok 
kívánságainak  engedve,  Ausztria  alkotmányát 
föderalisztikus  alapon  akarta  újjászervezni.  De 
Beust  kancellár  s  még  inkább  Andrássy  Gyula 
gróf  magyar  miniszterelnök  meghiúsították  H. 
terveit.  Bukása  után  az  ú.  n.  jogpárt  vezére  lett, 
mely  a  csehekkel  és  lengyelekkel  együtt  támo- 
gatta Taaffe  gróf  kormányát  (1879— 1891).  Mikor 
ez  a  koalíció  az  ifjucsehek  előretörése  miatt  fel- 
bomlott, H.  a  cseh  arisztokratákból,  német  kleri- 
kálisokból, a  szlovénekből  és  horvátokból  a  H.- 
klubot  alakította  meg,  mely  döntő  szerepet  ját- 
szott a  későbbi  parlamenti  harcokban  és  kormány- 
alakulásokban. De  a  klerikálisok  kiválása  után  a 
H.-klub  feloszlott  s  H.  1897.  már  fel  sem  lépett 
az  új  választásokon.  H.  1885  óta  az  osztrák  leg- 
felsőbb számvevőszék  elnöke  volt. 

Hohenzollern.  1.  H.  (Zollern),  várkastély  a 
régi  H.-Hechingen  német  fejedelemségben,  a  855 
m.  magas  kúpalakú  H.-hegyen,  a  H.-család  ősi 
fészke.  Valószínűleg  a  IX.  sz.  végén  épült.  1423. 
a  sváb  városok  szövetsége  lerombolta,  de  már 
1454.  újra  felépült.  1650— 1798-ig  császári  őrség 
tartotta  megszállva.  1850-ben  IV.  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  az  omladozó  várat  nagyszerűen  res- 
tauráltatta és  I.  Vilmos  itt  fogadta  1867  okt.  3.  az 
Eszaknémetszö  vétség  gyűlésének  üdvözlő  küldött 
sógét.  V.  ö.  Stillfried,  H.,  Beschreibung  und  Ge- 
schichte der  Burg  (Nürnberg  1871). 


2.  H.,  az  1849  dec.  7-én  kelt  egyezség  alapján 
a  porosz  államtestbe  kebelezett  H.-Hechinaen  és 
H.-Sigmaringen  fejedelemségek  a  sváb  töldön, 
amelyek  jelenleg  Sígmaringen  porosz  kerületet  al- 
kotják. H.  Württemberg  királyság  és  Baden  közé 
van  ékelve.  A  Boden-tótól  É.-ra  a  felső  Dunáig  és 
a  Neckaríg  ér ;  félköralakú.  Kis,  különálló  részei 
Wűrttembergbe  és  Badenbe  is  be  vannak  ékelve, 
4  kis  részét  pedig  Württemberg  egészen  köiMil- 
fogja;  ez  utóbbiaktól  eltekintve,  területe  1142 
km*,  lakóinak  száma  (i9io)  71,009.  A  fóldmívelés  és 
az  állattenyésztés  virágzó.  Az  ipar  csekély  jelentő- 
ségű. Az  egykori  H.-Hechingen  fejedelemség  372 
km*  területtel  az  É.-i  részt,  H.-Sigmaringen  feje- 
delemség pedig  771  km2  területtel  a  D.-i  részt 
foglalta  magában.  Mindkettő  Károly  zoliemi  gróf 
halálakor  1576.  keletkezett,  midőn  két  fia  az  atyai 
örökségen  megosztozott.  ÍI.  Eitel  Frigyes  H.- 
Hechingent,  II.  Károly  pedig  H.-Sigmaringent 
kapta ;  az  előbbi  1620.,  az  utóbbi  pedig  1695.  lett 
fejedelemséggé. 

Hohenzollern,  német  uralkodó  család,  melyből 
1415  óta  a  brandenburgi  választófejedelmek,  1701 
óta  a  porosz  királyok  s  1871  óta  a  német  császá- 
rok származnak.  Nevét  H.  várától  kapta,  ősei 
pedig  a  Burchardok  családjából  való  sváb  herce- 
gek voltak  (914—973).  A  családnevet  először 
Zolorin  formában  Burchard  és  W^ezel  (megh. 
1061)  grófok  viselték.  Ez  utóbbinak  idősebbik  fla 
11.  Burchard  a  Hohenberg  grófi  családot  alapí- 
totta, mely  1486.  halt  ki.  Másik  fla  1.  Frigyes 
(von  Zolre)  volt,  kitől  a  H.-család  származik.  En- 
nek unokája,  III.  Frigyes,  Barbarossa  Frigyes 
és  VI.  Henrik  császárok  buzgó  híve  volt  s  1191. 
a, nürnbergi várgrófságotkaT^ta.  Fiai  IV.  Frigyes 
és  III.  Konrád  1227.  osztozkodtak  az  ősi  birto- 
kon s  megalapították  a  H.-család  sváb  ós  frank 
ágát. 

Az  ifjabbik,  frank  ág  megalapítójának,  III. 
Konrádnak  (megh.  1261)  fia,  III.  Frigyes  (megh. 
1297)  Habsburgi  Rudolf  oldalán  küzdött  a  morva- 
mezei  csatában  és  házasság  útján  Bayreuth  bir- 
tokát szerezte  meg.  Ennek  fla  IV.  Frigyes  (megh. 
1332)  Bajor  Lajos  pártján  állott  s  annak  javára 
döntötte  el  a  műhldorfl  csatát  (1322).  Unokája, 
V.  Frigyes  (megh.  1398)  Ansbach  ós  Bayreuth 
megszerzésével  1363.  birodalmi  fejedelmi  rangra 
emelkedett.  Ifjabbik  fla  VI.  Frigyes  (megh.  1440) 
Zsigmond  magyar  király  mellett  harcolt  a  niká- 
polyi  csatában  s  attól  már  mint  német  császártól 
1415.  Brandenburgot  kapta  a  választófejedelmi 
móltósággal  együtt.  Ezen  időtől  kezdve  Branden- 
burg birtoka  a  család  elsöszülöttjeit  illette,  míg 
a  frank  birtokok :  Ansbach  ós  Bayreuth  a  koron- 
kint  kihalt  mellékágaknak  jutottak.  Az  utolsó 
brandenburgi  választófejedelem,  III  Frigyes, 
1701.  felvette  a  porosz  királyi  címet  I.  Frigyes 
néven.  Ennek  utódai  közül  I.  Vilmost  1871  jan. 
18.  a  német  fejedelmek  császárrá  kiáltották  ki. 

Az  idősebbik,  sváb  ág  megalapítójának,/^.  Fri- 
gyesnek (megh.  1254)  utódai  folytonos  osztozkodá- 
saikkal annyira  elaprózták  az  ősi  birtokot,  hogy 
a  H.-család  ezen  ágának  tekintélye  nagyon  aíá- 
hanyatlott. .  Végre  Eitel  Frigyes  gróf  fla,  Joszt 
Miklós  (megh.  1488)  egyesítette  a  H.-család  sváb- 
töldi  birtokait  s  felépítette  a  testvérharcok  alatt 


Hohenzollern  házi  rend 


—    186 


Hohnsteln 


lerombolt  H.-várát  is.  Fiai  a  H.-család  frank  ágá- 
val kölcsönös  örökösödési  szerződést  kötöttek. 
II.  Eitel  Frigyest  Miksa  császár  1495.  a  biro- 
dalmi fötörvényszék  birájává  nevezte  ki  s  ezt  a 
méltóságot  utódai  is  örökölték.  Unokája  I.  Károly 
(megh.  1576)  V.  Károly  császártól  15.34'.  Hechin- 
gen  grófságot  kapta  híibérbe.  I.  Károly  fiai, 
IV.  Eitel  Frigyes  és  II.  Károly  az  atyai  örök- 
ségen megosztoztak  s  a  H.-Hechingen  ós  a  H.- 
Siqmaringen  házak  alapítói  lettek. 

H.-Hechingen  uralkodói  közül  Eitel  Frigyes 
fia,  János  György  (1605—2-3)  a  kat.  hithez  való 
ragaszkodásáért  ÍI.  Ferdinánd  császártól  1623. 
birodalmi  fejedelmi  rangot  kapott.  Utódai  nagyon 
keményen  bántak  a  parasztokkal,  úgy  hogy  két 
század  leforgása  alatt  15  parasztlázadás  volt  a 
kis  fejedelemségben.  H.-Heohingen  utolsó  feje- 
delme (1838—49)  Frigyes  Vilmos  Konstantin 
(szül.  1801  febr.  16.)  volt,  ki  az  1848-iki  forradal- 
mak hatása  alatt  1849  dec.  7.  IV.  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  javára  lemondott  országáról  és  fel- 
ségjogairól, bizonyos  javak  ós  évi  járadék  fejé- 
ben. Megh.  1869  szept.  3.  s  benne  kihalt  a  H.- 
Hechingen-család  férflága. 

H.-^maringenhen  11.  Károly  fia,  János  1623. 
szintén  birodalmi  fejedelmi  rangot  kapott.  Utódai 
köziU  Antal  Alajos  (megh.  1831)  mint  a  Rajnai- 
Szövetség  tagja  1806.  sok  birtokhoz  jutott  a  sváb- 
földön.  Fia,  Károly  (1831—48)  rendi  alkotmányt 
adott  országának,  de  a  súlyos  adók  miatt  1848. 
itt  is  kitört  a  forradalom.  Károly  erre  aug.  27. 
lemondott  fia.  Károly  Antal  javára.  De  a  béke 
most  sem  állott  helyre  s  ide  is,  mint  H.-Hechin- 
genbe,  porosz  csapatok  nyomultak.  Károly  Antal 
erre  követve  rokonának,  Frigyes  Vilmosnak  pél- 
dáját, 1849  dec.  7.  lemondott  az  uralkodásról  a  po- 
rosz király  javára,  1885-ben  bekövetkezett  halála 
után  legidősebb  fia,  Lipót  herceg  (szül.  1835.,  megh. 
1905),  ki  1870.  a  spanyol  trón  jelöltje  volt,  lett 
a  H.-Sigmaringen-osalád  feje.  Második  fia.  Károly 
(szül.  1839)  1866  óta  Románia  fejedelme,  majd 
1881.  királya.  Lipót  második  fia,  i?'erííwán<^(8ziil . 
1865)  1889  óta  Románia  trónjának  örököse.  Első 
fia,  Vümos  (szül.  1864)  jelenleg  a  H.-család  kat. 
ágának  feje,  neje :  Mária  Terézia  Bourbon-Szi- 
cíliai hercegnő  (szül.  1867.,  megh.  1909);  fiai 
Frigyes  Viktor  és  Ferenc  József  h&ccQgok  (ikrek, 
szül.  1891).  Leányát,  Auguszta  Viktóriát,  1913 
szept.  4.  vette  nőül  Mánuel,  Portugália  volt 
királya.  V.  ö.  L,  Schmied,  Die  alteste  Ge- 
schichte  des  erlauchten  Gesamthauses  der  könig- 
lichen  und  fürstlichen  H.  (Tübingen  1884—88,  3 
köt.) ;  E.  Schwartz,  Stammtafel  des  preussischen 
Königshauses  (Breslau  1898) ;  Grossmann,  Ber- 
ner,  Schuster,  Zingéler,  Genealogie  des  Gesamt- 
hauses H.  (Berlin  1905). 

Hohenzollem  háai  rend.  1.  HohenzoUern  feje- 
delmi házi  rend,  alapították  1841  dec.  5-én  Fri- 
gyes hohenzoUem-hechingeni  és  Károly  hohen- 
zóllern-sigmaringeni  fejedelmek.  A  rendet  1851 
aug.  23.  a  porosz  rendek  közé  is  felvették.  1891 
febr.  10.  és  1910  jun.  6.  kibővítették  a  rendet 
olyképen,  hogy  most  öt  osztályból  ós  két  (arany 
és  ezüst)  érdemkeresztből  áll.  A  rend  jelvénye : 
az  L  oszt.  tiszteletbeli  kereszt  fehér  zománcu, 
kétoldalt   aranycsíkos  fekete  szegélyű  kereszt, 


sarkain  zöld  babér-  és  tölgykoszorú  fonódik 
át.  Közzéppajzsa  kerek,  fehér,  arany  szegéllyel 
ellátott  kék  gyűrűben  «Für  Treue  und  Ver- 
dienst))  arany  felirat,  melyen  belül  biborralbélelt 
fejedelmi  korona  és  a  hohenzollemi  családi  címer. 
Viselik  mint  csillagot,  a  bal  mellen.  Szalagja  fehér, 
három  fekete  csíkkal  habozva,  viselik  a  nyakban. 

2.  Hohenzollern  királyi  házi  rend.  Az  1849 
dec.  7.  Poroszország  és  Hohenzollem-Hechingen 
s  Hohenzollern-Sigmaringen  között  kötött  állam- 
szerződés értelmében  a  H.  a  porosz  rendjelek  közé 
felvétetett,  s  alapszabályait  1851  aug.  23.  nyerte. 
Jelenleg  a  rend  a  következő  osztályokból  áll: 
nagyparancsnokok :  a)  sas  vagy  kereszt  a  csillag- 
gal ;  h)  sas  V.  kereszt  csillag  nélkül ;  parancsno- 
kok :  a)  sas  vagy  kereszt  csillaggal,  h)  sas  vagy 
kereszt  csillag  nélkül ;  lovagok :  kereszt  v.  sas ; 
tulajdonosok:  kereszt  vagy  sas.  Jelvényei:  a  ke- 
reszt hasonUt  a  hohenzollemi  fejedehnihez,  de  a 
kereszt  fölött  a  királyi  korona  járul  hozzá,  elő- 
lapján a  gyűrűben  «Vom  Fels  zum  Meer»  felirat, 
a  középpajzsban  pedig  a  porosz  királyi  sas,  mellén 
a  Hohenzollern  házi  címerrel,  hátlapján  F.  W.  R. 
a  királyi  koronával,  a  gyűrűben  1851  jan.  18.  fel- 
irat. A  nagyparancsnokok  a  rendkeresztet  ünne- 
pélyes alkalommal  láncon  viselik,  mely  ezüstből 
van  s  Nürnberg  és  Zollem  aranyfoglalatu  és  zo- 
máncolt címereiből,  valamint  a  főkamarási  pál- 
cából alkotott  tagokból  áll. 

Hohenzollern-Hechingen,  1.  HohenzoUern. 

Hohenzollern-SigmaTingen,  1.  HohenzoUern. 

Hóhér  (az  elavult  német  Haher  szóból),  a  bí- 
róság által  kimondott  halálbüntetésnek  végrehaj- 
tója. Bakó-nék  is  nevezik,  A  középkorban  a  H.-ok 
külön  társadalmi  osztályt  alkottak,  melynek  tag- 
jai csak  egymás  között  házasodhattak,  s  a  hivatás 
apáról  fiúra  szállott.  A  mester  ismertető  jele  a 
vörös  palást  és  széles  pallos  volt.  L.  még  Gyep- 
mester. 

Hoher  GöU,  2522  m.  magas  hegy  a  Salzburgi- 
Alpokban.  1901-ben  4  m.  magas  vaskeresztet  álh- 
tottak  föl  a  csúcsán. 

Hohkönigsbnrg  vára  a  XII.  sz.-ban  épült  a 
Vogézekben  Schlettstadt  közelében,  s  a  Hohen- 
staufoké,  meg  a  lotharingiai  hercegeké  volt,  míg 
a  XV.  sz.-ban  romba  nem  dőlt.  A  thiersteini  gró- 
fok alatt  gót  stüusban  újraépült,  de  a  30  éves 
háborúban  megint  elpusztult.  Romjait  Schlett- 
stadt város  1899.  K.  Vilmos  császárnak  ajándé- 
kozta, aki  aztán  Ebhardt  Bodo  tervei  szerint  fé- 
nyesen restauráltatta.  V.  ö.  Ebhardt,  Die  H.  (Ber- 
lin 1908). 

Hohmannit  v.  amarantit  (ásv.),  triklin  karcsú 
kristályok,  többnyire  sugaras  halmazok.  Narancs- 
sárga vagy  gesztenyebarna,  karca  sárga,  köny- 
nyen  okkernemü  tömeggé  mállik  el.  Víztartalmú 
vasszulfát,  képlete  Fe20s,2SOs+7H3  0.  Termő- 
helye :  Sierra  Gorda  Chileben  Caracoles  közelé- 
ben. A  narancssárga  amarantit  a  H.-nak  mikro- 
kristályos varietása. 

Hohnstein  (Hohenstein),  hajdan  német  gróf- 
ság északi  Thüringiában  a  Harz-hegység  D.-i  ol- 
dalán, 660  m«  területtel.  A  H.-i  grófok  a  thörin- 
giai  landgrafoktól  származtak  s  tőlük  ágazott  el 
a  Siolherg  grófi  család.  A  főág  ismét  több  ágra 
oszlott,  melyek  közül  az  utolsó,  a  schwedti  1609. 


Hoi-hu 


—    187 


Hokky 


halt  ki.  A  H.  család  birtokai  jelenleg  nagyobb- 
részt Poroszországhoz  tartoznak. 

Hoi-hu  (Hai-kou),  kikötőváros  Hai-nan  kelet- 
ázsiai szigeten  (1.  o.). 

Hoitsy  Pál,  politikns,  publicista  és  csillagász, 
szül.  Vatyán  (Pest  vm.)  1850  dec.  .31.  Bölcsészeti 
tanulmányait  a  pesti  egyetemen,  majd  Berlinben 
végezte  és  egy  ideig  a  polai  csillagvizsgáló  inté- 
zet tisztviselője  is  volt.  187.3-ban  lépett  fel  eleinte 
szakmájába  vágó  dolgozatokkal,  s  csaknem  ugyan- 
ekkor politikai  cikkírással  is  foglalkozni  kezdett 
az  Egyetértés,  Nemzeti  Hírlap  stb.  hasábjain.  H. 
a  függetlenségi  és  íS-as  párt  Ugron-ámyalatához 
tartozott,  1892.  bekerült  a  képviselőházba  s  az 
egységes  függetlenségi  párt  kettészakadásakor 
az  Ugron-csoporthoz  csatlakozott.  Politikai  mű- 
ködése azonban  nem  vonta  el  a  szorosabb  értelem- 
ben való  tudományos  munkálkodástól,  de  amellett 
utópisztikus  politikai  műveket  is  termelt,  ame- 
lyeket tudományos,  főleg  természettudományos 
princípiumokkal  megalapozni  igyekezett.  1905-ben 
ismét  képviselő  s  a  nagy  függetlenségi  párt  ügy- 
vezető alelnöke  lett.  Részt  vett  a  delegációban, 
1908.  elnöke  lett  a  Ferenc-csatorna  részvénytár- 
saságnak s  Nagy  Miklós  halála  után  (1905.)  a 
Vasárnapi  Újság  szerkesztését  is  átvette.  Csilla- 
gászati müvei :  Csillagészlelés  az  első  neayedloben 
(1877) ;  A  biztosság  feltételei  bolygók  pályaelemei- 
nek számításánál  (1877) ;  Ami  az  embert  környé- 
kezi (1883) ;  A  nagy  természet  s  a  kicsiny  ember 
(1883) ;  Pütantások  a  természettudomány  jövő- 
jébe {1902);  Az  égi  mozgások  elméletének  néMny 
f^ezete  (1907) ;  A  meteorológia  új  alapjai  (1911). 
Politikai  természetűek :  Jövőnk  s  az  uralkodó- 
ház ;  Geológia,  mint  politikai  tényező  (1894) ;  A 
magyar  történelem  jövő  századai  (1902) ;  Nagy 
Magyarország  (1903).  Lefordította  Flammarion 
Camille  Népszerű  csillagászat  c.  munkáját  (3. 
kiad.  1899). 

Hójai  rétegek  (geoi.),  az  erdélyi  medencében  az 
oligocén  szekció  legalsó  rétegcsoportja,  melyben 
a  Nummulites  intermedius  és  N.  Fiohteli  mellett 
más  típusos  oligocén  kövületek  nagy  számban  lép- 
nek fel. 

Hojeda  (Ojeda,  ejtsd:  oheda),  Alonsode,  spanyol 
fölfedező,  szül.  1470.  Cuenzában,  megh.  1515. 
Santo-Domingón.  Kitűnt  a  mórok  elleni  küzdelem- 
ben, 1493.  Kolumbussal  Amerikába  ment  máso- 
dik fölfedező  útjára.  H.  fedezte  fel  Haiti  szigetén 
a  cibaoi  aranybányát.  1499  májusban  újra  Ame- 
rikába hajózott  Vespucci  Amerigoval ;  ekkor  fe- 
dezte fel  az  Amazon  torkolatát  és  Venezuela  part- 
vidékén kutatott. 

Hojsza  (állat),  1.  Hojszafélék. 

Hojszafélék  (Procellariidae,  áiiat),  a  Vihar- 
madarak ÍProcellariiformes)  rendjébe  tartozó 
madárcsalad,  amelynek  fajai  kizárólag  tengeren 
élnek.  Legfőbb  ismertető  jegyük  hatalmas  szár- 
nyaikon kívül  az,  hogy  a  csőr  felső  káváján  az 
orrlyulíak  kiemelkedő  csövekbe  nyílnak  s  ezért 
másképen  csöves  orrlyukuaknak  (Tvbinares)  is 
nevezik.  Csőrük  kampós  végű.  Ujjaikon  hatalma- 
san fejlett  úszóhártyájuk  van.  Rövid  farkuk  el- 
metszett, némely  fajon  villás.  Tollazatúk  nagyon 
tömött,  színezetük  többnyire  szürkés,  barnás,  fe- 
héres, inkább  komor,  nem  élénk.  Mintegy  100  fa- 


jukat ismerjük.  Ismertebb  fajaik  az  albatroszok 
(1.  Albatros),  a  hojszák  ós  a  vészmadarcűc.  A  hoj- 
szák  közül  nevezetesebbek:  Az  óriási  hojsza 
(Ossifraga  gigantea  Gm.),  sötét  palaszínű,  alul 
fehér,  hosszúsága  90,  szárnya  50,  farka  18  cm.  A 
déli  félteke  mérsékelt  ós  hideg  övében  honos.  A 
sirályhojsza  (Fulmarus  glaciális  L.),  emlékez- 
tet a  sirályokra,  uralkodó  színe  fehér,  köpenye 
szürke,  evezői  feketések.  Hosszúsága  50,  szárnya 
32,  farka  12  cm.  Az  északi  Jeges-tenger  lakója. 
k  dolmányos  hojsza  (Oestrelata  haesitata  Kuhl.), 
valamivel  kisebb  az  előbbinél,  az  Atlanti-óceán 
melegebb  részeiben  honos  és  néha  a  francia  és 
angol  partokra  is  elvetődik.  Hazánkban  állítólag 
Dolinkán  (Szepos  vm.)  lőttek  egy  hojszát,  amely- 
ről azonban  kiderült,  hogy  az  Oe.  incerta  fajhoz 
tartozik  és  nem  is  hazánk  területén  ejtették  el. 
A  galambhojsza  (Daption  capensis  L.)  vala- 
mennyi rokonánál  tömzsibb;  csőre  feltűnően 
gyenge;  farka  14  tollú.  Az  Atlanti-tengeren  a 
Baktérítőn  túli  részeken  honos ;  az  itt  me^orduló 
hajók  hűséges  kísérője.  Rákokkal,  puhatestüek- 
kel  és  apróbb  halakkal  táplálkozik.  Az  ékfarkú 
hojsza  (Bulweria  bulweri  Járd.  et  Selby)  farka 
ékalakú ;  innen  neve.  Az  északi  féltekén,  az  At- 
lanti-tenger és  a  Csendes-óceán  mérsékelt  övében 
honos.  A  viharfecske  (Procellaria  pelagica  L.), 
pacsirtanagyságú,  uralkodó  színe  kormosbama, 
szárnyán  fehér  csík  van,  a  farcsík  és  az  evezők 
töve  is  fehér.  Az  Atlanti-óceán  északi  részein  ho- 
nos. A  hajósok  Karey  anyó  csirkéinek  nevezik 
és  megjelenéséhez  különböző  babonákat  fűznek. 
A  vészmadarak  (Puffinus  Briss.),  testük  karcsú ; 
csőrük  nyúlánk  és  kissé  gyenge,  lábaik  meglehe- 
tősen hátul  vannak.  A  Földközi-tengeren  honos 
déli  vészmadár  (P.  kuhli  Boie.)  és  a  középten- 
geri  vészmadár  (P  yelkouanus  Acerbi)  a  magyar- 
horvát tengerparton,  a  dalmát  szigeteken  és  a 
fiumei  öbölben  is  előfordul.  Galambnagyságuak. 

Hojszák  (állat),  1.  Hojszafélék. 

Hóka  az  állat  (ló  stb.),  midőn  homlokáról  kö- 
rülbelül két-három  ujjnyi  széles  fehér  csík  húzó- 
dik a  szájig. 

Hóka  (azelőtt :  Hafka),  kisközség  Szepes  vm. 
szepesófalui  j.-ban,  (i9io)  116  tót  lak. ;  u.p.  és  u.  t. 
Szepesófalu. 

Hókirály,  így  nevezték  a  katolikusok  gúny- 
ból Gusztáv  Adolf  svéd  királyt. 

Hokkaido,  1.  Jesszo. 

Hokkó  V.  brazíliai  tyúk  (Crax  L.),  a  tyúkok 
(Galliformes)  rendjébe,  a  Cracidák  csalásába 
tartozó  madárnem.  12  faja  ismeretes,  melyek  Ame- 
rikában Mexikótól  Paraguayig  vannak  elterjedve. 
Könnyen  megszelidíthetők.  ízletes  húsuk  miatt 
nagyban  vadászszák.  Európában  állatkertekben 
tartják.  Legközönségesebb  faja  a  brazíliai  Cr. 
alector  L.,  mely  fénylő  kékesfekete,  hasán  és  fark- 
végén fehér,  csőre  tövén  sárga  húspúppal,  csőre 
szarubama,  lábai  vörösek.  Hossza  90,  számyh. 
40,  farkh.  32  cm. 

Hokkó-félék  (Cracidae,  áiiat),  1.  Hokkó. 

Hokky  István,  kat.  pap,  szül.  Rozsnyón  1819 
dec.  26.,  megh.  a  demői  ütközet  alkalmával  1849 
jul.  6.  Hüszonkétéves  korában  pappá  szentelték,  az- 
tán Rimaszombatban,  Salgótarjánban,  Qölniczen, 
Rozsnyón  lelkészkedett  s  kitűnt  ékesszólásával  és 


Hókony 


188 


Holbach 


hazafias  szónoklataival.  1849  júl.  a  gömöri  sereg 
élén  H.  vezette  a  népet  a  kassai  úton  az  oroszok 
ellen,  de  árulás  következtében  az  oroszok  hátul- 
ról támadták  meg  a  hiányosan  felszerelt  magyar 
csapatot  s  azt  szétszórták,  H.-t  pedig  iszonyú  ke- 
gyetlenséggel megölték.  A  krasznahorka-váraljai 
sírkertben  van  a  sírja,  amely  fölé  a  Gömör  vm.-i 
közönség  emlékoszlopot  emelt. 

Hókony,  a  folyamnak  az  a  része,  ahonnan  a 
víz  sodra  (sebje)  eltér,  s  emiatt  a  víz  egészen 
csendes. 

Hókorcsolya,  I.  Ski. 

Hókristály,  1.  Hő. 

Hokusai,  Katsushika  (1760—1849)  japán  festő 
a  népies  iskolából  (Ukiyo-ye),  kit  általában  s  jog- 
gal a  régi  japán  festőművészet  utolsó  nagy  egyé- 
niségének tartanak.  Európában  az  ő  müvei  kap- 
csán kezdtek  foglalkozni  behatóbban  a  japán  mű- 
vészettel s  ma  is  öt  ismerik  és  értik  legjobban  a 
japán  festők  közül.  Honfitársai  előtt  naturalisz- 
tikus iránya  miatt  nem  népszerű.  Leginkább  szí- 
nes fametszeteiről  híres.  Rendkívül  sok  regényt, 
színdarabot  s  egyéb  irodalmi  terméket  illusztrált. 
Művészi  ötletei  nagy  részét  önállóan  adta  ki  a 
Mangwa  c,  15  kötetből  álló  sorozatban,  melyet 
méltán  legjelesebb  alkotásának  tartanak.  Igen 
híres  ezenkívül  a  száz  Fuji-látképnek  nevezett 
sorozata.  H.  óriási  munkaerő  volt,  aki  önmagát  a 
rajz  bolondjának  nevezte.  Művészetében  a  legkü- 
lönbözőbb japán  festőiskolák  hatásai  egyesültek 
s  mellettük  már  az  európai  művészeté  is. 

Hókuszpókusz,  szemfényvesztők,  bűvészek 
formulája,  melyet  mutatványaik  közben  elmon- 
danak. A  H.  szó  etimológiája  nincs  kiderítve,  de 
nagyon  valószínű  Tillotson  föltevése,  hogy  a  hoc 
est  corpus  meum  (ez  az  én  testem)  elferdítése, 
melyet  a  reformáció  korabeli  szatirikusok  olyan- 
nak tartottak,  mint  egy  bűvészszót,  mely  a  kenye- 
ret és  bort  átváltoztatja.  Mások  egy  Ochus  Bochus 
nevű  bűvésztől  származtatják.  Már  egy  1634. 
megjelent  angol  bűvészkönyvnek  Hocus  Pocus 
jun  volt  a  címe. 

Hol,  Richárd,  hollandi  zeneszerző  és  karmes- 
ter, szül.  Amsterdamban  1825  júl.  23.,  megh.  Ut- 
rechtben  1904  máj.  14.  Az  amsterdami  kir.  kon- 
zervatóriumon tanult.  Utrechtben  1862.  városi 
zeneigazgató,  dómorgonás  és  1875.  zeneiskolai 
igazgató  lett.  1878-ban  a  francia  Akadémia  tagjai 
sorába  választotta.  Művei :  szimfóniák,  nyitányok, 
karművek,  misék,  dalok,  zongoradarabok,  Swe- 
lingkről  tanulmányt  írt  (1859 — 60).  Szerkesztette 
a  Hel  orgel  c.  szaklapot  (1886—1900). 

Hólabda  (növ.),  1.  Viburnum. 

Hólabda-rendszer  (máskép  hydra-,  gella-,  la- 
vina-rendszer, ném.  Schneeballsystem),  az  daru- 
sításnak az  a  módja,  amelynél  a  kereskedő  igen 
sokszor  maga  a  gyáros,  több  (rendesen  három  v. 
négy)  szelvénnyel  ellátott  szelvónyfüzeteket  bo- 
csát árúba  azzal  az  ígérettel,  hogy  a  szelvény- 
füzet vevőjének  meghatározott  árúcikket  fog  ki- 
szolgáltatni abban  az  esetben,  ha  az  a  füzetben 
levő  szelvényeket  mtud  tovább  adja  és  az  átve- 
vők a  szelvények  bemutatásával  egy-egy  új  szel- 
vényfüzetet vesznek  a  kereskedőtől  vagy  gyáros- 
tól. A  szelvényfüzet  vevője,  minthogy  neki  a  szel- 
vények eladásából  a  füzetére  adott  ár  túlnyomó 


részében  megtérül,  aránylag  olcsón  jut  az  illető 
árúhoz,  ami  ezt  az  ajánlatot  a  nagy  közönség 
szemében  előnyösnek  tünteti  föl,  holott  a  legtöbb 
esetben  a  szelvényfűzet  vevője  elveszti  pénzét  ós 
kárba  vész  fáradsága  is,  mert  még  ha  sikerül  is 
neki  az  összes  szelvényeken  a  meghatározott  ár- 
ban túladni,  kérdés,  kiváltják-e  a  szelvények  vevői 
az  újabb  szel  vény  füzeteket.  Sokszor  az  árú  sem 
felel  meg  aimak,  amit  a  kereskedő  ígért.  Az  el- 
árúsításnak  ezt  a  módját  az  újabb  törvények, 
mint  a  vevőközönség  megtévesztésére  alkalma- 
sat és  mint  az  üzleti  tisztességbe  ütközőt,  tiltják. 
Nálunk  az  darusításnak  ez  a  módja  az  ipartör- 
vény (1884.  XVII.  t.-c.  51. 1.)  értdmében  hatósági 
engedélytől  függ.  Ily  engedélyt  újabban  a  közön- 
ség és  a  kereskedők  köréből  felhangzott  panaszok 
folytán  az  illetékes  hatóságok  többé  nem  adnak. 

Holacantlius  (áuat),  1.  Császárhalak. 

Hólapátoló,  1.  Hóhányó  gép. 

Hólar  V.  Hőlurn,  néhány  házból  álló  telep  Iz- 
land szigetének  É.-i  részén.  1106— 1801-ig  püs- 
pöki székhely  és  jelentősebb  irodalmi  központ 
volt. 

Holarktikus  régió,  az  állatföldrajzban  a  pale- 
arktikus  és  neoarktikus  régió  (1.  Allatföldrajz) 
egyesítése. 

Holarrbena  jK.  Br.  (aöv.),  az  Apocynaceae 
család  génusza ;  5  faja  Ázsia  meg  Afrika  tropikus 
vidékein  lombhullató  fav.  cserje.  Levele  kereszt- 
ben átellenes,  virágzata  buga,  fehér  virágokkal. 
A  H.  africana  DC.  nyugatafrikai,  kérgét  ko- 
nesszi  néven  értékesítik. 

Hólavinák  (hógörgetegek),  a  havasi  völgyek- 
ben a  meredek  hegyoldalakról  aláguruló  nagy 
hótömegek,  amelyek  leginkább  tavaszkor  mutat- 
koznak, mikor  az  átszivárgó  víz  a  havat  a  talaj 
fölött  meglazítja  s  csúszóssá  teszi.  Kevéssé  mere- 
dek hegyoldalon  az  elvált  hótömeg  csak  csúszó 
mozgást  végez,  csúszó  lavina,  meredek  hegj'ol- 
dalon  azonban  mindinkább  gyorsuló  mozgással 
gurulni  kezd  s  útjában  a  reátapadó  hótól  és  kő- 
törmeléktől óriásira  nőhet.  E  hótömegek  gyor- 
sasága oly  nagy  lehet,  hogy  mozgása  félelmetes 
dörgést  idézhet  elő,  s  már  a  nyomában  keletkező 
légnyomás  is  elsodorhatja  az  embereket  és  álla- 
tokat, a  fákat  és  házakat.  Ez  az  alap-  v.  sujtó- 
lavina,  mely  a  völgyekbe  érve,  összezúz  és  bete- 
met mindent,  amit  ott  talál.  Kevésbbé  veszélyes 
a  por-lavina,  amely  késő  télen  száraz,  rosszul 
guruló  hóból  képződik,  de  igen  nagy  tömege  által 
ez  is  pusztíthat.  Magas  hegységben  nyáron  a  jég- 
vagy  gleccser-lavinák  képződnek  az  által,  hogy 
tartósabb  felmelegedésnél  a  gleccser  egy  része  el- 
válik és  a  lejtőn  mozgásba  jön.  A  lavinák  ellen  a 
házakat  ékalakú,  a  házak  mögött  emelt  és  éles 
szögletükkel  a  hegyoldalnak  fordított  kőfalakkal 
védik,  melyek  a  leguruló  lavinát  két  részre  oszt- 
ják és  a  házaktól  elterelik. 

Holbach,  Paul  Henri  Dietrich,  haron  í?',fi'ancia 
filozófus,  szül.  Edesheimben  (Pfalz)  1723.,  megh. 
Parisban  1789  jún.  21.  Rendkívül  sokat  írt,  de  csak 
egy  munkája  tett  nagy  hatást  kortársaira :  A  ter- 
mészet rendszere  (Systéme  de  la  nature  ou  des 
lois  du  monde  physique  et  du  monde  morál),  mely 
1770.  jelent  meg,  az  enciklopedista  mozgalomnak 
egyik  legfőbb  alkotása,  az  akkori  francia  gondol- 


Holbák 


—     189    - 


Holbein 


kodásnak  legrendszeresebb  összefoglalása,  mely 
istent  tagadja,  a  tiszta  materializmust  tanítja,  az 
akarat  szabadságáról  nem  akar  tudni,  a  tudást  az 
érzékekből  szármázta^ a,  az  erkölcsöt  a  közjó  sze- 
retetére alapítja,  s  ezt  az  egész  tanítást  a  társa- 
dalmi s  állami  forradalom  szolgálatába  szegődteti. 
A  könyv  álnév  alatt  jelent  meg,  mint  Mirabaud- 
nak,  a  francia  akadémia  meghalt  titkárának  hátra- 
hagyott müve,  ami  akkoriban  éppenséggel  nem 
volt  szokatlan  irodalmi  bujósdi.  Mondták,  hogy 
többen  ii-ták  e  könyvet,  mondták,  hogy  Diderot 
az  igazi  szerzője.  (V.  ö.  Morley,  Diderot  II.  155. 1.). 
Egyike  volt  azon  könyveknek,  melyek  óriási  meg- 
ütközést keltettek.  Ami  a  szerzőt  illeti,  Rousseau 
Az  uj  Heloíse-ban  megrajzolta  arcképét ;  Wolmar 
sok  tekintetben  hasonlít  H.-hoz ;  ez  is  jóakaró, 
tevékeny,  barátságos,  emberszerető,  az  emberek 
javáért  tiszta  lelkesedéssel  munkálkodó  ember. 
Német  alapossággal,  rendszerességgel  és  szívós- 
sággal küzd  az  ellen,  amit  ő  előítéletnek  nevez, 
mely  az  emberi  boldogságnak  útját  áUja,  főkép  a 
legvészesebb  előítélet,  a  vallás  ellen,  s  a  természet- 
tudományban látja  az  emberi  haladás  és  boldogu- 
lás egyedüli  föltételét.  Kedves,  előzékeny,  vendég- 
szerető ember  volt,kit  ehieveztek  a  íllozófla  vendég- 
lősének, maltre  d'hötel-jének,  míg  házának  tréfás 
neve  Café  de  l'Europe  volt.  Főleg  vasárnap  és  csü- 
törtökön tele  volt  a  háza  a  legkiválóbb  írókkal,  elő- 
kelő idegeneket  is  itt  lehetett  találni ;  Hume,  Gar- 
rick,  Franklin,  Priestley  sűrűn  fordultak  meg  nála. 
Egyéb  müvei  feledésbe  merültek,  csak  a  Termé- 
szet rendszere  maradt  fenn,  mint  a  XVIII.  sz.  ma- 
terializmusának legjellemzőbb  kódexe.  V.  ö.  Ave- 
zac-Lavignc,  Diderot  et  la  sociétó  du  báron  H. 
(Paris  1875) ;  John  Morley,  Diderot  andtheency- 
clopaedists  (két  köt.,  London  1891) ;  Lange,  Ge- 
schichte  des  Materialismus  (I.  köt.) ;  Plechanow, 
Beitrage  zur  Gesch.  d.  Materializmus,  I.:  H.  (1896). 

Holbák,  nagyk.  Fogaras  vm.  törcsvári  járásá- 
ban, (1910)  1299  oláh  lak. ;  u.  p.  Volkány,  u.  t. 
Keresztényfalva.  Itt  a  liász-homokkőben  bama- 
széntelep  van. 

Holbák,  az  ugyanily  nevű  dán  közigazgatási 
kerület  székhelye,  (i9io)  5915  lak.,  dohánygyárral 
és  posztószövéssel.  Egykori  várát  1659.  a  svédek 
lerombolták. 

Holbeach  (^tsd:  hoUbícs),  város  Lmcolnshire 
angol  countyban,  (i9ii)  5259  lak.,  burgonyakeres- 
kedéssel, római  régiségekkel.  H.  csak  4  m.-nyire 
van  a  tenger  felszínétől. 

Holbeck,  Leeds  (I.  o.)  külvárosa. 

Holbein,  német  festőcsalád.  Tagjai : 

1.  H.,  Hans,  idősb,  szül.  Augsburgban  1460—70 
körül,  megh.  1524  előtt.  Vándorútja  után  1493  kö- 
rül szülővárosában  telepedett  le  és  ott  Burgkmair 
mellett  a  festészet  legkiválóbb  képviselője,  ki  a 
németalföldi  és  nyilván  az  ulmi  művészet  hatása 
alatt  a  festészet  régi  típusainak  valószerű,  jelleg- 
zetes fejlesztésére  törekszik,  majd  utóbb  —  Burgk- 
mair közvetítésével  —  az  olasz  renaissance  ele- 
meit is  fölhasználja.  Legfontosabb  művei  a  góti- 
kus tradíciókhoz  csatlakozók  közül  az  augsburgi 
Katalin-kolostor  bazilika-sorozatából  a  Sta  Maria 
Maggiore  (1499)  ós  utóbb  a  Szt.  Pál  bazilika 
(Augsburg,  múzeum) ;  egy  frankfurti  nagy  szár- 
nyasoltár táblái  a  frankfurti  városi  múzeum- 


ban ;  a  kaisheimi  oltár  szárnyai  (München,  Alté 
Pinakothek).  Ide  tartozik  a  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  levő  nevezetes  Mária  halála  is, 
míg  későbbi  művei  közül  különösen  a  híres  Se- 
bestyén-oltár (1516,  München,  Alté  Pinakothek) 
a  renaissance  felvirágzását,  a  Lissabonban  (Pala- 
cio  das  Necessidades)  levő  szimbolikus  Élet  kútja 
(1519)  pedig  olasz  és  németalföldi  hatások  saját- 
ságos egyesítését  mutatja.  Mély  megfigyelésről 
tanúskodó  képmásrajzai  ép  úgy  híres  fiának  mű- 
vészetére vezetnek  át,  mint  szabadabb,  derült  föl- 
fogású  későbbi  festményei.  V.  ö.  Glaser,  Hans  H. 
der  Áltere  (Leipzig  1908) ;  Kemzler,  Az  idösbik 
H.  festészete  (Archaeologiai  Értesítő  1912). 

2.  H.,  Ambrosius,  H.  1.  fia,  atyjának  volt  ta- 
nítványa, utóbb  Baselben  telepedett  le,  megh. 
1519  körül.  Fametszetű  illusztrációkat  készített 
baseli  kiadók  részére.  A  baseli  múzeumban  levő 
festményei  közül  kiemelendők:  Mária  halála, 
Herbster  Hans  arcképe  és  egyéb  képmások,  to- 
vábbá a  szentpétervári  Eremitageban  levő  ifjú 
képmása.  Arckóprajzaival  atyja  nyomdokait  kö- 
vette. V.  ö.  Hes,  Ambrosius  H.  (Strassburgl911). 

3.  H.,  Hans,  IQabb,  H.  1.  fia,  a  család  legki- 
válóbb tagja  és  a  német  művészet  egyik  fő  büsz- 
kesége, szül.  Augsburgban  1497.,  megh.  1543. 
Atyjának  volt  tanítványa,  azután  1514  körül  Ba- 
selbe került,  ahol  festészeten  kívül  főleg  illusztrá- 
ciók rajzolásával  is  foglalkozott.  1517-ben  Lu- 
zernbe  költözött  ós  itt  a  Herterstein-fóle  házat 
kívül-belül  dekoratív  freskókkal  díszítette,  me- 
lyek azonban  csak  vázlatokban  és  másolatokban 
maradtak  fönn.  Hasonló  sors  érte  ilyennemű  mun- 
káit Baselben  is,  ahol  —  időközben  talán  Felső- 
Magyarországban  tett  útja  után  —  1519.  letele- 
pedett és  nagyban  foglalkozott  dekoratív  festés- 
sel. Híres  volt  a  Tánchoz  nevezetű  ház  homlok- 
zatának rendkívüli  architektonikus  és  flguráUs 
gazdagságú,  csapongó  renaissance-humorral  fes- 
tett dísze.  Csekély  töredékek  maradtak  csak  fenn 
a  városházán  a  nagy  tanács  termében  1521—22., 
majd  utóbb  1530.  festett  freskókból,  amelyek  bib- 
liai ós  göEög-római  példákkal  dicsőitették  az  igaz- 
ságot és  egyéb  polgári  erényeket  (baseli  múzeum). 
Ez  időtáj t  keletkeznek  első  híres  képmásai: 
Amerbach  Bonifáciusé  (u.  o.  1519.)  és  barátjának, 
Rotterdami  Erazmusnak  több  arcképe,  melyek 
közül  az  egy  1 523- ik  évben  hármat  festett  (Long- 
ford  Castle ;  Basel ;  Paris,  Louvre,  1.  a  képmellék- 
letet). Ekkor  festi  híres  egyházi  kepeit  is :  a  meg- 
kapó valószerüségű  holt  Krisztust  (1521,  baseli 
múzeum),  a  felsöolaszországi  művészet  hatása 
alatt  készült  Madonnát  szentekkel  (1522,  solo- 
thurni  múzeum),  majd  a  megkapó  bensöségű,  for- 
mai tökéletességű,  színpompás  Madonnát  Meyer 
polgármester  családjával  (Darmstadt,  nagyher- 
cegi palota ;  XVII.  sz.-i  másolata  a  drezdai  kép- 
tárban). A  baseli  gyűjteménybe  került  egy  kis 
szárnyasoltár.  Krisztus  kínszenvedésének  képei- 
vel, valamint  a  baseli  Münster  orgonájának  pom- 
pásan festett  burkolata.  H.  sokoldalú,  az  ipar- 
művészet különböző  ágaira  is  kiterjedő  munkás- 
ságának legnevezetesebb  termékei  közé  tartoz- 
nak illusztrációi,  könyvdíszei,  melyek  fametszetű 
reprodukciókban  jelentek  meg,  különösen  az  ótes- 
tamentumi képek  91  lapból  álló  sorozata  és  az 


Holbein 


190    — 


Holberg 


eredetileg  40  lapból  álló,  könyvalakban  először 
Lyonban  1538.  és  utóbb  sok  kiadásban,  kibővítve 
és  különböző  nyelvű  szöveggel  ellátott  ú.  n.  Ha- 
láltánc, tkp.  A  halál  képei,  melyekben  a  régi  ha- 
láltánc-képeket  követve,  borzalmas  humorral  em- 
lékeztet a  halál  hatalmára  (1.  az  ábrákat). 


Fametszet  IQ.  Holbein  Hans  A  halál  képei  c.   sorozatából. 

1526-ban  H.  Angolországba  utazik.  Itt  Morus 
Tamás  pártfogása  alatt  összeköttetésbe  jut  az 
előkelő  körökkel  és  az  elsőkot  festi  ama  képmá- 
sok közül,  amelyek  ezentúl  művészetét  majdnem 
egészen  lefoglalják,  1527.  magának  Morusnak 


Kametszet  ifj.  Holbein  Hans  A  halál   képei   c.    sorozatából. 

arckópét  (London,  HuthEdwardgydjt.),  Godsalve 
Thomas  és  fia  John  képmását  (1528,  drezdai  kép- 
tár). Sir  Nicolas  Carewét  (Dalketh  Castle),  stb. 
Rövid  (1528— 31)  baseli  tartózkodása  után,  midőn 
többek  közt  családjának  megható  képét  festette 
(baseli  múzeum),  visszatér  Angliába  és  holtáig 


ott  marad.  Eleinte  főleg  a  londoni  német  keres- 
kedők számára  dolgozik,  az  ő  céhházukat  (Steel- 
yard)  díszíti  a  szegénység  és  gazdagság  diadalme- 
neteit ábrázoló  (elpusztult)  freskókkal,  nekik  fest 
Boleyn  Anna  királyné  bevonulása  alkalmából 
pompás  dekorációt,  ós  megfesti  arcképeiket  (Gisze 
Georg,  1532.  Berlin,  Frigyes  császár-múzeum  ; 
Tybis  Dirk,  1533.  Bécs,  udv.  múzeum) ;  de  az  ud- 
vari körökkel  is  érintkezésbe  jut  és  ezek  csak- 
hamar elhalmozzák  megrendelésekkel.  A  követ- 
kező években  keletkezik  a  két  követ  híres  nagy 
képe  (London,  National  Gallery),  VIII.  Henrik  ki- 
rály sólymászának  (hágai  múzeum).  Sir  Richárd 
Southwell  (Firenze,  Ufflzi-kóptár),  John  Reskimer 
(Hampton-Court)  arcképe  és  Sieur  de  Morotte  pom- 
pás képmása  (drezdai  képtár).  1536-ban  VIII.  Hen- 
rik udvari  festője  lett  és  a  király  arcképein 
(Althorp,  Spencer  lord  gyűjt.,  Róma,  Galleria 
Nazionale)  kívül  megfesti  Seymour  Jane  (1536, 
Bécs,  udv.  múzeum),  Clevei  Anna  (1539,  Paris, 
Louvre),  Howard  Katalin  (1540— 41,  London,  Col- 
naghi  gyűjt.)  királynék,  Edward  walesi  herceg 
(1538—39,  Hannover,  tartományi  múzeum),  Krisz- 
tina dán  hercegnő  (1538,London,National  Gallery), 
Norfolk  herceg  (1538— .39,  Windsor),  dr.  Cham- 
bers  John  (Bécs,  udv.  múzeum),  Simon  George  of 
Quocote  (Frankfurt,  Stádel-féle  intézet),  stb.  arc- 
képeit, azonkívül  sok  miniatűr-arcképet.  Csodá- 
latos gonddal  kimunkált  képmásai  —  H.  tanul- 
mányairól gyönyörű  rajzainak  hosszú  sora  ta- 
núskodik —  e  mellett  mindig  egységes,  olykor 
nagyszerű  hatásúak.  Képeinek  megkapó,  de  nyu- 
godt lélektani  jellemzésével,  előkelőségével  a  szí- 
nek pompája  egyesül.  V.  ö.  Woltmann,  H.  und 
seine  Zeit  (2.  kiad.  Leipzig  1874,  1876) ;  Wor- 
num,  Hans  H.  the  Younger  (London  1868);  Davies, 
Hans  H.  the  Younger  (u.  o.  1903) ;  Ganz,  Die- 
Handzeichnungen  Hans  H.'s  d.  J.  (Berlin  1911) ; 
u.a.  Hans  H.  d.  J.,  des  Meisters  Gemálde  (Stuttgart 
és  Leipzig  1912). 

Holbein  (von  Holbeinsberg),  Franz  Ignazy 
német  drámaíró  és  színigazgató,  szül.  Zizzersdorf- 
ban,  Bécs  mellett  1779  aug.  27.,  megh.  Bécsben 
1855  szept.  5.  Kalandos  vágyainak  engedve,  Fon- 
tano  néven  bejárta  Oroszországot,  énekléssel  és 
gitárpengetéssel  keresve  kenyerét.  A  szmpadon  is- 
megpróbálkozott.  Bécsben  és  más  városokban  mű- 
ködött, hol  mint  rendező,  hol  mint  igazgató ;  1825. 
a  hannoveri  udvari  színház,  1841— 49-ig  pedig  a 
bécsi  Burgszinház  igazgatója  volt.  1848— 53-ig 
az  udvari  operát  is  vezette.  Műveinek  egy  része' 
összegyűjtve  megjelent  Theater  (1811—1812); 
Neues  Theater  (Pest  1820—1823)  és  Dilettanten- 
bühne  (1826)  címen.  Emlékirataiból  az  első  kötet 
megjelent  Deutsches  Bühnenwesen  c.  művében. 

Holbein-öltés,  a  XVI.  sz.-ban  keletről  átvett 
vászonhimzésnél  alkalmazott,  színén  és  visszáján 
egészen  egyenlően  dolgozott  lapos  öltés.  Nevet  a 
régi  német  képek,  különösen  Holbein  ábrázolásai- 
tól kapta,  melyeken  a  ruhák  szegélyei  igen  ponto- 
san visszaadott  ilyen  munkával  vannak  díszítve. 

Holbein-szőnyeg,  a  renaissance-festők,  ktűö- 
nősen  Holbein  képein  előforduló  XV— XVI.  sz.-i 
olőázsiai  szőnyegek  újabb  elnevezése. 

Holberg,  Ludvig,  báró,  dán  író,  szül.  Bergen- 
ben  1684  dec.  3.,  megh.  1754  jan.  28.  Kopenhágá- 


Holbein  cikkhez 


Révai  Nagy  Lexikotux. 


IFJ.  HOLBEIN  HANS:  ROTTERDAMI  ERAZMUS  ARCKEPE 
(PÁRlS    LOUVRE) 


Holborn 


191 


Hold 


ban.  Szegény  sorsban  nőtt  fel.  Bgö  tudásvágyában 
12  éven  át  bejárta  Hollandiát,  Angliát,  Németor- 
szágot és  Olaszországot,  betegséggel  és  nélkülö- 
zésekkel küzdve.  Í714rhen  az  egyetemi  tanári 
cimet  szerezte  meg,  1716.  a  metafizika,  1720.  a 
filológia  és  retorika,  1730.  pedig  a  történelem 
tanára  lett  a  kopenhágai  egyetemen.  Ekkor  je- 
lent meg  első,  nagy  feltűnést  keltő  müve,  a  Pe- 
der Paars  szatirikus  eposz,  amely  határkövet 
jelent  a  dán  irodalomban.  B  hősköltemény  mint- 
egy bevezetéséül  szolgált  H.  szinmüvoinek,  a 
melyekben  hatványozott  erővel  nyilatkozott  meg 
a  költő  reformátori  lelke.  1722.  alapították  meg 
Kopenhágában  az  első  dán  színházat.  H.  1725-ig 
húsznál  több  színmüvet  írt  e  színház  számára.  Tár- 
gyait mindig  a  mindennapi  emberek  életéből  merí- 
tette. Színművei  közül  nem  egy  világirodalmi  je- 
lentőséggel bír,  s  nagy  hatással  volt  különösen  a 
XVIII.  sz.  klasszikus  német  irodalmára.  így  Den 
politiske  kandestöber  (A  politikus  rézöntő,  néme- 
ttll  Der  politische  Kannegiesser),  amely  a  szűk 
látókörrel  poUtizáló  iparost,  Jákob  von  Tyboe, 
amely  Bramarbast,  a  szájhösködő  katonát  teszi 
nevetségessé.  1725  és  26-ban  Parisban  élt  H. 
Hazatéi*te  után  a  népszerű,  oktató  irányú  törté- 
neti irodalom  művelésére  adta  magát.  1729-ben 
jelent  meg  Danemarks  og  Norges  Beskrivelse 
(Dáoia  és  Norvégia  leírása)  munkája,  1732— 
1735-ig  pedig  fő  történelmi  munkája :  Danemarks 
Riges  Historie  (Dánország  története).  E  közben 
latin  nyelven  sok  életrajzot  írt ;  a  cenzúra  miatt 
ugyancsak  latin  nyelven  írta  meg  azt  a  könyvet, 
amely  világhírűvé  tette  nevét  s  amelyet  halála 
előtt  csak  kevés  idővel  Baggesen  fordított  le  dán 
nyelvre :  Niels  Klim-et  (1741).  Hatvan  éves  korá- 
ban újabb  színműveket  írt  és  Epistler  cím  alatt 
500  tartahnas  levelet  adott  ki,  amelyek  hazája 
egész  társadalmi  és  irodalmi  életét  és  történe- 
tét tárgyalják  ki'itikai  szempontból.  Művei  közül 
Niels  Klim-et  (Klimius  Miklós)  Győr  fi  József  (Po- 
zsony 1783)  fordította  latinból  magyarra.  Színmü- 
veit is  sűrűn  dolgozták  át  a  múlt  század  elején,  leg- 
nagyobbrészt német  fordítások  alapján.  Műveit  és 
korát  érdekesen  tárgyalja  Brandes  György  (1885). 

Holborn,  1.  London. 

Holcodont,  az  a  fogazat,  melynek  egyes  fo- 
gai az  állkapocs  szélén  levő  közös  vályúban  egy- 
más mögött  helyezkednek  el.  Ilyen  fogazata  van 
a  kihalt  íchthyosaurusoknak  és  Hesperornithe- 
seknek, 

Holcroft,  Thomas,  angol  drámaíró  és  műfor- 
dító, szül.  1745  dec.  10.  Londonban,  megh.  u.  o. 
1809  márc.  23.  Nagyon  hányatott  élete  volt,  lo- 
vász, tanító,  majd  újságíró,  színész  ós  végül  szín- 
műíró lett.  Legjobb  vígjátéka :  The  Road  to  Ruin 
(1792)  oly  népszerű  volt,  hogy  még  1873.  is  117- 
szer  adták  elő.  Tale  ofMystery  (1802)  c.  művével 
az  angol  melodráma  megteremtőjévé  lett.  Műfor- 
dításai közül  kiemelendők  II.  Frigyes  műveinek 
(London  1789,  13  kötet),  Lavater:  Physiogno- 
mikájának  (1793)  és  Goethe :  Hermann  und  Do- 
rotheájának  (1801)  mesterifordításai.  Lefordította 
Beaumarchais :  Mariage  de  Figaro-ját  is. 

Holcsik  (azelőtt :  Holc&ikócz),  kisk.  Zemplén 
vm.  sztropkói  j.-ban,  (1910)  232  tót  és  lengyel  lak. ; 
u.  p.  ós  u.  t.  Kelese. 


Holeas  L.,  Selyemperje  (növ.),  a  Gramineae 
(Pázsitfűfélék)  család  génusza ;  8  faja  Európában 
és  Észak-Afrikában  honos.  Virágzatuk  buga,  ka- 
lászkái  2  virágnak,  a  felső  rendesen  csak  porzós 
és  külső  tokiásza  a  hátán  szálkás,  az  alsó  2  ivarú 
és  szálkátlan.  Hazánkban  2  faj ;  a  H.  lanatus  L. 
(gyapjas  selyemperje,  1.  az  ábrát)  taracknélküli, 
sűrűn  gyepes  fű,  levólhüve- 
lye  meg  szára  a  bütykön  és 
a  bütyök  alatt  selyemszőrü. 
Kalászkája  a  csúcsa  felé  bi- 
borszínes,  különben  fehéres, 
szálkája  apró,  horgas.  Me- 
zőn, utak,  folyók  mentén. 


Holcns  lanatus 
virágzata. 


Holcns  lanatus  kalászkája  ktilün 
két  virággal. 


kissé  nedves  v.  tőzeges  réten  terem,  sok  széna 
lesz  belőle,  de  takarmányértéke  nem  valami  nagy. 
A  H.  moUis  L.  (puha  selyemperje)  tarackol,  csak 
bütykei  szőrösek,  a  felső  levél  hüvelye  kopasz, 
kalászkája  sápadtzöld,  szálkája  térdformán  félre- 
görbül, hosszan  kiáll.  Homokon,  erdőben,  cserjós- 
ben terem. 

Holczer  és  Edl-íéle  ösztöndíj -alapítvány, 
végrendeletileg  az  Akadémiának  tett  16,000  frt- 
nyi  alapítvány,  melyet  dr.  Edl  Kálmán  saját  és 
fivére,  Holczer  Miklós  nevére  1868  dec.  12.  oly 
célból  létesített,  hogy  az  alapítvány  kamataiból 
évenként  két  ösztöndíj  (300—300  frt)  adassék  egy 
orvosi  és  egy  politechnikai  növendéknek.  A  ka- 
matból fennmaradó  résszel  az  Akadémia  szaba- 
don rendelkezik. 

Holczmány,  nagyk.  Szeben  várm.  újegyházi 
j.-ban,  (1910)  1025  német  és  oláh  lak.,  postaügy- 
nökség ;  u.  t.  Új  egyház. 

U.olá(Ja.t.Luna,  gör.  Szeléné;  3  képmelléklettel), 
a  Földhöz  legközelebb  levő  égitest.  A  Földtől  való 
közepes  távolsága  384,750  km.=60-274  földsugár. 
Keringésideje  a  Föld  körül  27  nap  7  óra  43  pere 
11*5  másodperc,  napi  közepes  mozgása  13o  10'  35". 
A  Földdel  együtt  kering  a  Nap  körül,  úgy,  hogy 
útja  hol  a  Föld  pályáján  belül  fekszik,  hol  rajta 
kívül,  s  ú.  n.  epitrochoiszt  (v.  megnyúlt  epicik- 
loiszt)  alkot,  mely  a  Nap  felé  mindig  homorú  ol- 
dalát fordítja.  A  számos  könyvben  még  mindig 
látható  rajz,  amely  a  H.  pályáját  hullámalakúnak 
tünteti  fel,  mely  a  Nap  felé  hol  homorú,  hol  dom- 
ború oldalát  fordítja,  teljesen  hamis.  Földkörüli 
pályája  nagyjából  olipszis,  melynek  excentricitása 
0"05491,  ós  így  a  H.  távolsága  a  Földtől  nem  min- 
dig egyforma,  hanem  405,850  és  363,640  km.  kö- 
zött váltakozik.  A  H.  pályája  a  Föld  pályájával, 
az  ekliptikával  5"  8'  47-9"-nyi  szöget  zár  be.  A 
Nap  és  a  bolygók  vonzása  folytán  a  H.  mozgása 
erősen  eltér  a  tisztán  elliptikus  mozgástól.  Ezek 
az  eltérések  v.  perturbációk  holdegyenlöÜenségek 
(1.  0.)  név  alatt  ismeretesek,  melyek  között  a  leg- 


Hold 


192     — 


Hold 


nagyobbak  az  evekeió,  a  variáció  és  az  évi  egyen- 
let. Ezek  az  egyenlőtlenségek  rövid  időközökben 
(periódusokban)  ismétlődnek.  A  hosszabb  periódusú 
egyenlőtlenségek  közül  a  legfontosabbak  a  csomó- 
vonal és  az  ellipszis  nagy  tengelyének  mozgása. 
A  csomóvonal  évenként  19^«-kal  forog  hátrafelé 
és  18  év  219  nap  alatt  végez  egy  teljes  körforgást 
a  zodiakus  jegyeinek  sorrendjével  ellentett  irány- 
ban. Az  ellipszis  nagytengelye,  az  apszisvonal,  a 
H.  minden  körforgásával  mintegy  3 ''-kai  fordul  el 
direkt  irányban,  egy  év  alatt  tehát  ÍOf-kal,  egy 
teljes  körforgást  8  év  311  nap  alatt  végez.  Miköz- 
ben a  H.  a  Pöld  körül  egy  teljes  keringést  végez, 
azalatt  egyszer  megfordul  a  tengelye  körül  is,mely 
88|«-nyi  szöget  zár  be  az  ekliptikával.  A  H.  ennél- 
fogva állandóan  ugyanazt  az  oldalát  fordítja  fe- 
lénk, eltekintve  némi  csekély  ingadozástól,  az 
ú.  n.  librációtól,  mely  a  H.-mozgás  egyenetlensé- 
géből származik,  s  a  melynek  következtében  a 
Földnek  ugyazon  helyéről  idővel  a  H.  felületének 
más  és  más  részeit  láthatjuk  úgy,  hogy  mindössze 
a  H.-felület  »/j-edrésze  marad  láthatatlan  szá- 
munkra, A  Földön  elfoglalt  helyzetünkből  szár- 
mazó libráció,  az  ú.  n.  parallaktikus  libráció,  leg- 
följebb l^-nál  valamivel  többet  tehet  ki,  mert  a 
H.  távolsága  átlag  60  földsugár.  Ha  a  H.  köralakú 
pályában  egyenletesen  forogna  a  Föld  körül  ós 
tengelye  merőlegesen  állana  a  pályasíkra,  akkor 
a  Föld  valamely  helyéről  állandóan  pontosan 
ugyanazt  a  részét  látnók  a  H.  felületének.  De 
ezek  a  feltételek  nincsenek  teljesítve,  s  azért  a 
H.-nak  hol  az  egyik,  hol  a  másik  oldalán  mintegy 
7"  04'  szelénografikus  hosszúságnak  megfelelő 
sávot  látunk  —  ez  az  ú.  n.  hosszúságbeli  libráció 
—  s  egyúttal  a  H.-nak  hol  az  északi,  hol  a  déli 
sarkán  túl  látunk  mintegy  6"  51'-cel,  ez  a  széles- 
ségben libráció.  Ezt  az  utóbbit  ós  a  parallaktikus 
librációt  Galilei  fedezte  fel  1637.,  a  hosszuság- 
belit  pedig  Hevelius  és  Riecioli.  Ezek  a  librációk 
csupán  látszólagosak.  Különbözik  tőlük  a  H.  fizikai 
librációja,  mely  a  H.  testének  tényleges  ingado- 
zása az  ő  forgástengelye  körül.  Ennek  oka  abban 
van,  hogy  a  H.  alakja  nem  gömb,  hanem  ellip- 
szoid. Ez  a  fizikai  libráció  azonban  oly  csekély, 
hogy  csak  a  legújabb  időben  sikeriUt  megfi- 
gyelés útján  a  létezését  kimutatni,  holott  elméle- 
tileg a  kérdést  már  több  mint  száz  évvel  ezelőtt 
Lagrange  teljesen  tisztázta.  Hogy  a  H.  keringés- 
es rotációideje  egybeesnek,  nem  lehet  a  véletlen 
müve.  Darwin  G.  H.  szerint,  ha  keringés  és  rotá- 
ció-idő eleinte  különbözők  voltak  is,  a  H.-on  fel- 
lépő árapálytüneményeknek  e  két  idő  kiegyenlí- 
tődését kellett  előidézniök.  V.  ö.  Darwin  G.  H., 
Tides  (magyarul  KövesUgethy-töl  a  Term.  Tudom. 
Társ.  kiadásában)  és  u.  a.  Scientiflc  Papers-eit. 

Nagyság  és  alak-fázisok. 
Közepes  távolságban  a  H.  3r6"  átmérőjű  ko- 
rongnak látszik,  amiből  következik,  hogy  átmé- 
rője a  valóságban  3480  km.  Köbtartalma  a  Földé- 
nek V49-5"öd  része,  tömege  a  Föld  tömegének 
Vsi-i-ed  része,  közepes  sűrűsége  a  Föld  sűrűségé- 
nek 0"62-része,  vagyis  3"4;-szer  a  víz  sűrűsége 
(ami  körülbelül  a  gránátnak  felel  meg).  A  nap- 
rendszer gyorsabban  rotáló  bolygói  (Föld,  Mars, 
Jupiter,  Saturnus)  kéttengelyű  v.  forgásellipszoid 


alakját  muta^ák,  a  H.-nak  alakja  azonban  három- 
tengelyű ellipszoid,  melyek  közül  a  legnagyobbik 
a  H.  ekvátorában  fekszik  és  a  Föld  felé  van  for- 
dítva, míg  a  legkisebb  a  H.  sarkain  átmenő  ten- 
gely. A  három  tengely  hossza  úgy  viszonylik  egy- 
máshoz, mint 

1,0003:1:0,9997. 

A  hosszúságaik  között  levő  különbség  tehát 
mindössze  1 — 2  km.  (nem  pedig,  mint  régebben 
Hansen  gondolta,  59  km.).  Ezen  értékeket  Franz 
boroszlói  csillagász  vezette  le  a  Lick-obszervató- 
riumon  készült  H.-fényképekből,  jó  megegyezés- 
ben azokkal  az  értékekkel,  amelyek  az  árapály  és 
a  fizikai  libráció  elméletéből  következnek. 

A  legszembeötlőbb  jelenség  a  H.-nál  az  ö  ú.  n. 
fázisai,  fénylő  részének  alakváltozásai,  melyek 
átlag  29  nap  12  óra  44  perc  3  másodpercnyi  idő- 
közben (szinodikus  hónap)  ismétlődnek.  A  H.  sötét 
égitest,  melyet  épp  úgy,  mint  Földünket,  a  Nap 
világít  meg.  Megvilágított  fele  tehát  a  Nap  felé 
van  fordítva  s  ezt  a  felet  mi  csak  akkor  láthatjuk 
egészen,  ha  a  H.  tőlünk  a  Nappal  ellentett  irány- 
ban van  (teli-H.).  Ha  a  H.  ugyanabban  az  irány- 
ban van,  mint  a  Nap^  akkor  sötét  felét  fordítja 
felénk  (új-H.).  Új-H.  után  napnyugtával  a  nyu- 
gati égen  a  H.  keskeny,  sarló  alakú  megvilágított 
része  látható.  Amint  a  H.  a  Naptól  látszólag  tá- 
volodik, e  sarló  mindig  szélesebb  lesz,  s  mintegy 
7  nappal  új-H.  után  a  H.  korongjának  felét  látjuk 
megvilágítva  (első  negyed).  További  7  napon  át 
egészen  teli-H.-ig  a  H.  megvilágított  része  folyton 
növekszik.  Ezután  fogyni  kezd  a  megvilágított 
rész,  s  újabb  7  nap  múlva  ismét  csak  a  fél  meg- 
világított H.-korongot  látjuk  (utolsó  negyed) ; 
további  7  nap  alatt  annak  fénye  folyton  fogy,  míg 
új-H.-kor  ismét  teljesen  láthatatlanná  válik.  Uj- 
H.-kor  a  H.  a  Nappal  együtt  kel,  illetve  nyugszik. 
Első  negyedben  a  H.  akkor  delel,  mikor  a  Nap 
lenyugvóban  van.  Teli-H.-kor  a  H.  akkor  kel,  mi- 
kor a  Nap  nyugszik.  Utolsó  negyedkor  aH.  éjfél- 
kor kel  fel. 

A  csillagos  ég  a  Holdról  nézve. 

A  H.  mozgását  pontosan  ismerjük  és  így  azt  is 
megmondhatjuk,  hogy  milyennek  látnók  a  csilla- 
gos eget,  ha  azt  a  H.  felületéről  szemlélnök.  Előre 
megjegyezzük,  hogy  a  H.-at  nem  veszi  körül  lég- 
kör. Képzeljük  először,  hogy  a  H.  tőlünk  mindig 
elfordított  felének  közepén  vagyunk,  amikor  ott 
éjfél  van  (a  Földről  nézve  a  H.  akkor  teli-H.), 
akkor  az  ég  állócsillagait  éppen  úgy  látnók,  mint 
a  Földről,  s  éppúgy  látnók  a  bolygókat  is,  nagyon 
csekély,  látszólagos  helyzetbeli  különbségekkel. 
A  csillagok  fölkeléskor  és  deleléskor  egyformán 
fénylenek,  mert  a  H.-on  hiányzik  a  fényelnyelő 
légkör.  A  Nap  fölkelésének  helyét  keleten  világos 
fénysáv  kezdi  jelezni,  mely  a  Nap  koronájától 
származik.  Nemsokára  a  Nap  felső  karimája  gyön- 
gítetlen  fénnyel  emelkedik  a  láthatár  fölé.  A  na- 
gyobb csillagok  akkor  is  láthatók  maradnak,  mikor 
a  Nap  egész  korongja  már  a  láthatár  fölé  emelke- 
dett. Minden  szürkületi  jelenség  teljesen  hiányzik, 
ezért  a  táj  csak  a  haladó  megvilágítás  arányában 
lesz  láthatóvá,  azaz  csak  ott,  a  hová  a  Nap  fénye 
közvetlenül  jut  és  mert  minden  fólárnyék  hiány- 
zik, azért  csak  vakító  fény  ós  legsötétebb  árnyék 


Hold 


—    193 


Hold 


lép  fel  a  legszélsőbb  kontrasztban.  A  Nap  hét  nap 
alatt  emelkedik  a  láthatárról  a  meridiánig  s  további 
hét  napig  tart,  mlg  lenyugszik,  mikor  az  éjjel  hir- 
telen, minden  szürkületi  átmenet  nélkül  áll  be. 
A  H.-on  meteorokat,  hullócsillagokat  nem  lehet 
■észlelni  (mert  hiányzik  a  légkör,  mely  azokat 
izzóvá  s  liiy  láthatóvá  tehetné).  Képzeletben  he- 
lyezkedjünk el  most  a  H.  ama  felének  közepén, 
mely  a  Föld  felé  van  fordítva  s  tegyük  fel  ismét, 
hogy  ott  a  H.-on  éjfél  van.  Az  ég  zenitjében  a  tel- 
jesen megvilágított  Földkorongot  látjuk,  mely 
három  és  félszer  akkorának  látszik,  mint  nekünk 
&  telihold  és  28-szor  annyi  fényt  küld  a  H.  felé, 
mint  az  hozzánk.  Ily  fénynél  a  legkisebb  csilla- 
gok és  a  tejút  láthat<isága  némileg  korlátozva  lesz, 
<le  azért  mégsem  fognak  teljesen  eltűnni.  Mialatt 
az  ekliptika  csillagai  lassan  elvonulnak  a  Föld 
korongja  mögött,  addig  a  Föld  maga  alig  változ- 
tatja helyzetét  a  mi  H.-beli  láthatárunkhoz  képest. 
De  lassanként  a  Földkorong  nyugati  peremén 
fogyni  kezd  a  fényesség  és  hét  nap  múlva  már 
csak  a  félig  megvilágított  Földkorongot  látjuk. 
Szabad  szemmel  látjuk  a  világosabb  földi  konti- 
nensek körvonalait,  a  sötét  óceánokat,  az  északi 
V.  a  déli  sark  fehér  fényét ;  mindezt  sokszor  fel- 
hők fogják  eltakarni,  melyeknek  fényét  csak  a 
füléjük  emelkedő  hegységek  hófedte  ormainak 
ragyogása  fogja  túlszárnyalni.  A  Föld  tengely- 
körüli forgását  könnyen  észlelhetjük,  mert  az 
egyes  részek  szabályosan  feltűnnek  a  korong 
egyik  oldalán  és  eltűnnek  a  másikon.  Amint  a 
fölkelő  Nap  a  Zenit  és  így  a  Föld  közelébe  ér,  a 
Föld  fázisa  mindinkább  fogy.  Az  utolsó  finom 
Föld-sarló,  melynek  látszó  átmérője  közel  négy- 
szer akkora,  mint  a  Napé,  végre  eltűnik.  Ha  most 
a  H.,  a  Föld  és  Nap  egy  egyenes  vonalban  van- 
nak, úgy  a  H.-on  Napfogyatkozás  jön  létre  (a 
Földről  nézve  H. -fogyatkozást  látunk).  Azokat  a 
jelenségeket,  amelyeket  itt  a  Földön  nagy  nap- 
fogyatkozások alkalmával  észlelünk,  a  H.-on  foko- 
zottabb mértékben  fogjuk  láthatni,  mert  a  földi 
légkör  az  eltakart  Nap  fényét  a  Föld  körül  rész- 
ben eltéríti  s  így  színdús  koronát  fog  létrehozni. 
Amint  a  Nap  a  Földet  elhagyja,  az  utóbbin  ismét 
a  finom  sarló  kezd  mutatkozni  s  mikor  7  nap 
múlva  a  Nap  lenyugszik,  a  Földnek  félig  megvi- 
lágított korongja  látszik  az  égen,  a  Föld  első  ne- 
gyedben van.  (Hogy  a  Földtől  visszavert  nap- 
fény a  H.-at  megvilágítja,  azt  mutatja  az  a  ham- 
vas fény,  melyet  a  H.-korongon  közvetlen  új-H. 
előtt  és  után  lehet  észlelni  a  Nap  felé  fordított 
sarlón  kívtil.). 

A  Hold  légköre. 

Néhány  régibb  megfigyelő,  így  pl,  Hevelius  és 
Schröter,  azt  hitték,  hogy  a  H.-nak  van  légköre. 
Mások,  mint  pl.  W.  Herschel,  tagadták  ily  légkör 
létezését  s  ez  az  utóbbi  nézet  ma  is  érvényes.  Ha 
t.  i.  a  H.-nak  lenne  légköre,  akkor  a  peremén  a 
fénytörés  jelenségeit  kellene  észlelnünk;  vala- 
mely csillagnak  tehát  még  láthatónak  kellene 
lennie,  mikor  már  a  H.  korongja  mögött  áll, 
éppúgy  mint  a  Földön  is  a  csillagok  még  láthatók, 
bár  már  a  horizon  abttt  vannak.  Ha  tehát  a  H. 
átmérőjét  csillagfödésböl  számítjuk  ki,  úgy  annak 
kisebbnek  kellene  lennie,  mint  a  közvetlenül  meg- 

Béoai  Nagy  Lewtícona  X.  höL 


figyelt  átmérőnek.  Ily  különbséget  nem  lehet 
észlelni,  a  ezért  Bessel  arra  következtetett,  hogy 
ha  a  H,-nak  egyáltalán  van  légköre,  ennek 
sűrűsége  nem  lehet  több  a  földi  légkör  sűrűségé- 
nek 900-ad  részénél.  Újabb  vizsgálatok  szerint 
ez  a  határ  magasabb,  t.  i.  egy  3'  0-ad  rész.  De 
másrészt  bizonyos  az,  hogy  a  H.  légköre,  ha  léte- 
zik, mindenesetre  felette  ritka.  Ennélfogva  na- 
gyobb vízmennyiség  sem  lehet  jelen  a  H.  felüle- 
tén, mert  az  elpárologva,  e  légkörben  mint  felhő 
árulná  el  jelenlétét.  Újabban  a  H.  felületét 
Scheiner  és  Wilsing,  valamint  Mietho  és  Seegert 
színképfotométerrel,  illetve  színszűrőkön  át  fel- 
vett fényképekkel  vizsgálják.  Ezek  a  vizsgálatok 
azon  alapszanak,  hogy  egyforma  színű,  de  kémiai- 
lag különböző  anyagok  kűlönbözőképen  verik 
vissza  az  ultraviolett  sugarakat.  Ha  megvizsgál- 
juk a  földi  anyagok  viselkedését  és  összehason- 
lítjuk a  H,  felületén  észlelt  jelenségekkel,  re- 
mény van  arra,  hogy  egyet-mást  megtudunk  a 
H.  felületét  alkotó  anyagok  mineműségéről. 

A  Hold  felszíne  s  holdtérképek. 

Mikor  1610.  Galilei  az  akkortájt  föltalált  táv- 
csővel először  vizsgálta  a  H.-at,  rögtön  felismerte 
felszínének  egyenetlenségeit,  a  hegyek  vetette 
árnyékokat,  sőt  e  hegyek  magasságának  meg- 
bec-ülését  is  megkísérelte.  Számos  megílgyelő 
észlelte  azután  a  H.-at  és  már  a  17.  sz.  közepe 
táján  több  H.-térkép  létezett,  melyek  közül  azon- 
ban csak  a  Hevelius-félének  (1647)  van  valame- 
lyes értéke,  tekintve,  hogy  szemmérték  szerint 
készült.  A  H.-felölet  főbb  pontjainak  helyzetét 
valóságos  mérésekkel  a  göttingeni  Mayer  Tóbiás 
határozta  meg;  kicsiny,  de  pontos  H.-térképét 
Lichtenberg  tette  közzé  1775.  A  tudományos  szelé- 
nográfia  megalapítójának  tehát  Mayert  kell  te- 
kintenünk. 1787-ben  Schröter  nagy  tükörteleszkó- 
pokkal kezdte  a  H.  felületét  tanulmányozni,  1821— 
18.36-ig  Lohrmann,  1837.  Mádler  és  Beér  adtak  ki 
hosszú  évi  megfigyeléseken  alapuló  H.-térképe- 
ket.  Mindezeket  felülmúlta  Schmidt-nek  1878. 
me^elent  H.-térképe  25  lapon.  A  H.  1 : 1.783,200 
mértékben  miat  két  méter  átmérőjű  korong  van 
feltűntetve  mintegy  2000  eredeti  rajz  alapján. 
Újabb  időben  Weinek  és  Krieger  adtak  kitűnő 
rajzokat  egyes  H.-tájakról.  Plasztikus  reliefeket 
is  készítettek  a  H.-ról,  így  Russel,vVitte,  Dickert- 
sund,  Lade  és  Stuyvert.  A  H.-ról  fényképeket 
már  Warren  de  la  Rue  és  Rutherford  készítettek. 
A  legtökéletesebb  fotográfiai  H.-atlasz  a  párisi 
obszervatóriumon  készült  Loewy  és  Puiseux-féle 
Atlas  photographique  de  la  Lune  (Paris  1896— 
1910,  12  füzet)  és  a  Lick-obszervatórium  atlasza, 
Liek  Observatory  Atlas  of  the  Moon  (3an-Fran- 
cisco  1890).  Weinek  nasry  műve :  Photographi- 
scher  Mondatlas  (Prag  1897—1900)  20  '  táblán  a 
Lick-obszervatórium  fényképeinek  nagyításait 
adja.  A  mi  Iképmcllékletünk a íogyóésnövekvö 
H.  két  képét,  a  11—111.  képek  pedig  különféle 
H.-tájakat  mutatnak  Loewy  és  Puiseux  párisi 
fényképei  után. 

Ha  helyes  képet  akarunk  magunknak  alkotni 
a  H.  felületéről  a  H,  térképe  alapján,  úgy  tekin- 
tetbe kell  vennünk,  hogy  e  térképek  a  H.-at  or- 
tografikus  vetületben  mutatják;  a  H.  pereme 

18 


Hold 


—    194 


Hold 


felé  a  felszíni  részek  mindig  erősebb  rövidülésben 
mutatkoznak.  Gyürúalakú  hegység  tehát  annál 
keskenyebb  ellipszisnek  látszik,  minél  közelebb 
van  a  H.  széléhez.  Magán  a  H.  szólén  az  ily  kör- 
gyűrű már  csak  egyszerű  hegyfalnak  fog  feltűnni. 
A  H.  felületét  aránylag  jobban  ismerjük,  mint  a 
Földét  —  már  ami  az  általános  áttekintést  illeti 
—  csak  el  kell  gondolnunk,  hogy  Ázsia  és  Afrika 
belsejében  mennyi  átkutatlan  terület  van  még. 
Az  elsőrendű  helymeghatározások  a  H.  felületén 
pedig  szintén  igen  pontosak,  úgy  hogy  a  szelé- 

Einelkedések 

I  oaoo  méterig 

I  aoo  2*00- 

I  zwonuterrtttíül 


A  Nap  különböző  állásainál  eszközölt  mérések  a 
talaj  egyenetlensége  szerint  különböző  magassá- 
gokat fognak  szolgáltatni,  úgy  hogy  ezekből  pl. 
valamely  kráter  belsejének  görbületét  lehet  kö- 
zelítőleg megtudnunk.  A  H.  felületének  ilyen  való- 
ságos nivellálását  Franz  vitte  keresztül,  amely- 
nek eredményét  a  mellékelt  szövegkép  mutatja. 
A  H.  D.-í  félgömbje  —  amelyen  számos  gyű- 
rűs hegy  van  minden  dimenzióban,  a  legnagyobb- 
tól a  legkisebbig,  —  átlag  magasan  fekszik,  az; 
É.-i  félteke  pedig,  amelyen  a  nagy  ú.  n.  «tengerek» 


Mélyedések: 
f  .     1  oaoo.mébaig 

fIIZ3  JU»  3600  • 

Pi-^A^  Jaootaebrtiudiut 


Kelet 


Nyugat 


Észak 
A  Hold  átlagos  nívója  Frana  szerint. 


nográfla  sok  tekintetben  mórközhetik  a  geográ- 
fiával. 

A  H.  hegyeinek  alakja  és  magasságra. 

A  távcsővel  látható  H.-hegyek  alakja  kedvező 
napállásnál  rendkívül  élesen  mutatkozik  a  vilá- 
gosság és  árnyék  nagy  ellentéte  révén.  Az  árnyé- 
kok éles  határoltsága  és  tisztasága  (ami  a  légkör 
hiányának  tulajdonítandó)  igen  pontos  méréseket 
enged  meg.  Ezekből  a  mérésekből  a  H.  hegyeinek 
magasságát  ugyanazon  elv  alapján  lehet  meg- 
mérni, mint  pl.  valamely  torony  magasságát  az 
árnyékának  hosszából.  Csakogy  a  H.-on  nem  tu- 
dunk megállapítani  általános  szinfelületet,  mint 
pl.  a  Földön  a  tenger  felszínét,  amelyre  az  összes 
magasságok  vonatkoznának.  A  számítás  ezért 
csupán  relatív  magasságokat  ad,  t.  i.  a  hegy  csú- 
csának és  annak  a  pontnak  magasságkülönbsé- 
gét, amelyet  a  méréskor  a  csúcs  árnyéka  érintett. 


foglalnak  helyet,  lényeges  depressziókat  tüntet 
fel.  A  H.  nagyságához  viszonyítva  a  nivókülönb- 
ségek  sokkal  nagyobbak,  mtut  a  Földön.  A  leg- 
magasabb hegyek  7500  métert  érnek  el,  van  6 
hegy,  moly  5800  méternél,  22  hegy  pedig,  mely 
4800  méternél  magasabb. 

A  H,  hegyeinek  alakja  nagyjából  kétféle :  van- 
nak olyanok,  amelyek  a  Föld  hegységeihez  vagy 
hegyeihez  hasonlítanak,  ós  vannak  ú.  n.  gyűrűs 
alakzatok.  Az  első  típushoz  tartozó  alakokat 
aránylag  keveset  találunk :  legfőbb  képviselőjük 
az  a  SC-nyi  hosszúságú  hegylánc,  mely  a  H. 
É.-i  féltekéjén  Apenninek,  Kaukázus  és  Alpok 
névvel  van  jelölve.  Sokkal  gyakoribbak  és  a 
H.-ra  nézve  jellemzők  a  gyürűalakú  hegyek: 
köralakú  hegysáncok  ezek,  melyek  mélyen  fekvő 
síkságot  zárnak  körül ,  amelyből  némelykor  egy 
vagy  több  kisebb  hegykúp  emelkedik  ki,  amelyek 
azonban  nem  érik  el  a  hegygyúrű  magasságát. 


HOLD  I. 


.Ho/d.  cikkhez. 


RÉVAI  NAOY  LEXIKONA. 


Az  Apenninek  és  az  Alpok  hegylánca  s  az  Archimedes  gyüriis  hegy. 
Loewy  és  Puisoux  fényképe  ntán. 


€Hold»  cikkhez. 


Dll. 

■ 

i^^nu 

J  ;  /^ 

K 

í'-' 

^^k../4  .M  ''i 

H            ^<fJR, 

1     \  ^'.^ 

a.         K-  ^    ^    '       ^ 

■Ti  Ali* 

j^^^^^H^H 

^^^^^^^^Hfe  .  .. 

^K      '                  'V'-^^^l 

^       IHi 

A  Hold  felflietének  középső  része  az  Albategnins  és  Hipparchos  pyürüs  hegyekkel  s  a  Hygiiius  kráterrel. 

Loewy  és  Puiseux  fóuyképe  után. 

RÉVAI  NAOY  LEXIKON 

A 

HOLD  III. 


A  Theophilus  és  Cyiillus  gyűrűs  hegyek  és  a  Maré  Nectaris. 


tHold*  eOMtea. 


RéVAI  NAOV  LEXIKONA 


Hold 


—     195 


Hold 


Nagyságuk  és  egyéb  alkatok  szerint  különböző 
elnevezésekkel  illetik.  A  legnagyobbak  az  ú.  n. 
sánc-síkságok,  szabálytalan,  gyakran  szakadozott 
sáncgyflriivel,  melynek  átmérője  ló— 21b  km.  kö- 
zött váltakozik ;  belsejük  eléggé  slk,"8  csak  néha 
találunk  bennük  szabálytalan  hegykúpokat  vagy 
hegyláncokat.  Galilei  a  cseh  medencéhez  hason- 
lította őket.  Legtöbbjük  a  H.  D.-i  féltekéjén  for- 
dul elő ;  ilyenek  pl.  a  Catharina,  Cyrillus  és  Theo- 
philus  nevüek  (III.  képmelléklet).  Kisebb  di- 
menziójuk van  az  ú.  n.  gyűrűs  hegyeknek,  ame- 
lyeknek átmérője  10—40  km.  között  váltakozik. 
Majdnem  koraiaknak,  befelé  meredekebbek,  kifelé 
lankásabbak,  belül  némelykor  két-háromszor  oly 
magasak,  mint  a  külső  részen ;  közepükön  gyak- 
ran meredek  hegykúp  foglal  helyet,  mely  azon- 
ban nem  éri  el  a  külső  sánc  magasságát.  Ily  gytí- 
rűs  hegyek  némelykor  párosával  fordulnak  elő  s 
ilyenkor  alakra  és  nagyságra  nézve  majdnem  tel- 
jesen megegyeznek.  A  kisebb,  1—20  km.  átmé- 
rőjű gyíirös  alakokat  krátereknek  nevezik.  Ezek- 
nek magassága  aránylag  csekély,  belül  többnyire 
igen  meredekek.  A  H.  felületének  legvilágosabb 
alakzatai  ezek,  és  számuk  rendkívül  nagy.  Külö- 
nösen az  1  —  8  km.  átmérőjű  kráterek  lépnek  föl 
nagy  számban  elszórva  a  gyűrűs  hegyek  oldalain 
és  a  síkságokon.  Ily  kráterek  némelykor  hosszú 
láncban  sorakoznak  egymás  mellé,  úgy,  hogy 
sáncaik  érintkeznek.  Gödröknek  vagy  kráter- 
gödröknek nevezik  az  oly  mélyedéseket,  melye- 
ket nem  vesz  körül  sánc ;  mélységük  csekély  és 
ezért  láthatatlanokká  válnak,  mihelyt  a  Nap 
sugarai  a  fenéket  érik.  Igen  nagy  számban,  s 
gyakran  láncszerűen  csoportosulva  fordulnak  elő. 

Egészen  különös  jelenség  az  ú.  n.  fényerek  (né- 
metül Rille).  Árokszerű  barázdák  ezek,  melyek 
némelykor  500  km.  hosszúak  s  legfeljebb  egy  km. 
szélesek.  Ilyen  fényerek  a  H.-on  mindenütt  elő- 
fordulnak, leginkább  a  nagy  síkságok  szélén,  rit- 
kábban a  belsejükben.  Schmidt  katalógusa  400 
ily  fényeret  sorol  fel. 

A  H.  felületén  szabad  szemmel  is  jól  látható 
szürke  foltok  síkságok,  melyeket  régebben  ten- 
gereknek tartottak ;  ezért  most  is  «mare»  névvel 
illetik.  Színük  szürke,  zöld,  barna  és  lila  között 
váltakozik.  A  nagy  szürke  síkságok  nevei :  Ocea- 
nus  procellarum,  Maré  imbrium  és  Maré  nubium. 
Ezek  egymással  összefüggnek  és  a  H.-korong 
K.-i  felén  helyezkednek  el.  A  középső  meridiántól 
Ny.-ra  fekszenek  az  egymással  szintén  összefüggő 
Maré  serenitatis.  Maré  tranquillitatis  és  a  Maró 
foecnnditatis.  Kisebbek  és  többé-kevésbbé  izolál- 
tak a  Maré  crisium.  Maré  Humboldtiauum,  Maré 
Smythii,  Maré  australe,  Maró  frigoris,  Maré  va- 
porum  és  Maré  humorúm. 

Ezeken  a  síkságokon  aránylag  kevés  kráter  és 
hegység  található.  Utóbbiak  inkább  a  síkságok 
határait  alkotják.  Sok  helyütt  feltűnően  fényes 
foltok  láthatók  e  síkokon,  melyek  legtöbbnyire 
hegyektől  vagy  kráterektől  származnak,  de 
gyakran  ily  folt  helyén  semmiféle  talajegyenet- 
lenség sem  látható.  A  sötétebb  háttér  miatt  igen 
jól  mutatkoznak  az  úgynevezett  stigárrendsze- 
rek.  Ezek  valamely  nagy  kráterbői,  mint  kö- 
zéppontból indulnak  ki  minden  irányban  és  több 
száz  kilométernyi  hosszúságban.  Ezek  a  fényes 


sugarak  csak  akkor  láthatók  jól,  mikor  a  Nap 
sugarai  közel  merőlegesen  érik ;  helyükön  árnyé- 
kot sohasem  lehet  észlehii.  Ezek  tehát  sem  emel- 
kedések, sem  mélyedések ;  változatlan  irányban 
hegyeken  és  völgyeken  át  vonulnak.  A  H.  felüle- 
tének oly  részei  ezek,  amelyek  a  fényt  erősebben 
verik  vissza,  mint  a  szomszédos  részek.  A  leg- 
nagyobb sugárrendszer  a  Tycho  gyűrűs  hegyhoz 
tartozó ;  jelentékenyek  még  a  Kepler,  Kopernikus 
és  Aristarchos  gyűrűs  hegyektől  kiinduló  sugár- 
rendszerek  ;  kevésbbé  feltűnőek  az  Olbers,  Byr- 
gius,  Anaxagoras,  Aristyllushozstb.  tartozók,  ösz- 
szesen  30  ily  sugárrendszer  ismeretes.  A  gyűrűs 
hegyek  és  kráterek  elnevezése  kiváló  tudósok  ne- 
veivel Ricciolitól  származik,  ki  1651.  alkalmazta 
először  Uj  Almagesfc-jóben.  Újabb  nevek  Mádler- 
től  és  Schmidt-től  származnak.  A  Kárpátok,  Apen- 
ninek,  Kaukázus  stb.  és  a  Marók  elnevezése  a  ré- 
gebbi Hevelius-féle  terminológiából  maradt  meg. 

A  Hold  fénye  és  hője. 
A  teli-H.-tól  felénk  sugárzott  összes  fénymeny- 
nyiség,  ZöUner  fotometriai  mérései  szerint,  a 
Nap  fénymonnyiségének  ^Ui^^oo  része.  Valamely 
feliiletnek  megvilágítása  a  zenitben  álló  H.  által 
egyenlő  két  méter  magasságban  elhelyezett  gyer- 
tyától ugyanezen  a  felületen  előidézett  megvilá- 
gítással. John  Herschel  azt  hitte,  hogy  a  hoszabb 
ideig  tartó  napsugárzás  a  H.  felületén  100—150 
foknyi  meleget  idéz  elő,  az  ugyanannyi  ideig  tartó 
napfényhiány  pedig  ugyancsak  100— 150  foknyi 
hideget.  Hasonló  eredményekre  jutott  lord  Rosse 
is.  Langley  nézete  szerint  a  legmagasabb  hőfok 
nem  lehet  több  +  50  foknál.  RendJkívül  gondos 
bolometrikus  mérések  alapján  Frank  Very  azt 
találta,  hogy  a  legmagasabb  hőfok  mintegy  -f-180", 
míg  a  legalacsonyabb  200—250'^  zérus  alatt.  Még 
egy  H.-fogyatkozás  rövid  tartama  alatt  is  a  hö- 
mérsékletkülönbségek  a  H.  felületén  nagyobbak, 
mint  a  Föld  egyenlítői  és  a  sarki  hőmérséklete 
között.  A  H.  hősugárzása  a  Földre  nagyon  cse- 
kély :  "Very  mérései  szerint  alig  »/gooo  ^'^sz  fok 
hőemelkedésnek  felelne  meg. 

Változások  a  Hold  felületén. 
Nagyon  sok  vitára  szolgáltatott  alkalmat  az  a 
kérdés,  hogy  a  H.  felületén  jelenleg  is  történnek-e 
még  változások.  Különösen  Schröter  és  Gruithui- 
sen  állították,  hogy  nagymérvű  változásokat  ész- 
leltek. Nem  szabad  elfelejtenünk,  hogy  a  Kráter 
elnevezés  csak  a  külső  formára  vonatkozik,  s  egy- 
általán nem  jelenti  azt,  hogy  a  H.-on  most  is 
működnek  vulkanikus  erők.  Régebben  a  pontos 
topográfiai  felmérések  hiánya  természetesen  lehe- 
tetlenné tette  annak  a  kérdésnek  az  eldöntését, 
hogy  a  H.  felszínén  törtónnek-e  változások.  De 
Beér  és  Mádler  gondos  megfigyelései  óta  erre  a 
kérdésre  tagadólag  szokás  válaszolni  s  a  régebbi 
ellenkező  megfigyeléseket  csalódásnak  tekintik. 
A  legújabb  időknek  néhány  megfigyelése  azonban 
ismét  kételyeket  támasztott  e  nézet  helyességót 
illetőleg.  így  pl.  Schmidt  Athénben  1866.  azt  ész- 
lelte, hogy  a  Maré  serenitatisban  levő,  9  km.  átmé- 
rőjű nagyon  mély  Linné  nevű  kráter  eltűnt  s  he- 
lyébe világos,  felhőszerű  folt  lépett.  Klein  és  Krie- 
ger  pedig  kráterek  újabb  képződését  vélték  megál- 

is* 


Hold 


196    — 


Holdeeryeniőtienségrek 


lapíthatni.  Nem  lehet  tagadni  annak  lehetőségét, 
hogy  a  H.  felületén  jelenleg  is  mehetnek  végbe 
változások,  de  viszont  az  eddigi  megfigyelések 
ilyeneknek  megtörténtét  nem  bizonyították  be 
minden  kétségen  felül.  Biztos  feleletet  a  H.  fel- 
színének folytonos  fotografálása  fog  adhatni. 

A  legrégibb  idők  óta  tulajdonítanak  a  H.-nak 
befolyást  az  időjárásra.  Ez  a  hit  különösen  a  föld- 
mívelők  és  kertészek  között  van  elterjedve.  Leg- 
elterjedtebb az  a  nézet,  hogy  a  H.  szétoszlatja, 
elkergeti  a  felhőket,  H.-változásnál  az  időjárás 
megváltozik  és  hogy  a  H.  fénye  árt  a  növényeknek. 
Az  első  két  állítást  a  leggondosabb  észlelések  vég- 
legesen megcáfolták.  Az  utolsó  nézetnél  padig  ok 
és  okozat  összetévesztése  forog  fenn.  A  H.  csak 
felhőtlen  éjszakákon  látható,  ilyenkor  pedig 
éjjeli  fagy  léphet  fel,  s  az  utóbbi  az,  ami  a  növé- 
nyeknek árt,  nem  pedig  a  H.  fénye.  A  néphitben 
a  H.  még  ma  is  nagy  szerepet  játszik.  Holdfény- 
nél nem  szabad  dolgozni,  különösen  nem  szabad 
fonni  s  táncolni.  A  holdváltozásoknak  nagy  befo- 
lyásuk van  a  haj  vágásnál,  házak  építésénél,  lako- 
dalmaknál, a  földmívelésnél  ós  a  kertészetben. 
Amiről  azt  akarjuk,  hogy  növekedjék,  azt  növekvő 
H.-nál  kell  végezni,  stb.  Ezeknek  a  nézeteknek  a 
jogosultsága  nincsen  bebizonyítva.  L.  még  iJi'/Wafc. 

Irodalom.  Schröter,  Selenotopographische  Fragmente, 
Göttlnseu  1791  ós  1802,  2  köt.;  Lohrmann  Topographie  d. 
gichtbaron  OberflSche  des  Mondes,  új  -viadás  Ebert-töl  1892  ; 
Beér  und  MSdler,  Der  Mond,  Berlin  1837 ;  Schmidt,  Der 
Mond,  Leipzig  I8ó6 ;  u.  a.  Über  Rillen  auf  dem  Mond,  Leip- 
zig  1865;  Nelson,  Der  Monl,  2.  kiad.,  Brauuschweig  1881 
(fordítás  angolból) ;  Nasmyth  u.  Carpenter.üer  Mond,  deutsch 
V.  H.  J.  Klein,  4.  kiad.,  Hamburg  19o6 :  lílger,  The  Moon, 
London  i895:  Franz,  Die  Pigur  des  Mondes,  Königsberg 
189 1 ;  Pickering,  The  Moon,  London  19(i4 ;  Puiseux,  l-a 
térre  et  la  lune,  Paris  lnnS;  Gíinther,  Vergleichende  Mond- 
o.  Erdkunde,  Braanschweig    911. 

Hold,  területmérték,  általában  oly  darab  föld, 
mely  egy  igával  egy  nap  alatt  megszántható.  A 
Mária  Terézia  által  kiadott  úrbéri  rendelet  sze- 
rint egy  hold  v.  lám  területe  1100,  1200  v.  1300 
Régyzetölet,  Temes,  Torontál  és  Krassó  vmegyék- 
ban  1600,Szeréra  ésVerőcze  vmegyékben  a  szántó- 
földnél 2000,  a  kaszálónál  1000,  Pozsega  vmegyé- 
ben  pedig  1296  négyzetölet  foglal  magában.  A 
kataszter  behozatala  óta  az  osztrák  v.  kataszteri 
H.  a  hivatalos  mérték,  melynek  kiterjedése  1600 
négyzetöl,  vagy  0-575464;2  hektár,  ill.  5754-642 
négyzetméter. 

Holda  (Hulda,  Huldra,  Holla,  Holle,  Holta ; 
v.  a.  m.  nyájas,  gut  hulths,  nóm.  hold,  v.  a.  m.  el- 
rejtett, ó-izl.  huldr),  a  német  mitológia  egy  nő- 
alakja ;  mint  Freyja,  Berchta,  Harke,  valószínűleg 
ő  is  a  felhők  istennőjének  egy  külön  alakulása,  ö 
is  mint  a  levegőben  repülő  v.  kocsikázó  lény  tűnik 
fel  s  miként  maga  a  felhő,  ő  is  majd  jótékony, 
majd  káli;  hozó.  Hol  aranyhajú  szép  nő,  hol  borzas, 
fekete  szörnyeteg;  majd  tevékeny  jó  szellem,  majd 
észbontó,  betegségeket  okozó  gonosz  kisértet.  Az 
időjárás  változásaiban  nagy  része  van :  ha  fátyo- 
lát mossa,  eső  esik;  ha  ágyneműjét  porolja,  ha- 
vazik. Az  apró  fehér  felhők  H.  asszony  báránykái. 
Télen,  főleg  karácsony,  újév  és  vízkereszt  estéjén, 
bősz  csapatával  vadászatot  tart,  kürtszó  és  kutya- 
csaholás  hangái  mellett  és  zúgó  vihar  közepett 
száguldozik  át  a  levegőn.  B  sereg  élén  jár  a  hü 
öreg  Eckart,  valószínűleg  a  viharokat  megelőző 
langyos  szél.  H.  asszony  a  néphiedelem  szerint 


olykor  hegyekben  (Kyffháuser,  Venusberg)  la- 
kozik. 

Holdak  V.  melléJd)olygók,  szatelleszek,  a  nap- 
rendszer amaz  égitestei,  melyek  a  föbolygók  kö- 
rül keringve,  őket  a  Nap  körüli  útjukban  kisérik. 
Földünknek  egy  ily  holdja  van,  Marsznak  2,  Ju- 
piternek 8,  Szaturnusznak  10,  Uranusznak  4, 
Neptunnak  1 ;  összesen  tehát  26  holdat  ismerünk 
eddig  Naprendszerünkben.  Merkm'nak  és  Vénusz- 
nak holdjairól  eddig  nem  tudunk.  Lehetséges, 
hogy  még  több  hold  létezik,  melyek  azonban  ta- 
lán kicsinységüknél  és  fénygyöngeségiiknél  fogva 
még  a  leghatalmasabb  távcsövekkel  sem  észlel- 
hetők. A  mi  Holdunk  kivételével  a  többiek  sza- 
bad szemmel  nem  láthatók.  Észlelésűkhez  táv- 
cső kell.  A  Jupiter  négy  nagyobb  holdja  már  ki- 
sebb távcsőben  is  látható.  A  H.  a  főbolygójuk  kö- 
rül többnyíre  ugyanabban  az  irányban  keringe- 
nek, mint  az  a  Nap  körül.  A  Jupiter  nyolcadik 
holdja,  Szaturnusz  kilencedik  holdja  (Phöbe),  Urá- 
nusz 4  holdja  és  Neptun  holdja  azonban  ellenkező 
irányban  keringenek.  Valószínű,  hogy  mind- 
eme H.-nál  a  keringésidő  ugyanaz,  mint  a  ten- 
gely körüli  forgás  ideje,  úgy,  hogy  mindig  ugyan- 
azon oldalukat  fordítják  a  főbolygó  felé.  L.  Boly- 
gók. 

Holdanya.  Meséink  nap-,  szél-  és  tündér-anyák 
mellett  H.-át  is  ismernek,  kinek  ezüst  háza  mere- 
dek ezüst  hegy  ormán  áll.  (V.  ö.  különösen  Gaal 
és  Merényi  mesegyűjteményeit.) 

Holdascsont  (os  lunaturn),  a  kéztöcsontok  felső 
sorában  a  hüvelykujj  felől  számítva  a  második 
cőont,  melynek  alsó  (distalís)  végén  mély  félhold- 
alakú kivágás  van  a  fejesesont  feje  számára. 

Holdas  ló,  egy  szegedi  rege  szerint  Mátyás  ki- 
rálynak volt  ily  nevű  táltos  lova,  mely  éjenkint 
amerre  ment  véle,  bármi  sötét  volt,  az  egész  vidé- 
ket megvilágította.  V.  ö.  Ipolyi,  Magy.  myth.  264. 
Ho  dciklus,  1.  Naptár. 

Holdefleiss,  Friearich  Wilhelm,  német  mező- 
gazdasági vegyész,  sztü.  Bernstedtben  1846  okt. 
7.  Halléban  mezőgazdasággal  ós  természettudo- 
mányokkal foglalkozott,  1892.  a  boroszlói  egye- 
tem rendes  tanárává  és  az  egyetem  mezőgazda- 
sági intézetének  igazgatójává,  1896.  u.  o.  az  ál- 
lattakarmányozástani  intézet  igazgatójává  nevez- 
ték ki.  Művei :  Über  díe  Bestímmung  des  Stárke- 
mehls  in  den  Kartoffeln  nach  dem  speziflschen 
Gewicht  (Berlin  1876);  Untersuchungen  über 
den  Stallinist  (2.  kiad.  Boroszló  1889) ;  Das  Kno- 
chenmehl  (Berlin  1890) ;  Sehatzkastlein  des  prak- 
tischen  Landwirts  (1896);  Die  Rinderzucht  Sehle- 
siens  (Breslau  1896) ;  újabb  dolgozatai  a  nevezett 
intézetek  jelentéseiben  és  kiadványaiban  talál- 
hatók. 

Holdegyenlet,  az  a  javítás,  amelyet  a  Julián 
naptár  epaktáján  (1.  o.)  eszközölni  kell,  hogy  a 
Gregorián  naptár  epaktáját  kapjuk.  B  célból  ú. 
n.  napegyenlőség  okozta  javítás  is  eszközlendö. 
Holdegyenlötlenségek  (inaequalifates  motus 
Lunne),  a  Hold  mozgásának  eltérései  a  tiszta  el- 
liptikus mozgástól.  Ezek  az  eltérések  szükség- 
szerűen következnek  a  New^ton-féle  törvényből, 
ha  a  Holdon  és  a  Földön  kívül  más  égitestek  is 
léteznek.  Ennélfogva  a  Nap  és  a  bolygók  és  a 
Földnek  a  gömbtől  való  eltérése  létesítenek  ily 


Holdén 


197     — 


Holdfofiryatkozás 


m 


egyenlőtlenségeket.  A  feltűnőbb  H.-et  már  a  ré- 
giek ismerték,  igy  Hipparchos  ismerte  az  ú.  n. 
középponti  egyenlítést,  melynek  értéke  6"  17'  12-7" 
mely  a  Holdnak  a  körmozgástól  való  eltérését 
Íja.  Ptolemaios  fedezte  fel  az  evekciót,  mely- 
nek nagysága  1"  14'  4"  s  moly  abban  nyUvánul, 
logy  a  Hold  tele-  és  újhold  alkalmával  lassabban 
ínozog,  mint  a  negyedekben.  Tycho  Brahe  fe- 
dezte fel  a  variációt,  mely  a  Hold  hosszúságát 
39'  30"-cel  változtatja  meg.  A  Hold  lassabban  mo- 
zog, mikor  a  Föld  napközelben  van,  mint  mikor 
aféliumban  van ;  ez  az  egyenlőtlenség  12'-et  ér- 
het el  és  évi  egyenletnek  neveztetik.  Ezek  a  na- 
gyobb, szabad  szemmel  is  megbecsülhető  s  külön 
elnevezéssel  biró  H.-ek.  Elméletileg  számtalan 
H.  van,  amelyek  nem  egyebek,  mint  háborgatá- 
sok (1.  0.),  amilyeneket  nem  csak  a  Hold  hosszú- 
sága, hanem  szélessége  s  a  Földtől  való  távol- 
sága is  szenved.  Az  utóbbi  H.-ből  ki  lehet  számí- 
tani a  Nap  parallaxisát  s  ennélfogva  távolságát. 
A  Holdmozgás  megfigyeléséből  a  Föld  lapultsá- 
gára is  lehet  következtetni,  minthogy  a  Föld  alak- 
jának is  befolyása  van  a  Hold  mozgására.  Bőveb- 
ben tárgyalják:  Herschel,  Outlines of  Astronomy; 
Airy,  Gravitation;  Moulton,  Celestial  mecha- 
nics";  Broivn,  Lunar  Theory ;  Franz,  Der  Mond. 

Holdén,  Edioard  Singleton,  amerikai  csillagász, 
szül.  St.  Louisban  (Missouri)  1846  nov,  5. 1873  óta 
a  washingtoni  naval  observatory-n  csillagász, 
1881  óta  a  madisoni,  1886— 1898-ig  a  Lick-csillag- 
vizsgáló  igazgatója.  Megalapítója  az  Astronomical 
Society  of  the  Paciflc-nak.  Számos  vizsgálatot  kö- 
zölt ködfoltokról  és  kitűnő  fényképeket  készített 
a  Holdról.  Művei :  Monograph  of  the  central  parts 
of  the  nebula  of  Orion  (Washington  1882) :  Sir 
William  Herschel,  his  life  and  works  (New  York 
1881,  németül  Berlin  1882) ;  Elementary  astro- 
nomy (1899).  Singleton  név  alatt  számos  szépiro- 
dalmi müvet  írt. 

Holder,  Alfréd,  német  klassz,  filológus,  szül. 
Bécsben  1840  ápr.  4.  Heidelbergben  és  Bonnban 
tanult,  tanárkodott  Badenben  és  Hollandiában, 
1870.  udvari  könyvtáros  lett  Karlsruheban.  Fő 
müvei :  Horatius  kiadása  (0.  Kellerrel,  Leipzig 
1864—70,  2  köt.),  a  Horatius-scholionok  (Keller- 
rel, I.  r.  Porfyrio,  Innsbruck  1894),  Caesar-ki- 
adása, Tacitus  Germaniája,  Avienus,  Jordanes, 
Beda  (História  ecclesiastica  1882),  Einhart :  Vita 
Caroli  imperatoris,  Beowulf,  Altkel tischerSprach- 
schatz  (Leipzig  1896  stb.). 

Holder-Egger,  Osuald,  német  történetíró, 
szül.  1851  aug.  19.  Bischofewerderben,  megh. 
1911  okt.  31.  Berlmben,  mint  a  Monumenta  Ger- 
maniae  historica  igazgatóságának  egyik  elnöke. 
H.  187  5-től  dolgozott  e  vállalatba  s  számos  kö- 
zépkori író  művét  adta  ki  és  magyarázta. 

Holdemess,  York  angol  county  K.-i  vidéke, 
amely  sasorrhoz  hasonló  alakban  Flamborough- 
head  és  a  Humber-torkolat  közt  nyúlik  a  tengerbe 
és  a  Spum  Headben  (világítótoronnyal)  végződik. 
Nagyobbára  termékeny  földét  a  tenger  hSlámai 
mindig  kevesbítik.  Házak,  sőt  egész  helységek 
helyeit  jelenleg  a  tenger  foglalja  el.  Kilnsea,  Hyde 
stb.  egykori  falvak  ma  víz  alatt  állanak.  H.-en 
virágzó  az  állattenyésztés.  Főhelye  Hornsea  ten- 
geri fürdő  (2381  lak.)  az  Északi-tenger  mellett. 


Holdév,  1.  Ev. 

Holdfény-liliom  (üöv.),  1.  Yticca. 

Holdfogyatkozás,  a  teliholdnak  rövid  ideig 
tartó  részleges  vagy  teljes  elsötétedése,  mely  al- 
kalommal sötét  korong  látszik  végigvonulni  a 
Hold  felületén  K.-ről  Ny.  felé.  Ez  a  sötét  korong 
a  Föld  árnyéka,  s  a  tünemény  úgy  keletkezik, 
hogy  a  Hold  mozgása  közben  belép  a  Föld  árnyék- 
kúpjába. Nem  minden  holdtöltekor  van  H.  Ez  azért 
van,  mert  a  Hold  pályasíkja  és  az 
ekliptika  nem  esnek  együvé,  hanem 
ö^-nyi  szöget  alkotnak  s  ezért  a  H. 
beállta  a  Hold  szélességétől,  jobban 
mondva  a  csomóvonaltól  való  távol- 
ságától lűgg.  A  Föld  árnyékkúpja 
természetesen  mindig  az  ekliptiká- 
ban van,  a  H.  azonban  nem  min- 
dig, hanem  csak  akkor,  mikor  az 
ú.  n.  csomóban,  vagyis  az  ekliptika 
és  a  Hold  pályasíkjának  metszés- 
vonalában van.  Ha  tehát  a  Hold  hold- 
töltekor a  csomóban  vagy  ahhoz 
igen  közel  van,  úgy  a  Föld  árnyék- 
kúpján át  kell  mennie,  ha  azonban 
holdtölte  alkalmával  a  csomótól  tá- 
volabb van,  az  árnyékkúp  fölött  v. 
alatt  fog  elmenni.  Az  1.  ábrán  S  a 
Nap,  melynek  fénye  találja  az  3- 
nél  levő  Földet,  minélfogva  Et'H 
árnyékkúp  keletkezik.  ML  a  Hold 
pályájának  egy  darabja.  Holdtölte 
idején  a  Hold  r-be  jön,  s  ha  akkor 
a  csomóvonal  nem  különbözik  na- 
gyon a  Cm  vonaltól,  a  Föld  ár-  Al  ^  JB 
nyéka  érheti  a  Holdat.  A  Föld  ár- 
nyékkúpjának legnagyobb  látszó  i-  **"■»• 
sugara  (a  Hold  távolságában)  47', 
míg  a  Holdé  17'.  Eimélfogva  H.  nem  jöhet  léti'e, 
ha  holdtöltekor  a  Hold  szélessége  (az  ekliptikától 
való  szögtávolsága)  nagyobb  mint  47'-|-17'=  64' ; 
ha  a  szélessége  ennél  kisebb,  úgy  részleges  H. 
jöhet  létre,  teljes  pedig  csak  akkor,  ha  széles- 
sége 47'— 17'=  .30'-néÍ  kisebb.  Ha  H.  alkalmá- 
val a  Hold  épen  az  ekliptikában  van,  széles- 
sége tehát  pontosan  0°,  úgy  azt  mondjuk,  hogy 
a  H.  centrális.  E  viszonyokat  mutatja  a  2.  ábra. 
AQ  az  ekliptika  s  rajta  a  Föld  ámyékkúpjá- 


2.  ábra. 

nak  metszetei,  iZ£2  a  Hold  pályája,  1,  2,  3,  4,  5 
a  Hold  különböző  helyzetei,  3  centrális  H.,  2  és  4 
részlegesek.  1  és  5  helyzetben  nincs  fogyatkozás. 
Részleges  H.  legfeljebb  3  óráig  és  18  percig  tart- 
hat, teljes  H.  pedig  4  óráig  és  38  percig  A  H. 
nagyságát  a  holdkorong  átmérőjének  12-ed  részei- 
ben szokás  kifejezni ;  egy  ily  részt  hüvelyknek 
neveznek.  Teljes  H.  alkalmával  a  holdkorong 
csak  ritkán  lesz  teljesen  láthatatlanná  (mint  pl. 
az  1606.  és  1816-iki  H.-okkor),  legtöbbnyire  vö- 
röses rézszínű  v.  barna  színben  látható  marad,  míg 


Holdfü 


198    — 


Holdtisztelet 


részleges  H.-okkor  ólomsztlrke  szín  is  észlelhető. 
Ezt  a  tüneményt  abból  magyarázzák,  hogy  a  Föl- 
det körülvevő  légkör  sugártörése  következtében 
az  árnyékkúpba  napsugarak  hatolnak.  A  H.-ok 
egyszerre  ugyanabban  az  időben  láthatók  a  Föld 
mindama  helyein,  amelyeknek  horizonja  fölött 
van  a  Hold.  Ez  azért  van,  mert  a  Föld  árnyéka  a 
Hold  fényét  mintegy  eloltja.  H.-nak  nem  kell  min- 
den évben  előfordulnia;  sok  évben  nincsen  H. 
Rendesen  egy,  ritkábban  kettő  s  csak  kivételesen 
három  H.  lehet  egy  évben.  Három  csak  f  kkor 
lehet,  ha  az  első  H.  január  első  napjaiban  megy 
végbe,  mint  volt  pl.  1852.,  1898.  ós  lesz  1917. 

A  H.-ok  első  megfigyelőinek  a  régi  káldeusokat 
tartják,  kik  felfedezték  a  szárosznak  nevezett  18 
évi  periódust,  mely  alatt  a  fogyatkozások  hasonló 
sorrendben  ismétlödnek. 

A  mi  Holdunk  fogyatkozásához  hasonló  fogyat- 
kozást mutatnak  a  Jupiter  holdjai  is,  csakhogy 
azoknál  a  fogyatkozást  a  Jupiter  árnyéka  idézi 
elő.  B  fogyatkozásokból  sikerült  először  meghatá- 
rozni a  fény  sebességét.  Földrajzi  hosszúság  meg- 
határozására is  felhasználhatók. 

Holdfü  V.  holdruta  (növ.),  1.  Botrycliium. 

Holdgyürük,  a  barna^,  később  fehérszínű,  puha, 
morzsalékos  szövetből  álló  szalagok  neveztetnek 
így,  melyek  a  fák  fatestében  találhatók,  néha  a 
törzs  egész  kerületére,  néha  csak  egy  részére  ki- 
terjedve. Azelőtt  azt  hitték,  hogy  különböző  gom- 
bák, így  a  Stereum  hirsutum  Fr.  támadása  kö- 
vetkeztében jönnek  létre  a  H.  Sorauer  ezeket  a 
tavaszi  fagyok  következményének  tulajdonítja. 
Sorauer  szerint  a  tavaszi  fagyok  alkahnával,  ha 
a  fa  kambium-szövetében  jégképződós  áll  be,  a 
kambium  a  kéreggel  együtt  a  fatesttől  elválik  s 
később  az  elvált  kambium  befelé  fasejtek  helyett 
lazaparenchim-szövetet  produkál, melyben  azután 
különféle  gombák  üthetnek  tanyát. 

Holdházy  János,  vál.  püspök,  szül.  1840  febr. 
18.  Váczon,  megh.  1896  ápr.  15.  Győrött.,  1877- 
1882-ig  József  főherceg  fiainak,  József  Ágost  és 
László  főhercegeknek  volt  a  nevelője.  1882-bon 
győri  kanonok  lett,  1892-ben  pedig  tribunici  vál. 
püspök. 

Holdheim,  Samuéi,  zsidó  teológus,  szül.  Kem- 
penben  1806.,  megh.  Berlinben  1860  aug.  22. 
Eleinte  Odera-Frankfurtban,  később  Mecklenburg- 
Schwerinben,  1847  óta  élte  fogytáig  Berlinben  (az 
ottani  zsidó  reformegyesületnél)  működött  mint 
rabbi.  Munkái:  Die  Autonomie  d.  Rabbinen  (Berlin 
1843);  Das  ReUgiöse  u.  Politische  im  Judenthum 
(u.  0. 1845) ;  Predigten  über  d.  jüd.  Religion  (4  köt., 
u.  0.  1851—69);  Geseh.  d.  Entstehung  u.  Bnt- 
wickelung  d.  jüd.  Reformgemeinde  in  Berlin  (u.  o. 
1857)  és  a  halála  után  (u.  o.  1861)  megjelent  Ma- 
mar  ha  ischut,  mely  héber  nyelven  tárgyalja  a 
zsidó  házassági  törvényeket.  V.  ö.  Ritter  I.  H., 
Sámuel  H.  (Gesch.  d.  jüd.  Reformation,  3  köt., 
Berlin  1865). 

Holdistennö,  1.  Selene  (a  görög  H.)  és  Luna 
(a  latin  H.).  L.  még  HoWisztekt. 

Holdkirály.  Nap-  és  Szélkirály  mellett  egyes 
regéink  H.-t  is  ismernek.E  regék  azt  igazolj  ák,  hogy 
népies  hagyományainkban  elég  gyakori  a  nap- 
és  holdnak  király-alakban  való  személyesítése. 

Holdkórosság,  1.  Alvaiárás. 


Holdkő  (ásv.),  drágakő ;  az  igazi,  vagyis  az  orien- 
tális H.  mindig  kékes  csillogású  adulár  (1.  o.),  de 
némelykor  egyéb  földpátot,  nevezetesen  albitot, 
oligoklászt  is  hoznak  H.  néven  a  kereskedésbe.  A 
halszemekö  v.  farkasszemkő  elnevezés  nem  igen 
használatos. 

Holdkör,  1.  Ciklus. 

Holdmézes,  kisk.  Arad  vra.  borossebesi  j.-ban, 
(1910)  608  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Koroknya. 

Holdruta  (növ.),  1.  Botrychium. 

Holdszemü-hal  (Hyodon  tergisus  Les.,  állat), 
a  Fogasnyel vüek  (Hyod'ontidae)  családjába  tartozó 
halfaj.  Észak-Amerika  Ny.-i  felének  folyóiban  és 
tavaiban  él.  Hossza  30—45  cm. 

Holdtáblák,  számadatok  táblázatos  összeállí- 
tása, amelyekből  a  Hold  járását  az  égen  évekre 
előre  pontosan  ki  lehet  számítani.  Ily  táblákat 
régebben  Halley,  Evler,  Mayer,  Burg  és  Burck- 
hardt  szerkesztettek.  A  muIt  század  ötvenes  évei- 
től kezdve  egészen  a  legújabb  időkig  Hansen 
táblái  szolgáltak  a  számítások  alapjául  (Tables  de 
la  Lune,  London  1857)  Newcomb  javításaival.  Az 
e  táblák  és  a  megfigyelés  adatai  között  mutatkozó 
és  idővel  mindinkább  növekedő  különbségek  új 
és  pontosabb  táblák  számítását  tették  szükségessé. 
Delaunay  elmélete  alapján  készültek  így  a  párisi 
Bureau  des  Longitudes  táblái  (Annales  du  Bureau 
des  Longitudes,  tome  VII,  Paris  19111  E.  W. 
Brown  szintén  készít  jelenleg  H.-at  a  HU  1-Brown- 
fóle  elmélet  alapján,  melyek  legközelebb  fognak 
megjelenni. 

Holdtisztelet.  Az  égi  testek  közül  a  Nap  mel- 
lett első  sorban  a  Hold  volt  ősidők  óta  különös 
ügyelem  tárgya.  Titokzatos  foltjai  babonás  tisz- 
teletet keltettek,  pontos  változásai  miatt  naiv  ma- 
gyarázatok fűződtek  hozzá.  A  hold-lakó  emberről 
(furulyás,  hárfás  Dávid,  gyermeket  tartó  nő  stb.) 
minden  nép  tud  mesét.  A  hold  maga  is  minden- 
kor élőlénynek  tekintetett  s  ma  is  annak  nézik ; 
ily  módon  hivatásának  tartják  az  éj  megvilágí- 
tásán kívül  az  időmérést  (a  naptár  hetek  szerint 
való  beosztása  még  a  hold-időszámítás  maradvá- 
nya), továbbá  az  eső  szabályozását;  sötét  biro- 
dalma révén  a  halottak  királyának  tekintik,  majd 
ennek  folyományaképen  az  élet  rendelkező  urá- 
nak, akihez  hosszú  életért,  gyógyulásért  fordul  a 
köznép  naivabb  része.  Újhold  után  az  első  fény- 
karéj  megpillantása  kezdettől  fogva  ünnepségek- 
kel járt,  viszont  az  első  tétülés  gyászünnepekre 
ad  alkalmat,  azt  vélve,  hogy  valami  sötét  szörny 
győzi  le  és  nyeli  el  a  holdat.  Ahol  az  ősvallást  fej- 
lődésében aránylag  korán  megzavarta  valamely 
magasabb  vallásrendszer  felvétele  (mint  pl.  ná- 
lunk magyaroknál),  ott  mesékben,  babonákban 
töredékes  emlékek  maradtak  csak  meg  a  H.-ből. 
Népünk  a  betegséghárító  és  hosszú  életet  kérő 
ráolvasásait,  babonás  igéit  e  szavakkal  szokta 
kezdeni :  «Új  hold,  új  király,  téged  köszöntelek ! 
Te  vagy  a  ráadó,  te  vagy  az  elvevő  ...»  stb.  Bol- 
dogulás és  egészség  dolgában  tehát  adó  és  elvevő 
hatalmat  tulajdonít  neki  (fogfájás  ellen,  nehéz  nya- 
valyában, V.  lakodalmakkor  a  jókívánságok  közt). 
V.  ö.  Siecke,  Die  Liebesgeschichte  des  Himmels 
(Strassb.  1892).  Magyar  anyagra:  Kálmáriyhajos, 
A  Hold  néphagyományainkban  (Akad.  ért.  1894) ; 
Kandra  Kabos,  Magy.  Mythologia  (Eger  1897). 


■>#^i 


Holdtölte 


—     199 


Hollaender 


Holdtölte  V.  telihold,  1.  HoU. 

Holdudvar,  gyengén  felhős,  holdvilágos  éjsza- 
kákon a  Hold  körül  látszó  fényes  koszorú,  mely 
a  felhők  cseppjein  vagy  jógtüin  létrejövő  fény- 
elhajlási tünemény.  A  Hold  kékes-fehér  fényme- 
zöben  látszik,  mely  a  szélén  észrevehetően  vö- 
röses színű. 

Holdüveg,  1.  Táhlaüveg. 

Holdvilág  (azelőtt :  Halwélcujen),  kisk.  Nagy- 
KüküUö  vm.  segesvári  j.-ban,  (i9io)  1008  német, 
oláh  és  cigány  lak.,  vasúti  megállóhely ;  u.  p.  és 
u.  t.  Erzsébetváros. 

Holdviola  (növ.),  1.  Lunaria. 

Holdvirág  (qöv.),  1.  Lunaria. 

Holguin  (San  Isidro  de  H.),  ker.  székhely 
Kuba  szigeten,  Santiago  de  Guba  tartományban. 
Kikötője  Jibara,  6045  lak.  Kávé-  és  dohányültet- 
vényekkel, cukorgyárakkal. 

Holgya  (azelőtt :  Haldia),  kisk,  Hunyad  vm. 
marosillyei  j.-ban,  (1910)  251  oláh  lak.,  vasútállo- 
más tiivirdahivatallal ;  u.  p.  Laszó, 

Holgyomál  (növ.),  1.  Hieracium. 

Holics,  nagyk.  Nyitra  vm.  szakolczai  j.-ban,  a 
Jlorva  mellett,  (i9io)  880  házzal  és  5522  lakossal 
<közte  26»i  magyar,  584  német,  4560  tót ;  feleke- 
zetre nézve  4228  r.  kat.,  749  ág.  ev.,  532  izr.). 
H.  a  járási  szolgabírói  hivatal  széke,  van  járás- 
bírósága, telekkönyve,  adóhivatala,  csendőrörse, 
vasúti  állomása  (elágazás  Szakolcza  és  Göding  felé), 
posta-  és  táviróhivatala,  telefonállomása.  H.  a  ki- 
rályi család  egyik  nagy  uradalmának  főhelye;  szép 
királyi  kastélya  és  fácánoskertje  van,  melyhez  a 
városból  szop  fasor  vezet.  A  kastélyában  erősítte- 
tett meg  1805  dec.  30.  a  pozsonyi  béke.  H.  vár 
<hajdan  Fejéregyház)  eredotüeg  Magyarországhoz 
tartozott,  de  a  csehek  elrabolták,  Csák  Máté  az- 
tán 1315.  visszafoglalta;  H.  egykori  ura  Stibor 
volt,  később  a  Révay  és  Czobor-családok  birtokába 
jutott.  Bocskay  többször  ostromolta  a  várat,  de 
Révay  Péter  hősiesen  védte  ellenségei  ellen ; 
Bethlen  Gábor  azonban  a  várat  bevette  és  hadai 
nagy  pusztítást  vittek  végbe.  A  Czobor-család 
utolsó  sarjadókától  megvette  I.  Ferenc  császár, 
ki  H.  várát  is  megerősítette.  1746— 1825-ig  neve- 
zetes majolikagyár  működött  itt,  melynek  készít- 
ményei igen  jelesek  voltak.  L.  Holicsi  majolika. 

Holics- gödingi  h.  ó.  v.  Az  osztrák  államvasu- 
tak Morvaországban  fekvő  Göding  állomásától 
a  magyarországi  Holicsig  vezető  3*4  km.  hosszú, 
rendes  nyomtávolságú,  gőzüzemű  h.  é.  v.  Alap- 
tőkéje 852,000  kor.,  melyből  595  törzs-  és  1535 
elsőbbségi  részvény.  Építési  tőkéje  680,000  kor. 
Megnyílt  1891  jún.  18. 

Holicsi  majolika.  Holics  (1.  0.)  a  XVIII.  sz. 
második  felében  és  a  XIX.  sz.  elején  nevezetes 
volt  majolika  (ónmázas  durva  fayence)  készítmé- 
nyeiről. Magyarországon  a  holicsi  a  legrégibb,  leg- 
nagyobb és  leghíresebb  majolikagyár,  1746.  Fe- 
renc császár  alapította,  s  részben  külföldről,  a 
Rajna  vidékéről  hívott,  részben  itt  nevelt  művé- 
szek által  oly  tökélyre  jutott,  hogy  a  javarészben 
francia,  jelesül  a  részben  rokokó  izlósű,  részben  a 
növényi  formákat,  levelet,  stb,  természethúen 
utánzó  strassburgi  fayence-edények  mintájára  ké- 
szült gyártmányai  a  festés  szépségére,  a  szinek 
tartósságára,  a  máz  finomságára,  fehérségére, 


tetszetős  formára,  általán  pedig  tartósságra  nézve 
versenyeztek  a  külföld  hasonló  termékeivel,  A 
XVIII.  sz.  végén  évenkint  mintegy  50,000  frt 
értékű  árút  állított  elő.  A  gyárnak  a  jegye  H 
betű,  amelyhez  több  tárgyon  még  egy  második 
betű  is,  pl.  M,  B,  F,  S,  R  járul.  B  második  betű 
jelentősége  ismeretlen.  Lehet,  hogy  a  megrendelő, 
a  megrendelő  kastélya,  vagy  a  munkás  nevének 
kezdőbetűje.  A  holicsi  gyárban  1787.  az  angol 
módra  készített  kőedény  gyártását  is  megkezd- 
ték. A  gyár  a  XIX.  sz.  elején  a  porcellán  divat- 
jának terjedése  következtében  nehézségekkel 
küzdött,  1825.  pedig  megszűnt.  Gyártmányainak 
szép  példányai  vaunak  az  orsz.  magyar  iparmű- 
vészeti muzeumban.V.  ö.  Könyöki,  Petrik.  Radi- 
sics  ós  Spitzer  cikkeit  a  Művészi  ipar  1889.  évf. 
I.  61.  és  \)ő.  old.  és  1890.  évf.  165.  old. 

Holiday  (ang,  ejtsd:  hoiidé),  ünnep,  ünnepnap ; 
holidays,  szünidő. 

Holitz,  város  Pardubitz  csehországi  kerületi 
kapitányságban,  (1910)  5929  cseh  lak.,  cipőgyár- 
tással és  szövőszékekkel,  gazdasági  termény- 
kereskedéssel. Holub  afrikai  utazó  szülőhelye. 

Holjac,  Jánko,  horvát  épitész,  Zágráb  polgár- 
mestere, szül.  Zágrábban  1865.  Az  ő  kezdemé- 
nyezésére adta  ki  a  zágrábi  mérnök-  és  építész- 
egylet a  Horvát  építészeti  formák  c,  monumen- 
tális munkát. 

Holkodont,  1.  Holcodont. 

Holl,  1.  Elias,  német  építész,  szül.  Augsburg- 
ban  1573  febr.  28.,  megh.  1646  jan.  6.  Szülőváro- 
sában nagy  építési  tevékenységet  fejtett  Id  és  az 
olasz  művészet  hatása  alatt,  melyet  1600—1601. 
Felső-Olaszországban  tett  utazása  alatt  közvetle- 
nül is  tanulmányozott.  Augsburgban  az  ú.  n.  né- 
met renaissance  legkiválóbb  mestere.  Müvei  a 
város  fő  díszei.  Ilyen  első  sorban  a  nagyszerű 
városház,  a  Zeughaus,  Siegelhaus,  a  mészárosok 
háza  (Metzgj,  a  Wertachbrugger-kapu,  stb.  V.  ö. 
Baum,  Die  Bauwerke  des  Elias  H.  (Strassburg 
1908). 

2.  JET,  Frank,  angol  festő,  szül.  Camden  Town- 
ban  1845  júl.  1.,  megh.  1888  júl.  31.  Először  aty- 
jánál, H.  Francis  rézmetszőnél,  azután  a  lon- 
doni művész,  akadémián  tanult.  Érzelmes  genre- 
képei,  mint  Az  Úr  adta,  az  Úr  elvette;  Semmi 
hir  a  tengerről  (az  angol  király  birtokában) ;  Fa- 
lusi temetés;  Elhagyatva ;  Az  elsőszülött ;  A  haza- 
térés ;  Szükség  törvényt  bont ;  Elfogatás  Newga- 
teben,  stb.  annak  idején  igen  népszerűek  voltak. 
Nagy  sikereket  aratott  az  arcképfestés  terén  is. 

Holla.  1.  Holda. 

HoUabrunn  (OberhoUabrunn),  az  ugyanily 
nevű  kerületi  kapitányság  székhelye  Alsó-Ausz- 
triában, a  GöUersbach  mellett,  (i9io)  4904  lak. 
1805  nov.  16.  Murát  francia  vezér  diadalt  aratott 
itt  Bagratino  orosz  hadain. 

Hollád,  kisk.  Somogy  vm.  marczali  j.-ban, 
(1910)  747  magyar  lak.,  u.  p.  Vörs,  u.  t.  Balaton- 
szentgyörgy. 

Hollaender  Hugó,  orvos,  szül.  Budapesten  1876 
aug.  16.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egye- 
temen végezte.  A  belügyminisztérium  közegész- 
ségügyi ügyosztályába  1900.  bakteriológusnak 
hívták  meg  s  1910.  közegészségügyi  felügyelóvé 
nevezték  ki.  Megalapította  a  Budai  Ambulatorium 


Hollaender 


200 


Holland 


poliklinikáját,  amelynek,  valamint  az  állami  tüdő- 
beteggondozó intézetnek  igazgatója  lett.  Felfede- 
zője egy  az  emberi  nyirokban  élősködő  állati  pa- 
razitának, a  Lymphocytozoon  hominisnak,  amely 
H.  felfogása  szerint  a  skrofulás  betegségek,  vala- 
mint a  gümőkór  iránti  hajlamosság  okozója 
(Wiener  med.  Woch.  és  Gyógyászat  1913.  évf ). 
Művei:  A  maláriakérdés  jelen  á'lása  (Budapest 
1912);  A  malária  eltér j^se  Magyarország on 
(u.  0. 1907);  Die  Pathoehemie  desDiabetes  (Wien 
és  Leipzig).  Bel-  és  külföldi  folyóiratokban 
számos  dolgozata  jelent  meg  a  rák  és  gümőkór 
gyógyítása,  valamint  az  orvosi  kémia  köréből. 

Hollaender,  1.  Gusta",  német  hegedűművész, 
szül.  Leobschützben  1855  febr.  lö.  Joachim  és 
Kiél  növendéke  volt.  1874-ben  a  berlini  Kullak- 
akadémia  tanára  és  az  operai  zenekar  kamara- 
zenésze,  1881.  a  kölni  konzervatórium  tanára  és 
a  Gürzenich-koncertek  karnagya,  majd  a  Profes- 
soren-Streichquartett  vezetője  lett.  1895  óta  a 
berlini  Stein-konzervatórium  igazgatója. 

2.  H.,  Viktor,  német  zeneszerző,  H.  1.  öccse, 
szül.  Leobschützben  1866  ápr.  20.  Kullak  tanítvá- 
nya volt.  A  Metropoltheater,  1908.  a  Neues  Ope- 
rettentheater,  1909.  Reinhardt  karmestere  lett. 
1913-ban  Amerikába  költözött.  Művei :  Schneider 
Fipps  (Singspiel,19i)8);Trilby,  San-Lin  (operák); 
Sumurun  (pantomimia). 

"RoVikiílkislődi),  1.  Émö,  politikus,  cs.  és  kir.  al- 
tábornagy, szül.  Szombathelyen  1824  jan.  13., 
megh.  Budapesten  1900  máj.  28.  A  bécsi  hadmér- 
nöki akadémiában  tanult  s  1844.  hadnagy  lett.  A 
szabadságharc  kitörésekor  a  honvédséghez  lépett 
át  és  Pehértemplomnál,  majd  Szenttamás  ostromá- 
nál annyira  kitűnt  vitézsége  és  hazafias  szelleme 
által,  hogy  Kossuth  őrnaggyá  és  hadmérnöki  fő- 
nökké nevezte  ki  Pétervárad  várába,  melyet 
mindvégig  vitézül  védelmezett.  A  világosi  ka- 
tasztrófa után  a  vár  megadta  magát,  de  a  ka- 
tonai becsületnek  megfelelő  feltételek  alatt.  H. 
szülővárosába  tért  vissza,  ahol,  midőn  útlevelet 
kért  külföldre,  intemáltatott  és  szigorú  felügye- 
let alatt  állott.  Ez  időben  írta  első  müvét,  a  Tag- 
lalati  (analyükus)  mértani,  melynek  alapján  öt 
az  Akadémia  tagjának  választotta.  1851  végén 
Hamburgból  érkező  feladás  alapján  elfogták. 
Bécsből  visszakerülve,  különösen  a  talajjavítás- 
sal (drainage)  foglalkozott.  1861-ben  Pestre  jött 
mint  a  Déli  Vasút  magyarországi  főinspektora. 
Ez  időből  kelt  a  magyar  gazdasági  egyesület  ré- 
szére kidolgozott  emlékirata  a  magyarországi 
vasúti  hálózatról.  A  magyar  mérnökök  s  építé- 
szek egyletének  megalapítása  1866.  H.  érdeme. 
Az  országgyűlésnek  1865  óta  tagja  volt  és  az 
alkotmányos  kormány  kinevezésekor,  1867.  mint 
államtitkár  lépett  a  közlekedési  minisztériumba, 
gr.  Mikó  mellé.  1870-ben,  Mikó  visszalépésekor  ő 
is  lemondott  állásáról.  A  honvédség  felállításakor 
abban  mint  szabadságolt  állományú  ezredes 
szolgált.  1870-ben  honvédelmi  államtitkár  lett 
Andrássy  alatt  és  két  éven  át,  Lónyay  bukásáig, 
maradt  e  polcon.  1872-ben  visszalépett,  de  meg- 
maradt képviselőnek.  Mint  a  delegáció  tagja  1875. 
az  Uchatius-féle  tábori  tüzérségi  anyag  beszerzése 
mellett  szólalt  fel.  1875-ben  soron  kívül  lett  tábor- 
nok, 1876  elején  pedig  a  tényleges  állományba  lé- 


pett, mint  a  székesfehérvári  honvéd-kerület  pa- 
rancsnoka. Ezzel  parlamentáris  munkásságának 
vége  szakadt  1881-ben  altábornagy  lett,  1886. 
pedig  nyugalomba  vonult  és  tagja  lett  a  főrendi- 
háznak. Ott  a  legtöbb  kérdésben  a  szabadelvű 
irányt  támogatta. 

2.  H.  Sándor,  államtitkár,  a  postatakarék- 
pénztár nyűg.  igazgatója,  sziil.  Kisczellen  (Vas 
vm.)  1846  márc.  15.  1868-ban  a  közmunka- 
és  közlekedéfú  minisztériumban  segédfogalmaz6 
lett  a  vasúti  szakosztályban.  1870-ben  fogalma- 
zóvá, 1872.  titkárrá,  1881.  osztálytanácsossá  ne- 
vezték ki  s  az  újjászervezési  munkák  végrehaj- 
tásával megbízott  elnöki  osztály  főnöke  lett  Itt 
működött  1886-ig,  amikor  a  postatakarékpénztár 
vezetésével  bízták  meg.  A  postatakarékpénztár 
megalapítása  és  nagyarányú  fejlődése  az  ő  nevé- 
hez fűződik.  1890-ben  u.  o.  igazgatóvá,  1890.  pe- 
dig miniszteri  tanácsossá  nevezték  ki.  1907-ben 
államtitkári  címmel  és  jelleggel  nyugalomba 
vonult. 

3.  H.  Sándor,  a  Máv.  igazgatója,  H.  2.  fia, 
szül.  Budapesten  1873  okt.  6.  Jogi  tanulmányait 
a  lipcsei  és  hallei  egyetemeken  végezte,  doktori 
oklevelet  a  budapesti  egyetemen  szerzett.  Huszon- 
két éves  korában  a  kereskedelmi  minisztériumba 
lépett,  hol  1898.  fogalmazó,  1900.  segódtitkár,. 
1902.  titkár  lett;  190).  a  vasúti  szakosztályba 
osztották  be,  1907.  miniszteri  osztálytanácsos, 
lett,  1910.  pedig  a  Máv.  igazgatójává  nevezték 
ki  és  a  miniszteri  tanácsosi  címet  kapta,  de  to- 
vábbra is  a  minisztériumban  maradt,  mint  az 
elnöki  osztály  vezetője. 

Holland,  1.  a.  m.  Hoüandia  (1.  o.).  —  2.  H.y. 
Lincolnshire  angol  county  déli  része,  termékeny 
lápfólddel.  Fővárosa  Spalding. 

Holland,  1.  Henry  Éichara  Fox  VassaU,  lord,, 
angol  politikus,  szül.  1773  nov.  21.  Wieterslow- 
Houseban,  megh.  ISM)  okt.  22.  Londonban.  A  har- 
madik lord  H.  volt  a  Pox  családban.  H.  sokat  uta- 
zott és  Olaszországban  megszöktette  sir  Godfrey 
Webster  nejét,  Elisabet  Vassallt,  akit  aztán  nőül 
vett  és  nevét  is  felvette.  1897  óta  az  alsóházban 
a  Pitt  elleni  oppoziciúhoz  tartozott.  Majd  Spanyol- 
országba ment  tanulmányútra,  1806.  pedig  a  Gren- 
villekabinet  tagja  lett.  Mint  a  toryk  ellensége,  a. 
bécsi  kongresszus  idején,  1815.  Bécsben  tartózko- 
dott, ahonnan  meghatalmazás  nélküli  beavatko- 
zásai miatt  kiutasították.  Később  még  két  ízben 
volt  miniszter.  Mindvégig  liberális  politikus  volt 
és  több  ízben  felszólalt  a  Napóleon  elleni  rossz 
bánásmód  miatt  s  küzdött  a  katolikusok  emanci- 
pációjáért. Sok  kiváló  munkát  írt,  így:  Somé 
account  of  the  lives  and  writings  of  Lope  de  Vega 
(London  1806) ;  A  life  of  Guillon  de  Castro  (u.  o. 
1817);  Three  Comedies  Prom  the  Spanish  (u.  o. 
1807).  Azonkívül  kiadta  nagybátyjának,  Charles 
Foxnak  History  of  the  early  part  of  the  reign  of 
King  James  II.  (London  1808)  c.  müvét  és  Wal- 
degrave  emlékiratait :  Memoirs  of  Lord  Walde- 
grave  (u.  o.  1822,  2  köt.).  V.  ö.  Moylan,  Opinions 
of  Lord  H.,  as  recorded  in  the  journals  of  the 
House  of  Lords  from  18^7  to  1840  (London  1841). 

2.  ÍT.,  Henry  Edward  Fox,  lord,  H.  L  fla, 
szül.  1802  márc.  7.,  megh.  1859  dec.  18.  Nápoly- 
ban. Vele  kihalt  a  Lord  H.-ág,  A  diplomáciai  pá- 


Hollander 


—     201      — 


Hollandi  művászet 


lyán  működött.  Kiadta  atyjának  útleírásait  Po- 
reign  reminiscences  (London  1850)  címmel,  \  ala- 
mint  Memoirs  of  the  whig  party  (2  köt.,  u.  o.  1852) 
c.  művét.  Saját  műve  csak  halála  után  jelent  meg 
Pragmentary  papers  on  science  and  ottier  subjects 
címmel  (1875). 

3.  H.,  Henry  Thurstan,  1.  Knutsford. 

4.  H.,  Wilhdm,  nómet  germanista  és  roma- 
nista,  szül.  Stiűtgartban  1822  aug.  11.,  megh. 
Tlibingenben  1891  aug.  22.  Tudományos  műkö- 
dése leginkább  kritikai  szövegkiadásoknak  kidol- 
gozására szoiltkozik,  a  maga  korában  érdemes 
volt  Chrestien  de  Troies  (Tübingen  1854)  kiadása ; 
a  német  irodalomtörténet  körébe  tartozik  a  stutt- 
garti Literarischer  Vérein  könyvtárában  közre- 
bocsátott számos  kötete,  ö  adta  ki  FeilTer  és  A. 
Keller  közreműködésével  Ludwig  Uhland  tudo- 
mányos műveit. 

Hollander,  Bevno,  hollandi  hegedűművész  és 
karmester,  szül.  18ő3jún.  8.  Amsterdamban.  Saint- 
Saéns  és  Massenet  tanítványa  volt.  1903  óta  a 
nevéről  elnevezett  zenekar  élén  áll.  Kamarazene- 
műveket,  hegedűversenyeket,  szimfóniát  (Roland) 
írt. 

Hollander,  Félix,  német  író,  szül.  Leob- 
schützben  (Felsö-Szilézia)  1868  nov.  1.  Irodalmi, 
közgazdasági  tanulmányai  és  külföldi  tanulmány- 
útja után  Berlinben  megalapította  a  Die  Welt  am 
Moiitag  c.  hírlapot.  Reiuhardt  szinpadreformáló 
törekvéseinek  buzgó  híve,  később  színházainak 
rendezője  lett.  1913-ban  a  frankfurti  színház  in- 
tendánsának hívták  meg,  de  ez  állásról  csak- 
hamar lemondott.  Több  regényt  írt :  Jesus  und 
Judas  (Berlin  1891) ;  Sturmwindim  Westen  (1896), 
melyben  a  berlini  társadalmi  életet  rajzolja ;  Br- 
lösung  (18  9) ;  Das  letzte  Glück  (1899) ;  Der  Weg 
des  Thomas  Truck  (1902) ;  Traum  und  Tag  (1904) ; 
Charlotte  Adutti  (1907);  Ágnes  Peustels  Sohn 
(1908);  UnserHaus  (1911);  drámái,  melyeket  a 
berlini  Kleines  Theater  H.  rendezésében  adott  elő, 
részben  sikert  arattak  (Katzengold  1892,  Hans 
Land-áa\ :  Die  heilige  Ehe  1898,  Lothar  Schmidt- 
tel :  Ackermann  190^). 

Hollandia,  tágabb  értelemben  a  németalföldi 
királyságot,  Németalföldé^  (1.  o.)  értik  rajta ;  szo- 
rosabb értelemben  annak  BNy.-i  része  a  Maas-tor- 
kolat  D.-i  ága  és  a  Zuyder-tó  közt.  Két  tarto- 
mányra oszlik:  Észak- H.  területe  2794 km«,  (i9ii) 
1.138,421  lak.,  fővárosa  Haarlem;  DeT ff.  terü- 
lete 3010  km»,  (1911)  1.390,7  »4  lak.,  fővárosa  Hága. 
—  H.  területe  a  frízek  földjéhez  tartozott  s  attól 
a  X.  sz.-ban  szakadt  el,  mint  különálló  grófság. 
Grófjai  közül  megemlítendök  //.  Dietrich  (Dirk), 
ki  985.  111.  Ottó  császártól  nagy  birtokokat  ka- 
pott a  Rajna  és  Maas  torkolat  vidékén.  Fia,  Nagy 
Arnold  a  frizek  elleni  csatában  esett  el.  H.  gróf- 
jai közül  legnagyobb  jelentőségre  II.  Vümos 
emelkedett,  kit  a  német  fejedelmek  egy  része 
1247.  királlyá  választott.  Ó  is  a  frizek  elleni  harc- 
ban esett  el  1256.  IL  Vilmos  unokájában,  János- 
ban, 1299.  kihalt  a  H.-í  grófok  ősi  családja  s  H.-ot 
II.  János,  Hennegau  grófja  örökölte.  Ennek  csa- 
ládja 1345.  halt  ki  IV.  Vilmosban,  kinek  nővérét, 
Margitot,  Bajnr  Lajos  német  császár  vette  nőül 
8  így  H.  a  Witteislxich-esaiM  örökébe  ment  át. 
Az  utolsó  uralkodó  e  házból  Jakobea  grófnő  (1.  o.) 


volt,  ki  1433.  Jó  Fülöp  bui^ndi  herceg  javára  le- 
mondott H.,  Seeland  ós  Hennegau  birtokáról.  H. 
ezután  burgundi  fenhatóság  alatt  volt  Merész  Ká- 
roly haláláig  (1477).  Ennek  leánya,  Mária,  Miksa 
német  királyhoz  ment  nőül  s  így  H.  az  egész  bur- 
gundi örökséggel  együtt  a  Habsburg-család  birto- 
kába jutott.  Miksa  unokája,  V.  Károly  császár,  a 
17  németalföldi  tartományt  fiára,  II.  liüóp  spa- 
nyol királyi-a  hagyta,  tehát  H.  is  spanyol  uralom 
aJá  került.  A  spanyolok  elleni  felkelésben  H.  is 
részt  vett  s  azon  7  tartomány  közé  tartozott,  mely 
1 579.  az  vtrechti  unióban  egyesült  s  nemsokára 
elszakadt  Spanyolországtól.  További  története 
egybeolvadt  Németalföldével  (1.  o.). 

Hollandi  aranyak,  a  XVH.  sz.-ban  néhány 
németalföldi  tartományban  magyar  érték  szerint 
készült  aranyérmek  Szt.  László  és  Szűz  Mária 
képével. 

Hollandi  as,  súlyegység,  1.  As. 

Hollandi  fehér,  1.  ólomfehér. 

Hollandi  festészet,  1.  Hollandi  művészet. 

Hollandi  irodalom,  1.  Németalföldi  irodalom. 

Hollandi  kémikusok  olnja,  1.  Milénklorid. 

Hollandi  kötés,  1.  Gsőkötések. 

Hollandi  marha,  a.  m.  friz  marha  (1.  o.). 

Hollandi  művészet.  Az  Alsó-Rajna  és  az 
Északi-tenger  alnémet  mélysikja,  a  regi  Német- 
aliöld  északi  tartományainak  csoportja,  a  mai 
Hollandia  területének  művészete  kezdettől  fogva 
az  észak-német  művészethez  kapcsolódik,  míg  a 
déli  tartományokban  (Belgium)  kezdetben  a  fran- 
cia-burgundi, utóbb  az  olasz  befolyás  dönti  el  a 
művészeti  fejlődés  sorsát.  A  csúcsíves  építészet 
korában  azonban  a  nagy  francia  székesegyházak 
itt  is  érvényesítik  hatásukat.  Gazdagon  kiképzett 
szentélyű,  karcsú  tornyokkal  ellátott  templomok 
épülnek,  de  a  franciákhoz  képest  egyszerű  rész- 
letezéssel ós  a  kő  mellett  nagy  szerepet  játszik  a 
tégla,  a  boltozatokat  pedig  azok  formájára  ké- 
szült famennyezetekkel  pótolják.  A  legnagysze- 
rűbb emlék  az  utrechti  székesegyház  (1254—67), 
amelynek  öthajós  teste  azonban  elpusztult  és  csak 
szenliólye  és  homlokzati  tornya  maradt  fönn. 
Egyéb  csúcsíves  templomok:  az  amsterdami  Oude 
Kerk  (1300  körül),  a  leideni  öthajós  Szt.  Péter 
templom  (1315),  a  dordrechti  Boldogasszony-tem- 
plom, a  haarlemi  nagy  templom  stb.,  továbbá  már 
a  XV.  sz.  második  feléből  a  bredai  nagyszerű  Bol- 
dogasszony-templom és  a  hertogenboschi  S.  Jan- 
templom.  Az  olasz  művészet  hatása  alatt  a  hol- 
landi renaissance  eleinte  főleg  a  dekoratív  kis- 
architektura  körében  érvényesül  (síremlékek,  stal- 
lumok,  szószékek,  stb.),  utóbb,  főleg  a  XVI.  sz. 
közepétől  kezdve  nemzetiebb  irány  áll  be  és  a 
hollandi  építészet  jellemző  alkotása,  a  tégla  éa 
terméskő  művészi  egyesítése,  a  színes  hatások 
és  erősen  tagolt  rajzolatok  művelése  nagyban  ér- 
vényesül. Teljes  kifejlését  a  XVII.  sz.-ban,  az 
északi  tartományok  felszabadulása  után  éri  el  ez 
a  művészet  Egymást  követték  a  gazdag  polgár- 
ság által  emelt  büszke,  de  polgári  jellegű  alkotá- 
sok. Még  a  XVI.  sz.-ból  valók  az  oudewateri,  fra- 
nekeri,  venlooi,  leideni  városházak,  majd  1602.  a 
hollandi  renaissance  ünnepelt  alkotása,  a  pompás 
haarlemi  húscsamok,  Lieven  de  Key  (megh. 
1627.)  műve,  míg  a  fölvirágzó  Amsterdamban 


Hollandi  művészet 


202     — 


Hollandi  művészet 


Hendrik  de  Keyzer  (megh.  1621.)  a  református 
istentisztelet  igényeinek  megfelelő  templomok 
egész  sorát  alkotta.  Egymásután  keletkezett  a 
Zuiderkerk,  Westerkerk,  Noorderkerk,  az  utóbbi, 
görög  kereszt  alakú  alaprajzával,  a  protestáns 
típus  legérdekesebb  épületeinek  egyike.  B  nemzeti 
építészettel  szemben  azonban  az  olaszos  klasszici- 
záló irányú  művészet  lép  föl.  A  legnagyobb  mes- 
ter Jacoh  van  Campeti  (megh.  1657),  kinek  fő- 
műve, az  amsterdami  városház  (1648—55,  ma  ki- 
rályi palota)  a  H.  legismertebb  alkotásai  közé  tar- 
tozik. Követője  Post  Fieter  (megh.  1669.),  a  hágai 
Mauritzhuys  és  a  maestrichti  városház  építője, 
míg  Vingboom  PMlipp  (megh.  1675.)  igen  sok 
magánházat  épített  Amsterdam  előkelő  polgárai 
számára  és  irodalmi  tevékenységével  is  nagy  ha- 
tást gyakorolt  korára. 

A  szohrászatuQva.  tartott  lépést  az  építészet  fej- 
lődésével. Termékei  nagyrészt  síremlékek,  nem 
úgy  mint  Flandriában,  ahol  a  katolikus  templo- 
mok gazdag  plasztikai  dísszel  büszkélkedtek.  Hol- 
landiában a  síremlék  maradt  a  szobrászat  fő  tárgya, 
mihez  még  a  nyilvános  épületek  homlokzatának 
díszéül  szánt  realisztikus  domborművek  járultak. 
Hollandiában  sokat  dolgoztak  belga  szobrászok, 
míg  a  hollandi  Adriáén  de  Vries  Olaszország- 
ban tanult  és  Németországban  dolgozott.  Jellemző 
művek :  Orániai  Vilmos  síremléke  a  deltti  új  tem- 
plomban és  Erazmus  emlékszobra  Rotterdamban, 
az  utrechti  Hendrik  de  Keyzer  alkotásai,  míg  az 
amsterdami  városházat  az  antwerpeni  Quellinus 
Ari  US,  rokonai  és  segédei  segítségével  szinte  el- 
árasztotta a  klasszicizáló  mitológiai  szobrok  és 
domborművek  tömegével.  Tanítványa,  Verhulst 
Rombout  a  pompás  és  kifejező  síremlékek  egész 
sorát  készítette. 

A  H.  azonban  a  festészet  terén  aratta  legfőbb 
dicsőségét :  abban  jutott  a  nép  egyénisége  leg- 
tisztábban kifejezésre,  annak  volt  legnagyobb, 
legmaradandóbb  hatása,  az  dicsekedhetik  a  leg- 
nagyobb mesterekkel,  kiknek  jelentősége  az  or- 
szág határain  messze  túlterjedt.  A  tiénieial földi 
festészet  (1.  o.)  kifejlesztésében  az  északi  tartomá- 
nyok osztoztak  a  déliekkel,  úgyszintén  abban  a 
sorsban  is,  amely  a  XVI.  sz.-ban  a  romanizmus 
uralomra  jutásával  a  németalföldi  festészetet  érte. 
Itt  is,  mint  Flandriában,  egyes  mesterek  a  nem- 
zeti Ixadiciókhoz  ragaszkodnak,  míg  mások  az 
olaszos  áramlatnak  engedik  át  magukat.  Amazok 
közül  említendők  Engelbrechtsen  Cornelü-  (megh. 
1533)  és  tanítványa  Lukas  van  Leyden  (megh. 
1583),  a  nagy  festő  és  grafikus,  valamint  az  am- 
sterdami (de  Antwerpenben  letelepedett)  Aertsen 
Pieter  (1508—75),  a  genrekép  legelső  művelőinek 
egyike,  a  romanisták  közül  különösen  Jan  van 
Sjorel  (1495-1562),  Mostaert  Jan  (1474-1556), 
Heemskerk  Martén  (1498—1547)  stb.  A  XVI.  sz. 
folyamán  indult  meg  azonban  annak  a  műfajnak 
a  fejlődése,  mely  a  H.-re  nézve  páratlan  nemzeti 
jelentőségű :  a  csoportos  képmásé.  Előbb  a  lövész- 
céhek tagjait,  majd  a  sebészekét  (anatómiák)  és 
egyes  testületek  elöljáróit  (regens-képek)  társa- 
ságban örökítették  meg  és  az  egyes  képmások 
merev  egyesítéséből,  sorakoztatásából  idővel  való- 
ságos, egységes  festői  hatású  csoportkép  fejlődik, 
a  XVII.  sz.  festészetének  egyik  dicsősége,  melyet 


már  főleg  a  haarlemi  Cornelisz  Gornelis  (1562— 
1638)  készített  elő. 

A  régibb  irányok  folytatásaképen  a  XVII.  sz.- 
ban,  az  önálló  Hollandiában  állott  be  a  festészet 
nagyszerű  fellendülése,  a  nemzeti  szellem  legtö- 
kéletesebb megnyilvánulása.  Az  olasz  hatás  elöl 
teljesen  soha  el  nem  zárkózó  katolikus  Flandria 
pompásabb  festészetével  szemben  polgári  jellegű 
ez  a  festészet.  Célja  a  valóságnak,  a  természet- 
nek valószerű  ábrázolása,  minden  nyilvánulásá- 
ban.  Művészi  tartalma  a  realizmussal  összefüggő 
festőiség,  amely  egységes  optikai  benyomás  mód- 
jára szhies  egészben  igyekszik  az  élő  és  élettelen 
dolgokat  térbeli  környezetük  keretében  bemu- 
tatni. Ebben  az  értelemben  alakult  át  a  korábbi 
történeti  festészet  és  jutnak  érvényre  -  részben 
Flandria  hasonló  jelenségeivel  párhuzamosan  — 
az  uralkodó  műfajok :  a  képmás,  egyes  személyek 
és  csoportok  ábrázolásával,  mely  a  hollandi  pol- 
gárság körében  páratlan  kedveltségnek  örven- 
dett, a  genrekép,  mely  a  parasztság  v.  a  felsöb!) 
körök  életét  mutatja  be,  ezzel  kapcsolatban  az 
interieur,  amely  nem  az  alakokra,  hanem  azok 
térbeli  környezetének  ábrázolására  helyezi  a  fő- 
súlyt, a  tájkép,  amelyhez  az  állatkép  csatlakozik, 
a  tengeri  kép  és  építészeti  festés,  a  csendélet. 
Hollandia  majdnem  valamennyi  városában  többó- 
kevésbbé  külön  jellegű  iskolák  keletkeztek  és  ki- 
vált Utrechtben,  Haarlemben,  Amsterdamban,  Lei- 
denbeii,  Hágában,  Delftben,Dordrechtbenstb.  igen 
sok  festő  dolgozott,  akik  közül  azonban  csak  a 
legnevezetesebbeket  emelhetjük  ki. 

A  képmásfestés  legnagyobb  mesterei :  Miere- 
velt  Michiel  {\567— 164:1),  Bavesteyn  Jan  (megh. 
1657),  Thomas  de  Keyser  (megh.  1667),  Bartho- 
lomeus  van  der  Helst  (1613 — 70),  főleg  azonban 
az  idősb  Hals  Frans  (megh.  1666),  aki  mind  egyes 
képmásaival,  mind  nagy  lövész  és  regensképei- 
vel  a  képmásfestést  kiemeli  a  korábbiak  száraz- 
ságából, merevségéből  és  az  eleven,  lüktető  élet 
fölülmúíhatatlan  szélességit  képét  adja.  Ezen  a 
téren  is  azonban,  mint  a  festészet  minden  ágában, 
Rembrandt  van  Rhyn  (1606—69)  tetőzi  be  a  ko- 
rábbi nemzedékek  törekvéseit.  A  specialistákkal 
szemben  ő  az  univerzális  nagy  mester,  aki  az 
élet,  a  természet  minden  jelenségét  belevonta 
művészete  körébe.  Mestere,  Lastman  Pieter 
(1583  - 1 633)  útján  tovább  haladva,  a  történeti 
festést  az  emberi  élet  közvetlen,  megkapó  lélek- 
tani és  festői  mélységű  kifejezésévé  tette,  kép- 
másaiban és  nagy  csoportképeiben  Hals  álláspont- 
ján felülemelkedve,  a  nemzeti  festészet  nagy  pro- 
blémáinak legtökéletesebb  megoldásait  adta,  táj- 
képeivel pedig  a  hollandi  föld  és  levegő  legtökéle- 
tesebb festői  közé  tartozik.  Festményei  mellett 
rézkarcai  és  rajzai  hosszú  sora  egészíti  ki  kime- 
ríthetetlen gazdagságú  és  mélységű  művészetét, 
mely  a  hollandi  nemzeti  szellem  legmagasabb 
nyilvánulása.  Ámbár  Rembrandt  hatása  az  egész 
H.-re  nagy  volt,  legfeltűnőbb  közvetlen  követői- 
nél és  tanítványainál,  akik  némelyike  a  sokolda- 
lúságban is  követte  mesterét.  Kiválnak  közülök : 
LievensJan  (1607—74),  Bol  Ferdinánd  (1616— 
1680),  Gerbrandt  van  den  Eechhout  (1621—74), 
Maes  Nicolas  (1632—1693),  Koninck  Philipp 
(1619—88),  stb. 


Hollandi  művészet 


203     — 


Hollandi  művészet 


A  genrefestök  közül  a  mulató,  dorbézoló  pa- 
rasztok ábrázolásában  a  flamand  Brouwer  Ad- 
riáén (raegh.  1638),  aki  Haarlemben  Halsnál  ta- 
nult, mind  a  flamandok,  mind  a  hollandiak  mes- 
tere. Ez  utóbbiak  közül  sok  kisebb  mester  sorából 
Adriáén  van  Ostade  (1610—85)  és  öccse,  Isaak 
van  Ostade  (1621—49)  válik  ki.  Az  árnyékos 
fénnyel  eltelt  interieurök  ábrázolása  a  H.  jellemző 
vonása  a  flamandok  nagyobb  szlnességével  szem- 
bon. Ezekhez  még  Steen  Jan  (1626—79),  az  ötle- 
tes elbeszélő  és  ragyogó  festő  áll  legközelebb  ós 
egyúttal  az  átmenet  ama  gem-efestök  nagy  cso- 
portjához, akik  nem  a  parasztság,  hanem  a  pol- 
gárság életét  mutatják  be  mulató,  társalgó,  oly- 
kor egyszerűen  együtt  levő  társaságok  képében. 
Anekdotikus  tartalmú  jelenetektől  fénytől  átha- 
tott interieurökbe  helyezett  1 — 2  alakig  minden 
árnyalat  képviselve  van  ezekben  a  képekben,  me- 
lyek a  H.  legjellemzőbb  alkotásai  közé  tartoznak. 
Nagy,  többnyire  mulató  társaságokat  festettek 
Hals  Dirk  (megh.  1666),  Codde  Pieter  (1600- 
1678),  Palamedes  AutJwnie  (megh.  1673),  Duck 
Jákob  (megh.  1660),  míg  a  későbbiek,  a  legna- 
gyobbak rendszerint  kevesebb,  nyugodtabb  alak- 
kal érték  be.  A  legkiválóbb  mesterek  Ter  Borch 
Gerard  (1617-81).  Metsu  Gábriel  (megh.  1667), 
a  delfti  Vermeer  Jan  (1632—75),  Fabntius  Ga- 
rcl  (1620—54),  míg  Dou  Gerard  (1613—75)  és 
követői,  Frans  van  Mieris  {i&^b—Si)  és  Wil- 
lem  van  Mieris  (1660—90)  a  flnomságot  már  ki- 
csiny ességbe  viszik  át,  Netscher  Caspar  (1639— 
1684)  pedig  már  édeskés,  affektált.  Az  interieur- 
képeknek,  melyekben  nem  az  alak,  hanem  a  belső 
tér  a  fődolog,  Vermeeren  kívül  Pieter  de  Hooch 
(1630-77  után)  a  nagymestere. 

A  H.  nemcsak  az  embert  és  szűkebb  környeze- 
tét, hanem  a  szabad  tormészetet  is  meghódítja. 
Jellemző  tény  a  tájképfestészetnek  mint  önálló  mű- 
fajnak fellendülése,  kifejlődése,  mely  a  XVI.  sz. 
tarkaságából,  mesterkélt  elrendezéséből  a  termé- 
szet impresszionista  felfogására  vezet,  bár  a  leg- 
nagyobb mesterek  némelyike  nem  elégszik  meg 
e  benyomások  visszaadásával,  hanem  tudatosan 
komponált  képeket  ad.  Az  átmeneti  mesterek  kö- 
zül a  legbefolyásosabb  Bloetnaert  Abra}iam{l564:— 
1651);  az  úttörők  Esaias  van  de  Velde  (1590— 
1630),  Jan  van  Goyen  (1596—1656),  Salomon 
van  Ruisdaél  (megh.  1672),  Allaert  van  Évér  din- 
gen  (1621—75).  A  tájképfestés  fénykorát  jelzik  a 
nagy  Jar^őb  van  Ruisdaél  (1635—81),  Aelbert 
Ouyp  (1620-91),  Wijnant  Jan  (megh.  Ib82), 
Hobbema  Meindert  (1638—1709),  Aert  van  der 
Neer  (1603—77),  rézkarcaival  begers  Herkules 
(1589 — 1645).  Rembrandt  ezen  a  téren  is  mind 
festményeivel,  mind  rézkarcaival  legelső  sorban 
áll.  A  tájakat  néha  állatok  élénkítik  és  az  állat- 
festés önálló  műfajjá  is  válik,  melynek  művelői 
közül  Potter  Paulus  (1625—54),  a  szarvasmar- 
hák festője,  Wouwermann  Philipps  (1623—8 '), 
a  termékeny  csataképfestő  és  Mlchior  de  Hon- 
decoeter  il6'óQ -9b),  a  madarak  híres  festője  a 
legnevezetesebbek. 

A  tájképfestéséhez  hasonló  belső  fejlődést  mu- 
tat a  tengeri  képek  festése,  melynek  kiváló,  a 
fejlődés  menetét  jelző  mesterei:  PorcelUs  Jan 
(megh.  1632),  Simon  de   Vlieger  (1601  ~  53),  Jan 


van  de  Cappelle  (megh.  1679),  Willem  van  de 
Velde  (1633—1707),  Backhuysen  TMdolf{l6Sl— 
1708)  stb.  Hasonló  a  menete  az  építészeti  festés- 
nek is,  mely  majdnem  kizárólag  templom-inte- 
rieuröket  ábrázolt  és  amelynek  legjelesebb  mű- 
velői: Hendrvk  van  Steemvyck  (1580— 16.W), 
Neefs  Pieter,  Saenredam  Pieter  (l.ö''7-  1665), 
Houckgeest  Gerard  (megh.  1655)  és  Emanud  de 
Witte  (1617—92),  az  egész  fejlődés  betetőzése. 
A  H.  jellemző  alkotása  végül  a  csendélet,  külön- 
féle irányokkal,  tárgyakkal,  a  polgárság  kedvence, 
mely  számtalan  festőt  foglalkoztatott.  Ezek  közül 
csak  Claesz  Pietert  (megh.  1661),  Heda  Willem 
Glaeszt  (szül.  1594),  Jan  Davidsz  de  Heemet 
(szül.  1H06),  FytJant {1611-6 i),  Kalff  Wille- 
met  (megh.  16".t.3)  emeljük  ki. 

A  XVII.  sz.  végével  a  H.  önálló  jelentősége  letű- 
nik. Az  egykor  oly  ünnepolt  Adriáén  van  der 
Werff  (1659—1722)  akadémikus  iránya  uralko- 
dik mind  a  festészetben,  mind  az  építészetben, 
amely  különösebb  eredetiség  nélkül  veszi  át  a 
váltakozó  francia  divatokat.  A  XVIII.  sz.  festői 
közül  leginkább  Trnost  Gornelis  (1697  -  1750)  és 
Köbeit  Johannes  Baptist  (1779—1814)  érdemel 
említést. 

A  XIX.  sz.-i  H.  ismét  figyelemreméltó  jelensé- 
geket mutat.  Az  építészet  terén  a  század  első  fe- 
lében még  eléggé  jelentéktelen  klasszicizmus 
uralkodik,  melynek  Stiys  Tieleman  (178'ó— 1861) 
a  legtekintélyesebb  mestere.  Utóbb  Guijpers  P. 
J.  nagy  sikerekkel  tér  vissza  a  hazai  építeszet 
régi  tradícióihoz  az  amsterdami  Rijksmuseum 
nagyszerű  épületén  (1877—8.5)  és  templomain.  A 
külső  hatások  alatt  föllendült  modern  építészet 
legbefolyásosabb  művelője  Berlage  Hendrik 
Petrus  (szül.  1856),  kinek  legnagyobb  alkotása, 
az  amsterdami  új  tőzsde,  valamint  sok  kisebb-na- 
gyobb műve  erős  hatást  gyakorolt  a  mai  nemze- 
dék építészeire. 

Hollandia  sok,  de  jelentéktelen  klasszicista  és 
a  régi  hollandi  mestereket  utánzó  festője  után  a 
kitűnő  Jongkind  Johan  Barthold  (1819—91)  a 
francia  impresszionizmussal  függ  össze,  míg  az 
ünnepelt  Israeh  Josef  [1824:— 1911),  kinek  mű- 
vészete Rembrandt  hatásán  alapul,  világszerte  is- 
mert mester.  A  hágai  iskola,  melynek  feje  volt, 
jeles  tájképfostőkben  bővelkedik.  Ilyenek  a  Maris 
testvérek:  Jákob,  Matthys,  Willem,  továbbá  a 
népszerű  lfesd(a(!7  WiUem,  Johannes  de  Haas,  stb. 
A  genrefestök  közül  Bisschops  Christoffel  eme- 
lendő ki,  az  arcképfestők  és  grafikusok  közül  Veth 
Jan,  ki  mint  művészeti  író  is  jelentékeny.  Az 
utolsó  évtizedekben  azonban  Vincent  van  Gogh 
(1853-90)  a  leghatalmasabb  egyéniség.  A  leg- 
modernebb törekvések  hívei  Toorop  Jan,  Pri le- 
kér Johan,  Deijsselhof  Gerrit,  stb. 

Trfxl^lom.  Bode,  Studien  zar  Geschichte  d.  hollSndischen 
Maierei,  Braanschweig  i883;  Rembrandt  ii.  seine  Zeitge- 
nossen,  Leipzig  1906:  Burger  (Thoré),  Les  musóes  de  la 
Hollandé,  Paris  18.Ö8,  186(i;  DUlberg,  FrUhhollS  der,  Haar- 
lem 1!)"3  köv. :  Ewerbeck,  Die  Renaissance  In  Belgien  u. 
Holland,  Lelpzig  1891;  Fromentin,  Ijbs  ma  trés  d'autrefois, 
1.  kiad.  Paris  1876.,  magy.  ford.  Budapest  1907:  Galland, 
Geschichte  der  hollüiidischen  Baukunst  u.  Bildnerol  im 
Zeitalter  d.  Renaissance,  stb..  Frankfurt  1890 ;  Hofstede  de 
Groot,  Beschreibendes  u.  kritisches  Verzeichnis  d.  Werko 
d.  hervorragendsten  hollSndischen  Maler  des  17.  Jahrhon- 
derts.Esslingen-Parisl9  7  köv.:  Jantzen,  Das  niederiandi- 
sche   Architekturbild,   Leipzig  1910;  a.  a.,   NiederlSndisohe 


Hollandi  nyelv 


—     204 


Holló- 


Malerel  lm  17.  Jahrhnndert,  n.  o.  1912 ;  KroV,  Archltektar 
der  Niederlande,  Hága  1907;  Riegl,  Das  holIKadlscbe  Orup- 
penportrSt,  Wien  19"9:  Taurel,  üe  christelijke  Kanst  in 
Holland,  stb.,  Amsterdam-BrUssel  1881:  Willls,  NiederlSn- 
dlscho  Mari  nem  alerei,  Leipzig  1912;  Wurzbach,  NiederlSn- 
disches  Künstlerlexlkon,  Wlen-lieipzig  1906  köv. ;  Yseadyck, 
Doouments  classós  de  l'art  dans  les  Pays-Bas,  BrUssel 
18811—89. 

Hollandi  nyelv,  1.  Németalföldi  nyelv. 

Hollandi  rózsa,  a  csiszolt  gyémántnak  legelő- 
nyösebb alakja ;  koronás  vagy  igazi  rózsa  is  a 
neve. 

Hollandit  (&sv.),  mangán-,  bárium-  és  vasnak 
manganátja  ;  képlete  közel : 

m(Ba,Mn)2  MnOj+n  Fe^íMnOj)^. 
Kémiai  tekintetben  tehát  rokon  a  coronadittal. 
Lelőhelye  Kájlidongri,  Közép  Indiában. 

Hollandi  tyúk,  egyike  a  legcsinosabb,  bóbi- 
tás díszfajtáknak,  mely  nedvesség  és  hideg  iránt 
felette  érzékeny,  szembajoknak  alávetett;  jó  tojó, 
tojása  fehér,  izes,  szintúgy  húsa  is,  bár  a  H.  nem 
igen  alkalmas  a  hizlalásra.  A  kakas  testsúlya 
2V4— 2V2  kg.,  a  jórcóó  2  kg.  Testtartása  egye- 
nes, könnyed.  A  H.-nak  többféle  színű  változata 
ismeretes,  így  vannak  fekete,  kékesszürke  és 
kendermagos  színű  állatok,  a  bóbita  mindenkor 
fehér. 

HoUandsch-Diep,  a  Maas  (1. 0.)  széles  torkolati 
ága  Hollandiában. 

Hollar,  Venceslaus,  cseh  rézmetsző,  szül.  Prágá- 
ban 1607  júl.  15.,  megh.  1677  márc.  28.  Frank- 
furtban Merian  Mattháusnál  tanult,  1637.  Lord 
Arundellel  Londonba  ment,  ahol  sok  metszetet 
készített  a  lord  gyűjteményében  levő  képekről  és 
1640.  a  walesi  herceg  rajztanítója  lett.  Két  nagy 
rézkarc-sorozatban  az  angol,  majd  a  többi  európai 
nők  viseletkópeit  adta  ki.  A  forradalom  elöl  Ant- 
werpenbe menekült,  1652.  visszatért  Angliába, 
n.  Károly  király  rajzolója  lett  és  az  ő  megbízásá- 
ból 1669.  Afrikába  utazott,  lerajzolta  Tangert  ós 
környékét,  1673.  pedig  észak-angolországi  váro- 
sok látképeit  készítette  el.  Részmetszeteinek  ós 
karcainak  igen  nagy  (kb.  3000)  száma  a  sokszo- 
rosító művészet  minden  ágára  kiterjedt.  Művé- 
szileg és  tárgyilag  legbecsesebbek  látképei  és 
képmásai. 

HoUe,  1.  Holda. 

Holleben,  1.  Albert  von,  porosz  tábornok,  szül. 
Erfurtban  1835  ápril  24.,  megh.  Naumburgban 
1906  jan.  1.  Korán  katonai  szolgálatba  lépett; 
1866.  kapitányi  rangra  emelkedett  és  rósztvett  az 
Ausztria  elleni  háborúban,  szintúgy  az  1870— 
1871-iki  francia  háborúban  is.  Ettől  az  időtől  fogva 
gyorsan  emelkedett,  1889.  tábornoki  rangot  nyert 
ósWaldersee  vezérkari  főnök  egyik  helyettese 
lett.  1893-ban  Mainz  várparancsnoka,  majd  gya- 
logsági tábornok  lett  s  mint  ilyet  1898.  rendel- 
kezési állapotba  helyezték.  Kiadta  1864  jún.  11. 
meghalt  nagybátyjának,  H.  tábornoknak  kézirat- 
ban hátrahagyott  művét :  Aus  den  hinterlassonen 
Papieren  des  Generals  d.  Infanterie  von  H.  (Berlin 
1867).  Önálló  műve :  Qeschichte  des  Frühjahrs- 
feldzugs  1818  und  seine  Vorgeschicht©  (Berlin 
1904). 

2.  H.,  Theodor  von,  német  diplomata,  szül. 
Stettinben  18^0  szept.  16.,  megh.  Charlottenburg- 
ban  1913  jan.  31.  Pályája  kezdetén  Kínában  és 
Japánban  működött,  1875— 85-ig  miniszterrezi- 


dens lett  Buenos-Ayresben,  1885- 91-ig  követ 
Tokióban,  1897.  nagykövet  "Washingtonban.  Ez 
állásában  megkötötte  a  Karolináknak  és  Szamoá- 
nak  a  német  gyarmatokba  való  bekebelezéséről 
szóló  szerződóst.  1903-ban  a  venezuelai  konfliktus 
miatt  visszahívták.  1904-ben  a  Német  Gyarma- 
tosító-Társulat vezetésére  választották  meg,  ké- 
sőbb pedig  az  angol-német  ellentótok  enyhítésére^ 
alakult  komité  egyik  alapítója  és  elnöke  volt. 

HoUendonner  Ferenc,  botanikus,  szül.  1882 
okt.  10.  Csehiben  (Vas  vm.).  Természetrajzi  egye- 
temi kiképzését  a  budapesti  egyetemen  nyerte. 
1905  óta  a  műegyetemi  növénytani  tanszék  tanár- 
segéde, 1907.  okleveles  középiskolai  tanár  és 
bölcsészetdoktor  lett.  Működését  főképen  a  nö- 
vények szövettana  terén  fejti  ki,  amely  irányban 
több  Ügyeimet  keltő  értekezése  (az  Bvonymusok 
párája,  az  Alyssum  Arduini,  a  Biota  és  Thuja,  a 
lúc  és  vörösfenyő,  a  cser  és  tölgy  fájának  szöveti 
szerkezetéről)  jelent  meg  a  hazai  és  külföldi  folyó- 
ü-atokban.  A  fény öf élek  fájának  öfíszekasonlüó 
szövettana  (Budapest  1913)  c.  munkáját  az  Or- 
szágos Erdészeti  Egyesület  a  Deák-alapból  100 
arannyal  jutalmazta.  E  Lexikon  növényszövet- 
tani cikkeit  írja. 

HoUeschau  (csehül  Holesov),  az  ugyanily  nevű 
kerületi  kapitányság  székhelye  Morvaországban, 
(1910)  5954  nagyobbára  cseh  lak.,  posztó-  és  vá- 
szonszövéssel, bútor-,  enyv-,  cukorka-  és  sörgyár- 
ral, kastéllyal. 

Holló  (Con)us  corax  L.,  áiiat),  az  Éneklők  rend- 
jébe és  a  Varjúfélék  családjába  tartozó  legnagyoblv 
madárfaj.  Egyszínű,  fénylő  fekete.  Csőrének  orma 
egész  hosszában  hajlott,  felső  kávája  az  alsón  túl- 
terjedve, lefelé  hajlik.  Farka  kékes  vagy  zöldea 
fénnyel.  Hossza  65,  számyhossza  44,  far-khossza 
26  cm.  Éneke  inkább  károgás,  de  azért  jól  kifej- 
lődött éneklőkészüléke  van.  Az  északi  földgömböt 
lakja,  így  hazánkban  is  mindenütt  előfordul,  ahol 
nagy  erdőségek  vannak,  de  sehol  sem  nagy  meny- 
nyiségben.  Párosan  él,  nagyobb  csapatokba  soha- 
sem verődik  össze.  Növényekkel,  rovarokkal,  ki- 
sebb emlősökkel  és  madarakkal  táplálkozik.  Kora- 
tavasszal  magas  fákon  vagy  sziklákon  fészkel. 
5—6  zöldeskékes,  szürkén  pettyezett  tojást  rak 
és  a  íiatalokat  soha  sem  hagyja  el.  A  szabadban 
igen  óvatos,  fogságban  könnyen  megszelídül,  inge- 
relve azonban  vadságát  csakhamar  visszanyeri. 
Húsa  nem  ízletes. 

Holló,  csillagkép,  1.  Gormis. 

Holló,  1.  Barnabá<},  szobrász,  szül.  1866  máj.  16. 
Alsóhangonyban  (Gömör  vm.).  A  budapesti  ipar- 
művészeti Iskolában  és  Stróbl  mellett  kezdte  ta- 
nulmányait ;  első  műve,  amellyel  feltűnt,  nagy 
dombormű,  amely  a  Tud.  Akadémiának  Széchenyi 
által  történt  alapítását  mutatja  (a Tud.  Akad.  palo- 
táján). Hasonló  stílusú  domborműve  a  Wesselényi- 
emléktábla (Budapesten,  a  Ferenciek-templomán, 
lelépi.  1905).  Tőle  való  a  rimaszombati  Tompa- 
szobor [  1 902),  a  hajdúböszörményi  Bocskai-  (1907), 
a  losonczi  Kossuth-szobor  (1910).  Mik-zúth,  Kö- 
rösi Csorna,  Oreguss  képmását  is  mintázta  s  az 
ő  műve  a  budapest-korvintéri  Lajos-kút  is.  Leg- 
újabban a  Tud.  Akadémia  megbízásából  nagy 
domborművön  dolgozik,  amely  Erzsébet  királynét 
mutatja  Deák  Ferenc  ravatalánál. 


'Hollóbogár 


205 


HolliSs 


2.  H.  Lajos,  politikus  és  publicista,  szül.Pélegy- 
házán  (Pest  vm.)  1859  aug.  24.  Jogi  tanulmányai- 
nak végeztével  szülővárosában  ügyvéd  lett  s 
18«5— 87.  az  általa  megalapított  Fáegijházi  Hír- 
lap szerkesztője  volt.  1887-ben  függetlenségi  pro- 
grammal képviselővé  választották  s  azóta  meg- 
szakítás nélkül,  minden  cikluson,  Pólegyházát  kép- 
viseli. 1893  végén  Bartha  Miklóssal  együtt  meg- 
alapította a  Magyarország  c.  esti  lapot,  melynek 
főszerkesztője.  H.  a  függetlenségi  frakciók  közt 
mindig  az  Ugron-csoportboz  szított,  amellyel 
együtt  ment  a  fúzióba  v.  pártszakadásba.  A  több- 
ségi függetlenségi  pártban  ő  szervezte  Justh 
Gyula  vezetése  alatt  az  ú.  n.  bankos  csoportot, 
amely  az  önálló  nemzeti  bank  sürgős  felállítását 
követelte  iHH-re.  A  bankkérdés  tanulmányozá- 
sára kiküldött  parlamenti  bizottságnak  H.  lett 
az  előadója  s  végeredményben  egyik  előidézője 
a  függetlenségi  párt  kettészakadásának  s  a  koalí- 
ciós kormány  bukásának.  A  bankkérdésnek  napi- 
rendről lekerülése  után  H.  az  ú.  n.  Justh-pártban, 
amelynek  alelnöke  lett,  az  általános  és  titkos  vá- 
lasztói jog  megvalósítására  vetette  a  fősúlyt  s  a 
48-as  párt  közjogi  programmja  helyett  szociális 
^s  népjóléti  pontjainak  gyakorlati  kivitelét  köve- 
telte. Az  általános  választói  jog  miatt  került  gya- 
kori s  ellenfeleitől  meggyanúsított  politikai  össze- 
köttetésbe az  ortodox  67-es  Lukács  László  pénz- 
ügyminiszterrel és  a  szocialista  párttal.  1912-ben 
újból  belépett  a  szövetkezett  ellenzékbe,  de  pártját 
nem  követte  az  új,  második  függetlenségi  fúzióba 
■<1913  június).  1890-ban  írt  egy  művet  a  Közigaz- 
gatás rendezésér'il. 

Hollóbogár  (Epicauta  verticulis  HL),  a  Meloi- 
dae  családjába  tartozik  s  mint  alkalomszerű  mező- 
gazdasági kártevő  közismert.  13—19  mm.  hosz- 
ezú,  fekete,  szőrös,  csak  a  feje  ós  a  csápok  töve 
vörös.  A  sziki  s  legelőkön,  sáskás  helyeken  május 
végén  nagy  csapatokban  található,  majd  szárnyra 
kap  s  a  takarmány-  és  cukorrépában,  a  bm'gonyá- 
ban,  lucernában,  bükkönyben,  babban  jelenik  meg 
s  a  leveleket  fogyasztja.  Innen  a  nöstényok  vÍ8Z- 
ezavonulnak  a  legelőkre,  ahol  tojásaikat  csomóu- 
kint  sekélyen  a  földbe  rakják.  A  lárvák  a  sáska- 
tokokban levő  sáskatojásokból  élnek,  ennyiben 
tehát  hasznos  a  H.,  azonban  alkalomadtán  mint 
bogár  számottevő  kárt  okoz.  A  bebábozódás  szin- 
tén a  földben  történik.  Védekezés :  a  növények- 
nek méreggel  (klórbárium,  arzénsók)  való  be- 
permetezése. 

Hollócsörporc,  a  ló  szegycsontjának  (ster- 
num)  elülső,  keskeny,  oldalt  lapított  porcos  vége, 
mely  a  szegycsont  markolatához  (manubrium) 
tartozónak  vehető  és  innen  porcos  taraj  alalgában 
a  szegycsont  alsó  felületére  is  ráhúzódik.  Ha  a 
H.  erösobben,  a  bőrön  át  is  észrevehető  módon  ki- 
emelkedik (főleg  sovány  lovakon),  a  szügj^alaku- 
lást  kakasszügynek  nevezik. 

Hollófélék  (Corvidae),  1.  Varjúfélék. 

Hollóhal  (Corvina,  áuat),  az  Árnyékhal-félék 
(Sciamidac)  családjába  tartozó  halnem,  körülbe- 
lül 22  fajjal,  melyek  a  Földközi  tengerben,  az 
Atlanti-óceán  trópusi  vidékein  és  az  Indiai-óceán- 
ban honosak,  azonkívül  az  Egyesült-Államok  édes- 
vizeiben él  néhány  fajuk.  Legismertebb  a  P'öld- 
közi-tengerben  mindenütt  előforduló  tengeri  holló 


(Corvina  nigra  Bl.) ;  hossza  50  cm.,  súlya  3  kg. ; 
húsát  nem  sokra  becsülik;  nagy  fülköveit  régen 
aranyba  és  ezüstbe  foglalva  amulettkónt  hordták. 

Hollóháza,  kisk.  Abaiy-Torna  vm.  füzéri  j.-ban, 
(1910)  68H  magyar  és  tót  lakossal,  postahivatallal, 
u.  t.  Hernádzsadány.  Az  itteni,  gróf  Károlyi  László 
tulajdonát  képező  kőedénygyár  kőedény-,  ma- 
jolika- és  fayenceáruit  Szerbiába,  Bulgáriába  és 
Németországba  is  szállítja. 

Hollók  Imre,  tró,  rozsnyói  kanonok,  szül.  Rozs- 
nyón 1796  nov.  5.,  megh.  u.  o.  1871  márc.  18. 
Huzamosabb  ideig  volt  a  rozsnyói  szeminárium- 
ban a  történelem  tanára.  Az  1830— 40  es  évek 
vallásügyi  mozgalmaiban  élénk  részt  vett  és  a 
vegyes  házasságokról,  valamint  a  dézsmaügyről 
írt  röpiratai  nagy  tárgyismeretről  tanúskodnak. 
Az  1831-iki  lengyel  forradalom  idején  Nexus 
nationis  Hungarae  cum  Poloniea  e.  alatt  Kassán 
kiadott  röpiratát  az  akkori  kormány  elkoboztatta. 

Hollókeselyü,  1.  Catharlidae. 

Hollókő,  kisk.  Nógrád  vm.  szécsényi j.-ban,  (i9io) 
523  magyar  lak.,  u.  p.  Lócz,  u.  t.  Szócsóny.  H.  vára 
már  a  XIII.  sz.-ban  fennállott,  IV.  Béla  alatt  a  tatá- 
rok ellen  szolgált  menhelyül.  Állítólag  Mikus  nevű 
vitéz  bírta,  ki  Csák  Máté  pártjára  állott,  amiért 
Károly  király  1313.  a  várat  tőle  elvette  és  azt 
több  más  jószággal  együtt  Szécsényi  Farkas  Ta- 
másnak adta.  1552-ben  a  törökök  elfoglalták  és 
159.3-ig  az  ő  kezükben  maradt.  1663.  a  törökök 
ismét  meghódították  s  azután  20  évig  birták.  A 
vár,  mely  meredek  hegy  tetején  épült,  ma  romok- 
ban hever. 

Hollóköve,  az  olyan  talizmán-kő  a  régi  babo- 
nás világban,  melynek  birtokában  a  férfi  akkor, 
amikor  akarta,  láthatatlanná  vált. 

Hollóláb  (növ.),  1.  Ranunciihxs  és  Plantaqo. 

Holiólomnicz,  kisk.  Szepes  vm.  késmárki 
j.-ban,  (1910)  535  német  lak.,  postahivatal,  u.  t. 
Podolin. 

HoUómezó',  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  dési 
j.-ban,  (1910)  1099  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Dés. 

Hollóp3.pagáj  (Coracopsis  váza  Shaw.),  a 
Kakukaakúak  rendjébe,  a  papagájok  családjába 
tartozó  madárfaj,  mely  Madagaszkár  szigetén  él. 
Színe  hamvasfekete.  Állatkertekben  közönséges. 

Hollós  (Corvivus),  a  Hunyadi-család  mellék- 
neve. L.  Hunyadi,  Korvin  és  Mátyás. 

Hollós,  1.  józ.<ef,  orvosdoktor,  szül.  Kecskemé- 
ten 1876  aug.  22.  Orvosi  diplomáját  Budapesten 
szerezte,  ahol  7  évig  volt  az  egyetem  kórbonctani 
intézetében  Pertik  tanársegédje.  1^05  óta  kórházi 
boncoló  főorvos  Szegeden.  1901-ben  állami  ösz- 
töndíjjal egy  évet  külföldön  töltött  a  tuberkulózis 
tanulmányozása  céljából.  Ugyanez  évben  a  pá- 
risi orvosi  akadémia  1000  frankos  pályadíjjal  ju- 
talmazta a  gümőkóros  intoxikációkról  írt  francia 
nyelvű  könyvét.  H.  a  tuberkulózis  specifikus  ke- 
zelésének egyik  úttörője  hazánkban,  hasonlóké- 
pen ő  volt  az  antialkoholista  mozgalmak  egyik 
vezetője  és  leglelkesebb  agitátora.  Főbb  munkái : 
A  gü'hökóros  intoxikánók  (Budapest  1908,  fran- 
ciául is  megjelent  Poncét  tanár  előszavával.  Pa- 
ris 1909) ;  Symptomatologie  imd  Therapie  der  la- 
tenten  u.  larvierten  Tuborculose(Wiesbaden  1911). 

2.  H.  László,  botanikus,  szül.  1859jún.  18. 
Szegszárdon.  Eleinte  a  budapesti  műegyetemen 


Hollós  arany 


—     206     — 


Holm 


és  egyetemen  fizikát  és  kémiát,  azután  természet- 
rajzot tanult,  amelyből  tanári  és  doktori  oklevelet 
nyert.  1891— 1912-ig  tanár  volt  a  kecskeméti  reál- 
iskolában, 1912.  nyugalomba  vonult,  1913.  föreál- 
iskolai  igazgatói  elmet  nyert.  A  M.  Tud.  Aka- 
démia 1904.  levelező  tagul  választotta.  Eleinte 
archeológiai,  majd  kémiai  és  geológiai  közlemé- 
nyeket írt,  azután  egyes  területek  virágos  növé- 
nyeivel foglalkozott,  végül  kizárólag  a  gombá- 
szatnak  élt,  amely  téren  igen  jelentős  irodalmi 
működést  fejtett  ki.  Számos  tárcacikke,  útleírása 
(Déchy  Mórral  a  Kaukázusban  járt),  természet- 
rajzi közleménye  és  botanikai  értekezése  jelent 
meg.  Hazánk  flórájában  igen  sok,  eddig  nem  kö- 
zölt gombát  állapított  meg  és  új  fajokat  is  írt  le. 
Legj  elentősebb  müve:  Gasteromycetes  Hungáriáé, 
cum  tab.  XXXI.  (A  M.  Tud.  Akadémia  megbízásá- 
ból, Budapest  1903);  Magyarország  földalatti 
gombái,  szarvasgombafelél  5  tábla  rajzzal  (a  M. 
Tud.  Akadémia  megbízásából,  u.  o.  1911). 

Hollós  arany,  Hunyadi  Mátyás  aranya,  mely 
jó  anyagánál  fogva  egész  Európában  el  volt  ter- 
jedve, ^émetorszéighan  Babendukaten  néven  mint 
amulettet  is  hordták,  gyógyító  erőt  tulajdonítva 
a  Mária  képét  viselő  éremnek. 

Hollósné  De  Grobois  Nándin,  újságírónő,  szül. 
Gnezdán  1872.  Az  első  magyar  nő,  aki  egy  napi- 
lap állandó  belső  dolgozótársa.  1905-ben  lépett  a 
Budapesti  Hírlap  és  Esti  Újság  szerkesztőségébe 
s  1909.  u.  0.  titkár  lett.  E  két  lapban  megjelent 
cikkein  és  tárcáin  kívül  önálló  művei :  A  kenyér- 
kereső asszony  (1910) ;  A  női  munkás  (1911). 

HoUósy,  1.  Jusztinián,  bencés  apát,  szül.  Nagy- 
szombatban 1819  dec.  26.,  megh.  Esztergomban 
1900  jan.  20.  1873— 74-ig  esztergomi  gmmáziumi 
igazgató  volt,  1874.  dömölki  (Kisczell)  apát  lett. 
A  M.  T.  Akadémia  1863.  levelező  tagjává  válasz- 
totta. Művei  közül  említendők :  Népszerű  csilla- 
gászat (a  M.  T.  Akadémia  által  koszorúzott  pálya- 
mű, Pest  1864) ;  A  távcsők  történelmének  vázlata 
(székfoglaló  értekezés,  Magyar  Akad.  Ért.  1864— 
1 865) ;  A  najprendszer  égi  testeinek  legősiebb  fej- 
lődéséről (Uj  Magyar  Sión  1874) ;  Adatok  Győr- 
megye földtani  viszonyaihoz  (Budapest  1874). 

2.  H.  Kornélia,  énekesnő,  szül.  Gertenyesen 
(Temes  várm.)  1827  ápr.  13.,  jómódú  és  előkelő 
magyar  nemesi  családból,  megh.  Dombegyházán 
1890  febr.  10.  Korán  kifejlett  nagy  zenei  tehet- 
sége. Első  énekoktatását  Temesvárt  nyerte.  Bécs- 
ben Salvi  olasz  énektanár  vezetése  mellett  képezte 
magát,  Müanóban  két  évig  volt  Lamberti  tanít- 
ványa. Legelőször  Korfuban  lépett  színpadra  mint 
Elvira  az  Brnani  operában  és  oly  sikert  aratott, 
hogy  Torinóba  szerződtették.  1846-ban  rövid  ideig 
Bukarestben  vendégszerepelt,  majd  a  pesti  Nem- 
zeti Színházhoz  szerződött,  A  magyar  közönséget 
egy  csapással  meghódította  s  hírneve  rohamosan 
emelkedett.  1846 -62-ig,  másfélévi  megszakítás- 
sal (amely  idő  alatt  Varsóban  szerepelt,  mint  az 
udvari  opera  tagja),  a  Nemzeti  Színháznál  műkö- 
dött. 1862  júl.  20.  búcsúzott  el  a  színpadtól  és  Lo- 
novics  József  csanádvármegyei  főispán  neje  lett. 

3.  H.  Kornélia,  zongoraművésznő,  H.  2. 
rokona,  szül.  Máramarosszigeten  1872.  Zenei  ki- 
képzését az  Országos  Zeneakadémián  Gobbi  Hen- 
riktől nyerte.  Kelen  Idával  és  Kún  Margittal  a 


két  zongorán  való  összjátékban  művelte  ki  magát. 
Részint  együttesen,  részint  magánosan  számos 
hangversenyben  tűnt  ki. 

4  H.  Simon,  festő,  szül.  Máramarosszigeten  1857 
febr .2-  Fe  stészeti  tanulmányait  Münchenben  kezdte 
1878.  s  1885.  nagy  érmet  kapott  a  bpesti  orsz.  ki- 
állításon Tengeri-hántás  c.  festményéért.  Egy  évre 
rá  Münchenben  festőiskolát  nyitott,  amely  nagy 
jelentőségűvé  lett  művészetünkre,  mert  modern 
mestereink  tekintélyes  része  ebben  az  iskolában 
szerezte  meg  alapvető  tudását.  A  H.-iskola,  amely 
hozzánk  juttatta  a  festészeti  naturalizmus  és  im- 
presszionizmus elveit,  gyorsan  nagyhírűvé  lett  s 
csakhamar  nemcsak  magyar,  hanem  a  legkülön- 
félébb nemzetbeli  művészek  keresték  fel.  H.  sze- 
repe még  nőtt  jelentőségében,  amidőn  Béti  István 
és  Thorma  János  rábeszélésére  1896.  Nagybá- 
nyára költözött  iskolájával,  tanítványaival  együtt 
s  azóta  éveken  át  a  nyarat  a  nagybányai  művész- 
telepen töltötte.  Később  ugyan  Técsöre  helyezte 
át  nyári  iskoláját,  de  a  nagybányaiak  híre  már 
meg  volt  alapítva  s  a  telep  ma  is  virágzik,  H. 
1900.  II.  érmet  kapott  Parisban,  1909.  pedig 
gyűjteményes  kiállítást  rendezett  Budapesten  a 
Könyves  Kálmán  szalonjában.  Ösz  című  képét  a 
Szépművészeti  Múzeum  őrzi.  Kiss  József  költe- 
ményeinek díszkiadása  számára  a  többi  nagy- 
bányai mesterrel  együtt  H.  is  rajzolt  rendkívül 
finom  illusztrációkat. 

Hollószeg  (azelőtt :  Korbest),  kisk.  Bihar  vm. 
magyarcsékei járásában,  (1910) 726  oláh  lakossal; 
vegyes  állami  elemi  iskolával.  U.  p.  és  u.  t.  Ma- 
gyarosoké. 

Holl^,  Jan,  tót  költő,  r.  kat.  plébános,  szül.  1785 
márc.  24.  Búrszentmiklóson,  megh.  1849  ápr.  14. 
Jókon.  Fordított  a  klasszikusokból,  írt  ódákat. 
Idilleket,  de  legismertebb  a  Szvatopluk  (12  ének, 
1833)  és  Ciríllo-Methodiada  (6  ének,  1835)  c.  két 
eposza.  Bernolák-féle  tót  irodalmi  nyelven  írt  s 
nyelvezete  ma  is  mintaszerű.  Tárgyait  a  tótok 
történetéből  s  életéből  veszi.  Erős  pánszláv  érzés- 
benvetekszik Kollárral.  Összegyűjtött  müvei  1863. 
jelentek  meg  Budapesten.  Legjobb  életrajza: 
Opfermann,  J.  H.  poet  Szlovakov  i  jego  litera- 
turnája  gyejatelnoszty  (Kiev  18H6). 

Holm,  a  germán  nyelvekben  a.  m.  kis  szi- 
get, főleg  öbölbeli  vagy  tengerparti  sziget  (v.  ö. 
latin  collis,  culmen,  orosz  chohnu,  halom,  és  össze- 
tett helynevekben:  Bomholm,  Stockholm,  Sta- 
pelholm  stb.).  —  Ebből:  Holmgang  a.  m.  pár- 
viadal, mert  az  élet-halálra  küzdő  félek  rendesen 
ily  magános  szigeteken  csaptak  össze,  hol  min- 
den háborítástól  mentek  voltak.  Sokszor  a  két 
csónak  közül,  melyeken  a  szigetre  áteveztek,  az 
egyiket  a  habokra  bocsátották,  mivel  csak  egy 
férfi  hagyhatta  el  élve  a  küzdőteret. 

Holm,  1,  Adolf,  német  történetíró,  szül.  Lübeck- 
ben 18.30  aug.  8.,  megh.  Freiburgban  1900  jún.  3, 
Tanulmányait  Lipcsében  és  Berlinben  végezte, 
1876.  az  ókori  történelem  tanárának  hívták  meg 
a  palermói  egyetemre,  1884— 98-ig  pedig  Nápoly- 
ban működött  az  egyetemen.  Művei  közül  megemlí- 
tendők :  Beitrage  zur  Berichtigung  der  Karte  des 
altén  Sizilien  (Lübeck  1866);  Das  alté  Catania 
(u.  0.  187.3);  Geschichte  Siziliens  ím  Altertum 
(Leipzig  1870—98,  3  köt.) ;  Geschichte  Griechen- 


Holmbergr 


207     — 


Holofernes 


lands  (Berlin  188Ö— 93,  4  köt.);  11  rinascimento 
iíaliano  e  la  Grecia  antiea  (Palermo  1880) ;  Topo- 
gráfia arch,  di  Sii'acusa  (S.  és  C.  Cavallarival, 
u.  0.  1883). 

2.  H.,  G-ustnv  Frederik,  dán  Grönland-kutató, 
szül.  1849  aug.  6.  Mint  tengerésztiszt  1876.  részt- 
vett Steeustrup  grönlandi  geológiai  expedíciójá- 
ban, 1880--81-ig  archeológiai,  1883— 85-ig  etno- 
gráfiai kutatásokat  végzett  Grönlandon,  elérte  a 
66'  é.  sz.-et  és  egy  eddig  ismeretlen  eszkimófajt 
tanulmányozott.  1894-ben  Grönland  K.-i  partján 
a  Tasiusak-öbölben  missziót  telepített  és  meteoro- 
lógiai állomást  rendezett  be.  Gardeval  kiadta  kö- 
vetkező munkáját :  Den  danske  Konebaads-Expe- 
dition  til  Gronlands  Oskyst  (Kopenhága  1886). 

3.  H.,  Péter  Edvard,  dán  történetíró,  szül.  Ko- 
penhágában  1833  jan.  26.  Tanulmányainak  vé- 
geztével a  történelem  tanára  lett  szülővárosának 
egyetemén  1865.  Müveiből  említendők :  Degroeske 
UndersaatterspolitiskeStillingunder  de  romerske 
Kejsere  indtil  Caraealla  (1860);  Geistlighedens 
Optroeden  ligeoverfor  Staten  fra  Slutningen  af 
Constautin  den  Stores  Regjering  indtil  det  veetro- 
merskeRigesFald  (1864);  Danraarks  Politik  under 
den' svensk-russiske  Krig  fra  1788—90  (1881); 
Danmark-Norges  indi-e  Historie  under  Enevoelden 
fi-a  1660  til  1720  (1885). 

Holmberg,  August,  német  festő,  szül.  Mün- 
chenben 1851  aug.  1.,  megh.  1911  okt.  7.  Eleinte 
szobrászattal  foglalkozott,  azután  a  müncheni 
akadémián  Diez  W.  festőnek  volt  tanítványa. 
Finom  genreképeket  festett,  többnyire  elmúlt  szá- 
zadok kosztümjeivel.  Említendők :  Pipázás  I.  Fri- 
gyes Vilmos  királynál;  Az  ötvös  (lipcsei múzeum) ; 
Este  (München,  Neue  Pinakothek) ;  Párbaj  előtt ; 
Sakkjátszma ;  Komoly  olvasmány ;  A  heraldikus, 
stb. 

Holmes  (ejtsd:  hómz),  OUver  Wendell,  amerikai 
író,  szül.  1809  aug.  29.  Cambridgeben  (Massachu- 
setts),  megh.  1894  okt.  7.  Bostonban.  Jogot  és 
orvostudományt  végzett  és  több  évi  párisi  tartóz- 
kodás után  Bostonban  gyakorló  orvos,  majd  a 
boncolástan  és  élettan  tanára  lett.  Később  teljesen 
az  irodalomnak  szentelte  magát.  Poems  (1836), 
Songs  in  many  Keys  (1861),  Humorous  Poems 
(1865)  ós  Songs  of  many  Seasous  (1874)  c.  költe- 
ményköteteit a  humornak  és  pátosznak  váltako- 
zása tették  népszerűvé.  Legkiválóbb  művei :  The 
Autocrat  at  the  Breakfast  Table  (1858) ;  The  Pro- 
fessor  at  the  Breakfast  Table  (1860)  és  The  Poet 
at  the  Breakfast  Table  (1872)  c.  filozófiai  cseve- 
gései, amelyek  még  ma  is  nagyon  olvasottak. 
Elsie  Venner  (1861),  The  Guardian  Angel  (1868) 
és  A  Mortal  Antipathy  (1885)  c.  regényei  saját 
koruknak  mély  pszichológiai  elemzésével  tűnnek 
ki.  Irt  két  terjedelmesebb  életrajzot :  John  Loth- 
rop  Motley  (1879)  és  Life  of  Ralph  Waldo  Emer- 
son (1884)  ós  számos  orvostudományi  értekezést 
is.  V.  ö.  Kennedy,  Life  of  0.  W.  H.  (Boston  1883) ; 
Brotm,  0.  W.  H.  (u.  o.  1884) ;  Morse,  0.  W.  H. 
(u.  0.  1896). 

Holmes,  1.  Augusle  Mary  Ann,  angol  eredetű 
francia  zeneszerzönő,  szül.  Parisban  1847  dec.  16. 
-megh.  u.  0. 1903  jan.  28.  A  zeneszerzésben  Franck 
Cózare  volt  a  mestere.  Szimfóniái  költeményeket 
(Irlande,  Pologne),  szimfóniákat  (Orlando  furioso. 


Lutéce,  pályanyertes),  dalciklust  (Les  sept  ivres- 
ses),  operákat  (Héro  et  Léandre,  La  montagne 
nőire  1895)  írt. 

2.  H.,  angol  hegedűvirtuózok,  testvérek,  akik 
teljes  Idképeztetésűket  atyjuktól,  zenei  autodidak- 
tától nyerték  és  együtt  nagy  sikerrel  koncertez- 
tek Európaszerte :  Alfréd,  szül.  1837  nov.  9.  Lon- 
donban, megh.  1876  márc.  4.  Parisban.  Művei : 
szimfóniák  (Jeanne  D'Arc,  Shakespeare  ifjúsága, 
Robin  Hood,  XII.  Károly,  Romeo  és  Júlia) ;  nyitá- 
nyok (Cid,  A  Múzsák) ;  opera  (Inoz  de  Castro).  — 
Henry,  szül.  1839  nov.  7.  Londonban,  megh, 
1905.  San-Franciscóban.  1866-ban  a  londoni  Royal 
College  of  Music  tanára  lett.  Művei :  szimfóniák, 
kamarazeneművek,  kantátok,  dalok. 

Holmesit  (ásv.),  a  merev  csillámok  csoportjá- 
nak egyik  tagja,  egyhajlású ;  többnyire  hatszöges 
táblák,  amelyek  kitűnően  hasadnak ;  vörösbama- 
sárga,  fémes  gyöngyházfényű,  áttetsző.  Kémiai  te- 
kintetben víztartalmú  kalcium-magnézium-alumo- 
szilikát,  Tschermak  szerint  képlete : 

4HaCaMg,SÍ30,g+5H,CaMgAleO,3. 
Lelőhelye  :  Amity  és  Warwick,  New  York-állam- 
ban. Szinonimja  a  clintonit,  styhertit,  krizofán. 

Holmiirth,  város  York  angol  eountyban,  (i9ii) 
9248  lak.,  szénbányával  és  gyapjúszövéssel. 

Holmgang,  1.  Holm. 

Holmgren,  Alarik  Frühiof,  svéd  flziológus, 
szül.  Ásenben  (Linköpings  Stift)  1831  okt.  22., 
megh.  Upsalában  1897  aug.  14.  Upsalában  tanult, 
1864-ben  kineveí-ték  u.  o.  az  élettan  rendes  taná- 
rának. Művei:  Om  den  hvita  blodcellen  (üpsala, 
Universitets  ársskrift,  1861) ;  Ueber  den  Mecha- 
nismus  des  Gasaustausches  bei  der  Respiration 
(Wien  1862) ;  üeber  die  elektrische  Stromschwan- 
kung  am  thátigen  Muskel  (u.  o.);  Die  Farben- 
blindheit  in  ihren  Beziehimgen  zu  den  Eisen- 
bahnen  und  der  Maríné  (Leipzig  1878) ;  továbbá 
számos  értekezés,  így  a  calabar,  atropin,  kloro- 
form, curara  hatásáról. 

Holmit  (ásv.)  a.  m.  clintonit. 

Holmium,  a  samarskit,  euxenit  és  gadolinit 
ásványokban  Cleve  szerint  előforduló  fémes  elem, 
melynek  atomsúlya  163"5.  Kémiai  jele  Ho.  Stock- 
holmról nevezték  el. 

Holmogori  (Cholmogory),  város  Archangel 
orosz  kormányzóságban,  az  é.  sz.  64°  13'  alatt, 
1465  lakossal.  Van  hét  orosz  temploma,  egy  zár- 
dája, egy  fiú-  és  egy  leányiskolája.  Már  a  XIV. 
sz.-ban  fennállt  és  a  XVII.  sz.  közepéig  az  egész 
É.-i  rész  közigazgatásának  központja,  az  érsek, 
a  vajdák  székhelye  volt.  Archangel  felvirágzá- 
sával aláhanyatlott.  A  várostól  nem  messze  fekvő 
Deniszovka  faluban  született  Lomonosszov. 

Holoblasztikus  pete,  1.  Pete. 

Holocaín,  1.  Holokain. 

Holocaustum,  1.  Égőáldozat. 

Holocepbala  (állat),'  1.  Tömörfejűek. 

Holoéder,  a  kristálytanban  a.  m.  teljes  alak, 
belőle  származnak  le  a  feles  alakok  (hemiéderek), 
negyedalakok  (tetartoéderek).  H.  az  oktaéder, 
amelynek  hemiédere  a  tetraéder. 

Holofernes,  Judit  könyve  szerint  Nebukád- 
necár  asszír  király  hadvezére,  kit,  midőn  Bethu- 
lia  várost  ostrom  alá  vette,  a  szép  Judit  alatto- 
mosan megölt. 


Holofirráf 


-     208 


Holsatia 


Holográi  (gör.),  sajátkezüleg  írt  okmány.  L. 
AUotjráf. 

Holográf  végrendelet,  az  olyan  magánvég- 
rendelet, amelyet  a  végrendelkező  tanuk  alkalma- 
zása nélkül  sajátkezüleg  írt  és  aláírt.  A  H.  nálunk 
csak  mitit  kiváltságos  végrendelet  érvényes  és 
pedig  a  házastárs  és  a  leszármazók  javára  tett 
intézkedésekre  nézve  időbeli  korlátozás  nélkül, 
más  intézkedésekre  nézve  pedig  csak  a  kiváltsá- 
gos végrendelet  egyéb  feltételei  és  időbeli  korlá- 
tozásai mellett.  A  puszta  H.  teljes  hatályra  emel- 
hető, ha  a  végrendelkező  kir.  közjegyzőnél  lété te- 
ményezi.  L.  Végrendelet. 

Holokain  (holocain),  a  fenacetin  egy  szárma- 
zéka és  pedigparadietoxietenildifenilamidin, amely 
nehezen  oldható  színtelen  kristályos  por,  miért  is 
helyette  a  bőségesen  oldható  sósavas  H.-t  hasz- 
nálják a  szemgyógyászatban  a  kokain  pótlósze- 
réül. B  színtelen  só  lo/o-os  oldata,  a  szembe  cse- 
pegtetve, érzésteleníti  a  szemet,  anélkül,  hogy  a 
pupillára  hatna. 

Holokristályos  (gör.)  az  a  kőzet,  amelynek 
elegyrészei  kizárólag  kristályos  szemecskék ;  el- 
lentéte a  hipokristályos  és  amorf.  H.  kőzet  pl. 
a  gránit,  szienit. 

Holometabola,  a  tökéletes  átalakulása  ro- 
varok gyűjtőneve.  Az  idetartozó  rovaroknál  a 
lái-va-állapotot  a  teljesen  kifejlődött  szaktól  nyu- 
galmi szak,  a  báb-szak,  választja  el.  Ide  tartoznak 
pl.  a  Bogarak,  Hártyásszárnyúak,  Legyek,  Lep- 
kék, Recésszárnyúak. 

Holoparazitákdiöv.),  valódi  élősködő  növények, 
amelyek  nélkülözve  az  asszimiláló  kloroflllt  táp- 
lálkozásukban, teljesen  más  élő  növényből  vagy 
állatból  való  táplálkozásra  szorulnak.  L.  Élős- 
ködő növények. 

Holoíitcuin  L.,  olocsán  (növ.),  a  Caryophylla- 
ceae  (Szegfúfélék)  család  génusza ;  6  faja  közül  5 
Előázsia  sivatagjain  és  steppéin  honos,  a  H.  um- 
hellaium  L.  (ernyős  olocsán)  a  legelterjedtebb: 
Európában,  Ázsiában,  Észak-Afrikában,  homokos 
helyeken,  gyepeseken  igen  közönséges,  egyéves 
kis  fű.  Levele  nyeletlen,  kerülékes  lándzsás,  ép- 
szél  ü.  Szirma  a  csészénél  hosszabb,  fehér,  ritkán 
vöröses. 

Holostomata  (Uiat),  a  Fésűkopoltyús  csigák 
(Cieiiobravchia)  alrendjében  a  Szaliignyelvüek 
(Taenioglos.sa)  csoportjának  egyik  alcsoportja, 
melybe  olyan  csigák  tartoznak,  melyek  házán  a 
ház  szájadéka  ép  szélű.  Ide  tartozik  az  édesvízi 
csigáink  közül  a  mocsári  csiga  (Pallvdina  vivi- 
pnra  L.),  a  hazánkra  jellemző  P.  hungarica  Ha- 
zay,  amely  Budapest  mellett  a  Rákos  patakban  él. 

Holostumuiu  (áuat),  a  Szívóférgek  (Trema- 
iodaj  rendjébe  tartozó  féregnem,  melynek  fajai  a 
táplálék  felszívására  egy  szívókoronggal  vannak 
ellátva.  Különböző  madarak  belében  élősködnek. 
12  faj  ismeretes. 

Holoszaproíita  növények,  kizárólag  az  elhalt 
növények  és  állatok  anyagából,  tehát  nem  élő  test 
szerves  vegyületéből  táplálkozó  szaprottta  növé- 
nyek; valamennyien  megegyeznek  abban,  hogy 
nélkülözik  a  kloroflllt  és  épen  ezért  Jostrow  sze- 
rint valódi  szaprofltáknak,  H.-nak  nevezik,  meg- 
különböztetésül a  még  kloroflllal  biró  hemiszapro- 
lltáktól.  Ilyen  H.  a  gombák  nagy  része,  a  virágos 


növények  közül  a  Noottia  Nidus  avis  (1.  ábra), 
a  Coralliorrhiza  ínnata  (2.  ábra),  a  Monotropa 
hypopitys  (8.  ábra). 

Holosziderit  (ásv.),  azok  a  meteoritok,  amelyek 
lényegileg  csakis  vasból  ál- 
lanak,vagyis  meteorvasak. 

Holothuria  (állat),  1. 
Temjeti  iigorka. 

liolotburioidea  (ál- 
lat), Tengeri  ugorkák,  a 
tüskésbőrűek  állatkörének 
egyik  osztálya,  1.  Tüskés- 
bőrűek. 

Holotricha  (állat),  1. 
Ázalekállatkák. 

Holovackij,  orosz  tudós, 
1.  Golovackij. 

Holowczin,  csatahely, 
1.  Golovcsm. 

Holroyd    (ejtsd:  hollrojd), 

Charles,  sir,  angol  réz- 
karcoló és  festő,  a  londoni 
nemzeti  képtár  igazgatója, 
szül.  Leedsben  1861  ápr.  9. 
A  londoni  Slade  School  of 
Pine  Art-ot  végezte,  ahol 
Legros  tanítványa  volt. 
Később  két  évig  Olaszor- 
szágban tartózkodott  s  a 

renaissance  -mestereket, 
különösen     Michelangelút  t.  ábra.  a  sarjadzó  madár- 
tanulmányozta.  Festmó-  fészek  (Neottia  Nidus  avis 
nyelnél  jelentékenyebbek  [''■!  Rich-)- 

rézkarcai,  melyek  hol  an- 
gol vagv  olasz  tájakat  ábrázolnak,  hol  az  antik 
regék  vagy  a  modern  élet  jeleneiéit  tüntetik  föl. 


2.  ábra.  Az  erdei  klá- 

ristö     (Coralliorrhiza 

innata  R.  6r.). 


3.  ábra.   .\z    tTue.    leuyá- 
si)árga  (Monotropa   hypo- 
pitys L.). 


Ezeken  kívül  képmáskarcokat  is  készít.  A  Szép- 
művészeti Múzeum  grafikai  gyűjteményében  szá- 
mos rézkarca  megvan. 
Holsatia,  latin  neve  Holsteinnak. 


Holst 


—    209    — 


Holtak  tisztelete 


Holst,  1.  Hans  Péter,  dán  költő,  szül.  Kopenhá- 
gában  1811  okt.  23.,  megh.  u.  o.  1893  július  2. 
Eleinte  tanár,  majd  lapszerkesztő  volt  s  1875.  a 
királyi  színház  dramaturgja  lett.  VI.  Frigyes  ha^ 
lála  alkalmára  írott  költeményével  (1839)  szerezte 
költői  Mrnevét,  melyet  üde  og  Hjemme  c.  müve 
(1842)  és  Den  lille  Hornblaeser  (A  kis  trombitás 
1849)  c.  eposza  még  öregbítettek.  Legjobb  köl- 
teményei Udvalgte  Digte  (1874)  és  Leilighetsdigte 
184'9— 84  (Kopenhága  1884)  címmel  jelentek  meg. 

2.  H;  Hermann  Eduárd  von,  német  történet- 
író ós  közjogász,  szül.  1841  jún.  19.  Fellinben  (Lit- 
vánia), megh.  Freiburgban,  hol  egyetemi  tanár 
volt,  1904  jan.  20.  Fiatal  korában  mint  a  dorpati 
egyetem  hallgatója  egy  brosúrát  írt  Das  Attentat 
vom  26.  April  1866  in  seiner  Bedeutung  für  die 
Kulturgeschichtliche  Entwickelung  Eusslands  cím- 
mel, amiért  kénytelen  volt  Amerilcába  menekülni. 
Később  az  újkori  történelem  tanára  lett  Strass- 
burg,  Chicago,  majdJFreiburg  egyetemén.  Művei : 
Verfassung  und  Demokratie  d.  Vereinigten  Staa- 
ten  von  Amerika  (1873—91);  Das  Staatsrecht 
der  Vereinigten  Staaten  (Marquardsen-féle  Hand- 
buch  des  öffentlichen  Rechts  c.  gyűjteményben, 
Freiburg  1885);  The  french  Revolution  tested 
by  Mirabeau's  career  (2  köt.,  Chicago  1894). 

Holstebrö,  város  Ribe  dán  keiniletben.dgii)  6861 
lak.,  nagy  ló-  és  marhavásárokkal. 

Holstein,  egykor  hercegség  azBider,  az  Északi- 
tenger, a  hamburgi  terület,  Mecklenburg,  Olden- 
burg  és  a  Keleti-tenger  közt  (Fehmarn-szigetet  is 
beleszámítva)  8480  km*  területtel ;  jelenleg  Schles- 
wig-Holstein  porosz  tartománynak  része.  Lauen- 
burg  nevű  járása  1876-ig  külön  hercegség  volt. 
H.-ban  Nagy  Károly  idejében  stormarii,  holsati, 
ditmarsi  és  vagri  nevű  néptörzsek  laktak ;  az  első 
3  germán,  a  4.  szláv  néptörzs  volt.  Nagy  Károly 
a  szászokat  leigázván,  e  népeket  is  meghódí- 
totta, de  a  vagri  törzs  lakóhelyét  az  obotrita  szláv 
törzsnek  engedte  át,  a  másik  háromnak  lakóhelyét 
pedig  frank  uralom  alá  vetette.  Később  e  föld 
a  szász  hercegségnek  volt  alkotó  része.  Lothár 
császár  1110.  H.-t  és  Stormamt  grófságra  emelte 
ésL  Schauenburgi  Adolfnak  adta.  II.  Adolf  (1128— 
1164)  Vagriát  is  meghódította.  III.  Adolf  (megh. 
1225.)  pedig  rövid  időre  a  ditmarsok  földjét  is 
megszerezte  magának,  de  a  dánokkal  való  küz- 
delemben fogságba  esett  és  H.  mintegy  20  évig 
II.  Valdemárnak,  a  dánok  királyának  birtokában 
maradt,  de  1224.  IV.  Adolf  atyai  örökségét  ismét 
visszanyerte  és  az  1227  júl.  21-iki  bomhövedi  csa- 
tában meg  is  védte ;  csakis  a  ditmarsok  földje  ke- 
rült vissza  a  brémai  érsekséghez.  Fehmam-sziget, 
amelyet  1248.  a  dánok  hódítottak  meg,  csak  1326. 
jutott  vissza  a  H.-i  grófok  birtokába.  IV.  Adolf 
volt  az  első,  aki  birtokait  ílai  közt  megosztotta, 
leányát,  Mechthildet  pedig  Ábel  schleswigi  herceg- 
nek adta  nőül  és  így  megszerezte  a  jogot,  hogy 
utódai  a  schleswigi  hercegi  család  kihalta  után 
Schleswiget  is  elnyerjék,  ami  1375.  meg  is  törtónt 
és  amit  Margit  dán  királynő  a  nyborgi  szerződés- 
ben el  is  ismert.  L.  még  Schlestoig. 

Holstein,  Franz  Friedrich  von,  német  zene- 
szerző és  költő,  szül.  1826  febr.  16.  Braunschweig- 
ban,  megh.  1878  máj.  22.  Lipcsében.  Otthagyta  a 
katonai  pályát,  hogy  a  zeneszerzésnek  éljen.  A  lip- 

Révai  Nayy  Lex8ama.  X.  ItíSt. 


csel  konzervatóriumon  tanult  Hauptmann  Moritz 
vezetése  mellett.  Müvei:  3  opera  Der  Haideschacht 
(1868) ;  Der  Érbe  von  Morley  (1872) ;  Die  Hoch- 
lánder  (1876);  nyitányok  (Loreley,  Frau  Aven- 
tiure) ;  kamarazeneművek,  dalok.  Szegénysorsu 
zenetanulók  számára  gazdag  alapítványt  tett 
(H.-Stift)).  Hátrahagyott  verseit  kiadta  és  élet- 
rajzát megírta  Bulthaupt  (1880). 

Holstein-Gottorp,  1.  Oldenburgi  ház. 

Holsteini  csatorna,  1.  Eider-csatorna. 

Holsteini  marha  (primigenius),  német  hír- 
neves tejelő-  és  húsmarhafajta,  melyet  Holstein- 
ban  az  Elbmarson  és  Wilstermarson  tenyésztenek. 
A  H.  tehénsúlya  580—690  kg.,  színe  vöröstarka, 
a  törzs  alsó  része  és  a  farokbojt  fehér.  A  testala- 
kuláson az  angol  shorthorn  marha  vére  meglát- 
szik ;  a  fej  könnyű,  a  nyak  húsos,  a  mellkas  don- 
gás  és  mély,  atőgy  fejlett,  a  lábak  széles  állásúak. 
A  H.  korán  fejlődik,  jól  hízó ;  az  évi  átlagos  tej- 
hozam 3900  1.  B  marhafajta  nálunk  is  ismeretes, 
Amerikában  pedig  nagyon  elterjedt. 

Holsteini  vaj  köpülő,  nagyobb  tejgazdaságok- 
ban a  vaj  készítésére  használatos  készülék,  mely- 
nek alkotórészei :  egy  kb.  200  l.-es,  veröléccel  el- 
látott fahordó  és  benne  forgó  faszárnyas  veröszer- 
kezet.  A  H.  25—50  percnyi  köpülés  közben  a  tej- 
szín zsírjának  93— 96"/o-át  alakítja  át  vajjá. 

Holstensborg,  dán  gyarmat  Grönland  Ny.-i 
partvidékén,  1773.  épült  templommal,  védett  ki- 
kötővel, (1911)  724  lak.,  sok  eethalász  látogatja. 

Holsterhausen,  1.  előbb  önálló  város  Düs- 
seldorf porosz  kerület  esseni  járásában,  1901  óta 
Essen  egyik  kerülete.-  2.  H.,  előbb  önálló  porosz 
falu  az  arnsbergi  közigazgatási  kerületben,  1909 
óta  Gelsenkirchen  város  egyik  része. 

Holta,  1.  Holda. 

Holtág,  a  folyónak  az  az  ága,  melynek  egyik 
végét  a  folyó  sodrának  megváltozása  következ- 
tében beiszapolta ;  miért  is  közép  és  alacsony  víz- 
állás alkalmával  vagy  kiszáradva  áll,  vagy  ha  a 
megelőző  áradásból  maradt  is  benne  víz,  ez  nem 
folyik,  hanem  álló  tavat  képez.  H.-nak  nevezik  a 
szabályozó  művek  által  elzárt  ágakat  is. 

Holtak  rágalmazása  és  becsületsértése  eseté- 
tében a  rágalmazás  és  becsületsértés  szabályai 
alkalmazandók ;  a  bűnvádi  eljárás  mindazonáltal 
csak  a  megholtnak  gyermekei,  szülői,  testvérei 
vagy  házastársa  által  indítványozható. 

Holtak  szentségei  a  kat.  egyházban:  a  ke- 
resztség és  a  bűnbánat  szentsége,  amennyiben  eze- 
ket azok  veszik  föl,  akiknek  lelkében  nincsen  ter- 
mészetfölötti élet,  vagyis  akik  halálos  bűnben 
vannak,  tehát  lelkük  mintegy  meg  van  halva.  L. 
még  Szentségek. 

Holtak  tisztelete,  a  vallásos  tiszteletnek  leg- 
ősibb és  legáltalánosabb  alakja.  Minden  jel  arra 
látszik  mutatni,  hogy  a  hitbeli  fantáziát  az  ős- 
emberben a  halál  nagy  misztériuma  indította 
működésre  kezdet  óta.  A  naiv  néplélek  a  primitív 
fok  alján  a  halált  nem  tekinti  elkerülhetetlen 
sorsnak,  hanem  csupán  az  élet  egy  olyan  állapot- 
változásának, amibe  valami  megrontó  erő  közbe- 
lépésével sodródik  az  ember,  vagyis  az  elhalt  ké- 
sőbb is  feltétlenül  tovább  él  valami  módon,  ami 
a  hátramaradottakat  arra  kötelezi,  hogy  halottai- 
kat továbbra  is  ellássák  minden  szükségessel :  táplá- 

14 


Holtcönk 


—     210 


Holtkéz 


lókkal,  ruhával,  szerszámmal  s  a  rangjának  meg- 
felelő kényelemmel  (rabszolgáit  leölik  a  sírján  1). 
A  megholt  lelke  mindaddig  nem  nyughatik  meg 
s  az  élőket  sem  hagyhatja  békén,  amíg  az  őt 
jogosan  megillető  (gör.  8t/.aia,  lat.  iusta)  végtisz- 
tességnek 8  az  emlékét  fenntartó  kultusznak  tel- 
jes mértékében  nem  részesült.  De  a  léleknek  nem 
csupán  a  nyugalma,  hanem  a  továbbléte  is  ettől 
a  tisztelettől  függ.  A  félelem,  hogy  a  hátramara- 
dottak nem  tettek  meg  mindent  a  halott  kíván- 
sága szerint,  állandó  aggodalomban  tartja  az  élő 
hozzátartozókat,  ebből  azután  a  Jiazajárő  és  jo- 
gos illetményét  követelő  lélek  (kisértet)  ellen  a 
védekezés  sokféle  neme  származott.  Vagy  rop- 
pant zajjal  és  ijesztő  maszkos  felvonulásokkal 
igyekszik  a  visszajáró  lelket  elriasztani  (kinai 
halottceremóniák)  V.  feldúlja  a  sírt  és  átszúrja  fa- 
cölöppel a  tetem  szívét  (a  vámpírizmus  gyanújában 
álló  halottak  elleni  védekezés  barbár  szokása).  Ez 
a  félelem,  úgy  látszik,  minden  babonának  s  vele 
együtt  minden  vallásos  érzületnek,  vagyis  isten- 
félelemnek  s  e  félelem  minden  folyományának  a 
kútfeje.  Fontos  etnológiai  következtetések  von- 
hatók a  halotti  áldozatok  ú.  n.  megváltásának  fo- 
kozatos fejlődéséből,  amelyek  legősibb  alakjával 
rendszerint  együtt  jár  s  csak  a  haladó  művelődés 
arányában  csökken  a  kannibalizmus  (1.  o.)  több 
különféle  jelensége  (a  megölt  ellenség  vérének  v. 
velejének  megemésztése  oly  céllal,  hogy  erejét, 
vagyis  lelkét  a  győztes  a  magáévá  tegye).  Mint  a 
föntiekből  látható,  a  H.  az  összehasonlító  nép- 
lélektan  és  vallástudomány  egyik  legérdekesebb 
közös  tárgya  és  oly  fejezete,  amellyel  a  vallási 
élet  majdnem  minden  további  fejleménye  többé- 
kevésbbé  szoros,  közvetett  vagy  közvetetlen  ösz- 
szefüggésben  áll ;  e  helyütt  csupán  az  eddigiekben 
feltüntetett  általános  szempontok  kiemelésére  szo- 
rítkozhatunk, a  részleteket  azon  egyes  címszavak 
alá  utalva,  amelyek  a  H.-vel  kapcsolatosak.  (L.  a 
szövegben  idézetteken  kívül  Ősök  tisztelete,  Bar- 
langkultusz, Gsillagimádás,  Halottkultusz,  Ki- 
sértet, Lélek,  Szellem,  Túlvilág.  Az  ide  tartozó  iro- 
dalmat pedig  Animizmus  és  Arnyak  alatt.) 

Holtcönk  (ném.  Todtholz ;  ol.  massiccio ;  ang. 
deadwood),  erős,  a  természettől  L  alakú  fa- 
darab, mely  a  hajófenékürben  a  hajó  leghátulján 
és  legelején  fekszik  és  a  hajótőnek  a  tattőkével, 
illetve  a  homloktökével  való  erősebb  összekötte- 
tésére szolgál. 

Holtcsalán  (növ.),  Lamium. 

Holtéi,  Kari  von,  német  költő,  szül.  Boroszló- 
ban 1798  jan.  24:.,  megh.  u.  o.  1880  febr.  12.  A 
porosz  felszabadító  háborúban  önkéntes,  azután 
jogász,  1819-től  színész  volt.  1821-ben  nőül  vette 
Eogée  Luise  színésznőt ;  Berlinbe  került  ós  két 
nagysikerű  dalos  játékot  írt :  Die  Wiener  in  Ber- 
lin és  Die  Berliner  in  Wien.  Első  nejének  korai 
halála  után,  1830.  nőül  vette  Holzbecher  Julié 
színésznőt  (szül.  1809.,  megh.  1839.),  beutazta 
vele  Németországot  s  maga-írta  apró  bohózato- 
kat 8  színjátékokat  adott  elő.  1837— 39-ig  Rigá- 
ban színházigazgató,  később  a  boroszlói  színhá- 
zat vette  át,  majd  meg  felolvasó-kőrútra  indult. 
A  «vén  csavargó)),  ahogy  magát  nevezni  szerette, 
élete  végén  1876.  a  boroszlói  irgalmasok  kolos- 
torába került  s  ott  is  halt  meg.  Lírai  verseit  rész- 


ben sziléziai  dialektusban  irta.  Regényei  köziü  a 
Vagabundén  (1852)  c.  Goethe  Wilhelm  Meister-jé- 
nek  hatása  alatt  vándorbohémeket  rajzol.  Vierzig 
Jahre  című  nyolckötetes  önéletrajzában  (Berlin 
1843—50)  a  német  színészet  történetéhez  nyújt 
értékes  adatokat.  Regényei  és  elbeszélései  a  39  kö- 
tetben megjelent  Erzahlende  Schriften-ben  (1861— 
1866)  vannak  összefoglalva ;  színdarabjai  pedig  a 
Theater  c.  gyűjteményben  (6  köt.  1867).  V.  ö.  Max 
Kurnik,  K.  von  H.  (1880) ;  0.  Storch,  K.  v.  H 
(Waldenberg  1898) ;  Lindau,  K.  v.  H.-s  Romane- 
(Leipzig  1904). 

Holter,  Iver,  norvég  zeneszerző,  szül.  1850 
dec.  13-án  Gansdalban  (Norvégia).  Svendsennél, 
majd  a  lipcsei  konzerv atórimnon  tanult.  1882-ben 
Örieg  utóda  lett  a  bergeni  Harmónia  dirigensi 
szókében.  1900-ban  Svendsennél  a  párisi  norvég- 
koncerteket  vezényelte.  Művei :  dalok,  zongora- 
darabok, zenekari  művek,  szimfónia  (f-ánr  op.  .3) 
zene  Goethe  Götz  von  Berlichíngen-jéhez. 

Holtér  V.  szlávból  átvett  szóval  morotva,  az 
eleven  víz  ellentéte,  azaz  olyan  víz,  mely  valaha 
folyt,  most  pedig  áll.  L.  Holtág. 

Holtfuvardíj.  1.  Dead  freight. 

Holtgyapju  az,  melyet  dögbőrökről  nyimak 
(timárgyapju),  vagy  melyet  a  rossz  tartás  vagy 
betegség  miatt  vedlő  juhok  huUasztanak  el.  Keve- 
set ér  s  eladás  végett  külön  zsákba  csomago- 
landó. 

Holthausen,  1.  előbb  önálló  porosz  falu  a 
düsseldorfi  közigazgatási  kerületben,  1903  óta  a 
Ruhr  melletti  Mülheim  egyik  kerülete.  —  2.  H. 
bei  Kastrop,  porosz  falu  az  amsbergi  kerület 
dortmundi  járásában,  (1910)  5655  lak. 

Holt-hegység  (Totes  Gébirge),  a  Salzburgi 
Alpok  egy  része,  kietlen  magas  mészkőplató,  leg- 
magasabb pontja  a  Grosse  Priel  2514  m.,  DNy.-i 
lábánál  van  az  Ausaee  tó  medencéje. 

Holtkéz  (lat.  mariMsmoríMa;  ném.  toteHand) 
alatt  a  szó  legtágabb  értelmében  minden  jogi  sze- 
mélyt értünk,  amely  a  tulajdonában  álló  ingat- 
lanokat el  nem  idegenítheti  vagy  elidegenítésük- 
ben korlátozva  van.  Az  ilyen  jogi  személy  kezén 
az  ingatlan  a  forgalom  számára  elvész,  amortizá- 
lódik. Állandóan  egy  kézen  marad ;  mintegy  «holt- 
kéz»-en  van,  amely  azt  tovább  nem  adhatja.  A 
H.-re  jutás  és  megakadályozása  úgy  nálunk,  mint 
más  államokban  is  a  római  kat.  egyház  és  egyházi 
testületek  ingatlan-szerzései  révén  nyert  különös 
aktualitást.  Ezek  a  szerzések  a  középkorban  az 
egyház  javára  szóló  végrendeletek  és  halálesetre 
szóló  ajándékozások  révén  oly  nagy  mérveket  öl- 
töttek, hogy  a  törvényhozás  —  úgy  nálunk,  mint  a 
külföldön  —  szükségét  látta  annak,  hogy  az  in- 
gatlanoknak az  egyház  kezére  és  ezzel  H.-re  jutá- 
sát megakadályozza,  vagy  legalább  megnehezítse 
(ú.  n.  H.-i  törvény,  lex  amortisationis).  Nálunk  kü- 
lönösen az  1498.  LV.  és  LXV.,  az  1647.  XVII.  s  az 
1715.  XVI.  t.-cikkek  igyekeztek  a  H.-re  jutásnak 
ebben  a  vonatkozásban  gátat  szabni.  Ezek  alap- 
ján a  gyakorlat  oda  fejlődött,  hogy  az  egyházak, 
egyházi  testületek  és  egyházi  személyek  csak  kir. 
jóváhagyással  szerezhetnek  ingatlant.  Ezekre  a 
korlátozó  rendelkezésekre  vonatkozólag  a  kir. 
Kúria  63.  számú  döntvényében  kijelentette,  hogy 
azok,  a  viszonyok  változásánál  fogva,  elavultak 


Holtleltár 


—     211 


Holtszámlák 


és  többé  hatályban  nincsenek.  Ezzel  szemben  az 
elismert  vallásfelekezetek  (1.  o.)  ingatlanszerzési 
képességét  lényegesen  megszorította  a  vallás  sza- 
bad gyakorlatáról  szóló  1895.  XLIII.  t.-c.  E  sze- 
rint a  törvényesen  elismert  vallásfelekezeteknek 
ingatlan  vagyonszerzési  képessége  imaházul,  ok- 
tatási, nevelési  és  jótékonysági  intézetül,  egy- 
házi vagy  intézeti  alkalmazottjaik  részére  lakó- 
házakul  használandó  szükséges  telkeknek  és  te- 
metőül szolgáló  területeknek  szerzésére  van  kor- 
látozva. 

Holtleltár,  gazdasági  vállalatoknál  a  termelés- 
hez szükséges  gépekben,  eszközökben  és  szerszá- 
mokban rej  lő  tőkeérték.  Mezőgazdasági  vállalatok- 
nál a  H.  értékéből  a  szántóföld  kataszt.  honjára 
eső  rész,  az  üzem  belterjessége  és  az  alkalmazott 
gépek  minősége  s  mennyisége  szerint,  viszonyaink 
között  20—50  korona  közt  váltakozik.  L.  még 
Élő  leltár,  Felszerelés. 

Holtmaros,  kisk.  Maros-Torda  vm.  régeni  felső 
j.-b.an,  (1910)  796  magyar  lakossal;  u.  p.  és  u.  t. 
Magyaré. 

Holtmeder,  az  a  mederrész,  melyet  a  folyó  v. 
természetes  úton,  irányának  megváltozása  követ- 
keztében elhagyott,  v.  pedig  szabályozási  célok- 
ból történt  átvágások,  terelő  művek  stb.  kény- 
szerítették az  elhagyására. 

Holtmozgás  v.  játék,  a  gondatlanul  előállított 
szerkezetek,  főleg  szerszámgépek  jellemző  hibája, 
melyet  az  okoz,  hogy  a  mozgást  közvetítő  fegy- 
verzetek, csavarorsók,  csavaranyák  stb.  pontat- 
lanok. Ezek  ilyenkor  nem  biztosítják  azt  a  geo- 
metriailag pontos  mozgást,  melyet  a  géptől  meg- 
kívánunk, hanem  közbe-közbe  a  H.  nagysága  sze- 
rint kisebb  v.  nagyobb  lökéseket  tapasztalunk. 
Ha  pedig  a  gépet  ellenkező  irányban  kezdjük  haj- 
tani, akkor  a  hajtótengely  egy  ideig  üresen  forog, 
s  csak  azután  jön  a  szerszám  mozgásba. 

Holtnak  nyilvánítás  (ném.  Todeserkldrung, 
Verschollenheitserklarung ;  franc,  déclaration 
d'absence)  a  római  jogban  ismeretlen  és  a  német 
közönséges  jog  gyakorlatában  kifejlődött  bírói 
eljárás  annak  a  vélelemnek  megállapítására,  hogy 
eltűnt  személy,  akinek  a  halálát  bizonyítani  nem 
lehet,  bizonyos  időponton  túl  nem  élt  (1.  Halál  vé- 
lelme). A  H.-t  az  új  Pp.  (732—748.  §§)  szabá- 
lyozza. E  szerint  eltűnt  egyén  H.-át  a  házastárs, 
az  örökös  és  ezeken  kívül  mindenki  kérheti,  aki 
az  eltűnt  halálának  megállapításában  jogilag  ér- 
dekelve van.  Holtnak  nyilvánítja  a  bíróság  azt, 
aki  eltűnt  és  e  miatt  halálát  bizonyítani  nem  le- 
het :  1.  ha  születése  óta  harminc  év  eltelt  és  an- 
nak az  évnek  végétől  számítva,  amelyben  hír 
szerint  még  életben  volt,  tíz  év  óta  híre  veszett ; 
2.  ha  születése  óta  hetven  év  eltelt  és  annak  az 
évnek  végétől  számítva,  amelyben  hír  szerint  még 
életbon  volt,  öt  év  óta  híre  veszett ;  3.  ha  háború- 
ban vett  részt  és  annak  folyamán  tűnt  el,  azóta 
híre  veszett  és  annak  az  évnek  végétől  számítva, 
amelyben  a  háború  bevégződött,  három  év  eltelt ; 
•4'.  ha  hajótörést  szenvedett,  azóta  híre  veszett  ós 
a  hajótöréstől  számítva  három  év  eltelt ;  vagy  5. 
ha  egyéb  körülmények  között  életveszélyben  for- 
gott, azóta  híre  veszett  és  az  életveszélyt  előidéző 
körülmény  megszűntétől  három  év  eltelt.  Tengeri 
hajó  törése  vélelmezhető,  ha  a  hajónak  egy  év 


óta  nyoma  veszett,  annak  az  évnek  a  végétől 
számítva,  amelyben  hír  szerint  a  hajó  még  meg- 
volt. A  hajótörés  napjául  az  egy  évi  határidő 
utolsó  napját  kell  tekintem.  Ha  az  életveszélyt 
előidéző  körülmény  megszűnését  megállapítani 
nem  lehet,  az  5.  pontban  említett  három  évi  ha- 
táridőt attól  az  időponttól  kell  számítani,  amely- 
ben az  életveszélyt  előidéző  helyzetnek  a  körül- 
mények szerint  megszűnnie  kellett  volna.  H.  ese- 
tében a  bíróság  azt  az  időpontot  állapítja  meg  a 
halál  idejéül,  amelyben  a  halál  beállta  a  H.-i  eljá- 
rás adatai  szerint  valószínű.  Ily  adatok  hiányában 
a  halál  idejéül  az  1.  és  a  2.  pont  esetében  a  holtnak- 
nyilváníthatás  idejének  beálltát  követő  napot,  a 
3.  pont  esetében  annak  az  évnek  végét,  amelyben 
a  háború  bevégződött,  a  4.  pont  esetében  a  hajó- 
törés idejét,  az  5.  pont  esetében  pedig  azt  az  időt 
kell  megállapítani,  midőn  az  életveszélyt  előidéző 
körülmény  megszűnt.  Ha  a  halál  idejének  csupán 
a  napja  van  megállapítva:  a  napnak  a  végét  kell 
a  halál  beálltának  időpontjául  tekinteni. 

Eljárás.  A  H.-t  a  törvényszéknél  kell  kérni, 
amely  hirdetményt  bocsájt  ki  s  ha  egy  év  alatt  az 
eltűnt  életbenlétéről  értesítés  nem  érkezik  és  nin- 
csenek adatok,  amelyekből  az  életbenlétet  követ- 
keztethetné, tárgyalás  után  a  H.-t  ítélettel  ki- 
mondja, de  a  H.  nem  zárja  ki  annak  a  bizonyítá- 
sát, hogy  az  eltűnt  előbb  vagy  később  halt  meg, 
vagy  hogy  még  életben  van.  Ennek  megállapí- 
tása iránt  mind  az  eltűnt,  mind  bármely  érdekelt 
a  kérelmező  vagy  jogutódai  ellen  keresetet  is  in- 
díthat. Ugyanígy  kell  eljárni  oly  esetben  is,  ha 
valamely  egyén  valóságos  elhalálozásának  tényét, 
amely  közokirattal  nem  igazolható,  más  módon 
akarják  bebizonyítani,  ilyenkor  az  ítéletben  az 
elhalálozás  idejét  vagy  ha  ez  meg  nem  állapít- 
ható, azt  a  napot,  melyen  az  elttlnt  már  kétség- 
telenül nem  élt,  ki  kell  tenni. 

A  H.  hatásai :  A  H.  nem  szünteti  meg  a  há- 
zasságot, hanem  megengedi,  hogy  a  holtnaknyil- 
vánított házastársa  új  házasságot  kössön ;  az  új 
házasság  megkötése  azonban  az  előbbit  megszün- 
teti ;  ha  az  eltűnt  visszatér,  az  új  házasságot  az 
azt  megkötő  felek  bármelyike  megtámadhatja  té- 
vedés alapján.  A  holtnaknyilvánított  vagyonát 
örökösei,  mint  hagyatékot  birtokba  vehetik  ;  ha 
az  elttlnt  visszatér,  az  örökösök  jóhiszemű  birto- 
kosoknalí  (1.  Birtok)  tekintendők. 

Holtpont,  forgattyuhajtásnál  mindaz  a  két 
pont,  amelyben  a  forgattyurúdra  ható  erő  semmi 
hajlítást  sem  tud  létrehozni  a  forgattyuban.  Gé- 
peknél a  H.  hatását  lendítökerékkel,  vagy  oly  mó- 
don küszöbölik  ki,  hogy  egy  tengelyre  több  for- 
gattyut  alkalmaznak,  melyeknek  H.-ja  nem  esik 
össze. 

Holtrész  (ném.  toies  Werk;  ol.  opera  marta, 
di  una  nave ;  franc,  oeuvres  mortes ;  ang.  dead 
works),  a  hajónak  a  víz  felszíne  felett  lévő  összes 
része ;  a  víz  alatt  fekvő,  illetve  a  vízben  levő  részt 
élő  résznek  hívják. 

Holtsúly,  1.  ha  a  jockey  ós  nyereg  súlya  nem 
üti  meg  a  ló  részére  előírt  terhet,  akkor  a  hiányt 
a  nyereg  zsebeibe  rakott  ólomlapokkal  pótolják. 
Ez  a  H.  —  2.  H.,  I.  Vágósvly. 

Holtszámlák  vagy  iárgyszámlák,  a  főkönyv- 
ben előforduló  azon  számlák,  melyeket  vagyon- 


u* 


Hoitszögr 


212    — 


Holt-tengrer 


részekről  és  eredménytételekröl,  nemkülönben  a 
záróelszámolásról  vezetnek.  Ilyenek  a  Pénztár- 
számla,  Árúszámla,  Kamatszámla.Költségszámla, 
Mérlegszámla,  Bredmónyszámla,  stb. 

Holtszög,  1.  Holttér. 

Holtszülés,  a  terhesség  folyama  vagy  a  szü- 
lés alatt  elhalt  magzat  születése.  A  magzat  a 
méhen  belül  elhalhat  a  pete  hiányos  fejlődése,  a 
magzatburkok  hiánya,  daganatkópzödés  vagy  a 
köldökzsinór  összehurkolódása  miatt,  amikor  is 
a  köldökzsinóron  át  közvetített  vérkeringés  tel- 
jesen megakad.  Elhalhat  az  anya  különféle  be- 
tegségei miatt  is,  mint  amüyenek  pl.  a  különféle 
fertőző  lázas  betegségek,  továbbá  vérszegénység, 
szifllis,  vagy  magának  a  méhnek  bizonyos  beteg- 
ségei miatt.  A  szülés  alatt  elhalhat  a  magzat,  ha 
a  köldökzsinóron  keresztül  történő  vérkeringés- 
ben tartós  akadály  támad.  Ezáltal  a  magzatban 
anyagcseréjéből  keletkezett  széasav  felhalmozó- 
dik s  ez  roflektorikus  légzési  mozgást  vált  ki, 
amikor  is  az  őt  körülvevő  magzat  víz  a  tüdejébe 
jut :  a  magzat  megfullad.  Elhalhat  a  magzat  to- 
vábbá szülés  alatt  a  méhlepény  idő  előtti  leválása 
miatt,  amikor  szintén  megszűnik  az  anyai  vérke- 
ringés. Hosszan  elhúzódó  szülésnél,  ami  bizonyos 
téraránytalanság,  szűkülés  jele,  szintén  elhalhat 
a  magzat  a  soká  tartott  agynyomás  következ- 
tében. 

A  méhben  elhalt  magzat  különféle  elváltozáso- 
kat mutat,  aszerint,  hogy  mily  idős  maga  a  mag- 
zat s  mennyi  ideig  viselték  holtan  a  megszüle- 
téséig. A  pár  hetes  pete  nyom  nélkül  is  elenyész- 
het. Idősebb  magzat,  mely  már  nem  enyészhet  el 
nyomtalanul,  rendesen  elázik,  macerálódik.  Rit- 
kább az  az  elváltozása,  amit  mumiflkációnak, 
összeaszásnak,  összezsugorodásnak  nevezünk.  A 
macerált  magzat  teste  egészen  felázott,  puha, 
petyhüdt  és  szennyes  vörös  színű.  Bőre  ráncos,  a 
felhám  helyeukint  egész  lemezekben  levált.  A 
koponyacsontok  lötyögök,  az  agy  teljesen  szét- 
mállott  benne.  Mindezen  elváltozások  annál 
szembetűnőbbek,  minél  régebben  halt  el  már  a 
magzat  s  így  tehát  kellő  óvatossággal  az  elhalás 
időpontja  is  meghatározható  ez  elváltozásokból. 
A  macerált  magzat  nem  rothadós,  mert  levegő, 
tehát  baktériumok  is,  nem  jutottak  hozzá.  Ez 
zárt  űrben,  a  pete  burkaiban  végbement  folya- 
mat s  az  ily  macerált  magzat  akármeddig  marad 
is  az  anya  méhében,  sohasem  hozza  veszede- 
lembe, nem  fertőzi  az  anyát.  A  rothadás :  az  bak- 
tériumok munkája,  ennek  termékei  megmérgez- 
hetik, megfertőzhetik  az  anyát.  Ha  a  magzatviz 
a  peteburokból  felszívódik  az  elhalt  magzat  kö- 
rül, a  magzat  teste  a  méh  falazatának  nyomása 
alatt  összelapul  s  egészen  összeaszik.  Ez  legjob- 
ban oly  esetekben  látható,  mikor  ikerterhesség- 
nél az  egyik  magzat  elhal  (foetus  papyraeeus).  B 
mumiíikáció  többnyire  csak  az  első  4—5  hónap 
alatt  észlelhető.  Rendes  jelenség  az  ily  magza- 
toknál a  köldökzsinór  igen  sokszoros  csavaro- 
dása, ami  a  magzat  elhalását  is  okozza,  oly  mó- 
don, hogy  a  csavarodás  következtében  lassan- 
kint szűkülnek  a  köldökerok,  csökken  a  magzat 
táplálkozása  s  így  lassankint  összeaszik. 

A  méh  belsejében  elhalt  pete  néhány  nap 
múlva  is  megszülethetik,  de  hetekig,  sőt  több  hó- 


napon át  is  bent  maradhat  a  méhben.  Elhalt  iker- 
magzat rendesen  a  terhesség  végén  az  élő  mag- 
zattal együtt  szokott  világra  jönni.  A  legnagyobb 
ritkaság  az  a  folyamat,  amit  az  angolok  missed 
lahonr  névvel  jelölnek,  melyet  magyarul  félbe- 
szakadt szülés-mk.  lehetne  nevezni.  A  méh  tevé- 
kenységre ébred,  a  szülés  megindul  s  bizonyos 
fokig  előrehalad,  a  magzatvíz  is  kiürül ;  azonban 
a  méh  ekkor  nyugalomba  jön,  a  méhszáj  is  elzá- 
ródik teljesen  s  tartalma  a  rendes  időn  túl  pár 
évig  is  benne  maradhat  s  különféle  változások 
alá  esik.  Ha  levegő  nem  juthatott  a  pete  belse- 
jébe, nem  indul  rothadásnak,  hanem  összezsugo- 
rodik s  idővel  a  méh  falával  össze  is  nő.  Olykor 
mészsók  lerakódása  miatt  kömagzattá  (lithopae- 
dion)  alakul,  úgy,  mint  a  méhen  kívül  fejlődött 
magzat  s  ilyen  állapotban  évekig,  sőt  holtig  benne 
maradhat  a  méhben. 

Holttá  nyilvánítás,  1.  Holtnak  nyilvánítás. 

Holtteher,  a  személyek  és  árúk  szállítására 
szolgáló  mozdony,  járóművek  és  azok  felszerelé- 
sének súlya  (l.  Díjszabás).  A  holt-  és  haszon-teher 
képezi  együttesen  az  elegyterhet,  mit  a  vasutak 
rövidítve  degy-nék  neveznek.  Ebbe  a  vontató,  va- 
lamint a  saját  gőzzel  futó  mozdony  és  a  szerkocsi 
súlyát  nem  számítják  be.  Az  elegytonnakUométe- 
rek  kimutatásakor  az  elegysúlyt  veszik  számí- 
tásba. 

Holt-tenger  (Jam-ha-Melach,  arabul  Bahr- 
Lut,  a  bibliabeli  Sós-tenger,  a  rómaiak  és  görö- 
gök Aszfalt-tava,  «Lőt-tava»  stb.),  sós  tó  Palesz- 
tinában, hatalmas,  hosszú,  tektonikus  eredetű  mély 
árokban.  76  km.  hosszú,  4-5 — 16  km.  széles  tó,  a 
LisAn  félsziget  két  részre  osztja,  amelyek  közül 
az  É.-i  rész  a  mélyebb,  a  déli  sekély.  K.-i  és  Ny.-i 
részén  hirtelenül  felemelkedő,  magas  platóperem 
határolja  s  csak  ezeknek  a  tetején  van  a  növény- 
zet, máskülönben  a  tó  egész  vidéke  kopár,  mert 
ide  már  eső  nem  jut  be,  a  talaj  teljesen  aszfaltos 
és  sós,  a  tó  szintén  s  a  vízen  még  vékony  petro- 
leumréteg  is  van,  ami  a  tóban  levő  mikroorga- 
nizmusoknak a  lélegzést  lehetetlenné  teszi  s  így 
apróbb  állatok  hiányában  a  nagyobbak  sem  él- 
hetnek meg  benne.  Madár  is  alig  repül  el  e  vidé- 
ken, minden  kihalt,  igazán  megérdemli  a  «Holt.) 
nevet.  Legnagyobb  mélysége  399  m.,  a  vízszino 
pedig  394  m.-nyire  van  a  tenger  színe  alatt, 
ennélfogva  a  tó  feneke  csaknem  800  m.  mélyen 
nyúlik  a  tenger  vizének  szintje  alá,  ez  a  száraz- 
földek legmélyebb  bestüyedése.  Vízszine  4—6  m.-t 
ingadozik.  Főtáplálója  az  É.-on  heléie  ömlő  Jordán 
folyó  (1.  0.)  kis  deltát  építve  és  még  több  a  platóról 
folyó  puszta  vízmosás  (uadi),  amelyekben  csak  zá- 
porok után  van  víz.  A  Jordán  is  a  H.  tektonikus 
árkában  folyik  végig,  délen  pedig  a  H.-t  mocsarak 
és  alacsony  halmok  határolják,  amelyeken  át  az 
árok  folytatásában  még  a  Vörös-tenger  Akabai 
öbléhez  érhetünk.  A  tó  vize  elég  tiszta,  de  olyan 
tömény  oldat,  hogy  a  beledobott  só  sem  oldódik  fel 
benne ;  sótartalma  260/0  a  tengervíz  40/0-ával  szem- 
ben. Klórkalcium,  klórmagnézium  és  konyhasó  a 
leggyakoribb  oldott  anyag,  ezektől  vizének  fajsúlya 
1-166  (a  tengervízé  csak  1-027).  A  különféle  sókat 
a  víz  elpárologtatásával  nyerik  a  tóból.  Újabban  a 
H.  szintje  sülyedt,  mert  a  tápláló  Jordán  vizét  na- 
gyon szétöntözik.  Régente  a  biblia  szerint  a  tó 


Holttér 


213     — 


Holtzmann 


helyén  a  Sziddim  termékeny  völgye  volt,  ennek  a 
helyét  foglalta  el  a  tenger  Szodoma  és  Gomorrha 
pusztulásakor,  amelyet  ma  földrengés  és  gázorup- 
ciók  együttes  működésének  tulajdonítunk.  Aszfalt, 
bitumen  és  kén,  továbbá  régibb  kitörésekből  szár- 
mazó horzsakő  és  lávadarabok  vannak  még  a  H. 
vidékén. 

Irodalom.  Lynch,  Narrative  of  expedition  to  the  River 
Jordán  and  the  Dead  8ea,  1849;  u.  a.,  Offlcial  Report  of 
the  U.  8.  Expedition  etc.,  1852 ;  Vignes,  Carte  du  cours  inf.  du 
Jourdain,  de  la  Mer  Morte  et  des  régions  qui  l'avoisinent, 
1  :  240,000,  1866  ;  Duc  des  Luynes,  Voyage  d'expl.  h  la  Mer 
Morte,  k  Petra  etc,  1875 ;  Hull,  Memolr  on  the  geology  and 
geography  of  Arábia  Petraea  etc.,  1886;  Blanckenhorn, 
Entstehong  und  Geschichte  des  Toten  Meeres,  1896;  u.  a., 
Das  Tote  Meer  und  der  Untergang  von  Sodom  und  Go- 
morrha, 1898. 

Holttér,  magaslatok,  falak,  palánkok,  sövó' 
nyék,  kőrakások  v.  mesterséges  födözékek  mö- 
gött levő  az  a  térség,  a  hova  még  a  leggörbébb 
röppályájú  ellenséges  lövedékek  sem  juthatnak  s 
így  ott  a  csapatok  biztonságban  érzik  magukat. 
E  térről  azt  is  mondják,  hogy  holtszögben  vannak 
benne  a  csapatok.  A  H.  ellenkezője  a  pásztázott 
tér,  vagyis  az  a  tér,  amelyen  belül  az  egyes  em- 
berek V.  csapatok  az  ellenséges  lövedékek  által 
eltalálhatok. 

Holttest,  1.  Hulla. 

Holttetem  a.  m.  ganglion  (1,  o.).  Népies  nyelven 
az  atheroraát  (1.  KásacUiganat)  is  így  hívják.  — 
H.  lónál,  1.  Csonttetem. 

Holttöke  V.  helyesebben  nyugvótoké,  így  neve- 
zik az  olyan  tőkét,  amely  nincsen  termelésre  al- 
kalmazva. L.  Tőke. 

Holtverseny  az,  midőn  valamely  versenyben 
két  vagy  több  versenyző  teljesen  egyenlő  ered- 
ményt ér  el,  A  kifejezés  az  angol  lóverseny- 
sportból ered,  itt  H.-nek  (ang.  dead  heat,  ejtsd:  déd 
hit)  mondják,  midőn  két,  esetleg  több  ló  is  egy- 
szerre ér  a  célkarikához.  A  H.-ben  a  díjat  meg- 
osztják, míg  régebben  újra  kiálltak  a  győztesek 
döntő  mérkőzésre.  H.  lehet  nemcsak  győzelemre, 
hanem  helyre  is. 

Holt  víz.  1.  H.  néven  ismerik  különösen  a  nor 
végiai  és  általában  az  északi  tengerek  hajósai  azt 
a  sajátságos  ttlneményt,  amikor  a  hajó  látszólag 
minden  ok  nélkül  rendkívül  nehezen  tud  előre- 
jutni a  vízben,  sőt  olyan  ellenállásra  talál,  hogy 
alig  lehet  kormányozni.  Ennek  a  tüneménynek 
az  az  oka,  hogy  ilyen  esetben  a  sűrű  sós  tenger- 
víz felett  könnyű  édesvízréteg  fekszik  s  a  két 
vízréteg  érintkezésének  határfelületén  ú.  n.  belső 
hullámzás  keletkezik,  amelyet  azonban  a  víz  fel- 
színén nem  veszünk  észre.  Ezt  a  belső  hullámot 
maga  a  hajó  indítja  s  a  hajóval  majdnem  egyforma 
sebességgel  halad  előre.  A  hullámban  rejlő  ener- 
gia fenntartása  veszi  el  a  hajó  elevenerejét  s  ezért 
sebessége  csökken.  Ki  van  mutatva,  hogy  a  H. 
keletkezéséhez  nem  kell  tengeráramlás,csak  köny- 
nyebb  vízréteg  a  sűrűbb,  sós  víz  felett.  A  hullám 
keletkezését  könnyű  kísérletekkel  is  bemutatni. 
A  fjordok  és  a  hideg  tengerek  azért  tanúsítják 
gyakrabban,  mert  a  sós  tengervíz  fölé  itt  könnyen 
kerülhet  az  olvadó  jég  édes  vize.  Különösen  ta- 
nulmányozta W.  Eckmann  (1.  Nansen :  The  Nor- 
wegian  Northpolar  Expedition),  de  sokan  tapasz- 
talták. Csak  a  gyorsjáratú  gőzös  nem  érzi,  mert 
sebesebben  halad,  mint  a  belső  hullám.  Olyanforma 


a  tünemény,  mintha  szőnyegen  tokiánk  el  vala- 
mit; ha  az  eltolt  tárgy  a  szőnyeget  felgyűri, 
akkor  nehezen  halad  előre,  de  ha  gyorsan  siklik 
rajta  végig,  akkor  a  felgyűrés  ehmarad  s  az  ellen- 
állás csekély. 

2.  H.,  álló  víz,  melyben  csak  a  keményéletü 
halak  tenyésznek. 

Holtz,  Wühelm,  német  íizikus,  szül.  Saatelban 
(Neu-Vorpommem)  1836  okt.  15.,  megh.  1913 
okt.  Berlinben,  Dijonban  ós  Edinburghban  tanult 
és  később  Berlinben  tartózkodott,  hol  főképen  az 
elektromosságra  vonatkozó  kutatásokkal  foglal- 
kozott ;  1865.  az  influenc-elektromozógépet  szer- 
kesztette (1.  Mektromozó  gép).  Több  évi  utazásai- 
ról visszatérvén,  a  greiföwaldi  egyetem  fizikai 
intézetében  tanársegéd  lett,  1881.  u.  o.  magán- 
tanárrá habilitálták  ós  1884.  a  fizika  rendes 
tanára  lett.  Nevezetesebb  művei :  Über  Theorie, 
Anlage  und  Prüfung  der  Blitzableiter  (Greifswald 
1878)  és  Über  die  Zunahme  der  Blitzgefahr  und 
ihre  vermutlichen  Ursachen  (u.  o.  1880), 

Holtzendorff,  Franz  von,  német  jogtudós,  szül. 
Vietmansdorfban  (ükermark)  1829  okt.  14-én, 
megh.  Münchenben  1889  febr.  5.  A  berlini  egye- 
temen 1861.  rendkívüli,  1873.  rendes  tanár  lett, 
de  állását  még  ugyanazon  évben  a  münchenivel 
cserélte  fel.  Számos  műve  közül  a  következőket 
említjük :  Die  Deportation  als  Strafinittel  (Leipz. 
1859) ;  Das  irisehe  Gefángnissystem  (u.  o.  1859) ; 
Die  Kürzungsfáhigkeit  der  Freiheitsstrafen  und 
die  bedingte  Freilassung  der  Straflinge  (u.  o. 
1861) ;  Kritische  Untersuehungen  über  die  Grund- 
satze  und  Ergebnisse  des  irischen  StrafvoUzugs 
(Berlin  1865) ;  Die  Principien  der  Politik  (u.  o. 
1869,  2.  kiad.  1879) ;  Das  Verbrechen  des  Mordes 
und  die  Todesstrafe  (u.  o.  1875);  Wesen  und 
Wert  der  öffentlichen  Meinung  (München  1879, 
2.  kiad.  1880);  Rumániens  Uferrechte  an  der 
Donau  (Leipzig  1883,  franciául  u.  o.  1884).  Ki- 
adta az  Allgemeine  deutsche  Strafrechts-Zei- 
tung  (1861—1873)  c.  folyóiratot,  a  Sammlung 
gemeinverstándlieherwissenschaftlicherVortráge 
(1866-tól,  Virchow-yai),  a  Jahrbuch  fiir  Gesetz- 
gebung,  Verwaltung  und  Rechtspflege  des  deut- 
schen  Reiches  (1871-től),  a  Zeit  und  Streitfragen 
(1872-töl,  Oncken-nél)  c.  gyűjteményeket.  Nálunk 
is  sokat  használt  kiadása:  Encyclopádie  der 
Rechtswissenschaft  in  systematischer  und  alpha- 
betischer  Bearbeitung  (Leipzig,  1870—71,  2  rész 
3  köt. -ben ;  az  1.  [rendszeres]  rész  6.  kiad.  Koh- 
ler-m  [1902-től],  a  2.  rész  [Rechtslexikon]  3.  kiad. 
1880—81).  Egyéb  művei:  Handbuchdesdeutschen 
Strafi-echts  (Berlin  1871—77,  4  köt) ;  Handbueh 
des  deutschen  Strafprozessrechts  (u.  o.  1877—79, 
2  köt.) ;  Handbueh  des  Völkerrechts  (u.  o.  1885— 
1889,  4  köt.) ;  Handbueh  des  Gefangniswesens  in 
Einzelbeitragen  (Jagemanncd,  Hamburg,  1888,  2 
köt.).  A  német  jogászgyülés  megalapítása  nagy- 
részt H.  érdeme. 

Holtzmann,  1.  Adolf,  német  germanista,  szül. 
Karlsruheban  1810  máj.  2.,  megh.  Heidelberg- 
ben  1870  júl.  3. 1852-ben  a  heidelbergi  egyetemen 
a  szanszkrit  nyelv  és  irodalom  rendes  tanára 
lett.  Müvei :  Ramajana  fordítása  (u.  o.  1841,  2. 
Mad.  1843) ;  Sagen  aus  dem  Mahabharata  (u.  o. 
1845-47,  3  köt. ;  2.  kiad.  Stuttgart  1854, 2  köt.) ; 


Holub 


214 


Hólyaercserje 


Über  den  Umlaut  (u.  o.  1843) ;  Über  den  Ab- 
laut  (u.  0. 18M) ;  Über  das  Verháltniss  der  Mal- 
berger  Glossen  zum  Texte  der  Lex  Salica ;  Unter- 
suchungen  über  das  Nibelungenlied  (Stuttgart 
1854);  Altdeutsche  Grammatik  (Leipzig  1870—75). 

2.  H.,  Heinrich  Julim,  német  protestáns  teo- 
lógus, szül.  Karlsruheban  1832  máj.  17.,  megh. 
Baden-Badenben  1910  aug.  5.  A  heidelbergi  egye- 
temen 1858.  magántanár,  1865  után  rendes  ta- 
nár,1874.  a  strassburgi  egyetem  tanára.  Kiválóbb 
müvei:  Kanon  und  Tradition,  ein  Beitrag  zur 
neuern  Dogmengeschichte  u.  Symbolik  (1859) ; 
Die  synoptischen  Evangelien  (1863) ;  Kritik  der 
Bpheser- und  Kolosserbriefe  (1872) ;  Die  Pastoral- 
briefe  (1881) ;  Lehrbuch  der  historisch-kritischen 
Binleitung  in  das  Neue  Testament  (Freiburg  1885, 
3.  kiad.  1892) ;  Geschichte  des  Volkes  Israel  (We- 
berrel  együtt,  1867) ;  Lehrbuch  der  neuest.  Theo- 
logie  (1896—97,  2  köt.) ;  E.  Rothes  Spekulatives 
System  (1898) ;  Die  Entstehung  des  Neuen  Testa- 
ments  (1904). 

Holub,  Émü,  utazó,  szül.  Holitzban  (Csehor- 
szág) 1847  okt.  7.,  megh.  Bécsben  1902  febr.  21. 
1872-ben  Dél-Afrikába  utazott,  hol  Kimberley  gyé- 
mántbányáinál orvosi  gyakorlatával  három  na- 
gyobb expedició  költségeit  megszerezte.  1880-ban 
Dél-Afrikából  visszatérve,  kiadta  következő  mű- 
veit: Kulturskizze  des  Marutse-Mambundareichs 
(Wien  1879) ;  Sieben  Jahre  in  Südafrika  1872-79 
(u.  0. 1880) ;  Die  Kolonisation  Afrikas  (u.  o.  1881— 
1882).  1883.  a  király  anyagi  támogatása  mellett 
neje  kíséretében  újra  Dél-Afrikába  utazott,  1886 
elején  a  Zambézi  vidékén  járt,  1887.  visszatért. 
Ezen  utazásának  leírása :  Von  der  Kapstadt  ins 
Land  der  Maschulculumbe  (Wien  1888—90).  Gyűj- 
teményeit a  bécsi  udvari  múzeumnak  adta  át. 
1894.  Budapesten  is  tartott  felolvasást.  Magyarul 
megjelent  a  következő  munkája :  A  Fokvárostól 
a  Masukulumbák  országába  1883 — 87.  és  kivonat 
a  Hét  év  Dél-Afrikában  című  műből  (2  köt.  Buda- 
pest 1890—91). 

Holubár,  cseh  bajnok,  ki  a  XV.  sz.-ban  Ma- 
gyarországon is  szerepelt  s  kinek  csodaszerű  ere- 
jéről mondák  keringtek  a  nép  között.  Budán  is 
megjelent  Mátyás  király  udvarában,  hogy  a  harc- 
játékokban részt  vegyen.  Erről  több,  egymástól 
elütő  leírás  maradt  ránk.  Némelyek  szerint  Má- 
tyás nyíltan  hívta  volna  ki  a  vele  harcolni  vona- 
kodó H.-t,  mások  szerint,  hogy  a  magyar  lovag- 
ság becsületét  megmentse,  mint  ismeretlen, 
leeresztett  sisakrostéllyal  vívott  meg  a  kfrály 
a  kérkedő  cseh  vitézzel.  A  budai  Zsigmond-utca 
volt  állítólag  a  párviadal  színhelye.  A  sok  ezerre 
menő  tömeg  előtt  Mátyás  hosszas,  kemény  küz- 
delem után  megsebesítette  H.-t,  ki  lováról  lebuk- 
ván, kezét  törte  (némely  följegyzés  szerint  maga 
a  király  is  megsebesült,  bár  lovát  még  megül- 
hette). A  nagylelkű  győztes  ellenfelét  saját  pa- 
lotájában a  maga  orvosával  ápoltatta  és  felgyó- 
gyulása után  dús  ajándékokkal  bocsátotta  vissza 
hazájába,  «hadd  hirdesse  a  magyarnak  vitézsé- 
gét)). Az  esetet  több  költőnk  dolgozta  fel ;  így 
Kisfaludy  Károly :  Budai  harcjáték,  Endrődi  Sán- 
dor :  Lovagjáték  című  versében.  H.  összes  viselt 
dolgairól  P.  Szathmáry  Károly  víg  eposzt  írt  H. 
Vencel  lovag  címen  (1889). 


Holuby  József  Lajos,  botanikus,  szül.  Lubinán, 
Nyitramegyében,  1836  márc.  25.  1860— 61-ben 
Szakolezán  mint  segédlelkész  működött.  1861 
Nemesváralján  lelkész,  majd  fokozatosan  a  tren- 
cséni  ág.  h.  ev.  egyházmegye  főesperese  lett. 
1909.  nyugalomba  vonult.  Mííködése  főképen 
ílorisztikai  közlések  és  növények  szétküldése  te- 
rén értékes,  de  egyháztörténeti,  régészeti,  nép- 
rajzi és  földtani  kutatásokat  is  végzett.  Miivel  fő- 
leg tót  és  német  nyelven  jelentek  meg.  Számos 
kisebb-nagyobb  cikkén  kívül,  mely  főkép  Pozsony, 
Nyitra,  Trencsén,  Turócz  és  Árva  vármegyék 
flóráját  ismerteti,  nevezetesebb  munkái :  Krátka 
história  cfrkve  ev.  a.  v.  Zemansko-Podhradskej 
(Turócz-Szent-Márton  1884) ;  Flóra  des  Trenesiner 
Comitates  (Trencsén  1888).  Kézirata:  Materiály 
k  dejinám  cfrkvi  ev.  v.  Trenciansku  (5  köt.)  a 
mostani  és  az  egykori  frencsénvmegyei  evangé- 
likus egyházak  történetét  ismerteti.  H.  a  hazai 
szederfajok  speciális  ismerője. 

Hólúd  v.  sarki  lúd  (Glien  hyperboreus  Pali.), 
a  Lúdalakúak  (Anseriformes)  rendjébe  és  a  ludak 
családjába  tartozó  madárfaj.  Csőre  narancssárga, 
homloka  sárgás,  szemei  sötétbarnák,  lábai  piro- 
sak, evezőtoUai  félig  feketék,  különben  egész  teste 
fehér  és  a  nősténynél  a  hát  és  has  kissé  barnás. 
Hossza  70,  szárny  hossza  40,  farkhossza  15  cm. 
Északvidéki  madár,  mely  csak  elvétve  kerül  nagy- 
ritkán hozzánk  is.  A  Hudson-öböltől  egészen  az 
Aleuti  szigetekig  terjedő  partvidéken  honos. 
Húsát  eszik. 

Holuj  (Gholui),  mezőváros  Vladimír  orosz  kor- 
mányzóság Vjaszniki  kerületében,  Vladimír  vá- 
rosától 48  km.-nyire  ÉK.-re,  a  Klyáznával  az 
Okába  ömlő  Teza  partján,  2219  lak.  Van  pos- 
tája, távirója,  2  temploma,  5  országos  vására.  Az 
itt  festett  szentképek  egész  Oroszországban  el 
vannak  terjedve. 

Ho-lnng-kiang,  kinai  tartomány,  1.  Gsizikar. 

Holy  (ang.,  ejtsd:  hoii)  a.  m.  szent;  holydays, 
ünnepnapok  v.  szünetnapok. 

Hólyag,  1.  a  bőrgyógyászatbon  igen  fontos  el- 
változás, melynél  a  szövetben  savóval  telt  üre- 
gek keletkeznek,  részben  azért,  mert  a  kiáramló 
savó  széttolja,  leszaggatja  a  sejteket  (intercellu- 
lárisH.),  részben,  mert  a  sejtek protoplazmája  vál- 
tozik el,  habos,  vizenyős  lesz,  ú.  n.  spougiózus  de- 
generációt, V.  vakuoláris  elváltozást  szenved  (in- 
tracelluláris  H.),  részben,  mert  a  hirtelen  ki- 
áramló savó  egész  rétegeket  lefeszít  alapjukról 
(clivage,  bullosus  elváltozás).  A  H.-ok  a  bőrbeteg- 
ségek igen  fontos  tünetei  közé  tartoznak  és  kü- 
lönböző eredésmódjuk  néha  jellemző  egy  ós  más 
folyamatra.  Alig  látható,  tűszúrásnyi  kicsinység- 
től ökölnyi  tömegekig  mutatkozhatnak.  Vannak 
betegségek,  melyek  főtünetét  folyton  fellépő  hó- 
lyagúk  képezik  ípl.  a  pemphigus).  —  2.  H.,  1. 
Húgyhólyag. 

Hólyagaiakú  csira  (blastula,  btastosphaera), 
a  soksejtű  állatok  fejlődésének  az  a  szaka,  ami- 
kor a  pete  barázdálódásából  származó  sejtek  egy 
rétegben  kisebb-nagyobb  üreget  (blastocoel,  ca- 
vum  sogmentarium)  vesznek  körül.  A  H.  külső 
falát  blastodermá-nak  nevezik. 

Hólyagbetegségek,  1.  Húgyhólyaghetegségek. 

Hólyagcserje  (oöv.),  1.  Staphylea. 


Hólyagcsifirák 


—    215 


Hólyagroslábuak 


Hólyagcsigák  (BuUidae),  a  Hátulkopoltyús 
csigák  (Opisthóbranchiata)  rendjébe,  a  Fedett- 
kopoityúsak  (Tedibranchiata)  alrendjébe  tartozó 
csigacsalád.  200  élö  és  ugyanannyi  kihalt  faj  is- 
meretes. Legismertebbek  a  Bulla- nembe  sorolt 
fajok,  melyek  közül  a  bibictojáscsiga  (Bulla  am- 
pulla Lam.)  az  Atlanti-óceánban  és  a  keletindiai 
tengerben  gyakori.  Héja  tojásalakú,  sima ;  alap- 
színe sárgás,  barna  színű  foltokkal  tarkítva. 
Nagysága  5  cm. 

Hólyagfa  (növ.),  I.  Staphylea. 

Hólyagfark  a.  m.  hólyagféreg  (1.  o.). 

Hólyagféreg  (Gysticercus),  a  Galandférgek 
(1. 0.)  fejlődésének  egyik  szaka,  mely  a  kifejlődött 
állapotot  közvetetlenül  megelőzi.  L.  Borsókakór, 
Cysticercvs  és  Galandférgek. 

Hólyagharaszt  (Oystopteris  Bernh.,  növ.),  csi- 
nos erdei  haraszt,  5  extratropikus  faja  köziil  ha- 
zánkban is  4  egymástól  kevéssé  eltérő  faj  terem. 
Csinos  lombú atörékeny  H.  (C  fragilis  [L.]  Bernh.), 
mely  a  harasztok  között  legészakabbra  terjed 
(Paröi  szigetek,  Izland,  Grönland),  de  a  déli  mér- 
sékelt övön  is  honos. 

Hólyaghurut,  1.  Húgyhólyaghurut. 

Hólyaghúzó  bogarak  (Vesicaráia  Muls.,  Gan- 
tharidiae  Latr.)  családja^karcsú,  megnyúlt  testű 
bogarakat  foglal  ogybe.  Általában  jellemző  a  csa- 
lád tagjaira  az  élénk  testszín,  puha  szárnyfedő  és 
hátul  nyakszerüen  keskenyedő  fej,  továbbá  jel- 
lemző reájuk,  hogy  testük  cantharidint  tartal- 
maz, melyet  hólyaghúzó  sajátsága  miatt  a  gyó- 
gyászatban is  alkalmaznak.  Érdekes  ezenfelül 
túlátalakuló  fejlődésük,  amelyben  több  lárva  és 
bábalak  változik.  A  petéből  kikelő  lárva  (Triungu- 
linus)  rendesen  valami  más  rovar  (méh,  darázs, 
sáska)  flasításán  él  legelébb.  Ott  átalakul  lábatlan 
kukaccá,  majd  álbábbá  lesz,  hogy  a  következő 
évben  ismét  mint  mozgó  v.  lábatlan  lárva  jelen- 
jen meg.  Ebből  a  lárvából  lesz  csak  igazi  báb, 
majd  ivarképes  állat.  A  legismertebb  ide  tartozó 
bogarak  a  nünüke,  a  kőrisbogár  és  a  hollóbogár. 

Hólyaghúzó  flastrom  (emplastrum  canthari- 
dum  ordivarium)  a.  m.  kőrisbogárflastrom,  L. 
Hólyaghúzó  szerek. 

Hólyaghúzó  szerek  (börvörösítök,  bőrizgatók ; 
epispastica,  vesicantia  v.  vesicatoria),  zsírban 
oldhatóságuknál  fogva  még  az  ép  bőr  szaruréte- 
gén is  áthatolva,  erősen  izgatják  a  szöveteket, 
kitágítják  a  véredényeket,  melyekből  savószívár- 
gás  indul  meg,  ami  eleinte  apró  szétszórt  hólya- 
gokban,  majd  ezek  összefolyása  után  egy  nagy 
hólyagban  felemeli  a  szaruréteget  az  irháról.  Ké- 
sőbb a  hólyag  tartalma  genyes  is  lesz  a  kivándo- 
rolt fehér  vérsejtektől  s  benne  a  hólyaghúzó  szer 
kimutatható  (gyapotra  szíva  s  máshol  alkal- 
mazva hólyagot  húz).  A  hatást  eleinte  börpiros- 
ság,  melegség,  majd  égető  fájdalom  kiséri.  Rövid 
alkalmazás  v.  enyhébb  szerek  esetén  a  hatás  csak 
a  börvörösségig  terjed  (rubefadentia ;  pl.  az  em- 
plastrum cantJiaridum  perpetuum,  ami  kevés 
kőrisbogár  mellett  enyhébb  bőrizgató  gyantákat 
tartalmaz:  ammoniákumot,  euforbiumot).  Hu- 
zamos alkalmazással  állandó  genyedést  lehet  ve- 
lük fentartani,  ami  régen  volt  szokásban,  hogy  a 
vérből  az  ártalmas  nedveket  kiűzzék ;  szöveteliía- 
lás,  fekélyesedés  is  lehet  a  következménye. 


Bőrizgató  szerekkel  a  bór  krónikus  gyuladásai 
akutakká  és  így  gyorsabban  gyógyulókká  változ- 
tathatók. A  gyuladást  rendesen  a  szaruróteg  le- 
hámlása  követi,  minek  helyét  új,  egészséges  fel- 
hám foglalja  el.  B  két  alapon  a  bőrgyógyászatban 
és  a  kozmetikában  kiterjedten  alkalmazzák  őket 
(kátrányos,  karbolos,  kénes,  pirogallolos,  krizaro- 
binos  kenőcsök).  Mellhártya,  agyhártya,  izületek 
gyuladása,  izomcsúz  esetén  a  beteg  testrész  fölötti 
bőr  vérbősége  enyhíti  a  fájdalmakat  és  kedvezően 
hat  a  gyógyulásra.  A  bőr  érző  idegeinek  izgatása 
útján  jelentékeny  befolyásuk  van  a  lélegzésre,  vér- 
keringésre :  ájultak  magukhoz  térnek,  a  fuladás- 
hoz  közelállók  lélegzeni  kezdenek,  a  gyenge 
szívműködés  megjavul.  Az  életmentésben,  a 
collapsusok  kezelésében  jelentékeny  szerepet 
játszik  a  mustárfürdö  és  papiros,  de  sokszor 
cserbenhagy. 

Ma  inkább  csak  a  börizgatást  juttatjuk  ér- 
vényre, hólyagot  ritkán  húzunk.  Jó  H.  a  mustár- 
liszt tüllzacskóba  fogva  és  langymeleg  vízbe 
mártva,  mikor  belőle  a  szemet,  orrot  is  erősen 
izgató  illó  mustárolaj  fejlődik.  Egyszerűbb  a  Ri- 
golot-féle  mustárpapiros  használata  (itatóspapírra 
ragasztott  mustárliszt),  mit  meleg  vízbe  mártva 
kötnek  fel  a  bőrre ;  10—15  perc  alatt  hólyagot 
húz.  A  kőrisbogárban  levő  zsírsav,  a  cantharidin 
szintén  erős  hólyaghúzó.  A  bogarak  porával  ké- 
szült tapasz  (empl.  cantharidatum  ordinarium)  kés- 
hátvastagon vászonra  kenve  alkalmazandó  és 
6—10  óra  alatt  húz  hólyagot,  hamarább,  ha  a  bőrt 
előbb  beolajozzuk.  Jó  börvörösítök  a  mustárszesz, 
tormaszesz,  a  repülő  zsír  (ammoniás  kenőcs),  az 
opodeldoc  (szappanos,  kámforos  kenőcs),  a  híg 
ecetsav,  acetum  aromaticum,  hangyasav  (spir. 
formicarum),  spiritus  aromaticus. 

Hólyaghüdés  a.  m.  húgyhŐlywgbénulás  (1.  o.). 

Hólyagkö,  1.  Hfxgykő  és  Húgyhólyagkőbetegség. 

Hólyagláz,  1.  Pemphigus. 

Hólyagmeggy  vagy  Mlyagmeggy  (Cerasus  Ju- 
liana  L.),  1.  Meggy. 

Hólyagmetszés,  1.  Húgyhólyagmetszés. 

Hólyagmogyoró  (növ,),'  1.  Staphylea. 

Hólyagnyak  (coUum  vesicae),  a  húgyhólyag 
alsó,  szűk  nyílású  része,  melyet  a  hólyagzáró  izom 
(sphincter  vesicae)  húz  össze.  Orvosi  szempontból 
az  itt  előforduló  hurutok  miatt  fontos. 

Hólyagos  fóka  (Cystophora,  áiiat),  a  Fóka-félék 
(1.  0.)  családjába  tartozó  emlős  állatnem,  melyre 
jellemző,  hogy  a  hím  arcbőre  alatt  az  orrlyukak- 
kal összefüggő  táska  van,  melyet  az  állat  felfúj- 
hat 8  ilyenkor  ez  a  táska  a  fej  elülső  részét  befedő 
hólyagot  alkot.  Egyetlen  faj :  a  közönséges  H 
(Cystophora  eristata  Erxleb.)  ismeretes.  Az  Északi 
Jeges-tengerben  és  az  Atlanti-óceán  É.-i  részében 
honos.  A  kifejlődött  hím  2"5  m.  hosszú,  a  nőstény 
jóval  kisebb.  Nagyon  bátor  és  harcias,  ezért  csak 
a  legtapasztaltabb  fókavadászok  merik  megtá- 
madni. Régebben  e  nembe  sorozták  a  déli  elefánt- 
fókát (Macrorhinus  leoninus  L.)  is.  L.  Fóka-félék. 

Hólyagos  himlő,  1.  Himlő. 

Hólyagos  kiütés,  1.  Bujakiütés. 

Hólyagoslábuak  (Fhysopoda),  régebben  az 
Álrecésszárnyuak  (Pseudoneuroptera)  egyik  csa- 
ládja, újabban  különálló  rendbe  sorolt  apró  rovar- 
kák,  ormányszerüen  megnyúlt  szájjal.  A  száj- 


Hóiyasrös  medúzák 


216    — 


HőlyagrtUkör 


szervek  legfontosabbika  a  többiektől  körülvett, 
erős  szúrósertóvé  fejlődött  felső  állkapocspár. 
Csápjaik  fonalasak.  Egyforma  vagy  különböző 
alakú  két  pár  szárnyuk  rojtos  szegélyű.  Lábaikon 
karmok  helyett  tapadó  korongok  vannak.  lanen 
a  nevök.  Különböző  növények  nedveiből  élnek. 
Különösen  ismeretes,  mint  üvegházi  és  szobai 
növényeink  (pálma,  flcus,  begonia  stb.)  ellensége, 
a  Heliothrips  haemorrhoidalis  Hal.,  a  kertészek 
Kfekete  legye»  és  a  Heliothrips  Dracaenae  Heeg. 
Szaporodásuknak  a  szárazság  kedvez,  ezért  locso- 
lással és  pyrethrum-porozással  irthatok. 

Hólyagos  medúzák  (Siphonophorae,  áuat;  1. 
a  képmellékletet),  a  Hidrozoák  osztályának  egyik 
rendije  a  Tömlősbelüek  (Coelenterata)  köréből. 
A  H.  a  legszebb  és  legérdekesebb  csalánzó  állatok, 
amelyek  virágfüzérekhez  hasonlóan  lebegnek  a 
tengerekben.  A  H.  tulajdonképen  szabadon  úszó 
poliptelepek,  amelyeknek  egyénei,  bár  nagyon 
megváltoztak,  mégis  részben  medúzákra,  részben 
pedig  polipokra  vezethetők  vissza.  A  munkafel- 
osztás elve  itt  olyan  mértéket  öltött,  hogy  az 
egyes  egyének  az  egész  telep  életében  csupán  csak 
a  szerv  szerepét  viszik.  Minden  egyén  egy  közös 
középponti  csőalakú  tengelyegyénen  ül,  mintegy 
oldalághoz  hasonlóan.  A  tengelyen  legfelül  egy 
hólyagformára  alakult  medúzaegyén  van,  mely- 
nek belürege  levegővel  van  megtelve.  Ez  tartja 
fenn,  szabadon  úszva,  az  egész  telepet  s  ha  a  leve- 
gőt magából  kiszorítja,  az  egész  telep  sülyedését 
idézi  elő.  Ez  alatt  a  lebegtető  egyén  alatt  több,  ha- 
rangalakú medúzaszerü  egyén  van,  melyek  ha- 
rangjuk szaggatott  összehúzódása  által  lökés- 
szerűen előre  viszik  az  egész  telepet.  Ezen  úszó 
egyének  alatt  jól  fejlett  polipokhoz  hasonló  egyé- 
nek vannak,  erősen  fejlett  szájjal,  ezek  az  evő 
egyének;  a  gyomorüregük  csövek  segítségével 
összefíigg  az  összes  többi  egyén  testével,  úgy  hogy 
ezek  az  egész  telep  részére  esznek.  Az  evő  egyé- 
nek mellett  rabló  egyének  vannak,  hosszura  meg- 
nyúlt, csalántokokkal  gazdagon  ellátott  tapoga- 
tókkal, amelyek  a  zsákmányt  megragadják,  meg- 
mérgezik és  az  evő  egyénekhez  juttatják.  A  te- 
lep alsó  részén  medúzaszerü  egyének  vannak, 
amelyek  a  telep  ivarszerveit  képviselik,  bennük 
keletkeznek  az  ivarsejtek  s  e  miatt  ezeket  az  egyé- 
neket ivaregyének-nek  nevezik.  Vannak  azután  me- 
rev, lapos  íevóalakú  polipegyének,  amelyek  rá- 
borulnak a  többiekre,  elfödik  és  megvédik  őket, 
ezek  a  fedő  egyének.  Szaporodásuk  ivaros  úton 
történik,  s  az  egész  telep  tulaj  donképen  egy  peté- 
ből fejlődik,  de  az  egyes  egyének  sarjadzás,  bim- 
bódzás  útján  keletkeznek.  Valamennyien  tenge- 
riek s  különösen  a  forróövi  tengereket  lakják ;  ez 
idöszerint  mintegy  100  élő  fajuk  ismeretes  s  ezek 
25  nemhez  tartoznak.  A  H.  rendjét  két  alrendbe 
osztják,  aszerint,  hogy  van-e  ú.  n.  levegőtartó 
hólyagjuk  (pneumatophor),  ezek  a  légtartós  H. 
(Pneumatophorae),  vagy  pedig  nincs,  az  utóbbiak 
a  kelylies  II.  (CalycopJiorae). 

Hólyagos  szájfájás,  1.  Száj  fáj  ás.  _ 

Hólyagos  torma  (növ.),  1.  Nasturtium. 

Hólyagpapiros  v.  pergamentpapiros,  befőttes 
üvegek  bekötésére,  nedves  avagy  zsíros  tárgyak 
csomagolására  alkalmas  különleges  papiros,amely- 
nek  gyártásához  pamutból  készült  enyvezetlen 


papirost  használnak.  Gyártásának  lényege :  a  cel- 
lulózának hidro-  és  hidrátcellulózává  való  átala- 
kítása. E  célból  600  Beaumó- erősségű  kénsavfür- 
dőben 1—2  percig  áztatják  a  papirost,  figyelve 
arra,  hogy  a  fürdő  hőfoka  16o  C.-nál  magasabb  ne 
legyen,  ezután  vízzel  öblítik  s  a  savat  ammóniák- 
kal közömbösítik. 

Hólyagrák,  1.  HúgyJiólijagdaganatok. 

Hólyagsipoly,  1.  Húgyhólyagmetszés  ós  Húgy- 
sipoly. 

Hólyagtükör  (cisztoszkóp,  cystoskop),  orvosi 
műszer,  Nitze,  akkor  drezdai  kórházi  orvos,  ké- 
sőbb berlini  tanár  találmánya  (1877),  rövid  or- 
mánnyal ellátott,  fémből  készült  katéter-alakú 
eszköz,  mely  a  húgyhólyag  és  más  üreges  szervek 
belfelüJetének  szemmel  való  megvizsgálását  teszi 
lehetségessé.  E  végből  Nitze  egyrészt  a  fényfor- 
rást (eleinte  izzó,  vízhűtéssel  ellátott  platinkacs) 
a  hólyagba  vitte  be,  másrészt  a  megvilágított 
teríüetek  megszemlélését  megfelelő  optikai  készü- 
lék segítségével  tette  lehetővé.  Az  elektromos 
árammal  izzásba  hozott,  az  eszköz  végén  szaba- 
don álló  platinkacs  és  a  hozzávaló  hűtőberendezés 
az  eszközt  eleinte  igen  nehézkessé  tették  ;  1887 
óta  az  Edison-féle  izzólámpácskák  alkalmazása 
által  az  e  téren  fennállott  összes  nehézségek  le- 
küzdettek és  az  eszköz  érdeme  szerint  általánosan 
el  is  terjedt.  Az  optikai  berendezés  két  főrészből 
áll ;  ezek :  egyrészt  egy  prizmás  tükör,  mely  a 
katéterszerű  eszköz  egyenes  szárának  hólyagi 
végébe  van  beUlesztve  és  a  hólyag  felületéről  reá 
eső  fénysugarakat  e  csatornán  keresztül  kifelé 
vetíti,  másrészt  egy  kis  (átlag  ,3-szoros)  nagyítású 
távcső,  mely  a  kifelé  irányított  sugarakat,  illető- 
leg a  prizmás  tükrön  ábrázolt  képet  a  távcső 
okuláris  végére  kivetíti.  Ezek  a  távcső  útján  ész- 
lelhető képek  eleinte  a  tárgyak  fordított  képei 
voltak,  csak  az  utolsó  években  érte  el  az  ezirányú 
fáradozás,  hogy  hibátlanul  ábrázolt,  ú.  n.  egyenes 
képeket  láthasson  a  vizsgáló.  Az  újabb  efajta  mű- 
szereken az  optikai  rész  egészében  kihúzható  a 
hüvelyt  alkotó  katéterből,  melynek  végén  a  lámpa 
van  és  így  a  hólyag  ismételt  kimosása  a  vizsgá- 
lat során  is  igen  könnyen  kivihető,  minthogy 
csak  tiszta  folyadékban  lehetséges  a  látás.  —  A 
hólyagtükröt  már  röviden  az  Edison-lámpa  alkal- 
mazása után  Nitze,  feltalálója,  de  különös  siker- 
rel Albarran  párisi  urológus  úgy  tökéletesítették, 
hogy  egy  toldalékcsatomán  át  egy  hosszú  vékony 
katétert  lehetett  bevezetni,  míg  az  a  cisztoszkóp 
látókörében  megjelent  és  aztán  egy  klvOh-ől  kor- 
mányozható emeltyűvel  (Albarran;  úgy  irányítani 
a  szabadon  a  hólyagba  nyúló  végét,  hogy  ez  a 
már  előbb  beállított  uréternyllást  érje.  Ezután  tör- 
ténik a  műszer  feltolása  a  vesevezetéken  keresz- 
tül a  vesemedencébe,  úgy  hogy  ily  módon  minden 
vese  váladékát  külön-külön  lehet  gyűjteni  és 
megvizsgálni.  Ezt  az  eszközt  urétercisztoszkóp- 
nak  nevezik.  A  harmadik  főbb  fajtája  a  ciszto- 
szkópoknak  az  operáló  cisztoszkóp,  mely  úgy  van 
szerkesztve,  hogy  szintén  egy  toldalékos  csator- 
nán át  különböző  műszerek  vezethetők  be  a  hó- 
lyagba és  ott  a  szem  ellenőrzése  mellett  alkalmaz- 
hatók. Ilyenek  különféle  izzók,  olló,  kés,  platin- 
kacs stb.,  melyek  segítségével  apróbb  daganatok, 
idegen  testek  stb.  eltávolíthatók. 


r  r 


HÓLYAGOS  MEDÚZÁK  (siphonophorae). 


e 

1.  A  Praya  galea  egész  telepe,  kicsinyítve.  —  2.  A  Praya  gaJea  telepének  két  egyéne  ;  az  egyik  ivartalan,  a  másik 
(jobbról,  középütt)  hím-ivarú.  —  3.  A  Bnssla  obeliscus  egész  telepe,  kicsinyítve.  —  4.  és  6.  Ugyanennek  felső  úszó- 
liarangja  felülről  ós  elülről  nézve.  —  6.  ugyanennek  alsó  úszóliólyagja,  alulról  nézve.  —  7.  Ugyanennek  két 
egyénből  álló  telepkéje ;  az  egyik  ivartalan,  a  másik  (balról,  középütt)  hím  ivarú.  —  8.  ugyanennek  nőstény  egyéne. 


tHílyagos  medúiákt  eiMthez. 


RéVAI  NAQY  LEXIKONA. 


HóIyagrtUkrözés 


—     217     — 


Holz 


Hólyagtükrözés  (cisztoszkópia,  cystoskopia), 
a  hólyag  vizsgálásának  tudománya  hólyagtükör 
segítségével.  A  hólyagtükör  alkalmazása  a  húgy- 
szervi betegségek  terén  óriási  haladást  jelentett. 
Egyrészt  e  vizsgálómódszer  alkalmazása  által 
pontosan  meg  lehet  figyelni  a  hólyag  belsejében 
lefolyó  betegségeket,  melyekről  azelőtt  csak  vé- 
letlenül lehetett  a  boncolóasztalon  tudomást  sze- 
rezni, meg  lehet  látni  vele  a  hólyagban  levő  apró 
köveket,  daganatokat  stb.,  melyeket  azelőtt  a  leg- 
pontosabb megfigyelés  útján  sem  lehetett  biztosan 
felismerni ;  másrészt  pedig  azáltal,  hogy  a  vese 
váladékát  levezető  két  vesevezeték  nyílása  jól 
felismerhető  és  ezek  működése  meg  is  figyelhető, 
a  vese  működésének  és  betegségeinek  felderítésé- 
ben korszakalkotó  és  nélkülözhetetlen  műszer  lett. 
Vérvizelés  esetén  megállapítható,  vájjon  a  vér  a 
húgyhólyagban  székelő  kis  daganatból,  a  jobb  v. 
bal  veséből  v.  mindkét  veséből  jön-e.  Megállapít- 
ható a  vese  genyedése  stb. 

Hólyagzáró  izom  (musculus  sphinder  vesicae), 
a  húgyhólyag  nyakába  ágyazott  sima  izomszö- 
vetből álló  gyűrűs  izom,  mely  akaratunktól  füg- 
getlenül zárja  el  a  hólyag  nyílását  a  húgycső  felé. 

Hólyagzöld  (növ.),  1.  Festéknövények. 

Holyhead  (eátsd:  hoiihed),  Pen  Caer  Gybi,  kikötő- 
város Anglesey  walesi  countyban,  (1911)  10,638 
lak.  A  10  km.  hosszú  H.  és  Anglesey-sziget  közt 
terül  el  a  128  ha.-nyi  területet  elfoglaló  H.-i  ki- 
kötő, amelyet  két  molo  (az  egyik  2937  m.  hosszú) 
véd  és  amelyben  évenként  mintegy  3500  hajó 
fordul  meg.  Kingstownba  és  Dublinbe  itt  van  a 
fő  átkelőhely.  Nevét  («szent  hegyfoka)  a  VI.  sz.- 
ban  állítólag  Szt.  Gybi  által  alapított  kolostorról 
kapta. 

Holy  Island  (ejtsd:  hoii  ájiand),  Northumberland 
angol  countyhoz  tartozó  sziget  az  Északi-tenger- 
ben, 4  km^  területtel,  kb.  1000,  nagyobbára  halász 
lak.,  tengeri  fürdővel,  egy  VII— X.  sz.-beli  erősség 
és  apátság  romjaival. 

Holyoake  (ejtsd  :hóijók),6reorgfe<7aco&,  angol  szo- 
ciálpolitikus, szül.  Birminghamban  1817  ápr.  13., 
megh.  Brightonban  1906  jan.  22.  Bgyideig  szülő- 
városában a  Mechanic's  Institution  matematika- ta- 
nára volt,  de  állását  csakhamar  otthagyta  és  csu- 
pán a  politikai  és  irodalmi  tevékenységnek  élt. 
Szociálpolitikáj  ának  célj  a  a  munkásosztályok  eme- 
lése volt.  Rendszerének,  a  secularism-uék  gerince 
az  a  tétel,  hogy  az  élet  alapja  az  erkölcsi  és  tudo- 
mányos nevelés  kell,  hogy  legyen,  a  vallás  pedig 
felesleges.  Ezt  fejtegette  agitációs  felolvasásain, 
valamint  az  1846.  alapított  The  Reasoner  című 
folyóiratban  és  híveinek,  a  szekularistáknak  or- 
gánumában, a  tőle  1874.  alapított  Secular  Review- 
ban.  Ateisztikus  tanai  miatt  fogházbüntetést  is 
szenvedett,  ö  volt  az  utolsó,  akit  Angliában  ateiz- 
mus miatt  elítéltek.  Az  ő  esete  szolgált  alkal- 
mul arra  a  törvényre,  amely  a  vallomásnak 
fogadalommal  megerősítését  az  esküvel  egyér- 
tékűvé  tette.  H.  legnagyobb  érdeme  a  szövetke- 
zeti ügy  fejlesztése.  Agitációs  müve:  The  his- 
tory  of  co-operation  in  Rochdale  (1858, 10.  kiad., 
Self  help,  or  tho  Rochdale  pioneers  cím  alatt 
1893 ;  magyarul :  Segíts  magadon  és  Isten  is  meg- 
segít. A  rochdalci  becsületes  takácsok  története 
és  sikerei,  átdolg.  Bernái  István,  Budapest  1891) 


számos  szövetkezetet  keltett  életre.  Főműve : 
History  of  co-operation  in  England  (London  1875— 
1879  2  köt.,  3.  kiad.  1885).  Egyéb  művei :  Secu- 
larism,  its  origine  and  nature  (1897);  Public  speak- 
ing  and  debate  (6.  kiadás  1903).  Megírta  saját 
életrajzát  is  Sixty  years  of  an  agitator's  ILfe  (Lon- 
don 1890,  2  köt.,  3.  kiad.  1893). 

Holyoke  (ejtsd  :iióijók),város  Massachusetts  észak- 
amerikai állam  Hampden  countyjában,  a  Connec- 
ticutjobb partján,  (1910)  57,730  lak.  A  Connecticut, 
sellőinél  fogva,  rendkívül  nagy  vízi  erőt  képvisel 
és  igen  sok  gyárat  hajt ;  legfontosabbak  a  papír-, 
szövő-  és  gépgyárak. 

Holyrood  (egtsd:  hoiirúd)  a.  m.  szent  kereszt),  a 
skót  királyok  régi  palotája  Edinburgban,  V.  Ja- 
kab építtette  1528.  Stuart  Mária  férje,  Damley 
Henrik  a  palota  még  ma  is  meglevő  termében 
ölette  meg  Rizzio  Dávidot  (1566),  a  királyné  ke- 
gyeltjét. 1745-ben  Károly  Eduárd  trónkövetelő  la- 
kott néhány  hétig  a  palotában,  1795— 99-ig  és 
1830— 1832-ig  pedig  a  Franciaországból  szám- 
űzött Bourbonok. 

Holywell  (ejtsd:  hoiivei,  a.  m.  szent  forrás),  város 
Flintshire  walesi  countyban,  (i9ii)  2549  lak.,  pamut- 
iparral és  vasolvasztóval,  közelében  szén-,  ólom-, 
cink-  és  rézbányákkal.  Nevét  egy  csodahatásu- 
nak  tartott  forrásról  (Winefred's  Well)  kapta, 
amelyhez  régen  sokan  zarándokoltak,  többi  közt 
1686.  II.  Jakab  király  is.  Most  fürdő  áU  mellette. 

Holywood  (ejtsd:  hoiivúd),  irországi  kikötőváros 
Down  countyban,  hajógyárral,  tengeri  fürdővel, 
(1911)  2782  lak.  H.  a  down-i  protestáns  püspök 
székhelye. 

Holz,  Arno,  német  költő,  szül.  Rastenburgban 
1863  ápr.  26.  Irodalmi  pályáját  E.  Geibel  (1.  0.) 
hatása  alatt  kezdette  s  első  versköteteivel  (Klin- 
ginsherz  1882.,  stb.)  művészi  formakészségének 
bizonyságát  adta.  De  csakhamar  gyökeres  benső 
változáson  ment  keresztül,  a  hagyományos  iro- 
dalmi ü-ányoktól  elválik  s  a  francia  regényírók- 
nak, Ibsennek  s  Tolsztojnak  eszméitől  vezetve  a 
naturalizmusnak  lesz  első  buzgó  hirdetője  Német- 
országban. Az  irodalmi  érdeklődést  a  társadalom 
alsóbb  osztályaira,  a  nyomorultaki"a  s  megvetet- 
tekre  fordította.  E  törekvéseiben  társul  szegődött 
hozzá  Johannes  Schlaf  (1.  0.)  s  a  két  költő,  közös 
igyekvéseikben  eggyé  forrva,  megírta  a  német 
naturalizmusnak  első  három  termékét:  Papa  Ham- 
let (1889),  Die  Familie  Selicke  (1890),  Neue  Gleise 
(1892).  H.  egyideig  következetesen  tovább  haladt 
a  megkezdett  irányban ;  de  egyoldalúságra  vezető 
elvei  miatt  hívei  egymásután  elhagyták  őt.  Fő- 
érdeme,  hogy  utat  tört  Gerhart  Hauptmannak 
(1.  0.),  kinek  első  műveire  nem  csekély  hatással 
volt.  Újabb  műveiben  más  és  más  íróknak  hatása 
alá  került  és  nagyobb  jelentőségű,  első  drámáin 
túlemelkedő  munkát  nem  alkotott ;  számos  elbe- 
szélése s  drámája  közül  fontosabbak :  Socialaris- 
tokraten  (1896) ;  Die  Blechschmiede  (1901) ;  Phan- 
tasus  (1898) ;  Traumulus  (0.  Jerschkével  1904) ; 
Revolution  der  Lyrik  (1900);  Lieder  auf  einer 
altén  Laute  (1903);  Ignorabimus  (1912).  Irodalmi 
vitáinak  emlékei  szenvedélyes  röpiratai :  Dr.  R. 
M.  Meyer  (1900) ;  J.  Schlaf  (1902)  stb.  H.  jelentő- 
ségét elfogultan  túlbecsüli  Róbert  Beiss :  A.  H. 
u.  seine  weltkulturelle  Bedeutung  (Dresden  1913). 


Holzamer 


218     - 


Homályos 


Holzamer,  Wilhelm,  német  író,  szül.  1870 
márc.  28.  a  Mainz  melletti  Niederholmban,  megh. 
1907  aug.  28.  Berlinben.  Regényeket,  drámákat, 
két  verskötetet  és  két  kisebb  könyvet  írt  K.  F. 
Meyerröl  és  Heinéről.  Nagyobb  sikert  Péter  Nock- 
ler  (1902),  Inge,  ein  Frauenleben  (1903,  -3.  kiad. 
1908)  c.  regényeivel  aratott.  Halála  után  jelent 
meg :  Der  Entgieiste  (1911)  c.  regénye. 

Holzappel  (Holzapfel,  Eppelmann), Péter  Me- 
lander,  gróf,  császári  hadvezér,  sziü.  Hadamarban 
(Nassau)  1585.,  elesett  Zusmarshausen  mellett 
1648  máj.  17.  Mint  katona  1615 -30-ig  Velence 
szolgálatában  állott,  1633— 40-ig  pedig  a  hessen- 
kasseli  hadak  fővezére  volt.  1641-ben  birodalmi 
gróf  lett,  majd  1642.  kálvinista  létére  császári 
tábornagy.  Gallas  halála  után  1647  ápr.  a  császári 
hadak  fővezérévé  nevezték  ki.  Mint  ilyen  Cseh- 
országban, később  Hessenben  harcolt.  1648  tava- 
szán Bajorországot  védte,  de  Turenne  és  Wran- 
gel  francia-svéd  hadaitól  Zusmarshausen  mellett 
vereséget  szenvedett  és  e  csatában  el  is  esett.  V. 
ö.  R.  Schmidt,  Ein  Kalvinist  als  kaiserlieher 
Feldmarschall  im  Dreissigjáhrigen  Kriege  (Ber- 
lin 1895). 

Holzbauer,  Ignaz  Jákob,  német  zenész,  szül. 
Bécsben  1711.,  megh.  Mannheimban  1783  ápr.  7. 
1745-ben  a  bécsi  opera  zenei  igazgatója  lett  (neje, 
Rosalie,  u.  o.  énekesnő  volt).  Több  izben  bejárta 
Olaszországot,  ahol  dalmüvei  nagy  sikert  arat- 
tak. 1753-ban  Mannheimben  udvari  karmester  lett. 
Utolsó  éveire  teljesen  megsikctült.  Tehetségét 
Mozart  r  agyra  tartotta.  Művei :  14  opera  (a  leg- 
nevezetesebb :  Günther  von  Schwarzburg  1776), 
65  szimfónia,  26  mise,  37  motett,  13  versenymű, 
18  vonósnégyes. 

Holzer,  Mrnst,  német  zenetörténész,  szül.  1856 
máre.  9.  Stuttgartban.  Schubartról  becses  mo- 
nográfiákat írt  (1902,  1905).  Kiadta  Nietzsche 
műveinek  9.  ós  10.  kötetét. 

Holzgethan,  Ludwig,  báró,  osztrák  politikus, 
szül.  1800  okt.  1.,  megh.  Bécsben  1876  jún.  12. 
1831  óta  államszolgálatban  állott  és  1870.  a  Po- 
tocki-kabinetben  pénzügyminiszter  lett.  Hohen- 
wart  alatt  is  megtartotta  tárcáját,  1871  őszén  pe- 
dig (okt.  30.)  H.  maga  szerepelt  ideiglenesen  mint 
miniszterelnök  Auersperg  herceg  kineveztetéséig. 
1872  jan.  15-én  közös  pénzügyminiszter  lett,  mely 
állásában  haláláig  szolgálta  a  monarchiát. 

Holzhausen,  Paul,  német  író,  szül.  1860  dec. 
13.Köslinben.  Középiskolai  tanár  volt ;  1905.Bonn- 
ban  egyetemi  tanár  lett.  Főművei  Napóleonról 
szólnak :  Der  erste  Konsul  Bonaparte  und  seine 
deutschen  Besucher  (Bonn  1900) ;  Der  Urgross- 
váter  Jahrhundertfeier  (Leipzig  1901) ;  Napoleons 
Tod  im  Spiegel  der  zeitgenössischen  Presse  und 
Dichtung  (Frankfurt  a.  M.  1902) ;  Heinrich  Heine 
und  Napóleon  I.  (u.  o.  1903) ;  Bonaparte,  Byron 
und  die  Briten  (u.  o.  1904);  Die  Deutschen  in 
Russland  (1912);  J.  Petersennel  együtt  kiadta: 
Magister  I.  Chr.  Laukhards  Lében  und  Schicksale 
(Stuttgart  1908,  7.  kiad.  1909). 

Holzminden,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Braunschweig  hercegségben,  (igio)  10,249  lak., 
vasöntőkkel,  cukorgyártással  ós  fürószmalmok- 
kal;  homokköbányával ;  1832.  alapított  virágzó 
ipariskolával. 


Holzschuh,  Dietrich,  másként  Tile  Kolup, 
német  kalandor,  ki  magát  n.  Frigyes  német  csá- 
szárnak adta  ki.  Köln  polgárai  ugyan  1284.  vá- 
rosukból elkergették,  de  Neussben  és  Wetzlarban 
kedvezett  neki  a  szerencse.  Végre  Habsburgi 
Rudolf,  az  újonnan  megválasztott  német  király 
Wetzlar  előtt  termett,  H.-t  elfogta  és  kínpadra 
vonatta.  Erre  bevallotta,  hogy  azelőtt  H.  Frigyes 
császárnak  szolgája  volt  és  ebben  az  állásban  sze- 
rezte a  királyi  pecsétet,  hivatalos  titkait  és  kin- 
cseit. A  törvényszék  mint  eretneket  tűzhalálra 
ítélte  és  1285  júl.  7.  végre  is  hajtották  rajta  az 
ítéletet.  V.  ö.  Meyer,  Tile  Kolup  (Wetzlar  1868) ; 
Petri,  Der  falsche  Friedrich  (Zeitschrift  des  Bergi- 
schen  Geschichts-Vereins,  1864,  II.  köt.). 

Ilolzschuher,  Rudolf  Christoph  Kari  Sieg- 
mund,  báró,  német  jogtudós,  szül.  Nürnbergben 
1777  jan.  22.,  megh.  u.  o.  1861  júl.  20.  Ügyvéd 
volt  szülővárosában,  majd  képviselő  is.  Mint  kép- 
viselő a  polgári  eljárás  szóbelisége  és  nyilvános- 
sága mellett  harcolt.  Főműve :  Theorie  u.  Kasuis- 
tik  des  gemeinen  Zivilrechts  (Leipzig  1843 — 54, 
3.  kiad.  1863-1864,  3  köt.). 

Holzwart,  Ferdinánd,  álnév,  1.  Ferenc  Ferdi- 
nánd. 

Holzwarth  Jenő,  orvostanár,  szül  Budapesten 
1874  márc.  29.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti 
egyetemen  végezte,  ahol  1898.  orvosdoktorrá 
avatták.  Azután  előbb  Genersich  tanár  kórbonc- 
tani intézetében  dolgozott,  majd  DoUinger  tanár 
sebészeti  klinikájára  ment  m ütőnövendéknek  ós 
ott  utóbb  tanársegéd  és  adjunktus  lett.  1912-ben  a 
sebészeti  műtéttanból  magántanári  képesítést 
nyert.  H.  irodalmi  dolgozatai  a  sebészet  külön- 
böző kérdéseit  tárgyalják;  sokat  foglalkozott  a 
Röntgen-sugarak  gyógyító  hatásának  kérdésé- 
vel is. 

Holzweissig,  porosz  falu  a  merseburgi  köz- 
igazgatási kerületben,  (1910)  5254  lak. ;  malom- 
ipar, köszénbányászat. 

Holzwickede,  porosz  falu  az  arnsbergi  köz- 
igazg.  kerületben,  (1910)  6053  lak.  Vasúti  kocsi- 
javító műhely ;  kőszénbányászat. 

Honi.,  természettudományi  nevek  mellett 
Home  Everard  (1756—1832)  angol  anatómus  ne- 
vének rövidítése. 

Homagiam  (lat.)  a.  m.  vér-  vagy  emberdlj 
(1.  Vérdíj).  —  H.  mortuum,  1.  Fejváltság.  —  Ho- 
magialis  eskü  a.  m.  hűbéri  eskü. 

Homalonotus  (Dípleura)  armatus 
Burm.,  típusos  devon  trilobit  (1.  0.). 

Homalopsis  (állat),  a  vízi  álsiklók  Homalop- 
sinae)  egyik  neme.  Egyetlen  faj,  a  boa-sikló  (H. 
buccata  L.)  ismeretes.  Hátsó-Indiában,  a  Maláji- 
félszigeten  és  Nagy  Szunda-szigeteken,  főleg 
Jáva-szigeten  édesvizekben  honos.  Hossza  1  m., 
halakkal  és  rákokkal  táplálkozik.  Nem  mérges. 

Homalotropizmus  v.  diatropizmus  (növ.),  \.Tro- 
pizmus.  ' 

Homályos,  mint  logikai  műszó  annak  a  foga- 
lomnak a  jelzője,  amely  mástól  nem  különböztet- 
hető meg  világosan.  A  lélektanban  H.-ak  a  tudat 
hátterében  levő  képzetek,  melyek  azonban  hatá- 
sukat éreztetik  velünk  (homályosan  érezni  vala- 
mit), míg  a  tudatból  egészen  kiszorult  képzetek 
nem  H.-ak,  hanem  sötétek.  L.  Tudat. 


Hóman 


—     219 


Homb.  et  Jacq. 


Hóman,  1.  Bálint,  történetíró,  szül.  1885  dec. 
29.  Budapesten.  A  budapesti  egyetemen  bölcsó- 
szetdoktori  oklevelet  nyert  és  az  egyetemi  könyv- 
tár tisztje  lett.  Önálló  művei :  A  magyar  vára- 
sok  az  Árpádok  korában  (Budapest  1908) ;  ös- 
történetünk  keleti  forrásai  (u.  o.  1909) ;  A  zág- 
rábi püspökség  alapítási  éve  (u.  o.  1910) ;  Zeit- 
alter  d.  ürientalischen  Quellén  zur  Urgeschichte 
d,  üngarn  (u.  o.  1911);  A  veszprémvölgyi  1109. 
évi  oklevél  hitelessége  {vl.  o.  1912) ;  Az  első  állami 
egyenes  adó  (németül  is :  Die  erste  direkte  staat- 
liehe  Steuer,  u.  o.  1912) ;  Atársadalmi  osztályok 
Szent  István  államában  (u.  o.  1912) ;  A  magyar 
törzsek  megtelepedésein,  o.  1912);  Adó  vagy  föld- 
bér ?  (1913). 

2.  H.  Ottó,  klasszika-filológus,  szül.  Magyar- 
Óvárt  1843  szept.  3.,  megh.  Budapesten  1903 
ápr.  15.  Tanulmányait  a  pesti  egyetem  bölcsészeti 
karán  végezte  ;  az  1869— 70-ik  tanévben  külföldi 
egyetemeket  látogatott  s  Göttingenben  doktori 
diplomát  szerzett.  1866— 69-ig  főgimnáziumi  ta- 
nár Szabadkán,  1871— 72-ig  pesti  egyet,  magán- 
tanár, 1872 — 85-ig  a  kolozsvári  egyetemen  a 
klasszika-filológia  tanára,  1885— 97-ig  budapest- 
vidéki tankerületi  főigazgató,  1897— 902-ig  mi- 
niszteri tanácsos  s  a  középiskolai  ügyosztály  ve- 
zetője volt.  A  filológiai  irodalom  terén  úttörő 
munkásságot  fejtett  ki,  1871.  megindította  Bar- 
tal  Antallal  a  Philologiai  Közlönyt,  az  első  ma- 
gyar filológiai  folyóiratot,  s  azt  két  évig  együtt 
szerkesztették.  Pindaros-kiadása  az  első  görög 
szövegkritikai  kiadás  irodalmunkban.  Élénk  részt 
vett  Erdély  tudományos  életében,  egyik  alapítója 
és  első  elnöke  volt  az  Erdélyi  Múzeum  történet-, 
nyelv-  és  széptudományi  szakosztályának.  1871- 
ben  Bartallal  együtt  tervezetet  dolgozott  ki  a  ta- 
nárképző intézetek  új  szervezetéről,  amit  a  mi- 
nisztérium alapul  vett  a  reform  megvalósításánál, 
később  mint  a  kolozsvári,  majd  a  budapesti  ta- 
nárvizsgáló bizottság  ügyvivő  alelnöke  szolgálta 
a  gyakorlati  tanárképzés  ügyét.  A  vallás-  és  köz- 
oktatásügyi minisztériumban  a  revideált  tanterv 
életbeléptetése  fűződik  nevéhez  és  a  tanárok 
anyagi  helyzetének  javításához  a  magasabb  fize- 
tési osztályok  megnyitásával  ö  tette  meg  az  első 
lépést.  Önálló  művei:  A  saiurnusi  vers  (Pest 
1871);  Pindar  versezetei,  kritikai  és  magyarázó 
jegyzetekkel  (Leipzig  1876) ;  Megjegyzések  Ábel 
Jenő  úr  felolvasására  a  H.-féle  Pindar-ki- 
adásról  (Kolozsvár  1877) ;  De  coniunctivi  et  op- 
tativi  aoristi  usu  Sophocleo  (Göttingen  1870) ;  A 
comicumról  Plautus  Pseudoltisában  (Kolozsvár 
1879) ;  A  középiskolai  tanárok  képzéséről  (Buda- 
pest 1895).  Értekezések  és  ismertetések  a  Philol. 
Közlöny- és  Egyetemes  Philol.  Közlönyben.  V.  ö. 
Egyetemes  Philologiai  Közi.  XXVII.  (nekrológ)  és 
XXXV.  évf.  (Phil.  Közi.,  H.  Ottó  levelei  nyomán). 

Homann,  Johann  Baptist,  német  geográfus  és 
térképrajzoló,  szül.  Bajorországban,  Kamlachban 
1664  márc.  22.,  megh.  Nürnbergben  1724  júl.  1. 
1716-ban  jelent  meg  126  lapból  álló  nagy  atlasza, 
1719.  Atlas  methodicusa.  V.  ö.  Sandler,  J.  B.  H.  (a 
berlini  földrajzi  társaság  Zeitschrift-jében  1886). 

Homapatak  (azelőtt:  Hotnosdia),  kisk.  Krassó- 
Szörény  vm.  facsádi  j.-ban,  (1910)  370  oláh  lak.; 
u.  p.  Kossó,  u.  t.  Kurtya. 


Homár  (Homarus,  áuat),  az  ízeltlábúak  (Ar- 
thropoda)  körén  belül  a  magasabbrendű  rákok 
(Malakostraca)  osztályába,  a  páncélos  rákok 
(Thoracostraca)  csoportjába,  a  tízlábú  rákok 
(Decapoda)  rendjébe  tartozó  hosszúfarkú  (Ma- 
crMro/ráknem.  A  közönséges  H.-t  (Homarus  vul- 
gáris M.  Edw.)  csak  kevés  ismertetőjegy  külön- 
bözteti meg  a  közönséges  folyami  ráktól.  A  H.  el- 
éri a  félméter  nagyságot.  Hazája  a  brit  és  norvég 
partvidék,  de  elszórtan  előfordul  mindenütt  az 
európai  partok  mentén.  ízletes  húsa  miatt  fontos 
kereskedelmi  cikk.  Fonott  varsakosarakban  fog- 
ják, főleg  az  angol  és  norvég  partokon,  amelyekbe 
a  H.  éjjel  mászik  bele.  A  H.-t  mindenütt  eszik,  de 
egyik  európai  állam  sem  fogyaszt  annyit  belőle, 
mint  Anglia.  Minthogy  a  szigetország  nem  tud 
elég  H.-t  termelni,  naponta  átlag  .30,000  db  érke- 
zik Norvégiából  apró  gyorsjáratú  vitorlásokon  a 
legnagyobb  fogyasztás  idején  márc.-tól— aug.-ig 
Londonba.  Európa  átlag  5—6  millió  darab  H.-t 
fogyaszt  évente.  Ez  a  nagy  fogyasztás  azonban 
arányban  áll  a  H.  óriási  szaporaságával.  A  nős- 
tény több  mint  12,000  petét  rak,  amelyeket  potroh- 
lábaira  ragasztva,  a  kis  rákok  kibúvásáig  magá- 
val cipel.  Az  európai  H.-hoz  igen  hasonlít  az  észak- 
amerikai H.  (H.  americanus  Edw.).  A  H.-fogyasz- 
tás  Észak-Amerikában  sokkal  nagyobb,  mint  ná- 
lunk, így  csak  Bostonban  évente  kb.  1  millió  db 
kerül  piacra.  A  fogoly  H.-ok  ollóit  spárgával  össze- 
kötözik, hogy  kárt  ne  tegyenek  egymásban  s  le 
ne  vágják  egymás  ollóit,  mert  sokat  vesztenének 
értékükből,  hiszen  az  olló  húsa  a  legízletesebb 
falat.  A  H.-t  élve  kell  piacra  szállítani,  mert  az 
elhalt  H.,  különösen  nyáron,  1 — 2  óra  alatt  meg- 
romlik. Húsa  igen  ízletes,  bár  sokan  nehezen 
emésztik  meg,  különösen  a  H.-konzerveket.  Ren- 
desen hidegen  szokás  tálahii  a  pecsenye  előtt. 

Homár  ka,  1.  Hunnak  árka, 

Homatropin,  fenilglikoltropein,  0^  H,,  NO, 
összetételű,  mesterséges,  az  atropinhoz  hasonló 
hatású  alkaloida.  Előállítására  atropinból  készült 
tropint  mandulasavas  tropinná  alakítanak,  majd 
ezt  híg  sósavval  huzamosan  melegítve,  sósavas 
H.  keletkezik,  amelyet  a  meglúgosított  oldatból 
kloroformmal  kioldanak,  végül  ktkristályosítanak. 
Színtelen  kristályok.  Op.  98".  Jól  kristályosodó, 
oldható  sói  közül  leginkább  a  brómhidrogénsavas 
H.-t  szembajok  gyógyítására  használják.  A  H. 
ugyanis  az  atropinhoz  hasonlóan,  de  rövidebb 
ideig  hat. 

Homaxon  állatok,  a.  m.  egyenlő  tengelyű  álla- 
tok, olyan  állatok,  melyeknek  alapalakja  a  gömb. 

Hombár,  árárakhely  a  hajón,  hajóraktár.  Más 
értelemben  l.  Hambár. 

Homberg,  1.  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
a  poroszországi  kasseli  közigazgatási  kerületben, 
(1910)  3714  lak.,  varró-  és  gazdasági  gépgyártással. 
Itt  tartotta  Nagylelkű  Fülöp  (1.  Fülöp,  16.)  hesseni 
tartománygróf  1526.  a  legelső  evang.  zsinatot 
Németországban.  —  2.  H.,  város  Düsseldorf 
porosz  kerületben,  (1910)  24,803  lak.,  kőszénbányá- 
val, gőzmalmokkal  és  festékkészítéssel. 

Homb.  et  Jacq.,  növénynevek  után  Hom- 
bron,  francia  botanikus,  brazíliai  és  sm-mami 
utazó  és  Jacquin  (1. 0.)  nevének  rövidítése.  (Flóra 
der  Südseeinseln,  1845—52). 


Homburg 


220     — 


Homeopátia 


Homburg.l.  H.vorderHöhe,  egykor  a  hessen- 
homburgi  grófságnak,  most  Ober-Taunus  járás- 
nak székhelye  Wiesbaden  porosz  kerületben,  (1910) 
l+.-SSí  lakossal,  kalap-,  szappan-  ós  gépgyártás- 
sal ;  közelében  egy  dombon  szép  porosz  királyi 
kastéllyal.  H.  jelentőségét  fürdőinek  köszöni,  me- 
lyek 1872-ig  európai  hírű  j  átékházzal  voltak  össze- 
kötve. Ez  időből  maradt  fenn  a  játékbank  tulajdo- 
nosai, a  Blanc  testvérek  által  épített  palota  fényes 
termekkel,  régiséggyüjteménnyel,  üveggel  fedett 
terraszokkal,  egy  színházzal  és  pompás  ültetvé- 
nyekkel. Későbbi  időből  (1887—90)  való  a  renais- 
sance-lzlésben  épített  Kaiser  Wilhelmsbad.  Az  ás- 
ványvízforrások közül  legtöbb  sót  tartalmaz  az 
Erzsébet-forrás,  kevesebb  sót,  de  több  vasat  a 
Lujzarforrás  és  főképen  a  Stahlbrunnen ;  kevésbbé 
jelentősek  a  Császár-  és  Lajos-forrás.  Környékén 
nevezetes  a  Saalhurg  (1.  0.),  hová  villamos  vasút 
visz.  V.  ö.  Schick,  H.  u.  seine  Umgebungen  (1912) ; 
Baumstark,  Bad  H.  u.  seine  Heilquellen  (Wies- 
baden 1909,  2.  kiad.). 

2.  H.,  az  ugyanüy  novü  járás  székhelye  Pfalz 
bajor  kerületben,  (1910)  7196  lakossal,  bőrcserzés- 
sel, kolbászkészítéssel,  agyagáruiparral,  műmal- 
mokkal  és  sörgyártással. 

Home  (ang.,  ejtsd:  hóm)  a.  m.  haza,  szülőföld, 
otthon.  —  H.  Office,  H.  secretary  a  belügyminisz- 
térium. L.  még  At  home. 

Home  (ejtsd:  hóm),  1.  Henry,  angol  fllozófus  és 
esztétikus,  szül.  Kamesban,  Berwick  skót  county- 
ban  1696.,  mh.  1782  dec.  27. 1763-ban  Lord  Kames 
címmel  Skócia  egyik  főbírája  lett.  Főművei :  Bs- 
says  on  the  principles  of  morality  and  natural  re- 
ligion  (Edinburgh  1751,  német  fordításban  Braun- 
schweig  1768) ;  Előments  of  criticism  (3  köt.,  Lon- 
don 1762,  német  fordításban  Leipzig  1765).  Főleg 
ez  az  utóbbi  műve  értékes,  mint  egyike  az  elsők- 
nek, mely  lélektani  úton  kutatja  az  esztétikai  íté- 
letek mivoltát.  Lessingre,  Schillerre  ós  Kantra  is 
hatott.  Eletét  Woodhouselee  lord  írta  meg  (Edin- 
burgh 1807—1810,  2  köt.). 

2.  H.,  John,  angol  drámaíró,  szül.  1722  szept. 
21.  Leithben  (Skócia),  megh.  1808  szept.  5.  Mar- 
chistonban.  Nagy  érdemei  vannak  a  skót  népköl- 
tészet termékeinek  népszerűsítése  körül.  Mint 
drámaíró,  Shakespeare  utánzója  volt.  Legkiválóbb 
drámája :  Douglas  (1756),  melyet  Londonban  óriási 
sikerrel  adtak  elő  és  Skóciában  is  lelkesedéssel 
fogadtak.  Irt  egy  történelmi  munkát :  History  of 
theRebellion  of  1745  (Edinburgh  1802).  Összegyűj- 
tött munkáit  életrajzzal  Mackenzie  adta  ki  (Edin- 
burgh 1822). 

3.  H.,  Cecil,  álnév,  1.  Webster. 
Homel  V.  Gomel,  orosz  város,  1.  Gomel. 
Homeo  (gör.  homoio,  homoeo)  a.  m.  hasonló. 

Összetételekben  gyakori. 

Homeogén  zárványok,  az  eruptív  kőzetekben 
előforduló  zárványok,  amelyek  lényegében  ugyan- 
azon elegyrészekből  állanak,  mintmaga  az  eruptív 
kőzet ;  a  H.  zárványok  tehát  ú.  n.  intratellurikus 
kiválások.  Szinonim  :  endogén  zárvány. 

Homeográfia(gör.),  sokszorosító  eljárás,  amely- 
nek segélyével  nyomtatványokat,  rajzokat  és 
irományokat,  bármily  régiek  is,  gyorsan  és  pon- 
tosan át  lehet  vinni  köre.  Föltalálója  Boyer 
nimesi  vegyész. 


Homeomeriák  (gör.)  a.  m.  hasonló  alkotóré- 
szek. Aristoteles  szerint  így  nevezte  Anaxagoras 
a  testek  alkotó  elemeit. 

Homeomerikus  (gör.-lat.)  a.  m.  egynemű, 
rétegtelen. 

Homeomorfia  (gör.),  1.  Izomorfia. 

Homeopátia  (gör.,  «hasonszenvészet»).  Ma  már 
teljesen  túlhaladott,  alapjában  véve  helytelen  or- 
vosi irány,  melyet  Hahnemann  Sámuel  a  múlt  szá- 
zad elején  alapított  meg :  Organon  der  rationellen 
Heilkunde  (1810)  ós  Reine  Arzneimittellehre(1811) 
c.  könyveiben.  Tételeinek  főbbjei  a  következők 
voltak :  A  betegség  a  tisztán  szellemi  életerő  le- 
hangolódásán  alapszik  és  teljesen  immateriális 
természetű.  Miután  a  betegség  benső  lényege  meg- 
foghatatlan, az  orvos  működése  csupán  a  tünetek 
megszűntetésére  szorítkozhatik.  A  betegségek 
gyógyulását  nem  az  « életerő))  eszközli,  hanem 
vagy  egy  önként  támadó  s  az  eredeti  betegséghez 
hasonló,  de  erősebb  affekció,  vagy  az  ugyanilyen 
folyamatot  létrehozó  homeopatikus  eljárás,  t.  i. 
előidézése  az  eredeti  betegséghez  hasonló,  de  erő- 
sebb, s  azt  legyőző  kóros  állapotnak.  Ez  utóbbit 
oly  orvosságok  hozzák  létre,  melyek  egészséges 
embereknél  a  leküzdendő  betegséghez  hasonló 
bajt  idéznek  elő  ;  ez  az  elv  a  similia  simüibus  cu- 
rantur.  Minden  betegség  gyógyítására  mindig 
csak  egy  egyszerű  orvosszer  szükséges.  A  gyógy- 
szerek hatása  annál  erősebb,  minél  kisebb  az  adag- 
jok.  Biztosság  okáért  azonban  célszerű  a  gyógy- 
szer adagját  kissé  erösebbre  venni,  tehát  még  íei- 
sebbre,  mint  szükséges.  A  gyógyszerek  nem  anya- 
guk által  hatnak,  hanem  a  bennük  lévő  immate- 
riális erők  által  s  ezen  erők  annál  határozottab- 
ban érvényesülnek,  minél  inkább  háttérbe  lép  a 
szerek  testi  anyaga.  A  gyógyszerek  tiszta  erejü- 
ket hígítás  és  potencirozás  folytán  fejtik  ki  leg- 
jobban. 2  csepp  friss  növénynedv  v.  östinktura 
98  csepp  borszesszel  keverve,  bizonyos  számú 
erős  karlökésekkel  összerázva  potenciroztatik ;  ez 
az  első  dilució,  melyből  1  csepp  99  csepp  borszesz- 
szel a  második  dilueiót  képezi,  és  így  megy  ez  a 
harmincadik  dilucióig,  melyben  tehát  az  eredeti 
gyógyszernek  csak  nyomai  lehetnek.  Ugyanígy 
kell  eljárni  Hahnemann  szerint  az  oldható  szer- 
vetlen anyagokkal  is.  Némely  esetben  elegendő 
Hahnemann  szerint  az  így  potencirozott  szereket 
egyszerűen  meg  is  szagolni. 

Ezen  tanok  gyorsan  terjedtek,  egyrészt  az  újság 
ingere  s  Hahnemann  fellépésének  határozott- 
sága folytán,  másrészt  mint  reakció  a  Hahne- 
mann idejében  és  az  előtt  dívó  orvosi  brutalizmus 
ellen,  midőn  hashajtás,  hánytatás,  izzasztás,  kö- 
pölyözés  és  érvágás  voltak  a  divatos  gyógyeljá- 
rások.  Hogy  a  Hahnemann  elveivel  betegségeket 
gyógyítani  nem  lehet,  az  kétségtelen,  s  ha  betegek 
mégis  gyógyultak  s  talán  nagyobb  számban  s 
gyorsabban,  mint  az  akkori  ú.  n.  régi  iskola  sokat 
tevő  eljárásai  mellett,  azt  annak  kell  tulajdo- 
nítani, hogy  a  betegségek  lefolyását  és  az  önkén- 
tes gyógyulást  nem  zavarta  számbavohető  gyógy- 
szeres beavatkozás,  s  az  étrendre  Hahnemann  és 
követői  nagyobb  súlyt  fektettek,  mmt  a  régi  is- 
kola. Természetesen  számos  esetben  a  szuggesz- 
tiónak  is  tág  szerep  jutott.  Egy  nagy  haszna  s  ta- 
lán érdeme  is  volt  a  H.-nak,  t.  i.  megismertette 


Homeopátiás  házigyógrytár 


—     221 


Homeros 


az  orvosokat  a  betegségek  gyógyszerelés  által  nem 
módosított  természetes  lefolyásával.  A  H.  szoros 
viszonyban  áll  a  brownianizmussal  (1.  Broum,  b.). 
Hahnemann  követői  kezdetben  Müller  Móric  Lip- 
csében, Gross  Jüttn-bogkban  ós  Stdpf  Naumburg- 
ban  (1810)  voltak.  Később  túlzók  léptek  fel,  kik, 
ha  lehet,  még  túlhajtották  a  H.  tanait  s  pl.  a  rü- 
hösséget  rühösöktől  származó  potencirozott  ge- 
nyedséggel  gyógyították,  majd  tüdő-  és  májbajo- 
kat potencirozott  tüdő-  és  máj-nedvvel,  ú.  n.  pul- 
moninnal  és  JiepaÜnnal. 

Magyarországon  a  H.-nak  főbb  képviselői  vol- 
tak :  Almási  Balogh  Pál,  Bakody  József,  Kovács 
Pál,  Hausmann  Ferenc,  Moskovicz  Mór,  Argenti 
Döme,  Bakody  Tivadar,  Szontágh  Ábris,  Balogh 
Tihamér  (Almási  Tihamér,  szinmüíró).  A  buda- 
pesti egyetemen  a  H.-nak  1871.  két  tanszéket  is 
állítottak  fel  az  országgyűlés  határozatából,  de  az 
orvosi  fakultás  ellenére ;  ezek  is  eltöröltettek  és 
megszűnt  a  fővárosi  kórházak  homeopata-osz- 
tálya  is  Bakody  Tivadar  halálával.  Az  1876.  XIV. 
t.-c.  megengedi  a  hasonszenvi  orvosoknak,  hogy 
gyógyszereiket  a  betegeknek  önmaguk  szolgál- 
tassák ki,  csupán  azok  ősanyagait  kell  nyilvános 
gyógyszertárból  beszerezniök.  A  H.  a  közegész- 
ségre rendkívül  káros  volt,  mert  a  laikus  közön- 
ség kezébe  oly  homeopatikus  elvek  alapján  meg- 
irt könyvek  kerültek,  melyek  egyszerűnek  állítot- 
ták oda  a  betegségek  felismerését  és  gyógyke- 
zelését ;  a  laikusok  önmagukat  és  másokat  gyó- 
gyítgattak, kuruzsolgattak  s  gyakran  talán  súlyo- 
sabb, gyors  orvosi  segélyt  igénylő,  kezdetben  még 
gj^ógyítható  betegségek  kerülték  el  a  racionális 
orvos  tudományát ;  ezenkívül  bizalmatlanná  tet- 
ték a  közönséget  az  orvosok  óriási  többsége  és 
az  igazán  ható  gyógyszerek  iránt  (kinin,  morfin, 
higany,  stb.). 

Irodn'om.  Hahnemaan,  a  homeopátia  megalapítója,  a  követ- 
kező főbb  munkákat  bocsátotta  közre :  Apothekerlexikon, 
1793-99,  2  köt. ;  Über  Arsenikvergiftungen,  Leipzig  1786. 
Egy  közlemény :  Über  venerische  Krankheiten,  1788, 
e  közleményben  egy  újabb  higanykészitményt  ajánl  a 
szerző,  ez  a :  Mercurius  solubilis  Hahnemanni ;  Organon  der 
rationellen  Heilkimde,  Dresden  1810;  7.  kiad.  Lutze  A.-tól, 
Köthea  1881.  Azonkívill  megjelent  tőle :  Fragmenta  de  viribus 
medicamentorum  positivis,  Leipzig  1805,  2  kötet ;  továbbá  : 
Reine  Arzneimittellelire,Dresden  1811,  6  köt.;  Die  cbronischen 
Krankheiten,  u.  o.  1828—30,  4  köt.  és  több  apró  munka. 

Másoktól  külföldön:  Hirschel,  Der  homoeopathische  Arz- 
neischatz  in  seiner  Anwendung  am  Krankenbett,  16.  kiad., 
Leipzig  1895 ;  Hering,  Homoeopathischer  Hausarzt,  19.  kiad., 
Jena  1904;  Lutze,  Lehrbuch  der  HomcBopathie.  Sondershau- 
sen  1847,  10.  kiad.  Köthen  1882;  Kleinert,  Geschichte  der 
Horn.,  Leipzig  1862 ;  Köppe,  Die  Horn.  Hahnemanns  und  die 
der  Neuzeit,  Berlin  1880 ;  Rigler  a^  H.-t  történelmi  alapon 
bírálja  meg,  a  mű  címe :  Die  Homceopathie  und  ihre  Be- 
deutung  fllr  das  öffentliche  Wohl,  Berlin  1882:  Kaulwasser 
és  Windelband,  Deatsche  homoeopatische  ArzneimitteUehre, 
Berlin  1900 ;  Vogel,  Homöopatischer  Hausarzt,  22  kiad. 
Leipzig  1900,  stb. —  Magyar  munkák :  Argenti  Döme,  Hason- 
szenvi gyógymód  és  gyógyszertan,2  köt.,  7  kiadást  ért,  németre 
is  fordították ;  Argenti,  Hasonszenvi  Útitárs ;  Balogh  Tihamér 
dr.,  Első  segedelem  hirtelen  előforduló  betegségeknél  stb.  a 
homoeopathák  eljárása  szerint,  1889. ;  Bakody  Tivadar  (1.  o.) 
munkái ;  A  Homeopátia  Szakközlönye,  főszerkesztő  dr.  Bakody 
Tivadar,  felelős  szerkesztő  dr.  Balogh  Tihamér,  Budapest 
1895.  Bakody  halálával  megszűnt. 

Homeopátiás  házigyógytár.  A  homeopátia 
virágzása  idején  elterjedt  kis  ládikák  a  fontosabb 
homeopatikus  gyógyszerekkel  felszerelve,  disz- 
pendálásra  kész  állapotban.  Annak  idején  a  pa- 
pok, földesurak,  öregasszonyok  tartottak  és  tar- 
tanak néhol  még  ma  is  ily  H.-t. 


Homeoteleuton  (gör.)  a.  m.  hasonló  végszó- 
tagú, két  V.  több  vers  v.  mondat  egyenlő  végző- 
dése (pl.  a  pentameter  közepének  egyezése  a  vé- 
gével, amire  a  görögben  is  sok  példa  van). 

Homeoterm  állatok,  1.  Melegvérű  állatok. 

Homeotrop,  Gossart  által  szerkesztett  készü- 
lék, mely  alkoholtartalmú  folyadékok  alkoholtar- 
talmának a  meghatározására  szolgál. 

Homeotropia  (ásv.).  A  kristályban  a  molekulák 
igyekeznek  bizonyos  irányban  elrendezkedni,  mi- 
vel a  molekuláris  erő  azt  úgy  követeli.  Ha  vala- 
mely folyékony  v.  lágy  kristályt  nyomásnak  te- 
szünk ki,  akkor  a  molekulák  az  egymásra  gyako- 
rolt hatás  következtében  igyekeznek  az  eredeti 
helyzetüket  visszanyerni ;  folyékony  kristályok- 
nál különösen  feltűnő  gyorsa  visszaalakulás  (spon- 
tán H.).  Legjobban  lehet  megfigyelni  e  jelenséget 
az  optikai  tüneményeken. 

Homér,  költő,  1.  Homeros. 

Homer  (ejtsd :  ómr),  Wiíislow,  északamerikai  festő, 
szül.  Bostonban  1836  febr.  24.,  megh.  Portlandban 
1910  szept.  30.  Eleinte  litográfus,  azután  a  new- 
yorki  nemzeti  akadémia  növendéke  volt  és  sok 
illusztrációt  készített  könyvek  és  folyóiratok  szá- 
mára. A  polgárháborúban  mint  a  Harper's  Weekly 
című  folyóirat  rajzolója  vett  részt.  Festményei : 
Hadifoglyok  az  arcvonal  előtt ;  Home  sweet  home ; 
Zuávok  stb. 

Hómer,  mérték  a  hébereknél,  a.  m.  chomer 
(1.  0.). 

Homeridák  (gör.),Homeros  fiai,  ivadékai.  Kiosz 
szigetén  élt  egy  dalos  (rapszódos)  nemzetség,  mely 
Homerost  vallotta  ősének  s  eposzainak  fentartá- 
sával  és  szavalásával  foglalkozott.  Később  álta- 
lában Homeridának  nevezték  a  Homeros  költe- 
ményeit szavaló  rapszódost  v.  a  Homerost  utánzó 
epikus  költőt. 

Homéri  kacaj  a.  m.  hangos,  szűnni  nem  akaró 
kacaj ;  vonatkozással  Homeros  egyes  helyeire 
(Iliász,  L,  599,  s  Odisszeia  VIII.,  326),  ahol  a  «bol- 
dog  istenek  véget  érni  nem  akaró  nevetésé»-ről 
van  szó. 

Homeriták,  1.  Him/járiták,  Szabeusok. 

Homerokentron  (gör. ;  lat.  Homer ocento),  az 
Iliász  vagy  az  Odisszeia  versrészleteiből  összeál- 
lított más  tárgyú  költemény.  L.  Cento. 

Homeros.  1.  H.  volt  az  a  csodálatos  egyén,  aki  a 
görög  nép  ajkán  keringő  dalokat,  az  elszórtan  levő 
mondákat,  melyek  egy  nagy  nemzeti  eseményről 
szóltak,  szerves  egészszé  egybefüzte,  költői  öntu- 
datos művészetével  át-  és  áthatotta,  anélkül  azon- 
ban, hogy  nép iesjellegöket letörölte  volna;  végül 
az  összes  eseményeket  két  főhős  köré  csoportosí- 
totta. A  két  hős  a  görög  nép  ideáljai :  Achilleus  és 
Odysseus,  amaz  a  vitézség  és  erő,  emez  az  ész,  le- 
leményesség és  ügyesség  megtestesülése ;  a  velük 
foglalkozó  két  hősköltemény :  az  Iliász  és  Odisszeia. 

H.  életét  nem  írták  meg  kortársai,  a  róla  szóló 
életrajzok  kései  koholmányok.  Ismeretes  dolog, 
hogy  számtalan  város  vetekedett  érte,  hogy  ma- 
gáénak vallhassa  a  híres  költőt,  S  mint  a  régi  vers 
mondja :  Szmirna,  Rodus,  Kolofon,  Szalamisz 
(Ciprus  szigetén),  losz  v.  Kiosz,  Argosz,  Athenae, 
7  város  tartott  reá  leginkább  jogot,  hogy  a  költő 
szülőhelyének  tartsák.  Annyi  bizonyos,  hogy  Kis- 
Ázsia  partvidékei  s  a  görög  szigetek  voltak  az 


Homeros 


—     222 


Homeros 


epikai  költés  veteményes  kertjei  s  lassankint  ter- 
jesztői, a  görög  szárazföld  városai  (Athén,  Spárta, 
Argosz  stb.)  pedig  állandósltói  és  fentartói.  Nem 
lehet  a  költő  korának  évszámi  adatait  sem  szigo- 
rúan venni,  hanem  megelégedhetünk  egyszerűen 
annyival,  hogy  az  epikai  költés  keletkezésének 
és  hanyatlásának  határait  (a  XI.  sz.  közepétől  a 
VII.  sz.  közepéig)  kijelöljük  s  a  két  évszám  közbe- 
eső éveinek  valamelyikére  helyezzük  a  költő  ko- 
rát az  adatok  nagyobb  valószínűségéhez  képest 
(Herodotos  szerint  a  IX.  sz.  közepe).  Egyébként 
a  legvalóbbszinü  pontok  H.  életében  ezek :  szül. 
Szmirnában,  Kiosz  szigetén  tartózkodott  legto- 
vább, losz  szigetén  halt  meg ;  ő  maga  nem  írta  még 
le  költeményeit,  hanem  másokat  tanított  meg, 
akik  ismét  másokat  tanítottak  meg  reájuk ;  vak 
lehetett,  de  nem  valószín ű,  hogy  fiatal  korában  is 
az  volt ;  neve  a.  m.  túsz,  kezes,  mint  bái'mely  ve- 
zetéknevünk (más neve:  Maionida,  Maionnakfla). 
Költeményei  hamar  közbirtoka  lettek  az  egész 
hellén  fajnak,  s  mihelyt  az  írást  irodalmi  célokra 
kezdték  használni,  írásba  is  foglalták  őket. 

H.  költeményei.  A  neve  alatt  forgó  költemények 
közül  valósággal  csak  az  Iliász  és  Odisszeia  (mind- 
kettő 24  énekben,  amaz  15,390,  ez  12,106  sor) 
szerzése  fűződik  H.-hoz.  Az  Iliász  csupán  51  nap 
eseményeit  adja  elő  a  trójai  háborúból.  A  költe- 
mény tartalma :  Achilleus  haragja  s  haragjának 
következménye  egész  Hektor  haláláig.  Ezen  mag 
köré  csoportosítja  a  költő  a  trójai  háborúnak  egyéb 
eseményeit,  beleszövi  a  harc  előzményeit ,  kisérő 
körülményeit  stb.,  úgy,  hogy  világképet  rajzol 
azon  korról.  A  költemény  kezdetén  Apollón  papja 
lép  elénk,  aki  a  görög  fővezér,  Agamemnon  elé 
járul,  hogy  leányát,  Kryseist,  visszakérje  tőle; 
Agamemnon  ugyanis  egyik  portyázás  alkalmával 
(Kis-Ázsia  partjain)  hadi  jutalék  fejében  nyerte 
Kryseist,  épp  úgy,  mint  egy  másik  vezér,  Achilleus, 
Briseist.  Azonban  Agamenmon  nem  adja  vissza 
rableányát,  hanem  durván  elutasítja  magától  az 
apát.  Erre  Apollón  dögvészt  bocsát  a  görögök  tá- 
borára, amely  mindaddig  szedi  áldozatait,  míg 
Agamemnon  haza  nem  küldi  rabnőj  ót ;  de  viszont 
megkívánja  a  fővezér,  hogy  Achilleust  megfoszt- 
hassa rabnőjétől.  Achilleus  enged  ugyan  az  erő- 
szalmák,  de  megfogadja,  hogy  többé  nem  segíti 
társait  a  trójaiak  ellenében.  Csakugyan  a  2.  ének- 
től kezdve  Achilleus  elvonul  és  sokáig  nem  vesz 
részt  a  harcban.  A  görögök  azonnal  észreveszik, 
hogy  aligha  érnek  célt  nélküle  a  trójaiak  eUen. 
Változó  szerencsével  folyik  a  harc  s  Hektor,  a 
trójai  főhős,  mind  nagyobb  csapásokat  mér  a  gö- 
rögökre. Hiába  kérlelik  a  görögök  Achilleust: 
nem  enged ;  míg  végre  legjobb  barátja,  Patroklos, 
megnyeri  tőle  azt,  hogy  legalább  a  fegyverzetébe 
öltözhessek  s  így  az  ő  képében  szállhasson  síkra 
a  trójaiak  ellen.  De  Patroklos  szerencsétlenül  jár, 
mert  Hektor  őt  is  legyőzi.  Ekkor,  amire  a  görögök 
kérő  szava  nem  bírhatta  rá  Achilleust,  Patroklos 
halála  egyszerre  harcba  szólítja  őt.  Boszut  eskü- 
szik Hektor  eUen  s  anyja,  Thetis,  a  Hektor  eh-a- 
bolta  fegyverzet  helyett  újat  készíttet  számára 
Hephaistos  istennel  (18.  ének).  Csakugyan  a  22. 
énekben  föllép  Achilleus  és  megöli  Hektort.  Trója 
védőjének  vesztével  jelzi  a  költő  Trója  ledőltét  is ; 
tovább  nem  is  folytatja  a  cselekvényt,  hanem 


Hektor  holttestének  temetésével  rekeszti  be  fen- 
séges költeményét.  A  harcnak  színhelye  a  Hel- 
leszpontosz  melletti  síkság  volt  Iliosz  (Trója)  vára 
és  a  tenger  között.  Hioszt  (Hisszárlik)  Schliemann 
Henrik  (1.  o.)  ásta  fel,  s  az  ő  ásatásainak  ered- 
ménye szerint  több  egymásra  épített  telep  volt  a 
régi  vár  helyén.  Schliemann  halála  óta  mások  is 
ástak  (Dörpfeld)  s  most  alulról  a  hatodik  réteget 
mondják  a  régi  Iliosznak. 

Az  Odisszeia  40  nap  eseményeit  tárgyazza 
Odysseus  hazatéréséből.  A  végzet  szerint  ugyanis 
Odysseusnak  a  trójai  háború  befejezte  után  10-ik 
évre  haza  kell  térnie ;  azért  az  istenek  tanácsot 
tartanak,  mikép  segítsék  haza  Odysseust,  aki  a 
trójai  háború  után  való  bolyongásai  közben  Ogi- 
gia  szigetén  Kalypso  nimfánál  van.  A  tanácsko- 
zás eredménye  az,  hogy  az  egyik  isten,  Hermes, 
meginti  a  nimfát,  hogy  bocsássa  útnak  Odysseust, 
Athena  istenasszony  pedig  Itaka  szigetére  megy 
Odysseus  házába,  hogy  ennek  fiát,  Telemachost, 
apja  keresésére  birja.  Míg  a  fia  Piloszban  és  Spár- 
tában  apját  keresi,  azalatt  Odysseus  sok  üggyel- 
bajjal  Itaka  földjére  érkezik ;  de  nem  sokkal  ké- 
sőbb tér  vissza  fia  is,  s  a  kölcsönös  fölismerés  után 
megbeszélik,  hogy  fognak  boszut  állani  Odysseus 
feleségének,  Pénelopénak,  dölyfös  kérőin.  A  bün- 
tetés órája  elkövetkezvén,  Odysseus  kegyetlen 
boszut  vesz  a  házát  fosztogató  kérőkön :  nyilai- 
val lelövöldözi  őket.  A  kérők  rokonai  meg  akar- 
ják ugyan  bőszülni  a  kegyetlenséget,  de  Athena 
istenasszony  közbelépte  megakadályozza  a  har- 
cot. Ezzel  végződik  az  Odisszeia,  amely  át  és  át 
van  szőve  a  főhős  kalandjaival,  amelyeket  ott 
illeszt  a  költő  az  eposzba,  ahol  Odysseus  Kalypso 
nimfától  elválván,  sok  hányódás  után  Alkinus 
királynál,  Szkéria  szigetén  (Korfu  ?)  nyugtot  lel. 
Az  ott  lakó  fáják  (feák)  nép  előkelőinek  jelenlé- 
tében mondja  el  (9—13.  ének)  Odysseus  összes 
kalandjait  (kiklopszok,  szirének,  SzMUa  és  Karib- 
disz,  alvilág  stb.),  s  így  ez  a  költemény  is  való- 
sággal az  egész  akkori  világgal  megismertet  ben- 
nünket. 

H.-nak  mind  a  két  említett  költeménye  a  hősi 
eposznak  törvénykönyve,  amint  hogy  már  Aris- 
toteles  is  belőlük  állapította  meg  idevágó  köl- 
tészettani  szabályait.  Az  élet  egészen  a  maga 
valóságában,  akkori  egyszerűségében  jelenik 
meg  nála.  De  legkiválóbb  H.-nak  öntudatos  mű- 
vészetében a  jellemzés,  mellyel  minden  sze- 
replő személyt  tetteiben  mutat  be  s  egyúttal  a  sze- 
mélyek elhatározásait,  nagy  tetteit  lélektanilag 
megokolja.  Lessing  az  ő  eposzait  tanulmányozva 
állapította  meg  a  költő-  és  festőművészet  hatá- 
rait (Laookon,  ford.  Braun  Zs.,  Olcsó  könyvtár) ; 
Arany  János  is  az  ő  költeményeiből  leste  el  az 
epika  művészetét,  amint  hogy  H.  hatása  nagy  volt 
minden  nemzet  irodalmára,  a  rómaira  épp  úgy, 
mint  az  újabbkori  népekére.  Nyelvezete  népies, 
művészi  köntösben ;  versei  a  hexameter  mintái. 
A  görögök  biblia  jóknak,  a  szép,  igaz  és  jó  örö- 
kös forrásainak  tartották  H.  költeményeit,  ame- 
lyeket már  az  iskolában  tanultak  s  egész  élőtök- 
ben szent  könyveknek  tartottak.  Bennök  keres- 
ték és  találták  fel  kedvelt  hőseiket,  isteneiket  v. 
őseiket  nemzetségek,  családok  és  egyesek ;  belő- 
lük merítettek  tanulságot  és  ihletet  költök  ós 


Homeros 


223     — 


Homeros 


képzőművészek,  amint  csakugyan  a  drámaírók 
sokszor  az  ö  nála  elbeszélt  eseményeket  dolgoz- 
ták fel,  a  szobrászok  pedig  az  ö  leírásai  alapján  ké- 
szítették képeiket ;  példa  erre  Pheidias,  akinek  az 
Iliász  1,  528.  versében  leírt  Zeus  szolgált  ideáljául 
olimpiai  szobrához.  A  H.  neve  alatt  forgó  egyéb 
költemények:  1.  a  Béka-egérharc  (1.  BatraeJio- 
myomachia),  mely  az  Iliász  paródiája .300  versben ; 
ford.  Lonkay  Antal,  Kempf  József  és  Gulyás  P. ; 
2.  Margités,  a  Kr.  e.  VIII.  sz.-ból,  amelyből  csak 
négy  vers  maradt  fenn ;  3.  34  himnus,  5  nagyobb 
és  29  kisebb,  keletkezésük  ideje  a  VIII.  sz.-tól  a 
VI.  sz.-ig.  (A  himnusokat  kiadták  Baumeister, 
GemoU,  Ábel  Jenő  és  legutóbb  Goodwin,  Ox- 
ford 1893);  4.  16  epigramma,  szintén  későbbi 
időkből.  Végül  H.  nevével  függenek  össze  az  ő 
iskolájából  kikerült,  ú.  n.  Mklikus  költemények, 
amelyekben  az  Iliász  és  Odisszeia  cselekvényét 
részint  megelőző,  részint  követő  események  vol- 
tak feldolgozva,  s  ekép  mintegy  kitöltötték  a  trójai 
mondakört  (Kikioszt). 

Homerosi  kérdés.  Az  egész  ókorban  H.  létezé- 
séről s  arról,  hogy  mind  az  Iliászt,  mind  az  Odisz- 
szeiát  ö  írta,  általánosan  meg  voltak  az  emberek 
győződve,  csak  az  alexandriai  tudósok  között 
(Kr.  e.  170.)  akadtak  ketten.  Xenon  és  Hellanikos, 
akik  azt  hirdették,  hogy  az  lUaszt  ugyan  H.,  de 
már  az  Odisszeiát  nem  ő  írta ;  mert  a  két  költe- 
mény egyes  helyei  között  kisebb-nagyobb  ellen- 
mondások vannak.  Ezeket  elválasztóknak  (kori- 
zontesz)  nevezték,  mivel  külön  szerzőktől  való- 
nak mondták  a  két  eposzt.  Ellenük  Aristarclws, 
szintén  alexandriai  grammatikus,  lépett  föl  s  cá- 
folta meg  őket.  Azóta  egész  aXVIlI.  századig  nem 
hallatszott  hang  sem  H.  léte,  sem  szerzősége  el- 
len. A  XVIII.  sz.-ban,  mely  a  kételkedés  százada, 
mind  hangosabban  kezdtek  (Vico  olasz,  Wood  an- 
gol, stb.)  felszólalni  nemcsak  az  egyszerzősóg, 
hanem  H.-nak  személye  ellen  is,  akinek  létezését 
kétségbe  vonták,  sőt  nevét  etimologizálva,  egy- 
szerűen összeillesztőnek  mondották,  aki  a  nép- 
énekeknek pusztán  összegyűjtője,  összehordója 
volt  (miként  a  finn  Kalevalának  a  múlt  század- 
ban Lönnrot  Illés).  Eme  kétkedéseknek  tudomá- 
nyos alakot  és  megvitatást  a  nagy  német  filoló- 
gus, Wolf  Ágost  Frigyes  hallei  professzor  adott 
1795.  ily  című  müvében :  Prolegomena  ad  Homo- 
rúm, bevezetés  H. -hoz.  Magától  érthető,  hogy  vég- 
leges megoldást  e  bonyolult  kérdésben  alig  remél- 
hetni ;  de  a  valószinii  eredmény  a  következőkben 
foglalható  össze :  A  H.-i  költemények  Kis-Ázsia 
derült  ege  alatt,  ahol  t.  i.  a  hellén  gyarmatosítások 
ós  harcok  lefolytak,  keletkeztek,  még  pedig  a  nép- 
költés alapján.  Az  a  nagy  költő,  aki  az  egyes  mon- 
dákat, a  népies  költeményeket  művészi  egésszé 
fűzte  egybe,  H.  volt,  akitől  származik  mind  a  két 
eposz.  Hogy  egyes  részletek  nem  oly  tökéletesek 
bennök,  mint  a  többiek,  s  hogy  a  cselekvényben 
vannak  itt-ott  ellenmondások,  sőt  későbbi  betol- 
dások is,  jórészt  megmagyarázható  foltok  a  két 
műben,  főkép,  ha  e  költemények  sorsát  is  figye- 
lembe vesszük,  amelyen  keletkeztök  óta  keresz- 
tülmentek. Ugyanis  fölvehető,  hogy  H.  nem  írta 
le  költeményeit,  hanem  élőszóval  terjesztette, 
aminthogy  bizonyos  dalosköröknek  létezéséről  van 
is  tudomásunk  (pl.  a  Homeridák  Kiosz  szigetén,  de 


több  is  volt),  amelyeknek  tagjai  H.  költeményei- 
nek fenmaradásáról  gondoskodtak  azáltal,  hogy 
megtanulván  vagy  részben,  vagy  egészben  a  köl- 
teményeket, nemzedékről  nemzedékre  örökítet- 
ték. Ezek  nyilvános  ünnepeken  forminx  ós  kitara 
kíséretében,  szavalva  (recitativo)  adták  elő  H. 
költeményeit.  Ilykép  csakhamar  a  görög  száraz- 
földön is  elterjedtek  ez  eposzok,  ahol  szintén  nem- 
zeti ünnepeken  az  ú.  n.  rapszódosok  adták  elő 
részletekben,  még  pedig  úgy,  hogy  bevezetéské- 
pen egyes  istenekről  himnust  bocsátottak  előre. 
Solon  V.  Peisistratos  v.  Hipparchos  (Peisistratos 
fia)  tett  is  ezen  rapszódosok  előadására  nézve  bizo- 
nyos intézkedést,  mely  valószínűleg  abban  állt, 
hogy  a  szavalók  a  pan-athéni  ünnepeken  a  költe- 
mények szövegének  természetes  rendjét  tartsák 
meg  s  kényelmi  szempontból  felváltva  szavalják 
az  egyes  részeket ;  ellenben  az  az  emlegetett 
rendelkezés  (Cic.  de  orat.  3,  34.),  melyet  ugyan- 
csak Peisistratosnak  tulajdonítanak,  hogy  t.  i. 
Onomakritos  vezetése  alatt  bizottságot  (dias- 
kenasták  a.  m.  rendbehozók)  hívott  voLna  egybe 
az  eposzok  hiteles  szövegének  felülbírálására  és 
megállapítására,  bizonytalan  és  meseszerű  (Sittl, 
Flach).  Annyi  azonban  elfogadható,  hogy  már  jó 
korán  lemásoltatták  városok  és  egyesek  a  nagy 
költő  műveit,  mint  nemzeti  kincseket  (városi  ki- 
adások V.  egyes  emberekéi),  amelyek  között  híres 
volt  Nagy  Sándor  példánya  (szekrényes  kiadás, 
szekrény-tartójáról),  mely  Aristoteles  kezéből  ke- 
rült ki.  Ebbe  az  időbe  esik  a  költeményeknek  24 
énekre  osztása.  Tudományosan  először  az  ale- 
xandriai kritikusok  (efezusi  Zenodotos,  bizan- 
tioni  Aristofanes  és  szamotrakei  Aristarchos)  vet- 
ték vizsgálat  alá  a  költemények  szövegét  s  jelöl- 
ték meg  a  gyanús  vagy  betoldott  helyeket  s  ők 
írtak  hozzájok  magyarázatokat.  Munkásságuk 
eredménye  (főleg  Aristarchosé)  az  úgynevezett 
szkoUonokban  maradt  fenn,  még  pedig  a  H.-i  kri- 
tikára nézve  a  velencei  szkolionokban,  melye- 
ket Villoison  fedezett  fel  1788-ban;  a  szöveg- 
magyarázatra nézve  pedig  a  scholia  Victoriana 
és  Towleianában ;  azonkívül  bő  kommentárunk 
van  fenn  Eustathíos  tesszalonikei  érsektől  a  Kr.  u. 
XII.  század  második  feléből.  Az  alexandrinusok 
után  idővel  lassankint  kialakult  a  H.-i  Vulgata 
szövege,  amely  azonban  az  alexandrinusoktól  ál- 
eredetűeknek  bélyegzett  sorokat  is  tartalmazza. 
Az  eposzoknak  első  nyomtatott  kiadása  Deme- 
trios  Khalkondylastól  való  s  Firenzében  jelent 
meg  1488.  íme  ennyi  viszontagságon  mentek  át 
H.  eposzai,  s  könnyen  elgondolhatjuk,  hogy  any- 
nyi  kéz,  annyi  század  rajtuk  hagyta  módosító, 
változtató  bélyegét ;  mindazáltal  a  költemények 
egészét  meg  nem  változtathatta,  mert  az  ellen 
tiltakozott  volna  a  köztudat  és  megszokás,  mely 
ily  nemzeti  kincsek  fölött  őrködik.  V.  ö.  Cauer, 
Grundfragen  d.  Homer-Kritik  (Leipzig  1895,  azóta 
több  kiadásban). 

Irodalom.  A  homeiosi  kérdésre  vonatkozó  müvek :  Ehr- 
hardt,  Die  Entstehung  der  homer.  Gedichte,  Leipzig  1894; 
Jebb,  Homer,  Eine  EinfUlirung  in  d.  llias  u.  Odyssee,  Ubers. 
von  E.  Schlesinger,  Berlin  1894  ;  Knötel,  Homeros  der  Blinde 
von  Chios  u.  s.  Werke,  Leipzig  1895;  VVoIf,  Prolegomena, 
HaUe  1884,  3.  kiad. ;  Nitsch,  De  história  Homeri,  Hannover 
1830—37 ;  Lachmann,  Betrachtungen  Uber  Homers  llias, 
Berlin  1874,  3.  kiadás;  Kirchhoff,  Üie  hom.  Odjssee,  n.  o. 
1879,   2.    kiadás ;   Bérard   V.,  Les   Pbénioiens  et  l'Od/sséa 


Homeros  iskolája 


—     224 


Homeyer 


Paris  1902 ;  Bréal  M.,  Hőmére,  u.  o.  1907.  Külön  kiadások  az 
Iliászból  :  FSsi,  Berlin  1879,  6.  kiad. ;  Christ,  Leipzig  1884 ; 
Düntzer,  Paderborn  1873—78;  Ameis-Hentze,  Leipzigl885— 
1893,  3.  kiad. ;  Rzacli,  u.  o.  1886 ;  Pick  (digammával  vissza- 
állítva), Göttingen  1885 ;  Stier,  Berlin  1886.  Külön  kiadások 
az  Odisszeia-ból :  Baumgarten-Crusius,  Leipzig  1820—24,  8 
köt. ;  Paesi,  Berlin  1884,  8.  kiad. ;  Düntzer,  Paderborn  1875. 
2.  kiadás;  Ameis-Hentze,  Leipzig  1874—75,  azóta  több  ki- 
adás ;  La  Roche,  u.  o.  1867—1868,  2  kötet ;  Pick  (digam- 
másan),  Göttingen  1883  ;  Weck,  Gotlia  1886 ;  Cauer,  1886. 
Legkitűnőbb  kritikai  kiidás  Zudwich-tól,  4  köt.,  Leipzig 
1892—1907.  Szótárak :  Seiler,  Leipzig  1878,  8.  kiad. ;  Auten- 
rieth,  u.  o.  1908,  11.  kiadás;  Ebeling,  u.  o.  1871—1885. 
Fordítások  :  latinra  fordították  Clirysoloras,  Leontius  Pilátus, 
Laurentiiis  Válla,  1474 ;  versekben  Politianus ;  németre 
fordították  :  Voss,  1793,  azóta  sokszor  kiadták  ;  Donner,  Stutt- 
gart ;  Minckwitz,  Leipzig ;  fi-anciára  Anna  Dacier,  angolra 
Popé,  olaszra  Monti,  arabra  az  Iliászt  Bisztani  Szulejmán 
1905,  stb. ;  nálunk :  latinra  a  6.  énekből  Cesinge  1569 ; 
Vályi  Nagy  Ferenc,  Sárospatak  1821,  az  Iliászt  hexameter- 
ben ;  Szabó  István,  Odiszeia  1816,  Iliász  1853,  hexameterben  ; 
Simonyi  Jenő  már  Szabó  István  előtt  lefordította  hexame- 
terben mind  a  két  eposzt,  de  kéziratban  maradt ;  Kölcsey, 
Iliász,  1.,  hexam.,  1816;  Télfy,  prózában,  Iliász  és  Od., 
1866,  azóta  több  kiadás ;  Kempf  J.,  hexameterben  Iliász, 
Odiszeia,  1892—1893;  Csengeri,  prózában,  Iliász,  1892; 
Gyomlay,  prózában,  Ód.,  1892 ;  Radó  Gör.  antológiájában 
egyes  részletek,  hangsúlyos  versben,  1885;  Thewrewk 
Emil,  Iliász,  hexameterben,  6  ének,  1906.  akad.  kiadvány; 
Baksay  Sándor,  több  részt  alexandrinusokban  hat  ének, 
akad.  kiadvány,  hexameterben  1906  ;  Vértessy  Jenő  az  Odisz- 
szeiát  s  még  sokan  kisebb  részleteket.  A  homerosi  kérdésre 
s  egyebekre  tartozó  iratok  nálunk :  Hunfalvy  Pál  hosszú 
bevezetése  a  Szabó  István  Iliász-fordításához ;  Hóman  Ottó, 
A  hom.  kérdés,  a  tőle  és  Bartaltól  szerkesztett  Pilol.  Köz- 
lönyben ;  Veress,  Ábel,  Csengeri  H.-kiadásaiknak  bevezeté- 
sében ;  Radó  Gör.  antológiájának,  Kempf  és  Csengeri  fordí- 
tásuknak elején ;  Csengeri,  Homeros,  Győr  1888,  népszerű ; 
u.  a.,  H.  poétikája,  akadémiai  székfogl.,  1894,  a  Buda- 
pesti Szemlében ;  ugyancsak  Csengeri  foglalta  össze  a  Kis- 
faludy-társaságnál  1908.  megjelent  kötetében  az  érdemle- 
ges véleményeket,  a  költemények  elemzését  és  hatását 
irodalmunkra  ;  tőle  még :  Homerosi  világ,  vagyis  a  reális 
adatok  összegezése,  Badapest  1903. 

2.  H.,  ifjaJ)h,  az  alexandriai  ú.  n.  tragikus 
pleias-hoz  (7  csillag)  tartozó  szomorú játéklró  a 
Kr.  e.  III.  sz.-ból. 

Homeros  iskolája,  ősrégi  épület  Kiosz  szigetén, 
közel  a  tengerhez,  az  Eposz  hegy  aljában,  ahol 
a  monda  szerint  egykor  Homeros  tanítványait 
magaköré  gyűjtötte;  valósággal  elhagyott  Kybele- 
szentély. 

Home-rule  (ang.,  ejtsd:  hóm-rai,a.  m.  hazai 
kormányzat)  alatt  azt  a  törvényt  értik,  amely- 
nek célja  volna,  hogy  Anglia  visszaadja  az  Írek- 
nek azt  az  önkormányzati  szabadságot,  amelyet 
1800-ban  elvett  tőlük.  1800  óta  folytatnak  ez  ön- 
kormányzati szabadság  visszaszerzése  végett  az 
Írek  küzdelmet.  1885.  s  1894.  ez  a  mozgalom 
kónyszerítette  Gladstone-t,  hogy  a  H.-t,  azaz  az 
otthonról  szóló  törvényjavaslatot  beterjessze.  Ez 
a  javaslat  akkor  megbukott.  1912.  évi  április 
11-én  Asquith  miniszterelnök  újból  beterjesztette 
a  H.-t.  Az  alsóház  a  javaslatot  megszavazta,  a 
lordok  háza  visszavetette.  A  további  fejlemé- 
nyeket I.  Írország  és  Nagyhritannia  (története). 

Homestead  (ang.,  ejtsd:  hómszted)  a.  m.  ott- 
hon, családi  birtok.  II. -mozgalom :  az  a  gazda- 
ságpolitikai törekvés,  amely  a  kis-  és  középbirto- 
kot a  család  tehermentes  és  elidegeníthetetlen  ott- 
honául kívánja  megvédeni.  II. -törvény ek :  a  tör- 
vényes intézkedések,  amelyek  a  családi  otthont  a 
végrehajtás  alól  mentesitik,  megterhelését  tilt- 
ják s  a  család  érdekében  egyébként  is  elvonják  a 
családfő  rendelkezése  alól.  A  H.  eszméje,  és  a  H.- 
törvények  az  északamerikai  Egyesült-Államok- 
ból származnak.  Európában  a  múlt  század  hetve- 


nes éveiben  keletkezett  H.-mozgalom,  amely  az 
akkori  gazdasági  válságot,  a  kis-  és  középbirtok 
pusztulását  hasonló  törvényekkel  vélte  orvosol- 
hatni. Oroszországban,  Szerbiában,  Romániában 
ettől  függetlenül  keletkeztek  és  állanak  fenn  ha- 
sonló célú  intézmények,  de  egyébként  a  mozga- 
lom eddig  sikertelen  maradt.  A  magyar  igazság- 
ügyi kormány  1906.  az  Igazságügyi  Javaslatok 
Tára  VI.  évf.  3.  füzetében  tette  közzé  a  családi 
otthonról  szóló  törvényjavaslatnak  dr.  Dévai  Ig- 
nác által  készített  előadói  tervezetét.  E  szerint 
otthont  csak  családos  magyar  honos  alapíthat 
olyan  tehermentes  házából  és  fekvőségéből,  amely- 
nek értéke  8000  K-t  meg  nem  halad.  Az  alapítás 
a  tkvi  hatóságnál  szóbeli  jognyilatkozattal  és  az 
otthon  minőség  tkvi  feljegyzésével  történik.  Az 
otthont  az  alapító  személyes  tartozásáért  végre- 
hajtás alá  vonni  nem  lehet ;  átruházásához  a  há- 
zastárs hozzájárulása,  vagy  gyámhatósági  jóvár 
hagyás  szükséges,  törlesztéses  és  járadékkölcsö- 
nön  kívül  más  jelzáloggal  nem  terhelhető ;  meg- 
osztását az  alapító  halála  után  a  gyermekek  nagy- 
korúságáig ki  lehet  zárni,  az  otthont  az  örökösök 
bármelyike  a  többitől  magához  válthatja.  Ezt  a 
tervezetet  a  végrehajtási  novella  tárgyalásakor 
1908.  véleményezés  végett  a  szakköröknek  meg- 
küldték ;  törvényjavaslatként  a  kormány  még 
nem  nyújtotta  be. 

Homestead  (ejtsd:  hómszted),  város  Pennsylvania 
északamerikai  állam  AUeghany  countyjában,  a 
Monongahela  mellett,  (i9io)  18,713  lak.,  acél-  és  nik- 
kel-haj ópáncélgy  árakkal.  1892-ben  nagy  sztrájk 
volt  itt,  amely  a  külföldi,  különösen  a  magyar  és 
tót  munkások  ellen  irányult  és  csak  az  állami 
milícia  segítségével  tudták  elfojtani. 

Home  trial  (ang.,  ejtsd:  hóm  trajei)  a.  m.  házi 
próba,  mikor  valamely  istállótulajdonos  v.  trainer 
a  lovait  egymással  odahaza,  vagy  a  kibérelt  ver- 
senypályán versenyszerűen  kipróbálja,  hogy  ké- 
pességükről mértéke  legyen. 

Homeyer,  1.  Alexander  von,  német  ornitológus, 
szül.  a  pomerániai  Vorlandban  1834  jan.  19.,  megh. 
Greifswaldban  1903  júl.  14.  A  berlini  és  potsdami 
kadetiskolában  tanult,  1852.  a  porosz  hadseregbe 
lépett,  1866.  részt  vett  az  osztrákok  elleni  hadjá- 
ratban, 1875.  őrnaggyá  lépett  elő,  1878.  nyuga- 
lomba vonult.  Minthogy  korábban  a  természetraj- 
zot is  kedvvel  tanulta,  azalatt,  míg  Majna-Frank- 
furtban állomásozott,  a  Senckenberg-féle  termé- 
szetrajzi múzeum  madárgyüj töményét  gondozta ; 
1861.  tanulmányozta  a  Baleari-szigetek  madár- 
világát, később  lepkékkel  is  foglalkozott ;  1874. 
főnöke  volt  a  második  afrikai  német  expedíciónak 
s  ezen  útjában  nagy  lepkegyüjteményt  állított 
össze.  Élénk  részt  vett  a  Budapesten  (a  múzeum- 
ban) 1892.  rendezett  ornitológiai  kiállításban  és 
felolvasást  is  tartott.  Hazánkban  tett  tanulmány- 
útjáról szól :  Nach  Ungarn  imd  Siebenbürgen  (Or- 
nitol.  Monatsschrift,  1893,  XVII.  köt.).  Európai 
lepkegyüjteménye  30,000  drb.-ból  áll. 

2.  H.,  Eugen  Ferdinánd  von,  német  ornitoló- 
gus, sziil.  Herdinben  (Anklam  mellett)  1809  nov. 
11.,  megh.  Stolpban  1889  máj.  31.  Eleinte  atyai 
örökségén  gazdálkodáshoz  látott,  de  e  mellett  ter- 
mészetrajzi megfigyeléseket  is  tett  és  nagy  gyűj- 
teményt állított  össze;  neje  halála  után  eladta 


Homeyer-gébics 


—     225     — 


Homilit 


jószágát  s  aztán  Stolpba  vonult,  ahol  kizárólag 
az  ornitológiának  szentelte  magát.  Brehm  mel- 
lett a  német  ornitológusok  egyik  legjelesebbje 
volt.  Művei :  Systematische  Übersicht  der  Vögel 
Pommerns  (Anklam  1837)-;  Deutschlands  Sauge- 
tiere  und  Vögel,  ihi"  Nutzen  imd  Schaden  (Frank- 
furt a.  M.  1877);  Die  Spechte  und  ihr  Wert 
in  forstlicher  Beziehung  (2.  kiad.,  u.  o.  1879); 
Reise  nach  Helgoland,  den  Nordseeinseln  Sylt, 
Lyst  etc.  (u.  o.  1880);  Ornithologische  Briefe 
(Berlin  1881) ;  Die  Wanderungen  der  Vögel  (Leip- 
zig  1881);  Verzeichnis  der  Vögel  Deutschlands 
(Wien  1885). 

3.  if.,  Kari  Gustav,  német  jogtörténész,  szül. 
Wolgastban  1795  aug.  13.,  megh.  Berlinben  1874 
okt.  20.  A  berlini  egyetemen  1821.  magán-,  1824. 
rendkívüli,  1827.  rendes  tanár  lett.  Volt  állam- 
tanácsos, az  urakháza,  az  akadémia  tagja.  Nagy 
érdeme  a  Sachsenspiegel  teljes  kiadása  (Berlin 
1827,  3.  kiad,  1871),  melyhez  Das  sáchsische 
Lehnrecht  und  der  Richtsteig  Lehnrechts  (u.  o. 
1842)  és  Der  Richtsteig  Landrechts  nebst  Cautela 
und  Premis  (u.  o.  1857)  csatlakozott. 

4.  H.,  Paul  Joseph  Maria,  német  orgonamű- 
vész, szül.  1853  okt.  26.  Ostorodéban,  megh.  1908 
júl.  27.  Lipcsében,  ahol  a  konzervatóriumon  az 
elmélet  és  az  orgona  professzora  és  a  Gowand- 
haus  orgonása  volt.  Schwalmmal  egyetemben 
kitűnő  orgonaiskolát  írt.  lüadta  Bach  J.  S.,  Men- 
delssohn, Schumann  orgonamüvoit. 

Homeyer-gébics  (Lanius  Homeyeri  Cab.),  az 
Éneklők  (Passeriformes)  rendjébe,  a  gébicsfélék 
családjába  tartozó  madárfaj.  Hasonlít  az  őrgébics- 
hez (Lanius  excubitor  L.)  és  sokan  ezzel  egy 
fajnak  tartják  és  mint  helyi  formát  különböztetik 
meg  tőle.  Homloka  világosabb,  szeme  felett  fehér 
sávval,  szárny-  és  farkfoltjai  nagyobbak,  mint  a 
tipikus  őrgébicséi. Hossza 253,  számyhossza  11  b, 
farkhossza  11  cm.  Hazánk  délkeleti  részében  talál- 
ható. Helyet  változtató  madár. 

Homicidiuiu  (lat.)  a.  m.  gyilkolás,  ember- 
ölés. 

Homicskó  Atanáz,  festő  ós  rajzoló,  szül.  1864. 
Nagybereznán  (üng  vm.).  Eredetileg  az  orvosi 
pályára  készült  s  mint  egyetemi  hallgató  számos 
orvostani  könyvet  illusztrált.  Az  abszolutórium 
elnyerése  után  egészen  illusztrációk,  torzkópek 
rajzolásának  szentelte  magát  s  humoros  rajzai 
ezerszámra  jelentek  meg  a  magyar  előlapokban 
ós  képes  hetilapokban.  A  torzképeken  Idvül  il- 
lusztrációkat készített  szépirodalmi  müvek  szá- 
mára is. 

Homilétika  (gör.)  a.  m.  hit-  vagy  egyházszó- 
noklattan ;  a  prédikációról,  ennek  írásáról  és  el- 
mondásáról szóló  gyakorlati  teológiai  tudomány, 
melyet  már  a  legrégibb  keresztény  korban  ön- 
állóan tárgyaltak.  L.  még  Egyházi  beszéd. 

Hazánkban  az  első  idegen  térítők  deákul  hir- 
dették az  evangéliumot  s  szavaikat  a  mellettük 
álló  tolmácsok  érttették  meg  a  néppel.  Az  egyházi 
szónoldat  alapját  a  posztillák,  vagyis  a  bibliai  fe- 
jez etek  magyarázatai  képezték.  (L.  Postüla.)  Leg- 
régibb ismert  hitszónokaink:  István  Váradról, 
Konrád  és  Albert  Zalából,  Tassilo  Bakonybélből, 
a  Szt.  Benedek-rend  tagjai  voltak.  A  XIV— XV. 
sz.  kiváló  egyházi  szónokai  nálunk :  Qazotti  ^gos- 

Récai  Nagy  ÜAejfconM.  X.  köt 


ton  zágrábi  püspök,  András  márianosztrai  pálos 
perjel.  Kelemen  barát.  Szombathelyi  Tamás,  Sze- 
gedi Jakab,  Váradi  Mihály  és  Gyöngyösi  Gergely. 
A  mohácsi  vész  a  papság  számát  annyira  meg- 
fogyasztotta, hogy  sok  helyen  a  plébánosok  fel- 
ügyelete alatt  álló  világiak,  az  ú.  n.  licenciatusok 
olvasták  fel  a  népnek  a  magyar  nyelvű  posztiUá- 
kat.  A  tridenti  zsinat  után  nevesebb  magyar 
egyházi  szónokok:  Telegdi  Miklós,  Draskovich 
György,  Káldi  György  s  mindenek  fölött  Pázmány 
Péter.  A  múlt  század  kat.  egyházi  szónokai  közül 
említésre  méltók :  Simor  János  esztergomi  érsek 
és  Szabó  Imre  szombathelyi  püspök. 

Irodalom.  Tör! értelmiek  :  Rézbányay  József,  Az  egyh. 
szónoklat  egyetemes  története,  1904—08 ;  Mihalovics  Ede, 
A  keresztény  prédikáció  története  Magyarországon,  1900  ; 
Kudora  János,  A  magyar  kat.  egyliázi  beszéd  irodalmának 
ezeréves  története,  1902.  Róm.  kat. :  Kaprinay  István, 
Institntio  eloquentiae  sacrae,  1763;  Rézbányay  József,  Az 
egyházi  szónoklat  kézikönyve,  1904 ;  Borovicsány}  Nándor, 
A  kat.  hitszónoklás  tankönyve,  1911 ;  Mihályfi  Ákos,  Az 
igehirdetés,  1912.  Proi.:  Martonfalvi  György,  Ars  concio- 
nandi,  1666 ;  Tóth  Perencz,  Homilétika,  1802  és  1814  ;  Kun 
Bertalan,  Egyházi  szónoklattan,  1855;  Mitrovich  Gyula, 
Egyházi  szónoklattan,  1878  és  1911;  Kovács  Albert,  Homi- 
létika vagy  egyházi  ékesszólástan,  1904 ;  Hörk  József, 
Evangélikus  homilétika,  1907. 

Homilia  (gör.)  a.  m.  együttlétei,  beszéd,  egy- 
másközt való  társalgás.  A  keresztény  egyházi 
nyelvhasználatban  a  prédikációnak  az  az  eredeti, 
egyelőre  még  minden  művészet  nélkül  való  for- 
mája, melyben  a  bibliából  vett  szövegek  alapján 
hirdették  Krisztus  tudományát.  A  H.-ról  külön 
gyakorlati  teológiai  tudomány,  a  homilétika  (1.  o.) 
tanít,  amely  szerint  ma  a  H.  a  tulajdonképeni 
egyházi  beszédek  egy  nemét  alkotja,  amely  ha  a 
szentírási  szakaszt  mondatról-mondatra  magya- 
rázza, alsóbbrendű  H.-nak,  ha  pedig  a  tartalom 
néhány  főpontra  vezethető  vissza,  felsőbb  H.-nak 
neveztetik. 

Homilíarium  (lat.),  a  szentírást  alkalmazva 
magyarázó  egyházi  beszédek  gyűjteménye.  Az 
első  H.-ok  az  első  keresztény  századok  szentatyái- 
nak ilynemű  beszédeit  tartalmazzák.  A  Nagy  Szt. 
Gergeljiiől  Szt.  Bernátig  terjedő  időközt  a  H.-ok  v. 
posztillák  időszakának  tekinthetjük.  Nagy  Károly 
készíttetett  Warnefried  Pál  által  H.-ot  a  lelkészek 
számára,  amelyet  Alkuin  kijavított  és  kiadott. 
H.-t  írt  Beda  Venerabilis  (Morin,  1892)  stb.  Ne- 
künk magyaroknak  már  a  legrégibb  korban  vol- 
tak eredeti  vagy  fordított  H.-aink.  A  legteljesebb 
H. -unkát  az  Érdi-kódex  tartalmazza,  úgyszintén 
a  Cornides-,  a  Debreczeni  és  részben  a  Winkler-, 
Döbrentei-,  Horváth-,  Kazinczy-  ós  a  Veszprémi- 
kódexek.  Nevezetes  a  Telegdi  Miklós  pécsi  püspök : 
Evangéliumok  magyarázatja  3  részben  (Bécs, 
Nagyszombat  1577—80);  Káldy  György  műve. 
Az  Istennek  akaratja  (Nagyszombat  1681);  Kop- 
csányi  Mártontól :  Az  evangéliumok  ós  epistolák 
(Bécs  1616);  B.Szepessy Ignác:  Homiliák  (Kassa 
1840) ;  Mayer  József :  Vasárnapi  és  ünnepi  homi- 
liák (Pest  1823) ;  Karsch  Lollion :  Fensőbb  homiliák 
(1884)  stb. 

Homilit  (ásv.),  monoklin,  izomorf  a  datolit-  és 
gadolinittal ;  fekete  v.  barnás,  viasz-  v.  üveg- 
fényű, vékony  lemezkékben  áttetsző,  kémiai  te- 
kintetben bázikus  vas-kalcium-boroszilikát,  kép- 
lete FeCagBjSijjOio.  Előfordul  az  eleolitszienitben 
Stokön,  Brevig  mellett,  Norvégiában. 

16 


Homilius 


226     — 


Homloklobogó 


Homilius,  Qotffried  August,  német  zeneszerző 
és  orgonista,  szül.  1714  febr.  2.  Rosenthalban 
(Szászország),  megh.  1785  jún.  2.  Drezdában,  ahol 
templomi  zeneigazgató  és  a  Kreuzscliule  kántora 
volt.  Bach  J.  S.  tanítványa,  Hiller  Ádámnak  (1.  o.) 
mestere  volt.  Művei :  passziók,  karácsonyi  orató- 
riumok, motetták,  kantáték.  Irt  egy  general- 
basszus-tankönyvot  is.  V.  ö.  Held  K.,  Das  Kreuz- 
kantorat  zu  Dresden  (1894). 

Homiplagiuin  (lat.)  a.  m.  ember  megcson- 
kítása. 

Homjakov  (Ghomjakov),  1.  Alékszej  Sztepano- 
vics,  orosz  író,  szül.  Moszkvában  1804  máj.  1-3. 
(ó  napt.  1.),  megh.  u.  o.  1860  okt.  5.  (ó  napt.  szept. 
23.).  A  szlavofll  eszmék  lelkes  apostola  és  ter- 
jesztője szóban  és  írásban.  Tragédiái:  Jermák 
(1832)  és  Dimitrij  Szamozvanec  (Ál-Demeter  18.3.3) ; 
lírai  költeményei :  Sztihotvorenija  (Versek,  184i). 
Sokat  utazott  s  úti  élményeit  a  Ruszkája  Beszj  ódá- 
ban (Orosz  Mulattató)  tette  közzé.  Összes  müvei 
4-ik  kiadásban  1907.  jelentek  meg  8  kötetben 
Moszkvában.  V.  ö.  Szabó  Endre,  Adatok  a  pán- 
szlávizmus történetéhez  (Magyar  Figyelő  1911) ; 
Vladimirov,  Ch.  i.  jeho  etyikoszocijalnoje  ucse- 
nyije  (Szent-Pétervár  1904);  Kotlyarevszkij,  Ch. 
kak  poet  (u.  o.  1908). 

2.  H.,  Nikolaj  Alekszejevics,  orosz  politikus, 
H.  1.  íla,  szül.  Moszkvában  1850.  Közigazgatási 
téren  működött  s  az  orosz-japán  háborúban  a  vö- 
röskereszt-kórházakat vezette.  1906-ban  a  biro- 
dalmi tanács,  1907.  a  második  duma  tagja,  1908. 
pedig  a  harmadik  duma  elnöke  lett.  Az  októbris- 
ták jobbszárnyának,  a  mérsékelt  alkotmányos 
iránynak  vezetője. 

Homlok,  a  fejnek  a  szemek  és  orr  gyökere  fö- 
lött a  hajjal  benőtt  fejtetőig  terjedő  része.  Oldalt 
éles  határ  nélkül  megy  át  a  halántóktájékba. 
Emberfaj  s  egyén  szerint  igen  változó  alkatú.  Ala- 
csonyabb rendű  emberfajtákon  hátradől,  európai 
emberen  általában  egyenesen  megy  fel,  amit  az 
intelligencia  fokozódásával  az  agyvelő  homlok! 
karéjánaJc  fejlettebb  voltával  hoznak  kapcsolatba. 
Alacsony  homlok  fiatalabbá  teszi  az  arcot,  innen 
ered  a  homloknak  szalagokkal,  koszorúval  stb. 
való  díszítése.  Magas,  sima  homlok  nemes,  intel- 
ligens kifejezést  ad  az  arcnak,  amelynek  alakulá- 
sára a  homlok  mimikájának  (ráncolás  stb.)  igen 
jelentékeny  befolyása  van. 

Homlokárboc  (ném.  Bugspriet;  ol.  hompresso; 
ang.  bowsprit),  a  hajó  homlokából  ormányként 
rézsut  kifelé  nyúló  árboc,  másként  ormányárboc. 
L.  Árhocozat. 

Homlokcsap,  olyan  tengelycsap,  melyet  vala- 
mely tengely  végén  alkalmaznak. 

'Homlokcsont  (os  frontak),  a  koponya  elülső 
részét  alkotó,  eredetileg  páros  csont ;  a  kettőt  a 
Jiomlokoarrat  (futura  frontalis  v.  metopica)  vá- 
lasztja el,  mely  rendesen  eltűnik  már  fiatal  gyer- 
mekkorban. Jobb-  és  baloldalt  a  homlokdudor 
emelkedik  ki  rajta,  ez  alatt  pedig  a  homloköböl 
által  okozott  szemöldöldv,  melynek  helyén  néha 
darva  boltozatalakú  tofiis  van.  Az  ősemberek 
koponyáin  ez  a  torus,  hasonlóan  az  emberszabású 
majmokhoz,  mindig  megtalálható. 

Homlokderékszár  (ném.  Klüverbaum;  ol. 
ásta  di  flocco ;  ang.  jib-bootn),  a  homlokárbocnak 


meghosszabbítására  szolgáló  második   rész.  L. 
Jrbocozat. 

Homlokdörzsölés,  lovak  rossz  szokása,  mely 
abban  áll,  hogy  a  ló  homlokát  az  istállóberendo- 
zési  stb.  tárgyakhoz  "dörzsöli.  E  rossz  szokásra 
gyakran  viszketés  készteti  a  lovat,  amit  a  fejbőr 
parazitás  bántalma,  hiányos  ápolása  vagy  szem- 
betegség idéz  elő.  Védekezés  megfelelő  orvoslás, 
illetőleg  ápolás,  szükség  esetében  olyan  kötőfék 
alkalmazása,  mely  a  homlokot  védő  berendezés- 
sel van  ellátva. 

Homlokfal,  a  dongaboltozat  végén  az  a  fal, 
mely  már  nem  hordja  a  boltozat  terhét,  han(>m 
csak  a  tér  elzárása  miatt  emelték.  L.  még  Bol- 
tozat. 

Homlokforgattyu,  a  tengely  végére  alkalma- 
zott forgatókar.  —  H.-csap,  a  H.  végébe  erősített 
csap,  mely  a  hajtórúd  fogópontja  gyanánt  szolgál. 
L.  még  Forgató. 

Homlokirányú  sík,  azaz  frontális  sík  minden, 
az  ember  homlokával  párhuzamosan  menő  sík. 

Homlokirat,  irat  valamely  tárgynak,  pl.  ház- 
nak, emléknek,  könyvnek  homlokán,  azaz  előré- 
szén, előlapján,  megkülönböztetésül  a  hát-  vagy 
oldalirattól. 

Homlokív,  a  dongaboltozat  eleje  vagy  vége, 
amelynek  síkja  a  boltozat  tengelyére  merőleges 
V.  ferdeszögű  lehet. 

Homlokjárom  (1.  az  ábrát),  marhaszerszám- 
féleség, gyöngén  hajlított  fa^  v.  vaslécből  (a)  áll, 
amely,  hogy  az  állat  ^^ 

homlokát  fel  ne  törje, 
ki  van  párnázva  (b). 
A  homlok  jármot  szájak 
(f)  segélyével  erősítik 
az  állat  szarvaihoz,  a 
húzó  istráng  pedig  (e) 
kapoccsal  és  (e)  gyűrií- 
vel  van  a  járomhoz 
kötve.  A  H.-nak  elég 
szélesnek  kell  lennie, 
nehogy  húzás  közben 
az  állat  bőrét  felhor- 
zsolja. A  H.  a  hegyi- 
marhák alkalmas  szer- 
száma, melyet  külföl- 
dön használnak. 

Homlokkarój  (hom- 
loklebeny),  a  nagy  agy- 
velő (hemisphaera)  elülső  része,  mely  speciálisan 
az  emberben  fejlett  erősen.  Ezt  tekintik  az  agy- 
velőben az  intelligencia  centrumának,  mely  a 
különböző  érzések  útján  nyert  képeket  öntuda- 
tosan dolgozza  fel.  L.  Agyvelő. 

Homlokkerék,  a  fogaskerekek  egy  fajtája, 
melynek  kerülete  hengeres  s  fogai  kifelé  vannak 
irányítva.  L.  még  Járgány. 

Homlokléc,  vékony,  ajtóváz-alakú  díszítmény 
csinosabb  kiállítású  könyvekbon.  Cirádákat,  feje- 
ket és  más  alakzatokat  foglal  magában  s  az  ol- 
dalak felső  részére,  különösen  pedig  fejezetcímek 
elé  teszik.  A  renaissance-korban  kezdték  hasz- 
nálni Német-  és  Olaszországban.  Újabban  ismét 
nagyon  kedvelik. 

Homloklobogó  (ném.  Bugflagge;  oX.bandiera 
di  pnia ;  ang.  jack),  a  nemzeti  színekből  össze- 


/^^^ 


■e 


Homlokjárom. 


Homlokmaró 


227     — 


Homodont  állatok 


állított  lobogó,  melyet  a  hadihajók  elül  az  ormány- 
árboc  lábánál  egy  külön  e  célra  felállított  lobogó- 
n'idon  viselnek. 

Homlokmaró,  1.  Maró. 

Homlokoldal,  1.  egy  épületnek  valamely  külső 
fala,  1.  Homlokzat ;  2.  egy  boltozatnak  szabadon 
álló  vége,  1.  Boltozat. 

Homlokrajz  v.  homlokzatrajz,  valamely  épü- 
let homlokzatának  geometrikus  rajza.  L.  Hom- 
lokzat. 

Homloksudárszár  (ném.  Aussenklüverbaum ; 
ol.  asto  di  contra  flocco;  ang.  űying-jib-boom),  a 
homlokárbocnak  meghosszabbítására  szolgáló  har- 
madik része.  L.  Árhocozat. 

Homlokszem  (stemmata),  az  ízeltlábúak,  főleg 
rovarok  egyszerű  szemének  neve.  L.  Rovarok. 

Homloküreg  (sinus  frontalis),  az  orrüreg  kö- 
zépső járásába  njlló  orrmelléküreg,  mely  a  hom- 
lokcsont lemezei  között  igen  változó  kiterjedésű. 
Gyuladásai  gyakoriak,  1.  Homloküreqhurut. 

Homloküreghurut  (sinuitis  frontális  catarr- 
halis),  az  orrgyök  mellett  a  homlokcsontban  két 
oldalt  elhelyezett,  az  orrüreggol  összefüggő  és 
nyálkahártyával  bélelt,  levegőt  tartalmazó  hom- 
loküregeknek gyuladása,  mely  többnyire  heveny 
nátha  kapcsán  fejlődik  és  tulaj donképen  az  orr- 
üreg  nyálkahártyagyuladásának  folytatása  a 
homloküregbe.  Lehet  heveny  és  idősült.  A  heveny 
esetekben  igen  nagy  fájdalmak  kínozzák  a  bete- 
get, amelyek  a  homloküreg  tájékára  szorítkoznak. 
A  baj  hosszabb-rövidebb  feimállás  után  gyógyul, 
ha  az  üregben  képződött  nyálkás  vagy  nyálkás- 
genyes  váladék  az  orrüregen  át  Müriü.  Ha  ez 
nem  sikerül,  gyakran  genyessé  lesz  a  váladék  és 
ekkor  nem  ritkán  műtéti  beavatkozásra  is  van 
szükség. 

Homlokvarrat,  1.  Homlokcsont. 

Homlokvonalak,  1.  Metoposzkopia. 

Homlokzat  (franc,  f agadé),  az  épületnek  utcára, 
udvarra  v.  kertre  szolgáló,  építészetileg  többé- 
kovésbbé  gazdagon  kiképzett  fala,  v.  ezen  falnak 
(a  tetőzettel  egyetemben  készült)  geometrikus 
rajza.  Egy  épületen  megkülönböztethetünk:  fö- 
H.-ot,  mely  a  fő  utcára  v.  térre  nyílik;  oldal- 
H.-ot,  hátsó  H.-ot,  udvar-  és  esetleg  kert-H.-ot. 
A  H.-ok  építészeti  kiképzésénél  a  főelv  az,  hogy 
azok  lehetőleg  híven  tükrözzék  vissza  az  épület 
rendeltetését. 

Homlokzatrajz,  1.  Homlokrajz. 

Hommage  (franc,  ejtsd:  ommázs)  a.  m.  hódolat, 
raegtisztelés,  tiszteleti  ajándék. 

Homme  (franc,  ejtsd:  omm)  a.,m.  ember,  férfi ; 
H.  d'affaires,  üzletember ;  H.  d'État,  államférfiú ; 
H.  de  lettres,  Író ;  H.  de  qualité,  rendi  személy. 
H.aiu:,.  füspapiers,  Charcot francia  idegorvos 
nevezte  így  el  azokat  a  neuraszténiásokat,  akik 
mielőtt  orvoshoz  mennek,  panaszaikat,  akár  fon- 
tosak, akár  nem,  a  legnagyobb  gondossággal  és 
részletességgel  felírják. 

Hőmmel,  Fritz,  a  sémi  nyelvészet  művelője, 
különösen  az  assziriológia  és  a  délai'ab  filológia 
terén,  szül.  Ansbachban  1854  júl.  31.  Tanulmá- 
nyait Lipcsében  végezte;  1877-ben  a  müncheni 
könyvtái-nál  nyert  alkalmazást,  mlg  1885.  u.  o. 
egyetemi  tanárrá  nevezték  ki.  Főbb  művei :  Die 
üthiopische  Übersetzung  des  Physiologus  (Leipzig 


1877) ;  Die  Namen  der  Saugetiere  bei  den  südse- 
mitischen  Völkern  (u.  o.  1879) ;  Die  semitischen 
V^'ölker  und  Sprachen  (u.  p.  1881—83) ;  Die  vor- 
semitischen  Kulturen  in  Ágypten  und  Babylonien 
(u.  0. 1883) ;  Die  sumeroakkadische  Sprache  und 
ihre  Verwandtschaftsverhaltnisse  (u.o.  1884) ;  Ge- 
schichte  Babyloniens  u.  Assyriens  (Berlin  1885 — 
1889);  Die  ál  teste  arabische  Barlaamversion  (Wien 
1887) ;  Aufsátze  und  Abhandlungen  zur  Kundé  der 
Sprachen  u.  Litteraturen  des  vordem  Orients  (3 
rósz,  Leipzig  1892—1901) ;  Der  babylonische  Ur- 
sprung  der  ágypt.  Kultur  (München  1892) ;  Südara- 
bische  Chrestomathie  (1893) ;  Sumerische  Lese- 
stücke  (1894) ;  Grundriss  der  Geographie  u.  Ge- 
schichte  des  altén  Orients  (a  Handbuch  der  klas- 
sischen  Alterthumswissenschaft  c  gyűjtemény- 
ben, München  1904) ;  Die  altisraelitische  Über- 
lieferung  in  inschriftlicher  Behandlung  (u.  o. 
1897),  e  munkában  az  újabb  bibliatudomány 
(Wellhauson  iskolája)  ellenében  a  hagyomány 
történelmi  értékeért  tör  lándzsát. 

Hommest  d'ariues  (franc,  ejtsd:  omm'  dárm') 
a.  m.  csendőrség. 

Homo  (lat.)  a.  m.  ember,  férfiú ;  H.  novus,  új, 
föl  vergődött  ember ;  H.proprius,iohhéi,gy;  H.sui 
juris,  önálló  ember,  ellentétben  az  alieni  juris 
íf.-val,  aki  még  atyai  vagy  idegen  hatalom 
alatt  áll.  —  H.  regius,  1.  o.  —  H.  primigenius, 
1.  0.  —  H.  Krapinensis,  1.  Krapinai  lelet.  —  L. 
még  Ember,  ősember. 

Homo,  FoUáklüés  (1.  o.)  írói  álneve. 

Homo  . . .  (gör.)  a.  m.  egjütt,  egyenlő  ;  össze- 
tételekben gyakori. 

Homoblasztikus  fejlődés  (növ.)  során  a  meg- 
termékenyített petesejtből  közvetlen  (direkt)  a 
kifejlett  növényhez  hasonló  növény  fejlődik,  el- 
lenben heteroblasztikus  a  fejlődés,  ha  előbb  a  ki- 
fejlett növénytől  eltérő  alakkal  biró  növény  fejlő- 
dik és  csak  annak  rügyéből  alakul  meg  a  kifejlett 
növény,  tehát  itt  az  i^ukori  alak  és  a  meglett  nö- 
vény közt  különbség  van  (1.  az  1—2.  ábrát  a  228. 
old.),  míg  a  H.-nól  a  kettő  közt  nincs  különbség 
v.  pedig  a  kettő  egymásba  észrevétlenül  megy  át. 
A  heteroblasztikus  fejlődésnek  szép  példája  a 
lombos  mohok  fejlődése,  ahol  a  protonema  és  a 
meglett  növény  közt  nagy  az  eltérés. 

Homocentrikus  (gör.),  közös  középpontú. 

Homocerk  v.  amphicerk  kormányúsaó,  a 
Csontoshalaknak  és  egyes  Vérteshalaknak  külső- 
leg teljesen  részarányos  kormányúszója,  melynek 
alsó  és  felső  fele  azonban  nem  egyértékű,  mert  a 
felső  fél  magában  foglalja  a  gerincoszlop  folytatá- 
sát. Ellentéte  a  heteroeerk  kormányúszó  (1.  o.). 
Viszont  diphycerk  akkor  a  kormányúszó,  ha  nem- 
csak kívülről,  hanem  a  gerincoszlop  elhelyezke- 
dését tekintve  is  teljesen  részarányos. 

Homocytotropísmus,  egy  és  ugyanazon 
szövet  sejtjeinek  egymásra  gyakorolt  hatása. 

Homodichogamia  (növ.),  1.  Heteromesogamia. 

Homo  diluvii  testis,  1.  Andrias  Schewh- 
zeri. 

Homodont  állatok,  azok  az  állatok,  melyek- 
nek fogazatában  az  egyes  fogak  egyenlő  alaknak. 
Ilyen  fogazata  van  az  emlős  állatok  kivételével 
majdnem  az  összes  többi  gerinceseknek.  Ellentc'te : 
heterodont  (1.  o.). 


Hornod  romia 


228 


Homogenizált  tej 


Homodromia  (növ.,  a.  m.  egyirányosság,  egyfelé 
fordulás  V.  irányulás),  olyan  eset  jelölése,  midőn 
a  levél  spirális  iránya  ogyértékü  két  hajtáson 
ugyanaz,  p.  jobbra  avagy  balra  csavarodik.  Ellen- 
téte az  ellenirányos  vagyis  az  antidromia. 

Homoeo  .  .  .,  1.  Homeo  .  .  . 

Homofon  (gör.),  olyan  zene,  amelyben  —  akár- 
hány szólam  játszik  vagy  énekel  is  együtt  — 


1.  ábra.  Funaria  hygrometrica,  moha,  protonemája  r  rhizoi- 
dokkal,  s  a  kicsírázott  spóra,  a  a,  fejlődő  száras  mohnövényke. 

csak  egy  vezető  dallam  domborodik  ki.  Ne  zavar- 
juk tehát  össze  az  egyszólamusággal.  Minden  egy- 
szólamú zene  természetesen  H.,  de  ha  többen  ját- 
szanak vagy  énekelnek  egyidejűleg,  ez  is  lehet 
H.  Ez  a  fogalom  tehát  nem  egy  szólamra,  hanem 
egy  dallamra  céloz.  Nem  kell,  hogy  valamennyi 
szólam  hangról-hangra  ugyanazt  csinálja  (ez  az 
unisono);  mindaddig,  míg  egy  többszólamú  té- 
telben csak  egy  uralkodó  melódiát  hallunk  (akár- 


2.  ábra.  Thuya  occidentalis,  í  ág  fiatal  tennósekkel,  2  az 

ág  hegye,  3—4  átmeneti,  fiatalkori  alakok.  (5  var.  Elhvan- 

geriana ;  4  var.  ericoides). 

mily  érdekes  is  a  harmonikus  kísérete),  H.  stílus- 
ról beszélünk.  Ellentéte  a  polifon. 

Homoforion  (gör.)  a.  m.  epomadion  (1.  o.). 

Homogamia  (növ.),  a  dichogamia  (1.  o.)  ellen- 
téte, amidőn  a  virágban  mindkét  ivar  (porzó  és 
termő)  egyidőben  fejlődik  ki  és  képes  a  meg- 
termékenyítésre. 

Homogén  (gör.)  a.  m.  egynemű,  egyenlő  ré- 
szekből álló.  Valamely  f  (x^,  Xj, ...,  x„),  több 
változós  függvény  akkor  r-ed  rendű  H.  függvény, 
ha  t  minden  értéke  mellett 

f  (tXj,  tXj,  . . . ,  tx„)  =  f  f  (Xj,  Xj,  . . . ,  xj. 


Homogeneizálás.  Homogénnek  nevezik  az 
egyszínű  fényt,  mely  prizmával  többé  színekre 
nem  bontható.  Ilyen  a  spektrum  egyes  színeinek 
megfelelő  fény.  H.  olyan  eljárás,  mellyel  homogén 
sugarakat  lehet  előállítani.  Ilyenek  a  következők : 

1.  A  fény  spektrumra  való  bontása.  Ha  ugyanis 
valamely  fényforrás  fényét  optikai  prizmával  v. 
ráccsal  spektrummá  bontjuk,  annak  egyes  részeit 
vékony  réssel  ellátott  ernyő  segélyével  elkülönít- 
hetjük. Egyszerűbb  az  eljárás,  ha  világítógázak 
vagy  gőzök  alkotják  a  fényforrást.  Nem  világító 
borszesz-  v.  gázlángba  tartott  konyhasódarabka 
gőzei  jóformán  homogén  sárga  sugarakat  boesát- 
nak  ki.  Más  fémek  gőzei  magas  hőfokon  sok  vi- 
lágos csíkból  álló  spelítrumot  adnak :  ha  egy  ilyen 
színt  elkülönítünk,  homogén  fényt  kaphatunk. 

2.  Elnyelési  módszer.  Vannak  anyagok,  melyek 
homogén  sugaraknak  csak  bizonyos  csoportját 
engedik  át  magukon.  így  a  rubinüveg  csak  a 
spektrum  vörös  részéből  enged  át  sugarakat,  míg 
a  többieket  elnyeli.  3.  Sokszoros  visszaverődés 
alkalm,azása.  Ha  valamely  fényforrás  fényét  egy- 
másután olyan  testekről  veretjük  vissza,  melyek 


Schröder-Berberich-fóle  homogenizáló  gép. 


ugyanazon  anyagból  valók,  némelykor  nagyon 
homogén  sugarak  kaphatók.  így  pl.  Eubens  és 
Áschkinass  azt  találták,  hogy  kősólapon  való  öt- 
szörös visszaverődés  után  olyan  sugarak  marad- 
nak meg,  melyek  hullámhossza  51'2  mikron  (ez- 
red milliméter).  Az  ilyen  sugarakat  maradéksu- 
garaknak nevezik. 

Homogenezis  (gör.),  hasonló  emberfajták  vér- 
keveredése. Broca  szerint  H.  ábortiva,  ha  a  fo- 
gamzás sikerül,  de  a  magzat  nem  életképes ;  age- 
netika,  ha  a  magzat  teljesen  meddő  marad ;  dis- 
genetika,  ha  az  ivadékok  csak  a  szülők  fajtáival 
párosodhatnak,  de  utódaik,  a  másodvérű  korcsok 
terméketlenek ;  paragenetika,  ha  az  elsővérű  kor- 
csok maguk  között  terméketlenekké  válnak,  a 
szülők  fajtáival  azonban  koresrasszot  eredményez- 
nek, és  eugenetika,  akadálytalanul  továbbterjedő 
termékenységgel.  Heterogenezis  különböző,  na- 
gyon eltérő  emberfajták  meddő  párosodása. 

Homogenizált  tej.  A  tejnek  nagyobb  távol- 
ságra való  szállításakor  gyakran  tapasztaljuk, 
hogy  a  tej  útközben  a  felmelegedés  és  huzamos 
rázás  következtében  vajjá  köp  ülődik.  Azt  tapasz- 
talták, hogy  a  tejben  előforduló  zsírgolyóeskák 


Homogén  színek 


229 


Homok 


közül  a  nagyobbak  ilyen  körülmények  közt  szét- 
pattannak és  vajjá  alakulnak.  Ezért  régen  töre- 
kedtok  e  bajon  segíteni.  Először  Gaulin  francia 
mérnök  (1892),  majd  Julién  és  1904.  Berherich 
német  mérnök  szerkesztettek  olyan  gépekot,  me- 
lyeken átpréselik  a  tejet  apró  nullásokon  s  ezál- 
tal az  összes  zsírgolyócskák  oly  aprókká  esnek 
szét,  hogy  az  ilyen  tejből  vajat  köpülni  nem  is 
lehet  s  az  ilyen  tej  bármily  távolságba  szállítható, 
kiváltképen  ha  még  közben  pasztőrözik  is.  Az 
ilyen  tejet  H.-nek  nevezik,  a  gépszerkezeteket 
pedig  homogenizáló  gépeknek.  A  Schröder-Ber- 
fcmc/i-féle  homogenizáló  gépet  tünteti  fel  a  mel- 
lékelt ábra.  Újabban  arra  használják  e  gépeket, 
hogy  a  lefölözött  tejhez  kókuszzsírt,  «Premier- 
jus»-t  és  más  zsírokat  keverve,  növendékállatok 
felnevelésében  a  teljes  tejet  pótolják. 

Homogén  szinek.  Ha  napfényt  vagy  valamely 
mesterséges  fényforrásnak  (pl.  lámpának)  fényét 
átlátszó  anyagból  készült  hasábon  engedjük  át, 
a  fény  színes  alkatrészeire  bomlik,  t.  i.  a  szivár- 
vány színeire  (1.  Szhxszórás,  Színkép).  Ha  a  szí- 
nes sugárnyaláb  útjába  keskeny  réssel  ellátott 
ernyőt  helyezünk,  úgy,  hogy  a  résen  át  csak  egy- 
féle fény,  pl.  vörös  v.  sárga  mehessen  át  s  ezen 
egyszínű  fénynyaláb  útjába  ismét  hasábot  állí- 
tunk, ez  a  fényt  irányából  újra  eltéríti,  de  többé 
színekre  nem  bontja.  Az  ilyen  színt  egyszerű  v. 
homogén  színnek  v.  fénynek  nevezik  s  az  optikai 
vizsgálatokban,  különösen  a  fény  hullámhosszá- 
nak meghatározásakor,  gyakran  használják. 

Homogentisinsav,  1.  AlJcaptonsavak. 

Homográfia,  1.  Projektivitás. 

Homo  Hcídelbergensis,  1.  Ősember. 

Homo  Iiomini  lupas  (lat.)  a.  m.  ember 
embernek  farkassa,  B.  Decsi  János  fordítása.  Plau- 
tus  Asinaria  vígjátékának  Lupus  est  homo  ho- 
mini,  non  homo  sorából  (2,  4,  88)  ered. 

Homoio . . .  (gör.),  1.  Homeo  .  ■ . 

Homoiochlamydeikus  (növ.),  1.  Virágtakaró. 

Homoioproplieron  (gör.),  a  retorikában 
egyenlő  kezdőhangú  szók  rosszulhangzó  egy- 
másra következése,  pl.  Aranynál  (tréfásan) :  «Nyolc 
szomorú  század  szenny-szégyene  ül  nevemen  már 
(Szép  sziszegőn  sziszegé)». 

Homoioterm.  Az  orvosi  klimakutatást  szol- 
gáló műszer,  mely  lényegében  lehülési  kalori- 
méter.  Vízzel  töltött  fémdoboz,  melybe  hőmérő 
merül  s  melynek  méretei  úgy  vannak  megszabva, 
hogy  tőlszíne  cm«-enkint  egy  grammkaloria  hő- 
mennyiséget veszítve,  a  hőmérő  !<>  hősülyedést 
jelez,  tehát  az  éghajlat  léhűtő  hatását  méri.  Föl- 
találója Prankenháuser. 

Homoioterm  állatok,  1.  Melegvérű  állatok. 

Homoiusios,  1.  Arim. 

Homok  (népiesen  föveny),  olyan  laza  üledékes 
kőzet,  amelyet  a  víz  v.  a  szél  hordott  össze  és 
amelynek  egyes  szemei  a  borsónagyságot  el  nem 
érik.  A  szemek  nagysága  szerint  megkülönbözte- 
tünk durva-,  ílnoraszemű és futó-H.-ot.  A  szemeken 
ritkán  lehet  a  kristályformát  felismerni ;  rendesen 
legömbölyödöttek.  A  legkülönfélébb  ásványok  ós 
közetek  szolgáltathatnak  H.-ot  f  elaprózódás  révén. 
E  szerint  igen  kUlönféleképen  állanak  ellent  a  H.- 
félék  az  atmoszferiliáknak.  Az  át  nem  alakuló 
H.-ok  (pl.  kvarc-H.)  és  a  könnyen  átalakulók,  ame- 


lyek kizárólag  kilúgozható  alkatrészekből  állanak 
(pl.  mész-H.)  nem  alkalmasak  termőföld  létrehozá- 
sára ;  az  ellentálló  és  bomló  elegyrészekből  álló 
H.  kiváltképen  alkalmas  erre  a  célra.  Megkülön- 
böztetünk :  1,  Kvarc-H.,  elegjTészei  kvarc  és 
2 — 200/0  egyéb  ásványtörmelék  (földpát,  csillám) ; 
az  összes  szemeket  gyakran  vasrozsda  borítja, 
ami  a  H.-ot  nagyon  terméketlenné  teszi.  Gyakran 
tartalmaz  drágakőszemeket  (gyémánt,  spinell, 
gránát)  vagy  termés  fémszemeket  (arany,  pla- 
tina) ;  e  helyeken  az  értékes  elegyrészeket  mosás 
útján  választják  el  az  értéktelen  H.-tól.  2.  Mész- 
H.,  laza  mészkőszemecskékből  áll,  gyakran  futó- 
H.  finomságú ;  főképen  a  korállszigeteken  hullám- 
csapás révén  keletkezik.  Mindig  tartalmaz  állati 
héj-  V.  csonttörmeléket.  3.  Dolomit-H.,  majdnem 
kizárólag  dolomit-szemecskókböl  áll,  dolomitos 
kőzeteknek  elporladása  által  keletkezik ;  dolomit- 
hamunak is  hívják,  súrolópornak  használják.  4. 
Glaukonit-  vagy  zöld-H.,  kvarc-  és  glaukonit- 
szemecskékböl  áll.  5.  Magnetit-H.,  magnetitböl, 
augitból,  gránátból,  cirkonból,  spinellből,  kvarcból 
áll ;  rendesen  magnetitben  gazdag  kőzetek,  pl. 
bazalt  elmállása  és  iszapolódása  által  keletkezik ; 
Tihany  a  Balaton  mellett.  6.  Vulkáni  H.  Vulkánok 
közvetlen  közelében  hatalmas  rétegeket  szokott 
alkotni.  Lényegében  apró  lávadarabkákból  áll,  de 
igen  sok  kiistály-töredék  is  van  benne.  A  durva 
vulkáni  H.-ot  lapillinek,  az  egész  finomat  vulkáni 
hamunak  hívjuk.  A  H.-ok  többnyire  csak  ílatal 
formációkban  fordulnak  elő  (alluvium,  diluvium 
és  tercier).  Idősebb  formációkban  szintén  vannak 
azért  tekintélyes  H.-lerakodások,  pl.  a  krétában 
és  a  szilúrban  Oroszországban.  Pommerániában 
és  Kelet-Poroszországban  a  tengerparti  H.  a  ván- 
dor léptei  alatt  különös  hangot  ad,  főképen  ha 
dagály  után  a  part  a  napfény-  és  széltől  gyorsan 
száradt  meg.  A  sivatagban  is  találunk  ilyenféle 
H.-ot,  pl.  a  Vörös-tenger  mellett  a  Dzsebel  Negus 
hegyen.  Mindezek  teljesen  tiszta,  por-  és  agyag- 
mentes kovás  vagy  meszes  H.-ok,  melyek  szára- 
zon mozgás  alkalmával  különös  búgó  hangot  (a 
dinamogépekéhez  hasonlóan)  adnak.  A  tiszta,  vas- 
tól mentes  kvarc-H.-ot  üveggyártásra  használják. 
A  glaukonitos  H.  nagy  kálium-  és  esetleges  fosz- 
fortartalma miatt  ásványos  trágyának  szolgál 
(New  Jersey);  azonkívül  csiszolóanyagnak  ós 
vakolatkészítésre  is  használják.  Vakolathoz,  ha- 
barcshoz legjobb  az  egyenletes,  agyagmentes  és 
ólesszeműH.  Alíöldünknek  egyik  jellemző  kőzete 
a  futóH.,  amely  tekintélyes  területeket  foglal  el. 
L.  még  Delibláti  homokpuszta,  Futóhomok,  Si- 
vatag, Barkhán. 

Homok,  kisk.  Ung  vm.  ungvári  j.-ban,  (i9io) 
541  magyar  lak.,  vasúti  megállóhely,  u.  p.  Ung- 
vár, u.  t.  Ungdarócz. 

Homok,  családi  nevén  Cserzy  Mihály,  író, 
szül.  Szegeden  1865  okt.  16.  Apjának  régi,  jó- 
nevü  műhelyében  tanulta  a  fodrászmesterséget  ós 
néhány  évi  külföldi  gyakorlat  után  át  is  vette  az 
üzletet.  Noha  a  szegedi  munkásbiztositó  pénztár 
1908.  helyettes  igazgatójának  hívta  meg,  mégis 
megmaradt  ipara  mellett.  Imi  már  15  éves  korá- 
ban kezdett.  Előbb  verselgetett,  később  pedig  a 
szegedi  népéletet  rajzoló  színes,  eredeti  történet- 
keivel,  novelláival  és  regényeivel  tűnt  fel.  Tárcái 


Homokbálványos 


—     230    — 


Homokfűvögrép 


a  szegediós  a  nagyobb  fővárosi  lapokban  jelenteid 
meg,  líözgazdasági  és  egyób  dolgozatai  pedig  ré- 
szint a  szegedi  lapokban,  részint  szakfolyóiratok- 
ban. Kötetei :  Kint  a  pusztán  (Szeged  1899) ; 
Falusi  történetek  (Budapest  1901);  Földmívesek 
(Szeged  1903) ;  Hazulról .  .  .  (Budapest  1907) ; 
Siófoktól  Keszthelyig  (u.  o.  1909) ;  Játszik  a  déli- 
báb (Szeged  1912) ;  Vasárnap  délután  (u.  o.  1912). 

Homokbálványos,  újabb  neve  Bavaniste(l.  o.) 
temesvármegyei  nagyközségnek.  (1910)  1448  ház, 
6841  lak. 

Homokba  öntés,  1.  Öntés. 

Homokbogár  (áiiat),  a  Gicindela  népies  neve. 
L.  Cicindela. 

Homokbödöge,kisk.  Veszprém  vm.  pápai  j  .-ban, 
(1910)  1212  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Ugod. 

Homokbuckák,  a  homokos  tájakat  ellepő  ho- 
mokhalmok, melyek  magassága  hazánkban  ren- 
desen 10—30  m.  közt  váltakozik,  helyenként  még 
nagyobb,  40—50  m.  L.  még  Futóhomok. 

Homokdaganat,  1.  Pszammoma. 

Homokdiód  (azelőtt:  Oresácz),  kisk.  Temes 
vármegye  fehértemplomi  járásában,  (1910)  766 
oláh  és  szerb  lakossal,  u.  p.  Temesőr,  u.  t.  Karas- 
jeszenő. 

Homokércek  alatt  a  «Weissliegendes»  (1.  Permi 
szisztéma  és  Bézpala)  azon  részeit  értjük,  ame- 
lyek rézkovanddal,  tarkarézérccel,  malachittal  ós 
azmúttal  annyira  át  vannak  impregnálva,  hogy 
fejtésre  érdemesek,  mint  pl.  Sangerhausen  köze- 
lében. Itt  a  lefejthető  réteg  3—4  cm.  vastag  és 
5'7<*/o  rezet  és  0'25''/o  ezüstöt  tartalmaz. 

Homokesö.  A  szél  gyakran  felkapja  a  könnyű 
futóhomokot,  magával  viszi  és  más  tájakon  le- 
rakja. 1896  fobr.  25.  a  delibláti  homokpusztákról 
származott  homok  a  Dunán  túl  hullott  le  és  meg- 
festette a  frissen  hullott  havat.  1901  márc.  10., 
11.  nagymértékű  H.  volt  Közép-Európában,  mely 
az  afrikai  homoksivatagból  jött  és  légnyomási 
depresszióval  kapcsolatban  délről  északra  vonult ; 
nyomát  Dániáig  lehetett  követni.  Néha  a  felső 
áramlatok  nemcsak  homokot,  hanem  egyéb 
könnyű  testeket,  virágport,  rovarokat,  apró  béká- 
kat visznek  magukkal  és  más  vidéken  hullatják 
le  (csodaesö). 

Homokfestés,  a  kínaiaknál  és  japánoknál 
használatos  művészet,  mely  abból  áll,  hogy  kü- 
lönböző színű  homokból  képeket  és  szőnyegszerú 
dekoratív  mintákat  hintenek  ki.  Az  északameri- 
kai indiánus  törzseknél  is  ismeretes  a  H.,  különö- 
sen az  istentisztelet  helyiségeit  nagy  terjedelmű 
homokmozaikokkal  díszítik.  V.  ö.  Annual  Report 
(1886-1887) ;  Of  the  Bureau  of  Ethnology  (Wa- 
shington 1891). 

Homokfogók,  nyílt  csatornák,  melyek  a  gereb- 
udvar  (1.  0.)  felső  v.  alsó  végén,  v.  pedig  az  ettől 
elágazó  úsztatócsatorna  elején,  a  fenék  síkjában 
vannak  alkalmazva.  Ezeknek  az  a  céljuk,  hogy  a 
víz  által  hozott  bármily  nagy  köveket  és  a  homo- 
kot felfogják,  azonkívül  pedig,  hogy  a  fölös  vizet 
oldalvást  elvezessék.  Ezek  a  rendesen  fából  szer- 
kesztett csatornák  6—10  m.  szélesek,  egyik  vég- 
pontjuknál csak  0-50  m.,  a  másik  végöknél  pedig 
r50  m.  mélyek  és  e  ponton  gerebbel  és  zsilippel 
vannak  ellátva. 

Homokforgatag,  1.  Forgószél. 


Homokfúvógép,  arra  való,  hogy  a  finom  homo- 
kot V.  csiszolóport  (smirgli)  erősen  a  köszörülendő 
tárgy  fólszinére  vesse.  A  szemcséket  gőz-  v.  lég- 
áramlattal s  mintegy  25  m.  másodpercenkinti  se- 
bességgel fúvatják  a  tárgy  fólszinére.  A  fúvó 
alakja  szerint  a  homok  sugáralakja  is  változik. 
Ez  a  munkagép  csak  rideg  testek,  így  üveg,  ed- 
zett acél,  porcellán,  öntöttvas  stb.  megmunká- 
lására való,  a  rugalmas  testek  a  szemcsék  ütéseit 
változás  nélkül  állják  ki.  Ha  tehát  a  rideg  test  föl- 
szinót  hellyel-közzel  rugalmas  anyag  (pl.  staniol, 
gummi,  papír,  cink  stb.)  fedi  be,  az  előbbin  a  fedés 
rajza  szerint  különféle  idomok  keletkeznek.  Az 
üvegen  igen  jó  fényhatás  érhető  el,  ha  vékony 
vörös  üvegréteggel  befedett  fehér  üvegről  a  H. 
segítségével  hellyel-közzel  a  vörös  üvegréteget 
leköszörüljük.  Az  ötvények  fólszinét  a  H.  jobban 


Homokfúvógép. 

bágyasztja,  mint  a  bágyasztó  csáva.  Használják 
még  ezt  a  gépet  a  vasöntvények  tisztogatására 
és  a  reszelők  élesítésére  is.  Az  eltompult  reszelő- 
ket  a  reszelő  vágásainak  finomságához  mért  ho- 
moksugár hatásának  teszik  ki.  Az  üveg  köszörü- 
lésére való  H.  szerkezetét  az  ábra  láttatja.  A  ke- 
rék a  gummilapátjai  az  R  csőből  a  tt^  tölcsérbe 
folyó  homokot  a  gyors  forgás  következtében  erő- 
sen a  B  üveglap  fólszinére  ütik.  A  zsinóron  lógó 
B  üveglap  följebb  és  lejebb  állítható.  A  homokot 
k  paternoster  újból  a  homoktartóba  emeli,  a  finom 
por  pedig  E  nyíláson  át  távolodik  el,  hová  az  A 
kerék  szele  hajtja  föl.  A  H.-ek  feltalálója  Tilgh- 
ynan  volt.  —  Minthogy  az  öntvénytisztttómühelyek 
munkásait  a  szálló  por  megtámadja,  a  komplikált 
öntvénydarabokat  külön  tisztítómühelyben  védő- 
sisakkal dolgozó  munkások  tisztítják  a  H.-pel, 
egyszerűbb  kisebb  tárgyakat  pedig  külön  forgó- 


f 


HomokfUrdő 


—     231 


Homoki  szőllök 


asztalú  H.-en  tisztítanak,  ahol  a  homokfúvó  száj- 
zók  be  vannak  födve,  a  födöböl  pedig  külön  por- 
elszívóval szívják  ol  a  ílnom  homokot,  úgy,  hogy 
az  nem  keriil  a  műhely  légkörébe.  V.  ö.  Mertens, 
Das  Sandstrahlgeblase  ím  Dienste  der  Glasfabri- 
kation  (Wien  1890). 

Homokfürdő.  Gyógyító  eljárás,  melynek  lé- 
nyege, hogy  az  egész  testet  vagy  annak  egyes 
részeit  szái'az,  meleg  homokkal  borítjuk.  Megkü- 
lönböztetünk természetes  H.-t,  mikor  a  naptól  föl- 
melegedett homokot  a  helyszínén  vesszük  alkal- 
mazásba, —  rendesen  tóparton  vagy  tengerparton 
nap-  ós  vízfürdővel  kombináltan  jön  alkalma- 
zásba, —  és  a  mesterséges  H.-t  gyógyintézetek- 
ben kádakban  alkalmazva.  Ilyenkor  a  homokot 
gondosan  szitálva,  kiizzítva  s  így  gondos  megszá- 
rítás  után  pontosan  megszabott  hőmérsékletre 
melegítve  használjuk.  Hatása  erős  izzasztás,  a 
test  különösebb  fölhevítése  nélkül.  Csúzos  bántal- 
mak, izzadmányok  stb.  kezelésében  használatos. 

Homokgúzs  (növ.),  1.  Homokhúr. 

Homokhegy,  Urvölgyhöz  tartozó  telep,  Zólyom 
vmegye  beszterczebányaij.-ban;  Beszterczebánya 
városa  itt  ezüsttartahnu  rézércbányát  művel. 

Homokhúr  v.  homokgúzs  (Arenaria  L.,  növ.), 
a  Szegfüfélók  ^gónusza;  70  faja  az  egész  földön, 
különösen  az  É.-i  félgömb  mérsékelt  és  hideg  tá- 
jain van  elterjedve.  Füvek  v.  félcserjék.  Európá- 
ban, hazánkban  is,  igen  közönséges  a  ^aA;?^A;-H.  (A. 
serpyllifolia  L.).  Egyéves.  Szára  igen  ágas,  levele 
apró,  tojásdad,  ülő,  áttetszően  pontozott.  Az  egész 
növény  rövidszőrű.  Virága  leveles  bogernyőben 
áll,  csészelevele  kihegyezett,  a  sziromnál  2— 3-szor 
hosszabb,  belső  szirmai  hártyás  szegélyüek.  Laza, 
homokos  talajon,  parlagon,  vetésben  terem. 

Homoki  angolna  (Ammodytes,  áuat),  1.  Ammo- 
dytes. 

Homoki  bolha,  1.  Bolhák. 

Homoki  bor,  régi  rossz  híre  arra  viendő  vissza, 
hogy  a  homoki  szőllők  nem  részesül  tok  a  kellő 
mívelésben,  közel  voltak  egymáshoz  ültetve  a 
tőkék,  köztük  babot,  tököt  stb.  termesztettek  és 
sokféle  gyümölcsfák  árnyékolták.  Emellett  a  ho- 
moki vidékeken  rendesen  jó  pince  sincsen,  s  a 
bort  többnyire  föld  fölött  kamrákban  tartották, 
ahol  a  tavaszig  vagy  nyárig  sokszor  megromlott. 
Mióta  azonban  a  kellő  szőllőfajták  megválogattat- 
váu,  1— r2  m.  távolságra  ültettetnek  a  jól  meg- 
rigólozott  talajban,  minden  érdeklődő  meggyőződ- 
hetett, hogy  kellő  szakértelem  és  mívelés  mellett 
a  homokon  is  kitűnő  bort  lehet  termelni. 

Homoki  darázs,  1.  Ammophüa. 

Homoki  egerék(Psammomys,  áiiat),  a  hörcsög- 
fejű  egerek  {G-erbillinae)alcsaládjába  tartozó  egér- 
nem, melyre  jellemző,  hogy  metszőfoga  nem  ba- 
rázdált. Két  faj  ismeretes.  A  zömök  homoki  egér 
(Psammomys  o&es2<sCretzschm.)kb.  akkora,  mint 
a  vándorpatkány,  de  farka  rövidebb.  Háta  vöröses 
homokszínű,  fekete  pettyekkel  tarkított ;  oldalai 
és  hasa  világossárga ;  arca  sárgásfehér ;  bajusz- 
sortéi  feketék  és  fehérek.  Észak-Afrikában  ós 
Ázsia  délnyugati  részében  honos.  Növényi  ré- 
szekkel táplálkozik.  A  másik  homoki  egérfaj 
(Psammomys  myosurus  Wagn.)  Szíriában  honos. 

Homoki  erdő,  a  síkság  homokján  keletkezett 
erdő,  melynek  főfaneme  eredetileg  a  fehér  ós  fe- 


ketenyár, nyirkos  helyeken  a  kocsános  tölgy,  kő- 
ris stb.  Mintegy  40  óv  óta  ezen  eredeti  fanemek 
helyét,  különösen  a  nyárfólékét,  a  sokkal  értéke- 
sebb akác  és  kisebb  mértékben  a  feketefenyő  fog- 
lalja el  a  homokterületek  okszerű  erdőgazdasági 
művelése  következtében.  Pozsony  vármegye  ho- 
mokterületén (Malaczka  tája)  az  erdei  fenyő  lép 
fel  erdőt  alkotóan. 

Homoki  fogoly  (Pterocles  arenarius  Pali., 
állat),  a  mezei  tyúkok  családjába  tartozó  madárfaj. 
A  kakas  hasa  fekete,  torkán  barnásfekete  folttal 
és  mellén  hasonló  szalaggal,  különben  szüie  szür- 
kés, sárgásbarna.  Csüdje  csak  elől  tollas.  Hazája 
Észak-Afrika,  Dél-Európa  és  Közép-Ázsia  homok- 
pusztái. Állatkertekben  gyakran  láthatni. 

Homoki  ingola,  1.  Orsóhal. 

Homoki  kígyó  (Eryx,  ái  lat),  a  Boa-félék  (Boi- 
dae)  családjába  tartozó  kígyónem.  Törzse  hen- 
geres, feje  kissé  megnyúlt  és  apró  pikkelyekkel 
fedett,  farka  nagyon  rövid.  A  száraz,  finom  ho- 
mokú  pusztákon  ós  sivatagokon  honos.  Eddig  is- 
mert 7  faját  Ázsia  D.-i  és  Ny.-i  részében,  Észak- 
Afrikában,  Európában  Görögországban,  Romániá- 
ban és  Törökországban  észlelték.  Legismertebb 
faj  a  közönséges  H.('í?>"í/j;yacMÍi<sL.),^  mely  Dél- 
kelet-Európában, Nyugat-Ázsiában  és  Észak-Afri- 
kában honos;  60—77  cm.  hosszú.  Rövid,  tom- 
pán legömbölyített  farkáról  ós  a  végbéhiyüás  mel- 
lett levő  két  sarkantyualakú  csökevényről  könnyű 
felismerni.  Testének  felső  része  sárgás  v.  rozsdás- 
szürke alapszínű,  feketés  barna,  többé-kevésbbó 
négyszögletes  foltokkal  olykópen  tarkázott,  hogy 
különböző  színárnyalatok  jönnek  létre.  Hasoldala 
világosabb  színű ;  egyszínű  v.  fekete  foltos.  Szá- 
mos fajváltozata  ismeretes.  Főleg  gyíkokkal  táp- 
lálkozik. 

Homoki  nád  (növ.),  1.  Ammophüa. 

Homoki  növény  (növ.,  plánta  arenicola  vagy 
arenaria),  olyan  növény,  amely  kiválóan  vagy 
éppenséggel  homokos  földben  szeret  tenyészni. 
A  H.  nem  ritkán  a  más  jellemű  szomszédterület 
növényének  átformálódása.  A  hazai  H.  a  környező 
vagy  közel  hegységen  is  nő  (p.  a  Rákos  növényei 
a  budai  hegyeken  vagy  a  temesi  homoké  Verse- 
czen).  A  magyar  homoki  növényzet  jó  nagyrésze 
hazánk  flórájának  kiváló  érdekessége.  A  hazai  H. 
máshol  termő  testvérfajánál  rendesen  kisebb  ter- 
metű, apróbb  virágú,  gyakran  keskeny  levelű  v. 
keskeny  sallangú  s  a  levélnek  a  nagyobb  fokú  ki- 
párolgás  csökkentése  céljából  viasz-  v.  másnemű 
bevonata  vagy  szőrözete  is  van.  Egy  más  sereg 
H.  ismét  lekopaszodása  folytán  különbözik  más 
testvéreitől.  A  legkiválóbb  sajátság,  amiről  a  pusz- 
tai növény  föUsmerhető,  a  karcsú,  merev  termet, 
a  hamvas  szín,  bizonyos  fokú  szárazság  v.  leve- 
fogyotteág,  a  keskeny,  egyenes,  merev,  csaknem 
szúrós  levelek  v.  (ha  a  levél  hasogatott  v.  ágas) 
levélsaUangok,  továbbá  az  apró  virágok.  Ez  a 
merevség  és  léfogyottság  végre  a  száraz  szir- 
mokkal vagy  virágtartókkal,  a  szalmavirággal 
nyilatkozik.  Legszembeszökőbb  ez  a  jellem  azokon 
a  növényeken,  amelyeknek  a  homokpusztákon  az 
árvalányhaj  a  jellemző  alakja. 

Homoki  szőllők,  a  mai  szőUőmlvelésben  a 
fllloxera  ellen  való  védekezésnek  egyik  módja  az 
immúnis  homoktalajokba  való  telepítés.  Marion 


Homoki  szőllők 


—     232 


Homokkő 


marseillei  tanár  állapította  meg,  hogy  az  aigues 
mortesi-tengeröböl  partján  az  ott  levő  finom  kvarc- 
homokba ültetett  tőkék  nemcsak  flUoxeramente- 
sek,  hanem  a  fllloxera  által  belepett  gyökeres 
szőUövesszök  ide  ültetve  szépen  tovább  fejlődnek. 
Egy  hónap  múlva  a  vesszőknek  új  gyökérzetük 
nő,  s  a  flUoxerának  nyoma  sem  marad  rajtuk.  B 
megfigyelések  után  nevezték  az  ilyen  homoktala- 
jokat immúnis  vagy  flUoxeramentes  talajoknak. 
Bayles  tanácsára  azután  Dél-Franciaországban 
nagy  kitérj  edésű  homoktorületeket  ültettek  be  szől- 
lövel.  Hazánkban  főleg  az  Alföldön  nagyon  régen, 
már  az  Árpád-házi  királyok  uralkodása  idejében 
voltak  H.,  homoki  borainknak  azonban  rossz  híre 
volt,  a  szöllőfajták  megválasztása  és  művelése  is 
helytelen  lévén,  többnyire  gyenge  és  savanyú  bo- 
rok termettek  a  homokon.  Homoki  szőllőmívolé- 
sünk  a  fllloxera  pusztítása  után  nyert  nagyobb 
lendületet,  midőn  Miklós  Gyula  borászati  kormány- 
biztos a  franciaországi  tapasztalatok  után  az  addig 
jóformán  értéktelen  homokterületek  beültetésére 
buzdította  a  szőllöbirtokosokat.  188.3-ban  ö  alapí- 
totta a  kecskeméti  állami  homok-szőUötelepet, 
melynek  főcélja  az  volt,  hogy  megmentse  a  régi 
magyar  szöUöfajtákat,  s  emellett  kísérleti  térül 
szolgált  annak  megállapítására,  hogy  hazai  szőUő- 
fajtáink  közül  melyek  a  homolo-a  valók,  s  milyen 
mlvelés  lesz  megfelelő  a  homokon.  A  homoki 
szöllötelepítések  sikere  a  homoki  szöllömívelés- 
nek  rohamos  és  állandó  emelkedését  vonta  maga 
után  annyira,  hogy  ma  már  az  1911.  évi  statisz- 
tikai adatok  szerint  a  szőllővel  beültetett  immú- 
nis homokterület  223,178  kat.-hold,  vagyis  hazánk 
egész  szőUőterületének  41'17o/o-a,  amely  csak 
l-^o/o-kal  kisebb,  mint  hegyi  szőllőink  egész  terü- 
lete. Új  ültetésű  homoki  szőllőink,  a  fajták  helyes 
megválasztása  s  a  gondosabb  mívelés  mellett  igen 
jó  borokat  teremnek.  Fehér  homoki  boraink  mint 
közönséges  borok  a  hasonló  hegyi  borokkal  ki- 
állják a  versenyt  s  alkoholtartalom  tekintetében 
kedvező  évjáratokban  túlszárnyalják  azokat.  A 
homoki  vörös  boraink  között  pedig  legjobb  hegyi 
vörös  borainknak  találjuk  párját.  Nagy  jelentő- 
sége van  a  homoki  csemegeszőllö  termelésének 
is.  A  homoktalajok  immunitása  azok  kvarctartal- 
mával van  összefüggésben.  Legalább  60"/o  kvarc- 
homoknak kell  a  talajban  lennie,  hogy  az  flUoxera- 
mentes maradjon.  Arra  nézve,  hogy  mi  az  oka  a 
homok  immunitásának,  a  legáltalánosabban  elfo- 
gadott nézet  az,  hogy  a  laza  kvarc-homok  omló- 
képessége lehetetlenné  teszi  azt,  hogy  benne  re- 
pedések, menetek  képződhessenek.  A  fllloxera 
tehát  a  homokban  csak  addig  él,  amíg  születése 
helyén  táplálékot  talál ;  s  ha  ez  elfogyott,  akkor 
tönkre  megy,  mert  tovább  vándorolni  nem  tud, 
Vanucelli  szerint  a  homokszemek  közötti  tér  nem 
elég  nagy  ugyan  arra,  hogy  a  kifejlődött  fllloxera 
ott  tovább  mozoghasson,  de  a  flatal  fllloxerák 
vándorlásukhoz  mégis  elegendő  utat  találhatnak. 
Ó  tehát  a  fönt  mondottak  mellé  még  azt  fűzi,  hogy 
a  fllloxera  növekedése  alkalmával  a  laza  homok 
mozgásba  hozatik,  s  az  annyira  reá  lapul  a  flllo- 
xerára,  hogy  közötte  és  a  homok  között  hajcsö- 
ves hézag  marad,  s  ha  eső  esik,  vagy  ha  a  talaj- 
víz felszáll,  a  haj  csöves  hézagok  megtelnek  víz- 
zel s  a  fllloxera  emiatt  megfullad. 


A  homoktalaj  fllloxeramentességót  iszapolással 
szokták  megállapítani,  de  gyakorlatilag  igen  egy- 
szerűen a  Liebermann  Leó  di".  által  feltalált  kép- 
lékenységi  próba  útján  tudjuk  meg,  hogy  immu- 
nis-e  a  homok.  A  homokból  egy  maroknyit  •/4 — Vs 
résznyi  vízzel  összegyúrni  próbálunk.  Az  immú- 
nis homok  V.  nem  gyúrható,  v.  ha  összegyúrható, 
a  kiszáradás  után  könnyen  szétesik,  míg  a  nem 
immúnis  homok  könnyen  gyúrható  s  alakját  a 
kiszáradás  után  akkor  is  megtartja,  ha  a  belőle 
gyúrt  ujjnyi  vastagságú  hengert  megfogjuk  s 
felemeljük. 

A  homokszőllök  telepítésénél  nagyon  fontos 
munka  a  talaj  elegyengetése,  a  forgatás,  a  pa- 
jorok összeszedése,  továbbá  a  forgatás  után  a 
homok  megkötése.  A  szöllőfajták  között  igen  jól 
beváltak  a  homokon  az  olasz  rizling,  erdei  kövi- 
dinka, szerómi  zöld,  nagy  burgundi,  cabernet  és 
merlot,  mely  utóbbi  kettő  kevés,  de  kitűnő  bort 
ad.  A  kadarka  régi  homoki  fajta,  bőven  is  terem, 
de  kevesebb  értékű  siller  v.  pirosas  színű  bort 
szűrnek  belőle.  Csemegeszőllőnek  a  chasselas-faj- 
ták  ajánlhatók.  Ültetésre  legtöbbször  sima  vesz- 
szőt  használnak  s  azt  fúró  után  ültetik  el.  A  meg- 
eredésbon  alig  van  különbség  sima  és  gyökeres 
vesszők  között.  Az  ültetési  távolság  1  m.  a  sorok 
és  tőkék  között,  de  ha  fogatos  művelést  alkal- 
maznak, akkor  120  cm.  sor-  és  tőke-,  esetleg  120 
cm.  sor-  ós  80  cm.  tőketávolság  a  legjobb.  A  mű- 
velési mód  lényegében  nem  különbözik  a  hegyi 
szőUőkétől.  Istállótrágya  hiányában  jó  sikerrel 
alkalmazzák  a  műtrágyákat.  Az  alföldi  régi  ho- 
moki szőUőkben  a  karó  nélküli,  ú.  n.  gyalogmüve- 
lés is  szokásban  van.  Az  immúnis  homoktalajon 
telepített  szőllők  6  évi  adómentességben  része- 
sülnek. 

Homoki  szörfü  (növ.),  1.  Elymtis. 

Homoki  tűndök  (növ.),  1.  Helichrysum. 

Homoki  vipera,  1.  Vipera. 

Homokkert,  Debreczenhez  tartozó  telep  Hajdú 
vm.-ben,  (igio)  3986  magy.  lak.,  postaügynökség, 
u.  t.  Debreczen. 

Homokkomárom,  kisk.  Zala  vm.  nagykani- 
zsai j.-ban,  (1910)  353  magyar  lak.,  u.  p.  Hosszú- 
völgy, u.  t.  Nagykanizsa. 

Homokkő,  olyan  törmelékes  kőzet,  amely  ho- 
mokszemek összecementálódása  révén  keletkezik. 
A  szemek  legfeljebb  borsónagyságuak  (pszammit- 
közet) ;  ha  nagyobbak,  akkor  a  H.  átmegy  konglo- 
merát-  és  breccsiába,  ha  pedig  kisebbek,  akkor  az 
agyagpalába  (pelit-kőzet).  Szemnagyság  szerint 
megkülönböztetünk  durva  és  flnomszemű,  a  kötő- 
anyag (cement)  szerint  kovás,  agyagos,  meszes, 
dolomitos,  márgás,  vasas,  bitumenes,  aszfaltos 
H.-et.  A  kovás  H.-ben  a  kvarcszemeket  kvarc, 
opál  vagy  kalcedon  cementálja  egybe ;  ha  kovás 
a  kötőanyag,  akkor  a  kvarcszemek  erősen  csillog- 
nak ú.  n.  kristály-H.  Az  agyagos  H.-ben  rendesen 
sok  muszkovit-csillámot  látunk  és  pedig  főkép  a 
réteglapokon  ;  ha  a  csillám  igen  bőséges,  akkor 
csillámos-H.  vagy  H.-pala  a  neve.  Ha  a  cement 
elég  tiszta  kaolin  és  a  kvarc  mellett  bőséges  föid- 
páttöredék  is  van  jelen,  akkor  fóldpát-H.  vagy 
arkóza  a  neve ;  ha  pedig  a  cement  részben  agya- 
gos ós  részben  meszes,  akkor  márgás  H.  a  neve. 
A  vastartalmú  H.  barna  vagy  vörös  színű.  El- 


Homokkötés 


—     233     — 


Homoktalaj 


vétve  cement  gyanánt  szolgálhat  a  sulypát,  eö- 
lesztln,  gipsz,  dolomit,  vaspát  vagy  mangánoxid 
is.  A  két  utóbbi  elmállásánál  sötét  barnavasérc- 
vagy  barnaköfoltok  keletkeznek,  ú.  n.  tigris-H. 
A  csomós  H.-ben  vagy  csomós  ércben  (Knottenerz) 
borsónagyságú  galenitcsomók  vannak;  ezek  a 
H.-ek  a  ílajna  mentén  80  m.-nyi  réteget  alkot- 
nak és  ki  is  aknáztatnak.  Rézben  gazdagok  az 
orosz  permi  H.-vek  is.  A  glaukonitos  H.  v.  zöld  H. 
bőséges  glaukonitot  tartalmaz  ;  a  kötőanyag  me- 
szes, márgás  v.  tisztán  glaukonitos.  A  kristályo- 
sodott H.-nál  a  réteglapokon  kősó  utáni  pszeudo- 
morfozák  vannak.  Az  elüvegesedett  H.  (Buchit) 
olyan  H.,  amely  valamely  eruptiv  kőzet  (pl.  bazalt) 
kontaktusában  részben  megolvadt  és  a  kihűléskor 
öveges  állapotban  merevedett  meg ;  többnyire  osz- 
lopos elválást  mutat.  A  hajlítuató  H.-re  nézve  1. 
Itakolumit.  A  H.  többnyire  jól  rétegezett.  A  réte- 
gezésre  merőlegesen  gyakran  repedezett,  aminek 
folytán  kockaalakú  szildákká  válik  szét  (ú.  n. 
quaderek),  pl.  a  Sachsische  Schweizban,  Észak- 
Amerikában;  e  vidékeket  jellemzik  a  mólyen  be- 
vágott völgyek.  Az  agyagos,  meszes  és  márgás  H. 
könnyen  elmállik;  a  kovás  és  vasas  nehezebben. 
A  gömbös  H.-vek  szintén  szilárdabb  gömbös- 
héjas szerkezetű  H.-darabok  (Feleid-hegy  Kolozs- 
vár mellett).  H.  minden  formációban  előfordul  és 
a  vizekben  ma  is  keletkezik.  Sokféle  névvel  szo- 
kás jelölni  őket,  majd  a  kor  után,  amelyben  kelet- 
keztek, majd  a  helység  vagy  a  hegység  után, 
ahol  előfordulnak.  Különösen  fontos  a  «tarka-H.», 
amely  triasz-kori  és  vörösen  tarka  színű ;  a  perm- 
kori verrukano,  amely  sok  porflrtörmeléket  tar- 
talmaz ;  a  liaszkori  H.-be  van  beágyazva  nálunk 
számos  széntelep,  ú.  m.  a  >Iecsek-hegységiek,  a 
drenkovaiak;  ki'étakori  a  szászországi  Quader- 
H. ;  harmadkori  az  apoka-H.,  amely  a  Mátrától 
É.-ra  tekintélyes  területet  foglal  el  és  amelybe  a 
salgótarjáni  barnaszéntelepek  vannak  beiktatva. 
Budapest  határában  az  ú.  n.  Hárshegyi  H.  fordul 
elő  a  budai  Hárs-hegyen.  A  roppant  területet  be- 
borító Kárpáti-H.  (Sáros,  Ung,  Máramaros  stb.) 
részben  kréta-,  részben  eocén-kori  agyagos  H. ; 
agyagos  cementje  miatt  mindig  nedves  és  kelle- 
metlen agyagszagot  áraszt ;  belőle  épül  hazánkban 
főkép  az  ÉK.-i  határvidéken  a  sok  egészségtelen 
nedves  lakás.  A  H.  sokféle  gyakorlati  alkahnazást 
nyer  :  építőkő  ;  a  durvább  szemű  malomkőnek,  a 
ílnomszemű  köszöníkőnek  való, 

Homokkötés,  1.  Futóhomok-kötés. 

Homokliliom  (növ.),  1.  Hölye. 

Homokmégy,  nagyk.  Pest-Pllis-Solt-Kiskun 
vm.  kalocsai  j.-ban,  (1910)  4770  magyar  lakossal ; 
postahivatallal,  u.  t.  Öregcsertö. 

Homokmintázás,  1.  Öntés. 

Homokóra  v.  fövenyóra,  az  időmérés  legrégibb 
eszköze,  mely  állítólag  a  régi  kínaiaknál  is  ismere- 
tes volt.  A  H.  két,  lehetőleg  egyforma  nagyságú, 
kúpalakú  edényből  áll,  melyeknek  lyukas  csúcsai 
egymáshoz  vannak  illesztve.  A  felső  edényt  bizo- 
nyos mennyiségű  homokkal  töltik  meg,  mely  aztán 
bizonyos  idő  alatt  a  nyíláson  át  az  alsó  edénybe 
folyik ;  ha  a  felső  edény  kiürült,  a  H.-t  megfor- 
dítják, hogy  ismét  a  homokkal  t«lt  edény  áll  felül. 
A  H.-t  még  a  XVII.  sz.-ban  Rivaltus  csillagászati 
megfigyeléseknél  használta ;  jelenleg  csak  imitt- 


amott  falusi  templomokban  találhatni  H.-t,  melyet 
régente  a  szószékre  állítottak  fel,  hogy  a  pap 
meghatározhassa  prédikációjának  időtartamát.  A 
török  vándorcígányoknál  ilyen  H.  manapság  is 
használatban  van.  A  H.  az  idő  és  a  halál  attribú- 
tuma ;  ezt  rendesen  csontváznak  ábrázolják,  mely 
H.-t  visel  kezében  vagy  fején.  A  H.-t  a  hajó  se- 
bességének mérésénél,  a  mérőorsó  kivetésénél 
használják.  Rendesen  kétféle  H.  van  a  hajón,  egy 
olyan,  melynél  a  homoknak  az  egyik  üvegtöl- 
csérből a  másikba  való  átömlése  egy  fél  percig  ós 
a  másiknál  egy  negyed  percig  tart. 

Homokos  (azelőtt :  Mraniorák),  nagyk.  Temes 
vm.  kevevárai  j.-ban,  (1910)  4663  német,  oláh  és 
szerb  lak. ;  vasútállomás,  posta-,  távírda-  és  táv- 
beszélő hivatal. 

Homokos  kő,  az  olyan  drágakő,  melyben  apró 
idegen  szemek  vannak  mint  zárványok ;  amennyi- 
ben az  ilyen  kő  nem  egészen  tiszta,  a  H.  tulaj  don- 
képen már  hibás  di'ágakő. 

Homokpapiros,  olcsóbb  fajtája  a  csiszolópapi- 
rosoknak (smirgli-paph').  Készítéséhez  szívós  pa- 
pirost használnak,  ezt  enyvvel  bemázolják  s  erre 
homokot  szórnak. 

Homo  Krapinensís,  1.  Krapinai  lelet. 

Homokrosta,  1.  Cséplőgépek. 

Homokszén,  az  olyan  kőszén,  mely  a  tűzben 
szétaprózódik  és  földes,  laza  maradékot  hagy 
hátra. 

Homokszentgyörgy,  kisk.  Somogy  vm.  barcsi 
j.-ban,  (1910)  1405  magyar  lak.;  vasútállomás, 
posta-  és  távirdahivatal. 

Homokszentlőrincz,  Szalkszentmártonhoz  tar- 
tozó puszta  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  várm.  duna- 
vecsei  j.-ban,  (1910)  576  magyar  lak. ;  vasútállo- 
más, posta-  és  távirdahivatal. 

Homokszil  (azelőtt:  Ulma),  nagyk.  Temes 
vm.  fehértemplomi  j.-ban,  (1910)  3887  szerb,  német 
és  oláh  lak. ;  vasútállomás,  posta-,  távíró-  és  táv- 
beszólőhivatal. 

Homoktalaj,  a  kvarchomokot  nagyobb,  TO'/o-ot 
meghaladó  mennyiségben  tartalmazó  talaj,  mely- 
nek a  homok  minősége  és  a  mellékalkatrészek 
mennyisége  szerint  több  változata  van,  ú.  m.  a  fő- 
képen apró,  ílnom  szemcséjű  homokból  &lló  futó- 
homok (1.  0.),  az  agyagos  H.  10— 20''/o  agyagtar- 
talommal, a  televényes  H.  b—10°/(,  televénytar- 
talommal, a  meszes  H.  4 — lO^/o  mésztartalom- 
mal és  a  durva  szemcséjű  kavicsos  homok.  A  kü- 
lönböző H.-okat  általában  az  jellemzi,  hogy  cse- 
kély vízfoghatóságuk  miatt  száraz  természetűek 
s  hogy  csekély  tápanyagkötő-képességök  miatt 
növényi  tápanyagokban  szegények,  tehát  sová- 
nyak ;  ezen  okból  s  mivel  bennük  a  szerves  anya- 
gok gyorsan  felbomlanak,  inkább  gyakran  —  két- 
évenként —  és  gyengébben,  katasztrális  holdan- 
ként 100—150  métermázsa,  lehetőleg  korhadt 
szarvasmarha-  v.  sertéstrágyával  trágyázandók. 
Laza  voltuk  miatt  könnyen  mívelhotők,  a  mély- 
rétegű, televényes  és  agyagos  H.-ok  kivált  csapa- 
dékos éghajlat  alatt  nagy  becsben  állnak.  Ilyen 
H.-on  különösen  a  rozs,  az  árpa,  a  burgonya  és  a 
répa,  továbbá  a  gyümölcs  s  a  szöUő  szokott  jól 
díszion i,  míg  az  egyoldalú  H.-ok  csak  rozs,  burgo- 
nya, pohánka  s  vidékenkint  csillagfürt  termelésére 
alkalmasak,  a  silány  H.  pedig  csak  vagy  juhiege- 


Homoktögla 


234 


Homolofiria 


lőnek  vagy  erdőnek  való.  V.  ö.  Cserháti  S.,  Talaj- 
ismeret (Budapest  1902). 

Homoktégla,  mesterségesen  megkeményített 
mészhomok-keverékből  készített  tóglaalakú  építő- 
kő. Készítése  és  használata  főleg  ott  indokolt, 
ahol  megfelelő,  jó  téglaagyag  nincsen,  viszont 
élesszemü,  agyagmentes  homok  és  olcsó  mész 
rendelkezésre  áll.  Ezen  oknál  fogva  a  H.  igen  el- 
terjedt Németországban,  —  viszont  Budapesten, 
amely  híres  elsőrendű  agyagjáról  —  csak  nehe- 
zen bír  tért  foglalni.  Előnye,  hogy  az  előállítás 
télen-nyáron  át  történhetik,  hogy  az  egyes  tég- 
lák méretei,  élei  pontosak  s  így  az  ezzel  való 
falazás  rendesebb,  szabályosabb,  —  végül,  hogy 
teherbíróbb,  mint  a  közönséges  fali  tégla  és  az 
előállítási  ár  is  rendesen  csekélyebb.  Hátránya, 
hogy  a  mi  helytelen  méreteink  mellett  egy-egy 
H.  súlya  0"5— l'OO  kg.-al  nehezebb,  mint  a  ren- 
des tégla,  s  így  a  kőmí vesék  nem  dolgoznak  szíve- 
sen ezzel  az  anyaggal.  Előállítása  akként  törté- 
nik, hogy  a  homokot  oltott  mésszel  gépileg  keve- 
rik (mint  a  vakolatot,  de  víz  nélkül),  s  igen  erős 
présben  téglákká  sajtolják.  E  téglákat  kisebb 
vasúti  kocsikra  rakják,  s  több  ilyen  kocsit  betol- 
nak egy  légmentesen  elzárható  kazánba.  A  kazán 
levegőjének  erős  megritkítása  után  több  légnyo- 
mású vízgőzt  bocsátanak  be,  amely  át  meg  át- 
járja a  téglák  pórusait,  s  a  megkemónyedéshez 
szükséges  vegytani  folyamatot  létrehozza.  A 
szénsavas  mészhidrát  ugyanis  kettedszénsavas 
mésszé  alakul  át.  A  kispesti  Wekerle-telep  1000 
háza  H.-ból  épült,  s  azóta  Budapesten  számos 
4—5  emeletes  bérháznál  is  alkalmazásba  vették. 

Homokterenye  (azelőtt :  Homokterenne),  kisk. 
Nógrád  vm.  füleki  j.-ban,  (leio)  1472  magyar  la- 
kossal. Az  északmagyarországi  egyesített  kőszén- 
bánya és  iparvállalat  részvénytársaságnak  itt 
szénbányái  vannak.  Vasúti  állomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Homoktorlatok,  túrzások,  a  homokbuckák 
hosszan  nyúló  láncolatai.  Gyakoriak  lapályos  ten- 
gerpartokon, hol  a  hullámverésnek  és  a  széhiek 
művei. 

Homoktölcsér  v.  homokforgatag,  1.  Forgószél. 

Homoktövis  (növ.),  1.  Ezüsttövis. 

Homokvágány.  Nagyobb  lejtőben  fekvő  állo- 
mások terelő  csonkavágányainak  vége  8—10  m. 
hosszban  és  mintegy  10  cm.  magasságban  homok- 
réteggel vonatik  be.  Célja  ennek  az  esetleg  meg- 
futamodott kocsik  sebességének  mérséklése,  hogy 
így  a  csonkavágány  végén  levő  bakkal  az  ütkö- 
zés ereje  gyöngíttessék. 

Homokzátony,  1.  Zátony. 

Homokzsákok,  homokkal  vagy  földdel  meg- 
töltött zsákok,  melyekkel  háborúban  építendő  erő- 
dítéseknél a  mellvéden  lőréseket  alkotnak,  lejtőket 
beburkolnak,  sziklás  terepen  lövegsáncokat  építe- 
nek stb.  Az  orosz-japán  háborúban  a  H.  igen  ki- 
terjedt alkalmazásnak  örvendtek,  így  pl.  ha  a 
fagyott  talaj  a  sáncmunkálatokat  lehetetlenné 
tette,  a  japán  gyalogság  még  a  támadáshoz  való 
előnyomuláskor  is  vitt  magával  H.-okat,  hogy  a 
tűzvonalban  gyorsan  fejvódeket  és  puskatámasz- 
tékot  létesíthessen. 

Homolaterális  a.  m.  azonoldali.  Az  idegrend- 
szer jobb  felének  egyes  részei  testünk  jobb  olda- 


lát, más  részei  azonban  keresztező tten  annak  bal- 
oldalát látják  el  idegelckel ;  éppen  ezért  idegrend- 
szerünknek vannak  azonoldali,  H.  működései,  el- 
leatétben  a  keresztezett,  azaz  kontralaterális  mű- 
ködésekkel. 

Homolicz,  község,  1.  Omlód. 

"RoxaoWiBi.  József,  térképész,  született  Hlinszkón, 
Csehországban,  1840  febr.  26.,  megh.  1907  dec.  2. 
1857-ben  jött  Magyarországba  mint  kataszteri 
mérnök,  az  1866- iki  hadjáratban  mint  hadnagy 
vett  részt,  1870.  került  az  államnyomdához  tér- 
képésznek, majd  a  térképészeti  osztály  vezetője 
volt  mint  főmérnök.  Önállóan  megjelent  térképei : 
Iskolai  atlasz  (10.  kiadás) ;  Magyarország  köz- 
igazgatási és  közlekedési-,  földművelési-,  hegy-  és 
vízrajzi  térképei  1 :  900,000  arányban ;  Budapest 
térképe  1 :  10,000  és  1 :  20,000 ;  Pestmegye  fali  tér- 
képe 1 :  150,000 ;  Magyarország  Jiegy-  és  vízrajzi 
térképe  iskolai  használatra  1 : 2.160,000  és  még 
sok  más. 

Homolle  (ejtsd:  omol),  Jeau  Théophile,  francia 
archeológus,  szül.  Parisban  1848  dec.  19.  Az  Agrógó 
d'hÍ8toire,majd  az  athéni  francia  régészeti  intézet 
tagja  lett  és  1877—87.  a  Delosz  szigetén  történt 
ásatásokat  vezette,  miközben  értékes  szobormü- 
veket és  fontos  föliratokat  fedezett  föl.  1887.  Les 
archives  de  l'intendance  sacrée  315—166  a.  C.  ós 
De  antiquissimis  Dianae  simulacris  Deliacis  c. 
értekezéseivel  doktori  címet  nyert.  Franciaor- 
szágba visszatérvén  (1878)  Nancyban,  majd  (1884) 
a  Collége  de  Prance-on  tanár  lett.  1891.  az  athéni 
École  franpaise  igazgatójának  választották  meg. 
1892  óta  a  francia  akadémia  tagja.  1892  óta  ve- 
zetteDelfl  (1.  o.)  romjainak  nagyméretű  fölásatását, 
a  róla  szóló  nagy  publikációt  (Fouilles  de  Delphes, 
1892  óta  folyamatban)  is  ő  szerkeszti.  V.  ö.  Le 
temple  d' Apollón ;  Inscriptions  á  Delphes ;  Histoire 
du  temple  de  Delphes  c.  cikksorozat  a  Bulletin 
de  Correspondance  Hellénique  évfolyamaiban. 
1904-ben  kinevezték  a  Louvre  igazgatójává, 
mely  állását  a  Lionardo  da  Vinci-féle  Mona  Lisa 
kép  eltűnése  alkalmából  elvesztette ;  erre  Athénbe 
vonult  vissza. 

Homológ  (gör.),  a  biológiában  a.  m.  hasonló 
fejlödósü. 

Homologáció  (gör.  a.  m.  jóváhagyás,  franc. 
homologation),  a  francia  jogi  műnyelvben  a  peren- 
kívüli eljárás  valamely  cselekményének,  pl.  a  csa- 
ládtanács határozatának,  az  örökösödési  osztály- 
nak bírói  jóváhagyása  ;  továbbá  a  választottbíró- 
sági ítéletnek  a  felek  részéről  elfogadása ;  a  vas- 
úti díjszabás  H.-ja  Franciaországban  a  vasúti  díj- 
szabás állami  jóváhagyása. 

Homológ  daganat,  1.  Daganat. 

Homologia  (gör.),  egyértelműség,  megegyezés, 
hasonlóság.  1.  Katolikm  egyházi  téren  H.  az  ün- 
nepélyes hitvallás,  vagyis  annak  nyilvános  ki- 
jelentése, hogy  az  illető  a  katolikus  egyház  tanai- 
val egyetért,  azokat  igazakul  vallja.  A  vértanuk- 
nak szenvedéáeik  előtt,  v.  közben,  az  Úr  Krisztus 
istensége  mellett  tett  ünnepélyes  bizonyságtételei 
is  H.-nak  neveztettek.  Úgyszintén  H.  az  egyházba 
visszatértek  hitvallása,  midőn  előbbi  tévelyeiket 
megtagadva,  a  kat.  tanítást  elismerik. 

2.  Állattani  értelemben  az  állatok  testét  alkotó 
szerveknek  anatómiai  és  fejlődésbeli  megegyező- 


Homológ:  sorozat 


235     — 


Homonnay 


sége,  tekintet  nélkül  azoknak  müködósóro.  A  H. 
alapja  a  közös  származás ;  a  homológ  szervek 
tehát  csak  törzsfej lődéstanilag  egyenlő  eredetű 
szervek  lehetnek,  külső  alakjuk  ós  működésük 
azonban  a  törzsfejlődés  során  megváltozhatik  (1. 
Müködésváltás).  Pl.  a  különböző  gerinces  állatok 
elülső  végtagjai  homológ  szervek,  mert  törzsfej lő- 
désileg  egyenlő  eredetűek  és  anatómiai  szerkeze- 
ttlk  is  hasonló,  jóllehet  külső  alakjuk  és  működé- 
sük igen  különböző.  Az  állatokon  észlelhető  H.-k 
nyomozása  az  összehasonlító  boncolástan  (anato- 
.mia  comparativa)  főfeladata. 

3.  Növénytani  értelemben  homológ  szervek: 
^A)  a  különböző  növénycsoportok  alakra  és  mű- 
ködésre hasonló  szervei :  1.  amelyek  monoflleti- 
kusan  egy  és  ugyanazon  alapalakból  származnak, 
pl.  mikrosporangium  és  porzótok  (filogenetikus 
H.) ;  2.  a  poliflletikus  párvonalas  képződmények 
az  eltérő  fejlődésü  sorozatban,  amelyek  az  illető 
szerv  fejlődése  előtt  határolódtak  el  (organisato- 
rius  H.),  pl.  az  akrogyn  és  anakrogyn  májmohok 
levelei.  B)  u.  a.  növény  alakra  és  míiködósre  kü- 
lönböző szervei,  amelyek  fejlődésük  és  helyzetük 
szerint  u.  a.  szervek  csoportjába  tartoznak,  pl.  a 
lomblevól  és  a  porzólevél. 

i.  Kémiai  értelemben.  Azokat  a  szénvegyüle- 
leteket,  melyek  hasonló  kémiai  szerkezettel  bír- 
nak, de  egymástól  összetételtikben  egy  v.  több 
CH^  csoporttal  különböznek,  homológ  vegyüle- 
tekmk  nevezzük,  e  vegyületek  alkotta  szorozatot 
pedig  homológ  sorozatnak  mondjuk.  A  homológ 
sor  tagjainak  összetétele  egy  általános  képlettel 
kifejezhető.  líémiai  sajátságaik  egymáshoz  nagy 
mértékben  hasonlók.  Fizikai  sajátságaik  változá- 
sában is  rendszerint  szabályszerűség  áll  fenn. 
Az  előállításaikra  szolgáló  eljárások  is  egyformák. 
A  szénvegyületek  legnagyobb  részét  homológ  so- 
rozatokba lehet  foglalni  és  ez  által  a  rendkívül 
nagyszámú  vegyületek  fölötti  áttekintés  nagy 
mértékben  meg  van  könnyítve.  Egyike  az  ily- 
féle  homológ  sorozatoknak  a  CnHjn+g  általános 
képletü  szénhidrogének,  az  ú.  n.  paraflin-szénhidro- 
gének  sorozata. 

CH4  metán  CJÍiq  bután 

CgHg  etán  CjHjj  pentán 

Cglig  propán  Ge^n  hexán  stb. 

5.  Földrajzi  értelemben  homológoknak  ne- 
vezzük a  Főid  olyan  részeit,  amelyek  külsejük,  a 
látszat  után  ítélve  egymáshoz  hasonlók.  Mivel  az 
ilyen  hasonlóság  belsőbb,  szerkezeti  vagy  llzikai 
földrajzi  indokokra  nem  támaszkodik,  csak  mu- 
landó külsőre,,  azért  a  tudományos  földrajzban 
nem  sokat  ér.  így  szokták  Európa  három  félszige- 
tét (Pyreneus,  Appenino,  Balkán)  Ázsia  három 
félszigetével  összehasonlítani  (Arábia,  Előindia 
és  Hátsóindia),  ennek  azonban  így  semmi  tudo- 
mányos alapja  s  értéke  sincs. 

Homológ  sorozat,  1.  Homologia,  4. 

Homológ  szervek,  1.  Homologia. 

Homologumena  (gör.),  1.  Antilegomena. 

Homológ  vegyületek,  1.  Homologia,  4. 

Huiuouiorpliia  (növ.)  az  a  jelenség,  midőn  a 
növény  minden  virágjában  a  bibe  és  porzószál 
egyenlő  hosszú.  Ellentéte  a  heteromorphia  (1.  0.). 

Homo  mousteriensis  Hauseri,  Homo 
mousteriensis  de  la  Quina,  1.  ősember. 


Homoinyaria  (állat),  l.  Kagylók. 

Homonádok  (Jiomonades),  Xenophon  szerint 
pisidek,  Taurus  egyik  vad  népe,  mely  már  a  gö- 
rög világban  is  sok  bajt  okozott  rablásai  által  s 
csak  Augustus  korában  hódolt  meg.  Területük 
kicsiny  termékeny  völgy  volt,  hozzáférhetetlen 
sziklák  ölében,  hol  az  üldöző  seregek  elől  meg- 
vonultak. Kiepert  kutatásai  szerint  ez  a  vitás  te- 
rület Kembos  völgye  lenne  Melas  (Manaogat  Csai) 
forrásvidékén. 

Homonim  (gör.),  az  a  szó,  mely  egyenlő  hangzás 
mellett  különböző  fogalmakat  jelez. 

Homoima,  nagyk.Zemplén  vm.H.-i  j.-ban,  aLa- 
borcz  mellett,  (1910)  4508  magyar,  tót  és  német 
lakossal ;  a  járási  szolgabírói  hivatal  szókhelye, 
van  járásbírósága,  telekkönyve,  adóhivatala, 
pénzügyőrbiztosi  állomása,  kir.  közjegyzősége, 
sóhivatala,  polgári  és  kereskedelmi  iskolája,  ál- 
lami faipari  szakiskolája,  villamos  müve,  2  gőz- 
malma. Élénk  marhavására,  vaj,  sajt- és  mézkí- 
vitele  van.  Vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhiva- 
tal,  telefonállomás.  Trefort  Ágost  szülőházát 
1899.  emléktáblával  jelölték  meg. 

Homonnai,  1.  Petőfi  Sándor  álneve.  —  2.  H 
Béla,  Vajda  János  álneve. 

Homonnai  Albert,  drámaíró,  szül,  1882.,  megh. 
Budapesten  1911  szept.  5.  H.  1906.  tűnt  föl  Az 
ifjú  Csokonai  c.  drámájával,  mely  megnyerte  a 
debreczeni  színház  pályadíját  s  ugyancsak  ott 
színre  is  került.  Második  drámáját,  a  görög  mezbe 
öltöztetett  Gyges  és  Tudó-t,  melyben  azonban  a 
neveken  és  miUeun  kívül  nincs  valójában  semmi 
görög,  a  Magyar  Színház  1910.  adta  elő.  Megje- 
lent egy  kötet  verse  Kagylógyöngyök  címmel  és 
Oberammergau  (1910)  címen  az  ott  színre  kerülő 
passio-játékoki'ól  írt  egy  müvet. 

Homonnaolyka,  kisk.  Zemplén  vm.  mezőla- 
borczi  j.-ban,  (1910)  325  rutén  és  német  lak.,  posta- 
hivatal, u.  t.  Izbugyaradvány. 

Homonnarokitó,  kisk.  Zemplén  vm.  homon- 
nai j.-ban,  (1910)  429  rutén  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Kos- 
kócz. 

Homonna-takcsányi  h.  é.  v.  A  Máv.  Homonna 
állomásától  Takesány  fejállomásig  vezető,  rendes 
nyomtávolságú,  26'8  km.  hosszú,  gőzüzemű  h.  é.  v. 
Megnyílt  1909  nov.  30.  A  Máv.  üzemében  van. 

llomonna.j-család.  A  Róbert  Károly  korában 
Salernóból  Magyarországba  szakadt  Drugeth  fő- 
rangú család  1380.  megszerezte  a  zemplénmegyei 
Homonnát  s  ettől  kezdve  a  Drugethek  ifjabb  ága 
H.-nak  is  nevezte  magát.  A  Drugeth-családnál 
már  felsorolt  tagjain  kívül  említendők  még  :1.H 
Ferenc,  főkamarás ;  a  mohácsi  csata  után  (1526), 
melyben  rettenthetlen  bátorságának  adta  tanúje- 
lét, Szapolyai  János  pártfele,  ki  őt  tárnokmesterré 
meg  Ung  és  Sáros  vmegye  főispánjává  tette.  Bár 
a  pozsonyi  országgyűlés  száműzetéssel  fenyegette, 
ha  a  kitűzött  határnapig  nem  szegődik  1.  Ferdi- 
nánd hívének,  H.  mindazonáltal  megmaradt  Sza- 
polyai hűségében,  sőt  ennek  az  1532.  kassai  gyű- 
lésen több  főurat  és  szepességi  várost  is  meg- 
nyert. Elesett  1532.  a  terebosi  ütközetben.  —  2. 
H  Gábor,  I.  Ferdinándtól  elpártolván,  Szapolyai 
János  híve  lett.  1536-ban  a  ravasz  Csernahora 
Ulrik,  Ferdinánd  szepességi  kapitánya  elfogta  és 
csupán  tetemes  váltságdíj  lefizetése  után  bocsa- 


Homonnay 


236 


Homoródalmás 


totta  szabadon.  1541-ben  visszatért  az  ingatag 
ember  Ferdinánd  hűségére,  s  Ung  és  Zemplén 
vmegye  főispánja  lett.  Erőszakoskodás  és  zsarolás 
miatt  többször  emeltek  panaszt  ellene.  —  .3.  H. 
Gáspár  és  János,  1492.  a  karthausiak  lechnici 
kolostorát  fegyveres  népükkel  megrohanták  és 
kifosztották.  Azonban  1505  körül,  mintegy  en- 
gesztelésül, dús  adományokban  részesítették  a  pá- 
losok ungvári  zárdáját.  —  4.  H.  György,  János 
fla,  szül.  1633.,  megh.  1661.  Homonnán  a  feren- 
cieknek  zárdát  építtetett.  1659-ben  Felső-Magyar- 
ország főhadvezére  lett.  —  5.  H.  István,  több 
Ízben  részt  vett  Giskra  János  (1.  o.)  ellen  intézett 
hadi  vállalatokban.  1459-ben  azonban  a  cseh  mar- 
talócok  elfogták.  Csak  tetemes  váltságdíj  fejében 
sikerült  megszabadulnia.  —  6.  H.  István,  1527. 
Zemplén  és  Ung  vármegye  főispánja.  Szapolyai 
János  buzgó  párthíve.  Érdekében  többször  ment 
Lengyelországba  követnek.  1538-ban  kassai  kapi- 
tány is  volt.  —  7.  H.  István,  Ung  és  Zemplén 
vmegyék  főispánja,  1566.  Kapus  nevű  falunál  a 
tatárokat,  kikkel  Schwendi  Lázár  nem  mert  meg- 
ütközni, katonákkal  és  parasztokkal  megtámadta 
és  szójjelverte.  1588-ban  Rákóczi  Zsigmonddal 
harcolt  Szikszónál  a  törökök  ellen,  amidőn  majd- 
nem életét  veszté.  1593-ban  nagy  szerepe  volt 
Fülek  várának  a  törököktől  való  visszavételében. 
1594-ben  Báthory  Istvánnal  együtt,  7000  katoná- 
val, Szécsény  mellett  meglepte  és  megverte  a 
törököket.  1596-ban  részt  vett  a  magyarokra  sze- 
rencsétlen eredményű  mezőkeresztesi  ütközetben. 
1599  előtt  halt  meg.  —  8.  H.  János,  Zemplén 
vmegye  főispánja,  buzgó  királypárti  ember.  1632. 
a  Császár  Péter-féle  parasztlázadás  lecsendesítésé- 
beu  fáradozott.  1635-ben  országbíró  lett.  Megh. 
1645.  —  9.  H.  László,  anyjával,  Drugeth  János 
özvegyével,  1.384.  alapította  a  pálosok  ungvári 
kolostorát. 

Homonnay  Imre,  tanár  és  író,  szül.  Diósgyőr- 
ben (Borsod  vm.)  1784  júl.  9.  Miskolczon  és  Sá- 
rospatakon tanult,  azután  1810.  tanárnak  ment 
Losonczra,  de  betegsége  és  az  abból  fejlődött  bús- 
komorsága  miatt  1824.  lemondott  állásáról.  Sok 
küzdelem  után  1838.  újra  meghívták  tanárnak 
Rimaszombatba,  de  nyugtalan  lelke  itt  sem  tudott 
beilleszkedni  a  viszonyok  közé,  s  1840.  ott  hagyta 
állását.  1844-ben  megszabadult  kínzó  agybántal- 
maiíól  s  1852-ig  nevelősködött.  Innen  kezdve  nem 
tudunk  semmit  életéről,  azt  sem,  mikor  halt  meg. 
Költeményeinek  egy  része  az  Ajándék,  a  Felső- 
Magyarországi  Minerva  s  a  Koszorú  c.  folyóira- 
tokban jelent  meg,  vagy  önállóan,  azonkívül  so- 
kat fordított  németből  és  latinból  főként  Ovidiust. 
Ez  utóbbiak  közül  a  Tristia  és  Epistulae  ex  Fonto 
fordításait  ki  is  nyomatta.  (P.  Ovidius  szomorú 
versei  1823.  és  Pontusi  levelei  1827.)  Többi  fordí- 
tása kevésbbé  fontos  ;  kívülük  csak  az  életrajzi 
szempontból  érdekes  verses  müve  említendő :  Be- 
szélgetés a  versíró  és  a  halát  között  (1845). 

Homonnazávod  (azelőtt :  Zavodka),  kisközség 
Zemplén  vm.  homonnai  j.-ban,  (1910)  242  tót  lak. ; 
u.  p.  és  u.  t.  Homonna. 

Homonomia  v.  homonom  szelvényezettség,  a 
test  szelvényezettségének  az  a  fajtája,  amikor  az 
egyes  szelvények,  jelentéktelen  különbségeket 
nem  tekintve,  egymáshoz  hasonlók.  Ilyen  homo- 


nom szelvényozettségü  állat  pl.  a  giliszta,  a  pióca 
stb.  Ellentéte  a  heteronomia. 

Homo  noTus  (lat.),  1.  Homo. 

Homoplion  (gör.),  1.  Homofon. 

Homophyadikus  (növ.),  1.  Heterophyadikus. 

Homoplasztika,  1.  Átültetés  (orvosi). 

Homo  primigenius,igy  nevezte  el  Schwalbe 
az  ó-diluviumban  élt  spyi-neandertali  embertípust, 
mely  külön  ősfajként  áll  szemben  a  mai  fajjal : 
Homo  sapiens  Linné-vei  szemben. 

Homo  proponit,  Dens  disponit  (lat.)  a. 
m.  ember  tervez.  Isten  végez. 

Homoptera  (Egyenlöszárnyuak  v.  Egyféle 
szárnynak,  áuat),  a  Fólf edelesszárnyú  rovarok 
(Remiptera)  rendjének  egyik  alrendje.  Jellemző, 
hogy  elülső  és  hátulsó  szárnyuk  egyforma,  vagy 
pedig  hiányzik.  Ide  tartoznak  a  kabócák,  a  levél- 
tetvek, a  pajzstetvek,  a  tetvek  stb.  L.  még  Fél- 
fedelesszárnyuak. 

Homo  regius  (lat.)  a.  m.  királyi  ember.  1.  A 
régi  magyar  jogrendszerben  a  királynak  vagy 
országbírónak  oly  kiküldöttje,  akit  egyes  peres 
(végrehajtási)  cselelanények  foganatosításával 
biztak  meg.  A  H.-nak  nemes  embernek  kellett 
lennie.  A  H.-okat  különösen  a  vegyesházbeli  kirá- 
lyok óta  alkalmazták,  róluk  rendelkezik  az  1492. 
XLIII.  és  az  1495.  IX.  t.-c.  A  XVIII.  sz.  közepe  táján 
ez  az  intézmény  megszűnt.  —  2.  Újabb  alkotmá- 
nyos életünkben  H.-nak  szokás  nevezni  a  Icirálynak 
azt  a  bizalmasát,  akit  pohtikai  válságok,  különö- 
sen kormányválságok  idejében  megbíz  azzal, 
hogy  a  válság  megoldása  tekintetében  szei-ezzen 
tájékozódást.  A  H.  megbízatása  rendszerint  az, 
hogy  tájékozódjék,  sikerül-e  a  kormányt  meg- 
alakítania. Megbízatásának  sikere  esetében  azután 
rendesen  megkapja  a  valóságos  megbízást  a  kor- 
mány megalakítására. 

Homorító  gyalu  v.  horgas  gyalu,  a  már  össze- 
állított hordó  feje  belső  felületének,  ahová  a  csín 
jön,  legyalulására,  lesimítására  való.  A  H.  a 
munkafelület  homorusága  miatt  szántalpú. 

Homoród,  az  Olt  folyónak  két  egymással  pár- 
huzamos irányú,  jobboldali  mellékfolyója,  Udvar- 
hely és  Nagy-Küküllő  vármegyékben,  mindlcettő 
a  vármegye  K.-i  határán,  a  Hargita-hegységben, 
a  Galusa-tetőtől  D.-re  fakad  s  DNy.-i  irányban 
folyva,  H.  községnél  Kis-Kükiülő  vármegyében 
egyesül  s  rövid  futás  után  Ugrónál  az  Oltba  öm- 
lik. A  Nagy-H.  hossza  70,  a  Kis-H.-é  60  km. 

Homoród,  1.  kisk.  Huny  ad  vm  algyógyi  j.-ban, 
(1910)  1160  oláh  lak. ;  u.  p.  Alkenyér,  u.  t.  Algyógy. 
—  2.  H.  (Hameruden),  nagyk.  Nagy-Küküllő  vm. 
kőhalmi  j.-ban,  (1910)  1490  német  ós  oláh  lakos- 
sal, vasúti  állomással,  posta-  és  táviróhivatallal 
és  telefonállomással,  takarékpénztár,  tiirbinama- 
lom  és  villanymü  r.-t.  Van  állami  ménteleposz- 
tálya. —  3.  H,  1.  Homoródfürdö. 

Homoródalmás,  nagyk.  Udvarhely  vm.  ho- 
moródi  j.-ban,  (1910)  2381  magyar  lakossal  (1884 
unitárius) ;  postahivatallal,  u.  t.  Oklánd.  Eredeti- 
leg J^Zmos  néven,  hét  községből  keletkezett.Temp- 
lomát  a  hagyomány  szerint  a  Jeruzsálemből  visz- 
szatért  pápa  szentelte  föl.  A  Vargyas  patak  völ- 
gyében van  a  híres  homoródalmási  barlang  vagy 
Kölyuk,  eredetileg  Csudálókö.  A  barlang '30  mé- 
ternyire nyílik  a  völgy  feneke  fölött  függélyes 


Homoródbene 


237 


Homoszexualitás 


sziklafalon,  moly  létra  nélkül  hozzáférhetetlen 
volt.  Iránya  DNyÉK.-i,  hossza  760  m.  Előcsarno- 
kából, mely  mintegy  ezer  embert  fogadhat  be, 
cseppkővel  díszített  keskeny  folyosók  visznek  bei- 
jobb  ;  képződményei  közül  említendő  a  Függőkő, 
mely  alatt  csak  hajolva  lehet  továbbjutni.  A  bar- 
lang utolsó  üregében  fiúss  víz  bugyog.  B  néhány 
emberrel  védhető  barlang  sokszor  volt  menedék- 
helye a  népnek,  így  170i.  báró  Tige  tábornok 
pusztításai  elől  itt  talált  a  község  népe  biztos 
búvóhelyet.  Közelében  a  Köcsür  nevű  sziklakapu 
van.  A  vargyasi  völgyszoros  mint  tájkép  is  igen 
nevezetes. 

Homoródbene,  nagyk.  Udvarhely  vm.  udvar- 
helyi j.-ban,  (1910)  957  német  és  oláh  lak.,  vasút- 
állomás, posta-  és  táviróhivatal. 

Homoróddarócz  (Draas),  nagyk.  Udvarhely 
vm.  homoródi  j.-ban,  (1910)  1058  német  és  oláh 
lak. ;  a  szászfuld  egykori  szélső  városa,  nevezetes 
román  stilü  ág.  evang.  templommal,  postahiva- 
tallal, u.  t.  Kacza.  Házai  a  régi  szász  építkezés 
védelmi  rendszerét  és  zárkózó ttságát  mutatják. 
V.  ö.  Orbán  Balázs,  A  Székelyföld  leírása  (Pest 
1868). 

Homoródfürdő,  Kápolnás  faluhoz  tartozó  sze- 
rény füi'dőhely,  Udvarhely  vármegye  udvarhelyi 
j.-ban.  A  füi'dő  a  Hargita-hegységben  561  méter 
magasságban,  gyönyörií  fenyveserdőben  fekszik. 
Négy  ásványforrása  közül  kettő  ivóvíznek,  kettő 
fiü'désre  szolgál ;  vizök  kitűnő  földes,  vasas  sa- 
vanyúvíz, mely  általános  testi  gyengeség  eseté- 
ben, vérszegénységben  és  vese-  s  gyomorbajok- 
ban jó  hatásúnak  bizonyult.  Vannak  tükör-  és 
kádfürdők,  a  fürdővendégek  részére  80  szoba  áll 
rendelkezésre.  Klotild-forrása  kedvelt  élvezeti  víz. 
A  fürdő  Kápolnásfalu  község  tulajdona.  Nyáron 
posta-  és  telefonállomás  van  itt,  télen  u.  p.  és  u.  t. 
Szentegyházasfalu.  V.  ö.  Solymosy  L.,  A  homo- 
ródi vasas  savanyuvízforrások  kémiai  elemzése 
(Budapest  1881). 

Homoródi  hegység,  az  Erdélyi  felföld  egy  ki- 
sebb hegylánca,  mely  Udvarhely  vmegyében  a 
Kis-  és  Nagyhomoród  völgye  közt  ÉK.-ről  DNy.-ra 
húzódik.  Hossza  .35  km.,  szélessége  3—5  km.  A 
H.  erdős,  nem  magas,  hullámos  hegyhát,  mely 
trachittufából  és  konglomerátból  áll  s  É.-on  a 
Hargita-hegységhez  csatlakozik,  míg  D.-en  az  Olt 
lapályára  végződik.  Legnagyobb  magassága  832 
m.  A  Nagyhomoród  folyó  az  Oltmelléki,  a  Kis-H. 
a  Persányi  hegysoi-tól  választja  el. 

Homoródjánosfalva,  kisk.  Udvarhely  vm.  ho- 
moródi j.-ban,  (1910)  .367  magyar  lak. ;  u.  p.  Homo- 
ródszentpál,  u.  t.  Kacza. 

Homoródkeményfalva,  kisk.  Udvarhely  vm. 
homoródi  j.-ban,  (1910)  427  magyar  lak. ;  u.  p.  Ho- 
moródszentmárton,  u.  t.  Oklánd. 

HomoTÓdremete,  kisk.  Udvarhely  vm.  homo- 
ródi j.-ban,  (1910)  286  magyar  lak.,  kik  köipart 
űznek  (épületkövek,  malomkövek,  lépcsők  stb.), 
u.  p.  Kénos,  u.  t.  Székelyudvarhely. 

Homoródszentlászló,  ki8k.  Udvarhely  vm. 
homoródi  j.-ban,  (1910)  207  magyar  lak.,  u.  p.  Szé- 
kelyudvarhely, u.  t.  Bögöz. 

Homoródszentmárton,  kisk.  Udvarhely  vm. 
homoródi  j.-ban,  (1910)  889  magyar  lak.,  postahi- 
vatal, u.  t.  Oklánd. 


Homoródszentpál,  kisk.  Udvarhely  vm.  homo- 
ródi j.-ban,  (1910)  740  magyar  lak.,  postahivatal, 
u.  t.  Oklánd.  Régi  kastélyának  ma  csak  festői 
romjai  látszanak. 

Homoródszentpéter,  kisk.  Udvarhely  vm.  ho- 
moródi j.-ban,  (1910)  289  magyar  lak.,  u.  p.  Homo- 
ródszentpál, u.  t.  Oklánd. 

Homoródújfalu,  kisk.  Udvarhely  vm.  homoródi 
j.-ban,  (1910)  401  magyar  lak.,  u.  p.  ésu.  t.  Oklánd. 

Homoródvölgyi  h.  é.  v.  A  Máv.  Homoród-Kö- 
halom  állomásától  Lövéte  községig  rendes  nyom- 
távolsággal és  gőzüzemmel  37  km.  hosszúságban 
tervezett  h.  ó.  v.  Közigazgatási  bejárása  1912 
okt.  22.  történt  meg. 

Homorogi  főesperesség,  a  váradi  püspökség 
részét  tette.  A  Sebes-Körös  balpartján  a  Sebes- 
Köröstől  a  Kölesérig,  Nagy-Váradtól  Békés  vm. 
határáig  nyúlt.  1566-ban  megszűnt.  Nevét  a  Nagy- 
szalonta mellett  eső  Oláhhomorogtül  vette.  V.  ö. 
Bunyitay,  Váradi  püsp.  köre. 

Homorszög,  Besenyszöghöz  tartozó  puszta 
Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  jászsági  alsó  j.-ban, 
(1910)  841  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Besonyszög. 

Homorú  a.  m.  vájt,  1.  Domború. 

Homorú  lencsék,  1.  Lencsék. 

Homorú  pengék  azok,  amelyeknek  egyik  vagy 
mindkét  lapja  vájtidomú,  hogy  ezáltal  a  penge 
kisebb  súlyú  legyen. 

Homorú  tükör,  1.  Tükrözés. 

Homorú  véső,  1.  Kupás  véső. 

Homo  sapiens  L.,  a  ma  élő  emberfaj  termé- 
szettudományi neve. 

Hómosó-ér  (Humusouer),  a  Névtelen  szerint 
(22.  fej.)  Töhötöm  és  Harka  hódításainak  egyik 
határa  a  honfoglalás  idejében.  Rajta  csak  a  Szat- 
már  és  Bihar  vmegyékben  folyó  Ér  vizét  érthetni. 
Marót  ellen  a  magyar  sereg  a  H.-en  lefelé  haladva 
nyomult. 

Homospórásak  (növ.),  1.  Egyféle  spórájitak. 

Homo  sum,  liumani  nihil  a  me  alie- 
num  puto  (lat.)  a.  m.  Ember  vagyok,  nem  tar- 
tok semmi  emberi  dolgot  magamhoz  idegennek ; 
idézet  Terentiusból  (Heautontimorumenos,  1. 1, 25). 

Homoszeiszták  (gör.),  azok  a  vonalak,  ame- 
lyeket kapunk,  ha  térképen  azokat  a  helyeket  kap- 
csoljuk össze,  amelyek  valamely  földrengést  egy 
és  ugyanazon  időben  éreztek. 

Homoszexualitás  (gör .-lat.),  a  nemi  ösztönnek 
az  a  rendellenessége,  midőn  az  a  saját  nembelije 
iránt  nyilvánul  meg,  ellentétben  a  Jieteroszexua- 
lüással.  Előfordul  az  egész  föld  népeinél.  Egyes 
helyeken  nemcsak  tűrik,  hanem  valósággal  intéz- 
mény V.  vallásos  cselekmény.  A  régi  kultúrákban 
a  görögöknél,  egyiptomiaknál  találjuk.  Az  euró- 
pai kultúrnépek  között  1— 50/0  a  homoszexuális. 
A  nők  között  ép  oly  gyakori,  mint  a  férfiak  között. 
Gyakori  tudósok,  orvosok,  írók,  művészek,  színé- 
szek között,  igen  gyakori  borbélyok,  pincérek  és 
pincérnök  között.  A  homoszexuálisok  igen  nagy 
része  művészi  hajlamú.  A  H.-t  ma  általában  vele- 
született hajlamosságnak  tekintik,  mely  mellett 
az  egyén  teljesen  egészséges  lehet.  Nem  tagad- 
ható azonban,  hogy  gyakran  ideges  állapotokkal 
kapcsolatosan  fordul  elő.  A  homoszexuális  embe- 
rek az  emberi  fajnak  egyik  szexuálbiológiai  faj- 
táját képviselik.  A  homoszexuálisok  egy  része 


Homotaktfkus  virágzatok 


238     — 


Hon 


azonban  az  ellenkező  nembelihoz  való  vonzódást 
is  mutat,  ezek  a  biszexuálisok.  így  tehát  van 
homoszexuális,  heteroszexuális  és  a  kettő  között 
áll  a  biszexuális  (ú.  n.  harmadik  nem).  Míg  a  ho- 
moszexuálisok nagy  része  egészséges  családból 
származik,  addig  egy  részénél  családi  terheltséget 
is  találunk.  A  H.  legnagyobb  valószínűséggel  örö- 
kölhető. A  H.  már  a  gyermekkorban  mutatkozik, 
néha  serdülés  idején.  Az  álmaik  gyakran  homo- 
szexuálisok. A  homoszexuális  vágy  az  esetek 
többségében  plátói  barátság  kötésében  nyer  kielé- 
gítést, ritkán  fordul  elő  nemi  érintkezés,  paede- 
rastia.  A  homoszexuális  férfi  gyakran  nőies,  a 
homoszexuális  nő  gyakran  férfias  testi  és  szellemi 
tüneteket  mutat,  sőt  egész  gondolkodásuk,  visel- 
kedésük, szokásaik,  ruházkodásuk  megfelelően 
alakul  át.  Míg  Franciaországban,  Olaszország- 
ban, Németalföldön  a  H.  törvénybe  nem  ütköző, 
hacsak  kiskorúak  ellen,  erőszak  alkalmazásával, 
vagy  a  közerkölcs  megsértésével  nem  jár,  addig 
Angliában,  Németországban,  Ausztriában  ós  ná- 
lunk a  btk.  a  H.-t  minden  alakjában  üldözi.  Ausz- 
triában és  nálunk  ez  a  nőkre  nem  vonatkozik, 
azok  büntetlenek.  Újabban  az  utóbbi  országokban 
is  mozgalom  indult  meg  a  H.  büntetlensége  érde- 
kében, ha  a  társadalom  érdekeit  nem  sérti. 

Homotaktikus  virágzatok,  egynemű,  egy- 
szerű (tehát  V.  csak  fürtös,  v.  csak  bogas)  virág- 
zatok összetételei.  A  H.  lehetnek  dibotryák,  ami- 
lyen a  kalász,  buga,  összetett  sátor,  összetett 
ernyő,  összetett  fej,  vagy  dicymák,  amilyen  a 
bogernyö,  ecset,  álemyő,  forgó  összetett  alakja, 
amidőn  pl.  az  összetett  forgó  egyszerű  forgókból 
áll.  A  H.  ellentéte  a  heterotakükus  virágzat  (l.o.). 

Homotermikus  talaj,  a  szilárdabb  sziklás  ta- 
laj,amelynek  hővezető  képessége  nagyobb,  egyen- 
letesebb és  amelyben  a  nap  melege  mélyebbre  ha- 
tol és  télen  lassabban  vész  el. 

Homotipikus  koponyák  (azaz  hasonló  típusú 
koponyák)  azok,  amelyeknél  a  hosszúság :  széles- 
ség, hossz. :  magasság  és  mag. :  szél.  indexek 
(jelzők)  ugyanazon  variációs  csoportba  esnek. 

Homo  trium  litteraram  (lat.)  a.  m.  tol- 
vaj, mert  a  tolvaj  latinul  («fur»)  3  betűből  álló  szó. 

Homousios  és  homoiusios,  1.  Arim. 

Hoiuozygota  (gör.),  két  olyan  csirasejt  egye- 
süléséből származó  csirasejt  neve,  melyeknek  va- 
lamely sajátság  kifejlődését  tekintve,  egyenlő  a 
kezdeményük  (Anlage).  A  H.-k  lehetővé  teszik  a 
szóban  forgó  sajátság  tiszta  öröklődését  és  tiszta 
továbbtenyészthetőségét.  Ellentéte  a  heterozy- 
^oto,  melynek  valamely  sajátság  kifejlődését  sza- 
bályozó kezdeményei  különbözők.  A  belőle  fej- 
lődő nemzedékeken  tehát  ez  a  sajátság  külön- 
bözöképen  fejlődhetik  ki.  L.  még  Mendel-féle  tör- 
vény. 

Homöo  .  .  .,  1.  Homeo  .  ■ . 

Hompeseh,  1.  Alfréd,  gróf,  német  politikus, 
szül.  1826  szept.  16.  Schloss-Voordtban  (Belgium), 
megh.  1909  jan.  21.  Berlinben.  Tagja  volt  már 
az  észak-német  szövetség  gyűlésének,  1874  óta 
pedig  a  birodalmi  gyűlésnek  és  a  porosz  urakhá- 
zának.  A  centrum-párthoz  tartozott  s  ő  indítvá- 
nyozta 189 1.  a  jezsuita-rend  ellen  hozott  kivéte- 
les törvény  felfüggesztését.  Ballestrem  visszalé- 
pése óta  (1893)  ő  volt  a  párt  elnöke. 


2.  H.,  Ferdinánd,  báró,  a  Johannita-rend  utolsó 
nagymestere,  szül.  Düsseldorfban  1744  nov.  9., 
megh.Montpellierben  1805  máj.  12. 1772  -  1797-ig 
a  bécsi  udvarnál  képviselte  a  rendet,  azután  az 
itt  szerzett  összeköttetései  révén  Rohan  nagy- 
mester utóda  lett  Málta  szigetén.  Mikor  Napóleon 
1798  jún.  10.  ott  kikötött,  H.  vonakodott  a  partra- 
szállást megengedni,  de  a  franciák  soregét  le- 
verték, mire  H.  kapitulált,  átadta  Lavallette  fő- 
várost a  franciáknak  és  óvjáradék  ígérete  fejé- 
ben eltávozott  a  lovagokkal  a  szigetről.  Ezután 
Triesztbe  ment  és  méltóságát  1799  júl.  6. 1.  Pál 
cárra  ruházta  át. 

3.  H.,  Kari,  báró,  politikus,  szül.  1740  körül, 
megh.  Windsorban  1812.  Előbb  az  osztrák  hadse- 
regben szolgált  mint  tiszt  s  érdemeiért  utóbb  a 
magyar  indigenátust  kapta.  1788-ban  otthagyta  a 
katonai  pályát  s  a  magyar  kereskedés  fellendítése 
érdekében  Angliába  utazott,  majd  felajánlotta 
szolgálatait  a  török  háborúban  a  királynak,  II.  Jó- 
zsef azonban  gyanúból  visszautasította  és  H.  most 
már  teljesen  azoknak  a  magyar  elégületleneknek 
táborába  ment  át,  akik  1788.,  élükön  báró  Orczy- 
val,  összeesküvést  szőttek  József  ellen.  Az  össze- 
esküvő nemesek  titka  kipattant.  H.-t  Bécsbe  utaz- 
tában  letartóztatták.  József  császár  azonban  sza- 
badlábra helyeztette,  miután  H.  megfogadta,  hogy 
ezentúl  külföldön  él.  Ezután  II.  PrigyesVilmos  po- 
rosz király  hadsegéde  lett.  Új  állásában  nagy  te- 
vékenységet fejtett  ki  a  magyar  felkelés  előkészí- 
tése körül  ós  a  porosz  udvart  is  segélyadásra 
ösztökélte.  II.  Lipót  megkoronázása  után  az  össze- 
esküvés tárgytalanná  vált  és  így  a  porosz  udvar 
is  elejtette  a  terhére  levő  H.-t;  sőt  Hertzberg 
miniszter  a  reiehenbergi  kongresszuson  késznek 
nyilatkozott  őt  az  osztrákoknak  kiadni,  mely 
veszély  elől  H.  Angliába  menekült,  hol  katonai 
szolgálatba  lépvén,  a  yorki  herceg  oldalán  a  harc- 
téren kitüntette  magát  és  nagy  vagyont  szerzett. 
1800-ban  mint  angol  tábornok  utazott  Bécsbe, 
de  letartóztatták  és  kiutasították,  mire  visszatért 
Angliába.  V.  ö.  Wertheimer  Ede,  Egy  szabadság- 
hős II.  József  korából  (Budapesti  Szemle  1896 
jau.);  Pester  Lloyd  (1897  máj.  21.). 

Homran,  néptörzs,  máskép  fiamra  (1.  o). 

Homrogd,  kisk.  Abauj -Torna  vm.  szikszói 
j.-ban,  (1910)  807  magyar  lak.,  posta-  és  távbeszélő- 
hivatal,  u.  t.  Szikszó. 

Homsz  (hibásan  Hemsz),  város  Szíriában,  1. 
Emesa. 

Homunculus  (lat.)  a.  m.  emberke.  Paracel- 
sus szerint  a  vegyfolyamat  által  előállított  ember, 
ellentétben  a  természetes  úton  nemzettel.  A  pre- 
formációs  elmélet  (Alhertus  Magnur  Haller, 
1708—1777)  a  petét  a  rügyhöz  hasonlította,  amely- 
ben a  levél  és  virág  részei  kicsiben  már  készen 
vannak.  Az  ember  petéjében  is  készen  van  a  H., 
minden  egy  időben  keletkezik,  csak  megnő.  Ez 
az  elmélet  1759.  bukott  meg  (üaspar  Friedrich 
Wolff,  1733—1794). 

Hon  a.  m.  haza  (í.  o.). 

Hon  (A),  politikai  napilap,  1863  jan.  1.  indult 
meg,  tulajdonos-kiadója  és  szerkesztője  Jókai 
Mór  volt ;  rövid  idő  alatt  a  lap  nagy  tekintélyre 
emelkedett,  mert  a  hatái-ozati  párt  első  publicis- 
tái támogatták.  Már  az  első  évben  gróf  Zichy 


r 

■^     Hon. 


—    239 


Hönap 


Nándor  cikkéért  a  szerkesztőt  is  elitélte  a  kato- 
nai törvényszék  egy  évi  fogságra,  melyből  ápr. 
23-tól  egy  hónapot  kitöltött  a  József-kaszárnyá- 
ban, a  szerkesztéstől  pedig  eltiltották ;  azért  azt 
IJrházíj  György  vette  át.  1865  aug.  17-töl  ismét 
Jókai  szerkesztette  1882  aug.  31-ig,  mikor  a  lap 
Csernátoni  Ellenőrébe  olvadt  és  Nemzet  cím- 
mel kormánypárti  lap  lett.  1867  jan.  2-tól  esti 
kiadásban  is  megjelent ;  1869-től  az  Athenaeum 
adta  ki. 

Hon.,  az  angol  honourahle  (1-  o.)  szokásos  rö- 
vidítése. 

Hón,  a  Tájszótár  szerint  a.  m,  váll,  ebből  ered 
a  hónalja. 

Honalapítás,  1.  Honfoglalás. 

Hónalj.  1.  H.  vagy  hónaljárok  (axilla,  fossa 
axülaris),  a  felkar,  a  mellkas  oldalsó  fala,  a  nagy 
mellizom  és  a  széles  hátizom  által  határolt  bemé- 
lyedés. A  H.  bőrében  erős  szőrszálak  s  igen  nagy 
verejtékmirlgyek  vannak.  A  bőr  alatt  nagymeny- 
nyiségű  zsíros  kötőszövet  tölti  ki  az  árkot  s  ebben 
a  zsírpárnában  vannak  beágyazva  a  H.-i  erek, 
idegek  és  nyirokcsomók.  Az  erek  között  legfonto- 
sabb a  felső  végtagot  ellátó  kulcacsontalatti  veröér, 
melynek  sérülése  halálos  lehet.  A  nyirokcsomók 
igen  fontosak,  mert  egyfelől  a  karral,  másfelől  az 
emlővel  függenek  össze  s  így  ezen  területek  be- 
tegségeinél elsősorban  duzzadnak  meg. 

2.  H.  (»öv.).  az  a  szög,  melyet  a  levél  a  felette 
levő  szárrésszel  bezár.  A  levelek  H.-ában  rügy 
van,  a  hónaljrügy. 

Hónaljfa  v.  fej-kötő,  az  ácsmunkában  szeleme- 
neknek és  mostergerendáknak  álló  oszlopokkal 
való  összekötésénél  fordul  elő,  ha  a  szelemenek- 
nek és  mestergerendáknak  az  oszlopok  közötti 
szabadon  függő  hosszát  megrövidíteni  akarjuk. 


1.  ábra 


Hónaljfa. 


A  H.  vagy  —  mivel  ha  csak  lehetséges,  kettőt 
alkalmazunk  —  H.-k  rendszerint  45"  szög  alatt 
támaszkodnak  az  oszlopba  és  azzal  vagy  csappal 
(1.  ábra),  vagy  rálapolással  (2.  ábra)  vannak 
összekötve. 

Hónalj  ozás,  v.  némely  vidéken  irtás  és  gyom- 
lálás, a  fölösleges  hónalj  hajtások  eltávolítása. 
Zöldoltványok  készítésénél  fontos  munka  ez,  mert 
a  hónaljhajtások  megerősödése  az  oltás  rovására 
történik.  A  hónaljhajtásokat  nem  kell  tőből  eltá- 
volítani, mert  ekkor  a  másik,  ott  levő  mellékrügy 
csakhamar  kihajt,  míg  ha  a  hónaljhajtást  úgy 
távolltjuk  el,  hogy  alsó  két  levelét  meghagyjuk, 
akkor  a  másik  rügy  nem  fakad  ki.  L.  még  Szöllötö. 

Hónaljpikkely  (növ.),  1.  Helobiae. 

Hónaljrügy  (növ.),  1.  Hónalj. 

Hónaljsarj  (növ.),  a  levél  hónaljában  keletkező 
saij  V.  hajtás.  —  Hónalj  sarj  adzás,  1.  Ecblastesis. 

Ho-nan,  északkinai  tartomány,  a  Vei-ho  és 
Hoang-ho  vidékein,  területe  176,000  km".,  kb.  22 


millió  lakossal  (125  lakos  1  km«.-en).  K.-en  sík 
vidék,  Ny.-on  ellenben  hegyes-dombos,  egészen 
24Ö0  méterig  emelkedve,  DK.-i  részén  a  Huai- 
hegység  határolja,  DNy.-on  pedig  a  Pu-niu  hegy- 
ség, amely  a  Sung-sanban  2M0  méterig  emel- 
kedik. Vizeit  a  Fu-niu-san  választja  szét  kétrészre, 
az  egyik  a  Han-kiangba,  a  másik  rész  a  Hoang- 
hoba  ömlik.  Klímája  enyhe,  halmai  müveltok,  ki- 
tűnően öntözött  lösztalaja  rendkívül  termékeny, 
ezért  a  Huai-king-fu  vidékét  Kína  kertjének  is 
nevezik.  Főterményei :  kukorica,  rizs,  árpa,  mák 
(ópiumkészítéshez),  gyapot,  gyümölcsök,  kakifüge 
(Diospyros  Kaki),  citrom  stb.  D.-i  részében  szén-, 
réz-,  cinóber-  és  talkbányák  vannak,  selyemgyár- 
tása is  jelentős.  Fővárosa  Kai-föng-fú.  A  Hoang- 
ho  1887-iki  áradásai  nagyon  megviselték  ezt  a 
tartományt.  H.  város  190  km.-nyire  van  Kai-íőng- 
től,  szép  emlékekkel,  fontos  kereskedelmi  utak 
keresztezőpontj  án. 

Hónap  vagy  hó,  a'  Hold  földkörüli  kerin- 
gésének ideje.  Mivel  a  Hold  keringésének  látszó- 
lagos tartama  a  kiindulási  pont  szerint  külön- 
böző lehet,  többféle  H.-ot  különböztetünk  meg. 

1.  Sziderikus  H.  az,  mely  alatt  a  Hold  valamely 
álló  csillagtól  kiindulva  ugyanahhoz  visszatér,  ez 
27  nap  7  óra  43  perc  11-5  másodpercnyi  tartamú ; 

2.  tropikus  vagy  periodikus  H.,  míg  a  Hold  a  ta- 
vasznapéjegyenponttól ahhoz  visszatér,  ez  a  pre- 
cesszió (1.  0.)  miatt  rövidebb,  mint  a  sziderikus 
és  27  nap  7  óra  43  perc  4"é  másodpercig  tart ; 

3.  szinodikus  H.,  moly  holdváltozástól  holdválto- 
zásig tart  és  leghosszabb  ~  29  nap  12  óra  44 
pere  2*9  másodperc  — ,  minthogy  közben  a  Föld 
is  olöre  megy  pályáján ;  4.  drakonikus  vagy  sár- 
kány-B..,  mely  alatt  a  Hold  felszálló  csomójától 
ehhez  visszatér,  tartama  27  nap  5  óra  5  perc  36 
másodperc  és  végre  5.  anomalisztikus  H.,  a  Hold 
mozgásánakidejeperigeumtólperigexmiig,  hossza : 
27  nap  13  óra  18  perc  37*4  másodperc.  A  H.-ot 
régóta  használták  az  időszámításra,  annál  is 
inkább,  mert  12  H.  közel  annyi,  mint  a  napév ; 
ezért  néha  az  év  12-ed  részét  nap-R.-nak  is  ne- 
vezik (átlagos  hossza  30  nap  10  óra  19  perc  4 
másodperc).  Keleten  a  Hold-éves  naptárban  a  szi- 
nodikus H.  szerint  számítottak,  mikor  is  felváltva 

29  és  30  napos  H.-okat  használtak,  ilyen  még  ma 
is  pl.  a  törökök  éve.  Az  egyiptomiak  12  hónapja 

30  napos  volt,  mihez  még  5  kiegészítő  napot  csa- 
toltak ;  a  zsidóknak  12,  29  és  30  napos  H.-juk  van, 
melyekhez  a  szökőévben  egy  13.  H.  járul.  A  ró- 
maiak eredetileg  10  H.-ot  használtak;  március, 
április,  május,  június,  qutntilis,  sextilis,  szeptember, 
október,  november,  december,  melyekhez  Numa 
Pompilius  csatolta  a  januárt  ós  februárt  és  melye- 
ket (46.  Kr.  e.)  Július  Caesar  sorozott  a  mai  rendbe 
mai  nap-számmal.  Tiszteletére  lett  a  quintilisből 
július,  Octavianus  Augustus  tiszteletére  pedig  a 
sextilisből  augusztus.  Későbbi  elnevezések  (mint 
április  helyébe  Nero,  május  helyett  Claudius,  sőt 
a  halálbüntetés  terhével  megrendelt  Domitián  az 
október  helyett)  eltűntek  és  ma  is  ugyanazokat  a 
neveket  és  a  napok  ugyanazon  számát  használjuk, 
mint  Július  Caesar  után.  A  franciák  rövid  óltü 
köztársasági  naptára  12  harmincnapos  H.-ot  ren- 
delt 5  kiegészítő  (szökő  évben  6  kiegészítő)  nap- 
pal. L.  Év,  Kalendárium. 


Hónapok  neve 


—     240 


Honderű 


Hónapok  neve.  A  közönségesen  használt  hó- 
napnevek római  eredetűek;  pl.  Martius,  mely 
eleinte  a  hónapok  elseje  volt,  Mars  istentől ;  Ja- 
nuarius  Janus  istentől  vette  nevét ;  Június  vagy 
Jimótól,  vagy  az  első  konzultól,  Lucius  Június 
Brutustól ;  a  Július  hó  Július  Caesartól,  a  naptár 
reformálójától  vette  nevét,  mert  e  hóban  szüle- 
tett, azelőtt  Quintilis  volt  a  neve,  mert  ez  volt 
az  ötödik  hónap,  mint  Sextilis  a  hatodik  (később 
Augustus),  September  a  hetedik  stb.  Hazánkban 
régebben  a  szentekről  s  ünnepekről  vett  elneve- 
zések voltak  használatban  :  boldogasszony  Jiava, 
höjtélö-hó,  hmtmás-lió,  Szent  György  hava,  pün- 
kösd hava,  Szt.  Iván  hava,  Szt.  Jakab  hava,  kis- 
asszony Imva,  Szent  Mihály  hava,  Mindszent 
hava,  Szent  András  hava,  karácsony  Mva.  Sylves- 
ter  János  az  ö  latin-magyar  nyelvtanában  más 
magyar  neveket  ajánlott  a  hónapok  elnevezésére ; 
azt  mondja,  hogy  valamint  a  februárt  és  már- 
ciust böjtelő-hónak  és  böjtmás-hónak  nevezik,  el 
lehetett  volna  valamennyi  hónapot  nevezni  az 
évszakokról  ilyenformán :  télelö,  télmás,  télhar- 
madhó  stb.  Tudjuk,  hogy  ezeket  a  neveket,  mó- 
dosítva, csakugyan  használatba  vették  a  múlt 
században  (telelő,  télhó,  télutó).  Más  magyar  hó- 
napneveket is  említ,  melyeket  a  természeti  jelen- 
ségektől vett :  föhó  vagy  erős  hő,  fagyhő,  füliegy, 
kinyíló  hó  stb.  Ezeket,  legalább  részben,  a  nép  is 
használhatta  még  akkor,  mert  Sylvester  maga 
mondja  a  fagyhónál:  ccHunc  quidam  etiamuum 
asszú  hó  vocant,  sicut  et  sequentem  fu}iegyy>.  Ez 
annyival  hihetőbb,  mert  a  fűJiegyet  még  mai  nap- 
ság is  megtaláljuk  a  Kiskunságban ;  egy  halasi 
elbeszélésben  ezt  olvassuk  (Nyelvőr,  VIII.,  84.) : 
((Egyször  csikónyúzás  volt  fűhögyön,  kis  télbe 
(májusban))).  Már  pedig  tudjuk,  hogy  a  vogulok 
és  osztjákok  is  ilyenféle  nevekkel  illetik  az  ő  ti- 
zenhárom holdhónapjukat ;  pl.  a  vogulok  az  ápri- 
list fagyhónak,  a  májust  avarfilhónak  nevezik, 
szintúgy  van  az  osztjákoknál  szénacsináló  hó, 
mint  Sylvestemél  kaszáló  hó  és  arató  hó.  De  más 
ugor  népeknél  is  szakasztott  ilyen  elnevezéseket 
találunk.  így  nevezik  a  finnek  a  januárt  tölgyhó- 
nak, az  augusztust  gabonahónak  stb.  A  XVIII.  sz. 
végén  Barczafalvi  Szabó  Dávid,  a  hírhedt  nyelv- 
újító, üyen  magyar  neveket  ajánlott :  zúzoros,  eny- 
heges,  olvanos,  nyilonos,  zöldönös  stb.  Az  18.34-iki 
Hazai  Vándor  c.  naptárban  találkozunk  ismét 
több  javaslattal  a  hónapnevek  magyarosítására 
nézve.  Az  egyik  nyilván  Barczafalvit  utánozta : 
jégtönös,  zuzmorós,  olvanos,  szikkanós  stb.  Egy 
másik  javaslat  azt  akarta,  hogy  a  római  Június, 
Július,  Augustus  példájára  régi  vezéreinkről  s  ki- 
rályainkról kereszteljük  el  a  hónapokat :  Attila, 
Árpád,  Béla,  Lajos,  István.  A  magyar  hónapne- 
vekre vonatkozó  kísérletek  tetemes  része  össze 
van  állítva  a  Magyar  Nyelv  c.  folyóirat  1910. 
évfolyamában  (406—415. 1.). 

Hónapos  drágakövek.  Keleti  eredetű  felfogás, 
hogy  bizonyos  viselt  drágakövek  jó  vagy  káros 
hatással  vannak  az  emberi  szervezetre.  B  hatá- 
sokat idöszakonkint  másnemüeknek  és  erejüek- 
nek  tekintik.  Keleten  ma  is  megtartják  még  és 
hónaponkint  a  következő  sorrendet  követi,  aki 
teheti:  január— jácint,  február— ametiszt,  már- 
cius—jaszpisz,  április— szaflr,  május— achát,  jú- 


nius—smaragd, július— ónix,  augusztus— karneol, 
szeptember — chrizolit,  október — berill  (aquama- 
rin),  november— topáz,  december- rubin. 

Hónapos  retek  (növ.),  1.  Retek. 

Hónapos  rózsa  (növ.),  1.  Datnaszkusi  rózsa. 

Hónaposság,  a  tehenek  havonkint  ismétlődő 
eredménytelen  folyatása.  Egyik  gyakori  oka  a 
belső  nemzőrészekben  és  ezek  körül  fejlődő  gu- 
mókor, ezért  régebben  általában  ezt  a  betegsé- 
get értették  H.  alatt.  L.  Tuberkulózis. 

Hónapos  vakság  a.  m.  havi  vakság  (1.  o.). 

Hónapszám  a.  m.  havi  tisztulás  (1.  o.). 

Honáxulás,  1.  Felségsértés,  Hűtlenség. 

Honczér  (azelőtt:  Honczisor),  kisk.  Arad  vm. 
borossebesi  j.-ban,  (1910)  570  oláh  lak. ;  u.  p.  ós 
u.  t.  Honcztő. 

Honcztő  (azelőtt :  Chirahoncz),  kisk.  Arad  vm. 
borossebesi  j.-ban,  (1910)  997  magyar  és  oláh  lak., 
az  arad-körös  völgyi  vasút  állomása,  posta-  és 
táviróhivatallal,  telefonállomással ;  takarókpénz- 
tár, hitelszövetkezet,  f üiészmü,  cement-  ós  agyag- 
árúgyár. 

Honda,  1.  San  Bartolomeo  de  H.,  város  Tolima 
colombiai  departamentóban,  a  Magdolna  és  Guali 
összefolyásánál,  30001ak.  A  forró  éghajlatú  (89-5"  C) 
város  egykoronj  elén tékeny  kereskedelemnek  volt 
székhelye.  A  Magdolna  eddig  hajózható.  H.-naka 
Guali  jobb  partján  levő  részét  1805.  a  földrengés 
egészen  tönkretette  ;  a  balparti  rész  újabb  keletű. 
-•  2.  H.,  kikötő  a  Karaibi-tenger  Bahia  Honda 
(Bayahonda)  öble  mellett,  a  Goajira  (1.  0.)  fél- 
szigeten. 

Hondecoeter  (ejtsd:  hondekiiter),  hollandi  festő- 
család. Tagjai :  1.  az  antwerpeni  születésű  Giüis 
d'H.,  megh.  1638.  Tájképfestő  volt,  Amsterdam- 
ban élt.  —  2.  Pia,  Cfysberi  d' H.,  szül.  Amsterdam- 
ban 1604.,  megh.  1653.  Utrechtben  élt.  Tájképe- 
ken kívül  különösen  madárképeket  is  festett.  B 
nemben  vált  ki  a  család  leghíresebb  tagja,  H.  2. 
fia,  Melchior  d'H.,  szül.  Utrechtben  1636.,  megh. 
1695  ápr.  3.  Atyjának  és  nagybátyjának.Weenix- 
nek  volt  tanítványa,  Hágában,  majd  Amsterdam- 
ban élt.  Rendkívüli  termékenységgel,  csodálatos 
ügyességgel  festette  madárképeit,  a  baromfiudva- 
rok népét,  a  tavak,  mocsarak  lakóit,  megkapó 
valószerűséggel  jellemezve  az  egyes  fajokat, 
ábrázolva  toUaik  színes  fölületét,  olykor  drámai 
elevenséget  vive  bele  kompozícióiba.  Képei  már 
dekoratív  hatásukért  is  igen  kedveltek  voltak  és 
H.-t  a  madarak  Rafaeljének  nevezték  el.  Művei 
minden  nagyobb  képtárban  találhatók.  Világhírű 
az  amsterdami  Rijksmuseumban  levő  képe  (Het 
veertjo),  mely  tavat  ábrázol  vízi  madarakkal.  A 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  is  2  jellemző, 
gazdag,  színes  madárcsoportot  s  páva  és  kakas 
viadalát  ábrázoló  képe  látható,  a  budapesti  Ráth 
György-múzeumban  baromfiudvar  képe. 

Honderű,  szépirodalmi  és  divatlap,  Petriche- 
vich  Horváth  Lázár  szerkesztésében  jelent  meg 
az  első  száma  1843  jan.  7.,  karríkaturákkal  és 
divatképekkel;  kiadta  Emich  Gusztáv  Pesten. 
1845-től  Nádaskay  Lajos  müit  szerkesztő,  Hor- 
váth Lázár  pedigmínt  igazgató-tulajdonos  működ- 
tek a  lap  körül.  A  H.  külső  kiállítása  eléggé  ele- 
gáns volt ;  iránya :  nemzeti  nyelvünket  a  maga- 
sabb körökben  is  otthonossá  tenni.  Parisból  hozatta 


I 


—     241     — 


Honduras 


divatképeit  és  a  Pesti  Sálon  hasábjain  férflatlanul 
hízelgett  és  túlságosan  legyezgette  a  magasabb 
körök  hibáit ;  azért  népszerűségre  nem  vergődhe- 
tett. Legtöbbet  írtak  a  lapba :  Jámbor  Pál  (Hia- 
dor),  Garay  és  Szemere  költeményeket,  báró 
Jósika  Miklós,  Pompéry,  Kovács  Pál,  Kuthy  stb. 
beszélyeket.  Hetenként  jelent  meg  8.-r.  két  íven. 
1848  ápr.  1.  megszűnt. 

Hondius,  Jodocus  és  Hendrik,  rézmetszők,  1. 
Mercator. 

Hondo,  1.  Bio  H.,  folyó  Közép-Amerikában,  a 
Rio-Bravo  ésBooth-riverböl  ered,  YukatánésBrit- 
Honduras  közt  határul  szolgál,  a  Chetumalöbölbe 
torkollik,  160  km.  hosszú,  100  km.-nyire  hajóz- 
ható. —  2.  H;  Japánhoz  tartozó  sziget,  1.  Nippon. 

Hondol,  kisk.  Hunyad  vm.  dévai  j.-ban,  (leio) 
1126  oláh  lak  ;  u.  p.  és  u.  t.  Felsőcsertés.  Határá- 
ban arany-  és  ezüstbányák  vannak. 

Hondschoote  (ejtsd:  hondszkóte),  város  Nord  fran- 
cia dép.  Dunkerque  járásában,  a  Bergues-Fumes-i 
csatorna  mellett,  (i906)  3362  lak.,  kartongyárral. 
Templomát  (XVI.  sz.)  szép  gót  torony  (80  m.)  dí- 
szíti. 1793  szept.  7—8.  Houchard  francia  vezér  a 
York  herceg  vezérelte  szövetséges  hadakon  győ- 
zelmet aratott  itt  és  fölszabadította  Dunkerquet 
az  ostrom  alól. 

Hondt,  Péter  de,  1.  Ganisius. 

Honduras  (ejtsd:  ondarasz),  1.  egyike  az  öt  közép- 
amerikai köztársaságnak  az  Atlanti-óceán H. -öble, 
Guatemala,  San  Salvador,  a  Nagy-oceán  Fonseca- 
öble  és  Nicaragua  között.  Területe  114,670  km^. 
Atlanti-óceáni  partjai  &AQ,  a  Nagy-oceán  felőliek 
100  km.  hosszúak ;  az  itteni  Fonseca^öböl  bazalt- 
szigetei: Tigre  (Amapala  kiváló  jó  kikötővel), 
Sacato  Grandé,  Conchaguita,  Gueguensi,  Man- 
guera,  Disposicion,  Verde  és  Garova,  valamint  a 
H.-i  öbölben  lévő  Bahia  szigetcsoport  szintén 
H.-hoz  tartoznak. 

Hegyei  és  vizei.  H.  nagy  része  hegyekkel  borí- 
tott, átlag  600—1800  m.  magas  felföld.  Ny.-i  ha- 
tárán emelkedik  a  Mérendőn  hegység,  ÉK.  felé 
ágazik  az  Espiritu  Santo,  a  de  la  Grita  és  de 
Omoa  (2100  m.),  a  Congrehay  (2450  m.).  É.-i  sze- 
gélyén emelkedik  a  Montana  de  Salaque,  amelyik 
Ny.-on  eléri  a  3085  métert.  Főbb  vizei  az  Atlanti- 
óceánba  folynak :  a  Chamelica,  Eio  Ulua  (vagy 
Humaya),  melynek  nagyobb  mellékvizei  a  Sulaco, 
a  Santiago  és  a  RioBlanco,  utóbbi  a  36  km.  hosszú, 
5—15  km.  szóles  és  6  m.  mély  Yojoa-tó  lefolyása. 
Az  Atlanti-óceánba  torkollanak  továbbá  az  Aguan, 
Tinto,  Poyas,  Patuca  és  D.-i  határán  a  Segovia 
(Coco  vagy  Wanks),  amely  Közép-Amerika  leg- 
hosszabb (650  km.)  folyója.  Folyói  sok  iszapot 
hordanak  magukkal  s  torkolatuknál  lagunákat 
alkotnak.  Jó  kikötői  az  É.-i  partokon :  Trujillo  és 
Puerto-Coi-tez.  H.  ÉK.-i  részében  a  Guatemala  felől 
húzódó  lánchegységben  kristályos  palák  és  gránit 
lépnek  fel,  amelyekre  DK.-en,  mesozóos  mész- 
kövek települnek.  A  fonsecai  öbölben  vulkánikus 
közetek,  valamint  ezeknek  tufáik  vannak.  Vulká- 
nikus hegye  is  csak  itt  van,  a  működő  Guanacaur, 
valamint  egy  nem  működő  a  Tigre-szigeten.  Ás- 
ványvilága arany-,  ezüst-,  rézércekben  gazdag, 
de  nagy  mennyiségben  előfordulnak  a  platinát, 
vasat,  cinket,  antimont  tartalmazó  ércek  is.  Van- 
nak opál-,  szén-  és  márványlelőhelyei. 

Révai  Nagy  Leipacona.  X.  köt. 


Éghajlat.  A  Nagy-oceán  melléke  forró  és  szá- 
raz, az  Atlanti-óceán  melléki  lapályok  szintén 
felette  melegek  (évi  hőmérséklet  26"),  de  jóval 
esősebbek  és  egészségtelenebbek.  A  300  métert 
meghaladó  felfóldek  mérsékelt  éghajlatnak,  elég 
a  csapadékjuk  és  igen  termékenyek. 

Állatvilága  Közép-Amerika  egyéb  államainak 
állatvilágával  egyezik,  jellemző  állatai  a  han- 
gyászó,  öves  állat,  pekari,  tapir,  mosómedve,  ja- 
guár. Madárvilágát  gazdagítja  a  quesal,  rovar- 
vHága  rendkívül  gazdag. 

Termékek.  H.  erdőkben  gazdag,  az  Atlanti- 
óceán  melléki  erdőkben  sok  értékes  fája  van,  így 
az  Amyris  balsamifera,  a  Morus  tinctoria,  a  bra- 
zilfa  és  a  kampesfa,  megterem  a  sarsaparilla.  A 
fensíkokon  tölgy-  és  fenyőerdők  vannak.  A  föld- 
mlvelés  és  bányászat  az  utak  hiánya  és  a  lakos- 
ság müveletlensége  miatt  alacsony  fokon  áll  ós 
H.  természeti  gazdagsága  mellett  is  a  középame- 
rikai államok  között  az  utolsó  helyet  foglalja  el. 
Főbb  mezőgazdasági  termékei  a  dohány,  cukor- 
nád, kukorica,  banána  és  kávé ;  indigó-,  rizs-  és 
búzatermése  kevesebb.  Az  állattenyésztése  (ló  ós 
szarvasmarha)  virágzó.  Bányászata  kezdetleges, 
Olancho  departamentóban  aranyat  mosnak. 

Lakosság.H.  lakóinak  száma  az  1910.  népszám- 
lálás szerint  553,446  (1  km^-re  5  esik).  Ezek  túl- 
nyomó részben  indiánusok  és  spanyolul  beszélnek. 
Az  É.-i  partokon  laknak  a  megbízható,  szorgal- 
mas karibok.  A  spanyolok,  leginkább  a  kikötő- 
helyeken, Garcias  departamento  lakói.  H.  16  de- 
partamentóra  és  1  teiTítóriumra  oszlik,  amelyek 
a  következők :  Tegucigalpa  (81,844  lak.),  Graeias 
(49,955),  Choluteca  (45,817),  Olancho  (43,368),  El 
Paraiso  (42,118),  Copán  (40,282),  Santa  Barbara 
(39,064),  Salle  (30,479),  La  Paz  (28,7n4),  Ocote- 
peque  (28,190),  Intibuca  (27,285),  Comayagua 
(26,.339).  Cortés  (23,559),  Yoro  (18,926),  Atlántida 
(11,372)  és  Colon  (11,191  lak.). 

Ipar,  kereskedelem.  H.  ipara  csak  háziipar 
és  mint  ilyen  kezdetleges.  A  belföldi  kereskedelem 
fejletlen,  az  utak  hiánya  miatt  sok  helyütt  igen 
nehéz  a  közlekedés  és  az  árút  az  emberek  a  fel- 
földön hátukon  szállítják.  Egyedüli  vasútja  92 
km.  hosszú  és  az  Atlanti-óceán  melletti  Puerto- 
Cortezt  köti  egybe  a  Csendes-óceán  melletti  La 
Brerával.Külkereskedelmel909-10-ben3.019,000 
dollár  bevitelt  és  2.572,000  dollár  kivitelt  tüntet 
fel.  A  kivitel  főcikkei :  a  banána  968,028,  a  kávé 
63,762,  ércek  720,212  dollár  értékben.  Külkeres- 
kedelme főleg  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokkal bonyolódik  le  (öO^/o-a  a  kivitelnek  és 
870/o-a  a  bevitelnek). 

Alkotmánya,  közoktatásügye.  H.  köztár- 
saság ;  1894-iki  alkotmánya  az  1880-iki  alaptörvé- 
nyen nyugszik.  A  végrehajtó  hatalmat  a  4  évre 
választott  elnök  gyakorolja  7  miniszterével.  A 
törvényhozó  testület  42  négy  évre  választott  tag- 
ból áll.  H.  pénzügye  igen  nagy  rendetlenségben 
van,  ami  a  szomszédokkal  viselt  háborúinak  és  a 
gyakori  polgárháborúnak  következménye.  1911— 
1912-iki  költségvetése  863,887  aranydollár  bevé- 
telt és  ugyanannyi  kiadást  tüntet  fel.  Államadós^ 
sága  a  fölvett  kölcsönök  után  a  26  millió  dollárt 
meghaladja  és  mert  40  év  óta  sem  tőkéjét,  sem 
kamatait  rem  fizette,  1907.  elérte  a  110  millió 


Hondurasi  cédrusfa 


—     242 


Honfiságr 


dollárt.  Zilált  pénzügyi  viszonyai  mellett  közigaz- 
gatása is  nagyon  rossz. 

Az  áilam  fővárosa  Tegucigcdpa.  A  népoktatást 
1910.  888  iskola  szolgálja,  van  egyeteme  (Tegu- 
cigalpa)  és  jogakadémiája  (Comayagua),  8  közép- 
iskolája (.3  nök  számára).  Az  államban  vallássza- 
badság van,  az  uralkodó  a  katolikus  vallás  s  en- 
nek feje  a  comayaguai  püspök.  Az  egyház  vagyo- 
nát az  állam  vette  át.  A  katonakötelezettség  ál- 
talános, állandó  katonaságának  létszáma  2000,  a 
tartaléké  mintegy  50,000.  H.  címerét  1.  Címer 
alatt.  Lobogója  (1.  Lobogó)  3  vízszintes  sáv  kék, 
fehér,  kék  színekkel. 

Története.  H.-t  1502.  Kolumbus  fedezte  föl. 
1623-ban  Cristoval  de  Olid  a  spanyolok  részéről 
birtokba  vette.  A  spanyolok  1790.  a  guatemalai 
főkapitányság  kerületóvó  tették.  1821.  H.  is  füg- 
getlennek nyilvánította  magát,  1823.  tagja  lett  a 
középamerikai  államszövetségnek.  1839-ben  a 
szövetség  föloszlott.  A  szövetség  felújítására  tö- 
rekvő Cabanas  elnöklete  alatt  Guatemalával  há- 
borúja volt,  de  Cabanas  1855.  vereséget  szenve- 
dett és  száműzték.  Guardiola  1856.  Guatemalá- 
val békét  és  szövetséget  kötött.  1863-ban  Jósé 
Francisco  Montes  elnöksége  alatt  Salvadorral  vi- 
seltek háborút,  majd  Montest  elűzték.  1872-ben 
a  liberálisok  forradalma  Medhia  elnököt  buktatta 
meg.  1874-ben  Salvador  csapatai  betöi-tek  H.-ba 
és  elíízték  Arias  elnököt.  1877-ben  Marco  Aurelio 
Soto  lett  az  elnök,  alatta  az  ország  fejlődött. 
1883-ban  Luis  Bogran  követte.  1891— 1892-ben 
i'ijabb  polgárháború  Ponciano  Leiva  elnököt  buk- 
tatta meg.  1893-ban  Bonilla  lett  H.  elnöke  ;  rövi- 
desen többen  váltották  fel  egymást  forradalmak 
kapcsán  és  1903.  újból  Bonillát  választották  meg 
elnökké.  1906— 1907-ben  Nicaraguával  és  San 
Salvadorral  ismételten  háborút  viselt,  1908—1909. 
lijabb  forradalmak  sanyargatták  az  országot.  A 
folytonos  zavarok,  párt-  és  személyi  harcok  közt 
az  északamerikai  Egyesült-Államok  befolyása 
nagyra  nőtt.  Az  elnökök  gyors  egymásutánban 
követték  egymást.  1912  febr.  1.  ismét  BoniUa 
Manuel  tábornokot  választották  meg  elnökké. 

TrodaJom.  Squier,  H.  descriptive,  hist.  and.  stat.,  London 
1870;  Charles,  H.  the  land  of  the  great  depths,  Chicago 
1891 ;  Child,  The  8 panish- American  republics,  New  York 
1891 :  Jalhay,  La  répuWique  de  H  ,  Anvers  1899 :  Perry, 
Directorio  nációnál  de  H.,  New  York  1899 ;  Sapper,  Das 
nördliche  Mittel-Amerika,  Braunschweig  1899;  Somozo  Vi- 
ras,  Guia  de  H.,  Tegucigalpa  1905;  A.  K.  Moc,  H.,  Wa- 
shington 1904;  H.  üj  térképe  E.  Mayertöl,  Chicago  1907. 

2.  H;  1.  Brit-Honduras. 

Hondurasi  cédrusfa  (növ.),  1.  Cedrela. 

Honduras-öböl,  a  Karibi-tenger  Ny.-i  része, 
Brit-Honduras,  Honduras  és  Guatemala  köztársa- 
ság között,  kisebb  részei  a  Chetumal-  és  az  Amati- 
que-öböl.  Jelentékenyebb  szigetei :  Ambergris,  Tur- 
neífe,  Utila,  Roatan,  Elena,  Barbareta  és  Bonaca. 
Nem  messze  a  Gran  Cayman  szigettől  6100  m. 
mélynek  találta  Bartlett  amerikai  hajóskapitány. 

Honegger,  JoJtann  Jákob,  svájci  irodalom-  és 
művelödéstörténelmi  író,  szül.  Dürntenbeu  (Zü- 
rich kanton)  1825  júl.  13.,  megh.  Stáfában  1896 
nov.  7.  187Í-ben  egyetemi  tanár  lett  Zürichben. 
Népszerű  műveket  írt  Lamartineról  és  a  XIX. 
sz,-i  francia  lantos  költészetről  s  számos  művelődés- 
történeti tanulmányt :  Literatm*  und  Kultur  des 
19.  Jahrhunderts  (1865,  2.  kiad.  1880);  Grund- 


steine  einer  alig.  Kulturgeschichte  dor  neuesten 
Zeit  (5  köt.,  1868—74) ;  Die  poetische  National- 
literatur  der  deutschen  Schweiz  (1876) ;  Katechis- 
mus  der  Kulturgeschichte  (1879,  2.  kiad.  1888) ; 
Russische  Literatur  und  Kultur  (1880);  AUge- 
meine  Kulturgeschichte  (1882—86) ;  Das  deutsche 
Lied  der  Neuzeit  (1891). 

Ilonestas  (lat.),  tisztesség,  becsület ;  H.  pu- 
blica,jó  hírnév. 

Honesta  vallis,  apátság,  1.  Ootó- 

Honesté  vivere,  neminem  laedere, 
suunt  cuique  tribnere  (lat.)  a.  m.  tisztessé- 
gesen élni,  senkit  sem  sérteni,  mindenkinek  meg- 
adni a  magáét.  Ulpianus  jogi  szabálya. 

Honestus  (lat.)  a.  m.  tiszteletteljes,  tisztes, 
becsületes ;  innen  honestissimus,  főtiszteletü  (mint 
cím). 

Honett  a.  m.  honnéte  (1.  o.). 

Honiiság  (áll  ampoljárság, honosság)  tekinteté- 
ben a  régi  magyar  jog  szerint  az  egyéni  személyek 
V.  Jionfiak  (incolae  Regni,  indigenae,  regnicolae, 
membra  Regni,  Regni  cives,  veri  Hungari)  v.  nem 
honfiak  a  ezek  ismét  vagy  idegenek,  akiket,  ha 
ideiglenesen  ügyeik  miatt  az  országban  tartózkod- 
nak, törvényeink  forensesnek  neveznek,  v.  pusz- 
tán honlakosok  (accolae).  Honlakosok  voltak  sok 
ideig  vallásuk  miatt  a  zsidók,  míglen  az  1867. 
XVII.  t.-c.  az  ország  izraelita  lakosait  a  keresz- 
tény lakosokkal  minden  polgári  és  politikai  jog 
gyakorlására  egyaránt  jogosítottaknak  nyilvání- 
totta 8  minden  ezzel  ellenkező  törvényt,  szokást 
V.  rendeletet  megszüntetett.  A  honfiak  ismét  két- 
félék, ú.  m. :  a)  született  gyökeres  magyarok  (na- 
tivi  Hungari),  akik,  ha  törvényes  születésűek,  ma- 
gyar apától,  ha  törvénytelenek,  magyar  anyától 
születtek  és  pedig  mindkét  esetben  akkor  is,  ha 
a  születés  helye  a  külföldön  van.  Ide  számították 
törvényeink,  Magyarország  és  Erdély  törvényes 
egyesítése  előtt,  az  erdélyieket.  Ide  tartoznak 
horvát-szlavonországi  hazánkfiai  is  az  1740.  LXI. 
t.-c.  rendelkezése  szerint;  b)  Iwnfiusított  magya- 
rok, fogadott  honfiak  (Hungari  recepti),  kik  utólag 
a  magyar  honflságot  nyerték.  (L.  Honfiusitás). 
A  honfiak  és  az  idegenek  közötti  jogi  ktüönb- 
séget  illetőleg  régente  az  idegenek  az  ipar,  ke- 
reskedés és  forgalom  tekintetében  is  számos  meg- 
szorításnak voltak  alávetve.  A  cóhrendszer  az 
idegen  iparosokat  egyenesen  kizárta,  a  kereske- 
désre nézve  részint  a  kölcsönösség  elve,  részint 
államszerződések  voltak  irányadók.  Az  idegenek 
továbbá  ingatlan  javakat  nem  bírhattak.  A  birtok- 
képtelenséget az  1715.  XXIII.  t.-c.  állapította  meg 
(nec  possessionis  Bonorum  sínt  capaces).  Ezek  a 
megszorítások  most  már  megszűntek.  A  birtok- 
képtelenséget jelesül  az  1857  nov.  29-iki  ősiségi 
nyílt  parancsnak  (az  országb.  ért.  20.  §a  által  az  or- 
szággyűlés intézkedéséig  ideiglenesen  érvényben 
hagyott)  14.  §-a  szüntette  meg.  De  azért  az  idege- 
nek most  is  bizonyos  megszorításoknak  vannak 
alávetve,  melyek  azonban  mind  közjogi  természe- 
tűek, így  ki  vannak  zárva  a  nemességből,  a  — 
különösen  nagyobb  —  egyházi  javadalmakból, 
politikai  jogok  gyakorlásából.  Állami  v.törvény- 
hatósági  közhivatalnok  az  1883.  I.  t.-c.  szerint 
csak  magyar  állampolgár  lehet,  éppen  ugy  nem- 
I  zeti  kereskedelmi  hajó  parancsnoka  az  1879.  XVI. 


I 


Honfiusftás 


243     ~ 


Honfoglalás 


t.-c.  3.  §-a  szerint  magyar  állampolgár  kell  hogy 
legyen ;  hosszujáratu  hajún  a  parancsnokon  kívül 
egy  hajóhadnagynak  (tenente)  belföldinek  kell 
lennie.  Az  1879.  L.  t.-c.  15.  §-a  szerint  a  nem  kirá- 
lyi levél  által  honosított  a  törvényhozásnak  tagja 
csak  a  honosítás^  után  10  év  múlva  lehet.  A  mai 
jogra  nózvG  1.  Állampolaárság. 

Honfiusítás  az  a  mód,  mellyel  a  nem  sztQe- 
tett  magyarok  a  magyar  honfiságot  (állampolgár- 
ságot) megszerezhetik.  A  H.  a  magyar  állampol- 
gárság megszerzését  és  elvesztését  szabályozó 
1879.  L.  t.-c.  előtt  kétféle  volt :  egyszerű  (ineola- 
tos  V.  indigenatus  simplex)  és  ünnepélyes  (ind. 
solennis) ;  amaz  által  a  honflusított  csak  a  hon- 
polgári jogot,  az  utóbbi  által  a  magyar  nemessé- 
get is  nyerte.  Az  ünnepélyes  H.-t  az  1550. 
LXXVII.  t.-c.  szabályozta.  A  H.  az  ország  körül 
szerzett  érdemeknek  megjutalmazására  a  P'elség 
jogaihoz  tartozott,  ki  azonban  a  jogot  országgyű- 
lés idején  annak  tudtával  és  hozzájárulásával 
(cum  scitu  et  participatione  Regni),  országgyűlés 
idején  kívül  magyar  tanácsosainak  tanácsával 
gyakorolta.  Az  ünnepélyes  H.-nak  kellékei :  a)  Ün- 
nepélyes hűségi  eskü,  melyet  a  honflusított  az  or- 
szággyűlésen V.  a  m.  kir.  udv.  kancellária  előtt 
letenni  tartozott  s  melyet  szórói-szóra  az  ú.  n.  kir. 
könyvbe  bejegyeztek,  h)  A  m.  kir.  udv.  kancellá- 
ria útján  kiadott  H.-i  okmány,  c)  A  H.-i  díj.  Ele- 
inte 1000,  később  világiakra  nézve  2000,  kisebb 
javadalmú  egyházi  javaknál  200  db.  arany.  A  díj 
az  országos  pénztárt  illette,  természetben  kellett 
lefizetni.  Egeszén,  v.  annak  felét  az  országgyűlés 
engedhette  el.  d)  Az  ország  törvényeibe  becik- 
kelyezés. A  H.-i  okmányon  kívül,  mely  csak  pro 
majori  robore  (nagyobb  megerősítés  végett)  szük- 
séges, a  többi  három  kellék  lényeges,  jelesül  az 
el  nem  engedett  díjnak  lefizetése  is  annyira,  hogy 
a  nélkül  a  kiadott  H.-i  okmány  erejét  veszté,  a 
becikkelyezés  nem  történhetett  s  ha  megtörtént, 
Idcikkelyezés  által  megsemmisíttetett.  Az  ünne- 
pélyes H.  hatása,  hogy  a  honflusított  magyar  ál- 
lampolgár lett  8  külhoni  polgári  állásának  és 
rangjának  megfelelő  jogokat  nyert.  A  nem  ne- 
mesek 1840  óta  azonban  a  magyar  nemességet 
is  nyerték ;  viszont  arra  is  van  eset,  hogy  néhány 
ktüföldi  gróf  és  báró  országgyűlési  ülés-  és  sza- 
vazatjogot nem  kapott.  Erdélyben  az  ünnepélyes 
H.-t  az  Approbatae  Constitutiones  III.  R.  41.  c.  1. 
lényegileg  egyenlően  szabályozta.  Az  ünnepélyes 
H.-ra  vonatkoznak  még  az  1687.  XXVI.,  1715. 
XXin.,1741.XVn.8XLI..  1790-91. LXIX.,  1827. 
XXXVII.  t.-c.-ek.  Az  egyszerű  H.-nak  két  neme 
volt :  1.  A  közönséges  H.,  mely  két  félté telliez  volt 
kötve,  ú.  m.o^  hogy  az  illető  megszűnt  előbbi  hazá- 
jánaktagja lenni  és  h)  hogy  állandó  itt  letelepedési 
szándékát  az  illető  szóval  és  tettel  bebizonyította 
(quod  omnium  fortunarum  sédem  hic  flgere  velit). 
Ez  nem  országos,  hanem  helyhatósági  alakszerű- 
ségekhez volt  kötve.  2.  Nöszemélyeknél  a  házas- 
ság. A  nőszemély  ugyanis,  aki  magyar  honpol- 
gárral házasságra  lépett,  férjének  polgári  állá- 
sát és  rangját  s  nemességét  is  nyerte.  A  H.-nak 
az  1879.  ,L.  t.-c.  által  történt  újabb  szabályozá- 
Báról  1.  Állampolgárság. 

Honfleur  (egtsd.-  oSHör),  kikötö-város  Calvados 
francia  dép.  Pont  l'Evéque  járásában,  a  Szajna^ 


torkolat  D.-i  partján,  91-30  lak.,  vasöntőkkel,  je- 
lentékeny hajógyártással,  kötélgyárral,  vegyé- 
szeti gyárakkal,  tengeri  fürdővel ;  kikötője  1874— 
1881-ig  épült,  4  ha.-nyi  elő-  ós  ugyanolyan 
nagy  úszókikötöből  áll,  27  Ion.  parttal.  Behoza- 
tali cikkei  nagymennyiségű  fa,  szén  és  vas.  lü- 
vitelre  kerül,  főképen  Angliába,  gyümölcs,  főze- 
lék, gabona, vaj,  tojás  és  szarvasmarha.  Temploma 
igen  érdekes  XV.  sz.-beli  faépület.  A  Notre-Dame- 
de-Gi'ace  kápolna  régi  búcsújáró  hely.  H.  a  XIV. 
sz.-ban  az  angolok  kezébe  esett ;  1440.  Dunois  fog- 
lalta vissza.  A  liga  tagjai  a  XVI.  sz.  végén  több 
évig  fenntartották  itt  magulcat,  1594.  vesztették  el 
az  erősséget. 

Honfoglalás,  valamely  nép  vándorlásának  leg- 
természetesebb célja,  a  kiválasztott  terület  fegyve- 
res meghódítása,  v.  birtokbavétele  oly  célból,  hogy 
annak  a  népnek  állandó  hazája  legyen.  A  népván- 
dorlás története  televan  különböző  népek  H.-ainak 
elbeszélésével ;  de  mivel  a  H.-t  minden  nép  a  maga 
legdicsőbb  tettének  tartja,  annak  részleteit  rende- 
sen túlságosan  kiszínezi,  történetét  tehát  a  költői 
feldolgozásban  csaknem  fölismerhetetlenné  teszi. 
A  magyar  H.  menetét  ez  idő  szerint,  annak  leg- 
újabb történetírója.  Rónai  Horváth  Jenő  altábor- 
nagy megjegyzése  szerint,  más  adatok  alapján, 
mint  amiket  Anonymus  Belae  regis  Nótárius  ki"óni- 
kája  nyújt,  katonailag  újra  megalkotni  és  előadni 
nem  lehet.  Ehhez  azonban  erős  és  kíméletlen  kri- 
tika mellett  a  néplélek  ösmerete  is  szükséges.  A 
H.  Árpád  vezetése  alatt  a  IX.  sz.  utolsó  tizedé- 
ben azzal  kezdődött,  hogy  az  Etelközben  hábor- 
gatott nép  új  és  biztos  hazát  keresett.  A  régibe, 
vagy  éppen  Ázsiába  az  időközben  alakult  orszá- 
gokon nem  vághatta  magát  keresztül ;  így  esett 
választása  az  avarok  felbomlott  országára,  ahol 
magyar  hadak  már  862.,  892.  és  894-ben  is  ka- 
landoztak s  tudhatták  most  is,  hogy  seregük  ele- 
gendő annak  meghódítására,  önálló  fejedelemsé- 
gek nem  voltak  a  kiszemelt  hazában,  de  annak 
egyes  részei  tekintélyes  külső  hatalmasságokhoz 
taztoztak ;  így  az  északnyugati  rósz  a  nagymorva, 
a  nyugati  a  frank-germán,  a  Temesköz  a  bolgár 
birodalomhoz ;  ezekkel  tehát  meg  kellett  mórköz- 
niök.  A  frankokkal  Árpád  már  azelőtt  szövetke- 
zett a  morvák  —  s  a  görögökkel  a  bolgárok  ellen. 
A  sikerben  tehát  bízhatott,  mikor  a  vereczkei  há- 
gón át  895  őszén  benyomult  a  tiszáninneni  sík- 
ságra, hogy  a  H.-t  megkezdje.  A  kisebb  szláv  tör- 
zsek önként  hódoltak  a  mai  Bereg,  Ung,  Zemplén, 
ügocsa  vármegyék  területén  s  a  Bodrogközben. 
A  Sajóig  terjedő  területet  felszólítására  szintén 
átengedték.  Ó  maga  a  Mátráig,  egyik  vezére 
(Bors  ?)  pedig  a  Bodrog  és  a  Hernád  mentén  sere- 
gének puszta  megjelenésével  hódoltatott.  A  bi- 
hari kozár  fejedelemség  a  hódolatot  megtagadta, 
de  az  ellene  küldött  haddal  (Előd,  Tas,  Töhötöm  ?) 
szemben  a  Tiszától  az  Érmeilékig,  sőt  a  Szamos- 
tól a  Körösig  1  erjedő  terület  is  elesett.  Ennek  a 
tiszántúli  seregnek  egy  része  azután  a  Tiszán 
átkelve.  Árpád  derékhadához  csatlakozott,  a  má- 
sik pedig  (Töhötöm  ?)  a  meszesi  kapun  átkelve, 
az  Almás  vize  közelében  vívott  csata  után  Er- 
dély ÉNy.-i  részét  foglalta  el.  Időközben  Árpád 
fölszólítására  a  bolgárok  átengedték  a  Sajó  és  a 
Zagyva  közt  levő  földet  is,  mire  a  magyarok,  ne- 


Honfogrlalás 


2U    — 


Hong- kong: 


kik  egyelőre  békét  hagyva,  az  egymásközt  vi- 
szálykodó nagymorvák  ellen  indultak.  A  Garamig 
ellenállással  nem  találkoztak ;  onnan  azonban, 
mint  az  ellenséges  ország  határáról,  óvatosabban 
nyomultak  előre :  az  egyik  hadtest  (Bors)  a  Ga- 
ramon fölfelé,  a  másik  (Huba)  a  Nyitra  völgye 
felé.  A  morvákon  a  mai  Nyitra  táján  döntő  csa- 
tát nyertek,  mire  a  Morváig  mindenütt  hódoltat- 
tak.  Ekkor  Árpád  a  diadalmas  sereg  nagyobb  ré- 
szét is  maga  mellé  rendelte  a  Tiszához,  hol  a 
bolgárokat  (kiknek  fejedelmét  Anonymus  Sza- 
lánnak  nevezi)  Alpár  mellett  megverte  s  a  bol- 
gár uralomnak  a  Tisza  torkolatáig  véget  vetett, 
azután  vezérei  a  bolgárokat  Bolgárfehérvár  (a 
mai  Belgrád)  előtt  még  egyszer  legyőzvén,  őket 
békére  és  a  történtek  elismerésére  kényszerltet- 
ték.  A  magyar  hadak  állítólag  még  a  mai  Szer- 
bia és  Bosznia  területén,  sőt  a  tenger  mellett  is 
portyáztak,  de  teljesen  valószínűtlen,  hogy  ott 
területeket  foglaltak  volna  el.  Árpád,  ki  e  közben 
a  Csepel-szigetén  telepedett  le  a  maga  törzsével, 
vezéreivel  (Szoárd-Kadocsa  és  Vájta  ?)  behódol- 
tatta  az  egész  Tiszántúlt,  a  bihari  kozár  fejede- 
lemség kivételével.  Mielőtt  ezt  is  megtámadta 
volna,  ő  maga  Pannoniának  a  nagymorvák  ke- 
zén levő  területei  ellen  nyomult,  a  deréksereggel 
a  Eábáig  jutott,  míg  két  más  csapat  a  Dunántúl 
déli  részeit  hódoltatta.  Az  az  adat,  hogy  Bánhida 
táján  nagy  csatát  vívott  volna,  Kézai  Simon  mes- 
ternek egymagában  álló  följegyzése.  Pannoniá- 
nak a  frank-germánok  kezében  levő  felső  (mai 
osztrák)  részeit  nem  háborgatta.  így  az  avarok 
egykori  birodalmát  majdnem  teljesen  elfoglal- 
ván, hadakat  küldött  a  még  hiányzó  résznek,  a 
bihari  fejedelemségnek  meghódítására.  De  a  fe- 
jedelem (Marót  ?),  akit  bihari  földvárában  a  ve- 
zérek (Öcsöb  és  Vélek  ?)  ostrom  alá  vettek,  egyez- 
séget ajánlott  .•  Árpád  fla,  Zsolt,  ennek  értelmében 
elvette  leányát  oly  feltétellel,  hogy  halála  után 
ezt  a  területet  is  bekebelezzék  az  immár  meg- 
alakult Magyarországba,  melyben  a  törzsek  most 
már  elhelyezkedtek,  mindegyik  egy-egy  vidéket 
foglalván  le  magának  szállásul.  Anonymus  elbe- 
szélésében a  nevek,  dátumok  tévesek,  zavarosak 
és  a  mesés  elem  sokhelyütt  föléje  kerekedik  a 
történelemnek ;  de  a  H.  előadása  katonai  tekin- 
tetben teljesen  logikus  és  R.  Horváth  Jenő  sze- 
rint «a  H.  csakis  így  mehetett  végbe*.  A  H.  évé- 
nek tisztázására  a  kormány  már  1882  okt.  17-én 
felszólította  a  M.  Tud.  Akadémiát,  melynek  tör- 
ténelmi bizottsága  1883  március  25.  teljesen  két- 
ségtelen ténynek  nyilatkoztatta  ki,  hogy  888  előtt 
a  magyarok  mai  hazánkban  még  nem  telepedtek 
meg,  de  900.  a  magyar  állam  megalapítását  már 
befejezték.  A  H.  Bottka  Tivadar  szerűit  már  884., 
Szabó  Károly  szerint  889.,  Fauler  Gyula  szerint 
896.  és  Salamon  Ferenc  szerint  897.  kezdődött 
és  Salamon  szerint  898.,  Szabó  szerint  899., 
Pauler  szerint  900.  ért  véget.  A  kormány  Pauler 
nézetét  fogadta  el,  de  időnyerés  végett  1896-ot 
tűzte  ki  a  millennium  megülésére.  Az  akkor  ren- 
dezett orsz.  kiállítás  a  H.  óta  lefolyt  ezredévről 
az  ország  anyagi  és  szellemi  fejlődését  szem- 
léltető módon  mutatta  be.  Az  1896.  VE.  t.-c.  aH. 
emlékét  törvénybe  iktatta,  az  1896.  VHI.  t.-c.  pe- 
dig emlékművek  felállítását  rendelte  el. 


Irodalom.  Teljes  bibliográfia  van  a  H.-ról  Csánki:  Árpád 
ós  az  Árpádok  c.  történelmi  emlékművében,  372—373.  1. 
Alapvető  raü :  A  magyar  H.  kútfői,  szerk.  Pauler  öyula  és 
Szilágyi  Sándor,  Budapest  1900. 

Honfoglalási  mondák.  Két  forrásban  marad- 
tak fenn,  ú.  m.  a  Kózai-Márk-féle  krónikacso- 
portban és  Anonymusnál.  Megvan  mindegyikben 
Álmos  születésének  mondája  s  némi  eltéréssel  a 
fehér  ló  mondája,  a  Botond-mondára  Anonymus 
csak  céloz,  míg  Léi  vezér  halálának  s  az  augs- 
burgi  vereségből  menekült  hét  gyászmagyamak 
mondáját  a  krónikák  tartották  fenn.  Mmdezek- 
ben  már  erősen  jelentkezik  a  mondai  vonás  a  ha- 
gyományos emlékek  rovására,  míg  az  Anonymus- 
nál lévő  események  részletezésénél,  minők  külö- 
nösen Nyitra,  Bihar  és  Erdély  meghódítása,  föl- 
ismerhető az  olyan  történelmi  énekek  haszná- 
lata, melyek  —  tekintve,  hogy  Anonymus  lenézte 
a  hegedősök  és  joculatorok  meséit  s  a  szerinte 
igazaknak  tartott  dolgokat  igyekezett  megírni  — 
csakis  egyes  honfoglaláskori  nemzetségektől  szár- 
mazhatnak, azzal  a  különbséggel,  hogy  nem  any- 
nytra  a  honfoglalók,  mint  a  X.  sz.  dereka  felé 
szerepelt  vezérek  tetteiről  szóhiak  ez  énekek.V  ö. 
Sebestyén  Gy.,  A  magyar  honfoglalás  mondái. 
1—11.  É.  (Budapest  190é— 1905) ;  Turul  (1908, 
146.  s  köv.  1.) ;  Ethnographia  (1912,  215-218.). 

Hong-kong  (Hion-kong,  Hiang-kiang,  a,  m. 
illatos  vizek),  1.  angol  sziget  Kina  DK-i  partjá- 
val szemben  a  Kanton  folyó  torkolata  közelében, 
64  km.-nyire  a  portugál  Makaótól.  15  km.  hosszú, 
7—8  km.  széles,  120  km^  területű,  (i9io)  350,975 
lak.,  akik  közt  mintegy  20,000  idegen  nemzet- 
beli van  a  túlnyomó  kinai  lakossággal  szemben. 
Hozzátartozik  a  800  m.  széles  tengerszorossal 
elválasztott  Kaulun-félsziget  is  1861  óta,  amely- 
nek területe  960  km^,  110,000  lak.  A  gránit-  és 
bazaltból  álló  sziget  legmagasabb  kiemelkedése  a 
Victoria  Peak,  560  m.  Éghajlata  nagyon  meleg, 
nyáron  átlag  26V2— S^Vi"  C,  télen  ISV,"  C,  s 
ehhez  járul  még  az  is,  hogy  tájfun  igen  sokszor 
pusztítja  el  házait  és  kikötőjét;  emlékezetes  az  1874 
szept  23.-1  tájfun,  amely  1018  házat  pusztított 
el.  A  sziget  fővárosa  H.  v.  Victoria.  A  sziget  an- 
gol koronagyarmat  az  1842.-Í  naukingi  szerző- 
dés óta  8  az  angolok  keletázsiai  flottájuk  góc- 
pontjává tették,  politikai  és  sztratégiai  fontossága 
igen  nagy.  A  kormányzó  áll  a  sziget  élén,  6  tagú 
végrehajtó  és  11  tagú  törvényhozó  tanáccsal. 
1910  aug.  1.-én  nyitották  meg  a  Kaulun-Kanton 
vasút  brit  részét.  —  2.  H.  (hivatalosan  :  Victoria), 
H.  sziget  fővárosa,  a  sziget  É.-i  oldalán,  cukor- 
finomítókkal,  rum-desztillálóval,  gomb-,  jég-,  ce- 
ment- és  üveggyártással  s  különböző  kinai  ipar- 
ágakkal. A  part  mentén  kb.  7  km.  hosszúságban 
elnyúló  város  legszebb  utcája  a  Queen's  road. 
Nagyobb  épületei :  a  székesegyház,  a  kormányzó 
palotája,  erődítmények,  élelmi-  és  fegyvertárak, 
arzenális  stb.  Kereskedelme  igen  élénk,  importjá- 
nak és  exportjának  fele  Nagy-Britanniára  esik. 
Főbb  kereskedelmi  cikkei :  ópium,  cukor,  agyag- 
árúk, só,  olaj,  pamut,  elefántcsont,  betel,  kinai 
tea  és  selyem.  17  hajótársulat  tart  ide  rendes 
hajójáratokat,  de  árúforgalmának  megítélése  csak 
becslésen  alapul,  mert  szabad  kikötő.  1910-ben 
547,164  járómű  36'5  millió  tonnatartalommal 
érkezett  ide,  köztűk  az  Osztrák-magyar  Lloyd, 


r 


Hongrkonfir-Iúd 


245 


Honoráciorok 


Norddeutscher  Lloyd  hajói  is.  A  sziget  bevé- 
tele volt  1910-ben  6-91  millió  dollár,  kiadása 
pedig  6-95  millió  dollár,  adóssága  341,800  font 
sterling.  Újabban  lakossága  a  bevándorlás  foly- 
tán gyarapodik.  V.  ö.  Kyshe,  History  of  the  Laws 
and  Courts  of  H.  (1899) ;  Legge,  Guide  to  H.  (1902); 
Annual  Report  on  the  Blue  Book  of  H. ;  Reports 
on  the  New  Territory  at  H. ;  A.  Eoux,  H.  colo- 
nie  anglaise  (Poitiers  1903) ;  Clavery,  H.,  le  passé 
et  le  présent  (Paris  1905). 

Hongkong-Iúd  v.  Honolulu-lúd,  a  Kinában  és 
Japánban  honos  piiposcsőrü  hattyulúd,  mely  tet- 
szetős luxusállatnak  gazdasági  jelentősége  is  van, 
mivel  jó  tojó  és  ízletes  pecsenyét  szolgáltat. 

Hongrie  (La  H.,  franc,  ejtsd:  ongrí),  Magyar- 
ország francia  neve. 

Homgberger  János  Márton,  erdélyi  (szász) 
utazó  és  természetbúvár,  szül.  Brassóban  1795 
márc.  10-én,  megh.  Marseilleben  1869.  1815-ben 
Kis-Ázsiába,  Szfriába  és  Egyiptomba  indult,  s  ott 
mint  gyógyszerész  tartózkodott.  Majd  Perzsiát 
utazta  be,  Kelet-Indiába  1829.  jutott  el;  itt  5  évig 
a  lahorei  radzsa  orvosa  és  mechanikusa  volt,  1833. 
Afganisztánon  ós  Turánon  át  Oroszországba,  on- 
nan Brassóba  tért  vissza.  1835-ben  Anglia,  Fran- 
cia- és  Olaszországba  ment,  mindenütt  kitüntetés- 
sel fogadták.  1836 — 55-ig  Perzsiában  és  Indiában 
tartózkodott.  Főművei :  Sertimi  CabuUcum  (Wien 
1836),  ebben  a  Kabul  vidékén  talált  ismeretlen  nö- 
vényeket írta  le  ;  Heilung  der  Cholera  durch  Ein- 
impfung  des  Quassins  (u.  o.  1859) ;  Früchte  aus 
dem  Morgenlande  (u.  o.  1851,  40  táblával,  termé- 
szetrajzi s  földrajzi  tartalommal);  Thirty  flve  years 
in  the  East  (London) ;  Relation  d'un  voyage  de 
Dereh  G'hazi  khan  á  Caboul  (Journal  Asiatique 
1832,  III.). 

Honigh,  Cornelis,  németalföldi  költö.szül.  1845 
okt.  29.  Koog  aan  de  Zaanban,  megh.  (vízbefult) 
1896  ápr.  5.  Zwolleban,  hol  egy  év  óta  mint  ta- 
nító működött.  1881  óta  társszerkesztöje  volt  a 
De  Gids  c.  folyófratnak ;  írt  költeményeket :  Mijne 
lente  (Tavaszom,  Arnhem  1871);  Geen  zomer 
(Nincs  nyár,  Haarlem  1880);  továbbá  útleírásokat. 
1888  óta  Jonckbloet  Geschiedenis  der  Neder- 
landsche  Letterkunde  című  müvének  új  kiadását 
rendezte  sajtó  alá. 

Honigmann-féle  lokomotív,  I.  Lokomotiv. 

Honi  iparvédegrylet,  az  az  egj^esület,  melyet 
1844.  a  Kossuth  Lajos  által  létesített  magyar  ipar- 
egyesület a  hazai  ipar  védelmére  alapított.  Ma- 
gát az  iparegyesületet  Kossuth  1841.  alapította. 
1841  szept.  11.  tartott  gyűlésében  mondta  ki  az 
iparegyesület  választmánya  a  védegylet  alakítá- 
sát, mely  kötelezővé  tette  tagjaira  nézve,  hogy 
mindazon  szükségleteket,  melyeket  a  hazai  ter- 
melés, gyáripar  és  mesterségek  termékeiből  fe- 
dezni lehet,  mindaddig,  míg  ezek  kaphatók,  csak 
ezekből  és  csak  ezekkel  fogják  fedezni.  A  Pesten 
szervezett  központi  egyesület  mellett  azzal  szer- 
ves összefüggésben  lévő  vidéki  flókegyesnlete- 
ket  is  alapítottak.  A  H.  első  közgyűlése  1845  nov. 
17-én  volt  Pest  vm.  dísztermében  138  vidéki  flók- 
egylet  részvételével.  A  H.  hatása  alatt  több 
tekintélyes  ipartelep  létesült  hazánkban,  az  ak- 
kori feljegyzések  szerint  csak  1845  végéig  95.  Még 
nagyobb  volt  az  eredmény  1846.,  mikor  Kossuth 


Lajos  ismét  nagy  tevékenységet  fejtett  ki,  minek 
elismeréséül  a  H.  gr.  Teleky  László  indítványára 
őt  az  egyesület  tiszteletbeli  elnökévé  választotta. 
A  H.  hatása  alatt  alakult  1  milhó  pengő  frt  alap- 
tökével egy  gyáralapító  részvénytársaság,  mely- 
nek alakuló  közgyűlésén  —  1845  ápr.  13.  —  Deák 
Ferenc  mondott  nagy  lelkesedést  keltett  beszédet. 
Ugyanezen  gyűlésen  szavaztak  meg  50,000  frtot 
egy  gyapjuf onógyár,  -30,000  frtot  egy  vegyészeti, 
30,000  frtot  egy  vasműgyár  és  20,000  frtot  egy 
festögyár  segélyezésére.  Hat  évi  fennállás  után 
azonban  e  nagyszabású  társadalmi  alkotás  meg- 
szűnt ;  elsodorták  az  akkori  poUtikai  mozgalmak. 

Honismertetés,  1.  Szülő  földismertetés. 

Honi  sóit  qai  mai  y  pense,  1.  Honny. 

Honley  (ejtsd:  honie),  község  Yorkshire  angol 
eountyban,  (i9ii)  5100  lak.,  gyapjúszövéssel. 

Honnef,  város  Köln  porosz  kerületben,  (1910) 
6766  lak.,  bazalt-,  vas-  és  rézércbányával ;  klima- 
tikus gyógyintézettel. 

Hoanéte  (franc,  ejtsd:  ónét)  a.  m.  becsületes, 
illendő,  tisztességes. 

Honneur  et  patrie  (franc,  ejtsd:  onőr  e  patrí), 
becsület  és  haza,  a  becsületrendjelszava. 

Honneurs  (franc,  ejtsd:  onör),  a.  m.  tisztelet- 
adás, tisztelgés  (1.  0.),  Társaságban  azok  az  elő- 
zékenységek és  kitiintetések,  melyekkel  a  házi- 
gazda vagy  háziasszony  a  vendégeknek  tartozik ; 
a  kártyajátékban  bizonyos,  a  játék  szabályai  által 
meghatározott  kártyák,  melyek  a  játék  eredmé- 
nyére nézve  különösen  döntők. 

Honny  (Honni  V.  Honi)  sóit  qui  mai  y 
pense  (franc,  ejtsd:  oui  szoa  ki  mai  i  pansz)  a.  m. 
szégyen  arra,  aki  rosszat  gondol  erről.  Az  angol 
térdszalag-rend  (1. 0.)  jelmondata. 

Honolulu,  a  Sandwich-szigetcsoport  fővárosa, 
anglikán  és  római  kat.  püspök  székhelye,  Oahu- 
sziget  D.-i  partján,  3—4  km.  széles  síkságon,  ame- 
lyet közel  1000  m.  magas  csúcsokkal  bfró  hegység 
fog  körül,  kertek  és  gyümölcsfaligetek  közt,  (1910) 
62,183  lak.,  vasöntővel,  gépgyárral.  A  sziget- 
csoport legjobb  és  legbiztosabb  kikötőjét  kettős 
korallzátony  védi  a  tenger  hullámzása  ellen,  ren- 
des hajóösszeköttetésben  áll  Amerikával,  Auszfrá- 
liával,  Ázsiával  és  Kínával.  A  szigetcsoportnak 
csaknem  egész  külkereskedelme  itt  összpontosul. 
Az  elektromos  fénnyel  világított,  teljesen  ame- 
rikai módra  épített  város  egyes  részei  közt  a 
közlekedést  lóvasut  tartja  fenn.  Jelentékenyebb 
épületei  az  1880—82.  olasz  stílusban  épíüt  királyi 
palota  szép  parkkal,  a  parlament  épülete,  a  posta- 
épület, egy  bankház,  a  vámház,  múzeum  és  szín- 
ház. A  kínai  városrész  a  maga  számos  kis  kertjé- 
vel itt  is  elüt  a  többitől.  Enyhe  és  csak  télen 
esős  klímája  miatt  sok  mellbeteg  keresi  fel. 

Honolulu-lúd.  1.  Hongkong-lúd. 

Honor  (lat.),  1.  Becsület. 

Honoráciorok  (lat.),  így  neveztetnek  nálunk 
általában  a  magasabb  szellemi  qualiflkációval  ós 
megfelelő  társadalmi  állással  bíró  s  származásuk 
szerint  nem  nemes  egyének ;  különösen  ügyvédek, 
orvosok,  mérnökök  stb.,  kiknek  munkáját  nem 
munkabérrel  megfizetni,  de  tiszteletdíjjal  viszo- 
nozni (honorárium)  szokás.  1848.  ezekhez  számí- 
tották azon  lelkészeket,  kik  mint  ilyenek  neme- 
seknek nem  tekintettek,  azután  a  nem  nemes  apá- 


Honorálás 


246 


Honosftás 


tói,  de  nemes  anyától  származottakat.  Némely 
vármegye  a  H.-at  közgyűlésein  szavazati  jog- 
gal ruházta  föl. 

Honorálás  (lat.)  a.  m.  megtisztelés ;  jutalma- 
zás (1.  Hmiorárium).  A  kereskedelmi  életben  az 
utalványok,  cseklcek  és  váltók  honorálásán  azok 
kifizetését  értik. 

Honoraria  actio  (lat.),  1.  Actio. 

Honorárium  (lat.)  alatt  a  szellemi  munka 
ellenszolgáltatásaként  járó  tiszteletdijat  értjük. 
H.-nak  nevezzük  különösen  az  írók,  művészek, 
orvosok,  ügyvédek  stb.  díjazását.  Egyébként  a 
H.-ra  nézve  ugyanazok  a  jogszabályok  irányadók, 
melyek  egyéb  dy  ázásra  nézve  fennállnak. 

Honoratio  (lat.)  a.  m.  megtisztelés ;  váltó- 
nál pedig  annak  beváltása,  illetőleg  kiíizetése. 

Honores  inutant  móres  (lat.)  a.  m.  a  mél- 
tóság megváltoztatja  a  szokásokat.  Arról  az  em- 
berről mondják,  aki  rangban  fölemelkedett  s  ko- 
rábbi sorsosait  nem  ismeri  meg. 

Honoria,  Justa  Grata,  Constantius  római  csá- 
szár leánya  (425—455),  kit  szülei  senkihez  sem 
akartak  nőül  adni.  Egy  Bugenius  nevű  kamarás- 
sal szőtt  viszonya  miatt  kolostorba  zárták,  honnan 
H.  450.  felajánlotta  kezét  Attilának.  Midőn  ez 
ennek  alapján  H.-val  együtt  Róma  birtokát  is  kö- 
vetelte hozományul,  H.-t  bátyja,  III.  Valentinianus 
császár,  Itáliában  örök  fogságba  vetette. 

Honoris  cansa  (lat.)  a.  m.  tisztesség  okáért. 
Dr.  H,  a.  m.  tiszteletbeli  doktor. 

Honorius,  Flavius,  Nagy  Theodosius  császár 
üa,  egyszersmind  a  nagy  római  birodalom  ketté- 
oszlása  után  az  első  nyugat-római  császár.  Szü- 
letett 384.  és  atyja  halála  után  (395  jan.  15.)  Sti- 
licho  gyámsága  alá  került,  akinek  Mária  nevű 
leányát  nőül  is  vette  (398).  Míg  apósa  élt  és  a  kor- 
mány élén  állott,  a  birodalomnak  tekintélye  nem 
sülyedt ;  Alarich  betörése  a  nyugati  gótok  ólén 
(402)  nem  sikerült ;  a  vandálok,  suévek,  alánok  és 
burgimdiónok  egyesült  serege  Radagais  vezérlete 
alatt  sikertelenül  hatolt  be  Itáliába  (406),  mert 
Faesulae  mellett  teljes  vereséget  szenvedett.  Azt 
azonban  Stilicho  sem  tudta  megakadályozni,  hogy 
Britannia  a  birodalomtól  el  ne  szakadjon,  Hispá- 
nia és  Gallia  egy  részében  pedig  germán  törzsek 
lettek  az  urak.  Miután  egy  palotaforradalom  Sti- 
licho életének  véget  vetett  (408),  Alarich  három- 
szor (408. ,  409,410.)  támadta  meg  Rómát  és  utoljára 
sikerült  is  megsarcolása.  Alarich  csakhamar  meg- 
halt, sógora  és  utóda,  Athaulf,  alkuba  bocsátkozott 
H.-szal  és  nővérét.  Piacidiát  nőül  vévén,  déli  Gal- 
liába vonult  gótjaival,  hol  megerősödött  hatalma 
bástyául  szolgált  más  germán  törzsekkel  szemben. 
Az  Ls  szerencséje  volt  H.-nak,  hogy  derék  had- 
vezére, Constantius  leverte  a  trónkövetelőket.  De 
még  így  sem  tudta  megszilárdítani  trónját  és 
flutód  nélkül  halt  meg  423  aug.  27-én  Ravenná- 
ban,  mely  már  403  óta  volt  nagyobb  biztonság 
kedvéért  székhelye. 

Honorius  pápák.  1.  /.  H..,  625—638.  Előmoz- 
dította az  angolok  megtérését,  a  yorki  és  canter- 
buryi  püspökségeket  érsekségekké  emelte,  629. 
rábírta  az  Íreket,  hogy  a  római  egyházzal  egy 
időben  tartsák  a  húsvétot.  Az  ő  idejében  támadt  a 
monoteleták  eretneksége,  amely  szerint  Krisztus- 
nak csak  egy  akarata  lenne.  H.  Sergius  konstanti- 


nápolyi patriarchához  intézett  két  levelében  e  ki- 
fejezésekre nézve :  két  akarat,  két  működés,  hall- 
gatástparancsolt. Halála  után,  a  681.  tartott  Vi. 
egyetemes  zsinaton  H.-ra  ama  hallgatási  parancs 
miatt  kimondották  az  egyházi  átkot.  Ez  azután  sok 
védőiratra  szolgáltatott  alkalmat,  kivált  a  vati- 
káni zsinatból  kifolyólag.  -  2.  II.  H.,  1124-1130. 
Lothar  német  királyt  a  wormsi  egyezmény  mó- 
dosítására bírta,  Roger  szicíliai  grófra  pedig  Apu- 
liát  és  Calabriát  reáruházta.  (íl.  H.  név  alatt 
ellenpápa  is  fordul  elő.  1061 -bon  Baselben  a  csá- 
szár pártja  n.  Sándor  megválasztását  elvetette 
és  Cadalous  Péter  parmai  püspököt  választotta 
meg  II.  H.  néven.  A  mantovai  zsinat  1067.  letette 
ugyan,  de  azért  nem  mondott  le.  Megh.1072.)  — 
3.  III.  H.,  1216  - 1227.  Fáradozott  a  keresztes 
hadak  líjból  való  felvételén.  lí.  Henrik  angol  ki- 
rályt a  hűségi  eskü  után  oltalmába  vette,  később 
azonban,  midőn  Berengaria  ós  Izabella  királynők 
jogait  sértette,  erélyesen  lépett  fel  ellene.  —  4. 
IV.  H.,  1285-1287.  1286-ban  Alfonzét  és  Ja- 
kabot, arragoniai  Péter  fiait  kiközösítette,  mert 
Szicíliát  nem  akarták  Anjou  Károlynak  átengedni. 
IV.  László  magyar  királyt  intette,  hogy  elűzött 
nejét  vegye  vissza,  pogány  szokásairól  pedig 
mondjon  le.  A  párisi  egyetemen  az  ő  sürgetésér* 
állították  fel  a  keleti  nyelvek  tanszékét. 

Honoros  (azelőtt:  Ilonoris), kisk.  Krassó-Szö- 
rény  vm.  lugosi  j.-ban,  (i9io)  932  oláh  és  német 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vecseháza. 

Honor  thnris  (lat.),  a  kegyurasággal  járó 
egyik  tiszteleti  jog,  mely  szerint  a  kegyurat  külön 
tömjénezés  tünteti  ki. 

Honos  és  Virtus  (tisztelet  és  erény),  a  római 
becsület  és  katonai  kiválóság  megszemélyesítői. 
Marcus  Marcellus,  Szirakuza  megvívója,  H.-nak 
már  meglevő  temploma  mellé  Virtusnak  is  épí- 
tett egyet,  s  ezekben  helyezte  el  a  Rómába  hozott 
szicíliai  műkincseket.  101-ben  Marius  is  emelt  egy 
kápolnát  tiszteletüki'e  a  cimberektől  elvett  zsák- 
mányból. Pénzeken  ifjakként  vannak  ábrázolva ; 
H.  babérkoszorúval  és  bőségszaruval.  Virtus  nagj 
sisakkal. 

Honos  babét  onus  (lat.)  a.  m.  tisztelet, 
rang,  hivatal  teherrel  jár  (nagyság  átka). 

Honosítás  (tiaturcdisatio,  növ.),  az  az  eljárás, 
hogy  egy  idegen  növényt  más  földrészből  olyan 
vidékre  ültetünk,  amelynek  éghajlata  olyan  t. 
egészen  olyan,  aminő  saját  hazája  földjén  szo- 
kott lenni  és  az  idegen  növény  épp  úgy  tenyészik, 
mint  eredeti  hazájában ;  kitűnő  példája  a  H.-nak 
a  mi  akácfánk.  A  H.-sal  nem  egészen  egyezik  az 
ahklimatizáció,  amely  az  idegen  növénynek  csak 
hasonló  éghajlat  alatt  való  tenyésztésével  próbál- 
kozik meg.  Az  akklimatizácíó  nehezen  sikerül 
azokkal  a  növényekkel,  amelyek  a  mag  útján  való 
szaporodásra  vannak  utalva  és  a  megporzásra 
szükséges  rovarok  hiányzanak.  Az  akklimatizácíó 
akadályai  sokszor  a  meg  nem  felelő  fizikai  és  ké- 
miai tulajdonságú  talaj.  Az  akklimatizációt  meg- 
könnyíti, ha  az  idegen  növények,  mint  a  lombhullató 
fák,  hagymás  növények,  téli  nyugalomra  térnek. 
Az  akklimatizácíó  solíszor  kényesebb  növényekkel 
is  sikerül,  ha  télire  befedjük  őket.  Az  akklimatizá- 
lódott  növények  azonban  sok  esetben  több  ivadék 
után  is  gyengélkedni  kezdenek  és  végül  elpusztul- 


Honosság: 


247     - 


Hont 


nak.  Eddig  alig  ismerünk  esetet,  hogy  az  idegen- 
földi  növény  ivadékok  során  át  az  új,  hazájától 
elütő  éghajlathoz  hozzá  szokott  volna,  ellen- 
állöbbá  lett  volna.  —  H.  állattani  értelemben,  1. 
ÁkUimaüzádó.  —  H.  jogi  értelemben,  1.  Honfiu- 
süás  és  Állampolgárság. 

Honosság,  1.  Állampolgárság,  Honfiság,  Hon- 
fiusítás. 

llononrable  (ang.,  ejtsd:  onaörebi)  a.  m.  tisz- 
tességes, nemes,  a  főnemesek  gyermekeinek  címe. 
Mod  H.  a  marquis,  right  H.  az  earlek,  viscomi- 
tok  és  bárók,  továbbá  á  titkos  tanács  (Priyy  Coun- 
cil)  összes  tagjainak  címe.  Az  Egyesült-Államok- 
ban s  az  angol  gyarmatokban  minisztereket  és 
államtauácsi  v.  szenátusi  tagokat  illet  meg  e  cím. 
Az  angol  alsóház  tagjait  is  H.  címmel  illetik. 

Houourable  Artillery  Company  (egtsd: 
omiörebi  artiiieri  kömpeni),  az  angol  Önkéntes  csapa- 
tok legrégibb  formációja,  mely  1  zászlóalj  gyalog- 
ságból és  2  ütegből  áll  és  a  londoni  kerületből 
nyeri  kiegészítését. 

Honover,  az  Ahuna  vairja  szók  elferdítése. 
Ahuna  vairja  a  parszik  mindennapi  imádságá- 
nalc  uove,  amelyet  az  imádság  kezdő  szavaiból, 
ajathá  áJiu  vairjo  (mint  a  legfőbb  akarat  tiszta) 
szavakból  csináltak.  Ez  a  parszik  legszentebb 
imája.  A  három  részben  összesen  21  szóból  álló 
ima  értehno  igen  homályos.  A  Zendaveszta 
szövege  szerint  ezt  az  imát  mondta  el  a  jó  isten, 
Ahura  Mazda,  a  világ  teremtése  előtt.  A  Zend- 
aveszta teljes  szövegének  21  könyve  a  hagyo- 
mány szerint  ennek  az  imának  egy-egy  szavával 
volt  megjelölve.  V.  ö.  Hovelacque,  Avesta  (Paris 
1880) ;  Ohbert,  H.  le  vérbe  créateur  de  Zoroastre 
(u.  0.  1862). 

Honőr,  kártya-müszó,  magyaros  kiejtése  a 
íi'aneia  honneur  szónak,  1.  Honneurs. 

Honpolgárság,  1.  Állampolgárság. 

Honszeretet,  1.  Hazaszeretet. 

Hont  vármegye,  hazánk  régi  dmiáninneni  kerü- 
letének egyik  megyéje ;  É.  felől  Zólyom  és  Bars, 
K.-en  Nógrád,  D.-en  Pest  és  Esztergom,  melytől 
a  Duna  folyam  választja  el,  Ny.-on  Esztergom  ós 
Bars  vármegye  határolja.  Területe  (Selmeczbánya 
töi*v.  hat.  város  nélkül)  2545  km*.  A  vármegye 
felszínének  legnagyobb  része  hegyes.  Tágasabb 
rónák  csak  az  Ipoly  völgyében  vannak.  A  vár- 
megye északi  részén  van  a  Selmeczbányai  hegy- 
csoport, legmagasabb  csúcsa  a  Szitnya  (1011  m.) 
A  Bakabányai  hegyek  a  vármegye  ÉNy.-i  részén 
a  selmeczbányai  hegycsoport  folytatását  képezik. 
A  Börzsönyi  (v.  diósjenöi)  hegycsoport  az  Ipoly 
folyótól  délre  és  keletre  terül  el  a  vármegye  DK.-i 
részében ;  itt  a  legmagasabb  a  Csóványos  (939  m.). 
A  Korpona  és  Ipoly  völgyei  közt  az  Osztroski 
hegység  széles  tömege  terül  el  (777  m.).  B  hegyek 
lejtői  nagyobbára  erdőségekkel  vannak  borítva. 
A  vármegye  középső  és  déli  részét  kisebb-nagyobb 
magasságban  dombok  ágazzak  be ;  oldalaik  na- 
gyobbára szőllőkkel  és  szántóföldekkel  vannak 
borítva. 

Vizel.  A  vánnegyét  D.-felől  a  Duna  határolja, 
mely  a  túlsó  parton  emelkedő  trachithegységgeí 
a  visegrádi  szorost  alkotja.  Belé  ömlik  az  Ipoly, 
mely  Kóváa-nál  lép  a  megyébe.  Folyása  egészen 
Gyerkig  Ny.-i,  innen  Szobig  D.-i  irányt  tart  ós  itt 


beleömlik  a  Dunába.  Az  Ipoly  nem  hajózható,  ta- 
vasszal és  ősszel  gyakran  nagyon  megárad  és  sok 
kárt  tesz  a  földeken.  A  Garam  csak  a  vármegye 
D  Ny.-i  részét  mossa ;  Kövesd  ós  Párkány  között 
Esztergommal  szemben  szakad  a  Dunába.  Tuta- 
jok járnak  rajta,  A  Szekinc-ze  (hajdan  Szitnyi- 
czának  és  Sziklinczének  is  nevezték),  a  Szitnya 
oldalán  ered.  Folyása  D.-i,  a  Garamba  ömUk.  A 
Selmecz  a  selmeczbányai  hegyekben  ered,  D.-i 
folyásában  számos  patakot  vesz  fel  magába.  Tom- 
pán alul  egyesül  az  Ipollyal.  A  Korpona  (Krupi- 
uicza)  Zólyom  vármegyében  ered,  folyása  D.-i,  Kis- 
túr alatt,  nem  messze  Ipolyságtól,  beleömlik  az 
Ipolyba.  Nagyobb  mellékvize  a  Littava  v.  Csáb- 
rág patak.  Kisebb-nagyobb  patak  számos  van  a 
vármegyében,  melyeknek  vizét  nagyobbára  az 
Ipoly  veszi  fel. 

Éghajlata  mérsékelt.  É.-i részén  azonban,  Sel- 
meczbánya környékén,  sokkal  hidegebb  a  levegő, 
mint  a  délen  fekvő  vidéken.  Selmeczbánya  évi  kö- 
zéphőmérséklete 7'5«  C,  Ipolyságé  már  100.  Leg- 


Hont  vármegye  címere. 

enyhébb  hónap  az  augusztus  (18'3,  illetőleg  23*3*), 
leghidegebb  a  január  (—  2-5,  illetőleg  —  3-2°  C.) ; 
az  észlelt  legmagasabb  hőfok  30*7,  a  legkisebb 
—  27"8°  C.  A  csapadék  évi  mennyisége  Sehnecz- 
bányán  879  mm.  körül  ingadozik,  sőt  még  ennél 
is  kevesebb. 

Terményel.  H.  földje  lapályos  részében  túlnyo- 
móan agyagos-homokos  kevert  talaj,  mely  egész- 
ben véve  termékeny.  A  dombok  lejtőin  a  vmegye 
középső  és  déli  részeiben  kitűnő  bor  terem.  A 
hegyek  belsejében  ásványos  források  fakadnak. 
Terményei  közül  legtöbb  a  búza,  rozs,  árpa,  zab, 
továbbá  terem  repce,  kétszeres,  a  hüvelyes  vete- 
mények közül  főleg  bab,  kevesebb  borsó  és  lencse. 
Tengeri  csak  a  vmegye  délibb  részein  terem.  Te- 
temes a  kendertermelés,  valamüit  a  takarmány- 
és  kereskedelmi  növények  termelése  is,  különösen 
a  vmegye  D.-i  részén.  Jó  doháuytermő  helyek :  Pü- 
zesgyarmat,  Kospallag,  Vécze,  Pereszlény  ós  leg- 
újabban Kistúr  és  Dalmad.  Jó  bor  terem  Közép-  ós 


Hont 


—    248    — 


Hont 


Pelsötúr,  Apáti,  Sirák,  Palást,  Rakoncza,  Dalmad, 
Szúd,  Börzsöny,  Nagymaros,  Szob  községekben. 
Jelentékeny  a  gyümölcstermelés  is,  cseresznye 
(híres  a  csalli),  szilva,  körte,  alma  sok  és  kitűnő 
minőségű  terem.  Egyes  helyeken  gesztenyét  is  ter- 
mesztenek (Szokolya,  Palojta,  Nagy-Maros).  A  me- 
zőgazdaság érdekeinek  ápolására  a  H.  vármegyei 
gazdasági  egylet  és  Felső-H.  vmegyei  gyümölcsfa- 
tenyésztöegylet  alakult.  A  vmegye  termőterülete 
2öí,7U ha.,  ebből  szántóföld  106,402  ha.,  kert  4013 
ha.,  rét  24,868  ha.,  legelő  29,119  ha.,  nádas  10  ha., 
szőUö  2305  ha.,  erdő  80,856  ha.  Földadó  alá  nem 
eső  nemtermőterület  12,564  ha.  Az  erdők  túl- 
nyomó része  tölgyes,  kevesebb  bükk  ós  csekély 
fenyves. 

Az  állattenyésztés  virágzó,  amennyiben  sok 
szarvasmarhát,  juhot  és  sertést  tenyésztenek.  Az 
1911.  évi  összoszámláláskor  volt  a  megyében: 
szarvasmarha  46,478  drb,  ló  12,632  drb,  szamár 
349,  öszvér  3,  sertés  41,854  drb,  juh  101,370  drb, 
kecske  402  drb.  Tenyészirány  az  erdélyi  magyar 
mellett  a  pirostarka  hegyi  faj.  A  méhtenyésztés  is 
jelentékeny.A  selyemtenyésztés  szép  eredményt 
mutat.  Az  állati  termények  közül  különösen  sok 
disznózsír,  szalonna,  faggyú,  nyers  bőrök,  viasz, 
méz  és  juhturó  kerül  forgalomba. 

Az  ásványország  sok  aranyat,  ezüstöt  (Sel- 
mocz-  és  Bélabánya),  vasat,  rezet,  ólmot  szolgáltat. 
A  legszebb  faopált  Korpona  határában  és  Tópata- 
kon  (Kolpach)  lelik.Ahegyekbelsejébensokhomok- 
kö-  és  mészkőbánya  van,  sok  helyen  jóminöségű 
hófehér  kvarc  és  tűzálló  homok  (Felsötúr). 

Lakóinak  száma  1890-ben  107,783,  1900-ban 
114,359  és  1910-bon  117,256  lélek  volt.  Az  utolsó 
tíz  évi  szaporulat  2897  lélek,  vagyis  2'5'>/o- 1  km^-re 
46  lélek  esik.  A  lakosok  közül  magyar  66,875 
(57-lo/o),  tót  43,181  (36-8''/o),  német  5964  s  egyéb 
nemzetiségű  1236.  A  magyarok  összefüggő  töme- 
gekben az  Ipolysági,  szobi,  ipolynyéki  és  vámos- 
mikolai  járásokban  laknak.  Nagyobb  számban 
vannak  a  tótok,  Mk  sűrűn  laknak  a  korponai 
és  báti  járásokban.  Legkevesebben  vannak  a  né- 
metek. Ezek  szétszórtan  laknak  a  vármegye  min- 
den részében.  Vallásra  nézve  legtöbb  a  r.  kat. 
(82,521,  azaz  70-4''/o)  és  az  ág.  evang.  (23,683,  va- 
gyis 20-20/0),  kisebb  számban  vannak  a  reformá- 
tusok (8221)  és  az  izraeliták  (265.3).  A  reformá- 
tusok majdnem  kivétel  nélkül  magyarok,  az  ág. 
evangélikusok  túlnyomóan  tótok.  A  lakosok  fő- 
foglalkozása a  földmívelés,  állattenyésztés  és  bá- 
nyászat. Foglalkozási  ágak  szerint  (i9oo)  ekként 
oszolnak  meg :  a  tényleg  keresők  száma  53,847, 
még  pedig  értelmiségi  kereset  1076,  őstermelés 
40,981,  bányászat  795,  ipar  5425,  kereskedelem 
722,  közlekedés  519,  napszámosok  1418,  házi  cse- 
lédek 1914.  Az  összes  eltartottak  száma  60,512. 
Az  ipar  nem  jelentékeny,  vasiparvállalat  a  bányá- 
szaton kívül  alig  van.  A  kereskedelem  főtárgyai 
a  gabonanemüeken  kívül  állatok,  állati  termények, 
liszt,  szesz,  bányászati  és  ipari  cikkek.  Az  üzleti 
élet  elég  élénk.  A  vármegye  területén  9  bank  és 
takarékpénztár  s  22  hitelszövetkezet  van. 

A  közlekedés  fő  vonalai :  a  vmegye  déli  ré- 
szén a  Duna  mentén  a  m.  kir.  államvasutak  buda- 
pest— bécsi  vonala;  a  párkánynána— balassa- 
gyarmati vasút,  továbbá  a  selmeczbányai  és  kor- 


ponai szárnyvonalak.  A  vasutak  összes  hossza 
125  km.,  miből  76  km.  államvasút.  Országútjai 
jókarban  vannak  és  számosak,  az  állami  utak 
hossza  114,  a  törvényhatóságiaké  313  km.  A  he- 
gyes részekben  azonban,  bár  a  népesség  itt  is  elég 
tömött,  kevés  útja  van. 

A  közművelődés  elég  kedvező,  amennyiben 
a  6  éven  felüli  lakosságnak  81-4"/o-a  tud  írni  és 
olvasni  8  csak  829  tanköteles  gyermek  nem  jár 
iskolába.  A  vármegyében  van  18  kisdedóvó  1203 
növendékkel,  168  mindennapi  elemi,  149  általános 
ismétlő,  13  gazdasági  népiskola,  2  tanonc-  és  2 
polgári  iskola,  összesen  18,300  tanulóval  (ebből 
13,391  a  mindennapi  elemi  és  212  polgári  isko- 
lában), 1  fafaragó  és  2  börtöniskola  (184  tanuló- 
val), összesen  tehát  355  iskola  19,687  tanulóval ; 
közép-,  felső-  és  szakiskola  a  vármegye  területén 
nincs,  csak  Selmeczbánya  városában  található, 
mely  a  társadalmi  élet  és  üzleti  tevékenység  góc- 
pontja, mellette  a  vármegyének  egyik  helye  sem 
vergődött  nagyobb  jelentőségre. 

Közisrazgatás.  H.  jelenleg  6  járásra  oszlik  és 
van  benne  1  r.  t.  város : 


Közsé- 

Népes- 

Ebből 

Lakó- 

Járás 

gek 

ség 

házak 

száma 

1910 

magyar 

tót 

száma 

Báti ... 

29 

16,058 

2,864 

12,825 

3,181 

Ipolynyéki 

32 

17,03* 

12,096 

4,694 

3,381 

Ipolysági ... 

43 

27,995 

22,831 

4,7851 

5,276 

Korponai 

39 

17,421 

795 

16,193 

3,171 

Szobi_ 

13 

17,888! 

12,681 

1,146 

3,460 

Vámosmikolai 

21 

16,84Í 

15,124 

781 

3,229 

Korpona  r.  t.  v.    _ 

1 

4,01C| 

484 

3,460 

765 

Összesen  ... 

178 

117,256| 

66,875 

48,181 

22,463 

A  vármegyében  van  4  nagyközség,  173  kis- 
község és  256  puszta  és  telep.  A  községek  általá- 
ban kicsinyek,  kétezernél  több  lakosa  4  község- 
nek van ;  legnépesebb  Nagymaros  4681  lakossal. 
Székhelye  Ipolyság  (4206  lakossal).  Az  ország- 
gyűlésbe H.  3  képviselőt  küld. 

Egyházi  szempontból  a  vármegye  r.  kat.  hit- 
községei az  esztergomi  érseki  főegyházmegye  alá 
tartoznak,  egyedül  Korpona  város  van  a  besz- 
terczebányai  püspökség  alárendelve.  Az  ág.  evang. 
hitközségek  a  bányai  egyházi  kerület  alá,  az  ev. 
ref.  hitközségek  a  dunántúli  (komáromi)  püspök- 
séghez tartoznak.  Az  izraelitáknak  4  anyakönyvi 
hivataluk  van. 

Törvénykezési  szempontból  a  budapesti  kir. 
ítélőtábla  kerületéhez  csatolt  Ipolysági  törvény- 
szék alá  tartozik.  Járásbíróság  van  Ipolyságon, 
Korponán  és  Vámosmikolán,  az  első  kivételével 
telekkönyvi  hatáskörrel;  kir.  főügyészsége  és 
sajtóbirósága  Budapesten,  bányabirósága  és  pénz- 
ügyi bírósága  Beszterczebányán  van.  H.  a  buda- 
pesti kö^egyzői  kamara  területéhez  van  csatolva ; 
ügyvédi  kamarája  Balassagyarmaton  van. 

Hadügyi  beosztása  a  következő :  az  egész  vár- 
megye az  Esztergomban  székelő  26.  hadkiegé- 
szítő parancsnokság,  a  Nyitrán  székelő  14.  honvéd 
gyalogezred  nyltrai  ós  lévai  zászlóaljai,  s  a  Váczon 
állomásozó  honvéd  huszárosztály  alá  van  ren- 
delve. Csendörsége  az  Ipolysági  szakaszparancs- 
nokság alatt  áll. 

Pénzügyi  tekintetben  az  ipolysági  pénzügy- 
igazgatósághoz tartozik,  adóhivatala  Ipolyságon 
és  Korponán,  pénzügyőrsége  Ipolyságon  van.  Ipar- 


Hont 


-      249     - 


Hont 


és  kereskedelmi  ügyekben  a  beszterczebányai 
kamarához  tartozik.  Államépítészeti  hivatal 
Ipolyságon  van.  A  vármegye  területén  van  12 
gyógyszertár,  20  orvos,  52  szülésznő  és  2  kórház 
145  ággyal. 

Története.  Kőbaltákat,  kővésőket,  cserép- 
hamvvedreket s  egyéb  máz  nélküli  durva  cserép- 
edényeket találtak  és  találnak  Domanyik,  Kis- 
Keszi,  Magyarád,  Pereszlény  határában.  Római 
örkastélyrom  van  Szobon  (a  savaharci  castellum- 
rommal  átellenben),  avargyj^k  vannak  a  viski 
Máhér  és  a  folsőpalojtai  Őrhegy  alatt,  kisebbek 
Pásztón  és  Szetén.  Árkok  :  Borfő  ós  Lontónál,  He- 
lembától  Leiedig  a  földben  égett  falnyomok,  Szé- 
csénykén  pedig,  az  illési  pusztán  és  Szelestényben 
hosszú  gátak  —  prekop  —  állítólag  a  török  uralom 
alatt  a  rizsföldek  öntözésére  vízfogókul  szolgáltak. 
A  honfoglalás  idejében  Árpád  Hubát,  Zuárdot  és 
Kadusát  küldte  az  Ipoly  vidékének  elfoglalására, 
kik  ide  el  is  jutván,  a  morvák  részéről  erős  ellen- 
állásra találtak,  mígnem  Bors  nagy  sereggel  segít- 
ségükre sietett  és  a  területet  meghódították. 
A  honfoglaló  magyaroknak  az  Ipoly  völgye  igen 
megtetszett,  mert  mind  a  hét  nemzetségből  tele- 
pedtek meg  a  vmegye  területén.  E  hét  nemzetség- 
ből maradtak  fenn  az  Ipoly  völgyén  falunevek. 
Magyar  őscsaládokról  maradt  helynevek:  Csáb, 
Csali,  Gyerk,  Ság,  Szemeréd,  ögek  v.  Egek  (ma 
Egeg),  ósöd,  Marót.  Géza  vezér  idejében  Hunt 
és  Pázmán  testvérek  a  Svábföldröl  több  lovag- 
gal Szicíliába  igyekeztek,  hogy  a  szaracénok  ellen 
harcoljanak.  De  Géza  itt  tartotta  őket  s  a  Garam 
ós  Ipoly  völgyén  nagy  darab  földeket  ajándéko- 
zott nekik.  Ezek  a  földekre  német  gyarmatokat 
telepítettek.  Szent  István  idejében  innen  indult 
ki  a  keresztény  sereg  Koppány  somogyi  vezér 
ellen,  majd  a  Gyula  és  Ajtony  elleni  háborúba 
Hunt,  Pázmán  és  Horlii  vezérek  vezetése 
mellett.  Hunt  később,  mint  a  király  főtaná- 
csosa, részt  vett  az  országnak  püspökségekre,  vár- 
megyékre való  szervezésében.  A  jeles  lovag  egy- 
kori várának,  melytől  a  vmegye  nevét  vette,  nyo- 
mai a  róla  nevezett  Hunt  vagy  Hont  faluban,  Páz- 
máné  pedig  ugyanezen  határban  levő  hegyen  máig 
is  szemlélhetők.  Hunt  ílai  közül  többen  kitűntek 
kegyes  alapításokban.  Huntok  alapították  a  pász- 
tói és  zebegényi  bencósapátságot ;  Hunt  Márton  az 
Ipolysági,  Lambert  a  hozóki  préposts4got.  Az  Aba 
Sámuel  és  Péter  ellenkirályok  közti  pártviszályban 
H.  jelentékeny  szerepet  játszott.  Az  aradi  véres 
országgyűlésen  Hunt  Lambert,  mint  Boris-párti, 
fiastul  megöletett,  serege  pedig  megtizedeltetett. 
A III.  Endre  alatti  pártküzdelmekben  Pásztói  Hunt 
István  hatalmas  sereggel  az  esztergomi  érsek 
jószágait  pusztítá,  miért  Kemencze  elvesztésével 
lakolt.  IV.  Béla  király  sokat  tett  a  vármegyének 
a  tatárdúlás  következtében  kipusztult  helyei  új 
benépesítéséért  (Selmeczbányán  német  gyarmato- 
sok telepedtek  le). 

A  XIV.  sz.-ban  az  Anjou  királyok  alatt  gyarapo- 
dásnak indul  a  vmegye.  B  századelején  Bima  vme- 
gye, bár  Nógrád  vármegye  közben  terült  el.  Hunt 
Miklós  főispán  által  Kis-Hont  néven  mint  negye- 
dik járás  H.-hoz  kapcsoltatott.  Eóbert  Károly  Ma- 
rost (Visegráddal  szemben)  mint  királyi  várost 
kedvelte.  II.  Lajos  király  pedig  Nazdrai  faluban  a 


pálosok  számára  zárdát  alapított  s  azt  Maria  Nos- 
trának  nevezte  el.  Mátyás  király  kedvelt  vadász- 
területe volt  a  houti  erdőség,  így  a  bemecze- 
kemenczei  hegységben  Királyházát  ö  róla  nevez- 
ték el.  A  mohácsi  vész  után  H.  nyugalma  hosszú 
ideig  meg  volt  zavarva.  Ali  budai  pasa  Drégely 
várát  Szondi  György  vitéz  ellenállása  és  önfel- 
áldozása dacára  bevette  (1552).  Drégely  bevétele 
után  Ság,  Gyarmat  stb.  vár  magát  a  töröknek 
megadta.  Az  ipolymelléki  várak  1606.  a  zsüva- 
toroki  békében  kerültek  vissza.  A  reformációnak 
Selmeczen  már  a  mohácsi  vész  előtt  voltak  hívei, 
utána  pedig  az  egész  H.  elfogadta  azt ;  a  hitközsé- 
gek szerint  magyar,  német,  tót  esperességre  osz- 
lottak és  az  1610-iki  zsohiai  zsinatban  a  bánya- 
vidéki püspökséghez  csatlakoztak.  1660— 1711-ig 
a  megyét  a  török  folyton  sanyargatta,  elannyira, 
hogy  az  alispán  parasztok  által  szedette  az  adót,  ill. 
parasztkapitányokat  neveztek  ki,  minthogy  a  ne- 
messég ily  minőségben  a  török  kegyetlenségétől 
féltette  életét.  Ekkor  nevezték  a  vmegyét  csúfiié- 
yen  parasztvármegyének.  A  kuruc  háború  alatt 
H.  Rákóczinak  500  felszerelt  kurucot  állított.  Leg- 
nevezetesebb család  volt  a  vmegyébon  (200  évig) 
a  Koháry-család.  Koháry  Péter  nyerte  királyi  ado- 
mányban Csábrág  és  Szitnya  várát.  Fia,  István 
elesett  Léva  alatt  (166-4  júl.  19.),  síremlékét  Fer- 
dinánd bolgár  király,  a  késői  unoka  1910.  Garam- 
szentbenedeken állíttatta  fel.  István  fia,  Farkas 
és  II.  István  1711.  örökös  főispánságot  és  grófl 
címet  nyertek.  U.  István  országbíró,  jeles  költő. 
Farkasnak  két  fia  a  török  elleni  csatában  elesett, 
harmadik  fia  András  építtette  Szentantalon  a 
palotát  (ma  Fülöp  szász-koburg-gothai  hercegé)  és 
Kemonczón  1751.  megyeházat,  mely  1806.  leégett 
és  helyébe  1830—1857.  Ipolyságon  épült  a  mai. 
András  unokája,  Ferenc,  hercegi  rangban  az  or- 
szág főkancellárja  lett,  vele  kihalt  a  Koháry-csa- 
lád flága.  Leányát  Ferdinánd  szász-koburg-gothai 
herceg  vette  nőül  s  flusította.  E  család  bírja  ma 
a  honti  birtokokat.  A  Koháryak  mellett  kiváló 
szerepet  vittek  a  Balassák  (gyarmati  és  kékkői), 
kik  közül  I.  Bálint  a  XVI.  sz.  második  felében 
jeles  magyar  költő;  Imre,  a  pártütő  elveszti  a 
divényi  uradalmat,  mely  72  falura  s  pusztára 
terjedt  ki.  H.  vmegye  utolsó  nagyobb  történeti 
szereplése  1809.  az  utolsó  nemesi  felkeléskor  volt. 

Irodalom.  Bél  Mátyás,  Hist.  Com.  Hontiensis,  Nagyszombat 
1779;  Gytirky  Antal,  64  év  Hont  vármegye  történetéből 
1820-tól  1874.  évig,  I.  köt.  Vác  1874,  II.  köt.  u.  o.  1882; 
Höke  L^os,  Hontmegye  rövid  története  az  iskola  ós  nép 
használatára,  Belmeczbánya  1883;  Höke  Lajos,  Hont  vármegye 
monográfiája,  kézirat  a  vármegye  levéltárában ;  Körösi  Jó- 
zsef, Adalékok  Hontmegye  nemzetiségi  monográflájálioz,  Bu- 
dapest 1883;  Körösi  József,  Eltótosodás  ós  magyarosodás 
Hontmegyében,  különlenyomat  a  Budapesti  Szenile  1893. 
évfolyamából;  Palásthy  Pál,  A  Palásthyak,  4.  köt.  Buda- 
pest 1890;  Pongrácz  Elemér,  HontvíuTnegyei  Almanach 
1893-ra,  I.  évfolyam  Ipolyság  1893,  II.  évfolyam  Budapest 
1894 ;  Pongrácz  Lajos,  Honti  Literatúrai  Füzér,  L  fUzet  1839, 
II.  f Űzet  1840  Buda ;  Pongrácz  Lajos,  Honti  krónika,  Pest  1848 ; 
Pongrácz  Lajos,  Szondi-Album  (Drégelyi  emléklapok),  2  kiad.. 
Ipolyság  188(5 ;  Pongrácz  Lajos,  Vázlata  a  hontmegyei  kaszinó 
50  éves  történetének,  Budapest  1886 ;  Pongrácz  Lajos,  Kivona- 
tok Hont  vármegye  jegyzökönyvéből  1848—49.  és  18Gl-böl, 
I.  köt.  Belmeczbánya  1890,  U.  köt.  Ipolys%  1891 ;  Szitnyai 
József,  Történelme  az  első  magyarországi  kémlöintézet  egye- 
sületének és  az  érc-  és  féraprobavételnek  ugyanazon  bánya- 
kerületben, Belmeczbánya  1893;  Egy  közgyűlés  Hontban, 
Balassa-Gyarmat  1889 ;  Honti  állapotok,  több  füzet.  Budapest ; 
Hont  vm.  és  Selmecz-Bélabánya  sz.  kir.  város  monográfiája, 
Budapest  1906  (Monográfia-Társaság). 


Hont 


250 


Hontki  rályfal  va 


Hont,  kisk.  Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban,  (1910)  860 
magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ipolyság.  Régi  vára  azon 
Hunttói  vette  nevét,  ki  Géza  vezér  idejében  test- 
vérével, Pázmánnal  Dél-Németországból  Magyar- 
országbajött és  itt  az  Ipoly  táján  megtelepedett.  A 
H.-i  vár  a  H.-i  várispánság  magvát  képezte ;  nyo- 
mai ma  alig  látszanak,  de  a  községet  ma  is  Hunt- 
nak  ejti  a  nép.  H.-ról  vette  nevét  a  vmegye.  H.  kö- 
zelében van  az  érdekes  H.-i  szakadék. 

Hontbagonya  (azelőtt :  Bagonya),  kisk.  Hont 
vm.  báti  j.-ban,  (1910)  415  tót  lak ;  postahivatal, 
u.  t.  Bakabánya. 

Hontbesenyöd,  kisk.  Hont  vm.  báti  j.-ban,  (1910) 
322  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Bát. 

'Bioniev(Honterus)  János  (családi  nevén  Grass), 
Brassó  reformátora,  szül.  Brassóban  1498.,  megh. 
u.  0.  1549  jan.  23.  Tanulmányait  szülővárosában 
kezdte,  de  valószínűleg  már  1515.  távozott  onnan, 
hogy  Bécs,  Basel  és  Krakó  egyetemeit  látogassa. 
Az  utóbbinak  nemcsak  hallgatója  volt,  de  tani- 
tani  is  kezdett  rajta.  Magiszteri  címmel  tért 
vissza  1533.  hazájába  s  szülővárosában  1535.  jól 
felszerelt  nyomdát  alapított,  mely  1580-ig,  tehát 
majdnem  félszázadon  át  neve  alatt  működött.  E 
nyomdának  első  terméke  H.-nak  1535.  megjelent 
Compendii  Grammatices  Latináé  c.  munkája  volt, 
mely  utóbb  —  ugyancsak  az  ő  nyomdájában  — 
még  két  kiadást  ért.  Emellett  H.  tanítással  is  fog- 
lalkozott. 1543-ban  megalapította  Brassóban  a  re- 
formációt s  szervezte  az  evang.  egyházat  a  né- 
hány barátja  közreműködésével  írt  Eeformatio 
Ecclesiae  Coronensis  ac  Totius  Barcensis  Provin- 
ciáé c.  művével,  melyet  ugyanez  évben  Melanch- 
thon  is  kiadott  egy  általa  írott  élőbeszéddel  s  ame- 
lyet Luther  is  jóváhagyott.  E  könyv  hatása  alatt 
csakhamar  egész  Brassó  vidéke,  a  Barczaság  is,  a 
reformációhoz  csatlakozott,  miután  annak  elveit 
Brassó  város  hivatalosan  is  magáévá  tette  s  in- 
tézkedett, hogy  a  képek  s  egyen  kívül  az  összes 
oltárok  eltávolíttassanak  a  templomokból.  Práter 
Györgynek  is  tudomására  jutván  H.  működésé- 
nek Uy  eredménye,  még  ez  évben  országgyűlés 
elébe  hívta  őt,  hogy  nyilatkozzék,  miért  adta  ki 
a  reformáció  szellemében  késziüt  könyvét.  H. 
maga  nem  jelent  meg  az  országgyűlésen,  de  Apo- 
lógia Reformationiscímű  dolgozatával  kellőképen 
megfelelt  a  bíbornok  kérdésére.  1544  ápr.22.  aztán 
egyhangúlag  a  város  első  papjává  választatott. 
Még  ez  évben  elkészítette  az  iskolai  rendtartást 
is,  mellyel  megalapította  Brassóban  a  főiskolát. 
Csakhamar  nyilvános  könyvtárt  szervezett.  1547- 
ben  adta  ki  a  lelkészek  számára  agendáját  s  dol- 
gozta át  egyházszervezeti  művét,  az  összes  er- 
délyi szászokra  kiterjeszkedve.  Ezalatt,  miként 
előbb  is,  a  tudományok  egyéb  szakaiban  szintén 
lankadatlanul  működött,  úgy  hogy  műveinek 
száma,  az  újabb  kiadásokat  nem  számítva,  körül- 
belül 30-ra  tehető.  1857-ben  szülőházát  emlék- 
táblával jelölték  meg.  H.  születésének  400.  évfor- 
dulóját (1898)  emlékszobor  állításával  ünnepel- 
ték meg  Brassóban. 

Irodnlom.  Teutsch  G.  D.,  Über  Honterus  und  Kronstadt 
zu  seiuer  Zeit,  Archív  des  Vereins  filr  siebentiilrgische  Lan- 
deskunde,  1876;  Die  Keformation  im  siebeubilrgisclieii  Sach- 
senlaad,  VI.  kiadás,  Nagyszeben  1886  és  Geschichte  der 
Siebenbiirger  Sachsen,  II.  kiad.,  2  köt.,  Leipzig  1874 ;  Teutscli 
P.,  Drel  sáchsische  Qeographeu  des   sechszehnten   Jahrhan- 


derts,  iVrohiv  1879  és  Aus  der  Zeit  des  süchslschen  Hu- 
manlsmus,  u.  o.  1880;  Pabritius  Károly,  Krdólynftk  H. 
által  készített  térképe,  Budapest  1878;  Neugeboren  H., 
Johaanes  Honterus,  der  Reformátor  der  Sachsen  in  8ie- 
benbUrgen,  II.  kiad.,  Barmen  1888;  Wolf  Th.,  Homtems, 
Brassó  1894. 

Honterus,  1.  Honter. 

flonteax  (franc,  ejtsd  :  ontö),  nőnem,  honteuse 
(ejtsd :  öntöz).  Szégyenletes,  gyalázatos. 

Hontfüzesgyarmat  (azelőtt :  Füzesgyarmat), 
kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai  j.-ban,  (1910)  1160 
magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Nagysáró. 

Hontheim,  Johann  Nikolaus  von,  koblenzi  püs- 
pök, szül.  Trierben  1701  jan.  27.,  megh.  Montquin- 
tinben  (Ijuxemburg)  1790  szept.  2.  Jtistinus  Feh- 
ronius  álnév  alatt  megírta  De  statu  Ecclesiae  et 
legitima  potestate  rom.  Pontificis  c.  munkáját, 
amelyben  a  gallikanizmus  és  jozeíinizmus  szelle- 
mében megtámadta  a  római  pápát.  E  művet  Ró- 
mában elitélték.  Midőn  kitűnt,  hogy  e  mű  szer- 
zője H.,  Róma  és  püspöktársai  felszólítására  visz- 
szavonta  tanait  Pebronii  commentarius  in  suum 
retractatum  Pio  VI.  submissus  c.  munkájában  s 
mint  az  egyház  íia  halt  meg.  L.  Febronianismas. 

Honthin,  1.  Hontin. 

Honthorst,  Gerard  van,  hollandi  festő,  szül. 
ütrechtben  1590  nov.  4.,  megh.  u.  0. 1656  ápr.  27. 
Szülővárosában  Bloemaert  Ábrahámnak  volt  ta- 
nítványa, majd  Rómában  Caravaggio  erős  hatása 
alá  került.  1620— 2 l-ig  Londonban,  azután  Üt- 
rechtben és  Hágában  élt,  az  orániai  hercegek  ud- 
vari festője  volt.  A  Caravaggio-féle  világítási  ha- 
tásokból kiindulva  a  mesterséges  megvilágítású 
(gyertya-,  lámpa-,  fáklyafény)  képek  speciális 
mestere  lett.  Ezért  nevezték  el  az  olaszok  Ghe- 
rardo  daUe  notti-nak.  Ez  és  genreszerű  fölfogás 
jellemzi  nemcsak  génre-,  hanem  vallásos  tárgyú 
képeit  is.  Müvei  hosszú  sorából  említendők :  A  té- 
kozló flú  (München,  Alté  Pinakothek) ;  A  fogor- 
vos (drezdai  képtár);  A  hangverseny  (Paris, 
Louvre) ;  A  víg  hegedűs  (Amsterdam,  Rijks-mu- 
seum).  A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
Cimon  és  Perót  ábrázoló  képe  látható.  Mint  aro- 
képfestő  is  kedvelt  volt.  —  Öccse,  Willem  van 
H.  (1604—66),  Berlinben  udvari  festő  volt  és 
sima,  tetszetős  arcképeket  festett. 

Honti  Nándor,  festő  és  rajzoló,  szül.  1878  ápr. 
25.  Budapesten.  Tanulmányait  1896.  kezdte  Mün- 
chenben Hollósynál,  akit  Nagybányára  is  köve- 
tett. Három  évi  párisi  tanulmányok  után  1902. 
New  Yorkba  költözködött,  ahol  1907-ig  számos 
arcképet  festett  és  plakátot  s  iUusztráeiót  raj- 
zolt. Hazatérve  folytatta  rajzoló  munkásságát 
Az  TJjság  c.  napilap  képes  mellékletén ;  1913.  első 
díjat  nyert  a  magyar  birák  talárjának  tervére 
hirdetett  pályázaton. 

Hontin,  honthin,  fehérjének  ós  tanninnak  ko- 
ratinozott  vegyülete.  Szürkésbarna,  szagtalan  ós 
íztelen  por.  Vízben  oldhatatlan,  szesz  és  lúgok 
részben,  sav  csak  alig  oldja.  Gyomornedv  tehát 
alig,  lúgos  bólnedv  inkább  oldja.  Mint  megbíz- 
ható és  ártalmatlan  adstringenst  gyermekek  ós 
felnőttek  heveny  és  idült  diarrhoeájáiiál  gyógy- 
szerül használják. 

Hontkirályfalva  (azelőtt :  Királyfalva),  kisk. 
Hont  vm.  korponai  j.-ban,  (1910)  281  tót  lak.,  m.  p. 
Berencsfalu,  u.  t.  Korpona, 


Hontkiskér 


251     — 


Honvődemlékek 


Hontkiskér  (azelőtt :  Kiskér),  kisk.  Hont  vm. 
báti  j.-bau,  (1910)  418  magyar  ós  tót  lak.,  u.  p. 
Hontvarsány,  u.  t.  Lóvá. 

Hontnádas  (azelőtt :  Nádas),  kisk.  Hont  vm. 
báti  j.-ban,  (1910)  549  tót  lak.,  postahivatal,  u.  t. 
Egeg-Szalatnya. 

Hontnémeti  (azelőtt :  Németi),  kisk.  Hont  vm. 
korponai  j.-ban,  (1910)  612  tót  ós  magyar  lak., 
vasútállomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Hontrákócz  (azelőtt :  Rákócz),  kisk.  Hont  vm. 
korponai  j.-ban,  (1910)  102  tót  és  magyar  lak.,  u. 
p.  és  u.  t.  Hontnómeti. 

Hontudvarnok  (azelőtt:  üdvamok),  kisk. 
Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban,  (1910)  402  tót  és  ma- 
gyar lak.,  u.  p.  és  u.  í.  Teszér. 

Hontvármegyei  h.  é.  v.  A  Máv.  Ipolyság  állo- 
másától Korponáig  vivő  40*4  km.  hosszú,  ren- 
des nyomtávolságú,  gőzüzemű  h.  é.  v.  Megnyílt 
1899  ápr.  7.  Építési  alaptőkéje  4.000,000  K.  A 
Máv.  üzemében  van. 

Hontvarsány  (azelőtt :  Varsány),  kisk.  Hont 
vm.  báti  j.-ban,  (1910)  262  magyar  lak.,  postahiva- 
tal, u.  t.  Léva. 

Honvágy  (gör.  nostalgia,  nostrasia),  visszaki- 
vánkozás  a  szülőfóldi-e,  inely  oly  heves  alakot  ölt- 
het, hogy  valóságos  súlyos  lelki  bajjá  (melankó- 
lia) fajulhat.  Főleg  a  kultúra  alantas  fokán  álló, 
szúk  körben  élő,  hegyeket  lakó  népeknél  fordul 
elő,  melyek  megszokták  a  természetes  egyszerű 
életmódot  (svájci  köznép) ;  a  hazájától  elszakadt 
nem  tudja  a  merőben  különböző  városi  v.  egyéb 
életmódot  megszokni. 

Honvéd.  Ezt  a  szót  Kisfaludy  Károly  alkotta 
Az  élet  korai  c.  versében.  Utána  Kiss  Károly  hasz- 
nálta a  szót  Hadműszótárában  (1848).  L.  Hon- 
védség. 

Honvéd,  1.  politikai  napilap,  szerkesztette  és  sa- 
ját betűivel  nyomatta  Ocsvai  Ferenc  Kolozsvárt. 
Megjelent  vasárnapot  kivéve  minden  este  1848 
dec.  28-tól  1849  jún.  23-ig ;  azontúl  magyar  és 
német  szöveggel  aug.  14-ig,  mikor  megszűnt.  — 
2.  A  H.,  első  magyar  katonai  hetilap ;  szerkesz- 
tette BeOilen  Olivér  gróf,  honvéd-alezredes,  lap- 
tulajdonos volt  a  honvédegyleti  bizottmány  Pes- 
ten 1867  aug.  5-töl  1870  dec.  l-ig ;  azontúl  egy 
honvéd-tiszti  társulat  szerkesztette  s  adta  ki ;  1871 
szept.  7-től  szerkesztette  Halász  Károly;  1873 
máj.  30-tól  az  év  végóig  Benedek  Gyula;  1874. 
megszűnt.  —  3.  A  H,  politikai  napilap,  szerkesz- 
tette Atzél  Endre ;  kiadó-tulajdonosa  volt  a  Cor- 
vina részvénytársaság  Budapesten.  Megjelent 
1893  aug.  20-tól  1894  ápr.  15-ig,  minden  számban 
egy-egy  színes  képpel. 

Honvéd-altiszti  segélyalap.  A  honvédelmi  mi- 
niszter alapította  1907.  évben.  Célja :  a  tovább- 
szolgáló altiszteknek  a  katonai  szolgálatban  való 
megmaradását  előmozdítani  azáltal,  hogy  úgy  a 
saját  személyüket,  mint  a  családtagjaikat  ért  bal- 
esetek, sorscsapások,  súlyos  betegségek,  elhalá- 
lozások stb.  által  okozott  rendkívüli  anyagi  gon- 
dok elhárítására  pénzsegélyeket  kaphatnak.  Az 
alap  fenntartásához  hozzájárul :  az  állam  költ- 
ségvetésileg megállapított  bizonyos  évi  összeg- 
gel ;  a  honvéd-altisztek  fejenként  évi  4  korona 
hozzájárulási  összege ;  adományok.  L.  1907.  évi 
14.  87.  honv.  Rendeleti  Közlönyt. 


Honvédbogár  (állat),  1.  Aranybogarak. 

Honvédegyesületek,  1.  Országos  központi  hon- 
védválasztm  ány. 

Honvédelem,  azon  ügyek  összessége,  melyek 
az  államnak  külső  ellenség  elleni  megvédésére 
vonatkoznak.  Némely  államban  ezen  ügyek- 
nek magasabb  szempontból  való  megbeszélésére 
s  az  államfőnek  teendő  javaslatok  kidolgozására 
honvédelmi  bizottságok  állíttatnak  össze,  melyekbe 
az  ország  legmagasabb  rangú  katonái,  vezéregyé- 
niségek és  egyéb  kiváló  katonai  tehetségű  tábor- 
nokok hivatnak  meg.  Az  Osztrák-magyar  monar- 
chiában a  H.  ügyeit  a  hadügyminisztérium  és 
a  két  honvédség  minisztériuma  intézi. 

Honvédelmi  bizottmány,  1848  szept.  21-iké- 
től  1849  máj.  2-ikáig  állott  fenn.  Abból  a  cél- 
ból alakíttatott,  hogy  a  kormánynak  segédkezet 
nyújtson  az  ország  területi  épségére,  független 
önállására,  szabadságára  való  felügyeletben  s 
addig,  míg  Batthyány  gr.  miniszterelnök  Bécs- 
ben lesz,  vele  összeköttetésben,  sőt  részben  he- 
lyette az  ország  védelméről  gondoskodjék.  Tag- 
jait —  szám  szerint  hatot  —  az  országgyűlés  a 
képviselők  közül  választotta,  kikhez  később  ujabb 
hat  tag  választatott.  Ekkor  a  következő  fértíak- 
ból  állott:  Szemere  Bertalan,  Mészáros  Lázár, 
Nyáry  Pál,  br.  Jósika  Miklós,  id.  Pázmándy  Dé- 
nes, br.  Perényi  Zsigmond,  id.  gr.  Esterházy  Mi- 
hály, gr.  Pálffy  János,  Patay  József,  Somssich 
Pongrác,  Madarász  László,  Sembery  Imre.  Intéz- 
kedési köre  mindinkább  szélesbűit  s  1848  okt.  8. 
az  ország  kormányzásával  is  megbízatott;  ez 
időtől  kezdve  elnöke  Kossuth  Lajos  volt.  A  Sze- 
mere Bertalan  által  alakított  minisztérium  1849 
máj.  2.  oszlatta  fel.  Történetét  megírta  Szerem- 
lei S.,  A  honvédelmi  bizottmány  keletkezése  (Pest 
1867). 

Honvédelmi  miniszter,  a  katonai  igazgatás 
vezetésére  rendelt  felelős  kormány  hatóság ;  a  ma- 
gyar kir.  felelős  kormány  tagja.  Hatásköréhez 
tartoznak  a  honvédség-  és  népfölkelésnek  minden 
minisztrális  ügyein  kívül  a  közös  hadseregnek  a 
hadügyminiszter  hatóságához  nem  vont  ügyei; 
így  pl.  az  egész  hadkiegészítési  ügy,  beszálláso- 
lási  ügy,  legénységi  nyilvántartás  ügye  stb.,  az- 
után a  védrendszert  illető  törvényhozási  intézke- 
dések előkészítése.  Memiyiben  köteles  a  H.  a 
törvényjavaslatok  előkészítésénél,  rendeletei  ki- 
adásánál, intézkedéseinek  hozatalánál  a  közös 
hadügyminiszterrel  egyetértőleg  eljárni,  azt  a  tör- 
vények és  rendeletek  állapítják  meg,  az  azonban 
általánosan  érvényes  elv,  hogy  a  H.  alárendelt- 
ségbe a  hadügyminiszterhez  nem  jöhet,  semmifél* 
ügy  intézésében.  A  H.  hatásköréhez  tartozik  még 
a  magyar  királyi  csendőrség  személyi  és  fegyelmi 
ügyeinek  intézése  is.  L.  még  Hadkiegészítő  ha- 
tóságok, Hadüayi  igazgatás  és  Honvédség. 

Honvédemiekek.  A  szabadságharc  hőseinek  em- 
lékét a  60-as  évek  vége  felé  először  Dcbreczen  vá- 
rosa sietett  megörökíteni,  midőn  a  Honvédetnlékd 
a  ref.  kollégium  és  nagytemplom  közé  eső  téren 
fölállította.  Ez  a  kezdetleges  munka  első  ily- 
fajta  emlékűnk.  Egészen  művészi  alkotás  Huszár 
Adolf  Bem-szobra,  amelyet  1880  okt.  állítottak 
föl  Marosvásárhelyen.  Ugyancsak  ö  tervezte  az 
aradi  vértanuk  szobrát  is,  melynek  kivitelében 


Honvédeskli 


—     252    — 


HonvédkerUleti  parancsnok 


azonban  a  halál  megakadályozta.  A  szobormüvet 
átdolgozta  Zala  György.  Ugyancsak  Zala  György- 
től bírjuk  1893-ból  a  budai  Honvédemléket  is, 
mely  a  Budavár  visszafoglalásához  fűződő  ma- 
gasztos emléket  egy  fiatal  honvéd  alakjában  örö- 
kíti meg.  Azóta  számos  emléket  emeltek  a  sza- 
badságharc hőseinek  (magának  Kossuthnak  70-nól 
többet),  a  legnagyobb  méretű  mégis  a  budapesti 
Szabadságharc-szobor  lesz,  amelynek  kivitelével 
Gách  és  Szamovolszky  szobrászokat  bízták  meg 
pályázat  útján  s  amely  néhány  év  múlva  készül  el. 

Honvédeskü,  1.  Honvédség. 

Honvéd  felsőbb  tiszti  tanfolyam,  am.  kir.  hon- 
véd szakképző  intézetek  közé  tartozik,  Budapesten 
óvenkintokt.  lö.alakul  s  a  következő  év  júl. végéig 
tart.  A  H.  a  honvéd  törzstiszti  tanfolyam  parancs- 
noksága alatt  áll  8  az  a  rendeltetése,  hogy  kiváló 
tehetségű  s  a  csapatszolgálatban  jártas  és  szilárd 
jellemű  hivatásos  tiszteket  a  hadi  tudományok- 
ban megfelelő  oktatás  által  egyrészt  a  cs.  és  kir. 
hadiiskolába  lépéshez,  másrészt  különleges  alkal- 
mazásokra (segédtiszti  szolgálatra,  tanári  alkal- 
mazásra stb.)  előkészítsen.  A  tanárok  vezérkari  és 
honvédtisztek.  A  hallgatók  tényleges  állományú  fő- 
tisztek, kiknek  száma  a  felvételre  alkalmas  pályá- 
zók számától  függ,  de  30-nál  több  nem  lehet.  A  fel- 
vétel feltótelei :  legalább  két  évi,  a  századnál  telje- 
sített alantos  tiszti  szolgálat,  igen  jó  minősítés  a 
minősítvényi  táblázat  szerint,  a  német  nyelvnek 
birása  oly  mértékben,  mely  az  előadások  megér- 
tésére 8  a  gondolatoknak  szóval  és  írásban  való 
kifejezésére  képesít,  kitartást  ígérő  testallcat,  nőt- 
len állapot  s  a  felvételi  vizsgálat  sikeres  letétele. 

Honvédfőparancsnokság,  a  honvédségnek  tisz- 
tán katonai  vezetésére  és  felügyelésére  rendelt 
központi  katonai  főhatóság.  Az  1890.  V.  t.-c. 
érteimében  hatásköréhez  tartozik :  a)  a  honvéd- 
ség kiképzésének  vezetése  és  ellenőrzése;  b)  a 
fegyelmi  hatalom  és  birói  felsőbbségi  jog  gya- 
korlása a  tisztek  és  a  legénység  fölött,  valamint 
az  alárendelt  parancsnokságok  joggyakorlatának 
felügyelete;  c)  a  honvédcsapatok  és  intézetek 
felügyelete;  d)  az  alárendelt  parancsnokságok 
fölterjesztéseinek  véleményezése  és  e^  javaslatok 
tétele  a  honvédelmi  miniszterhez  a  fegyelem,  ki- 
képzés, harcképesség  ügyeiben  s  a  tisztek  elő- 
léptetése és  szolgálati  beosztása  tárgyában.  Ren- 
delkezéseiről a  főparancsnokság  a  honvédelmi 
miniszternek  jelentést  tenni  köteles  azok  tudomá- 
sul vétele  végett.  A  honvédfőparancsnoM  állást 
a  honvédség  megalkotása  óta  egész  haláláig  József 
főherceg  töltötte  be.  Utóda  báró  Klobucsár  Vilmos, 
majd  1913.  Rohr  Ferenc  lovassági  tábornok  lett. 
L.  még  Honvédség. 

Honvéd  főreáliskola,  a  m.  kir.  honvéd  nevelő- 
és  képzőintézetek  I.  csoportjába  tartozik.  Sopron- 
ban van  felállítva  s  a  m.  kir.  honvéd  Ludovlka- 
akadémiának  előkészítő  iskolája.  3  évfolyamból 
áll,  a  növendékek  létszáma  150.  A  felvételre 
nézve  megállapított  feltételek:  magyar  állam- 
polgárság, testi  alkalmasság,  4  középiskolai  osz- 
tály elvégzése,  a  katonai  nevelésre  megkívánt 
előismereteknek  felvételi  vizsga  útján  való  iga- 
zolása, betöltött  14,  de  túl  nem  haladott  16  éves 
életkor.  A  fizetéses  növendékek  ellátási  díja  800 
kor.  A  H.-t  az  1898.  XXIII.  t.-c.  alapította. 


Honvédgyalogság,  1.  Honvédség. 

Honvéd  gyengélkedő -házak,  a  m.  kir.  hon- 
védségnél a  közös  hadseregbeli  gyengélkedő- há- 
zak módjára,  azonos  elvek  szerint  állíttatnak  föl 
8  állomáshelyük  után  neveztetnek  el,  vagyis 
minden  oly  állomáson,  hol  a  helyőrség  létszáma 
legalább  300  fő,  de  500-nál  nem  több.  A  H.  oly 
betegek  fölvételére  szolgálnak,  kik  rövid  idő 
alatt  felgyógyulhatnak;  olyan  nagybetegek  is 
fölvehetők,  kiket  nagyobb  gyógyító  intézetbe 
szállítani  nem  lehet.  Ezen  kívül  még  különös 
esetekben,  mint  pl.  összpontosítások  alkalmával, 
járványok  idején  stb.  a  szükség  tartamára  szin- 
tén lehet  gyengélkedő-házakat  fölállítani. 

Honvéd  hadapródiskolák,  a  m.  kir.  honvéd 
nevelő-  és  képzőintézeteknek  II.  csoportját  alkot- 
ják. Ez  idő  szerint  két  hadapródiskola  áll  fenn, 
melyek  kiválóan  a  gyalogságnak  vannak  szánva 
ós  pedig  Nagy- Váradon  és  Pécsett.  Rendeltetésök 
az,  hogy  oly  ifjakat,  kik  a  hadi  pályát  élethivatá- 
sukul választották,  hadapródokká  képezzenek  ki, 
8  ezáltal  a  m.  kir.  honvédség,  valamint  a  tör- 
vényszabta feltételek  alatt  a  cs.  és  kir.  közös  had- 
sereg hivatásszerű  tiszteiben  beálló  fogyatékok 
pótlására  sarjadékot  neveljenek.  Akik  a  lovasság 
állományában  óhajtják  a  hadapródi  rangot  el- 
nyerni, a  IV.  évfolyam  kezdetével  a  nagyváradi 
hadapródiskolában  egyesíttetnek.  A  hadapród- 
iskolák 4:  évfolyamnak,  mindegyik  évfolyam  2—2 
párhuzamos  osztályból  áll.  A  felveendő  növendé- 
kek száma  óvenkint  100—100.  A  felvétel  feltéte- 
lei :  magyar  állampolgárság,  testi  alkalmasság, 
valamely  nyilvános  középiskola  4  alsó  osztályá- 
nak eredménnyel  való  elvégzése,  a  szükséges 
előismereteknek  felvételi  vizsga  útján  való  iga- 
zolása, kifogástalan  erkölcsi  magaviselet,  betöl- 
tött 14  éves,  de  túl  nem  haladott  16  éves  életkor. 
A  növendékek  eltartásának  és  kiképzésének  költ- 
ségei az  állami  költségvetést,  iUetöleg  a  honvé- 
delmi tárcát  terhelik.  A  honvéd  hadapródiskolák- 
ban tehát  valamennyi  hely  díjmentes  s  a  növendé- 
kekért csakis  tandíj  fizetendő,  mely  a  következőkép 
van  megszabva :  a)  tényleges  állománybeü  kato- 
nákfiai számára  óvenkint  24  korona ;  b)  tartalékos 
és  szolgálaton  kívüli  viszonybeli  tisztek,  továbbá 
udvari  és  polgári  állami  tisztviselők  és  alkalma- 
zottak fiai  után  160  korona ;  c)  minden  egyéb 
magyar  állampolgár  fiai  számára  400  korona.  A 
lovassághoz  törekvő  IV.  évfolyamú  növendékek 
részéről  a  lovagló-oktatáshoz  megkívánt  szükség- 
letek beszerzésére  a  lovagló-alaphoz  400  korona 
fizetendő.  A  növendékek  kilépése  szabály  szerint 
a  IV.  évfolyam  elvégzése  után  történik,  mely  al- 
kalommal besoroztatnak  és  elvileg  a  m.  kir.  hon- 
védséghez osztatnak  be.  A  kilépő  növendékek  kö- 
zül azok,  kik  erre  önként  jelentkeznek  és  a  kö- 
zös hadseregben  támasztott  szolgálati  követelmé- 
nyeknek is  megfelelnek,  a  honvédség  és  közös 
hadsereg  állományviszonyainak  mérvéhez  ké- 
pest a  cs.  és  kir.  közös  hadseregbe  is  beoszthatok. 
A  beosztott  növendékek  a  hadapród-tiszthelyet- 
tesi  rendfokozatot  nyerik.  A  H.-at  az  1898.  XXIII. 
t.-c.  alapította.  A  H.  átszervezése  honvéd  föreál- 
iskolákká  tervbe  van  véve. 

Honvédkerületi  parancsnok,  altábornagy,  ki- 
nek segédszemélyzete :  egy  vezérkari  törzstiszt, 


r 


Honvéd  kiegrészítő  parancsnokságok 


253     — 


Honvédség: 


mint  kerületi  vezérlíari  f  önölc,  egy  hadbiztos,  egy 
törzstiszt-hadbiró,  egy  törzsorvos,  egy  törzstiszt- 
irodavezető  és  a  szükséges  irodai  személyzet. 
1913.  márc.  1-től  kezdve  az  eddigi  7  honvéd- 
kerület  helyett  6  honvédkerület  és  2  honvéd  had- 
osztály-parancsnokság  van.  L.  még  Honvédség. 

Honvéd  kigészitö  parancsnokságok.  Minden 
honvéd  gyalogezred-parancsnokságnál  a  kiegé- 
szítő és  nyilvántartó  ügyek  végzésére  1—1  hon- 
véd kiegészítő  parancsnokság  van,  melynek  pa- 
rancsnoka törzstiszt.  L.  még  Hadkiegészítés  és 
Hadkiegészítő  hatóságok. 

Honvédkórházak,  a  m.  kir.  honvédségnél  1896 
óta  szervezett  H.  állomáshelyük  után  jelöltetnek 
meg.  Vannak  Budapesten,  Debreczenben,  Gyulán, 
Szegeden,  Munkácson,  Kolozsvárott,  Maros- Vásár- 
helyt és  Sziszeken.  A  kórház  parancsnoka  egy 
honvéd  törzsorvos. 

Honvéd  lovasiskola  (m.  kir.  központi),  a  lovas- 
sági csapatiskolákat  kiegészítő  tanintézet  Buda- 
pesten, melyben  évenként  a  következő  tanfolya- 
mok állíttatnak  fel :  a)  a  lovas  tiszti  tanfolyam ; 
b)  a  lovas  egyévi  önkéntes  iskola ;  c)  a  lovas  táv- 
író-tanfolyam ;  d)  a  patkoló-iskola.  Az  iskola  pa- 
rancsnoka huszár-törzstiszt. 

Honvédlovasság,  1.  Honvédség. 

Honvédlovassági  felügyelő,  feladata  a  honvéd- 
lovasság egyöntetű  kiképzését  vezetni,  folytonos 
harcképességben  tartására  ügyeim,  a  lovassági 
szellemet  ápolni,  a  honvédlovasság  továbbfejlesz- 
téséről gondoskodni  s  a  huszártisztek  szolgálati 
beosztása,  áthelyezése  és  előléptetése,  valamint 
a  honvéd  lovascsapatok  fegyvergyakorlatainak 
megtartása  iránt  a  honvédelmi  miniszternek  javas- 
latokat tenni ;  ellenőrzi  továbbá  a  pótlovazást  és 
a  szolgálat  kezelését.  A  H.  mindig  oly  tábor- 
nok, ki  azelőtt  a  lovasságnál  szolgált ;  a  kerületi 
(hadosztály)  parancsnokokkal  egyenlő  állásií.  Kö- 
zegei :  egy  vezérkari  törzstiszt,  mint  vezérkari 
főnök  és  a  szükséges  számú  segédszemélyzet. 

Honvéd  lovastiszti  tanfolyam.  A  m.  kir.  köz- 
ponti honvéd  lovasiskolában  évenkint  4  hónapra 
alakuló  lovas  tiszti  tanfolyamban  a  m.  kir.  hon- 
védlovasság amaz  idősebb  rangú  alantos  tisztjei 
nyernek  elméleti  és  gyakorlati  továbbképzést, 
kik  előbb  már  valamely  lovas  dandártiszti  isko- 
lát elvégeztek  s  a  csapatnál  legalább  négy  évig 
tényleg  szolgáltak.  A  hallgatók  számát  a  honvé- 
delmi miniszter  állapítja  meg. 

Honvéd  Ludovika-akadémia,  1.  Lvdovika- 
akadémia. 

Honvédmenedékház,  1.  Országos  központi  hon- 
védválasztmány. 

Honvédség,  az  államok  véd-  és  hadszervezeté- 
nek egyik  intézménye.  Eredetileg  a  legtöbb  állam- 
ban a  védkötelezettség  kiterjesztése  által  oly  for- 
mán keletkezett,  hogy  a  védköteleseket  sorhadi 
és  tartalékos  szolgálatkötelezettségüknek  lero- 
vása után  háború  esetére  még  honvédelmi  cé- 
lokra vették  igénybe.  Később  a  védkötelesek  ezen 
csoportját,  mely  sorhadi  és  tartalékos  szolgálatá- 
nak eleget  tett,  háború  esetén  külön  újabb  csa- 
patok alakítására  és  általában  a  hadsereg  erősíté- 
sére és  szaporítására  kezdték  alkalmazni  s  azt 
megkülönböztetőleg  a  sorhadtól,  tartaléktól  és 
póttartaléktól,  melyeket  váltakozva  álló,  rendes, 


első  vonalbeli,  aktiv  Jiadseregnek  stb.  szoktak  ne- 
vezni :  általában  H.-nek  nevezték  el  (Landwehi*, 
armée  territoriale,  milizia  mobile,  opolcenie  stb.). 
Mivel  ezen  első  korbeli  H.-hez  tartozó  csapatok 
legénysége  az  első  vonalbeli  csapatokénál  előre- 
haladottabb korú  volt  és  ruházat,  fölszerelés,  fegy- 
verzet és  vezénylet  tekintetében  általában  jóval 
az  első  vonalbeli  csapatok  mögött  maradt,  végre 
mivel  a  H.-et  csak  ritkán  és  csakis  szükség  esetén 
szokták  volt  a  hadviselés  elsőfokú  fontosabb  fel- 
adataira alkalmazni,  hanem  többnyire  csak  má- 
sodrangú hadi  feladatokra  (helyőrség,  megszállás, 
hadtáp,  őrldséret,  katonai  biztosítás  stb.),  ez  okból 
a  H.-et  a  legújabb  korig  joggal  másodrangú  sereg- 
intézménynek tekintették. 

A  H.,  mint  majdnem  minden  újabb  katonai  in- 
tézmény, először  Poroszországban  keletkezett  és 
pedig  még  e  század  elején,  midőn  Poroszország 
I.  Napóleon  által  legyőzetve,  csak  korlátolt  számú 
hadsereget  tarthatott.  Ekkor  haderejét  akként 
szaporította,  hogy  a  védköteles  ifjúságot  arány- 
lag gyorsított  módozat  mellett  sörü  turnusok- 
ban kiképezte  és  aztán  béke  idejére  szabadsá- 
golta (Krümper-System).  A  Franciaország  ellen 
viselt  felszabadító  háborúkban  (1813—15)  a  porosz 
álló  hadsereg  mellett  ezekből  alakultak  az  első 
Landwehr-csapaiok,  melyekkel  a  porosz  hadsereg 
3— 4rszer  akkora  lett,  mint  aminőre  I.  Napóleon 
és  a  többi  államok  becsülték.  Az  intézmény  később 
állandósíttatott  és  1866  után  a  többi  német  államra 
is  kiterjesztetett.  Az  újabb  katonai  törvény  szerint 
a  Landwehr-kötélezettség  Németországban  a  sor- 
hadi és  tartalékos  szolgálati  kötelezettség  lerovása 
után  még  12  évig  tart  (27-től  a  39  éves  korig). 
Németország  óriási  hadi  sikerei  után  Európa  csak- 
nem valamennyi  állama  többé-kevésbbé  változó 
részletekkel,  de  lényegében  azonos  elvi  alapokon 
utánozta  a  porosz  Landwehr-intézményt.  Némely 
országban  a  H.  fentebb  megjelölt  csoportjához 
még  oly  védköteleseket  is  sorolnak,  kik  a  hadse- 
reghez egyáltalában  be  nem  soroztattak,  v.  ebben 
a  rendesnél  alsóbb  fokú  kiképezést  nyertek.  A  leg- 
több hadseregben  a  H.-ben  ugyanazon  fegyver- 
nemek (gyalogság,  lovasság,  tüzérség  stb.)  és 
szervezési  csoportok  vannak,  mint  az  álló  hadse- 
regben ;  háborúban  azonban  ritkán  szoktak  tisztán 
H.-ből  a  hadosztálynál  magasabb  hadászati  kötelé- 
ket alakítani.  A  H.-ből  békében  rendszerint  csak 
keretek,  néhol  még  ilyenek  sem  állanak  fenn, 
hanem  róla  csak  nyilvántartás  vezettetik. 

Nálunk  H.-nek  először  azon  csapatokat  nevezték, 
melyeket  az  1848-iki  mozgalmas  időben  a  horvát 
betörés  veszélye  ellen  a  magyar  kormány  rendele- 
tére a  magyar  hon  védelmére  toborzottak.  Később 
szokásból  azon  önkénteseket  és  osztrák  hadsereg- 
beli csapatokat  is,  melyek  a  magyar  ügyhöz  át- 
pártoltak és  a  honvédekkel  vállvetve  harcoltak, 
szintén  a  H.  név  alá  foglalták,  miáltal  a  H.-hez  a 
magyar  nemzeti  ügyért  harcoló  hadsereg  fogalma 
fűződött.  Ezen  H.  az  1848— 49-iki  szabadságharc 
leveretése  után  feloszlott  és  1869-ig  ily  nevű  csa- 
pat V.  védelmi  intézmény  nem  létezett. 

Midőn  azonban  a  magyar  alkotmány  vissza- 
állítása után  1867.  a  monarchia  mindkét  államá- 
nak védelme  közös  ügynek  nyilváníttatott  és  a 
magyar  törvényhozás  közvetlen  befolyása  alól 


Honvédség 


—  254 


Honvédség 


kivonatott,  a  magyar  nemzet  mégsem  akart  le- 
mondani az  alkotmányában  és  különösen  az  1848.-1 
törvényekben  gyökerező  azon  jogáról,  hogy  ma- 
gyar nemzeti  hadsereget,  illetőleg  a  hon  védel- 
mére rendelt  seregintézményt  is  allcothasson.  így 
keletkezett  a  közös  hadsereg  keretén  Mvül,  a 
monarchia  mindkét  államában  egy-egy  külön  had- 
seregcsoport, mely  függetlenül  a  közös  hadügyi 
kormánytól,  kizárólag  a  magyar,  illetőleg  osztrák 
kormány  igazgatása  alá  jutott  s  mely  mint  a 
monarchia  fegyveres  erejének  kiegészítő  része,  az 

1868.  XLI.  t.-c.  szerint  1869.  Magyarországon 
H.,  Ausztriában  Landwehr  nevet  nyert.  Ezen 
törvény  érteimébon  a  sorozásoknál  mindazon 
védkötelesek,  kik  a  közös  hadsereg  és  hadten- 
gerészet,  valamint  ezek  póttartalékának  ujonc- 
jutalékául  kivetett  legénység  kiállítása  után  még 
fegyveres  szolgálatra  alkalmasaknak  találtattak, 
12  évre  a  H.-hez  avattattak  fel ;  azonfelül  a  közös 
hadsereg  legénysége,  miután  ottani  tényleges  és 
tartalékos  kötelezettségét  lerótta,  még  2  évre  a 
H.-hez  helyeztetett  át. 

Az  első  szervezéssel  egyidejűleg  felállíttatott  a 
honvédelmi  minisztérium  és  a  honvédföparancs- 
nokság,  mint  központi  hatóságok ;  az  első  honvé- 
delmi miniszter  gróf  Andrássy  Gyula,  a  honvéd- 
ség első  főparancsnoka  József  főherceg  volt.  Az 
ország  területileg  6  honvédkerületre  és  ezeken 
belül  82  zászlóalj  területre  osztatott,  melyekből 
háború  esetére  82  gyalogzászlóalj  és  32  lovas- 
század volt  felállítandó.  Az  utóbbiak  között  eleinte 
28  huszár-ési  dzsidásszázad  volt.  Az  lS69-iki  első 
sorozás  46,106  újoncot  juttatott  a  H.-nek.  A  kikép- 
zés megindítására  még  a  sorozás  elején  önkénte- 
seket toborzottak,  kik  honvédtisztekké  való  ki- 
képzésre voltak  kiszemelve.  E  toborzás  eredménye 
.300  önkéntes  volt,  kik  a  nyár  folyamán  egy  köz- 
ponti tanosztályban  jövő  feladatukra  előkészít- 
tettek, azután  további  kiképezésre  a  6  kerületre 
szétosztattak.  Ezen  tanosztály  vizsgázott  személy- 
zete végezte  a  H.-nél  az  első   újonckiképezést 

1869.  Az  újoncküíépezés  után  azonnal  foganatba 
vétetett  a  honvédcsapatiskolák,  altiszti,  tiszti  stb. 
tanfolyamok  szervezése  is  és  soká  a  fegyvergya- 
korlatokon kívül  ebből  állt  a  H.  egész  kiképzési 
intézménye.  1871.  az  ország  6  helyett  7  kerületre 
osztatott ;  a  huszárszázadok  száma  32-ről  40-re 
emeltetett.  A  volt  határőrvidék  feloszlatása  foly- 
tán a  zászlóaljak  száma  1872.  4-gyel,  1873.  6-tal 
szaporodott,  miáltal  a  gyalogzászlóaljak  száma 
92-re  emelkedett.  Ugyanekkor  a  kezdetben  alakí- 
tott 20  dandár  helyett  az  egész  honvédgyalogság 
14  dandárba  6—7  zászlóaljjal  osztatott;  háború- 
ban 1 — 1  dandár  2—2  féldandárba  tagozódott, 
2—2  dandár  pedig  1—1  hadosztályt  alakított. 

Miután  a  H.-nek  a  3  föfogyvemem  közül  csak 
gyalogsága  és  lovassága  volt,  a  tüzérség  helyett 
1871.  szórólövegekkel  (mitrailleuse)  látták  el  és 
pedig  minden  dandár  számára  1—1  osztag  állít- 
tatott fel ;  összesen  90  darab  szórólöveg  volt,  me- 
lyek közül  80  a  Montigny-  és  10  a  Gattling-féle 
rendszerből  való  volt.  E  szórólövegek  1875.  lesze- 
reltettek. 1886-ban  a  92  honvédzászlóalj  már  béké- 
ben 28  féldandárba  tagoltatott.  A  legfontosabb 
változás  azonban  1889.  állott  be  azáltal,  hogy  min- 
den zászlóaljnál  az  eddigi  egy  állandósított  század 


helyett  4—4  századkeret,  azonkívül  minden  féldan- 
dámál  1—1  pótzászlóalj  keret  és  1—1  kiegészítő- 
parancsnokság  állíttatott  fel.  Ezzel  egyidejűleg  az 
1.  és  5.  féldandárnál  még  1—1  zászlóalj  állíttatott 
fel,  miáltal  a  honvédzászlóaljak  a  jelenlegi  számiba 
(94)  szaporodtak.  1890-ben  a  fóldandár  elnevezés  he- 
lyett az  ezred  rendszereslttetett ;  megállapíttatott 
a  honvéd  ujoncjutalék  (12,500),  miáltal  a  H.  állo- 
mányviszonyai szilárdabb  alapra  jutottak.  A  H. 
anyakönyvi  állománya  volt :  1869-ben  597  tiszt 
és  69,439  legény ;  1890-ben  4280  tiszt  és  234,514 
legény.  A  lovasságnál  a  századok  eleinte  csak 
osztálykötelóket  alkottak;  később  az  osztályok 
10  ezredbe  alakultak,  minden  ezred  2—2  osztállyal, 
minden  osztály  2—2  századdal;  az  összes  lovas- 
sági kiképzés  vezetésére  és  felügyeletére  egy 
lovasdandárparancsnokság  állíttatott  fel.  1880-ban 
a  lovasezredek  huszárezred  elnevezést  kaptak; 
1882.  a  horvát  dzsidásezred  is  hnszhrezTQíMé  ala- 
kíttatott át.  1881-ben  egy  honvédlovassági  fel- 
ügyelő állása  rendszereslttetett,  a  10  huszárezred 
pedig  2  lovasdandárba  tagozódott.  1889-ben  min- 
den huszárezrednél  még  2—2  huszárszázad  (5.,  6.) 
állíttatott,  ami  a  3.  lovasdandárparancsnokság 
felállítását  vonta  maga  után.  1897-ben  még  egy 
4.  lovasdandár  állíttatott  fel.  A  honvédlovasság 
hadi  lóállományának  biztosítási  módja,  a  vállal- 
kozó rendszer,  eleinte  eredetiségénél  és  szokatlan- 
ságánál  fogva  nagy  feltűnést  keltett ;  idővel  azon- 
ban oly  célszerűnek  bizonyult,  hogy  azóta  részben 
a  közös  hadsereg  és  némely  külföldi  államok  is 
utánozták. 

Az  első  honvéd  tisztikar  J869.  nyugdíjas  tisz- 
tekből, kUépett  volt  tisztekből,  volt  1848— 49-iki 
honvédtisztekből,  a  közös  hadseregtől  átlépett  tisz- 
tekből, végre  tiszti  szolgálatra  alkalmas  polgári 
egyénekből  és  volt  altisztekből  alakíttatott.  A  tiszti 
sarjadék  előteremtése  sok  nehézségbe  ütközött. 
Eleinte  számítottak  a  mutatkozó  lelkesedésre  ós 
arra,  hogy  az  egyetemi  tanulóifjúság  megfelelő  ki- 
képezés  mellett  honvédtiszti  állásra  fog  törekedni. 
Ily  célból  az  egyetemeken  és  akadémiákon  kato- 
nai tanszéket  állítottak.  De  a  lelkesedés  szalma- 
tüznek  bizonyult.  Budapesten  1869— 70-ben  83 
hallgató  iratkozott  be,  de  csak  13  tette  le  a  had- 
apródi  vizsgát ;  a  2-ik  évben  beiratkozott  65,  vizs- 
gázott 14 ;  a  ,3-ik  évben  beiratkozott  49,  vizsgá- 
zott 8.  Még  silányabb  volt  az  eredmény  a  vidéki 
akadémiákon.  A  tiszti  kiképzés  más  forrásai  vol- 
tak a  kerületi  tiszti  tanfolyamok,  melyek  azon- 
ban szintén  nem  feleltek  meg  a  célnak.  Végre 
1872—73  óta  a  tiszti  kiképezés  számára  megnyílt 
egy  központi  intézet:  a  Ludovika-akadémia,  a 
lovasság  számára  pedig  a  központi  lovasiskola, 
eleinte  Jászberényben,  később  Budapesten  (1.  Lu- 
dovika-akadémia). A  H.  szolgálati  és  vezénylő 
nyelve  az  I— V.  kerületekben  ós  a  20.  s  a  41.  gya- 
loghadosztályban a  magyar,  a  VI.  kerületben  a 
horvát.  A  honvédeskü  abban  különbözik  a  közös 
hadseregbelitől,  hogy  a  honvédség  a  királyon  kívül 
« hazánk  szentesített  törvényeinek »  is  húséget  és 
engedelmességet  esküszik.  A  H.  zászlója  nemzeti 
színű,  egyik  oldalán  a  magyar  állam  címerre] ,  a 
másikon  a  király  nevének  kezdőbetűivel. 

Az  osztrák  és  magyar  H.-ek  az  egész  világon 
páratlan  intézmények,  de  azon  különleges  szer- 


Honvédséer 


—     255     - 


Honvédség 


vezetnek,  melyet  a  monarchia  dualisztikus  állam- 
szerkezete kényszerűségből  szükségessé  tett,  a 
legújabb  időkig  számottevő  hátrányai  is  voltak. 
Ezek  leginkább  a  következőkben  nyilvánultak  : 
a)  közvetlenül  besorozott  és  a  közös  hadsereg  tar- 
talékából eredő  személyzettel  egészíttetett  ki.  Ez- 
által különböző  szolgálati  nyelven  és  különböző 
fokon  kiképezett  személyzetből  állott,  mi  mellett 
a  közvetlenül  a  H.-hez  besorozottak  általában  a 
közös  hadsereghez  jutottnál  jóval  gyengébb  ele- 
met képviseltek  ;  h)  csak  két  fegyverneme  volt, 
minek  folytán  önálló  hadműködésre  képesítve  nem 
volt,  hanem  nagyon  is  rászorult  a  közös  hadsereg 
által  leendő  kiegészítésre ;  c)  a  H.  által  nemcsak 
a  monarchia  védöerejének  egysége,  hanem  a  ma- 
gyar államé  is  meg  volt  bontva.  A  védöerő  túl- 
nyomó és  tökéletesebb  részét  a  közös  hadsereg, 
a  másilí  —  tökéletlent  —  a  H.  képviselte.  A  hon- 
véd seregtesteknél  (hadosztályok)  a  közös  hadse- 
regtől beosztott  fegyvernemek,  csapatok,  intéze- 
tek és  személyek  kéiféleséget  (nyelv,  eskü,  bíró- 
sági illetékes&ég  stb.,  közigazgatás)  idéztek  elő ; 
d)  több  aprólékos  berendezés,  mely  poUtikai  okból 
szükséges,  aránytalan  költséget,  erő-,  munka-  és 
időpazarlást,  továbbá  a  katonai  közigazgatásban 
meddő  munkát,  lassúságot  és  súrlódást  idézett  elő. 
Ezen  hátrányokkal  szemben  fontos  előnyei  is  vol- 
tak az  eddigi  H.-nek.  Mindenekelőtt  az,  hogy  fia- 
talabb legénységből  állott,  mint  a  külföldi  államok- 
ban ;  a  mi  H.-ünk  mozgósítása  sokkal  gyorsabb 
volt,  mint  máshol,  mert  már  békében  számbave- 
hetö  keretek  és  csapatok  állottak  fenn.  Ezáltal  az 
osztrák  és  magyar  H.-ek,  eltérőleg  a  külföld  ha- 
sonló intézményeitől,  már  eddig  is  nem  másod- 
vonalbeli, hanem  elsőrendű,  első  vonalbeli  és  a 
közös  hadseregbeliekkel  közel  egyenértékű  csapa- 
toknak voltak  tekinthetők. 

A  fentemlített  hátrányokat  nagyrészt  kiküszö- 
bölte és  egy  csapással  a  H.-et  is  a  közös  hadsereg 
mellé  a  legelső  vonalba  helyezte  a  véderőről  szóló 
1912.  évi  XXX.,  illetve  a  H.-ről  szóló  XXXI. 
t.-c.,  mely  úgy  a  közös  hadseregnél,  mint  a  H.-nél 
egyformán  általában  véve  a  két  évi  tényleges 
szolgálat  álláspontjára  helyezkedve,  a  haderőnek 
két  tényezőjét,  a  közös  hadsereget  és  H.-et,  úgy- 
szólván teljesen  egyenértékű,  első  vonalbeli  csa- 
pattá tette.  A  véderő  harmadik  tényezőjénél,  a 
haditengerészetnél,  a  szolgálati  kötelezettség  a 
régi  maradt,  még  pedig :  4  évig  a  tényleges  szol- 
gálatban, 5  évig  a  tartalékban  és  3  évig  a  tenger- 
vedben.  A  H.-ről  szóló  fentemlített  törvény  lénye- 
gesebb határozmányai  a  következők :  Rendelte- 
tés :  A  H.  a  fegyveres  erő  egyik  (tehát  nem  mint 
eddig  csak  kiegészítő)  része ;  háború  idején  a  kö- 
zös haderő  támogatására  és  a  belvédelemre,  béke 
idejében  pedig  (s  ez  szintén  új)  a  belső  rend  és 
biztosság  fenntartására  is  van  hivatva.  A  H.  ki- 
egészítő alkotórész  gyanánt  külön  póttartalékkal 
van  ellátva,  mely  hadi  állományának  fedezésére 
szolgál.  A  H.-hez  tartozik  továbbá  most  már  a 
méneskar  is,  mely  eddig  a  közös  hadsereghez 
nyerte  volt  beosztását.  Lényeges  haladást  jelent 
az  új  H.-i  törvény  a  gyalogság  szaporítása  és  az 
új  hmvédtüzérség  felállítása  által.  E  szerint  a  H. 
a  jövőben  állani  fog:  32  (eddig  28)  ezredben  ala- 
kuló 97  zászlóalj  gyalogságból,  10  ezredben  ala- 


kuló 60  huszár-századból,  8  tüzérdandárban  ala- 
kuló 70  ágyú-,  tarack-  és  lovaglóűtegböl,  melyek- 
ből Horvát-Szlavonországok,  úgy  mint  eddig,  4 
gyalogezredet  12  zászlóaljjal,  1  huszárezredet  6 
századdal  és  1  tüzérdandárt  (ez  új)  8  ágyú-  és 
taracküteggel  állítanak.  Kiegészítés  szempontjá- 
ból a  H.  nem  mint  eddig  7,  hanem  csak  6  honvéd- 
kerületre  oszlik ;  és  pedig :  az  I.  budapesti,  a  II.  sze- 
gedi, a  III.  kassai,  a  IV.  pozsonyi,  az  V.  kolozs- 
vári és  a  VI.  zágrábi  horvát-szlavón  honvédke- 
rílletre ;  vagyis  az  eddigi  V.  székesfehérvári  hon- 
védkerület megszűnt.  Ezen  kerületek  mindegyi- 
kéből 1—1,  a  budapestiből  2,  összesen  tehát  8  hon- 
véd gyaloghadosztály  alakul  már  békében  is, 
míg  eddig  csak  háború  esetén  alakult  összesen 
csak  7  honvédhadosztály  a  már  békében  is  meg- 
levő 7  honvédkerűletböl.  Az  új  H.-i  törvény  sze- 
rint a  H.-nek  három  állománycsoportja  van:  a> 
a  tényleges  állomány,  h)  a  tartalék,  c)  a  póttar- 
talék. A  rendes  szolgálati  kötelezettség  tart :  a 
gyalogságnál  és  kocsizó  tüzérségnél  általában  két 
évig  a  tényleges  szolgálatban  és  tíz  évig  a  tarta- 
lékban ;  a  gyalogság  és  kocsizó  tüzérség  megálla- 
pított számú  altisztjeinél,  továbbá  a  lovasságnál 
és  a  lovagló  tüzérségnél  három  évig  a  tényleges 
szolgálatban  és  hét  évig  a  tartalékban ;  a  póttar- 
talékba beosztottakra  nézve  tizenkét  évig.  Eddig 
a  közös  hadsereg  tizedik  tartalékévét  is  leszol- 
gált tartalékosokat  kivétel  nélkül  további  két  évi 
tartalékszolgálatra  a  H.-hez  helyezték  át.  Az  új 
véderötörvény  szerint  azokat  a  szolgálatkötele- 
seket, kik  a  közös  hadseregben  teljesítendő  szol- 
gálati kötelezettségűknek  utolsó  évfolyamába  jut- 
nának, a  honvédelmi  miniszter  kívánságára  a 
szükséges  számban  (a  különbség  tehát  az,  hogy 
csak  ha  szűkség  van  rájuk  és  csak  a  szükséges 
számban)  a  H.  hadi  állományának  kiegészítése 
céljából  a  H.-hez  helyezik  át.  Fontos  továbbá, 
hogy  amennyiben  a  közös  hadsereg  állományvi- 
szonyai megengedik,  valamely  iQabb  évfolyam- 
nak egy  része  helyezendő  át  az  utolsó  évfolyam 
hasonló  nagyságú  része  helyett  a  H.-hez,  ahol 
azután  az  áthelyezettek  összes  szolgálati  kötele- 
zettségük hátralevő  részét  teljesítik.  Az  új  H.-i 
törvénnyel  a  H.  újoncjutaléka  az  eddigi  12,500  fő 
helyett  az  1912.  évre  17,500,  1913.  évre  21,500, 
az  azután  következő  évekre  pedig  25,000  főben 
állapíttatott  meg.  A  fegyvergyakorlatokat  az  új 
törvény  következőleg  szabályozza :  akik  2  évet 
szolgáltak  ténylegesen,  azok  legfeljebb  4,  egyen- 
ként legfeljebb  l^  hétre  terjedő  fegyvergyakor- 
latra kötelesek ;  a  három  évet  ténylegesen  szol- 
gálók legfeljebb  3,  egyenként  legfeljebb  11  hétre 
terjedő  fegyvergj^akorlatra  kötelezhetők.  Ha  va- 
laki önként  4  évig  szolgál  ténylegesen,  az  már 
nem  köteles  többé  fegyvergyakorlatra  bevonulni. 
A  H.  póttartalékosai  3,  egyenként  legfeljebb  4 
hétig  tartó  fegyvergyakorlatra  kötelezhetők.  A 
tartalékos  tisztek  és  tisztviselők  4,  egyenként  4 
hétig  tartó  fegyvergyakorlatra  hivatnak  be. 

A  H.  évi  újonejutaléka  az  1889.  VI.  t.-c.  14.  §-a 
értelmében,  10  évig  tartó  érvénnyel,  12,500  főben 
volt  megállapítva.  E  törvény  szerint  a  H.-be  való 
felavatás  általános  kellékei :  a)  magyar  állampol- 
gárság ;  h)  a  szükséges  szellemi  és  testi  képesség 
mellett  legalább  153  cm.  testmagasság  és  c)  Icg- 


Honvéd  törzstiszti  tanfolyam 


256 


Hood 


alább  hadköteles  kor,  kivéve  a  Ludovika-akadé- 
mia  végzett  növendékeit.  Irodai  szolgálatra  alkal- 
mazhatók és  kézművesek,  ha  különben  alkalma- 
sak, testmagasságra  való  tekintet  nélkül  besoroz- 
hatok. A  H.  behívása  és  mozgósítása,  ha  háború 
veszélye  fenyeget,  mindenkor  csak  a  király  rende- 
letére történhetik,  a  honvédelmi  miniszter  ellen- 
jegyzése mellett  ;  a  tartalék  és  póttartalék  a  H.-nek 
hadi  létszámra  való  kiegészítése  végett  szintén  csak 
a  király  parancsára  hívható  be.  A  H.-et  a  magyar 
korona  országain  kívül  csak  kivételesen  szabad 
alkalmazni ;  erre  mindenkor  a  törvényhozás  külön 
intézkedése  szükséges.Csak  az  országgyűlés  együtt 
nem  létében,  s  ha  a  halasztásból  veszély  származ- 
hatnék, rendelheti  el  ó  Felsége,  az  ország  össz- 
minisztériumának  felelőssége  s  az  ország  képvi- 
seletének, annak  legközelebbi  összejövetelekor 
azonnal  kikérendő  utólagos  jóváhagyása  mellett, 
a  H.  alkalmazását  az  ország  határam  kívül.  A  H. 
belszervezotét  a  király,  mint  legfőbb  hadúr,  csak 
azon  mérvben  határozhatja,  illetve  változtathatja 
meg,  amelyben  ezt  a  honvédtörvény  nem  szabá- 
lyozná. 

Irodrtlom.  Éber  N.,  A  honvédelmi  szervezésről,  Budapest, 
1868 ;  A  H.-röl  szóló  1890.  V.  t.-c,  a  végrehajtási  rende- 
lettel és  magyarázatokkal,  u.  o.  1890;  A  magyar  hon- 
védelmi törvény,  u.  o.  1869 ;  Az  1868.  évi  honvédelmi  tör- 
vények, kiegészítve  a  m.  k.  honv.  miniszter  végrehajtási  és 
foganatositási  rendeleteivel,  u.  o.  1869;  Az  1889-iki  véd- 
erö-törvény,  jegyzetekkel  és  magyarázatokkal,  u.  o.  1889; 
Védtörvény  és  annak  végrehajtására  vonatkozó  utasítás, 
4  rész,  u.  0.  1889—93 ;  Az  1912.  XXX.  és  XXXI.  t.-c.  a  véd- 
eröröl,  illetve  a  H.-röl ;  Szurmay,  A  H.  fejlődésének  törté- 
nete annak  felállításától  napjainkig,  Budapest  1898. 

Honvéd  törzstiszti  tanfolyam,  Budapesten 
van  ellaelyezve,  s  abban  olyan  idősebb  rangú 
gyalog  és  lovas  századosokat  készítenek  elő  az 
osztályparancsnoki  állásra,akik  a  törzstisztté  való 
előléptetésre  törekednek.  A  törzstiszti  tanfolyam 
a  honvódfőparancsnokság  útján  a  honvédelmi 
miniszternek  van  alárendelve.  A  tanfolyam  8  hó- 
napig tart  és  évenként  nov.  1-ón  kezdődik  s  jún. 
30-án  végződik.  A  felvétel  feltótelei:  A  tanfo- 
lyamba csak  előléptetésre  alkalmas  s  a  gyakor- 
lati kipróbálás  alkalmával  megfelelően  minősí- 
tett századosokat  vezényelnek  be.  A  tanfolyam  pa- 
rancsnoka tábornok,  a  tanárok :  vezérkari  törzs- 
tisztek. 1909  óta  a  tanfolyam  neve :  M.  kir.  hon- 
véd tájékoztató  tanfolyam. 

Honvédtüzérség,  1.  Honvédség- 

Honvódügyész,  hadügyész,  kato)Mügyész,  a 
mostani  hadbíró  (1.  o.)  régi  elnevezése. 

Honvédzászló,  1.  Honvédség. 

Honvédzenekarok.  1896-bán  a  m.  kir.  hon- 
védség hét  kerületének  mindegyikében  egy-egy 
zenekart  állítottak  fel.  A  zenekar  létszáma :  1 
karmester  és  43  különféle  rendfokozatban  lévő 
zenész. 

Hónyomás,  főképen  a  középhegységi  erdők- 
ben észlelhető  az  a  jelenség,  hogy  a  fák,  külö- 
nösen a  hófúvásoknak  kitett  északi  és  északkeleti 
hegyoldalokon,  a  szélvihar  által  nagy  mennyiség- 
ben felhalmozott  hótömegek  évről-évre  ismétlődő 
nyomása  által  görbe  növésre  kényszeríttetnek  s 
emiatt  minőségükben  sokat  veszítenek.  Legtöb- 
bet szenvednek  ezáltal  a  fenyőfélék,  kivéve  a  tűit 
elhullató  vörösfenyőt,  legkevesebbet  a  lombfák. 
L.  Hótörés. 


Hooch  (Roogh),  Pieter  de,  hollandi  festő,  szül. 
Rotterdamban  16-30  körül,  megh.  1677  után.  Elő- 
ször Hágában,  1655— 65-ig  Delftben,  utóbb  Am- 
sterdamban élt.  Legkiválóbbak  delfti  korszakában 
festett  képei,  melyek  némileg  Fabritius  és  Ver- 
meer  műveihez  közelednek.  H.  intórieurjei  a  hol- 
landi festészet  legvonzóbb,  legsajátosabb  alko- 
tásai közé  tartoznak.  Többnyke  polgári  házak 
belsejét  ábrázolják,  egymásba  nyíló,  barátságos, 
levegős  szobákkal,  napsütötte  tornácokkal,  ben- 
nök  ülő  vagy  mozgó  kevés  alakkal.  Az  ablakokon 
beszűrődő  napfény  hatásait,  a  belső  helyiségek 
levegőjét  utói  nem  ért  művészettel  érezteti  H., 
kinek  java  korából  eredő  művei  nyilvános  és  ma- 
gángyűjtemények legdrágább  kincsei  közé  tar- 
toznak. Öt  fő  műve  van  az  amsterdami  Rijks- 
museumban :  Az  éléskamara.  Levelet  olvasó  nő, 
Szolgáló  seprővel,  Gyermeket  öltöztető  nő,  A  zene- 
lecke.  Ily  egyszerű,  magukban  közömbös  tárgyúak 
egyéb  képei  is,  amelyek  közül  a  párisi  Louvreban, 
a  londoni  National  Galeryben,  Wallace-gyüjte- 
ményben  és  Buckingham  Palace-ban,  a  bécsi  műv. 
akadémia  képtárában,  a  brüsszeli  Arenberg-kép- 
tárban  levőket  emelj  tik  ki. 

Hood  (ejtsd:  hud),  1.  RoUn,  1.  BoUn  Hood. 

2.  H,  Sámuel,  viscount,  angol  tengernagy,  szül. 
1724  dec.  12.,  megh.  Greenwichben  1816jan.  27. 
Mint  hajóinas  kezdte  pályáját  s  a  7  éves  francia 
háború  alatt  hajóskapitánnyá,  az  északamerikai 
háborúban  pedig  baronettó  és  ellentengernaggyá 
emelkedett.  1782  február  havában  diadalt  aratott 
St.  Christophe  szigetnél  Grasse  francia  tenger- 
nagy fölött,  ápr.  14.  Rodneyval  együtt  Guadelou- 
pot,  a  Mona-szorosban  pedig  4  francia  hadihajót 
vett  el  a  franciáktól.  1782-ben  ir  peer,  1787.  al- 
tengernagy lett,  1788.  a  tengerészeti  hivatal  első 
lordjává  nevezték  ki.  A  ü'ancia  forradalomban 
különösen  a  Földközi-tengeren  vezényelt ;  elfog- 
lalta 1793.  Toulont,  1794.  Korzikát  és  később  Qui- 
béronnál  meg  Brestnél  is  harcolt  a  franciák  ellen. 
1794-ben  tengernaggyá  lépett  elő,  1796.  angol 
peerré  nevezték  ki  viscount  címmel.  —  Öccse, 
H.  Alexander,  szül.  1727.,  megh.  1814  máj.  2., 
hasonlóan  kitűnt  a  franciák  elleni  tengeri  hábo- 
rúban, 1796.  tengernagy  s  1794.  báró  lett,  1801. 
pedig  a  Bridport  viscount  címet  kapta. 

3.  H,  Thomas,  angol  humorista,  szül.  1799 
máj.  23.  Londonban,  megh.  u.  o.  1845  máj.  3.  A 
London  Magaziné,  majd  a  Hood's  Magaziné  és 
később  a  New  Monthly  c.  folyóiratok  szerkesztője 
volt.  Whüns  and  Oddities  (1827)  és  Comic  Annual 
(1830)  c.  kiadott  humoros  költeményei  nagy  sikert 
arattak,  mire  UptheRhine  (1839)  c.  szatírája  kö- 
vetkezett, amely  az  angol  turistákat  teszi  nevet- 
ségessé. H.  nemcsak  humorista  volt,  hanem  a 
munkásosztály  nyomorának  költője  is  ;  leghíre- 
sebb ily  irányú  költeményei :  The  Dream  of  Bu- 
gene  Aram  (1829) ;  The  Song  of  the  Shirt  (1843) 
és  The  Bridge  of  Sighs  (1845).  Prózai  elbeszélései 
kevésbbé  sikerültek.  Összes  müvei  1869— 73-ig 
10  kötetben,  majd  1882— 84-ig  11  kötetben  jelen- 
tek meg.  V.  ö.  Memorials  of  Th.  H.,  edited  by  his 
daughter  (London  1860,  új  kiadás  1893). 

4.  H,  Tom,  angol  költő  és  író,  H.  3.  fia,  szül. 
1835  jan.  19.  Laké  House-ban  (Essex),  megh. 
1874  nov.  20.  Londonban.  Írói  hírnevét  Pen  and 


Hooft 


—    257 


Hooker 


Pencil  Pictures  (1856)  és  Quips  and  Cranks  (1861) 
c.  köteteivel  alapította  meg,  amelyekre  számos 
novella  és  regény  következett.  Legjobb  regénye : 
A  Golden  Heart  (1867). 

Hooft,  Fíeter  Corvdiszomi,  holland  történetíró 
és  költő,  szül.  Amsterdamban  1581  márc.  16., 
megh.  Hágában  164r7  máj.  21.  Sokat  foglalko- 
zott a  klasszikusokkal  és  több  ízben  tett  tanul- 
mányutakat Olaszországban.  A  történetírásban 
Tacitus  volt  a  mintaképe,  akit  hollandra  is  lefor- 
dított (kiadta  Brandt  1684) ;  egyéb  művei :  Het 
leven  van  Koning  Hendrik  IV.  (Amsterdam  1626— 
1652) ;  Nederlandsche  historien  (2  köt.,  u.  o.  1642— 
1656 ;  újabban  5  köt.,  Groningen  1843—48),  mely 
legbecsesebb  munkája  s  1556 — 1587.  terjed.  Mint 
költő  leginkább  a  szerelmi  lira  terén  tűnt  ki.  Köl- 
teményei és  mintaszerű  levelei  több  ízben  jelentek 
meg  (Amsterdam).  Drámái  közül  nevezetesebbek : 
Baeto  és  Georaerdt  van  Velzen  c.  ti'agédiái  és  Wa- 
renar  c.  vígjátéka,  továbbá  Granida  c.  pásztor- 
darabja (ZwoUe  1890).  V.  ö.  M.  de  Vries,  P.  C. 
Hooft  a  De  Gids-ban  (1843). 

Hoogeveen  (ejtsd :  hóch  — ),  község  Drenthe 
németalföldi  tartományban,  vasút  mellett,  a  kör- 
nyékbeli tanyákkal  együtt  (i909)  12,652  lak.; 
jelentékeny  tőzegtermeléssel,  mezőgazdasággal, 
hajóépítéssel  ós  hajózással. 

Hoogezajid  (ejtsd:  hóch  — ),  falu  Groningen  né- 
metalföldi tartományban,  csatorna  mellett,  (i909) 
10,666  lak.;  földműveléssel,  hajóépítóssel,  vas- 
öntödével, papírgyártással  és  szirupkószítéssel. 

Hoogh,  Pieter  de,  németalföldi  festő,  1.  Hooch. 

Hooglede  (ejtsd:  hóchiede),  falu  Ny.-Plandria  belga 
tartomány  Rouselare  j.-ban,  (1910)  4696  lak.,  olaj- 
sajtolóklval.  1794  jún.  15.  Moreau  vezérlete  alatt 
a  franciák  legyőzték  itt  az  osztrák  Clerfayt  csapa- 
tait. 

Hoogly,  1.  Hugli. 

Hoogstraeten  (ejtsd:  hóchsztráten),  1,  Jacob  van, 
1.  Hoogstraten. 

2.  H.,  Sámuel  van,  hollandi  festő,  szül.  Dord- 
rechtben  1627  aug.  2.,  megh.  1678  okt.  19.  Atyjá- 
nak, H.  Dirk  festőnek  (1596-1640),  majd  Rem- 
brandtnak volt  tanítványa,  Bécsben,  Rómában, 
Londonban  is  élt,  főleg  azonban  Hágában  és 
Dordrechtben.  Sokoldalú  mester  volt.Legbecseseb- 
bek  Rembrandt  hatása  alatt  készült  arc-  és  genre- 
képei  (pl.  Fiú  arcképe,  a  bécsi  Liechtenstein-kép- 
tárban ;  Fórfl  ablak  mellett,  a  bécsi  udv.  múzeum- 
ban; Beteg  hölgy,  az  amsterdami  Rijks-museum- 
ban  stb.).  Saját  rézkarcaival  illusztrált  könyve : 
Inleyding  tot  de  hooge  sehoole  der  schilderkonst 
(Rotterdam  1678). 

Hoogstraten  (ejtsd:  hóchsztráten),  község  Anvers 
belga  tartomány  Tumhout  j.-ban,  a  Mark  partján, 
aCampine  síkságon,  (1910)  2855  lak.,  vászonszövés- 
sel, szivargyárral,  fazekasiparral  és  nagy  fakeres- 
kedéssel.  1532  után  grófságra,  majd  hercegségre 
emeltetett.  1814  jan.  11.  ütközet  színhelye  a 
franciák  és  a  szövetségesek  csapatai  közötti. 

Hoogstraten  (Hoogstraeten,  ejtsd:  hóchsztráten), 
Jacoh  van,  kölni  domokos  perjel  és  inkvizítor  a 
reformáció  idején,  szül.  1460  körül  Hoogstraten- 
ben  (Brabant),  megh.  1527  jan.  21.  (27)  Kölnben. 
1506-ban  a  teológiai  főiskola  tanára  Kölnben, 
majd  a  rend  perjele  s  1508.  az  inkvizíció  tagja. 

Rémi  Nagy  La>ikona.  X.  hOt. 


Vitairataiban  hevesen  támadta  Luthert  és  Reuch- 
lint.  Ez  utóbbit,  mint  inkvizítor,  törvényszéke  elé 
idézte  s  a  zsidónyelvű  munkák  védelmére  írt  mü- 
vét nyilvánosan  megégettette.  Reuchlin  metsző, 
gúnyos  irataival  állt  bosszút  H.-en,  különösen  az 
Epistolae  Obscuronmi  Virorum  (1. 0.)  c.  szatirikus 
művében,  melynek  éle  főképen  H.  ellen  irányul. 
H.  összegyűjtött  latin  vitairatai  1526.  Kölnben 
jelentek  meg. 

Hook  (ejtsd:  hnk),  Theodor  Edward,  angol  fró, 
szül.  1788  szept.  25.  Londonban,  megh.  1841  aug. 
24.  Fulhamban.  Már  első  novellaköteteit :  Sayings 
and  Doings  (1824)  nagy  tetszéssel  fogadták,  mire 
még  számos  regénye  jelent  meg,  amelyek  közül 
Maxwell  (1830)  a  leghíresebb.  Utolsó  regényét : 
Peregrine  Bunce  (3  köt.,  London  1842)  halála  után 
adták  ki.  V.  ö.  Barham,  Life  and  Remainsof  Th. 
E.  H.  (London  1852). 

Hook.,  növénynevek  után  Hooker  W.  J.  (1. 0.), 
HooJc.  fii.  pedig  Hooker  J.  D.  (1.  0.)  nevének  rövi- 
dítése. 

Hooker,  Mouni  H.  (ejtsd:  maunt  hukker),  a  kana- 
dai Sziklás-hegység  kb.  2750  m.  magas  hegye 
az  Athabaska  és  Columbia  folyók  forrásvidékein, 
rajta  ered  a  Whírlpool-river,  az  Athabaska  egyik 
forrásfolyója. 

Hooker  (ejtsd:  hakker),l.  Joseph  Dalton,  angol  bo- 
tanikus, H.  2.  üa,  sziü.  a  suffolki  Halesworthban 
1817  jún.  30.,  megh.  Sundingdaleban  1911  dec. 
10.  Glasgowban  orvosi  és  természettudományi  ta- 
nulmányait befejezvén,  Ross  kapitány  déli  sarki 
útjára  mint  az  Erebus  és  Terror  expedíció  (1839— 
1843)  hajóinak  alorvosa  indult  el  s  e  vidék  fel- 
fedezőjének őt  is  tekinthetni.  1847-ben  a  Himalája 
középső  szakaszát  és  Tibetet  járta  be,  innen 
Tliomsonnal  Bengália  K.-í  határára  és  Asszámba 
ment,  ez  útjából  6000  új  növényfajt  hozott.  1855- 
ben  atyja  mellé  Kewba  aligazgatónak  került; 
1865— 85-ig  igazgató  volt.  1871-ben  Marokkón  át 
a  Nagy-Atlaszt  mászta  meg,  1877.  pedig  Észak- 
Amerikát  utazta  keresztül.  Monográfiái,  növény- 
földrajzi és  fejlődéstörténeti  művei  közül  főbbek : 
Botany  of  the  antarctic  voyage,  3  részben  (Flóra 
antarctica,  FI.  Novae  Zelandiae,  FI.  Tasmaniae, 
London  1844—60);  The  Rhododendrons  of  Sík- 
kim  Hiraalaya  (London  1849—51.,  3  köt.);  Illus- 
trations  of  Himalayan  plants  (u.  0. 1855) ;  The  stu- 
dent's  flóra  of  the  British  Islands  (u.  0.,  1870  óta 
számos  kiad.),  melyet  dán,  német  és  olasz  nyelvre 
is  átdolgoztak.  Thomsonnal  írta :  Flóra  Indica  (u. 
0.  1855),  másokkal  Flóra  of  British  India  (u.  0, 
1872—86.,  4  köt.) ;  Benthammal  kiadta :  Genera 
plantarum  (u.  0.  1862 — 83,  3  köt.).  Durandrual 
kidolgozta :  Genera  plantarum  phanerogamamm 
(Berlin  1880).  Újabb  műve  Jacksonnal :  Index 
Kewensis  (London  1893  óta),a  növénynevek  össze- 
foglaló hatalmas  tárháza. 

2.  H,  Wüliam  Jackson,  sir,  angol  botanikus,  szül. 
Norwichban  1785 júl.  6.,  megh.Kewban  1865  aug. 
12.  1809-ben  átkutatta  Izlandot.  Erről  1811.,  majd 
1813.  két  kötetes  művel  (A  tour  in  Iceland)  számolt 
be,  1815.  a  glasgowi  egyetem  meghívta  botanikai 
tanszékére.  Itt  dolgozta  ki  műveit :  Flóra  Scotica 
(London  1821) ;  Exotic  flóra  (Edinburgh  1823-27., 
3  köt.):  Flóra  boroali-americana  (London  1833—40, 
2  köt.) ;  British  Flóra  (1830-36,  London  2  köt.). 


Hook.  fii. 


258 


Hoorn-fok 


1839-ben  a  Kew  mellett  elterülő  királyi  kertbe 
igazgatónak  nevezték  ki  s  ezt  a  gyarmatok  kert- 
jeivel kapcsolatban  tudományos  állami  intézetté 
változtatta  és  növénytermék-muzeumot  létesített. 
A  rendszeres  botanikát  több  műve  dolgozza  föl : 
Botanical  illustrations  (Edinburgh  1822) ;  Icones 
plantarum  (London  1837— ö^,  10  köt.) ;  A  century 
of  orchidaeeous  plants  (1846,  8  köt.) ;  Victoria  re- 
gia  (London  1851).  A  kewi  botanikai  intézetről 
több  művében  írt,  pl.:  Kew  gardens  (London  1847); 
Museum  of  econoniic  botany  (u.  o.  1855).  A  harasz- 
tokról szól:  Genera  Filicum  (u.  o.  1842);  Gre- 
vllle-lel :  Icones  íilicum  (u.  o.  1829—31,  2  köt.) ; 
Species  filicum  (u.  o.  1846  —  64,  5  köt.)  és  mások. 
A  mohokról  több  műve  van,  kivált  a  Taylorral 
együtt  írt:  Muscologia  britannica  (u.  o.  1818, 
2.  kiad.  1827).  1834  óta  szerkesztette  a  Curtis-féle 
Botanical  Magáz  ine-t  és  a  London  Journal  of  bo- 
tany-t. 

Hook.  íil.,  1.  Hook. 

Hooligan  (ang.,  ejtsd:  huiigen),  1.  Huligánok. 

Hóolvasztó  gép,  nagy  városok  használatára 
szolgáló  készülék,  melynek  rendeltetése  a  hó  meg- 
olvasztása tüzelés  avagy  bizonyos  sóoldat  segé- 
lyével. Első  esetben  a  havat  hengerkefével  össze- 
kotorják s  veder-szerkezettel  egy  tartóba  emelik, 
amelyben  tűzön  megolvasztják,  a  vizet  pedig  csa- 
tornába eresztik.  Ez  eljárással  megtakarítják  a 
hó  kifuvarozási  költségét.  A  szerkezet  még  javí- 
tásra szorul.  A  másik  eljárási  mód  szerint  egy 
nagyobb  víztartóból  a  hóra  sóoldatot  bocsátanak, 
mely  azt  meglágyítja. 

Hoor,  1.  Károly  (horóczi),  szemorvos,  szül. 
Budapesten  1858  jul.  16.  Orvosi  tanulmányait 
a  budapesti  egyetemen  végezne,  ahol  1884.  orvos- 
doktorrá avatták,  azután  mint  főorvos  a  közöshad- 
seregbe lépett.  1885— 87-ig  Puchs  Ernő  bécsi  sze- 
mésztanár klinikáján  dolgozott.  Közben  soron 
kívül  ezredorvossá  lépett  elő  és  a  budapesti  XVIL 
helyőrségi  kórház  szemészeti  osztályának  lett  a 
vezetője.  1890-ben  a  budapesti  orvosi  karon  «a 
szem  fénytörési  és  alkalmazkodási  rendellenessé- 
gei)) című  tanból  magántanári  képesítést  nyert. 
Ugyanakkor  a  katonai  egészségügyi  tanács  egyik 
szemészeti  munkáját  aranyéremmel  tüntette  ki. 
1894-ben  a  kolozsvári  egyetemre  a  szemészet  ny. 
rend.  tanárává  nevezték  ki.  1901  —902.  trachoma- 
tanulraányokra  Egyiptomba  utazott,  azonkívül  be- 
utazta és  ismételten  meglátogatta  a  legtöbb  né- 
met, francia,  svájci  és  olasz  egyetem  szemklini- 
káit és  kórházait.  1908-ban  a  budapesti  egyete- 
men iij  onnan  rendszeresített  II.  sz.  szemészeti 
tanszékre  hívta  meg  az  orvosi  kar.  1912-ben 
horóczi  előnévvel  magyar  nemességet  kapott.  H. 
irodalmi  dolgozatai  a  szemészet  körébe  tartoznak 
és  meghaladják  a  100-at ;  magyar,  német  és  fran- 
cia nyelven  jelentek  meg.  Belső  munkatársa  a 
Klinische  Monatsbl.  f.  Augenheilkundenak.  Grósz 
Emil  tanárral  együtt  írták  a  Szemészei  kéziköny- 
vét. Főbb  munkái :  A  szemészet  tankönyve  (Buda- 
pest 1912) ;  Szemészebi  műtéttan  (u.  o.  1913). 

2.  H.-Tempis  Mór,  elektrotechnikus,  szül. 
Nagyszebenben  1867  május  6.  Főiskolai  tanulmá- 
nyait a  bécsi  egyetemen  végezte,  ahol  1889.  böl- 
esöszotdoktori  oklevelet  nyert,  majd  Budapesten 
a  Ganz-gyár  elektrotechnikai  osztályába  lépett  be 


mint  mérnök,  ké3Őbb  igazgató-helyettes  és  cég- 
vezető lett.  1894.  magántanár,  1900.  rendkiv. 
tanár  a  műegyetemen ;  a  M.  Tud.  Akadémia  1902. 
lev.  tagjává  választotta.  1908-ban  kilépett  a  Ganz- 
gyár kötelékéből.  H.  nagyobb  bel-  ós  külföldi  elek- 
tromos telepek  létesítése  s  az  elektromos  mérő 
praxis  fejlesztése  körül  élénk  tevékenységet  fejt 
ki.  A  szakfolyóiratokban  közölt  irodalmi  dol- 
gozatain Mvül  önállóan  megjelent  Az  eléldro- 
mosság  és  mágnesség  elmélete,  majd  1894.  Elek- 
tromos tnérések  és  mérö&szközök  c.  két  nagyobb 
munkája ;  hírlapokban  pedig  néhány  zenetörté- 
nelmi és  zeneflziológiai  cikket  írt. 

Hoorn  (Horn),  járási  székhely  és  kikötőváros 
É.-HoUandia  németalföldi  tartományban,  a  Hoorner 
Hop,  a  Zuider-tó  egyik  kis  öble  mellett,  (i9io)  1 1,01 6 
lak.,  halászattal,  hajógyártással,  marha-  és  sajt- 
kereskedéssel. H.  a  XVn.  sz.-ban  Hollandia  egyik 
leggazdagabb  városa  volt.  Kikötője  eliszaposodás 
miatt  jelentőségéből  sokat  veszített.  1416-ban  itt 
találták  föl  a  heringfogásra  alkalmas  hálókat.  Itt 
született  Williara  Schoute)i,Bki  Le  Maire-rel  együtt 
elsőnek  hajózta  körül  az  amerikai  kontinenst, 
ameljTiek  D.-i  végét  szülővárosáról  H.-foknak 
nevezte  el,  továbbá  Jan  Coen  (1.  o.). 

Hoorn  (Hoorne  v.  Hornes),  Phüippe  de  Mont- 
morency-Nivelle,  gróf,  szül.1518.,  lefejez  tékBrüsz- 
szelbon  1568  jún.  5.  Mint  Hollandia  egyik  legelő- 
kelőbb és  leggazdagabb  főnemese  nagy  részt  vett 
az  ország  politikai  és  társadalmi  életében;  az 
arany  gyapjas-rend  lovagja,  az  államtanács  feje, 
tengernagy  és  több  tartomány  kormányzója  volt. 
1557-ben kitüntette  magát  a  St.-Quentinós  Grave- 
lingen  melletti  csatákban  a  franciák  ellen.  Midőn 
II.  Fülöp  a  Németalföldek  politikai  és  vallási  sza- 
badságának eltörlésére  törekedett,  H.  nem  nagy 
ellenkezést  mutatott,  csupán  a  nemesi  előjogok  és 
a  protestánsok  vallásszabadságának  érdekében 
lépett  fel  Egmont  gróffal  együtt  és  ártatlanságuk- 
nak érzetében  nem  is  menekültek  el  Belgiumból, 
midőn  Granvella  bukása  után,  —  melyben  neki 
része  volt,  —  Álba  herceg  bevonult  Németalföldre. 
Gyanútlanul  elfogadta  ennek  meghívását  Brüsz- 
szelbe,  mire  ez  őt  1567  szept.  9.  elfogatta  s  szigorú 
fogság  után  mint  felségsértőt  és  lázítót  Brüsszel- 
ben Egmont  gróffal  együtt  lefejeztette.  1864-ben 
ugyanazon  a  téren  szobrot  emeltek  (Praikin  müve) 
mindkettőjük  emlékének.  Öccsét,  Floris  de  Mon- 
tignyt  szintén  kivégezték  Simancasban  (1570). 
V.  ö.  Juste,  Le  comte  d'Egmont  et  le  comte  de 
Hornes  (Bruxelles  1863). 

Hoorne-szigetek,  1.  Hoorn-szigetek. 

Hoorn-fok  (Horn,  Gaho  de  Hornos)  alatt  rend- 
szerint Araerika  D.-i  végét  értik,  tényleg  az  565 
m.  magas  H.-sziget  legdélibb  csúcsa  az  55"  58'  41" 
d.  sz.  és  67"  10'5.3"ny.h.  alatt.  1616-bau  LeMaire 
és  Schouten  itt  hajózták  körül  Amerikát  és  Schou- 
ten  szülővárosáról  H.-nak  nevezték  el.  A  sziget 
meredek  előhegysége  (150  m.  magas)  alatt  heves 
hullámtörés  van,  ami  miatt  régente  körülhajózá- 
sát veszélyesnek  tartották,  ma  azonban  a  legtöbb 
vitorlás  megkerüli,  különösen  ha  a  Csendes-óceán- 
ból az  Atlanti-óceánba  jönnek  át;  a  gőzhajók  a 
Magalhaes-úton  haladnak  át.  Hoste-sziget  Hardy 
nevű  félszigetének  D.-i  csúcsa  a  hamis  H.  neve- 
zete alatt  ismeretes,  mert  hosszú  ideig  a  Tűzföld 


Hoorn-fokI  áramlat 


259 


Hoperl  keriilet 


legdélibb  csúcsának  tartották.  Mellette,  az  Oranien- 
öbölben  (Sőo  31'  d.  sz.)  vesztegelt  1882-8.3-ig  a 
francia  délsarki  expedíció. 

Hoorn-foki  áramlat,  1.  Atlanti-óceán. 

Hoorn-szigetek  (H&rn-szigetek) ,  a  Nagy-oceán- 
ban,  a  Fidzsi-szigetektől  ÉK.-re  íekvö  csoport; 
két  szigetből  áll :  Ftituna  (115  km«  ter.,  2550  lak.) 
és  Alofa  (Alofi.,  44  km"  ter.,  lakatlan).  A  magas 
vulkáni  szigeteket  korallzátonyok  környékezik 
és  ezért  nehezen  férhetni  hozzájuk.  A  lakosok 
Szamoa  lakóihoz  hasonlítanak  és  mind  katoli- 
kusok. Egyetlen  kikötő  Szingavi. 

Hoosac  Mountains  (ejtsd:  haszek  mauntinsz),  MaS- 

sachusetts  ószakamerikai  állam  határán  levő 
hegység,  a  Green-Mountains  folytatása  a  Connec- 
ticut és  Hoosiek  folyók  völgyei  közt ;  legmagasabb 
pontja  a  2110  m.  magas  Saddle-Mountain.  A 
Boston— Albany  vasút  7"6  km.  hosszú  alagúttal 
vezet  át  rajta,  amelyet  1855— 74-ig  építettek 
20-2  millió  dollár  költséggel. 

Hoosiek  Falls  (ejtsd:  huszikk  faiisz),  város  New 
York  északamerikai  állam  Rensselaer  countyjá- 
ban,  a  Hoosiek  mindkét  partján,  (1910)  5532  lak., 
mezőgazdasági  gépgyárakkal. 

Hóöv,  1.  Hórégió. 

llop.,  1.  Hopp. 

Hópárduc  (Felis  uncia  Schreb.,  áiiat),  a  Macska- 
felék  családjába  tartozó  emlős  állatfaj.  Közép- 
Ázsiában  Tm'kesztántól  az  Amur  vidékóig  honos. 
Teljes  hossza  220  cm.,  miből  a  farkára  90  cm. 
esik,  vállmagassága  60  cm.  Bundájának  alapszíne 
fehéres  szürke  sárgás  árnyalattal,  fekete,  éles 
rajzolatú  foltokkal ;  hasa  fehér.  Életmódja  isme- 
retlen. Hegyi  párducnak  is  hívják. 

Hopciher.  A  «hipp,  hopp»  és  «hop  hiréveb) 
mesebeli  szólásmódok  alapján  Ipolyi  (Magyar 
myth.  420)  a  hopp-bsiu  valami  elhomályosult  ördög- 
nevet sejt.  Ugyanezt  gyanítja  a  H.  vagy  hepci- 
here  (más  tájakon :  cihó)  szókban  is,  de  a  fenti 
szólásmódok  s  a  velük  rokon  «hipp,  hopp,  ott 
legyek,  ahol  akarom»  még  ilyen  találgatásra  is 
alig  adnak  elégséges  alapot. 

Hope  (ejtsd:  hóp),  1.  Alexander  James  Beres- 
ford,  angol  politikus  és  tró,  H.  3.  íia,  szül.  1820., 
megh.  Londonban  1887  okt.  20.  H.  az  ú.  n.  «IQú 
Angolország))  pártjához  tartozott.  Nagy  buzgósá- 
got fejtett  ki  az  egyházi  műemlékek  heljTeállítása 
és  fentartása  érdekében.  Több  izben  képviselőnek 
választották  s  az  oxfordi  egyetemet  is  képviselte. 
A  parlamentbon  túlzott  konzervatív  elveivel  tíint 
ki.  Művei :  Essays  (1844) ;  English  cathedrals  in 
the  XIX.  century  (1861) ;  Cathedrals  iu  their  mis- 
sionary  aspects  (1872) ;  Worship  in  the  Church  of 
England  (1874).  Regényei :  Strictly  tied-up  (1880) ; 
The  Brandreths  (1882) ;  Worship  and  order  (1883). 

2.  H.,  Anthony  (családi  neve  :  Hawkins),  an- 
gol regényíró,  szül.  1863.  Londonban.  Jogi  tanul- 
mányait Oxfordban  végezte,  egy  ideig  Londonban 
ügyvédi  gyakorlatot  folytatott ;  1894  óta  teljesen 
az  irodalomnak  él.  Regényei  a  finom  jellemrajz 
s  a  féríi  és  nő  viszonyának  elfogulatlan  tárgya- 
lása által  tűnnek  ki.  Főbb  müvei :  A  Man  of  Mark 
(1890) ;  Mr  Witt's  Widow  (1892) ;  The  Prisoner  of 
Zenda  (1894) ;  The  Dolly  Dialogues  (1894) ;  Half 
a  Hero  (1894) ;  The  Heart  of  Princess  Osra  (1896) ; 
Riipert  of  Hentzau  (1898) ;  Quisanté  (1900) :  The 


Intrusionsof  Peggy(1902);  Double  Hamess(1904) ; 
Talos  of  Two  People  (1907) ;  Mrs.  Maxon  Protests 
(1911).  Magyarul  megjelent :  A  zendai  fogoly  (ford. 
Tutsek  Anna,  Budapest  1900) ;  Frozó  (u.  0. 1901) ; 
A  hercegnő  nyaklánca  (u.  0.  1905) ;  Peggy,  a  kot- 
nyeles (u.  0.  1906) ;  A  király  tükre  (Pesti  Napló 
1902.  évf .) ;  Az  aranycipö  (Pesti  Hirlap  1905.  évf.). 

3.  H.,  Thonias,  angol  mii-  és  régiségkedvelő, 
szül.  Londonban  1770  körül,  megh.  u.  0. 1831  febr. 
3.  Beutazta  Európa,  Ázsia  és  AMka  egy  részét. 
Művei :  Household  furniture  and  internál  decora- 
tions  (London  1807) ;  The  costumes  of  the  ancients 
(u.  0.  1809;  1875,  2  köt.) ;  Designs  of  modem  cos- 
tumes (u.  0.  1812).  Nagy  sikert  aratott  Anasta- 
sius,  or  memoirs  of  a  modem  Greek  (u.  0.  1819, 
3  köt.,  uj  kiad.  1849)  c.  regénye.  Halála  után 
jelentek  meg :  On  the  origin  and  prospect  of  man 
(u.  0.  1831,  3  köt.)  és  Historical  essay  on  archi- 
tectui-e  1835,  3  kiad.  1840,  2  köt.). 

Hopea  Éoxb.  (növ.),  a  Dipterocarpaceae  család 
génusza ;  46  faja  nagy  fa  Elő-  és  Hátsó-Indiában 
és  D.-re  a  szigeteken.  Fájukat  felhasználják.  A 
H.  odorata  Roxb.  (Birmában  tliingan)  Birmától 
Kokinkináig  az  örökzöld  tropikus  erdő  tagja. 
Fája  értékes.  A  H.  Fiorei  Hance  Kambodzsa 
nagy  fája.  Rostos  kéreglemezeivel  házat  és  csó- 
nakot fednek,  fája  tartós  hajóépítő  fa.  Gyantájá- 
ból fáklya  készül  és  hajótatarozásra  használatos. 
Kemény,  nehéz,  fájával  a  H.  ferrea  Pierre  (Hátsó- 
India  K.-i  részén)  tűnik  ki. 

Hópehely,  kedvelt  ételburgonya  fajta,  melyet 
fehér,  sima  felületű,  sekélyszemű,  tojásalakú 
gumói  jellemeznek.  Ezt  a  fajtát  Pringel  amerikai 
tenyésztő  az  early  rose  és  peadibloiv  burgonya 
keresztezése  útján  áDította  elő  és  snowflake-nek 
nevezte  el. 

Hópehelyfa  (növ.),  1.  Ghionanthus. 

Hopeit  (íisv.),  rombos  apró  prizmák ;  amorf  vese- 
alakú  tömegek,  szürkésfehér  üvegfényű,  átlátszó 
v.  áttetsző.  Kémiai  összetételét  mesterségesen 
előállított  kristályokon  állapították  meg ;  víztar- 
talmú einkfoszfát,  képlete  Zn^i^O^^-^-^U^O.  Igen 
ritka  ásvány ;  Altenberg  cinkbányáiban  Aachen 
közelében  a  gálmában  fordul  elő. 

Hopekirk,  Helen,  zeneszerző  és  zongoramű- 
vésznő, szül.  1855.  Edinburgh  mellett.  Lichtenstein, 
Mackenzie,  Leschetizky  (zongora)  ós  Navratil 
(zeneszerzés)  voltak  a  mesterei.  Koncertkörutak 
és  kompozíciók  (zenekari  darabok,  zongoraver- 
seny, hegedüszonáták,  dalok)  tették  a  nevét  is- 
mertté. 

Hópenész  (növ.),  1.  Högyapot. 

Hoper  (Choper,  oi'oszul  Óhopjór),  a  Don  bal- 
oldali mellékfolyója  európai  Oroszországban,  Pen- 
sza  kormányzóságban  ered,  a  Szaratov,  Vorones, 
Doni  kerületeken  folyik  át,  Jelanszkaja  mellett 
torkollik  895  km.  folyás  után,  vízterülete  59,800 
km.',  tavasszal  Bekovotól  kezdve  hajózható.  Igazi 
steppe-folyó,  eleinte  200—300  m.  széles,  torkola- 
tánál alig  160  m.  szóles,  nyáron  vize  alig  van, 
tavasszal  hatalmas  áradása  6—7  km.-nyire  min- 
dent eláraszt.  Halakban  gazdag  ;  legnagyobb  mel- 
lékfolyója a  Verona. 

Hoperi  kerület,  a  doni  kozákok  területének 
északi  részén ;  a  Hoper  folyó  megy  rajta  keresztül. 
Fekete  földje  nagyon  termékeny;  253,055  lak., 


Hopetoun 


—     260 


Hoplites 


kik  gabona-,  kendertermeléssel  és  marhatenyész- 
téssel foglalkoznak.  Gyümölcstermelése  is  jelen- 
tékeny. Aszalt  szilvája  és  szilvapálinkája  híres. 
Főhelye :  ürjupinszkaja  Sztanica  vagy  Űrjupino, 
(1910)  10300  lak. 

Hopetoun  (ejtsd  -.  hóptaim),  John  Adrián  Louis 
Hope,  a  H.  grófok  sorában  a  7-ik,  angol  állam- 
férfi, szül.  1860  szept.  25.  Hopetounban  (Skócia). 
i873-ban  atyja  után  a  peeri  méltóságot  örökölte, 
1883.  a  felsőház  tagja  lett,  1889-95.  Viktória 
ausztráliai  gyarmat  kormányzója  volt.  1895—98. 
a  Salisbury-kabinetnek  tagja,  1898—1900.  lord- 
kamarás, 1901  jan.  1.  pedig  az  ausztráliai  gyar- 
matok szövetségének  (Commonwealth  of  Aus- 
tralia)  első  főkormányzója  lett.  De  már  két 
év  múlva  Tennyson  lord  (a  költő  fla)  követte  őt 
e  méltóságban.  1902-ben  Linlithgon  marquis-vá 
emelték,  1905.  pedig  skóciai  államtitkárrá  nevez- 
ték ki. 

Hopf,  Kari,  német  történetíró,  szül.  Hamm- 
ban  (VesztfáUa)  1832  febr.  19.,  megh.  Wiesbaden- 
ben  1873  aug.  23.  Különösen  Görögország  közép- 
kori történetének  felderítésére  szentelte  életét. 
1853-ban  Itáliában  tett  utazásai  után  előbb  Greifs- 
waldban  főkönyvtárnok,  azután  a  königsbergi 
egyetemen  rendes  tanár  lett.  Főbb  müvei :  Gesch. 
Griechenlands  im  Mittelalter;  Veneto-byzanti- 
nische  Analokten  (1859) ;  Histor.-genealogischer 
Atlas  (Gotha  1858—61,  2  köt.) ;  Die  Binwande- 
rung  der  Zigetmer  in  Európa  (u.  o.  1870).  Utolsó 
munkája  a  Chroniques  gréco-romanes  inédites  ou 
peu  connues  (Berlin  1873). 

Hopíen,  Hansvon,  német  író,  szül.  Münchenben 
1835  jan.  3.,  megh.  Berlinben  1904.  nov.  19. 
1858— 60-ig  államszolgálatban  volt,  1866  óta  Ber- 
linben élt.  Főkép  mint  termékeny  novella-  ós  re- 
gényíró lett  ismeretessé :  müveinek  egészséges,  de 
gyakran  nyers  humora  nagy  olvasó  közönséget 
hódított  meg.  Müveinek  hosszú  sorából  megem- 
lítendők  regényei :  Peregretta  (1864) ;  Der  Pinsel 
Mmgs  (1868) ;  Arge  Sitten  (1869) ;  Juschu,  Tage- 
buch  eines  Schauspielers  (1875) ;  Die  Heirat  des 
Herrn  von  Waldenberg  (1879) ;  Der  alté  Prakti- 
kant  (1878) ;  Die  Geschichten  des  Majors  (1879) ; 
Zum  Guten  (1885);  Der  Stellvertreter  (1891); 
Glanzendes  Elend  (1893) ;  lm  Schlaf  geschenkt 
(1895) ;  Die  Siegerin  (1896) ;  Hotel  Köpf  (1896) ; 
Die  Engeünacherin  (1898) ;  Die  ganze  Hand  (1900); 
Zehn  oder  elf?  (1901);  Gotthard  Linges  Pahrt 
nach  dem  Glück  (1902). 

Hopfgarten,  község  Kitzbühel  tiroli  kerületi 
kapitányságban,  619  m.  magasságban,  vasút  mel- 
lett, (1910)  1012  lak.,  agyagárú-  és  sörgyárral,  vil- 
lamosmüvei. A  H.  mellett  van  az  Itter-kastély, 
Menter  zongoraművésznő  birtoka,  ahol  Liszt  Fe- 
renc is  tartózkodott. 

Hophra  (Hofra),  egyiptomi  király,  1.  Apriesz. 

Hopi  (ókori  Chobus),  folyó  az  orosz  Kaukázus 
Kutaisz  kormányzóságában,  ered  Szvanécia  ha- 
tárán az  Omjas  hegyen,  Mingrélián  keresztül- 
folyva Eedutkalé  mellett  a  Fekete-tengerbe  ömlik ; 
140  km.  hosszú. 

Hopi,  1.  PueUo-indiámcsok. 

Hopkins,  folyó  Viktória  ausztráliai  gyarmat- 
ban, Warnamboolnál  ömlik  a  Csendes-óceánba, 
hossza  175  km.,  8  km.-nyire  hajózható. 


Hopkins-egyetem,  1.  BalUmore. 

Hopkinson  (ejtsd:  hopkinz'n),  JoJin,  angol  mér- 
nök, szül.  Manchesterben  1849  júl.  27.,  megh, 
1898  aug.  27.  Svájcban  hegymászás  alkalmával, 
fiával  és  két  leányával  együtt.  Cambridgeben  ta- 
nult ;  azután  egy  angol  világítótorony-berendező 
cégnél  működött,  később  Londonban  telepedett  le. 
1879-ben  kimutatta  a  dinamógépek  elméletére 
vonatkozó  s  karakterisztika  név  alatt  ismeretes 
görbe  jelentőségét,  amely  éppen  olyan  fontos  a 
dinamókra,  mint  az  indikátor-görbe  a  gőzgé- 
pekre. 1883-ban  javított  az  Edison-féle  dinamó- 
gépen ;  1884.  a  váltakozó  áramra  és  váltakozó 
áramú  gépekre  vonatkozó  elméletét,  1885.  pedig 
a  mágnességre  vonatkozó  fontos  dolgozatait  kö- 
zölte. B  munkák  egy  részénél  testvére,  Edward 
is  közreműködött. 

Hopkinsville,  Christian  county  székhelye  Ken- 
tucky  északamerikai  államban,  a  Little  River  mel- 
lett, (1910)  9419  lak.,  dohány-  és  agyagiparral ;  kö- 
zelében érdekes  barlangok  vannak,  amelyekben 
lepidodendronok  (néha  13  m.  magasak)  valóságos 
oszlopsorokat  alkotnak. 

Hoplia  (állat),  a  Levelescsápú  bogarak  (Scara- 
baeidae)  családjába  tartozó  bogárnem.  18  európai 
faja  ismeretes,  melyek  közül  hazánkban  6  él.  Kü- 
lönböző virágokban  tartózkodnak  és  jobbára  virág- 
porral táplálkoznak.  Ismertebb  fajai  a  II.  prati- 
cola  Duft,  H.  farinosa  L.,  H.  graminicóla  F.,  H. 
hungarica  Burm.  és  H.  coerulea  Drury.  Utóbbi 
faj  szép  azurkékszínü,  azonban  hazánkban  nem 
fordul  elő. 

Hopliták  (gör.),  eredetileg  a.  m.  fegyveresek, 
később  nehéz  fegyverzetű  gyalogos  katonák.  A 
hőskorban  ők  voltak  az  egyes  hősöknek  kísérői, 
csatlósai;  később,  a  történeti  korban,  a  sereg 
magvát,  sőt  mondhatni  magát  a 
sereget  tették,  mert  a  lovasság  (1. 
Hippdsz)  később  indul  kifejlődés- 
nek. Míg  a  hőskor  páros  mérkő- 
zések kora,  a  H.  szorosan  zárt 
sorokban  (falanxok)  küzdenek.  A 
H.  fegyverzete  is  olyan  volt,  hogy 
csak  közelről  küzdhettek ;  hosszú 
(2—3  m.)  dárdából  állott,  melyet 
csak  szúrásra  és  döfésre  használ- 
tak. Volt  még  kardjuk,  sisakjuk, 
mell-  és  lábvértjük  (1.  az  ábrát), 
egész  testüket  fedő  pajzsuk ;  ösz- 
szevissza  35  kg.-nyi  súlyt  hord- 
tak, a  csatában  egymaguk,  menet- 
közben csatlós  állott  rendelkezé- 
sökre, de  akkor  is  jutott  nekik 
vagy  20  kg.  A  H.  a  makedón  kor- 
ban ugyanazt  a  fegyverzetet  kap- 
ták, de  könnyebb  anyagból  (a  vért 
bőrből  volt,  sisak  helyett  kerek 
kalap,  a  nehéz  pajzs  helyett  ki- 
csiny kerek  pajzsocska).  V.  ö. 
Reinliard,  Griechisehe  und  Römi- 
sche  Kriegsalterthümer ;  Bárczay 
Oszkár,  A  hadügy  fejlődése,  I. 

Hoplites  (geoi.),  Ammonit-gé- 
nusz  a  felső  jura  és  alsó  krétából.  A  H.  Boissieri 
az  alsó  kréta  legalsó,  ú.  n.  Berriasien  emeletére, 
a  H.  radialiis  pedig  a  Hauterivienre  jellemző. 


Athéni  hoplita,  az 

akropoUszi  mn- 

zenm  egyik  sir- 

emlékóröl. 


Hoplocampa 


—     261 


Horae  oanonicae 


Hoplocampa  (állat),  l.^ Levéldarazsak. 

Hoplognathidae  (Élesszájú  halak,  áiiat),  a 
Csontos  halak  egyik  családja.  Az  idetartozó  ha- 
lakra jellemző,  hogy  állkapcsaiknak  szabad  széle 
éles.  Négy  faj  ismeretes  Ausztrália,  Japán  és 
Peru  tengerpartjairól. 

Hoplouiacbi,  I.  Gladiátorok. 

Hopmester,  hofmester,  hokmester  (a  német 
Hofmeister-höl),  így  nevezték  régente  magyanil 
is  az  udvarmestert,  udvari  marsalt.  Előfordulnak 
a  XVI.  században  ^^o/oMraA;  is  e  helyett :  udvari 
urak. 

Hopogán,  biogén  néven  árusítják  az  oxigénes 
terápiában  használatos,  15— SOVo  magnézium- 
hiperoxidot  (MgOg)  tartalmazó  magnóziumoxidot. 
Pasztillák  alakjában  is  árulják. 

Hopovo,  adók.  Szerem  vm.  iregi  j.-ban,  (1910) 
67  szerb,  magyar,  uémet  és  horvát  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Ireg. 

Hopp  Ferenc,  műgyűjtő,  szül.  18.33  ápr.  28. 
Fulnekben  (Morvaország).  1845-ben  Pestre  jött  s 
itt  Calderoni  István  optikusnál  kitanulta  a  lát- 
szerészmesterséget,  majd  Bécsben  és  New  York- 
ban volt  látszerészsegéd.  1861-ben  visszatért 
Budapestre,  társa  lett  volt  főnökének,  1866.  pedig 
megvásárolta  az  üzletet,  mellyel  kapcsolatban 
1872.  nagyszabású  Üzikai,  matematikai  és  tan- 
szerüzletet alapított.  Ez  az  első  ilynemű  vállalat 
volt  hazánkban  s  külföldre  is  nagy  exportja  van. 
H.  a  legkiválóbb  műgyűjtők  egyike.  Négyszer 
utazta  körül  a  Földet  ós  megjárta  a  Kongót.  Útjai- 
ról sok  becses  és  ritka,  kivált  japán  és  kínai 
iparművészeti  és  néprajzi  tárgyat  hozott,  melye- 
ket villájában  érdekes  múzeummá  állított  össze. 

Hopp,  Július,  osztrák  zeneszerző,  szül.  Grác- 
ban  1819  máj.  19.,  megh.  Bécsben  1885  aug.  28. 
iO  éven  át  volt  karmester  bécsi  színházaknál.  Át- 
dolgozta Offenbach  operettjeit  Bécs  számára.  Irt 
paródiákat  is  (Faustiing  u.  Margarethl,  Morilla). 

Hopp.,  Hop.  V.  Hpp.,  természetrajzi  nevek 
mellett  Hoppé  Heinrich  Dávid  (1760—1846)  né- 
met zoológus  nevének  rövidítése. 

Hoppé  Rezső,  karmester  ós  zeneszerző,  szül. 
1866  jan.  24.  Budapesten.  Tanulmányait  az  Orsz. 
Zeneakadémián  végezte.  1885— 99-ig  több  fővá- 
rosi templom  karnagya  volt.  Szerkeszti  a  Magyar 
Dal  c.  szaklapot.  Irt  sok  dalt,  zongoradarabot  és 
Sztankó  Bélával  egyetemben  egy  Magyar  Ének- 
könyvet (1908). 

Hoppegarten,  Németország  egyik  legnagyobb 
verseny-  ós  training-pályája,  Berlintől  10  km.-re, 
a  berlin— küstrini  vasútvonal  mellett,  az  ünion- 
klub  telivérméntelepével. 

Hoppe-Seyler,  Félix,  uémet  flziológus  és  kémi- 
kus, szül.  Freiburgban  (Szászország)  1825  dec.  26., 
megh.  Wasserburgban,  a  Boden-tó  mellett,  1895 
aug.  11.  Orvosi  tanulmányait  a  hallei,  lipcsei,  ber- 
lini, bécsi  és  prágai  egyetemen  végezte.  1856— 
64.VLrchow  segédje  volt  a  kórboncolástani  intézet- 
nél. 1860-ban  rendkívüli  tanár  lett.  1861-ben  Tü- 
bingenben,  1872.  Strassbm-gban  az  élettani  vegy- 
tan rendes  tanára.  H.  számos  kutatásával  és  kor- 
szakalkotó felfedezésével  hathatósan  gazdagította 
az  élet-  és  kórvegytant,  főleg  sokat  dolgozott  a 
vórfestékekkel,  a  fehérjeanyagokkal,  a  proto- 
plazma  vegytanával,  ozonképződéssel,  erjedéssel 


és  sok  mással.  Előadásait  és  laboratóriumát  szá- 
mos külföldi  tudós  kereste  föl,  így  a  magyarok 
közül  Plósz  Pál,  Bókai  Árpád,  Udránszky  László, 
Takács  Endre  s  Hirschler  Ágost  dolgoztak  nála. 
Művei  közül  említendők :  Handbuch  der  physiolo- 
gisch-  und  pathologisch-chemischen  Analyse  (Ber- 
Im  1858—83, 7.  kiad.  1902 ;  Az  élet-  és  kórvegy- 
tani elemzés  kézikönyve  c.  magyarra  ford.  Plósz 
Pál,  Budapest  1876) ;  Physiologische  Chemie(u.  0. 
1877—81);  Medicinisch-chomische  Untersuchun- 
gen  (4  füzet  1866—71) ;  ö  szerkesztette  a  Zeit- 
bchrift  für  physiologische  Chemie  c.  folyóiratot 
(1877-1895). 

Hoppner,  John,  angol  festő,  szül.  "Whitecha- 
pelben  (London)  1758  ápr.  4.,  megh.  1810  jan.  23. 
A  londoni  művészeti  akadémián  tanult,  eleinte 
tájképeket,  utóbb,  főleg  Reynolds  hatása  alatt, 
majdnem  kizárólag  képmásokat  festett,  melyek- 
kel oly  nagy  sikereket  ért  el,  hogy  a  walesi  her- 
ceg 1789.  udvari  festőjének  nevezte  ki.  Különö- 
sen finomak  női  arcképei,  melyek  nagyrészt  an- 
gol magángyűjteményekben  láthatók.  A  londoni 
National  Galleryben  Oxford  grófiiő  képe  látható, 
a  Tate-Galleryben  a  walesi  herceg  (utóbb  IV. 
György  király)  képmása.  Két  szép  női  arcképe 
van  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban. 

Hopser  v.  hopszpolka,  l.  Galopp. 

Hor,  az  ótestamentumban  említett  hegy  Pa- 
lesztina délkeleti  részén,  a  Vörös-tenger  keleti 
karja  és  a  Holt-tenger  közt,  melyen  a  hagyomány 
szerint  Áron,  Mózes  testvére,  meghalt.  Jelenleg 
a  Holt-tenger  közelében,  Petránál  fekvő  Dzsebel 
Nebi  Harun-t  (Áron  hegye)  azonosítják  vele; 
jelentékeny  magasságú  orom  (1329  m.),  csúcsán 
állítólag  Áron  síremléke,  valósággal  szaracén 
jellegű  újabb  építkezés,  melynek  csupán  alapkövei 
tanúskodnak  régi  korról. 

Hór,  kisk.  Zemplén  vm.  gálszécsi  j.-ban,  (1910) 
920  tót  és  magyar  lak.,  u.  p.  Vécse,  u.  t.  Pamó. 

Hóra  (lat.),  eredetileg  minden  meghatározott, 
kimért  idő,  tehát  az  évszakok  általában,  különö- 
sen pedig  a  tavasz ;  azonkívül  a  napszaka,  végül 
az  óra. 

Hóra,  így  hívják  románul  a  táncdalokat. 

Hóra,  város  Számosz  szigetén,  1.  Kora. 

Hóra  Alajos,  festő,  szül.  1812  okt.  11.  Zsom- 
bolyán, halála  éve  ismeretlen.  Amerlingnek  volt 
tanítványa  s  leginkább  arcképfestéssel  foglalko- 
zott, egy  ily  művét,  Müller  János  festő  arcképét 
(1836)  a  Szépművészeti  Múzeum  őrzi.  1838-ig  Pes- 
ten munkálkodott,  megfestette  Lendvay  arcképét 
Zampa  szerepében  s  köztetszést  aratott  egy  kol- 
duspárt ábrázoló  életképével.  1838-tól  1841-ig 
Parisban  tartózkodott,  majd  visszajött  Budapestre, 
ahol  ismét  arcképfestéssel  foglalkozott.  Egyéb 
életkörülményeiről  alig  maradt  ránk  hír. 

Hóra,  kisk.  Liptó  vm.  llptószentmiklósi  j.-ban, 
(1910)  105  tót  lak. ;  u.  p.  Benedekfalu,  u.  t.  Liptó- 
szentmiklós. 

Hóra,  Nikoláj,  oláh  néplázító,  1.  Hóra-lázadás. 

Horae  canonicae  v.  horae  regulares  (lat.), 
a  napnak  amaz  órái,  amelyekben  a  kat.  papság  a 
kánon,  azaz  a  szabály  szerint  való  imádságait,  az 
ú.  n.  papi  zsolozsmákat  elvégezni  tartozik.  Ez  el- 
nevezés magukra  az  imádságokra  is  vonatkozik. 
A  napi  zsolozsma  a  régóta  megtartott  7  imádság- 


Hórák 


262    — 


Horánszky 


időből  áll ;  ezek :  1.  aMatutinum  (három  noctui'nns- 
sal)  éjfél  után  v.  kora  hajnalban  mondatik,  külö- 
nösen a  szigorú  szerzeteseknél,  v.  előtte  való  dél- 
után anticipálható ;  ehhez  csatlakoznak  a  Laude- 
sek ;  2.  a  Prima,  5  v.  6  órakor  reggel ;  3.  a  Tertia, 
8  V.  9  órakor ;  é.  a  Sexta,  11  v.  12  órakor ;  5.  a 
Noná,  2  v.  3  órakor  délután ;  6.  a  Vespera,  4  v.  5 
órakor ;  7.  a  Completorium  a  nap  nyugta  után 
mondandó  el.  Maguk  az  imák  mindenesetre  el- 
végzendők, de  az  idő  betartása  annyiban  nem 
lényeges,  hogy  a  lehetőség  és  a  körülmények 
szerint  alakul.  A  kanonokok  és  szerzetesek  a  zso- 
lozsmát karban  (chorusban)  végzik  és  egyes  ré- 
szeit éneklik  (karének).  L.  Bremarium. 

Hórák,  a  régi  görögök  képzeletében  az  évsza- 
kokat (gör.  <Spat)  megszemélyesítő  istennők.  Ra- 
gyogó szépségű  üatal  leányoknak  képzelték  őket, 
s  számukat  eleinte  3-ban,  utóbb  4-ben  határozták 
meg.  Athénben  2  hórát  tiszteltek :  Thallo  (a  vi- 
rágzó kikelet)  és  Karpo  (a  gyümölcshozó  nyár). 
Az  évszakok  ritmikus  váltakozásának  képzetét  a 
művészet  az  által  fejezte  ki  a  H.  ábrázolásában, 
hogy  többnyire  úgy  mutatta  be  őket,  amint  kör- 
táncot lejtenek.  A  természet  rendjének  őreivé  is 
általánosították  a  H.-at  s  ezért  néhol  Eunomia 
(a.  m.  törvényesség),  Diké  (a.  m.  jog)  és  Eíréné 
(a.  m.  béke)  néven  is  tisztelték  őket. 

Horákok  (podhoráci,  a.  m.  hegylakók),  morva- 
országi csehek  neve,  kik  a  Csehország  felé  való 
njTigati  határhegysógben  laknak. 

Hóra-lázadás  néven  azt  a  parasztlázadást  ért- 
jük, melyet  1784.  Hóra  (Horia)  Nikoláj  Erdélyben 
támasztott.  Ürügyet  a  katonai  összeírás  elrende- 
lése, okot  az  oláh  köznép  sanyarú  helyzete  s  a 
magyar  földesurak  iránt  való  százados  gyűlölete 
szolgáltatott  reá.  II.  József,  hogy  az  erdélyi  oláh 
jobbágyokon  segítsen,  1784  ápr.  13.orvoslatot  igért 
azoknak  az  oláh  jobbágyoknak,  kiknek  nevében 
Hóra  és  néhány  társa  1780.  és  1783.  ismételve 
járt  Bécsben,  hogy  a  zalatnai  kincstári  uradalom 
ellen  való  sérelmeket  előterjessze.  Az  oláhok  kül- 
döttségek útján  kérték  a  gyulafehérvári  hadbiz- 
tosságot, vegye  föl  az  oláh  jobbágyokat  a  katonai 
összeírásba,  mert  azt  remélték,  hogy  ha  határőrök 
lesznek,  a  jobbágyság  terheitől  még  hozzátarto- 
zóik is  megmenekülnek.  Ortmayor  főhadbiztos  81 
falu  népét  valóban  össze  is  irattá ;  mire  a  nép 
azonnal  megtagadta  az  úrbéri  munkát  s  Hunyad- 
ban,  Alsó-Fehérben  a  hatóságnak  is  ellene  sze- 
gülve, gyujtogatással,  gyilkolással  fenyegetőzött. 
A  nép  titkon  fegyverkezni  kezdett,  sőt  néhol  már  a 
nyáron  dacolt  a  rend  helyreállítására  kiküldött 
katonasággal,  melynek  tisztjei  különben  maguk 
is  sok  tekintetben  izgatták  a  földesurak  ellen; 
így  különösen  Karp  alezredes.  Hóra  (Horia  vagy 
UrsuNikoláj)  topánfalvi  jobbágy  (szül.l7.30),íiával, 
Juonnal  faluról  falura  járva  izgatta  a  népet.  A 
Criseanu  (Krizsán)  Györgye  kiszolgált  közkatona 
vezetése  alatt  Mesztákonban  október  31-én  tartott 
népgyűlésen  az  oláhok  elhatározták,  hogy  más- 
nap Kuretyröl  Gyulafehérvárra  indulnak  s  a  ((csá- 
szára katonái  lesznek.  Gál  ós  Naláczy  zarándi 
szolgabirákat,  kik  Km-etj'-en  Krizsánt  elfogatták, 
nov.  1.  a  nép  agyonverte  s  ezzel  a  lázadás  kitört. 
Hunyadban  Hóra  a  Kloska  Juon  csapataival  egye- 
sült.  A  lázadás  Hunyad,  Zaránd,  Arad,  Fehér, 


Torda,  Kolozs  és  Szeben  Amiegyókbon  dühöngött 
leginkább.  Schultz  alezredes  találkozásra  szólí- 
totta fel  Hórát  s  a  kegyelmen  kívül  bajaik  orvos- 
lását Ígérte  neki  és  társainak,  ha  hazatérnek ;  Hóra 
azonban  a  magyarok  kiirtását  tartotta  fő  felada- 
tának, amit  30,000  lázadója  élén  nem  tarthatott 
teljes  lehetetlenségnek  s  híveit  máris  Hunyad 
és  Zaránd  vármegye  nemesi  birtokainak  felosztá- 
sával hitegette.  II.  József  Fabri  altábornagyot 
küldte  le  Hóra  leverésére  s  Hóra  fejére  300  arany 
díjat  tűzött  ki,  a  nép  bizalma  mégsem  csökkent 
Hóra  iránt  s  a  november  26.  kihirdetett  kegyel- 
met csak  kevesen  vették  igénybe.  Hóra  most 
megizente  Fehér  vármegye  Kolozsvár  alatt  tá- 
borozó főispánjának,  Csáky  Zsigmond  grófnak, 
hogy  nemcsak  békét  köt  a  magyarokkal,  hanem 
szövetkezik  is  velők,  ha  a  császár  ellen  támadná- 
nak. Mivel  feleletet  sem  kapott,  Fabri  pedig  dec.  kö- 
zepén Szebenbe  érkezett.  Hóra  maga  tanácsolta 
híveinek  a  kegyelem  elfogadását,  ő  maga  pedig 
alvezéreivel,  kik  közt  Kloskán  és  Krizsánon  kívül 
ott  volt  Bécs  Péter  is,  az  aradi  harámbasa,  bujdo- 
sásnak  indult.  Hórát,  Kloskát  ós  Krizsánt  azon- 
ban dec.  27.  maguk  az  oláhok  fogták  el  s  átadták 
Kray  alezredesnek.  Hiába  hivatkozott  rá  Hóra, 
hogy  fontos  közölni  valói  vannak  a  császárral,  a 
törvényszék  nem  engedte  eléje  s  halálra  Ítélte. 
Krizsán  a  börtönben  öngyilkos  lett,  Hórát  és  Klos- 
kát pedig  1785  febr.  28.  kerékbetörték.  így  vég- 
ződött a  rablókalanddal  kezdődő  lázadás,  melynek 
mintegy  4000  magyar  és  1500  fölkelő  oláh  esett 
áldozatul.  Annyi  eredménye  azonban  mégis  volt, 
hogy  n.  József  1785  aug.  22.  nyilt  parancsban 
szabályozta  a  földesurak  s  jobbágyok  közt  való 
viszonyt. 

Irodalom.  Teleki  Domokos,  A  Hóra-támadás,  Pest  1865  ; 
Szilágyi  Ferenc,  A  Hóra-világ  Erdélyben,  u.  o.  1871 ;  Den- 
susianu,  Revolutiunea  lui  Horia,  Bukarest  1884 ;  Koima, 
Zai-ánd  vármegye  leírása,  94—104  ;  Mái-ki,  Arad  története, 
n.  414—446 ;  ugyanaz,  A  Hóra-lázadás  magyarországi  résie, 
Budapest  1894  (ugyanez  románul,  Ungaria,  1894,  4—8.  u.); 
Horváth,  Magyarország  Tört.,  VJI.  554—584;  Marczali,  II.  Jó- 
zsef, a  III.  kötet  elején.  Adalékok  a  Hazánk  I.  és  VII.  kö- 
tetében. 

Horájiszky,  1.  Lajos,  poUtikus  ós  közgazdász, 
H.  2.  íla,  szül.  Szolnokon  1871  jún.  3.  Nyolc  esz- 
tendőn át  folytatott  a  külföldön  közgazdasági  ta- 
nulmányokat és  gyakorlatot,  majd  a  Magyar  Ag- 
rárbank főhivatalnoka,  1901— 905-ig  szabadelvű- 
párti  programmal  országgyűlési  képviselő  volt. 
A  párt  bukása  után  visszavonult  a  politikai  élet- 
től, de  később  teljes  erejével  vett  részt  a  Nemzeti 
Társaskör  alapításában  s  1910.  a  Nemzeti  Munka- 
párt szervezésében.  Számos  publicisztikai  cikkén 
kívül  önállóan  megjelent  müve :  Bacsányi  János 
és  kora  (Budapest  1907). 

2.  H.  Nándor,  politikus,  szül.  Egerben  1838 
jan.  15.,  megh.  Budapesten  1902  ápr.  19.  Közép- 
iskolai tanulmányainak  befejezése  után  jogot  hall- 
gatott s  1858.  a  pesti  törvényszékhez  került  mint 
gyakornok,  1861.  az  újjászervezett  kir.  táblához 
nevezték  ki.  1862-ben  ügyvédi  oklevelet  szerzett 
s  az  alkotmányos  korszak  visszaállása  után  mint 
lelkes  balközépi  politikus  vett  részt  vármegyéjé- 
nek közügyeiben.  1870-ben  képviselővé  választot- 
ták a  kat.  autonómiai  kongresszusra,  1872.  pedig 
balközépi  programmal  tagja  lett  a  képviselőház- 
nak. 1875-beu  csatlakozott  a  fúzióhoz,  de  a  köz- 


I 


Horányi 


263     — 


Horatius 


gazdasági  kiegyezés  megújítása  miatt  már  1878. 
elhagyta  a  szabadelvű  pártot  s  ettől  fogva  halá- 
láig törhetetlen  híve  ós  barátja  lett  Apponyi  Al- 
bert grófnak,  akivel  együtt  alkották  meg  a  nem- 
zeti pártot,  amelynek  eleinte  alelnöke,  majd  el- 
nöke s  mindvégig  egyik  fővezére  volt.  Mint  a 
képviselőházi  ellenzék  egyik  főalakja  erős,  gyak- 
ran a  személyeskedésig  elfajuló  harcot  folytatott 
Bánffy  Dezső  kormánya  ellen.  Ebbe  az  időbe  esik 
a  párbaja  Bánffy val  ós  kíméletlen  parlamenti 
összecsapása  Fejérváry  Géza  báró  honvédelmi 
miniszterrel.  Bánffy  bukása  után  követte  Appo- 
nyit  a  fúzióba,  támogatta  a  békés  szellemű  Széli- 
kormányt,  amelynek  utóbb  (1902  márc.  4.)  tagja 
is  lett,  elvállalván  a  kereskedelmi  tárcát.  Ahg 
egyhónapos  minisztersége  után  erejének  és  mun- 
kakedvének teljességében  értő  utói  a  halál. 

Horányi  Ferenc  íJfeA;,  irodalomtörténetíró,  szül. 
Budán  173fi  febr.  15.,  megh.  Pesten  1809  szept. 
11.  Vagj'onos  szülőktől  származva  1752.  belépett 
a  piarista-rendbe,  mely  őt  mint  rendkívül  tehet- 
séges tagját  Rómában  taníttatta.  1758-ban  egy 
nagy  külföldi  tanulmányút  után  (Olasz-,  Német-, 
Angolország,  Németalföld,  Svájc)  hazatért,  taní- 
tott rendje  iskoláiban,  többek  között  Váczon  és 
Pesten,  különös  kedvvel  fllozóíiát.  Bessenyeivel 
1779.  magyar  tudós  társaságot  akart  alapítani, 
de  tervükhöz  nem  kapták  meg  a  jóváhagyást. 
Nagyszámú,  többnyii-e  latin  nyelvű  történeti,  hit- 
tani  és  bölcseleti  műveinél,  fordításainál  és  kiadá- 
sainál, melyek  száma,  csak  a  nyomtatásban  meg- 
jelenteket tekintve,  meghaladja  a  húsz  kötetet, 
fontosabbak  irodalomtörténeti  művei :  a  Memória 
Hungarorum  (3  köt.  1775—77),  a  Nova  Memória 
Hungarorum  (1792)  és  a  Scriptores  piarum  scho- 
larum  (2  köt.  1808—809).  Mind  a  három  írói  élet- 
rajzoknak betűsorba  szedett  gyűjteménye.  Az  első, 
mely  tíz  évvel  Bod  Péter  hasonló  jellemű  műve 
után  jelent  meg,  de  annál  bővebb  és  alaposabb, 
1155  magyarországi  író  rövid  életrajzát  és  mun- 
kásságának ismertetését  adja,  latinul,  hogy  meg- 
cáfolja a  külföld  vádját,  mely  szerint  a  tudomá- 
nyokban járatlanok  és  elmaradtak  vagyunk.  Ki- 
egészítése és  pótlása  lett  volna  a  Nova  M.,  de  eb- 
ből csak  egy  kötet  (A— C)  jelent  meg.  A  Scripto- 
res 2  kötetben  a  piarista-rend  író-tagjairól  szá- 
mol be. 

Horapollon,  egyiptomi  származású  s  való- 
színűleg ő  szerzetté  azt  a  hieroglifokról  szóló  ira- 
tot, melyet  a  Kr.  u.  IV.  sz.-ban  egy  Fülöp  nevű  gö- 
rög fordított  le  görögre.  Kiadásai :  de  Pamótól 
(1727)  és  Leemannstól  (Amsterdam  1835). 

Hóra  reguláris  (lat.),  1.  Horae  canonicae. 

Horárik  János,  reformer,  szül.  Banovczén 
1808.,  megh.  Beszterczebányán  1864  máj.  20. 
1831-ben  pappá  szentelték  föl.  1841-ben  a  róm. 
kat.  klérussal  ellentétben  H.,  habár  maga  is  kat. 
pap  volt,  a  vegyes  házasság  és  a  szabad  áttérés 
mellett  nyilatkozott  és  írt.  E  miatt  lemondott  papi 
állásáról  és  a  prot.  vallásra  tért  át.  Tanítással  és 
hírlapi  cikkek  írásával  kereste  aztán  kenyerét. 
Munkái :  Die  Ehe  im  Geiste  Christi  etc.  (Tübingen 
1843) ;  Johann  Horárik's  Kampf  mit  Hierarchie 
und  Kirche  (Leipzig  1847) ;  Szózat  Némethonból  a 
Habshurgház  és  Kossuth  Lajos  felöl  (Post  1849) ; 
Regék  a  görög  és  római őskorből{Béyte\enü\  1859). 


Hóra  mit  (lat.)  a.  m.  az  idő  repül,  a  perc 
nem  vár. 

Horatius,  Quintus  H.  Flaccus,  római  költő, 
szül.  Venusia  községben,  Apulia  és  Lukania  hatá- 
rán Kr.  e.  65  dec.  8.  Atyja  csak  szabados  (exactio- 
num  coactor,  adósságbehajtó),  de  értelmes  ember 
volt,  aki  rangját  meghaladó  nevelésben  részesíté 
fiát.  Már  szülőföldjén  Flavius  iskolájába  járatta  a 
többi  előkelő  családok  gyermekeivel,  58.  pedig 
Rómába  költözvén,  Orbilius  Pupillus  grammatikus- 
nak (akit  a  költő  tréfásan  plagosus-nak,ütlegelőnek 
mond)  oktatására  bízta,  akinek  iskolájában  H.  már 
a  görög  és  latin  irodalomban  is  jártasságra  tett 
szert.  45-ben  felsőbb  (filozófiai)  kiképzés  végett 
Athénbe  ment.  Itt  találta  44.  Brutus,  aki  a  szabad- 
ság nevében  harcra  szólítá  az  ott  tanuló  ,ifjusá- 
got.  H.  is  táborba  szállt,  követte  Brutust  Ázsiába 
és  Makedoniába,  tribunusi  minőségben  részt  vett 
a  Filippi  melletti  csatában  (42)  s  csak  futással 
menthette  meg  életét.  Az  ütközet  után,  élvén  az 
Augustus  adta  amnesztiával,  visszatért  hazájába, 
s  miután  látta,  hogy  örökségét  Octavianus  és 
társai  a  veteránus  (öreg)  katonák  között  felosz- 
tották, Rómában  keresett  megélhetést  s  a  quesz- 
tori  hivatalnál  vállalt  írásmunkát.  Ekkor  kezdett 
verselni  s  első  kísérleteit  szatíráival  és  epódo- 
szaival  tette,  amelyekben  a  korabeli  viszonyo- 
kat birálgatá,  csipkédé.  Költői  zsengéi  megösmer- 
tették  őt  az  akkori  írókkal,  Vergiliussal  és  má- 
sokkal, ezek  révén  pedig  Maecenas  (Augustus 
minisztere)  figyelmét  is  magára  vonta,  aki  38. 
bemutattatta  magának  s  9  hónap  múlva  örök 
barátságot  kötött  vele.  Maecenas  aztán  megaján- 
dékozta a  költőt  egy  szép  mezei  jószággal  a 
szabinusok  földjén,  Rómától  25  km. -nyíre,  s 
Augustussal  is  megösmertette.  Augustus  szintén 
szerette  volna  a  költőt  a  maga  körébe  vonni  s 
titkárává  tenni,  de  H.  udvariasan  megköszönte  a 
felszólítást,  mert  féltette  függetlenségét.  H.  agg- 
legény maradt  egész  életén  át,  benső  szeretetet 
s  odaadó  hűséget  tanúsítva  Maecenas  iránt  mind 
halálig,  akit  csakhamar  követett  is  a  sírba  Kr.  e. 
8.  nov.  27.  Személyét  maga  Irta  le :  alacsony,  köp- 
cös, fekete  hajú,  korán  őszülő  s  szemfájós  volt, 
könnyen  felinduló,  de  hamar  békülő  természet. 

Költői  tevékenysége  (összesen  162  költemény, 
mintegy  10,000  verssor)  3  időszakra  oszlik :  első 
V.  fiatalkori  munkássága,  mely  a  szatírákat  ós 
epódoszokat  hozta  létre,  Kr.  e.  40— -30.;  a  második- 
ban ódáinak  három  első  könyvét  szerzetté  (kiadta 
23  körül) ;  a  harmadikban  az  episztolák  (levelek) 
első  könyvét  (20  körül),  azután  a  carmen  saecu- 
larét,  ódáinak  4.  könyvét  s  a  többi  levelét  adta  ki 
(17 — 12).  Költeményei  egyenkint : 

1.  Szatírák  2  könyvben,  hexameteres  költe- 
mények, amelyeket  (épp  úgy  mint  leveleit)  tár- 
salgó hangjuk  miatt  ő  maga  sermóknak  (beszélge- 
tések) nevezett ;  ezekben  Lucilius  korábbi  szatiri- 
kusnak módjára  saját  korának  viszonyait  teszi 
megbeszélés  tárgyává.  E  viszonyokat  H.  jóízű 
humorral  festi  s  igazán  a  «ridendo  dicere  verum* 
elvének  hódol,  mikor  nevetve  és  nevettetve 
mondja  meg  az  igazat.  2.  Epódoszok  1  könyv- 
ben, amelyeket  ö  maga  iambusoknak  nevezett. 
3.  Versek  v.  ódák  4  könyvben ;  bennök  H.  az  eol  lir« 
képviselőinek,  Sappho-  és  Alkaiosnak  művészi  for- 


Horatius 


—    264     - 


Horbachlt 


máit  honositva  meg,  ezeknek  szellemében  ugyan, 
de  azért  önállóan  művelte  a  dal-  és  ódaköltést, 
úgy  hogy  a  rómaiaknak  nemzeti  lírikusává  lön. 
A  többi  ódától  egész  külön  szokták  mindig  helyezni 
a  százados  éneket,  amelyet  a  szokásos  100  éves 
ünnepre  (Kr.  e.  17)  írt  a  költő  Augustus  meg- 
bízásából s  mely  nem  egyéb,  mint  a  római  népnek 
himnusza,  Apollón  és  Diana  magasztalása  s  párt- 
fogásuk lekönyörgése.  4.  Episztolák  2  könyvben, 
hexameteres  levelek,  a  költőnek  legérettebb  ter- 
mékei, határozott  (egyes)  személyekhez  intézve ; 
bár  mégsem  az  utóbbi  sajátosság  különíti  el  őket 
a  szatíráktól  (mert  vannak  egyes  személyekhez 
intézett  szatírák  is),  hanem  a  hang,  mely  a  sza- 
tírákban kesernyésebb  és  élesebb,  mint  az  episz- 
tolákban. Az  első  könyvbeli  levelek  részint  alkal- 
miak, részint  általánosságban  oktató  természe- 
tűek. Különösen  az  első  könyv  leveleibe  rakta  le 
H.  bölcseleti  nézeteit,  amelyek  részben  Bpikuros 
rendszeréhez  (főleg  hit  dolgában)  fűződnek,  jó- 
részt azonban  a  stoikusok  tanítását  hirdetik,  holott 
az  életben  a  költő  saját  vallomása  szerint  egyik 
bölcseleti  iskola  tanításait  sem  követte  kizárólag. 
A  2.  könyvben  irodalmi  kérdések  vannak  tárgyal- 
va, főkép  a  3.  levélben,  t.  i.  a  Fisokhoz  (valószínű- 
leg Lucius  Calpurnius  Pisóhoz,  a  Kr.  e.  16.  év 
konzulához  s  ílaihoz)  intézett  476  sornyi  levélben, 
amelyet  Quíntilianus  nyomán  közönségesen  de 
arte  poetica  libernek  v.  ars  poeticának  (költészet- 
tan) mondanak.  Ebben  szorosabb  összefüggés  nél- 
kül, mintegy  csevegve  szól  az  irodalom  kérdéseiről, 
főkép  a  drámáról,  úgy  hogy  rendszeres  költészet- 
tannak éppen  nem  mondható.  —  H.  hatása  nagy 
volt  már  a  maga  korában ;  csakhamar  az  iskolá- 
ban is  olvastatták  s  magyarázták.  Irodalmunkban 
is  sok  költőre  volt  H.  hatással,  de  főkép  Virág 
Benedekre  és  Berzsenyi  Dánielre. 

Irodalom.  Arnold  A.,  Das  Lében  des  H.,  Halle  1860;  Kar- 
sten,  H.,  dánból  németre  fordította  Schwach,  Leipzig  J  3 
Weissenfels,  Horaz,  Berlin  1885  és  ugyanaz,  Loci  disputa: ^onis 
Horatianae,  ugyanakkor;  Mílller  Lucián,  H.  népszerű  és  tu- 
dományos életrajza,  Leipzig  1880  ;  Jákob,  H.  u.  seine  Peinde, 
Berlin  1889.  2.  kiadás;  u.  a.,  H.  u.  seine  Zeit,  u.  o.  1892, 
2.  kiadás,  melyet  magyarra  fordított  Horváth  Balázs,  Buda- 
pest 1892.  H.  tanulmányaira  :  Némethy  ö.,  H.  és  Alcaeus, 
Filológiai  Közlöny  VIII.  és  H.  és  Anakreon,  u.  o.  X. ;  Mé- 
száros Antal,  H.  leveleinek  idö-  és  sorrendje,  Nagy-Károly 
1882 ;  Bászel  Aurél,  H.  élete  és  költeményeinek  időrendje, 
Arad  1882 ;  Peerlkamp,  Oden,  2.  kiad.  Amsterdam  1862.  ódák 
és  epódoszok  kiadása  és  magyarázata  :  Nauck,  Od.  u.  Ep.,  12. 
kiad.,  Leipzig  1885,  amelyet  magyan-a  öyurits  ültetett  át, 
Budapest  1879,  2.  kiadás;  Rosenberg,  Gotha  1883;  Kttster, 
Paderborn  1890.  Teíjes  kiadások :  Editio  princeps  1470—73 ; 
Orelli,  Berlin  1885  (nagyobb) ;  u.  a.,  u.  o.  (kisebb);  Diljenbur- 
ger,  Bonn,  latin  kommentárral ;  Keller-Holder,  kritikai  kiad., 
nevezetes  bevezetéssel  a  kéziratokról  stb.,  Leipzig  1864 — 70  ; 
Bentley,  Cambridge  1711,  új  lenyomat  Berlin  1870;  Wick- 
ham,  Oxford  1877;  Currie,  London  1857;  Kiessling,  Berlin, 
1.  kiad.  1884,  kitÜQÖ  koramentárraL 

Hazánkban.  Kiadások  :  a  régi  Desprez-féle  (in  usum  Del- 
phini)  latin  kiad.,  gazdag  jegyzetekkel ;  Lassú  István,  Ódák, 
Buda  1831 ;  Elischer  József,  H.  szatírái  és  episztolái  magya- 
rázatokkal, Budapest  1879,  2  filzet,  bevezetéssel ;  Nauck- 
öyurits  (1.  fönt) ;  Bartal-Malmosi,  H.  ódái  és  epódoszai  s  ezek- 
hez jegyzetek,  szatírái  és  episztolái,  bevezetésekkel,  2.  kiad. 
Csengeritöl,  Budapest  1893 ;  Simon  Péter,  Epist.  ad  Piso- 
nes  (bevezetés  és  magyarázatok),  n.  o.  1887;  Pozder  K., 
H.  költeményei,  latin  szöveg-kiadás,  verstani  adalékkal,  idő- 
rendi táblázattal  s  a  tulajdonnevek  függelékével,  u.  o.  1891 ; 
Szilasi  M.,  Praeparatiók  H.  válogatott  ódáihoz  és  epódosai- 
hoz,  u.  0.  1891 ;  Boros  G.,  Praep.  H.  ódáihoz  és  epódosaihoz, 
u.  0.  1894.  Fordítások :  Régebben  is,  újabban  is  sokan  for- 
dították, de  csak  egyes  részeket ;  ellenben  Virág  B.  az  egé- 
ssset.  Kis  János  a  leveleket  (Wieland,  Kazinczy  jegyzetei- 
vel); Verseghy,  1793;  Czuczor  (ez   utóbbié  az  Olcsó  Könyv- 


tárban is  kiadva),  Fábián  Oábor  és  Édes  Albert  (a  két  utóbbi 
1876)  az  ars  p.-t ;  Vajdafl  József  az  ódákat,  1868.;  Csalomjat, 
B.-Gyarmat  1876,  Márki  József  1884.  és  Paulovich  Károly 
1909.  a  leveleket ;  Barna  Ignác  az  ódákat,  2.  kiad.  1886  és 
szatírákat  1884.,  az  ö  verses  fordításai  a  legjobbak,  két- 
nyelvű kiadások.  Értekezések  és  egyéb  iratok :  Kovács  János, 
H.  élete  és  költészete,  Jászberény  1873 ;  Szász  Károly,  H. 
élete  és  jellemrajza  1891,  eredetileg  a  Budapesti  Szemlében 
Hóman-Malmosi,  Irodalmi  körök  és  irányzatok  Rómában  H. 
idejében,  Campe  után,  Filológiai  Közlöny  1871 ;  Bászel  Aurél, 
H.  életbölcselete.  Fehértemplom  1884 ;  Zichy  Antal,  H. 
szatírái,  akadémiai  kiadvány  1869—72,  II.  k.  2. ;  Brassai  Sá- 
muel, Commentator  commentatus,  Tarlózatok  H.  szatírái- 
nak magyarázói  után,  akadémiai  kiadvány  1872—1873,  UI. 
kötet ;  Csengeri  János,  Berzsenyi  és  H.,  Aradi  Középiskolai 
Szemle  1882,  kivonatosan  Bartal-Malmosínak  az  ódákhoz 
való  jegyzeteiben  filggeléktll ;  Villemaín,  Pindar  és  a  lantos 
költészet,  fordította  Csiky  G.,  akadémiai  kiadvány  1887 ; 
Beöthy  Zs.,  H.  és  Kazinczy,  Budapest  1890,  eredetileg  a  Va- 
sárnapi Újságban;  Drajkó  Béla,,  H.  etikai  elvei,  Budapest 
1886  ;  Popini  Albert,  H.,  Magyar-Óvár  1892  ;  Ribbeck,  A  római 
költészet  története,  fordította  Csiky  G.,  akadémiai  kiadvány, 
II.  kötet  127—212.  1. ;  HegedUs  J.,  H.  ars  p.-ja.  Erdélyi  Mii- 
zeum  1894. 

Horatiusok, latin  eredetű  patríciuscsalád,  mely 
a  régi  Róma  történetének  első  három  századában 
nagy  szerepet  játszott.  Kiválóbb  tagjai :  l.&hár- 
mas  iker  H.,  kik  a  monda  szerint  Tullus  Hostilius 
király  uralma  idején  a  Curíatiusokkal  (1.  o.)  vívott 
párbajukkal  döntötték  el  Róma  uralmát  Álba 
Longa  fölött.  Két  testvérének  eleste  után  u.  i.  a 
harmadik,  de  sértetlen  Horatiusnak  sikerült  a  há- 
rom megsebesült  Curiatiust  egymásután  megölni. 
Állítólagos  sírjuk  ma  is  kegyelet  tárgya  Albano 
városa  mellett.  —  2.  Marcus  Horatius  Pidvilliis, 
már  Kr.  e.  509.,  a  köztársaság  első  évében  helyet- 
tes konzul  volt  s  ő  avatta  fel  Jupiternek  Tarqui- 
nius  Superbustól  épített  capitolíumi  templomát. 
—  3.  PtMius  Horatius  Cocles  (az  egyszemű)  Kr. 
e.  507.  sikeresen  védte  az  etruszk  Porsena  ellen 
a  Tiberis  jobb  partján  a  cölöphidat  (pons  Sublicius), 
míg  honfitársai  a  bal  parton  lebontották ;  erre  a 
folyóba  ugrott  és  sértetlenül  úszott  át  övéihez, 
ó  kapta  Rómában  az  első  emlékszobrot  és  annyi 
földet,  amennyit  egy  napon  körülszánthatott.  — 
4.  Gaius  Horatius  Pulvillus,  Marcusnak  íia,  első 
konzulátusakor  (Kr.  e.  477)  legyőzte  az  etruszko- 
kat, második  konzulátusakor  (Kr.  e.  457)  az 
aequusokat.  —  5.  Marcus  Horatius  Barhaius,  az 
előbbinek  testvére,  a  decemvirek  ellenfele,  akik- 
nek bukása  után  Valeriusszal  együtt  ő  békítette 
ki  a  Szent  hegyre  másodízben  vonult  plebeiuso- 
kat.  Konzulságuk  évében  (Kr.  e.  449)  jutottak  ér- 
vényre a  leges  Horatiae  Valériáé,  melyek  a  tri- 
busi  gyűlések  határozatait  az  összes  polgárokra 
érvényeseknek  nyilvánították  és  minden  hivatalt 
számadásra  köteleztek.  Horatius  a  szabinok  ellen 
is  sikeresen  harcolt. 

Horazdiowitz  (csehül:  Horazdovice),  város 
Strakonitz  csehországi  kerületi  kapitányságban, 
a  Wotawa  balpartja  mellett,  (i9iü)  .3.304  cseh  lak., 
gyufa-,  spú-itusz-,  szirup-  és  sörgyártással,  mal- 
mokkal. A  Wotawában  gyöngykagylótenyész- 
téssel, Kinsky  hg.  kastélyával ;  régi  erődítmények 
maradványaival;  a  XIU.  sz.-ból  való  plébáma- 
templommal.  Közelében  vannak  Prachin  és  Raby 
várromok. 

Horb,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  a  wűrt^ 
tembergi  Schwarzwald  kerületben,  (i9io)2527  lak., 
sörgyártással  és  látogatott  kénes  fürdővel. 

Horbachit  (ásv.),  alaktalan  gumók,  tombak- 
bama  vagy  acélszürke,  fémfényű,  mágneses.  Vas- 


Horbury 


26Ö 


Hordó 


nikkel-szulfid,  képlete  (Fe,Ní),S8.  Csillámban 
gazdag  gnájszban  fordul  elö  St.  Blasien  közelében 
a  Fekete-Erdőben. 

Horbury  (ejtad:  horböri),  város  Yorkshire  angol 
countyban,  (1911)  7509  lak.,  gyapjuszövőkkel. 

Horcicka  Danid,  rendesen  latinosított  néven 
Sinapius,  cseh-tót  író,  evang.  lelkész,  szül.  Turócz- 
Szucsányban,  megh.  Lőcsén  1706.  Tranovsk^ 
Cytharájának  és  Commenius  Orbis  pictusának 
egy  kiadását  rendezte.  1678.  adta  ki  Neoforum 
latino-slavicumját,  melyben  a  latin,  cseh  és  tót 
közmondásokat  magyarázza  s  ezzel  korának  nép- 
es társadalmi  szokásait  örökíti  meg.  A  cseh  aka- 
démia 1910.  ebből  új  kiadást  rendezett. 

Horda,  mint  társas  közösség,  a  régibb  és  újabb 
felfogás  szerint  más  és  más  jelentésű.  Darwin 
hatása  alatt  a  néptan  korábbi  kutatói  e  szó  alatt 
egy  közösen  összetartó,  mindkét  nembeli  csoport- 
ját értették  az  őskori  embernek,  mely  csoportot 
vérségi  kapocs  nem  köt  egymáshoz,  maguk  kö- 
zött pedig  korlátlan  nemi  közösségben  (1.  Pro- 
miscuitas)  élnek  ismert  állat-H.-k  mintájára. 
Az  újabb  nézet  csak  abban  tér  el  a  régitől,  hogy  a 
H.-ról  vérségi  kapcsot  tételeznek  fel ;  e  szerint 
tehát  nem  egyéb,  mint  egyetlen  őscsaládból  ki- 
indult rokon  sarjak  társas  együttélése.  Amint  a 
H.  túlnő  a  rokoni  leszármazás  nyüvántarthatásá- 
nak  határán,  az  egész  kisebb,  ismét  csak  szoros 
vérbeUek  egységeire  bomlik  szét.  (L.  Család, 
Nemzetség).  —  H.  továbbá  a.  m.  csapat ;  különö- 
sen az  ázsiai  kirgizek,  mongolok,  tatárok  egyes, 
külön  főnökök  alatt  álló  törzsei  (pl.  a  mongolok 
közt  a  kék  H.,  az  arany  H.);  aztán  általában 
vad,  szilaj,  pusztító  csapat.  (A  szó  ázsiai  eredetű : 
perzsául  ordu  a.  m.  sereg,  tábor.) 

Hordágy,  1.  Betegszállítás. 

Hordalék, tágabb  értelemben  véve  mindaz,amit 
a  mozgásban  levő  víz  a  föld  felszínéről  elmos,  ma- 
gával visz,  odébb  görget.  Meredek  hegyoldalakról 
a  rohamos  hóolvadásokból  s  még  inkább  a  zápor- 
esőkből származott  vízfolyások  (tordák)  tömérdek 
földes  anyagot,  elmállott  követ,  meglazult  sziklát 
sodornak  le  a  völgybe.E  kövek  néha  több  köbméter 
nagyságúak.  A  völgyben  az  esés  csekélyebb  lévén, 
a  víz  mozgató  ereje  is  megfogy,  minek  követ- 
keztében nemcsak  a  hegyoldalról  legörgetett  na- 
gyobb sziklákat,  hanem  a  könnyű  H.  egy  részét 
sem  képes  magával  tovább  vinni.  A  völgyben 
összegyűlő  H. -tömeg  alakja  többé-ke vésbbé  kúp- 
hoz hasonlít,  melynek  alapja  a  völgy  fenekére, 
csúcsa  a  hegyoldalra  támaszkodik :  miért  is  nevök 
H.-kúp.  Ott,  hol  a  folyó  vizek  esésében  hirtelen 
változás,  csökkenés  áll  be,  a  részben  lerakódó  H., 
melyet  a  víz  meggyöngült  hajtóereje  nem  képes 
továbbvinni,  nagymérvű  mederelfajulásokat  okoz. 
Ilyen  hely  pl.  a  Dunának  Pozsonytól  a  Rábatoro- 
kig teijedő  szakasza,  mely  fölött  (Felső-  és  Alsó- 
Ausztriában)  az  esés  40  cm.  km.-kónt,  míg  az  em- 
lített szakasz  alsó  részén  csak  10  cm.  Hasonló 
jelenségek  fordulnak  elő  ottan  is,  ahol  valamely 
nagyobb  eséssel,  tehát  nagyobb  szemű  H.-kal 
biró  mellékfolyó  ömlik  a  főfolyóba.  A  H.  anyaga 
.^szakadatlanul  változik,  illetve  kicserélődik.  A  fo- 
lyók ugyanis  természetes  állapotukban  az  egyik 
oldalon  szaggatják  és  elmossák  a  partot,  míg  a 
másik  oldalon  (s  árvizek  alkalmával  az  elöntött 


területeken)  lerakják  a  magukkal  hozott  H.  egy 
részét.  S  minthogy  e  szaggatás  helye  folyton 
változik,  az  egyszer  már  lerakott  H.-ot  idővel 
a  folyó  ismét  tovább  viszi  magával.  A  folyók 
H.-ának  mennyisége  a  különböző  vízállások  mel- 
lett nagyon  különböző.  L.  Folyó. 

Hordalékkúp,  1.  Hordalék  és  Törmelékkúp. 

Hordár,  1.  Bérszolga. 

Hordasz,  1.  Foghíjasszél. 

VLovAe^vke^árpaneniűek  (növ.),  a  pázsitfűfélék- 
nek kalászos  (nem  bugás)  csoportja ;  a  kalászban 
a  kalászkák  2  egymással  átellenes  sorban  a  ka- 
lászorsó mélyedéseiben  ülnek.  Ide  tartozik  a  búza, 
rozs,  árpa,  a  vadóc  és  mások. 

Hordel,  porosz  falu  az  arnsbergi  közigazgatási 
kerületben,  (1910)  7856  lak. ;  kőszénbányászat. 

Hordeolum,  1.  Árpa  (orv.). 

Hordenm  (növ.),  1.  Árpa.  —  H.  arenarium, 
1.  Elymus. 

llordicidia  (lat.),  1.  Fordiddia. 

Hordképesség  v.  teherbírás,  1.  valamely  ter- 
het tartó  gerendának  belső  ellenálló  képessége, 
mellyel  a  külső  erő  terhelésének  ellenállni  képes. 
—  2.  A  vasúti  kocsik  H.-e  az  a  határ,  amelyen 
túl  a  vasúti  kocsikat  megterhelni  nem  szabad.  Az 
olyan  esetekben,  midőn  oly  áruk  szállíttatnak, 
melyeknél  szállítás  közben  súlynövekedés  állhat 
be  (nyitott  kocsin  szállított  homoknál),  a  kocsikat 
a  H.-ig  sem  szabad  megterhelni,  mert  túlsúly  — 
a  H.-et  meghaladó  súly  —  egyáltalában  nincs  meg- 
engedve. A  H.  pl.  a  10  tonnás  kocsiknál  10,500 
kg.  A  szállító  felek  a  vasúti  kocsik  H.-e  iránt  a 
kocsik  oldalára  felírt  adatokból  nyernek  tájéko- 
zást. —  3.  H.,  a  hajónak  a  köbözés  alkalmával 
megállapított  megengedett  legnagyobb  merülése. 

Hordó,  1.  a  bornak  eltartására  és  szállítására 
használt  edény.  Az  előbbi  az  ászok-H.,  az  utóbbi 
a  szállító-H.  Közönségesen  a  fából  készült  H.-kat 
értjük  ezen  elnevezés  alatt,  de  vannak  vasból, 
papirosból  készült  H.-k  és  cement-H.-k  is.  A  boron 
kívül  a  sör,  pálinka,  szesz,  olaj,  petróleum,  zsír, 
kátrány  s  más  anyagok  szállítására  is  használnak 
H.-kat.  A  rendes  fa-H.  két  fenék  körül  abroncsok- 
kal összetartott  dongákból  áll.  Alakra  nézve  lehet 
kerek  vagy  ovális  és  közép  átmérője  mindig  a 
legnagyobb,  hogy  az  abroncsokat  reá  lehessen 
szorítani.  A  H.  közepét  hasának,  a  két  vége  felé 
való  hegyesedését  szupolykónak  nevezik,  a  don- 
gák végének  befelé  rézsútos  ormója  a  bűtű,  s  a 
mélyedés,  melybe  a  fenék  beleillesztődik,  a 
csin.  Vannak  vápás  és  vápátlan  H.-k,  az  előbbiek- 
nél a  fenék  befelé  homorodik,  mert  az  oldaldon- 
gák hosszabbak,  mint  az  alsó  és  felső  dongák.  A 
vápátlan  H.-k  feneke  egyenes  és  a  dongák  egy- 
forma hosszúak.  A  vápa  a  fenék  erősítésére  szol- 
gál s  a  homorodás  mélysége  a  fenék  szélességé- 
nek 40-ed  része.  Nagyobb  H.-k  fenekén  ajtó  szo- 
kott lemii,  mely  vagy  faékkel,  vagy  vascsavaros 
kengyel-zárral  van  megrögzítve.  A  boros-H.-kat 
rendszerint  tölgyfából  készítik,  Tirolban  vörös- 
fenyőből s  Olaszországban  szelíd  gesztenyéből  is. 
Legjobb  azonban  a  tölgyfa,  tartósságra  nézve  más 
fa  meg  sem  közelíti.  Borok  eltartására  azért  leg- 
jobbak a  fa-H.-k,  mert  a  fa  lyukacsain  keresztül 
levegő  juthat  a  borhoz,  a  cement-H.  falai  nem  en- 
gedik át  a  levegőt,  azért  bennük  a  bor  nem  fejlő- 


Hordó 


-    266    — 


Horgas  kö 


dik.  A  boros-H.-k  readesen  hitelesítve  vannak  s 
űrtartalmuk,  valamint  szállító-H.-knál  súlyuk  az 
első  fenékre  van  sütve.  Az  űrtartalom  változás- 
nak van  kitéve,  szükséges  tehát  a  H.-kat  idöröl- 
idöre  újra  hitelesítem.  A  kerek  H.-k  űrtartalmát 
úgy  számíthatjuk  ki,  ha  megmérjük  az  akona- 
nyílásnak  a  legalsó  donga  csínjától  való  távolsá- 
gát s  ezt  a  méretet  cm.-ben  kifejezve  eiöbb  10-zel 
elosztjuk,  azután  kétszer  önmagával  s  az  így 
nyert  számot  még  0'6-del  megszorozzuk.  Az  ered- 
mény adja  a  H.  űrtartalmát  literekben.  Az  új  H.-t, 
mielőtt  bort  fejtünk  bele,  ki  kell  gőzölni  v.  forrázni, 
s  forró  szódaoldattal  Idáztatni  s  jól  kimosni,  mert 
különben  az  először  belefejtett  bornak  fa-íze  lesz. 
Először  lehetőleg  új  bort  töltsünk  az  új  H.-ba, 
ennek  a  faíz  kevésbbé  árt.  A  kiürült  H.-t  tisztára 
kell  mosni  s  bekénezni,  s  ha  üresen  áll,  havonkint 
újra  be  keH  kéuezni,  hogy  penészes  ne  legyen, 
mert  az  ilyen  H.-tól  penószízü,  ú.  n.  HAzü  lesz 
a  bor  is.  4  penészes  H.-t  hideg  vízzel  és  kefével 
kell  kimosni,  forró  víz  vagy  gőz  nem  jó,  mert  még 
mélyebbre  viszi  a  fába  a  penész  szagát. 

2.  H;  gabonanemüek,  de  főleg  folyadékok  mé- 
résére szolgáló  régebbi  űrmérték  rendkívül  vál- 
tozó nagyságban.  A  mai  napig  mint  gönczi  H. 
megmaradt  használatban  Tokaj -Hegyalján  136  1. 
értékben. 

Hordó,  kisk.,  Besztercze-N aszód  vm.  naszódi 
j.-ban,  (1910)  1003  oláh  lak.,  u.  p.  Szába,  u.  t.  Teles. 

Hordócsiga  (Dolium  galea  Lam.,  áiiat),  a  Lágy- 
testüek  (Moliusca)  körén  belül  a  Csigák  osztályá- 
nak az  Blülkopoltyusok  (Prosobranchia)  rendjébe 
tartozó  csigafaj.  Háza  vékony  héjú,  hasas,  csak- 
nem egészen  gömbölyű  vagy  hordóalakú,  ember- 
fej nagyságúra  is  megnő.  A  Földközi  tengerben 
ól  és  legnagyobb  csigája  ennek  a  tengernek. Záráig 
az  Adriában  is  megtalálták.  Hosszúra  kitürhető 
ormányába  két  hatalmas,  több  karéjú  nyálmirigy 
nyílik,  amelyeknek  a  váladékában  3— iVo  szabad 
kénsav  és  0"3— 0"5"/o  szabad  sósav  van.  Az  állat 
ezt  az  erős  savat  messze  ki  tudja  fecskendezni  szá- 
jából. Érdekes,  hogy  ezen  erős  fémsavak  az  állat 
testét  magát  nem  támadják  meg.  Több  más  csi- 
gának, mint  pl.  a  Cassis,  Gassidaria  Trüonium 
és  Pleurobranchaea  nembe  tartozó  csigáknak 
is  megvan  ez  a  kénsavkiválasztó  szervük,  amely- 
nek a  váladéka  kilövellve  támadófegyvere  az 
állatnak,  amivel  a  zsákmányát  megbénítja,  az- 
után pedig  kemény  meszes  páncélját  feloldja. 

Hordógyártás  (1.  a  képmellékletet).  A  petro- 
leumipar  fellendülésével  a  hordószükséglet  oly  ro- 
hamosan nőtt,  hogy  készítésükhöz  különféle  gé- 
peket kellett  alkalmazni.  A  H.  Amerikában  fejlő- 
dött ki  legelőbb  gyáriparrá,  ma  azonban  minde- 
nütt elterjedt.  Munkafolyamata  a  következő  :  A 
hasított  vagy  fűrészelt  dongákat  (1.  o.)  két  kör- 
fürészből álló  gépen  kellő  hosszúságra  levágják, 
azután  derékban  alakító  marógépen  vókonjnítják 
(1.  ábra),  ezzel  meghajlíthatóvá  teszik,  anélkül, 
hogy  a  fenékfészket  gyöngítenék,  ezt  követőleg 
a  donga  szélességét  mindkét  vég  felé  csökkentik 
és  az  oldallapokat  rézsútosan  készítik  el,  mely 
célra  a  2.  ábrán  látható  gépet  használják.  A  fenék- 
lapok megmunkálásához  a  fi.  ábrán  látható  gép 
szolgál,  amelynél  az  összerótt  fenékdeszkát  két 
tárcsa  közé  befogva  lassan  forgatják,  hogy  az 


előtte  gyorsan  forgó  maró  szerszám  ezt  lekere- 
kíthesse s  széleit  kiélezze.  A  megmunkált  don- 
gákat gőzölni  szokás,  hogy  hajlékonyabbaká  válja- 
nak, ezután  egy  illesztőváz  (4.  ábra)  segélyével 
kúppalásttá  illesztik  össze,  a  palást  felső  részét 
szorító  pánttal  összébb  húzzák,  hogy  a  dongák 
egymáshoz  simuljanak;  most  abroncsot  tesznek 
reá  s  hogy  azokat  gyorsan  ráhúzhassák,  az  5. 
vagy  a  6'.  ábrán  látható  gépet  használják.  Az  5. 
áhra  szerinti  gépen  a  gép  felső  részéről  karok 
lógnak  le,  amelyek  az  abroncsra  támaszkodnak, 
mialatt  a  hordó  hidraulikus  nyomással  fölfelé 
tolatik ;  a  6.  ábra  szerinti  gépen  az  abroncsok 
egy  tok  gyűrűszerű  kivágásaiba  illeszkednek, 
ezzel  mozgásukban  akadályoztatnak,  míg  a  hordó 
fölfelé  tolatik.  Az  abroncsokkal  ellátott  hordó- 
palást esztergára  kerül,  ahol  szélei,  valamint 
fenéki'ovatékai  megesztergályoztatnak.  Ezek  után 
beillesztik  a  fenékdeszkákat  s  kifúrják  a  szádnyí- 
lásokat. Ily  gópsorozattal  naponként  100  —  120 
hordót  gyártanak. 

Hordó  íz,  1.  Hordó. 

Hordójelzés.  Az  1907.  V.  t.-c.  értelmében  a 
szeszes  italokat  tartalmazó  hordók  csak  a^'^or 
hozhatók  közforgalomba,  ha  azokon  az  űii.  a- 
lom  és  az  üres  hordók  súlya  törvényes  mértékben 
hitelesen  jelezve  (beégetve)  van.  Ezt  a  jelzést  a 
mértékhitelesítő  hivatalok  égetik  rá  a  hordókra. 
Amint  valamely  hordó  beszáradás,  javítás  vagy 
az  abroncsok  meghúzása  következtében  a  meg- 
engedett hibahatárokon  túl  menő  eltérést  tesz 
valószínűvé,  a  hivatalos  jelzés  megújítandó. 

Hordozható  barak,  1.  Barak. 

Hordozható  oltár  (altareportatile),  f áramába 
foglalt  négyszögű  márvány  vagy  más  finom  ós 
kemény  kőlap,  oly  nagyságban,  hogy  az  ostya  és 
a  kehely  talapzatának  nagyobb  része  rajta  elfér- 
jen. Az  egyik  lapján  kis  üreg  van  kivájva  az 
ereklye  számára ;  használatra  a  püspök  szenteli 
fel.  Ilyeneket  használnak  a  hittérítők  az  utazások 
alkalmával  s  a  katonai  lelkészek  a  tábori  misénél. 

Hordozószél,  1.  Pata. 

Hordszék,  1.  Betegszállítás. 

Hóreb,  az  ótestamentomban  hegy,  melynek  má- 
sik és  közönségesebb  neve  Sinai  (1.  o.). 

Horebiták,  a  huszitáknak  egy  pártja,  mely 
gyülekezőhelyét  az  általuk  Hórebnek  nevezett 
hegyen  tartotta. 

Hórégió  v.  hóöv,  a  magas  hegyeknek  a?  « 
része,  melyet  örök  hó  borít. 

Horeimela,  város  Arábiában,  a  Nedzsd  Szedeir 
nevű  kerületben,  a  Hanífavölgy  É.-i  bejáratánál, 
mintegy  12,000  lakossal.  A  város  jól  meg  van 
erősítve. 

Horüeld,  előbb  önálló  község,  1905  óta  Bristol 
angol  város  egyik  kerülete. 

Horgany,  1.  Cink. 

Horganyfáklya,  1.  Fáklya. 

Horgas,  1.  Piszke. 

Horgas  csont  (os  kamatúm),  a  kéztö  e^k 
csontja.  L.  Kéztö. 

Horgas  gyalu,  1.  Homorító  gyalu. 

Horgasin,  1.  Sarkin. 

Horgas  kö,  horogalakú  építőkő,  mely  némely 
esetben,  főleg  völgyzáró  gátaknál,  hídpillérek  épí- 
tésénél kerül  alkalmazásba.  A  fekvő  hézag  mentén 


HORDOGYARTAS. 


f  t 


3.  ábra. 
Penéklap-marógóp 


fHordógyáHái'  oíkkhtt. 


RÉVAI  NAflnr    LEXKONA. 


Horgras  mozsár 


—    267    — 


Horgrászat 


alakjánál  fogva  csak  az  egyik  irányban  s  csak 
akkor  mozdulhat  el,  ha  az  alatta  levő  kövek  is 
—  amelyekbe  horogszerüen  belekapaszkodik  — 
velő  mozdulnak. 

Horgas  mozsár  (nóm.  Hackenmörser,  Scliaft- 
mörser),  azelőtt  használatban  volt,  ággyal  és 
puskazávárzattal  ellátott  mozsarak,  melyekből 
1—2  fontos  kézi  gránátokat  300  lépés  távolságra 
lőttek. 

Horgas  puska  a.  m.  arquehuse  (1.  o.) 

Horgász,  a  horoggal  halászó  halász. 

Horgászat.  A  halfogásnak  horoggal  űzött 
módja,  amely  úgy  is  mint  mesterség,  úgy  is  mint 
kedvtelés  egyaránt  szokásos.  Népies  vonatkozá- 
sában Halászat  alatt  van  bővebben  ismertetve, 
itt  mint  sportot  tárgyaljuk.  A  többi  igazi  sporttal 
együtt  eimek  is  Anglia  a  valódi  hazája  s  hogy  ott 
mennyire  müvelik,  arról  a  nyomában  keletkezett 
ipar  nagy  fejlettsége  s  a  plsztrángos  vizekért  fi- 
zetett bérösszegek  mesés  nagysága  tanúskodnak. 
Az  angol  közfelfogás  a  H.-ot  a  férfias  üdülés  egyik 
első  és  legnemesebb  módjának  tekinti,  mert  nem 
pusztán  testedző  fáradozással  jár,  de  szellemi  fog- 
lalkozást és  üdülést  is  nyújt,  tekintve  hogy  a  jó 
horgásznak  szeretnie  kell  a  természetet,  ismernie 
annak  tüneményeit,  amelyeknek  lépten-nyomon 
kínálkozó  -ezerféle  változata  okulva  szórakoztat. 
Kiváltkópen  ismernie  kell  a  horgásznak  a  halas 
víz  természetét,  az  abban  élő  halak  tulaj  donsár 
gát  s  a  víz  természetéhez  való  alkalmazkodásukat  ; 
a  halaknak  táplálékát,  valamint  a  módot  is, 
hogyan  ragadják  meg  a  táplálékukat.  Tudnia  kell 
az  időjárásnak,  az  év,  sőt  napszakoknak  befolyását 
a  halak  és  ezek  táplálékát  alkotó  egyéb  állatok 
életmódjára  s  mindezeken  kívül  értenie  kell  a 
szerszámhoz  és  annak  mikénti  alkalmazásához. 
Csak  az,  ki  mindezen  ismereteket  saját  tapasz- 
talatai nyomán  megszerezte,  amellett  megvan 
a  szükséges  kézbeli  ügyessége,  aki  kellő  testi 
erővel  és  kitartással  rendelkezik :  csak  az  fogja 
a  horgot  azzal  a  biztossággal  és  eredménynyel 
használni  tudni,  mely  az  igazi  horgászt  jellemzi. 

Mint  a  nép  kezén  élő  kosztos  horognál,  a  sport- 
halász tökéletes  angol  szerszámjánál  is,  a  nyél,  az 
in  ós  a  horog  képezik  a  főalkotórészeket.  A  nyél 
3— 5  m.  hosszú,  a  fogó  végből  a  csapó  vég  felé  vé- 
konyodó vessző.  Főkelléke,  hogy  könnyű,  hajlé- 
kony, de  rugalmas,  mindezek  mellett  pedig  elég 
erős  legyen.  Súlypontja  lehetőleg  a  fogóvég  köze- 
lébe essék,  görbítve  pedig  ne  csak  a  vékonyabb, 
de  a  vastagabb  részen  is  mutasson  hajlást.  Leg- 
többre becsülik  az  eme  tulajdonságokat  leginkább 
egyesítő  amerikai  vesszőket,  melyek  a  bambusz- 
nád kemény  kérgéből  vannak  készítve.  Könnyebb 
szállítás  végett  rendszerint  1  m.  hosszú  darabok- 
ból készítik  a  horognyoleket,  amelyek  fómhüvo- 
lyek  segélyével  egymásba  dughatok.  Minden  ily 
darab  a  fémhüvelyen  kívül  apró  fémgyűrűkkel  is 
bir,  úgyszintén  a  horog  csapóvége  is,  melyek  a  fo- 
góvég közelében  a  nyélre  erősített  sárgaréz  orsó- 
ról legombolyítható  in  vezetésére  valók.  Hogy  e 
gombol jitás  gyorsan  és  simán  legyen  végrehajt- 
ható, az  orsónak  könnyen  forgathatónak,  tehát 
szerkezet  dolgában  kifogástalannak  kell  lennie. 
Ebből  a  szempontból  az  in  is  rendszerint  selyemből 
készül,  a  kuszálódást  lehetőleg  kizáró  sodrással. 


Két  részből  áll,  a  tulaj donkópeni  inból  és  a  pa- 
tonyból.  Amaz  a  hosszabb  és  vastagabb  fonal, 
emez  legfeljebb  1—3  m.  hosszú,  vékony  s  a  pedző, 
az  ólom  és  a  horog  felvételére  szolgál.  Megkülön- 
böztetnek lószőrből,  «gimp»-ből  és  «gut')-ból  ké- 
szült patonyokat.  A  lószőrből  valók  a  kötővégnél 
vastagabbak,  lejebb  a  szálak  számának  apasztá- 
sával  vékonyodnak  úgyannyira,  hogy  a  horogvég 
felől  már  csak  egy  szálból  állanak.  A  gimp  finom 
dróttal  körülcsavart  közönséges  selyemfonalból 
áll;  a  gut  ellenben  nyers  selyemszálakból  készül, 
melyet  a  selyemhernyó  mirigyéből  vesznek. 

A  horgok  acélból,  különböző  alakban  és  nag>'- 
ságban  készülnek.  Az  anyag  minőségót  illetőleg 
fontos  kellék  a  rugalmasság,  amelynél  fogva  a 
horog  se  el  ne  törjön,  se  pedig  el  ne  hajoljon. 
Hegye  és  szaka  lehetőleg  nyújtott  és  éles  legyen, 
ami  használhatóságát  emeli.  Alakbeli  célszerűsé- 
gét illetőleg  igen  eltérők  a  nézetek ;  sokan  az 
oldalpedzőnek,  mások  az  előlpedzőnek  adnak  el- 
sőbbséget. Gyakoriak  a  két  és  több  ágú  horgok 
is.  A  horgoknak  a  patonyra  való  erősítését  külön- 
bözőképen végzik,  aszerint,  amint  a  horog  szára 
teljesen  sima,  vagy  pedig  lapickával  blr.  Közön- 
ségesen már  előre  reá  erősíttetik  a  horogszárra 
egy  darab  gut  s  csak  ennélfogva  lesz  azután  a  pa- 
tonyra kötve.  A  horgon  kívül  még  az  ólom  és  az 
úszó  V.  pedző  is  a  patonyra  erősíttetik.  Amaz  egy 
szem  sörétből,  avagy  ehhez  hasonló  nagyságú 
ólomdarabkából  áll,  emez  pedig  parafa-  avagy 
toUszárból  készül  különböző  alakban.  Az  ólom  a 
horognak  elmerülését  célozza,  a  pedző  pedig  arra 
való,  hogy  a  sülyedés  mélységét  korlátozva,  a  ho- 
rogjárását szabályozza,  és  végül  megmutassa,  ha 
a  horgon  hal  fogódott  meg.  Mindezen  céloknak 
megfelelően  mozgathatólag  van  a  patonyra  erő- 
sítve. Egyébként  sem  a  pedző,  sem  az  ólom  nem 
lényeges  része  a  horognak,  s  akárhány  gyakor- 
lott horgász  ezek  nélkül  való  horgot  használ. 

A  hal  megtévesztésére  a  horgot  csalival  férgelik 
fel,  mely  célra  az  igazi  horgász  az  úgynevezett 
mesterséges  legyeket  használja  legszívesebben. 
Ugyanis  a  pisztráng,  a  lazac,  a  pérhal,  általában 
valamennyi  nemes  ragadozó,  mint  a  horogsport 
főhalai,  bogarakkal  táplálkoznak  s  ezek  fejlődésé- 
nek bármely  alakjában  oly  mohósággal  kapnak 
a  kínálkozó  préda  után,  hogy  akárhányszor  még 
a  levegőbe  is  utána  szöknek  a  víz  felett  röpködő 
rovarnak.  Ez  a  tulajdonság  rávezetett  arra  is, 
hogy  a  nehezen  gyűjthető,  még  inkább  pedig  a 
horgon  nehezen  megtartható  természetes  rovarok 
helyett  azoknak  toUból,  szőrből,  fonalból  és  szö- 
vetből készített  utánzatait,  sőt  puszta  képzelet- 
alkotta ilyféle  készítményeket  alkalmazzanak. 
Tényleg  ily  mesterséges  legyek  ma  már  száz  és 
száz  változatban  forognak  közkézen  angol  nevek 
alatt,  a  legtöbbször  az  idő,  sőt  nap  szakának  feltün- 
tetésével, mikor  horogra  tenni  ajánlatos.  Ámde  a 
jó  horgász  sohasem  indul  efféle  horgászkalendá- 
riumok után,  mert  a  víz  fölött  repkedő  avagy  a 
part  mentén  nyüzsgő  rovarok  mutatják  meg  leg- 
biztosabban, mi  legyen  a  csali.  Mivel  pedig  a  já- 
rás-keléssel okozott  zaj,  sőt  testünk  avagy  a  horog 
árnyéka  is  elegendő  a  hal  elriasztására,  fontos 
kellék  az  óvatosság  és  a  biztonság,  utóbbi  főleg 
abban  az  értelemben,  hogy  a  horog  ne  csak  a  ki- 


Horeren 


—    268 


H orgonydaru 


szemelt  helyre  essék,  de  úgy  essék,  hogy  a  légy 
a  vízszlnét  lehető  gyengéden  érintse,  hasonlóan 
ahhoz,  araidon  rovar  kerül  belé.  A  csalit  pedzö 
halat  a  kézfej  egyetlen  mozdulatával,  a  horog- 
nyélre gyakorolt  rándltással  szokás  a  horogra 
nyársalni,  mely  mozgásnál  nem  az  erő,  mint  in- 
kább a  kellő  pillanat  megválasztása  a  döntő.  Még 
nagy  halat  is  partra  vethetünk  gyengének  látszó 
horoggal,  ha  a  megfogott  halat  a  felnyársalás 
pillanatában  nem  emeljük  ki  a  vízből,  hanem  az 
orsó  eresztése  és  meghúzása  által  előbb  lassankint 
kifárasztjuk.  L.  még  Halászat 

Horgen,  az  ugyanily  nevű  járás  szókhelye  Zü- 
rich svájci  kantonban,  a  Zürichi-tó  partján,  420 
m.  magasságban ;  kikötővel,  (1910)  8043  lak.,  se- 
lyemszövőkkel és  festőkkel,  bútor-  és  aszfalt- 
gyártással. Közelében  Bocken  klimatikus  gyógy- 
hely. 1875  szeptemberében  a  partjából  65  ár  el- 
sülyedt. 

Horger  Antal,  nyelvész  ós  tanár,  szül.  Lúgo- 
son 1872  máj.  8.  Középislcolai  tanulmányait  Lú- 
goson, az  egyetemieket  Bpesten  végezte ;  1896-tól 
a  brassói  főreáliskola,  1906-tól  a  bpesti  VI.  ker. 
állami  felsőbb  leányiskola  és  leánygimnázium, 
1911-től  az  Erzsébet-nőiskola  tanára.  Főként  a 
székely  nyelvjárásokkal  s  a  magyar  hangtörté- 
net kérdéseivel  foglalkozik.  Cilikéi,  értekezései 
1896  óta  a  Magyar  Nyelvőrben,  a  Magyar  Nyelv- 
ben, a  Nyelvtudományi  Közleményekben,  a  Nyelv- 
tudományban s  az  Bthnographiában  jelentek  meg. 
Önállóan  megjelent  művei:  Héifalusi  csángó 
népmesék  (kiadta  a  Kisfaludy-Társaság  Népköl- 
tési Gyüjteményóben,  X.  köt.  1908) ;  Egy  ismeret- 
len magyar  hangtörvény  (Nyelvészeti  Füzetek 
65.  sz.,  1911) ;  továbbá :  A  halmágyi  nyelvjárás- 
sziget (1901) ;  Udvarhely  i-ármegye  székely  nyelv- 
járásának hangtani  sajátságai  (1909). 

Horgolás,  1.  hurkolt  árú  készítésénél  alkalma- 
zott női  kézimunka,  amely  a  kézi  kötéstől  abban 
különbözik,  hogy  ennél  csak  egy  horgosvégü  tű 
használatos.  A  horgolt  árú  lényegileg  azonos  a 
kötött  árúval,  mintázata  azonban  sokkal  változa- 
tosabb, mert  a  hurkok  csoportosítása  könnyen 
változtatható.  A  gópkötós  ezt  a  kézi  munkát  utá- 
nozza. A  H.  feltalálásának  időszaka  ismeretlen 
ugyan,  de  az  V.  sz.-ban  Kr.  u.  már  alkalmazták. 
Általánosabb  elterjedést  a  XIX.  sz.-ban  nyert, 
főleg  az  Íreknél,  ahol  a  velencei  reliefcsipkék 
utánzására  használták.  Nálunk  az  ú.  n.  csetneki 
csipke  készítésére  használják. 

2.  H.  V.  ráhorgolás  az  ácsmunkában  a  szaru- 
fáknak a  szelemenekkel  és  az  egyszerű  feszítő- 
szerkezet dúcainak  a  mestergerendával  való 
összekötése,  1.  Horog  és  Fakötések. 

Horgolt  csipke,  1.  Csipke. 

Horgolt  gyapjú,  1.  Göndörödés. 

Horgony  (ném.  Anker ;  ol.  ancora ;  franc. 
ancre ;  ang.  anchor),  a  H.-zat  legfőbb  része,  mely 
a  hajónak  egy  helyen  való  megtartására  szolgál. 
A  régi  időben  a  feniciaiaknál,  sőt  még  később  is, 
e  célra  nagy  kődarabokat  (kőtömböket)  vagy  sú- 
lyos vasdarabokat  használtak,  melyek  kötelekre 
kötve  és  a  vízbe  dobva  a  tengerfenékhez  való 
súrlódásuk  által  akadályozták  meg  a  hajónak 
helyéről  való  eltereltetósét.  Később  az  ilyen  vas- 
darabot egy  magát  a  tengerfenékbe  vájó  kampó- 


val látták  el  (egykarú  H.,  a  régi  görögöknél  és  a 
jelenben  különösen  a  bójának  a  kikötőkben  való 
lehorgonyozásánál  használatos),  végre  2  egymás- 
sal szemben  kifelé  álló  kampóval  (karral,  ággal). 
B  régi  H.-oknál  a  H.-testnek  súlya  tartotta  a  hajót 
s  csak  a  H.  további  tökéletesbítésénél  váltak  e 
tekintetben  a  kampók  mórvadóvá.  A  kovácsolt 
vasból  késziüt  H.-nak,  azon  alakban,  amelyben 
mondhatni  Nagy  Sándor  idejétől  körülbelül  a  múlt 
század  közepéig  kevés  változással  fennállt,  követ- 
kező részei  vannak :  A  H.-rúd  (nyél,  szár),  a  H. 
középső  részét  képező  súlyos  vasrúd,  melynek 
egyik  végén  a  H. -láncnak  megerősítésére  szol- 
gáló H.-karika,  a  másik  végén  pedig  két  kissé 
görbített,  egymás  ellen  és  kifelé  álló  H.-ág  vagy 
H-kar  van.  A  H.-ágak  vége,  a  H.-saru  v.  kapa, 
lapos  A  alakú,  ezzel  vájja  be  magát  a  H.  az  iszapba 
vagy  homokba,  vagyis  tengeri  műnyelven  a  H- 
fenékhe.  Hogy  a  vízbe  vetett  H.  két  ágával  ne 
dűlhessen  laposan  a  tenger  fenekére,  a  H.  nya- 
kán —  a  H.-rúdnak  felső  vékonyabbik  része  —  i\z 
úgynevezett  H-duc  v.  H -kolonc  van  alkalmazva. 
Ez  egy  erős  és  súlyos  rúd  (régebben  fából,  később 
vasból  készítve),  mely  a  H. -karok  és  a  H.-rúd  al- 
kotta síkra  merőlegesen  áll.  A  H.-lánc  közvetí- 
tette húzás  folytán  a  H.-duc  a  tengerfenékre  fek- 
szik s  kényszeríti  a  rá  merőlegesen  álló  H.-karok 
egyikét  arra,  hogy  magát  sarujával  a  tenger- 
fenékbe bevájja.  A  leirt  H.-tipust,  mely  admira- 
litás'i  H.  (ném.  Admiralitátsanker)  elnevezés  alatt 
ismeretes,  körülbelül  40—50  év  óta  újabb,  ke- 
vóábbó  nehézkes,  könnyen  kezelhető  H.-tipusok 
váltották  fel  és  modern,  nagy  hajókon  jelenleg 
majdnem  kizárólag  ilyenek  vannak  használatban. 
Ezeket  általában  szabadalmazott  H.-oknak  (ném. 
Patentanker)  nevezik.  Fő  jellemző  vonásuk,  hogy 
a  H.-karok  mozgathatók,  még  pedig  v.  együtte- 
sen, V.  külön-külön ;  emellett  a  régiebbeknek  még 
volt  H.-ducuk,  az  ujabbaknak  nincs,  úgy  hogy  e 
H.-ok  minden  akadály  nélkül  bevonhatók  a  H.- 
lyukba  (melyen  át  a  H.-lánc  a  hajó  belsejéből  ki- 
fut) annyira,  hogy  csak  a  H.-karok  maradnak  a 
hajó  falán  kívül.  A  legelterjedtebb  szabadalmazott 
H.-ok  a  Trotman-,  Kodger-,  Inglefleld-,  Martin-  és 
Tyzack-fóle  H.-ok.  Minden  nagyobb  hajón  több 
H.  van,  melyek  céljuknak  megfelelőleg  a  hajó 
ktüönböző  részein  vannak  elhelyezve.  A  legna- 
gyobb, legsúlyosabb  s  folytonosan  használt  H.-ok, 
amelyek  anyaJiorgonyoknak  is  neveztetnek,  a 
hajó  orrán  elhelyezett  orr-H.-ok. 

Horgonycsavar,  1.  Csavar. 

Horgonycsiga,  az  egylokomotivos  rendszerű, 
sodronykötéllel  dolgozó  szántógépberendezósek 
némelyikénél  (Howard,  Casali,  Violati-Tescari)  az 
ekét  vontató  sodronykötélnek  a  lokomotivhoz 
való  vezetésére  szolgáló  készülék,  melyet  meg- 
felelő számban  a  felszántandó  tábla  szélein  elhe- 
lyeznek és  elhúzás  ellen  olyformán  rögzítenek, 
hogy  kapaszkodó  horgonyait  előzetesen  megásott, 
függőleges  falú  gödrökben  helyezik  el.  L.  JÉke. 

Horgonycsúsztató  (ném.  Ankersíipper ;  ang. 
anchor slipper),  a  hajókon  az  a  készülék,  mely  a 
horgonynak  gyors  és  biztos  dobására,  vetésére 
szolgál. 

Horgonydaru  (ném.  Ankerkrahn,  Krahnhal- 
ken;  ol.  grua  di  capone;  ang.  cathead),  két 


HorgronykocsI 


—     269     — 


Horhi 


erős,  rendesen  négyszögletes  fa  vagy  ugyanolyan 
üres  vasgerenda,  mely  a  felső  fedélzet  magassá- 
gában a  hajó  homlokrészéből  csaknem  vízszinte- 
sen oldalt  és  előre  akként  áll  ki,  hogy  a  hajótö 
vonalával  megközelítőleg  45°  szöget  képez.  A  H. 
a  horgonynak  a  vízből  való  kiemelése  után  annak 
a  helyére  való  fektetésére  szolgál,  mely  végből  a 
H.  kifelé  álló  végén  rendesen  négy  csigakorong 
van  a  végcsigázó  kötelének  átbúj  tatására. 

Horgonykocsi,  a  sodronykötéllel  dolgozó  (indi- 
rekt rendszerű)  egylokomotivos  szántógépberende- 
zéseknél a  vontatókötélnek  a  lokomotivhoz  való 
visszavezetésére  szolgáló  készülék ;  célja  az,  hogy 
az  ekének  a  lokomotivtól  való  távolodását  szántás 
közben  lehetővé  tegye.  A  legtöbb  H.  lényeges  al- 
kotórészét egy  négykerekű  kocsiszerkezet  kere- 
tére erősített  függőleges  tengelyű  csiga  képezi, 
mely  a  sodronykötél  felvételére  szolgál  és  a  vonó- 
erő irányát  90— ISO^-kal  megváltoztatva,  a  köte- 
let a  tábla  ellenkező  szélén  álló  lokomotív  kötél- 
dobjára vezeti.  Hogy  a  H.  az  eke  vontatása  alkal- 
mával fellépő  s  180°  kötélelhajlás  esetében  az 
eke  vonóerejének  kétszeresével  egyenlő  nagy- 
ságú húzóerő  hatása  alatt  helyéből  el  ne  moz- 
duljon, azt  a  talajba  horgonyozzák,  olyformán, 
hogy  V.  éles  kerületű  tárcsákat  erősítenek  a  járó- 
kerekekre (Fowler),  vagy  ferde  síkokban  elhelye- 
zett külön  horgonykorongokat  alkalmaznák  (Sie- 
mens-Schuckert),  v.  pedig  erős  kapaszkodó-hor- 
gokkal szerelik  fel  (Borsig).  A  H.-t  munkaközben 
minden  második  ekemenet  alkalmával  a  szán- 
tási szélesség  kétszeresével  elörevontatják  egy,  a 
kocsi  előtt  megfelelő  távolságban  lehorgonyzott 
ós  a  készülékre  vezetett  sodronykötél  segítségé- 
vel, melyet  az  eke  távolodása  közben  vagy  kézi 
erővel,  v.  a  lokomotív  vonóerejének  felhasználá- 
val  a  H.-n  levő  kötéldobra  felgombolyítanak.  A 
H.-val  fészereit  szántógépek  beszerzési  költsége 
a  kétlokomotivos  rendszerekhez  viszonyítva  ki- 
sebb, de  nagy  hátrányuk  az,  hogy  szilárd  lehor- 
gonyzásuk  —  különösen  laza  talajban  —  nehéz- 
ségbe ütközik.  Elsősorban  elektromos  szántógép- 
berendezéseknól  használják,  hogy  a  második  lo- 
komotivhoz szükséges  áramvezeték  nélkülözhető 
legyen.  L.  Eke. 
Horgonyóra,  1.  Óra. 

Horgonyzás,  a  hídépítószetben  oly  szerkezetet 
nevezünk  H.-nak,  amelynek  célja  valamely  híd- 
részt  bizonyos  helyzetben  az  által  megerősíteni, 
hogy  ezt  a  hídrészt  egy  másik,  nagyobb  tömegé- 
nél vagy  egyéb  oknál  fogva  helyében  szilárdul 
megálló  építményhez  vagy  szerkezethez,  esetleg 
a  talajhoz  hozzákötjük,  mintegy  hozzáhorgonyoz- 
zuk. Az  ilyen  H.  nevezetesebb  esetei  gyanánt  em- 
líthetők :  a)  a  hajóhidak  úszó  támasztókainak  ki- 
horgonyzása ;  b)  fa  hídfőknek  vagy  fa  támasztó- 
falaknak a  termett  földbe  vert  cölöpbakokhoz  való 
H.-a  (a  H.-t  ez  esetben  keresztgerendákon  áthúzott 
csavaros  végű  vasrudak  képezik) ;  c)  függö-hídak- 
nál  a  függőtartónak  (láncnak,  kábelnek)  a  hídfő- 
höz való  H.-a  (1.  az  ábrán  a  budapesti  Erzsébet-híd 
láncainak  horgony  kamaráját  a  hídfőben) ;  d)  töhh- 
támaszú  tartóknál  a  végeknek  a  hídfőhöz  való 
H.-a  azon  esetben,  midőn  a  súlyok  elosztása  foly- 
tán egyébként  e  végok  fölemelkedésétől  kellene 
tartani.  Ebben  az  esetben  egyébiránt  H.  helyett 


túlsúlyokat  is  szoktak  a  fölemelkedés  megaka- 
dályozása végett  alkalmazni. 

Horgos,  nagyk.  Csongrád  vm.  tiszáninneni 
j.-ban,  (1910)  15.33  házzal  és  8037  magyar  lak., 
van  vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhivatala,  te- 
lefonállomása. 

Horgos  kötél,  oly  falak  ledöntésére  szolgáló 
erős  kötél,  melynek  végébe  lánc  közbeiktatása 
mellett  egy  kettős  vashorog  van  illesztve,  mely  a 
falba  akasztatván,  utóbbit  a  kötelet  kifelé  húzó 
emberek  ledöntik. 

Horgos — martonosi  ármentesitő  és  belvíz- 
szabályozó  társulat.  Első  megalakulása  1850. 
történt  oly  célból,  hogy  Szeged  alatt  a  Tisza  jobb 
partján,  Horgos  ós  Martonos  községek  határában 
levő  árterületet  a  Tisza  kiöntései  ellen  gátakkal 
védelmezze.  Az  1876-iki  árvíz  a  töltéseket  átsza- 
kítván, a  társulat  tevékenysége  szünetelt.  1892. 
újraalakult  s  töltéseit  megint  kiépítette.  Árterü- 
lete 6033  kat.  hold.  Védőtöltéseinek  hossza  82 
km.  Belvízlevezető  csatornáinak  hossza  13*5  km. 
Van  szivattyútelepe  is,  hogy  belső  vizeit  a  Tisza 


A  tiudapesti  Erzsébet-híd  horgonykamarája. 

magas  vízállásakor  a  folyóba  emelhesse.  Beruhá- 
zása az  ármentesítésre  482,700*0  tK,  a  belvízren- 
dezésre 52,5«3-60  K,  összesen  535,293-64  K.  Szék- 
helye Szeged. 

Horgospataka,  1.  kisk.  Szolnok-Doboka  vm. 
dési  j.-ban,  (i9io)  976  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Retteg. 
—  2.  íf.,  1.  Kohóvölgy. 

Horhát,  kisk.  Zólyom  vm.  nagyszalatnai  j.-ban, 
(1910)  1273  tót  lak. ;  u.  p.  Nagyócsa,  u.  t.  Nagy- 
szalatna. 

Horhi,  kisk.  Hont  vm.  báti  j.-ban,  (i9io)  356 
magyar  és  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Léva. 

Horhi  Miklós  (hibásan  Hortai,  Horti,  Horki 
stb.),  a  legrégibb  hazai  méhészeti  mű  szerzője, 
kinek  1645.  (nem  1636.,  mint  írják)  Nagyváradon 
megjelent  Liber  Apiaster-je  úgylátszik  teljesen 
elkallódott  vagy  lappang.  Tudtunkkal  e  mű  csak 
különböző,  nem  teljesen  azonos  másolatokban  van 
meg  néhány  nyilvános  és  magánkönyvtárban.  A 
mű  teljes  címe  :  Liber  Apiaster  Opus  tam  Vtile 
quam  necessarium,  Cum  experimentiis  rebusque 
probatis  Nicolai  Horhi  Apiastri  Principális  Wara- 


.Horh\i  Mellus 


—     270    — 


Horizontális  inga 


diensis.  Excudebat  Varadini  Abrahamus  Szentzi. 
Anno  domini  164^5.  Legteljesebb  szövegét  egy 
1802-iki  hitelesített  másolat  alapján  közli  Mo- 
dkzhj  Jenőnek  A  méhről  való  ismereteink  című 
könyve. 

Horhi  Melius  Péter,  1.  Melius. 

Korholó,  korháló  vagy  tisztítóvas,  a  kádár  által 
készített  kisebb  edények  belső  fejrészeinek  tisz- 
títására, simítására  szolgáló,  zárt  karikát  alkotó 
szivókésszerű  szerszám  egy  nyéllel. 

Horhy  Mihály  (horhi),  gazda,  a  reformáció  ko- 
rában szerepet  y'út  Horhi  Julmsz  nemzetség  iva- 
déka, szül.  Dicskón  (Nyitra)  1780  szept.  24.,  megh. 
Pesten  1856  febr.  Iskoláit  Nyitrán,  Pozsonyban, 
Bécsben  végezte.  Itt  ismerkedett  meg  gr.  Zichy 
Istvánnal,  ki  öt  előbb  maga  mellett  titkárul,  majd 
1805.  uradalmai  kormányzására  alkalmazta.  Pa- 
lotán írta  meg  kéziratban  hátrahagyott  s  a  zirczi 
apátság  könyvtárában  levő  Flóra  Bakonyiensis  c. 
jeles  fii  veszeti  munkáját.  1816-ban  gróf  Esterházy 
János  veszprémi  főispán  jószágainak  igazgatá- 
sára is  felhivatott,  s  1827.  ez  utóbbi  gróíl  család 
összes  magyarországi  s  erdélyi  birtokainak  telj- 
hatalmú kormányzását  is  átvette  és  egész  halá- 
láig folytatta.  1843-ban  a  jakabszállási  és  csillag- 
majori gr.  Esterházy-féle  minta-gazdaságokat 
bérlői  nünőségben  vette  kezelése  alá  s  azokat  a 
legszebb  angol  farmokhoz  tette  hasonlóvá.  1851- 
ben  beutazta  Angliát  s  onnét  cséplő-,  arató-  stb. 
gépeket  hozatott ;  1855-ben  ismét  Angliában  járt. 
Hatáskörében  sokat  tett  a  mezőgazdasági  haladás 
érdekében. 

Hofitz  (ejtsd:  horzsic),  város  Köníggrátz  csehor- 
szági kerületi  kapitányságban,  vasút  mellett,  (1910) 
7839  cseh  lakossal,  négy  gyapotszövővel,  sör-, 
cukor-  és  malátagyártással,  nagy  kőbányával ;  kö- 
faragóiskolával.  1423.  Ziska  itt  győzedelmeske- 
dett a  cseh  nemesség  hadain. 

Horizmográiia  (gör.),  országhatárok  leírása, 
ismerete. 

Horizmus  (gör.),  a  fogalom  határainak  megje- 
lölése, meghatározása,  definíciója.  Tudományos 
alapelv. 

Horizon  (gör.),  a  megfigyelés  helyén  átmenő 
nivófelület  érintő  síkja,  melynek  helyzetét  a  függő- 
ón vagy  a  nívó  (libella)  határozzák  meg.  Az  asz- 
tronómiában ezt  a  síkot  látszó  H.-nak  nevezik 
megkülönböztetésül  a  valódi  vagy  geocentrikus 
H.-tól,  mely  az  előbbivel  párhuzamos,  de  a  Föld 
középpontján  átmenő  sík.  A  H.-tól  különbözik  a 
szemhatár  V.  látáshatár  v.  égalj  a,  amelynek  men- 
tén az  ég  és  Föld  érintkezni  látszanak,  s  mely 
nem  egyéb,  mint  a  megfigyelő  szeméből  a  Föld 
gömbjéhez  húzott  érintő  kúp  érintési  köre,  mely 
annál  mélyebben  fekszik  a  H.  alatt,  minél  nagyobb 
magasságot  foglal  el  a  szem.  A  hajózásban  ez  a 
szemhatár  depressziója  (németül  Kimmtiefe).  E 
depressziót  közelítőleg  a  következő  képlet  adja 
Ivmásodpercekben:  160'7VT',  hol  h  jelenti  a  szem 
magasságát  méterekben.  E  szerint : 


Bzem- 

„ 

agasság 

1  m. 

1'  47" 

5    . 

3'  59" 

10    . 

5'  38" 

15    . 

6'  53' 

20    . 

7'  57" 

A  depressziót  erősen  befolyásolja  a  hőmérsék- 
let, különösen  a  lég  és  víz  hőmérséklete  között 
való  különbség.  így  pl.  egy  fok  hőmérsékletkü- 
lönbség a  depressziót  21"-cel  emelheti.  A  de- 
presszióval összefügg  az  a  kérdés  is,  hogy  bizo- 
nyos magasságból  mily  messze  lehet  látni,  azaz 
mily  messze  van  a  természetes  szemhatár.  Ha  h 
ismét  a  szem  magasságát  jelenti  méterekben,  úgy 
ezt  a  távolságot  a  következő  képlet  adja  kilomé- 
terekben :  3'295VT'.  E  szerint 


A  megfigyelő  ma- 
gassága a  föld  fel- 
színe fölött 

A  természetes 
látáshatár  sugara 

50  m. 

23 

km. 

100   . 

33 

300    • 

57 

500   . 

74 

1000   . 

104 

1500   . 

128 

2000    « 

147 

25(0   ' 

165 

3000    « 

180 

3500    . 

194 

•tOOO    ' 

808 

4500    « 

821 

5000    • 

233 

A  H.  az  eget  két  félgömbre  osztja:  a  felső 
állandóan  látható,  az  alsó  mindig  láthatatlan.  A 
csillagászati  mérésekben  a  H.  alapsíkul  szolgál, 
mivel  a  műszereket  mindig  könnyen  lehet  ponto- 
san a  H.  síkjába  beállítani  a  nivó  segítségével.  A 
Föld  felszínét  érintő  látszó  H.  helyett  azért  kel! 
a  geocentrikus  H.-t  bevezetni,  mivel  a  Föld  nagy- 
sága a  hozzánk  közelebb  lévő  égitestek  távolsá- 
gához képest  nem  elhanyagolható.  Hogy  a  méré- 
sek összehasonlíthatók  legyenek,  egy  közös  kez- 
dőpontra, a  Föld  középpontjára  kell  őket  vonat- 
koztatni. Valamely  égitestnek  a  látszó  H.-ra  és  a 
valódi  H.-ra  vonatkoztatott  magassága  között 
való  különbség  az  illető  égitest  magassági  paral- 
laxisa, mely  legnagyobb  a  fölkelés  v.  lenyugvás 
pillanatában,  tehát  amikor  a  csillag  a  látszó 
H.-ban  van  és  teljesen  elenyészik  a  zenitben.  A 
Holdnál  az  a  különbség  l'-ot  is  kitehet,  a  Nap- 
nál csak  8'8"-et,  álló  csillagoknál  teljesen  észre- 
vehetetlen. A  H.  az  égen  legnagyobb  kört  metsz  ki, 
melyet  360''-ra  osztunk  fel  a  délponttól  kiindulva 
nyugaton  át.  Azt  az  irányt,  amelyet  valamely 
csillagon  V.  földi  tárgyon  és  a  megfigyelő  szemén 
és  zenitjén  át  fektetett  sík  a  déli  iránnyal  így 
bezár,  azimutnak  nevezzük.  A  csillaghoz  vont 
látósugár  és  a  H.  bezárta  szög  a  csillag  magas- 
sága, mely  a  H.-tól  a  zenitig,  0"-tól  QO^-ig  számít- 
tatik. 

H.  a  geológiában  oly  réteg,  rétegcsopoi't  vagy 
zóna,  mely  petrográfiailag,  paleontológiailag  v. 
helyzetileg  jól  van  jellemezve. 

A  földmérésben  H.  a.  m.  nivó. 

Horizontális  (gör.)  a.  m.  vízszintes. 

Horizontális  inga,  kis  erők  kimutatására  és 
mérésére  szolgáló  műszer,  melyek  a  függélyes 
helyzettől  való  eltérést  idéznek  elő.  Első  feltalálója 
Hengler  Münchenben  (1831).  A  műszer  feledésbe 
ment  és  később  többen  is  feltalálták  (Parrot  Paris- 
ban 1862.,  Zöllner  1869.,  továbbá  Gérardés  Closo). 
A  Zöllner-féle  H.-n  (1.  ábra)  súllyal  megterhelt 
üvegpálea  (A  B)  egyik  végén,  közel  egymáshoz 
két,  majdnem  egyenlő  hosszú  acéldrót  (a  és  a) 
van  megerősítve,  melyeknek  szabad  végei  három- 


Horizontális  óra 


—     271     — 


Hormayr 


lábon  nyugvó  függélyes  állvány  felső,  illetve  alsó 
részén  vannak  megrögzítve.  Az  üvegpálca  súlya 
a  drótokat  kifeszíti,  a  pálca  vízszintes  helyzetet 
foglal  ol  és  a  két  felfüggesztési  ponton  átmenő 
vertikális  síkban  helyezkedik  el.  Ha  a  két  felfüg- 
gesztési pont  függélyesen  egj^más  fölött  van,  a 
pálca  egyensúlyi  hely- 
"  S    -  zete  bizonytalan.  Ezt 

az  állapotot  az  áll- 
vány állítócsavarjai 
segélyével  tetszőlege- 
sen meg  lehet  köze- 
líteni s  így  a  műszer 
érzékenysége  fokoz- 
ható. A  függélyes  vo- 
nalnak bármely  cse- 
kély, különben  észre 
sem  vehető  változása 
megzavarja  az  inga 
egyensúlyi  helyzetét, 
mely  a  pálca  végén 
levő  kis  B  tükör  se- 
gélyével távcsővel  és 
skálával  mérhető.  Mi- 
vel a  drótok  elcsava- 
p  rodása  nagyon  befo- 
~  ly  ásol  ja  az  inga  hely- 
zetét, Rebeur-Pasch- 
witz  az  inga  pálcáját 
az  egyik  végén  vertikális  fémdarabbal  látta  el, 
melynek  végein  1—1  homorúra  csiszolt  achát- 
lapocska  van  megerősítve ;  ezekbe  az  állványra 
szerelt  acélcsúcsok  nyúlnak  be  (3,  ábra).  Az  inga 


1.  ábra.  Uorizoutális  inra 
Zöllner  szerint. 


2.  ábrv  Rebenr-féle  horizontális  inga. 

rezgéseit  óraművel  hajtott  papírszalagon  jegyzik 
fel.  Alkalmazását  illetőleg  1.  Szeizmomét^. 

Horizontális  óra,  1.  Napóra. 

Horizontális  szög,  a  földméréstanban  az  a 
szög,  melynek  mindkét  szára  a  vízszintes  síkban 
(képsík)  van. 

Horka  (Harka),  Anonymus  szerint  Tuhutum 
fia  s  I.  Gyula  (Szt.  István  anyai  nagybátyjának), 
valamint  Zsombor  (II.  Gyula  atyjának)  atyja.  A 
név  nyilván  a  3.  fejedelmi  méltóság,  a  karcha(s) 
nevének  felel  meg  s  talán  csak  annyit  jelent. 


hogy  I.  Gyula  atyja,  a  hagyomány  szerint,  kar- 
chasi méltóságot  viselt. 

Horkai  Antal,  ifjúsági  író,  szül.  1821  máj.  5. 
Kakon  (Zemplén  vm.),  megh.  1874  júl.  5.  Buda- 
pesten. 1846-ban  Szemere  Miklós  lasztóczi  házá- 
nál nevelő  volt,  ahol  Kazinczy  Gáborral  is  meg- 
ismerkedett. A  következő  évben  Pesten,  majd 
Tiszafüreden  volt  tanító.  Ez  utóbbi  helyen,  Józsa 
Györggyel  együtt,  árvaházat  létesített.  Ez  volt 
hazánkban  az  első  szeretetház.  Részt  vett  a  sza- 
badságharcban s  ezért  fogságba  is  került.  1852-ben 
a  máramarosszigeti  Uceumban  lett  tanító,  1873. 
pedig  a  budapesti  protestáns  árvaházban  árva- 
atya. A  magyar  gyermekirodalom  egyik  úttörője 
volt.  Az  iskolákban  néhány  dalát  ma  is  éneklik. 
Irt  számos  tankönyvet  is.  Nevezetesebb  munkái : 
Kis  hegedű,  v.  magyar  dalnok  kis  gyermekek 
számára  (Pest  1857);  Kis  mesélő  (Máramaros- 
sziget  1862) ;  Kis  katona ;  Honfidalok  és  versek 
(Kolozsvár  1863) ;  Máramarosmegye  földleírása 
(Máramarossziget  1866). 

Horkayné  cím  alatt  ír  Herczeg  Ferenc  az 
Uj  Idők-ben  hétről-hétre  aktuális,  szatirikus  pár- 
beszédeket. 

Horkos,  a  régi  görögök  erkölcstanában  az  eskü 
szent  erejének  megszemélyesítése. 

Horlyó,  kisk.  Ung  vm.  szorednyei  j.-ban,  (1910) 
1274  rutén  és  német  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Sze- 
rednye. 

Hormayr,  Josepk,  báró,  osztrák  politikus  és  tör- 
ténetíró, H.  Joseph  bárónak  (1705—79),  Tirol  kan- 
cellárjánakunokája, szül.  Innsbruckban  1782  jan. 
20.,  megh.  Münchenben  1848  okt.  5.  Jogi  tanul- 
mányainak végeztével  a  birói  pályára  lópett.Mídön 
a  franciák  Tirolt  is  kezükbe  akarták  keríteni,  be- 
állott nemzetőrnek  ós  résztvett  az  1799— 1800-iki 
harcokban.  1802.  Bécsben  a  külügyminisztérium- 
ban alkalmazták,  1803.  udvari  titkár  és  a  titkos 
udvari  és  családi  levéltár  igazgatója  lett.  Párt- 
fogójától és  bizalmas  barátjától,  János  főhercegtől 
és  Hofer  Andrástól  támogatva,  gondosan  előkészí- 
tette az  1809-iki  tiroli  fölkelést,  melyben  mint  civil- 
főhadbiztosnak  tevékeny  része  volt  és  csak  a 
znaimi  fegyverszünet  hírére  vált  meg  szülőföldjé- 
től. Visszatérve  előbbi  állásába,  történelmi  tanul- 
mányainak élt.  A  tiroli  hazafias  párttal  azonban 
nem  szakította  meg  az  összeköttetést  és  1813-ra, 
János  főhercegtől  s  néhány  beavatott  hazafitól  tá- 
mogatva, újabb  népfölkelést  tervezett,  midőn  a 
bécsi  titkos  rendőrség  H.-t  Metternich  parancsára, 
ki  őt  már  régebben  veszedelmes  újítónak  és  forra- 
dalmárnak tekintette,  sőt  attól  tartott,  hogy  János 
főherceg  H.  segélyével  Tirolt  el  akarja  szakítani 
Ausztriától,  a  színtón  gyanakvó  császár  tudtával 
1813  márc.  7.  elfogatta  és  Munkács  várába 
záratta,  ahol  13  hónapig  aránylag  enyhe  fog- 
ságban tartotta.  H.,  midőn  szabadságát  vissza- 
nyerte, Bécsben  levéltári  kutatásainak  élt.  1816. 
Ferenc  császár  udvari  és  birodalmi  történetíróvá 
nevezte  ki.  Ez  a  kitüntetés  azonban  nem  felejttette 
el  H.-ral  a  szenvedett  méltatlanságot  és  azontúl  is 
ellenséges  lábon  állott  Metternich  kancellárral,  ki 
viszont  éreztette  vele  ellenszenvét.  Ebben  a 
feszült  és ,  kényes  helyzetben  szívesen  fogadta 
el  H.  I.  Lajos  bajor  király  meghívását,  aki  őt 
1828.   külügyminiszteri  tanácsossággal    kínálta 


Hormiscium  cerevlsiae 


272     — 


Horn 


meg.  1832-ben  bajor  miniszterrezidens  lett  Han- 
noverben, 1837.  pedig  a  Hanza-városoknál.  1846. 
visszatért  Münchenbe  és  mint  az  országos  levéltár 
igazgatója  fejezte  be  életét.  H.  rendkívül  nagy  iro- 
dalmi munkásságot  fejtett  ki ;  müveinek  száma  a 
170  kötetet  meghaladja.  Legérdekesebbek  az  ú.  n. 
Denkwürdigkeiten  és  a  Lebensbilder  aus  dem 
Befreiungskrieg  (2.  kiadás  Jena  1845,  3  köt.)  c. 
művei.  Hatalmas  vonásokban  rajzolja  bennük  az 
osztrák  politikát,  melynek  alapvonásai  szerinte 
a  cselszövény,  alattomosság,  az  álszenteskedós  és 
a  hálátlanság ;  ellenben  magasztalva  emlékezik 
meg  az  általa  régebben  szidott  és  gyalázott  bajor 
fejedelmekről  és  az  «öserejü,  gránithűségűw  bajor 
népről.  Egyéb  művei :  Fragmente  über  Deutsch- 
lands,  insouderheit  Bayerns  Welthandol ;  Kritisch- 
diplomatische  Beitráge  zur  Geschichte  Tirols  im 
Mittelalter  (Innsbinick  1802—1803,  2  kötet,  új  ki- 
adás Wien  1805);  Geschichte  der  gefürsteten 
Grafschaft  Tirol  (Tübingenl806— 1808,  2  kötet) ; 
Österreichischer  Plutarch,  oder  Lében  und  Bild- 
nisse  aller  Regenten  des  österreichischen  Kaiser- 
staats  (u.  0.  1807—14,  20  köt.) ;  Archív  f.  Gesch., 
Statistik,  Litteratur  und  Kunst  (u.  o.  1810—28, 
18  kötet) ;  Taschenbuch  für  vaterlandische  Ge- 
schichte (u.  0.  1811—48,  38  köt.) ;  Das  Heer  von 
Inneröstorreich  im  Kiúege  von  1809  (Altenburg 
1817,  2.  kiad.  Leipzig  1848) ;  Geschichte  Andreas 
Hofers  (u.  o.  1811),  melynek  második  kiadása  Das 
Land  Tii'ol  und  der  Tiroler  Krieg  von  1809  (u.  o. 
1845,  2  köt.)  c.  alatt  jelent  meg ;  AUgemeine  Ge- 
schichte der  neuesten  Zeit,  vom  Tode  Friedrichs 
des  Grossen  bis  zum  zweiten  Pariser  Frieden 
(Wien  1817—1819,  3  kötet,  2.  kiad.  1831) ;  Wien, 
seine  Geschichte  und  Denkwürdigkeiten  (u.  o. 
1823—1824,  5  köt.) ;  Kleine  historische  Schriften 
und  Gedachtnisreden  (München  1832) ;  Die  gol- 
dene  Chronik  von  Hohenschwangau  (u.  o.  1842). 
V.  ö.  Merian,  Personalakten  in  den  kgl.  Staats- 
ministerien  in  München,  L  J.  Freiherr  von  H. 
(1815);  Krones,  Aus  dem  Tagebuch  Erzherzog 
Johanna  von  östorreich,  1810—1815  (Innsbruck 
1892) ;  u.  a.,  Tirol  1812-1816  und  Erzherzog  Jo- 
hann  aus  seinem  Nachlass  dargestellt  (u.  o.  1890); 
u.  a.,  Aus  Österreichs  stillen  u.  bewegten  Tagén 
1810-12  u.  1813-15  (u.  0.  1892).  E  mű  H.  élet- 
rajzán kívül  ismeretlen  levelezéséből  is  közöl  tö- 
redékeket. 

Hormisciam  cerevisiae  (lat.)  a.  m.  sör- 
élesztő. 

Hormisdas,  szent,  pápa  514—523.  ó  szerkesz- 
tette azt  a  hitvallást  (H.-formula),  melyet  II.  Jus- 
tinus  keleti  császár  parancsára  a  keleti  püspökök 
is  elfogadtak  s  így  ért  véget  a  35  évig  tartó  első 
keleti  egyházszakadás  (518). 

Hormizdasz  (Ormazd),  Perzsia  öt  szaszanida 
királyának  a  neve:  1.  J.  H.,  Kr.  u.  272—273.; 
2.  IL  H.,  302-309 ;  3.  III  H.,  4^bl-  459.,  igen 
kegyetlen  király,  ki  ellen  több  lázadás  tört  ki ; 

4.  IV.  H.,  578—590.  SzerencsétlentÜ  harcolt  a 
bizánci  császár  ellen.  Egy  nagyravágyó  vezére, 
Behrám  Csubin,  egyenetlenséget  szított  közte  és 
íla,  Chosroes  között,  kit  H.  börtönbe  záratott.  De 
a  nemesek  lázadása  megfosztotta  trónjától  és  fiát 
tette  meg  királlyá,  ki  H.-t  később  megölette.  — 

5.  F.  H.,  631—632.,  III.  Izdegerdnek,  az  utolsó 


szaszanidának    ellenkirálya.    V.  ö.  Justi,    Qe-  ^^ 
schichte  des  altén  Persiens  (Berlin  1879).  |H 

Hormonok,  1.  Belső  elválasztás.  ^H 

Hormusz,  sziget,  1.  Ormicsz. 

Hormuzaki  (Hurmuzáki),  Eudoxius,  báró, 
bukovinai  származású  román  történetíró,  szül. 
1812.,  megh.  1874.  Bukovinában  sok  évig  műkö- 
dött mint  politikus  és  tartományi  főnök.  Több  na- 
gyobb oklevélgyűjteménnyel  és  munkával  gazda- 
gította a  román  történetírást.  Főműve:  Frag- 
mente z.  Geschichte  d.  Rumánen  (5  kötet,  Buka- 
rest 1858—60).  A  bukaresti  akadémia  megbízá- 
sából gyűjtötte  továbbá  a  Documente  privitoare 
la  istoria  Rominilor-ban  közölt  okleveleket,  mely 
műből  folytatólag  is  újabb  kötetek  jelennek  meg, 
gazdag  oklevéltartalommal. 

Hormuzán,  Susiána  helytartója  az  arab  hódí- 
tás idejében  ;  640.  Suster  sikertelen  védelme  után 
az  arabok  fogolyként  Medinába  küldték  Omar 
khalifához,  ahol,  minthogy  az  iszlám  vallását  fel- 
vette, megkegyelmeztek  neki.  Omar  meggyilkol- 
tatásakor (644)  a  cinkosság  gyanújába  kei-ült  és 
a  khalifa  fiia,  Obeidalláh  gyilokjának  esett  áldo- 
zatul. A  német  költői  irodalomban  Harmozán 
néven  is  szerepel. 

Horn,  1.  a  Hamburger  Renn-Club  lóverseny- 
pályája (Horner  Moor)  Hamburg  közvetlen  köze- 
lében. Itt  futják  a  Német  derbyt  is.  —  2.  H.,  né- 
metalföldi város,  1.  Hoorn. 

Horn,  1.  ^nífflí^.,  publicista,  H.  ^.  öccse,  szül. 
Vágujhelyen  1834  jan.  21.,  megh.  Budapesten 
1906  febr.  10.  Gimnáziumi  tanulmányait  Pesten 
végezte;  1849  júl.,  midőn Haynau  csapatai  beha- 
toltak a  fővárosba,  honvéd  lett  és  részt  vett  a 
szőreghi  és  temesvári  csatákban.  Az  utóbbi  helyen 
fogságba  is  került.  Majd  a  61.  (Rukawina)  gyalog- 
ezredbe sorozták  be,  amelytől  6  évi  szolgálat 
után  1856.  őrmesteri  ranggal  vált  meg.  Bátyjához 
ment  Parisba,  hol  számos  cikket  Irt  hazánkról  a 
Journal  d'  Économistes-ba  1859-ig,  amikor  is  a 
Journal  de  St.  Pétersbourg  szerződtette.  1871. 
szerkesztője  lett  a  lapnak  s  mint  ilyen  1890-ig  mű- 
ködött ;  ekíor  Budapestre  tért  vissza.  A  Parisban 
Raffalovics  A.  kiadásában  évenkint  megjelenő 
Marchól890.ésl895-ikiévfolyamaibanH.AusztilH- 
Magyarország  pénzügyi  viszonyairól  értekezett. 
2.  íf.jESe,  nemzetgazdasági  író  és  politikus,  szül. 
Vágujhelyen  1825  szept.  25.,  megh.  Budapesten 
1875  nov.  2.  Rabbinak  készült,  mint  tábori  lelkész 
részt  vett  a  szabadságharcban,  emiatt  aztán  kül- 
földre kellett  menekülnie.  Lipcsében,  Brüsszelben, 
majd  állandóan  Parisban  élt,  ahol  nagy  irodalmi 
és  hírlapírói  tevékenységet  fejtett  ki,  munkatársa 
volt  a  Journal  des  Débats-nak  is.  1869-ben  haza- 
jött és  a  Tisza  Kálmántól  vezetett  ellenzékhez 
csatlakozott.  Már  a  következő  évben  képviselővé 
választották  Pozsonyban,  1875.  pedig  kereskede- 
lemügyi államtitkár  lett,  de  még  ugyanabban  az 
évben  meghalt.  1912-ben  szülőházát  emléktáblá- 
val jelölték  meg.  H.-nak  rendkívül  széleskörű 
irodalmi  működése  van,  műveiből  csak  a  neve- 
zetesebbeket említhetjük  :  Zur  Judenfrage  in  Un- 
gam  (Buda  1847) ;  Zur  ungarisch-östeiTeichischen 
Zentralisationsfrage(Leipzig  1850);  Bevölkerungs- 
wissenschaftliche  Studien  aus  Belgien  (u.  o. 
1854) ;  Das  Kreditwesen  in  Prankreich  (u.  o.  1856) ; 


Horn 


—     273 


Home 


La  Hongrie  et  l'Autriche  de  1848—59  (Paris 
^^  1859);  Annuaire  international  du  credit  publio 
^m  i859_61  (u.  o.);  La  Hongrie  en  face  de  l'Au- 
triche (u.  0. 1860) ;  Los  flnances  de  l'Autriche  (u.  o. 
1860) ;  La  Hongrie  et  la  crise  eui'opéenne  (u.  o. 
1860) ;  Du  progrés  économique  en  Égypte  (Alexan- 
drie  1864) ;  La  libertó  des  banques  (Paris  1866, 
magyar  és  német  fordításban  is) ;  L'économie  po- 
litique  avant  les  physiocrates  (u.  o.  1867,  a  fran- 
cia akadémia  pályadíjjal  tüntette  ki) ;  Caisses  syn- 
dicales  (u.  o.  1867) ;  Le  bilance  de  l'empire  (u.  o. 
1868) ;  Frankreichs  Finanzlage  (Wien  1868) ;  Sa- 
lut  au  troisiéme  milliárd  (Paris  1868) ;  Államház- 
tartásunk rendezéséről  (Budapest  1874).  Halála 
után  adták  ki:  La  grandé  nation  1870—71  (Pa- 
ris 1891)  c.  művét,  melyhez  Jules  Simon  írt  elő- 
szót. 

3.  H.  Emil,  H.  2.  fia,  szül.  1858  jan.  31.  Pa- 
risban. Iskoláit  részben  Budapesten,  részben  kül- 
földön végezte.  Atyja  halála  után  (1875)  Francia- 
országba költözött.  Eleinte  technikus  volt,  utóbb 
bankár  lett.  Számos  francia  folyóirat  dolgozó- 
társa. Franciára  fordította  Mikszáth  Jó  palócok 
(1890),  Jókai  Sárga  rózsa  (1895)  és  Rákosi  Vik- 
tor Az  én  falum  (1895)  c.  elbeszóló  műveit.  Általá- 
ban a  magyar  szellemi  termékeknek  a  Polybiblion- 
ban  és  más  kritikai  szemlékben  szorgalmas  és  lel- 
kes ismertetője.  Önálló  munkái :  Saint  Etienne 
(Szent  István  király  életrajza) ;  Le  christianisme 
en  Hongrie;  Sainte  Élisabeth  (Magyarországi 
Szt.  Erzsébet  élete.  Magyarra  fordította  Bada 
István) ;  Francois  Rákóczi  II.  prince  de  Transyl- 
vanie  (német  fordításban  is  megjelent) ;  Une  niéce 
de  Sainte  Élisabeth :  la  bienheureuse  Marguerite ; 
Influence  sociale  de  Sainte  Élisabeth  de  Hongrie. 
Valamennyi  több  —  a  Magyarországi  Szt.  Erzsé- 
bet életrajza  huszonnégy  —  kiadásban  került 
könyvpiacra  s  a  francia  akadémia  néhányat  kö- 
zülök díjjal  jutalmazott. 

Horn,  1.  Ay-vid  Bernhard,  gróf,  svéd  állam- 
férfiú, szül.  Vuorentakában  (Finnország)  1664 
ápr.  16.,  megh.  Stockholm  közelében  1742  ápr. 
27.  Mint  katona  harcolt  1687—95.  a  császári,  ké- 
sőbb az  angol-hollandi  seregben  XIV.  Lajos 
ellen.  XII.  Károly  trónralépése  után  hazatért 
Svédországba,  hol  a  király  legkedveltebb  embere 
lett  s  elkísérte  öt  az  orosz  és  lengyel  háborúba. 
1704-ben  ő  vitte  keresztül  Varsóban  Lescsinszki 
Szaniszló  megválasztatását  a  lengyel  trónra.1706- 
ban  grófi  rangra  emelte  öt  a  király,  1710.  pedig 
hazaküldte  Svédországba,  a  királyi  kancellária 
főnökének.  1715-ben  elvesztette  a  király  bizalmát 
s  helyét  Görtz  bárónak  kellett  átengednie.  XII. 
Károly  halála  után  (1718)  annak  a  nemesi  párt- 
nak az  élére  állott,  mely  véget  vetett  a  királyi 
hatalom  korlátlanságának.  1720  óta  a  gyenge 
Hessen-Kasseli  Frigyes  király  mellett,  mint  kan- 
cellár, 6  volt  Svédország  valódi  uralkodója.  Nagy 
hatalmát  a  béke  fenntartására,  a  pártviszályok  ki- 
egj'enlítésére  és  Svédország  anyagi  jólétének 
emelésére  fordította.  Békés  politikája  ellen  1731 
óta  ellenzék  támadt  a  okakip-párty-han,  mely 
17.38-ban  többségre  jutván,  H.-t  visszavonulásra 
kényszerítette. 

2.  H.,  Franz,  német  regényíró  és  irodalom- 
történész, szül.  Braunschweigban  1781  júl.  30., 

Révai  Na^  Lexikona.  X  köt. 


megh.  1837  júl.  19.  Berlinben.  Regényei  közül 
a  legismertebb  :  Der  ewige  Jude.  Egyéb  művei : 
Umrisse  zur  Geschichte  und  Kritik  der  schönen 
Literatur  Deutschlands  wahrend  d.  Jahre  1790— 
1818.  (1819,  2.  kiad.  1821) ;  Die  Poesie  u.  Bered- 
samkeit  der  Deutschen  von  Luthers  Zeit  bis  zur 
Gegenwart  (1822—1829,  4  kötet) ;  Shakespeares 
Schauspiele  erlautert  (1823-1831,  5  köt.). 

3.  H.,  Gnstaf  Adolf,  svéd  hadvezér,  szül.  ör- 
byhusban  1592  nov.  l.,megh.  Skarában  1657  máj. 
20.  Részt  vett  az  1612— 14-iki  orosz  és  az  1621— 
1628-iki  lengyel  háborúban.  1628-ban  tábornaggyá 
nevezte  ki  öt  Gusztáv  Adolf  király  s  magával 
vitte  németországi  hadjáratába.  A  breitonfeldi 
csatában  (1631)  a  svéd  sereg  balszárnyát  vezette. 
Gusztáv  Adolf  halála  után  ö  lett  a  svéd  hadak  fő- 
vezére, de  mivel  Weimari  Bernáttal,  a  német 
protestánsok  vezérével  egyenetlenkedett,  a  nörd- 
lingeni  csatában  (1634)  nagy  vereséget  szenve- 
dett s  maga  is  a  császáriak  fogságába  került. 
Innen  csak  1642.  szabadult  ki.  Hazatérése  után 
1644.  a  dánok  ellen  harcolt  Schonenben.  1651-ben 
grófi  rangot  kapott,  1653.  pedig  a  svéd  hadügy 
legfőbb  vezetője  lett.  Apósához,  Oxenstierna  Axel 
kancellárhoz  intézett  leveleit  (1625 — 54)  Sandán 
adta  ki  (Stockholm  1897). 

4.  H.,  Ottó,  1.  Bciuerle. 

Horn.  V.  Hornem.,  latin  növénynevek  után 
Homemann  Jens  Wilken  dán  botanikus  (1770 — 
1841)  nevének  rövidítése. 

Hom-Afvan  (Stor-Afvan),  t<i  a  svéd  Wester- 
botten  tartományban,  94  km.  hosszú,  19  km.  szé- 
les, területe :  282  km.«,  lefolyása  a  Skelefteá-elf, 
mely  a  Botteni-öbölbe  torkollik.  A  tó  221  m.  mély, 
Svédország  legmélyebb  tava. 

Homberg,  város  és  klimatikus  gyógyhely  a 
Schwarzwaldban,  a  Gutach  mellett,  a  badeni  Vil- 
iingen közigazgatási  kerületben,  (1910)  2764  lak. 
A  Gutach  völgyében  nagyszerű  építményei  van- 
nak a  Schwarzvpald-vasútnak,  köztük  38  alagút 
St.  Geor génig. 

Hornblende  (ásv.),  német  neve  az  amflbol- 
nak,  amelynek  feketeszínü  fajtáit  az  igen  erős 
szarufény  tünteti  ki.  A  német  elnevezés  mindin 
kább  nemzetközi  elnevezéssé  válik. 

Hornbostel,  Erich  M.  von,  osztrák  zenetudós, 
szül.  1877  febr.  25.  Bécsben,  1900.  u.  0.  a  bölcsé- 
szettudományok doktora  lelít.  Nagyértékű  zene- 
tudományi művei :  Studien  über  das  Tonsystem 
und  die  Musik  der  Japaner  (1903);  Phonogra- 
phierte  türkische  Melodien  (1904);  Phonogra- 
phierte  indische  Melodien  (1904);  Melodischer 
Tanz  (1904) ;  Die  Probleme  der  vergleichenden 
Musikwissenschaft  (1905) ;  Über  die  Harmonisier- 
barkeit  exotischer  Melodien  (1905—06) ;  Über  den 
gegenwartigen  Stand  der  vergleichenden  Musik- 
vfissenschaft  (1906). 

Home  (ejtsd:  hóm),  Richard  Henry,  angol  költő 
és  essay-író,  szül.  1803  jan.  1.  Edmontonban 
(Middlesex),  megh.  1884  márc.  13.  Margateben. 
Sok  irányú  irodalmi  működést  fejtett  ki.  Drámái 
közül  kiemelendök :  Cosmo  de  Medici  (1837) ;  The 
Death  of  Marlowe  (1838) ;  Gregory  VII.  (1840) ; 
Judas  Iscariot,  a  miracle  play  (1848);  Alargis 
(1856);  Bibletragedies  (1881)ésKingNihU'sRound 
Table  (1881).  Főműve  az  Orion  c.  eposz  (1843, 


Horneck 


—     27é 


Hornyánszky 


10.  kiad.  1874).  Elizabeth  Browning-nak  H.-hoz 
intézett  leveleit  T.  Mayer  (1876)  két  kötetben 
adta  ki. 

Horneck,  Ottokár  von,  1.  Ottókar  von  Steier- 
mark. 

Hornellcity,  város  New  York  északamerikai 
állam  Steuben  countyjában,  a  Canisteo  mellett, 
(1910)  13,617  lak.,  vasúti  fölszerelések  gyárával, 
fa-  és  bőriparral,  élénk  gabona-  és  vajkereskede- 
lemmel. 

Hornéin.,  1.  Horn. 

Horner-f  éle  tünetcsoport,  ha  valakinél  egyik 
oldalon  a  felső  szempilla  mérsékelten  csüng  (ptó- 
zis),  a  pupilla  állandóan  szűk  (miózis),  ugyanaz  a 
szem  beesett  (enof  talmusz)  és  azon  az  oldalon  a 
homlok  nem  izzad  (anidrózis) ;  ez  a  tünetcsoport 
a  nyaki  szimpatiás  idegköteg  bénulását  jelenti. 

Homes,  Fhüippe,  gróf,  1.  Hoorn. 

Horné  Tooke,  John,  angol  író,  1.  Tooke. 

Horn-fok,  1.  Hoorn-fok. 

Hornig  Károly  báró,  bibornok,  veszprémi  püs- 
pök, szül.  Budán  1840  aug.  10.  Pappá  szentelték 
1862  dec.  10.  1866-ban  a  budapesti  központi  pap- 
nevelőben tanulmányi  felügyelő  lett.  Résztvett  a 
vatikáni  zsinaton  Simor  hercegprímás  oldala  mel- 
lett.l870-ben  nyilvános  rendes  hittanár  lett  a  buda- 
pesti egyetemen,  1874.pápai  titkos  kamarás,  1878. 
esztergomi  kanonok  ós  hercegprimási  irodaigaz- 
gató, 1882.  kultuszminiszteri  tanácsos.  1888  ápr. 
18-áu  veszprémi  megyés  püspök,  1898.  v.  b.  1. 1., 
1912.  bibornok  lett.  A  veszprémi  püspökök  között 
az  első,  aki  a  bíbornoki  kollégiumba  jutott.  írók 
és  művészek  kiképzésére  sokat  áldozott.  Huszonöt 
éves  püspökségét  fejedelmi  adományokkal  és  ki- 
váló intézményekkel  örökítette  meg.  Irodalmilag 
is  működött.  Szerkesztette  a  Religiót  (1873 — 78), 
az  Irodalmi  Értesítőt  (1876).  Önállóan  megjelent 
több  egyházi  beszéde.  Kiadatta  a  római  magyar 
történeti  intézet  által  a  Monumenta  Romána  epis- 
copatus  Vesprimiensis  c.  nagy  müvet  (szerkesz- 
tette dr.  Lukcsics  József,  4  kötetben  jelent  meg, 
Budapest  1897—1907).  Közzétette  Padányi  Bíró 
Márton  veszprémi  püspök  Naplóját  (Veszprém 
1903).  V.  ö.  Zelliger  A.,  Egyházi  írók  csarnoka 
és  Népnevelő  (1888, 11.  sz.). 

Hómik,  Michal,  szorb  (vend)  nyelvész  és  etno- 
gráfus, szül.  1833  szept.  1.  Ráckelwitzben,  megh. 
1894  febr.  22.  Bautzenben.  Teológiát  tanult,  plé- 
bános, majd  kanonok  lett.  H.  nevéhez  fűződik  a 
mai  szorb  irodalmi  nyelv  és  helyesírás  megálla- 
pítása. Sok  íllológiai  és  néprajzi  dolgozata  jelent 
meg  a  lauzici  Casopis  Macicy  Serbskeje  c.  folyó- 
iratban. Főműve :  Historija  Serbskeho  naroda  (A 
szorb  nép  története,  Bautzen  1884),  amelyet  a 
lengyel  Boguslawski  munkája  nyomán  írt  meg. 
Ezenkívül  gyűjtött  néphagyományokat  és  segített 
Pfulnak  a  szorb-német  szótár  szerkesztésénél. 
1858-ban  alapította  a  Serbske  Noviny  melléklete- 
ként az  első  szorb  szépirodalmi  lapot.  H.  volt  az 
alsó-lauzici  szorb  nyelvjárás  első  tudományos  ku- 
tatója. V.  ö.  Jagic,  Istorija  slavjanskoj  fllologii 
(Szt.-Pétervár  1910). 

Horni  rétegek  (geoi.)  néven  a  bécsi  neogén  me- 
dence horni  öblében  fellépő  I.  v.  alsó  mediterrán 
tengeri  lerakódásainak  sorozatát  értik.  L.  Har- 
inadkor. 


Hornitos  (spany.),  a  kihűlő  lávaáramokon  kis 
kráterszerü  kiemelkedések,  amelyeket  a  lávából 
kiáramló  gőzök  és  gázok  hoznak  létre ;  ezek  el- 
távozásuk alkalmával  a  lávasalakot  a  kráternyí- 
láson át  magukkal  ragadják  és  néhány  méternyi 
kúpot  építenek  fel.  A  H.-ok  nagy  számmal  for- 
dulnak elő  a  JoruUo  lávamezején  Mexikóban; 
nyílásukon  át  néha  hónapokig  áramlanak  ki  a 
gőzök. 

Hornpipe  (ang.,  ejtsd:  hórnpájp),  Angliában 
divatját  múlta  népies  hangszer,  mely  a  mai  angol- 
kürt alakjára  emlékeztet. 

Hornscli.,termószetrajzinevekmellettHorn- 
schuch  Christian  Priedrich  német  tanár  (1793— 
1850)  nevének  rövidítése.  Műve :  Bryologia  ger- 
manica  (Nees  v.  Esenbeckkel  ós  Sturmmal  együtt, 
Nürnberg  1823-31,  2  köt). 

Hornsey,  London  külvárosa,  (1911)  84,602  lak. 

Horn-szigetek,  1.  Hoorn-szigetek. 

Homu  (ejtsd:  ornU),  város  Haínaut  (Hennegau) 
belga  tartomány  Mons  járásában,  aHaine  közelé- 
ben, (1911)  11,297  lak.,  szén-  és  krétabányákkal, 
kábel-,  cukor-,  gépgyártással  ós  rézöntővel. 

Hornnng,  Ernest  WilUam,  angol  író,  szül. 
1866.  Tizennyolc  éves  korában  Ausztráliába  ment 
és  az  ottani  életből  merítette  első  elbeszéléseinek 
és  regényeinek  tárgyát.  Ezekkel  oly  sikert  ara- 
tott, hogy  általában  benszülött  ausztráliainak  tar- 
tották. A  Bride  from  the  Bush  (1890)  az  ausztrá- 
liai társadalom  keresetlen  egyszerűségét  állítja 
szembe  a  londoni  társaság  mesterkóltségével. 
Ugyancsak  Ausztrália  a  színhelye  a  következő  el- 
beszéléseinek és  regényeinek  is :  Under  two  Skies 
(1892) ;  Tiny  Luttrell  (1893) ;  The  Boss  of  Ta- 
roomba  (1894) ;  My  Lord  Duke  (1898) ;  TheRogue's 
March  (1900).  Legértékesebb  műve,  a  mesteri  jel- 
lemrajz által  kitűnő  Peccavi  (1901),  egy  angol 
falusi  pap  megrázó  története,  aki  ifjúkori  bíiuó- 
ért  való  vezeklésnek  szenteli  egész  életét,  nem 
aratott  különös  sikert.  Ez  időben  kezdette  H. 
írni  Conan  Doyle  hatása  alatt  detektivregényeit, 
melyekkel  nagy  népszerűségre  tett  szert :  The 
Amateur  Cracksman  (1899) ;  The  Black  Mask 
(1902) ;  A  Thief  in  the  Night  (1905) ;  Mr  Justice 
Raffles  (1909).  Irodalmi  értékük  messze  elmarad 
a  Peccavi  mögött,  de  az  olvasóközönség  széles 
rétegeiben  nagyobb  sikert  arattak.  Ismertebb  re- 
gényei még:  Irralie's  Bushranger  (1904) ;  The  Un- 
bidden  Guest  (1904)  és  ennek  folytatása :  Stingaree 
(1905) ;  The  Fathers  of  Men  (1912)  tárgya  az  isko- 
lai életből  van  véve.  Magyarul  megjelent :  Raffles, 
a  műkedvelő  betörő  (Budapest  1905) ;  Stingaree. 
Az  ausztráliai  úri  haramiák  (u.  0.  1906) ;  Raffles, 
a  fekete  álarc  (Pesti  Hirlap,  1905.  évf.). 

Homyákok  (horháii),  az  északnyugati  felvi- 
dék tót  lakói,  kik  mint  drótosok,  üstfoltozók  stb. 
szoktak  vándorolni. 

Hornyán,  kisk.  Trencsén  vm.  báni  j.-ban,  (1910) 
503  tót  lak. ;  u.  p.  Dezsér,  u.  t.  Bercsény. 

Hornyánszky,  1.  Gyula,  filológus  és  szocioló- 
gus, H.  2.  fia,  szül.  Budapesten  1869  szept.  22. 
Egyetemi  tanulmányait  Budapesten  végezte,  1891. 
bölceészeti  doktori,  1892.  tanári  oklevelet  szer- 
zett. 1893  — 94-ben  Parisban  a  Collége  de  Francé 
ós  az  École  des  hautes  études  hallgatója  volt. 
1896-ig  Nagyszebenben  tanárkodott,  majd  3  évig 


Hornyánszky 


275     — 


Horoff 


tartó  külföldi  tanulmányútra  ment.  1899.  Kapos- 
várra nevezték  ki  tanárnak,  1902.  Budapestre 
helyezték  át.  1 90 i-ben  a  Dörpfeld-f  éle  archeológiai 
expedícióval  bejárta  a  Peloponnesost  és  a  Kik- 
ládokat  Krétáig.  1902-ben  a  budapesti  egyetemen 
a  görög  történelem  magántanárává  habilitálták  ; 
191.3.  a  klasszika-filológia  rendes  tanára  lett  a 
kolozsvári  egyetemen.  1909-ben  az  Akadémia  lev. 
tagjává  választotta.  H.  a  klasszika-filológia  egyik 
legkiválóbb  és  legalaposabb  művelője.  Az  idevágó 
kérdéseket  nagy  filozófiai  készültséggel  és  a  mo- 
dem tudomány  eredményeinek  felhasználásával 
tárgyalja.  Szociológiai  tanulmányaiban  az  újabb 
irányzatok  és  kérdések  bírálatával  (a  radikaliz- 
mus, belátásos  elmélet,  tömeglélektan  stb.)  foglal- 
kozik. Önállóan  megjelent  munkái:  Pindaros 
(1891);  A  klassrdka-filológia  mint  történetírás 
(189é) ;  Aristophanes  (1897) ;  A  jog  keletkezése 
és  fejlődése  (1899) ;  Temetési  versenyküzdelmek 
az  ösgörögöknél  (1901) ;  Schvarcz  Gyula  emléke- 
zete {Í90l);  Be  vezetés  a  dráma  lélektanába  ( 1903) ; 
Hippokrates  milieu-elmélete  (1908);  Az  athéni 
fdmlágosodás  tudománya.  Hippokrates  (1910) ; 
A  tötneglélektan  és  a  görög  történetil012) ; Eduárd 
Zeller  (1912).  Ezenkívül  nagyszámú  értekezése 
jelent  meg  a  Philologiai  Közlönyben,  az  Athe- 
naeumban,  a  Filoz.  Társ.  Közi  .-ben  és  a  Magyar 
Figyelőben.  E  Lexikonnak  is  munkatársa. 

2.  H.  Viktor,  nyomdatulajdonos  és  evangélikus 
egyházi  író,  szül.  Hegyeshalmon,  Mosón  vmegyé- 
ben  1828.,  megh.  Budapesten  1882  máj.  21.  Fel- 
sőbb iskoláit  Pozsonyban  elvégezvén,  szülőföldén 
lett  tanító ;  de  rövid  idő  multán  Pestre  tette  át  la- 
kását, előbb  a  Pester  Lloydnak  lett  munkatársa, 
majd  maga  adott  ki  egy  politikai  lapot,  1 863.  pedig 
nyomdát  állított  fel  (1.  alább).  H.  kiváló  tevé- 
kenységet fejtett  ki  a  budapesti  országos  pro- 
testáns ái"vaegyesület  és  árvaház  létesítése  érde- 
kében ;  az  1859-iki  protestáns  pátensügyben  is 
erős  harcot  vívott  a  nyilt  parancs  érdekében; 
egyik  megteremtője  és  buzgó  elnöke  volt  egész 
haláláig  a  budapesti  nyomdászok  segélyegyleté- 
nek. Művei:  Protestantische  Jahrbücher  für 
Oesterreich  (1854—58) ;  ennek  megszűnte  után  az 
Evangelisches  Wochenblatt  s  ennek  mellékletei- 
ként a  Glaubensbote  és  Beitráge  zur  Geschichte 
evangelischer   Gemeinden   in  Ungarn  (1863). 

Hornyánszky  Viktor  -  féle  könyvnyomda, 
Budapest  egyik  legrégibb  nyomdai  és  könyv- 
kiadó váUatata.  Hornyánszky  Viktor  alapította 
1863.  Halála  óta  (1882)  a  cég  tulajdonosai  öz- 
vegye és  két  fia,  Hornyánszky  Viktor  és  Hor- 
nyánszky Ernő,  kik  1898.  a  «cs.  és  kir.  udvari 
könyvnyomdász))  címet  kapták.  A  H. -könyv- 
nyomdában előállított  nevezetesebb  díszművek : 
III.  Béla  magyar  király  emlékezete;  Magyar- 
ország történeti  emlékei  a  milleniumi  kiállításon ; 
Didón,  Jézus  Krisztus.  Előállít  a  nyomda  számos 
folyóiratot,  melyek  közül  említést  érdemelnek  a 
Századok  Legendái,  Művészet,  Uránia  stb.  Könyv- 
kiadóvállalatában megjelentek  a  többi  között: 
id.  Szinnyei  József :  Magyar  írók  élete  és  munkái ; 
Hauszmann  Alajos :  A  magyar  kir.  vár  ;  Szana 
Tamás  :  Magyar  művészek ;  Zichy  Jenő  gróf  UI. 
ázsiai  utazása  stb.  Azonkívül  számos  protestáns 
szellemű  könyvet  adott  ki. 


Homyik  János,  történetíró,  szül.  Kecskemé- 
ten 1812  okt.  13.,  megh.  u.  o.  1885  okt.  8.  1829- 
1832.  a  pesti  egyetemen  tanult.  1838-tól  Kecske- 
méten a  jegyzői  hivatalban  s  a  levéltárban  dolgo- 
zott, ahol  számos  régi  okirat  tanulmányozására 
nyilt  alkalma.  1848-ban  főjegyzővé  választották 
s  történelmi  tanulmányt  írt  az  alvidék!  rác  láza- 
dásról (Életképek  18í'8),  később  pedig  megírta 
Kecskemét  nagy  monográfiáját,  mely  négy  kötet- 
ben 1711-ig  terjed  (megjelent  1860—66).  Az  Aka- 
démia 1863.  levelező  tagjává  választotta,  s  mo- 
nográfiáját a  Marczibányi-j utalómmal  díjazta. 
Székét  az  Akadémiában  Az  idéző  pecsétről  szóló 
értekezésével  foglalta  el  1863.  1865-bon  megírta 
Pusztaszer  történetét  s  e  szintén  igen  becses 
monográfiáját  Kecskemét  városa  oklevéltárral  el- 
látva adta  ki.  Emlékbeszédet  Szilágyi  Sándor  tar- 
tott felette  az  Akadémiában.  1894  nov.  11.  emlék- 
táblát állítottak  tiszteletére  Kecskeméten.  Az  em- 
lékünnepély alkalmával  Kovács  Pál  egy  H.- 
Albiimot  adott  ki  (1894),  melyben  Bagi  László 
H.-nak  hátrahagyott,  Kecskemét  városára  vonat- 
kozó feljegyzéseit  tette  közzé. 

Hornyolás,  1.  Horany. 

Hornyoló  gép,  különleges  fa-,  esetleg  fém-meg- 
munkáló szerszámgép,  melyen  a  szerszám,  ren- 
desen maró,  vagy  forgó  gyalukés,  a  megmunká- 
landó tárgyba  hornyot  mar.  Egyes  helyeken  H.-nek 
nevezik  a  bádogmegmunkálás  peremező  gépeit  is. 

Hornyolt  cserép.  Rendes  tetőcseropek  egymást 
fél  szélességben  fedik.  Ennek  elkerülése  végett  ős- 
időktől fogva  használatosak  olyan  cserepek,  ame- 
lyek csak  a  széleken  fekszenek  egymásra  s  hogy 
az  eső  és  szél  a  padlástérbe  be  ne  hatolhasson,  a 
cserepek  felfelé  álló  horony  és  eresztékes  kiképzést 
nyernek,  mellyel  egymásba  kapaszkodnak.  Ha  a 
cserepek  külső  alakja  nem  sík,  hanem  egyik  irány- 
ban görbe  felület :  hullámos  cserépnek  hívjuk. 

Hornyolt  csövek,  1.  Cső. 

Hornyolt  tégla  az,  mely  keskenyebb  lapjai 
mentén  2—4  cm.  hosszanti  kivágással  —  horony- 
nyal —  készül.  A  Réti-féle  síkfödémeknél  ós 
különleges,  7  cm.  vastag  tógla-választófalak  épí- 
tésénél használják,  s  a  hornyok  a  vakolat  avagy 
a  vasbetét  befogadására  valók. 

Horócz,  kisk.  Trencsén  vm.  puhói  j.-ban,  (igio) 
422  tót  lak.,  u.  p.  Poroszka,  u.  t.  Ledniczróna. 

Horodenka,  mezőváros,  H.  galíciai  ker.  kapi- 
tányság székhelye,  a  Glowka  partján,  (leio)  11,783 
lengyel  és  rutén  lak.,  fóldmíves-iskolával,  vászon- 
szövéssel, hamuzsír-,  gyertya-  és  szappankészítés- 
sel, ecet-  és  pótkávégyárral,  gőzmalommal. 

Horog,  vasból,  acélból  késziüt  halász-szerszám 
(1.  Horgászat).  —  H.  az  ácsmunkában  a  gerendák 


1.  ábra. 


2.  ábra. 


összekötésénél  fordul  elő,  még  pedig  1.  vízszintes 
gerendák  összetoldásánál,  ha  az  ferde  lappal  tör- 


Horogderók 


276     — 


Horoszkóp 


ténik,  moly  lap  a  közepén  egy  bevágással  —  a 
H.-gal  —  van  ellátva  (1.  Lapolás,  Rálapolás) ;  2. 
vízszintes  és  ferde  gerendáknak,  tehát  főleg  szaru- 
fáknak és  szelemeneknek  összekötésénél.  Ez  össze- 
kötés úgy  történik,  hogy  a  szarufát,  amennyire 
a  szelemenen  fekszik,  derékszögben  kivágják 
(1-  az  i.  ábrát).  Ha  ez  a  derékszögű  kivágás  még 
csappal  is  bir,  akkor  aztfészkenülö  csapos  H.-nak 
hívják  (1.  a  2.  ábrát).  A  fedélszék  oldalszarui  a 


<    <il)i  i  4.  ábra. 

fedélhajlás  szarujába  (1.  a  3.  ábrát),  valamint  az 
egyszerű  feszítöszerkezet  dúcai  a  mestergerendába 
(1.  a  4.  ábrát)  szintén  H.-gal  támaszkodnak. 

Horogderék  v.  horogin,  az  az  erösebb  fonal, 
amelyre  a  horgot  a  peklénél  v.  patonynál  fogva 
felkötik. 

Horogfa,  a  tetöszókben  alkalmazott  vízszintes 
merevítő  gerenda,  mely  horgolással  kapcsolódik 
egy  másik  gerendába. 

Horogin,  1.  Horogderék. 

Horogkövecs,  a  fenékhorog  hosszában  bizonyos 
távolságra  erre  erősített  sülyesztő  kő. 

Horogláb  (pes  calcaneus),  az  olyan  láb,  mely- 
nek csak  a  sarka  éri  a  földet ;  úgy  is  mondják : 
horgasláb,  1.  Lábelferdülések. 

Horoglap,  az  ácsmunkában  a  ferde  rálapolás 
rézsútos  lapja,  ha  az  egyszersmind  horoggal  van 
ellátva.  L.  Horog  és  Lapolás. 

Horoglétra,  a  tűzoltók  által  használt  létrák 
speciális  alakja,  mely  arra  szolgál,  hogy  horgával 
a  felsőbb  emelet  ablakába  akasztva,  az  emeletek- 
nek kívülről  való  megmászását  lehető, >:  tegye. 
A  múlt  század  eleje  körűi  Franciaországban  alkal- 
mazták először  s  azóta  általánosan  elterjedt. 
Ágmeutes,  3 — 4'7  m.  hosszú,  kőrisfából  hasított 
karokkal  és  hozzájok  erősített  vashoroggal  van 
ellátva,  súlya  pedig  12—18  kg.-nál  több  nem  lehet. 
A  létra  lehet  egykarú,  ú.  n.  kopenhágai,  amidőn  a 
fokok  külsőleg  vaspánttal  vannak  ráerősítve, 
vagy  kétkarú,  ú.  n.  német,  melynél  a  fokok  be 
vannak  csapolva.  A  kopenhágai  vashorga  minden- 
kor 0'6— l'OO  m.  hosszú,  egyenes  fűrészalakú 
fogakkal  ellátott  horog,  míg  a  kétkarú  vagy 
egy  ilyennel,  vagy  két  ilyennel,  v.  végül  két  ív- 
alakú  vaskampóval  bírhat.  Legjobb  a  kétkarú 
létra  egy  középen  alkalmazott  fürészhoroggal. 

Horogrosta,  hálósfenekű  rosta,  mely  arra  való, 
hogy  rajta  a  fenékhorgot  kirakják  és  kivetésre 
elrendezzék. 

Horogselyem,  1.  Selyembél. 

Horogszeg,  oly  szeg,  melynek  végén  horog  v. 
gyűrű  van,  úgy  hogy  abba  más  tárgyat  befűzni,  v. 
arra  akasztani  lehessen.  Legközönségesebb  alkal- 
mazása a  fogasoknál  van,  ahol  egyes  tárgyak  (ruha, 
mészárosoknál  a  hús)  felakasztására  szolgál. 

Horol  (Chorol),  város  Poltava  orosz  kormány- 
zóságban, (1910)  9570  lak.  Van  postája,  távirója, 
6  temploma,  progimnáziuma  lányok  számára. 


Horologion  (gör.),  a  görög  egyházban  az  a 
templomi  könyv,  melyben  az  összes  napi  isten- 
tiszteletek módja  van  előírva,  az  állandó  imákkal 
együtt.  Naptár  is  van  benne. 

Horologium  (lat.),  az  órákat  mutató  minden 
készülék,  tehát  óra ;  innen  horologiográfia  az  órálc 
—  kiválóan  vízi,  homoki  és  napórák  —  készítésé- 
nek és  elhelyezésének  ismerete. 

Horom  vagy  Harám  vára,  a  Névtelen  szerint 
(44.  fej.)  Glad  marosi  vezér  földjének  déli  hatá- 
rán, alkalmasint  Ó-Palánka  helyén  feküdt.  Ott  az 
úgynevezett  Kordon-épülettel  szemközt  levő  szi- 
getet most  is  grad-nak  (várnak)  nevezik.  Mások 
inkább  az  Ó-  és  Uj-Palánka  közt  levő  Karaula- 
magaslaton keresik.  Első  okleveles  nyoma  12-39 
máj.  18-ról  van,  midőn  IV.  Béla  ott  tartózkodott. 
1364-ben  Lőrinc,  Domokos  íla  a  H.-i  várnagy  és 
krassói  főispán.  Még  tekintélyes  hely  a  XV.  sz.- 
ban ;  Zsigmond  király  és  császár  1428  márc.  28. 
itt  töltötte  virágvasámapját ;  1447.  Brankovics 
György  szerb  despota  a  török  császár  nevében 
a  magyarokkal  7  évre  békére  lépvén,  kikötötte, 
hogy  a  török  kereskedők  H.  piacára  is  eljárhassa- 
nak. 1483.  külön  bánja  volt  Dóczy  Imre  szemé- 
lyében. A  magyar  H.-mal  átellenben  levő  szerb 
H.  1519.  már  a  szultán  birtoka  volt.  A  hely  népes 
lévén,  magából  rajokat  is  bocsátott  ki;  így  a 
XV.  sz.  közepén  haramiák  szállták  meg  a  cson- 
grádvármegyei Alpárt  s  utóbb  Tenyőt  is.  H.  mint 
vmegye  is  szerepelt  s  követei  még  1499.  is  meg- 
jelentek a  rákosi  országgyűlésen;  de  bizonyos 
összefüggésben  állt  Krassó  vármegyével,  mely  pl. 
1355.  gyűlését  is  itt  tartotta.  Jellemző,  hogy  H. 
a  XIV.  sz.-ban  a  krassói  főesperességhez  tarto- 
zott, holott  a  vármegyék  rendesen  külön  főes- 
perességet  képeztek.  Bárány  Ágostontól  megírt 
története  nem  maradt  reánk.  Első  történetírója 
Pesthy  Frigyes  (Horom  vármegye.  Századok  1874 
és  Eltűnt  vármegyék,  I.). 

Horométer  (gör.)  a.  m.  óra,  mérő  óra. 

Horony  (németesen  falc),  kőben,  falazatban, 
vasban  v.  fában  hosszanti  irányban  készített, 
csekély  mélységű,  csatomaszerű  bemélyítés.  Desz- 
káknál rendesen  a  vékonyabb  részén,  fokán  vagy 
élén  vágjuk  a  hornyot,  amelybe  a  másik,  melléje 
fektetendő  deszka  eresztéke  (kiálló  csapszerű  része) 
pontosan  beillik.  Ezeket  hornyolt  deszkáknak  ne- 
vezzük. Az  amerikai  parket-lécek  is  így  készül- 
nek. A  bádogosmunkában  a  bádoglapok  összeil- 
lesztését értjük  hornyolás  alatt. 

Horopter  (gör.).  Minden  szemállásnak  megvan 
a  maga  H.-e  ós  pedig  a  közös  látótér  azon  ponljai- 
nak  összességét  értjük  alatta,  amelyekből  kiinduló 
iránysugarak  az  illető  szemállás  mellett  identikus 
retinaterűletekre  vezetnek.  A  H.-en  kívül  eső  pon- 
tok már  nem  jutnak  identikus  területekre  s  így 
kettősnek  látszanak,  1.  Látás. 

Hórosz,  egyiptomi  istenség,  1.  Hóricsz. 

Horoszkóp  (gör.)  a.  m.  óra-látó,  háromféle  je- 
lentésben használatos.  1.  H. -oknak  nevezték  a 
régi  egyiptomiaknál  azokat  a  papokat,  kiknek 
kötelességük  volt  a  csillagok  megfigyelése.  Min- 
den időbon  tudniok  kellett  ezek  állását,  a  király- 
nak ők  jelezték  a  nap  kezdetét  és  a  tervbe  vett 
munkák  kivitelére  legkedvezőbb  órákat.  Vallásos 
körmeneteknél  ők  mentek  legelői,  csillagászati 


r 

W^     Hon 


Horovltz 


277     — 


Horsford 


műszereket  hordozva.  —  2.  Az  asztrológiában 
H.  jelenti  az  ekliptika  ama  pontját,  mely  vala- 
mely esemény  pillanatában  éppen  fólkelöben  volt. 
Ha  születésre  vonatkozott,  úgy  nati vitásnak  ne- 
vezték. Az  asztrológia  szerint  ebben  a  pontban 
tArtózkoclik  a  születés  géniusza,  melynek  védelme 
alatt  a  született  egyén  áll.  Az  asztrológusok  a 
H.-ból  a  született  egyén  jövőjét  jósolták.  —  3.  Eble 
M.  csillagász  H.-nak  nevezett  el  egy  Ms  hordoz- 
ható műszert,  melynek  segítségével  az  időt  mint- 
egy félpercnyi  pontossággal  lehet  meghatározni. 
Horovitz,  1.  Fülöp,  antiquár-könyvkereskedö, 
szül.  Boldogkőváralján  (Abauj  vm.)  1815  jan. 
20.,  megh.  Budapesten  1886  nov.  22.  Eredetileg 
orvosnak  készült,  1845  óta  tanárkodott,  1849— 
1851-ig  kórházi  orvos  volt,  de  1852.  megvette 
Pesten  a  Fischer-féle  könyvkereskedést  s  azóta 
könyvészettel  és  üzletével  foglalkozott  188'írig, 
ekkor  üzlete  feloszlott.  Bibliográfiai  ismereteités  a 
Hungaricák  felkutatására  és  gyűjtésére  irányzott 
tevékenységét  a  korabeli  könyvészek  nagyra  be- 
csülték. 

2.  H.  Lipót,  festő,  szül.  Rozgonyban  (Kassa 
mellett)  1839.  A  bécsi  akadémián  kezdte  művé- 
szeti tanulmányait  1853.,  majd  1860.  Parisba  ment 
s  nyolc  évi  tanulmány  után  Varsóban  telepedett 
le,  ahol  számos  arcképet  festett  s  megalkotta  első 
nagyobb  művét :  Jeruzsálem  pusztulásának  em- 
léknapjai s  emellett  a  szegényebb  zsidó  lakosság 
típusait  nagy  sikerrel  tette  tanulmányának  tár- 
gyává. Budapesten  1885.  négy  képével  rendkívüli 
feltűnést  keltett  s  nagy  díszoklevelet  kapott.  Ezek: 
az  Elsőszülött  e.  életkép  (Ferdinánd  bolgár  király 
tulíy  dona) ;  SapieJia  hercegnő ;  Majovszky  dr.  ügy- 
véd és  Bzisczeiüska  grófnő  arcképe.  1887.  Arany 
János,  1890.  Pulszky  Ferenc  (Szópműv.  Múzeum), 
lisza  Kálmán  képmását  festette  Budapesten. 
1896-ban  Női  arckép-ére  a  Műcsarnokban  állami 
aranyérmet  kapott.  1890-ben  Bécsben  telepedett 
meg. 

3.  H.  Simonjogi  író,  szül.  Nagysároson  (Sáros 
vm.)  1843.  febr.  1869-ben  a  budapesti  egyetemen 
a  jog-  ós  államtudományok  doktorává  avatták. 
Ügyvédi  gyakorlatot  folytatott,  1879  óta  pedig  az 
eperjesi  jogakadémián  a  római  és  a  büntetőjog 
rendes  tanára.  Önálló  munkái :  A  magyar  büntető- 
jog tan-  és  kézikönyve  (általános  rész,  Kassa  1891) ; 
Adalékok  büntetési  rendszerünkhöz  (Budapest 
1893) ;  A  római  jog  történetének  és  anyagi  ré- 
szének tankönyve  (Eperjes  1908). 

Horpács,  1.  kisk.  Nógrád  vm.  nógrádi  j.-ban, 
(1910)  297  magyar  lak.,  postaügynökség;  u.  t. 
Borsosberóny.  —  2.  H.,  1.  Sopronhorpács- 

Horpasz,  1.  Ehgödör. 

Horrea  Caelia,  1.  Hergla. 

Ilorrendum  (lat.)  a.  m.  rettenetes,  rémítő. 

Horribile  dictu  (lat.)  a.  m.  még  mondani 
so  lehet,  mondani  is  szörnyű.  —  Horribile  visu 
a.  m.  látni  is  szörnyű. 

Horribilis  (lat.),  borzasztó,  rettenetes. 

Horridus  (lat.)  a.  ra.  durva,  faragatlan,  bor- 
aasztó. 

Horripilatio  (lat.)  a.  m.  borzongás  (1.  c). 

Horror  (lat.),  félelom,  rettegés,  undor. 

Horror  vacui  (lat.)  a.  m.  irtózás  v.  félelem 
aa  üres  tértől.  Régebben  ezzel  magyarázták  a  víz 


fölemelkedését  a  szívó  kútban.  A  XVII.  sz.-ban 
Toricelli  kimutatta,  hogy  a  víz  felnyomulását  a 
levegő  nyomása  okozza,  mely  a  csőben  mintegy 
10  m.-nyi.  magas  vízoszlopot  tud  fenntartani; 
ennél  magasabbra  a  víz  nem  is  emelkedhetik  a 
szívó  kútban. 

Horsa,  1.  Hemist. 

Horschelt,  'Éieodor,  német  festő,  szül.  Mün- 
chenben 1829  márc.  16.,  megh.  1871  ápr,  3.  A 
müncheni  akadémián,  majd  Adam  Albrechtnél  és 
Franznál  tanult,  kik  nagy  hatással  voltak  reá. 
1853— 54-ig  Spanyolországban  és  Északafriká- 
ban utazott  ós  főleg  lótanulmányokkal  foglalko- 
zott. 1858— 63-ig  a  Kaukázusban  tartózkodott  és 
résztvett  a  Samil  elleni  hadi  expedícióban.  Itteni 
tanulmányainak  fő  eredménye  —  sok  kisebb  ta- 
nulmányon kívül  —  2  nagy  festmény :  Az  elfogott 
Samil  herceg  Barjatinszkij  fővezér  előtt  és  A  Gunib- 
hegyi  sáncok  ostroma. 

Hors  concours  (frani?.,  e«jtsd:  ór  koSkúr)  a.  m. 
versenyen  kívül;  a  művészeti  tárlatokon  ama 
művészek,  illetőleg  azoknak  művei,  akik  korábbi 
tárlatokon  már  részesültek  a  legnagyobb  kitün- 
tetésekben, tehát  azokórt  többé  nem  pályáznak. 
A  kiállításokon  a  jury  tagjai  is  H,  vesznek  részt. 

Hors  de  combat  (franc,  ejtsd:  ór  dö  koSbá) 
harcképtelen. 

Hors  d'oeuvre  (franc  ,  ejtsd:  ór  d'övr)  a.  m. 
mellékmunka,  melléklet.  Az  építészetben  a.  m. 
melléképület,  egy  épület  kiálló  része.  A  szaká- 
csok H.-nek  nevezik  azokat  a  könnyű,  étvágy- 
gerjesztő ételeket,  melyeket  a  leves  után  szoktak 
felszolgálni.  Ilyenek :  osztriga,  rántott  velő,  pás- 
tétomok, kaviár,  stb. 

Uorse  (ang.,  ejtsd:  hórsz)  a.  m.  ló,  szűkebb  ér- 
telemben véve  a  legalább  ötéves  ós  azon  felüli 
mén  neve.  Horseman,  aki  lovakkal  foglalkozik, 
l6szakévtö.Horsemanship,a  lószakértelem,  hozzá- 
értés. 

Horse«gnards  (ang.,  ejtsd:  hórszgárdsz)  a.m.  lo- 
vas-gárda, a  3.  angol  testőr-lovasezrednek  a  neve. 
Kék  egyenruhája  miatt  ezen  ezred  tagjait  the 
Blues  (kékek)  vagy  Royal-Blues  néven  is  nevezik. 
A  H.  a  legrégibb  angol  lovas-ezred,  1660.  alapít- 
tatott. Alapszabályai  értelmében  csakis  Angliá- 
ban alkalmazhatják;  csak  kivételesen  ment  az 
egyik  szakasz  Wolseley  tábornok  alatt  Egyip- 
tomba, ahol  a  Tel-el-Kebir  melletti  diadalban 
része  volt. 

HoTsens,  város  Aarhuus  dán  kerületben,  a 
Samsoe-szigettel  szemben  a  Kattegatba  nyíló  H.- 
fjord  végében,  (i9ii)  23,843  lak.,  kalikó-,  dohány- 
gyártással, vasöntéssel,  gép-  és  hajógyártással, 
élénk  gabona-,  vaj-  és  szalonnakereskedéssel.  A 
XII.  sz.-ban  alapított  H.  egyike  Dánia  legszebb 
városainak. 

Horise-power  (ang.),  1.  H.  P. 

Horsf.,  természetrajzi  nevek  mellett  Hors- 
fieldThomas  angol  zoológus (1773— 1859)  nevének 
rövidítése.  Műve :  Zoological  researches  in  Java 
and  the  neighbouring  islands  (1821—24);  Plantae 
javanicae  rariores  (1838—52,  3  köt.). 

Horsford,  Ebenezer  A'oríím,ameríkaí  kémikus, 
szül.  Moscowban  (New  York)  1818  júl.  27.,  megh. 
New  Cambridgeben  (Boston  mellett)  1893  jan.  1. 
Eleinte  mérnök  és  geológus  volt,  1844.Liebig  alatt 


Horsfordlt 


—     278     — 


Hortenslus 


tanult  Giessenben;  1846.  New  Cambridgeben  a 
Harward-kollégiumban  a  vegytan  tanára  lett. 
Munkái :  The  discovery  of  America  by  Northmen 
(Boston  1887) ;  Leif  s  house  inVineland  (1893)  stb. 

HoTsfordit  (ásv.),  ezüstfehór,  fómfényíi  opak 
vaskos  tömegek,  amelyek  csakhamar  tarkára 
futtatódnak.  Rézantimonid,  képlete  valószínűleg 
CUgSb.  Kis-Ázsiában  Mytilene  közelében  nagyobb 
tömegekben  fordul  elö. 

Horsforth,  város  Yorkshire  angol  countyban, 
(1911)  9145  lak.,  posztószövéssel. 

Horsham  (ejtsd:  horsem),  város  Sussex  angol 
countyban,  (i9ii)  11,314  lak.,  akik  gabonával  ós 
szárnyasokkal  űznek  élénk  kereskedést. 

Horsky  (v&n  Horskysfeld),  Franz,  lovag,  né- 
met gazda  és  író,  szül.  Bilinben  (Csehország)  1801 
szept.  29.,  megh.  Saarban  1877  ápr.  6.  1818— 
1821-ig  a  krumaiü  fóldmívelési  iskolát  elvégez- 
vén, Schwarzenberg  herceg  uradalmában  gazda- 
sági intéző,  1836.  jószágigazgató  lett  és  még  hat 
uradalomnak  ós  23  birtoknak  volt  gazd.  taná^ 
csosa.  1862-ben  a  kolini,  1868.  Welmschloss  és 
1871.  Saar  nevű  jószágokat  vette  meg  s  ezeken 
valóban  mintaszerű  gazdálkodást  rendezett  be. 
B  gazdaságokat  mitőlünk  is  számosan  keresték 
fel  tanulmányozás  végett.  Számos  gazdasági  gépet 
és  eszközt  is  szerkesztett.  Pöbb  müvei:  Neues  Hack- 
fruchtkulturverfahren  (Prága  1850);  VervoU- 
kommnete  Drillkaltur  der  Peldfrüchte  (u.  o.  1851) ; 
Neues  Ackerungssystem  (u.  o.  1852) ;  Neue  Dün- 
gerbehandlungsmethode  (u.  o.  1853) ;  Landw.  Pro- 
ductionsberechnungsweise  (u.  o.  1856);  Landw. 
Feldpredigten  über  die  Nothwendigkeit  des  prak- 
tischen  Ackerbaues  (u.  o.  1861—63,  6  füzet).  Ön- 
életrajzát ily  cím  alatt  adta  ki:  Mein  Streben, 
Wirken,  meine  Resultate  (u.  o.  1873). 

Horsley  (ejtad:  ^otsz\\),JoknCalkott,  angol  festő, 
szül.  Bromptonban  1817  jan.  29.,  megh.  1903. 
Tanulmányait  a  londoni  akadémián  végezte.  Leg- 
inkább életképeket  festett.  Nevezetesebb  müvei : 
A  falu  büszkesége  (London,  nemzeti  képtár) ;  IQu- 
ság  és  aggkor ;  A  művész  és  vetélytársa  (London, 
South  Kensington-muzeum) ;  A  börtönőr  leánya ; 
L 'Allegro ;  A  holtak  napja  és  Krisztus  könyörüle- 
tessége  (oltárkép  a  londoni  Szt.  Tamás-kórház 
kápolnájában).'^ 

Horsley-dinamit,  robbanó  szer,  mely  25  rész 
nitroglicerinből,  57  rész  klórsavas  káliumból  és 
19  rész  gubacsból  áll. 

Horst  (ném.,  geoi.),  Suess  E.  rögös,  vetödéses 
hegységekben  a  kétoldalt  lesüppedt  rögök  közt 
kimagasló  helyzetben  maradt  rögöt  H.-nak  ne- 
vezi, mit  Pethö  Gy.  képletesen  sasülő  néven  ül- 
tetett át  a  magyar  nyelvbe. 

Horst,  1.  H.  an  der  Emscher,  porosz  város  a 
münsteri  közigazgatási  kerületben,  (loio)  20,978 
lak.  Kőszénbányászat,  gépgyártás.  —  2.  H.  an  der 
Buhr,  porosz  falu  az  amsbergi  közigazgatási  ke- 
rületben, (1910)  4930  lak.,  kőbányákkal,  vashuták- 
kal, malomiparral,  sör-  és  téglagyártással. 

Horsthausen,  előbb  önálló  porosz  falu  az  arns- 
bergi  kerületben,  1907  óta  Bochum  város  egyik 
része. 

Horstmann,  August,  német  kémikus,  szül. 
Mannheimban  1842  nov.20.1867-ben  a  heidelbergi 
egyetem  magántanára,  1872.  pedig  rendes  tanára 


lett.  Az  elméleti  kémia  terén  először  ő  alkalmazta 
a  hőehnélet  alapelveit  a  vegyi  folyamatokra  és  ez- 
által eljutott  a  kémiai  egyensúly  általános  megfor- 
mulázásához.  Graham  ütto  Lehrbuch  der  Cliemie 
című  munkájának  harmadik  kiadásában  az  elmé- 
leti és  a  termokómiáról  szóló  rósz  (Braunsehweig 
1885)  az  ő  tollából  való.  Ostwald  gyűjteményes 
munkájának :  Klassiker  der  exakten  Wisson- 
schaften  137  füzetében  vannak  nevezetesebb  dol- 
gozatai megörökítve. 

Hort,  nagyk.  Heves  vm.  hatvani  j.-ban,  (i9io) 
4104  magyarlak.,  vasútállomás,  posta-,  táviró-  ós 
távbeszélő  hivatal. 

Hort.,  növénynevek  mellett,  a.  m.  hortoruni 
V.  helyesebben  hortulanorum,  vagyis  a  kerté- 
szeké. Oly  növény  latin  neve  után  szokás  Írni, 
amely  még  rendesen  tudományosan  megnevezve 
és  leírva  nincsen,  csak  kerti  katalógusokban,  ker- 
tészeti jelzésekben  stb.  olvasható.  Az  ily  nevek 
nem  ritkán  hamisak. 

Hortatío  (lat.)  a.  m.  figyelmeztetés,  buzdí- 
tás ;  hortativ,  buzdító. 

Horten,  kikötőváros  Aggerhuus  norvég  tarto- 
mányban, (1910)  9823  lak.  A  királyság  haditenge- 
részetének főállomása,  amelynek  védelmére  több- 
féle erősséget  építettek. 

Hortense  (Hortenzia)  Eugénie  de  Beauhar- 
nais,  Hollandia  királynéja,  Bonaparte  Lajos  neje, 
III.  Napóleon  anyja,  szül.  Parisban  1783  ápr.  10., 
megh.  Arenenbergben  (Svájc)  1837  okt.  5.  Atyja 
Alexandre  de  Beauharnais  tábornok,  anyja  José- 
phine  Tascher  de  la  Pagerie,  a  későbbi  császárné, 
I.  Napóleon  első  felesége  volt.  Napóleon  gondos 
nevelésben  részesítette  és  1802.  akarata  elle- 
nére összeházasította  öccsével,  Lajossal,  ki  1806. 
Hollandia  királya  lett.  B  házasság  azonban  sze- 
rencsétlen volt  s  a  bájos  és  szellemes  H.  keveset 
volt  férje  oldalán.  1810-ben  férje  lemondása  után 
Parisba  tért  vissza  s  Napóleon  kegyét  megtar- 
totta. 1814-ben  XVllI.  Lajos  Si.  Leu  hercegnővé 
tette  8  évi  díjat  biztosított  neki.  De  amikor  1815. 
Napóleont  szívesen  fogadta,  annak  leveretóse 
után  száműzetésbe  kellett  mennie.  1817  óta  Are- 
nenberg  svájci  városkában  élt.  Három  fia  közül 
a  legifjabb.  Napóleon  Lajos  élte  őt  túl,  kit  azon- 
ban sokan  Verhuel  tengernagy  fiának  tartottak. 
Egy  másik,  Flahault  gróffal  való  viszonyából  szü- 
letett Morny  herceg  (1.  o.).  H.  több  kedves  dalt  is 
szerzett,  melyek  ma  is  élnek  a  francia  nép  ajkán 
(Partant  pour  la  Syrie).  Holttestét  anyja  mellé  a 
rueili  templomban  (Maimaison  közelében)  temet- 
ték el.  V.  ö.  Turquan,  La  reine  H.  (Paris  1896) ; 
MUe  Caroline  d'Arjuzon,  H.  de  Beauhai'nais  (u.o. 
1902,  3.  kiad.)  és  Madame  Louis  Bonaparte  (u.  o. 
1901). 

Hortenses  (lat.),  kerti  testvérek,  így  nevez- 
ték Luther  reformációjának  kezdetén  Münzer 
Tamás,  Storch  s  az  ú.  n.  Zwickaui  próféták 
vezérlete  alatt  keletkezett  koresztsógismétlö- 
ket,  minthogy  ezek  vallásos  összejöveteleiket 
kertekben  (latinul  hortus)  tartották. 

Hortensia  (növ.),  1.  Hydrangea. 

Hortensius,  római  plebeius  család.  Kiválóbli 
tagjai:  1.  Quintus  H.,  Kr.  e.  286.  diktátor,  ki  az- 
zal békítette  meg  a  harmadszor  kivonult  népet, 
hogy  felújította  a  régi  törvényt,  mely  a  tribusi 


hor: 


Gi'ccnv\áchtol 


REVAI-LEXIKON'. 


BAGY. 


REVAI-KARTO  GRÁFIA . 


^ 


Hortenzia 


—     279 


Hortobáfiry-berettyó-vidéki  társ. 


gy illések  határozatait  az  egész  római  népre  ér- 
vényeseknek jelentette  ki.  —  2.  Quintus  H.  Hor- 
talus,  híres  római  szónok  és  ügyvéd  (114 — 50),  ki 
védó  szereplésével  nagy  vagyont  szerzett.  Cicero 
nagy  tisztelője  volt,  de  csakhamar  túlszárnyalta, 

Hortenzia,  királyné,  1.  Hortense. 

Hortenzia  (Hortensia,  növ.),  1.  Hydrangea. 

Hortenzia,  csíkos-eres  mészkő,  rózsa-cseresz- 
nyepiros, fehér  mandula-alakú  foltokkal ;  márvány- 
nak használják. 

Horthy  Béla  (nagybányai),  festő,  szül.  1869 
febr.  4.  Mezőkászonyban  (Bereg  vm.).  Előbb  jogot 
végzett  Budapesten,  azután  Münchenben  Hollósy 
iskolájában,  majd  Parisban  tanult  festeni.l891-ben 
állított  ki  először  a  müncheni  Glaspalastban,  1896. 
a  nagybányai  raüvésztelepre  költözött,  ahol  több 
éven  át  dolgozott.  Két  cikluson  át  országgyűlési 
képviselő  is  volt.  Képei  közül  a  Búcsú  című  a 
Szépművészeti  Múzeumban  van. 

Horti  Pál,  festő  és  iparművész,  szül.  1865. 
Budapesten,  megh.  1907  máj.  25.  Bombay- 
ban.  A  budapesti  Mintarajziskolában  kezdett 
tanulni,  aztán  Münchenbe  ment  s  1888.  állította 
ki  Budapesten  első  képét  Bészlet  az  Enns partjá- 
ról címmel.  De  már  ekkor  tanulmányozta  a  gra- 
fikai technikákat  s  kezdett  iparművészeti  terve- 
léssel foglalkozni.  Ezt  a  munkásságát  főkép  akkor 
folytathatta  gond  nélkül,  midőn  a  fővárosi  ipar- 
raj zisk  ólához  tanárrá  nevezték  ki.  H.  most  abba- 
hagyta a  festést,  nagy  hévvel  s  meglepő  ered- 
ménnyel egészen  a  lakásberendező  művészetre 
vetette  magát  s  a  lakástervelésnek  egyik  legkivá- 
lóbb mesterévé  fejlődött.  Ily  iparművészeti  mun- 
kákra kapta  1899.  az  állami  nagy  aranyérmet. 
Eredeti  s  nagyszabású  tervei  a  kitüntetések  egész 
sorát  hozták  meg  neki  a  külföldön  is  (1900.  Pa- 
risban 5  kitüntetés)  s  az  Iparművészeti  Társulat, 
amelynek  ö  egyik  fontos  támasza  volt,  többször 
bízta  meg  nagyobbszabású  intérieur-eh-endezés- 
sel.  Ily  célból  ment  ki  190i.  New  Yorkba,  bejárta 
Észak-Amerikát,  számos  megrendelést  teljesítve, 
1906.  Mexikóba  utazott,  ahol  az  ősi  agyagiparra 
fordította  főkép  figyelmét.  Itt  azonban  lázba  esett 
s  midőn  Japánon  át  betegen  hazafelé  utazott, 
Bombayban  utóiérte  a  halál.  Művésztársai  díszes 
sírt  állítottak  neki  a  budapesti  kerepesi  temetőben. 

Hortica,  sziget  a  Dnyeprben,  Jekaterinoszlav 
orosz  kormányzóságban  és  kerületben.  Hossza  106 
km.,  szélessége  2"6  km.,  nagyon  termékeny.  Tör- 
téneti nevezetességű  hely,  a  XVI.  sz.-ban  a  lengye- 
leknek erődítményük  volt  itt,  a  XVII.  sz.  folya- 
mán pedig  a  zaporogi  kozákok  tanyájául  szolgált. 
Történetét  megírta  Evarnickij :  Ostrov  H.  na  r. 
Dnépré  (Kiev  1886). 

Horticultura  (új-latin)  a.  m.  kerti  gazdálko- 
dás, kertművelés. 

Hortis,  Attilio,  olasz  irodalomtörténetíró,  szül. 
1850.  Triesztben,  hol  városi  könyvtáros  lett.  A 
régibb  olasz  irodalomra  vonatkozó  munkál  kö- 
zöl a  legkiválóbbak :  Scritti  inediti  di  Pr.  Pe- 
trarca (Triest  1874) ;  G.  Boccacci,  ambasciatore 
inAvignone(1875);  Cenni  di  G.  Boccacci  intorno 
a  T.  Livio  (1877) ;  Le  donne  famose,  descritta  da 
G.  Boccacci  (1877);  Accenni  alle  scienze  naturali 
nelle  opere  di  G.  Boccacci  etc.  (1877) ;  M.  T.  Cice- 
rone nelle  opere  del  Petrarca  e  del  Boccaccio 


(1878).  Főműve :  Studj  sulIe  opere  latiné  di  G. 
Boccaccio  (1879).  H.  kiadásában  'jelenik  meg  ar. 
Archeograflco  Triestino,  melyben  több  jeles  érte- 
kezést tett  közzé. 

Hortobágy,  1.  az  Oltba  ömlő  Szeben  (Cibin) 
folyó  baloldali  mellékvize,  ered  Nagy-Küküllö  vár-, 
megj'ében  Báránykút  környékén  s  meglehetős 
tágas  völgyben  eleintén  ÉNy.,  majd  DNy.  felé 
folyik,  Bendorfon  felül  Szeben  vármegye  földjére 
lép  át  s  Ujegyház,  Hortobágyfalva  és  Hermány 
érintésével  Moh  és  Vestény  közt  a  nála  rövidebb 
Szeben  folyóba  ömlik.  Hossza  mintegy  80  km. 

2.  H.,  a  Berettyó  jobboldali  mellékvize,  ered 
Hajdú  és  Szatmár  vmegyék  határán,  Hajdúná- 
nástól DNy.-ra,  az  ott  gyülemlő  belvizekből  több 
csermellyel  egyesülve  nagy  kanyargásokkal 
DDNy.  feléfolyik,Nádudvaron  alul  balfolől  felveszi 
a  Kősüly  ért  s  egy  darabig  a  határt  képezve  Jász- 
Nagykun-Szolnok  vmegye  felé  (ez  a  része  csa- 
tomázva van),  Karczagtól  DK.-re  a  Berettyóba 
ömlik.  Hossza  mintegy  80  km.  Mellékei  részben 
mocsarasak. 

3.  H.,  puszta  (1.  a  mellekelt  térképet),  Debre- 
czon  városának  tulajdona  s  állattenyésztésének 
középpontja.  A  puszta  a  H.-víz  mindkét  partján 
terül  el  s  egész  kiterjedése  27,000  ha.,  miből  túl- 
nyomólag  szikes  talajánál  fogva  24,000  ha.-t  lege- 
lőnek használnak  ősidők  óta.  A  H.  részei  a  Máta, 
Zám  és  Ühat,  melyek  rég  elpusztult  falvak  hatá- 
rai. A  H.  tavasszal  kitűnően  tápláló  mező,  de  nyá- 
ron a  nagy  hőség  és  szárazság  folytán  rendesen 
annyira  kiszárad,  hogy  a  marha  alig  tud  rajta 
megélni.  A  H.-on  még  fönntartotta  magát  őseredeti 
valóságában  a  ménes-  és  gulyagazdálkodás.  Rajta 
1910-ben  13,734  drb  szarvasmarha,  4566  ló,  1521 
sertés,  21,358  juh  és  birka  legelt.  A  legelőterüle- 
tek elkülönítve  nincsenek,  hanem  a  ménesek,  gu- 
lyák és  nyájak  legelöterüíete  a  folyópartok  és  ég- 
tájak szerint,  de  csak  szemmérték  szerint,  van 
kijelölve.  Régi  költészetéből  a  H.  már  sokat  ve- 
szített; ma  már  vasút  is  hasítja  Debreczenböl 
Csege  felé ;  a  Nagyhortobágy  állomás  mellett  van 
a  H.  folyó  fölötti  nagy  kőhíd  és  a  híres  csárda. 
Legújabban  a  H.  hasznosítását  tervezik,  egy  ré- 
szének mezőgazdasági  művelés  alá  való  vonása 
által.  V.  ö.  Ecsedi  István,  A  H.-puszta  természeti 
viszonyai  (Szeged  1908) ;  Zoltaihaios,  AH.  (Deb- 
reczon  191 1) ;  K.  Tóth  Mihály,  Nagy-H.  (u.  o.  1910). 

Hortobágy-berettyó-vidéki  belvízszabályozó 
társulat.  Működése  Hajdú,  Bihar,  Heves,  Jász- 
Nagykun-Szolnok  és  Békés  vármegyékre  terjed 
ki.  Célja  ama  csapadékvizek  levezetése,  melyek 
a  Sárréten  és  a  régi  Berettyó-folyás  mellett  fekvő 
más  mélyebb  helyeken,  meg  a  Kunlaposon  meg- 
fenoklenek ;  mely  laposokban  nem  csupán  a  közel- 
fekvő vidék  csapadékvizei  gyűlnek  össze,  hanem 
a  Hortobágy  és  Kősüly  ereken  át  messzefekvö 
vidékekről  is  oda  vonulnak.  Az  érdekeltek  már 
1875  óta  folyton  törekedtek  a  társulat  megalakí- 
tásán, de  ez  csak  1878.  sikerült ;  azonban  meg- 
alakulása után  is  még  újra  három  év  telt  el,  míg 
végre  1881  dec.  havában  a  tervbe  vett  munkála- 
tok egy  csekély  részének  kiépítését  megkezdette. 
Egy  8  km.  hosszú  csatorna  volt  ez  a  régi  Berettyó 
medrében  a  Mezőtúr  város  fölött  levő  vasúti  híd- 
tól a  Hármas  Körös  jobboldali  töltésvonaláig,  mely 


Hortobágyfalva 


280 


Horvát 


csatorna  a  két  ojdalán  emelt  töltésekkel  mintegy 
800,000  m»  föld  mozgósítását  igényelte  s  befejezé- 
séig csaknem  kerek  egy  millió  forintjába  került 
a  társulatnak  és  így  (hosszát  tekintve)  ez  Magyar- 
ország egyik  legdrágább  csatornája.  Jelenlegi  ár- 
tere 194,652  kat.  hold.  Töltéseinek  hossza  170-07 
km.  A  társulat  összes  beruházása,  mely  teljesen 
az  ármentesltósre  esik,  4.317,377"56  K.  A  belvíz- 
rendezés még  nincs  végrehajtva. 

Hortobágyfalva,  kisk.  Szeben  vm.  új  egyházi 
j.-ban,  (1910)  715  oláh  és  magyar  lak. ;  vasútállo- 
más, posta-  §s  távbeszélöhivatal. 

Hortobágyi  Béla,  orvosdoktor,  szül.  Budapes- 
ten 1887  okt,  28.  Tanulmányait  a  budapesti  egye- 
temen végezte,  ahol  1910-ben  avatták  doktorrá. 
1907— 1912-ben  az  egyetem  élettani  intézeténél 
dolgozott,  az  utolsó  két  évben  mint  tanársegéd. 
1913  óta  sebészettel  foglalkozik.  Pöleg  ismeret- 
terjesztő népszerű  cikkeket  írt,  valamint  a  hall- 
gatók számára  készült  munkákban  vett  részt. 
E  Lexikonnak  is  munkatársa. 

Hortobágymelléki  hegysor,  az  erdélyi  felföld 
egyik  kisebb  hegylánca,  mely  Szeben  és  Nagy- 
KüküUő  vármegyében,  az  Olt  és  Hortobágy  fo- 
lyók közt  ÉK.-röl  DNy.-ra  húzódik  90  km.  hosszu- 
ságban  s  K.-i  részében  20—25,  Ny.-i  részében 
5—10  km.  szélességben.  A  hegysor  a  középhegy- 
ség magasságán  nem  emelkedik  túl  s  legnagyobb 
magassága  736  m.  Számos  völgy  szeldeli  a  hegy- 
séget, melyek  a  közlekedést  minden  irányban 
megkönnyítik.  A  H.  belsejében  számos  község 
fekszik. 

Hortologus  (gör.-lat.)  a.  m.  kertismerö ;  hor- 
tologia,  a  kertészet  tudománya. 

Horton,  több  város  Angliában ;  a  legjelentéke- 
nyebb Yorkshire  angol  countyban,  (1911)  55,948 
lak.  több  helységben,  gyapjú-  és  pamutiparral. 

Hortonit  (ásv.),  steatitszerű  pszeudomorfóza  pi- 
roxén  után;  lelőhelye  Orange  Co.  New  York 
államban. 

Hortonolit  (ásv.),  az  olivin-családnak  egyik  izo- 
morf tagja ;  rombos  táblák  és  szemcsés  tömegek ; 
üveg-  vagy  gyantafényű,  sárga  vagy  sárgászöld  a 
friss  törési  lapokon,  máskülönben  fekete  a  felüle- 
tén ;  átlátszó.  Vasmagnézium-mangán-ortoszilikát, 
képlete  (Fe,Mg)3Si04 ;  Monroe  vasbányáiban  New 
York  államban  fordul  elő. 

Hortulauorum  (lat.)  1.  Hort. 

Hortus  (lat.)  a.  m.  kert. 

Hortus  botanicus  (lat.),  1.  Növénykert. 

Hortus  delíciarum  (lat.),  1.  Herrad  von 
Landsperg. 

Hortus  síccus  (lat.),  1.  Növénygyűjtemény. 

Hortyogás,  ismert  zaj,  mely  alvás  közben  kelet- 
kezik, különösen  ha  nyitott  száj  mellett  hanyatt 
fekve  veszünk  lélegzetet;  gyengébb  H.  csu- 
kott száj  mellett  is  keletkezhetik.  Ilyenkor  az 
áramló  levegő  a  petyhüdt  lágy  szájpadot  és  nyelő- 
csapot,  vagyis  iny  vitorlát  rezgésbe  hozza.  Lágy- 
szájpadbénulásnál, amely  difteritisz,  gutaütés, 
koponyasórülés  stb.  következménye  lehet,  igen 
könnyen  jön  létre  H.  Különben  a  H.  megnagyob- 
bodott manduláknál  is  gyakori  jelenség. 

Horuk,  1.  Barbár ossa. 

Horusitzky  Henrik,  állami  geológus,  szül.  a 
csehországi  Hoch-Oujezden  1870  aug.  3.  Atyját,  | 


H.  Vencelt  gróf  Pálffy  János  gazdatisztjévé  szer- 
ződtetvén, 1882.  a  család  Bajmóczra  költözött.  H. 
a  magyaróvári  gazdasági  akadémián  gazdatiszti 
oklevelet  szerzett  s  kezdetben  gróf  Pálffy  János 
uradalmában  mint  intéző  működött.  Innét  1895 
augusztus  havában  a  budapesti  m.  kir.  Földtani 
Intézet  kötelékébe  lépett,  mint  agrogeológus.  Fő- 
foglalkozása a  Kis  Magyar  Alföld  agrogeológiai 
térképezése  és  15  éves  működése  alatt  5500  nógy- 
szögkilométernyi  területet  vett  föl  részletesen,  ó 
készítette  az  első  magyar  agrogeológiai  térképet 
1 :  75,000  mértékben  Párkánynána  és  Magyar- 
szölgyén  vidékéről  1900.,  s  azóta  már  öt  más  la- 
pot is  kiadott.  Irodalmi  munkásságát  1896.  kez- 
dette, amikor  Az  eső  mechanikai  hatásáról  címen 
becses  tanulmányt  írt  s  azóta  50  kisebb-nagyobb 
értekezése  látott  napvilágot.  Munkái  főkép  a  ta- 
lajvizsgálatokkal és  az  agrogeológia  megismer- 
tetésével foglalkoznak  ós  a  m.  kir.  Földtani  Inté- 
zet Évkönyvében,  a  Földtani  Közlönyben  és  a 
Természettudományi  Közlönyben  jelentek  meg. 
B  munkálatokat  számos  külföldi  folyóirat  isösmer- 
tette.  Igen  becsesek  a  bábolnai  állami  birtokról  és 
az  óbud  ai  szöllőterületekről  írott  tanulmányai .  Leg- 
új abban  a  Földtani  Társulat  Barlangkutató  Bi- 
zottságában, a  hazai  barlangok  kutatása  körül 
fejt  ki  tevékeny  munkásságot. 

Hórusz,  az  ókori  egyiptomiak  nemzeti  istene. 
Istensége  kettős :  egyfelől  Ozirisz  fia  s  mint  ilyen 
bosszúállója  atyja  halálának  és  legyőzője  Szét- 
nek;  másfelől  pedig  fla  volt 
Rának  s  mint  ilyen  az  újonnan 
felragyogó  és  az  új  fényben 
megjelenő  reggeli  nap,  s  egy- 
idejűleg az  új  életre  feltámadt 
tavaszi  nap  volt.  Karvalyfejü 
isten,  Alsó-  és  Felső-Egyiptom 
kettős  koronájával  a  fején,  jel- 
képezi a  földi  jelenések  újjá- 
születését, ó  a  nagy  isten,  ura 
a  mennynek  ós  földnek,  alko- 
tója az  egész  világegyetem- 
nek; ő  tehát  a  mindent  te- 
remtő, mindent  megelevenítő 
ós  fenntartó,  mindent  szabá- 
lyozó és  rendező  erő,  mely  a 
világot  áthatja  és  az  erőszakos 
démonok  pusztító  hatalma  el- 
leni harcban  a  sötétség  felett 
győzedelmeskedik.  Tiszteleté- 
nek főhelye  Edfu ;  a  neki  szen- 
telt állat  a  karvaly,  fényes 
szimbóluma  a  szétterjesztett  tarkaszínű  karvaly- 
szárnyak, a  napkoronggal  díszítve,  mely  jelvény 
mindenütt  a  templomok  ajtaja  és  kapui  felett  és 
a  sírhelyek  legfelsőbb  szélein  látható. 

Horvai  János,  szobrász,  szül.  Pécsett  1873.  Már 
gyermekkorában  megtanulta  egy  tiroli  fafaragó- 
műhelyben a  faragás  technikáját,  rendszeres  ki- 
képzését a  pécsi  iparkamarának  köszöni,  amely 
Budapestre  küldte  Mátrai  iskolájába.  Egy  évi  ta- 
nulás után  a  bécsi  akadémiára  került,  ahol  hat 
évig  dolgozott  Hellmer,  majd  Zumbusch  iskolájá- 
ban. 1894-ben  kiállított  egy  női  képmást  a  Mű- 
csarnokban, három  évre  rá  Budapestre  költözött, 
ahol  allegorikus  szobrokat  mintázott  a  királyi  vár 


Hórusz. 


Horvát 


281     — 


Horvát 


íiizámára.  Nagyobb  feltűnést  keltett  a  czeglódi 
Kossuth-szobor  pályázatára  küldött  müve,  ame- 
lyet 1901.  első  díjjal  tüntettek  ki  (lelépi.  1902 
szept.).  Ekkor  kapta  a  pécsi  Zsolnay-szobor  pályá- 
zat első  diját  is  (lelépi.  1907  okt.),  1905.  a  rozs- 
( nyói  Andrássy  Dénesné  grófné  és  a  kassai  Honvéd- 
I  szobor  pályázaton  hasonló  kitüntetés  érte.  Még 
(nagyobb  Ii írt  szerzett  neki  1908-ban  a  budapesti 
'  Kossuth-szobor  pályázat,  amelyen  megkapta  az 
első  dijat  és  a  kivitellel  való  megbízást  s  ugyan- 
akkor egy  hasonló  kompozícióval  harmadosztályú 
díjat  kapott  a  genfi  nemzetközi  Kálvin-szobor  pá- 
lyázatán. Ezt  a  pályaművét  bronzba  öntetté  Genf 
városa  s  felszólította  H.-t  a  szűkebb  pályázatra. 
1913-ban  egy  sor  müvét  kiállította  a  Nemzeti 
Szalonban  s  a  nagy  Kossuth-szobor  egyilc  részlet- 
reoportjára  (Búcsú)  aranyérmet  kapott.  Temetői 
szobrai  közül  kiválik  a  Rákosi  Jenő  családja  szá- 
mára készült.  Mind  e  munkák  gyorsan  ismert  ne- 
vet szereztek  H.-nak,  országos  hírűvé  rendkívül 
nagyszámú  Kossuth-szobrai  tették,  amelyeket  a 
legkülönfélébb  méretekben  készített  számos  város 
ós  község  számára. 

Horvát  Károly,  zágrábi  egyetemi  tanár,  szül. 
Krizevciben  1874  szept.  22.  A  zágrábi  egyetemen 
1900.  filozófiai  doktorrá,  a  római  pápai  egyete- 
men pedig  teológiai  doktorrá  avatták,  Rómában 
1904-ig  vezette  a  Szt.  Jeromos-intézetet,  1906. 
pápai  titkos  kamarás,  1908.  a  történeti  segédtu- 
dományok magántanára,  1909.  pedig  az  általános 
világtörténelem  nyilvános  rendes  tanára  lett  a 
zágrábi  egyetemen.  Történeti,  levéltári  ós  régé- 
szeti dolgozatait  a  zágrábi  délszláv  akadémia 
adta  ki.  Nevezetesebbek :  Toma  Erdedi-Bakac  ban 
hrvatski  (Erdödi  Bakács  Tamás  horvát  bán) ;  Iván 
Zakmardi  protonotar  kral  jevstva  hrvatskoga  (Zak- 
mardi  Iván,  a  horvát  királyság  főjegyzője) ;  0  vati- 
kanskom  arhivu  (a  vatikáni  levéltárról) ;  Politika 
papa  Klementa  Vlll.  protív  Turaka  i  njegove 
vojue  ellspedicije  u  Ugarsku  i  Hrvatsku  (VIII. 
Kelemen  pápa  politikája  ós  hadi  expedíciói  Ma- 
gyarországba ós  Horvátországba);  Monumenta 
historica  nova  históriám  Bosnae  et  provinciarum 
vieinarum  íUustrantia ;  Monumenta  históriám 
Uscocorum  ÍUustrantia  ex  Vaticano  archivío  de- 
sumpta. 

Horvát,  nép,  1.  Horvátok  ós  Horvát-Szlavon- 
orszá/j. 

Horvát,  1.  András  (szkhárosi),  XVI.  sz.-beli 
énekszerző,  valószínűleg  a  tályai  első  ref.  papok 
egyike;  1542—49.  mindenesetre  Tályán  lakott 
ós  írt.  Tíz  elég  terjedelmes  versét  ismerjük,  me- 
lyek heves  gúnnyal  kelnek  ki  a  katolikus  egyház 
ellen  és  kemény  hangon  feddik  az  önző  és  hatal- 
maskodó nagyokat.  Nevezetes  költeménye  Az 
átokról,  Mózes  után,  az  ország  akkori  romlott 
állapotára  alkalmazva.  Műveit  kiadta  Szilády 
Áron  a  Régi  Magyar  Költök  Tára  II.  kötetében. 

2.  H.  Árpád,  diplomatikai  író  és  egyetemi 
tanár,  H.  ő.  fia,  szül.  Pesten  1820  febr.  23., 
megh.  Budapesten  1894  okt.  26.  Már  1846  május 
elsején  kineveztetett  atyja  egykori  tanszékére, 
az  oklevél-  és  címertan  helyettes  tanárává,  két 
évvel  későbben  pedig  ugyanannak  nyilvános  ren- 
des tanárává.  1848-ban  az  akkor  alakított  pesti 
egyetemi  légió  első  kapitányává  választották. 


1857-ben  a  posti  Kereskedelmi  Akadémiánál  a  ma- 
gyar nyelv  és  irodalom  tanárává  neveztetett  ki, 
ahol  a  tanítványok  magyar  hazafias  szellemben 
vezetett  oktatása  miatt  ki  nem  kerülhette  az  akkor 
hatalma  tetőpontján  levő,  nómetesítö  Bach-rend- 
szer tisztviselőinek  megrovását.  Toldy  Ferenc  ha- 
lála után  egy  ideig  ö  volt  az  egyet,  könyvtár  igaz- 
gatója. 1884-ben  az  Akadémia  levelező  tagjává  vá- 
lasztotta. Felesége  Szendrey  Júlia,  Petőfi  Sándor 
özvegye  volt.  A  kitűnő  szakember  önálló  müvei : 
Bevezetés  a  magyar  oklevéltanba  (Budapest  1880) ; 
A  diplomatikai  irástan  alapvonalai  (u.  o.  1883) ; 
A  dipl.  kartan  alapvonalai  (u.  o.  1884) ;  Néhány 
szó  az  egyetemi  könyvtár  rendezése  és  cimtáro- 
zása  ügyéiben  (u.  o.  1876) ;  Mabillan  János,  a  diplo- 
matika inegalapitója  (1884).  Érdekes  emlékezéseit 
az  Irodalomtörténeti  közleményekben  bocsátotta 
közre 

3.  H.  Boldizsár,  politikus  és  jogtudós,  szül. 
Szombathelyen  1822  jan.  1.,  megh.  Budapesten 
1898  okt.  28.  Egyszerű  polgári  családból  szárma- 
zott. Miután  a  győri  jogakadémián  tanulmányai- 
val elkészült,  1842.  táblai  jegyző,  1843.  pedig 
ügyvéd  lett  és  szülővárosában  folytatott  ügyvédi 
gyakorlatot.  1848ban  az  első  képviselőházba  szin- 
tén Szombathely  küldte  fel  s  H.  mindvégig  kitar- 
tott a  magyar  szabadságharc  ügye  mellett,  sőt 
ezért  rövid  ideig  várfogságot  is  szenvedett.  1850. 
amnesztiát  nyervén,  újból  Szombathelyen  telepe- 
dett le  8  virágzó  ügyvédi  irodát  nyitott.  1856-ban 
a  Batthyány  hercegek  jószágigazgatóságának  jog- 
tanácsosa lett,  1863.  részt  vett  a  Magyar  Föld- 
hitelintézet megalapításában.  1865-ben  újból  meg- 
választották képviselőnek,  a  Deák-párthoz  csat- 
lakozott s  1866  dec.  1.  beszéde  a  kiegyezés  érde- 
kében az  uralkodó  figyelmét  is  magára  vonta. 
Andrássy  Gyula  gi'óf  Deák  ajánlatára  hívta  meg 
kabinetjébe  igazságügyminisztemek  és  ő  nagy 
lelkesedéssel  látott  hozzá  az  alkotmányos  jogrend 
megteremtéséhez.  A  fő  reformjai  a  következők : 
elválasztotta  a  közigazgatást  az  igazságszolgál- 
tatástól, rendezte  a  bírói  működést,  a  bírói  fele- 
lősség törvénybe  iktatásával  elejét  vette  a  birói 
önkénynek,  előkészítette  a  közvetetlenséget  és 
szóbeliséget  a  tárgyalásokban,  a  kir.  Kúriát  tel- 
jesen igazságszolgáltatási  fórummá  tette  s  köz- 
jogi dignitások  helyett  szakképzett  polgári  bírá- 
kat neveztetett  ki,  a  régi  úrbéri  viszonyokat  meg- 
szüntette, előkészítette  a  polgári  házasság  törvé- 
nyét s  mint  a  magyar  szabadelvüségnek  szinte 
doktrmáriusan  eszményi  alakja  részt  vett  minden 
olyan  országgyűlési  vitában,  ahol  alkalma  volt 
megvédelmezni  a  liberalizmus  ügyét.  A  demo- 
krata miniszter  1871  máj.  16.  lemondott  állásáról, 
miután  tapasztalnia  kellett,  hogy  Andrássy  nem 
támogatja  azzal  az  eréllyel,  mint  miniszteri  pá- 
lyája kezdetén.  Jellemző  H.-ra,  hogy  sem  vissza- 
lépése alkalmával,  sem  utóbb  semmiféle  kitünte- 
tést nem  fogadott  el.  1878-tól  távol  állt  minden 
politikai  pártköteléktől,  a  legtöbb  kérdésben  azon- 
ban az  Apponyi-féle  mérsékelt  ellenzékkel  tartott. 
Utóbb,  szemevilágának  elgyöngülésével,  mindin- 
kább visszavonult  a  közügyektől  s  temesvári  vá- 
lasztóitól 1892  júl.  1.  egy  levélben  —  politikai 
hattyúdalában  —  búcsúzott  el.  H.  mint  szónok  az 
Eötvös-féle  iskola  egyik  legelőkelőbb  s  legrokon- 


Horvát 


282 


Horvátcsencs 


szenvesebb  tanítványa  volt ;  nemcsak  gondolatai- 
nak nemes  emelkedettségével  és  meleg  pátoszá- 
val, hanem  formaérzékóvel  is  kitűnt  kortársai 
közt.  1861-ben  rendes,  1868.  tiszteletbeli  tagja 
lett  az  Akadémiának.  Szülővárosa  díszes  szobor- 
ral tisztelte  meg  H.  emlékét  (Tóth  szobrász  müve). 

4.  H.  Endre  (szülőfalujáról  PázmándiH],  epikus 
költő,  szül.  Pázmándon,  Pannonhalma  mellett 
1778  nov.  28.,  megh.  u.  o.  1839  márc.  7.  Atyja 
egyszerű  szöUősgazda  volt,  aki  üát  gonddal  ne- 
veitette. H.  iskoláit  Pannonhalmán,  Pázmándon, 
Győrött,  Komáromban  és  Pozsonyban  elvégezvén, 
1797.  Heinrichauban  (Szilézia)  a  ciszterci  rendbe 
lépett,  de  idegenül  érezvén  magát  német  társai 
között,  1798.  visszatért  hazájába.  A  győri  papne- 
velőben 1801.  pappá  szentelték.  Egyideig  káplán- 
kodott  Széplakon,  Szergónyben,  végül  Győrben, 
hol  a  költő  Rájnis  Józseffel  megbarátkozott  s  az 
1805— 06-ikí  tífuszjárvány  alkalmával  nagy  ön- 
feláldozással teljesítette  papi  hivatását.  Még  ez 
évben  téti  plébánossá  nevezték  ki  s  ez  által  az 
ott  lakó  Kisfaludy  Mihállyal,  a  Kisfaludyak  atyjá- 
val 8  Takáts  Józseffel  került  baráti  viszonyba. 
Irodalmi  törekvései  megszerezték  számára  leg- 
kiválóbb íróink  ismeretségét,  s  az  Akadémia  meg- 
alakulásakor a  nyelvtudományi  osztály  vidéki 
rendes  tagságát.  Noha  epikai  stílusában  maga  is 
újító  volt,  Kazinczy  túlzásait  nem  látta  szívesen 
s  így  mindinkább  a  dunántúli  irodalmi  ellenzék- 
hez (Batsányi,Verseghy,  Kisfaludy  Sándor)  húzott, 
s  részt  vett  a  Kazinczy  ellen  intézett  támadások- 
ban (tőle  való  Kazinczy  munkáinak  bírálata  a 
Tudom.  Gyűjtöm.  1818.  IV.  k.).  Egyházi  pályáján 
alig  emelkedett,  csak  1835.  lett  alesperes,  de  már 
korábban,  1829.,  Szentmártonra  helyeztetvén,  kö- 
zel volt  kies  fekvésű  pázmándi  szőllőjéhez,  hol 
szabad  idejének  javát  töltötte,  a  természet  szép- 
ségeiben s  a  gazdálkodás  apró  örömeiben  keres- 
vén enyhülést  mellőztetése,  polémiái  és  csekély  iro- 
dalmi sikerei  miatt  elkomorult  kedélyállapotá- 
ban. Házát  és  könyvtárát  az  Akadémiára  hagyta. 

H.  az  irodalomban  A  felkelő  nemzetnek  cím 
alatt  1809.  írt  hexameteres,  erős  lendületű  és  ké- 
pekben gazdag  ódájával  tűnt  föl,  de  bár  később  is 
irt  több  hazatías  ódát  és  episztolát,  igazi  jelentő- 
sége az  epika  terén  van.  1814-ben  egy  hosszabb 
epikus  verse  jelent  meg,  a  Zircz  emlékezete.  A 
kolostor  történetét  adja  alapításától  a  költő  ko- 
ráig, nem  krónikásán,  hanem  képekben  bemu- 
tatva. A  költeményt,  az  első  nagyobb  szabású 
hexameterben  írt  magyar  epikus  művet,  noha 
tárgya  költőíetlen,  kompozíciója  szóteső,  nyelvé- 
nek lírai  hevülete,  színessége  és  zengzetessége 
miatt  nagy  tetszéssel  fogadták  s  H.-tól  várták  a 
rég  óhajtott  magyar  nemzeti  eposzt.  H.  hosszú 
történelmi  tanulmányok  után  1821.  hozzá  is  fogott 
a  honfoglalás  eposzának  megírásához,  de  közben, 
főkép  Kisfaludy  Károly  biztatására,  kisebb  epikus 
műveket  (Gritti  Lajos  1821,  Csesznek  vára  1826) 
és  heroídákat  (Török  Bálint  a  feleségének  1824, 
Borbély  Heléna  a  férjének  1825)  írt  az  Aurorába. 
Ezalatt  1825.  megjelent  Vörösmarty  Zalán-}a, 
melynek  sikere  s  az  a  tudat,  hogy  így  megelőz- 
ték, megbénította  erejét.  Csak  1831.  készült  el 
s  jelent  meg  a  nagy  eposza  Árpád  címmel,  s  bár 
az  Akadémia  a  következő  évben  a  200  aranyas 


nagy  jutalommal  tüntette  ki,  a  hozzáfűzött  vára- 
kozásnak nem  felelt  meg.  Messze  elmarad  a  Za- 
lán, sőt  még  a  Zircz  mögött  is;  cselekvénye, 
mely  Vergilius  Aendse  nyomán  12  énekre  van 
osztva,  alaktalan  és  sivár,  egyhangú  sora  azok- 
nak a  harcoknak,  amelyeket  a  nép  Árpád  választá- 
sától Zsolt  fejedelemségéig,  Etel  vizétől  a  rákosi 
áldomásig  vívott.  Költői  részek,  epizódok  alig 
élénkítik,  az  eposz  elmaradhatatlan  eleme,  a  cso- 
dálatos, egészen  hiányzik,  csak  az  indulatok  rajza, 
nyelvének  ódon  színe,  fönségesre  törekvő  dik- 
ciója, könnyen  gördülő  hexameterei  tanúskodnak 
költői  hivató ttságáról.  1832-ben  megj  elent  a  Kisebb 
költemények  összegyűjtött  kiadása,  írt  azonkívül 
egyházi  beszédeket,  röpiratokat  (A  pesti  nemzeti 
T/ieátrmn  ügyében,  1825),  tudományos  értekezése- 
ket (Adrám,ának  versmértékéröl,  Tudom.  Gyűjt. 
1817,  Vll.)  és  Simái  Kristófról  Emlékbeszédet 
(Akad.  Evkönyve  1838).  Életrajzát  Méry  Etel  íi-ta 
meg  a  H.-ünnepre  kiadott  JSm/éArAöwi/u-ben  (1879), 
ezenkívül  v.  ö.  Toldy,  Magy.  költök  élete,  II.  k. 
és  Szász  Károly,  Emlékbeszéd  H.fölött  (Akad.  Ért. 
a  nyelv  ós  széptud.  1879). 

5.  H.  István,  történettudós  és  nyelvbúvár,  szül. 
Székesfehérvárott  1784  máj.  3.,  megh.  Pesten 
1846  jún.  13.  Az  egyetemet  elvégezvén,  az  Ür- 
ményi-családnál  nevelősködött.  1816.  a  Széchenyi- 
könyvtár  őrévé,  1823.  a  diplomatika,  18.30.  a 
magyar  nyelv,  irodalom  és  történelem  tanárává 
lett  a  pesti  egyetemen.  H.  az  összehasonlító  nyel- 
vészet terén  számos  tévedést  követett  el  azál- 
tal, hogy  nem  a  nyelvek  belső  tüneteiből,  hanem 
a  szavak  hasonló  hangzásából  indult  ki  ós  min- 
den népet  a  magyarral  való  rokonságra  akart 
visszavinni.  Ahol  ez  utóbbi  irány  eltűnik,  ott 
mint  fáradhatatlan  búvár  és  olvasott  tudós  tűnik 
fel,  kinek  érdeme  a  Széchenyi-könyvtár  példás 
rendezésében  és  az  oklevóltár  terén  nyilvánul. 
Még  fontosabb,  hogy  az  elnyomatás  ós  tespedés 
éveiben  fenntartotta  a  magyar  dicsőség  és  nagy- 
ság kultuszát.  Ezért  az  udvarnál  nagy  kuruc  híré- 
ben állott.  Tanítványai,  köztűk  Eötvös  és  Sza- 
lay,  mindig  méltó  tiszteletben  tartották  lánglelkü 
tanáruk  emlékét.  Főművei :  Nagy  Lajos  és  Hu- 
nyadi Mátyás  véddmeztetésök  a  nemzeti  nydv 
ügyében  (Pest  1815) ;  Rajzolatok  a  magyar  nem- 
zet legrégibb  történetéből  (u.  o.  1825).  Ebben  nyilat- 
kozik tudós  fantáziája  legszabadabban  :  nemcsak 
a  paradicsomban,hanem  Perzsiában,  Görögország- 
ban, Itáliában,  minden  régi  népnél  a  magyarok 
őseire  talál,  természetesen  csak  a  nevek  hasonló- 
sága után  indulva.  A  magyarokról,  mint  Agare- 
nusokról  (u.  o.  1828) ;  A  jászokról  mint  magyar 
nyelvű  népről  és  NyÜazókról  (u.  o.  1829).  Magá- 
nak H.-nak  és  munkásságának  legjobb  jellemzése 
Flegl-er  Sándor  müvében  van :  A  magyar  törté- 
netírás történelme  (magyarul  ifj.  Szinnyei  József- 
től). V.  ö.  még  Zsilinszky  M.,  H.  I.  (Budapest 
1884) ;  Vass  Bertalan,  H.  I.  (Pozsony  1895). 

Horvát  bán,  1.  Bán. 

Horvátberek  (azelőtt :  Mokriháj),  kisk.  Nyitra 
vm.  szakolczai  j.-ban,  (i9io)  783  tót  lak.  u.  p.  és 
u.  t.  Szakolcza. 

Horvátcsencs,  kisk.  Vas  várm.  nómetújvári 
j.-ban,  (1910)  241  horvát  lak. ;  u.  p.  Németcsencs, 
u.  t.  Pusztaszentmihály. 


Horváftalu 


—     283     — 


Horváth 


Horvátfaln,  kisk.  Vas  várm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1910)  636  nómet  lak. ;  u.  p.  Nagyfáivá,  u.  t. 
Szentgotthárd. 

Horvátgurab,  kisk.  Pozsony  várm.  pozsonyi 
j.-ban,  (1910)  1137  tót,  horvát  ós  német  lak. ;  u.  p. 
ós  u.  t.  Cseklész. 

EoTvkih-család,  1.  (gradeczi).  Régi,  Horvátor- 
szágban már  a  XIH.,  Magyarországban  a  XVI. 
sz.-tól  fogva  szereplő  család,  melynek  neve  ere- 
detileg Startsics  (Stansith)  volt.  Nevezetesebb  tag- 
jai :  H.  Márk.  Eleinte  a  győri  vár  lovas  katonái- 
nak hadnagya  volt.  1556.,  mint  Kerecsényi  László 
utóda  és  Zrinyi  Miklós  elődje,  szigetvári  kapitány 
lett.  A  vár  környékén  garázdálkodó  és  zsarolásokat 
üzö  hajdúkat  több  izben  megverte  és  nyugalomra 
kényszerítette.  Szigetvárát  Szolimán  szultán  ve- 
zére, Ali  pasa  ellen  48  napig  hősiesen  védelmezte, 
úgy  hogy  a  nagyszámú  török  sereg  kudarccal  volt 
kénytelen  elvonulni.  I.  Ferdinándtól  jutalmul  Bi- 
har és  Szepes  vármegyében  nagy  birtokokat  nyert. 
Később  Baranya  vármegye  főispánja  lett,  de  az 
már  nem  valószínű,  hogy  1559.  bárói  rangra 
emelték  volna.  Megh.  1561.  —  H.  Gergely,  Márk 
Üa,  1590—92.  Szepes  vmegye  alispánja.  Tudo- 
mánykedvolő  ember  volt,  ki  Wittenbergben  vé- 
gezte tanulmányait  és  később  is  előmozdítani 
igyekezett  vmegyéje  tanügyét.  Megh.  1597. 

2.  H.  (lomniczai  és  palocsai).  Szepes  vmegyé- 
ben  elterjedt,  horvát  származású,  eleinte  Kissevich 
nevű  régi  család.  A  közélet  terén  szerepeltek :  H. 
Mihály,  1505.  Árva  várának  vitéz  kapitánya.  Mint 
a  Szapolyai-család  buzgó  híve,  ettől  a  Szatmár 
vmegyében  fekvő  Palocsát  nyerte  adományban. 
Fia,  H.  János,  szepesi  prépost,  majd  I.  Ferdinánd 
alatt  királyi  tanácsos.  Própostságába  csak  nehe- 
zen juthatott  be,  mert  Bakócz  Tamás  esztergomi 
érsek  fiatalsága  és  állítólagos  tudatlansága  miatt 
nem  akarta  megerősíteni.  Pártfogói:  Szapolyai 
István  özvegye,  Hedvig  és  flai,  János  és  György 
Rómába  küldték,  hogy  a  tudományokban  töké- 
letesítse magát.  1511 — 24.  folytonos  viszályban 
volt  a  megerősítést  végre  mégis  megadó  Bakócz- 
cal,  valamint  ennek  utódjával,  Szakmáry  György- 
gyei, kik  ellenséges  indulatból  ismételten  csorbí- 
tani akarták  a  szepesi  prépostság  fontos  jogait. 
A  mohácsi  vész  után  hálátlanul  elpártolt  Szapo- 
lyai Jánostól  és  I.  Ferdinánd  híve  lett,  ki  öt  Sza- 
polyai jelöltjével.  Bácsi  Ferenccel  szemben  meg- 
erősítette újra  a  prépostságban,  sőt  1537.  a  Sze- 
pessóg  kapitányává  nevezte  ki.  De  H.  visszaélt 
hivatalos  hatalmával  és  sok  panaszra  adott  al- 
kalmat plébánosai  ós  egyéb  alattvalói  részéről, 
kiket  rendkívül  zsarolt.  Szepes  vármegye  tiszti- 
karával és  az  ország  hadainak  főkapitányával, 
Báthory  Bonaventurával  szintén  örökösen  patvar- 
kodott a  nyugtalan  ember,  kit  1543.  I.  Ferdinánd 
megfosztott  prépostságától,  melyet  azonban  15tí. 
visszanyert.  De  a  most  már  nyíltan  lutheránus 
vallást  követő  H.  önként  lemondott  és  visszavonult 
jószágaira.  Utóbb  kétszer  is  megnősült.  Megh. 
1564. —  H.  György,  tanácsos  a  pozsonyi  királyi 
kamaránál.  Több  izben  végzett  diplomáciai  meg- 
bízásokat. Mint  buzgó  katolikus,  különösen  a  pro- 
testáns városi  polgárok  visszatérítésén  fárado- 
zott, nem  csekély  sikerrel.  1686-ban  bárói  rangra 
emeltetett. 


Horváth,  1.  Ádám  (pálóczi),  költő,  szül.  Komló- 
don (Komárom  vm.)  1760  máj.  11.,  megh.  Nagy- 
bajomban 1820  jan.  28.  Atyja,  György,  ref .  lelkész, 
beteges  fiát  eleinte  falusi  iskolákban  (Császár, 
Bicske,  Kecs)  taníttatta,  majd  1773.  a  debreczeni 
kollégiumba  adta,  hol  1780-ig  elvégezte  a  filozó- 
fiát, de  már  ez  évben  részben  eligenedve  a  teoló- 
giai tanulmányoktól,  részben  szenvedélyes,  nyug- 
talan természete  miatt  összeütközve  elöljáróival, 
odahagyta  Debreczent,  Miskolczra  ment  törvény- 
gyakorlatra. Hét  hónap  múlva  fölesküdt  ügyvéd- 
nek s  ugyanakkor  volt  tanárának,  a  híres  Hat- 
vaninak bizonyítványa  alapján  mérnöknek.  Pápán 
telepedett  le  s  mint  mérnök  kereste  kenyerét. 
1782.  megházasodott  s  mint  a  tihanyi  kamara 
jószágainak  bérlője  hol  Füi-eden,  hol  Szántódon 
lakott.  Jó  gazda  létére  is  sokat  olvasott  s  már 
korán  kezdett  irogatni.  Irodalmi  törekvései  ré- 
vén baráti  viszonyba  került  Ányossal,  akinek  ott 
volt  halálos  ágyánál,  Kazinczyval  s  Csokonaival, 
akit  támogatott  is.  Kazinczy  ugyan,  mivel  sem 
irodalmi  elveik  és  izlósülí,  sem  világnézetük  nem 
egyezett  meg,  lassanként  elidegenedett  tőle  s  le- 
nézte a  nyers,  maradi  magyart,  annál  jobban  ra- 
gaszkodtak hozzá  dunántúli  barátai,  akik  szeret- 
ték élénk  vérmérsékletét,  jó  kedélyét,  dalos  ter- 
mészetét. Családi  élete  nem  volt  boldog ;  mind 
első  feleségétől  (1793.),  mind  a  másodiktól,  a  pa- 
zarló és  féltékeny  Oroszy  Juliannától,  elvált(1808), 
s  a  társadalmi  meg  nyilvános  életben  keresett  és 
talált  vigasztalást.  1790  óta  mint  követ  részt  vett 
az  országgyűléseken.  Több  vmegye  táblabirájá- 
nak  választotta,  s  mint  buzgó  református,  több 
egyházmegye  főgondnoka,  buzgón  fáradozott  fele- 
kezete érdekében  s  több  emberbaráti  intézmény 
megalkotásában.  A  90-es  években  Somogyba  költö- 
zött. Nagybajomba,  innen  1812.  Petrikereszturba, 
Zalába,  de  élete  végén  újra  visszatért  Nagyba- 
jomba, s  miután  1818.  harmadszor  is  megnősült, 
nőül  vévén  a  fiatal,  költői  lelkű  Kazinczy  Klárát, 
másfél  óv  múlva,  1820  elején  meghalt.  Emléke- 
zetét megörökítendő,  Balatonfüreden  1906  szept. 
23.  márványtáblát  illesztettek  a  ref.  egyház  hom- 
lokzatába. 

H.  egyike  volt  legmunkásabb  íróinknak,  s 
nemcsak  költő  volt,  hanem  művelte  a  tudomány 
változatos  ágait  is.  Sem  tehetsége,  sem  izlóse 
nem  állott  arányban  buzgalmával  s  tudománya 
is,  mint  autodidaktának,  csak  széleskörű,  de  na- 
gyon fólületes  volt,  amellett  nyelvismeretei  is 
nagyon  fogyatékosak  voltak  (csak  magyarul  és 
latinul  beszélt).  Tudományos  dolgozatai,  melyek 
között  vannak  filozófiai,  vallásos,  jogi,  történelmi, 
földrajzi,  nyelvészeti,  mennyiségtani  és  csillagá- 
szati tárgyúak,  nagyrészt  kéziratban  maradtak, 
de  a  nyomtatásban  megjelenteknek  sincs  értékük 
(pl.  Psycfiologia  1782,  Quadraiura  circuli  1807, 
A  magyar  Magog  patriarkhátul  fogva  1.  István 
királyig  1817).  Magát  filozófusnak  tartotta  s  mint 
ilyen  támadta  Kant  rendszerét.  Hogy  mennyire 
nem  ismerte  sem  a  maga  tehetsége  határait,  sem 
a  tudomány  birodalmának  végtelenségét,  mutálja, 
hogy  Magyar  Univ.  Lexicon  cím  alatt  egy  tudo- 
mányos enciklopédiát  akart  írni.  Nevét  az  iroda- 
lomtörténetben költői  müvei  tartják  fönn.  Törek- 
vései a  magyaros  iskolához  csatolják,  mely  a 


Horváth 


284     - 


Horváth 


XVni.sz.  vógéu  Gyöngyösi  és  a  népköltészet  ha- 
tása alatt  a  magyar  irodalmi  hagyományokat 
ápolta.  Ami  kevés  antik  formájú  verset  irt,  az 
nem  jelentős.  1787-ben  lépett  föl  a  Hunniás  vagy 
Magyar  Hunyadi  című  hat  énekes  eposzával, 
mely  Bonflni  és  Kallimachos  történeti  művei  nyo- 
mán, lapos,  krónikás  módon  adja  elő  Hunyadi 
életét  a  várnai  csatától  haláláig,  A  Vergilius  és 
Voltaire  példájára  szerepeltetett  allegorikus  ala- 
kok és  az  álomlátás  nem  tudja  pótolni  az  eposz- 
ból hiányzó  költőiséget.  Az  élete  végén  (1817)  ki- 
adott Rtií]  Iphiás-a,  egy  trocheusokban  írt  fan- 
tasztikus eposz  Habsburgi  Rudolfról,  még  gyen- 
gébb alkotás.  1816-ban  megjelent  vígjátékában, 
Á  tétényi  leány  Mátyás  királynál,  van  egy-két 
sikerült  tipus  és  népi  jelenet,  de  az  egész  zavaros 
és  fárasztó.  Egy  másik  drámája,  melyet  1794. 
elő  is  adtak,  Az  elszegényedett  nemes,  elkallódott. 
Értékesebb  a  lírája,  melynek  kiadott  darabjait  a 
Hol-mi  című  gyűjteményének  három  kötete  fog- 
lalja magában  (1788—1793),  míg  a  4.  köt.,  vala- 
mint a  Magyar  Árion  és  az  Ó  és  új  mintegy  ötöd- 
félszáz énekek,  ki  magam  csinálmánya,  ín  másé 
(eredetije  az  Akadémiában),  kéziratban  maradtak. 
Könnyen,  de  fölülotesen  dolgozott,  így  lírájában  is 
sok  a  selejtes  alkalmi  v.  üi'es,  elmélkedő  poéma. 
Csak  dalai  és  énekei  becsesek,  melyeket  v.  ismert 
régi  (kuruckori)  dallamokra  írt,  vagy  dallamostul 
együtt  költött.  Vannak  köztük  hazafias  ós  sze- 
relmi dalok  s  kora  közállapotára  (napóleoni  há- 
borúk) vonatkozó  lelkes  és  szatirikus  költemé- 
nyek, táncdalok,  indulók  és  népdalok.  Mind  kivál- 
nak zengzetességükkel  s  egy  pár  közülük,  így  a 
Mars,  siess  hazádba  vissza  kis  seregem  kezdetű 
induló,  a  Sári  rózsám  hová  mégy  s  De  mit  töröm 
fejemet  nagy  népszerűségre  tettek  szert.  Irt  egy 
pár  szép  vallásos  éneket  a  ref .  énekeskönyvbe  is. 
Legnagyobb  érdeme,  hogy  ő  ismerte  föl  íróink 
közül  először  a  népköltészetnek  értékét,  s  a  kurue- 
költészet  darabjait  nemcsak  megbecsülte,  hanem 
gyűjtötte  és  az  elkallódástól  meg  is  mentette.  V.  ö. 
H.  önéleti'ajza,  kiadta  Kazinczy  (Tud.  Gyűjt.  1822, 
II.  és  Házi  kincstár  1862—63) ;  Gerecze  Péter,  H. 
életrajza  (Figyelő  XV.) ;  Garda  Samu,  H.  élet- 
rajza (1890);  Vendé  Ernő,  H.  Hunniása  (Egy. 
Phil.  Közi.,  1896);  Nagy  Sámuel,  Adalékok  a 
Hunniás  forrásaihoz  (u.  ó.  1911) ;  Beöthy— Badics, 
Képes  írod.  tört.  I.  köt.,  669—674. 1. 

2.  H.  Attila,  világtalan  magyar  zongoramű- 
vész, zeneszerző  és  zenetanár  a  fővárosi  vakok 
intézetében,  szül.  Nustáron  (Szerem  vm.)  1862  aug. 
1 1  .Kora  gyermekéveiben  vesztette  el  szemevilágát 
s  már  8  éves  korában  a  bpesti  vakok  intézetébe  ke- 
rült, ahol  zenei  tehetsége  korán  kifejlett.  A  80-as 
évek  elején  Bécsben  tartózkodott  s  ott  Labor 
József  hannoveri  kir.  udvari  zongoraművésznél 
folytatta  tanulmányait  a  zongorajátékban  és  zene- 
szerzésben. 1889.  a  budapesti  vakok  intézetébe 
zenetanárnak  nevezték  ki.  Szerzeményeivel  úgy 
a  közönség,  mint  a  kritika  részéről  méltánylásra 
talált.  1893.  az  orsz.  magyar  kir.  zeneakadémia 
tanári  oklevéllel  tűntette  ki.  Művei  szerepeltek  a 
budapesti  Filharmóniai  Társaság  és  az  Országos 
Szimfóniái  Zenekar  műsorán  is. 

3.  H.  Béla  (nemesmüiticsi),  kémikus,  szül. 
1879.  Zsablyán  (Bácsbodrog  vm.).  Főiskolai  tanul- 


mányait a  zürichi,  bécsi  és  karlsruhei  műegyete- 
meken végezte.  Bölcsószettudori  oklevelét  a  baseli 
egyetemen  nyerte.  1903-ban  a  budapesti  tudo- 
mányegyetem élet-  és  kórvegytani  tanszéke  mel- 
let, 1904— 1909-ig  az  állatorvosi  főiskola  vegytani 
tanszéke  mellett  mint  tanársegéd  működött.  1909 
óta  a  m.  kir.  földtani  intézet  kémikusa.  Neveze- 
tesebb munkái :  Az  apiidobenzilalkoholok  kon- 
denzációs termékei ;  Újabb  mjídszer  az  átviteli 
számok  meghatározására;  Új  módszer  a  jodi- 
dok  és  szinjód  mennyiségi  meghatározására  (Bu- 
garszky  val) ;  Tanulmányok  a  tellurról ;  A  bihar- 
megyei bauxitok  kémiaialkata;  Adatokaz agyag- 
ipar  magyarországi  nyersanyagainak  kémiájá- 
hoz; Vezérfonal  a  vegytani  gyakorlatokhoz 
(Budapest  1909). 

4.  H.  Cyrill  (József),  íllozóflai  író  és  egye- 
temi tanár,  szül.  Kecskeméten  1804  okt.  17-én, 
raegh.  Budapesten  1884  nov.  5.  Tanult  Budán, 
Privigyén,  hol  1820  okt.  10-ón  a  kegyesrendiek 
S/íorzetébe  lépett,  mely  alkalommal  családi  József 
neve  helyett  Cyrill  nevet  vett  fel  s  e  név  alatt 
lett  ismeretes  mint  tanár,  drámaíró  és  bölcsész. 
Tanári  működésének  legnehezebb  ideje  a  forra- 
dalmat követő  ötvenes  évekre  esik,  midőn  a  buda- 
pesti piarista  főgimnáziumban  mint  igazgató  lett 
az  akkori  kormány  parancsszavával  alkalmazva, 
s  a  magyar  nyelvet  és  irodalmat  tanította.  Tanít- 
ványai lelkesülve  s  hálásan  emlegették  lángoló 
hazaszeretetét  s  buzdító  szellemét,  melyet  az  iro- 
dalom történetének  tanítása  közben  kifejtett. 
Nyomtatásban  megjelentek  középszerű  drámái : 
T)/rus,  szomorújáték  5  felvonásban  (Buda  1834), 
mely  a  magyar  akadémia  drámai  mellékjutalmával 
díjaztatott ;  Kuthén,  kun  király,  színjáték  5  fel- 
vonásban (Szeged  1838) ;  Jolánta,  színjáték  5  fel- 
vonásban (Buda  1839) ;  Vetélytársak,  színjáték  5 
felvonásban  (Alföldi  Szinműtár  I.  fűzet,  Kecskemét 
1850) ;  Kupa,  5  felvonásos  töredék  (a  Szikszói  La- 
pokban, 1853).  Első  bölcsészeti  értekezése  volt  szék- 
foglalója az  Akadémiában  183,7  aug.  SÍ.:  A  phüoso- 
phiai  rendszerek  méltatása  (Évk.  IV.  köt.),  melyet 
követtek  nagyszámú  becses  értekezései  az  aka- 
démiai Évkönyvben  és  Értesítőben,  úgymint :  A^ 
Isten  és  Világ  közötti  viszonyról ;  Pantheizmus ; 
Az  Isieneszme  eredetéről ;  A  philosophia  eszmé- 
jéről ;  A  positiv  és  negativ  philosophiáról ;  Schel- 
lingphilosophiájának  időszakai ;  Descartesról  há- 
rom cikk:  Cartesius  bölcsészeti  födve,  Ismeret- 
tára és  Dualismusa  ;  A  philosophiai  módszerek 
jelen  állapota ;  Subjectimsmus  és  objedivismus  a 
philosophiában ;  A  philosophiai  módszerek  aka- 
dályai ;  Apáczai  Csere  János  mint  bölcsész  stb. 
Saját  íllozóflai  rendszerén  is  dolgozott  s  ennek 
felépítésére  nagy  szorgalommal  gyűjtötte  az  ada- 
tokat ;  rendszerét  «konkretizmus»-nak  nevezte. 
Utolsó  műve  a  Magyar  Philosophiai  Szemlében 
jelent  meg :  A  philosophálás  akadályai ;  egyet- 
len munkája,  melyen  keserű  szenvedélyesség  vo- 
nul át.  Bmlékbeszédet  Pauer  Imre  tartott  felette. 

5.  H.  Cyrill,  irodalomtörténeti  író,  szül.  Vesz- 
prémben 1865  nov.  25.  A  középiskolákat  Vesz- 
prémben és  Egerben,  főiskolai  tanulmányait 
Innsbruckban,  Zirczen  és  Budapesten  végezte. 
1889-ben  doktori,  1890.  tanári  oklevelet  szerzett 
és  1896-ig  vidéki  intézetekben  működött.  1895-ben 


Horváth 


—     285     — 


Horváth 


a  ^".idppesti  kir.  m.  Tud.  filgyetem  bölcs,  kara  a 
régi  magyar  irodalom  történetének  magántaná- 
rává habilitálta.  1897-ben  a  budapesti  ref.  főgim- 
náziumnál nyert  tanszéket ;  1902.  a  sárospataki 
akadémiához  választották  meg  a  magyar  iroda- 
lom tanárának,  de  3  év  múlva  leköszönt  állásá- 
ról, visszatért  a  fővárosba  és  a  belvárosi  főreál- 
iskolában töltött  7  évi  tanárkodás  után  1911  őszén 
a  VIII.  ker.  közs.  főreáliskolának  igazgatója  lett. 
A  Magy.  Tud.  Akadémia  1911.  levelező  tagjává 
választotta.  Mint  író  különösen  a  középkori  ma- 
gyar irodalommal  foglalkozott ;  szerkesztője  volt 
a  Tóth  Kálmán  EnüékaUnmiának  (Baja  1894)  és 
a  Sárospataki  Füzeteknek  (Sárospatak  1904— 
1905) ;  önállóan  megjelent  főbb  müvei :  Temes- 
vári Pelbárt  és  beszédei  (Budapest  1889) ;  Nem- 
zeti irodalmunk  a  refoiinációig  (u.  o.  1891) ;  Po- 
meriusin.  o.  1894) ;  A  magyar  nemzeti  irodalom 
története (u. o.  1892, 2.  kiad.  1896,3.  kiad.  1901) ;  A 
régi  magyar  irodalom  története  (u.  o.  1899) ;  A 
Batthyany-codexröl  (u.  o.  1905) ;  A  Csécsi-világ 
Patakon  (u.  o.  1908) ;  A  Margit-legendái  forrásai 
(u.  0.  1908) ;  Középkori  legendáink  és  a  Legenda 
Aurea{vL.  o.  1911).  E  Lexikonnak  is  munkatársa. 

6.  H.  Dötne,  jogtudós,  író,  szül.  Kecskeméten 
1819  okt.  16.,  megh.  u.  o.  1899  febr.  14.  Szolgálta 
szülővárosát  mint  tiszti  ügyész.  Pest  vármegyét 
miut  főügyósz.Több  Ízben  volt  országgyűlési  kép- 
viselő is.  1869.  igazságügyminiszteri  tanácsos, 
1875.  budapesti  kir.  ítélőtáblai  tanácselnök  lett. 
Kiadta  Katona  Józsefnek  Bánk  bánját  3.  és  4.  ki- 
adásban (Kecskemét  1856  és  1860)  ós  megírta 
hozzá  Katona  életrajzát.  Lefordította  Victor  Hugó 
Borgia  Lukréciáját  (u.  o.  1850)  és  Tudor  Máriá- 
ját (u.  0.  1850);  Racine  Phaedi'áját  (u.  o.  1851); 
Voltaire  Zairéjét  (u.  o.  1852).  Irt  két  drámát  is. 

7.  H.  Elemér  (gradeczi),  a  budapesti  árú-  és 
értéktőzsde  elnöke,  szül.  Klopodián  1858.  Jogi 
tanulmányai  befejeztével  pénzügyi  államszolgá- 
latba lépett,  amelyet  miniszteri  tanácsosi  címmel 
hagyott  el,  mikor  a  Magyar  Folyam-  ós  Tenger- 
hajózási Társaság  üzletvezető  elnökévé  válasz- 
totta. 1900— 1904-ig  az  Osztrák-Magyar  Bank 
alkormányzóhelyettese  volt.  1904-ben  került  a 
Magyar  Ált.  Hitelbank  igazgatóságába  s  1909. 
végén  választották  meg  a  tőzsde  elnökévé. 

8.  H.  Elemér,  író,  1.  Jászay-Harváth. 

9.  H.  Géza  (Brezoviczai  Bugarin),  zoológus, 
szül.  Csecsen  (Abauj-Torna  vm.)  1847  nov.  23. 
Gimnáziumi  tanulmányait  Kassán,  egyetemi  ta- 
nulmányait Bécsben  végezte,  ahol  1872.  orvos-  és 
sebészdoktori  oklevelet  kapott.  1873—74.  a  Ma- 
gyar Nemzeti  Múzeum  állattárában  mint  segéd 

•  működött,  1875.  Abauj-Toma  vmegyébe  Forróra, 
majd  1878.  Zemplén  vmegyébe  Varannóra  ment 
járásorvosnak.  Járásorvosi  nagy  elfoglaltsága 
mellett  is  kitartó  buzgalommal  folytatta  a  fél- 
fedelesszámyú  rovarok  (Hemiptera)  tanulmányo- 
zását. A  hazai  és  külföldi  szakfolyóiratokban,  to- 
vábbá Magyararszág  Bodohács-féléinek  magán- 
rajza  (1875)  címen  önállóan  megjelent  dolgoza- 
tai alapján  a  M.  Tud.  Akadémia  1877.  levelező 
tagjává  választotta,  a  földmívelésügyi  miniszté- 
rium pedig  1880.  az  orsz.  íllloxera-kisérleti  (most 
állami  rovartani)  állomás  szervezésével  és  veze- 
tésével bízta  meg.  K  tisztében,  mint  a  magyar 


kormány  kiküldötte,  több  ízben  vett  részt  külföldi 
kongresszusokban ;  1884.  megindította  a  most  is 
fennálló  Rovartani  Lapok-&t ;  1893.  az  orosz  kor- 
mány meghívására  a  fllloxera  tanulmányozása 
céljából  beutazta  Déloroszországot  ós  a  Kauká- 
zust, ahol  sok  nagybecsű  tudományos  tapasztalat- 
hoz jutott.  1894-ben  a  M.  Tud.  Akadémia  rendes 
tagjai  sorába  választotta,  1896.  a  Nemzeti  Mú- 
zeum állattárához  igazgatóörnek,  19'.)1.  ugyan- 
ide osztályigazgatónak  nevezték  ki.  Tudományos 
érdemeinek  elismeréseként  számos  külföldi  tudo- 
mányos társulat  levelező-  v.  tiszteleti  tagjának 
választotta;  1911.  a  francia  kormány  a  közoktatás- 
ügy tisztjévé  (offlcier  de  l'Instruction  publique) 
nevezte  ki ;  1912.  a  m.  kir.  udvari  tanácsosi  cí- 
met kapta,  a  monacói  nemzetközi  zoológiai  kon- 
gresszus pedig  az  1916.  Budapesten  tartandó 
kongresszus  elnökévé  választotta.  Nagy  és  be- 
cses irodalmi  munkásságot  fejtett  ki. Tudományos 
dolgozatai,  melyeknek  száma  meghaladja  a  350-et, 
magyar,  francia,  angol,  német,  horvát,  olasz, 
spanyol  és  latin  nyelven  különböző  hazai  és  kül- 
földi folyóiratokban  jelentek  meg.  Az  egész  vilá- 
gon mint  elsőrendű,  kiváló  hemipterológust  isme- 
rik. 1903  óta  szerkeszti  a  M.  Nemzeti  Múzeum 
természetrajzi  osztályának  folyóiratát  (Annales 
Historico-Naturales  Musei  Nationalis  Hungarici). 
Főbb  művei :  Monographia  Lygaeidarum  Hungá- 
riáé (Magyarország  Bodobácsféléinek  magán- 
rajza, 1875) ;  A  rovarok  dimorphismusáról 
(1884) ;  A  magyar  birodalom  állatvilága  (Fauna 
Regni  Hungáriáé:  Hemiptera,  1897);  Monogra- 
phia Colobathristinarum  (1904) ;  Synopsis  Tingi- 
tidarum  regionis  palaearcticae  (1906) ;  Les  rela- 
tions  entre  les  faunes  hémiptérologiques  de 
l'Europe  et  de  l'Amérique  du  Nord  (1908);  to- 
vábbá számos  Hemiptera-génusz  (Odontotarsus, 
Graphosoma,  Trigonosoma,  Nysius,  Stephanitis, 
Sirthenea,  Doratura,  Caliseelisstb.)  monografikus 
feldolgozása. 

10.  H.  Géza,  szobrász,  szül.  Maros- Vásárhelyen 
1879.  A  mintázást  Budapesten,  Stróbl  Alajos  mes- 
teriskolájában tanulta.  Kezdettől  fogva  éremmű- 
vészettel is  foglalkozott,  ilynemű  mú.\ei  a  Lascar 
és  a  Markovits  Iván-emlékérem  (1908).  Nagyobb 
müvei  közül  való  a  nyárádszeredai  Bocskai-szo- 
bor s  Kuun  Kocsárd  és  Kuun  Géza  grófok  szobra 
Szászvárosban  (1910). 

11.  H.  Győző,  fölszentelt  püspök,  egyházi 
író,  szül.  1867  dec.  21.  Csütörtökön  (Pozsony  vm.). 
1907-ben  kalocsai  kanonok  ós  a  nagyobb  papne- 
velőnek rektora,  1912-ben  kalocsai  egyházm.  se- 
gédpüspök lett.  Müvei:  A  szentmise-áldozat 
gyümölcseiről  (1898) ;  Római  úti  emlékek  (1899) ; 
A  lourdesi  jelenések  (Estrademüve  nyomán  1908). 
Az  Annuaire  Pontiflcal  Catholique-ben  számos 
értekezésben  ismertette  hazai  viszonyainkat. 

12.  H.  Gyula  (tiagyváradi  és  teleki),  publicista, 
H.  26.  öccse,  szül.  Teleken  (Háromszék)  1843  jan. 
24.,  megh.  Budapesten  1897  aug.  19.  Jogi  és  köz- 
gazdasági tanulmányokat  végzett,  de  mielőtt  po- 
litikai pályára  lépett,  sokat  foglalkozott  ármentesi- 
tési  kérdésekkel  s  1879.  a  szegedi  árvíz-veszede- 
lem idején  kifejtett  munkásságáért  királyi  elis- 
merésben is  részesült.  1881-ben  árvíz-biztosa 
volt  az  Alföldnek,  1885.  jelent  meg  a  Partikula- 


Horváth 


286     — 


Horváth 


ritmus  c.  röpirata.  Mint  orsz.  képviselő  eleinte  a 
szabadelv üpártnak  volt  oszlopos  tagja  s  1889.  rö- 
vid ideig  a  képviselőház  egyik  alelnöke,  de  a  vód- 
erö-viták  idején  elhagyta  a  kormánypártot.  1891. 
megalapította  a  Magyar  Hírlap  c.  napilapot  pár- 
tonkívüli programmal,  majd  az  Apponyi-féle 
nemzeti  párthoz  csatlakozott,  amelynek  egészen 
az  egyházpolitikai  reformokig  egyik  legbuzgóbb 
harcosa  és  alelnöke  volt.  —  Testvére,  H.  Janka, 
figyelmet  keltő  verseket  irt  Arany  János  Koszorú- 
jába. Önállóan  megjelent  munkai:  Fátum  (re- 
gény, Budapest  1896) ;  A  régi  Erdély  (u.  o.  1908). 

13.  H.  Ignác,  matematikus,  szül.  Budapesten 
1843  jul.  25.',  öngyilkos  lett  1881  ápr.  18. 1865-ben 
a  mechanikai  és  gépszerkezettani  tanszék  asszisz- 
tensévé neveztetett  ki.  1866-ban  állami  ösztöndíj- 
jal előbb  Zürichben  a  műegyetemen,  azután  Pa- 
risban folytatta  tanulmányait.  Visszatérve,  mint 
rendkívüli  tanár  kezdte  meg  működését  a  József- 
műegyetemen  az  1869—70.  tanévben,  de  már  rö- 
vid idővel  később  rendes  tanárrá  neveztetett  ki. 
1874-ben  a  Magy.  Tud.  Akadémia  levelező  tagjává 
választotta.  Főbb  dolgozatai :  Mechanika  (I.  rész : 
Kinematika,  1.  köt.  A  pont  kinematikája,  Buda- 
pest 1874) ;  A  budapesti  m.  kir.  műegyetem  erő- 
műszaki  munkatermének  műszerei  és  készülékei 
(Pest  1873). 

14.  H.  István,  az  utolsó  rodostói  magyar  emi- 
gráns, szül.  1679.,  megh.  Eodostóban  1799.  Mint 
a  Rákóczi-felkelés  egyik  legbuzgóbb  tagja,  vógig- 
küzdötte  a  szabadságharcot  és  annak  lezajlása 
után  1720.  Rodostóba  költözött  az  ú.  n.  «magyar- 
utcába».  1794-ben  egy  kassai  orvos  felkereste  az 
akkor  115  éves  aggastyánt  ós  azt  jegyzó  fel  róla, 
hogy  még  jól  tud  magyarul  és  egészségnek  ör- 
vend. Miután  a  «magyar-utca»  összes  lakóit  el- 
temette, mint  az  utolsó  emigráns,  maga  is  követte 
őket.  V.  ö.  Thaly  K.,  Rodostó  és  a  bujdosók, 
Századok  1889. 

15.  H.  Jakab,  régi  pesti  ügyvéd  és  buzgó  sza- 
badkőműves, szül.Toporczon  (Szepes)  1738.,  megh. 
Pesten  1806  dec.  Pestnek  egyik  legelső  ügyvéde 
volt  és  Grassalkovich  Antal  hercegnek  is  fiská- 
lisa. Híres  volt  egyszerű  életéről  és  szabad  gon- 
dolkozásáról. Mint  agglegény  halt  meg  és  10,000 
forintot  hagyott  többnyire  ág.  evang.  célokra. 
Hétszáz  forintot  rendelt  temetőhelyének  megvá- 
sárlására, azzal  a  kikötéssel,  hogy  a  sír  kertben 
legyen  és  a  sírkőre  csak  ezt  a  szót  véssék :  Fűit. 
Pest  városa  saját  kertjében,  a  városerdőben  adott 
helyet  «temetőboltjának»,  hova  1806  dec.  14.  te- 
mették el.  Ugyancsak  a  város  tétette  föléje  a  ma 
is  látható  vörös  márvány  sírkövet,  a  Fűit  fölírassál. 
V.  ö.  Karács  Teréz  (Fővárosi  LapoK  1874,  272. 
sz.) ;  Szinnyei  József  (Bpesti  Hirl.  1885  jún.  14. 
sz.) ;  Tóth  Béla,  Szájrul-szájra  (Budapest  1895). 

16.  H.  Janka,  írónő,  1.  Horváth,  12. 

17.  H.  (Horváti)  János,  macsói  bán,  1.  Horváti. 

18.  H.  János,  székesfehérvári  püspök,  szül.  Csi- 
csón  1769  nov.  4.,  megh.  Pozsonyban  1835  jan.  16. 
Pappá  szentelték  1792.  Szőllősgyörki  plébánosból 
1801.  keszthelyi  plébános  s  hahóti  apát,  1808-ban 
veszprémi  kanonok,  1810.  a  veszprémi  papnö- 
velde igazgatója,  1831.  pedig  székesfehérvári  püs- 
pök lett.  Főbb  munkái :  Az  Istennek. imádása  (1796 
és  1812) ;  Az  ékesszólás  a  koporsóknál  (1816). 


19.  H.  János,  közjogi  író,  szül.  Kecskeméten 
1853  jún.  13. 1877-ben  a  budapesti  egyetemen  a 
jog-  és  államtudományok  doktorává  avatták.  Bí- 
rói szolgálatba  lépett  és  a  pestvidéki  kir.  ügyész- 
ségnél ügyész  lett.  1904-ben  a  budapesti  tud.- 
egyetemen  magántanárrá  habilitálták.  Mint  köz- 
jogász, különösen  az  1867-iki  kiegyezés  előzmé- 
nyeivel foglalkozik.  Főbb  munkái:  A  magyar 
királyság  közjoga  (Budapest  1894) ;  Az  1867.  évi 
kiegyezés  (u.  o.  1895) ;  A  közös  ügyek  előzményei 
és  fejlődése  (u.  o.  1902) ;  Az  októberi  diplomától 
a  koronázásig  (u.  o.  1903). 

20.  H.  Jenő  (rónai),  altábornagy  és  katonai 
író,  szül.  Drégelypalánkon  (Hont)  1852  dec.  .30.  A 
Ludovika-akadémia  tisztképző  tanfolyamát  vé- 
gezte és  1876.  nevezték  ki  hadnaggyá.  A  bécsi 
cs.  és  kir.  hadiskola  végzése  után  soron  kívül  fő- 
hadnaggyá lépett  elő.  1882-töl  kezdve  a  honvé- 
delmi minisztériumban,  1885-től  pedigaLudovika- 
akadémián  mint  a  harcászat  és  hadtörténelem  ta- 
nára működött.  1894-ben  a  honvéd  törzstiszti  tan- 
folyam tanárává,  1895.  alezredessé  nevezték  ki. 
1897-ben  a  budapesti  1.  honvéd  gyalogezred  pa- 
rancsnoka és  ezredes  lett.  1903-ban  tábornok  és 
a  76.  honvéd  gyalogdandár,  1906.  pedig  a  székes- 
fehérvári V.  honvédkerület  parancsnokává  ne- 
vezték ki,  honnan  1909.  hasonló  minőségben  a 
kassai  III.  honvédkerületi  parancsnoksághoz  he- 
lyezték át.  Irodalmi  tevékenységét  1876-ban 
kezdte  meg.  Mint  tanár  számos  kisebb-nagyobb 
katonai  és  hadtörténelmi  tárgyú  dolgozaton  kívül 
a  Ludovika-akadémia  számára  több  tankönyvet 
írt ;  ezek  közül  említendők  a  Harcászat  (2  köt.)  ; 
Az  egyetemes  hadtörténelem  vázlata  és  Ajz  újabb- 
kori  hadviselés  történelme  (Atlasszal,  1895),  me- 
lyek már  több  kiadást  értek.  1886-ban  a  Magyar 
Tudományos  Akadémia  hadtudományi  bizottsá- 
gába előadóul  hivatván  meg,  kiadta  az  első  ma- 
gyar Katonai  Évkönyvet ;  megalapította  továbbá 
a  Hadtörténelmi  Közlemények  cím  alatt  az  első 
magyar  hadtörténelmi  folyóiratot ;  kiadta  továbbá 
a  bizottság  megbízásából  gróf  Zrínyi  Miklós  a 
költő  és  hadvezér  hadtudományi  munkáit.  Az 
Akadémia  1888  máj.  21.  levelező  tagjává  és  a 
hadtudományi  bizottság  rendes  előadójává,  1910. 
pedig  ezen  bizottság  elnökóvó  választotta  meg. 
Ez  időtől  fogva  H.  a  magyar  hadtörténeti  irodal- 
mat számos  dolgozattal  gyarapította;  megindí- 
totta továbbá  a  bizottság  Magyar  Hadtörténelmi 
Könyvtár  c.  vállalatát  és  kiadta  Magyar  Hadi 
Krónika  c.  munkáját,  mely  két  kötetben  a  ma- 
gyar nemzet  ezer  éves  küzdelmeinek  katonai  tör- 
ténetét foglalja  magában. 

21.  H  Jenő,  történetíró,  szül.  Gyulán  1881  nov. 
16.  A  tanári  ós  doktori  diploma  megszerzése  után 
1905-től  gimnáziumi  tanár  volt.  1911-ben  a  leg- 
újabb kor  történetének  a  kolozsvári  egyetemen 
magántanára,  1912.  a  nagyváradi  jogakadémián 
rendes  tanára  lett.  Művei :  Az  erdélyi  .9zász  vá- 
rosok közgazdasági  viszonyai  a  nemzeti  fejede- 
lemség megalakulásáig  (Gyula  1905) ;  Les  rela- 
tions  commerciales  roumaine-hongroises  1500 — 
1550 (Pancsova  \.20&)\Washington{Gy\i\di  1907); 
A  történelem  bölcselete  (u.  o.  1907);  Négy  essay 
a  köztörténetből  (u.  o.  1907) ;  Angol  közoktatás- 
ügyi tanulmányok  (u.  o.  1908);  A  nagyhatalmak 


I 


Horváth 


287 


Horváth 


megalakulása  1648—1715  (u.  o.  1910);  Beveze- 
tés a  XIX.  sz.  történetéhez  (Szolnok  1910) ;  A 
legújabb  kor  politikai  története  1815 — 1910 
(Budapest  1913). 

22.  H.  József  (kocsi),  színész  és  színigazgató, 
születésének  ideje  és  helye  ismeretlen,  megh.  Ko- 
lozsvárott 1830.  Mint  diák  lépett  a  színi  pályára. 
Főképen  hős  és  apa-szerepeket  játszott,  1827.  át- 
vette a  győri  színtársulat  igazgatását,  1829.  tár- 
sulatát a  kolozsvári  színház  vette  át.  Itt  H.  sze- 
rencsétlen esés  közben  lábát  törte,  úgy  hogy  csak 
mint  súgót  alkalmazhatták.  Színmüveket  is  for- 
dított az  akkori  színpad  számára. 

23.  H.  József  Elek,  író,  szül.  1784  körül,  megh. 
1835  jau.  20.  Papnak  készült,  de  pályáját  csak- 
hamar fölcserélte  az  ügyvédível,  majd  a  tanári- 
val s  1829-től  a  kaposvári  gímn.  igazgatója  volt. 
Kora  tudományos  és  szépirodalmi  folyóirataiban 
(Erdélyi  Múzeum,  Tudományos  Gyűjtemény,  Sas 
stb.),  valamint  önálló  füzetekben  is  nagy  szám- 
mal tett  közzé  tudományos  dolgozatokat  s  költe- 
ményeket, melyek  alapján  az  Akadémia  1833. 
levelező  tagjává  választotta.  Az  előbbieket  inkább 
érdeklődésének  széles  köre,  mint  mélység  jellemzi, 
az  utóbbiak  jobbára  alkalmi  versek  minden  érték 
híján.  Nagyobbszabású  művei,  valamint  eredeti 
(?s  fordított  drámái  kéziratban  maradtak. 

24;.  H.  József,  orvos  ós  író,  szül.  Lukácsházán 
(Vas)  1794  febr.  1.,  megh.  1849  máj.  13.  1811.  a 
kegyesrendbe  lépett,  de  1814.  elhagyta  a  szerze- 
tet s  Pesten  1819.  bölcsészeti  doktor  lett.  Szépiro- 
dalommal foglalkozott,  míg  1822.  orvosdoktorá- 
tust szerzett.  Azontúl  orvosi  gyakorlatot  folyta- 
tott s  orvosirodalmi  müveket  fordított.  így  Gölis 
munkáját  a  gj^ennekek  testi  neveléséről,  Frank 
Orvosi  házi  barátját,  Richter  munkáját  az  arany- 
érről, Hoyerét  a  hidegvíz  hatásáról,  Beckerét  a 
nátháról  s  az  elhálásról,Wendterétabujasenyvről, 
végre  HahnemannOrganonát.  A  homeopátia  buzgó 
híve  lett.  Legnagyobb  munkája  Plinius  természet- 
tudományi enciklopédiájának  fordítása,  melyben 
a  20.  könyvig  haladt.  Orvosi  műszavakat  s  táj- 
szavakat is  gyűjtött.  Az  Akadémia  természettudo- 
mányi osztályának  rendes  tagja  volt. 

25.  H.  József,  közigazgatási  szakíró,  szül.  Ara- 
don 1868.  Szolgabíró  volt  Ungés  Árvavmegyék- 
ben  s  1903.  A  Vármegye  c.  közigazgatási  szak- 
lapot alapította,  melyben  a  modern  irányú  köz- 
igazgatási reform  mellett  küzdött.  Ugyanez  év- 
ben a  kezdeményezésére  megalakult  Vármegyei 
Tisztviselők  Országos  Egyesülete  igazgatójának 
választotta  meg,  aminek  következtében  főszolga- 
bírói állásáról  lemondott.  1905-ben  a  meggyaszói 
kerület  függetlenségi  programmal  országgyűlési 
képviselőnek  választotta  és  egyik  vezető  tagja 
volt  az  1905—906.  évi  vármegyei  ellenállásnak. 
1906-ban  a  marosujvári  kerület  küldte  az  ország- 
gyűlésbe. Számos  közigazgatási  tanulmányon  és 
röpiraton  kívül  megjelent  tőle  Az  1905—1906. 
évi  vármegyei  ellenállás  története  (Budapest  1907) 
c.  monográfia. 

26.  H.  Károly  (nagyváradi  és  teleki),  a  székely 
vértanuk  legkiválóbbika,  szül.  Teleken  (Három- 
szék) 1828.,  kivégeztetett  Maros- Vásárhelyt  1854 
márc.  10-én.  Iskoláit  a  marosvásárhelyi  kollégium- 
ban végezte,  hol  már  mint  növendék  megnyerte 


tanárának,  későbbi  vértanu-tái-sánakjTörök  János- 
nak barátságát.  A  szabadságharcban  előbb  mint 
nemzetőrtiszt,  az  oroszok  betörése  után  pedig  mint 
Kossuth-huszár  vett  részt.  Ezrede  Kazinczy  tábor- 
nok vezetése  alatt  Zsibónál  rakta  le  a  fegyvert. 
Azután  visszatért  szülőföldjére,  hol  a  külföldre 
menekülő  honvéd  szökevényeket  céljok  elérésé- 
ben hathatósan  támogatta.  1850.  összeköttetésbe 
lépett  az  emigrációval.  Gálíy  Mihállyal  és  Török 
Jánossal  az  elveszett  szabadság  visszaszerzésére 
összeesküvést  szervezett,  mit  azonban  Schwar- 
zenberg  Károly  koimányzó  megtudván,  mindhár- 
mukat elfogatta  s  egy  évi  börtön  után  felakasz- 
tatta. 

27.  H.  Károly,  író,  I.  Méray-Horváth. 

28.  H.  Lajos,  jogtudós  és  politikus,  szül.  Alsó- 
zsolczán  (Borsod)  1824.,  megh.  Miskolczon  1911. 
márcz.  12.  Jogi  tanulmányai  befoje2rtével  ügyvédi 
irodát  nyitott  a  vármegye  székhelyén,  Miskolczon. 
1848- ban  Szemere  Bertalan  oldalánál  volt,  mint  a 
belügyi  minisztériumban  alkalmazott  fogalmazó. 
Először  az  1865-ikí  országgyűlésen  foglalt  helyet, 
mint  Mískolcz  képviselője.  A  koronázást  követő 
nagy  törvényhozási  munkálatban  élénk  részt  vett 
s  különösen  az  igazságügyi,  az  adó-  s  honvédelmi 
törvényjavaslatok  tárgyalásában  vitt  előkelő  sze- 
repet. Az  országgyűlésen  a  Deák-párt  buzgó  híve 
volt.  1872.  ismét  megválasztották  s  ettől  fogva 
állandó  képviselője  volt  Miskolcz  városának  s 
előkelő  tagja  és  szónoka  a  parlamentnek.  A  fiizió 
előtt  s  után  több  ízben  megkínálták  az  igazság- 
ügyi miniszteri  tárcával,  de  azt  elvállalni  vona- 
kodott. Másfél  évig  támogatta  a  Tisza-kabinetet, 
a  boszniai  politika  miatt  azonban  kilépett  a 
szabadelvű  pártból  s  a  nemzeti  párthoz  csatlako- 
zott, de  az  egyházpolitikai  kérdésekben  mégis 
a  kormánnyal  szavazott.  1898-ban  a  főrendiház 
tagjává  nevezték  ki. 

29.  H.  Lázár  (széplaki  Petrichevich),  író,  szül. 
Kolozsvárt  1807  máj.  17.,  megh.  Bécsben  1851 
febr.  7.  Hivatalnoki  pályáját  1834.  fölcserélte  a 
hú-lapíróival.  Sokat  olvasott  és  utazott,  több 
európai  nyelven  beszélt  s  nagy  szorgalommal  mű- 
velte magát,  szert  is  tett  gazdag  ismeretanyagra, 
de  mivel  a  korszellemmel  ellenkező  irányban  mű- 
ködött s  mivel  tehetsége  nem  állott  arányban  am- 
bícióival, irodalmi  s  közéleti  munkássága  nem  vál- 
totta be  reményeit.  Nagyobb  müvet  csak  egyet 
írt,  Az  elbujdosodott  vagy  egy  tél  a  fővárosban  c. 
regényét,  1836.,  ezenkívül  inkább  csak  fordított, 
főkép  Byronból  (Manfréd,  Mazeppa  stb.).  Ugyan- 
akkor Pestre  tette  át  lakását  s  szorgalmasan 
dolgozott  a  fővárosi  hírlapokba ;  cikkeit,  műfordí- 
tásait H.  munkái  c.  alatt  1842—43.  nyomtatás- 
ban 9  kötetben  közrebocsátotta  (a  VIII.  nem  jelent 
meg),  legérdekesebb  a  IV— VII.,  a  Kaleidoskop 
vagy  levelek  Emiliához  (Rindsmaul  grófiiőhöz), 
melyben  az  erdélyi  társaséletnek  adja  könnyed 
tollal  írt,  de  nem  mély  rajzát.  Erős,  kritikát- 
lan rokonszenve  az  akkor  még  nemzetietlen  arisz- 
tokrácia iránt,  gőgje  és  hiúsága  rendkívül  nép- 
szerűtlenné tették  az  új,  demokratikus  érzelmű 
írói  nemzedék  előtt,  moly  nem  szűnt  meg  őt  bosz- 
szantani,  gúnyolni,  üldözni,  főkép  mikor  l&i3. 
megalapította  a  Honderű  c.  szépirodalmi  és  divat- 
közlönyt,  mely  díszes  külsőben  értéktelen  tártai- 


Horváth 


—    288 


Horváth 


mat  adott :  gyönge  szépirodalmi  müveket,  a  léha 
külsőségek  kultuszát,  kicsinyes  hizelgóst,  az  arisz- 
tokrAtia  hibáinak  legyezgetésót.  Nem  birván  el- 
lenállni az  egész  magyar  irodalom  támadásának, 
1848.  megszűnt,  hasonlóképen  H.  rövidéletű  né- 
met lapja,  a  Morgenstern  is.  Társaséleti  szerep- 
lését valamivel  több  siker  kisérte.  Mint  szellemes 
társalgó  és  előkelő  modorú,  agilis  ember,  kedvelt 
vendége  volt  a  jobb  társaságoknak,  s  utazásai  al- 
kalmával sok  külföldi  tekintély  barátságát  nyer- 
vén meg  (Chateaubriand,  Jules  Janin),  jelentékeny 
befolyása  volt  idegen  művészek  hazánkba  von- 
zására és  a  nemzeti  szinpadon  felléptetésére.  A 
szabadságharc  viharai  elől  Keletre  vonult,  be- 
utazta Görög-  és  Törökországot,  Kisázsiát,  járt 
Jeruzsálemben  és  Egyiptomban,  majd  Olaszor- 
szágon keresztül  Bécsbe  tért,  hol  szívbaja  meg- 
ölte. Az  Akadémia  1845.  levelező  tagjává  válasz- 
totta. 

30.  H.  Mihály  (horvát-zsidányi),  Jézus-társ. 
atya,  tanár,  sokoldalú  író,  szül.  Komáromban  1728 
szept.  29.,  megh.  Pozsonyban  1810  márc.  9.  Győ- 
rött és  Budán  volt  tanár.  Művei:  Introductio 
ad  históriám  Ungariae  etc.  (Bécs  1770) ;  História 
arcana  belli  Turcici  ann.  1737 — 1739  etc.  (Buda 
1776) ;  Theologiae  pastoralis  (Bécs  1780);  História 
Ungariae  politica  (u.  o.  1792) ;  Statistica  Regni 
Hungáriáé  et  partium  eidem  adnexarum  (Pest  és 
Buda  1794—1795). 

31.  íí.  Mihály,  történetíró,  püspök,  született 
Szentesen  (Csongrád)  1809  okt.  20.  szegény  csa- 
ládból, megh.  Karlsbadban  1878  aug.  19.  Eleinte 
Szegeden  folytatta  tanulmányait,  majd  1825.  a 
váczi  papnevelőbe  lépett,  ahol  behatóbban  foglal- 
kozott a  történettel  is.  1828.  bölcsószettudor  lett, 
1832.  pedig  pappá  szenteltetett  föl.  Az  isme- 
retlen vidéki  káplán  csakhamar  jó  nevet  szer- 
zett magának  a  történettudomány  terén  való 
szereplésével.  Három  akadémiai  jutalmat  nyert 
és  az  Akadémiának  1839.  levelező,  1841.  pedig 
vidéki  rendes  tagja  lett.  1844.  a  bécsi  Theresia- 
numban  a  magyar  nyelv  és  irodalom  tanára.  Sza- 
bad idejét  főleg  a  bécsi,  soproni  és  kismartoni  le- 
véltárak átkutatásával  töltötte.  1847  jan.  23-án 
nagy  feltűnést  keltett  a  kapucinusok  templomá- 
ban József  nádor  fölött  tartott  gyászbeszédével. 
Még  ugyanazon  évben  hatvani  prépost-plébánossá 
lett  (innen  későbbi  álneve :  Hatvani  Mihály)  és 
egy  ideig  nyugodtan  ólt  tanulmányainak.  Az  1848— 
1849-iki  események  őt  is  elsodorták  a  csendes  mun- 
kásság teréről.  1848  jún.  25.  V.  Ferdinánd  király 
<;sanádi  püspökké  nevezte  ki,  a  függetlenségi  nyilat- 
kozat után  (1849  máj.  2.)  vallás-  és  közoktatásügyi 
miniszter  lett.  A  szabadságharc  leveretése  után 
előbb  az  országban  bujdosott,  utóbb  főúri  hölgyek 
közbenjárásával  Lipcsébe  s  onnan  Belgiumba  me- 
nekült. A  hadi  törvényszék  halálra  ítélte  és  in 
efflgie  fel  is  akasztatta  (1851  szept.  22.).  H.  18  évig 
élt  a  száműzetésben.  Paris,  Montmorency,  Genova, 
Nizza,  Firenze,  Genf  voltak  tartózkodási  helyei, 
míg  1856.  ismét  Brüsszelben  telepedett  le,  ahol 
a  gazdag  állami  levéltárból  kiadta  az  1451  és 
1562  közti  magyar  történelemre  vonatkozó  ok- 
levelek hosszú  sorát.  (Magy.  történelmi  okmány- 
tár, a  brüsseli  országos  levéltárhói  és  a  burgundi 
könyvtárból.  Összeszedte  és  lemásolta  Hatvani 


Mihály  [kénytelen  volt  ez  álnév  alá  rejtőzni].  Mo- 
numenta  Hungáriáé  Historica  Díplomataria. 
Tom.  I— IV.  A  Magyar  Tud.  Akadémia  kiadása. 
Pest  1857—59).  1867  elején  a  királyné  és  az  Aka- 
démia befolyásától  segítve,  végre  visszatérhetett 
hazájába,  hol  polgártársai  részéről  köztisztelet 
várta.  Szeged  egyik  kerülete  képviselővé,  a  tör- 
ténelmi társulat  alelnökévé  és  az  Akadémia  má- 
sodik osztálya  elnökévé  választotta,  a  király  tör- 
téneti tanárul  hívta  meg  a  trónörökös  mellé, 
tribunici  címzetes  püspökké  nevezte  ki  és  a 
vaskai  javadalmas  apátságot  adományozta  neki. 
A  Magyar  történelmi  társulat  1877.  elnökévé, 
a  Kisfal udy-Társaság  1868.  tagjává,  később  pedig 
elnökévé  választotta.  1870-ben  a  Magyar  Tud. 
Akadémia  történeti  osztályának  elnöke,  1871. 
igazgatósági,  majd  tiszteleti  tag  lett.  Életének 
végső  éveit  rendkívüli  tevékenység  közepette 
töltötte.  Művei :  Az  ipar  és  kereskedés  története 
Magyarországon  a  három  utolsó  század  alatt 
(Pest  1840),  mely  az  akadémiai  nagy  jutalmat 
nyerte  (1841).  B  mimkának  kiegészítése  a  már 
1837.  akadémiai  dicséretben  részesült  Az  ipar  és 
kereskedés  története  Magyarországon  a  XVI.  sz. 
közepéig  (Pest  1842).  Már  korán  fogott  annak  a 
nagy  tervének  megvalósításához,  hogy  megírja 
az  egész  magyar  történetet.  Egy  középiskolai 
használatra  szánt  és  azóta  sok  kiadást  ért  vázlat 
megírása  után  megjelent :  A  magyarok  története 
(I— IV.  kötet,  Pápa  1842—1846;  "a  tárgyalásban 
1792-ig  halad).  A  munka  2-ik  kiadása  1860—63. 
jelent  meg  6  kötetben  (1815-ig  terjed),  a  3.  kiadás 
pedig  8  kötetben  1871—73.  Egyéb  munkái :  Pár- 
huzam az  Európába  költözködő  magyar  nemzet 
és  az  akkori  Európa  polgári  és  erkohsi  művelt- 
sége között  (Pest  1847);  Huszonöt  év  Magyar- 
ország történetéből,  1823-48  (3  köt.,  Genf  1865, 
3.  kiad.  Budapest  1886.  Németül  Novelli  J.  fordí- 
tásában Leipzigl867, 2köt.);  Magyarország  füg- 
getlenségi harcának  története  1848  és  1849-ben 
(3  köt.,  Genf  1865, 2.  kiad.  Pest  1871) ;  Történelmi 
zsebkönyv  (szerk.  1859.,  kiadta  1867);  Kisebb 
történelmi  munkái  (I— IV.  köt..  Pest  1867) ;  Wil- 
liams Roger  életrajza  (u.  o.  1868) ;  Zrínyi  Ilona 
életrajza  (u.  o.  1869) ;  Fráter  György  (u.  o.  1872) ; 
A  kereszténység  első  százada  Magyarországon 
(u.  0.  1878).  A  kiegyezést  és  Deák  Ferenc  poU- 
tikáját  megvédte  Kossuth  Lajos  nyilt  levelére 
Irt  válaszában  (1868).  H.  a  legnépszerűbb  magyar 
történetírók  egyike  volt.  Ennek  magyarázata  irói 
egyéniségében  rejlik.  Legelső  műveit  nem  any- 
nyira  az  önálló,  kritikai  kutatások  ós  alapos  for- 
rástanulmányok teszik  becsesekké,  mint  inkább  a 
rajtok  átvonuló  szellem.  H.  ugyanis,  mint  legjob- 
ban Fraknói  V.  fejtette  ki,  nemcsak  arra  a  koiTa 
gondolt,  melyről  írt,  hanem  a  közönségre  is,  akinek 
írt.  Nemcsak  kutató  akart  lenni,  hanem  buzdító, 
lelkesítő  tanító  is,  ki  mindig  arra  törekedett,  hogy 
a  XIX.  század  vezéreszméit  hirdesse.  Mindenik 
művét  átlengi  az  erős  hazafi-érzés,  a  szabadság, 
alkotmány  és  haladás  érdekei  iránti  lelkesedés, 
mely  írásainak  nagy  szubjektivitást  kölcsönöz. 
Szokatlan  volt  még  egy  katolikus  pap  részéről 
a  vallási  kérdésekben  mutatkozó  részrehajlatlan- 
ság  is.  Természetes,  hogy  a  liberalizmus  esz- 
méivel eltelt  történetíró  az  alkotmányos  fejlő- 


Horváth 


-     289     — 


Horváth 


dés  nem  egy  mozzanatát  egyoldalúan  ítélte  meg, 
viszont  mindenkor  élénken  kifejezve  saját  ko- 
ak  hangulatát  és  forrongó  eszméit,  rendkívüli 
jótékony  hatással  volt  arra.  Később,  nagy  tör- 
neti  művének  átdolgozásaiban  és  egyéb  mun- 
iban  a  tárgyilagosság  tekintetében  is  haladt  és 
ijlődött.  A  25  évnek  és  a  függetlenségi  harcnak 
irténetét,  bár  némileg  egyoldalúan,  de  elisme- 
isro  méltó  pártatlansággal  írta  meg.  H.  ösz- 
gzes  munkáinak  előnye  a  legbonyolultabb  esemé- 
nyek előadásában  is  megtaláUiató  áttekinthetőség, 
az  anyag  csoportosításának  világossága  és  ügyes- 
sége, az  elbeszélés  könnyedén  folyó,  elegáns  irá- 
lya, az  olykor  csak  a  fölszinen  maradó  ítéletek 
tetszetős  és  hatásos  formája. 

Irodalom.  Flegler  Sándor,  A  magyar  történetírás  törté- 
nelme, 1877 ;  Praknói  Vilmos,  Emlékbeszéd  H.  Mihály  fölött 
1879;  Salamon  Ferenc,  Emlékbeszéd  H.  Mihály  fölött,  Aka- 
démiai Évkönyv  1880 ;  H.  Mihály,  Nekrológ,  Fővárosi  Lapok 
1878.  évf.,  191.  sz. ;  Dr.  Szinnyei  József,  H.  Mihály  életrajza, 
a  Magyar  Helikon  című  gyűjteményben  1885;  8z.  8.,  H. 
Mihály  kisebb  történeti  munkáinak  ismertetése,  Budapesti 
Közlöny  18G8.  évf.  I. ;  Márki  8.,  H.  Mihály,  1909. 

32.  H.  Mihály,  orvostanár,  szül.  Aradon  1868. 
OiTosi  tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  vé- 
gezte, ahol  1892.  orvosdoktorrá  avatták.  Azután 
egy  évre  külföldre  ment  ós  főleg  Lorenz  és  Hoffe 
tanárok  intézeteiben  képezte  ki  magát  az  ortho- 
paediában.  1895-ben  Réczey  tanár  klinikáján  műtő- 
oklevelet nyert,  majd  az  új  Szent  János-kórházba 
rendelő  orvossá  nevezték  ki.  1907-ben  az  ortho- 
paediából  magántanári  képesítést  nyert.  H.  iro- 
dalmi dolgozatai  az  orthopaedia  köréből  valók :  a 
skoliózist,  a  gyermek-bénulások  gyógyítását,  a 
világrahozott  csípőízületi  ílcamok  kór-  és  gyógy- 
tanát  stb.  tárgyalják  s  magyar  és  német  nyelven 
jelentek  meg.  Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

33.  H.  Miklós  báró,  író,  szül.  Alvinczen,  Er- 
délyben, 1828.,  megh.  Budapesten  1895  febr.  23. 
Bécsben  a  katonai  mérnöki  akadémiában  tanult, 
oiman  kilépvén,  a  jogból  Kolozsvárt  tette  vizs- 
gálatait, hivataloskodott  az  erdélyi  kormányszék- 
nél, a  forradalomban  a  Károlyi-huszárok  közt 
szolgált  mint  közlegény,  a  Bach-korszak  alatt 
nem  vállalt  hivatalt,  hanem  beutazta  Törökorszá- 
got és  Ázsiának  egy  részét.  Az  ötvenes  évek  óta 
mint  hírlapíró  és  szépíi'odalmí  író  fejtett  ki  na- 
gyobb tevékenységet.  Irt  Arany  János  Koszorú- 
jába, Balázs  Sándor  Ország  Tükrébe,  a  Családi 
Lapokba,  és  a  legtöbb  jelentékeny  újságba,  de  fő- 
leg a  Fővárosi  Lapokban  számos  novellája  és 
regéiry'e  jelent  meg,  kivált  a  70-es  és  80-as  évek- 
ben. Önálló  munkái :  Régi  urak  (színmű  5  felv. 
1874),  Egy  királynő  szerehne  (tragédia),  e  két 
darabja  a  Nemzeti  Színházban  került  színre,  az 
utóbbi  (Virág  Benő  álnév  alatt)  többször ;  Török- 
ország fővárosa  (útirajzok.  Pest  1862, 2. kiad. is); 
Akik  sorsukat  vezérlik  (regény,  u.  o.  1871) ;  A  mé- 
telyhintök  (regény).  Később  kevesebbet  dolgozott 
s  élte  végső  éveit  nagy  nélkülözések  közt  töltötte. 

34.  H.  Ödön,  jogi  író,  szül.  Huszton  1862  márc. 
19.  Az  eperjesi  jogakadémián  1883.  segédtanár, 
1884.  rendes  tanár  lett,  majd  1903.  a  közigaz- 
gatási bíróság  birájává  nevezték  ki.  Művei  közül 
említjük  :  A  párviadal  történeti,  joghölcsészeli  és 
tételesjogi  szempontból  (Eperjes  1887) ;  A  vallás- 
szabadság kérdéséhez  (Debreczen  1891) ;  Eszmék 
a  vallásszabadságról  (Eperjes  1893) ;   A  vallás 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.    köt. 


mint  a  politikai  jogok  gyakorlásának  alapfeltétele 
(u,  0. 1894) ;  Dolgozatok  a  vallásszabadság  kérdé- 
séről (u.  0. 1894).  Több  munkát  írt  a  jogi  oktatás 
kérdéséről  és  írt  szépirodalmi  műveket  is. 

35.  H.  (Horváti)  Pál,  zágrábi  püspök,  1.  Hor- 
váti. 

36.  H  Pál,  alezredes  a  szabadságharcban,  szül. 
Irsán  (Pest  vm.)  1823  jan.  10.,  megh.  Budapesten 
1877  júl.  22.  1840-ben  belépett  a  hadseregbe  mint 
hadapród,  1844.  kinevezték  hadnaggyá  s  egyide- 
jűleg a  testörséghez  osztották  be.  Az  1848-íkí  ese- 
mények őt  is  haza  szólították.  A  honvédelmi  bi- 
zottmány századossá  nevezte  ki  s  mindvégig  a 
komáromi  hadseregnél  szolgált.  Leginkább  kitűnt 
az  1849  jún.  20-iki  nyárasdi  ütközetben,  hol  vi- 
tézsége által  a  visszavonuló  magyar  hadsereget 
nagy  veszélytől  mentette  meg,  amiért  rögtön  a 
csatatéren  őrnaggyá  léptették  elő.  Az  aug.  3-ikí  ki- 
rohanás alkalmával  újra  kitűnt  s  Klapka  alezre- 
dessé nevezte  ki.  A  kapituláció  után  kisebb  hi- 
vatalt kapott,  1852.  alaptalan  gyanú  miatt  elfog- 
ták, de  rövid  idő  multán  visszanyerte  szabad- 
ságát. Később  biztosító-intézeti  hivatalnok,  majd 
pedig  1861.  Pest  vármegye  várnagya  lett.  A  hon- 
védség felállításakor  az  59-ik  zászlóalj  őrnagyává 
nevezték  ki. 

37.  H  Pins,  kegyesrendi  áldozópap,  földrajzi 
író,  szül.  Szombathelyen  1819  febr.  12.,  megh.  1901 
máj.  23.  Budapesten.  1844-ben  szentelték  pappá 
és  1848-ig  tanár  volt  Veszprémben.  Mikor  a  vesz- 
prémi nemzetőrség  a  Drávához  vonult,  őt  mint 
jeles  szónokot  tábori  lelkészének  választotta.  1851 
óta  mint  tanár  és  gimnáziumi  igazgató  működött, 
később  kormánysegéd  és  a  rend  pénztámoka  lett. 
A  földrajzi  irodalom  elsőrendű  úttörője;  első  terje- 
delmesebb földrajzi  tankönyvünket  ö  írta :  Ma- 
gyarország és  a  hozzákapcsolt  Szlavónia  (Hor- 
vátország) ismertetése  (1847, 1.  füzet) ;  Erdély  fe- 
jedelemsége, Dalmát;  Gács-,  európai  Török-  és 
Görögország  rövid  leirása  (1847—48,  IL  füzet). 

38.  H.  Vince,  színész,  szül.  Ráczalmáson  1837., 
megh.  Újpesten  1912  aug.  8. 1857-ben  lépett  a  szini 
pályára  s  a  budapesti  Népszínháznak  megnyitása 
óta  bukásáig  (1875—1907.)  tagja  volt.  Igen  nép- 
szerű színész  volt,  kivált  a  népszínművek  humo- 
ros és  apa-szerepeiben :  Mravcsák  (Tolonc),  Feledi 
Gáspár,  Bakaj  András  (Sárga  csikó)  stb. 

39.  H.  Zoltán,  színész,  szül.  Nagyváradon  1860 
aug.  1.  1878-ban  lépett  a  színi  pályára  s  1881  óta 
a  budapesti  Nemzeti  Színház  tagja,  hol  szerelmes 
és  bonvivant  szerepeket  játszott.  Főbb  szerepei : 
Csongor,  Ottó  (Bánk  bán),  Bellac  (A  hol  unatkoz- 
nak) stb. 

40.  H  Zsigmond,  író,  szül.  Kisköcskön  (Vas 
vm.)  1782  jan.  20.,  megh.  Kővágóörsön  (Zala  vm.) 
1845  okt.  17.  Sopronban  tanult  s  Kis  János  példája 
már  korán  fölébresztette  benne  az  irodalom  sze- 
retetét. Mint  ev.  papjelölt  két  évet  töltölt  Jenában 
és  sokat  utazott  Németországban.  Hazatérve  előbb 
csengei,  majd  kövágóörsi  prédikátor  lett  s  1837. 
zalavídóki  esperes.  Tudományos  értekezésein  kívül 
nyomtatásban  két  erkölcstani  műve :  A  vallásnak 
intései  (1813) ;  Elmederítö  és  szivképzö  törtétie- 
tek (1840),  s  több  utazási  munkája  jelent  meg  : 
Gooknak  utazása  (1810) ;  Amerikának  ismerte- 
tése (1813) ;  Gróf  Macartneynek  utazása  (1818) ; 

19 


Horváthásos 


290     — 


Horvát-kódex 


Meermannak  utazása  (1819),  jobbára  fordítások 
vagykompilációk,  amelyek  számára  az  akadémiai 
levelező  tagságot  is  megszerezték  (1833).  Törté- 
neti és  pedagógiai  dolgozatainak  egy  része  kéz- 
iratban maradt.  V.  ö.  Toldtj,  Irodalmi  beszédek 
(I.  k.  145. 1.). 

Horváthásos,  kisk.  Vas vm.nc  letújvári j.-ban, 
(1910)  272  horvát,  német  és  magyar  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Monyorókerék. 

Horváthertelend,  kisk.  Baranya  vm.  szent- 
lörinczi  j.-ban,  (loio)  275  német  és  horvát  lak., 
u.  p.  Ibafa,  u.  t.  Almamellék. 

Horváth-Stansics  Márk,  1.  íZbrwí/í-család,l. 

Horváthy  v.  Horváti-család.,  1.  Horváti. 

Horváti,  adók.  Zágráb  vm.  samobori  j.-ban, 
(1910)  1074  horvát  lak.,  vasúti  megállóhely,  u.  p. 
öalgovo,  u.  t.  Zdencina. 

Horváti,  kisk.  Hont  vm.  Ipolysági  járásában, 
(1910)  332  magyar  és  tót  lak.,  n.  p.  és  u.  t.  Kis- 
tompa. 

"Rorvéiti-család.  Valkóvármegyei  szánnazásu, 
de  Bács,  Esztergom,  Bars  és  Pozsega  vmegyék- 
ben  (Verbász,  Földvár)  is  birtokos  s  a  XIV.  sz. 
végén  szomorú  hírre  vergődött  család.  Nemzo- 
dékrendje  a  XIII.  sz.  elejére  vihető  vissza.  Ki- 
váló tagjai:  1.  H  János,  Péter  fia,  1377—1381. 
macsói  bán  és  valkói  főispán  volt.  Nagy  Lajos 
királyunknak  kedvolt  hadvezére,  ki  emelkedését 
nagy  részben  e  királyi  kegynek  köszönhette  s  a 
nagy  király  halála  után  mégis  hálátlanul  leány- 
utódja ellen  fogott  fegyvert.  Alig,  hogy  lehunyta 
szemeit  az  uralkodó,  H.  a  nőuralom  ellen  kezdett 
izgatni  s  a  Délvidéket  testvéreivel  s  ezekhez  ha- 
sonló hitszegő  társaival  közel  negyedszázados 
fölkelésre  vezette.  1386-ban  Kis  Károlynak  volt 
hatalmas  pártosa,  Budára  is  elkísérte  s  csak  ügyes 
menekülésének  köszönhette,  hogy  nem  jutott  a 
pártkirály  sorsára.  Kis  Károly  ha' álhíre  csak  élesz- 
tette a  déli  vidékek  lázongását.  Ennek  csillapítá- 
sára siettek  Erzsébet  és  Mária  királynék  a  Dráva- 
Száva  közére.  Itt  H.  társaival  a  jól  ismert  garai 
(gorjáni)  véres  jelenetet  idézte  elő,  a  királynékat 
fogságba  hurczolták,  majd  Erzsébetet  életétől  is 
megfosztották.  Garai  Miklósnak  1387-iki  had- 
járata kevés  híján  eredményre  vezet,  ha  a  Po- 
zsegában  szorongatott  H.  Jánost  Laczkfy  István, 
kinek  gondjaira  Garai  nádor  bízta,  áruló  módra 
szabadon  nem  bocsátja.  Innen  Boszniába  futott, 
hol  a  királyi  udvarnál  izgatott  a  m.  kir.  ház  ellen 
Nápolyi  László  javára.  Időközben  ismét  sereget 
gyűjtött,  1394.  újra  pusztításhoz  látott  cinkosai- 
val. Zsigmond  király  legjobb  hadvezérei  társasá- 
gában indult  ellenök.  Az  ozorai  (Uszora)  kerület- 
ben Dobor  váránál  találkoztak.  H.  menekült,  de  a 
vár  felperzselése  után  ő  is  kézre  került  a  közeli 
hegyek  közt  s  még  ugyanezen  évben  elvette  bün- 
tetését :  kegyetlen  halállal  kivégezték.  —  2.  H. 
Pál,  az  előbbinek  fivére,  1379- tői  zágrábi  püspök 
volt.  Alsáni  Bálinttal  együtt  ő  volt  Nagy  Lajos  ki- 
rályunk teljes  hatalmú  megbízottja  a  torinói  béke 
megkötésére  (a  velencei  köztársasággal).  Később 
János  nyomdokait  hűségesen  követte  a  lázadásban . 
1.385-ben  Kis  Károlyt  ő  hívta  meg  az  összeeskü- 
vők nevében  a  magyar  trónra  s  még  ugyanezen 
évben  az  ő  palotájában  várakozott  Kis  Károly 
arra  az  alkalmas  pillanatra,  melyben  Budára  me- 


hetett. 1387  febr.  22.  Károly  fia,  László  meg- 
hivatására  ismét  ő  ment  Nápolyba.  A  dobori  ütkö- 
zetnél ő  is  jelen  volt,  fivérével  együtt  öt  is  elfog- 
ták s  büntetésül  kénytelen  volt  püspökségét  oda- 
hagyni. 

Irodalom.  Haz.  Okt.  VII.  414.,  425;  Fejér,  Cod.  Dipl.  X.  1. 
165.  303. ;  2.  415. ;  3. 144. ;  4.  293. ;  5.  147. ;  XI.  85  skk. ;  Ká- 
rolyi cs.  okit.  I.  422 ;  Anj.  Dipl.  Emi.  III.  839.  8.53.  365.  387. 
893.  450.  694 ;  Monum.  Vat.  8.  I.  T.  III.  140. ;  Klaic,  Bosznia 
tört.;  Pór,  N.  Laj.  kir.  141.  515.  541.;  WertnerMór,  A  Hor- 
vátiak   lei,  Századok  1897.  évf. 

Horvát  irodalom,  1.  Délszláv  nyelvek  és  iro- 
dalmak. 

Horvátjárfalu,  kisk.  Mosón  vm.  rajkai  j.-ban, 
(1910)  647  horvát  ós  német  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Oroszvár. 

Horvát  karabélyosok.  A  XVI.  és  a  XVII.  sz.- 
ban  így  nevezik  a  horvát  végvidéken  határőr- 
szolgálatot teljesítő  lovasokat.  Legelőször  1578. 
fordulnak  elő ;  akkor  azonban  még  csak  350-en 
voltak.  A  harmincéves  háborúban  nagy  szere- 
pet játszottak.  1627-től  kezdve  a  császári  had- 
sereg összes  magyar  lovasai  is  közéjük  osztat- 
tak be.  Wallensteinnak  1625  óta  négy  horvát 
karabély  OS  ezrede  volt,  melyeket  Gál  Péter,  Zrínyi 
György  gróf,  Orehóczy  Ferenc  és  Isolano  Lajos  to- 
borzott és  vezérelt.  B  sereg  gyalog  és  lóháton  egy- 
aránt harcolt.  Fegyvere  karabély  (azonkori  ma- 
gyar szóval  «félpuska»),  kopja,  hegyes  tőr,  amint 
a  Panzerstechert  nevezték,  és  görbe  magj'ar  kard, 
vagy  néha  a  helyett  handzsár.  Fejükön  sisak, 
mellükön  páncél.  Egyenruhája  csak  a  tisztelőiek 
volt,  még  pedig  egészen  magyaros  szabású :  csupa 
sujtás,  pityke,  melyet  farkasprémes  hegyes  kuruc- 
süveg  egészített  ki.  A  legénység  megőrizte  népies 
ruházatát,  úgy  hogy  együvétartozásukat  csupán 
a  vállra  varrt  vörös  posztódarab  jelölte.  Szörnyű 
kegyetlenségük  s  fosztogatásuk  még  azon  elvadult 
korban  is  különösen  hírhedtté  vált.  SchUler  is  a 
Wallenstein's  Lager-ben  mint  a  rablás  és  vadság 
típusait  mutatja  be  a  horvátokat,  kik  alatt  ezen 
H.  értendők.  Monogi'áfiát  írt  róluk  Ballagi  Ala- 
dár :  Wallenstein  horvát  karabély osai  1623—26. 
(Budapest  1882)  cím  alatt,  mely  németül  is  meg- 
jelent 1884.  A  horvát  irodalomban  Kukuljevic- 
Sakcinski  Iván :  Borba  Hrvatah  u  tridesetoljetnom 
ratu  című  füzetében  és  Bojnícic  Iván  a  Kroati- 
sche  Revue  első  évfolyamában  írt  róluk. 

Horvátkimle,  kisk.  Mosón  vm.  magyaróvári 
j.-ban,  (i9io)  991  horvát  és  magyar  lak.,  vasútál- 
lomás, posta-  és  táviróhívatal. 

Horvátklári,  kisk.  Torontál  vm.  csenei  j.  ban, 
(1910)  496  szerb,  német,  horvát  és  magyar  lak., 
u.  p.  és  u.  t.  Klári. 

Horvát-kódex,  becses  magyar  nyelvemlék 
1522-ből  (nevét  Horvát  Istvánnak  a  «régí  m.  iro- 
dalom iránti  érdemeiért))  Toldy  Ferenctől  kapta). 
Gót  betűkkel  papirosra  írt  nagy  nyolcadrét  kötet, 
mely  elől  csonka.  Azelőtt  Jankovich  Miklósé  volt, 
ma  a  Nemzeti  Múzeum  őrzi.  A  kódexet  Eáskai 
Lea  írta  (ill.  másolta),  ugyanaz  az  apáca,  aki  a 
Margit-legendát  írta,  továbbá  Szent  Domonkos  éle- 
tót  és  a  Cornidos-kódexet.  Tartalma  legnagyobb- 
részt két  Mária-prédikáció  s  az  elején  valaha  Szent 
Krisztina  élete  volt.  E  kódexet  Volf  György  tette 
közzé  az  Akadémia  Nyelvemléktára  Vl-ik  köte- 
tében. 


Horvátkút 


—     291     —     Horvát  Országfos  Bank  rászv.-társ. 


Horvátkút,  kisk.  Somogy  vm.  marczaliij.-ban, 
(1910)  867  magyar  lak.,  u.  p.  Somogysámson,  u.  t. 
Marczali. 

Horvátlövő  (azelőtt:  Horvát-Lö),  kisk.  Vas 
vm.  szombathelyi  j.-ban,  (i9io)  397  horvát  lak., 
u.  p.  Németkeresztes,  u.  t.  Pinkaóvár. 

Horvátnádalja  (azelőtt :  Horvát-Nádalla), 
kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban,  (1910)  878  magyar 
lak.,  vasúti  megállóhely,  postahivatal,  u.  t.  Kör- 
mend. 

Horvát  nemzeti  muzexun,  1.  Horvát-Szlavon- 
ország. 

Horvát  nyelv,  1.  Délszláv  nyelvek  és  irodalmak. 

Horvátok.  A  délszlávok  nyugati  ágának  népe, 
a  tulajdonképeni  Horvátország,  Szlavónia,  Dal- 
mácia, Isztria,  a  quamerói  szigetek  s  részben 
Bosznia-Hercegovina  területén  élő,  csaknem  ki- 
zárólag katolikus  elem.  Jórészt  elenyészett  horvát 
szigetek  vannak  Vas,  Sopron,  Mosón,  Pozsony  vár- 
megyék teraletén,  valamint  Moi'vaországban  is, 
mint  a  II.  Miksa  és  II.  Rudolf  királyok  idejében 
menekült  H.  utódai.  Horvátország  népe  alkotó 
elemei  szerint  nagyon  tagolt,  vegyes  eredetű.  Ha 
nem  iá  keressük  a  horvát  nép  bevándorlása  idején 
ott  talált  népek  maradékait,  a  históriai  időkben 
az  olasz  városok  felől  tóduló  és  érvényesült  olasz, 
másfelől  a  német  elem  szerepét  látjuk  az  egész 
teiniloten  s  mellette  a  hivatalos  magyar  hatás  is 
érvényesült.  Szomszédul  ott  volt  az  egyenrangú 
fajrokon,  a  szerb  ós  a  szlovén.  A  török  világ  új  ele- 
meket vetett  fel :  a  vegyes  származású  uszkókok 
Zengg  vidékén,  az  Unna-Kulpa  vidéki  vlachok,  a 
varasdi  terület  később  jött,  más  eredetű  vlachjai, 
az  1465  óta  többször  megismételt  szerb  beván- 
dorlás és  török  foglyok  betelepítése  változatos 
fajkeverödést  eredményezett.  Szerencséjükre  túl- 
nyomó volt,  vagy  legalább  is  felülkerekedett  a 
szívós  délszláv  s  bár  faji  jellegei  elvesztek,  nyel- 
vét megtartotta  s  a  konglomerátumból  kialakult 
a  mai  horvát.  Szigorúan  véve,  a  kialakulás  még 
ma  is  tart,  mert  az  átlag  SO^/o  szerb,  akit  ortodox 
hite,  cirill  betűje  és  némileg  eltérő  nyelve  távol 
tart  az  egybeolvadástól,  a  néhai  uszkókok  görög 
egyesűit  hitű  ivadékai,  a  protestánsok  és  más  ide- 
gen elemek  még  felismerhetők  s  fajilag,  néprajzi- 
lag  külön  állanak. 

Általánosságban  a  H.  szó  járás  szerint  három 
főcsoportra  oszlanak,  a  mi  ?  kérdés  alapján,  mely 
az  egyes  szójárásokban  kaj,  csa  és  sto  alakban 
hangzik.  Dobrovsky  ós  más  szláv  tudósok  az 
ezzel  kapcsolatos  többi  különbség  nyomán  a  hor- 
vátban három  különböző  népet  látnak :  szerintük 
a  kaj  =  szlovén,  a  sto  =  szerb,  a  csa  =^  horvát. 
Mivel  így  a  horvát  elem  erősen  redukálódnék, 
e  szembeötlő  különbséget  hivatalosan  úgy  ma- 
gyarázzák, hogy  a  három  eltérő  kérdő  szó  felme- 
rülése csak  a  nyelvfejlődés  (illetőleg  a  bevándor- 
lás) három  korszaka,  e  szerint  kaj  a  régebbi,  sto 
a  legújabb,  de  ez  az  elmélet  ismét  a  szlovének 
hátrányára  lenne.  Kétségtelen,  hogy  a  3  szójárás 
határai  szerint  a  lakosság  antropológiai,  etno- 
graüai  sajátságai,  háza,  földje,  viselete  stb.  is 
változnak.  Pl.  a  kajkavac  Zágráb,  Körös,  Várasd 
vármegyék  területén  kis  középtermetű,  barna 
arcú,  de  haja  és  szeme  szőke  —  legalább  túlnyomó- 
lag.  Viselete  egykor  gazdag,  festői  volt,  ma  már 


színtelen.  Temperamentuma  élénk,  náluk  támadt 
az  illirizmus  eszméje.  A  stokavac  nyelvjárás 
zöme  a  volt  határőrvidékre  esik.  A  csakavac  elem 
a  tengerpart  alacsony  termetű,  általában  barna 
komplexuma,  göndör  hajú,  szláv  vonása  nincsen. 
A  szomszéd  hegyvidék  lakója,  a  goran,  szálas, 
inas,  szőke,  jellegzetesen  szláv  tipusu,  inkább 
erdei  munkás,  fuvaros,  a  tengerészetet  nem  ked- 
veli úgy,  mint  szomszédja. 

A  horvát  nép  müizlése  bizánci,  majd  olasz  hatás 
alatt  idomult,  de  a  török  szomszédság  sem  maradt 
nyom  nélkül ;  viseletűkben,  építkezésűkben,  főleg 
hímzéseikben  nyilatkozik  ez.  Háziiparuk  jelen- 
téktelen, az  egykor  méltán  híres  női  munka  az 
egykori  házközösség  feloszlatása  óta  ma  már 
ritkul.  A  Zsupanye  vidéki  híres  csenar  himzés  úgy- 
szólván eltűnt,  helyette  a  tarka  szövetek  divatja 
járja  s  ha  itt  ott  mesterséges  eszközölíkel  felele- 
venítik is  a  régi  munkát,  az  nem  marad  meg.  A 
cilimi,  cupavac  stb.  szőnyegipar  is  hanyatlik,  az 
újabb  gyenge  anyag  és  fakuló  anilinfesték  hasz- 
nálata miatt  Híresek  voltak  az  egykori  horvát 
faházak  pazar  faragványai.  Ma  az  erdőgazdaság 
nem  kedvez  ennek  az  iránynak,  de  ha  épül  is  fa- 
ház, régi  diszítményei  megfogyatkoztak.  H.-nak 
veszik  ma  az  egy-két  falu  hiján  valóban  elhor- 
vátosodott  csics-eket,  a  Slavnik— Monté  Maggiore 
között  lakó,  eredetileg  vlach-bolgár  elemet.  Az 
ilyen  heterogén  elemekből  összetevődött  népet 
együttesen  jellemezni,  leírni  alig  lehet,  annyira 
elütő  már  az  egyes  vidékek  szerint.  Miként  a 
többi  délszlávoknál,  a  H.-nál  is  fejlett  a  nép- 
költészet, főleg  az  epikai  és  a  szerelmi  költét^zet, 
bár  a  tulajdonképeni  szerb  termékekkel  sem  érték, 
sem  mennyiség  tekintetében  nem  versenyezhet. 
Főbb  gyűjteményeiket  Davidovic,  Kurelac,  Tor- 
dinac,  Kuhac,  Krauss  stb.  adták  ki.  A  népi  épít- 
kezés, házfejlödés  kutatásában  úttörők  Krsnjavi, 
Doljak,  Holjac  tanulmányai,  főleg  az  190í-ben  a 
zágrábi  mérnökegyesület  kiadásában  megjelent 
nagy  illusztrált  mű  (Hrvatski  Gradjevni  Oblici.). 
A  horvát  néprajzot  illetőleg  v.  ö.  Nehring, 
Die  ethnogr.  Arbeiten  der  Slaven  (Berlin  1891) ; 
Ciszewski,  Folklorostika  chorv.  serbska  (a  varsói 
Wisla  V — VI.  folyam) ;  Singer,  Beitráge  zur  Lite- 
ratur  d.  kroat.  Volkspoesie  (Wien  1882) ;  Krauss, 
Die  vérein.  Königr.  Kroatien  stb.  (Wien  1889) 
u.  a..  Sitté  und  Brauch  d.  Südslaven  (u.  0.  1885) 
a  zágrábi  délszláv  tudom.  akad.  évkönyveit; 
a  sarajevói  múzeum  Glasnik-ját ;  főleg  a  dél- 
szláv akadémia  által  1886  óta  Zbomik  za  narodni 
zivot  i  obicaje  juznih  Slovena  cím  alatt  kiadott 
néprajzi  közleményeket. 

Horvátország,  1.  Horvát-Szlavonország. 

Horvát  Országos  Bank  részvénytársaság, 
Eszék-  (Németül :  Kroatische  Landesbank  A.  G.; 
horvátul :  Hrvatska  Zemaljska  Banka  d.  d-).  A 
prágai  Zivnostenska  Banka  alapítása,  Horvát- 
Szlavon-Dalmátország  pénzügyi,  kereskedelmi, 
ipari  és  mezőgazdasági  érdekeinek  előmozdítása 
céljából.  Működési  köre  a  határos  dólmagyaror- 
szági  vármegyékre  is  kiterjed.  Részvénytökéje 
az  alapításkor  (1909  júl.  1.)  2.500,000  K.,  1910-ben 
5  millió  K-ra  emeltetett.  Részvényeit,  valamint 
adómentes  és  pupilláris  4V2**/o-os  zálogleveleit  ?, 
budapesti  tőzsdén  jegyzik, 

19* 


Horvát  ovié 


—    292    - 


Horvát-Szlavonországr 


Horvatovic  György,  szerb  tábornok,  szül.  Gra- 
diskában,  Pozsega  vármegyében  (Szlavónia)  1835 
jan.  29.,  megh.  Belgrádban  1895  márc.  12.  Fiatal 
korában  osztrák  szolgálatban  részt  vett  az  1859-iki 
olasz  hadjáratban.  1862-ben  átlépett  a  szerb  had- 
seregbe, melyben  1876.  a  timoki  hadtest  élén  meg- 
mentette az  alekszináci  várat.  Az  1877 — 78-iki 
hadjáratban  is  kitűnt.  Később  tábornok,  1881.  az 
orosz  udvarnál  szerb  követ  lett.  A  szerbekre  nézve 
szerencsétlen  bolgár  hadjáratban  1885.  Milán  ki- 
rály a  szerb  sereg  fővezórségével  bizta  meg,  de 
belátván  a  győzelem  lehetetlenségét,  a  béke  meg- 
kötését tanácsolta.  1886— 1887-ig  hadügyminiszter 
volt.  H.  Natália  királyné  leghívebb  embereinek 
egyike  volt  és  mikor  Natáliát  száműzték  Szerbiá- 
ból, ö  kisórte  el  a  távozó  királynét  Belgrádból. 

Horvatska,  adók.  Várasd  vm.  pregradai  j.-ban, 
(1910)  1489  horvát  lak. ;  u.  p.  Desinic,  u.  t.  Pre- 
grada. 

Horvát-szerb  nyelv,  1.  Délszláv  nyelvek  és 
irodalmak. 

Horvát-Szlavon-Dalmátországok  bánja,  1. 
Bán. 

Horvát-szlavón  miniszter,  1.  Horvát-Szlavon- 
ország. 

Horvát-Szlavonország  (térképét  1.  Magyar- 
ország cikknél),  a  magyar  szent  korona  országai- 
nak részét  képező  királyság,  mely  Horvátország 
és  Szlavónia  királyságokból  és 
a  polgárosított  Határőrvidék  v. 
katonai  végvidék  legnagyobb 
részéből  alakult. 

Fekvése.  H.  jelen  kiterjedésé- 
ben az  é.  sz.  44"  7'  és  46«  24'  és 
a  Forrótól  számított  k.  h.  32« 
4*//  és  38»,7'  közt  terül  el.  Ki- 
terjedése ÉD.-i  irányban  245, 
KNy.-i  irányban  480  km.,  saját- 
szerű, K.  felé  hosszan  elnyúló, 
keskenyedő  alakjánál  fogva 
azonban  az  ország  teste  sehol 
150  km.-nól  nem  szélesebb,  sőt 
K.-i  részében  átlag  csak  50 — 70 
km.  szélességet  ér  el. 
Határai.  H.  É.-on  és  K.-en  Magyarországgal  és 
pedig  B.-on  Zala,  Somogy,  Baranya  és  Bács- 
Bodrog  vármegyékkel,  K.-en  Torontál  vármegyé- 
vel, Ny.-on  Stájerországgal,  Krajnával,  Isztriá- 
val, Fiúméval  és  területével,  D.-en  Dalmáciával, 
Boszniával  és  Szerbiával  határos,  Ny.-on  150 
km.  kiterjedésben  az  Adriai-tenger  a  határ.  A 
határok  legnagyobb  része  természetes:  B.-on 
egész  hosszában  a  Dráva  ós  Duna  jelöli  hatá- 
rát (csak  kevés  helyen  tér  el  a  határ  kissé  a 
folyóktól),  K.-en  a  Duna,  D.-en  Zimonytól  felfelé 
egészen  Usticáig  a  Száva,  innen  Stanicüg  az  Una 
képezi  a  határt  Bosznia  felé.  Innen  kezdve  egé- 
szen a  dalmát  határig  kevésbbé  éles  a  határ,  mely 
hegyeken,  völgyeken  vonul  keresztül,  míglen  Dal- 
mácia felé  a  Sveto  brdo  gerincére  (Velebit)  ka- 
paszkodik fel.  Krajna  felé  részint  az  Uszkóki 
hegység  s  a  Kulpa  folyó,  Stájerország  felé  a 
Macelj -hegység  s  a  Dráva  határolja  az  országot. 
Területe  a  többszöri  átalakulások  folytán  lé- 
nyegesen változott.  A  Határőrvidék  polgárosítása 
előtt  H.  területe  19,254  km*  volt  (ebből  Horvát- 


Horvát-Szlavon- 
ország  címere. 


ország  9818,  Szlavónia  9436  km*);  a  varasd- 
körösi  és  varasd-szt.-györgyi  ezredek  területének 
(Belovár  vmegye  név  alatt)  polgárosítása  s  H.-hoz 
csatolása  után  a  polgári  H.  területe  23,278  km^ 
volt,  mihez  a  volt  határőrvidék  még  fenmaradt 
5  kerületének  19,238  km*  területe  járult.  Ez  utób- 
biak megszüntetése  s  H.-nak  a  mostani  8  vár- 
megyére való  felosztása  óta  területe  42,541  km*. 

Fizikai  viszonyoi<. 

Hegyrajz.  H.  orográflai  viszonyai  szerint  igen 
változatos,  különböző  heterogeneus  darabokból 
áll  hegyszerkezetileg.  A  tengerparti  fiatalabb 
hegylánctól,  a  Dinári  Alpoktól  vagy  Dinaridák- 
tól eltekintve,  amelyek  az  Alpokhoz  csatlakoz- 
nak, ösmasszivum  hegységei  vannak,  egyes  hegy- 
ségeiről még  ma  sem  tudjuk  biztosan,  hogy  hová 
sorozhatjuk,  a  Fruska-Gora  magában  álló  zárt 
lánca  szintén  még  megoldatlan,  csak  sejtjük, 
hogy  a  Kárpátok  ívéhez  tartozik,  mert  fölépítése 
hasonló,  de  összefüggése,  helyzete  és  izoláltsága 
még  megfejtetlen.  A  hegyvidékeket  ismét  külön- 
féle síkságok  kapcsolják  össze,  egy  részük  az  Al- 
földdel együtt  sülyedt,  más  részük  nem,  s  ezek 
sem  mindenütt  különíthetők  el,  vagy  ismerhető 
fel  az  eredetük  világosan. 

A  Dinári  Alpokat  az  Isonzó  völgyétől  kezdve 
nevezzük  így,  mert  innen  kezdödőleg  lesz  a  hegy- 
ség karsztos  jellege  annyira  uralkodó,  ami  épen 
a  fő  jellemvonása,  hiszen  maga  az  elnevezés 
«karsztos»  is  innen  ered.  Karszt  név  alatt  kb.  a 
Dinaridák  csoportját  értjük,  karsztos  tünemények 
alatt  pedig  azt  a  tüneménycsoportot,  hogy  a  fo- 
lyók nem  a  felszínen  folynak,  hanem  a  föld  alatt, 
barlangokban.  A  Dinári  Alpokat  nem  számíthat- 
juk az  Alpok  folytatásának,  mert  habár  szintén 
euráziai  lánc,  de  szerkezete  elütő,  s  inkább  csak 
az  Alpokkal  való  összefüggése  miatt  említhetjük 
őket  együtt.  Nincs  olyan  kristályos  zónája,  mint 
az  Alpoknak,  nagy  mészkővonulat,  amelybe  kes- 
keny láncokkal  van  gyűrve  a  flis  a  kontinens  fe- 
lőli K,-i  oldalon.  Mint  mészkőhegység  szétterült 
platószerű  megjelenésű,  amely  szélein,  különösen 
a  horvát  tengerparton,  meredeken  szakad  le,  el- 
zárt karsztos  ccpoljea  medencéi  vannak,  amelyek- 
nek csak  a  föld  alatt  van  lefolyásuk,  csak  a  közbe- 
zárt homokkőláncokban  vannak  hosszanti  folyó- 
völgyek. Emiatt  itt  az  emberi  letelepülés  is  a  pol- 
j  ékben  történik,  ahol  a  poljók  vizes  talaján  mű- 
velhető föld  és  legelő  van,  a  polje  tetején  a  pla- 
tón csak  erdő  van  (néhol),  legnagyobb  részben 
ezt  is  kiirtották  már,  s  ott  ma  rettenetesen  ko- 
pár. Ilyen  poljebeli  települések  pl.  Ogulin,  Fu- 
zsine,  Gackopolje,  Gospic  stb.  A  mészkőplató  a 
tenger  felől  7—800  m.-el  emelkedik  ki  hirtelen, 
amelyek  közt  a  besülyedt  poljék  2—300  m.  mé- 
lyen vannak,  pl.  a  Gackopolje  439  m.  magasan 
van.  A  flis  és  mészkőzóna  váltakozása  már  a  te- 
lepülésben is  igen  jól  látszik,  a  városok  és  falvak 
síírűen  vannak  a  flis  területeken,  mert  ez  föld- 
művelésre alkalmas,  míg  a  Karszt  kopár.  A 
hosszú  szigetek  is  a  Fiumei  öbölben  mészkő-  és 
flis  zónákból  állanak,  így  VegUa,  Cherso,  s  főleg 
Lussin,  amelynek  a  két  mészkő  lánca  közt  levő 
flis  övön  van  a  két  város:  Lussin  Piccolo  és 
Grandé.   A  mészkő  vidék    két  jól  elkülöníthető 


r 


Horvát-Szlavonország 


293 


Horvát-Szlavonorszás 


részre  oszlik :  az  egyik  a  Velebit,  Nagy-  és  Kis- 
Kapela  vonulata,  a  másik  résznek  csak  a  gerin- 
cei bukkannak  elő  a  tengerből.  A  Velebit  legma- 
gasabb pontja  a  Sveto  brdo  (1753  m.),  a  Nagy- 
Kapelának  a  Biela  Lasica  (1533  m.),  a  Kis-Kape- 
lának  az  Ozeblin  (1657  m.). 

Az  Ivancica  (1061  m.)  még  az  Alpok  folytatá- 
sának tekinthető,  mert  a  Macelj-hegységgel  csat- 
lakozik a  Karavankákhoz,  míg  az  előtte  mintegy 
keresztben  álló  Uszkok,  Szljeme  v.  zágrábi  hegy- 
ség (1035  m.)  és  a  Kölnik  (645  m.)  —  úgy  mint 
a  Kami  Alpok  —  perem-föltolódásoknak  tekint- 
hetők. A  Kalnik  és  Szljeme  közt  van  a  híres 
Krapina-patak,  ahol  az  ősember  koponyáját  ta- 
lálták. Az  előbb  említettek  s  a  Garic  ösmasszi- 
vuma  zárják  be  a  furopoljei  mélyedést- 

Az  ösynassziviim  darabjai :  a  Garic  (Hunka 
489  m.),  Psunj  (Brezovo-polje  984  m.),  Djel-  v. 
Bródi-hegység  (459  m.),  Papuk  (953  m.)  és  a 
Bilo  (294  m.),  mind  alacsonyabb,  lekopott  hátak. 
Ide  sorolhatjuk  még  az  előbbiektől  D.-re  levő 
Petrova-gorát  (507  m.)  s  a  Zrinyi-hegységet  (Pri- 
szeka  615  m.). 

Egészen  magában  álló  szigethegység  a  jPrMíte- 
gora  (Cerveni-cot  539  m.). 

Síkságai  közül  a  DK.-i  rész  az  Alfölddel  együtt 
keletkezett,  a  Muraköz  és  a  Dráva  melletti  sík- 
ság helyzete  még  kétes,  bár  az  Alfölddel  való- 
színűleg együtt  sülyedt  be  és  akkor  hozzátarto- 
zik, míg  a  turopoljei  említett  mélyedés  egészen 
izolált. 

A  tengem:  Az  Adriai-tenger  H.  partját  mintegy 
150  km.  hosszú  vonalban  mossa ;  partja  minde- 
nütt igen  meredek,  magas  és  szildás,  egészben 
véve  meglehetős  tagolatlan  és  csak  apróbb,  ke- 
véssé használható  öblöktől  van  megszakítva.  A  H. 
partját  locsoló  tenger  a  Quamero-öböl,  de  még 
ez  sem  terül  el  szabadon  előtte,  hanem  kisebb- 
nagyobb  szigetek  (Veglia,  Arbe,  Pago  stb.)  csopor- 
tozatával  van  behintve,  minek  folytán  a  tenger- 
szegély  sehol  sem  szélesebb  10  km.-nél,  de  több 
helyen  1—2  km.-re,  sőt  Veglia  szigetével  szem- 
bou  még  ennél  is  keskenyebbre  szorul  össze.  Az 
ezektől  elválasztó  tengercsatorna  É-i  részében 
Canale  di  Maltempo,  lejebb  D.-felé  Canale  della 
Morlacca  nevet  visel.  Fiúmétól  Portoréig  a  Quar- 
nero  víztükre  szabad.  A  tenger  mélysége  a  part 
mentén  40—60,  beljebb  60—80  m.  Hullámzása 
kevésbbé  erős  mint  a  nyUt  tengerben,  de  a  Canale 
di  Maitempóban  a  tenger  igen  erősen  szokott  za- 
jongni ;  legerősebb  a  hullámzás  a  scirocco-szelek 
alkalmával,  melyek  DK.  felől,  a  nyílt  Adria  felől 
fújnak.  A  hajózást  az  ÉK.-ről  fúvó  bóra  nagyon 
megnehezíti  és  sokszor  lehetetlenné  teszi  a  par- 
tokhoz való  közeledést. 

Folyók,  csatornák.  Bár  H,  földje  két  irányban, 
K.-feló  a  Duna  és  Ny.-felé  az  Adriai-tenger  felé 
lejt,  mégis  folyóvizei  majdnem  kizárólag  a  Duna 
felé  sietnek.  A  Velebit  hegységnek  az  Adriai-ten- 
ger felé  hirtelen  megszakadó  fensíkja  folyóvizek 
kifejlődésére  nem  alkalmas ;  az  egész  partvona- 
lon csak  két  folyócska,  a  Recsina  vagy  Fiumara 
(Fiume  mellett)  s  a  Zrmanja  (utóbbi  már  dalmát 
földön)  ömlik  az  Adriába.  A  belföldi  Karszton 
több  nagyobb  folyó  (Lika,  Gacka,  Obsenica,  Ri- 
c'ice,  Krbava)  ered,  melyek  hosszabb  folyás  után  el- 


tűnnek s  ismeretlen  helyen  ömlenek  a  tengerbe.  A 
Duna,  a  Dráva  torkolatától  a  Száva  torkolatáig, 
215  km.  hosszban  határolja  H.-ot,  szélessége  Vu- 
kovárnál  760,  Péterváradnál  1100  m.  H.  terüle- 
tén 3  folyót  vesz  magába :  a  Drávát,  Vukát  és 
Szávát.  A  Dráva  hosszából  375  km.  esik  H.  terü- 
letére, 187  km.  hajózható;  folyása  kanyargós, 
sokfelé  elágazó,  számos  szigete  és  holtága  van ; 
partmelléke,  főleg  Verőcze  vmegyóben,  mocsaras. 
A  Vuka,  mely  a  Djel  hegységben  ered  s  terjedel- 
mes mocsarakon  át  jut  (Vuko várnál)  a  Dunába, 
szintén  jelentéktelen.  A  Száva  H.  legjelentéke- 
nyebb folyója ;  bár  folyása  szabálytalan  és  rende- 
zetlen, mégis  mint  Magyarországnak  nagyságra 
nézve  harmadik  folyója,  melynek  hosszából  7.36 
km.  esik  hazánk  földjére  s  598  km.  gőzösökkel 
járható,  nagyfontosságú.  Legfontosabb  mellékfo- 
lyója a  Kulpa,  melynek  hossza  379  km.,  miből  136 
km.  kisebbevezős  hajókkal  járhatő;  nagyobb  mel- 
lékvizei a  Dobra  (mely  Ogulúmál  a  sziklák  közt  el- 
tűnik), a  sziklabarlangból  előtörő  Mreznica,  a  Plit- 
vicai  tavakból  eredő  Korana  s  a  Glina.  Az  Uná- 
nak  csak  felső  s  alsó  folyásának  egy  része  esUc 
H. földjére.  Hajózható csaíorwáA; nincsenek ;  a  meg- 
lévő néhány  kisebb  csatorna  csak  a  mocsarak  le- 
csapolására  szolgál.  Tervbe  van  véve  egy  hajóz- 
ható csatorna  építése,  mely  Samac  és  0  vuko  vár 
közt  a  Szávát  a  Dunával  összekapcsolná. 

Tavak,  mocsarak.  H.-nak  csak  kevés  tava  van ; 
legnagyobbak  a  szépségükről  elhíresedett  Plit- 
vicai  tavak  (Lika-Korba va  vmegyóben),  számra  13, 
melyek  lépcsőzetesen  egymás  fölött  feküsznek  és 
szép  vízeséseket  is  alkotnak ;  belőlük  ered  a  Ko- 
rana. Tóvá  szélesül  a  Gacka  is,  Otocsáczon  alul. 
A  mocsarak  (6000  km^)  a  folyók  mentén  elég  gya- 
koriak; a  Dráva  mentén  főleg  Gjurgjevác  és 
Eszék  körül,  a  Száva  mentén  a  Bigj  s  Bosut  vidé- 
kén, valamint  Jaraktól  Zimonyig  terjedelmes  mo- 
csarak vannak,  melyeken  kívül  a  Lonja  mentén 
a  Lonjsko  polje,  Cepin  mellett  a  Palaca,  Brod  mel- 
lett a  Mrszunja  mocsár  említendő. 

Ásványos  forrásoM)an  H.  meglehetős  gazdag ; 
különösen  jellemző  a  tiszta  hévvizek  gyakori  fel- 
lépése, minők  Krapina-Teplicz  (43' 1°  C),  Topuszko 
(56-3- 61-3°),  Szutinszko  (36-2''),  Stubicza  [bS-T), 
Daruvár  (42—46"),  Lesce  (.36-3")  mellett  nagy  bő- 
ségben fakadnak ;  ezenkívül  Varasd-Topliczán  ké- 
nes hévfon'ások  (56'3— 58"8''),  Lipiken  jódtartalmú 
égvényes  savanyuforrások  (64°)  fakadnak.  Mind- 
ezen helyeken  gyógyfürdők  is  vannak,  melyek 
közül  Lipik,  Krapina-Teplicz,  Varasd-Teplicz  és 
Daruvár  legismertebb.  Tengeri  fürdő  több  helyütt 
van. 

Églmjlai.  A  szlavóniai  lapály  égalja  a  magyar 
Alföldével,  a  kisebb  hegységeké  a  dunántúli  Domb- 
vidékek egáljával  azonos,  ellenben  a  DNy.-i  felföl- 
dön a  Karszt  zord  egáljával,  a  tengerparton  az 
olasz  éghajlat  derült  egével  találkozunk.  A  tenger 
mérséklő  hatása  csak  keskeny  partszegélyen  érvé- 
nyesül, ahol  a  déli  növényzet  teljes  virágjában 
pompázik,  míg  csak  néhány  kilométerrel  odább 
K.  felé  a  Karszt  kopár  fensíkját  zord  északi  sze- 
lek járják  s  gyakran  még  hó  is  fekszi.  A  nyári 
meleg  mindenütt  majdnem  egyforma,  de  a  tél  a 
Karszton  igen  kemény  (—27"  hideg  is  előfordul), 
a  tengerparton  ellenben  felette  enyhe  (a  legna- 


Horvát-Szlavonország 


294    — 


Horvát-Szlavonország 


gyobb  hideg  —  7*9'').  Ily  formán  a  tengerpart  évi 
közepes  hömérséldete  14°  C,  a  karszti  fensiké 
csak  9°,  a  hőmérséklet  abszolút  ingadozása  amott 
csak  44,  itt  60—65°.  Az  éghajlat  eltérésére  vonat- 
kozó adatokat  a  következő  táblázat  tünteti  föl : 


gipsz  (Szamobor),  továbbá  kevés  aszfalt,  kromit, 
grafit,  roalgar,  nafta  (Mikleuska),  stb.  Igen  neve- 
zetes a  márga  fellépése,  melyet  Beocsinnál,  Zágráb 
mellett  és  Buccarinál  nagy  mennyiségben  tár- 
nak fel. 


Tenger- 
feletti 
magasság 
m.-ben 

Bvi 
közepes 
hőmér- 
séklet 

Január 

Jnlius 

Különb- 
ség 

Legnagyobb  ab- 
szolút 

Ingado- 
zás 

Csapa- 
dék 

közepes  hőfoka 

meleg 

hideg 

mm.-ben 

Fiume _ _  —  _.  _ 

23 

13-5 

5-2 

23-0 

17-8 

35- 1 

—  9-0 

441 

1575 

Zengg  

36 

14-1 

4-8 

24-2 

19-4 

36-8 

-11-2 

480 

1199 

Lökve  ... ... 

720 

6-2 

—1-7 

16-9 

18-6 

30-8 

—23-0 

53-8 

2327 

ZavaljB- 

423 

10-4 

—l-l 

20-9 

22-0 

— 

— 

— 

1295 

Alsó-Lapac. 

Ö32 

9-8 

-1-6 

20-5 

221 

— 

— 

— 

— 

Lika     - - _ 

— 

7-9 

—0-4 

17-6 

18-0 

— 

— 20  0 

— 



Goszpics     _ 

568 

91 

—1-9 

19-9 

21-8 

34-2 

-27-1 

61-3 

1575 

Károlyváros 

— 

10-8 

0-0 

21-2 

21-2 

— 

— 

— 

1042 

Zágráb _ _ _ 

163 

10-7 

-0-7 

21-6 

22-3 

37-0 

—21-0 

58-0 

912 

Várasd - -  ...  — 

175 

11-7 

0-0 

21-2 

21-2 

— 



898 

Körös   _ ... 

157 

8-4 

-1-9 

20-0 

21-9 

36-3 

-22-6 

58-9 

842 

Belovár      - - 

140 

10-4 

—1-6 

21-0 

22-6 

34-4 

—24-4 

58-8 

862 

0-Qradiska     

102 

11-4 

—0-4 

22-2 

22-6 

36-8 

-18-3 

55-1 

881 

Brod     _ - 

100 

— 

—1-9 

21-4 

23-3 

35-0 

—17-6 

52-6 

794 

Eszék 

106 

12-6 

—1-4 

22-5 

23-9 

— 

— 

— 

752 

Vinkovce 

101 

11-4 

-0-4 

22-0 

22-4 

— 





841 

Zimony.. ._ 

71 

11-5 

— 

— 

— 

37-5 

— 

— 

621 

A  csapadók  a  tengerparton  és  a  Karszt  magas- 
latain igen  jelentékeny  (1500-2200  mm.),  K.  felé 
folyton  csökken  s  Zimonyban  már  csak  621  mm. ; 
H.,  de  különösen  Szlavónia  éghajlata  tehát  szá- 
raznak mondható.  Itt  az  éjjeli  harmat  pótolja 
a  csapadék  hiányát.  A  tavasz  H.-ban  igen  kelle- 
mes és  hosszú,  a  szlavóniai  lapályon  azonban 
hirtelen  megy  át  a  forró  nyárba ;  az  ősz  ködös,  a 
tél  nedves.  A  Karsztvidék  éghajlata,  D.-i  fekvésé- 
hez képest,  igen  zord  és  hideg ;  szélsőséges  szá- 
razföldi éghajlatát  felette  zord  s  hosszú  telei,  rövid, 
de  igen  forró  nyarai  jellemzik ;  télen  óriási  hó- 
mennyiségek  esnek,  melyeknek  maradványai  he- 
lyenként majdnem  egész  éven  át  megtalálhatók. 
Egészen  más  a  tengerpart  klímája;  míg  a  Karszton 
fél  évig  tart  a  tél,  addig  Fiúméban  hathónapos  a 
nyár,  szinte  tűrhetetlen  a  hőség  s  havazás  itt  télen 
is  ritkaság.  A  szelek  közül  a  bóra  a  szárazföld 
felől  a  tenger  felé  fuj,  hideg  és  száraz  s  oly  erős, 
hogy  nemcsak  emberben  és  állatban  is  kárt  tehet, 
de  oly  helyeken,  melyek  ennek  ki  vannak  téve, 
semmiféle  növényzet  sem  (még  zuzmó  sem)  terem 
meg ;  a  scirocco  délkeleti  szél,  mely  tikkasztólag 
hat  az  emberre,  ősszel  és  télen  rendesen  viharba 
megy  át.  Az  északi  a  tramontana,  az  észak- 
nyugati a  maestral,  a  déli  a  jug,  a  délnyugati  a 
libeccio. 

Ásványország.  Ásványkincsekben  H.  nem  ne- 
vezhető gazdagnak ;  bár  32  bányászható  ásvány 
jelenléte  konstatálhatott,  nagyobb  jelentősége 
mégis  csak  a  vas-  és  rézércek,  a  barnaszón,  nafta 
és  kén  előfordulásának  van.  Arany  és  ezüst  csak 
elenyésző  csekély  mennyiségben  fordul  elő  (Sel- 
nica) ;  jelentékeny  azonban  a  vasércek  (Trgove, 
Beslinac,  Topuszko,  Pazariste-Buzsim,  Misulino- 
vac,  Rujevác,  Zsirováe)  és  barnaszén  és  lignit 
(Szamobor,  Krapina,  Lupinjak,  Radoboj  vidéke. 
Fruska  gora,  Ivanec)  előfordulása ;  említendők  to- 
vábbá réz-  ós  ólomércek  (Beslinac,  Gradiskipotok, 
Kamerica,  Gracsani,  Ledince),  cink  (Ivanec),  kén- 
ére (Radoboj),  cinnóber  (Cabar),  mangánérc  (Pe- 
trovagora),  nafta  (Moszlavina,  Paklenica),  ga- 
lenit  (Lika,  Szamobor,  Ivanec),  higany  (Trsce), 


Növényvilág.  H.  növényzete,  földrajzi  alakulá- 
sának megfelélöleg,  négy  régióra  osztható ;  míg 
keleti,  túlnyomóan  lapályos  részének  vegetációja 
a  magyar  alföld  flórájához  hasonlít,  a  Szávától 
É.-ra  eső  részek  pedig  a  stájer  flórára  emlékeztet- 
nek, addig  a  felföldön  a  Karszt  jellemző  növény- 
zete, a  tengerparton  a  mediterrán  flóra  ismerhető 
fel.  Magassági  különbözetei  szerint  pedig  meg- 
különböztethető az  alföld  és  dombvidék  növény- 
zete (300  m.  magasságig),  a  hegységi  flóra  (.300— 
1000  m.),  a  szubalpin  (1000—1800  m.)  és  az  alpin- 
flóra  (1800  méteren  túl).  E  flórák  egymástól  na- 
gyon eltérők  s  az  eltéréseket  a  különböző  geológiai 
alakulás  még  fokozza.  A  Dráva  és  Száva  közti 
lapályokon  szántóföldek  mellett  rengeteg  erdők 
vannak,  melyekben  bükk-  és  tölgyfák,  a  lejtőkön 
szőllők  ós  gyümölcsösök  uralkodnak.  A  Kapela  ós 
Pljesivica  hegység  még  erdősek  (fenyvesek),  de 
a  Karszt  teteje  és  a  Velebit  hegység  majdnem 
teljesen  kopár;  ugyanott  művelhető  talaj  alig 
van.  A  tengerparton  déli  jellegűek  az  erdők  s 
általában  a  növényzet.  H.  növényfajainak  száma 
3461. 

Az  állatvilág  az  eltérő  természeti  viszonyoknál 
fogva  szintén  igen  gazdag.  A  hegységekben  őz, 
nyúl,  róka,  nyuszt,  menyét,  továbbá  medve  is  elő- 
fordul ;  a  madárvilágból  kitűnik  a  fajdtyúk,  nyii'- 
fajd,  a  ragadozók  közül  a  Strix  bubo,  Strix  scops, 
Buteo  cinereus,  Archibuteo  lagopus,  Falco  nisus, 
keselyű,  továbbá  Perdix  saxatilis  stb.  A  kétéltűek 
közül  a  mérges  viperák  különösen  a  tengerparton 
gyakoriak.  A  faunában  általában  felismerhető  a 
délies  éghajlat  hatása.  Rendkívül  gazdag  a  ten- 
ger állatvilága.  A  házi  állatokról  az  állattenyésztés 
fejezetében  lesz  szó. 

Népesség. 

Népesség  száma.  H.  tényleges  népessége  volt 
(ajelen  kiterjedést  véve  alapul)  1869-ben  1.848,688 
lélek,  1880-banl.905,2951ólek,1890-ben2.201,927, 
1900-ban  2.416,304  és  1910-ben  2.621,954  lélek. 
A  lakosság  szaporulata  eszerint  az  utolsó  két  év- 
tizedben 9' 7  ós  8'5o/o  volt. 


I 
I 


Horvát-Szlavonorszás: 


295 


Horvát-Szlavonországr 


vármegyék  szerint  következőleg 


Vármegye, 

Terü- 
lete 

Népessége 

lkm«- 

km» 

1890 

1900 

1910       lakos 

Belovár-Körös  

6,070 

269,092 

303,620 

332,592!       65-6 

liika-Korbava   

6,2  Jl 

191,875 

209,341 

204,710        330 

Modrus-Fiume  — j 

4,879' 

220,859 

228,452 

231,654        47-5 

Pozsega  — 

4,9291 

203,510 

229,361 

265,272        53-8 

Saerém 

6,810 

387,564 

366,660 

397,103        58-3 

Zimony  yv.  — 

66i 

13,136 

15,079 

17,131      305-9 

Várasd    _ 

2,44C 

245,723 

266,518 

293,612      120-3 

Várasd  tjv.    ... 

67 

12,021 

12,930 

13,398      200-C 

Veröcze  

4,810 

197,183 

218,171 

241,042!       50-1 

Eszék  tjv.     ... 

57 

21,484 

24,930 

31,38^     550-6 

Zágráb    

7,145 

448,049 

480,240 

515,014j       721 

Zágráb  tjv.   ... 

67 

41,481 

61,002 

79,038    1179-7 

összesen  — 

42,541 

2.201,927 

2.41G,304;2.621,954||       616 

Népsümség,  lakóMyek.  Az  1  km^-re  eső  (vi- 
szonylagos) népesség  volt  1869-ben  43-2, 1880-ben 
Ub,  1890-ben  51-8,  1900-ban  56-8  és  1910-ben 
61-6.  A  nópsűrííség  legnagyobb  Várasd  vmegyé- 
ben,  legkisebb  Lika-Korbava  vármegye  zenggi 
j.-ban,  ahol  20-on  alul  marad.  A  volt  Szlavóniában 
a  viszonylagos  népesség  általában  csekélyebb, 
mint  a  horvát  vármegyékben.  A  népesség  4  törv, 
hat.-jogú  városban,  19  r.  tan.  városban,  540  poli- 
tikai községben  és  7183  helységben  él. 

Tényleges  ás  jogi  népesség.  A  tényleges  népesség 
(1910)  2.621,954  lélek ;  a  külíöldi  honosok  száma 
76,206,  a  külföldön  távollevők  száma  150,233 
(1900.  csak  35,650).  Tényleges  szolgálatban  álló 
katona  volt  19,410. 

Nemzetiségek.  H.  lakossága  anyanyelv  szerint 
a  következőleg  oszlik  meg : 


Horvát   _ 

Szerb 

Magyar  ... 

Német    

Tót    

Oláh 

Ratéa     

Egyéb    ... 


összesen 


1880 


1.712,353 

41,417| 

83,139 

9,078 

2,044 

2,833 

41,635 


1890 


1900 


1910 


1880 


1.359,5881.490,6721.638,8541  Vqf.. 

562,13l!  610,908    644,955i|/''" 

68,794j  90,781     105,948 

117,493  136,121 

13,614  17,476l 

2,826  920l 

3,606  4,678 

58,358  64,753 


1.892,499||2.186,410|  2.416,30 


208,408  és  ismeretlenkorú  1916.  A  főbb  korcso- 
portok százalékos  eloszlása  a  következő :  0—15 
éves  87-2,  15—40  éves  365,  40—60  éves  183, 60 
éven  felüli  8'Oo/o.  A  városokban  lényegesen  mó- 
dosul az  összetétel,  amennyiben  ott  a  felnőttek  a 
gyermekek  rovására  sokkal  számosabbak.  Zág- 
rábban pl.  100  lakos  közt  van  0—15  éves  24*6, 
15—40  éves  50-4, 40—60  éves  18-4,  ennél  idősebb 
6'6,  és  hasonlóan  tagozódik  Eszék  lakossága. 

Hitfelekezet  szerint  van  H.-ban  1.877,813  róm. 
kat.  (71-6»/o).  17,592  gör.  kat.  (0-8o/o),  653,384  gör. 
kel.  (24-9o/o),  33,759  ág.  evang.  (l-lo/„),  17,948 
reform.  (0-7«/o).  21  unitárius,  21,231  izr.  (0-8«/o) 
és  386  egyéb.  Zágráb  és  Várasd  vármegye  majd- 
nem tisztán  katolikus ;  a  görög  keletiek  túlnyo- 
móan szerbek,  kik  a  cirill  íráshoz  ragaszkodnak ; 
ezek  a  két  Karszt  vármegyében,  továbbá  Pozse- 
gában  ós  Szeremben  legszámosabbak.  A  protes- 
tánsoknak csak  nóhányjelentékeny  községük  van, 
több  vármegyében  szétosztva  (1.  Horvát-szlavón- 
országi  protestánsok),  az  izraeliták  csak  a  váro- 
sokban élnek  számosabban. 

Hivatás  és  foglalkozás.  Az  1900-iki  népszámlá- 
lás szerint  H.  lakossága  következőleg  oszlott  meg : 
őstermelés  82*0,  bányászat  0*1,  ipar8"3,  kereske- 
delem és  hitel  1'5,  közlekedés  1*4,  közszolgálatok 
és  szabad  foglalkozások  2'0,  véderő  0-8,  napszá- 
mosok 1-4,  házi  cselédek  0-9,  egyéb  l-60/o.  A  tény- 
leg keresők  száma  1.299,244  volt,  ú.  m.  ősterme- 
lés 1.095,223,  bányászat  846,  ipar  89,052,  keres- 
kedelem és  hitel  15,876,  közlekedés  11,010,  köz- 
szolgálatok 19,361,  véderő  15,655,  napszámos 
15,036,  házi  cselédek  21,407  és  egyéb  15,778. 
Az  eltartottak  száma  1.117.060 
volt. 

Testi  és  szellemi  fogijatkozá- 
sok.  H.-ban  összeiratott  2895 
vak,  3319  süketnéma,  1531  elme- 
beteg és  3181  hülye. 


Százalékokban 


2.621 ,954||  100-0 


1890 


62-2 
25-7 
31 
5-4 
0-6 
0-1 
0-2 
2-7 


100-0 


1900  I  1910 


61-7 
25-3 


5-6 
0-7 
0-0 
0-2 


100-0 


62-5 
24-6 
41 
5-1 
0-8 
0-0 
0-3 
2-6 


100 -0 


A  magyar  anyanyelvűek  Verőcze  vármegyében 
legszámosabbak  (33,927,  vagyis  14"l«/o),  míg  Sze- 
remben már  csak  27,523  (6.9"/o),  Pozsegában 
16,462  (6-20/O)  és  Belovár-Körösben  14,224(4.3%) 
magyar  él.  Az  idegen  anyanyelvűek  közül  csak 
64,198  (2'6Vo)  beszéli  a  magyar  nyelvet. 

Nemi  és  családi  viszonyok.  A  polgári  népesség 
közt  volt  1.282,398  féiH  és  1,399,556  nő.  Ezer 
férfira  tehát  átlag  10*5  nő  esett.  A  nőtöbblet 
állandóan  fokozódik,  mi  a  nagyarányú  kivándor- 
lás eredménye,  mely  mindig  több  férfit  visz  ki  a 
külföldre.  Családi  állapot  szerint  van  1.406,081 
nőtlen-hajadon,  1.053,658  házas,  159,525  özvegy 
és  2690  elvált.  Százalékokban  kifejezve  van 
53-6<»/o  nőtlen-hajadon,  40"2o/o  házas,  6-l<>/o  özvegy 
és  O'lo/o  elvált.  A  városokban  egészen  más  a  la- 
kosság összetétele ;  Zágrábban  pl.  59-6"/o  nőtlen- 
hajadon és  33-50/0  házas  van. 

Korviszonyok.  Kor  szerint  van  a  polgári  lako- 
sok közt :  6  éven  aluli  427,585, 6-12  éves  367,816, 
12-15  éves  179,785, 15-20  éves  251,520,  20—40 
éves  704,491,  40-60  éves  480,733,  60  éven  felüli 


Közgfazdaság. 

őstermelés.  Földje,  a  Karszt- 
vidék terméketlen  fensíkjait  ki- 
véve, egészben  véve  termékeny 
s  a  szlavóniai  lapály  az  egész  magyar  birodalom 
legjobb  gabonatermő  vidékei  közé  tartozik.  Azon- 
kívül az  éghajlat  a  szöUŐ-  és  gyümölcstermelés- 
nek is  nagyon  kedvező,  a  magasabb  hegységeken 
pedig  kiterjedt  erdőségek  vannak.  Az  őstermelés- 
minden  ágára  eszerint  kedvezők  H.  természeti 
viszonyai,  amiért  is  az  őstermelés  H.  népének 
legjelentékenyebb  foglalkozási  ága.  H.  termő- 
területe 4.020,766  hektár,ebből  1.428,723  hektár 
szántóföld,  51,981  hektár  kert,  454,014  hektár 
rét,  588,670  hektár  legelő,  3121  hektár  nádas, 
45,808  hektár  szöUő  ós  1.530,442  hektár  erdő.  A 
földadó  alá  nem  eső  terület  232,402  hektár.  A  föld- 
mívelésben  még  ma  is  háromnyomású  rendszer 
dívik  nagyobbára,  de  a  talaj  intenzivebb  meg- 
mívelése  folyton  terjed,  mire  a  gazdákat  már  a 
házközösség  feloszlása  és  a  súlyosbodó  adóteher 
utalja.  Különösen  javult  a  földmívelós  helyzete  az 
ország  K.-i  részeiben,  ahol  a  kultúra  magasabb  fo- 
kán álló  bevándorlók  fejlettebb  földmívelést  hono- 
sítottak meg  s  ezáltal  a  föld  jövedelmét  fokozták ;  a 
gazdasági  egyesületek  működésének  üdvös  hatása 


Horvát-Szlavonorszdg 


—     296     — 


Horvát-Szlavonország 


szintén  felismerhető.  A  fóldmívelés  legfontosabb 
terményei  a  búza,  rozs,  kétszeres,  árpa,  zab  és 
kukorica ;  köles,  tatárka,  hüvelyesek  szintén  bő- 
ven teremnek.  Kender  és  len  leginkább  Zágráb  és 
Belovár-Körös  vármegyékben,  dohány  csak  Po- 
zsega.Veröcze  és  Várasd  vármegyékben  termelte- 
tik. Az  egyes  művelési  ágak  területe  és  termése 
volt  1911-ben : 


öszl  búza  „ 

tönköly 

kétszeres    

őszi  rozs    

őszi  árpa   — 

őszi  repce — _. 

tavaszi  búza  — 

tavaszi  rozs    

tavaszi  repce  — 

tavaszi  árpa  -  ... 

zab _ 

köles    _.  _ 

szemes  kukorica 

tatárka       .-. 

hüvelyesek     

len  (fonal) „ 

kender  (fonal) 

dohány.- 

cukorrépa  _ 

burgonya  

takarmányrépa 

lucerna,  lóhere,  baltacím 
bükkönykeverók,  muhar 
ugar     — 


Learatott 

terUlet 

hektárokban 


317,455 

5,158 

32,555 

6C,866 

89,386 

3,457 

9,710 

4,765 

136 

24,687 

99,902 

23,509 

414,308 

2,023 

215,885 

6,863 

8,416 

109 

3,569 

76,880 

8,412 

2,853 

3,623 

108,569 


Termés  q 


4.056,705 

21,536 

352,221 

603,884 

374,202 

29,063 

76,759 

41,609 

1,212 

200,527 

806,203 

112,947 

6.097,562 

8,909 

642,632 

29,246 

45,830 

580 

471,522 

6.090,882 

527,922 

7,094 

22,893 


A  gyümölcstermelés  H.  dombos  vidékein,  leg- 
inkább azonban  Szlavóniában  a  lakosságnak  igen 
fontos  kereseti  forrása  s  az  itteni  gyümölcsterme- 
lés minőség  és  mennyiség  tekintetében  igen  jelen- 
tékeny. A  gazdasági  egyesületek  évonkint  számos 
nemesített  gyümölcsfát  osztanak  szét  a  lakosság 
körében  s  a  nagyobb  termelök  nagy  gondot  fordí- 
tanak a  gyümölcs  nemesítésére.  Legjelentéke- 
nyebb gyümölcsfajai  az  alma,  körte,  szilva,  kaj- 
szin- és  őszi  barack,  cseresznye  és  meggy,  melyek 
kereskedésbe  is  nagy  mennyiségben  (aszalva  is) 
kerülnek.  A  gesztenye  Pozsega,  Várasd  és  Zágráb 
vármegyében,  a  füge  Modrus-Piuméban  szépen 
díszlik,  dió  a  mélyebb  fekvésű  vidékeken  igen  sok 
terem. 

Borászat.  H.-ban  a  szőUőmívelés  igen  régi 
keletű.  Az  első  szőllöket  Probus  császár  ültettette 
légióival  a  Mons  Almuson,  a  Szerémségben  278  kö- 
rül, Görögországból  származó  vesszőkkel.  A  szőllő- 
terület  45,808  ha.  Hat  borvidékbe  van  osztva : 
I.  Okié,  Piesivica,  Zágráb,  Szentiván-Zelina,  Za- 
gorje,  Várasd  és  a  Dráva  vidéke  ;  II.  a  Pruska- 
gora  hegység  lejtőin  levő  szőllők ;  III.  Pozsega- 
Daruvár,Pakrácz-Gradiska,  BrodésDiakovár  kör- 
nyéke ;  IV.  a  Moslavina  hegység  ;  V.  Glina-Pe- 
trinja  környéke  és  VI.  a  tengerparti  szőllők,  Vino- 
dol,  Novitól  az  isztriai  határig.  A  legtöbb  szöUŐ 
van  Szerem,  Zágráb  és  Belovár-Körös  vmegyék- 
ben.  Az  ú.  n.  kopaszfejmüvelés  van  elterjedve, 
de  helyenként  a  csapos  és  szálvesszös  művelés,  a 
tengerparti  szőUőkben  pedig  a  lugosművelés,  a 
pergolák  vannak  szokásban.  Főbb  szőllőfajták :  a 
kadarka,  ebből  készítik  a  híres  szerémi  borokat 
és  a  karlóczai  ürmöst,  azután  a  kraljevina,  pla- 
vec,  zelenika,  kövidinka  (itt  ruzsica),  a  furmint, 
(itt  moslavac),  szemendriai  fehér  (itt  smederevka), 


szlankamenka ;  az  idegen  fajták  közül  a  rajnai  és 
olasz  rizling,  tramini,  sylvani,  kék  frankos,  zier- 
fandli,  muskotályok  és  chasselas-félék.  Alanyfaj- 
ták a  Ripária  Portalis  és  Rupestris  Montierla.  A 
H.-i  borok  nagy  része  nem  túlerős,  helyenként 
savanykás  asztali  fehér,  vörös  ós  siller  bor,  ki- 
sebb része  fehér  és  vörös  csemegebor ;  Zágráb, 
Várasd  és  Szerem  vármegyékben  aszúborokat  is 
termesztenek.  Átlagos  alkoholtartalmuk  8—12,  a 
Szerémségben  12 — 14  térfogat  o/o,  savtartalmuk 
5— 8o/o,  nyugat  felé  savanyúbb,  kelet  felé  lágyabb 
borok  teremnek.  A  bortermés  nagy  része  a  belfo- 
gyasztást  fedezi,  kisebb  része  kerül  kivitelre, 
amely  Magyarország,  Ausztria  és  a  tengerpart 
felé  irányul.  A  szőllószet  és  borászat  ügyének 
emelésére  szolgáló  intézmények  a  zágrábi  önoló- 
giai  intézet,  a  mintapince,  a  petrinjai  borászati 
és  gyümölcsészeti  iskola.  Ezek  mellett  több  szö- 
vetkezeti pince  működik  a  helyes  borkezelés  ter- 
jesztése és  a  horvát  borok  forgalma  érdekében. 

Erdészeti  viszonyok.  1881-ig  a  hajdani  határ- 
őrvidéknek majdnem  összes  erdőségei  az  állam 
tulajdonában  voltak,  de  a  községi  lakosoknak  ha- 
szonélvezeti s  többféle  egyéb  joguk  volt.  Az  1871 
jún.  8.  kelt  törvény  elrendelte,  hogy  az  összes 
áUamerdőségek  fele  a  határőrvidéki  ezredek  he- 
lyében létesítendő  vagyonközségek  tulajdonába 
megy  át,  másik  fele  ellenben  az  állam  kizárólagos 
tulajdona  marad.  A  megosztás  alapjául  nem  az 
erdőterület,  hanem  annak  értéke  szolgálván,  az 
állam  tulajdonába  283,787  ha.,  a  vagyonközségek 
tulajdonába  432,.361  ha.  ment  át,  mindegyik  akkor 
128'5  millió  ftt  értékben.  H.  erdőségei  közül  kü- 
lönösen a  Száva  áradványos  területén  előforduló 
tölgyesek  érdemelnek  felemlítést,  amelyeknek 
páratlan  minőségű  nagyméretű  törzsei  a  világ- 
forgalom tárgyai.  H.  erdőterületére  nézve  1.  Er- 
dészeti statisztika.  L.  továbbá  Erdészeti  köz- 
igazgatás. 

Mlattenyésztés.  H.  marhalétszáma  az  utolsó 
(1911)  összeírás  szerint:  350,05010,913  öszvér,  2271 
szamár,  1.134,857  szarvasmarha,  850,485  juh, 
1.164,022  sertés  és  95,598  kecske.  Az  állattenyész- 
tés az  utóbbi  évtizedekben  lényegesen  emelkedett 
és  a  kormány  nagy  gondot  fordít  a  marhaállomány 
nemesítésére.  A  lótenyésztés  emelését  a  zágrábi 
állami  méntelep  célozza,  mely  az  ország  különböző 
részein  felállított  fedeztetési  állomásokat  látja  el ; 
Zágrábban  lóversenyeket  rendeznek.  A  szarvas- 
marhatenyésztés nemesítése  céljából  a  H.-i  gazda- 
sági társulat  állami  támogatással  bikákat  vásárol 
össze,  melyeket  a  kormány  által  megállapított 
szabályok  értelmében  a  marhatenyésztők  közt  osz- 
tanak szét.  A  juhtenyésztésnek  a  két  Karszt  vár- 
megyében és  Szerem  vmegyében  van  legnagyobb 
jelentősége,  a  sertéstenyésztés  Szerem,  Zágráb  és 
Verőcze  vármegyék  rónáin  virágzik  legjobban. 
A  méhtenyésztés  a  sziavon  vármegyékben  leg- 
élénkebb. A  selyemtenyésztés,  mely  Szlavóniában 
már  a  múlt  századokban  virágzott,  azóta  azonban 
majdnem  teljesen  megszűnt,  a  XIX.  sz.  nyolcva- 
nas évei  óta  szép  fejlődésnek  indult.  1883-ban 
csak  53  községben  űztek  selyemtenyésztést,  1892. 
már  994-ben  és  1911-ben  3481-ben;  a  termelő  csa- 
ládok száma  784-ről  96,971-re,  a  termelt  gubó 
mennyisége  14,760  kgról  1.878,996  kgra  emelke- 


Horvát-Szlavonország 


—     297 


Horvát-Szlavonország 


(lett;  jelenleg  a  selyemtenyésztést  a  3  szia  von 
várpiegyében  űzik  legnagyobb  mértékben. 

Őstermelő  népesség.  H.-ban  östenneléssel  össze- 
sen 1.095,223  lélek  foglalkozik,  és  pedig  625,183 
férfi  és  470,040  nö :  ebből  a  mezőgazdaságra  esik 
1.091,289  egyén.  Az  őstermelők  eszerint  az  ösz- 
szes  lakosság  82-0*'/o-át  teszik.  Gazdasági  szak- 
oktatás. H.-ban  7  gazdasági  tanintézet  van,  ú.  m. 
mezőgazdasági  és  erdészeti  középiskola  Körösön 
(14  tanár,  42  tanuló),  fóldmívesiskola  Körösön  és 
Pozsegán,  szöllészeti  és  gyümölcskertészeti  iskola 
Petrinján  és  3  kisebb  tanfolyam. 

Bányászat  és  kohászat.  Az  engedélyezett  zárt- 
kutatmányok  száma  12,175  s  az  adományozott 
vájnatelkek  nagysága  17,920  ha.,  ebből  aranyra, 
ezüstre  és  rézre  18,  vasércre  1259,  kőszénre  15,485 
és  egyéb  ásványokra  429  ha.  esik.  A  kültelek  te- 
rülete mindössze  2240  ha.  A  bányákban  (i9oo)  2421 
ember  dolgozik.  Az  1911.  évi  termelés  volt  57,477 
q  vasérc,  37,200  q  finomításra  való  nyersvas, 
2.861,869  q  barnaszén,  mindössze  2"53  millió  Kér- 
tékben. A  fennálló  nagyobb  báuyamüvek  a  Trgove, 
Beslinac  és  Topnszko  melletti  vasércbányák  és 
kohók,  az  ivaneci,  lepavmai,  vrdniki,  novimarofi, 
sokolovaci,  petrovagorai,  radoboji  és  nagytabori 
barnaszénbányák,  az  ivaneci  cinkbánya  és  kuljev- 
cici  cinkkohó,  a  cabari  cinnóberbánya  és  a  mos- 
lavinai  naftabánya. 

Ipar.  Az  ipar  leginkább  a  városokra  szorítko- 
zik, a  vidéken  a  házi  ipar  fedezi  a  lakosság  szük- 
ségletét. Az  iparral  foglalkozó  (i9oo)  89,052  sze- 
mély közül  a  tulajdonképeni  iparnál  84,356,  a 
vándoripamái  389  és  a  házi  és  népipamái  4307 
egyén  van  elfoglalva.  A  tulajdonképeni  iparban 
32,982  önálló  vállalkozó  és  51,374  főnyi  segédsze- 
mélyzet Íratott  össze,  ezek  között  625  tiszt  és 
üzletvezető,  1446  segítő  családtag,  34,863  segéd 
és  munkás,  8713  tanonc  és  4169  szolga.  Az  ipari 
népesség  főcsoportok  szerint  ekként  oszlik  meg : 
vas-  és  fémipar  8067,  gép-  és  hajógyártás  3835, 
kő-,  föld-,  agyag-  és  üvegipar  3482,  fa-  és  csont- 
ipar 14,739,  bőr-,  sörte-,  szőr-  és  tollipar  1080, 
mházati  ipar  21,097,  papirosipar  572,  élelmezés 
és  élvezeti  ipar  11,405,  vegyészeti  ipar  1538, 
építőipar  7669,  sokszorosító  ós  műipar  1038,  szállo- 
dás-, vendéglős-  és  kávésipar  7811.  Az  iparvállala- 
tok nagyságát  tekintve  volt  29,383  vállalat  segéd- 
nélküli, 7978  vállalat  1  segéddel,  2117  vállalat  2 
segéddel,  2150  vállalat  3—5  segéddel,  463  vállalat 
6—10  segéddel,  166  vállalat  11— 20  segéddel,  162 
vállalat  21—100  segéddel,  28  vállalat  100—200 
segéddel,  12  vállalat  2— 300  segéddel,  7  vállalat 
3—500  segéddel,  3  vállalat  500-nál  több  segéddel. 
A  nagy  iparvállalatok  összes  száma  212  volt,  ösz- 
szesen  18,544  alkalmazott  segédszemélyzettel. 
Jelentékenyebb  iparvállalatok :  kir.  szab.  bőrgyár 
(Zágráb),  Penkala  iróngyár  (u.  o.),  Neuschloss-féle 
nasici  tanningyár  ós  gőzfürész  r.-t.  (Susine-Gjur- 
gjenovac),  b.  Gutmann-féle  tanningyár  ós  gőz- 
fürész (Belisce),  Beocsini  cementgyár  (Beocin), 
Croatia  cementgyár  (Zágráb),  I.  horv.-szlav.  cu- 
korgyár (E8zék),Dráva  gyufagyár  (u.o.),papirgyár 
I  Zájgráb).  A  házi  ipar  leginkább  szövésre  és  kötésre 
terjed  ki  s  a  legelterjedtebb  készítmények  szőnye- 
gek és  (a  Szerémségben)  finom  pamut-  és  selyem- 
szövések. Az  ipari  szakoktaták,  a  zágrábi  felső 


ipariskola,  építőipari  szakiskola  és  női  ipariskola 
s  az  eszéki  kosárfonó  ipariskola  ós  23  nőipar- 
iskola  látja  el,  melyeket  összesen  1590  tanuló 
látogat. 

Kereskedelemmel  és  hitellel  összesen  15,876 
egyén  foglalkozik.  A  kereskedelem  főbb  cikkei  a 
gabona,  fa,  bor  és  egyéb  termények.  A  tengerpar- 
ton a  fakivitel,  valamint  általában  a  forgalom  foly- 
ton emelkedik.  Szlavónia  nagymennyiségű  gabo- 
nát, nyersbőrt,  továbbá  szarvasmarhát,  sertést, 
mézet,  gyümölcsöt,  pálinkát  és  viaszt  visz  ki.  A 
jelentékenyebb  kereskedelmi  városok:  Zágráb, 
Sziszek,  Eszék,  Vukovár  és  Zimony,  a  tengerpar- 
ton Zengg,  Buccari  és  Portoré.  A  tengerparton  (Fiú- 
mén kívül)  10  kikötő  van,  ú.  m.  Buccari,  Portoré, 
Selce,  Növi,  Zengg,  Cirkvenica,  St.  Giorgio,  Sti- 
nica,  JablanacésKarlopago;  ezekbe  az  1911.  évben 
18,171  hajó  érkezett  és  19,526  indult  el  oimau; 
tonnatartalmuk  1.492,149,  ületve  1.637,128  tonna 
volt.  Legélénkebb  Portoré,  Növi  és  Cirkvenica 
kikötője.  A  kereskedelmi  szakoktatásra  szolgál  a 
zágrábi,  zimonyi  és  eszéki  kereskedelmi  akadémia, 
a  buccarii  tengerészeti  iskola  (1849  óta)  és  a  su- 
sáki  felső  kereskedelmi  iskola ;  ezekbe  összesen 
594  tanuló  jár.  H.  területén  3  kereskedelmi  és 
iparkamara  áll  fenn  (Zágráb,  Eszék,  Zengg). 

Hitelviszonyok.  H.-ban  az  első  hitelintézet,  a 
zágrábi  takarékpénztár,  1846.  alakult,  húsz  évvel 
rá  alakult  az  első  szövetkezet  s  1868.  az  első  bank ; 
a  hitelintézetek  azonban  nagyobb  gyorsasággal 
csak  1872  óta  jöttek  létre,  ekkor  38,  1882.  már 
64  s  1911.  már  980  áUott  fenn,  ú.  m.  200  bank  és 
takarékpénztár  és  780  szövetkezet.  A  legtöbb  hi- 
telintézet (215)  Szerem  vm.-ben  van.  A  H.-ban 
működő  összes  hitelintézetek  tőkéje  83  millió  K. 

Közlekedés.  H.-nak  minden  irányban  vannak 
közútjai,  különösen  nevezetesek  a  Karszt-hegy- 
ségen át  épített  kitűnő  műútjai.  Jelenleg  az  ál- 
lami utak  hossza  1166  km.,  a  tartományi  utak 
hossza  4645  km.  Legnevezetesebb  műútjai  a 
XVIII.  sz.-ban  s  a  XIX.  sz.  elején  épültek,  ú.  m. 
József-út  (Károlyváros-Zengg,  épült  1774.),  Lujza- 
út  (Károlyváros-Fiume,  épült  1802—12.)  és  Ka- 
rolina-út  (Károlyváros- Portoré) ;  újabb  a  Rezső- út 
(Ogulin-Novi).  A  vasutak  Méplilése  előtt  ezek  vol- 
tak H.  főközlekedési  vonalai.  A  vasutak  ma  már 
egész  hosszában  szelik  H.-ot,  az  első  vasút  (a  déli 
vasút  steinbrück-zágrábi  vonala)  1862.  nyilt  meg  ; 
ezt  követte  1868.  a  zágráb-károlyvárosi  vonal, 
1870.  a  zákány-zágrábi  államvasúti  vonal  és  az 
alföld-fiumei  vasút  vonalai,  1873.  a  M.  Á.  V.  ká- 
rolyváros-fiumei  vonala,  1879.a  dálja-brodi  vonal, 
s  azután  a  M.  Á.  V.  ós  déli  vasút  több  más  vonala. 
A  most  létező  összes  vasúti  vonalak  hossza  2139 
km.,  miből  államvasút  870  km.  s  állami  kezelés- 
ben levő  magánvasút  862  km. 

Ezekhez  járul  még  a  zágrábi  és  eszéki  közúti 
vasút  26  km.  hosszban,  a  nagygoricai  lóvasút  és 
a  zágrábi  gőzsikló.  A  személyforgalom  legélén- 
kebb Zágrábban  (1911.  felszállott  911,453  utas), 
Zimonyban  (257,499),  Eszéken  (.381,563).  A  hajó- 
zás a  Dunán,  Dráván,  Száván  és  Kulpán  folyik 
s  e  4  folyón  H.  területén  1244  km.  járható  evezős- 
és  ebből  948  km.  gőzhajókkal.  A  Dunagőzhajó- 
zási társaság  1911.  a  Dráván  96,300,  a  Száván 
149,200  t.  árút  szállított.  A  cserevici,  kamenicai, 


Horvát-Szlavonország 


—     298 


Horvát-Szlavonország 


szotini  és  iloki  róvátkelések  személyforgalma 
363,574  személyre  rúgott.  A  tengeri  hajózás  az 
egész  part  mentén  folyik ;  a  magyar  kereskedelmi 
tengerészet  hajóállománya  volt  1911.  a  10  hor- 
vát kikötőben  .326.  A  posta  az  újabb  időben  jelen- 
tékenyen fejlődött ;  mlg  1883.  csak  274  postahi- 
vatal volt  H.-ban,  addig  1911.  már  410  stabil 
postahivatal,  415  táviróhivatal  és  4591  távbe- 
szélöállomás  volt.  Az  érkezett  (leadott)  levélpostai 
küldemények  száma  43.096,000,  a  táviratoké 
837,000,  a  távbeszélőn  váltott  beszélgetések  száma 
11,233,000  volt. 

Közművelődés. 

Műveltségi  állapot.  Az  1910.  évi  népszámlálás 
eredményei  szerint  H.  lakói  közül  olvasni  és  írni 
tudott  1.153,784.  Az  előző  népszámlálásokkal  ösz- 
szehasonlítva,  a  haladás  meglehetős  jelentékeny, 
amennyiben  a  6  éven  felüli  népességből  olvasni, 
Írni  tudott  1869-ben  21-80/0,  1890-bon  24-9o/o, 
1890-ben  33-37o.  1910-ben  44-4,  jelenleg  pedig 
52-6<'/o.  Minthogy  azonban  még  ma  is  a  felnőtt 
népességnek  több  mint  teljes  kétötöde  nem  birja 
a  művelődés  alapfeltóteleit,  a  közművelődés  álla- 
potát móg  fejletlennek  kell  nevezni  (Magyarorszá- 
gon 68 '770  tx;dlmi,  olvasni). 

Az  egyes  vármegyék  közül  legkedvezőbb  a  köz- 
műveltségi állapot  Szeremben  (66-60/0  lmi,olvasni- 
tudó),Pozsegában(59-7)ésBelovár-Körösben(59-4), 
legkedvezőtlenebb  Lika-Korbava  (251),  Zágráb 
(39*3)  s  Modrus-Piume  vármegyékben  (43-2).  A  vá- 
rosok közül  Zágrábban  83-97o.  Zimonyban  83-57o 
tud  ,irni  ós  olvasni. 

Értelmiségi  kereset.  Ez  (1900)  összesen  14,530 
egyént  foglalkoztatott,  kik  következőleg  oszolnak 
meg :  törvényhozás  és  közigazgatás  4654,  igaz- 
ságszolgáltatás 1938,  közegészségügy  1339,  tan- 
ügy 3614,  egyházi  szolgálat  2447,  tudományos  in- 
tézetek 70,  irodalom  és  művészet  284,  egyób  ér- 
telmiség 383.  Az  értehni  keresetből  élők  közt  2863 
nő  van. 

Közoktatás.  A  közoktatás  terén  lassú,  de  foko- 
zatos haladás  észlelhető ;  a  tanintézetek  és  ta- 
nulók száma  volt  : 

intézet  tanuló 


1875                1246 

107,985 

188é                1979 

135,363 

1898               1S8S 

169,488 

1901                1559 

218,028 

1911                1810 

292,808 

1911-ben  volt  az  iskolák  száma : 

skola 

tanerő 

tan  aló 

kisdedóvó — . 

34 

57 

2,115 

elemi  iskola  —    —    — 

1696 

3079 

265,932 

ipari  és  keresk.  inas  isk. 

49 

437 

7,645 

polgári  iskola 

33 

261 

4,200 

kisdedóvónöképzö   tanf. 

1 

— 

6 

tanítónőképző  ...    _    ... 

6 

72 

527 

középiskola 

82 

529 

6,713 

felső  tanintézet 

4 

122 

1,850 

«  gazd.  tanintézet     ... 

7 

35 

161 

5  ipari  és  keresk  iskola 

32 

216 

2,186 

.2  művészeti  iskola 

4 

89 

457 

K  katonai  tanintézet... 

2 

33 

179 

u  bábaképző    

1 

3 

45 

börtöniskola 

4 

7 

199 

emberbaráti  jellegű  int.... 

15 

77 

1,078 

Osszesen    ... 

1810 

4967 

292,808 

A  zágrábi  Ferenc  József-egyetem  1874.  állítta- 
tott fel  az  osztrák  egyetemek  mintájára ;  3  (hit- 


tudományi, bölcsészeti  és  jogi)  karból  ós  gyógysze- 
részi tanfolyamból  áll,  de  tervbe  van  véve  az  or- 
vosi kar  felállítása  is.  A  tanerők  száma  91  (közte 
44  nyilvános  rendes  tanár).  Hittud.  főiskola  van : 

2  r.  kat.  (Zengg,  Diakovár)  és  1  gör.  kel.  (Kar- 
lócza).  Van  2  vakok  intézete  és  1  siketnémák  orsz. 
intézete,  mind  Zágrábban.  Középiskolák :  9  főgim- 
názium (Zágráb  2,  Várasd,  Susák,  Eszék,  Pozsega, 
Vinkovci,  Goszpics,  Karlócza  szerbjfelek.) ;  6  teljes 
reálgimnázium  (Zágráb,  Eszék,  Zimony,  Káról yvá- 
ros,  Zengg,  Belovár);  5  alreálgimnázium  (Kap- 
roncza,  Krapina,  Mitrovicza.  Petrinja,  Vukovár) ; 

3  kereskedelmi  akadémia  (Zágráb,  Eszék,  Zi- 
mony) ;  1  leányliceum  (8  oszt.,  Zágráb)  és  1  keres- 
kedelmi és  ipari  felső  leányiskola  (Zágráb).Tanitó- 
és  tanítónőképző  intézet  van  6 :  Zágráb  2,  Eszék, 
Petrinja,  Pakrácz  és  Károlyváros.  Utóbbi  kettő  fe- 
lekezeti szerb.  Az  elemi  oktatást  az  1874  okt.  14. 
kelt  törvény  rendezte ;  a  tannyelv  a  horvát  v.  szerb, 
kivéve  oly  iskolákban,  melyek  idegen  nyelvű  köz- 
ségekben vannak.  A  tanítás  ingyenes.  A  népiskola 

4  osztályú,  a  tankötelessóg  a  betöltött  7-ik  évvel 
kezdődik ;  a  népiskola  után  a  gyermekek  2  évig 
ismétlőiskolát  látogatnak.  A  polgári  iskolák  3  év- 
folyamból állanak  s  az  ipari  és  kereskedelmi  pá- 
lyára készülő  ifjak  részére  állíttattak  fel.  A  nép- 
iskolák a  községi  iskolai  bizottság  vezetése  alatt 
állanak  s  az  ebből  a  vánuegyei  hatóság  által  vá- 
lasztott iskolalátogató  közvetlen  felügyelete  alatt 
állanak.  A  felügyelet  a  vármegyénként  kineve- 
zett tanfelügyelő  kezében  van,  ki  mellett  vár- 
megyei iskolabizottság  áll.  A  kormány  kebelében 
állandó  országos  iskolai  tanács  áll  fenn.  A  H.-ban 
fennálló  1596  népiskola  közt  van :  68  magj^ar,  27 
német,  4  tót  tannyelvű,  a  többiben  horvátiü  vagj^ 
szerbül  folyik  a  tanítás.  A  tanítók  összes  száma 
,3079.  A  tanköteles  gyermekek  száma  1911-ben 
400,318,  ezek  közül  elemi  iskolába  járt  270,172 
(67-4o/o). 

Tudomány  és  művészet,  irodalom.  H.  első  tu- 
dományos intézete  az  1860.  alapított  délszláv  tu- 
dományos és  művészeti  akadémia,  melynek  gaz- 
dag könyvtára,  képtára  és  egyéb  gyűjteményei 
vannak.  Mellé  sorakozik  a  horvát  országos  nem- 
zeti múzeum,  mely  1848.  alapíttatott  s  1878.  újjá- 
szerveztetett ;  a  múzeum  a  horvát  kormány  köz- 
vetlen felügyelete  alatt  áll  s  állat-növénytani, 
ásvány-földtani  és  régészet-történelmi  osztályból 
áll.  Ezeken  kívül  említendő  az  ipar-  és  művészeti 
múzeum,  a  Strossmayer-féle  képtár,  az  érseki 
könyvtár  (100,000  kötet),  az  egyetemi  könyvtár 
és  gyűjtemények.  A  művészeti  intézmények  kö- 
zül az  1835.  alapított  zágrábi  nemzeti  színház  áll 
első  helyen ;  az  országos  zeneakadémia  1827  óta 
áll  fenn.H.  területén  126  horvát,  18  szerb,  11  né- 
met, 1  magyar  és  3  egyéb  nyelvű  lap  jelenik  meg 
(1873-ban  12  horvát,  4  német,  2  olasz,  1881-ben 
24  horvát-szerb  és  3  német).  L.  még  Délszláv 
nyelvek  és  irodalmak. 

Egyházi  viszonyok.  Egész  H.  (Verőcze  vm.  egy 
részének  kivételével,  mely  a  pécsi  püspökséghez 
tartozik)  a  zágrábi  egyháztartomány  területét  ké- 
pezi, mely  3  egyházmegyére  oszlik;  a  zágrábi 
érseki  egyházmegyéhez  tartozik  Belovár-Körös 
és  Várasd  vm.  egészen,  Modrus-Fiume,  Pozsega 
és  Zágráb  vármegyék  egy  része ;  a  zenggi  püs- 


Horvát-Szlavonország 


—    299     — 


Horvát-Szlavonország 


pöki  egyházmegyéhez  tartozik  Lika-Korba va  vm. 
egészen,  Modrus-Fiume  és  Zágráb  vm.  egy  része ; 
a  diakovári  püspöki  egyházmegyéhez  Pozsega  és 
Veröcze  vm.  fenmar adó  része  és  az  egész  Szerém- 
ség.  A  gör.  kat.  egyházak  mind  a  körösi  püspöki 
egyházmegyébe  tartoznak.  A  gör.  kel.  egyház 
községei  a  paki'áczi  és  károlyvárosi  püspöki  egy- 
házmegye közt  oszlanak  meg  olyformán,  hogy 
Belovár-Körös,  Pozsega  és  Várasd,  vmint  Veröcze 
és  Zágráb  vm.  egy  része  a  pakráczi,  a  fenmaradó 
területek  a  károlyvárosi  megye  tartozékai ;  mind- 
kettő egyébiránt  a  karlóczai  érsekség  alá  van 
rendelve.  Az  ág.  evang.  ós  ref.  községek  a  bányai 
és  dmiántúli,  illetve  dunamelléki  és  dunántúli 
egyházkerület  alkotó  részei.  H.-ban  mindössze  589 
r.  kat.,  28  gör.  kat.,  386  gör.  kel.,  19  ág.  evang., 
17  ref.  és  27  izr.  hitközség  van. 

Alkotmány  és  közigazgatás. 

Horvát-Szlavon-Dalmátországok  közjogi  vi- 
szonyát a  magyar  államhoz  alapjában  a  kiegye- 
zésről szóló  18Í68.  XXX.  t.-c.  szabályozza,  melyet 
kiegészítenek  és  részben  módosítanak  az  1873. 
XXXIV.,  1880.  LIV.,  1881.  XV.,  1882.  XL., 
1889.  XL.,  1908.  X.  t.-cikkek  és  együtt  Magyar- 
ország és  H.  közös  alaptörvényeit  teszik.  Az.  1868. 
XXX.  t.-cikk  bevezetése  kiemeli,  hogy  Horvát- 
Szlavon-Dalmátországok  századokon  keresztül 
mind  jogilag,  mind  tényleg  Szt.  István  koroná- 
jához tartoztak,  a  pragmatika  szankció  (1723. 
I.,  ÍI.,  in.  t.-cikkek)  értelmében  pedig  a  magyar 
szt.  korona  országai  egymástól  elválaszthatla- 
nok.  Ez  alapon  Magyarország  ós  H.  (1.  §)  jelen- 
leg is  egy  és  ugyanazon  állami  közösséget  al- 
kotnak úgy  a  felség  uralkodása  alatt  álló  többi 
országok,  mint  más  országok  irányában.  A  47.  és 
48.  §-ok  azonban  hozzá  teszik,  hogy  mindazon 
ügyekre,  melyek  ez  egyezményben  a  közös  (állami) 
törvényhozásnak  és  központi  kormánynak  (m.  kir. 
minisztérium)  fentartva  nincsenek,  H.-ot  autonó- 
mia, önkormányzati  jog  illeti  meg  és  ez  mind  a 
törvényhozás,  mind  a  végrehajtás  tekintetében 
kiterjed  a  beligazgatásra,  vallás-  és  közoktatási 
ügyekre,  valamint  az  igazságügyre,  ideértve  a 
tengerészeti  jog  kiszolgáltatásán  és  a  főudvar- 
nagyi  bíráskodáson  kívül  a  törvénykezést  is  an- 
nak minden  fokozatán.  H.  tehát  a  magyar  ko- 
rona kiegészítő  része,  vagyis  a  szűkebb  értelem- 
ben vett  Magyarországgal  együtt  alkotja  a  ma- 
gyar államot,  amellett,  hogy  belső  életére  a  meg- 
határozott tágas  ügykörökben  autonomikus  kü- 
lönállással és  ennek  megfelelő  autonóm  alkot- 
mánnyal bir;  legális  műnyelven  társországok. 
Az  említett  alaptörvény  eSzt.  István  koronája» 
vagy  «a  magyar  szt.  korona  országainak))  (mi- 
ként az  államot  szintén  nevezi)  közös  jelvényéül 
a  kibővített,  illetve  a  társországokéval  egyesí- 
tett magyar  címert  állapítja  meg.  Megjegyzendő 
azonban,  hogy  Dalmátország  csak  jogilag  tar- 
tozik a  magyar  szent  koronához,  tényleg  Ausz- 
tria tartománya  (1.  Dalmáda  cikkben :  Dalmá- 
cia kfizjogi  állása).  Az  állami  egységből  követ- 
kezik, hogy  a  király  egy  és  ugyanaz ;  egy  a  ko- 
rona és  a  koronázás,  egy  a  koronázási  oklevél, 
mely  azonban  a  magyar  szöveg  mellett  horvát 
nyelven  is  szerkesztendő,  a  társországoknak  ki- 


adandó és  ebben  a  társországok  alkotmánya  is 
biztosíttatik.  Egy  és  ugyanaz  az  állampolgárság, 
valamint  az  államhatalom,  mely  ugyanazon  fő- 
organumok  által  valósul  meg,  amennyiben  ma- 
gának a  horvát-szlavón  autonómiában  kivételt 
nem  alkotott.  A  nemzetközi  életben  is  az  egysé- 
ges magyar  állam  szerepel.  Az  autonomikus  kü- 
lönállást bizonyí^a,  hogy  e  részek  közjogilag  el- 
ismert «ország»  címmel  bírnak;  külön  politikai 
nemzetet  alkotnak,  mely  azonban  nem  ad  állam- 
polgárságot, hanem  csak  illetőséget ;  területükön 
külön  zászlót  használnak  saját  színeikkel  (piros- 
fehér-kék) és  címerükkel,  melyet  azonban  Szt. 
István  koronája  fed ;  az  állami  törvényhozásban 
kollektív  képviselettel  vesznek  részt,  tehát  nem 
keinUeti  választás  alapján;  végre  a  nagyfontos- 
ságú közügyek  egész  sorozatára  autonomikus 
külön  élettel  bírnak  és  az  1868.  XXX.  t.-c.-ben 
foglalt  egyezmény  csak  úgy  változtatható  meg, 
mint  a  hogy  létrejött:  a  magyar  országgyűlés  és 
H.  országgyűlésének  kölcsönös  megállapodása 
alapján,  a  király  szentesítésével. 

Az  állami  (közös)  törvényhozásnak  és  végre- 
hajtásnak fentartott  ügyeket  az  1868.  XXX.  t.-c. 
taxatíve  sorolja  fel,  úgy,  hogy  amelyek  így  felso- 
rolva nincsenek,  azok  a  társországok  autonómiájá- 
hoz tartoznak,  ámbár  a  törvény  az  utóbbiakat 
osztályonként  is  —  belügyek,  vallás,  közoktatás, 
igazságügy,  —  megnevezi.  Az  állami  törvény- 
hozásnak és  kormányzásnak  fentartott  ügyek: 
1.  A  magyar  állam  ós  Ausztria  közt  közös  és  kö- 
zös egyetértéssel  elintézendő  ügyek.  2.  A  királyi 
udvartartás,  illetve  költségeinek  megajánlása.  3. 
A  hadügy,  a  védrendszer,  a  hadkötelezettség  meg- 
állapítása, ujoncajánlás,  hadsereg  elhelyezése, 
élelmezés.  De  az  ujoncjutalékból  H.-ra  eső  rósz  az 
ottani  népesség  aránya  szerint  állapíttatik  meg ; 
újoncai  ez  országok  ezredeibe  soroztatnak,  külö- 
nös figyelemmel  arra,  hogy  milyen  fegj^vernemre 
alkalmasak,  így  a  tengerpart  újoncai  főleg  a  hajó- 
hadhoz osztatnak  be.  A  horvát-szlavón  honvédség 
vezénynyelve  horvát,  zászlója  a  társországok 
egyesült  színeiből  áll,  ő  felsége  nevének  kezdő- 
betűivel és  a  magyar  állam  címerével.  Ez  utóbbi 
tételek  nem  a  kiegyezési,  hanem  a  rendes  állami 
törvényekben  foglaltatnak.  4.  A  pénzügy,  az  összes 
adórendszer  megállapítása,  az  egyenes  és  közve- 
tett adók  megajánlása,  adók  kivetése,  behajtása, 
kezelése,  újaknak  behozása,  az  állami  költségve- 
tés megállapítása,  zárszámadások  megvizsgálása, 
új  államadósságok  fölvétele,  a  létezők  konvertá- 
lása, az  ingatlan  államvagyon  kezelése,  átalakí- 
tása, megterhelése  és  eladása,  egyedáruságok,  ki- 
rályi jövedelmek.  A  horvát-szlavón  területen  fekvő 
állambirtok  eladásáról  azonban  a  horvát-szlavón 
orezággyülés  is  meghallgatandó  és  beleegyezése 
nélkül  az  eladás  meg  nem  történhetik.  5.  A  pénz, 
órcpónz  és  bankjegyügy ;  de  a  magyar  korona  or- 
szágai által  veretendő  pénzeken  a  királyi  címbe 
Horvát-Szlavon-Dalmátországok  királya  cím  is 
fölveendő.  A  pénzrendszer  és  általános  pénzláb 
meghatározása,  a  kereskedelmi  és  államszerződé- 
sek megvizsgálása,  jóváhagyása.  6.  A  bankokat,  hi- 
tel- és  biztosítóintézeteket,  szabadalmakat,  mérté- 
ket, súlyt,  árúbólyeget,  minta-biztosítást,  fémjel- 
zést, írói  és  művészi  tulajdont  illető  intézkedések  ; 


Horvát-Szlavonország 


—     800     — 


Horvát-Szlavonország 


a  tengerészeti,  kereskedelmi,  váltó-  és  bányajog ; 
a  kereskedelem,  vámok  és  hajózás  ügye ;  posta, 
távírda,  vasutak,  kikötök  ügyei,  valamint  azon 
állami  utak  és  folyók  ügye,  melyek  Magyarorszá- 
got és  a  társországokat  közösen  érdeklik.  7.  Az 
iparügy  rendezését  a  házaló  kereskedéssel,  a  nem 
közkereseti  társaságok  ügyeit,  az  útlevél-ügyet, 
az  idegenek  felett  gyakorlandó  rendészetet,  vala- 
mint az  állampolgárságot  és  a  honosítást  illető- 
leg a  törvényhozás  a  magyar  országgyűlésen 
történik,  a  végrehajtás  azonban  a  társországok 
kormányának  tartatik  fenn.  8.  Állami  ügy  még 
a  nemesség,  a  rendjelek,  a  címek  és  egyéb  ki- 
tüntetések ügye.  Mindez  ügyekre  a  törvényhozási 
tárgyalások  a  magyar  (közös)  országgyűlésen 
folynak,  amelyen  a  társországok,  országgjollésük 
által  választott  40  taggal  a  képviselőházban  és 
3  taggal  a  főrendiházban  képviselve  vannak. 
A  főrendiháznak  tagjai  még  a  horvát-szlavón  te- 
rületen illetékes  főrendek,  mint  a  magyar  állam 
főurai  (főpapok,  mágnások,  a  nemesség  mindig 
egy  volt),  de  ezek  állandó,  rendes  tagok,  nem 
a  társországokat  képviselik.  A  magyar  ország- 
gyűlés által  küldött  delegációba  a  horvát-szlavón 
képviselők  közül  a  képviselőház  4,  a  főrendi- 
ház 1  tagot  választ.  A  társországok  képviselői 
a  magyar  országgyűlésen  azon  ügyek  tárgya- 
lásában vesznek  részt,  melyek  a  társországokra 
is  kihatnak  és  ugyanazon  jogokkal  bimak,  mint 
a  többi  képviselők,  csakhogy  a  horvát  nyelvet  is 
használhatják.  Az  épületen,  melyben  e  közös  or- 
szággyűlés tartatik,  a  magyar  lobogó  mellé  a  társ- 
országok lobogóját  is  felvonják  és  ez  ország- 
gyűlésen hozott  törvények  ő  felsége  által  aláírt 
horvát  eredeti  szövegben  is  kiadatnak  és  a  horvát- 
szlavón  országgyűlésnek  megküldetnek. 

A  közös  (állami)  ügyeknél  a  végrehajtó  hatal- 
mat a  m.  kir.  minisztérium  gyakorolja,  mely  a  társ- 
országok területén  az  autonóm  kormánnyal  egyet- 
értőleg  igyekszik  eljárni  és  az  oda  kiható  intéz- 
kedéseit az  autonóm  hatóságok  előmozdítani,  s 
amennyiben  saját  közegei  nem  volnának,  végre- 
hajtani tartoznak.  A  pénzügyminisztérium  első 
sorban  az  általa  kinevezett  zágrábi  kir.  pénzügy- 
igazgatóság útján  jár  el.  A  m.  kir.  miniszteri  kor- 
mány és  a  társországok  kormánya  között  az  össze- 
kötő kapocs  a  horvát-szlavón  tárca  nélküli  mi- 
niszter, ki  a  magyar  miniszteri  tanácsnak  szava- 
zattal biró  tagja  és  a  magyar  országgyűlésnek 
felelős.  Feladata  ellenőrizni,  hogy  az  autonomi- 
kus  élet  megmarad-e  hatáskörében,  nem  sérti-e  a 
Magyarország  és  társországai  közti  alkotmányos 
viszonyt?  valamint  ő  képviseli  a  társországok 
érdekeit  a  minisztérium  kebelében.  A  bánnak  (1.  o.) 
ő  felségéhez  intézett  előterjesztéseit  változatlanul 
fölterjeszti,  de  ha  úgy  találná,  hogy  az  előterjesz- 
tés az  1868.  XXX.  t.-c.-ben  foglalt  állami  közös- 
ség V.  érdekközösség  szempontjából  sérelmes  és 
aggálya  a  bán  meghallgatása  után  sem  oszlanék 
el,  saját,  illetve  a  magyar  közös  kormány  észre- 
vételeit is  mellékli.  Azoknál  a  minisztériumoknál, 
melyeknek  hatásköre  a  társországok  területére  is 
kiterjed,  horvát-szlavón  osztályok  állíttatnak  fel 
és  úgy  az  osztályokba,  mint  a  társországok  terü- 
letén működő  egyéb  állami  hivatalokra,  tekintet- 
tel a  szükséges  képzettségre,  horvát-szlavon-dal- 


mát  honfiak  nevezendők  ki ;  a  társországok  hatá- 
rai között  az  állami  ügyek  hivatalos  nyelve  a  hor- 
vát. A  pénzügyeket  illetőleg  az  1868.  XXX.  t.-c. 
kimon^'a,  hogy  a  társországok  a  magyar  állam 
költségeihez  adóképességük  szerint  tartoznának 
járulni,  de  miután  a  reájuk  így  jogosan  kimért  ter- 
het az  idő  szerint  csak  úgy  viselhetnék,  ha  az  auto- 
nóm kiadásaik  fedezéséhez  szükséges  összeg  egy 
részét  is  átszolgáltatnák  :  Magyarország,  tekintet- 
tel a  testvéri  viszonyra,  beleegyezett,  hogy  köz- 
jövedelmeikből csak  az  a  rész  fordíttassékaz  állami 
(közös)  kiadásokra,  amely  az  autonomikus  kiadá- 
sok után  fennmarad.  Az  ez  alapon  keletkezett  pénz- 
ügyi egyezmény  az  1868.  XXX.,  1873.  XXXIV., 
1880.  LIV.  t.-cikkekbe  iktattatott,  majd  az  1889. 
XL.  t.-c.-kel  új  egyezmény  jött  létre,  melynek  ér- 
vénye 1897  végéig  terjedt.  Hatályát  a  törvények 
óvenkint  ideiglenesen  meghosszabbították,  míg 
az  1906.  X.  t.-c.  a  létrejött  új  pénzügyi  egyezményt 
1913.  év  végéig  becikkelyezte.  E  szerint  a  társor- 
szágok adóképessége  úgy  aránylik  Magyarország- 
hoz, mint,  kerek  számokban,  8  a  92-höz,  tehát  ebben 
az  arányban  tartoznának  az  állam  terheihez  já- 
rulni ;  de  miután  az  említett  tekintetek  ma  is  fenn- 
állanak,  Magyarország  beleegyezett,  hogy  a  társ- 
országok tiszta  jövedelméből  M"/o  az  autonóm 
kiadásokra  fordíttassék  és  csak  56"/o  illesse  az  ál- 
lamkincstárt. Ennek  eredménye,  hogy  míg  Ma- 
gyarország belügyi,  vallás-,  közoktatási  és  igaz- 
ságügyi kiadásaira  közjövedelmeinek  körülbelül 
19''/o-át  fordítja,  addig  a  társországok  e  célra  köz- 
jövedelmüknek az  említett  százalékát  használ- 
hatják. 

Az  előadottakból  folyólag  évenkint  pénzügyi 
leszámolást  ejtenek  meg  Magyarország  és  H.  közt 
kettős  irányban,  ú.  m.  először  arra  nézve,  hogy 
mennyit  tett  a  tárgyévben  H.  tiszta  jövedelmé- 
nek a  saját  beligazgatási  költségeire  fordítható 
^ío/o-a  és  ezzel  szemben  mennyi  fizettetett  ki  tény- 
leg H.-nak  erre  a  célra,  mihez  képest  H.  vagy  még 
követel,  vagy  tartozik  Magyarországgal  szem- 
ben ;  másodszor  arra  nézve,  hogy  mennyit  tett  a 
tárgyévben  az  az  összeg,  amellyel  H.  a  törvény 
szerint  a  magyar  szent  korona  országainak  közös 
tiszta  kiadásához  hozzájárulni  tartoznék  s  ezzel 
szemben  mennyi  H.  tiszta  jövedelmének  e  célra 
eső  ööo/o-a.Az  ekképen  mutatkozó  s  Magyarország 
által  fedezett  hiányt  H.  az  1868.  XXX.  t.-c.  27. 
§-a  szerint  megtéríteni  nem  köteles.  Ezeket  a  le- 
számolásokat a  pénzügyminisztérium  szerkeszti, 
a  m.  kir.  állami  számvevőszék  felülvizsgálja  ós 
jelentése  kíséretében  a  magyar  országgyűlés  elé 
terjeszti,  mely  az  általa  megvizsgált  leszámolást 
a  fenti  t.-c.  28.  §-a  értelmében  tudomásvétel  vé- 
gett H.  országgyűlésével  is  közli. 

Országos  törvényhozás.  Az  autonóm  alkotmány- 
ból folyó  törvényhozás  jogát  a  király  a  H.  ország- 
gyűléssel gyakorolja.  A  királyt  illeti  meg  az  or- 
szággyűlés összehívása  az  alkotmányban  megha- 
tározott öt  évi  időszakra ;  ő  nyi^a  meg  személye- 
sen v.  meghatalmazottja  által;  üléseit  elnapolja, 
berekeszti,  sőt  az  öt  évi  időszak  lejárta  előtt  is 
feloszlathatja,  de  ez  esetben  az  új  országgyűlés  3 
hó  alatt  ismét  összehívandó.  A  királyt  megilleti  (az 
országgyűléssel  egyetemben)  a  kezdeményezési 
jog,  ki  azt  a  báni  kormány  által  kezeli,  valamint 


Horvát-Szlavonország 


—     301     — 


Horvát-Szlavonországr 


a  koronás  király  szentesíti  a  törvényeket,  midőn 
a  horvát-szlavón  országgyűlés  által  megállapított 
törvényszöveget  a  horvát-szlavón  tárca  nélküli 
miniszter  és  a  bán  ellenjegyzése  mellett  aláírja, 
kir.  pecséttel  ellátja.  A  szentesített  törvény  a  hor- 
vát-szlavón országos  törvénytárban  tétetik  közzé 
és  az  iUetö  szám  megjelenésétől  számítva  15  nap 
múlva  életbe  lép,  ha  csak  maga  a  törvény  máskép 
nem  intézkedik.  Az  autonóm  törvények  idézése  a 
szentesítés  napjának  és  a  törvény  tárgyának  meg- 
jelölésével történik  (pl.  1873  nov.  28-iki  törvény, 
a  törvények  kihirdetéséről),  de  a  rövidség  kedvéért 
gyakran  csak  a  szentesítés  napját  említik  (pl.  1873 
nov.  28-iki  törvény).  A  törvényhozásnak,  úgy  mint 
az  egész  autonóm  kormányzásnak,  nyelve  a  hor- 
vát. Az  országgyűlés  székhelye  Zágráb.  Szerveze- 
tét pedig  főkép  az  1870.  II.,  1881  július  15-iki  és 
az  1888  szept.  29-iki  törvények  szabályozzák.  Az 
országgyűlés  egy  kamarából  áll,  melynek  tagjai 
részint  személyes  jogon,  részint  választás  útján 
jelennek  meg.  Személyes  jogon  tagjai :  1.  a  zá- 
grábi érsek,  a  karlóczai  motropolita,  a  szerb  patri- 
archa,  a  megyés  püspökök  és  az  auraniai  perjel ; 

2.  a  megyék  ólén  álló  főispánok  és  a  túrmezei  gróf; 

3.  férfitagjai  azon  hercegi,  grófi  és  bárói  csalá- 
doknak, melyek  a  régibb  gyűléseken  is  személyes 
megjelenési  joggal  birtak,  ha  24.  életévüket  be- 
töltötték, a  horvát  nyelvben  jártasok  és  Horvát- 
Szlavon-Dalmátországok  területén  oly  földbirtok- 
nak tulajdonosai,  vagy  családi  hitbizomány  ha- 
szonélvezői, melynek  földadója,  a  rajta  levő  gaz- 
dasági épületek  ós  lakóházak  házosztály-adójával, 
legalább  1000  fi-tot  tesz  ki  (1885) ;  továbbá  azon 
magyar  főúri  családok  tagjai,  kik  a  törvény  életbe- 
léptetése után  a  horvát-szlavón  területen  letele- 
pednek, valamint  akiket  ő  felsége  ezután  fog  jfő- 
urakká  kinevezni,  amennyiben  a  mondott  feltéte- 
leknek megfelelnek.  De  ezek  személyes  tagsági 
jogukat  csak  akkor  gyakorolhatják,  ha  a  személyes 
jogon  megjelenők  száma  a  választott  képviselők 
számának  felét,  a  4:5-öt  meg  nem  haladja;  ha  pedig 
a  már  személyes  tagsági  joggal  birok  haladnák  túl 
ez  arányt,  akkor  számuk  4r5-re  leszállíttatik  úgy, 
hogy  a  jog  élvezetében  a  nagyobb  adót  fizetők  ma- 
radnak meg,  az  adó  egyenlősége  esetében  pedig  a 
kor  dönt.  A  személyes  jogon  megjelenők  báni  meg- 
hívót nyernek.  Az  országgyűlés  másik  elemét  a 
kerületenkint  választott  képviselők  alkotják;  a 
választókerületek  száma  90,  tényleg  azonban  88, 
mert  Fiume  városa  a  zágrábi  országgyűlés  ré- 
szére tényleg  képviselőt  (kettőt)  nem  választ.  A 
választói  jog  feltételei :  magyar  állampolgárság, 
horvát-szlavón  területen  illetőség  (kivéve  az  ál- 
lami ós  a  magyar  kir.  államvasúti  tisztviselőket), 
2i  éves  kor,  fórfl-nem ;  továbbá  megkívántatik 
bizonyos  szellemi,  illetve  vagyoni  kvalifikáció. 
A  választói  jog  csakis  közvetlenül  ós  csakis  egy 
kerületben  gyakorolható.  A  szellemi  és  a  vagyoni 
kvalifikációt  illetőleg  két  részre  oszlanak  a  vá- 
lasztókerületek : 

I.  Zágráb,  Eszék,  Várasd,  Zimony,  Buccari, 
Károly  város,  Körös,  Zengg,  Kaproncza,  Belovár, 
Pozsega,  Sziszek,  Karlobag,  Petrinja,  Kosztaj- 
nica,  Ivanics,  Brod,  Mitrovica,  Karlócza  és  Péter- 
várad városokban,  valamint  Szamobor,  Krapina, 
Veröcze,  Diakovár,  Vukovár,  Ruma,  Goszpics, 


Otocsácz,  Ogulin,  Glina,  Uj-Gradiska,  Susak  ós 
Vinkovci  mezővárosok  és  községek  területén  a 
fent  említett  általános  feltételek  mellett  a  válasz- 
tás jogát  gyakorolják : 

a)  a  H. -okban  elismert  vallásfelekezetek  egy- 
házi személyei  és  a  zárdafönökök,  a  délszláv  aka- 
démia rendes  tagjai,  tényleges  szolgálatban,  ren- 
delkezési állományban  levő  vagy  nyugalmazott 
közös  magyar-horvát  (állami),  országos,  városi 
és  községi  tisztviselők,  más  alkalmazottakat  és 
hivatalnokokat  ide  nem  számítva,  nyugalmazott 
katonatisztek  és  tisztviselők,  ügyvédek,  királyi 
közjegyzők,  bármilyen  kar  tudorai,  mindazok, 
akik  az  egyetemmel  egyenrangú  tanintézettől 
diplomát  nyertek,  sebészek,  gyógyszerészek,  ok- 
leveles mérnökök,  tengerészkapitányok,  az  auto- 
nóm vallásfelekezeti  nyilvános  középiskolák  és 
tanítóképezdék  tanárai,  a  polgári  iskolák  és  nyil- 
vános népiskolák  tanítói,  végre  mindazok,  akik 
sikeresen  letették  az  érettségit,  illetőleg  a  zár- 
vizsgát valamely  gimnáziumban,  reálgimnázium- 
ban, reál-,  tengerészeti,  felsőbb  kereskedelmi, 
építészeti  vagy  tanítóképző  iskolában,  azonfelül 
azok,  akik  sikerrel  elvégezték  a  tengerészeti  aka- 
démia, a  hadi  felsőbb  reáliskola  v,  hadapródiskola 
legfelsőbb  osztályát ; 

b)  mindazok,  akik  legalább  10  korona  egyenes 
adót  fizetnek;  Buccari,  Zengg,  Kar lobag, Goszpics, 
Otocsácz,  Ogulin  és  Susak  kerületekben  pedig 
azok,  akik  legalább  6  korona  egyenes  adót  fizetnek ; 

c)  a  házközössógben,  mely  legalább  10,  illetve 
legalább  6  korona  egyenes  adót  fizet,  a  választás 
joga  a  házközösség  házigazdáját  illeti.  Ha  az 
ilyen  házközösségben  nő  a  házigazda,  a  választói 
jog  a  házközösség  legidősebb  férfitagját  illeti. 

II.  Minden  más  helyen  a  választás  jogát  gya- 
korolják : 

a)  mindazok,  akik  az  I.  a)  alatt  soroltattak  föl ; 

h)  mindazok,  akik  horvát-szlavón  területen 
fekvő  ingatlan  után  legalább  15  korona  egyenes 
adót,  illetve  Karlobag,  Goszpics,  Gracsacz,  Szrb, 
Udbina,  Perusics,  Otocsácz,  Brlog,  Korenicza, 
Zengg,  Ogulin,  Plaski,  Szlunj,  Vojnics,  Szelce, 
Buccari,  Delnice  és  Vrbovszko  kerületekben  6 
korona  egyenes  adót  fizetnek ; 

c)  a  házközössógben,  mely  legalább  15,  illetve 
az  előző  pontban  említett  választókerületekben 
legalább  6  korona  egyenes  adót  fizet,  a  választás 
joga  a  házközösség  házigazdáját  illeti.  Ha  az 
ilyen  házközösségben  nő  a  házigazda,  a  választói 
jog  a  házközösség  legidősebb  férfitagját  illeti. 

d)  iparosok,  kereskedők,  hajótulajdonosok, 
folyóiratok  felelős  szerkesztői,  gazdasági  vagy 
erdészeti  tisztviselők,  a  pénzintézetek,  gyárak, 
kereskedelmi  üzletek  tisztviselői,  akik  legalább 
15,  illetve  a  II.  b)  alatt  emiitett  helyeken  6  K 
egyenes  adót  fizetnek. 

Az  egyenes  adóba  beszámítják:  a  földadót, 
házadót,  tőkekamat-  ós  járadékadót,  ált.  kerestti 
és  jövedelmi  adót,  a  kereseti  adót,  általános  jöv. 
pótadót  és  bányaadót. 

A  bán  az  országgyűlésen  személyesen,  vagy 
helyettese  által  megjelenhet,  valamint  köteles- 
sége az  interpellációki-a  felelni,  a  kért  felvilá- 
gosításokat megadni,  de  szavazati  joggal  csak 
akkor  bir,  ha  az  országgyűlésnek  egyéb  címen 


Ho  rvát-Szlavonország 


~     302     — 


Horvát-Szlavonország 


tagja.  Az  országgyűlés  belső  szervezetét  részint 
a  törvény,  részint  az  erre  támaszkodó  házsza- 
bályok határozzák  meg.  Elnökét  és  alelnökét  az 
egész  5  évi  időtartamra,  a  háznagyot,  jegyzőket 
pedig  évenként  választja.  A  tárgyalásokat  az 
állandó  vagy  az  esetröl-esetre  alakult  bizottságok 
készítik  elő.  A  tanácskozás  a  törvényjavaslat  ál- 
talános tárgyalásával  veszi  kezdetét,  ezt  követi  a 
részletes  tárgyalás  és  befejezi  a  harmadszori  fel- 
olvasás, mely  alkalommal  már  vitának  nincs 
helye.  Az  oszággyűlés  minden  tagja  a  mentelmi 
jog  oltalma  alatt  áll.  Az  országgyűlésnek,  mint 
a  külön  országos  törvényhozás  egyik  elemének, 
hatáskörébe  tartoznak  :  a  már  említett  autonóm 
ügyekre  a  törvényalkotás  joga;  továbbá  saját 
közjogi  szervezetének,  autonóm  alkotmányának 
szabályozása ;  az  országos  kormány  ellenőrzése, 
esetleg  felelősségre  vonása;  az  autonóm  költ- 
ségvetésnek megállapítása ;  a  zárszámadások 
megvizsgálása ;  az  országgyűlési  tisztviselők  vá- 
lasztása, házszabályok  szerkesztése,  a  magyar 
országgyűlésre  küldendő  követek  választása  és  a 
társországok  területén  fekvő  állami  földbirtokok 
eladásánál  a  határozás. 

Az  országos  kormány  és  végrehajtás  köre  tá- 
gabb, mint  a  törvényhozásé.  Az  1868.  XXX.  t.-c. 
szerint  kihat  a  belügyekre,  vallás-  és  közokta- 
tási ügyekre  és  az  igazságügyre,  vagyis  mind- 
azon ügyekre,  melyek  a  közös  (m.  kir.)  mi- 
niszteri kormánynak  fentartva  nincsenek  és  e 
törvény  10.  §-a  megjegyzi:  az  iparügy  rende- 
zését a  házaló  kereskedéssel  és  a  nem  közkere- 
seti egyesületek  ügyében,  az  idegenek  fölött  gya- 
korlandó  rendőrséget,  az  állampolgárságot  és  a 
honosítás  ügyeit  illetőleg  a  törvényhozás  a  közös 
országgyűlésen  történik,  de  a  végrehajtás  Hor- 
vát-Szlavonországnak  tartatik  fenn.  Továbbá  a 
tengerészeti,  bánya-,  kereskedelmi  és  váltójog 
szintén  a  közös  törvényhozás  alá  tartozik.  Az 
autonóm  kormányzás  feje  a  király,  ki  azt  az 
alkotmányilag  szervezett  hatóságok  által  gyako- 
rolja. A  központi  kormány  székhelye  Zágráb  és 
élén  a  miniszterelnök  előterjesztésére  és  ellen- 
jegyzésével kinevezett  bán  (1.  o.)  áll.  Az  országos 
kormány  az  autonómiához  tartozó  főügyágaknak 
megfelelően  3  osztályra  :  belügyi  (ide  tartozik  a 
társországok  pénzügyi  kezelése  is),  vallás-  és  köz- 
oktatási és  igazságügyi  osztályra  válik.  Hatás- 
körüket az  1869.  horvát  II.  t.-c.  szabályozza.  L. 
a  Bán  cikket,  hol  a  háni  tábla  is  ismertetve  van. 

A  társországok  közigazgatásának  közép-  és  alsó 
fokú  hatóságai,  mint  a  központi  kormánynak  köz- 
vetlenül vagy  közvetve  alárendeltek :  a  megyei 
és  városi  törvényhatóságok,  továbbá  a  városok 
és  községek.  Hatáskörükbe  tartozik  az  állami  és 
országos  igazgatás  közvetítése,  önkormányzat 
gyakorlása,  szabályrendeletek  alkotása ;  továbbá 
gyűléseikon  más  közérdekű  ügyekkel  is  foglalkoz- 
hatnak, határozataikat  egymással  közölhetik,  a 
központi  kormányhoz,  kérvény  alakjában  az  or- 
szággyűléshez felterjeszthetik,  de  e  felterjesztés- 
nek felfüggesztő  hatása  nincsen.  A  megyei  tör- 
vényhatóság jogait  első  sorban  közgyűlése  által 
gyakorolja,  mely  felerészben  a  megye  területén 
legtöbb  adót  fizetőkből,  felerészben  választottak- 
ból  alakul.  A  közgyűlésnek   hivatalból  tagjai 


még :  a  főispán,  mint  elnök,  az  alispán,  titkár, 
mérnök,  orvos,  tanfelügyelő,  állatorvos  és  járási 
főnök.  A  megyei  törvényhatóság  élén  a  király 
által  kinevezett  főispán  áll.  Ö  az  országos  kor- 
mány megbízottja  és  képviselője,  mint  ilyen 
felügyel  a  megyei  közigazgatásra  és  önkormány- 
zatra. A  megye  központi  tisztviselői :  az  alispán, 
mint  első  tisztviselő,  titkár,  fogalmazók,  főerdész, 
főmérnök,  tanfelügyelő,  főorvos,  állatorvos ;  járási 
tisztviselők  a  járási  főnök,  segédek  és  gyakorno- 
kok. A  megyei  tisztviselők  és  egyéb  alkalmazot- 
tak állásukat  kinevezés  alapján  nyerik.  Az  alis- 
pánt a  felség,  a  többi  tisztviselőket  a  bán,  a  segéd- 
és  szolgaszemélyzetet  a  főispán  nevezi  ki.  A 
megyékben  az  1886  február  5-iki  törvény  köz- 
igazgatási bizottságot  szervezett,  igen  jelenté- 
keny hatáskörrel  a  közigazgatásra,  valamint  el- 
jár bizonyos  fegyelmi  ügyekben  és  felebbezési 
fórimi.  Tagjai  a  főispán,  mint  elnök  és  rendesen 

6  tisztviselő :  alispán,  főorvos,  főmérnök,  főerdész, 
tanfelügyelő,  gazdasági  előadó  és  adóügyekben 
még  az  adófelügyelő,  valamint  a  közgyűlés  által 
választott  6  tag.  Városi  törvényhatóság  négy  van : 
Zágráb,  Eszék,  Várasd,  Zimony.  A  tisztviselők 
úgy,  mint  a  közgyűlés  összes  tagjai,  választatnak. 
A  községek  kétfélék :  1.  közigazgatási  (politikai) 
és  2.  adóközségek.  Hatáskörük  a  felsőbb  igazga- 
tás közvetítése  ós  az  önkormányzat.  A  községi 
képviselet  tagjainak  száma  12—24:  között  vál- 
takozik, a  megye  által  meghatározva,  tekintettel 
a  községi  népesség  számára  és  műveltségére. 

Katonai  ügyek.  Egész  H.  a  zágrábi  cs.  és  kir. 
13.  hadtest-  és  a  m.  kir.  horv. -szláv.  VI.  honvéd- 
kerületi parancsnokság  területéhez  tartozik.  Van 

7  közös  hadseregbeli  gyalog-,  1  huszár-,  1  dzsidás-, 
3  tábori  tüzér-,  1  tábori  tarackezred,  1  nehéz 
tarackosztály,  1  árkász  zászlóalj  és  1  vonatosz- 
tály, 2  hadapródiskola  (Károlyváros,  Kamenica.). 
A  honvédgyalogezredek  száma  4 :  Zágráb  (25), 
Károlyváros  (26),  Sziszek  (27)  és  Eszék  (28).  Varas- 
don van  1  honvéd-huszárezred,  Zágrábban  honv. 
tábori  ágyúsosztály.  Hadkiegészítő  parancsnokság 
van  7 :  Zágráb,  Károlyváros,  Sziszek,  Eszék  (honv.) 
és  Belovár,  Otocsacz,  Pétervárad,  Zágráb,  Károly- 
város, Eszék  (közös).  A  honvédség  hivatalos  nyelve 
H.-ban  a  horvát.  Vegyes  felülvizsgáló  bizottságok 
székhelyei :  Zágráb,  Károlyváros,  Eszék,  Péter- 
várad. Csendőrségi  ügyekben  H.  a  m.  kir.  horv.- 
szlav.  csendőrparancsnokság  területét  képezi, 
melynek  törzsállomása  Zágráb ;  alája  van  ren- 
delve 5  szárny-  ós  13  szakaszparancsnokság. 

H.  közigazgatási  beosztása  jelenleg  a  követ- 
kező : 


Törvhut. 

X! 

Polit. 

Az  egy  1  .K  több 

joggal 

>> 

községek 

adóközségböl 
álló  polit.  közsé- 

lOtt 

br. 

o 

egy|több 

adóköz- 

gekhez tartozó 

városok 

ségből 

helysétrek 

Belovíir-Körös 

_ 

3 

8 

6 

38 

32 

793 

Lika-Korbava 

— 

1 

9 

1 

30 

12 

1,028 

Modrus-Fiume 

— 

1 

8 

11 

44 

150 

1,171 

Pozsega  ...  _ 

— 

2 

6 

12 

56 

25 

575 

Szerem    

1 

3 

10 

99 

53 

179 

216 

Várasd    

1 

— 

8 

3 

37 

30 

775 

Veröcze  -    ... 

1 



6 

11 

.45           84 

634 

Zágráb     

1 

4 

3 

15 

9 

85           44 

1,435 

Összesen  ... 

13 

70 

152 

388 

í56 

6,627 

I 


Horvát-Szlavonországr 


—     803 


Horvát-SzlavonorszAg 


Története. 

H.  mai  területén  a  Kr.  o.  századokban  kelta-illir 
eredetű  népek  laktak.  A  nyugat-római  birodalom 
bukása  után  e  terület  a  keleti  gótok  kezébe  ke- 
rült (489),  majd  Justinianus  császár  a  kelet-római 
birodalomhoz  csatolta  (5.35— 37).  A  VI.  sz.  máso- 
dik felében  a  Duna-Tisza  mellékét  az  avarok  fog- 
lalván el,  Heraklius  császár  birodalma  határainak 
védelme  végett  630  körül  helyet  enged  az  északi 
hazájukból  délre  vándorló  hoi-v átoknak,  akik  a 
Dráva-Száva  mellékén  s  az  ettől  dél-nyugatra  eső 
területen  végleg  megtelepedtek. 

A  horvátok  ősi  hazája  a  Kárpátoktól  B.-ra  fe- 
küdt s  Fehér-Horvátország  volt  a  nőve.  A  horvát 
név  (horvátul :  Hrvat)  az  ó-szláv  «chS.rv»  gyök- 
ből ered,  melynek  jelentése  a.  m.  védelmezni,  meg- 
őrizni ;  tehát  Hrvat  a.  m.  védelmező.  Vándorlásuk 
ősi  hazájukból  D.  felé  majdnem  száz  évig  tartott, 
mígnem  mai  hazájukban  megtelepedtek.  Kisebb- 
nagyobb  törzseik  nem  alkottak  egy  államot.  Csak 
a  IX.  század  első  felében  történnek  az  első  mara- 
dandó sikerű  kísérletek  az  államalakításra.  840 
körül  tűnik  fel  az  első  fejedelem  a  Kulpától  D.-re : 
Mojslav,  akitől  számítva  a  többnyire  Tinninben 
(Knin)  székelő  hercegek,  majd  királyok  sora  meg 
nem  szűnik  1091-ig. 

Emez  első  államalakulások  idején  jelennek  meg 
a  honfoglaló  magyarok,  akik  hatalmukat  e  terü- 
leten is  éreztették  s  a  korábbi  államalakitási  kí- 
sérleteknek véget  vetettek.  Első  királyaink  ha- 
talma a  Dráva-Száva  közére,  sőt  részben  a  száván- 
túli vidékre  is  kiterjedt  s  így  a  horvátok  államala- 
kitási törekvései  eme  hosszú  idő  alatt  a  Száván  és 
Kulpántúli  területre  és  a  tenger  mellékére  szorít- 
koztak. Itt  nem  szakad  meg  a  fejedelmek  sora. 
Attól  az  időtől  fogva,  hogy  Tomislav  910.  fölvette 
a  királyi  címet,  a  XI.  sz.  végéig  a  következő 
Idrályok  követték  egymást  a  horvát  királyi  szé- 
ken :  I.  Zrmmr  (936— 945),  Miroslav  {94;ő—94Q), 
PriUm  (950-?),  Drzislav  (970—1000),  Svdoslav 
(1000—1009),  H.  Kresimir  (1009-1035),  I.  Ist- 
ván (1035—1058),  I.  Péter  Kresimir  (1058- 
107.3),  Slaiisa  (1073—1075),  Svinimir  Demeter 
(1076-1089)  és  n.  IslA)án  (1089—1090).  B  kirá- 
lyok a  ((horvátok  és  dalmátok  királya»  címmel 
éltek.  Függetlenségüknek  és  teijeszkedésűknek 
egyrészt  Velence,  másrészt  a  bizánci  uralom  ve- 
tett gátakat.  Svinimir  (a  magyar  íróknál  Zvoini- 
mir)király  felszabadítja  magát  a  bizánci  befolyás- 
tól és  biztosítja  országa  számára  a  magyar  kirá- 
lyok szövetségét  és  támogatását.  1076-ban  VII. 
Gergely  pápától  királyi  koronát  kap.  Már  koráb- 
ban feleségül  vette  I.  Béla  királyunk  Ilona  nevű 
leányát  s  vele  együtt  a  Dráva-Száva  közén  való 
terjeszkedésre  is  megszerezte  az  alkalmat. 

Halála  után  rövid  ideig  Kresimir  király  öccse, 
II.  István  uralkodott  s  ennek  elhimytával  kihalt  a 
horvát  nemzeti  dinasztia.Egy  hatalmas  párt,  mely- 
nek ólén  Svinimir  özvegye,  Ilona,  László  magyar 
király  nővére  állt,  a  magyar  királynak  ajánlotta 
fel  a  koronát.  László  elfogadta  az  ajánlatot  és  sere- 
gével örökség  címén  elfoglalta  a  Kulpáig  érő  terü- 
letet. Megalapította  a  zágrábi  püspökséget  (1091), 
várispánságokat  szervezett  shorvát  királlyá  nem 
magát,  hanem  unokaöccsét,  Álmos  magyar  királyi 
herceget  tette  meg,  akinek  anyja  Kresimir  leánya 


volt.  Almos  1091—1095  júl.  29-ig  volt  horvát 
király,  s  ez  idő  alatt  fejetlenségbe  merült  az  or- 
szág. E  zavarok  közepette  a  horvátok  egy  része 
Péter  bánt  választotta  királlyá  (II.  Péter),  de  ez 
nem  bírta  magát  az  egész  országgal  elismertetni. 
1095-ben  Álmos,  testvérbátyja  Kálmán  magyar 
király  javára  lemondott  a  trónról  s  ekkor  Kálmái 
Horvátországot,  mint  anyja  után  örökölt  orszá- 
got a  magyar  királysághoz  csatolta  s  1090 — 
1105-ig  tartó  hódoltatás  után  ugyanezt  tette  Dal- 
máciával is. 

A  Dráva-Száva  közét  régi  időkben  legalább  név- 
leg kir.  hercegek  kormányozták,  akiket  egyik- 
másik  adat  Szlavónia  hercegeinek  is  nevez.  Ez  a 
szokás  fennmaradt  Kálmán  után  is,  de  Horvát-  és 
Dalmátországra  kiterjesztve.  1266-ban  IV.  Béla 
hasonló  nevű  fia  egyik  oklevelében  magát  «Dalmá- 
cia,  Horvát- és  Szlavonország  hercegének))  nevezi ; 
már  a  Habsburgok  állandóan  Dalmát-,  Horvát- 
és  Szlavonországpk  királyainak  nevezik  magu- 
kat. Az  utolsó  Árpádok  alatt  Szlavóniát  mint 
külön  területet  kell  tekintenünk  s  e  területet  Zág- 
ráb, Várasd,  Körös  ós  Zagoria  vármegyék  alkot- 
ták. A  Dráva-Száva  közének  K.-i  vidékei  Verőcze, 
Pozsega,  Valkó  és  Szerem  vármegyékkel  magához 
az  anyaország  testéhez  tartozván,  nem  foglaltat- 
tak bele  a  Szlavónia  elnevezésbe. 

Horvátország  területe  a  XVI.  sz.-ban  jelentéke- 
nyebb változásokon  ment  át.  II.  Lajos  1522-ben 
önként  engedett  át  öt  várat  sógorának,  Ferdinánd 
osztrák  hercegnek,  hogy  a  török  ellenében  német 
zsoldosokat  vessen  beléjük.  Ennél  nagyobb  káro- 
kat okoztak  a  török  hódítások.  1526  után  gyorsan 
terjedt  a  török  hatalom  s  két  évtized  múlva  csak- 
nem az  egész  horvát  terület  hódoltsággá  sülyedt. 
Amit  a  török  meghagyott,  azt  a  tengerpart  men- 
tén Velence  igyekezett  elragadni.  A  két  folyó  közé- 
ből Zágráb  és  Várasd  városokkal  együtt  csak  egy 
keskeny  terület  maradt  keresztény  kézen ;  a  többi 
a  pozsegai  és  szerémi  szandzsákokat  alkotta.  A 
török  uralom  megszűnése  után  a  társországok  vi- 
szonyai sokszorosan  megváltoztak  és  régi  mivol- 
tukban nem  is  álltak  többé  helyre. 

Dalmácia  Velence  kezén  maradt  1797-ig,  ami- 
kor rövid  időre  a  Habsburg-házhoz  került  ugyan, 
de  maguknak  a  dalmát  rendeknek  kérelme  elle- 
nére nem  csatoltatott  vissza  Magyarországhoz. 
Dalmácia  ma  is  az  osztrák  birodalmi  tanácsban 
van  képviselve.  Horvátország  egy  része  Bihács- 
csal  együtt  Boszniába  kebelezve,  továbbra  is  török 
kézen  maradt.  A  felszabadított  terület  jelentékte- 
len kivétellel  katonai  uralom  alá  jutott.  Csupán 
Zengg  és  Fiume-Modrus  vármegye  képviselték  a 
polgári  Horvátországot ;  többi  területét  a  katonai 
határőrvidéknek  1739.  szervezett  ezredei  foglal- 
ták el.  Szlavónia  és  a  négy  keleti  vármegye  meg- 
mentette területét ;  de  a  visszafoglalás  után  Szla- 
vónia a  megfogyott,  csaknem  semmivé  olvadt  Hor- 
vátország nevét  kezdi  felvenni.  A  viszonyokkal 
ismeretlen  idegen  katonai  hatóságok  kezdték  s 
csakhamar  átvette  s  közhasználatra  juttatta  a 
bécsi  kormány.  Utóbb  országgyűléseink  is  enged- 
nek a  közszokásnak  s  az  1790-iki  országgyűlés  óta 
csak  emléke  maradt  meg  a  régi  név  régi  használa- 
tának. A  mily  mértékben  szorult  ki  Szlavónia  neve 
a  társországok  területéről,  annyira  növekedett  a 


Horvát-Szlavonországf 


—     304     — 


Horvát-Szlavonország 


horvátok  és  a  bécsi  kormány  részéről  a  törekvés, 
hogy  e  névnek  új  területet  keressenek.  A  négy  ke- 
leti vmegye :  Pozsega,  Veröcze,  Valkó  és  Szerem, 
noha  közvetlenül  az  anyaországhoz  tartoztak, 
gyakran  állottak  a  bánok  kormánya  alatt  régeb- 
ben is  és  nem  voltak  hijával  a  tartományi  külön- 
állás hagyományainak.  Midőn  Mária  Terézia  1746. 
évi  rendeletével  e  négy  vmegye  területéből  kiha- 
sította a  bródi,  gradiskai  és  péterváradi  határőr- 
vidéket, a  megmaradt  részt  —  Valkó  eltörlésével 
—  három  vármegyére  osztotta  és  ezeket  a  bán 
hatósága  alá  adta.  Ettől  kezdve  száz  éven  át  folyik 
ugyan  a  küzdelem  a  magyar  országgyűlések  és  a 
bécsi  kormány  törekvései  közt  e  három  vármegye 
hovatartozása  felől ;  de  már  mind  a  két  fél  egy- 
aránt ^Szlavóniának  nevezi  a  három  megye  terü- 
letét. És  szokássá  vált,  hogy  a  három  említett  vár- 
megye a  magyar  vármegyék  módjára  adózott,  kö- 
veteket küldött  a  magyar  országgyűlésekre  s  fo- 
gadta a  helytartótanács  intézkedéseit,  de  követeit 
elküldte  a  zágrábi  tartománygyűlésre  is,  a  báni 
kormány  alatt  állt  s  a  horvát  törvénykezéssel  élt. 

A  népek  öntudatra  ébredése  és  a  francia  forra- 
dalom nyomában  fakadt  politikai  aspirációk  a  bé- 
csi kongresszus  után  egy  időre  elfojtattak  ugyan, 
de  annál  követelőbben  és  szenvedélyesebben  nyi- 
latkoztak meg  az  abszolút  kormányrendszer  fékei- 
nek lehulladozásával.  így  történt  ez  H.-ban  is, 
melynek  vezetői  minden  délszlávok  politikai  egye- 
sítésére törekedtek.  Az  illirizmus  az  egyesített 
délszlávok  független  királyságáról  álmodott.  így 
jutott  összeütközésbe  Horvátország  a  magyar 
királysággal  is.  Az  illirizmus,  hogy  célját  köny- 
nyebben  és  gyorsabban  elérhesse,  a  bécsi  kor- 
mánnyal szövetkezett  s  ennek  Magyarország  el- 
len intézett  támadásában  éppen  H.  szolgáltatta 
Jellaesics  bán  vezérlete  alatt  az  előhadat  s  mind- 
végig a  magyar  ügy  ellen  küzdött  a  szabadság- 
harcban ;  de  ennek  gyászos  vége  után  nem  diadal, 
hanem  a  csalódás  jutott  osztályrészéül.  A  régi 
Horvátország  és  Szlavónia  polgári  kormányzás 
alatt  álló  részei  Pozsegával,  Verőczével,  Fiúmé- 
val ós  a  Muraközzel  együtt  abszolút  kormány 
alatt  mint  külön  korona-tartomány  szerveztettek 
ugyan,  de  a  határőrvidék  nem  kapcsoltatott  vissza, 
Dalmácia  közjogi  különállása  nem  szűnt  meg, 
Zengg  katonai  igazgatás  alá.  Szerem  pedig  a  szerb 
vajdasághoz  került. 

Az  alkotmány  helyreállítása  után  létrejött  aki- 
egyezés a  magyar  királyság  és  Horvátország  kö- 
zött is  (1868.  XXX.  t.-c).  A  kiegyezési  törvény 
értelmében  Horvát-,  Sziavon-  ós  Dalmátországok 
területéhez  tartozónak  ismertetett  el  az  osztrák 
uralom  alatt  alkotott  Fiume  vmegye,  Fiume  város 
és  kerülete  kivételével,  vmtnt  Zágráb,  Várasd,  Kö- 
rös, Pozsega,  Verőcze  és  Szerem  vármegyék,  a  ha- 
tárőrezredek a  tengertől  a  Dunáig  és  végül  Dal- 
mácia. Nem  számíttatott  oda  Fiume  és  a  Muraköz, 
amely  visszaadatott  Zala  vármegyének.  Dalmá- 
ciára nézve  fenntartatott  a  magyar  korona  joga 
s  mivel  a  dalmátok  1861.  visszautasították  az 
egyesülést,  kimondatott,  hogy  Dalmácia  képvi- 
selői is  meghallgatandók  a  visszacsatolás  feltéte- 
leire nézve. 

A  magyar-horvát  kiegyezéssel  kezdődik  H.  mo- 
dern alkotmányos  élete.  A  kiegyezés  előkészíté- 


sével Bauch  Levin  báró  báni  helynök  bízatott 
meg,  aki  az  1867  okt.  20-iki  királyi  rendeleten 
nyugvó  választási  renddel  megteremtette  a  ma- 
gyar-barát többséget.  A  horvát  országgyíilésbe 
túlnyomó  többségben  az  ú.  n.  unionisták  kerültek 
be.  A  horvát  országgyűlés  részéről  kiküldött  regni- 
koláris  bizottság  teljesen  az  unionizmus  híveiből 
alakult  meg.  1868  jan.  30-án  a  magyar  és  a  hor- 
vát regnikoláris  bizottságok  a  kiegyezés  előmun- 
kálataival elkészültek.  A  későbbi  1868.  XXX.  t.-c. 
tervezetét  a  magyar  és  a  horvát  országgyűlés  is 
elfogadván,  a  király  1868  nov.  8-án  szentesítette. 

A  kiegyezés  létrehozása  után  1868  dec.  8-án 
Rauch  báni  helynök  bánná  s  egyidejűleg  Bede- 
kovich  Kálmán  első  horvát  miniszterré  nevezte- 
tett ki.  A  bécsi  horvát  udvari  kancellária  1869 
jan.  31-én  feloszlattatott  s  működési  köre  a  Pes- 
ten felállított  horvát  minisztériumra  szállott  át. 
Rauehnak  az  volt  a  feladata,  hogy  az  új  közjogi 
helyzetet  elismertesse  és  megszilárdítsa.  E  törek- 
vése a  horvát  ellenzéki  pártok  részéről  heves  ellen- 
állásra talált.  Az  izgatások  megfékezésére  ekkor 
meghozták  az  1870.  XIV.  t.-cikket,  mely  a  kiegye- 
zési törvény  elleni  izgatást  «felségárulásnak» 
bélyegzi.  Az  ellenzéki  politikusok  üldözése  azonban 
a  bán  bukásával  végződött  (1871).  Ez  év  jan.  26-án 
a  király  Bedekovich  Kálmánt  nevezte  ki  bánná, 
horvát  miniszterré  pedig  gr.  Pejacsevich  Pétert. 
Jún.  8-án  királyi  leü'attal  a  polgári  H.-hoz  csatol- 
tattak :  Belovár,  Zengg  és  Sziszek  határőrvidéki 
városok  ós  a  varasdi  határőrvidék,  melyből  Belo- 
vár megye  lett.  A  Bedekovich  által  megejtett  vá- 
lasztásokon az  unionista-párt  kisebbségben  ma- 
radt, mire  1871  jan.  29-én  az  országgyűlést  ki- 
rályi kézirattal  feloszlatták,  Bedekovich  pedig 
1872  f ebr.  12-én  lemondott.  Báni  helynökké  Vakor 
novic  Antal  lett.  Az  új  választásoknál  ismét  az 
ellenzéki  párt  kapott  többséget,  mire  a  báni  hely- 
nök behívta  az  országgyűlésre  az  összes  virilistá- 
kat (47),  kik  unionisták  voltak.  Az  így  megalkotott 
többség  választotta  a  kiegyezési  törvény  revízió- 
ját előkészítő  regnikoláris  bizottságot,  amely  1873 
aug.  29-én  terjesztette  be  az  1868.  XXX.  (horv. 
I.)  t.-c.  revíziójára  vonatkozó  törvényjavaslatot, 
amelyet  szept.  5-én  nagy  szótöbbséggel  elfogad- 
tak s  nov.  30-án  szentesítettek  is. 

A  kiegyezési  törvény  revíziója  után  1873  szept. 
20-án  Mazuranic  Iván,  volt  horvát  kancellár  lett 
bánná.  Mazuranic  bán  a  közigazgatás,  közoktatás- 
és  igazságügy  terén  sok  üdvös  reformot  vitt  keresz- 
tül. 1 874-ben  nyílik  meg  a  zágrábi  egyetem,  beveze- 
tik az  ált.  tankötelezettséget,  1875.  létesül  az 
orsz.  stat.  hivatal,  1876.  szervezik  az  orsz.  köz- 
egészségügyi tanácsot,  felállítják  a  stenjeveci 
orsz.  elmegyógyintézetet,  valamint  a  zágrábi  és 
a  lepoglavai  fegyintézeteket ;  1874.  megalkotják 
a  sajtótörvényt  és  szervezik  az  esküdtbíróságo- 
kat. Politikailag  fontos  az  1874  jan.  10-ón  kelt 
törvény,  amely  a  bánnak  vád  alá  helyezését  sza- 
bályozza. 

1878-ban  a  kiegyezési  törvény  értelmében  10 
évre  megújítandó  volt  a  magyar-horvát  pénzügyi 
egyezmény  ;  a  horvát  regnikoláris  bizottság  azon- 
ban a  magyar  bizottsággal  nem  tudott  megegyezni . 
A  tárgyalások  teljes  egy  évig  folytak,  mivel  azon- 
ban a  horvát  álláspont  nem  tudott  érvényre  jutni, 


I 


Horvát-Szlavonországr 


—     305     - 


Horvát-Szlavonorszáff 


Maziiranié  1880  elején  lemondott.  A  bánságban  Pe- 
jacsevkh  László  gróf  követte,  kinek  sikerült  az 
áj  pénzügyi  egyezményt  1880  nov.  27-én  elfogad- 
tatni. Az  1881  július  15-én  kelt  királyi  leirat  a 
határőrvidéket  H.  területével  egyesitette.  A  zág- 
rábi katonai  parancsnokság,  mint  a  határőrvidék 
legfőbb  közigazgatási  hatósága,  1881  aug.  1.  meg- 
szűnt. 

Az  egyesítéssel  a  horvátországi  viszonyok 
nyugodt  fejlődése  következett  volna  be,  ha  azt 
meg  nem  zavarja  az  1883.  kitört  ú.  n.  címerláza- 
dás. Szapáry  akkori  pénzügyminiszter  rendeletére 
a  pénzügyigazgató  levétette  a  pénzügyi  hatósá- 
gok épületeiről  a  horvát  feliratú  címtáblákat  s 
helyükbe  magyar  és  horvát  nyelvű  felirattal  ellá- 
tott címtáblákat  helyeztetett.  Ez  az  egész  ország- 
ban nagy  forrongást  idézett  elő.  Több  helyen  erő- 
szakkal távolították  el  a  kétnyelvű  címtáblákat  s 
mikor  a  magyar  minisztertanács  azok  visszahelye- 
zését határozta  el,  Pejacsevich  bán  e  határozatot 
a  kiegyezési  törvény  57.  §-ába  ütközőnek  ismer- 
vén el,  benyújtotta  lemondását,  amely  szept.  4. 
elfogadtatott.  Az  állam  tekintélyén  esett  sérelmet 
helyrehozandó,  Tisza  Kálmán  miniszterelnök  H.- 
ban  felfüggesztette  az  alkotmányt  s  javaslatára 
a  király  1883  szept.  4.  kinevezte  Ramberg  Her- 
mann  tábornokot H.-i  királyi  biztossá.  A  kir.  biztos 
szept.  7.  katonai  karhatalommal  visszahelyeztette 
a  kétnyelvű  clmtáblákat,  amelyek  helyére  utóbb 
az  ú.  n.  vakcímerek  keriiltek.  A  királyi  biztosság 
tartama  alatt  lassan  helyreállott  az  országban  a 
nyugalom.  Gondoskodni  kellett  tehát  az  alkotmá- 
nyosság helyreállításáról.  Ez  1883  dec.  1.  meg  is 
történt,  Khmn-Héderváry  Károly  grófaak,  Győr 
vmegye  főispánjának  horvát  bánná  történt  kine- 
vezte tésével. 

Khnen-Hóderváry  tiszta  és  határozott  misszió- 
val vette  át  H.  kormányzását.  A  zUált  politikai 
viszonyok  mellett  felette  nehéz  feladatok  előtt  ál- 
lott. Mindenekelőtt  erős  és  őszinte  unionista  párt 
alakításához  fogott.  Megalapítója  a  horvát  neyn- 
zeti  pártnak,  amelynek  nemcsak  vezére,  hanem 
mindenkori  irányítója  is  volt.  Az  1884,  1887., 
1892.,  1897.  és  1901.  megejtett  választásokon  ez 
a  párt  mindig  óriási  többséget  nyert  s  ennek  a 
pártnak  a  támogatásával  hajthatta  végre  Khuen 
horvátoi-szági  politikai,  kulturális  és  gazdasági 
terveit.  Húsz  évi  bánsága  alatt  a  horvát  ország- 
gyűlés munkaképessége  biztosítva  volt,  a  közélet- 
ben az  unionizmus  mély  gj'ökoret  vert  s  H.  kul- 
turális ós  gazdasági  érdekei  móltányos  kielégítést 
nyertek.  1903  júl.  é.  magyar  miniszterelnökké  ne- 
veztetvén ki,  helyére  Pejacsevich  Tivadar  gróf  ke- 
rült. Az  akkori  magyarországi  politikai  viszonyok 
H.-ban  is  éreztették  hatásukat.  Az  1906  máj.  3.,  4. 
és  5.  megtartott  választásokon  az  addig  20  éven 
át  uralmon  volt  nemzeti  párt  kisebbségben  ma- 
radt az  ellenzékkel  szemben.  Erre  következett  a 
párt  teljes  feloszlása. 

Az  unionista  nemzeti  párt  összeroppanása  után 
H.-ban  a  horvát-szerb  koalició  került  egy  időre 
uralomra.  Pejacsevich  bán  az  osztályfőnöki  állá- 
sokat a  koalició  embereivel  töltötte  be.  A  koalició 
politikai  hitvallása  a  Sujnlo  Ferenc  által  kezde- 
ményezett fiuniei  rezolucióban  nyert  kifejezést, 
melynek  lényege  az,  hogy  a  horvát  ellenzék  a 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  Icöt. 


magyar  ellenzéket  nemzeti  ellenállásában  az  el- 
érendő jogok  megosztása  ellenében  támogatni 
fogja.  A  horvát-szerb  koalició  többségre  jutásá- 
val a  horvát  politikai  körökben  csakugyan  ma- 
gyarbarát politikai  irány  kezdett  tért  hódítani,  de 
e  folyamatot  megakasztotta  az  1907  máj.  havá- 
ban Kossuth  Ferenc  kereskedelemügyi  miniszter 
által  benyújtott  ú.  n.  vasutas- pragmatika,  amely- 
ben a  magyar  nyelv  hivatalos  nyelvként  lett  tör- 
vénybe iktatva  a  horvátországi  vasutakon.  Ebben 
a  horvátok  az  1868.  XXX.  t.-c.  57.  §-ának  sillyos 
megsértését  látván,  megindult  a  magyar  ország- 
gyűlésen a  hírhedt  horvát  obstrukció,  amely  csak 
a  házszabályok  legszigorúbb  kezelésével  volt  le- 
törhető. A  horvát  kormány,  nem  akarván  e  sére- 
lemért a  felelősséget  vállalni,  a  bánnal  együtt 

1907  jún.  26.  lemondott.  A  magyar  kormánynak 
s  a  következő  bánoknak  törekvése  arra  irányult, 
hogy  a  koalició  szétrobbantásával  felélesszék  a 
volt  nemzeti  pártot.  Erre  vállalkozott  az  1907 
jún.  26.  kinevezett  Rakodczay  Sándor  bán,  aki 
programmja  számára  kapott  is  bizonyos  enged- 
ményeket a  magyar  kormánytól,  de  párthíveket 
szerezni  nem  tudott.  Az  1907  dec.  12.  megnyílt 
horvát  országgyűlésen  szóhoz  sem  juthatott,  mire 
az  országgyűlés  királyi  kézirattal  feloszlattatott. 
Az  imionista  többség  megalakítására  utána  iZawc^ 
Pál  báró  bán  vállalkozott,  de  az  1908  febr.  27., 
28-án  megejtett  választásokon  Rauch  alkotmány- 
pártja alig  kapott  mandátumot.  Rauch  bánsága 
alatt  folyt  a  horvátországi  szerb  önálló  párt  ellen 
a  folsógárulási  per,  melynek  célja  az  volt,  hogy 
a  szerbek  a  koaliciótól  elpártoljanak  s  az  egész 
koalició  kompromittáltassék.  Á  zágrábi  törvény- 
szék által  hozott  Ítéletet  a  hétszemélyes  tábla  meg- 
semmisítette, a  tervezett  újrafelvótel  pedig  vég- 
leg elmaradt.  Rauch  ellen  akkora  volt  az  ellen- 
szenv, hogy  az  1908  márc.  12-ére  összehívott  or- 
szággyűlés hallatlan  botrányok  színhelye  volt  s 
nyomban  el  is  napoltatott.  1910  febr.  5.  Rauch  tá- 
vozott a  báni  székről  s  ugyanakkor  Tomasich 
Miklós  neveztetett  ki  bánná,  aki  szintén  unionista 
többségi  párt  alakításán  fáradozott.  De  az  általa 
szervezett  netnzeti  haladó  párt  szintén  nem  ka- 
pott híveket.  1910  márc.  18-ára  összehívatott  az 

1908  márc.  12.  elnapolt  országgyűlés.  A  május 
20-iki  ülésen  elfogadták  az  új  választójogi  tör- 
vényt, melynek  következtében  a  választók  száma 
.45,0ü0-ről  220,000- re  emelkedett.  Tomasich  pái-t- 
alakítási  kísérletei  is  meddők  maradván,  az  or- 
szággyűlés 1910  nov.  22.  feloszlattatott.  Azóta  a 
horvát  országgyűlés  tevékenysége  szünetelt.  To- 
masich belátván  törekvései  sikertelenségét,  1912 
jan.  19.  lemondott. 

Utána  Guvaj  Ede  lett  bán,  majd  1912  márc. 
31-töl  kezdve  királyi  biztos.  1912  dec.  végén  Cu- 
vaj  hosszabb  szabadságra  ment,  az  országos  kor- 
mány ügyeitpediglHl3 júl.  végéig  ünkelhattsser 
Károly  belügyi  osztályfőnök  vezette.  Cuvajnak 
1913  júl.  21.  törtónt  felmentésével  egyidejűleg 
horvát  királyi  biztossá  Skerleczlv &nh&vó  nevez- 
tetett ki  azzal  a  misszióval,  hogy  a  normális  vi- 
szonyok helyreállításán  munkálkot^ék. 

Az  alkotmányos  rend  helyreállításának  első  kö- 
vetelménye volt  a  királyi  biztosság  megszüntetése 
ós  a  horvát  országgyűlés  összehívása.  Ezért  a 


Horvát-SzIavonorszAgr 


—    306     — 


Hory 


király  november  27-én  kinevezte  Skerlecz  bárót 
horvát  bánná,  aki  még  aznap  hatályon  kívül  he- 
lyezte Cuvajnak  az  előzetes  cenzúra  bevezetése 
és  a  gyülekezési  jog  korlátozása  tárgyában  kiadott 
rendeleteit.  A  horvát  országgyűlés  munkaképessé 
tétele  érdekében  Skerlecz  a  magyar  kormánnyal 
egyetértöleg  a  magyar-horvát  kiegyezés  alapján 
álló  pártokat  a  kibontakozás  munkájára  meg- 
nyerte azzal,  hogy  biztosította  a  vasúti  pragma- 
tika nyelvi  rendelkezéseinek  az  új  törvényben 
való  mellőzését,  a  helységnevekről  szóló  horvát 
törvény  végrehajtását  és  a  horvát  erdészeti  aka- 
démián nyert  képesítésnek  az  állami  szolgálatban 
való  elismerését.  Ennek  ellenében  a  többségi  pár- 
tok az  1913  végén  lejáró  magyar-horvát  pénzügyi 
egyezményt  fogják  másfél  évre  meghosszabbítani. 
B  megállapodások  alapján  Skerlecz  báró  dec.  2-án 
kiadta  a  helységnevekről  szóló  1907.  évi  április 
24-iki  törvény  végrehajtási  rendeletét  s  ugyan- 
akkor kiírta  az  általános  választásokat,  biztosítva 
azok  tisztaságát  s  a  kormány  részéről  minden  be- 
folyástól való  mentességét.  A  dec.  16-án  megtar- 
tott általános  s  a  17-én  megejtett  pótválasztások- 
ból a  kiegyezés  alapján  álló  horvát-szerb  koalíció 
a  pártonkívüli  unionistákkal  együtt  túlnyomó 
többségben  került  ki.  Hozzájuk  számítva  az  or- 
szággyűlésen szavazati  joggal  biró  virilistákat,  a 
horvát  országgyűlés  munkaképessé  tétele  teljesen 
sikerült.  Az  összeülő  országgyűlés  első  teendője 
a  pénzügyi  egyezmény  meghosszabbítása,  azután 
hivatva  van  sok  függőben  maradt  törvényt  le- 
tárgyalni. 

Irodalom.  Földtajzi :  Matkovic  Péter  :  Kroatien-Slavonien 
nach  seinen  physisclien  n.  geistigen  Verhaitnisseii,Agram  1873: 
Zoricic  M. :  Statistische  Skizze  des  Königreichs  Kroatien  und 
Slavonien,  u.  o.  1885 ;  Krauss  F. ;  Kroatien  und  Slavonien, 
Wien  1888;  Gyurkovics,  Die  vereinigten  Königreiche  Kroa- 
tien und  Slavonien,  u.  o.  1881 ;  Weisbach,  Die  Serbokroaten 
der  adriatischen  KUsteniander,  Berlin  1881 ;  Siiman  Josef, 
Die  Slowenen,  Teschen  1881 ;  Staré  Josef,  Die  Kroaten, 
n.  o.  1881 ;  Wessely,  Das  Karstgebirge  MilitSrkroatiöns  und 
seiiie  Rettung,  Agram  1877 ;  Peyer  und  Brindl,  Die  Melio- 
ration  der  Saveniederungen,  u.  o.  1878;  Huntalvy  János, 
Egyetemes  földr-ijz,  II.  kötet,  378—458.  lap;  ugyanaz,  A 
magyar  birodalom  természeti  viszonyainak  leírása,  3  köt., 
Pest  1868—1867;  Ábel  Luksié,  Hartmanns  illustrierter 
Filhrer  von  Agram  und  Kroatien-Slavonien,  Zágráb  1892 ; 
Krausz,  Die  vereinigten  Königreiche  Kroatien  und  Slavo- 
nien, Wien  1889  ;  Az  Osztrák-magyar  monarchia  írásban  és 
képben,  24.  köt. ;  Weisbach,  Die  Serbokroaten  der  adria- 
tischen KUsteniander,  Berlin  1881  ;  Diener,  Die  Stellung  der 
kroatisch-slavouischen  Inselgebirge  zu  den  Alpen  und  das 
Dinarische  Gebirgssystem,  Wien  1902.  Statisztikai  íorrás- 
munkák  a  m.  kir.  központi  és  a  zágrábi  királyi  országos 
statisztikai  hivatal  kiadványai,  továbbá  a  Magyar  Statisztikai 
Évkönyv. 

lörténelm' :  Szalay  L.,  A  horvát  kérdéshez;  Palugyai,  A 
kapcsolt  részek;  Paur  I.,  A  horvát  nemzet  viszonyai  az 
Árpádokhoz ;  Engel,  Gesch.  v.  Dalmatien ;  Pesty  Fr.,  El- 
tűnt régi  vármegyék;  A  várispánságok  története;  Száz  le- 
vél; Korbuli,  A  báni  méltóság;  Hampel,  ugyanarról;  Ku- 
kuljevics.  Jura  Regni  Croatiae ;  Racki,  a  délszláv  akad. 
kiadásában  megjelenő  :  Monumenta  históriám  Slavorum  me- 
ridionalinm  spectantía;  Die  Vertheidigung  des  kroat.  Staats- 
rechtSjWien  1861;  Über  das  Verhaltniss  Fiumes  za  Ungarn,  u.o. 
1867  ;  Schwicker,  Die  Entstehung  der  österr.  MilitSrgrenze,  Te- 
schen 1883 ;  B.  Jeszenszky  Béla,  A  társországok  közjogi  vi- 
szonya a  magyar  államhoz,  1889 ;  Smiciklas  T.,  Poviest 
hrvatska ;  Ljubic  8.,  Poviest  hrvatska ;  Tkalcic  J.^  Povjest 
hrvatska ;  Kerchelich,  Notitiae  praeliminares  ;  Bojnicic-Klaié, 
Slovenien  im  XII— XIII.  Jahrh. ;  Smiciklas  T.,  Oslobodjenje 
Slavonije  ;  Polic  M.,  Parlaraentarna  povjest  Hrvatske;  Klaic 
V.,  Povjest  Hrvata ;  §isic  P.,  Hrvatska  Povjest ;  Horvát  R., 
Najuovije  Dóba  Hrvatske  Povjesti ;  Tomasic,  Pacta  coa- 
venta,  1910;  Karácsonyi  János,  A  horvát  történetírás 
zátonyai.  Századok  1912;  u.  a.,  Tomasic  könyve  a  hors'át 
királyság  államjogáról,  Századok  1010. 


HoTvát-szlavonországi  protestánsok.  A  val- 
lási iíjítások  korán  behatoltak  Horvát-Szlavon- 
országba.  A  középkor  utolsó  századaiban  Francia- 
ós  É.-Olaszországbau különböző  nevű  eretnek  s  re- 
formáló felekezetek  keletkeztek,  mintpl.  a  kataru 
sok,  valdensek  felekezetei,  melyeknek  terjeszke- 
dési iránya  rendesen  Lombardia,Velence,  Dalmá- 
cia s  innen  Horvátország  felé  haladt ;  másrészt  a 
keleti  császárok  által  időnként  üldözött  keleti  eret- 
nekek, mint  a  pauliciánusok,  bogomilek  stl).  Trá- 
ciából,  Bulgáriából  legtöbbször  Magyarország  déli 
tartományaiba,  Szlavóniába  s  környékére  mene- 
kültek. Az  1687-iki  országgyűlés  kimondta,  hogy  ez 
országokban  a  protestánsok  sem  földbirtokot  nem 
szerezhetnek,  sem  polgárjogot  nem  élvezhetnek, 
n.  József  türelmi  rendelete  következtében  a  szom- 
szédos vármegyékből  bevándorolt  református  job- 
bágyokból, avagy  a  különböző  országokból  beván- 
dorolt német  lutheránus  iparosokból  és  kereske- 
dőkbőlalakultak kálvinista  és  lutheránus  gyüleke- 
zetek. Az  1790— 91-iki  országgyűlés  úgy  intéz- 
kedett, hogy  amely  protestáns  gyülekezetekekkor 
már  megalakultak,  azok  tovább  is  megmaradhat- 
nak, de  újabbak  nem  keletkezhetnek.  Az  1860  okt. 
császári  nyilt  parancs  ismét  teljes  vallásszabadsá- 
got biztosított  ezen  országokban  is  a  protestán- 
soknak. A  Horvátországban  levő  református  egy- 
házak és  missziói  telepek  a  dunántúli,  a  Szlavó- 
niában levők  a  dunamelléki,  az  evangélikus  egy- 
házak pedig  a  bányakerületi  evangélikus  egyház- 
kerületek kötelékébe  s  fenhatósága  alá  tartoznak. 
Az  ezen  két  országban  lakó  ágostai  evangélikusok 
száma  33,759 ;  a  reformátusok  száma  17,948.  A 
horvát-szlavonországi  ágostai  és  helvét  hitval- 
lású egyházak  viszonyait  az  1898  máj.  7-én  kelt 
horvát  autonóm  törvény  rendezi. 

Horvát-Szlavon  Országos  Jelzálogbank  (hor- 
vátul :  Hnmt^ko-slavonska  zemaljska  hipote- 
karna  Banka,  németül:  Kroatisch-Slavoinsche 
Larides  Hypoteken  Bank),  1892.  alakult  6  millió 
K  alaptőkével  a  Magyar  Jelzáloghitelbank,  a  Le- 
számítoló és  Pénzváltó  Bank  és  a  Bécsi  ünion- 
bank  közreműködésével  a  horvát  országos  kor- 
mány felügyelete  alatt.  1911-ben  a  Horvát-Szlavon 
Országos  Takarékpénztárral  való  egyesüléskor 
alaptőkéje  9millióK-ra  emeltetett.  A ^V^ és  ^''/o-os 
záloglevelekre  és  kölcsönkötvényekre  törlesztéses 
jelzálogkölcsönöket  és  községi  kölcsönöket  folyó- 
sít, melyek  összértéke  1911  végéig  a  110  milliót 
meghaladta. 

Horvátzsidány,  kisk.  Sopron  vm.  csepregi  j  .- 
ban,  (1910)  1051  horvát  és  magyar  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Csepreg. 

Horwich  (ejtsd:  horridzs),  város  Lancashíre  angol 
countyban,  (1911)  16,286  lak.,  pamutiparral,  kőszén- 
bányászattal. Közelében  van  Liverpool  vízveze- 
tékének egyik  gyüjtőmedencéje. 

Hory  Farkas,  ref.  lelkész  és  író,  szül.  Kótaj- 
ban  1813  okt.  31.,  megh.  Gyerőmonostoron  1872 
okt.  22.  A  gy erőmonostori  ref.  egyházközség 
184-0.  választotta  meg  papjának.  Az  ötvenes  évek- 
ben jelent  meg  egy  kötet  költeménye  ;  egyház- 
megyéje főjegyzőnek  választotta  meg.  Ugyanez 
időben  írta  három  izben  pályadíjat  nyert  népdalait 
és  szintén  pályadíjat  nyert  balladáit.  —  Fia,  H. 
Béla,  író,  szül.  Gyerőmonostoron  1846  jún.  1., 


Horzsakő 


—     307     — 


Hoslus 


megh.  1909  dec.  20.  Ref.  egyházmegyei  gondnok 
és  kolozs  vármegye  árvaszékónek  elnöke  volt. 
Két  kötet  irodalmi  müve  jelent  meg :  A  nagy  na- 
pok és  Honka  könyve.  Irt  számos  tárcát  s  liéhány 
színdarabot.  Tagja  és  egyik  szervezője  volt  az 
Erdélyi  irodalmi  társaságnak.  —  H.  Farkas  leánya 
H.  Melka,  1.  Gryarmathy  Zdgáné. 

Horzsakő  vagy  habkö{ném.  Bnnsstein,\at. pu- 
mex),  a  vulkáni  üvegeknek  likacsos  módosulata. 
Többnyire  szálas-rostos  szerkezetű ;  az  egyes  ros- 
tok telve  vaunak  légbuborékokkal  vagy  légcsa- 
tornákkal. A  likacsok,  csövek  és  üregek  térfogata 
sokkal  nagyobb,  mint  az  üvegfalazaté,  ennek  kö- 
vetkeztében a  H.  a  vízen  úszik,  de  porrátörve  alá- 
merül, mert  az  üveg  fajsúlya  2'.3— 2-5.  A  likacsok 
és  csatornák  az  üveg  megmerevedése  alkalmával 
jönnek  létre,  amidőn  a  lávából  a  vízgőz  és  a  gá- 
zok elszabadulnak  ;  sokszor  a  láva  az  elszabaduló 
gázok  révén  unom  szálakká  húzódik  ki,  amelyek 
belül  üresek  vagyis  csövesek  és  a  H.-nek  selymes 
fényt  kölcsönöznek.  A  H.  többnyire  fehér,  szürke, 
ritkán  barna  vagy  fekete.  Mesterségesen  is  elő 
lehet  állítani  H.-szerü  kőzetet,  ha  az  izzó  salakon 
vizgőzt  fujtatunk  keresztül.  Különösen  a  riolit- 
és  dácit-,  ritkábban  trachit-kőzetekből  keletkezik. 
Az  obszidián-  és  perlitlávaáramoknak  felső  része 
gyakran  H.-ves  szövetet  mutat ;  mégis  sokkal 
gyakoribb  a  H.  a  vulkánokból  kiszóródott  törme- 
lékben ;  ilyenek  az  apróbb  kerek  törmelékdarabok, 
az  ú.  n.  H.-lapillik ;  ez  utóbbiaknak  rétegei  gyak- 
ran tekintélyes  területeket  foglalnak  el,  Így  pl. 
nálunk  a  Mátra  és  Bükk  déli  lejtőjén,  a  Hegyaljá- 
ban, még  Budapest  altalajában  is  megtaláljuk  a 
dácitnak  H.  tufáját.  Hazánkon  kívül  tekintélyes 
területet  foglal  el  a  H.  a  Lipári  szigeteken,  az 
Eifel  hegységben,  Mexikóban.  A  Krakatau  erup- 
ciója  alkalmával  a  H.  több  méter  vastagságban 
rengeteg  területen  borította  be  a  tenger  felületét. 
A  H.-vet  csiszolásra  használják  v.  darabosan  v. 
porrá  törve  ;  flnom  porát  a  szappanba  szokták  be- 
lefőzni. Már  a  rómaiak  is  használták  a  bőr  simí- 
tására, a  pergament  vakarására,  az  írónád  élesí- 
tésére. A  mesterséges  H.-vet  finom  kvarchomok 
és  agyag  keverékének  égetése  útján  állítják  elő. 

Hosanna  rabba  (héber),  1.  Sátoros  ünnep. 

Hósármány  (áiiat),  1.  Calcarius. 

Hósaru,  25—30  cm.  átmérőjű  könnyű  fa- 
abroncsok  (1.  az  i.  ábrát),  melyeknek  belseje  erős 


1.  ábra. 

zsinórból  kötött  hálóval  van  kitöltve ;  célja  a  talp 
felületét  megnagyobbítani  s  túlniagas  hónál  a 
mély  besüppedést  megakadályozni.  Az  erdei  mun- 


2.  ábra. 


kasok  a  H.-kat  főképen  a  fának  kézi  szánon  való 
közelítésénél  a  hónak  letaposására  és  simább 
pálya  előállításá- 
ra használják.  A 
munkás  a  zsinór- 
hálóra lép  és  a 
H.-t  erős  zsinórral 
a  lábához  köti.  A 
-2.  ábra  tisztán  iá- 
ból szerkesztett 
H.-t  mutat.  A  láb 
a  szóles  kereszt- 
léceken áll  s  itt  is 
zsinórral  a  sarok- 
hoz van  kötve.  Ha- 
zánk némely  vi- 
dékén a  H.-kat  még  hárskéregből  is  készítik. 

Hosdát,  kisk.  Hunyad  vm.  hunyadi  j.-ban, 
(1910)  562  magyar  és  oláh  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t. 
Vajdahunyad.  Ezt  az  ős  magyar  és  nemes  közsé- 
get a  18.  században  az  első  határőrezred  kötelé- 
kébe sorozták  s  ennek  folytán  nagyrészt  elolá- 
hosodott.  V.  ö.  Sólyom  Fekete  Ferenc,  Egy  őstelep 
Hunyadmegyében  (Hunyadniegyei  tört.  és  rég. 
társ.  V.  évkönyve). 

Hosdó,  kisk.  Hunyad  vm.  vajdahunyadi  j.-ban, 
(1910)  480  oláh  lak.,  u.  p.  Gyalár,  u.  t.  Demsus. 

Hosea,  1.  Hózseás. 

Hosemann,  Iheodor,  német  festő,  szül.  Bran- 
denburgban 1807  szept.  24.,  megh.  1875  okt.  15. 
Eleinte  litográfus  volt,  majd  Comelius  és  Schadow 
vezetése  alatt  festeni  kezdett.  Főleg  a  berlini 
nyárspolgárok  életét  ábrázolta  szelíd  humorral. 
Festményei  és  illusztrációi,  ha  művészetileg 
nem  is  nagyon  becsesek,  művelődéstörténeti  érté- 
kűek. Említendő  képei :  Vasárnapi  lovasok ;  A  te- 
kézés ;  A  táncoló  rehbergiek ;  Rehbergiek  népgyű- 
lése ;  A  homokfuvaros ;  Krumpli  héjában ;  Légyott 
falun ;  Libapásztor  leány ;  Országos  vásár ;  Sörö- 
zők ;  Hatvanhat ;  Vándorló  muzsikusok. 

Hosius  vagy  Osius,  cordovai  püspök  Spanyol- 
országban, a  korabeli  keresztény  világ  egyik 
legnagyobb  tekintélyű férfla,  szül.  257körül,mcgh. 
358  körül.  Nagy  Konstantin  és  Sylvester  pápa  meg- 
bízásából Alexandriában  324.  zsinatot  tai-tott, 
hogy  a  húsvét  megtartásának  ideje  körül  felme- 
rült vitákat  elsimítsa  s  az  ariáni  tant  kárhoztassa. 
A  niceai  (325)  és  a  sardikai  (342)  zsinaton  elnökölt. 
Az  erőszakos  ós  ariánus  érzelmű  Constans  császár 
H.-t  hithűsége  miatt  Sirmiumba  száműzte.  Itt  a 
méltatlan  bánásmód  annyira  megtörte  a  100  éves 
aggastyán  erejét,  hogy  aláírta  a  2-ik  sinniumi 
ariánus  szellemű  hitvallás  formáját.  Halála  előtt 
azonban  visszavonta  az  aláírást. 

Hosius,  Stanislaus,  bibomok,  szül.  Krakóban 
1504  máj.  8.,  megh.  Capranicában,  Róma  mellett 
1579  aug.  5.  1549-ben  kulmi,  1551.  ermelandi  püs- 
pök, 1561.  bibomok.  Tevékeny  részt  vett  a  tri- 
denti zsinaton,  Lengyelországban  meghonosította 
a  jezsuitákat  s  rokonszenvvel  kisérte  Báthory  Ist- 
ván lengyel  királlyá  törtónt  megválasztatását. 
XUI.  Gergely  nagypenitenciáriussá  nevezte  ki. 
Becses  hittudományi  munkáit  hót  nyelvre  fordí- 
tották le.  Nevezetesebbek :  Confessio  cath.  íidei 
(Krakó  1553) ;  Verae  doctr.propugnatio(1558).  Mű- 
veinek legjobb  kiadása  Kölnben  jelent  meg  1584. 


Hosmer 


808 


Hosszmérés 


Opera  oninia  címen.  V.  ö.  Vita  D.  Stan.  Hosii, 
auctore  Rescio  (Eóma  1587) ;  Bichhom,  H.  (Mainz 
18M— 55). 

Hosmer,  Harriet,  amerikai  szobrásznö,  szül. 
Watertownban  1830  ofct.  6.  Stevenson  szobrász 
tanítványa  volt  Bostonban,  1852.  Európába  jött 
és  Rómában  Gibson  tanítványa  lett.  Legkitűnőbb 
szobrai :  Puck ;  Alvó  szatír ;  Virrasztó  szatír ;  Szi- 
rén; Beatrice  Cenci;  Zenobia  királynő;  Benton 
Tamás  ércszobra  St.  Louisban,  stb. 

Hósövény,  1.  Hóvédőmüvek. 

Hospenthal,  1.  Szent- Gotthárd. 

Hospes  (lat.,  többese :  hospites)  a.  m.  idegen, 
vendég,  vendégbarát;  vendéglős;  pro  hospite, 
vendég  gyanánt;  hospitalitas,  vendéglátás,  ba- 
rátság. Hospites  a  XII.  s  XIII.  sz.-ban  a  legna- 
gyobbrészt idegenfajú  szabad  telepesek  megje- 
lölése, kiknek  községeiből  fejlődnek  ki  a  szabad 
királyi  városok.  L.  még  Hospitálás. 

Hospitálás  (lat.),  az  iskolai  életben  használt 
kifejezés ;  értelme :  vendégként  való  részvétel  a 
tanításon  (lat.  hospes  a.  m.  vendég).  Hospitál  az 
igazgató  az  osztályokban,  a  tanítók  egymás  óráin, 
idegen  iskolában  stb.  Tanítóképzőkben  a  H.  a 
képzésbon  lényeges  alkotórósz  ;  a  növendékek  be- 
járnak a  gyakorló  iskolába  (1.  o.)  a  tanítás  meg- 
figyelése céljából.  Ugyanezt  teszi  a  középiskolai 
gyakorló  tanár  egy  ideig.  Azután  következik  a 
tanításban  való  gyakorlás.  A  magyar  tanítókép- 
zőkben a  tanárok  kölcsönös  H.-át  miniszteri  ren- 
delet szabályozza. 

Hospitaliták  (hospitalis)  néven  a  kat.  egy- 
házban oly  férfi  és  női  szerzeteseket  szoktunk  ér- 
teni, kik  főleg  a  betegek  ós  szegények  ápolásával 
foglalkoznak  s  e  célra  a  XII.  sz.  óta  számos  kór- 
házat és  szegények  házát  alapítottak.  Ily  H.  a 
János-  és  a  német  lovagrend  (1.  o.),  az  irgalmas 
rend  tagjai,  továbbá  mintegy  15  különféle  női  szer- 
zetrend, kik  közül  nálunk  az  Erzsébet-apácák  és 
az  irgalmas  nővérek  a  legismeretesebbek,  megem- 
lítendök  még  a  férfi  H.  közül :  a  Hippolyt  testvé- 
rek. Szent  Antal  betegápolói  (1.  Antal-rendek), 
bethlehemiták  (1.  o.),  a  Szentlélekről  nevezett  stb. ; 
a  nöi  H.  közül :  a  némotrendi  nővérek,  a  villa- 
novai Szent  Tamásról,  a  Szentlélekről  nevezett  stb. 

Hospitiuiu  (lat.,  franc.  hospic£).  1.  Eredeti- 
leg a  szerzetes  kolostorok  egyik  épülete,  mely 
a  középkorban  vendégfogadók  hiányában  az  át- 
utazó idegenek  elszállásolására  szolgált.  Ez  in- 
tézmény a  fogadók  létesülóse  folytán  lassankint 
megszűnt.  Jelenleg  H.-on  lakatlan  helyekon,  ki- 
vált az  Alpok  szorosaiban  emelt  és  a  szerzetesek 
gondjaira  bízott  kisebb  épületeket  értenek,  hol 
az  eltévelyedettek  segítségben  részesülnek,  az 
utasok  pedig  szállást  ós  ellátást  nyernek.  A  leg- 
nevezetesebb H.-ok  a  Nagy-  és  Kis-Szt.-Bemát, 
Szt.-Gotthárd,  Mont  Conis,  Simplon  és  Grimsel  he- 
gyek szorosaiban  vannak.  —  2.  A  német  diákélet- 
ben H.  alatt  oly  ivást  értenek,  melynél  minden 
résztvevő  sor  szerint  egy-egy  dalt  köteles  éne- 
kelni. 

Hósport,  1.  Téli  sportok. 

Hossbach,  Péter  Wühelni,  német  prot.  lelkész 
és  egyházi  író,  szül.  Wusterhausonben  1784  febr. 
20.,  megh.  Berlinben  1846  ápr.  7.  1821-ben  Ber- 
linben ielkész,  majd  1830.  szuperintendens  és  egy- 


háztanácsos lett.  Schleiermacher  híve  és  barátja 
volt.  Kiválóbb  művei :  Joh.  Val.  Andrea  und  sein 
Zeitalter  (1819) ;  Phil.  Jak.  Spener  und  seine  Zeit 
(1828 és  1853,  3.  kiad.  1861,  két  köt.):  Predigteu 
(8  köt.  1822-48). 

Hosszabbítás  (augmentatio),  zenei  műszó :  v. 
a  hangjegy  értékének  megnyújtása  azzal,  hogy 
utána  pontot  teszünk  (1.;;  Hangjegyek),  vagy  a 
kontrapunktikus  stílusban  a  témának  kiszélesí- 
tése (kisebb  hangjegyértókeknek  nagyobb  érté- 
kekre való  átírása). 

Hosszalzat  (vasúti),  a  sín  alátámasztására 
szolgáló  olyan  vas-  vagy  fagerenda,  mely  egész 
hosszában  ugyanazon  sínszál  alatt  fekszik.  Rend- 
szerint csak  városok  utcáin  fekvő  pályáknál 
használják,  minthogy  az  utcák  kövezetével  álta- 
lában véve  könnyebben  és  jobban  lehet  a  H.-hoz 
csatlakozni,  mint  keresztaljakhoz.  Különleges 
esetekben  tisztítógödrök  szélem  s  néha  hidakon 
is  használják. 

Hosszas  birtok,  így  nevezik  a  magyar  magán- 
jogban azt  a  birtokot,  melynek  hosszas  tartama 
a  birtoklás  tényállapotának  jogállapottá  átválto- 
zására szolgál  alapul.  A  H.  alapja  az  elbirtok- 
lásnak ;  az  adományrendszer  alatt  pedig  alapja 
volt  az  ú.  n.  új  adománynak  (nova  donatio). 

Hosszeltérés,  a  kUőtt  lövedéknek,  repülése  köz- 
ben, a  cső  tengelyének  meghosszabbításától  való 
eltérése. 

Hosszgránát,  vontcsövű  ágyúknál  alkalmazott 
üreges  löveg,  mely  a  közönséges  gránátnál  hosz- 
szabb,  hogy  nagyobb  mennyiségű  repesztő  anyag 
férjen  bele ;  újabban  csaknem  kizárólag  ezt  al- 
kalmazzák. L.  még  Gránát  ós  Gránátágyúk. 

Hosszlövedék,  a  vontcsövű  ágyúknál  használt 
lövedékeknek  általános,  összefoglaló  elnevezése, 
szemben  a  régi,  simacsövű  ágyúknál  alkalmazott 
golyókkal  ós  gránátokkal.  L.  Lövedék. 

Hosszlyukfúrás,  helyesebben  hosszlyukmarás, 
a  fémmegmunkálásnak  az  a  módja,  mikor  a  tárgy- 
ból egy  hosszúkás  lyukat  v.  hornyot  forgácsolunk 


ki.  A  H.-nál  a  forgó  szerszám  eleinte,  akár  a  fú- 
ráskor, tengelyirányú  mellékmozgást  kap  (1.  az 
1.  ábrát),  majd  amint  a  kellő  horony-mélységet 
elérte,  a  horony  hosszirányában  halad  (3.  ábra). 
Hosszmérés,  feladata  megállapítani,  hogy  egy 
bizonyos  egységül  választott  hosszúságot  egy  má- 
sik lemérendő  hosszúságra  hányszor  lehet  egy- 
másutánfelrakni. Ma  általánosan  elfogadott  hossz- 
egység a  Parisban  elhelyezett  platlna-rúd  két 
meghatározott  jele  közötti  hossznak  századi'észe ; 
neve  centiméter ;  utóbbi  közel  a  föld  negyed  dél- 
körének 1000  milliomod  része.  A  cm.  százszorosa 
a  méter.  Nagj'obb  hosszak  mérése  úgy  történik, 
hogy  a  hosszegységet,  vagy  annak  ismert  sok- 
szorosát, pl.  a  mórörudat  vagy  terepen  a  mérő- 
láncot a  lemérendő  hosszúságon  egymás  után  fel- 
rakjuk. Kisebb  hosszak  pontos  lemórése  úgy  tör- 
tóDík,  hogy  a  mérőrúdon  valamely  szerkezetet  a 
lemérendő  hosszúsággal  eltolunk ;  az  eltolhatá 


Hosszmérték 


309     — 


Hosszúkeszes 


szerkezeten  jelet  alkalmazunk,  melynek  távol- 
sága a  mérörúd  egy  üx  jelétől  magán  a  mérő- 
rúdon  leolvasható ;  ismerve  az  eltolható  szerke- 
zeten levő  jelnek  előbb  említett  távolságát  a  kez- 
det- és  végállásban,  megkapjuk  a  lemérendő  hosz- 
szuságot.  Ezen  elven  alapiilnak  a  katetométer,  a 
komparátor.  Tenuészetesen  úgy  is  járhatunk  el, 
hogy  a  mérörudat  tolhatjuk  el  a  lemérendő  hosz- 
szal  s  a  kezdet-  és  végállásban  a  rúd  mozgásában 
részt  nem  vevő  jelnek  távolságát  olvassuk  le  a 
rúdon,  a  rúd  egy  bizonyos  jelétől.  B  mérőrúdnak 
csavaralakot  adhatunk,  mely  esetben  a  csavar 
eltolódása  igen  pontosan  megállapítható.  Ezen 
az  elven  alapszik  a  csavarynikrométer,  a  szfero- 
tnéter. 

Hosszmérték,  hossztelek  (biny.),  Felső-Magyar- 
országon még  most  is  alkalmazásban  levő  bá- 
nyamérték, meljTiek  határai  a  hasznos  ásványt 
tartalmazó  érnek  fedőjét  és  fekvőjét  is  7  ölnyi  tá- 
volságban követik  csapás  szerint  és  a  határtalan 
mélységig  dőlés  szerint. 

Hosszmértékek,  1.  Mérték. 

Hosszrezgések  (longitudinális  rezgések),  sza- 
bályosan egymásra  következő  sűrüdések  és  rit- 
kulások. Dyen  rezgéseket  végez  pl.  a  hosszirányá- 
ban megdörzsölt  rúd  v.  húr,  hosszában  megnyúj- 
tott s  aztán  magára  hagyott  spirális  rúgó  és  a  le- 
vegő. A  hangforrástól  kiinduló  bármilyen  rezgé- 
sek a  levegőben  váltakozó  sűrűdéseket  ós  ritku- 
lásokat okoznak,  melyek  a  levegőben  tovaterjed- 
nek. A  sípokban  a  levegő  H.-et  végezve,  hozza 
létre  a  hangot.  A  H.-ben  a  rezgő  részecskék  a 
hullám  tovaterjedésének  irányában  mozognak, 
míg  a  keresztrezgések  esetében  ezen  irányi'a 
merőlegesen. 

Hossz-szakmány  (bány.).  Midőn  a  vágatot  foly- 
tonosan egyenlő  magassággal  és  szélességgel  kell 
kivájni,  a  munkások  előhaladását  csak  a  vágat 
hosszának  irányában  mérik  és  e  hosszúság  egy- 
ségére határozzák  meg  a  fizetendő  bért,  mely  H.- 
nak  neveztetik. 

Hossz-szelvény.  Vasutak  tervezésénél  vagy 
építésénél  H.-nek  nevezik  a  vasút  által  érintett 
terepnek,  valamint  a  pályatestnek  a  pályatengely 
irányába  eső  hosszanti  metszetét.  Minden  pont- 
ján feltünteti  a  pálya,  valamint  ugyanazon  helyen 
a  terep  magasságát,  úgy,  hogy  ebből  a  pálya  min- 
den pontján  megállapítható,  hogy  töltés  vagy  be- 
vágás készítendő-e.  Ezeken  kívül  a  H.-ben  a  pá- 
lyamenti műtárgyakat,  állomásokat,  a  vasút  épí- 
tésével kapcsolatos  összes  létesítményeket  is  fel- 
tüntetik. A  H.-eket  a  jobb  áttekinthetós  okából 
torzított  léptékben  szokták  papírra  felrakni,  és 
pedig  a  magassági  méreteket  Vio-»'^kora  lépték- 
ben, mint  a  hosszméreteket.  Leggyakoribb  és  ál- 
talánosan elfogadott  lépték  a  magassági  mére- 
tekre 1 :  288,  a  hosszméreteki'e  1 :  2880. 

Hossztartó,  1.  Alváz  és  Hídszerkezet. 

Hossztelek,  1.  Hosszmérték. 

Hosszii  Vazul,  püspök,  sztll.  Marosvásárhelyen 
1866.  Tanulmányait  szülővárosában  és  Rómában 
végezte.  Balázsfalván  teológiai  tanár,  majd  u.  o. 
intemátusi  rektor  lett ;  érseke  az  egyházi  javak 
fökormányzójává  nevezte  ki.  A  balázsfalvi  káp- 
talan 1898.  kanonokká  választotta.  A  pápa  1899. 
pápai  prelátusi  címmel  tüntette  ki.  1903  máj.  10. 


lugosi,  1911  nov.  15.  szamosújvári  gör.-kat.  püs- 
pökké nevezték  ki.  A  főrendiház  tagja. 

Hosszúág  (azelőtt:  Hissziás),  kisk.  Temes 
vm.  temesrókasi  j.-ban,  (i9io)  674  oláh  lak.,  u.  p. 
Sziklás,  u.  t.  öizellafalva. 

Hosszúaszó,  kisk.  Kis-Ktiküllő  vm.  hosszú- 
aszói j.-ban,  (1910)  1638  német,  oláh  és  magyar 
lak.,  vasútállomás,  posta-,  táviró-  és  távbeszélő- 
hivatal. 

Hosszú  bors  (növ.),  1.  Bors. 

Hosszúcsörü  hal,  1.  Pikkelyes  szárnyú  halak. 

Hosszú  éj,  a  zsidó  engesztelő  nap  (1.  0.)  éjsza- 
kája. 

Hosszúfalu,  nagyk.  Brassó  vm.  hétfalusi  j.-ban, 
(1910)  6021  oláh  és  magyar  (csángó)  lak.,  egyike 
az  ú.  n.  Hétfalunak  (1. 0.).  A  járási  szolgabírói  hi- 
vatal székhelye,  van  járásbírósága,  állami  felső 
népiskolája  és  faragászati  iskolája,  fűrészmalma, 
többféle  egylete,  gőzmalma,  vasúti  állomása, 
posta-  ós  táviróhivatala,  telefonállomása.  Lakói 
Romániával  kereskedést  űznek  s  marhatenyész- 
téssel, juhtenyésztéssel  foglalkoznak. 

Hosszúfarkú  hal  (Macrurus,  áiiat),  a  Csontos- 
halak rendjébe,  a  Hosszúfarkú  halak  (Macruri- 
dae)  családjába  tartozó  halnem.  8  faja  ismeretes. 
Az  Atlanti-óceán  É.-i  részében,  a  Földközi-ten- 
gerben, továbbá  a  japán  és  az  ausztráliai  tenge- 
rekben 120—200  fonainyi  mélységben  honos. 

Hosszúfarkú  juhok,  1.  Juh. 

Hosszúfarkú  királyfácán,  l.  Fácánfélék. 

Hosszúfarkú  rákok,  1.  Bakok. 

Hosszúfejüség  (gör.  dolichokefália),  iDolicho- 
kefál. 

Hosszúfoki  ármentesítö  társulat.  Békés  és 
Bihar  vármegyékben  a  Sebes-  és  Fekete-Körösök 
között,  illetve  mellett  fekszik,  ósi  ártere  éS.éSó 
k.  hold,  mely  a  műszaki  ártérfejlesztés  által  77,941 
k.  holdra  szaporodott.  1852-ben  alakult.  Töltései- 
nek hossza  122'9  km.  Beruházása  ármentesítésre 
4.805,14004  K,  belvízrendezésre  498,597-01  K, 
összesen :  5..303,737-05  K.  Székhelye  Békés. 

Hosszú  fuvar,  1.  Földesúri  jogok. 

Hosszúfülű  róka,  1.  Sivatagi  róka. 

Hosszúfülüség,  a  vizsláknál  a  nemes  fajt  jelöli 
a  hosszan  lecsüngő  fül. 

Hosszúhajtás  (növ.),  hosszúra  növő  ág,  ame- 
lyen a  levelek  közti  szárrész  (szártag)  tisztán 
látható ;  [a?  ellentéte  a  rövid-  (törpe-)  hajtás, 
amelyen  a  szártagok  nem  látszanak.  A  H.  karcsú, 
vesszőszerü  is  lehet;  ha  járulékos  rügyböl  fejlődik, 
fattyúhajiásnak,  ha  pedig  fejletlen,  de  aztán 
kedvező  körülmények  közé  jutott  hónaljrügyböl 
hirtelen  hosszúra  fejlődik,  vízhajtásnak  nevezik, 

Hosszúhetény,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban, 
(1910)  2717  magyar  és  német  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  távíróhivatallal.  Kőszénbányája  van 
(Victoria-telep). 

Hosszújáratú  hajózás,  1.  Hajózási  utak. 

Hosszúkarú  majmok  (Hylobates,  áiiat),  l. 
Gibbon. 

Hosszúkás  dob  (franc,  caisse  roulante),  a  do- 
bok egyik  tompább  hangú  faja.  L.  Dob. 

Hosszú  kece  v.  hegyes  kece,  hosszúfarkú,  tü- 
körháló nélkül  való  kece. 

Hosszúkeszeg,  a  sugárkardos  (Pelecus  cultra- 
tíis  L.)  balatoni  népies  neve. 


Hosszúlábú  Juhok 


—     310     — 


Hosszutóthy 


Hosszúlábú  juhok,  Észak-Afrikában,  testök 
csak  szőrrel  födött,  mely  a  szövőiparban  nem  hasz- 
nálható, testalkatuk  oly  sajátságos,  hogy  nem  juh- 
nak, de  inkább  más  állatnak  lehetne  tartani.  Euró- 
pában csak  elvétve  állatkertekben  láthatók,  de 
mérsékelt  éghajlatunkat  sokáig  nem  bírják  ki. 

Hosszúláz,  kisk.  Zemplén  vm.  sátoraljaújhelyi 
j.-ban,  (1910)  278  magyar  és  tót  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t. 
Sátoraljaújhely. 

Hosszúliget,  kisk.  Bihar  vm.  magyarosokéi 
j.-ban,  (1910)  334  oláh  lak. ;  u.  p.  Miklóirtás,  u.  t. 
Drágcsóke. 

Hosszúmacskás,  kisk.  Kolozs  vm.  kolozsvári 
j.-ban,  (1910)  552  oláh  és  magyarlak. ;  u.  p.  ósu.  t. 
Kolozsborsa. 

Hosszúmezö  (Kimpulung),  nagyk.  Máramaros 
vm.  szigeti  j.-ban,  (1910)  2558  magyar  és  rutén 
lak. ;  van  népbankja,  vasúti  állomása,  posta-  és 
táviróhivatala,  telefonállomása.  Egyike  volt  az  öt 
ú.  n.  koronavárosnak,  melyeket  Róbert  Károly 
1329.  emelt  e  rangra.  A  községben  1907-ben  em- 
léket állítottak  Bogdány  Mózes  (1796—1859)  és 
Mandics  Pál  (1813—1893)  negyvennyolcas  hon- 
védtiszteknek, Hosszumező  szülötteinek.  Bog- 
dány Mózes  1848—49  a  borsai  oláh  lázadók  ellen 
küldetett  s  mint  hadbíró  működött.  A  szabadság- 
harc után  Kufsteinben  mintegy  tíz  évi  börtön- 
büntetést szenvedett.  Mandics  Pál  a  szabadság- 
harc folyamán  eleinte  mint  altiszt,  később  mint 
tiszt  mintegy  ötven  ütközetben  vett  részt.  Száza- 
dosi minőségben  hosszabb  ideig  Bem  mellett 
teljesített  szolgálatot. 

Hosszú  nap,  1.  Engesztelő  nap. 

Hosszúpályi,  nagyk.  Bihar  vm.  derecskéi  j.-ban, 
(1910)  .3804  magyar  lak.,  vasúti  állomással,  posta- 
hivatallal, távirdával,  telefonállomással.  Hozzá- 
tartozik a  Sóstó  nevű  kis  fürdőhely,  mely  egy 
nátrontó  meUett  épült. 

Hosszú  parlament,  az  az  angol  parlament,  me- 
lyet I.  Károly  király  1640  nov.  3.  nyitott  meg  s 
Cromwell  Olivér  1653  ápr.  20.  oszlatott  fel.  Ez  a 
parlament  fogta  perbe  és  ítélte  halálra  Strafford 
grófot,  a  király  első  miniszterét  s  ennek  ellen- 
zéki magatartása  idézte  elő  az  1642— 45-ig  tartó 
angol  polgárháborút.  Minthogy  a  király  legyőze- 
tése  után  a  H.  többsége  békülékeny  politikára 
hajlott,  Cromwell,  az  independens  katonai  pártnak 
a  feje,  abból  200  királypárti  tagot  kizárt.  A  meg- 
maradt 50  independens  képviselő  a  csonka-parki- 
ment  (Rump-parlament)  gúnynevet  kapta  s  mint 
Cromwell  engedelmes  eszköze,  a  királyt  vád  alá 
helyezte  és  vérpadra  juttatta.  Ezután  eltörölte  a 
királyságot  és  a  felsőházat,  1652.  pedig  megsza- 
vazta a  hajózási  törvényt  (Navigations-Akt),  mely 
a  hollandi  háborút  idézte  elő.  De  mivel  nemsokára 
eUenkezósbe  jutott  Cromwellel,  ez  a  csonka  par- 
lamentet 1653  ápr.  20.  fegyveres  erővel  szétker- 
gette. Cromwell  fiának,  Richárdnak  visszalépése 
után  a  hadsereg  tisztjei  1659  máj.  7.  újból  egybe- 
hívták a  H.  még  életben  lévő  tagjait.  Öt  hónap 
múlva  Lambert  tábornok  szétkergette  ezt  is,  de 
Monk  tábornok  1660.  újból  összehívta  a  H.-et,  mire 
ez  1660  márc.  16.  önként  feloszlott. 

Hosszúpatak,  kisk.  Kis-Küküllő  vm.  hosszú- 
aszói j.-ban,  (1910)  883  oláh  lak. ;  u.  p.  Hosszúaszó, 
u.  t.  Mikeszásza. 


Hosszúpereszteg,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban, 
(1910)  1952  magyar  lak.,  postahivatal ;  u.  t.  János- 
háza. 

Hosszúremete  (azelőtt :  Remete- Lunga),  kisk. 
Krassó-Szörény  vm.  bogai  j.-ban,  (1910)  719  oláh 
lak. ;  u.  p.  Bégamonostor,  u.  t.  Igazfalva-Rekettyő. 

Hosszúrét,  1.  kisk.  Sáros  vm.  bártfai  j.-ban, 
(1910)  667  tót  lakossal ;  u.  p.  Bártfa,  u.  t.  Bártfa- 
fürdő.  Jó  alkalikus  savanyuvízforrása  van,  melyet 
azonban  eddig  nem  használtak  ki.  —  2.  H.,  kisk. 
Liptó  vm.  németlipcsei  j.-ban,  (1910)  192  tót  lak. ; 
u.  p.  Szielnicz,  u.  t.  Liptószentmiklós. 

Hosszúrév,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  nagy- 
ilondai  j.-ban,  (1910)  403  oláh  ós  magyar  lak ,  vasút- 
állomás távirdahivatallal,  postaügynpkség. 

Hosszúság,  a  geometriában  a  test  három  mé- 
rete közül  az  egyik,  amely  egyszersmind  a  vonal- 
nak egyetlen  méretét  (dimenzióját)  jelenti.  Két 
egyenes  vonaldarab  egyenlő  hosszúságú,  ha  oly- 
módon fektethetők  egymásra,  hogy  végpontjaik 
összeessenek.  Ha  két  egyenes  közül  az  egyik  a 
másiknak  csak  egy  részével  egyenlő,  akkor  az 
előbbi  kisebb  az  utóbbinál.  Ezen  az  alapon  —  ha 
a  kisebb  vonalat  mértékegységül  választjuk  — 
H.-mérést  végezhetünk.  A  görbe  vonalat  nem 
lehet  közvetlenül  lomérni.  Az  ilyen  vonal  H.-ának 
a  meghatározása  a  legtöbb  esetben  csak  az  in- 
tegrálszámítás segítségével  lehetséges.  L.  még 
Földrajzi  hosszúság. 

Hosszúsági  fok,  1.  Földrajzi  hosszúság. 

Hosszúsor,  kisk.  Arad  vm.  nagyhalmágyi  j.- 
ban,  (1910)  1119  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Nagyhal- 
mágy. 

Hosszúszabadi  (azelőtt :  Ohaba-Lunga),  kisk. 
Krassó-Szörény  vm.  bégai  j.-ban,  (1910)  609  oláh 
és  német  lak. ;  u.  p,  és  u.  t.  Beth'enháza. 

Hosszúszárnyuak  (áiiat,  Longipennes),  régebbi 
madártani  rendszerez  ők  ebben  a  rendben  egyesí- 
tették a  sirály-féléketésaviharmadarakat.Hosszú, 
hegyes  szárnyú,  ügj-es  repülő  és  fészekhagyó  ma- 
darak. 

Hosszúszárnyú  bálna,  1.  Cetek. 

Hosszúszárnyú  sólyom  v.  fecskeszárnyú  só- 
lyom (Falco  subbuteo  L.),  egyike  a  legközönsége- 
sebb hazai  sólyomfajoknak.  Háta  barnás  kékes- 
fekete,  fiatalon  barna ;  tarkó,  pofavonal,  szem-  és 
faltájéka  pedig  fekete.  Pofája  és  torka  fehér,  hasa 
fehér,  fekete  hosszanti  vonalakkal.  Viaszhártyája 
és  lábai  sárgák.JHossza  34— 37,  szárny  hossza  26— 
28,  farkhossza  16  cm.  Költöző  madár.  Hazánkban 
majdnem  mindenütt  fészkel. 

Hosszúszarvú  marha,  1.  Longhorn  marha. 

Hosszúszeg,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban, 
(1910)  296  német  lak. ;  u.  p,  és  u.  t.  Léka. 

Hosszúszeghuta  (ezelőtt :  Langeck-Lveghuta), 
kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (1910)  292  német  lak. ; 
u.  p.  ós  u.  t.  Léka. 

Hosszúszemü  lánc  v.  német  lánc,  amelynek 
szemei  hosszúkás  alaki-a  vannak  készítve ;  ezek- 
nél a  szem  két  oldala  párhuzamos,  végei  pedig 
körívet  alkotnak. 

Hosszú  szilva,  1.  Beszterczei  szilva. 

Hosszútelke,  kisk.  Alsó-Pehór  vm.  kisenyedi 
j.-ban,  (1910)  1244  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Koncza. 

Hosszutóthy-csaZíúí.  Zala  és  Veszprém  vár- 
megyében a  XIV.  sz.-tól  a  XVII.   sz.-ig  virág- 


Hosszúújfalu 


—     311     — 


Hot  cast  porcelain 


fiott  család.  Nevezetes  tagja   H.  György,  aki 

'mint  I.  Ferdinánd  egyik  követe  vett  részt  1557- 

a  regensburgi  német  birodalmi  gyűlésen.   1564- 

;  ben  Miksa  király  tanácsosa  lett.  1566-ban  Szulej- 

[.jaán  szultánhoz  ment  követségbe,  ki  Miksára  a 

tét  Ízben  elmaradt  évi  adó  miatt  neheztelvén,  öt 

letartóztatta,  s  csak  utódja,  Szelim  küldte  vissza 

liksához,  még  pedig  fenyegető  tizenettel.  Ezután 

sak  1572.  történik  róla  említés,  mint  konstanti- 

'nápolyi  követről. 

Hosszú  újfalu,  kisk.  Szilágy  vm.  zsibói  j.-ban, 
(1910)  411  oláh  lak. ;  u.  p.  Nagj^goroszló,  u.  t.  Sza- 
mosudvarhely. 

Hosszúujjú  hal,  1.  Chüodadylus. 

Hosszúvágás  (azelőtt :  Lagno),  kisk.  Sáros  vm. 
héthársi  j.-ban,  (1910) 437  rutén  lak. ;  u.  p.  Kishárs, 
u.  t.  Orlü. 

Hosszúvölgy  (azelőtt:  Langviz),  kisk.  Zala 
vm.  nagykanizsai  j.-ban,  (1910)  383  magyar  lak., 
postahivatal ;  u.  t.  Nagykanizsa. 

Hőst,  növénynevek  mellett  Hőst  Nikolaus  Tho- 
mas  bécsi  orvos  és  botanikus  neve.  Szül.  Fiúmé- 
ban 1761  dec.  6.,  megh.  Schönbrannban  1834  jan. 
13.  A  bécsi  egyetemen  tanult  és  lett  doktor,  az- 
után 11.  Ferenc  császár  háziorvosa  lettes  Jacquin 
után  Alsó  -  Ausztriának  legnevezetesebb  bota- 
nikusa. Főműve :  Icones  et  descriptiones  grami- 
num  austriacorum  (Vindob.  1801—809,  4  köt.). 

Hosta  Tratt.  (Funkia  Spreng.,  tölcsérliliom, 
növ),  a  Liliom-félék  génusza ;  5  faja  Japánban 
és  Kinában  honos.  Vastag,  fás,  rostos  rhizomával 
évelő  füvek.  Levelük  tőlevél,  nyeles,  széles,  lán- 
dzsás, szlvalakú  v.  tojásdad.  Virágaik  laza  vég- 
álló fürtöt  alkotnak.  Hat  lepellevelük  tölcséresen 
összenőtt,  6  porzójuk  lefelé  görbült,  szabad  v.  a  le- 
pellel összenőtt.  A  virág  jókora  nagy,  fehér  v.  kék, 
egy  oldalra  csüng.  Tokjuk  hosszúkás  v.  fonalas, 
magvai  feketék,  alul  szárnyasak.  Európában  kerti 
dísznek,  virágágy  szegélyére,  árnyékos  helyre 
ültetik  őket.  A  H.  coerulea  Tratt.  (Funkia  ovata 
Spreng.)  virága  kék  v.  lila.  Egy  változatán  a  le- 
vél fehér  szegélyű,  egy  másikon  sárga  rajzolatú. 
A  H.  (Funkia)  lanci fólia  Engl.  virága  fehér  v. 
kékes.  Levele  keskeny,  egyik  változatáé  hullá- 
mos, fehér  és  zöld  sávos.  A  H-plantaginea  (Lamk.) 
Aschers.  (Funkia  suhcordata  Spr.,  F.  álba  Sweet) 
virága  hosszucsövü,  fehér,  jóillatu,  kevés  van  egy 
fürtben.  Rhizomadarabokról  szaporítják  őket. 

Hóstát,  hóstya,  a  külvárosnak  elavult  neve, 
mely  nálunk  leginkább  a  XVI.  és  XVII.  sz.-ok- 
ban  dívott  (ném.  Hofstatt). 

Hostein,  hegy  Morvaországban,  1.  Bistritz  am 
Hostein. 

Hosteria  (spanyol)  a.  m.  vendéglő,  fogadó. 

llostia  (lat.)  a.  m.  ostj'a  (1.  0.). 

Hostilis  (lat.)  a.  m.  ellenséges ;  hostüi  animo, 
ellenséges  indulatú;   hostüitas,  ellenségeskedés. 

Hostilius,  1. 1.  Tullus.  —  2.  Gaius  H.  Man- 
cinus,  Kr.  e.  137.  római  konzul,  sikertelenül  har- 
colt Hispániában  a  numantiaiak  ellen,  akik  elfog- 
ták, de  sértetlenül  szabadon  bocsátották,  bár 
a  vele  kötött  szerződést  a  szenátus  visszautasí- 
totta. 

Hostinsk^  Záboj  (családi  néven  Kellner  Petr), 
tót  író,  szül.  Pólómon  (Gömör)  1823  jan.  6.,  megh. 
Rimaszombatban  1873  aug.  10.  Eleinte  Stur  lapjá- 


nál működött  1848-ig.  A  szabadságharc  után  a 
Bach-kormányt  szolgálta,  mint  szolgabíró.  A  ki- 
egyezés után  állás  nélkül  maradt  és  Rimaszombat- 
ban tengődött,  írói  működése  sokoldalú  volt.  Poli- 
tikai cikkek  mellett  írt  költeményeket,  esztétikai 
és  tudományos  értekezéseket,  egy  szomorújáté- 
kot :  Svatoslavicovci  (1869,  Svetoszláv  fiai),  mely- 
hez a  tárgyat  az  orosz  mondákból  vette,  önállóan 
csak  egy  műve  jelent  meg :  Stará  vieronauka  slo- 
venská  (Pest  1870.  Az  ó-tót  mitológia). 

Hostinsky,  Otakar,  prágai  egyetemi  tanár  és 
ki'itikus,  szül.  1847  jan.  2.  Martinovesben,  megh. 
1910  jan.  17.  Prágában.  Több  becses  monográfiát 
írt  Gluckról,  Berliozról,  Smetanáról,  a  zenei  szép- 
ről (Das  musikalisch  Schöne,  1877),  Herbart  esz- 
tétikájáról, a  szláv  zenéről. 

Hostís  (lat.),  a  rómaiaknál  a.  m.  ellenség. 

Hostrup,  Jens  Ghristian,  dán  költő,  szül.  Ko- 
penhágában  1818  máj.  20.,  megh.  u.  0.  1892  nov. 
21-én.  Teológiát  végzett  és  előbb  Silleborgban, 
azután  Frederiksborgban  volt  lelkész.  Hallgató 
korában  írt  diákdalai  és  vígjátékai  feltűnést  kel- 
tettek. Utóbbiak  közül  a  legnevezetesebbek  és  sok- 
szor színre  kerültek  a  Gjenboenie  (Az  átellenes 
szomszédok,  1844)  ós  En  spurv  i  tranedans  (Ve- 
réb a  darvak  közt,  1846),  melyekben  a  diákok  el- 
lenségeit, a  nyárspolgárokat  gúnyolja.  Későbbi 
drámái  is  igen  nagy  sikert  arattak  hazájában  és 
Norvégiában.  így  Soldaterlöier  (Katonatréfák), 
Eva  (Ibsen  Nórájának  hatása  alatt)  stb.  H.  nagy 
munkásságot  fejtett  ki  a  népművelés  terén  is.  V.ö. 
Erindringor  c.  önéletrajzát  (1891). 

Hószám,  havi  haj  v.  havi  tisztulás  (menses, 
menstruatio)  nőknél  átlagban  négyhetenként  fel- 
lépő méhvérzés,  mely  a  petesejt  megérésével  függ 
szorosan  össze.  A  megérett  petesejt  tokja  meg- 
reped, a  pete  a  méhkürtökbe  kerül,  hogy  azon 
keresztül  bevándoroljon  a  méhbe,  helyébe  pedig 
vér  ömlik,  ott  megalvad  s  az  ú.  n.  sárgatestet 
(corpus  luteum)  alkotja.  A  sárgatest  különböző 
változásokon  megy  keresztül.míg  végül  zsugorodó 
kötőszövetté  alakul,  amely  a  petefészek  felszínén 
kis  heges  behúzódást  képez.  Ha  a  pete  megter- 
mékenyíttetik  úgy  a  sárgatest  nem  sorvad  el,  ha- 
nem nagyobbodik  (corpus  luteum  verum)  s  a  ter- 
hesség végéig  megmarad ;  állítólag  fontos  műkö- 
ködése  is  van  (kiirtása  a  terhesség  megszakadását 
vonja  maga  után).  A  H.-ról  bővebben  1.  Haii  tisz- 
tulás. 

Hoszpitálás,  1.  Hospitálás. 

Hoszpitaliták,  1.  Hospitaliták. 

Hoszpodár  a.  m.  goszpodár.  magyarul  úr,  Mold- 
vában és  Havaselföldón  a  román  domnul  és  dom- 
nitorul  mellett  e  címmel  is  illették  a  fejedelmet  a 
XVIII.  sz.-ban. 

Hoszrev  pasa,  1.  Khoszrev. 

Kosztolás  alatt  az  erdei  termelésnél  a  megtisz- 
tított törzseknek  bizonyos  megállapított  hosszban 
való  lemetszését  értjük.  Szálfáknál  rendszerint 
emelkedő  hosszal  a  megkívánt  felső  átmérő  mé- 
rete is  emelkedik. 

Hosztót,  kisk.  Zala  vm.  sümegi  j.-ban,  (1910) 
351  magyar  lak. ;  u.  p.  Zalagalsa,  u.  t.  Nemee- 
keresztúr. 

Hótalp,  1.  Ski. 

Hot  cast  porcelain,  1.  Kriolitüveff. 


Hotchkiss 


—     312     — 


Hottentotta  nyelv 


Hotchkiss  (ejtsd:  hocskísz),  Benjámin  Berkeit/, 
amerikai  fegyver-technikus,  szül.  Sharossban 
(Connecticut)  1828.,  megh.  Parisban  1885  febr.  15. 
1847-ben  töltónygyárat  alapított  Bécsben  s  azt 
1870.  Parisba  tette  át.  1878-ban  a  gyár  az  állam 
tulajdonába  ment  át.  Később  könnyű  tüzérfegy- 
verek és  löszerek  készítésével  foglalkozó  gyárat 
állított  fel.  Egy  általa  készített  revolver-ágyút 
róla  neveztek  el.  Azonkívül  szerkesztett  még  egy 
különleges  tárfogyvert  ós  egy  egycsövű  gyors- 
tüzelő ágyút.  L.  Lövegek. 

Hotel  (franc,  ejtsd:  otei),  a  modern  francia 
nyelvben  kétféle,  egymástól  lényegesen  eltérő 
értelme  van :  1.  fogadó  utasok  számára  (Grand 
Hotel,  Hotel  du  commerce  stb.);  2.  egy  egyén, 
vagy  család  számára  épült  nagyobbszerű  díszes 
családi  ház,  melyben  bérbeadandó  helyiségek  nin- 
csenek. Ez  utóbbi  értelmében  a  H.  még  nem  palota, 
de  több  mint  egyszerű  polgári  ház.  Összetételek- 
ben :  H.  de  vüle,  városház ;  H.-Dieu,  kórház  stb.  — 
Hőfellerie,  kisebb  fogadó,  korcsma ;  hőtelier,  ven- 
déglős. 

Hother,  1.  Hodr. 

Hotho,  Heinrich  Gnstav,  német  művészet- 
történetíró,  szül.  1802  máj.  22.,  megh.  1873  dec. 
24-én.  BerUnben  a  művészettörténet  tanára  és 
1858  óta  a  kir.  múzeumnál  a  metszetgyüjtemény 
igazgatója  volt.  Nagyrészt  elavult  művei  közül 
említési  érdemel :  Geschichte  der  deutschen  und 
niederlándischen  Mai  erei  (Berlin  1842—4.3)  és  Ge- 
schichte der  christlichen  Maierei  (u.  o.  1867—72, 
befejezetlen). 

Hotinka,  kisk.  Máramaros  vm.  sugatagij.-ban, 
(1910)  428  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Aknasugatag. 

Hotman  (ejtsd:  otmas,  Hotonuinnus) ,  Frangois, 
francia  jogtudós,  szül.  Parisban  1524  aug.  23-án, 
megh.  Baselben  1590  febr.  12.  Már  23  éves  ko- 
rában jogtanár  volt  Parisban,  majd  Lausanne- 
ban,  Strassburgban,  Valenceban,  Bourgesban,  Ba- 
selben tanított.  1547-ben  a  református  hitre  tért 
át ;  a  Bertalan-éji  mészárlások  elől  neki  is  mene- 
külnie kellett.  Nevezetesebb  művei :  Observationes 
juris  romani ;  Antitribonianus ;  Papae  Sixti  V.  fűi- 
men brutum  in  Henricum  regem  Navarrae  (Leiden 
1586),  V.  Sixtus  ellen  írt  szatíra.  Műveit  össze- 
gyűjtve íia,  Jean  H.  adta  ki  (Geueve  1599—1600, 
3  köt.). 

Hotnja,  adók.  Zágráb  vm.  pisarovinaij.-ban, 
(1910)  1525  horvát  lak. ;  u.  p.  Pokupsko,  u.  t.  Pi- 
sarovina. 

Hótörés,  akkor  következik  be,  ha  nagy  hó  v, 
zuzmaratömegek  által  terhelt  egyes  faágak,  fa- 
csúcsok,  törzsek,  törzscsoportok  vagy  faállomá- 
nyok e  terhelés  alatt  letörnek.  Leginkább  az  er- 
dei- és  lúcfenyőerdöket  veszélyezteti  a  H.  KA  és 
ÉK.-i  fekvésekben,  különösen,  ha  nyirkos  hó  esik 
s  utána  erős  fagy  ós  szél  áll  be.  Tetemes  károkat 
okozhat. 

Hot  Springs,  város,  Garland  county  székhelye 
Arkansas  államban,  az  Ozark-hegységben,  (1910) 
14,434  lak.;  nagy  helyőrségi  kórházakkal.  H. 
egyike  az  Egyesült-Államok  leglátogatottabb  für- 
dőinek ;  71  forró  foiTása  naponként  félmillió  gal- 
lon 53— 87"-os  tiszta,  szagtalan  és  ízetlen  vizet 
szolgáltat.  Környékén  (Ouichita  völgy,  Gulpha 
Gorge  stb.)  szép  kiránduló  helyek. 


Hottentotta-füge  (növ.),  a  Kapföldön  termő 
Mesemljryanthemum  edule  és  M.  aánaciforme 
nagy,  édes,  ehető  termése. 

Hottentották  (a,  m.  dadogók).  így  nevezték  el 
a  hollandok  a  Jóreménység-fokánál  talált  afri- 
kai őslakókat  a  nyelvökben  levő  csettenő  hangok 
miatt.  A  H.,  a  busmanokkal  együtt,  a  négerektől 
szorosan  elkülönített  sajátságos  emberfaj,  magu- 
kat khoikhonioknak  nevezik.  A  H.-at  a  kafifer  né- 
pek előbbi  É.-i  birtokaikról  D.  felé  szorították, 
Afrika  Ny.-i  partján  újból  É.-nak  fordultak,  ahol 
nem  régóta  telepedtek  le.  Két  csoportra  oszlanak. 
A  tulaj donképoni  H.  a  «nama»-ág,  mert  a  másik, 
kafferekkel,  sőt  európaiakkal  vegyült  korana,  faji 
tulajdonságait  már  elvesztette.  Az  európai  tipus 
felé  hajló  H.  neve  :  griqua.  Nyelvileg  ide  tartoz- 
nak a  busmanok  is.  A  tiszta  vórü  H.  száma  alig 
60,000,  ezek  is  elszórva  Pokföldön  és  Dói-Német- 
Afrikában  élnek,  pusztulóban  az  alkoholizmus 
hatása  alatt.  Hogy  értelmi  fejlettsége  a  H.  népnek 
egykor  nagyobb  lehetett,  bizonyítják  szellemes 
áUatnioséi,  sőt  állateposz-töredókei,  melyekro 
Bleeks  hívta  fel  a  kutatók  ügyeimét ;  ügyes  raj- 
zolók, faragók  voltak,  de  kultúrájuk  emléke  az 
európai  bevándorlókkal  folytatott  harcok  közben 
elenyészett.  Vallásuk  nap-  és  holdimádás  mellett 
az  általános  östiszteletben  gyökerezett.  Ma  java- 
részük keresztény,  állattenyésztő,  részben  vadász, 
de  a  földmíveléstől  irtózUí;  minden  munka  az  asz- 
szonyra  hárul.  Mivel  állatállományuk  a  gyakori 
járványok  következtében  erősen  pusztul,  sokat 
nélkülöznek.  Kezdetleges  fegyvereiket :  a  mérge- 
zett nyilakat,  a  hajítóbuzogáuyt  és  a  vetődárdát 
elhagyták,  puskához  pedig  nem  igen  jutnak,  mert 
a  németek  az  1904— 08-iki  felkelés  óta  nem  en- 
gedik nekik  a  fegyvertartást,  azóta  vadászszen- 
vedélyük is  csökkent.  Általában  a  H.-nak  fakó,  sár- 
gásbarna bőrük,  igen  göndör,  kócos  hajuk,  kes- 
keny homlokuk,  oldalt  erősen  kiálló  pofacsontjuk, 
hegyes  álluk  s  közepes,  kevésbbó  erős  testalkatuk 
van ;  kezük  s  lábuk  kicsiny,  koponyájuk  platisz- 
tenokefál.  (Egy  hottentotta  nő  képét  1.  Afrika 
cikknél  az  Afrikai  népfajok  képmellékleten).  V.ö. 
Fritsch  G.,  Die  Eingebornon  Süd-Afrikas,  ethno- 
graphisch  und  anatomisch  beschrieben  (Breslan 
1873) ;  JSateeí.Völkerkimde  (1.  köt.,  Leipzig  1894) ; 
Schinz,  Deutsch-Südwestafrika  (Oldenburg  1891). 

Hottentottakenyér  (növ.),  1.  Dioscorea. 

Hottentottakötény,  így  nevezik  a  női  nomi- 
szervek  kisajkainak  túlerős  kifejlődését  (hiper- 
trofláját).  Gyakran  előfordul  ez  a  hottentottáknál, 
busmanoknál. 

Hottentotta  nyelv,  a  paleo-afrikai  nyelv  ön- 
álló ága,  melynek  egykor  kb.  20  saját  dialektusa 
volt,  ebből  azonban  csak  az  ú.  n.  nama  H.  maradt 
fenn  a  német  védnökség  alatt  levő  hasonnevű  te- 
rületen, kb.  15,000  ember  ajkán.  A  másik  eléggé 
elkülönült  ága  a  damany,az  egész  herero-területen. 
Legközelebbi  rokona  a  busman  nyelv.  A  H.-ekre 
jellemzőka  csettenő  hangok  (l.  Gsettenés).  A  H. -ék- 
nek négy  csettenő  hangjuk  van.  Alakrendszerük- 
ben legérdekesebb  a  nyelvtani  nem  kifejezése, 
mert  ez  a  névszókhoz  elől  ragasztott  névmási 
elemek  segítségével  történik.  Nyelvtanukat  és  szó- 
tárukat több  kiadásban  bírjuk,  nevezetesen  Seidel- 
m  (Wien  1892).  V.  ö.  Hahn  Teofll,  Die  Sprache 


Hottl 


318     — 


Houdard 


der  Nama  (Leipzig  1870);  Appleyard,  Kaflr 
language  (King  Williamstown  1850);  Plánért, 
Über  die  Sprache  der  Hottentotten  (Berlin  1905). 

Hotti,  szerb  elemek  felvétele  folytán  átalakult 
albán  törzsek  Szkutari  környékén.  Katolikusok. 
L.  Albánok. 

Hottingen,  1893.  Zürich  városába  bekebelezett 
község. 

Hottinger,  1.  Johann  Heinrich,  svájci  hittudós 
és  orientalista,  szül.  Zürichben  1620  márc.  10., 
megh.  1667  jiín.  5.  Zürichben,  majd  Heidelbergben 
és  ismét  Zürichben  volt  az  egyháztörténelem  ta- 
nára. Egyháztörténelmi,  hittani  és  keleti  nyelvé- 
szetimüvei vannak,  melyek  közül  nevezetesebbek : 
História  ecclesiastica  (1651  —  1867,  9  kötet); 
Bxercitationes  Anti-Morimianae  de  Pontateucho 
Samaritano  (1644) ;  Thesaurus  Philologicus ;  Lexi- 
con  harmonicum  heptaglotton ;  irt  héber  és  kháld 
nyelvtanokat. 

2.  H.,  Johann  Jákob,  ref.  teológus,  M.  1.  fia, 
szül.  Zürichben  1652  dec.  1.,  megh.  u.  o.  17-35 
dec.  18.  1686-ban  zürichi  lelkész,  1698.  ugyanott 
teológiai  tanár.  Helvetische  Kirchengeschichte 
(Zürich  1698—1729,  4  köt.)  c.  munkájában  a  kai 
egyház  ellen  foglalt  erősen  állást. 

3.  H.,  Johann  Jákob,  német  filológus  és  lati- 
nista, szül.  Hausenben  (Zürich  kanton)  1750  febr. 
2.,  megh.Zürichben  1819febr.4. 1774— 1814-ig  pro- 
fesszor Zürichben.  Művei :  Versuch  einer  Verglei- 
chung  der  deutschen  Dichter  mit  den  Griechen 
und  Römem  (Mannheim  1789,  pályadíjat  nyert) ; 
Bibliothek  der  neuesten  theol.,  philos.  und  schönen 
Literatur  (1784—86,  3  köt.) ;  Acroama  de  Bod- 
raero  (1783);  Salomon  Gessner  (1796) ;  Wielanddal 
és  Jacobsszal  együtt  kiadta  a  Neues  attisches 
Museum-ot  (1802—1810). 

4.  jH.,  Johann  Jákob,  svájci  történetíró,  szül. 
1783 máj.  18.  Zürichben,  megh.  1860  máj.  17.  u.o., 
ahol  egyetemi  tanár  volt.  Mint  a  közoktatásügyi 
tanácsnak  ós  az  államtanácsnak  tagja  nagy  érde- 
meket szerzett  a  svájci  tanügy  körül.  Művei :  Huld- 
reich  Zwingli  u.  seine  Zeit  (Zürich  1842) ;  Vor- 
lesungen  über  die  Geschichte  des  Unterganges  der 
Eidgenossenschaft  der  13  Orte  (u.  o.  1846) ;  Hans 
Konrád  Escher  von  der  Linth  (u.  o.  1852).  ó  szer- 
kosztette a  Schweizer  Monatschronik  c.  folyóira- 
tot ;  befejezte  Bluntschlinak  Geschichte  der  Repub- 
lik  Zürich  c.  müvét  (3.  köt.,  u.  o.  1856) ;  Vögeli 
társaságában  kiadta  BuUingernek úttörő Reforma- 
tionsgeschichte-jót  (Frauenfeld  1838—40,  3  köt.) ; 
EJscher-vol  az  Archiv  für  Schweizer  Geschichte  u. 
Landeskunde-t  (Zürich  1827—29,  3  köt.) ;  Wacker- 
nagd  és  Gerlach  tanárokkal  pedig  a  Schweize- 
risches  Museum  für  historische  Wissenschafteu 
(Frauenfeld  1837-.39,  3  köt.)  c.  folyóiratot. 

Hóttó,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban, 
(1910)  362  magyar  lak. ;  u.  p.  Alsóbagod,  u.  t.  Zala- 
egerszeg. 

Hottonla  L.,  hékaliliom  (növ.),  a  Primulaceae 
(Kankalinfélék)  család  génusza.  2  faja  közül  a  H. 
palustris  L.  európai  és  szibériai,  a  H.  inflata  EH. 
északamerikai.  Mindkettő  úszó  vizi  növény.  A  H. 
palufftris  (mocsári  hékaliliom)  álló  v.  lassan  foly- 
dogáló vízben  fordul  elő.  Az  iszapba  bocsátja  gyö- 
kerét, fésűsen  szárnyas  levele  a  vízen  úszik,  fehér 
virágú  fürtje  pedig  a  víz  fölé  emelkedik.  A  virág 


csészéje  5  hasábú,  pártája  csöve  rövidebb,  mint  a 
kankaliné. 

Hotvort,  Magyarország  középkori  földrajzá- 
ban a.  ra.  Udvard  (Komárom  vm.). 

Houbara  (Galléra  a  túzok,  áiiat),  a  Túzok- 
félék (1.  0.)  családjába  tartozó  madárnem,  melyre 
jellemző,  hogy  az  idetartozó  fajok  nyakát  föltűnő 
színű  tollgallér  díszíti.  Legismertebb  az  Indiában, 
Afganisztánban,  Turkesztánban,  Szibéria  DNy.-i 
részében,  Perzsiában,  sőt  az  Alsó- Volga  és  az 
Alsó-Urai  közti  steppéken,  tehát  Európában  is 
honos  ázsiai  galléros  túzok  (H.  macqtieeni  Bechst,). 
Afrika  É.-i  részében  s  olykor  Dél-Európában  is 
előfordul  az  afrikai  galléros  túzok  (H.  hovhara). 
Növényi  anyagokkal  és  rovarokkal  táplálkozik. 
Húsa  jóízű,  ezért  vadásszák 

Houbraken  (ajtsd;  haubráken),l.^rwoiI(í,  hollandi 
festő  és  művészettörténetíró,  szül.  Dordrechtben 
1660  márc.  28.,  megh.  1719  okt.  14.  Sámuel  van 
Hoogstratennek  volt  tanítványa.  Amsterdamban 
élt.  Mint  festő  jelentéktelen,  míg  De  groote  Schou- 
burgh  der  nederlantsche  Konstschilders  en  Schil- 
deressen  c.  könyve  (Amsterdam  1718—21),  mely 
az  1466—1659  közt  született  németalföldi  festők 
életrajzait  tartalmazza,  fontos  forrásmű  (nőmet 
fordítása  Wurzbachtól,  Wien  1880).V.  ö.  Hofstede 
de  Groot,  Arnold  H.  und  seine  Groote  Schoubiu"gh 
(Haag  1893). 

2.  H.,  Jacobus,  hollandi  rézmetsző,  az  előbbi- 
nek fia,  szül.  Dordrechtben  1698  dec.  25.,  megh. 
1780  nov.  14.  Atyja  könyvéhez  metszeteket  készí- 
tett, Rembrandt  festményeit  is  reprodukálta,  de 
főleg  arcképmetszeteivel  vált  ki. 

Houchard  (ejtad:  asár),  Jean  Nicolas,  francia 
köztársasági  tábornok,  szül.  Forbachban  1740., 
megh.  1793  nov.  17.  A  hétéves  háborút  mint  köz- 
legény harcolta  végig.  A  forradalom  kitörésekor 
kapitány  lett  és  1792.  Custine  előtt  már  mint  ez- 
redes tűnt  ki,  1793-ban  előbb  a  Mosel-,  majd  az 
északi  hadsereg  parancsnoka  s  mint  ilyen  a  szö- 
vetségesek fölött  Hondschoote  és  Meninnél  szept. 
6.,  illetve  13-án  fényes  győzelmet  aratott ;  azon- 
ban szept.  15.  Courtrainál  az  osztrák  Beaulieu 
tábornok  által  megveretvén  kormánya  által  el- 
fogatott és  mint  hazaáruló  a  guillotine  alá  került. 
Fia  atyja  tisztázására  kiadta  a  Notice  historique 
et  justiflcative  sur  la  vie  militaire  du  Général  H. 
(Strassburg  1809)  című  müvet. 

Houdan-tyúk  (ejtsd:  udaS),  francia  gazdasági 
tyúkfajta,  amely  nevét  a  Seine-etOise  départe- 
mentbeli  Houdan  városától  vette,  honnan  évente 
mintegy  300,000  darab  kerül  eladásra.  Nálunk  is 
sikeresen  tenyésztik,  különösen  meleg,  száraz, 
homokos  vidéken.  A  H.  2^|^—5  kg.  súlyú,  jellemző 
tarka  színű,  zöldes  zománccal  bevont  fekete  ala- 
pon fehér  foltokkal  (houdan  szín) ;  a  fej  bóbitás,  a 
lábszár  5  ujjban  végzödilí.  Gyorsan  fejlődő,  finom 
csontú  hízékony  tyúkfajta,  mely  kitűnő,  finom 
rostu,  lédús  húst  szolgáltat ;  a  tojáshozam  is  figyel- 
met érdemlő.  A  H.  évenkint  120— 130  fehér  héjú, 
hosszúkás,  60—70  g.  súlyú  tojást  tojik,  nem  a  leg- 
jobb kotló  és  csibenevelö.  A  fiatal  csibék  a  hideggel 
és  a  nedvességgel  szembon  kevésbbé  ellenállók. 

Houdard  (ejtsd:  udár),  Georges,  francia  zene- 
szerző ós  tudós,  szül.  1860  márc.  30.  Neuilly-ben. 
Hillemachernek  és  Massenetnek  volt  tanítványa. 


Houdengr-Aimeries 


314     - 


House  of  Commons 


Zenemüvei  egyháziak.  Tanulmányai  a  neumák 
megfejtéséről  nagyórtéküek.  Könyvei :  L'art  dit 
Grégorien  (l'aprés  la  no  tation  néumatique  (1897) ; 
Le  rythme  du  chant  dit  Gr. ;  La  richesse  ryth- 
mique  de  l'antiquitó;  La  rythmique  intuitíve 
(1903) ;  La  cantiléne  romaine  (1905). 

Houdeng-Aimeries  (ejtsd;  udaSemeri),  falu  Hai- 
naut  belga  tartomány  Soignies  j.-ban,  4  km.-nyire 
Roeulxtöl,  (1910)  7610  lak.,  szénbányával,  iparis- 
kolákkal, vasgyárakkal. 

Houdeng-Goegnies  (ejt«d:  udangonyi),  falu  Hai- 
naut  belga  tartomány  Soignies  j.-ban,  4  km.-nyire 
Roeulxtöl,  vasút  mellett,  (1910)  8466  lak.,  kő-,  pala- 
és  szénbányákkal,  vasművekkel  és  kötél  veréssel. 

Houdetot  (ejtsd:  udötó),  SopMé de  La  lAve,  (VH. 
grófnő,  szellemes  francia  hölgy,  szül.  1730  körül, 
megh.  1813  jan.  22.  Irodalmi  nevezetességét  nem 
annyira  saját  verseinek,  mint  a  J.  J.  Rousseau- 
ban  ébresztett  szenvedélynek  köszönheti,  akinek 
írói  pályájára  erősen  hatott.  V.  ö.  Buffenoir,  La 
comtesse  d'H.,  une  amié  de  J.  J.  Rousseau  (Paris 
1901). 

Houdon  (Bjtsd:  adón),  Jean  Antoine,  francia  szob- 
rász, szül.  Versaillesban  1741  márc.  20.,  megh. 
1828  jul.  16.  Slodtznak,  Lemoynenak  és  Pigalle- 
nak  volt  tanítványa.  1761-ben  elnyerte  a  Prix  de 
Rome-ot,  egy  évtizedig  Rómában  tartózkodott  ós 
ott  készítette  első  nevezetes  müvét,  Szent  Brúnó 
nagy  szobrát,  mely  a  római  Sta  Maria  degli  An- 
geli  templom  előcsarnokában  áll.  B  megkapóan 
ogj^szerü,  realisztikus  művében  már  kitűnik  H. 
lénye :  a  természet  mély  tanulmányozása  távol 
tartja  tőle  mind  a  barokk  szobrászat,  mind  utóbb 
az  antikizáló  irány  külsőségeit,  modorosságait. 
Hazatérése  után  1771.  állítja  ki  a  Morpheust, 
de  csakhamar  mellszobrokkal  és  képmásszobrok- 
kal arat  nagy  sikert.  Körülbelül  200  márványból, 
bronzból,  torrakottából  készített  mellszobra  közül 
a  Louvreban  láthatók  Franklin,  Diderot,  Buffon, 
Aubort  abbé,  a  párisi  École  des  Beaux-Artsban 
XV.  Lajos  és  Rousseau,  a  párisi  Andró-gyüjte- 
ménybenGluck  zeneszerző,  a  versaillesi  múzeum- 
ban Miraboau,  Voltaire,  XVL  Lajos,  Duquesnoy, 
a  hágai  múzeumban  Suffren  mellszobrai.  Mind- 
ezek elfogulatlan  természetessége,  pszichológiai 
jellemzése  a  XIX.  sz.  francia  szobrászatát  készíti 
elő.  Moliére  mellszobra  ós  Voltaire  híres  ülő 
szobra  a  párisi  Théátre  Pran9ais  előcsarnoká- 
ban (1.  a  képmellékleiet)  a  francia  művészetnek 
mai  napig  legismeretesebb  művei  közé  tartoznak, 
míg  híres  Diana-szobra  (bronzból  a  párisi  Louvre- 
ban, márványból  a  szentpétervári  Bremitageban) 
nyúlánk  eleganciájával  épúgy  emlékeztet  a  XVI. 
sz.-i,  mint  a  modern  francia  mesterekre.  Ameriká- 
ban készítette  Washington  szobrát,  mely  a  rich- 
mondi  Capitoliumon  van  fölállítva.  V.  ö.  Dierks, 
H.'s  Lében  und  Werke  (Gotha  1887). 

Houghit  (ásv.),  fehér,  erősen  gyöngyházfényű. 
A  H.  tiűajdonképen  a  spinell  mállása  révén  kelet- 
kezett hidrotalkit;  a  spinell -oktaéderek  élei  és 
csúcsai  többnyire  még  friss  állapotban  vannak 
megtartva;  a  mállás  fokról-fokra  halad  előre. 
Lelőhelye  Sommerville,  New  York  államban,  szem- 
csés mészkőben. 

Houghton  (ejtsd:  hautn),  Richárd Monckton  Mil- 
nes,  lord,  angol  politikus  és  író,  szül.  1809  jún. 


19.,  megh.  Vichyben  1885  aug.  11.  Tanulmányait 
Cambridgeben  elvégezvén,  1837.  az  alsóház  tagja 
lett  s  e  helyét  megtartotta  1863-ig,  amidőn  a  felső- 
házba lépett.  A  parlamentben  pártolója  volt  min- 
den liberális  reformnak  s  kiváló  tevékenységet 
fejtett  ki  a  börtönügy  reformja  körül.  Ó  indítvá- 
nyozta először,  hogy  a  kormány  javító mtézeteket 
álUtson  fel  (1846)  s  elnöke  lett  később  a  redhilli 
nagy  javító  intézetnek.  A  gabona  vám  eltörlésében 
Peelt  támogatta.  Mint  író  is  szerepelt ;  írt  kitűnő 
költeményeket  (Poeticái  works,  2-ik  kiadás  1877, 
2  kötet)  és  poUtikai  röpiratokat  (Real-union  of 
Bngland  and  íreland,  1845 ;  Monographs  personal 
and  political,  1873) ;  Stray  verses  (1891).  V.  ö.  We- 
mysz  Reid,  Thelife,  letters  and  friendships  of  R. 
M.  M.  flrst  Lord  H.  (London  1890,  2  köt.)  —  Pia : 
Róbert  Offley  Ashhurton  Crewe-Münes,  Crewe 
gróQa,  szül.  1858  jan.  12.  Gladstone  miniszter- 
sége idején  1892—5.  Írország  alkirálya  volt ;  1905. 
a  titkos  tanács  elnöke  lett,  1908--1910-ig  gyar- 
matűgyi  miniszter  volt. 

Houghton  le  Spring  (ejtsd:  hautn  le  szpring),  vá- 
ros Durhara  angol  countyban,  (1911)  9753  lak.,  szén- 
bányákkal ós  vasmüvekkel. 

Hougue,  La  (ejtsd:  úg),  előbbi  neve  a  Hague-fok- 
nak,  1.  Hague. 

Houle,  La,  1.  Cancale. 

Houlton  (ejtsd :  höitn),  város  Maine  ószakame- 
rikai  állam  Aroostook  countyjában,  (i9io)  5845 
lak.,  fakereskedelemmel. 

Hounslow  (ejtsd:  haunszió),  előbb  Önálló  város 
Middlesex  angol  countyban,  jelenleg  Heston-Isle- 
worth-hoz  tartozik.  Mellette  a  H.Heath  nevű  puszta 
terül  el,  amelyen  puskaporos  malmok  és  tüzérka- 
számyák  áUanak. 

Houplines  (ejtsd:  upiin),  város  Nord  francia  dép. 
Lille  j.-ban  a  csatornázott  Lys  és  vasút  mellett, 
(1910)  7883  lak. ;  vászonszövéssel  és  lenfonással. 

HourTari  (franc,  ejtsd:  urvarOjaparforce-va- 
dászatoknál  szokásos  kürtjei,  amellyel  a  falká- 
szok  a  vadászatban  résztvevőknek  tudtul  adják, 
hogy  a  falka,  vagy  a  falkának  egyes  kutyái  ha- 
mis nyomra  tévedtek. 

Housatonic  (ejtsd:  hauszetonik),  folyó  Észak- Ame- 
rikában, ered  Massachusotts  államban  a  Hoosac- 
hegységben,  remek  szép  és  termékeny  völgyén 
átfolyva  fölveszi  balról  a  Naugatukot  és  a  Long- 
Island  melletti  tengercsatornába  ömlik,  hossza 
210  km.  A  tenger  árjával  16  km.-nyire  kisebb 
hajók  fölmehetnek  rajta,  18  m.  magas  vízesését 
ipari  célokra  használják  ki. 

House  (ang.,  ejtsd:  hauz)  a.  m.  ház. 

Household  Cavalry  (ang.,  ejtsd :  hauzhóid 
keveiri),  az  angol  hadsereg  3  gárda-lovasezredó- 
nek  neve. 

Honseliold  Words  (ang.,  ejtsd  :  hauzhóld  vSrdz) 
a.  m.  családi  szavak,  mindennapi  szavak,  Sha- 
kespeare V.  Henrikéből  (IV.  felv.  3.  jel.)  vett  ki- 
fejezés, amelyet  Dickens  1849.  alapított  mulattató 
folyóiratának  címéül  választott. 

House  inaid's  knee  (ang.,  ejtsd:  hauz  medsz 
ní  a.  m.  cselédtérd),  íntömlögyuladás  a  térdka- 
lács körül,  a  foglalkozással  járó  betegségek  cso- 
portjába tartozik. 

House  of  Commons  (ang.,  röv. :  H.  C), 
az  angol  parlament  alsó-  (képviselő)  háza. 


Houdnn  cikkhez 


Hévai  Nagy  L.eHkoiui 


HOUDON  JEAN  ANTOINE:  VOLTAIRE 
(PARIS,  THÉaTRE    FRAN9AIS) 


House  of  Lords 


315     — 


Houzeau  de  Lehaye 


House  of  Kiords  (ang.,  röv. :  H.  L.),  az  an- 
gol parlament  felső-  (főrendi-)  háza. 

Houses  of  Convocation  (ang.,  eútsd:  hauzisz 
af  konvokés'n),  az  anglikán  egyház  belső  ügyeinek 
törvényhozó  testülete,  mely  úgy  a  yorki,  mint  a 
canterbury-i  egyházmegyében  két-két  házból  áll, 
felsőből  és  alsóból.  A  felsőházban  a  püspökök,  az 
alsóban  a  diakónusok  és  választott  tagok  tanács- 
koznak. Hatásköre  kicsiny. 

Houska,  1.  Alt-Bunzlau. 

Houssaye  (ejtsd:  uszé),  1.  Arséne,  francia  író, 
szül.  Bruyéresben,  Laon  mellett,  1815  márc.  28., 
megh.  Parisban  1896  febr.  26.  1849— 56-ig  a 
Comédie  fran^aise  igazgatója,  azután  pedig  a  vi- 
déki muzeumok  főfelügyelője  volt.  Édeskés,  de 
frivol  regényei  a  császárság  korában  igen  nép- 
szerűek voltak,  de  ma  már  alig  olvassák.  Ilyenek : 
Les  onze  maltresses  délaissées  (1840) ;  Le  repen- 
tir  de  Marion  (1854) :  La  belle  Raffaella  (1874) ; 
Mademoiselle  Rosa  (1882)  stb.  Főműve  a  műtör- 
ténet terén :  Histoire  de  la  peinture  flamandé  et 
hollandaise  (1844—47);  egyéb  kritikai  művei  kö- 
zül említhető :  Galerié  de  portraits  du  XVIII.  s. 
(1846,  4  köt.) ;  Le  roi  Voltaire  (1858) ;  Les  Char- 
metíes  (1863) ;  Moliére,  sa  femme  et  sa  fllle  (1880) ; 
Les  confessions  d'A.  H.  (1885—91,  6  köt.)  stb. 
Magyarul  megjelent  regényei :  Éva  leányai,  ford. 
Vjkéri  (Pest  1871) ;  A  nagy  világból  (Pesti  Napló, 
1886.  évf.).  V.  ö.  Lemattre,  Arséne  H.  (könyvé- 
szettel, Paris  1897). 

2.  H.,  Henry,  francia  történetíró  és  művészet- 
történész, H.  í.  fí&,  szül.  1848  febr.  24.  Parisban, 
megh.  1911  szept.  24.  u.  o.,  mint  a  francia  aka- 
démia tagja.  Főképp  a  görög  és  a  Napóleon  kora- 
beli történelemmel  foglalkozott.  Munkái :  Histoire 
d'Apelles,  ótudes  sur  Fart  grec  (1866) ;  Histoire 
d'Alcibiade  et  de  la  république  athénienne  depuis 
la  mórt  de  Pericles  jusqu'  á  l'avénement  des 
trente  tyrans  (1873,  2  köt.) ;  Le  premiere  siége  de 
Paris  en  52  av.  J.-C.  (1876);  Athénes,  Romé, 
Paris  (1878) ;  L'art  fran^ais  depuis  dix  ans  (1882) ; 
Les  hommes  et  les  idées  (1886) ;  Aspasie,  Cléo- 
pátre,  Théodora  (5.  kiad.  1892) ;  1814.  Histoire 
de  la  chute  du  premier  Empire  (1888,  42.  kiad. 
1904),  rendkívül  híres  és  elterjedt  munka ;  1815. 
Waterloo  (1899) :  Napóleon  homme  de  guerre 
(1904) ;  Jéna  et  la  Campagne  de  1806  (1912). 

Houston  (ejtsd:  húsztn),  város,  Harris  county 
székhelye  Texas  északamerikai  államban,  a  hajóz- 
ható Buffalo  Bayou  mellett,  11  vasúti  vonal  csomó- 
pontja, (1910)  78,000  lak.,  pamut-  és  olajpréselők- 
kel,  fürészmalmokkal  és  vasúti  fölszerelések  ké- 
szítésével, pamutkereskedéssel.  Az  1836.  alapított 
város  nevét  Sámuel  Hoiiston-v(A  (I.  o.)kapta.  1912. 
a  város  nagyrészo  leégett. 

Houston  (ejtsd:  hi'isztn),  Samuel,  Texas  köztársa- 
ság első  elnöke,  szül.  1793  márc.  2.  Rockbridge- 
ben  (Virginia),  megh.  Hunstvillben  (Texas)  1863 
júl.  26.  Kereskedelmi  pályára  lépett,  majd  (1813) 
az  angolok  elleni  háborúban  Jackson  tábornokhoz 
csatlakozott.  1823.  a  kongresszusban  képviselte 
Texast,  1 827.  pedig  Tennessee  állam  kormányzó- 
jának választották  meg.  1833-ban  Texasba  köl- 
tözött, hol  mint  a  texasi  sereg  parancsnoka  si- 
kerrel harcolt  (1836)  Mexikó  eUen.  Ez  évben  el- 
nökké választották  s  e  hivatalt  az  1841—44. 


években  is  viselte.  1845-tőI  fogva  újra  a  kon- 
gresszusnak volt  tagja.  V.  ö.  Bruce,  Life  of  ge- 
nerál H.  (New  York  1891) ;  Williams,  S.  H.  and 
the  war  of  independence  in  Texas  (Boston  1893). 

Houten  (ejtsd:  hauten),  Sumuel  van,  hollandi 
államférfi,  szül.  1837  febr.  17.  Groningenben. 
Előbb  demokrata  képviselő  volt,  1894— 97-ig  pe- 
dig belügyminiszter.  H.  fogadtatta  el  a  kamará- 
val 1895.  a  képviselőválasztási  törvény  reformját, 
mellyel  a  választók  számát  lényegesen  megnö- 
velte. Főbb  munkái :  Staatkundige  brieven  (Haar- 
lem 1883—91,  1893, 1904,  több  sorozat) ;  Vijfent- 
wentig  jaar  in  de  Kamer  (u.  o.  1904). 

Houtin  (ejtsd:  uten),  Albert,  teológus,  a  mo- 
dernisták egyik  vezetője,  szül.  1867  okt.  4.  La 
Fléche-ben  (Sarthe).  Parisban  él.  Művei:  Laques- 
tion  biblique  chez  les  cath.  de  Francé  au  XIX. 
8iéele(1902);  L' Américanisme  (1903) ;  Un  dernier 
Gallican  (1904) ;  La  crise  du  clergó  (1908);  Evé- 
ques  et  diocéses  (1909) ;  Autour  d'un  prőtre  ma- 
rié (1910)  stb. 

Houtman  (ejtsd :haatman),Ct>rweZis,  a  Kelet- Indiá- 
val való  hollandi  kereskedelem  megalapítója, 
szül.  Goudában  1550  körül,  megh.  Acsinban  (Szu- 
matra  szigetén)  1599  szept.  1.  Szülőhelyéről  Gouda 
Cornelis-nak  is  hívják.  Előbb  Lissabonban  keres- 
kedett indiai  árúkkal,  de  itt  magára  vonta  a  kor- 
mány gyanúját,  mely  őt  fogságra  vetette,  amely- 
ből az  amsterdami  kereskedők  váltották  ki.  Biz- 
tatására a  hollandi  kereskedők  társulatot  alakí- 
tottak, amely  1595.  expedíciót  küldött  Jávába, 
majd  annak  visszatérte  után  1598.  egy  másodi- 
kat, melyeket  H.  vezetett.  H.  e  második  expedíció 
alkalmával  meglátogatta  Madagaszkárt,  Kokin- 
kinát  és  végül  Szumatrának  É.-i  részében,  Acsin- 
ban partra  száUt,  de  annak  királya  megölette. 
Öccse,  Fredenk,  ki  vele  együtt  fogságba  esett, 
megmenekült,  1605.  Amboina  kormányzója  lett 
és  később  egy  maláji  és  madagaszkári  szótárt 
szerkesztett.  Megh.  1627.  Alkmaarban. 

Houtte,  van,  vagy  L.  v.  H.,  növénynevek 
után  Louis  van  Houtte  jegye.  Szül.  Ypernben 
1810.,  megh.  Gentben,  mint  kereskedő  kertész  és  a 
kertésziskola  vezetője,  1876.  Flore  des  serres  et 
des  jardins  de  l'Europe  c.  (21  kötetes)  munkája, 
csinos  képekkel,  nevezetes  mű. 

Houville,  Gérard  d',  I.  Heredia. 

Houwald,  Ghristoph  Ernst,  báró,  német  dráma- 
költő, szül.  Straupitzban  (Niederlausitz)  1778  nov. 
27.,  megh.  Neuhausban  1845  jan.  28.  A  maguk 
korában  nagy  sikere  volt  végzet -drámáinak: 
Die  Freistatt(1820);  Der  Leuchtturm  (1821) ;  Das 
Bild  (1821);  Fluch  und  Segen  (1821);  Die  Heim- 
kehr  (1821) ;  Die  Feinde  (1825) ;  Die  Seeráuber 
(1830),  mígH.  egyéb  müvei :  Buch  für  Kinder  ge- 
bildeter  Standé  (1819—1824) ;  BUder  für  die  Ju- 
gend(1829— 32)  s  kedves  elbeszélései:  Roman- 
tische  Akkordé  (1817)  nem  keltettek  figyelmet. 
Összes  müvei  1839.  jelentek  meg  5  kötetben  (új 
kiad.  1858—60).  V.  ö.  Minor  J.,  Die  Schicksals- 
tragödie  in  ihren  Hauptvertretern  (1883). 

Houzeau  de  Lehaye  (ejtsd:  uzó  d'iöé),  Jean  Char- 
les, csillagász,  szül.  Monsban  1820  okt.  7.,  megh. 
1888  júl.  12.  Eleinte  mérnök  volt,  1846  óta  a 
brüsszeli  csillagvizsgáló  intézet  asszisztense, 
1876— 1883-ig  pedig  igazgatója.  Fő  munkája  a 


Hova 


816 


Hó  virág 


Lancaster-rel  együtt  szerkesztett  Bibliographie 
génórale  de  l'astronomie  (Bruxelles  1881—87,  3 
köt.).  B  nagy  műnek  bevezetése  magyaral  is  meg- 
jelent Czógler  A.  fordításában:  A  csillagászat 
történeti  jellemvonásai  (Term.  Tud.  Társ.,  Buda- 
pest 1888).  Egyéb  munkái :  Uranométrie  générale 
(1878)  és  több  más  fizikai  földrajzi,  természetfllo- 
zóflai  és  meteorológiai  tárgyú  munka. 

Hova,  Madagaszkár  hegyvidékein,  főleg  Ime- 
rina  tartományban  lakó  indonéziai,  valószínűleg 
Szumatrából  bevándorolt  nép.  Mikép  kerültek  ide, 
még  nincs  megállapítva,  de  valószínű,  hogy  nem 
mint  hódítók  törtek  be,  hanem  évszázadok  folya- 
mán a  XII.  sz.  óta  szivárogtak  be.  A  lakosság 
arab,  perzsa,  söt  indiai  elemeket  is  felvett,  minek 
nyoma  kultúrájukban,  valamint  testi  sajátságaik- 
ban is  nyilvánul.  Faj  ilag  tiszta  R-k  már  csak  a  zárt 
völgyekben  találhatók.  Rendesen  barna  v.  olaj- 
színű arcbörüek,  gyengén  göndörhajuak.  Nyel- 
vöknekamalájival  való  hasonlóságára  már  Cook 
kísérője,  Bank  is  rámutatott  ós  Humboldt  Vilmos 
vizsgálódásai  óta  bizonyos,  hogy  a  H.-k  a  maláji 
faj  legnyugatibb  ága ;  ezt  a  nyelvészeti  eredményt 
a  szokások  és  erkölcsök  összehasonlítása  is  meg- 
erősítette. Midőn  a  H.-k  Madagaszkárba  bevándo- 
roltak, itt  afrikai  lakosságot  találtak,  mellyel 
részben  összekeveredtek,  más  részét  leigázták, 
nünt  a  sötétbörü  vad  szakalávokat,  kiket  Ny.  felé 
szorítottak.  A  fenhatóságórt  1810— 1828-ig  vívott 
véres  harcokban  a  haladást  és  műveltséget  kép- 
viselő H.-elem  hatalmas,  jól  tagozott,  részben  ke- 
resztény állammá  fejlődött,  1895.  a  franciák  le- 
igázták. 1776-ban  Benyovszhj  Móric  madagasz- 
kári királyságának  a  H.-k  jó  támogatói  voltak. 

Hoványi  Ferenc,  egyházi  író,  szül.  Köröstar- 
jánban  1816  ápr.  2.,megh.  1871  dec.  11.  1843-ban 
várad velonczei,  majd  szilágysomlyói  plébános, 
1847.  egyetemi  hittanár.  Rövid  tanárkodás  után 
Bécsbe  hívták,  ahol  I.  Ferenc  József  királyt  és  test- 
véreit a  magyar  nyelvre  tanította.  184;9-ben  nagy- 
váradi kanonok,  1856.pápai  prelátus,  1858.  pedig 
a  M.  Tud.  Akadémia  tagja.  Önálló  művei :  Könyv- 
nélküU  Katechismus  (Buda  1847) ;  Olasz  út  (Bécs 
1851) ;  A  fensobh  hatholicismus  elemei  és  Újabb 
levelek  a  fensöbb  katholkismwsról  (u.  o.  1853— 
1855,  Budapest  1881—83). 

Hovárdos,  kisk.  Vas  vm.  németűjvári  j.-ban, 

(1910)  192  német,  horvát  és  magyar  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Qyepüfúzes. 

Hove  (ejtsd:  hóv),  város  Sussex  angol  countyban, 

(1911)  42,173  lak.,  látogatott  tengeri  fürdőkkel. 
Hóvédőmüvek  (vasút),  hófuvásos  vidéken  épül- 
nek abból  a  célból,  hogy  a  pályatestet  elborítással 
fenyegető  hó  tömegét  a  pálya  előtt  valamely  aka- 
dály (fal,  palánk,  sövény)  által  feltartóztassák.  A 
forgalom  biztosítása  végett  tehát  ismerni  kell  a 
hófuvásos  helyeket,  a  szél  irányát  és  a  feltartóz- 
tatandó hó  tömegét.  Tapasztalat  szerint  a  hófu- 
vásos terület  szólességének  minden  100  m.-e 
után  a  pálya  folyó  méterére  2—5  m*.  havat  lehet 
számítani.  A  hófúvás  az  elébe  épített  akadály 
előtt  és  után  úgy  rakja  le  a  havat,  hogy  a  vé- 
dőmü  tetejétől  a  hó  felső  síkja  mintegy  1 : 8  haj- 
lású lesz.  A  hóvédőmű  magasságát  és  a  pályától 
való  távolságát  tehát  úgy  kell  megállapítani, 
hogy  az  ilyen  hajlású  síkok  alatt  a  várható  hó- 


tömeg  lerakódhassék.  Területszinben  levő  pályán 
ennélfogva  a  hóvódőművet  a  pályatesttől  a  védő- 
mű  magasságának  8-szorosára  kell  elhelyezni. 
Bevágásoknál  is  rendesen  így  helyezik  el,  do  itt 
a  szükséges  keresztmetszeti  terület  megállapítá- 
sánál a  bevágás  féloldalának  betöltödését  is  be- 
számítják, így  áll  elő  a  használatos 


=/i-( 


3h+0-75ha 


képlet,  melyben  «x»  a  hóvédőmű  szükséges  magas- 
sága, «F»  a  feltartóztatandó  hótömeg  keresztszel- 
vényének nagysága,  «h»  pedig  a  bevágás  mély- 
sége. A  H.  rendesen  1-5—200  m.  magasak,  állandó 
falak,  talpfákból  v.  pallókból  összerótt  palánkok, 
vagy  ideiglenesen  felállított  sövényfonadék-táb- 
lák, drótfonadékok,  vagy  végül  ültetvények,  tűle- 
velüfák  és  sövények.  Ha  a  hó  mégis  ellepi  a 
vódőmű  tetejét,  a  hósánc  tetejére  újabb  hóvódő- 
művet helyeznek  el,  v.  hóból  építenek  reá  falat. 

Hovelacque  (ejtsd:  ov'iák),  Ahel,  francia  antropo- 
lógus ós  nyelvész,  szül.  Parisban  1843  nov.  14., 
megh.  u.  0.  1896  febr.  22.  Jogot,  nyelvészetet  ós 
anatómiát  tanult,  majd  hosszabb  utazásokat  tett, 
azután  Paris  városa  szolgálatába  lépett  ós  1886. 
polgármester  lett.  E  mellett  a  nyelvészetet  taní- 
totta az  École  libre  de  l'anthropologie-ban.  Müvei : 
Grammalre  de  la  langue  zende  (2.  kiad ,  Paris 
1878) ;  L'Avesta,  Zoroastre  et  le  Mazdóisme  (u.  o. 
1880) ;  La  linguistique  (4.  kiad.,  u.  o.  1888) ;  Lan- 
gues,  races,  nationalités  (2.  kiad.,  u.  o.  1874) ;  Mó- 
langes  de  linguistique  et  d'anthropologie  (u.  o. 
1880);  L'homme  primitif  contemporain  (u.  o. 
1882) ;  Précis  d'anthropologie  (Hervóvel,  u.  o. 
1886);  Les  négres  de  l'Afrique  souséquatoriale 
(1889) ;  Recherches  ethnologiques  sur  le  Morván 
(1893) ;  Chavée-val  megalapította  1886.  a  Revue 
de  linguistique  et  de  philologie  comparóe,  később 
a  Dictionnaire  de  l'anthropologie,  a  Bibliotheque 
anthropologique  ós  a  Bibliotheque  des  sciences 
contemporaines  c.  vállalatokat. 

Hovenia  Ihunb.  (növ.),  aRhamnaceae  (Benge- 
félék)  család  gónusza ;  egyetlen  faja  a  H.  dulcis 
Thunb.,  kis  fa  Japánban,  Koreában,  Kínában 
és  a  Himalájában.  Törzse  3—5  m.  magas,  levele 
örökzöld,  váltakozó,  fürészes,  tojásdad  szívalakú. 
Virágai  álernyőben  állanak,  ennek  ágai  termés- 
éréskor elhúsosodnak  és  kellemes  nagyrabocsült 
gyümölccsé  válnak.  Ezért  hazájában  ültetik  is, 
Európában  botanikus  kertekben  látni.  Olaszor- 
szágban kitelel,  állítólag  Parisban  is. 

Hoverla,  az  ÉK.-i  Kárpátok  és  pedig  a  Mára- 
marosi-havasok  egyik  legjelentékenyebb  csúcsa 
(2058  m.),  Máramaros  vm.  tiszavölgyi  járásában, 
a  galíciai  határon.  A  csúcs  a  Fehér-Tisza  völgyé- 
től É.-ra,  Tiszabogdány  községtől  ÉK.-re  emelke- 
dik s  utóbbiból  lóháton  5  óra  alatt  érhető  el.  A  H. 
és  a  tőle  DK.-re  emelkedő  Dancsércz  (1822  m.)  és 
Turkul  (1935  m.)  fensíkján  több  kis  tó  terül  el.  A 
H.  Kőrösmezőről  is  megmászható  a  Mezöhát 
vlzfogó  és  Kozmieszcsek  vadászház  útbaejtésóvel. 
V.  ö.  Siegmeth  Károly,  Pührer  für  Kaschau  nnd 
die  ungar.  Ostkarpathen  (Kassa  1886.) 

Hóvirág,  árvavirág,  fehér  tavaszika,  gergely- 
napi virág,  gyócsé  (Galanthus  L.,  növ),  az  Amaryl- 
lidaceae  (H.-félók)  család  génusza ;  4  faja  (hazánk- 


r 

^     Hovlt 


—    317 


Howells 


ban  1)  a  Földközi-tenger  K.-i  mellékén  terem. 
Hagymás  füvek.  Tőlevelük  kékeszöld.  Tőkocsá- 
nyuk  1  bókoló  virágot  visel,  melynek  3  külső 
lepellevele  elüt  a  3  belsőtől.  A  virág  alatt  egy 
buroklevél  van  (2-böl  összenőve).  Tokjuk  3  üregű, 
sok  magú.  A  hazai  (Németországban  is)  kikeleti 
H.  (Galanthus  nivalis  L.,  németül  Schneeglöck- 
chen)  a  hogy-  és  dombvidék  nyirkos  lombos  erdei- 
ben, cserjéseiben  gyakran  tüstént  hóolvadás  után 
nyílik.  Tűkocsánya  10—15  cm.  hosszú.  Levele 
szálas.  Vii'ága  fehér,  a  3  külső  lepellevél  eláll,  a 
3  belső  jóval  rövidebb,  keményebb  szerkezetű, 
visszás  szívalakú,  zöldes,  belső  oldalán  mindegyik- 
nek 1  sárga  foltja  van.  Kertben  sokféle  változata 
van,  teljes  virágú  is.  Hánytató  hagymáját  régen 
oi-vosságnak  használták.  Hideg  szobában,  ablak 
közt,  cserépben  könnyen  kihajt,  virágzik  és  bokré- 
tába kötik. 

Hovit  (ásv.),  fehér  lágy  tömeg,  mely  a  tűzkő  re- 
pedéseit tölti  ki.  Lelőhelye  Brighton  közelében 
Hove.  Víztartalmú  aluminium-mész-karbonát ; 
valószínűleg  inhomogén. 

Hóvonal  a.  m.  hóhatár,  1.  Hó. 

Howaldt,  1.  Georg,  német  szobrász  ésfémöntö, 
szül.  Braunschweigban  1802  ápr.  8.,  megh.  1883 
jan.  20.  Eleinte  ötvös  volt,  utóbb  szobrász  lett,  de 
nem  annyira  önálló  szobrászati  müveivel,  mint  in- 
kább öntvényeivel  aratott  sikereket.  A  miílt  század 
50— 70-es  éveiben  nagy  bronzöntvények,  emlék- 
szobrok hosszú  sora  került  ki  H.  braunschweigi 
műhelyéből.  Rézből  is  domborított  szobormüveket. 

2.  H.,  Georg,  német  gyáros,jszül.l841  márc.  24, 
megh.  1910  máj.  10.  A  német  hajóépítő  technika 
€gyik  legkiválóbb  képviselője.  1865-ben  alapította 
az  első  hajóépítő  telepét  Kiéiben,  mely  később  a 
Németbirodalom  tulajdonába  ment  át.  Később  új 
hajógyárat  alapított  ugyancsak  Kiéiben.  H.  léte- 
sítette az  első  magyar  hajógyárat  is  Fiúméban, 
mely  kisebb  tengeri  hajókat  és  a  régi  ílumei  dok- 
kot is  építette,  a  kilencvenes  évek  végén  azonban 
megszűnt. 

Howard  (ejtsd :  haurd),  angol  főnemesi  család, 
melynek  őseit  a  X.  sz.-ig  lehet  felvinni.  Sir  John 
H.  1470.  a  Norfolk  hercagi  címet  kapta  (L  o.).  A 
Norfolk-család  mellékágai  az  Arundel,  Wicklow 
ós  Carlisle  grófl  (earl)  családok.  A  H.-családból 
való  volt  Katalin,  VUL  Henrik  angol  király  ötö- 
dik neje,  1.  Katalin. 

Howard  (ejtsd :  haurd),  1.  Bronson,  amerikai  író, 
szül.  Detroitban  1842.,  megh.  1908.  Újságíró  volt 
és  különösen  színművei  arattak  nagy  sikert. 
Legnevezetesebbek :  Old  Lőve  Letters  (1878.) ; 
Aristocracy  (1892),  amelyben  az  amerikai  társa- 
ság anglomániáját  gúnyolta  ki  és  Shenandoah 
(1889)  c,  az  amerikai  polgárháborúban  játszódó 
drámája.  Magyarul  megjelent  tőle:  A  tenger 
aranya  (ford.  Kéniéndy  Novelly  Róza,  Budapest 
1911). 

2.  H.,  Henry,  angol  festő,  szül. Londonban  1769 
jan.  31.,  megh.  1817  okt.  5.  Olaszországban  Flax- 
man  befolyása  alatt  klasszicista  szellemben  ké- 
pezte ki  magát.  Hazatérése  után  (1796)  utóbb  a 
londoni  művészeti  akadémia  titkára  és  tanára  lett. 
Festményei  közül  említendők :  A  virágárus  leány 
(London,  National  Gallery) ;  Subiacóbói  hazatérő 
parasztcsalád  (u.  o.,  South  Konsington-muzeum), 


stb.  Akadémiai  előadásait  fia,  H.  írank  festő  adta 
ki  (London  1848). 

3.  H,  John,  az  angol  börtönügy  reformátora, 
szül.  Hackneyben  1726  szept.  2.,  megh.  Cherson- 
ban,  ahol  a  pestist  tanulmányozta,  1790  jan.  20. 
Egy  útja  alkalmával  francia  fogságba  kerülvén 
Brestben,  a  foglyok  nyomorúságát  látva  hatá- 
rozta el  magát,  hogy  életét  a  börtönügy  javításá- 
nak szenteli.  Műveivel :  State  of  the  prisons  in 
England  and  Wales  (Warrington  1777),  melyben 
az  angol  börtönök  siralmas  állapotát  ecseteli  és 
Account  of  the  principal  lazarettos  in  Europe 
(London  1789),  melyben  egész  Európa  nevezete- 
sebb börtöneiben  és  kórházaiban  tett  látogatásai- 
ról számol  be,  sokat  tett  a  börtönök  és  kórházak 
viszonyainak  javítására. 

4.  H.,  Luké,  angol  meteorológus,  szül.  1772 
nov.  28.  Londonban,  megh.  1864  márc.  21.  Tot- 
tenhamban.  Foglalkozott  a  Hold  hatásával  a 
barométerállásra,  az  északi  fénnyel,  London  ég- 
hajlatával és  főleg  a  felhők  tanulmányozásával. 
A  felhőalakok  elnevezése  tőle  ered. 

Howard  Afi)«M>ciatioii,  Howard  John-ról 
(1.  0.)  elnevezett  angol  egyesület,  amelynek  célja 
a  börtöntigy  javítása,  az  iszákosság  leküzdése,  a 
halálbüntetés  eltörlése. 

Howardit  (ásv.),  hipotetikus  vas-magnézium - 
szilikát,  amely  némely  meteoritban  jelen  volna. 
Mások  H.-nak  nevezik  az  olyan  meteorköveket, 
amelyek  lényegében  anortit,  olivin-  és  hronzit- 
elegyi'észekből  állanak. 

Howdenit  (ásv.),  a  kiasztolitnak  egyik  fajtája. 
Lelőhelye  Bunbowrie,  Ausztráliában. 

Howe  (ejtsd:  hau),  1.  Elias,  amerikai  iparos,  a 
varrógép  egyikfeltalálója,szül.  Spencerben  (Massa- 
chusetts)  1819  júl.  9.,  megh.  Brooklynban  1867 
okt.  3.  Első  varrógépét  1845.  készítette  s  1846. 
szabadalmat  nyert  rá.  1847-ben  Angliába  ment, 
ahol  testvére,  H.  Amasa  a  gép  szabadalmát  el- 
adta. 1850-ben  Amerikába  visszatérvén,  találmá- 
nyának számos  utánzója,  így  Singer  ellon  is  port 
kellett  indítania.  Jogait  aztán  elismerték  s  1862. 
varrógép-gyárat  alapított,  mely  gyorsan  felvirá- 
gozván, H.-t  vagyonos  emberré  tette. 

2.  H,  Júlia  Ward,  amerikai  írónő,  szül.  1819 
máj.  27.  New  Yorkban,  megh.  1910  okt.  4.  Midd- 
letonban  (Rhode  Island).  1843-ban  férjhez  ment 
H.  Sámuel  Gridleyhez  (1.  H  3.),  akivel  együtt  a 
rabszolgaság  eltörlésének,  a  nők  emancipációjá- 
nak és  több  más  szociális  reformnak  buzgó  elő- 
harcosa volt.  Első  költeménykötete :  Passión  Flo- 
wers (1854)  után  jelentek  meg :  The  World 's  Own 
(1857)  és  Hippolytos  (1858)  c.  drámái,  majd  A  Trip 
to  Cuba  (1860)  c.  útleírása.  Leghíresebb  költe- 
ménye :  The  Battle-Hymn  of  the  Republic  (1866). 
Utolsó  müvei :  From  Sunset  Ridge  (1899)  c.  köl- 
teménykötete és  Reminiscences  1819— 1889  (Bos- 
ton 1900)  c.  visszaemlékezései. 

3.  H,  Sámuel  Gridley,  amerikai  íilantróp,  szül. 
1801.  Bostonban,  megh.  1876  jan.  9.  u.  o.  Mint  a 
Perklns-féle  «Vakok  intézetének))  igazgatója,  ta- 
nítója volt  Bridgman  Laurának  (1.  o.).  Módszerét 
főműve :  Reader  for  the  blind  (1839)  tárgyalja. 

Howe-hid,  1.  Fahíd. 

Howells  (ejtsd:  haueisz),  WHliani  Dean,  amcTikai 
író,  szül.  1837  márc.  11.  Martin's  Ferryben  (Ohio). 


Howitt 


318 


Hozadéki  adó 


Mint  velencei  konzul,  hosszabb  ideig  élt  Olasz- 
országban és  ottani  benyomásait  Venetian  Life 
(1866),  Italian  Joumeys  (1867),  Tuscan  Cities 
(1886)  és  Modem  Italian  Poets  (1887)  c.  műveiben 
dolgozta  fel.  Regényei  és  novellái  gyorsan  nép- 
szerűségre tettek  szert.  Kiemelendök  :  The  ün- 
disco vered  Country  (1880,  spiritiszta  regény); 
A  Boy's  Town  (1890,  autobiograílkus  elbeszélés) ; 
The  Traweller  from  Altruria  (1894',  utópia).  Irt 
néhány  vígjátékot  is :  The  Sleeping  Car  és  The 
Mouse  Trap.  Egyéb  müvei :  Literary  Acquaintance 
(1901) ;  Literature  and  Life  (1903) ;  Fennél  and 
Rue(1908);  Imaginary  Interviews  (1910).  Magya- 
rul megjelent:  Ismeretlen  világ  (Nemzet  1884.  évf.). 

Howitt  (ejtsd:  hauit),  Wüliam,  angol  író,  szül. 
1792  dec.  18.  Heanorban  (Derbyshire),  megh.  1879 
márc.  3.  Rómában.  Több  művelődéstörténeti  mun- 
kát írt  (Popular  History  of  Priest-craft  1833  és 
Rural  Life  in  England  1836).  Legjelentősebb  mun- 
kái közkedveltségű  ifjúsági  iratai:  The  Boy's 
Country-Book  (1839) ;  A  Boy's  Adventures  in  the 
Wilds  of  Australia  (1854) ;  Visíts  to  Remarkable 
Places  (1840)  és  Homes  and  Haunts  of  the  British 
Poets  (1847).  Későbbi  müvei  közül  kiemelendök : 
lUustrated  History  of  England  (6  köt.,  1861);  The 
History  of  the  Supernatural  ín  all  Ages  and  Na- 
tions  (1863)  és  Discovery  in  Australia,  Tasmania 
and  New  Zealand  (1865).  —  Felesége :  Mary  H., 
(leánynevén  Botham),  angol  írónő,  szül.  1799 
szept.  10.,  megh.  1888  jan.  30.  Rómában.  Férjével 
együtt  írta :  The  Forest  Minstrel  és  The  Desola- 
tionofEyamc.  versköteteket.  Önállóan  is  írt  szá- 
mos költeményt,  elbeszélést,  ifjúsági  iratot  és  több 
munkát  fordított. 

Howlit  (ásv.),  krétaszerü  gumók  a  gipsztelepek- 
ben, finom  pikkelyes  és  pedig  valószínűleg  rombos 
kristálykák  nemezszerü  szövedéke ;  kémiai  tekin- 
tetben savanyú  kalciumszílikoborát,  összetétele : 
4CaO.5B2O3.2SiO.,  +  öHjO.  Lelőhelye :  Brookville 
Nova  Skócián  és  a  boraxbányák  Californiában. 

Howrah  (ejtsd:  iiauri)  V.  Haora,  az  ugyaníly  nevű 
kerület  fővárosa  Bengál  brit-indiai  tartományban, 
Szalkhia,  Szibpur  és  Ramkiisnapur  élőhelyekkel, 
(1910)  179,000  lak.  A  keletindiai  vasút  főállomása 
s  Kalkutta val  szemben  fekszik.  Híres  növénytani 
kertjéről. 

Howship-féle  lakúnak,  1.  Csontsorvadás. 

Hoy,  egyike  az  Orkney-szigeteknek,  21  km. 
hosszú,  11  km.  széles ;  legnagyobb  magaslata  a 
Ward  Híll  (474  m.) ;  1200  lak. 

Hoya,  egykor  grófság  Hannover  porosz  ke- 
rületben, 2725  kin^  területtel,  mintegy  125,000 
lak.  Belőle  alakították  H.,  Nienbui'g  és  Díepholz 
járásokat.  1582-benaH.-i  grófok  kihaltával Braun- 
schweig  birtokába  jutott. 

Hoya  R.  Brown  (növ.),  az  Asclepiadaceae  csa- 
lád génusza ;  50  faja  felfutó,  gyakran  gyökerek- 
kel kapaszkodó,  húsos  szárú  és  levelű  cserje  Ázsia 
tropikus  és  K.-i  részén,  a  maláji  szigeteken  és 
Ausztrália  meleg  részein.  Virágzatuk  ernyő.  A 
H.  carnosa  R.  Br.  (viaszvirág)  kínai  és  kelet- 
ausztráliai.  Levele  nagyon  vastag,  tojásdad,  sima, 
fényes,  bőrnemű,  sötétzöld,  virága  halavány  piro- 
sas, a  közepén  bíboros  rajzolatú,  a  színe  bár- 
sonynemü  molyhos,  nagyon  jóillatu.  Gazdag,  la- 
pos, széles  ernyőben  áll.  Hálás  szobai  virág.  Fel 


lehet  futtatni  az  ablak  fájára  is.  Virágából  méz 
csepeg. 

Hoyer,  1.  Egbert  von,  német  technológus,  szül. 
1836  szept.  9.  Oldersumban.  1868-ban  a  rigai, 
1875.  a  müncheni  technikai  főiskola  tanára,  1894. 
a  müncheni  főiskola  igazgatója  lett.  Főbb  müvei : 
Skizzen  ;aus  der  Maschinenkunde  (Riga  1874) ; 
Kari  Karmarsch  (Hannover  1880) ;  Lehrbuch  der 
vergleichenden  mechanischen  Technologie  (Wies- 
baden  1875—78);  Die  Fabrikation  des  Papiers 
(Braunschweig  1887) ;  Kurzes  Handbuch  der  Ma- 
schinenkunde (München  1898). 

2.  H.,  Johann  Gottfried  von,  német  katonai  író, 
szül.  Drezdában  1767  máj.  9.,  megh.  Halléban 
1848  márc.  7.  Előbb  a  szász  tüzérségnél  szolgált, 
hol  őrnagyságig  vitte ;  1814.  porosz  szolgálatba 
lépett  ezredesi  ranggal  s  a  berlini  hadi  iskola  ta- 
nárává nevezték  ki.  Az  1815-iki  háborúban  ki- 
tűnt s  1818.  mint  vezérőrnagy  apommerániai  és 
porosz  erődök  inspektora  lett.  Műveiből  említendők: 
Geschichte  d.Kríegskunst  seit  d.  ersten  An  weudiing 
d.  Schiesspulvers  (Göttingen  2  köt.,  1797—1800); 
Wörterbuch  d.  Kriegsbaukunst  (Boriin  1815 — 17, 
3  köt.) ;  Literatur  d.  Kriegswissenschaften  u. 
Ki-íegsgeschichte  (u.  0.  1831—40,  2  köt.). 

Hoyerswerda,  az  ugyanily  nevű  járás  szék- 
helye Liegnitz  porosz  kerületben,  (1910)  5955  lak., 
sörgyárral,  gőzmalommal ;  a  szász  választók  egy- 
kori vadászkastélyával,  amely  most  hivatali  he- 
lyiség. 

Hoylake  and  West  Kirby  (ejtsd:  heuiek  end  ueszt 
körbi),  város  és  látogatott  tengeri  fürdő  Cheshire 
angol  countyban,  (1911)  14,029  lak. 

Hoyland  (Netlier-H.,  ejtsd:  hajiend),  város  York- 
shire  angol  countyban,  (1911)  14,639  lak.,  szón- 
bányával, téglagyártással. 

Hozadék,  a  neve  azon  j  a  vak  összességének,  ame- 
lyek a  termelési  tényezők  együttes  v.  különvált 
működése  folytán  egy  bizonyos  termelési  rendszer 
keretében  létrejöttek.  A  H.  tulaj  donképen  társ- 
fogalom,  amellyel  mindig  össze  van  kapcsolódva 
az  illető  termelő  vállalat  képzete,  amely  t.  i.  a 
szóban  forgó  H.-javait  előállította.  Úgy  hogy  tiüaj- 
donkópen  mindig  csak  bizonyos  gazdasági  ténye- 
zők H.-áról  kell  beszélnünk,  mert  ez  a  fogalom  a 
termelés  forrására  vonatkozik.  (így  pl.  H.-a  van 
a  földbirtoknak,  a  bérháznak,  gyári  vállalat- 
nak stb.)  A  vállalat  keretében  előállított  javak 
összessége  adja  az  iUető  vállalat  nyers  H.-át, 
amelyből  úgy  kapjuk  meg  a  tiszta  H.-ot,  ha  abból 
az  előállítási  költségek  összegét  levonjuk.  A  tiszta 
H.  tehát  mindig  értékszaporulatot  jelent,  míg  el- 
lenben a  nyers  H.  esetleg  a  termelési  költségek 
értékén  alul  maradhat,  amikor  a  termelésre  alkal- 
mazott javak  apadását  idézi  elő.  (L.  Jövedelem). 
H.  az  erdészetben,  1.  Hozadékszabályozás. 

Hozadéki  adó,  az  ingatlan  vagy  ingó  vagyon, 
avagy  haszonhajtó  foglalkozás  jövedelme  a]ö|)ján 
kivetett  adó.  A  H.-k  közé  tartoznak  a  földadó, 
ház  adó,  tőkekamat-  és  járadékadó  és  a  kereseti 
(ipar)  adó.  Az  egyenesadórendszerekben  megkü- 
lönböztetik a  jövedelemadótól,  mely  utóbbi  az 
adózó  személyes  viszonyaira  és  főleg  adófizetési 
képességére  nagy  figyelemmel  van,  míg  a  H.  az 
adótárgyból  származó  jövedelmet  az  adóalany 
személyi  körülményeinek  alaposabb  kutatása  nél- 


Hozadéki  érték 


319     — 


Hő 


kül  teszi  adókötelessé  és  az  adóalany  fizetési  ké- 
pességét, eladósodását,  gyermekeinek  számát  stb. 
teljesen  figyelmen  kívül  hagyja  v.  csak  alig  veszi 
tekintetbe. 

Hozadéki  érték,  a  javaknak  az  a  gazdasági  je- 
lentősége, melyet  az  általuk  nyújtott  hozadékot 
mérlegelve  tulajdonítunk  nekik.  Ha  mezőgazda- 
sági ingatlan  évenkint  4000  K  hozadékot  bizto- 
sít, úgy  ennek  a  birtoknak  H.-e,  ha  az  országos 
kamatláb  5«/o>  =  80,000  K ;  4«/o  kamatláb  mellett 
=  100,000  K.  Vagyis  a  H.  változik  a  kamatláb 
ingadozása  szerint.  A  H.  nemcsak  megállapítására 
nézve  különbözik  a  használati  és  csereértéktől, 
hanem  sok  esetben nagjságára nézve  is  eltér  azok- 
tól, pl.  műtárgynak  igen  nagy  csereértéke  lehet, 
pedig  H.-e  éppen  semmi  sincs. 

Hozadékszabályozás  (erdészet).  Hozadék  v.  ho- 
zam alatt  az  erdészetben  valamely  erdőből  rend- 
szeres gazdaság  mellett  nyerhető  évi  v.  korszaki 
fatömeget  értik.  A  H.  az  erdőrendezósnek  leg- 
fontosabb feladata,  mely  az  egyenlő  gazdasági 
elvek  szerint,  ugyanazon  üzemmódban  és  vágás- 
forduló mellett  kezelendő,  egy  gazdasági  egészet 
(üzemosztálj't)  képező  erdőterület  évi  és  korszaki 
hozamainak  fatömeg  és  vágásterület  szermt  való 
meghatározásában  áll  és  rendesen  vágásra  osztás, 
vagy  valamely  szakozási  mód  alapján  történik. 

Hozadékszázalék  (erdészet),  az  a  viszonyszám, 
melyet  nyerünk,  ha  a  100-zal  szorzott  szabályos 
növedéket  a  szabályos  fakószlettel  elosztjuk.  A 
100-zal  való  szorzás  azonban  fölösleges,  mert  az 
egyszerű  viszonyszámot 
"N 


a  hozadékszámításnál  kényelmesebben  lehet  hasz- 
nálni. A  hozadékszámítás  e  módja  Hundeshagen- 
töl  ered. 

Hozomány  (a  római  jogban  dos,  a  régi  magyar 
jogban  allatura  iixorca ;  uém.  Heiratsyut,  Mii- 
gift),  azon  vagyontárgyak  összessége,  melyeket  a 
nő,  vagy  erre  való  tekintettel  más,  a  házassági 
terhek  fedezése  céljára  a  férj  részére  leköt.  Nem 
mindaz  H.,  amit  a  nő  a  férje  házához  visz,  ha- 
nem csak  az,  amit  a  férjnek  H.-ul  átad.  Ha  a  H.-t 
a  nő  adja,  a  lekötés  érvényességéhez  közjegyzői 
okirat  szükséges;  az  enélkül  adott  H.-t  a  nő  bár- 
mikor visszakövetelheti.  A  pénztőkéből  (v.  egyéb 
elhasználható  dolgokból)  álló  H.  a  férj  tulajdo- 
nába megy  át  s  ő  csak  a  házasság  megszűntével 
(v.  az  ágytól  és  asztaltól  való  elválasztás  eseté- 
ben) tartozik  viszaflzetni  a  H.-i  tőkét  annak,  akit 
az  illet.  Az  el  nem  használható  dolgokból  álló 
H.-on  a  férj  haszonélvezeti  jogot  nyer  a  házasság 
idejére ;  ilyen  H.-ra  nézve  a  H.  állagának  tulaj- 
donosa és  a  férj  között  ugyanaz  a  jogviszony  áll 
fenn,  mint  a  tulajdonos  és  a  haszonélvező  között. 

A  H.-t,  amennyiben  a  kereskedők  az  üzletbe  he- 
lyezik, külön  számlán  könyvelik  el  és  sohasem  ír- 
ják a  saját  tőkeszámlájuk  javára,  mivel  ezáltal  a 
nő  az  üzlettel  szemben  hitelezőnek  tekinthető  és 
mint  ilyen  az  1881.  XVlí.  t.-c.  értelmében  csőd- 
ben, a  csőddel  szemben  is  hitelező  és  ép  oly  elbí- 
rálás alá  esik,  mint  más  hitelezők.  A  női  H.-ból 
vett  bútor  a  H.  értékét  kisebbíti,  mivel  ezzel  szem- 
ben a  nőnek  külön  igénylési  joga  van.  Ha  a  nő 


H.-a  kezelését  önmagának  tartotta  fenn  ós  annak 
jövedelmét  önmaga  élvezi,  akkor  annak  az  üzleti 
könyvelésben  helye  nincs. 

Hozománybiztosítás,  midőn  az  életbiztosítás 
abból  a  célból  köttetik,  hogy  az  esedékes  biztosított 
összeg  a  biztosított  leány  hozományául  szolgáljon. 
H.-t  a  legkülönfélébb  módozatok  szerint  kötnek. 

Hozsánna  v.  Hosanna  (héber)  a.  m.  szabadíts 
meg  kérünk.  Már  Dávid  zsoltáraiban  is  előfordul  e 
kifejezés.  Krisztus  idejében  úgy  használták,  mint 
nálunk  az  éljent,  pl.  midőn  Krisztus  bevonult  Je- 
ruzsálembe, ugy  üdvözölték,  hogy  bH.  Dávid  flá- 
nak».  Mát  XXI.  9. 

Hózseás  (Hosea),  1.  Beéri  fia,  próféta,  akinek 
beszédei  a  tizenkét  kis  próféta  könyvében  első 
helyen  állanak.  Izraelországban  élt  és  működött 
az  asszírok  betörését  megelőző  zavaros  időkben. 
Beszédeit,  nagy  bensőség  jellemzi. 

2.  H.,  Élának  fia,  Izraelország  utolsó  királya, 
aki,  miután  az  asszíroknak  az  adófizetést  meg- 
tagadta, országának  vesztét  okozta,  mert  Szargón 
asszír  király,  miután  országát  meghódította,  a  fő- 
várost, Sómrónt  ostrom  alá  vette.  Három  évi  os- 
trom után  Salmaneszer,  Szargón  utódja  Sómrónt 
elfoglalta  (722),  Izrael  népének  legelőkelőbbjeit 
pedig  száműzetésbe  vitte. 

Hozzájáró  utak  v.  hozzávezető  utak.  így  neve- 
zik azokat  az  útrészeket,  amelyeket  valamely 
meglévő  közútból  kiágazúlag  a  vasútállomáshoz 
szoktak  megépíteni  a  végből,  hogy  az  állomáshoz 
hozzájuthassanak.  Építésük  ós  fenntartásuk  költ- 
ségeinek viselését  a  közutakról  és  vámokról  szóló 
1890.  I.  t.-c.  szabályozza.  Ennek  29.  §-a  szerint 
abban  az  esetben,  ha  az  érdekeltek  nem  tudnak 
megegyezni  a  H.  építésének  és  fenntartásának 
költségmegosztása  dolgában :  akkor  a  költség  i/g 
részét  a  vármegye,  ^/g  részét  az  érdekelt  község 
és  Vs  részét  a  vasút  tulajdonosa  tartozik  viselni. 

Hozzájárulási  arány,  általában  az  oly  teher- 
ben való  részesedésnek  mérve,  melyet  valaki  több 
tái'ssal  együttesen  visel  (pl.  amellyel  az  ármen- 
tesítő  társulatokhoz  tartozó  területek  a  költsé- 
gekhez járulnak). 

Hozzálék  (ném.  Zuschuss).  A  könyvnyomdá- 
szok H.-nak  nevezik  a  nyomásnál  a  példányszá- 
mon felül  való  ívtöbbletet,  amelyet  a  végből  adnak, 
hogy  a  nyomás  közben  selejtessé  váló  ívek  pótol- 
tassanak. Ezrenkint  rendesen  10—15  a  H. 

Hozzátartozók,  a  jnagyar  btkv  (78.  §)  szerint 
a  fel-  és  lemenő  ágbeli  rokonok  és  sógorok,  a  test- 
vérek, imokatestvérek  s  ezeknél  még  közelebbi 
rokonok,  az  örökbefogadó  ós  tápszülők,  az  örökbe 
fogadott  és  tápgyermekek,  a  házastársak  és  je- 
gyesek, testvérek  házastársai  és  a  házastársak 
testvérei.  A  H.  fogalma,  melynél  közömbös  a  szár- 
mazás törvényes  v.  törvénytelen  minősége,  annál- 
fogva, mert  a  tövény  az  érzelmi  és  vérségi  kap- 
csokra tekint,  több  tekintetben  jelentős,  így  a  be- 
számítást kizáró  fenyegetés,  végszükség  esetében 
stb.,  a  bűnvádi  és  polgári  eljárásban  a  tanúság- 
tétel megtagadásának  joga  (1.  Taniú  tekintetében, 
a  gondnoksági  eljárásban  a  gondnokság  kérelme- 
zésére való  jogosultság  tekintetében  (a  büntetőjogi 
körnél  szűkebb  körben)  stb. 

Hő,  a  testek  hőállapotának  fizikai  oka.  Erről 
tapintási  érzékünkkel  veszünk  tudomást  s  ekkor 


Hőanyae: 


320 


Höcker 


a  testeket  hideg,  laugyos,  meleg  v.  foiTó  jelzés- 
sel illetjük.  Ez  a  hőérzet  nem  megbízható,  mert 
attól  függ,  milyen  volt  azon  test  höállapota,  mely- 
lyel  testünk  előbb  érintkezett.  Megbízhatóbb  ala- 
pot nyerünk  a  hőállapot  jellemzésére,  ha  a  tes- 
teknek hőokozta  kiterjedését  használjuk  fel.  Ha 
ez  a  hő  hatására  egyenletesen  történik,  az  illető 
anyag  hőmérői  anyagul  használható.  Ilyen  a  le- 
vegő (v.  nitrogén,  hidrogén)  és  szűkebb  határok 
közt  a  higany,  abszolút  alkohol,  tömény  kénsav. 
Ezeket  edénybe  zárva,  megfigyeljük  az  anyag  tér- 
fogatát, ha  különböző  hőállapotu  testekkel  érint- 
kezik. Melegebb  testtel  érintkezve,  az  anyag  (pl. 
higany)  térfogata  nagyobbodik,  hidegebb  testtel 
érintkezve,  kisebbedik.  A  térfogatváltozás  meg- 
szűnik, ha  az  érintkező  testek  höállapota  egy- 
forma, vagyis,  ha  a  hőegyensúlyi  állapotban  van- 
nak. A  hőmérőül  használt  anyag  térfogata  ekkor 
jellemzi  a  höállapotot  (1.  Rámérő).  SzUárd  és 
cseppfolyós  testek  tágulása  nem  egyenletes ;  az 
utóbbiak  között  csak  néhányé  vehető  annak  bi- 
zonyos határok  között.  A  gázok  térfogatváltozása 
arányos  a  hővel  és  pedig  igen  tág  határok  között. 
A  törvény,  mely  ezt  kifejezi,  különösen  egyszerű 
alakot  nyer,  ha  a  hőmérsékletet  (1.  o.)  az  olvadó 
jég  hőmérséklete  alatt  273  Celsius-foknál  kezdjük 
számítani.  Az  innen  számított  hőmérsékletet  ab- 
szolút hőmérsékletnek  nevezik.  A  hő  megváltoz- 
tatja továbbá  a  testek  halmazállapotát ;  a  szilárd 
test  kellő  hevítéskor  megolvad,  cseppfolyóssá  lesz, 
a  cseppfolyós  gözállapotba  megy  át.  Hőelvonás- 
kor a  légnemű  testek  cseppfolyósakká  lesznek, 
ezek  pedig  szilárdakká  (megdermednek,  megfagy- 
nak). Hőegysógül  azt  a  hőmennyiséget  fogadták 
«1,  mely  1  kg.  0°-ú  vizet  l"-kal  fölmelegít ;  ezt  el- 
nevezték nagy  kalóriának ;  ennek  ezredrésze  a 
kis  kalória,  mely  1  gr.  vizet  melegít  fel  0"-ról 
l"-ra.  Más  anyagok  1  kg.-jának  l^  kai  való  mele- 
gítésére más  melegmennyiség  kell ;  ezt  az  illető 
anyagok  fajmelegének  (hőfoghatóság)  nevezik. 
Ennek  meghatározásával  foglalkozik  a  kalori- 
metria.  Hőmérsékletváltozással  járnak  a  kémiai 
változások  is ;  ezekkel  a  termokémia  foglalkozik. 
A  hőmérséklet  változásait  elektromos  jelenségek 
is  kísérhetik,  amint  azt  a  höelektromos  jelensé- 
gek igazolják.  A  hő  a  testekben  vagy  részecské- 
ről részecskére  terjed  tova,  amit  hővezetésnek  ne- 
veznek, vagy  a  fölmelegített  részecskékkel  együtt, 
arai  a  cseppfolyós  és  légnemű  testekben  történik 
áramlás  útján,  vagy  óriási  sebességgel  (a  fény 
sebességével)  terjed  a  meleg  testtől  a  téren  át,  ez 
a  hősugárzás.  L.  Hőelmélet,  Hőmérő,  Hőmér- 
séklet, Hőfok,  Hőelekíromosság,  Hőfoghatóság, 
Hősiigárzás,  Hővezetés,  Kalorimstria,  Olvadás, 
Fogyás,  Párolgás,  Forrás. 

Hőanyag,  a  régebbi  felfogás  szerint  az  a  súly- 
talan, végtelenül  finom  anyag,  mely  a  meleg  tes- 
tekből Iciáradva,  más  testeknek  és  a  környezetnek 
fölmelegedését  és  a  hőállapot  változásával  járó 
jelenségeket  okozza.  Mai  felfogásunk  szerint  a  hő 
nem  anyag,  hanem  a  legkisebb  részecskék  vala- 
milyen mozgása,  vagy  másként  a  mozgási  ener- 
giának egyik  fajtája.  L.  Hőelmélet. 

Hőáram,  az  a  melegmennyiség,  mely  a  mele- 
get vezető  testnek  az  áramlás  irányára  merőle- 
ges keresztmetszetén  másodpercenként  áthalad. 


Erre  ugyanazon  törvény  érvényes,  mint  az  elek- 
tromos áramra  (Ohm  törvénye).  A  H.  vonalai 
megfelelnek  az  elektromos  áram  vonalainak  és 
átmetszik  az  egyenlő  hőmérsékletek  felületeit 
(izotermák,  nívófelületek)  és  pedig  mindenütt  me- 
rőlegesen, mint  ahogyan  az  elektromos  erővona- 
lak merőlegesek  a  nívófelületekre.  (L.  Potenciál). 
A  H.  ereje  a  hőmérséklet  esése  (hasonló  az  elek- 
tromos feszültségeséshez)  osztva  az  ellenállással. 
A  H.  viszonyait  bonyolítja  az  a  körülmény,  hogy  a 
hő  a  vezető  testet  körülvevő  levegő  hőelvezetése 
és  a  hősugárzás  következtében  idővel  csökken. 

Hőátbocsátó,  1. 1}iatermán. 

Hőátlátszatlan  a.  m.  atermán,  1.  Diatermán. 

Hőátlátszó  a.  m.  hőátbocsátó,  1.  Diatermán. 

Hőcentrumok,  helyesebben  Mszábályozó  kö- 
zéppontok, 1.  Melegforgalom. 

Höchst,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye Wies- 
baden  porosz  kerületben,  (igio)  17.240  lak.,  igen 
jelentékeny  festékgyártással,  szivar-,  viaszkos 
vászon-,  butorkészítéssel,  vas-  és  rózöntéssel,  réz- 
árúkószítéssel,  érdekes,  1090.  alapított  templom- 
mal. 1622-ben  TiUy  itt  győzte  le  Braunschweigi 
Keresztély  hadait.  A  30  éves  háborúban  hatszor 
cserólt  urat  és  erődítményeit  a  mostanig  is  fenn- 
álló tornyon  kívül  elvesztette.  1795  okt.  11.  Cler- 
fait  itt  győzte  le  a  Jourdan  vezérelte  franciákat, 

Höchstádt,  város  a  bajorországi  Sváb  kerület- 
ben, (igio)  2301  lak.,  szép  tornyos  kastéllyal.  1703 
szept.  20.  Villars  francia  marsall  a  Styrum  gróf  ve- 
zérelte császáriakat  itt  meglepte  ós  szétverte.  1704 
aug.  13.  azonban  a  franciák  szenvedtek  súlyos  ve- 
reséget ;  Szavójai  Jenő  és  Marlborough  egyesült 
hadai  Tallard,  Marsin  marsallok  és  Miksa  Emánuel 
bajor  választó  hadait  heves  küzdelem  után  legyőz- 
ték. A  győzők  12,000,  a  francia-bajor  hadak 28,000 
halottat  veszítettek.  Ez  volt  XIV.  Lajos  hadainak 
első  súlyosabb  veresége,  ami  a  spanyol  örökösödési 
háborúra  jelentékeny  hatást  gyakorolt.  Az  angolok 
az  ütközetet  Blindheim  faluról  nevezik. 

Höchsti  porcellán.  Az  1746.  Göltz  frankfurti 
kereskedő  által  Höchstben  felállított  porcellán- 
gyár készítményei,  melyeknek  gyári  jegye  a 
mainzi  címer  hatkiillős  kereke.  A  höchsti  gyárat 
1778.  a  mainzi  választófejedelem  vette  át,  de 
1798.  üzemét  beszüntették. 

Höcker,  1.  Paul,  német  festő,  szül.  Oberlangen- 
auban  1854  aug.  11.,  megh.  1910  jan.  13.  A  mün- 
cheni akadémián  Diez  W.-nek  volt  tanítványa  és 
régi  hollandi  mesterek  hatása  alatt  genreképeket 
festett.  1888— 98ig  a  müncheni  akadémia  tanára 
és  a  modern  naturalizmus  tekintélyes  képvise- 
lője volt. 

2.  H.,  Paul  Oskar,  német  íi-ó,  szül.  Meiningen- 
ben  1865  dec.  7.  Előbb  karmester  volt,  1905.  szer- 
kesztője lett  a  Németországban  elterjedt  Dahehn 
c,  később  a  Velhagen  u.  Klasings  Monatshefte  c. 
havi  folyóiratoknak.  Regényei  többnyire  saját 
lapjaiban  jelennek  meg:  Fráulein  Doktor  (1897); 
Váterchen  (1900) ;  Weisse  Seele  (1901) ;  Letzter 
Flirt  (1901) ;  Frühlingstürme  (1904);  Don  Juans 
Prau  (1906) ;  Dodi  (lí,!06) ;  Ich  grolle  nicht  (1907) ; 
Paradlesvogel  (1907);  Die  verbotene  Frucht 
(1908) ;  Das  goIdeneSchiff(19lO);  Die  Sonnevon 
St.  Moritz  (1910);  Lebende  Bilder  (1911);  Di9 
lachende  Maske  (1911);  Pasching  (1912). 


Höckert 


321 


Hőelektromosság 


Höckert,  Johann  Fredrik,  svéd  festő,  szül- 
Jönköpingben  1826  aug.  26.,  megh.  1866  szept. 
16.  Stockholmban  és  Münchenben,  majd  Parisban 
amüt  és  itt  Delacroix  hatása  alatt  a  svéd  művé- 
szettől akkor  még  idegen  modern  irányra  tért. 
Legnevezetesebb  művei :  Istentisztelet  egy  lapp 
kápolnában  (1855,  lillei  múzeum) ;  Lapp  kunyhó 
belseje  (1858,  Stockholm,  Nemzeti  múzeum) ;  A 
stockholmi  várkastély  égése  1697-ben  (u.  o.). 

Hőcsere  vagy  Jiö forgalom  az  embernél  és  ál- 
latoknál, 1.  Melegforgalom. 

Hödel,  Max,  bádogoslegény,  szül.  1857  máj.  27. 
Lipcsében,  ismeretes  I.  Vilmos  császár  ellen  Berlin- 
ben 1878  máj.  11.  elkövetett  merényletéről.  Az 
ünter.den  Linden  úton  revolverrel  kétszer  rálőtt 
a  császárra,  de  nem  talált.  1878  aug.  16.  lefejezték. 

Hödr,  1.  Hodr. 

Hődxót-müszer,  1.  Elektrotechnikai  mérőké- 
szülékek. 

Hőeöektus,  1.  Tüzelöszerek. 

Höegh-Guldberg,  Ove,  1.  Guldberg. 

Hőegyenlítö,  a  legmagasabb  évi  hőmérsékletű 
helyeket  összekötő  izotermavonal. 

Hőegyensúly  van  két  test  között,  ha  egyik 
sem  módosítja  a  másiknak  höállapotát.  A  mele- 
ebb  test  ugyanis  meleget  ad  át  a  hidegebbnek  s 
zzel  maga  is  lehíil.  Ez  megszűnik,  mihelyt  a  két 
est  hőállapota  egyforma.  Pl.  hidegebb  térből  me- 
eg  szobába  vitt  hőmérő  higaujrfonala  maga- 
sabbra száll,  míg  végre  megállapodik.  Ekkor  a 
higany  fölvette  a  szoba  levegőjének  hőmérsék- 
letét,  H.  állott  be  s  ekkor  olvassuk  le  a  hőmérőn 
a  higany  állását. 

Höegység,  az  a  melegmennyiség  mely  a  0  C-ú 
víz  1  kg.-nyi  v.  1  g.-nyi  tömegét  1  C-ra  képes 


^  HőelektromoBság.  Seebeck  1821.  észrevette, 
hogy  ha  két  különböző  fém  zárt  kört  képez  és  az 
érintkezési  (v.  forrasztási)  helyek  különböző  hő- 
mérsékletűek, a  körben  elektromos  áram  kelet- 
kezik. Ha  a  hőmérséklet-különbség  nem  nagy, 
az  áram  ereje  ezen  különbséggel  arányosan  nö- 
vekszik. A  fémek  oly  sorozatba  állíthatók,  hogj- 
az  áram  a  sorozatban  előbb  álló  tagtól  a  hátrább 
állóhoz  halad,  ha  a  két  fémet  két  helyen  össze- 
forrasztva, az  egyik  for- 
rasztási helyet  melegít- 
jük. Az  áram  iránya 
megváltozik,  ha  a  for- 
rasztási   helyet   hűtjük. 


^ 


A  B 

1.  ábra.  Nobili-féle  termo-oszlop.   A   a  pálcák   elhelyezése 
és  Összeforrasztása,  B  az  összeállított  oszlop. 

Az  Úgynevezett  hőelektromos  feszültségi  sor  a 
következő:  bizmut,  nikkel,  higany,  platina,  arany, 
réz,  ón,  ólom,  horgany,  ezüst,  vas,  antimon. 
Két  különböző  fémből  készült  pálca,  mely  egy- 
egy  végével  egymáshoz  van  forrasztva  hőelek- 
tromos elemet  vagy  termoelemet  alkot;  több 
ilyen  elemnek  különnemű  végeit  összeforrasztva, 
hőelektromos  vagy  termooszl&po  t  kapunk.  A 
pálcákat  a  forrasztási  helyeken  kívül  szigetelő 
anyag  választja  el.  ''Az  ilyen  oszlop  elektromo- 
toros ereje  annál  nagyobb,  mennél  messzebb  van- 
nak a  fölhasznált  fémek  egymástól  a  sorozatban 


fölmelegíteni :  az  első  melogmennyisóget  nagy 
kalóriának  v.  kilogrammkalóriának,  a  másodi- 
kat kis  kalóriának  v.  grammkalóriának  neve- 
zik. A  tüzelőszerek  fűtőértékét  abból  határozzák 
meg,  hogy  hány  kalória  meleget  fejleszt  az  illető 
anyag  1  kg.-nyi  tömegének  elégése.  így  pl.  1  kg. 
fekete  kőszén  8000  kalóriát  fejleszt :  1  kg.  barna- 
szén 5700  kal.-t ;  1  kg.  fa  4100  kal.-t.  Egy  gr.  hid- 
rogén Than  szerint  34230  nagy  kal.-t  fejleszt. 

Hétyii  Nagy  LexOama.  X.  köt 


Hösugárzási  vizsgálatokhoz  általánosan  hasz- 
nálják a  Nohili-féle  termooszlopot  (1.  ábra),  mely- 
ben bizmut-  és  antimonpálcikák  vannak  végei- 
kon összeforrasztva  ós  hasábosán  elrendezve. 
A  Nobili-féle  termooszlop  áramát  gyakorlati  cé- 
lokra nem  lehet  használni.  Ily  célokra  is  szerkesz- 
tettek termooszlopokat  (Noe,  Clamond  stb).  Jelen- 
leg leginkább  Gülcher  oszlopát  használják  (2. 
ábra).  Van  olyan,  mely  66  elemből  áll  és  közel  é 

81 


Hőelmélet 


—     322 


Höelmélet 


Volt  elektromotoros  erejű.  A  pozitív  elektródok 
nikkelből  való  csövek;  mindegyik  egy  Bunsen- 
lámpát  alkot ;  a  negativ  elektródok  antimont  tar- 
talmazó ötvónyböl  állnak  s  mindegyik  a  hozzá- 
tartozó lámpácska  kéményét  képezi.  Oldalt  nagy 
felületű  lemezek  vannak  sorban  elhelyezve  s 
ezek  között  légáramlás  történik,  mely  hűtésre 
szolgál.  A  Gűleher-oszlop  árama  nem  nagyon 
erős,  de  igen  állandó.  Ha  höelektromos  elemen 
át  áramot  vezetünk,  a  forrasztási  helyek  fölme- 
legszenek V.  lehűlnek,  aszerint,  amint  az  áram  a 
sorban  hátrább  álló  tagtól  halad  egy  előbb  álló- 
hoz V.  fordítva.  Ez  az  ú.  n.  Peltier-hatás. 

Höelmélet.  B  névvel  a  hötannak  két,  egymás- 
tól lényegesen  különböző  szakaszát  szokták  meg- 
jelölni. I.  AmeclianikaiH.  (termodinamika),  mely- 
nek alapja  két  tisztán  tapasztalati  tétel.  Első  fő- 
tétele a  munka  és  hő  közötti  összefüggést  hatá- 
rozza meg.  A  mechanika  azt  tanitja,  hogy  vala- 
mely rendszer  eleven  erejének  változása  vala- 
mely A  helyzetből  más,  B  helyzetig,  egyenlő  a 
rendszerre  ható  erők  munkájával  s  ha  az  erőknek 
van  eröfüggvénye,  akkor  az  elevenerő  változása 
8  Így  a  végzett  munka  is  csak  a  rendszer  kezdet- 
és  véghelyzetétől  függ.  Ezzel  a  tétellel  a  tapasz- 
talat sokszor  ellenkezik.  Ha  pl.  nehéz  testet  leej- 
tünk, úgy  hogy  kezdetsebessége,  tehát  eleven- 
ereje zérus  legyen,  ez  az  állapot  ismét  beáll,  mi- 
helyt a  test  a  földre  érkezett,  mert  ekkor  sebes- 
sége s  így  eleven  ereje  ismét  zérus ;  az  eleven  erő 
változása  tehát  zérus,  pedig  a  testre  ható  erő,  a 
nehézségerő  o  közben  munkát  végzett.  De  ekkor 
más  változás  történt,  mert  a  test  fölmelegedett  s 
hogy  eredeti  állapotába  visszatérjen,  környezeté- 
nek bizonyos  hőmennyiséget  kell  átadnia.  Vala- 
hányszor valamely  rendszer  bizonyos  állapotából 
kiindulva,  bárminő  változásokon  át  eredeti  álla- 
potába visszatér  s  eközben  külső  erők  ellenében 
pozitív  vagy  negativ  munkát  végez  (munlíát  föl- 
emészt), környezetéből  felvesz,  ill.  annak  átad  bi- 
zonyos hőmennyiséget.  A  munka  átalakul  hővé.  ■ 
Idevágó  mérésekből  kitíínt,  hogy  425  gramméter 
munka  átalakulásakor  1  grammkalória  meleg  ke- 
letkezik. Ezt  röviden  úgy  fejezik  ki,  hogy  a  hő 
mechanikai  eg>/enértéke  425.  Ebben  áll  a  mecha- 
nikai H.  első  főtétele.  Az  egyenértéket  elméleti 
úton  Róbert  Mayer  (18 i2),  kísérleti  úton  Joule  és 
Hirn  határozták  meg  először. 

A  második  főtétel,  mely  Sadi  Camot-tól  szárma- 
zik (1824)  és  Clausiustól  nyerte  mai  fogalmazását, 
az  átalakulás  irányát  szabja  meg.  Clausius  sze- 
rint a  hő  magasabb  hőmérsékletű  testből  magától 
átmehet  hidegebb  testre,  vagyis  anélkül,  hogy 
erre  külső  erők  munkájára  volna  szükség,  de  hi- 
degebb testről  melegebbre  csak  úgy  rnehet  át,  ha 
ezzel  egyidejűleg  egyéb  változások  is  történnek, 
ha  külső  erők  végeznek  munkát.  A  tétel  leveze- 
tésére fölhasználják  a  Sadi  Carnottól  kigondolt 
körfolyamatot.  Ezen  olyan  változások  sorozatát 
értik,  melyek  révén  a  rendszer  ismét  eredeti  álla- 
potába tér  vissza.  Ha  a  változások  sorozata  ellen- 
kező irányban  is  keresztülvihető,  a  körfolyamat 
megfordítható,  ellenkező  esetben  meg  nem  for- 
dítható. 

n.  A  dinamikai  gázelmélet.  Alapja  azon  fölte- 
vés, hogy  a  testek  molekulái  heves  mozgásban 


vannak,  melyek  közvetlenül  szemmel  észre  nem 
vehetők,  hanem  bennünk  a  hő  érzetét  keltik.  A 
molekulák  egymásra  erőket  gyakorolnak,  melyek 
csak  igen  kis  távolságra  érvényesülnek.  A  gázok- 
ban ezen  erők  elhanyagolhatók ;  az  egyes  moleku- 
lák pályája  túlnyomó  nagy  részében  egyenes  vo- 
nalú. Mozgásuk  irányát  azonban  igen  sokszor 
változtatják,  mert  egymásba  és  az  edény  falaiba 
ütköznek.  E  feltevésből  kiindulva,  a  gázelmélet 
levezetheti  a  gázokra  vonatkozó  egyszerű  tör- 
vényeket, mint  a  Mariotte-Gay-Lussac,  Dalton, 


1.  ábra. 

Avogadro  nevéről  elnevezetteket  (Kroenig,  Clau- 
sius), valamint  a  gázok  és  gőzök  eltéréseit  ezen 
elemi  törvényektől  (Clausius,  Van  derWaals).  A 
gázelmélet  a  fizikában  nagy  fontosságra  tett  szert. 
A  testek  állapotváltozását  igen  szemlélhetően 
lehet  rajzban  feltüntetni.  Ha  valamely  gáz  állandó 
hömérsóken,  azaz  izotermikusan  terjed  ki,  akkor 
nyomása  változik.  Ha  a  térfogatot,  mint  absz- 
cisszát, a  nyomást  mint  ordinátát  rakjuk  fel, 
a  gáz  állapotát 
egy  ponttal  jel- 
lemezhetjük. 
Ilyen  pontokat 
folytonos  gör- 
bével köthetünk 
össze  s  ekkor  az 
izotermikus  gör- 
bét kapjuk.  (1. 
ábra,  kihúzott 
görbe).  Ha  a  gáz 
szigorúan  köve- 
ti Boyle-Mariot- 
te  törvényét,  ak- 
kor az  izotermikus  görbe  egyenoldalú  hiperbola. 
Ha  a  gáz  állapota  adiabatikusan  változik,  nyo- 
mása gyorsabban  növekszik,  mint  az  előbbi  eset- 
ben s  a  megfelelő  görbe  meredekebb;  a  görbe 
neve  adiabatikicf  görbe  (1.  ábra,  pontozott  görbe). 
A  Carnot-fóle  körfolyamatot  is  föl  lehet  rajzban 
tüntetni ;  az  két  izotermikus  és  két  adiabatikus 
görbedarabból  rakódik  össze  (2.  ábra).  AB  és  CD 
az  izotermikus,  BC  és  DA  az  adiabatikus  dara- 
bok. A  számítás  azt  mutatja,  hogy  az  a  terület, 
melyet  a  négy  görbedarab  határol,  arányos  azz 
a  munkával,  melyet  a  gáz  az  egész  körfolyamat 
alatt  végzett. 


2.  ábra. 


Hőérzések 


—     323     — 


Höfler 


Irodalom.  Weinstein,  Thermodynamik  und  Kinetik  der 
Körper  (részletes  munka),  Brauiischwelg  1903—1908,  3 
köt.;  Planck,  Vorlesungea  Uber  Thermodynamik,  Leipzig 
1905;  Chwolson,  Lehrbuch  der  Physik  1.  ós  3.  kötete  (ki- 
lOnöen  tájékoztató  tárgyalás),  Braunschweig  1902—1905 ; 
Ji(ger,  Die  Kortschritte  der  kinetischen  oastheorie,  Braun- 
scbweig  1906. 

Hőérzések.  Voltaképen  két  érzést  foglalunk 
Így  össze :  a  hideg-  és  melegérzést.  Mindegyiket 
külön  érzékszervi  végkészülék  közvetíti,  amelyek 
a  bőrben  vannak  elhelyezve.  Ezeket  a  végkészü- 
lékeket, a  hideg-  és  melegpontokat  Goldscheider 
és  Blix  fedezték  fel,  akik  rájöttek,  hogy  a  bőr- 
űek nem  minden  pontja  érzékeny  bánninő  beha- 
tással szemben ;  vannak  a  bőrnek  pontjai,  ahol 
csak  tapintási  érzóseink  vannak,  valamint  olya- 
nok is,  ahol  csak  hideg-,  vagy  csak  melegérzésünk 
van.  A  hidegpontok  száma  a  bőr  egész  felületén 
kb.  250,000,  míg  a  melegpontoké  csak  kb.  30,000, 
tehát  a  hidegérzésünk  sokkal  finomabb.  Mivel  a 
gyermekek  ugyanannyi  hideg-  és  melegponttal 
birnak,  náluk  ugyanazon  bőrterületre  több  vég- 
készülék esik,  ezért  az  érzéseik  sokkal  intenzi- 
vebbek. Hogy  valamely  börterületen  hideg-  vagy 
melegérzésünk  keletkezik-e,  az  első  sorban  a  vég- 
készülékek hőmérsékletétől  függ  ;  ha  a  környező 
bőrterület  hőmérséklete  a  végkészülék  0"-ánál  (an- 
nál a  hőmérsékletnél,  amely  semmi  izgalmat  sem 
okoz)  nagyobb,  úgy  melegérzésünk  támad  és  meg- 
fordítva. A  H.-et  sok  minden  befolyásolja,  így  az 
illeszkedés  (adaptáció)  is ;  ha  jobb  kezünket  SO'-os, 
bal  kezünket  ^O'-os  vízbe  mártjuk  s  aztán  mind- 
kettőt Sö^-osba,  úgy  jobb  kezünkkel  azt  meleg- 
nek, a  ballal  pedig  hidegnek  fogjuk  érezni.  A  H. 
annál  erösebbek,  mennél  hirtelenebbül  történik  a 
bőr  lehűtése,  illetőleg  felmelegítése ;  ezért  van  az, 
hogy  a  jó  hővezető  tárgyak  sokkal  intenzivebb 
H.-et  keltenek  bennünk,  mint  a  rossz  hővezetők.  A 
H.  finomsága  a  különböző  bőrterületeken  nem  egy- 
forma, míg  a  karokon,  az  arcon  0'2*'-nyi  hőmér- 
sékletkülönbségeket is  felismerünk,  addig  a  há- 
ton csak  kb.  l°-nyi  okoz  izgalmat. 

Höfe,  Schwyz  svájci  kanton  járása  33" 7  km* 
területtel,  (1910)  5273  lak.  1358-ban  Ausztriához, 
1396.  Zürichhez  és  Um.  Schwyzhoz  került. 

Hőfejlesztés  az  embernél  és  állatoknál,  1.  Me- 
legforgahm. 

Höfe-jog,  a  parasztbirtokra  vonatkozó  különös 
örökjog  némely  német  tartományban  (pl.  Hanno- 
verben), melynek  célja  a  parasztbirtok  eldarabo- 
lásának  megakadályozása. 

Höfel,  Blasius,  osztrák  grafikus,  szül.  Bécsben 
1792  máj.  27.,  megh.  1863  szept.  17.  Mark  Qui- 
rinus  rézmetszőnek  volt  tanítványa.  Legkorábbi 
rézmetszeteinek  egyike  Mária  Ludovika  magyar 
királyné  megkoronázását  ábrázolja.  A  bécsi  kon- 
gresszus idején  sok  arcképet  metszett  az  ural- 
kodócsalád tagjairól  és  híres  személyiségekről. 
Az  1817.  a  budai  egyetemi  nyomda  kiadásában 
megjelent  Missale  Romanum  számára  5,  az  1818. 
megjelent  Acta  Litteraria  Musei  Nationalis  Hun- 
garici  számára  3  képet  metszett.  Elkészítette  Kele- 
men Imre  jogtanár  (1814),  Simonyi  József  ezredes, 
Verseghy  Ferenc  (1822),  Kubinyi  Péter  (1831)  réz- 
raetszetú  arcképeit  és  a  Hunyadi  Jánost  ábrázoló 
címlapot  Kisfaludy  Sándor  1816.  megjelent  drá- 
májához. 1820— 38-ig  a  bécsújhelyi  katonai  aka- 


démia tanára  volt.  Itt  készített  rézmetszetei  kö- 
zül különösen  a  Fogolymadarakat  ábrázoló  (1828, 
Hamilton  után)  aratott  sikert.  A  litográfia  elter- 
jedésével hanyatlásnak  induló  rézmetszet  helyett 
H.  a  fametszést  kezdte  művelni  és  mindinkább  fej- 
lődő saját  nyomdájából  a  képes  kiadványok  egész 
sora  került  ki,  így  18-í'2.  Pyrker  érsek  Legenden 
der  Heiligen  c.  műve.  1838— 49-ig  Bécsben,  az- 
után Salzburgban  élt.  H.,  ki  Ausztriában  a  famet- 
szés  megiíjítója  volt,  sikerrel  próbálkozott  meg  a 
színes  fametszéssel  is.  E  nemben  említendő  a 
Zrinyi  Miklós  kirohanását  ábrázoló  clairobscur- 
metszete.  V.  ö.  Wünsch,  Blasius  H.  (Wien  1910). 

Höfer,  1.  Ferdinánd,  francia  író,  szül.  Dösch- 
nitzben  (Schwarzburg-Rudolstadt)  1811  ápr.  21., 
megh.  Brúnójában  1878  máj.  Hányatott  ifjúság 
után,  mint  orvos.  Parisban  telepedett  meg  s  1851— 
1866-ig  ő  szerkesztette  a  Nouvelle  Biographie  ge- 
nerálé c.  életrajz-lexikont  (46  köt.).  Számos  ter- 
mészetrajzi kompendiuma  közül  emUtést  érde- 
melnek :  Histoire  de  la  chimie  (1842—43,  2  köt,, 
2.  kiad.  1869) ;  Dictionnaire  de  chimie  et  de  phy- 
sique  (1846,  3.  kiad.  1857) ;  Dictionnaire  de  mé- 
decine  (1847) ;  Dictionnaire  de  botanique  (1850)  stb. 

2.  H.,  Hans,  osztrák  geológus,  szül.  a  csehor- 
szági Elbogenben  1843  máj.  17.  Eleinte  bányahi- 
vatalnok volt  s  mint  kezdő  geológus  Telegdi  Róth 
Lajos  m.  k.  főgeológussal  együtt  Leobenben  ta- 
nult. 1879-ben  a  pribrami  s  1882.  a  leobeni  bá- 
nyászakadémia tanára  lett.  Rendkívül  sokat  uta- 
zott a  föld  minden  nevezetesebb  bányahelyén; 
azonkívül  járt  a  Spitzbergákon,  Novaja-Zemljá- 
ban  s  a  Pecsora  vidékén  is.  Egyik  legismertebb 
munkája  Északamerika  petróleumiparáról  szól 
és  1877.  Bécsben  jelent  meg,  míg  az  amerikai 
szén-  és  vastelepekről  1878.  írt  egy  terjedelmes 
művet.  Hímevét  azonban  főkép  Das  Erdöl  und 
seine  Verwandten  (Braunschweig  1888)  c.  nagy 
munkája  alapította  meg,  amely  azóta  számos  új 
kiadást  ért  meg.  Számos  osztrák  bányászati  folyó- 
iratnak munkatársa  s  több  ízben  szerkesztője  is 
volt.  H.-t  a  magyar  geológusok  s  bányászok  is 
előnyösen  ismerik,  s  mint  a  petröleiimgeológia 
atyját  tisztehk  egész  Középeiu'ópában. 

Höííding,  Harald,  dán  filozófus,  szül.  Kopen- 
hágában  1843  márc,  11,  Előbb  teológiát  tanult, 
később  Sörén  Kierkegaard  müveinek  hatása  alatt 
a  filozófia  felé  fordult  s  leginkább  a  modem  angol 
filozófia  hatása  alatt  korunk  figyelemre  méltó  gon- 
dolkodójává fejlődött.  Dán  nyelven  írta :  A  íllozófla 
Németországban  Hegel  után  (1872) ;  Korimk  angol 
filozófiája  (1874,  német  fordítás  1889) ;  A  humán 
etika  alapja  (1876,  németül  1880) ;  Spinoza  élete 
és  tanítása  (1877) ;  A  lélektan  vázlata  (2.  kiad. 
1885,  németül  1887, 2.  kiad.  1893,  egyike  a  legjobb 
modem  lélektani  kézikönyveknek);  Etika  (1887, 
németül  2.  kiad.  1901) ;  Charles  Darwin  (1889, 
magyarra  ford.  Zoltán  Vilmos :  Darwin  élete  és 
tana,  Budapest  1908) ;  Sörén  Kierkegaard  mint 
filozófus  (németül  1902) ;  Az  újabb  filozófia  törté- 
nete (ném.  1895—6,  2  kötet,  sokat  használt,  jó 
kézikönyv) ;  Filozófiai  problémák  (ném,  1903) ; 
Modem  filozófusok  (1904) 

Höfler,  1.  AloLf,  német  filozófus  és  pedagógus, 
szül.  a  felső-ausztriai  Kirchdoifban  1853  ápr.  6. 
1878-ban  a  filozófia  és  pedagógia  magántanára  a 


ti* 


Höfoghatóság 


—     324- 


Höfoghatóság 


bécsi  egyetemen,  19ü3.  a  prágai  egyetemen  a  fllo- 
zófla,  1907.  a  bécsi  egyetemen  a  pedagógia  ta- 
nára. Érdemei  vannalc  a  íllozóflai  propedeutilía 
és  a  mat.  flzilsa  líözépisliolai  tanítása  körül.  Fő- 
képen pszichológiával  foglalkozik.  Munkái :  Logik 
(Prága  1890);  Psychologie  (u.o.  1897) ;  Psychische 
Arbeit  (Hamburg  1894)  és  jó  tankönyvek. 

2.  H.,  Kari  Adolf  Konstantin  von,  lovag,  né- 
met történetíró,  szül.  Memmingenben  1811  márc. 
27.,  megh.  Prágában  1897  dec.  29.  1838 -47-ig 
a  történelem  tanára  volt  a  müncheni  egyetemen, 
1851  óta  pedig  Prágában.  Az  1846-iki  politikai 
bonyodalmak  a  Konkordat  und  Konstitutionseid 
der  Katholiken  in  Bayern  (München  1847)  c.  tör- 
téneti emlékirat  megírására  birták.  Művei  kö- 
zül említendők :  Die  deutschen  Pápste  (Re- 
gensburg  1839,  2  kötet) ;  Kaiser  Friedrich  II. 
(München  1844) ;  Albert  v.  Beham  und  Regesten 
Papst  Innocenz'  IV.  (Stuttgart  1847);  Quellen- 
sammlung  für  frankischo  Geschichte  (Baireuth 
1849—1852,  1--4  köt.) ;  Bayern,  sein  Recht  und 
seino  Geschichte  (Regensbui'g  1850) ;  Lehrbuch 
der  allgem.  Geschichte  (u.  o.  1850—56,  3  köt.) ; 
Fránkische  Studien  (Wien  1852—53);  Die  Ge- 
schichtschreiber  d.  hussitischen  Bewegung  (u.  o. 
1856—65,  2  kötet);  Böhmische  Studien  (u.  o. 
1854) ;  Magister  Johann  Hus  und  der  Abzug  der 
deutschen  Professoren  und  Studenten  aus  Prag 
(Prag  1864) ;  Barbara,  Markgráíin  v.  Branden- 
burg (u.  0.  1867) ;  Die  Zeit  der  luxemburgischen 
Kaiser  (Wien  1867) ;  Der  deutsche  Kaiser  und 
der  letzte  deutsche  Papst :  Kari  V.  und  Adrián  VI. 
(u.  0.  1876) ;  Die  romanischeWelt  und  ihrVerhált- 
niss  zu  den  Reformideen  des  Mittelalters  (u.  o. 
1878) ;  Abhandlungen  aus  dem  Gebiet  der  sla- 
vischen  Geschichte  (u.  o.  1879—83,  5  rész) ;  Papst 
Adrián  VI.  (u.  o;  1880) ;  Don  Antonio  de  Acuna, 
genannt  der  Luther  Spaniens  (u.  o.  1882) ;  Donna 
Juana,  Königin  von  León,  Kastilien  und  Granada 
(u.  0.  1885) ;  Don  Rodrigo  de  Borja  (Alexander 
VI.)  (u.  0.  1888);  Die  Ára  der  Bastarden  am 
Schlusse  des  Mittelalters  (Prag  1891) ;  Monumenta 
Hispanica  (u.  o.  1881—82,  2  k.). 

Höfoghatóság  (fajhő,  Mkapacitás),  azon  hő- 
egységek  (kalóriák)  száma,  melyek  valamely  test 
1  kilogrammnyi  tömegét  0  Co-ról  1  C-ra  melegítik. 
A  H.  egységéül  a  víz  H.-át  vették  s  ezt  nevezik  hő- 
egységnek  (1.  0.).  A  H.  fogalmára  az  a  tapasztalati 
tény  vezetett,  hogy  ugyanazon  melegmennyiség 
különböző  anyagok  egyforma  tömegeit  nem  he- 
víti egyenlő  magas  liőfolíra.  A  legtöbb  testnek 
sokkal  kevesebb  meleg  szükséges,  hogy  bizonyos 
hőfokra  fölmelegedjen,  mint  a  víznek.  A  H.-ot 
többféle  módszerrel  mérik.  Az  egyik  a  jégolvasz- 
tás módszere.  Egy  kg.  jég  megolvasztásához  (ha 
a  jég  0  C'^ú),  80  kalória  meleg  szükséges.  Ha  te- 
hát valamely  M  tömegű,  t  C"-ú  anyagnak  H.-a  c, 
és  ez  m  tömegű  jeget  képes  megolvasztani,  ak- 
kor Mtc  =  80  m.  A  baloldalon  álló  szorzat  kife- 
jezi az  M  tömegű,  t  C«-ú  és  c  H.-ú  testben  rejlő 
meleget,  a  jobboldalon  álló  szorzat  a  jég  olvasz- 
tására szükséges  meleget.  Ha  a  meleg  elszóródá- 
sát  megakadályozzuk,  a  két  hőmennyiség  egyen- 
lővé tehető.  Ebből  c  meghatározható.  A  Lavoisier- 
Laplace-féle  készülékben  (1.  ábra)  a  fölmelegí- 
tett test  könnyű  drótkosárkában  van  apróra  tört 


jég  közé  ágyazva.  A  megolvadt  jégből  keletkező 
vizet  felfogják  és  megmérik. 

Bunsen  jégkalorimétere  azon  alapszik,  hogy  a 
jég  nagyobb  térfogatú,  mint  a  belőle  keletkező 
víz.  Próbacsövet  tágabb  üvegcső  vesz  körül  (2. 
ábra)  s  ez  alul  szűkebb  esőbe  megy  át,  mely  két- 
szer van  derókszögüleg  meghajlítva.  A  tágabb 
csőbe  kifőzött  víz  kerül ;  alsó  részét  és  szűkebb 
csőszerű  folytatását  higany  tölti  ki,  mely  fölül 

dugón  átszorított  r^^ 

vízszintes  kes-  «gfpraíSL. 

kény  csőbe  hatol-  ^■'E'! .''    ^— >i         -  ;^ 

hat.  A  belső  pi'óba- 
csőbe  hűtőkeveré- 
ket tesznek,  mely 
a  csövet  annyira 
lehűti,  hogy  a  kö- 
rülötte levő  víz  rá- 
fagy. A  higany  a 
vízszintes  csőben 
kifelé  hatol  s  va- 
lahol megállapo- 
dik. Ha  aztán  a 
próbacsőbe  meleg 
testet  tesznek,  a 
jég  részben  meg- 
olvad, a  higany- 
fonál visszahúzó- 
dik. Ismerve  a 
meleg  test  hőfo- 
kát, tömegét  s  azt,  hogy  bizonyos  melegmennyi- 
ség a  higanyfonál  milyen  eltolódását  okozza,  ki 
lehet  pontosan  számítani,  mekkora  az  alkalma- 
zott test  H.-a. 

Másik  módszer  a  keverési  módszer.  A  megha- 
tározandó H.-ú  test  bizonyos  megmért  tömegét 
magasabb  (pl.  100  0°)  hőmérsékletre  hevítik  s  az- 
tán megmért  tömegű  és  hőmérsékletű  vízbe  he- 
lyezik. A  meleg  test  ^ 


1.  ábra.  Lavoisier-Laplaoe 
jégkalorimétere. 


lehűl,  a  víz 
szik  s  végre  valamely 
közbiileső  hőfokon 
beáll  a  hőmérsékleti 
egyensúly.  Ezen  ada- 
tokból a  H.  kiszámít- 
ható. Ezt  a  módszert 
légnemű  testekre  is 
alkalmazták.  Megha- 
tározott tömegű  és 
hőmérsékletű  gázt  ál- 
landó nyomással  vé- 
kony réz-  vagy  ezüst- 
pléhböl  való  kígyózó 
csőbe  szorítanak,  me- 
lyet ismert  tömegű  és   2.  ábra.  Bunsen  jégkalorimétere. 

hőmérsékletű  víztö- 
meg vesz  körül.  Az  áramló  meleg  gáz  átadja  me- 
legét a  víznek  s  ennek  fólmelegedéséből  kiszámít- 
ható a  gáz  H.-a  állandó  nyomáson-  Az  állandó  tér- 
fogaton tartott  gáz  H.-át  közvetlenül  még  nem  bir- 
ták meghatározni,  csak  közvetve.  Ilyen  mérések- 
ből kitűnt,  hogy  állandó  nyomás  alatt  álló  gáz, 
mely  tehát  kiterjedhet,  nagyobb  H.-ú,  mint  az  ál- 
landó térfogatú  gáz.  Ez  érthető  is,  mert  a  kiterjedő 
gáz  a  levegőt  félrenyomja  s  így  munka  végez, 
míg  az  állandó  térfogatú  gáz  nem  végez  munkát. 


y 


^  Hőfok 


—     325 


Högyes 


A  levegő  H.-a  állandó  nyomás  alatt :  0"2377,  míg 
állandó  térfogat  esetében:  0-1686.  A  kottö  vi- 
szonya 1-41  s  ez  más  gázokra  is  érvényes. 

A  testek  H.-a  nem  teljesen  állandó  szám,  ha- 
nem értéke  a  hőmérséklettel  együtt  növekedik. 
Eközben  állandó  végső  értékhez  közeledik.  Dü- 
löng ós  Petit  azon  fontos  törvényt  állapították 
meg,  hogy  a  szilárd  elemek  H.-a  fordítva  ará- 
nyos az  atómsúllyal,  úgy,  hogy  ezen  anyagokra 
nézve  az  atómsúly  és  H.  szorzata  állandó  szám 
és  pedig  közehtőleg  6.  E  szerint  az  ilyen  anya- 
gok atómmolege  egyforma.  Neumann  ezt  a  tör- 
vényt vegyületekre  is  kiterjesztette  és  kimutatta, 
hogy  hasonló  összetételű  vegyületek  H.-ai  is  for- 
(htva  aránylanak  az  atómsúlyokkal  ós  Kopp  azt  a 
tételt  állította  fel,  hogy  a  vegyületek  molekuláris 
melege  az  alkotó  elemek  atómmelegének  össze- 
gével egyenlő.  Megjegyzendő,  hogy  atómmeleg 
azon  hőegységek  száma,  melyek  szükségesek, 
hogy  az  egyszerű  test  atómsúlynyi  tömegének 
hőmérséklete  f-kal  növeltessók.  Ezt  a  számot  az 
atómsúly  és  a  H.  szorzata  szolgáltatja.  A  mole- 
kuláris meleg  a  vegyület  H.-ának  és  molekula- 
súlyának szorzata.  A  gázok  molekuláris  melege 
egyforma,  mert  Avogadro  törvénye  szerint  min- 
den gáz  egyenlő  térfogatokban  egyenlő  mennyi- 
ségű molekulát  tartalmaz,  ha  a  gázra  ható  nyo- 
más és  a  hőmérséklet  ugyanaz. 

Néhány  anyag  H.-a : 


—  0-214 

...  0-203 

...  0-114 

...  0-095 

horgany 0095 

ezttst 0057 


alaminium 

kén    

vas     ...  — 
réz     


ón 0-056 

jód      0054 

antimon  ...  - 0-051 

higany    0-033 

platina    _..  0-032 

ólom  _ 0-031 

Hőfok.  Ha  valamely  hőmérőt  hidegebb  hely- 
ről melegebbre,  vagy  melegebbről  hidegebbre  vi- 
szünk, a  hőmérő  folyadékszála  (higany,  kénsav, 
borszesz  stb.)  kiterjeszkedik  vagy  összehúzódik, 
míg  végre  egy  pontnál  megállapodik.  Ez  akkor 
történik,  mikor  a  folyadókszál  fölvette  a  környe- 
zet höállapotát  s  a  szám,  melyen  a  folyadékszál 
vége  megállott,  jelzi  az  illető  test  (a  környezet) 
hőmérsékletét  vagy  hőfokát. 

Höforgalom  az  embernél  és  állatoknál,  1. 
Melegforgalom. 

Hőforrás  mindaz,  ami  meleget  szolgáltat.  Leg- 
fontosabb H.-unk  a  Nap,  melynek  sugárzó  ener- 
giája nélkül  a  földi  élet  megszűnnék.  A  földi 
H.-ok  közül  legfontosabb  és  legáltalánosabb  az 
égés,  vagyis  a  testeknek  oxigénnel  való  gyors  v. 
lassú  egyesülése.  A  kémiai  egyesülés  különben 
általában  hőfejlesztéssel  jár.  Igen  jelentékeny  ós 
most  már  sokszorosan  felhasznált  H.  az  elektro- 
mos áram  energiája.  Az  áram  a  szilárd  vezetőket 
annál  jobban  hevíti,  mennél  nagyobb  ellenállást 
tanúsítanak  az  árammal  szemben.  Ezen  alapszik 
az  elektromos  világítás,  fűtés,  hegesztés  stb.  A 
legmagasabb  hőfokokat  az  elektromos  kemencé- 
ben érték  el.  Igen  általános  H.  a  mechanikai 
ütés,  súrlódás,  dörzsölés.  De  míg  a  vad  népek 
dörzsöléssel  gerjesztenek  tüzet,  a  mechanikai 
munkát  szolgáltató  gépeknél,  járómüveknél  stb.  a 
súrlódás  okozta  hő  csak  veszteség,  melyet  elke- 
rülni nem  lehet,  csak  csökkenteni.  —  H.,  hévfor- 
rás V.  meleg  forrás,  1.  Forrás. 

Höganás,  1.  Helsinghorg. 


Högauit  (ásv.),  sárga-rostos  nátrolit  a  Hegau 
fonolitkőzeteiben. 

Hőguta  (siriasis)  akkor  támad,  ha  az  emberi 
testben  a  meleg  nagyon  felszaporodik.  Régebben 
a  H.-t  és  a  napszúrást  (insolatio)  megkülönböz- 
tették, újabb  vizsgálatok  szerint  azonban  ugyan- 
azon ok,  a  meleg  felszaporodása,  okozza.  A  nap- 
tűzés egymagában  nem  hoz  létre  napszúrást.  A 
hő  megrekedése  következtében  42 —i6°-os  testhő- 
mérsékletet is  mértek  már.  A  H.  vagy  a  hőmér- 
séklet tetőfokán,  vagy  órák  múlva  kövotkezhetik 
be.  Leginkább  zárt  sorban  menetelő  katonák,  az- 
után túlfűtött  helyiségben  tartózkodó  munkások 
(hajófűtők),  szabadban  dolgozók,  ha  erős  testi 
munkát  végeznek  (aratók),  néha  a  napfürdőzök 
esnek  a  H.  áldozatául.  A  beteg  eszméletlenül  össze- 
rogy, majd  nyavalyatöréses  görcsök,  görcsös  ásí- 
tás, egyes  izomrángások,  reszketés  következik  be. 
A  lélegzés  vagy  nagyon  gyors,  vagy  ritka,  4—70 
percenként.  Néha  heveny  zavartság,  ködös  öntu- 
datállapotok is  előfordulnak.  Elég  gyakoriak 
azután  az  agy  velőnek  gócbántahnai,  amilyen  a 
féloldali  bénulás  vagy  egyes  végtagok  bénulása, 
afázia,  ataxia  stb.  A  boncolás  a  koponya  belsejé- 
ben az  erekben  erős  vérteltséget  talál,  a  lágy 
agyvelőburkok  és  az  agyvelő  sávosan  beszűrő- 
döttek  (meningitis  serosa),  az  agyvelő  apró  vér- 
zésekkel járó  gyuladása  (enkephalitis  haemor- 
rhagica)  is  gyakori  lelet.  Európában  átlag  ll-6''/o  a 
halálozás,  a  trópusokban  30— 507o-ra  emelkedik. 
A  halál  rendesen  pár  órán  belül  áll  be.  A  javulás 
lassan  következik  be  s  teljes  gyógyuláshoz  is  ve- 
zethet, ütóbaj  okként  ideges  állapotok,  nyavalya- 
törés, elbutulás  ismeretesek.  A  H.  meggátlására  a 
helyiségek  szellőzése,  naptüzés  ellen  való  véde- 
kezés, a  meleghez  való  fokozatos  hozzászoktatás, 
szeszes  italok  eltiltása  szükségesek.  A  H.  orvos- 
lásában fontos  szerepe  jut  az  érvágásnak,  szív- 
masszázsnak ;  sóoldatnak  az  erekbe  való  fecsken- 
dezése,  analeptikumok  nyújtása  is  jó  szolgálatot 
tesz.  A  beteget  nem  szabad  rögtön  elszállítani, 
egy  ideig  maradjon  fekve. 

Högyes  íJwíZre,  orvostanár,  szül.  Hajdúszobosz- 
lón 1847  nov.  30.,  megh.  Budapesten  1906  szept.  8. 
Orvosi  tanulmányait  a  pesti  egyetemen  végezte, 
ahol  1870.  orvosdoktorrá  avatták.  Balogh  Kál- 
mán mellett  volt  tanársegéd  az  elméleti  orvos- 
tani intézetben,  majd  1872— 75-ig  a  gyógyszer- 
tani tanszéken  a  kísérleti  kórtanból  magántanári 
képesítést  nyert.  1875-ben  Kolozsvárt  az  általá- 
nos kór-  és  gyógyszertan  tanára  lett.  Ö  hozta  itt 
létre  az  orvos-természettudományi  társulatot, 
mely  előbb  külön,  majd  az  erdélyi  múzeum-egy- 
lettel fuzionálva  működött.  1883-ban  az  általános 
kór-  és  gyógytan  nyilvános  rendes  tanárává  ne- 
vezték ki  Budapestre.  A  M.  Tud.  Akadémia  1881. 
levelező,  1889.  pedig  rendes  tagjává  választotta ; 
1889.  az  országos  közegészségügyi  tanács  rend- 
kívüli, 1891.  pedig  rendes  tagjává  nevezték  ki. 
1898-ban  a  miniszteri  tanácsosi  címet  kapta.  A 
Természettudományi  Társulatnak  alelnöke,a  buda- 
pesti kir.  orvosegyesületben  a  veszettség  tanul- 
mányozására kiküldött  bizottságnak  elnöke  volt, 
A  kormány  és  a  törvényhozás  többszörösen  meg- 
bízta tudományos  vizsgálatok  végzésével  és  kikül- 
detéssel; nevezetesen  a  veszettségellenes  gyó- 


Hősryősz 


—     326     — 


HÖJor 


gyítási  mód  tanulmányozásával,  a  lópfenegyógy- 
kisórletek  vezetésével,  a  magyar  orvosi  oktatás- 
ügy reorganizációjával stb.  Tanulmányainak  ered- 
ményekónt 1890  ápr.  15-én  az  ö  igazgatása  alatt 
felállították  a  budapesti  Pasteur-intézetet,  mely 
azóta  kiváló  sikerrel  működik.  Nagy  érdeme  H.- 
nek,  hogy  a  Pasteur-féle  veszettsógellenes  gyógy- 
móílot  tanulmányai  alapján  megjavította,  egy- 
szeinisítette  az  oltóanyag  készítését  és  kedve- 
zőbbé tette  a  gyógyulási  százalékot,  mint  az  ere- 
deti Pasteur-féle  módszer  volt.  H.-nek  ezt  az  eljá- 
rását most  már  az  egész  világ  magáévá  tette.  A 
veszettség  gyógyításáról  nagyobb  tanulmányt  írt, 
melyet  a  Magy.  Tud.  Akadémia  1889.  a  Marczi- 
bányi-fóle  200  aranyos  nagy  jutalommal  koszo- 
rúzott. Nagyszámú,  magyarul,  németül  és  fran- 
ciául közzétett  kiváló  értekezése  ós  munkája  ala- 
posan elvégzett  kísérletezések  eredményeit  tar- 
talmazza. Nagyobb  munkái  a  vese  élet-  és  kór- 
tanára, a  fül  ivjárataíra,  az  asszociált  szemmoz- 
gásokra, a  hipnózis  egyes  tüneményeire  stb.  vo- 
natkoznak és  nevét  az  egész  világon  ismertté 
tették.  A  tudományos  társaságokban  rendkívül 
nagy  munkásságot  fejtett  ki,  emellett  1888-tól 
szerkesztője  volt  az  Orvosi  Hetüap-nák  is. 

Högyész,  nagyk.  Tolna  vmegye  simontornyai 
j.-ban,  (1910)  3959  magyar  és  német  lak.;  vasút- 
állomás, posta-  és  táviróhivatal. 

Hőhatás  (növ.),  a  növények  életének  általános 
feltétele,  amennyiben  a  növény  egész  élete  csak  bi- 
zonyos határozott  hőmérsékleti  határok  közt  folyik 
le.  Ezek  a  határok  különböző  növényekre  nézve 
nagyon  eltérők.  Mint  minden  életműködésnél,  úgy 
a  növény  életére  nézve  is  a  hőmérsékletnek  há- 
rom kardinális  pontját  ismerjük,  a  minimumot, 
maximumot  ós  optimumot.  Az  Északi- Jeges-tenger 
moszatai  0"  C  alatti  hőmérsékletben  is  nőnek,  az 
édesvíziek  minimuma  0",  a  magasabb  rendűek 
minimuma  már  magasabb,  de  a  búza  és  a  repce 
kevéssel  0"  feletti  hőmérsékletben  már  csírázni 
kezd,  a  bab  csak  9<*,  a  sárgadinnye  csak  16"-nál 
kezd  nőni.  A  hőmérsékleti  maximiun  a  tengeri 
moszatoknál  nagyon  alacsony,  az  édesvízi  mosza- 
toké 16",  a  legtöbb  szárazföldi  növény  maximuma 
30—45"  közt  van,  csak  a  pozsgás  növények  bír- 
nak el  többet  és  valószínűleg  nőnek  is  még  50—52" 
hőmérsékletben.  Az  erjedő  anyagokban  a  termőül 
baktériumok  még  70"-ot  is  elbírnak.  A  kardinális 
pontok  határa  különben  függ  a  tápláléktól,  a  fény- 
től stb.  is.  Száraz  állapotban  pl.  a  magvak,  spórák 
nagy  hőmérsékletet,  egészen  100 — 120"-ot  bírnak 
el.  Ha  a  maximumnál  magasabbra  emelkedik  a  hő- 
mérséklet, akkor  a  növény  növekedése  alábbhagy, 
megszűnik,  de  a  növény  élete  még  nincs  veszély- 
ben —  a  hőmerevedés  (thermotonus)  áll  be  és  vé- 
gül a  halál.  A  maximum  túllépése  1 — 2*'-kal  már 
rövid  idő  alatt  mégis  a  halált  idézi  elő  ;  mennél 
nagyobb  mértékű  a  túllépés,  annál  hamarább  kö- 
vetkezik be  a  halál.  Ebben  a  tekintetben  nagyok 
az  eltérések :  a  lóbab  35°,  a  rozs  44°,  más  növények 
50 — 52"-on  pusztulnak  el.  Ugyanilyen  hatása  van 
a  minimum  túllépésének  is,  itt  is  bekövetkezik  a 
hidegmerevedés,  amelyet  a  megfagyás  követ,  de 
itt  is  nagyok  az  eltérések.  Dúsnedvü  növények 
hamarább  fagynak  meg,  már  a  jégképzödés  ide- 
én.  Kevesebb  vizű  v.  száraz  növények  igen  ala- 


csony hőmérsékletet  bírnak  el  megfagyás  nélkül, 
így  száraz  magvak,  spórák  egészen  — 250"  C  hő- 
mérsékletben tartva  öt  napig,  azután  a  rendes  kö- 
rülmények közé  jutva,  csírázni  képesek. 

Höhlbaum,  Xowsíaníin,  német  történetíró,  saűl. 
1849  okt.  8.  Révaiban,  megh.  1904  máj.  2.  Gies- 
senben,  hol  egyetemi  tanár  volt.  Specialista  a 
középkori  városok  és  a  Hanza-szövetség  történe- 
tének terén.  Művei :  Hansisches  Urkundenbuch 
(1876—96, 4  köt.) ;  Kölner  Inventare  I.  köt.  1531— 
1571  (Leipzig  1896) ;  Regesten  der  Erzbischöfe 
von  Mainz  (1897);  Über  die  flandrische  Hanse 
von  London  (1898) ;  Zur  Gesch.  des  nordisehen  7 
jáhrigen  Krieges  (1898) ;  Die  Statuten  des  engl. 
Stahlhofes  der  Hansa  (1899) ;  Urkunden  des  Köl- 
ner Staatsarchivs  (1901) ;  Inventare  hansischer 
Archive  des  16-  Jahrhunderts  (Leipzig  1896— 
1903, 1-IL). 

Höhnel  Lajos  lovag,  utazó,  szül.  Pozsonyban 
1857  aug.  6.  A  íiumei  tengerészeti  akadémiában 
tanult  ós  1879.  sorhajózászlós  lett.  1886-ban Teleki 
Samu  grófot  elkísérte  afrikai  útjában.  1887  jan. 
indultak  ki  Zanzibárból  és  a  Kilima-Ndzsarón  ós 
Kenián  át  az  ó.  sz.  5"-íg  hatoltak ;  1888  márc.  5. 
felfedezték  a  Rudolf-  és  ápr.  20.  a  Stefánia-tavat 
és  mintegy  230,000  km^-nyi  földterületet.  1888 
okt.  25.  Afrika  belsejéből  Mombász  felé  tartottak 
és  visszafelé  menet  Zeílából  Harrarba  rándultak 
el;  1889  máj.  hazaérkeztek.  H.  utazási  éhnónyei- 
ről  Zum  Rudolf-See  u.  Stefanie-See  (Wien  1892) 
c.  földrajzi  művében  számol  be.  (Magj-arul  meg- 
jelent ily  címen :  A  Rudolf-  és  Stefánia- tavakhoz, 
Teleki  Sámuel  gróf  felfedező  útja  Afrika  egyen- 
lítői vidékein,  Budapest  1892).  1892  nyarán  H.  az 
amerikai  Cyanler  Vilmos  Astomak  Keniába  és  a 
Rudolf-tó  tájékára  induló  expedíciójához  csatla- 
kozott. 1892  szept.  15.  Lamutól  a  Tanán  felfelé 
mentek  s  1892  dec.  5.  Hamejetől  (Borati)  kiin- 
dulva, 1893  fobr.  10-ig  E.-i  és  K.-i  irányba  kalan- 
dozva felfedezték  a  Dzsambeui  vulkánikus  hegy- 
láncot, a  Mackenzie-forrásokat,  s  a  Guasszo  Nyíró 
folyását  a  Lorian-mocsárba  való  torkolásáig  kö- 
vették. 1893-ban  aug.  egy  orrszarvú  H.-t  súlyosan 
megsebesítette  és  Budapestre  visszatérve  meg- 
operálták. 1899-ben  a  király  szárnysegédévé  ne- 
veztetett ki.  Mint  ellentengernagy  vonult  nyuga- 
lomba. Az  utóbbi  években  is  kétszer  járt  Afriká- 
ban. Kiadta :  Borgproíilsammlung  von  der  Afrika- 
Expedítion  des  Grafen  Sámuel  Teleki  1887—88 
(Wien  1890).  V.  ö.  Földrajzi  Közlemények  1890, 
498.  lap. 

Höhscheid,  város  Düsseldorf  porosz  kerület 
solingeni  járásában,  (1910)  16,088  lak.;  számos 
gyárral,  vasöntövel. 

Hőhullám,  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokból eredő  elnevezés  (warm  waves),  mellyel 
ott  a  tova  vonuló  hőséget  és  szárazságot  illetik.  Ez 
a  vándorló  barométeres  depressziók  előoldalán 
fejlődik  és  a  hideghullám  ellentéte.  Ember,  állat 
egyaránt  megsínyli,  a  napszúrás  ilyenkor  gya- 
kori. 

Höjer,  1.  Magnus,  svéd  történetíró  és  politikus, 
szül.  1840  márc.  1.  Norrharkebíín  (Dalekarlia), 
megh.  1910  márc.  23.  Főbb  müvei,  melyeket  svéd 
nyelven  írt :  Svédország  külpoUtikája  1676—80 
(Översigt  af  Sveriges  yttre  politik,  Upsala  1875) ; 


Hőkapacitás 


—     327     — 


Hőiéersép 


A  svéd  királyság  (Konungariket  Sverige,  Stock- 
holm 1872—84) ;  azonkívül  írt  a  francia  forrada- 
omról  és  kiadott  egy  illusztrált  világtörténelmet. 
A  parlamentben  a  radikálisokhoz  tartozott. 

2.  H..  Nils,  az  előbbinek  mostohaöccse,  svéd 
történetíró,  szül.  1853  aug.  1 7.  Irt  egy  munkát  a 
norvég  stortingról  (Norges  Storting,  Stockholm 
1882),  továbbá  a  svéd  és  norvég  államszövetség- 
ről (Statsfórbundet  mellan  Sverige  och  Norge, 
Wisby  1885). 

Hőkapacitás,  1.  HöfogJiatóság. 

Höke,  kisk.  Bihar  vm.  raargittai  j.-ban,  (i9io) 
117  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Poklostelek. 

Hőké  Lajos,  történetíró,  szül.  Endréden  (So- 
mogy vm.)  1813  dec.  15.,  megh.  Csurgón  (Somogy 
vm.)  1891  nov.  20. 1838-ban  Pestre  a  királyi  táblá- 
hoz került  mint  jurátus.  i849-ben  írta  Egyetemes 
Történet,  Egyetemes  Földrajz,  Elemi  oktatástan 
c.  munkáit.  1848.  mint  nemzetőr  vett  részt  a 
szabadságharcban.  1850-ben  Pest  vármegye  cs.  k. 
főnökségéhez  irodai  kiadónak  nevezték  ki,  hon- 
nan egy  év  múlva  a  fogalmazói  szakhoz  tet- 
ték át.  185-i-beu  áthelyezték  megyei  titkárnak 
Szolnokra.  Hivatalos  teendői  mellett  élénk  figye- 
lemmel kisérte  a  tanügyet  is.  Szolnokon  töltött 
ideje  alatt  írta  Kis  Tükör  c.  földrajzát  és  az  Álta- 
lános földrajzot.  1864-ben  Hont  vmegyo  mono- 
gráfiájával foglalkozott.  1869-ben  Tolna  vme- 
gyébe  költözött.  Itt  rendezte  jegyzeteit  és  dolgo- 
zott még  Hont  vármegye  monográfiáján  is,  me- 
lyet azonban  be  nem  fejezhetett.  Kézirati  munkái 
nagy  számmal  maradtak.  Ezeken  felül  tudomá- 
nyos, különösen  történeti  tárgyú  tárcacikkei  meg- 
haladják az  ezret. 

Hökhurut,  1.  Szamárhurut. 

Hökkenösség  a.  m.  csökönyösség  (1.  o.). 

Hőköm  Matyi,  1.  Babszem  Jankó. 

Höközéppontok,  helyesebben  höszabályozó 
középpontok,  1.  Meleg  forgalom. 

Hőlak  (azelőtt:  Trencsm-Tepla),  kisk.  Tren- 
csén  vm.  illavai  j.-ban,  (i9io)  2294  tót  és  magyar 
lak.,  vasútállomás,  posta-,  táviró  és  távbeszélő- 
hivatal. 

Hölak-nemsó-Iedniczrónai  h.  é.  v.  A  Máv. 
Nemsó  állomásától  Ledniczrónáig  terjedő,  173 
km.  hosszú,  rendes  nyomtávolságú,  gőzüzemű 
h.  ó.  V.  Forgalmi  kezdőpontja  Hölak-Trencsón- 
teplicz,  honnan  a  Máv.  Nemsóig  terjedő  vonalát 
poageban  használja.  Megnyílt  1910  okt.  25.  Alap- 
tőkéje 2.331,000  kor.  A  Máv.  kezeli. 

Hölak-trencséntepliczi  villamos  vasút.  A 
Máv.  Hőlak-Trencsénteplicz  állomásától  Trencsén- 
tepliez  községig  terjedő,  5"5  km.  hosszú,  keskeny- 
vágányú  villamos  üzemű  h.  é.  v.  MegnyUt  1909 
jún.  27.  A  Máv.  kezeli. 

Hölder ,  1.  Edvard,  német  pandektajogász,szül. 
Stuttgartban  1847  nov.  27.,  megh.  Baden-Baden- 
ban  1911  ápr.  14.  1872.  rendkívüli,  1873.  rendes 
tanár  lett  Zürichben.l874-ben  Greifswaldban,  1880. 
Erlangenben,  1893.  Lipcsében.  Főbb  müvei :  Insti- 
tutionen  des  röm.  Rechts  (Tübingen,  1877.,  3.  kiad. 
Froiburg  1893) ;  Beitráge  zur  Geschichte  des  röm. 
Erbrechts  (Erlangen  1881) ;  Das  Wesen  der  Kor- 
realobligation  (Freiburg  1884);  Pandekten.  All- 
gemeine  Lehren.  Mit  Rücksicht  auf  den  Zivilge- 
setzentwurf  (u.  o.  1886—91).  A  német  polgári  tör- 


vénykönyvhöz másokkal  együtt  kommentárt 
adott  ki  (München  1900)  és  annak  általános  ré- 
szét írta. 

2.  H.,  Oltó.  német  matematikus,  H.  1.  öccse, 
szül.  Stuttgartban  1859  dec.  22. 1884-ben  Göttin- 
genben  magántanár,  1889.  Tübingenben  rendkí- 
vüli és  1896.  Königsbergbon,  majd  1899.  Lipcsé- 
ben rendes  tanár  lett.  Leginkább  a  függvénytan- 
nal, algebrai  egyenletekkel  s  a  helyettesítés  elmé- 
letével foglalkozott. 

HölderŰn,  Friedrich,  német  költő,  szül.  Lauffen- 
ban  a  Neckar  mellett,  1770  márc.  20.,  megh.  Tü- 
bingenben 1843  jún.  7. 1788-ban  a  tübingeni  egye- 
temre ment,  hol  Hegellel  és  Schellinggel  ismer- 
kedett meg.  Midőn  1793.  teológiai  államvizsgá- 
ját letette,  Schiller  közvetítésére  Charlotte  Kalb 
családjában  házitanító  lett  s  ugyanily  minőség- 
ben később  Frankfui'tban  Gontard  kereskedő  há- 
zába lépett,  ahol  1798  őszéig  maradt.  Gontard 
felesége  iránt  szenvedélyes  szerelemre  gyúlt  s 
imádottját  költeményeiben  Diotiraa  néven  ünnne- 
pelte.  H.  költészetének  legértékesebb  termése 
lirája :  ifjúkora  óta  mohón  magába  szívta  Schil- 
ler gondolatliráját  s  az  ő  hangnemében,  klasz- 
szikus  formákban,  de  egyúttal  romantikus  árnya- 
latokkal fejezte  ki  rajongását  a  hellénekért.  Elő- 
kelő tartalom  s  ragyogó  nyelv  jellemzi  Hyperion 
(1797—1799)  c.  regényét.  Kevesebb  szerencsével 
művelte  a  drámát  (Empedokles).  Lefordította  So- 
phokles  Antigonéját  ós  Oidiposát  is.  Összegyűj- 
tött Urai  műveit  Uhland  ós  Schwab  adta  ki  (1826, 
4.  kiad.  1878) ;  összes  müveit  pedig  a  levelezés- 
sel s  életrajzzal  együtt  Schwab  K.  J.  (1846). 
V.  ö.  Litzmann,  Fr.  H.'s  Lében  (1890) ;  Dilthey, 
Brlebnis  u.  Dichtung  (3.  kiad.  1911);  Sas  Andor, 
H.  (Egyetemes  Philologiai  Közlöny,  1911). 

Hőíéggép  (Bénier-fóle),  oly  motor,  melynek  mo- 
torikus erejét  a  felmelegedett  égési  termékek 
nyújtják.  A  gép  teljesen  elzárt  kályhájában  (1.  az 
1—2  ábrát)  kokszot  égetnek,  melybe  az  égés 
számára  szükséges  levegőt  a  vízszintesen  fekvő 
G  henger  dugattyúja  nyomja.  A  benyomott  le- 
vegő a  tüzelő  anyagból  fejlődött  gázokkal  egjlitt 
erős  melegedés  folytán  tágul  s  a  tüztór  felső 
határát  alkotó  függőleges  mozgású  P  dugattyút 
felnyomja,  melynek  mozgását  Z  himba  viszi  át 
a  forgatóra  s  a  nagykerókre.  Midőn  a  P  dugattyú 
már  csak  néhány  milliméterre  áll  felső  váltó- 
pontjától, megnyUik  a  gép  oldalán  fekvő  kiömlő- 
szelop  s  az  égési  termények  az  alatt,  míg  a  du- 
gattyú [efelé  jön,  a  szabadba  ömlenek.  Midőn 
pedig  a  dugattyú  alsó  váltópontjától  3—4  mm.- 
nyire  áll,  a  h  kiömlő  szelep  bezáródik  s  megnyüík 
az  a  szelep,  mely  a  levegőt  a  G  nyomóhengerből  a 
tíizkamrába  nyomja.  A  benyomott  levegőnek  egy 
része  fölfelé  áramlik  s  a  nélkül,  hogy  a  tüzet  érin- 
tené, felmegy  a  henger  közepén  levő  körcsatornába 
s  megtölti  otte  mellett  a  dugattyú  és  henger  között 
levő  keskeny  üreget  is,  mely  abból  származik, 
hogy  a  dugattyú  alsó  része  körülbelül  2  mm.-rel 
vékonyabb,  mint  a  felső  része.  A  gép  munkája  a 
tűztóren  átbocsátott  levegő  mennyiségével  válto- 
zik, melyet  L  centrifugális  regulátor  szabályoz. 
Ha  kevesebb  levegő  mehet  a  tűzön  át,  a  munka 
kisebb  lesz  s  megfordítva.  A  tüzelőanyagot,  me- 
lyet diónagyságú  egyenletes  darabokra  tördelve 


Hölgy 


328 


Höltövény 


használnak,  külön  e  célra  készített  / 1^  készülék- 
kel a  gép  maga  dobja  a  tüztérbe,  mivel  azon- 
ban a  tüzkamrának  a  bent  uralkodó  nagy  nyomás 
miatt  légmentesen  zártnak  kell  lennie,  a  kamra 
nyílása  előtt  egy  vájt  S  tolattyiit  mozgat  a  gép, 
melyet  a  fedő  a  kamara  csatornájára  szorít.  A 
levegőt  nyomó  henger  dugattyúját  Fi  himba  moz- 
gatja, melynek  ingó  pontja  a  gép  alzatán  van, 
felső  végét  pedig  a  forgatótengely  villásnyomatu 
i^"  haj  tóráddal  mozgatja,  mely  a  forgató  csapját 
a  felső  himba  hajtórúdjának  feje  mellett  fogja 
át,  a  tolattyut  pedig  a  főtengelyre  ékelt  excentii- 
kus  korong  kétkarú  emelővel  mozgatja  hátra, 
előre  pedig  két  tekercsrúgó  húzza.  Ugyanily  ex- 
centrikus korong  mozgatja  a  kiömlő  szelepet  is,  a 
gép  másik  oldalán  vízszintesen  fekvő  kétkarú 
emelővel.  B  korong  mellett  két  zsinórkerék  van 
a  főtengelyen,  melyek  közül  az  egyik  a  regula- 
tort, a  másik  pedig  a  kokszmerítő  kereket  forgatja. 


Vazul  költségén  és  Nagy  Ignác  tulajdonos  szer- 
kesztése alatt  indult  még  Pesten.  Eleintén  majd- 
nem az  egész  lapot  Nagy  Ignác  és  Szilágyi  Sán- 
dor segédszerkesztő  írták.  1852  júliustól  Tóth 
Kálmán  volt  a  segédszerkesztő.  Az  akkori  poli- 
tikai viszonyok  és  kényuralom  miatt  sok  zaklatás- 
nak volt  kitéve  a  szerkesztő  (ki  fogságot  is  szen- 
vedett) és  a  kiadó.  A  szépirodalom  képviselői 
csaknem  mindnyájan  Írtak  a  lapba.  Jókai  is  mun- 
katársa volt.  Nagy  Ignác  halálával  (1854  márc. 
19.)  a  lap  egy  ideig  szünetelt ;  ápr.  6-tól  Bereez 
Károly  vette  át  a  szerkesztést,  1856  ápr.  1-től 
Tóth  Kálmán,  1861  júl.  1-től  Bulywszky  Gyula, 
1862  nov.  1-től  Balázs  Frigyes  szerkesztette. 
Megjelent  hetenként  hatszor,  1859  jan.  1-től  he- 
tenként háromszor.  Megszűnt  1864  nov.  10.  — 
2.  H.,  szépirodalmi  hetilap,  melyet  K.  Papp  Mik- 
lós szerkesztett  és  adott  ki  Kolozsvárt  1876  szept. 
28-tól  heti  számokban.  1878  dec.  26.  megszűnt. 


1.  ábra.  A  Bónier-fóle  höléggép  hosszmetszete 


Hölgy,  asszonyhölgy,  régi  íróinknál  a.  m.  do- 
mina,  hölgye  valakinek  (kedvese  v.  felesége)  s  a 
székely  nép  néhol  még  most  is  így  nevezi  a  meny- 
asszonyt. A  XVII.  sz.  vége  felé  az  irodalmi  nyelv- 
ben elavult  és  csak  a  nyelvújítás  korában  élesztet- 
ték fel  újra.  A  H.  szó  régente  hölgymenyétet  is 
jelentett  (mint  a  menyét  is  a  meny,  menyasszony 
szó  származéka ;  néhol  a  nép  mönyedasszonynák 
is  nevezi). 

Hölgybéke.  A  Cambraiban  1529.  aug.  5.  kö- 
tött ú.  n.  H.-ben  I.  Ferenc  francia  király  lemon- 
dott Olaszországról,  de  viszont  V.  Károly  kijelen- 
tette, hogy  Burgundiára  emelt  igényeit  nem  érvé- 
nyesiti s  így  az  francia  marad.  Míg  tehát  a  béke 
első  része  az  1526-iki  madridi  béke  megújítása, 
a  másik  a  francia  uralkodónak  tett  határozott  en- 
gedmény volt.  H.-nek  azért  nevezik,  mert  a  béke- 
kötésnél V.  Károly  nagynénje,  Margit  és  I.  Ferenc 
anyja,  Savoyai  Lujza  szerepeltek. 

Hölgyfutár,  1.  közlöny  az  irodalom,  társasélet, 
mitvészet  és  divat  köréből.  1849  nov.  15.  Kozma 


eresztmetszete 

Hölgyharaszt  (növ.)  a.  m.  Athyrium  (1.  o.)  tulaj - 
donképen  az  Athyrium  filüc  femina  (L.)  Roth.  L. 
még  Dryopteris. 

Hölgymái  (qöv.),  1.  Hieracium. 

Hölgymenyét,  a  hermelin  (1.  o.)  népies  neve. 

Höll  Miksa,  1.  HeU. 

HöUen-Bruegel,  1.  Bruegel,  2. 

Höllental,  a  felső  Dreisam  völgye  a  Fekete- 
erdő D.-i  részében,  Freiburg  badeni  kerületben.Leg- 
vadabb  része  az  1  km.  hosszú  HöUenpass,  amelyet 
rendkívül  meredek  sziklák  alkotnak.  1796-ban 
Moreau  a  Rajnához  ezen  a  völgyön  át  vonult 
vissza.  Most  vasút  vezet  rajta  keresztül. 

Höltövény  (Helsdorf,  Hechiu),  nagyk.  Brassó 
vm.  felvidéki  j.-ban,  (i9io)  2817  német,  oláh  és 
magyar  lakossal,  postahivatallal  és  telefonállo- 
mással. Evang.  templomában  több  érdekes  ré- 
giség van.  Régi  várát  állítólag  a  német  lovagrend 
építette  a  XIII.  sz.  elején,  de  ez  kétséges ;  a  ha- 
talmas vár  a  krizbai  havason  épült  s  donjonja  a 
XVIII.  sz.  végén  még  épségben  volt. 


Hölty 


—     329     — 


Hőmérő 


Hölty,  Ludwig  Heinrich  Christoph,  német 
költő,  szül.  Marienseeben,  Hannover  mellett,  1748 
dec.  21.,  megh.  Hannoverben  1776  szept.  1. 1769 
óta  Göttingenben  teológiát  hallgatott  s  egyike  volt 
a  Hainbund  megalapítóinak.  Szerencsétlen  sze- 
i-elme  s  tüdövésztöl  aláásott  egészsége  mélabús, 
végtelenül  szomorú  költeményeket  váltottak  ki 
belőle.  A  korán  elhalt  költőnek  verseit, , melyek  a 
német  (Lenau)  ós  magyar  irodalomra  (Ányos)  ha- 
tottak, Stolberg  gróf  és  Voss  (1783),  azután  Voss 
életrajzzal  (1804),  majd  K.  Halni  adta  ki.  V.  ö. 
Ruete,  H.,  sein  Lében  u.  Dichten  (1883). 

Hölvény,  kisk.  Bars  vm.  lévai  j.-ban,  (1910)  394 
magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Nagysalló. 

Hőlye  (Antherkum  L.,  növ.),  a  Lüiomfélék  gé- 
nusza ;  70  faja  közül  a  legtöbb  afrikai,  2  van 
Európában  és  több  amerikai.  Bojtos  gyökerű, 
hagymás  füvek,  levelük  tölevél,  szálas ;  vii'águk 
fürtben  v.  bugában  áll,  kocsánya  vékony,  lepel- 
levelei csaknem  egyformák,  3—7  erüek,  porzó- 
szálai  szálasak,  kopaszak ;  tokjuk  gömbölyded, 
tompa  élű,  magvai  feketék.  A  2  európai :  a  lüioin 
H.,  ágatlan  H.  (Anthericum  liliago  L.,  homok- 
liliom) virágzata  egyszerű  füi-t,  virága  csillagosán 
kiterülő,  fehér,  bibeszála  akkora,  mint  a  lepel, 
Ívesen  felfelé  görbül.  Sziklás,  bokros  helyen,  ré- 
ten, szikár  erdőben  nő.  Az  ágas  H.  (Anthericum 
ramosum  L.,  sövényvirág)  virágzata  fürtökből 
összetett  buga,  virága  kicsi,  fehér,  belső  lepelle- 
velei szélesebbek,  bibeszála  hosszabb  a  lepelnél, 
egyenes.  Hegy-  és  domb-vidéki  és  síksági  növény, 
sokkal  gyakoribb,  mint  a  másik.  Mindkettőnek 
gyökere  régen  orvosság  volt.  Most  kerti  növények, 
míg  több  fokföldi  H. -faj  üvegházi.  H.-fü  hazánkban 
gj'akran  az  alacsonyabb  Bromtisok  népies  neve. 

Hőlyef  ü  (növ.),  l.  Hőlye. 

Hölzel  Mór,  szobrász,  szül.  1841  jan.l8.  Prágá- 
ban, megh.  1902  júl.  24.  Bártfán.  Régi  fafaragó 
családból  származott  s  maga  is  főkép  ezt  a  mű- 
vészetet űzte  kedvteléssel.  Tanulmányait  a  bécsi 
akadémián  végezte,  a  hatvanas  években  restau- 
rálási munkákat  végzett  Győrött  és  Grácban, 
Izsó  Miklós  műhelyében  dolgozott,  végre  díszítő- 
szobrászati munkát  végzett  a  máriafalvi  templo- 
mon és  a  kassai  székesegyház  déli  kapuján.  Erre 
Trefort  Bártfára  küldte,  hogy  a  templom  belső 
szobrászati  munkáit  végezze.  Itt  aztán  állandóan 
letelepedett  s  népes  fafaragó-iskolát  tartott  fönn, 
állami  támogatással.  V.  ö.  Művészet,  1903. 

Hölzel,  Adolf,  német  festő,  szül.  Olmützben 
1853  máj.  18.  Kezdetben  a  könyvkereskedői  pá- 
lyán működött  és  csak  később  iratkozott  be  a  bécsi, 
majd  a  müncheni  művészeti  akadémiára.  A  bajor 
fenslkról  festett  tájképeivel  lépett  föl,  míg  újab- 
ban Dachau  környékének  motívumait  dolgozza 
föl.  Képei :  Dachaui  parasztnö  (München,  új  kép- 
tár) ;  Tavaszi  táj  (Berlin,  nemzeti  képtár) ;  Ószi 
táj  (Velence,  modern  képtár);  Éjjel  (Stuttgart, 
képtár)  stb.  A  müncheni  szecesszió  tagja.  1905. 
a  stuttgarti  akadémia  tanára  lett.  V.  ö.  Rössler, 
Neu-Dachau  (Bielefeld  1905). 

Hölzl  Ferenc  Szeráf,  zeneszerző,  szül.  1808 
március  14.  Malaczkán,  megh.  1884  aug.  18. 
Pécsett,  ahol  a  dóm  karnagya  volt.  Keszler  és 
Seyfriod  tanítványa  volt  Bécsben.  Sok  egyházi 
zenemüvet  írt  és  egy  oratóriumot,  Noah  címmel. 


Hőmágneses  hatás,  a  Hall-fóle  tüneményhez 
(l.  0.)  hasonló  jelenség,  melyet  Ettingshausen  és 
Nemst  észleltek  először.  Ha  ugyanis  bizmutleme- 
zen  át,  hosszirányában  melegáramot  létesítenek 
pl.  úgy,  hogy  a  keskeny  szélek  egyikét  melegítik, 
másikát  hűtik  és  egy  keresztmetszeten  levő  két  pon 
tot,  melyek  egyenlő  hőmérsékletűek,  odaforrasz- 
tott drótok  segélyével  galvanométerrel  kötnek 
össze,  ennek  tűje  nyugalomban  marad.  Ha  azon- 
ban a  bizmutlemezt  erős  elektromágnes  sarkai 
közé  helyezik,  úgy,  hogy  a  mágneses  erővonalak 
a  lemezt  merőlegesen  messék,  a  galvanométer 
kiütése  állandó  elektromos  áramot  jelez,  melynek 
iránya  megváltozik,  ha  az  elektromágnes  sarkait 
vagy  a  melegáramlás  irányát  megfordítják.  Ha- 
sonló, de  gyengébb  hatást  észleltek,  ha  a  lemez 
anyaga  antimon,  nikkel,  kobalt,  tellur  volt ;  igen 
gyengét,  ha  a  lemez  rézből,  cinkből,  ezüstből  v. 
szénből  való.  Vas  és  acél  használatakor  az  elek- 
tromos áram  ellenkező  irányú  volt.A  melegáramra 
merőleges  irányú  elektromotoros  erő  arányos  azon 
két  pont  távolságával,  amelyekből  a  drótok  a  gal- 
vanométerhez vezetnek,  közelítőleg  arányos  a 
mágneses  mező  erősségével,  de  nem  függ  a  lemez 
vastagságától.  Ha  a  galvanométerhez  vezető  dró- 
tokat a  lemez  hosszirányában  levő,  tehát  külön- 
böző hőmérsékletű  pontokkal  kötik  össze  s  a  kelet- 
kező hőelektromos  áramot  alkalmas  módon  ellen- 
súlyozzák, a  mágnes  sarkai  közé  helyezett  bizmut- 
lemezben  állandó  elektromos  áram  keletkezik, 
melynek  iránya  nem  változik,  ha  a  mágnes  sar- 
kait megfordítják.  Az  elektromotoros  erő  ekkor 
közelítőleg  arányos  a  mágneses  mező  erejének 
négyzetével  és  függ  a  két  pont  hőmérsékletkülönb- 
ségétöl.  Ha  melegáram  helyett  a  lemez  hosszán 
keresztül  elektromos  áramot  vezetnek  és  a  lemezt 
a  mágnes  sarkai  közé  helyezik,  merőlegesen  az 
erővonalak  irányára,  a  lemez  szabad  oldalsó  szó- 
lein galvano-mágneses  hőmérsékletkülönbség  mu- 
tatkozik, amennyiben  a  hőmérséklet  az  egyik  ol- 
dalon magasabb,  mint  a  másikon. 

Hömerevség.  Bizonyos  magasabb  hőfokon  (bé- 
kánál .38—40"  C-nál,  melegvérű  állatoknál  kb. 
45°  C-nál)  beálló  izom-  és  protoplazma-merevség. 
A  H.  fehérjeal vadason  alapszik,  a  H.  kifejlődése 
közben  az  izom  megrövidül  és  megvastagszik, 
azaz  összehúzódik.  —  H.&  növényeknél  az  idő- 
szakonként mozgó  V.  ingerlékeny  növénytagok- 
nak a  rendkívül  magas  hömérsók  okozta  mozdu- 
latlansága, amely  a  plazma  merevségén,  illetőleg 
a  fehérje  megal vadasán  alapszik.  L.  Hőhatás. 

Hőmérleg,  ú.  n.  érverő  (l.  0.),  v.  érkalapács, 
mely  közepén,  mérlegrúdhoz  hasonlóan,  forgat- 
hatólag  van  felfüggesztve.  Az  egyik  golyó  mele- 
gítésekor a  folyadék  a  másikba  megy  át  s  így  a 
golyó  lobillen. 

Hőmérő  (l.  a  képmellékletet),  olyan  eszköz, 
amellyel  a  testek  hőmérsékletét  (1. 0.)  lehet  megha- 
tározni. B  célra  a  melegnek  azon  hatását  használ- 
juk fel,  hogy  a  testek  térfogatát  nagyobbítja,  hogy 
azok  a  meleg  behatására  kitágulnak.  Erre  olyan 
anyag  szükséges,  mely  legalább  bizonyos  határok 
között  egyenletesen  tágul.  Ily  anyagok :  a  kéneső, 
borszesz,  petróleum,  tömény  kénsav  és  főleg  a  gá- 
zok. Ez  utóbbiak  egyenletes  kiterjedése  biztosítja 
a  legpontosabb  H.-t.  A  közönséges  kéneső-  v.  bor- 


Hőmérő 


830 


Hőmérő 


szesz-H.-k  vékony  üvegcsőből  állanak,  mely  alul 
hengeres  edénnyé  v.  golyóvá  tágul.  A  kénesőnek 
teljesen  tisztának  és  levegőtől  mentesnek  kell  len- 
nie, a  csőnek  mindenütt  egyenlő  tágasságunak 
s  a  kéneső  fölött  légmentesnek.  A  meleg  külön- 
böző fokainak  meghatározása  végett  a  H.-t  ská- 
lával (léptékkel)  látják  el,  melynek  először  két 
alappontját  kell  megjelölni.  E  pontok  a  fagypont 
és  a  forrpont.  Az  elsőt  úgy  nyerik,  hogy  az  elké- 
szített H.-t  olvadó  jég  közé  teszik.  A  kéneső  a  cső- 
ben leszáll  és  végre  bizonyos  pontnál  megállapodik. 
Ezt  jelölik  meg  mint  fagypontot.  A  forrpont  meg- 
határozása végett  a  H.-t  forró  víz  gőzébe  függesz- 
tik s  addig  hagyják  ott,  míg  a  felszálló  kéneső- 
oszlop  ismét  meg  nem  állapodik.  Ez  a  pont  a  forr- 
pont. Ezt  760  mm.-nyi  normális  légnyomásra  álla- 
pítják meg  (normális  forrpont).  A  fagy-  és  forrpont 
közötti  csőrészt  Róaumur  szerint  80,  Celsius  sze- 
rint 100,  Fahrenheit  szerint  180  egyenlő  részre 
osztják  s  egy-egy  ilyen  részt  neveznek  foknak  ("). 
Réaumur  és  Celsius  a  fagypontot  O^-kal  jelöli, 
Fahrenheit  ellenben  32<'-kal.  A  Fahrenheit-féle  ská- 
lán tehát  a  forrpont  212"-kal  van  megjelölve,  míg 
a  Réaumur-félén  SO^-kal,  a  Celsius-félén  lOO^-kal. 
A  fagypont  fölötti  fokokat  -|-  jellel,  a  fagypont 
alattiakat  —jellel  szokás  jelölni.  A  háromféle  fok 
könnyen  számítható  át.  Ha  t-vel  jelöljük  a  fokok 
számát,  akkor : 

to  (C)  =  I  to  (R)  =  f  t«  +  32«  (F). 

to  (R)  =  I  to  (C)  =  I  t"  +  320  (Pl. 

to  (F)  =  a  (f  -  820)  (C)  =  4  (to  _  320)  (R). 
A  skálát  sokszor  a  fagy-  és  forrponton  túl 
is  folytatják.  A  kónesős  H.-t  a  fagyponton  alul 
csak  körülbelül  35o-ig  lehet  használni,  mert  a 
kéneső  —39"  C.-nál  megfagy ;  nagyobb  hideg  mé- 
résére azért  borszesz-H.-t  használnak.  Különböző 
célokra  való  H.-k  közül  a  fontosabbak  a  követke- 
zők :  1.  iíw/'/w?>-/brá  maximum-  és  miaimum-H.-je 
(1.  ábra)  arra  való,  hogy  bizonyos  időközben  a 
legmagasabb  és  legmélyebb  hőmérsékletet  jelezze. 
Ezek  közös  deszkán  vízszintes  helyzetben  vannak 
megerősítve.  A  maximum-H.  kónesős  ;  a  rendes- 
nél kissé  tágabb  csövében  kis  acélpálcika  fekszik. 
Ha  a  kéneső  kitágul,  maga  előtt  eltolja  a  pálcikát, 
de  visszahúzódáskor  helyén  hagyja  s  így  ez  jelzi 
a  maximális  hőfokot.  A  minimum-H.-ben  borszesz 
van  s  ebben  kis  üvegpálcika  van  elhelyezve.  Ha  a 
borszesz  kitágul,  a  pálcika  mellett  elhalad,  de 
visszahiizódásakor  magával  viszi ;  ahol  megálla- 
podik, ott  jelzi  a  legkisebb  hőfokot.  2.  Az  orvosok 
által  lázbetegeknél  használt  maximum-H.  (2. 
ábra)  34— 42o  C.  közötti  hőmérsékletek  mérésére 
való.  A  skála  közepén  az  emberi  test  rendes  hő- 
mérséklete, 370  C.  van  feltüntetve  s  a  fokok  tized- 
részekre vannak  osztva.  A  hengeres  edény  köze- 
lében a  csőbe  üvegszilánk  nyúlik  s  e  miatt  a  kén- 
eső csak  rázassál  megy  vissza.  Használat  előtt  a 
kénesőt  37o  alá  kell  lerázni.  3.  Az  angol  Síx-töl 
eredő  ós  róla  Six-H.-nek  nevezett  eszközzel  (3. 
ábra)  szintén  maximális  ós  minimális  hőmérsék- 
letek mérhetők.  A  Six-H.  meghajlított  üvegcső- 
ből áll,  melynek  két  szára  egymással  párhuzamos 
és  egy-egy  edényben  végződő.  Az  egyik  edény- 
ben s  a  megfelelő  cső  egy  részében  borszesz  van ; 
a  cső  meghajlított  részét  kéneső,  további  részét 
ismét  borszesz,  végül  a  második  edényt  a  bor- 


szesz gőze  tölti  be.  Mindegyik  csőben  a  borszesz- 
ben üvegtestecske  van,  melyhez  acélrúgó  van  for- 
rasztva. Ez  az  üvegtestecskét  a  csőhöz  szorítja. 
Használat  előtt  az  acélrúgós  üvegtestecskéket 
mágnessel  a  kénesőig  viszik.  Ha  a  hőmérséklet 
emelkedik,  az  egyik  üvegtest  előrenyomul,  a  má- 
sik marad ;  lehűléskor  ez  az  utóbbi  mozdul  el  s 
az  előbbi  marad  elfoglalt  helyén.  A  tengervíz  hő- 
mérsékletének mérésére  a  Six-féle  H.-t  Miller- 
Gasella  módosította.  4.  Bréguet  H.-je  (4.  ábra) 
fémből  való  s  igen  érzékeny.  Három  vékony  lemez 
(ezüstből,  aranyból  és  platinából)  úgy  van  egybe- 
forrasztva, hogy  az  aranylemez  van  középen.  Az 
összeforrasztott  fémek  rendkívül  vékony  femsza- 
laggá  vannak  hengerelve.  Ezt  spirálissá  csavar- 
ják, melynek  egyik  vége.  A,  meg  van  erősítve, 
míg  a  másik  vége,  B,  szabadon  lóg  és  könnyű, 
vízszintesen  lebegő  tűt  (cd)  tart,  melynek  hegye 
beosztott  körlap  fölött  mozoghat.  Hőváltozáskor 
a  tű  elmozdul.  A  skála  tapasztalati  úton  készül 
rendes  H.-vel  való  összehasonlítás  által.  5.  Her- 
nmnn  és  í^sfer  maximum-minimum-H.-je  szin- 
tén fémből  való  (5-  ábra).  Két  különbözően  táguló 
fémből  álló  szalag  spirál isszerüen  van  egyik  vé- 
gével a  tartóhoz  erősítve,  míg  a  szabad  vég  muta- 
tót mozgat.  Ez  jobbra  és  balra  egy-egy  mutatót 
tol  el,  melyek  helyükön  maradnak,  ha  a  középső 
visszatér  s  így  az  elért  szélső  hőmérsékletet  jel- 
zik. 6.  A  legpontosabb  H.-k  a  lég-H.-k,  melyek- 
nek alapja  az  a  törvény,  hogy  a  gázok  nyomása 
állandó  térfogat  mellett  arányos  a  hőmérsék- 
lettel. Elterjedt  és  jól  használható  a  Jolly-féle 
(6.  ábra).  Szilárd  ós  függélyesen  álló  állványon 
az  L  légedény,  a  C  kapilláris  cső  és  ennek  foly- 
tatása, az  A  tágasabb  cső  a  H  szárnál  fól-  és  le- 
tolható vagy  az  s  csavarral  megrögzíthető.  Az 
A  cső  acélfoglalványban  végződik,  melyen  ket- 
tős furatú  csap  (B)  van.  A  foglalványra  alulról 
őrös  kaucsuk-cső  van  erősítve,  mely  a  másik  ol- 
dalon a  B  csővel  van  ös.szekötve.  Ez  a  kaucsuk- 
cső  az  A  és  B  üvegesövekkel  együtt  alkotja 
a  manométert,  mely  azonban  a  H'  szár  segé- 
lyével föl-  és  letolható.  Kísérlet  előtt  az  L  lég- 
edényt  az  acélfoglalatról  lecsavarják  és  száraz 
levegővel  töltik  meg.  Miután  ismét  a  készülékre 
csavarták,  olvadó  jég  közé  teszik,  miáltal  a  levegő 
zérus  fokra  hül  le.  A  manométert  a  szár  segélyé- 
vel addig  emelik,  míg  a  kéneső  az  A  csőben  az 
m  jelig  nem  emelkedik  (sötét  üvegpecek).  Leolvas- 
sák a  barométer-állást  és  a  kéneső  állását  a  B 
csőben.  Magasabb  hőmérsékleten  a  levegő  kitágul 
s  a  kénesőt  a  manométer  baloldali  csövében  le- 
nyomja. A  B  csövet  okkor  addig  emelik,  míg  a 
kéneső  ismét  az  vi  jelig  ér.  Ekkor  is  leolvassák 
a  barométer-állást  ós  a  kéneső  állását  a  B  csőben. 
Ez  adatokból  ki  lehet  számítani  a  hőmérsékletet. 
7.  Assmanniól  oredő  műszer  az  aspiráló  H.  Ez  a 
levegő  valódi  hőmérsékletét  adja  és  akár  a  napon, 
akár  árnyékban  egyenlően  mutat.  A  H.  kettős 
falu,  fényesre  csiszolt  nikkelcsőben  van,  melyen 
keresztül  óraművel  hajtott  aspirátor  a  levegőt 
bizonyos  sebességgel  szívja.  8.  A  mély  tengerek 
vizének  hőmérsékletét  vagy  olyan  rendes  H.-vel 
mérik,  mely  vastagfalu  kaucsukesőbe  van  zárva 
s  így  sokára  veszi  fel  a  környező  víz  hőfokát,  de 
azt  sokáig  meg  is  tartja,  vagy  külön  e  céh-a  készült 


HOMEROK. 


ffWTTHTfWWM|li|llii| 


■£*" 

J« 

"2   N 

®  £ 


tHőmér6»  eikMiez. 


RéVAI  NAOV   LEXIKONA 


Hőmérsék 


331 


H5mérsőklet 


H.-kkel.  Igen  elterjedt  a  Negretti-Zambra-féle 
megfordítható  H.,  melynek  szára  a  higanyos 
edényhez  közel  szűk,  aztán  erősen  meg  van  haj- 
lítva. Alkalmas  szerkezettel  a  H.-t  hirtelen  meg- 
fordítják, úgy,  hogy  az  edény  van  fölül  (a  ?.  ábra 
ily  helyzetben  mutatja  a  H.-t)  s  a  csö  lefelé  áll.  A 
hirtelen  fordulat  alkalmával  a  higanyfonál  elsza- 
kad s  a  szárban  gyülemlik  meg.  A  fonál  hosszá- 
ból következtetni  lehet  az  illető  hely  hőfokára, 
ahol  a  megfordítás  történt.  Ezt  a  H.-t  jelentéke- 
nyen javította  a  berlini  Richier  (8.  ábra).  A  mű- 
szer fémrámába  van  helyezve,  melynek  külön 
szerkezetei  biztosítják  a  H.-nek  a  kellő  pillanat- 
ban való  megfordítását.  A  Beckmann-féle  H. 
alakja  a  rendestől  annyiban  eltérő,  hogy  a  kapil- 
láris cső  felső  vége  meg  van  hajlítva  és  kis  higany- 
tartó edényben  végződik.  A  higany  O'-nál  a  lép- 
ték felső  végóig  ér ;  maga  a  lépték  csak  néhány 
fokra  terjed  ós  ^^-^  fokokra  van  beosztva.  A  ké- 
szülék kis  hőmérsékleti  különbségek  mérésére 
való,  amilyenek  a  fagypontcsökkenések  meghatá- 
rozásánál fordulnak  elő.  Az  ú.  n.  elektromos  H. 
az  elektromos  kisülések  okozta  meleg  meghatáro- 
zására való.  Üveggömbben  vízszintes  irányban 
platinadrótspirális  van  kifeszítve,  melynek  végei 
az  üveg  falán  át  csavarszorítókkal  függnek  össze. 
Az  üveggömb  alul  vékony  csővel  van  összekötve, 
mely  deszkára  támaszkodik  és  végén  fölfelé  haj- 
lítva, tölcsérszerüleg  tágul.  A  csőben  színes  folya- 
dék van,  alatta  a  deszkára  erősített  lépték.  A 
platinadróton  át  eszközölt  kisülés  melegíti  a  dró- 
tot, ez  pedig  a  levegőt,  amely  a  folyadékot  kifelé 
szorítja.  A  gáztörvények  alapján  a  drót  fölmele- 
gedése  kiszámítható.  L.  még  Pirométer. 

Hőmérsék,  a.  ra.  hőmérséklet  (1.  o.). 

Hőmérséklet,  a  testek  melegállapota,  tekintet- 
tel azon  kópességökre,  hogy  más  testekkel  hőt  kö- 
zölhetnek (1.  Hö).  Két  test  H.-ét  akkor  nevezzük 
egyenlőnek,  ha  érintkezéskor  egymásra  sem  térfo- 
gat, sem  melegállapot  dolgában  nem  hatnak.  Me- 
legebb test  mindig  közli  melegét  a  hidegebbel  s  az 
átadás  mindaddig  tart,  míg  az  egyensúlyi  állapot, 
t.  i.  az  egyenlő  H.,  helyre  nem  állott.  Kezünkkel 
még  ilyenkor  som  bírjuk  ezt  az  egyenlőséget  meg- 
érezni, ha  a  két  test  nem  egyforma  anyagú ;  pl. 
ugyanazon  környezetben  levő  vas,  fa,  szövet  a 
különböző  hő  vezetési  képesség  miatt  nem  érzik 
egyforma  melegnek  vagj-  hidegnek.  A  H.  meg- 
ítélésére tehát  szubjektív  érzetiinktől  független 
eszközt  használunk  (1.  Hőmérő).  A  kénesöhőmérő 
rendesen  használt  beosztásán  kívül  az  elméleti 
fizikában  fontos  szerepe  van  az  ú.  n.  abszolút  H. 
skálájának.  Ha  t.  i.  a  Celsius-féle  skála  szerint  a 
fagypont  alatt  273  fokot  számlálunk,  az  így  elért 
pont  az  abszolút  nullapont.  Ha  a  Celsius-féle  skála 
szerint  valamely  test  H.-e  t",  akkor  P  -f-  2730  =  t 
ezen  test  abszolút  H.-e.  Az  abszolút  nullapontra 
(t.  i.  —  273"  C.)  a  gáztörvények  vezettek  s  ezek  az 
abszolút  H.  használata  mellett  sokkal  egyszerűb- 
bek és  áttekinthetőbbek,  mint  más  H.-i  skála  hasz- 
nálatánál. Gyakorlatilag  nem  használható  ez  a 
skála,  mert  az  abszolút  nullapont  kísérletileg  meg 
nem  állapítható.  L.  még  Hőmérsékleti  szélsőségek 
a  földön. 

Az  ember  H.-e,  csekély  ingadozásoktól  elte- 
kintve, állandó,  kb.  36-5— 37o.  A  37»-on  felüli  H. 


már  nem  tekinthető  normálisnak,  bár  bizonyos 
körülmények  között  (fokozott  izommunka,  stb.) 
a  H.  37"  fölé  is  emelkedhetik,  anélkül,  hogy  az 
állapot  kóros  lenne.  A  H.  bizonyos  napi  ingado- 
zásokat mutat,  amelyek  azonban  az  v,ű.ot  nem 
igen  haladják  túl ;  legalacsonyabb  az  ember  H.-e 
hajnalban,  legmagasabb  este.  Ez  az  ingadozás  a 
napi  elfoglaltsággal  függ  össze ;  éjjeli  munkások- 
nál a  H.  menete  fordított.  Nők,  gyermekek  H.-e 
általában  valamivel  magasabb  lehet,  jellemző 
a  nagy  labilitásuk,  aránylag  csekély  ingerekre 
nagy  H.-i  ingadozások  léphetnek  fel.  A  H.  jel- 
lemző változásokat  mutat  a  szülés  után ;  a  mag- 
zat H.-e  mindig  valamivel  magasabb  az  anyáé- 
nál; a  szülés  után  erősen  sülyed  (1-5— 2o-kal), 
s  csak  körülbelül  3  nap  múlva  éri  el  rendes  H.-ét, 
mely  aztán  állandóan  magasabb  01— 0-2''-kal  a 
felnőttekénél.  A  test  egyes  részei  sem  egyforma 
H.-üek,  legmagasabb  H.-ü  az  összes  szervek  kö- 
zött a  máj  (39").  A  H.-et  rendszerint  a  hónaljban 
mérjük ;  a  mérés  mindig  lO'-ig  tartson,  mert  ez 
nem  ahhoz  szükséges,  hogy  a  hőmérő  a  hónalj 
hőmérsékletét  fölvegye,  hanem  ahhoz,  hogy  a  hón- 
alj fölvegye  a  test  belsejének  H.-ét.  Lehet  a  H.-et 
a  szájban  és  végbélben  is  (gyermeknél)  mérni,  de 
itt  Vs'-kal  mindig  magasabb  H.-et  kapunk,  mint 
a  hónaljban. 

H.  állatoknál.  H.  dolgában  a  magasabbrendű 
állatok,  jelesen  az  emlősök  és  a  madarak,  állandó 
hőmérsékletűek,  ellenben  a  többiek  változó  hő- 
mérsékletűek. A  madaraknál  és  az  emlős  állatok- 
nál a  vérkeringési  szervek  fejlettsége  lehetővé 
teszi  a  nagy  hőfejlesztéssel  járó  élénk  anyagfor- 
galmat, azonkívül  a  náluk  kifejlődött  hőszabá- 
lyozó  berendezések  (toll,  szőr,  a  vérerek  kitágu- 
lása és  összehúzódása  a  bőrön  stb.)  működése  biz- 
tosítja az  állandó  H.-et.  Természetesen  a  változó 
H.-ü  állatok  életfolyamatai  alatt  is  fejlődik  hő, 
csakhogy  ez  a  hő  a  Idilső  H.  és  a  mozgás  nagy- 
sága szerint  rendkívül  változó,  nyugalomban  pe- 
dig az  átlag  lanyhább  anyagforgalom  és  a  hő- 
szabályozó  berendezések  hiánya  vagy  fejletlen- 
sége miatt  olyan  kicsi,  hogy  rendesen  a  környezet 
H.-ével  egyenlő  s  nyomon  követi  a  környezet  H.- 
beli  változásait.  Simpson  mérései  szerint  a  ten- 
geri csillagnál  0-029  C",  a  tengeri  sünnél  000  C, 
a  tarisznyaráknál  0034  C",  a  remetoráknál  0-12 
C"  a  környező  víz  és  az  állat  H.-e  közti  különb- 
ség. A  rovarok  H.-e  is  nyugalomban  a  környezet 
H.-ével  egyezik  meg ;  mozgással  azonban  a  rova- 
rok H.-üket  nagy  fokban  emelhetik,  pl.  az  esteli 
pávaszem  hőfoka  erős  repülés  után  7"1  C"-kal 
emelkedik.  A  halak,  kétéltűek  és  csúszómászók 
H.-e,  kis  eltéréseket  nem  tekintve,  nyugalomban 
szintén  a  környezet  hőfokával  egyezik  meg.  Az 
emlősök  és  madarak  kivételével  az  összes  többi 
állatok  H.-ére  általános  szabály  az,  hogy  testük 
H.-e  a  lehetőség  szerint  mindinkább  a  környeze- 
téhez igyekszik  alkalmazkodni,  úgy,  hogy  a  kör- 
nyezet és  az  állat  H.  között  állandó  különbség 
nincsen. 

Az  állandó  H.-ü  állatok  sorában  a  madarak  H.-e 
az  emlősöknél  általában  magasabb,  átlag  41  ós 
42  C°  közt  változik.  Pl.  struc  39-5  C»,  tyúk  40  C", 
saskeselyű  41  C",  papagály  41-1  C",  veréb  41-9  C«, 
galamb  42  C»,  kacsa  42-5  C»,  pulyka  42*7  C,  ölyv 


HőmérsékletfelUlet 


—    332     — 


Hömérsékletszabályozó 


43-2  C«,  focske  M'03  C".  Az  alsóbbrendű  emlős- 
állatoknál, pl.  a  Csőrös  emlősöknél  és  az  Erszé- 
nyeseknél a  hőszabályozó  berendezések  még  nem 
tökéletesek,  ezért  hőfokuk  még  a  környezet  hő- 
foka szerint  nagyobb  ingadozásoknak  van  kitéve, 
mint  a  magasabbrendüeké.  A  Csőrös  emlősöknél 
(pl.  Echidna)  az  ingadozás  8  C-ot,  az  Erszénye- 
seknél 3  Co-ot  tehet  ki ;  azonkívül  vérereik  össze- 
húzódásával és  kitágulásával  oly  kevéssé  tudják 
a  hőt  szabályozni,  hogy  pl.  az  Echidna  35—37 
Co-ú  környezetben  elpusztul.  Néhány  emlős  állat 
H.-e  átlag  a  következő  :  teve  36-4  C«,  ló  37-6  Co, 
fehér  patkány  37-9  Co,  makákó  (majom)  38-42  C, 
tengeri  malac  386  C^  kutya  39-2  C.  juh  39-5  C", 
nyúl  39-6  C",  kecske  39-8  C".  Általános  szabály 
az  is,  hogy  a  kistermetű  emlősök  H.-e  rendesen 
nagyobb,  mint  a  nagy  termetűoké. 

Hőmérsékletfelület,  a  tér  egyenlő  hőmérsék- 
letű pontjain  megy  át. 

Hőmérsékleti  anomália,  1.  Izanomálok. 

Hőmérsékleti  együttható,  valamely  elektro- 
mos vezető  ellenállás-egységének  relativ  növeke- 
dése, ha  az  illető  vezető  hőmérséklete  lO-kal  emel- 
kedik. A  mágnes  H.-ja  a  mágneses  nyomaték 
csökkenése  az  l"-nyi  hőmérséklet-emelkedés  al- 
kalmával. 

Hőmérsékleti  szélsőségek  a  földön.  A  leg- 
magasabb hőmérsékletet  a  Szaharán  észlelték; 
bár  az  ilynemű  adatok  gyakran  bizonytalanok, 
mégis  biztossággal  föltehető,  hogy  árnyékban  mért 
-|-50  fokos  hőmérséklet  gyakran  van  ebben  a 
sivatagban.  Ehhez  közel  járnak  Arábia  sivatagjai 
és  Perzsia  déli  szegélye,  valamint  Spanyolország 
belseje  is.  Franciaországban  az  észlelt  maximum 
+41'2  fok,  hazánkban  -|-40  fok.  A  legalacsonyabb 
hőmérsékletet  Szibériában,  Verhojanszkban  ész- 
lelték, a  Jana  folyó  mellett.  Itt  zérus  alatt  72  fokot 
észleltek.  Ugyanazon  állomáson  nyáron,  árnyók- 
ban -|-  31  "5  fokra  emelkedett  már  a  hőmérséklet ; 
a  szélsőségek  közötti  különbség  tehát  103  fok.  ügy 
látszik,  ez  a  hely  a  hidegségi  sark.  Másik  hideg- 
ségi  sarkot  látszik  jelezni  a  januári  izotermák 
alakja  a  Hudson-öböl  északi  részén ;  sőt  Grönland- 
ban végzett  kutatásokból  az  látszik,  hogy  e  több 
mint  ezer  méter  vastag  jégréteggel  borított  terű- 
let közepén  is  van  hőmérsékleti  minimum. 

Hömérsékletszabályozó.  H.-kat,  a  központi 
fűtő-,  szellőztető-  és  vízmelegítő-berendezésekkel 
kapcsolatban,  bizonyos  megszabott  hőmérséklet- 
nek állandósítása  céljából  használunk.  Helyi  fűtő- 
berendezéseken a  H.-k  alkalmazására  nem  igen 
találunk  módot.  A  H.-k  rendszerint  a  meleget 
szállító  anyagnak  (gőz  v.  melegvíz),  gázfűtés  ese- 
tében magának  a  tüzelőszernek  mennyiségét  be- 
folyásoló szelepre  hatnak  s  ezt  a  hatást  minden 
esetben  folyadékoknak  vagy  szilárd  testeknek  a 
hőmérsékletingadozás  okozta  térfogat-,  ill.  alak- 
változása idézi  elő. 

A  Brabbé-Fuess-féle  H.-nak  (l.ábra)  Ppalackja 
levegőtől  megfosztott  olajjal  van  töltve  s  igen 
vékony  vörösrózcsövön  a  T  tokba  zárt  D  doboz- 
rúgóval  közlekedik,  amelyet  az  R  spirálrúgó  ren- 
des hőmérséklet  mellett  összenyomva  tart,  úgy, 
hogy  az  L  rudazattal  kapcsolt  S  különbzéki  sze- 
lep két  tányérja  nyitva  van.  Amint  a  P  palack 
környezetében  a  hőmérséklet  emelkedik,  a  benne 


levő  folyadék  kitágul  s  D  dobozrúgót  szétfeszíti, 
mire  L  rudazat  által  nyomva,  a  szeleptányérok  a 
fészek  közelébe  fér- 
kőznek s  így  a  szele- 
pen átömlő  víz  vagy 
gőz  mennyiségét  kor- 
látozzák. A  készülék 
érzékenysége  a  P  pa- 
lack megfelelő  mére- 
tezésével +  é  ~  +  i 
C^-ig  is  fokozható.  A 
készülék  központi  fű- 
tőberendezések fűtő- 
testjeivel (pl.  radiáto- 
rok) vagy  vízmelegí- 
tő -berendezésekkel 
egyformán  kapcsol- 
ható. Előbbi  esetben 
P  palackot  (hőmérő 
módjára  felfüggeszt- 
ve) a  szoba  hőmér- 
sékletének tesszük  ki, 
utóbbi  esetben  ellen- 
ben a  meleg  víztározó 
kazánban  (boyler)  he- 
lyezzük el,  míg  az  S 
szelep  a  fűtőtest,  ill. 
a  melegvíztározó  fű- 
tésére használt  mé- 
dium (víz  vagy  gőz) 
mennyiségót  szabá- 
lyozza. 

A  berlini  G.  A. 
Schultze  cég  gyár- 
totta Closius-féle  H. 
(temperátor)  csak  ab- 
ban üt  el  az  előbbitől, 
hogy  a  dobozrúgót 
fémkarikákkal  öve- 
zett gummitömlő  helyettesíti. 

A  Johnson-féle  H.  (thermostat,  2.  ábra)  nem 


1.  ábra.  Brabbé-Puess-fóle 
hömérsékletszabályozó. 


2.  ábra.  Johnson-féle  szabályozó. 

közvetlenül,  hanem  külön  kis  víznyomású  lég- 
sűrítőben termelt  sűrített  levegő  közvetítésével 
befolyásolja  a  szabályozó  szelepet,  miközben  maga 


Hömérsékletvezetöképesség 


833     — 


Hörcsög 


tkp.  relais  módjára  működik.  A  hőmérsékleti  vál- 
tozásokat felfogó  készülék  L  csövön  kapja  a  sű- 
rített levegőt,  amely  K  fúi-aton  és  TF  kamrán 
eresztül  az  M  membrán  alatti  térrel,  ill.  a  H 
emeltyűre  szerelt  0  szellentj^ünok  tűhegynyi  nyí- 
lásával közlekedik.  Rendes  szobahőmérsékleten 
az  F  kettős  fémből  álló  rúgó  0  szelepet  zárva 
tartja  s  ehhez  képest  a  kidudorodó  M  membrán  a 
velekapcsolt  rugóval  terhelt  csuklós  emeltyű  köz- 
vetítésével V  szelepet  leszorítja.  Amint  a  hőmér- 
séklet {'^\  C»-kal  emelkedik,  í'rúgó  0  szelepet 
megemeli  s  így  a  sűrített  levegő  If  membrán  alul 
elillanván,  a  membrán  lehanyatlik  s  V  szelep 


^11 


8.  ábra.  A  szabályi i/.iv/clcji  elrendezése  eg'y  radiátoron. 

megnyílik,  mire  a  sűrített  levegő  B  csövön  a  fűtő- 
test S  szabályozó  szelepének  C  tokba  fogott 
membránjához  utat  találván,  a  szabályozószele- 
pet leszorítja  s  a  fűtő  médium  átáramlását  kor- 
látozza. A  hőmérséklet  kiegyenlítődése  után  0  s 
ezt  követöleg  F szelep  újból  záródik,míg  a  levegő 
S  szabályozószelep  membránja  alól  B  csövön  s 
a  V  szelep  orsója  mentén  elülan  s  a  i)  rúgó  nyo- 
mása alatt  a  szelep  eredeti  helyzetébe  tér  vissza. 
A  készülék  érzékenységét  a  kettős  fémrúgóra 
ható  G  szabályozó  csavarjának  segítségével  lehet 
befolyásolni.  3.  ábránk  az  S  szabályozószelep 
elrendezését  egy  radiátoron  láttatja. 

Hőmérsékletvezetőképesség,  olyan  együtt- 
ható, mely  meghatározza  a  sebességet,  mellyel 
valamely  melegített  test  hőmérséklete  emelkedik. 
Ez  a  hő  vezetőképesség  viszonya  a  höfoghatóság 
és  fajsúly  szorzatához. 

Hömlőcz,kisk.  Ugocsa  vm.  tiszántúli  j.-ban,  (i9io) 
314  rutén  lak. ;  u.  p.  Komlóssellö,  u.  t.  Feketeardó. 

Hőmótor,  általános  értelmezésben  mindazok 
a  motorok,  melyeknek  hajtóerejét  meleg  szár- 
maztatja. Szűkebb  értelemben  azonban  a  hő-, 
gáz-  és  benzinmotorokat  értjük  alatta. 

Hömpöly  a.  m.  görgeteg. 

Hömsz  (Heinsz,  Homsz),  város  Sziria  török 
vilajetben,  termékeny  síkságon,  közel  a  Nahr  el 
Aszi  (Oroutesz)  jobb  partjához,  a  körülötte  lakó 
törzsek  főpiaca,  mintegy  36,000  lak.  H.  a  régiek 
Emesa-ia,  (1.  o.)  1831  júl.  7.  Ibrahim  pasa  itt  verte 
meg  Aleppo  helytartóját. 


Höncz  Kálmán,  orvos,  szül.  Mateóczon  (Szepes 
vm.)  1865.  júl.  8.  Orvosi  tanulmányait  a  kolozs- 
vári egyetemen  végezte,  ahol  1889.  orvosdoktorrá 
avatták.  Brandt  sebészeti  klinikáján  volt  1890— 
1895-ig  tanársegéd.  Közben  1892.  a  száj-  és  fog- 
betegségek tanulmányozására  állami  ösztöndíjjal 
külföldre  ment.  1895-ben  magántanári  képesítést 
nyert.  Irodalmi  dolgozatai  a  sebészetet,  fog-  és 
szájbetegségeket  tárgyalják. 

Hönefos,  város  Krisztiánia  norvég  tartomány- 
ban, (1910)  2683  lak.,  faiparral.  Ismeretes  az  a  két 
gyönyörű  vízesés,  amelyeket  a  Bagna-elv  a  város 
mellett  alkot  s  melyeket  H.-ról  neveztek  el. 

Höngen,  porosz  falu  az  aacheni  közigazgatási 
kerületben,  (isio)  7147  lak.,  kőszénbányászat. 

Honig,  Fritz,  1.  Hoenig. 

Honig,  kisk.  Sáros  vm.  kisszebeni  j.-ban,  (igio) 
663  rutén  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Pécsújfalu. 

Hönigvár,  régi  váromladék  Sáros  vármegyé- 
ben, máskép  Hennighvár,  1.  Péch-TJjvár. 

Hönir,  a  skandináv  mitológia  alakja,  Odin 
fitestvére.  A  Völuspó  c.  eddai  dal  szerint  Odin, 
Lodur  (Löki)  és  H.  istenek  keltik  életre  az  első 
emberpárt,  Ask-ot  és  Emblá-t  s  ez  alkalommal  H. 
adja  nekik  a  lelket.  Az  azok  és  vánok  békekötése- 
kor H.  túszul  kerül  az  utóbbiakhoz.  Ö  amaz  iste- 
nek egyike,  akik  az  új  világban  is  uralkodni 
fognak. 

Höntrop,  porosz  falu  az  arnsbergi  közigazga- 
tási kerületben,  (1910)  5446  lak.,  kőszénbányászat. 

Hőoszlop  (termooszlop),  1.  Höelektromosság. 

Höpken,  Anders  Johan,  gróf,  svéd  államférfi, 
szül.  1712  ápr.  11.  Stockholmban,  megh.  u.  0. 
1789  máj.  9.  Sokat  utazott  és  mint  a  «kalap-párt» 
(1.  Hattar)  egyik  vezére,  1752.  a  külpolitika  veze- 
tője lett  s  mint  ilyen  része  volt  a  Nagy  Frigyes 
eUeni  háború  előidézésében.  H.-nek  nagy  érdeme 
van  a  svéd  irodalom,  tudomány  és  művészet  ápo- 
lása körül.  A  hétéves  háború  történetére  nézve 
eredeti  és  becses  anyagot  tartalmaznak  Skrifter 
címen  megjelent  iratai  (Stockholm  1890—93, 2  k.). 

Hőpörsenés,  érzékeny  egyéneknél  nagy  me- 
legben, talán  a  verejték  izgató  hatására  megje- 
lenő ártalmatlan  bőrkiütés. 

Hörberg,  Per,  svéd  festő,  szül.  öfra  0-ban 
(Smáland)  1746  jan.  31.,  megh.  1816  jan.  24.  Mint 
paraszt  maga  kezdett  festeni  ós  csak  37  éves  ko- 
rában került  a  stockholmi  akadémiára,  melynek 
1797.  tagja,  majd  a  trónörökös  udvari  festője  lett. 
Erős  fantáziával,  bár  kezdetleges  technikával  fes- 
tette meg  vallásos  és  történeti  képeinek  százait. 
Még  egyházi  képeiben  is  svéd  típusokat  alkalma- 
zott és  általában  a  svéd  nemzeti  festészet  e^yik 
úttörője.  Müvei  közül  említendők:  a  flnspangi 
kastélyban  levő  freskói,  melyek  a  titánok  harcát 
ábrázolják,  a  gyógyító  Krisztus  képe  a  vaering- 
stadi  templomban,  a  stockholmi  múzeumban  levő 
bibliai  képei,  stb. 

Hörcsög  (Gricetus,  áiiat),  a  Rágcsálók  nemébe, 
az  Egérfélók  családjába  tartozó  emlős  állatnem. 
Az  idesorolt  fajokra  jellemző  esetlen  termetük, 
rövid  farkuk,  mely  ritkás  szőrrel  van  fedve,  rö- 
vid végtagjaik  és  rendesen  nagy  pofazacskójuk. 
Fogazatuk  16  fogból  áll ;  az  első  zápfogon  hat 
gumó  van.  Eddig  18  faj  ismeretes,  melyek  Európa 
ós  Ázsia  mérsékelt  égövi  részeinek  gabonaföldjein 


Hörcsögfejü  egerek 


—     334 


Hős 


honosak.  Magukásta,  többkamrájú  mély  üregek- 
ben laknak,  melyekben  télire  nagy  készleteket 
halmoznak  össze,  ezért  károsak.  Hazánkban  a 
magasabb  hegyvidék  kivételével  mindenütt  gya- 
kori a  közönséges  H.  (G.  vulgáris  Desm.).  Hossza 
25  cm. ;  farka  5  cm. ;  háta  világos  liarnássárga, 
de  szőre  feketehegyü ;  pofája,  szemtája  ós  nyaka 
vörhenyes-barna,  torka  sárga,  hasa  fekete,  lábai 
fehérek.  Egyébként  színe  igen  változó ;  van  fekete 
és  fehér  változata  is.  Európában  meglehetősen  el- 
terjedt s  nálunk  közönséges.  Különösen  az  agya- 
gos talajt  kedveli,  melybe  mély  lyukakat  váj  s 
külön  éléskamrákat  is  óplt,  melyekbe  néha  50 
kg.  eleséget  is  behord.  A  gabonanemüekben  néha 
igen  nagy  károkat  okoz.  Első  lábait  kéz  gyanánt 
használja  s  ezekkel  viszi  táplálékát  a  szájához. 
Igen  mérges  természetű  s  ha  üldözik,  az  ember- 
rel is  szembeszáll.  Télen  álomba  merül  ugyan,  de 
azért  eleséget  hord  össze,  amit  pofazacskójában 
szállít  haza  s  egyszerre  50  g.-ot  is  hazavihet.  El- 
lenségei a  menyótfólék,  a  baglyok  és  ölyvek.  Bun- 
dáját prémnek  használják;  évente  több  mint 
három  millió  darabot  dolgoznak  fel,  különösen 
Németországban,  ahol  kész  bélésekbe  varrják 
össze  és  így  kerül  tarka,  sárgásfeketés,  kékes- 
barna szőrméje  a  kereskedelmi  forgalomba.  Igen 
olcsó  és  így  alsóbbrangú  bólelési  munkákra  hasz- 
nálják fel.  Október  elején  nyugalomra  tér  és 
febr. — márciusban  jön  elő ;  igen  szapora ;  6— 18-at 
fiadzik.  Húsát  helyenkint  megeszik. 

Hörcsögfejü  egerek,  1.  Egér-félék. 

Hörde,  az  ugyanüy  nevű  járás  szókhelye  Arns- 
berg  porosz  kerületben,  (i9io)  32,791  lak.,  szén- 
bányákkal, vaskohókkal,  kazán-,  gépgyártással 
és  egyéb  vasmúvekkel. 

Hörgés  (stertor)  akkor  jön  létre,  ha  a  léguta- 
kat részben  folyadék  zárja  el  s  a  levegő  ezen  bugy- 
borékolva hatol  keresztül.  Ha  a  folyadék  csak 
kisebb  tüdöcsöveket  töm  el,  a  H.  csak  a  mellkashoz 
fektetett  füllel  hallható,  ezt  szörcsögőzörejnek 
nevezzük ;  ha  azonban  a  nagyobb  tüdőcsövekben, 
sőt  a  gégecsöben  is  van  folyadék,  úgy  a  H.  messze 
hallható.  A  H.  a  halál  előtt  fellépő  tüdővizenyő 
(tüdöödéma)  jellemző  tünete,  azonban  kisebb  fok- 
ban a  nagyobb  légutak  bő  váladékkal  járó  gyula- 
dásánál  is  előfordul. 

Hörghangzás,  1.  Brorxho'phonw. 

Hörghurut,  1.  Bronchitis. 

Hörgi  lélegzés,  1.  BroticMális  lélegzés. 

Hörgő  a.  m.  hronchus  v.  tüdöcsö  (i.  o.). 

Hörgösség,  lovak  különös  megbetegedése,  mely- 
nek folytán  az  állatok  kilélegzósét  sajátszerű  sí- 
poló vagy  hörgő  zörej  kíséri.  Oka  az  egyik  vagy 
mindkét  hangszalag  hüdése.  Amint  az  állat  mun- 
kát végez  s  ezzel  a  gyorsabban  keringő  vér  oxi- 
dálására  több  levegőre  van  szüksége,  a  gyorsan 
áramló  levegő  az  ellazult  hangszalagot  rezgésbe 
hozza  s  ezzel  különös  zörejt  hoz  létre.  Tovább 
tartó  erős  munka  közben  nehéz  lélegzés,  majd 
fuldoklás  jelei  mutatkoznak  s  végül  az  állat  meg 
is  fuladhat.  Minthogy  főkép  gyors  tempóban 
történő  munka  közben  áramlik  a  levegő  gyorsan 
ki  és  be,  a  hörgőssóg  is  főleg  vágtatáskor  válik 
nyilvánvalóvá.  A  betegség  ezek  szerint  többó- 
kevósbbé  csökkenti  az  illető  ló  munkaképességét  s 
minthogy  magától  nem  is  szokott  gyógyulni,  ha- 


nem ellenkezőleg,  fokozatosan  rosszabbodik,  föl- 
ismerése pedig  különös  gyakorlottságot  is  igényel, 
általában  szavatossági  főhibának  (1.  Szavatosság) 
szokás  tekinteni,  több  helyütt  azonban,  így  az 
osztrák  polgári  törvénykönyv  értelmében  is,  mint 
a  fuladozás  (1.  o.)  egyik  alakja  szerepel,  15  napi 
jogi  vélelmi  határidővel.  Újabban  Williams  ame- 
rikai állatorvos  módszere  szerint  sokszor  sikere- 
sen operálj  áic. 

Hörgsztikület,  1.  BroncJiostenosis. 

Hörk  Józ.sef( Tamási),  evang.  tanár  és  író,  szül. 
Likéren  (Gömör-Kíshont  várm.)  1848  márc.  7., 
megh.  Pozsonyban  1910  febr.  16.  1870-ben  Buda- 
pesten az  állami  tanárképző  intézetben  vallásta- 
nár-lelkósz  lett,  1872.  a  felsöpokorágyi  egyházba 
lelkésszé,  1876.  Eperjesre  teológiai  tanárrá  válasz- 
tották, honnan  a  pozsonyi  akadémiába  helyezték 
át.  Nagyobb  művei :  Katekhetika  (Budapest  1880) ; 
Liturgika  (Eperjes  1882) ;  A  sáros-zempléni  ev.  es- 
peresség  története  (Kassa  1885) ;  Az  ev.  liszakerü- 
let  püspökei  (u.  o.  1888)  ;  A  hős  Ketzer  András 
ev.  vértanú  (Budapest  1890) ;  Az  eperjesi  ev.  ker. 
Collegium  története  (Eperjes,  2  füzet  1896  és 
1897) ;  Magyar  prot.  egyházjog  (1902) ;  Evangéli- 
kus homüétika  (Pozsony  1907). 

Hörman  Konstantin,  a  bosnyák-hercegovinai 
országos  kormány  volt  osztályfőnöke,  udvari  ta- 
nácsos, szül.  Belováron  1850.  A  sarajevói  orszá- 
gos múzeum  közlönyének  (ölasnik  zem.  museja) 
megalapítója  és  tevékeny  munkatái'sa  volt.  Ar- 
cheológiával és  folklórral  foglalkozott.  Összegyűj- 
tötte a  bosnyák  mohammedánok  népkölteményeit. 
Több  külföldi  tudós  társaság  tagja. 

Hörmann,  1.  Angelika  von,  osztrák  költőnő, 
1863  óta  H.  2.  felesége,  szül.  Innsbruckban  1843 
ápr.  28.,  Matthias  Geiger  egyetemi  tanár  leánya. 
Művei:  GrUsse  aus  Tirol,  Gediehte  (1869);  Das 
Nahmadchen  (1872) ;  Díe  Salig-Fraulein,  Erzáh- 
lung  in  Versen  (1876) ;  Oswald  von  Wolkenstein 
(1890);  Neue  Gediehte  (1892);  Die  Trutzmühle 
(1897) ;  Auf  stillen  Wegen  (1904). 

2.  íf.,  Ludwig  von,  osztrák  író,  szül.  Feldkirch- 
ben  1837  okt.  12. 1878-ban  az  innsbrucki  egyetemi 
könyvtár  igazgatójává  nevezték  ki.  Művei :  Früh- 
blumen  aus  Tirol  (Innsbruck  1863) ;  Tiroler  Volks- 
typen  (1877) ;  Tirolisches  Volksleben  (1879)  ; 
SchnaderhOpfln  aus  den  Alpen  (1881) ;  Durch  den 
Arlberg  (Zürich  1884) ;  Grabschriften  u.  Marterln 
(u.  0.  1891);  Volkstllmliche  Sprichwörter  und 
Redensarten  aus  den  Alpenlanden  (Leipzig  1891) ; 
Wanderungen  in  Tirol  und  Vorarlberg  (Innsbruck 
1895—97,  2  kötet,  2.  kiad.  1901—04);  Tiroler 
Volksleben  (1909). 

Hörnen  Siegfried  (Hürnen  Seyfried, 
Szarubörü  v.  Csontos  Szigfrid^,  XV.  sz.-i  német 
költemény,  1.  Szigfrid. 

Hörnes,  1.  Hoernes. 

Hörnle,  1.  lioernJe. 

Hörnstein  (Hernstein),  falu  Baden  alsó-ausz- 
triai kerületi  kapitányságban,  456  lak.  Eainer  fő- 
herceg kastélyával,  Rahl  és  tanítványainak  fest- 
ményeivel. H.  vár  romjaival  (XI.  sz.)- 

Környék,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.-ban, 
(i9iO)  573  magyar  és  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Sásd. 

Hős  (észt.),  az  eposz  és  dráma  főszemélye,  aki 
körül  csoportosulnak  az  események,  ki  a  cseleke- 


Hősark 


—     335     — 


Hősugrárzás 


detek  élén  áll,  egész  akaratát  és  erejét  latba  veti 
eszméi  megvalósítására,  célja  elérésére  és  diadal- 
maskodik vagy  megbukik.  Az  eposzi  hős  inkább 
az  események  hatása  alatt  áll,  a  sors  és  nemzete 
akaratát  követi ;  míg  a  drámai  hős  a  teljes  egyéni 
szabadság  erélyét  képviseli.  Idő  és  izlés  szerint  a 
költészeti  hősök  erényei  és  hibái  is  változnak.  L. 
még  Héroszok. 

Hős,  mint  szinészeti  szakkifejezés  a  legfonto- 
sabb szerepkörök  egyikét  jelenti.  Nem  szükség- 
képen a  színmű  hősét,  amely  lehet  jellem-,  bon- 
vivant-  vagy  egyéb  szerep  is,  hanem  minden 
olyan  szerepet,  melynek  a  férfiasság  s  az  impo- 
náló föllépés  a  főjellemzője.  A  hős  vagy  apahős 
vagy  hősszerebnes,  mindkettőnek  értelme  benne 
van  a  szóban.  Az  utóbbi  a  legfontosabb,  kivált  a 
régebbi  színpadon,  míg  a  modern  drámában  ki- 
sebb jelentőségű.  Az  operában  a  hősnek  a  höstenor 
felel  meg. 

Hősark,  a  Föld  legmelegebb  pon^a. 

Hősávok,  néha  már  tavasszal,  sokszor  azon- 
ban csak  július-augusztusban  azt  lehet  észlelni, 
hogy  a  gyümölcs-  és  erdei  fák  törzsének  déli,  a 
naptűzésnek  legerősebben  kitett  oldalán  a  kéreg, 
különösen  a  törzs  alsó  felében,  megreped  s  a  fa- 
testről sávokban  leválik;  ezek  a  H.  Keletkezé- 
sükre néz\'e  több  nézet  uralkodik ;  Hartig  közvet- 
len a  nap  hevének  tulaj  donltja  e  jelenséget,  mely- 
nél a  felhevített  kéreg  nagyfokú  kiterjedése 
okozza  ennek  leválását  a  fatestről,  Caspary  pedig 
azt  hiszi,  hogy  megelőző  fagy  idézi  elő  a  H.-at, 
melynél  a  kambium  megfagyott  s  e  miatt  a  kéreg 
a  fatesttől  elvált ;  a  nedvkeringéstől  ekként  elzárt 
kéreg  szerinte  később  a  nap  hevének  hatása  alatt 
gyorsan  kiszárad  s  lerepedezik. 

Hőscincér  (Ceramhyx  hei'os  Scop.,  másként 
Haminaticherus  cerdo  L.,  áiiat),  a  négylábtőizes 
bogarak  csoportjába,  a  Cincérek  (1-  o.)  családjába 
tartozó  közismert  bogárfaj.  A  test  hossza  26—50 
mm.  Különösen  elvénhedt  tölgyesekben  találni  a 
nyári  hónapokban  szürkületkor  és  éjjel ;  nappal 
elrejtőzik.  Petéit  a  tölgyfa  kérgére  tojj  a  s  a  kikelő 
lábatlan  lárvák  a  fába  furakodnak  s  abban  növe- 
kedésük arányában  egyre  tágasabb  csatornákat 
rágnak,  miáltal  lényeges  kárt  okoznak.  A  kinőtt 
lárva  7—8  cm.  hosszú.  Bábja  szintén  a  fában  él. 
A  H.  teljes  kifejlődéséhez  öt  év  kell,  ebből  a  leg- 
többet mint  kártékony  lárva  tölti  a  fában. 

Hösdal  V.  hősének,  hősök  egyes  kalandjairól 
szóló  epikus  ének,  minőket  pl.  a  görögöknél  a  hős- 
kor aoidos-ai  szerzettek  s  amelyekből  azután  a 
nagy  eposzok  alakultak.  Dyen  H.-ok  pl.  a  szerbek 
epikai  énekei  is.  Arany  a  Rege  a  csodaszarvasról 
ós  a  Keveháza  c.  költeményeiben  mintegy  re- 
konstruálta a  magyar  H.-t. 

Hőség,  a  levegő  hőmérsékletének  magas  foka. 
Magyarországon  a  30"  C  H.-számba  megy.  Az 
Alföldön  minden  esztendőben  van  egy-két  nap, 
mikor  a  hőmérő  33  -  Sí^'-ra  emelkedik.  A  legna- 
gyobb H.  hazánkban  megközelíti,  de  nem  lépi  túl 
a  ^íO^-ot.  Budapesten  a  legnagyobb  H.  volt  1892 
aug.  16—25.,  midőn  hat  napon  egymásután  34" 
fölött  állt  a  hőmérő,  sőt  a  38°-ot  is  elérte.  A  me- 
leg nyári  napokat  kánikulának  mondják  (1.  o.). 

Hőskor,  valamely  nép  történetének  az  a  sza- 
kasza, mely  a  tulajdonképeni  történelmet  meg- 


előzi. Hiteles  adatok  helyett  szájhagyományok, 
regék  őrzik  emlékét  a  nép  tudatában.  Ezek  a  H.-t 
úgy  tüntetik  fel,  hogy  az  egész  nép  nagyszerű 
tetteket  visz  véghez ;  azonban  a  főszerep  a  hő- 
söké, akik  a  bátorság,  erő  és  vitézség  csodálatos 
jeleit  adják.  A  H.  kezdete  a  mitikus  korba  nyú- 
lik fel  s  a  nép  legrégibb  hősei  az  istenekkel  van- 
nak érintkezésben,  sőt  tőlük  is  származnak.  L. 
még  Héroszok  és  Monda. 

Hősköltemény,  1.  Eposz. 

Hösköltészet,  1.  Epika. 

Hősiével,  1.  Heroiaa. 

Hősmonda,  1.  Monda. 

Hőspektrum.  Ha  a  Nap  színképét  a  hő  iránt 
igen  érzékeny  műszerre  (bolométerre,  hőelektro- 
mos  oszlopra,  1.  Höelektromosság)  vetítik,  ki- 
tűnik, hogy  a  színkép  különböző  részeiben  a  hő- 
hatás más  és  más.  A  sárgától  az  ibolyáig  terjedő 
részben  a  hőhatás  mindig  kisebb  lesz,  míg  a  vörös 
fölé  növekedő.  A  műszerekkel  kimutatták,  hogy  a 
spektrum  a  vörös  részen  innen  még  messzire  ter- 
jed ós  hogy  a  legnagyobb  hőhatás  ezen  részben 
mutatkozik  közel  a  látható  spektrum  vörös  részé- 
hez. Ezt  a  szemmel  nem  látható,  de  hőhatásai  ré- 
vén kimutatható  spoktrumrészt  nevezik  H.-nak.  A 
fotográfiai  lemezek  alkalmas  kezelésével  sikerült 
e  H.-nak  fotográfiai. felvétele  is  és  ezen  a  Fraunho- 
fer-féle  elnyelési  vonalaknak  megfelelő  vonalak 
mutatkoznak.  Langley  körülbelül  600  ilyen  vona- 
lat határozott  meg.  Ha  a  H.-ot  olyan  ernyőre  ve- 
títik, mely  foszforeszkáló  anyaggal  van  bevonva, 
a  foszforeszkáló  fény  megmarad  az  elnyelési  vo- 
nalak helyén,  míg  a  többi  helyen  megszűnik. 

Hősszerelmes,  1.  Hős. 

Hőst,  Jens  Kragh,  dán  történetíró,  szül.  St. 
Thomas  szigetén  (Nyugat-Indiában)  1772  szept. 
15.,  megh.  Islegaard  szigetén  (Kopenhága  mellett) 
1844?  márc.  26.  1776-ban  került  Kopenhágába, 
hol  jogi  tanulmányainak  végeztével  államszol- 
gálatba lépett  (1800) ;  azonban  1808.  a  magán- 
életbe vonult  és  azóta  kizárólag  az  irodalomnak 
élt.  Mint  a  skandináv  irodalmi  társaság  egyik 
megalapítója,  a  három  északi  államnak  egyesí- 
tése érdekében  is  működött.  Főbb  munkái :  Grev 
Struensee  og  hans  Ministerium  (Kopenhága  1824, 
3  köt.,  ném.  Leipzig  1826—27) ;  Napoleons  Levnet 
(u.  0.  1810,  2  köt.) ;  egy  1813—16.  megjelent  há- 
romkötetes munkában  dolgozta  fel  Dánia  törté- 
netét VII.  Keresztély  alatt. 

Hősugárzás,  a  hő  terjedésének  azon  módja, 
midőn  az  nem  részecskéről  részecskére  halad  a 
testekben,  hanem  a  fény  módjára  rendkívüli 
gyorsasággal  hatol  keresztül  a  közegeken  (pl.  le- 
vegőn, vízen  stb.).  A  Nap  melege  is  sugárzás  út- 
ján jut  a  Földre,  anélkül,  hogy  a  levegőt  ószre- 
vehetőleg  melegítené.  A  hősugarak  melegítő  ha- 
tása csak  akkor  kezdődik,  ha  azok  vmely  testre 
esnek,  mely  azokat  elnyelni  képes.  A  sugárzó  hő 
egyenes  irányban  halad  a  levegőn  keresztül,  épp 
úgy,  mint  a  fény  az  átlátszó  testeken.  A  meleg  test- 
ből kiáramló  hősugarak  lehetnek  világítók  és  söté- 
tek. A  fűtött,  de  nem  izzó  kályha,  melegített  fém- 
golyó, forró  vízzel  telt  edény  stb.  sötét  hősugarakat 
bocsátanak  ki;  a  nap  s  a  lánggal  égő  testek  világító- 
kat. E  kétféle  sugarakkal  szemben  a  testek  nem 
viselkednek  egyformán.  Így  pl.  az  ablak  üvege 


Hőszabályozás 


—    336     - 


Hövelit 


átbocsátja  a  nap  világító  ós  melegítő  sugarait,  de 
a  kályha  sötét  hősugarait  visszatartja.  A  kősó- 
lemez ellenben  az  utóbbiakat  is  átbocsátja.  A  hő- 
sugarakat  tükrök  is  visszaverik,  prizmák,  lencsék 
megtörik,  mint  a  fénysugarakat.  Ha  pl.  két  nagy 
homorú  tükröt  (1.  az  éhrát),  pl.  csiszolt  sárgaréz-  v. 
ezüstből  egymással  szemben  5—6  m.  távolban  föl- 
állítunk s  arra  vi- 
gyázunk, hogy  a 
tükrök  tengelyei 
egy  vonalba  esse- 
nek s  az  egyik 
tükör  gyújtópont- 
jába izzó  fémgo- 
lyót vagy  izzó  parazsat,  a  másikba  taplót  vagy 
más  gyúlékony  anyagot  helyezünk,  azt  tapasztal- 
juk, hogy  a  tapló  meggyulad,  mintha  tűz  közelé- 
ben volna.  Gyűjtőlencsével  a  meleg  golyónak  lát- 
hatatlan melegképét  idézhetni,  melyet  hőmérővel 
vagy  radiométerrel  szintén  ki  lehet  mutatni. 

A  testek  H.-i  v.  hőkibocsátó  képessége  (emisszió) 
nagyon  különböző  és  lényegesen  függ  a  felület  álla- 
potától. Ha  a  korommal  bevont  felület  emisszió-ké- 
pességét 100-zal  jelöljük,  az  ólomf ehóré  100,  a  tusé 
85,  a  sima  felületé  12.  Melloni  általában  azt  találta, 
hogy  valamely  fémlap  annál  több  hőt  sugároz  ki, 
mennél  kevésbbó  sűrű  a  felülete.  Öntött  fémlap 
jobb  hőkibocsátó,  mint  hengerelt,  kovácsolt  vagy 
csiszolt  lap.  Ha  ilyen  csiszolt  lapot  karcolnak,  hő- 
kibocsátó képessége  emelkedik,mert  kisebb  sűrű- 
ségű részek  kerülnek  felszínre.  Egyéb  testekre  is 
áll,  hogy  a  kisebb  sűrűsógüek  jobb  hőkibocsátók, 
mint  a  sűrűbbek.  A  hőátbocsátási  és  elnyelési  ké- 
pesség különböző  testeknél  szintén  nagyon  külön- 
böző. L.  Diatermán  és  Kirchhoff-féle  törvény. 

Nagymennyiségű  izzó  hősugárzó  anyaggal 
dolgozó  munkások  (acélöntő,  vasöntö  stb.)  arcu- 
kat a  H.  ellen  aszbeszthálóból  vagy  dróthálóból 
készült  védősisakkal,  testüket  pedig  bőrkötóny- 
nyel  vagy  külön  erre  a  célra  készült  ruhával  védik. 
Hőszabályozás,  igen  bonyolult  reflex  berende- 
zés a  szervezetben,  amelynek  segélyével  az  ál- 
landó hőmérsékletű  állatok  testük  hőmérsékletét 
a  környezet  hőmérsékletétől  függetlenül,  állan- 
dóan ugyanazon  a  hőfokon  tudják  megtartani.  A 
H.  részben  fizikai,  részben  kémiai  folyamatok  ré- 
vén történik,  eszerint  megkülönböztetünk  íizikai 
ós  kémiai  H.-t.  A  fizikai  H.  a  hőkiadásokat  mó- 
dosítja :  alacsony  hőmérsékleten  a  test  felületé- 
nek kisebbítésével  (ránc-képződés,  összekuporo- 
dás)  a  hőkiadásokat  csökkenteni  törekszik,  vi- 
szont magas  hőmérsékleten  a  képződött  verejték 
elpárolgása  által  nagy  mennyiségű  hőt  von  el  a 
szervezettől.  A  kémiai  H.  a  szervezetben  folyó 
oxidációs  folyamatok  növelésével,  illetőleg  csök- 
kentésével a  hőtermelést  befolyásolja.  A  szerve- 
zetben folyó  életjelenségek  mind  hőterméssel  jár- 
nak ;  ez  a  hőtermelés  annál  nagyobb,  mennél  ma- 
gasabb a  környezet  hőmérséklete.  Ha  a  környe- 
zet hőmérséklete  alacsony,  ez  a  hőtermelés  nem 
képes  a  hőveszteségeket  pótolni,  ezért  a  szerve- 
zet a  kémiai  H.  révén  annyi  hőt  termel,  amennyi 
ennek  a  különbségnek  kiegyenlítésére  szükséges. 
Mennél  magasabb  a  környezet  hőmérséklete,  an- 
nál kisebb  lesz  ez  a  különbség,  végül  egy  bizonyos 
hőfoknál  (30°,  ez  a  kritikus  hőmérséklet)  az  élet- 


jelenségekkel  járó  hőtermelés  éppen  egyenlő  a 
hőveszteségekkel ;  ezen  a  hőmérsékleten  túl  tehát 
a  kémiai  H.  már  nem  szerepel.  Ha  a  környezet 
hőmérséklete  a  kritikus  hőmérsékletnél  magasabb, 
úgy  az  élet  jelenségekkel  járó  hőtermelés  nagyobb 
lesz,  mint  amekkorára  a  szervezetnek  az  álíandó 
hőmérséklete  megtartása  céljából  szüksége  van ; 
ilyenkor  tehát  a  hőfölösleg  leadásáról  kell  gon- 
doskodni, ami  a  fizikai  H.  révén  (vízelpárolgás) 
meg  is  történik.  L.  még  Energiaforgalom  és 
Melegforgalom. 

Höszínezés.  B  névvel  a  testek  azon  sajátságát 
jelzik,  hogy  a  világító  és  sötét  hősugarakat  kü- 
lönbözően bocsátják  magukon  át,  tehát  úgy  vi- 
selkednek, mint  az  átlátszó  színes  testek,  pl.  szí- 
nes üveglapok  a  fény  iránt.  A  kősó  mindenféle 
hősugarakat  egyformán  bocsát  keresztül ;  az  üveg 
a  világítókat  elég  jól  ereszti  át,  do  a  sötéteket 
már  alig.  Az  átlátszó  timsóoldat  a  hősugaraka 
majdnem  egészen  visszatartja,  míg  a  jódnak 
szénkénegben  való  átlátszatlan,  majdnem  fekete 
oldata  a  hősugarakat  jól  ereszti  át.  Az  elnevező  s 
különben  erőltetett  és  nem  helyes. 

Höszúrás,  az  agyvelőben  lévő  hőközéppont,  ill. 
hőközéppontok  kísérleti  célokból  történő  megszú- 
rása  állatoknál,  amelyet  a  test  hőmérséldetónek 
emelkedése  (1— 3o)  követ. 

Hőtan,  a  fizikának  a  hőről  ós  különösen  azon 
állapotváltozásokról  szóló  része,  melyeket  hő- 
mérsókletváltozások  idéznek  elő ;  ezzel  szemben 
a  kalorikánák  nevezett  rész  a  melegmennyiség 
változásait  és  ennek  mérését  tárgyalja. 

Hőtartalom,  az  a  melegmennyiség,  mely  va- 
lamely hőfokra  hevített  testben  rejlik.  Ezt  hőmé- 
rővel nem  lehet  mérni,  mert  ha  a  hőmérőt  a  forró 
vízbe  helyezik,  az  a  forráspontot  jelzi,  akár  egy 
V.  tíz  V.  száz  liter  vízbe  merül  is,  pedig  világos, 
hogy  a  száz  liter  forró  vízben  több  melegmennyi- 
ség rejlik,  mint  egy  literben.  Mivel  azonkívül  a 
különböző  hőfoghatóságú  testek  ugyanazon  hő- 
fokra való  hevítéskor  különböző  meíegmennyisó- 
get  igényelnek,  ha  mindjárt  egyenlő  tömegűek 
is,  a  H.  a  tömeg,  hőmérséklet  és  hőfoghatóság 
szorzatával  fejezhető  ki.  A  H.-nak  megfelelő  az  a 
melegmennyiség,  mely  az  egységnyi  tömegíi 
anyagnak  szükséges,  hogy  hőmérséklete  l°-kal 
emeltessék,  az  illető  anyag  höfoghatósága. 

Hötensleben,  porosz  falu  a  magdeburgi  köz- 
igazgatási kerületben,  (i9io)5235  lak.  Szénbányá- 
szat ;  villamos  művek  ós  műszerek  gj'ártása. 

Hötting,  Innsbruck  külvárosa. 

Höttingi  breccsia  (geoi.),  Innsbruck  környékén 
egy  törmelékes  kőtelep,  mely  két  alapmorena 
közé  van  foglalva,  amiért  is  a  benne  található,  me- 
legebb kUmára  valló  növénylenyomatokkal  együtt 
egy  interglaciális  kor  bizonyítékának  tartják. 

Hőutóhatás,  az  a  jelenség,  hogy  fölhevített 
test  lehűléskor  nem  nyeri  mindjárt  vissza  azt  a 
térfogatot,  melyezen  alacsonyabb  hőmérsékletnek 
megfelel,  hanem  egyes  esetekben  csak  hosszabb 
idő  muIva.  Mivel  az  üveg  is  így  viselkedik,  a  hő- 
mérők zéruspontja  lassú  változásoknak  van  alá- 
vetve s  ezért  időről  időre  ellenőrzésre  szorul. 

Hövej,  kisk.  Sopron  vm.  kapuvári  j.-ban,  (1910) 
638  magyar  lak.,  postaügynökség,  u.  t.  Kapuvár. 

Hövelit  (ásv.)  a.  m.  szilvin. 


Höveszteség 


—     337     — 


Hrabovszky 


Hőveszteség,  einberuél  és  állatoknál  a.  m.  rae- 
legvesztés,  1.  Melegforfjalom. 

Hővezetés,  a  hő"  terjedésének  az  a  módja,  mi- 
rtöii  a  hö  a  testekben  részecskéről  részecskére  ha- 
laJ.  A  ta-ítek  nagyon  különbözően  vezetik  a  hőt. 
Mig  pl.  az  egyik  végén  lángba  tartott  fémpálca 
egész  hosszában  gyorsan  felmelegszik,  addig  fa- 
páloa  (pl.  gyújtó)  ujjúnkig  éghet  a  nélkül,  hogy  a 
meleg  tovaterjedését  éreznök.  Legrosszabbul  ve- 
zetik a  hőt  az  állat-  és  növónyországból  való  laza 
szerkezetű  testek,  mint  pl.  fa,  hamu,  szalma,  se- 
lyem, tollak,  gyapjú,  szőrme.  Jobb  hővezetők  a 
kövek,  üveg,  porcellán.  A  legjobb  hővezetők  álta- 
lában a  fémek,  de  ezek  közt  is  nagy  a  különbség. 
H.  szempontjából  első  helyen  áll  az  ezöst,  aztán  a 
réz,  arany,  sárgaréz,  cink,  ón,  vas,  ólom,  platina, 
újezüst,  bizmut.  A  szilárd  testek  H.-e  belső  ésktUsö. 
Ha  pálcát  melegítünk,  bizonyos  idő  múlva  a  pálca 
mindegyik  keresztmetszete  annyi  hőt  kap  a  mele- 
gebb szomszéd  keresztmetszettől,  amennyit  másik 
szomszédjának  átad  s  ekkor  a  pálca  melegálla- 
pota állandó  lesz.  Azt  a  melegmennyiséget,  mely 
az  egységnyi  keresztmetszetű  és  egységnyi  hosz- 
szuságú  pálcán  az  időegységben  oly  állandó  me- 
logállapotnál  halad  át,  melynél  a  véglapok  mér- 
sékletkülönbsége 1°  C,  belső  vezetőképességnek 
nevezzük.  Mivel  a  testek  felülete  sohasem  képes 
a  hőt  teljesen  visszatartani,  a  H.  külső  is,  vagyis  a 
test  felülete  is  ad  meleget  a  környezetnek.  A  testen 
áthaladó  hőáram  tehát  csökkenő  és  csak  végte- 
len vékony  rétegre  nevezhető  állandónak.  Ezt 
igazolja  a  Despretz-fóle  kísérlet.  Prizmatikus  rúd 
iio.S87,ában,  deciméternyi  távol8ágokba,n,  mélye- 
dések vannak  vájva,  melyekbe  kevés  higany  ke- 
rül. Ebbe  kis  hőmérők  gömbjei  merülnek.  A  n\d 
egyik  végét  láug  hevíti.  Bizonyos  idő  múlva  a 
hőmérők  higanyfonalai  megállapodnak.  Az  ezek- 
nek legmagasabb  pontjait  összekötő  görbe  azt 
a  törvényt  igazolta,  hogy  a  hőemelkedések  geo- 
metriai haladvány  szerint  fogynak,  ha  a  távol- 
ságok aritmetikai  arány  szerint  nőnek.  A  kris- 
tályos testek,  melyeknek  jegecei  nem  tartoznak  a 
szabályos  rendszerhez,  a  hőt  különböző  irányok- 
ban különbözően  vezetik.  Folyékony  és  légnemű 
testek  általában  rossz  hővezetők.  Ezekben  a 
hő  inkább  áramlás  által  terjed,  amennyiben  a 
melegített  részecskék  könnyebbekké  lesznek  ós 
ezért  fölfelé  emelkednek,  ezzel  cirkuláció  indul 
meg,  mely  a  hőt  széjjelviszi.  A  gázok  között  leg- 
jobb hővezető  a  hidrogén.  A  mindennapi  életben 
inkább  a  rossz  hővezetőket  haíiználjuk,  mint  a 
jókat.  Ruháink  a  hideget  és  meleget  egyaránt 
visszatartják  a  testtől.  Fákat,  cserjéket  télen  szal- 
mával védünk  a  hideg  ellen.  Tűzálló  szekrények 
kettős  fala  között  rossz  hővezető  van.Kettös  ajtó  és 
ablak  jobban  véd  a  hideg  ellen,  mint  az  egyszerű, 
íi  közbezárt  levegő  t.  i.  rossz  hővezető.  A  laza 
zerkezetű  testeket  (szalma,  toll,  szőrme  stb.)  fö- 
't'g  a  bennök  levő  sok  levegő  teszi  rossz  hőveze- 
tőkké. A  jólvezetőket  is  felhasználják  pl.  a  Davy- 
féle  biztosítólámpában.  A  jólvezető  drótszövet, 
mely  a  lángot  körülveszi,  sok  hőt  von  el  a  láng 
az(m  részétől,  mely  a  drótszövettel  érintkezik 
s  a  bányában  levő  gyúlékony  gázok  nem  gyulád- 
nak meg. 

HőviUamosság,  1.  Hőelektrmnosfiág. 

Hrrui  Nagy  lAxikona.  X.  1(öl. 


Hövisszaesés,  ellentéte  a  hidegvisszaesósnek, 
mikor  ősszel  megint  nyárba  illő  meleg  napok  kö- 
szöntenek be  (vén  asszonyok  nyara). 

Höxter,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Min- 
den porosz  kerületben,  (i9io)  7891  lak.,  cement-, 
papír-,  sörgyártással,  vászonszövéssol.  Közelében 
van  a  Brunsberg,  aíiol  Nagy  Károly  775-ben  a 
szászokat  megverte.  Egy  km.  hosszú  hársfa-sor 
Korveihez,  az  egykori  híi'es  bencés  apátsághoz 
vezet. 

H.  P.  (Horse-Power,  ejtsd:  horsz  paur),  angol 
mérték  szerint  egy  lóerő,  a.  m.  550  angol  láb- 
fontnyi  v.  76*1585  méterkilogrammnyi  munkámat 
sodpercenkint.  Angolos  kiejtéssel  röviden  így 
mondják :  ecs-pi. 

Hpp.,  1,  Hopp. 

Hrabanus  Maurus  (Bhabanus-nak  is  írják),  a 
IX.  sz.  híres  tudósa,  szül,  Mainzban  776  körül, 
megh.  856  febr.  4.  lílőször  a  fuldai  kolostorban, 
azután  Toursban  Alcuüinál  tanult.  804.  Fuldába 
tért  vissza,  ahol  a  klastromi  könyvtárt  s  az  első 
klastromi  iskolát  alapította.  Ez  iskolából  kerül- 
tek ki  Walafi'ied  Strabo,  Otfried  s  mások.  Innét 
mellékneve  :  praeceptor  Germaniae.  822.  a  klas- 
trom apaija  lett,  847.  mainzi  érsek.  Számos  mü- 
vében, melyek  nagyobbrészt  teológiai  tartalmúak 
(Hrabani  Mauri  opera  ed.  Colvenerius  Coloniae, 
1627, 6  foliokötet),  többnyire  Isidorus  Hispalensis  és 
Beda  venerabilis  nyomán  jár.  De  üniverso  című 
művében  ezek  példájára  összegyűjti  kora  tudását. 
Ó  volt  az  első,  aki  azt  kívánta,  hogy  német  nyel- 
ven prédikáljanak  s  hogy  a  biblia  jobb  megértése 
végett  görögül  is  tanuljanak  Németországban.  La- 
tin-német glossariuma  a  szentíráshoz  a  német 
nyelv  történetére  nézve  fontos.  Azok  a  íilozóflai 
művek,  melyeket  Cousin  tulajdonít  neki  s  is- 
mertet (Oeuvres  inédits  d'Abélard),  valószínűleg 
nem  tőle  származnak.  V.  ö.  Spengler,  Lében  des 
heilígen  H.  M.  (Regensburg  1856) ;  Tümau,  Rh. 
M.  der  Praeceptor  Germaniae  (1900). 

Hrabovszky  (hrabovai),  1.  Dávid,  tanár  és  író, 
szül.Felpéczen  (Györvm.)  1804  máj  .8.,  megh.  Bpes- 
ten  a  60-as  évek  végén.  Nagyobb  utazásokat  tett 
Európa  különböző  részeiben ;  visszatérve  több  úri 
családnál  nevelő  s  egy  darabig  az  esztergomi  főgim- 
názium tanára  volt.  Egyetlen  nagyobb  müve 
Utazási  rajzok  címen  (Kassa  1837)  jelent  meg. 
Megírta  számos  német  és  francia  író  és  kitűnőség 
életrajzát  a  Felső  Magyarországi  Minerva  1834- 
iki  évfolyamában  s  néhány  cikket  a  Balatonról  s 
környékéről  a  Tudoraányos  Gyűjtemény  1827-iki 
évfolyamában. 

2.  H.  GyÖTffy,  evang.  lelkész  és  író,  szül.  Ho- 
mok-Bödögén(Veszprém  vm.)1762  márc.  8.,  megh. 
Lajos-Komáromban  1825  ápr.  12.  A  hallei  egyete- 
mén két  évet  töltött,  1786.  hazajött  s  elfoglalta 
várpalotai  lelkészi  állását,  melyre  külföldre  mene- 
tele előtt  megválasztották;  1795.kissomlyói,  1801. 
lajoskomáromi  lelkész  és  esperes  lett.  Művei: 
Papi  tükör,  v.  a  dunántúli  evang.  conf.  superin- 
tendentia  prédikátorai  (Veszprém  1801) ;  Sopron 
vármegi/etitdósai(Ti\áommY08Qyxi)iemény,lSÍ8); 
Brutüs  Mih.  Ján.  <».  k.  historiografus  élete  (1827) 
Kéziratban :  A  dunántúli  evangélikusok  története 
1521-1817 (latínul);  Akissomlyói  evang.  ekkl.  tör- 
ténetei 1785—1806;  Dudich  And.  pécsi  püspök 


Hrad 


338 


Hreljin 


élete  (1821) ;  Gymnasiologia  (túl  a  dunai  evang. 
tanárok,  tanítók  betüi'endben) ;  Presbyteriologia 
(túl  a  dunai  evang.  lelkészek  betűrendes  névsora) ; 
Annales  sui  temporis  1784—1821. 

3.  H.  János,  báró,  királyi  biztos,  altábornagy, 
szül.  Győrött  1779.,  megh.  olmützi  fogságában 
1852  szept.  18.  1796-ban  belépett  a  magyar  tost- 
orségbe,  honnét  1797.  mint  főhadnagyot  a  Sé-ik 
ezredhez  tették  át.  Részt  vett  a  franciák  elleni 
harcokban.  1809  áprilisban  mint  kapitány  Gravi- 
brodnál,  júliusban  Sebenicónál  tímt  ki.  1810-ben 
kapta  a  Mária  Terézia-rendet,  1813.  udvari  taná- 
csos, 1837.  altábornagy  lett.  18iO.  a  14.  ezred  tu- 
lajdonosává nevezték  ki,  1848.  pedig  Horvátor- 
szág és  Szlavónia  főparancsnokává.  Mint  ilyent  a 
magyar  kormány  1848.  királyi  biztossá  nevezte 
ki  Horvátországba  a  Jellachich  által  előidézett 
zavarok  elnyomására.  István  nádor  megparan- 
csolta neki,  hogy  Jellachichot,  mint  hazaárulót, 
fossza  meg  rangjától.  B  parancsot  nem  teljesít- 
hette, az  alakuló  szerb  csapatokat  azonban  meg- 
támadta és  ezért,  valamint  azon  oknál  fogva, 
hogy  nem  gördített  akadályokat  a  magyar  csapa- 
tok elé  a  délvidéki  várak  operálásánál,  haditör- 
vényszék elé  állították  s  1850.  először  halálra,  fe- 
lebbezésre  pedig  10  évi  várfogságra  Ítélték.  Fogsá- 
gából, melyet  neje,  szül.  Klobusiczky  Izabella, 
vele  hűségesen  megosztott,  nem  egész  két  évet 
ült  le  Olműtzben.  Halála  előtt  néhány  nappal  ke- 
gyelmot kapott. 

4.  H  Júlia,  özv.  Muntureanu  Györgyné,  írónő, 
szül.  1863  jan.  21.  Aradon,  H.  János  kir.  hótsze- 
raélynök  leánya.  Hosszabb  ideig  tartózkodott  kül- 
földön, főleg  Parisban  és  Bukarestben,  hol  férje 
neves  műépítész  volt.  Férje  halála  után  hazajött 
s  több  fővárosi  napilapnak  és  folyóiratnak  dolgozó- 
társa lett.  Főbb  müvei :  Keleti  Paris  (bukaresti 
történetek,  1897);  Asszonyszerelem  {1898) ;  Apró 
történetek  a  nagy  világban  (1901) ;  Porcellán- 
comtessek  (regény  2  kötetben,  1899);  Bilincsek 
(regény,  1906) ;  Női  szivek  (1903). 

Hrad  (cseii),  a.  m.  vár. 

Hradec  Králové,  Königgratz  cseh  neve. 

Hradsin,  Prága  egyik  része. 

Hradszky  József,  történetíró,  szül.  Krompa- 
chon  (Szepes  vm.)  1827  febr.  20.,  megh.  1904. 
nov.  6.  Szepeshelyen.  1891-ben  iglói  plébános  és 
1893.  szepesi  kanonok,  önállóan  megjelent  főbb 
művei :  A  gyakorlati  méhészet  rövid  vázlala, 
különös  tekintettel  Dzierzon  módszerére  (Pest 
1861) ;  Vándorlások  a  Szepességen,  Szepesvár 
és  annak  környéke  (németül  is,  Igló  1884) ;  Sze- 
pes vármegye  a  mohácsi  vész  előtt  (Szepes vár- 
alja 1888) ;  A  XXIV  királyi  plébános  testve- 
rülete  és  a  reformatio  a  Szepességen  (Miskolcz 
1895) ;  A  szepesi  tiz-lándsások  széke,  vagy  a  «kis 
vármegye'^  története  (Kassa  1898) ;  Initia  Capi- 
tuli  Scepus.  (kézirat  gyanánt). 

Hraftinna,  az  obszidiánnak  Izland-szigeti  el- 
nevezése. 

Hrajvoron,  város,  máskép  Graivoron  (1.  o.). 

Hranic  (ejtsd:  — ics)  Vladko,  I.  Tvrtko  boszniai 
király  hadvezére.  Tvrtko  1388-ban  egész  Horvát- 
országot (a  mai  Dalmáciát  és  Tengermellóket) 
elfoglalván,  H.-ot  oda  küldte  kormányzónak, 
vagyis  bánnak  (1388-89).  1.389-ben  volt  H.  a 


boszniai  segédcsapatok  vezére  a  rigómezei  véres 
ütközetben,  hol  a  szultán  fiával,  Jakubbal  állt 
szemben  és  hősiesen  harcolt.  Ugyanezen  évben 
lett  usorai  vajda.  1390-ben  Hum  földjét  kapta  hű- 
bérül,  hol  majdnem  független  fejedelemséget  ala- 
pított. Meghalt  1395  körül,  fejedelemségét  fiának, 
Sandaljnak  hagyván  hátra,  aki  azt  hatalmas  her- 
cegséggé tette.  L.  Hercegovina. 

Hranilovic  (ejtsd:  — yics)  Jawos,horvát  költő,szül. 
Kricskéban  (Dalmácia)  1855  dec.  18.  Bécsben  Mik- 
losiesot  hallgatta.  1878-ban  püspöki  titkár  Körö- 
sön, 1886.  a  püspöki  iroda  igazgatója.  1889  óta 
újvidéki  plébános  ós  esperes.  Számos  költeményt, 
irodalomtörténeti  tanulniányt  és  elbeszélést  írt. 
Legszebb  költeményei  a  Zumberacke  elegije  és  a 
Svakidauke. 

Hrapa  aqua,  Magyarország  középkori  vízraj- 
zában a  Rába  folyó  neve. 

Hra§cina,  adók.  Várasd  vmegye  zlatari  j.-ban, 
(1910)  914  horvát  lak. ;  vasútállomás  postahiva- 
tallal, u.  t.  Budinscina. 

Hralcinski  Kraljevec,  adók.  Várasd  vm.  zla- 
tari j.-ban,  (1910)  1072  horvát  lak. :  vasútállomás, 
távíró-  és  postahivatal. 

Hrastelnica,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban. 
(1910)  1006  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Sziszek. 

Hrastilnica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  cazmai 
j.-ban,  (1910)  475  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Kriz. 

Hrastin,  adók.  Verőcze  vm.-ben,  1.  Haraszti. 

Hrastje,  adók.  Zágráb  vm.  szentivánzelinai 
j.-ban,  (1910)  1770  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szent- 
ivánzelina. 

Hrastovac,  adók.  Pozsegavm.  daruvári  j.-ban, 
(1910)  739  német  lakossal ;  postaügynökség,  u.  t. 
Garesnica. 

Hrastovica,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1910)  835  horvát  lak. ;  vasútállomás  táviróhiva- 
tallal,  postaiigynöksóg. 

Hrastovicki  Kriz,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai 
j.-ban,  (1910)  426  horvát  lak. ;  u.  p.  Gora,  u.  t. 
Petrinja. 

Hrastovljan, adók.  Várasd  vm.  ludbriegi  j.-ban, 
(1910)  1012  horvát  lak. ;  u.p.  Martijanec,  u.t.  Lud- 
brieg. 

Hrastovsko,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi  j.-bau, 
(1910)  955  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ludbrieg. 

Hrboltó,  kisk.  Liptó  vm.  rózsahegyi  j.-ban, 
(1910)  556  tót  lak. ;  vasúti  megállóhely,  u.  p.  ésu.  t. 
Rózsahegyfonógyár. 

Hrebinec,  adók.  Zágráb  vm.  dugó  seloi  j.-bau, 
(1910)  795  horv.  lak. ;  u.  p.  Bozjakovina,  u.  t.  Prikraj. 

Hreblay  Emil  (polonkai),  gazdasági  író,  szül. 
Kassán  1868.  Gazdasági  tanulmányainak  bevég- 
zése után  az  Istvántelki  kertészeti  intézet  igazga- 
tója, utóbb  a  sárosvármegyei  gazdasági  egyesület 
titkára  lett.  1897.  a  fóldmívelésügyi  minisztérium- 
ban a  baromfitenyésztési  ügyek  vezetőjévé,  1907. 
Kolozsvármegye,  1910.  Sárosvármegye  gazdasági 
felügyelőjévé  nevezték  ki.  Főbb  művei:  A 
baromfihizlalás  és  a  hízott  baromfi  értékesítése 
(Bpest  1900);  Pulykatenyésztés  (1907). 

Hreljin  (Piket),  adók.  és  polit.  község  Modrus- 
Fiume  vm.  susaki  j.-ban,  (i9io)  2136  horvát  lak., 
posta-  és  táviróhivatallal.  A  község  fölött  emel- 
kedik egy  kopár  hegy,  melyet  H.  várának  om- 
ladékai koszoiniznak ;  a  vár  közelében  kápolna 


p 


Hrgovijani 


—     339     — 


Hu 


t 


áll,  melyben  néha  most  is  tartanak  isteni  tisz- 
teletet. 

Hrgovljani,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  581  horvát,  szerb  és  cseh  lak. ;  u.  p. 
Kapela,  ii.t.  Belovár. 

H.  K.  H.,  a  His  Eoyal  Highness,  a.  m.  ö  ki- 
rályi fensége,  Angliában  szokásos  rövidítése. 

Hrib,  adók.  Modrus-Fiume  vni.  cabari  j.-ban, 
(1910)  886  horvát  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Gerovo. 

Hricsó  váralj  a,  1.  Ricsóiúralja. 

Hfimaly  (ejtsd:  hrzsimali),  pilseni  cseh  zenész- 
testvérek neve :  H.  Vojtech  (a.  m.  Adalbert),  szül. 
1842  júl.  30.,  megh.  1908  jún.  17.  A  prágai 
konzervatóriumon  tanult.  1874-ben  Czernovitz- 
ban  a  zeneegyesület  és  zeneiskola  igazgatója  lett. 
Operái :  Az  elátkozott  herceg ;  A  tréfás  dudás.  — 
Öccse  :  H.  Jan,  szül.  1844  ápr.  13.  U.o.  tanult, 
1862.  hangversenymester  lett  Amsterdamban, 
1869.Moszkvában  konzervatóriumi  tanár.Hegedü- 
étude-öket  irt,  Mázas  híres  hegedű-iskoláját  javí- 
totta ;  könyve :  Das  Kgl.  böhm.  Nationaltheater 
und  die  böhm.  Komponisten  (1895). 

H.  R.  I.  P.  (lat.)  a.  m.  hic  requiescit  inpace: 
itt  nyugszik  (békében). 

Hrjenov  (Chrjanow),  falu  V'oronezs  orosz  kor- 
mányzóság Bobrov  kerületében,  7401  lak.  Itt  van 
Oroszország  egyik  legnagyobb  állami  ménese, 
melyet  Orlov  Elek  gróf  alapított. 

Hrnjanec,  adók.  Zágráb  vm.  szentivánzehnai 
j.-ban,  (1910)  2318  horvát  lak.,u.  p.  és  u.  t.  Szent- 
ivánzelina. 

Hrodbert,  1.  Rupertus. 

Hrolf,  1.  Bollo. 

Hrosinkaui  hágó,  1.  az  Északnyugati  Kárpá- 
tok egyik  hágója  (543  m.),  Ungarisch-Brod  és  Alt- 
Hrosinkau  morva  községek  közt.  Az  országút  az 
Olsava  völgyéből  a  H.-n  át  a  Drietomica  völgyébe 
vezet  le  s  Drietománál  a  Vág  völgyét  éri  el.  —  2. 
H.,  804  m.  magas  hágó,  mely  a  morvaországi 
Neu-Hrosinkau  községből  a  Nyugati  Beszkidek- 
hez  tartozó  Javornik-hegységen  keresztül  a  tren- 
csénvánnegyei  Trencsénmakó  (583  m.)  községbe 
vezet  s  a  Becsva  völgyét  a  Kiszucza  völgyével 
köti  össze. 

Hroswitha,  1.  Roswitha. 

Hrsina,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  vrbovskoi 
j.-ban,  (1910)  436  horvát  lak.,  u.  p.  Generalski  stol, 
u.  p.  Bosiljevo. 

Hrsovo,  adók.  Belovár-Körös  vm.  körösi  j.-ban, 
(1910)  ^91  horvát  lak.,  u.  p.  Rovisce,  u.  t.  Sveti- 
Ivau-Zabno. 

Hrtg.  V.  Htg.,  természetrajzi  nevek  mellett 
Hartig  Theodor  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Hrtkovci,  adók.  Szerem  vm.  rumai  j.-ban,  (i9io) 
2518  horvát,  német  és  magyar  lakossal,  posta-  és 
táviróhiva  tállal. 

Hnibieszóv,  1.  Gruhesov. 

HruScica,  adók.  Zágráb  vm.  dugoseloi  j.-ban, 
(1910)  1312  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Dugó  selo. 

Hrusevszkij,  MicMjlo,  kisorosz  publicista  és 
történetíró,  szül.  1866.  Cholmban.  Egyetemi  ta- 
nulmányait Kievbon  végezte.  Itt  Dragomanov 
befolyása  alatt  fejlődött  ki  erős  ukrajnai  meg- 
győződése. Korán  feltűnt  töi-téneti  munkásságá- 
val 8  1894.  meghívták  a  lembergi  egyetem  kis- 
orosz nyelvű  történeti  tanszékére.  H.  Drago- 


manov után  az  ukrajnista  kisoroszok  legkiválóbb 
vezérféríia ;  ö  a  mai  ukrajnai  kulturális  élet  szer- 
vezője s  irányítója.  Nagy  szervező  szellemével 
képes  volt  az  ausztriai  és  a  déloroszországi  kis- 
orosz írókat  s  művészeket  egységes  szervezetekbe 
tömöríteni.  RendkívíÜ  termékeny  író.  Főműve  a 
8  kötetes  Isztorija  Ukrajinszkoj  Ruszji  (Az  ukraj- 
nai oroszok  története,  Kiev— Lemberg  1900— 
1913),  mely  behatóan  és  a  modem  történeti  ku- 
tatás alapján  tárgyalja  a  kisoroszoklakta  egész 
területnek  és  népének  a  múltját.  (Németül  Ge- 
schichte  des  Uki-ainischen  Volkes  I.  köt.  1906. 
Leipzig).  Szenzációs  hatása  volt  Ilyusztrovana 
isztorija  Ukrajini  (Ukrajna  illusztrált  története, 
Kiev  1.  kiad.  1911,  2.  kiad.  1912)  c.  munkájának. 
Említést  érdemelnek  még :  Ocserk  isztoriji  Kiev- 
szkoj  zemlyi  (Kiev  1891)  és  Kievszkaja  Ruszj 
(u.  0. 1.  köt.  1911)  c.  történeti  munkái.  Elbeszélései- 
ből önállóan  egy  kötet  jelent  meg :  Opovidányá 
(Elbeszélések,  Kiev  1904).  1895-töl  szerkeszti  a 
lembei-gi  Sevesenko  Társaság  Közleményeit  (Za- 
piski).  Életrajzát  megírták  tanítványai  a  Naukovyj 
Zbirnyk  c.,  tiszteletére  írt  emlékkönyvben  (Lem- 
berg 1906). 

HruSkovic  Sámuel,  tót  egyházi  író,  evang. 
szuperintendens,  megh.  1748.  Sokoldalú  irodalmi 
működése  miatt  Wallaszky  magyar  Gellértnek 
nevezi.  1735-ben  kiadta  Luther  kisebb  kátéját, 
1745.  pedig  Tranovszky :  Cithara  Sanctorum 
énekeskönyvét,  sok  eredeti  és  németből  (Luther, 
Flemming,  Gerhardt)  fordított  énekkel  bővítve. 
H.  korának  legjobb  tót  költője.  V.  ö.  Haan,  Ci- 
thara Sanctorum,  jeji  historii  (Pest  1873). 

Hruskovica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  körösi 
j.-ban,  (1910)  607  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Vrbovec. 

Hrnssó,  Kis  -  Tapolcsányhoz  tartozó  puszta 
Bars  vmegye  arany osmaróti  j.-ban ;  közelében  H. 
vár  romjai.  V.  ö.  Soós  B.,  H.  vára  története, 
Archaeol.  Értesítő,  1913. 

Hrustin,  kisk.  Árva  vm.  námesztói  j.-ban,  (i9io) 
1410  tót  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Árvaváralja. 

Hrvatsko  selo,  adók.  Zágráb  vm.  topuskoi 
j.-ban,  (1910)  1050  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Topusko. 

Hrzenica,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi  j.-ban, 
(1910)  991  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Ludbriog. 

H.  S.  (lat.)  a.  m.  hic  situs :  itt  nyugszik. 

H.  Sm.,  természetrajzi  nevek  mellett  Smith 
Hamilton  (szül.  1776  dec.  26.,  megh.  1859  szept. 
21.)  nevének  rövidítése.  Gerinces  állatoki'ól  írt 
művei  fontosak. 

Hst.,  természetrajzi  nevek  mellett  Herhst 
Johann  Friedilch  Wilhelm  (1.  o.)  német  zoológus 
nevének  rövidítése. 

Hszi-kiang,  Dél-Kína  legnagyobb  folyója: 
ered  Ju-kiang  néven  Jün-nan  tartományban,  ka- 
nyargós folyás  után  Hszin-csou  városnál  fölveszi 
a  Hung-csui-kiangot,  Csau-king  város  után  pedig 
Szan-suinál  a  Pe-kiangot  (a.  m.  Északi-folyó)  s 
ezen  túl  Kanton  felé  folyva  Csu-kiangnak,  azaz 
Gyöngy-folyónak  nevezik ;  MaJcaónál  ömlik  a  Dél- 
kinai  tengerbe.  Hajózható  Vu-csou-fúig  akadály 
nélkül,  efölött  azonban  sellők  vannak,  s  ezen  ke- 
resztül csak  kisebb  csónakok  mehetnek. 

Hu,  Hugadran  melléknévvel,  a  régi  britek 
főistene,  aki  az  embereket  földmivelósre,  jó  er- 
kölcsökre és  a  költészetre  tanította. 


Hú 


—     340     — 


Huaszteka 


Hú  (arab)  a.  m.  ó' ;  a  dervisek  eksztatikus  gya- 
korlataikban az  Allah  fogalmának  fokozáfiául  (Ö) 
e  nevet  hangoztatják.  L.  Zikr. 

Huacas  (ajtsd:  nákasz),  ŐS  indiánus  sírok  Peru- 
ban, Ecuadorban,  Coloinbiában  és  Közóp-Ameri- 
kában, 

Huacho  (ejtsd :  uácso),  tengeri  kikötő  Lima  perui 
departamentóban,  6283  lakossal ;  szalmakalap-  és 
gyókényfonással.  Közelében  sófőzö  telepek  van- 
nak. 

Huahine,  egyike  a  francia  Társaság-szigetek- 
nek a  Nagy-oceánban,  172  km.-nyire  Taititől,  73 
km*  területtel,  1700  lak.  H.-t  egy  csatorna  két 
részre  osztja:  a  nagyobbik ií.-iVza',  a  kisebbik 
H.lti. 

Huai-hegység  (Huai-san),  a  Jang-ce-kiaugtól 
É.-ra  levő  hegylánc  a  kinai  nagy  alföld  felé. 
1898-ban  Gholnoky  eTenö  tanulmányozta  legelő- 
ször, aki  fölismerte,  hogy  ez  a  Kuen-lün  rendsze- 
rébe tartozik  és  pedig  a  Közóp-Kuen-lün  folyta- 
tása, ÉNy.-ÜK.-i  irányban  vágja  át  az  alföldet  és 
a  Jang-ce-kiang  nankingi  kanyarulatánál  végző- 
dik. Gránit,  gnájsz  és  gyűrt,  kvarcitpados  flUit- 
böl  áll,  legmagasabb  csúcsa  is  alig  emelkedik 
1000  m.  fölé. 

Huallaga  (egtad:  aaUyaga),  a  MaraSon  jobboldali 
mellékfolyója  Peru  K.;i  részén,  Cerro  de  Pasco 
város  mellett  ered,  D.-É.-i  irányú  hosszanti  völgy- 
ben folyik  a  Maranon  felső  részével  párhuzamo- 
san, keresztültöri  a  Cordillera  orientált  Pongo 
(Salto)  de  Aguirre  (v.  Huamahuasi)  mellett  és 
1500  m.  szólesen  torkollik.  lOiO  km.  hosszú,  1*5  m. 
mély  járatú  hajók  Yurimaguasig  felmehetnek 
rajta,  innen  40  km.  hosszúságban  a  sellők  miatt 
hajózhatatlan,  azon  fölül  ismét  hajózható.  Kisebb, 
részben  hajózható  mellékfolyói:  Huayabamba, 
Mayo,  Paranapm'a. 

Huallagas,  tó,  1.  Aidlagas. 

Huallatiri  (sjtsd:  aaiiyatiri ;  Gualateiri,  Garan- 
ges),  6693  m.  magas  működő  vulkán  a  délameri- 
kai Andokban,  Chile  és  Bolivia  határán. 

Hnamachuco  (ejtsd:  — csúko),  város  Libertad 
perui  departamentóban  a  d.  ez.  7'>  45'  alatt,  (1910) 
2990  lak.,  ezüstbányákkal.  Tőle  ÉK.-re  négy  hegy 
tetején  régi  város  hatalmas  romjai  vannak. 

Huamanga,  város,  1.  Ayacucho. 

Huamantia,  Juarez  kerület  fővárosa  Tlaxcala 
mexikói  államban,  Puebla  közelében,  a  raexlkó- 
veracruzi  vasút  mentén,  14,700  lak. 

Huanako  (áiiat),  I.  Láma- 

Huancavelica  (ejtsd:  naokaveiika),  Peru  egyik 
departmnentója  Juniu,  Ica,  Ayacucho  és  Lima  közt, 
23,967  km*  területtel,  223,796  lak.  Az  Andok 
Ny.-i  lánca  húzódik  végig  rajta,  itt  vannak  az 
Ucayali  É.-i  forrásvizei.  Arany-,  ezüst-,  réz-,  hi- 
gany-, vas-  és  ólomórcekben  gazdag,  különösen 
Santa  Ana  deCastrovireyna  környékén.  Kerületei: 
Tayacaja,  Angaraes,  Castrovireyna  és  H.  Fő- 
városa H.  a  hasonnevű  folyó  mellett,  3798  m.  ma- 
gasban, 3940  lak.,  gazdag  higanybányái  kiműve- 
lésére 1572.  alapították. 

Huancayo,  város  Junin  perui  departamentó- 
ban a  Jauja  (Montará)  mellett  3317  m.  magas- 
ságban. Az  1839-iki  alkotmányt  itt  adták  ki. 

Huanchaca  (ejtsd:  uancsaka),  helység  Potosi  boli- 
Yifli  departamentóban,  a  Cosino  D.-i  lábánál  4103 


m.  magasságban,  borax-telepekkel,  közelében  a 
pulacayoi  gazdag  ezüstbányák. 

Hnanchaco  (ejtsd:  —csákó),  kikötő  Poiuiban.  1. 
Trujülo. 

Huang-ho,  kinai  folyó,  1.  Homg-ho. 

Huanka,  iiidiánus  törzs,  közönségesen  Kecsna 
néven  ismert  (1.  0.). 

Huano,  1.  Chiano. 

Huantajaya  (ejtsd:  —haja),  bánya  Chilében,  1. 
Iquiqiie. 

Huantajayit  (ásv.),  víztiszta  apró  hexaéderek 
és  vékony  bevonatok,  amelyek  ezüstklorid  és  ozüst- 
klorid-bromid  társaságában  okkeres  kőzeten  foi-- 
dulnak  elő ;  a H.  89o/o  nátriumkloridból  és  3— llo,  „ 
ezüstkloridból  áll.  Vízben  elbomlik  és  az  ezüst- 
klorid leválik ;  innen  ered  a  «lechedor»  név,  ami 
annyit  jelent,  hogy  atejetadó».  Lelőhelye  Huan- 
tajaya Peruban. 

Huanuco,  1.  Peru  departamentója  36,331  km- 
területtel,  145,309  lak.  Nagyobb  részét  a  mon- 
tanas  nevű  erdőségek  takarják,  amelyekben  a 
Maranon  és  Huallaga  fon'ásvidéke  fekszik  K.-i 
határa  az  Ucayali,  gazdag  bányáklíal.  Kerületei : 
Huamalies,  H.  és  Dos  de  Mayo.  —  2.  H.  (San 
León  de  H.),  H.  perui  departamento  fővárosa, 
a  Huallaga  balpartján  1812  m.  magasságban, 
5240  lak.,  cukornád-  és  kávé  termeléssel.  1851-ben 
alapították  bányásziskoláját,  közelében  aranybá- 
nyák vannak.  H.  Viejo,  egy  régi  indiánus  város 
nagy  kiterjedésű  érdekes  romjai  80  km.-nyire 
vannak  Ny.  felé,  3644  m.  magasságban. 

Huanukó  (növ.),  1.  Kinafa. 

Haaranda,  város,  1.  Guaranda. 

Huaraz  (ejtad:  uaraz),  Ankaksz  (Ancachs)  perui 
departameutónak  és  H.  kerületnek  fővárosa,  láto- 
gatott fürdőhely,  aH.  és  Quilcay  összefolyásánál, 
3027  m.  magasban,  7646  lak.  Temetője  körül 
régi,  érdekes  reliefekkel  ékesített  kövekből  álló 
fal  ftit  végig. 

Huarte  (ejtsd:  uárte),  Jnan,  spanyol  író,  szül. 
San  Jüanban  (Alsó-NavaiTa)  1520  körül,  megh. 
1590  körül.  Mint  orvos  élt  Madridban.  Van  egy 
nevezetes  müve :  Exámen  de  ingenios  pára  las 
sciencias  (Baeza  1575,  Madrid  1580  s  több  ízben), 
mely  éles  lélektani  megflgyelési'ől  tanúskodó  gon- 
dolatokat tartalmaz.  E  mű,  melyet  később  átdol- 
goztak, legújabban  az  Obras  escogidas  de  űlóso- 
fos  c.  vállalatban  és  a  Biblioteca  de  aiitores  espa- 
noles  65.  kötetében  jelent  meg.  Több  nyelvre  le 
van  fordítva.  V.  ö.  Gvardia,  Essai  sur  rouvrage 
de  Jnan  H.  (Paris  1855). 

Huasoan  (Nevado  de  H.,  ejtsd:  uaszkan),  hegy- 
csúcs a  perui  Ny.-i  Cordillerákban,  a  Rio  Huaraz 
völgyétől  K.-re, 6721  és  6668  m.  magas  hegyekkel. 

Huasco  (ejtsd:  uaszko)  V.  Giiasco,  kikötő  Ata- 
kama  chilei  tartományban,  a  H.  torkolatánál,  600 
lak.  Preirina  és  Vallenar  departamentók  érceinek 
fő  kiviteli  helye,  vámhivatallal  és  rézolvasztókkal . 

Huascolit  (ásv.),  ólomszürke,  kissé  halványabb, 
mint  a  közönséges  galenit,  teljesen  homogén  tö- 
mog.Ólom-cinkszulíld,  képlete  (Pb,Zn)S.  Lelőhelye 
Huasco  tartományban  Ingahuas,  Poderosa-bánya 
Peruban ;  Morococha  Peruban  PbS.(Zn,Fe)S  össze- 
tétellel. 

Huaszteka  (Ruaxteca),  indiánus  nép  Mexikó- 
ban San  Luis  Potosi  környékén,  mintegy  50,000 


r 

Huavok 


—    3il 


Huber 


főnyi  tömegben.  Valószínűleg  az  őslakosság  (maya) 
maradványa,  mely  az  aztékok  bevándorlásakor 
fenntartotta  magát.  Fajrokonaik  a  cMapaiiekok 
(1.  o.),  sajátságos  régi  kultúrájuk  emlékei  az  fi.  n. 
cucrillos  romok.  Ügyes  fazekasok. 

Huavok,  a  nagy  Óceán  palijain  Oaxa  ós  Te- 
huaníepec  köztólő  indiánusnóp,  a  nyelvileg  idegen 
mixtekek szomszédságában,  mindamellett  a  maga 
ősi  nyelvét  íénntartotta.  A  H.-at  tartják  a  tertüet 
autochton  népe,  talán  az  otomik  maradványának, 
mely  a  navák  bevándorlása  folytán  elpusztult. 
Csijndes  halászok. 

Hnaxteca,  indiánus  nép,  1.  Huaszteka. 

Haba,  a  «hétmagyar»  egyike,  kitől  a  Szemere- 
uemzetség  (1.  Szemere)  származik.  Árpád  a  Név- 
telen szerint  öt,  Szoárdot  és  Kadocsát  küldte  «a 
csehek  határa  felé  Nyitra  váráig».  A  szlávok  előtt 
ismeretlen  fegy  verőkkel,  a  nyíllal  csakhamar  meg- 
futamították az  előhadat  s  a  derék  sereg  ellenében 
is  ki  akarták  erőszakolni  a  megáradt  Nyiti'a  folyón 
való  átkelést.  Negyednapra  csakugyan  Nyitra  vá- 
rába szorították  a  acseheketw,  kiket  másnap  os- 
trom alá  fogtak,  a  várat  elfoglalták,  Zobort  pedig 
a  most  róla  nevezett  hegyen  fölakasztották.  Elfog- 
lalták a  környék  minden  többi  várát  is  és  «azon 
föld  minden  hvítlenót  vasra  verve  magukkal  vi- 
vék».  Árpád  megkegyelmezett  a  legyőzötteknek, 
fiildeket  «ajándókozott»  nekik,  H.-t  pedig  «ezen 
való  öröméljen  Nyitra  s  más  várak  ispánjává  tette 
és  tulajdon  földet  adott  neki  a  Zsitva  vize  mellett 
a  Törzsök-erdő ig».  Igy  írja  a  Névtelen  a  33—37. 
fejezetekben. 

Hubafalva,  kisk.  Nyitra  vm.  pöstyéni  j.-bau, 
(1910)  75Ü  tót  lak. ;  u.  p.  Moraván,  u.  t.  Pöstyén. 

Hubay  Jenő  (szalatnai),  a  legnagyobb  hegedű- 
művészek és  pedagógusok  egyike,  zeneszerző, 
Huber  Károly  (1.  o.)  fia,  szül.  1858  szept.  15.  Buda- 
pesten. Már  10  éves  korában  fellépett  a  Nemzeti 
Zenede  egy  zenekari  hangversenyén,  Viotti  ver- 
senyművét adta  elő.  1871— 75-ig  Joachim  tanít- 
ványa volt.  1878-ban,  Liszt  ajánlatára,  Parisban 
Pasdeloupnál  vendégszerepelt  nagy  sikerrel,  meg- 
nyei-te  Vieuxtemps,Massenet  barátságát.l881-ben 
kiadta  Vieuxtemps  hagyatékát.  1882-ben  a  biiisz- 
szeli  konzervatórium  első  hegedütanári  tanszéké- 
ben Vioniavszki  utóda,  1886.  a  pesti  Országos 
Zeneakadémia  hegedűtanára,  atyja  utóda  lett. 
í  894-ben  feleségül  vette  CehHan  Róza  grófnőt. 
1íX)7-ben  magyar  nemességet  kapott  szalatnai 
olőnévvol.  19Ó9-ben  a  Petőfi-Társaság  tiszteleti 
tagjának  választotta.  1912-ben  művészi  pályafu- 
tásának 40-ik,  pedagógiai  működésének  30-ik  év- 
fordulóján a  király  udvari  tanácsosi  méltóságra 
emelte,  a  kolozsvári  egyetom  díszdoktorává  vá- 
lasztotta, tiszteletére  nagy  ünnepségek  rendez- 
tettek (2  hangverseny  a  Zeneakadémián,  díszelő- 
adás az  Operaházban).  1913-ban  a  Zeneakadémián 
a  mesteriskola  tanára  lett.  Vonósnégyes  társa- 
sága (a  H.—Herzfeld—líldering— Popper,  később 
H. — Kemény— Szerómi — Popper  vonósnégyes)  a 
legjobbak  közé  tartozott.  Karnagya  volt  az  orszá- 
gos dalárszövetségnok  (1886—89)  és  a  Zeneaka- 
démiai tanárok  zenekarának.  Tanítványai  közül 
a  legnagyobb  hírnévre  tettek  szert :  Qeyer  Ste- 
fánia, Szigeti  József,  Vecsey  P'orenc  és  Telmányi 
Kmil.  Müvei :  Operák :  Alienor  (1891) :  A  cremo- 


nai  hegedűs  (Coppóe  szövegkönyvérc ;  pesti  be- 
mutatója 189i  nov.  10.  volt ;  az  első  magyai-  világ- 
siker :  hetven  külföldi  színház  műsorán  szerepeit) ; 
A  falu  rossza  (Tóth  Ede  nópszinmüvéből  Várady 
Antal  szövegére  1896);  Moharózsa  (szövegét 
Ruttkay  Rothausor  Miksa  írta  Ouida  novellájából 
1903) ;  Laootta  szerelme  (Bérezik  Árpád  ós  Far- 
kas Imre  szövegére  1906) ;  hegedűversenyek,  he- 
gedüdarabok,  csárdajelenetek ;  szimfóniák ;  da- 
lok, összesen  kb.  120  mű.  Új  kiadását  adta  közre 
a  legkiválóbb  zenepedagógiai  és  zenei  irodalmi 
hegedüműveknek.  V.  ö.  Haraszti  Emil,  H.  Jenő 
(1913). 

Hubbard  (tatsd:  ubbár),  1.  Gustave  Adolphe,  fran- 
cia radikális  képviselő,  H.  2.  fia,  szül.  Madridban 
1858  máj.  22. 1885-töl  kezdve  radikális  progi-am- 
mal  képviselő.  Több  izben  sürgette  az  állam 
és  egyház  teljes  elkülönítését.  1895-ben  ellenezte 
Canrobert  marsainak,  mint  az  1852-iki  állam- 
csíny egyik  végrehajtójának  államköltségen  való 
eltemettetését.  Canrobert  fla,  ki  mint  hadnagy 
Algériában  szolgált  és  kit  az  is  sértett,  hogy  H. 
atyját  Bazaine-nel  hasonlította  össze,  párbajra 
hívta  ki  H.-t,  aki  mellén  súlyosan  megsebesült. 
Mint  a  hármas  szövetségnek  heves  ellensége,  a 
radikálisokkal  Olaszországnak  e  szövetségből 
való  kiválására  törekedett.  lS03-ban  ő  tette  azt 
az  indítványt,  hogy  az  általános  leszerelést  Fran- 
ciaország kezdje  meg,  összeköttetésben  a  többi 
államokkal.  1888-baii  az  École  des  belles  méi'es  c. 
vígjátékot  írta. 

2.  H.,  Nicolas  Gustave,  francia  történetíró  ós 
nemzetgazdász,  szül.  1828.  Fourqueuxben  (Seino- 
et  Oiso  dép.),  megh.  1888  febr.  21.  Parisban,  hol 
több  újságnak  szerkesztője  és  ügyvéd  volt.  Főbb 
munkái :  De  rorganisation  des  sociétés  de  pré- 
voyance  et  des  secours  mutuels  (1852);  Saint- 
Bimon  (1857) ;  Histoire  contemporaine  d'Espague 
(6  köt.,  1869—83) ;  Histoire  de  la  littératui-e  con- 
temporaine en  Bspagne  (1875). 

Hűbe,  Romuald,  lengyel  jogtudós,  szül.  Varsó- 
ban 1803  febr.  7.,  megh.  u.  o.  1890  aug.  6.  1829— 
1831-ig  a  kánonjog  és  büntetőjog  tanára  volt  a 
varsói  egyetemen,  majd  magas  államhivatalokat 
viselt,  álíamtanáesos,  szenátor  és  a  szentpétervári 
akadémia  tiszteletbeli  tagja  volt.  A  lengyel  bün- 
tető törvénykönyvet  és  bűnvádi  perrendtartást  ö 
dolgozta  ki.  Számos,  különösen  a  lengyel  jogra 
vonatkozó  munkát  íi't,  legnagyobbrészt  lengyelül, 
részbon  franciául. 

Hubeny  Joírse/",  erdészeti  író,  szül.  1800.,  megh. 
Temesvárott  1863  aug.  végén.  Gyakorlatilag  és 
elméletileg  egyaránt  képzett  erdész  volt,  ki  becses 
—  német  nyelvű  —  irodalmi  művekben  értekezett 
erdészetünk  hibáiról  s  ezek  orvoslása  módjáról. 
Legnagyobb  műve:  Praktische  Anleitung  zm- 
Commassation  der  Grundstücke  in  üngarn,  Croa- 
tien,  Slavoníen  (Bécs  1858).  V.  ö.  Szinnyei,  Term.- 
tud.  Repert. 

Huber,  1.  Károly,  hegedűművész  és  nagyjelen- 
tőségű pedagógus,  szül.  1828  júl.  1.  Varjason  (Te- 
mes  vm),  megh.  1885  dec.  20.  Budapesten.  Zenei 
kiművelését  az  aradi  zenedében  nyerte.  1844-ben 
a  pesti  Nemzeti  Színház  első  hegedűse,  1851.  a 
bécsi  Hofoper  versenymestere,  1852.  a  pesti  Nem- 
zeti Színház  versonymestere,  1866.  Doppler  Ká- 


Huber 


—     M2 


Huber 


roly  utódja :  u.  o.  másod  karmester  és  a  Nemzeti 
Zenede  tanára,  1884.  Liszt  felterjesztésére  az  Or- 
szágos Zeneakadémia  hegedűtanára  lett.  Vonós- 
négyes-társasága nagy  szerepet  játszott  Pest  zenei 
életében ;  1866.  az  ö  kezdeményezésére  került 
s'zinre  —  megelőzve  Bécset  —  Lohengrin  a  pesti 
Nemzeti  Színházban.  Müvei:  operák:  Székely 
leány  (1868),  Víg  cimborák,  A  király  csókja  (egy- 
felvonásos,  a  Nópszinház  megnyitására,  18,75), 
TJdvarihal ;  56  férfikar  (a  nevezetesebbek :  Édes 
lánykám,  A  szent  honért,  Nemzeti  zászló.  Fohász, 
Király-induló,  lAszt  Ferenchez,  Talpra  tnagyar); 
dalok ;  hegedüdarabok ;  hegedüiskola  (magyar  és 
német  nyelven).  Tanítványai  közül  leghíresebb  a 
fla :  Huhay  Jenő  (1.  o.). 

2.  H.  I/ipót,  teológiai  tanár,  biblikus  író,  szül. 
1861  okt.  24.  Zomborban.  1888-ban  papnevelö- 
int.  tanúim,  felügyelő  és  teol.  tanár  Kalocsán, 
1907— 12-ig  a  kalocsai  érs.  tanítóképző  int.  igaz- 
gatója. Munkái :  Synchronistikus  Táblázatok  az 
ó-  és  újszöv.  kinyilatkoztatás  történelméhez  (2 
rész  1892) ;  Jézus  Kriszttisnak  és  apostolainak 
nyelvéről  (1895) ;  A  Talmud  (1 897,  a  Horvát-alap- 
ból jutalmazva) ;  Drámai  költészet  és  szinház  a 
zsidóknál  (1900) ;  ^1  Messiás  megjelenésének 
ideje  Dániel  próféta  szerint  (1903) ;  Legréqibb 
profán  tanúbizonyságaink  Krisztusról  és  a 
keresztényekről  (1903) ;  Jézus  Krisztus  születé- 
sének esztendeje  és  a  ker.  időszámítás  (1904) ;  A 
napkeleti  bölcsek  (1908)  stb.  Kéziratban :  A  bib- 
liai östörténelem  magyarázata  és  védelme : 
Nyolcnapi  lelkigyakorlatok.  B  Lexikonnak  is 
munkatársa. 

Huber,  1.  Alfons,  osztrák  történetíró,  szül. 
Fügenben  (Tirol)  1834  okt.  14.,  megh.  1898  nov. 
23.  Bécsben,  hol  az  egyetemen  1887  óta  az  osztrák 
történelem  tanára  volt.  Tagja  volt  a  Magy.  Tud. 
Akadémiának  is.  Munkái:  Die  Waldstátte  Uri, 
Schwyz  u.  Unterwalden  bis  zur  festen  Begrün- 
dung  ihrer  Eidgenossenschaft  (Innsbruck  1861) ; 
Qeschichte  der  Vereinigung  Tirols  mit  öster- 
reich  (u.  o.  1864);  Gtesch.  des  Herzogs  Rudolf 
IV.  von  Österreich  (1865);  Die  Zeit  der  ersten 
Habsburger  (1866) ;  Rudolf  v.  Habsburg  vor  seiner 
Thronbesteigung  (1870);  Untersuchungen  über 
die  Münzgeschichte  Österreichs  (1871).  Böhmer 
hagyatékából  kiadta  a  Fontes  rerum  Germanica- 
rum  IV.  kötetét  (1868.,  Stuttgart),  továbbá  a  Re- 
gesten des  Kaiserreichs  unter  Kari  IV.  c.  kútfő- 
publikációt tette  közzé  (Innsbioick  1877,  pótkötet 
1889).  További  müvei:  Studien  zuT  Geschichte 
Ungams  (1883) ;  Ludwig  I.  von  Ungam  und  die 
ungar.  VasaUenlánder  (1884);  Die  Gefangen- 
nehmung  der  Königinnen  Elisabeth  u.  Marié  und 
die  Kámpfe  König  Siglsmunds  mit  den  Türkén 
(1885).  Főműve :  Geschichte  österreichs  bis  1648. 
(1 — 5.  köt.  Gotha  1885—96),  melyet  kiegészíte- 
nek a  következők :  Die  Kriege  zwischen  Ungarn 
u.  den  Türkén  1440-43  (1886) ;  Die  Eroberung 
Siebenbürgens  durch  Kaiser  Ferdinánd  I.  im  Jahre 
1551  u.  Brúder  Georgs  Ende  (1889) ;  Die  Ver- 
handlungen  Ferdinands  I.  mit  Isabella  1551  (1891) 
és  a  Stixdien  über  die  flnanziellen  Verháltnisse  un- 
ter Ferdinánd  I.  c.  értekezések.  Pauler  müvét :  A 
magyar  nemzet  története  az  Árpádok  korában, 
a  Századokban  (1894,  338.  1.)  bírálta.  További 


művei:  Oesterreichische  Reichsgeschichte.  Ge- 
schichte der  Staatsbildung  und  des  ööentlicheu 
Rechts  (Wien  1895,  2.  kiad.  A.  Dopschtól,  u.  o. 
1901) ;  Die  Geschichte  der  Gründiing  u.  Wirksam- 
keit  der  kaiserlichon  Akademio  der  Wissenschaí- 
ten  wáhrend  der  ersten  fünfzig  Jahre  ihres  Be- 
standes  (u.  o.  1897) ;  Geschichte  der  Wiener  Uni- 
versitat  von  1848-98  (u.  o.  1898) ;  Österreichs 
diplomatische  Beziehungen  zurPforte,  1658— -64. 
Magyarul  megjelent :  Ausztria  története.  Átdol- 
gozta Baráti  Lajos,  átnézte  Pauler  Gyula.  V.  ö. 
Acsády  cikkét  a  Századokban  (1899,  727.  old.)  é.s 
Károlyi  Árpád  emlékbeszédét  (Akad.  1912). 

2.  íf.,  Eugen,  svájci  magánjogász,  szül.  Stamm- 
heimban  (Zürich)  1849  júl.  13.  187.3-ban  a  berni 
egyetemen  magántanár,  1880.  rendkívüli,  1881. 
rendes  tanár  lett  Baselben,  1888.  Halléban,  1892. 
Bemben.  1892-ben  megbízást  kapott  a  svájci  pol- 
gári törvénykönyv  tervezetének  elkészítésére, 
melyet  1900.  be  is  fejezett  és  hozzá  magyaráza- 
tot is  írt.  A  második  hágai  békekonferencián  Svájc 
megbízottja  volt.  Főműve :  System  u.  Geschichte 
des  schweizerischen  Privatrechts  (Basel  1886—93, 
4  köt.). 

3.  H.,  Frangois,  svájci  természettudós,  szül. 
Genfben  1750  júl.  2.,  megh.  Pregnyben  (Genf  mel- 
lett) 1831  dec.  21.  Noha  kora  ifjúságában  elvesz- 
tette szeme  világát,  mégis  sokat  foglalkozott  a 
méhek  biológiájával  s  e  foglalkozásában  szolgája, 
majd  neje  és  fla  nagyban  támogatták.  Megfigye- 
léseit :  Nouvelles  observations  sur  les  abeilles  (2. 
kiad.  Paris  és  Genf  1814, 2  kötet)  c.  művében  dol- 
gozta föl.  Másik  munkája :  Mémoire  sur  rinfluence 
de  l'air  et  des  diverses  substances  gazeuses  dans 
la  germination  des  dififérentes  plantes  (Genf  1801). 
H.  a  genfi  fizikai  ós  természetrajzi  társaság  meg- 
alapítója. —  Fia :  Jean  Pierre,  svájci  természet- 
búvár, szül.  Genfben  1777  jan.  23.,  megh.  Iver- 
donban  1840  dec.  22.  Leginkább  a  hangyák  bioló- 
giájával foglalkozott.  Idevágó  műve :  Recherches 
sur  les  moeurs  des  fourmis  indigénes  (Paris  1810). 

4.  H;  Hans,  svájci  zeneszerző,  szül.  1852  jún. 
28.  Schönewerdben.  Zenei  tanulmányait  a  lipcsei 
konzervatóriumon  végezte.  Müvei  Schumann. 
Brahms  és  Liszt  hatását  mutatják.  Karműveket, 
zongoradarabokat  írt  és  két  operát :  Weltfrühlintf 
(1894)  és  Kudrun  (1896). 

5.  H.,  Johannes,  német  teológus,  szül.  Mün- 
chenben 1830  aug.  18.,  megh.  u.  o.  1879  márc. 
20.  1859  óta  haláláig  a  müncheni  egyetemen  a 
bölcsészet  tanára  volt.  Philosophie  der  Kirchen- 
váter  (1859)  című  műve  miatt  ellenkezésbe  jutott 
az  egyh.  hatósággal.  Munkáját  1860.  indexre  tet- 
ték, ő  azonban  nem  vetette  magát  alá ;  1869  óta  az 
ó-katolikusok  egyik  vezére.  További  művei :  Der 
Jesuitenorden  nach  seiner  Verfassung  und  Dok- 
trin,  Wissenschaft  und  Geschichte  (1873);  Die 
Lehre  Darwins  kritisch  betrachtet  (1871) ;  Der 
alté  u.  der  neue  Glaube.  Etn  Bekenntniss  von  D. 
Strauss,  krit.  gewürdigt  (1873) ;  Die  reügiöse 
Frage,  v^ider  E.  von  Hartmann  (1875) ;  Zur  Kritik 
moderner  Schöpfungslehren  (1875);  Der  Pessi- 
mismus  (1876)  stb.  V.  ö.  Zirngiebl,  Johannes  H. 
(Gotha  1881). 

6.  H.,  Joseph,  német  zeneszerző,  szül.  1837 
ápr.  17.  Sigmaringenben.  megh.  1886  ápr.  26. 


Hubermann 


—    343    — 


Huch 


Stuttgartban.  Marx  tanítványa  volt.  Elve,  hogy 
a  zenemüvek  formáját  az  alapul  szolgáló  köl- 
temény vagy  gondolat  szabja  meg.  Az  így  kelet- 
(kezott  formákat  pszi/Jiolóffiai  formáknak  no- 
•vezte  szemben  a  lege  artis,  «archit<?ktonikiiS)>  for- 
mákkal. A  hangjegyírásban  elvetette  a  ^-k  és  i?-k 
előjegyzését.  Irt  két  operát  (Libanon  rózsája, 
Iréné)  és  zenekari  darabokat. 

7.  H.,  Ludwig  Ferdinánd,  német  szépirodalmi 
és  politikai  író,  szül.  Parisban  1764;  szept.  li., 
megh.  Ulmban  1804;  dec.  24.  H.  szüleivel  két  éves 
korában  Lipcsébe  került,  ahol  Körnerrel  és  Schil- 
lerrel megismerkedett.  Nyugtalan  életet  élt.  An- 

1  gol  s  francia  hatás  alatt  néhány  drámát  s  elbeszé- 
llést  írt ;  összes  müveit  nálánál    híresebb   neje, 
'OeorgForsterneközvegj^e,  Therese  {IH.  Riadta 
ki  értékes  bevezető  életrajzzal  (1806). 

8.  H.,  Rudolf,  osztrák  festő,  szül.  Bécsben 
1889.,  megh.  1896  aug.  28.  A  bécsi  akadémián 
működött  mint  tanár  ós  mint  állatfestő  nagy 
kedveltségnek  örvendett.  Ebers  egyiptomi  regé- 
nyei számára  illusztrációkat  készített  a  Keleten, 
hol  Lenbach  társaságában  tanulmányutat  tett. 
Legszebb  tájképei  egyikén  vágvölgyi  motívumot 
örökített  meg. 

'..».  H.,  Therese,  német  írónő,  szül.  Göttingen- 
ben  1764  máj.  7.,  megh.  Augsburgban  1829  jún. 
15.  Első  férje,  Georg  Forster  (1.  Forsier,  4.) 
1794.  elhunyván,  H.  7.  neje  lett,  kihez  régebbi 
vonzalom  fíizte.  Második  férje  halála  után  1819. 
átvette  a  Morgonblatt  szerkesztését.  Elbeszéléseit 
halála  után  összegjiijtve  fla  adta  ki  6  kötetben 
(18;-K)-1833).V.ö.L.Ga/7e>-,Th.H  (Stuttgart  1901). 

10.  ű.,  VüiorAmié,  német  irodalomtörténész  és 
politikai  író,  H.  7.  fla,  szül.  Stuttgartban  1800 
márc.  10.,  megh.  Wemigerodeben  1869  júl.  19. 
18-í3-bau  Berlinbe  nevezték  ki  a  njTigati  nyelvek 
tanárává.  1845-ben  alapította  IV.  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  megbízásából  a  Janus  c.  politikai 
szemlét,  amelyben  az  evangelLkiis-konzervativ 
párt  álláspontját  védte.  1848.  még  a  konzervati- 
vekkel  tartott,  midőn  azonban  1849  után  e  párt 
rendi-  és  magánérdekeket  tolt  a  politikában  elő- 
térbe, H.  szakított  velők,  1851.  otthagyta  tanári 
állását  s  1852.  a  porosz  államszolgálatot.  H.  volt 
az  első,  aki  Németországban  a  munkásosztály  föl- 
emelésére kooperatív  szövetkezetek  szervezése 
mellett  izgatott,  számtalan  könyvet,  röpiratot  íi't. 

Hnbermann,  Bronyslaw,  lengyel  hegedűmű- 
vész, szül.  1884-ben  Csensztohovában  (Varsó  m.). 
Mihalovicz  (Varsó),  Lottó  (Paris)  és  Joachim  (Ber- 
lin) tanítványa  volt.  1892-ben  I.  Ferenc  József 
1000  forintos  ösztöndíjban  részesítette,  Zamoyski 
gr.-t(')lStradivarius-hegedüt  kapott.  1893  óta  hang- 
versenyez világszerte  rendkívüli  sikerrel.  Buda- 
pesten 1895  febr.  5.  játszott  először. 

Hubert  (Uidjertas),  szent,  püspök,  szül.  a  VII. 
sz.  második  felében  hercegi  családból,  megh.  727. 
Ifjúságát  11  [.  Theodorik  és  Pipin  udvarában  töl- 
tötte s  egészen  a  világ  hiúságának  élt ;  midőn 
azonban  a  legenda  szerint  nagypénteken  vadá- 
szat alkalmával  egy  szarvast  látott,  amelynek 
agancsai  között  kereszt  volt.megtért  s  neje  halála 
után  a  papi  pályára  lépett,  majd  lüttichi  püspök 
lett.  Az  Ardennekben  lakó  pogányokat  megtérí- 
tette. .A  vadászok  védőszentje,  emléknapja  nov.  3. 


H.-et  a  veszettség  ellen  is  segítségül  hívják. 
Ekkor  vagy  stóláját  helyezik  a  megmart  em- 
berre V.  állatra,  v.  pedig  n  megáldott  H.-kulccsal 
kiégetik  a  sebet.  V.  ö.  Gaidoz,  La  ragé  et  saint 
H.  (1887). 

Hubertkulcs,  1.  Btéert. 

Hubertusburg  (Hube)-tsburg),egykovi  választó- 
fejedelmi  vadászkastély  Lipcse  szászországi  ke- 
rületi kapitányságban,  Wermsdorf  szomszédságá- 
ban. 1721-ben  I.  Frigyes  Ágost  építtette  nagy  költ- 
séggel, 1760.  azonban  a  poroszok  nagyobb  részét 
lerombolták.  184€  óta  börtönül  szolgált,  jelenleg 
őrültekháza  és  kórház  van  benne  elhelyezve. 
H.  ismeretes  az  1763  febr.  15.  itt  megkötött  bé- 
kéről, amely  a  hétéves  háborúnak  vetett  véget  a 
status  quo  ante  alapján. 

Hubertus  füve  (növ.),  1.  Barharea. 

Hubertus-rend,  Bajorország  legelső  érdem- 
rendje. Alapította  1444.  V.  Gerhard  jülich-bergi 
herceg  a  ravensburgi  győzelem  emlékére,  mely 
Szt.  Hubertus  napjára  esett ;  1708  szept.  29.  János 
Vilmos  pfalzi  választó  megujítá  a  rendet,  melyet 
Miksa  József  választó,  később  bajor  király  1800 
márc.  30.  megerősített.  A  rend  ünnepe  Szt.  Mihály 
napján  van.  V.  ö.  Leist  Fr.,  Der  königl.  bairische 
Hubertusorden  (München  1892). 

Hubli,  város  Bombay  tartomány  D.-í  részében 
(India),  a  Goa-Madraszi  vasút  mellett,  60,214  lak. 

Hubó,  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  \^m.  putnoki 
j.-ban,  (1910)  343  magyar  lak.:  u.  p.  és  u.  t. 
Tornaija. 

Huc  (ejtsd :  ük),  Evariste  Régis,  francia  misszio- 
nárius, szül.  Toulouseban  1813aug.  1.,  megh.Pá 
risban  1860  máre.  26. 1839  -  52-ben  misszionárius 
volt  Kínában  és  1844—46.  Gabet-val  beutazta 
Mongolországot  és  Tibetet.  Művei :  Souvenirs  d'un 
voyage  dans  la  Tartarie,  le  Thibet  et  la  Chine  (Pa- 
ris 1850,  2  köt.,  6.  kiad.  1878) ;  L'empire  chinois 
(u.  0.  1854,  2  köt.,  5.  kiad.  1879) ;  Le  christianisme 
en  Chine  (u.  o.  1857—59,  4  köt.).  V.  ö.  Rockhill, 
The  Land  of  the  Llamas  (1891). 

E.vicbaldvtB(IIiigbald,  Hubáid,  Ubaldus,  Uchu- 
baldtis),  francia  zenetudós,  a  st.-amandi  kolostor 
(Flandria)  szerzetese,  szül.  840.,  felszenteltetett 
880.,  megh.  930  okt.  21.  Neve  nagy  szerepet  ját- 
szott az  organimi  (1.  o.)  történetében,  amelynek 
primitív  többszólamuságát  H.  tiszta  kvint-  és  ok- 
táv-párhuzamokká  fejlesztette.  A  kottaírás  terén 
Guido  d' Arezzo  elődje.  Müvei :  Harmonica  institu- 
tio :  Musica  enchiriadis ;  Scholia  musicha  enchiria- 
dis.  Ezek  az  első  művek,  amelyekben  többszólamu- 
ságról  részletesebben  esik  szó.  Ezenkívül  verse- 
ket írt  és  szentek  életrajzait.  V.  ö.  H.  Müller, 
Hucbalds  echte  u.  unechte  Schriften  über  Musik 
(1884) ;  Riemann,  Geschichte  der  Musikthoorie 
(1898) ;  G.  Jacobsthal,  Die  ehromatische  Altera- 
tion  im  lithurgischen  Gesange  der  abendlándi- 
schen  Kirehen  (1897). 

Huch,  1.  Friedrich,  német  regényíró,  szül. 
1873.  Braimschweigban,  megh.  1913.  München- 
ben. Regényei  közül  a  legelterjedtebb,  de  nem  a 
legbecsesebb  a  Pitt  und  Fox,  die  Liebeswege  der 
Brüder  Sintrup  (München  1909,  40.  kiad.)  című, 
míg  egyéb  regényei :  Geschwister  (1903) ;  Wand- 
lungen  (1905);  Mao  (1907);  Enzio,  ein  musika- 
lischer  Román  (1911),  bár  külső  sikerük  kisebb 


Huohard 


Ui 


Hudálc 


volt,  írójuk  komoly  művészi  törekvéseiről  tanús- 
kodnak. 

2.  H.,  Ricarda,  német  írónő,  szül.  Braun- 
schweigban  1867  júl.  18.  Egyetemi  tanulmányokat 
végzett  Zürichben,  hol  doktorrá  avatása  után  a 
városi  könyvtár  titkára  lett.  Házassága  után 
1898— 1900-ig  Triestben  élt,  később  Münchenben 
8  Braunsehweigban  tartózkodott.  Zürichi  tartóz- 
kodásának idejében  írta  első  müveit :  Der  Bundes- 
schwur  (1891)  c.  történelmi  tárgyú  vígjátékát, 
Bvoe(1892)c.  drámáját  s  novelláit:  Erzahlungen 
(1897),  melyeken  a  svájci  költőknek  hatása  érzik. 
Főműve :  Erinnerungen  von  Ludolf  Ursleu  dem 
Jüngem  (Berlin  1893,  10.  kiad.  1908)  c.  regénye, 
melyet  Vita  somnium  breve  (1902),  Von  den  Kö- 
nigen  und  der  Krone  (1904),  Die  Verteidigung 
Roms  (1907),  MiehaelUnger  (5.  kiad.  1913)  követ- 
tek. E  műveivel  s  Urai  költeményeivel  (öedichte 
1894,  Neue  Gedichte  1907)  H.  egyik  legkiválóbb 
képviselője  lett  a  német  új  romantikának,  mely- 
nek irodalmi  előzm  nyelt  két  mélyreható  iroda- 
lomtörténeti műben  tárgyalta :  Blütezeit  der  Ro- 
mantik (1902,  3.  kiad.  1908) ;  Ausbreitung  und 
Verfall  der  Romantik  (1904,  2.  kiad.  1908). 

3.  H.,  Rudolf,  német  író,  H.  2.  testvére,  szül. 
Portó  Állegreben  1862  febr.  28.  Harzburgban 
ügyvéd.  Művei :  Mehr  Goethe  (Berlin  1899) ;  Aus 
dem  Tagebuche  eiues  Höhlenmolches  (3.  kiad., 
1900) ;  Hans  der  Traumer  (1902) ;  Eine  Krisis, 
Betrachtmigen  über  den  gegenwartigen  Stand 
der  Literatur  (1904);  Der  Frauen  wundorliches 
Wesen  (1905) ;  Komödianten  des  Lebens  (1906) ; 
Die  beiden  Ritterhelme  (1908) ;  Pamilie  Hellmann 
(1909);  Die  Rübenstadter  (1910);  Brinkmeyers 
Abenteuer  (1911) ;  Die  und  Das  und  Anderes.  Kul- 
turbetrachtungon  (1912). 

Huohard  (ejtsd:  tisár),  Hmri,  francia  idegorvos, 
szül.  Auxonban  (Aube)  1844  ápr.  4.,  megh.  Cla- 
martbau  1910  dee.  11.  Orvosi  tauubnányait,  mint 
Axenfeld  tanítványa,  főleg  Parisban  végezte.  1871. 
avatták  orvosdoktorrá,  azután  kórházi  orvos  volt 
1892-ig.  H.  dolgozatai  leginkább  a  neuropatológia 
körébe  tartoznak,  igen  sokat  foglalkozott  a  szív 
patológiájával.  Pontosabb  munkái:  La  myocar- 
dite  varioleuse  (1871);  Traitó  dos  maladies  du 
coeur  et  de  l'aorte  (1889,  3  kötet,  1900,  8.  kiad.). 
H.  tagja  volt  az  Académie  de  médecinouek,  előadá- 
sait a  Necker-kórházban  tartotta.  Alapítója  és 
élete  végéig  szerkesztője  volt  a  Revue  clinique 
et  thérapeutique  és  a  Journal  des  Pratieiens- 
nek. 

Huchown  (ejtsd:  höcsón)  v.  Hugo  of  Egliiúon,  a 
legrégibb  skót  költők  egyike.  A  XIV.  sz.  második 
felében  élt  és  1381  körül  halt  meg.  Csak  két  mun- 
kája maradt  fenn,  az  alliteráló  sorokban  írt  Morte 
Arthure,  amely  Artus  király  hadjáratát  Róma  el- 
len, Modred  legyőzését  és  Artus  halálát  tárgyalja 
és  a  tizenháromsoros  rímes  strófákban  írt  Pystyl 
of  Swete  S  wsan,  amely  moralizáló  irányú  és  Szent 
Zsuzsanna  legendáját  dolgozza  fel.  A  kortársak 
H.-t  kiváló  költőnek  tartották  és  Chaucer,  Gower 
ós  Lydgate  mellé  helyezték.  Műveit  a  csatajele- 
uetek  eleven  rajza  és  meleg  természetórzés  jel- 
lemzik. V.  ö.  G.  Neüson,  H.  of  the  Awle  Ryalo 
(Glasgow  1902) ;  M.  Trautmann,  H.  oder  Hugo 
von  Bglinton  (Anglia  I.  évf.). 


Hnchtenbargh  (^tsd:  höchtenböreh).  Jan  van,  hol- 
landi festő,  szül.  Haarlemben  1646.,  megh.  1733. 
Wyck  Thomasnak  volt  tanítványa,  Olaszország- 
ban ós  Parisban  is  dolgozott,  1670.  hazatért  Haar- 
lembe. 1708— 1709-ig  Savoyai  Eugen  herceg  kí- 
séretében részt  vett  hadjárataiban,  melyeknek  csa- 
táit lefestette  és  kiadta :  Batailles  gagnées  avec 
le  prince  Eugéne  de  Savoye,  dépeintes  et  gra- 
vées  par  J.  H.  (Haag  1725)  c.  a.  Utóbb  főlegHágában 
és  Amsterdamban  élt.  Többnyire  csata-  és  vadász- 
jeleneteket ábrázoló  festményei  néha  megköze- 
lítik Wouwerman  műveit. 

Huckarde,  porosz  falu  az  arnsbergi  közigaz- 
gatási keriiletben,  (1910)  7312  lak.  Kőszénbányá- 
szat. 

Huckingen^  porosz  község  a  düsseldorü  köz- 
igazgatási keriiletben,  (1910)  8262  lak.  Műtrágya- 
gyártás. 

Hucknall  Torkard  (ejtsd:  hökknei  tórkerd),  város 
Nottinghamshire  angol  countyban,  (1911)  15,870 
lak.,  szénbányával,  gyapjúszövéssel  ós  csipkéké- 
szítóssel.  Templomában  van  eltemetve  lord  Byron. 
Közelében  Newstead  Abbey  a  költőnek  egy  ideig 
lakóhelyéül  szolgált. 

Hu-csou,  kínai  város  Cse-kiang  tartományban, 
a  Taihu  tó  D.-i  partjához  közel,  körülbelül  100,000 
lakossal,  vidéke  termékeny,  főleg  sok  teát  szol- 
gáltat, selyem-  és  íróecsetgyártással,  kereske- 
déssel. 

Huculok,  a  kisorosz  nép  egyik  ága,  a  keleti 
Kárpátok  hegylejtőin  a  Tisza,  Cseremosz  és  Pruth 
folyók  felső  folyásvidékén.  Számuk  220.000-re 
tehető,  ebből  25.000  Máramarosra  esik.  A  H.  elne- 
vezést a  nép  egyáltalán  nem  ismeri,  ez  újabb- 
keletU  irodalmi  szó  s  oláh  etymon  szerint  rablót 
jelent.  A  H.  konglomerát  nép,  amely  a  szomszéd 
népek  bujdosóiból,  főleg  katonaszökevényeiből 
alakult  a  XVIII.  sz.  folyamán,  mert  a  H.  terüle- 
tének hozzáférhetetlen  hegy- völgyei  kitűnő  me- 
nedékhelyül szolgáltak.  A  H.  az  ú.  n.  hucul-kis- 
orosz  nyelvjárást  beszélik,  amelyben  sok  régi 
orosz,  magyar,  német  ós  oláh  elem  is  van.  Faji- 
lag elüt  a  szomszédaitól,  somatológiai  tekintetben 
típusa  a  keverék  népnek.  Falvaik  hegyoldalalcon, 
tetőkön  elszórva  sajátos  stílusban  épültek.  Deszka- 
fedelü  házaikat  felül  és  oldalt  sziklákkal  rakják 
meg,  hogy  kiállják  a  szél  rohamát.  Sziutoly  kü- 
lönlegesek bizánci  ízlésű  2—5  kupolás  templomaik 
különálló  liarangtoronnyal,  csupa  zsindelyépít- 
mény. Festői  viseletük  által  kitűnnek  a  szom- 
széd szlávok  tömegéből.  Az  osztrák  teilileten  levő 
H.  ó-hitüek,  a  hazaiak  egyesültek,  azért  nálunk 
hivatalosan  meg  sem  különböztetik  a  rokon  ruté- 
nektől. Mese-  és  mondaviláguk  gazdag,  zenéjük- 
ben ellenben  kevesebb  önállóság  mutatkozik.  A 
hazai  H.  néprajzát  és  nyelvjárását  i^onM/o  Sán- 
dor írta  meg :  A  rahói  kisorosz  nyelvjárás  leíró 
hangtana  (Gyöngyös  1910)  c.  munkájában.  V.  ö. 
Kainál,  Die  Huzulen  (Wien  1894)  és  Haus  und 
Hof  bei  d.  H.  (u.  0.  1897) ;  Stichevic,  Huculscina 
(Lemberg  1902) ;  Vovk,  Materijali  do  ukrajinsko- 
ruskoj  etnologiji  X.  köt.  (u.  0.  1908). 

Hudák  Ede  Ágost,  magyar  lepidopterológus  és 
pedagógus,  szül.  Kassán  1822  dec.  20.,  megh.  1902 
máj.  25. 1847— 1881-ig  Gölniczbányán  tanító  volt. 
Gölniczbánya  és  környéke  lepkefaunájának  ös!»ze- 


I 


Hudavendikjar 


—     345     — 


Hudson-öböl 


gyüjtésp,  valamint  évenként  rendszeresen  veze- 
tett fenológiai  feljegyzése  által  szerzett  éi-deme- 
ket.  Tapasztalatait  részben  a  Rovartani  Lapok 
1886.  évfolyamában  Adatok  Göltmzbánya  lep- 
kefaunájához c.  értekezésében  és  az  Ent.  Nach- 
richtenben (1879)  közzé  is  tette.  Gyűjteménye  a 
íelkai  Tátra-Muzeum  birtokában  van.  V.  ö.  Ma- 
gyar Pedagógiai  Szemle,  II.  köt.  (1881). 

Hudavendikjar,  1.  Khodavendikjar. 

Haddersüeld  (ejtsd:  höddersiflW),  város  Yorkshire 
angol  coimtyban,  (i9ii)  107,825  lak.,  lllozóflai  tár- 
sasággal, Peel  Róbert  emlókszobrával.  H.  az  an- 
gol gyapjuipar  (fancy  trade)  egyik  középpontja, 
különösen  sálokat,  bársonyt  és  könnyfi  posztót 
koszit;  vasműveiben  gőzkazánokat,  gőzgépeket 
és  hidraiilikus  sajtót  csinálnak. 

Haddzset.  a  moharamedán  jogtudományban 
használt  műszó,  mely  a  perrendszerü  bizonyíté- 
kok egy  nemét  jelenti.  Közönségesen  értik  alatta 
a  bírósági  okmányokat,  kiadmányokat  stb. 

Hude,  Hernmnn  von  der,  német  építész,  szül. 
Lübeckben  1830  jún.  2.,  megh.  Berlinben  1908 
ján.  4.  Schimnacherrel  (megh.  1864)  a  hamburgi 
műcsarnok  ós  a  budapesti  vágóhíd  építészeti  ter- 
veit ő  készítette.  Berlinben  főművei  aHotel  Kaiser- 
hof  ós  a  Lessingtheater. 

Hudiksvall,  kikötőváros  Gefleborg  svéd  tai-to- 
mányban,  (1910)  773.3  lak.,  fürészmalmokkal ;  ken- 
der-, len-,  vas-,  fa-  és  főképen  halkivitellel. 

Hadovernig  Károly,  elmeorvos,  szül.  Buda- 
pesten 1873  szept.  12.  Orvosi  tanulmányait  a  buda- 
pesti egyetemen  végezte,  ahol  1897.  orvosdok- 
torrá avatták.  1897— 1908-ig  Laufenauer,  majd 
Moravcsik  tanársegédje  volt.  1898— 99-ig  külföldi 
tanulmányútján  az  idegrendszer  bonctanát,  élet- 
tanát és  betegségeit  tanulmányozta.  1907-ben  az 
ideg-  és  elmobetegségeknek  ós  az  idegi-eudszer 
betegségei  diagnosztikájának  magántanárává  ké- 
pesítették. 1908-ban  a  székesfővárosi  Szent  János 
kórház  elmeosztályának  főorvosa  lett.  1913-ban 
a  Dmia  jobbparti  elmebeteg-kórházak  igazgató- 
jává nevezték  ki.  Nagyszámú  irodalmi  dolgozatai 
az  ideg-  és  elmeorvoslás  körébe  vágnak  s  magyar, 
német  és  francia  nyelven  jelentek  meg. 

Hndovijani,  adók.  Belovár-Körösvm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  848  horvát  lak. ;  u.  p.  Zrinski  Topo- 
lovac!,  u.  t.  Fodravski  Novigi-ad. 

Hudovo,  adók.  Belovár-Körös  vm.  körösi  j.-bau, 
(1910)  713  horvát  és  szerb  lak. :  u.  p.  és  u.  t.  Vrbo- 
vec. 

Hads.,  növénynevek  után  Hudson  WilUam 
nevének  rövidítése.  Szül.  Kendalban  1730.,  megh. 
mint  londoni  gyógy  szertáros  1793  máj.  23.  Plora 
.\nglica-jában  (London  1762)  több  növény  leírá- 
sával Linnét  megelőzte,  akinek  rendszerét  Angliá- 
ban bevezette. 

Hudson  (ejtsd: hödzn),  1.  New  York északamerí- 
kai  állam  föfolyója,  ered  az  Adirondack-hegység- 
beu  1220  m.  magasan,  521  km.  hosszú  folyás  után 
a  New  York-öbölbe  ömlik  New  York  ós  Jersey  City 
közt.  A  Glens  vízesésekig  sebesen  fut,  azután 
teleér  abba  a  tektonikus  árokba,  amelyben  van  a 
Champlain-tó  is  és  amelyet  épen  róla  neveznek  H.- 
ároknak.  EzÉ.-D.-i  irányú,  a  new-englandi  hegy- 
ségeket az  Alleghanny-hegységtől  választja  el  s 
így  az  egész  Appallach-hegyrendszertÉ.-i  és  D.-i 


részre  osztja.  Troy  városnál  245  km.-nyire  a  tor- 
kolatától ismét  sellökön  rohan,  amelyeknek  víz- 
erejét kihasználják,  innen  kezdve  szép  mély  a 
völgye,  különösen  festői  a  Palisades  nevű  része. 
Az  apály-dagály  242  km.-nyire,  egész  Albanyig  ha- 
tol föl  benne,  6  m.  mólyen  járó  hajók  New  Balti- 
moreig,  3  m.-esek  Troy  városig  járhatnak  rajta. 
A  Cohoesnél  beléje  ömlő  Mohawk  folyó  összeköti 
az  Brie-  és  Onondaga-csatomák  által  az  Erie- 
tóval,  a  Delaware-  és  H.-csatorna  pedig  a  penn- 
sylvaniai szénvidékkel,  más  csatorna  a  Cham- 
plain-tóval  s  ezért  a  H.-völgye  rendkívül  fontos 
közlekedő  út,  amely  New  York  kifejlődését  le- 
hetővé tette.  1906-ban  fejezték  be  alatta  a  vasúti 
alagút  készítését,  amely  New  Yorkot  Jersey  City- 
vel köti  össze.  A  H.  folyón  tette  meg  1808.  Pulton 
Róbert  az  első  kísérletet  Amerikában  kis  gőz- 
hajóval. V.  ö.  Bacean,  The  river  H.  from  Ocean 
source  (New  York  1903) ;  Ingersoll,  Dlustrated 
guide  to  the  H. -river  and  Catskill  Mountains 
(Chicago  1903). 

2.  H.,  Columbia  county  székhelye  New  York 
északamerikai  államban,  a  H.  partján,  a  Prospect 
Hill  lábánál,  (loio)  11,417  lak,,  vasművekkel,  sör- 
gyárral, papiros-  és  vasúti  kerékgyártással.  A 
XVIII.  sz.  végén,  1784.  alapították  és  Claverack 
Landing  volt  a  neve. 

3.  H.,  város  Middlesex  countyban  Massachu- 
setts  északamerikai  államban,  az  Assabet  River 
mellett,  (i9io)  6743  lak.,  cipő-  és  hangszergyárakkal . 

Hudson  (ejtsd:  hödzn),  í.Hmri/,  sarkvidéki  utazó. 
1607.  és  1608.  angol  kereskedők  megbízásából 
Amerikától  É.-ra  kereste  a  Kínába  vezető  utat. 
1609-ben  Novaja-Zemlyán,  majd  Észak-Amerika 
partjain  járt,  hol  a  róla  nevezett  H.-folyót  és 
1610.  a  H.-öblöt  fedezte  föl,  itt  1611.  lázongó  mat- 
rózai íiával  és  hét  beteg  maü'ózzal  kitették  és 
veszni  hagyták.  V.  ö.  Bead,  Historical  inquiiy 
conceming  Henry  H.  (Albany  1866). 

2.  H.,  William,  1.  Huds. 

Hudsouit  (ásv.),  régebben  piroxénnek  tartották, 
újabban  Mtünt,  hogy  a  hastingsithez  hasonló 
amübol.  Lemezes-vaskos,  fekete  színű,  gyakran 
bronzcsillogású  tömegek  a  Hudson-folyó  köze- 
léből. 

Hudson  Lowe,  1.  Jjoxce. 

Hudson-öböl  (ejtsd:  hödzn).  nagy  öböl,  illetőleg 
beltenger  Észak-Amerika  ÉK.-i  részében  Labra- 
dor, Keewatin  és  a  sarkvidék  szigetei  közt,  a 
Hudsoti-szoros  (820  km.  hosszú  és  120  km.  szé- 
les), a  Rowe's  Welcome,  a  Frozen-  és  Fox-csator- 
nák  vezetnek  ki  belőle  az  Atlanti-óceánba.  A  H. 
területe  1.070,000  km«,  kb.  1400  km.  hosszú  és 
950  km.  széles,  az  É.-i  részein  150  m.  mély, 
partjai  meredekek,  csak  DNy.-on  alacsonyak. 
A  James-,  Mosquito-,  Richmond-,  Port-Nelson  és 
a  Churchill-öböl  tagozzák,  továbbá  ÉNy.-on  a 
Rankin-,  Chesterfleld-  és  Wager-inlet  igazi  Ijor- 
dos  öblei.  Összes  szigeteinek  területét  80,000 
km*-re  becsülik,  nagyobbak  az  Agomaska  és 
Charlton.  Nagyobb  tápláló  folyói :  Churchill,  Nel- 
son, Sevem,  Albany,  Moose,  Ruperts,  East-  Main. 
Great-Whale  stb.,  amelyek  vízterülete  összesen 
kb.  36  millió  km*.  Partjai  nagyobbára  lakat- 
lanok, csak  egyes  kereskedelmi  telepek  (fórt) 
épülnek  rajtuk  egymástól  nagy  távolságban,  ilye- 


Hudson-öböl  melléke 


—   sm 


Huelva 


nek:  a  York,  Chm-chUl,  Severn,  Albany,  Moose, 
Rupert,  Fort  George,  a  hasonló  nevű  folyókról  el- 
nevezve. Ezeket  nyáron  át  leginkább  más  terüle- 
tekről látják  el  élelmiszerekkel.  Kliraája  Ny.-on 
kissé  enyhébb,  mint  K.-en,  máj.  20.-ától  nov.  20--áig 
hajózható  az  öböl,  télen  a  part  mentén  16  km.  szé- 
lességben befagy  ;  a  Hudson-szoroscsakjúl.,  aug. 
és  szept.  hónapokban  hajózható,  azontúl  jéghe- 
gyek zárják  el,  de  erős  áramlása  miatt  sohasem 
fagy  be.  A  Hudson-öblöt  1610.  Henry  Hudson  fó- 
dözte  föl,  a  Hudson-szorost  1517.  Sebastian  Cabot ; 
Button,  James,  Fox  (a  XVII.  sz.-ban),  Middleton 
05  Smith  (a  XVIII.  sz.-ban)  voltak  ennek  a  vidék- 
nek átkutatói. 

Hudson-öböl  melléke  v.  Hndson-öböhneUéki 
tartományok,  egykori  neve  Észak-Araerika  azon 
részének,  amely  a  Hudson-öböl,  Kanada,  az  Egye- 
sült-Államok, a  Nagy-oceán  és  Alaszka  közt  el- 
terül és  területe  közel  8  millió  km*.  1858-ban  Brit- 
Columbiát  és  1870.  a  Hudson-öböl-társaság  fen- 
ségi  jogainak  megszűnte  után  Manitobát,  1882.  pe- 
dig Assziniboiát,  Albertat,  Szaszkacsevant,  Atha- 
baszkát  és  újabban  Keewatint  elszakították  ós 
Kanadához  csatolták  és  így  az  egykori  H.-böl 
jelenleg  csak  ÉK.-i  lakatlan  része  és  Labrador 
maradt  fenn.  Sík,  számos  tóval  borított  és  a  nagy 
hideg  miatt  lakhatatlan  területek,  melyeken  a  va- 
dászat és  halászat  nyújt  az  indiánus  lakosságnak 
élelmet.  11.  Károly  angol  király  1669.  H.-t  unoka- 
öccsének, Rupertnek  adta  (egy  része  ma  is  Ru- 
pei*t's  Land),  de  a  kanadai  fi'anciák  is  tartottak  rá 
igényt.  1713-ban  az  utrechti  béke  az  egész  terüle- 
tet az  angoloknak  engedte  át.  Az  általuk  alapított 
prémlcereskedelemi  társaság  1870-ig  gyakorolta 
ott  a  felségjogokat.  V.  ö.  Southesk,  Sáska tchewan 
and  Rocky  Mountains  (1875) ;  Butler,  The  Great 
Lőne  Land  (1872)  és  TheGreat  Wild  Land  (1874). 

Hudson-öböl-társaság  (ang.  Compai/y  of  Ad- 
ventiireis  of  Emjland  Irading  intő  Hudson's 
lUty),  1670.  alakúit  angol  kereskedelmi  társaság, 
1.  Chartered  Company. 

Hudson-szoros,  Észak-Amerika  BK.-i  partján, 
1.  Hudson-öböl 

Hudzejliták  (Hudzaüiták),  az  észak-arab  cso- 
porthoz tartozó  törzs,  melynek  lakóhelyei  Mekka 
környékétől  egészen  Arábia  délnyugati  partvidé- 
kéig (Tihámaj  terjedtek.  E  törzs  igen  jeles  költő- 
ket szolgáltatott  az  arab  irodalomnak.  A  pogány 
korból  és  az  iszlám  első  idejéből  való  költemé- 
nyeiket divánba  gyűjtötték :  egy  részét  Kosegar- 
ten  (The  Hudsailian  Poems.  I.  köt.,  London  1854., 
németre  ford.  Abicht,  Namslau  1879),  folytatását 
Wollhausen  (Skizzen  und  Vorarbeiten,  1.  füzet, 
Berlin  1884,  részben  fordítással)  adta  ki.  Újabban 
Hell  erlangeni  tanár  a  kairói  könyvtárban  a  H. 
eddig  ismeretlen  költeményeit  fedezte  fel.  me- 
lyeknek feldolgozásával  foglalkozik. 

Hue,  GeorgesAdol2)he,franciazeTieszeizö,szü\. 
Versaillesban  1858  máj.  6.  A  párisi  Conservatoi- 
rcon  Reber  és  Faladilhe  tanítványa  volt.  1879-ben 
megnyerte  a  római  díjat.  Művei :  operák :  Le  roi 
de  Pans  (1901) ;  Titania  (190.3);  Le  Miracle  (1910) ; 
operett :  Les  plantins  (1881) ;  pantomima :  Coeur 
brisé  (1886) ;  szimfónia ;  dalok ;  kórusok. 

Hué  (ejtsd :  íté,  Tlma-tien),  a  francia  protektorátus 
alatt  álló  Ananmak  s  az  anamita  Kokinkinának 


fővárosa  a  Truongtien  balpartján,  mintegy  15 
km.-nyire  a  torkolatától,  50,353  lakossal,  durva 
díszítések  és  elég  csinos  mkrusztációk  készítésé- 
vel. A  falakkal  kerített  városban  van  a  külön  fa- 
lakkal körülfogott  kh-ályi  lakóhely.  E  két  fal  közt 
terül  el  a  tulaj donkóponi  város,  hivatalos  épüle- 
teivel, iskoláival,  kaszárnyáival,  arzenáljaival, 
külön  csoportokba  foglalt  kereskedelmi  ós  iparos 
városrészével.  1884,  illetőleg  1886  óta  a  franciák 
egy  rezidenst  és  állandó  őrséget  tartanak  benne. 
Hanoi-val  vasút  köti  össze. 

Hue  de  Grais  (ejtsd :  hu  dö  gié),  Róbert,  gróf,  né- 
met közigazgatási  jogi  író,  szül.  Wolkramshau- 
senben  (Nordhausen  mellett)  1835  aug.  25. 1860. 
kormány  szolgálatba  lépett,  1887.  belügyminisz- 
teri tanácsos,  1889.  Potsdamban  kormányzósági 
elnök  lett.  Főbb  művei :  Handbuch  der  Verfassung 
imd  Verwaltung  in  Preussen  und  dem  Deutschen 
Reiche  (Berlin,  Í882,  16.  kiad.  1904) ;  Grundriss 
der  Verfassung  und  Verwaltung  in  Preussen  und 
dem  Deutschen  Reiche  (7.  kiad.  u.  o.  1902).  Má- 
sokkal együtt  kiadja  a  Handbuch  der  Gesetzge-  v 
bung  in  Preussen  und  dem  Deutschen  Reiche 
(u.  0.  1901-től)  c.  müvet. 

Huefier,  Francis,  német  származású  angol 
zenetudós,  szül.  1845  máj.  23.  Münsterben,  megh. 
Londonban  1889  jan.  19.  Londonban,  Parisban, 
Berlinben  és  Lipcsében  tanult.  1869-ben  London- 
ban telepedett  le,  1878-ig  a  Times  zenekritikusa 
volt.  Művei :  Der  Trobador  Guillem  de  Cabestangh 
(1769,  doktori  értekezés) ;  The  troubadours,  a  his- 
tory  of  proven^allifeandliterature  (1878) ;  Richárd 
Wagner  and  the  music  of  the  future  (1874) ;  Ita- 
lian and  other  studies  (1883) ;  Half  a  century  of 
music  in  England  1837-87  (1889).  Szerkesztette 
a  Great  musicians  c.  vállalatot  és  több  opera- 
szöveget is  írt. 

Huehuetenango,  Guatemalában  H.  depai'ta- 
mento  székhelye,  a  Chinaca  völgyében,  a  Rio 
Chixay  forrásvidékén,  16,000  lak.,  közelében  ólom- 
bányák és  Mams  régi  indiánus  fővárosnak  romjai 
vannak. 

Huelva  (ejtsd:  ueiva),  1.  spamjol  tartomány  Se- 
villában, Cadiz,  Sevilla,  Badajoz,  Portugália  és 
az  Atlanti-tenger  közt,  10,138  km*  területtel,  (1910) 
809,744  (1  km2-re  81)  lak.  É.-i  részét  hegyek  ta- 
karják, Ny.-i  és  középső  része  dombos,  D.-en  sík ; 
a  tenger  melléke  helyenként  mocsaras  (Marisraas). 
Hegyei:  a  Sierra  de  Aracena,  de  Andevalo,  de 
Aroche,  Pelada  a  Sierra  Morenához  tartoznak. 
Az  Aracena  (1676  m.)  vízválasztóul  szolgál  a 
Guadalquivir,  Guadiana  ósOdiel  közt.  Jelentéke- 
nyebb ásványvízfoiTása  a  Fuente  Tintilla.  Itt 
van  a  világhírű  Rio  Tinto  bánya,  továbbá  Tharsis, 
Calanas,  Buitron,  Poderoso  bányák.  A  halászat 
az  Isla  Christináa  vagy  Higuerán  jelentékeny. 
Legfontosabb  iparág  a  hajógyártás.  Járásai :  H., 
Aracena,  Ayamonte,  Moguer,  la  Pálma,  Valverdo 
del  Camino.  —  2.  H.,  fö^)árosa  H.  spanyol  tarto- 
mánynak, az  Odiel  balpartján,  vasút  mellett,  (1910) 
28,982  lak.,  jelentékeny  gép-  és  hajógyártással, 
márványkidolgozással.  Nagy  forgalmú  tengeri  ki- 
kötője, mely  »/<  km.  széles,  halászattal  és  élénk 
kereskedelemmel.  A  város  legjelentékenyebb  épü- 
lete az  egykori  mecset,  jelenleg  San  Pedro-  és  egy 
a  XVI.  sz.-ból  való  templom.  1892-ben  leplezték 


Huenda 


347     — 


Huet 


» 


le  Kolumbus  szobrát.  Közelében  egy  dombon  áll 
a  Santa  Maria  de  la  Rabida  kolostor,  amelybe 
1484.  Kolimibiis  menekült.  H.  a  rómaiak Oroba-ja. 

Huenda,  1.  Huronok. 

Hueppe,  Ferdinánd,  német  higiénikus,  szül. 
Heddesdorfban  1852  aug.  24.  Magántanár,  azután 
rendkívüli  tanár  lett  a  prágai  német  egyetemen. 
Több  jeles  munkát  írt  a  bakteriológia  és  higiéné 
köréből ;  ilyenek :  Methoden  der  Bakterien-Por- 
schungen  (5.  kiad.  1891) ;  Formen  d.  Bakterien 
(1886) ;  Über  den  Kampf  gegen  die  Infections- 
Kraukheiten  (1889) ;  Ignaz  Semmelweis  (1894) ; 
Handbuch  d.  Hygiene  (1899) ;  Der  moderné  Vege- 
tarianismus  (19U9) ;  Körperübungen  und  Alkoho- 
liiíraus  (Berlin  1903) ;  Zur  Socialhygiene  der  Tu- 
berkulose  (1901);  Hygiene  der  Körperübungen 
(1910) ;  Wohuung  imd  Gesundheit  (1912). 

Huercal-Overa  (ajtsd:  uérkái),  járási  székhely 
Almeria  spanyol  tartományban,  a  Sierra  de  las 
Kstaneias  D.-i  lejtőjén,  az  Almanzaronak  ki-ki- 
száradó mellékvizénél,  15,763  lakossal,  akik  na- 
gyobbára  mezőgazdák. 

Haerta  (ejtad:  uerta),  olyan  kert  déli  Spanyolor- 
szágban, melybon  zöldséget  ós  gyümölcsöt  ter- 
mesztenek. 

Haerta  (egtsd:  nerta),  VicenU  Ganiade  ía,spanyol 
költó  és  kritikus,  szül.Zafrában  (Estremadura)1734 
máre.  9.,  megh.  Madridban  1787  márc.  12.  Madrid- 
ban főkönyvtáros  volt.  Mint  író  a  francia  klasszi- 
cizmussal szemben  az  ó-spanyol  izlóst  védelmezte. 
Drámái  közül  legjobb  a  Raquel  c.  (1778 ;  újabban 
Ochoa :  Teatro  espanol  c.  vállalatának  5.  köt., 
Paris  1838)  tragédiája,  mely  miatt  Oranba  szám- 
űzték. E  tragédiának  tárgya  ugyanis  VIÍI.  Alfonz- 
nak a  szép  zsidó  nővel,  Rachellel  való  szerelme. 
Egyéb  művei :  Biblioteca  militar  espanola  (Mad- 
rid 1760) ;  Obras  poéticas  (2  köt.,  u.  o.  1778—79, 
újabban  a  Biblioteca  de  autores  espanolesfil.  köt.) ; 
Teatro  espanol  (17  köt.,  u.  o.  1785-86). 

Huesca  (ejtsd:  ueszka),  1.  spanyol  tartomány 
-Aragóniában,  Franciaország  és  Navarra,  Sara- 
gossa,  Lerida  tartományok  közt,  15,149  km«  te- 
rülettel, (1910)  248,257  (1  km«-re  16)  lak.  B.-i  ré- 
szét a  Pii'enousok  (Maladetta  3404  m.,  Posets 
3367  m.  és  a  Mont  Perdu  .3352  m.),  továbbá  a 
Pireneusok  ágai :  a  Sierra  de  la  Peiía  (Pena  de 
Oroel  1649  m.)  borítják.  Folyói,  az  Aragon,  Gal- 
lego,  Noguera,  Cinca,  Ségre  az  Ebróba  torkolnak. 
Ásványvízforrásai :  Panticosa,  Fuenta  de  la  Cu- 
eva  ós  Bano  de  Alquezar.  Járásai :  H.,  Barbastro, 
Benabarre,  Boltana,  Fraga,  Jaca,  Sarinena  és 
Tamarite  de  Litera.  —  2.  H.,  fővárosa  H.  tarto- 
mánynak, püspöki  székhely,  az  ísuela  völgyében, 
vasút  mellett,  12,626  lakossal.  H.  legérdekesebb 
épülete  a  város  legmagasabb  részében  álló 
székesegyház  (XIU.  sz.),  az  ország  gót  stílusú 
templomai  közt  egyike  a  legszebbeknek,  tiszta 
alabástromból  készített  főoltárral  (készítette  Da- 
mian  Plorent  1520—33.).  Egykori  egyetemi  épü- 
letében mutatják  azt  a  termet,  ahol  11.  Ramiro 
király  16  főnemest  fejeztetett  le.  H.,  a  rómaiak 
Osca-ja,  az  itt  meggyiikolt  Sertoriusnak  (Kr.  e.  72.) 
volt  székhelye.  Az  arabok  713.  elfoglalták :  tőlük 
1098. 1.  Pedro  ragadta  el :  egy  ideig  Aragónia  ki- 
rályainak is  székhelye  volt.  1354— 1845-ig  egye- 
teme is  volt.  5  km. -nyíre  a  Monté- Aragon  csúcsán 


van  a  le  Brmita  de  San  Miguel  de  Foces  kolostor 
romja,  régi  sírokkal  és  festményekkel. 

Huescar  (ejtsd  :ue8zkár),járá.si  székhely  Granada 
spanyol  tartományban,  a  Ságra  (2398  ra.)  D.-i 
lábánál,  a  Guardal  mellett,  955  m.  magasság- 
ban, 7763  lak.,  szövőiparral,  gabona-  és  főzelék- 
termeléssel. Közelében  fakad  a  Fuencaliente,  gaz- 
dag meleg  forrás.  A  H.-i  csatorna,  amelyet  a 
Sangonera  völgyén  át  Loreától  Murcián  át  Car- 
thagenáig  terveztek,  vízhiány  miatt  csak  28—29 
km.  hosszú  lett  és  csak  a  Guardal  táplálja. 

Huet  Albert,  nagyszebeni  királybíró,  született 
Nagyszebenben  1537  febr.  2.,  megh.  1607  ápr. 
23.  Bécsbe  ment  ós  itt  Ferdinánd  ós  Miksa  udva- 
ránál megismerkedett  a  nagy  világgal.  1574-ben 
hazájába  visszatérve,  1577.  városi  tanácsos  lett, 
azután  kii-álybiró.  Hivataloskodása  fontos  időbe 
esik.  Báthory  Zsigmondnak,  az  erdélyi  fejedelem- 
nek barátja.  Midőn  Báthory  az  országot  Rudolfnak 
akarta  átadni,  részese  volt  a  tárgyalásoknak  és 
midőn  Rudolf  valóban  ura  lett  ErdóljTiek,  taná- 
csosa volt  az  ország  igazgatásában.  Nem  kevésbbó 
fontos  volt  tevékenysége  a  belső  ügjekben :  hi- 
vataloskodása alatt  majdnem  az  összes  céhek  új 
szabályzatot  kaptak,  melynek  célja  volt  az  erköl- 
csök megszilárdítása  és  a  mimkásság  erősbítéso. 
A  törvénytelenül  behívott  jezsuiták  ellen  védel- 
mezte a  protestáns  lelkészeket,  valamint  nemzeted- 
nek jogait  a  nemesség  ellen.  A  szászok  első  írott 
törvénykönyvének  (Eigen-Land-Rechtj  jóváhagyá- 
sára lírákéba  Báthory  Istvánhoz  küldött  bizott- 
ságnak 1583.  tagja  volt.  Halálakor  könyvtárán 
kívül  2000  frtot  ajándékozott  a  nagyszebeni  isko- 
lának. V.ö.  ScJiaserJ.  G.,  Denkwürdigkeiten  aus  d. 
Lében  des  A.  H.  Transsylvania  (Benigni  és  Neuge- 
boren,  U.  1883) ;  Henrich,  Erinnernngen  an  A.  H. 
(Nagyszeben  1847) :  Teutsch  Fr.,  A.  H.  (u.  o.  1875). 

Huet  (ejtsd:  uét),  1.  Goumd  Busken,  fi'anciu 
családból  származó  hollandi  író,  szül.  1826  dec. 
28.  Hágában,megh.  1886  máj.  1.  Parisban.  Teoló- 
giát tanult  ós  ennek  bevégzése  után  1851  —  62. 
mint  a  vallon  ref.  gyülekezet  lelkésze  működött 
Haarlemben,  de  szabadelvű  iránya  miatt  állásá- 
ról lemondott  és  egészen  az  irodalomnak  szentelte 
magát.  Mint  kritikus  először  teológiai  téren  lépett 
fel  a  Brieven  over  den  Bijbel  és  Pokíraische 
fragmenten  c.  műveivel,  majd  a  De  Gids  c.  folyó- 
iratban mint  irodalmi  műbíráló  lépett  fel  és  itt 
éveken  keresztül  kíméletlenül  ostoi-ozott  minden 
középszerűséget,  míg  1865.  politikai  nézetei  miatt 
kénytelen  volt  a  szerkesztőségből  kilépni.  Egy 
ideig  mint  hírlapíró  Haarlemben  élt,  majd  át- 
költözött Bataviába,  1876.  pedig  Parisba  és  itt 
élt  haláláig.  Szellemes  értekezései  25  kötetben 
összcgj'üjtve.Litterarische  Pantasien  enKritiken 
c.  alatt  jelentek  meg.  Itáliában,  Franciaországban 
és  Belgiumban  tett  utazásainak  leírásán  kívül 
művészettörténeti  munkát  is  írt  Het  land  vau 
Rubens  (2.  kiad.,  Amsterdam  1881),  Het  land  van 
Rembrand  (Haarlem  1888)  címmel.  Leveleit  fele- 
sége és  fia  adták  ki  1899.  Haarlemben  és  ugyanitt 
jelent  meg  történeti  és  elbeszélő  műveinek  gyűj- 
teménye 13  kötetben  Historisehe  eu  roraantische 
werken  en  reisherinneringen  cím  alatt.  Életét  Jan 
ten  5rmA: (Amsterdam)  és  A.  G.  van  íínmeí  ívták 
mes  (Haarlem  1886). 


Hueter 


348 


Hugenották 


2.  H.,  Paul,  francia  festő  ós  grafikus,  szül.  Pa- 
risban 1803.,  mogh.  u.  o.  1869  jan.  9.  Tanulmá- 
nyait Gros  törtóneti  festő  műtermóben  végezte, 
de  nem  követte  mesterét,  hanem  a  természet  köz- 
vetlen tanulmányozását  tűzve  ki  célul,  meg- 
alapítója lett  a  hangulati  tájfestésnek,  amely- 
nek továbbfejlesztéséből  keletkezett  a  barbizoni 
mesterek  által  müveit  intim  tájkép.  Korának  ál- 
talános romantikus  irányát  követve,  leginkább 
zivatarokat,  égi  háborúkat  festett,  v.  az  embert  a 
dühöngő  elemek  közepette.  Életében  kevés  elis- 
merésben volt  része,  csak  újabban  kezdenek  vele 
foglalkozni  és  rámutatni  művészetének  jelentősé- 
gére. Ismeretesebb  müvei  közé  tartoznak:  A  saint- 
cloudi  árvíz  (Paris,  Louvre) ;  Esti  zivatar ;  Rouen 
látképe ;  Fekete  sziklák ;  Est  az  Alpokban  stb. 
Kőrajzokat  és  rézkarcokat  is  készített,  továbbá 
igen  íinom  és  hangulatos  illusztrációkat  a  Pál  ós 
Virginiához  és  az  Indiai  kunyhóhoz.  V.  ö.  Delteil, 
Paul  H.  (Le  peintre-graveur  illustró.  VII.  Paris, 
1911) ;  René  VmalHuet,  Paul  H.  (u.  o.  1911). 

3.  H.,  Pierre  Dániel  (latinosan  Huetius),  fi'an- 
eia  tudós,  szül.  Caenben  16,B0  febr.  8.,  megh.  Pa- 
risban 1721  jan  26.  1670-ben  Bossuetvel  együtt 
a  dauphin  tanítója  volt.  1689-ben  Avranches 
püspöke,  1699.  Fontenay  apátja  lett.  Tagja  volt 
az  akadémiának.  Főbb  müvei :  Origenis  Comm.  in 
Script.  8  (2  köt.,  1668) ;  Demonstratio  evangelica 
(Paris  1679) ;  Censura  philosophiae  Cartesianae 
(u.  0.  1689  és  1694) ;  Alnetanae  questiones  decon- 
cordia  rationis  et  fldei  (Caen  1690) ;  Sur  diverses 
matiéres  de  religion  et  de  philosopíüe  (Paris  1712, 
2  kötet) ;  Traité  de  la  faiblesse  de  l'osprit  (Amster- 
dam 1723).  V.  ö.  Comm.  de  rebus  ad  oum  pertin. 
(önéletrajz,  1718) ;  Bartholmes,  H.  évéque  d' Av- 
ranches, ou  le  Bcepticisme  théologique  (1850); 
Barack,  H.  als  Philosoph  (1862) ;  Espenherger, 
Die  ápol.  Bestrebungen  des  H.  (1905). 

Hueter,  Kari  Albert  Moritz,  német  sebész, 
szül.  Marburgban  (Hessen)  1838  nov  27.,  megh. 
Berlinben  1882  máj.  12.  l865-ben  lett  Berlinben 
magántanár.  1868-ban  a  sebészet  rendes  tanára 
Rostockban,  1869.  pedig  Greifswaldban.  H.  vitte 
be  a  kirurgiába  az  experimentális  és  mikroszkó- 
piai vizsgálatokat,  új  módszereivel  ós  felfedezé- 
seivel bővítette  a  sebészeti  tudományokat.  1881- 
ben  a  német  képviselőház  tagja  lett  s  a  haladó- 
párthoz csatlakozott.  Nevezetesebb  művei :  Die 
septíkámischen  und  pyáir-ischon  Fieber  (Hand- 
buch  der  Chirurgie  von  Billroth) ;  Klinik  der  Ge- 
lenkkrankheiten  (1878-ig  2  kiad.) ;  Grundriss  der 
Chirurgie  (5  köt.,  1892 — 97-ig  Lossen  neve  alatt 
7  kiad.  ért).  1871— 82-ig  szerkesztette  Lückevel 
a  Deutsche  Zeitschrift  für  Chirurgie  című  folyó- 
iratot. 

Huieland,  Gkristoph  Wilhelm,  német  orvos, 
szül.  Langensalzában  1762  aug.  12.,  megh.  Ber- 
linben 1836  aug.  25.  Jenában  és  Göttingenben 
tanult,  aztán  Wetmarban  mint  gyakorló  orvos 
működött  és  érintkezett  Wielanddal,  Herderrel, 
Goethével,  Schillerrel;  1793.  Jenában  egyetemi 
tanár,  1798.  a  porosz  kii'ály  házi  orvosa,  a  ber- 
lini Charité  első  orvosa  és  a  Collegium  medico- 
•hirurgicum  igazgatója  lett.  1809-ben  az  új  ber- 
lini egyetemen  a  patológia  ós  a  terápia  tanára, 
1810.  a  minisztérium  egészségügyi  osztályában 


államtanácsos  lett.  H.  a  legkiválóbb  orvosok 
egyike  volt ;  a  különböző  tudományos  irányok 
összeegyeztetésére  törekedett.  Nagy  érdemei  van- 
nak a  hullaházak  ós  védhimlöoltás  bevezetése  kö- 
rül. Művei:  Ueber  die  Natúr,  Erkenntnismittel 
und  Heilart  der  Skrofelkrankheit  (Jena  1795,  3. 
kiad.  Berlin  1819) ;  Die  Kunst,  das  menschliche 
Lében  zu  verlángem  (u.  o.  1796,  a  harmadik  ki- 
adástól kezdve  Makrobiotika  c.  alatt  jelent  meg, 
magyarra  fordította  Kováfs  Mihály,  Pest  1798,  12 
rész,  Buda  1825  ;  újabban:  Ketnény  Fülöp,  Buda- 
pest 1887) ;  Ueber  die  üngewissheit  des  Todes 
(HaUe  1791,  2.  kiad.  1824) ;  Quter  Rat^an  Mutter 
(12.kiad.Leipzig  1875,  magyarra  ford.  Őri  Fábián 
László :  Az  anyákhoz  való  jó  tanátsa  c.  alatt,  Po- 
zsony 1802 ;  ford.  továbbá  Poor  Imre :  Jó  taná- 
csok anyák  számára,  Budapest  1865);  Gc- 
schichte  der  Gesundheit  (u.  o.  1812,  3.  kiad. 
1816) ;  Praktische  Uebersicht  der  vorzüglichsten 
Heilquellen  Deutschlands  (u.  o.  1815,  4.  kiad. 
1840) ;  Enchiridion  medicum  oder  Anleitung  zur 
mecUzinischen  Praxis,  Vermáchtnis  einer  5(>-jáh- 
rigen  Brfahrung  (u.  o.  1836, 10.  kiad.  1857) ;  Klei- 
nere  medizinische  Schriften  (u.  o.  1822—28, 4  köt., 
ujabb  gyűjt.  u.  o.  1834).  H.  adta  ki  a  Bibliothek  der 
praktischen  HeUkunde  (1799—1835,  84  köt.)  e. 
vállalatot  és  a  Journal  der  praktischen  Arznei- 
u.Wundarzneikunde  c.  lapot  (1795—18.35,  83  köt.) 
Önéletrajzát  Göschen  adta  ki  (Berlin  1863).  V.  ö. 
Augustin,  H.-s  Lében  und  Wirken  (Potsdam  1836). 
Magyarul  megvan  még  tőle :  Szegények  patikája, 
ford.  S(úedd  Ferenc  (Buda  1831). 

Hufeland-iéle  gyermekpor,  szénsavas  mag- 
nézium, gyökönkegyökér-por,  ibolyagyökér-pov, 
ánizsmag-por  és  sáfrány-por  keverékéből  ál!. 

Hnfnagel,  Jooris,  festő,  1.  Hoefnagel 

Hui  van  Buren,  álnév,  1.  íleuff. 

Hug,  Johann  Leonhard,  német  kat.  teológus, 
szül.  Konstanzban  1765  jún.  1.,  megh.  1846  márc. 
11.  1791-bon  a  freiburgi  egyetemen  a  keleti  nyel- 
vek és  az  exegesis  tanára,  1827.  freiburgi  kano- 
nok. Nevezetes  művei :  Gutachteu  über  das  Lében 
Josu  V.  Paulus  (1829)  u.  Strausz  (1841) ;  Binlei- 
tung  in  die  Schriften  des  Neuen  Testaments  (2  kö- 
tet, 1808,  4.  kiad.  1847).  Kiadta  (Hirsclien-el)  a 
Zeitschrift  f.  Theol.  (1839—1849). 

Húg,  ifjabb  leánytestvér. 

Hugbaldus,  1.  HucbaMm. 

Hugdietrich,  a  német  hősmonda  alakja  s  egy 
X!0.  sz.-i  epikai  költemény  hőse.  H.,  Konstanti- 
nápoly ly  ú  királya,  ki  rózsás  arcával  s  aranysárga 
hajával  szép  leányhoz  hasonlít,  nőül  akarja  verni i 
Walgund  salnecki  király  leányát,  Hiltburgot,  ki- 
hez (mivel  atyja  erős  toronyban  zárva  tartja)  csak 
csellel,  leánynak  öltözve  fér.  A  róla  szóló  eposzt 
kiadta  Amelung  (Deutsches  Heldenbuch  III.  1871). 
A  szép  mondát  egészen  önállóan  s  igen  sikerül- 
ten feldolgozta  Wilhelm  Hertz,  H.-s  Brantfahrt 
(1863). 

Hugenius,  Huygens  Christian  fizikus  latino- 
sított neve. 

KugenottéikifraRcHuguenots)  néven,  kb.l560 
óta,  a  franciaországi  reformátusokat  értették.  A  H. 
név  vaiószinüleg  Genfben  keletkezett,  amikor  a 
genflek  a  szavójai  hercegek  ellen  folytatott  szabad- 
ságharcukban segítségül  hívták  a  helvét  szövet- 


Hugenották 


'ái9 


Hughendeii 


kezett  kantonoknak,  az  Eidgenosseuschaftuak 
egyikét,  a  bernieket,  kik  már  ekkor  (1535)  refor- 
miltusok  voltak  s  csak  azon  egyik  feltétel  alatt 
mentek  Genf  segítségére,  ha  megengedtetik  ne- 
kik az  evangélium  szabad  prédikál  tatása  s  a  refor- 
mátus istenitisztelet  tartása.  Így  aztán  a  genflek 
előtt  az  Eidgemssen  vagy  hibásan  kiejtve  Eyge- 
■nots  szó  annyit  is  jelentett,  mint  református ;  és 
minthogy  később  a  reformációnak  franciaországi 
hívei  szoros  összeköttetésbe  jutottak  Kálvinnal  s 
a  genflekkel,  azért  ellenségeik  elnevezték  őket  H.- 
uak.  A  H.  egyháztörténelmének  főbb  mozzanatai 
a  következők  :  Luther  vallásjavítási  tanai  mind- 
járt az  olső  években  ismeretesekké  lettek  Francia- 
országban, ahol  különben  is  Vald  Péter  és  a  val- 
(lensek  Ijuther  előtt  több  mint  200  évvel  ugyanoly 
szellemben  és  irányban  működtek,  mint  a  XVI. 
öz.  reformátorai.  i'<lsö  nemzeti  zsinatukat  1559. 
tartották,  amidőn  a  lutheri  iránytól  egész  határo- 
zottan a  gentt  reformációhoz  csatlakoztak,  aniony- 
nyiben  a  Kálvin  egyik  tanítványa,  Chandieau 
által  fogalmazott  hitvallást  (Confessio  Gallicana-t) 
fogadták  el,  az  isteni  tiszteletet,  egyházfegyelmet 
és  szervezetet  illetőleg  teljesen  Kálvin  szigorú 
puritán  és  preszbiteriális  elveit  juttatták  diadalra. 
Sok  üldöztetés  után  megengedték  nekik,  hogy 
Poissyban  (lööl  szept.  9.  —  okt.  13.)  vallás-érte- 
kezletet tartsanak  s  ez  értekezlet  eredménye  a 
januáriusi  v.  st.  germaini  ediktum  lett,  mely  a  vá- 
rosok falain  kívül  a  H.-nak  szabad  vallásgyakorla- 
tot biztosított.  Mégis  Vassy  városkában  több  huge- 
notta lemészároltatott  (1562  márc.  1.)  s  ez  mintegy 
jeladásul  szolgált  az  első  vallási  háborúra ;  ezt  az 
amboisei  béke  zárta  be,  mely  néhány  városnak, 
többok  közt  Parisnak  is  kivételével,  szabad  vallás- 
gyakorlatot biztosított.  A  második  vallásháborút 
alonjumoaiii  béke  zárta  be,  mely  főbb  vonások- 
ban a  januáriusi  ediktum  pontjait  elevenítette  fel 
(1568).  Néhány  hónap  múlva  kitört  a  haimadik 
háború,  az  ezt  berekesztő  st.-gennaini  békekötés 
(1570)  majdnem  teljes  vallásszabadságot  adott  a 
H.-)iak  s  egyszersmind  annak  biztosítására  több 
várat  engedett  birtokukba,  pl.  La  Rochellet.  Hogy 
ezen  örökös  belhábomknak  végét  szakítsák,  aH. 
fejének,  Navarrai  Henriknek  eljegyezték  IX.  Ká- 
roly nővérét,  Margitot.  A  lakodalmi  ünnepély  6-ik 
éjjelén,  Bertalan-napra  virradólag  (1572  aug.  23 — 
24.)  megkezdődött  Parisban,  azután  szerte  egész 
Franciaországban  a  H.  mészárlása  (1.  Bertalan- 
éj).  AH.  ezen  nagy  veszteségük  dacára  ismét 
fegyverre  keltek  vallásuk  védelmére  s  az  1573. 
megkötött  boulognei  békével  ismét  biztosították 
maguknak  azt  a  jogot,  hogy  egyes  városokban  sza- 
badon gyakorolhatták  vallásukat ;  de  még  öt  újabb 
vallásháború  dúlta  az  országot.  1589-ben  Navar- 
rai vagy  IV.  Henrik  —  s  benne  a  Bourbon-család 
—  ült  a  királyi  székbe,  aki  1598.  a  nantesi  edik- 
tiun  kibocsátása  által  a  H.-nak,  Paris  és  más 
négy  nagj'obb  város  kivételével,  az  egész  ország- 
ban szabad  vallá.sgyakorlatot,  hivatalviselhetési 
jogot  biztosított,  valamint  meghagjta  kezükön  az 
eddig  birt  várakat  s  erődöket.  XI\' .  Lajos  hosszú 
uralkodása  alatt  (1643—1715)  újra  minden  jogaik- 
tól megfosztattak;  a  nantesi  ediktum  eltörölte- 
tett, a  dragonyosok  erőszakoskodásai,  a  börtönök 
s  kegyetlenkedések  sok  ezer  hugenottát  áttéritet- 


tek  a  kat.  egyházba,  még  többeket  —  némelyek 
szerint  mintegy  3  milliót  —  Svájcba,  Branden- 
burgba, Angliába  való  kivándorlásra  kényszerl- 
tettek ;  ismét  mások,  az  ú.  n.  camisardok  a  ceven- 
nesi  bércek  között  évtizedeken  át  fanatikus  har- 
cot vívtak  hitükért.  A  XVlil.  sz.-ban  már  csak 
titokban,  erdőkben,  barlangokban,  a  pusztákban 
gyakorolhatták  a  H.  vallásukat ;  a  bujdokló  lel- 
készek közül  (Pasteurs  du  désert),  akiket  elfog- 
hattak, halállal  lakoltak ;  mignem  a  század  köze- 
pén felébredt  szabad  bölcsészeti  irány,  még  in- 
kább a  nagy  forradalom,  véget  vetett  a  sok  zak- 
latásnak. 

Irodalom.  Béza,  Histoire  ecclésiastique  stb.,  3  köt.  1580; 
Aymon,  Synodes  des  églises  réformóes  do  Francé,  2  köt. 
1710;  Thuanus,  Hist.  sui  temporis,  7  köt.;  Ranke,  Kraozö- 
sische  Qeschichte  im  XVI.  und  XVII.  Jahrhuadert,  3.  kiad. 
1877 ;  Soldau,  Geschichte  des  Protest.  in  Kraukreich,  1855, 
2  köt.;  Polenz,  Geschichte  des  fraazös.  Calvinismus,  1857— 
1869 ;  Hardouin  de  Péréflxe,  Histoire  de  Henri  le  Grand,  1876; 
Pnaux,  Hist.  de  la  reform.  fran(j.,  7.  köt.  1859—64;  Smiles, 
The  Hugnenots,  2.  kiad.  1877 ;  Meaux,  Les  Inttes  réligienses 
en  Francé,  1879;  Kervyn  de  Lettenhove,  Les  Huguenots  et 
les  Gneux,  6  köt.  1883—85 ;  Hugues,  Les  synodes  dn  désert 
8  köt.  1885—87 ;  Marcks,  Coligny,  1.  1892 ;  Tylor,  The  H., 
1892;  The  Huguenots  and  tlie  revocation  of  the  edict  oí 
Nantes,  London  1895 ;  Uistory  of  the  Huguenot  emigration 
to  America,  New  York  1885;  Haag,  La  Francé  protestante, 
10  köt.  A  Soeiété  de  l'histoire  du  protestantisme  franc, 
kiadványai. 

Hugenotta-stilu8,az  építészetnek  az  az  iránya, 
melyet  a  Franciaországból  kiűzött  hugenották  ho- 
nosítottak meg  Hollandiában  és  Németországban 
8  mely  a  XVII.  sz.-ban  a  hugenották  alapította 
egyes  városoknak  és  városrészeknek  megadta  kü- 
lönös karakterét.  Az  alaprajzban  és  fölépítésben 
egyszerűsóg  és  világosság  jellemzi.  Ily  stílusban 
I  épült  pl.  a  mannheimi  várkastély,  az  amsterdami 
luteránus  templom,  a  potsdami  helyői-ségi  temp- 
j  lom  stb. 

Huggins  (ejtsd:  högiusz),  William,  sir,  asztro- 
I  flzikus,  szül.  Londonban  1824'  február  7.,  mh.  u.  o. 
j  1910  máj.  12.  1862  óta  a  csillagok  színkópelem- 
j  zésével  foglalkozott.  Előbb  26  kémiai  elem  szln- 
i  képét  tanulmányozta  ós  lerajzolta,  azután  Miller- 
\  rel  együtt  50-nél  több  csillagnak  spektrumát, 
amelyeket  a  földi  anyagok  spektrumával  össze- 
hasonlított. Megállapította  számos  ködfoltnak  gáz- 
nemű halmazállapotát  s  különösen  a  hidrogénnek 
a  jelenlétét.  Az  üstökösök  és  a  protuberanciák 
spektrumát  is  tanulmányozta ;  ö  fedezte  fel  azt, 
hogy  a  .színkép  vonalainak  elmozdulásából  a  csil- 
lagoknak a  látósugár  irányába  eső  sebességére 
lehet  következtotni.  Főbb  müvei :  Spectrum  ana- 
lysis,  applied  to  the  heavenly  bodies(1866) ;  On 
the  spectra  of  somé  of  the  flxed  stars  and  nebulae 
(1863—68) ;  Further  obsorvations  on  the  spectra 
of  somé  of  the  stars  and  nebulae  with  an  attempt 
to  determine  there  from  wether  those  bodies  ai-e 
moving  towards  or  from  the  earth  (1868).  Fele- 
ségével együtt  adta  ki  19pO-ban :  Atlas  of  repre- 
sentative  stellar  spectra.  Összegyűjtött  mimkái : 
Scientiflc  papers  of  Sir  William  and  Lady  H.  cí- 
men jelentek  meg  (2  köt.,  London  1899—1909). 
Hughenden  (eijtsd:  jiendn)  v.  Hitchenden,  előbb 
önálló  falu  Buckingham  angol  countyban,  jelen- 
leg Chepping  Wycombe  városhoz  tartozik.  Neve- 
zetessége szép  kastélya,  amely  lord  Beaconsfleld- 
nek  szolgált  lakóhelyül;  ebben  van  eltemetve, 
míg  a  falu  templomában  márványemléke  látható, 


Hughes 


350 


Hugó 


amolyot  Viktória  királynő  készíttetett  Beit  szob- 
i'ász  által. 

Hughes  (ejtsd:  júsz),  1.  Dávid  Edicard,  a  betű- 
nyomó távirógép  feltalálója,  szül.  Londonban  1831 
máj.  16.,  megh.  1900  jan.  22.  A  barndstowni  fő- 
iskola 1850.  a  zene,  1851.  pedig  a  természettudo- 
mányok tanszékére  hívta  meg,  melyről  1853.  le- 
mondott, hogy  teljesen  a  betűnyomó  távirógép 
szerkesztésének  élhessen.  1855-ben  publikált  ta- 
lálmánya rendkívül  nagy  sikert  aratott.  1878-ban 
feltalálta  a  mikrofont,  mely  egy  galvánelem  és 
telefon  kombinálásával  a  leggyengébb  hangot  is 
hallhatóvá  teszi. 

2.  H.,  Tliomas,  angol  író  és  politikus,  szül.  Don- 
nington  Prioryban,  Newbury  mellett  (Berkshire) 
1823  okt.  20.,  megh.  1896  márc.  Oxfordban  ta- 
nult és  184f8.  ügyvéd  lett,  de  csakhamar  teljesen 
a  közügyeknek  kezdett  élni.  Az  ú.  n.  keresztény 
szocializmusnak  és  a  munkások  kollégiumának  ő 
a  megalapítója.  Első  munkája  Tom  Brown'ts 
school-days  (1856),  mely  Anglia  nyilvános  iskolái- 
ról szól.  Ennek  folytatása  :  Tom  Brown  at  Oxford 
(1861).  Egj'éb  míívei :  Scouring  of  the  white  horse 
(1858) ;  Alfréd  the  Great  (1869) ;  The  old  Church. 
1879-ben  iÍMgrö?/ néven  Tennesseeben  angol  gyar- 
matot alapított,  amely  azonban  rövid  idő  multán 
megszűnt. 

3.  H.,  Wüliam  Morris,  ausztráliai  politikus, 
.<zül.  1864  szept.  25.  Walesben,  hol  előbb  tanító 
volt,  de  kivándorolva  Ausztráliába,  1901.  képvi- 
selő, majd  ügyvéd  lett.  1904-ben  a  Watson-fóle 
munkáspárti  minisztériumban  külügyminiszter, 
a  Pischer-félébon  pedig  (1908)  igazságügyminisz- 
ter lett. 

Hughes-gép,  1.  Betűnyomó  távírógépek. 

Hughes-jelfogó,  1.  Átvivő  és  Betűnyomó  táv- 
iróaépek. 

Hugi,  Franz  Josef, syájci  természetbúvár,  szül. 
Grenchenben  1796  jan.  23.,  megh.  Solothurnban 
1855  márc.  25.  Solothurnban  természetrajzi  mu- 
zeumot és  növénytani  kertet  alapított ;  1833.  ta- 
nár lett  a  solothurni  líceumban.  Nagyobb  utakat 
lett  a  Földközi-tenger  mellékén.  Müvei :  Über  das 
Wesen  der  Gletscher  (Stuttgart  1842) ;  Die  Gle- 
tscher  u.  die  erratischen  Blöcke  (Solothum  1843) ; 
Die  Erde  als  Organismus  (u.  o.  1841)  és  Natur- 
iiistor.  Alpenreise  (u.  o.  1830).  A  Pinsteraarhorn 
egy  nyergét  róla  nevezték  el. 

Hugli  (ang.  Hoogly),  1.  a  Gangesz  torkolatá- 
nak legnyugatibb  ága,  keletkei.ik  a  Bagirati  és 
Matabhanga  összefolyásából  195  km.-nylre  a  ten- 
gei-íöl,  Kalkutta  mellett  8—900  m.  szóles,  eddig 
<?rezhető  a  tenger  árja  rajta.  Bejárata  iszapzáto- 
nyai miatt  a  hajózásra  nézve  veszélyes.  —  2.  H., 
a  hasonlónevű  disztriktus  (3167  km2,  1.049,282 
lakossal)  fővárosa  a  brit-indiai  BengáUa  tarto- 
mányban, a  H.  folyó  jobbpartján,  29,383  lakossal. 
A  várost  1537.  a  portugálok  alapították,  ma  az 
angoloké. 

Hugó,  szentek,  1.  H.,  heristali  Pipin  unokája, 
szül.  680. ;  metzi  kanonok,  később  szerzetes,  722. 
roueni  érsek.  Megh.  730.  Ünnepe  ápr.  9.  —  2.  H., 
bonnevauxi  ciszt.  apát,  szül.  1120.,  megh.  1194. 
Közvetítő  volt  a  pápa  és  Barbarossa  között.  Ün- 
nepe ápr.  1.  —  3.  H.,  grenoblei  püspök,  szül.  1053. 
lírélyesen  küzdött  VII.  Gergely  roformeszméi  mel- 


lett. 1082-ben  lemondott  püspökségéről  és  szerze- 
tes lett,  1084.  azonban  pápai  parancsra  visszatért 
egyházmegyéjébe.  Megh.  1132.  Ünnepe  ápr.  1.  — 

4.  H.,  clugnyí  apát,  szül.  1024.  Semurban.  Szt. 
Odilo  vezetése  alatt  a  clugnyi  apátságban  bencés 
lett,  1094.  apát.  1153-ban  részt  vett  a  III.  Henrik 
és  I.  András  magyar  király  között  kötött  béke 
létrehozásában  ós  közbenjárására  fogadta  be  Vil. 
Gergely  IV.  Henriket  a  kiközösítés  után  az  egy- 
házba, ó  kezdte  meg  a  clugnyi  nagyszerű  temp- 
lom építését.  Meghalt  1109.  Ünnepe  ápr.  29.  - 

5.  H.,  lincolni  püspök,  már  kora  ifjúságában  ben- 
cés, majd  karthausi,  a  witharni  kolostor  perjele, 
végre  lincoLni  püspök.  Megh.  1199.  Ünnepe  nov. 
16.  —  6.  H.,  vértanú.  Megh.  1257  aug.  28.  Unniípc 
júl.  27. 

Hugó  (franc.  Hugues),  1.  a  Nagi/,  Francia  (Isle 
de  Francé)  hercege,  Róbert  párisi  grófna'c, 
Együgyű  Károly  elleukirályának  fla,  megh.  956. 
jún.  Atyja  923.  a  soissonsi  csatában  esett  el  s  ez- 
után H.  előbb  Burgundi  Rudolfot,  majd  936.  Ten- 
gerentúli Lajost  segítette  a  francia  trónra.  942. 
fellázadt  Lajos  ellen,  elfogta  őt  s  az  utolsó  királyi 
város,  Laon  átengedésére  kényszerítette.  De  ké- 
sőbb Nagy  Ottó  német  király  950.  Lajos  segítsé- 
gére jött  s  őt  visszahelyezte  a  trónra.  Fiai  közül 
Capet  H.  Francia,  Ottó  pedig  Burgimd  herceg- 
ségét örökölte. 

2.  H.  (Capet),  Franciaország  királya,  H.  1. 
legidősebb  íla,  az  összes  francia  királyi  családok 
őse  (1.  Kapetingek),  szül.  939  körül,  megh.  996 
okt.  24. ;  anyja  Hedwig,  Nagy  Ottó  király  test- 
vére volt.  Az  utolsó  gyenge  Karoling  királyok : 
II.  Lothár  és  V.  Lajos  idejében  ő  volt  Francia- 
ország kormányzója.  V.  Lajos  halála  után  a  fran- 
cia seniorok  987.  őt  választották  kii'állyá  s  júl.  3. 
Rheimsben  meg  is  koronázták.  Királyi  hatalma 
azonban  nagyon  csekély  volt  és  sokat  kellett  küz- 
denie a  lázongó  világi  és  egyházi  főurakkal.  Capet 
melléknevét  a  cappanevü  egyházi  öltönytől  kapta, 
melyet  mint  a  toursi  Szt.  Márton  kolostor  világi 
apátja  viselt.  V.  ö.  Lot,  Études  sur  le  regne  de 
H.  C.  (Paris  1904). 

3.  H.,  Olaszország  királya,  Thietbald  proven- 
cei  gróf  fla,  megh.  Arlesban  947  ápr.  10.  Anyai 
ágon  a  Karolingoktól  származott.  926-ban  Rudolf 
király  ellenében  olasz  királlyá  választották.  Vál- 
tozó harcok  után  933.  lemondott  Alsó-Bm'gund  ■ 
ról  Rudolf  javára.  Itáliában  olyan  szigorúsággal 
és  kegyetlenséggel  uralkodott,  hogy  Béren  gár 
ivreai  őrgróf  felkelt  ellene  és  Nagy  Ottó  király 
segítségével  945.  megfosztotta  hatalmától.  H. 
erre  fiával,  Lothárral,  ki  931  óta  uralkodótársa 
volt,  Provenceba  vonult  vissza,  hol  meghalt,  mi- 
előtt országát  visszafoglalhatta  volna. 

4.  H.,  Vermandois  grófja,  I.  Henrik  francia 
király  íQabbik  fla,  szül.  1057.,  megh.  Tarsusban 
(Kís-Ázsia)  1102.  Egyike  volt  az  első  keresztes 
hadjárat  vezéreinek  s  nagy  vitézséggel  harcolt 
a  dorylaeumi  csatában  (1097),  de  még  Jeruzsálem 
visszafoglalása  előtt  hazatért  Franciaországba. 
Hogy  fogadalmát  teljesen  beváltsa,  1102.  újból  a 
Szentföldre  ment,  de  Kappadokiában  megsebesült 
és  nemsokára  meghalt. 

Hugó,  1.  flavignyi  apát,  egyházi  történetíi'ó, 
szül.Verdunben  1065.,  megh.  114-0  körül.  1096-ban 


p 


—    361     — 


Hugro 


a  flavignyi  kolostor  apátja,  ahonnan  3  év  multán 
ellenségei  ármánykodása  miatt  távoznia  kellett. 
1100-bau  a  pápa  követe  visszahelyezte  állásába, 
de  1101.  újra  elűzték.  További  életfolyásáról  nem 
tudni  bizonyosat.  Műve:  Chronicon  Virduneuse 
seu  Flavinia  c.  (109U— 1102)  egyh.-tört.  szempont- 
ból igen  értékes.  V.  ö.  Grignard,  L'abbaye  de 
Flavinia,  ses  historiens  et  ses  histoires  (1886). 

2.  H.  de  Saint-  Vidor,  híres  skolasztikus  ós  misz- 
tikus, szül.  1097  körül,  megh.  1141. 18  éves  korá- 
ban már  szerzetes  volt,  később  a  st.-victori  kolos- 
tori iskolának  vezetője  haláláig.  Az  úgynevezett 
St.  Victor-féle  misztikus  teológia  megalapítója 
volt.  Nevezetesebb  müvei :  Eruditio  didascalica  (6 
könyv) ;  De  sacramentis  christianae  fidei  (3  könyv^); 
Summa  sententiaiima ;  De  arca  Noe  morali  et 
raystica ;  De  vanitate  mundi ;  De  arrha  animae 
stb,  V.  ö.  Mignon,  Les  origines  de  la  scolastique 
et  H.  (1895) ;  Kilgenstein,  Die  Gotteslehre  des  H. 
(1897). 

Hugó  Károly,  családi  nevén  Bernstein  Hugó 
Károly,  német-magyar-francia  drámaíró,  szül.  Pes- 
ten 1806  körül,  megh.  Milanóban  1877  nov.  14. 
Sebészetet  tanult  s  megszerezve  az  orvosi  diplo- 
mát, mint  orvos  szolgált  1830.  a  lengyel  fon-ada- 
lom  idején  a  fölkelő  seregben.  Varsó  eleste  után  be- 
sorozták az  oroszok,  majd  visszatérhetett  Pestre, 
ahonnan  Hahnemann  hívására  Parisba  ment.  Itt 
a  színházak  fölélesztették  gyermekkora  óta  élő 
vágyát  a  di'ámaköltészet  iránt  s  midőn  Német- 
országba költözött,  nem  kisebb  dolgot  akart,  mint 
reformálni  a  német  színpadot.  Hamburgban  nem 
találván  meghallgatást,  Bécsbe  ment,  hogy  az  ud- 
vari színházzal  előadassa  időközben  írt  drámáit. 
Terve  itt  sem  sikerült,  de  legalább  öt  drámája  kö- 
zül négyet  (Brutus  und  Lucretia,  Das  Schauspiel 
der  Welt,  Der  Stein  der  Weisen,  Des  Hauses  Éhre) 
1844.  nyomtatásban  közrebocsáttatott  (a  Calderon 
csak  1863.  jelent  meg).  Sok  túlzás  mellett  sok  fan- 
tázia és  költői  szín  volt  e  drámákban,  melyeket 
ezután  magyar  színpadokon  akart  elhelyezni. 
Visszatért  Pestre,  megtanult  újra  magyarul,  meg- 
írta Egy  magyar  király  e.  drámáját  (1846),  melyet 
Egressy  és  Szigligeti  öntöttek  elfogadható  for- 
mába. Ez,  valamint  Brutus-Sí,  színre  is  került  a 
Nemzeti  Színházban.  Ekkor  írta  Bazancourt  egy 
németre  átdolgozott  francia  novellája  után  néme- 
tül legértékesebb  drámáját,  a  máig  is  műsoron 
lévő  Bankár  és  báró-t  (1848,  újra  1880),  melyet 
Falk  Miksa  fordított  magyarra.  H.  működése  a 
magyar  dráma  történetében  is  nevezetes :  a  kora- 
beli szhü  hatásra  törekvő  irány  ellenében  tisztább, 
költői  eszközökkel  dolgozik  s  a  klasszikus  hagyo- 
mányokat követi.  Mivel  drámájának  idegen  for- 
rását szemére  vetették  s  egyébként  is  sokat  tá- 
madták elbizakodott,  gőgös  viselkedését,  1847. 
újra  kiment  Parisba,  kiadott  két  francia  színmüvet 
(h&  comédie  infeiTiale,  1850;  L'lliado  ílnie,  1851), 
de  lassanként  nagyzási  hóbortja  és  elbizakodott- 
sága valóságos  monomániáváfajult.  Magát  a  világ 
legnagyobb  lángeszének  tartotta,  aki  hívatva  van 
tanaival  az  emberiség  egész  szellemi  életét  átala- 
kítani (Hugosophia) ;  mint  művészt  is  utolérhetet- 
lennek tartotta  magát.  Berlinben  görögös  kosztüm- 
ben füllépett  színpadra  s  elszavalta  darabjait  a 
maguk  egészében.  Kinevették,  ö  meg  elkeseredé- 


sében pamfletszerű  könyvében  (Das  gemassregolte 
Genio,  1862)  élesen  kikelt  a  porosz  állam,  sőt  a 
király  ellen  is.  A  bepörléstöl  csak  elmeállapotá- 
nak megvizsgálása  mentette  meg.  Azóta  sokfelé 
kóborolt,  mindenütt  «automimikai»  előadásokat 
tartva,  megfordult  több  ízben  Pesten  is,  míg  végre 
Olaszországban  telepedett  le.  ahol  épen  mikor  szín- 
padra készült  lépni,  hirtelen  meghalt.  V.  ö.  Ágai 
Adolf,  H.,  Fővárosi  Lapok  1877,265, 273-275.  sz. ; 
Körös  Endre,  H.  Báró  ós  bankárja  (1894) ;  Móczár 
József,  H.  élete  és  színmüvei ;  Koni  Ignác  és  Csá- 
szár Elemér,  A  bankár  és  báró  forrása.  Egy.  Phil. 
Közi.  (1899);  Ádám  György,  H.élete  és  müvei  (1906). 

Hngo,  Gmtav,  német  jogtudós,  szül.  Lörrach- 
ban  (Baden)  1764  nov.  23.,  megh.  Göttingenben 
1844  szept.  15.  A  göttingeui  egyetemen  1788. 
rendkívüli,  1792.  rendes  tanár  lett.  Haubolddal  és 
Savignyvel  H.  a  törtóueti  iskola  egyik  megalapí- 
tója. Fő  művei:  Lehrbuch  eines  zivilistísehen 
Kursus  (Berlin  1792-1821 ,  7  köt. ) ;  Zivilistisches 
Magazin  (u.  o.  1790—1837, 6  köt.) ;  Beitráge  zur  zi- 
vilistísehen Bücherkeuntniss  der  letzten  40  Jahre 
(u.  0. 1828-44,  3  köt ). 

Hugó  (öTjtsd:  ügo),  Victor  Marié,  francia  költő, 
szül.  Besan9onban  1802  febr.  26.,  megh.  Parisban 
1885  máj.  22.  Atyja,  H.  Sigisbert,  Napóleon  kato- 
nája volt,  aki  tábornoki  és  grófi  rangra  emelkedett: 
anyja  királj^párti  érzelmű  breton  nő  volt  Nantes- 
ból,  családi  nevén  Sophie  Trébuchet.  Atyja  a  ka- 
tonai pályára  szánta  s  magával  vitte  Olasz-  és 
Spanyolországba.  Odes  et  ballades  c.  első  vers- 
gyűjteményében (1822—26,  3  köt.)  királypárti  és 
katolikus  érzelmeinek  ad  kifejezést,  jobbára  klasz- 
szikus  formákban,  de  sokszor  újszerű,  egyéni 
nyelven.  XVIII.  Lajos  1000  frank  évjáradékot 
utalványozott  ki  neki,  ami  lehetővé  tette,  hogy 
már  20  éves  korában  megnősüljön  s  oltárhoz  ve- 
zette imokanővérét,  Foucher  Adélét.  Fejlődésében 
jelentősek  Han  d'Islande  (1823)  ós  Bug  Jargal 
(1825)  c,  a  maguk  idejében  sokat  olvasott  re- 
gényei, melyekben  a  groteszk  és  szertelen  iránti 
előszeretete  mind  világosabban  bontakozik  ki.  Iro- 
dalmi hitvallását  CromweU  (1827)  c.  drámájának 
előszavában  fejtette  ki  (újra  kiadta  Souriau  1897) 
s  fejévé  lön  a  cénacle  néven  ismert  irodalmi  kor- 
ból kialakult  romantikus  iskolának.  Az  új  irányt 
véglegesen  H.  Hernani  c.  drámájának  1830  febr. 
26-ikí  első  előadása  juttatta  diadalra  a  magát  ki- 
élt klasszicizmus  fölött. 

H.  egyéb  di-ámái :  Marion  Delorme  (1829) ;  Le 
roi  s'amuse  (1832) ;  Lucréce  Borgia  (1833) ;  Marié 
Tudor  (18.33) ;  Angelo  (1835) ;  Ruy  Blas  (1839)  és 
Les  burgraves  (1843)  c.  trilógia,  mely  utóbbi  oly 
csúfos  kudarcot  vallott,  hogy  a  költőnek  hosszú 
időre  elment  a  kedve  a  színpadtól  s  csak  élete 
utolsó  éveiben  tett  e  téren  újabb  kísérletet  Tor- 
quemada  (1882)  c.  irányzatos  drámájával.  Mind 
e  művek  közül  valóban  életképesnek  csupán  Her- 
nani és  Ruy  Blas  bizonyult.  Sem  a  jellemfestés, 
sem  a  cselekvény  bonyolítása  nem  erős  oldala 
H.-nak.  Drámáinak  hősei  vagy  puszta  abstrakciók, 
vagy  ügyesen  kiélezett  ellentétek,  de  nem  igazi 
húsból  és  vérből  való  emberek ;  a  cselekmény 
hihetetlen  fordulataiban  pedig  több  része  van  a 
költői  képzelet  önkényének,  mintsem  a  szereplő 
személyek  elhatározásának  ós  tetteinek.  A  törté- 


Hugó 


352 


HUgo 


neti  hűség,  melyet  H.  ós  köre  különösen  hangsú- 
lyozott, felszínes  máznál,  puszta  külsőségeknél 
alig  egyéb.  A  belső  és  külső  valószinütlenségeknek 
az  a  halmaza  azonban,  amelyből  egy-egy  H.-félo 
dráma  szövődik,  kiváló  alkalmat  ad  a  költőnek 
ragyogó  nyelvművészete  s  igaz  lírai  tehetsége 
kifejtésére  s  innen  vau,  hogy  darabjai  olvasva 
kedvezőbb  hatást  keltenek,  mint  a  színpadon. 

H.  egyéb,  e  korszakba  eső  müvei  közül  említést 
érdemelnek  még :  Notre-Dame  de  Paris  (1831)  c. 
regénye,  melyben  sokszor  furcsa,  de  mindig  szí- 
nes és  eleven  képet  ad  a  középkor  Parisáról ;  Les 
derniers  jours  d'un  condamnó  (1829)  és  Claude 
Gueux  (1834)  c.  íránynovellái,  melyekben  a  halál- 
büntetés ellen  száll  síkra  s  főleg  ILrai  gyűjtemé- 
nyei, melyekben  tehetsége  a  legtisztábban  ragyog. 
Ezek :  Les  Oríentales  (1828),  melyek  a  görög  sza- 
badságharcot s  kelet  szépségeit  dicsőítik;  Les 
feuilles  d'automne  (1831),  melyekben  a  családi  ér- 
zelmeknek ad  kifej ezósts  egyben  forradalmi  gondo- 
latokat is  kezd  hangoztatni ;  továbbá  Les  chants  du 
crépusculo  (1835) ;  Les  voix  intórieures  (1837)  és 
Les  rayons  et  les  ombres  (1840)  c.  kötetei,  melyek- 
ben költői  tehetsége  delelőj  ére  hág  s  az  érzelmek 
mélysége  és  igazsága  csökkenti  rendes  hibáit,  a  túl- 
ságos szó-  és  sziubőséget.  Figyelemre  méltóak  még 
Le  Rhin  (1842)  c.  összefoglalt  úti  benyomásai  is. 

H.-t  írói  sikerei  1841.  bevitték  az  akadémiába, 
Lajos  Fülöp  király  pedig  1845.  pair-ré  nevezte 
ki.  Politikai  szempontból  ez  időtáj t  mindjobban 
közeledett  a  liberális  felfogáshoz  s  egy  ideig  a 
bouapartistákhoz  is  közel  állott,de  mintáz  1848-íki 
alkotmányozó  nemzetgyűlés  tagja,  egyelőre  a 
jobb  oldalon  maradt,  mígnem  hirtelen  elhatározás- 
sal a  szélsőbalhoz  csatlakozott  s  egyike  volt  a 
legelsőknek,  akiket  az  1851  dee.  2-ikí  államcsíny 
szerzői  számldvetésbe  küldtek.  H.  családjával 
előbb  Jersey  szigetén,  majd  később  Guerneseyben 
és  Bruxellesben  telepedett  meg  s  csak  1870.,  a 
császárság  bukása  után  tért  vissza  Parisba.  Szám- 
űzetésében a  költő  néhány  humanitárius  irány- 
regényt írt,  ezek :  Les  misórables  (1862) ;  Les  ti'a- 
vaiUeurs  de  la  mer  (1863)  és  L'homme  qui  rit 
(1869).  E  regények  kompozíció  dolgában  megle- 
Iretősen  gyöngék ;  sok  bennük  a  valószínűtlenség, 
a  hosszadalmasság  és  üres  szószaporítás;  de  a 
hibáikért  —  főleg  az  elsőben  —  bőven  kárpótol 
számos  oly  részlet,  mely  epikai  erejével,  lirai  ben- 
söségével,  vagy  életteljes  realízrausával  válik 
ki.  E  korszak  tisztán  lirai  termésének,  melyet 
Les  contemplations  (1856)  ós  Chansons  des  rues 
et  des  bois  (1865)  c.  köteteiben  gyűjtött  össze, 
legérettebb  gyümölcsei  azok  a  költemények,  me- 
lyeket családi  bajai  sugalltak.  Sok  erő  van  III. 
Napóleon  ellen  irányuló  és  vak  gyűlölettől  izzó 
szatíráiban  is,  melyek  Les  chátiments  (1853)  c. 
kötetét  töltik  meg.  Legjelesebb  műve  azonban  a 
La  légende  des  síécles  (1859,  1877  és  1883)  c. 
líríko-epikai  ciklus,  mely  merész,  sokszor  homá- 
lyos, de  majd  mindig  megrázó  látományok  alak- 
jában tárja  fel  az  emberi  nem  és  mívelödés  egyes 
korszakait  a  teremtéstől  a  végpusztulásig.  Ugyan- 
csak a  száműzetés  éveiben  írta  William  Shakes- 
peare (1864)  c.  tanulmányát  s  a  később  napvilágot 
látott  Le  papé  (1878),  Relígíons  et  religíon  (1879) 
és  L'áne  (1880)  c.  köteteket. 


Visszatérve  Parisba,  1871.  Bordeaux  városa 
képviselővé  választotta,  de  a  következő  évben, 
amikor  újra  választás  alá  került,  a  kommün  iránt 
kifejezett  rokonszenve  megbuktatta.  1876-baii 
azonban  beválasztották  a  szenátusba.  Aggkori  mun- 
kásságának termékei  közül  említhetők :  L'annóe 
terrible  (1872,  a  porosz-francia  háborúról) ;  Quatre- 
vingt-treize  (történeti  regény,  1874);  Actes  et  paro- 
les  (1875—76);  L'histoire  d'un  crime  (1877.  az 
1851-iki  államcsínyről) ;  L'art  d'étro  grand-pére  i 
(1877) ;  La  pitié  supréme  (1879,  a  kommün  vád-  1 
lottjai  érdekében)  és  Les  quatre  vents  de  l'esprit  ' 
(1881).  Halála  után  még  számos  hátrahagyott 
műve  jelent  meg,  amelyek,  bár  sok  hgyelemre- 
méltót  tartalmaznak,  új  vonással  nem  egészítik 
ki  írói  egyéniségét. 

H.  a  XIX.  sz.  francia  költészetének  egyik  leg- 
kimagaslóbb alakja.  Nem  valami  eredeti  gondol- 
kodó, de  igen  ügyesen  válogatja  meg  azokat  a 
bölcseleti  elméleteket,  melyek  lelki  világának  leg- 
inkább megfelelnek  s  nagy  stilisztikai  készségé- 
vel bámulatosan  konkrét  képekbe  tudja  önteni  az 
elvont  eszméket.  Kiváló  nyelvművósz,  aki  való- 
sággal megújította  a  francia  költészet  szókincsét, 
ritmusérzéke  pedig  oly  modulációkat  csalt  ki  a 
merevnek  tartott  francia  versformákból,  aminölcre 
ő  előtte  alig  volt  példa.  Tehetségének  árnyoldalai : 
a  szokatlan  és  borzalmas  túlságos  kedvelése,  az 
ellentéteknek  szinte  modorossá  fajuló  kiélezése,  a 
gyönge  emberismeret  s  a  hatásvadászat.  Összes 
műveit  többször  kiadták,  legjobb  a  ne  varietur 
kiadás  82  kis  8-r.  kötetben  (Paris,  1889  óta).  Ma- 
gyanil  megjelentek:  Angelo,  ford.  br.  Eöivös 
József  (Pest  1836) ;  Bug  Jargal,  ford.  Deákij  Fülöp 
S.  (Kolozsvár  1837, 2.  kiad.  1845) :  Boldogasszony 
temploma  harangozója,  ford.  Pályi  Elek  (Kassa 
1837) ;  Sár  és  trón  (Ruy  Blas),  ford.  Nagy  Ignác 
(Pest  1839) ;  Tudor  Mária,  ford.  Horváth  Döme 
(Kecskemét  1850) ;  A  Noti-e-Dame  egyház  Paris- 
ban, ford.  Szalkay  Gergely  (u.  o.  1858) ;  A  száza- 
dok legendájából,'  ford.  Szász  Károly  (Pest  1862) ; 
A  nyomonütak,  ford.  Huszár  Imre  és  Reviczky 
Sz.  (u.  0.  1862) ;  A  szép  Pécopin,  ford.  Mezöfi 
Manó  (u.  o.  1863) ;  Egy  halálra  ítéltnek  utolsó 
napjai,  ford.  Znlahi  P.  (u.  o.  186  j) ;  A  tenger  mun- 
kásai, ford.  Szd^z  Károly  (u.  o.  1866);  Angelo, 
ford.  Endrődi  Sándor  (Budapest  1871) ;  H.  költe- 
ményeiből, ford.  Szász  Károly  (u.  o.  1873) ;  1793., 
ford.  Áldor  imi-e  és  G-yörgy  Aladár  (u.  o.  1874) ; 
Egy  bűn  története  (Vácz  1877) ;  Shakespeare  Vil- 
mos, ford.  Uyodi  János  (Pápa  1883);  A  párisi 
Notre-Dame  templom,  ford.  M.  V.  (Budapest  1888) ; 
A  nevető  ember,  ford.  Huszár  Imre  (u.  o.  1892, 
3.  kiad.  1897) ;  Egy  halálraítélt  utolsó  napjai,  ford. 
Andor  Imre  (u.  o.  1894) ;  Hemani,  ford.  Szász 
Károly  (u.  o.  1894,  2.  kiad.  1911);  Borgia  Lukré- 
cia, ford.  Szász  Károly  (u.  o.  1897) ;  A  párisi  Notre- 
Dame  templom  (u.  o.  1898);  Ruy  Blas,  ford.  ifj. 
Szász  Béla  (u.  o.  1898) ;  A  király  mulat,  ford.  ifj. 
Szász  Béla  (u.  o.  1898) ;  A  forradalom,  ford.  gr. 
Kún  István  (Kolozsvár  1901) ;  Egy  halálra  ítélt 
utolsó  napjai,  névtelen  ford.  (Budapest  1903) ;  A 
nyomorultak,  ford.  Salgó  Ernő  (u.  o.  1910) ;  A  kard, 
ford.  Vértesy  ÍQnő  [Vi.  b.  1911).  V.ö.  V.  H.raconté 
par  im  tómo'ín  de  sa  vie  (Bruxelles  1863,  2  köt) ; 
Correspondence  1836—82  (Paris  1898) :  Lettre** 


I 


Hugonnal 


353     — 


Húgy 


a  la  flancée  (u.  o.  1901) ;  Correspondance  entre 
V.  H.  et  Paul  Meurice  (u.  o.  1909) ;  B.  Biré,  V.  H. 
avant  IsSO  (u.  o.  1883) ;  V.  H.  aprés  1830  (u.  o. 
J891,  2  köt);  V.  H.  apres  1852  (u.  o.  1894) ;  E. 
Dupuy,  V.  H.  (u.  0.  1887) ;  L.  Mabilleau,  V.  H. 
(1893) ;  Ch.  Renouvier,  V.  H.  le  poéte,  le  philo- 
sophe  (u.  o.  1893—1900,  2  köt.) ;  F.  Brunetiére, 
V.  H.  (u.  0.  1902,  2köt.);  P.  Levin,  V.  H.  (Kopon- 
hága  1902,  2  köt.) ;  P.  Basiier,  V.  H.  u.  seine 
Zeit  (Leipzig  1908) ;  Benedek  Marcell,  H.V.  (Buda- 
pest 1912). 

Hugonnai  (ftzerdgyörgi/i)  grófi  család,  a  Vas 
vármegyei  szentgyörgyi  Horváth-esaláddal  közös 
eredetű.  Horváth  Zsigmond  aranysarkantyús  vi- 
téz Hugonna  helységére  királyi  adományt  nyerve, 
Í822  jún.  H-.  grófi  rangot  nyert  s  nevét  H.-ra  vál- 
toztatta át.  E  család  sarja  H.  Vilma  grófnő,  oi-vos- 
doktor,  szül.  1847  szept.  30.  Nagytétényben  (Pest 
vm.).  Dr.  Wartha  Vince  műegyetemi  tanár  fele- 
sége. Orvosi  tanulmányait  Zürichben  végezte, 
ahol  1879.  doktorrá  avatták.  Másfél  évig  a  zürichi 
kórház  sebészeti  osztályának  alsegédorvosa  volt. 
1897-ben  orvostudori  oklevelet  szerzett  a  buda- 
pesti ogj'etemen  is.  Számos  jótékonysági  és  tár- 
sadalmi egyesület  alapításában  vezető  szerepe 
\  olt.  Az  Országos  Nőkópzö-Egyesület  iskolájában 
i'.at  éven  át  volt  az  egészségtan  előadója,  a  Sza- 
bad Líceumban  pedig  nyilvános  sorozatos  előadá- 
sokat tartott.  Átdolgozta  Fischer-Dückelmann 
Anna  A  nö  mint  Iiá^Hon'os  c.  müvét  (2  köt.,  Buda- 
pest 1907),  ezenkívül  számos  szakcikke  jelent  meg 
a  hírlapokban.  —  Testvére :  H.  Béla  gróf,  szül. 
1852  máj.  16.,  1897.  Szatmár  vm.  főispánjává  ne- 
vezték ki,  mely  állásától  1904.  vált  meg. 

Hngo  von  Montfort,  középkori  német  költő, 
a  Vorarlbergben  otthonos  montforti  grófok  sarja, 
szül.  1357.,  megh.  1423  ápr.  4.  Költeményei  több- 
nyire tanító  irányúak  s  művelődéstörténeti  szem- 
pontból becsesek,  mert  a  szerző  bennök  korának 
erkölcseit  s  szokásait  festi.  A  dalaihoz  tartozó  zenét 
egyik  hűbérese,  Burk  Mangolt  szerzetté.  Műveit 
kiadták  Bartsch  K.  (1880)  ós  Wackemell  E.  (1881). 
Róla  írt  Weinhold  H.  (1857). 

Hugó  von  Trimberg,  középkori  német  költő, 
szül.  1230  körül,  megh.  1313  után  Bambergben, 
hol  1260  óta  magister  és  rektor  volt.  Főműve : 
Der  Renner  (Bamberg  1833—36),  korának  egyik 
legkedveltebb  és  legelterjedtebb  tanító  költeménye, 
melyet  már  Lessing  ki  akart  adni. 

Hugtenburgh,  Jan  van,  1.  HucJitenburgh. 

Huguenet,  Félix,  francia  színész,  szül!  Lyon- 
ban 1858.  Színi  pályáját  vidéken  kezdte,  majd 
Parisba  került,  ahol  különféle  szerepkört  töltött 
be,  még  operettben  is  énekelt,  volt  a  Comédie- 
Pran^aise,  a  Vaudeville,aöymnase-szinház  tagja. 
Játékát  fhiom  jellemzőkészség  és  humor  tünteti 
ki.  Kiválóbb  szerepei :  Napóleon  (Madame  Sans- 
Géne),  Mouzon  (Vörös  talár),  Roulette  (Síre)  stb. 

Hugnenots  (ejtsd  :  ügnó),  a  hugenották  francia 
ueve. 

Hugues  (ejtsd:  üg),  Clwis,  francia  politikus,  szül. 
Mónerbesben  (Vaucluse)  1851  nov.  3.,  megh.  Pa- 
risban 1907  jún.  11.  Tizennyolc  éves  korában 
kezdte  újságírói  pályáját  s  1871.  a  La  Fratemitó 
c.  lapban  megjelent  cikkéért  három  évi  börtönre 
ítélték.  Miután  1875.  kiszabadult,  a  La  Jeune 

Réwii  Nagy  Le^xStona.  X.  IcOt. 


Rópublique  szerkesztőségébe  lépett.  Midőn  1877. 
egy  bonapartista  lapszerkesztőt  párbajban  meg- 
ölt, Nápolyba  menekült,  de  1878.  önként  jelent 
meg  az  aixi  törvényszék  előtt,  mely  őt  fölmen- 
tette. 1881-b3n  radikális  programmal  képviselővé 
választották  s  mint  ilyen  a  legszélsőbb  balpárthoz 
csatlakozott  ós  szenvedélyes  szónoknak  bizonyult. 
Neje  1884.  Morin  írót,  ki  őt  becsületében  meg- 
sértette, a  törvényszéki  palotában  agyonlőtte; 
az  esküdtszék  öt  is  fölmentette  (1885).  H.  vers- 
gyűjteményei a  következők :  La  petité  muse  (1877); 
Poémes  de  prison  (1875);  Les  soirs  de  bataillo 
(1883) ;  Les  jom's  de  combat  (1883) ;  Les  óvocations 
(1885).  Regényei :  Madame  Phaéton  (1888) ;  Mon- 
sieur  le  gendarme  (1891).  Drámái:  üneBtoile; 
Le  sommeil  de  Danton  (1889). 

Húgy  (urina),  a  szervezet  kiválasztásainak 
legfontosabbika,  amely  a  szervezet  anyagforgalmi 
végtermékeit  vezeti  ki  a  testből.  A  vesék  választ- 
ják el  (1. 0.),  innen  a  vizelet  a  húgyvezetőkön  (uré- 
ter) át  a  húgyhólyagba  kerül,  ahol  felgyűlik.  Időn- 
ként aztán  a  hólyag  izomzatának  összehúzódása 
folytán  a  húgycsövön  át  kiürül  (1.  Vizelés).  A 
húgy  voltaképen  szerves,  főleg  nitrogéntartalmú 
anyagok,  valamint  szervetlen  sók  vizes  oldata ; 
ezeken  az  anyagokon  kívül,  amelyek  a  szervezet 
anyagforgalmában  is  részt  vettek,  a  húggyal  tá- 
voznak el  a  szervezetből  még  a  véletlenül  oda- 
került, vízben  oldható  anyagok  is  (mérgek,  gyógy- 
szerek stb.).  A  húgy  mennyisége  és  összetétele  a 
különböző  állatfajoknál  rendkívül  változó ;  első- 
sorban a  táplálkozástól  függ.  A  táplálkozás  minő- 
sége jellemző  módon  befolyásolja  a  húgy  karak- 
terét ;  legszembetűnőbb  különbséget  a  növény-  és 
húsevő  állatok  vizelete  között  látunk :  míg  azoké 
nagy  mennyiségű,  zavaros,  lúgos  vegyhatású,  sok 
káliumot,  foszfátot,  karbonátot,  hippursavat  tar- 
talmaz, addig  a  húsevők  vizelete  kisebb  mennyi- 
ségű, savanyú,  tiszta,  sok  húgyanyagot,  több 
nátriumsót  és  semmi  karbonátot  sem  tartalmaz. 
Az  ember  vizelete,  mint  mmdenevőé,  a  kettő  kö- 
zött átmenetet  képez.  Napi  mennyisége  kb.  1500 
cm",  de  a  vízfelvétel  nagysága,  valamint  a  más 
utakon  (izzadás,  bélsár  stb.)  kiadott  víz  mennyi- 
sége szerint  nagy  ingadozásokat  mutat.  Melegben, 
mikor  sokat  izzadunk,  a  vizelet  mennyisége  ki- 
sebb, mint  hűvös  időben.  Az  egészséges  vizelet 
átlátszó,  tiszta  (kivételesen  lehet  benne  zavaro- 
dás,  1.  Húqyüledék),  sárga  színű ;  fajsúlya  átlag 
l'Olö— 1  Ó20.  Mennél  nagyobb  a  vizelet  mennyi- 
sége, annál  világosabb  a  színe  és  kisebb  a  faj- 
súlya és  megfordítva.  Kémhatása  savi,  bár  külö- 
nösen az  ebéd  utáni  vizelet  lehet  semleges,  vagy 
lúgos  kémhatású  is.  Fagyáspontja  kb.  — 1-5— P8*. 
Szaga  jellemző,  friss  állapotban  nem  kellemetlen, 
a  húslevesére  emlékeztető ;  terpentin  balehelóso 
vagy  bevétele  után  állítólag  ibolyaszagú  lesz, 
spárga  élvezete  után  pedig  rendkívül  bűzös,  mer- 
kaptánszagú.  Jellemző  spektroszkópikus  viselke- 
dése nincsen,  a  sarkított  fény  síkját  kevéssel 
balra  téríti.  A  vizeletben  oldott  szerves  anyagok 
közt  legnagyobb  fontossággal  a  húgyanyag  (kar- 
bamid, ureum)  bir,  amely  a  szorvezet  nitrogén- 
tartalmú anyagainak,  a  fehérjéknek  anyagfor- 
galmi végtermékét  képezi.  Az  egy  nap  alatt  a 
vizelettel  kiürülő  húgyanyag  mennyisége  kb.  35 

2S 


Húfiry 


364 


Hűgycsősipoly 


{^.  Bizonyos  kóros  körülmények  között  a  húgy- 
anyag,  s  vele  együtt  a  kiválasztott  nitrogén  meny- 
nylsége  megnagyobbodhat,  vagy  megkisebbedhet 
I  azoturia,  anazoturia).  Ezenkívül  a  vizeletben  ren- 
desen előforduló  szerves  anyagok  a  következők : 
húgysav  és  más  purintestek,  kreatinin,  mint  a 
vizelet  festékanyagjai,  urokrom,  urobilin,  uroeri- 
trin,  továbbá  indoxilkónsav,  esetleg  gliknronsav, 
hippursav,  az  enzimek  közül  a  pepszin  stb.  A 
szervetlen  alkotórészek  közt  legnagyobb  meny- 
iiyiségben  a  konyhasó  (naponként  kb.  16  g.)  sze- 
repel, ezenkívül  találunk  még  kálium-,  kalcium-, 
raagnóziumsókat  kloridok,  szulfátok,  foszfátok 
stb.  alakjában.  Az  összes  oldott  anyagok  napi 
mennyisége  kb.  60 — 70  g.  Kóros  v.  rendellenes 
körülmények  között  még  sok  más  anyagot  talá- 
hmk  a  húgyban,  amelyeknek  kimutatása  a  beteg- 
ség felismerése  szempontjából  döntő  jelentőségű 
lehet ;  így  megjelenhetnek  a  vizeletben  fehérje 
és  származékai  (albuminuria),  vér  (hematuria), 
vérfesték  (hemoglobinuria),  genny,  cukor  (gliko- 
zuria),  acetontestek  (acetonuria),  epefesték  (eholu- 
ria),  eisztin  (cisztinuria),  alkaptontestek  (alkapto- 
luuia)  stb.  Az  álló  vizeletben  bizonyos  idő  múlva 
erjedési  folyamatok  következnek  be,  amelyeknek 
következtében  a  vizelet  húgyanyagja  elbomlik  és 
ammónia  lesz  belőle  szabaddá.  Bz  lúgossá  teszi  a 
vizelet  kémhatását,  szaga  kellemetlen  lesz,  színe 
világosabb ;  csapadék  is  keletkezik  benne,  amely 
foszfátokból  áll.  V.  ö.  Spaeth,  Chemische  u.  mik- 
roskop.  Untersuchung  d.  Hames  (4.  kiad.,  1912) ; 
Neuherg,  D.  Harn  etc.  (2  kötet,  1911). 

Húgy,  elavult  magyar  szó,  kódexeinkben  a.  m. 
csillag ;  a  kaszás  csillagzatot  kasza-H.-nak  hittak. 

Hugyag,  kisk.  Nógrád  \Tn.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1910)  1108  magyar  lak.,vasútállomás,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Örhalom. 

Hugyany,  1.  Karhamid. 

Hügyár  vagy  cukros  H.  (nem  használatos),  1. 
Cukorbetegség. 

Húgybésztirődés,  1.  Húgycsöszükiilei. 

Húgycilinderek,  a  vese  különböző  megbete- 
gedéseinél a  vizeletben  található,  mikroszkopikus 
hengeres  képletek,  amelyek  a  vese  húgycsator- 
náiban  keletkeznek,  s  azoknak  kiöntvónyót  ké- 
pezik. Vannak  vér,  epitél,  hialin,  szemcsés,  viasz 
stb.  cilinderek ;  egy  ugyanazon  cilinder  is  rész- 
leteiben különböző  kinézésű  lehet.  A  cilinde- 
rek jelenléte  a  vizeletben  a  vesemegbeíegedés 
felismerésében  nagy  szereppel  bir.  Ezeken  kívül 
még  találhatunk  a  vizeletben  más,  nyálkából  álló 
cilinderszerű  képleteket,  ezek  az  ú.  n.  cilindroidok, 
s  a  veséhez  semmi  közük  sincsen. 

Húgycsatornácskák  (tuhuli  uriniferi),  a  vese 
állományát  alkotó,  hámmal  bélelt  különböző  csö- 
vecskék, melyek  részben  a  vizelet  elválasztására, 
részben  elvezetésére  szolgálnak.  Bővebben  1.  Vese. 

Húgycsepegés,  az  az  állapot,  ha  a  tágult,  túl- 
telt hólyagból  a  vizelet  többó-kevésbbé  állandóan 
csepegve  távozik.  Rendesen  húgycsőszűkület,  lo- 
bos vagy  nem  lobos  prostatamegnagyobbodás  v. 
hólyagdaganat  által  okozott  húgyrekedés  követ- 
kezménye vagy  gorincvelősorvadás  folytán  elő- 
álló hólyagbónulás  eredménye. 

Húgycső  (urethra),  a  vizeletnek  a  húgyhólyag- 
ból való  kivezetésére  szolgáló  cső.  Mint  külön  cső 


csak  az  emlősökön  van  meg,  a  madaraktól  lefelé 
a  végbéllel  közösen  alkotja  a  kloakát,  mely  egy- 
úttal az  állatok  párzási  szerve.  Emlősökön  már  a 
párzás  szerveitől  is  többé-kevésbbó  (inkább  a  női 
nembon)  el  van  különítve.  A  női  H.  rövid,  .3—4 
cm.  hosszú,  mintegy  kisújjnyi  tág  egyenes  cső, 
mely  a  hüvelytornácba  nyílik.  A  fórfl-H.  ellenben 
circa  20  cm.-es  és  három  részből  áll,  amelyek  kö- 
zött leghosszabb  a  hímvesszőben  levő  ú.  n.  bar- 
langos rész.  A  H.  lefutása  S  alakú,  anü  fontos 
a  katéter  bevezetése  szempontjából.  Átmérője 
változó,  szűkületei  fontosak,  amennyiben  kórosan 
megszűkülve  (strictura)  a  vizelet  kiürítésénél  szol- 
gálhatnak akadályul.  A  H.  egyúttal  az  ondó  ki- 
vezetésére is  szolgál.  Fontos  fejlődési  rendellenes- 
ségei az  epispadiasis  (felülvizelés)  és  a  hypo- 
spadiasis  (alulvizelés),  melyek  a  fejlődés  közben 
való  tökéletlen  összenövés  eredményei. 

Húgycsöiisztula,  1.  Húgycsőszűkület. 

Húgycsögyuladás,  1.  Gonorrhea.  Húgycső- 
gyuladást  még  baktériumokon  kívül  vegyi-  ós 
marószerek  és  erősebb  töménységű  gyógyszerek 
is  idéznek  elő. 

Húgycsöhólyagkő  (nőm.  Harnröhrenblasen- 
stein  vagy  Pf'eifensteiii ;  lat.  cakulus  vesico- 
urethralis),  rendesen  hólyagköből  származik, 
mely  a  belső  húgycsőnyílásban  megakadt,  de  a 
vizelet  lefolyását  el  nem  zárta  és  e  helyen  úgy  a 
hólyag,  mint  a  húgycső  felé  tovább  növekedik.  A 
vizelet  rendesen  vályút  szokott  benne  kivájni ; 
nagyobb  része  a  húgyhólyagban  foglaltatik,  ki- 
sebb a  húgycső  ú.  n.  prostata  részében.  A  vizelet 
fertőzésen  alapuló  ammoniakális  bomlásából  szár- 
mazó foszfátcsapadékok  reárakódása  által  oly 
nagyra  is  nőhetnek,  hogy  majdnem  az  egésx 
húgyhólyagot  kitöltik.  A  tünetek  rendesen  a  vi- 
zelet kiürítése  körüli  zavarokból  kerülnek  ki,  vér- 
zések, húgycsepegés  stb.  igen  gyaki'an  észlelhe- 
tők. Felismerésük  a  kőszonda  v.  esetleg  a  hólyag- 
tükrözés  útján  történik,  ez  utóbbi  eljárással  csak 
akkor,  ha  a  húgycső  még  kellőképen  átjárható  és 
a  hólyag  ürtere  még  elég  nagy  arra,  hogy  a  szük- 
séges folyadékmennyiséget  befogadja.  E  baj  gyó- 
gyítása csak  műtét  útján  lehetséges.  Legcélsze- 
rűbb magas  hólyagraetszéssel  a  hólyagot  meg- 
nyitni és  a  követ  így  eltávolítani. 

Húgycsöhurut,  1.  Gonorrhea  és  Gouüe  mili- 
taire. 

Húgycsőkankó,  1.  Gonorrhea. 

Húgycsökő  (ném.  Harnröhrenstein ;  lat.  cal- 
culus  urethrae),  rendesen  a  felső  bugyutákból  le- 
került és  a  húgycső  egy  szűkebb  helyén  meg- 
akadt kő,  mely  ezen  a  helyen  tovább  nő  és  a  vi- 
zelet lefolyását  előbb-utóbb  megakasztja.  Különö- 
sen nagyra  csak  azok  a  H.-vek  nőhetnek,  melyek 
a  húgycső  valamelyes  fejlődési  rendellenességé- 
ből származó  tasakszerű  kiöblösödésébe  kerülnek. 
A  H.  főleg  húgykőbántalomban  szenvedő  férllak- 
nál  fordul  elő. 

Húgycsömetszés  (urethrotomia),  kótfélekóp 
végezhető,  belülről  kifelé  (u.  interna)  ós  megfor- 
dítva (u.  externa)  ;  idegen  testek  kivételénél,  v. 
húgy  csőszükületek  megszüntetésére  használják. 
L.  Húgycsőszűkület. 

Húgycsősipoly  a.  m.  hngycsőfisztvkí,  1.  Húgy- 
csőszűkület. 


HúgycsőszűkUIet 


366     — 


Húgyhajtó  szerek 


Húgycsőszükület  (strictura  urethrae),  az  az 
állapot,  midőn  a  húgyhólyagból  kivezető,  rendes 
körülmények  között  felnőttnél  12—15  mm.  átmé- 
rőjű csatorna  valamely  heges  folyamat  mara- 
dandó eredmónyeképen  átjárhatóságát  végleg  v. 
igen  nagy  részben  elvesztette.  A  szorosan  vett  H. 
okozói :  1.  különböző  természetű  lobos  folyamatok; 
2.  erómüvi  (traumatikus)  behatások.  Az  orvosi  ész- 
lelés alá  kerülő  szűkületek  legnagyobb  része  az 
első  csoportba  tartozik  s  itt  az  előforduló  okként  ki- 
mutatható lobos  folyamatok  a  következők :  a)  go- 
norrheás  (kankós)  gyuladás ;  b)  a  húgycső  speci- 
fikus fokólyei  (lágy  és  kemény  fekély) ;  c)  a  húgy- 
cső csúzos  (uratikus)  lobosodásai ;  d)  egyéb  lob- 
folyamatok (pl.  az  igen  ritkán  előforduló  tuberkuló- 
zis), vegyi  maró  szerek  által  okozott  gyuladás  stb. 

Nagy  statisztikai  összeállítások  alapján  mond- 
ható, hogy  az  összes  férfiaknál  észlelés  alá  kerülő 
szűkületek  90— 95"/o-ban  a  húgycső  gonorrheás 
fertítzósétöl  erednek.  A  legrövidebb  időköz,  mely 
a  gonorrheás  fertőzés  után  a  striktura  kifejlődé- 
sóig, t.  i.  míg  a  beteg  észreveszi  baját,  lefolyik, 
igen  nagy  tapasztalatú  orvosok  (pl.  Dittel)  véle- 
ménye szerint  két  évre  tehető,  a  leghosszabb  36— 
40  évre.  A  b),  c)  és  d)  alatt  felsorolt  okozatok  foly- 
tán észlelt  szűkületek  száma  igen  gyér ;  a  5/ cso- 
portbeliek leginkább  a  húgycső  külső  nyílásában 
v.  a  körül  fejlödnek.  Az  erőmüvi  behatások  között, 
amelyek  után  szűkület  fejlődését  észlelhetni,  mint 
leggyakoribb  ok  szerepel  az  esés  a  gáttájékra. 
Az  erőművi  behatások  után  v.  közvetlenül  lépnek 
fel  a  H.  tünetei,  v.  pedig  Igen  rövid  idővel  utána, 
3—6  hét  múlva,  mikor  a  sérülés  hege  már  kifej- 
lődött és  zsugorodott. 

A  szűkület  tünetei  átlag  lassan  fejlődnek,  sérü- 
lések után  sokkal  gyorsabban,  mint  lobos  folya- 
matok következtében.  Lassacskán  észleli  a  beteg 
az  ürülésben  beálló  változásokat  és  pedig  először  a 
vizelet  ttrülésében,  később  az  ondó  kiürítésekor. 
A  vizelet  kitirítése  egyben  mind  gyakoribb  lesz, 
erős  fájdalmak  és  görcsök  között  megy  végbe 
(húgyeröltetés),  az  egyszer  ürített  mennyiségek 
kicsinyek ;  a  húgyhólyagban  vizelet  marad  vissza, 
melynek  mennyisége  mindinkább  nő  és  végre,  pl. 
megfázás,  erőltetett  visszatartás  stb.  után,  a  vi- 
zelet kiürítése  teljesen  megakad  (retentio  uri- 
nae,  húgyrekedés).  Vagy  pedig  idővel  a  beteg 
akaratán  kívül  időközönként  vagy  állandóan  le- 
csepeg a  vizelet  (húgycsepegés,  incontinentia  uri- 
nae,  anischuria).  E  mellett  a  szűkület  felett  követ- 
kező bugyutákban  is  mindenféle  elváltozások  fej- 
lödnek,  melyek  részben  csak  a  vizeletpangás  ós 
önnek  nyomásának  eredményei,  ú.  m.  a  szűkület 
feletti  húgycsöszakasz,  a  húgyhólyag,  a  vese- 
vezetékek és  a  vosemedence  tágulása ;  ez  utóbbi 
aztán  a  vesére  is  kártékony  hatással  van.  Ezen 
elváltozások  és  következményeik  sokkal  súlyosabb 
beszámítás  alá  esnek,  ha  az  ily  módon  már  a  nor- 
málistól eltérő  húgyszervekben  valamelyes  bak- 
tériumos fertőzés  tapad  meg.  Ilyenkor  húgycső-, 
hólyag-,  prostata-,  vesemedence-  és  vesegyuladás 
léphetnek  fel  egyenként  és  együttesen ;  a  szűkü- 
let mögötti  húgycsőrészben  gyakran  genyesedő 
gyúl  adások  lépnek  fel,  melyek  következtéből  a 
húgycső  egy  része  is  elhal  ós  kigenyed,  húgycsö- 
dpohj  (flsztula)  jön  létre.  Vagy  pedig  az  ily  módon 


elvékonyodott,  szükületmögötti  húgycsőrészlet 
egy-egy  kis  helyén  a  pangó  fertőző  vizelet  bele- 
szivárog a  húgycső  körülötti  szövetekbe  (húgy- 
inflltráció,  húgybeszűrödés)  és  itt  igen  kiterjedt, 
veszedelmes  genyedéseket  hoz  létre. 

A  szűkület  felismerésére  szolgáló  eszköz  az 
ú.  n.  gombos  kutató  (bougie  és  boule  olivaire) ; 
azon  gomb  átmérője,  mely  még  a  szűkületen  át- 
vezethető, adja  meg  a  szűkület  fokát.  A  H.  he- 
lyes kezelésének  célja:  a  húgycső  könnyű  át- 
járhatóságának helyreállítása  olyan  íx)kig,  hogy 
újból  szűkület  elő  ne  állhasson.  Erre  szolgálnak 
a)  a  vértelen  eljárások ;  b)  véres  műtéti  eljárá- 
sok, a)  alá  tartoznak  1.  a  tágítás  alkalmas,  mind- 
inkább vastagodó,  fémből  vagy  selyemfonatból 
készült  eszközökkel,  2.  a  szűkület  masszálása,  3. 
a  szűkület  tágítása  elektrolízis  útján ;  b)  alá  tar- 
toznak 4.  a  belső  húgycsőmetszés  (urethrotomia 
intema),  5.  a  külső  húgycsőmetszés  (u.  extema), 
6.  a  szűkület  kivágása  és  a  hiány  pótlása  (resec- 
tio  stricturae  et  plastica),  7.  líj  húgycsönyílás  ké- 
szítése a  gáton  (urethrostomia  perinealis).  Az  ese- 
tek legnagyobb  száma  a  tágításnak  hozzáférhető, 
amely  kellő  szak  avatottság  és  türelem  mellett 
igen  jó  eredményeket  ad.  A  súlyos  esetekben  a 
véres  műtétek  alkahnazandók. 

A  nők  H.-eiről  ugyanezek  állanak ;  csakhogy 
ezek  annyira  ritkán  fordulnak  elő,  hogy  átlag  400 
férfira  esik  1  nö.  A  kezelés  köimyebb  a  női  húgy- 
cső egyszerűbb  szerkezete,  lefutása  és  főleg  rövid- 
sége folytán. 

Húgycsötakár,  1.  Gonorrkea. 

Húgycsőtükör,  1.  TJretroszkóp. 

Húgycsötükrözés,  1.  TJretroszkópia. 

Húgycukor,  cukorbetegsógnél  a  vizeletben  elő- 
forduló szöliőcukor,  1.  Chikorbetegség. 

Húgyelválasztás,  a  vese  feladata,  1.  Vese. 

Húgyelválasztó  szervek  (organa  uropoetka), 
1.  Húgy készülék. 

Húgyeröltetés  (stranguria),  görcsös  vizelés. 
Nem  különálló  megbetegedés,  hanem  valamely 
húgyszervi  bántalomnak  csak  egyik  tünete.  Szű- 
kület mellett  és  igen  heveny  hólyaghuruttal  szo- 
kott fellépni.  Fájdalmakkal,  görcsökkel  és  erős 
ingerléssel  jár,  e  mellett  alig  pár  csepp  vizelet 
tírül ;  a  vizelési  időközök  ilyenkor  igen  rövidek. 
Ideges  alapon  is  felléphet  a  H. ;  ilyenkor  a  vize- 
let kiürítése  fájdalommal  nem  jái",  ellenben  az 
ingerek  óránként,  félóránként,  néha  10  percen- 
ként oly  elemi  erővel  jelentkeznek,  hogy  a  beteg- 
nek, ha  csak  maga  alá  nem  akarja  bocsátani  vi- 
zeletét, az  ingernek  engednie  kell.  Éjjel,  alvás 
közben  e  zavaró  tünetek  szünetelnek,  az  egész 
állapot  azonkívül  a  kedélyállapottól  is  függ. 

Húgy-  és  ivarszervek  (organa  nrogenitcdia). 
Tekintettel  a  szoros  topografikus  és  fejlődési  kap- 
csolatra, mely  a  húgyszervek  és  nemi  szervek  kö- 
zött van,  az  anatómia  e  két  szervcsoportot  a  fenti 
néven  együtt  tárgyalja. 

Húgyfestékek,  azon  anyagok,  amelyek  a  húgy 
színét  adják,  1.  Húgy. 

Húgyfolyás,  1.  Múgt/tarthatatlanság. 

Húgyfü  (növ.),  1.  Spilanthes. 

Hugygyó,  a  hal  végbelének  nyílása. 

Húgyhajtó  szerek  azok,  amelyek  a  vesét 
élénkebb  mflködé.sre  késztetve,  a  vizelet  mennyi- 


Húgyhajtö  szerek 


—    356 


Hűgryhólyasrcsapolás 


eégét  szaporítj  ák.Különbözöképen  hathatnak  a  sze- 
rint, amint  a  normális  vizeletelválasztásra  egyik 
V.  másik  irányban  gyakorolnak  befolyást.  Ez  négy 
tényező  kellő  együttműködésének  eredménye :  1. 
a  vér  áramlási  sebessége  a  vesén  keresztül;  2.  a 
vér  kellő  víztartalma  (hydraemia) ;  3.  kellő  vér- 
nyomás a  glomerulusokban ;  4.  a  glomerulusok- 
ban  átpzürödött  folyadék  besűrűsödése  a  húgy- 
osa tornácskákban.  Minden  szer,  ami  az  első  há- 
rom faktort  fokozza,  a  negyediket  pedig  csökkenti, 
alkalmas  lesz  a  vizelet  szaporítására.  Hatásosab- 
bak azok  a  szerek,  melyek  két-hároniféleképen  is 
hatnak  a  vesére,  amilyenek  pl.  a  sónhíigyhajtók 
(dmretica  salina).  Ezek  a  vér  koncentrációját 
emelve  vizet  szívnak  el  a  szövetekt<Jl  annyira, 
hogy  a  vér  most  vízgazdag  és  híg  lesz,  s  ebből 
könnyen  préselhető  át  a  glomerulusokban  víz  és 
abban  oldott  sók  is.  Ezenfelül  a  hydraemiás  vér 
előtt  a  veseedények  jobban  kitágulnak,  több  vér 
áramlik  át  rajtuk,  ami  magában  is  elősegíti  a 
vizeletelválasztást.  Az  így  a  vízzel  együtt  kipré- 
selt sók  tömege  pedig  megnehezíti  a  húgycsator- 
nácskákban  a  víz  újra  felszívódását  ós  így  a  vi- 
zelet besűrűsödését. 

Gsípö.-i  H.  (diuretica  acria)  neve  alatt  olyan 
szereket  értünk,  melyek  kiválasztásuk  alkalmá- 
val izgatják  a  vesét,  annak  ereit  erősen  kitágítva 
fokozzák  a  vizelést.  Erősebb  adagban  v.  hosszú 
időn  át  alkalmazva  ez  az  izgalom  gyuladásig  fo- 
kozódhatik,  fehérje  jelenik  meg  a  vizeletben.  Akut 
vesogyuladás  esetén  tehát  ártalmasok.  Ilyen  a 
kőrisbogár,  a  boróka-bogyó,  a  terpentin,  a  pet- 
rezselyem ós  sok  népiesen  használt  balzsamos  v. 
Ulatos  növény. 

Diuretica  cardiotonica.  Külön  csoportot  alkot- 
nak azok  a  H.,  amelyeknek  megvan  ugyan  a 
vese  edényeire  már  korán  jelentkező  és  speciílkus 
tágító  és  így  vizelethajtó  hatásuk,  de  e  mellett 
erélyesebbé  teszik  a  szívműködést,  felemelik  a 
vérnyomást  és  így  jobb  keringési  viszonyokat  lé- 
tesítve, különösen  szívbajosoknál,  vesebajosokuál 
kórosan  sülyedt  vérnyomás  esetén  lesznek  hatal- 
mas, sőt  (egyedüli  vizelethajtók.  Ilyenek  a  koftein, 
theobromin,  theophyllm  és  készítményeik  (diure- 
tin,  theocin,  agurin),  de  különösen  a  digitális  (gyű- 
szűvirág) és  a  hozzá  hasonló  hatású  hérics,  ten- 
geri hagyma,  hunyor,  koronilla,  gyöngyvirág  stb. 

Vizelethajtőkat  alkalmaznak  mindig,  ha  a  ve- 
sék elégtelen  működése  következtében  a  kiürü- 
lésre szánt  anyagok  (víz,  sók,  hugyany,  húgysav) 
felhalmozódnak  a  szervezetben :  így  vizenyő  (J^yd- 
rops,  ezért  a  H.-et  antihydropvM-nak  is  nevezik), 
uraemia,  köszvény  esetén.  Sőt  izzadmányok  fel- 
szívódását, a  húgysavas  lerakódások  oldódását,  a 
vese  csatornácskáinak  eltömődése  esetén  azok 
szabaddá  tételét  is  el  lehet  velük  érni.  Ha  a  csök- 
kent vesemíiködós  a  gyengült  szívműködésben 
leli  magyarázatát,  legjobb  H.  lesznek  a  digitális- 
készítmények,  mik  a  vesében  a  rendes  keringési 
viszonyokat  helyreáUítják ;  más  esetekben  a  kof- 
fein-csoport tagjai,  a  sós  v.  csípős  húgyhajtók  kö- 
zül választhatunk  az  egyén  és  az  eset  szerint. 

A  szénsavdús  földes  vizek  (salvator,  borszéki, 
szántói)  V.  a  lúgos  ásványvizek  (szolyvai,  lipiki, 
répási,  bodoki)  és  az  alkális-konyhasós  vizek  (bik- 
Bzádi,  sztojkai,  málnási)  kúraszerüleg  jól  alkal- 


mazhatók a  szervezet  átöblítésére,  a  vizelet  hígí- 
tására és  szaporítására  és  a  húgysav  oldására. 

Húgyhólyag  (vesicn  urinaria,  urocystis),  a 
medence  elülső  felében  fekvő  ovális  tömlő,  amely 
a  vizelet  gyűjtésére  szolgál.  Férfiakon  citrom- 
alakú,  felső  kihegyezett  csúccsal,  nőkön  inkább 
gömbölyű.  Fala  üres  állapotban  igen  vastag,  ki- 
tágulva vékonyabb  ;  befogadóképessége  kb.  fél- 
liter, de  erö:ízakosan  s  kóros  viszonyok  között 
2—3  liter  is  lehet.  Csúcsa  az  allantois  maradvá- 
nyát tevő  szalagba  folytatódik,  mely  esetleg  nyi- 
tott cső  alakjában  a  köldök  felé  vezetheti  el  a  vize- 
letet. Fenekén  (fundus)  nyílik  bele  a  két  uréter  s 
itt  megy  ki  a  húgycső,  melynek  nyílását  erős 
gyürüizom  zárja  el.  A  H.  betegségeit  1.  a  meg- 
felelő címszók  alatt. 

Húgyhólyagbénulás  (cystoplegia).  A  húgyhó- 
lyag izomzatának  bénulása  lehet  tökéletes  (cysto- 
plegia) vagy  tökéletlen  (cystoparesis).  Az  első 
esetben  eleinte  húgyrekedés  (ischuria),  később 
húgycsepegés  (ischuria  paradoxa)  áll  be,  midőn  a 
húgy  önkéntelenül  elcsepeg,  de  a  hólyag  mindig 
telve  marad.  A  beteg  állandó  hólyagingert  érez, 
de  rendesen  kiüríteni  a  hólyagot  nem  tudja.  A 
tökéletlen  H.  (ú.  n.  Mlyaggyövgeség)  esetén  köhö- 
gés, tüsszentés  alkalmával  egy-két  csöpp  vizelet 
távozik,  ha  azonban  a  betegek  vizelni  akarnak, 
erősen  keli  szorítaniok.  hogy  a  húgy  meginduljon. 
A  H.  többnyire  valamely  középponti  idegrendszer- 
beli bántalom,  ritkábban  helyi  bántalom  v.  általá- 
nos erőtlenség  tünete.  Az  orvoslásban  a  hólyag 
rendszeres  megcsapolása  a  fontos,  azután  belső- 
leg chinin,  ergotin,  sztrichnin-készítmények  és 
villamos  kezelés. 

Húgyhólyagbetegségek,  mindazon  beteges  ál- 
lapotok gyűjtőfogalma,  melyekben  a  vizeletkiürí- 
tés körül  érez  a  beteg  rendellenességeket.  Egy- 
rószük  a  vese,  a  prostata,  az  ondóhólyag  és  a 
húgycső  bántalmaival  függ  össze,  egy  másik  részük 
az  idegrendszer  zavaraival.  Ahol  ezen  indító  okok 
kizárhatók,  ott  lehet  szó  csak  /íóZz/a^-betegségről. 
A  lobos,  hunitos  bántahnakat  előidézhetik  mind- 
azon baktériumok,  melyek  az  emberi  testben  be- 
tegséget képesek  okozni ;  fiatal  embereknél  igen 
gyakori  kórokozó  a  gonococcus,  öregebb  egyének- 
nél a  többi  genykeltő.  Tuberkulózis  és  szifllis  is 
előfordul  a  hólyagban.  A  hólyag  jó  és  rosszindu- 
latú daganatait,  a  hólyagkőbetegséget  stb.  külön 
tárgyaljuk.  A  hólyagbetegségek  gyógyításánál 
az  oki  mozzanat  megszüntetése  a  fődolog.  Kövek, 
daganatok  eltávolítandók.  szűkületek  kitágítan- 
dók,  a  beteg  vese  meggyógyítandó  vagy  eltávolí- 
tandó stb. 

Húgyhólyagcsapolás  (ném.  BlasenHich,  lat. 
puvctio  vesicae),  az  a  sebészi  eljárás,  mellyel 
a  húgyhólyagból  a  vizeletet  lebocsájtják,  ha  a 
húgycső  átjárhatatlan  katéter  számára,  pl.  elha- 
nyagolt szűkület,  prostatatúltengés  v.  húgykö- 
beékelődés  esetén.  Erre  egy  vékony,  erős  ívben 
görbített  szúrócsap  szolgál,  mellyel  közvetlenül  a 
szeméremcsont  felett,  a  középvonalban  beszúrva, 
a  telt  hólyagot  könnyen  eltalálhatjuk.  Ezen  eljá- 
rást szükség  szerint  meg  lehet  ismételni,  sőt  az 
általa  ejtett  nyílást  egy  bevezetett  katéter  segít- 
ségével nyitva  is  lehet  tartani,  ha  a  húgycső  felől 
fejlődött  vizelési  akadály  nem  szűnik  meg. 


I 


Hűgyhólyagdaganatok 


-     357 


Húgyhólyagkőbetegség 


Húgyhólyagdaganatok,  mint  valamennyi  új 
képlet,  lehetnek  jó-  és  rosszindulatnak.  Előbbiek- 
hez tartoznak  a  H.  között  leginkább  a  kocsányos 
vagy  széles  alappal  növő  szemölcsös  képződmé- 
nyek (papüloma).  Ezek  vérzéseket  okozhatnak, 
melyek  néha  életveszélyesek ;  ha  a  hólyagszája- 
dékon,  vagy  ehhez  közel  ülnek,  vizelési  zavaro- 
kat, húgyrokedést  stb.  okozhatnak ;  a  hólyag  lobos 
állapotai  nem  gyógyulnak  meg,  amíg  nincsenek 
eltávolítva  stb.  Ez  vagy  a  hólyag  megnyitása  út- 
ián  történik,  az  ú.  n.  magas  hó'yagmetszessel,  v. 
alkahnas  tükröző  eszközt  vezetnek  be  a  hólyagba, 
melynek  segítségével  a  szem  vezetése  mellett  si- 
kerül a  képleteket  eltávolítani.  E  szemölcsképződ- 
mények nem  egy  esetben  válnak  rosszindulatú  da- 
ganatokká, amidőn  a  papüloma  helyébe  a  rákos 
daganat  (a  carcinoma)  lép.  Ezek  gyógyítása  csak 
beható  műtét  útján  sikerül,  ha  elég  korán  jutnak 
a  betegek  a  sebészhez ;  de  még  beható  műtét  után 
is  gyakoriak  a  recidivák.  Ha  ez  beáll,  vagy  az 
eset  már  nem  operálható,  a  beteg  nagy  kínok  kö- 
2ött,  üszkös  hólyaglobban  és  ennek  következmé- 
nyeiben pusztul  el. 

Hágyhólyagfisztula,  1.  Húgyhólyagmetszés. 

Húgybólyaggörcs,  I.  Húi/yeröltetés. 

Hügyhólyaghurut,  hú,  yhólyaalob  v.  gyula- 
dás  (cystitis)  akkor  keletkezik,  ha  valainilyen 
kórokozó  baktérixun  a  hólyagba  jut  és  ott  alkal- 
mas körülmények  között  gyiiladást  v.  genyedést 
idéz  elő.  Féríiaknál  leginkább  a  húgycső  hátsó  ré- 
szének és  az  ahhoz  tartozó  nagy  mirigynek  meg- 
betegedéséhez társul,  a  vesemedence  és  a  vese  ge- 
nyes  bántalmai  aránylag  ritkábban  tartják  fenn. 
Nőknél  pedig  igen  gyakori  a  vesemedencemeg- 
betegedés által  előidézett  hólyaghurut.  A  hólyag- 
hurut  lehet  heveny  v.  idült.  A  heveny  hólyaghurut 
tünetei:  gyakori,  fájdalmas  vizelés,  sütés  vagy 
vérzés  a  vizelés  végén ;  a  vizelet  vagy  csak  za- 
varos, vagy  genyes,  v.  véresgenyes.  A  heveny  H. 
3-4  nap  alatt  magától  meggyógyulhat  v.  pedig 
a  tünetek  csak  enyhülnek  és  átmegy  az  ú.  n.  idült 
H.-ba,  melynek  okaira  már  reámutattunk.  Fenn- 
tarthatják ezenkívül  a  hólyaghm'utot  húgykövek, 
hólyagdaganatok,  prostatadaganatok,  húgycső- 
szükület  stb.,  szóval  mindazok  az  állapotok,  me- 
lyek között  a  vizelet  tökéletes  kiürítése  lehetetlen. 
Az  időnként  visszatérő  hólyaghurut  okai  pedig 
nőknél  a  vesemedencegyuladás,  férfiaknál  pedig  a 
prostata  és  ondóhólyag  idült  fertőző  bántalmainak 
kiújulásai,  mikor  is  az  o  helyen  fellobbanó  gyula- 
dás  termékeivel  a  baktériumok  is  ismét  nagyobb 
mennyiségben  jutnak  a  húgjiiólyagba.  Az  idült 
hólyaghurut  véglegesen  csak  a  fenntartó  ok  meg- 
szüntetésével gyógyul.  Javulást  részben  gyógy- 
szeres belső  kezelés  útján,  részben  hólyagmosások 
útján  lehet  elérni. 

Húgyhólyaghűdés  a.  m.  húgyhólyagbénnlás. 

Húgyhólyagkö  (caladus  veskae  urinariae), 
1.  Húgykö  és  HúgyhólyagMhetpgség. 

Húgyhólyagköbetegség  (lühiasis  vesv'ae). 
Ámbár  csak  aránylag  ritkán  fejlődik  magában  a 
húgyhólyagban  a  kő,  mégis  ez  az  alakja  a  húgy- 
könek  a  leggyakoribb,  mert  a  veséből  idekerült 
apró  és  apróbb  kőképzödmények  e  helyen,  főleg 
férfiakban,  érik  el  azon  nagyságot,  melynél  fogva 
már  tüneteket  okoznak  és  a  beteget  az  orvoshoz 


viszik.  Minemüségüket  illetőleg  1.  Húgykö.  Na- 
gyobb statisztikai  kimutatásokból  kiderült,  hogy 
a  fiatalkorúak  (1 — 16  évig)  és  a  40-es  éveken  fe- 
lül állók  között  oszlanak  meg  a  húgyhólyag- 
kőben  szenvedők.  Egyes  vidékeken  különösen 
gyakori  a  H.,  Magyarországban  ilyen  vidék  a 
Tisza-Maros  szeglet ;  az  ivóvíznek  is  van  állítólag 
szerepe,  így  Boszniában  a  kőbetegség  gyakorisá- 
gát a  talaj  és  víz  mésztartalmával  hozták  kap- 
csolatba. Alakjuk  szerint  az  urátkövek  sima  felü- 
letűek, tojásalakuak  ós  színük  a  világossárgától 
sötétbarnáig,  na  gyságuk  pedig  homokszemtől  fórfl- 
ökölnyiig  változik,  metszetükön  majdnem  szabá- 
lyos koncentrikus  rétegzettséget  lehet  felismerni. 
Az  oxálsavas  kövek  ritkán  érik  el  a  galambtojás 
nagyságát,  felületük  egyenetlen,  szederszerft,  sőt 
néha  tüskés,  metszetükön  zegzugos  réteges  raj- 
zolatlátható. A  foszfátkövek  fehéresszürkék,  kissé 
érdes  tapintatnak,  porhanyóak,  alakjuk  oaak  rit- 
kán kerek,  metszetükön  is  csak  ritkán  lehet  sza- 
bályos rétegeket  felismerni,  közepiikben  gyakran 
aludt  vért,  apró  idegen  testeket  vagy  pl.  másfajta 
köveket  találni.  Az  igen  ritka  cystinkövek  sárgás- 
bamák, viaszkos  fényűek,  felületük  szemcsés,  az 
indigokövek  kékesfeketék,  a  xanthinkövek  hal- 
ványsárgák. A  kövek  igen  ritkán  egyneműek, 
rétegeik  gyakran  a  különféle  kőképzö  anyagok- 
ból állanak ;  ezt  az  ú.  n.  metszeteken  lehet  tanul- 
mányozni, sőt  igen  finom  csiszolatokon  górcsővel 
is  meg  lehet  határozni  az  egyes  alkotórészeket,  v. 
vérgennyrögöket  és  idegentesteket.  A  kő  magját 
rendesen  urát  vagy  oxalát  alkotják,  a  másodla- 
gos rétegek  igen  gyakran  foszftitokból  állanak ; 
ritkábban  látni  uratokat  a  foszfátok  fölé  rakódni. 
A  különböző  köképző  anyagokat  természetes 
vegyi  vizsgálattal  lehet  megállapítani.  Az  egyes 
kövek  rendesen  szabályos  alalvuak,  mely  a  kő- 
képzö szerint  változik,  többes  kövek  esetén  gyak- 
ran egymáson  csiszolódva,  poliedrikus  alaknak, 
leginkább  a  foszfátok.  A  kövek  lehetnek  szaba- 
dok, a  hólyagban  jól  mozgathatók,  vagy  rögzí- 
tettek, a  hólyag  falához  hozzánőttek  (pl.  egy  var- 
rat körűi  fejlődött  foszfát).  A  tünetek,  melyeket  a 
hólyagkö  okoz,  igen  változók :  kisebb,  jól  mozgó 
kövek  leggyakrabban  a  vizelés  aktusát  meg- 
akasztják, söt  teljesen  el  is  zárhatják ;  nagyobb 
kövek  erősebb  mozgásnál  vérzéseket  okoznak, 
melyek  nyugalomban  maguktól  eltűnnek ;  vizelés- 
kor, sőt  néha  a  vizelési  közökben  a  betegek  igen 
nagy  fájdalmat  éreznek,  melyek  leginkább  a 
makkba  sugároznak  ki  és  legerősebbek,  ha  a  hó- 
lyagban hurutos  állapot  fejlődött  ki.  B  tünetek 
azonban  nem  mindenkor  annyira  jellemzők,  hogy 
a  hólyagkőbetegség  kórisméjét  belőlük  meg  le- 
hetne tenni.  Erre  szükséges  a  vizsgálati  lelet. 
Ezen  vizsgálat  végrehajtására  szolgálnak :  a  vég- 
bélen  vagy  hüvelyen  át  való  kitapintás,  főleg 
gyermekeknél  ós  nőknél,  a  szonda  vizsgálat,  a 
hólyagtükri  vizsgálat  és  végül  a  Röntgensugaras 
fényképezés.  Belső  gyógyszereléssel,  ásványvizek 
itatásával,  oldószereknek  a  hólyagba  való  fecs- 
kendezése  által,  elektrolízis  útján  stb.  nem  sike- 
rült meglövő  köveket  a  hólyagból  eltávoUtani. 
Ez  csak  mechanikai  művi  úton  lehetséges  ós  pe- 
dig vagy  aspiráció  (1-  Katéter)  útján,  vagy  húg>-- 
kőmorzsolás  vagy  húgykőmetszés  útján. 


Húsryhólyagrlob 


358    — 


Húgykö 


Húgyhólyaglob,  1,  Húgyhólyaghurut. 

Húgybólyagmetszés  yagyhólyagmefszés  (njs- 
totomia),  a  hólyag  megnyitását  célozó  míitótek 
összefoglaló  neve.  A  H.  lehet  1.  felső  v.  magas 
hólyag^üetszés  (sectio  alta  v,  epicystotomia) ;  2. 
alsó  hólyagmetszés  vagy  gátmetszés  (sectio  peri- 
nealis),  mely  lehet  ismét  a)  sectio  mediana,  kö- 
zépső gátmetszés  vagy  h)  sectio  laterális,  oldalsó 
gátmetszés ;  3.  hüvelyhólyagmetszós. 

1.  A  felső  vagy  magas  hólyagmetszés  (sectio 
alta,  epicystotomia,  ci/stotomia  alta,  cystotomia 
suprapubica).  E  műtét  célja,  a  hólyag  mellső, 
hashártyától  nem  fedett  falához  hozzáférni  és  ezt 
megnyitni.  Nemcsak  mint  húgykömütét  a  zú- 
zásra nem  való  esetekben  (pl.  rögzített  kövek) 
kiváló,  hanem  a  hólyag  teljes  átvizsgálását,  da- 
ganatok kiirtását,  a  vesevezetékek  megkeresését, 
húgyhólyagsipoly  képzését  stb.  lehetővé  teszi.  A 
műtétet  ma  már  nem  végzik  mindig  teljes  narkó- 
zisban, mert  a  helybeli  (ú.  n.  lokális)  érzéstelení- 
tés módszereinek  tökéletesbítésével  ez  elkerül- 
hető. A  műtét  céljának  elvégzése  után  a  hólyagot 
vagy  teljesen  bevarrják,  vagy  a  seb  alsó  zugába 
vastag  kaucsiikcsövet  helyeznek  el,  melynek 
közvetítésével  a  vizeletet  levezetik.  Bizonyos 
bántalmak  esetén,  pl.  prostatatúl tengessél  járó 
teljes  vizoletrekedésnél  és  az  ezzel  járó  kőkép- 
zésnél  a  hólyagnak  ezen  közlekedését  a  külvilág- 
gal művileg  fenntarthatják  és  az  így  készített 
Jiólyagsipoly  (flsztula)  útján  gondoskodnak  a  vize- 
let teljes  kiürítéséről  s  e  módon  a  húgykőkópző- 
dés  megsztlntetéséről. 

2.  Alsó  H.  vagy  gátmetszés  (sedio per  inealis), 
a  legrégibb  hólyagmetszés,  melyet  az  újabb  idő- 
ben a  felső  hólyagmetszés  nagyjában  kiszorított 
a  sebészi  gyakorlatból ;  az  oldalsó  gátmetszést  pe- 
dig már  egyáltalában  nem  végzik.  Mai  nap  az 
alsó  kőmetszést  kiváltképen  aklcor  végzik,  ha 
öreg  férfiakról  van  szó,  kiknél  lehetőleg  sima  gyó- 
gyulást akarnak  biztosítani. 

3.  Hüvelyhólyagmetszés  (kolpocystotomia  vagy 
sectio  veskovaginalis),  hólyagmetszés  a  hüvelyen 
át,  természetesen  csak  nőknél  végezhető,  nem 
nagy  kövek  esetében,  kiváltképen  azért,  hogy  a 
külbőrön  egyébként  látható  heget  elkerüljék.  Igen 
nagy  köveket  itt  is  zúzni  kell,  vagy  felső  hólyag- 
metszóssel  kell  eltávolítani. 

Húgyhólyagmosás,  az  az  orvosi  eljárás,  mi- 
dőn egy  erre  alkalmas  eszközt  (katéter)  a  húgy- 
csövön  át  a  hólyagba  vezetünk  és  ezen  csőszerű 
eszköz  segítségével  részint  a  hólyagban  pangó  vi- 
zeletet lebocsátjuk,  részint  a  hólyag  felületét  a 
befecskendezett  gyógyszeres  oldatokkal  megtisz- 
tít julc  és  fertőtlenítjük. 

Húgyhólyagrák,  1.  Húgyhólyag  daganatok. 

Húgyhólyagsérv  (kystokele,  cisztokéle).  A 
húgyhólyag  azon  helyzetváltozásait  nevezi  így 
az  orvostudomány,  midőn  a  húgyhólyagfal  kisebb 
vagy  nagyobb  része  a  sórvkapuk  egyikén  ki- 
boltosul  és  így  vagy  egymagában,  vagy  a  sérv 
jendes  tartalmával  együtt  a  sérvtömlőben  talál- 
tatik. Leginkább  lágyéksérvekbe,  ritkábban  comb- 
sérvekbe  kerül  bole  a  hólyag  egy  részlete.  H.  ke- 
letkezésében szerepe  van  a  prostata-túltengéssel, 
húgycsőszűkületekkel,  terhességgel  stb.  járó  vize- 
letrekedésnek,  hólyagtágulásnak  és  nehéz  vize- 


lésnek, amikor  is  a  hasfal  alsó  része  kitágul  az 
erőltetett  vizelés  folytán.  A  baj,  ha  kisfokú,  az  in- 
dító hólyag-,  húgycső-  v.  prostatabántalom  meg- 
szűntetésével együtt  gyógyulhat ;  nagyobb  H.-nól 
a  sérvet  meg  kell  operálni  és  a  fonti  körülmé- 
nyeket is  meg  kell  szüntotni.Aránylag  ritka  bánta- 
lom, leginkább  előrehaladottabb  korú  férílalaiál 
fejlődik. 

Húgyhólyagsipoly,  1.  Húgyhólyagmetszés. 

Húgyhólyagszakadás  (ruptura  vesicae  uri- 
nariae).  A  húgyhólyag  egyes  vagy  összes  réte- 
geinek sérülését  valamelyes  külső  vagy  belső  erő- 
művi  behatás  folytán,  ami  mellett  a  takaró  bőr 
és  a  bőralatti  lágyrészek  épségben  maradnak  (sub- 
cutan  sérülés),  nevezik  H.-nak.  Ez  lehet  teljes  v. 
részleges,  aszerint,  amint  az  eröművi  behatás 
folytán  a  hólyag  összes  vagy  csupán  egyes  réte- 
geiben állott  elő  a  folytonossági  hiány.  Megkü- 
lönböztetik az  intraperitonealis  H.-t  és  az  extra- 
peritonealis  H.-t.  Előbbiek  gyakoribbak,  a  húgy- 
hólyag hashártyával  fedett  felső  ós  hátsó  falán, 
utóbbiak  ritkábbak  és  a  hólyag  hashártyától  men-  ^ 
tes  elülső  falán  találtatnak.  A  H.  rendesen  shok- 
kal,  azaz  azon  súlyos  tünetekkel  jár,  minőket  a 
hasi  szervek  sérüléseinél  szoktak  észlelni.  Ehhez 
hozzájárul  még,  hogy  a  súlyos  erőművi  behatás, 
mely  a  H.-t  is  előidézte,  gyakran  a  medence- 
csontok, az  alsó  végtag  és  a  gerincoszlop  súlyos 
sérülésével  is  járhat.  Ha  a  shokból  magukhoz 
tértek,  a  legfontosabb  tünetek,  melyeket  a  bete- 
geken észlelhetünk :  alhasi  fájdalom,  vizelési  in- 
ger, mely  mellett  vizelet  nem  ürül.  A  bevezetett 
katéter  rendesen  csak  pár  csepp  véres  folyadékot 
hoz  a  napvilágra.  Az  intraperitonealis  sérülések- 
nél a  hashártyagyuladás  tünetei  igen  gyorsan 
(8— 10  órán  belül)  fejlődnek  ki;  az  extraperito- 
nealis  szakadás  után  pedig  igen  gyorsan  követ- 
kezik be  a  fantájók  megduzzadása.  A  baj  gyógyí- 
tása csak  műtét  útján  lehetséges  és  pedig  a  ma- 
gas hólyagmetszés  által.  E  mellett  a  meUóksérü- 
léseket,  a  húgybeszürődést  stb.  is  a  sebészet  sza- 
bályai szerint  kell  ellátni. 

Húgyhólyagtükör,  1.  Hólyagtükör. 

Húgyinda,  1.  Allantoisz. 

Húgyindikán,  nem  egyéb  mint  iadoxilkénsav 
(1.  0.  ós  Húgy). 

Húgyiníiltráció,  1.  Hügycsöszükület. 

Húgyktszülék  (avparatus  uropoeiicus)  az  a 
szervcsoport,  mely  a  vizeletet  produkálja,  terme- 
lése helyéről  elvezeti  s  a  szervezetből  kiüríti.  Ide 
tartozik  a  vese,  mely  kiválasztja  a  vizeletet,  a 
húgyvezető,  mely  a  veséből  elviszi  a  hólyagba,  a 
húgyhólyag,  melyben  felgyülemlik  s  a  húgycső, 
mélyen  át  a  testből  kiürül. 

Húgykő,  húgyköbetegség  (cisztolitiázis).  Ha 
a  vizeletben  ép  vagy  kóros  viszonyok  között  je- 
lenlevő kristályos  vagy  amorf  alkotórészek  a  vi- 
zeletből lecsapódnak,  a  bugyutákban  jelenlevő 
nyálka,  vér,  vagy  idegen  testekre  reárakódnak  és 
ha  e  képződmények  alkalmas  körülmények  kö- 
zött bizonyos  nagyságot  érnek  el,  H.  keletkezik. 
Egyrészt  ismeretlen  általános  alkati  tényezők 
indítják  meg  a  H.-képződést  a  vesében,  az  ú.  n. 
diatézisek,  melyek  közül  az  ú.  n.  urát-díatózis 
bizonyos  H.-képződésnól  visz  szerepet;  ellenben 
az  ú.  n.  xanthin-diatózis,  az  ú.  n.  foszfát-  v.  oxál- 


Húgykömetszés 


—     359 


Húgrysav 


savas-diatézis  szerepét  a  H. -képződésnél  nem  is- 
merjük. A  vizeletpangásnak  biztosan  van  szerepe 
ebben,  pl.  szűkület  vagy  prostatatúltougés  nem 
fertőzött  esetében  is.  Mindenesetre  azonban  bi- 
zonyos fertőző  lobos  állapotok  egymagukban, 
melyek  a  vizelet  araiuoniás  bomlásával  és  ki'is- 
tályos  anyagok  kiesésével  járnak,  képesek  kövek 
képződését  megindítani  azáltal,  hogy  a  vizelet 
ezen  kristályos  bomlási  termékei  jelenlevő  ide- 
gen testekre,  vér,  genyrögök  vagy  nyálka  körül 
lecsapódnak,  vagy  másfajta  régebbi  köveket  lé- 
nyegesen megnövesztenek.  Főalkotórészeik  és 
előfordulásuk  gyakorisága  szerint  a  következő 
H.-veket  különböztetjük  meg :  uratok  (húgy savas 
kövek),  foszfátok  (foszforsavas  ammoniáií-mag- 
noziából  állók),  oxálsavas  kövek  (oxalsavas  mész- 
ből állók) ;  igen  ritkák  a  cisztin-,  xanthin-,  indigo- 
és  szónsavas  mészből  álló  kövek.  Elöfordu'ásuk 
szerint  pedig  ezek  lehetnek :  vese-,  vesevezeték-, 
húgyhólyag-,  húgycsőhólyag-  és  húgycsőkövek. 
Nagyságuk  változó  a  homokszemcsétől  (húgy- 
föveny,  ném.  Hamgries)  a  férfiökölnyi,  sőt  gyak- 
ran gyermekfőnyi  nagyságig,  sőt  még  nagyobba- 
kat is  őriznek  kórházak  gyűjteményeiben. A  húgy- 
toveny  is,  nagyítóval  nézve,  már  összetett  (mikro- 
lithoknak  nevezi  az  orvostudomány,  gör,  mikrosz 
a.  m.  kicsi,  lithosz  a.  m.  kő). 

Húgykőmetszés  (lithotomia),  az  a  véres  be- 
avatkozás, melynek  segítségével  a  húgyhólyag- 
ban levő  köveket  elérni,  elaprózni  ós  eltávolítani 
lehet.  Az  eljárás  lényegében  hólyagmetszés  (1. 
HúgyhólyagtmUzés).  A  H.  története  igen  érde- 
kes*; a  legrégibb  eljárás  Celsus-i(A  származik,  az 
ú.  n.  kis  apparátus,  németül :  kleine  Gerátschaft. 
Az  ú.  n.  nagy  apparátus  (németül :  grosse  Gerát- 
schaft) a  XVI.  sz.-ból  való,  feltalálója  G-iovanni 
Romanis,  de  ennek  Marianis  Sandus  nevű  ta- 
nítványáról Mariani-féle  metszésnek  is  nevez- 
ték. Ezt  az  eljárást  a  Cofoí-család,  melynek  vala- 
mennyi tagja  kőmetsző  volt,  igen  féltékenyen 
őrizte.  A  kőmetszök  nem  voltak  orvosok,  hanem 
csak  ezen  egy  műtét  fogásait  sajátították  el  és 
titkait  féltve  őrizve,  egy  helyről  a  másikra  ván- 
doroltak, úgy  mint  valamikor  a  hályogmetszők. 
A  XVL  sz.  végén  a  Franco  (1560  köi-ül)  által  felta- 
lált oldahó  metszés  került  előtérbe  és  csekély  mó- 
dosításokkal a  mai  korig  tartotta  magát.  A  felső 
hólyag meUzést  F.  Franco  találta  ki  és  sikerrel 
hajtotta  először  végre  1561.,  de  eljárását  maga 
is  veszedelmesnek  tartotta ;  kb.  20  év  múlva 
Bousset  találta  ki  újból,  de  csak  a  modern  sebé- 
szet fejlődésével  jutott  az  elismerés  azon  polcára, 
melyet  mint  jóformán  univerzális  hólyagmeg- 
nyitó eljárás  megérdemel. 

Húgykőmetszö,  1.  líú^yköinetszés. 

Húgykömorzsolás,  kómorzsolás  v.  közúzás 
(lüholripsia,  litkolapaocia),  hólyagkövek  kiürí- 
tése mosással,  előzetes  zúzás  után.  Körülbelül  100 
óv  előtt  találta  ki  Giviale  francia  sebész  az  első 
kömorzsoló  eszközt ;  a  mai  alakú  eszközt  Huerte- 
loup  (1832)  szerkesztette,  melyet  később  a  zúzó 
esavarborendezése  által  tökéletesbítottok.  A  mű- 
tétet ma  már  csak  igen  ritkán  végzik  narkózis- 
ban (általános  bódításban) ;  rendesen  helyi  érzés- 
toienités  elegendő,  miáltal  a  műtét  veszélyessé- 
géből lényegesen  veszített.  Továbbá  fontos,  hogy 


a  követ  egy  ülésben  zúzzák  és  teljesen  mos- 
sák ki  (litholapaxia).  A  műtét  ezen  berendezése 
Bigelow  amerikai  sebésztől  származik,  ki  a  ki- 
mosás pontos  keresztülvitele  végett  a  róla  elne- 
vezett- szívókészüléket  (aspirator)  alkalmazta ; 
ez  a  mai  nap  is  még  dívó,  teljesen  szabatos  eljá- 
rás, mely  még  a  húgyhólyagtükör  alkalmazása 
által  is  ellenőrizhető. 

Húgykömorzsoló  (lithotrih  v.  lithotriptor), 
a  húgykövok  morzsolására  szolgáló  eszköz,  mely 
két  egymásba  illő  szárból  áll;  ezek  egymásba 
tolva  alkotják  azt  a  katéterszerű  eszközt,  melyet 
a  hólyagba  vezetnek,  ha  húgykömorzsolást  akar- 
nak végezni.  A  hólyagban  széjjelnyitható  és  így 
vele  a  kő  megfogható  és  rögzíthető.  Ezután  egy 
ügyes  és  erős  csavarberendezés  segítségével  egy- 
máshoz közellttetnek,  miáltal  a  megfogott  kő 
széttöretik. 

HúgykőzúzáB,  1.  Húgykömorzsolás. 

Húgylevezető  cső  (uréter),  1.  Húgyvezető. 

Húgymérgezés,  1.  Húgyvérüség. 

Húgyömles  (ném.  Harndurchhruch),  némely 
gerincvelőbántalom  kapcsán  észlelt  jelenség, 
mely  szerint  a  vizelet  hosszabb  időközökben  a  be- 
teg tudtán  és  akaratán  kívül  nagy  erővel  kilö- 
ketik. 

Húgyrekedés  v.  Migy szorulás  (lat.  retentio 
uritiae),  l.  Húgycsöszükület. 

Húgysav,  urinsav,  húgykösav,  2,  6,  8-trioxi- 
purin,  acidum  uricum 

HN— CO 

I      I 
OC    C— NHv 

I    II       >co. 

HN— C— NH^ 

Fehér,  mikrokristályos,  szagtalan  és  íztelen  por. 
Vízben  alig  oldódik,  1  sr.  feloldására  20»-on  40-000 
sr.  víz  szükséges.  Forró  vízben  jobban  oldódik. 
Oldata  savanyú  kémhatású.  Alkoholban,  éterben 
oldhatatlan.  Bórsav,  foszforsav,  tejsavas  és  ecet- 
savas alkáliák,  főképen  pedig  piperazin,  lysidin, 
nucleinsav,  litiumkarbonát,  nátriumhidrokarbo- 
nát  oldják  a  H.-at.  Ezért  főképen  a  piperazint, 
lysidint,  litiumkarbonátot  H. -lerakódások  okozta 
betegségeknél  (köszvény)  alkalmazzák.  A  H.  két- 
bázisú sav.  Sói  (uratok)  közül  csak  a  savanyú 
sók  állandók,  a  normális  sók  már  a  levegő 
szénsavától  savanyú  sóvá  alakulnak.  E  sók  kö- 
zül vízben  csak  a  szabályos  alkáli  fémsói  old- 
hatók, az  összes  többi  és  pedig  úgy  a  savanyú, 
mint  normális  sók,  vízben  alig  oldódnak.  A  H.-at 
savanyú  oldatban  salétromsavval  oxidálva,  all- 
oxan,  alloxantin,  niureodd,  parabansav,  hidu- 
rilsav,  hugyany,  oxáhav  és  széndioxid  keletke- 
zik. Lúgos  oldatban  és  más  oxidáló  szerek  hatá- 
sára másféle  oxidációs  termékeket  is  kapnak.  A 
H.  felismerésére  az  ú.  n.  murexid-próbát  hasz- 
nálják. A  H.  tartalmú  anyagot  néhány  csepp  híg 
salétromsavval  vízfürdőn  szárazra  párologtatják. 
A  maradékot  kevés  híg  ammóniával  megnedve- 
sítve, gyönyörű  bíborpiros  színeződés  —  purpur- 
savas ammónium  —  keletkezik.  A  H.  a  magasabb 
rendű  állatok  húgyában  fordul  elő.  Az  emlősök 
vizelete  kevés  H.-at  tartalmaz.  Ezek  szervezeté- 
ből a  táplálék  nitrogénje  főképen  karbamid  alak- 
jában küszöböltetikki.  Az  emberi  vizelet  24  órai 


Hűgrysavas  diatézis 


—     360 


Húgry  vezető 


mennyisége  alig  1  g.  H.-at  tartalmaz.  Nagyobb 
mennyiségben  található  a  madarak  és  csúszó- 
mászók ürülékében,  amennyiben  ezek  a  táplálék- 
kal felvett  nitrogént  főképen  H.  alakjában  küszö- 
bölik ki  szervezetükből.  Egyes  patologikus  kép- 
ződmények —  húgykövek,  köszvénylerakódások 
—  főképen  kevéssé  oldható  H.-sókból  állanak. 
Előállítására  a  kígyó  ürüléke  v.  a  guanó  szolgál, 
melyből  a  H.-at  nátronlúggal  H.-as  nátrium  alak- 
jában kioldják.  Az  oldatból  sósaArval  a  H.-at  levá- 
lasztják. E.  Fischer  a  H.-at  szintézis  útján  is  ál- 
lította elő.  Sói  közül  f ontosabbak :  savanyú  H.-as 
ammónium.  Tüalakú,  1600  sr.  hideg  vízben  ol- 
dódó kristályok.  A  kígyók  és  madarak  ürüléké- 
nek fő  alkotórésze.  Néha  az  emberi  húgyból  is  ki- 
válik kristályos  üledék  alakjában.  Savanyú  H.-as 
kálium  és  nátrium  szintén  a  húgyban  található, 
vízben  kevéssé  oldódó  színtelen  testek.  A  H.-at 
1776.  Scheele  fedezte  fel  a  húgyban  és  ahúgykö- 
ben.  Sajátságait  behatóan  tanulmányozták  JAeMg 
és  Wöhler  (1826)  és  különösen  Soet/et'  (1863-64). 
Szerkezetét  1882.  E.  Fischer  állapította  meg. 

Húgysavas  diatézis  alatt  a  köszvényre  és  a 
húgykőképződésre  való  hajlamosságot  értjük.  L. 
Köszvény  és  Húgi/kö. 

Húgysavas  infarctus,  téglavörös  csikoltság  a 
vesepii'amisokban  1—2  hetes  csecsemőkben,  amely 
a  gyüjtöcsövecskékben  felhalmozódó  húgysavas 
ammonia-jogecektöl  ered.  Sokáig  azt  tartották, 
hogy  csakis  akkor  képződik,  ha  a  gyermek  élve 
született  és  lélegzett,  de  utóbb  kiderült,  hogy  a  holt 
magzatokban  is  előfordul,  bár  nagyon  ritkán. 

Húgysavsók,  uratok,  1.  Húgysav. 

Húgysipoly  (fistula  urinaria),  a  vizeletkivá- 
lasztó és  levezető  rendszer  valamely  pontjának 
nem  természetes  és  többó-kevósbbó  állandó  köz- 
lekedése a  külvilággal.  Bz  lehet  vesemedence-si- 
poly,  húgyvezető-sipoly,  húgyhólyag-sipoly  a  has 
felé  vagy  a  végbél  vagy  a  hüvely  felé  és  végül 
a  húgycsősipoly  a  külbőr  felé.  Részben  maguktól 
keletkeznek,  pl.  kövek  áttörése  által  (veséből), 
részben  a  szülés  okozta  nyomásos  elhalásból  (hü- 
vely-hólyagsipoly),  részben  külső  sérülések  és  mű- 
tétek következményei  (ez  valamennyire  áll)  és 
részben  genyedés  vagy  álképletek  által  előidé- 
zett szétesés  következményei. 

Húgyszervek,  1.  Húiykészülék. 

Húgyszorulás  wagy  húgyrekedés,  1.  Húgycsö- 
szühület. 

Húgytarthatatlanság,^M5r?//bZ?/á,9,iJÍ.2;e/efcsMr- 
gás  [n^m.Harninkontinenz,  leA.incontinentia  uri- 
nae),  így  nevezi  az  orvostudomány  azt  a  kóros  ál- 
lapotot, midőn  a  vizelet  önként  távozik,  anélkül, 
hogy  a  hólyag  működését  az  illető  egyén  akara- 
tával kormányozni  tudná.  Okai  egyrészt  a  hólyag 
helyi,  másrészt  ideges  bántalmaiban  keresendők, 
kizárandó  azon  H.,  mely  a  hólyag  erő-  fokú  lobos 
megbetegedéseivel  jár.  A  H.  legtöbbnyire  húgy- 
rektídés  jele,  eleinte  csak  éjjel  észleltetik  a  baj,  ké- 
sőbbi szakában  nappal  is,  különösen  emelés,  eről- 
tetés, köhögéskor.  Más  helybeli  oka  a  H.-nak  olyan 
elváltozásokban  van,  melyek  pl.  műtétek  (alsó 
kőmetszés)  után  visszamaradtak  és  a  hólj^ag  záró- 
izmának működésében  zavart  okoznak ;  ide  tar- 
tozik a  záróizom  öregkori  sorvadása,  stb.  (öreg 
nőknél  gyakori).  A  H.  másik  alakja  az  idegrend- 


szermegbotegodéseihez  csatlakozik  s a  gerincvelői 
hólyagközéppont  (centrum  vesico-spinale)  zava- 
rára mutat.  A  H.  a  legkülönbözőbb  húgyszervi  ba- 
joknak csak  egy  tünete,  a  helyes  gyógykezelés  a 
központi  mozgató  ok  ellen  is  kell,  hogy  irányuljon. 

Húgyutak  alatt  a  húgyszervek  azon  részétért- 
jük, amelyek  a  vizelet  elvezetésére  szolgálnak, 
tehát  a  húgyvezetőt,  a  hólyagot  és  a  húgycsövet. 

Húgyüledéknyert'se  céljából  a  vizeletet  csúcsos 
pohárba  öntjük,  ahol  rövidebb-hosszabb  állás  után 
a  vizeletben  levő  nem  oldott  alkatrészek  leüleped- 
nek. Sokkal  gyorsabban  juthatunk  H.-hez,  ha  a 
vizeletet  kicentrifugáljuk.  A  H.-ről  aztáa  a  vize- 
letet leöntve,  azt  mikroszkópos  és  kémiai  vizsgá- 
latnak vetjük  alá.  Állás  után  minden  vizeletben 
képződik  valamelyes  laza,  felhőszerü  üledék  (nu- 
becula,  felhőcske),  amely  lényegében  kivált  nyal- 
kából és  hámsejtekből  áll.  Azonban  az  egészséges 
vizeletben  is  lehet  tömegesebb  üledék  is,  pl.  a  ki- 
vált húgysavtól,  ha  a  vizelet  elég  tömény, savanyú 
és  már  kihűlt.  A  kicsapódott  húgy savnak  vörhe- 
nyes színe  van  s  így  gyakran  vérnek  nézik  a 
laikusok;  az  éjjeli  vizeletből  szokott  kiválni  az 
éjjeliedény  aljára  (sedimentum  lateritium).  Sa- 
vanyú vizeletből  kicsapódhatnak  még  húgysavas 
sók,  sóskasav-kristályok,  lúgos  vizeletből  a  foszfá- 
tok stb.  Ha  a  vizelet  már  megrothad,  újabb 
üledék  képződik  benne,  amely  lényegében  mag- 
néziumammoniumfoszfátból  (trippelfoszfát)  áll. 
Kóros  körülmények  között  a  vizeletnek  nagy  üle- 
déke lehet  (genysejtek,  különböző  hámsejtek,  ci- 
linderek), amelynek  mikroszkópos  vizsgálata 
nagy  jelentőséggel  bir  a  betegség  fölismerése 
szempontjából.  L.  még  Húgy  cilinderek. 

Húgyvérüség  (urémía,  ammoniémia,  autóin- 
toxikáció),  a  ki  nem  választott  húgyalakatrószek 
visszamaradása  a  vérben,amelyek  azután  az  egész 
szervezetet  megmérgezik.  Mindig  bekövetkezik, 
ha  a  vesék  működése  elégtelen.  A  mérgezést 
okozó  anyagok  közt  elsősorban  a  húgyanyag  sze- 
repel, amely  állítólag  szénsavas  ammóniává  ala- 
kul át,  ezenkívül  bizonyos  só  ,  különösen  a  ká- 
liumsók, talán  alkaloidaszerű  anyagok  (diami- 
nok,  ül.  leukomainok),  savak,  aceton  stb.  Ezzel 
szemben  Traube  szerint  a  H.  jelenségeit  az  agy- 
velő ödémája,  vizenyője,  ill.  az  ezáltal  létrejött 
vérszegénység  okozza.  A  H.  főbb  jelenségei :  a 
húgykiválasztás  csökkenése,  fejfájás,  aluszekony- 
ság,  nyugtalanság,  szívszorongás,  hányás,  has- 
menés, bénulások,  vakság,  görcsrohamok  (uró- 
miás  görcsök),  amelyek  az  epilepsziás  görcsökre 
emlékeztetnek  s  végül  koma.  A  H.  többféleképen 
léphet  fel  s  a  felsorolt  tünetek  nem  mindegyikét 
találjuk  meg  nála.  Néha  hirtelen  lép  fel  (akut  H.), 
máskor  meg  lassan  fejlődik  ki,  különösen  az  idült 
vesebajoknál ;  sokszor  a  legerélyesebb  kezelés 
ellenére  is  halálra  vezet.  A  H.  kezelésénél  a  ki- 
választások előmozdítása  a  cél.  Erre  szolgál- 
nak a  különböző  húgyhajtó  s  a  bólkíválasztást 
előmozdító  hashajtószerek ;  a  bélkiválasztást  fo- 
kozó fürdők  ós  pilokarpininjekciók,  vérkibocsá- 
tások stb.  Emellett  az  egyes  tüneteket  is  megfe- 
lelő tüneti  kezelésben  kell  részesítenünk. 

Húgyvezér  (uréter),  1.  Húgyvezető. 

Húgyvezető  vagy  húgyvezeték  (uréter),  a  vese 
kapujából  kiinduló  szűk  cső,  mely  a  hasüregből 


HúgyvIzsgAlat 


—     361 


Huja 


a  modoncébe  jut  s  itt  a  húgyhólyagba  nyílik.  Kez- 
dete, a  vesemedence,  tág,  tölcsórszerű  s  több  ki- 
öblösödésböl,  a  vesekelyhekböl  tevődik  össze.  A 
hasüregbon  a  hasháitya  mögött  a  nagy  ágyék- 
izmon (psoas)  halad  le,  a  medencébe  való  beju- 
tása helyén  szöglettörést  szenved,  s  hátulról  haj- 
!ik  a  hólyaghoz.  Férfiban  az  ondó  vezetékkel,  nő- 
ben a  méh  ereivel  kereszteződik  s  igen  közel  ha- 
lad el  a  méh  nyaka  s  a  hüvely  mellett,  aminek 
nagy  orvosgyakorlati  fontossága  van.  A  H.  hossza 
28—30  cm.,  átmérője  Vz  cm. 

HúgyvizsgáJat,  a  húgyban  esetleg  jelenlévő 
kóros  anyagok  kimutatásara  és  mennyiségi  meg- 
határozására törekszik,  aminek  bizonyos  beteg- 
ségek felismerésében,  vagy  súlyosságának  meg- 
állapításában nagy  jelentősége  van.  A  H.  kiterjed 
a  húgynak  bizonyos  üzlkai  sajátságára,  kémiai 
összetételére,  üledékének  mikroszkópos,*  esetleg 
bakteriológiai  vizsgálatára. 

Huichol  (ejtsd:  — csoi),  indiáuus  nép  az  utoaz- 
tékok  ágából,  az  ú.  n.  szonorikus  nyelvcsalád 
tagja  a  kaliforniai  öböl  vidékén,  főleg  a  mexikói 
Jalisco  tartomány  területén,  mintegy  6000  főnyi 
tömegben.  Náluk  maradt  legépebben  az  ősi  kul- 
túra emléke,  ön tözöcsa tornáik  és  gátjaik  (pima), 
a  terrasszozott  hegyoldalak  (tarahumara)  még 
mindig  megvannak.  Romvárosaik  (casas  gran- 
des)  hirdetik  egykori  hatalmukat.  Kultúrájukat 
jellemzi  a  peyota- kaktusz  tenyésztése,  melyből 
nagy  szertartások  közben  bódító  italt  főznek.  Bár 
külső  életmódjukban  alkalmazkodnak  a  spanyol 
műveltséghez,  sőt  nagyjában  felvették  a  keresz- 
ténységet is,  alapjában  ma  is  ősi  vallásukat  tart- 
ják. Mitos:íaik,  babonáik  az  ó-raexikói  vallás  meg- 
értésére nagyon  fontosak.  Bálványaiknak  nyila- 
kat, a  napistennek  szarvasokat  áldo/nak,  még  az 
emberáldozat  emléke  is  él  köztük.  Templomaik 
díszesek,  szimbolikus  rajzokkal,  fogadalmi  tár- 
gyakkal tele.  V.  ö.  Lüneholz,  Symbolisme  of  the 
H.  (Memoú-s  of  the  American  MuseumofNatui'al 
History,  New  York  IviOO). 

Huicilopocstli  (v.  VicUpudi),  a  középameri- 
kai aztékok  istensége.  Temploma  Mexikóban  ál- 
lott, a  mai  székesegyház  helyén. 

Huile  (franc,  ejtsd :  oji)  a.  m.  olaj ;  H.  d'es- 
sence,  I.  Illanó  olajok;  H.  de  noi  ette,  mogyoró- 
olaj ;  H-  de  Proverice.  provencei  olaj ;  H.  vierge, 
szüzolaj,  a  legíiuomabb  olívaolaj. 

Huiliche-indiánusok  (ejtsd :  uiiicse),  Chiloé-szi- 
get  lakói,  nyelvileg  ezeket  is  az  araukánokhoz 
számítják,  bár  etnográfiailag  inkább  a  tűzföldiek- 
hez  tartoznak.  A  hosszas  spanyol  uralom  eredeti- 
ségükben nem  sok  kárt  tett,  de  megtanulták  az 
állattenyésztést  és  a  földmívelést. 

Huilla,  város  és  erősség  Angola  portugál  gyar- 
matban, 160  km.-nyiro  Mossamedestől,  a  Kaku- 
lovar  mellett,  igen  egészséges  éghajlattal,  18— 
20'*  középhőmérséklettel,  virágzó  állattenyésztés- 
sel. Közelében  1880.  a  búrok  Humpata  (Sao  Ja- 
nuario)  telepet  alapították. 

Haiílard  Breholles  (ejtsd:  üjjar-bréoii),  Jean 
Louú  Alphoruse,  francia  történetíró,  szül.  1817 
febr.  8.  Parisban,  megh.  1871  márc.  23.  Főleg  ar- 
cheológiával foglalkozott  és  tagja  volt  az  Acadé- 
mie  des  inscriptionsnak.  Főbb  miivel :  Recherches 
fiur  les  monunients  et  l'histoire  des  Normands 


(1844) ;  La  fondation  de  la  maison  de  Souabe  dans 
ritalie  méridionale  (1844) ;  Vie  et  correspondance 
de  Pierre  de  la  Vigne  (1864) ;  Titres  de  la  maison 
ducale  de  Bourbon  (1866,  1.  köt.).  Azonkívül  9 
kötetben  lefordította  és  kiadta  a  Grand  chronique 
de  Matthieu  Paris  (1840—1),  továbbá  a  História 
diplomatica  Frederici  secundi  (1852—61, 12  köt.) 
és  Chronicon  Placetinum  et  chronicon  de  rebus 
in  Itália  gestis  (1856)  c.  kiváló  forrásgyűjtemé- 
nyeket. 

Huisne  (ejtsd:  üín),  a  Sarthe  LSO  km.  hosszá  bal- 
oldali mel lókról yója  Franciaországban ;  ered  Ome 
départementban,  K.-nek,  majdD.  felé  folyik,  s  fel- 
véve a  Chippe,  Viliette,  Arcisse  ós  Méme  mellék- 
folyókat, Le  Mansnál  torkollik. 

IIui»i8ier  (ejtad:  uiszjé,  az  ó-francia  huis  szó- 
ból a.  m.  ajtó,  huis  clos  a.  m.  zárt  ajtók  mögött), 
szó  szerinti  értelemben  ajtónálló.  Eredetileg  azok 
az  udvari  szolgák  voltak,  akikre  a  királyi  palota 
belsejében  az  ajtók  fölötti  felügyelet  volt  bízva. 
Jelenleg  H.-k  a  szolgák,  kik  a  miniszterek  és  más 
magas  államhivatalnokok  előszobájában  időznek 
és  a  fogadásra  jelentkezőket  bejelentik.  A  tör- 
vénykezési nyelvben  H.  törvónyszolga,  aki  a  pe- 
res felek  részére  az  idézéseket,  az  intéseket  és  ál- 
talában a  bírósági  kiadmányokat  (exploits)  kézbe- 
síti. A  H.-k  testületi  szervezettel  bimak.  V.  ö. 
Deffaux,  Harel  és  Colin,  Encyclopédie  des  H.-s 
(5.  kiad..  Paris  1905,  4  köt.). 

Hűit  (ejtsd:  uit),  Gharles,  francia  filozófus,  szül. 
1845.  A  párisi  katolikus  institut  tanára.  Egész  éle- 
tét Platón  művei  tanulmányozásának  szánta  és 
több  munkában  összefoglalta  kutatásainak  ered- 
ményét. Ezek :  De  Tauthenticitó  du  Parménide, 
Platón  á  Tacadémie;  Le  Gorgias;  Études  sur  le 
banquet ;  Etudes  sur  la  politique  attribuée  á  Platón 
(1888) ;  La  vie  et  les  oeuvresde  Fr.  Ozanam  (1888); 
La  vie  et  l'oeuvre  de  Platón  (Paris  1893,  2  köt. 
Ezt  a  munkát  az  akadémia  megjutalmazta).  A  ré- 
giek természetfilozófiájáról  c.  értekezését  (1901) 
is  megjutalmazta  a  francia  akadémia. 

Huitfeldt-Kaas  (ejtsd:  yntíem-kósz),  Henrik  Jör^ 
gen,  norvég  történetíró,  szdl.  Krisztianiában  1834 
febr.  2.,  megh.  1905  máj.  18.  u.  o.  1896.  a  norvég 
orsz.  levéltár  igazgatója  lett.  Művei :  Christiania 
theaterhistorie  (Kopenhága  1876—77);  Biskop 
Eysteins  jordebog  (den  röde  bog);  Fortegnelse 
over  det  geistlige  gods  i  Oslo  bispedömme  om- 
kring  aar  1400  (Krisztiánia  1873—80).  Másokkal 
együtt  kiadta  a  Diplomatarium  Norvegicum  című 
gyűjteményt  (17  köt.,  Krisztiánia  1861—903). 

Huitre  (franc,  ejtsd:  uitr)  a.  m.  osztriga. 

Huizinga,  Dirk,  dán  fiziológus,  szül.  Hornban 
1840.,  megh.  Groningenben  1904.  Amsterdamban 
tanult  teológiát,  Groningenben  pedig  orvostant, 
azután  Deen  tanár  segéde,  majd  1869.  utóda  lett. 
Vizsgálta  az  ózon  kémiai  és  biológiai  hatását, 
egyes  gázok  befolyását  a  vér-,  geny-  és  csillósej- 
tekro,  dolgozott  még  a  dializáit  fehérjetesttel, 
peptonokkal  stb, 

Huja  V.  hujja,  így  is  h^'e-huja,  az  öröm  felki- 
áltó szava,  vígasság,  lakzi.  —  A  hajó  vontatoknál 
az  az  úttávolság  s  idő,  melyet  egyfolytában,  pi- 
henés V.  etetés  nélkül  végeznek.  Náluk,  valamint 
a  halászoknál  jel  v.  vezényszó  is  a  folyamatban 
levő  munka  befejezésére  v.  félbeszakításái'a. 


Hujus 


—     362 


Hulla 


Hujus  (rövidítve  h.  v.  huj.),  a  latin  hic,  hsec, 
hoc,  a.  m.  ez,  birtolíos  esete.  Összetételei  jff.me?ms, 
e  hónapban ;  H.  anni,  ez  évben ;  H.  loci,  e  helyen. 

Huka,  indiai  vízpipa,  melyet  a  nargilehtól  s 
a  kaliantól  a  készülék  nagysága  és  díszesebb 
volta  különböztet  meg. 

Hukbald,  a  X.  sz.  első  felében  orbayi  szerzetes 
volt,  kit  Hodvard,  a  rheimsi  egyház  krónikása 
ezoriut  [Pertz,  Monum.  III.  384.),  a  kalandozó  ma- 
gyarok több  Ízben  hiába  akartak  megölni,  mert 
a  meztelen  barátról  a  nyilak  lepattogtak  s  még 
csak  bőrét  sem  karcolták  meg. 

Huker  (hoU.  hoeker),  az  É.-i  és  a  K.-i  öbölben 
használt,  egy  fö-  és  egy  jóval  kisebb  tatárboccal, 
továbbá  egy  a  szükség  szerint  ki-  és  betolható  orr- 
mányszárral  felszerelt  hal  ászcsónak. 

Hukó,  a  dunai  galóca  (Salmo  hticho  L.)  népies 
neve. 

Hu-kou-hszien  (Hukeu),  kinai  kereskedő  város 
Kiang-szi  tartományban,  a  Jang-ce-kiang  partján. 
Az  1876  szept.  13.-i  angol-kínai  szerződés  értel- 
mében a  külföldieknek  csak  ki-  és  berakodni  sza- 
bad H.-ben,  letelepedni  nem. 

Hulagu,  a  perzsiai  Ilchane  mongol  dinasztia  ala- 
pítója, l3zsingiz  khán  unokája  Tului  nevű  fiától. 
Uralkodott  1258—65.  Bagdadot,  a  khalifátus  szék- 
helyét 1258.  elfoglalta.  Iszonyú  kegyetlenséggel  a 
lakosság  nagy  részét  a  khalifával  és  fiával  együtt 
leölette.  A  perzsa  történetírók  túlzott  állítása  sze- 
rint több  ember  veszett  volna  akkor  el  nyolcszáz- 
ezernél. Iránt  meghódítva,  az  azerbaidzsáni  Mara- 
gbában,  egy  Tebrisz  közelében  fekvő  városban  szé- 
kolt.Utolsó  éveiben  a  tudományt  és  művészetet  pár- 
tolta.  Naszir  ed-Dm  az  ő  udvaránál  írta  híi'es csil- 
lagászati müvét.  V.  ö.  Hamtner,  Geschichte  der 
Ilchane  d.  íd.  Mongolén  in  Persien  (Darmstadt 
ÍSi2—4Aí,  2  köt.);  Makóim,  History  of  Persia 
gjondon  1821,  2  köt). 

Hulda,  Hiddra,  1.  Holda. 

Hulec,  1.  Hunn  mondák. 

Huligánok.  Eredetileg  hooligan  (ejtsd :  huligán), 
egy  1898.  London  külvárosaiban  felmerült  szó, 
mely  hihetőleg  valami  hasonló  nevű  egyénről  ke- 
rült a  köztudatba  s  amelyet  azóta  a  brutalitás  és 
elvetemedettsóg  kifejezésére  használnak.  Európa 
többi  nyelveiben  is  az  ily  embereket  nevezik  H.- 
nak.  A  H.  szó  Oroszországba  is  elszármazott,  ahol 
a  pogromokat  és  más  erőszakoskodásokat  ren- 
dező bandák  elnevezésére  használják. 

Hulin,  francia  tábornok,  1.  Hullin. 

Hulk,  1.  Avult-liajó. 

Hull,  kisk.  Bars  vm.  verebélyi  j.-ban,  (1910)  824 
tót  és  magyar  lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Óhaj. 

Hull  (ejtsd:  hőu),  1.  H.  V.  Kingston-upon-H.,  ki- 
kötőváros Yorkshire  angol  countyban,  (i9ii) 
278,024  lak.,  nagy  hajó-  és  gépgyárakkal,  olaj- 
os őrlőmalmokkal, '  kémiai,  kötél-,  cukor-  és 
sörgyáraklcal.  Nagy  jelentőségét  azonban  keres- 
kedelmének köszönheti.  Dokkjai  (a  régiebbek: 
Queens,  Humber,  Prince ;  újabbak:  avasúti,  az 
Albert,  a  Victoria  és  az  Alexandra)  59  ha.-nyi 
felületet  foglalnak  el.  Az  egykor  Wyke  nevet 
viselő  város  a  XIII.  sz.-ban  jelentőségre  nézve 
Anglia  3-ik  kikötője  volt  és  III.  Eduárdnak 
16  hajót  bocsátott  a  franciák  ellen  rendelkezé- 
sére. Jelenleg  beviteli  forgalmában  a  nyers  ter- 


mékek játszák  a  főszerepet,  a  többi  között  ha- 
zánkból is,  ahonnan  az  Adria  hajói  szállítják; 
nagy  mennyiségben  szállítanak  kikötőjébe  fát  is 
Skandináviából  és  Oroszországból.  A  kiviteli  for- 
galomban a  szón,  vas,  acél,  gazdasági  és  egyéb 
gépek,  kémiai  cikkek,  olajok,  pamutáruk  a  fökivi- 
teli  cikkek.  Az  évi  bevitel  értéke  átlag  40,  a  kivi- 
telé 30  millió  £.  Rendes  gőzhajóösszeköttetésben 
van  az  Északi-  és  Keleti-tengermellóki  összes  na- 
gyobb kikötőkkel.  A  város  legrégibb  része  szűk  és 
rendetlen ;  a  nagy  piacon  áll  a  nagy  Trinity-temp- 
lom  1312-ből,  a  High-streeten  a  városháza.  Az 
újabb  városrészek  É.-nak  és  Ny.-nak  feküsznek; 
bennük  3  nagy  park  terül  el.  A  nagy  piacon 
Ili.  Vilmos  emlékszobra  látható  ;  ezenkívül  Wil- 
beforcenek,  a  néger-felszabadítás  apostolának 
emlékét,  aki  H.-ban  született  1759.,  egy  oszlop  hir- 
deti. Hajós-,  kémiai  iskolán  kívül  H.-nak  van  mú- 
zeuma, botanikus  és  állatkertje,  zene-  ós  tudo- 
mányos egyesületei  és  egy  új  színháza.  Az  orosz- 
japán háboiTí  alkalmával  (1901-)  H.  szomorú  ne- 
vezetességre tett  szert  az  ú.  n.  hulli  eset  révén, 
amikor  is  orosz  hadihajók  a  védtelen  angol  halász- 
hajókat, mert  közöttük  japán  torpedókat  gyaní- 
tottak, bombázták  s  többet  elsülyesztettek.  A  balti 
flotta  emez  erőszakoskodása  miatt  kiélesedett  an- 
gol-orosz konfliktust  csak  hosszas  diplomáciai  tár- 
gyalás után  sikerült  elsimítani.  V.  ö.  TindaU 
Wildríclye,  H.  (1888).  —  2.  H.,  város  Québec  kana- 
dai tartományban,  az  Ottawa  É-i  partján,  amely 
itt  hatalmas  vízesést  alkot,  Ottawával  szemben, 
amelynek  iparos  külvárosát  alkotja,  (i9io)  18,122 
lak.  1800-ban  Wright  Pilemon  alapította. 

Hulla,  Jiolttest,  holttetem,  tetem  (cadaver),  min- 
den emberi  ós  állati  test  a  halál  után.  Szorosabb 
értelemben  csak  az  emberi  holttestet  nevezik  H.- 
nak,  az  állatok  holttestét  közönségesen  dög-wtí^ 
mondják.  Miután  a  halál  nem  pillanatnyilag  kö- 
vetkezik be,  hanem  csak  lassanként  halnak  egy- 
másután a  szövetek,  a  H.  fogalmát  ép  oly  nehéz 
meghatározni,  mint  a  halált  precizirozni.  A  halál 
után  a  testen  különböző  elváltozások  jelentkez- 
nek, ezek  a  H.-jelenségek.  Pontosabbak  ezek  kö- 
zül a  H.-foltok,  a  Il.-merevség  és  a  test  kihűlése, 
mind  e  változások  körülbelül  2—4  óra  alatt  fej- 
lődnek ki,  ami  különben  a  külső  körülményektől 
függ.  A  szívverés  megszűntével  a  vér  a  nehézke- 
dés törvényénél  fogva  a  legmélyebben  fekvő 
erekbe  sülyed  le,  a  test  legmélyebb  részein  (háton 
fekvő  H.-n  a  háton,  hason  fekvőn  a  hason  stb.), 
a  gyüjtőerekben  gyűlik  össze  és  különböző  nagy 
szederjes  foltokat  alkot  (l.  Hullafoltok);  a  fe- 
hérje megalvadása  következtében  a  szervek  meg- 
merevednek, ezt  a  H.-merevsóget  legjobban  is- 
merjük a  test  izomzatán,  de  a  többi  szervek  is 
mind  megmerevednek  (agyvelő,  pankreas,  máj, 
stb. ;  1.  Hullamerevség) ;  végül  a  test  8—12  óra 
alatt  kihűl  a  környezet  hőmérsékletére,  úgy  kívül 
a  test  felülete,  mint  a  belső  szervek  is.  A  rothadás 
beálltával,  ami  körülbelül  48  óra  alatt  következilí 
b3,  a  H.-morevség  a  fehérje  rothadásos  bomlása 
miatt  enged,  a  H.  gázképződés  miatt  felpuffad  ós 
bűzös  lesz,  kifejlődnek  a  beivódásos  foltok ;  ezek 
különböző  nagy,  elmosódott  határú  szederjes  fol- 
tok, melyek  ujjnyomásra  nem  tűnnek  el  s  ha 
bemetszünk,  a  szövetek  a  beivódás  helyén  vörhe- 


Hullaalkaloidák 


363     — 


Hulladékra 


nyesre  varrnak  festve ;  a  beivódás  úgy  jön  létre, 
hogy  a  vörös  vértesiekből  a  hemoglobin  kilúgo- 
zúdik,  megfesti  a  savót  s  ez  a  vérfestókes  savó 
megfesti  a  szöveteket,  de  más  folyadékok  is  be- 
ivódnak a  szövetekbe  a  rothadás  alatt,  így  az 
epe,  a  vizelet  stb.  A  rothadás  alatt  zöldes  foltok 
is  képződnek,  mert  a  vérfestékbon  levő  vas  a 
rothadás  alatt  képződő  kénhidrogénnel  fekete  vas- 
kénegcsapadékká  egyesül  s  ez  a  szöveteken  át 
nézve  zöldes  elszíneződésnek  látszik.  Ha  a  H.-t 
meg  akarjuk  óvni  a  rothadástól,  hűvös,  szellős 
helyen  kell  tartanunk,  egyetlen  lepellel  letakarva, 
vagy  híg  szubl  imátoldatba  mártott  kendőkbe  bur- 
kolva, véglegesen  csak  úgy  tudjuk  a  rothadást 
meggátolni,  ha  a  H.-t  bebalzsamozzuk  s  elöljük 
benne  a  rothadást  okozó  mikrobákat.  L.  Roiliadás. 

Állati  H.-k  eltakarítását,  elf  öldelését  a  gyepmes- 
ter végzi,  aki  az  1888 :  VII.  t.-c.  értelmében  a 
H.-kat  az  ú.  n.  dögtóren  oly  mélyen  köteles  el- 
ásni, hogy  2  m.  magas  földréteg  borítsa  azokat. 
Újabban  Magyarországon  is  több  helyen  H.-égető 
kemencékben  égetik  el  az  állati  H.-kat,  másutt  pe- 
dig ipari  célokra  tennokémiai  úton  dolgozzák  fel  a 
H.-kat,  ilyen  termokémiai  intézetet  (Otte-rend- 
szeiTi  készülékkel)  Budapest  székesfőváros  is  lé- 
tesített. Úgy  a  H.-égetőknek,  mint  a  H.-feldolgozó 
készüléknek  az  az  előnye,  hogy  a  fertőző  csirá- 
kat ártalmatlanokká  teszi.  A  H.-feldolgozó  készü- 
lékek a  H.-ból  enyvet,  csoutlisztet  és  trágyát  állí- 
tanak elő ;  leginkább  elterjedtek  a  Rietscliel-Hen- 
neberg,  Harfmann,  Podewils  rendszerű  H.-íeldol- 
gozó  készülékek. 

Hullaalkaloidák,  huUabázisok  v.  ptomainok, 
i)ázisos  vegyhatású,  aránylag  egyszerű  kémiai 
összetételű  anyagok,  amelyek  az  állati  eredetű 
folyadékok  és  szövetek  rothasztó  mikroorganiz- 
musok által  fontartott  szétbomlásakor  keletkez- 
nek. A  H.  a  zsírsorozathoz  tartoznak,  egy  részök 
oxigént  egyáltalában  nem  tartalmaz ;  egyébként 
sok  hasonlóságot  mutatnak  a  növényi  eredetű  al- 
kaloidákhoz. A  H.-at  legelőször  Selmi  fedezte  föl, 
részletesen  Brieger  és  Gautier  foglalkoztak  velők. 
Részben  ártalmatlanok,  vannak  közöttük  azonban 
igen  mérgesek  is  (toxinok).  Az  eddig  ösmert  H. 
közt  fontosabbak:  kadaverin,  patreszcin,  mar- 
citin,  putrin,  viridinin,  szepszin,  ide  sorolja  még 
Brieger  a  kolint,  neurint,  muszkarint,  a  metil-, 
etil-,  butilamint,a  neuridint,  tetanotoxint,  tetanint, 
mitilotoxint,  midatoxint,  gadinint,  tifotoxint  stb. 
V.  ö.  Selmi,  Sulle  ptomaine  ed  alcaloidi  cadave- 
rici  e  loro  importanza  in  tossicologia  (Bologna 
1878) ;  Brieger,  Über  Ptomaine,  1.,  2..  és  3.  rész 
(Berlin  1885—86) ;  A.  Gautier,  Traité  de  chimie 
appliquée  á  la  physiologie  (1873);  Guareschi, 
Einführung  in  das  Stúdium  der  Alkaloidé  (németül 
Kunz-Kraiise-tól,  1896—97). 

Hiülabázisok,  l.  HuUcuükalovlák. 

Hullaboncolás,  1.  Boncolás  és  HuUavizsgálat 

Hullacsonkitás  v.  halottcsonkUás,  a  huUa 
egyes  részeinek  meg  nem  engedett  eltávolítása, 
elvi  vese  v.  bántalmazása ;  büntetendő  cselekményt 
képez.  A  H.  oka  részben  nemi  perverzitás  lehet, 
de  történhetik  babonából,  szokásból,  esetleg  tudo- 
mányszomjból. 

Hulladék.  A  nyers  anyagok  feldolgozása  alkal- 
mával képződő  H.  többnyire  az  illető  nyersanyag- 


nak változatlan  része,  pl.  gyaluíbrgács,  fürész- 
por stb. ;  más  esetben  oly  anyag,  melyet  a  hasz- 
nosítandó anyagtól  el  kell  különiteni,  avagy  olyan 
is  lehet,  mely  a  vegyi  folyamatok  útján  keletke- 
zik a  feldolgozott  nyersanyagból.  A  H.  igen  gyak- 
ran jelentékeny  részét  képezi  a  nyersanyagnak, 
így  pl.  100  kg.  nyersvasból  70—80  kg.  rúdvasat ; 
100  kg.  rúdvasból  45— 60  kg.  vaspléhet;  1  m« 
fából  gyakran  csak  0"5  m^  furnirt ;  100  kg.  nyers- 
gyapotból 70—80  kg.  pamutot;  100  kg.  nyers- 
lenszárból csak  9 — 15  kg.  fonható  lent  nyerünk. 
Az  ipar  arra  törekszik,  hogy  a  H.-ot,  amennyire 
lehet,  kevesbítse,  a  kikerülhetetlen  H.-ot  pedig  ér- 
tékesítse. A  H.  értékesítése  a  kultúra  emelkedé- 
sével úgy  közgazdasági,  mint  közegészségügyi  te- 
kintetben mind  nagyobb  fontosságra  emelkedik. 
Legfontosabb  H.-ok  közé  a  következők  tartoznak : 
A  nagy  olvasztók  salakja,  melyet  cementre  stb. 
dolgoznak  fel.  Szénpor,  melyet  brikett-szénre  dol- 
goznak fel.  Fahamu,  melyet  műtrágyának  ós 
hamuzsír  gyártására  használnak  fel.  Kohókat  és 
ultramarin-gy árakat  elhagyó  kénessav,  melyet 
ma  már  lehetőleg  kénsavgyártásra  értékesítenek. 
A  szódagyárak  H. -anyaga  közül  fontossággal  bir 
a  sósavgáz,  mely  a  ma  még  dolgozó  Leblanc-féle 
szódagyárakban  egyedül  tartja  a  lelket.  Ma  teljes 
mennyiségét  klórraészre  v.  tömény  sósavvá  dol- 
gozzák fel.  A  klórmész-gyártással  kapcsolatosan 
lép  fel  a  mangánlúg,  mely  H.-ot  regenerálják  és 
újból  felhasználják  klórfejlesztésre.  A  szódama- 
radék  évekig  csak  mint  értéktelen  H.  szerepolt, 
később  a  benne  foglalt  összes  ként  és  meszet  érté- 
kesítették. A  pirit-pörköt,  mely  a  kénsavgyái-tás 
H.-a,  vas,  réz,  cink  stb.  gyártására  használják  fel. 
A  gázgyártásnál  keletkező  H.-ot,  a  gázvizet  am- 
móniák gyártására,  a  kátrányt  pedig  mint  nyers- 
anyagot egész  kémiai  gyárak  értékesítik.  Egy- 
általában a  régebben  értéktelennek  tartott  és 
gyakran  ballasztot  képező  H.-ot  ma  már  kiterjed- 
ten feldolgozzák,  sőt  belőlük  nagyon  értékes  anya- 
gokat állítanak  elő,  mint  pl.  hamuzsír,  kátrány- 
festékek, enyv,  műtrágya,  állattakarmány,  borkő- 
sav  stb.  A  városi  H.-ot  az  emberi  és  állati  ürülé- 
kek stb.  képezik.  Ezeknek  gazdaságos  értékesítése 
még  mind  a  mai  napig  nem  sikerült.  Több  irányú 
kísérleteket  végeztek  különösen  Németországban, 
de  különösebb  sikerrel  egyik  eljárás  sem  kecseg- 
tet. Bővebben  1.  Szennyvizek. 

HuUadékélesztö,  a  sörgyárak  hulladékanyaga, 
melyet  régebben  egyáltalán  nem  értékesítettek 
vagy  ki§  mennyiségben  a  kenyérsütéshez  használ- 
ták (1.  Élesztő).  Tekintve  azt,  hogy  az  élesztő  sok 
fehérjét  és  tápláló  sóalkotórészt  tartalmaz,  újab- 
ban a  H.-böl  különböző  fehérjekészítményeket 
(Bios,  Ovos,  Camos,  Eurostose,  Zymin,  Siris, 
Wuk,  stb.)  állítanak  elő,  melyek  a  húskivonatok- 
hoz hasonló  élesztőkivonatok.  Újabban  a  huUadók- 
sörélesztöt  alkalmas  módon  szárítják.  A  szárttott 
élesztőt  ma  állati  és  emberi  táplálkozásra  egyaránt 
ajánlják,  mert  emészthető  fehérjetartalma  az 
összes  növényi  takarmányokat  felülmúlja  és  1  kg. 
szárított  élesztő  kb.  3  kg.  hús  tápláló  értékének 
felel  meg. 

Hulladékfá  (helytelenül  fekiifa,  szed^elékfa),  az 
erdőben  elszáradt  és  kidőlt  fatörzsekből  nyerhető, 
csekély  értékű  tűzifa. 


HuIIadéksó 


—     364 


HullAm 


HuIIadéksó,  1.  Só. 

Hallaégetés,  1  Halotthamvasztás. 

Hullaférgek,  1.  Temetők  állatviliága. 

HuUafertözés,  a  boncolás  közben  ejtett  apró 
sebek  fertőzése,  lényegében  tehát  csak  egy  for- 
mája a  sebfertőzésnek.  Leggyakrabban  egyszerű 
helybeli  genyedés,  melyet  a  genyesztő  mikrobák 
okoznak,  Így  lehet  szörtüszőgenyedés  (fiuoincu- 
lus), körömméreg (panaritium),  kötőszöveti  genye- 
dés (phlegmone),  ritkán  csatlakozik  hozzá  általá- 
nos fertőzés  (pyaemia  v.  sepsis).  Az  idült  H.  sajá- 
tos alakja  a  hullaszemöles  (verruca  necrogenica), 
vedlő  hámmal  fedett,  sarjszövetből  álló,  legíino- 
mabb  genyos  sipolyokkal  átjárt  idült  lobos  sze- 
mölcs, amelyet  sokan  gümös  természetűnek  tar- 
tanak (tuberculum  anatomicmn),  de  mikroszkópiai 
képe  nem  felel  meg  a  tuberkulózisnak. 

Hullafoltok  (livore-'s),  rendetlen  alakú,  elmo- 
sódott határú  szederjes  foltok  a  hullán  ;  úgy  jön- 
nek létre,  hogy  a  halál  pillanatában  a  szív  meg- 
áll s  a  vér  a  holttest  legmélyebben  fekvő  részei- 
ben lévő  erekbe  sülyed  le,  ennek  megfelelően  a 
H.  ujjnyomásra  eltűnnek  s  ha  bemetszünk,  a  szín- 
telen szövetekből  pontokban  serken  ki  a  vér,  ame- 
lyet vlzsugárral  le  is  moshatunk,  vagy  letörölhe- 
tünk ;  újabb  nyomásra  a  vér  megint  kibuggyan. 
A  H.  a  test  legmélyebb  részein  keletkeznek,  3-4 
órával  a  halál  után  már  jól  látszanak ;  1—2  napon 
belül  a  H.  helyzete  a  holttest  megfordítására 
megváltozik,  A  H.  helyzetéből  következtethetünk 
a  hulla  helyzetére,  amelyet  a  vizsgálat  előtt  el- 
foglalt, a  holttest  vértartalmára  és  a  halál  idejére, 
de  csak  az  esetben,  ha  a  hullajelensógek  (elhal- 
ványodás,  kihűlés,  hullamerevség)  már  mind  ki- 
fejlődtek, mert  szívgyengesógben  már  az  élőben 
is  keletkezhetnek  H.  s  ezért  ezek  nem  is  megbíz- 
ható jelei  a  halálnak. 

HuUagyalázás,  a  körülményekhez  képest  vagy 
a  holtak  rágalmazása,  illetve  beesületséi-tóse  fo- 
galma alá  esik,  vagy  mint  kihágás  büntettetik  a 
kbtk.  54.  §-a  alapján,  melynek  értelmében  az,  aki 
az  1868  Lili.  t,-c.  22.  §-ában  foglalt  intézkedés 
ellenére  a  meghaltnak  eltemetését  erőszakkal  v. 
fenyegetéssel  megakadályozza :  600  K-ig  terjed- 
hető pénzbüntetéssel  büntetendő.  A  H.  elkövetése 
gyakran  babonás  motívumokból  ered. 

Hullaház  a,  m.  haloUasház  (1.  o.). 

Hulla  kiásása  (exhumatio,  1.  o.),  csak  az  első- 
fokú közegészségügyi  hatóság  engedélyével  tör- 
ténhetik, amely  hatósági  orvos  véleménye  alap- 
ján határoz.  Meg  kell  tagadni  az  engedélyt,  ha  a 
kiásás  a  közegészségre  veszélyes  (1876.  XIV.  t.-c, 
118.  §.  és  1908.  25,857.  sz.  belügyminiszteri  ren- 
delet). Hogy  a  hulla  kiásását  milyen  esetben  ren- 
deli el  a  büntető  bírói  hatóság  vagy  a  rendőrható- 
ság, azt  a  bűnvádi  eljárásra  és  nyomozásra  vonat- 
kozó szabályok  állapítják  meg.  L.  Hullaszállítás. 

Hullám,  a  víz  felszínén  a  víz  molekuláinak 
ritmusos  mozgása  következtében  keletkező  víz- 
halom, amely  tovább  haladni  látszik.  Ezt  a  ritmu- 
sos, vagy  rezgő  mozgást  H.-zó  mozgásnak  nevez- 
zük. A  víz  molekulái  ilyenkor  zárt,  köralakú  pá- 
lyán mozognak  s  csak  a  H.  alakja  halad  tovább, 
de  a  H.-ot  minden  percben  más  és  más  molekulák 
teszik  össze.  A  H.  tetején  a  molekulák  kissé  előre 
mozognak  a  H.-mal  együtt,  de  elmaradnak  tőle, 


a  H.-hegy  hátulsó  lejtőjén  leszállnak,  a  H.-völgy- 
ben  visszafelé  haladíáak:,  a  H.-hegy  elején  megint 
felemelkednek.  Szabályos,  nyugodt  H.-zás  idején 
a  molekulák  majdnem  pontosan  körpályán  mozog- 
nak. 

A  H.  a  víz  felszíne  felett  elfutó  légáramlás  súr- 
lódása folytán  keletkezik.  A  levegő  súrlódása  kö- 
vetkeztében a  víz  szinén  levő  molekulák  forg6 
mozgásba  jönnek,  de  csak  akkor,  ha  a  szól  sebes- 
sége elérte  a  30  cm,  másodpercenkénti  sebessé- 
get. Ekkor  megtörik  a  felületi  feszültség  (1,  o.)  é& 
a  víz  felszínén  ú.  n.  kapilláris  H.-ok  keletkeznek. 
Ezek  ceruzányi,  finom  redők  a  víz  felszínén,  ame- 
lyek kis  szellő  idején  moaré-szerüen  borzolják  a 
víz  felszínét.  A  kapilláris  H.-ok  már  ellenállást 
nyújtanak  a  szélnek  s  az  most  gyorsabb  rezgíV 
mozgásra  kényszeríti  a  molekulákat,  mert  a  H.- 
hegy  tetején  lök  egyet  rajtuk.  A  kapilláris  H.-ok- 
ból  lassankint  borzolás,  majd  locsolás  lesz  s  végre 
kifejlődnek  az  igazi  hullámok.  Mindaddig,  amíg  a 
szél  sebessége  nagyobb,  mint  a  köi-pályán  mozgó 
molekulák  sebessége,  addig  a  szél  mindig  képes 
előre  lökni  a  molekulákat  s  a  H.  aszimetrikus 
lesz,  elülső  lejtője  meredekebb,  mint  hátulsó  lej- 
tője, sőt  annyira  részaránytalan  lehet,  hogy  előro 
bukik  (tarajzik).  Amíg  a  szél  erősödik,  v.  olyan 
erős,  hogy  a  víz  belső  súrlódása  miatt  a  moleku- 
lák nem  vehetik  fel  rezgő  mozgásukban  a  szól 
sebességét,  a  H.-ok  mindig  aszimeti'ikusak,  eset- 
leg tarajzók.  Ha  a  szél  gyengül,  akkor  a  H.-ok 
szabályosak,  simák.  Ezeket  a  balatoni  nép  «lógó»- 
nak  nevezi. 

A  H.-zó  mozgás  mélyen  leterjed  a  vízbe,  de 
fokozatosan  gyengül  s  a  H.-magasság  ,300-szo- 
rosán  alul  már  alig  van  mozgás.  Ha  a  H.-zó 
víz  molekuláitól  leírt  pályát  orbitoidális  körnek 
nevezzük,  akkor  azt  mondhatjuk,  hogy  lefelé  az 
orbitoidális  körök  átmérője  mindig  kisebb  és  ki- 
sebb lesz,  de  az  idő,  mialatt  a  molekula  orbitoidá- 
lis pályáját  megfutja,  ugyanaz. 

Ha  a  H.  sekély  parthoz  közeledik,  akkor  a  fe- 
nékhez való  súrlódás  az  alsó  molekulákat  késlel- 
teti, a  felsők  azonban  eredeti  sebességükkel  vég- 
zik körmozgásukat,  a  H.  megint  előrehajló,  végre 
átbukó  lesz.  Ezt  a  balatoniak  H.-morajlásnak  (a 
németek  Brandungnak)  nevezik.  Egyik  H.  a  má- 
sik után  bukik  át  önmagán  s  gördül  ki  tajtékot 
túrva  a  homokos  partra.  Kis  morajlás  kellemes  a 
fürdözőknek,  de  az  erős,  nagy  morajlás  veszedel- 
mes a  parti  hajózásra. 

Ha  a  part  nem  fokozatosan  sekélyesedik,  ha- 
nem egyszerre,  sziklás  falaknak  ütközik  a  H., 
akkor  ott  megtörik,  visszaverődik,  a  visszaverődő 
H.  a  közelgő  újabbal  egybehalmozódva,  hatalma- 
san felszökkenik  s  mennydörögve  omlik  össze.  Ezt 
nevezzük  H -verésnek,  amely  erősen  pusztítja  a 
partokat  (1.  Tenger/. 

A  H.  hossza  (1.  az  ábrán :  h)  két  legközelebbi, 
ugyanolyan  fázisban  levő  pontnak  a  távolsága.  A  ' 
H.  magassága  (az  ábrán :  m),  a  H.-hegy  (H)  teteje 
és  H.-völgy  (V)  feneke  közt  levő  magasságkü- 
lömbség.  Az  orbitoidális  kör  sugara  r,  a  H.-ok  ha- 
ladásának irányát  s  nyíl,  az  orbitoidális  körön 
való  mozgás  értelmét  a  kis  z  nyilak  mutatják.  A  - 
vízfelszín  minden  pontja  más-más  fázisban  van, 
t,  i,  az  orbitoidális  körpályának  más-más  helyén, 


I 


1-Iullámcsendesítős 


—    865     — 


Hullámé  rgezás 


amint  A,  B,  C,  D  pontok  példaképpen  mutatják. 
Ha  mindegyik  pont  a  maga  körén  egy  kis  szög- 
gel tovább  mozdul  (amint  a  pontozott  körsugarak 
mutatják)  A',  B\  U',  U  helyzetbe,  akkor  a  H.- 
alak  is  előre  mozdul,  araint  a  pontozott  H.-vonal 
mutatja.  A  H.  haladásának  sebessége  (terjedés- 
sebesség)  ^  / — 
c  =  y  gr 

ahol  g  a  szabadesés  gyorsulása,  r  az  orbitoidális 
kör  sugara,  tehát  a  fél  H.-magasság.  Ez  a  képlet 
azonban  csak  elméletileg  határtalanul  mély  vízre 
érvényes. 

A  H.  hossza  és  magassága  közt  levő  viszony  a 
H.  fejlődésével  változik.  Eleinte  aránylag  rövidek 
és  magasak  a  H.-ok,  azután  elérik  maximumu- 
kat, amikor  a  hosszuk  jelentékenyen  nagyobbra 
nőtt,  mint  a  magasságuk,  végre  a  szél  elcsende- 
sedése  idején  a  H.  hossza  többé  nem  változik,  de 
a  magasság  folyton  csökken.  A  tengeren  rende- 
sen 30-szor  olyan  hosszú  a  H.,  mint  amilyen  ma- 
gas. 90  m.  hosszú  és  .3  m.  magas  H.-ok  a  rendes, 
erős  széllel  keletkezők.  A  legnagyobb  H.-ok,  nyilt 
teniíeren,  amiröl  biztos  tudomásunk  van,  nem 
magasabbak  10 m-nél,  de  akkor  300 m. hosszúak. 
A  Balatonon  a  legnagyobb  H.  1  m.  magas  és  7 
méter  hosszú. 

A  víz  felszínén  keletkező  H.-okon  kívül  még 


ténik,  hogy  a  szél  felőli  oldalon  valamely  kinyúj- 
tott rúd  végéről  egy  vitorlavászonból  készült  és 
kb.  4  lit.  olajjal  telített  kócot  tai*talmazó  zsák 
lóg  lo,  moly  a  hajó  diUöngései  közben  a  vizet 
érinti,  különben  pedig  a  szél  ereje  fröccsenti  csep- 
penként  széj.jel  az  olajat.  Legjobbak  a  nehezen 
folyó  olajok,  pl.  a  halolaj. 

Hullámelmélet  a.  m.  undulációs  elmélet,  1. 
Févy. 

Hullaméreg,  1.  HuUaniérgezés. 

Hullamerevség  (rigor  moHualú),  a  halál  pil- 
lanatában az  izmok  elernyednek,  de  bizonyos 
idő  miilva  kissé  megrövidülnek,  megvastagodnak 
és  megkeményednek,  mint  összehúzódáskor,  s  e 
miatt  a  test  egészen  kemény,  merev  lesz ;  ez  a 
H.,  oka  az  izmok  fehérjéinek  megalvadása.  A  H. 
a  halál  után  2—4  órával  kezdődik,  24—48  óra 
múlva  teljesen  kifejlődött  és  72—84  óra  múlva  ol- 
dódik, amit  úgy  magyarázunk,  hogy  a  kicsapódott 
fehérje  a  rothadás  miatt  feloldódik.  A  H.  a  fejen, 
nyakon  és  tarkón  kezdődik,  a  lecsüngő  állkapocs 
felhúzódik,  az  arc  merev  kifejezést  nyer,  majd 
átterjed  a  merevség  a  törzsre,  a  felső  s  végül  az 
alsó  végtagokra  A  H.  oldódása  ugyanezt  a  sor- 
rendet követi.  A  H.  kifejlődése  az  egyén  korától, 
tápláltságától,  a  halálnemtől  függ,  hidegben  gyor- 
sabban következik  be  és  nagyon  sokáig  fennállhat. 


tnás  H.-ok  is  vannak,  mert  hiszen  minden  H.-zó 
\  mozgásban  a  különböző  fázisban  levő  összes  szom- 
szédos molekulák  összesógét  H.-nak  nevezzük 
(hang-  fény-,  elektromos  stb.  H.).  L.  Hullám- 
mozgás és  Rezgő  tnozf/ás. 

Hullámcsendesítés  olajjal.  Már  a  régiek  is- 
merték, Aristoteles  felemlíti  az  olajnak  azon  ha- 
tását, hogy  a  háborgó  tengerfelületre  kiöntve,  a 
hullámzást  csendesíti.  Franklin  volt  az  első,  kiről 
tudjuk,  hogy  1772  óta  tudományos  alapon  kísér- 
letezett 0  téren.  A  XIX.  sz.  vége  felé  az  olaj  al- 
kalmazása úgy  szirtes  kikötőbejáratoknál,  mint 
hajókról  a  viharos  időben  fellépő  megtörő,  át- 
csapó, felfreccsenő  hullámok  lesimítására  mind- 
üikább  elterjedt.  Mert  az  olaj  csakis  ezeket  szün- 
teti meg,  nem  pedig  a  hullámzást  magát,  de  ép- 
pen az  előbbiek  veszedelmesek  a  hajókra  nézve  s 
így  megszüntetésük  nagy  előny  és  sokszor  meg- 
menti a  hajót  attól,  hogy  a  hullámok  rajta  át- 
csapjanak s  vízzel  megtöltsék.  Az  olaj  hatása  ab- 
ban áll,  hogy  igen  gyorsan  elterjed  a  tengerszi- 
nen  rendkívül  vékony  ( Vi 00.000— Vm-ooo  d™-  vas- 
tagságú) rétegben.  B  réteg  —  Rottok  nézete 
szerint  —  bizonyos  felületi  feszültséget  idéz  elő 
és  megakadályozza  azt,  hogy  a  szél  a  víz  szí- 
nét felszaggassa  és  átcsapódó  hullámtarajokat 
idézzen  elő.  Az  olaj  alkalmazása  kikötőbejára- 
toknál fecskendőkkel,  hajókról  pedig  akként  tör- 


Lényeges  változások,  elmozdulások  a  H.  alatt  nem 
következnek  be,  de  észlelték  azt  is,  hogy  a  H.  a 
halál  után  közvetlenül  beállott  (katalepsziás  H.), 
s  a  holttestet  abban  a  helyzetben  rögzítette,  ame- 
lyet a  halál  pillanatában  elfoglalt ;  ezt  rendszerint 
igen  nagy  testi  fáradságok  után  hirtelen  bekövet- 
kező halál  kapcsán  látjuk,  pl.  háborúban.  Az  ilyen 
H.  azonban  kétségtelenül  ritka,  biztos  magyará- 
zatát nem  tudjuk.  A  H.  a  test  belsejében  levő 
sima  izomzatban  is  bekövetkezik,  sőt  az  agyvelő- 
ben, a  májban  és  többi  zsigerekben  is  azt  észlel- 
jük, hogy  bizonyos  idővel  a  halál  után  tömöt- 
tebbek,  merevebbek  lesznek,  mint  az  élőben. 

Hullamórgezés.  Régen  tapasztalták  már,  hogy 
az  emberi  és  állati  hullák  a  velük  foglalkozókat 
megbetegíthetik;  ezt  a  hullákban  keletkező  méreg, 
a  «hullaméieg»  hatásának  tulajdonították.  A 
hullaméreg  jelenlétét  kísérletileg  is  kimutatták, 
amennyiben  állati  hullarészekből  vizes  kivonatot 
készítettek  és  azt  valamely  állat  bőre  alá  fecs- 
kendezték (Haller  Albrecht,  Magendie,  Gaspard) ; 
a  kísérleti  állat  rövidesen  elpusztult.  Ma  már  tud- 
juk, hogy  a  hullamóreg,  mint  egységes  anyag 
nem  létezik.  A  hullák  mérgező  sajátsága  abba  a 
mélyreható  változásban  rejlik,  amit  azok  a  bak- 
tériumok hatására  a  halál  után  szenvednek.  Ilyen- 
kor a  hullában  egyrészt  lúgos  hatású,  jellemző 
anyagok,  a  hullaalkaloidák  (1.  0.)  keletkeznek, 


Hullámfelület 


366 


Hullámmozgás 


amelyeknek  egyike-másika  szintén  mérges,  más- 
részt pedig  a  baktóriumok  mérgeket,  toxinokat 
termelnek,  amelyek  a  legváltozatosabb  mérgezési 
tünetekre  vezethetnek.  Ezek  a  mérgek  azonban 
csak  akkor  jiithatnak  vészthozó  mennyiségben  a 
szen^ezetbe,  ha  azokat  elfogyasztjuk  (romlott  hús, 
kolbász  stb.).  Az  ilyenkor  kifejlődő  mérgezést  1. 
Hímnérqezés,  Kolbászmérgezés.  A  bőr  repedésein, 
sebein  beszivárgó  méreg  rendesen  oly  csekély 
mennyiségű,  hogy  súlyosabb  mérgezést  nem  okoz- 
hat, az  ilyen  úton  létrejövő  megbetegedések  majd- 
nem kizárólag  fertőzéses  eredetűek,  amelyeket  a 
Imllában  levő  kórokozó  baktériumoknak  a  sebbe 
való  átvándorlása  okoz.  Az  üyenH.-t  természete- 
sen nem  tekinthetjük  másnak,  mint  többé-ke- 
vésbbó  súlyos  sebfertőzésnek,  s  a  sebkezelés  sza- 
bályai szerint  járunk  el  vele  szemben  (1.  Hulla- 
fertőzés).  Mivel  a  kórokozó  baktériumok  a  hullá- 
tól idővel  kipusztulnak,  a  már  régi,  előrehaladott 
rothadásban  levő  hulla  rendszerint  sokkal  ke- 
vésbbé  veszélyes,  mint  a  friss,  1 — 2  napos  hulla. 

Hullámfelület,  1.  Hullámmozgás  és  Huygens- 
féle  elv. 

Hullámfürdő,  fürdöberendezés,  melyben  a  be- 
teg testét  mesterségesen  előidézett  hullámok  érik, 
s  így  utánozzák  a  tó  v.  tengeri  fürdők  hullámve- 
rését. Rendesen  inga-  vagy  lapátos  kerék  hozza 
mozgásba  a  fürdőmedence  vizét.  Egyik  pótlása  a 
fürdőben  fölakasztott  hinta. 

Hullámgát,  1.  Molo  és  Hullámtörő. 

HuUámhajíás,  1.  Hullámmozgás  és  Fényel- 
hajlás. 

Hullámhossz,  1.  Hullámmozgás. 

Hullámkacsa  vagy  bütykös  réce  (Tadorna  ta- 
(lorna  h.).  1.  Kacsa-félék. 

Hullámlemez,  1.  Hullámos  lemez. 

Hullámmórö  (elektromos  rezgésekhez).  Vala- 
mely elektromos  vezetőkör  rezgésidejét  a  kon- 
denzátor kapacitása  ós  a  vezetőkör  önindukciója 


C^ 


szabja  meg.  Ha  T  a  rezgésidő,  C  a 
kapacitás,  L  az  önindukció,  akkor 
T=  2  jc  VcL  (1.  Eleláromos  rezgések). 
Hogy  valamely  vezetőkör  periódusszá- 
mát meghatározhassuk,  ha  nem  ismer- 
jük a  kapacitást  és  önindukciót,  rezgé- 
seket indítunk  benne  és  ezeket  átvisz- 
szük  egy  H.-re,  vagyis  kondenzátorból 
és  önindukciós  tekercsből  álló  vezető- 
körre,  amelyben  ezt  a  két  tényezőt  meg- 
határozható módon  változtathatjuk.  A  Ckondenzá- 
tor  kapacitása  a  lemezek  ki-  és  betolásával  folyta- 
tólagosan, ugrás  nélkül  változtatható,  az  önin- 
dukció pedig  az  L  tekercsek  kicserélésével  ugrás- 
szerűen, így  lehetséges  a  H.  saját  rezgési  perió- 


dusát tetszőlegesen  nagyobbítani  v,  kisebbíteni, 
míg  a  meghatározandó  vezetőkörével  megegyező' 
nem  lesz.  Ekkor  a  két  rendszer  rezonanciában 
van,  amit  arról  lehet  megismerni,  hogy  a  H.-ben 
gerjesztett  rezgések  energiája  maximumot  ért 
el.  Az  ábrán  feltüntetett  Dönitz-féle  H.-ben  a  rez- 
gések energiáját  Riesz-féle  léghömórőn  mérik, 
amelyre  a  hullámok  az  U  átvivő  segélyével  hat- 
nak. Ezek  ugyanis  fölhevítik  a  h  drótspirálist  és 
vele  együtt  az  azt  körülvevő  levegőt,  mely  az 
U-alakulag  meghajlított  cső  levegőjére  nyomást 
gyakorol.  Ha  a  folyadék  a  jobboldali  csőben  leg- 
magasabbra emelkedik,  akkor  ez  a  két  rezgő  rend- 
szer rezonanciáját  mutatja,  vagyis  a  rezgések 
periódusszáma  mindkét  rendszerben  ugyanaz.  A 
hullámhossz  a  H.  minden  beállítására  skálán  le- 
olvasható s  mivel  a  H.-nek  megfelelő  kapacitása 
és  önindukciója  ismeretes,  a  megmérendő  rend- 
szer periódusszáma  is  meghatározható. 

Hullámmozgás  (uncluláció),  a  rezgő  mozgás 
tovaterjedése  részecskéről  részecskére,  amidőn 
minden,  a  tovaterjedés  irányában  következő  ré- 
szecske valamivel  később  kezdi  rezgését,  mint  az 
előtte  való  (rezgések  tovaterjedése).  A  H.  alkal- 
mával  végbemenő  folyamatok  szemléltető  képét 
nyújtja  a  rengő  kalásztenger.  Ha  nyugvó  víz- 
felületre követ  dobunk,  az  itt  lenyomott  víz  a 
környező  víz  nyomása  miatt  kénytelen  ismét  fól- 
szállani,  de  a  víz  színén  nem  állapodik  meg,  ha- 
nem még  fölfelé  folytatja  mozgását,  míg  a  nehéz- 
ségi erő  leszállásra  nem  birja.  A  vlzrészecske  te- 
hát föl-alá  mozog.  A  megbontott  egyensúly  miatt 
a  szomszédos  részek  ugyanilyen  mozgásra  kény- 
szerülnek, de  annál  később,  mennél  messzebb  van- 
nak az  először  mozgatott  részecskétől.  Gyürü- 
alakú  hullámok  terjednek  tova  a  víz  felületén. 
Emelkedések  (liullámhogyek)  váltakoznak  mélye- 
désekkel (hullámvölgyekkel)  s  ezek  gyorsan  ha- 
ladnak tova,  míg  a  vízrészecskék  helyükön  vég- 
zik a  rezgést.  Egy  hullámhegy  a  rákövetkező 
hullámvölggyel  egy  egész  hullámot  alkot  és  pe- 
dig haladé  hidlámot;  végpontjainak  távola  a 
hullámhossz ;  ez  azon  út,  amelyen  a  H.  egy  teljes 
rezgés  ideje  alatt  tovahalad.  A  kiindulási  pont 
körül  alakult  hullámok  összessége  hullámrend- 
szert alkot.  A  kiindulási  ponttól  vízszintesnek 
gondolt  vízfelületen  húzható  egyenesek  a  hullá- 
mokhoz tartozó  sugarak.  A  nyugvó  állapotban 
ilyen  sugáron  elhelyezett  vízrészecskék  a  H.  al- 
kalmával hullámvonalat  alkotnak.  Az  olyan  pon- 
tok, melyek  távolsága  egy  egész  hullámhossz, 
V.  ennek  egész  számú  többszöröse,  rezgésükben 
irány-  és  sebesség  szempontjából  teljesen  meg- 
egyeznek, azaz  fázisuk  egyenlő.  A  félhullám- 
hossznyi  távolságban  levő  pontok,  v.  olyanok,  me- 
lyek távolsága  a  félhullámhossz  páratlan  számú 
többszöröse,  ellenkező  fázisban  vannak ;  az  egyik 
pl.  éppen  fölfelé  készül  rezegni,  mikor  a  másik  le- 
felé. Haránt-  v.  kereszthullára  keletkezik,  ha  a 
rezgések  a  terjedés  irányára  merőlegesek  (mint 
pl.  a  vizhullámokban),  ellenben  hosszhullám,  ha 
a  rezgések  a  terjedés  irányában  mennek  végbe 
(pl.  a  levegő  a  sípokban).  Ez  utóbbiakat  longitudi- 
nális, az  előbbieket  transzverzális  hullámoknak 
is  nevezik.  Ha  nyugvó  vízfelületre  egyszerre  két 
helyen  ejtünk  követ,  két  hullámrendszer  kelet- 


I 


Hullám  mozgfás 


—     367     — 


Hullámos  papiros 


kezik,  melyek  egymást  keresztezve  haladnak 
tova.  Az  ilyen  jelenséget  hullámtalálkozásnak 
(interferencia)  nevezik.  Ahol  két  hullám  egyenlő 
fázisú  helyei  találkoznak,  magasabb  emelkedések 
és  nagyobb  mélyedések  keletkeznek ;  a  mozgások 
összegeződve,  egymást  erősítik.  Ahol  azonban  el- 
lenkező fázisú  hullámrészek  találkoznak,  tehát 
hulllámhegy  hullámvölggyel,  ott  a  mozgíteok  egy- 
mást lerontják,  v.  legalább  gyengítik.  (L.  Fény- 
találkozás, j  Ha  a  rezgés  valamely  pontból  minden 
irányban  egyforma  sebességgel  terjed  tova,  a  rez- 
gés bizonyos  idő  múlva  gömb  felületéig  érkezik  s 
ekkor  ez  a  hullámfelület.  A  Huygens-féle  elv 
szerint  a  hullám  minden  pontja  hullámkeltő- 
pont és  az  egyes  pontokból  kiinduló  elemi  hullá- 
mok közös  burkoló  felülete  a  későbbi  időre  vo- 
natkozó hullámfelület.  Ha  a  kiinduló  pont  vég- 
telen messze  van,  a  hullámfelület  kis  részét  sík- 
nak tekinthetjük  s  az  erre  merőleges  egyenesek, 
mint  sugarak,  a  hullám  terjedési  irányát  jelzik. 
Ilyen  síkhullámok  segélyével  meg  lehet  magya- 
rázni a  hullámok  visszaverődését  ós  törését.  Ez 
utóbbi  magyarázata  a  következő :  Az  MISI  egyenes 
(1.  az  aí^/-a7)  jelezze  két  különböző  síírüségü  közeg 
elválasztó  felületét.  Az  Aa,  Bh  sugárnyaláb  fer- 
dén érje  a  határlapot.  A  visszaverődő  részt  most 


A  törés  magyaráz.^ta. 

mellőzve,  tekintsük  a  hullámot,  mely  az  új  kö- 
zegbe hatol  be.  Mire  az  ah'  síkhullám  h'  pont- 
jának rezgése  fc-ig  ér,  az  a  pont  körül  az  új 
közegben  alakult  egy  gömbhullám,  melynek  su- 
gara, ae  kisebb,  mint  h'h,  ha  a  hullám  az  új 
közegben  lassabban  halad,  mint  a  régiben,  el- 
lenben nagyobb,  ha  az  új  közegben  gyorsabban 
halad.  Az  ae  és  W  hosszak  úgy  aránylanak,  mint 
az  illető  közegekben  való  terjedési  sebességek.  Az 
a-tól  h  felé  eső  pontok  később  indítanak  hullámot, 
mint  az  a  pont.  Az  összes  részhullámok  közös 
érintősíkja,  he  a  megtört  hullámot  tünteti  fel, 
vagyis  a  hullám  helyzetét  az  új  közegben.  Az  W 
beesési  merőlegest  megrajzolva,  /  szög  a  beesési 
szög,  r  a  törésszög ;  ha  ez  utóbbi  kisebb  mint  az 
i  szög,  a  törés  a  merőlegeshez  történik,  ellenkező 
esetben  a  merőlegestől.  A  hullámnak  a  két  közeg- 
ben való  terjedési  sebességét  egymáshoz  viszo- 
nyítva, megkapjuk  a  második  közegnek  az  elsőre 
vonatkozó  törésmutatóját,  amely  tehát,  mint 
a  sebességek  viszonya,  állandó.  Az  ábrából  lát- 
ható egyúttal,  hogy  a  törésmutató :  n  ==  r^ — - 

sm  r. 

(Snellius-féle  törvény).  Ha  a  terjedő  hullám  olyan 
felülethez  ér,  amelyen  kis  nyílás  van,  ennek  pont- 
jai, mint  hullámkeltő  pontok,  szintén  indítanak 


hullámokat  s  ez  a  huUámelhajlást  idézi  elő.  Ha 
pl.  fénynyaláb  esik  kis  nyílásra,  az  ezzel  szembon 
álló  ernyőn  a  nyílás  világos  foltja  mellett  sötét 
sávok  rendszere  látható,  mely  a  nyílás  pontjaiból 
eredő  hullámok  találkozásából  ered. 

Ha  hullámrendszer  sűrűbb  vagy  ritkább  közeg 
határához  ér,  akkor  a  hullámok  visszaverődés? 
következik  be  és  a  szemben  találkozó  hullámok 
álló  hullámokat  létesítenek.  Ezekben  minden  rezgő 
részecske  egyszerre  hagyja  el  nyugalmi  helyzetét 
és  egyszerre  ér  legnagyobb  kilengéséhez.  Az  álló 
hullám  hossza  fele  a  haladóénak.  Az  egyes  álló 
hullámokat  csomópontok  választják  el  egymástól, 
vagyis  olyan  pontok,  melyek  állandóan  nyugalom- 
ban maradhatnak.  Álló  hullámok  épp  úgy  keletkez- 
hetnek keresztrezgésű,  mint  hosszrezgésü  hullá- 
mok visszaverődésekor  (pl.  sípokban  a  levegő 
hullámainál),  csakhogy  az  utóbbiakban  a  csomó- 
pontok a  legnagyobb  sűrűség  vagy  ritkulás  he- 
lyei. Ha  a  H.  olyan  közegbe  hatol,  amelyben  a  ter- 
jedés sebessége  a  különböző  irányokban  nem  egy- 
forma, akkor  a  gömbhullám  helyett  elliptikus  ke- 
resztmetszetű hullám  keletkezik,  {h. Kettős  törés). 
Az  álló  hullámok  formáit  iWetöleg].  Hú miozgás. 

Hullamosás,  1.  Temetési  szokások. 

Hullámos  cserépfedél,  1.  Hornyolt  cserép  és 
Cserépfedél. 

Hullámos  felhők,  néha  bizonyos  felhöalakok 
(cirrokumulusz,  sztratokumulusz)  szabályos,  pár- 
vonalas sorokban  és  egyenlő  közökben  helyezked- 
nek el  az  égbolton.  Ezek  a  H.,  melyek  HelmhoUz 
szerint  két  különböző  sűrűségű  és  egymás  fölött 
elvonuló  légréteg  határfelületién  keletkeznek. 

Hullámos  kürtcsiga  (áiiat),  1,  Buccinum. 

Hullámos  lemez,  hullámszerüleg  hajtogatott 
fémlemez.  Leginkább  0"5— 6  mm.  vastag  ko- 
vácsvas-, acél-  és  cinklemezt  használnak.  A  hul- 
lámozás  a  lemez  teherbírását  nagyon  fokozza. 
A  hullámok  mélységét  és  szélességét  különféle 
nagyságura  készítik.  A  laposabb  hullámú  lemeze- 
ket leginkább  tetők  fedésére,  a  magasabbakat 
szerkezeti  alkotórészül  használják.  Az  elsők  szé- 
lessége hullámhegytől  hullámhegyig  mérve  40— 
230  mm.  között,  az  utóbbiaké  pedig  50—200  mm. 
közt  váltakozik,  az  elsők  magassága  15  —75  mm., 
az  utóbbiaké  pedig  50—200  mm.  A  H.-eket  ten- 
gelyirányosan  hullámozott  hengerpárral,  csigák- 
kal vagy  sajtókkal  készítik.  A  hullámlemezeket 
tetők  fedésére  fedémnek,  gördülő  redöknek,  víz- 
tartóknak, hídborításnak  stb.  használják.  (L.  Gse- 
répfedél  és  Fémfedél.)  V.  ö.  Landsberg  Th.,  Dio 
Glas-  und  Wellblechdeckung  (1887). 

Hallámos  osztóvonal  (herald.),  1.  Heroldalakok. 

Hullámos  papagáj  v.  hábapapagáj  (Melopsit- 
tacus  undidatiis  Shaw.)  a  Kakukalakuak  (Gu- 
i-uliformes)  rendjébe,  a  Papagájfélék  csalá^'ába 
tartozó  madárfaj.  Feje,  begye  kénsárga,  válla  ós 
szárnyfedői  zöldessárgák,  különben  szürke  és  há- 
tán fekete  és  sárgás  hullámvonalakkal  tarkázott. 
Hossza  18,  szárnyh.  95,  farkh.  10  cm.  Hazája 
Ausztrália.  1840-ben  hozták  Európába  ós  jelenleg 
igen  elterjedt  díszmadár.  Könnyen  szaporítható. 
Állítólag  páija  nélkül  nem  tud  élni. 

Hallámos  papiros,  hullámos  felülettel  biró 
csomagoló  papiros,  amely  törékeny  tárgyak  cso- 
magolására való.  Két  rétegből  készül,  amelyek 


Hullámos  szövet 


—    368 


HullaszállítAs 


enywel  ragasztatnak  össze,  az  egyiket  előbb  hen- 
gerek közt  hullámosítják,  a  másik  pedig  simán 
marad. 

Hullámos  szövet  vagy  fodros  szövet,  amelynek 
felülete  nem  sík,  hanem  hulláoiszerű.  Készítése 
három-féle  módon  történhetik,  t.  i.  különleges  fo- 
nalak, szövésmódok  vagy  kikészítő  eljárások  al- 
kalmazásával. 

Hullámos  tekercselés,  1.  Dinamoelekfromos 
gépek. 

Hullámtelegráfia,  kezdetben  a  drótnélküli  te- 
legráfot nevezték  így.  L.  Drótnélküli  távíró. 

Hullámtér,  az  ártérnek  az  a  része,  mely  vala- 
mely töltések  közé  fogott  folyónál  a  meder  széle 
és  a  töltéseknek  vízfelöli  éle  vagy  a  töltéseket 
helyettesítő  magas  part  széle  között  elterül.  Néha 
H.-nek  nevezik  a  két  átellenes  töltés  közötti  egész 
területet,  mely  esetben  a  meder  fölötti  rész  is  benn 
értetődik  eme  kifejezésben.  L.  Ártér. 

Hullámtörés  kétféle  van.  Az  egyik  az  ú.  n. 
hullám-morajlás  (Brandang),  amely  akkor  kelet- 
kezik, ha  a  hullámok  fokozatosan  sekélyesedő 
partra  jutnak,  a  másik  a  hullámverés,  ha  a  hul- 
lámok sziklás  partokat  érnek,  ahol  a  víz  mély- 
sége egyszerre,  rohamosan  szűnik  meg  (I.  Hul- 
lám). A  morajlás  csendesen  mozgatja  a  parton  a 
homok- és  kavicsszemeket  tovább  s  a  part  mentén 
lassankint  messze  elcsúsztatja  őket  s  esetleg  a 
tengeröblök  elé  turzási  készít  belőlük.  A  hullám- 
verésroppant ütéseket  mér  a  sziklákra,  belepréseli 
a  vizet  a  repedésekbe,  a  levegővel  egj'ütt,  amely 
aztán  a  sziklát  szétfeszegeti.  A  megrázott  szikla 
repedéseibe  belejutott  kavics  minden  rázkódással 
mélyebbi'e  és  mélyebbre  hatol  s  mint  az  ék  feszíti 
ki  a  köveket,  amelyek  lebuknak  a  tengerbe  s  most 
a  hullám  ezeket  rombolja  tovább,  darabjait  el- 
teregeti a  tengerpart  közelében.  L,  Tenger. 

Hullámtörő,  erős  töltés,  mely  a  tengeri  kikö- 
tőkben vagy  nagyobb  tavak  (Balaton)  kikötőiben 
levő  hajókat  védelmezi  a  hullámzás  káros  hatása 
elien.  A  kikötőkben  ugyanis  a  víznek  lehetőleg 
csendesnek  kell  lennie,  hogy  az  ott  horgonyzó 
hajók  a  hullámzás  folytán  egymásnak  v.  a  part- 
falaknak ne  ütődjenek.  A  H.  tehát  arra  szolgál, 
hogy  elzárja  a  hullámok  elől  a  kikötőbe  vezető 
utat.  A  H.  (molo)  rendszerint  a  tengerbe  v.  tóba 
beépített  kögátból  v.  falból  áll. 

Hullámvölgy,  1.  Hullám. 

HuUámzás  (fluctuatio),  sebészi  értelemben  az 
a  tapintási  érzés,  amelyet  a  szervezetben  be  tokolt 
folyadékkal  telt  üregek  fölött  érezhetünk,  ha  a 
folyadékot  fedő  réteg  nem  túlvastag  s  ha  a  folya- 
dék alatt  ellenállóbb  szövetek  vannak  (pl.  csont). 
A  H.  vizsgálatánál  úgy  járunk  el,  hogy  két  kezünk 
egy-egy  v.  több  ujját  is  rátesszük  a  vizsgálandó 
területre  s  aztán  az  egyik  kezünkkel  apró,  hirte- 
len kis  lökéseket  gyakorolunk  rá.  Ha  a  vizsgált 
helyen  folyadék  van,  úgy  az  helyéből  minden 
lökés  alkalmával  kiszorítva,  a  másik  kéz  tapintó 
ujját  fölemeli.  Az  orvosi  gyakorlatban  igen  gyak- 
ran használt  módszer  és  főleg  a  lágy  részek- 
ben fellépő  genyfelhalmozódás  (tályog)  felismeré- 
sére szolgál.  Csontokat  fedő  lágy  részeken  folya- 
dékfelhalmozódás nélkül  is  kaphatunk  H.-szerü 
érzést,  ez  az  ^l-H.  —  H.  hidrográflai  értelemben, 
1.  HuUám. 


Hullámzó  áramok,  1.  Váltakozó  áramok. 

Hullámzó  mozgás,  1,  Hullámmozgás. 

Hullaörzés,  1.  Temetési  szokások. 

Hullapróba,  1.  Halálújitá't. 

Hullarablás,  a  lopásnak  minősített  esete,  mely 
abban  áll,  hogy  vagy  magát  a  hullát,  vagy  teme- 
tőben a  holtak  emlékére  rendelt  vagy  holttesten 
lévő  tárgyat  lopják  el  (Btk.  336.  §.  2.  pont). 

Hullaszállítás  csak  a  közegészségügyi  hatóság 
engedélyével  történhetik.  Az  engedélyt  egyik  já- 
rásból a  másikba  szállításhoz  a  kiásási  hely  fő- 
szolgabirája,  másik  törvényhatóság  területére  a 
kiásási  hely  törvényhatóságának  első  tisztviselője 
adja.  Nem  engedhető  meg  a  szállítás,  ha  azt  a 
hatósági  orvos  a  közegészségre  veszélyesnek 
tartja.  Hólyagos  himlőben,  skarlátban,  dif tériá- 
ban, kiütéses  tífuszban,  kolerában  és  pestisben 
elhaltak  hulláinak  szállítására  engedély  csak  az 
elhalálozás  utáni  egy  év  elteltével  adható.  Egyéb 
fertőző  betegségben  elhaltak  szállítását  a  hatóság. 
a  kellő  óvóintézkedések  mellett,  belátása  szerint 
engedélyezheti  A  belügyminiszternek  jogában 
áll  veszélyes  járványok  idején  az  egész  ország- 
ban vagy  egy  részében  általában  betiltani  a  H.-t. 
A  külföldre  történő  H.  iránt  a  fennálló  egyezmé- 
nyek szerint  kell  eljárni.  Az  engedélyt  adó  ható- 
ság egyúttal  0 hullaszállító- levelet))  is  állít  ki,  mely 
egy  hónapig  érvényes.  Az  emberi  hullák  és  hulla- 
részek  szállítását  a  közegészségügyi  törvény 
(1876.  XIV.  t.-c.)  123.  §-a  alapján  legújabban  az 
1906.  évi  25,857  sz.  belügyminiszteri  szabályzat 
rendezte. 

A  hullák  vasúti  szállítását  a  helforgalomra 
nézve  a  vasúti  üzletszabályzat  M—'í7.  §-aiban 
és  a  Vasúti  árúdíjszabás  1.  rész  B  szakasz  B) 
fejezetében  foglalt  határozmányok  szabályozzák 
és  pedig  előbbiek  a  hullák  feladása,  szállítása  és 
kUzolgáltatása,  továbbá  bizonyos  esetekben  (a 
feladási  hely  temetkező  helyére  vagy  nyilvános 
felsőbb  tanintézetek  részére  történő  szállítások 
nál)  kivételes  eljárás  tekintetében,  utóbbiak  pedig 
a  díjszámítás  tekintetében.  A  feladás  történhetik 
gyors-  vagy  fehéráruként,  úgyszintén  gyorsvonat- 
tal is.  A  hullát  a  feladási  állomáson  6,  illetőleg 
12  órával  előbb  be  kell  jelenteni.  A  szállítás  ket- 
tős koporsóban,  a  m.  kir.  belügyminiszten*el  egyet- 
értöleg  megállapított  H.-i  levél  (melynek  min- 
tája az  üzletszabályok  mellékletei  közt  talál- 
ható) hozzáadásával  és  a  vasút  által  követelhető 
kísérővel  történik.  A  hullát  a  rendeltetési  állo- 
másról az  érkezés  után  6  órával  el  kell  vinni, 
különben  a  hullát  a  vasút  a  rendőrhatóságnak 
adja  át.  A  fuvardíjat  4000  kg.  után  kell  fizetni 
ós  pedig  gyorsárúként  való  szállítás  esetén  a  kö- 
zönséges gyorsárú,  teherárúkóiit  való  szállítás 
esetén  pedig  a  II.  darabárúosztály  díjtétele  sze- 
rint. Gyorsvonattal  való  szállítás  esetén  a  közönsé- 
ges gyorsárú  díjtételei  öO^/q-os  pótlékkal  felemelve 
szedetnek.  A  hullák  a  nemzetközi  forgalomban 
a  feltételesen  szállítható  tárgyak  közé  tartoz- 
nak. A  feltételek  a  következők :  a)  gyorsárúként 
szállítandók,  h)  a  szállítási  illetékeket  előre  kell 
fizetni,  c)  egy  azzal  megbízott  személlyel  kell 
kisértetni,  d)  a  szállítás  minden  egyes  állam  terü- 
letén a  fennálló  rendészeti  törvényeknek  és  ren- 
deleteknek van  alávetve.  E  tekintetben  az  jön 


Huilaszemle 


—     369     — 


Hullóburok 


külünös  figyelembe,  hogy  a  hullát  minden  egyes 
állam  teiTiletére  nézve,  amelyek  közt  a  H.-i  leve- 
lek kölcsönös  elismerése  iránt  nincs  egyezmény, 
külön-külön  H.-i  levéllel  kell  ellátni.  A  H.-i  levelek 
kölcsönös  elismerése  iránt  egyrészt  Magyarország 
és  Ausztria,  másrészt  Németország  közt  áll  fenn 
egyezmény,  amelynek  alapján  pl.  a  magyar  ille- 
tékes hatóság  által  kiállított  H.-i  levéllel  közvet- 
lenül történhetik  a  szállítás  Magyarországból  Né- 
metországba. Magyarországból  pl.  Olaszországba 
vagy  viszont  területenként  külön-külön  H.-i  le- 
vélre van  szükség. 

Htülaszemle,  1.  Hullavizsgálat. 

Hullaszemölcs,  1.  Hullafertözés. 

Hullaszerelem,  halott  fertőzés  (nekrofilia),  hul- 
lákon végzett  nemi  érintkezés.  Mint  a  nemi  élet- 
nek szerencsére  ritka  perverzitása  fordul  elő,  ren- 
desen abnormis  szellemi  képességű  egyéneknél, 
A  magyar  büntetőtörvénykönyvben  külön  intéz- 
kedés a  H.-re  vonatkozólag  nincsen,  szemérem 
elleni  bűntett  v.  vétség  pedig  csak  élő  emberen 
követhető  el,  így  a  H.  csakis  a  sírok  megrongá- 
lása (420.  §.)  címén  büntethető. 

Hiillaviasz,  zsírviasz  (lat.  adipocera,  franc. 
adipocire)  keletkezik,  ha  a  holttest  hosszabb  ideig 
nedves,  levegőtől  elzárt  helyen  vau  eltemetve  ; 
kifejlődésére  hónapok,  évek  szükségesek.  Először 
1786.  ó.szlelték  a  pái'isi  des  Innocentes  temető  tö- 
megsü'jainak  feltárása  és  áthelyezése  alkalmával. 
Tömegsírok  különösen  alkalmasak  a  H.  képződé- 
sére, de  újabban  egyes  sírokban  is  kimutatták, 
különösen  az  agyagos  talajú  temetőkben.  Sok 
esetben  a  hosszasan  víz  alatt  ázó  hullák  is  H,-szá 
alakulnak.  Az  ilyen  holttest  alakja  majdnem  a 
felismerhetésig  ép  marad,  lágy  részei  köményes 
tapintatuak,  de  könnyen  vághatok,  részben  kenőcs- 
szerüen  kenhetők,  vagy  .szappanszerüek,  homo- 
gén szennyes  szürkék,  vagy  szennyes  fehérek. 
Bár  a  H.  egészen  egyneműnek  látszik,  benne  a 
szövetek  egyes  esetekben  górcső  alatt  még  fel- 
ismerhetők, így  Kratter  a  H.-os  hullákban  még 
jól  felismerhető  izomrostokat  mutatott  ki.  Vegyi- 
leg a  H.  szabad  zsírsavakból  és  azok  sóiból  áll. 
Hogy  vájjon  a  H.  csak  a  holttest  zsíi-jaiból  kép- 
ződik-e, vagy  a  fehérjék  isH.-szá  alakulnak,  még 
nincs  biztosan  eldöntve. 

Hullavizsgálat  (nekroszkopia,  obductio),  1. 
tah'ilt  hullákon,  jái"ványos  betegség  megállapítása 
céljából,  továbbá  2.  olyankor  foganatosítandó,  ami- 
kor kétséges,  hogy  valaki  természetes  halállal 
múlt  ki;  az  előbbi  a  rendőri  (1876.  XIV.  t.-c.  111. 
§.),  utóbbi  a  bírói  H.  (1.  Halottszemle).  A  H.  rend- 
szerint boncolás  útján  történik.  A  H.-ot  a  78879/87. 
sz.  B.  M.  és  a  78579/89.  sz.  B.  M.  rend.  szabá- 
lyozza. 

A  H.  megejtóse  céljából  a  már  eltemetett  hulla 
is  kiásható  s  ettől  csak  akkor  lehet  eltekinteni, 
ha  az  adott  körülmények  között  a  szemlétől,  ül. 
boncolástól  többé  eredmény  nem  várható,  v,  ha 
különösen  ragály  idején  a  kiásás  a  közi-eműkö- 
(lölcre  közvetlen  veszéllyel  járna.  A  H.  a  vizsgáló- 
bíró jelenlétében  két  oiTosszakórtőnek  alkalma- 
zá.sával  eszközlendö.  Szakértőül  nem  alkalmaz- 
ható az  az  oiTos,  aki  az  elhunytat  a  halála  előtt 
megelőzött  betegségben  gyógykezelte,  a  vizsgáló- 
bíró rendeletére  azonban  köteles  megjelenni  s  a 

Hévai  Nagy  LewScona.  X.  Icöt. 


betegség  lefolyására  nézve  felvilágosítást  adni. 
A  H.  a  halál  okának  meghatározását  célozza,  első 
sorban  tehát  a  halál  közvetlen  oka  állapítandó 
meg,  pl.  szívszélhűdés,  elvérzés,  megfulás,  azután 
pedig  az  a  külbehatás,  az  organizmusnak  az  a 
megzavarása,  mely  a  halál  okát  előidézte,  pl.  lövés, 
szúrás,  ütés  stb.  A  hullán  észlelt  sérülésekre 
megállapítandó :  idegen  kéz  okozta-e  azokat  v. 
nem ;  megállapítandó  a  sérülések  elkövetésének 
eszköze,  módja  s  ideje.  Megállapítandó  továbbá 
a  sérülésnek  természete.  Mert  a  beszámítás  és 
büntetés  szempontjából  igen  fontos,  vájjon  a  sé- 
rülés feltétlenül  halálos  volt-e,  vagy  csak  a  sértett 
egyéni  viszonyainál  (pl.  betegség,  a  koponya  rend- 
kívüli vékonysága)  fogva,  vagy  a  sériiléshez  eset- 
leg járult  körülmények  miatt,  vagy  azért  vált 
halálossá,  mert  a  sértett  orvosi  segélyben  nem 
részesült,  v.  az  orvos  rendeleteit  nem  tartotta 
meg.  Megállapítandó,  vájjon  a  halál  nem  oly  köz- 
beneső okok  folytán  következett-e  be,  amelyek 
a  sérülés  nélkül  is  ugyanabban  az  időben  vagy 
rövid  idő  múlva  a  halált  előidézték  volna,  s  igenlő 
esetben  meghatározandó,  vájjon  a  sértés,  ha  a  ha- 
lál közbe  nem  jő,  mely  idő  alatt  gyógyult  volna. 
Újszülötteknél  azt  is  meg  kell  állapítani,  hogj' 
a  gyermek  élve  született,  érett  ós  életképes 
volt-e?  Mérgezés  gyanúja  esetében  vegyészeti 
vizsgálat  eszközlendö.  A  védelemnek  jogos,  de  a 
vádnak  is  jól  felfogott  érdeke  követeli,  hogy  mi- 
után a  H.  a  főtárgyalásnál  nem  ismételhető,  foga- 
natosításánál a  védelem  részt  vehessen  s  a  bíró- 
sági szakértők  eljárását  saját  szakértője  által  el- 
lenőrizhesse. L.  még  Boncolás  és  Bonaolásijegyző- 
könyv. 

Hullazsir  a.  m.  hullaviasz  (1.  o.). 

HuUin  (Hulin,  ejtsd :  üieng),  Pierre  Augustin, 
gróf,  francia  tábornok,  szül.  Genfben  1758  szept. 
6.,  megh.  1841  jan.  9.  Parisban.  1789-ben  részt 
vett  a  Bastille  ostromlásában,  azután  a  konvent- 
nek lett  tagja  és  egy  ideig  fogságban  volt ;  1796  óta 
Olaszországban  harcolt,  ahol  különösen  Massena 
alatt  tűnt  ki.  1804-ben  elnöke  volt  a  hadi  törvény- 
széknek, mely  Bnghien  herceget  halálra  itélte, 
minek  jutalmául  1.  Napóleon  bárói,  majd  grófi 
rangra  emelte.  1806-ban  a  poroszok  ellen  küzdött 
és  Berlinben,  majd  Parisban  lett  térparancsnok. 
A  100  nap  alatt  ő  is  visszatért  s  Napóleonhoz 
csatlakozott,  amiért  a  Bourbonok  később  szám- 
űzték Franciaországból,  de  már  1819.  engedélyt 
kapott  a  visszatérésre.  Nem  sokkal  később  telje- 
sen megvakult.  Midőn  Savary  Enghien  herceg  ki- 
végeztetése  miatt  ellene  vádat  emelt,  H.  a  maga 
igazolására  az  Bxplicaitions  offertes  aux  hommes 
impartiaux  au  sujet  de  la  commission  militarre 
en  l'an  XII  pour  juger  le  duc  d'Enghien  c.  véd- 
iratot  adta  ki  (1823). 

Hnllit  (ásv.),  bársony  fekete  viaszfényű  töme- 
gek, amelyek  a  klorit-  (delessit-)  csoportba  tar- 
toznak. Belfast  közelében,  Írországban,  a  bazalt 
üregeit  béleli  ki. 

HullóboTok  v.  huUóMriya  (decidua),&  magzati 
burkok  külső  rétege,  mely  a  terhes  méh  nyálkahái-- 
tyájából  fejlődik  (endometrium),  s  így  a  burkok 
anyai  részét  (velamenta  materna)  adja.  Alacso- 
nyabb rendű  emlősökön  nincsen  meg ;  ahol  meg- 
van, ott  több  részből  áll,  ú.  m.decidua  capsularisból 


Hullócsillag 


370     — 


Humanltós 


(reflexa),  decidua  verából  és  decidua  basalisból  (so- 
rosina). Decidua  vera  az  utorus  falát  bélelő  része, 
decidua  basalis  az  a  hely,  ahol  a  pete  megtapad, 
s  a  hol  a  placenta  fejlődik,  decidua  capsularis  pe- 
dig az  embriót  körülfogó  rész.  Minthogy  a  deci- 
dua tulajdonkép  a  méh  megváltozott  nyálkahár- 
tyája, szerkezetében  megtaláljuk  ennek  a  nyo- 
mait. A  decidua  vera  két  rétegű,  felületes  rétegé- 
hen az  összenyomott  méhmirigyek  hézagait  ki- 
töltő decidua-sejtek  vannak  (stratum  compactum), 
mélyebb  rétege  a  váladókpangás  folytán  tágult 
mii'igyekböl  áll  (stratum  spongiosum).  A  decidua 
capsularis  csak  stratum  compactumból  áll,  a  deci- 
dua basalisban  nincs  kompakt  réteg.  Az  első  el- 
változások (duzzadás)  minden  menstruáció  alkal- 
mával megtörténnek  (decidua  menstmationis), 
de  továbbfejlődés  és  a  leírt  részekre  való  tagozó- 
dás csak  terhesség  esetén  megy  végbe. 
Hullócsillag,  1.  Csillaghullás. 
HuUóhártya  (decidua),  1.  Hullőbiirok. 
HuUókalapács,  1.  Kovácsolás- 
Hulmán  (Semnopithecus  entellus  Dufresne, 
állat),  a  Cerkófmajmok  (1.  o.)  családjába,  a  Karcsú- 
majmok (Semnopifhecinae)  alcsaládjába  tartozó 
majomfaj.  Elő-lndiának  a  legközönségesebb 
majma.  Bundája  sárgásfehér,  csupasz  testrészei 
sötét  ibolyaszinüek.  Szemei  fölött  merev  fekete 
szőrök  vannak.  Homlokát,  arca  oldalát  és  állát 
fehér  szőrözet  veszi  körül,  melyből  kerek  fekete 
arca  tűnik  ki.  A  felnőtt  hím  1-50— 175  cm.  hosz- 
szú,  melyből  97  cm.  a  farkára  esik.  A  hinduk 
szent  állatnak  tartják. 

Hulok  (Hylobates  hoolock  Harlau,    áiiat),   1. 
Gibbon. 

Hulsit  (ásv.),  apró  rombos  kristályok  és  táblás 
tömegek,  fekete,  félig  fómfényű.  Kémiai  összeté- 
tele igen  bonyolódott;  víztartalmú  vasmagné- 
ziumborát, de  kevés  ónt  is  tartalmaz;  képlete 
közel :  10(Pe,Mg)0.2Pe3O8.SnOj,.3B3Oa.2H3O.  A 
gránittól  metamorflzált  mészkőben  a  Brooks- 
hegységben,  Alaskában. 
Hulthcimia  Dumort.  (növ.),  1.  Rózsa. 
Hultsch,  Friedrich  Ottó,  uémet  klassz,  filoló- 
gus és  archeológus,  szül.  Drezdában  1833  júl.  22., 
megh.  Dresden-Striesenben  1906  ápr.  6.  Drezdá- 
ban, Zwickauban,  majd  ismét  Drezdában  tanár- 
kodott,  a  Kreuzschuleban,  melynek  1868-tól  igaz- 
gatója volt.  Kiváló  Polybios-kutató,  a  régi  matema- 
tika és  metrológia  legalaposabb  ismerője.  Főmű- 
vei :  Griechische  imd  römische  Metrologie  (Ber- 
lin 1862,  2.  kiad.  1882);  Scriptores  metrologici 
Graeci  et  Romani  (Leipzig  1864—66, 2.  köt.) ;  Die 
Gewichte  des  Altertums  (u.  o.  1898) ;  Polybios- 
kiadása  (Beriin  1867—72,  4  köt.,  2.  kiad.  1888). 
Hultzsch,  Eugen,  német  orientalista,  szül. 
Drezdában  1857  márc.  29.  A  keleti  nyelvek  ma- 
gántanára volt  a  bécsi  egyetemen,  hol  Bühler  öt 
az  indiai  epigrafikába  bevezette.  1903-ban  a  hal- 
lei egyetemen  lett  tanár.  Legtöbb  cikke  az  Indián 
Antiquary-ban  jelent  meg.  Szanszkrit  és  tami- 
nyelvü  feliratokat  gyűjtött  Indiában  Madrasz  tá- 
ján. Kiadja  az  Epigráfia  Indica  c.  vállalatot. 

Hum,  adók.  Zágráb  vm.  stubicai  j.-ban,  (i9io) 
1008  horvát  lak.,  u.  p.  Gomja  Stubica,   u.  t.  Dol- 
nja  Stubica. 
Ham,  1.  Hercegovina. 


Hamájtm,  a  perzsa  humá  szóból,  a  mi  kedvező 
előjelt  mutató  madár,  különösen  a  fénix  neve.  A 
perzsa  monda  szerint  az,  akire  e  madár  szárnyai- 
val árnyékot  vet,  bizonyára  uralkodó  lesz.  Ezért 
a  H.  (a  Humá  madárhoz  tartozó)  keleti  fejedel- 
mek, különösen  a  török  szultán  címezésében  ós 
a  tőlük  eredő  parancsok  epiteton jaként  (pl.  a 
Hátt-i-H.)  használják. 

Humájun,  Naszir  ed-Din  Molmmmed  Gázi, 
Babar  nagymogul  fia,  uralkodott  1530—1556. 
Meghódította  Bengáliát  és  az  indek  szent  városát, 
Benareszt.  1543-ban  fellázadt  fivére  győztes  hadai 
elől  Perzsiába  Tahmaszp  sahhoz  menekült,  ki  őt 
példátlan  vendégszeretettel  fogadta  s  később  hat- 
hatósan segítette  birodalma  visszafoglalásában.  H. 
igen  vallásos,  tanult  fejedelem  volt,  ki  mint  atyja, 
az  irodalom  terén  is  működött  s  bőkezüleg  jutal- 
mazta országa  jelesebb  költőit  és  tudósait. 

Humán,  három  énekesnő  neve,  testvérek :  1. 
Olga,  szül.  Szent-Pótervárt  1848  aug.  7.,  megh. 
Bpesten  1870  ápr.  11.  1867-ben  HoUósy  Kornélia 
ajánlatára  a  Nemzeti  Színház  szerződtette,  hof 
mint  koloraturénekesnő  nagy  sikerrel  szerepelt.  - 
2.  Alexa,  szül.  Szent-Pétervárt  1852  ápril  11. 1869. 
a  pesti  Nemzeti  Színház  tagja  lett.  1876-ban  Ame- 
rikába költözött,  ahol  Blum  Albin  énekes  neje 
lett.  —  3.  Eliz,  szül.  Szent-Pétervárt  1855  jan.  27. 
1874ben  a  kolozsvári  Nemzeti  Színház  tagja, 
1880.  a  budapesti  Nemzeti  Színház  tagja,  1881. 
Szigeti  Imre  színész  neje  lett.  1888-ban  visszavo- 
nult a  színpadtól. 

Humaniora  (t.  i.  studia,  lat.),  1.  Humanitás. 

Humanisiuns  (lat.),  1.  Humanizmus  és  Hu- 
mMniiás. 

Humanisták,  1.  Humanizmus  és  Hmnanitás. 

Humanitárius  (franc),  a  humanitásra  törekvő, 
vonatkozó ;  mint  főnév :  az  emberi  jogok  harcosa ; 
humardtarizmus,  a  humanitáriusok  nézete  és  tö- 
rekvései. 

Humanitás  (lat.),  emberiesség,  az  igaz  embe- 
rinek összhangzatos,  minden  oldalú  kiképzése,  a 
szív  és  az  ész  harmonikus  egysége.  Erre  már  a 
rómaiak  a  görög  irodalmat  (1.  Filológia)  találták 
legalkalmasabbnak ;  ezért  Cicero  irodalmi,  eszté- 
tikai műveltséget  ért  H.-on.  A  középkorban  is  hu- 
maniorá-knak  (studia  humaniora)  nevezték  az 
irodalmi  tantárgyakat,  humanizmusnak  a  klasszi- 
kái oktatást.  A  renaissance  tudósai  humanisták- 
nak nevezték  magukat.  A  jezsuiták  kollégiumai- 
ban is  iZ.-nak  nevezték  a  studia  infeiíora  (a.  ni. 
gymnasium)  negyedik  osztályát,  melynek  Poetica 
neve  is  volt.  A  gimnáziumok  tanítása  ettől  fogva 
alapszik  a  klasszikusok  tanulmányán.  Ez  irány 
túltengése  ellen,  mely  üres  formalizmussá  sü- 
lyesztette  a  tanítást,  támadt  a  reális  oktatás,  ■ 
melynek  gyümölcse  lett  később  a  klasszikus  ta- 
nulmányoktól független  reáliskola  (1.  Középis- 
kola). H.-nak  nevezik  az  igazán  emberies  gon-, 
dolkodás-  és  érzésmódot  is,  mely  tudja  azt,  hogy 
embertársunkban  az  embert  becsülve  becsCljiik 
meg  magunkat ;  csak  az  igazán  humánus  gon- 
dolkodású ember  lehet  altruista.  A  humaniz- 
mus történetére  nézve  v.  ö.  Geiger,  Renaissance 
imd  H.  in  Italíen  und  Deutschland  (Berlin  1881—' 
1883);  Burckhardt,  Cultur  der  Renaissance  (4. 
kiad.,  Leipzig  1885.  Magyarra  ford.  Bánóczi  Jó- 


I 


HumanizAIt  nyirok 


-     371     — 


Humboldt 


zsef.  Akad.  kiad.  1895) ;  Symonds,  A  Renaissance 
Olaszországban  (angolból  Pulszkij  Károly.  Akad. 
kiadv.  1881) ;  Voigt,  Die  Wiederbelebung  des 
klass.  Altertums  (2."kiad.,  Berlin  1880,  2  köt.). 

Humanizált  nyirok  vagy  humanizált  anyag. 
Ha  valakit  eredeti  tehénhimlővel  oltunk,  a  kelet- 
kezett ojtási  hólyag  nyirokjából  emberről  em- 
berre is  lehet  oltani :  ez  az  ú.  n.  emberi,  H.  Ré- 
gibb eljárás,  olyan  időkben  alkalmazták,  midőn  a 
tohénhimlónyirok  gyártása  még  kisfokú  volt. 
V^eszedelme,  hogy  más  betegségek,  szifllis  stb.  át- 
ojthatók. 

Humanizmus,  így  nevezik  az  ókori  klassziku- 
sok ismeretén  alapuló  renaissance-kori  míiveltsó- 
get,  s  ennek  ápolói  és  terjesztői  voltak  a  huma- 
nisták. L.  Humanitás. 

Humann,  Kari,  német  archeológus  és  mérnök, 
szül.  Steeleben  (Rajnai  tartomány)  1839  január  4., 
megh.  Szmirnában  1896  ápr.  12.  Berlinben  az 
ópitészoti  akadémiában  tanult,  1861.  Gtörögor- 
szágba  ment  és  Számoszban  ásatásokat  eszkö- 
zöltetett. 1864-ben  a  török  kormány  kartográfiai 
munkák  végzése  céljából  Palesztinába  küldte,  ké- 
sőbb Fuad  pasa  bízta  meg  a  keleti  Balkán  tanul- 
mányozásával topográfiai  szempontból.  Kis-Ázsiá- 
ban  hasonló  munkákat  végzett.  Mint  Kis-Ázsiá- 
ban  működő  vállalkozó,  ő  iránjnltotta  a  német  kor- 
mány és  tudósvilág  figyelmét  az  ott  levő  antik 
emlékhelyekre,  melyeknek  föltárásában  is  részt 
vett,  aminek  jutalmául  a  berlini  muzeumok  tisz- 
teletbeli igazgatójává  nevezték  ki.  Pergamonban 
ásatott  (1878—86),  a  Maeander  melletti  Magnesiá- 
ban  (1891—94),  résztvett  az  Angora-Nímruddagh- 
Szendzsirlibe  küldött  porosz  expedícióban.  Conze- 
val  és  Bohnnal  kiadta  a  DieErgebnisseder  Ausgra- 
bungen  zu  Pergamen  (Berlin  1880,  1882,  1888), 
Puchsteinnal  a  Reisen  in  Kleinasien  und  Nord- 
syrien  (u.  o.  1890)  c.  műveket. 

Humánus  (lat.),  emberi,  emberszerető,  jóakaró, 
elnéző,  1.  Humanitás. 

Humár  a.  m  homár. 

Uuiiiatio  (lat.)  a.  m.  eltemetés,  eltakarítás. 

Hunib.,  növénynevek  után  Humboldt  Alexan- 
der (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Humbanigas,  Elam  királya,  kinek  segítségé- 
vel Mardulc-pal-idina  nevű  khaldeusi  férfinak  (a 
bibliai  Merodach-Buladonnak)  Kr.  e.  722.  sikerült 
Babilónia  trónjára  jutnia. 

Humber  (ejtsd:  iiömber),  a  Trent  és  Ouse  angol 
folyók  60  km.  hosszú  torkolata,  a  Spum  Pointnál 
kezdődik,  York-  és  Lincolnshire  közt  terjed  el.  A 
benne  lerakódó  iszap  az  egykori  Sunk-Islandet  az 
É.-i  parthoz  kapcsolta.  Partjain  vannak  Hull  és 
Great-Grimsby  nagyobb  kikötóvárosok. 

Humbert,  l.  Umberto. 

Humbert  (ejtsd:  öSber),  Gustttve  Amédée,fr&ncia 
jogász  és  politikus,  szül.  Metzben  1822  jún.  28., 
megh.  Beauzellebon  (Haute-Garonne)  1894  szept. 
24.  Jogi  előadó  volt  Parisban,  majd  1861.  a  tou- 
lousei  egyetemen  a  római  jog  tanára.  1871- 
ben  a  nemzetgyűlésbe  választották,  1875.  pedig 
szenátor,  1877.  számszéki  főügyész  lett.  1882-ben 
rövid  ideig  igazságügyminiszter  volt,  de  csakha- 
mar visszalépett  és  a  szenátus  alelnöke,  majd 
1890.  a  számszék  elnöke  lett.  Halála  után  emlé- 
két egy  nagy  csalási  ügy  homályosította  el.  Mű- 


vei: Essai  sm*  les  flnances  et  la  comptabilité 
publique  chez  les  Romams  (Paris  1887,  2  köt.) ; 
Organisation  del'empire  romáin  (u.  o.  1892). 

Humbert-pör.  Franciaországban  1902.  folyt 
ez  a  bűnpör  Humbert  Prigyesné,  Humbert  volt 
francia  igazságügyminiszter  fiának  felesége  el- 
len, aki  az  újabb  idők  egyik  legnagyobb  arányú 
szédelgését  követte  el.  Humbertné,  akit  leány- 
nevén Daurignac  Teréznek  hívtak,  még  férjhez 
menetele  előtt  azt  a  mesét  találta  ki,  hogy  egy 
Cranford  Henrik  nevű  amerikai  milliomos  Niz- 
zában, 1877.  kelt  végrendeletében  száz  millió 
frankot  meghaladó  vagyonát  reáhagyta.  Ezzel  a 
mesével  azután  több  millióra  menő  adósságot 
csinált  ügynökölmél,  kereskedőknél.  Mikor  adós- 
sága már  jól  megnövekedett,  egyszerre  csak  azt 
a  hírt  terjesztette  el  Parisban,  hogy  Crawford 
Henrik  végrendeletét  annak  két  unokaöccse :  Ró- 
bert és  Henrik  megtámadták  egy  másik  végren- 
delet alapján.  Ez  új  végrendelet  szerint  az  öreg 
Crawford  vagyona  kétharmadát  unokaöccseiro, 
egy  harmadát  pedig  Humbertné  nővérére,  Dau- 
rignac Máriára  hagyta  volna  Hosszas  huza-vona 
után  azonban,  mely  csak  a  hitelezők  félrevezeté- 
sére volt  szükséges,  Humbertné  azt  híresztelte, 
hogy  kiegyezett  a  két  Crawforddal,  akik  lemond- 
tak 94.000,000  frankról  Humbertné  javára.  Hum- 
bertné ezt  a  vagyont  állítólag  egy  Wertheim- 
szekrényben  helyezte  el  s  tovább  folytatta  szé- 
delgéseit. Uradalmakat,  aranymezőket,  hírlapo- 
kat vásárolt,  előkelő  szalont  tartott,  melyet  poli- 
tikusok is  sűrűn  látogattak.  Mintegy  negyven 
millió  frank  újabb  adósságot  csínált.  Végre  egy 
ékszerész  följelentette  s  megindult  ellene  a  bün- 
tető eljárás.  Humberték  külföldre  szöktek.  Rövid 
idő  múlva  azonban  elfogták  őket  s  kiderült  az 
egész  szélhámosság.  A  legendás  pénzszekróny 
üres  volt.  Az  1903.  aug.  havában  tartott  tárgya- 
láson Humbertnét  és  férjét  öt-öt  évi  fegyházra,  a 
két  ál-Crawfordot :  Daurignac  Romaint  és  Emilt 
pedig  több  évi  fogházbüntetésre  ítélték.  A  bűnpör 
a  francia  kamarát  is  foglalkoztatta ;  az  ellenzék 
ki  akarta  aknázni  az  ügyet  Waldeck-Rousseau 
miniszterelnök  és  Valló  igazságügyminiszter  el- 
len, de  eredménytelenül. 

Humboldt,  1.  Alexander,  báró,  német  termé- 
szettudós és  utazó,  H.  2.  öccse,  szül.  Berlinben 
1769  szept.  14.,  megh.  u.  o.  1859  május  6.  1787. 
Odera-Frankfurtban,  1788-ban  Berlinben  az  egye- 
temen technológiával,  de  a  mellett  a  görög  nyelv- 
vel és  növénytannal  is  foglalkozott.  1789-ben  Göt- 
tingenbe  ment,  ahol  főkép  természettudományi  ta- 
nulmányainak élt.  Itt  készítette  első  munkáját : 
Mineralogische  Beobachtungen  über  die  Basalte 
am  Rhein(Braunschw.  1790).  1790-ben  ForsterGy. 
kíséretében  Belgiumba,  Hollandiába,  Angliába  és 
Franciaországba  utazott.  Ez  utazása  vágyat  kel- 
tett benne  a  tropikus  vidékek  felkeresésére ;  előbb 
Hambm'gba  ment  Büsch  kereskedelmi  akadémiá- 
jára, 1791.  pedig  a  freibergi  bányászakadémiára. 
Freibergben  írta  Flóra  subterranea  Fribergonsis 
et  aphorismi  ex  physiologia  chemica  plantarum 
(Berlin  1793)  c.  művét  is.  1792-ben  a  frank  her- 
cegségek főbányamestere  lett.  1793-ban  beutazta 
Felső-Bajorországot,Salzburgot,Salzkammergutot 
és  Galíciát,  a  sótermelés  ós  a  főzés  tanulmányo- 

24* 


Humboldt 


372 


Humboldt 


zása  végett ;  1794.  Hardenberg  miniszterrel  diplo- 
máciai küldetésben  Frankfm1;ban  járt.  Október- 
ben elfoglalta  hivatalát  és  kémiai  tanulmányai- 
val foglalkozott,  aztán  Velencébe,  Lombardiába 
ós  Svájcba  utazott.  Ez  időben  ismerkedett  meg 
Comóban  Voltával  és  Paviában  Scarpával,  akikkel 
való  érintkezése  eredményezte  Über  die  gereizte 
Muskel-  und  Nervenfaser  (Berlin  1797—99, 2.  köt.) 
c.  művét.  1797-ben  kilépett  az  állam  szolgálatából, 
egy  ideig  boncolástani  tanulmányokkal  foglal- 
kozva, Jenában  ólt,  majd  meteorológiai  megfigye- 
lések végett  Buchhal  Salzburgba  ment.  1798.  Pa- 
risba utazott  és  Bonpland  Aimé  botanikussal  elha- 
tározta, hogy  télre  Spanyországba  mennek  s  1799 
febr.  Madridba  érkeztek.  A  kormány  megengedte 
neki  Spanyolország  amerikai  és  indiai-oceánbeli 
birtokainak  beutazását,  sőt  tudományos  céljai  el- 
érésében támogatta  is.  1799  jún.  5.  Bonpland-nal 
együtt  Corunába  hajózott  és  jún.  19.  Teneriffában 
kötött  ki.  Júl.  16.  Cumanánál  az  amerikai  partra 
léptek.  Venezuelában  való  tartózkodásuk  után 
1800  febr.  Caracasba  értek ;  innen  a  calabotói,  fű- 
vel benőtt  sivatagokon  át  az  Orinokóhoz  jutottak 
és  sikerült  neki  az  Orinokónak  az  Amazonassal  való 
összeköttetését  bebizonyítani.  Cumanába  vissza- 
térve, Havanába  utaztak,  ahonnan  több  hónapi 
tartózkodás  után  1801  márc.  Cuba  D.-i  partján  Dél- 
Amerikába  érkeztek  és  Bogotába  mentek,  majd 
Quitóig  jutottak.  Itt  1802  jún.  23.  megmásztak  a 
Csimborasszót  5810  m.-ig,  Limában  pedig  a  Mer- 
kúrnak a  Nap  előtt  való  átvonulását  figyelték  meg. 

1802  dec.  végén  Callaótól  Guayaquilig  hajóztak  és 

1803  március  23.  Acapulcóba  érkeztek.  Április 
havában  Mexikó  városában  voltak,  ahonnan  hosz- 
szabb  tartózkodás  után  Guanajuato  és  Valladolid, 
Michoacan  felé  tartottak,  megnézték  a  Jorullo  vul- 
kánt és  Tolucán  át  visszatértek  Mexikóba.  1804 
elején  H.  Veracruzba  utazott,  március  7.  pedig 
Havanába  hajózott,  ahol  ismét  néhány  hetet  töl- 
tött. Ápr.  29.  Filadelfiába  ós  Washingtonba  ment ; 
jún.  9.  hajóra  szállt  és  aug.  3.  Bonpland-nal  együtt 
Bordeauxba  érkezett.  Parisba  érve,  nagyszerű 
gyűjteményeinek  és  kéziratainak  rendezésével 
foglalkozott.  H.  ez  utazásának  főbb  eredményei, 
hogy  sok  hely  fekvését  és  magasságát  meghatá- 
ro^a,  továbbá  számos  új  tudományágat  (így  a 
növény -földrajzot  és  összehasonlító  klimatológiát) 
alapított  meg.  Nyert  utazása  révén  az  archeoló- 
gia, statisztika  és  nópismerettan  is.  Utazásaik 
jelentéseit  H.  és  Bonpland  egy  nagy,  részint  fran- 
cia, részint  latin  nyelven  írott  műben  foglalták 
össze,  mely  (6  részben)  30  folio-  és  quart-kötetböl 
áll.  1805  márc.  4.  bátyjához  utazott  Albanóba, 
öay-Lussac-kal  egjütt  a  Vezuvra  ment,  majd  vele 
ós  Buchhal  Svájcon  át  Berlinbe  tért.  Műve  kiadá- 
sával foglalkozva  1827-ig  Parisban  maradt.  Köz- 
ben 1818.  részt  vett  az  aacheni,  majd  a  vero- 
nai kongresszuson  is.  1827-ben  Berlinbe  ment 
s  megkezdte  kozmográfiai  előadásait.  1829  ápr.  12. 
Rose  és  Ehrenberg  társaságában  Miklós  cár  fel- 
szólítására Szibériába  indult.  Az  Urálon  át  az 
Általhoz,  sőt  egész  Kina  határáig  jutottak.  Aztán 
a  D.-i  Ural  felé  menet  a  Kaspi-tengerhez  értek, 
végül  Tulán  és  Moszkván  át  visszajöttek.  Uta- 
zása eredményeit  H.  kétkötetes  munkában  fog- 
lalta össze.  1830— 34-ben  ismételten  Parisba  küld- 


ték. Ebben  az  időben  szervezte  meg  Gauss-szaJ  a 
f  öldmágnessógi  állomásokat.  Berlinben  végleg  le- 
telepedve, Kosmosán  dolgozott.  Nem  lévén  nős,  je- 
lentékeny vagyonát  tudományos  célokra  hagyta. 
Szobrát  1884.  Berlinben  a  bátyjáé  mellé  az  egye- 
tem előtt  állították  fel.  Az  ő  emlékére  alapították 
a  H.-alapítványt,  amelyből  a  kutató  utazókat  se- 
gítik. 

H.  óriási  irodalmi  munkásságát  nemcsak  önálló 
müvek,  hanem  számos  kisebb-nagyobb  értekezés, 
francia  és  német  folyóiratokban  megjelent  cikkek 
teszik.  Korának  legkimagaslóbb  természettudósa 
volt  ós  sokoldalú  képzettsége  kiváló  helyet  biz- 
tosított neki  a  természettudományok  művelői  kö- 
zött. Új  tudományágaknak  vetette  meg  alapját, 
így  a  klimatológia-,  orográfia-,  oceanográfia-  és 
növényfóldrajzaak.  Az  exakt  természettudomá- 
nyoknak majdnem  minden  ágában  újat  és  érde- 
meset alkotott.  Becsesek  levelei  is.  Főműve: 
Voyage  aux  régions  équinoxiales  du  nouveau  con- 
tinent,  fait  en  1799-1804  (Aimé  Bonpland-nal, 
(nagy  kiadás.  Paris  1807).  E  főmúvévol  kapcsola- 
tos az  Ansichten  der  Natúr  (Stuttgart  1808,  2  köt.) 
Németországban  nagyon  olvasott  műve.  Egyéb 
munkái :  Examen  critique  de  l'histoire  de  la  géo- 
graphie  du  nouveau  continent  et  des  progrés  de 
l'astronomie  nautique  aux  XV.  ot  XVL  siécles 
(Paris  1814—18.34)  ;  Fragments  de  géologie  etde 
climatologie  asiatiques  (u.  o.  1834,  2  köt.) ;  Asie 
Centrale.  Recherches  sur  les  chalnes  de  monta- 
gnes  et  la  climatologie  comparée  (u.  o.  1843,  3  köt. 
5  térképpel) ;  Reise  nach  dem  Ural,  dem  Altai 
und  dem  Kaspischen  Meer  (Rose  Gusztávtól,  Ber- 
lin 1837—42,  2  köt.) ;  klimatológiai  téren  alapvető 
munkája:  Des  lignes  isothermes  et  de  la  distri- 
bution  de  la  chaleur  sur  le  globe  (Paris  1817).  A 
felsorolt  francia  művek  legnagyobb  része  német 
fordításban  is  megjelent.  Németül  írta  H. :  Kos- 
mos, Entwurf  einor  physischen  Weltbeschreibung 
(Stuttgart  1845—  58)  című  négykötetes  nevezetes 
munkáját  (magyarra  fordította  Miksits  Imre,  Pest 
1857),  amelyhez  H.  halála  után  még  egy  töredék- 
kötet jelent  meg.  H.  összegyűjtött  műveit  élet- 
rajzzal Hellwald  Priedrich  adta  ki  (Stuttgart  1889, 
12  köt.). 

Irodnlom.BTuhna,  A.  v.  H.,  eine  wissenschaftliche  Biographie, 
herausgegeben  im  Vérein  mit  Avé-Lallemant,  Carus,  A.  Dove 
etc,  Leipzig  1872,  3  köt. ;  a  2.  köt.  H.  írásainak  részletes 
és  áttekinthető  jegyzékét  tartalmazza  Löwenbergtöl ;  Lö- 
wenberg,  A.  v.  H.'s  Keisen  in  Amerika  und  Asien,  2.  kiad., 
Berlin  1843,  2  köt. ;  Ule,  A.  v.  H.,  4.  kiad.,  u.  o.  1870 ; 
Klencke,  A.  v.  H.'s  Reisen,  Lében  und  Wissen,  7.  kiad., 
Leipzig  1882;  S.  Güuther,  H.  életrajza  a  Geisteshelden  c. 
gyiijt.  vállalatban,  39.  köt.,  Berlin  1900;  A.  Balogh  Pál,  H. 
Sándor  és  müvei.  Budapesti  Szemle,  VIU,  IX,  X,  XII,  XV.  köt. 

2.  H;  Kari  Wilhelm,  báró,  porosz  államférfiú, 
korszakot  alkotó  nyelvbúvár  ós  jeles  esztétikus, 
H.  Georg  Alexander  kamarásnak,  II.  Frigyes  Vil- 
mos király  meghitt  emberének  legidősebb  fia, 
szül.  Berlinben  1767  jún.  22.,  megh.  Tegelben 
1835  ápr.  8.  Frankfurtban  és  Göttingenben  ta- 
nult. Kezdetben  jogi  tanulmányokkal  s  Göttmgen- 
ben  főleg  ókori  tudományokkal  és  a  Kant-féle  böl- 
csészet tanulmányozásával  foglalkozott.  1789-ben 
volt  tanítójával,  Campeval  Parisba  utazott,  majd 
a  következő  telet  Weimarban  töltötte,  hol  Schiller- 
rel ismerkedett  meg.  1790  tavaszán  Berlinbe  ment 
s  filológiai  tanulmányokra  adta  magát.  1794  óta 


i 


umboldt 


—     373 


Humboldt-öböl 


Jenában  lakott,  ahol  élénk  eszmecserében  állott 
Schillerrel  s  később  Goethevei.  1797-ben  Jenát  el- 
hagyván, 1801-ig  Parisban  lakott,  ez  idő  alatt 
meglátogatta  Spanyolországot  is  és  ott  tett 
nyelvtanulmányainak  eredményét :  Prüfung  der 
l- ntersuchungen  über  die  Urbewohner  Hispaniens 
vermittelst  der  baskischen  Sprache  c.  munkájában 
foglalta  össze  (Berlin  1821).  1801-ben  viszatért  ha- 
zájába, miniszten-ezidens,  majd  követ  volt  1808-ig 
Rómában,  de  ezen  állása  mellett  elég  ideje  maradt 
tudományos  és  művészeti  tanulmányainak  foly- 
tatására. 1809-ben  megalapította  a  berlini  egyete- 
met. 1810-ben  bécsi  nagykövetté  nevezték  ki,  hol 
hivatalos  teendői  mellett  baszk  tanulmányait  is 
folytatta.  1813-ban  ő  képviselte  Poroszországot  a 
prágai  békealkudozásokon,  melyeknek  eredménye 
lett  Ausztria  hadüzenete  Franciaország  ellen.  A 
lipcsei  csata  után  Franciaországba  kisérte  a  fő- 
hadiszállást s  képviselte  Poroszországot  1814.  a 
chatilloni  eredménytelen  békekongresszuson.  1816 
nov.  5.  Majna-Frankfurtban  a  szövetséggyülés 
megnyitásán  szintén  ó  volt  Poroszország  képvi- 
selője. A  következő  évben  Londonba  ment  köve- 
tül, mlg  1819.  a  kétfelé  osztott  belügjTninisztérium 
egyik  felének  vezetését  vette  át,  mely  a  rendi 
ügyek  intézésével  foglalkozott.  A  karlsbadi  ha- 
tározatokkal megkezdett  reakciós  fordulat  ellen 
Boyen  és  Bej'me  minisztertársaival  szövetkezvén, 
1819  dec.  31-ikén  kelt  kabineti  rendelettel  meg- 
kapta elbocsáttatását.  Ezzel  végképen  búcsút  vett 
a  közélettől  és  többnyire  togeli  kastélyában  élt, 
hol  remek  szoborgyüjtemónye  volt.  A  mi  akadé- 
miánknak is  külső  tagja  volt,  tanult  is  magyarul 
Márton  József  bécsi  egyetemi  tanártól  s  nagy 
gonddal  tanulmányozta  Révai  Miklós  müveit. 
1884.  a  berlini  egyetem  előtt  neki  és  Sándor  öcs- 
csének  emléket  állítottak  (ülő  márványszobor 
Ottóm). 

Irodalmi  munkái  közül  a  legelsők  összegyűjtve 
Ásthetische  Versuche  c.  alatt  jelentek  meg  (Braun- 
schweig  1799),  ezek  Goethe  és  Schiller  néhány 
művéről  való  bírálatok  (a  Hermann  és  Dorothea- 
ról  szóló  külön  is  megjelent,  4.  kiad.  ugyanott 
1882).  Néhány  más  jeles  esztétikai  értekezésén 
kívül  görögből  való  műfordításokat  is  adott  ki : 
Aischylos  Agamemnonját,Pindaros  2  olimpiai  ódá- 
ját stb.  De  legtüzetesebb  tanulmányaival  az  álta- 
lános és  összehasonlító  nyelvtudomány  terén  ta- 
lálkozunk. Mintaszerű  pl.  a  Spanyolország őslakói- 
ról  a  baszk  nyelv  alapján  íi-t,  fönnebb  említett 
müve.  Több  értekezése  a  szanszkrit  nyelvvel  s  iro- 
<ialommal  való  foglalkozás  eredménye  (Über  d. 
Duális,  1828 ;  Über  die  Ortsadverbien,  18-30  stb.). 
Főmunkája  e  téren :  Über  die  Kawispracheaulder 
Insel  Java  (melyet  csak  halála  után  adott  ki  Busch- 
raann,  1836—40,  3  köt.).  Korszakalkotó  volt  e 
mimkának  bevezetése :  Über  die  Verschiedenheit 
des  menschlichen  Sprachbauos  und  ihren  Einfluss 
auf  die  geistige  Entwickelung  des  Menschenge- 
schlechts  (Berlin  1836,  újra  kiadta  Pott  1883. 
tei^edelmes  bevezetéssel :  W.  v.  H.  imd  die  Sprach- 
wissenschaft.  V.  ö.  még  Schasler,  Die  Elemento 
der  philosophischen  Sprachw.  W.  v.  H.'s,  Berlm 
1847).  H.  nyelvfllozóüai  műveinek  új,  díszes  kilti- 
kai  kiadását  kommentárral  tette  közzé  Stemthal 
(H.'s  Bprachphilosopbische  Werke,  Berlin  1883). 


Nyelvtudományi  kéziratait  a  berlini  királyi  könyv- 
tárban őrzik.  Mint  esztétikai  és  fllozóüai  moralista 
jelenik  meg  H.  egy  barátnőjéhez  intézett  levelei- 
ben (Leipzig  1909).  Igen  becses  H.-nak  Schiller- 
rel való  levelezése,  melyet  H.  maga  adott  ki 
(Stuttgart  1830).  Goethevei  való  levélváltását 
Bratranek  adta  ki  (Leipzig  1876),  Korner  K.  G.- 
hoz  intézett  leveleit  Jonas  (Ansichten  über  As- 
thetik  und  Literatur,  u.  o.  1879).  összegj'üjtött 
munkái  hét  kötetben  jelentek  meg  1841—52 
(Gesammelte  Werke).  Összes  műveinek  teljes  ki- 
adása (Berlin,  Akadémia)  folyamatban  van.  Főbb 
műveit  franciára  is  lefordították. 

Irodalom.  ScMesier,  Erianerungen  an  W.  v.  BL,  2  köt.,  Stutt- 
gart 1843—45 ;  Haym,  W.  v.  H.,  Lebensbild  und  Charakte- 
ristik,  Berlia  1856 ;  Steinthal,  GedSchtnisrede  auf  W.  v.  H.  an 
seinem  lOO-jaiirigen  Qeburtstag,  u.  o.  1861 ;  Challemel-Lacour, 
La  philosophie  individualiste,  ótude  sur  Guillaume  de  H., 
Paris  1869 ;  Bülow  Gabriella  (H.  leánya) :  W.  H.  Ein  Lebens- 
bild. Mit  dessen  Briefen,  2.  kiad.  1894;  Haym,  Briefe  W. 
H.-s  an  H.  Nicolovius,  Berlin  1894;  Tagebuch  der  Reise 
W.  H.-s  nach  Noi-d-Deutscbland  imJahre  1776,  kiadta  Leitz- 
mann,  Berlin  1894;  Bleyer  Jakab,  Hazánk  és  a  német 
filológia  a  XIX.  sa.  elején,  1910 ;  Gragger  Róbert,  H.  és  a 
magyar  nyelv,  Magyar  Nyelv  c.  folyóirat  1911 ;  Hubinyi 
Mózes,  Általános  Nyelvtudomány,  Budapest  1909,  Stampfel- 
Révai-féle  Tudományos  Zsebkönyvtár,  192—193 

Humboldt-akadémia  Berlinben.  Hirsch  Max- 
tól  1878.  alapított  olyan  tanító  intézet,  melynek 
az  a  célja,  hogy  azoknak,  akik  az  egyetemet  nem 
látogathatják,  v.  azt  már  elvégezték,  rendszeres 
előadás-ciklusok  v.  más  ilynemű  eszközök  útján 
alkalmat  adjon  arra,  hogy  magukat  tudományosan 
tovább  képezhessék  és  a  tudomány  haladásával 
lépést  tarthassanak.  Az  akadémia  élén  igazgató- 
ság áll.Nálimk  a  szabad  líceum  előadásainak  van 
efféle  céljuk. 

Humboldt-alapítvány,  1.  Humboldt,  1. 

Humboldt-áramlat,  Peru  partján  D.-felöI  B.- 
nak  tartó  hideg  áramlat,  1.  Csendes-óceán. 

Humboldt-folyó  (Humboldt  River),  folyó  Ne- 
vada  É.-amerikai  államban,  3  forrásból  a  Hum- 
boldt-hegységben, 480  km.  hosszú  folyás  után 
a  Humboldt-tóba  (1250  m.  magasban.  350  km.« 
területű)  ömlik.  Ez  a  tó  a  Carson-tóval  együtt  nagy 
depresszió  (ang.  sink).  A  folyó  mentét  követi  a 
Central-Pacific  vasút. 

Humboldt-hegység,  1.  a  belső-ázsiai  Altün-tag 
láncának  egyik  ága,  a  Richthofen  (Nan-san)  hegy- 
séggel párhuzamos,  1880-ban  Przsevalszkij  ne- 
vezte így  el.  —  2.  H  (v.  Humboldt  rangé),  az 
északamerikai  Great-Basin  lefolyástalan  meden- 
céjének két  É.-D.  irányú  Tiefiyröge  Nevada  állam- 
ban ;  az  egyik  az  East  Humboldt  rangé  (Mount 
Bonpland  3^52  m.),  a  másik  a  West  Humboldt 
rangé  (Star  Peak  3026  m.).  az  előbbi  mészkőből, 
az  utóbbi  legnagyobbrészt  gránitból  áll,  fol^óik 
mély  kanyon-völggyel  vágták  be  magukat.  Csak 
magasabb  részeiken  van  gyér  növényzet. 

Humboldtilit  (ásv.),  1.  Melüit. 

Humboldtin  (ásv.),  1.  Oxalit. 

Humboldtit  (ásv.)  a.  m.  datolü  (1.  o.). 

Humboldt-öböl,  1.  a  Csendes  uceán  25  km. 
hosszú,  4  km.  szóles,  1 — i'5  m.  mély  öble  Kali- 
fornia É.-amerikai  államban,  két  földnyelv  bejá- 
ratát 400  m.-re  szűkíti  össze  s  ezen  át  4  m.  mély 
járatú  hajók  Eurekáig  (1.  o.)  mehetnek  föl  benne. 
1856.  fedezték  föl  aranykeresök.  —  2.  Holland- 
üj-Guinea  É.-i  részén  levő  öböl  a  Caillié-  és  Bon- 


Humboldt  River 


374 


Humiljáták 


pland-fokok  közt,  11  km.  hosszú  és  7  kra.  széles, 
mellette  fekszik  Vavah  falu.  Az  öblöt  Dumont 
fVUrville  nevezte  el. 

Hamboldt  River,  1.  Humboldt- folyó. 

Humborg  Adolf,  festő,  szül.  1847  jan.  18.  Ora- 
viczabányán.  Első  mestere  Komlóssy  Ferenc  volt 
Temesváron,  azután  1867—72.  a  bécsi  akadémián 
tanult,  majd  1875-ig  a  müncheni  akadémián  s 
1876.  keltett  ott  először  figyelmet  Látogatás  a 
zárdakonyhában  c.  képével.  1897-ben  átköltözött 
St.  Gironsba,  Franciaországba.  Képeinek  legtöbbje 
zárdai  jeleneteket  mutat,  egy  Uyenre  (Az  apáca 
birái  előtt)  1888.  aranyérmet  kapott  Londonban. 
Hiunoros  ízű  képei  számos  reprodukcióban  jelen- 
tek meg.  V.  ö.  Művészet,  1909. 

Hniubug  (ang.,  eüt3d:hömbög),  a.  m.  szédelgés, 
félrevezetés,  kérkedés.  A  szónak  ercdete  bizony- 
talan. Legvalószinübb,  hogy  ato  hum  (csalni,  félre- 
vezetni) és  a  bug  (rémkép,  manó)  szavakból  van 
összetéve.  A  szó  először  1735  és  1740  között  Kil- 
ligrew  Universal  Jester-jének  címlapján  fordul 
elő,  a  közhasználatba  csak  a  XÍX.  sz.  elején  ment 
át.  —  Humbugger-nek  nevezik  azt,  aki  embertár- 
sai rovására  jóhiszeműségükkel  visszaél. 

Hume  (ejtsd:  júm),  l.David,  angol  filozófus  és  tör- 
ténetíró, szül.  Edinburghban  1711  ápr.  26.,  megh. 
1776  aug.  25.  Eleinte  jogot  tanult,  mit  megron- 
gált egészsége  folytán  abbahagyván,  Bristolban 
1734.  a  kereskedelem  terén  tett  kísérletet.  De 
csakhamar  abbahagyta  e  nem  neki  való  foglalko- 
zást, Franciaországba  ment  s  ettől  fogva  teljesen 
az  irodalomnak  élt.  Három  évet  töltött  Eeimsben 
és  La  Fléchebon  és  megírta  az  emberi  természet- 
ről szóló  művét  (1738,  3  köt.),  amely  azonban 
nemkeltett  figyelmet.  1741.  megjelent  Essay-inek 
első  része  kedvező  fogadtatásban  részesült. 
Sokat  tartózkodott  külföldön;  1748.  Torinóban 
dolgozta  át  első  művét,  de  sikert  most  sem  ara- 
tott. 1752-ben  az  ügyvédi  kar  Edinburghban 
könyvtámokává  választotta,  mint  ilyen  írta  meg 
Anglia  történetét,  mely  1751-töl  1761-ig  5  kötet- 
ben jelent  meg.  1763-ban  Hertford  gróffal,  mint 
követségi  titkár,  Parisba  ment,  hol  megismerke- 
dett Rousseauval,  de  barátságuk  nem  tartott  so- 
káig. 1766-ban  elhagyta  Parist  és  visszatért  Edin- 
burghba. 1767-ben  államtitkárrá  nevezték  ki, 
erről  az  állásáról  1769.  betegsége  miatt  lemon- 
dott. Önéletrajzában  (megj.  magyar  ford.-ban  a 
Filozófiai  írók  Tára  III.  köt.-ben)  inaga  mondja, 
el  életének  főbb  eseményeit.  Főbb  munkái :  En- 
quiry  Concerning  Humán  Understanding  (1748) ; 
Bnquiry  Concerning  the  Principles  of  Morals 
(1751);  Political  Discourses  (1752) ;  Dialogues  on 
Natural  Religion  (1752);  History  of  Bngland 
(1762) ;  Four  Dissertations :  the  Natural  History 
of  Religion  ;  of  the  Passions ;  of  Tragedy  :  of  the 
Standart  of  Taste  (1757).  Összes  filozófiai  munkái 
4  kötetben  Londonban  1874—75.  jelentek  meg. 
Magyarul  megjelent :  Vizsgálódás  az  emberi  ér- 
telemről, ford.  és  magyarázta  :  Alexander  Ber- 
nát (Piloz.  Ii'ók  Tára  El.  k.  Budapest  1882,  2.  kiad. 
1906) ;  Közgazdasági  tanulmányok,  ford.  Körösi 
József  (Budapest  1886). 

H.  az  angol  empirizmus  legélesebb  elméjű  bete- 
tözője.  Elméletének  lélektani  alapja  ez :  Kétféle 
eleme  van  gondolkodásunknak,  benyomások  és 


képzetek.  Benyomáson  a  közvetetlenül  a  tár- 
gyak által  okozott  érzeteket,  szemléleteket,  to- 
vábbá az  indulatokat,  érzelmeket,  akarásokat 
érti ;  képzeteken  ezek  emlékezetbeli  másolatait. 
Minden  képzet  csak  benyomás  másolata.  Minden 
gondolkodás  csak  ezek  összekapcsolása  az  asszo- 
ciáció három  elve,  a  hasonlatosság,  tér-  s  időbeli 
érintkezés  s  ok  meg  okozat  elve  alapján.  A  kép- 
zeteknek hasonlatosság  alapján  való  társulása  a 
matematikában  fontos ;  de  ezek  nem  mondanak 
nekünk  semmit  a  valóságról.  A  képzeteknek  tér- 
ben s  időben  való  érintkezés  alapján  való  társu- 
lása tények  ismeretéhez  vezet.  Mindebben  nincs 
semmi  problematikus.  De  ha  a  képzeteket  az  ok 
s  okozat  elve  szerint  kapcsolom  össze,  ha  tehát 
egy  tényből  egy  másikra,  tőle  különbözőre,  a  jö- 
vőben beállóra  következtetek,  mely  jognál  fogva 
teszem  ezt  ?  Honnét  ismerjük  az  oksági  kapcso- 
latokat ?  Az  észből  ?  Pusztán  az  észből  soha  sem 
találnám  ki,  hogy  a  puskapor,  ha  tüzes  kanóccal 
érintem,  felrobban.  Ezt  tapasztalnom  kell.  De  mit 
tesz  az :  tapasztalni  ?  Csak  annyit,  hogy  néhány 
esetben  láttam  ez  említett  kapcsolatot.  Mi  jogosít 
föl,  hogy  azt  higyjem,  hogy  ez  a  kapcsolat  ezen- 
túl is  fog  ismétlődni  ?  Ennek  egyedüli  alapja  a 
szokás.  Megszoktam  e  képzetek  kapcsolatát,  s 
hiszem,  hogy  ismétlődni  fog.  A  megszokásból 
eredő  e  szubjektív  hitet  átvisszük  a  dolgokra  s  ő 
bennük  magukban  teszünk  föl  ilyféle  kapcso- 
latot, íme  H.  híres  tétele  az  okság  fogalmáról, 
melyről  Kant  azt  mondja,  hogy  ez  rázta  föl  hosz- 
szú  dogmatikai  aknából  (1.  Kant).  Hasonlókép 
bánik  H.  a  szubstaneia  fogalmával.  wDolgotw  nem 
veszünk  észre,  csak  benyomásaink  vannak.  Ezek 
az  elemzések  a  pozitivizmushoz  vezetnek.  Csak 
tényeket  ismerhetünk  meg ;  a  tények  metafizikai 
értelmezése  alaptalan.  A  képzetek  világán  kívül 
nem  ismerhetünk  meg  semmit.  Az  erkölcstant  az 
indulatok  elméletére  alapítja,  az  akarat  szabad- 
ságát tagadja,  de  nem  az  önzésre,  hanem  a  ro- 
konérzésre alapítja  az  erkölcsöt,  amiben  a  híres 
nemzetgazda  Smith  Ádám  is  hozzája  csatlakozott. 
Mint  történetíró  gondos  oknyomozó  módszerével 
tűnik  ki. 

Irodalom.  Burton,  Life  and  correspondence  of  D.  H.,  London 
1846,  2  köt. ;  Compayré,  La  philosophie  de  D.  H.,  Paris  1873 ; 
Huxley  H.,  D.  H.,  London  1879 ;  Jodl,  Lében  u.  Philosophie  1). 
H.-s,  1872;  Meinong,  H.-8tudien,  2  köt.:  Gizycki,  Die  Ethik 
H.-s,  1878 ;  Knight,  H.,  1887 ;  Orr,  Davíd  H.,  190;!.  Munkái- 
nak legjobb  kiadása  Green  és  Grosetól,  1874—1875,  i  kötet. 

2.  H.,  Hamüton,  ausztráliai  utazó,  szül.  Para- 
mattában  1797  jún.  !«.,  meghalt  Yassban  1873 
ápr.  19.  1814.  felfedezte  Berrima  kerületet.  1824. 
Hovellal  az  első  szárazföldi  utazást  tette  Uj-D.- 
Walesből  a  mostani  Victoria  gyarmatba.  1828-ban 
részt  vett  Sturt  utazásában. 

Hnmectantia  (lat.)  a.  m.  nedvesítő  szerek. 

Hu-men,  1.  Bocca  Tigris. 

Humerale  (lat.)  a.  m.  vállkendő,  1.  Amicttis. 

Humerus,  a  felkar,  illetőleg  a  felkarcsont 
latin  neve.  Eredetileg  vállat  jelent,  de  átvitték 
az  elnevezést  a  felső  karra.  L.  Csontváz. 

Humidus  (lat.)  a.  m.  nedves;  humiditas, 
nedvesség. 

Humiíicatio  (lat.),  1.  Humusz. 

Humiliáták  és  humiliátusok,  a  humiliátuá- 
rend  tagjai.  Ez  a  rend  a  XII.  sz.-ban  alakult  egy   | 


Humitis 


—     375     — 


Humor 


jámbor  olasz  világiakból,  illetve  vezeklökböl  álló 
testvérületböl,  amelynek  férfl-  és  nőtagjai  család- 
jaikban éltek  és  gyapjúszövéssel  foglalkoztak.  Az 
első  humiliátus-kolostort  oldradoi  Szent  János 
alapította  (megh.  1159)  Szent  Benedek  szabályai- 
val és  fehér  ruhával.  A  humiliáta-rendet,  mely 
három  osztályból  állott  (1.  a  világban  és  házas- 
ságban élők;  2.  tulajdonkópeni  szerzetesek  és 
apácák  és  3.  papok),  III.  Ince  erősítette  meg  1201. 
Miután  egy  részük  a  valdensekhez  (1.  o.)  húzott,  III. 
Lucius  kiközösítette  őket.  A  XVI.  sz.-ban  a  kolos- 
tori fegyelem  annyira  meglazult,  hogy  V.  Pius  a 
rendet  1571.  feloszlatta.  A  női  ág,  a  humiliáták 
(első  főnöknőjükről  [Blassoni  Klára]  blassonita 
apácák  ós  fegyelmettartó  hospitaliták  néven)  be- 
tegápolással foglalkoztak  és  még  ma  is  van  Olasz- 
országban 5  kolostoruk.  Hamuszürke  (ol.  barettino 
V.  berettino)  ruhájukról  barettinók  v.  berettinók- 
nak  nevezik.  V.  ö.  Tirahoschi,  Vetera  H.  monu- 
monta  (1766— 1769);  Stefano  a  Riv.  die  scienze 
teolog.-ban  (1906). 

Humilis  (lat.),  alacsony,  alázatos ;  ^umiYia- 
tio,  megalázás.  Humülimm  servus,  alázatos  szol- 
gája. 

Hnminanyagok,  a  tulajdonkópeni  humuszt  al- 
kotó anyagok,  amelyek  a  hidrogén-,  az  oxigén-, 
a  nitrogén-  és  a  szénnek  kevéssé  ismert  vegyüle- 
tei (mint  aminő  a  huminsav,  humuszsav),  és  ame- 
lyekhez janiinak  még  azoknak  a  növényeknek 
hamualkotó  részei,  amelyekből  a  H.  keletkeztek 
ós  pedig  olyan  alakban,  hogy  a  víz  által  való  ki- 
mosásuk meg  van  nehezítve  anélkül,  hogy  a  nö- 
vényektől való  felvételük  akadályba  ütköznék. 

Huminit  (ásv.),  szén-,  hidrogén-  és  oxigénnek 
a  vegyülete,  termőhelye  Östmark  Svédországban. 
Hnmit  (ásv.),  tulajdonképen  egy  ásványcsoport- 
nak a  neve,  amely  csoport  3  tagból  áll.  Régente 
mint  1.,  2.  és  3.  típust  különböztették  meg  a  3  ta- 
got, mindhármat  rombosnak  tartották,  közös  kris- 
tályalakra vezették  vissza  ós  kémiai  tekintetben 
azonosnak  vagy  legalább  is  rokonnak  tartották 
őket.  Újabban  kimutatták,  hogy  a  három  ásvány 
egy  törvényszerű  sorozatnak  3  tagját  alkotja. 
Mindhárom  tag  íluor-  és  hidroxiltartalmú  magnó- 
zium-ortoszilikát : 

Kondrodit     ..    Mgj(SiOJj(F,OH)„  monoklin 

Humit  Mg^(SiOj8(F,OH)3  rombos 

Klinohumit...  Mg9(Si04)4(F,0H)3  monoklin. 
A  kristálj'tani  «a»  és  «6»  tengely  mindhárom  ás- 
vánjTiál  ugyanaz,  míg  a  függőleges  «c»  tenge- 
lyek egymáshoz  képest  5:7:9  arányban  állanak. 
A  sorozatnak  van  még  egy  tagja,  amely  kémiai- 
lag nincsen  megvizsgálva,  ez  a  monoklin  prolek- 
tit,  amely  a  Ko-bányában  (Nordmarkeu)  fordul  elő, 
ennek  a  függélyes  tengelye  a  «3')  arányszámot 
kapja,  tehát  a  kémiai  képlete  csakis 

M3(SiOJ(F,OH), 
lehet.  A  H.  kristályai  lapokban  nagyon  gazdagok ; 
előfordul  szemcsés  halmazokban  is;  sárga,  vöröses 
vagj'  barna,  üvegfényű,  átlátszó.  A  Vezúv  bom- 
báiban a  fumarolák  hozták  létre;  Ladu-bánya 
Svédországban  ;  Llanos  de  Juanar  Andalúziában. 
Az  ú.  n.  leukofönicit  olyan  H.,  amelyben  a  mag- 
néziumot mangán  helyettesíti  és  csakis  hidroxilt 
és  semmi  fluort  nem  tartalmaz.  Bíbor-  v.  málna- 
piros kristályos  tömegekben  fordul  elő  Franklin- 


bányahelyen New- Jersey  államban.  L.  még  Kort- 
drodit,  Klinohumit  és  Prolektit 

Hűmmel  Nep.  János,  zeneszerző,  szül.  Po- 
zsonyban 1778  nov.  14.,  megh.  Weimarban  1837 
okt.  17.  A  zongorázásban  Mozart,  a  zeneszerzés- 
ben Albrechtsberger  és  Salieri  volt  a  mestere. 
ISO'í-ben  Esterházy  herceg  zenekarának  ólén 
Haydn  utóda  lett.  1816-ban  Stuttgartban,  1820. 
Weimarban  lett  karmester.  Számos  hangverseny- 
turnéján  elragadta  Európa  zenei  közönségét.  Mü- 
veinek száma :  127.  Irt  4  operát,  5  balletet,  3 
misét,  számos  kamarazenemüvet  és  zongoradara- 
bot, amelyek  közül  /i-moll  és  a-moll  versenyművel 
és  fis-moll  szonátája  a  legnevezetesebbek.  1829. 
négykötetes  zongoraiskolát  adott  ki,  amely  az 
újabbkorl  pedagógiának  első  nagyobb  terméke. 

Hűmmel,  1.  Ferdinánd,  német  zeneszerző  és 
zongoravirtuóz,  szül.  1855  szept.  6.  Berlinben,  ahol 
zenei  tanulmányait  végezte.  A  zeneszerzésben 
Kiél  és  Barghiel,  a  zongorázásban  Graban  és 
Rudorff  tanítványa.  Számos  kamarazeneművet, 
zongoradarabot,  kórust  (Frau  HoUe,  Hánsel  u. 
Grethel)  írt,  operákat  (Angla  1894,  Mara  1893, 
Ein  treuer  Schelm  1894,  Assarpal  1898,  Die 
Beichte  1900)  és  zenét  színmüvekhez  (Sakuntala 
1903). 

2.  H.,  Johann  Erdmann,  német  festő,  szül. 
Kasselben  1769.,  megh.  1852  aug.  26.  Kasselben 
tanult,  1792— 1809-ig  Olaszországban  tartózko- 
dott, azután  a  berlini  műv.  akadémia  tanára  lett. 
Nem  annyira  festményeivel,  mint  inkább  elméleti 
tanulmányaival  és  távlattani  tankönyveivel  szer- 
zett érdemeket. 

3.  H.,  Kari,  német  festő,  a  magyar  születésű 
H.  Nep.  János  (1.  o.)  zeneszerző  fia,  szül.Weimarban 
1821  aug.  31.,  megh.  1906  jún.  16.  Prellernek  volt 
tanítványa,  1842— 46-ig  Olaszországban  tartóz- 
kodott. Müvei  —  többnyire  ideális,  stilizált  táj- 
képek —  a  főbb  német  képtárakban  találhatók ; 
legnevezetesebb  müve,  Armida  kertje,  a  weimari 
nagyhercegi  gyűjteményben  van. 

Hnmmer  Nándor,  történetíró,  szül.  Felsöesz- 
tergályon  (Nógrád)  1856  jan.  19.,  megh.  Buda- 
pesten 1910  ápr.  21.  Főgimnáziumi  tanár  és 
1886—1900.  a  Szent-István-társulat  titkára  volt. 
Munkái:  A  kereszténység  nyomai  Imzánk  mai 
területén  a  honforjlalás  előtt  (1894) ;  Tanulmányok 
a  humanizmus  korából  (1894) ;  A  szláv  keresz- 
téni/séy  hazánk  mai  terüleié)i  a  honfoglalás  előtt 
(1896). 

Hum  na  Sutli,  adóközs.  Várasd  vm.  pregradai 
j.-ban,  (1910)  1296  horvát  lakossal :  postahivatal, 
u.  t.  Pregrada. 

Humor  (lat.)  a.  m.  nedvesség ;  a  régi  orvosi  fel- 
fogás szerint  a  szervezet  nedvei,  amelyeknek  mi- 
nőségétől és  keveredésétől  függ  az  ember  testi  és 
lelki  jóléte  (1.  Humorálpatológia).  Innen  átvitt 
értelemben :  jókedv,  vidámság.  —  Esztétikai  ér- 
telemben a  nevetségesnek  egy  változata,  mely- 
ben a  tárgy,  komikus  vonásai  mellett  is,  eszté- 
tikailag jelentős  marad.  Ezt  a  korlátoltban,  ki- 
csinyesben, értéktelenben  rejlő  fölényes,  fensé- 
ges, komoly  vagy  érzelmes  vonásoktól  nyeri.  A 
H.  tréfa  mögé  rejtett  komolyság  (Schopenhauer.) 
Színezetre  a  tréfa  derűjéhez  állhat  közelebb,  v. 
az  érzelmes  és  komoly  elem  lehet  benne  túlnyomó 


Humoráipatológia 


-      376 


Humusz 


8  az  érzelem  ismét  vidámabb,  v.  keserűbb.  Mikes 
levelein  sokféle  változatait  figyelhetjük  meg.  A 
H.  nyilvánulásaiban  egyéni  vonásokat  mutat.  A 
költő  kedélyétől  különböző  fokú  melegséget  s  annyi 
színt  és  árnyalatot  nyerhet,  mint  a  föld  mélyéből 
előtörő  forrásvíz  tartalmat  ós  ízt  a  földrétegektől, 
melyeken  áthaladt.  A  világirodalom  nagy  humo- 
ristái Cervantes,  Dickens,  Thackeray,  a  mieink 
Arany  János,  Jókai  és  Mikszáth.  A  H.  elméletírói 
közt  első  Jean  Paul  (1804),  a  legújabbak  egyike 
Lipps :  Komik  u.  H.  (1898). 

Humorálpatológia  (gör.),  a  Hippokrates-,  öa- 
lenus-féle  kórtani  rendszer,  amelynek  értelmében 
a  betegségek  a  szervezet  nedveinek  megváltozá- 
sától, különösen  a  vérnek  rossz  keveredéséből 
erednek,  ellentétben  a  szolidái-patológiával,  amely 
szerint  a  betegségek  alapoka  a  sejtek  megválto- 
zása s  azok  hibás  működésének  következménye 
a  betegség  (cellulárpatológia).  Míg  Virchow  Ro- 
kitanszkyval  szemben  mereven  tagadta,  hogy  a 
test  nedvei  is  élnek  s  bennök  is  változások  követ- 
keznek be,  ma  a  szerológiai  vizsgálatok  hatása 
alatt  kétségtelen,  hogy  a  nedvekben  is  lejátszód- 
nak bizonyos  elváltozások,  amelyeknek  ered- 
ménye szintén  beteges  eltérés  lehet.  B  miatt  a 
mai  kórtani  magyarázataink  tekintetbe  veszik  a 
sejtek  elváltozásai  mellett  a  nedvek  változásait 
is  s  mostani  felfogásunk  mintegy  áthidalja  a  hu- 
morai- és  szolidárpatológia  közti  nagy  ellentétet. 

Humor  aqueus  (lat.)  a.  m.  csamokvíz,  a 
szemcsarnokot  tölti  ki,  1.  Szem. 

Humoreszk,  humoros  elbeszélés,  rajz  v.  váz- 
lat. Zenei  értelemben  szabad  formájú,  egytételes 
mű,  amelyre  nézve  nem  annyira  a  humor,  mint 
inkább  a  szeszély,  az  ellentétek  kei-esése,  a  rap- 
szodikusság jellemző.  Néha  éppenséggel  melan- 
kólia val  és  gúnnyal  vegyíti  a  jókedvet.  Schumann 
óta  körülbelül  ez  az  értelme. 

Humor  vitreus  (lat.),  a  szem  üvegtestének 
folyadéka,  1.  Szem. 

Humpata  (Saö  Január io),  önálló  búr  telep 
Huilla  (1.  0.)  angolai  város  mellett. 

Humperdinck,  Engelbert,  német  zeneszerző, 
szül.  1854  szept.  1.  Síegburgban.  A  kölni  konzer- 
vatórium növendéke  volt.  1876-ban  a  Mozart-, 
1879.  a  Mendelssohn-,  1881.  a  Meyerboer-ösztön- 
díjat  nyerte  el.  1890-ben  a  frankfurti  Hoch-kon- 
zervatorium  tanára,  1900.  a  berlini  mesteriskola 
vezetője  lett.  Világhírre  Hánsel  und  Grethel  c. 
mesejátékával  tett  szert.  (Szövegét  H.  nővére, 
Wette  Adelheid  írta.)  Bemutatója  Weimarban 
volt  189^  dec.  23.  Budapesten  1895  febr.  2.  adták 
először  Ábrányi  E.  fordításában.  1897  ápr.  12.  H. 
vezérelte  a  mű  budapesti  előadását.  Többi  operái : 
Die  Königskinder  (Ernst  Rosmer  szövegére,  mint 
opera  1908.  keiült  színre  New  Yorkban,  1912 
nov.  Budapesten) ;  Die  síében  Geislein  (mesejá- 
ték 1897) ;  Dornrösehen  (1902);  DieHeirat  wider 
Wíllen  (Dumas :  Les  demoiselles  de  Saint-Cyr  c. 
vígjátékából  1905).  Zenét  írt  Aristophanes  Lysi- 
stratájához  (1908);  Shakespeare  A  vihar  és  Téli 
rege  c.  szinműveihez.  Átdol-  gozta  Auber :  Cheval 
de  bronzé  c.  dalművét  és  kiadta  Bach  J.  S,  praelu- 
diumait  és  fugáit. 

Humphrey  (ejtsd :  hömfri),  a  brit  Manihiki-szige- 
tok  (1.  0.)  egyike. 


Humphreys  (ejtsd :  hömfriz),  1.  Henry  Noel,  angol 
író  és  illusztrátor,  szül.  1810jan.  4.  Birmingham- 
ban,  raegh.  u.  o.  1879  jún.  10.  Művészi  kiképzé- 
sét a  kontinensen  nyerte  és  hosszabb  római  tar- 
tózkodás után  adta  ki  1840.  első  művét,  Cooke 
Views  in  Romé  c.  gyűjteményének  magyarázó 
szövegét,melyet  azután  igen  sok  illusztrált  munka 
követett.  Kiemeiendők :  British  Butterílies  (1841); 
British  Moths  (1843—45,  2  kötet) ;  The  Illumina- 
ted  Books  of  the  Middlo  Ages  (1844—49) ;  An- 
cient  Coins  and  Medals  (1850) ;  The  Coin  Collec- 
tor's  Manuál  (1853,  2  kötet) ;  The  Coinage  of  the 
British  Empire  (1854) ;  Stories  by  an  Archaeolo- 
gist  and  his  Priends  (1856) ;  Ocean  Gardens  (1857): 
The  Butteríly  Vivarium  or  Insect-Home  (1858) : 
History  of  the  Art  of  Printing  (1867) ;  Holbein 
and  the  Dance  of  Death  (1868) ;  Master-Pieces  of 
the  Barly  Painters  and  Engravers  (1869) :  Rem- 
brandt and  his  Etchings  (1871). 

2.  H.,  William,  amerikai  fizikus  és  meteoroló- 
gus, szül.  1862  febr.  3.  Gap  Mills-ben.  1905  óta  a 
washingtoni  Weather  Bureau  «Mount  Weather» 
obszervatóriumának  vezetője.  Működése  főleg  a 
színképelemzés  és  az  aerológia  körébe  vág 

Hampoletz,  város  Deutschbrod  cseh  kerületi 
kapitányságban,  5884  cseh  lakossal,  posztószö- 
véssel és  sörgyárral,  szövő-  és  földmívesiskolá- 
val, földpátf ejtéssel.  A  várostól  Ny.-ra  fekszik  az 
1139.  alapított  seelaui  premontrei-rendi  apátság. 

Humski  Drugkovec.  adók.  Várasd  vm.  pre- 
gradai  j.-ban,  (1910)  1087  horvát  lak. ;  u.  p.  Huni 
na  Sutli,  u.  t.  Pregrada. 

Humulén,  1.  Komló-olaj. 

Humnlns  L.  (aöv.),  1.  Komló. 

Humusqver,  Magyarország  középkori  földraj- 
zában az  Ér  folyó  neve,  mely  Szilágy,  Szatmár 
és  Bihar  vármegyék  területét  hasítja  és  Pocsaj- 
nál  egyesül  a  Berettyóval. 

Humusz  (lat.,  magyarul  televény),  képződik, 
ha  élettelen  növényi  v.  állati  anyagok  korhadnak 
V.  rothadnak.  A  H.  képződését  humifikádőnak 
nevezzük  és  legjobban  a  trágyatelepen  figyelhet- 
jük meg.  A  friss  szalma,  mely  az  állati  ürülékkel 
a  trágyatelepre  kerül,  csakhamar  megbarnul,  meg- 
puhul, míg  kellő  idő  elteltével  az  egész  anyag 
egyszerűen  omlóssá  válik,  a  mit  a  trágya  boére- 
déséuek  neveznek.  Hasonló  H.-képződési  folyamat 
megy  végbe  a  talajban  és  az  így  képződött  szer- 
ves anyag  a  H.,  mely  a  talajok  barnás  v.  fekete 
színét  okozza.  A  termékenységükről  híres  orosz 
csemoziom-talajokban  aH.  nemritkán  12— 16"/o. 
A  mi  fekete  földjeinkben  ennél  kevesebb,  de  meg- 
jegyzendő, hogy  a  talajok  termőképessége  nem 
áU  mindig  a  H. -tartalommal  arányban.  így  a 
tőzeg-  és  láptalajok  H.-a  terméketlen.  A  H.  mi"  ő- 
sóge  különböző  talajtípusokban  különböző.  Ma 
még  nem  ismerjük,  miféle  anyagokból  áll  a  H.  A 
régebben  feltételezett  humin  és  humin.mv,  ulmin 
és  ulminsav,  krén-  és  apokrénsav  létezését  és  elő- 
fordulását az  újabb  idők  tapasztalatai  nagyon 
megingatták.  Vannak  szakemberek,  kik  a  H.-ve- 
gyületek  létezését  egyáltalán  tagadják  és  a  H.- 
anyagoknak  tulajdonított  sajátságokat  szerves 
kolloidszerű  anyagok  adszorpciós  jelenségeinek 
minősítik.  Az  kétségtelen,  hogy  a  H.-ban  kolloid- 
szerű  anyagok  előfordulnak,  de  az  is  bizonyos, 


Humuszelmólet 


377 


Hundeshasen 


hogy  benne  kémiailag  ismert  vegyületeket  sike- 
rült megállapítani.  Ezért  ma  csak  annyit  állítha- 
tunk, hogy  aH.  az  élettelen  szerves  anyagok  bom- 
]á>sa  közben  képződött  különböző  szerves  vegyü- 
letek keveréke,  mely  a  H.-képződés  minőségéhez 
képes  változó  összetételű.  A  gazda  megkülönböz- 
tet szelid  H.-t  és  savanyú  H.t  Előbbi  a  jó  szántó- 
földek televénye,  utóbbi  a  tőzegekben  uralkodó 
terméketlen  ós  sokszor  savanyú  kémhatású  szer- 
ves anyag.  A  kettő  közé  helyezhető  az  erdő  H.-a, 
mely  hatásában  ugyan  gyakran  savas  jellegű,  de 
azért  sok  esetbon  termékeny  talajokat  alkot.  A 
H.  a  termőtalajnak  becses  alkotó  része.  Egyrészt 
a  talaj  fizikai  sajátságait  javítja,  másrészt  be- 
cses növényi  táplálóanyagokat,  különösen  nit- 
rogéntáplálóanyagot  szolgáltat.  Volt  idő,  mikor 
a  H.-nak  tulajdonították  a  gazdasági  növények 
táplálkozásában  a  főszerepet.  Ez  volt  a  Thaer- 
t'éle  H.-elmélet,  melynek  értelmében  feltételez- 
ték, hogy  a  gazdasági  növények  a  testök  fel- 
építéséhez szükséges  szerves  anyagot  csak  a 
korhadó  szerves  anyagból,  a  H.-ból  vehetik  fel. 
Liébig  és  kortársai  bebizonyították,  hogy  ez  a 
feltevés  helytelen  és  az  ez  irányban  végzett  pon- 
tos kísérletek  beigazolták,  hogy  a  gazdasági  nö- 
vények a  testüket  alkotó  szerves  anyagot  mind 
ogyszerö  szervetlen  vegyületekből  alkotják.  A 
H.-ban  foglalt  nyers  tápláló  anyagot  tehát  csak 
akkor  veheti  fel  a  gazdasági  növény,  ha  az  a  kor- 
hadás  folyamán  egyszerű  szervetlen  vegyületekre, 
pl.  salétromsav-,  foszforsav-,  kálium-  stb.  sóki'a 
bomlott.  Ezt  a  bomlást  a  talajban  nagy  számmal 
előforduló  H.-t  bontó  baktériumok  idézik  elő  (1. 
TalajhaMérimnok).  A  H.  bomlását  külső  ténye- 
zők, ú.  m.  nedvesség,  hőmérséklet,  a  levegő  oxi- 
génje és  a  talajban  előforduló  egyes  alkotórészek, 
különösen  a  mész,  nagy  mértékben  befolyásolják, 
lízért  a  gazdának  módjában  áll  céltudatos  talaj - 
míveléssel  és  trágyázással  a  H.  bomlását  a  talaj- 
ban szabályozni.  A  talaj  H.-mennyiségét  pedig 
istállói  vagy  zöldtrágyával,  vagy  más  szerves  trá- 
gyával szaporíthatjuk.  V.  ö.  Cserháti  Sándor,  Ta- 
lajismeret; u.  a..  Növénytermelés  (általános  rész 
11.  kiad.);  Sigmond  B.,  Mezőgazdasági  Chemla 
(Term.  Tud.  Társulat  kiadása  1904);  WoUny, 
I)ie  Zersetzung  der  organischen  Stoífe  und  die 
Humusbilduugen,  mit  Rücksicht  auf  die  Boden- 
kiütur  (Heidelberg  1897);  Romann  E.,  Boden- 
kunde  (.3.  kiad.  Berlin  1911) ;  Sehreiner  és  Shorey, 
Chemical  na  tűre  ofsoil  organic  matter.  U.  S.  Dep. 
of  Agric.  Bureau  of  soils  Bull.  Nr.  53  és  74. 

Htunusz elmélet,  1.  Humusz- 

Hamusznövény  a.  m.  televénynövény,  1.  Szor 
profita. 

Humusz-szén,  olyan  barnaszén,  amely  fából 
é-s  egyéb  humuszt  létrehozó  növényi  részekből 
keletkezett,  pl.  a  lignit,  a  basztszén,  lápiszén  stb. 

Humusztalajok,  az  olyan  talajok,  melyekben 
20°/o-nál  több  a  humusz,  mlg  a  10— 20"'/o-nyi 
humusztartalmu  talajok  humuszban  gazdag,  az 
5— lOVo-Diyi humusztai-talmuak  humózus  talajok- 
nak mondatnak.  A  H.  legjellemzőbb  képviselője  a 
tőzegből  alkotott  láptalaj, vaialy  főképen  a  korhadás 
különféle  stádiumában  levő  szerves  anyagból  áll. 
Az  ilyen  talajok  a  vizet  át  nem  eresztő  altalajon 
különféle  mo&sári  növényekből,  nevezetesen  sa- 


vanyú füvekből  (Carex-  ós  Scirpus-fajok)  s  tőzeg- 
mohokból  (Sphagnum,  HjT)num,  Polytíichnum) 
képződnek ;  tehát  eredeti  talajok.  Mólységök  V^  s 
3  méter  között  váltakozik  s  az  egymásra  követ- 
kező rétegek  színe  a  korhadás  foka  szerint  szürke, 
barna,  fekete.  Fizikai  tekintetben  az  jellemzi  e 
talajokat,  hogy  száraz  állapotban  nagyon  lazák, 
pomemüek,  hogy  vizet  igen  nagy  mennyiségben 
képesek  r'elvenni,  ennek  folytán  felduzzadnak  s 
ingoványt  képeznek.  Fekete  színöknél  fogva  sok 
meleget  nyelnek  el,  de  minthogy  többnyire  túl- 
nedvességben  szenvednek  s  a  vizet  gyorsan  elpá- 
rologtatják, ami  höveszteséggel  jár,  ezért  hideg 
talajok.  Ezen  okokból  s  mert  a  láptalajok  kevés 
ásványi  anyagot,  ellenben  sok  szabad  humusz- 
savat tartalmaznak,  kultmnövények  mívelésére 
alkalmatlanok,  minélfogva  közönségesen  rétek- 
nek használtatnak,  de  mint  ilyenek  sem  értékesek, 
mert  csak  savanyú  füvekből  álló,  csekély  tápláló 
erővel  bíró  ú.  n.  savanyú  szénát  szolgáltatnak. 
A  H.  további  nemei  az  erdőkben  keletkező  erdei 
föld;  a  folyamok  mentén  és  torkolatánál  kép- 
ződő herM  és  ligettalajok,  valamint  a  rónákat 
borító  szelid  H.  vagy  fekete  föld,  minők  a  magyar 
alföld  déli  része,  a  dél-oroszországi  csemozera, 
Románia  alföldje  s  mások. 

Hum  varoS,  adók.  Verőczevm.  slatinai  j.-ban, 
(1910)  763  magyar  és  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Vocin. 

Hún,  nép,  l.  Hunnok. 

Hu-nan  (a.  m.  D.-re  a  tótól),  középkinai  tarto- 
mány Hu-pé,  Kiang-szi,  Kuang-tung,  Kuang-szi 
és  Kuei-csou  közt,  200,500  km*  területű,  (i9io) 
20.583,187  lakossal.  A  tartomány  dombos  vidék, 
B.-i  részén  síkság,  itt  terül  el  az  5000  km*  terü- 
letű Tung-ting-tó,  amelybe  a  Juen-kiang,  Hszian- 
kiang  ós  a  Lo-kiang  torkollanak,  A  tó  lefolyása 
É.-on  vau  Jo-csounál  ós  10  kilométer  után  a 
Jang-ce-kiangba  ömlik.  A  tó  vidéke  termékeny, 
rizs,  narancs,  citrom,  unom  tea,  gyapot,  kám- 
for értékes  temiesztményei.  Erdeje  kevés  van, 
egyes  részei  fátlanok  ;  a  vadászat  ós  halászat, 
marhatenyésztós,  a  folyókban  az  aranymosás 
a  lakosság  jövedelmező  foglalkozásai.  Szónbá- 
nyái 56,000  km2  területen  évi  600,000  tonna 
bányászassál ;  réz,  cinn,  ólom,  clnóber  stb.  bányái 
híresek.  Egyike  Kina  legtermékenyebb  részeinek, 
hatalmas  rizskivitele  van.  Régebben  Hu-kuang 
néven  Hu-pével  egy  tartomány  volt,  fővárosa 
Csang-sa,  nevezetesebb  városai  még:  Csang-tő 
Csönn-csou,  Pao-king,  Hsziang-tan,  Jo-csou  stb. 
Katolikus  ós  protestáns  missziói  vannak.  V.  ö. 
Lóczy,  Khina  (410 — 413.  oldal)  és  Riditiiofen, 
China  (II.  köt.  39.  old.)  ésLettersonChinal870- 
1871.  (Sang-hai  1900). 

Huncfnt  (a  német  Hundsfott-h6\)  a.  m.  gaz- 
ember. 

Hundeshagen,  1.  Johann  Ghristian,  az  erdé- 
szeti tudományok  tanára  Tübingenben  és  Giessen- 
ben,  szül.  1783  aug.  10.  Hanauban,  megh.  1884- 
febr.  10.  Giessenben.  Főbb  művei :  Die  Foratab- 
schatzung  (Tübingen  1826);  Bncyklopádíe  der 
Forstwissenschaften  (u.o.  1821—31) ;  Bodenkunde 
(u.  o.  1830). 

2.  H.,  Kari  Bemhard,  német  prot.  teológus, 
H.  1.  fia,  szül.  Friedewaldban,  Hersfeld  mellett, 
1810  jan.  30.,  megh.  Bonnban  1872  jún.  2.  öies- 


Hundred 


-     378 


Hunfalvy 


seuben,  Heidelbergben  és  Bonnban  volt  egyetemi 
tanár.  Egyháztörténeti  és  egyházpolitikai  müvei, 
különösen  Beitrage  z.  Kirchenverfassungsgesch. 
und  Kirchenpolitik,  insbesondere  des  Protestantis- 
mus  (1864)  cimű  munkája,  az  líjabbkori  legjelesebb 
egyháztörténelmi  dolgozatok  közé  tartoznak.  V. 
ö.  Ghristlieb,  H.,  eine  Lebensskizze  (Gotha  1873). 

Hundred  (ejtsd:  höadrd),  a  középkorban  az  an- 
golszászoknál a  gaunak  vagy  grófságnak  egy 
•  része ;  később  e  kerület  szabad  férflainak  gyíílé- 
sét  hívták  így,  mely  minden  hónapban  egyszer 
ült  törvényt. 

Hnndredweiglit  (ang.,  ejtsd:  höndrdvét),  az 
angol  mázsa  neve.  Angliában  =  4  quarter  ^^  112 
kereskedelmi  font  (libra  vagy  Avoirdupois,  1.  o.) 
=  50"82  kg.  A  kereskedelemben  többnyire  öO^/^ 
kg.-nak  veszik.  Az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban =  100  angol  keresk.  font  =  45'36  kg.  Ré- 
gebben Centweight-nek  (1.  o.)  nevezték.  Innen  ered 
jelzése  is :  cwt. 

Hiindrieser,  Emil,  német  szobrász,  szül.  Kö- 
nigsbergben  1846  márc.  13.,  megh.  1911  jan.  30. 
Berlinben  Siemeringnek  volt  tanítványa.  A  Be- 
gas-féle  realisztikus-dekoratív  irányból  kiinduló, 
utóbb  egyszerűbb  és  monumentálisabb  művésze- 
tének legkiválóbb  termékei :  III.  Frigyes  Vilmos 
bronzszobra  a  berlini  Zeughausban ;  Luther  em- 
lékszobra Magdeburgban ;  I.  Vilmos  császár  lo- 
vasszobrai a  Kyffhauser-emléken  ós  Koblenzben ; 
Berolina  szobra  Berlinben ;  Bismarck  emlékszobra 
Mannheimben ;  Lujza  királyné  szobra  a  berlini 
Nationalgalerieben. 

Hundsrück,  1.  Hunsrück. 

Hunialva  (Huusdoií),  kisk.  Snepes  vm.  kés- 
márki j.-ban,  (1910)  1265  német  és  tót  lak. ;  vasúti 
állomás,  posta-  és  táviróhivatal,  postatakarék- 
pénztár. Hozzá  tartozik  Matlárháza  (1.  o.)  nya- 
ralótolep.  Monostorát  állítólag  a  szent  sir  szabá- 
lyozott kanonok-rendje  részére.  1232.  építették 
(Raligio,  1853.,  57.  sz.).  Okleveles  nyoma  nincs. 

Hunfalvi  csúcs,  a  Magas-Tátrának  egyik  csú- 
csa (2553  m.),  mely  a  Lomniczi  csúcs  csoportjában 
emelkedik  s  ennek  K.-i  sarokbástyája. 

Hunialvy,  1.  János,  a  magyar  tudományos 
földrajz  megalapítója,  szül.  Nagyszalókon,  Szepes 
vármegyében,  1820  jan.  21.,  megh.  Budapesten 
1888  dec.  6.  Tanulmányait  Késmárkon,  Miskolczon 
s  Eperjesen  végezte,  majd  Berlinben  és  Tübingen- 
ben  járt  az  egyetemre.  1846.  a  statisztika  és  tör- 
ténelem tanára  lett  a  késmárki  líceumon,  de  a 
szabadságharcban  való  részvétele  miatt  állásától 
megfosztották  és  börtönbe  zárták.  Kiszabadulva 
1853.  Pestre  költözött  s  Greguss  Ágostonnal  szer- 
kesztette a  Család  Lapját,1866.  PállTy  Móric  felszó- 
lítására a  kii-.  József  műegyetem  tanára  lett ;  1870. 
a  bpesti  tudomány-egyetem  földrajzi  tanszókére 
nevezték  ki.  Időközben  többször  utazott  külföl- 
dön, Hágában,  Szent-Pétervárt,  Parisban,  London- 
ban, Velencében  és  Rómában  részt  vett  a  nem- 
zetközi statisztikai  és  földi'ajzi  kongresszusokon. 
A  Magyar  Földrajzi  Társaság  működésében,  mely- 
nek alapításától  (1872)  kezdve  ehiöke  volt,  tevé- 
keny részt  vett,  valamint  a  M.  Tud.  Akadémiában, 
a  közoktatásügyi  tanácsban  és  a  fővárosi  képvi- 
selőtestületben is.  Számos  tudós  társaság  tiszteleti 
tagjává  választotta  és  a  főváros  már  életében  H.- 


utcának  keresztelte  el  azt  az  utcát,  hol  lakóháza 
volt.  50  kötetre  menő  művei  s  tömérdek  érteke- 
zése nagy  híi'nevet  szerzett  számára.  Főbb  mű- 
vei :  Egyetemes  történelem  (3  köt..  Pest  1850) ; 
Magyarország  és  Erdély  képekben  (3  köt.,  Pest  és 
Darmstadt  1856);  Magyarország  természeti  vi- 
s:^on,yainak  leírása  (3  vaskos  köt.,' Pest  1863-65) ; 
Eq  és  föld,  csillagászati  földrajz  (Budapest  1873) ; 
Egyetemes  földrajz  (3  vaskos  kötet,  az  utolsót 
Thirring  fejezte  be,  Budapest  1881—89).  Ez  a  mű 
5  kötetre  volt  tervezve,  de  csak  az  Európára  vo- 
natkozó rész  készült  el.  A  U.,  Magyarországot 
tárgyaló  kötet  56  íven  ma  is  legterjedelmesebb  le- 
írása hazánknak.  Számos  tankönyvet,  röpiratot 
írt  s  szerkesztette  Keletivel  az  Akadémia  nem- 
zetgazdasági és  statisztikai  közleményeit.  Ó  bo- 
csátotta közzé  és  adta  ki  németül  is  Magyar  László 
afrikai  útleírásait.  V.  ö.  Márki  Sándor,  H.  János 
(Földrajzi  Közi.  1889);  Keleti  Károly,  H.  emlé- 
kezete (Akadémiai  emlékbeszédek,  Budapest  1890). 
2.  H.  Pál,  az  újabb  mag^'ar  összehasonlító  nyel- 
vészet megalapítója,  az  előbbinek  bátyja,  szül. 
Nagyszalókon  (Szepes)  1810  márc.  12.,  meghalt 
Budapesten  1891  nov.  30.  Tanulmányait  Késmár- 
kon és  Miskolczon  végezte.  1838-ban  ügyvéd 
lett,  1842.  jogtudományi  tanár  a  késmárki  kollé- 
giumnál, 1841.  az  Akadémia,  1843.  a  Kisfaludy- 
társaság  tagja,1849.  képviselő.  Finn-ugor  és  török 
nyelvészettel  1853  óta  foglalkozott  tüzetesen. 
1856-ban  indította  meg  Magyar  Nyelvészet  c. 
folyóiratát.  Regulyval  tanulmányozta  ennek  vogul 
gyűjtéseit  s  ezeket  közösen  akarták  kiadni.  Mikor 
azonban  Reguly  (1858)  meghalt,  H.  maga  foly- 
tatta e  vogul  tanulmányokat  s  már  1859.  kiadta 
és  magyarázta  a  teremtésről  szóló  vogul  mondát, 
mely  első  eredeti  vogul  szövegközlés  volt  s  nem- 
csak nyelvi  tekintetben,  hanem  mitológiai  tartal- 
mánál fogva  is  nevezetes.  E  tanulmányok  ered- 
ménye volt  aztán  az  a  nagy  munka,  melyben  A 
vogul  föld  és  nép  (1864)  cím  alatt  Reguly  hagyomá- 
nyainak egy  jókora  részét  kiadta  s  terjedelmes 
bevezetéssel  s  nyelvi  fejtegetésekkel  kisérte.  1862 
óta  másfél  évtizeden  át  az  Akadémia  megbízásá- 
ból a  Nyelvtudományi  Közleményeket  szerkesz- 
tette. E  folyóiratban  megjelent  munkái  közül  leg- 
fontosabb: Akondaivogulnyelv  {iS72)  és  Azészaki 
osztják  nyelv  (1875).  Azontúl  már  nem  igen  foglal- 
kozott nyelvészettel ;  ezt  a  tért  egészen  Budenznek 
és  Budenz  iskolájának  engedte  át.  Egy  évtizeddel 
utóbb  mintegy  elkésve  adta  ki  Nyelvtudomány  és 
Nyelvészet  című  füzetót,  melyben  az  újabb  nyel- 
vészet s  nyelvtanítás  tételeit  s  irányait  bírálgatta. 
H.  nyelvészeti  működése  leginkább  az  összehason- 
lítás terén  mozog.  Nem  egyszer  kellett  H.-nak 
Vámbéry  val,  ki  a  magyaroknak  a  török-tatár  nép- 
fajjal való  rokonságát  vitatta,  megküzdenie,  de  a 
polémia  érdeme  többnyire,  eredménye  mindig  az  6 
állításai  mellett  szól.  Ez  volt  a  híres  ugor  török 
háború.  Főbb  művei  az  említetteken  kívül :  Aris- 
toteles  Poétikája  (Pest  1842) ;  Egy  vogul  monda 
(u.  0. 1859) ;  Finn  olvasmányok  (ú.  o.  1861) ;  Uta- 
zás a  Balt-tenger  vidékein  (u.  o.  1875) ;  Magyar- 
ország ethnographiája  (u.  o.  1876) ;  A  székelyekről 
(u.o.  1879)  stb. ;  németül :  Díe  Ungern  oder  Magya- 
rén (Teschen  1881);DieRumanen  u.  ihre  Ansprüche 
(u.  0.  1883)  stb.  Életének  utolsó  húsz  évében  nép- 


Hunfalvy-nyeregr 


—     379 


Hunn 


tani  s  őstörténeti  nyomozásainak  élt :  Anonymus 
hitelességével,  a  székely  kérdéssel,  az  oláh  nyelv 
ós  nép  eredetével  foglalkozott  (Az  oláhok  története, 
2  köt.,  Budapest  1894).  B  közben  fáradhatatlanul 
résztvett  a  tudományos  és  közművelődési  intéze- 
tek működésében  :  az  Akadémia  és  Kisfaludy-tár- 
saság  ülésein,  a  Magyar  Néprajzi  Társaságban, 
melyet  6  alapított  s  a  Luther-társaságban,  mely- 
nek elnöke  volt ;  az  evangélikus  egyház  iskolai 
ügyeiben  s  a  főrendiház  ülésein,  melynek  élet- 
hossziglan kinevezett  tagja  volt.  V.  ö.  Hunfalvy- 
Album,  H.  akadémiai  tagságának  félszázados  em- 
lékére kiadták  tisztelői  (szerk.  Simonyi  Zs.) ;  em- 
lékbeszédet mondott  róla  Márki  S.  a  Földr.  társa- 
ságban 1889.  s  P.  Theivrewk  E.  az  Akadémiá- 
ban 1894  végén  ;  Munkácsi  Bernát,  H.  Pál  emlé- 
kezete. Budapesti  Szemle  1912  ós  külön  is ;  Szily 
Kálmán,  H.  Pál  emlékezete,  a  Magyar  Nyelv  c. 
folyó  irat  6.  kötetében. 

Huníalvy-nyereg,  a  Magas-Tátra  főláncolatá- 
nak  egyik  nevezetesebb  nyerge,  mely  a  Tenger- 
szem-csúcsot (2508  m.)  a  Tátra-csúcstól  (2555  m.) 
elválasztja  s  nehéz  átjárót  alkot  a  galíciai  Po- 
duplaszki  völgyből,  illetve  a  Cseh-  és  Jeges-tótól 
a  Menguszfalvi  völgybe  nyíló  kis  Hunfalvy- 
völgybe,  illetve  a  Békás  tavakhoz.  A  nyereg  ma- 
gassága 2360  m.  V.  ö.  Muttnyánszky  Jenő,  A 
Tátra-csúcs  (Turisták  Lapja,  1890). 

Hangára,  nemzetközi  jelzője  a  Magyar- 
országból kikerült  vagy  kicsempészett  prostituált 
nőknek.  L.  Prostitúció. 

Hungária,  Magyarország  latin  elnevezése, 
1.  Hungarm.  —  H.a  képzőművészetben  Magj^ar- 
ország  megszemélyesítése ;  sisakos,  vértes,  paj- 
zsos nő  alakjában  ábrázolják. 

Hungária,  a  434.  számú  kisbolygó  neve,  me- 
lyet TFr?//- fedezett  fel  1898  szopt.  11.  Heidelberg- 
ben  fotográfiai  úton.  Azért  különösen  érdekes, 
mert  rajta  kívül  csak  egy  kisbolygó  van,  melynek 
közepes  távolsága  a  Naptól  kisebb.  Ez  az  Erős 
(433)  kisbolygó,  melynek  közepes  távolsága  a 
Naptól  1-46  Pö!d-Naptávolság,  míg  a  H.-é  1*94. 
Az  Erős  keringésideje  176  év,  a  H.-é  271  év. 

Hungarían-American  liine  (ang.),  a  Cu- 
rtard  angol  hajóstársaság  által  a  flumo— new- 
yorki  viszonylatban  magyar  kivándorlók  szállí- 
tása céljából  a  magyar  kormánnyal  1904.  kötött 
szerződés  alapján  berendezett  menetrendszerű  já- 
ratoknak angol  megnevezése. 

Hungárián    Fonnd    (ang.,    ejtsd:    höagenen 

faund).  E  cím  alatt  bocsátotta  ki  Kossuth  Lajos  az 
amerikai  papirdoUárokat  (1,  5,  10,  50, 100  dollár) 
New-Yorkban  1852  febr.  2.  és  júl.  1.  angol  szö- 
veggel s  a  nagyobb  értékek  alatt  sajátkezű  alá- 
irá.sával. 

Iliingaricuni  (lat.),  szószerint  a.  m.  ami 
magyar  v.  ami  a  magyarságra  vonatkozik.  Kü- 
lönösebben értünk  e  szó  alatt  minden  olyan  nyom- 
tatványt, kéziratot,  emléket,  melynek  magyar 
vonatkozása  van.  Ujabban  szokásos  e  szót  csak 
a  nyomtatványokra  és  kéziratokra  érteni  s  itt  is 
kivált  az  1711-ig  terjedőkre,  még  pedig  úgy  bel- 
földiekre, mint  a  külföldön  megjelentekre  V.  talál- 
hatókra. A  régi  magyar  H.-ok  bibliográfiái :  Szabó 
Károly:  Régi  Magyar  könyvtár  1711-ig  (1— III., 
I— II.  köt.) ;  a  külföldi  H.-oké :  gr.  Apponyi  Sán- 


dor, Hungarica.  Magyar  vonatkozású  külföldi 
nyomtatványok  (2  köt.  1902).  Az  elsőhöz  a  pótlá- 
sokat, 1.  Magyar  Könyvszemle  és  Sztripszky 
Hiador,  Adalékok  Szabó  Károly  Régi  Magyar 
Könyvtár  c.  munkája  I— 11.  köt.-hez  (1912,  kő- 
nyomat). 

Hungarites  Strombecki  Gries.,  alneme  és 
faja  az  Ammonites  génusznak.  A  középső  triász- 
ban fordul  elő.  Maga  a  nem,  melyből  eddig  kb.  20 
fajt  ismernek,  már  a  karbonban  veszi  kezdetét. 

Hungarus  elnevezés  a  Névtelen  szerint  Hung 
(Ung)  várátől  van,  mivel  a  szlávok  meghódítása 
után  a  hét  fejedelmi  személy  Pannoniába  bejövén, 
«ott  továbbad  időzött,  ahonnan  minden  körülfekvő 
nemzetek  Álmost,  Ögyek  fiát,  hungvári  vezérnek  s 
vitézeit  hungváriaknak  nevezték»  (2.  és  13.  feje- 
zet). A  név  azonban  már  jóval  előbb  ismeretes 
volt.  Jordanis  (De  rebus  öoth.  37.)  mára  Vl.  sz.-ból 
említi,  hogy  «Hunuguri  hinc  simt  noti,  quia  ipsis 
pellium  raurinarum  venitcommercium)).  Sőt  már 
az  V.  sz.  derekán  megtaláljuk  az  onogurok  nevét 
Priskus  Rhetornál,  aki  szerint  más  rokon  nép- 
törzszsel  együtt  az  avarok  által  kiűzött  délszibé- 
riai szabirok  szorították  ki  őket  ősi  földjükről  az 
Alsó- Volga  vidékére.  Ismerték  a  nevet  a  későbbi 
bizánci  írók  is ;  így  pl.  a  IX.  sz.-beli  Georgius 
Monachus,  ki  minden  további  felvilágosító  meg- 
jegyzés nélkül  egyszer  Ungroi,  aztán  Unnoi  és 
Turkoi  néven  említi  a  magyarokat.  A  szlávok  is 
ungri,  ugri  néven  ismerték  meg  a  magyarokat  s 
megkülönböztették  köztük  a  fehér  és  íleketeungro- 
kat.  A  nyugati  írók  eleinte  avaroknak  nevezték 
őseinket,  Regino  azonban  már  az  ungri  nevet 
használja.  Innen  (s  nem  a  Névtelen  szójátékától) 
van  az  Ungria,  üngaria,  Hungária  s  Ungem  vagy 
Himgem  elnevezés.  V.  ö.  Századok  (1905, 69—70, 
179,  376-379  1.). 

Hungerford,  Margaret,  angol  regényírónö, 
szül.  1855.,  megh.  1897.  Már  első  műveivel :  Molly 
Bawn  (1878) ;  Mrs.  Geoffrey  (1881) ;  Phyllis  (1883) 
nagy  sikert  aratott.  Regényei  könnyű,  friss  elő- 
adásmódjuk és  érdekes  meseszövésük  által  tűn- 
nek ki,  számuk  a  negyvenet  meghaladja  Kieme- 
lendők:  A  Modern  Circe  (1888):  The  Duchess 
(1891);  A  Conquering  Heroiné  (1893);  A  Tug  of 
VVar(1895) ;  The  Coming  of  Chloe(1897).  Magya- 
rul megjelent :  Kis  hercegnő  (ford.  Fái  J.  Béla, 
Budapest  1892) ;  Kis  hóbortos  (ford.  Szigethyné 
Szálai  Erzsi,  u.  o.  1894):  Leány-csiny  (Pesti 
Napló  1893.  évf.). 

Hungriscli.  Az  utolsó  magyar  rézdenárt 
próbaképen  11.  József  császár  korában,  1788-ban 
Körmöczbányán  verték  BIN  HUNGRISCH  név 
alatt,  mely  azonban  forgalomba  nem  jött.  Ezzel  a 
denárverés  teljesen  megszűnt  hazánkban. 

Hunka,  a  Garics-hegysóg  legmagasabb  csúcsa 
(489  m.)  Horvát-Szlavonországban,  Belovár-Körös 
vármegyében. 

Hunkár  Szkelesszi,  a  Boszporusz  kís-ázsiai 
partján  az  Óriás-hegy  alján  elnyúló  festői  völgy, 
egy  török  császári  palotával.  Ebben  kötötte  1833 
jun.  26.  Orosz-  és  Törökország  a  H.-i  szerződést, 
amely  a  Dardanellákat  az  idegen  hadihajók  elöl 
elzárta. 

Hán  mondák,  1.  Hnnn  mondák. 

Hunn,  nép,  1.  Hunnok. 


Hunn  betUk 


380 


Hunn  mondák 


Hunn  betűk,  1.  Hunn-székely  írás. 

Hunnivár,  Jordanis  által  említett  hmm  hely- 
név, melynek  magyarázatában  eltérők  a  vélemé- 
nyek, mivel  eredeti  kézirat  hiányában  nem  egy- 
forma a  szöveg  a  későbbi  időkből  származó  má- 
solatokban. Régebbi  felfogás  szerint  annyit  jelen- 
tett a  H.,  hogy  «hunn  vár»,  mely  az  Al-Dmia  ágai 
által  átszelt  Kis-Scythiában  feküdt,  hol  csakugyan 
volt  egy  «hunnok  váránaka  nevezett  s  a  VI.  sz.- 
ban  méíT  bomladozó  félben  levő  régi  erődítmény. 
Az  újabb  magyarázatok  szerint  nem  az  Al-Duna, 
lianem  a  Dnyepr  (Dauapris)  ágai  által  átszelt 
vidékről  beszélt  Jordanes  s  a  Danapris  folyóról 
mondja,  hogy  ozt  nevezték  a  hunnok  (Hunni) 
Uámak. 

Hann-magyar  írás  a.  m.  hunn-székely  írás 
(1.  0.). 

Honn-magyar  mondák,  l.  Hunn  niondák. 

Hunn  mondák.  Három  csoportot  alkotnak, 
ezek :  a  latin,  germán  ós  magyar  mondák.  Az  első 
csoport  jobbára  legendákból  áll,  melyek  rendsze- 
rint valamely  galliai  vagy  itáliai  városnak  Attila 
által  való  feldúlatására  vagy  csodás  megmenekü- 
lésére vonatkoznak ;  ezen  legendák  a  népvándor- 
lás minden  borzalmát  Attila  személyiségével  hoz- 
zák összeköttetésbe,  akit  általában  «isten  ostorá- 
nak)) neveznek.  Egészen  különbözik  ezektől  a 
germán  mondák  felfogása,  melyekben  Attila  bölcs, 
hatalmas,  gazdag  ós  nagylelkű  uralkodó,  kinek 
párját  sehol  nem  lehet  találni  s  aki  mellett  egé- 
szen eltörpülnek  a  népvándorlás  többi  nagy  alak- 
jai; közülök  csak  azok  emléke  maradt  fenn  a 
germánoknál,  kiket  valami  módon  Attila  szemé- 
lyével tudott  összekapcsolni  a  monda,  mint  berni 
Detrét,  Hermanarichot,  a  burgund  Gundahart 
stb.,  a  többi  pedig,  mint  a  gepida  Ardarich,  a 
vizigót  Athanarich,  Alarich,  Ataulf,  a  catalauni 
mezőn  elesett  Theodorich  és  más  germán  hősök 
hagyománya  egészen  kiveszett.  A  magyar  mon- 
dákat csak  azon  száraz  kivonatból  ismerjük,  me- 
lyet a  Xni.  sz.  húszas  éveiben  állított  össze  egy 
névtelen  krónikaíró  s  amely  a  Hézai-  és  Márk- 
féle ki'ónika  első  részét  képezi ;  egy  pár  sovány 
vonatkozás  Anonymus  művében  is  található. 
Irodalmunkban  nagy  vita  folyt  arról,  hogy  egy- 
általában lehot-e  beszélni  magyar  H.-ról  s  ma- 
gyar hagyományokon  alapul-e  a  krónikák  mon- 
dai anyaga.  Wenzel  G.  (Reguly- Album,  1850), 
Toldy  F.,  IiMyi  A.  a  magyar  eredetet  vitatták, 
melybe  azonban  idegen  elemek  is  vegyültek  s 
ebben  Thierry  A.  (Attila-mondák.  Ford.  Szabó  K. 
Pest  1864)  sem  kételkedett.  Ellenben  Hunfalvi/ 
P.  (Magyarország  ethnograpliiája,  1876.  A  széke- 
lyek, 1880)  német  eredetűnek  tartotta  hunn  mon- 
dáinkat 8  lehetetlenségnek  nyilvánította,  hogy 
nemzeti  hagyományaink  lettek  volna  a  hunnok- 
ról.  Biedl  Fr.  (Budapesti  Szemle  27.  k.  1881)  sze- 
rint a  magyar  H.  a  krónikások  által  külföldi  kró- 
nikákból merített  könyvmondák.  MarczaliE.  (A 
magyar  történet  kútfői,  1880  és  Budapesti  Szemle 
25.,  1881)  a  magyar  H.  alaprészét  német  eredetű- 
nek tartja  ugyan,  de  ehhez  később  magyar  ele- 
mek is  járultak.  Ezekkel  szemben  Gyulai  Pál 
(Budapesti  Szemle  25.  és  27.  k.)  tagadja,  hogy  a 
magyar  H.  csak  a  német  Attila-monda  magyaro- 
sításai, mert  a  magyar  H.-nak  mind  felfogása, 


mind  költői  alapeszméje  más,  mint  a  germán  mon- 
dáké. Szász  Károly  sem  hiszi,  hogy  latin  króni- 
kákból átmehetett  volna  egy  monda  a  nép  tuda- 
tába (Világirodalom  eposzai,  1882-  II).  Heinrich 
Gusztáv  (Etzelburg  é  s  a  magyar  hunn  monda,  akad . 
székfoglaló  1882),  Petz  Gedeon  (A  magyar  hunn- 
monda,  Budapest  1885)  s  Bleijer  Jakab  (A  ma- 
gyar hunn  monda  germán  elemei,  Budapest  1908) 
elismerik  ugyan,  hogy  néptlnknek  volt  huuu- 
mondája,  még  pedig  már  ittléte  első  idejében ; 
csakhogy  mind  a  hunn  néppel  való  rokonságá- 
nak tudatát,  mind  a  hunnokra  vonatkozó  mon- 
dai hagyományokat  itt  ez  országban  vette  át  a 
hunnok  után  itt  lakó  népektől.  E  mondák  krónika- 
íróink  korában  még  éltek.  Krónikásaink  azonban 
nem  tai-tották  fenn  mind,  mert  ők  történetet 
akartak  írni  s  inkább  a  történeti  forrásokat  hasz- 
nálták, de  ahol  forrásaik  megszűntek,  mindig 
a  mondából  kértek  kölcsön  adatokat.  A  H.  azon 
alakja  tehát,  melyet  a  krónikásoknál  találunk, 
a  következő  forrásokból  került  össze :  1.  külföldi 
tudós  krónikákból;  2.  a  magyar  nóphagyomá- 
nyokból ;  3.  az  országban  élő  német  eredetű  mon- 
dákból (Detre,  Kriemhild  szerepe),  melyek  egy- 
része  a  magyar  mondakincsbe  is  átment ;  4.  a 
krónikások  önkényes  változtatásaiból  és  toldásai- 
ból. Nóphagyományunkban  egykor  nem  abban  a 
terjedelemben  és  alakban  élt  a  hunn  monda,  mi- 
nőben a  krónikákból  ismerjük.  De  ebben  az  alak- 
ban vált  újabb  epikánk  forrásává  (Arany).  A  ma- 
gyar hagyományos  elemek  pedig  többfélék.  Van- 
nak egyenes  hunn-emlékek,  mint  Bendegúz  és 
Etele  neve,  mely  névalakok  csakis  magyar-török- 
fajta népségtől  származhatnak :  a  hunn-magyar 
eredet  mondájának  alapja  is  egy  régi  hunn 
monda  a  csodaszarvasról,  míg  a  Pannónia  bii*to- 
káért  a  hunnok  ós  németek  közt  folyt  véres 
százhalmi,  tárnokvölgyi  és  cesumauri  ütköze- 
tek, meg  Attila  flainak  viszálykodása,  Csaba 
leveretése  s  a  székelyek  menekülése  a  Csigla- 
mezöre,  a  Nagy  Károly  és  avarok  közti  küzde- 
lemnek és  az  avarok  bukásának  emlékeit  őrizték 
meg  s  nyilván  azon  hunn-bolgár  elemtől  valók, 
mely  678  körül  költözött  be  Pannóniába  az  ava- 
rok közé  s  mely  a  nyugati  és  déli  határszélek  ma- 
gyarságában és  a  székelyekben  maradt  fenn.  E 
hagyományok  honfoglaláskori  emlékekkel  foly- 
nak össze;  Attila  Zovárd  nevű  kapitánya,  kit 
Itália  ellen  küld,  nem  más,  mint  a  924riki  had- 
járat vezére  (Liutprandnál  Salardus) ;  a  Miramani- 
mona  szultán  ellen  küldött  sereg,  mely  elkésett 
a  catalauni  ütközetből  s  nem  mert  hazatérni,  az 
a  magyar  csapat,  moly  II  l.  Abderrahman  cordovai 
khaliíá  megtámadására  indult ;  a  keveaszói  hunn 
fejedelmi  temető  Bojta  kun-kabar  vezér  nemzet- 
ségének temetkezési  helye ;  ugyancsak  honfogla- 
láskori emlékek  befolyása  alatt  adnak  a  mondában 
a  himnoknak  hét  vezéi*t,  akik  közt  a  magyarok  hár- 
mas fejedelemségének  visszhangjául  3— Stestvói-t, 
vagyis  más  szóval  három  együtt  uralkodó  fejedel- 
met találunk  s  talán  az  a  három  személy,  kiket  a 
monda  Chele  flainak  mond,  egyenesen  honfogla- 
láskori ;  Kadicsa  (Anouymusnál  Zuard  testvére) 
bizonyára  az,  Anonymus  még  az  apját  is  Chelé- 
vel  egyezően  Hulecnek  nevezi.  Himn  mondáink 
honfoglaláskori  emlékekkel  átszőtt  s  az  avarok 


Hunnok 


—     381     - 


Hunnok 


bukásának  hagyományain  alapuló  eredetét  Jhiiry 
József,  dr.  Sebestyén  Gyula  és  Nagy  Géza  vitatta. 
Mindezek  arra  a  végeredményre  vezetnek,  hogy  a 
magyar  H.  egy  nagy  mondakörnek  a  töredékei, 
melyet  a  magyarság  eredeti  hunn  emlékekből, 
avar-  és  honfoglaláskorí  hagyományokból  s  hazai, 
főleg  germán  eredetű  mondákból  fejlesztett  ki ; 
egy  egységes  koncopció  fűzte  mindezeket  össze, 
melynek  körvonalai  a  krónikás  száraz  kivonatából 
is  fölismerhetök ;  hunnok  és  németek  harcolnak 
Pannónia  birtokáért,  az  Attila-flak  viszálykodásai 
miatt  elvesztik  a  hunnok  s  idegenek  lépnek 
Attila  örökségébe,  de  a  magyarok  nem  feledkezve 
meg  Csaba  végrendeletéről,  ismét  visszafoglalják, 
amit  apáik  bűnei  elvesztettek. 

Hunnok.  Ural-altáji  nép,  mely  legelőbb  Belső- 
Ázsia  ÉK.-i  részeiben,  az  Amur  és  Szolenga  vi- 
dékén tűnt  föl  s  onnan  nyomult  időszámításunk 
kezdetétől  fogva  mindinkább  nyugat  felé.  Leg- 
elébb a  kinai  források  szólnak  róluk,  melyek 
hiunynu,  hiiinjo  stb.  név  alatt  a  lír.  e.  XII.  sz. 
óta  emlegetik  őket,  mint  akik  többszörös  betöré- 
seiklíel  (így  Kr.  e.  1120.,  910.,  880.,  700.,  650.)  há- 
borgatták az  észak-kinai  tartományokat,  Senszit, 
Santungot  és  Csilit.  Ellenük  építtette  a  Czin  di- 
nasztia alapítója,  Sihoang  császár  Kr.  e.  220  felé 
kétezer  km.  hosszúságban  a  nagy  falat.  líttől 
fogva  nyugatnak  fordult  a  H.  áramlata  s  Ki*,  e. 
206—174  közt  Mautur  (Móte,  Mete)  vagyis  Mak- 
tur  (Hirth  Fr.  szerint)  senjü,  ki,  mint  utódai,  a 
«czemli  v.  tenkili  (azaz  tengri)  khutu  a.  m.  az 
ég  íla»  címet  vette  föl,  az  Orkhon,  Tula  és  Sze- 
lenga  vidékéről  messze  kiterjesztette  a  H.  ural- 
mát, újgy,  hogy  a  tonghuk  legyőzése  után  egész 
Belsö-Azsiát  hatalma  alá  vetette  s  egyesítette  az 
összes  <(ljjas»  népeket,  szára  szerint  26-ot  s  300 
ezer  emberből  álló  hadserege  volt.  Utóda,  Lausang 
(Kr.  e.  174—158)  a  Felső-Hoangho  vidékét  is 
meghódította  s  kiverte  onnan  a  jtiecsiket,  kik 
aztán  Indiában  az  ú.  n.  indo-szkitha  birodalmat 
alapították.  A  Kr.  e.  I.  sz.-ban  hanyatlani  kez- 
dett a  hiungnu  birodalom,  belviszályok  törtek 
ki,  úgy,  hogy  utoljára  is  kétfelé  szakadtak ;  a  déli 
H.  Kínának  hódoltak  meg ;  az  északi  hiungnu- 
kat  Kr.  u.  93.  a  kínaiakkal  szövetkezett  mongol 
nyelvű  szienpik  szórták  szét,  egy  részüket  meg- 
hódították, másik  rész  elhagyta  régi  fíiidjét,  nyu- 
gat felé  vándorolt.  Ez  a  nyugat  felé  áramló  rósz 
volt  az,  mely  a  Kr.u.  II.  sz.  közepe  táján  unn,  khun, 
hűnk  név  alatt  tílut  föl  Európa  határszólén,  a 
Kaspi-tótól  É.-ra  elterülő  pusztaságon,  hol  a  finn- 
ugor és  csuvasos  török  keverékből  álló  szkitha- 
nép  maradványait  vette  föl  magába.  Legszélső 
i'sapataik  a  déloroszországí  roxolánok  és  basztar- 
nák  közé  nyomulnak,  de  csakhamar  visszaszorí- 
tották őket  a  gótok,  úgy,  hogy  két  századig  az 
örményeken  kívül  nem  igen  emlegetik  őket.  Azon- 
ban a  IV.  sz.  dereka  felé  az  amurvidéki  zen-zenek 
(juan-juanok)  vagy  topok  újabb  nagy  birodalmat 
alapítottak,  mely  Koreától  egész^Uralig  terjedt  s 
újabb  nópmozgalom  indul  meg  Ázsia  belsejéből, 
mely  dél  ós  nyugat  felé  tolta  a  hunn  törzseket.  A 
keletiek,  a  fehér  hunnok  v.  efthaliták  (szanszkr. 
Hüna,  zend.  Hunavo)  India  felé  szoraltak  s 
Tuegnyitották  az  indo-szkitha  birodalom  máso- 
dik korszakát,  míg   n  nyugati  hunnok  mindin- 


kább az  Alsó- Volga  vidékére  tolódtak  s  350-töl 
kezdve  elhatalmasodnak  a  Kaukázus  és  a  Don-tor- 
kolat közt  tanyázó  raasszagéta-alán  népség  fö- 
lött, melyet  aztán  370— 373.  teljesen  meghódítot- 
tak s  velük  együtt  375.  Balamber  v.  Balamir  ve- 
zérlete alatt  megdöntötték  a  keleti  gótok  dél-  ós 
középoroszországi  nagy  birodalmát.  Ezután  a 
nyugati  gótokra  került  a  sor,  kik  378—381.  a 
római  birodalomban  kerestek  előlük  menedéket. 
A  H.  egész  az  Aldunáig  nyomultak,  innen  beha- 
toltak a  Magyar  Alföldre,  sőt  mivel  Pannóniából 
379.  a  fellázadt  gótok  ellen  kivonták  a  légiókat, 
a  dunántúli  vidék  is  védtelenül  ki  lett  szolgál- 
tatva nekik.  Nagy  Theodosius  császár  azonban 
évi  segélypónzzel  a  rómaiak  szövetségeseinek 
nyerte  meg  a  hunn  fejedelmeket,  kik,  mint  Kha- 
raton,  Donát  s  üldin,  főleg  a  gótok  ellen,  jó  szol- 
gálatot tettek  a  birodalomnak.  Az  V.  sz.  első 
tizedeiben  három  testvér,  ú.  ra.  Mundzuk  v.  Ben- 
degúz, Oktár  és  Rugha  (Rőa,  Rugila)  uralkodott 
a  H.-on.  Legjobban  kivált  közülük  Rugha;  az 
ő  udvarában  tartózkodott,  mint  a  rómaiak  ke- 
zese, 423  körül  Aétius,  ki  ekkor  ismerte  meg 
a  H.  hadi  szokásait  s  Rómába  visszatérve  is 
fentartotta  velük  a  barátságos  viszonyt.  Egy 
ideig  a  konstantinápolyi  udvarral  is  jó  viszony- 
ban volt  Rugha,  ki,  mint  elődei,  szintén  viselte  a 
római  tábornoki  címet  s  350  font  arany  évi  se- 
gélypónzben  részesült.  De  uralkodása  vége  felé, 
midőn  két  aldunai  hunn  fejedelem  a  kelet- 
rómaiaknak hódolt  meg,  felbomlott  a  jó  viszony 
s  már  háborúra  került  a  dolog,  midőn  Rugha 
433.  (435.)  hirtelen  meghalt.  Mundzuk  két  fia, 
Attila  és  Bléda  követte  az  uralomban  azon  az 
óriási  tenileten,  mely  a  Kaspi-tótól  a  Rajnáig,  az 
Aldunától  a  Balti-tengerig  terjed.  Attila  halála 
után  (453—454.)  felbomlott  a  nagy  barbár  világ- 
birodalom. Bár  legidősebb  llát,  BUákot  jelölte  ki 
utódának,  többi  fia  is  (1.  Dengezik  és  Imák) 
osztozkodni  akart  a  hatalomban  s  felhasználva 
viszálykodásukat  a  meghódított  germán  feje- 
delmek, főleg  Ardarik,  a  gepidák  királya,  s  a 
három  keleti  gót  testvérkirály,  Valamir,  Theode- 
mir  és  Videmír,  fellázadtak  s  a  pannóniai  Nedao 
vagy  Netád  folyó  mellett  a  velük  egyesült  své- 
vekkel,  rugiakkal  és  homlokkal  együtt,  lever- 
ték a  hunn,  alán,  skir  és  szatagár  sereget.  El- 
esett Ellák  s  vele  30  ezer  hunn.  Á  legyőzött  H., 
kik  tömegesen  s  állandóan  eddig  sem  tanyáztak 
hazánkban,  az  Alduna  vidékére  s  a  délorosz  pusz- 
taságra vonultak  vissza.  Amott,  Kis-Scythiában, 
Imák  fensőbbsége  alatt  H.,  imugur-bolgárok, 
alánok,  skirek  és  szatagárok  telepedtek  meg,  a 
Dnyepr  vidékén  pedig  Dengezik  ütötte  fel  szék- 
helyét, ki  most  a  H.  főkirálya  lett.  Nem  kevés 
számmal  voltak  olyanok  is,  kik  a  keletrómai  bi- 
rodalom szolgálatába  álltak.  Az  Alduna  vidékéről 
néhányszor  még  háborgatták  a  H.  a  szávamel- 
léki  gótokat,  de  Valamir  mindannyiszor  vissza- 
verte őket.  A  keleti  birodalomba  is  többször  b€'- 
rontottak  s  egy  ilyen  alkalommal  esett  el  46'i . 
Dengezik.  Azután  megkezdődött  adóiorosz  pusz- 
tákra való  visszavonulás,  az  Ural  vidékéről  ter- 
jeszkedő ugor-törzsekkel  való  keveredés  és  a  ki- 
sebb hordákra  való  felbomlás.  A  VI.  sz.  első  tize- 
deiben a  Kaukázuson  áttörve,  a  keleti  birodalom 


Hunnok 


382 


Hunn-székely  írás 


ázsiai  tartományait  többször  végig  dúlják.  520 
körül  egyik  Azovi-tengermelléki  fejedelmük, 
Gorda,  a  kereszténységre  tért  s  összetörte  a  régi 
bálványokat,  de  testvére,  Muager  (Magyar  ?)  ve- 
zetése alatt  fellázadtak  ellene  s  megölték.  A  VI. 
HZ.  dereka  felé  két  király  alatt  két  nemzetre  vol- 
tak oszolva,  melyek  nyelvben,  szokásokban  s  vi- 
seletben egyformák  voltak  egymással.  A  Maeo- 
tistól  nyugatra  tanyáztak  a  kuturgurok  vagy 
ulziagirok,  K.-ro  az  uturgurok  (Jordanisnál  sza- 
birok  V.  hunugurok). 

A  két  testvérnép  irtó  háborút  viselt  egymás- 
sal, de  558.  mindegyik  az  avarok  uralma  alá  ke- 
rült, kik  a  kuturgurok  nagy  részét  magukkal  ra- 
gadva, 568—  69.  birtokukba  vették  a  mai  Ma- 
gyarországot. 580  felé  a  Volga-vidéki  H.  az  al- 
táji turkok  hatalma  alá  kerültelí.  A  VII.  sz.  kez- 
detén a  Maeotis  körüli  H.  fejedelme  Organa  volt, 
kinek  unokaöccse,  Kuvrát  630  felé  felszabadítva 
magát  az  avar  uralom  alól,  egyesítette  a  Volga- 
vidéki hunn  törzseket,  bolgárokat,  unugurokat 
és  a  korragokat.  így  a  hunn  nemzet  lassankint 
új  politikai  alakulásoknak  ad  helyet  s  részint  a 
bolgárokban,  részint  a  honfoglaló  magyarokban 
(kabar  kun  nép),  részint  az  oguztörökökben  vagy 
azokban  (kunok)  olvad  föl. 

Mi  volt  a  hunn  nép  eredeti  nemzetisége :  mon- 
gol-e vagy  török  ?  nincs  eldöntve.  Csak  annyi  bi- 
zonyos, hogy  az  európai  H.  azt  az  «r»-ezö  török 
nyelvet  beszélték,  melyből  valók  a  magyar  nyelv 
legrégibb  török  elemei  (pl.  ökör,  tenger,  borjú, 
törökben :  öküz,  tengiz,  bozaghu)  s  amelynek 
egyik  dialektusa  volt  a  közép  volgai  csuvasok 
nyelve.  Külsejüket  egykorú  írók  szerint  jelle- 
mezte a  kerek,  nagy  fej,  a  mélyen  bentülő,  apró 
szem,  ritka  szakáll,  kiálló  pofacsont,  lapos  orr, 
szennyes  bőrszínük  s  elsatnyult  altest  mellett  erő- 
sen kifejlett  felső  test,  széles  váll  és  mell,  vagyis 
a  mongol-tatár  típus  minden  fontos  megkülönböz- 
tető jegye.  Tősgyökeres  nomádok  voltak,  mint  a 
mai  kirgizek  és  kalmikok.  Ernyős  szekereikkel, 
hol  a  nők  és  csecsemők  tartózkodtak,  örökké  kó- 
boroltak, nyáron  barmaikat  legeltetve,  telén  a 
vizek  mellé  húzódva.  Az  éghajlat  viszontagsá- 
gait, éhséget,  szomjúságot  tűrni  megszokták 
gyermekségüktől  kezdve.  Mint  valamennyi  kö- 
zépázsiai nomád,  ők  is  kitűntek  a  lovaglásban. 
Élettik  javarészét  lóháton  töltötték,  ott  végez- 
tek mindent,  ott  tanácskoztak,  ott  ettek  s  ittak, 
ott  aludtak,  míg  a  gyaloglásra  alkalmatlanok 
voltak.  A  lovaglásban  való  ügyességüket  nagy 
mórtékben  előmozdította  a  kengyel  használata, 
mely  előbb  ismeretlen  volt  Európában.  Pőfegy- 
verük  a  nyíl  volt  s  amellett  a  pányva,  melyet 
rendkívüli  ügyességgel  vetettek  az  ellenség  nya- 
kába. A  halott  vitézt  fölszerszámozott  lovával 
együtt  temették  el  s  vele  együtt  sírba  tették  fegy- 
vereit, mint  Attilának  aranyos  ijját  és  ékszereit 
is.  Az  elhunyt  fölé  aztán  magas  iáalmot  emeltek 
s  fölötte  gyásztort,  Jordanis  szerint  stravát  tar- 
tottak. Attila  fölött  gyászdalokat  énekeltek,  me- 
lyekben elsorolták  hőstetteit  s  fájdalmuknak  az- 
zal adtak  kifejezést,  hogy  szkitha  szokás  szerint 
hajukat  levágták  s  arcukat  felhasogatták.  Régé- 
szeti hagyatékuk  nem  sok ;  a  zalamegyei  fenéki 
leletben  vannak  római  és  germán  emlékekkel  ve- 


gyesen olyan  tárgyak,  melyeket  nekik  lehet  tu- 
lajdonítani. Az  alföldi  nagy  halmok  közül  nem 
egy  lehetett  hunn  fejedelmi  sírhalom,  de  ezeket 
kirabolták  mindjárt  a  hunn  uralom  bukása  után. 
A  nagyszentmiklósi  ú.  n.  Attila  kincse  jóval  ké- 
sőbbi időből  való. 

Irodalom.  A  fömiinka  Thierry  A.,  Attila;  Attila  flai  i^s 
utódai,  ford.  Szabó  Károly,  2  köt.,  Pest  1865;  Borovszky 
8.,  A  népvándorlás  kora  (Najry  Kópés  Viláfrtört.  IV.  k.), 
Budapest,  401-  445.  1. ;  Deguignes,  Histoire  générale  des 
Hans,  des  Turcs  etc,  3  köt..  Paris  1756-58;  Hunfalvy  P., 
Magyarország  Ethnographiája,  Budapest  1876.  109—123.  1.  ; 
Márki  8.,  Az  ó-  és  középkor  tört.  (A  műveltség  könyvtára). 
Budapest  408—419.  1.;  Nagy  0.,  A  népvándorlás  kora 
I Szilágyi  8.,  A  magy.  nemz.  tört.  Milleniumi  kiad.  I.  k. 
1895.  CCXCVn-CCCXXXiU.  1.)  és  Ethnographia,  1907.  5.  és 
6.  fUz. ;  Pray  öy.,  Annales  veteres  Hunnorum,  Avarorum 
etc„  Bécs  1761 ;  Vámbéry  Á.,  A  magyarok  eredete,  Buda- 
pest 1882,  19—53.  1. 

Hunnok  árka.  így  magyarázták  a  XVIII.  sz. 
második  felétől  kezdve  a  háromszéki  Réty  köz- 
ség határában  a  Fekete-Ügy  folyó  mellett  vonul() 
homoktöltést,  melynek  azonban  Hom-árka  az 
igazi  neve  s  nyilván  török  nyelvű  népelemnek 
nyelvéből  fennmaradt  elnevezés,  a.  m.  «kum- 
arka»,  azaz  homok-hát. 

Hunnok  csatája.  így  nevezték  el  a  nyugati 
népek  a  véres  katalauni  ütközetet,  hol  az  Aetius 
által  vezérelt  római  világ  s  a  hozzájuk  csatla- 
kozó félbarbárok  ütköztek  össze  az  Attila  körül 
sereglett  egész  barbárokkal.  Testvérnép  testvér- 
néppel  küzdött,  mint  a  nyugati  gótok  a  keleti 
gótokkal,  frank  a  frankkal.  Az  eldöntetlenül  ma- 
radt küzdelem  oly  elkeseredetten  folyt,  hogy  a 
monda  szerint  fölkeltek  éjjel  halottaikból  az  el- 
esettek s  tovább  harcoltak.  H.-nak  nevezik  a  né- 
metek a  lechfeldi  v.  augsburgi  csatát  is. 

Hunn  sír  v.  hunn  ágy  (ném.  Hünengrab,  H.ü- 
nenbett),  a  megaiitikus  sírok  egyik  alakja,  amely 
Észak-Németországban  és  Dániában  otthonos. 
Négyszögű  lapos  halmok,  amelyeket  nagy  kőtöm- 
bökből álló  hasonló  alaprajzú  kerítés  vesz  körül. 
A  halomban  rendszerint  több,  négy-öt  kisebb  kő- 
kamra  van  s  mindannyi  több  temetkezést  rejt.  A 
temetkezések  kőkoriak.  Nálunk  különösen  az  érdi 
és  battai  Százhalomról  terjedt  el  az  a  vélemény, 
hogy  ide  temették  a  potentianai  és  tárnokvölgyi 
ütközetben  elesett  hunnokat.  Az  ásatásokból  azon- 
ban kitűnt,  hogy  e  halmok  sokkal  korábbi  időből, 
a  vaskor  elejéről  (Kr.  e.  500  körül)  származnak. 

Hunn-székely  írás  (hunn-szkitha  írás).  Közép- 
kori krónikáink,  Kézai,  Márk  stb.  szerint  a  szé- 
kelyeknek különleges  írásuk  volt,  melyet  Thu- 
róczi.  Oláh  M.  és  Verancsics  A.  szerint  pálcikákra 
róttak  (1.  Borús)  és  kevés  betűvel  sokat  tudtak  kife- 
jezni. Ennek  a  rovásírásnak  az  aí/c- jét  kiadta  1598. 
Telegdi  János,  de  műve  csak  a  dr.  Sebestyén  Gy. 
által  fölfedezett  giesseni  és  hambm'gi  kéziratos 
másolatban  maradt  fenn.  A  XVII.  sz.  magyar  tu- 
dósainál nagyon  elterjedtek  ezen  a&c-nek  kui'ziv 
jellegűvé  torzított  változatai,  melyek  közül  l.'g- 
ismertebb  a  Bél-Dezsericzky-féle.  Ilyen  kurzív  jel- 
legű hetükkel  készült  az  udvarhelyi  énlakai  uni- 
tárius templom  íölirata  is  (1.  Énlaka),  mely  épp 
ezért  nem  számítható  a  rovásírás  hagyományos 
emlékei  közé.  Ilyen  csak  egy  volt  ismeretes,  az 
1501-iki  csíkszeutmiklósi  fölírat,  de  ez  is  csak  két 
1750  körül  készült  másolatban  maradt  fenn.  Ehhez  . 
járul  egy  1515-iki  konstantinápolyi  fölirat,  melyet   | 


Hunn-szittya  népek 


—     383 


Hunt 


csak  norarógibeu  fedezett  föl  Babinger  Ferenc, 
üernschwam  János  1553— 55-iki  törökoi'szági  uta- 
zásának az  augsburgi  Fugger-levóltárb9.n  lévő  ere- 
deti kéziratában.  A  föliratot  az  Ali  pasa-féle  kara- 
ván-szoráj  istállófalába  épített  márványkőről  má- 
solta le;  azt  írja  meg  benne  Keteji  Székely  Tamás, 
hogy  László  király  követót,  Bélai  Barnabást,  két 
évig  váratta  a  szerájban  I.  Szelim  szultán.  E  föl- 
irat után  teljesen  eldőlt  a  H.  kérdése,  melynek 
eredetiségében  sokan  kételkedtek,  bár  voltak,  a 
Idk  rámutattak  a  mongolfóldi  ó-török  betüjegyek- 
kel  való  hasonlóságokra,  Sebestyén  Gy.  pedig 
bebizonyította,  hogy  a  Közép-tenger  mellékén 
keletkezett  rovásírás  közös  eredetű  családjába 
tartozik,  melyből  eredt  az  ó-török  írás,  germán 
rúna,  ó-itál,  etruszk,  görög-pelazg,  föniciai-sémi  és 
ibériai  írás.  V.  ö.  Szabó  K.,  A  régi  H.-ról  (Budapesti 
Szemle  1866) ;  Hodolij  L.,  A  székely  v.  régi  ma- 
gyar írás  eredete  (Pozsony) ;  Moldován  G.,  A  la- 
tin, cyrill,  dák  és  székely  íi'ásjegyek  kérdése  a 
románoknál  (Budapesti  Szemle  1887,  52.  füz.) ; 
Réthi/  L.,  Az  ú.n.  hunn-székely  írás  (Archaeologiai 
Értesítő  1888,  54.  füz.) ;  Fischer  K.  A.,  A  hunn- 
magyar  írás  és  fenmaradt  emlékei  (Budapest 
1889);  Király  P.,  Researches  in  Hunno-Scythic. 
Babylonian  and  Orientál  Record.  VI.  No.  10.  (Lon- 
don 1893);  NagyQ.,  A  székely  írás  eredete  (Ethno- 
gi'aphia  1895,  2691.);  BorovszkyS.,  Ahunn-ma- 
gyar  rokonságról  (u.  o.  1894,  101  1.);  Fadrusz 
J.,  Rovásírásunk  származása  (Budapesti  Hírlap 
1902  dec.  25.);  Hennán  0.,  Az  ősszám  és  az  ős- 
tetü  irodalmunkban  (Archaeologiai  Értesítő  1903, 
2501.) ;  Sebestyén  Gy.,  Rovás  és  rovásírás  (Etlmo- 
graphia  1903-1904,  1906  -  1807  évf.  s  külön  le- 
nyomatban Budapest  1909,  145  ábrával);  Ba- 
biiiQer  Ferenc,  Konstantinápolyi  rovásírásos  ma- 
gyar nyelvemlék  1515-ből,  Sebestyén  Gy.  glosz- 
száival  (Ethnographia  1913,  129.,  139.  1.). 

Hunn-szittya  népek.  Az  ó-  és  népvándorlás- 
kori  lovas  nomádok  összefoglaló  neve,  a  kikhez 
számították  a  hunnokon  és  szkithákon  kívül  a 
parthusokat,  alánokat,  jászokat,  magyarokat, 
avarokat,  bolgárokat,  kozárokat  és  kunokat.  B 
népek  azonban  különböző  eredetűek  és  nyelvűek 
voltak :  nemcsak  turánok  (török-tatárok  és  finn- 
ugorok) voltak  köztük,  hanem  kaukázusiak  és 
iránok  is,  akik  azonban  összekeveredtek  s  élet- 
módban, szokásokban,  erkölcsben,  viseletben  ha- 
sonlókká váltak  egymáshoz. 

Hunok,  1.  Hunnok. 

Hunold,  Christian  Friedrich,  német  író  Me- 
nantes  néven,  szül.  Wanderslebenben  (Türingia) 
1681  szép.  29.,  megh.  Halléban  1721  aug.  6.,  mint 
az  egyetem  magántanára.  Számos  müve  közül  ne- 
vezetes két  regénye :  Dle  verliebte  und  galante 
Welt  (Hamburg  1700)  és  Der  satirische  Román 
(1705),  melyben  a  hamburgi  erkölcsöket  rajzolja. 
Művei  Lohenstein  (1.  o.)  modorában  vannak  írva. 
V.  ö.  H.  Vogel,  Chr.  Fr.  H.  (Menantes)  Lében  und 
Werke  (Leípzig  1898). 

Hunor  ós  Magyar  (Moyor),  a  hunn-magyar 
eredet  mondája  szerint  az  óriás  Nimród  v.  Men- 
roth  flai  s  a  magyarok  és  hunnok  ősei.  A  monda 
ebben  az  alakban  annak  a  régebbi  felfogásnak 
felel  meg,  mely  a  magyarokat  és  hunnokat  test- 
vórnépnek  tekintette ;  ez  a  felfogás  később  oda- 


módosult, hogy  a  magyarok  ahimnok  egyenes 
ivadékai  s  ennek  megfelelően  Árpádot  nem  Ma- 
gyartól, hanem  Hunortól  származtatták.  A  H. 
név  különben  nem  a  hunn,  hanem  a  hunugur  v. 
hungar  névvel  függ  össze. 

Hunse  (ejtsd.-  hönnsze),  folyó  Drenthe  németal- 
földi tartományban,  ered  a  westdorpi  magasla- 
ton, többféle  néven  folyik  tovább,  fölveszi  a  Schui- 
tcndiepet,  Groningen  mellett  elfolyva  Reltdiep  né- 
ven az  Északi-tenger  Lawerzee-öblébe  ömlik. 

Hunsrück  (helytelenül  Httítdsrück) ,  lekopott 
hegyvidék  a  porosz  Rajna-tartományban  a  Rajna, 
Mosol,  Saar  és  Nahe  között,  a  német  Pala-hegy- 
ség egyik  darabja ;  leginkább  agyagpalából  áb, 
amelyből  erdős  kvarcit  hátak  emelkednek  ki.  A 
Rajna,  Mosel  és  Nahe  mélyen  belevágták  magu- 
kat s  meredek  hegyoldalai  fölött  várak  és  vár- 
romok teszik  festőivé  vidékét.  Legmagasabb 
pontja  az  Erbeskopf,  816  ra.  Völgyei  elég  termé- 
kenyek, gyümölcsöt  és  szöllőt  termelnek  főleg. 
Ottweiler  és  Saarbrücken  mellett  kőszenet,  Ober- 
stein  mellett  (Birkenfeld)  achátot  bányásznak  a 
hegységből. 

Hunstanton  (New  H.,  ejtsd:  hönsztentn),  község 
és  gyors  fejlődésnek  indult  tengeri  fürdő  Norfolk 
angol  countyban,  a  Wash  partján,  vasút  mellett, 
(1911)  2510  lak. 

Hunt,  1.  Hont  és  Hunt-Pázmán. 

Hunt  (ejtsd:  hont),  1.  Alfréd  Wüliam,  Skngol  festő, 
szül.  Liverpoolban  1830.,  megh.  1896  máj.  3. 
Atyjának,  H.Andreiv  tájképfestőnek  volt  tanítvá- 
nya és  az  angol  ós  skót  partvidékeken  festett  sok 
táj-  és  tengeri  képével  a  legjelesebb  XIX.  sz.-i 
angol  tájképfestök  sorába  emelkedett. 

2.  H.,  James  Henry  Leigh,  angol  író,  szül. 
1784  okt.  19.  Southgatében,London  mellett,  megh. 
1859  aug.  28.  Putneyben.  Pályáját  mint  újságíró 
és  színikritikus  kezdte  meg.  Radikális  eszméinek 
terjesztésére  1808.  az  Examinerc.  whig-párti  lapot 
alapította.  Szabadelvüsége  és  férflas  szókimon- 
dása annyira  megnyerték  Byi'on,  Shelley,Moore  és 
Lamb  tetszését,  hogy  H.-tol  szoros  barátságot  kö- 
töttek. The  Story  of  Rimini  (1816)  c,  Dante  és 
Chaucer  hatása  alatt  írt  romantikus  eposza  nagy 
silíert  aratott.  1821-ben  Byron  és  Shelley  meg- 
hívására Olaszországba  ment  és  onnan  szerkesz- 
tette a  The  Liberal  c.  szabadgondolkodó  folyóiratot 
(1822—23).  1824-ben  Byron  halála  után  vissza- 
tért Angliába  és  széleskörű  irodalmi  munkássá- 
got fejtett  ki.  Nagy  feltűnést  keltett :  Lord  Byron 
and  Somé  of  his  Contemporaries  (1828)  c.  műve, 
melyet  Sir  Ralph  Esher,  or  Memoirs  of  a  Gentle- 
man of  the  Court  of  Charles  II.  (1832)  c.  törté- 
nelmi regénye  követett.  Christianism  (1832)  c. 
reflexióinak  köszönhette  Carlyle  barátságát.  Erre 
számos  komoly  és  komikus  költeménye  és  A  Le- 
gend  of  Florence  (1840)  c.  ötfelvonásos  drámája 
következett,  amelyet  nagy  sikerrel  adtak  elő.  Fi- 
nom művészi  kritikát  tartalmaznak  Imagination 
and  Fancy  (1844)  és  Wit  and  Himiour  (1846)  c. 
kötetei.  Dacára  sokirányú  munkásságának,  állan- 
dóan anyagi  zavarokkal  küzdött,úgy  hogy  Dickens 
1847-ben  javára  Ben  Jonson  Every  Man  in  his 
Humour  c.  drámájának  két  műkedvelői  előadását 
rendezte.  H.  önéletrajzát  (Autobiography,  3  köt. 
1850,  újabban  kiadta  Ingpen  1903,  2  köt.)  Carlyle 


Hunt 


384 


Hunter 


a  legkiválóbb  hasonló  ii'ányú  müvekkel  egyen- 
rangimak  tekintette.H.  átdolgozta  Chaucer  müveit 
(The  Poems  of  Chaucer  Modernisod,  1841  ós  1859) 
és  válogatott  szemelvényeket  adott  ki  Beaumont 
és  Pletcher  drámáiból  (1855).  Az  Erzsébet-kor  iro- 
dalmára vonatkozó  kutatásainak  eredménye :  No- 
tices  of  Wycherley,  Congreve,  Vanbrugh  and 
Farquhar  (1856).  Vallásos  nézeteit  The  Eeligion 
of  the  Heart  (1853)  című  müvében  foglalta  össze. 
Összegyűjtött  müveit  fla,  Thornton  H.  adta  ki 
(London  1860).  Életrajzát  megíi'ták :  C.  Kent  (u.  o. 
1891) ;  C.  Monkhouse  (u.  o.  1893)  és  R.  B.  Johnson 
(u.  0.  1896). 

3.  H.,  John,  angol  pap  ós  író,  szíU.  Perthben 
(Skótország)  1827.  A  presbiteriánus  egyházból  az 
anglikán  egyházba  lépett  át.  Műfordításai  közül 
kieraelendök  :  Luther  vallásos  énekeinek  (1847), 
Goethe,  Schiller,  Bürger  költeményeinek  (1861) 
fordításai.  Egyéb  művei:  Essay  on  pantheism 
(1866),  amely  Rómában  az  indexre  került ;  Reli- 
gious  Thought  in  Bugland  from  the  Reformation 
till  the  Close  of  the  last  CentuiV  (1870—73.,  3 
köt.) ;  Religious  Thought  in  England  in  the  Nine- 
toenth  Century  (1896) ;  Contemporary  Essays 
(1873) ;  Pantheism  and  Christianity  (1884).  —  Fe- 
lesége, Eliza  Meadows  Sheppard  (szül.  1845.) 
tevékeny  részt  vett  férje  törekvéseiben  és  nevét 
különösen  The  Wards  of  Plotinus  c.  (1881)  c,  a 
harmadik  századból  vett  történeti  regényével  tette 
ismertté. 

4.  H;  WilUam  Holman,ango\íesyj,szü\.  Lon- 
donban 1827.,  megh.  u.  o.  1910  szept.  7.  Tanul- 
mányait a  londoni  művészeti  akadémián  kezdte  el, 
de  már  1847.  barátjával,  Millaisszel,  majd  Rosetti- 
vel  is  szövetkezve  1848.  mint  prerafaelita  (i.  o.) 
festők  léptek  föl  az  akadémikus  irány  ellen.  H.  a 
szövetség  fö  elve,  a  természet  teljes  tisztelete, 
mély  tanulmányozása,  a  konvenciók  kerülése  mel- 
lett mindvégig  kitartott,  míg  társai  más  utakra 
tértek.  Törekvései  sok  tekintetben  érintkeznek  a 
quattrocento  olasz  művészetével.  Jellemző  mély 
vallásossága  is,  mely  realizmusával  párosult: 
éveket  töltött  a  szentföldön,  hogy  az  evangélium 
eseményeit  meggyőzően  festhesse.  Első  művei, 
Eve  of  St.  Ágnes  (1847.  Keats  költeménye  után) ; 
Rienzi  (1848);  Keresztény  hittérítőket  üldöző 
druidák  (1850,  oxfordi  egyetemi  képtár) ;  Valentin 
és  Szilvia  (1851.  Shakespeare  után)  után  első 
nagy  sikerét  a  Világ  világossága  c.  megkapó  ké- 
pével aratta  (1854.,  utóbb  több  ismétlés).  Ezt  kö- 
vették :  A  lelkiismeret  fölébredése  (1855) ;  A  bűn- 
bak; A  halál  árnyéka  (1873.  manchesteri  mú- 
zeum) ;  Krisztus  a  tomplomban  (birminghami  kép- 
tár) ;  Menekülés  Egyiptomba  (liverpooli  képtár), 
stb.  Életét  ós  a  prerafaelita  mozgalom  történetét 
maga  írta  meg  Pre-Raphaelitism  and  the  Pre-Ra- 
phaelite  Brotherhood  c.  könyvében  (London  1905). 
V.  ö.  Schleinitz  (Bielefeld-Leipzig  1907) ;  Gole- 
ridge  (London  1908) ;  Wüliamson  (u.  o.  1910) 
monográfiáit ;  Kriesch,  Ruskinről  s  az  angol  prae- 
rafaelitákról  (Budapest,  1904). 

5.  H.,  William  Morris,  északamerikai  arc-  és 
genrefestő  és  kőrajzoló,  szül.  Brattleboroughban 
(Vemiont)  1824.,  megh.  Isles  of  Shoals-on  1879 
szept.  8.  Eleinte  Düsseldorfban  szobrászattal  fog- 
lalkozott s  csak  azután  ment  Parisba  Couture-höz 


festészetet  tanulni.  Bostonban  ós  Newpoi-tbau 
működött.  Főbb  müvei :  A  hajnali  csillag ;  Az  el- 
veszett gyermek ;  A  kis  dobos  ;  továbbá  számos 
képmás,  melyeket  amerikai  államférfiakról  és  tudó- 
sokról festett. 

Hunte,  a  Weser  baloldali,  188  km.  hosszi'i 
mellékfolyója  Németországban ;  a  Lübbecki-hegj- 
ségben  ered,  Oldenburgban  Blsfletnél  torkollik^ 
24'5  km.  hosszúságban  hajózható,  a  H.-Ems  csa- 
torna a  Lédával  s  ezen  át  az  Ems  folyóval  köti 
össze. 

Hunter  (ejtsd:  hönter,  a.  m.  vadász),  angol  va- 
dászié, mely  telivér  ló,  v.  telivér  ménló  kereszte- 
zéséből származik.  Előállítására  erőteljes  kancát 
vesznek  igénybe,  így  nem  ritkán  clevelandit  v. 
kétszer  telivérrel  keresztezett  kisebb  testű  cly- 
dosdaleit  és  sufíblkit.  A  H.  nagy  testű,  163—173 
cm.  magas,  többnyire  pej  színű,  erős,  kitartó,  kü- 
lönösen vállban  és  csánkban  szabadon  mozgó 
ideális  hátasló.  AH.-lovakközül  legjobb  hírűek  az 
Irlandban  tenyésztettek,  mert  a  legkitartóbbak  és 
a  legbiztosabban  ugranak.  A  közös  hadügymi- 
nisztérium 1909.  több  irlandi  lovat  importált  és 
árverezett  el  a  hadsereg  tisztjei  között.  A  nálunk 
szerzett  tapasztalatok  szerint  az  irlandiak  rend- 
kívül kellemes,  biztosan  ugró  hátaslovak,  melyek 
kitartása  azonban  korántsem  vesenyezhet  a  ma- 
gyar félvérokével. 

Hunter  (ejtsd:  hönter).  1.  Kls  szigetcsoport  Tas- 
mania  BNy.-i  partja  mellett,  a  örim-fokkal  szem-  1 
ben ;  Barren,  Three  Hummocks,  Albatrose  és  né-  ' 
hány  más  kisebb  szigetből  áll,  amelyek  együtt- 
véve 303  kmnerületet  foglalnak  el.  —  2.  Új-Dél- 
Wales  ausztráliai  gyarmat  483  km.  hosszú  parti 
folyója,  amely  a  Liverpool-hegyláncban  ered 
és  Newcastlenél  torkollik.  Útjából  csak  40  km. 
hajózható. 

Hunter  (ejtsd:  hönter),  1.  Archibald,i>ir,  angol  tá- 
bornok, szül.  1856  szept.  6.  Londonban.  Harcolt 
Egyiptomban  (a  máhdi  ellen)  és  Dél-Afrikában. 
1899-ben  kinevezték  Buller  főparancsnok  tábor- 
kari főnökévé  a  Transzvál  elleni  háborúban,  1903- 
ban  pedig  hadtestparancsnoknak  Bombayben. 

2.  H.,  TF2%'aw,  angol  orvos,  szül.  Long-Calder- 
woodban  (Skócia)  1718  máj.  23.,  megh.  1783  márc. 
30.  Edinburghban  és  Londonban  tanult,  ahol  1746. 
orvosi  előadásokat  tartott.  Később  Hollandiában  és 
Franciaországban  tett  utazásokat  s  visszatérve 
Londonba,  mint  gyakorló  orvos  működött.  De 
nemsokára  csak  szülészeti  és  boncolástani  tanul- 
mányokkal foglalkozott.  1768-ban  kinevezték  a 
boncolástani  tanszékre  rendes  tanárnak.  H.  Hay- 
marketon  boncolástani  intézetet  és  muzeumot 
alapított,  ahol  előadásait  is  tartotta.  Müvei :  Me- 
dical  commentaries  (London  1762,  német  ford. 
Kühnetől  1784-85,  2  kötet);  Anatomy  of  the 
humán  gravid  utems  (ang.  és  lat.  Birmingham 
1774,  London  1775). 

3.  H.,  William  Wilson,  angol  államférfi  és  tudós, 
szül.  1840  júl.  15.  Glasgowban,  megh.  ISOO  febr. 
8.  Londonban,  Parisban,  Bonnban  tanult,  1862. 
indiai  szolgálatba  állott,  1871.  a  statisztikai  hi- 
vatal igazgatója  lett  s  mint  ilyen  ő  végezte  ín-  j 
diában  az  első  adókivetést.  1882-ben  a  titkos  ta-  i 
nács  tagja  és  a  nevelési  bizottság  elnöke  lett.    • 
Művei :  The  annals  of  raral  Bengal  (7.  kiad.,  1897) : 


i 


Hunter-féle  csatorna 


385 


Huntsman-acél 


Coni  párat  ive  dictionary  of  the  non-Aiyan  lan- 
guages  of  India  and  High-Asia  (1868;  139  dialektus 
össz-^ehasonlltó  tárgyalása);  Orissa:  the  vicissi- 
tudes  of  an  Indián  province  luider  native  and  Bri- 
tish rule  (1872,  2  köt.) ;  Famine  aspects  of  Bengal 
districts  (2.  kiad.  1874) ;  The  Indián  Mussulmans 
(3.  kiad.,  1876) :  Brief  history  of  the  Indián  peoples 
(20.  kiad.,  1892) ;  Imperial  Gazetteer  of  India  (új 
kiad.,  1885—8,  14  köt.) ;  Lifeof  the  EarlofMayo 
(2.  kiad.,  1876,  2  köt.);  Statistical  account  of 
Ássam  (1880,  2  köt.) ;  England's  work  in  India 
(10.  kiad.  1890) ;  The  Indián  empire,  its  peoples,  his- 
tory, and  products  (3.  kiad.  1896) :  Bombay  1885  to 
1890,  a  study  of  administration  (1892) ;  Life  of 
Brian  H.  Hodgson.  British  resident  of  the  court 
of  Nepál  (1896) ;  History  of  British  India  (1899— 
900,  2  köt.);  The  India  of  the  Qiieen,  and 
other  essaj'S  (1903).  Azonkívül  kiadta  a  The  rulers 
of  India  c  földrajzi  gyűjteményt  is.  V.  ö.  Skrine, 
The  life  of  Sir  W.  W.  H.  (London  1901). 

Hunter-féle  csatorna  (canalis  H.  v.  canulis 
adductorius),  a  comb  alsó  harmadán  a  közelítő  s 
feszítő  combizmok  között  keletkező  csatorna,  me- 
lyen a  comb  erei  mennek  át  a  hátulsó  felszínre. 

Hunter-féle  sanker  v.  kemény  sanker,  a  szi- 
íllis  kezdete.  1.  Szifilis. 

Hunter-szigetek,  1.  Hunter,  1. 

Hunt-f  éle  szállító  pálya,  1.  Szállító  berendezé- 
sek. 

Huntilit  (ásv.),  állítólag  ezüstarzenid,  sötét- 
szürke, vaskos,  kissé  lapítható  tömeg.  Még  köze- 
lebbi vizsgálatra  szorul.  Lelőhelye  Silver  Islet  a 
Laké  Superior  mellett. 

Huntingdon  (ejtsd:  höntingdn),  1.  coimty  (H.- 
sTiire)  Angliában,  Northampton,  Bedford  és  Cam- 
bridge közt,  929  km2  területtel,  (i9ii)  55,583  lak. 
É.-i  részét  a  Fens  nevíí  mocsáros  vidék  alkotja, 
D.-i  része  halmos  síkság,  amelyet  gabonaterme- 
lésre és  állattenyésztésre  használnak.  —  2.  H.,  az 
ugyanily  nevű  angol  countj^  székhelye,  az  Ouse 
partján,  (i9ii)  4003  lak.,  gabona-  és  gyapjukeres- 
kedé.ssel.  Szemben  vele  van  God-manchester  (2000 
lak.),  amellyel  több  híd  köti  össze.  H.-ben  született 
1599.  Cromwell  Olivér;  a  ház,  melyben  született 
és  a  Mindenszentek  templomában  őseinek  sírjai 
még  máig  is  láthatók.  —  3.  H.,  az  ugyanily  nevű 
conntj'  székhelye  Pennsylvania  északamerikai  ál- 
lamban, a  Jimiata  balpartján,  (i9io)  6861  lak., 
vas-,  ólom-  és  szénbányákkal,  vasérc- és  gabona- 
kereskedéssel. H.  az  ((álló  kő»  helyén  épült,  ahol 
az  indiánok  évszázadokon  át  gyűléseiket  tartották. 

Huntingdonshire,  1.  Huntingdon,  1. 

Huntington  (ejtsd:  höntingtn).  1.  az  ugyanily 
nevű  county  székhelye  Indiana  északamerikai 
államban,  a  Little  River  mellett,  (i9iO)  10,272  lak., 
faiparral,  mészköfejtéssel.  —  2.  H.,  város'^jVLgaX- 
Virginia  északamerikai  állam  Cabell  countyjában, 
az  Ühio  balpartján,(i9io)  31,161  lak.,  vasúti  kocsi- 
gj'ártással.  —  3.  H.,  helység  Long-Islandon  New 
York  állam  Suffolk  countyjában,  élénk  forgalma 
van  New  Yorkkal,  nagyszabású  téglagyárakkal 
(évente  30  millió  darabot  gyártanak),  9483  lak. 

Huntington  (ejtsd:  höntingtn),  Dániel,  északame- 
rikni  fe.stö,  szül.  New  Y'orkban  1816  okt.l4., megh. 
1906.  Morse  és  Inman  tanítványa.  1839-ben  Firen- 
zébe ment,  utóbb  Rómában  tartózkodott,  majd  a 

Hévai  Nagy  Lexikona.  X.  köt. 


new-yorki  nemzeti  akadémia  elnöke  lett.  Eleinte 
főleg  humoros  jellegű  genreképeket  festett ;  utóbb 
vallásos  tárgyak  ábrázolására  adta  magát.  Szá- 
mos történeti  genre-jelenetet,  tájképet  és  képmást 
is  festett. 

Huntley  gróf,  1.  Gordon,  1. 

Kunt-PéLZia&n-nemzetség  ősei,  Kézai  szerint, 
Hunt  és  Pázmán  testvérek,  kik  a  Svábföldről  mint 
páncélos  vitézek  igyekeztek  a  tengeren  túlra  (t.  i. 
Sziciliába).Géza  vezér  azonban  itt  tartóztatta  őket. 
ók  az  első  megtelepedett  lovagok  s  mint  ilyenek- 
nek, nekik  jutott  az  a  tiszt,  hogy  a  Garam  vizénél 
lovaggá  üssék  Szt.  Istvánt.  Legvalószínűbb,  hogy 
983.  telepedtek  le,  midőn  IT.  Ottó  császár  halála  el- 
térítette őket  attól  a  szándékuktól,  hogy  Szicíliá- 
ban a  szaracénok  ellen  harcoljanak.  A  Koppány  el- 
len vívott  csatában  Szent  István  oldala  mellett  har- 
coltak. A  nemzetségnek  azonban  csak  1206-tól  vau 
okleveles  nyoma,  midőn  11.  András  Sándor  comes 
főpohárnoknak  ajándékozta  a  pozsonyvármegyei 
Csütörtökhelyet.  Sándornak  Sebős  volt  a  testvére, 
kivel  atyjuknak.  Tamás  nyitrai  comesnek  halála 
után  1216.  az  örökségen  megosztozott.  Sándor 
300  márka  fejében  már  1217.  lemondott  tisztsé- 
géről. 1253  márc.  13.  IV.  Béla  Ivánka  fiának, 
Andrásnak,  ki  őt  1241.  a  sajói  csatában  lovával 
megkínálta,  Ghymes  egy  részét  adta ;  a  másik 
részt  már  1226.  megszerezte  Ivánka  mester,  An- 
drás atyja.  A  tatárok  ellen  való  harcukat  többször 
említik  az  oklevelek.  1266.  pedig  Mária  királyné 
Pozsegában  azért  ad  jószágot  Mikének,  mert 
atyja,  Mihály,  1266.  orosz  fogságba  jutott.  1271. 
Joakimot  V.  István  a  cseh  háborúban  szerzett  érde- 
meiért jutalmazta,  Ivánka  fiát,  banai  Andrást  pe- 
dig Erzsébet  idősb  királyné  1274.  azért,  mert  hozzá 
turul  i  fogságában  is  hű  maradt.  A  nemzetség 
ugyanakkor  kapta  Drégely  földét,  melyet  1285. 
már  mint  várat  említenek.  1287.  Ábrahám  íia,  Ta- 
más, az  esztergomi  érsekség  jószágait  pusztította, 
amiért  3000  márkát  követelt  tőle  Lodomér  érsek. 
1292—95.  a  Hunt-Pázmánok  újból  pusztították  az 
érsekséget.  A  nemzetséget  az  1494.  terjedő  okle- 
velek többnyire  birtokszerzései  miatt  emlegetik ;  az 
állítólag  róluk  elnevezett  Hontban  s  Arad,  Bihar, 
Gömör,  Nyitra,  Pozsony,  Ugocsa  stb.  vármegyék- 
ben 1206 — 1494.  közt  összesen  281  birtokuk  volt. 
E  nemzetségből  váltak  ki  a  Forgáchok,  Szuhayak, 
P'ödémesyek,  Szegiek,  Batthyányak,  Csalomjaiak, 
Kőváriak,  Cseklésziek  (kik  közül  Bökónynek  1260. 
íll.  Béla  király  unokája,  Erzsébet  volt  a  felesége), 
Bánkiak.  Bakosok,  Vajdaiak,  Keszyek,  Fancsi- 
kayak.  Lázárok,  Újhelyiek,  Zoárdflfyak  s  a  Szent- 
györgyi és  Bazini  grófok,  kik  közül  különösen 
ezek  s  a  l^'orgáchok  játszottak  nagy  szerepet 
Magyarország  történetében.  V.  ö.  Wertner,  Nem- 
zets.  (II.  25—61):  Majlátk,  A  Hunt-Pázmánok 
(Turul  1883.,  69-77.  old.) :  Komáromy  A.,  AH.- 
nemzetség  ugocsai  ága  (u.  o.  1889.  óvf.  145  1.) ; 
Csorna  József.  A  H.-nemzetség  címere  (u.  o.  1890. 
óvf.  112  1.) ;  Bártfai  Szabó  Léiszló,  A  H.-nemzet- 
ségbeli  Forgách-család  története  (Budapest  1910, 
a  bevezetésben). 

Huntsman  (ang.,  egtsd:  höntszmen)  a.  m.  falka- 
gondozó, vezető,  felügyelő.  A  falkavadászatoknál 
a  H.  lóháton  dirigálja  a  falkát.  L.  Falkavadászat. 

Huntsman-acél,  1.  Vas. 

n 


Huntsville 


—     386 


Huny  ad 


Hunyad  vármegye  címere. 


Huntsville  (ejtsd:  höutszviii),  Madison  county  szék- 
helye Alabama  ószakamerikai  államban,  a  Cum- 
berland  hegység  D.-i  lejtőjén,  (1910)  7611  lak.,  pa- 
rautlparral  ós  szónkereskedóssel.  Alabama  első 
fővárosa  volt. 

Hunya,  elavult  szó,  a.  m.  birkabörrel  bélelt 
bunda  (tót  eredetű). 

Hunyad  vármegye,  hazánk  királyhágóntuli  (er- 
délyi) részében,  a  Maros  folyó  két  partján.  A^vár- 
megyét  Ny.-on  Kjassó-Szöróny  és  Arad,  É.-on 
Torda-Aranyos,  K.-en  Alsó-Fehér  és  Szeben  vár- 
megye, D.-en  Románia  határolja ;  határai  nagy- 
részt természetesek. 

Területe  7809  km*.  H.  vármegye  hazánk  leg- 
hegyesebb  vármegyéi  közé  tartozik,  melyben  az 
alacsony  hullámos  domb- vidéktől  az  örök  hóval 
fedett  magas  hegységig 
a  hegyképzödés  min- 
den neme  fellelhető.  A 
vármegye  domborzatá- 
nak alapját  a  folyóvi- 
zek adják  meg;  leg- 
északibb részét  a  Fe- 
hér-Köröstől É.-ra  a 
Biharhegység  nyúlvá- 
nyai borítják,  melyek 
a  Gajnában  (1.  0.)  érik 
el  legnagyobb  magas- 
ságukat (1480  m.).  Et- 
től D.-re  a  Maros  völ- 
gyéig az  Erdélyi  Érczhegység  több  csoportja 
emelkedik,  ú.  m.  a  Körösbányai  hegység  (Ma- 
gura 904  m.),  Csetrás  vagy  Nagyági  hegység 
(1134  m.)  és  az  Ompolymolléki  hegység  végső 
ágai  (Vulkán  1264  m.).  A  Maros  völgyétől  D.-re 
a  vármegye  Ny.-i  részeit  behálózzák  a  Pojana 
Ruszka  (1359  m.)  kiágazásai,  melyek  D.  felé  a 
Vaskapu-szorosig  (656  m.)  érnek,  K.^felé  a  Sztrigy 
völgyéig  bocsátott  dombsorokban  végződnek.  Bt- 
től  K.  és  D.  felé  merednek  égnek  H.  vármegye 
leghatalmasabb  hegységei ;  legdélnyugatibb  sar- 
kában a  Godján-Szárko  hegység  néhány  magas 
csúcsa  (Vurvu  Petri  2195  ra.,  Petreanul  1898  m.) 
emelkedik,  mlg  a  Sebes  (Riu  maré)  völgyétől  K.-re 
húzódik  H.  vmegye  legimpozánsabb  s  legzordabb 
hegysége,  a  Retyezát  (2506  m.,  1.  0.),  mely  2000 
m.-t  meghaladó  főgerincóvel,  keskeny  szaggatott 
oldalgerincével  s  mélyre  bevágódó  völgyeivel  a 
Magas  Tátrára  emlékeztet.  Vele  párhuzamosan, 
a  Román-Zsil  völgyén  túl  a  Határszéli  hegycso- 
port (1870  m.)  kevósbbó  zord  gerince  húzódik,  me- 
lyen át  a  Vulkán-szoros  meg  a  Zsil  völgye  közve- 
títi az  átjárást  Románia  felé.  A  Zsil  völgyétől  K.-re 
a  Paring  csoportjának  egy  része  (Mundra  2520, 
Paring  2076  m.)  esik  H.  vmegye  földjére,  míg  ettől 
É.-ra  a  Kudzsiri  havasok  nagy  kiterjedésű  csoportja 
(Surián  2061  m.,  Batrina  1794  m.)  terül  szét, 
melynek  ágazatai  a  Sztrigy  és  Maros  lapályain 
lapulnak  le.  Eszerint  H.  vármegye  legnagyobb 
része  hegyes  ós  zord  talaj  s  művelhetőbb  területeit 
a  Maros  és  mellékvölgyei  (főleg  a  szászvárosi,  a 
Sztrigy  és  Egregy  mente)  szolgáltatják  a^vár- 
megye  derckán.  Innen  egészen  elzártan  az  Ércz- 
hegység gerince  mögött  fejlődik  ki  É.-on  a  Fehér- 
Körös  völgye  és  D.-en  a  Romániához  csatlakozó 
Zsil-medence.  A  Hátszegi  medence,  meg  a  Sztrigy 


és  Csema  szóles  völgye,  különösen  ott,  ahol  a 
Marosba  torkolnak,  földművelésre  alkalmas,  ter- 
raszos  síkságok.  A  Retyezát,  a  Vulkán,  a  Paring 
és  a  Godján  a  Déli-Kárpátok  kristályos  palákból 
és  gránitból  felépített  zónájához  tartoznak,  a 
Kudzsiri  havasok  ós  a  Pojana  Ruszka  fiatalabb, 
de  szintén  metamorílkus  palákból  vannak.  Az 
Érczhegység  kárpáti  homokkőből  ós  eruptikus 
kőzetekből  épült  fel  (dácit,  andezit,  bazalt),  amely 
utóbbiak  érc-,  különösen  arany-  gazdagságuk  miatt 
jelentősek.  A  dévai  várhegy  ós  az  Aranyi-hegy  a 
Maros  völgyében  szintén  eruptikus  kőzetekből 
vannak.  A  Retyezát,  Paring  és  Vulkán  közé  be- 
foglalt Zsil-  vagy  Petrozsónyi  medence  dúsgazdag 
akvitániai  korú  kőszenet  tartalmaz. 

Folyóvizei  közül  a  Maros  Balomimái  a  Kenyér- 
mezővel köszönt  H.  vármegyébe  s  csak  Déván 
alul  kezd  szűkülni ;  e  100  km.  hosszú  völgy  a 
vármegye  legtermékenyebb  része  s  Déváig  átlag 
5  km.  széles,  bár  7 — 8-ig  is  kiszélesecUk  a  Kenyér- 
mezőn ;  mlg  Déván  alul  1—2  kilométernyire  is 
összeszűkül.  Balparti  jelentékenyebb  mellékvizei 
a  Kenyérviz  (Kudzsir  patak),  a  Városviz  v.  Pecz, 
a  jóval  nagyobb  Sztrigy  (mely  a  Sebest  vagy 
Riu  marét  veszi  magába),  a  Cserna  vagy  Egregy 
és  a  Dobra ;  a  jobbparti  vizek  közül  a  gyógyi  víz 
leghosszabb.  H.  vármegye  második  föfolyója,  a 
Fehér-Körös  a  vánnegye  É.-i  határán  ered  s  Kris- 
tyorig  D.-re,  onnan  nagyobbára  Ny.-ra  folyik, 
Baszarabászánál  lépve  át  Arad  vármegye  földjére. 
A  harmadik  vízmedence  a  ZsUé,  mely  a  Kudzsiri 
havasokban  eredő  Magyar-Zsil  ós  a  Retyezát  D.-i 
oldalán  fakadó  s  hosszabb  Román-Zsilnek  Alsó- 
Barbatyennél  való  egyesüléséből  alakul.  Végül  a 
vármegye  Ny.-i  szélén  a  Vaskapu-hágó  által  Hát- 
szeg vidékétől  elválasztott  s  Ny.-ra  lejtő  Bisztra  a 
Temes  mellékvizeihez  tartozik.  A  folyók  ilyetén 
elosztása  a  H.  vármegyei  felföldet  is  széttagolja, 
oly  módon,  hogy  a  külső  keretet  mindenütt  a  már 
említett  hegykoszorúk  alkotják  s  a  közép  felé 
lankásodó  dombvidék  hullámzik.  Nagyobb  álló- 
vizek H.  vármegyében  nincsenek;  néhány  kis 
tengerszem  (Zenoga)  a  Retyezát  csoportját  ékíti. 
Ásványos  forrásai  közül  az  algyógyi  és  bábolnai 
tiszta  hévforrás,  az  alsó-váczai  kénes  hévforrás,  a 
dévai  konyhasós  és  a  boholti  savanyuforrás  ne- 
vezetesek; A.-Váczán,  Boholton  és  Algyógyon 
kisebb  fürdők  is  vannak. 

Éghajlata  a  lapályos  részen  mérsékelt,  a  hegy- 
ségekben igen  zord ;  a  leghidegebb  hónap  a 
január  (— 5'2),  a  legmelegebb  az  augusztus  (18"0") ; 
a  hőmérséklet  szélsőségei  34*4  és  —20-6  C*. 
A  csapadók  évi  mennyisége  Déván  683,  Petro- 
zsényben  1001  mm. 

Ásványkincsekben  H.  vármegye  bővelkedik ; 
Nagyág,  Nagyalmás  (Mindszent),  Ruda  (12  apostol), 
Kisbánya  (Boicza),  Czereczel,  Kristyor,  Bárbura, 
Hondol,  Teke.rő  stb.  aranybányászata  az  egész 
országban  elsőrendű.  Nagyág  tellurércei  (nagy- 
ágit, sylvanit)  a  legjövedelmezőbb  kincstári  bá- 
nyászat alapjául  szolgálnak  (1746  óta).  A  múlt- 
ban virágzott  aranymosás  azonban  teljesen  hát- 
térbe szorult.  H.  vármegye  vaskohászata  is  jelen- 
tékeny ;  legfőbb  telepei  Gyalár,  Govasdia,  Puszta- 
kalán,  Alsótelek  és  Kudzsir.  Rendkívül  gazdagok 
Petrozsóny  és  környékének  (Livazény,  Lupény, 


i 


Hunyad 


387     — 


Hunyad 


retrilla,  Zsilyvajdejvulkán)  szénbányái.  A  kőfej- 
tés is  nagy  arányokat  öltött.  Az  ásványtermékek- 
kel  űzött  házi  iparból  a  fazekasság  solífelé  fog- 
lalkoztatja a  lakosságot.  Stanizsa,  Dupapiatra, 
Köboldogfalva  malomköveket  termelnek,  Romo- 
szon  gipszet  bányásznak,  Nagyalmásról  a  leg- 
régibb kenyórsütőt,  az  ú.  n.  cestet,  magyarul 
bujdosó,  hordják  szét  nagy  vidékre. 

A  növényország  terményei  is  sokfélék;  a  vár- 
megve  termő  területe  751,06-i  ha.,  miből  169,445 
ha.  szántóföld,  13,787  ha.  kert,  96,911  ha.  rét, 
117,983  ha.  legelő,  39  ha.  nádas,  383  ha.  szőllő 
és  360,434  ha.  erdő ;  a  nemtermő  terület  30-181  ha. 
A  földmívelés  főbb  ágai :  a  búza  (1911)  49,363  ha. 
területen  termeltetett  514,788  q),  rozs  (6612  ha. 
termése  77,038  q),  zab  (11,211  ha.,  termése 
116,280  q),  kevesebb  kétszeres,  árpa,  burgonya 
s  igen  sok  kukorica  (59,222  ha.,  termése  703,817 
q).  Mindezeket  a  téresebb  völgyiapályokon,  az 
erdős  hegyhátakon  müvelik.  A  Maros  terén  főleg 
a  Kenyérmező  s  a  Hátszeg- vidék  egyes  községei 
kitűnő  búzát  teremnek  s  amellett  sok  ott  a 
rozs  és  a  zab.  A  kukorica  megj-eszerte  elterjedt 
s  a  Zsil-völgy  koránérő  saját  kukoricafajt  pro- 
dukál. A  vármegye  É.-i  részében  (a  régi  Zaránd 
vármegyében)  a  rozs  és  zab,  az  Erdőháton  a  ta- 
vaszi búza  tenyészik.  A  mezőgazdaság  szolgá- 
latában áll  a  H.-vármegyei  gazdasági  egylet  és 
az  algyógyi  fóldmívesiskola.  A  hegységekben  je- 
lentékeny a  szilvatermelés,  melyből  nagymennyi- 
ségű szeszt  és  lekvárt  főznek.  Gyümölcstermelése 
virágzó  s  nagy  jövővel  kecsegtet.  A  Fehér-Körös 
vidéke,  főleg  a  jobbparti  völgyekben,  fel  a  Gaj- 
náig,  kitűnő  cseresznyét,  meggyet,  almát  termel. 
A  Marosra  néző  völgyek  (gyógyi)  gyümölcsét 
messze  földről  keresik ;  a  dévavidéki  batulalma, 
kajszin  és  őszi  barack,  a  szászvárosvidéki  dió 
(Sebeshely)  csemegeszámba  megy  Budapesten.  A 
Maros  jobbpartján  (Bokaj,  Algyógy,  Bábolna, 
Rápolt),  a  Sztrigy  mellékén  (Mácsó,  Oklos)  hires 
bor  terem.  Egész  nagy  vidékek  életforrása  azon- 
ban az  erdőgazdaság.  Vajda-Himyad,  Déva  mö- 
gött az  Erdőhát  150()km2-nyi  teiületét  a  favágás, 
szenelés  tartja  fenn.  A  megye  hegyesebb  területei 
kizárólag  erdőmívelésro  alkalmasak.  Az  erdő- 
terület a  vármegyének  majdnem  felét  teszi  s 
nagy  vidékeken  egyedüli  foglalkozást  és  jövedel- 
met nyújt  a  lakosságnak.  Állandó  rendszeres  erdő- 
gazdaságot a  kincstáron  kívül  a  nagy-birtokosok 
folytatnak,  kiknek  nagyobb  fürésztelepeik  van- 
nak, g^        '  ^c^7 

Állatállonnánya  volt  az  1911.  évi  összeírás 
szerint:  140,260  drb.  szarvasmarha,  10,572  ló, 
208  szamár,  9  öszvér,  71,533  sertés,  167,598  juh 
és  birka  és  36,665  kecske.  A  szarvasmarha  te- 
nyésziránya  az  erdélyi  magyar  faj  mellett  a 
pirostarka  hegyi  faj.  A  lónevelés  emelésére  6 
fedeztetési  állomás  szolgál.  Legfejlettebb  a  juh- 
és  sertéstenyésztés ;  utóbbinak  a  nagykiterjedésű 
havasi  legelők  nagyon  kedveznek.  A  vadászat 
a  magasabb  hegységekben  igen  gazdag  zsák- 
mányt ad. 

Lakólnak  száma  1880.  248,464  volt,  1890. 
268,879, 1900.  303,838  és  1910. 340,1.35 ;  az  utolsó 
tíz  évi  szaporulat  36,297  lélek,  vagyis  ll-97o- 
Egy  km»-re  43  lélek  esik  s  így  H.   vármegye  | 


hazánk  ritkább  népességű  vidékei  közé  tartozik. 
}  Nemzetiség  szerint  van  a  vármegyében  52,750 
;  magyar  (15-57o),  8101  német,  271,675  oláh  (807o), 
1024  tót,  606  mtén,  140  szerb  és  5674  egyéb, 
utóbbi  leginkább  a  szépen  fejlődő  bányavállala- 
toknál. A  magyarság  gyarapodása  az  utolsó  10 
év  alatt  20,404  (63.l7o);  szaporodott  jobbadán 
bányavállalatok,  városok  telepeseiből  és  tisztvise- 
lőiből s  a  külföldi  jövevények  beolvadása  által. 
Ezzel  szemben  az  oláhság  gyarapodása  jóval  cse- 
kélyebb (14,662  lélek,  vagyis  5-77o).  Hitfelekezet 
szerint  van  34,668  róni.  kat.,  60.024  gör.  kat., 
217,425  gör.  kel.  (63'9o/o),  4110  evang.,  16,675 
ref.,  1525  unit.,  5679  izraelita  és  29  egyéb. 

Foglalkozásra  nézve  ekként  oszlik  meg  a  la- 
kosság: (1900)  őstermelés  76-5,  bányászat  6'4, 
ipar  7'9,  kereskedelem  0-9,  közlekedés  1-6,  köz- 
szolgálatok és  szabad  foglalkozások  1-9,  napszá- 
mosok 1-6,  házi  cselédek  l-5Vo.  A  tényleg  kereső 
népesség  154,047  volt,  ú.  m.  őstermelő  121,051, 
bányászat  és  kohászat  7,568,  ipar  10,566,  keres- 
kedelem és  hitel  1283,  közlekedés  1594,  közszol- 
gálat 2192,  véderő  1128,  napszámos  2591,  házi 
cseléd  4380 :  az  eltartottak  száma  149,791.  Az  ős- 
termelés mellett  a  bányászat,  kohászat  és  ipar  is 
jelentékeny;  utóbbi  telepei  közül  a  vasgyárak 
(Vajdahunyad,  Kudzsir,  Pusztakalán,  Govasdia) 
jelentékenyebbek ;  vannak  ezenkívül  nagyobb  fü- 
részárúgyárak és  fürésztelepek,  vasúti  javító- 
műhely (Piski),  stb.  A  házi  ipar  egyes  cikkei  is  el 
vannak  terjedve,  így  a  falusi  nép  házi  bodnár- 
munkáival  egész  Erdélyben  házal.  A  kereskede- 
lem tárgyai  leginkább  fa  és  faáruk,  kőszén,  vas- 
ércek és  vasárúk,  állatok,  gyümölcs  és  gabona ; 
élénkebb  marhapiacok :  Algyógy,  Déva,  Hátszeg, 
Köboldogfalva,  Marosillye,  Szászváros,  Petro- 
zsény  és  Vajdahunyad.  Az  üzleti  élet  élénkítésére 
szolgál  84  bank  ós  takarókpénztár  és  23  hitel- 
szövetkezet. 

Közlekedés.  H.  vármegyében  309  km.  állami 
és  457  km.  törvényhatósági  út  van.  Vasút  3  irány- 
ban szeli  a  vármegyét,  ú.  m.  Zámtól  Alkeuyérig, 
mely  fővonalból  Piskinól  a  vajdahunyadi  és  pet- 
rozsény-lupónji,  Alkenyémél  a  kudzsiri  vonal 
ágazik  M,  a  petrozsényi  vonalból  pedig  Órváral- 
jánál  Karánsebes  felé  ágazik  ki  egy  vonal.  E 
vonalak  hossza  314  kilométer,  miből  179  km. 
államvasút.  A  vármegyében  van  40  posta-,  55 
táviróhivatal  és  415  távbeszólőállomás. 

Közművelődés  tekintetében  H.  vármegye  ör- 
vendetesen fejlődik,  de  ennek  dacára  helyzete 
még  mindig  nagyon  kedvezőtlen ;  a  6  évnél  idő- 
sebb népességnek  csak  33-9o/o-a  tud  írni  és  ol- 
vasni (ennél  rosszabb  arány  csak  Máramarosban 
és  Lika-Korbava  vármegyében  van)  és  23,245  tan- 
köteles gyermek  nem  jár  iskolába.  H.  vm.-ben  van 
38  kisdedóvó  2216  növendékkel,  261  mindennapi 
elemi,  188  ált.  ismétlő  és  15  gazdasági  népiskola, 
8  iparos-  és  1  keresk.  inasiskola  és  8  polgári  iskola, 
mindössze  27,560  tanulóval  (ezek  közül  21,444  a 
mindennapi  elemi  és  680  a  polgári  iskolákban),  3 
gimnázium  (Petrozsény,  Brád,  Szászváros)  597 
tanulóval,  1  reáliskola  (Déva)  322  tanulóval,  1  hit- 
tud, intézet  (Brád)  11  tanulóval,  1  gazd.  iskola 
(Algyógy)  46  és  1  bányászati  iskola  23  tanulóval, 
összesen  526  iskola  30,775  tanulóval.  A  közmíl- 


Huny  ad 


388 


Huny ad 


velödési  intézmények  közül  az  egész  vármegyére 
kihat  a  Himyadmegyei  történelmi  és  régészeti 
társulat,  melynek  dévai  múzeuma  országos  ér- 
dekű leleteket  tartalmaz. 

Közigazgatás.  H.  vármegye  10  járásra  oszlik 
s  4  rendezett  tanácsú  város  van  benne,  ú.  m. : 


J&rás,  vftros 


Algyógyi 

Brádi .-- 

Dévai.- -  — 

Hátszegi  — 

Körösbányai 

Marosillyei  

Petrozsényi 

Piiji    ... 

Szászvárosi  

Vajdahuuyadi    ... 

Déva  rtv 

Hátszeg  rtv 

Szászváros  rtv. 

Vajdahuuyad  rtv. 


Összesen 


Köz- 


Lakók 
száma 
1910 


Ebből 


liLakó- 

-iliázak 

piagyari  német    oláh  ijszáni a 


24,885 

32,653 

84,304 

43,893 

22,558| 

89,987 

50,0ia 

16,276 

28,936 

23,1.58 

8,654 

3,124 

7,672 

4,520l 


1,075 
2,224 
6,077 
2,200 

927 

1,817 

20,994 

866 
1,817 
2,856 
5,827 
1,438 
2,145 
2,457 


77 
580 
523 
285 

62 

215 

3,309 

84 
699 
374 
276 
136 
1,294 
187 


428  840,135    52,720   8,101  271,675!70,08O 


22,933j  5,780 
29,263 1  7,246 
27,214!  7,750 
40,68lj  9.117 
21,305!  4,907 


37,609 
22,378 
14,991 
26,071 
19,689 
2,417 
1,514 


9,056 
6,788 
8,626 
6,835 
5,150 
1,295 
591 


3,821|  1,363 
l,789i     876 


A  vármegyében  van  4t  rend.  tan.  város,  11  nagy- 
és  417  kisközség,  továbbá  101  puszta.  A  községek 
túlnyomó  részben  kicsinyek,  2000  lakoson  felül 
csak  19  van,  de  ezek  közül  a  brádi  és  körösbá- 
nyai járásokba  tartozók  annyira  szét  vannak  a 
havasokon  szórva,  hogy  a  községi  élet  előnyei- 
ben lakosságukat  nem  részesíthetik.  Legnépesebb 
Petrozsény  12,193,  Petrilla  9271,  Déva  r.  t.  v. 
8654,  Lupény  8034,  Szászváros  7672  és  Zsilyvaj- 
dejvulkán  7184  lakossal.  Székhelye  Déva.  Az 
országgyűlésbe  H.  vármegye  6  képviselőt  küld. 

Egyházi  kormányzatra  nézve  H.  vármegye 
a  gyulafehérvári  róm.  kat.  püspökséghez  16,  a  lu- 
gosi  gör.  kat.  püspökséghez  94,  a  gyulafehérvári 
(balázsfalvi)  érsekséghoz  3,  a  nagyszebeni  gör. 
kel.  metropoliához  255,  az  aradi  gör.  kel.  püspök- 
séghez 12,  a  nagyszebeni  ág.  ev.  szász  püspök- 
séghez 3,  az  erdélyi  ev.  ref.  püspökséghez  23  anya- 
egyházzal, az  imitárius  püspökséghez  1  leány- 
egyházzal járul.  Az  izraelitáknak  3  anyakönyvi 
keraletük  van :  Déva,  Hátszeg,  Szászváros. 

Törvénykezési  tekintetben  a  kolozsvári  kir. 
Ítélőtáblához  tartozik  s  törvényszéke  Déván  szé- 
kel. Járásbiróságok :  Déva,  Algyógy,  Marosülye, 
Körösbánya,  Szászváros,  Vajdahunyad,  Hátszeg, 
Puj  (8),  a  két  elsőt  kivéve,telekkönyvi  ügyekben 
birói  hatáskörrel  is  fel  vannak  ruházva.  Királyi 
főügyészsége  és  sajtóbirósága  Kolozsvárott,  bá- 
nyabirósága  Gyulafehérvárott.  A  vmegye  az  aradi 
közjegyzői  kamara  kerületéhez  van  csatolva, 
Déván,  Szászvároson,  Hátszegen,  Körösbányán, 
Marosillyén  ós  Vajdahunyadon  kir.  közjegyzők 
székelnek.  Ügyvédi  kamarája  Aradon  székel. 

Hadügyi  beosztása :  Az  egész  vármegye  a 
Szászvároson  székelő  64.  sorgyalogezredhez  s  a 
nagyszebeni  hadtestparancsnoksághoz  s  a  Nagy- 
szebenben székelő  23.  honvédezred  2.  számú  zász- 
lóaljához tartozik.  Csendőrségi  szárnyparancsnok- 
ság Déván,  szakaszparancsnokság  Déván,  Hát- 
szegen és  Brádon  van. 

Pénzügyi  tekintetben  a  dévai  pénzügyigazga- 
tóság 6  adóhivatallal  (Déva,Hátszeg,  Körösbánya, 
Szászváros,  Vajdahunyad  és  Marosillye),  4  pénz- 
ügyöi-séggel  (Déva,  Petrozsény,  Hátszeg.  Boicza) 


működik.  Ipar-  és  kereskedelmi  ügyekben  az  aradi 
kamarához  tartozik ;  államépítészeti  hivatala  Dé- 
ván székel  s  a  kolozsvári  kerületi  felügyelőség- 
hez, posta-  és  távirdaiigyekben  a  kolozsvári  igaz- 
gatósághoz tartozik.  Állami  erdöfelügyelősége  és 
áll.  erdőhivatala  Déván  van.  Állami  méntelepe  H. 
vánnegyének  nincs:  az  illetékes  teleposztály Ho- 
moródon  (Nagy-KüküUö  vm.)  székel;  állami  állat- 
orvos Déván  van  s  a  kolozsvári  állategészségügyi 
felügyelőség  alá  tartozik.  Szőllészeti  és  borászati 
tekintetben  a  nagyenyedi  kerületbe  van  osztva. 
A  Nagyszebenben  székelő  kultúrmérnöki  hivatal 
felügyelete  alatt  áll.  Vulkánon  vámhivatala  vau. 
A  vármegye  területén  van  27  gyógyszertár,  49  or- 
vos, 3  sebész,  127  szülésznő,  9 kórház  462  ággyal. 

Története.  H.  vármegye  már  a  mai  Magyar- 
ország megalakulásakor  egyike  volt  az  ország 
legnagyobb  törvényhatóságainak.  A  szászok  be- 
települése alkalmával  jókora  termékeny  részt  le- 
hetett kiszakítani  beíőle,  amelyből  Szászváros- 
szék alakult.  Ezt  1876.  a  megyerendezós  alkal- 
mával H.  vm.  visszakapta  s  a  volt  Zarándnak  kót- 
harmadrósze  is  hozzá  csatoltatván,  most  az  or- 
szág törvényhatóságai  közt  területre  nézve  hete- 
dik. A  följegyzések  s  a  régészeti  leletek  tanu- 
sága  szerint  már  a  magyarok  bejövetele  előtt 
lakott  és  mívelt  terület  volt.  Az  Aldunáról,  a  mai 
Krassó-Szörény  vármegyén  keresztül  a  Marmora 
hegysége  nyergén  át  (amely  Vaskapunak  nevez- 
tetik), előbb  a  rómaiak,  majd  a  törökök  s  mindezek 
előtt  nagy  idővel  görög-macedónok  és  bolgárok 
j  ártak  be.  A  Sztrigy  és  Városvíz  közötti  vízválasztó 
hegységben,  erdőség  között  nagy  területen  hever- 
nek Gredistye  várromjai  s  mivel  óriási  kőkockái- 
hoz hasonló  kőzet  a  közelben  nem  található,  a 
vár  története  valóságos  talány ;  de  a  törmelékközt 
sűrűn  talált  Lysimachus  és  Kozon-aranyak  nem 
hagynak  fenn  kétséget  Nagy  Sándoi-  utódainak 
birtoklása  felől.  Történelmi  bizonyosság,  hogy  a 
rómaiak  Dáciájának  fővárosa,  Ulpia  Traiana,  a 
hunyadmegyei  mai  Várhely  község  alatt,  Sarmi- 
segetuza  dák  főváros  fölé  települt. 

A  vármegye  Árpádházi  s  általában  középkori 
története  még  kutatásra  vár.  IV.  Béla  Dévánál 
vívott  csatát  üával,  István  (V.)  ifjabb  királlyal. 
A  vegyesházakból  származó  királyok  és  az  er- 
délyi fejedelmek  alatt  egyre  nagyobb  a  vármegye 
szerepe  az  ország  történetében.  Ottó  királyt  állí- 
tólag a  dévai  várban  tartotta  fogva  László  vajda. 
Hunyadi  János  a  vármegyében  szervezte  hatal- 
mas hadjáratait.  A  dévai  várhoz  tartozó  és  53 
községből  álló  uradalom  birtoklásáért,  amelyet 
Hunyadi  1453.  nyert  adományul,  hosszú  ideig 
versenyeztek  az  ország  hatalmasai.  Tatárok,  tö- 
rökök, német  zsoldos  hadak  dúlásai  sokszor  zúg- 
tak át  a  megyén.  1784-ben  a  Hora-féle  lázadás, 
1848—49.  az  oláh  felkelés  pusztította  főként  a 
magyarságot.  Sok  csatatér  van  a  vármegye  föld- 
jén. A  Vaskapunál  Hunyadi  János  egyik  leg- 
fényesebb győzedelmet  nyerte  a  törökön.  Mátyás 
idejében  Báthory  István  és  Kinizsi  Pál  a  Kenyér- 
mezőn verték  tönkre  a  török  sereget,  1849.  Déva 
és  Szászváros  közt  a  Sztrigy  két  partján  Piski- 
nél  fordította  meg  Bem  József  a  küzdelem  sorsát 
Erdélyre  nézve,  a  több  nap  óta  üldöző  Puchner 
osztrák  vezért  futásba  kergetvén. 


Hunyad 


389    — 


Hunyadi 


H.  vm.  történelmi  szerepet  vitt  várai  Algyógy 
(1460  óta),  Déva  (1269.),  Hátszeg  (Haczak,  1360.), 
Hunyad  (Vajdahunyad,  1364),  Hlye  (Marosillye, 
1468),  Kolozsvár  (1493.)  és  Váralja  (1462). 

A  vármegyéből  több  országos  szereplésü  egyén 
emelkedett  ki.  Első  valamennyi  közt  a  Hunyadi 
család,  aztán  Bethlen  Gábor,  Marosillye  szülötte, 
aki  a  vajdahunyadi  vár  ÉK.-i  részét  is  építtette, 
Barcsai/  Ákos  erdélyi  fejedelem,  Barcsay  Ábra- 
hám a  testöríró,  báró  Nopcsa  Elek  erdélyi  kancel- 
lár és  országgyűlési  elnök,  Naláczy  József  író  stb. 
Az  i'yabb  korban  gr.  Kuun  Kocsárd  neve  emel- 
kedett országos  tiszteletre,  aki  vagyonát  nemzeti 
iskolák  céljaira  fordította.  Gr.  Kuun  Géza  nevét 
tudományos  mmikálkodása  tette  európai  hírűvé ; 
(jT.  Kuun  István  költő.  Torma  Zsófia  is  H.  vmegye 
fökljén  folytatta  az  őstörténelemre  vonatkozó 
nagyhírű  kutatásait. 

Á  vmegye  gazdag  arany-,  ezüst-,  vas-  és  már- 
ványbányáit már  a  rómaiak  is  mívelték.  Köz- 
gazdaságunk jelentős  tényezőivé  fejlett  kőszén- 
telepei csak  a  muIt  század  második  fele  óta  van- 
nak mivelésben. 

A  közsógnevek  túlnyomó  része  szláv.  Elég  sok 
a  magyar  is,  ami  összefüggésben  áll  azzal  a  kö- 
rülménnyel, hogy  a  közép- és  nagybirtok  magyar 
kezekben  volt.  Román  elnevezéseket  a  havasok 
részeinél  találni  sűrűbben. 

A  lakosság  nagy  arányban  román.  Ki  van  mu- 
tatva, hogy  miként  nyomultak  le  a  hegyekből  és 
a  hegyeken  át  a  Balkánról  a  háborúk  által  elpusz- 
tított magyarság  helyére.  Főként  Hátszegvidéken 
kenézek  alatt  csoportosultak  ós  nyeltek  kedvez- 
ményeket a  királyoktól.  Tömegeik  és  könnyen 
elsajátítható  nyelvök  segélyével  sokat  beolvasz- 
tottak a  magyarságból,  a  szászokból  és  a  betele- 
pített német  bányászokból  is.  A  múlt  század  70es 
éveiben  közel  300,000  lakos  közt  csak  10,000  volt 
a  magyar.  Azóta  megfordult  az  áramlat.  A  mun- 
kások ezreit  foglalkoztató  kőszénbányák  jó  isko- 
lák segélyével  és  főként  a  székelyek  betelepítésé- 
vel a  magyarosodás  tényezőivé  váltak.  Ezt  az 
irányzatot  segítik  elő  az  állami  és  vmegyei  hiva- 
talok, nemkülönben  a  vasutak  közkormányzati 
magyar  nyelve,  a  városok  erőteljes  fejlődése  és 
mivelödése,  valamennyinek  alapjául  pedig  az 
újonan  keletkezett  és  a  régiek  közül  is  megerő- 
södött elemi,  közép-  és  szakiskolák.  Most  már 
:iK),000  lakos  közt  52,000  körül  van  a  magyar  ; 
más  nemzetiségűek  között  is  mind  több  a  magya- 
rul tudó. 

Irodalom.  A  Hunyadinegyei  régészeti  és  történelmi  tár- 
sulat Kvkönyvei ;  Hunyadmegye  története,  I.  (ókori)  kötete  : 
(iaál  .Jenő,  Az  aradi  kei-esk.  és  iparkamara  kerlUetének, 
vagyis  Arad-Békés-,  Hunyad-  és  Zarándmegyék  közigaz- 
gatási leírása,  Arad  1876 ;  Az  aradi  keresk.  és  iparkamara  je- 
lentései ;  Téglás  Gábor,  Az  erdélyi  Ércziiegység  övében  levő 
barlangok ;  u.  a,  A  kőkorszakbeli  ember  nyomai  H.  várme- 
gyében, üéva  1877;  Torma  Zsófla,  H.  vármegyei  neolitb- 
kökorszakbeli  telepek,  Kolozsvár  1879 ;  Téglás  Gábor,  A  Re- 
tyezát  vidéke,  Földrajzi  Közlemények,  1888.  évf. ;  u.  a..  Az 
("isi  magyar  helynevek  s  a  magyarság  pusztulása  H.  vár- 
megyében, Földrajzi  Közlemények  1888.  évf.;  Ajtai  Sándor, 
H.  vmegye  faszénfogyasztása  és  vasipara,  Erdészeti  Lapok 
IfS'Jl.  évf.;  Désa  Dénes,  A  szászvárosi  ev.  ref.  Kíin-koUé- 
srium  törtenete,  Szászváros  1897;  Csánki  Dezső,  H. -megye 
és  a  Hunyadiak,  Szjusadok  1887 ;  ii.  a.,  Magyarország  tör- 
tinelmi  földrajza,  V.köt.  1913:  Márki.  Aradtól  Petiozsényig, 
Arad  1879:  Bőjthe  Ödön,  H.  megye  Sztrirvmelléki  részének 
t'í^  nemes  családainak  története,  Budapest  1891  :  Amlacher 
Aibert,  L'rknndenbuch   ziir   Geschichte   der   Stadt  und    de« 


Stuhles  Broos.  Szászváros ;  Veress  Endre,  Déva  és  környéke 
Castaldo  idejében,  Kolozsvár  1898.  és  H.-megyei  egyéb  ti)r- 
téneti  értekezései  a  H.-megyei  tört.  és  régészeti  társ.  Év- 
könyveiben; míg  H.  vm.  népköltészetévei  legbehatóbban 
foglalkozott  u.    0.  számos   tanulmányban   Mailand   Oszkár. 

Hunyad,  községek,  1.  Bmffyhunyad  és  Vajda- 
hunyad. 

Hnnyadcseres.  A  Cserisor  címszó  alatt  jelzett 
névváltoztatást  nem  hajtották  végre.  Cserisor 
kisk.  Hunyad  vm.  vajdahunyadi  j.-ban,  (1910)  517 
oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vajdahunyad. 

KvaiYSiM-család.  Hazai  történetünkben  minde- 
nek fölött  kimagasló,  szláv  eredetű  volachus 
(vlach,  oláh,  azaz  romanizált  illú."  ós  trák)  család, 
melynek  ősei  a  Balkán-félszigetről  hozzánk  las- 
sanként átözönlő  vegyes  nyelvű  (nálunk  később 
elrmnónosodott)  néptöredékek  vajdái  és  kenézei 
közül  valók  lehettek  s  több  délszláv  és  albán  feje- 
delmi családdal  rokonságban  állottak. 

Első  ismert  őse :  Serb  (Serba,  Serbe),  aki  a  XIV. 
sz.  végén  a  hunyadvármegyei  oláhok  kenózsé- 
gét  bírta.  Testvére  volt  Badul,  ílai  pedig  Radul, 
Magas  és  Vojk  (Vak,  Wayk,  Buthi ;  e  név  szerb 
nyelven  farkast  jelent).  Ez  utóbb  Vojk,  mint 
udvari  katona,  hű  szolgálatai  fejében  1409  okt.  18. 
kapta  Zsigmond  királytól  osztályos  atyafiaival 


(eredeti)  (bővített) 

A  Hunyadi-család  címere. 

együtt  a  család  ősi  fészekét,  Hunyad  (Vajda-Hu- 
nyad)  királyi  várát.  Innét  kimutathatólag  1414 
óta  már  «Hunyadi»  Vojknak  neveztetett.  Neje 
volt  a  demsusi  nemes  oláh  családból  származó 
Morsina  Erzsébet,  kitől  Vojknak  következő  gyer- 
mekei születtek:  1.  Mária  vagy  Marina,  férjhez 
ment  Argyesi  Manzillához,  akitől  a  későbbi  hatal- 
mas OlaJi-csaláá  származott;  2.  egy  ismeretlen 
nevű  leány,  aki  egy  <S3;éA;e////ie^;  menvén  feleségül, 
anyja  lett  Székely  János  bánnak  és  Székely  Ta- 
más aiu'ániai  perjelnek ;  3.  ifj.  H.  János,  a  kor- 
mányzó öccse,  vitézül  harcolt  a  törökök  ellen. 
Bátyjával  együtt  Albert  király  alatt  szörényi  bán 
lett.  Azután  is  még  többször  említtetik ;  különösen 
Orsova,Szörény,  Miháld  és  Görény  várak  védelmé- 
ben tíint  ki.  Megh.  1441.  A  gyulafehérvári  székes- 
egyházban van  eltemetve ;  4.  id.  H.  János  (1. 0.), 
aki  családjának  világiaszóló  nevet  szerzett.  Fele- 
sége volt  Szilágyi  Mihály  húga,  horogszegi  Szi- 
lágyi Erzsébet.  Piai :  H.  László  és  H.  Mátyás 
kiben  a  H.-család  magyar  királyi  trónra  jutott. 
Mátyásnak  két  feleségétől  nem  maradván  tör- 
vényes utóda,  a  család  vagyona  és  neve  termé- 
szetes fiára,  János  hercegre  szállott  (1.  Korvin). 
Ennek  Frangepán  Beatrixtől  született  gyerme- 
keiben, a  kiskoró  Kristőfhan  (megh.  1.505.)  és 


Hunyadi 


390 


Hunyadi 


Beatrixben  (megh.  1508.)  a  H.-családnak  magva 
szakadt.  Korvin  Jánosnak  1504.  történt  halála 
után  özvegye  György  brandenburgi  örgrófhoz 
menvén  férjhez,  a  H.  roppant  birtokai  idsgen 
kézre  jutottak.  A  H.  címere  V.  László  király- 
tól 14-53.  niegbővítteteU.  Alakja  a  következő  (1.  a 
két  ábrát):  A  négy  részre  osztott  jobbra  dülö 
pajzs  első  és  negyedik  osztályának  kék  udvará- 
ban van  egy  fekete  holló,  mely  szárnyait  emel- 
getve, aranygyűrűt  tart  a  csőrében.  Ez  van  az  ere- 
deti címerben  is.  A  bővítést  teszi  a  pajzs  második 
és  harmadik,  ezüstfehér  mezejében  levő  vörös 
oroszlán,  mely  felkunkorítja  farkát,  hátsó  lábain 
áll  és  aranykoronát  tart  első  bal  lábával.  A  pajzs- 
nak tetején  áll  a  felnyúló,  kibontott  aranyszár- 
nyakkal ellátott  koronás  aranysisak,  melynek  két 
oldaláról  arany-kék  foszlányok  veszik  körül  a 
pajzsot.  A  címerben  foglalt  hollótól  (corvus)  a  H. 
mellékneve  Corvinus  v.  Corvin  (Hollós)  lett.  Maga 
H.  János,  a  kormányzó,  sohasem  élt  e  névvel.  Má- 
tyás királyra  már  gyakran  alkalmazták,  törvény- 
telen íia  pedig  éppen  e  név  alatt  ismeretes.  A  H.- 
család  leszármazását  a  következő  táblázat  mu- 
tatja : 

N.  N. 


Serb 


Vojlc  (Buthi)  14-09. 

Neje :  Morsina  Erzsébet 

(utóbb  Csolnokosi  Jaroszlávné) 


Radul 


N.  N.  íd.  János  ifj.  János 

Félje :  Székely  N.  f  1456.  f  1441. 

kormányzó  szörényl  bán 

Neje :  Szilágyi  Erzsébet 


Mária 

Férje :  Argyesi  Manzilla 


László 

Belgrád  kapitánya 

t  1457. 


Mátvás 
t  1490. 
Magyarország  királya 
Feleségei :  1.  Podiebrad  Katalin 
2.  Beatrix, 
Ferdinánd  nápolyi  kir.  leánya 
Törvénytelen  íia : 


János  (Korvin) 

Horv.-Szlav.  és  Dalm.  országok  bánja 

oppelni  herceg 

t  1504. 

Felesége :    Frangepán  Beatrix 


Kristóf 
t  1505. 


Kiváló  tagjai  a  családnak :  1.  H.János,  Ma- 
gyarország kormányzója,  H.  Vojk  és  Morsina  Er- 
zsébet fla.  (Az  oláhok  Szibinyáni  Jánk-nak  vagy 
Janku-nak  nevezték.)  Születésének  helye  ós  ideje 
nagy  homályban  van.  Némelyek  szerint  az  oláh- 
országi Piatra  da  Corvo  (Hollókő)  v.  a  hunyad- 
vármegyei  Hollós  nevű  várban,  mások  szerint  Hu- 
nyadon  v.  Hátszegen  született  volna,  még  pedig, 
gr.  Teleki  József  szerint,  körülbelül  1387.  Korán 
magára  vonta  Zsigmond  király  figyelmét  (Heltai 
Gáspár  szerint  annak  a  törvénytelen  fla  lett  volna, 
egy  oláh  parasztleánytól).  1410-ben  a  német-ró- 
mai császárrá  választott  Zsigmondot  Frankfurtba 
kisérte,  1420.  részt  vett  a  csehországi  husziták  el- 
leni háborúban.  1437-ben  elűzte  Szendrő  alól  az 
ostromló  török  hadat.  Zsigmond  király  ekkor  nagy 
birtokokkal  adományozta  meg  és  a  kir.  tanács- 
ban is  helyet  adott  neki.  1438-ban  Albert  király 
öccsével,  ifj.  Jánossal  együtt  szörónyi  bánná  s 
emesi  gróffá  tette,  1439.  pedig  többekkel  együtt 


az  áldott  állapotú  Erzsébet  királj^nétól  születendő 
gyermekének  gyámjául  rendelé  ki.  Albert  halála 
után  (18.39)  H.  egész  hatalmát  ós  befolyását  föl- 
használta Ulászló  lengyel  király  megválasztásá- 
nak érdekében  ós  Szegszárdnál  fényes  győzelmet 
nyert  Erzsébet  királynénak  Garai  László  vezér- 
lete alatt  levő  seregén.  L  Ulászló  király  ennek 
jutalmául  Nándorfehérvár  kapitányává  és  Újlaki 
Miklóssal  együtt  erdélyi  vajdává  tette.  A  mindin- 
kább fenyegetőbben  fellépő  törökök  elleni  védelem 
H.  János  vállaira  nehezedett,  ki  a  beléje  helyezett 
reményeknek  dicsőségesen  felelt  meg ;  1441 .  meg- 
zabolázta a  Rácországban  dúló  törököket  és  Szend- 
rőnél  megverte  Isák  v.  Iszhák  béget.  1442.  szem- 
beszállt Maros-Szent-Imrénél  Mezid  bég  roppant 
seregével,  mely  nagy  pusztításokat  vitt  véghez 
Erdélyben.  Az  első  összecsapásnál  a  túlhatalom- 
mal  szemben  kénytelen  volt  visszavonulni.  iJe 
másodszor  is  megütközve,  nem  messze  Szebentől, 
míg  a  boszura  sóvárgó  törökök  csak  arra  néztek, 
hogy  a  H.-val  öltözetet,  fegyvert  és  lovat  cse- 
rélt Kemény  Simont  megöljék :  diadalmaskodott 
rajtuk.  Majd  betör  Oláhországba,  hol  az  oláh  ós 
moldvai  vajdákat  meghódolásra  kényszeríti.  Nem- 
sokára pedig  a  II.  Murád  szul- 
"^  tán  parancsából  megtorlásra 

siető  ruméliai  beglerbóget, 
Seadeddint  a  vaskapui  szoros- 
nál tökéletesen  megveri  (1442 
júl.).  Nyomban  ismét  Oláh- 
országba ütött,  elűzte  a  törö- 
kökhöz szító  Drakul  vajdát, 
helyébe  téve  Dánt.  144.3-ban 
már  támadó  hadjáratra  indult, 
az  ú.  n.  hosszú  vagy  bolgár 
háborúra,  mellyel  megnyerte 
egész  Európa  bámulatát.  E 
hadjárat  során,  mely  H.  és  I. 
Ulászló  vezérlete  alatt  ment 
végbe,  H.  elfoglalta  Nisszát, 
bevette  Szófiát  és  megverte 
Murád  szultán  hadát,  Snaim 
Balkánszoros  mellett.  B  dia- 
dalmas hadjárat  megrendítette 
a  török  hatalmát  az  egész 
Balkánon,  úgy  hogy  a  siker 
reményével  kerülhetett  napirendre  H.  régi  esz- 
méjének megvalósítása :  a  törököknek  Európából 
való  kiveretóse.  Bár  időközben  II.  Murád  szultán 
10  évi  fegyverszünetet  kötött  I.  Ulászló  magyar 
királlyal :  ez  mégis  engedve  Cesarini  Julián  bibor- 
nok  ós  pápai  követ  izgatásának  ós  látva  H.  János 
hallgatólagos  beleegyezését,  nyomban  megszegte 
esküjét  és  hadat  indított  a  törökök  ellen.  A  sze- 
rencsétlen háború  a  várnai  csatával  (1444  nov. 
10.)  végződött,  melyben  a  királlyal  együtt  a  se- 
reg nagy  része  is  elpusztult.  H.  János  a  sereg  rom- 
jaival Oláhországba  menekült,  hol  Drakul  vajda 
elfogta,  de  félve  a  nyugati  hatalmak  boszujá- 
tól,  csakhamar  szabadon  bocsátotta.  Miután  ha'^a- 
tért,  az  1445  febr.  havában  tartott  országgyűlés 
H.  javaslatára  öt  főkapitányra  bízta  a  kormány- 
zást. H.  kapta  Erdély  ós  a  tiszántúli  részek  főka- 
pitányságát, ki  most  betört  Oláhországba  is,  hol 
a  hűtlen  Drakult  fiával  egjütt  elűzve,  helyébe  az 
időközben  meghalt  III.  Dánnak  Dán  nevű  fiát  tett© 


Erzsébet 
kiskoruan    f  1508. 


Hunyadi 


391     — 


Hunyadi 


meg  vajdának.  1446  ápr.  a  III.  Frigyes  császár 
pártján  levő  Cilleiek  ellen  indult.  1446  jiln.  5. 
a  rendek  kormányzónak  választották,  hogy  a  III. 
Frigyes  német-római  császár  kezében  lévő  V.László 
választott  magyar  király  nevében  kormányozza 
majd  az  országot  mindaddig,  míg  a  császártól  ki- 
kérendő király  el  nem  éri  nagykorúságát.  Idő- 
közben Drakul  oláh  vajda  török  segéllyel  vissza- 
foglalta országát.  De  H.  1446  nyarán  legyőzte 
és  nagyobbik  fiával  együtt  megölette.  Nov.  kö- 
zepén pedig  Frigyes  császár  ellen  indított  hadat, 
aki  a  kis  V.  Lászlót  és  több  magyarországi  várat 
semmikép  sem  akart  kiadni  kezéből.  Már  Bécs  vá- 
rosát is  fenyegette,  midőn  végre  P'rigyes  fegy- 
verszünetet eszközölt  ki.  H.  gazdag  zsákmány- 
nyal vonult  vissza.  1447  szept.,  Hódervári  Lőrinc 
halála  után,  Buda  vára  H.-nak  adatottát.  1448  febr. 
V.  Miklós  pápa  arany  nyakláncot  és  hercegi  címet 
adományozott  neki,  de  H.  sohasem  élt  vele.  1448 
nyarán  új  hadikészületeket  tett  a  törökök  ellen, 
melyekből  azonban  Murád  szultánt  tudósította  az 
áruló  Brank&vics  György  szerb  fejedelem.  Azért 
1448  szept.  először  is  ennek  országát  dúlta  föl, 
Muráddal  pedig  a  Kossova  melletti  Rigómezőn 
ütközött  meg  (okt.  17—19.),  de  Dán  oláh  fejede- 
lem csapatainak  árulása  következtében .  csatát 
vesztett.  A  menelcülő  H.-t  elfogta  a  török,  de  csak- 
hamar ki  tudott  szabadukii.  Majd  Brankovics  tar- 
tóztatta le  és  Szendrőben  börtönbe  vetette.  A  ma- 
gyarországi karok  és  rendek  közbenjárására  az- 
után mégis  szabadon  bocsátotta.Hazatéi-veírís^ra 
Jánosnak  a  felvidéken  garázdálkodó  huszitái  ellen 
fordult.  A  cseh  vezérrel  1450  márciusában  Mező- 
kövesden fegyverszünetet  kötött.  Azután  pedig 
Brankovics  György  szerb  fejedelmet  fenyítette 
meg,  aki  megalázó  békefeltételeket  volt  kényte- 
len elfogadni.  1450  okt.  H.  személyesen  vezette 
Pozsonyban  a  Frigyes  császárral  való  alkudo- 
zásokat a  kis  László  király  és  a  korona  kiadatása 
iránt,  melyek  azzal  végződtek,  hogy  László  még 
Frigyesnél  hagyatott,  ez  utóbbi  ellenben  H.-t  el- 
ismerte kormányzónak.  Ez  alatt  Ciliéi  Ulrik  töb- 
bekkel együtt  rokonának,  V.  Lászlónak,  szívébe 
csöpögtette  a  gyanút,  hogy  H.  trónjára  és  életére 
vágyik.  Mikor  a  szövetkezett  magyar  és  osztrák 
rendek  Frigyest  kényszerítették  V.  László  kiadá- 
sára, H.  1453  elején  ünnepélyesen  lemondott  kor- 
mányzói tisztéről.  A  király  elfogadta  e  lemondást, 
de  egyúttal  H.-t  örökös  beszterczei  grófia,  az  or- 
szág főkapitányává,  az  országos  jövedelmek  főke- 
zelöjévé  nevezte  ki  és  Besztercze  városával  (Er- 
délyben) adományozta  meg.  Ugyanekkor  a  nagy 
hódító,  II.  Mohammed  lépett  a  török  trónra,  ki  az 
egész  keresztény  világ  rémületére  1453.  Kon- 
stantinápolyt is  elfoglalta.  H.  János  emiatt  azonnal 
erélyes  hadi  készületeket  tett  s  midőn  1454.  a 
törökök  elözönlötték  Szerbiát,  mely  ismét  adófi- 
zető tartományuk  lett,  H.  Szendrőnél  legyőzte 
Fii'uz  béget.  Az  1455.  országgyűlésen  H.,  megso- 
kalva  az  ott  levő  Ciliéi  ármánykodását,  minden 
hivataláról  lemondott.  De  midőn  a  török  újabb  fe- 
nyegető készülődéseinek  hírét  vette,  kibékült  Cil- 
iéivel és  Garai  László  nádorral  (kinek  leányát  el 
is  jegyezte  László  fiának)  és  elvállalta  a  fenyege- 
tett délvidék  védelmét.  Nándorfehérvárt  László 
fla,  sógora  Szilágyi  Mihály  és  Gúthi-Ország  Mi- 


hály gondjára  bízta,  maga  pedig,  miután  200  ha- 
jónyi  hajóhadat  állított  össze  a  Dunán  ós  a  Szá- 
ván :  seregével  Szegednél  egyesült  a  Kapisztrán 
János  ferencrendi  szerzetes  által  összegyűjtött, 
főleg  parasztokból  álló  kereszteshaddal  és  Mo- 
hammed ellen  indult,  s  rajta  Nándorfehérvár- 
nál fényes  diadalt  aratott  (1456  júl.  21—22.).  Ke- 
véssel utóbb  H.  János,  Magyarország  és  a  keresz- 
tény Európa  nagy  kárára,  a  zimonyi  táborban  ki- 
ütött ragálynak  áldozata  lett.  Hú  barátjának, 
Kapisztránnak  karjaiban  halt  meg  1456  aug.  11. 
Saját  kívánságához  képest  Gyulafehérvárt  temet- 
ték el.  Majd  egész  Európa  siratta  a  hőst,  ki  ma- 
gában egyesítette  a  középkori  keresztény  lovag 
jellemvonásait. 

H.  János  hatalmas  ősök  s  a  legelemibb  tudo- 
mányos ismeretek  nélkül  a  legmagasabb  polcra 
tudott  emelkedni.  A  mély  vallásossággal  párosult 
hazafiság  e  nagy  képviselője  nemcsak  népének, 
de  családjának  is  szolgált,  amelynek  roppant  ki- 
terjedésű birtokokat  hagyott.  Vezéreszméje  az 
volt,  hogy  Európát  a  keresztény  hatalmak  támo- 
gatásával megtisztítja  a  «hitetlen»  törököktől. 
Ezt  ugyan  nem  tudta  végrehajtani,  de  annyit 
elért,  hogy  az  ozmán  hatalmat  a  Duna  vonalától 
visszaszorította  a  Balkánig,  felszabadította  a 
Dima  és  Balkán  közötti  keresztény  tartományo- 
kat s  Magyarországról  70  évre  hárította  el  a  tö- 
rök betörés  veszedelmét.  Ezáltal  hazánkat  a  nyu- 
gati keresztény  kultúra  védbástyájává  tette.  Ós- 
eredeti  tehetségű,  született  hadvezér  volt,  ki  be- 
látva a  banderiális  hadnak,  az  önkéntes  nemzeti 
felkelésnek  elégtelenségét  és  gyakori  megbizhat- 
lanságút :  magyar  ZMldos  sereget  kezdett  tobor- 
zani,  melynek  költségét  eleinte  önmaga,  majd  az 
országgyűléstől  kivetett  adóval  fedezte.  így  útját 
egyengette  a  honvédelmi  rendszer  reformjának  is. 
H.  Jánosnak  szobrát  (a  király  költségén  készült 
tíz  szobor  egyikét)  1903  nov.  24.  állították  föl  a 
budai  halász-bástya  alatt,  az  Albrecht-út  fordula- 
tánál. Készítette  Tóth  István,  a  talapzatot  pedig 
Schulek  Frigyes. 

2.  H.  János  herceg.  Mátyás  kir.  törvénytelen 
fia,  l.  Korvin. 

3.  H.  Jánosné,  1.  Szilágyi  Erzsébet. 

4.  H.  László,  H.  János  és  Szilágyi  Erzsébet 
idősebb  fla,  szül.  1433.  Erdélyben  nőtt  fel.  Már 
korán  követte  apját  harcaiba.  A  rigómezei  ütkö- 
zet után  az  apja  és  Brankovics  György  szerb  fe- 
jedelem közt  kötött  szerződés  értelmében  Szend- 
rőbe  ment  túsznak.  De  1450  közepén  már  kisza- 
badult. Már  1452.  pozsonyi  gróf  és  főispán,  1453. 
horvát-dalmát  bán.  A  Szepességben  garázdálkodó 
csehek  (főleg  Axamith)  elleni  hadjáratot  ő  ve- 
zette, de  csekély  sikerrel.  Az  1455-iki  országgyű- 
lésen apjával  együtt  lemondott  minden  hivatalá- 
ról. Ez  évben  eljegyezte  Garai  László  nádor  leá- 
nyát, Máriát.  Apja  halála  után  CiUei  Ulrik,  ki 
teljhatalmú  kormányzó  lett,  minden  áron  tönkre 
akarta  tenni  a  H.-akat.  De  H.  László  már  az  1466 
okt.  tartott  futaki  országgyűlésen  is  csak  azon 
feltétellel  jelent  meg,  hogy  a  számadások  nélkül 
meghalt  H.  János  helyett  a  királyi  jövedelme- 
ket illetőleg  sem  öt,  sem  Mátyás  öccsét  nem  fog- 
ják felelősségre  vonni.  Ciliéi  most  békülékeny- 
nek mutatkozott.  Arra  kötelezte  magát,  hogy  a 


Hunyadi 


392     — 


Hunyady 


H.-akat  megvédi  összes  birtokaikban,  de  viszont 
kikötötte  a  kezükben  levő  királyi  váraknak  át- 
adását. Ezt  Nándorfehérvárral,  melynek  maga 
H.  László  volt  a  kapitánya,  kellett  volna  meg- 
kezdeni. Ciliéi  ezt  az  alkalmat,  midőn  a  király 
átveszi  a  várat,  a  H.-ak  elvesztésére  akarta  fel- 
használni. De  H.  László  ennek  a  tervnek  nyomára 
jutott.  Azért  csak  V.  Lászlót  és  Ciliéit  bocsátotta 
a  várba,  a  kisérő  idegen  zsoldosokat,  a  törvényre 
hivatkozva,  kirekesztette.  E  miatt  a  várban  Ciliéi 
és  H.  László  előbb  szóbeli,  majd  fegyveres  harcba 
elegyedtek,  melynek  folyamán  Ciliéit  H.  berohanó 
barátai  összevagdalták  (1456  nov.  9.).  A  megfé- 
lemlített király  rokonának  haláláért  megbocsátott 
Lászlónak,sőt  kevéssel  utóbb  Temesvárott  Szilágyi 
Erzsébet  megnyugtatására  meg  is  esküdött  (nov. 
23.),  hogy  a  H.-akat  nem  éri  bántódás ;  őket  test- 
vérekül,  anyjukat  anyjává  fogadta.  H.  László,  ki 
fötárnokmester  ós  az  ország  főkapitánya  is  lett, 
elkísérte  a  királyt  Budára.  Itt  csakhamar  a  trón- 
jáért és  életéért  remegő  V.  László  királyt  rábírták 
a  H.-ak  ellenségei,  hogy  a  «veszélyes»  H. -házat 
megsemmisítse.  Miután  H.  Mátyást  is  Budára  csal- 
ták, 1457  márc.  14.  a  H.-akat  számos  barátukkal 
együtt  elfogták.  Azt  híresztelvén,  hogy  H.  László  a 
királyt  3  nap  elteltével  meg  akarta  öletni,  a  királyi 
tanács  minden  törvényes  formaság  mellőzésével 
halálra  ítélte,  mely  ítéletet  1457  márc.  16.  estefelé 
a  Szt.  György-téren  végre  is  hajtották.  H.  Mátyást 
csak  ifjúsága  mentette  meg  e  sorstól.  László  holt- 
testét 1458  tavaszán  Mátyás  Gyulafehérvárt  az 
apjáé  mellé  temettette. 

5.  H.  Mátyás,   H.  János  ós  Szilágyi  Erzsébet 
ifjabb  üa,  1.  Mátyás,  magyar  király. 

Irodalom.  A  kézikönyvek  idevágó  lielyei,  Teleki  József  grr., 
A  Hunyadúak  kora  Magyarországon,  I— VI.  1.  és  X— XII. 
köt.,  1852 — 57.  Az  utolsó  kötetek  okmánytárt  tartalmaznak, 
Teleki  munkájának  helyrajzi  részét  Csánki  Dezső  folytatja, 
ki  Magyarország  történelmi  földrajza  a  H.  korában  cím- 
mel 1913-ig  4  kötetet  bocsátott  közre.  Fejér  György,  Genus, 
incunabula  et  virtus  Joannis  Corvini  de  Hunyad,  Buda  ISéí- ; 
Chassin,  Jean  de  H.,  Paris  1859;  Pór  Antal,  H.  János,  Buda- 
pest 1873 ;  Fraknói,  A  Hunyadiak  és  a  Jagellók  kora,  u.  o., 
1896.  Egykorú  kútfők :  Thuróczi  János  krónikája  (Chronicon 
Ungarornm).  .\  H.  korára  erős  kiitikával  használandó,  de 
sokat  tartalmazó  forrás :  Dlugoss  János,  História  Poloniae 
ibri  xni.  Callimachus  Fülöp  olasz  iró  müve  (De  rebns 
Vladislai  libri  Hl.)  az  I.  Ulászló  király  alatti  esemé- 
nyekre fontos  kútfő.  A  bizánci  írók  közül  kiválnak :  Chal- 
kokondylas,  Corpus  Scriptor.  Kist.  Byzant.  V.  Dukas  Já- 
nos ;  Ki-itobulos,  Hl.  Mohammed  élete,  magyaixa  fordította 
Szabó  Károly,  1871-,  kik  a  török-magyar  háborúkról  értesíte- 
nek. Aeneas  Sylvius  munkái.  Későbbiek  és  másodrendtí  fon- 
tosságúak :  Bonfini  Antal,  Remm  ungaricarum  decades ; 
Heltai  Gáspár  Magyar  Krónikája ;  Tubero  L.,  Galeotti, 
Kanzanus,  Cortesius,  Liszti  L.,  Pethő  Gergely,  Lucius  (De 
regno  Dalmatiae  et  Croatiae),  Vei-áncsics  Antal  stb.  munkái- 
nak egyes  idevágó  részletei.  A  kon-a  vonatkozó  oklevele- 
ket közlik :  Teleki  idevágó  munkájának  X.,  XI.,  XII.  köteté- 
ben ;  Fejér,  Codex  Diplomaticus ;  Hazai  oklevéltár ;  Kerche- 
lich,  Notit.  Praeliminar.  stb. ;  Vitéz  János  levelei  (Joannis  de 
Zredna  . .  .  epistolae),  kiadta  Fraknói  Vilmos,  1878.  A  ma- 
gyar költészetben  is  számos  miire  akadunk,  melyek  a 
H.-ákkal  foglalkoznak.  Ilyenek  pl.  Nagy-Bánkai  Mátyás,  ki 
H.  János  tetteit  énekelte  meg  a  XVI.  sz.  második  felében ; 
Bessenyei  György  tragédiát  ít  t  H.  Lászlóról,  1782 ;  Vályi 
Nagy  Ferenc  pedig  eposzt,  1783 ;,  Kisfaludy  Sándor  H.  János- 
ról drámát ;  Pálóczi  Horváth  Ádám  Hunnias  című  eposzt, 
1787;  Czuczor  Gergely  is  hőskölteményt  szándékozott  H.  J.-ról 
készíteni,  1830,  de  csak  a  8.  énekig  jutott.  Tőle  valók  a  :  H. 
(Ki  áll  amott  a  szirttetőn  ?) ;  H.  és  neje ;  H.  halála  címú 
versek.  Vörösmarty  Mihály  Ciliéi  és  a  H.-ak  címmel  történeti 
drámát,  184i.,  Tóth  Lőrinc  H.  Lászlóról  szóló  tragédiát  1846. 
írt.  Knnek  alapján  írta  Kgressy  Béni  is  Erkel  Ferenc  H.  László 
operájának  szövegkönyvét,  1844.  H.  Lászlóra  vonatkoznak 
még :  Petőfi   Sándor,  k  király    esküje    és  Zalár  József,   H, 


László  c.  balladái ;  .\rany  János  egy  ballada-ciklusban  akarta 
megírni  a  H.-ház  történetét.  Etböl  elkészUlt:  H.  csillaga; 
Both  bajnok  özvegye ;  Az  egri  leány :  Szibinyáni  Jánk ; 
V.  László ;  Mátyás  anyja.  H.  János  szerepéről  a  szerb  nép- 
költészetben v.  ö.  Radics  György  cikkét,  Bácska  1878.  évf. 
28.  sz. 

Hunyadi  Margit,  színésznő,  szül.  Kisvai'sány- 
ban  (Szabolcs  vm.)  1857  febr.  21.,  megh.  Buda- 
pesten 1906  aug.  24.  1871-ben  lépett  színpadra  s 
különböző  vidéki  színpadokon  szerepelt,  utoljára 
a  kolozsvári  Nemzeti  Színháznál,  míg  az  1896-ban 
megnyílt  budapesti  Vígszínház  szerződtette  tagjai 
sorába.  A  vidék  egyik  legnépszerűbb  drámai  hős- 
nője volt.  Irodalmilag  is  működött :  tárcacikkeket 
írt  s  egy  tört.  színmüvet  Régi  világ  címmel  (1902. 
adta  elő  a  Vígszínház). 

Hunyadiak  kora  Magyarországon.  így  neve- 
zik a  kor  két  vezéralakjáról,  H.  Jánosról  (kor- 
mányzó 1446—1452.)  és  H.  Mátyásról  (magyar 
király  1458—1490.)  araagyar  történetnek  1440-től 
1490-ig  terjedő  időszakát,  mely  egyrészt  a  főne- 
mosségnek  uralomra  jutását,  másrészt  az  ön- 
álló nemzeti  királyságnak  és  a  hazai  renaissance- 
nak  fénykorát  jelenti.  A  H.-ra  vonatkozó  iroda- 
lomra nézve  v.  ö.  Hunyadi-család  ós  Mátyás 
király. 

Hunyadi  János  keserűvíz,  a  budai  Őrmezőn 
fakadó  ásványvíz  (1.  Ásványvizek  táblázatát). 
Évente  10  millió  palack  kerül  az  egész  világon 
forgalomba. 

Hunyadi-levéltár.  Előbb  a  bajor  királyi  állami 
levéltárban  volt,  jelenleg  a  magyar  királyi  orszá- 
gos levéltárban  őrzik.  A  levéltár  megszerzése  vé- 
gett, mely  584  db.  lajstromozott  és  nagyszámú 
lajstromozatlan  oklevélből  állott,  már  1877.  in- 
dultak meg  tárgyalások  a  Magyar  Nemzeti  Mú- 
zeum részéről,  mely  kézirat-  és  levéltárából  nagy- 
számú bajor  vonatkozású  kéziratot  és  oklevelet 
ajánlott  fel  a  bajor  kormánynak.  Akkoriban  a 
tárgyalások  eredményre  nem  vezettek,  mert  a 
bajor  kormány  keveselte  a  felajánlott  anyagot. 
1888-ban  Thallóczy  Lajos  újra  kezébe  vette  a  tár- 
gyalásokat. A  bajor  kormány  hajlandónak  nyilat- 
kozott a  cserét  eszközölni  a  Magyar  Nemzeti  Mú- 
zeum említett  anyagáért  (229  db.  kézirat  és  266 
db.  oklevél),  továbbá  a  közös  pénzügymiuisztériiun 
és  a  cs.  és  kir.  udvari  és  állami  titkos  levéltár 
bajor  anyagáért.  1895  ben  megtörtént  a  csere,  s 
az  584  db.-ból  álló  lajstromozott  része  a  H.-nak  az 
országos  levéltár  tulajdonába  ment  át,  mely  vi- 
szont a  Magyar  Nemzeti  Muzeumot  a  saját  anyaga 
egy  részéből  a  kettős  példányok  átengedésével 
kárpótolta. 

Hunyadi  Szabó  Ferenc,  1.  Szabó. 

KxjxiY&dY-család  (kis-kresttjeni  nemes,  kéthe- 
lyigróf).  Első  ismert  őse  a  hunyadvmegyei  Nagy 
András,  Majthényi  László  budai  prépost  és  sze- 
rémi  püspök  tisztje  volt,  ki  1607.  Rudolf  király- 
tól címeres  nemeslevelet  kapott.  A  család  a  XVI 1. 
sz.  folyamán  Bars  ós  Nyitra  vmegyében  több  kirá- 
lyi adományt  nyert,  így  az  előnevet  adó  Kis- 
Krestyent  is.  A  családalapltó  Andrásnak  László 
nevű  fia  a  nemesi.  Férem;  nevű  fla  pedig  (ki  1653 
körül  Somogy  vmegyébe  költözött)  a  későbbi  grófi 
ágnak  lett  őse.  H.  Nep.  János  1753.  az  előnevet 
adó  Kéthelyet  nyeri  királyi  adományban ;  1755. 
pedig  báróságot  kap.  Pia,  szintén  H.  Nep.  János 


Hunyady 


393     — 


Huppert-fóle  reakció 


1792.  magyar,  1797.  pedig  birodalmi  grófi  r&ngrek 
emeltetett.  Megh.  1821.  A  család  tagjai  közül  ki- 
válóbbak :  H.  László  gróf,  a  főrendiház  tagja, 
V.  b.  1. 1.,  szül.  Budán  1826  júl.  26.,  megh.  1898 
dec.  .30.  Eleinte  a  pozsonyi  cs.  kir.  helytartóság 
hivatalnoka  volt.  Az  1848-49.  szabadságharcban 
mint  alezredes  és  a  somogyi  zászlóalj  parancsnoka 
tűnt  ki.  1867— 72-ig  Mosón  vm.  főispánja,  1872— 
1887-ig  több  Ízben  volt  orsz.  képviselő.  Batten- 
berg  Sándor  lemondása  után  (1886)  mint  bolgár 
fej^elmi  jelöltet  emlegették.  Kiadott  néhány 
kisebb  politikai  és  történelmi  tanulmányt.  — 
H.  Kálmán  gróf,  főrendiházi  tag,  főszertartás- 
mester, született  Bécsben  1830  okt.  13.,  megh. 
1901  máj.  17.  1849-ben  mint  lovassági  kapitány 
vett  részt  az  olaszországi  háborúban.  1856-ban 
kamarás ;  1859.  mint  alezredes  tűnt  ki  Magentá- 
nál  és  Solf erinónál.  1866-ban  nyugalomba  vonult, 
de  már  a  következő  évben  a  magyar  honvédségbe 
lépett,  mint  ezredes.  1873-ban  főszertartásmester. 
1875.  vezérőmagj',  1876.  titkos  tanácsos,  1880. 
altábornagy,  1894.  lovassági  tábornok  lett.  —  H. 
Júlia  szül.  1831  aug.  26.  Első  férje  volt  ///.  Obre- 
iwvks  Mihály  szerb  fejedelom  (megh.  1868  jún. 
10.).  Másodszor  férjhez  ment  1876.  Arenberg 
Károly  herceghez  (megh.  1896  jún.  9.). 

Hunyady  Jenő,  matematikus,  szül.  Pesten  1838 
ápr.  28.,  megh.  Budapesten  1889  dec.  26.  Felsőbb 
tanulmányait  a  József -műegyetemen,  majd  később 
Münchenben,  Karlsruheban,  Berlinben,  Parisban 
és  Göttingenben  végezte,  mely  utóbbi  egyetemen 

1864.  doktorrá  avatták.  Doktori  értekezése :  Über 
(lie  fimdamentalen  Bigenschaften  der  algebrai- 
schen  Curveu  már  a  kész  szakembert  árulja  el. 

1865.  lett  a  budapesti  József-műegyetem  magán-, 
majd  1869.  rendes  tanára.  1873-ban  választotta  a 
M.  Tud.  Akadémia  levelező,  majd  1883.  rendes  tag- 
jává, ugyanezen  évben  itélte  neki  oda  az  akadé- 
mia nagy  díját  is.  Különösen  geometriai  kutatá- 
sokkal foglalkozott  és  kiválóan  azáltal  tűnt  ki, 
hogy  azokat  a  rokonságokat  és  kapcsolatokat, 
melyeket  a  tiszta  geometria  szemléleti  úton  derít 
fel,  ép  oly  tisztán  fejezte  ki  az  analitikai  geo- 
metria módszereivel.  A  Műegyetemi  Lapok  egyik 
alapitója  volt.  Értekezései  bel-  és  külföldi  szak- 
lapokban jelentek  meg.  Ezek  teljes  jegyzékét  az 
a  nekrológ  adja,  melyet  König  Gyula  az  akadé- 
miai Értesítő  II.  kötetének  1.  füzetében  írt  róla. 

Hunyász  (iwv.),  1.  Slachys. 

Hunyor  (»öv.).  1.  Hclleborus. 

Hunyorítás,  a  szemhéjak  összeszorítása.  Egész- 
.séges  szemű  ember  olyankor  hunyorít,  ha  szemét 
túlságosan  erős  fény  vagy  valami  belehullott  ide- 
gen test  bántja.  Gyuladt,  beteg  szemek  már  a 
rendes  világítás  ellen  is  H.-sal  védekeznek.  Közel- 
látó szemű  emberek,  ha  szemüveg  nélkül  néznek, 
azért  hunyorítanak,  mert  így  a  megszűkült  szem - 
résen  át  élesebben  látnak. 

Hunzah  (Oiunzach),  város,  Avaria  orosz  kerü- 
let székhelye  Dagesztánban.  1863-ban  az  oroszok 
által  épített  erősséggel.  Egykoron  az  avar  khánok 
székhelye  volt. 

Hunziker,  Oito,  svájci  történetíró  és  pedagógus, 
szül.  Hottingenben  1841  aug.  13.,  megh.  1909 
máj.  Zürichben,  ahol  egyetemi  tanár  volt.  Munkái: 
Zur  Reglerung  und  Christenverfolgung  des  Kai- 


sers  Dioeletianus  u.  seiner  Nachfolger  (Leipzig 
1868);  Pe8talozziu.Fellenberg(Langensalza  1879); 
Gesch.  der  schweizerischen  Volksschule  (2.  kiad. 
Züi'Ieh  1887, 3  köt.) ;  Bilder  zur  neuern  Gesch.  der 
schweizerischen  Volksschule  (Züi'ich  1889) ;  H. 
Pestalozzl,  blographische  Skizze  (u.  o.  1896) ;  Ge- 
schichte  der  Schweizer  gemelnnützigen  Gesell- 
8chaft(u.o.  1897).  Szerkesztette  a  Schweizerisches 
Schul-Archiv  és  a  Pestalozzi-Blatter  c.  folyó- 
iratokat. 

Huon  de  Bordeaux,  1.  Oberon. 

Huonfenyő  (növ.),  1.  Dacri/dium. 

Huon-öböl,  Új-Guinea  K.-i  partján  levő  kicsiny 
tengeröböl  a  Cretin  és  Longuevue  fokok  között, 

Hujpa,  az  atabaszkokhoz  tartozó  indiánus  tör- 
zsek Bszak-Kaliforniában,  csupa  nyelvileg  külön- 
álló apró  nép  (klamath,  matha,  módok  stb.)  szom- 
szédságában, lényegileg  azonos,  de  a  részletek- 
ben mégis  eltérő  kultúrával.  Tápláló  szereket  gyűj- 
tenek, főleg  a  malckot  zúzzák,  de  a  mozsarat  nem 
ismerik,  en'e  a  célra  megfelelő  sziklamélyedésbe 
állított,  fenék  nélküli  kosarat  használnak.  A  faze- 
kasmesterséget nem  ismerik,  kagylóedényeket 
használnak.  Eszközeik  alig  vannak,  mert  az  obszi- 
diánt  a  Moimt-Sharte  köiül  lakó  törzsek  drágán 
árulják.  Asszonyaik  jól  kidolgozott,  festett  szarvas- 
bőrlepelt  és  gyümölcshéjakból  készült  kötényt 
hordanak.  Vallásuk  természetimádás,  a  medve- 
ünnepekhez hasonló  szarvasünnepeket  tartanak. 

Hu-pé  (a.  m.  északra  a  tótól,  t.  í.  Tung-ting- 
től),  közópkinai  tartomány  Ho-nan,  Ngan-huéi, 
Kiang-szi,  Hu  nan,  Sz'-csuan  és  Sen-hszi  kínai 
tartományok  között,  181,400  négyszögkilométer 
területű,  28.300,000  lakossal  (156  lakos  1  km.^-en), 
Kiang-szu  és  Po-kien  mellett  a  kínai  birodalom 
legsűrűbben  lakott  része.  íínnek  oka  az,  hogy 
rendkívül  termékeny,  hatalmas  vizi  útjai  vannak 
a  Jang-ce-kíangon  s  a  Han-kiangon,  s  a  folyók 
áradásai  termékennyé  teszik  földeit.  Hegyei  É, 
felé  ,3000  m.-íg  emelkednek.  Éghajlata  mérsékelt, 
enyhe,  tele  rövid  és  a  fagy  ritka,  nyara  hosszú, 
de  meleg  (31"  fölött).  Szén,  vas,  higany,  cínn  bá- 
nyászhatók hegyeiben,  földjein  tea,  gyapot,  rizs 
árpa  óriási  mennyiségben  terem  s  ezeket  el  is 
szállítják.  Ipara  szintén  jelentékeny.  Fővárosa  s 
a  vicekirály  székhelye  Vu-csang,  a  Jang-ce-kiang 
partján,  szemben  vele  a  Han-kiang  torkolatánál 
Han-jang  és  Han-kou,  kissé  fölfelé  az  idegen  ke- 
reskedelem számára  megnyitott  Sa-si  és  I-csang, 
nevezetesebbek  még :  King-csou,  Huang-csou, 
Hsziang-jan  és  Fan-csöng.  Katolikus  missziója, 
apostoli  vikáriussal,  igen  régi,  a  protestáns  újabb. 
V,  ö.  Lóczi/,  Khina  (413—432.  old.) ;  RicJithofen, 
China  (II.  köt.  41.  old.). 

Hupfeld,  Hermann,  német  prot.  hittudós  és 
orientalista,  szül.  Marburgban  1796  márc,  31., 
megh.  Halléban  1866  ápr.  24.  1843-ban  Gesenius 
utóda  lett  a  hallei  egyetemen.  Főbb  művei :  Aus- 
ftihrl.  hebr.  Granimatik  (Cassel  1841) ;  Über  Be- 
griff  u.  Methode  der  sog.  biblischen  Eínleitung 
(1844) ;  Die  Quellén  der  Genesis  (1853) ;  Unter- 
síichimgeu  über  die  Festő  der  Hebraer  (1851— 
1864.,  4  köt.) ;  Die  heutígetheologischeund  mytho- 
loglsche  Theologie  und  Schrifterklarang  (1861). 

Huppert-féle  reakció,  az  epefesték  kimutatá- 
sára szolgál  a  vizeletben.  Ugy  járunk  el,  hogy  a 


Hupura 


394 


Huret 


vizeletből  mésztejjel  üledéket  készítünk,  leszűrjük 
s  a  csapadékot  kevés  kénsavat  tartalmazó  alko- 
holban feloldva  forraljuk.  Bpefestékek  jelenlété- 
ben a  folyadék  smaragdzöld  lesz. 

Hupura,  az  amerikai  farksodró  (Gercoleptes 
caudivolvulus  L.)  neve.  L.  Farksodró. 

Húr,  1.  így  nevezzük  a  rezonátor  fölé  kifeszí- 
tett rugalmas  szálakat,  a  húros  hangszerek  leg- 
fontosabb alkotórészét.  A  vonós  hangszereken,  a 
hárfán  és  a  gitáron  báránybolekböl  sodort  bél- 
húrokat használnak,  a  zongorán,  a  cimbalmon,  a 
citerán  és  részben  a  mandolinon  rézből,  újabban 
öntött  acélból  kovácsolt  dróthúrokat  feszítenek 
ki.  Minél  hosszabb,  lazább  és  vastagabb  a  húr, 
aJinál  mélyebb  a  hang,  minél  rövidebb,  feszesebb 
és  vékonyabb,  annál  magasabb  hangot  nyerünk. 
Mélyebb  hangok  előállítására  be  is  szokták  vonni 
a  húrokat.  A  bélhúrokat  rendszerint  ezüstszállal 
fonják  körül  (pl.  a  hegedű  G  húrját,  a  mélyhegedű 
és  a  gordonka  C  és  G  húrjait),  a  fémhúrokat  vas- 
tag rézdróttal. 

2.  Húr  a  geometriában,  olyan  egyenes  vonal- 
darab, melyet  valamely  görbe  vonal  vagy  görbe 
felület  két  tetszőleges  pontja  határol. 

Hura  L.  (iiöv.),  az  Buphorbiaceae  (Pűtej -félék) 
család  génusza ;  2  v.  3  faja  Amerika  tropikus  ré- 
szén honos  egylakú,  nagy  fa.  Legelterjedtebb  a 
H.  crepitans  L.  (sandhox-tree  =  porzófa),  9—12 
m.  magas  fa,  ágai  messzire  szétterjednek,  levele 
váltakozó,  nyeles,  széles.  Tokja  akkora,  mint  a 
narancs  és  cikkesen  elbelyezett  résztermésekből 
áll.  Ha  megérik,  erős  csattanással  reped  fel ;  porzó- 
tartónak használják.  Magva  jóízű,  de  hánytató, 
friss  állapotban  heves,  veszedelmes  hashajtó.  Has- 
hajtó olajat  sajtolnak  belőle.  Az  egész  növény 
mérges  tejnedvet  tartalmaz.  Szép  termetéért  ülte- 
tik az  óvilág  foiTó  övén  is. 

Húrban,  1.  Jozef  Miloslav,  tót  író  és  agitátor, 
szül.  Beczkón  1817  márc.  19.,  megh.  Hlubokán 
1888  febr.  23.  Pozsonyi  evang.  teológus  korában 
Stm'  befolyása  alá  keinilt,  aki  felköltötte  benne 
az  erős  tót  meggyőződést.  Eleinte  lehetségesnek 
tartotta  a  cseh-tót  kulturális  egység  megteremté- 
sét s  ezért  első  munkáját:  Cesta Slováka ku brat- 
rüm  slavenskym  na  Moravé  a  v  Cechach  (A  tót 
útja  a  morva-  és  csehországi  testvérekhez,  Pest 
1841)  a  közös  irodalmi  nyelvnek  vallott  cseh 
nyelven  írta,  úgyszintén  Nitra  c.  almanachjának 
az  első  évfolyamát  (1842),  de  már  a  második  év- 
folyamban az  önálló  tót  irodalmi  nyelv  mellett 
tör  lándzsát  ettől  fogva  tótul  ír.  Legkiválóbb  egy- 
házi író.  Az  1846.  megjelent  Unia  cili  spojenie 
Lutheranu  s  Kalviny  v  Uhrach  (Unió  vagy  a  lu- 
theránusok és  kálvinisták  egyesülése  Magyaror- 
szágon, Buda  1846) c.  munkájával  megakadályozta 
a  két  protestáns  egyház  tervbevett  egyesülését. 
A  politika  mezejére  1848.  lépett.  Ő  szövegezte  a 
liptószentmiklósi  gyűlésen  a  «Mit  kíván  a  tót  nem- 
zet c.  memorandumot  s  ennek  a  magyar  kormány 
által  történt  elutasítása  után  szervezte  a  tótok 
fegyveres  lázadását.  A  kormány  1848.  a  zavarok 
lecsendesítésére  kormánybiztost  nevezett  ki,  de 
H.  társaival  együtt  korán  megszökött.  Csehország- 
ban és  Ausztriában  toborzott  gyülevész  hadával 
1848  szept.  közepén  tört  be  Nyitrába.  Felszólítá- 
sára mintegy  8000  ember  gyűlt  össze,  kiket  azon- 


ban Knöhr  vezérőrnagy  szétkergetett,  mire  H. 
Morvába  szökött.  1848  dec.  4.  újra  betört  mint- 
egy 2500,  nagyobbára  Cvseh  diákokból  álló  seregé- 
vel, de  megint  pórul  járt,  mert  Budatinnál  Be- 
niczky  és  Querlonde  az  osztrák  csapatoktól  is  se- 
gített (Frischeisen  ezredes)  seregét  feltartóztat- 
ták, 1849  februárban  pedig  a  felvidéki  nemzet- 
őrök kikergették  az  országból.  1848— 49-iki  sze- 
replésóért elfogták  az  osztrákok  és  törvényszék 
elé  állították,  de  1850  nov.  4-én  felmentették.  H. 
visszatért  plébániájára  Hlubokára  s  szóval  meg 
tollal  folyton  izgatott  a  tótok  nemzetiségi  köve- 
telései mellett.  Irt  több  regényt  s  elbeszélést.  Leg- 
ismertebb a  Slovenski  ziaci  (A  tót  diákok,  1853)  c. 
Regényei  s  elbeszélései  tárgyát  az  egykorú  társa- 
dalmi életből  vette  s  csak  azért  írta,  hogy  olvasói- 
ban felébressze  s  ápolja  a  tót  érzést.  V.  ö.  Skultety, 
Pamiatka  dr.  Joz.  Hurbana  (Turóczszentmárton 
1888) ;  Steier  L.,  A  tót  kérdés  (Liptószentmiklós 
1912) ;  A  Hurhán-lázadás  (Budapesti  Hirlap  1909, 
karácsonyi  szám). 

2.  H.  Vajansky  Svetozár,  iót  ivó  és  ^ahücista, 
H.  1.  fia,  szül.  1847  jan.  16.  Hlubokán.  Ügyvéd 
volt,  de  1878  óta  kizárólag  az  irodalomnak  él.  A 
legkiválóbb  tót  írók  egyike.  A  Tatry  a  more  (A 
Tátra  és  a  tenger,  Turóczszentmárton  1879)  című 
verskötetével  egyszerre  ismertté  tette  nevét.  Irt 
több  kötet  lírai  s  epikus  költeményt  (pl.  Zpod 
járma  1884,  Verse  1890  stb.).  Regényeiben  ós  el- 
beszéléseiben ügyesen  rajzolja  a  tót  értelmiség 
különböző  képviselőit  s  rámutat  a  mai  tót  nemzeti 
és  társadalmi  élet  árnyoldalaira.  Minden  művében 
erős  tót  meggyőződésről  tesz  tanúságot.  Hű  kor- 
rajz Korén  a  vihonky  (A  gyökér  és  hajtása,  Tu- 
róczszentmárton 1898)  c.  regénye.  1878-tól  szer- 
keszti a  Národnie  Noviny  tót  napilapot  (Nemzeti 
Újság,  u.  0.).  Összes  müvei  10  kötetben  Turócz- 
szentmártonban  1907—1913.  jelentek  meg.  V.  ö. 
Ashófh,B..  összegyűjtött  munkái,  Budapesti  Szemle 
1909 ;  Svitü,  H.  Vajansky  Svetozar.  a  Svétovó 
knihovna  1035.  sz.  (Prága  1912). 

Hurdiciain  (lat.,  franc,  hourds),  elvétve  már 
a  rómaiaknál,  de  leginkább  a  középkorban  a  vár- 
falak ólén,  az  őrtornyok  tetején  alkalmazott  fa- 
korlát. Később  kőből  kezdték  építeni  s  ekkor  már 
niachicoulis  névvel  jelölték  meg.  Átvitt  értelem- 
ben H.-nak  hívták  azokat  az  állványokat  is,  me- 
lyeket ideiglenesen  vmely  ünnepély,  lovagjáték 
stb.  nézői  számára  emeltek. 

Hurdle  race  (ang.,  ejtsd :  hördi  rész)  a.  m.  gát- 
verseny (1.  0.). 

Hurdwar,  1.  Ilardvar. 

Hurdy-gnrdy  (ejtsd  :  hörde-görde),  a  forgülant 
(1.  0.)  angol  neve. 

Hűre  (franc,  ejtsd :  lir),  a  francia  heraldikában 
a  vadsertés-  v.  a  delfln-fej  neve. 

Hureaulit  (ásv.),  monoklin  prizmák  vagy  táblák, 
rostos  vagy  szemcsés  szövetű  gumók ;  vöröses- 
sárga vagy  vörösbarna,  ibolyás,  zsírfényü,  át- 
tetsző. Víztartalmú  vasmangánhidrofoszfát,  kép- 
lete H,  (Mn,Pe),  (P  OJ^ -[- 4H2  0 .  Lelőhelye  Hureault 
Limoges  közelében,  Brancbvillo  Connecticutban. 

Huret  (ejtsd :  hüró),  Jules,  francia  író,  szül.  Bu- 
Ipgne-sur-Merben  1864.  Újságírói  működésót  az 
Écho  de  Paris  c.  lapnál  kezdte  meg,  ahol  mint 
reporter  feltűnést  kelt<J  munkásságot  végzett.  Egy 


I 


Huréz 


395     — 


Hurokvágfány 


nagy  i  rodalmi  körkérdés  eredményeit  összegyűjtve 
kiadta  Enquete  sur  l'évolution  littéraire  (1891) 
c.  kötetben,  mely  irodalomtörténeti  szempontból 
rendkívül  becses.  Ezt  követte  több  hasonló  műve : 
fíuquéte  siir  la  question  sociale  en  Europe  (1892), 
sur  le  gréve  et  l'arbitrage  obligatoires  (1901)  stb. 
Később  a  Figaro  dolgozótársa  lett.  Ebből  az  idő- 
szakból való  Tout  yeux  tout  oreilles  e.  műve.  Irt 
több  útirajzot  is :  En  Amérique  (1904—05,  2  köt.), 
En  Allemagne  (1907—09,  3  köt.). 

Huréz,  kisk.  Fogaras  vm.  fogarasi  j.-ban,  (loio) 
600  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Fogaras. 

Húrféreg  (Gordim,  áiiat),  a  Fonálférgek  rend- 
jébe, a  HiVrférgek  (Gordiidae)  családjába  tar- 
tozó féregnom.  Hazánkban  sekélyvizű  patakok  fe- 
nekén, forrásokban,  mocsarakban,  pocsolyákban 
mindenütt  gyakori.  Kifejlődött  állapotban  édes- 
vízben szabadon  él.  A  petéből  kibújó  embriók  vízi 
rovarlárvákba  (GMrononms,Epliemeris)  furakod- 
nak s  bennök  betokozódnak.  Tovább  csak  akkor 
fej  lödnek,  ha  a  fertőzött  lárvát  valamely  vízi  ra^ 
gadozó  rovar  megeszi.  Utóbbinak  testüregében 
élősködve  tovább  fejlődnek.Ivarérettségüket  azon- 
ban csak  innen  kijutva,  a  vízben  érik  el.  Mintegy 
40  faj  ismeretes  a  Föld  minden  részéből.  Leg- 
közönségesebb a  vízi  borjú  (Gordim  aquaticus 
Duj.),  melynek  hossza  28—89  cm. 

Hurgronje,  Christiaan,  németalföldi  orienta- 
lista, 1.  Snoiick  Hurgronje. 

Húri,  a  paradicsom  csodaszép  szüzei,  kiket  a 
korán  (LV.  szúra)  a  jámbor  igazhitűeknek  jutal- 
mul igór. 

Hurka,  a  disznó  vastagbeleibe  töltött,  vágott 
és  fűszerezett  hús,  keverve  tejbe  főtt  rizzsel  és 
tejbe  áztatott  zsemlyével,  és  a  szerint,  amint  vér, 
máj,  köles  vagy  rizs  teszi  főanyagát :  véres,  má- 
jas V.  kásás  H.-nak  neveztetik;  töltés  után  az 
abáló  lében  főzik,  evés  előtt  megsütik.  Eltartani 
hosszá  ideig  nem  lehet,  legfeljebb  fagyos  téli  idő- 
ben. Megromlott  hurkák  evésétől  óvakodjunk, 
mert  a  bennök  keletkezett  rothadási  mérgek  gyo- 
morhurutot, sőt  halált  is  okozhatnak  (1.  Kolbász- 
mérgezés). A  nálunk  szafaládnak  (franc,  cervelat) 
nevezett  hentesárú  szintén  H.  Nyers  húst  (disznó 
és  marha)  vagdalnak  össze  s  marhabélbe  töltik 
és  kissé  füstölik.  L.  még  Kolbász. 

Hurkagát,  hevenyészve  készült  kisebbszerü 
töltés. 

Hurkaméreg  és  hurkamérgezés,  1.  Kolbász- 
mérgezés. 

Hurkatöltőgép,  a  belek  m^öltésére  szolgáló 
készülék,  fekvő  v.  álló  henger,  melyre  egy  cső 
van  csavarva  a  bél  megerősítésére.  Egy  küllőre 
erősített  csavar  beszorítja  a  hengerben  lévő 
hnrkatölteléket  a  bélbe. 

Hurkos  bársony,  1.  Bársony. 

Hurkos  öltés  (láncöltés),  1.  Himzés. 

Hurkos  tekercselés,  1.  Dinamoelektromos  gé- 
pek. 

Húrláb  a.  in.  Iiegedüláb  (1.  o.). 

Húrmérő  (kordométer),  fából  vagy  fémlemez- 
ből készült,  skálával  ellátott  mérőeszköz  a  húrok 
vastagságának  meghatározására  (1.  az  ábrát).  A 
húrokat  az  a-nál  torkolló  szögbe  szorítjuk. 

Húrmozgás.  Húrnak  nevezzük  az  olyan  fonál- 
szerű rugalmas  testet,  mely  kellőleg  kifeszítve  és 


két  pontban  megrögzítve,  rezgéseket  képes  vé- 
gezni. Ezek  lehetnek  hossz-  vagy  keresztrezgé- 
sek. Az  elsők  akkor  keletkeznek,  ha  a  húil;  gyan- 
tázott posztóval  hosszában  dörzsölik. A  hang  ilyen- 
kor éles,  fülsértő  és  igen  magas ;  zeneileg  nem  ér- 
tékesíthető. Keresztrezgéseket  végez  a  húr,  ha 
egy  pontban  megpengetik,  vagy  ha  keresztben 


Húrmórö. 

vonót  húznak  rajta  végig.  Ekkor  a  húron  álló  hul- 
lámok keletkeznek  (1.  Hullámmozgáíí),  melyek 
hossza  akkora,  mint  a  húré,  ha  ez  alaphangját 
adja,  ellenben  a  húr  hosszának  fele-,  harmad-, 
negyed-,  ötöd . . .  része,  ha  felhang  keletkezik.  Ha 
az  alaphang  rezgésszáma  n,  a  lehetséges  felhan- 
goké 2n,  'ón,  4m,  ön. . .  és  ezeket  harmonikus  fel- 
hangoknak nevezik  (aliquot  hangok).  A  felhango- 
kat úgy  lehet  létrehozni,  ha  a  húrt  közepében, 
V.  harmad-,  negyed-,  ötöd . . .  részében  alátámaszt- 
ják, hogy  ott  csomópont  keletkezzék.  Az  első  eset- 
ben az  alaphang  oktávája  keletkezik  és  csak  a  kö- 
zépen van  csomó.  Ha  a  húrt  harmadrészében 
pengetjük  meg,  az  oktáv  kvintje  keletkezik ;  a 
negyedrészében  megpengetett  húr  a  második  ok- 
távot  adja  stb.  A  csomópontok  közül  elég  egyet 
előállítani  (érintéssel  v.  alátámasztással),  a  többi 
magától  képződik.  Kísérlettel  ki  lehet  mutatni, 
hogy  az  alaphangot  felhangok  Idsérik.  L.  még 
Hang  és  Rezgő  mozgás. 

Hurmuzala,  1.  Hormuzaki. 

Hurnyázás,  1.  Cserzővargaság. 

Hurok,  a  kisebb  madarak,  különösen  a  fenyő- 
madár, húrosrigó  fogására  a  fákra  erősített,  ló- 
szőrből  készült  vadfogó  eszköz.  A  madár  feje  a 
hurokba  kerülvén,  ez  összehúzódik  és  kiszabadu- 
lását megakadályozza. 

Hurokkötő  pókok  (Betilariae,  áiiat),  1.  Vitor- 
lás pókok. 

Húrok  rezgéstörvényei,  1.  Rezgő  mozgás. 

Hurokvágány  (1.  az  ábrát)  segélyével  az  állo- 
másra érkező  vonat  szétkapcsolás,  tehát  minden 
időveszteség  nélkül  jut  az  induló  vágányra,  úgy 


Hurokvágány. 

hogy  a  lokomotív  a  menetirányban  elül  marad, 
vagyis  a  vonat  úgy  fordul  meg,  mint  a  lóval  von- 
tatott közúti  kocsi.  Sűrű  forgalmú  városi  vasutak- 
nál, vagy  pótkocsival  közlekedő  elektromos  köz- 
úti vasutaknál  gyaki'an  látunk  H.-t,  sőt  Ameriká- 
ban azért  is  használatos,  mei-t  a  motorkocsit  néha 
csak  egy  kontrollerrel  (1.  Elektromos  vasút)  sze- 


Húron 


396 


Hurtado 


relik  fel.  Budapest  elektromos  helyi  vasútjain 
ezidöszerint  összesen  20  H.  van. 

Húron,  1.  város  Dél-Dakota  északamerikai  ál- 
lam Beadlecountyjában  a  James  mellett,(i9io)  5791 
lak.  —  2.  H;  város  Michiganban,  1.  Port  Húron. 

Huronit  (ásv.),  sokáig  külön  ásványnak  tartot- 
ták ;  legújabban  kimutatták,  hogy  nagyrészt  saus- 
suritté  átalakult  plagioklász. 

Huronok  (helyesebben  liuenda),  északamerikai, 
hajdan  nagyszámú  indiánus  néptörzs,  az  irokézek 
nyugati  ágából,  hová  nyelvileg  is  tartozik,  a  Hú- 
ron és  Ontario-tó  É.-i  partján  s  az  Ottawa  és  Szt. 
Lőrinc- folyam  mellékein  lakott  egész  Montrealig. 
Az  1639-iki  számlálás  szerint  még  20,0(X)-en  vol- 
tak. Az  úgynevezett  öt  nemzettel  1648— 50-ig  foly- 
tatott háborúkban  megfogytak.  A  harcias  népet 
később  a  francia  hitterjesztők  katolikus  vallásra 
térítették.  Loretteban,  Ontario  tartomány  Essex 
countyjában  és  az  indiánus-területQuapa  reserva- 
tiójában  még  mintegy  1000  főre  tehető  húron  él 
túlnyomólag  mint  vadász,  halász,  kisebb  fokon 
földmives,  mert  a  területükön  bőven  termő  vadrizs 
(Zizania  aquatica)  elég  táplálékot  nyiíjt.  A  H.  nem 
építenek  sátrakat  (vigvam),  de  hosszú,  50  m.-nyire 
is  terjedő  nyerges  fedelű  házakat  egy-egy  család- 
közösség számára,  egyetlen  közös  tűzhellyel,  kü- 
lön szobákkal  az  asszonyok  számára.  Törzsrend- 
szerük szigorú  matriarchatuson  alapozott. 

Huronok  (Galictis,  áiiat),  a  Menyétfólék  egyik 
neme.  L.  Galictis. 

Huron-szisztéma,  a  Föld  archaikus  vagyis  ős- 
korának felső  szisztémája,  mely  az  ős-gnájszokra 
települ,  fölötte  a  kambrium-szisztémabeli  palák- 
kal. Főként  kristályos  palák  (csillámpala  és  flllit) 
alkotván  e  szisztémát,  kfistályospaki-  v.  őspala- 
szisztémának  is  mondják.  É. -Amerikában  a  Hu- 
ron-tó  vidékén  lévén  erősen  kifejlődve  és  ott  tü- 
zetesen tanulmányozva,  ezért  a  H.  név.  Bővebben 
1.  őskor. 

Húron- tó  (ejtsd:  júron),  az  északamerikai  öt  nagy 
tó  egyike.  Ontario  kanadai  tartomány  ós  Michigan 
unióbeli  állam  közt;  1875  km.korületü,  59,500  km^ 
területű,  150  km.  közepes  szélességgel,  mélysége 
átlag  230  m..  legmélyebb  pontja  525  m.  ÉNy.-on 
a  sellők  miatt  hajózhatatlan,  de  a  hajózócsator- 
nákkal körülvett  St.  Mary's-river  köti  össze  a 
Superior-  és  a  Michigan-tóval,  D.-en  a  St.  Clair 
folyó  vezeti  le  a  vizét  az  50  km.  széles,  sekély, 
de  mesterségesen  6  m.  mélyre  ásott  St.  Clair  ta- 
von át  az  52  km.  hosszú  Detroit-riverbe,  amely  az 
P^ie-tóval  köti  össze.  Nagyobb  öblei  a  Saginaw- 
és  Thunder-bai,  továbbá  a  szigetekben  gazdag 
Georgian-bai  a  North  Channel  mellett,  ezt  a  Sau- 
geen-félsziget,  Great-ManitouUn,  Cockbum-  és 
Drumond-szigetek  zárják  el  a  tó  többi  részétől.  A 
beléje  ömlő  folyók  vízterülete  132,000  km^,  a  Ni- 
pissing-tó  vizét  a  Pranche-river  hozza  le  beléje. 
E.-i  partja  kevésbbé  lakott,  D.-en  nevezetesebb 
kikötök :  Alpena,  Bay-city,  Port-Huron,  Goderich, 
Collingwood  stb.  A  hatalmas  tó  vize  tiszta  és 
rendkívül  sok  a  hal  benne,  pisztráng  és  lazac  is 
bőven  van,  halászata  igen  fejlett.  A  tó  vize  ha- 
józható ápr.  végétől  dec.  elejéig,  télen  befagy. 

Húros  hangszerek  (1.  a  képmelléklelet),  mind- 
azok a  zenei  hang  előidézésére  szolgáló  készülé- 
kek, melyeknél  kisebb-nagj'obb  rezonátor  fölé 


korlátlan  számú  húrt  találunk  kifeszítve.  A  H. 
csoportosítása  a  húrok  egyensúlyi  helyzetélxil 
való  kitéritóseinek  módja  alapján  történik,  mint- 
hogy a  kifeszített  húrt  pengetés,  gyantázott  vo- 
nóval eszközölt  érintés  és  kalapáccsal  v.  verők- 
kel való  ütés  rezegteti  meg.  A  H.  e  hármas  osz- 
tályozását a  következő  táblázat  tünteti  fel : 


Vonós  hangszerek 


Ujjal 

(v.  plektrumjnal) 

pengetett 

hangszerek 


Fogólap  nélkül 
(a  balkéz  nem  rövidíti 
meg  a  húrok  hosszát) 


Kalapáccsal 

ütött 
hangszerek 


Fogólappal 
(a  balkéz  a  fogólap  rovát- 
káin képezi  a  hangsort) 


Két  verővel 


Mechanizmussal 


Hegedű 
Mély  hegedl't 
Viola  alta 
Viola  d'amore 
Gordonka 
Gordon 


Hárfa 


Gitár 

Mandolin 

Citera 


Zongora 


Húros  madár  v.  léprigó  (Turdus  viscivoras 
L.),  az  Éneklök  rendjébe,' a  Rigófélék  családjába 
tartozó  madárfaj.  Háta  világos  olajszürke,  fark- 
töve sárgás,  hasa  fehér,  fekete  foltokkal.  Farka 
barna,  a  három  külső  kormánytoll  csúcsa  fehér ; 
az  alsó  szárnyfedőtollak  fehérek,  a  felsők  csak  f e- 
hércsúcsúak.  Hossza  27—29,  szárnyhossza  15— 
16,  farkhossza  12  cm.  Észak-  és  Közép-Európa 
hegyes  erdeiben  közönséges  madár,  mely  télen 
seregesen  vonul  délibb  vidékekre,  amidőn  a  sík- 
ságokat is  felkeresi.  Különösen  a  fagyöngyöt  sze- 
reti, de  egyéb  bogyókat  s  a  rovarokat,  gilisztákat 
sem  veti  meg.  Tavasszal  fenyőn,  tölgy-  v.  bükk- 
fán fészkel,  3—5  zöldes  ibolya  vagy  barnás  pety- 
tyes  tojást  rak.  Húsát  eszik. 

Hurrá,  nemzetközi  kifejezés  a  tetszésnyilvá- 
nításra. Továbbá  hadi  kiáltás  is,  ellenséges  csa- 
patok, erődítmények  stb.  ellen  intézett  roham  al- 
kalmával. Eredetét  többféleképen  magyarázzák ; 
van  oly  vélemény  is,  amely  szerint  a  régi  magyar 
«hajrá»  csatakiáltásból  eredne.  V.  ö.  Tóth  Béla, 
Szájrul  szájra  (Budapest  1895). 

Hurrikán  (ang.  hurricane),  pusztító  forgószél, 
mely  az  Antillák  szigetén  támad  és  az  Egyesült- 
Államok  D.-i  részén  vonul  el.  L.  Ciklon. 

Hurrur,  abesszíniai  tartomány,  1.  Harrar. 

Hurst  Castle  (ejtsd:  hörszt  kesszi),  kastély  South- 
ampton  angol  coimtyban,  6  km.-nyire  Lyming- 
tontól.  Vili.  Henrik  építtette  ;  I.  Károlyt  kivégzése 
előtt  itt  tartották  fogva. 

Hurtado  (ejtsd:  nrtádó),  1.  H.  de  Mendoza,  An- 
tonio,  spanyol  költő,  szül.  Cáceresben  1825.,  megh. 
Madridban  1878.  Egyike  a  kiválóbb  legendaírók- 
nak, kit  folyékony  és  mégis  választékos  verselé- 
séért a  maga  korában  szívesen  olvastak.  Élete 
végén  meghasonlott  vallási  meggyőződésével, 
mit  kedveseinek  halála  látszott  előidézni  s  a  spi- 
ritizmusba  mélyedt,  melyből  többé  nem  is  birt  ki- 
bontakozni. Főbb  művei :  Romancero  de  Hemán 
Cortés  és  Madrid  dramático  (1870)  versenyeznek 
a  nagy  Zorrilla  ós  Duque  de  Rivas  alkotásaival. 
(L.  Kmösi  A.  :  Spanyol  téli  esték  c.  művében  a 
Tálvilági  monológ  fordítását). 


I 


HÚROS  HANGSZEREK. 


Hárfa 
(7  pedállal). 


Gordonka 

(Kisbőgő). 


(Hftrot  lumg$»erek»  eiMthet. 


RéVAI  NAOY  IfXIKONA. 


Hurter 


—     397     — 


Hurutos  szájsyulad&s 


2.  H.  de  Mendoza,  Desiderio,  spanyol  író  és 
áliamfórflú,  1.  Mendüza. 

3.  H.  de  Toledo,  Lms,  XVI.  sz.-beli  spanyol 
költő,  szül.  Toledóbau  1530  táján,  megh.  u.  o.  1598 
köilil.  A  San  Vicente-temploranak  1570  óta  papja 
volt.  Prózában  lefordította  Ovidius  Metamorpho- 
seonját  s  írt  számos  románcot,  pásztor-novellát 
és  drámai  elbeszélést,  melyeket  újabban  mások- 
nak tulajdonítanak.  Leghíresebb  a  Palmeirim  de 
Inglaterra  (u.  o.  1547—48,  2.  köt.)  c.  lovagregény, 
melyet  Moraes  portugál  írónak  is  tulajdonítottak, 
de  helj1;elenül,  mert  ez  20  évvel  később  tette  közzé 
hasonló  című  művét.  Ezt  Cervantes  annyira  be- 
csülte, hogy  Amadis  mellé  álhtotta.  V.  ö.  Vascon- 
ceUos  Michaelis.  Palmeirim  de  Inglaterra  (Halle 
1883). 

Hurter,  1.  Friediich  Emánuel  von,  osztrák 
történetíró,  szül.  Schaffhausenbenl787márc.  19., 
megh.  Grácban  1865  aug.  27.  Előbb  protestáns 
pap  volt,  de  azután  áttért  a  katolilcus  vallásra  és 
1846.  udvari  történetíró  lett  Bécsben.  Művei: 
Ge-schichte  des  Papstes  Innocenz  III.  (Hamburg 
1834—42,  4  köt.,  3.  kiad.  1841—43) :  Geburtund 
Wiedergebm't.  Erinnerungen  aus  mernem  Lében 
(4.  kiad.,  1867.  2  köt.),  melyben  kitérésének  tör- 
ténetét mondja  el;  Denkwürdigkeiten  aus  dem 
letzten  Decennium  des  XVllí.  Jahrhunderts 
(Schaffhausen  1840).  Geschichte  Ferdinands  II.  u. 
seiner  filtern  (1850—64,  11  köt.,  u.  o.,  terjedelmes 
panegirikus  az  ellenreformáció  hősére) :  Philipp 
Láng,  Kammerdioner  Rudolfs  II.  (u.  o.  1851) ;  Zur 
Geschichte  Wallensteins  (1855)  és  Wallensteins 
vier  letzte  Lebensjahre  (Wien  1862),  melyben 
Wallensteint  áruló  színében  tüntette  fel.  V.  ö. 
Schenkel,  Die  konfessionellen  Zerwürfnisse  in 
SchaíThausen  (Basel  1844) ;  H.  von  Hurter,  F.  v. 
H.  und  seine  Zeit  (Graz  1877,  2  köt.). 

2.  H.,  Hugó  Adalbert  Ferdinánd  von,  német 
^kat.  teológus,  H.  1.  fia,  szül.  Schaffhausenben 
:  1832  jan.  11.  Rómában  tanult,  ahol  1855.  pappá 
szentelték ;  1857.  Ausztriában  a  Jéznstársaságba 
lépett  s  1858.a  dogmatika  tanára  lett  az  innsbrucki 
egyetemen.  Müvei :  Über  die  Rechte  der  Vernunft 
und  des  Glaubens  (Innsbruck  1863) ;  Sanctorum 
Patrum  opuscula  selecta  ad  usuni  praesertim 
studiosorum  thoologiae  (48  köt.,  u.  o.  1868-85); 
Series  altéra,  6  köt.,  1884—92) :  Nomenclatorlite- 
rarius  recentioris  theologiae  catholicae  (3  kiad. 
1903,  4  köt.) ;  Theologiae  dogmaticae  compen- 
dlum  (12.  kiad.  1909):  Medulla  theologiae  dog- 
maticae (8.  kiad.,  1909). 

Huruba,  az  erdélyi  népnyelvben  s  egy-két 
erdélyi  írónál  a.  m.  gunyhó,  viskó. 

Hurut  (cntarrJius),  nyálkahártyák  enyhe  gyu- 
ladása.  V^áladékképzéssel  jár.  A  váladék  minősége 
szerint  megkülönböztetünk  saim  (serosus),  genyesi 
(purulens),  nyálkás  (mucinosus)  s  végül  a  felhdm- 
)mk  lefoszlásával  (desquammációval)  járó  H.-ot. 
A  serosus  H.-nál  a  vérerek  enyhe  lobosodás  követ- 
keztében átjárhatélíká  válnak  s  a  vérsavó  egy  ré- 
szét, mely  kevés  flbrint  is  ragad  magával,  átbo- 
c'sátják :  ez  az  izzadmány  a  szövetekben  vizenyős 
duzzadást  (oedema)  okoz.  Ha  a  nyálkahárt>'án  át 
kíLszöböltetik  ki,  a  nyálkahártya  serosus  H.-ját 
idézi  elő,  minő  pl.  a  tüdövizenyőnél  fellépő  H.Van- 
nak  H.-ok,  amelyeknél  főleg  fehér  vérsejtek  v. 


genysejtek  vándorolnak  ki  a  nyálkahártyákon  át 
az  erekből,  ez  a  genyes  (purulens)  H.,  pl.  a  kankós 
H.  stb.  Ha  mechanikus,  vegyi  vagy  más  inger  a 
hámot  kórosan  izgatja,  a  nyálkamirigyek  hámja 
túlságos  mennyiségű  nyálkát  termel,  mely  bőven 
ürül  a  megtámadott  helyről,  ilyenkor  nyálkás  H.- 
ról  beszélünk.  Ha  emellett  a  hámsejtek  is  elfa- 
julva, helyüki"ől  leválnak  s  a  váladékkal  keverve 
kiüríttetnek,  akkor  desquammativ  H.-ról  beszé- 
lünk. Ilyen  pl.  a  croupos  tüdői obnak  oldódási 
(desquammativ)  szaka  stb.  Lefolyására  nézve  meg- 
különböztetünk heveny  (akut)  és  idült  (krónikus) 
H.-ot.  A  heveny  H.  tünetei  a  nyálkahártya  vér- 
bősége ós  duzzadása,  pl.  a  toroknak  megvörösö- 
dése,  fokozott  váladékképzés,  kisebesedés  érzése 
a  nyálkahártyán  (pl.  az  ú.  n.  porérzés  a  szem  kötő- 
hártyáján) stb.  Az  idült  H.  sokkal  kevesebb  kelle- 
metlen tünetet  okoz,  de  mélyebbre  terjedő  elválto- 
zásokat idéz  elő  (pl.  zsugorodásokat  stb.).  Ilyenkor 
a  nyálkahártya  többnyire  halvány,  de  duzzadt, 
ráncai  elsimultak,  átlátszó  sűrű  üvegszerű  nyál- 
kával fedett,  hámja  könnyen  levakarható  s  alatta 
a  submucosa  (1.  Nyálkahártya)  rostjai  láthatók. 

A  H.  okai  különbözők;  leggyakrabban  fertőzé- 
ses eredetű,  de  származhatik  mechanikus  vagy 
vegyi  ingerektől,  erős  gőzöktől,  meghűléstől  is, 
stb.  A  H.  sokszor  lázzal,  fejfájással,  fülzúgás- 
sal,  forróság  érzetével,  a  szem  kötőhártyájá- 
nak vérmességé  vei  stb.  jelentkezik,  ezt  az  álla- 
potot H.-os  lázas  állapotnak  (febris  catarrhalis) 
nevezzük.  A  H.,  illetve  a  nátha  rendesen  ragadós 
betegség,  súlyos  alakja  az  epidémiaszerüen  jelent- 
kező orosz  nátha  (influenza). 

Huruth  vagy  churnth,  erdélyi  örmény  eledel, 
\.  Ángádzsábur. 

Hurutos  láz,  rosszindulatú  fejbetegség,  ron- 
csoló orrhmTit  (Goryza  gangraenosa  hovum),  a 
szarvasmarhák  és  bivalyok  hevenyés,  fertőző,  de 
nem  ragályos  természetű  betegsége,  amely  szór- 
ványosan, ritkábban  nagyobb  számban,  mint  is- 
tállóbetegség észlelhető  s  a  tisztátalan  istállók- 
ban gyakoribb.  Előidéző  oka  ismeretlen.  Kedve- 
zőtlen külső  körülmények  kifejlődését  elősegítik. 
Magas  lázzal,  elesettséggel,  kábultsággal  s  főleg 
a  fej,  az  orr  és  melléküregei,  a  szemek  és  a  száj 
nyálkahártyáinak  gjiil adásával  jár,  ami  néha  a 
bélcsatoraa  és  a  lélegző  utak  mélyebb  részére,  sőt 
a  húgy-  és  az  ivarszervekre  is  átterjed.  3 — 4  nap 
alatt  e  tünetek  rendszerint  kifejlődnek  s  a  bete- 
gek 50— 90o'p-a  4—12  nap,  ritkábban  2—3  hét 
alatt  elhull.  Összetéveszthető  a  keleti  marhavész- 
szel, ami  azonban  főleg  a  bélcsatorna  súlyosabb 
elváltozásaival  jár,  ellenben  a  fej  nyálkahártyái 
és  a  szemek  kevésbbé  siilyosan  betegednek  meg. 
Orvoslása  csak  tünetei  kezelésében  állhat. 

Hurutos  szájgyuladás  (stomatitis  catarrha- 
lis), a  szájüreg  nyálkahártj'ájának  gyuladása, 
melyet  főként  erőművi,  hő-  és  vegyi  ingerek 
(rossz  fogak,  rosszul  készített  fogpótlások,  forró 
ételek,  dohány  mértéktelen  élvezete)  idéznek  elő. 
A  száj  nyálkahártya-lobosodása  mellett  fájdal- 
mak (főként  a  nyelv  szélein)  és  bőséges  uyálka- 
oldás  képezik  a  főbb  tüneteket.  Gyógyításánál  fő- 
súly  helyezendő  a  bajt  okozó  ingerek  távoltartá- 
sára (gondos  fog-  és  szájápolás,  dohányzástól 
való  tartózkodás). 


Hurutpor 


-    398 


Hús 


Hurutpor,  fiakkerpor,  köhögés  ós  rekedtség 
ellőni  házi  gyógyszer ;  édesgyökérpor,  kén,  arab 
mézgapor,  antimonkéneg  és  cukor  keveréke. 

Hus,  cseh  reformátor,  1.  Húsz. 

Hus,  város  Romániában,  1.  Hufi. 

Hús  alatt  a  harántcsíkos  v.  vázizomzatot  ért- 
jük, járulékos  képződményeivel  együtt.Úgy,  ahogy 
a  hús  a  kereskedésbe  kerül,  a  tiszta  izomzaton 
(tiszta  hús)  kívül  meglehetősen  sok  kötőszövetet, 
ereket,  idegeket,  inakat,  pólyákat,  sőt  hellyel-köz- 
zel csontokat  is  tartalmaz.  Bár  a  hús  értékét  ezek 
a  járulékos  elemek  csökkentik,  azért  az  ú.  n.  tiszta 
húsban  is  van  kötőszövet,  de  ez  egyenletes  és 
íinom  eloszlású.  A  hús  a  legdrágább  és  talán  a 
legértékesebb  tápanyagunk ;  legnagyobb  jelentő- 
séggel bir  a  benne  levő  nagy  mennyiségű  íehérje, 
amelynek  kihasználása  sokkal  elönyösebb,  mint 
a  növényi  eredetű  fehérjéé.  A  húsban  a  fehérjén 
kívül  mindazokat  az  alkotórészeket  megtaláljuk, 
amelyeket  az  izom-  és  kötőszövet  tartalmazni 
szokott;  ezekből  első  helyen  említjük  a  zsírt, 
amely  nagy  tápértéke  miatt  bir  jelentőséggel, 
továbbá  az  ú.  n.  kivonatanyagokat,  amelyek  a 
hús  jellemző  ízét,  az  emésztőcsatornára  ós  az 
idegrendszerre  gyakorolt  hatását  okozzák.  A  kü- 
lönböző áliatrószeknek  egymáshoz  való  viszonya 
változik  az  állat  fajtája  szerint,  sőt  ugyanazon 
állatfajnál  sem  állandó,  hanem  a  tápláltság  foká- 
tól függ ;  jól  táplált,  kövér  állatnál  a  zsír  szapo- 
rodik meg  a  víztartalom  rovására,  azonban  a  leg- 
elhízottabb  állat  húsában  is  öO^/o-nál  több  a  víz. 
A  különböző  húsok  összetételét  1.  e  táblázaton  : 


Állat 


í  kövér  - 
Mai-hahús  <    közepes. 

V  sovány  . 
l.-rendü  borjúhús  -..    . 

Kecskehús   

l.-rendü  birkahús  —  - 

1. -rendű  disznóhús 

Lóhús     

Nyúl 


Tyúk  (sovány) . 

Pulyka  . 

Vadkacsa    -.  . 
liiba  (hizlalt) 

Galamb . 

Ponty     ...  ... 

Csuka     --. . 

Teknősbéka... 

Osztriga 

Csiga  _ 

Folyami  rák 


víz     fehérje    zsír    hamu 


66-20 
71-60 
76-50 
71-00 
73-00 
68 -25 
57-40 
7i-20 
74-16 
75-76 
76-22 
65-60 
70-82 
38-02 
75-10 
73-47 
79-63 
79-78 
87-36 
80-50 
88-22 


18-00 
20-10 
20-50 
19-95 
20-66 
16-85 
17-65 
21-60 
23-34 
19-77 
19-72 
24-70 
22-65 
16-91 
22-14 
16-67 
18-42 
18-49 
6-96 
16-34 
16-00 


25-00 
7-40 
2-80 
8-00 
4-30 
27-00 
24-00 
2-50 


13 


1' 
1-92 
1-42 
8-50 
311 
46-69 
1-00 
8-73 
0-63 
0-53 
1-15 
1-38 
1-01 


0-80 
1-00 
1-20 
1-06 
1-26 
0-90 
0-96 
100 
1-18 
113 
1-37 
1-20 
1-09 
0-48 
1-00 
1-22 
0-96 
1-20 
2-OB 
1-33 
1-31 


A  vevő  közönség  tehát  ugyanazért  a  pénzért 
annál  nagyobb  tápértékhez  jut,  mennél  kövérebb 
húst  vesz.  Azonban  a  közönséget  nem  az  ilyen 
szempontok  vezetik,  hanem  a  hús  íze  és  élvezhe- 
tősége ;  ezt  pedig  lényegében  az  izomrostok  lefu- 
tása és  finomsága,  a  kötőszöveti  részek  mennyi- 
sége, elrendeződése  ós  zsírtartaLma,  valamint  a 
kivonatanyagok  adják  meg.  Mivel  ezek  a  viszo- 
nyok a  test  különböző  részein  rendkívül  eltérők, 
különösen  a  nagyobb  állatok  húsát  minősége  sze- 
rűit több  osztályra  tagolják  (a  marhahúsnak  szo- 
kásos felosztását  a  testtájak  szerint  az  áJ)ra  mu- 
tatja) ;  az  egyes  osztályok  értéke  és  határa,  ezzel 
együtt  természetesen  az  ára  is  (1.  Húsforgalom) 
vidékek  szerint  eltérő. 


A  különböző  állatok  húsának  tápértéke  között 
nincsen  olyan  nagy  különbség,  de  ízük  ós  a  meg- 
emészthetőségük  meglehetősen  eltér  egymástól. 
A  leginkább  keresett  s  talán  legtáplálóbb  húsfajta 
a  szarvasmarha  húsa,  a  marhahús.  Ezen  a  cí- 
men kerül  forgalomba  a  tehén,  ökör,  bika  húsa, 
ha  azok  3  hónapnál  idősebbek.  A  marhahús  sötét- 
piros, tömött,  kemény  s  jellemző  módon  van  a  zsír- 
szövettel átszőve.  A  fiatal  állat  (növendékmarha) 
húsa  puha,  de  kivonatanyagokban  szegény  s  így 
nem  ad  jó  levest ;  idősebb  állatok  húsa  pedig  szí- 
vós kötőszövetet  tartalmaz.  Legjobb  a  2  éves  hiz- 
lalt ökrök  húsa.  A  borjúhús  a  3  hónapot  még  be 
nem  töltött  szarvasmarha  húsa ;  legjobb  a  2—4  he- 
tes, még  szopós  borjú  húsa;  világos  színű,  puha, 
könnyen  emészthető.  A  birkahús  sűrű  és  finom  ros- 
tozatu,  közepes  keménységű,  sötétpiros  színű,  jel- 
lemző szagú;  a  tiszta  hús  nincsen  átszőve  zsírral. 
Ha  nem  nagyon  zsíros,  jól  emészthető.  A  bárányok 
húsa  igen  puha,  könnyen  emészthető.  A  kecske- 
hús kb.  olyan,  mint  a  birkahús.  A  disznóhús  színe 
világos,  bár  az  állat  kora,  tápláltsága  s  a  test- 
rész igen  nagy  befolyással  van  rá.  Finom  rosto- 
zatu,  puha,  zsírral  dúsan  át  van  szőve.  Zsírja  fo- 


I.  Pecsenyehúsok :  1—4  vesepecsenye  (bélszín),  6  hátszín, 
7  rostélyos,  8  felsálszelet,  9  felsálvég,  10  fehér  pecsenye, 
11  lapocka,  12  lágyhús,  végül  a  rekeszhús.  —  II.  ieües/iiíso/í: 
I.  osztályú  :  14  fartöhegy,  15  csipöfartö,  16  hátszjn,  17  ke- 
reszt-fartö,  18  csontos  oldalas,  19  vékony  hátszín  ;  U.  osz- 
tályú :  20  vastag  lapocka,  21  lapockavég,  22  tarjahegy, 
kereszttarja,  24  tarja ;  ül.  osztályú  :  25  szegyfej,  26  vas- 
tagszegy, 27  szegykötés,  28  vékonyszegy,  29  dagadószegy.  — 
Egyéb  részek :  farok,  35  nyaktö,  36  nyakhús,  37  fejhns, 
38  lábszárhús. 

hér,  puha,  könnyen  emészthető.  A  megfőzött 
disznóhús  a  legvilágosabb  színű  az  összes  hús- 
fajták között.  A  lőhús  feltűnő  sötétvörös  s  a  leve- 
gőn állva  csaknem  megfeketedik.  Igen  finom  ros- 
tozatu,  kemény,  zsírral  nincsen  átszőve ;  szaga 
jellemző.  Zsírja  puha  és  aranysárga.  Mivel  olcsóbb, 
mint  a  marhahús,  mint  annak  igen  jó  pótszere, 
mindinkább  nagyobb  tért  hódit  a  nagyobb  váro- 
sok szegényebb  köreiben.  A  kutyahús  élvezete 
még  igen  szűk  körre  korlátozódik;  Biu'ópában 
úgyszólván  csak  Németország  munkás  köreiben 
szokásos,  ahol  a  kutya  húsa  is  a  törvény  által  sza- 
bályozott húsvizsgálat  alá  tartozik.  Színe  sötét- 
piros, rostozata  finom ;  puha  és  kellemetlen  szagú. 
A  házi  nyúl  húsa  halványpiros,  finom  rostu, 
puha ;  élvezete  főleg  Franciaországban  van  eltér- 


Hús 


—     399 


Hús 


jedve.  A  vadak  húsa  általában  sötét,  kevesebb 
zsírt  tartalmaz  ós  szívósabb.  Inkább  csak  élvezeti 
cikk,  amelyet  egyesek  jellemző  izéért  kedvelnek, 
A  házi  szárnyasok  húsa  kemény,  flnom  rostu, 
tömött,  szine  halvány,  kevés  enyvadó  kötőszöve- 
tet tartalmaz,  igen  könnyen  emészthető.  A  halak 
itúsa  fehér,  csak  néhány  halé  (lazac,  pisztráng) 
vörös,  ize,  szaga  az  egyes  halfajtákra  jellemző ; 
változik  a  táplálkozás,  valamint  az  évszakok  sze- 
rint. Néha  igen  sok  zsirt  tartalmaz  s  akkor  ne- 
hezebben emészthető.  A  halhús  (tengeri  hal  húsa) 
;!ránylag  sokkal  olcsóbb  a  többi  húsfajtánál,  úgy, 
hoiíy  újabban  igyekeznek  azt  a  szegényebb  nép- 
osztály számára  is  hozzáférhetővé  tenni.  Ahéka, 
teknősbéka,  rák,  osztriga,  csigák  stb.  húsa  csak 
mint  csemege  szeropel ;  általában  tápértéke  cse- 
kélyebb, de  jellemző  izéért  s  az  idegrendszerre 
kifejtett  hatása  miatt  kedvelik. 

Ugyanazon  állatfaj  húsában  is  nagy  különbsé- 
gek lehetnek,  aminek  az  oka  egyrészt  a  fajta 
(rasz),  másrészt  az  állat  táplálása,  kora,  halálá- 
nak körülményei  stb.  lehetnek.  Az  intenzivebb 
gazdálkodási  irány  nagy  súlyt  fektet  a  gyorsan 
fejlődő  és  könnyen  hízó  fajták  tenyésztésére  s 
ebben  különösen  az  angolok  értek  el  szép  ered- 
ményt. Vannak  külön  a  húsuk  kedvéért  tenyész- 
tett szarvasmarha-  (ökör),  birka-,  sertésfajták.  A 
táplálkozás  módjával  is  természetesen  szorosan 
összefügg  a  hús  minősége ;  főleg  a  jó  minőségű 
száraz  takarmány  etetése  után  lesz  jó  a  hús. 
Egyébként  az  eledel  minemüsége  elsősorban  a  hús- 
ban levő  zsíron  hagy  nyomot,  mert  be  van  iga- 
zolva, hogy  a  táplálék  zsírja  minden  átalakulás 
nélkül  is  le  tud  rakódni  a  szervezetben.  A  kor  ha- 
tását látjuk  az  igen  fiatal,  vagy  nagyon  vén  állat 
húsán :  míg  az  nagyon  vízdús,  puha,  kivonatanya- 
gokban szegény,  addig  ez  szívós,  sokszor  csaknem 
emészthetetlen  kötőszövetet  tartalmaz,  amelyet 
csak  előzetes  pácolás  útján  tudunk  élvezhetővé 
tenni. 

A  húst  csak  kevés  helyen  eszik  nyersen  (így  az 
északi  tenger  partján  a  halat,  Németországban  a 
sonkát  stb.),  hanem  megfelelő  módszerekkel  előké- 
szítik. A  hús  a  konyhamüveletek  kapcsán  ízlete- 
sebb és  puhább  lesz,  azonban  az  emészthetősége 
nem  javul,  sőt  rosszabbodik.  Ha  pl.  a  nyers  marha- 
húsból megemésztett  anyagok  mennyiségét  100-ra 
tesszük,  úgy  a 

főtt  marhahúsból  ... 83-4 

füstölt         «  _ 71-0 

füstölt  és  főtt  marhahúsból 60-0 

rész  emésztődik  meg.  Ez  a  viszony  azonban  a 
valóságban  jobb,  mert  a  húshoz  adott  fűszerek  az 
emésztőcsatomát  fokozott  munkára  serkentik. 
Hogy  a  hús  az  elkészítés  által  élvezhető  legyen, 
annak  első  feltétele,  hogy  a  húsnak  előzőleg  meg 
kell  érnie.  A  hús  akkor  érik  meg,  ha  a  hullarae- 
revség  már  lejárt,  mert  az  ezzel  kapcsolatos  ön- 
emésztő (autolitikus)  folyamatok  a  húst  lényege- 
sen felpuhítják.  Ezt  a  puhulást  elősegíthetjük  még 
megfelelő  pácokkal,  vagy  ha  a  rothadás  meggát- 
li'iea  mellett  (jégen)  a  húst  sokáig  hevertetjük.  Az 
ekképen  előkészített  húst  már  most  v.  megfőzik, 
vagy  megsütik,  vagy  párolják.  A  főzésnél  asze- 
rint járunk  el,  amint  ízletes  főtt  húshoz  v.  pedig 
ji'j  húsleveshez  akarunk  jutni.  Az  előbbi  esetben 


a  már  forró  vízbe  dobjuk  be  a  húst ;  ilyenkor  a 
perifériás  részekben  levő  fehérje  azonnal  meg- 
alvad s  a  hús  belsejének  kilúgozását  megakadá- 
lyozza. Ezzel  ellentétben,  ha  jó  húslevest  akarimk 
kapni,  a  húst  a  vízzel  hidegen  tesszük  föl ;  ilyen- 
kor a  húsban  levő  kivonatanyagok  nagyrésze 
még  a  fehérje  megalvadása  előtt  kioldódik.  Mivel 
a  hideg  vízben  a  fehérje  egy  része  is  oldódik,  az 
ilyen  főtt  hús  nemcsak  kevésbbé  ízletes,  de  tápér- 
tékéből is  veszít  valamit.  A  sütésnél  a  húst  forró 
zsírba  tesszük;  ilyenkor  a  felületen  a  fehérje 
hirtelen  megalvadván,  a  húsnedvet  visszatartja. 
A  lassan  beszivárgó  zsíi",  valamint  a  sütés  kap- 
csán keletkezett  pörkölési  termékek  a  húsnak 
jellemző  kellemes  ízt  adnak.  A  párolásnál  a  hús 
csak  a  gőz  hőmérsékének  (lOO")  van  kitéve  s  víz- 
zel egyáltalában  nem  szabadna  érintkeznie ;  azon- 
ban rendszerint  a  párolt  húst  is  szokás  kevés, 
forró,  fűszeres  és  zsírdús  folyadékkal  meglocsolni. 
A  kísérletek  kimutatták,  hogy  nagyobb  darab 
hús  (.3—4  kg.)  belsejében  még  több  órás  főzés  után 
sem  emelkedik  a  hőmérséklet  lOO^-ra,  sőt  az  an- 
golosan sült  húsoknál  még  63— 65'>  fölé  sem  ; 
tehát  még  a  kellőképen  előkészített  hússal  is  jut- 
hatnak baktériummórgek  a  szervezetbe  (1.  Hús- 
rnérgezés).  A  jelzett  módokon  előkészített  hús  bi- 
zonyos változásokon  megy  keresztül ;  színe  szürke, 
illetve  fekete  lesz,  ami  a  vérfesték  (hemoglobin) 
elbomlásában  leli  magyarázatát;  fehérjéi  meg- 
alvadnak, a  kötőszövet  enyvadó  alkotórészei  pedig 
felpuhulnak.  A  hús  ilyenkor  mindig  veszít  súlyá- 
ból, ami  jórészt  a  víztartalma  rovására  történik ; 
a  legtöbbet  veszít  főzésnél,  körülbelül  40Vű-ot» 
sütésnél  körülbelül  3O0/0,  a  legkevesebbet  a  páro- 
lásnál, körülbelül  200/o-ot. 

Mivel  a  hús  nem  használható  el  mindig  frissen, 
gondoskodnunk  kell  arról,  hogy  azt  hosszabb  ideig 
eltarthassuk  anélkíü,  hogy  megromlana.  A  hús 
tartóssága  különböző  külső  és  belső  feltételektől 
függ.  A  belső  feltételekhez  a  húsnak  vér-  és  nedv- 
tartalma, levágásának  körülményei,  valamint  az 
állat  egészséges  v.  beteg  volta  tartoznak ;  a  külső 
feltételeket  pedig  lényegében  a  különböző  rot- 
hasztó mikroorganizmusok  tevékenysége  adja 
meg.  A  konzerváló  eljárások  ezért  mind  arra  t()- 
rekszenek,  hogy  a  rothasztó  mikroorganizmuso- 
kat vagy  teljesen  kizárják,  vagy  pedig  működé- 
süket a  lehetőségig  korlátozzák.  Ezt  a  célt  részint 
fizikai,  részint  kémiai  eljárásokkal,  v.  mind  a 
kettővel  egyszerre  érik  el.  A  fizikai  konzerváló 
eljárások  közé  tartozik  a  szárítás.  A  húst  vékony 
csíkokra  vágják  és  megszárítják.  Az  ekként  nyert 
rendkívül  kemény  preparátumot  Dél-Amerikában 
Charque,  Tassajo,  jerkéd  boef  néven  hozzák  for- 
galomba ;  hozzánk  nem  kerül.  Európában  főleg  a 
tőkehalat  (nálunk  a  Balaton  mellett  a  keszeget,gar- 
dát)  kezelik  hasonló  módon.  Ugyanígy  készül  a  fi  írs- 
liszt  (earne  púra),  amelyet  húskétszersiiltek  (hús- 
biszkvit)  készítésére  is  felhasználnak  (a  húslísztet, 
V.  húskivonatot  búzaliszttel  pogácsákká  gyúrják 
ós  megsütik).  Az  ekként  nyert  húslisztet  nem 
szabad  összetéveszteni  az  állati  hullákból  termo- 
kémiai  intézetekben  készített  húsUszttel,  amelyet 
csak  az  állatok  táplálására,  v.  trágyának  hasv,- 
nálnak.  Nagyobb  elterjedtségnek  örvend  az  elő- 
zőleg csíramentessé  tett  hús  légmentes  elzárása 


Hús 


-     400     — 


Hűsevés 


az  ú.  n.  konzerv-készítés-  Az  eljárást  Appert  fe- 
dezte fel  1809. :  lényegében  abban  áll,  hogy  a  kel- 
lőleg megtisztított  húst  felaprítják,  s  nyersen,  pá- 
colva V.  főve  bádogdobozokba  préselik,  a  fedőt 
pedig  ráforrasztják.  A  befon-asztott  dobozokat 
aztán  .3  -4  óra  hosszat  túlfeszített  vízgőz  hatá- 
sának teszik  ki,  mire  a  dobozok  felpnffadnak. 
Ezután  kis  lyukat  fúrva  rajtok,  a  levegőt  belőle 
kiszivattyúzzák,  újból  leforrasztják  és  mégegy- 
szer  felfőzik.  Jízzel  az  eljárással  bármilyen  hús- 
éte]t,esetleg  főzelékek  hozzáadásával,hosszú  időre 
tudnak  konzerválni,  ami  a  hajók,  a  katonaság 
élelmezése  szempontjából  nagy  jelentőséggel  bír. 
A  leirt  módszeren  kívül  lehet  a  húst  olajban  is 
konzerválni  (olajos  konzervek),  főleg  olajba  főtt  ha- 
lakat (szardínia,  pisztráng,  tonnahal  stb.)  szokás 
így  eltenni. 

A  legelterjedtebb  konzerválási  módszer  azon- 
ban a  lehűtés,  amelynek  főelőnye  az,  hogy  emel- 
lett a  hús  teljesen  megtartja  eredeti,  friss  karak- 
terét :  hátránya,  hogy  huzamos  ideig  nem  hasz- 
nálliató,  mert  a  sokáig  lehűtve  tartott  hús  a  fel- 
melegítése után  rohamosan  szétesik.  Ezen  a  hát- 
rányon a  levegő  megszárításával  lehet  segíteni ; 
száraz  és  hideg  levegőn  a  hús  hónapokig  eltart- 
ható. Újabban  a  lehűtés  technikája  óriási  hala- 
dáson ment  át,  ma  külön  ipar,  a  hűtőipar  foglal- 
kozik vele.  A  lehűtés  konzerváló  hatása  annyira 
tökéletes,  hogy  Amerikából,  Ausztráliából  ilyen 
módon  hozzák  Európába  a  húst.  A  kémiai  kon- 
zerváló eljárások  kevésbbé  lúelégítők  s  az  egész- 
sóare  sem  teljesen  ártalmatlanok  ;  ide  tartoznak  : 
a  hcsózás  konyhasóval,  salétrommal,  amelyeknél 
főleg  a  vízelvonás  hat,  továbbá  dezinficiáJó  anya- 
gokkal való  kezelés,pl.bórsavval,  kénessavval,for- 
maldehiddel  stb.,  valamint  a  füstölés  is.  A  füstö- 
lés egyike  a  legősibb  húskonzerváló  eljárások- 
nak, s  a  füstben  lévő,  rothadást  gátló  anyagok- 
nak (kátrányok,  kreozot,  fenol,  kreozol  stb.)  kö- 
szöni hatását.  A  füstölésre  csak  a  szárazabb  hús- 
fajták vagy  húskészítmények  alkalmasak,  vagy 
az  olyanok,  amelyek  víztartalmukat  könnyen  el- 
vesztik. 

A  hús  bizonyos  alkotórészeit  külön  is  szokás 
kereskedésbe  hozni,  így  a  húskivonatot,  amely 
nem  egyéb,  mint  szirupsűrüségig  bepárologtatott 
húsnedv,  mely  a  hús  ízletes  kivonatanyagait  tar- 
talmazza, de  fehérjét,  zsírt,  enyvet  nem.  A  hús- 
kivonatot Proust  és  Parmentier  állították  először 
elő  1821.,  azonban  készítése  csak  akkor  vett  na- 
gyobb lendületet  s  csak  azután  vált  Amerika  és 
Ausztrália  egyik  jelentős  iparává,  miután  Liebig 
18.57.  előállítási  módját  lényegesen  tökélet'esbí- 
tette.  A  húskivonat  élettani  hatása  abban  áll, 
hogy  a  benne  lévő  kivonatanyagok  élénkítik  az 
emésztést,  az  érverést,  izgatják  az  idegrendszert, 
kellemes  íze  miatt  a  növényi  ételek  ízének  javí- 
tására is  alkalmas,  de  maga  nem  táplál,  tehát  a 
húst,  vagy  általában  a  fehérjetartalmú  tápszere- 
ket nem  helyettesítheti.  A  hús,  mint  minden,  ami 
értékkel  bír,  hamisításoknak  is  ki  van  téve ;  en- 
nek, valamint  a  hús  jóságának,  használhatósá- 
gának ellenőrzése  a  húsvizsgálat  (1.  o.)  feladata. 
V.  ö.  König,  Chemie  der  mensclilichen  Nahrungs- 
uud  Genussmittel  (Berlin,  4.  kiad.  1913) ;  Edel- 
mann,  Lehrbuch  d.  Fleischhygiene  (Jena  1907) ; 


Schneidemühl,  Die  animalischen  Nahrungsmittel 
(Berlin- Wienl903);  Ostertag, Handhiich  d.  Pleisch- 
beschau  (6.  kiad.  1910). 

Hús  a  növénytanban  főleg  a  gyümölcsnek  puha, 
nedvdús  szövete,  1.  Termés.  Az  olyan  növény- 
részeket, melyek  Uyen  szövetből  vannak,  húsos- 
nak (carnosus)  nevezik,  pl.  húsos  levél,  húsos  szár, 
húsos  termés. 

Hús,  nyomdászat!  műszó,  a.  m.  betüköz  (1.  o.). 

Húsadó,  1.  Híis fogyasztási  adó. 

Husajin,  adók.  Belovár-Körös  vm.  kutinal 
j.-ban,  (1910)  436  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Kutina. 

Husáng  (növ.),  1.  Ferula. 

Húsaprító  gép,  1.  Húsvágó  gépek. 

Húsárszabás,  1.  Húsmérési  jog. 

Húsárúk,  kereskedelmi  cikkek,  melyeket  az 
állatvilág  szolgáltat ;  négy  főcsoportra  oszlanak, 
ú.  m.  hentes,  mészáros,  vadas  és  szárnyas  keres- 
kedések cikkeire,  1.  Hús.  —  Gervelat,  húsárú,  1. 
Hurka. 

Húsbélyegzés,  1.  Húsvizsgálat. 

Huschke,PA^7^pJ)  Eduárd,  német  jogtudós,  szül. 
Münchenben  1801  jún.  26.,  megh.  Boroszlóban 
1886  febr.  8.  Göttmgenben  lett  magántanár  1822., 
rendes  tanár  1824.  Rostockban,  1827.  Boroszlóban. 
Egyik  vezetője  volt  a  porosz  ó-lutheránusoknak. 
Jogi  müvei  közül  említjük:  Studien  des  römi- 
schen  Rechts  (Breslau  1830,  1.  köt.) ;  Die  Verfas- 
simg  des  Königs  Servius  Tullius  (Heide  Iberg  1838) ; 
Über  das  Recht  des  Nexum  u.  das  alté  römische 
Schuldrecht  (Leipzig  1846) ;  Jurisprudentiao  ante- 
justinianeae  quae  supersunt  (u.  o.  1861,  5.  kiad. 
1886);  Das  Recht  der  Publicianischen  Klage 
(Stuttgart  1874) ;  Die  Lehre  des  röm.  Rechts  vom 
Darlehn  (u.  o.  1882).  Filológiai  művei :  Die  oski- 
schen  u.  sabellischen  Sprachdenkmaler  (Elberfeld 
18.56) ;  Die  iguvischen  Tafeln  nebst  den  kleinern 
umbrischen  Inschriften  (Leipzig  1859) :  Die  neue 
oskische  Bleitafel  (u.  o.  1880). 

Húscukor  a.  m.  inozit  (1.  o.). 

Húsdaganat,  nagyon  ritkán  használt  kifejezés 
sarkoma  helyett.  L.  Sarkoma. 

Husemann,  Theodor.  német  farmakológus, 
szül.  Detmoldban  1833  jan.  13.,  megh.  Göttingen- 
ben  1901  febr.  13. 1865-ben  Göttingenben  a  gyógy- 
szertan- és  méregtanból  magántanár,  1873.  u.  o. 
a  gyógyszertan  rendes  tanára  lett.  Sok  szakmá- 
jába vágó  munkát  írt  és  sokat  dolgozott  az  orga- 
nikus mérgekről.  Handbuch  der  gesamten  Arz- 
neimittellehre  r-ímű  munkája  (2  köt.)  több  ki- 
adást ért. 

Húsemésztő  növények  a.  m.  húsevő  növények 
(1.  0.). 

Húsevés  a  zsidóknál.  A  zsidók  vallástörvénye 
szerint  tilos :  1.  azoknak  a  négylábú  állatoknak  a 
húsa,  amelyek  nem  kérődznek  és  nem  hasított 
patájuak,  tov.  egyes  szárnyasoké  és  a  halaké, 
melyeknek  nincsenek  pikkelyeik  és  úszóhártyáik : 
2.  amelyek  nem  metszés  által  ölettek  meg.  Tilos 
továbbá  annak  a  húsnak  az  élvezete,  amelyből  a 
vért  el  nem  távolították  és  végre,  melyet  tejjel  v. 
tejtermékekkel  készítenek  el,  valamint  1.  M.  3233 
alapján  a  barom  hátuljának  az  a  része,  melyen 
az  ú.n.  feszítőér  átvonul.  Egyes  zsidó  községekben 
az  utóbbi  tilalmon  úgy  segítenek,  hogy  a  feszítő- 
eret kiveszik,  amely  esetben  a  tilalom  megszűnik. 


HÚSEVŐ 


1.  Nepenthes  (Kancsókaj,  2.  a  virága.  —  3.  Sarracenia  purpurea  (Kürt)omb).  -—  4.  Drosera  rotniidifoiia  (Kereklev 

(Közönséges  hízóka).  —  8.  Dioníea  muscipula  (Vénusz  )é<íycsapója).  —  9. 

aHúsevS  növényeid  cikkhez. 


DVENYEK. 


armatfü).  —  5.  Utricularia  vulffaris  (Kőzönség'es  renco).  —  6.  Aldrovandia  vesiciilosa.  —  7.  Piiiguicula  vulífaris 
|eia  lonprifolia  (Hoss/.íilevelü  harniatfn).  —  10.  Davlinstonia  californica. 

RÉVAI   NAGY   LEXIKONA 


Húsevők 


—     401 


Húsevő  növányek 


Húsevők  (Gamivora),  az  Emlősállatok  egyik 
rendje.  L.  Ragadozók. 

Húsevő  növények  (rovarevő,  rovarölő,  carni- 
vor  mvények ;  1.  a  színes  képmellékletet),  olyan 
növények,  amelyek  bizonyos  szerveikkel  apró 
állatokat,  különösen  rovarokat  (innen  rovar- 
evő  nevük)  magukho'í  csalogatnak,  elfognak, 
haláluk  után  részben  feloldanak  ós  a  feloldott 
anyagokat  magukba  veszik.  Ezekről  1769.  emlé- 
kezik meg  először  az  amerikai  kutató  Bilis,  aki  a 


1.  ábra.  A  közönséges  rence  (Utricularia  vulgáris  L.).  1. 
Levélrészlete  a  varsaszerü  hólyagokkal.  2.  A  hólyag  be- 
járata és  hosszanti  metszete :  a  a  varsa  nyilasa,  6  alsó  ajak, 
c  felső  ^ak,  d  bajuszserték,  e  az  alsó  ajak  sertéi,  /  torok- 
sertók,  g  toroknyilás,  h  a  toroknyilás  felső  fala.  A  hosszá- 
ban metszett  hólyagban  egy  alsóbbrendű  rák  van. 

Dionaeát  figyelte  meg.  Diderot  nevezte  el  H.-nek. 
Róth  1782.  a  Droserát  figyelte  meg.  Behatóan  és 
részletesen  ismertette  őket  Darwin,  különösen  az 
1875.  megjelent  munkájában.  A  H.  száma  kb.  .350 
faj,  amelyek  15  génuszba  és  a  Droseraceae,  Utri- 
culariaceae,  Sarraceniaceae,  Nepenthaceae,  Ce- 
phalotaceae  és  Lentibu- 
lariaeeae  családokba  tar- 
toznak ;  a  föld  minden  te- 
rületén találni  egyes  kép- 
viselőjüket, de  mégis  in- 
kább a  nedves,  nyirkos 
termőhelyeket  kedvelik, 
mint  a  szárazakat.  A  H. 
kitűnnek  elsősorban  azok 
által  a  berendezések  ál- 
tal, amelyekkel  táplálé- 
kukat megszerzik  és  ame- 
lyekkel az  emésztést  (di- 
gesztiós  mirigyek)  vége- 
zik. E  tekintetben  a  H.-et 
három  főcsoportba  sorol- 
hatjuk aszerint,  hogy  a 
rovarok  megfogása  a  le- 
vél ragadóssága  vagy  a 
sajátságos  korsószerű 
levelek,  vermek  vagy 
végül  a  levelek  mozgása, 
'mintegy  csapóvas  által 
történik:  I.  csoport.  A 
DrosophyUum-esopoTt,  amelyhez  a  spanyolor- 
szági Dr.  lusitanicum  tartozik.  Ennek  levelein 
széles,  kalapgombához  hasonló  világos  rózsaszínű 
mirigyek  és  ezek  közt  apró  színtelen  mirigyek 
vannak.  A  kisebb  mirigyek  fehérjenemü  anya- 
gokkal jutva  érintkezésbe,  nedvet  választanak  ki 
és  a  nitrogéntartahnú  vegyületeket  felszívják; 
a  nagy  mirigyek  ragadós  nedvében  ragadnak  meg 
a  rovarok.  II.  csoport.  A  korsós  v.  a  Neventhes- 
Utricularia  csoport,  amelyhez  a  Nepenthes,  Sar- 

Rtkmi  Niagy  Lexikona.  X.  hőt. 


2.  ábra. 

Cephalotus  follicularis  Labill 

kancsós  levelekkel. 


racenia,  Darlingtonia,  Utricularia  (1.  a  képmel.) 
és  a  Cephalotus  fajai  tartoznak.  Ezeken  a  levél 
vagy  a  levéhiek  egy  része  sajátságos  tömlőt  al- 
kot, a  tömlőbe  a  rovarok  könnyen  bejuthatnak, 
ahonnan  azonban  a  tömlő  szólén  vagy  felületén 
hegyükkel  lefelé  álló  merev  szőrök  miatt  nem 
szabadulhatnak  ki.  Az  Utricularia  (1.  az  1.  szö- 
vegábrát) levélsallangjaiból  alakult  hólyagok  nyi- 
lasát feltlh-ől  lefelé  függő  csapó  zárja  el.  Ezen 
nálunk  is  élő  vízi  növény  apró  kis  rákokat,  sőt 
fiatal  hal-ivadékokat  fog  meg  hólyagjaival.  A 
Nepenthes  korsóinak  belső  felületén  a  sejtek  cit- 
rom- és  almasavat  éspepszinnemüerjesztőt  válasz- 
tanak ki,  amelyek  a  rovarokat  megölik,  fehér- 
jenemü vegyületeiket  oldhatókká  alakítják  át 
s  azokat  a  belső  felület  azután  felszívja.  A  Sar- 
racenia,  Darlingtonia,  Cephalotus  (1.  a  ^.  szöveg- 
ábrát) tömlői  és  valószínűleg  az  Utricularia  h'ó- 
lyagjai  enzimát  nem  választanak  ki,  vagyis  ezek 
nem  emésztik  meg  a  rovarok  fehérjeanyagát ;  a 
rovarok  ezekben  kiéhezés,  vagy,  mint  a  Sarrace- 
nián,  megfuladás  folytán  pusztulnak  el,  hulláju- 
kat fehérje  feloldására  képes  baktériumok  bontják 
szét  és  az  oldatba  jutott  vegyületet  a  tömlők  falá- 
nak vékonyfalú  sejljei  szívják  fel,  ezért  ezeket 
Darwin  nem  húsevőknek  (szarkofág),  de  dögevők- 


3.  ábra.  A  kereklevelű  harmatftl  (Drosera  rotundifolia  L.) 
levele :  1.  teljesen  érintetlen  állapotban,  nyitva ;  2.  egyik 
oldalán  a  lemezre  helyezett  húsdarabkára  bomló  nyeles 
mirigyekkel;  3.  a  foszforsavas  ammónia  oldatába  való 
mártás  után  valamennyi  nyeles  mirigy  begörbült. 

nek  (nekrofág)  nevezte.  III.  csoport :  A  Dionaea- 
Drosera  csoport,  a  levelek  v.  részeik  sajátszerű 
mozgásával  fogják  meg  és  tartják  fogva  a  rova- 
rokat. A  hazai  Pinguicula  és  Drosera  (1.  a  kép- 
meUékletet  és  a  3.  szövegábrát)  levelein  még  ra- 
gadós váladékis  van.  A2)rosera  (harmatfü)  leve- 
leinek szemölcsszerű  nyeles  mirigyei  (tentakulu- 
mok)  a  rovar  érintése  által  ingerelve  hajolnak  rá 
a  rovarra,  a  hizóka,  Pinguicula  levélszéle  görbül 
befelé.  Az  amerikai  Dionaea  muscipula  és  a  hazai 
Aldrovandia  (1.  a  képmellékl)  a  lemez  két  felé- 
nek összecsapódásával  fogja  meg  a  rovart.  A  ro- 
varevő növények  proteolitikus  enzimet  választa- 
nak ki  savak  kíséretében,  mi  által  a  megfogott 
rovarok  hullájának  fehérjéjét  megemésztik,  ame- 
lyet azután  felszívnak.  A  H.  autotrofok,  mert  zöl- 
dek, de  miután  szerves  vegyületből  is  élnek, 
szaprofitáknak  is  mondhatók.  Kétségtelen,  hogy 
fehérje  nélkül  is  képesek  élni,  de  fehérjevegyti- 
letekkel  való  mórsékletes  táplálásra  nagyobb  mér- 
tékben gyarapodtak.  Valószínű,  hogy  a  nitrát-  ós 
ammónia- vegyületeknél  kedvezőbben  használhat- 
ják fel  a  fehóqevegyületeket,  miért  is  a  táplál- 

86 


Húsfogyasztás 


402    — 


Hűsforgralom 


kozás  módjára  nézve  a  heterotrof-pepton  növé- 
nyek közé  sorolhatjuk  okot.  V.  ö.  Klein  Gyula, 
A  rovaré  vő  növényekről ;  Mágocsy-Dietz  S.,  A 
növények  táplálkozása;  Darwin  Ch.,  In  sectivorous 
Plants ;  Goebel,  Pflanzenbiolog.  Schllderungen, 
I.  k. 

Húsfogyasztás,  1.  Húsforgalom. 

Húsfogyasztási  adó,  a  húsfogyasztás  után  fize- 
tendő. Mivel  a  hús  elsőrendű  életszükségleti  cikk, 
a  H.  a  húsnak  az  árát  mesterségesen  megdrágítja 
8  ezzel  különösen  a  szegényebb  néposztályok  meg- 
élhetését megnehezíti.  Hazánkban  H.  alá  tarto- 
zik a  szarvasmarhák,  borjuk,  juhok,  kecskék,  bá- 
rányok, gödölyék,  sertések,  malacok  és  háziszár- 
nyasok húsa.  Adóköteles  személyek  a  mészáro- 
sok, vendéglősök  és  egyéb  oly  iparosok,  akik  a 
hússal  V.  húsnemüekkel  kereskednek,  továbbá  oly 
magánosok,  kik  húst  elárusítanak.  Az  adó  besze- 
dése céljából  az  ország  beszedési  körökre  van  fel- 
osztva. Ezek  két  csoportra  oszlanak :  körülzárt 
városokra,  mint  Budapest  és  Pozsony  és  nyilt 
községekre,  ahová  az  ország  egyéb  területei  tar- 
toznak. A  nyílt  helyek  közül  rendszerint  minden 
község  külön  beszedési  kört  alkot.  A  kincstár  az 
adó  beszedését  rendszerint  a  községre  vagy  a 
magánfélre  bízza.  Ennek  módja  az,  hogy  a  kincs- 
tár a  saját  részére  az  illető  beszedési  körben  az 
előreláthatólag  beszedhető  adóösszegeknek  meg- 
felelő átalányösszegeket  köt  ki,  amelyek  fejében 
a  H.  beszedési  jogát  a  községnek  vagy  a  vállal- 
kozó magánfélnek  engedi  át.  Az  évi  adóátalány 
biztosítása  történhetik :  a)  megváltás  útján,  mi- 
dőn a  kincstár  vagy  magukkal  az  illető  közsé- 
gekkel, vagy  az  egyes  adóköteles  felekkel  bizo- 
nyos összegben  kiegyezik;  b)  bérbeadás  útján, 
midőn  a  kincstár  vagy  magukkal  a  községekkel 
vagy  egyes  többet  ígérő  vállalkozókkal  haszon- 
béri szerződést  köt  és  az  adó  beszedési  jogát  bérbe 
adja ;  végül  c)  ráutalás  útján,  midőn  a  megváltás 
vagy  a  bérbeadás  meghiúsulása  miatt  a  kincstár 
az  adószedós  jogát  bizonyos  adóátalány  mellett  a 
községre  hivatalból  átruházza  és  az  adók  besze- 
désére a  községet  kötelezi.  Az  adószedósre  jogo- 
sult az  egyes  adóköteles  felektől  a  H.-t  kétféle- 
képen  szedheti  be :  a)  az  adóköteles  féllel  történt 
szabad  egyezkedés  útján  megállapított  évi  áta- 
lányösszegben ;  b)  esetről  esetre  az  adótárgy  után 
a  törvény  alapján  járó  adóösszegnek  behajtása 
útján.  A  H.  tételei  úgy  a  zárt  városokban,  mint 
nyilt  községekben  különbözők.  A  nyilt  közsé- 
gekre nézve  az  árszabásnak  3  fokozata  van,  mely- 
nek tételei  a  20  ezernél  népesebb  községekben  a 
legsúlyosabbak,  10  ezernél  kisebb  községekben  pe- 
dig a  legenyhébbek.  A  szarvasmarha  adótétele  pl. 
a  3-féle  árszabásnak  megfelelően  10  K  08  f,  7  K 
56fés5K04f;  sertésnél 2 K 52 f,  lK90f  éslK 
26  f.  A  H.  tárgyában  az  1887.  XLVII.  t.-c.,  tov. 
az  1892.  XVII.  t.-c,  1896.  XXVI.  t.-e.  ós  végül 
az  1899.  VI.  t.-cikkek  rendelkeznek.  A  H.  be- 
vétele az  1913.  évre  szóló  költségvetési  törvény- 
ben 8,900,000  K-ra  irányoztatott  elő.  A  szárnyas 
és  a  vad  H.-ját  az  1912.  XXXVIII.  t.-c.  Budapest 
területére  megszüntette.  A  H.  több  államban 
mint  községi  adó  szerepel  (pl.  Franciaországban), 
nálunk,  Ausztriában  és  Hollandiában  állami  be- 
vétel. ' 


Húsforgalom.  A  H.  függ  a  húsfogyasztástól. 
Több  húst  fogyasztanak  általán  az  északi  népek, 
kevesebbet  a  déliek.  Nagyobb  a  húsfogyasztás  a 
városi  népességnél,  mint  a  falusinál.  A  nagy  né- 
pességű országok  fogyasztása  is  természetesen 
nagyobb,  mint  a  gyér  népességüeké,  s  némely  or- 
szág már  nem  is  képes  saját  hússzükségletét  saját 
állatállománya  után  fedezni  és  húsbehozatalra 
szorul.  Ez  az  eset  áll  Angolországra  nézve  is, 
hová  a  húst  más  világrészekből  is  (Amerikából, 
Ausztráliából,  lehűtve  Tellier  módszere  szerint  v. 
fagyasztva)  szállítják.  A  húsfogyasztást  az  or- 
szág lakóira  fejenként  eső  mennyiséggel  szokták 
kimutatni.  A  statisztika  ezen  számai  nagyon  in- 
gadozók és  nem  teljesen  érvényesek,  mert  a  hús- 
fogyasztás számbavétele  nem  lehet  teljes,  mint- 
hogy a  házilag  nevelt  s  leölt  állatok  (borjú,  juh, 
bárány,  sertés,  malac,  baromfiak)  a  számbavétel- 
ből kiesnek.  Nagy  átlagban  és  legalacsonyabb 
számokban  esik  fejenként  és  évenként  az  el- 
fogyasztott húsból  kgr.  (1910) : 

Egyesült^Allamokban     70' 1 

Nagybritanniában     ...  ._ 53  •  5 

Németországban 36  "9 

Svéd-  és  Norvógországban... 85 "9 

Franciaországban      34*8 

Svájcban _ 32-0 

Belgiumban  és  Hollandiában 31  •  5 

Ausztriában    29'3 

Magyarországban 27'0 

Oroszországban ...  22  "9 

Portugáliában  és  Spanyolországban 22 '0 

Olaszországban 15"0 

A  húsárak  a  fogyasztás  arányában  emelked- 
nek, de  a  népesség  szaporodásán  kívül  behatással 
vannak  a  húsárakra :  az  állategészségügyi  állapot, 
az  állatkereskedelem  konjunktúrái  s  az  országok 
állatállományának  megapadása  (depecoratio, 
1.  0.).  A  húsárak  alakulását  érdekesen  tüntetik 
fel  Németország  adatai,  melyek  szerint  átlagárak 
voltak  kgr.  után  pfennigbon : 

évben    marhahús  sertéshús  borjúhús   juhhús    szalonna 


1816—20 

47-0 

52-6 

— 

— 

_ 

1830 

46-4 

65-6 

— 

— 

— 

1840 

51-8 

61-0 

— 

— 

— 

1850 

58-6 

75-0 

— 

— 

— 

1860 

77-2 

88-8 

— 

— 

— 

1870 

92-4 

110-6 

— 

— 

— 

1880 

115-2 

125-2 

99-8 

109-8 

186-4 

1890 

121-8 

128-4 

111-0 

117-4 

174-4 

1900 

127-2 

136-6 

127-2 

127-0 

164-0 

1910 

159-0 

162-0 

178-0 

170-0 

190  0 

Budapesten  a  húsfélék  és  baromfiak  hivatalo- 
san megállapított  átlagárai  voltak  1911-ben : 

marhahús  pecsenyének...  294  flll.  levesnek  188  flll.  kgr 

borjúhús  hátulja 282  «  eleje  220  «  « 

juhhús ...  142  «  _  _  a  _ 

sertéshús...  - 216  «  _  _  «  _ 

«         füstölt  - 223  «  —  _  «  — 

csibe    _ 177  «  —  —  í  drb 

kappan,  sovány  _ 298  «  hízott  351  «  « 

kacsa          «        268  «  «  413  «  « 

liba             «        552  t  «        1021  «  « 

pulyka       «        674  oi  «  744  «  « 

szalonna 186  «  —  —  «  kgr. 

disznózsír 190  «  —  —  a  « 

t^',  fdlözetlen    ... 26  «  lefölözött  21  «  Ut. 

vaj,  elsőrendű    375  «  másodrendű  285  «  kgr, 

tehéntúró ...  71  «  —  —  «  « 

Juhtúró     146  «  —  —  a  c 

tojás,  100  drb 715  «  —  —  «  « 

A  H.,  vagyis  a  tulaj donképeni  húskereskedés  a 
nemzetközi  forgalomban  élő  és  leölt  állatok,  Mss 


HúsfUstölés 


403 


Hűskorallok 


húsok,  állati  testrészek  és  termékek  be-  és  kivite- 
lében áll,  mit  a  kereskedelmi  szerződések  szabá- 
lyoznak. A  belföldi  forgalomban  a  vágóállatok 
adásvétele  szabad  alku  útján,  de  a  rendezett 
marhavásárokon  és  vásártereken  az  előírt  rend- 
tartás mellett  bizonyos  szokványok  követésével, 
a  húsfélék  kicsinyben  való  eladása  pedig  az  ezzel 
foglalkozó  üzletekben  vagy  vásárcsarnokokban, 
napi  V.  heti  piacokon  történik.  Magyar-  és  Horvát- 
Szlavonországok  húskereskedelmi  forgalmát  s 
annak  mérlegét  az  1911.  évben  az  alábbiakban 
látjuk : 


a  hús  eredete  s  feldolgozási  módja  szerint  külön- 
böző tagozatokra  oszlik.  Ide  tartoznak  elsősorban 
a  hentes-  és  mészáros-mesterségek,  továbbá 
mindazok  a  foglalkozások,  amelyek  a  húst  s  az 
állati  részeket  tovább  feldolgozzák,  így  tehát  a 
húskonzerv-  és  szalámigyártás  s  egyéb  hús-  és 
zsírfeldolgozó  foglalkozások,  amelyek  berendezé- 
seik szerint  lehetnek  kis-  és  nagyüzemek,  azaz 
kézzel  V.  gépekkel  dolgozó  vállalatok.  A  H.-nak 
nagy  szolgálatot  tesznek  a  rendszeresített  mar-' 
havásárok  és  közvágóhidak.  Mindezekről  az  illető 
címszóknál.  Hazánkban  Horvát-Szlavonországgal 


Behozatal 


drb  V.  q 


korona 


Kivitel 


drb  Y.  q 


korona 


vágóállatok,  mindennemű  s  kora 

saarvasmarha 

.)ali,  bái-ány,  kecske  ...  

Sertóa     

Ló,  vágásra  való 

Eleven  szárnyas   _ -    ... 

ijeölt  szárnyas—  

Leölt  vad    _   _ 

Friss  hal     _. 

Ételzsiradékok ... 

IMss  hdsok.. „  

Tojás _ 


8,316 

1,452 

89,758 

6 

!.405,891 

943 

484 

40,176 

17,481 

120,251 

16,951 


1.339,770 

19,872 

3.832,180 

720 

3.578,513 

236,944 

49,152 

4.471,496 

1.812,837 

15  698,629 

1.563,552 


Romániából  behozható  volt  1911-ben  a  keres- 
kedelmi szerződés  szerint  15,000  darab  szarvas- 
marha, 70,000  sertés  és  100,000  drb  juh  levágott 
állapotban. 

Szerbiából  behozható  volt  1911-ben  a  keres- 
kedelmi szerződés  szerint  15,000  drb  szarvas- 
marha és  50,000  sertés  levágott  állapotban, 

HúsfUstölés,  1.  FiistöU  hús. 

Húshagyó  vagy  húshagyó  kedd,  a  hamvazó- 
szerda (1.  0.)  előtt  való  napnak,  vagyis  farsang 
utolsó  napjának  a  neve.  Hogy  a  rákövetkező 
önmegtartóztatásért  kárpótolják  magukat  az  em- 
berek, már  a  középkorban  lakomákkal,  tánccal, 
bohózatokkal,  álarcos  játékokkal  és  felvonulá- 
sokkal ülték  meg  e  napot  és  a  böjtöt  nem  tartó 
protestánsok  is  sokat  átvettek  e  szokásokból. 
Katolikus  országokban  e  vigadozást  kiterjesztet- 
ték a  január  7-étől  a  böjtig  tartő  egész  időre ;  ezt 
az  időt  farsangnak  (1.  o.),  karneválnak  nevezték. 
Régebben  a  pár  nappal  később  eső  Invocavit  va- 
sárnap volt  a  húshagyó,  mert  ekkor  kezdődött 
a  böjt. 

Husi  (ejtsd:  hus),  Falcíu  romániai  kerületnek  és 
egy  püspöknek  székhelye,  (i9ii)  15,605  lakossal,  a 
XV.  századból  való  székesegyházzal,  borterme- 
léssel. 1711  július  21.  itt  kötöttek  bókét  Nagy 
Péter  és  Mohammed  nagyvezér,  melynek  értel- 
mében az  oroszok  Azovot  visszaadták  a  törökök- 
nek. 

Husiatyn,  város,  H.  galíciai  kerületi  kapitány- 
ság székhelye.  Gusjatin  orosz  várostól  a  Zbrucz 
választja  el,  (i9io)  5859  túlnyomó  részben  lengyel- 
zsidó lak.,  parkettgyárral,  tojás-  és  gabonakeres- 
kedelemmel, vámházzal  és  vesztegintézettel. 

Husinetz,  község  Prachatitz  cseh  kerületi  ka- 
pitányságban, (1910)  1564  cseh  lak.,  gyapjuszövés- 
.sel,  fez-,  gyufa-  és  drótkészítéssel.  Húsz  János 
szülőhelye. 

Húsipar,  az  emberi  hústáplálék  előállításával 
s  forgalomba  vitelével  foglalkozó  iparág,  mely 


245,132 

80,573 

301,722 

15,305 

7.234,543 

142,465 

32,478 

14,610 

113,761 

113,126 

360,333 


127.999,409 

2.343,349 

56.819,998 

1.836,600 

11.334,285 

22.332,489 

2.919,307 

2.269,185 

16.446,186 

17.801,244 

36.523,777 


Beh.: 
Kiv.: 


5-2  milUó  K 
189-0 


í} 


-f  188-8 


Beh.:      3-8  millió  K' 
Kiv.:    33-7       t        . 


+ 

+ 
+ 
-f- 


29-9 

2-8 
2-2 

16-6 
8-8 

35-0 


együtt   volt    az  1900-iki    népszámlálás   adatai 
szerint : 

hentesvállalat...  _  ...    5917,  ezeknél  segédszemélyzet  5831 

mészárosvállalat  10605,  «  «  8521 

szalámigyárvállalat               36,  (  «  993 

húskonzervgyárvállalat       10,  «  «  233 

egyéb  hús-  és  zsírfeldolg.  266,  «  «  268 

pacal  stb.  feldolgozó...      171,  «  «  425 

közvágóhíd 101,  «  «  418 

Időszaki  H.-í  foglalkozást,  t.  i.házi  henteskedést, 
téli  disznóölést  űznek  némely  oly  más  iparosok, 
akiknek  a  munkája  télen  szünetel,  így  kőmíve- 
sek,  ácsok  s  mások. 

Húsjuh,  1.  Juh. 

Húskémlés,  1.  Húsvizsgálat. 

Húskereskedelem,  1.  Húsforgalom  és  Hús- 
mérési jog. 

Húskétszersült,  1.  Hús. 

Hüskimérés,  1.  Húsmérési  joc/. 

Huskisson  (ejtsd:  höszkiszn),  WilUam,  angol  ál- 
lamférfiú, szül.  Birch-Moretonban  1770  márc.  11., 
megh.  1830  szept.  15.  Parisban  a  Bastille  bevéte- 
lének és  a  francia  forradalom  nevezetesebb  ese- 
ményeinek tanuja  volt,  sőt  a  klubokban  is  szere- 
pelt. 1792-ben  visszatért  Londonba,  1795.  tagja 
lett  a  parlamentnek.  Előbb  másod-államtitkár, 
majd  kincstári  államtitkár  volt,  1823.  a  kereske- 
delmi hivatal  elnöke,  1827.  pedig  a  gyarmatok 
államtitkára  lett.  1828-ban  a  magánéletbe  vonult 
vissza.  H.  az  angol  kereskedelmi  politika  egyik 
legjelentékenyebb  alakja.  A  gyarmatoknak  addig 
az  anyaországra  korlátozott  forgalmát  az  összes 
országok  számára  megnyitotta  s  a  hajózási  tör- 
vény rendelkezéseit  enyhítette.  A  Manchester  ós 
Liverpool  közötti  vasútvonal  megnyitásakor  vas- 
úti szerencsétlenség  következtében  halt  meg.  Li- 
verpool polgárai  emlékszobrot  emeltek  neki.  Be- 
szédei 1831.  jelentek  meg  3  kötetben. 

Húskivonat,  1.  Hús. 

Húskonzerv,  1.  Hús. 

Húskorallok  (áiiat),  1.  Tengert  rózsák. 

Í6* 


Húslá 


—    404    — 


Húsmérgrezés 


Húslé,  1.  Bouülon  ós  Húsleves. 

Húslégy  (Sarcophaga  carnaria  L.,  áiiat),  a 
Kétszárnyú  rovarok  rendjének  Valódi  legyek  csa- 
ládjába tartozó  faj.  Hossza  10—15  mm.  Feje  sár- 
gás, fényes;  szívókája  szennyes-fehér;  csápjai 
feketék,  hengerdedek,  bunkósan  végződök ;  sze- 
mei nagyok,  csupaszok;  potroha  fekete-fehér 
kocka-rajzokkal  díszítve,  végén  a  hímen  fényes ; 
szárnyai  nagyok,  ezek  erezete  sötétbarna.  Eleve- 
neket szül,  vagyis  nem  petéket,  hanem  már  ezek- 
ből kikelt  lárvákat,  melyeket  dögökbe,  húsba  v. 
ganéjba  rak.  Bomló  állati  anyagokkal  táplálkozik 
és  ezért  könnyen  válik  fertözf^sek,  vérmérgezések 
okozójává. 

Húsleves  (franc.  bouiUwi),  rendesen  marhahús- 
ból készül,  do  jó  a  tyúkhúsból  és  borjúból  készült 
H.  is.  A  húst  sós  vízben  csontokkal,  zöldséggel  és 
fűszerrel  lehetőleg  jól  elzárható  fazékban  (göz- 
főzőfazék)  főzzük  3—4  órán  keresztül.  Zöldség 
a  sárga  répa,  petrezselyem,  póréhagyma,  zeller, 
kalarábé,  kelkáposzta ;  fűszerek  a  só,  bors,  pap- 
rika, gyömbér,  esetleg  sáfrány,  paradicsom.  Leves- 
húsok a  fartő,  vékony  hátszín,  dagadó,  szegy  és 
lapocka.  A  jó  leveshez  a  húst  hideg  vízben  tesszük 
fel,  hogy  az  oldható  anyagok  lassanként  feloldód- 
janak. A  fehérje  és  a  hemoglobin  barna  hab  alak- 
jában kiválik,  mely  azonban  nem  szedendő  le, 
mert  értékes  és  tápláló  és  további  főzésnél  jó- 
részt feloldódik.  A  forró  vízben  a  fehérjetarta- 
lom megalvad,  szilárd  réteget  képez  a  hús  kö- 
rül és  meggátolja  a  hústartalom  feloldódását.  Ez 
esetben  jó  húst,  de  kevésbbó  tartalmas  H.-t  ka- 
punk. A  jó  H.  fehérjét,  enyvet,  zsírt,  továbbá  só- 
kat, ú.  m.  káliumfoszfátot,  mész-  és  magnézium- 
sókat és  klómátriumot  tartalmaz.  A  leves  a  gyo- 
mornak izgató  szere,  mely  előkészíti  a  többi  eledel 
befogadására.  A  H.-ek  készítésére  v.  javítására 
használják  a  Liebig-féle  húskivonatot.  A  zsírjától, 
csontjától  és  inaitól  megtisztított  húst  apróra  vag- 
dalják és  vízzel  péppé  zúzva  kisajtolják,  majd 
vacuum-üstben  pépszerüvó  párolják.  Lehet  ezt 
fűszerrel  ízesítve,  zselatinnal  keverve  szeletekre 
vagdalni.  Ezek  a  H.-táblák,  melyeket  forró  vízben 
oldva  H.-készítésre  használnak. 

Húsliszt,  1.  Hús. 

Húsmérési  jog,  korábban,  mint  mészárszék- 
tartási  jog,  a  földesúri  jogok  közé  tartozott.  Ma 
ipartörvényünk  (1884 :  XVII.  t.-c.)  értelmében  ké- 
pesítéshez kötött  szabad  ipar.  Gyakorlásához  ipar- 
engedély nem  kell,  csak  iparigazolványt  kell  vál- 
tani s  ehhez  a  képesítést  igazolni.  A  törvény  53. 
§-a  szerint,  ha  a  húsmérés  szabad  gyakorlása 
mellett  a  községnek  marhahússal  ellátása  nem 
biztosítható,  a  másodfokú  iparhatóság:  a)  a 
marhahúsmérés  szabad  gyakorlását  megszüntet- 
heti s  az  ipart  számhoz  kötheti ;  b)  a  marhahús 
árát  időnként  szabályozhatja  (Húsárszabást)  ;  c) 
a  marhahúsmérés  rendes  kezelését  iparhatósági- 
lag  ellenőrizteti.  Az  55.  §  szerint  a  mészárosok 
az  elkezdett  iparüzletet  tetszés  szerint  félbe  nem 
szakíthatják,  hanem  szándékukat  az  iparhatóság- 
nak bejelenteni  s  annak  meghagyására  az  ipart 
még  bizonyos  ideig,  legföljebb  3  hónapig  foly- 
tatni tartoznak.  A  H.-ra  vonatkozólag  fontos  ren- 
delkezéseket tartalmaz  a  húsvizsgálat  (1.  o.)  tár- 
gyában kibocsátott  54,800/1908.  sz.  P.  M.  körren- 


delet. E  szerint  azok  az  üzletek,  vásárcsarnokok 
és  fogyasztási  piacok,  ahol  húst  árusítanak,  a  hús- 
vizsgáló állandó  felügyelete  alá  tartoznak.  Min- 
den mészárszékben  és  hentesüzletben  a  hús  árát 
fajok  és  testrészek  szerint  táblán  szembeötlő  he- 
lyen jelezni  kell.  Ha  a  lóhúst  nem  maga  a  község 
kizárólag  árusítja,  azt  csak  az  állategészségügyi 
hatóság  engedélye  alapján  lehet  kimérni.  A  ló- 
húst felirattal  megjelölt  külön  mészárszékben 
szabad  csak  árusítani,  ahol  más  állat  húsát  eláru- 
sítani nem  szabad.  Vendéglősök,  kifőzök  lóhúst 
csak  a  hatóság  engedélyével  használhatnak  fel, 
s  ezt  helyiségükben  fel  kell  tüntetniök.  Magánfél 
3  kg.-nál  több  lóhúst  egy  nap  nem  vehet.  Borjú- 
húsként a  4  hétnél  idősebb,  2  hónapnál  nem  idősebb 
marhát  lehet  eladni,  v.  a  6  hónapnál  nem  időseb- 
bet, ha  csak  tejjel  táplálták.  Növendékmarha  a 
szarvasmarha  2  hónapos  korától  v.  elválasztásá- 
tól kifejléséig  (a  nyugati  fajta  2  éves,  a  magyar 
faj  3  éves  koráig).  Növendékmarhahúst,  vagy 
bivalyhúst  csak  külön  e  célra  szolgáló,  megfelelő 
előü-ással  ellátott  mészárszékben,  vagy  hatósági 
hússzt'kben  szabad  árusítani.  Hússal  házalni  tilos. 
Az  olyan  városokban  és  községekben,  ahol  na- 
gyobb a  húsfogyasztás,  gondoskodni  kell,  hogy 
az  egészségre  nem  veszélyes,  de  csekélyebb  ér- 
tékű ú.  n.  «nem  mészárszékbe  való))  hús  árusítá- 
sára hatósági  hússzék  állíttassék  fel.  Ebben  mm- 
denki  szabályszerűen  levágott  állatainak  testré- 
szeit díj  lefizetése  ellenében  árusíttathatja.  Hús- 
árusítók, vendéglősök  stb.  a  hatósági  hússzékbeu 
nem  vásárolhatnak.  A  hús  árát,  az  okot,  amiért 
szabadszókbe  utalták,  a  hús  tulajdonosának  ne- 
vét, a  helyiségben  ki  kell  függeszteni.  A  rende- 
let részletesen  intézkedik  még  a  húsnemüek  és 
hústermékek  elkészítéséről  és  árusításáról  és  a 
hús  szállításáról.  A  rendelkezések  megszegése : 
15  napig  terjedhető  elzárással  és  200  K-ig  ter- 
jedhető pénzbüntetéssel  büntetendő  kihágás. 

Húsmérgezés,  romlott  hús  élvezete  folytán  fel- 
lépő megbetegedés,  amelynek  v.  az  az  oka,  hogy 
a  húson  élősködő  baktériumok  az  embert  megfer- 
tőzik, V.  az,  hogy  a  baktériumok  által  készített 
mérgek  az  embert  megmérgezik.  Mint  azt  az 
újabb  vizsgálatok  kimutatták,  a  mérgezést  okozó 
baktériumok  a  paratifuszbaktériumok  csoportjába 
tartoznak;  ezek  rendkívül  elterjedtek  s  több  állat- 
megbetegedést is  okoznak.  Kimutatásuk  ezen- 
kívül többször  az  egészséges  állat  vérében  is  sike- 
rült. H.-t  tehát  nemcsak  a  romlott  hús  okozhat ; 
friss  és  látszólag  teljesen  egészséges  hús  is  fer- 
tőzve lehet,  ha  az  a  már  életében  megfertőzött 
állattól  származik.  A  H.-sel  szemben  a  hús  meg- 
sütése  sem  véd  teljesen,  mert  a  hús  belsejében 
ilyenkor  a  hőmérséklet  nem  emelkedik  70—80" 
fölé;  a  paratifuszbaktériumok  ugyan  ilyenkor 
elpusztulnak,  de  az  általuk  termelt  mérgek  (toxi- 
nok) nem,  ezek  a  hőmérséklettel  szemben  rend- 
kívül ellenállók.  Igazi  védekezés  csak  a  megfelelő 
húsvizsgálat  révén  képzelhető,  amelynek  a  bak- 
tériumok, ill.  az  általuk  termelt  mérgek  kimuta- 
tására kellene  szorítkoznia.  A  H.  szerencsére  meg- 
lehetősen ritka  megbetegedés,  száma  a  vágóhidak 
rendezésével,  valamint  az  állategészségügy  fejlő- 
désével kapcsolatban  mindinkább  csökken.  A  meg- 
betegedés lefolyása  meglehetősen  változatos,  sok- 


Húsmola 


—    405    — 


Husserl 


szór  csak  gyomor-bélhurut  kópében  jelenik  meg, 
máskor  meg  tífusz-,  söt  koleraszerű  tüneteket  okoz, 
azonban  a  gyomor-  és  bélzavarok  mindig  feltűnök. 
Magas  láz,  hányás,  hasmenés,  a  torok  és  száj  szá- 
raz volta  jellemzik,  amelyhez  gyakran  sárgaság, 
néha  fehérjevizelés,  bőrkiütés  is  járul.  A  gyógyu- 
lás rendesen  10  nap  —  2  hét  múlva  következik  be, 
de  sokkal  rövidebb  vagy  hosszabb  időtartamú 
megbetegedések  is  vannak.  A  halálozási  szám  is 
rendkívül  változó,  általában  í—S°fo-ra,  tehető.  A 
H.  felismerését  könnyűvé  teszik  a  megbetegedés 
körülményei,  mert  rendszerint  mindenki,  aki  a 
fertőzött  húsból  eszik,  megbetegszik,  viszont 
mindazok,  akik  abból  nem  ettek,  egészségesek 
maradnak.  A  H.-t  nem  szabad  összetévesztenünk 
a  nem  egészen  helyesen  kolbászmérgezésnek  (1.  o.) 
nevezett  megbetegedéssel. 

Húsmola,  1.  Mola. 

Húsolás,  húsoló,  1.  Gserzövargaság. 

Húsos  fal  a  patás  állatok  lábvógéii  a  bőr  irhá- 
jának megfelelő  szerkezetet  tüntet  fel,  avval  a 
különbséggel,  hogy  az  irha  szemölcsrétege  itt 
jóval  erösebben  fejlődött,  nagyobb,  hosszabb  sze- 
mölcsöket formál,  melyeken  helyenként  még  má- 
sodlagos szemölcsök  is  emelkednek  ki,  míg  másutt 
több  szemölcs  egy-egy  sorban  lemezzé  folyt  össze. 
A  pata  irharétege  fűzi  a  szarutokot  a  csontváz- 
nak a  patában  foglalt  csontjaihoz,  másik  feladata 
a  szarutok  táplálása ;  miután  a  szarutokban  magá- 
ban erek  nincsenek,  annak  sejtjeit  a  pata  irhájá- 
ból kerülő  nedvek  táplálják.  A  pata  irharétege 
rendkívül  gazdag  vérerekben,  innen  nyeri  élén- 
kebb piros,  a  húsra  emlékeztető  színét  és  ezért 
nevezik  az  irhát  e  helyen  közönségesen  H.-nak, 
bár  izomszövet  egyáltalában  nincs  benne. 

Húsos  fazekak  kifejezés  (Mózes  II.  163)  onnan 
ered,  mikor  a  zsidók  a  pusztában  zúgolódtak : 
« Vaj  ha  emésztettünk  volna  meg  az  Egyiptom 
földében,  mikor  a  fazék  hús  mellett  ültünk  vala.» 
A  H.  alatt  nálunk  a  kormányhatalommal  járó 
hasznot  értik. 

Húsos  gomba  (növ.,  Clitocybe  geotropa  [Bull.] 
Quél.),  kalapja  11  cm.  széles  is  lehet,  csupasz, 
eleinte  boltozott,  később  gyengén  tölcséres,  tompa 
púppal.  Fehéressárga  v.  világosbarna.  Lemezei 
fehérek,  később  sárgák  v.  barnásak.  Tönkje  16 
cm.  hosszú  is  lehet,  tömött,  fehérhúsú,  kívül  ros- 
tos, alul  mintegy  2  cm.,  felfelé  vékonyodik.  A 
tönk  a  kalaphoz  képest  feltűnően  vastag.  Erdők- 
ben terem  szeptembertől  októberig.  Nálunk  eszik. 

Húsos  gombák  (növ.),  azok  a  gombák,  amelyek- 
nek termőteste  többé-kevésbbé  lágy  és  eléggé  vas- 
tag. Az  ehető  gombák  majdnem  mindannyian  H.  A 
nem  H.  termőteste  lehet  hártyaszerű,  fás  v.  ko- 
csonyaszerű. Fás  termőteste  van  pl.  a  taplógom- 
bának. Ezek  nem  ehetők. 

Húsos  hártya,  1.  Pata. 

Húsos  növények  a.  m.  kövér,  pozsgás  (succu- 
lons)  növények,  amelyek  bőséges  vizet  tartó  és 
nyálkatartalmú  sejtek  alkotta  szövetektől  vasta- 
gok és  lágyak.  Rendesen  esetlen  alakúak,  évelők 
és  a  lágyszárú  növényekhez  hasonlóan,  zöld  szá- 
rnak, kevés  párát  fejlesztenek  és  csekély  fásodást 
mutatnak.  Életkoruk,  mint  a  fáké,  gyakran  igen 
hosszú.  Epidermiszük  erősen  kutinizált,  szájnyílá- 
suk bemélyedett  stb.  Sok  vizet  képesek  raktá- 


rozni, de  igen  lassan  adják  ki.  Hazájuk  a  legme- 
legebb és  a  legszárazabb  éghajlatú  vidék.  Kétféle 
húsos  növényt  különböztetnek  meg :  1.  a  húsoá 
szárú  H.-et,  minők  a  Cactusok,  Stapeliák,  Euphor- 
biák ;  2.  húsos  levelű  H.-t,  minők  az  Agavé,  Aloö, 
Sempervivum  (kőrózsa),  Sedum  stb.  Többnyire 
xeroflták,  de  vannak  közöttük  árnyéki,  sőt  mo- 
csári vizi  növények  is  (Sedum-  fajok).  L.  Higro- 
fiták- 

Húsos  párta  (ném.  Fleischkrone).  A  patás 
állatokon  a  végtagok  bőrének  irharótege  az  ú.  n. 
H.-ban  megy  át  a  pata  irharétegébe,  a  pata  ú.  n. 
húsos  részeibe.  A  H.  tehát  a  bőr  irhájának  a  foly- 
tatása, mely  a  szarutok  leválasztása  után  a  pata 
felső  szélén  kb.  1-5  cm.  szóles  duzzanat  alakjá- 
ban különböztethető  meg.  Felületén  nagyszámú 
szemölcsszerű  kiemelkedés  tűnik  elő,  melyek  a 
szarupárta  megfelelő  nyílásaiba  mélyednek  be, 
(ezeket  a  szemölcsöket  kanafoknak  is  nevezik). 
A  «húsos»  párta  nevét  a  húshoz  némileg  hasonló 
piros  színétől  nyerte,  amit  a  benne  levő  sok  vér- 
érnek, illetve  nagy  vérmennyiségnek  köszönhet. 
A  párta  ezen  irharétegében  sok  idegág  is  talál- 
ható, innen  nagy  érzékenysége,  melyet  egyebek 
között  a  lovak  ú.  n.  butacsú-ájának  vizsgálatakor 
is  figyelembe  vesznek. 

Húsos  tinorú,  medvegomba,  tinőgomba  {Bole- 
tus  bovinus  L.,  növ.).  A  kalap  3—8  cm.  széles, 
laposan  boltozott,  halvány-barna  v.  vörös-barna 
színű,  sima,  nedves  időben  ragadós  tapintatu. 
Karimája  éles  ós  gyakran  kanyargós.  A  kalap 
alján  rövid. csövek  vannak,  ezek  nyílásai  tágak, 
szögletesek,  majdnem  sugaras  irányban  helyez- 
kednek el,  sárgásak,  később  barna  színűek.  Tönkje 
3—6  cm.  hosszú,  hengeres,  kb.  1— 1-5  cm.  vas- 
tag, sima,  világos  vörös-barna  v.  sárgás.  A  spórák 
portömege  barna.  Különösen  fenyvesekben  terem 
augusztustól  novemberig.  Közönséges.  Ize  és  il- 
lata a  gyümölcsre  emlékeztet.  Jóízű,  ehető  gomba. 

Húsőrlő  gép,  1.  Húsvágó  gépek. 

Hussak,  Eugen,  geológus,  szül.  a  stájerországi 
Wildonban  1856.,  meghalt  1911.  Lipcsében  és 
Boroszlóban  tanult  s  később  Braziliába  került, 
ahol  a  Service  Geol.  e  Mineralog.  do  Brazil  geoló- 
gusa volt.  Mint  a  nagyhírű  Rosenbuscb  tanít- 
ványa, főkép  kőzettannal  foglalkozott.  Fontosabb 
müvei :  Anleitung  zum  Bestimmen  der  gestein- 
bildenden  Mineralien  (Leipzig  1885)  ós  Repetito- 
rium  der  Mineralogie  und  Petrographie  (Breslau 
(1890). 

Hussakit  (ásv.),  nemrégen  Braziliából  mint  új 
ásványt  írták  le,  de  csakhamar  kitűnt,  hogy  nem 
egyéb,  mint  Xenotim,  mely  kevés  kénsavmara- 
dékot tartalmaz. 

Hussarek  von  Heinlein,  Max,  lovag,  osztrák 
közoktatásügyi  miniszter,  szül.  1860.  Pozsony- 
ban, 1893.  a  bécsi  egyetemen  az  egyházjog  tanára, 
1897.  a  közoktatásügyi  minisztérium  osztályfő- 
nöke, 1911  nov.  3.  pedig  a  Stűrgkh -kabinetben 
kultuszminiszter  lett.  Főműve:  Grundríss  des 
österreichischen  Staatskirchenrechtes  (2.  kiad., 
Leipzig  1908). 

Husserl,  Édmutid,  német  filozófus,  szül.  Pross- 
nitzban  (Morvaország)  1859  április  8-án.  1901  óta 
Göttingenben  a  filozófia  rendkívüli,  1906  óta  ren- 
des tanára.  Igen  kiváló  gondolkodó,  ki  főleg  a 


Hussowitz 


—     406 


Húsvágó  grépek 


logikában:  Logische  Untersuchungen  c.  művé- 
vel (1900-01,  2  köt.)  nagy  jelentőségre  tett  szert. 
Egyéb  művei :  Über  den  Begriff  der  Zahl  (1887) ; 
PMlosophie  der  Arithmetik  (1891, 1.  k.).  Ujabban 
kiadja  a  Jahrbnch  für  Philosophie  und  phanome- 
nologischeForschungc.évkönyvet(1913,I.,  1— 2.), 
melynek  programmcikkében :  Ideen  zur  einer 
reinen  Phanomenologie  und  phan.  Philosophie,  a 
fenomenológiát  mint  új  és  fllozóflai  alaptudo- 
mányt akarja  megalapítani. 

Hussowitz,  város  a  morvaországi  Brünn  kerü- 
leti kapitányságban,  (i9io)  11,003  lak.  A  morva 
szövő-fonó  ipar  egyik  jelentékeny  helye. 

Husszejn,  Mohammed  próféta  imoká  a,  lásd 
Huszejn. 

Husszejn  pasa,  az  utolsó  algériai  dei,  szül. 
1773.  Smymában,  megh.  1838.  a  piemonti  Ales- 
eandriában.  1818-ban  lett  algériai  dei.  Minthogy 
Franciaország  nem  teljesítette  pénzköveteléseit, 
durván  megsértette  a  francia  konzult,  mire  1830 
jiil.  5.  a  franciák  megfosztották  uralmától. 

Hnsszegn  Avni  pasa,  török  államférfiú,  szül. 
Doszt-Köjben  (Kis-Ázsia)  1819.,  megh.  1876  jú- 
nius 15.  Konstantinápolyban  tanult  jogot,  azután 
a  katonai  pályára  lépett,  Omer  pasa  alatt  ő  ve- 
zette Kalaf  atnak  és  a  balkáni  szorosoknak  a  meg- 
erősítését, A  Montenegró  elleni  háborúban  (1859) 
egy  hadosztályt  vezetett,  1869.  a  krétai  lázadást 
lecsillapította,  mire  szeraszkier  (hadügyminisz- 
ter) lett,  Protektora,  Ali  pasa  halála  után  őt  is 
száműzték,  de^rövid  idő  múlva,  már  1872.  Smyma 
kormányzójának,  1874.  pedig  nagyvezimek  ne- 
vezték ki.  Rossz  pénzügyi  gazdálkodása  folytán 
1875.  kegyvesztett  lett,  1876-ban  részt  vett  Mid- 
hat  pasával  abban  az  összeesküvésben,  mely- 
nek következménye  Abdul  Aziz  bukása  volt ;  a 
szultán  megöletését  első  sorban  ő  tervezte.  Az  új 
szultán.  Murád,  hadügyminiszterré  nevezte  klH.-t, 
de  még  ugyanez  évben  meggyilkolták, 

Husszejn  Hilmi  pasa,  török  államférfiú  és 
író,  szül,  1855,  Kemal  bejnek,  a  nagy  költőnek, 
aki  Mytilene  kormányzója  volt,  hosszabb  időn  át 
titkára  volt.  1903  márciusában  kinevezték  Mace- 
dóniába főfelügyelőnek  az  Ausztria-Magyarország 
és  Oroszország  által  kívánt  reformok  végrehaj- 
tására. Itt  nagy  szervező  erejéről  tett  tanúságot. 
Élénk  részt  vett  Törökország  legújabb  politikai 
eseményeiben  is.  Több  izben  volt  miniszter ;  1912. 
kinevezték  Törökország  bécsi  nagykövetévé.  Eb- 
ben az  állásában  a  balkáni  háború  idején  értékes 
szolgálatokat  tett  hazájának. 

Husszejnit-rend,  tuniszi  érdemrend,  melyet 
Ahmed  bej  szultán  (1837—55)  egy  osztályban  ala- 
pított. Kizárólag  a  tuniszi  és  külföldi  fejedelmek, 
a  tuniszi  miniszterelnök  és  külügyminiszter  nyer- 
hetik el.  A  rendjel  kerek,  sugaras  gyémántokkal 
ékítve  és  aranyból  készült.  Szalagja  smaragdzöld, 
vörös  széllel. 

Hússzemle,  1,  Húsvizsgálat. 

Hús-szin,  az  a  szín,  mellyel  az  emberi  testnek, 
azaz  a  bőrnek  színét  a  festészet  utánozza,  E  ki- 
fejezés a  latin  caro  (hús)  szóból  származó  carna- 
tio  szónak  a  fordítása. 

Hústejsav  a.  m.  paratejsav,  a-etilidéntejsav, 
különösen  a  dolgozó  izmokban  fordul  elő ;  benne 
van  a  Liebig-fóle  húskivonatban  is. 


Hnstlngs  (ejtsd:  hösztingsz),  az  augol  parlamenti 
választásokon  az  az  emelvény  vagy  szószék,  me- 
lyen a  jelöltek  megjelennek  és  elmondják  a  vá- 
lasztókhoz intézett  beszédüket. 

Hustopeö,  város,  1.  Auspitz. 

Husum,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Schleswig  porosz  kerületben,  (i9io)  9428  lak.,  élénk 
marhavásárokkal. 

Húsozsora,  a  hússzükség  kihasználásával  a 
húsárak  felcsigázása.  A  hússzükség  oka  lehet : 


1.  ábra.  Himbáló  bárdokkal  dolgozó  húsvágó  gép. 

az  állattenyésztés  csökkenése  takarmányhiány 
vagy  állatjárványok  miatt,  a  húsbehozatal  kor- 
látozása a  belföldi  állattenyésztés  érdekében,  stb. 
A  H.  ellen  alkalmazható  intézkedések :  a  hatósági 
húsvágatás,  a  húsnak  hatósági  székekben  árusí- 
tása, a  határnak  a  húsbehozatal  előtt  megnyi- 
tása, oly  szállítási  mód,  amellyel  a  hús  távoli 
piacokról  is  beszerezhető  (pl.  fagyasztott  hús  szál- 
lítása Argentíná- 
ból Ausztriába), 
a  fogyasztásban 
addig  nem  igen 
szereplő  húsne- 
mek (lóhus,  házi 
nyúl,  stb.)  fogyasz- 
tásának fokozása, 
stb. 

Húsvágó  gé- 
pek, a  hús  felap- 
rózására  valók  és 
V.  himbálós  bár- 
dokkal vagy  tok- 
ban  forgó   késes 

hengerrel  dolgoznak.  1.  ábránk  a  himbáló  bár- 
dokkal dolgozó  gép  (bárdoló  gép)  képét  mutatja. 
Szerkezete  egy  forgatható  vasdobra  excentrikusan 
megerősített  és  körben  fordítható  deszkából  és  egy 
keretre  erősített  himbakéscsoportból  áll,  melyet 
két  hajtórúd  úgy  mozgat,  hogy  midőn  a  falap  for- 
duhii  kezd,  a  kések  egy  pillanatra  egészen  felemel- 
kednek, hogy  a  húst  a  forgás  közben  ne  súrolják. 
A  vágások  alatt  elkoptatott  vágódeszkát  egy  sróf- 
fal  megfelelően  feljebb  lehet  állítani,  s  midőn  már 
teljesen  elvékonyodott,  könnyen  kicserélhető.Haj- 


ábra.  Húsörlö  gép,  zárva. 


Húsvét 


—    407 


Húsvéti  játékok 


tására  »/<  lóerő  elegendő.  A  2—3.  ábra  leg- 
inkább családi  tűzhelyeken  használatos  forgóké- 
ses húsvágót  (húsőrlőt)  ábrázol  zárt  és  nyitott  hely- 


3.  ábra.  Húsörlö  gép,  nyitva. 

zetben.  A  készülék  egy  szétnyitható  hengerből  áll, 
melynek  belseje  4—5  sor  sugár  irányban  elhelye- 
zett késsel  van  kirakva  és  e  kések  között  egy 
henger  forog,  melyen  spirálalakban  elhelyezett  el- 
ienkésok  vannak.  A  durván  feldarabolt  húst  az 
egyik  végén  felerősített  tölcséren  bocsátják  be, 
míg  a  finomra  megvágott  hús  a  gép  másik  végén 
nyomódik  ki. 

Húsvét  (lat.  Pascha),  a  keresztény  egyházak- 
tan Krisztus  feltámadásának  emlékünnepe.  A 
magyar  elnevezés  onnan  származik,  mert  a  hí- 
vők a  feltámadás  emlékünnepét  megelőző  böjt 
után  e  napon  kezdték  meg  a  húsevést.  Már  a 
kereszténység  első  századaiban  vita  támadt  a  H. 
megtartásának  ideje  miatt,  míg  abban  a  niceai 
zsinat  325.  határozatot  nem  hozott  és  pedig  oly- 
képen,  hogy  a  H.  mindig  azon  a  vasárnapon  tar- 
tassék,  amely  a  tavaszi  éjnapegyen  utáni  hold- 
töltére következik;  ha  pedig  a  zsidók  páskaünnope 
is  e  napra  esnék,  akkor  a  reá  következő  vasár- 
napon. Így  a  H.  mindig  márc.  22.  ós  ápr.  25-ike 
közé  esik.  (A  H.  idejének  minden  évre  való  ki- 
számítása annyiban  fontos,  mert  ennek  korábbi 
vagy  későbbi  megtartásától  függ  az  egész  év 
mozgó  ünnepeinek  berendezése.  Újabban  egy- 
házi és  világi  részen  a  H.  napjának  állandósítása 
van  szóban.)  A  H.  kezdettől  fogva  a  keresztény- 
ség legnagyobb  ünnepe  s  a  megváltás  és  a  feltá- 
madás tekintetéből  a  hívekre  nézve  nagy  jelen- 
tőséggel bír.  Azért  a  H.-ot  az  arra  való  előkészü- 
letül a  nagyböjt,  vagyis  a  magábaszállás  és  a 
bűnbánat  ideje  előzi  meg.  A  H.  előtti  hetet  nagy- 
hétnek  nevezzük,  a  megváltás  nagy  eseményei- 
nek emlékére.  Ennek  főnapjai  a  virágvasárnap,  a 
nagy  v.  zöldcstitörtök,  a  nagypéntek  és  a  nagy- 
szombat. A  H.-i  szertartások  központja  a  feltá- 
madási körmenet,  amelyet  a  nyugati  egyházban 
nagyszombaton  este  felé,  a  keletiben  H.-vasár- 
nap  reggelén  tartanak.  A  hajdani  keresztények 
H.  napján  e  szavakkal  köszöntötték  egymást: 
Krisztus  feltámadt !  amint  ez  a  keleti  egyházban 
még  most  is  dívik.  A  katolikus  egyházban  a 
feltámadás  fölötti  örömnek  mintegy  jelszavát 
az  alleluja  képezi.  A  H.  napján  szokásos  bárány, 
kalács,  tojás  és  másféle  eledelek  szentelésének 
jelképi  értelme  van.  A  húsvéti  bárány  Jézust  jel- 
képezi, akinek  előképe  volt  ama  bárány,  amelyet 
a  zsidók  Egyiptomból  való  kiköltözésük  alkalmá- 
val ettek ;  a  kalács  Jézus  feltámadása  eseményén 


alapszik,  aki  feltámadása  után  tanítványainak 
megjelent,  a  kenyeret  megáldá  s  velők  evett ;  a 
tojás  pedig  a  belőle  kikelő  madárral  a  sírjából 
feltámadó  Krisztust  jelenti.  Ezzel  függ  össze  a 
hímestojás-készités  is.  Régente  a  H.-vasámapot 
követő  hét  ünnepként  tartatott;  Mária  Terézia 
országaira  nézve  XIV.  Kelemen  pápa  1771.  úgy 
intézkedett,  hogy  a  H.  ünnepe  csak  két  napig  tar- 
tassék.  Legújabban  X.  Pius  rendeletére  a  máso- 
dik napot  (húsvéthétfőt)  csak  egyházilagünneplilc. 
—  Zsidó  H.,  1.  Pásmünnep. 

Húsvéti  bárány,  1.  Húsvét. 

Húsvéti  cikk,  közkeletű  elnevezése  Deák  Fe- 
renc ama  cikkének,  amely  a  Pesti  Napló  1865 
ápr.  16-iki  számában  jelent  meg  s  amely  újra 
mozgásba  hozta  az  1861.  holtpontra  jutott  kiegye- 
zési tárgyalásokat.  B  cikk  keletkezésének  rugója 
a  bécsi  Botschafter  c.  lap  ama  megjegyzése  volt, 
hogy  «a  magyar  történehnen  végigvonul  egy  el- 
különző  vágya.  Deák  ezt  visszautasította,  illető- 
leg arra  korrigálta,  hogy  az  elkülönzési  vágy  tu- 
lajdonkép a  nemzet  jogos  önvédelme  a  százados 
beolvasztó  kísérletekkel  szemben.  B  cikk  utóbb 
Ó  Felsége  kezéhez  is  eljutott  s  messzeható  poli- 
tikai megfontolások  kiinduló  pontja  lett.  V.  ö. 
Kónyi,  Deák  beszédei ;  Tors  Kálmán,  Deák  em- 
lékezete. 

Húsvéti  ciklus,  1.  Ciklus. 

Húsvéti  gyertya,  az  a  nagy,  régente  szinte 
óriási :  60—100  fontos  gyertya,  amelyet  a  kat. 
egyházban  nagyszombaton  szentelnek  s  az  oltár 
evangéliumi  oldalán  tartanak  egészen  áldozó  csü- 
törtökig. B  gyertya  a  ráillesztett  öt  tömjéndarab- 
bal a  feltámadott  Jézust  jelenti.  Használata  a  VI. 
sz.-ból  származik.  L.  Exsultef. 

Húsvéti  játékok,  középkori  vallásos  színjáté- 
kok, melyeket  a  húsvéti  ünnepek  alatt  a  templom 
előtt  játszottak  el,  s  mint  ilyenek  a.  keresztény 
dráma  csirái.  Eredetük  visszanyúlik  a  X.  sz.-ba, 
forrásuk  a  templomi  istentisztelet.  A  papság  már 
régen  bizonyos  drámai  formában  jelenítette  meg 
nagy  ünnepeken  az  illető  ünnep  alapjául  szolgáló 
bibliai  eseményt,  így  húsvét  vasárnapján  előad- 
ták latin  nyelven  az  angyalok  és  a  sírt  őrző  há- 
rom Mária  páros  énekét.  Úgy  látszik,  a  X.  sz.  kö- 
zepétől kezdve  divatba  jött,  hogy  a  papok  jelme- 
zeket öltsenek  magukra ;  az  előbbi  jelenetöt  ki- 
bővítve, bemutatták  a  föltámadás  egész  történe- 
tét. Az  ily  módon  látványos  cselek  vénnyé  alakuló 
szertartás  lassanként  kikerült  a  templomból  a 
templom  udvarára,  szereplőik  közé  mindjobban 
befurakodott  a  nép,  mely  végre  egészen  kezébe 
kerítette,  elvilágiasította,  a  latin  nyelv  helyett  a 
nemzeti  nyelven  játszotta  el,  s  mind  több  és  több 
komikus  elemet  vegyített  bele,  amire  a  színjáték- 
ban szereplő  kenőcsárusok,  sírőrző  katonák,  zsi- 
dók és  az  ördög  bőven  adtak  alkalmat.  A  legré- 
gibb ilynemű  színjátékoknak  csak  egyes  töre- 
dékeit lehet  összegyűjteni  az  ünnepi  evangéliu- 
mokból és  az  egyházi  himnuszokból  és  sequen- 
tiákból,  a  XII.  sz.-beli  latin  nyelvű  színjátékok 
közül  azonban  már  maradt  fönn;  ugyanakkor 
kezdtek  nemzeti  nyelven  írni  H.-at  a  franciák, 
míg  a  németek  egy  századdal  később.  A  legré- 
gibb fönnmaradt  német  H.-szöveg  (a  svájci  Muri- 
kolostorból) még  a  korabeli  udvari  költészet  hang- 


Húsvéti  szentelős 


—     408     — 


Húsvlzsgrálat 


ján  szól,  de  már  a  későbbiek  egészen  népiesekés 
komikusak ;  közülük  az  innsbrucki  XIV.  sz.-belit 
szokás  a  legrégibb  német  komikus  drámának 
tartani.  Vájjon  fejlődtek-e  nálunk  is  az  istentisz- 
teletből magyar  H.,  nem  tudjuk ;  eddig  nem  akad- 
tak nyomukra.  Az  újabb  magyar  H,,  az  ú.  n. 
passiók,  nem  önálló  fejlődés  eredményei,  hanem 
kétségkívül  németből  kerültek  hozzánk,  mint  a 
német  H.  fordításai  és  utánzatai.  V.  ö,  Creizenach, 
Geschichte  des  neuem  Dramas  I,  (1893) ;  Bayer 
József,  A  magyar  drámairodalom  története,  I. 
(1897) ;  ÁM  J.  (Századok  1884). 

Húsvéti  szentelés,  1.  Húsvét. 

Húsvéti  szokások,  vidám  tréfák,  amelyek  majd- 
nem az  egész  földkerekség  keresztényei  közt  többé- 
kevésbbó  el  vannak  terjedve.  Ilyenek  a  húsvét- 
hétfői kirándulás  (Emmaus),  a  némely  országok- 
ban dívó  örömtüz-gyujtás,  a  húsvéti  nyúl,  a  kor- 
bácsolás,  a  locsolás  stb.  L.  még  Húsvét. 

Húsvéti  tojás,  népiesen  írott  v.  hímes  tojás, 
a  húsvéthétfői  locsolás  megváltása,  ill.  jutalma 
ós  sibrikolás  záloga,  szimbolikus  jelképe  a  tavasz- 
nak, a  természet  újraébredésének  s  mint  ilyen  ős- 
idők óta  szerepel  a  tavaszi  ünnepeken.  Az  egyip- 
tomiak, perzsák,  kínaiak,  az  ógermán  és  ószláv 
népek  tojásajándékkal  kedveskedtek  egymásnak. 
Ezt  a  jelképet  átvette  a  keresztény  tradíció  is,  de 
Krisztus  feltámadása  szimbólumát  látja  a  H.-ban. 
Az  ajándékul  osztott  H.  rendszerint  díszített,  fes- 
tett, karcolt,  applikált  ornamentikával.  V.  ö.  Mol- 
nár Viktor,  H.-ok  (Budapest  1890) ;  Balázs  M., 
H.-ok  és  népszokások  (Sepsiszentgyörgy  1902); 
Informat.  Archív  f.  Ethnographie  1897.  A  hazai 
H,  diszítményeivel,  technikájával  a  Néprajzi  Ér- 
tesítő számos  cikke  foglalkozik. 

Húsvéti  vita,  1.  Húsvét  és  Páskavüa. 

Húsvétsziget  (Easter-Island,Rapanui,  Vaihu). 
Sala  y  Gomezzel  együtt  a  legtávolabb  keletnek 
fekvő  sziget  a  Nagy-oceánban,  a  d.  sz.  27«  10'  és  a 
párisi  ny.h.  111"  46'  14"  alatt,  118  km^  területtel  és 
200  lak.  Az  egész  sziget  vulkáni  kőzetekből  áll,  bár 
működő  vulkán  nincs  rajta.  K.-i  szélén  emelkedik 
a  Ranororaka  ós  DNy.-on  a  Panokau  (480  m.)  nevű 
kráter.  A  partok  csak  DK.-en  alacsonyak.  Legjobb 
kikötő  Ny.-on  a  Cook-öböl.  Folyóvize  nincs ;  csak 
esőtócsái.  Az  éghajlat  egyenletes  és  egészséges. 
A  talaj  termékeny,  de  fák  alig  vannak  rajta.  Az 
egyedüli  emlősök  az  Európából  importált  házi  ál- 
latok. Érdekesek  rajta  a  sziklából  kivésett,  durva 
kőemlékek,  legalább  is  száz  láb  hosszú  épületek, 
homlokzatukon  eddigelé  ismeretlen  fóliratos  táb- 
lákkal, előttük  több  mint  félezer  gigantikus  szo- 
borral, emberi  alakokkal,  melyek  egy  ősrégi  kul- 
túra néma  emlékei.  Nagyrészüket  láva  borítja. 
A  titokzatos  emlékek  rejtélyének  megfejtésére 
legutóbb  két  expedíció  is  indult  ki,  egyiket  W. 
Scoresby  Routledge  vezetése  alatt  a  British  Mu- 
seum,  másikat  W.  B.  Safford  vezetése  alatt  az 
Amerikai  Egyesült-Államok  küldték  ki.  H.-et  1722 
ápr.  6.  Roggeveen  hollandi  hajós  fedezte  föl  hús- 
vét napján.  Lakói  egykoron  számosabbak  voltak, 
de  a  rabszolgakereskedők  sokat  elhurcoltak,  1888 
óta  Chile  a  magáénak  tartja. 

Húsvizsgálat,  hússzemle,  az  emberi  fogyasz- 
tásra szánt  húsnak  hatósági  megvizsgálása  köz- 
egészségi szempontból.  A  H.  annak  folytán,  hogy 


az  állat  ragályos  betegségét  felismerhetővé  teszi, 
egyúttal  állategészségügyi  intézkedés  ós  mert 
nemcsak  az  egészségre  ártalmas  húsnak  a  fo- 
gyasztásból kitiltására,  hanem  a  csekélyebb  táp- 
értékü  húsnak  megjelölésére,  a  hús  osztályozá- 
sára is  kiterjed,  a  közélelmezés,  a  piaci  rendészet 
szempontjából  is  nagy  jelentőségű.  Közegészség- 
ügyi törvényünk  (1876.  XIV.  t.-c.)  13.  §-a  értel- 
mében «a  vágóhidakon  és  mészárszékekben  el- 
árulás  végett  levágandó  állat  egészségi  szem- 
pontból előleges  szemle  alá  veendőa  és  aminden- 
nemü  nyilvánosan  árúba  bocsátott  hús  szintén 
vizsgálat  tárgyát  képezi»  ;  az  állategészségügy- 
ről rendelkező  1888.  VII.  t.-c.  14.  §-a  szerint: 
«oly  községekben,  hol  a  húsfogyasztás  jelenté- 
keny, szarvasmarha  csak  közvágóhídon  vágható. 
Szarvasmarhák  vágásánál,  juhok,  kecskék  és  ser- 
tések leszúrásánál,  amennyiben  ez  mint  ipar  űze- 
tik, az  állat  egészségi  állapota  a  leölés  előtt  és 
után  a  hatósági  állatorvos  által  megállapítandó. 
Hatósági  állatorvos  hiányában  vágási  biztos  al- 
kalmazandó)). AH.-ról  részletesen  az  54300/1908. 
sz.  P.  M.  rendelet  intézkedik.  E  szerint :  minden 
törvényhatósági  és  rendezett  tanácsú  város  köz- 
vágóhidat  tartozik  építeni  és  fentartani;  nagy- 
és  kisközség  csak  abban  az  esetben,  ha  a  vágó- 
hídi díjakból  befolyó  jövedelem  erre  elégséges. 
Törvényhatósági  és  rend.  tan.  városokban  akár 
köz-,  akár  magánfogyasztásra  szánt  szarvasmar- 
hát és  lovat,  úgyszintén  a  közfogyasztásra  szánt 
juhot,  kecskét  és  sertést  közvágóhídon  kell  le- 
vágni, kis-  és  nagyközségben  az  utóbbi  kisebb 
állatokat  csak  akkor,  ha  a  község  szabályrende- 
lete megállapítja.  Köz  vágóhíddal  ellátott  helye- 
ken külön  magánvágóhidat  csak  akkor  lehet  en- 
gedélyezni, ha  húskivitel  céljára  a  tömeges  levá^ 
gásra  a  közvágóhíd  nem  alkalmas.  Lovak  vágá- 
sára, lehetőleg  ugyanazon  a  telopen,  külön  köz- 
vágóhidat  kell  építeni.  Lóközvágóhíd  felállítása 
nem  kötelező,  lómagánvágóhíd  nem  engedélyez- 
hető. Ahol  külön  sertésközvágóhld  nincs,  a  kisebh 
(szúró)  marhákat  legalább  külön  helyiségben  v. 
külön  időben  kell  leszúrni.  A  H.  a  községek  fel- 
adata. E  célból  minden  kis-  és  nagyközség  hús- 
vizsgálót tartozik  felfogadni.  A  városi  és  köz- 
ségi állatorvos  és  székhelyén  a  körállatorvos  hi- 
vatalból köteles  ellátni  a  H.-i  tennivalókat.  A  köz- 
ségek közös  húsvizsgáló  alkalmazására  szövet- 
kezhetnek. Húsvizsgálónak  magán  állatorvost  v. 
emberorvost,  v.  képesített  húsvizsgálót  kell  fel- 
fogadni, szükség  esetén  ilyet  kiképeztetni.  Kül- 
forgalomra  szánt  húst,  valamint  lovat  általában 
csak  állatorvos  vizsgálhat  meg.  A  vizsgálattal 
meg  nem  elégedő  fél  felülvizsgálatot  kívánhat. 
A  nem  állatorvos  húsvizsgálók  kiképzésére  a  na- 
gyobb vágóhidakon  állatorvosok  tanfolyamot 
tartanak.  Minden  közfogyasztásra  szánt  állatot 
még  levágása  előtt  éleiben  kell  megvizsgálni,  a 
szarvasmarhát  és  lovat  akkor  is,  ha  magánfo- 
gyasztásra van  szánva.  Mellőzni  lehet  az  előzetes 
vizsgálatot  kényszervágás  esetében,  amikor  az 
állat  a  húsvizsgáló  megérkeztéig  előreláthatólag 
elhullana,  v.  közfogyasztásra  alkalmatlanná  vál- 
nék. A  levágásra  szánt  állatot  legalább  6  órával 
a  levágás  előtt  kell  a  marhalevél  bemutatásával 
a  húsvizsgálónak  bejelenteni.  A  rendes  vágások 


Húsz 


409    — 


Húsz 


ideje  alatt  a  húsvizsgálónak  mindig  jelen  kell 
lennie  s  a  levágott  állat  húsát  a  levágás  után  is 
alaposan  megvizsgálni  tartozik.  A  rendelet  felso- 
rolja azokat  a  bántalmakat,  amelyeknél :  a)  az 
egész  állati  test  közfogyasztásra  alkalmatlan  (lép- 
fene, veszettség,  takonykór,  keleti  marhavész, 
sertésvész,  borsókakór,  ha  a  borsóka  a  szalonná- 
ban is  nagy  számban  feltalálható,  stb,);  h)  az 
egész  test  közfogyasztásra  alkalmatlan,  de  a  zsír 
feltételesen  (kiolvasztva)  alkalmas  (gumókor  nagy- 
fokú lesoványodás  nélkül,  bizonyos  esetekben  a 
hólyagfórgek,  trichinák,  stb.) ;  c)  csak  az  elválto- 
zott húsrészek  alkalmatlanok  a  közfogyasztásra 
(állati  élősdik  a  zsigerekben,  elhatárolt  dagana- 
tok, szervek  sorvadása,  stb.)  ;  d)  a  hús  a  közfo- 
gyasztásra feltételesen  alkalmas,  ha  a  zsír  olvasz- 
tással, a  hús  főzés,  párolás  v.  besózás  által  a  köz- 
fogyasztásra alkalmassá  tétetik.  A  közfogyasz- 
tásra alkalmatlan  húst  meg  kell  semmisíteni,  a 
közfogyasztásra  alkalmas  húst  a  húsvizsgáló  le- 
bélyegzi.  Az  állatorvos  kék,  a  nem  állatorvos  hús- 
vizsgáló fekete  bélyegző  festéket  használ.  A  köz- 
fogyasztásra feltétlenül  alkalmas  húst  köralakú 
bélyegzővel  kell  megjelölni,  a  közfogyasztásra  al- 
kalmas, de  (íze,  szaga,  soványsága,  stb.  folytán) 
csekélyebb  értékű  húst  ugyanilyennel,  de  a  körön 
kívül  négyzetbe  foglalt  bélyeggel;  a  növendék- 
marhák húsát  köralakú  bélyeggel,  amely  három 
mezőre  van  beosztva,  a  két  szélső  mező  vona- 
lakkal beámyalva;  a  fogyasztásra  feltételesen 
alkalmas  húst  négyzetalakú,  a  bivalyhúst  hat- 
szögű, a  lóhúst  hosszúkás  téglaalakú  bélyegző- 
vel kell  lebélyegezni.  Csekélyebb  tápértékű,  úgy- 
nevezett nem  mészárszéki  húst  csak  hatósági  hús- 
székekben szabad  elárusítani.  A  rendeletnek  a 
húsárusításra  vonatkozó  rendelkezéseit  1.  Hús- 
mérési joa. 

Húsz  (helyesebben  Hus,  cseh  nyelven  a.  m. 
lúd),  Johannes,  csehországi  reformátor,  szül.  Hu- 
sinetzben  (Csehország)  1369.,  máglyán  halt  meg 
Konstanzban  1415  júí.  6.  A  prágai  egyetemen 
1398.  kezdte  meg  előadásait,  1401.  a  bölcsészeti 
kar  dékánja,  1402.  a  Betlehem-kápolnának  is 
szónoka,  majd  a  királynénak  gyóntatója  lett.  Már 
ifjú  korában  beszívta  a  szabad  szellemet  részint 
tanáraitól  s  főként  Wiclifnek  már  ekkor  Cseh- 
országban is  ismert  müveiből ;  az  ő  szabadabb 
szelleme  azonban  kezdetben  nem  annyira  a  hit- 
tani  tételek  reformálására,  mint  inkább  a  nép  és 
papság  erkölcsi  életének  javítására  irányult.  H. 
nemcsak  a  király,  királyné  s  a  nagy  közönség,  de 
még  a  prágai  érsek,  Zbinko  előtt  is  nagy  kegyben 
állott.  Midőn  azonban  a  király  H.  buzdítására  az 
egyetemen  azt  az  intézkedést  tette,  hogy  az  ide- 
gen nemzetiségű  (szász,  bajor,  lengyel)  tanárok- 
nak az  eddigi  három  szavazat  helyett  csak  egyet, 
a  cseh  nemzet  tanárainak  pedig  az  eddigi  egy  sza- 
vazat helyett  hármat  engedélyezett  s  ennek  foly- 
tán az  idegen  nemzetiségű  tanárok  és  tanulók  (több 
ezerén)  Prágát  odahagyván,  a  szabad  szellemű 
párt  az  országban  felülkerekedett,  ekkor  az  érsek 
meghasonlott  vele,  V.  Sándor  pápánál  bevádolta, 
viszont  H.  az  érsek  ellen  emelt  panaszt.  A  pápa 
a  kölcsönös  vádaskodásra  1409  dec.  20-iki  bulláját 
adta  ki,  melyben  az  érseket  feljogosította,  hogy 
Wiclif  iratainak   és    tételeinek  terjesztőit   ki- 


közösítéssel büntesse  s  a  parochiális  ós  zárdai 
templomokon  kívül  más  helyeken  való  prédikálá- 
sukat  betiltsa.  Az  érsek  ezek  folytán  H.-ra  az  átkot 
kimondta ;  ez  ellen  H.  XXIII.  János  pápához  feleb- 
bezett,  de  a  pápa  az  érsek  eljárását  helybenhagyta, 
H.-t  maga-igazolása  végett  Bolognába  idézte,  mi- 
dőn pedig  H.,  a  király  által  is  akadályoztatván, 
ez  idézésre  nem  jelent  meg,  a  pápa  őt  Colonna 
bíbomok  által  ismét  kiközöslttette  s  tartózkodási 
helyét  egyházi  tilalom  alá  vetette.  Vencel  király 
azonban  igyekezett  békés  úton  elintézni  a  dolgot ; 
felhívására  H.  egy  hitvallást  nyújtott  be,  az  ér- 
seknek pedig  bizonyítványt  kellett  volna  Húsz 
igazhitüsége  felől  Rómába  küldeni,  de  ez  irat 
kiállítása  előtt  meghalt. 

A  pápa  és  H.  közötti  meghasonlás  tüze  újabb 
lobot  vetett,  midőn  a  pápa  a  nápolyi  király, 
László  eUen  keresztes  háborúra  hívta  fel  a  ke- 
resztény vUágot,  mely  intézkedését  a  pápának 
H.,  valamint  barátja,  Jeromos  is,  mint  istentelent 
megtámadta ;  a  népnek  a  pápa  és  a  papság  elleni 
gyűlölete  egyre  fokozódott,  még  inkább  pedig 
akkor,  midőn  Angelo  bibomok  Prágára  kimondta 
az  egyházi  tilalmat  (interdictumot,  1412).  H.  ekkor 
Vencel  egyenes  kívánságára  Prágát  odahagyta  s 
ez  idő  után  az  őt  pártfogoló  cseh  nemesek  birto- 
kain és  váraiban  tartózkodott.  Ekkortájt  írta 
(1413)  De  ecclesia  c.  iratát,  melyből  később  az 
ellene  emelt  vádpontokat  vették ;  akkor  írta  egyik 
főbb  hittani  müvét,  melyben  már  tanítja,  hogy  a 
keresztény  vallásnak  egyedüli  forrása  a  szentírás, 
habár  még  akkor  távolról  sem  vonta  le  ez  elvnek 
minden  következményét,  így  pl.  még  ekkor  az 
úrvacsorai  átlényegülési  tant,  a  szentek  tiszteletét 
érintetlenül  hagyta.  Zsigmond  császár,  kit  mint 
a  gyermektelen  Vencel  testvérét,  a  cseh  király- 
ságban utódát,  közelről  érdekelt  ez  a  mozgalom,  a 
konstanzi  zsinaton  óhajtotta  ezt  elintéztetni,  azért 
H.-t  ide  császári  védlevél  mellett  meghívta.  Útjá- 
ban, melyen  három  cseh  nemes  kísérte,  minden 
állomáson  prédikált  s  ajánlkozott,  hogy  tanai 
mellett  nyilvános  szóvitán  lándzsát  törhessen. 
Konstanzban,  mert  nem  tartotta  magát  az  egy- 
házi parancshoz,  főleg,  hogy  misét  ne  mondjon, 
kezdetben  enyhe,  később  súlyos  börtönbe  vetették ; 
1415  jún.  5.,  7.  ós  8-án  a  zsinat  által  kiküldött 
bizottság  kihallgatta.  Júl.  6.  hirdették  ki  az  íté- 
letet s  még  aznap  a  városon  kívül  felállított  mág- 
lyán megégették. 

Bátran,  zsoltárokat  énekelve  s  Krisztust  dicső- 
ítve lépett  a  máglyára.  Kivégzése  napját  Cseh- 
országban hosszú  időn  keresztül  mint  ünnepnapot 
megülték.  1903-ban  díszes  emlékművet  állítottak 
Prágában  neve  tiszteletére.  Összegyűjtött  iratai 
História  et  monumenta  J.  Hussii  et  Hieronymi 
Pragensis  címen  1558.  adattak  ki  Nürnbergben ; 
újabban  Falacky  adta  ki  iratait  és  leveleit  ily 
cím  alatt :  Documenta  Magistri  Joannis  Hus  vi- 
tám, doctrinam,  causam  etc.  illustrantia  (1869). 
V.  ö.  Becker,  Hus  u.  Hieronymus  von  Prag  (1858); 
Berger,  J.  Hus  u.  König  Sigismund  (1872) ;  Lech- 
ler,  Joh.  v.  Wiclif  u.  die  Vorgeschichte  d.  Re- 
formation  (1873,  2  köt.) ;  Denis,  Hus  et  la  guerre 
d.  Hussites  (1878) ;  Lechler,  J.  Hus  (Halle  1892) ; 
JJhlmann  P.,  Königs  Sigismund  Geleit  für  Hus 
(u.  0. 1894). 


Huszár 


—     410     — 


Huszár 


Huszáx,  1.  lovaskatona,  1.  Huszárok.  —  2.  H., 
sakkflgura,  nevezik  lónak,  ugrónak,  sőt  kutyá- 
nak is. 

Huszár-csoZád  (mezőkövesdi  báró).  Kövesdi 
Boér  Ferenc  krasznamegyei  főispánnak  fia,  Boér 
József,  ki  1742.  királyi  táblai  ülnök,  1747.  pedig 
Torda  vmegye  főispánja  lett,  1730.  mezőkövesdi 
H.  néven  báróságot  nyert  és  így  a  H. -családot 
alapította,  melynek  kiválóbb  tagjai:  H.  Károly 
(1795—1869),  eUenzéki  követ  az  18-34.  erdélyi 
országgyűlésen.  —  H.  Zsigmondot  (szül.  1809.) 
1848  őszén  a  felbőszült  nép  meggyilkolta  Kapjon- 
ban.  —  H.  Sándor  a  kolozsvári  nemzeti  sziníáz 
intendánsa  volt.  —  Id.  H.  Károly  báró,  szül.  Ko- 
lozsvárt 1829  márc.  15.,  megh.  1895  aug  30. 
1847-ben  az  erdélyi  gubemiumnál  hivatalnokos- 
kodott. Az  1848 — 49-iki  szabadságharcot  mint 
honvéd-huszár  főleg  Bem  alatt  küzdötte  végig. 
1867  óta  több  ízben  volt  képviselő. 

Huszár,  1.  Adolf,  szobrász,  szül.  Jakabfalván 
(Zólyom  vm.)  1843.,  megh.  Budapesten  1885.  Ko- 
rán magának  kellett  megkeresnie  kenyerét.  1860- 
ban  eljutott  Bécsbe  s  itt  Femkom,  majd  Gasser 
tanítványa  lett.  1871-ben  Vay  Miklós  br.  műter- 
mébe került.  Itt  az  Eötvös  József  bárónak  Buda- 
pesten felállítandó  szobrára  kitűzött  pályázatról 
értesült,  Budapestre  jött  és  pályamüvóvel  meg- 
nyerte a  díjat.  Budapestre  letelepedve  mintázta 
meg  Ferenc  József  király,  Gyulay  Ferenc,  Izsó 
Miklós,  Toldy  Ferenc,  Szentpéterí,  Deák  Ferenc, 
Barabás  és  Pulszky  mellszobrait  és  a  Magát  mu- 
zsikáltató betyárt,  a  Venus  és  Ámor  című  már- 
ványcsoportozatot,  melyet  Zichy  Jenő  gr.  rendelt 
meg  nála  a  magyar  főváros  számára.  Monumentá- 
lis szobrai  közül  való  a  marosvásárhelyi  Bem- 
szóbor. Petőfijét  (1882)  Izsó  mintájának  fölhasz- 
nálásával készítette,  míg  két  nagy  szoborművét : 
Deák  Ferenc  és  az  aradi  vértanuk  emlékét  várat- 
lanul közbejött  halála  miatt  másoknak  kellett 
befejezni.  H.  1881-töl  haláláig  mint  a  szobrászat 
tanára  működött  az  országos  mintarajztanodá- 
ban. 

2.  H.  Benő,  orientalista  ós  diplomata,  szül. 
Bécsben  1788.,  megh.  u.  o.  1850.  A  keleti  akadé- 
mia elvégzése  után  Konstantinápolyba  küldték  a 
követséghez.  1823.  Metternichet  Czernowitzba  ki- 
sérte, hol  Ferenc  király  a  cárral  találkozott.  1827. 
rendkívüli  küldetésben  a  portán  járt.  1829—32. 
Bécsben,  Horvátországban  ós  a  határőrvidéken 
működött  az  illirizmus  ügyében.  Számos  tudós 
müvét  (kéziratban)  a  bécsi  császári  könyvtárban 
őrzik. 

3.  H.  Elemér,  egyházjogi  író,  szül.  1872  máj. 
7-ón  Budapesten.  Felsőbb  tanulmányokat  végzett 
Rómában :  az  Accademia  dei  Nobilín  és  a  Grego- 
rián egyetemen.  Segédlelkész  Budapest-Teréz- 
városban. Művei :  A  házassági  jogról  szóló  tör- 
vényjavaslat (1893) ;  Az  egyh.  házasság  vonatk.  a 
polg.  házassághoz  (1894) ;  De  potestate  Bccl.  cca 
matr.  et  de  jure  matr.  hung.  (1900) ;  Jus  matr. 
hodiernum  (1903) ;  A  visitaüo  liminum  (1904) ; 
A  plébános  (1905) ;  Az  olt.  szentség  az  egyház- 
jogban (1906) ;  Az  egyházmegye  látogatása  (19 10) ; 
A  szenttéavatás  {í^lí) ;  Szertartásjog  (1913)  stb. 

4.  H.  Gál,  reformátor,  nyomdász  és  tró.  Közön- 
ségesen Gál  pap-nak  hívták.  Születése  helyét, 


évét  és  előéletét  homály  takarja,  megh.  1575 
okt.  23.  Magyar  lelkész  volt  Magyaróvárt,  mikor 
Hoffhalter  Rafael  bécsi  nyomdásztól  megtanulta 
a  könyvnyomtatást  s  Óvárt  nyomdát  rendezett 
be  ;  ez  lett  a  2-ik  vándomyomda  a  Ferdinánd  alatti 
Magyarországon.  Élőszóval  és  irodalmi  fegyver- 
rel való  kettős  működése  miatt  a  klérus  a  szent- 
székeié idézte  meg  Gált,  mivel  tóvtanokat  terjeszt 
a  nép  között.  A  káptalan  pedig  Ferdinánd  király- 
nál vádolta  be  engedetlensége  miatt.  Gált  ekkor 
a  kassai  városi  tanács  hívta  meg  magyar  lelké- 
szének, hol  őt  Veráncsics  Antal  egri  püspök  éji 
homályban  elfogatta,  hogy  titkon  Egerbe  hurcol- 
tassa ;  észrevévén  a  nép  a  készülődést,  Gált  kisza- 
badította, aki  másnap  álruhában  elmenekült  Deb- 
reczenbe.  Itt  a  város  és  lelkészek,  élükön  Mólius 
Péter,  szívesen  fogadták  a  száműzött  lelkipász- 
tort. Másfél  évig  volt  itt  köztiszteletben,  nyom- 
tató műhelyét  felállította  s  nagy  szolgálatot  tett 
az  egyházi  irodalomnak  a  magyar  alföld  központ- 
ján. Mólius  első  munkáit  ő  adta  ki.  1562  őszén 
Rév-Komáromban  reformátoroskodott,  honnan 
azonban  menekülnie  kellett  s  Nagyszombatban 
és  Komjátiban  (Nyitra  vm.)  telepedett  le,  hol  nyu- 
galmas éveket  tölthetett,  s  nemcsak  a  maga  mun- 
káját adta  ki,  hanem  Bornemisza  Péter  Postillái- 
nak  is  megkezdette  nyomtatását.  Élete  végén 
(1574  október  16.  után)  a  virágzó  pápai  reformá- 
tus egyház  lelkészévé  hivatott  meg.  H.  müvei : 
Latin  levele  Bullinger  Henrikhez,  kelt  óvárt 
1557  okt.  26.,  a  hazai  vallásüldözés  rajza 
(Lampe-Ember,  112—116.  1.);  Az!  ür  Jézus 
Krisztusnak  szent  vacsorájáról,  kínszenvedéséről 
és  dicsőséges  féltámadásáról  való  prédikációk 
(Magyar-Óvár  1558.,  4-r.,  24. 1.  Három  latin  levele 
a  kassaiakhoz  (1559—60);  Isteni  dicséretek  és 
psalmusok  (ajánlva  Méliusnak.  Debreczen  1560, 
előbb  aligha  lehetett,  ez  az  első  dallammal  nyo- 
matott ref.  énekeskönyv,  csonka  példány) ;  A  ke- 
resztyéni gyülekezetben  való  isteni  dicséretek  és 
imádságok  (1574.,  4-r.,  355  levél,  kelt  Komjátiban 
1574  okt.  6.).  H.  két  éneke  mai  nap  is  használatban 
van:  a  gyülekezeti  énekeskönyvben  a  71.  és  72. 
dicséret. 

Irodalom.  Révész  Imre,  Magyar  Protestáas  Egyházi  és  Isko- 
lai Lap,  1862.,  4.  sz. ;  Szabó  Károly,  Századok,  1867.,  146.  1.; 
Balogh  P.,  A  magyar  protestáas  egyház  történetének  részletei, 
Debreczen  1872.  51. 1. ;  Garádi,  Magyar  Protestáas  Egyházi  és 
Iskolai  Figyelmező,  1873,  414. 1. ;  Magyar  Könyvszemle,  1881. 
246.  1.;  Kovács  János,  H.  G.  életének  ismertetése.  Hit- 
tanszaki Közlöny,  XV.  évf.,  1884.,  1—7.  sz.;  Thuri  Etele,  H. 
Gál,  Protestáns  Egyházi  és  Iskolai  Lap,  1887,  1— -3.  sz.;  Dr. 
Komáromi  András,  Magyar  Könyvszemle,  1888.,  211.  1.;  ifj. 
Kemény  Lajos,  Történeti  Tár,  189i,  I.;  Ráth  György,  Két 
kassai  plébános,  Századok,  1895.    .' 

ö.  H.  Imre,  író,  szül.  Tatán  1838  nov.  2.  A 
budapesti  egyetemen  jogot  végzett.  1861-ben  Ko- 
márom vm.  második,  majd  első  aljegyzőjének 
választották  meg,  de  a  provizórium  beálltával 
lemondott.  1866-ban  Torontál  vm.  törvényszéki 
ülnöke,  1867.  pedig  főjegyzője  lett.  1869-ben  a 
zsombolyai,  1872.  és  1875.  a  billétí  kerület  vá- 
lasztotta meg  országgyűlési  képviselőnek.  1880- 
ban  Parisba  kötözött,  hol  1885-ig  pubUcisztíkai 
tevékenységet  folytatott.  1886  óta  a  közös  külügy- 
minisztérium sajtóosztályában  dolgozik.  H.  egyike 
a  legkiválóbb  és  legtermékenyebb  műfordítóink- 
nak. Németből,  franciából,  angolból,  olaszból  és 


w 


Huszárkeszegr 


—     411 


Huszárok 


oroszból  közel  száz  regényt  és  szinmüvet  fordított 
magyan-a. 

6.  H.  Károly,  hírlapíró,  szül.  1882  szept.  10. 
Nussdorf ban.  Tanító  volt  Bajnán ;  azután  hírlap- 
író s  a  Néppárt  c.  lap  szerkesztője  lett.  Egyik 
szervezője  a  keresztényszocialista  mozgalomnak 
és  a  Népszövetségnek.  Munkatársa  az  Alkotmány- 
nak és  szerkesztője  a  Népújság  c.  politikai  heti- 
lapnak. 1910-ben  a  sárvári  kerületben  néppárti 
programmal  orsz.  képviselőnek  választották. 

7.  H.  Vilmos,  író,  sziü.  Munkácson  1872  nov. 
15.  A  gimnázium  negyedik  osztályából  szegény- 
sége miatt  kilépett,  nyomdászinas,  majd  szedő  és 
kon'ektor  lett.  Ezalatt  magánúton  elvégezte  a 
középiskola  négy  felső  osztályát,  a  budapesti  és 
párisi  egyetemeken  román  filológiát,  esztétikát 
ós  íllozóíiát  hallgatott  s  doktorátust  szerzett.  1898- 
ban  középiskolai  tanárrá  nevezték  ki,  1903.  ko- 
lozsvári egyetemi  magántanár  lett  s  ugyanabban 
az  évben  a  budapesti  műegyetemen  bízták  meg  a 
francia  irodalom  előadásával ;  1910.  eimz.  rendkí- 
vüli tanár  lett.  Már  1897— 9&-ig  a  «Nemzet»  színi 
kritikusa  volt  és  számos  dolgozata  jelent  meg  bel- 
és  külföldi  folyóiratokban,  1908.  megalapította  a 
Revue  de  Hongrie  c.  francia  nyelvű  folyóiratot, 
mely  a  külföldet  a  hazai  irodalmi,  tudományos  és 
politikai  viszonyokról  tájékoztatja.  Ugyancsak  ö 
szerkeszti  a  Bibliothéque  Hongroise  c,  magyar 
müvek  fi'ancia  fordítását  kiadó  vállalatot.  Müvei : 
La  litteratura  hungara  (Madrid  1895,  spanyolul  és 
magyarul) ;  Rousseau  és  iskolája  a  regényiroda- 
lomban (Budapest  1897) ;  Irma  (Egy  költő  napló- 
jából, 1900) ;  P.  Corneille  et  le  théátre  espagnol 
(Paris  1900,  a  francia  Akadémia  a  Saintour-dijjal 
tüntette  ki) ;  Moliére  et  l'Espagne  (u.  o.  1907,  a 
francia  Akadémia  a  Bordin-dijjal  koszoinizta; 
L'iníluence  de  l'Espagne  sur  le  théátre  frangais. 
Lefordította  spanyolból  Castelar:  A  művészet, 
vallás  és  természet  Olaszországban  (1895)  és  Cer- 
vantes :  Az  elmés  nemes  Don  Quijote  (1900)  c. 
műveit,  továbbá  több  színdarabot  és  regényt. 

Huszárkeszeg,  a  szélhajtó  küsz  (Alburnus  lu- 
cidus  Heckel)  népies  neve. 

Huszármajom,  a  Cerkófmajmok  egyik  neme. 
Legismertebb  a  feketeorrú  H.  (Cercopithecus 
patás  Schreb.),  mely  Nyugat-Afrikában  honos, 
továbbá  a  fehérorrú  H.  (Cercopithecus  pyr- 
rhonotus  Hemp.  et  Ehrenb.),  mely  Kelet-Afrika 
középső  részein  él. 

Huszárok,  a  magyar  nemzet  sajátságos  tulaj- 
donságainak és  szokásainak  megfelelően  lovasí- 
tott,  felfegyverzett  és  felöltöztetett  lovaskatonák. 
A  huszár  szó  eredetét  nem  ismerjük.  Szalay  László 
történészünk  s  utána  a  legtöbb  magyar  író  s 
már  előbb  Nagy  Pál  és  gr.  Majláth  János  a 
huszár  szót  húsz  szóból  származtatja,  azt  állítva, 
hogy  e  szó  1458  után  keletkezett,  amikor  az  or- 
szággyűlés eh-endelte,  hogy  husz-husz  jobbágyte- 
lek után  egy-egy  lovas  állíttassék  a  király  sere- 
géhez. Akik  ezt  állítják,  azok  legalább  is  a  szó 
keletkezésének  idejére  nézve  tévednek,  mert  már 
egy  1403.  kelt  okmány  egy  huszár-kapitányt,  to- 
vábbá egy  valószínűleg  a  XV.  sz.  elején  írt  okmány 
egy  Huszár  Imre  nevű  egyént  és  végre  egy  1432. 
ós  1449.  kelt  okmány  magyar  H.-at  említ.  Mivel 
ezen  oklevelekben  H.  és  más  gonosztevőkről  v. 


haramiákról  van  szó,  a  magyar  nyelvkutatók  a 
huszár  szót  az  olasz  «Corsar»  (lat.  cursor),  illető- 
leg szerb  «gusar»,  «husar»  szóból  vélik  keletke- 
zettnek, mely  szó  szerintök  portyázol,  rablót  je- 
lentett volna.  De  a  délszláv  gusárokból  szerve- 
zett katonáknak  gyalogoknak  kellett  volna  len- 
niök.  Valószínűbb  Vámbéry  magyarázata,  aki  a 
kozárok  nevétől  származtatja,  tekintve,  hogy  az 
egész  déli  határszél  hosszában  volt  a  honfoglalás- 
tól kezdve  egy  rokon  fajta  könnyű  lovas  nép,  a 
kozároktól  elszakadt  kun-kabar.  (V.  ö.  Jelentés  a 
M.  N.  Múzeum  1909.  állapotáról.  256.  1.  Turul 
1910.  56  s  köv.)  Egyelőre  a  vita  még  nincs  el- 
döntve s  csak  azt  tudjuk  bizonyosan,  hogy  Mátyás 
király  egy  1481.  írt  latin  levelében  állandó  sere- 
gének könnyű  lovasságát  már  j^ztósarones-nek 
nevezi.  Ezek  fürge,  de  rendkívül  kitartó  ós  edzett 
lovakon,  másfél  ember  hosszúságú  kópjákkal, 
görbe  kardokkal  és  fokosokkal  harcoltak,  öltöze- 
tük igen  jól  cserzett  bőrökből  volt  készítve.  Saru- 
kat viseltek,  melyekre  a  sarkantyút  szíjakkal 
felcsatolták ;  fejüket  csúcsban  végződő,  v.  pedig 
vastag  nemezből  készült  kucsma  védte.  A  stájer 
rendek  már  a  mohácsi  vész  előtt  horvát  és  bos- 
nyák zsoldosokból  lovascsapatokat  alakítottak  a 
török  portyázok  elleni  védelmükre  s  e  lovasok  is 
H.-nak  nevezték  magukat.  A  schmalkaldi  háború 
döntő  csatájában  (Mühlberg  mellett  1547.)  már 
magyar  H.  is  harcoltak  és  ezek  fogták  el  a  schmal- 
kaldi szövetség  fejét :  János  Frigyes  szász  vá- 
lasztófejedelmet. 

Rudolf  király  alatt  (1576—1608)  különösen  a 
Pálffy-,  Forgács-  és  Nádasdy-té\e  huszár-testüle- 
tek tüntették  ki  magukat.  I.  Lipót  alatt,  Montecuc- 
coli  seregében  főleg  telek-katonákból  és  fegyver 
alá  szólított  nemes  felkelőkből  összeállított  huszár- 
csapatok harcoltak  a  törökök  ellen  s  az  akkori  ka- 
tonai írók  főleg  Bercsényi  és  Koháry  huszárjait 
dicsérik,  mint  rendkívül  merész  és  ügyes  lovas- 
katonákat. 1688. 1.  Lipót  király  Czobor  Ádám  gróf- 
nak 1685  óta  együtt  levő  huszár-csapatából  3000 
lovasból  álló  «reguláris»  huszár-ezredet  szervez- 
tetett,  amelynek  parancsnokává  és  ezredtulajdo- 
nosává Czobor  Ádám  gróf  tábornokot  nevezte  ki. 
Ez  az  ezred  még  most  is  fennáll  (a  9.  huszár- 
ezred). 1.  Lipót  később  még  négy  ilyen  reguláris 
huszár-ezredet  szerveztetett  és  pedig  az  Ester- 
házy, Pálffif,  Deák  és  Forgács  nevűeket,  amelyek 
közül  kettő :  a  DmA;-fóle  (most  a  8.)  és  Forgács- 
féle  (most  a  3.  huszárezred)  még  jelenleg  is  íenn- 
áll.  I.  József  király  alatt  mind  a  király,  mind 
Rákóczi  seregeihez  szerveztek  ugyan  több  huszár- 
csapatot,  amelyeket  azonban  a  háború  befejezése 
után  ismét  feloszlattak.  IIL  Károly  alatt  szervez- 
ték :  1733.  a  báró  Splényi-féle  huszárezredet  és 
1734.  a  b.  Havor-télét  (mosta  4.),  a  gróf  Károlyi- 
félét (most  a  6.)  és  a  báró  Ghylány-félét.  Mária 
Terézia  királynő  alatt  is  állítottak  fel  új  huszár- 
ezredeket, még  pedig  1741.  kettőt :  a  gr.  Beleznay- 
félét  (most  a  10.)  és  a  herceg  JSíferMár?/ Antal-félét, 
1743.  a  gróf  Kálnoky-félét  (most  a  2.),  1756.  pe- 
dig —  a  7  éves  háború  kitörésekor  —  a  Jászkun 
huszár-ezredet  ós  a  Ferenc  császár-félét  (most 
1.).  Már  Károly  király  a  magyar  huszár-ezredeken 
kívül  az  ország  déli  határszélein  a  határőrvidék 
lakosaiból  3  lovasezredet  is  szerveztetett :  a  bá 


Huszárok 


—    412 


Huszejn 


náti,  károlyvárosi  és  bánáti  határőrvidéki  huszár- 
ezredeket ;  Mária  Terézia  1762.  székely  határőr- 
vidéki  ezredet  állíttatott  fel. 

11.  József  feloszlatta  a  déli  határőrvidék  huszár- 
ezredeit, meghagyta  azonban  a  székely  határőr- 
vidéki huszár-ezredet,  amelyet  csakis  1851.  ala- 
kítottak át  sorhuszár-ezreddé.  1798-ban  állíttatott 
fel  a  jelenlegi  5.  és  7.  sz.  huszár-ezred.  Az  1800-iki 
nemesi  felkelés  alkalmával  a  jász-kunok  által  ki- 
állított nemesek  lovas-ezredét  a  felkelő  sereg  fel- 
oszlatásakor reguláris  huszár-ezreddé  alakították 
át,  azon  megjegyzéssel,  hogy  ezen,  a  jász-kunok 
területén  toborzott  legénységgel  kiegészítendő 
huszár-ezrednek  tulajdonosa  mindig  a  nádor  lesz 
(Nádor-H.).  Az  1859-  és  1866-iki  magyarországi  ön- 
kéntesekből állították  fel  a  jelenlegi  13— 16-ik 
számú  huszár-ezredeket.  A  H.  részben  már  a 
XVII.  sz.  vége  felé,  részben  a  XVIII.  sz.  elején 
a  kopja  helyett  karabélyt  és  pisztolyokat  kaptak. 
A  XVII.  sz.  végén  szervezett  huszár-ezredek  3000 
lovasból  képeztettek;  e  rendkívül  nagy  számú 
lovasok  az  ezredek  vezetését  nagyon  megnehe- 
zítették, amiért  is  1701.  elrendelték,  hogy  min- 
den huszár-ezred  csakis  1067  főből  képeztessék, 
amelyek  6  svadront  alkottak;  minden  svadron 
2  századra  volt  tagozva.  1771-ben  rendelték  el, 
hogy  valamennyi  lovasezred  harcosai  a  gyalog- 
harcra is  képeztessenek  ki,  holott  azelőtt  csakis 
a  két  ('Karabinier»  (lovasított  lövészek)  és  a  11 
dragonyos-ezred  képeztettek  ki  rendszeresen  a 
gyalogharcra.  A  H.  különben  már  a  XVII.  sz.  óta 
igen  gyakran  harcoltak  gyalog  is,  ha  a  terep-  v. 
egyéb  viszonyok  azt  szükségessé  tették.  Jelenleg 
a  cs.  és  kir.  közös  hadsereg  huszár-ezredei  béké- 
ben 2  osztályból  (1-sö  és  2-ik),  egy-egy  osztály  3 
századból  (1-ső— 6-ik),egy  pótkeretből  és  egy  utász- 
szakaszból áll,  A  huszár-ezredek  tisztikarait  ré- 
szint a  bécs-újhelyi  katonai  akadémiából  kilépők- 
kel, részint  a  mahrisch-weisskircheni  hadapród- 
iskolában kiképzett  hadapródok  előléptetésével 
egészítik  ki.  A  honvédségi  huszárezredekről  1. 
Honvédség. 

Külföldön  Báthory  lengyel  király  a  XVI.  sz.-ban 
szervezett  egy  huszár-csapatot,  amely  azonban  in- 
kább testőrség  volt ,  mert  csakis  lengyel  főnemesek 
flai  vétettek  abba  fel,  kik  tetőtől-talpig  keleti  mód 
szerint  vértezetten,  nehéz  lovakon,  súlyos  lánd- 
zsákkal harcoltak ;  mmden  egyes  úri  lovast  négy 
könnyű  lovas  (pacholek)  kisért  a  harctérre.  Hasonló 
lovasságot  szervezett  IV.  Iván  orosz  cár  is  és  e 
lovasokat  «guszári»-knak  nevezte ;  ezek  a  nehéz 
lovasságként  szervezett  és  alkalmazott  csapatok 
csakis  I.  Péter  cár  alatt  vetették  le  a  nehéz  vérte- 
ket s  harcoltak  H.  módja  szerint.  Thököly  sze- 
rencsecsillagának letűnése  után  seregének  némely 
részei  külföldre  menekültek ;  több  magyar  huszár 
Franciaországba  vetődött,  ahol  a  tiszteket  szí- 
vesen osztották  be  a  francia  könnyű  lovassághoz, 
sok  közlegény  pedig,  ópúgy  mint  a  pfalzi  háború 
alatt  hadifogságba  jutott  «császári»  H.  közül 
is  többen,  a  francia  lovassági  tiszteknek  lovászai 
lettek ;  e  katonás,  a  francia  tisztek  által  igen  be- 
csületes, teljesen  megbízható  és  rendkívül  jó  lo- 
vasoknak mondott  emberek  a  magyar  H.-at  külön- 
ben is  már  a  hadszinhelyeken  való  müködésökből 
ismerő  liixetriburgi  hercegnek,  francia  tábornagy- 


nak annyira  megtetszettek,  hogy  közülök  200-at 
zsoldba  fogadott  s  ezekhez  magyar  tiszteket  osz- 
tott be.  A  hadjárat  befejezése  után  e  huszár- 
csapatot  feloszlatták,  de  Villars  tábornagy  ren- 
deletére már  1703.  ismét  felállították. 

A  szatmári  béke  (1711;  után  sok  magyar  ku- 
ruc külföldre  ment  s  ott,  főleg  Poroszországban, 
Bajorországban  és  Franciaországban,  hadiszol- 
gálatba léptek.  E  kurucok  szervezték  az  első  po- 
rosz és  bajor  huszár-csapatokat  és  velők  áDította 
fel  gr.Bercsónyi  László  Franciaországban  a  máso- 
dik huszár-ezredet.  A  Mária  Terézia  uralkodása 
ideje  alatt  vívott  háborúk  alatt  a  porosz  H.  is  már 
majdnem  oly  nagy  hímevet  vívtak  ki  maguknak, 
mint  aminővel  a  magyar  H.  dicsekedhettek ;  ámde 
Ziethen  híres  huszárjainak  60— 70"/o-a  nem  né- 
met, hanem  magyar  lovas  volt.  Az  1859-iki  had- 
járat után  Viktor  Emánuel  akkori  szard  király 
Bethlen  Gergely  grófot,  1848— 49-iki  honvéd  hu- 
szár-ezredest bízta  meg  azzal,  hogy  magyar  lova- 
sokból huszár-ezredet  (Usseri  di  Piacenza)  szer- 
vezzen ;  1860.  pedig  Garibaldi  seregében  magya- 
rokbólkét huszárszázad  alakíttatott,  melyek  főleg 
a  Capua  alatt  vívott  döntő  csata  alatt  tüntették 
ki  magukat.  V.  ö.  Hadtörténelmi  Közlemények 
(1894);  Choppin,  Histoirede  la  cavalerie  des  hus- 
sards  (1891) ;  JDubuy,  Les  hussards  (1893). 

Huszársapka,  a  huszárság  fövege.  A  német  1. 
és  2.  testőrhuszárezred  és  a  braunschweigi  huszá- 
rok sapkáikon  elül  halálfejet  viselnek,  annak  je- 
léül, hogy  azok  viselői  kegyelmet  se  nem  adnak, 
se  nem  kémek. 

Huszár-tánc,  a  verbunkos  egyik  cifrázata. 
^/g-os  ütemének  negyedhangjegyeit  sarkantyú- 
pengések  hangsúlyozzák. 

Huszártorony,  magas  sátortetőkre  v.  konty- 
tetőkre  (1.  Fedél)  alkalmazott  kisebb,  karcsú  tor- 
nyocska,  rendesen  favázas  szerkezetből.  Templo- 
mokon a  lélekharang  számára,  egyébként  a  tető- 
zet díszítésére,  szellőző  kürtőnek,  vagy  nyilvános 
óra  elhelyezésére  való.  A  gótikus  építészetben 
igen  gyakori. 

Huszárzsír  (unguentum  hydrargyri  miiius), 
3— 5°/o-iiyi  fémhiganyt  tartalmazó  kenőcs.  Élősdi 
állatok  (lapostetü)  irtására  használják. 

Húszas,  az  a  pénzdarab,  mely  a  régi  pengő 
forintnak  harmadrészét,  20  krajcárt  ért.  Verése 
Mária  Teréziával  kezdődik  s  az  új  (osztrák)  ér- 
ték behozataláig  tart.  Körmöczbányán  az  utolsó 
20-ast  1856.  verték.  A  H.  jó  anyagánál  s  kezel- 
hető alakjánál  fogva  a  Balkán-félszigeten,  külö- 
nösen Albániában  el  van  terjedve,  hol  rendes 
ílzetési  eszköz  s  neve  cvanciger.  A  H.  az  oláh  fe- 
jedelemségekben is  forgalomban  volt  s  neve  az 
oláh  nyelvbe  is  átment.  Az  első  magyar  köriratu 
H.  1848.  K.  B.  (Körmöczbánya)  jeggyel  veretett. 
E  pónzfajok  a  Krisztust  tartó  Mária  képéről  Má- 
riásnak is  hivattak. 

Huszejn,  Ali  khalifa  és  Fatima  második  üa. 
Bátyja,  Haszan  (1.  o.)  halála  után  (669)  az  Ali 
családjának  hívei  őt  tekintették  a  jogos  khali- 
fának.  Mu'ávija  halála  után  (679)  meg  is  kísé- 
relte trónkövetelésével  nyUtan  fellépni.  Csekély- 
számú  híveivel  Mekkából  Mezopotámiába  indult, 
de  I.  Jezid  khalifa  seregeitől  vereséget  szenve- 
dett és  680  okt.  10.  Kerbela  mellett  áldozatul  is 


Húszforintos  pénzláb 


413     — 


Huszka 


esett.  A  síiták  a  vallás  mártírjaként  tisztelik  és 
halálának  helyén  ^Meshed  H.)  nagy  mecsetet  ala- 
pítottak ós  azt  búcsúhellyé  avatták.  Halála  év- 
fordulója, Muharrem  hó  10.,  gyász-  és  böjtnapja 
a  síitáknak. 

Húszforintos  pénzláb  vagy  konvenciós  pénz- 
láb alatt  értjük  az  1748.  Ausztriában  bevezetett 
pénzrendszert,  mely  szerint  egy  kölni  márka  szín- 
ezüstböl  20  forintot  vertek  ki. 

Huszita  háborúk,  1.  Husziták. 

Husziták.  A  Húsz  (1.  o.)  által  támasztott  moz- 
galom Csehországban  tovább  fejlödött.amennyiben 
annak'hlveí  a  börtönben  megkérdezett  Húsz  hely- 
benhagyásával felújlták  azt  az  ős  keresztény  szo- 
kást, hogy  az  úrvacsorában  a  bor  v.  kehely  (calix) 
a  laikusoknak  is  kiosztassék.  A  H.  ugyan  elejétől 
kezdve  pártokra  voltak  szakadva,  de  a  pártokat 
a  közös  veszély  egyesítette  és  úgy  a  császár  se- 
rege, mint  a  pápai  legátusok  által  vezérelt  keresz- 
tesek és  zsoldosok  ellen  oly  ritka  lelkesültséggel  és 
vitézséggel  harcoltak,  hogy  a  12  év  hosszant 
(1419—32)  dühöngő  háborúban  folyvást  övék  volt 
a  diadal.  De  a  sokszoros  diadal  mámorától  elká- 
bítva.kezdettek  a  pártok  egymással  meghasonlani. 
Általában  két  f  őpárt  volt  közöttük.  A  mérsékeltebb 
pártot  a  szorosabb  értelemben  vett  kelyhesek  (ca- 
lixtinusok)  V.  utraquisták  (sub  utraque  specie,  a. 
m.  két  szín  alatt  vették  az  úrvacsorát)  alkották,  kik 
a  kat.  egyháztól  nem  akartak  teljesen  elszakadni, 
hanem  abba  csak  a  következő  javításokat  óhaj- 
tották behozni :  1.  Isten  igéje  szabadon  s  a  nemzet 
nyelvén  pródíkáltassók;  2.  az  úrvacsora  mindkét 
szín  alatt  kíszolgáltassék ;  3.  a  papságtól  a  világi 
javak  vétessenek  el  s  a  papság  térjen  vissza  az 
apostoli  szegénységre ;  4.  a  papság  közé  szigorúbb 
egyházfegyelem  hozassók  be.  Ellenben  a  szigorúbb 
V.  radikális  párthoz  tartozók,  a  táboriták  (Tábor 
hegyétől,  melyen  a  H.  magukat  elsáncolták  s  ké- 
sőbb várost  alapítottak),  határozott  ellentétben 
voltak  a  kat.  egyházzal,  ennek  mindama  tanté- 
teleit, melyeknek  igazsága  a  szentírásból  be  nem 
bizonyítható,  feltétlenül  elvetették.  Krisztus  kö- 
zel visszajövetelét  várták  s  magukat  az  üdvre 
kiválasztottaknak  tekintették.  Ezeknek  élén  előbb 
a  rajongásig  lelkes,  félszemű  Ziska  állott,  kinek 
vezérlete  alatt  irtóháborút  kezdtek  a  németek 
ellen ;  annak  halála  (1424)  után  pedig  a  nagyobb 
rész  Prokopius  szerzetest  választotta  vezérül,  a 
kisebb  rész  pedig  Ziska  helyét  pótolhatatlannak 
hivén,  vezér  nélkül  harcolt  s  magukat  árváknak 
(orfaniták)  nevezték.  Hosszas  alkudozás  után  a  ba- 
seli  zsinat  a  kelyhesekkel  az  ú.  n.  baseli  vagy 
prágai  kompaktát  (egyezséget)  a  fentebb  említett 
4  pont  alapján  megkötötte  (1433) ;  de  a  tábori- 
ták ezt  az  egyezséget,  mint  Húsz  szellemének 
meggyalázását  s  a  reformáció  ügyének  eláru- 
lását  tekintették  s  a  fegyveres  harcot  tovább 
folytatták,  mígnem  korábbi  bajtársaik,  a  kelyhe- 
sek által  Cseh-Bródnál  teljesen  szétverettek  (1434). 
A  győztes  kelyhesek  sem  maradhattak  azonban 
sokáig  békességben  s  általok  választott  királyuk, 
Podiebrád  György  ellen  II.  Pál  pápa  keresztes 
hadat  hirdetett  (1465),  sőt  ellene  Mátyás  ma- 
gyar királyt  is  harcra  tüzelte.  Podiebrád  trónját 
megvédelmezte,  utóda  Ulászló  pedig  a  kuttenborgi 
országgyűlésen  (1485)  a  békét  ismét  helyreállí- 


totta az  által,  hogy  mind  a  kelyheseket,  mind  a 
katolikusokat  eddigi  jogaikban  és  birtokaikban 
biztosította.  A  H.-at  a  XV.  század  közepén  egé- 
szen sajátságos  felfegyverzésökkel,  felszereló- 
sökkel  és  harcmódjukkal  Európa  legkitűnőbb  ka- 
tonaságának tartották.  A  H.  csatáik  alatt  eleinte 
védő  harcot  vívtak  és  pedig  számos,  néha  3000-nél 
is  több  hadiszekérből  képezett  szekérvár  belsejé- 
ből. A  vasláncokkal  egymással  összekötött  hadi- 
szekerekből  képezett  védőfal  mögött  állottak  lö- 
vészeik, kik  a  szekérvárat  megrohanó  ellenséget 
lövedékekkel  fogadták ;  a  szekórvár  faláig  jutott 
lovasokat  a  hadi  szekereken  álló,  kampós  lándzsák- 
kal felfegyverzett  harcosok  sebesítették  meg  és 
rántották  le  a  lovakról  és  a  netalán  mégis  a  sze- 
kérvárba jutott  lovagokat  a  huszita  gyalogosok 
vasból  készített  cséplőkkel  verték  agyon;  végül  pe- 
dig, mikor  az  ellenséget  a  szekérvár  ismételt  meg- 
rohanása  által  már  kifárasztották,  a  H.  szekér- 
várukból kirohantak,  vascséplőkkel  és  kampós 
lándzsákkal  támadták  meg  ellenfeleiket  és  üldözés 
közben  kegyetlenül  megöltek  mindenkit,  kit  utói- 
értek; egyáltalában  kegyetlenséggel  és  irtóztató 
pusztításokkal  szennyezték  be  különben  teljesen 
megérdemelt  nagy  katonai  hímevüket.  A  H.  had- 
viselését, főleg  jellegző  hadiszereik  alkalmazását 
a  XV.  században  több  állam  hadseregeiben,  mint 
pl.  Mátyás  királyunkéban  is,  utánozták. 

Irodalom.  Palacky,  Urkundl.  Beitr.  zur  Gesch.  Hussiten- 
thums,  2  köt.,  Prága  1870—74;  Krummel,  Qescliichte  der 
böhmischen  Reformation,  1866;  ugyaaettöl,  Utraquisten  u. 
Taboriten,  a  Zeitscbrift  fílr  historische  Theologie  folyóirat- 
ban, 1871 ;  Bezold,  Zur  Qeschichte  des  Hussiteathums,  1874  és 
König  Sigismund  u.  die  Reichskriege  gegen  die  Hussiten,  8 
köt. ;  Loserth  számos  müve,  klilönösen  BeitrSge  zur  Geschichte 
der  hussitischen  Bewegung,  1890 ;  Raffay,  Die  Hussiten  in 
Ungarn,  Zeitschr.  für  wissenschaftl.  Tlieologie,  1892,  35.  köt. 
Danis,  Hus  et  la  guerre  des  Hussites,  1878 ;  Budapesti  Szemle, 
új  folyam  IV. ;  Theobald,  Hussitenkriege ;  Pubitscüka,  Chronol. 
Gescb.  d.  Böhmen;  Wulf  M.,  Hussitisches  Kriegswesen,  Preuss. 
Jahrb.  69.  köt. ;  Codex  dipl.  Lusatiae  super.,  Urkanden  des 
Oberlaasitzer  Hussitenkrieges,  Görlitz  1896—1904 ;  Szerémi 
és  Ernyey,  Majthónyiak  és  a  felvidék,  Budapest  1913. 

Huszka,  1.  Jenő,  zeneszerző,  szül.  1875  ápr. 
24.  Szegeden.  Zenei  tanulmányait  (1892—96)  az 
Országos  Zeneakadémián  végezte.  Hubay  Jenő 
(hegedű),  Herzfeld  Viktor  (zeneszerzés).  Szabó 
Xavér  (hangszerelés)  voltak  mesterei.  Mint  he- 
gedüvirtuóz  hangversenyezett  Budapesten.  Tagja 
volt  Parisban  a  Lamoureux-zenekamak.  Nagy 
népszerűségre  tettek  szert  dalai  és  operettjei: 
Tilos  a  bemenet  (1899);  Bob  herceg  (Bakonyi 
Károly  és  Martos  Ferenc  szövegére  1902.,  Nép- 
színház, szinrekerült  Bécsben,  Olaszországban, 
Amerikában  is) ;  Aranyvirág  (a  Királyszinház 
megnyitó  újdonsága  Martos  Ferenc  szövegére 
1903) ;  Gül  Baba  (Királyszinház  1905) ;  Tündér- 
szerelem  (Népszinház-Vígopera  1907) ;  Rébusz 
báró  (Herczeg  Ferenc  szövegére,  1909.  Király- 
szinház). H.  Jenőt  a  Magyar  Színpadi  Szerzők 
Egyesülete  alelnökül  választotta. 

2.  H.  József,  iparművész,  szül.  Kiskunfélegy- 
házán 1854  nov.  22.  A  József-műegyetemen  ta- 
nult, ahonnan  a  rajztanárképző  intézetbe  lépett  át 
s  ott  tanári  vizsgálatot  tett.  Nagy  munkásságot 
fejtett  ki  az  etnográfia  és  a  hazai  ornamentika  iro- 
dalma terén  is.  Cikkei  az  Archaeologiai  Értesítő- 
ben, a  Művészi  Iparban,  a  Századokban  stb.  jelen- 
tek meg.  Önálló  művei:  Magyar  diszttő  styl 


Húsz  lapú 


—     414    — 


HusztI 


(1885);  Székely  ház  (Budapest  1895);  Magyar 
ornamentika  (Budapest  1898);  Tárgyi  etnográ- 
fiánk östörténetivonatkozással  (u.  0. 1898). 

Húszlapú  vagy  ikozaéder,  az  a  mértani  szabá- 
lyos alak,  amelyet  20  egyenoldalú  háromszög  ha- 
tárol. A  kristálytani  lehetséges  H.  nem  szabályos 
és  nem  is  egyszerű  alak,  hanem  a  pentagondode- 
kaéder és  oktaéder  kombinációja,  tehát  egyrészt 
12,  másrészt  8  lapja  egyenértékű ;  12  lapja  egyen- 
szárú,  8  lapja  pedig  egyenoldalú  háromszög.  A 
szabályos  H.  mint  kristályalak  nem  lehetséges, 
mert  kiistálytani  paraméterei  irracionális  szá- 
mok. A  kristálytani  H.  gyakori  kombináció  a 
piritnél. 

Huszonegyes,  igen  elterjedt  hazárdjáték,  me- 
lyet magyar  kártyával  játszanak.  Egy  bankár  el- 
lenében van  öt-hat  játékos,  a  bankárság  lehet 
egynek  a  joga  állandóan,  de  lehet  felváltva  min- 
den játékosé.  A  kártyák  értéke :  disznó  11,  király 
4,  felső  3,  alsó  2,  a  X.-es,  IX.-es,  VlII.-as  és  VU.-es 
értéke  10, 9, 8, 7.  A  legjobb  érték  a  két  disznó,aztán 
a  21,  20  és  így  tovább,  14-nél  kevesebb  egységgel 
megállani  nem  szabad.  A  bankadó  minden  játé- 
kosnak ad  egy  káityát,  kik  azt  megnézve,  a  bank 
erejéig  tehetnek  pénzt,  s  azután  még  egy,  vagy 
ha  szükséges,  több  kártyát  kérnek.  Ha  a  kapott 
kártya  2  disznó,  az  azonnal  nyer,  mielőtt  a  ban- 
kár is  venne  lapot.  Mikor  már  minden  játékos 
vett  kártyát,  a  bankár  is  vesz  magának,  s  nyer 
az,  kinek  többje  van  mint  a  bankárnak  ;  ha  csak 
annyija  vagy  kevesebbje  van,  úgy  tétjét  veszti. 
Ha  a  vett  kártyák  összértéke  több  mint  21,  azt 
azomial  ki  kell  jelenteni  s  az  illető  a  tétjét  el- 
veszti ;  ez  az  ú.  n.  «fuees».  Ha  a  bankár  «fuccsol», 
valamennyi  játékos  nyer,  kivéve  azokat,  akik 
már  előzőleg  «fuccsoltak». 

Huszonötödik  paragrafus  (25.  §),  az  1889.  VI. 
t.-cikkben  foglalt  régibb  véderötörvény  25.  sza- 
kasza, amely  az  egyévi  önkénteseket  a  tényleges 
szolgálati  év  letelte  után  tiszti  vizsgálat  letéte- 
lére kötelezte,  kimondván,  hogy  azok,  akik  a 
vizsgán  meg  nem  felelnek,  kötelesek  még  egy 
évet  szolgálrii.  A  véderőjavaslatnak  e  szakasza 
ellen  a  képviselőházi  ellenzék  igen  heves  küzdel- 
met folytatott.  Az  új  véderötörvény  (1912.  XXX. 
t.-c.)  22.  §-a  a  H.-t  eltörölte,  amennyiben  a  tiszti 
vizsgálat  kötelező  jellegét  megszüntette. 

Huszpark,  nyaralótelep,  1.  Poprád. 

Húszporzósak  (gör.  eikosandriaYagy  ikosan- 
dria),  a  20  v.  többporzós  virágok,  de  a  porzó  a 
csésze  széléhez  nő,  különben  a  porzószál  szabad. 
Linné  rendszerében  a  XII.  osztály.  Rendjei  a  termő 
száma  szerint :  1-,  2-,  3-,  4-,  5-  stb.  ^termősök. 

Huszt,  a  XVI.  században  (pl.  az  Érdy-kódexben 
és  Tinódinál)  a.  m.  eretnek,  tulajdonkép  huszita. 

Huszt  (Husztoje),  csinos  nagyk.  Máramaros  vm. 
H.-i  járásában,  a  Tisza  partján,  (1910)  1965  házzal 
és  10,292  lakossal  (közte  3505  magyar,  1535  né- 
met, 5230  rutén ;  hitfelekezet  szerint  1405  róm. 
kat.,  5902  gör.  kat.,  591  református,  2371  izr.).  H. 
a  járási  szolgabírói  hivatal,  gör.  kat.  és  róm.  kat. 
esperesség  székhelye ;  van  járásbírósága  telek- 
könyvi hatáskörrel,  közjegyzősége,  adóhivatala, 
pénzügyőrbiztosi  állomása,  csendőrörse,  2  taka- 
rékpénztára, 3  hitelszövetkezete,  tejszövetkezete, 
iparostanonciskolája,  polg.  flu-  és  leányiskolája, 


bútorgyára,  mely  2—300  munkást  foglalkoztat, 
vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhivatala,  telefon- 
állomása. Nevezetes  dombon  fekvő  régi  temp- 
loma, melyet  1553  óta  a  reformátusok  bimak,  s 
amely  a  reformáció  előtt  a  pálosoké  volt.  H.  ha- 
tára 9653  ha. 

H.-nak  alapítását  legkésőbbre  a  tatárjárást  kö- 
vető országrendezés  idejére  tehetjük,  amikor  leg- 
valószínűbben épült  vára  is.  Az  1329-iki  privilé- 
gium H.-ot  a  4  koronavárosnak  —  melyekhez 
1352.  M.-Sziget  is  csatlakozott  —  főhelyévé  tette. 
A  XIV.  sz.  közepén  a  Drágfyak  Zsigmond  király- 
tól adományul  kapták.  A  XV.  sz.  végén  a  város 
újra  a  korona  birtokába  került  vissza.  A  várban 
a  XIV.  század  elején  a  Kanizsaiakat  találjuk.  A 
Wesselényi-féle  összeesküvés  idejében  I.  Rákóczi 
Ferenc  hadaínak  egy  része  1670.  ott  talált  me- 
nedéket Spork  elől.  1703-ban  Rákóczi  híve,  Ilos- 
vay  Imre  a  várba  lopódzván,  a  flzetetlen  német 
őrséget  Rákóczi  pártjára  nyerte,  minek  folytán 
H.  lett  a  felvidéki  mozgalom  főhelyévé.  1706 
márc.  18.  Rabutin  1705-iki  segesvári  végzésére  az 
erdélyi  bujdosók  itt  kötöttek  szövetséget  a  ma- 
gyar urakkal,  hogy  Ausztriával  külön  békére  nem 
lépnek  és  Rákóczit  a  magyarok  is  elismerik  Er- 
dély fejedelmének.  Rákóczi  a  nemzeti  ügy  hanyat- 
lásakor 1711  ápr.  27.  H.-ra  hívta  végső  tanács- 
kozásra a  szövetséges  karokat  és  rendeket,  de 
mielőtt  a  gyűlés  összejött  volna,  megköttetett  a 
szatmári  béke,  amely  fölött  alkudozva,  Pálffy 
János  a  többi  vár  között  H.-nak  átadását  is  kí- 
vánta. A  béke  megkötése  után  az  1715.  XCII.  t.-c. 
Máramaros  vármegyét  Magyarországhoz  vissza- 
csatolván, H.  is  visszakerült.  Mint  erődeink  álta- 
lában, H.  is  leszereltetett  és  átadatott  a  lassú 
enyészetnek.  A  várat  1723.  három  villámcsapás 
érte,  ekkor  kezdődött  pusztulása.  A  várhegy  tö- 
vében ma  is  áll  a  II.  Rákóczi  Ferenc  lakóházául 
szolgált  régi  emeletes  épület,  amelyet  a  fejedelem 
itt  tartózkodásának  emlékére  1907.  emléktáblá- 
val jelöltek  meg. 

Irodalom.  Századok  1889.  Vin.,  ahol  fel  vanuak  sorolva  a 
Máramaros  vármeg'yére  általában  vonatkozó  munkák ;  Hor- 
váth M.,  Magyarorsz.  tört.,  VII — VIII ;  Szilágyi  S.,  Erdélyorsz. 
tört. 

Húsztalléros  tánc,  a  verbunkos  egyik  válto- 
zata. Nevét  valósziaülog  onnan  vette,  mert  a 
(cverbungB  élén  járó  strázsamester  húsz  tallér 
«felpénz»-t  adott. 

Hnszt-dolhai  h.  é.  v.  A  Máv.  Huszt  állomásá- 
tól a  borzsavölgyi  gazdasági  vasút  Dolha  állomá- 
sáig 3.730,000  kor.  épít.  alaptőkével,  36-9  km. 
hosszban  építendő  keskenyvágányú,  gőzüzemű 
h.  é.  V.  Az  engedélyezési  tárgyalást  már  megtar- 
tották. 

Huszti,  1 .  András  (Endre) ,  tudományos  író,  szül . 
a  XVII.  sz.  végén  vagy  a  XVIII.  sz.  elején  Erdély- 
ben. Tanulmányait  Nagy-Enyeden,  Kolozsvárt  és 
Odera-Frankfurtban  végezte.  Hazatérte  után, 
1733.  Kolozsvárt  tanár  lett,  de  csakhamar  elha- 
nyagolta hivatalát.  A  felettes  református  egyházi 
hatósággal  addig  makacskodott,  míg  zsinati  íté- 
lettel a  református  egyház  gyülekezetéből  ki  nem 
zárták  (1742).  A  nyomorral  küzdve  halt  meg  1755. 
Kolozsvárt.  Kiválóbb  tudományos  munkái:  De 
Christo  primogenito  (Frankfurt  1728) ;  Jurispru- 
dentía  hungarico-transilvanica  (Nagyszebenl742); 


Husztköz 


415 


Hutchlnson-fóle  triász 


Commentarii  de  rebus  Hunnorum.  Megírta  Erdély 
történetét  is  1696-ig.  E  művet  magyaml  Dienes 
Sámuel  bocsátotta  közre :  Ó-  és  Új-Dácia  címen 
(Bécs  1791).  V.  ö.  Budapesti  Szemle,  VI.  1859 ; 
Szabó  Károly,  H.  A.  elitéltetése  (Erd.  Prot.  Közi., 
1878,  í—é.  sz.)  és  Szász  Domokos  (u.  o.  5.  sz.). 

2.  H.  György  (raszinyai) .  1532-ben  a  törökök 
Horvátországon  átvonulva,  H.-t  is  elfogták  ós 
Konstantínápolyba  hurcolták,  hol  a  főkincstámok 
rabszolgája  és  csibukhordozója  lett.  Urát  követnie 
kellett  a  perzsa  háborúba.  Ez  alkalommal  egészen 
az  Indus  folyamig  jutott.  1536-ban  a  szultán  fel- 
szabadította és  egy  ideig  szolgálatába  vette.  Ké- 
sőbb Egjiptomba  került.  1540-ben  egy  hadi  expe- 
dícióval bejárta  Palesztinát  ós  Arábiát.  1542  kő- 
iül, 10  évi  tóvoUét  után,  visszajött  Zágrábba.  Még 
beutazta  Stájerországot  és  Ausztriát,  azután  pedig 
Pozsonyban  telepedett  le,  ahol  holta  napjáig  tar- 
tózkodott. H.  le  is  írta  utazásait.  A  leírás  kézirat- 
ban megvan  a  római  apostoli  vatikáni  könyvtár- 
ban, egy  ívrétnyi,  30  levélre  terjedő  kódexben ; 
az  olvasóhoz  intézett  költeménnyel,  továbbá  str- 
verssel  és  ajánlással  van  ellátva.  Címe  :  Descrip- 
tio  peregrinationis  Georgii  Huszti.  Meglehet,  hogy 
a  mű  sajtó  alá  készült  (v.  ö.  Magy.  tört.  tár.  Ki- 
adja a  M.  Tud.  Akad.,  IV.  köt.),  esetleg  meg  is 
jelent.  H.-t  felemlíti  Istvánffy  Miklós  is  történeti 
munkájában. 

3.  jH.  (Szabó)  István,  orvos  és  régi  egyházi 
író,  szül.  Huszton.  Bethlen  Katalin  udvari  orvosa 
volt,  utóbb  debreczeni  tanár  és  városi  főorvos. 
Müvei  részint  az  orvostudományba,  részint  a  teo- 
lógiába vágnak ;  az  előbbiek  közül  említendők : 
Dissertatio  physíologica  de  corpore  hominis  auto- 
mate  stb.  (Leiden  1693) ;  Diss.  de  subjecto  sani- 
tatis  et  ejus  divisione  in  elementa  (Leipzig  1694) ; 
Diss.  de  prudenti  medicamentonun  applicatione 
(HaUe  1695)  stb. 

4.  H.  Lovász  Sámuel,  1.  Lovász. 

5.  H.  Péter,  versszerző  a  XVI.  sz.  második  fe- 
léből ;  életéről  semmit  sem  tudunk,  egy  históriás 
ének  maradt  fenn  tőle,  amelynek  címe :  Aeneis, 
azaz  az  trójai  Aeneas  herceg  dolgai,  melyben 
Trója  vétele  ós  múlása,  trójaiak  búdosások  Ae- 
neással  együtt,  hadok  Olaszországban  és  Róma 
városának  eredeti  nagy  szép  díszes  versekkel 
megiratik  (Bártfa  1582).  A  következő  században 
több  kiadást  ért.  V.  ö.  Bodnár,  írod.  tört.  I.  343. 

Hasztköz,  kisk.  Máramaros  vm.  huszti  j.-ban, 
(1910)  1432  rutén  lak. ;  u.  p.  AlsószeUstye,  u.  t. 
Huszt. 

Hasztót,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.-ban, 
(1910)  206  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Abalíget. 

Husztsófalva,  kisk.  Máramaros  vm.  huszti 
j.-ban,  (1910)  888  rutén  és  német  lak. ;  postahiva- 
tal, u.  t.  Handalbustyaháza. 

Huta,  1.  Kohó. 

Hutamacska  v.  hutabélgörcs,  az  ólomkólika 
népies  neve.  L.  Olommérgezés. 

Hutás,  kisk.  Sáros  vm.'  bártfai  j.-ban,  (1910)  221 
rutén  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Alsópagony. 

Hutbe,  1.  Hatib. 

Hutcheson  (ejtsd :  höccsizn),  Francis,  angol  mora- 
lista és  esztétikus,  szül.  Írországban  1694  aug.  8., 
megh.  mint  a  filozófia  tanára  Glasgowban  1747. 
Az  erkölcsi  érzék  (morál  sense)  fogalma,  melyet 


már  nagy  mestere,  Shaftesbury  is  használt,  ő  nála 
lesz  az  egész  erkölcstan  alapjává.  Ez  az  érzék 
velünk  született  ösztön,  mely  csalhatatlanul  ítél 
cselekedeteink  fölött ;  néha  hangja  elvész,  de  nem 
hazudik  soha.  A  szépség  ott  jelentkezik,  ahol 
egységet  a  változatosságban  tapasztalunk.  Az  ér- 
deknélküli tetszés  gondolatával  Kantra  hatott, 
az  önzéstelenség  etikájával  Smithre,  Herbartra, 
Schopenhauerra.  Az  önzés  elleni  küzdelmet  az 
erkölcstan  és  esztétika  terén  kevesen  folytatták 
annyi  erővel  és  hatással.  Főművei :  Inquiry  intő 
the  originál  of  our  ideas  of  beauty  and  virtue 
(London  1725);  Philosophiae  morális  institutio 
stb.  (Glasgow  1745);  System  of  morál  philo- 
sophy  (u.  0. 1755).  összes  művei  5  kötetben  1772. 
jelentek  meg.  V.  ö.  Th.  Fowler,  Shaftesbury  and 
H.  (1882) ;  W.  R.  Scott,  Francis  H.,  his  life,  tea- 
ching  etc.  (1900). 

Hutchinson  (ejtsd:  höccsinzn),  Reno  county  szék- 
helye Kansas  északamerikai  államban,  az  Arkan- 
sas  mellett,  (1910)  16,364  lak.,  sófőzéssel,  fa-  és 
szénkereskedéssel. 

Hutchinson  (ejtsd:  höccsinzn),  1.  John,  angol 
bölcsész  és  teológiai  író,  szül.  Spennithomeban 
(York)  1674.,  megh.  1737  aug.  28.  Sommerset  her- 
ceg minden  nagyobb  gond  nélkül  járó  s  jövedel- 
mes  áDást  szerzett  neki  a  kormánytól.  1724-beii 
adta  ki  Moses'  Principia  című  műve  első  részét,- 
melyben  a  mózesi  kozmogoniát  vévén  pártfogá- 
sába, megtámadta  Newton  gravitáció-elméletét. 
Vallásos  rendszere  leginkább  Thoughts  concer- 
ning  Religion  c.  müvéből  tűnik  ki,  melynek  vezér- 
gondolata az,  hogy  a  szentírások  nemcsak  az  igaz 
vallás,  hanem  minden  észszerű  bölcselet  elemeit 
is  magokban  foglalják.  Követői  hutchinsoniánu- 
soknak  nevezték  magukat. 

2.  H.  (Hely  H.),  John,  Donoughmore  grófja^ 
angol  tábornok,  szül.  Dublinben  1757  máj.  15., 
megh.  Knocklofty  kastélyában  1832  júl.  6.  Mi- 
után a  franciák  elleni  nagy  háborúkban,  különö- 
sen Németalföldön  és  Egyiptomban  (1801)  kitűnt, 
ahol  Menou  tábornokot  hadastul  10,000  emberrel 
megadásra  kényszerítette,  a  Lord  Knocklofty  cí- 
met kapta ;  azután  brit  követnek  nevezték  ki  Sán- 
dor orosz  cár  udvarához  (1806),  kit  a  francia  há- 
borúba is  elkísért.  A  tilsiti  béke  után  H.  vissza- 
ment Angliába.  1813-ban  tábornoki  rangra  emel- 
ték. 

3.  H.,  Thomas  Joseph,  angol  utazó,  szül.  Stony- 
fordban  (Írország)  1820  jan.  18.,  megh.  írországi 
birtokán  1885  márc.  23.  1854— 55-ben  mint  or- 
vos vett  részt  a  Niger  és  Binue  folyókra  küldött, 
angol  expedícióban,  azután  konzul  lett.  Művei : 
Narrative  of  the  Niger-Tshadda-Binue-expedition 
(London  1855,  2  kötet) ;  Western  Africa  (1858) ; 
Among  the  Ethiopians  (1861) ;  Buenos  Ayres  and 
Argentiné  (1865) ;  The  Paraná  (1868) ;  Up  the  ri- 
vers  of  the  Rio  de  la  Plata  (1868) ;  Peru  (1874) ; 
Summer  rambles  in  Brittany  (1876)  stb. 

Hutchinson  féle  spirométer,  készülék  a  tüdő- 
levegőbefogadó  képességének  meghatározására, 
tkp.  gazomóter,  1.  Lélegzés. 

Hutchinson-féle  triász.  Hutchinson  angol  or- 
vos szerint  az  öröklött  szifilis  jellemző  tünetei 
volnának  :  1.  szaruhártyagyuladás  (keratitis  pa- 
renchymatosa) ;  2.  labirintusmegbetegedós ;  3.  a 


Hutchinsoniánusok 


416     — 


Hutyra 


fogváltásnál  hibás  metszőfogak  fejlődése  ós  pedig 
a  Hutchinson-fóle  fogak  vízszintesen  rovátkoltak 
és  szabad  szólük  fólholdasan  kivájt. 

Hutchinsoniánusok,  1.  Hutchinson,  1. 

Hutchinsonit  (ásv.),  rombos  lapos  prizmák ;  gyé- 
mántfényű, skarlát-  v.  cseresznyepiros,  átlátszó. 
Kémiai  összetétele  bonyolódott ;  alkotórészei :  tal- 
lium,  ezüst,  réz,  ólom,  arzén  és  kén,  képlete  kö- 
zelítőleg: (Tl,Ag,Cu)„S.As„Sg  +  PbS.AsaS3.  Elő- 
fordul a  fehér  dolomitban  a  Binnentalban  Svájc- 
ban. 

Huth,  Georg,  német  linguista,  szül.  Kroto- 
schinban  1867  febr.  25.,  megh.  Berlinben  1906 
jún.  1.,  mint  a  keleti  nyelvek  (tibeti,  tunguz) 
magántanára,  ö  fordította  tibetiből  a  Jigs-med- 
nam-mk'á-t  (a  buddhizmus  története  Mongolfóldön, 
2  köt.,  1892  és  1896). 

Huthwaite,  angol  város  Nottinghamshire 
countyban,  (1910)  5235  lakossal ;  kőszénbányászat, 
gyapjúszövés. 

Hutia-Conga,  a  kúszó  patkány  (Gapromys 
püorides  Pali.)  neve  hazájában,  Kuba  szigetén. 
Az  irodalomban  is  e  néven  ismerik.  L.  Kúszó  pat- 
kány. 

Hutsza  (növ.),  1.  Seheuchzeriaceae. 

Hutten,  ülrich  von,  a  németországi  humaniz- 
mus egyik  képviselője  és  a  reformáció  egyik  út- 
törője, szül.  lovagi  nemes  családból  a  steckel- 
bergi  várban  1488  ápr.  21.,  megh.  a  zürichi  tó 
egyik  szigetén  Ufnauban  1523  szept.  1.  A  ftddai 
zárdából,  hova  neveltetés  végett  adták,  16  éves 
korában  megszökött  s  az  erfurti,  kölni,  odera- 
fii'ankfurti  egyetemeken  himianisztikus  tanulmá- 
nyokkal foglalkozott,  majd  atyja  kívánságára 
a  paviai  és  bolognai  egyetemekre  ment,  a  jog- 
tudományban magát  kiképzendő  (1512).  Itt  töl- 
tött egyetemi  évei  után  sok  különféle  viszon- 
tagságon ment  keresztül,  katonáskodott  s  már 
ekkor  mint  több  gúnyos  tartalmú  költemény  szer- 
zője hímevessé  lett.  1517-ben  visszatérvén  Német- 
országba, számos  gyalázó  és  gúnyoló  iratot  adott 
ki  Ulrik  württembergi  herceg  ellen,  ki  H.  testvé- 
rét kivégeztette ;  másfelől  hű  bajtársa  lett  Reuch- 
linnak  Hoogstraten  s  a  kölni  Domokos-szerzete- 
sek ellen  vívott  harcában  s  része  volt  az  Bpistolae 
obscurorum  virorum  c.  gúnyirat  szerzésében ;  a 
Trinitas  romána  című  iratában  pedig  élesen 
kikel  a  német  nemzetnek  a  római  kúria  által 
való  elnyomatása  ellen  és  buzdítja  honfitársait 
a  Luther  által  indított  mozgalomhoz  való  csat- 
lakozásra. Sickingen  grófhoz  csatlakozott,  en- 
nek a  birodalom  fejedelmei  ellen  indított  harci 
vállalatát  hathatósan  támogatta  (1522),  de  annak 
bukása  után  menekülni  kellett  neki  is  s  a  zürichi 
tó  említett  szigetén  szegényen,  a  szabadság  dia- 
dalába vetett  reményén  kívül  mindenkitől  elha- 
gyatva halt  meg.  1889-ben  Sickingennel  együtt 
az  Ebernburgon  szobrot  emeltek  neki.  Műveit  ki- 
adta Böcking  (7  köt.),  költeményeit  Münch,  dialó- 
gusait Sti-auss  Dávid  (ném.  ford.).  Életrajzát  meg- 
írták Strauss  Dávid  (2.  kiadás  1871) ;  Putz  H. 
(Neuer  Plutarch  IV.  1876);  SzamatólsTá,  H.'s 
deutsche  Schriften  (1891) ;  Rdchenhach  (Leipzig, 
2.  kiadás  1888) ;  Schott  (HaUe  1890) ;  Poppntz 
(Marburg  1893).  Hősi  életét  több  költemény  és 
dráma  is  magasztalja. 


Hutter,  Leonhard,  német  lutheránus  teológus, 
szül.  NeUingenben  1563.,  megh.  Wittenbergben 
1616  okt.  23.  1596  után  Wittenbergben  teológiai 
tanár  volt.  Compendium  locorum  theologicorum 
etc.  (1610)  c.  művét  hosszú  ideig  feltétlen  tekin- 
télyűnek ismerték  el ;  ortodox  irányú  másik  fő- 
művét is,  mely  ezen  cím  alatt  jelent  meg :  Con- 
cordia  concors,  etc.  (1614).  Minthogy  H.  a  luthe- 
ránus ortodox  hitvallások  legkiválóbb  képvise- 
lője, azért  Hasé  Károly  egyik  legjelentékenyebb 
munkájának,  melyben  az  ó-lutheri  igazhitüséget 
tüntette  fel,  ezt  a  címet  adta :  Hutterus  redivivus. 

Hutti,  kisk.  Liptó  vm.  németlipcsei  j.-ban,  (i9io) 
960  tót  lak.,  közttik  ik  üveges,  ablakos  és  rosta- 
fonó, kik  messze  földre  elvándorolnak;  posta- 
hivatal, u.  t.  Liptószentmiklós.  Környékén  vas- 
bányák vannak. 

Hutton  (ejtsd:  höt'n),l.  Gharles,  angol  matema- 
tikus, szül.  Newcastle  upon  Tyneben  1737  aug.  14., 
megh.  Londonban  1823jan.27. 1772-ben  a  hídépí- 
tésről írt  munkát  adott  ki.  1772— 1807-ig  a  wool- 
wichi  katonai  akadémiában  a  mennyiségtant  taní- 
totta, később  pedig  az  adiscombei  angol-keletin- 
diai társaság  kollégiumán  examinátor  volt.  A 
Royal  society  tagjai  közé  választotta  s  annak  egy- 
ideig  titkára  is  volt.  Maskelynevel  közösen  (1774— 
1776)  ő  határozta  meg  először  a  Shehallien  he-' 
gyen  a  Föld  középsűrűségót  ingalengések  alap- 
ján. 

2.  H;  Edward  Thomas  Henry,  brit-ausztráliai 
tábornok,  szül.  a  devonshirei  Torguayban  1848 
dec.  6.  Részt  vett  az  1879-iki  zulu  és  az  1881-iki 
búr  háborúban ;  a  következő  évben  a  tel-el-kebiri 
csatában  Arabi  pasa  ellen  harcolt,  az  1884— 85-iki 
nilusi  expedícióban  pedig  a  lovasított  gyalogsá- 
got vezette.  1896-ban  mint  ezredes  az  ausztráliai 
katonai  konferenciákon  elnökölt.  1898— 1900-ban 
a  kanadai  miliciát  vezényelte  s  azután  mint  az 
1.  dandár  parancsnoka  részt  vett  a  dólafrikai  há- 
borúban. 1901— 1904.  az  ausztráliai  csapatok  pa- 
rancsnoka volt. 

3.  jff.,  James,  angol  geológus,  szül.  Edinburgh- 
ban 1726  jún.  3.,  megh.  u.  0. 1797  márc.  26.  Szülő- 
városában, Leidenben  és  Parisban  orvostant  tanult 
s  aztán  a  geológiának  szentelte  magát.  Ó  az  ú.  n. 
plutonikus  iskola  megalapítója  a  geológiában. 
Főbb  művei:  Theory  of  the  earth  (Edinburgh 
1796,  2  köt.) ;  Considerations  on  the  nature,  qua- 
lity  and  distinctions  of  coal  and  culm  (1777) ;  On 
the  philosophy  of  light,  heat  and  flre  (Edinburgh 
1794). 

Huttrop,  előbb  önálló  porosz  falu  az  esseni 
közigazgatási  kerületben,  1908  óta  Essen  egyik 
városrésze. 

Huttwyl  (Huttwü),  svájci  város  az  Emme- 
\'6\^Y^Qn{\.  Emmenthal),  646  m.  magasban,  (1910) 
4220  lak.,  posztó-  és  bútorgyárral,  cserzöiparral. 
1408-ban  Bem  városába  került.  1653.  a  paraszt- 
szövetség itt  esküdött  össze  a  városok  uralma  el- 
len. Az  elnyomott  parasztlázadás  vezérének,  Klaus 
Leuenbergemek  1903.  szobrot  emeltek. 

Hutyra  Ferenc,  állatorvosi  főiskolai  rektor,szül. 
Szepeshelyt  1860  szept.  6.  Egyetemi  tanulmányait 
Budapesten  végezte,  1883.  avatták  orvosdoktorrá. 
3  éven  át  Scheuthauer  asszisztense  volt,  1886.  az 
állatorvosi  tanintézeten    segédtanárrá,  1888.  a 


Hutzier 


—     417 


Huygens 


belorvostan  és  járványtan  tanárává  nevezték  ki, 
1889.  egyetemi  magántanári  képesítést  szerzett. 
1897.  az  állatorvosi  akadémia  igazgatójává,  1899. 
az  újjászervezés  után  az  állatorvosi  főiskola  rek- 
torává nevezték  ki,  melynek  elsőrendű  tudomá- 
nyos intézetté  való  fejlesztését  hathatósan  előse- 
gítette. Részt  vett  az  újabb  állategészségügyi  tör- 
vények és  rendeletek  megalkotásában,  valamint 
a  vámpolitikai  tárgyalásokban.  Az  Országos  Ál- 
lategészségügyi Tanácsnak  és  a  Magyar.  Orsz. 
Állatorvos-Egyesületnek  elnöke.  A  budapesti  VIII. 
nemzetközi  állatorvosi  kongresszusnak  alelnöke 
volt  s  e  kongresszusok  állandó  nemzetközi  bi- 
zottságának alelnöke.  Az  állatorvosi  szakoktatás 
és  tudomány  terén  kifejtett  munkásságáért  1899. 
az  egyetemi  ny.  rendkiv.  tanári,  1906.  a  m.  kir.  ud- 
vari tanácsosi  címet  kapta.  1909-ben  a  bécsi,  1911. 
a  berlini  állatorvosi  főiskola  tiszteletbeli  dokto- 
rává, 1910.  a  Magy,  Tud.  Akadémia  levelező  tag- 
jává választottak.  Tudományos  kutatásainak  fő- 
tárgya az  állati  fertőző  betegségek  oktana  és  profi- 
laxisa, amiről  magyar,  német  és  francia  folyó- 
iratokban és  könyvekben  számos  értekezést  írt. 
Gyakorlati  jelentőségüknél  fogva  legfontosabbak 
a  sertésvészről  és  sertéspestisről  szóló  kutatásai, 
mert  ezek  eredménye  a  sertéspestis  ellen  jól  bevált 
védőoltás.  Főbb  munkái :  A  házi  áUatok  fertőző 
betegségeinek  oktana  (Budapest  1888) ;  Kórbono 
tam  diagnosztika  (1888) ;  Állatorvosi  belgyógyá- 
szat {l.  kiad.  3  köt.  1894—98,  a  H.  kiadást  Marék 
Józseffel  együttesen  dolgozta  át,  190-i) ;  Törvény- 
széki állatorvostan  (1905) ;  Marékkal  együtt  írta 
Spezielle  Pathologie  und  Therapie  der  Haustiere 
c.  két  kötetes  nagy  művét  (I.  kiad.  1905,  IV.  kiad. 
1913),  melyet  lefordítottak  olasz,  orosz,  angol 
és  spanyol  nyelvre  is.  E  Lexikonnak  is  munka- 
társa. 

Hutzier,  Sarak,  német  írónő,  1.  Kainz. 

Hnxl.,  természetrajzi  nevek  után  Huxley 
Thomas  Henry  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Huxley  (ejtad:  hökszii),  Tliomas  Henry,  angol  ter- 
mészetbúvár, szül.Ealingben,  London  mellett  1825 
máj.  4.,  megh.  Eastbourne-ben  1895  jún.  29.  Ele- 
inte orvos  volt,  de  Owen  Stanley  kapitánnyal 
Auszti'ália  északi  és  keleti  forrásvidékei  tájékán 
tett  utazása  arra  késztette,  hogy  zoológus  legyen. 
Kz  utazásának  eredménye  The  oceanic  hydro- 
zoa  című  (1859)  híi-es  munkája  volt.  1855.  H.  a 
Royal  Institutionban  a  fiziológia  és  a  londoni  bá- 
nyász-iskolában az  állattan  tanára  lett.  1862.  a 
Royal  College  of  Surgeons  intézetben  az  összeha- 
sonlító boncolástan  és  a  fiziológia  tanárává  nevez- 
ték ki.  H.  1855  óta  a  gerinces  állatok  és  az  em- 
ber tanulmányozásával  foglalkozott.  Nagy  feltű- 
nést keltött  Evidence  as  to  man's  place  in  nature 
(3.  kiad.  London  1864)  c.  műve,  melyben  kimu- 
tatta, hogy  az  emberszabású  majmok  sokkal  kö- 
zelebb állnak  anatómiai  tekintetben  az  emberhez, 
mint  a  többi  majmok  az  emberszabású  majmok- 
hoz. Egyéb  munkái :  Elementary  atlas  of  cx)mpara- 
tive  ost«ology  (London  1864) ;  Lectures  on  compa- 
rative  anatomy  (u.  o.  1864);  Lessons  in  elementary 
physiology  (u.  o.  1866.,  7.  kiad.  1885,  magy.  ford. 
Mn^fyar  Sándor :  Előadások  az  elemi  élettan  köré- 
ből, Budapest  1874);  Palaeontologia  indica  (London 
1866) ;  Anatomy  of  vertobrated  animals(u.  o.  1871) ; 

R&«i  Nagy  Lexikona.  X.  kOt. 


Lay  sermons,  addresses  (u.  o.  1871) ;  Critiques  and 
addresses  (u.  o.  1873) ;  Physiography  (Rudlerrel, 
1877) ;  Anatomy  of  the  invertebrated  animals 
(1877) ;  Practical  instruction  in  elementary  bio- 
logy  (1875) ;  American  addresses  (1877) ;  The  cray- 
flsh  (4.  kiad.  1884);  Introductory  primer  of  Science 
(London  1880,  ném.  Strassburg  1890  és  3.  kiad. 
1895) ;  Science  and  culture,  and  other  essays 
(1882) ;  Essays  on  somé  controverted  questions 
(1892);  Evolution  and  ethics  (1893).  Tanulmá- 
nyainak gyűjteményét  Foster  és  Lankester  Scien- 
tiüc  Memoirs  of  Th.  Henry  H.  címen  adták  ki 
(London  1898—1902,  4  köt. ;  suppl.  1903).  Élet- 
rajzát megírta  fia,  Leonard  H.,  Life  and  letters 
of  Th.  Henry  H.  (London  1900,  2  köt.,  újabb  kiad. 
3  köt.  1903).  V.  ö.  Mitchell  P.  B.,  Thomas  Henry 
H.,  sketch  of  his  life  and  work  (1900).  H.  emlékét 
1900.  Londonban  és  1902.  Ealingben  szobor  fel- 
állításával örökítették  meg. 

Huy  (Huywald),  erdőkkel  borított  magaslatok 
Halberstadt  felett,  a  20  km.  hosszú  hegyvonulat 
legmagasabb  pontja  311  méter  magas,  közelében 
Huysburg  bencésrendi  kolostor  romjával. 

Huy  (ejtsd:  hüi,  flamandul  Hoey),  járási  székhely 
Liége  belga  tartományban,  a  Maas  mellett,  (i9io) 
14,525  lak.,  igen  nagy  papii'gyárakkal,  fémlemez- 
készítéssel, vasöntéssel,  szeszégetéssel,  kőbányák- 
kal és  Belgium  legjelentékenyebb  szőllötermelésé- 
vel.  Fém-  és  posztóipara  a  XI.  sz.-ig  vezethető 
vissza.  Notre-Dame-temploma  (XIV.  sz.)  egyike  a 
legszebb  ilynemű  épületeknek.  Lebeau  államfér- 
fiú szobrával.  Közelében  láthatók  az  1108.  alapí- 
tott Neuf-Moustier  apátság  romjai ;  ebben  temet- 
ték el  1115.  Amiensi  Pétert.  H.  fontos  erősség 
volt.  1467-ben  a  fellázadt  liégeiek  fosztogatták. 
A  XVI— XVII.  sz.-ben  felváltva  franciák,  hollan- 
dok és  angolok  foglalták  el.  Citadelláját  1715. 
lerombolták,  de  1822.  felépítették,  1892.  megerő- 
sítették. 

Huydecoper  (ejtsd:  hajdekoper),  Balthttzar,  hol- 
landi tudós  és  költő,  szül.  Amsterdamban  1695., 
megh.  u.  0. 1778  szept.  20.  Egy  ideig  törvénybtrói 
tisztet  viselt  szülővárosában.  Különösen  az  óné- 
metalfóldi  nyelv  kutatójaként  szerzett  nevet,  ki- 
adva Mel  is  Stoke  Rünki-ónikáját  magyarázó  jegy- 
zetekkel. Költeményeket  fordított  latinból  (Hora- 
tius Satyráit  és  Leveleit),  franciából  (több  tragé- 
diát) s  maga  is  írt  Achilles  címen  tragédiát  (Am- 
sterdam 1719),  mely  hosszú  időn  keresztül  nagy 
becsben  állott. 

Huygens  (ejtsd:  hajhensz),  1.  (Hugenius),  Ghris- 
tian,  hollandi  ílzilcus,  szül.  Hágában  1629  ápr.  14., 
megh.  u.  0.  1695  jún.  8.  Eleinte  jogi,  később  mate- 
matikai és  fizikai  tanulmányokkal  foglalkozott.  Is- 
mételten volt  Angliában  és  Franciaországban.  Az 
optika  neki  köszönheti  a  teleszkópok  javítását ; 
ilyeneket  ö  maga  is  készített.  Tőle  ered  a  fény 
unduláció-elmélete  és  a  kettős  törés  magyarázata. 
1655-ben  fölfedezte  aSatumus  legnagyob  holdját 
és  kiszámította  a  keringésidejét ;  továbbá  fölfe- 
dezte az  Orion  ködfoltot.  A  matematikát  is  fejlesz- 
tette a  görbék  quadraturájának  számításával  és 
egyéb  geometriai  problémák  megoldásával.  1666- 
ban  föltalálta  az  ingaórát  és  a  rugós  óra  szabá- 
lyozóját. Leírását  a  Horologium  c.  kis  munkában 
adta.  1690-ben  jelent  meg  a  Traitó  de  la  lumiére 


Huygfens-féle  elv 


—    418    — 


Húzópánt 


0.  munkája,  melyben  kifejti  a  róla  elnevezett  és 
máig  használt  hullám-elméletet.  Egyéb  munkái : 
De  circuli  magnitudine  inventa,  accedunt  pro- 
blematum,  quorundam  illustrium  constructiones  ; 
De  Satumi  luna  observatio  nova ;  De  terris  coeles- 
tibus  aearumque  ornatu  coniecturae.  A  hollandi 
akadémia  müveit  összes  levelezéseivel  együtt 
díszes  kiadásban  bocsátotta  közre. 

2.  H.,  Canstantyn,  Herr  van  Zuylühem,  hol- 
landi költő,  szül.  Hágában  1596  szeptember  4?., 
raegh.  u.  0.  1687  márc.  28.  Jogot  tanult  s  62  évig 
volt  az  orániai  herceg  titkára.  Egyike  volt  Hol- 
landia legeredetibb  költőinek,  noha  nyelve  itt- 
ott  nehezen  érthető.  Kitűnő  TrijntjeCornelis  c.  víg- 
játéka (1657) ;  költeményei :  Koronbloemen  (Búza- 
virágok, 1658,  böv.  kiad.  1672),  legutóbb  1824. 
jelentek  meg.  Adott  ki  latin,  olasz,  francia  verse- 
ket is  Otia  c.  (1625).  Hagyatékából  adták  ki  a  kö- 
vetkező müveket:  Mémoires  (Jorissen,  Haag  1883); 
Musique  et  musiciens  au  XVII.  siécie  (Jonckbloet 
és  Land,  Paris  1883).  V.  ö.  Jorissen,  Const.  H. 
(Amsterdam  1871). 

Huygens-féle  elv.  Ha  valamely  rugalmas  kö- 
zegnek tetszőleges  A  pontja  rezgő  mozgást  végez, 
akkor  bizonyos  idő  múlva  a  közegnek  más  B 
pontja  is  ugyanilyen  rezgésbe  jő.  A  rezgés  a  kö- 
zegben állandó  sebességgel  halad  tova  egyenes 
vonalban.Ha  a  sebesség  minden  irányban  egyenlő, 
a  rezgő  mozgás  bizonyos  idő  múlva  valamely 
gömbfelületig  ér  s  ennek  összes  pontjai  egyforma 
rezgési  állapotban  vannak;  ezek  együttvéve  a 
hullámfelületet  alkotják. AH.  szerint  a  hullámfelü- 
let minden  egyes  pontja  szintén  hullámkeltő  pont. 
Kis  idő  múlva  ezen  pontokból  apró  hullámok  in- 
dulnak ki,  melyek  közös  burkolója  az  előbbi  hul- 
lámfelülettel ugyanazon  középponttal  bir  s  annak 
későbbi  helyzetét  tünteti  fel.  Ebből  ismét  új  hul- 
lámok indulnak  ki,  melyek  közös  burkolója  ismét 
hullámfelület.  A  rezgés,  mely  J.-ból  B-be  jutott, 
így  mint  sok  rezgő  pontból  B-he  érkezett  rezgé- 
sek eredője  fogható  fel.  Az  egyenes  vonalú  terje- 
dés föltevése  helyes  eredményekre  vezet,  ha  a 
rezgő  mozgás  zavartalanul  terjedhet  tovább.  Ha 
azonban  a  rezgések  útjában  valamely  akadály 
van,  a  helyes  eredményt  csak  a  H.  alapján  kap- 
juk meg.  A  H.  igen  nagy  fontosságú  a  fénytan- 
ban. L.  Fénijelmélet. 

Huysmans (ejtsd .hajzmansz),  1.  Gornelis,  űamaná 
festő,  szül.  Antwerpenben  1648.,  megh.  1727  jún. 

1.  Fölváltva  Antwerpenbon  és  Mechelnben  élt. 
Hatásos,  de  mesterkélt  tájképeket  festett,  amelyek 
Európa  nagyobb  képtáraiban  nem  épen  ritkák. 
Öccse,  H.  Jan  BaptiM  {\&b^~lll&j,  bátyjáéhoz 
hasonló  tájképeket  festett,  miért  is  műveiket  nem 
egyszer  összetévesztik. 

2.  H.,  Joris  Kari,  flamand  származású  francia 
író,  szül.  Parisban  1848  febr.  5.,  megh.  u.  o.  1907 
máj.  12.  Elvégezvén  a  jogot,  hivatabaoki  pályára 
lépett  s  1897-ig  a  francia  belügyminisztérium  szol- 
gálatában állott.  Mint  regényíró,  előbb  a  natura- 
lista csoport  legszélsőbb  szárnyához  tartozott, 
majd  ccmegtért)),  nem  minden  színpadi  póz  nél- 
kül, s  azóta  a  vallásos  életet  rajzolta  Zola  apró- 
lékosan részletező  modorában.  Jeles,  de  különc- 
ködő író,  aki  éppen  ezért  a  nagy  tömeg  előtt  soha 
sem  volt  népszerű.  Főművei :  Marthe  (1876) ;  Les 


soeurs  Vatard  (1879) ;  En  ménage  (1881) ;  mind- 
háromvisszataszító részletekben  bővelkedő  sexuá- 
lis  történet ;  A  rebours  (1884),  egy  beteges  esz- 
téta rajza,  mely  a  szimbolista  költői  irány  kiala- 
kulására vet  világot ;  Lá-bas  (1891),  a  szataniz- 
mus  érdekes  hajtása ;  En  route  (1895) ;  La  cathéd- 
rale  (1898) ;  Sainte  Lydwine  de  Schiedam  (1901, 
kitűnő,  de  fárasztó  korrajz  a  XIV.  sz.  életéből) ; 
L'oblat  (1903,  a  szerzetesi  világból) ;  Les  foulesde 
Lourdes  (1905,  tudatos  ellentétben  Zola  azonos 
szinterű  regényével),  az  utóbbi  öt  katolikus  szel- 
lemben, de  sokszor  betegesen  misztikus  irányzat- 
tal. V.  ö.  J.  Lemaitre,  Les  contemporains  I.  VII. 
(Paris  1885,  1899) ;  R.  Doumin,  Les  jeunes  (u.  o. 
1896) ;  J.  Sageret,  Les  grands  convertis  (u,  o.  1906).    I 

Huyssenit  (ásv.),  olyan  boracit,    amelyben  a   ^ 
magnézium  részben  vassal  van  helyettesítve. 

Huysum  (ejtsd:  hajszöm),  Jan  van,  hollandi  festő, 
szül.  Amsterdamban  1682  ápr.  15.,  megh.  1749 
febr.  7.  Atyjának,  jMsíwsvaw  JET.  festőnek  (1659— 
1716)volt  tanítványa.  Tájképfestőnek  indult,  utóbb 
azonban  főleg  csendéleteinek,  első  sorban  virág- 
képeinek köszönhette  hírnevét.  Gazdag,  színes 
virágcsokrai,  amelyeken  a  mikroszkopikus  finom- 
sággal festett  rovarok  és  lepkék  csodálatot  kel- 
tettek, már  H.  idejében  nagyon  kedveltek  voltak 
és  nagy  árakat  értek  el.  H.  müvei  a  nagy  kép- 
tárakban nem  ritkák ;  a  budapesti  Szépművészeti 
Múzeumban  edénybe  helyezett  virágcsokrot  ábrá- 
zoló képe  látható.  Sűrűn  másolta  műveit  bátyja, 
Jákob  van  H.  (1680-1740). 

Huzag,  1.  bányamérői  mesterszó,  amellyel  a 
bányászati  tájolóval,  fokívvel  és  zs mórral  történő 
mérésnél  az  irányokat  szokás  jelölni.  —  2.  H.,  a 
fegyverek  csöveinek  belső  barázdaszerű  bemé- 
lyedései. L.  Csavarzat. 

Huzal  a.  m.  drót  (1.  o.). 

Húzás,  1.  valamely  erőnek  húzó  hatása.  Ha  u.  i. 
valamely  rúd  egyik  vége  meg  van  fogva,  másik 
végébe  pedig  az  erő  oly  módon  kapaszkodik,  hogy 
annak  iránya  a  rúd  középvonalával  egybeesik  s 
a  támadó  pontot  a  tartó-ponttól  eltávolítja,  akkor 
ez  a  rúd  H.-ra  van  igénybe  véve.  —  2.  jö.-nak 
nevezik  a  vadászok  a  szárnyas  vadnak  esti  és 
reggeli  repülését,  mikor  tartózkodási  helyét  ele- 
delkeresés végett  felcseréli.  —  3.  H.,  1.  Sor- 
solás. 

Húzási  jegyzék,  1.  Sorsolási  jegyzék. 

Húzóbárka,  a  hajó  után  kötött,  bárkaformára 
készült  faláda,  mely  halászáskor  a  kifogott  halak- 
nak élve  való  elrakására  szolgál. 

Húzódás  féljobbra  v.  balra  (katonai),  a  menet- 
ú-ánynak  45  foknyi  szög  alatt  való  megváltozta- 
tása, mely  úgy  hajtatik  végre,  hogy  minden  ka- 
tona félfordulatot  tesz  a  megparancsolt  oldal  felé ; 
egyenest  ■'  vezényszóra  mindenki  ismét  az  eredeti 
irányban  folytatja  elönyomulását. 

Húzogató  farkháló,  1.  Varsaháló. 

Húzógyökér,  összehúzódása  által  a  növény 
testét  a  talajba  mélyebbre  húzza,  különös  jelen- 
tőségű a  csiranövénykéknél  és  a  hagymásnövé- 
nyeknél (1.  az  ábrát). 

Húzóháló,  1.  Oregháló. 

Húzópánt,  az  evező-rúdra  alkalmazott  füles 
pánt,  amelynél  fogva  azt  vonószegbe  lehet  be- 
akasztani. 


Húzörész 


419     — 


Hűbér 


Húzórész,  a  csigasor  zsinegének  az  a  vége, 
amelyen  a  húzó  erö  hat. 
Húzott  csövek,  1.  Cső. 

Húzott  párkány,  téglából  nagyolva  kifalazott 
párkány,  melyet  vakolattal  vonunk  be.  B  bevo- 
nás után  a  párkány  pontos  szelvényének  (profil- 
jának) megfelelően  kimetszett  bádog-sablónt  hú- 
zunk végig  a  még  nedves  vakolaton  s  e  húzást 
addig  ismételjük,  míg  a  párkány  kifogástalan 
alakját  el  nem  nyerte.  A  kisebb  párkány-eleme- 
kot, belső  gipsz-profilokat  nem  falazzuk  ki,  ezeket 
tisztán  vakolatból  vagy  gipszből  húzzuk.  L.  még 
PárMmj. 

Húzóvánkos,  a  hajó  peremére  alkalmazott 
nyerges  fa,  amelybe  az  evező  belefekszik. 

Hab.  V.  Hübn.,  természetrajzi  nevek  mellett 
Hübner  Jákob  (megh.  Augsburgban  1826.)  nevé- 
nek rövidítése.  Lepkékkel  foglalkozott. 
Hűbbe,  ífeiwWcA,  német  vízépítő  mérnök,  szül. 
Hamburgban   1803   szept.   23., 
megh.u.  0. 1871  jún.  1.  Neveze- 
tes érdemei  vannak  Hamburg 
kikötőinek  kiépítése  körül.  1864. 
porosz  államszolgálatba   lépett 
és  különösen  az  Élbe  szabályo- 
zásán és  a  Keleti-tenger  kikötői- 
nek javításán  dolgozott.  Müvei 
Reisebemerkungen  hydrotechni 
schen  Inhalts  (Hamburg  1844) 
Beitrage  zur  Kundé  des  Flut 
gebiets  der  Élbe  (u.  o.  1845) 
Erfahrungen  und  Beobachtun- 
JC  gen  im  Gebiet  der  Strombau- 
kunst  (u.  0.  1853). 

Hübbe-Schleiden,  Wilhelm, 
német  utazó,  szül.  Hamburgban 
1846  okt.  20.  1875- 77-ig  az 
Egyenlítő  alatti  Francia-Kongó- 
ban, 1896—1897.  Brit-Indiában 
volt.  Műve  :  Ethiopien,  Studien 
über  Westafrika  (Hamburg 
1879).  Több  gyai-matpolitikai 
dolgozata  jelent  meg.  Okkultiz- 
mussal is  foglalkozik,  ez  irányú 
müve :  Das  Dasein  als  Lust,  Leid 
und  Liebe  (Braunschweig  1891) ; 
1886-1896.  kiadta  a  Sphinx  c. 
okkultista  havi  folyóiratot. 

Hübér,/<Mfónsé(5',atársadalom  szervezésének  az 
az  alakja,  amely  a  fejlődés  során  mindenütt  előáll, 
midőn  a  vándorló  törzs  letelepedik.  Az  európai  ál- 
lami és  társadalmi  életben  a  középkorban  fejlődött 
ki.  A  H.  alapja  a  föld,  célja  a  fokozottabb  védelem. 
.logilagaH.aH.-úrésH.-esközti  viszonyon  épül  fel. 
A  H.-úr  (seigneur,  herceg,  gróf,  báró  stb.)  az  in- 
^'atlan  főtulajdonosa,  a  H.-es  (vazallus)  az  úr  által 
adományozott  föld  haszonvevő  birtokosa.  A  H.-úr 
a  középkor  folyton  harcban  álló  katonája.  A  va- 
zallus szolgáltatásai  kezdetben  a  katonai  szolgá- 
latok fejében  járnak.  Eleinte  a  H.-esnek  csak  sa- 
ját személyére  nézve  volt  joga  a  birtokhoz  s  leg- 
feljebb ha  fia  is  azon  H.-úr  szolgálatában  állott, 
nyerte  ez  is  folytatólag  azt  meg,  azonban  a  H.-úr 
felbonthatta  a  szerződést  s  elvehette  a  birtokot 
a  vazallusától.  Később  azonban,  a  Karolingok 
uralkodása  után  a  IX.  sz.  vége  felé  s  főleg  a 


A  sáfrány  húzófjyö- 

kerei,  bl  a  levél,  k  a 

tiatal  és  idős  gumó, 

«  húzógyökerek. 


X.  sz.-ban  jogrendszerré  alakult  át  a  H.-iség,  mi- 
dőn is  a  H.-birtok  örökölhetővó  vált,  míg  csak  a 
H.-esnek  utódai  maradtak,  sőt  a  H.-es  azt  bizo- 
nyos megszorítások  mellett  el  is  idegeníthette.  A 
H. -birtokkal  (beneficiummal)  adományozott  sza- 
bad férfi  hűségi  Ígéretet  (commendatio)  tett,  ezt 
tették  minden  utódai  is,  mely  hűségi  fogadalom 
letétele  bizonyos  formaságokhoz  volt  kötve.  A 
hűbérúr  (senior,  dominus)  elfogadta  e  fogadalmat, 
s  erre  a  H.-es  hadi  és  egyéb  szolgálatai,  valamint 
a  H.-úr  kötelezettségei  meghatároztattak.  AH.-es 
egyenesen  birtokainál  fogva  volt  köteles  a  hadba 
menni  s  egyáltalában  az  ú.  n.  H.-i  szolgálatokat 
teljesíteni.  A  H.-birtokot  a  H.-úr  beleegyezésével 
a  H.-es  részekre  osztva  al-H.he  is  adhatta,  ezek 
al-H.-eseknek  neveztettek. 

A  H.-i  viszony  megállapítása  különböző  volt, 
H.-essé  avattatott  az  illető  a  á^ás^r^ó  megérintésé  vei 
(zászló-H.),  gynrü  vagy  kard  által ;  papi  H.-nél  a 
legrégibb  időben  gyűrű-  és  pálcával,  a  wormsi  béke 
óta  (1122)  pedig  kormánypálcával.  A  H.  egy  kü- 
lönleges faja  volt  az  ú.  n.  vár-H. ;  eme  H.-esek  tar- 
toztak a  H.-úrnak  várát  őrizni,  védeni,  ők  alkot- 
ták a  várőrséget.  Uralkodónak  várában  a  várőr- 
ség feje  őrgrómak  (Burggraf),  egyéb  uraknál  vár- 
nagynak (Burgvogt)  neveztetett,  az  őrség  várnép 
(Burgmánner)  nevet  viselt.  A  tulajdonkópeni  had- 
H.-esek  mellett  volt  még  egy  külön  osztálya  a 
H.-eseknek.  Ugyanis  a  legrégibb  időktől  fogva  a 
fejedelmek,  helytartók,  egyháznagyok  udvaránál 
találkozunk  udvari  tisztviselőkkel,  kik  eleinte  va- 
lóban tettek  szolgálatot,  utóbb  már  csak  az  udvar 
fényének  emelésére  szolgáltak.  Nagyobb  tekin- 
télyt csakis  terjedelmesebb  birtoktest  birása  adott 
ama  korban,  amely  még  az  állampolgárságot  is 
csak  a  birtokhoz  kötötte,  s  ezért  e  f'őiidvari 
tisztek  is  hivataluk  viseléséért  nagyobb  birtokok 
haszonélvezetébe  helyeztettek.  így  keletkezett 
az  udvari  H.  (Hoflehne),  mely  utóbb,  főleg  I.  ^vi- 
gyes  kora  óta,  ugyancsak  örököl  hotövé  vált.  A 
nemességre  mind  vonzóbbá  válván  az  udvar 
fénye,  tódultak  az  udvari  szolgálatba,  hol  az  ud- 
vari szolganépség,  amint  őket  nevezték,  minisz- 
teriálisok  (servi  ministeriales)  fölött  gyakorolták 
a  felügyeletet.  Gyakran  e  miniszteriálisok  is  uruk 
engedelmével  viszont  másokra  ruházták  át  teen- 
dőik ellátását,  minek  fejében  aztán  ezek  is  H.- 
birt okban  részesíttettek.  Pusztán  a  fő-H.-uraság 
elismerése  okából  is  keletkezhetett  H.-jogviszony, 
melynek  jeléül  évente  valamely  adónemet  kellett 
beszolgáltatni.  Előfordult  gyaki'abban  fejedelmi 
H.  is.  Mindez  elvégre  is  oda  fejlődött,  hogy  már 
a  X.  és  XI.  sz.-ban  alig  létezett  más  alattvalói  kö- 
telesség, mint  csupán  a  H.-viszonyból  kifolyó,  s 
a  H.-úr  (souzérain)  és  az  uralkodó  (souverain)  felőli 
fogalom  teljesen  összezavartatott  s  igen  hatal- 
masnak kellett  már  lennie  annak  az  úrnak,  aki 
támaszkodva  önerejére,  merészkedett  H-i  aláve- 
tettség nélkül  megmaradni ;  a  császárok  el  is  kö- 
vettek mindent,  hogy  az  ily  független  urakat  sa- 
ját H.-eseiknefc  megnyerhessék.  Tényleg  a  ko- 
rona-H.-esek  Német-,  Olasz-  és  Franciaországban 
majd  minden  hatalmat  magukhoz  ragadtak  a  ki- 
rálytól. A  H.-i  állam  ilykép  annyi  kisebb  államra 
tagolva  jelentkezett,  ahány  ily  hatalmas  herceg 
V.  gróf  volt  abban,  s  maga  az  uralkodó  fejedelem 

87* 


Hübéradó 


420 


Hűbériével 


csak  első  volt  eme  kis  fejedelmek  között.  A  ki- 
rályság épp  ezórt  mindig  védelmére  kelt  az  alsó 
H.-eselcnek  a  neki  közvetlenül  alávetett  hercegek 
és  grófok  ellenében,  ott,  ahol  e  hatalmasok  a  H.-i 
viszonynak  alattvalói  viszonnyá  alakításán  mun- 
kálkodtak, miért  is  nem  ritkán  az  alsóbb  H.-eseket 
a  főbb  H.-urak  hatósági  köre  alól  végkép  fel  is 
szabadították  a  királyok  (exemtio).  Ebből  kifo- 
lyóan a  király  s  a  hatalmasok  közt  a  súrlódások 
napirenden  voltak ;  s  végre  is  a  királyság  szö- 
vetkezvén az  alsóbb  H.-esekkel  és  a  városokkal  a 
H.-iség  hatalmának  megdöntésére,  ez  lassanként 
be  is  következett. 

Magyarországhcm  a  H.  nem  jutott  uralomi-a. 
Az  egy  nemzette  alakult  törzsek  összetartó  kap- 
csa, a  királyság  nem  változott  át  sohasem  fö-H.- 
úri  hatósággá.  Azonban  a  nyugati  irányoknak 
hatását  végleg  Magyarország  sem  kerülte  ki.  A 
magyarság  élete  a  XVI.  sz.-tól  kezdve  a  nyugati 
H.-i  intézmények  folytonos  meghonosításáról  tesz 
tanúságot.  A  hatalmas  főurak  nálunk  is  nagy  ki- 
terjedésű birtokaik  felett  mindazon  jogok  gyakor- 
lását egyesítik,  melyek  a  királyságot  illetik  meg 
(Csákok,  Cilleiek  stb.).  Hogy  a  H.  ez  irányban 
tovább  nem  fejlődött,  ennek  oka  az  az  eltérősége, 
mellyel,  mint  ősiség  (1.  o.),  nálunk  tovább  fejlő- 
dött. Az  ősiség  ugyanis  nem  ismeri  a  főnemesek 
fő-H.-úri  állását ;  nemcsak  a  főnemes  áll  közvet- 
lenül a  király  (később  a  korona)  alatt,  hanem  a 
köznemes  is.  A  köznemesség  anyagi  létét  bizto- 
sította az  ősiség,  mert  a  birtokot  a  családhoz  kap- 
csolta s  ennyiben  az  adományi-ingatlan  átörökít- 
hetőségét  a  H.  elveinek  megfelelően  megszorítja. 
A  H.  továbbfejlődését  nálunk  az  egész  ország  te- 
rületét egybefonó  közjogi  szervezet  akadályozta 
meg. 

Hübéradó.  A  hűbérúr  és  hűbérese  között  a 
jogviszony  kölcsönös  s  így  kétoldalú  volt,  mert  a 
hűbériség  a  hűségnek  s  az  ennek  fejéhen  nyúj- 
tandó jutalomnak  és  pedig  a  hűbérúr  részéről  a  bir- 
tokadásnak s  oltalomnak,  a  hűbéres  részéről  pedig 
a  hadbamenésnek  s  a  védelemnek  egymás  iránti 
kölcsönössége  szerződésen  alapulván,  tulajdonkó- 
peni  H.-nak  fogalma  alá  csakis  az  eshetik,  midőn 
a  királyok  fő  hűbéruraságának  elismerése  oká- 
ból keletkezett  hűbémól  az  elismerés  jeléül  a  fő 
hűbérúrnak  bizonyos  adó  volt  évenként  beszolgál- 
tatandó ;  ilyen  lehetett :  paripa,  falka  kutya, 
vadászsólyom,  esetleg  bizonyos  cselekvények,  mi- 
lyenek voltak  pl.  a  kengyel  vas  tartás  ünnepélyes 
alkalmakkor,  a  hübérúrnál  megjelenés,  a  csapat 
előtt  való  táncolás,  valamely  ügyes  mutatvány- 
nak megtétele,  tojásnak,  fillérnek  átnyújtása.  Mi- 
dőn pedig  az  állandó  hadsereg  behozatalával  a 
hűbérestől  hadi  szolgálatokat  többé  nem  kívántak, 
életbe  lépett  bizonyos  pénzösszegnek  adó  gyanánt 
való  lefizetése  vagy  —  s  főleg  a  XVH.  sz.-tól  — 
az  ú.  n.  harcparipa-pénznek  (Ritterpferdgelder) 
beszolgáltatása. 

Hübér-biróság.  A  hűbórjogviszonyból  kifolyó 
peres  és  peren  kívüli  ügyek  ellátását  a  H.  esz- 
közölte ;  ez  a  hűbérúr  udvarában  (hübér-udvar) 
tartotta  üléseit ;  elnöke  volt  a  hűbérúr,  tagjai  a 
hűbértársak,  és  pedig,  ha  a  peres  fél  vagy  a  vádlott 
vazallus  volt,  úgy  az  ítélő  tagoknak  a  peres  fél- 
lel egyenlő  rangban  állóknak,  egyenlő  születé- 


süeknek  kellett  lenniök.  A  per  tárgya  lehetett  az 
úgynevezett  felonia  (1.  o.).  ítélt  továbbá  e  biróság 
a  hűbérestársnak  a  hűbérúr  ellenében  emelt  pa- 
nasza vagy  igényei  fölött  is ;  meghatározta  to- 
vábbá a  jövőre  nézve  a  hűbéreseket  és  hűbér- 
urat  kötelező  szabványokat  s  gyakran  e  biróság 
az  egész  hercegségnek  vagy  grófságnak  törvény- 
hozási, bíráskodási,  kormányzati  ós  hadigazgatási 
teendőit  látta  el.  A  hűbérúr  felhívására  köteles 
volt  a  hűbéres  a  H.-ban  részt  venni,  illetve  ott 
helyét  mint  bíró  elfoglalni.  Ez  egyenesen  a  hűbéri 
tartozások  egyike  volt.  Midőn  idővel  az  állandó 
hűbérudvarok  keletkeztek,  a  hűbéresnek  meg- 
szíint  az  a  kötelessége,  hogy  e  bíróságban  részt 
kellett  vennie.  Az  ítélkezés,  az  ügyek  ellátása  a 
fennálló  hűbérjog  (1.  o.)  értelmében  történt.  A  pör 
eljárását  legtöbbnyire  a  «Fehde»  v.  (fPaida»  (1.  o.) 
ós  a  bajvívás  (1.  o.)  alkották. 

Hübérbirtok,  1.  Hűbér. 

Hűbéres,  1.  Hűbér. 

Hűbéreskü,  a  hűbéri  vagyonnak  a  hűbéresre 
szállásakor  a  hűbéres  által  leteendő  eskú.h.Hübér. 

Hűbériség,  1.  Hűbér. 

Hűbéri  szolgáltatások,  1.  Hűbér. 

Hűbéri  viszony,  1.  Hűbér. 

Hűbérjog.  Az  a  jog,  melynél  fogva  a  hűbérúr 
a  tőle  függő,  tulajdonát  tevő  földterületet,  jószá- 
got vagy  pedig  hivatalt,  tisztséget  hűbórül  adja ; 
másrészt  pedig  az  a  jog,  melynél  fogva  a  hűbé- 
res javadalmát  tartja  és  birja,  vagyis  a  hűbéres- 
nek birtokcíme.  A  kisebb  hűbéri  társadalmak  j 
mindegyike  saját  külön  hűbérjoggal  birt ;  szóval  1 
annyiféle  jog  létezett,  ahány  hűbér,  ahány  város  ^ 
volt.  A  szokások  közössége  hozott  ugyan  létre 
ezekben  bizonyos  hasonlatosságot,  de  az  egész 
országra  kiterjedő  egyforma  jogrendszer  nem  lé- 
tezett, így  nem  is  volt  tulajdonképení  német  v. 
francia  jog,  hanem  találunk  egy  tömeg :  Volks- 
recht,  Landrecht,  Stadtrecht,  Hofrecht  című  jog- 
szabványt (ilyen  pl.  a  Sachsenspiegel  1218.  és  a 
Schwabenspíegel  1268—1282  közt  szerkesztve), 
vagy  Franciaországban  egy  csomó  u.  n.  cou- 
tume-t.  Már  a  Xíl.  sz.-ban  keletkeztek  az  ú.  n. 
Libri  feudorum,  a  hűbérjog-könyvek ;  ez  Lombar- 
diában készült  császári  rendeletek  s  feljegyzések 
alapján  a  hűbér-udvarok  szokásjogáról  s  főleg  a 
milanói  szokásjog  szerint,  mely  aztán  a  hűbéri 
Európa  felének,  lehet  mondani,  törvénykönyvévé 
is  vált.  Eme  partikuláris  jogokból  készültek  utóbb 
a  hűbérállamok  általános  jogai  s  jogkönyvei,  el- 
lentétben hazánkkal,  hol  az  általános  jog  előzte 
meg  a  később  fejlődött  partikulárist. 

Hűbérkönyv,  a  hűbérbe  adott  birtokok  meny- 
nyiségének  s  a  hűbéresek  neveinek  feljegyzésére 
szolgáló  könyv. 

Hűbériével.  A  hűbérvagyon  a  hűbéresre  ú.  n. 
invesztitúrával  ment  át,  a  hűbéres  a  szokásos  for- 
maságok mellett  esküt  tett  s  kapta  urától  a  hű- 
bérlevelet  (Lehns-Brief),  vagyis  azt  az  okiratot, 
mely  a  hűbéres  és  hűbérúr  között  létrejött  jog- 
viszonyt megállapította,  melynek  értelmében  az 
úi'  kapta  a  hűbérszolgáímányokat,  jelesül  a  kato- 
náskodást, fegyverszolgáltatást  s  udvari  szolgá- 
latot, a  XVII.  századtól  fogva  pedig  csak  pénzbeli 
adózást ;  viszont  a  hűbéres  az  úr  részéről  az  ol- 
talmat s  a  bérbii-tokot  haszonélvezetül. 


Hűbéröröklés 


—     421 


Hübner 


Hűbéröröklés.  A  hűbénir  a  hűbéres  elhaltá- 
val nem  volt  jogosítva  a  húbérbirtokot  magá- 
nak visszavenni,  hanem,  nehogy  a  húbérrendszer 
sérelmet  szenvedjen,  köteles  volt  azt  hiibérül 
tovább  adományozni  s  azt,  hogy  a  hűbériség 
a  középkor  uralkodó  intézményévé  emelkedett, 
egyedül  az  a  körülmény  teremtette  meg,  hogy  a 
háborúban  részvétel  s  hűség  fejében  jutalmul  adott 
birtok  a  birtokosnak  családjában  örökössé  vált  s 
hogy  e  tisztségek  is,  a  hercegi  s  grófi  hivatalok, 
többnyire  a  családok  örökös  birtokába  mentek  át 
éspedig  nemcsak  ahivatallal  egybekötött  hatósági 
jog,  hanem  maga  a  birtok  is.  E.-Németországban, 
Dániában,  Poroszországban  s  Lengyelországban 
pl.  az  ó-német  hűbértörvények,illet  ve  jogszabályok 
szerint  —  eltérően  a  lombard-jogtól,  amelynél 
fogva  az  oldalrokonok  is  öröklésre  hivatottak  vol- 
tak —  a  hűbéres  csakis  törvényes  örököseire 
hagyhatta  a  birtokot  s  ezeket  abból  végrendelet- 
tel ki  sem  zárhatta,  feltéve,  ha  hűbérkópes  örö- 
kösei voltak,  miért  is  nőkre  az  át  nem  mehetett, 
kivéve  a  női  hűbért.  Azt,  aki  hűbért  örökölt,  a 
hűbérjog  szerint  hübérörökös-nek  nevezték,  hogy 
megkülönböztessék  az  allodiális  birtok  örökösé- 
től. Több  egyenlő  izén  álló  rokon  létében  vala- 
mennyien örököltek,  de  a  birtokot  szét  nem  dara- 
bolhatták, hanem  egyik  közülök  megvette  s  a 
pénzen  osztoztak  meg  s  csakis  akkor  szállhatott 
vissza  a  höbér  a  dominusra,  ha  valamennyi  hűbér- 
képes  utód  kihalt.  Az  ú.  n.  paraszthiíbéréknél 
(feudum  rustica,  ignobilia),  mely  nem  alapult  hadi 
kötelezettségeken,  az  öröklés  ugyancsak  a  hűbér- 
rendszer  szerint  történt. 

Hűbérpénz.  Midőn  a  hűbérúr  személye  válto- 
zott, hogy  a  hűbérújltás  (renovatio  feudi)  helyt 
foghasson,  a  hűbéres  felpénzt  adott  az  új  hűbérúr- 
nak, ez  a  H.  (laudemium).  Valahányszor  öröklés 
esete  következett  be,  vagy  a  hűbérúr  változott, 
mindannyiszor  újra  kellett  fizetni.  A  hűbéresre 
háruló  eme  gyakori  adózás  igen  nyomasztó  volt, 
miért  is  utóbb  az  államok  ezt  a  terhet  meg  is 
váltották,  a  hűbérúrnak  kárpótlása  mellett. 

Hübérrendszer,  1.  Hűbér. 

Hübértörvényszék,  1.  Hübérhiróság. 

Hübérújítás,  i.  Hűbérpénz. 

Hűbérúr,  1.  Hűbér. 

Hübérvesztés,  1.  Felonia. 

Hübler,  Bernhard,  német  egyházjogász,  szül. 
Kottbusban  1835  máj.  25.,  megh.  Berlinben  1912 
ápr.  12.  1865-ben  Berlinben  magán-,  1868.  rend- 
kívüli, 1869.  Breisgau-Freibm-gban  rendes  tanár 
lett.  1870-ben  a  porosz  kultuszminisztériumban 
tanácsos,  majd  titkos  főkormánytanácsos,  1880-  az 
egyházjog  rendes  tanára  lett  a  berlini  egyetemen. 
Főművei :  Ziu"  Revision  der  Lehre  von  der  recht- 
lichen  Natúr  der  Konkordate  (Ttibingen  1865) ; 
Die  Konstanzer  Refoimation  und  die  Konkordate 
von  1418  (Leipzig  1878);  Eheschliessung  und 
gemischte  Éhen  in  Preussen  (Berlin  1883) ;  líir- 
chenrechtsquellen  (u.  o.  1888,  4.  kiad.  1902). 

Hübn.,  1.  Hüb. 

Hübner,  1.  Alexander,  gróf,  osztrák  diplomata, 
szül.  1811  nov.  26.  Bécsben,  megh.  u.  o.  1892  júl. 
30.  Attasé  volt  Parisban  és  Lisszabonban,  majd  fő- 
konzul  Lipcsében,  1848-ban  pedig  Rainer  főherceg 
mellé  osztották  be  Milanóban.  A  következő  évben 


Schwarzenberg  herceg  párisi  nagykövetté  ne- 
vezte ki  s  így  az  1856-iki  kongresszuson  ö  képvi- 
selte a  monarchiát.  1859-ben  rendőrminiszter  volt 
a  Rechberg-minisztériumban,  1865.  pedig  vatikáni 
nagykövet.  1867-ben  megvált  az  államszolgálattól 
s  1879.  tagja  lett  az  urakházának,  ahol  klerikális 
szellemben  működött.  1888-ban  gróf  lett.  Tudo- 
mányos és  szépirodalmi  művei :  Sixte-Quint 
(Paris  1870,  3  köt.);  Ein  Spaziergang  um  die 
Welt  (1874  u.  0.,  2  köt.,  7.  kiad.  1891 1  köt. ;  fran- 
ciául és  angolul  is  megjelent,  magyarra  Toldi 
László  fordította :  Séta  a  világ  körül,  Budapest 
1884) ;  Durch  das  Britische  Reich  (u.  o.  1886,  2. 
kiad.  1891;  magyar  ford, :  A  brit  birodalmon 
keresztül,  Budapest  1892) ;  Ein  Jahr  meines  Le- 
bens,  1848—49  (Leipzig  1891). 

2.  H,  Emil,  német  klasszikus  filológus,  H.  6. 
fia,  szül.  Düsseldorfban  1834  júl.  7.,  megh.  Ber- 
linben 1901  febr.  21.  Egyetemi  tanulmányait  Ber- 
linben és  Bonnban  bevégezve,  tanulmányutakat 
tett  Itáliában,  Francia-,  Spanyolországban,  Por- 
tugáliában, majd  Angol-  és  Skótországban.  1859- 
ben  a  berlini  egyetemen  magántanár,  1863.  rend- 
kívüli, 1870.  rendes  tanár.  Főkép  az  epigraílká- 
ban  és  a  filológia  könyvészetében  fejtett  ki  buzgó 
működést.  Kiadta  a  spanyolországi  főuratokat 
(Inscriptiones  Hispániáé)  a  Coi^pus  inscriptionum 
latinarum  2.kötetóben  (1869),  az  angolországiakat 
a  7.-ben.  Idevágó  művei  még :  Exempla  scripturae 
epigraphicae  latináé  (Berlin  1885).  Megírta  a  ró- 
mai epigrafikát  az  Iwan  Müller-féle  filológiai  kézi- 
könyvek sorozatában  (2.  kiad.  1892).  Nevezete- 
sek: Die  antiken  Bildwerke  in  Madrid  (1862) ;  Ar- 
queologia  de  Espana  (1889) ;  Römische  Herrschaft 
in  Westeuropa  (1890).  Monumenta  linguae  Iberi- 
cae  (Berlin  1893).  Bibliográfiai  összeállítások: 
Grundriss  zu  Vorlesungen  über  römische  Litera- 
turgeschichte  (Berlin  4.  kiad.  1878) ;  Grundriss  zu 
Vorl.  über  lat.  Grammatik  (2.  kiad.  1881) ;  Über 
die  griech.  Syntax  (1883) ;  Bibliographie  der  class. 
Altertumswissenschaft  (2.  kiad.  1889).  Egyik 
szerkesztője  volt  a  Hermes  c.  folyóiratnak  (1806— 
1881)  és  az  Archaeologische  Zeitung-nak. 

3.  H,  Heinrich,  német  festő,  H.  6.  fia,  szül. 
Berlinben  1869  aug.  21.  A  düsseldorfi  akadémián 
tanult.  A  berlini  szecesszió  tagja.  Fest  képmáso- 
kat, tájképeket,  intérieuröket  és  csendéleteket, 
melyeket  mind  a  színek  finomsága  és  világító- 
ereje tüntet  ki. 

4.  ff.,  Jákob,  1.  Hub. 

5.  H,  Johann,  német  író,  szül.  1668  ápr.  15. 
Tüi'chauban,  megh.  1731  máj.  21.  Hamburgban. 
Itt  a  Johanneum  rektora  volt.  Földi*ajzi  könyvei 
és  bibliai  történetei  nagyon  sok  kiadást  értek.  A 
XVIII.  sz.-ban  nálunk  is  elterjedtek.  így  a  Kurze 
Pragen  aus  der  altén  u.  neuen  Geogr.  (1693)  A 
Geographicai  Tudomány  első  kezdetei  (Hálában 
1749)  címmel,  a  Zweimal  52  auserleseno  bibi. 
Historieu  u.  Pragen  (1714)  Száz  és  négy  váloga- 
tott Bibliabeli  Históriák  stb.  (Pozsony  é.  n.)  cím- 
mel. Ez  utóbbi  alapvető  mű  volt  Németországban 
a  bibliai  történetek  tanítására  nézve.  H.-re  vo- 
natkozik e  kifejezés:  «Ez  a  dolog  Hübnere»,  azaz 
a  nyitja ;  mintegy  utalás  arra,  hogy  H.  müveiben 
mindenre  van  magyarázat.  V.  ö.  lőth  B.,  Szájrúl 
szájra  (Budapest  1895). 


HUbnere  van  a  dologrnak 


—     422 


HüJUk 


6.  H.,  Július,  német  festő,  szül,  Ölsben  (Szilé- 
zia) 1806  jaii.  27.,  megh.  1882  nov.  7.  Berlinben, 
majd  Düsseldorfban  Schadow  W.  vezetése  alatt, 
azután  Olaszországban  tanult.  Itt  festette  Ruthot 
ós  Noémit  ábrázoló  képét  (1830,  Berlin,  National- 
galerie).  1871— 82-ig  a  drezdai  képtár  igazgatója 
volt.  A  düsseldorfi  romantikus  történeti  irányt 
követő  sok  képe  közül  említendők :  A  kis  Jézus 
a  felhőkön ;  Az  őrangyal  (Berlin,  Nationalgalerie); 
Az  aranykor ;  Luther  ós  Eck  vitája  (drezdai  kép- 
tár). H.  adta  ki  a  drezdai  képtár  lajstromát  (5. 
kiad.  1880). 

7.  H.,  Kari,  német  festő,  szül.  Königsbergben 
1814  jún.  17.,  megh.  1879  dec.  5.  Düsseldorfban 
Schadownak  és  Sohnnak  volt  tanítványa.  Szociá- 
lis célzatú  festményei  közül  említendők :  A  szilé- 
ziai takácsok  (1845);  A  vadászati  jog  (Berlin, 
Raveué-féle  képtár) ;  A  kivándorlók  (1846,  krisz- 
tiániai  múzeum) ;  A  zálogolás  (1847,  königsbergi 
múzeum) ;  Menekülés  tűzveszélyből  (1853) ;  A  bű- 
nös nő  a  templom  kapujánál  (1867,  Berlin,  Natio- 
nalgalerie). 

8.  H.,  Ottó,  német  statisztikus,  szül.  Lipcsében 
1818 júl.  22.,  megh.  Berlinben  1877  febr.  3.  Egyike 
volt  a  német  szabadkereskedelmi  párt  legtevéke- 
nyebb tagjainak.  1849-ben  Berlinben  telepedett 
le  és  ott  alapította  a  Statistisches  Archív  c.  gyűj- 
teményt. Ismeretes  1851  óta  évenkint  megjelenő 
Statistische  Tafel  aller  Lánder  der  Erde  (Frank- 
furt a.  M„  most  Juraschek  adja  ki)  e.  műve.  Egyéb 
művei  közül  említjük :  Die  Bankén  (Leipzig  1853). 

9.  H.,  Uk'ich,  német  festő,  H.  6.  fia,  szül.  Ber- 
linben 1872  jún.  17.  Tanulmányait  a  karlsruhei 
és  a  berlini  Pehr-akadémián  végezte.  Csaknem 
kizárólag  tájképeket  fest,  leginkább"  a  kikötőket 
szereti  ábrázolni.  «Nyári  nap»  c.  festménye  a 
karlsruhei  képtárban  látható.  A  berlini  szecesszió 
tagja. 

Hübnere  van  a  dolognak  v.  ez  a  dolog  Hüb- 
nere,  1.  Rühner,  5. 

Hűbnerit  (ásv.),  tiszta  mangánwolframit,  kép- 
lete MnWO^,  monoklin,  izomorf  a  wolframittal ; 
baraásfekote  —  halványsárga,  áteső  fényben  ru- 
binpiros —  sárga,  üveg-gyantafényü,  hosszútáb- 
lás kristályok.  Lelőhelye  Silverton  Coloradóban ; 
Inverness  Co.  Nova  Scotiában ;  Adervielle  a  Hau- 
tes-Pyrénócsben ;  Mammoth-District  Nevadában. 
(L.  mégWolframit)  A  blumit  nem  egyéb,  mint  H. 

Hübsch  Adolf,  zsidó  teológus,  szül.  Szentmik- 
lóson 1830  szept.  18.,  megh.  New  Yorkban  1884 
okt.  10. 1848-ban  a  honvédseregbe  lépett,  hol  tiszti 
rangot  nyert.  1858-ban  Prágába  ment,  hol  egye- 
temi tanulmányai  befejezése  után  rabbi  és  hitszó- 
nok volt.  1866  óta  a  newyorki  Ahawat-Cheszed 
zsidó  község  rabbija.  Egyebek  közt  sikeresen  fá- 
radozott a  Hebrew  Union  CoUege  létrejöttén  és 
—  mint  a  sémi  nyelvek  tanára  —  szervezésén  és 
felvirágoztatásán.  Müvei :  Die  5  Megilloth  nebst 
d.  syrisch.  Targum  stb.  (Prag  1866) ;  Orcho  we- 
Amitecho  (német  szónoklatgyüjtemény.NewYork 
1868) ;  Gems  of  the  Orient  (keleti  közmondások 
angolul,  u.  0.  1877). 

Hübsch,  Heinrich,  német  építész,  szül.  Wein- 
heimban  1795  febr.  9.,  megh.  Karlsruheban  1863 
ápr.  3.  Számos  építménye  közül  megemlítendők :  a 
műcsarnok  és  az  udvari  színház  Karlsruheban,  az 


ivócsamok  Baden-Badení)on,  a  katolikus  templom 
Bulachban,  a  protestáns  tomplom  Br.-Freiburg- 
ban.  Művei:  Über  griech.  Architektur  (Heidel- 
berg  1822) ;  In  welchem  Stíl  sollen  wir  bauon  ? 
(Karlsruhe  1828) ;  Bauwerke  (u.  o.  1838,  új  soro- 
zat 1852—59,  3  füzet) ;  Die  .Architektur  und  ihr 
Verháltnis  zur  heutigen  Maierei  und  Sloüptur 
(Stuttgart  1847);  Die  altchristlichen  lürchen 
(Karlsruhe  1858-63,  10  fűz.). 

Hübschmann,  Johann  Heinrich,  német  nyelv- 
buvár,  szül.  Erfurtban  1848  júl.  1.,  megh.  Strass- 
burgban  1908.  1877-ben  Strassburgban  az  össze- 
hasonlító nyelvészet  rendes  tanárává  nevezték 
ki.  Művei:  Ein  Zoroastrisches  Lied  (München 
1772) ;  Zur  Casuslehre  (u.  o.  1875) ;  Zur  Geschichte 
Armeniens  u.  der  erston  Kriege  der  Araber  (Leip- 
zig 1875) ;  Die  Umschreibung  der  iran.  Sprachen 
und  des  Armenischen  (u.  o.  1882);  Armenische 
Studien  (1.  köt.,  u.  o.  1883) ;  Das  indogermanischo 
Vokalsystem  (Strassburg  1885) ;  Etymologie  und 
Lautlehre  der  ossetischen  Sprache  (u.  o.  1887) ; 
Persische  Studien  (1895) ;  Armenische  Grammá - 
tik  (1897).  Fő  érdeme,  hogy  először  mutatta  ki 
az  örmény  nyelv  rokonságát  a  többi  indogermán 
nyelvvel. 

Hfidés,  önkényesen  készült  magyar  szó,  a.  m. 
bénulás.  —  Növénytani  értelemben  a.  m.  hideg- 
merevedés, 1.  Hőhatás. 

Hüdéses  butaság  a.  m.  dementía  paralyUca 
(].  0.) 

Hűffer,  Hermann,  német  jogtudós  és  történet- 
író, szül.  Münsterben  18.30  márc.  24.,  megh.  Bomi- 
ban  1905  márc.  15.  A  bonni  egyetemen  1855.  ma- 
gán-, 1860.  rendkívüli,  1872.  rendes  tanár  lett. 
Volt  képviselő  is.  Számos,  különösen  történelmi 
és  irodalomtörténeti  müve  közül  említjük :  Bei- 
tráge  zur  Geschichte  der  Quellén  des  Kircheu- 
rechts  und  des  römischen  Rechts  ím  Mittelalter 
(Münster  1862) ;  österreich  und  Preussen  gegen- 
über  der  französischen  Revolution  bis  zum  Ab- 
schluss  des  Friedens  von  Campo  Formio  (Bonn 
1868) ;  Die  Politik  der  deutschen  Machte  ím  Revo- 
lutionskrieg  (Münster  1869) ;  Der  Rastatter  Kou- 
gress  und  die  zweite  Koalition  (Bonn  1878—79, 
2  köt.) ;  Quellén  zur  Geschichte  des  Zeitalters  der 
französischen  Revolution  (Leipzig  1900-tól) ;  Der 
Krieg  des  Jahres  1799  und  die  zweite  Koalition 
(Gotha  1904,  2  köt.). 

Húg.,  természettudományi  neveknél  Hügel 
Kari  Alexander  Anselm  báró  (1.  o.)  utazó  nevének 
a  rövidítése. 

Hügel,  Kari  Alexander  Anselm,  báró,  német 
utazó,  szül.  Regensburgban  1796  ápr.  25.,  megh. 
Brüsszelben  1870  jún.  2.  18.30— 37-ig  beutazta  a 
Keletet,  Észak-Afrikát,  Kelet-Indiát,  Uj-Zélandot 
és  a  Fokföldet ;  gazdag  gyűjteményeit  a  bécsi  ud- 
vari könyvtár  ós  a  császári  gyűjtemények  számára 
vették  meg.  Művei :  Kaschmir  und  das  Reich  der 
Siek  (Stuttgart  1840—42,  4  kötet) ;  Das  Kabul- 
becken  (Wien  1851-52,  2  kötet);  Der  StUle 
Ozean  und  die  spanischen  Besitzungen  im  Ostind. 
Archipel  (u..p.  1860). 

Hűjük  (Üjük,  Öjük,  a.  m.  domb),  falu  Angóra 
ázsiai-törökországi  vilajet  Csorum  szandzsálgá- 
ban,  1060  m.  magasan.  Egy  800  lépés  átmérőjű 
kerek  dombon  emelkedő  régi  épület  falain  hittita 


L. 


—     423    — 


Hlilyeségr 


domborművek  láthatók,  továbbá  két  szflnx-szel 
díszített  kapu.  18H5-ban  Hamilton  fedezte  fel. 

Hülek,  a  Névtelen  Jegyző  szerint  Emesének, 
Álmos  anyjának  testvére  (inkább  sógora),  Zoárd 
és  Kadocsa  atyja. 

Hfillen,  előbb  önálló  porosz  falu  az  amsbergi 
kertiletben,  1903  óta  Gelsenkirclien  város  egyik 
része. 

Hüllmann,  Kari  Dietfich,  német  történetíró, 
szül.  Flrdebornban  (Mansfeld  m.)  1765  szept.  10., 
raegh.  Bonnban  1846  márc.  í.  1797-ben  odera- 
frankfurti, 1808.  königsbergi,  1818.  bonni  egye- 
temi tanár,  hol  mint  az  újonnan  alapított  egye- 
temnek első  rektora  nagy  érdemeket  szerzett  an- 
nak szervezése  körül.  Forrástanulmányain  ala- 
puló művei :  Deutsche  Pinanzgeschichte  des  Mit- 
telalters  (u.  o.  1805) ;  Geschichte  des  Ursprungs 
d.  Regalien  in  Deutschland  (Frankfurt  1806) ;  Gre- 
schichte  des  Ursprungs  d.  Standé  in  Deutschland 
(u.  0.  1806-1808,  3  kötet,  2-ik  átdolgozás  Ber- 
lin 1830) ;  Geschichte  der  Dománonbenutzung  in 
Deutschland  (Frankfurt  1807);  Geschichte  des 
byzantinischen  Handels  (u.  o.  1808) ;  Ursprünge 
der  Besteuerung  (Köln  1818) ;  Staatsrecht  des  Al- 
tertums  (u.  o.  1820) ;  Das  Stádtewesen  des  Mittel- 
alters  (u.  o.  1825—29,  4  kötet) ;  Ursprünge  der 
Kirchenverfassung  des  Mittelalters  (Bonn  1831) ; 
Römische  Grundverfassung  (u.  o.  1832) ;  Stádte- 
verfassmig  der  Israeliten  (Leipzig  1834);  Han- 
delsgeschichte  der  Griechen  (Bonn  1839) ;  Grie- 
chische  Denkwürdlgkeiten  (u.  o.  1840) ;  Geschichte 
des  Urspnmgs  der  deutschen  Fürstenwtíi'de  (u.  o. 
1842). 

Hüllők  (állat),  1.  Csúszómászók. 

Hüls  (H.  bei  Krefeld),  porosz  falu  a  düssel- 
dorfi közigazgatási  kerületben,  (i9io)  6868  lak. 
Selyemszövés,  bőrgyártás. 

Hülseu,  l.Boílio  í;on,aporosz  királyi  színházak 
intendánsa,  szül.  Berlinben  1815  dec.  10.,  megh. 
u.  0.  1886  szept.  30.  Katonatiszt  volt  s  mint  ügyes 
dilettáns  magára  vonta  IV.  Frigyes  Vilmos  fi- 
gyelmét, ki  1851.  megtette  intendánsnak.  Hatás- 
körébe tartozott  később  a  hannoveri,  kasseli  és 
wiesbadeni  színház  vezetése  is.  Pontos  ember, 
kiváló  adminisztráló  tehetség  volt,  de  a  művészi 
kérdéseknek  nem  mindig  tudott  megfelelni.  Iránya 
komoly  és  hazafias  volt,  de  félt  az  újításoktól  s 
az  igazi  eredeti  tehetségeket  nem  tudta  föl- 
ismerni. —  Neje,  Helene  v.  H.,  szül.  Haeseler  grófnő 
(szül.  1829.,  megh.  BerUnben  1892  máj.  8.).  Hdene 
név  alatt  verseket,  elbeszéléseket  és  regényeket 
írt,  melyeket  kiváló  elbeszélő  tehetség  jellemez. 
Ilyenek :  Bilder  aus  der  modemen  Welt  (1884) ; 
Binst  imd  jetzt  (1885).  Férje  hagyatékából  kiadta : 
Unter  zwei  Königen.  Erinnerungen  (1888).  -— 
Legifjabb  fia,  Georgv.  £r.,szül.  Berlinben  1858  júl. 
15..  apja  utóda  lett  1903.,  mint  a  berlini  kir.  szín- 
házak föintendánsa.  1909-ben  Hülsen-Haeseler 
névvel  grófi  rangot  nyert. 

2.  H.,  Ghristian,  német  filológus  és  archeoló- 
gus, szül.  Charlottenburgban  1858  nov.  29. 1885- 
ben  gimn.  tanár  Berlinben  és  Grosslichterfeldé- 
ben,  1887-töl  a  római  német  archeológiai  intézet 
másodtitkára.  1880  óta  Henzennel  és  de  Rossi- 
val  kiadja  Róma  városának  latin  fölirásait  (Cor- 
pu8  inscriptionum  Latinarum  VI.,  1882-95).  1909- 


ben  Firenzébe  költözött.  Ónálló  művei:  Varro- 
niansc  doctrinee  qusenam  in  Ovidii  fastis  vestigia 
exstent  (Berlin  1880) ;  Das  Septizonium  des  Septi- 
mius  Severus  (u.  o.  1886);  Die  Alliaschlacht 
(Roma  1890) ;  Das  Forum  Romanum  (u.  o.  1898) ; 
Formae  urbis  Romae  Antiquae  (Kieperttel,  Berlin 
1896) ;  Wandplan  von  Rom  (1901) ;  Das  Forum 
Romanum,  seine  Geschichte  und  seine  Denk- 
máler  (Roma  1904,  2.  kiad.  1905). 

Hültl,  1.  Dezső,  építész,  szül.  Felsőbányán 
(Szatmár  vm.)  1870  ápr.  6.  1906-ban,  kitűnő  ké- 
pesítéssel, doktori  címet  szerzett  s  ő  az  első  épí- 
tészdoktor Magyarországon.  1910-ben  múegyet. 
magántanárrá  lett  s  1913.  a  mű-  és  díszépítóstani 
tanszék  nyilv.  rend.  tanárává  neveztetett  ki. 
Tervei  szerint  épültek :  az  áll.  hivatalnokok 
alapjának  eskütéri  palotája,  a  Pajor-szanatórium, 
a  Kalvin-téri  Pintér-palota  s  n.  o.  a  gazdák  bizl. 
szövetkezetének  palotája,  a  mesterutcai  felső  ke- 
reskedelmi iskola,  a  Kegyesrendiek  budapesti 
székháza  stb.  Főleg  az  olasz  renaissance-stilussal 
foglalkozik  s  Beminiről  1906.  hosszabb  tanul- 
mányt írt. 

2.  H.  Hümér,  orvos,  H.  1.  testvérbátyja,  szül. 
Felsőbányán  (Szatmár  vm.)  1868  júl.  14.  Orvosi 
tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  végezte, 
ahol  1891.  orvosdoktorrá  avatták.  Kovács  József 
klinikáján  volt  tanársegéd  ós  Navratil  Imre  mel- 
lett kórházi  alorvos.  1901-ben  a  sebgyógyítás 
tanából  magántanári  képesítést  nyert,  1910.  a 
budapesti  Szent  István-kórház  egyik  sebészfőor- 
vosává nevezték  ki.  H.  irodalmi  dolgozatai  a  műtő- 
sebészet körébe  vágnak  s  külföldi  és  hazai  folyó- 
iratokban jelentek  meg 

Hülyék,  1.  Hülyeség. 

Hülyenéma  az  olyan  egyén,  aki  az  értelem 
nagymérvű  fogyatkozása  miatt  nem  tanult  meg 
beszélni. 

Hülyeség  (gör.  idiotizmus).  Értjük  alatta  a 
gyöngeelmójtiség  súlyosabb  állapotait,  melyek- 
nek oka  magzati  (születés  előtti)  v.  a  korai  gyer- 
mekévekben való  agyvelőbetegség.  A  H.  legsú- 
lyosabb fokán  néha  még  az  érzékszervi  ingerek 
hatását  sem  tudjuk  biztosan  kimutatni.  Szellemi 
működésről  pedig  szó  sincs.  A  betegek  érzelmi 
világa  hiányzik,  nem  örülnek,  környezetükkel 
nem  törődnek,  fájdalomra  csak  ordítozással  rea- 
gálnak. Cselekedeteik  egyszerű  kényszermozgá- 
sokból állnak,  gyakran  himbáló,  hempergő  moz- 
gásokat végeznek,  arcukat  fintorgatják,  kezükkel 
céltalanul  hadonásznak.  Arckifejezésük  bamba  és 
semmitmondó.  Táplálkozásuk  gépies,  ha  éhesek, 
mindent  lenyelnek.  Beszélni  nem  tanulnak,  csak 
egyes  önkéntelen  és  értelmetlen  hangokat  hallat- 
nak. Járni,  állni  gyakran  nem  tudnak,  vagy  csak 
ügyefogyottan.  Gyakran  nyugtalanok,  folytonos 
mozgásban  vannak.  Testi  fejlődésükben  vissza- 
maradottak,  semmi  tekintetben  sem  tudnak  ma- 
gukról gondoskodni  s  maguki'a  hagyatva  elpusz- 
tulnának. 

A  H.  enyhébb  fokán  a  betegek  az  érzékszervi 
ingerekre  reagálnak,  figyelnek  valamely  hangra, 
fényre.  Ilyen  úton  azután  igen  primitív  benyomá- 
sok is  keletkeznek,  melyeket  azonban  nem  társí- 
tanak. Megjegyzőkópessógük  igen  gyenge.  Alig 
lehet  őket  olvasásra  megtanítani.  Az  ór  át,  az  idő 


Hűm&s 


—    424 


Hűsítő  szerek 


számítást,  a  pénz  értékét  nem  ismerik.  Az  észre- 
vevések  társítása  igen  lassú,  társításaik  egyhan- 
gúak. Beszédjük  igen  fejletlen,  szavakban  sze- 
gény, gyermekes.  A  beszéd  megértése  is  megne- 
hezített s  ezáltal  a  másokkal  való  érintkezés  is  ne- 
hézkes. Nem  igen  játszanak,  mert  gyorsan  kifá- 
radnak. Gondjaik  nincsenek,  csak  a  pillanatnak 
élnek.  Cselekedeteiket  igen  gyakran  önzés  jel- 
lemzi, irigyek,  nem  hálásak,  nem  szeretnek  sen- 
kit. Helytelen  bánásmód  mellett  alattomossá,  erő- 
szakossá válhatnak.  Tisztátalanok,  sokat  esznek. 
A  H.  e  fokán  állókat  két  csoportba  szokás  osztani : 
vannak  bambák  (apatiások),  felfogásuk  nehéz, 
ügyetlenek,  közömbösek  és  vannak  nyughatatla- 
nok (eretikusok),  ezeknek  figyelme  tétova,  han- 
gulatuk változó,  tolakodók,  folyton  izegnek-mo- 
zognak,  lármások. 

A  H.  testi  tünetei  igen  változók,  a  szerint,  mi- 
lyen alapbaj  okozta  a  H.-t.  A  hülyék  gyakran 
törpenövésüek,  gyermekes  fejlődésüek,  sok  rajtuk 
az  elfajulási  jel,  mozgás-  és  beszédzavarokban 
szenveciiek,  nyáluk  folyik,  ágyba  vizelök.  Más- 
kor az  előrehaladt  agyvelöbántalom  tüneteit  ta- 
láljuk, bénulások,  zsugorodások,  görcsök,  nya- 
valyatörés gyakoriak. 

A  H.  kóroktanában  igen  fontos  szerepe  van  az 
örökölt  terheltségnek,  a  szülő  iszákosságának,  a 
bujakómak ;  a  korán  szerzett  H.-ben  pedig  a  fer- 
tőző betegségeknek,  szülési  fejsérüléseknek.  A  H. 
okai  lehetnek  azután  fejlődési  rendellenességek, 
mikrokefália,  porenkefália  s  mások.  A  pajzsmi- 
rigy betegsége  alapján  fejlődő  H.-t  1.  Kreünizmus 
alatt. 

A  H.  gyógyításáról  nem  igenbeszóihetünk,  leg- 
följebb szellemi  kiképezhetöségük  jöhet  szóba. 
Ezt  természetesen  csak  akkor  állapíthatjuk  meg, 
ha  már  szellemi  megnyilvánulások  történnek.  Bs 
e  szerint  a  betegeknek  v.  egyszerű  ápolásáról  v. 
gyógypedagógiai  alapon  való  neveléséről  keU  gon- 
doskodnunk. Az  ápolást  külön  erre  a  célra  fölállí- 
tott «Hülyék  intézete))  teljesíti,  a  rendszeres  ne- 
velést pedig  gyógypedagógiai  intézetek.  L.  Gyógy- 
pedagógia. 

Htimás  a.  m.  facsimile  (1.  o.) ;  gyakran  az 
alterego  (1.  o.)  értelemben  is  vétetik. 

Hüne  V.  Heune  (ném.,  régebben  hiune)  a.  m. 
óriás.  A  ithrniQ))  népnév  —  mely  talán  eredetileg 
«sötétszínű))-t  jelentett  —  a  himn  birodalom  ké- 
sőbbi lakóira  is  átszármazott  s  a  XIII.  sz.  óta  a  még 
általánosabb  «óriás))  jelentést  vette  fel.  Hünen- 
grab  a.  m.  «óriás-sír)).  így  nevezi  a  nép  Bszak- 
Németországban  a  magas  halmokat,  melyek  több- 
nyire prehisztorikus  umatemetőket  rejtenek  ma- 
gukban. 

Hüningen  (Grosshüningen,  franc.  Huningue), 
város  Pelsö-Elszász  mühlhauseni  j.-ban,  (1910)  358á 
lak.  Ny.-ra  3  km.-nyiro  van  a  német  birodalom  leg- 
nagyobb mesterséges  haltenyésztője.  H.-t  Vau- 
ban 1680.  fontos  erősséggé  alkotta,  1796.  Abba- 
tucci,  aki  hősi  halált  halt  és  1815.  Barbanégre  az 
osztrákok  ellen  hősiesen  védték,  de  hosszabb 
ostrom  után  1815.  János  főherceg  mégis  elfog- 
lalta ós  erődítményeit  lerombolta.  Közelében  van 
Blotzheim  kénesfürdő. 

HűnJ^ár  (török)  a.  m.  fejedelem,  uralkodó. 
Rendszerint  a  szultánt  nevezik  így  és  a  szó  ere- 


detére nézve  általános  vélemény  az,  hogy  a  Huda- 
vendikjár  névnek  az  összevonásából  keletkezett. 

Hünten,  1.  Emil,  német  festő,  szül.  Parisban 
1827  jan.  19.,  megh.  1902  febr.  1.  Parisban 
Plandrin  Hippolytenak,  Anversben  Wappersnek 
és  Dyckmansnak,  Düsseldorfban  Camphausennak 
volt  tanítványa.  Részt  vett  az  1864.,  1866.  és 
1870— 71-iki  háborúkban  és  sok  csataképben  örö- 
kítette meg  azok  eseményeit.  A  königgratzi  csa- 
tát ábrázoló  falképe  a  berlini  Zeughaus  tábornok- 
termét  díszíti ;  a  berlini  Nationalgaleriebon  van 
a  wörthi  ütközetet  ábrázoló  képe. 

2.  H.,  Franz,  korának  egyik  legdivatosabb 
zongorakomponistája,  szül.  Koblenzben  1793  dec. 
26.,  megh.  u.  0.  1878  febr.  22.  A  párisi  Conser- 
vatoire-on  Pradher,  Reicha  és  Cherubini  tanít- 
ványa volt.  Számtalan  szalondarabot  írt. 

Hűség,  állandó,  tudatos,  szeretettel  való  ragasz- 
kodás azokhoz,  kikhez  kötelezettségeink  csatolnak 
bennünket,  míg  a  puszta  ragaszkodás  inkább  ösz- 
tönszerű, tudattalan.  A  H.-nek  már  az  őskori 
eposzokban,  Homerosnál,  a  Mahabharatában  és 
később  a  keresztény  középkorban  nagy  szerepe  volt 
a  költészetben.  Az  újkor  a  H.-et  gyakran  gúnnyal 
illeti  V.  világfájdalmat  vall  a  H.  eltűnte  miatt. 
Annál  erösebb  az  újkor  a  hűtlenség  ecsetelésében. 

H.  &  gyapjuismében  az,  midőn  a  gyapjuszálnak 
egész  hosszában  mindenütt  egyenlő  átmérője 
van.  A  H.  csak  viszonylagos  fogalom,  mert  némi 
vastagságbei  i  eltéréseket  még  a  leghűbb  gyapju- 
szál  is  mutat.  Hűtlen  gyapjú  változó  etetéstől  v. 
betegségtől  származik ;  ilyen  továbbá  a  kétnövósű 
s  a  báránygyapju,  mert  utóbbinak  szálai  hegyben 
végződnek.  Az  igen  hűtlen  gyapjú  keveset  ér.  A 
gyapjú  nemcsak  a  szálvastagsághoz,  hanem  a 
hajláshoz,  rugalmassághoz,  szilárdsághoz  és  nyujt- 
hatósághoz  is  lehet  hű  vagy  hűtlen.  A  H.-ből  a  ju- 
hok szakszerű  tartására,  vagyis  a  szőrpapillák 
egyenletes  működésére  lehet  következtetni,  to- 
vábbá arra,  hogy  nem  érte  a  gyapjút  külső  káros 
befolyás. 

Hűségi  eskü,  1.  az  az  eskü,  melyet  némely  tör- 
vényhozások szerint  az  államban  fekvővagyont 
szerzett  idegenek  az  államfőnek  letenni  tartoztak ; 
2.  az  az  eskü  is,  melyet  néhol  trónváltozás  eseté- 
ben az  alattvalók  az  új  államfőnek  tesznek. 

Hűségi  Ígéret,  1.  Hűbér. 

Hűségrend,  Baden  nagyhercegségi  érdemrend, 
melyet  Vilmos  baden-durlachi  őrgróf  1715.  alapí- 
tott. 1803-banKároly  Frigyes  őrgróf  egy  újabb  osz- 
tályt, a  parancsnokit  csatolta  hozzá,  1840.  a  rend 
új  alapszabályokat  nyert.  Ez  utóbbi  szabályok  ér- 
telmében a  rendet  a  nagyhercegi  ház  tagjai,  ide- 
gen fejedelmek  ós  a  legmagasabb  államhivatalno- 
kok nyerhetik,  ezzel  az  excellenciás  cím  is  együtt 
jár.  Jelvénye  vörös  nyolcágú  kereszt,  sarkain 
golyókkal,  mely  utóbbiak,  továbbá  a  korona,  a 
kereszt  sarkaiban  a  két  C  arany,  kerek  közép - 
pajzsa  fehér,  az  iniciálék  benne  vörösek,  a  pajzs- 
ban látható  hegység  zöld,  a  «FidelitaS))  felirat 
pedig  fekete,  hátlapja  a  badeni  címert  mutatja. 

Hűsítő  szerek  (refrigerantia),  a  mérsékelő  or- 
vosszereknek egyik  csoportja,  melyet  a  rendelle- 
nesen fokozódott  (lázas)  testhőmérsékletnek  csök- 
kentésére használnak.  Ide  tartozik  első  sorban  a 
hideg  víz  (borogatások  alakjában,  különösen  gyor- 


HUsten 


426 


Hűtlenságr 


I 


mekeknól,  továbbá  leöntések,  fürdők  formájában, 
utóbbi  ktilöHösen  tífuszos  betegeknek) ;  továbbá 
a  híg  savak  (kénsav,  citromsav,  limonádé  alakjá- 
ban, foszfor-,  borkösav),  nemkülönben  a  kálium- 
sók, különösen  a  kálisalétrom,  mely  borkövei 
együttesen  használva  a  hűsítő  port  (pulvis  tem- 
perans  v.  refrigerans)  adja. 

Hűsten,  porosz  falu  az  arnsbergi  közigazga- 
tási kerületben,  (1910)  6622  lak.  Vas-,  acél-  és  vil- 
lamos müvek. 

Hű-Szeben,  1.  Kisszeben. 

Hűtés,  a  hömérsék  szándékos  csökkentése. 
Meleg  test  magára  hagyatva  lehűl,  ha  nálá- 
nál hidegebb  környezetbe  kerül,  mert  vezetés 
és  sugárzás  következtében  veszít  melegéből.  Ned- 
ves testek  és  folyadékok  a  párolgás  miatt  hűlnek 
le,  gázak  és  gőzök  akkor,  ha  a  rájuk  ható  nyo- 
más csökken  és  kitágulnak.  A  mindennapi  élet- 
ben sokszor  fontos  a  lehűlés  szabályozása  ós  főleg 
gyorsítiísa.  Szilárd  test  lehűlését  vízzel  való  meg- 
öntözéssel  v.  jógbehelyezéssel  lehet  elősegíteni. 
Az  igen  gyors  lehűtés  merevvé  teszi  a  testeket 
(üveg,  arói)  s  azért  a  H.  kellő  szabályozása  igen 
lényeges  körülmény.  Folyadékokat  úgy  hűtenek, 
hogy  fémedények  alkalmazásával  a  hővezetést,  a 
felület  nagj'obbításával  a  hősugárzást  és  légáram 
segélyével  a  párolgást  segítik  elő.  Általánosan 
használt  a  jéggel  való  H.  Gázokat  és  gőzöket  le- 
hűtés végett  csöveken  vezetnek  át,  melyeket  lég- 
áram hűt  le.  Ez  utóbbi  eljárást  alkalmazzák  a  le- 
párlásnál, igen  erélyes  lehűtést  lehet  elérni,  ha 
a  tartóba,  melybe.i  a  gáz  áramlik,  permetezővel 
hideg  vizet  fecskendeznek.  Ha  zárt  helyiségben, 
pl.  pincében,  alacsony  hőfokot  kívánnak,  már  az 
építéskor  kell  arra  ügyehií,  hogy  a  helyiségre  az 
évszakok  változása  befolyással  ne  legyen.  Na- 
gyobb mérvű  lehűtés  jéggel  érhető  el,  mellyel  a 
pincével  határos  helyiségeket  megtöltik.  Újabban 
a  mesterséges  H.-re  hűtőgépeket  (1.  0.)  hasz- 
nálnak. 

Hűtlen  elhagyás,  I.  Házassági  jog. 

Hűtlen  kezelés  (ném.  Untreue),  annak  a  cselek- 
ménye, aki  idegen  vagyon  kezelésével,  gondozá- 
sával V.  felügyeletével  megbízva  lévén,  ebben  a 
minőségében  annak,  akinek  érdekeit  előmozdí- 
tani kötelessége,  tudva  és  akarva  vagyoni  kárt 
okoz.  Ha  a  bűnös  az  idegen  vagyont  hatóságimeg- 
bízás alapján  kezeli,  H.  miatt  a  bűnvádi  eljárás- 
nak hivatalból,  különben  pedig  csak  a  sértett  fél 
indítványára  van  helye. 

Hűtlen  kezelés  elleni  biztositás,  1.  Bízto- 
Htás. 

Hűtlenség  alatt  a  régibb  magyar  jog  szerint 
(nóta  infidelitatis)  az  1723.  IX.  t.-c.-ben  foglalt 
büntettek  értendők.  E  szerint  H.-be  esnek :  1.  akik 
nyilvánosan  a  királynak  és  koronának  közállo- 
dalma  eUen  támadnak  és  szegülnek;  2.  bírák, 
hiteles  helyek  és  személyek,  kik  hivatalaikkal 
visszaélve,  hiteles  pecsét  alatt  álleveleket  költe- 
nek ;  3.  kik  hamis  pénzt  vernek  v.  használnak ; 
4.  kik  rablásra  s  az  ország  belső  békességének 
háborítására  idegen  embereket  bérelnek  és  a  ha- 
zába hoznak ;  5.  a  nyilvános  eretnekek ;  6.  az 
ország  és  kapcsolt  részei  végvárainak  gonosz- 
lelkű elvesztői  és  eladói ;  7.  kik  a  törököknek  ós 
más  hitetleneknek  fegyvert  és  háború  idején  ele- 


séget szolgáltatnak ;  8.  azolmak  háborgatói,  le- 
tartóztatói  és  kirablói,  kik  kárhoztatott  felekezetü- 
ket elhagyván.  Törökhonból  ezen  országba  mene- 
külnek ;  9.  hannincadosok  és  mások,  kik  a  királyi 
jövedelmek  megrövidítésével  nyers  arany  és  ezüst 
kivitele  iránt  külföldiekkel  szövetkeznek  s  ilyen 
aranyat  és  ezüstöt  lopva  az  országból  kivisznek. 
A  H.-nek  egyéb  régibb  (számra  22)  eseteit  az 
1723.  évi  törvényhozás  megszüntetvén,  részint 
nagyobb  hatalmaskodásnak  (actus  majoris  poten- 
tiae)  minősítette,  részint  halállal,  részint  enyhébb 
büntetésekkel  sújtotta  (1723.  X.,  XI.,  XII.  t.-cik- 
kek).  A  H.-nek  büntetése  fej-  és  jószágvesztés  volt; 
a  bűnösnek  minden  vagyona  a  tett  elkövetésével 
(ipso  facto),  azaz  azonnal  és  anélkül,  hogy  arra 
ítélet  szükséges  lett  volna,  a  koronára  szállt ;  a  H. 
tehát  háramlási  cím  (titulus  devolutionis)  volt. 
Abíinös  és  ártatlan  rokonai  között  a  családi  örö- 
kösödés fonala  teljesen  megszakadt  s  azt  a  kii'ályi 
kegyelem,  melyben  a  bűnös  esetleg  részesült,  sem 
állította  helyre.  Az  ősiségi  pátensek  a  nemesi  jószá- 
goknak a  koronára  háramlását  általában  meg- 
szüntették. A  jószág  vesztés  mint  büntetés  btkvünk- 
ben  többé  nem  szerepel. 

Most  érvényes  büntetőjogunk  szerint  (btkv  II. 
rész,  III.  fejezet,  142—151.  §)  a  H.  (mint  a  német 
Landesverrat)  az  állam  közbiztonsága  elleni  bűn- 
tett. A  törvény  a  H.-nek  két  nemét  különbözteti 
meg,  az  ú.  n.  katonai  és  az  ú.  n.  diplomáciai  áru- 
lást. Az  első  fogalom  alá  vont  cselekményeknek 
lényege  abban  áll,  hogy  magyar  honos  hazája 
ellen  fegyvert  fog  vagy  máskép  az  ellenséget  saját 
hazája  ellen  segíti.  Külföldiekre  a  nemzetközi 
hadi  szabályok,  az  osztrák-magyar  monarchia 
másik  államának  honosaira  azonban  —  a  köz- 
jogi viszony  által  igazolt  kivételként  —  a  btkv. 
rendelkezései  alkalmazandók.  Az  egyes  idetartozó 
esetek :  1.  szövetkezés,  érintkezésbe  bocsátkozás 
valamely  kül hatalom  kormányával  a  végett,  hogy 
azt  a  magyar  állam  vagy  az  osztrák-magyar 
monarchia  ellen  ellenséges  cselekményre  bírja. 
Büntetés  10—15  évig  terjedhető,  ha  pedig  a  had- 
izenet  megtörtént  vagy  a  háború  kiütött,  életfogy- 
tiglani fegyház  (142.  §).  2.  Az  ellenség  katonai 
szolgálatába  lépés.  Büntetése  10—15  évig  terjed- 
hető államfogház,  ha  a  szolgálatba  lépés  a  had- 
izenet  megtörténte  vagy  a  háború  kiütése  után 
történt.  De  ha  az  illető  már  előbb  állott  a  külföldi 
hatalomnak  szolgálatába,  büntetésnek  csak  akkor 
van  helye,  ha  kényszer  nélkül  szolgálatában  meg- 
maradván, monarchiánk  v.  szövetségesünk  hadi- 
ereje ellen  tényleg  harcolt.  A  büntetés  5  évig  ter- 
jedhető áUamfogház  (143.  §).  3.  Háború  idején  az 
ellenségnek  elősegítése,  vagy  a  monarchia  v.  szö- 
vetségese haderejének  károsítása.  Büntetés  élet- 
fogytig tartó  fegyház  (144.  §).  Büntetés  alá  esik 
a  bűntett  elkövetésére  létrejött  szövetség,  sőt  — 
és  a  bűntett  súlyát  és  veszélyességét  tekintve, 
méltán  —  a  bűntett  elkövetésére  intézett  jiyilvá- 
nos  és  egyenes  felhívás  is,  és  pedig  az  utóbbi 
5—10  évig,  a  szövetség  pedig  aszerint,  amint 
ahhoz  előkészítő  cselekmény  is  járult,  vagy  nem, 
5—10  évig,  ill.  5  évig  terjedhető  fegyházzal  bün- 
tetendő. Mellékbüntetések  a  hivatalvesztés  s  a 
poUtikai  jogok  gyakorlatának  felfüggesztése.  A 
szövetség  büntetlensége  iránt  a  felségsértésnél 


Hűtlenség!  per 


426 


Hütőgrépek 


(1.  0.)  megállapított  intézkedés,  a  142.  §  esetének 
kivételével,  a  H.-re  is  alkalmazandó.  A  diplomá- 
ciai H.-röl  1.  Diplomáciai  honárulás  és  Hivatali 
titok. 

Hütlenségi  per,  a  hűtlenség  miatt  folya- 
matba tett  bűnvádi  eljárás.  1848  előtti  jogunkban 
nevezetes  H.  az,  amelyet  a  kormány  br.  Wesse- 
lényi Miklós  heves  ellenzéki  magatartása  és  a 
kormányt  támadó  beszédei  miatt  1835  március 
18.  indíttatott  és  amely  Wesselényinek,  akit  a 
perben  Kölcsey  Ferenc  védett,  3  évi  börtönbünte- 
tésre ítélésével  végződött.  Újabbkori  történetünk- 
ben nevezetes  az  a  H.,  amelyet  a  szocialisták 
vezérei  ellen  1871 — 72-ben  folytattak  szocialista 
agitáció  és  főkép  amiatt,  mert  a  párisi  Commime 
leveretésónek  hírére  1871  jún.  11.  gyászfelvonu- 
lást rendeztek.  Ez  a  per  a  vádlottak  felmentésé- 
vel végződött.  A  budapesti  munkások  1911  jún. 
havában  megünnepelték  a  per  negyvenéves  év- 
fordulóját. 

Hűtő,  1.  Hűtőgépek  és  Hűtőkészülékek. 

Hűtőgépek,  olyan  szerkezetek,  amelyekkel 
mesterségesen  alacsony  hőfokot  lehet  előálUtani 
és  állandóan  fenntartani.  A  hűtés  céljaira  főleg 
három  eljárást  alkalmaznak:  1.  légnemű  testek- 
nek, pl.  levegőnek  kitágulását ;  2.  szilárd  anya- 
gok oldását;  3.  folyékony  anyagok  párologta- 
tását. 

Az  első  eljárást  követik  a  levegő-expanziós  gé- 
pekben. Az  összesűrített  levegő  ugyanis  kitágu- 
lása közben  a  légnyomással  szemben  munkát  vé- 
gez s  ha  erre  saját  hőkészletét  használja  fel,  tete- 
mesen lehűl.  Az  ily  gépeknek  lényegileg  három 
főalkotór eszük  van,  úgymint :  egy  kompresszor 
(sűrítő),  amelyben  a  levegőt  mechanikai  munká- 
val összeszorítják ;  egy  v.  több  hűtőkészülék,  a 
sűrítés  folytán  fejlődött  hő  elvezetésére ;  végre 
egy  inimkahenger,  melyben  a  sűrített  és  már  le- 
hűtött  levegő  munkakifejtés  közben  kiterjed  s  ez- 
zel erősen  lehűl.  A  lehfttés  —50,  sőt  -70  fokra 
terjedhet.  A  hűtésnek  ezt  a  módját  most  már 
kevósbbó  alkalmazzák,  mert  az  egyéb  rendszerű 
gépek  felülmúlják  a  levegő-expanziós  gépeket. 
Friss  hús,  gyümölcs,  főzelék  stb.  eltartására  szánt 
helyiségekben,  valamint  a  szállító  hajók  hűtő- 
kamráiban a  levegővel  való  hűtést  még  mindig 
felhasználják. 

A  második  eljárás  a  fagyasztó  szerek,  hűtő- 
keverékek felhasználása.  A  szilárd  test  oldása 
hőt  emészt  fel  s  ha  ezt  a  környezetből  veszi, 
ez  lehűl.  A  nagy  üzemben  nem  alkalmazzák,  de 
laboratóriimii  vizsgálatoknál,  valamint  háztartási 
célolo-a  nagyon  célszerű. 

A  most  általánosan  használt  H.  a  folyékony 
anyagok  párologtatását  veszik  igénybe.  A  párol- 
gáshoz szintén  hő  szükséges  és  ha  a  gyorsan 
párolgó  folyadék  ezt  a  környezetből  veszi,  azt  le- 
hűti. Elpárolgásra  legtöbbször  ammóniákét  hasz- 
nálnak, bár  a  kéndioxidot  és  széndioxidot  is  alkal- 
mazzák. Régebben  az  étert  is  használták,  de  ezt 
gyulékonysága  miatt  kiküszöbölték. 

Az  elpárologtató  gépek  lehetnek  kompressziós 
és  abszorpciós  gépek.  A  kompressziós  gépek  mű- 
ködése megérthető  az  1.  ábrán  föltüntetett  váz- 
latból. A  folyós  állapotban  levő  közeg  (pl.  ammó- 
niák) spirális  csövekkel  fölszerelt  edényben,  az 


A~^ 


ú.  n.  refrigerátorhan  v.  elpárologtatóban  (V)  el- 
párolog és  az  ehhez  szükséges  hőt  az  őt  körül- 
vevő sóoldatból  vonja  el.  Sóoldat  azért  jobb,  mint 
a  közönséges  víz,  mert  a  fagypont  alatt  is  folyé- 
kony állapotban  tartható.  A  sóoldat  E-nól  ömlik 
be  az  edénybe  és  P-nél  távozik ;  külön  szivattyú 
szorítja  a  lehűtendő  helyiség  menyezetén  elhelye- 
zett csövekbe,  amelyekből  fehnelegedve  ismét  a 
refrigerátorba  kerül.  Ha  a  géppel  jeget  akarnak 
gyártani,  akkor 
ezen  szivattyúra  c^ 
nincs  szükség,  ha- 
nem édes  vízzel 
telt  cellákat  ló- 
gatnak a  refrige- 
rátorba. Ha  a  víz 
megfagyott,  a  je- 
get kiveszik  a  cel- 
lákból és  ezekbe 
újra  vizet  tesznek. 
Miután  az  am- 
móniák a  spirális 
csőben  elpárol- 
gott, a  P  kom- 
presszor a  G  csö- 
vön át  kiszívja  ós 
egy  másik,  a  V- 
hez  hasonló  spirálcsöves  edénybe  szorítja.  Ez  a 
K  kondenzátor,  melyben  a  légnemüvé  vált  am- 
móniák a  nagy  nyomás  ós  a  környező  hűtővíz 
hatása  alatt  ismét  folyósodik.  Innen  a  szűk  nyílású 
R  szelepen  át  ismét  a  refrigerátorba  jut,  hogy  a 
körfolyamatot  újra  kezdhesse.  Az  R  szelep  arra 
való,  hogy  a  kondenzátor  és  refrigerátor  között 
lévő  nyomáskülönbség  fönntartassék.  A  F  kom- 
presszor önműködő  szelepekkel  ellátott,  kétszeres 


1.  ábra. 
Kompressziós  hötögép  vázlata. 


2.  ábra.  Abszorpciós  hűtőgép  vázlata. 

működósíi  szívó-nyomó  szivattyú,  mely  az  elpárol- 
gott folyadékot  a  G  csövön  át  szívja  és  a  C-n 
keresztül  nyomja.  A  kompresszort  rendesen  gőz- 
gép hajtja. 

Az  abszorpciós  hűtőgép  működését  a  2.  ábrán 
látható  vázlat  magyarázza.  A  kondenzátor  (C), 
szabályozó  szelep  (R)  és  refrigerátor  ép  úgy  mű- 
ködik, mint  az  előbb  leírt  esetben.  Közegül  csakis 
ammóniák  szerepel.  Ez  a  refrigerátorhan  átveszi 
a  környező  sós  víz  melegét  és  elpárolog,  míg  a 


Hütökemence 


—     427 


HUvely 


SÓS  víz  lohül.  Az  ammoniákgöz  csövön  át  a  G  el- 
nyelő edénybe  (abszorber)  jut,  ahol  vízzel  közvet- 
lenül érintkezvén,  a  víz  rögtön  elnyeli.  A  tömény 
ammóniák-oldatot  kis  P  szivattyú  a  T  edényen  át 
a  K  kazánba  nyomja,  hol  az  oldatból  az  ammó- 
niákét gőzfűtéssel  kihajtják.  Innen  az  ammoniák- 
göz a  kondenzátorba  keríü,  ott  folyósodik  és  az 
R  szelepen  át  a  refrigerátorba  hatol,  új  kör- 
folyamra. A  G  elnyelő  és  K  kazán  közé  iktatott 
T  edény  hőmérséklot-kicserélö  készülék,  melyen 
a  töményebb  oldat  a  kazán  felé  áramlik,  míg  a 
hígabb  oldat  a  kazánból  jön  vissza,  miután  az 
ammóniákat  nagyrészt  elvesztette.  Az  áramlás 
tehát  ellenkező  irányú ;  az  elnyelőből  érkező,  ala- 
csony fokú  tömény  oldat  lehűti  a  kazánból  jövő 
hígabb  oldatot  s  így  fokozza  ennek  elnyelő  képes- 
ségét; a  töményoldat  viszont  elöremelegszik  a 
kazán  számára. 

Ilyen,  folytonosan  működő  abszorpciós  gépet 
először  Carré  készített  1862. 

Irodrilom.  Bebrend,  KompressionskSltemascMnen  mit  flUch- 
tigen  FlUssigkeiten,  3.  kiad.  Halle  1895  és  Eis-  und  KSlte- 
erzengTingsmaschinen,  i.  kiad.  u.  o.  1900;  Lorenz,  Nenere 
KUhlmascMnen,  3.  kiad.  München  1901;  Btetefeld,  Die  Eis- 
und  Külteerzeugungsmaschinen.  Ein  Kompendium  der  ge- 
sammten  Kálteindustrie,  Stuttgart  1901 ;  Qöttsche,  Die  KSlte- 
ma.schinen,  2.  kiad.  Hamburg  1904;  Lelinert,  Leitfaden  der 
modernen  Kftlteteclinik,  Leipzig  1905;  Zeitschrift  fUr  die 
gesammttí  Külteiudustríe,  MIinclien  1904  óta  ;  Schmidt,  Prin- 
ciples  and  practice  of  artiftcial  icemaking  and  refrigeration, 
London  1900 ;  Selfe,  Machinery  for  refrigeration,  Chicago 
1900;  La  glace  et  les  industries  du  froid.  Paris,  kiadja 
Perret  1904  óta ;  Ice  and  cold  storage,  London  és  Ice  and 
refrigeration,  Chicago. 

Hütökemence,  1.  Üveggyártás. 

Hütökenőcs  a.  m.  ólomkenőcs,  1.  Kenőcs. 

Hűtőkészülékek,  olyan  szerkezetek,me]yek  se- 
gélyével tárgyak  hőmérsékletét  csökkenteni  lehet 
(1.  Hűtés).  Folyadékok  lehűtését  gyakran  úgy  esz- 
közlik, hogy  a  lehűtendő  folyadékot  és  a  hűtővizet 
ellenkező  irányban  engedik  áramlani.  Ilyen  mű- 
ködésű a  Lawrence-féle  hűtő  (1.  ábra).  A  lehű- 
tendő folyadék,  pl.  tej,  az  a  edényből  a  h 
csatornába  folyik  s  ebből  unom  njlláso- 
kon  át  a  hútőedény  mellső  és  hátsó  falára, 
homian  ismét  csatornába  gyűl  össze.  A 
hűtővíz  ellenben  /"-bői  á-n  keresztül  folyik 
a  hűtőbe  s  innen  e  csövön  keresztül  távo- 
zik, hogy  g-Ví  keresztül  levezettessék.  A 
hűtőfelület  hullámos  és  a  hullámok  közötti 
mélyedések  keskenyek,  miért  is  az  áram- 
lás lassú.  Más  H.-ben  a  lehűtendő  folyadék 
csöveken  folyik  keresztül,  míg  a  hűtővíz 
ellenirányban  áramlik  és  körülveszi  a  csö- 
veket. Ilyen  a  lepárlókészülékeknél  hasz- 
nált Liebig-félc  hűtő.  A  Nageli-féle  csöves 
hűtőkészülékben  hosszú,  vékonyfalú  rézcső 
ismételten  meg  van  hajlítva,  úgy  hogy 
egyenes  részekkel  biró,  kígyózó  cső  kelet- 
kezik. Ennek  részeit  tágasabb  vascsövek  veszik 
körül,  melyek  egymás  között  szintén  össze  van- 
nak kötve.  A  lehűtendő  folyadék  c-nél  lép  be  (2. 
ábra)  a  szűk  csőbe  és  á-nól  hagyja  el,  míg  a  hűtő 
víz  a-nál  lép  a  tágabb  csőbe  és  &-nél  hagyja  el.  A 
párolgási  hideg  is  felhasználható,  midőn  a  meleg 
folyadékot  alulról  fölfelé  vízszintes  csőrendszerbe 
vezetik ;  a  legfelső  csőre  hideg  víz  csepeg,  mely 
fürószszorü  nyúlványok  által  szétosztva,  minden 
csövet  egyformán  nedvesít.  Kizárólag  a  párolgási 


hideg  által  működik  a  Siemens-féle  lépcsős  hűtő, 
melyben  a  meleg  folyadék  vékony  rétegben  folyik 
ferdén  álló  lépcsőkön  lefelé,  miközben  fúvó  erő- 
teljes légáramot  bocsát  a  lefolyó  folyadékra.  L. 
még  Alcarrazas  és  Gázgyártás. 

Hűtő  keverék,  oly  anyagok  keveréke,  melyek 
az  oldási  és  olvadási  meleg  felhasználása  által 
nagy  hideget  képesek  létrehozni.  L.  Fa^aszté- 
szerek. 


Keresztmetszet. 


1.  ábra.  Lawreuce-íele  hütö. 


Hütö  korsó,  1.  Alcarrazas. 

Hütökutató,  1.  Pszichrofór. 

Hütteldorf,  Bécs  XIII.  Wáhring-kerületébe 
bekebelezett  egykori  külváros,  számos  nyaraló- 
val. Innen  vezet  föl  az  út  a  Sophien-Alpera  (a 
bécsiek  kedvelt  kiránduló  helye). 

Hüttenberg,  község  St.  Veit  karintiai  kerületi 
kapitányságban,  a  Görtschitz  és  vasút  mellett, 


2.  ábra.  NSgeli-fóle  htitó. 

22ii2  lak.,  mümalommal  és  fürészteleppel.  Vas- 
ércbányáját már  2000  év  előtt  művelték  a  H.-i 
Erzbergben ;  a  nagy  mennyiségben  termelt  vas- 
ércet a  közeli  LöUiugben,  Heftben,  Ebersteinben 
és  Prüvaliban  dolgozzák  föl. 

Hüvelvény,  Rimáinál  (vízi  hüvelvény)  és  Jókai- 
nál előforduló  szó,  csodálatos  állatfélót  jelent. 

Hüvely,l.  {\at.vagina,göT.  elytron,  kolpos),a  női 
párzási  szerv,  7—8  cm.  hosszú,  3  cm.  széles,  ren- 
desen usszefekvő  falú  cső,  melynek  fala  igen  tágu- 


HUvelyelőesés 


428    — 


Hüvelyesek 


lékony.  A  medence  alsó  felében  fekszik ;  kezdete  a 
szemóremajkak  között  levő  hüvelytornác,  hol  a 
szflzhártya  helyezkedik  el ;  bemenete  fölött  van 
a  húgycső  nyílása.  Belső  végén  belenyúlik  a  méh 
hüvelyi  része  (portio  vaginalis  uteri),  amelyet  a 
hüvelyboltozat  vesz  körül.  A  H.  falát  bélelő  nyálka- 
hártya erősen  redözött,  a  redők  több  szülés  után 
elsimulnak.  Falában  erős,  sima  izomréteg  van, 
melynek  görcsös  összehúzódása,  mint  kóros  jelen- 
ség (vaginismus),  gátolja  a  coitust. 

2.  H.  növénytani  értelemben:  lehet  a  levél 
része  (levélhüvely,  1.  Levél),  a  hüvelyesek  ter- 
mése (1.  Hüvelytermés),  vagy  az  edénynyalábo- 
kat körülvevő  sejtréteg  (1.  Edénynyaláh,  Edény- 
nyalábhüvely, Endodermisz). 

HUvelyelőesés  v.  hüvelykifordulás  (prolapsus 
vagináé),  beteges  állapot,  midőn  a  medenceiének 
ellazulása  folytán  a  hüvely  kifordul  s  nyálka- 
hártyája a  hüvelytomácban  megjelenik.  Rende- 
sen méhelőeséssel  van  egybekötve  s  idősebb, 
többször  szült  nőknél  fordul  elő,  különösen  elha- 
nyagolt gátre])edés  következményeként. 

Hüvelyes  csőkötés,  1.  Csökötések. 

Hüvelyesek  (Leguminosae,  növ.),  a  szabad- 
szirmú kétszikűek  családja  a  Rosales-sorozatban. 
10,000-nél  több  fajával  a  Fészkesek  után  a  növény- 
ország legnagyobb  családja.  3  nagy  alcsaládra 
oszlik :  a  Mimosoideae  (mimóza-  v.  érzőkefélék), 
a  Caesalpinioideae  és  a  Papüionatae  (pillangós 
V.  vitorlás  virágnak)  alcsaládra.  A  két  elsőnek 
fajai  túlnyomóan  fák  és  cserjék  s  a  forró  és  szub- 
tropikus  erdőkben  igen  jelentékeny  mértékben 
vesznek  részt.  Az  első  Európában  teljesen  hiány- 
zik, a  másodikat  itt  néhány  génusz  képviseli.  A 
pillangós  virágnak  többnyire  füvek  s  néhány 
antarktikus  sziget  kivételével  mindenütt  feltalál- 
hatók, ahol  virágos  növények  megélhetnek.  A 
H.-et,  noha  igen  változatosak,  hüvelytermésük  (l-o.) 
és  a  magkezdemények  elhelyezése  igen  egységes, 
természetes  családdá  teszi.  Levelük  igen  gyakran 
egyszer  vagy  kétszer  szárnyas,  csaknem  mindig 
van  2  pálcája,  többnyire  váltakozó  v.  átellenes 
állású.  Virágzatuk  többnyire  fürt,  néha  füzér, 
fejecske  vagy  buga ;  a  bogas  virágzat  igen  ritka. 
Viráguk  többnyire  5  tagú.  A  magház  felső  állású. 
A  porzók  száma  a  legtöbb  esetben  10  és  vagy 
szabadok,  v.  pedig  mind  a  10  szál  (egyfalkásak) 
v.  egynek  kivételével  (kétfalkásak)  rövidebb-hosz- 
szabb  csővé  nő  össze.  A  virágszerkezet  az  első 
alcsaládban  sugaras,  a  másik  kettőben  zigomorf .' 
A  Papüionatae  alesalád  pillangós  virágával  tűnik 
ki,  vagyis:  a  legfelső,  a  legnagyobb  szirom  a 
vitorla,  a  2  középső  az  evező,  a  2  alsó  pedig  csó- 
n/ikká  nő  részben  v.  egészben  össze. 

A  magvaik  végett  termelt  pillangós  virágú  nö- 
\6nyek  hüvelyes  vetemények  néven  ismeretesek. 
Ide  tartozik  a  borsó,  a  lencse,  a  bab,  a  lóbab, 
a  szójabab,  a  közönséges  és  a  szeges  bükköny, 
a  csicseri  borsó  s  mások.  A  H.  magvai  44— 52  V,,  ke- 
ményítő mellett  sok,  t.  i.  22— .350/0  proteint  (legu- 
rain)  tartalmaznak  s  nagy  tápláló  erejüknél  fogva 
emberi  és  állati  táplálékul  egyaránt  alkalmasak. 
Szalmájuk  értékes  takarmány.  Növénytermelési 
tekintetben  a  H.  jelentősége  abban  nyilvánul,  hogy 
mély  gyökérzetükkel  főképen  az  altalajból  táp- 
lálkoznak, hogy  dús  levélzetükkel  a  talajt  sűrűn 


beárnyékolván,  azt  nagyon  kedvező  fizikai  álla- 
potban és  gyommentesen  hagyják  vissza,  minél- 
fogva a  hüvelyesek  után  minden  más  növény,  de 
különösen  a  gabonaneműek,  jól  díszlenek.  Kiváló 
fontosságuk  pedig  az,  hogy  a  H.  nitrogénszükség- 
letüket a  légkör  szabad  nitrogénjéből  fedezhetik, 
s  annak  tetemes  részét  gyökereikben  a  talajban 
hagyják  s  ezért  (1.  Földoltás)  nitrogóngyűjtőknek 
mondatnak,  míg  a  többi  növények  nitrogénfo- 
gyasztók. Inkább  déli  Európában,  különösen  Spa- 
nyolországban termelik  nagyban  a  H.-et,  ahol 
magvaik  főeledelűl  szolgálnak.  Náhmk  alig  megy 
a  szántóföld  lo/o-ára  termelésük. 

A  H.  magvai  mint  állati  takarmány  is  jelentő- 
séggel bírnak ;  összetételüket  jellemzi  a  sok  fehérje 
(21 — 25"'/o),  továbbá  a  jelentékeny  mész-  és  fosz- 
forsavas sótartalom;  keményítöértékük  kb.  az 
árpáéval  megegyező.  Nagy  fehérjetartalmuk  miatt 
főképen  a  nagy  fohérjeszükségletü  tejelő-  és  nö- 
vendékállatok takannányozására  alkalmasak. 
Minthogy  nehezen  emésztődnek  és  a  gyomorban 
erősen  megduzzadnak,  kis  mennyiségbon  (1000  j 
kg.  élősúlyra  .3—8  kg.),  darálva  vagy  áztatva  és  i 
szecskával  keverten,  sertéssel  pedig  főzve  kell 
etetni.  Leghasználatosabb  H.  a  lóbcA),  a  bükköny 
és  a  takarmányborsó,  ismeretes  továbbá  a  csil- 
lagfürt is,  melyet  azonban  mérgező  hatása  miatt 
inkább  csak  haltakarmány  gyanánt  értékesítenek. 

A  főzelék-hüvelyesek  (paszuly,  borsó,  lencse)  s 
a  takarmány-hüvelyesek  (bükköny,  kaszanyttg, 
csillagfürt  —  LupLnus)  főleg  a  következő  betegsé- 
gekben szenvednek:  1.  Rozsda.  A  növények  egész 
földfölötti  részén,  de  leginkább  a  leveleken,  veres- 
barna, majd  sötétbarna  foltok  láthatók,  melyek 
miatt  a  növények  fejlődósükben  visszamaradnak 
vagy  fejletlen  magot  hoznak.  A  betegséget  rozsda- 
gombák (Uromyces)  okozzák.  2.  lÁsztharmat.  A 
növények  zöld  részein  piszkos-fehér  bevonat  tá- 
mad, amelyben  ősz  felé  fekete  szemecskék  látha- 
tók ;  az  erősen  megtámadott  fiatal  levelek  eltor- 
zulnak, elsárgulnak  s  helyenkint  elszáradnak. 
E  betegséget  két  lisztharmat-gomba  (Erysiphe) 
okozza.  EUene  a  kénezés  használ.  3.  Bagya.  A 
zöld  részeken,  de  főleg  a  levelek  felső  lapján 
nagy,  fehéres,  később  elszáradó  foltok,  míg  a  leve- 
lek alsó  lapján  gyengéd,  szürkés  por  mutatkozik. 
B  betegséget  a  Peronospora  Viciae  De  By.  nevű 
gomba  okozza  s  ellene  a  bordeauxi  keverékkel 
avagy  mószkénlével  való  permetezés  ajánlható. 
i.  A  Gloeosporium  Lindemuthianum  Sacc.  et 
Mag.  nevű  gomba  a  paszuly  hüvelyein  barna,  min- 
dig egy  élénkebb  övvel  körülvett  fekélyeket  okoz. 
E  betegséget  fekélykór-nak  nevezik  s  ez  a  paszuly 
legveszedelmesebb  betegsége,  mely  hazánkban 
is  (1895.  M.-Óváron)  igen  károsan  lépett  föl. 
Ellene  elsősorban  az  ajánlható,  hogy  ne  ültessük 
a  paszulyt  más  növény  —  szöUő,  kukorica  —  közé, 
hogy  a  paszulyhoz  a  levegő  jól  hozzáférjen,  to- 
vábbá javasolják  a  vetőmagnak  ammoniákos  réz- 
karbonátoldatban (4-5  1.  víz,  42.  g.  rézkarbonát, 
0'57 1.  ammóniák)  való  1  órai  csávázását,  a  növé- 
nyeknek pedig  mószkénlével  való  permetezését. 
Legtöbbet  szenvedő  betegségben  a  gyalogpaszuly, 
a  felfutó  paszulyt  kevésbbé  támadja  meg.  5.  A 
Sclerotinia  Libertiana  Pckl.  nevű  gomba  a  paszuly 
szárát  támadja  meg,  mely  elhalaványodik  s  leve- 


HUveiyfisztula 


—     429     — 


HUvely  termés 


lestől  elhal.  A  gomba  a  szár  bélszövetét  teszi 
tönkre  s  ebben  kemény,  fekete  szemek,  a  gomba 
sclerotiumai  jelennek  meg.  6.  Aranka  (1.  o.). 

HUveiyfisztula  (hüvelysipoly),  a  hüvely  össze- 
köttetése más  tireges  szervekkel.  Nagy  genyes 
medencebeli  gyúl  adásoknál,  a  méh  függelékeinek 
genyes  lobjánál  a  hüvely  felé  történő  természetes 
levezetés  támadhat  a  genynek  a  hüvelybe  történő 
áttörésével.  Gyakoribb  a  hüvely  és  vastagból  kö- 
zött támadó  sipoly,  valamint  a  szülés  alatt  támadt 
hüvelyroncsolódás  folytán  a  hüvely  és  a  hólyag 
közötti.  Ezeknek  gyógyítása  kizárólag  sebészi. 

Hüvelygolyók  (globi  vaginales),  a  test  hőmér- 
sékletén megolvadó  zsiradékból  (kakaóvaj)  ké- 
szült golyók,  amelyekbe  különböző  gyógyszereket 
kevernek  be.  A  hüvelybe  dugva,  a  golyó  elolvad 
s  a  gyógyszer  kifejtheti  hatását.  Hüvely  és  méh- 
bántalmaknál  használják ;  vannak  ezenkívül  H., 
melyek  a  közösülés  előtt  a  hüvelybe  helyezve,  a 
fogamzást  megakadályozzák. 

Hüvely  görcs,  1.  Vaginizmus. 

Hüvelygyuladás,  liüvelyloh,  hüvelyhurut  (kol- 
pitis,  vaginüis,  elytritis),  liüvelybetegsóg,  amely 
rendesen  a  méh-  és  a  hüvelytornác  megbetegedé- 
sével együtt  jár.  A  betegség  lényegét  a  hüvely 
nyálkahártyájának  helybeli  táplálási  zavara  ké- 
pezi, amely  vagy  fokozott  újraképződéssel,  vagy 
a  nyálkahártya  visszafejlődésével  jár  együtt :  a 
fokozott  elválasztás,  a  folyás,  csak  kisérő  tünete 
a  táplálási  zavarnak.  A  H.  oka  igen  különböző 
lehet ;  első  és  fősorban  a  fertőzés  szerepel,  amelyre 
a  tisztátlan  iijjal  (önfertőzésnél),  eszközzel  való 
behatolás,  pessariumok,  bentfelejtett  tamponok 
stb.  adhatnak  alkalmat,  azonban  a  H.  leggyako- 
ribb oka  a  kankó,  amelyet  a  közösülés  alkalmá- 
val oda  beoltottak.  Általános  szervezeti  betegsé- 
gek, mint  tuberkulózis,  vérszegénység,  cukorbaj 
stb.  mind  H.-sal  is  járhatnak.  A  H.  megjelenése 
és  lefolyása  lehet  akut  és  ki'ónikus.  Az  akut  gyu- 
ladás  a  hüvelyben  igen  heves  viszketés  és  égés 
érzésével  s  lázzal  jár,  amelyhez  még  a  jellemző, 
kezdetben  nyálkás,  majd  genyes  folyás  csatla- 
kozik; ha  fertőzéses  eredetű,  úgy  rendesen  a 
szomszédságban  lévő  szervek  (húgycső,  méhnyak, 
végbél)  vele  együtt  betegszenek  meg.  A  közösü- 
lés ilyenkor  rendkívül  fájdalmas,  csaknem  lehe- 
tetlen. A  krónikus  gyuladás  jelei  nem  igen  fel- 
tűnőek, fötünete  az  ú.  n.  fehér  folyás  (fluor  albus). 
A  hüvelynek  diftériás  gyuladása  is  előfordul,  ez 
rendkívül  nagy  fájdalommal,  magas  lázzal  s  bű- 
zös, cafatos  folyással  jár.  A  H.-ok  általában  jó 
gyógyulási  hajlammal  bírnak,  csak  nem  szabad 
azokat  elhanyagolni ;  öblítések,  fürdők,  esetleg 
beporozások  stb.  a  kezelés  főeszközei. 

Hüvelyhurut,  1.  Hüvelygyuladás.  —  Állator- 
vostani szempontból  1.  Fertőző  hüvelyhurut. 

Hüvelyk  (pollex),  a  kéznek  az  orsócsont  felőli 
ujja.  Az  emberi  kéz  H.-e  két  ujjpercből  áll  és 
sajátságos  izesülése  következtében  a  többi  ujjak- 
kal szembe  helyezhető.  A  majmok  H.-e  a  kézen 
ugyanolyan  működésű,  mint  az  emberé,  míg 
ellenben  a  félmajmok  kivételével  az  összes  többi 
emlősök  H.-e  nem  helyezhető  a  többi  ujjak  ellené- 
bon s  így  nem  valódi  H.  Az  ember  lábán  a  H.-ujj- 
nak  megfelelő  nagy-  vagy  öregujj  (hallux)  a 
H. -izmok  jelenléte  s  az   izesűlés  következtében 


szintén  mozgékonyabb  a  többieknél  s  ez  magya- 
rázza meg  azt,  hogy  egyik-másik  ember  miért 
használhatja  H.  gyanánt.  A  láb  H. -ujjának  moz- 
gékonysága legnagyobb  a  majmoknál,amelyek  lá- 
baikat kéz  gyanánt  használhatják;  minthogy 
azonban  a  majmok  lábcsontjai  azonosak  az  ember 
lábának  csontjaival,  a  majomlábat  nem  tekint- 
hetjük kéznek,  hanem  csak  módosult  lábnak  s 
így  ezek  nem  négy,  hanem  csupán  csak  két  ke- 
züek,  mint  az  ember. 

Hüvelyk  (jele :  "),  hosszuságmórték ;  a  tizen- 
kettedes  mérték  szerint  1  lábnak  tizenketted  ré- 
sze, mely  ismét  12  vonalra  oszlik. 

Hüvelykagylók  (Sofeníííae,  áiiat),a  Kagylók  (La- 
mellibranchia)  osztályában  a  SiphonicUa  rendnek 
egyik  családja.  Teknőjük  elől-hátul  nyitott,  tá- 
tongó és  hüvelymódra  hosszura  megnyúlt.  Vas- 
tag, hengeres,  a  végén  bunkós  lábuk,  amelyet  a 
héj  mellső  nyílásán  kidughatnak,  hathatós  fúró- 
eszköz, melynek  segélyével  a  parti  nedves  ho- 
mokba rendkívül  gyorsan  be  tudják  magukat 
ásni.  A  Földközi-tenger  partjain  Capo  di  Dio  né- 
ven ismerik  és  eszik.  Úgy  gyűjtik  őket,  hogy 
óvatosan  közelednek  hozzájuk,  aztán  hirtelenül 
alájuk  ásva,kivetík  a  lapáttal.  Körülbelül  70  élő  és 
80  kihalt  fajuk  ismeretes.  Az  európai  partokon 
legközönségesebb  a  késhüvely  (Solen  vagina  L.), 
a  kardhüvely-kagyló  (Solen  cutis  L.)  és  a  hüvely- 
kagyló (Solen  siiiqua  L.). 

ÍHüvelyk  Matyi  (dunántúl  Hökköm  Matyi),  nép- 
mesei alak,  azonos  Babszem  Jankóval  (1.  o.).  A 
kistermetű  mesealakok  típusához  tartozik  s  az 
ó-görög  daktiloktól  (a.  m.  hüvelykujj)  kezdve  min- 
den eiu-ópai  nép  mesekincsében  ismeretes ;  a  me- 
séből vitték  át  a  Göncöl-szekere  (1.  o.)  csillagzat 
legkisebb  csillagára,  amely  innen  kapta  nevét. 
V.  ö.  Gaston  Paris,  Le  petit  poucet  et  le  grand 
ours  (Paris  1875). 

Hüvelyk-szalánány  (bány),  ha  a  bányában  csak 
egyes  IjTikakat  kell  fúrni  a  kőzetbe,  a  tiszt  a 
munkás  bérét  a  lyuk  mélysége  szerint  hüvelyk- 
vagy centiméterszámra  határozza  meg. 

Hüvelylob,  1.  Hüvelygyuladás. 

Hüvelysérv  (enterocele  vaginaUs),  akkor  jön 
létre,  ha  a  hüvelyboltozat  valami  ok- 
ból mint  egy  kesztyű  ujja  kifordul 
(inversio  vagináé)  s  ebbe  a  zsákba 
vékony  belek  esnek  le,  úgy,  hogy 
puha,  elasztikus  daganatot  lehet  a 
hüvelyben  v.  abból  kilógva  találni. 
Igen  ritka  eset. 

Hüvelytermés  (legumen,  nör.),  fel- 
ső állású  egy  üregű"  ós  egylevélből 
eredő  magházból  fejlődő,  felnyíló  szá- 
raz termés,  amely  megóréskor  hasi 
és  háti  varratán   csúcsától  kezdve 
hosszában  felhasad.  Ilyen  a  legtöbb 
hüvelyes  (Leguminosae)  termése.  Et- 
től eltérő  a  cikkes  hüvely,  amely  nem 
nyílik  fel  hosszában,  hanem  egymás         ^ui.-  - 
feletti   egymagvú    rekeszekre,    cik- ^3^°'^*^°*»i.^«» 
kékre  oszlik  (Astragalus,  Ceratoma).  felrepedt    hu- 
A  rámáshüvely  termésfala  a  hasi  és  veiyterméss. 
háti  varraton  a  felhasadás  után  ke- 
retként megmarad  (Entada).  A  rendes  hüvely 
felrepedése  után    az  eredetileg  egy  tennölevél 


HUvész 


—    480 


H.  V.  M. 


hosszában  kettéválik,  a  két  fél  összecsavarodik 
(1.  az  ábrát  a  429.  old.)  és  így  szórja  szét  a 
magvakat,  melyek  a  hasi  varraton  vannak  fel- 
függesztve. 

Hüvész,  kisk.  Sáros  vm.  lemesi  j.-ban,  (1910)  159 
tót  lak.,  u.  p.  Turina,  u.  t.  Ránkfüred. 

Hűvös  (botfai),  1.  Iván,  a  Budapesti  Villamos 
Városi  Vasút  vezérigazgatója,  zeneszerző,  H.  2. 
fla,  szül.  Budapesten  1S77.  Tanulmányai  végezté- 
vel hosszabb  külföldi  utat  tett.  Hazatérve,  a  Buda- 
pesti Villamos  Városi  Vasút  szolgálatába  lépett  s 
vezérigazgatói  állásra  emelkedett.  Tevékeny 
munkása  a  főváros  fejlesztésére  irányuló  köz- 
érdekű ügyeknek.  Sikeresen  munkálkodik  a 
zeneszerzés  terén  is.  Müvei:  operettek:  Áz  új 
földesúr;  Katinka  grófnő  (Béldi  Izor  szöve- 
gére) ;  A  két  Hippolit  (mind  a  három  a  Nép- 
színházban került  szinre) ;  balletek :  A  csoda- 
váza ;  A  havasi  gyopár  (mind  a  kettő  Guerra  szö- 
vegkönyvére ;  szinre  kerültek  a  budapesti  Opera- 
házban ;  A  csoda  váza,  Siama  címmel,  a  milanói 
Scalában  is.) 

2.  H.  József,  a  Budapesti  Villamos  Városi 
Vasút  R.-t.  elnöke,  szül.  Nagykanizsán  1848  aug. 
5.  Jogi  tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  vé- 
gezte, 1872.  ügyvédi  oklevelet  nyert.  1879  óta 
tagja  a  székesfőváros  törvényhatósági  bizottsá- 
gának s  mint  ilyen  csakhamar  vezető  szerepre 
jutott  ós  nagy  tevékenységet  fejtett  ki  a  főváros, 
különösen  pedig  a  fővárosi  közlekedési  viszonyok 
nagyarányú  fejlesztésében.  Főképen  a  József- 
város rohamos  fejlődése  fűződik  az  ő  tevékeny- 
ségéhez. Ö  alapította  Balázs  Mórral  együtt  a 
Budapesti  Villamos  Városi  Vasutat,  mely  azóta 
nagy  fejlődésnek  indult;  1897.  ugyanennek  a  vál- 
lalatnak vezérigazgatója,  1907.  pedig  elnöke  lett. 
Vezetője  egyúttal  a  Ferenc  József  földalatti  vasút- 
nak és  a  Budapest-szentlőrinczi  helyiérdekű  vas- 
útnak is.  Kiváló  és  eredményes  tevékenységéért 
1897.  botfai  előnévvel  nemességet  kapott,  1904. 
pedig  az  udvari  tanácsosi  címmel  tüntették  ki. 

3.  H.  Kornél,  író,  H.  2.  fla,  szül.  1875.  Buda- 
pesten, megh.  u.  0.  1905.  A  budapesti  egyetemen 
jogtudori  oklevelet  szerzett,  hajlama  azonban  az 
írói  pályára  vonzotta.  Irt  kisebb  elbeszéléseket 
különböző  szépirodalmi  lapokba ;  a  Nemzeti  Szín- 
házban nagy  sikerrel  adták  elő  A  gyermek  című 
egyfelvonásos  darabját.  Hasonló  sikert  ért  el 
Barta  Tamás  c.  3  felvonásos  drámája  is,  mely 
u.  0.  1905.  került  szinre. 

4.  H.  László,  szobrász,  H.  2.  fla,  szül.  Buda- 
pesten 1883.  Eleinte  festőnek  indult  s  Karlovszky- 
tól,  Ferenczytől  tanult,  de  hirtelen  áttért  a  szob- 
rászatra, amelyben  főképp  Parisban  szerzett  jár- 
tasságot. Ott  készült  müvei  csakhamar  feltűnést 
keltettek  Budapesten,  így  Nagy  Kristóf  szobra, 
amely  a  városligetbe  került;  Bárczy  polgár- 
mester képmása  (Budapest,  Népopera) ;  Éeethoven 
(u.  0.,  Operaház)  stb.  Puccini  zeneszerzőről  és 
Latham  aviatikusról  készült  szobraival  nagy  elis- 
merést aratott. 

H.  V.,  a  magyar  könyvkereskedelemben  a 
húsvéti  vásár  rövidítése. 

Hvalinszk  (Chvalynsk),  H.  járás  fővárosa,  a 
Volga  mentén.  Van  17,088  lakosa  és  14  gyára ; 
a  lakosok  földmíveléssel,  gyümölcstermesztéssel. 


halászattal  foglalkoznak.  Jelentékeny  a  város 
gabona-,  só-,  faggyú-  és  almakereskodése. 

Hvalöer,  szigetcsoport  a  Krisztiánia-fjord  K.-i 
oldalán,  80  km"  területtel,  kb.  4000  lak.,  élénk  ha- 
lászattal. Nagyobb  szigetek :  Kirkeö  és  Vesterö. 

Hvang-ho,  kínai  folyó,  1.  Hoang-ho. 

Hvang-jen,  város  a  kínai  Cse-kiang  tartomány- 
ban, kb.  120,000  lak. 

Hvar,  1.  Lesina. 

Hvei-jüen,  kinai  város,  1.  lU. 

Hven,  Malmöhus  svéd  tartományhoz  tartozó 
homokos  kis  sziget  a  Sundban,  8  km.-nyire  Lands- 
kronától,  7km2  területtel,  (1910)  1300  lak.  Itt  épít- 
tette az  1576.  neki  adott  szigeten  TychodiBrahe 
az  Uranienborg  kastélyt  és  a  csillagvizsgálót, 
amelyben  20  éven  át  végzett  megflgyeléseket.  A 
csillagvizsgáló  maradványait  1716.  az  oroszok 
rombolták  le.  H.  1658  óta  svéd  birtok. 

Hverlera  (ásv.),  fehér  v.  vöröses  agyag,  amely 
szénsav-  és  kénsavnak  a  vastartalmú  agyagra 
történt  behatása  révén  jött  létre.  Lelőhelye  Kri- 
suvig  Izland- szigetén. 

Hversalt  (ásv.),  Izland  szigetén  fordul  elő  és 
lényegében  nem  egj'éb,  mint  halotrichít. 

Hviezdoslav,  családi  nevén  Országh  Pál,  tót 
költő  és  műfordító,  szül.  Felsőkubinbaii  1849  febr. 
2.  Középiskoláit  Miskolczon  ós  Késmárkon,  a  jogot 
Eperjesen  végezte.  1875-ben  ügyvédi  vizsgát  tett, 
azután  3  évig  aljárásbiró  volt,  majd  ügyvéd,  1899 
óta  kizárólag  az  irodalomnak  él.  H.  a  legtermé- 
kenyebb s  egyben  eddig  a  legnagyobb  tót  költő. 
Eleinte  magyarul  verselgetett,  de  barátai  megis- 
mertették vele  (még  tanuló  korában)  Sladkovic 
műveit  s  azóta  csakis  tótul  ír.  Első  munkája  : 
Básnické  Prviesenky  (Költői  Zsengék,  Szakolcza 
1868)  Zbransky  álnév  alatt  jelent  meg.  Ezután 
számtalan  verse  látott  napvilágot.  Lírai  versei 
pompásan  csendülnek  s  az  érzés  közvetlenségé- 
vel magukkal  ragadják  az  olvasót.  Igen  sok 
epikus  költeményt  írt.  Legismertebb  a  Hajnikova 
zena(Az  erdőkerülő  felesége,  Turóezszentmárton 
1866).  Említést  érdemelnek  még  bibliai  tárgyú 
epik.  költeményei  is.  Tragédiát  is  írt  Heródes  a 
Herodias  (Turóczszentm.  1909)  címen.  H.  kiváló 
műfordító.  Lefordította  Madách  Ember  tragédiáját 
(Ti'agedia  cloveka,  u.  0.  1906),  Arany  balladáit  és 
válogatott  lírai  költeményeit,  Petőfitől  néhány 
költeményt.  Ezekért  a  Kisfaludy-Társaság  külső 
tagjává  választotta.  Lefordította  továbbá  Shakes- 
peare Hamletjét  (Hamlet  190.3)  és  Szentivánéji 
álmát  (Sen  nőci  svatojanskej  1905),  Goethe,  Scíül- 
ler,  Mickiewicz,  Síowacki,  Puskin  és  Lermontov 
egyes  költeményeit.  1909-ben  a  tótok  nagy  pom- 
pával ünnepelték  meg  60.  születésnapját.  Művei 
különféle  gyűjteményekben  jelentek  meg:  l.Sob- 
rané  spisy  básnické,  4  köt.  (Turóezszentmárton, 
1892—1909);  2.  Básne  biblicke  (a  Svétová  Kni- 
hovná-ban,  Prága  1912) ;  3.  lírai  költ.  a  SJov. 
Pohl'ady  egyes  évfolyamaiban.  V.  ö.  a  Slovenské 
Pohl'ady  1909.  évfolyamában  életrajzát  Skultety- 
től,  méltatását  P.  B.  és  művei  jegyzékét  Riznertől. 

Hvitling,  a  merlan  (Gadus  merlangus  L.)  svéd 
neve. 

H.  V.  M.  v.  H.  v.  Mey.,  természetrajzi  nevek 
mellett  Hermann  v.  Meyer  (1.  0.)  nevének  rövi- 
dítése. 


\ 


Hvoscsinszkájá 


-     431 


Hydatina 


H  voscsinszkág  á,  Nadjezsda  Dniitrijevna,oTOBz 
írónő,  1.  Kresztovszkij. 

Hvosztov  (Chvosztov),  Dmitrij  Ivánovics, 
gróf,  orosz  író,  szül.  1757  júl.  19.  (ón'apt.  7.)  Szent- 
Pétervárott,  megh.  u.  o.  1835  nov.  3  (ónapt.  okt. 
21.)-  Drámákat,  ódákat  és  epigrammákat  írt. 
Összegyűjtött  müveit  maga  adta  ki  7  kötetben 
Szent-Pétervárott  (1817)  s  mivel  senld  sem  vásá- 
rolta azokat,  elajándékozta  barátainak  s  ismerő- 
seinek. V.  ö.  Szuchomlinov,  Istorija  Rosiskoi 
Akademii  7-ik  köt.  (Szent-Pétervár  1885). 

Hy,  sziget,  1.  lona. 

Hyacintli  (ásv.)  v.  jácint,  átlátszó  narancs- 
sárga vagy  veres  cirkon,  amelyet  ékkőnek  hasz- 
nálnak. 

Hyacintliarara  v.  Ara  hyacinthinci  Spix. 
(állat),  1.  Papagáj-félék. 

Hyacinthe,  Pere  (ejtsd:  ijaszeHt,  eredeti  neve 
Charles  Lmjson),  francia  hitszónok,  szül.  Orlóans- 
ban  1827  márc.  10.,  megh.  1912  febr.  9.  1854-ben 
Nantesben  a  hittan  tanára  lett,  később  Parisban 
a  St.  Sulpice-templom  lelkésze,  majd  a  karmelita- 
rendbe lépett  be,  ezt  azonban  1869.  elhagyta. 
Nagy  híre  volt,  mint  hitszónoknak  s  mint  szabad- 
elvű papnak,  ki  a  pápai  csalatkozhatatlanság  tana 
ellen  tiltakozott.  Szabad  szellemű  beszédei  és  ira- 
tai miatt  a  katolikus  egyházból  kiközösíttetvén, 
Parist  elhagyta,  New  Yorkba  ment,  hol  nagy  ün- 
nepeltetésben  részesült,  de  1869  végén  visszatért 
Európába.  A  vatikáni  zsinat  berekesztése  után 
az  ókatolikusck  mellett  foglalt  állást,  részt  vett 
azoknak  müncheni  gyűlésén(1871  szept.)  s  Genfben 
telepedett  le,  de  már  1874.  az  ókatolUcusokkal 
meghasonolván,  Parisba  vonult  vissza,  ahol  1879 
febr.  9.  az  ú.  n.  gallikán  egyházat  megnyitotta  s 
azóta  mint  ennek  igazgatója  (rector)  működött. 
Művei  egyebek  közt :  La  sociétó  civile  etc.  (Paris 
1867) ;  De  la  reformé  catholique,  L :  Lettres,  frag- 
meuts,  discours  (u.  o.  1872),  II. :  Oatholicisme  et 
protestantisme  (u.  o.  1873) ;  L'Ultramontanisme  et 
la  révolution  (u.  o.  1873) ;  Les  principes  de  la  re- 
formé catholique  (u.  o.  1878) ;  Programme  de  la 
reformé  catholique  (u.  o.  1879) ;  Liturgie  de  l'Ég- 
lise  catholique-gallicane  (u.  o.  1879, 4.  kiad.  1883) ; 
Mon  testament  (1893). 

Hyacinthus,  1.  Hyakinihos. 

IlyacintliLUS  L.  (növ.),  1.  Jácint. 

Hj  ades  a.  m.  Hyasok  (1.  o.). 

Ilyaena  (állat),  1.  Hiéna. 

Ilyacnidae  (áUat),  1.  Hiéna-félék. 

Hyakinthos  (latinosan  Hyacinthus),  az  egyik 
legkedveltebb  régi  görög  néprege  hőse.  A  dél- 
görögországi  Amyklai  város  környékén,  dús  ter- 
mékenységű  vidéken  termett  az  a  mélabús  mese, 
mely  a  tavaszi  virágzás  és  a  fiatalság  gyors  el- 
múlásának jelképeként  H.  szomorú  sorsát  regélte. 
K  me.se  szerint,  mely  hamarosan  mindenfelé  el- 
terjedt, H.  Amyklai  város  ősi  királyának,  Amyk- 
lasnak  volt  a  fia.  A  ragyogó  szépségű  ifjúba  Apol- 
lón isten  beleszeretett  s  amint  egyszer  diszkosz- 
vetéssel  mulatoztak,  ApoUon  rosszul  irányított 
diszkosza  a  bájos  gyermeket  megölte.  Kedvese 
kiömlő  véréből  az  isten  a  sötét  gyászszínű  H.  nevű 
virágot  fakasztotta.  (Hogy  melyik  virág  volt  ez, 
azt  nem  tudjuk ;  az  bizonyos,  hogy  a  jácintra  csak 
tévedésből  alkalmazták  o  görög  nevet.)  A  halálo- 


san sújtó  diszkosz  a  nyári  nap  perzselő  sugarú 
korongjának  volt  e  mesében  a  jelKépe.  A  regének 
természet-szimbolizmusa  abból  is  kiviláglik,  hogy 
a  H.  emlékére  a  nyár  derekán  évenként  megült 
ünnep,  a  Hyakinthia,  H.  halálának  mint  a  tavasz 
múlandóságának  szomorú  képzetét  gyászdalokkal 
fejezte  ki,  de  az  ünnep  utolsó  napján  vidám  lako- 
mával ünnepelték  H.  közeli  feltámadását,  vagyis 
azt  a  gondolatot,  hogy  a  tavasz  elmúlását  hama- 
rosan új  tavasz  fogja  követni.  Későbbi  görög  köl- 
tök a  rege  mély  értelmét  át  nem  látva,  egyszerű, 
szerelmi  mesét  alakítottak  belőle  s  azt  mesélték, 
hogy  Zephyros  (a  nyugati  szél)  féltékeny  volt 
Apollonra  s  mikor  látta,  hogy  H.  Apollonnal  ját- 
szik, szerelmi  féltékenységében  ő  irányította  a 
diszkoszt  szerelmese  felé,  hogy  boszut  álljon  hűt- 
lenségén. 

Hyalin  a.  m.  üvegszerü,  átlátszó,  1.  Hialín. 

Ilyalonema  (állat),  a  Kovaszivacsok  egyik 
neme,  1.  Hatsugaras  szivacsok. 

Hyalos,  a  görög  OaXo;  (üveg)  latinos  leírása. 
A  belőle  képződött  szókat,  valamint  összetételeit 
1.  Hial . . . 

Hyasok,  Hiádok  (a  gör.  öst,  esik  igéből),  a  gö- 
rög mitológiában  az  eső  nimfái,  Atlas  és  Aitlira 
leányai,  kik  Dionysos  dajkálásáórt  azt  nyerték 
jutalmiil,  hogy  égi  jelként  a  csillagok  közé  jutot- 
tak. Más  monda  szerint  büntetésképen  változtak 
csillagokká,  mert  testvérük,  Hyas  halálakor  túlsá- 
gosan bőven  hullatták  eső-könyeiket. 

Hybantlms  Jacq.  (növ.),  1.  lonidium. 

Hybbe  (Hibbe,  Geib),  nagyk.  Liptó  vm.  liptó- 
újvárij.-ban,  (1910)  2126  tót  lakossal,  postahivatal, 
telefonállomás,  u.  t.  Liptóújvár.  Utcái  a  bibliából 
vett  neveket  viselnek,  mint  Bethlehem,  Jerikó, 
Sodorna  stb.  Templomában  van  eltemetve  Balassa 
Bálint  báró,  kinek  nyugvóhelyét  Liptó  vármegye 
közönsége  és  a  M.  Tud.  Akadémia  1898.  emlék- 
táblával jelölte  meg. 

Hybla,  1.  Hibla. 

Hybrid  (gör.),  különböző  fajok  párosodásából 
(kereszteződéséből)  származó  korcsok  (bastardok) 
tudományos  neve.  —  Embertani  értelemben  1. 
Korcs.  —  Állattani  értelemben  1.  Basfard  és 
Keresztezés.  —  Növénytani  értelemben  H.  (bas- 
tard,  fajvegyülék,  fattyunövény),  két  különböző 
növénytipus  (fajváltozat,  faj,  génusz)  keresztező- 
désének származéka.  Ismételt  kereszteződés  út- 
ján, amelynél  a  virágot  rokon  faj  vagy  fajve- 
gyülék pollenével  porozzák  be,  keletkeznek  a  le- 
származtatott H.-ek,  amelyek  közt  de  Vries  nyo- 
mán megkülönböztetik  a  binér  (két  szülejű),  tri- 
mér  (három  szülejü)  stb.  H.-et.  —  Átvitt  értelem- 
ben H.  két  V.  több  állat  részeiből  összetett  alak, 
pl.  az  oroszlántestü  ós  emberfejű  szfinx,  vagy 
emberfejú,  sasszámyú,  oroszlánfarkú  bika.  —  H. 
szó  az  olyan,  amely  különböző  nyelvek  szavaiból 
van  összetéve,  pl.  telefonhivatal,  giroforgalom. 

Hybridogamia  (gör.),  különböző  növény- 
fajok virágainak  megporzása.  L.  Megporzás. 

Hydaspes,  görög  neve  Dzselam  (1.  o.)  folyónak. 

Hydatlioda  (növ.),  1.  Hidatódák. 

Hydatid,  1.  Hidatid. 

Hydatina  (áiiat),a  Kerekesférgek  egyik  neme. 
Teste  hosszúkás,  hengeres,  lába  rövid,  szeme 
nincsen.  8  faj  ismeretes.  Legismertebb  az  ú.  n. 


Amely  uó  Wy  , , .  alatt  niacs  me^;,  Hi  . . .  alatt  kéretendő  I 


Hydatis 


—     482     — 


Hydrastis 


eztisthalacska  (R.  senta  MtilL),  mely  állóvizek- 
ben, különösen  tavasszal,  nagyon  gyakori ;  hosz- 
sza  05— 0"6  mm. 

Hydatis,  1.  Hidatisz. 

Ilydatogen  (gör.),  1.  Hidatogén. 

Hydatomorphismus  (ásv.),  1.  Hidatotnor- 
fizmus. 

Hydatopyrogen   (gör.),  1.  Hidatopírogén. 

Hyde  (ejtad:  hájd),  város  Cheshire  angol  couhty- 
ban,  (1911)  .33,444i  lak. ;  pamutipar,  szénbányászat. 

Hyde  Mró,  1.  Clarendon. 

Hyde  Park  (ejtsd:  hájd  park),  158  ha.  területű 
park  London  Ny.-i  részében,  a  Kensington  Gar- 
denstöl  K.-re ;  Erzsébet  királyné  korában  még 
vadászterület  volt ;  jelenleg  a  város  előkelőinek 
találkozó  helye ;  nagy  meetingeket  is  tartanak 
benne.  —  2.  H.,  város  Massachusetts  északame- 
rikai állam  Norfolk  countyjában,  vasút  mellett, 
(1910)  15,507  lak.,  papírgyártással,  pamutszövéssel. 

Hyderabad,  1.  Haiderabad. 

Hyderabad  AssignedDístricts,  1.  Berar- 

Hyder  Ali,  1.  Hajder  Ali. 

Hydnocarpus  Garin.  (növ ),  a  Flacourtiaceae 
család  génusza ;  23  faja  fa  Elő-  és  Hátsó-Indiá- 
ban, Szumatrán  és  Jáván.  Levelük  rövid  nyelű, 
osztatlan,  váltakozó.  Viráguk  2  lakú,  a  csésze- 
levelek szabadok,  erősen  fedelékesek,  porzó  5  v. 
több.  Termésük  fel  nem  nyíló,  bogyószerü  tok, 
héja  fás,  magva  számos,  szabálytalan  alakú,  elég 
kemény  héjú.  A  H.  anthehnintica  Pierre  magvait 
(krébrao-magvdk)  Kínában  bőrbetegségek  ós 
lepra  gyógyítására  használják.  Ugyanilyen  hasz- 
nálatnak a  nép  körében  Dél-Indiában  és  Ceylon- 
ban a  H.  Wightiana  Bl.  ós  a  H.  venenata  öártn. 
magvai ;  zsíros  olajuk  a  makulu-  v.  tJierta-olai. 

Hydnopliytaiu  Jack.  (növ.),  a  Rubiaceae  csa- 
lád génusza,  30  faja  Kelet-Ázsiában,  Újguineán 
és  a  Fidzsi-szigeteken  honos,  fán  lakó,  gumós 
félcserje.  Grumójukat  természettől  fogva  több 
egymással  összefüggő  üreg  járja  át,  melyekben 
hangyák  laknak  (1.  Hangyásnövények).  Ugyanily 
hangyásnövények  a  Myrmecodia  Jack.  fajai  is, 
elterjedésük  is  körűibeiül  olyan,  mint  azoké,  de 
gumójuk  tövises  v.  szemölcsös. 

Hydnora  Thunbg.  (növ.),  1.  Hydnoraceae- 

Hydnoraceae  (növ.),  leples  virágú  növény- 
család az  Aristolochiales  sorozatban.  2  génusza 
van :  Hydnora  Thunbg.  és  Prosopanche  de  Bary, 
ennek  egy  faja  van  (P.  Burmeisteri  de  Bary) 
Argentínában,  amannak  8  Afrikában.  Húsos,  fák 
és  cserjók  gyökerein  élősködő  növények.  A  gyö- 
kérbe hatoló  szívójukkal  szétágazó  földalatti  haj- 
tások függnek  össze,  ezeken  fejlődik  nagy  virá- 
guk, mely  előbújik  s  a  talaj  fölött  nyílik.  E  haj- 
tásokat Kelet-Afrikában  cserzésre  használják.  Az 
argentínai  faj  az  ottani  pampákon  (Prosopis- 
fajok  gyökerén)  néhol  oly  tömeges,  hogy  termé- 
seit hizlalás  céljából  sertéssel  legeltetik  le. 

Hydnuin  L.  (növ.),  1.  Gerebengomba. 

Hydor,  a  görög  í>5wp  (víz)  latinos  leírása.  Ösz- 
szetótelekben  gyakori,  mely  összetett  szók  nagy 
része  hidr . . .  alatt  keresendő. 

Hydra,  1.  Hidra. 

Hydracetin,  1.  Hidracetin. 

Hydrachna  C.  L.  Koch  (állat),  az  Atkafélék 
Hydracfwidae  családjába  tartozó  állatnem,  puha. 


gömbölyű  v.  széles  tojásforma  testtol,  hosszú 
orrmánnyal,  rövid  lábakkal,  melyek  közül  a  há- 
rom utolsó  pár  hosszú  sörtékkel  borított.  Fajai  a 
vizeket  lakják  s  a  legközönségesebb  a  piros  vízi 
atka  {H.  globosa  De  Geer)  és  a  H.  geographica 
MüU.,  melyek  mindketten  élénk  piros  színűek,  de 
az  utóbbi  fekete  foltos.  A  piros  vízi  atka  piros, 
körtealakú  lárvái  a  vízi  bogarakon,  tov.  a  vízi 
skorpión  ós  a  vízi  tűpoloskán  élősködnek.  Ezeket 
a  lárvákat  régen  külön  atkafajnak  (Achlysia)  tar- 
tották. 

Hydracbnidae  (állat),  1.  Atkafélék. 

Hydraeiuia,  1.  Vizvérüség. 

Hydrangea  L.  (növ.),  a  Saxifragaceae  (kö- 
rontófélék)  család  génusza ;  30  faja  Ázsia  és  Ame- 
rika mérsékelt  részén  honos  cserje,  egyesek  fák. 
Levelük  átellenes,  épszélű  v.  fürészes,  osztatlan 
v.  karójos.  Virágzatuk  szártetőző  összetett  áler- 
nyő,  melynek  szélső  virágai,  v.  kerti  fajokon  min- 
den virága  meddő,  csészéje  pedig  sziromnemü. 
Tokjuk  hártyanemü;  apró,  szárnyas  magvakat 
tartalmaz  s  a  tetején  reped  fel.  A  H.  arbores- 
cens  L.  északamerikai,  1  m.  magas  cserje,  levele 
tojásdad  vagy  szívalakú,  fürészes,  fonákán  puha 
szőrű.  Virágzata  10  cm.  átmérőjű,  virága  megle- 
hetős apró,  fehér.  Nálunk  kertben  díszlik.  A  H 
hortensia  De.  (hortenzia,  japán  rózsa)  nálunk 
kertben  a  legismeretesebb  H.-faj.  Dísze  szobák- 
nak, erkélyeknek  is.  Hazája  Japán  és  Észak-Kína. 
Egész  2  m.  magas,  virága  fehér,  pirosas  v.  kékes ; 
virágzatában  fellevelek  nincsenek,  néha  az  egész 
labdarózsa  módjára  gömbölyödik.  Enyhébb  vidé- 
keken a  szabadban  is  kitelel.  Kékes  virágú  faj- 
tája, mely  különösen  vas  vitriolos  földben  díszlik, 
a  legkedveltebb.  A  H.  Thunbérgii  Sieb.  leveléből 
készíti  a  japán  jóízű  mennyei  teá-ját. 

Hydra-rendszer,  1.  Hólapda-rendszer. 

Hydrargyram  a.  m.  higany  v.  népies  nevén 
kéneső-  H.  amidato-bichloratum  v.  H.  praecipita- 
tum  album  v.  Mercurius  praecipitatus  albus,  1. 
Merkuriamidoklorid ;  H.  bichloratum  (corrosi- 
vum),  maró  higanyklorid,  1.  Merkuriklorid ;  H. 
bijodatura  (rubrum),  I.  Merkurijodid ;  H.  chlora- 
tum  mite  sublimatione  paratum,  1.  Merkuroklo- 
rid ;  H.  chlorat.  mite  vapore  paratum,  gőzzel  szál- 
lasztott  merkuroklorid-por,  1.  Merkiiroklorid ;  H. 
eyanatum,  1.  Merkuricianid ;  H.  jodatum  flavum, 
1.  Merkurojodid ;  H.  metallicum  a.  m.  fómeshi- 
gany ;  H.  nitricum  oxydulatum,  1.  Merkuronitrát ; 
H.  oxydatum  flavum,  sárga  merkurioxid ;  H.  oxy- 
dat.  rubrum,  vörös  merkurioxid ;  H.  salicylieum, 
1.  Merkiiriszalicilát :  H.  subsalicylicum,  1.  Mer- 
kúr iszalicil  át ;  H.  sulfiiratum  nigrum,  1.  Mer- 
kuriszulfid ;  H.  sulfuratum  rubnim,  1.  Mer- 
kuriszulfid. 

Hydrastin,  1.  Hydrastis  és  Hidrasztin. 

Hydrastinin,  1.  Hidrasztin. 

Hydrastis  L.  (növ.),  a  Boglárkafélék  génusza, 
2  faja  van,  1  Észak-Amerikában,  1  Japánban.  Le- 
vele tenyeresen  karójos,rendesen  kettő  van,  virága 
magános,  apró,  csillagszerű.  Torméscsoportja  1—2 
magú  bogyókból  áll,  húsos,  a  szederéhez  hasonló. 
A  H.  Canadensis  L.  Kanada  és  Pennsylvania 
füve.  Csípős,  keserű  rhizomája  offlcinális  (yellow 
root,  radix  H.).  Amerikában  már  régi  idők  óta  hasz- 
nálják orvosi  célra,  nevezetesen  váltóláz  ellen  és 


kmelj  8ZÓ  Hy  ,  . .  alatt  nincs  meg.  Hl ...  alatt  keresendő  I 


Hydrencephalokele 


—     433     ~ 


Hydrops  ascites 


vérzéscsillapításra.  Föhatóanyaga  két  alkaloid: 
berl>erin  (éVo)  és  hydrastin  (1— 2»/o).  CaiH^NOe, 
egy  harmadiknak  (canadin  v.  xanthopuccin)  elő- 
fordulása benne  kétséges.  A  két  első  az  idegrend- 
szerre ható,  bénító  méreg.  A  gyökérből  készült 
híg  kivonatot  (fluid  extract)  újabban  kiterjed- 
ten használják  a  nőorvosok  és  szülészek  méh- 
vérzések  ellen,  minthogy  a  vérereknek  összehú- 
zódását okozza  ;  előnye  az,  hogy  kellemetlen  mel- 
lékhatásai nincsenek,  sőt  az  étvágyat  is  fokozza. 

Hydrencepbalokele  v.  hydrocephalokele, 
1.  Agy  sérv. 

Hydria,  1.  Hidria. 

Hydro (gör.)  összetételű  szók  nagyrészét 

1.  Hidro  . . . 

Hydrobata  (áiiat),  1.  Vízi  rigó. 

Hydrocérames  (franc,  ejtsd  :idro8zerám),  hűtő- 
korsók,  1.  Akarrazas. 

Hydrocliaris  L.,  hékatutaj  (növ. ;  lásd  az  áb- 
rát), a  Hydrocharitaceae  (Békatutajfélók)  család 
génusza ;  2  faja  van :  a  H.  asiatica  Miq.  kelet- 
ázsiai, a  H.  niorsus  ranae  L.  (vízi  kapotnyak,  kö- 
zönséges békatutaj)  európai  és  előázsiai.  Vízi  növé- 


Hydrocharis. 

nyék.  Az  utóbbinak  szára  a  vízen  úszik,  csomóin  a 
víübe  csüngő  gyökerek,  a  vízen  úszó  kerekded  le- 
velek ós  a  víz  fölé  emelkedő,  fehér,  többnyire  egy- 
ivarú  virágok  fejlödnek.  A  porzós  virágban  9  porzó, 
a  tormősben  6  termő  van  és  mindegyilvben  még  3 
meddő  porzószál.  A  bibe  kétosztatu.  Mocsarakban, 
tavakban,  árkokban  terem.  Régen  officinális  volt, 
ma  itt-ott  aquariumban  tartják. 

Hydrocharit.aceae,  Békcdutajfélék  (növ.),  az 
egyszikűek  családja  a  Helobiae-sorozatban.  Csupa 
vízi  növények  tartoznak  ide,  részben  a  tenger, 
részben  az  édes  víz  lakói.  Viráguk  rendesen  vált- 
ivarú,  sugaras,  3  tagú,  van  3  csészeszerü  és  3 
sziromszerű  lepellevele.  Porzó  3  v.  hármával  1—5 
körben.  Magházuk  alsó  állású  1—6  üregű,  a  ter- 
més sokmagú,  többé-kevésbbé  bogyószerű.  Leve- 
lük csavaros  állású,  örvös  v.  kétsoros.  Virágukat 
kezdetben  1 — 2  buroklevól  takarja,  magános  v. 
álemyőben  áll.  Nálunk  ismeretesebb :  Stratiote.9, 
Hydrocharis.  Vallisneria,  Helodea,  1.  Átok- 
hínár. 

Hydrochelidon  (állat),  1.  Halászka. 

Hydroclioerus  (állat),  1.  Vízi  disznó. 

Hydrocoel,  a  Tüskésbőrűek  (1.  o.)  ambula- 
krális  rendszerének  kezdeménye. 

Ilydrocorae  v.  Hydrocorisae  (áiiat),  1.  VíÁ 
oolos'kák. 

Ilydrocorallia  (állat),  1.  Hidrás  koraüok. 

Ilydrocores  (állat),  1.  Vízi  poloskák. 

Hydrodictyon  Roth  (növ.),  a  Zöldmoszatok 
génusza,  A  H.  reticulcUum  (L.)  Lagerh.  sekély 

Rémi  Nagy  Lew&tona.  X.  köt. 


álló  vizeinkben  néha  nagy  mennyiségben  ól.  Ne- 
vezetes sajátsága,  hogy  hengeres  sejtjei  úgy  il- 
leszkednek egymáshoz,  hogy  társulásuk  receszerű 
hálózatot  formál. 

Hydroecia  leucograplia  (áiiat),  I,  Éjjeli 
lepkék. 

Hydrogenium  a.  m.  hidrogén  (1.  o.). 

Hydroidea  (áuat),  azoknak  a  Hydrozoáknak 
(1,  Hydrozoa)  gyűjtőneve,  melyeknek  hidráid- 
polip  alakjuk  van.  Idetartoznak  a  Hidra-félék 
(Hydraria),  a  Hidrás  korallok  (HydrocoralUa), 
a  Csöves  polipocskák  (Twbularia)  és  a  Harangos 
polipocskák  (Gampanularia).  L,  még  Hydrozoa. 

Hydrolea  L  (növ ),  a  Hydrophyllaceae  család 
génusza  12  fajjal  a  forró  övön.  Egyéves  v.  évelő 
füvek,  félcserjék.  Újabban  ismételten  gyógyszer- 
nek ajánlják  őket. 

Hydromedasa  (állat),  a  teknősök  egy  neme. 
L.  Kígyónyakú  teknős. 

Hyilroiuedasae,  1.  Hydrozoa. 

Hydrometra  lacustris  L.  (állat),  1.  Mol- 
nárka. 

Hydrometridae  v.  Hydromici,  1.  Vízen- 
járó poloskák. 

Hydroiuici  v.  Hydrometridae,  1.  Vízenjáró 
poloskák. 

Hytlropliiinae  (állat),  1.  Tengeri  kígyók. 

Hydropliil  (gör.),  1.  Hidrofil  és  Hidrofil 
növényzet. 

Hydropbilus  (állat),  1.  Gsíkhogár. 

Hydropliis  (állat),  1.  Tengeri  kígyók. 

Hydropli tilalmas,  1.  Buphthalmm. 

Hydropliyllaceae  (növ.),  a  forrtszirmú  két- 
szikűek családja  a  Tubiílorae-sorozatban.  Mintegy 
170  faja  van,  legtöbbje  Észak-Amerikában,  Több- 
nyire 1  éves  v.  évelő  füvek,  levelük  rendesen 
csavaros  állású,  virágzatuk  forgószerü.  Pártájuk 
torokpikkelyei,  forgóvirágzatuk  és  magkezdemé- 
nyeik a  Borraginaceae-családdal  hozzák  őket  leg- 
közelebbi rokonságba.  Ide  tartozik  a  Nemophila 
és  a  Phacelia  kerti  növény. 

Hydrophyllam  (növ.),  a  Hydrophyllaceae 
család  génusza ;  6  faja  északamerikai  évelő  fű, 
levelük  hosszú  nyelű,  lemeze  nagy,  szárnyasán 
V.  tenyeresen  karélyos.  Virágzatuk  forgó.  Tokjuk 
1 — 4  magvú,  2  kopácsú.  A  H  canadense  L.  hat- 
hatós anyagot  tartalmaz,  mellyel  bőrbetegségeket 
gyógyítanak,  állítólag  ellenszere  a  Rhus  toxico- 
dendron  L.  és  a  kígyók  mérgének. 

Hydroporus,  1.  Vízi  bogarak. 

Hydropotes  (állat),  1.  fizi  szarvas. 

Hydrops  ascites  a,  m,  hasvízkórság,  több- 
féle betegség  tünete,  tulajdonképpen  nem  egyéb, 
mint  szabadon  mozgó  folyadék-  (savó)  gyülemlés 
a  hashártya  üregében.  Létre  jöhet  a  máj  zsugo- 
rodásánál (cirrhozis  hepatis),  a  máj  egyik  véná- 
jának, a  véna  portainak  eldugulásánál  v.  ennek 
valami  daganat  stb.  okozta  leszorítása  következ- 
tében ;  hasi  daganatoknál ;  a  hashártya  krónikus 
gyuladásánál ;  a  gümős  hashártya-gyuladásnál ;  a 
hashártya  rákos  megbetegedésénél;  továbbá  és 
igen  gyakran  a  H.  részjelensóge  az  általános  víz- 
kórságnak, mely  szív-  és  vesebajoknak  a  kö- 
vetkezménye. A  felgyülemlett  savó  mennyisége 
változó ;  lehet  olyan  kevés,  hogy  csak  bizonyos 
műfogással  ismerhető  fel,  de  lehet  sok  (akár  20) 

SS 


Hydropteridales 


—     434- 


Hydrozoa 


liter  is,  mikor  a  has  elődomborodó  gömbszerü, 
fekvöhelyzetben  kiszélesedő,  bőre  feszes,  a  köldök 
elsimult,  esetleg  ki  is  dudorodik ;  a  hasban  levő 
folyadék  a  has  ütögetésére  érezhetőleg  hullámzik ; 
kopogtatva  a  hasüregnek  folyadékkal  telt  területe 
felett  dobos  hang  helyett  tompát  hallunk ;  a  beteg 
helyzetének  változtatásakor  a  folyadék  mindig 
súlyánál  fogva  a  legmélyebben  fekvő  területet 
foglalván  el,  a  tompa  kopogtatási  hangot  adó  te- 
rület is  változik  a  beteg  helyzetének  megváltozá- 
sával. Igen  nagy  H.-nál  ép  olyan  hegek  kelet- 
keznek a  has  bőrében,  mint  a  terhességben ;  né- 
mely esetben  a  hasi  vénák  a  bőrben  mint  kitágult 
átkóklö  hálózat  láthatók ;  ez  az  ú.  n.  Caput  Me- 
dusae.  A  H.  csak  tünet  lévén,  az  orvos  tennivalói 
a  szerint  irányulnak,  hogy  mily  betegség  folytán 
jött  a  H.  létre. 

Hydropteridales,  vizi  Mrasztok  (Hydrop- 
terides,  növ.),  a  harasztok  sorozata.Vízben  élő  hete- 
rospórás  harasztok,  melyeknek  makrosporangiu- 
mában  egy  makrospóra,  miki'osporangiimiában 
számos  mikrospóra  fejlődik.  Két  család  tartozik 
ide :  a  Salviniaceae  (1.  o.)  és  a,  Marsilictjceae  (1.  o.). 

Hydropterides  (növ.),  1.  Hydropteridales. 

Hydrosmc  (növ.),  1.  Amorphophallus. 

Hydrotlieca,  a  Tömlőbelüek  (Goelenterata) 
közé  tartozó  hidroidpolipok  kemény  harangalakú 
börburokja,  amely  a  polipok  testét  körülveszi  s 
amelybe  veszély  idején  visszahúzódik  az  állat, 
1.  Polipok. 

Hydrotlierapia  (gör.-lat.),  1.  Vízzel  gyó- 
gíjítás. 

Hydrous  (állat),  a  Vízi  bogarak  (1.  o.)  egy 
neme. 

Hydrozoa  v.  Hydromedusae  (áiiat),  a  Tömlő- 
belüek (Goelenterata)  törzsébe,  a  Csalánzók  (Cni- 
daria)  altörzsébe  tartozó  állatosztály,  melyre  jel- 
lemző, hogy  az  idetartozó  fajok  életében  két,  lát- 
szólag teljesen  különböző  alakú  nemzedék  váltja 
fel  egymást ;  egyik  a  hidroidpoUp,  másik  a  me- 
dúza-alak. A  hidroidpolip  két  rétegből  (ekto-  és 
entoderma)  és  a  köztük  levő  támasztó  lemezből  álló 
megnyúlt  tömlőt  alkot ;  hátulsó  végével  idegen 
tárgyakra  tapad,  elülső  szabad  végén  levő  száj- 
nyílása tapogatókoszorúval  van  ellátva.  A  hidroid- 
polipok a  Hydra  kivételével  ivarszerveket  nem 
fejlesztenek,  hanem  rendesen  ivartalanul  bimbód- 
zás  útján  telepeket  hoznak  létre.  A  telepeknek 
egyes  tagjait  hidrantoknak  nevezzük,  melyeknek 
gyomorüregei  a  coenosark-nak  nevezett  csőháló- 
zat közvetítésével  összefüggnek  egymással.  A 
hidroidpolipok  ivartalan  úton  sarjadzással  hozzák 
létre  a  medúzákat,  amelyek  a  telepről  leválnak, 
ivarszerveik  fejlődnek  s  a  megtermékenyített 
petékből  kis,  csillangókkal  borított,  szabadonrajzó 
lárva,  ú.  n.  planula  fejlődik  s  ez  ismét  hidroid- 
polippá  alakiü.  A  medúza-alak  harang-  v.  ernyő- 
alakú s  teste  vízben  rendkívül  gazdag  kocsonyás 
anyagból  áll.  Testének  külső  domború  oldalát  ex- 
umbrellának,  belső  homorú  részét  pedig  subumbrel- 
lának  nevezik.  Utóbbinak  közepén  van  a  száj- 
nyílás, melynek  környéke  rövidebb  szájcsőbe,  v. 
ú.  n.  gyomoresőbe  nyúlik  meg.  Az  exumbrella 
szélén  a  test  külső  rétege,  az  ektoderma  gallér 
módjára  tovább  terjed  s  ú.  n.  fátyolt  (velum  vagy 
craspedon)  alkot.  A  fátyol  annyira  jellemző  a 


hidroid-modúzákra,  hogy  fátyolos  medúzáknak 
is  nevezik.  A  subumbrella  és  az  exumbrella  határán 
foglalnak  helyet  a  tapogatók  és  a  látásra  meg 
helyzetérzósre  való  érzékszervek,  az  ú.  n.  pár- 
kánytestek. A  tapogatók  száma  4-,  8  v.  ennek 
sokszorosa.  A  herék  és  a  petefészkek  a  medúza 
külső  rétegéből  (ektoderma)  fejlödnek. 

Sok  H.-n  a  H.-kra  jellemző  fejlődésmód,  vagyis 
hogy  a  polip-alak  (az  ú.  n.  dajka)  ivartalan  úton 
létesíti  a  medúza-alakot  s  ez  ivaros  szaporodással 
létrehozza  a  polip-alakot,  módosulhat  azáltal, 
hogy  v.  a  medúza-alakok,  vagy  a  hidroidpolip- 
alakok  fejlődése  elmarad.  Az  előbbi  esetben  csak 
hidroidpolipok  vannak,  melyek  ivarosán  és  ivar- 
talanul egyaránt  szaporodhatnak,  utóbbi  esetben 
pedig  csak  medúzák  vannak  s  a  medúzák  petéi- 
ből megint  medúzák  fejlődnek.  A  H.-knál  tehát 
ez  a  négy  eset  fordulhat  elő  :  1.  A  hidroidpolipok 
időnként  váltakozva  ivartalanul  és  ivarosán  po- 
lipokat létesítenek;  2.  a  medúzák  mindig  csak 
medúzákat  fejlesztenek;  3.  a  hidroidpolipok  és 
medúzák  egymással  váltakoznak ;  4.  hidroidpo- 
lipok és  helyhez  kötött  medúzák  egy  telepben 
egyesítve  maradnak.  Utóbbi  eset  fordul  elő  a  Si- 
phonophorákuál  (1.  Hólyagos  medúzák). 

A  H.-k,  néhány  faj  kivételével,  valamennyien 
tengeriek ;  a  medúzák  és  a  Siphonophorák  sza- 
badon úsznak,  míg  a  hidi'oidpolipok  helyhez  kö- 
tött életet  folytatnak.  Az  egyes  hidroidpolipok 
ált.  kicsinyek ;  néhány  mm.  nagyok,  v.  hosszúsá- 
guk csak  a  mm.  tört  részeit  éri  el.  Kivétel  a  Mo- 
nocaulus  imperátor  nevű  H.,  mely  2  m.  nagysá- 
got is  elér.  A  hidroidpolipok  alkotta  telepek  né- 
hány cm.  nagyok  s  csak  ritkán  érnek  el  1  méter 
nagyságot.  A  medúzák  nagysága  néhány  mm.  és 
néhány  cm.  között  változik;  legnagyobb  az  Aequo- 
rea  forskalea  nevű  medúza,  melynek  ernyője  40 
cm.  átmérőjű.  —  Az  eddig  ismert  fajok  száma 
kb.  1200,  melyeket  hat  rendbe  osztanak,  neveze- 
tesen :  1.  rend :  Hidra-félék  (Hydraria)  ;  2.  rend : 
Hidrás  korallok  (Hydrocorallia) ;  3.  rend :  Csö- 
ves polipocskák  és  virágmedúzák  (Tuhvlario- 
Anthomedusae),  pl.  idetartozik  az  Eudendrium ; 
4.  rend :  Harangos  polipocskák  és  lapos  medúzák 
(Gampanolario-Leptomedusae) ;  5.  rend :  Bunkós 
medúzák  (Trachymedusae)  és  6.  rend :  Hólyagos 
medúzák  (SiphonopJwra). 

H.  (paieont.).  A  Hídromedúzák  a  tengervíz  fene- 
kén ülő,  vagy  szabadon  úszó,  többnyire  telepes 
állatok  voltak,  dimorf  táplálkozó  és  ivaregyének- 
kel. Kevés  rend  egyénei  választottak  ki  a  közösü- 
lésre alkalmas  szénsavas  mész-  vagy  kitin- váza- 
kat. Ide  tartozik  a  Hydrocorallinae  rend,  amelybe 
a  Millepora  nem  tartozik,  amelyet  régebben  ko- 
rallnak  tartottak.  Bekérgezö  v.  ágas-bogas  telepe- 
ket alkotnak.  Váza  bonyolult,  szabálytalanul  el- 
ágazó mészfonalakból  áll.  Hazánkban  a  felső  me- 
diterránkori tengerparti  képződményekben  (lajta- 
mészkő) fordul  elő,  ma  a  korallriffek  felépítésé- 
ben szintén  részt  vesz.  Ide  tartoznak  még  a  Tu- 
hulariae  rend  képviselői,  amelyek  főleg  a  krétá- 
ban és  a  harmacUíorban  szerepelnek.  Továbbá  a 
Stromatojpora,  amely  a  palaeozoikumban  fordul 
elő  s  egész  mészkőrétegeket  egymaga  alkot.  A 
Gampanularia  rendben  főleg  a  palaeozoikumban 
szereplő  Dictyonema  fontos.  Ezzel  közel  rokon- 


Amely  szó  Ily  ...  alatt  nincs  meg,  Hí  .  .  .  alatt  keresendői 


Hydruntum 


—     435 


Hylaplesiidae 


Ságban  álianak  a  Grraptolithes-ék,  amelyek  a 
palaeozoikumban  nagy  tömegben  éltek  s  főleg  a 
szUur-szisztemának  fontos  vezérlő  kövületei.  L. 
Graptolithes. 

Hydnmttim,  1.  Otranto. 

Hydras  (állat),  1.  Tengeri  kígyók. 

Hydrns,  kis  vízi  kígyó,  csillagkép  az  ég  déli 
felén,  45  szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Hydrus,  1.  Otranto. 

Hye  (von  (rZMwecA:^,  J.wíon,  lovag,  osztrák  jog- 
tudós, szül.  Öleinkben  1807  máj.  26.,  megh. 
Bécsben  1894.  dec.  8.  A  bécsi  egyetemen  1832. 
rendkívüli,  1842.  rendes  tanár  lett.  1848-ban  az 
igazságyügminisztériumba  került,  1867.  igazság- 
ügymiuiszter  és  egy  darabig  kultuszminiszter 
volt.  Művei :  Die  leitenden  Grundsatze  der  öster- 
reichischen  Strafprozessordnung  (Wien  1854) ; 
Kommentár  zxmi  österreichischen  Straf  gesetzbuch 
(u.  0.  1855) ;  Sammlung  der  Erkenntnisse  des  ös- 
terr.  Reichsgerichts  (u,  o.  1874—94,  9  köt.) 

Hyéres  {ejtsd :iér),  város  Var  francia  dép.  touloni 
járásában,  4  km.-nyire  a  tengertől,  egy  207  m. 
magaslat  D.-i  lábánál,  vasút  mellett,  (i9io)  11,331, 
mint  község  17,968  lak.,  déligyümölcs-termelés- 
sel, virágtenyésztéssel,  selyemfonással,  illatszer- 
készítéssel,  olajpréseléssel.  A  közeli  Salins-Neufs 
és  Vieux-Salins  nevű  sós  lagunákból  sót  főznek 
(300  munkás,  évi  40,000  tonna  termeléssel). 
H.  éghajlata  enyhe  és  egyenletes  (évi  középhő- 
mérséklet :  15"),  látogatott  téli  klimatikus  gyógy- 
hely. Délre  a  várostól  nagy  tengeri  fürdői  vannak. 
A  város  egy  régi  és  egy  új  részből  áll ;  a  régi 
városrész  fölött  a  citadella  emelkedik  (XIII.  sz.)  és 
közöttük  a  régi  falak  szép  maradványai  látha- 
tók. A  régi  városban  vannak  a  középkorbeli  Szt. 
Lajos-  és  Szt.  Pál-temploraok.  H.  kikötőjét  Ny.- 
ról  a  Giens  félsziget  (Kap  Estére),  K.-ről  Kap 
Bénát  és  D.-ről  a  H.  szigetek  határolják.  Terü- 
lete 150  km.*  és  a  tengeri  hajóhad  gyakorlato- 
zik  benne.  A  várost  Anjou  Károly  és  Massil- 
lon  egyházi  szónok  szobra  ékesíti.  H.  helyén  a 
rómaiak  Castrum  Aroaruma  és  Olbia  város  állott ; 
nagyszámú  római  épületmaradványai  igazolják 
régi  eredetét.  1848-ban  az  ásatások  felszínre  hoz- 
ták Pomponiana  római  város  maradványait.  Szt. 
Lajos  1254.  keresztes  hadjáratáról  visszatérvén, 
H.  mellett  szállott  partra.  V.  ö.  Denis,  H.,  ancien 
et  moderné  (4.  kiad.  1882) ;  Vidal,  Les  climats 
d'H.  et  le  Sanatorium  maritimo  (1888). 

Hyéresi-szigetek  (Tfes  d' Hyéres),  Var  francia 
départementhoz  tartozó  szigetcsoport  a  Földközi- 
tengerben ;  3  fő-  és  2  kisebb  szigetből  áll.  A  fő- 
szigetek:  PorqueroUes,  Port  Cros  és  az  lle  du 
Levant.  Területük  2600  hektár,  600  lak.  Porque- 
roUes 7V2  km.  hosszú,  2  km.  széles,  1.50  m.-nyi 
magaslatokkal,  erdőborította  sziget,  van  kikötője 
és  világítótornya,  a  legnépesebb  ugyanily  nevű 
helységgel,  erősséggel  és  nagy  szódagyárral ;  Port 
Cros  4  km.  hosszú,  2Ví  km.  széles  legmagasabb 
pontja  207  m.,  kis  kikötővel  és  erődítménnyel ;  lle 
du  Levant  földtani  szempontból  érdekes :  gránit, 
aszbeszt,  turmalin  stb.  található  rajta.  Egykoron  a 
mai  Giens-f  él  sziget,  az  ókori  Pomponiana-sziget, 
szintén  e  csoporthoz  tartozott. 

Hyetoincter,  1.  Esöniérö. 

Hygiaina,  1.  Higiania. 


Hygieia  (gör.,  a.  m.  egészség),  a  régi  görögök 
istenhitóben  az  egészség  megszemélyesítője. 
Ezért  Asklepiosnak,  a  gyógyítás  istenének  leánya- 
ként szerepel  s  kultusza  is  az  Asklepios-szenté- 
lyekhez  fűződött.  Jóságos  tekintetű  fiatal  leány- 
nak ábrázolták,  kezében  csészével,  melyből  kígyó 
iszik.  A  rómaiak  H.  nevét  az  ő  nyelvükön  Salus- 
nak  fordították. 

Hygiene  (hygieine,  gör.)  a.  m.  egészségtan 
(1.  0.). 

Hyginus,  szent,  pápa,  szül.  Athénben,  pápa  lett 
139.,  megh.  142.  Egész  kormányzása  alatt  a  tév- 
tanítók,  különösen  a  gnosztikus  Cerdo  és  Valentin 
ellen  küzdött.  Természetes  halállal  múlt  ki ;  de  a 
vértanuk  közé  sorozták  az  üldöztetések  miatt, 
amelyeknek  Antonius  császár  alatt  ki  volt  téve. 
Ünnepe  jan.  11. 

Hyginus,  1.  Gaius  Július,  római  grammatikus 
Hispániából,  mint  Augustus  császár  szabadon  bo- 
csátott rabszolgája  a  híres  palatinusi  könyvtár 
felügyelője  lett.  A  legkülönbözőbb  tárgyú  irodalmi 
működést  fejtette  ki.  Neve  alatt  két  munka  ma- 
radt reánk,  egy  Fabuláé  c.  (277  mese  és  elbeszé- 
lés, számos  elveszett  tragédia  meséjét  fenntar- 
totta, kiadta  Schmidt,  Jena  1872)  ós  Astrono- 
mica  c.  (Eratosthenes  nyomán  íi-t)  csillagászati 
és  mennyiségtani  tartalmú  4  könyv.  Lehetséges, 
hogy  ezek  csak  kivonatok  H.  müveiből,  kiadta 
Bunte  (Dresden  1875). 

2.  H.  (melléknevén  Gromaticus),  Domitianus, 
Nerva  és  Traianus  idejében,  a  táborok  erődítésé- 
ről írt  munkát;  kiadta  Gemoll,  De  munitione 
castrorum  (Leipzig  1879) ;  Domaszewski  (Leipzig 
1887). 

Hygiopoii  (gör.),  1.  Higiopon. 

Hyg»*«pl»o>*«s  Fr.  (növ.),  a  Lemezes  gombák 
génusza.  A  termőtest  és  a  lemezek  húsosak,  utób- 
biak vastagok,  egymástól  távol  állók.  Fátyol  nincs. 
Számos  faja  közül  megemlítendő  a  H.  olivaceo- 
albus,  a  H.  ficoides,  a  H.  caprinus  és  a  H.  eri- 
ceus.  Ehetők. 

Hygrophyták,  1.  Higrofiták. 

Hygros,  a  görög  6yp&;  (nedves)  latinos  leírása. 
Összetételeit  1.  Higro  ■ . . 

Hygroscopus  (gör.-lat.)  a.  m.  ^nedvszívó. 

Hykkara,  ókori  város  Szicília  ÉNy.-i  tenger- 
partján, Bryx  és  Panormos  között ;  romjai  Carini 
mellett.  A  peloponnezoszi  háborúban  az  athéniek 
bevették  és  lakosait  rabszolgákul  eladták ;  ezek 
egy  része  Athénbe  került,  köztük  volt,  mint  gyer- 
mek, a  később  híressé  vált  Laís  hetaira. 

Hyksos,  nép,  1.  Hikszosz. 

Hyla  L.  (állat),  1.  Leveli  béka. 

Hylaea,  Braziliában  az  egyenlító  táján  levó 
erdövidéke  az  Amazonasnak  (1.  Selvas). 

Hylaedactylidae  (állat),  az  elől  odanőtt 
nyelvű,  tapadó-korongos  lábujjú  békafélék  egyik 
családja,  amelynek  fajain  az  ujjak  úszóhártyá- 
val függnek  egymással  össze.  Külsőleg  varangy- 
szerű. Mintegy  10,  az  óvilágban  élő  faja  közül  leg- 
ismertebb a  Hylaedoiiyhis  baleatus  T.,  mely  Jáva 
szigetén  él. 

Hylaplesia  (állat),  1.  Hylaplesiidae. 

Hylaplesiidae  (állat),  az  elől  odanött  nyelvű, 
tapadó-korongos  lábujjú  békafélék  egyik  családja, 
melynek  tagjainál  az  ujjak  szabadok  és  egészben 


.\mely  szé  Hy  . .  .  alatt  nincs  meg,  Hl .  . .  alatt  kereaendfil 


28* 


Hylas 


—    436     — 


Hymans 


inkább  béka-,  mint  vai-angykülsejüek.  Mintegy 
10,  a  neotrópiai  régiólioz  tartozó  faja  ismeretes, 
pl.  a  délamerikai  Hylaplesia  (Dendrobates)  tinc- 
toria  Boie. 

Hylas,  a  kisázsiai  bithyniai  görög  népmondá- 
ban szépséges  királyfi,  Herakles  kedveltje.  Mikor 
Herakles  az  argonauták  vállalatában  részt  vett,  H. 
is  vele  volt.  Kios  kikötőnél  (Bithyniában)  az  iQu 
kiszállt  az  Argó  hajóból,  hogy  vizet  igyék,  de  mi- 
kor egy  forrás  fölé  hajolt,  hogy  belőle  merítsen, 
a  forrás  nimfái  magukkal  ragadták  a  szép  ifjút  a 
vízbe.  Herakles  panaszkiáltásától  visszhangzot- 
tak ekkor  az  erdők  (H.  görögben  a.  m.  az  erdő 
gyermeke),  de  hiába  kiáltotta  mindenfelé  H.  ne- 
vét, ez  örökre  eltűnt.  A  környékbeli  nép  búshangú 
népdalaiban  H.  nevének  szólítása  refrénként  sze- 
repelt s  minthogy  a  panaszdalt  az  ottani  vidék 
nyelvén  bórimosznak  nevezték.  Bormos  néven 
is  emlegette  a  néphagyomány  a  szomorú  sorsú 
szép  ifjút. 

Hylastes  Er.  (áiiat),  a  Szü-félék  egyik  neme. 
Testük  többé-ke vésbbé  nyúlánk,  hengerded,  színtik 
egészen  sötétbarna,  vagy  fekete.  Valamennyien, 
a  lóhereszú  (H.  trifolii  Mull.)  kivételével  (1.  Ló- 
hereszú),  tűlevelű  fák  pusztítói.  Hazánkban  10  faj 
ismeretes. 

Hyle,  a  görög  íXrj  (erdő,  fa,  anyag)  latinos  le- 
írása. L.  Hüe. 

Hylesinus  (állat),  a  Szú-félék  egyik  faja.  Ki- 
zárólag lomblevelű  fák  kérge  alatt  élnek,  első 
sorban  kőrisfán  és  szilfán ;  kivételesen  tölgyön, 
akácon,  sőt  almafán  is.  Az  anyajáratok  a  kéreg 
alatt  jellegzetesek ;  mindenkor  kétkaruak  s  egy 
harántfekvő  összefoglaló  jelre  - — ^. — '  emlékez- 
tetnek. Ebből  erednek  felfelé  s  lefelé  haladólag  a 
lárvák  megnagyobbodásával  karöltve  mindinkább 
bővülő  lárvajáratok.  Legismertebbek  a  nagy-  ós 
a  kis  kőrisfa-szú  (H.  crenatus  Fabr.  és  H.  fraxini 
Fabr.).  Hazánkban  5  faj  él. 

Hylidae,  1.  Leveli  békák. 

Hyllos,  a  görög  hösmondában  Herakles  és  Deia- 
neira  fia.  L.  Heraklidák. 

Hylobates  (állat),  1.  Gibbon. 

Hylobius  Schönh.  (áiiat),  tűlevelű  fákat  pusz- 
tító orrmányos  bogár.  Hazánkban  legismertebb 
a  nagy  és  a  kis  fenyves  orrmányos  bogár  (H. 
abietis  L.  és  H.  pinastri  öyllh.),  melyek  rende- 
sen egymás  társaságában  élnek.  A  nagy  orrmá- 
nyos bogár  9—14,  a  kicsi  7—9  mm.  hosszú.  Az 
előbbi  szurokfekete,  sárgás-szürke  pikkelyfoltok- 
kal díszítve,  fénytelen ;  orrmánya  meglehetős  vas- 
tag, melyen  közvetetlenül  a  szájzúg  mögött  kiin- 
duló bunkós  végíí,  térdelt  csápja  van.  A  kis  orr- 
mányos bogár  nagyjában  hasonló,  de  van  már 
némi  zsírfénye  s  lábai  vörösbarnák.  Lárvakoruk- 
ban  lucfenyő  és  erdei  fenyő  öreg  tuskóin  élnek  s 
így  kárt  alig  okoznak,  mint  fejlett  bogarak  azon- 
ban a  íiatal  csemetéket,  főleg  az  erdei  fenyőt  erő- 
sen rongálják. 

Hylocomíuiu  Bryol.  eur.  (növ.),  a  lombos 
mohák  génusza.  Fajai  többnyire  az  erdőben  élnek, 
az  erdő  talaját  nagy  területen  ellepik. 

Hy  lodes  (állat),  a  Kétéltűek  osztályába,  a  Békák 
rendjébe,  a  Mozgómellü  békák  (Arcifera)  csoport- 
jába tartozó  békanem,  50  Amerikában  (főleg  Dél- 
Amerikában)  élő  fajjal.  Legismertebb  az  antillai 


bóka  (H.  martinicensis  Tschudi),  melyet  Marti- 
nique-szigeten  fedeztek  fel,  de  később  a  környező 
szigeteken  ismindenütt  megtaláltak.  Hossza  4  cm. 
Petéit  habos  anyagba  burkolva  szárazföldi  növé- 
nyekre rakja  és  fiataljai  a  peteburkon  belül  esnek 
keresztül  az  átalakulás  egyes  szakain.  Hazájában 
(fcoqupi  néven  ismerik. 

Hylotoma  Latr.  (állat),  a  Hártyásszárny  u  rova- 
rok (Hymenoptera)  rendjébe  tartozó  Levéldarazsak 
(Tenthredinidae)  családjának  egyik  neme,  melybe 
mintegy  21  honi  faj  is  tartozik.  A  csáp  három  íz- 
ből áll,  az  utolsó  iz  hosszú,  a  hímen  kefés,  a  nős- 
tényen gyengén  bunkós.  A  nem  bélyege  még  az 
egyszerű,  karom  ós  a  lábszárak  oldalán  egy-egy 
sarkantyutövis.  Álhernyóik  18  lábúak.  Legismer- 
tebb faj  a  H.  rosae  L.,  melyet  a  rózsakertészek 
sárga  színe  után  «sárga  léqynehy  is  neveznek. 
A  nőstény  a  rózsafa  fiatal  hajtásaiba  szép  sorban 
bevágásokat  fűrészel  s  ezekbe  egy-egy  petét  rak, 
minek  következtében  a  hajtás  e  helyen  elhajlik 
8  megfeketedik.  A  zöldessárga  álhernyók  a  rózsafa 
leveleit  fogyasztják.  Földben  gubóban  bábozód- 
nak. Másik  e  nembe  tartozó  rózsaellenség  a  H. 
pagana  Panz.,  melynek  életmódja  a  fentebbiével 
egyezik. 

Ilylozoismus,  1.  Hüozoizmus. 

Hyltén-Cavallius,  Gunnar  Oía/"',  svéd  régiség- 
búvár és  író,  szül.  Hönetorpban  (Smaland)  1818  máj. 
18.,  megh.  Sunnanvikban  (Smaland)  1889  júl. 
5-én.  H.  Stephens  G.  archeológussal  együtt  nagy 
gyűjteményt  állított  össze  Svédország  népies  iro- 
dalmából s  idevonatkozólag  két  nagy  munkát 
adott  ki:  Svenska  folksagor  ocháfventyr(l.köt., 
Stockholm  1844—49,1875,  befejezetlen)  és  Sveri- 
ges  historiska  och  politiska  visor  (l.köt.,  u.o.  1853, 
befejezetlen).  Van  egy  Dacke-fejden  c.  történelmi 
drámája  is.  Legnevezetesebb  munkája :  Warend 
och  Wirdarne  (1.  és  2.  köt.,  Stockhohn  1864—68). 

Hymans  (ejtsd:  hejmansz),  1.  Henri,  belga  mü- 
vészettörténetíró,  szül.  Anversben  1836  aug.  8., 
megh.  Brüsszelben  1912  jan.  23.  A  brüsszeli  áll. 
könyvtár  metszetgyűjteményének  volt  őre,  majd 
az  anversi  művészeti  akadémia  tanára.  A  német- 
alföldi művészet  történetére  vonatkozó  legfonto- 
sabb müvei :  Histoire  de  la  gravure  dans  l'école  de 
Rubens  (Bruxelles  1879) ;  C.  van  Mander  életraj- 
zainak kiadása  és  fordítása  (Paris  1884—85): 
Nicaise  de  Keyser  (Bruxelles  1891);  Belgische 
Kunst  des  19.  Jahrhunderts  (Leipzig  1906) ;  An- 
tonio  Moro  (Bruxelles  1910). 

2.  H.,  Louis,  belga  író,  H.  1.  testvérbátyja, 
szül.  Rotterdamban  1829  máj.  3.,  megh.  1884 
máj.  22.  Brüsszelben.  A  történelem  tanára  volt 
Brüsszelben  (1854)  s  azonfelül  a  szabadelvű  Étoile 
belge-t  s  az  Bcho  parlementaire-t  szerkesztette. 
Művei :  Le  Rhin  monumental  (2  köt.) ;  továbbá : 
Hist.  populaire  de  la  Belgique  (1860,  18.  kiad. 
1880) ;  Hist.  de  Léopold  I.  (1865) ;  Hist.  politique 
et  parlementaire  de  la  Belgique  (ez  főműve,  3 
köt.  1869—70);  Hist.  parlementaire  de  la  Bel- 
gique (1877—83,  folytatta  H.  Paul) ;  La  Belgique 
contemporaine  (1884,  2.  kiad.)  és  Bruxelles  á  tra- 
vers  les  áges  (1883,  2  köt.). 

3.  H.,  Paul,  belga  politikus,  H.  2.  fia,  szül. 
Brüsszelben  1865  márc.  23.  Előbb  ügyvéd  volt, 
1900  óta  pedig  az  alkotmánytörténet  tanára  a 


Amely  sió  Hy.  .  .  alatt  nincs  meg,  Hl 


alatt  keresendői 


Hymen 


437    — 


Hyoscyamus 


brüsszeli  egyetemen;  a  kamarában  a  liberális 
párthoz  tartozik.  Müvei :  Frére-ürban  (Bruxelles 
1906—10,  1—2  köt.),  mely  felöleli  Belgimn  törté- 
netét 1812— 70-ig  s  e  tekintetben  egyik  legkivá- 
lóbb munka).  Ezenkívül  befejezte  és  kiadta  atyjá- 
nak következő  müveit :  Brnxelles  á  travers  les 
áges  (Bruxelles  1889, 3.  köt.)  és  Histoire  parlemen- 
taire  de  la  Belgique  1883—1902  (u.  o.  1884— 
1910,  6—9.  köt.)  c.  műveit. 

Hymen,  1.  Hímen. 

HymenaeaL.  (növ.),  a  Leguminosae  (Hüvelye- 
sek) család  génusza  a  Caesalpinioideae  alcsalád- 
ban.  8  faja  Amerika  forróövi  részén  honos  tövis- 
t€len  fa,  levele  1  pár  szárnyból  áll,  bömemü,  át- 
látszóan pontozott,  virágzata  végálló,  sokágú 
buga  és  nagy  fehér  virágai  vannak,  5  ülő  szirom- 
mal, kis  bibével;  hüvelye  hosszúkás,  gyakran 
hengeres,  vastag  bőmemíl  v.  fás,  fel  nem  nyíló ; 
számos  magva  lisztes  pépben  fekszik.  Legneveze- 
tesebb a  H.  courbaril  L.  (lokusztafa,  jatahi  vagy 
jutahi,  quinapole),  20.  m.  magas,  hatalmas  törzsű 
fa.  Fája  a  kereskedelem  kurbarüfája,  ez  ke- 
mény, nehéz,  barnán  erezett,  vörös.  Nevezetes 
gyantája  a  törzséből  kifolyó  amerikai  kopói  (re- 
gina copal  vei  courbaril),  mely  lakkok  és  flmász 
készítéséhez  igen  keresett  anyag  s  amellett  Bra- 
ziliában orvosságszámba  megy.  Színtelen  vagy 
halaványsárga,  fénylő,  átlátszó,  szagtalan,  ízte- 
len. A  borostyánkőhöz  hasonlít.  A  fából  kiszivá- 
rogván, a  földben  megkeményedik,  gyakran  3—4 
kg. -OS  darabokat  találnak  vénebb  fa  gyökere  alatt. 
Alkoholban  és  éterben  kissé  oldható,  illanó  és  kö- 
vér olajban  jobban,  kivált  ha  előbb  megolvasztot- 
ták. Az  indiánusok  mindenféle  dísztárgyat  csiszol- 
nak belőle,  ajakdíszük  is  ebből  készül.  Más,  kopált 
szolgáltató  növények :  1.  Trachylobium,  Vouapa. 

Hymenaios,  1.  Himen. 

Hynaeniam  (növ.)  a.  m.  termőréteg.  Az  a  ré- 
teg, amelyben  a  gombák  hyphafonalai  a  szaporo- 
dási sejteket  fejlesztik.  Az  Ascomycetes  gombák 
H.-ában,  sűrűn  egjTnás  mellett,  a  spórákat  tartal- 
mazó ascusok  állanak,  a  Basidiomycetes-gombák- 
nál  hazidiumok.  Vannak  azonban  a  H.-ban  meddő 
hyphafoualak  is,  az  ú.  n.  parafizisek.  Az  említett 
gombákon  kívül  más  gombáknak  is  van  H.-jok. 
A  zuzmók  termőtestében  is  megvan. 

Hymenolepis  nana  í/ieb.  (=  Taenia 
nana),  az  emberben  élősködő  galandféregfaj ; 
10—15  ra.  hosszú.  Egyiptomban  és  Szicíliában 
észlelték. 

Hynicnolichenes  (növ.),  1.  Zuzmók. 

Hyntenomycetes  (növ.),  1.  Lemezes  gombák. 

Hymenophyllaceac  (növ.),  a  harasztok  csa- 
ládja. Két  gónuszba  tartozó  200  faja  nagyrészt 
trópusi  hegyvidékek  nedves  erdeiben  epiflta.  Al- 
sííbbrendű,  csekély  tagoltságú  harasztok.  Levél- 
erezetük és  szóruszaik  helyzete  a  Harasztok  II. 
mellékletén  látható.  Nyugat-Európában  a  Hyme- 
nophyllum  ttmbridgense  Sm.,  Írországban  és  Nor- 
végiában a  H  Wiúoni,  ír-  és  Dél-Franciaország- 
ban a  Trichomanes  speciosum  van  meg  közülük, 
e  család  egyedüli  képviselői  Európában. 

Dymenophyllam  (növ.),  1.  Hymenophyl- 
la<'£ae. 

Hymenoptera  (állat),  1.  Hártyásszárnyuak. 

Hymettos,  1.  Himettosz. 


Hymnos,  1.  Himnus. 

Hymnus  Ambrosianus,  1.  Ambrm  him- 
nusa. 

Hyodon  (állat),  1.  Hyodontidae. 

Hyodontidae  (állat),  a  Csontoshalak  egyik 
családja.  Egyetlen  faj,  a  holdszemü-hal  (Hyodon 
tergisus  Les.)  ismeretes.  Hosszúra  nyúlt,  két  ol- 
dalt összenyomott  testének  színe  egyöntetű, 
ezüstfehér ;  hossza  30—45  cm. ;  Észak-Amerika 
Ny.-i  felének  folyóiban  és  nagyobb  tavaiban  él. 

Hyoideus  az,  ami  a  nyelvcsonthoz  (os  hyoi- 
deum)  tartozik. 

Hyomoschns  (állat),  1.  Patkányöz. 

HyonetÉa  (állat),  1.  Kacsák. 

Hyoscyamin,  1.  Hioszciamin,  Hyoscyamus 
és  Atropa. 

Hyoscyamus  L.,  beléndek  (növ.),a  Solanaceae 
(EbszőUőfélék)  család  génusza ;  11  faja  a  Kanári- 
szigetektől  Észak-Afrikán  és  Európán  át  Ázsiáig 
van  elterjedve.  Földre  terülő  v.  felálló  füvek. 
Legközönségesebb  a  H.  nigerh.  (bolondító  belén- 
dek vagy  csalmatok,  bolondító  fű,  1.  az  ábrát). 
Egy  vagy  két  éves.  Undorító  szagú.  Leginkább 
gazos,  szemetes  helyeken    nő.    Hosszú,    puha, 


Bolondító  beléndek,  jobbról  csészéje  és  tokja. 

kissé  ragadós  szőrök  boritják.  Alsóbb  levele  nye- 
les, a  felsők  nyeletlenek  és  szív  alakú  aljokkal 
a  szárat  félig  körtUölelik,  szárnyasán  karélyo- 
sak.  Virágai  egyenként  a  levelek  hónaljában  van- 
nak, a  bimbós  virágzat  bekunkorodott,  elvirágzás 
után  féloldalú  füzért  ábrázol.  Csészéjének  alsó 
része  kihasasodik,  fönt  ötfogú,  elvirágzás  után 
tovább  növekszik  s  a  termést  borítja.  Pártája  töl- 
cséralakú, szennyessárga,  finom  lilaszlnű  erek 
csinosan  hálózzák,  torka  is  ibolyaszínű.  Termése 
kétüregű,  többmagú  tok,  megérve  a  tetején  fe- 
dőcskéveí  nyílik  (kupakos  v.csalmástok).  Magva 
a  mákéhoz  hasonló.  Jún.— szept.  virágzik.  Nagyon 
mérges,  különösen  a  gyökere  meg  a  magva.  Aki 
megeszi,  elszédül,  szeme  káprázik  és  elsötétedik, 
bódulásában  elalszik  és  iszonyúakat  álmodik,  v. 
megbolondul ;  gutaütés  és  halál  lehet  a  vége.  Leg- 
hathatósabb orvosság  ellene  a  hányás,  azután  pe- 
dig több  ízben  kevés  erős  fekete  kávét  borecettel 
kell  inni.  Minden  részében  hyoscyamin  nevű  alka- 
loid van,  ezért  orvosilag  használatos  (a  részek 
patikai  neve  radix,  herba  vagy  fólia,  semen  hyos- 
cyami).  Levele  és  magva  kisebb  mértékben  görcs- 
és  fájdalomcsillapító  szer,  különösen  pedig  a  friss 
levelek  kivonata  (extractum,  tinctura  et  oleum 


Amely  uó  Ily  ...  alatt  Dincs  meg,  Hi  ...  alatt  keresendSl 


Hyowa  -gyanta 


438     — 


Hyperlon 


hyoscyami)  görcsös  fájdalmak,  szamárhurut  és 
idegláz  ellen  óvatosan  használatos.  Régen  ezzel 
a  füvei  készítették  a  nem  jó  híríl  boszorkánykenö- 
csöt  (boszorkányir).  A  nyeles  levelű  H.  atbus  L. 
a  tengerpart  vidékén  nö.  Már  a  régiek  használták 
on^osságnak.  Legelőször,  a  monda  szerint,  Her- 
kules ismerte  és  ö  használta  volna.  Szárát  Görög- 
országnak némely  vidékén,  mint  a  dohányt,  fog- 
fájás ellen  használják. 

Hyowa-gyanta,  1.  Protimn. 

Hypalgesiaj  1.  Fájdalom. 

Hypanis,  ókori  neve  Bug  és  Kubán  orosz  fo- 
lyóknak. 

Hypata,  az  ókorban  az  aenianok  fővárosa  az 
Oeta  hegy  alján,  ma  ipati  v.  Neopatra.  Közelében 
sok  himyor  (hellehorus)  termett  és  melegvizű, 
gyógyító  hatású  forrás  fakadt.  A  thesszáliaiak 
kiuTizsló  mesterségének  híre  később  főkép  e  hely- 
hez tapadt. 

Hypate  (ejtsd:  hUpaté),  a  görög  zene  rendszeré- 
ben a  legmélyebb  hang  neve. 

Hypatia,  Theon  matematikus  leánya  és  tanít- 
ványa, szül.  Ki'.u.355  körül,  megh.  415.Alexandriá- 
ban,  az  ellene  felbőszült  keresztény  néptömeg 
meggyilkolta.  Athénben  filozófiát  tanult,  később 
peág  Alexandriában  az  új-platoni  filozófiát  és  a 
matematikát  tanította.  A  filozófián  kívül  H.  még 
a  matematika  terén  is  kitűnt.  H.  az  eklekticizmus 
híve  volt,  amely  az  új-platoni  filozófiát  az  Aris- 
totelesf élével  igyekezett  egybekötni.  Művei  közül 
semmi  sem  maradt  reánk.  Suidas  egy  magyará- 
zatot említ  Diophantos  müveihez,  egyet  pergai 
ApoUoniosnak  a  kúpszeletekről  szóló  müvéhez  és 
egy  asztronómiai  Kánont.  H.  alkalmasint  soha- 
semvolt férjnél.  Charles  Kingsley,  angol  író,  H.-t 
egy  regény,  Beér  A.  pedig  egy  szomorújáték  hős- 
nőjévé tette.  V.  ö.  Wolf,  H.,  die  Philosophin  von 
Alexandria  (Wien  1879)  és  Meyer,  H.  von  Ale- 
xandria (Heidelberg  1886.) 

Hypecoideae  (növ.),  1.  Papaveraceae. 

Hyper,  a  görög  ŰTÚrj  (fölött,  rajta,  túl)  latinos 
leírása.  Összetételekben  gyakori.  L.  Hiper. 

Hyperaemia,  1,  Vérbőség.  —  H.  cerebri,  1. 
Agyvelö-bövérüség.  —  H.  pulmonum,  1.  Tüdő- 
vérbőség. 

Hyperbolos,  alacsony  származású  athéni  de- 
magóg, fazekas  és  lámpagyártó,  Kleonnak  besú- 
gója volt,  majd  ennek  halála  után  helyére  igyeke- 
zett kerülni  s  ezért  a  nép  szeszélyének  és  szenve- 
delmének hízelgő  szolgája  volt.  Aristophanes  kí- 
méletlenül szórta  gúnyos  megjegyzéseit  a  hadve- 
zérré választott  gonosz  népvezérre ;  tehetetlen- 
sége különben  hamar  kiderült  az  állami  életben. 
Midőn  Kr.  e.  417.  Nikias  és  Alkibiades  közt  a 
pártharcot  cserépszavazással  kellett  eldönteni, 
a  pártok  kiegyeztek  és  H.-t  száműzték.  411-ben 
Samosban  gyilkos  kéz  vetett  véget  életének. 

Hyperboreai  nyelvek,  1.  Aino  nyelv. 

Hyperboreasok,  1.  Hiperboreasok. 

Hypereides  (Hyperides),  a  tíz  híres  attikai  szó- 
nok egyike,  GlauMppos  fia,  szül.  KoUytos  demos- 
ban  Kr.  e.  390.  Isokrates  tanítványa,  szellemes, 
müveit  világfi,  ügyvédkedéssel  egész  vagyont 
szerzett.  Eleinte  Demosthenes  hazafias  törekvé- 
seit támogatta  a  makedón  befolyás  ellen,  később 
ellene  fordult  s  vádjával  (hogy  Harpalostől  meg- 


vesztegettette  magát)  élete  tragikus  fordulatának 
is  előidézője  lett.  Maga  azonban  még  nyomorul- 
tabb véget  ért:  Antipater  hóhérkézre  juttatta 
Kr.  e.  322.  Pathetikus  lendülete  és  szellemes  hu- 
mora miatt  némelyek  Demosthenesnél  is  többre 
becsülték.  Igeu  átlátszó,  tiszta,  szerkezete  mű- 
vészi, előadása  szellemes  és  vonzó,  de  Demosthe- 
nes megrendítő  ereje  nincs  meg  nála.  77  beszédé- 
ből már  az  ókor  csak  52-őt  tartott  valódinak.  Mind- 
ezekből csak  töredékeink  voltak  1847-ig.  Ekkor 
két  angol  (Harris  és  Arden)  egyiptomi  papiru.sz- 
tekercseken  egy  teljes  beszédet  és  kettőnek  töredé- 
keit találták  meg,  később  mások  is  találtak,  úgy, 
hogy  ma  hat  beszédünk  van  tőle  csaknem  hiány- 
talanul, nevezetesen  egy  Demosthenes,  egy  Píii- 
lippides,  egy  Athenagenes  ellen,  egy  Lykophron, 
egy  Euxenippos  mellett  s  a  323.  a  lámiai  hábo- 
rúban elesettekre  mondott  gyászbeszéd.  Mind- 
ezeket kiadta  Blass  (3.  kiadás  Leipzig  1894). 
V.  ö.  Kiessling,  De  Hyperide  (Hildburghausen 
1737) ;  Girard,  H.  sa  vie  et  ses  écrites  (Paris  1861): 
Schafer,  Demosthenes  und  setne  Zeit  (2.  kiadás 
Leipzig  1885) ;  Jebb,  The  attic  orators  (London 
1876). 

Hyperia  (állat),  1.  Hyperína. 

Hypericam  L.,  orbáncfű  (növ.),  a  Guttiferae 
(Orbáncfüfélék)  család  gónusza ;  mintegy  200  faja 
melegebb  és  mérsékelt  tájakon  van  elterjedve, 
leginkább  az  É.-i  félgömbön.  Többnyire  évelő  fü- 
vek, félcserjék,  egyesek  cserjék  v.  fák.  Levelük 
legtöbbször  átellenes,  épszélű,  nyeletlen  v.  rövid 
nyelű,  gyakran  átlátszóan  pontozott.  Viráguk 
többnyire  sárga  és  nagy  számmal  álemyőket  alkot. 
Termésük  ritkán  bogyó,  rendesen  azonban  hár- 
tyás V.  bőrnemű  tok.  A  H.perforatum  L.  (közöns. 
orbánc-fű,  csengő  fű)  egész  6  dm.  magas ;  levele 
nyeletlen,  hosszas  tojásdad,  számos  átlátszó  pontja 
van.  Virága  aranyszín  sárga.  Balzsamos  illatú, 
fanyar,  keserű,  gyantás  ízű.  A  nép  babonás  füve 
(szentivánvirág).  Szent  Iván  éjjelén  kell  szedni, 
kisértet  és  boszorkány  ellen  véd.  Bimbójának  ki- 
nyomott, lilapiros  leve  (Szent  Iván  vére)  varázsló 
szer,  különben  pedig  oi'vosság.  Cserjés,  sziklás  lej- 
tőkön, ritkás  erdőkben  található.  Számos  H.-fajt 
kertbe  lehet  ültetni.  Mindegyikben  több-kevesebb 
piros  festék  van,  különösen  a  virág  fekete  mirigy- 
pontjaiban. Ebből  főzik  a  sebre  való  szentiván- 
olajat (oleum  hyperici).  Borszesszel  kivont  festé- 
kükkel pálinkát  színesítenek.  A  H.  androsaemum 
L.  (embervérüfű),  ha  megtörik,  piros  nedvet  ereszt. 
Orvosságnak  és  festéknek  használták. 

Hyperides,  1.  Hypereides. 

Hyperina  (állat),  a  Bolharákok  egyik  alrendje, 
70,  kizárólag  tengeri  fajjal.  Jellemző  reájuk  rop- 
pant nagy  szemük,  ami  azért  feltűnő,  mert  élősdi 
életet  folytatnak.  Nagy,  jól  látó  szemük  teszi 
lehetővé,  hogy  gazdájukat  gyakran  változtathat- 
ják. Ismertebb  fajok  a  medúzákon  élősködő  Hy- 
peria medusarum  MüU.  és  a  Zsákállatokban  és 
Bordás  medúzákban  élő  Phronima  sedentaria 
Forsk. 

Hyperion  (gör.,  a.  m.  a  fenn  járó),  a  titánok 
egyike,  Uranos  (az  ég)  és  Gaia  (a  föld)  fia,  Helios 
(a  nap),  Selene  (a  hold)  és  Eos  (a  hajnal)  atyja. 
Nevének  jelentésénél  fogva  a  költök  néha  He- 
liosszal  azonosították. 


Amely  szó  Hy  ...  alatt  nincs  mag,  Hl 


alatt  keregendfi! 


Hyperius 


—    439     - 


Hyponomeuta 


Hyperius,  Andreas  Ger/íarí^nómetprot.  teoló- 
gus, szül.  Ypemben  1511.,  megh.  Marbui'gban 
lő6Í.  Marburgban  teológiai  tanár  lett  1541.  s  itt 
működött  haláláig.  De  recte  formando  theologiae 
studio  c.  munkája  az  első  hittudományi  és  metho- 
dologiai  enciklopédia;  másik  munkája  pedig,  a 
De  formandis  concionibus  sacris  etc.  c.  müve, 
a  XVI,  sz.  legjobb  egyházi  szónoklattana,  melyet 
Achelis  és  Saehsse  fordítottak  le  német  nyelvre 
Des  A.  H.  Homiletik  und  Katechetik  verdeutscht  etc. 
(Berlin  1901)  c.  alatt.  V.  ö.  K.  F.  Müller,  Andreas 
H.  (Kiél  1895). 

Hypermnestra,  Danaos  (1.  o.)  egyik  leánya. 

Hyperoodon  (áUat),  1.  Kétfogú  cet. 

Hyplia  (iköv.),  a  gombának  fonálszerű  vegeta- 
tív eleme,  a  rm/celinmil.  o.)  alkotórésze.  L.  Gom- 
bák. 

Hypba  Fers.  (növ.),  gombagénusz,  melynek 
termőtestét  még  nem  ismerik,  Myceliuma  lazán 
összeszőtt,  színtelen,  pókhálószerű  fonalakból,  hy- 
phákból  áll.  Régebbi  neve :  Byssus-  Levegőtől  el- 
zárt, sötét  helyen  terem,  barlangokban,  bányák- 
ban stb.  Legközönségesebb  faja  a  H.  bombynna 
Pers. 

Hypliaene  Garin.  (növ.),  a  pálmák  génusza ; 
12  faja  afrikai,  gyakran  elágazó,  nagy  fa ;  levél- 
koronájuk nagy,  legyezőalakú  levelekből  áll.  Ke- 
vés ágú,  1  m.  hosszú  virágzatukon  nagy,  nehéz 
teiinések  fejlödnek,  ezeknek  rostos  faluk  és  csont- 
héjas magvuk  van.  Legismeretesebb  az  egyiptomi 
H.  thebaica  Mart.  (dum-,  dhuma-pálma),  8 — 10  m. 
magas,  elágazó.  Levele  2  m.  hosszú,  virága  hal- 
ványsárga V,  pii'osas ;  termése  almanagyságú, 
sárgabama;  külső  lisztes  termósfalát  mózeskalács 
gyanánt  eszik.  Felső-Egyiptomban  gyakoribb,  kü- 
lönösen a  Nílus  mentén.  Termését  Kairó  piacára 
bőven  szállítják.  Csontos  belső  tennésfalából  ol- 
vasót és  játékszert,  leveléből  kosarat,  szőnyeget, 
fonalat  készítenek,  fáját  feldolgozzák.  Tenyész- 
tése nehéz  és  bizonytalan. 

Hypliantica  sangninirostris  (rra^.  (áiiat), 
1.  Szövőmadarak. 

Ilypliantornís  (állat),  a  Szövőmadarak  egy 
afrikai  neme.  L.  Szövcmadarak. 

Hyphasis  (ma  Vjasza),  ókori  neve  az  Indus 
egyik  mellékfolyójának,  ahol  Nagy  Sándor  indiai 
hadjárata  véget  ért. 

Hypboloma  Fr.  (növ.),  a  Lemezesgombák 
génusza.  A  kalap  húsos,  karimáját  eleinte  hártyás 
fátyol  fűzi  a  tönkhöz.  A  fátyol  hamar  elszakad. 
Gyűrűje  nincs.  A  spórapor  barnásfekete  v.  barnás- 
viola.  Sok  faja  közül  legismeretesebb  a  H.  fasci- 
culare.  L.  Kénvirággomba. 

Hyphoinycetes  (növ.),  1.  Fonálgomhák. 

Hypnal,  1.  Hipnál. 

Hypnos  (gör.,  a.  m.  alvás),  a  régi  görög  nép 
képzeletében  az  alvás,  álom  megszemélyesítője, 
az  Éjszaka  (Nyx)  fia,  a  Halál  (Thanatos)  ikertest- 
vére. Allegorikus  ábrázolások  nagy  kedvvel  mu- 
tatták be  H.  alakját.  Vagy  szárnyas,  szép  ifjúnak 
ábrázolták,  kezében  mákszállal  és  szaruval,  mely- 
ből az  álmot  szórja,  vagj'  szakállas  öregnek,  ki 
jóságosan  hinti  az  alvást  a  térdén  szunnyadók 
fölé. 

Hypnotica,  1.  Hipnotika. 

Hypnotismas  (gör.),  1.  Hipmtizmus. 


Hypnum  Dili.  (növ.),  a  lombos  mohák  gé- 
nusza. Egyetlen  faja,  a  H.  Sckreberi  Willd.,  tö- 
megesen terem  az  erdő  száraz  talaján,  szárazabb 
réteken,  szalmatetőn.  Nagyobb  termetű  moha.  — 
A  ílatalabb  kőkorszak  magdalénien  emeletéhez 
tartozó  schussenriedi  (Bodentó  környékén)  kul- 
turrétegben  pleisztocén  állatok  csontjai  közt  ta- 
lálható mohokat  Fraas  0,  mint  R.  sarmeniosum, 
H.  groenlandicum  és  H.  fluitans  var.  tenuissi- 
mum-ot  írta  le. 

,  Hypo,  a  görög  únó  (alant,  lent)  latinos  leíi'ása. 
Összetételekben  gyakori,  1.  Hipo. 

Hypoaeol  hangnem,  1.  Egyházi  hangnemek. 

Hypocaiistuiu  (gör.-lat.),  a  rómaiaknál  dí- 
vott fűtési  berendezés.  A  fűtés  alulról,  a  padoza- 
ton át  történt  olyfonnán,  hogy  a  padozat  alatti 
helyiségbe  (melyben  kőoszlopok  v.  téglapillérek 
sora  támasztotta  alá  a  padozatot)  fölmelegített 
levegőt  bocsátottak,  melyet  onnan  a  falakba  be- 
épített téglacsövek  (tubi,  tubuli)  segítségével  a 
magasba  vezettek.  H.-okra  mindenütt  akadunk, 
ahol  rómaiak  laktak ;  Itáliában  főleg  a  fürdőkben, 
északabbra  a  lakóházakban  is  gyakoriak ;  az  an- 
tik légfűtésnek  szép  példáját  látni  Aquincumban. 

Hypocbaeris  L.,  pelyvahordó  (növ.),  a  Com- 
positae  (Fészkesok)  család  nyelves  virágú  gé- 
nusza ;  50  faja  a  mérsékelt  övben  elterjedt,  ren- 
desen évelő  fű,  nagyrészük  Dél-Amerikában  ho- 
nos. Nálunk  a  hegy-  és  dombvidék  gyepes,  szikár 
helyein,  mezőin,  irtásaiban  közönséges  a  H.  ra- 
dicata  L,  (malaclapú).  Tőrózsája  hosszúkás,  öblö- 
sen fogas,  kacuros  levelekből  áll,  szárán  rende- 
sen nincs  levél.  Fészke  csupa  sárga  virágból  áll. 
A  H.jnaculata  L.(véreslapú)  tőrózsája  az  előbbinél 
nagyobb,  visszástojásdad,  gyakran  épszélű  leve- 
lekből áll,  melyek  barnával  vagy  sötétpirossal  tar- 
kázottak.  Az  előbbivel  együtt  fordul  elő.  Amazt  a 
juh  meg  a  disznó  frissen  szívesen  eszi,  emennek 
levelét  Oroszországban  főzeléknek  készítik  el. 

Hypockondria  (gör.),  1.  Hipokondria. 

Hypochorda,  entodermából  eredő  sejtek 
alkotta  sajátszerű  köteg,  mely  némely  gerinces 
állat  embrióiban  a  gerinchúr  (chorda  dorsalis)  és 
a  bél  között  található.  Később  elenyészik ;  jelen- 
tőségét nem  ismerjük. 

Hypocistisnedv,  1.  Gt/tinus. 

Hypoderma,  1.  Hipoderina  és  Albőr. 

Hypoderina  (állat),  a  bagócsok  v.  bögölyök 
(Oestriílae)  családjába  tartozó  rovamom,  mely- 
nek 7  faja  ismeretes.  Hazánkban  két  faja  él.  Leg- 
gyakoribb a  bőr  kötőszövetében  élő  marhabögöly 
(H.  bovis  Latr.).  L.  Bögölyök, 

Hypolals  (áuat),  1.  Füzike.  I5gyes  helyeken 
kerti  gézének  is  hívják. 

Hyponastia  (növ.),  az  ágak  excentrikus  vas- 
tagodásának az  a  módja,  amelynél  az  alsó  oldal 
inkább  növekedik  (Schimper).  De  Vries  és  Wies- 
ner  szerint  a  növények  szervei  alsó  oldalának 
nagyobb  mérvű  növekedése,  ellentétben  az  epi- 
nastia-va\.  L.  még  Nastia. 

Hyponomeata  Lcdr.  (v.  Yponom^euta),  az 
apró  lepkék  cso^ortjáhan  a,  Hyponomeutidae  cs&- 
ládnak  egyik  neme.  Karcsú  test,  vékony  fonalas 
csápok,  majdnem  egész  hosszában  egyfonnán  szé- 
les szárnyak,  melyek  közül  a  mellsők  erősen  ível- 
tek, a  hátsók  keskenyek  és  lándzsaalakuak,  a 


Amely  szó  Hy 


alatt  nincs  meg,  Hi 


alatt  keresendő! 


Hypophora 


440     — 


HyrtI 


nem  főbb  bélyegei.  A  hernyók  társasán,  pókháló- 
szerű  fonadékban  élnek,  innen  ered  apókhálós 
hernyók))  elnevezésük.  Egyes  fajok  kártevők.  Be- 
bábozódáskor  gubót  fonnak,  a  gubók  csomósán  a 
közös  fonadékban  nyugszanak.  Hazánkban  mint- 
egy 11  faj  él,  közülök  legismertebbek :  a  pókhá- 
lós almamoly  (Hyp.  malinellus  Z.),  melynek 
hernyói  az  almafán,  s  a  pókhálós  szilvamoly 
(Hyp.  padellus  L.),  melynek  hernyói  a  szilvafán 
pusztítanak.  Hernyóik  sárgásak,  fekete  foltokkal ; 
míg  a  lepkék  felső  szárnyai  szép  selyemfónyüek, 
fehérszínüek  s  fekete  pontokkal  tarkázottak,  az 
alsó  szárnyak  sötét  hamvasok.  Szárnyterjedelem : 
18—22  mm. 

Hypophora  (gör.),  a  retorikában  az  ellenfél 
állításainak  előhozása,  hogy  aztán  mindjárt  meg 
is  cáfolja  a  szónok  (ez  már  anthypophora).  Ugyan- 
ezen műszókat  alkalmazták  a  halmozott  szónoki 
kérdések  és  feleletek  jelölésére  is. 

Hypophysis  (gör.),  agyalapi  mirigy  v.  agy- 
velőfüggelék, 1.  Hipofizis. 

Hyposystolia  (gör.),  1.  Asystolia. 

Hypotheca  (gör.-lat.),  1.  Jelzálog,  Zálog.  — 
Hipothecaria-actio,  jelzálogi  kereset;  kereset 
(actio  petitoria),  mely  a  zálogjognak  érvényesíté- 
sére irányul. 

Hypotrícha,  1.  Ázalékállatkák. 

Hypotyposis  (gör.)  a.  m.  rajz,  terv,  vázlat ; 
a  retorikában  személyek  és  tárgyak  oly  élénk  fes- 
tése, hogy  a  múltból  vagy  a  távolból  mintegy  a 
jelenbe,  a  hallgatók  vagy  olvasók  szemlélése  elé 
varázsoltatnak.  Ilyen  H.  pl.  a  jelenidö  múlt  dol- 
gok előadásánál. 

Hypozeuxiis  (gör.),  retorikai  alakzat,  a 
zeugma  ellentéte ;  míg  a  zeugma  egy  jelzőt,  állít- 
mányt  stb.  vonatkoztat  több  szóra,  melyek  nem 
mind  egyeznek  vele  igazán,  addig  a  H.  minden 
szóhoz  sajátos  jelzőt,  illetőleg  állítmányt,  hatá- 
rozót stb.  tesz ;  amaz  összevon,  ez  kisebb  egysé- 
gekre bont.  Pl.  Hulló  angyal,  tört  szív,  őrült  lé- 
lek, vert  hadak  vagy  vakmerő  remények  (Vö- 
rösm.),  Szív  és  pohár  tele  biival,  borral.  (Vörösm.). 

Hyppolite  (ejted :  ippoiit),  Louis  Mondastin  Fló- 
réul, Haiti  köztársaság  elnöke,  szül.  Cap  Haitien- 
ben  1827.,  megh.  1896  márc.  24.  Port-au-Prince- 
ben.  Atyja  I.  Fausztin  császár  egyik  tanácsadója 
volt.  Maga  H.  a  katonai  pályára  lépett  és  Télé- 
maque  tábornok  szárnysegéde  volt,  midőn  Legi- 
timé tábornok  és  Télémaque  között  kitört  a  ver- 
sengés a  legfőbb  hatalomért.  Legitimé  győzött  és 
ellenfelét  agyonlövette,  mire  H.  állt  a  felkelés 
élére  és  legyőzte  Légitime-et.  Nyomban  reá,  1889. 
elnöknek  választották.  1891-ben  összeesküvés  tá- 
madt ellene,  melyet  azonban  (május  29.)  vérözön- 
ben  fojtott  el.  Egész  uralma  abszolutisztikus,  de 
e  mellett  felvilágosodott  volt.  H.-ot  ellenfelei  meg- 
mérgezték. 

Hypsas,  folyó,  I.  Belice. 

Hypselodont  (gör.),  1.  Hipszodont. 

Hypsikles,  görög  matematikus,  aki  Kr.  e.  170 
körül  Alexandriában  élt.  ó  a  szerzője  az  Eukli- 
des  elemeihez  csatolt  14.  könyvnek,  a  szabályos 
polyederekről.  Anaphorikos  c.  iratában  fordul 
elő  először  a  sokszögszámok  pontos  definíciója,  a 
számtani  haladvány  összegképlete  és  a  körnek 
360  fokra  való  beosztása. 


Hypsiprymnodon  (állat),  1.  Pézsmapatkány. 

Hypsipyle,  a  régi  görög  mondában  Lemnós 
sziget  királyának,  Thoasnak  leánya.  Mikor  a  lem- 
nosi  nők  féltékenységből  elhatározzák,  hogy 
a  sziget  összes  férflait  megölik,  H.  megszegi  a  ha- 
tározatot, amennyiben  atyját  titokban  a  közeli 
Chios-szigetre  juttatja.  Árulása  kitudódván,  a 
többi  nő  bosszúja  elől  szökni  kénytelen;  ten- 
geri rablók  kezébe  jut  s  ezek  eladják  őt  Lykur- 
gos  nemeai  királynak.  Itt  a  királyfit  kell  dajkál- 
nia (1.  Ophettes)  s  véletlenségből  a  gyermek  halá- 
lát okozza.  E  miatt  halálra  ítélik,  de  fiai,  Thoas 
és  Euenos,  kiket  lasontól  szült,  megszabadítják. 

Hypsodont  (gör.),  1.  Hipszodont. 

Hypsopliylluiu  (növ.),  a.  m.  fellevél  (1.  o.). 

Hypudaeus  (állat),  1.  Pocok. 

Hyraceum  (állat),  1.  Szirti  borz. 

Hyracoidea  (áuat),  1.  Talponjárók. 

Hyracotherium  (paieont.),  a  mai  lófélék 
eocénkorú  őse,  mely  az  európai  Pachynolophus- 
szal  és  az  amerikai  Eohippiis-szal  a  Hyracothe- 
rinae  családba  tartozik.  E  génuszok  mellső  lábain 
4,  a  hátulsókon  pedig  -3  patás  ujj  volt,  amelyek  kö- 
zül azonban  az  oligocén,  miocén  és  pliocén  idők- 
ben élt  átmeneti  fajoknál  a  szélső  ujjak  mind 
jobban  elcsökevényesedtek,  úgy  hogy  végre  a 
pleisztocén  és  a  holocén  Equus  végtagjain  csak 
egy-egy  erős  patás  ujj  maradt  meg.  L.  Lófélék. 

Hyraldit,  1.  Hidrokénessav  és  sói. 

Hyrax  (állat),  a  szirti  borz  Hermanntól  (1783) 
származó  tudományos  neve,  melyet  újabban  a  még 
régebbi  (1780)  Procavia  névvel  helyettesítettek. 
Legismertebb  faj  a  fokföldi  szirti  borz  (Procavia 
[Hyrax]  capensis  Pali.),  melyet  daman  néven 
ismernek.  A  H.  megszárított  bélsarát  régebben 
hyraceum  néven  orvosságul  használták. 

Hyrcanum  maré,  1.  Hirkánia. 

Hyrkania,  1.  Hirkánia. 

Hyrkanus  János  (1.)  A  Makkabeusok  dinasz- 
tiájából származó  első  független  zsidó  király  (Kr.  e. 
135—105),  ki  az  országot  a  szirek  uralmától  meg- 
szabadította. Meghódította  a  Palesztina  déli  ré- 
szén lakó  idumeusokat,  akiket  a  zsidó  vallás  fel- 
vélelére  kónyszerltett.  E  kónyszertérítés  miatt 
és  mert  a  vallást  hatalmi  célokra  használta  fel, 
meggyült  a  baja  az  ú.  n.  chasszideusokkal,  aminek 
következtében  az  ország  két  nagy  pártra  szakadt, 
a  farizeusok  és  szadduceusok  pártjára.  —  II.  H, 
1.  H.  testvérének  fia,  szintén  judabeli  király,  aki 
azonban  testvére  javára  lemondott  a  trónról  és 
megelégedett  a  főpapi  méltósággal.  Nagy  Heró- 
des (Kr.  e.  47—4)  végeztette  ki. 

Hymerius,  1.  Irnerius. 

Hyross  Mihály,  pápai  prelátus,  szül.  Oszlány- 
ban  (Bars  vm.)  1823  dec.  17.,  megh.  Besztorcze- 
bányán  1908  aug.  2.  Pappá  szentelték  1847-ben. 
Az  1848- iki  szabadságharcban  ő  is  fegyvert  raga- 
dott és  mint  nemzetőr  a  Simunich  elleni  hadjá- 
ratban tettleges  részt  vett ;  1849  ápr.  18.  Trenk 
alezredes  elfogatta,  mire  Teschenbe,  Olmützbe, 
végre  Pozsonyba  vitték,  hol  haditörvényszék  elé 
állítva,  hat  heti  fogságot  szenvedett.  1868-ban 
beszterczebányai  kanonok  lett.  Több  magyar  köl- 
teményt írt. 

Hyxtl  József',  anatómus,  szül.  Kismartonban, 
Vas  vmegyében,  1811  dec.  7.,  megh.  Perchtolds- 


Amely  sző  Hy  ...  alatt  nincs  meg,  Hl  ...  alatt  keresendő! 


r 


Hyssopus 


-     Ul     - 


lambe 


dorfban  1894  júl.  17.  Orvosi  tanulmányait  Bécs- 
ben végezte,  hol  1833.  már  a  boncolástani  tanszék 
proszektora  lett ;  mint  ilyen  számos  remek  prepa- 
rátummal gazdagította  a  boncolástani  muzeimiot. 
1837-ben  meghívta  a  prágai  orvosi  fakultás  a 
boncolástan  nyilvános  rendes  tanárának,  1845. 
ismét  Bécsbe  ment,  mint  az  I.  boncolástani  tanszék 
igazgató-tanára.  Mint  ilyen  1874-ig  működött,  ek- 
kor nyugalomba  vonult.  Egész  vagyonát  (körül- 
belül 300,000  frt)  jótékony  célra,  árvaházakra, 
ösztöndíjakra  hagyta.  Nem  feledkezett  meg  ma- 
gyar származásáról  sem  és  a  kismartoni  kisded- 
óvónak 12,000  forintot  hagyott.  Főbb  munkái: 
Lehrbuch  der  Anatomie  des  Menschen,  mit  Rück- 
sicht  auf  physiologische  Begründung  und  prak- 
tische  Anwendung  (Wien  1847,  2  köt.,  számos  ki- 
adást ért) ;  Handbuch  d.  topogr.  Anatomie  (Wien 
1847,  2  köt.,  több  kiadást  ért);  Vergleichende  ana- 
tomische  Untersuchungen  über  das  Gehörorgan 
des  Menschen  u.  der  Sáugethiere  (Prag  1845); 
Beitráge  zur  vergleichenden  Angiologie  (Wien 
1850) ;  Beitráge  zur  Morphologie  d.  Urogenital- 
organo  der  Fische  (u.  o.  1850)  stb.  Magyarul  meg- 
jelent: Az  emberbonctan  tankönyve,  ford.  dr.  Fol- 
ténj/i  János  és  dr.  Rliédey  Antal  (Buda  j  849) ;  Az 
ember  gyakorlati  tájbonctana,  orvosnövendékek 
száraára  (Sárospatak  1869).  1889-ben  a  bécsi 
egyetem  árkádjában  emléket  állítottak  neki. 

Hyssopus  L.,  izs&p  (növ.),  a  Labiatae  (Ajako- 
sak)  család  génusza ;  egyetlen  faja,  a  H.  offici- 
nalis  L.,  a  Földközi  tenger  mellókén  (Svájc,  Ma- 
gyarország és  Isztriáig,  nálunk  mi  vei  ve  és  elva- 
dulva) és  Belső-Ázsiában  elterjedt  cserje,  seprő- 
sen csoportosuló  ágakkal,  keskenylándzsás  v. 
szálas,  épszólíi  levelekkel.  Bogas  virágörvei  fél- 


oldalú füzért  alkotnak.  Virága  sötétkék,  néha  ró- 
zsaszínű V.  fehér.  Füve  kellemes,  fűszeres  szagú 
és  ízű,  kissé  keserű;  desztillálással  illanó  olaj 
nyerhető  belőle.  Sziklás  helyeken  nő.  Már  a  XII. 
sz.  előtt  kerti  fűszer  volt ;  most  néha  virágágyat 
szegélyeznek  vele.  Cserzösava  és  illanó  olaja 
révén  teája  gyomor-  és  mellbaj,  sőt  féreg  ellen 
is  házi  orvosság. 

Hystaspes  (perzsa  nyelven :  Vistaszpa),  I.  Da- 
reios  perzsa  király  atyja,  ki  a  hagyomány  szerint 
az  indiai  brahmánok  közt  nagy  műveltséget  szer- 
zett és  ezt  visszatértekor  a  méd  mágusok  között 
terjesztette.  Dareios  egyik  fiának  is  H.  volt  a  neve, 
ki  Xerxes  kíséretében  részt  vett  a  Görögország 
ellen  indított  háborúban. 

Hysteria  (gör.),  1.  Hisztéria. 

Hysterium  Tode  (növ.),  a  tömlős  gombák  gé- 
nusza. Termőteste  kicsiny,  vonalszerű.  Számos 
faja  a  fák  kérgén  él. 

Hysteron  protcron  (gör.,  szórói-szóra:  a 
hátulsó  elül),  a  beszéd  rendjének  alakzatszerű 
megfordítása,  amikor  az  író  elébb  teszi  hatás  (v. 
tréfa)  kedvéért  azt,  ami  későbbre  való,  pl.  Vergi- 
liusnál :  moriamur  et  in  média  arma  ruamus  (hal- 
junk meg  és  rohanjunk  a  fegyverek  közé),  Petőfi- 
nél :  «tísso  agyon  férjét  és  szidja  meg  istenesen*. 
A  logikában  hibás  bizonyítás,  mikor  valaki  a 
bizonyí tandóval  bizonyít.  L.  Bizonyítás,  Petitio 
prinaipii  és  Következtetés. 

Hysteropliyta  (aöv.),  1.  Hiszterofiták. 

Hystricidae  (állat),  1.  Gyalog  sül-félék. 

Hystrlx  (állat),  1,  Tarajos  sül. 

Hythe  (eitsd:  haith),  város  Kent  angol  countybaa, 
(1911)  6387  lak.  Egykor  a  Cinque  ports  egyik« 
volt ;  ma  az  angol  tüzérség  gyakorló  helye. 


I,L 


I,  i  (t,  í),  a  latin  ábécének  kilencedik,  a  magyar- 
nak 13.  (illetőleg  14.)  betűje.  A  görögben  ióta  volt 
a  neve  s  ez  a  héber  (feniciai)  jod  betű  nevéből 
származott,  mely  a  /  hang  jegye  volt ;  minthogy  a 
régi  görögben  nem  volty  hang,  a  betűt  az  i  hangra 
alkalmazták. 

I  a  római  számok  közt  1 ;  IV  =r  4,  IX  =  9,  de  UC  =  200, 
IIIM  =  3000. 

Római  föliratokbaa  I  sokszor  a.  m.  Imperátor. 

I  a  jód  kémiai  Jele. 

I  az  anatómiábaa  a  metszőfogak  (Incisivi)  jelölése.  A  lónál 
és  a  sertésnél  megkülönböztetnek  :  I ,,  I ,  és  1 3,  vagyis  íogó-, 
közép-  és  szegletfogakat;  a  kprödzöknel  I,,  I,,  I3  és  I4, 
vagyis  fogó-,  belsöközcp-,  ktllsöközép-  és  szegletfogákat. 

I  hang,  hosszan  í.  Legzártabb  a  magas  hangzók 
közt  (1.  Hangok).  Magas  létére  mélyhangú  szók- 
ban is  előfordul.  Az  ilyen  vegyashangú  szók  nagy- 
részt idegen  eredetűek,  ^\. paradicsom,  virtus  stb. 
Egy  más  részükben  az  ij-hangú  csoport  elválto- 
zásából támadt :  inkább  a  xégihh  jonkább-\^\,  isza- 
lag juszola.g-h6\,  ihász  némely  ny el vj  árasban  _;m- 
hasz-\M,  kiált  ka,jált-hó\  stb. Végre  némely  szókban 
a  finn-ugor  alapnyelvnek  föltehető  mély  i  hang- 
jából s  ilyenkor  néha  még  a  magyarban  is  válta- 
kozik valamely  mély  hanggal,  pl.  tipor  (topog, 
tapod,  toporzékol),   irtás  (ortás),  iránt  (aránt). 


Ugyanüyen  eredetű  sok  meghonosult  török  szó- 
ban :  disznó,  tinó,  csikó.  A  dunántúli  nyelvjárá- 
sokban majdnem  minden  hosszú  í  i-vé  rövidül, 
pl.  víz:  víz,  hízik:  hízik. 

la.,  lotva  északamerikai  állam  nevének  rövi- 
dítése. 

ía,  babiloni  főisten,  Marduk  isten  atyja ;  a  ten- 
ger ura  vplt,  úgy  az  égi,  mint  a  földi  tengeré.  Su- 
mírneveJnAri  volt.ó  a  törvények  alkotója  és  egyút- 
tal minden  kultúra  fejlesztője.  Mint  a  bölcseség  ós 
művészet  istene,  az  iparosok  védőisteue  is  volt. 
Tiszteletének  főhelye  Eridu ;  felesége  Davkina, 
a  föld  és  az  élet  úrnője. 

lakchos  (Jakchos),  Dionysos  (1.  o.)  az  a  neve, 
melyen  a  titkos  szertartásokban,  misztériumok- 
ban a  hivők  az  istent  a  közöttük  való  megjele- 
nésre (epiphania)  felszólították. 

lalemos  (gör.),  Apollón  isten  és  Kalliopé  múzsa 
fia,  kinek  halálát  anyja  a  görög  mondai  hagyo- 
mány szerint  az  első  panaszdallal  siratta.  Más 
monda  magát  I.-t  teszi  meg  a  panaszdal  feltaláló- 
jának. 

lambe  (Jamhe),  a  régi  görög  nópmondában 
Keleos  eleusisi  király  thrákiai  származású  szol- 


Amely  uó  Hjr . .  .  alatt  nincs  meg,  Hi  . ..  alatt  keresendfil 


lambelegrus 


—    U2 


tbach 


gálója,  ki  a  kesergő  Demetert,  mikor  ez  leányát, 
Persephonet  keresve,  Eleusisba  jut  (1.  Demeter), 
furcsa  tréfáival  meg  tudja  nevettetni  s  rá  tudja 
bimi,  hogy  végre  egyók-lgyék.  A  görög  népies 
gúnyverseket  (1.  Jamhm),  melyek  Demeter  ün- 
nepén szokásban  voltak,  a  néphagyomány  ezért 
I.-tól  származtatta.  Az  eleusisi  misztériumokban 
Bmtbo  (1.  o.),  a  Paros-szigeten  tisztelt  istennő  ne- 
vét emlegették  I.  szerepében. 

lambelegus,  1.  Elegiamhus. 

lamblichos,  1.  szíriai  származású  görög  re- 
gényíró a  Kr.  u.  II.  sz.-ban.  Irt  egy  35  könyvre 
terjedő  regényt  Babyloniaka  címen,  mely  Rhoda- 
nes  és  Sinonis  csodás  kalandokkal  átszőtt  sze- 
relmi történetét  tárgyalta.  B  munka  elveszett,  de 
16  könyvének  tartalmát  tudtunkra  adja  Photios 
Bibliothekája.  V.  ö.  Hercher,  Scriptores  erotici 
graeci  (Leipzig  1858,  L). 

2.  7.,  Nagy  Konstantinos  korában  élt  filozófus, 
a  szíriai  Khalkiszból  való,  Porphyriosnak  tanít- 
ványa s  a  neoplatonizmus  szíriai  iskolájának  ala- 
pítója,megh.Kr.u.333  körül.  I.azújplatoniíilozóflát 
a  sokistensóg  szolgálatába  szegődtette,  azonfölül 
beleolvasztotta  a  keleti  babonát,  amelyet  speku- 
latív úton  akart  igazolni.  A  jóslást  ós  varázslást 
is  szükségesnek  tartotta  a  végből,  hogy  a  lélek 
újra  egyesülhessen  az  istenséggel.  I.  csodatevő 
hírében  állott  s  követői  nagy  tisztelettel  vették 
körül.  Életét  megírta  Bunapios.  Pőművéből,  mely 
10  könyvből  állott,  megmaradt  5. 

lambus  (gör.),  1.  Jambus. 

lamos,  az  olympiai  (Dél-Görögoi-szágban)  ma- 
dár jós-családnak,  az  lamidáknak  mitikus  ősatyja, 
kit  Apollón  jósisten  és  Buadne  fiának  mondtak  s 
kiről,  mint  egyéb  törzsatyákról  is,  azt  regélték, 
hogy  csecsemőkorában  kitétetvén,  két  kígyó  méz- 
zel táplálta. 

lapetos  (Japetos),  a  görög  mitológiában  üra- 
nos  és  Gaia  fla,  Okeanos  leányának,  Klymenének 
(vagy  Asiának)  férje.  Mint  Prometheus  atyját  a 
görögök  a  maguk  mitikus  törzsfájuk  élére  szokták 
állítani,  üranos  és  Gaia  többi  gyermekével  együtt 
ő  is  fellázadt  Zeus  olymposi  uralma  ellen  s  bün- 
tetésül a  Tartarosba  került.  Atlas,  Bpimetheus  és 
Menoitios  is  az  ő  fiai. 

lapodok,  1.  Japyges. 

lapygia,  1.  Japigia. 

larbas  v.  Jarbas,  Numidia  királya,  1.  Didó. 

las  (gör.),  a  görög  nyelv  ión  nyelvjárásának 
görög  neve.  L.  Görög  nyelv. 

lasion  v.  lasios  (gör.),  az  ókori  samothrakei 
titokzatos  Demeter-kultuszban  (a  misztériumok- 
ban) Demeternek,  a  földmlvelés  istenasszonyá- 
nak párja,  kiről  azt  regélték,  hogy  az  istennővel 
háromszorosan  felszántott  földön  Plutost  (a  gaz- 
dagságot) nemzette.  E  monda  jelképes  formában 
egy  ősi  képzetet,  a  föld  termékenységének  az 
emberi  szaporodással  való  párhuzamosságát  fe- 
jezte ki. 

lason  (Jason),  a  görög  hősmondában  az  argo- 
nauták  vállalatának  főhőse,  a  thessaliai  lolkos 
város  királyának,  Aisonnak  fia,  ki  atyja  halála 
után  nagybátyjának,  Peliasnak  gyámsága  alá 
kerül.  Nevelője  a  bölcs  kentaur,  Cheiron,  ki  több 
más  hősnek  (így  Achilleusnak  és  Heraklesnek)  is 
a  nevelője.  Míg  I.  Cheironnál  lovagi  tanítást  nyer, 


Pelias  azt  a  jóslatot  kapja,  hogy  valaki,  kinek 
csak  az  egyik  lábán  lesz  cipő,  meg  fogja  őt  fosz- 
tani hatalmától.  Mikor  I.  hazafelé  tart,  egy  folyón 
átkelve,  elveszíti  egyik  cipőjét.  Mikor  így  meg- 
jelenik Pelias  előtt,  ez  benne  látja  a  jóslatban 
megjelölt  embert  s  hogy  megszabaduljon  I.-tól, 
megbízza,  hogy  hozza  el  a  kolchisi  aranygyapjút. 
B  megbízás  végrehajtásáról  az  Argonauták  cím- 
szó szól.  Útjáról  hazatérvén,  I.  lolkos  urává  lesz 
azáltal,  hogy  felesége,  a  Kolchisból  magával  ho- 
zott Medeia  rábírja  Pelias  leányait,  hogy  öljék  meg 
apjukat.  A  jolkosi  nép  nagy  szeretettel  csüngött 
Peliason  s  ezért  fényes  gyászünnepélyt  rendez 
emlékére,  úgy,  hogy  I.  a  népszerűtlenség  elől 
Korinthosba  menekül.  Itt  belészeret  Kreon  király 
leányába,  Kreusába  s  eltaszítja  magától  Medeiát, 
mire  ez  Kreont  leányával  együtt  megöli.  I.  és 
Medeia  szerelmi  regényét  1.  részletesebben  a 
Medeia  címszó  alatt.  Medeia  szörnyű  tette  után 
I.  öngyilkossá  lesz,  más  monda  szerint  hajójá- 
nak, az  Argónak  egy  lezuhanó  gerendája  zúzza 
agyon. 

íatrika  (gör.),  a  gyógyítás  tudománya. 

latrofizika  (gör.),  ellentéte  az  iatrokémiának : 
iatroflzikusok  az  olyan  orvosok  (Borelli,  Bellini 
[1643—1704]  pisai  anatómus,  Baglivi  stb.),  akik 
az  életet,  betegségeket  fizikai  folyamatoknak  te- 
kintették. Levegőnyomás,  nehézség,  meleg,  villa- 
mosság stb.  játszották  a  főszerepet. 

latrokémia  (iatrochemia,  chemiatria,  gör,): 
iatrokómikusok  az  olyan  orvosok  [Paracelsus  van 
Helmont  (1577 — 1644)  brüsszeli  kémikus,  Dubois 
de  la  Boé%Zín'ws  (1614— 1672)  leideni  anatómus, 
Stahl  (166Ó— 1734)  hallei  profeszor  stb.],  akik  az 
élet-jelenségeket,  a  gyógyítást  vegyi  folyama- 
tokra vezették  vissza.  Élettanukban  nagy  szere- 
pet játszik  a  szájnyál,  a  fehérmáj  nedve  és  az  epe. 
A  vegyi  folyamatok  székhelye  a  vér.  A  vérből 
desztillálódik  a  «spiritus  vitae»,  ami  az  idegeket 
érzékenyekké  teszi.  A  betegségeknek  is  vegyi  ma- 
gyarázatokat adtak.  Gyógyszereik  vértisztító, 
izzasztó,  hánytató  és  hashajtó  szerek.  Az  Offaalba 
s,  Helmentii  ammoniumbikarbonát,  a  Stahl-féle 
hashajtó  pilulák  (áloe,  rebarbara,  vaspor)  ebből  az 
időből  származnak. 

latromatematika  (gör.),  az  életjelenségek  ma- 
tematikai és  mechanikai  magyarázata,  az  iatro- 
flzikával  rokon. 

latros  (gör.  íaTpó;  a.  m.  gyógyító,  orvos),  a  hí- 
res athéni  Ai'istomachos  orvos  mellékneve. 

latrotechnika,  gyakorlati  orvostudomány,  kü- 
lönösen a  kézzel  végzett  (sebészet)  beavatkozá- 
sok tudománya. 

Ib.,  a  latin  ihidem  a.  m.  ugyanott  rövidítése. 

Ibabao,  sziget  a  Filippi-szigétek  csoportjában, 
1.  Samar. 

Ibach,  JoJiannes  Adolf,  a  nevét  viselő  zon- 
goragyár alapítója,  szül.  1766  okt.  20.,  megh.  1848 
szept.  14.  Zongora-  és  orgonagyárát  1794.  alapí- 
totta Barmenben.  1834-ben  fia,  I.  0.  Rudolf  belé- 
pett a  cégbe  (Ad.  L  &  Sohn),  akit  1839.  másik 
fia,  Bichard  (megh.  1903)  is  követett  (Ad.  I. 
/Sö^ne).  A  harmadik  fiu,  Gustav  Adolf  1862.  ön- 
álló gyárat  alapított.  Az  I.  cég  azóta  így  nevezte 
magát:  G.Bud.&Rich.  I.  C.  Rud.  1863  ápr.  26. 
megh.  1869-ben  Richárd  I.  átvette  az  orgonagyár- 


I 


I badan 


US 


Ibéria 


táat,  Rudolf  íla  pedig :  Rud.jun.  a  zongoragyárat 
Rudolf  I.  Sohn  címmel.  V.  ö.  a  cég  történetét : 
Das  Haus  1. 1794—1894  (1895). 

Ibadan,  fontos  kereskedő  város  brit  Nyugat- 
Afrika  Nigéria  gyarmatának  D.-i  részén,  kb. 
80.000,  nagyrészt  mohammedán  lak.  A  Lagosból 
kiinduló  vasút  végállomása. 

Ibádhiták  (más  néven  Bejázi),  a  kháridzsita 
mohammedán  felekezet  egyik  ága,  így  nevezve 
Abdalláh  b.  Ibádh-ról,  ki  II.  Merván,  utolsó  omaj- 
jád  khalifa  idejében  élt.  A  kháridzsiták  ez  ágának 
képviselői  mai  nap  Ománban,  Zanzibárban,  az 
afrikai  Mzáb-tartományban  és  a  Dzsebel  Nefusza 
körül  (Tripolisz)  élnek. 

Ibaia,  kisk.  Baranya  vm.  szentlőrinczi  j.-ban, 
(1910)  625  német  és  magyar  lak.,  postahivatallal ; 
u.  t.  Almamellék. 

Ibafalvi  Tamás,  prépost.  1487— 94-ig  a  gyer- 
mek Hippolit  (1.  Estei  Hippolü)  mellett,  mint  az 
egyházi  és  polgári  törvényekben  egyaránt  telje- 
sen jártas  férfiú,  az  esztergomi  érsekség  vikáriusa. 
Érsektartományi  zsinatot  tartott,  melynek  hatá- 
rozataiból a  fenmaradt  töredékeket  Pétei*íi  bo- 
csátotta közzé. 

Ibagné  (ejtsd:  ibagé)  v.  San  Bonifacio  de  L,  To- 
lima  colombiai  departamento  székhelye,  a  Kom- 
beimba  partja  közelében,  1280  m.  magasban,  a 
Quindiu-hágó  felé  vezető  úton,  (i9ii)  25,787  lak., 
meleg  forrásokkal,  kén-  és  ezüstbányával.  1550. 
alapították,  1854.  Colombia  fővárosa  volt. 

Ibsdzabel,  Bilbao  (1.  o.)  baszk  neve. 

Ibalia  iMtr.  (áiiat),  a  Hártyásszárnyá  rova- 
rok (Hymenoptera)  rendjében  a  Gubacsdarazsak 
(Cynipidae)  családjának  egyik  neme.  Idetartozik 
a  hazánkban  is  t&lálhAtó  I.leiicospoides  KocJienw. 
(cuüellator  Fabr.).  12  mm.  hosszú,  fekete  színű, 
csak  elülső  lába  és  potroha  vörösbarna,  utóbbi 
erősen  lapos,  ködös  szárnya  vastag,  fekete  ere- 
zettel. Hasznos,  mert  a  fenyődarázs  (Sirex)  élős- 
dije,  ennek  lárvájába  rakja  petéit  s  ennek  testé- 
ből nő  fel.  Hegyes  vidéken,  fenyvesekben  él.  A 
fenyődeszkákban  nyugvó  fenyödarázslárvákkal 
messze  elkerül  s  gyakran  megesik,  hogy  a  laká- 
sokban, a  meleg  szobában  búvik  elő  a  feldolgo- 
zott fenyőfából. 

Ibanez  (ejtsd :  iványeth),  1.  Cíirlos,  marquis  de 
Mulhacén,  spanyol  tábornok  és  geodéta,  szül. 
Barcelonában  1825  ápr.  14.,  megh.  Nizzában  1891 
jan.  29.  Résztvett  a  portugál  háborúban.  1853-ban 
a  Spanyolország  térképének  elkészítésére  kikül- 
dött bizottság  tagja  lett  s  itt  találta  meg  igazi  hiva- 
tását (1.  Háromszögelés).  1870-ben  az  ő  sürgetésére 
megalakították  Madridban  a  földrajzi  és  statiszti- 
kai intézetet,  ameljnek  elnöke  is  lett.  Munkálkodá- 
sának koronája  Spanyolországnak  Afi'ikával  való 
háromszögeléses  összeköttetése.  Erről  irt  müve : 
Jonction  géodésique  et  astronomique  de  l'Algérie 
avec  l'Espagne  (Publication  intemationale).  1876. 
a  budapesti  nemzetközi  statisztikai  kongresszu- 
son résztvett,  erről  írt  jelentése :  Resena  de  la 
nueva  reunion  del  Congresso  intem,  de  Estadis- 
tica  en  Budapest.  Legnagyobb  munkája  :  Resena 
geográlica  y  estadistica  de  Espana ;  Memóriás  de 
Instituto  Geogratlco  y  Estadistieo  (8  köt.). 

2.  /.,  Vicente  Blasco,  spanyol  regényíró,  szül. 
1867.  Valenciában.  Radikális   gondolkozású  és 


tollú,  igen  termékeny  és  népszerű  írója  a  spa- 
nyoloknak és  szűkebb  hazájának,  mely  képvise- 
lőül is  választotta.  Első  müvei  realisztikusok  ós 
antiklerikálisok  voltak,  amiért  is  szüleivel  meg- 
hasonlott és  Madridba  ment,  hol  rövid  ideig  nyo- 
morral küzdött,  mert  csak  20  duróval  hagyta  el 
a  szülői  házat.  Népszeravé  El  Conde  Garci  Per- 
nandez  c.  tört.  regénye  tette,  mely  egyúttal  jö- 
vőjét is  megalapította  az  egyetemet  végzett 
fiatal  embernek.  A  kiadók  ettől  fogva  szívesen 
vállalkoztak  müvei  kiadására.  18  éves  korában 
már  6—8  regénynek  a  szerzője  volt.  De  szocialista 
iránya  és  tevékenysége  hazája  elhagyására  kény- 
szeritette. Egy  ideig  Parisban  élt  bohémé-életet. 
Itt  írta  meg  La  história  de  fa  revolución  espanola  c. 
művét,  mellyel  még  nagyobb  sikert  aratott,  mint 
az  előbbiekkel.  Legünnepeltebb  műve  azonban 
La  Barraca  c.  regénye,  melyet  rövid  egymásután- 
ban Entre  naranjos,  Flór  de  mayo,  Canas  y  barro, 
Arroz  y  tartana,  La  catedral.  La  bodega.  La  fab- 
brica  színes  tollal  megírt  egyházellenes  irányú 
társai  követtek.  Ujabb  regényeiben:  La  maja 
desnuda,  Los  muertos  mandan,  La  casa  de  todos 
szakított  a  realizmussal  s  a  modern  romantika 
mellé  szegődött,  még  pedig  nem  csekélyebb  siker- 
rel. Keleti  úti  képeit  is  nagy  szeretettel  olvassák. 

Ibar,  a  szerb  Morava  folyó  240  km.  hosszú 
mellékfolyója,  ered  az  albániai  Alpokban  a  Cljeb 
(2183  m.)  lejtőin,  mellékvizei  a  Szitnica,  Raska 
és  Sztudenica,  vracsai  szorosán  át  Szerbiába  ér, 
Kraljevónál  torkollik. 

Ibarra.  (San  Mignel  de  L),  Imbabura  ecuadori 
tartomány  székhelye,  az  Imbabura  vulkán  lábá- 
nál fekvő  síkságon,  az  Ajavi  partján,  2225  m.  ma- 
gasban, mintegy  10,000  lak.,  gyapjú-  és  gyapot- 
szövéssel. 1597-ben  alapították.  1868  aug,  16.  föld- 
rengés pusztította. 

Ibarra,  Joaquin,  spanyol  nyomdász,  szül.  Sara- 
gossában  1725.,  megh.  Madridban  1785  nov.  23. 
Az  általa  kiadott  munkák  valóságos  remekei  a 
spanyol  könyvnyomtatásnak.  Nevezetesebb  ezek 
közül :  egy  biblia-kiadás,  egy  mozarab  misemondó- 
könyv, Don  Quixote  diszkiadása  (2  köt.,  1780), 
Marina  spanyol  történelme  (2  köt.,  1780)  és  Don 
Gábriel  infans  Sallustius-f ordítása. 

Ibbenbüren,  város  Münster  porosz  kerületben, 
10  km.-nyire  Tecklenburgtól,  (1910)  7033  lakossal, 
üveg-,  gép-,  keményítőgyártással,  őrlő-  és  fnrész- 
malmokkal ;  szén-  és  vasércbányával. 

Ibbs,  város  Alsó-Ausztriában,  l.  Ybbs. 

I.  B.  E.  A.  (ang.,  ejtsd :  ájbié),  Imperíttl  Bri- 
tish East-Africa  (Brit-Kelet-Afrika)  rövidítése. 

Ibérek,  az  etruszkokkal  együtt  Kis-Ázsia  egy- 
kori őslakossága,  mely  ismeretlen  körtllmények 
folytán  hazáját  elhagyva,  Észak-Afrikában  ós 
az  Ibéri-f ólszigeten,  főleg  a  róluk  nevezett  Iberus 
(Ebro)  folyó  mentén  telepedett  le,  még  az  árja  be- 
vándorlást megelőző  időkben.  A  mai  baszkok  a 
régi  I.-nek  legalább  nyelvileg  aránylag  legtisz- 
tább utódai. 

Ibéria,  1.  ókori  neve  Hispániának  (1.  0.).  —  2. 
/.,  a  bizánci  íróknál  a  Kyros  (ma  Kur)  f  olyómenti 
vidék  a  Kaukázusban,  a  mai  Georgia ;  területét 
határolja  É.-ról  a  Kaukázus,  Ny.-ou  Kolchis, 
K.-en  Albánia,  D.-en  Arménia.  A  természeti  ha- 
tároktól mindenfelől  elzárt  országnak  lakói,  az 


Ibériai-hegy  rendszer 


444     — 


Ibn  Abí  Uszeibi'a 


ibérek  f  öldmíveléssel  ós  bortermeléssel  foglalkoz- 
tak ;  négy  kasztra  oszlottak  (nemesek,  papok  és 
birák,  harcosok  és  földmívelök,  királyi  rabszol- 
gák). Nevezetesebb  városok :  Harmosika  a  Kyros 
partján,  és  a  Kr.  u.  VI.  sz.  óta  Tiflisz.  I.  először 
a  perzsáknak  hódolt,  azután  Nagy  Sándornak ;  a 
diadochusok  idején  független  volt ;  Trajanus  óta  a 
római  birodalomhoz  tartozott,  Julianus  idejében 
azonban  ismét  a  perzsák  uralma  alá  került.  Virág- 
kora a  Kr.  u.  V— VU.  sz.  volt. 

Ibériai-hegyrendszer,  a  spanyol  Mezetának 
(a.  m.  magasföld;  elpusztult  ősrégi  hegység)  a 
határa  K.  felé,  ahol  a  Mezeta  apró  darabokra  törve 
szakad  le  az  Ebro  folyó  medencéjére.  A  fen- 
maradó  magaslatokat,  amelyek  hirtelenül  mere- 
deken végződnek,  parano-nak  vagy  paraméras- 
nak  nevezik,  ezeken  pusztaság  van,  a  hegy- 
oldalakon pedig  szőllőraüvelés  folyik.  Leghatal- 
masabb röge  a  Montes  üniversales,  fontos  víz- 
választó csomó,  ezen  ered  a  Tajo,  Guadiana, 
Jucar.  Legmagasabb  pontjai  a  Moncahrer  (1386 
m.)és  az  El  Garche  (1371  m.). 

Ibericum  Maré  (Ibéri-tenger),  a  Földközi-ten- 
ger legnyugatibb  részének  latin  neve. 

Ibéri-félsziget,  a  Pireneusi-félszigetnek  régi 
neve.  L.  Spanyolország. 

Ibéri  nyelv  a.  m.  georgiai  nyelv  (1.  o.). 

Iberis  L.  (növ.),  a  Cruciferae  (Keresztesek) 
család  gónusza ;  30  faja  a  K.-en,  Dél-  ós  Közép- 
Európában  honos  fű  V.  félcserje.  Levelük  osztat- 
lan V.  szárnyasán  osztott ;  becőkéjük  kerekded  v. 
visszás  tojásdad,  a  szólén  keskenyszegélyű,  2 
üregű,  üregeiben  1  —  1  mag.  Egyes  fajok  igen 
szép,  igen  dús  virágú  kerti  növények,  virágzásuk 
azonban  nem  tart  sokáig  (4  hétig).  Az  egyévesek 
közül  ajánlatos :  az  I.  amara  L.  (kerti  tatárvirág, 
keserű  nyólvirág,  görhetáska).  Rendesen  fehér, 
néha  lila,  jóillatu  virágai  dús  szártetöző  boger- 
nyöben  állanak,  2  szirma  jóval  hosszabb  a  másik 
2-nél.  Nyugat-  és  dél-európai,  Horvátországban 
elvadulva  nő.  I.  umhellata  L.  (krétai  mustár),  na- 
gyobb az  előbbinél,  virága  különbözően  vöröses. 
Az  elsőhöz  hasonló  az  I.  pinnata  L.  (görhefü).  A 
kórótermetti  évelők  közül:  I.  sempervirens  L. 
örökzöld,  májusban  virágzik,  virága  fehér.  Cse- 
répbe ajánlatos. 

Iberit  (ásv.),  lelőhelye  Móntoval  Teledo  közelé- 
ben ;  nem  egyéb,  mint  mállott  cordierit. 

Ibéri-tenger,  1.  Ibericum  Maré. 

Iberus,  ókori  neve  az  Ebrónak  (1.  o.). 

Ibex  (állat),  1.  Kőszáli  kecskék. 

Ibicuy  (ejtsd:  — kui),  falu  Paraguayban,  a  Sierra 
Tatuqua  lábánál,  Villaricától  DNy.-ra.  Közelében 
vasbányák  és  Lopez  alapította  vaskohók  vannak. 

Ibidem  (lat.)  a.  m.  ugyanott. 

Ibididae  (állat),  1.  íbiszfélék. 

Ibi-Gamin,  a  Himalája  egyik  legmagasabb 
hegycsúcsa,  1.  Nanga  Parbat. 

Ibis  redibis  nunquam  per  bella  peri- 
bis (lat.),  közmondásos,  kétértelmű  jóslat,  melyet 
valamely  régi  orákulum  mondott  annak,  aki  meg- 
kérdezte, szerencséje  lesz-e  a  háborúban.  Jó  az 
értelme,  ha  a  nunquam  elé  tesszük  a  vesszőt 
(a.  m.  elmégy,  visszajössz,  sohasem  veszel  el  a 
háborúban) ;  de  ha  a  nunquam  után  tesszük  a 
vesszőt,  akkor  az  az  értelme,  hogy :  sohasem  jössz 


vissza,  elveszel  a  háborúban.  A  szállóigévé  lett 
Ibis  redibis-szel  tehát  efféle  kétértelmű  beszédet 
jellemeznek. 

íbisz,  1.  íbiszfélék. 

íbiszfélék  (állat,  Ibididae,  Hemiglottides,  batla- 
félék),  a  Gémalakú  madarak  (Ardeiformes)  rend- 
jének egyik  családja.  Az  I.-et  a  Kanalasgórafélók 
családjával  egyesítve,  a  Barázdáscsőrüek  (Plata- 
leae)  alrendjében  foglalják  össze.  Keskeny,  sarló- 
idomú,  egész  hosszában  lefelé  hajlott  csőrrel,  fejük 
és  nyakuk  többnyire  síírú  tollakkal  fedett.  Gázló- 
lábaik középhosszuságuak.  28,  többnyire  melegebb 
vidékeken,  vizek  közelében,  mocsarakban  élő  faja 
ismeretes,  melyből  hazánkban  csak  egy  alak  is- 
mert. Apró  vízi  állatokkal  táplálkoznak.  Neve- 
zetesebbek: a  közönséges  Íbisz  v.  holla  (Ibis  falci- 
nellus  L.).  Gesztenyebarna  színű,  nyáron  vöröses- 
barna ;  háta,  szárnyai  és  farka  zöldesfényű  feke- 
ték, fejeteteje  barna,  vöröses  fémfénnyel.  Hosszú 
szárnya  a  rövid  farkat  egészen  elfedi.  Csőre  sötét- 
zöld, lábai  zöldesszürkék.  A  középső  lábujj  karma 
belső  szélén  fésűs.  Hossza  50  cm.,  számyhossza 
30  cm.,  farkhossza  12  cm.  Hazája  a  Földközi-ten- 
ger környéke,  Észak-Afrika  és  India.  Magyar- 
országban, különösön  a  DK.-i  részekben,  gya- 
kori. Nálunk  is  fákon,  bokrokon  alacsonyan  fész- 
kel ;  ősszel  elvonul.  A  vörös  ibisz  (Eudocimus 
rvher  Linn.)  skarlátpiros,  az  evezőtollak  végei 
feketék.  75  cm.  nagy.  Közép-  ós  Dél-Amerikában 
él.  Az  egyiptomi  ibisz  (I.  aethiopica  Lath.)  fehér, 
az  evezőtoUak  és  csőr  végei,  valamint  csüdje  és 
lába  feketék,  a  szárnyak  és  a  fark  violafónyben 
játszó  feketeszínű  fedőtollakkal  vannak  díszítve. 
Hossza  75  cm.,  szárnyhossza  35  cm.,  farkhossza 
16  cm.  Hazája  Afrika.  A  régi  egyiptomiak  szent 
madárnak  tartották ;  képe  gyakran  található  régi 
egyiptomi  feliratokon. 

Ibiza  (Iviza,  Ivica,  az  ókoriak  Ebusus-s,),  1.  a 
Balearok  nevű  spanyol  szigetcsoportban  a  Pityu- 
zok  legnagyobbika,  96  km.-nytre  a  spanyol  par- 
toktól, 592  km*  területtel,  számos  öble  van,  he- 
gyes, legmagasabb  csúcsa  a  Pico  de  Atalayasa 
(475  m.).  Formenterával  (i9io)  24,957  lak.  —  2.  7., 
a  sziget  fővárosa,  a  DK.-i  parton  épült,  6327  lak., 
köríalakkal  és  citadellával.  Nueva  ós  del  Princi- 
pal nevű  kikötőiből  Valenciába  rendes  hajójáratok 
közlekednek ;  a  kontinenssel  kábel  is  összeköti. 

Iblany,  a  jód  rossz  magyar  neve. 

Iblisz  (arab),  kölcsönszó  a  görög  otápoXoí-ból : 
az  ördög  neve  a  koránban. 

Ibn  (ebn,  arab)  a.  m.  fi;  tulajdonneveknél  e 
rövidítéssel :  b. ;  pl.  Mulmmmed  b.  Abdalláh  a.  m. 
Muhammed,  Abdalláhnak  a  íia. 

Ibn  Abi  Uszeibi'a  (vagy  Ibn  abí  öszeibi'a) 
Muvaffák  ál-din  Abú-l-' Abbász  Ahmed  b.Kászim, 
arab  orvos  a  XIII.  sz.-ban,  szül.  Kairóban,  ahol 
nagyatyja  és  atyja  is  az  ejjubida  szultánok  udva- 
rában előkelő  orvosi  hivatalokat  viseltek,  megh. 
1269.  Nevét  a  híres  keleti  orvosok-  és  természet- 
tudósokról írt  életrajzi  szótára  örökítette  meg, 
mely  Wüstenfeld  (Geschichte  der  arabischen  Árzte 
und  Naturforscher,  Göttingen  1840)  és  Ledére 
(Histoire  de  la  médecine  arabé,  2  köt..  Paris  1876) 
munkáinak  forrásul  szolgált.Teljes  kiadását  Mill- 
ler  Ágost  nyújtotta  (2  köt.,  Kairó  1882,  Königs- 
berg  1884). 


Ibn  al-Athír 


445     — 


Ibn  Ezra 


Ibn  al-Athir  CIzz  al-dín  ibn  Mohammed)  al- 
Dzsazari,  arab  történetíró,  szül,  1160.,  megh. 
1233.Történelmi  munkái  között  a  legnevezetesebb 
a  Kámll  (a.  m.  tökéletes)  című,  a  világ  teremtésé- 
től 1230-ig  terjedő  krónika,  keleti  kiadásain  kívül 
(először  12  köt.,  Bulak  1290.  hidzsra)  a  Tornberg 
upsalai  tanártól  eszközölt  teljes  kiadásban  (Ibn  el- 
Athíri :  Chronicon  quod  Perfectissimum  inscribi- 
tur,  14  köt.,  Upsala  és  Leiden  1851—76)  hozzá- 
férhető. Ezenkívül  nevezetes  még  I.  betűrendben 
szerkesztett  életrajzi  munkája  Mohammed  kortár- 
sairól (Uszd  al-ghába,  5  köt.,  Kairó  1286.  hidzsra). 
A  szíriai  Atabegeki'öl  szóló  munkájából  Reinaud  a 
Historiens  des  croisades  c.  gyűjteményben  (Paris 
1829)  közölt  kivonatokat.  Az  arab  irodalomban  I. 
testvérei  is  nevezetes  helyet  foglalnak  el ;  ugyanis 
Medzsd  al-din  I.  (szül.  1149,  megh.  1210)  az 
iszlám  tradícióihoz  írt  szótárt,  és  Dhijá  al-din  I. 
(szül.  1163.  megh.  1239)  retorikai  és  szépirodalmi 
munkák  szerzője. 

Ibn  al-Chatib,  1.  Fachr  al-din  al-Rdzi. 

Ibn  al-Fáridh,  Omar,az  arabok  híi-es misztikus 
költője,  szül.  1181.,  megh.  123i.  Kairóban.  Költe- 
ményeiben allegorikus  módon  a  borról  és  a  szere- 
lemi-61  énekel.  Divánját  több  ízben  adták  ki  Kele- 
ten és  Nyugaton  (Roseid  Dahdáh,  Marseille  1855). 
Költeményei  között  a  leghíresebb  a  Hammer- 
Purgstalltól  kiadott  és  németre  fordított  miszti- 
kus szerelmi  dal  (Das  arabische  hohe  Lied  der 
Liebe,  Wien  1854) 

Ibn  al-Kifti,  1.  KifU. 

Ibn  al-Mukaffa',  Ahdalláh,  perzsa  származású 
arab  író,  a  párszi  vallásban  született,  az  iszlámra 
áttérésével  eredeti  Rózbih  nevét  az  Abdalláhval 
cserélte  fel.  (')  az  arab  szépprózairodalom  meg- 
alapítója azzal,  hogy  több  perzsa  munkát  (a  Kalila 
va-Dímna  mesekönyvet,  a  pehlevi  Khudái-ná- 
mak  című  történeteket)  arabra  fordított.  757-ben 
Baszrában  Almanszúr  kalifa  haragjának  esett 
áldozatául. 

Ibn  Arabi,  Muhjí  al-din,  híres  arab  misztikus, 
szül.  Murciában  (Spanyolországban)  1165.,  35 
éves  korában  elhagyta  szülőföldjét  és  Arábiá- 
ban, Szíriában,  Kis-Ázsiában  és  Marokkóban  sok 
éven  át  vándorolt,  végre  Damaszkusban  telepe- 
dett meg,  hol  1240.  szent  és  csudatévő  ember  híré- 
ben meghalt.  Sírja  a  Szálihijja  városrészben  a 
Kásztijunhegy  tövében  mai  napig  ájtatos  zarán- 
dokolok gyülöhelyéül  szolgál.  Vagy  140,  részint 
prózai,  részint  költői  munkát  írt,  melyek  az  iszlám 
miszticizmusának  tetőpontját  képviselik.  Szól  lá- 
tomásairól, angyaloktól  és  a  prófétától  vett  sugal- 
maztatásairól.  Legfontosabb  munkája :  A  mekkai 
kinyilatkoztatások  című  könyve,  misztikus  rend- 
szerének enciklopédiája  560  fejezetben.  Egy  ter- 
jedelmes koránmagyarázó  munkában  ábrándos 
elméleteit  a  szent  könyvből  magyarázza  ki.  Az 
iszlám  ortodoxiájának  sok  képviselője  tanai  miatt 
eretneknek  tartja,  de  a  miszticizmus  képviselői 
szentül  tisztelik,  ilyenkópen  él  a  nép  hitében  is. 

Ibn  Arabsáh,  Ahmed  b.  Mohammed,  arab  szép- 
író, szül.  Damaszkusban  1.388.,  megh.  u.  o.  1450. 
A  Szíriát  meghódító  Timur  L-t  Szamarkandba 
vitte,  ahonnan  nagyobb  utazásokat  tett  Mon- 
golországba, Asztrakánba  stb.  Krimián  át  Driná- 
polyba  utazott.   Munkái  közül  legismertebbek: 


Timur  története  (kiadta  Golius,  Leiden  1636,  fran- 
ciára ford.  Vattier,  Paris  1658,  latin  fordítással 
kiadta  Manger,  Leeuwarden  1767—72)  és  a  Kalila 
va-Dímna  c.  erkölcstanító  meséket  utánzó  müve. 
(Fructus  ímperatorum  et  jocatio  ingeniosorum,  2 
köt.,  arabul  és  latinul  kiadta  Freytag,  Bonn  1832— 
1852). 

Ibn  Báddzsa  (az  európai  irodalomban  Aveni- 
pace,  Averifoce),  Abú  Bekr  Mohammed  b.  Jahja, 
e  melléknéven :  Ibn  al-Száigh  (az  aranyműves  fla) 
is  ismeretes ;  híi-es  arab  orvos  és  filozófus.  A  Xl. 
sz.  vége  felé  Saragossában  született,  ahol  már 
fiatal  korában  az  almoravída  fejedelem  ottani 
helytartójának  első  tanácsadója  volt.  1119-ben 
Sevillában  találjuk,  később  Granadába  költözött, 
majd  pedig  Fezben  telepedett  meg  és  az  almora- 
vída fejedelmek  kegyében  részesült.  1138-ban,  né- 
melyek szerint  irigykedő  orvostársaítól  megmér- 
gezve halt  meg.  0  volt  az  első,  ki  a  peripatetikus 
filozófiát  Andalúziában  meghonosította.  Leghíre- 
sebb munkája  a  Tadbir  al-mutavahhíd  (a  magános 
ember  vezetése)  ctmet  viseli ;  benne  azt  az  utat 
mutatja,  melyen  haladva,  az  ember  a  társadalmi 
élet  akadályai  között  a  spekulatív  ismeretek  útján 
öntökéletesítését  elérheti,  melynek  legmagasabb 
célja  az  egyéni  intellectus  egyesülése  a  vou<; 
5totriTtxó;-szal.  V.  ö.  Műnk,  Mélanges  de  philoso- 
phie  juive  et  arabé  (Paris  1859). 

Ibn  Batúta,  Abú  Abdallah  MoJiammed,  a  leg- 
nagyobb arab  utazó,  szül.  1302.  Tangerben,  megh. 
Fezben  1377.  1325—49  közt  járta  be  Egyiptomot, 
Szíriát,  Perzsiát,  Mezopotámiát,  Arábiát,  Dél- 
Afrika  keleti  partjait,  Kiimiát,  Dél-Oroszországot, 
Khivát,Bokharát,  Khoraszánt,  Kandahárt,  Delhit, 
Ktaát,  India  kikötőit,  sőt  1352.  keresztülhatolt 
a  Szaharán  is,  egészen  Timbuktuig.  Munkáját 
1855—59  francia  fordítással  4  kötetben  Defré- 
mery  és  Sanguinetti  adta  ki. 

Ibn  Dászta,  1.  Ibn  Rószteh. 

Ibn  Doreid,  Abú  Bekr  Mohammed,  arab  filoló- 
gus és  költő,  szül.  Baszrában  8-38.,  megh.  933.  Fi- 
lológiai dolgozatai  közül  a  leghíresebb  a  Wüsten- 
feldtöl  (Göttingen  1854)  kiadott  genealogico-ety- 
mologicus  munka,  ezenkívül  egy  kisebb  munkája 
(Kitab  al-maláhin),  melyben  az  arab  nyelv  kétér- 
telmű szavairól  szól,  kiadta  Thorbecke  (Heidel- 
berg  1882).  Költeményei  közül  legismertebb  a 
Makszúra  című  tanköltemény,  az  élet  viszontag- 
ságairól, a  szerencse  múlandóságáról ;  Európában 
a  múlt  század  óta  több  izben  adták  ki  és  fordí- 
tották. 

Ibn  el-Heitham,  1.  Alhazen. 

Ibn  Ezra,  1.  igazi  neve:  Ábrahám  ben  Meir 
ibn  Ezra,  vagyis  Ábrahám  Meir  fla,  Ezra  leszár- 
mazottja, zsidó  bölcsész.  Toledóban  született  1119. 
s  valószínűleg  1193.  halt  meg.  Sokat  utazott  s 
mint  bibliamagyarázó,  nyelvtaníró,  orvos,  mate- 
matikus, csillagász  és  filozófus  nagy  tiszteletben 
állott  kortársainál.  Főleg  kommentárjai  bibliai 
könyvekhez  s  héber  grammatikai  iratai  voltak 
híresek.  Filozófiai  müve  «Fardes  chochma')  (a  böl- 
csesség kerti  e)  és  más  címek  alatt  is,kéziratban  van 
meg  három  könyvtárban.  Utoljára  Narbonneban 
élt  és  Spanyolországban  utaztában  halt  meg.  V.  ö. 
Bacher  V.,  Ábrahám  ibn  Ezra  mint  grammatikus 
(Budapest  1881). 


Ibn  Fadhián 


U6 


Ibolya 


2.  L,  Mózes,  Ha-szallach,  spanyol  zsidó  böl- 
csész, nyelvész  és  költő,  szül.  Granadában  1070., 
megh.  11.38  után.  Az  udvarhoz  közelálló  előkelő 
család  sarja  volt,  de  élete  bolyongásban,  boldog- 
talanul folyt  le.  Bölcsészeti  és  retorikai  müvein 
kivül  két  költői  munkát  hagyott  hátra :  a  Divánt, 
melynek  kéziratát  a  Bodleyana  őrzi  és  a  Tarsist, 
amelyben  különböző  értelmű,  azonos  szavakkal 
rimelő  epigrammafélék  vannak.  Kortársai  főleg 
mint  vallásos  költőt  (Ha-szallach)  tisztelték. 

Ibn  Fadhián  (helytelenül  Ihn  Foszlán),  Ahmed, 
arab  geográfiai  iró,  kit  al-Muktadir  kalifa  921.  a 
volgai  bolgárok  királyához  követként  küldött. 
Utazásáról  hazatérve  terjedelmes  jelentést  írt, 
melyet  a  Jákút  geogr.  szótárába  felvett  kivona- 
tokból ismenink.  A  magyarok  őstörténetére  ada- 
tai nagyértéküek.  V.  ö.  Frahn,  Ibn  Foszlans  Be- 
richteüber  die  Rassen  álterer  Zeit  (Pétervár  1823); 
Gr.  Kuun  Géza,  Keleti  kútfők  (A  magyar  honfog- 
lalás kútfői,  Budapest  1898). 

Ibn  Foszlán,  1.  Ibn  Fadhián. 

Ibn  Gabiről,  1.  Avicebron. 

Ibn  Hanbal,  Ahmed,  az  iszlám  négy  ortodox 
iránya  egyikének  alapítója,  1.  HaríbaliWi. 

Ibn  Khaldún,  Abdalrahmán  al-Hadrami,  az 
arabok  legnagyobb  történetírója,  Sevillából  szár- 
mazó családban  szül.  Tuniszban  1332.  Tunisz- 
ban, Fezben,  Granadában,  Kairóban  stb.  volt  ma- 
gas államhivatalnok.  1382-ben  Egyiptomba  ta- 
nárrá és  a  málikiták  főkádijává  nevezték  ki. 
Miután  egy  ideig  a  győzelmes  Timur  udvarában 
élt,  megh.  Kairóban  1406.  Munkái  közül  a  leghí- 
resebbek :  világtörténeti  nagy  munkája  (7  köt., 
Bulak  1284.  hidzsra),  melynek  külön  is  kiadott 
(Quatreméretől,  3  köt..  Paris  1858,  Beirut  1882) 
bevezetésében  a  társadalom  és  a  művelődés  fejlő- 
dését magas  filozófiai  szempontokból  tárgyalja ; 
franciára  ford.  Mac  Guckin  de  Slane  (3  köt..  Paris 
1862) ;  továbbá  az  ugyancsak  de  Slane-től  kiadott 
és  fordított  Histoire  des  Berbéres  et  des  dynasties 
musulmanes  de  l'Afrique  septentrionale,  2  köt., 
Alger  1847—51  (fordítása  u.  o.,  4köt.,  1852—56). 
V.  ö.  Kremer  A.,  I.  u.  seine  Kulturgeschichte  der 
islamischen  Völker  (Wien,  akad.  1879). 

Ibn-Khallikán,  Ahmed,  arab  történetíró,  szül. 
Arbelában  1211.,  megh.  Damaszkusban  1282.  Fő- 
munkája  egy  életrajzlexikon  az  iszlám  nagy  f ér- 
fiairól  ;  legelőször  Tiedemann  nyújtott  róla  átné- 
zetet (Conspectus  operis  I.  de  vitis  illustrium  vi- 
rorimi,  Leiden  1809),  teljes  szövegét  előbb  Wüs- 
tenfeld  (13  füzetben,  Göttingen  1835—50),  később 
Mac  Guckin  de  Slane  (Paris  1838—42)  adta  ki  és 
fordította  le  (u.  o.  1842  és  k.). 

Ibn  Khordadbeh,  az  arab  irodalom  legrégibb 
geográfusainak  egyike  a  IX.  sz.-ban,  perzsa  csa- 
ládból származott ;  csak  nagy  atyja  tért  át  az 
iszlámra.  A  Dzsabal  tartományában  (Media)  az 
állami  posta  főnökévé,  majd  később  a  központi 
postaintézmény  tisztviselőjévé  nevezték  ki,  mely 
minőségében  alkalma  nyílt  a  kalifái  birodalom  föld- 
rajzi és  statisztikai  viszonyait  tanulmányozni. 
Munkáját,  melyet  844—848  közt  szerkesztett,  leg- 
teljesebben de  Goeje  a  Bibliotheca  Geographorum 
arabicorum  VI.  kötetéül  adta  ki  (Leiden  1889). 

Ibn-Kuteiba,  Abdalláh  b.  Muszlim,  arab  filoló- 
gus és  történész,  szül.  Bagdadban  829.,  megh.  883 


és  889  között.  Vagy  40  munkát  irt,  melyek  közül  a 
legnevezetesebbek :  Adab  alkátib,  az  arab  nyelv 
legfontosabb  sajátosságainak  összefoglalása  (ki- 
adta Grünert,  Leiden  1900) ;  egy  Kitáb  al-ma  'árif 
(a  tudnivalók  könyve)  c.  történelmi  kézikönyv 
(kiadta  Wüstenfeld,  Göttingen  1850) ;  a  régi  arab 
költők  életrajzai  (kiadta  de  Goeje,  u.  o.  1904) ; 
Ujún  al-akhbár  (szépirodalmi  munka,  kiadja 
Brockelmann,  Berlin  1900  és  kk.).  A  tradiclótu- 
dományban  is  előkelő  helye  van. 

Ibn  Rosd,  1.  Averroés. 

Ibn  Rószteh  (helytelenül  Ibn  Dászta),  Abú  Ali 
Ahmed  b.  Omar,  iszfaháni  származású  moham- 
medán  geográfiai  író  a  IX.  sz.  végén  és  a  X.  sz. 
elején.  Munkáját,  melyben  a  magyarokról  és  törté- 
netünk legrégibb  korszaka  szempontj  ából  érdekkel 
biró  egyéb  népekről  is  szól,  először  Chwolson  (Szt. 
Pétervár  1869),  majd  behatóbb  kritikával  De 
Goeje  adta  ki  (Bibliotheca  Geographorum  arabi- 
corum. Pars  VII.  Leiden  1892).  A  magyarok  régi 
történetére  nézve  fontos  fejezeteket  gróf  Kuun 
Géza  külön  tárgyalta  (Relationum  Hungarorum 
cum  Oriente  gentibusque  orientális  originis  his- 
tória antiquissima,  Kolozsvár  1892— 94);  Keleti 
kútfők  (a  Magy.  Honfoglalás  Kútfői-ben,  1898). 
V.  ö.  Edelspacher,  Ibn  Dastah  (1878). 

Ibn  Szaúd,  1.  Vahhábiták. 

Ibn  Szína,  arab  filozófus,  1.  Avicenna. 

Ibn  Tofail,  J^&fí  Bekr  Mohammed,  arab  íiiozó- 
fus,  szül.  a  XII.  sz.  elején  Guadixban,  Granada 
tartományában,  megh.  MarokKóban  1185.  Mun- 
káiban a  peripatetikus  filozófiát  követi ;  csillagá- 
szati művei  Ptolemaios  rendszerének  előbbre- 
vitelét  jelzik.  Híressé  vált  Hajj  ibn  Jakdhán  c. 
filozófiai  regénye  által,  melyben  Avicenna  mód- 
jára egy  ember  fejlődését  vázolja,  ki  az  emberi 
társadalomtól  teljesen  elszigetelten,  csupán  önálló 
szemlélődés  által  a  legmagasabb  ismeret  fokára 
eljut.  E  munkát,  melyet  Narboni  Mózes  héberre 
fordított,  Európában  Philosophus  autodidactus 
címen  ismerik.  Arabul  és  latinul  legelőször  Po- 
cocke  Edward  (Oxford  1671  és  1709),  újabban 
francia  fordítással  L.  Gauthier  (Alger  1900)  adta 
ki.  Németre  Eichhom  (Berlin  1782)  ós  Heinék 
(Rostock  1907),  angolra  Ockley  (1711—1731)  for- 
dította. 

Ibo,  1.  nyugatafrikai  város,  más  néven  Ebo, 
a  Niger-delta  szögén,  a  Nigertől  K.-re  elterjedt 
Ibo-  vagy  Igbo-törzshöz  tartozó  6000  lakossal. 
Pálmaolaj-vásárai  nevezetesek.  —  2. 1,  sziget  és 
város  Portugál-Kelet-Afrikában,  2500  lakossal, 
a  helytartó  s  néhány  európai  kereskedőház 
székhelye.  A  városnak  hajdan  számos  nagyszerű, 
pompás  épülete  volt,  ezek  most  mind  romokban 
hevernek.  A  kivitel  kauri-kagylókból  és  rabszol- 
gákból áll. 

Ibogain,  a  francia  Kongo-vidéken  honos  Iboga 
tabemwithe  növény  alkaloidája.  Halványsárgás 
kristályok ;  szesz  oldja.  Álomkórnál  használatos 
gyógyszer. 

Ibolya,  (Viola  L.,  bibolya  v.  vihola  a  Balaton- 
nál, németül  Veilchen,  növ.),  a  Violaceae  család 
génusza ;  300  faja  fű  v.  ritkán  félcserje,  igen  kü- 
lönböző termettel.  A  legtöbb  az  É.-i  mérsékelt 
övön  és  az  É.-i  félgömb  hegyein  terjedt  el,  szá- 
mos faj  a  délamerikai  Andokban  honos,  egyesek 


Ibolyaemetin 


U7     — 


Ibolyka 


Ausztráliában,  Ujzélandon  és  a  Havai-szigete- 
ken fordulnak  elő.  Levelük  váltakozó  osztatlan, 
gyakran  sziv-  v.  vesealakú,  ritkán  hasogatott, 
rendesen  pálhája  is  van.  Viráguk  (1.  az  Ibolya- 
félék ábráját)  rövidebb-hosszabb  levélhónaljiko- 
csányon  fejlődik,  többnyire  2  előlevól  kisóri,  zygo- 
morph,  5  tagú,  2  ivani.  Az  5  csészelevél  megle- 
hetős egyfoima,  az  alapján  1 — 1  függeléke  van ; 
az  5  szirom  közül  a  legalsó  jóval  nagyobb  a 
többinél,  az  alapján  rövidebb-hosszabb  sarkan- 
tyúja van,  a  porzók  nagyon  rövidszáluak,  a 
magház  1  üregű,  3  maglécén  sok  magkezde- 
ménnyel. A  bibeszál  a  végén  igen  változatosan 
megvastagodott.  A  termés  3  kopácsú  tok.  A  ta- 
vasszal megjelenő  virágok  gyakran  nagyok,  med- 
dők, a  későbbiek  sziromtalanok  és  kleisztogámok. 
Az  I. -fajok  általában  könnyen  hajlandók  a  keresz- 
teződésre és  sok  a  keverékfaj.  Elterjedt  európai 
fajok :  Viola  odorata  L.  (illatos  I.,  tavaszi,  már- 
ciusi v.  kék  I.),  Viola  hírta  L.  (szőrös  I.),  Viola 
silvestris  ham.  (erdei  I.),  Viola  canina  L.  (sovány 
1.),  Viola  rupestris  Schm.,  Viola  tricolor  L. 
(háromszínű  1.),  ennek  kerti  alakja  az  Árvácska 
(1.  0.),  stb.  A  Viola  odorata  kedves  illatú,  korai 
tavaszi  (febr. — máj.)  virág.  Cserjésben,  erdőben 
terem.  Tarackkal  és  indával  terjed.  Levele  kerek- 
ded-szívalakú, csúcsán  szélesen  lekerekített,  rö- 
vidszőrű (ilyen  a  kocsány  is),  pálhái  tojásdadok, 
legfeljebb  csúcsukon  pillásak, virága  kék  (l.-szinü), 
ritkán  fehér,  a  legnagyobb  sziromnak  rövid  és 
tompa  sarkantyúja  van.  Gyökerében,  tőkéjében, 
valamint  a  rokon  fajokéban  is,  hánytató  és  meg- 
hajtó violin  V.  I.-emetin  van.  A  savtól  piros,  az 
alkáliáktól  zöld  lesz.  A  Viola  calcarata  L.  havasi 
növény  (1.  a  Havasi  növények  tábláján :  12).  Fajain 
kívül  igen  sok  változatot  és  fajvegyüléket  (hibrid) 
tenyésztenek  kertekben  szönyegkertészeti  cé- 
lokra és  levágott  virágai  miatt  kötészeti  munkák- 
hoz. Több  L-fajta  korai  (téli)  hajtatása  általánosan 
el  van  terjedve  ;  erre  a  célra  különösen  alkalma- 
sak: The  Czar,  Victoria  Regina,  Hamburger 
Treib,  Kaiser  Wilhelm.  Egyes  kerti  változatok 
egész  éven  át  folyton  virítanak,  pl.  Viola  odorata 
semperflorens,  Viola  italica.  JeUemzö  kerti  alak- 
jai azL-naka  Viola  arborea  flóré pleno  és  a  Viola 
hederacea  Lab. 

Ibolyaemetin,  I.  Ibolya. 

Ibolyaia  (növ.),  a  Dél-Ausztráliában  honos  Aca- 
i'ia  homalophylla  fája,  melyet  ott  Victoria  Myall- 
nak  Mvnak.  Igen  kemény,  nehéz  és  nehezen  ha- 
sítható, az  ibolyagyökér  (1.  o.)  szagával  bíró  fa, 
melyet  pipák  és  piperetárgyak  készítésére  alkal- 
maznak. L.  még  Jacaranda. 

Ibolyaíélék  {Violaceae,  növ.),  a  szabadszirmú 
kétszikűek  családja  a  Parietales  sorozatban ;  450 
faja  az  egész  földön  elterjedt,  főkép  azonban  a 
forró  és  a  mérsékelt  övekben.  Egyéves  vagy  évelő 
füvek,  félcserjék,  cserjék,  ritkán  fák.  Levelük 
rendesen  váltakozó  és  osztatlan,  pálhás.  Viráguk 
(1.  az  ái>ra()  kétoldalas  v.  sugaras,  5  tagú,  csésze- 
levelei szabadok,  szirmai  közül  egy  sarkantyús 
lehet  (pl.  ibolya),  az  5  porzónak  nagyon  rövid  v. 
semmi  szála  sincsen  s  a  portokok  körülveszik  a 
magházat ;  számos  fajon  a  két  alsó  porzónak  1 — 1 
mézfejtő  függeléke  van,  mely  benyúlik  a  szirom 
sarkantyújába.  A  magház  felső  állású,  1  üregű, 


falán  3  sokmagú  magléccel ;  3  kopácsú  tokká  v. 
pedig  kemény,  érdes  héjú  bogyóvá  fejlődik.  Vi- 
rágzatuk füzér,  fürt,  csomó,  gyaki'an  azonban 
levélhónalji  kocsányon  magánosan  v.  párosan  áll 
a  virág.  Egyesek  hánytató  anyagot  tartalmaznak. 

Ibolyagyökér,  violagi/ökér  (rhizoma  iridis) 
néven  a  nősziromfélék^  különösen  az  Iris  floren- 
tina  és  az  Iris  germanica  lehámozott  és  megszá- 
rított gyöktörzsei  értendők.  A  gyöktörzseket  Olasz- 
ország északi  és  Franciaország  déli  részein  ren- 
desen ősszel  gyűjtik.  A  földből  kiásott  2—3  éves 
gyöktörzseket  gondosan  lehámozzák  ós  szárítják. 
A  szárítás  előtt  még  kellemetlen  szagú,  de  a  szá- 
rítás folytán  igen  kellemes,  ibolyára  emlékeztető 
szaguvá  lesz.  Legkellemesebb  illatú  a  Livomo 
környékéről  gyűjtött  I.  Mintegy  10—15  cm.  hosszú, 
2—3  cm.  széles,  laposra  nyomott,  3— í-  ízből  álló, 
gyaki-an  oldalágakkal  bír,  vagy  azok  nyomai  lát- 
hatók rajta.  Szine  fehéres,  állománya  tömött, 
kemény,  aránylag  nehéz.  Illatát  kámforszerű 
illóolaj  adja  (OS^/o).  Hüvelykujj-alakura  kiesz- 
tergályozva használják  a  csecsemők  fogzásánál. 
Először  tejben  kifőzik,  hogy  veszítsen  ridegségé- 
ből,  majd  megszárítják.  A  fogzás  megindulása 
előtt  csecsemők- 
nek szokták  adni 
rágicsálás  végett, 
hogy  ínyük  sor- 
vadása a  kemény 
testhez  való  nyo- 
más által  előmoz- 
díttassék.  Kelle- 
mes illatánál  fog- 
va használata 
igen  kiterjedt.  Po- 
rát fogporok  és 
más  piperecikkek 

illatosítására 
használják.  —  Az 
I.-böl  készül  az 
iriszolaj  néven  is- 
mert, nagyi'abe- 
csült  illatszer,  melyet  gőzzel  való  lepárlás  útján 
nyernek  belőle ;  újabban  a  borszeszes  oldata  az 
illatszer.  Az  I.-ből  továbbá  az  irón  nevű  illat- 
szert készítik,  mely  az  ibolya  illatához  közel  áll, 
de  nagyon  drága,  mivel  100  kg.  I.-böl  csak  8—30 
gramm  irón  nyerhető. 

Ibolyakő  és  ibolyamoszat mv.),  L  Trentepohlia. 

Ibolyaolaj  (huille  antique  de  Violette),  illato- 
sított tiszta  zsíros  olaj,  többnyire  oliva-olaj,  me- 
lyet a  Viola  oáoraía  virágaiból  Dél-Franciaország- 
ban készítenek.  Az  ibolya  illanó  olaját  mestersége- 
sen is  tudják  előállítani  s  ez  az  ionon. 

Ibolyapor,  porrá  őrölt  ibolyagyökér  (1.  o.). 

Ibolyaregény  (Román  de  la  Violette),  1.  Ger- 
beti  de  Montreuil. 

Ibolyaszín,  a  színkép  azon  színe,  mely  az  irá- 
nyuktól legjobban  eltérített,  tehát  legerősebben 
megtört  sugaraknak  felel  meg.  A  színkép  láthatí) 
részében  ezen  sugaraknak  van  legerősebb  kémiai 
hatásuk.  Ibolyaszínű  festékanyagok  gyakran  a 
vörösnek  ós  kéknek  keverékei,  de  vannak  tiszta 
ibolyaszínű  kátrányfestékek  is,  melyeket  pl. 
kelmefestésre  használnak.  L.  Színkép. 

Ibolyka,  név,  1.  Magyar  személynevek. 


A  az  ibolya  virága  hosszmetszetben, 

B  a  bibeszál  gömbszerü   vége,    O  a 

portokoktól  körtilvett  magház. 


Ibolyka 


—    U8    — 


Ibsen 


Ibolyka,  áluév,  l.  Harmath  Lujza. 

Iboiíia,  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban,  (1910)  127 
magyar  lak.,  u.  p.  Nagylengyel,  u.  t.  Gutorfölde. 

Ibrahim,  arab  név,  a.  m.  Ábrahám. 

Ibrahim,  1.  török  szultán  (1640—48),  I.  Ah- 
med szultán  3.  fla,  szül.  1615  nov.  4.,  megöletett 
1648  aug.  12.  Bátyját,  IV.  Muradot  követte  a  tró- 
non, mint  Oszmán  szultán  törzsének  utolsó  sarja 
ós  törzsatyjává  lett  az  utána  következő  összes 
szultánoknak.  Kegyetlen,  kapzsi  és  költekező  fe- 
jedelem volt,  akit  az  ulemák  és  a  janicsárok  csak- 
hamar meggyülöltek  és  midőn  az  egyházi  ja- 
vakra is  adót  vetett  ki,  a  janicsároknak  járó 
zsoldot  pedig  megtagadta,  1648  aug.  8.  letették 
s  negyednapra  megfojtották. 

2. 1.  pasa,  Egyiptom  alkirálya,  Mehemed  Ali 
fogadott  fla,  szül.  1789.,  megh.  Kairóban  1848 
nov.  10.  Jeles  munkatársa  volt  atyjának  Egyip- 
tom újjászervezésében.  Különösen  mint  hadvezér 
tűnt  ki  1816—19.  az  arábiai  vahabiták  elleni 
háborúban.  1824-ben  az  egyiptomi  flotta  főpa- 
rancsnoka lett  s  1825  febr.  6  jött  20,000  főnyi  se- 
reggel a  görögök  szabadságharcának  leverésére. 
Hadai  végigpusztították  Moreát  s  1826.  elfoglal- 
ták a  görögök  utolsó  erősségét,  Missolunghit. 
1827-ben  azonban  a  nyugati  hatalmak  közbelépé- 
sére el  kellett  hagyma  Görögországot.  1831 — 33. 
Szíriában  harcolt  győzelmesen  s  megszerezte  azt 
Egyiptom  számára.  Mikor  1838.  újból  kitört  a 
háború  a  törökökkel,  bár  I.  Nisibis  mellett  győ- 
zött (1839  jún.  29.),  mégis  az  angol,  orosz  és  osz- 
trák hajóhad  fenyegető  fellépése  miatt  kénytelen 
volt  Szíriáról  lemondani.  I.  ezután  birtokaira  vo- 
nult s  mikor  Mehemed  Ali  megbetegedett,  1848 
júl.  a  porta  engedelmével  átvette  Egyiptom  kor- 
mányzását, de  már  négy  hónap  múlva  meghalt. 
Fiai  közül  J^'rtmnett  később  Egyiptom  alkirálya 
(1863—79). 

Ibrahimijeh,  afrikai  város  az  alsóegyiptomi 
Charkieh  kerületben,  (1907)  5230  lak.,  vasúti  állo- 
más. 

Ibrahim-tó  (azelőtt;  Ghoga-  v.  Kodzsa-tó),  a 
Viktória-Nyanzától  É.-ra  fekvő  középafrikai  tó 
neve  1908  óta.  A  tavon  keresztíil  folyik  a  Nilus. 

Ibrány,  nagyk.  Szabolcs  vm.  dadái  felső  j.-ban, 
(1910)  4658 magyar  lakossal;  vasúti  állomás,  posta- 
és  távbeszélő-hivatal. 

Vaxkíi^-család  (vajai  és  ibrányi).  Némelyek 
szerint  e  régi  magyar  nemes  család  törzs-őse  egy 
keresztény  hitre  tért  török  pasa  volna,  ki  a  Szt.- 
György,  később  Ibrány  nevű  helységben  telepe- 
dett le.  E  föltevés  azonban  nélkülözi  a  történeti 
alapot.  A  valószínűleg  már  IV.  v.  Kun  László 
idejében,  1280  körül  fennálló  családnak  nem  egy 
tagja  nagy  szerepet  játszott  a  magyar  közélet  te- 
rén. I.  Ferenc  alországbiró  alapos  törvénytudó 
hírében  állott.  Midőn  1572.  Báthoi-y  Zsigmond 
erdélyi  fejedelem  és  Békés  Gáspár  között  Foga- 
ras  vára  miatt  heves  viszálykodás  támadt.  Bé- 
kés kérelmére  Miksa  császár  I.-t  küldte  Er- 
délybe, hogy  mint  egyeztető  és  békéltető  biró 
szerepeljen.  Báthory  azonban  nem  engedte  meg 
neki  az  ügy  megvizsgálását,  mivel  —  mint  monda 
—  Erdély  igazságos  és  szakértő  birák  dolgában 
nem  szorul  senkire.  Az  1582.  VI.  t.-c.  tanúsága 
szerint  az  országgyűlés  részéről  azon  kitüntető 


megbízatásban  részesült,  hogy  a  Szepességbe  kül- 
detett ki  a  határszélek  megvizsgálása  végett. 
I.  László,  a  családban  e  néven  negyedik,  II.  Rá- 
kóczi Ferenc  bátor  ezredese.  Elesett  az  1707-iki 
szerencsétlen  végű  trencséni  ütközetbon.  V.  ö.  Va- 
jai I.  család  levéltára  (Századok,  V.  1871) ;  Cser- 
gheő  Géza,  A  Vay  és  I.  családok  címerének  bő- 
vítése 1507.  (Turul,  V.  évf ). 

Ibrik  (török),  szűk  és  hosszúkás  nyakú  edény, 
mely  főleg  vizes  edényül  szolgál,  A  mohammedán 
rituáléban  nem  kis  jelentőségű  ez  az  edény,  mely 
a  test  tisztántartására  való,  innen  az  ibrikdár 
elnevezés  is,  ami  I.-tartót  jelent.  Ez  az  udvari  hi- 
vatalnok a  szultán  személyes  szolgálatára  áUott. 

Ibsen,  1.  Henrik,  norvég  drámaíró,  szül.  Skien 
norvég  városkában  1828  márc.  20.,  megh.  Krisz- 
tiániában 1906  máj.  23.  Atyja  kereskedő  volt. 
Családja  egy  ideig  jómódban  élt,  később,  I.  5  éves 
korában,  elszegényedett.  A  család  balsorsa  mara- 
dandó nyomokat  hagyott  a  gyermek  lelkében,  a 
pesszimisztikus  világnézet  csiráit  oltva  belé.  16 
éves  korában  Grimstadban  gyógyszerészetet  kez- 
dett tanulni.  Kritikus  elméjét  hamar  munkára 
ébresztették  a  kis  városok  félszegségei.  1848-ban 
a  húsz  éves  ifjú  a  magyarok  és  dánok  szabadság- 
harcáért lelkesedve,  szenvedélyesen  izgatott  az 
osztrákok  és  németek  ellen.  Látva,  hogy  honfl- 
társai  a  dánokat  a  németekkel  szemben  magukra 
hagyják,  mély  megvetéssel  telt  el  a  gyáva,  kicsi- 
nyes lelkű  társadalom  ellen.  Tanulmányaiban 
Cicero  és  Sallustiushoz  érve,  Catilina  nyeiíe  meg 
legjobban  tetszését,  mert  ez  hatalmas  ellensége 
volt  az  u.  n.  «jobb  társaságnak ».  Első,  Catilina 
c.  drámájában  Catilina  jellemét  úgy  fogta  fel, 
hogy  annak  el  kellett  buknia  saját  erkölcsi  gyen- 
gesége s  környezőinek  nyomorult  gondolkodása 
miatt  s  hogy  mind  a  két  ok  a  társadalom  rom- 
lottságából folyt.  B  dráma  csak  még  jobban  el- 
mérgesítette a  társadalommal  szemben  fennálló 
viszonyát,  de  egyéb  eredményt  nem  igen  hozott. 
Alig  30  példány  kelt  el  belőle.  1852-ben  Ole  BuU 
meghívta  az  általa  alapított  bergeni  nemzeti  szín- 
ház igazgatójává  és  költőjévé.  1857-ben  a  krisz- 
tiániai  norvég  színház  igazgatója  lett.  1862-ig 
maradt  ez  állásában.  Ez  idő  alatt  nősült  meg 
(1858).  1864-ben  a  krisztiániai  szinház  bukása 
után  külföldre  ment  s  felváltva  Rómában,  Drezdá- 
ban ós  Münchenben  lakott.  Ez  idő  alatt  látogatta 
meg  Budapestet  is.  1891-ben  visszaköltözött  ha- 
zájába és  Krisztiániában  telepedett  le.  I.  drámáit 
jellemzi  a  fennáUó  társadalmi  rend  visszaélései 
ellen  föllázadó  szellem,  az  éles  kritika,  sokszor  a 
maró  gúny,  amely  gyakran  ködös,  határozatlan 
légkörbe  van  burkolva.  I.  azonban  legtöbbször 
csak  rámutat  a  társadalom  megrögzött  tóvedései- 
ből,  kicsinyességéből  fakadó  emberi  nyomoru- 
ságra,  szerencsétlenségre.  Megdöbbentő  igazsá- 
gokkal gondolkozóba  ejteni,  a  társadalmi  konven- 
ciók, önámítás,  hamis  vallásos  felfogás  által  el- 
homályosított igazságot  feltárni,  ez  az  ő  célja. 
De  nem  tartja  feladatának,  hogy  a  bajok  orvos- 
lásának lehetőségére  rámutasson.  Magasztos  op- 
timizmussal bízik  a  megismert  igazság  erejében 
és  diadalában.  Főbb  drámái :  Fru  Inger  til  Östrát 
(Inger  asszony,  az  ösztróti  úrnő,  1854) ;  Gildet 
páSolhaug  (Asolhaugi  lakoma,  1855);  Hármán- 


^Vdene  pa  He 


—    449 


lohoa 


dene  pá  Helgeland  (A  helgolandi  hadviselők, 
1858) ;  Kjárlighedens  komedie  (A  szerelem  komé- 
diája, 1862);  Kongsámnerne  (A  trónkövetelök, 
1863,  a  trónköve  te  lök  az  új  kor  eszméinek  kép- 
viselői, kiknek  minden  téren  diadalt  kell  aratniok); 
Brand  (1866);  Peer  Gynt  (1867);  Keiser  og  Galüaer 
(Császár  és  Galileus,  1873) ;  Samftindets  stotter 
(A  társadalom  támaszai,  1877);  Et  dukkehjem 
(Nóra,  1879);  Gjengangere  (Kisértetek,  1881);  Vil- 
danden  (A  vadkacsa,  1884) ;  Rosmersholm  (1886) ; 
Hedda  Gabler  (1890) ;  Bygmester  Solness  (Solness 
építőmester,  1892) ;  Lille  Eyolf  (Kis  Byolf,  1894) ; 
John  Gábriel  Borkmann  (1896) ;  Nár  vi  döde  vág- 
ner  (Ha  mi  holtak  fölébredünk,  1899).  Drámáin 
kívül  sok  költeményt  és  hírlapi  cikket  írt.  E  köl- 
teményekben, amelyeket  Digte  cím  alatt  adott  ki 
1871.,  lelkes  hangon  kel  védelmére  az  északi  né- 
pek testvériesülésének.  Magyar  nyeh^e  lefordítot- 
ták a  következő  drámáit :  Kisértetek,  McUonyai 
Dezső,  Iiudnyánszky  G(yn\eiilS98),  Császár  hnie 
(1909);  John  Gábriel  Borkmann,  Jászai  Mari 
(1898);  Vadkacsa,  Gerö  Attila  (1899),  Lukács 
GytTgy  (1909),  Mikes  Lajos  (1911);  Nóra,  JBe- 
viczky  Gyula  (1892) ;  A  népgyülölö,  Vikár  Béla 
(1897);  A  társadalom  támaszai,  Láarár  Béla  (1899); 
Peer  Gynt,  Sebestyén  Károly  (1903) ;  Solness  építő- 
mester, Götnöri  Jenő  (1910),  ÁbrányiEmü  {1911): 
A  tenger  asszonya,  ForMt  Sándor  (1910) ;  Ros- 
mersholm, Lázár  Béla,  Balogh  Vilma  (1911) ; 
Hedda  Gabler,  Lenkei  Henrik  (1907),  Telekes 
Béla  (1912) :  Ha  mi  holtak  felébredünk,  Görögné 
Beké  Margit  (1912);  Kis  Byolf,  Baján  Miksa, 
Lándor  Tivadar  (1899),  Coulemont  Bdith  grófnő 
(1912) :  A  trónkövetelök,  Puskás  Endre ;  Az  ifjú- 
ság szövetsége,  Lázár  B.  V.  ö.  Brandes,  Björn- 
soii  und  1.  (1881);  R.  Woerner,  Henrik  I.  (1900). 

2.  L,  Sigurd,  norvég  író  és  politikus,  I.  Hen- 
rik íia,  szül.  Krisztiániában  1859  dec.  23-án.  6 
éves  korától  szüleivel  külföldön  tartózkodott  s 
Münchenben  és  Rómában  végezte  jogi  tanulmá- 
nyait. Doktori  diplomával  tért  vissza  1884.  hazá- 
jába, hol  négy  évig  a  svéd-norvég  külügyminisz- 
térium szolgálatában  állott,  1889  óta  azonban 
Krisztiániában  mint  politikus  szóval  és  tettel  a 
norvég  nemzeti  propagandának  egyik  előharcosa- 
ként  működött.  Az  egyetemen  is  tartott  politikai 
és  szociális  kérdésekről  előadásokat.  1902-ben 
tárcanélküli  miniszterré  nevezték  ki  s  ez  állását 
1905-ig  viselte,  amig  Norvégia  külön  nem  vált 
Svédországtól ;  1906.  a  hágai  választott  bíróság 
tagja  lett.  Művei:  Unionen  (Kristiania  1891); 
Maend  og  magtér  (u.  o.  1894).  Ezenkívül  irt  egy 
könyvet  a  norvég  konzulátusnak  a  közös  diplo- 
máciához való  viszonyáról  (1901,  dán  nyelven). 
Lefordította  tov.  atyjának  több  müvét  németre. 

Ibszampul  (Ipszambul),  1.  Abu-Szimbel. 

Ibycter  (állati,  1.  Khimangők. 

Ibykos,  görög  lírikus,  a  dél-itáliai  Regionból 
(Reggio),  Kr.  e.  530  táján.  Vándor  életet  élt  és 
egy  ideig  a  műszerető  Polyki'ates  szamoszi  tyran- 
nus  udvarában  tartózkodott.  A  monda  szerint  az 
isztmoszi  játékoki-a  utaztában  rablók  ölték  meg, 
de  a  gyilkosság  tanúi,  a  darvak  elárulták  a  tet- 
teseket. (Schiller :  Die  Kraniche  des  Ibykus).  Sír- 
verse szerint  szülővárosában  halt  meg.  A  szere- 
lem tüzét  és  a  természet  szépségeit  kedvesen 

Révai  Nagy  LtxUkona.  X.  köt. 


rajzoló  költeményeiből  csak  töredékek  vannak 
(Bergk,  Poetae  lyrici  Graeci.  III.  köt.). 

I.  C.  (lat.)  a.  m.  Július  Caesar,  gyakrabban 
Jesus  Christus- 

ICA  (ejtsd:  ika),  1.  Jewisk  ColonisatioH  Asso- 
dation. 

Ica  (ejtsd:  ika),  kísk.  Isztriában,  a  voloscai  kerü- 
letben, Abbázia  közelében,  ahová  a  tengerpart 
mentén  szép  út  vezet.  Abbázia  és  Fiume  lakóinak 
és  vendégeinek  kedvelt  kiránduló  helye. 

Ica  (ejtsd:  ika),  tengermeUókí  departamento 
Peruban,  területe  22,962  km^,  90,962  lak.,  a  folyói 
Pisco,  IcaésPalpa ;  kitűnő  szöllő  (pallares),  pamut, 
cukornád,  indigó  és  gyümölcs  terem  itt.  Fővárosa 
Ica  (San  Geromino  de  Ica),  az  Ica  völgyében,  7000 
lak.  Kikötője  Pisco.  1563.  Valverde  néven  alapí- 
tották, 1569.,  1647.,  1664.  földrengések  pusztí- 
tották. 

19a  (ejtsd:  ica).  Iga  Paranna  v.  Putumayo,  az 
Amazonas  1580  km.  hosszú  mellékfolyója ;  Pás- 
tétól K.-re  a  Cocha  lagunában  ered  2750  m.  ma- 
gasan Colombia  áUamban,  átfolyik  Ecuador  álla- 
mon, Braziliában  Sao  Antoniónál  torkollik,  30 
nagy  mellélífolyója  van,  1400  km.  hosszúságban 
hajózható.  Reyes  Rafael  (1876)  és  Crevaux(1879) 
ismertették  először. 

Icacinaceae  (növ.),  a  szabadszirmú  kétszikűek 
családja  a  Sapindales  sorozatban.  110  faja  forró- 
övi vidékek  fája  v.  cserjéje,  az  utóbbi  néha  fel- 
futó, igen  kevés  köztük  a  fú.  Legközelebbről  az 
Aqulfoliaceae  (1.  Magyal)  családdal  rokonok,  de 
mindig  egymagvú  termésük  megkülönbözteti 
őket.  Fontosabb  génusza :  Villaresia  (1.  0.). 

Icariens  (franc,  ejtsd:  ikarieS),  Cabet  (1.  o.) 
francia  szocialista  követői. 

Icaunus,  folyó,  1.  Yonne- 

Icazbalceta,  Joaquin  Garda,  mexikói  törté- 
netíró, szül.  Mexikóban  1825  aug,  21.,  megh.  u.  0. 
1894  nov.  26.  Egész  életét  hazája  történetének 
megírására  szentelte  s  e  célból  főleg  Spanyolor- 
szágban kutatott.  Főbb  müvei :  Colleccion  de  do- 
cumentos  pára  la  história  de  Mexico  (Mexico, 
1858-1870,  3  köt.);  Nueva  Colleccion  (az  előbbi 
okmánytárnak  folytatása,  u.  0.  1889—92,  5  köt.). 
Ezenkívül  irt  a  mexikói  könyvnyomtatás  törté- 
netéről is.  Összes  művei  10  kötetben  jelentek 
meg  (u.  o.  1896—99). 

Icce  (itce),  régebbi  űrmérték  folyadékok  méré- 
sénél =  2  messzely.  Értéke  körülbelül  0*8  1.-nek 
felelt  meg. 

Icbneumon  (állat),  1.  IJineumon. 

Icltneuiuonidae  (állat),  1,  Fürkésző  dara- 
zsak. 

Ichneumonida  virágok  azok,  melyeket  a  für- 
készek poroznak  be,  pl.  Listera  ovata. 

Ichnit  V.  állati  lábnyomok,  a  Föld  régmúltjá- 
ban élt  állatok  lábnyomai.  A  frissen  keletkezett, 
még  lágy  üledékes  kőzetek  felületén  az  állatok 
lábnyomait  későbbi  üledékek  megint  befödték  és 
azt  mint  be-  és  lenyomatot  megőrizték.  A  legelső 
I.-et  Hildburghausen  közelében  a  tarka  homokkő- 
ben találták.  Hazánkban  is  találtak  több  helyen 
I.-eket. 

Ichnasza,  Szardínia  sziget  régi  görög  neve. 

Ichoa,  Magyarország  középkori  vízrajzában 
a.  m.  az  Ikva. 


lohor 


450 


Ichtioiitok 


IchoT,  a  görög  mitológiában  az  istenek  vére. 
Később  «óletnedv')  értelemben  is  használták  e  szót. 

Ichor  (gör.),  1.  Ev. 

Ichtall3in,  1.  Ichtiol-hészttmények. 

Ichtargan,  1.  Ichtiol-készÜmények. 

Iclithydiuin,  1.  Gastrotricha. 

Iclitliyocardia  (áiiat),  azon  alsóbbrendű  ge- 
rinces állatok  összefoglaló  neve,  melyeknek  szíve 
egy  pitvarból  ós  egy  kamrából  áll  és  csak  vénás 
vért  tartalmaz.  Ide  tartoznak  a  Körszájuak 
(Gydostoma)  és  a  Halak  (Pisces). 

Icbthyocolla,  1.  Vizahólyag. 

Icbthyodcae  (áUat),  1.  Kétéltűek. 

Icbtliyodoiites  (gör.-lat.),  az  ásatag  hal-, 
fóleg  cápafogak,  melyeket  a  nép  kígyónyelvek- 
nek V.  madárcsőröknek  mond.  Régebben  babonás 
emberek  epilepszia  ellen  mint  amulettet  visel- 
ték. Sűrűbben  fordulnak  elő  a  felsöesztergályi  ós 
dóvényújfalui  mediterrán  rétegekben. 

Iclithyoídea,  azon  Kétéltűek  összefoglaló 
neve,  melyeknek  kopoltyúi  egész  életen  át  vagy 
teljesen,  vagy  legalább  csökevényes  állapotban 
megmaradnak.  Ide  tartoznak  pl.  az  AnipMuma, 
Menopoma,  Grypiobranchus,  Proteus,  Mono- 
hranchuff,  Siredon  stb.  nemek. 

Icbtbyol,  1.  Ichtiol-készítmények. 

Icbtliyolugia,  1.  Ichfiológia- 

Icbtbyopbagi,  1.  Ichtiofágok. 

Icbtbyopbís  (áiiat),  1.  Goecilia. 

Icbtbyopbtliirius,  az  Ázalékállatkák  (In- 
fusoria)  osztályába,  az  P^gyenlő  csillangósak 
(Holotricha)  rendjébe  tartozó  véglénynem.  Leg- 
ismertebb az  I.  midtifiliis  Pouquet  nevű  faja, 
mely  különböző  édesvízi  halak  bőrén  a  hámsejtek 
közé  furakodva  élősködik  és  a  megtelepedés  helyén 
fehéres  hólyagokat  okoz.  Teste  elliptikus ;  elülső 
végén  található  a  kis  szájnjUása,  innen  az  állat 
testén  délkörösen,  sűrűn  álló  sorokban  csillangók 
vonulnak  végig.  Szaporodni  akkor  kezd,  amikor 
a  halak  bőrén  levő  hólyagocskából  kiesett.  A  ki- 
esett állat  kocsonyás  tokot  választ  ki  és  gyors 
egymásutánban  osztódik,  úgy,  hogy  250  új  egyén 
is  keletkezik.  A  kis  állatkák  kirajzanak  a  tokból 
és  újból  fertőzik  a  halakat,  különösen  a  flatal 
pisztrángokban  tesznek  olykor  nagy  károkat.  Az 
erős  halakat  azzal  szabadíthatjuk  meg  tőlük, 
hogy  több  napra  konyhasós  vagy  metilénkékes 
vízbe  tesszük. 

IcbtbyornisJfarsA.,  kihalt  madámem,  amely 
a  tarajosmellüek  rendjén  belül  az  Odontotormae 
alrendjébe  tartozik.  A  krétakor  közepén  éltek 
Észak-Amerikában.  Galambnagyságú,  erős  szár- 
nyakkal. A  mellcsont  erős  tarajjal  van  ellátva. 
a"^  csontok  léggel  teltek.  A  koponya  nagy,  a  hatal- 
masan kifejlődött  csőrök  fogazottak;  a  fogak 
külön-külön  kis  gödrökben  (alveola)  ülnek.  Eddig 
7  faja  ismeretes,  leggyakoribb  az  I.  %yictor  Marsh. 
és  az  I.  dispar  Marsh.  L.  Madarak. 

Icbtbyosaurus  König,  ősvilági  ragadozó 
vízi  hüllő.  A  testük  hal-,  vagyis  inkább  delfin- 
alakú.  A  koponya  elől  a  delfinekre  emlékeztetően 
hosszú  ormányszerű  állkapcsokban  végződik.  A 
hosszú,  keskeny  állkapcsok  több  apró  csontból  ál- 
lottak. A  szemüregek  nagyok  és  csontos  gyűrűvel 
voltak  ellátva.  A  germcoszlop  körülbelül  150  elől- 
hátul  homorú  csigolyából  áll,  melynek  több  mint 


a  fele :  körülbelül  80,  a  farkcsigolyákat  képezi. 
Nyaki  rósz  hiányzik.  A  nagy  mellkas  nagyban 
előmozdította,  hogy  a  vízben  könnyen  alábukhat- 
tak. Függélyes  farkuszonya  volt,  mint  a  cápák- 
nak. A  mellső  és  hátsó  pár  végtag  rövid,  evező- 
szerű,  a  bőre  sima  és  csupasz  volt.  Olyan  I. 
példányok  is  előkerültek  már,  amelyeknél  a  kül- 
takarónak  bőrfüggelókei  is  megmaradtak  lenyo- 
matok alakjában.  Különösen  szép  bőröstül  meg- 
maradt I.-váz  van  a  m.  kir.  Földtani  Intézet  mú- 
zeumában, amely  a  németországi  Holzmaden  liasz- 
rótegeiből  származik.  Ezen  jól  látni  a  nagy  füg- 
gélyes farkúszót,  továbbá  a  háton  egy  három- 
szögletes háti  úszót.  Ragadozó  állat  volt,  apró 
halakkal  táplálkozott  és  valószínűleg  nem  rakott, 
mint  a  legtöbb  kétéltű  és  hüllő,  tojásokat,  hanem 
eleventszülő  volt  (képét  1.  a  Jura-szisztéma  mellék- 
letén). Már  a  középső  triászban  felléptek,  majd  a 
jura-szisztémában,  nevezetesen  a  liaszban  töme- 
gestül és  számos  fajjal  szerepeltek,  végül  az 
alsó  krétában  kihaltak.  Egyes  fajok  10  m.  hosz- 
szúságot  is  elértek.  Gyakoribb  fajai  az  I.  quadri- 
cissus,  I.communis,  I.  Quenstedti  stb.  Főleg  Dói- 
Németországban,  Angliában,  kevésbbó  Francia- 
országban ós  Dél-Amerikában,  Ausztráliában,  Új- 
Zélandon  fordul  elő.  Hazánkban  gyér  nyomait 
Pécs  vidékén  lelték. 

Icbtbyosis,  1.  Ichtiözis. 

Icbtbyotoxin  (gör.),  az  ángolna-félék  (ten- 
geri angolna,  muréna  és  folyami  angolna)  véré- 
ben előforduló  mérges  anyag.  Kémiai  összetétele 
még  nem  teljesen  ismeretes ;  egyelőre  a  toxalbu- 
minekhez  számítják.  Pepszinnel,  továbbá  rothasz- 
tással  és  hevítéssel  tönkre  lehet  tenni.  Melegvérű 
állatok  bőre  alá  vagy  vérébe  fecskendezve,  a 
lélegzést  gyorsítja,  később  csökkenti,  a  szív  mű- 
ködését bénítja,  a  vérnyomást  fokozza  ós  nagyobb 
adagban  az  idegrendszerre  bénítólag  hat  és  halált 
okoz.  Ha  a  bél  közvetítésével  kerül  a  szervezetbe, 
ártalmas  hatásai  nem  nyilvánulnak  ily  nagy  mér- 
tékben. 

Icbtrbys,  a  görög  Ix^'ú',  (hal)  latinos  leírása. 
Az  ó-keresztény  művészetben  Krisztus  jelképe 
volt.  L.  Hal. 

Icbtbysmns  v.  ichthyismus  (gör.-lat.),  hal- 
méreg  által  történt  mérgezés. 

Ichtiman,  város  Bulgáriában,  l.  Ihtiman. 

Ichtiofágok  (gör.)  a.  m.  halevők,  általában 
azoknak  a  népeknek  a  megjelölése,  amelyek  ten- 
ger mellett  vagy  tavaknak  környékén  laknak  s 
melyeknek  főtáplálékát  halak  teszik.  Szűkebb 
értelemben  véve  mégis  bizonyos  népek  azok,  me- 
lyekre az  antik  világ  az  I.  elnevezést  alkalmazta. 
Ilyenek  voltak :  az  egyenlítő  és  a  sziámi  öböl  (Si- 
nus magnus)  közt  elterülő  vidéknek  partlakói: 
G^drosia  népei  a  Vörös-tenger  mentén ;  a  perzsa 
öblöt  környékező  népek  Boldog- Arábia  irányában ; 
Trogloditika  vidék  lakói  Afrikában  az  Arab-öböl 
nyugati  partján  és  végül  Afrika  nyugati  partlakói 
a  Masitholos  folyótól  (mai  Gambia)  délre. 

Ichtioftalm  (ásv.)  a.  m.  apofillit  (1.  o.). 

Ichtiográfia  (gör.)  a.  m.  a  halak  tudományos 
leírása. 

Ichtiol,  1.  lahtiol-készUmények. 

Ichtioiitok  (asv,),  hallenyomatokban  gazdag 
palák. 


Ichtiol-készítmények 


—     451     — 


Icteridae 


Ichtiol-készítmények,  a  szénhidrogének  kén- 
tartalmú ezármazókai.  Tirolban,  Seefeld  mellett 
bitumenes  közét  (olyan  kőzet,  mely  a  földből  ki- 
szivárgó, többé-kevésbbó  folyós,  petrolemn-,  kát- 
rány- V.  aszfaltszerű  anyaggal  át  van  ivódva) 
található,  mely  őskori  halak  és  más  tengeri  álla- 
tok maradványaiban  bővelkedik.  E  kőzetet  száraz 
ledesztillálásnak  vetik  alá,  amidőn  sárgásbarna, 
fluoreszkáló,  átható  kellemetlen  szagú  olajat,  az 
ú.  n.  nyers  ichtiol-olajat  (l/9-k  a.  m.  hal,  oleum 
a.  m.  olaj)  nyerik,  mely  0*87  körüli  fajsúlyú  és 
körülbelül  78<"o  szenet,  10— ll"/o  hidrogént  és 
ként  és  l^/o  nitrogént  tartalmaz.  A  kén  valószí- 
nűleg merkaptanszerüleg  van  beune.  Hogy  az  ich- 
tiololajból  az  l.-et  előállítsák,  abból  előbb  ichtiol- 
szulfosavat  készítenek  olyf ormán,  hogy  tömény 
kénsawal  elegyítik,  amidőn  az  egész  erősen  felme- 
legszik és  kéndioxidgáz  fejlődése  közben  az  emlí- 
tett sav  képződik.  A  nyers  ichtiol-sznlfosavat  meg- 
tisztítás végett  telített  konyhasó-oldattal  mossák, 
amely  a  kénsav  fölöslegét  és  a  képződött  kénessa- 
vat kioldja.  Az  így  előállított  ichtiol-szulfosav  sö- 
tét-barna extraktumhoz  hasonló  tömeg.  Valószínű 
összetétele:  CjgHagSíSOjH)^.  Vízben  könnyen  ol- 
dódik, oldata  gyengén  savanyú  kémhatású,  tö- 
mény sóoldatban  azonban  oldhatatlan.  E  sav  sói 
azok,  amelyeket  gyógyszerül  használnak ;  közöt- 
tük a  legfontosabbak :  ichUol-szulfosavas  ammó- 
nium (ammoniimi  sulfo-ichthyolicum).  Előállítása 
úgy  történik,  hogy  az  ichtiol-szulfosavat  nagyon 
tömény  ammónia-oldattal  telítik.  Sötétbarna,  át- 
ható szagú  és  ízű,  szirupsűrüségű  folyadék;  e 
készítményt  röviden  ichtiolnak  (ichthyol)  is  neve- 
zik. Ichtiol-sztilfosavas  nátrium  (nátrium  sulfo- 
iehthyoLicum).  Az  ichtiolszulfosavból  töraény- 
nátrium-hidroxid-oldattal  készül.  Sajátságai  ha- 
sonlók az  előbb  emUtett  készítményéihez.  Hasz- 
nálják továbbá  még  a  Utium,  a  cink,  az  ezüst 
(ichtargan),  vas  (ferr'uMol)  és  a  kéneső  ichtiol- 
szulfosav  sóját  is.  Az  I.-et  antiszeptikus  ós  ke- 
ratolitikus  hatásuknál  fogva,  különösen  bőrbán- 
talmaknál,  gyógyszerül  használják.  Hogy  kelle- 
metlen szagát  tompítsák,  csökkentett  nyomáson 
vízgőzzel  kezelik  v.  hidrogénhiperoxiddal  oxidál- 
ják. E  készítmények  azonban  kevésbbé  hatásosak. 
Csaknem  szag-  és  íztelen  készítmények  azonban : 
az  icMalUn,  melyet  ichtiol-  és  fehérje-oldatból 
kénsavval  választanak  le ;  továbbá  az  icMoform, 
melynek  előállítására  ichtiolszulfosavat  formal- 
dehiddel vízfürdőn  melegítenek. 

Ichtiológia  (gör.),  az  állattannak  az  az  ága, 
amely  a  halak  életviszonyainak  s  általában  egész 
természetrajzának  ismertetésével  foglalkozik.  Az 
I.-val  foglalkozó  tudósokat  ichtiológusoknak  ne- 
vezik. 

IcMiózis  (idithyosis,  gör.)  a.  m.  halpikkelykór. 
Az  emberi  bőrnek  rendellenes  fejlődése,  mely  a 
kora  gyermekségben  kezdődik  és  energikus  ke- 
zelés híján  az  élet  végéig  tart.  A  bör  száraz, 
hámlik ;  piszkos,  vastag  kéregnemű  hártyákkal 
V.  szarutömegekkel  borított,  melyek  réteges,  koc- 
kás, pikkelyszerű  területeket  foglalnak  el.  Szim- 
metriásan  és  a  hajlító  felületek  kihagyásával  szo- 
kott fellépni ;  a  hajzat  és  szőrözet  satnyult,  az 
izzadási  és  faggyúmirigyek  sorvadtak;  a  bőr 
könnyen  más  bajokat  is  kaphat  ilyenkor,  viszke- 


tések, reumák,  fertőzések  léphetnek  fel,  melyek 
erősen  igénybe  vehetik  a  beteget.  A  kezelés  ne- 
héz ós  fürdők,  lágyító,  hámozó  kenőcsök  haszná- 
lata útján  a  bőr  megpuhítására  és  vékonyítására 
törekszik. 

Ichtoform,  1.  Ichtiol-készítmények. 

Icibu,  vagyis  egy  (ici  ~  1)  bu.  Négyszögletű 
japán  ezüstérem.  Értéke  1-65  K. 

Icica  Aubl.  (növ.),  1.  Protium. 

Icilius,  római  plebeius  családnak  a  neve,  mely 
a  patríciusokkal  szemben  erélyesen  védte  a  plebs 
jogait.  Leghíresebb  tagja  Lucius  I.  Ruga,  Kr.  e. 
456.  a  nép  tribunusa,  kivívta  azt  a  törvényt,  hogy 
az  Aventinus-hegyet  a  plebsnek  osszák  fel  lakó- 
helyül. Ugyanő,  mint  Verginia  vőlegénye  izgatta 
lázadásra  a  népet  a  decemvirek  hatalma  ellen,  s 
a  szabinok  ellen  kivonult  sereget  a  nép  ügyének 
nyervén  meg,  ő  állapította  meg  a  szenátussal  a 
kibékülés  feltételeit. 

Icilius,  Quinius,  1.  Guichard. 

Ickelsamer,  Valentin,  az  első  német  nyelvtan 
szerzője,  szül.  Rotenburgban,  a  Tauber  mellett, 
1500  körül,  megh.  1537  után.  Szülővárosában 
iskolamester  volt.  Főműve  a  Teutsche  Gramma- 
tica  c.  nyelvtana,  mely  a  német  nyelvkönyvek 
legrégibbje  (1527  körül  készült). 

I.  C.  N.,  a  latin  In  Ghristi  Nomine  (Krisztus 
nevében)  rövidítése. 

Icolmkill,  a  Hebridák  egyike. 

IcoiÜTun,  Konia  (1.  o.)  város  régi  neve. 

Icosandrus  (gör.-lat.)  a.m.húszporzós,  olyan 
virágú  növény,  amelynek  20  v.  több  szabad  por- 
zója a  tányér-  vagy  korongalakú  vacok  szelén 
ered.  Icosandria  (a.  m.  húszporzósak).  Linné  rend- 
szerének 12.-ik  osztálya,  főkép  rózsafélék  alkot- 
ják. 

Icosium,  ókori  város  Mauretaniában,  a  mai 
Algor  táján. 

I-csang,  város  Hu-pe  kínai  tartományban,  a 
Jang-ce-kiang  balpartján,  1877  óta  az  európai  ke- 
reskedelem számára  is  nyitva.  Pontos  kereske- 
delmi és  átrakodóhely,  mert  a  folyó  gőzhajókkal 
csak  eddig  hajózható.  Beviteli  cikkei  pamutáruk, 
kiviteli  cikkek:  tea,  selyem,  viasz  és  mosusz. 
Han-kouval  gözhajójárat  köti  össze.  Lakossága 
35,000. 

Icsili,  Kis-Ázsia  D.-i  részének  egyik  vidéke  a 
Gökszu  folyam  vidéké  vei,  egyúttal  az  Adana  vi- 
lajet szandzsákja,  14,900  km*  területtel  ós  kb. 
125,000  lak. 

Icsogláoi  V.  izoglán,  jelentette  a  török  hódolt- 
ság idejében  az  apródot,  házi  inast. 

Icsoűíu,  város  Santung  kínai  tartományban  az 
Iho  mellett.  Közelében  jelentékeny  széntelepek 
vannak. 

Icteridae  v.  Csiröge-félék  (áiiat),  az  Éneklők 
(Passeriformes)  rendjének  egy  családja.  Nagy- 
ság dolgában  a  varjak  és  pintyek  közt  állanak. 
Csőrük  karcsú  kúpalakú.  Szárnyuk  és  farkuk  kö- 
zepes hosszú,  tollazatúk  lágy,  színezetükben  a  fe- 
kete, vörös  és  sárga  uralkodik.  Emlékeztetnek  a 
mi  seregélyünkre.  Körülbelül  150  fajuk  ismere- 
tes, amelyek  mind  Amerikában  élnek,  némely 
fajuk  egész  a  sarkkörig  elterjed.  Rovarokkal,  csi- 
gákkal, gyümölccsel  ós  magvakkal  táplálkoznak. 
Fészkeiket  művésziesen  készítik,  néha  telepesen 


Icterus 


452 


Iddingsit 


fészkelnek.  NeveBetesebb  fajaik :  a  csiröge  vagy 
Baltimormadár  {I.  galbula  L.),  feje,  nyaka, válla, 
szárnyai  és  középső  farktollai  feketék,  alul  na- 
rancsszínű, szélső  farktollai  is  ilyenek.  Zacskó- 
alakú fészkét  mohából  szövi  és  az  ágakra  füg- 
geszti. A  seregélysármány  (Agelaeus  orysivorus 
L.)  a  gabona-  és  rizsföldeken  érzékeny  károkat 
okoz.  A  gulyamadár  (A.  pecoris  Gm.),  barnás- 
fekete színű  ;  a  legelő  jószágot  megszállja  és  az 
élősködőktől  megtisztogatja.  Tojásait,  mint  a  ka- 
kuk,  más  madarak  fészkébe  rakja.  A  bóbitás  sapú 
(Gassicus  cristcdiis  Bodd.),  fénylő  fekete  színű, 
hosszú  zacskóalakú  fészkeket  sző  az  ágakra. 

Icterus,  1.  Sárgaság.  —  Növénytani  értelem- 
ben 1.  Ghlorosis. 

Icterus  baltimore  (áiiat),  1.  Baltimormadár 
és  Ideridae. 

Icticyon  (állat),  1.  Erdei  kutya. 

Ictinia  (állat),  1.  Sőlyomölyv. 

Ictis  (állatj,  1.  Iktis.  ' 

Ictonyx  (állat),  I.  Zoriüa. 

Ictrogen,  1.  lAcpinosis. 

ICtus,  e  latin  kifejezés  rövidítése :  Jure  (Ju- 
ris)  consultus,  a.  m.  jogtudós. 

Ictus  (lat.)  a.  m.  ütés,  csapás ;  a  ritmikában  az 
ütemek  lüktetője,  raarcatója.  Természetesen  az  I. 
az  arzisban  van. 

Icus,  sziget,  1.  Ikos. 

I.  C.  W.,  1.  International  Councü  of  Women. 

Icy  Cape  (Jégfok),  Alaska  ÉNy.-i  partjának 
elöhegysége  a  70"  15'  é.  sz.  ós  IGl"  46'  ny.  h. 
alatt.  1778-ban  Cook  fedezte  fel.  —  Novaja  Zemlja 
É.-i  csúcsain  is  van  két  1.,  amelyek  a  Mauritius 
Cap-pal  a  sziget  É.-i  csúcsai. 

Id.,  Idalio  északamerikai  állam  nevének  rövi- 
dítése. 

Id.,  a  latin  idem  (1.  o.)  rövidítése. 

id.  (idősebb),  hat  évnél  idősebb  versenyló  rövi- 
dített jelzése  a  vereenyprogrammokon. 

íd  (arab)  a.  m.  ünnep,  az  arab  ajkú  mohamme- 
dánoknál  a  Bairám  (1.  o.)  ünnepek  neve. 

I.  D.  A.  (lat.)  a.  m.  Immortális  Dd  ampicio 
V.  aiixilio  (a  halhatatlan  isten  védelme  alatt  v. 
segítségével). 

Ida,  1.  hegység  a  trójai  síkság  mellett  az  Adra- 
myti-öböltől  É.-ra,  most  Kaz  Dagh  a  neve;  a 
monda  szerint  Paris  itt  döntötte  el  Aphrodité, 
Héra  és  Athena  közt  a  versengést.  —  2.  Ida  v. 
Psziloriti,  2456  m.  magas  hegy  Kréta-  v.  Kriti- 
szigeten,  amelynek  egyik  barlangjában  az  idai 
nimfák  Zeust  gyermekkorában  ápolták  és  őrizték. 

Idabnkócz,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  kassai  j.-ban, 
(1910)  479  tót  lak.,  u.  p.  Hilyó,  u.  t.  Semse.  , 

Idaho  (ejtsd:  ejdehó,  rövidítve  Id.),  az  Észak- 
amerikai Egyesült- Államok  egyike,  Montana, 
Wyoming,  Utah,  Nevada,  Oregon,  Washington 
és  Brit-Kolumbia  közt,  219,620  km*  területtel, 
(1910)  325,594  lak.  (köztük  indiánus,  kínai,  japáni 
és  néger ;  1  km*-re  jut  1-4  lak.),  20  countyval, 
Boisé  City  székhellyel.  A  Rocky  Mountains  Ny.-i 
lejtőjén  terül  el,  tehát  egészen  hegyes,  különösen 
É.-i  szögletében,  ahol  a  Bittér  Root-hegylánc  hú- 
zódik el,  legmagasabb  csúcsa  a  Hyndmann  Peak 
(3960  m.).  A  Nagy -sóstóba  torkolló  Bear-riveren 
kívül  vizei  a  Kolumbia  medencéjéhez  tartoznak ; 
ezek :  a  Yellowstone  park  K.-i  határán  eredő 


Snake  a  Boiséval,  a  Salmonnal  és  Kooskoosky- 
val,  a  Spokane  és  a  Clarké  Fork.  Éghajlata  egész- 
séges ;  Boisé-Cityben  az  évi  középhőmérsóklet : 
10-40 ;  a  júliusi  22"8'',  a  januári  —2-8",  az  esője 
354  mm.,  különösen  I.  D.-i  részén,  a  magasabb 
helyek  tele  igen  zord.  A  területnek  mintegy 
407o-a  rét  és  legelő,  2o/o-a  szántóföld  és  20«/o-a 
erdő.  Az  1912.  évi  termés  510,000  acre  földön 
14-6  millió  bushel  szemestermény.  Az  állatállo- 
mánya igen  nagy.  Az  első  telepeseket  az  arany 
és  ezüst  csalta  e  vidékre  és  a  bányászat  máig  is 
a  fő  keresetforrás ;  1911-ben  5*8  millió  dollár  ér- 
tékű aranyat  és  ezüstöt  termeltek ;  azonkívül  bá- 
nyásznak ólmot,  ként  és  szenet.  1910-ben  725 
gyártelepe  9909  munkást  foglalkoztatott.  1911- 
ben  a  forgalomban  levő  vasutak  hossza  3485  km. 
volt.  Egyeteme  Moscowban  van,  1910-ben  61  ta- 
nára, 517  hallgatója  volt.  Iskoláit  1910-ben  76,168 
tanuló  látogatta  ós  a  tanerők  száma  2232  (főleg 
nők)  volt.  Törvényhozó  testülete  21  szenátorból 
és  46  képviselőből  áll.  Elnökét  kétévenkint  vá- 
lasztják. 1.  része  volt  az  1803.  Franciaországtól 
megvásárolt  Louisianának ;  1863.  territóriummá 
és  1890  júl.  3.  állammá  tették.  V.  ö.  H.  Bancroft, 
History  of  the  Pacific  States  of  Noi*th  Amerika, 
26  köt.  (S.  Francisco  1890). 

Idai  daktilok,  1.  Daktilok. 

Idaios,  a  görög  mondában  Dardanos  üa,  ki 
Troasban  (Kis-Ázsiában)  megtelepedvén,  a  Trója 
közelében  levő  Ida  hegységnek  nevet  adott.  Ky- 
bele  ősi  ázsiai  istenasszony  kultuszának  megala- 
pítását is  tőle  származtatták  a  kisázsiai  görögök. 

Idalium,  hegylánc  Ciprus  szigetének  keleti  ré- 
szében. A  hegylánc  egyik  magaslatán  Aphrodi- 
ténak temploma  állott  és  az  istennőt  ennek  folytán 
Idalia  melléknévvel  is  illették.  A  hasonlónevű 
város  a  sziget  belsejében  feküdt  és  Amatus  meg 
Paphos  mellett  Aphrodité  három  szent  ciprusi  vá- 
rosának egyike  volt. 

Idánsok,  1.  Weismannizmus. 

Idar,  város  Oldenburg  német  nagyhercegség- 
ben, (1910)  6885  lak.,  jelentékeny  achátiparral. 

Idari  Péter,  félreértésből  keletkezett  név,  mely 
irodalomtörténetünkben  egyideig  egy  XVI.  sz.- 
beli  verselő  neve  gyanánt  szerepelt.  L.  Selymes. 

Idas,  a  görög  hősmondában  Aphareus  messe- 
niai  királynak  fia,  ki  testvérével,  Lynkeus-szal 
együtt  két  nagy  hösmondai  hadi  vállalkozásban, 
a  kalydoni  vadászatban  és  az  argonauták  útjá- 
ban részt  vesz.  Marpessát,  az  akarnaniai  Euenos 
folyam  istenének  leányát,  Poseidon  tengeristen 
szárnyas  szekerén  elrabolja.  Apollón,  ki  szerel- 
mes a  leányba,  üldözőbe  veszi  őket,  mire  I.  az  i.s- 
ten  ellen  irányítja  nyilát.  Zeus  közbelép  s  Mar- 
pessának  szabad  választást  enged  1.  és  Apollón 
közt.  Marpessa  ismerve  Apollón  csapodár  termé- 
szetét, I.-t  választja,  amiért  úgy  ő  (Marpessa), 
mint  leánya,  Alkyone  korai  halállal  múlik  ki.  1. 
utóbb  a  Dioskurokkal  összevesz  s  Kastort  meg- 
öli, amiért  a  Dioskurok  atyja,  Zeus  őt  villám- 
mal sújtja.  L.  még  Dioskurok  és  Lynkens. 

Iddingsit  (ásv.),  valószínűleg  mindig  az  olivin- 
nek  mállási  terméke.  Lemezes  szövetű,  kitűnően 
hasad  egy  irányban,  a  hasadási  lapon  bronz-fény  íi: 
színe  barna.  Vasmagnézium-kalciumszilikát.  A 
legújabb  időben  fedezték  fel  az  augitandezitek- 


Idea 


—    463 


Idegalkotás 


ben  (Carmelo  Bay  Californiában)  és  a  bazaltok- 
ban (Böhm.  Mittelgebirge). 

Idea.  I.  Eszme. 

Ideador,  1.  Kaleidoszkóp. 

Ideák  asszociációja,  1.  Eszmetársulás. 

Ideál,  ideális,  1.  Eszmény.  —  La  matematiká- 
ban, 1.  Számelmélet. 

Ideális  bűnhalmazat  v.  esztnei  bűnhalmazat, 
i.  Bűnhalmazat.  CP9  BM 

Ideális  gázok.  A  gázok  állapota  függ  a  rajok 
ható  nyomástól,  a  térfogattól  és  hőmérséklettől. 
Ezen  állapotjelzők  között  bizonyos  törvényszerű 
összefüggés  van,  melyet  a  Boyle-Mariotle-  és 
(ray-LiiSsac-téle  törvények  fejeznek  ki.  (L.  Ál- 
lapotegyenlet.) A  valóságos  gázok  azonban  ezen 
törvényeket  nem  követik  teljesen  pontosan,  ha- 
nem többé-ke vésbbé  eltérnek  tőlük.  1.  olyanok 
volnának,  melyek  ezen  törvényeket  szigorúan 
követnék.  Ilyen  gáz  nincsen.  Az  ideális  gázálla- 
potot a  nyomás  és  hőmérséklet  közönséges  ér- 
tékei mellett  nagyon  megközelítik:  a  hélium, 
hidrogén,  oxigén,  nitrogén,  nitrogénoxid,  szén- 
oxid, valamint  ezek  keverékei,  tehát  a  levegő  is. 

Idealitás  (észt.),  a  művészi  alkotásokon  nyilvá- 
nuló eszményi  jelleg. 

Idealizálás  (észt.)  a.  m.  eszményítés  (1.  o.). 

Idealizmos  (gör.).  B  szónak  nemcsak  a  közön- 
séges, hanem  a  fllozóflai  nyelvben  is  többféle  az 
értelme.  Három  főszempont  jő  itt  tekintetbe :  a 
metafizikai,  az  ismerettani  s  az  erkölcstani,  mert 
három  főkérdést  tűzhetünk  ki  a  fllozóflai  elmél- 
kedésnek. Milyen  a  világ  ?  Rz  a  metafizikai  kér- 
dés. Milyenek  a  világ  megismerésének  feltételei  ? 
Ez  az  ismerettani  kérdés.  Melyek  az  emberi  cse- 
lekedetek megítélésének  főbb  elvei?  Ez  az  er- 
kölcstani probléma.  Midőn  a  feleleteket  keres- 
sük, elmélkedésünkben  vagy  inkább  a  külső,  vagy 
inkább  a  belső  világ  jelenségeiből  indulunk  ki. 
Amaz  közelebb  áll  az  elfogulatlan,  közönséges, 
a  nem  fllozóflai  világnézlethez  és  korábban  lép 
föl :  emez  elvontabb  természetű  és  rendszerint 
amabból  fejlődik  később.  Amaz  a  realisztikus,  ez 
az  idealisztikus  irány.  De  nagyon  természetes, 
hogy  az  előbb  megkülönböztetett  három  főkér- 
désre  nézve  különböző  alakot  ölt  mind  az  í.,  mind 
n  realizmus.  Platón  kifejti,  hogy  nem  amit  a  dol- 
gokban érzékeink  segítségével  veszünk  észre, 
híinem  a  dolgok  fői-mája,  lényege  az,  ami  a  foly- 
ton változóval  szemben  igazán  létező,  állandó, 
maradandó,  változatlan,  az  eidosz,  az  idea.  Platón 
rendszere  az  első  igazán  idealisztikus  rendszer  a 
.szú  szoros  értelmében.  Az  újkorban  a  test  s  lélek 
közt  való  ellentót  induló  pontja  az  elmélkedésnek ; 
aki  idealista,  a  vUág  mivoltát  a  lélek  analógiájára 
gondolja.  Ezt  az  I.-t  azért  spiritualizmusnak  is 
nevezik.  Leibniz  spiritualista.  Hegel  l.-a  azonban 
ismét  hasonlít  az  ókorihoz :  a  fejledező,  ami  benne 
rejlik,  magából  kifejlő  fogalom,  idea,  az  igazi  való- 
ság. Ezt  az  L-t  újabb  időben  abszolútnak  is  nevez- 
ték. A  metaflzikai  L,  mely  a  világ  mivoltát  eszmei- 
nek mondja,  az  ókorban  inkább  a  fogalom  analó- 
giája szerint  fogta  fel  ezt  az  eszmei  mivoltot,  az 
újabb  korban  a  lélek  analógiája  szerint.  Ezek  a 
metaflzikai  I.  különböző  formái.  Ismerettani  te- 
kintetben Descartes,  Spinoza,  Leibniz  szerint  csak 
a  tiszta  é.sznek  belátásában  rejlik  az  igazi  tudás ; 


az  érzéki  tudás  alárendelt  fontosságú.  Ez  az  is- 
merettani I.  első  formája.  Ennek  megfelelőbb 
neve  azonban  racionalizmus.  Mások  azt  tanít- 
ják, hogj'  az  érzékeknek  megjelenő  világ,  amely- 
nek lételében  az  elfogulatlan,  fllozóflai  elmél- 
kedésektől nem  érintett  elme  vakon  hisz,  volta- 
kép nem  létezik ;  hogy  ez  az  érzéki  vüág  csak 
látszat,  csak  a  mi  elménkben  van  meg;  Ber- 
keley azt  tanítja,  hogy  a  dolgok  nincsenek  el- 
ménkén kívül,  isten  kelti  a  dolgok  kópét  az  el- 
mében. Ezt  az  L-t  szubjektivizmusnak  lehetne 
nevezni.  Fichte  La  is  némileg  hasonlít  ehhez. 
Más  eredményhez  jut  Kant,  ki  lényegileg  azt 
tanítja,  hogy  az  érzékeinknek  megjelenő  térben 
és  időben  levő  világ  a  mi  elménk  szüleménye, 
amely  azonban  úgy  keletkezik,  hogy  az  érzékek 
nyújtotta  anyagot  saját  elménk  formái  segítségé- 
vel (tér,  idő,  kategóriák)  formáljuk,  egybekap- 
csoljuk ;  amit  így  tehát  magunk  formáltunk,  nem 
lehet  maga  a  világ,  nem  is  ennek  a  magában  levő 
világnak,  magánvalónak  (Ding  an  sich)  hü  tükör- 
képe, hanem  csak  jelenség  (Erscheinung,  Feno- 
mén), amelytől  merőben  különbözik  a  magánvaló, 
amelyet  azonban  nem  ismerhetünk  meg.  Ezt  az 
idealisztikus  ismerettant  fenonfienalizmusnak  is 
nevezik.  A  metaflzikai  és  ismerettani  J.-tól  na- 
gyon megkülönböztetendő  az  erkölcsi.  Általános- 
ságban mondhatni,  hogy  az  erkölcstan  terén  min- 
den azon  fordul  meg,  hogy  minő  természetüeknek 
tekintjük  azokat  az  alapelveket,  melyek  szerint  az 
emberi  cselekedeteket  megítéljük.  Minden  oly  né- 
zet, mely  ezeket  az  alapelveket  az  érzókiségtöl,  az 
önzés  nyersebb  v.  flnomabb  formáitól  távoltartja, 
mely  nem  tekinti  őket  kívülről  ránk  tukmált  pa- 
rancsoknak, mely  forrásukat  az  észben,  az  emberi 
lélek  szabadságában,  autonómiájában  keresi,  eny- 
nyiben  idealisztikusnak  nevezhető.  E  szempontból 
tekintve,  az  ókorban  Platón  s  Aristoteles  erkölcs- 
tana, habár  nem  mindig  következetesen  és  tisz- 
tán, 1. ;  az  újkorban  főleg  Kantban  és  Fichteben 
kulminál  az  erkölcsi  felfogás  feltétlen  I.-a.  Az  1. 
az  erkölcsi  életben  a  célokra  ós  motívumokra  vo- 
natkozik, nem  pedig  a  célok  megvalósításának 
technikai  módjára,  nem  is  az  álmokra  és  kópzelő- 
désekre.  Valaki  lehet  nagy  idealista  ós  egészen 
gyakorlati  ember,  mint  pf.  más  szférában  Deák 
Ferenc,  aki  a  jogból  semmit  sem  enged,  de  bölcsen 
megválasztja  a  jog  érvényesítésének  módozatait. 
Van  a  művészetben,  esztétikában  is  L,  amely  a 
realizmussal  szemben  a  szépben  s  a  művészetben 
nyilvánuló  eszmei  tartalomnak  a  legfőbb  becset 
tiüajdonítja. 

Ideál-politika,  1.  Politika. 

Ideálrealizmus,  oly  fllozóflai  rendszerek  irá- 
nya, melyek  az  idealizmust  és  realizmust  egyesí- 
teni iparkodnak.  L.  Idealizmus. 

Idecsíürdő,  1.  Alsóidecs. 

Idecspatak,  kisk.  Maros-Torda  vm.  régeni  felső 
j.-ban,  (1910)  1713  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Marosvócs. 

Ideg,  rendszerint  az  idegrendszernek  perifériás 
rostjait,  illetőleg  ezeknek  nagyobb,  szabad  szem- 
mel látható  kötegeit  jelenti,  úgy  ahogy  azok  a 
testben  találhatók.  L.  Idegrendszer. 

Idegalkotás,  idegplasztika  (neuroplasticaj,  el- 
pusztult idegrészek  pótlására  szolgál.  Legrégibb 
módja  az  volt,  hogy  a  sérült  ideg  két  csonkjából 


Ideg^átmetszés 


454;     — 


idegrenforg^almi  egryesUietek 


lebenyeket  készítettek  s  azokat  visszahajtva,  egy- 
mással egyesítették  (Létiévant) ;  azutáa  megki- 
sóreltók  az  ideg  két  csonkja  közti  hiányt  kiizzí- 
tott csontesövekkel  vagy  catgutszálakból  font  fo- 
nadékkal pótolni,  amelyek  a  középponti  csonkból 
kinövő  idegrostoknak  a  perifériás  csonkba  való 
vezetésére  szolgáltak.  Ujabban  az  ideg  középponti 
csonkját  valamely  más  szomszédos  idegbe  szo- 
kás bevarrni,  beoltani  vagy  valamelyik  szomszé- 
dos, nem  nagy  jelentőségű  ideget  elvágva,  an- 
nak perifériás  csonkjával  összevarrni.  Végtago- 
kon, ha  a  két  csonk  nincsen  nagyon  távol,  úgy  is 
járhatunk  el,  hogy  a  végtag  csontjából  a  hiányzó 
idegdarabnak  megfelelő  részt  kifűrészelünk  s  az- 
tán úgy  a  csontot,  mint  az  idegvégeket  egye- 
sítjük. 

Idegátmetszés  (neurotomia),  zsábás  (neural- 
giás)  idegek  kifejtése  és  átmetszése,  ha  a  fájdal- 
mak más  eljárásokra  megszűnni  nem  akarnak. 
Rendszerint  csak  igen  futólagos  eredményt  ad, 
mert  az  átvágott  ideg  csakhamar  regenerálódik. 
Ezért  ma  már  helyette  az  ideg  nagyobb  darabjá- 
nak ki  metszését  (neurektomia),  vagy  az  ideg  ki- 
tépését  (neurexairézis)  végzik.  Azonban  ha  a  zsába 
központi  eredetű,  ezek  az  eljárások  sem  vezetnek 
sikerre ;  legújabban  a  háromágú  ideg  zsábámál 
(amelyek  a  leggyakoribbak)  a  Gasser-féle  dúcot 
is  kiirtották,  sőt  az  ideg  gyökét  is  kitépték  ;  ez  az 
eljárás  a  legtöbb  esetben  eredményre  vezet. 

Idegbajok,  az  idegrendszer  összes  megbetege- 
dései, gyakorlati  szempontból  elválasztatnak  tő- 
lük az  elmebajok  (1.  o.).  Az  I.-at  beosztjuk  az  agy- 
velő, a  gerincvelő,  a  környéki  idegek  bajaira  és 
a  pszichoneurózisokra.  Az  I.  tünetei  az  érzés,  a 
mozgás,  a  reflexek,  az  érbeidegzós,  a  táplálkozás 
ós  a  ki-  meg  elválasztás  zavaraiban  nyilvánulnak 
meg.  Az  I.  nagy  részének  kórbonctani  alapja  is- 
meretes, egyeseké,  pl.  a  neurózisoké  azonban  is- 
meretlen. Az  I.  okai  a  terheltség,  a  mérgezések, 
a  fertőző  betegségek,  a  külső  erőmüvi  behatás 
(trauma),  a  túlerőltetés  és  néha  pszichikus  beha- 
tások. Az  I.  orvoslása  gyakran  speciális  szakér- 
telmet kivan,  fölhasználjuk  a  hidro- ós  elektroterá- 
pia eljárásait,  vannak  főkép  az  idegrendszerre 
ható  orvosságaink.  Szükség  esetén  pedig  a  szug- 
gesztív terápiát  alkalmazzuk  (1.  Hipnotizmus). 
Az  I.-kal  az  idegkórtan  v.  idegorvoslás  (neuroló- 
gia) foglalkozik. 

Idegbénulás,  1.  Bénulás. 

Idegcsomó  a.  m.  ganglion,  idegdúc,  a  perifé- 
riás idegrendszerbe  iktatott  dúcsejtek  telepe,  az 
automatikus,  részben  a  szimpatikus  idegrendszer- 
hez tartozik.  L.  Szimpatikus  idegrendszer. 

Idegdaganat  (neuroma),  tk.  tisztán  az  ideg- 
szövetből álló  daganatok,  de  általánosságban  ide 
soroljuk  mindazon  daganatokat,  amelyek  az  ide- 
geken előfordulnak,  tehát  az  idegek  fibromáit 
(fibroneuroma),  myxomáit  stb.  Az  I.  jóindulatú, 
borsónyi  vagy  mogyorónyi,  gömbölyded  vagy 
orsóalakú  daganat,  mely  nagyjában  rostos  szer- 
kezetű és  párhuzamos  vagy  rendetlen  lefutású 
kötegekbe  rendeződött  idegszálakból  áll ;  ilyenek 
a  végtagok  csonkítása  után  keletkező  amputációs 
I.-ok,  melyek  az  átmetszett  idegekből  keletkez- 
nek, nagyon  fájdalmasok,  különösen  nyomás  iránt 
érzékenyek.  Minthogy  minden  csonkítás  után  sza- 


bályszerűleg  fejlődnek,  az  ideget  lehetőleg  maga- 
san kell  átvágni,  hogy  a  daganat  ne  kerüljön  a 
csonkba  s  no  legyen  nyomás  alatt ;  elkerülésére 
különböző  idegcsonkításokat  alkalmaznak.  Az  ide- 
gek egyéb  daganatai  rendszerint  sokszoros  daga- 
natok, nem  okoznak  súlyosabb  tüneteket,  az  ide- 
gek kötőszövetéből  fejlődnek,  sokszor  a  bőr  ele- 
fán  tiázisával  járnak. 

Idegdúc,  idegsejtekből  (dúcsejtekböl)  álló  te- 
lep ;  1.  Idegrendszer,  Szimpatikus-  idegrendszer. 

Idegek,  1.  Idegrendszer. 

Idegelektromosság,  a  működő  vagy  elhaló 
idegeken  tapasztalható  eli*ktroraos  változás,  me- 
lyet kezdetben  az  idegműködés  lényegének  tar- 
tottak. Később  azonban  kimutatták,  hogy  adott 
körülmények  között  minden  szövettől  vezethe- 
tünk el  elektromos  áramot.  Bővebben  1.  Állati 
elektromosság. 

Idegen  az,  ami  nem  belföldi,  nem  hazai,  1.  Ál- 
lampolgárság, Külföldiek.. 

Idegen  btmök,  az  erkölcstanban  azok,  amelye- 
ket az  követ  el,  aki  másoknak  bűnét  okozza  vagy 
elősegíti.  Rendesen  kilencet  szokás  számlálni  ós 
pedig :  bűnre  tanácsot  adni,  vétkes  dolgot  paran- 
csolni, vétekben  mással  egyetérteni,  mást  bűnre 
ingerelni,  másnak  bűnös  cselekedetét  dicsérni, 
másnak  bűnét  elhallgatni,  másnak  bűnét  elen- 
gedni, mást  bűnre  segíteni,  másnak  bűnét  oltal- 
mazni. Aki  idegen  bűnbe  esik :  annak  bűntárs  v. 
bűnrészes  a  neve. 

Idegen  csapatok,  zsoldba  fogadott  külföldiek- 
ből alakított  csapatok,  milyen  pl.  a  francia  Lé- 
gion étrangére  (idegen  légió,  1.  o.).  Régebben,  így 
az  ókorban  Karthágóban,  a  középkorban  Velen- 
cében, Hollandiában  és  a  Hanza-városokban  majd- 
nem az  egész  hadsereg  I.-ból  alakult.  A  legújabb 
korban  főleg  csak  oly  államokban  tartanak  kül- 
földiekből alakított  csapatokat,  melyek  tengeren- 
túli gyarmatok  felett  rendelkeznek,  ahová  az  ál- 
talános védkötelezettségnól  fogva  a  hadseregbe 
lépő  állampolgárokból  képezett  csapatokat  vinni 
nem  lehet,  belföldi  önkéntesek  pedig  nem  jelent- 
keznek kellő  számban.  A  XIX.  sz.  közepéig  több 
európai  uralkodó  svájciakból  alakíttatott  magá- 
nak főleg  személye  és  udvara  védelmére  hivatott 
svájci  ezredeket,  melyeket  a  svájci  kantonok  a 
velük  kötött  szerződések  alapján  állítottak  ki. 
Franciaországban  1790.  l-i,(X)0  svájci  katona  (12 
ezredet  képezve)  állott  a  király  zsoldjában.  A  pá- 
pák a  XVI.  sz.  eleje  óta  szintén  folytonosan  svájci 
csapatokat  tartottak  zsoldjukban  (most  már  csak 
10  tisztből  és  110  főnyi  legénységből  álló  svájci 
testőrcsapat  (Guardia  Svizzera)  őrzi  a  vatikánt) 
és  a  két  Szicília  királyai  is  1520— 1860-ig  svájci 
csapatokkal  őriztették  magukat  Nápolyban  a  kor- 
mányzásuk miatt  folytonosan  háborgó  nép  el- 
len. V.  ö.  Mülinen,  Gesch.  der  Schweizer  Söldner 
bis  1497  (Bern  1887);  Schwarz,  Die  Schweizer- 
regimenter  in  franz.  Diensten  (Basel  1892). 

Idegen  ezredek,  1.  Idegen  csapatok. 

Idegenforgalmi  egyesületek  (forgalmi  egye- 
sületek, ném.  Verkehrsvereine).  Céljuk  az  ide- 
genforgalmat (1.  0.)  bizonyos  helyen  vagy  ország- 
ban, főleg  városokban,  fürdőhelyeken  és  nyaraló- 
telepeken előmozdítani.  Működésük  kiterjed  kü- 
lönösen a  vasúti,  hajó-  stb.  közlekedés  kényei- 


Idesenforgratom 


465     — 


Idesren  IőrIó 


messó  tételére  és  egyszerűsítésére,  az  elszálláso- 
lási és  élelmezési  viszonyok  javítására,  az  ide- 
geueknek  megsarcolás  elleni  védelmére  és  díjta- 
lan felvilágosítás  nyújtására  minden,  az  idegent 
érintó  ügyben.  Az  I.  rendszerint  a  pályaudvaro- 
kon vagy  az  illető  helység  valamely  forgalmas 
pontján  irodákat  tartanak  fenn,  ahol  az  idegen 
minden  szükséges  felvilágosítást  megkaphat  s 
ahol  menetjegyeket,  utazási  könyveket,  ismer- 
tető füzeteket  stb.  is  árusítanak.  Ujabban  körze- 
tekre osztott  országos  T.  vannak  a  Német  biroda- 
lomban, Ausztriában  (Landesverband  für  Frem- 
denverkehr),  Svájcban,  Franciaországban,  Nor- 
végiában stb.  Az  I.-et  részbon  az  illető  állam  v. 
tartomány,  illetve  város  és  a  közvetlen  érdekelt- 
ség (szállodások,  penzió-  és  fürdő-tulajdonosok) 
anyagi  hozzájárulásaiból,  részben  a  tagdíjakból 
és  önkéntes  adományokból  tartják  fenn.  Hazánk- 
ban az  I.  célját  csak  részben  szolgáló  ú.  n.  szé- 
pitö-egyesületek  működtek  szúk  körben  és  kevés 
eredménnyel.  Sokkal  jobban  megközelítették  a 
célt  a  Magyarországi  és  Erdélyi  Kárpát-Egyesü- 
letek és  a  Magyar  Turista  Egyesület,  amelyek- 
nek működése  különösen  hegyi  utak,  séta-utak 
és  menházak  építése,  prospektusok  terjesztése 
stb.  tekintetében  nagy  részben  pótolta  az  í.-et. 
1911-ben  Gálos  Kálmán  indítványára  a  székes- 
fővárosi törvényhatóság  közgyűlése  idegenfor- 
galmi állandó  bizottság  megalakítását  határozta 
el.  1912-ben  alakult  meg  gróf  Teleki  Sándor  el- 
nöklete alatt  Kassán  a  Felsömagyarországi  Ide- 
genforgalmi Egyesület.  Ugyancsak  1912-ben  ala- 
kult Bárczy  István  elnöklete  alatt  az  Országos 
Magyar  Idegenforgalmi  és  Fürdőszövetség,  amely 
egyesületek  a  fent  felsorolt  célokat  vették  pro- 
grainmjukba. 

Idegenforgalom,  országok,  városok,  vidékek, 
vagy  fürdők  és  üdülőhelyek  utas-  illetve  vendég- 
forgalma. A  rendes  lakóhelyén  kívül  időző  em- 
ber, vagyis  az  idegen,  tapasztalat  szerint  köny- 
nyebben  és  többet  költ,  mint  otthon,  tehát  nem- 
csak számszerinti,  hanem  minőségi  többletet  is 
képvisel.  Ez  magyarázza  meg  az  I.  nagy  köz- 
gazdasági jelentőségét.  Az  I.  természetes  vagy 
mesterséges ;  előbbi  a  kulturális  és  gazdasági  élet 
gócpontjain  (London,  Paris,  Lipcse,  Róma),  gyógy- 
füi'dőkberi  és  természeti  szépségekben  bővelkedő 
országokban  jelentkezik  s  a  közlekedési  eszközök 
tökéletesedésével  kapcsolatos  utazási  kedv  fejlő- 
désével, nemkülönben  a  kedvező  gazdasági  kon- 
junktúrákkal arányban  tart  lépést.  A  mesterséges 
idegenforgalmat  kiállításokkal,  ünnepélyekkel, 
kényelmes  közlekedési  eszközökkel,  nagyszabású 
szórakozó  helyekkel,  modem  szállókkal  és  ven- 
déglőkkel, tehát  jobbadán  az  ember  érzéki  vilá- 
gátérintő eszközökkel  mozdítják  elő  az  e  célra  ala- 
kult intézmények  (egyesületek,  szövetségek,  uta- 
zási irodák,  hatóságok).  Magától  értetődik,  hogy 
ma  már  a  természetes  idegenforgalmat  a  jöve- 
delmezőség fokozása  céljából  még  mesterségesen 
is  elősegítik  (pl.  a  Riviérán  levő  játékbankok,  a 
kopenhágai  Tivoli-mulató,  a  nagyvárosokban  tar- 
tani szokott  évad-kiállítások,  hegyi  szállók  stb.). 

A  múlt  század  közepe  táján  kezdtek  nagyobb 
súlyt  helyezni  az  í.  emelésére  és  e  tekintetben 
mintaképül  szolgál  Svájc,  mely  faktorainak  leg- 


értékesebbjét, a  turistát,  azaz  a  szórakozás  cél- 
jából utazót,  évtizedeken  át  majdnem  kizáróla- 
gosan önmagának  foglalta  le.  Itt  egyesült  leg- 
ideálisabban  a  természetes  és  a  mesterséges  I., 
úgy,  hogy  az  összes  évi  bevétel  4—500  millió 
frankra  tehető.  Az  I.  másik  nagy  vonzópontja,  a 
világvárosoktól  eltekinve,  mindenkor  Olaszország 
volt ;  megbízható  statisztika  híján  az  idegenek 
bevásárlásaival  együtt  körülbelül  egy  milliárd 
lírára  becsülik  az  idegenek  által  évente  Olaszor- 
szágban kiadott  pénzösszeget.  Az  utolsó  évtize- 
dekben a  többi  európai  állam  is,  elsősorban  Né- 
metország, a  skandináv  államok  és  Ausztria,  fe- 
lette eredményes  munkát  fejtenek  ki  az  I.  emelése 
terén,  részben  állami,  részben  társadalmi  tevé- 
kenység (idegenforgalmi  egyesületek,  1.  o.)  útján. 

Hazánkban  a  múlt  század  utolsó  évtizedéig 
vajmi  kevés  történt  e  téren.  Néhány  egyesület 
(Magyarországi  Kárpát-Egyesület,  Magyar  Tu- 
rista-Egyesület)f  ejtett  ki  ugyan  némi  propagandát, 
de  ez  számottevő  befektetési  tőkék  hiányában 
csak  az  országon  belül  járt  kevés  eredménnyel. 
A  70-es  években  a  m.  kir.  államvasutak  Thos. 
Cook  és  Fia  londoni  cégre  bízták  a  vasút  városi 
menetjegyárusítását  és  utóbb  csekély  anyagi  tá- 
mogatás mellett  ennek  a  cégnek  adtak  engedélyt 
az  idegenforgalmi  iroda  felállítására.  De  jóval 
többet  ért  a  M.Á.V.  füzet-album-  és  piakát-propa- 
gandája  és  a  Hálókocsi-társaságnak  időközben  ná- 
lunk történt  letelepedése.  1902-ben  a  Cook-cég  és 
a  Hálókocsi-társaság  idegenforgalmi  irodáinak 
beolvadásával  alakult  meg  az  Idegenforgalmi  és 
utazási  vállalat  részvénytársaság,  mely  a  m.  Mr. 
államvasutak  évi  30,000  koronás  segélyével  és 
saját  tőkéjével  üzleti  alapon  fejt  ki  intenzív  tevé- 
kenységet az  I.  emelése  körül. 

Az  I.-nak  a  külföldön  elterjedt  irodalma  van. 
Nálunk  e  kérdést  inkább  hírlapi  cikkekben  és  fel- 
olvasásokkal ismertették.  Szakmunkák :  Halmos 
János  és  Almády  Géza,  Budapest  idegenforgal- 
mának emelése  érdekében  tett  intézkedések  ismer- 
tetése (1900) ;  Gálos  Kálmán,  A  külföld  nálunk 
(1900) ;  Smialovszky  Valér,  A  hazai  I.  (1902) ; 
FeUner  Frigyes,  A  nemzetközi  fizetési  mérleg  ós 
alakulása  Magyarországon  (1908). 

Idegenjog,  1.  Külföldiek,  Bevándorlás. 

Idegen  légió  (franc.  Légion  étrangére),  a  júliusi 
forradalom  után  (1830.)  minden  nemzetbeli  elé- 
gületlenekből  és  politikai  menekültekből  Francia- 
országban alakult  s  első  szolgálatait  Algériában 
tette.  1835-ben  a  légió  a  francia  kormány  engedé- 
lyével spanyol  szolgálatba  lépett  és  Don  Carlos 
ellen  harcolt.  1854.  a  kormány  mind  a  két  ezredet 
Bazaine  alatt  a  Krímbe  küldötte,  ahol  több  ütkö- 
zetben kitűntek  s  különösen  Szebasztopol  bevé- 
telekor szereztek  érdemeket.  1859-ben  Mac  Mahon 
hadtestével  Felső-Olaszországban  harcoltak,  mire 
1862.  a  légió  feloszlott.  Két  év  múlva  III.  Napóleon 
parancsára  újjászervezték  s  800  embere  részt  vett 
a  mexikói  expedícióban.  A  német-francia  háború 
alatt  a  Loire  melletti  ütközetekben  alkalmazták. 
Az  1884  dec.  12-iki  törvény  értelmében  az  I.-t  újra 
szervezték  s  most  két  ezredből  (4  —4  zászlóalj) 
áll.  —  1803.  alakult  egy  angol-német  légió,  még 
pedig  a  feloszlatott  hannoveri  hadsereg  tagjai- 
ból (mintegy  17,000)  s  King's  Germán  légion  c. 


Idegen  megrporzás 


—     4r56 


Idegesek  oktatása 


alatt,  mint  az  angol  hadsei-eg  egy  része,  1805-töI 
kezdve  az  összes  európai  harctereken  működött, 
különösen  Waterloonál.  A  légió  1816.  feloszlott  s 
tagjaiból  állították  vissza  a  hannoveri  hadsereget. 
A  krimi  hadjárat  idejében  ugyancsak  Anglia  ala- 
kított egy  német  légiót  a  feloszlott  holsteini  had- 
sereg tagjaiból,  mely  azonban  a  béke  megkötése 
folytán  déli  Afrikába  telepíttetett  s  csak  Angliá- 
nak a  zulu-kafferekkel  vívott  harcaiban  vett  részt. 
V.  ö.  Beamish,  Geschichte  der  königlich  deutschen 
Légion  (Hannover  1862) ;  Die  deutsche  Fremden- 
legion  in  England  (Leipzig  1855) ;  Fieffé,  Histoire 
des  troupes  étrangéres  au  service  de  Francé 
(Paris  1854,  két  köt.) ;  Grisot  és  Coulombon,  La 
légion  étrangére  de  1831  á  1887  (u.  o.  1888) ;  Ro- 
qer  de  Beauvoir,  Légion  étrangére  (u.  o.  1896). 

Idegen  megporzás,  a  növények  megporzásá- 
nak  {l.Beporzás)  az  a  módja,  midőn  a  virág  vi- 
rágpora más  virág  bibéjére  jut  (allogamia). 

Idegen  pénz,  az  állami  számtartásban  a  vagyon 
álladékára  mennyiségileg  ki  nem  ható  átfutó  ke- 
zelésnek egyik  csoportja,  az  előlegek,  ellátmá- 
nyok és  szállítmányok,  valamint  bizományos  fize- 
tések mellett.  Az  L-ek  csak  ideiglenesen  vannak 
e  cimen  az  állam  birtokában  és  vagy  visszautal- 
ványozandók,  vagy,  ha  kiderül,  hogy  az  államot 
ioggal  megillető  tételről  van  szó,  végleg  elszámo- 
landók,  amikor  is  valódi  bevételekké  lesznek. 

Idegen  számlára  kötött  ügyletnek  oly  ügyle- 
teket neveznek,  melyekből  nem  arra  az  egyénre 
háramlik  jog  és  kötelesség,  aki  az  ügyletet  de 
facto  végrehajtotta,  hanem  arra,  akinek  meg- 
bízásából illetve  számlájára  az  üzlet  köttetett.  I. 
kötött  ügyletekkel  lehet  hivatásszerűen  is  foglal- 
kozni, mint  azt  pl.  a  bizományosok  vagy  tőzsde- 
ügynökök teszik. 

Idegenszerűség,  minden,  ami  az  idegenség  be- 
nyomását teszi,  kivált  pedig  a  nyelv  használatá- 
ban minden,  ami  valamely  idegen  kifejezés  után- 
zása s  a  hazai  nyelvszokással  ellenkezik.  A  mi 
nyelvünkbe  legtöbb  L  a  német  s  a  latin  nyelvből 
került.  Az  idegenszerű  kifejezések  lehetnek  jelen- 
téstaniak s  lehetnek  mondattaniak.  Két  nyelvnek 
szavai  ugyanis  sohase  födözik  egymást  teljesen 
és  nem  lehet  az  egyiknek  valamely  szavát  min- 
dig a  másiknak  egy  bizonyos  szavával  fordítani. 
Már  pedig  a  fordító  sokszor  hajlandó  azt  a  szót 
alkalmazni,  mely  rendesen  megfelel  az  illető  ide- 
gen szónak  s  nem  fontolja  meg,  vájjon  éppen  az 
adott  esetben  megfelel  e  neki.  Ilyen  jelentéstani 
latinosság  pl.  előír,  hadat  visel,  ív  papiros,  föld- 
abrosz,  előítélet  stb.,  jelentéstani  nómetesség 
tneg  lesz  mondva  (már  Faludinál  előfordul).  Ha  az 
I.  egy  szó  keretén  kívül  egész  mondatra  terjed, 
akkor  mondattani  l.  a  neve  s  forrása  szintén  a 
fordítás,  a  kétnyelvű  munkálkodás.  Pl.  mondattani 
németesség:  Valami  alatt  érteni  valamit  (daruntor 
verstehen),  búsulni  valami  fölött  (trauem  über 
etwas)  stb.  L.  Germanizmus,  Latinosság,  Jöve- 
vényszók. V.  ö.  Simányi  Zs.,  Helyes  Magyarság 
(Budapest  1903,  Nyelvészeti  Füzetek  8.  sz.) ;  u.  a., 
A  magyar  nyelv  (1905, 1.  rész,  5.  fejezet). 

Idegen  szók,  az  idegen  nyelvekből  átvett  szók ; 
1.  bővebben  Jövevényszók. 

Idegen  testek  (corpus  (dienum),  a  szervezetbe 
kívülről  bekerülő  testek,  amelyek  rendesen  a  szer- 


vezetben elő  nem  fordulnak.  Az  1.  mindig  vesze- 
delmet rejtenek  magukban,  mert  v.  fertőző  csi- 
rákat visznek  magukkal  a  szervezetbe,  vagy  ha 
nem  is  fertőzöttek,  a  szervezetbe  más  úton  került 
baktériumok  megtelepedését  előmozdítják  s  így 
bekerülésük  után  évek  múlva  is  súlyos  gyuladá- 
sok  kiinduló  pontját  képezhetik.  A  szervezet 
egyébként  a  csiramentes  L-kel  szemben  is  véde- 
kezik, körülöttük  gyuladás  indul  meg,  amely  kö- 
tőszövet-képződésre vezet  s  így  az  I.-et  lassan- 
kint kötőszöveti  tok  veszi  körül,  belegyógyulnak  a 
testbe.  A  felszívódásra  alkalmas  idegen  testek 
(catgut,  magnézium-sodronyok  stb.)  idővel  tel- 
fesen  eltűnnek  a  szervezetből.  Az  l.-et,  ha  az  kü- 
lönös nehézséggel  nem  jár,  el  kell  távolítanunk  a 
szervezetből.  Fémből  készült  I.  helyzetének  fel- 
ismerésénél nagy  szerepet  visz  a  Röntgen-vizs- 
gálat. Különös  jelentőséggel  bírnak  a  szembe 
jutott  idegen  testek,  amelyek,  ha  gyuladást  okoz- 
nak, mindkét  szem  látóképességét  veszélyeztetik. 
A  szembe  jutott  vasszilánkok  eltávolítására  kü- 
lönleges szerkezetű  mágneseket  használnak  (Haab, 
Hirschberg,  Mellinger-féle  mágnesek). 

Idegen  titok  megsértése,  1.  Titok. 

Idegen-törvény  (ang.  alien-bül),  1793.  hozott 
angol  kivételes  törvény,  mely  az  Angliában  fel- 
merült s  politikai  menekültek  által  szított  üzel- 
mek ellen  irányult.  Anglia  példájára  más  államok 
is  —  így  1830.  Franciaország,  1835.  és  1865.  Bel- 
gium, 1848.  Svájc  —  hoztak  ily  I.-t  a  politikai 
menekültek  fékentartása  céljából. 

Idegen  vagyon  rongálása,  1.  Ingatlan  vagyon 
elfoglalása  és  Ingó  dolog  megrongálása. 

Idegen  váltó,  1.  Váltó. 

Idegesek  oktatása.  Az  ideges  gyermekek  taní- 
tása a  legújabb  időkig,  sőt  jelenleg  is  csaknem 
kizárólag  a  normális  gyermekekkel  együtt  tör- 
tént és  történik.  Csak  a  gyennektanulmányozásés 
a  gyógypedagógia  fejlődésével  terelődött  a  figye- 
lem azokra  a  gyermekekre,  kiknek  gyors  elfára- 
dása, szórakozottsága,  figyelmetlensége,  sokszor 
érthetetlen  makacssága  és  látszólagos  hanyag- 
sága valójában  idegzetük  betegségének  tulajdo- 
nítható. Az  ilyen  gyermekek  legtöbbször  nem  is 
képesek,  vagy  csak  idegrendszerük  továbbrom- 
bolása  mellett  tudnak  a  tananyaggal  a  rendes 
iskolában  megbirkózni.  Az  idegbeteg  gyermekek 
tehát  különleges  egyéni  nevelést  és  oktatást  igé- 
nyelnek. Az  orvos  és  pedagógus  együttesen  hiva- 
tottak megállapítani  a  képességek  harmonikus 
fejlesztésének  elveit.  Igen  fontos,  hogy  az  ideges 
gyermekek  elméje  meg  ne  terheltessék.  Ezért 
tanításuk  mindig  szemléltető  legyen,  abban  cse- 
lekvöleg  is  vegyenek  részt  s  a  szellemi  kf^pzés 
mellett  a  testi  erők  fejlesztésére  is  a  legnagyobb 
gond  fordíttassék ;  nagy  mozgási  szabadság,  ki- 
rándulások, futás,  tomázás  és  különböző  sportok 
íizése,  tiszta  levegő  és  kellő  nyugalom  váltakoz- 
zék az  elméleti  oktatással.  Az  ideges  hajlamú  és 
ideggyenge,  de  különösen  a  súlyosabban  ideges 
gyermekek  tehát  vagy  magánoktatásban  részesí- 
tendők,  orvosi  felügyelet  mellett,  vagy  e  célra 
berendezett  külön  intézetekben  lielyezendők  el. 
Ily  intézmény  Magyarországon  az  1909.  évben 
megnyílt  « Ideges  gyermekek  állami  iskolája 
Budapesten)).  Bz  iskola  alsó  és  középfokozatra 


'Ideges  eryomorgörcs 


—    457 


Idegnyujtás 


tagozódván,  elemi  és  középiskolai  tanulók  befo- 
gadására  van  berendezve.  Külföldön  csupán  ma- 
gánintézetek létesültek  az  I.-ra,  bárha  Német- 
országban már  egy  évtized  óta  megvan  a  törek- 
vés, hogy  az  idegesek  részére  külön  iskolák  léte- 
síttessenek. I.-ra  alkalmasak  az  ú.  n.  erdei  isko- 
lák is.  V.  ö.  Ranschhurq  Pál,  A  gyermeki  elme 
stb.  (Budapest  1908) ;  Vértes  0.  József,  Ideges 
gyermekek  tanítása  (u.  o.  1912) ;  H.  Stadelmann, 
Sohulen  für  Nervenkranke  Kinder  (Berlin  1903). 

Ideges  gyomorgörcs,  1.  GasztraUfia  és  Gar- 
dialgia. 

Idegesség  (lat.  nervositas),  I.  Neuraszténia  és 
Hisztéria.  —  Esztétikai  szempontból  az  I.,  mint 
súlyos  kórjelenség,  nagyon  kivételesen  lehet 
tárgj^a  a  művészeteknek.  A  könnyebb  fajaiban 
rejlő  komikumot  a  vigjáték  kiaknázza.  A  sze- 
szélyességet  néha  Shakespeare  nőalakjaiban  mes- 
terien ábrázolja. 

Ide^éter,  avult  élettani  fogalom,  mely  szerint 
az  ideg  működését  a  mágneses  világéternek  egy- 
sége járja  át  s  ez  mágnességgel  befolyásolható. 
Az  elmélet  megalapítója  Paracelsus,  kifejlesztője 
Mesmer.  L.  Mágneses  gyógyítás. 

Idegfájdalom  (lat.  neuralyia),  1.  Idegzsába. 

Ideggyógyászat,  helyesen  idegorvoslás,  X.Tdeg- 
hajok. 

Ideggyógyszerek,  1.  Idegmérgek. 

Ideggyöngeség,  1.  Neuraszténia. 

Ideggynladás  (neuritis),  az  ideg  és  bmkainak 
gyuladásos  megbetegedése,  melynek  megnyilvá- 
nulása igen  különböző.  Néha  az  ideg  lefutása 
mentén  szaggató  fájdalmak  jelentkeznek,  az  ideg 
nyomásra  érzékeny,  máskor  mindez  hiányzik. 
A  beteg  ideg  területén  érzési  és  reflex  zavarok 
vannak.  Az  1.  terjedhet  egy  vagy  több  ideg  terü- 
letére, sőt  az  egész  testre  (polynemitis).  Az  I.  oka 
legtöbbnyire  fertőző  betegség  (influenza,  torok- 
gyík), mérgezés  (szesz,  ólom,  arzén),  külső  erő- 
szak (trauma).  A  Kelet-Ázsiában  honos  beriberi 
betegség  táplálkozási  zavarokon  alapuló  endémiás 
I.  (1.  Beriberi).  Az  egyszerű  I.  orvoslása  olyan, 
mint  az  idegzsábáé.  Erélyesebb  orvoslást  kivan 
az  ú.  n.  polyneuritis,  ahol  teljes  ágynyugalmat, 
meleg  begöngyöléseket,  antineuralgikumokat, 
pUokarpint  alkalmazhatunk.  Az  izzasztás,  villa- 
mozás  óvatosan  történjék.  A  lábbadozás  idején 
enyhe  hidroterápiás  eljárások,  masszázs. 

Ideghártya  (retina),  a  szem  fónyérzö  rétege. 
L.  Szem. 

Ideghártya  gyuladása  (retinÜK),  leggyakrab- 
ban vesegyuladás  vagy  más  fehérjevizelést  okozó 
vesebetegségtől,  ritkábban  cukorbetegségtől,  fe- 
hérvórüségtől  vagy  általános  genyvérüségtől 
(septikaemia)  ered.  A  bujakór  is  okozhat  ideg- 
hártyagyuladást  és  pedig  rendesen  az  érhártya 
vagy  a  látóideg  gyuladásával  együttesen.  Ideg- 
hárty  agyul  adás  támadhat  azáltal  is,  hogy  vala- 
kinek a  szemét  igen  erős,  vakító  fény  éri.  A  be- 
teget látóképességének  romlása  teszi  bajára  flgj'el  - 
messe.  A  bajt  csak  szemtükör  segítségével  lehet 
megállapítani,  amellyel  az  ideghártyán  a  gyula- 
dás  jelei,  izzadmányfoltok  és  vérzések  felismer- 
hetők. A  bujakórtól  eredő  I.,  ha  a  beteg  idejében 
fordul  orvoshoz,  elég  jó  sikerrel  gyógyítható,  a 
vesebetegségtől  eredő  ideghártyagyuladásoknál 


a  kilátások  kevéssé  kedvezőek.  Az  erős  fénytől 
eredő  I.  legtöbbször  magát<í»l  elmúlik. 

Ideghártya  leválása  (ahlatio  retináé)  alatt  azt 
az  állapotot  értjük,  amikor  az  ideghártya  a  mö- 
götte levő  órhártyáról  kisebb-nagyobb  darabon 
levált.  A  levált  rósz  emiatt  az  érhártya  vérétől 
nem  nyer  táplálékot  és  látóképességét  elveszíti. 
Ha  az  egész  ideghártya  levált,  a  szem  teljesen 
vak,  ha  csak  egy  része  vált  le,  a  szem  látó- 
képessége csak  a  tér  megfelelő  részében  szűnik 
meg.  Az  I.-ra  különösen  a  nagyfokban  közellátó 
szemek  hajlamosak,  amelyeken  a  baj  néha  ma- 
gától támad.  Máskülönben  különösen  a  szemet 
érő  ütések  vagy  más  sértések  okozhatnak  ideg- 
hártyaleválást. Leválik  az  ideghártya  olyankor 
is,  ha  mögötte  az  érhártyában  valamely  daganat 
nő.  A  bajt  kedvező  esetekben  műtéttel  meg  lehet 
gyógyítani,  de  sokszor  minden  megkísérelt  gyó- 
gyító  eljárás  sikertelen  marad, 

Ideghűdés,  1.  Bénulás. 

Idegkifejtés  (neurolysis),  akkor  válik  szüksé- 
gessé, ha  az  ideget  valamely  sérülés  után  kelet- 
kező heg  V.  csontforradás  annyira  összenyomja, 
hogy  vezetőképessége  megszűnik.  Ilyenkor  az 
ideget  a  hegszövetből  ki  kell  fejteni  s  a  heget  ki 
kell  irtani.  Az  ideg  vezetése  rendszerint  hamaro- 
san helyre  áll ;  ha  azonban  az  idegrostok  már 
elpusztultak,  csak  5—6  hónap  múlva  várhatunk 
eredményt,  amikorra  már  új  rostok  nőttek  a  ré- 
giek helyére.  Esetleg  a  kóros  idegdarab  eltávolí- 
tása válhat  szükségessé ;  ilyenkor  a  kimetszett 
idegdarabot  újjal  kell  pótolni  (1.  Idegalkotás). 

Idegközpont  (centrum  nervostim),  az  az  ideg- 
sejtcsoport, amely  nagyjában  ugyanazon  testi 
működés  kormányzását  végzi,  1.  Idegrendszer. 

Idegláz,  1.  Hfusz. 

Ideglemez,  1.  Állati  elektromosság. 

Idegmérgek  (neriina),  olyan  vegyszerek,  me- 
lyeknek támadáspontja  az  idegrendszer  valamely 
pontja.  Aszerint,  amint  hatásukban  az  izgalom 
V.  a  bódulat  nyomul  előtérbe,  sorozzuk  őket  az 
izgatók  V.  a  bódítók  csoportjába.  Aszerint  is  cso- 
portosíthatok, hogy  mely  idegközpontokat  vagy 
idegvégződéseket  támadnak  meg  és  milyen  sor- 
rendben. Már  kicsiny,  sokszor  milligrammos  ada- 
gokban hatékonyak,  ami  úgy  fogható  fel,  hogy  a 
szer  bizonyos  kémiai  rokonság  segítségével  a 
megtámadott  idegtájakon  felhalmozódik.  Hatásuk 
általában  múlékonynak  mondható,  de  az  életre 
fontos  funkciók  megakadása  legtöbbször  az  egész 
organizmus  halálával  jár.  Kis  adagokban  legha- 
tékonyabb gyógyszereink. 

Idegmérgezések,  főképen  az  idegrendszerre 
károsan  ható  mérgek  útján  támadt  megbetege- 
dések, ilyenek  az  alkoholizmus,  ópium-,  morfium-, 
kokain-,  nikotin-,  ólommérgezés. 

Idegnyomás,  idegkompresszió,  gyógyító  eljá- 
rás, mely  az  idegnek  naponkénti  leszorításával 
(pólyák  vagy  az  ujjak  segítségével)  az  ideggel 
összefüggő  izmok  bénulását,  görcsét  vagy  re- 
megését szüntetné  meg.  Elavult  eljárás. 

Idegnynjtás  (distensio  nervorum),  sebészi 
gyógyító  eljárás,  melyet  Nussbaum  alkahnazott 
először  187:3.  ídegfájdalmak  (neuralgia)  gyógyí- 
tására használják  úgy,  hogy  az  idegtörzsöt  véres 
úton  szabaddá  téve,  azt  lassan,  fokozatos  erővel 


Ideerplasztika 


-    458 


Idegrrendszer 


húzzák,  mire  az  ideg  megnyúlik.  Az  idegfájdal- 
mak csakugyan  csillapodnak  utána  egy  ideig,  de 
végleges  tapasztalataink  az  l.-ról  nincsenek,  mert 
csakhamar  a  rendszertelen  alkalmazás  folytán 
hitelét  vesztelte  és  feledésbe  ment. 

Idegplasztika,  1.  Idegalkotás. 

Idegrendszer.  Idegrendszerünk  a  koponya- 
üregbe zárt  agyvolöböl,  a  gerinccsatornában  elhe- 


---ii» 


h-" 


1.  ábra.  Periíeriás  iűegtörzs  keresztmetszete,  a  az  ideg 
tengelyfouala,  látható  benne  a  neuroflbrillumok  keresztmet- 
szete ;  6  a  velős  hüvely  ;  c  az  idegeket  összetartó  kötőszövet. 

lyezett  gerincvelőből  ós  eme  szerveket  a  test  min- 
den részével  összekötő  perifériás  részből  áll ;  az 
agy-  és  gerincvelőt  együtt  középponti  L-nek  hív- 
ják. A  középponti  I.  szövettanilag  főleg  idegsej- 
tekből áll,  míg  a  perifériás  I.  leginkább  idegrosto- 
kat tartalmaz.  Az  idegsejteket  és  rostokat  együtt- 
véve Idegszövet  név  alatt  szo- 
kás összefoglalni ;  minthogy  az 
idegrostok  mindig  idegsejtekből 
indulnak  ki,  tehát  idegsejtnyúl- 
ványok, mondhatjuk,  hogy  az 
egész  I.  idegsejtekből  és  ideg- 
sejtnyúlványokból  van  felépítve. 
Egyetlen  idegsejtet  nyúlvány- 
rendszerével együtt  neuron-nák 
_  ,     hívnnk  (Waldeyer  1891).  Ha  egy 

Smilfií  '  ^d^S^t  (nervus)  a  testből  kipre- 
11  mllffP  parálunk  s  rostjaira  szétfosztva 
_  liillllíilBr  mikroszkóp  alatt  megvizsgáljuk, 
megállapíthatjuk,  hogy  minden 
idegrost  leglényegesebb,  soha 
sem  hiányzó  része  a  belsejében 
futó  tengelyfonál,  tengelyszál  v. 
tengelyrostocska  (cylinder  axis) ; 
ezt  a  zsír-  és  fehérjenemű  anya- 
gokból (myelin)  álló  velőshüvely 
veszi  körül,  melyet  még  kívülről 
a  hártyaszerű  Schwann-féle  bu- 
rok (neurilemma)  von  be.  A  ve- 
lőshüvely holyenkint  megsza- 
kad ;  e  pontok  a  Ranvier-féle  be- 
füződések.  A  kevés  kötőszövet 
az  idegrostok  között  az  endoneu- 
rium ;  egy  idegrostpamatot  az- 
után a  perineurium  s  végül  az  egész  ideget  kívül 
az  epineurium  kötőszövete  takarja  be.  A  kötő- 
szövetben futnak  a  tápláló  vérerek  s  áramlik  a 
szövetnedv. 


2.  ábra.  Az  idegrost 
hosszmetszete,  a  a 
tengelyfonál :  b  a 
Schwann-féle  hü- 
vely ;  c  velős  hü- 
vely, behúzódások 
apró  részekre  tagol- 
ják föl  (Lautermann 
féle  tagok). 


A  tengelyszál  maga  ismét  egynemű  anyagba 
(nem'oplazma)  áztatott  igen  vékony  (0-0003  mm.) 
szálacskákból  (neurofibrillum)  áll.  A  velőshüvely 
myelin  anyagai  éterben  oldódnak  s  egy  szarunemű 
anyagból  (neurokeratin)  álló  szivacsszerű  váz  ma- 
rad vissza.  A  velőshüvely  okozza  az  ideg  fehér 
színét ;  a  velőshüvely  nélküli  rostok  (nervus  ol- 
factorius,  a  legtöbb  szimpatikus  idegrost,  gerinc- 
telenek idegei,  stb.)  szürkék.  Az  idegsejtek  (cellu- 
lae  nerveae)  v.  idegdúcsejtek  azon  sejtek,  melyek- 
ből az  idegrostok,  a  tengelyszálak  kiindulnak. 
Hólyagalakú  nagy  kerek  magjuk  van,  magocská- 
val ;  alakjuk  golyó-,  orsó-  v.  csillaghoz  stb.  ha- 
sonló. Megkülönböztetünk  egynyúlványú  (unipo- 
láris), kétnyúlványú  (bipoláris)  és  soknyúlványú 
(multipoláris)  idegsejteket.  A  sejtnek  egyik  nyúl- 
ványa velőshüvelyű  idegrost  eredéseül  szolgálhat, 
ez  a  neurit  v.  axon,  tengelyszálnyúlvány ;  a  többi 
nyúlvány  rendesen  hamar  elágazik,  ezek  aproto- 
plazínanyvlványok,  dendritek.  Idegsejtekből  álló 
halmazokat  a  középponti  v.  perifériás  I.  ben  dú- 
coknak (ganglion),  külö- 
nösen a  középponti  L-ben 
magvaknak  (nucleus)  is 
szokás  nevezni.  A  neurit, 
a  tengelyszálnyúlvány  le- 
futása közben  ágakat  bo- 
csájt  (paraxonok,  collate- 
ralisok),  melyek  szom- 
széd neuronok  hasonló 
nyúlványaival   gyakran 

idegfonatokat  (plexus 
gangliosus)  alkotnak.  Fő- 
leg a  nervus  sympathi- 
cus  gazdag  ilyen  ideg- 
hálózatokban. Végül  a 
neurit  is  végágaira  osz- 
lik, mint  a  protoplazma- 
nyúlvány  s  végfát  (telo- 
dendron)  alkot,  mit  a  fák 
ágelágazódásaihoz  való 
hason]  ósága  miatt  nevez- 
nek így.  Hogy  vájjon  egy 

idegsejtnyúlványrend- 
szemek végágai  a  szóm-  «  tengelyfonálnyujtvány ;  II. 
<t7Í^(\  nmirnnnlr  hncinnlíS  *^  idegrost,  c  oldalnyujt- 
SZea  neuronOK  naSOniO  ványok  (kollaterálisok) ;  III. 
nyúlványaiba    közvetle-       a  végfa  (telodendrion). 

nül  folytatódhatnak-e 

(Apáthy,    Bethe)  v.   azokkal  csak  érintkeznek, 
még  vitás. 

Az  idegrostok  és  idegsejtek  élettani  jelentősége. 
Az  idegrostok  tengelyszálai  ingervezető  rostok 
gyanánt  szerepelnek  a  szervezetben.  A  vezetés  v. 
a  körzettől  a  középpont  felé  történik,  ilyenkor  cen- 
tripetális idegről  beszélünk,  v.  a  középpontból  a 
periféria  felé,  mikor  az  ideget  centrifugálisnak 
nevezzük.  Centripetális  idegek  pl.  az  érző  (szenzo- 
rius)  idegek,melyek  az  érző  bőrfelületet,érzékszer- 
veket  kötik  össze  az  agyvelővel ;  centrif ugálisak 
pl.  a  mozgató  (motoros)  idegek,  melyek  a  mozgató 
agy  velőterületeket  kötik  össze  az  izmokkal,  v.  az 
ú.n.  elválasztó  (secretorius)  idegek,  melyek  az  agy- 
velőtől a  mirigyekhez  haladnak. 

Az  idegrost  fő  élettani  tulajdonságai:  1.  az 
ingerlékenység {irntabüitas),  vagyis  az  a  képesség, 
hogy  kiilönböző  behatásokra  (ingerek)  a  nyuga- 


3.  ábra.  A  neuron   vázlata. 
I.  az  idegsejt,  p  dendritek, 


Idegrrendszer 


4Ö9 


Idegrendszer 


lom  állapotából  a  működés  állapotába  (ingerület) 
mennek  át.  De  nemcsak  az  ingerelt  pontja  az 
idegszálnak  jön  működésbe,  hanem  az  ingerület 
az  izgatott  helytől  mindkét  irányban  tovaterjed, 
az  idegnek  tehát  2.  ingervezetö  képessége  van.  Az 
érzőidegek  tehát  csak  azért  vezetnek  a  középpont 
felé,  mert  az  ingerek  a  perifériás  végükre  hatnak 
be,  de  képesek  volnának  az  ingerületet  ellenkező 
irányban  is  vezetni.  Az  ellenkező  állítható  a 
mozgató  idegeki'ől,  melyek  azért  vezetnek  min- 
dig a  periféria,  az  izmok  felé  s  nem  ellenkező- 
leg, mert  az  agyvelő  indítja  őket  működésnek. 
Az  idegre  izgatólag  hatnak,  tehát  mint  ingerek 
szerepelnek  a  vegji  anyagok  (sók,  glicerin,  sa- 
vak, stb.),  fizikai  behatások,  mint  hőváltozás, 
viilamáram,  vagy  mechanikus  behatások,  mint 
szúrás,  vágás,  nyomás,  ütés,  nyújtás.  Az  ingernek 
bizonyos,  az  ideg  individuális  állapotától  függő 
sebességgel  kell  behatnia,  hogy  működést  hozzon 
létre.  Túlsebes  vagy  ellenkezőleg  túllassú  behatás 
esetleg  egyáltalában  nem  izgat.  Az  inger  tehát 
tulajdonképen  egy  bizonyos  sebességgel  bekövet- 
kező változás.  Ezért  pl.  állandó  áram  esetleg  egy- 
általában nem  izgat,  holott  egyes  áramcsapások 
hatalmas  ingerek.  Az  élő  szervezet  idegeinek  vi- 
sf>lkedése  a  különböző  erejű  áramcsapásokkal 
szemben  gyakorlati  jelentőséggel  bir ;  az  orvos 
céljainak  megfelelően  a  Brenner-féle  szabályban 
van  kifejezve.  Ezzel  ellentétben  állandó  behatások 
jelentékeny  befolyást  gyakorolhatnak  az  idegek 
ingerlékenységére.  Az  állandó  áram  pl.  állandó 
tartama  alatt  nem  izgat,  de  a  plusz  sark  helyén  az 
ingerlékenység  csökkent,  míg  a  minusz  sark  he- 
lyén az  ingerlékenység  nagyobb  a  rendesnél ;  az 
áram  megszakítása  után  ellentétes  változások 
állanak  be  s  végül  az  állandó  árammal  átáramol- 
tatott ideg  ingerlékenysége  egészben  órákig  növe- 
kedett. Hőemelkedés  .iO— 45"-ig  fokozza,  lehűtés 
csökkenti  az  idegek  ingerlékenységét  stb. 

Az  Idegen  a  működés  állapota  hullámszerüleg 
halad  tovább,  békaidegen  30,  emberidegen  mint- 
<^gy  40  m.  másodpercenkénti  sebességgel.  Az  ideg 
\  illamáramot  fejleszthet  (1.  Állati  elektromosság). 
v'alószínű,  hogy  maga  az  ingerület,  a  működés 
lolyamata  minden  idegben  ugyanaz ;  ha  tehát  kü- 
lönböző működésű  (érző,  mozgató,  elválasztó)  ide- 
geket különböztetünk  meg,  ennek  oka  csak  az 
ideggel  kapcsolatban  levő  reagáló  szervek  külön- 
bözőségében van.  A  mozgató  ideg  egyszeióien 
azért  közvetít  mozgást,  mert  egy  mozgató  agy- 
velőközéppontot kapcsol  össze  egy  izommal  stb. 
A  mozgató,  érző  és  szekréciós  idegeken  kivül  meg- 
különböztetünk még  vérérmozgató  (vazomótoros) 
idegeket,  melyek  behatására  az  erek  szűkülnek 
és  tágulnak,  és  gátló  idegeket,  melyek  a  velük 
kapcsolatban  levő  szerv  működését  csökkentik  v. 
megszüntetik.  Pl.  a  bolygóideg  (nervus  vagus)  iz- 
gatására a  szívműködés  gyengül  s  végül  a  szív 
megáll  elernyedt  állapotban. 

Az  idegek  v.  az  agyvelőből  térnek  ki  közvetle- 
nül, az  ilyen  'vkQga^ei  agyidegeknek  nQ\Qzmk{cG- 
rebrális  idegek),  vagy  áz  agyból  előbb  a  gerinc- 
velőbe jutnak  s  abból  lépnek  ki,  ezek  a  gerinc- 
velői (vertebrális)  idegek.  A  mozgató  idegek  a 
gerincvelő  mellső,  az  érző  idoggyökerek  pedig  a 
uerincvelő  hátsó  felületén  hagyják  el  a  középponti 


idegrendszert  s  annak  elülső,  illetve  hátsó  szürke 
szarvával  vannak  összefüggésben  (Bell-Magen- 
áie-féle  törvény).  Az  ideggyökerek  aztán  egye- 
sülve és  összefonódva  alkotják  a  nyakon  a  karfo- 
natot,  az  ágyéki  tájon  az  ágyékíbnatot,  a  meden- 
cében pedig  az  alhasifonatot.  Az  idegi'ost,  melyet 
idegsejtjétől,  tápláló  centrumától  elvágunk,  el- 
sorvad, ingerlékenysége  csökken,  majd  teljesen 
eltűnik.  Az  idegben  a  működés  közben  rendkívül 
csekély  anyagelhasználás  folyik,  ezért  az  ideg 
nagyon  sokáig  bírja  a  működést  kif áradás  nél- 
kül; ezzel  ellentétben  az  idegsejtek  és  izmok 
anyagforgalma  igen  élénk,  a  vérkeringés  zava- 
raival és  a  kifáraidással  szemben  tehát  igen  érzé- 
kenyek. 

Az  idegsejtek  élettani  jelentősége.  Az  imént  el- 
mondották a  neuronnak  az  idegsejten  kívül  eső 
részére,  az  idegrostokra,  idegsejtnyúlványokra 
vonatkoznak.  Az  idegsejt  úgy  vau  beiktatva  az 
idegrostok  útjába,  hogy  ingerületét  mindig  a  pro- 
toplazmanyúlvány  felől  kapja  s  az  axon  felé  adja 
tovább ;  tehát  míg  az  idegrostban  a  vezetés  két- 
irányú lehet,  az  idegsejtben  az  ingerület  csak  egy 
irányban  haladhat  át  Emellett  az  idegsejt  befo- 
lyást gyakorol  az  ingeröiletek  számára,  erősségére, 
a  rajta  átment  ingerületet  tehát  erősítheti  (ser- 
kentő hatás)  V.  gyengítheti  (gátlás) ;  a  sejtben, 
továbbá  a  sejt  életfolyamatai  közben  oly  változá- 
sok jöhetnek  létre,  melyek  a  belőle  eredő  axont 
működésre  bírhatják,  vagyis  a  sejt  belső  autoch- 
ton ingerek  kiinduló  pontja  lehet ;  az  idegsejt  te- 
hát automatikus  működésre  képes. 

Pontos  továbbá,  hogy  az  inger  a  sejttesten  sok- 
kal lassabban  halad  át,  mint  a  rostokon.  Fentebb 
már  szó  volt  róla,  hogy  az  idegsejt  kifáradással, 
mérgekkel  stb.  szemben  sokkal  érzékenyebb,  mint 
az  idegrost.  Az  idegsejtek  óriás  tömege  alkotja 
főleg  a  középponti  idegrendszer  szerkezetét,  1. 
Agyvelő,  Agyyelőidegek,  Agyvelöüregek,  Agy  velő- 
burkok,  Gerincvelő,  stb. 

Ami  a  finomabb  szerkezetet  illeti,  a  középponti 
I.  főképen  idegsejtekből,  az  ezekből  kiinduló  velős 
és  velőtlen  idegrostokból  s  a  középponti  I.  speciá- 
lis támasztószövetéből,  neurogliából  áll.  A  szürke 
állományokban  dominálnak  az  idegsejtek,  míg  a 
velőt  főleg  velőshüvelyű  idegrostok  alkotják.  A 
neurogliasejteknek  sok,  elágazódé  nyúlványuk 
van,  melyek  egymással  összeszövődve  szivacs- 
szerű vázat  alkotnak  s  ennek  hézagaiban  feküsz- 
nek  az  idegsejtek  és  idegrostok.  Az  agy  és  gerinc- 
velő üregrendszerét  kibélelő  ependymasejtek,  me- 
lyek hengeralakuak  s  alapjukról  hosszú,  sokszo- 
rosan elágazódé  nyúlvány  indul  ki,  szintén  a  neu- 
rogliának  módosult  alakjai. 

A  középponti  I.  működései.  Minden  középponti 
I.-i  rész  három  különböző  tevékenységre  képes 
általában,  ú.  m.  vezető,  reflex  ós  automatikus  mű- 
ködésre. 

1.  A  középponti  I.  egyes  részeit  egymással  s  a 
test  mélyében  és  körzetén  fekvő  szervekkel,  ideg- 
végződésekkel idegpályák  kötik  össze,  melyek  az 
ingerület  továbbvezetésére  szolgálnak  s  mint 
láttuk,  részben  centripetális,  részben  centrifugális 
irányban  adják  tovább  a  működést.  Hasonló  mű- 
ködésű és  lefutású  idegrostoknak  egy  bizonyos 
csoportját  nevezzük  pályának  a  középponti  I.-ben 


Idegrendszer 


—     460     — 


Idegrendszer 


is.  Azért  a  középponti  I.  vezetőm  üködéseit  csak 
a  pályák  megismerése  után  lehet  megérteni.  Ha 
valamely  centrifugális  (pl.  mozgató)  pálya  foly- 
tonossága valahol  megszakad,  a  középponttól  a 
megfelelő  izomba  ingerület  nem  jut,  az  izom  ki- 
esik a  középpont,  pl,  az  akarat  befolyása  alól,  s 
bénulás  (paralysis)  áll  elő.  A  mirigyek  működése 
megszakad  a  szekréciós  idegek  átmetszése  után. 
A  középpontoktól  így  elválasztott  izmok,  mirigyek 
elsorvadnak.  Ha  egy  centripetális  (pl.  érző)  pálya 
folytonossága  szakad  meg,  a  középpont  nem  kap- 
hat a  megfelelő  körzeti  szervek  felöl  ingerülete- 
ket s  érzéstdenség  (anaesthesis)  következik  be.  Az 
egyes  gerincvelői  gyökök  átmetszésénél  az  érzés- 
telenség  jellemző,  övszerű  területeken  jelenik  meg 
a  bőrön. 

2.  Reflexnek  nevezzük  azt  a  folyamatot,  midőn 
egy  centripetális,  a  középpont  felé  haladó  ingerü- 
let egy  idegközéppont,  tehát  idegsejtek  közvetí- 
tésével centripetális,  a  periféria  felé  haladó  ideg- 
pályákra tevődik  át.  A  reflexív  tehát  centri^tális 
és  centrifugális  pályából  és  a  kettőt  összekapcsoló 
középpontból  áll.  Mai  ismereteink  szerint,  legalább 
magasabbrendű  állatokban,  reflex  idegsejt  nélkül 
nem  jöhet  létre.  Ha  a  reflexet  létrehozó  centri- 
petális idegműködés  nem  jut  el  az  agykéreghez, 
a  reflex  tudomásunk  nélkül  folyik  le.  A  gyom- 
ninkba  bejutott  tápláló  anyagok  reflex  útján  in- 
dítják meg  a  gyomormirigyek  működését,  a  gyo- 
mornedv-elválasztást;  meleg  behatására  a  bőr- 
erek  kitágulnak,  ha  orrunk  nyálkahártyáját  ide- 
gen test  vagy  gyuladásos  folyamat  izgatja,  tüsz- 
szentés,  könnyelválasztás  következik  be  akkor  is, 
ha  nem  akarjuk  vagy  ha  nem  is  tudunk  mind- 
erről. A  pupillaszűkűlés  fénybehatásra,  a  köhögés, 
nyelés,  hányás  stb.  mind  ily  reflex  mozgások. 

3.  Automatikus  tevékenységről  beszélünk,  ha  a 
centrifugális  ingerület  magából  az  idegközéppont- 
ból indul  ki,  centripetális  ideg  közreműködése 
nélkül ;  az  ingerület  tehát  ilyenkor  magában  az 
idegsejtben  keletkezik,  reá  közvetetlenül  be- 
ható ingerek,  vagy  saját  életchemízmusa,  a  benne 
lejátszódó  életfolyamatok  révén.  Ha  a  vér  oxigén- 
tartalma megfogy,  ez  ingerlői  eg  hat  a  nyúltagy  velő 
légzöcentrumában  foglalt  idegsejtekre  s  légző- 
mozgások  indulnak  meg.  A  reflex  mindig  örök- 
lött I.-i  kapcsolat  eredménye  s  az  automatikus 
működés  is.  A  reflex  és  automata  működések 
nagy  részére  azonban  akaratunk  bizonyos  határig 
gátló  befolyást  gyakorolhat.  A  nevelés  egyik  ren- 
deltetése épen  az,  hogy  megtanuljuk  akaratunkat 
némileg  úrrá  tenni  reflexeink  és  ösztöneink  felett. 
Az  ösztönök  tulajdonképpen  rendkívül  bonyolult 
összesző vődései  reflex,  automatikus  és  tudatos  fo- 
lyamatoknak. 

4.  Mindazon  agyműködések,  melyeket  előbb 
meg  kell  tanulnunk,  amelyek  tehát  emlékezéshez 
vannak  kötve,  amelyekben  a  tudatos  érzésnek 
van  szerepe  s  az  akarat  befolyása  alatt  állanak, 
a  nagy  agyvelő  kéregterületeinek  tevékenységét 
tételezik  fel.  Állatokon  végzett  agyvelökéreg-ki- 
irtások  (Goltz  és  mások),  fejletlen  agykéreggel, 
vagy  nagyagyvelő  nélkül  született  egyéneken 
tett  megfigyelések  és  sok  egyéb  tapasztalat  alap- 
ján az  agyvelőkórget  (cortex)  kell  az  érzés, 
emlékezet,  akarat,  általában  a  tudat  szervének 


tartanunk,  melynek  sértésére,  hiányai  folytán  eme 
működések  zavarai  következnek  be.  Bmo  műkö- 
déseket szokás  lelki  (psyehikus)  tevékenységek- 
nek nevezni.  A  lélek  mivolta  metafizikus,  tooló- 
gikus  spekulációk  tárgya  lehet ;  a  természettudo- 
mány csak  a  fentebb  említett  működések  törvény- 
szerűségeinek megállapítását  tartja  hivatása  kö- 
rébe esőnek. 

Minél  magasabban  áll  valamely  áUat  az  állat- 
világ rendszerében,  annál  súlyosabb  következmé- 
nyekkel jár  agykérgének  megsértése  vagy  ki- 
irtása. Míg  halakon  eme  operáció  semmi  észre- 
vehető következménnyel  nem  jár,  békákon  a  moz- 
gáskezdeményezés bizonyos  fokú  hiánya  meg- 
állapítható, de  a  reflexek  gépszerű  szabatossággal 
folynak  le ;  madarak  járnak,  repülnek,  etetéssel 
életben  tarthatók  nagyagykéreg  nélkül,  de  min- 
den ösztön,  sexuális  hajlam,  tervszerűség  hiány- 
zik.Kutyák  járnak  agykóregkiirtás  után.de  minden 
emlékezetre,  megfontolásra,  intelligenciára  valló 
jelenség  nyoma  nélktll.  Emberen  az  agykéreg  hiá- 
nyos fejlettsége  hülyeséget  (cretinismus)  idéz  elő. 
A  reflexek  létrejötte  az  agykéreg  működőképes- 
ségének befolyása  alatt  áll.  A  mozgató  agykéreg- 
tájékok sértése  bénulást  okoz.  Fritsch  és  Hitzig„ 
Műnk  H.,  Perrier,  Fleehsig  és  mások  vizsgálatai 
igazolták,  hogy  az  agykéregben  a  tevékenységek 
bizonyos  határig  lokalizáltak,  területhez  kötöttek. 
Vannak  tehát  pl.  mozgató  és  érző  kéregterületek ; 
az  előbbiek  az  akaratlagos  mozgásokat  közvetítő 
pályák  kiinduláspontjai,  az  utóbbiak  pedig  ama 
pontok,  hol  a  testperiferiától,  érzékszervektől  jövő 
centripetális  (érző)  idegpályák  végződnek. 

Mint  különös  törvényszerűség  megemlítendő, 
hogy  az  agykéregfelek  mindig  a  táloldali  test- 
féllel kapcsolódnak,  az  idegpályák  tehát  az  agy- 
velőtől  a  periféria  felé  v.  viszont  haladva,  vala- 
hol útközben,  de  többnyire  már  a  középponti  I.-ben 
kereszteződnek.  Ezért  pl.  jobboldali  agykéregsérü- 
lés (vérzés)  a  baloldali  testfél  mozgás-  és  érzésza- 
varaival jár ;  ez  a  féloldali  gutaütés  (hemiplegia) 
oka.  Viszont  a  mozgató  kéregtájékok  izgatása  a 
túloldali  testfél  megfelelő  izmainak  görcsös  össze- 
húzódását okozza  (Jackson-féle  agykéregepilep- 
szia). A  mozgató  középpontok  a  középponti  ba- 
rázda (sulcus  centralis)  szomszédságában,  főleg 
előtte  vannak  elhelyezve ;  a  bőr  érző  centrum/ii 
az  újabb  tapasztalatok  szerint  ugyané  barázda 
táján  inkább  hátul,  mint  elől  terülnek  el  és  pedig 
úgy  látszik,  az  agykéreg  legfelületesebb  rétegei- 
ben, míg  a  mozgatóképesség  a  mélyebb  rétegek 
működéséhez  van  kötve.  Az  érző  középpontok  kö- 
zelében vagy  környékén  vannak  azok  az  agy- 
kéregmezök,  amelyek  a  megfelelő  érzékszerv  ér- 
zésemlékképeinek felraktározására  szolgálnak,  pl. 
a  halántóki  agykéregtáj  a  hallási,  a  nyakszirt  a 
látási  emlékképek  megőrzése  céljából  nélkülöz- 
hetetlen. 

Egyéb  képességek  lokalizációját  illetőleg  úgy 
látszik,  hogy  a.  zenei  és  matematikai  képességgel 
az  alsó  homloki  tekervény  legmellsöbb  részeinek 
fejlettsége  függ  össze  s  zenészek  és  matematiku- 
sok fején  e  tájon,  a  szemöldökivek  külső  szélének 
megfelelőleg,  a  csont  kissé  kiemelkedik  (Möbius). 
Az  eddig  említett  kéregterületek  között  olyan  tá- 
jékok terülnek  el, melyeknek  pusztulása  semmiféle 


Idegrostok 


461 


Ideigrienes  útlevél 


kiesést  nem  okoz  a  testmüködésekbeii,  de  amelyek 
az  általános  intelligencia,  az  egyes  agyrészek 
működésének  egybekapcsolása,  az  eszmetársítás 
(asszociáció)  szempontjából  fontosak  (Flechsig). 
llyenekahomloki,  fejtetői  asszociációs  centrumok. 
A  beszédnél  szereplő  centrumokat  1.  Beszédzava- 
rok. 

A  kisagíjvelö  a  gerincvelőtől  a  nagyagy  velő 
felé  és  viszont  haladó  pályák  közé,  mint  mellék- 
vezeték  van  bekapcsolva ;  hiánya  a  tudat  és  in- 
telligencia működésére  hatással  nincs,  de  a  moz- 
gások gyengék,  bizonytalanok ;  tehát  a  kisagy  a 
mozgások  koordinálása  (összerendezése)  szem- 
pontjából jelentős.  Az  agykéreg  alatti,  valamint 
az  alsóbb  agyrészekben  elhelyezett  dúcok  műkö- 
dés-zavarai is  elsősorban  a  mozgások  összerende- 
zettségét bontják  meg,  vagy  kényszermozgásokat 
okozhatnak.  De  egyenesen  mozgási  vagy  érzési 
bénulásokra  is  vezethetnek  a  megfelelő  pályák 
folytonosságának  megszakítása  révén. 

Mint  nagyjelentőségű  tapasztalati  adat  felem- 
lítendő, hogy  az  agyvelő  részeinek  regenerálódó 
képessége  nincsen  ;  elpusztult  agyrészek  helye 
kötőszövettel  töltődik  ki  s  így  begyógyul,  de  az 
elveszett  agyrészlet,  ha  még  oly  kicsiny  is  az, 
sohasem  pótlódik.  Az  1.-hez  tartozik  még  a  ner- 
\iis  sympathicus  is,  1.  Szimpatikus  idegrendszer. 
V.  ö.  Edinger,  Vorlesungen  über  den  Bau  der 
neiTöson  Zentralorgane  (Leipzig  1905);  MöMus, 
über  die  Anlage  zur  Mathematik  (u.  o.  1900),  s  az 
élettani  tankönyveket. 

Idegrostok  v.  ideqfonalak  (fibrae  nerveae), 
az  idegrendszer  alkotórészei,  hosszúra  nyúlt  fo- 
nalak, melyek  az  idegsejtet  a  perifériás  munka- 
V.  felfogókésztllékkel,  v.  valamely  más  idegsejt- 
tel kötik  össze.  L.  Idegrendszer. 

Idegsebészet,  a  sebészetnek  egyik  ága,  amely 
újabban  mindinkább  bővül  és  fejlődik  s  amely 
technikájának  nehézsége  s  a  műtét  alá  kerülő 
testrészek  kényes  volta  miatt  a  műtő  részéről 
speciális  képzettséget  igényel.  Az  I.  körébe  tar- 
toznak az  agyvelő,  a  gerincvelő  és  a  környéki 
idegrendszeren  végzendő  műtétek. 
Idegsejtek,  1.  Idegrendszer. 
Idegsorvadás  alatt  a  környéki  idegeknek  vala- 
mely okból  (1.  Atropa)  támadó  sorvadását  értjük. 
Legismertebb  a  hallóideg  és  a  látóideg  sorvadása, 
mindkettő  gerincvelősorvadás  tünete  lehet.  FJlső 
esetben  süketség,  másodikban  vakság  áll  be. 

Idegszövet  (tel-a  nervea),  idegsejtekből  ós  ideg- 
rostokból áll.  Míg  az  idegrostok  alakjában  nincsen 
nagy  különbség,  addig  az  idegsejtek  igen  válto- 
zatos alakúak  lehetnek  s  alakjuk  vagy  leirójuk 
után  különböző  névvel  is  bírnak :  pl.  piramis- 
sejtek,  kosársejtek,  Purkinje-,  Golgiféle  sejtek, 
stb.  .Az  idegrostokat  és  idegsejteket  az  idegrend- 
szer sajátságos  kötőszövete,  a  glia,  v.  neuroglia 
k()ti  össze.  L.  Idegrendszer. 

Idegzsába  (neuralgia),  az  érző  ideg  területére 
és  mentén  kisugárzó  időszakos  fájdalmak,  melye- 
ket azonban  bőrérzési  elváltozások  nem  kisérnek. 
A  mozgató  ideg  a  fájdalom  területén  ép  marad. 
Az  ideg  lefutásában  egészében  vagy  helyenkint 
(Valleix-féle  nyomási  pontok)  nyomásra  érzékeny 
lehet.  Gyakran  övsömör  kiséri.  Az  I.  tarthat  rövid 
ideig,  de  éveken  át  is  fennállhat.  Az  I.  oka  több- 


nyire valami  fertőző  bántalom  (influenza,  bujakor, 
mocsárláz),  ritkábban  mérgezés  (szesz),  cukorbe- 
tegség, erőszakos  behatás,  meghűlés.  Legismer- 
tebb lakjai :  az  arczsába,  a  bordaközi  zsába,  az  ülő- 
ideg zsábája,  a  nyakszirti  zsába,  az  emlők  zsá- 
bája.  Az  orvoslás  diétás  étkezéssel,  helybeli  hőke- 
zeléssel, izzasztással,  villamos  kezeléssel  történik. 
Nagyon  makacs  esetekben  sós  vagy  szeszes  be- 
fecskendezések az  ideg  mentén,  néha  idegátmet- 
szés, kimetszés,  vagy  kiszakítás  is  szükséges. 
Bujakor  esetén  kéneső-bedörzsölések,  mocsárláz 
esetén  chinin  javalt. 

Idei  bor  v.  új  bor,  murai,  kar  cos.  Némely  vi- 
déken nagyon  kedvelik  a  kierjedés  után  még  kissé 
édes  szénsavval  telített,  többé- ke vésbbé  zavaros, 
flatal  borokat.  Bécs  környékén  egyes  kiránduló- 
helyeken póznára  kitűzött  fenyőfaág  jelzi  azokat 
a  kiméréseket,  a  hol  ilyen  borok  kaphatók. 

Ideiglenes,  ideiglenesség  (interim),  oly  intézke- 
dés, mely  csak  bizonyos  időre  és  más  végleges 
intézkedés  létrejöttéig  hatályos. 

Ideiglenes  elismervény  az  az  okmány,  mely 
új  értékpapírok  kibocsátásánál  arra  az  időre  ada- 
tik a  vevőknek,  míg  az  értékpapír  teljes  értékét 
be  nem  űzették.  Az  I.-en  igazolják  a  történt  be- 
ílzetéseket  s  ha  azok  az  ill.  értékpapír  teljes  vétel- 
értékét elérték,  az  I.  becserélhető  a  megfelelő  ér- 
tékpapírra. Részvények  kibocsátásánál,  ha  a  rész- 
vénytársaság alaptőkéje  részletekben  fizettetik 
be,  ideiglenes  részvényt  (Interimschein)  bocsá- 
tanak ki  a  vevő  nevére  kiállítva,  mely  mindaddig 
forgalomban  marad,  míg  a  teljes  részvénytőke 
befizetve  nincs. 

Ideiglenes  erődítés,  1.  Erődítés. 

Ideiglenes  gondnok,  a  cselekvőképtelen  fél  ré- 
szére egyes  esetekre  rendelt  gondnok,  eseti  gond- 
nok, helyesebben  ügygondnok  (1.  o.).  L.  még 
Gondnok,  Gondnokság,  Ideiglenes  gyám. 

Ideiglenes  gyám  v.  gondnok,  fontosabb  ese- 
tekben a  gyámhatóság  részéről  addig  az  ideig  ren- 
delt gyám  V.  gondnok,  míg  a  nevezett  gyám  v. 
gondnok  működését  megkezdheti. 

Ideiglenes  nyugdíjazás,  1.  Nyugdíj. 

Ideiglenes  nyugta,  a  teljesített  fizetésnek  ideig- 
lenesen a  formaszera  nyugta  vagy  kötvény  ki- 
állításáig történt  nyugtázása.  A  váltóforgalomban 
pl.  akkor  fordul  elő,  ha  valaki  váltót  behajtás  vé- 
gett átvesz,  a  váltóösszegnek  felvételét  tehát  csak 
akkor  nyugtázhatja,  amikor  az  kezéhez  tényleg 
befolyt. 

Ideiglenes  részvény,  1.  Ideiglenes  elismervény 
és  Részvény. 

Ideiglenes  törvénykezési  szabályok,  az  Or- 
szághirói  értekezlet  (1.  o.)  által  alkotott  szabályok. 

Ideiglenes  útlevél  (ol.  passavanti),  hajóok- 
mány, melyet  valamely  teng.  kereskedelmi  hajó- 
nak külföldön  való  beszerzése  vagy  építése  ese- 
tén az  illető  kikötőben  székelő  osztrák-magj'ar 
konzulátus  a  hajóparancsnoknak  avégből  ad  ki, 
hogy  a  hajó  a  hazai  lajstromozási  okmányba 
való  bejegyzéséig  útját  feltartóztatás  nélkül  vé- 
gezhesse. Az  1.  a  hajónak  nevét  és  nemét,  tonna- 
tartalmát, személyzetének  számát  és  a  tulajdon- 
jogi viszonyokat  feltüntető  adatokat  tartalmazza. 
Az  L-et  a  hajónak  az  első  hazai  kikötőbe  való  ér- 
kezése alkalmával  az  ottani  révhivatal  bevonja 


Ideler 


—     462 


Idézés 


és  a  hajó  számira  a  lajstromozási  okmányt 
adja  ki.  L.  még  Útlevél. 

Ideler,  l.GhristianLnduig,  német  csillagász  és 
kronológiis,  szül.  Gross-Bresenbenl766  szept.  21., 
raegh.  Berlinben  1846  aug.  10.  1810-töl  a  királyi 
naptárbizottság  tagja  volt.  1821-ben  egyetemi  ta- 
nárrá nevezték  ki.  1839-ben  a  berlini  akadémia 
tagjai  közé  választotta.  1.  munkásságának  főré- 
sze a  tudományos  kronológia  terére  esik.  Munkái 
közül  nevezetesek :  Historische  üntersuchungen 
über  die  astronomischen  Beobachtungen  der  Altén 
(Leipzig  1806) ;  Über  den  Ursprung  und  die  Be- 
deutung  der  Stemnamen  (Berlin  1809) ;  Handbuch 
der  mathematischen  und  technisehen  Chrono- 
logie  (Berlin  1825-1826,  2  köt.,  új  lenyomat 
Breslau  1883) ;  Die  Zeitrechnung  der  Chinesen 
(u.  0.  1839). 

2. 1.,  Kari  Wilhelm,  német  elmeorvos,  szül. 
Bendwischben  1795  okt.  25.,  megh.  Kumlosenben 
1860  júl.  29.  Berliai  egyetemi  tanár  volt.  Több 
nagy  művel  gazdagította  az  irodalmat.  Ilyenek : 
Gnmdriss  der  Seelenheilkunde  (Berlin  1835—38, 
2  köt.) ;  Der  Wahnsinn  in  seiner  psychologischen 
und  socialen  Bedeutung  (Bremen  1848) ;  Lehrbuch 
der  gerichtlichen  Psychologie  (Berlin  1857). 

Idelesz,  1.  Áhaggar. 

Idem  (lat.)  a.  m.  ugyanaz.  Idem  per  idem, 
ugyanaz  ugyanazzal,  a  definíció  hibás  módja,  ami- 
dőn ugj'anis  a  meghatározandó  fogalom  definí- 
ciójában a  definiálandó  fogalom  már  előfordul ; 
máskép  tautológiának  is  nevezik. 

Identifikál  (lat.),  azonosít,  két  dolgot  ugyan- 
olyannak vagy  pláne  egj'^nek  tart.  Identifikáció, 
azonosítás. 

Identikus,  identitás,  1-  Azonosság. 

Identikus  pontrendszer,  1.  Egyenes  vonal. 

Identikus  rím,  1.  Rfm. 

Identiszkóp,  1.  Sztereoszkop. 

Identitás  (újlat.),  1.  Azonosság. 

Identitás  rendszere,  1.  Schelling. 

Idény,  azelőtt  nagyon  elterjedt,  bár  hibás  szó 
a  francia  saison  kifejezésére.  Újabban  a  régi 
évad  szóval  helyettesítették. 

Idény-díjszabás,  1.  Díjszabás. 

Idénypiacok,  a  fővárosi  tanács  által  kijelölt 
elárusítóhelyek,  ahol  a  vidéki  termelők  kocsijai- 
kon áralhatják  a  behozott  élelmiszereket  és  pe- 
dig június  15-töl  október  végéig,  illetve  a  Rákóczi- 
téri idénypiacon  egész  éven  át.  Ezen  I.  felett 
az  illetékes  vásárcsarnok  felügyelője.  Kőbányán 
az  elöljáróság  gyakorolja  a  vásárfelügyeletet.  Elő- 
vétel, ismételadás  v.  földről  való  árusítás  tilos. 

Ideográfia  (gör.)  a.  m.  jelképes  v.  gondolat- 
írás, olyan  írórendszer,  melynek  jegyei  nem  han- 
got, hanem  fogalmat  jelentenek.  Ideogramni  az 
ilyen  fogalom  jelző  jegynek  neve.  L.  írás. 

Ideokrácía  (gör.),  arisztokrácia,  demoki'ácia 
stb.  mintájára  alkotott  kifejezés,  mely  bizonyos 
eszméknek,  erkölcsi  követelményeknek  az  állami 
uralomban  való  érvényesülését  jelenti.  Ideokrata, 
aki  az  I.-ért  küzd.  Ideokratizmus,  az  I.  rendszere. 

Ideológia  (gör.),  eszmetan.  A  filozófia  történe- 
tében főleg  a  franciák  használták  e  kifejezést, 
jelezvén  vele  az  eszméknek,  mint  olyanoknak, 
illetőleg  a  képzeteknek  elméletét,  egészen  mellőz- 
vén jogosultságukat  v.  metafizikai  értéküket.  A 


szót  Destutt  de  Tracy  használta  először  (Les  óló- 
ments  d'idóologie,  Paris  1801—15,  5  köt.).  Midőn 
Napóleon  leigázza  a  szabadságot,  az  ideológusok 
lépnek  föl  eüene  s  a  reakció  ellen ;  Napóleon  fel- 
oszlatja a  politikai  tudományok  akadémiáját,  az 
ideológusok  főfészkét,  hogy  ezeket  a  «meddő  ál- 
madozókatn  tönkre  tegye.  Azóta  kapta  e  szó  azt 
a  gúnyos  mellékértehnet,  hogy  meddő  álmadozó 
politikusokat  és  reformereket  jelent,  kik  agyréme- 
ket kergetnek.  Újabban  I.  amaz  elméleti  gondo- 
latok összessége,  melyek  valamely  irányhoz  tar- 
toznak, pl.  valamely  korszak  I.-ja  stb.  A  materia- 
lista törtónetfelfogás  tanítja,  hogy  valamely  kor- 
szak I.-ja  a  gazdasági  viszonyok  szüleménye  stb. 

Ideomótoros  mozgások,  azok  az  önkéntelen 
apró  mozgások,  melyeket  végezünk,  midőn  oly 
képzetünk  támad,  melyet  rendesen  valamilyen 
mozgás  kisér  vagy  midőn  magát  a  mozgást  kép- 
zeljük el. 

Id  est  (lat.)  a.  m.  azaz,  annyi  mint. 

Idétlen  szülés,  1.  Abortus. 

Idézés  (lat.  ciiatio,  in  ius  vocatio,  ném.  La- 
dung,  Vorladung),  valamely  személyhez  bíróság- 
tól vagy  más  hatóságtól  intézett  az  a  felhívás, 
meghagyás,  hogy  a  hatóság  előtt  meghatározott 
helyen  meghatározott  időben  törvényes  következ- 
mények terhével  jelenjen  meg. 

I.  A  polgári  perben  megidézik  a  felet,  a  tanút, 
a  szakértőt,  esetleg  más  személyeket  is.  Némely 
külföldi  peres  eljárásban  (pl.  német)  a  fél  maga 
idézi  ellenfelét,  a  mi  jogunk  századok  óta  a  bí- 
róság útján  való  idézést  ismeri,  a  Pp.  142.  §-a 
szerint  a  törvényszéki  eljárásban  a  tanács  elnöke 
a  keresetlevélre  hozott  idéző  végzésben  felhívja 
a  feleket,  hogy  a  megjelölt  helyen,  határnapon 
és  órában  meghatározott  ügyvéd  által  a  perfelvé- 
teli tárgyalásra  a  törvényes  következmények 
terhével  jelenjenek  meg ;  a  járásbirósági  eljárás- 
ban a  feleket  úgy  kell  megidézni,  hogy  a  per  fel- 
vételére és  érdemleges  tárgyalására  a  törvényes 
következmények  terhével  személyesen  vagy  kép- 
viseletre jogosult  és  igazolt  meghatalmazott  (bi- 
zonyos esetekben  ügyvéd)  által  jelenjenek  meg 
és  az  ügyre  vonatkozó  okirataikat,  lehetőleg 
egyéb  bizonyítékaikat,  nevezetesen  tanúikat  is 
hozzák  magukkal.  Az  I.  közlése  rendszerint  írás- 
ban, idéző-végzés  kézbesítésével  (esetleg  hirdet- 
mény útján)  történik,  amely  kézbesítésre  a  rend- 
szerinti kézbesítésnél  szigorúbb  szabályok  vannak 
megszabva  (1.  Kézbesítés).  A  meg  nem  jelenés 
törvényes  következméuyei  különbözők  aszerint, 
amint  a  fél  vagy  tanú  vagy  szakértő  nem  jelenik 
meg.  (L.  Mulasztás,  Tanú,  Szakértő).  A  járás- 
birósági eljárásban  a  felek  a  bíróság  által  meg- 
határozott és  közzétett  rendes  törvénynapokon 
I.  nélkül  is  megjelenhetnek  ügyük  tárgyalása  vé- 
gett. (Pp.  146.  §.)  Az  I.-sel  ellátott  keresetlevél 
kézbesítésével  indul  mog  a  per  s  ezzel  állanak  be 
a  perindítás  hatályai  (1.  Per). 

II.  Büntető  ügyben  a  terheltet  megjelenésre 
rendszerint  pecséttel  lezárt  idézőlevéllel  szólítják 
fel.  Ha  a  szabályszerűen  idézett  terhelt  meg  nem 
jelenik  és  elmaradását  figyelemre  méltó  okkal  ki 
nem  menti,  elővezető  parancsot  kell  kiadni  (Bp. 
130.,  131.  §§.),  biztosítéka  elvész  (Bp.  155.,  167. 
§§.).  A  magánvádló  azzal  a  figyelmeztetéssel  idé- 


Idézési  időköz 


463 


Idlociklofán, 


zendö,  hogy  igazolatlan  elmaradása  esetében  úgy 
tekintik,  mintha  a  vádat  elejtette  volna  (Bp.  49., 
278.,  386.,  530.  §§.).  L.  Közvetlen  idézés. 

Idézési  időköz  (nem.  Laduvgsfrist),  az  az  idö. 
amelynek  a  peres  eljárásban  az  idézés  kézbesítése 
és  a  határnap  között  lennie  kell ;  célja,  hogy  a 
megidézett  fél  a  megjelenésre  és  védelmére  kel- 
lően előkészülhessen.  Az  I.  szabályainak  meg  nem 
tartása  a  mulasztás  következményeinek  megta- 
gadását vonja  maga  után  (1.  Mulasztás),  h.  még 
Perfelvételi  időköz,  Tárgyalási  időköz. 

Idézet,  latinosan  citátum,  valamely  irodalmi 
mü  egy  részletének  szószerint  való  közlése.  írás- 
ban rendszerint  idézőjelek  közé  foglaljuk.  A  köz- 
életben többnyire  rövid  pár  szóból  v.  egy-két 
mondatból  álló  I.-ek  divatosak — ezeknek,  ha  általá- 
nosan elterjednek,  szállóigék  (l.o.)  a  nevük,  —  szó- 
nokok és  szakemberek  gyakran  élnek  hosszabb, 
egész  gondolatsorokra  terjedő  I.-ekkel,  hogy  ezek- 
kel állításaikat  igazolják  vagy  megvilágítsák. 
Tudományos  művekben  az  idézés  rendszerint  a 
szerző  nevének,  műve  címének  megnevezésével 
és  a  lapszám  megjelölésével  történik,  sokszor  a 
lap  alján,  jegyzetként. 

Idézőjel,  akkor  használatos  írásjel,  mikor  va- 
lamely személy  szavait  változatlanul  idézzük, 
azaz  szórói-szóra  úgy  írjuk  le,  amint  mondotta. 
Rendes  jegj^e  ez :  «  (a  mondat  elején)  és  »  (a  mon- 
dat végén),  néha  így : ,  — '  v.  így  is :  »  —  «.  Macs- 
kakörömnek is  nevezik.  Kiemelés  végett  nem  kell 
a  mondatnak  egyes  kifejezéseit  s  a  munkák  címét 
l.-okkel  cifrázni,  hanem  írásban  aláhúzni,  nyom- 
tatásban pedig  dűlt  betűkkel  kell  jelölni.  Régeb- 
ben a  németes  pazarsággal  alkalmazott  macska- 
körmök  nagyon  elárasztották  irodalmunkat.  L. 
Simonyi  Zs.,  Az  új  helyesírás  (Budapest  1903, 
Nyelvészeti  Füzetek  5.  sz.). 

Id.  h.  a.  m.  az  idézett  helyen. 

Idhunn,  1.  Idun. 

Idiglat  (a  bibliai  Hidekel),  a  Tigris  folyam 
asszir-babiloni  neve. 

Idill  (gör.  eidyllion :  képecske,  lat.  idyllium), 
az  epUvUs  költészet  egyik  alfaja  (rokon  az  életkép- 
pel és  a  genreképpel),  mely  akkor  fejlődött  ki,  mi- 
kor a  társadalmi  differenciálódás  a  bonyolult  élet- 
viszonyok közt  élő  úri  társadalmat  a  természet 
ölén  élő  emberektől,  illetőleg  a  városi  alsóbb  nép- 
osztályoktól is  tetemesen  eltávolította  s  a  mű- 
költészet  az  előkelő  közönség  számára  az  egyszerű 
emberek  életéből  merített  tárgyat  és  azok  patriar- 
chális életviszonyait  és  erkölcsét,  mint  a  boldog 
aranykorra  emlékeztető  kívánatos  világot  kezdte 
festegetni.  A  görög  költészetben  a  Nagy  Sándor 
utáni  korban,  az  ú.  n.  alexandriai  korban  alakult 
ki  az  I.  Megalapítója  Theokritos  volt,  aki  a  szi- 
cíliai görög  népköltés  pásztori  verseiből  indult  ki 
s  a  szicíliai  pásztorok  életéből  rajzolt  egyes  rövid 
jeleneteket,  melyek  üde  bájukkal  kedves  olvas- 
mányai lettek  a  túlművelt  nagyvárosi  közönség- 
nek. E  pásztori  (ú.  n.  bukolikus)  I.-eken  kívül 
Theokritos  ú.  n.  mimikus  I.-eket  is  költött,  me- 
lyeknek tárgya  a  városi  alsóbb  néposztályok  kö- 
réből van  véve  (pl.  az  alexandriai  nők).  A  buko- 
likus I.-ek  inkább  érzelmesek,  a  mimikus  I.-ek 
genreképszeriiek  és  humorosak.  Kiváló  I. -költők 
voltak  Bion  és  Moschos  is.  A  rómaiaknál  Vergi- 


lius írt  bukolikus  I.-eket,  de  őa  pásztori  élet  álar- 
cába politikai  célzatot  rejt  s  ezért  az  ő  I.-költé- 
szete  nem  eléggé  találja  el  a  naiv  hangot,  mely 
az  I.  sajátos  báját  adja.  A  renaissance  utáni  köl- 
tészetben inkább  Vergilius,  mint  Theokritos  lett  a 
minta  s  az  európai  irodalmakban  mindenfelé  fel- 
virágzott pásztori  költészet  affektálta  a  naivságot. 
Az  antik  I.  párbeszédéből  az  olaszoknál  kifejlő- 
dött a  pásztorjáték  (Tasso,  Guarini,  Sannazaro). 
s  ez,  valamint  a  szoros  értelemben  vett  I.  sorra, 
fellépett  a  spanyololmál  (Garcilaso  de  la  Vega), 
franciáknál  (Ronsard,  Marót,  Fontenelle,  Gresset, 
Bemardin  de  Saint-Pierre :  Pál  és  Virginia,  Cha- 
teaubriand:  Atala),  angoloknál  (Spenser,  Gay),^ 
németeknél  (a  XVIII.  sz.  híres  I.-költője  volt  a 
ritmikus  prózájú,  érzelmes,  de  egy  kissé  édeskés 
Gessner,  akinek  nálunk  is  sok  követője  támadt  ^ 
Goethe  Hermann  u.  Dorothea  c.  idíUiktis  eposzá- 
ban visszaállította  a  természetes  hangot),  nálunk 
(Zrínyi  és  Faludi,  akik  Vergilius  követői ;  Ka- 
zinczy, Csokonai  Gessner  és  az  olasz  I.  nyomán, 
Czuczor :  A  falusi  kisleány  Pesten,  Petőll,  Arany 
és  kortársaik).  A  XIX.  sz.  költészetében  az  I.  sok- 
kal szabadabb  forma,  tárgyaiban  is  változatosabb, 
hangjában  természetesebb.  L-nek  nevezünk  min- 
den olyan  költeményt,  mely  az  embert  természetes 
ós  ártatlan  örömei  közt  ábrázolja.  Ily  értelemben 
az  I.  körébe  tartozik  a  bibliában  Ruth  költészete- 
és  a  hindu  Sakuntalában  a  papok  és  remeték  éle- 
tének rajza  is. 

Idill-kép,  oly  kép,  amely  tájékot,  abban  embe- 
reket és  állatokat  ábrázol,  de  úgy,  hogy  a  három 
közül  egyik  sem  uralkodó  eleme  az  ábrázolásnak, 
hanem  mind  a  három  összhangban  és  egyensúly- 
ban van  egymással. 

Idimum,  ó-kori  római  telep  Moesiában  (a  mai 
Medvedje  táján  Szerbiában). 

Idio . . .  (gör.),  görög  összetételek  kezdő  tagja,, 
a.  m.  ön-  (saját) . . . 

Idioblaszták  a.  m.  idiohlasztok  (1.  o.). 

Idioblasztok,  1.  JZeriÍM'íí/ 0.  magyarázata  sze- 
rint az  idioplazmának  (1.  o.j  azon  részei,  melyek 
föltevése  szerint  az  egyes  tulajdonságok  hordozói.. 
Egyértelmű  a  Weismann-féle  determinánssal.  L. 
Determinánsok  és  Weismannizmus. 

2. 1.  (növ.),  különcködő  sejtek ;  a  szövetet  alkotó- 
egyenlő sejtek  közt  a  szomszédos  sejtektől  alaki, 
tartalmi  vagy  müködésbeli  tulajdonságaikban  fel- 
tűnően eltérő  sejtek. 

Idiochiron,  1.  Idiographvm. 

Idiochromás  ásványok  az  olyanok,  melyek- 
nek színe  az  ásványnak  magának  eredeti  tulaj- 
dona (pl.  az  aranyé,  ezüsté,  a  galenité  stb.),  szem- 
ben az  olyanokkal,  melyeknek  színét  az  ásványba 
zárt  idegen  testek  okozzák,  mely  utóbbiak  allo- 
chromás  vagyis   festett  ásványok  (1.  Ásvány). 

Idlociklofán  (gör.  a.  m.  önmagától  köröket 
mutató,  idio  fán)  köröket  az  erősen  pleochroisz- 
tikus  ásványok  mutatnak,  pl.  az  epidot,  a  brazí- 
liai andaluzit,  a  cordíerit.  Ha  ezekből  az  ásvá- 
nyokból az  egyik  optikai  tengelyre  merőlegesen 
lemezt  vágimk  ki  és  a  lemezt  szemünkhöz  egész 
közel  tartva  a  lemezen  át  a  világos  égbolt  felé- 
tekintünk, akkor  szabad  szemmel  is  felismerhet- 
jük a  színes  gyűrűket.  A  jelenség  oka  többnyire- 
ikerösszenövésekben rejlik. 


Idioelektrikus  testek 


-     464    — 


Idomeneus 


Idioelektrikus  testek,  az  elektomosságot  nem 
vezotö  testek,  szemben  az  anelektrikus  testekkel, 
vagyis  vezetőkkel.  Ez  utóbbiaki'ól  régebben  azt 
hitték,  hogj"  nem  elektromozhatók.  A  kifejezés 
elavult. 

Idiofán,  1.  Idiociklofán. 

Idiog^rapliuin  v.  idiochiron  (gör.-lat.),  sa- 
játkezű aláírás ;  idiografikus,  sajátkezű. 

Idiolatria  (gör.)  á.  m.  önimádás. 

Idióma  (gör.),  a.  m.  nyelvjárás,  (sajátos)  nyelv. 
A  szó  többesi  alakján :  Idiomatá-n  a  kat.  dogmati- 
kában Jézus  Krisztus  isteni  és  emberi  természe- 
tének tulajdonságaitértik.  L.  Gommunicatio  idio- 
matum. 

Idiomorf,  a  kristályos  közeteknek  olyan 
elegyrésze,  amelynek  külső  alakját  az  ő  tulajdon 
kristálylapjai  szabják  ki,  vagyis  idegen  egyének 
nem  befolyásolják  az  alakját.  Szinonim  az  auto- 
morf ;  1.  még  Allotriomorf,  Xenomorf  és  Hipi- 
diomorf. 

Idiopátia  (gör.),  valamely  testi'észnek  vagy 
szervnek  saját  magából  eredő,  más  szerv  állapo- 
tától és  működésétől  független  megbetegedése. 
Rendesen  ismeretlen  okból  támadó  önálló  szervi 
betegségek  megjelölésére  használjuk.  Ellentéte  a 
Kszimpátiásy*  megbetegedés,  mikor  a  szóban 
forgó  szervi  elváltozás  csak  következménye  egy 
másik,  talán  idiopátiásan  megbetegedett  szerv 
bántalmazottságának.  Pl.  a  zöld  hályog  (glau- 
coma)  l.-s  szembetegség ;  az  egyik  szem  bizonyos 
betegségeit  követheti  a  másik  szem  megbetege- 
dése (szimpátiás  megbetegedés).  Tágabb  értelem- 
ben az  elsősorban  megbetegedett  szerv  baját 
mondják  idiopátiásnak  és  a  többi  szervek  bizo- 
nyos következményes  bántalmát  szimpátiásnak. 

Idioplazma  (csiraplazma),  az  a  föltevéses 
anyag  a  csirasejtekben,  melyet  az  egyes  tulajdon- 
ságok átöröklése  okának  és  közvetítőjének  tekin- 
tenek. 

Idioplazma-elmélet,  Nágeli-nek  1884.  kifej- 
tett elmélete,  mely  szerint  a  csirasejtek  pro- 
toplazmájának  csak  egy  része  foglalja  magában 
azt  az  anyagot  (idioplazma),  mely  az  örökölhető 
jellemvonások  hordozója.  Szerinte  ez  az  anyag 
kis  részecskékből,  ú.  n.  micellákhól  áll.  A  szerve- 
zetekben bennrejlő  tökéletesedési  tendencia  irá- 
nyítja a  micellák  kombinációját  és  ez  idézi  elő  az 
idioplazma  változásait.  Az  újabb  vizsgálók  sze- 
rint az  idioplazmát  a  csírasejtek  magjának  chro- 
matin  állománya  foglalja  magában. 

Idiosyncrasia  (gör.),  1.  Idioszinkrázia. 

Idioszinkrázia  (idiosyncrasia,  gör.),  eredetileg 
a  test,  illetőleg  a  test  nedveinek  különös,  a  rendes- 
től eltérő  összetételét  jelentette ;  ma  a  szervezet- 
nek bizonyos  anyagokkal,  behatásokkal  szemben 
való  fokozott  érzékenységét,  eltérő  viselkedését 
értik  alatta,  amely  jelenségnek  okát  még  nem 
sikerült  kielégítően  megm  agyarázni.I.-val  a  min- 
dennapi életben  is  elég  sokszor  találkozunk ;  I.-val 
magyarázzuk  azt  is,  hogy  egyesek  máhia,  rák  stb. 
élvezete  után  csalánkiütést  (urticaria)  kapnak, 
esetleg  hánynak,  stb.  Az  I.-nak  főleg  a  gyógyszer- 
adagolásnál van  gyakorlati  jelentősége. 

Idióta  (gör.),  eredetileg  minden  egyén  szem- 
ben az  állammal,  az  ó-kori  görög  világban  pedig 
mindenki,  aki  az  államügyekbon  nem  vett  részt 


(magánember  szemben  az  államférflúval,  tudat- 
lan a  tudóssal,  laikus  a  szakértővel).  A  rómaiak- 
nál az  1.  fogalma  már  határozottan  rosszabb  ér- 
telem felé  közeledik.  Náluk  az  í.  tudatlan  ember, 
kontár.  Napjainkban  a.  m.  korlátolt  eszű,  szelle- 
mileg képtelen,  hülye. 

Idioterm  állatok,  azok  az  állatok,  melyek- 
nek hőmérséklete  állandó  és  magas  fokú.  Egyér- 
telmű a  fthomoioterm  állatok»  névvel. 

Idiótikon  a.  m.  tájszógyüjtemény,  tájszótár, 
1.  Táj  szók  és  Szótár. 

Idiotizmus,  l.  Hülyeség. 

Idistavisus  a  neve  Tacitus  szerint  annak  a 
csatatérnek,  hol  az  ifjú  Germanicus  K.  u.  16-ban 
Arminiust,  a  cheruszkok  fejedelmét  legyőzte.  He- 
lyét nem  tudják  biztosan  megjelölni ;  valószínűleg 
a  Weser  partján  Minden  fölött,  a  Porta  Westpha- 
lica  közelében  volt.  Nevét  Grimm  Jacob  az  idisek- 
kel  hozza  összefüggésbe  és  Idisiaviso-ra  javítva 
azt  hiszi,  hogy  jelentése  Walkür-rét. 

Idizek  (ó-szász  idis,  angolsz.  ides),  a  germán 
mitológia  nőalakjai,  valószínűleg  a  házban  és 
ház  fölött  uralkodó  női  védöszeliemek,  hasonlók 
a  fylgjáklioz  (l.  o.). 

idjebu,  1.  Jehu. 

Idle  (ejtsd:  ájdi),  város  York  angol  countyban, 
(1911)  7645  lak.,  szénbányával  és  gyapjuiparral. 

Ido,  világnyelv,  1.  Világnyelvek. 

Idokrasz  (ásv.),  formákban  igen  gazdag  teti'a- 
gonális  kristályok,  habitusa  rendesen  zömök,  priz- 
más. Színe  sárga,  zöld,  barna,  fekete,  ritkán  ég- 
kék ;  üveg-zsírfényü,  áttetsző  vagj'  átlátszó.  Kal- 
cium-alumo-ortoszilikátnak  szokás  értelmezni,  a 
képlete  HCajAKSiOJ,.  Előfordul  kristályos  palák 
repedéseiben :  Ala  Piemontban,  Pfltschvölgy,  Zer- 
matt ;  mészkőben  Frugard  Finnországban  (Iru- 
gardit),  Amity  New  Yorkban  (Xantk) ;  igen  bő- 
ségésen Csiklova,  Oravicza,  Dognácska  a  Bán- 
ságban, Monté  Sommá  (  Vezuvián) ;  mállott  tufá- 
ban a  Wilui  folyóban  Szibériában  (Wiluit)  ;  ru- 
das tömegekben  Eger  mellett  Csehoi-szágban 
(Egeran) ;  vaskos  tömegekben  több  helyen  Kali- 
forniában (Californit) ;  az  égkék  Giprin  nevű 
I.-t  Teleraarken  közelében  rézoxid  festi  meg. 
A  szemcsés  Kolofonit  Arendal  közelében  való- 
színűleg szintén  csak  1. 

Idol  (gör.  eidolon),  a.  m.  kép,  alak,  tünemény. 
Keresztény  értelemben  bálvány.  Ebből:  idólo- 
latria  v.  idolatria,  bálványimádás ;  idologia,  kép- 
isme, tanítás  a  képekről. 

Idolopoia  (gör.),  kép-alkotás,  szónoki  alakzat, 
mely  abban  áll,  hogy  a  szónok  elhalt  személye- 
ket megszólaltat. 

Idom  a.  m.  alak,  forma :  a)  mint  síkbeli  alak, 
azaz  ábra,  h)  mint  térbeli  alak  (plasztikai  forma), 
c)  mint  időbeU  alak  is,  pl.  versidom  a.  m.  versalak 
V.  szerkezet.  L.  még  Alak.  —  Kristálytani  szem- 
pontból 1.  Kristály. 

Idomacél,  1.  Fogon. 

Idomár  a.  m.  idomító  (trainer).  A  szót  Szé- 
chenyi használta  először.  Utána  Jókai  használta 
Lélekidomár  című  regényében. 

Idomeneus,  a  régi  görögök  hősmondájában 
Deukalion  krétai  király  íia,  ki  (mint  Heléna  egy- 
kori kérői  valamennyien)  résztvesz  a  trójai  há- 
borúban s  ott  vitézül  harcol.  Mikor  a  Homeros 


Idomítás 


—     465     - 


Idomtófirle 


utáDi  epikus  költészet  a  Trójából  hazatérő  görög 
hősök  sorsáról  énekelt,  akkor  a  többiekéhez 
(Agamemnon,  Aias,  Odysseus  stb.)  hasonlóan  az 
ö  sorsát  is  szomorúnak  rajzolta.  A  tengeren  vi- 
har lepte  meg,  rettegésében  fogadalmat  tett,  hogy 
ami  hazájában  először  útjába  fog  esni,  azt  a  ten- 
geristennek, Poseidonnak  áldozza.  Mikor  aztán 
hazájába  érve,  fogadalma  értelmében  saját  fiát 
kell  föláldoznia  ós  erre  az  országban  halálvész 
tör  ki,  a  nép  L-t  elűzi. 

Idomítás  (ang.  training),  1.  a  testgyakorlatok- 
ban a  versenyre  való  előkészülés.  L.  Training. 

2. 1.  (dresszura),  vad  állatok  szelídltése  és  kü- 
lönös mutatványokra,  műmozgásokra  való  betaní- 
tása. Az  I.  igen  régi  idő  óta  űzött  foglalkozás.  Az 
áUatidomítónak  következetesnek  kell  lennie,  szük- 
séges továbbá,  hogy  az  állatpszichológiát  ismerje ; 
a  vadállatidomító  többféle  eszközzel  ejti  hatal- 
mába az  állatot:  megfélemlítő  tekintetével,  to- 
vábbá erélyes  kényszereszközökkel,  minők  ütés, 
tűz,  villamosság.  Az  I.-nál  a  veleszületett  ráter- 
mettségnek nagy  szerepe  jut,  egyes  családok  e 
tehetsége  fejlett.  A  vadállatidomító  gyakran  lesz 
foglalkozásának  áldozata,  elővigyázatlanság 
avagy  a  vadállat  szokatlan  ingerlékenysége  sok- 
szor szül  veszedelmes  helyzetet. 

3. 1.  a  vadásznak  az  a  munkája,  amellyel  va- 
dászebét, lovát,  menyétjét  v.  baglyát  a  vadászat 
céljaira  betanítja.  Az  I.-nál  alkalmazott  eszközök 
közül  nevezetesebbek:  J(fo/Híío  hak,  3—4  cm.  át- 
mérőjű, 12—15  cm.  hosszúságú,  hengeralakú  fa- 
darab, melynek  mindkét  végét  2—2  drb,  7—9  cm. 
hosszúságú  cövekocske  merőlegesen  járja  át,  úgy 
hogy  a  henger  a  cövekecskékben  bakalakulag 
nyugszik,  a  földet  nem  érinti  s  a  lőtt  vad  elhozá- 
sára  betanítandó  vizsla  által  könnyen  felemel- 
hető. —  Idomító  örv,  a  vadászat  céljaira  betaní- 
tandó ebre  s  nevezetesen  vérebre  és  vizslára  alkal- 
mazandó nyakszíj,  mely  az  idomító  kezében  levő 
zsinegre  v.  vezetékre  akként  van  erősítve,  hogy 
tetszés  szerint  szűkíthető  v.  tágítható.  Makrancos 
ebek  idomító  orvét  belső,  az  eb  nyakát  érintő  felü- 
letén szögekkel  szokás  ellátni.—  Idomító  zsineg  v. 
idomító  pót  áz,  a.  vadászeb  nyakörvére  bekapcsolt 
szíj,  zsineg  v.  láncocska,  mellyel  az  idomító  a 
vadászebet  vezeti  s  a  szükséghez  képest  maga 
előtt  kisebb-nagyobb  távolságban  haladni,  a  vadat 
keresni  engedni. 

4.  Jjóidomltás,  1.  Lovaglás  és  Training. 

Idomító,  idomítótelep,  1.  Trainer,  Training. 

Idomszámok  (ábrás   számok,  figurális  szá- 
mok) bizonyos  magasabb  rendű  számtani  halad- 
ványok  tagjai.  Elnevezésük  onnan  ered,  hogy  a 
pontok  számát  adják  oly  pontrendszerekben,  me- 
lyek egyenlő  távolságban  levő  pontokból  szer- 
kesztve, bizonyos  szabályos  idomokat  ábrázolnak. 
Pl.  a  háromszög-számok  egy  oly  háromszögben  ad- 
ják meg  a  pontok  számát,  melyben  legfelül  1  pont 
van,  alatta  egy  sorban  2  pont,  egy  újabb  sorban 
H  pont  stb.  Az  első-,  másod-  és  harmadrendű  I. : 
1,    2,    3,    4,    5,    6,    7,  ... 
1,    3,    6,  10,  15,  21,  28,  ... 
1,    4,  10,  20,  35,  56,  84,  . . . 

Az  elsőrendű  I.  sora  megegyezik  a  természe- 
tes egész  számok  sorával ;  a  másodrendű  I.  a 
hárömszögszánwk  (triangulár-  vagy  trigonálszá- 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  köt. 


mok) ;  a  harmadrendű  I.  a  háromoldalú  gúla- 
számok (tetraedrálszámok,  szorosabb  értelemben 
vett  piramidálszám).  A  negyed-  és  magasabb- 
rendű idomszámok  szerkesztése  csak  egy  képzelt 
többméretü  térben  történhetik.  Tágabb  értelemben 
az  I.-hoz  számítjuk  a  sokszögszámokat  (poligo- 
nálszám),  gúlaszámokat  (piramidálszám)  ós  a 
soklapu  számokat  (poliedrálszám)  is.  A  sokszög- 
számok, melyek  a  háromszögszámoknak  általá- 
nosításai, másodrendű  számtani  haladványok,  pl. 
a  négyzetszámok  (quadratok)  rendre  az 

1,  3,  5,  7,  9,  11 

elsőrendű  számtani  haladvány  első,  első  két,  első 
három  stb.  tagjának  összegei.  Hasonló  módon 
adódnak  az 

1,    4,    7,  10,  13,  16  . . . 

1,    5,    9,  13,  17,  21  . . . 

1,    6,  11,  16,  21,  26  . . . 

1,    7,  13,  19,  25,  31  . . . 

1,    8,  15,  22,  29,  36  . . . 

1,    9,  17,  25,  33,  41  . . . 

1,  10,  19,  28,  37,  46  . . . 

1,  11,  21,  31,  41,  51  . . . 
haladványokból  rendre  az  ötszögszámok  (penta- 
gonálszám),  hatszögszámok  (hexagonálszám),  hét- 
szögszámok (heptágonálszám),  nyolcszögszámok 
(oktogonálszám),  küencszög számok  (enneagonál- 
szám),  tizszögszámok  (dekagonálszám),  tizenegy- 
szögszámok (hendekagonálszám),  tizenkétszögszá- 
mok  (dodekagonálszám)  stb.  Tehát  az  egysze- 
rűbb sokszögszámok : 

3szögsz.:  1,     3,      6,     10,     15,     21,  ... 

4  1,    4,      9,     16,    25,    36,  ... 

5  1,    5,    12,    22,    35,    51,  ... 

6  1,    6,     15,     28,     45,     66,  ... 

7  1,    7,    18,    .34,    55,    81,  ... 

8  1,    8,    21,    40,    65,    96,  ... 

9  1,     9,     24,     46,     75,  111,  . . . 

10  1,  10,    27,    52,    85,  126,  . . . 

11  1,  11,    .30,    58,    95,  141,  . . . 

12  1,  12,    33,    64,  105,  156,  ... 

Ha  e  haladványokban  újra  összeadjuk  a  tago- 
kat, a  3, 4,  stb.  olMíA  gúlaszámokat  kapjuk.  Végre 
a  poliedrálszámok  a  következő  harmadrendű 
számtani  haladványok : 

tetraedrál     sz. :  1,    4,    10,    20,    35, . 

hexaedrál     sz. :  1,    8,    27,    64,  125, . 

oktaedrál      sz. :  1,    6,    19,    44,    85, . 

dodekaedrál  sz. :  1,  20,    84,  210,  455, . 

ikozaedrál     sz. :  1,  12,    48,  124,  255, . 

Az  I.  feltalálását  a  pythagoreusoknak  tulajdo- 
nítják ;  a  legrégibb  értekezések  e  tárgyban  Niko- 
machostól  és  Diophantostól  valók.  Általános  kép- 
leteket az  I.  kiszámítására  Fermat  és  Pascal  állí- 
tottak fel  a  XVII.  sz.-ban. 

Idomszerek,  1.  Alakzó. 

Idomtégla,  szitált  vagy  iszapolt  agyagból,  saj- 

Idom  tégla. 

tolás  Útján  készül.  Párkányok,  boltozat-bordák, 
pillérek,  oszlopok,  hevederek  stb.  falazatból  való 


Idomvas 


466     — 


Időérték 


előállítására,  mint  nyerstégla-architektúrát  alkal- 
mazzák, utólagos  külső  bevakolás  nélkül.  Ez  ok- 
ból esetröl-esetre  pontos  rajz  szerint  gyártják,  de 
egyes  gyakrabban  használt  profillal  biró  I.-t  rak- 
tárról is  szállít  a  téglagyár. 

Idomvas,  1.  Hengerelt  vas. 

Idonearca  (áiiat),  1.  Qucullaea. 

Idothea  (állat),  az  Ászka-fólék  (Asellidae) 
családjába  tartozó  ráknem,  melynek  számos  faja 
az  összes  tengerekben  előfordul.  Legismertebb  az 
I.  tricmpidaia  Desm. ;  hossza  2"5— 3"3  cm. ;  az 
európai  tengerek  partjain  közönséges;  számos 
színváltozata  ismeretes. 

Idő,  az  emberi  gondolkodásnak  az  a  deflniálha- 
tatlan,  mert  mindennek  alapul  szolgáló  formája, 
mely  szerint  képzeteink  általában  egymásra  kö- 
vetkeznek, azaz  rendjükben  élőbbet  és  utóbbat 
különböztetünk  meg.  Minthogy  ez  a  reud  teljesen 
független  képzeteink  tartalmától,  az  utóbbi,  mi- 
ként a  tér,  formai  alkotórésze  fölfogásainknak. 
Kant  az  időt  is  szubjektívnak  tekintette,  tiszta  a 
priori  szemléletnek,  mint  a  tért  (1.  Kant).  Mi  fo- 
gunk föl  mindent  az  idő  formájában,  az  idő,  mel- 
lőzve ami  fölfogásunkat,  csak  a  dolgokat  tekintve, 
semmi.  Ezzel  szemben  áll  az  idő  realisztikus  föl- 
fogása, mely  szerint  az  idő  objektív  módon  van 
és  benne  folynak  le  az  események.  Az  idő  folyto- 
nos, miként  a  tér,  azaz,  az  idő  nem  áll  idő- 
pontokból, melyek  ép  úgy  abstrakciók,  mint  '^"^ 
a  térpontok,  két  bármily  közeli  időpont  közt 
is  idő  folyik.  A  térnek  három  kiterjedése 
van,  az  időnek  csak  egy,  ezért  vonal  alak-  -f-ap 
jában  ábrázolható,  de  ennek  a  vonalnak  az  j^,, 
iránya  csak  egy  értelemben  haladható  át,  "- 
t.  i.  a  jelentől  a  jövő  felé.  Az  időbeli  jelen- 
ségek objektív  sorrendje  megkülönbözte- 
tendö  e  sorrend  szubjektív  fölfogásától ;  ez 
utóbbi  lélektani  föltételektől  függ  és  egyéni,  _ 
az  előbbi  a  térbeli  jelenségek  törvényszerű- 
sége folytán  pontosan  és  egyetemesen  ha- 
tározható meg.,,  ill.  mérhető.  (L.  Időmérés, 
Egységes  idő,  Örökkévalóság,  Tartam). Y.ö.Bau- 
mann,  Díe  Lehren  von  Raum  u.  Zeit  (1868— -69, 
2  köt.) ;  Döring,  Über  Zeit  und  Raum  (1884) ; 
Palágyi,  Neue  Theoríe  des  Raimis  u.  d.  Zeit 
(1901);  Posch  Jenő,  Az  idő  elmélete  (Budapest 
1896.,  németül  is  megjelent). 

A  katolikus  egyház  az  évnek  azt  a  részét,  ami- 
kor az  ünnepélyes  esküvők  és  lármás  mulatságo- 
kat tiltja :  szentes,  zárt  időnek  (tempus  feriatum 
seu  clausum  v.  saeratum)  nevezi.  Ez  idő  tart  ad- 
vent első  vasárnapjától  vízkeresztig  és  hamvazó 
szerdától  húsvét  után  való  vasárnapig.  Hazánk- 
ban bevett  szokás  szerint  azonban  a  zárt  idő  alatt 
csendes  esküvőt  is  csak  püspöki  felmentéssel  le- 
het tartani.  Azonkívül  az  egyházi  évet  három 
szent  időre  osztja.  L.  Egyházi  év.  ~  I.  a,  nyelv- 
tanban, 1.  Igeidők.  —  I.  továbbá  a.  m.  időjárás 
(1.  0.). 

Időbeli,  aminek  meghatározott  helye  van  az 
idősorban,  tehát  minden  jelenség,  akár  testi,  akár 
lelki,  I.  Az  időnek  nmcsen  alávetve  pl.  az  igaz- 
ság, mert  nem  ma  vagy  tegnap  igaz  ós  egyáltalán 
nem  vonatkozik  az  időre.  Más  az  igazság  fölfede- 
zése ;  az  I.,  mert  egy  bizonyos  időpontban  törtónt ; 
de  soha   sem   hittük,  hogy  mielőtt  felfedeztük. 


nem  volt  igaz.  Ily  értelemben  mondjuk  Istenről 
is,  hogy  nem  időbeli. 

Időbér,  1.  ha  a  bér  egysége  az  időóra  (nap,  hét, 
hónap),  az  ennek  alapján  fizetett  bér  az  I.  (tíme- 
wages),  1.  Munkabér. 

2.1.  A  vasúti  kocsik  kölcsönös  használata  iránt 
a  vasutak  közt  egyezmény  áll  fenn.  Ez  egyezmény 
értelmében  a  vasutak  a  kocsik  használatáért  egy- 
másnak megtérítéseket  adnak.  Ezek  a  megtéríté- 
sek állanak  a  kocsibérből  és  a  késedelmi  illetékből. 
Az  1.  a  kocsíbómek  egy  része,  amennyiben  a  kocsi- 
bér a  futás-  és  I.-ből  él\.  Az  I.  egész  ós  félnapok 
után  számíttatik  s  naponként  (24  órával  számítva) 
személykocsiknál  2  márka,  más  kocsiknál  1  márka. 
Egyebekben  1.  Vasíiti  kocsibér. 

Időbérrendszer,  1.  Munkabér. 

Időcsinálás,  1.  Esöcsinálás. 

Időegyenlet  v.  időegyerdítés,  a  közép-  és  a  va- 
lódi napidö  között  levő  különbség,  mely  onnét  ke- 
letkezik, hogy  a  Nap  az  égen  nem  egyenletesen 
mozog  s  így  az  egyes  delelései  között  eltelő  idő 
nem  mindig  egyforma  hosszú,  míg  nekünk  idő- 
mérésre egyenletes  időközökre  van  szükségünk, 
amelyeket  egy  képzelt  Nap  szolgáltat,  mely  az  ég 
egyenlítőjén  egyenletesen  mozog.  Ha  tehát  a  va- 
lódi napidőből,  amilyent  pl.  a  napórák  mutatnak, 
vagy  amelyet  a  Nap  közvetlen  megfigyelése  szol - 


-f  «  p    18  mp. 


gáltat,  meg  akarjuk  tudni  a  középidőt,  amely  pol- 
gári életünket  szabályozza,  akkor  tekintettel  kell 
lennünk  az  I.-re.  Az  I.-et  a  valódi  időhöz  hozzá 
kell  adni  v.  belőle  kivonni,  aszerint,amint  a  valódi 
Nap  a  képzelt  közép-Naphoz  képest  hátra  vagy 
előbbre  van.  Négyszer  évenként  az  I.  zérussal 
egyenlő,  még  pedig  április  15.,  június  14.,  szep- 
tember 1.  és  december  24.  A  legnagyobb  eltéré- 
sek :  február  11-én  -f-  14  p.  34  mp.,  május  14-én 
—  3  p.  55  mp.,  július  26-án  -|-  6  p.  12  mp.  és 
november  2-án  —  16  p.  18  mp.  Az  l.  lefolyását 
mutatja  a  mellékelt  ábra,  melyen  az  említett 
szélső  értékek  jól  láthatók. 

Időegység,  a  ílzíkában  a  másodperc,  a  Föld  ten- 
gelykörüli forgása  tartamának  Vseéoo  része.  —  l. 
a  drámában,  1.  Dráma. 

Időelőny.  A  handicap-verseny éknél  a  jobb 
képességű  versenyző  előnyt  ad  gyengébb,  társá- 
nak. Ez  az  előny  adható  időben  vagy  térben. 
Különösen  az  úszóversenyeknél  adják  az  előnyt 
időben. 

Időelőttiség,  1.  Kereset,  Lejárat. 

Időérték  a  zenében  :  1.  a  hangjegyek  egymás 
közti  érték-viszonya,  idő-tartama,  ez  az  ú.  n. 
relatív  tempó.  Megszabja  azt,  hogy  pl.  az  egész 
hang  kétszer  annyi  ideig  tart,  mint  a  félhang,  v. 
hogy  ez  utóbbi  kétszer  olyan  értékű,  mint  a 
negyedhang  stb.  2.  A  zeneműnek  vagy  egyes 


I 


1913.  május  '26. 

XI.  évfolyam. 

146.  szám. 

A  M.  KIR.  ORSZÁGOS  METEOROLÓGIAI  ÉS  FÖLDMÁGNESSÉGI 

INTÉZET  TÉRKÉPES  SÜRGÖNYJELENTÉSE 

9 

MAGYARORSZÁG  IDŐJÁRÁSÁRÓL 

Tegnap  este  yh 

Állomás 

Le- 

vegö- 
nyo- 
más 

Via  reggel  711 

Előző  24  órai 

Jegyzetek 

Le- 
vegő- 
nyo- 
más 

700+ 
mm. 

Hő- 
mér- 
séklet 

Szél-  '  Fel- 
irány   hö- 
és  erő    zet 

(I-IO)  (1-4) 

Hő-  ■  Szél- 
mér- ;  irány 
séklfit  is  orő 

Fel- 
hő- 
zet 

(1-4) 

Csa- 
pa- 
dék 

mm. 

Hömérs. 

700+ ; 
mm.     Co 

(1-10) 

max.  min. 

65-9 

122 

N3         1 

Aknaszlatina  .. 

67-7      9-0 

Ns 

0 

3 

18 

5 

65  7 

14-4 

N,        0 

Ungvár   ...  ... 

67-5     110 

N, 

0 

21 

7 

ti7-l 

10-0 

N,    ^    2 

Késmárk 

680     11-6 

N3 

1 

17 

5 

1  64-8 

12-9 

NW,      0 

Losoncz  _. 

66-9:  11-2 

0 

.       22 

5 

Rajeczfüi-dö  ... 

;  67-7 

120 

N,        0 

Ógyalla    

69-5 

11-8 

N, 

0 

. 

21 

8 

66-3 

16-0 

SE,        0 

Budapest...  ._. 

68-6 

14-3 

.          0 

1 

22 

9 

681 

U-i  i      .          0 

Herény    ...  ... 

69-7     15-3 

0 

.          22    :    10 

67-8 

IB 1        .          0 

Keszthely 

69-5     15-3 

0 

.       20     10 

67-6 

17-2      W3        0 

Pécs „ 

69-3     14-0 

'  = 

.       20     12 

68-6 

16-9  '    NE,       0 

Zágráb    ..    ... 

69-7     16-6 

WNW, 

0 

.    '  22     13 

67-5 

16-4        .          0 

Fiume     

69-0    20-6 

0 

.25     15 

65-8 

13-5;   NEi       0 

Nyiiegyháza... 

1 
67-9     14-4     NEi 

0 

! 

21      13 

65-6 

13-7      Ni 

0 

Nagyvárad   ... 

67-4     11-9      N,     ;     0 

ny     20       7 

66-6 

15-6  !  NNW, 

3 

Turkeve  ...  ... 

68-4    13-9|NNW,|    0 

ny 

19       8 

65-6 

14-6    NW,  1    4 

Szeged     

68-3     150      Ni         0 

ny 

20  !  12 

66-5 

13-8      Ni         0 

Temesvár 

67-8    13-1     NE3 

0 

.       22 

1 

8 

64-9 

180 

W,        1 

Kolozsvár     ... 

66-9 

121 

SW, 

0 

2 

19 

7 

65-0 

14-5 

NE3        1 

V^ajdahunyad 

66-6 

151 

N, 

0 

ny 

21 

13 

640 

11-4 

NW,      4 

Nagyszeben  ... 

66-5    11-4 

NNW^ 

0 

7 

21 

8 

délben  zivatar 

61-5 

10-4 

W,       • 

Botfalu    ...  ... 

64-3  1  10-6 

NWi 

1 

18 

19 

8 

680-8 

8-6 

N,     \    1 

Tátrafüred    

681-3 

8-8 

s, 

0 

13  i     2 

681-1 

120 

Na     1     2 

Dobogókő     ... 

681-5 

110 

NW^ 

2 

^ 

15  1     9 

1 

Jegy:et :  A  levegöuyomási  adatok  tengerszinre  (Tátraffired  ós  Dobogókönéi  1000  m.  magasságra)  és  45  szélességi 
fokra  vannak  redukálva. 

11  Ifőjárás»  cikkhez. 


fléVAI   NAGY    LEXIKONA 


Tegnap  este  d^ 


Hő- 
mér- 
séklet 


Szél- 
irány 
és  erő 

(1-10) 


Fel- 
hőzet 

(1-4) 


Állomás 


Ma  reggel  7»» 


Hő- 
mér- 
séklet 


Szél- 
irány 
és  erő 

(1-10) 


Fel- 
hőzet 

(1-4) 


Előző  24  órai 


Csa- 
padék 


Hőmérséklet 


max.     min. 


NW, 
NW, 


Szatmár  ...  ... 

Tarczal    ...  ._. 

Eger  .-.  ...  ... 

Rozsnyó  ...  ... 

Árvaváralja  .i. 
Selmeczbánya 
Malaczka...  ... 

Komárom 


NE, 


20 
22 
22 
19 
16 
18 
22 
21 


14-2 

16-2 

16-5 
13-5 
160 
13-2 


NWi 
W, 

NWi 
NW, 


Magyaróvár 

Sopron    ... 

Tapdleza... 

Kaposvár 

Csáktornya 

Crkvenicza 

Eszék...  ... 


18-0 

NW, 

13-6 

NWi 

N, 

14- 6 

NW, 

15-6 

18-7 

NW, 

13-8 


21 
22 
13 
21 
21 
26 
23 


9 
10 

9 
7 

11 
12 

8 


13-4 
15-2 
15-2 
18-2 
13-9 
14-4 
11-7 
14-0 
17-0 


NB3 

N, 

No 
NE, 
NWi 

NE, 


Debreczen     

Kiskartal 

Kecskemét    ...  .. 

Orosháza.. 

Zsombolya     ...  .. 

Nagy  becskerek  .. 
Versecz   ...  ...  .. 

Homokbálványos 
Orsova    ...  


14-4 
14-0 
140 
13  4 
13-2 
12-5 
14-1 
13-9 
14-4 


NE3 
W, 
NW, 

N, 

N4, 
NW, 
NEj 

NE, 
NW, 


21 

8 

21 

9 

21 

8 

19 

10 

20 

9 

20 

9 

20 

7 

15 

10 

23 

9 

13-0 
14- 1 


N, 


Marosvásárhely 
Nagyenyed     .. 


13-8 
15-4 


NW3 

NW. 


17 
20 


Állomás 


Felsővisó... 

Nagybánya  ...  ... 

Szinérváralja 
Bustyaháza  ...  ... 

Huszt...    .      .  ... 

Körösmező   ...   ... 

Munkács  ...  ...  ... 

Szolyva  

Beszkid    .    ...  ... 

Fenyvesvölgy    ... 
Nagyberezna 
Sztropkó...  ...  — 

Mezőlaborcz 

Bártfa     ..    ...... 

Kassa      ._.  ...  ... 

Putnok 

Xagyrőcze    

Tlszolcz    -. 

Pohorella 

Rózsahegy    ...  ... 

Zólyom    ...   ...  ... 

Stubnyafiirdő 

Znióváralja 

Csácza    —  ...  ._- 

Nagybicscse ....  ... 

Vágbesztercze    ... 

Vágújhely     

Miava      ...  ...  ... 

Appony    

Zsamócza     

Aranyosmarót    ... 
Bakabánya   ...  ... 

Korpona _. 

Balassagy  armat . . . 

Szécsény.. 

Salgótarján  ...    .. 

Modor      

Dunaszerdahely ... 

Győr 

Kapuvár 

Pápa ... 

Tata 

Mór 

Veszprém     

Ercsi 

Szentelek      

Szentgotthárd    ... 

Muraszombat 

Nagykanizsa 


Csapa- 
dók 


ny 


Állomás 


Csapa- 
dók 
mm. 


Komlósd 

Mohács .^. 

Hőgyész . 

Paks ...  ... 

Siófok     

Beregszász    ...  ... 

Vásárosnamény ... 
Perbenyik     ...  ... 

Tokaj 

Tiszafüred    ._  ... 

Szolnok 

Izsák ...  . 

Halász     ...  ...  ... 

Szabadka 

Őrszállás... 

Kula 

Palánka  ...  ...  ... 

Püspökladány     ... 

Békéscsaba  

Szentes    ...   ...  ... 

Valkány 

Aracs...  ...  ... 

Párdány 

Pancsova      ...  ... 

Óradna    

Besztercze    ...  ... 

Dés    

Zilah  ... 

Margitta  ._  ...  ... 

Csúcsa     ...  

Bánífyhunyad     ... 
Belényes...  ...  ... 

Vaskóh   

Borosjenő     ...  ... 

Arad  ._ ...  . 

Lippa... _. 

Facsád     

Lúgos      

Karánsebes . 

Resicza   ...  ...  ... 

Teregova      ...   ...  . 

Petrozsény 

Körösbánya  ...    ... 

Gyulafehérvár   ... 
D  i  csöszentmárton 
Székelyudvarhely    . 
Gyergyószentmikló = 
Görgény  szenti  m  re 
Brassó     


"y 


13 


6 

9 

16 

7 

ny 

16 


A  csapadék  és  felhőzet 
eloszlása. 

Jelek  magyarázata: 


O  derülf 

O  'a  részben  Telhös 

C  rélig  boruU 

*  'a  részben  felhős 
t  egészen  borult 

•  leső 

•Eköd 

A  jégeső 

f  ónosesö 

I?  zivatar  / 


A  felső  térképen  a  vonalak  (izohieták)  azokat  a  helyeket  kötik  össze,  ahol  az  előző 
24  órai  csapadékmennyiség  egyenlő ;  az  alsó  térképen  pedig  a  vonalak  (izothermák)  azokat 
a  helyeket  kötik  össze,  a  hol  a  ma  reggeli  7  órai  hőmérséklet  ugyanaz. 


Az  elmúlt  nap  időjárá- 
sának áttekintése : 

Hazánkban  enyhébb  és  csen- 
desebb lett  az  idő.  Az  elmúlt 
24  óra  alatt  csupán  Erdélyben, 
meg  a  Délvidéken  esett  kisebb- 
nagyobb  csapadék.  Nagyobb 
(10  mm.-en  felüli)  esőt  mértek 
Erdély  délkeleti  szögében  (Bot- 
falu 18  mm.). 

A  hőmérséklet  napi  közepe 
még  kevéssel  a  normális  alatt 
maradt ;  a  maximum  26  C"  volt 
Crkvenicán,  a  minimum  2  C*^ 
Tátrafüreden. 


Szélviszonyok  a  magasabb  légrétegekben  (máj.  26.  d.  e.  11*^  40^") 


Magasság :      0  —  .300  m. 
Szél:      NW„;  3-8  - 


—  900  m. 
NW.;  6-3  - 


—  1250  m. 

NNW.;  8-1 


—  2000  m. 
NNW,;  3-7  - 


—  2600  m. 
N3;  3-7? 


1913  május  26. 


XXVI.  évfolyam. 


146.  szám. 


A  M.  KIR.  ORSZ.  METEOROLÓGIAI  ES  FÖLDMAGNESSEGI 
INTÉZET  TÉRKÉPES   IDŐJÁRÁSI  SÜRGÖNYJELENTÉSE 

AZ  ESTI  8-9  ÉS  A  REGGELI  7-8  ÓRAI  ADATOK  ALAPJÁN. 


vegö- 
nyo- 
más 
mm. 


Tegnap  este 

Hö-  I  Szél-  I  Fel- 
mór- irány  hő- 
séklet   és  erő    zet 

co   ;  (1-10)^(1-4) 


Állomás 


Ma  reggel 


Le- 
ve gö- 
nyo- 
más 


Hö-  Szél- 
mér- I  Irány 
séklet  I  és  erő 


mm.  i    C«       (1-10) 


Fel- 
hő- 
zet 

(1-4)1 


Előző  24  órai 
Csa-  Hómérs. 


pa- 
dék 

mm. 


max. 


Magyarország 


65 

9 

12- 

67 

1 

10- 

66 

3 

16- 

67 

7 

12- 

68 

1 

14- 

68 

6 

16- 

67 

5 

16- 

67 

6 

17- 

66 

6 

15- 

65 

6 

14- 

66 

5 

IS- 

64 

9 

IS- 

65 

0 

14- 

64 

0 

11- 

N3 

SEj 
N, 

NBi 

W3 

NNWj 

NW, 

Ni 
W, 
NEj 


Aknaszlatina 
Késmárk  ... 
Budapest  ... 
Ógyalla  ... 
Herény 
Zágráb  ..  ... 
Fiume  ...  ... 

Pécs     

Túrkeve    ... 

Szeged 

Temesvár  ... 
Kolozsvár  „. 
Vajdahunyad 
Nagyszeben 


67 

7 

9- 

68 

0 

Il- 

68 

6 

ii- 

69 

0 

11- 

69 

7 

15- 

69 

7 

16- 

69 

0 

20- 

69 

3 

14- 

68 

4 

13- 

68 

3 

15- 

67 

3 

13- 

66 

9 

12- 

66 

6 

15- 

m 

0 

11 

N, 

0 

3 

N, 

1 
0 

N. 

0 
0 

WNW, 

0 
0 

NNWj 

N, 

NE3 

SW, 

N, 

NNW, 


18 
17 
22 
21 
22 
22 
25 
20 
ny  19 
ny  I  20 
22 


2 


19 
21 
21 


o 

5 

9 

8 

10 

13 

15 

12 

8 

12 


13 


Ausztria 


68-3 

17- 

70-1 

14- 

68-2 

13- 

64-5 

12- 

69-8 

14- 

69-5 

15- 

66-9 

15- 

68-2 

16- 

65-5 

20- 

NNW, 


0    WNW, 


NB, 
NE, 


Wien  ...  ... 

Prag    

Krakau 
Lemberg    ... 
Feldkirch  ... 
Innsbruck  ... 
Klagenfurt 

Pola     

Lesina 


70 

0  1  14-3 

= 

21  1 

71 

2  !  12-2 

0 

20  i 

69 

7  i  11-4 

WSWi 

0 

19  1 

66 

3  1  11-5 

NNW3 

0 

17  1 

69 

0  1  14-3 

0 

24  j 

72 

1  1  9-8 

. 

0 

24 

69 

1  i  12-8 

NBi 

3 

22  1 

69 

3  '  17-7 

0 

23  i 

67-2  !  20-5 

NE3 

0 

25  1 

11 

10 

8 
8 
10 
8 
10 
12 
19 


Némietország 


17-6 
14- 1 
12-4 
9-9 
17-0 
11-4 
15-7 
16-8 
10-6 
15  5 


N. 

NW, 

WNWj 

NW, 

N, 

W, 

sw, 

NE, 
W, 


Hamburg 

Swinemünde  .. 
Neubahrwasser 

Memel 

Berlin 

Skagen      

Borkum     ...  .. 

Aachen      

Hannover  

Kaiserslautern 


69 

9 

16- 

69 

3 

16- 

68 

0  14- 

66 

8  12- 

70 

7  16- 

64 

7  10- 

70 

0 

17- 

69 

7 

16- 

68 

6 

10- 

70-4  1  13- 

i-6 
i-6 
.3 
!-8 
í-5 
1-9 
'•6 
1-5 
)0 
1-2 


wsw, 

wsw^ 

WNW, 

WSW, 

SWj 

w, 

SBj 
SW, 


3 

! 

3 

4 

1 

0 

1 

0 

1 

ny 

0 

•  ! 

23 


Jerpjzei :  Minden  levegönyomási  adat  úgy  a  táblázatokban,  mint  a  térképeken  a  tengrer  szinére   ós  a  45  széles- 
ségi fokra  van  redukálva. 


aldffiárásii  clMihez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Tegnap  este 


Le- 

vegö- 

nyo- 

más 


Hő- 
mér- 
séklet 


(1-4) 


Állomás 


Ma  reggel 


Le-    I    tjx 


mm. 


Co 


Szél- 
irány 
és  erő 

(1-10) 


Fel- 
hő- 
zet 

(1-4) 


Előző  24  órai 


Csa- 
pa- 
dék 


mm. 


max.mm. 


Francziaország  és  Svájcz 


69 

1 

15 

6 

0 

66 

5 

21 

0 

NNWa 

^ 

65 

0 

25 

0 

ENBg 

Ü 

63 

2 

22 

6 

ENEg 

1 

66 

3 

19 

9 

NE3 

0 

67 

5 

19 

4 

0 

65 

3 

22 

3 

NNB^ 

0 

68 

0 

23 

0 

ENE3 

0 

68-8 

16-8 

ENE, 

Zürich 

Brest  (St.  Mathieu)  ... 

Ile  d'Aix   ...  .._. 

Biarritz     

Perpignan ... 

Nice    ...  ._ 

Clermont ... 

Paris ...  ... 

Grisnez      ...  ._  


69 

9 

66 

0 

65 

6 

65 

4 

65 

8 

69 

4 

67 

4 

68 

1 

68 

2 

Eo 
ESE2 
SE3 

NE, 

E3 
SE, 


Ang-olország 


62-7 

12- 

67-1 

18- 

67-6 

11- 

68-8 

12- 

68-8 

18- 

wsw, 

NB3 

WSWg 
ENE> 


Stornoway      

Malin-Head     ...  ... 

Shields      ...  ...  ... 

Scilly  (St.  Mai-y's)... 

Valencia    

Portland-Bill  ...  ... 


65-3 

10-0 

WSWj 

2 

1 

69-1 

12-8 

W, 

3 

. 

66-6 

18-0 

NE3 

zz= 

68-6 

8-9 

2 

ny 

67-3 

15-0 

ENEg 

2 

• 

62-3 
62-8 
64-3 
64  0 
62-5 


Norvégia  és  Svédország 


SSE, 


Bodő    ...  ...  ... 

Christiansund... 
Scudenes  ...  ... 

Stockholm...  ... 

Hernősand 


59-8 

5- 

601 

10- 

66-9 

9- 

61-8 

14- 

60-2 

8- 

El 

sw. 


Olaszország 


1 

20- 

•5 

20- 

•8 

16- 

•6 

20- 

•0 

17- 

•8 

19- 

•4 

17- 

•4 

25- 

■6 

15- 

• 

0 

NE3 

0 

NW, 

Ü 

NW4 

Ü 

sw, 

0 

NE3 

WNW^ 

NW, 

S3 

0 
0 
0 
0 

Torino  ... 
Firenze 
Pesaro . .. 
Livorno 
Roma  ... 
Napoli  .. 
Brindisi 
Cagliari 
Palermo 


69-5 

18 

5 

69-4 

17 

6 

— 

15 

5 

69-0 

20 

0 

67-4 

16 

0 

67-0 

18 

1 

66-6 

16 

4 

67-6 

16 

5 

66-5 

19 

2 

SW3 
ENE3 

N3 

NNB, 
WNW^ 

NW3 
S, 


Jegyzet:  Minden  levegőnyomási  adat  úgy  a  táblázatokban,  mint  a  térképeken  a  tenger  színére  és  a  45  széles- 
ségi fokra  van  redukálva. 


Tegnap  este 


Le- 


vegő- 


más 
mm. 


Hő- 


Szél- 

mér-  !  iráuy 

^^^'     séklet  í  és  erő 


Co       (1-10) 


Fel- 
hő- 
zet 

(1-4) 


Állomás 


Ma  reggel 


Le- 


nyo- 
más 
mm. 


Hő- 
mér- 
séklet 

Co 


Szél- 
irány 
és  erő 

(1-10) 


Fel- 
hő- 
zet 


Előző  24  órai 


Csa- 
pa- 
dók 


^1-4)  mm. 


Hömórs. 


max.i  mm 


Oroszország 


56-9 

8-0 

NW, 

2 

53-0 

30 

WSWj 

4 

54-8 

11-0 

SSW3 

4 

58-9 

9-9 

w, 

4 

60-9 

111 

NW3 

0 

64-6 

9-6 

N, 

0 

63-9 

120 

NWj 

2 

66-9 

13-6 

N, 

0 

63-6 

11-9 

NNW, 

1 

58-6 

16- 1 

SSE^ 

0 

59-9 

12-9 

NW, 

• 

62-4 

12-6 

No 

4 

56-9 

J6-5 

Nt 

• 

56-8 

16-9 

ENEo 

1 

60-3 

14-8 

NNW3 

2 

57-5 

16-7 

ENE, 

4 

56- 1 

16-0 

SSWo 

4 

Uleaborg   ._ 

Kern 

Arkhangelsk ._ 

Kargopol .. 

St.  Petersbourg    

Helsingfors     

Reval _.  „ 

Riga - 

Vilna   _ 

Varsó vie ._ 

Pinsk 

Smolensk _. 

Moscou •._ 

Kiev 

Nemertschi     

Elisabetgrad   .. 

Charkow  

Kichinev   .. 

Odessa...   .. 

Sewastopol     ...  ...  .. 


59-4 

9-1 

SB, 

3 

Ö7-5 

6-0 

NNW^ 

4 

, 

55-7 

8  9 

WNW3 

3 

1 

57-0 

9-4 

WNWg 

• 

5 

60-9 

10-6 

WNW, 

0 

, 

62-7 

11-8 

NW3 

0 

2 

63  9 

10-8 

WNWo 

0 

. 

660 

14-2 

NNWo 

1 

, 

66-3 

10-0 

NWj 

0 

, 

68-9 

11-3 

NNWi 

0 

, 

65-5 

10-8 

NNWj 

1 

• 

56-8 

14-6 

SSEo 

0 

60-1 

12-0 

NW, 

2 

1 

63-5 

120 

N, 

0 

, 

56-9 

13-5 

NWj 

• 

ny 

55-4 

16-5 

Eo 

4 

61-4 

12-7 

NNW3 

2 

. 

58-3 

14-3 

N, 

4 

, 

55-3 

14-8 

« 

4 

66-8 
65-9 


60-5 

61-3 

60- 

59- 

59- 

57- 

63- 


Balkán    államok 


11 

0 

14 

8 

14 

3 

14 

8 

16 

4 

17 

8 

16 

8 

19 

4 

13 

6 

4 

N, 

4 

4 

NE, 

3 

NE, 

2 

WNWj 

3 

N., 

4 

NNWj 

3 

WNWj 

4 

Serajevo  ...  .. 
Belgrád     ...  .. 

Vranja 

Bucuresci  .  .. 
Corabia  ...  .. 
Giurgiu  ...  . 
Braila  ...  ...  .. 

Galati .. 

Sulina 

Sofla    

Constantinople 

Andros . 

Corfu   

Athén  

Patras  .    ...  .. 


67-4 
67-7 

63-7 
65' 5 
63-6 
62-2 
61-7 
58  6 
65-2 


9-2 
14-4 


NNWj 
SW3 

NWg 

NW, 

NNW, 

WNWj 


1 

1 

17 

2 

22 


15 
20 

25 
23 
23 
26 
24 
24 
19 


7 
10 

13 
IH 
12 
13 
11 
13 
10 


Jeyyeet :  Minden  levegönycmási  adat  úgy  a  táblázatokban,  mint  a  térképeken  a  teuger  szinére  és  a  45  széles- 
ségi fokra  van  redukálva. 


Az  izobár  vonalak  azon  helyeket  kötik  össze,  ahol  a  levegőnyomás  egyenlő. 
Az  állomásokhoz  írt  számok  a  reggeli  hőmérsékletet  jelentik  C«-ban. 


Az  elmúlt  nap  időjárásának 
átnézete : 

A  középeurópai  maximum  hatása  ki- 
terjed a  szélső  északi  ós  keleti  részek 
kivételével  egész  Európára,  ahol  ennek 
következtében  túlnyomóan  derült  és  szá- 
raz idő  uralkodik.  A  hőmérséklet  emel- 
kedőben van. 


Prognózis  a  következő  24  órára : 

További   hőemelkedéssel   száraz  idő 
várható. 

(Sürgöny-prog. :  Melegebb,  száraz.) 


r 

időőrzák 


467     — 


Időjárás 


részének  gyorsabb  vagy  lassúbb  mozgása,  ez  az 
abszolút  tempó.  (L.  Hangjegyek  és  Tetnpo). 

Időérzék,  lélektani  fogalom,  az  a  képességünk, 
juelynól  fogva  valamely  idő  hosszát  közvetetlenül 
(óra  nélkül)  más  időhosszal  össze  tudjuk  hason- 
lítani ós  a  két  időt  egymással  egyenlőnek  vagy 
egyenlőtlennek  mondani.  Az  objektív  időmérés 
ezen  az  I.-en  alapszik,  mert  az  objektív  idő- 
mérés csak  egyenletes  mozgás  alapján  történik, 
azt  pedig,  hogy  a  mozgás  egyenletes,  az  I.  alapján 
mondhatjuk.  Hogy  ez  az  I.  épenséggel  nem  csal- 
hatatlan, mindenki  abból  a  saját  tapasztalatából 
tudja,  hogy  némelykor  az,  idő  repülni,  máskor 
pedig  megállani  látszik.  Általában  az  unalom 
meghosszabbítja  számunkra  az  időt;  hasonlókép 
a  várakozás ;  ha  mulatunk,  ha  nem  gondolunk  az 
idővel,  ha  az  események  kergetik  egjTnást,  az 
idő  rövidnek  tetszik.  Az  emlékezetben  megfor- 
dítva történik;  az  üres,  unalmas  idő  az  emlé- 
kezetben összezsugorodik,  az  eseményes  kitágul ; 
új  benyomások  sokasága  esetében  elcsodálkozunk, 
hogy  csak  egy-két  napig  vagyunk  pl.  valamely  új 
helyen,  az  egyhangú  élet  azután  éveket  is  össze- 
lapít. Van  idöküszöb.  az  az  időköz,  amelynél  ki- 
sebb nem  ad  módot  az  érzetek  széjjeltartására. 
Ezt  kísérletileg  próbálták  megállapítani  és  úgy 
találták,  hogy  az  a  különböző  érzékszerveknél  kü- 
lönböző (haUás :  O'OIG,  tapintás 0027, látás 0-043 
mp.).  Az  1.  fejlődése  főleg  az  utánérzettől  függ, 
úgy  hogy  utánérzet  és  I.  szorosan  kapcsolatosak. 
V.  ö.  Vierordt,  Der  Zeitsinn ;  Münsterberg,  Bei- 
trage  zur  expeilmentellen  Psychologie  (2  fíizet, 
Freiburg  1889). 

Időfelosztás  (geológiai),  1.  Földtan. 

Időgolyó  (ang.  time-ball),  1—2  m.  átmérőjű  fo- 
nott gömb,  melyet  magas  árbocon  elhelyezve  bizo- 
nyos pontos  időben  (rendesen  a  középdélben)  onnan 
leejtenek,  hogy  így  az  órákat  ellenőrizni  lehessen. 
Először  1833.  alkalmazták  a  greenwichi  csillag- 
vizsgálón és  használata  nemsokára  aztán  Anglia 
minden  fontosabb  kikötőjére  kiterjedt,  sőt  más 
országokban  is  használják,  így  pl .  Németországban 
Kuxhavenben  és  Swinemündóben  vannak  l.-k. 

Időhatározó,  1.  Határozó. 

Időjárás  (1.  a  mellékletet).  A  levegő  mindenkori 
állapotát  az  I.  szóval  szoktuk  kifejezni  s  midőn 
száraz  v.  nedves,  meleg  v.  hideg  I.-ról  beszélünk,  a 
levegő  állapotának  egy-egy  fontosabb  tulajdonsá- 
gát használjuk  az  I.  jellemzésére,  azon  hatás  sze- 
rint, melyet  a  szerves  életre  gyakorol.  Valóságban 
az  I.  felette  bonyolult  dolog,  melyet  —  hogy  kellő- 
képen megérthessük  —  részletjelenségekre  kell 
bontanunk ;  Uyenek  a  szerves  élet  szempontjából : 
a  hőmérséklet,  a  csapadék,  a  szél,  a  légköri  ned- 
vesség, a  felhőzet,  a  verőfény,  a  légnyomás  stb. 
Ezek  a  részletjelenségek,  másképen  meteorológiai 
elemek  a  maguk  összességében  alkotják  az  I.-t  és 
amint  sokféleképen  változnak,  okozói  lesznek  a 
különböző  l.-i  viszonyoknak.  Az  egyes  elemek 
nem  függetlenek  egymástól  és  az  I.-i  tanulmá- 
nyok egyik  főcélja,  megállapítani  a  meteoroló- 
giai elemek  cserehatásait.  Tudvalevőleg  a  szél 
az,  mely  bizonyos  I.-i  viszonyokat  visz  át  egyik 
helyi-ől  a  másikra ;  másrészt  pedig  érthető,  hogy 
a  szél  nem  egyéb,  mmt  következménye  a  levegő- 
egyensúly megzavarodásának,  vagyis  a  légáram- 


lás a  légnyomás  egyenlőtlen  eloszlásából  ered, 
mely  utóbbi  megint  visszavezethető  arra,  hogy 
a  levegő  a  Föld  más-más  részein  különbözöképen 
melegedik  fel.  Az  1.  bonyolult  problémáját  tehát 
elméletileg  a  következőképen  oldhatjuk  meg :  a) 
meghatározandók  a  légkör  pontos  hőmérsékleti 
viszonyai  a  Föld  mmden  pontjára  nézve ;  b)  ebből 
ismét  megállapítandók  a  légnyomás  eloszlása  ós 
annak  időbeU  változásai ;  c)  mire  ennek  követ- 
kezményeként az  I.-i  viszonyok  volnának  meg- 
fejtendők.  A  gyakorlatban  a  meteorológiai  ele- 
mek kölcsönös  hatását  az  észlelési  anyag  mód- 
szeres feldolgozása  által  akarják  kideríteni.  Így 
régebben  az  ú.  n.  szélrózsákkal  határozták  meg, 
hogy  különböző  szélirányoknál  milyen  az  I.  Ujab- 
ban kiderült,  hogy  a  szélrózsák  módszere  a  szi- 
gorú kutatásra  nem  alkalmas,  mert  ugyanazon 
széliránynak  még  egyazon  évszakban  is  más  lehet 
a  hatása,  aszerint,  amint  a  szól  barométeres  mini- 
mumhoz vagy  maximumhoz  tartozik,  mert  mind- 
két esetben  a  szél  eredete  más-más  helyen  kere- 
sendő.Csak  amióta  tekintettel  vannak  a  légnyomás 
eloszlására  és  amióta  felismerték  a  barométeres 
maximumok  és  minimumok  fontosságát,  sikerült 
az  1.  lényegébe  jobban  behatolni  ós  az  összefüg- 
gést a  légnyomás,  szél  és  a  többi  elemek  között 
megtalálni  (l.  Depresszió,  Ciklon).  A  maximum  és 
minimum  elhelyezkedése  igen  fontos,  mert  a  lég- 
nyomás bizonyos  sajátos  eloszlásának  (l.^tiptis) 
megfelel  az  I.  egy  bizonyos  neme.  Az  I.-i  viszonyo- 
kat a  meteorológiai  állomásokon  szokás  arra  alkal- 
mas műszerekkel  megfigyelni  és  a  megfigyelési 
adatokat  feljegyezni.  A  megfigyelési  anyag  egy- 
részt megadja  valamely  hely  I.-i  történetét,  más- 
részt pedig  alapul  szolgál  a  Föld  éghajlati  viszonyai- 
nak kipuhatolására  (l.  Éghajlat,  Meteorológia),  ki 
l.  ismeretének  gyakorlati  fontossága  újabb  időben 
arra  késztette  a  meteorológiai  intézeteket,  hogy 
naponta  I.-i  jelentést  adjanak  ki.  Az  adatok  gyors 
beszerzése  céljából  az  egyes  meteorológiai  közpon- 
tok csereviszonyban  állnak  és  hálózataiknak  ada- 
tait telegráf  útján  közlik  egymással.  így  fejlődött 
az  I.-i  telegráfia,  melynél  nemzetközileg  megálla- 
pított szkóinák  szerint  számjegyekben  (chiffre-ek- 
ben)  szerkesztik  az  I.-i  táviratokat.  A  budapesti 
meteorológiai  intézet  jelenleg  két  I.-i  jelentést  ad 
ki.  Az  egyik  a  hazai,  a  másik  az  európai  I.-ról  ad 
tájékoztató  képet  a  meteorológiai  adatok  táblázat- 
szerű összefoglalásával  és  térképen  való  feltün- 
tetésével, így  a  hazai  jelentéshez  mellékelt  két 
kis  térkép  az  előző  24  órában  lehullott  csapadék- 
nak és  a  reggeli  hőmérsékletnek  eloszlását  mu- 
tatja; az  elmúlt  nap  I.-ának  lefolyását  rövid 
áttekintés  ismerteti.A  másik,  nemzetközi  jelentés- 
hez csatolt  térkép  az  európai  I.-i  helyzetet  szem- 
lélteti (szinoptikus  térkép).  A  légnyomás  eloszlá- 
sát ábrázoló  görbék  —  izobárok  —  5  mm.-enként 
vannak  meghúzva,  a  szél  iránya  és  ereje,  a  fel- 
hőzetnagysága, a  csapadék  nemzetközileg  elfoga- 
dott jelekkel  vannak  megjelölve,  a  hőmérséklet 
pedig  egész  számokkal.  Egy  kisebb  térkép  az  előző 
est  izobárjait  tünteti  fel.  E  jelentés  szöveges  része 
végül  az  európai  I.-i  helyzet  rövid  vázolását  és  a 
következő  24  órára  kiadott  időprognózist  tartal- 
mazza. Az  időjárási  jelentést  kivonatban  a  fővá- 
rosi lapok  is  közzéteszik. 

30' 


Időjárás 


468 


Időjelzős 


Időjárás,  Az,  meteorológiai  liavi  folyóirat,  a 
m.  kir.  meteorológiai  intézet  tisztviselökarának 
közremúködóeével  és  az  intézet  támogatásával 
szerkeszti  ós  kiadja  Héjas  Endre  meteorológiai 
intézeti  adjunktus,  megindult  1897-ben. 

Időjárási  jelentés,  1.  Időjárás. 

Időjárási  oszlop  a.  m.  időjelző  oszlop  (1.  o.)- 

Időjárási  szabályok,  a  tapasztalásból  vagy  a 


reánk  maradt,  de  kétes  értékű,  ilyenek :  bizonyos 
testi  fájdalmak  fokozódása,  csatornák  bűzlése,  né- 
mely állat  viselkedése  (leveli  béka,  fecske,  stb.). 
Időjelzés.  Az  I.  modern  módszerei  közül  leg- 
régibb a  vezetékes  telegrafiJuis  úton  való  közzó- 
adás,  amely  az  egyes  országokban  leginkább  el  is 
terjedt.  Egyes  nagyobb  városokban  telefon  útján 
is  közlik  az  időt.  igy  pl.  Budapesten  a  Telefon- 


1.  ábra.  Az  óraidőjelzések  kiadásának  módja. 


néphitből  merített  és  a  bekövetkezendő  időjárásra 
vonatkozó  mondások  (parasztrogulák),  melyek 
sokszor  tudományosan  megokolhatok,  máskor 
pedig  babonaságon  alapulnak.  így  ismeretes  az  a 
szabály,  hogy  ha  Medárd  napján  esik,  akkor  az 
eső  4Q  napig  tart.  Vagy  a  hírhedt  fagyos  szentek 
hatásáról  elterjedt  hiedelem.  Egyes  tájakon  a 
népköltészet  versekbe  foglalta  az  l.-at,  nem  ritkán 
tréfás  tartalommal. 

Időjárási  típus,  1.  Időjárás- 

Időjárási  választó,  oly  magas  hegylánc,  mely- 
nek két  oldalán  egymástól  lényegesen  elütő  ég- 
hajlati viszonyok  uralkodnak.  A  hegység  mint 
éghajlati  tényező  sokféleképen  nyilvánul,  egy- 
részt a  szelek  ellen  természetes  védelmet  nyújt 
és  bizonyos  mértókig  a  levegő  cirkulációját  aka- 
dályozza, másrészt  az  eső  eloszlására  is  van  ha- 
tása. Az  I.  feltűnő  példáját  adja  az  Alpok  hatal- 
mas hegylánca,  midőn  a  Gotthard-,Brenner-  vagy 
Sünplon-szoros  áthágása  után  a  középeurópai 
éghajlatból  hirtelen  az  olasz  éghajlat  alá  kerü- 
lünk. Hazánk  éghajlatában  a  Kárpátoknak  jut 
hasonló  szerepük,  de  azt  eddig  rendesen  túlbe- 
csülték, mert  az  egész  hegylánc  csekély  magas- 
sága és  aránylag  csekély  szélessége  gyökeres  kü- 
lönbségeket kizár.  A  déli  lejtőknek  kedvezőbb  a 
helyzetük  a  nagyobb  napsugárzás  folytán,  de  az 
északi  szelek  elleni  védelem  csak  nagyon  kis  tá- 
volságra szorítkozik.  Télen  bizonyos  időjárási 
helyzetben  meggátolják  ugyan  a  zordabb  levegő- 
nek északról  való  beáramlását,  másrészt  azonban 
az  alföldi  medence  részére  a  hidegség  forrásává 
lesznek,  mert  a  hegység  belső  oldalán  lehűlt  lég- 
tömegek csendes  időben  súlyuknál  fogva  víz  mód- 
jára lefelé  gördülnek. 

Idöjárástan,  1.  Meteorológia. 

Idöjel,  amiből  időváltozásra  következtetni  le- 
het. Szabadban  élő  emberek  (tengerészek,  pász- 
torok) a  felhők  alakjából  és  vonulásából,  a  szél 
fordulásából,  a  levegő  átlátszóságából  jósolnak 
időváltozást.  Van  sok  1.,  mely  hagyományszerüen 


Hírmondó  adja  meg  az  L-t ;  Hamburgban  egyes 
előfizetők  összeköttetésben  vannak  a  hamburgi 
csillagvizsgáló  intézettel,  amelynek  vezetékéből 
automatikusan  haladnak  ki  a  telefonjelek,  úgy, 
hogy  ennek  segélyével  az  idő  percnyi  pontosság- 
gal megállapítható. 

Újabb  időben  a  drótnélküli  telegráf  űtián  való 
időjelzés  terjed  és 
erre  vonatkozólag 
a  nemzetközi  óra- 
idő-konferencia 
hozott  egyöntetű 
megállapodáso- 
kat. A  nagy  világ- 
állomások jegyzé- 
két alább  látjuk. 
A  jegyzékben  az 
idő  a  greenwichi 
délkör  szerint  van 
kitüntetve,  amely 
a  magyarországi 
időhöz  képest  1 
órával  késik ;  a 
nap  a  nemzetközi 
megállapodás  sze- 
rint nem  kétszer 
12,  hanem  egy- 
szer 24  órára  van 
beosztva. 

Az  óraidőt  jelző  drótnélküli  telegráf-állomások 
jegyzéke : 

Paris  .. - 0  (éjfél) 

San  Pernando  (Brazüia) 2 

Ariing  ton  (Északamerikai  Egy  .-Államok  3 

Mogadiscio  (Szomáliák  földje)    4 

Manilla    - - 4 

Timbuktu _ - 6 

Paris _ - -  —  10 

Norddeich      - 12  (dél) 

San  Fernando  (Brazília)    16 

Arlington  (Északamerikai  Egy  .-Államok)  17 

Masszauah  (Eritrea)     18 

San  Francisco  20 

Norddeich     _  - 22 


2.  ábra.    Az   óraidöjelző   drótnélküli 
telegráf  vevőkészüléke. 


Időjelzés 


469 


Időjöslás 


A  mellékelt  1.  ábra  mutatja,  hogy  az  óra- 
l.-eket  hogyan  adják  ki  az  egyes  állomásoknak, 
a  2.  ábra  a  készülék  rajza. 

A  körlapok  a  drótnélktUi  telegráf  óraidöjelzö 
jeleinek  vázlatos  rajzát  tüntetik  föl.  A  rajz  sze- 
rint az  57.  perctől  kezdve  az  57.  perc  első  má- 
sodpercében 1  vonás,  második  másodpercében  2 
pont,  harmadik  másodpercében  1  vonás,  ne- 
gyedik másodpercében  2  pont,  ötödik  másod- 
percében 1  vonás  és  így  tovább  folytatólagosan 
adódnak  ezek  a  jelek,  egészen  az  50-ik  másod- 
percig. Az  50— 55."-ig  csend,  az  57— 58."-ig  1  vo- 
nás, az  58— 59."-ig  csend  van,  az  59— 60."-ig  1 
vonás  adódik.  Az  57-ik  perc  mintegy  felhívójelűl 
.szolgál,  az  58.  és  59.  perc  után  lefolyó  jelzést 
eléggé  megmagyarázza  a  rajz.  Mindegyik  állo- 
más az  óra-I.-t  2500  hullámhosszal  adja  meg.  A 
modem  drótnélktlli  állomások  általában  zenei 
hangon  adják  a  jeleket.  A  hang  magassága  olyan 


H.  ábra.  Drótnélküli  telefrráf  felfogó  ^állomásának 
antennája  (Hannover). 

magasra  választandó,  hogy  a  légköri  zavarok  mi- 
nél kisebb  befolyást  gyakoroljanak  a  vevésre.  A 
vevőkészülékek  úgy  vannak  szerkesztve,  hogy 
egyedül  csakis  a  legközelebbi  óraidöjelzö  tele- 
gráf-állomás jelére  szólalnak  meg,  ennek  folytán 
más  fajta  hangokat  nem  is  vehetnek  fel  és  így 
különösen  a  háborús  időkben  leadott  titkos  távira- 
tok az  óraidőjelző  vevőállomások  által  nem  ve- 
hetők fel.  A  3.  ábra  mutatja  egy  ilyen  óraidő- 
jelző állomás  felfogó  antennáját. 

I.  a  tengerészetben.  I.  van  berendezve  a  legtöbb 
nagy  kikötőben,  abból  a  célból,  hogy  az  ott  időző 
hajók,  különösen  mielőtt  ismét  tengerre  szálhiak, 
kronométereik  «állásáty>  a  greenwichi  első  vagy 
kezdődélkör  (közép-)idejóvel  szemben,  valamint  a 
kronométerek  vmenetéty>  is  meghatározhassák. 
«Állás»  alatt  értendő  a  kronomét«r-mutatta  idő 
és  a  greenwichi  idő  közti  különbözet,  amely  pozi- 
^^^  (+)>  ha  a  kronométer  szerinti  időköz  hozzá- 
adandó, ellenkező  esetben  negatív  (— ).  «Menet»- 


nek  nevezik  a  kronométer  állásának  napi  válto- 
zását, moly  szintén  lehet  pozitív  v.  negatív.  Az 
állást  akkép  lehet  I.  úljján  megállapítani,  hogy 
meghatározott  greenwichi  időpontokban  —  több- 
nyire greenwichi  déli  12  órakor  —  a  parton  bizo- 
nyos jól  látható  jelek  adatnak;  ha  ugyanazon 
pillanatban  pontosan  megállapíttatik,  mennyi  időt 
mutat  a  kronométer,  akkor  a  kettő  közti  különbö- 
zet az  állás.  Ha  az  állás  több  egymásra  következő 
napon  megállapíttatik,  akkor  az  állás  napi  válto- 
zását vagyis  menetét  ki  lehet  számítani.  Az  L-re 
szolgáló  készülékek  különfélék.  A  legelterjedtebb 
az  időjelző  gömb  (ném.  Zeítball),  mely  egy  fel  ós 
alá  mozgatható,  többnyire  fekete  gömbből  áll,vala- 
mely  oszlop,  torony  v.  más  kimagasló  építmény 
felett  akkép  alkalmazva,  hogy  a  felvont  helyzet- 
ből az  L-t  szabályozó  csillagvizsgálóról  v.  más 
megfigyelő  állomásról  villamos  úton  pontosan 
az  előre  meghatározott  időpontokban  kikapcsol- 
ható, amikor  is  egy  ruganyos  ütközőre  leesik  ; 
a  leesés  kezdete  a  jelzett  időpont.  Vannak  (Hol- 
landiában és  Belgiumban)  jelzőcsapók  is  (ném. 
Zeitklappen),  ezek  vasrácsműből  készült  kerek 
korongok,  melyek  állandóan  függélyesen  állanak, 
az  I.  pillanatában  azonban  vízszintes  helyzetbe 
csapódnak  le.  Akusztikai  eszközök  (pl.  ágyúlövés, 
sípolás)  kevésbbé  alkalmasak  a  pontos  I.-re,  mert 
a  hang  viszonylag  lassan  terjed  és  a  terjedés 
gyorsasága  a  légkör  állapotától  is  függ.  Mégis 
számos  kikötőben  többnyire  a  delet  egy  ágyúlö- 
vés jelzi,  ami  azonban  csak  a  közönséges  hajó- 
órák igazítására  szolgál.  Újabban  a  drótnélküli 
telegráfiát  is  felhasználják  az  l.-re,  amennyiben 
1911  március  hava  óta  a  párisi  obszervatórium 
naponta  hat  általánosan  ismertetett  greenwichi 
időpontban  drótnélküli  távirójelzéseket  ad,  me- 
lyeket az  Atlanti-óceánon  időző  oly  hajók,  melyek 
e  telegráflára  be  vannak  rendezve,  felhasznál- 
hatnak kronométerállásuk  ellenőrzésére.  Azon 
kikötők,  melyek  I.-re  be  vannak  rendezve,  a  vilá- 
gító tüzek  stb.  jegyzékében,  valamint  a  hajózási 
kézikönyvekben  fel  vannak  sorolva. 

Időjelző  oszlop  nyilvános  helyeken  szokott 
állani  és  arra  szolgál,  hogy  az  érdeklődő  közön- 
séget az  időjárásról  tájékoztassa.  Ehhez  képest 
az  I.-on  sokféle  meteorológiai  műszer  van  felál- 
lítva, a  levegő  nyomásának,  hőmérsékletének  s 
nedvességének  a  mérésére,  azonkívül  rajta  van- 
nak kifüggesztve  a  meteorológiai  központi  inté- 
zetek időjárási  jelentései  is,  melyek  a  prognózist 
és  számos  európai  város  időjárási  adatait  közlik. 
Sok  helyütt  az  l.-on  önműködő  műszerek  is  jár- 
nak és  rendszerint  van  rajta  pontosan  járó  óra  is, 
mely  szerint  a  lakosok  zsebóráikat  igazítják. 

Időjóslás  (prognosztika).  Igen  régi  törekvése 
az  emberiségnek  a  bekövetkezendő  időjárásnak 
a  megjóslása.  Az  ó-kori  népek 'az  istenekhez  fo- 
hászkodtak kedvező  szélért  hajóik  számára,  vagy 
esőért,  ha  vetéseiket  a  szárazság  pusztította.  A 
középkorban  a  jövendő  időjárást  a  csillagokból  ol- 
vasták ki  az  asztrológia  módjára.  Az  a  vélemény, 
hogy  a  hold  szabályozza  időjárásunkat,  az  új-kor- 
ban is  uralkodott,  sőt  tanult  embereknél  is  találko- 
zunk vele.  így  a  Falb-féle  kritikus  napok  szintén 
a  hold  fázisain  alapulnak.  Mai  álláspontján  a 
meteorológia  a  Hold  hatását  a  légkörre  oly  mini- 


Időjósiás 


—    470     - 


Időjósló  növény 


malisnak  tartja,  hogy  az  az  időjárásban  egyálta- 
lán alig  mutatható  ki.  Az  a  módszer,  melyet  a 
gyakorlati  meteorológia  proffnosztikai  célra  jelen- 
leg alkalmaz,  az  utolsó  2—3  évtizedben  fejlődött 
ki.  Voltaképen  azon  a  megfigyelésen  alapul, 
hogy  az  időjárás  egy  bizonyos  helyen  nem  füg- 
getlen a  környezet  időjárásától,  hogy  az  időjárás 
vándorol  a  maga  sajátosságaival  együtt,  helyről- 
helyre.  Az  időprognózis  problémája  a  kö vetkező 
két  feladatra  bontható :  a)  Ha  nagyobb  területről, 
egy  egész  földrészről,  ismerjük  a  meteorológiai 
elemek  eloszlását,  vagyis  az  időjárási  helyzetet, 
meg  lehet-e  állapítani  bizonyos  összefüggést  az 
időjárási  helyzet  és  az  egyes  területek  tényleges 
időjárása  között  ?  b)  Lehet-e  egyik  időjárási  hely- 
zetből az  új  keletkező  helyzetre  következtetni  ? 

Az  első  feladat  megoldása  könnyebb,  mint  a  má- 
sodiké. A  tapasztalás  u.  i.  igazolja,  hogy  az  idöjá- 
rásbeli  helyzet  egy  bizonyos  nemének  (az  időjárási 
típusnak)  mindig  megfelel  az  időjárásnak  egy  bi- 
zonyos neme,  hogy  valahányszor  a  meteorológiai 
elemek  bizonyos  módon  eloszolnak,  mindannyi- 
szor valamely  helyen  ugyanazon  időjárási  viszo- 
nyok következnek  be.  Prognosztikai  szempont- 
ból legfontosabb  a  légnyomás  eloszlásának  is- 
merete, mert  annak  következménye  a  szél,  mely 
az  időjárási  állapotok  leghathatósabb  továbbter- 
jesztője ;  ismerni  kell  továbbá,  hogy  a  szelekkel 
más-más  évszakban  milyen  időjárási  tulajdonsá- 
gok járnak  együtt  és  ismerni  kell  végre  a  föld- 
rajzi fekvésből  eredő  helyi  hatásokat,  melyek  az 
általános  időjárási  jelleget  módosítják.  Röviden 
mondhatjuk,  hogy  az  izobárok  iránya  és  alakja, 
a  barométeres  maximimiok  és  minimumok  elhe- 
lyezkedése és  nagysága  típusokat  alkotnak,  me- 
lyeknek határozott  időjárási  viszonyok  felelnek 
meg.Sokkalnehezebb  megmondani,hogy  egyik  idő- 
járási helyzetből  milyen  másik  helyzet  fejlődik, 
ami  pedig  a  prognosztikának  második  lényeges 
feladata,  mert  ha  a  jövő  helyzetet  tudnánk  (a  hozzá 
tartozó  időjárást  ismertnek  tételezve  fel),  biztos 
prognózist  adhatnánk.  Hogy  célt  érjünk,  vizsgál- 
nunk kell  az  egynemű  helyzetek  átalakulásait. 
Van  Bebber  a  depressziók  vonulási  irányát  vette 
vizsgálódásainak  alapjául  és  meghatározta,  hogy 
a  téli  és  nyári  félévben  milyen  körülmények  között 
szoktak  a  depressziók  bizonyos  irányban  tova- 
haladni. Ó  az  Európában  leggyakrabban  előfor- 
duló minimimioknak  5  föútját  különbözteti  meg. 
Magyarország  időjárására  legfontosabbak  azok 
a  depressziók,  melyek  a  Földközi-tenger  nyugati 
medencéjéből  (a  Genovai-  és  Adriai-öbölből)  indul- 
nak ki  és  télen-nyáron  egyaránt  hatnak  hazánk 
időjárására.  Ha  meg  tudjuk  Ítélni,  hogy  valamely 
depresszió  merre  fog  vonulni,  akkor  meg  tud- 
juk mondani,  hogy  az  azt  jellemző  időjárási  álla- 
pot mely  tájakon  fog  bekövetkezni.  Európában 
a  depressziók  majdnem  kivétel  nélkül  nyugat- 
ról keletre  vonulnak,  még  pedig  nagyjában  azt 
lehet  állítani,  hogy  a  vonulási  irány  télen  inkább 
délkelet,  nyáron  ellenben  északkelet  felé  hajlik. 
Általában :  ha  a  minimum  centrumából  a  legsűrűbb 
izobárok  felé  egyenest  húzimk,  akkor  a  mini- 
mum erre  az  egyenesre  merőleges  irányban  halad 
tovább,  olyképen,  hogy  a  magas  légnyomás  tőle 
jobbra  fekszik  (Ley) :  a  minimum  útja  a  legerősebb 


szelek  irányába  esik  (Bebber).  Legsűrűbben  jön- 
nek a  minimumok  az  Atlanti- tenger  felől  és  Euró- 
pában legelőször  a  brit  szigetek  táján  jelent- 
keznek; mélységük,  intenzitásuk  és  gyorsasá- 
guk igen  különböző  ós  változik  az  évszakkal.  Át- 
lagos sebességük  27  km.  óránkint.  A  legmélyeb- 
bek a  tél  idejére  esnek,  amidőn  egyáltalán  az 
időjárási  típusok  a  nagy  nyomási  különbségek 
következtében  élesebbek.  Mivel  azonban  a  légnyo- 
más változásainak  törvényei  még  tökéletlenek  ós 
az  azokkal  járó  időjárási  változások  sincsenek  még 
pontosan  kiderítve,  a  prognózis  egyelőre  empirüí  us 
úton  halad  és  nem  is  tarthat  igényt  oly  szabatos- 
ságra, mint  a  csillagászat,  mely  valamely  csillag 
megjelenési  helyét  ós  idejét  kétségbevonhatatla- 
nul megjósolja.  Ekkora  megbízhatóságot  nem  is 
fog  elérni  soha.  Valószínűsége  megközelíti  a 
900/ű-ot. 

Gyakorlati  szempontból  az  1.-t  kétféle  irányban 
alkalmazzák.  Először  a  tengerparton,  mint  vi- 
harjelzést, hogy  a  hajósokat  és  halászokat  a 
közelgő  viharra  figyelmeztessék.  Másodszor  a  tne- 
zögazdaság  érdekében,,  ahol  a  szél  nem  olyan  fon- 
tos, mint  "a  légköri  csapadók  és  a  hőmérséklet, 
mivel  e  két  utóbbi  tényező  ismerete  a  mezőgaz- 
dasággal járó  munkák  okszerű  beosztásánál  igen 
hasznos.  Magyarországon  jelenleg  az  orsz.  meteo- 
rológiai intézet  ad  ki  prognózist.  1891.  az  intézet 
távirdát  kapott,  melyen  a  hazai  és  külföldi  meteo- 
rológiai állomások  időjárási  telegrammjait  veszi, 
1891  jún.  1.  óta  pedig  időjárási  (szinoptikus) 
térképet  (1.  Időjárás)  közöl,  melyen  a  követ- 
kező 24  órára  vonatkozó  prognózis  is  rajta  van. 
A  hírlapok  útján  terjesztett  prognózis  azonban 
későn  jutván  a  nagy  közönség  tudomására,  gya- 
korlatilag értékesíthető  nem  volt,  amiért  is  1892 
aug.  1.  óta  a  prognózis  mint  körözvény-telegramm 
terjesztetik  az  egész  országban.  A  meteorológiai 
intézet  ugyanis  mindennap  délben  adja  fel  a 
prognózist,  mely  azután  a  budapesti  érték-  és 
gabonatőzsde  árjegyzéseivel  kapcsolatban  az  ösz- 
szes  telegráfvonalakat  bejárja.  Egyes  távíró- 
állomások  azután  meg  vannak  bízva  azzal,  hogy 
a  prognózist  közszemlére  kitegyék.  E  célból  idő- 
jelzési  táblával  vannak  ellátva,  melyekre  azokat 
a  felírásokat  aggatják  ki,  amelyek  a  Budapest- 
ről érkezett  prognózisban  bennfoglaltatnak.  Min- 
den táblához  ugyanis  kifüggesztésre  alkalmas 
lemezkék  tartoznak,  melyeken  az  időjárást  jel- 
lemző kifejezések  rajta  vannak.  A  felírások  kö- 
rülbelül kimerítik  az  időjárás  tulajdonságait.  Je- 
lenleg több  mint  400  táviróhivatal  van  időjel- 
zési táblával  felszerelve.  Kérelmezheti  különben 
minden  község,  hol  táviróhivatal  van,  mivel  a 
prognózist,  tekintettel  a  közérdekre,  teljesen  in- 
gyen terjesztik. 

Időjósló  növény  (meteorvirág),  az  a  növény, 
amelyről  azt  hiszik,  hogy  leveleinek  helyzetvál- 
tozásával V.  virágjának  nyílásával  v.  záródásával 
azidőjárás  bekövetkező  változását  jelenti  be.  Volta- 
képen a  leveleknek  és  virágoknak  ez  a  helyzet- 
változása semmi  egyéb,  mint  a  már  bekövetke- 
zett levegőbeli  fény,  páratartalom  v.  hőmérsékleti 
változások  előidézte  mozgás,  niktinasztikus  moz- 
gás. Ilyen  pl.  a  körömvirág,  Calendula  pluvialis, 
a  tyúkhúr,  a  hajnalka,  a  varjúfű,  a  Csabaire  vi- 


Időköz 


471 


Időkülönbség 


rága.  A  nép  a  növények  egyéb  viselkedéséből  is 
következtet  az  időjárásra,  így  azt  tartja,  hogy  ha 
az  ökörfarkkóró  nyár  végével  sarjadzással  másod- 
ízben egész  a  hegyéig  végig  virágzik,  nagy  tél 
lesz. 

Időköz,  1.  Idézési  időköz,  Perfelvételi  időköz, 
Tárgyalási  időköz. 

időközi  jövedelmek  (proventtis  intercalares), 
az  egyházjogban  az  egyházi  javak  jövedelme, 
amely  azoknak  megüresedésétől  kezdve  újólagos 
betöltésükig  folyik  be.  E  jövedelmekre  több  helyen 
a  püspökök  s  oly  javadalmaknál,  melyeket  pápai 
kinevezés  útján  töltenek  be,  a  pápák  tartottak 
igényt.  Az  1.  hovafordltását  illetőleg  ma  sincs 
általános  érvényű  kánonjogi  rendelkezés.  A  jö- 
vedelem majd  a  székesegyházat,  majd  a  püspöki 
utódot  illeti,  majd  valamely  egyházi  alapba  fo- 
lyik ;  az  alsóbb  javadalmakéi  pedig  a  helyettes  ré- 
szére jániak.  Hazánkban  a  megüiült  püspökségek 
és  apátságok  jövedelme  századokon  át  a  királyt 
illette,  aki  azonban  arról  a  vallásalap  javára  le- 
mondott. A  jövedelemnek  kezelésére  a  káptalan 
van  hivatva,  moly  a  politikai  hatóságtól  kirende- 
lendő biztossal  együtt  pontos  leltárt  készíteni  s 
az  I.-röl  számadást  adni  tartozik.  A  megürült 
káptalanbeli  állások  időközi  jövedelme  Vs  részben 
a  püspökmegyei  alapnak  jár,  */g  rész  a  kápta- 
lanbeli tagok  között  felosztható.  A  megürült  plé- 
bániák időközi  jövedelme  egészben  a  helyettest, 
az  ú.  n.  adminisztrátort,  a  vallásalap  v.  más  köz- 
alap kegyurasága  alá  tartozó  plébániáknál  azon- 
ban felerészben  az  iUető  alapot  illeti.  Az  L-nek  az 
előbbi  javadalmas  és  utódja  között  való  felosztását 
illetőleg  átalános  elv,  hogy  a  január  1-től  a  java- 
dalmas haláláig  terjedő  időre  járó  jövedelem  a 
hagyatéknak,  a  halál  idejétől  az  új  javadalmas- 
nak  hivatalba  léptéig  járó  jövedelem  az  adminisz- 
trátornak, a  többi  az  új  javadalmasnak  jár.  A 
stóla  mindig  azé,  aki  a  vallási  cselekményt  tel- 
jesítette. 

Időközi  kamat  (interusurium).  Ha  az  adós  oly 
pénztartozását,  amely  után  nem  jár  kamat,  lejárat 
előtt  íizeti  meg,  ebből  a  hitelezőre  az  az  előny 
származik,  hogy  pénzét  hamarább  helyezheti  el 
gyümölcsözően  (kamatra),  semmint  azt  a  lejárat- 
kori fizetés  esetében  tehette  volna.  A  hitelezőnek 
ezt  az  előnyét  hívjuk  I.-nak  (a  római  jogban: 
interusurium,  commodum  temporis,  a  mai  keres- 
kedelmi forgalomban  :  disconto,  rabatt).  I.  címén 
levonásnak  csak  a  felek  megegyezése,  vagy  azt 
bizonyos  esetekre  elrendelő  jogszabály  alapján 
van  helye.  Kiszámításának  módja  igen  vitás. 

Időközi  kormány,  a  törvényes  m'alkodónak 
elúzetése  után  visszatértéig  (restam-áeio)  tényleg 
fennálló,  tehát  nem  jog-  s  alkotmányszerü  állam- 
kormány. Időközi  uralkodók  voltak  pl.  1.  Napóleon 
s  a  tőle  Spanyolországban,  Olaszországban,  Veszt- 
fáliában  s  egyebütt  behelyezett  fejedelmek.  Hogy 
az  ily  időközi  állapot  jár-e  s  a  restaurált  fejedel- 
met is  kötelező  mily  jogi  következményekkel,  az 
több  tekintetben  vitás.  Ha  a  legitün  uralkodó  a 
maga  s  családja  nevében  a  trónról  formaszeiüen 
lemondott,  igényei  természetesen  nincsenek.  De 
máskülönben  is,  amennyiben  az  1.  állandóságra 
jutott  s  tényei  államtények  jellegével  bú"nak,  az 
általa  teremtett  állapotokat  és  nemzetközi  viszo- 


nyokat a  restaurált  fejedelem  meg  nem  történtek- 
nek nem  tekintheti.Ktilönbséget  kell  tenni  politikai 
kormány  és  a  szorosabb  értelemben  vett  köz- 
igazgatás között.  Az  I.  a  politikai  kormányt  is 
—  tényleg  —  gyakorolja  ugyan,  azt  azonban  a 
restaurált  ui'alkodó,  aki  gyakran  egészen  más, 
ellentétes  politikai  elveket  és  irányokat  követ,  el- 
ismerni nem  tartozik.  A  politikai  jelleget  nélkü- 
löző közigazgatási  s  igazságszolgáltatási  tények 
ellenben  szabály  szerint  megtartják  érvényöket. 

Időközi  választás,  1.  Képviselőválasztás. 

Időkülönbség,  a  Föld  két  helyének  helyi  ideje 
közt  levő  különbség.  12  óra  delet  számítunk,  mi- 
kor a  Nap  valamely  hely  meridiánjában  van, 
azaz  delel ;  ugyanakkor  mindazon  pontokon  is  dél 
van,  melyek  ugyanezen  a  meridiánon  feküsznek. 
E  szerint  egyforma  idejük  van  mindazon  helyek- 
nek, melyeknek  geográfiai  hosszúságuk  ugyanaz. 
Minthogy  a  Föld  24  óra  alatt  fordul  meg  egy- 
szer a  tengelye  körül  Ny.-ról  K.  felé,  a  Nap  egy 
óra  lefolyása  alatt  egy  15°-kal  Ny.-abbra  fekvő 
meridiánban  delel  s  az  utóbbi  meridián  ideje  en- 
nélfogva egy  órával  van  hátra  az  előbbihez  képest. 
Általában  két  hely  L-e  egyenlő  e  két  hely  geográ- 
fiai hosszuságkülönbségével  időben  kifejezve 
(150  =  1  óra,  10  =  4  időperc,  1'  =  4  időmperc). 
A  közlekedés  viszonyaiban  a  helyi  idők  sokféle- 
sége nagy  nehézségeket  okoz.  Ezért  az  utóbbi 
években  a  legtöbb  országban  egységes,  ú.  n.  zóna- 
időt vezettek  be,  mely  a  greenwichi  időtől  csak 
egészszámú  órákban  különbözik,  a  helyi  időtől 
azonban  nem  nagyon  tér  el.  Az  egységes  idő  or- 
szágok szerint  a  következőképen  van  elfogadva : 

1.  Nagybritannia,  Franciaország,  Belgium,  Hol- 
landia, Spanyolország  és  Gibraltár :  nyugateuró- 
pai V.  greenwichi  idő. 

2.  Luxemburg,  Ausztria-Magyarország,  Német- 
ország, Dánia,  Svédország,  Norvégia,  Svájc,  Itá- 
lia, Szerbia,  Málta,  nyugati  Törökország,  német 
Délnyugat- Afrika :  középeurópai  idő,  mely  a  green- 
wichi időhöz  képest  egy  órával  előbbre  van. 

3.  Bulgária,Románia,  keleti  Törökország,Egyip- 
tom,  brit  Dél-Afrika  s  portugál  Nyugat-Afrika : 
keleteurópai  idő,  mely  a  greenwichihez  képest  két 
órával  van  előbbre. 

4.  A  kinai  partokon,  Japánban  és  Koreában, 
Ausztráliában,  Észak-Amerikában,  Hondurasban 
és  Panamában  szintén  zónaidők  érvényesek,  me- 
lyek a  greenwichitől  egész  órákkal  különböznek. 

5.  Írország,  Portugália,  Görögország,  Orosz- 
ország, Kuba,  Mexikó,  Salvador,  Nicaragua, 
Ecuador,  Peru,  Brazília,  Chile,  Argentína,  Para- 
guay és  Uruguay  egységes  országos  időt  használ- 
nak, mely  az  illető  ország  fővárosának  helyi 
ideje. 

A  következő  összeállítás  feltünteti  a  Föld  kü- 
lönböző részeiben  fennálló  I.-et  a  nálunk  is  érvé- 
nyes középeurópai  időhöz  képest. 

A  középeurópai  időhöz  képest  az  órák  előbbre 
vannak : 

Görögország 0''  35" 

3.  alatti  országok — 1  0 

Oroszország _ 1  1 

Mauritius,  áeychellek 8  0 

Chagos-szigetek_ 4  0 

India _  —  — •*  SO 

Birma _ —  5  30 

Straits  Settlements     -.  _ 6  0 


IdőkUszöb 


472 


Időmérős 


Kínai  partok,  Vei-hel-vei,  Csingtan, 
Hoagkong,  Kormosa,  Pescadores,  Pilip- 
pi-szigetek,  északi  Borneo,  Labiian, 
nyugati  Ausztrália  _.      T*"    0" 

Japán,  Korea    - 8     0 

Déli  Ausztrália,  Quam  (Mariának) 8    30 

Qneensland,  UJdélwales,  Victoria,  Tas- 
mania 9      0 

Uj-Zeeland    ...    10    30 

Az  Órák  hátrább  vannak : 

1.  alatti  országok _ 1  0 

Írország _ 1  25 

Portugália    _ _.  ...  1  37 

Izland 2  28 

Horta  (Azórok) 8  65 

Brazillá    _ _ 3  53 

Krancia-Guayana 4  29 

Ujfundland    ._  ._ 4  31 

Holland-Guayana     4  41 

Uruguay „  4  45 

Brit-Quayana     4  53 

Üj-Skócia  (Atlantic-Tlme),Kanadai  tenger- 
mellék,  Porto-Rico    5  0 

Paraguay— _ 5  9 

Argentína     „ 5  16 

Venezuela 5  28 

Chile  (Valparaiso  kivételével)     6  48 

Valparaiso 5  47 

Colomtia 5  57 

New  Ycrk,  Boston  (Eastern  Time),  Québec, 

Montreal,  Panama    _ 6  0 

Jamaika ..    6  7 

Peru   _ 6  9 

Ecuador   _ 6  14 

Kuba 6  29 

Costarica _ 6  86 

Nicaragua     6  45 

Salvador 6  57 

Chicago,  New  Orleans  (Central   Time), 

Középső  Kanada,  Honduras     7  0 

Mexikó    _.  _ 7  36 

Salt  Laké  City  (Mountain  Time)     8  0 

San  Francisco  (Pacific  Time) 9  0 

Alaska  (Yukon  Time) _  10  0 

Sandwlch-szigetek 11  30 

Tutuila  (amer.  Szamoa)    _  12  30 

A  Nagy-Oceánban  az  I.  dátumkülönbségbe 
megy  át. 

Időküszöb,  1.  Időérzék. 

Időmeghatározás,  az  a  csillagászati  müvelet, 
mely  a  pontos  idő  ismeretére  vezet.  Nagyobb  vá- 
rosokban és  közlekedési  csomópontokban  gondos- 
kodás történik  arról,  hogy  a  közönség  a  pontos  időt 
megtudhassa  ú.  n.  normálórákról,  melyeket  vala- 
mely központból  szabályoznak.  A  vasutak,  táv- 
író, az  óraipar  és  a  hajózás  céljaira  bizonyos  idö- 
jelek  szolgálnak,  melyeket  valamely  e  célra  kü- 
lön berendezkedett  csillagvizsgáló  intézetből  táv- 
iratilag továbbítanak.  Az  I.  művelete  abból  áll, 
hogy  alkalmas  műszerrel  (szextáns,  theodolit, 
passage-műszer,  meridiánkör)  megfigyeljük  a 
Napnak  vagy  valamely  állócsillagnak  magassá- 
gát vagy  pedig  meridián-átmenetét  és  ebből  a 
megfigyelésből  kiszámítjuk  azt  az  időt,  amelyet 
óránknak  a  megfigyelés  pillanatában  mutatnia 
kellett  volna,  ha  jól  járna.  Ha  a  megfigyelés 
meridiánkörön  vagy  passage-müszeren  törtónt, 
csillagidőt  mutató  ingaóra  felhasználásával,  úgy 
a  megfigyelt  óraidö  és  a  csillag  rektaszcenziója 
közti  különbség  közvetlenül  megadja  az  óra  hibá- 
ját, az  ú.  n.  óraállást.  A  látszólag  egyszerű  mű- 
veletet némileg  bonyodalmassá  teszi,  hogy  a  ki- 
számításnál tekintetbe  kell  venni  a  műszer  hibáit, 
a  kollimációt,  a  tengelyhajlást  és  az  azimut-hibát, 
amelyeket  minden  megfigyelés  alkalmával  külön 
meg  kell  határozni.  Ha  gyakrabban  határozzuk 
meg  az  óra  állását,  úgy  megtudhaljnk  az  óra 


járását,  vagyis  azt  az  időt,  amellyel  az  állás 
naponként  változik.  Jó  óra  az,  amelynek  járása 
állandó,  amely  tehát  naponként  a  helyes  időhöz 
képest  pl.  egy  másodpercet  siet.  Egyenletes  járást 
elérni  még  a  legfinomabb  ingaóráknál  is  igen 
nehéz  és  tökéletesen  sohasem  valósítható  meg. 
Az  óra  járására  befolyással  van  a  hőmérséklet- 
változás; a  csillagvizsgáló  intézetek  ingaórái 
igen  pontos  hökompenzációval  vannak  ellátva, 
8  azonkívül  oly  helyiségben  vannak  felállítva, 
melyben  a  hőmérséklet  lehetőleg  keveset  válto- 
zik. Hogy  az  órát  a  légnyomásváltozás  befolyá- 
sától függetlenítsük,  v.  barométer-kompenzáció- 
val kell  ellátni  v.  oly  hermetikusan  zárt  burába 
elhelyezni,  amelyben  a  légnyomás  állandó.  Ren- 
desen több  órát  állítanak  fel  (ú.  n.  főórák),  melye- 
ket állandóan  összehasonlítanak  és  ellenőriznek. 
Az  ú.  n.  normálóra  rendesen  automatikus  úton, 
elektromos  kontaktus  segítségével  továbbítja  az 
időjeleket  távolabbi  állomásokra.  Ujabban  a  drót- 
nélküli távirást  használják  fel  arra,  hogy  nagy 
távolságokra  továbbítsanak  pontos  időjeleket,  anii 
különösen  a  hajózásra  nézve  bir  rendkívüli  fon- 
tossággal. Ilyen  időjeleket  Franciaországban  az 
Eiffel-toronyról,  Németországban  Nordeichből 
küldenek  szét  azon  határozatok  alapján,  amelye- 
ket az  e  céh-a  1912  október  hóban  Parisban  tar- 
tott nemzetközi  értekezlet  elfogadott. 

A  pontos  idő  jelzése  úgy  is  történhetik,  hogy 
különböző  helyeken  felállított  több  órát  egy  köz- 
pontból elektromosan  szabályoznak,  úgy  hogy 
ezek  az  órák  a  normálórától  csak  kevéssé  térhet- 
nek el.  Az  inga  alsó  végén  vaslemez,  az  óra- 
szekrény  oldalán  pedig  elektromágnes  van  elhe- 
lyezve akként,  hogy  a  vaslemez  az  inga  legna- 
gyobb kilengése  alkalmával  közvetlenül  az  elek- 
tromágnes fölött  van.  Az  obszervatórium  órája 
elektromos  kontaktussal  van  ellátva,  mely  min- 
den második  másodpercben  záródik  és  áramot 
bocsát  a  többi  órák  elektromágneseibe,  melyek 
ekkor  mágnesessé  válnak,  az  ingát  magukhoz 
rántják  és  így  kényszerítik  az  órát  arra,  hogy 
úgy  járjon,  mint  az  obszervatórium  órája.  Ily 
szinkronizált  óra  van  Budapesten  a  tudomány- 
egyetem muzeum-köruti  homlokzata  előtt  elhe- 
lyezve ;  a  szinkronizálás  az  egyetemi  csillagvizs- 
gáló órája  által  történik. 

Másik  módja  a  helyes  idő  továbbításának  úgy 
történik,  hogy  külön  e  célra  készült  óraműveket 
állítanak  fel,  melyek  önállóan  járnak,  de  időközön- 
ként a  központi  normálórához  kapcsolódnak  elek- 
tromosan, miáltal  a  helyes  időre  állíttatnak  be. 
Ilyen  rendszerűek  pl.  a  berlini  «Normalzeit»  tár- 
saságtól és  a  budapesti  Telefon-Hirmondó  válla- 
lattól üzemben  tartott  nyilvános  és  magánórák. 
L.  még  Helyi  idő,  Helymeghatározás,  Időmérés. 

Időmérés.  Bármely  tünemény  szabályos  ismét- 
lődése alkalmas  az  idő  mérésére.  Már  régtől 
fogva  főleg  a  csillagos  ég  látszólagos  mozgása,  a 
Napnak,  a  Holdnak  járása  voltak  azok  a  jelensé- 
gek, melyeket  az  L-re  felhasználtak.  Ha  meg- 
figyelték, hogy  valamely  álló  csillag  ugyanazon 
helyről  nézve  egymásután  kétszer  ugyanazon 
helyet  foglalja  el,  pl.  egy  és  ugyanazon  fal  mögött 
eltűnik,  az  eközben  lefolyt  idő  a  csillagnapot  és 
ezzel  a  csillagidőt  szolgáltatta.  Ha  ugyanazt  a 


I 


Időmérték 


—    473     — 


Időszakos  folyó 


jelenséget  a  Napra  nézve  figyelték  meg,  pl.  a 
Napnak  két  egymásra  következő  delelése  közt 
lefolyt  időt,  akkor  a  valódi  na,pot  és  vele  a  va- 
lódi napi  időt  kapták.  A  valódi  napi  időt  mu- 
tatják a  napórák  (1.  o.).  A  Napnak  látszólagos 
mozgása  folytán  a  valódi  nap  hosszabb,  mint  a 
cáillagnap,  mert  a  Nap  az  állócsillagok  között 
Ny.-ról  K.  felé  tovább  halad,  ha  tehát  egyik  na- 
pon egj'szerre  delelt  is  valamely  álló  csillaggal, 
másnap  már  valamivel  későbben  jut  a  meridiánba, 
üe  a  Nap  mozgása  nem  egyenletes  és  így  a  va- 
lódi nap  hossza  sem  mindig^ugyanaz ;  legrövidebb 
szeptember  közepén  (23  óra  59  perc  39  másod- 
perc), leghosszabb  december  23-án  (24  ó.  0  p.  59 
mp.).  Ezen  különbözőségnek  oka,  hogy  egyrészt 
a  Föld  (és  így  látszólag  a  Nap)  az  ekliptikában 
hol  gyorsabban  —  perihéliumkor  — ,  hol  lassab- 
ban —  aféliiunkor  --  halad ;  továbbá,  hogy  nem 
az  egyenlítőben,  hanem  az  ehhez  23Ví*  ^1***  hajló 
ekliptikában  mozog. 

A  Nap  delelésének  —  tehát  a  nappal  közepének 

—  észlelésére  a  gnonion-t  használták,  megálla- 
pítva a  függélyesen  álló  pálca  vagy  oszlop  leg- 
rövidebb árnyékát,  az  órákat  napórákkal  mér- 
ték. De  mert  ezek  csak  nappal  és  verőfényes  idő- 
ben voltak  használhatók,  oly  mesterséges  beren- 
dezésekre gondoltak,  melyekkel  az  időt  bármi- 
kor meg  lehetne  mérni,  így  támadtak  a  vizi- 
órák  és  a  homokórák,  melyeket  aztán  követtek 
és  kiszorítottak  a  kerekes  órák.  A  XVlll.  sz.  kö- 
zepe táján  az  angol  csillagászok  a  középnapi 
időt  vezették  be ;  középnapnak  olyan  képzelt 
Nap  két  egymásra  következő  delelése  közti  időt 
nevezve,  mely  Nap  az  egyenlítőben  egyenle- 
tesen mozog.  A  valódi  Nap  a  tavasz-napéjegyen- 
ponttól kiindulva  ahhoz  366'2422  csillagnap  múlva 
tér  megint  vissza,  mialatt  éppen  1-gyel  kevesebb- 
szer delel,  mint  az  álló  csillagok ;  ezen  időtartam 

—  tropikus  év  —  365"2422-ed  része  egy  közép- 
nap  ;  1  középnap  =  1  nap  és  3  perc  56-55  másod- 
perc csillagidőben  és  fordítva  1  csillagnap  =  23 
óra  56  perc  409  másodperc  középidőben.  A  valódi 
és  a  középidő  közötti  viszonyra  1.  Idöegyenlet.  A 
középidő  teljesen  átment  a  polgári  életbe  is.  A 
legújabb  kor  az  í.  technikáját  annyira  tökélesí- 
tette, hogy  ma  már  a  másodperc  1000-ed  részeit 
megmérhetjük. 

Időmérték,  a  verstanban  :  a)  a  szótagok  kimon- 
dására szükséges  időnek  meghatározott  tartama ; 
e  tekintetben  ktilönbséget  teszünk  röoid  és  hosszú 
szótagok  közt,  az  utóbbiak  körülbelül  kétszer 
annyi  ideig  hangzanak  (ma  —  már) ;  h)  a  ritmus 
lüktetését  szabályozó  időtartam,  mely  különösen 
a  taktusok  egyenlőségében  és  a  taktusrészek  ará- 
nyában nyilvánul  (1.  Prozódia).  —  J.  a  zenében, 
1.  Tempó. 

Időmértékes  prozódia,  1.  Időmértékes  verse- 
lés és  Prozódia. 

Időmértékes  verselés,  az  a  verselő  eljárás, 
mely  csak  arra  néz,  hogy  a  ritmus  hosszú  és  rö- 
vid időrészeibe  megfelelő  szótagok  kerüljenek, 
azzal  nem  törődik,  hogy  a  ritmus  lüktetőibe  hang- 
súlyos szótagok  kerüljenek  (mint  a  hangsúlyos 
verselés).  Az  ily  verselésben  tehát  a  szótagok  mek- 
korasága  (quantitas)  döntA  verselés  e  módja  dívott 
a  görög  költészetben,  a  rómaiak  is  ilyen  verse- 


léssel tudták  előállítani  az  átvett  görög  versfor- 
mákat, valamint  a  mi  költőink  is.  Költészetünk- 
ben kétféle  verselés  van,  t.  i.  hangsúlyos,  azzal 
írjuk  nemzeti  versalakjainkat,  ós  I.,  azzal  írjuk 
az  antik  és  a  nyugateurópai  versformákat.  Foga- 
lomzavar azonban,  mikor  a  versformákat  külön- 
böztetik meg  hangsúlyos  és  időmértékes  formák 
szerint,  mert  minden  versformában  időmérték  a 
ritmus  alapja  és  lüktetők  vannak  minden  tak- 
tusban. L.  Hangsúlyos  versélés. 

Idő  pénz,  a  «time  is  money»  angol  közmondás 
magyar  fordítása. 

Időrag,  a  magyarban  a  -kor,  mert  legtöbbször 
ezzel  határozzuk  meg  közelebbről  a  cselekvésnek 
idejét,  pl.  aratáskor  történt,  majd  máskor  elmon- 
dom, 5  órakor.  De  sokszor  más  névragok  fejezik 
ki  az  időt ;  pl.  délben,  hajnalban,  nyáron,  télen, 
ősszel,  tavasszal.  (Továbbá  névutók :  húsvét  előtt, 
pünkösd  után,  dél  tájban,  este  felé.) 

Idősbiség  (lat.  senioratus),  a  hitbizományi 
utódlásnak  az  a  formája,  amely  szerint  a  hit- 
bizománynak  az  a  birtokosa,  aki  a  családban  a 
természetes  kort  tekintve  a  legöregebb.  Azért 
korórökségnek  is  nevezik.  L.  Hitirizomány. 

Időszak  (periódus),  kronológiaüag  az  évek,  na- 
pok bizonyos  száma,  még  pedig  két  v.  több  ciklus 
összekapcsolása,  illetve  ugyanazon  ciklus  többszö- 
röse. A  nagyszámú  I.  ismertebbjei  és  nevezetesb- 
jei :  a) a,  khaldei  I.,  Saros,y.  a  fogyatkozások  perió- 
dusa, 223  szinódikus  hónapból  áll,  ez  I.  leteltével  a 
fogyatkozások  napjában  ugyanazon  rendben  is- 
métlödnek ;  b)  az  egyiptomi  Sothis  I.,  1460  évből 
áll,  az  egyiptomiak  365  napos  évének  a  365  V4  na- 
pos napéwel  való  összeegyeztetésére  szolgál ;  c)  az 
egyiptomi  Ápisz-L,  25-éves  I.,  melynek  lefolyása 
után  a  Hold  változásai  az  egyipt.  év  ugyanazon 
napjaira  esnek;  d)  Phönix-L,  az  egyiptomiak 
500-éves  ciklusa,  mely  20  Ápisz-ciklusból  áll ;  e)  a 
húsvét  (Victorius  vagy  Anianus-féle)  I.,  532  éves 
I.,  melynek  lefolyása  után  a  Hold  változásai  a  hét 
ugyanazon  napjaira  esnek  és  így  a  húsvétok  is 
körülbelül  ugyanazon  rendben  ismétlődnek  (a 
nap-  és  a  holdkörök,  19  és  28  év,  szorzatából  kelet- 
kezett), a  kopt  keresztényeknél  ma  is  használatos 
ezért  a  húsvétok  meghatározására ;  f)  a  Kallipos- 
féle  I.,  76  év,  egy  nappal  kevesebb,  mint  a  Meton- 
féle  ciklus  4-szerese  és  a  napév  és  holdhónap 
pontosabb  kiegyenlítésére  szolgál ;  g)  a  Hippar- 
chos-féle  I.,  304  év,  a  Kallipos-féle  I.  4-szeresónóI 
kevesebb  1  nappal  és  még  jobban  egyezteti  az  év  és 
hónap  tartamát ;  h)  a  julianus  I.,  melyet  Scalige- 
rus  a  napkör,  holdkör  és  indikció  ciklusa  julianus 
éveinek  (19,  28  és  15)  szorzatából  képezett,  hogy 
a  különböző  időszámításokat  összehasonlíthassa, 
7980  évből  áll  és  a  Kr.  e.4713.  évben  kezdődik,  mi- 
kor egyúttal  mind  a  három  ciklusnak  is  1-ső  éve 
van ;  Kr.  u.  4714-ben  fog  ismét  újra  kezdődni ; 
i)  hidzsra  (1. 0,).  Különben  össze  is  cseróük  az  I.-ot 
a  ciklussal  és^a  különböző  ciklusokat  is  l.-oknak 
nevezik.  L.  még  Ciklus  és  Év. 

Időszaki  lap  az,  mely  bizonyos  meghatározott 
visszatérő  időszakokban,  pl.  naponkint,  hetenkint, 
havonkint,  éynegyedenkint  jelenik  meg.  L.  Hir- 
lap,  Hirlapszolgálat  és  Hirlapbiztosíték. 

Időszakos  folyó  az,  amely  nem  visz  állandóan 
vizet,  de  medre  ós  folyami  képződményei  meg- 


Időszakos  források 


—    474    — 


Időzés 


vannak.  A  Szahara  vádii,  az  ausztráliai  creekek, 
a  pampák  folyói  a  csapadék  hiánya  miatt  idősza- 
kosak, némely  hegyi  folyó  pedig  vízgyűjtő  terü- 
letének kicsinysége  miatt.  Ktilönleges  I.-k  a 
karsztos  területek  folyói,  amelyek  csak  akkor 
kaphatnak  vizet,  ha  a  mészkő  hasadékai  már 
mind  túlteltek  vízzel. 

Időszakos  források  az  olyan  források,  melyek 
csakis  a  tavaszi  hóolvadásből  táplálkoznak.  Nyár 
felé  elapadnak.  Túlnedves  években  azonban  még 
nyáron  is  bőven  adják  a  vizet  és  ezért  alpi  vi- 
dékeken, ahol  a  túlnedves  időjárás  egyszersmind 
rossz  termést  jelent,  az  ilyen  I.-at  éhségforrások- 
nak is  nevezik.  L.  Forrás. 

Időszakos  kút,  olyan  víztartó,  melynek  keskeny 
nyílásán  át  a  víz  csak  időszakosan  folyik  ki.  Szi- 
vornyaszerü  cső  rövidebb  része  kis  nyílással  ellá- 
tott golyóval  végződik  (1.  az  ábrát).  Ez  alatt  töl- 
csér van,  melynek  vízszintes  csöve  a  hosszabb 
szárba  torkollik,  közel  annak  alsó  nyílásához.  Ren- 
des helyzetben  a  golyó  felül  van,  a  hosszabb  cső 
függélyes  állású  és  nyílása  alul  van.  Ha  a  készü- 
léket megfordítva  vízbe  merítjük,  a  golyó  meg- 
telik vízzel ;  erre  a  golyó  nyí- 
lását elzárva,  az  egészet  ren- 
des helyzetébe  hozzuk.  Amint 
a  golyó  nyílását  szabaddá  tesz- 
szük,  a  víz  a  tölcsérbe  s  in- 
nen a  függélyes  csőbe  kerül, 
elzárván  a  levegő  útját  a  golyó 
felé.  A  folyás  a  golyóból  csak 
akkor  kezdődik,  ha  a  csőből 
annyi  víz  távozott,  hogy  lég- 
buborékok hatolhatnak  a  go- 
lyóba. Ez  aztán  ismétlődik  s 
a  víz  a  golyóból  csak  időközök- 
ben folyik  ki. 
láöszsikos  raozgéis  (periodikus  mozgás),  olyan 
mozgás,  melyre  nézve  meghatározható  egy  ál- 
landó T  időtartam,  oly  módon,  hogy  a 

t+T,  t-|-2T,  t-|-3T 
időpillanatokban  a  rendszer  (v.  mozgó  pont)  hely- 
zete a  t  pillanatban  elfoglalt  helyzettel  egybe- 
essék, bármilyen  érték  is  t.  Az  állandó  T  időtar- 
tam a  mozgás  szakasza  (periódusa)  és  ha  a  moz- 
gást egy  ilyen  szakaszban  ismerjük,  további  le- 
folyása ismeretes,  mert  ismétlődik.  Ilyen  I.  a 
hangzó  testeknek  vagy  az  ingának  mozgása. 
A  fényjelenségeket  is  az  éternek  I.-ára  vezetik 
vissza. 

Időszámítás  (krmiológia), az  a  tudomány,  mely 
az  időmérésnek  egységeit  egyenként  és  egymás- 
hoz való  viszonyaikban  vizsgálja,  valamint  azt 
kutatja,  hogy  az  elmúlt  és  élő  népek  a  külön- 
böző korokban  milyen  egységeket  és  miképpen 
használták  fel  az  időszámításra.  Már  e  meghatá- 
rozásból kitűnik,  hogy  az  I.  két  részre  oszlik: 
matematikai  és  technikai  I.-ra ;  amaz  az  időmé- 
rés egységeit,  az  ezek  meghatározására  szolgáló 
égi  tüneményeket  állítja  össze,  emez  arra  tanít, 
hogyan  osztották  be  ezen  egységek  alapján  a 
különböző  népek  az  időt  a  polgári  és  társadalmi 
életben  és  hogyan  kell  a  különböző  népek  és  ko- 
rok I.-át  egymáshoz  viszonyítani  és  egyiket  a 
másikban  kifejezni.  A  matematikai  I.  alapja  ter- 
mészetszerűleg az  égi  testek  azon  mozgási  tüne- 


Idöszakos  knt. 


menyei,  melyekből  az  időmérés  egységei  legköz- 
vetetlenebbűl  levonhatók  és  melyekből  az  em- 
ber tényleg  ezen  egységeket  le  is  vonta.  A  nap, 
hó  és  főleg  az  év  megállapítása  nem  volt  min- 
den népnél  és  minden  korban  pontos  és  így  azo- 
nos, még  kevésbbé  a  hold-  és  napéveknek  hossza 
és  azok  viszonya  a  hónaphoz ;  továbbá  nem  volt 
azonos  az  idő  számításának  kiindulási  pontja  — 

—  az  ú.  n.  éra  —  és  így  ezen  egységek  használt 
különböző  értékeinek  ama  népek  történelméből 
való  megállapítása,  egymásra  és  a  tényleges  ér- 
tékre való  vonatkoztatása  —  tehát  a  technikai  I. 

—  tulajdonkép  annyiféle  és  annyi  részre  oszlik, 
ahány  a  történelemben  fontosabb  szerepet  ját- 
szott és  fejlettebb  I.-sal  birt  nép  volt.  A  nevezete- 
sebb érák,  melyek  ma  is  az  I.  alapjául  szolgálnak, 
az  aera  vulgáris,  a  keresztény  időszámítás,  mely- ' 
nek  Kr.  születése  a  kiindulópontja,  a  zsidó  éra, 
mely  a  világ  teremtésétől  számít,  a  diocletianusi 
éra  (284  aug.  29-től,  Diocletianus  trónraléptétől 
számítva),  amelyet  a  koptok  s  az  etiópiai  ke- 
resztények egyházilag  most  is  használnak.  L.  még 
Éra,  Év,  Hónap,  Kalendárium. 

I.  O'omputatio).  A  római  jog  nyomán  meg- 
különböztetendö  a  természetes  ós  a  polgári  I.  Az 
utóbbi  (C.  civilis)  csak  egész  napokat  számít,  úgy, 
hogy  az  óra  ós  a  perc,  amelyben  valami  törté- 
nik, nem  jő  tekintetbe,  hanem  az  a  nap,  amelyen 
valami  történt,  egy  egész  napnak  számítandó; 
az  előbbi  (C.  naturális)  az  órát  ós  a  percet  is  tekin- 
tetbe veszi.  A  polgári  1.  az  általános  szabály,  jog- 
szerzéshez a  meghatározott  időszak  utolsó  napjá- 
nak beállása  elégséges  ;  jogvesztéshez  az  utolsó 
napnak  lefolyása  szükséges.  Az  a  nap,  amelytói  a 
határidők  folynak,  a  határidőbe  be  nem  számí- 
tandó. Másik  különbség  az  ú.  n.  tempus  continuum 
és  tempus  utile;  az  elsőnél  az  időszak  kiszámítá- 
sánál a  folyó  időnek  minden  része  számit ;  a  má- 
siknál azok  az  időrészek,  amelyekben  a  határidő- 
höz kötött  cselekményt  véghezvinni  nem  lehetett, 
számításba  nem  jönnek.  A  büntetőtörvények  al- 
kalmazásánál (btkv  3.  §)  egy  nap  24  órával,  egy 
hét  7  nappal,  a  hó  és  az  év  pedig  a  közönséges 
naptári  számítás  szerint  számítandó.  Aki  tehát 
pl.  6  hónapi  fogházbüntetését  febr.  1.-én  kezdette 
meg,  az  júl.  31.,  az  5  hónapi  fogházbüntetést  pe- 
dig-jún.  hó  30.  tölti  ki.  L.  Határidő.  —  I.  a  váltó- 
jogban, I.  Váltó. 

Idöverseny,  1.  Time  race. 

Időzárszerkezet  a  vasúti  biztosító  berendezé- 
sek keretében  főként  oly  célból  alkalmazható, 
hogy  a  központi  váltóállító  bódéban  a  váltókezelő 
a  behaladó  vonat  után  túlkorán  ne  blokkozhassa 
a  bejárati  jelzőt,  ami  olykor  a  vonat  alatt  a  vál- 
tók aláváltását  eredményezi.  E  szerkezetnél  u.  i. 
a  jelző-  és  vágányúti-blokk  a  behaladó  vonat  ál- 
tal bizonyos  időre  —  60"  —  lezáratik  a  blokk 
áramkörének  megszakítása  útján  sez  idő  eltelté- 
vel a  légnyomás  hatása  alatt  automatikusan  ismét 
feloldatik.  Ez  idő  alatt  a  vonat  túlhaladja  a  ve- 
szélyes határt.  Célja  ugyanaz,  mint  a  szigetelt  és 
nyomó-sineké.  Az  I.  alkalmazható  egyes  távol- 
fekvő váltók  biztosítására  is,  melyek  az  állítási 
helytől  nem  jól  láthatók. 

Időzés  (bány.).  A  bányavállalkozó  kötelessége 
bányáját  vagy  kutatását  folytonosan  munkában 


Időzíteni 


475     — 


Idus 


tartani ;  hogyha  azonban  a  munkának  véletlen 
akadálya  keletkezik,  melynek  elhárítására  a  vál- 
lalkozó nem  volt  elkészülve  és  ezt  a  hatóságnak 
bejelenti,  engedelmet  nyerhet  a  munka  szünete- 
lésére s  bizonyos  határidőig  időztetheti  vállalatát, 
1.  Bányahaladék. 

Időzíteni  (ném.  tempieren)  a.  m.  a  tüzérségi 
lövedék  gyújtókészülékét  úgy  igazítani,  hogy  az 
a  kivánt  idő  múlva  a  lövedék  robbantó  töltését 
meggyújtsa.  Az  időzítés  az  idözítőcsípővel  (Tem- 
piorzange),  idözítökulccsal  (Templerschlüssel)  és 
az  Uözítővülával  (Tempiergabel)  történik. 

Időző  munka  (bány.).  A  bányahatóságtól  időzést 
nyert  vállalatról  mondják,  hogy  időző  munkában 
áll :  ami  annyit  jelent,  hogy  minden  munka  szü- 
netel. 

Idrac  (ejtsd:  idrak),  Jean  Marié  Antoine,  francia 
szobrász,  szül.  Toulouseban  1849.,  megh.  1884  dec. 
28.  Guillaume,  Cavelier  és  Palguiére  tanítványa 
volt ;  1873.  elnyervén  a  római  nagy  dijat,  Rómába 
ment.  Két  szobrát,  a  méhtől  megcsípett  Ámort 
(1873)  és  a|kad uceus-botot  föltaláló  Hermest  a  fran- 
cia állam  megvásárolta.  Híres  müve :  Salammbo 
szobra,  márványkivitelben  (1881)  a  párisi  Luxem- 
bourg-múzeumban van. 

Idrány,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  szikszói  j:-ban, 
(1910)  490  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Garadna. 

Idxar-n-Deren,  a  Marokkói-AÜasz  (1.  o.)  hegy- 
ség egy  részének  neve. 

Idria,  város  Loitsch  krajnai  kerületi  kapitány- 
ságban, az  1.  magános  völgyében,  333  m.  ma- 
gasságban, (1910)  6090  lakossal,  vászonszövéssel, 
csipkekészítóssel,  bányaigazgatósággal,  villamos 
müvekkel,  csipkeverőszakiskolával.  Ismeretes  fő- 
képen az  1497.  fölfedezett  és  1580  óta  müveit 
higanybányáiról.  A  bányák  mészkő-  és  triasz- 
korú  bitumenes  palarótegokben  vannak.  A  tiszta 
higany  ritka,  cinnóberércekből  állítják  elő.  V.  ö. 
Das  K.  K.  Quecksilberbergwerk  zu  1.  (Wien  1881); 
Göbb,  Geologisch-bergmánnische  Karten  mit  Pro- 
filén von  I.  (u.  0.  1894). 

Idria  colnmnaris  (böv.),  1.  Fouquieraceae. 

Idrialin  v.  Idrialit  (ásv.),  gumók  v.  bekérgezé- 
sek,  leveles  lágy  tömegek ;  pisztáciazöld,  szürkés- 
barnás  fekete,  fénytelen  zsírfényű.  Égéskor  és  a 
desztilláció  alkalmával  finom  pikkelyes  szalma- 
sárga desztUlátumot  ad,  ez  a  tiszta  L,  amelynek 
képlete  közel  CgpHjgOo.  Tiszta  I.-t  egy  dolomit 
repedéseiben  találtak  sárga  v.  zöldes,  valószínű- 
leg monoklin  pikkelyek  alakjában.  Előfordul  Kraj- 
nában  Idria  hjganybányáiban.  L.  Higanymájérc. 

Idril,  1.  Fluor antén. 

Idrisz,  1.  Énok. 

Idriszi  (Edríszi),  Abú  AhdaUah  Muhamnied, 
al-Serif  al,  arab  geográfus  az  Idriszídák  (1.  o.) 
családjából.  1100  körül  szül.  Ceutában,  megh. 
u.  0.  1165  körül.  II.  Roger  szicíliai  király  meg- 
bízásából nagy  geográfiai  munkát  szerkesz- 
tett szövegként  a  király  birtokában  levő  ezüst 
földabroszhoz.  E  munkából  legelőször  Rómában 
(1692—97)  adtak  ki  egy  kivonatot  és  ennek  alap- 
ján két  maronita  tudós,  Gábriel  Sionita  és  Jo- 
hannes  Hesronita  I.  munkájának  latin  fordítását 
(Geographia  Nubiensis,  Paris  1619).  A  tudomány 
számára  legelőször  Jauhert  francia  fordítása  (2 
köt.,  u.  o.  1836—1840)  tette  hozzáférhetővé  I. 


munkáját.  Egyes  részletes  fejezetekről  külön  ki- 
adások ós  fordítások  is  megjelentek ;  így  az  Afri- 
káról ós  Spanyolországról  szóló  részt  Hartmann 
I.  M.  (Göttingen  1796.,  Marburg  1802);  a  Szíriáról 
szólót  Rosenmüller  (Leipzig  1828),  majd  Palesz- 
tinával együtt  Gildemeister  (Bonn  1885)  dolgozta 
fel ;  Dozy  ós  De  Goeje  (Leiden  1866)  az  afrikai 
és  spanyolországi  fejezetet,  Amari  és  Celestino 
Schiaparelli  (Roma  1878)  az  Itáliára  vonatkozót 
adták  ki. 

Idriszídák  (Edriszidák),  arab  dinasztia,  mely 
É.-Afrika  nyugati  részén  791—926.  uralkodott. 
Alapítója  az  Ali  családjának  egyik  ágából  szár- 
mazott Idrisz,  ki  784.  az  abbászida  khalifa  iüd()- 
zései  elől  B.-Afrikába  menekült  és  mint  Ali  iva- 
déka számos  berber-törzstől  az  igazhitűek  jogos 
imám-jául  elismertetett.  Az  I.  afrikai  hatalmát  a 
Pátimidák  (I.  o.)  felülkerekedése  szüntette  meg. 
Csak  kevés  parti  város  maradt  még  rövid  ideig  egy- 
egy  idriszída  fejedelem  birtokában ;  de  ott  is  csak 
mint  az  Omajjádok  v.  Pátimidák  hűbéresei  ural- 
kodhattak. Ez  uralkodó  családból  származott  Id- 
riszi (1.  0.)  híres  geográfiai  író. 

Idrisz-olaj  a.  m.  palmarózsaolaj ,  1.  Ginger fii- 
olaj. 

Idrizit  (ásv.),  sárgás-szürke  tömött  v.  kristályos 
halmazok ;  a  botryogénhez  hasonló  vas-magné- 
zium-aluminium-szulfát,  képlete  közel 

(Mg,Pe)(Pe,Al)3S30is-fl6H„0. 
Termőhelye  Idria  higanybánya  Krajnában. 

Idro-tó,  a  Chiese  folyó  kiszélesedett  medi'e 
Brescia  olasz  tartományban,  368  m.  magasan  a  t. 
sz.  f.,  141  km*  területű,  122  m.  mély,  halakban 
gazdag. 

Idstedt,  falu  Schleswig  porosz  kerületben,  415 
lak.  Ismeretes  azon  ütközetről,  amelyben  ló*0gh 
generális  dánjai  1850  júl.  24  és  25-ón  a  Willisen 
porosz  generális  vezérlete  alatt  álló  németeket 
megverték.  Győzelmük  emlékére  a  dánok  1853. 
fölállították  az  ú.  n.  Plensbm'gi  oroszlánt,  amelyet 
a  poroszok  helyéről  elvittek  és  Lichterfeldében 
állítottak  föl. 

Idumaea,  1.  Edom. 

Idameusok,  1.  Edom. 

Idun  (Idhunn),  a  skandináv  mitológia  nőalakja, 
a  költészet  istenének,  Braginak  (1.  o.)  neje,  az 
ifjúság  istennője.  Csodálatos  almákat  őriz,  ame- 
lyekből az  istenek  esznek,  hogy  örökké  ifjak  ma- 
radjanak. Mikor  Thiazi  óriás  sas  alakjában  ha- 
talmába ejti  L-t  és  Thiymheimbe  repül  vele,  az 
istenek  gyorsan  megöregednek  és  azt  követelik 
Lokitól,  hogy  kerítse  ismét  elő  az  istennőt.  Löki 
sólyom  alakjában  az  óriás  házába  repül,  míg  ez 
épp  a  tengerre  hajózott ;  dióvá  varázsolja  l.-t  s 
elviszi.  Thiazi  sas  képében  üldözőbe  veszi,  de  az 
istenek  tüzet  gyújtanak,  a  sas  szárnyai  megperzse- 
lődnek s  most  az  azok  könnyen  megölik  öt. 

Iduna,  Szász  Póli  (Szász  Károlynó)  írói  álneve. 

Idus,  a  római  naptárban  minden  hónapnak 
közepe ;  néhányban  (márc,  máj.,  júl.,  okt.)  a  hó 
15.  napjára  jutott,  a  többiekben  a  13-ikra.  Külö- 
nös jelentőségű  március  I.-a  azóta,  hogy  Bru- 
tus  és  társai  Július  Caesart  a  szabadságnak  fel- 
áldozták ;  nálunk  fokozott  jelentőséget  nyert  ez 
a  nap  1848  márc.  15-ével  való  összeesése  által. 

Idus  (állat),  1.  Jász. 


Idült  betegrség 


—    476 


Ifju  Európa 


Idült  betegség,  krónikus  v.  megrögzött  beteg- 
ség, ellentéte  az  akut  betegségnek  (1.  o.). 

Idvezitő  V.  Üdvözítő:  Jézus  Krisztus. 

Idzsmá  (arab)  a.  m.  közmegegyezés  (consensus 
ecclesiae),  a  mohammedán  egyház  összességének 
megegyező  tana  vagy  vallásos  gyakorlata.  Az  I. 
a  mohammedán  vallástan  és  törvény  legfőbb  for- 
rásainak egyike.  Magyarázatára  nézve  eltérő  vé- 
lemények álltak  elő ;  némelyek  Mohammed  pró- 
féta kortársainak,  mások  az  imámoknak  meg- 
egyező tanát  értik  rajta. 

Idzuhara,  kikötő  Cu-sima  japán  szigeten,  me- 
teorológiai állomással ;  a  szabad  kereskedelem- 
nek 1899.  nyilt  meg. 

i.  e.,  a  latin  id  est  (azaz,  tudniillik)  rövidítése. 

leme,  Írország  régi  neve,  1.  Hibernia. 

i.  f.,  a  latin  ipsefecit  rövidítése,  a.  m.  ő  maga 
készítette. 

K,  sziklás  sziget  a  Marseillei-öbölben,  2  km.- 
nyire  a  szárazföldtől.  Erősségét  I.  Ferenc  épít- 
tette ;  ebben  volt  elzárva  1774.  Mirabeau  ós  ké- 
sőbb Égalité  Fülöp  orléansi  herceg.  Ismertté  tette 
Dimias,  Gróf  Monté  Christo  c.  regényével. 

Iferten,  város,  1.  Yverdon. 

lifezheim,  falu  Baden  nagyhercegség  rastatti 
j.-ban,  a  Eajna  közelében,  (igio)  1961  lak.  Neve- 
zetesek az  itt  tartott  nagy  őszi  lóversenyek. 

Iffland,  Augnst  Wilhelm,  német  színész  és 
drámaíró,  szül.' Hannoverben  1759  ápr.  19.,  megh. 
Berlinben  1814  szept.  22.  Előkelő  szülei  akarata 
ellenére  18  éves  korában  színész  lett.  1796-ban 
mint  a  nemzeti  színház  igazgatója  Berlinbe  ke- 
rült s  1811.  az  összes  királyi  színpadok  főigazga- 
tójává nevezték  ki.  I.  a  német  színészet  történe- 
tében kiváltságos  helyet  foglal  el.  Színházában 
kitűnő  színész-nemzedéket  nevelt  a  klasszikus 
drámák  előadására.  Mint  drámaíró  főként  a  közép- 
fajú drámát  művelte ;  alakjait  a  polgári  életből 
és  családi  életből  vette.  Drámáinak  egyrésze,  mint 
Die  Hagestolzen,  Die  Jáger,  Der  Herbsttag,  Der 
Spieler  stb.  sokáig  műsoron  maradt  s  hatással  volt  a 
magyarírodalomraís.  Müvei :  DramatischeWerke 
(1798-1802,  16  köt.) ;  Neue  dram.  Werke  (1807— 
1809,  2  köt.) ;  Auswahl  (1827-28, 11  köt.  és  18M, 
10  kötet).  V.  ö.  Duncker,  I.  in  seinen  Schriften 
(1859) ;  Stiehler,  Das  I.-sche  Rührstück  (Hamburg 
1898). 

I^itó  forrás,  a  germán  mitológia  és  babona 
szerint  oly  forrás,  melynek  vize  öreg  és  beteg 
embereknek  ismét  ifjúságot  ós  erőt  ad.  A  legis- 
mertebb ily  forrás  a  skandináv  mítoszban  Brun- 
nakr,  Idun  istennő  palotájában. 

I^u,  valamely  politikai  párt  nevéhez  kapcsolva 
azt  jelzi,  hogy  a  pártnak  egy  része  a  pártból  újí- 
tóbb,  szabadelvűbb,  radikálisabb  irányban  műkö- 
dés végett  kivált  és  külön  pártot,  vagy  párttöre- 
déket alkot.  így  alakultak :  az  1.  liberálisok  pártja 
Németországban,  az  I.  klerikálisok  Belgiumban, 
az  1.  toryk  Angliában.Az  I.  csehek  pártja  (l.o.)Grogr 
vezetése  alatt  vált  ki  az  azóta  ó-cseheknek  neve- 
zett pártból.  Az  I.  törökök  (1.  o.)  Törökországnak  a 
nyugati  intézmények  behozatalát  sürgető  reform- 
pártja. Ugyanilyen  pártok  keletkeztek  a  többi  ke- 
leti népnél  is,  mint  I.  perzsák,  I.  egyiptomiak  stb. 

líju  Anglia,  a  múlt  század  negyvenes  éveiben 
a  tory-pártiak  egy  frakciója,  melynek  Disraeli  és 


Bentinck  lord  voltak  a  vezetői.  A  mozgalmat 
Disraeli  Coningsby  c.  regényében  jellemezte. 

líju  Ausztria,  ezen  a  néven  nevezték  az  Ifju 
Németország  (1.  o.)  íróinak  azt  a  csoportját,  mely- 
nek Anastasius  Qrün,  Lenau,  Beck  és  mások 
voltak  vezető  tagjai.  Műveik  Ausztriában  az 
184f8-íkí  mozgalmat  szellemi  tekintetben  előkészí- 
tették. Ennek  az  irodalmi  iránynak  kiváló  kép- 
viselői voltak :  Moriz  Hartmann,  Alfréd  Meissner 
ós  Hermann  Rollet. 

I^u  Belgium  (Lajeune  Belgique),  egy  1881. 
alakult  belga-francia  költői  iskola  elnevezése, 
melynek  az  volt  az  alapvető  tótele,  hogy  a  költé- 
szet egyetlen  feladata  a  szenvedélyek  rajza.  Az 
irány  hivatalos  lapja  La  jeune  Belgique,  fő  kép- 
viselői A.  Bauwers,  F.  Mahutte,  M.  WaUer,  H.  Mau- 
bel,  V.  Gille,  J.  GUkín,  G.  Eekhoud,  A.  Giraud,  F. 
Nautet.  1895  óta  az  ifjabb  írói  gárda  egy  része 
kivált  s  a  L'art  moderné  körül  csoportosulva,  a 
francia  szimbolistákéval  rokon  törekvések  zász- 
laja mellé  szegődött. 

Ii(ju-csehek,  cseh  tartományi  és  osztrák  parla- 
menti párt,  mely  1863.  a  Palacky  és  Rieger  veze- 
tése alatt  álló  ós  Csehország  önállóságát  követelő 
cseh  pártból  (1.  Ó-csehek)  vált  ki,  élén  Eduárd  és 
Július  Gregrrel,  a  Narodni  Listy  szerkesztőjével, 
mert  nem  helyeselte  Palacky  és  Rieger  pártjának 
a  klerikálisokkal  ós  feudálisokkal  való  szövetke- 
zését. Minthogy  az  I.  pártja  a  választójogot  és 
más  törekvéseit  illetőleg  szabadelvű  volt  s  a 
cseh  sajtó  és  közvélemény  nagy  részét  meg  tudta 
nyerni,  1890.  majdnem  teljesen  kiszorította  az 
ó-cseheket  a  birodalmi  gyűlésből.  Programmjuk 
főleg  a  nemzeti  nyelv  teljes  elismerését,  Cseh- 
ország függetlenségét,  a  vasutak  decentralizáció- 
ját, az  általános  választójog  behozatalát,  a  mun- 
kásosztály jólétének  emelését  s  a  hadsereg  lét- 
számának csökkentését  célozza.  E  programm  alap- 
ján támadtak  a  parlamentben  Schönbom  gróf  igaz- 
ságügymíniszter  ellen,  annak  1892.  nyelvronde- 
lete  miatt,  s  nagy  tüntetéseket  rendeztek.  Midőn 
a  kormány  1893.  Trautenauban  német  törvény- 
szék létesítését  tervezte,  a  parlamentben  olyan 
obstrukciót  rendeztek,  hogy  a  birodalmi  gyűlést 
be  kellett  zárni,  Prágára  vonatkozólag  pedig  kí- 
véteies  intézkedéseket  hoztak,  melyeket  csupán 
1895.  vont  vissza  a  Badení-kormány.  A  helyzet 
csak  akkor  változott  meg,  midőn  1897.  az  I.  ked- 
vező nyelvrendeletet  tudtak  kierőszakolni  a  Ba- 
dení-kormánytól  s  az  I.  vezére,  Kramar,  a  parla- 
ment alelnöke  lett.  Ettől  kezdve  a  kormánypárt- 
hoz tartoztak,  de  azért  további  követelésekkel 
álltak  elő,  melyek  azonban  a  német  klerikálisok 
ellenállása  miatt  meghiúsultak.  1901-től  kezdve 
az  újabban  keletkező  cseh  pártok  (agráriusok, 
szocialisták)  jelentékenyen  csökkentették  a  párt 
hatalmát  és  képviselőinek  létszámát,  mely  azon- 
ban így  is  tekintélyes  maradt.  V.  ö.  Max  Menger, 
Der  böhmische  Ausgleích  (Stuttgart  1891). 

Ifju  Európa,  politikai  társulat,  melyet  a  kül- 
földre menekült  Mazzini  alapított  az  1830.  júliusi 
forradalom  után,  az  európai  népeknek  a  monar- 
chikus államforma  alól  való  felszabadítása  érdeké- 
ben, az  Ifju  Olaszorszá/j  mintájára,  mely  később 
emennek  egyik  ágát  képezte,  épen  úgy,  mint  a 
később  létrejött  Ifju  Lengyelország,  Ifju  Nemei- 


Ifju-kinaiak 


-    477    — 


Ifjusási  iratok 


ország,  Ifjú  Franciaország  stb.,  melyeknek  cél- 
jai mind  azonosak  voltak  s  az  egész  egy  köz- 
ponti bizottság  vezetése  alatt  állott.  Valamennyi 
republikánus  alapon  álló,  titkos  társulat  volt. 
Működésüket  megbénította  az  a  körülmény,  hogy 
1836.  Svájcból  kiutasították  őket,  minek  követ- 
keztében a  köztük  levő  kötelék  felbomlott;  a  német 
ág  Londonban,  a  lengyel  Frankfurtban,  az  olasz 
pedig  Olaszországban  működött  tovább,  de  műkö- 
désüket az  1848-iki  forradalmak  elnyomatása 
mindenütt  megszüntette. 

IQu-kinaiak,  azon  politikai  mozgalom  hordo- 
zóinak neve,  mely  1911.  «Az  egyesült  birodalom 
pártja»  név  alatt  létesítette  azt  a  politikai  pártot, 
melynek  célja  Kína  európai  szellemben  való  re- 
formálása,  azaz  felelős  minisztérium  és  alkotmány 
létesítése  s  a  közigazgatási  és  pénzügyek  európí^i 
minta  szerint  való  szervezése.  A  köztársasági 
államfol-ma  kivívása  az  I.  miive  volt. 

li^u-klerikálisok,  politikai  párt  Belgiumban, 
mely  gazdasági  követelményeit  illetőleg  liberális 
és  csupán  egyházi  és  iskola-ügyekben  ultramontán. 

I^ukoT,  1.  Életkor. 

Ujn  Magyarország,  így  nevezte  magát  a  negy- 
venes évek  demokrata  és  radikális  ifjúsága,  kü- 
lönösen a  «tizek»  (Petőfi  Sándor,  Jókai  Mór, 
Tompa  Mihály,  Lisznyai  Kálmán,  Pákh  Albert, 
Kerényi  Frigyes,  Obernyik  Károly,  Degré  Alajos, 
Bérczy  Károly,  Pálffy  Albert).  V.  ö.  Toldy  Ferenc, 
A  magyar  költészet  kézikönyve  (Budapest  1876). 

Ifjú  Németország  (Junges  Deutschland),  a 
XIX.  sz.  harmincas  éveiben  Németországban  ke- 
letkezett irodalmi  irányzat  elnevezése.  Az  új  irány 
az  irodalom  terén  küldött  azokért  az  eszmékért, 
melyeket  ez  időtájt  különböző  forradalmi  színe- 
zetű politikai  egyesületek  hirdettek.  Ebben  a  szel- 
lemben működtek  Heine,  Böme,  Gutzkow,  Laube 
és  Mundt.  Az  I.  kifejezés  Wienbarg  Aesthetische 
Feldzüge,  dem  jimgen  Deutschland  gewidmet 
(Hamburg  1834')'című  könyve  nyomán  vált  köz- 
használatúvá. Az  akkori  német  irodalomban  az 
l.-irány  harc  volt  a  romanticizmus  ellen  és  küz- 
delem liberális  és  demokrata  eszmékért.  A  német 
szövetségtanács  1835.  az  I.  működését  forradalmi 
irányúnak  minősítette  s  öt  írójának  (Heine,  Laube, 
Gutzkow,  Mundt  és  Wienbarg)  minden  megjelent 
s  később  megjelenendő  müvét  is  eltiltotta.  V.  ö. 
Proelsz,  Das  junge  Deutschland  (1892) ;  H.  H. 
Houben,  Jungdeutscher  Sturm  und  Drang  (1912). 

I^u  Olaszország,  titkos  politikai  társulat, 
melyet  1831-ben  Mazzini  alapított  40  éven  aluli 
iíjakból,  kik  nagyobbára  ügyvédek,  orvosok,  ta- 
nárok és  tisztek  voltak.  A  párt  republikánus  ala- 
pon állott,  de  éles  ellentétben  volt  a  carbonarik- 
ical,  jóllehet  ugyanolyan  erőszakos  eszközökkel 
dolgozott.  E  pártnak  érdeme  az  egységes  Olasz- 
ország kivívásának  eszméje.  Céljuk  kivitele  érde- 
kében több  alkalommal  összeesküvést  szerveztek, 
így  ISS^-.  Piemontban,  1844.  Nápolyban,  de  siker 
nélkül.  Később  a  párt  az  ugyancsak  Mazzini  által 
szervezett  Ifjú  Európa  (1.  o.)  egyik  osztályát  al- 
kotta. Lapjuk  a  Mazzini  által  Genfben  szerkesz- 
tett La  Giovane  Itália  volt. 

EÜu  óriások.  Jókai  Mór  Egy  magyar  nábob  c. 
regényében  fordul  elő  az  ifjú  drmofc  párisi  klubja. 
Ma  az  I.  az  irodalom  üatal  bókétleneit  jelenti. 


IQusági  csapatok.  Ismételve  megkisérelték 
különböző  országokban  (Svájcban,  Franciaor- 
szágban stb.),  hogy  már  a  serdülő  ifjakat  kato- 
nai szolgálattételre  kiképezzék,  de  az  eredmény 
nem  volt  valami  biztató  s  így  a  legutóbbi  időkig 
csakis  néhány  nagyobb  svájci  város  taníttatta  a 
14  évesnél  korosabb  középiskolai  tanulókat  kato- 
nai gyakorlatokra,  mely  célra  kivonuláskor  «Ka- 
dettenkorps»-okat  képeztek.  Azonkívül  Francia- 
ország némely  városában  is  az  önként  jelentkező 
középiskolai  ifjakból  tanuló-zászlóaljakat  alakí- 
tottak, melyek  bizonyos  napokon  katonai  gya- 
korlatokat végeztek.  A  70-es  években  Magyaror- 
szágon is  megkísérelték,  jelesül  Nyitrán  HoUner 
Károly  nyugalmazott  százados,  I.  alakítását,  de 
minden  nagyobb  eredmény  nélkül.  Néhány  év  óta 
valamennyi  államban  ismét  új  ós  hovatovább 
mindig  örvendetesebb  lendületet  vett  a  tanuló 
ifjúság  katonai  kiképzésének  eszméje  s  e  célból 
nálunk  honvédtisztek  felügyelete  mellett  ilQu- 
sági  lövésztanfolyamok  alakultak,  melyeknek  a 
szükséges  fegyverzetet  és  lőszert  a  honvédelmi 
miniszter  bocsátja  rendelkezésre  s  azokat  még 
egyébként  is  támogatja  ideális  céljaik  elérése  ér- 
dekében. E  hivatalos  támogatás  mellett  remél- 
hető, hogy  az  ügy  mihamar  a  kívánt  virágzásnak 
indul. 

Ifjúsági  egyesületek  a  rájuk  vonatkozó  mi- 
niszteri rendelet  értelmében  csakis  önművelési, 
önsegélyezési,  testedzési  és  —  bizonyos  korláto- 
zással —  szórakozási  célokra  alakulhatnak.  Tag- 
jaik csupán  az  illető  intézet  növendékei  lehetnek 
s  magának  az  egyesületnek  az  igazgató  v.  a  taná- 
rok, illetőleg  tanítók  vezetése  vagy  felügyelete 
alatt  kell  állania.  Tanulók  az  intézeten  kívülálló 
egyesületeknek  tagjai  nem  lehetnek.  Vannak  az 
elemi  iskolákkal  kapcsolatos  I.  is,  amely  egyesü- 
leteknek a  Wlassics  miniszter  által  kiadott  alap- 
szabályok szerint  csakis  az  ismétlő  tanköteles 
kort  betöltött  ifjúság  lehet  tagja  és  amelyeknek  az 
a  célja,  hogy  a  tanító  egész  a  katonaköteles  korig 
tartsa  kezét  a  volt  tanítványain. 

Ifjúsági  előadások,  tanulók  számára  rendezett 
színházi  előadások,  melyek  útján  a  színház  az 
iskolai  oktatás  rendszeres  munkáját  támogatja. 
Az  l.-at  rendesen  a  darabról  szóló  bevezető  fejte- 
getés előzi  meg.  így  rendez  többek  között  a  ko- 
lozsvári Nemzeti  Színház  kb.  12  év  óta  az  ottani 
tanári  körrel  egyetértve  a  tanév  folyamán  I.-at, 
melyeken  gyakran  a  környékbeli  középiskolák 
ifjúsága  is  testületileg  részt  vesz.  A  bevezető 
fejtegetéseket  a  kolozsvári  tanári  kör  több  évről 
ki  is  adta.  1911  tavaszán  a  Magyar  Tanítók  Ott- 
hona Budapesten  saját  helyiségében  létesített 
színpadot  I.  számára. 

Ifjúsági  iratok.  így  nevezzük  azon  irodalmi 
termékeket,  melyeket  szerzőik  egyenesen  az  ifjú- 
ság számára  írtak  azzal  a  céllal,  hogy  szórakoz- 
tató magánolvasmányt  adjanak  az  ifjúság  kezébe, 
vagy  kiegészítsék  a  szorosan  vett  iskolai  okta- 
tást. Ma  a  művelt  nemzetek  általában  gazdag  és 
változatos  ifjúsági  irodalommal  rendelkeznek,  de 
természetes,  hogy  az  I.  között  többé  v.  kevésbbó 
értéktelen,  sőt  határozottan  káros  hatású  művek 
is  vannak.  Mmdez  szükségessé  tette  a  kritikát, 
hogy  el  lehessen  igazodni  az  I.  nagj-  tömegébon 


Ifjúsági  irodalom 


—    478    — 


Igal 


s  a  j6t  a  rossztól  meg  lehessen  különböztetni. 
Hgyes  írókon  kívül  pedagógiai  egyesületek  és 
folyóiratok  végezték  és  végzik  az  I.  megrostálá- 
sának fárasztó  munkáját,  melynek  eredményekép 
összeállítják  az  ajánlható  I.  jegyzékét.  A  művészi 
nevelés  jelszava  alatt  megindult  törekvések  jó 
hatással  voltak  napjaink  ifjúsági  irodalmára.  A 
kiadók  a  legjelesebb,  élő  írókat  ós  művészeket 
nyerték  meg  ifjúsági  könyvek  írására  és  illusztrá- 
lására. Újabban  mind  népszerűbbé  válik  az  a  fel- 
fogás, hogy  külön  ifjúsági  irodalomra  nincs  is 
szükség,  hanem  csak  megfelelő  olvasmányokat 
kell  kiszemelni  a  felnőtteknek  való  irodalomból 
az  ifjúság  számára.  V.  ö.  Szemák  István,  Ifjúsági 
könyvtáijegyzók  (Budapest  1912) ;  Johanvesson, 
Was  soUen  unsero  Jungen  lesen?  (Berlin  1911). 

I^usági  irodalom,  1.  Ifjiisági  iratok. 

I^nsági  istentisztelet,  1.  Chjertnekistentisz- 
telef. 

Ifjúsági  takarékpénztárak,  1.  Iskola-takarék- 
pénztárak. 

Ifjúság  katonai  nevelése.  Az  a  törekvés,  hogy 
az  ifjúságot  már  iskolaköteles  korban  kell  a  ka- 
tonai szolgálatra  előkészíteni,  nem  mai  keletű.  A 
törekvés  főleg  arra  iránjiü,  hogy  a  test  edzése  és 
ügyesítóse  révén  már  a  besorozott  emberanyag 
az  eddiginél  alkalmasabb  legyen  és  szolgálati  ide- 
jét illetőleg  esetleg  bizonyos  kedvezésben  része- 
sülhessen. Az  I.  legrégibb  és  legszervezettebb 
alakjában  Svájcban  fordul  elő,  ahol  az  ifjúságot 
az  ú.  n.  «Kadettenkorps»-okba  szervezik,  de  ma- 
napság már  nagyon  sok  más  államban  is  megvan. 
Újabban  főleg  Németország  és  Franciaország  buz- 
gólkodnak ezen  a  téren.  Franciaországban  ezt  az 
előkészítést  nagyrészt  egyesületek  végzik,  melye- 
ket a  kormány  erkölcsileg  és  anyagilag  is  támo- 
gat. Németországban  az  ú.  n.  Wehrkraf  t-Be  wegung 
igyekszik  az  őrszemmozgalom  (Pfadíinder)  révén 
hatni.  Nálunk  az  ifjúságnak  kiképzése  a  katonai 
céllövésben  áll  előtérben.  Az  I.-nek  külön  folyó- 
irata is  van,  a  Katonás  Nevelés. 

Ifju-toryk,  az  angol  tory-párt  egy  frakciója, 
mely  a  lordok  házának  választások  útján  való 
reformját  kívánja. 

Ifju-törökök,  nemzeti  alapon  álló,  alkotmá- 
nyos életre  törekvő  reformpárt  Törökországban. 
A  párt  alapítása  III.  Szelim  szultán  idejére  esik. 
A  mozgalom  először  az  irodalomban  jelentkezett 
ós  Sinászi  efendi  nevéhez  fűződik,  ki  az  iroda- 
lomról a  politikára  is  átvitte  azt.  1876-ban  Mid- 
hat  pasa,  az  új  nagyvezir  vezetésével  az  I.  kény- 
szerítették az  új  szultánt,  Abdul  Hamidot  egy 
liberális  alkotmányterv  megvalósítására,  azonban 
pár  évvel  később  a  gyanakvó  szultán  száműzte  a 
nagyvezirt  s  a  mozgalom  abbanmaradt,  de  csupán 
látszólag,  mert  az  irodalomban  annál  inkább  foly- 
tatódott. Külföldön  számos  politikai  folyóiratot 
adtak  ki  s  ezek  közül  főleg  az  Ahmed  Riza  bey 
által  Parisban  kiadott  «Mesveret»-nek  volt 
nagy  hatása.  Ugyanitt  jelent  meg  a  ccLa  jeune 
Turquiea  c.  lap  is.  Számos  magasrangú  tiszt  és 
liivatalnok  is  csatlakozott  a  mozgalomhoz  s  az 
egész  katonaságot  meg  tudták  nyerni  eszméik- 
nek. 1908  júl.  3.  Niasi  bej  vezetése  alatt  kato- 
nai lázadás  tört  ki  s  midőn  a  szultán  Samsi 
pasát  küldte  ellenük,  ezt  agyonlövette  a  Szaloni- 


kiben  székelő  «comité-párt»  s-ki  vitte,  hogy  nagy- 
vezrrré  az  iflutörök  Szaid  pasát  nevezte  ki  aszal- 
tán. 1908  dec.  17.  a  szultán  választások  útján 
összehívta  a  parlamentet,  mely  meghozta  az  új 
alkotmányt  (L.  Törökország  története).  A  követ- 
kező évben  azonban  a  reakcionáriusok  újból  hát- 
térbe szorították  az  I.-ket,  kik  most  már  teljes 
erővel  láttak  hozzá  céljaik  kiviteléhez.  1908  ápr. 
15.  Mahmud  Sefket  pasa  vezérlete  alatt  a  föllá- 
zadt katonaság  Konstantinápolyba  vonult,  a  parla- 
ment újból  összeült  s  ápr.  27.  a  szultánt  trónfosz- 
tottnak nyilvánították.  Az  új  kormány  tagjai 
Husszejn  Hilmi  nagyyozérsége  alatt  kizárólag 
I.-ből  állottak.  Uralomra  juta  sukkal  azonban  egyre 
veszítettek  népszerűségtikböl,  főleg  az  albánok- 
kal és  a  Kiamil-kabinettel  szemben  tanúsított 
magatartásuk  által.  Ez  utóbbi  váltotta  fel  ugyanis 
1911.  az  I.  kormányát,  melyet  azonban  ők  Enver 
bej  felkelése  által  ismét  háttérbe  szorítottak  s 
Mahmud  Sef ketet  tették  meg  nagyvezérnek  és  a 
lelőtt  Nazim  pasa  helyett  hadügyminiszternek. 
Azonban  már  1913  június  11-én  a  Parisban  szé- 
kelő ó-török  párt  által  szervezett  összeesküvés, 
melynek  a  szultán  veje  is  tagja  volt,  felbérelt 
gyilkosok  által  tette  el  láb  alól  a  nagyvezért,  de 
a  további  merényletet  elfojtották,  úgy  hogy 
továbbra  is  az  I.  maradtak  uralmon.  V.  ö.  Albert 
Fua,  Histoire  du  Comitó  «Union  et  Progrés»  et 
du  parti  Jeune-turc  (Suresnes  1912) ;  A.  Sarron, 
La  Jeune-Turquie  et  la  révolution  (Paris  1912) ; 
Farkas  Pál,  Staatsstreich  u.  Gegenrevolution  in 
der  Türkéi  (Berlin  1909) ;  K.  Moro,  Unter  jung- 
türkíscher  Gewaltherrschaft  (Wien  1910) ;  René 
Pinon,  L'Europe  et  la  jeune  Turquie  (Paris  1911). 

Ifrid,  török  eredetű  szó,  mely  főleg  a  népmese- 
költészetben használatos.  E  szóval  egy  ördöngös 
boszorkányt  jelölnek,  aki  többnyire  állat  vagy 
szörnyeteg  alakjában  ijesztgeti  a  mesehősöket. 

Iftár,  arab  eredetű  szó,  mely  a  ramazáni  böjt- 
napot befejező  estebédnek  az  elnevezése.  E  la- 
koma a  ramazáni  harminc  nap  mindegyik  estéjén 
naplementekor  kezdődik.  Rendesen  ágyúlövéssel 
vagy  mozsárágyúval  jelzik  ez  időpontot  és  a  böj- 
tölő mohammedánok  érthető  türelmetlenséggel 
lesik  e  percet,  mely  a  böjt  helyett  az  éjjeli  vidám 
mulatozást  hozza.  Híresek  a  szultáni  palota  I.- 
lakomái,  melyeken  számos  meghívott  vesz  min- 
dig részt. 

Iftikhár,  arab  eredetű  török  szó,  a.  m.  dicsőség, 
dicsekvés.  Különösen  ismeretes  a  Nisán-i-I.  (If- 
tikhár-rendjel)  elnevezés,  mint  a  török  legmaga- 
sabb rendjelek  egyike.  E  rendjelt  még  II.  Mahmud 
szultán  alapította  és  csak  a  legkivételesebb  ese- 
tekben fordul  elő,  hogy  a  szultán  gyöngyökkel  és 
drágakövekkel  kirakva  adományozza. 

Iga,  az  a  készülék,  melybe  a  vonó  állatot  befog- 
ják, ú.  m.  az  ökörnek  a  járom,  a  lónak  a  hám : 
innét  az  igavonó  vagy  igás  áUat,  igás  ökör.  igás 
ló  elnevezés,  de  igás  lónak  többnyire  csak  a  gazda- 
sági munkákra  használt  lovat  nevezik.  Átvitt  ér- 
telemben a.  m.  elnyomott  állapot,  szolgaság,  hó- 
doltság. 

Igal,  kisközség  Somogy  vármegye  igali  j.-ban, 
(1910)  2089  magyar  lakossal ;  a  járási  szolgabírói 
hivatal  székhelye,  járásbírósággal,  kir.  közjegyző- 
seggel,  posta-  és  táviróhivatallal. 


Ifirali 


—    479 


Ificazmondás 


Igali  Szvetozár,  gazdasági  író,  szül.  Sombere- 
fken  (Baranya  vm.)  1859  ápr.  13.  Műegyetemi  és 
gazdasági  akadémiai  tanulmányai  után  gazda- 
í  tiszt  lett.  A  Magyar  Föld -be  írt  köz-  ós  mezögaz- 
[dasági  cikkeket,  a  Herkules-könyvtárban  pedig 
megjelent  tőle  1885.  Montpelliertöl  Budapestig 
velocipéden  és  1886.  Budapesttől  Belgrádig  velo- 
cipéden  című  útleírás.  1892— 97-ig  á  Gazdasági 
Lapokat  szerkesztette,  1894.  alapította  a  Szölö- 
szeti  Lapokat,  1895.  átvette  a  Kert  szerkesztését. 
Később  bari  (Baranya  vm.)  birtokán  különösen 
gyümölcsészettel  és  szőUészettel  foglalkozott. 
1909.  kiköltözött  Amerikába,  hol  Oaklandban  (San 
Francisco  közelében)  vásárolt  birtokán  gazdálko- 
dik. Itt  1913-ban  alapította,  szerkeszti  és  saját 
nyomdájában  kiadja  az  amerikai  magyarság  ér- 
dekeit szolgáló  Kaliforniai  Magyar  Farmer  című 
lapját. 

Igapó  (növ.),  Brazília  egyenlítői  vidékén  oly 
erdőformáció,  melynek  fái  hónapokon  keresztül 
3—13  m.-nyire  vízben  állanak. 

Igar,  nagyk.  Fejér  vmegye  sárbogárdi  j.-ban, 
(1910)  1930  magyar  lak.,  postaügynökség ;  u.  t. 
Szilasbalhás. 

Igarfa  v.  iharfa  (növ.)  a.  m.  juharfa  (1.  o.). 

Igaro,  afrikai  néger  állam  a  Niger  folyó  alsó 
folyásánál.  Fővárosa  Iddah. 

Igás  állatok  V.  igás  marhák,  szemben  a  haszon- 
állatokkal az  erőkifejtés  végett  tartott  állatok,  me- 
lyeknek legfőbb  képviselői  viszonyaink  között  a  ló 
és  az  ökör,  habár  igás  állatnak  a  bivalyt,  a  bikát,  a 
tehenet,  a  szamarat  és  az  öszvért,  északibb  vidéke- 
ken pedig  a  rénszarvast  is  használják.  Az  I.-nak 
különösen  a  mezőgazdaságban  van  fontos  szerepük 
s  az  okszerű  kezelésnek  egyik  alapfeltétele,  hogy 
a  gazdaságnak  annyi  igáserő  álljon  rendelkezé- 
sére, mint  amennyi  az  előforduló  igás  munkáknak 
a  kellő  időben  való  elvégzésére  elkerülhetetlenül 
szükséges.  Az  igásállatszükséglet  a  gazdálkodás 
kül-  vagy  belterjessége  s  a  talaj  és  éghajlati  vi- 
szonyok szerint  nagyon  eltérő.  Külterjes  üzem- 
módnál 40—50,  belterjesnél  25—30  katasztrális 
hold  szántóföldre  egy  kettős  fogat  szükséges. 

Igás  gazda  v.  telkes  gazda,  olyan  földmíves, 
akinek  annyi  földje  van,  hogy  megművelésére 
legalább  egy  fogatra  vagy  igára  van  szüksége. 
Innét  két-,  négy-,  hatökrös  gazda. 

Igásnap  v.  fogatnap,  az  egy  iga  vagy  egy  fogat 
által  a  vezetöeseléddel  együtt  teljesített  munka- 
nap. Ilyen  1.  alatt  mindig  egy  pár  igás  állat  mun- 
káját értik  ;  ha  négyes  fogat  dolgozik,  azt  min- 
dig külön  említik  meg,  ú.  m.  négyes  ökör-  vagy 
négyes  lófogatnap.  Gyalognap,  kézinap  vagy 
tenyeres  nap  az  egy  munkás  által  teljesített  egy 
napi  munka. 

Igaz  Sámuel,  író,  szül.  Erdőbényén  (Zemplén 
vm.)  1786  okt.  13.,  megh.  Bécsben  1826  jan.  7. 
Miskolczon,  Lőcsén  és  Debreczenben  elvégezvén 
tanulmányait,  a  Tisza-családhoz  került  nevelőnek. 
Növendékével  Bécsben  telepedett  meg  s  a  bécsi 
egyetem  magyar  nyelvtanárával,  Márton  József- 
fel együtt  haláláig  nagy  buzgalmat  fejtett  ki  a 
magyar  irodalom  érdekében.  Segített  neki  Lexi- 
konainak  kidolgozásában,  majd  1821— 24-ig  Pán- 
czél  Dániellel  a  Magyar  Kurírt  szerkesztette.  Iro- 
dalmi munkásságának  legjelentősebb  emléke  a 


Hébe  című  almanach,  melyet  1822.  Zsebkönyv, 
azután  1826-ig  Hébe  címmel  évenként  megjelen- 
tetett. A  Kazinczytól  is  pártolt  szépirodalmi  év- 
könyv ízléssel  és  hazafias  szellemben  volt  szer- 
kesztve s  Kisfaludy  Aurorája  mellett  a  maga  ko- 
rának számottevő  almanachja  volt.  Stevenson 
német  eredetijéből  fordított  Kis  bibliája  (1820)  je- 
lentéktelen. V.  ö.  Szeremlei  Barna  dolgozatát  a 
Vasárnapi  Újság  1893.  évf.  32.  sz. 

Igazbecsű  (aestimatio  condigna),  a  magyar 
magánjogban  az  ingó  s  ingatlan  vagyonnak  a 
javak  igazi  forgalmi  értékén  alapuló  értékmeg- 
határozása. L.  Becsű. 

Igazfalva,  nagyk.  Krassó-Szörény  vm.  facsádi 
j.-ban,  (1910)  1989  magyar  lak.,  posta-,  táviró-  és 
telefonhivatal. 

Igazgatási  államadósság,  1.  Államadósság. 

Igazgató  v.  direktor  (némely  iskolánkban  rek- 
tor), oly  tanító  vagy  tanár,  aki  a  tanügyi  hatóság 
részéről  valamely  tanintézet  anyagi  és  szellemi 
közvetlen  vezetésével  van  megbízva.  Ö  hajtja 
végre  a  törvényeket  és  hatósági  rendeleteket, 
ő  képviseli  a  tanintézetet  a  hatósággal  és  a  kö- 
zönséggel szemben.  A  népiskolai  I.  jogkörét  ós 
viszonyát  a  hatóságokhoz,  tanítótársaihoz  stb. 
szabályozzák  a  vallás-  és  közoktatásügyi  ma- 
gyar királyi  minisztérium  által  az  állami  iskolai 
gondnokságok  számára  1909.  évi  53,000  sz.  a.  és 
a  községi  elemi  iskolák  számára  1902.  évi  44246. 
sz.  a.  kelt  rendelettel  kiadott  utasítások.  A  fő- 
igazgatóságok alatt  álló  középiskolák  l.-inak  jog- 
körét és  kötelességeit  pedig  részint  a  Középisko- 
lai Rendtartásnak  több  pontja,  de  kivált  az  Igaz- 
gató tiszte  című  fejezet,  részint  pedig  a  közép- 
iskolai igazgatók  számára  1897.  kiadott  minisz- 
teri Utasítás  szabályozza,  felekezeti  iskoláknál 
ennek  megfelelően  az  iskolafenntartó  testület. 
Az  állami  és  királyi  középiskolák  igazgatóját  a 
vallás-  és  közoktatásügyi  miniszter  előterjeszté- 
sére a  király  nevezi  ki.  L.  még  Főigazgató. 

Igazgatóság,  valamely  intézet,  társulat,  hiva- 
tal stb.  vezetésével  megbízott  közeg.  —  1.  a  vas- 
utaknál, 1.  Vasutigazgatóság. 

Igazhitűség  (ortodoxia),  ellentétben  az  eret- 
nekséggel és  heterodoxiával,  a  vallási  nézeteknek 
a  hivatalosan  megállapított  vagy  az  ú.  n.  hitval- 
lásokban kifejezett  tantételekkel  való  teljes  össz- 
hangzása.  L.  Hit. 

Igazi  keletindiai  mézga  (növ.),  1.  Feronia. 

Igazi  rózsa  (ásv.),  1.  Hollandi  rózsa. 

Igazi  szövőlepkék  (selymérek),  1.  Fonólepkék. 

Igazi  vörös  (rocellin),  az  ú.  n.  azo-vegyületek 
csoportjába  tartozó  kátrányfesték,  amelyet  az 
orseille  és  cochenille  nevű  festékek  pótszeréül 
használnak. 

Igazlátó,  arbiterésmediatornéven  először  Szt. 
István  törvénykönyveiben  (11.  könyv,  16.  cikk) 
fordul  elő ;  ítélő  biró,  ki  a  törvényesen  elrendelt 
párviadal  alkalmával  többedmagával  a  párviadal 
szabályainak  megtartására  ügyelt.  A  párviadalt 
az  ő  szavára  kezdték  s  végezték,  ítéletet  azonban 
a  rendes  bíróság  mondott. 

Igazmondás,  az  esküdtek  I.-a  (verdictum. 
verdikt),  1.  Esküdtbíróság.  —  l.-ra  a  felek  a  bírói 
eljárásban  kötelezve  vannak ;  a  Bp.  222.  §-a  600 
K-ig  terjedhető  pénzbirsággal  bünteti  azt  a  felet 


Igrazmondó 


480 


IgazsAgr 


V.  képviselőt,  aki  jobb  tudomása  ellenére  nyilván- 
valóJag  valótlan  tényt  állít  vagy  nyilvánvalólag 
alaptalanul  tagad  v.  hivatkozik  bizonyítékra. 

Igazmondó,  politikai  és  szépirodalmi  hetilap, 
előbb  a  baloldal,  utóbb  a  kormánypárt  néplapja. 
Szerkesztette  és  kiadta  Jókai  Mór.  Megjelent 
Budapesten,  hetenként  vasárnap  4-rót  egy  íven 
1867  jiU.  1-től  1879  márc.  30-ig. 

Igazodás,  a  katonaságnál  az  arcvonalak  vagy 
az  oszlopok  éleinek  egyenes  vonal  szerinti  fel- 
állítása, illetve  beigazítása. 

Igazolás,  1.  az  eljárási  joghan  (lat.  reslitutio 
in  integrum,  ném.  Wiedereinsetzung  in  den 
vorigen  Stand),  a  mulasztás  utólagos  orvoslásá- 
nak egyik  módja,  amelynek  az  a  hatálya,  hogy  a 
vétlenül  elmulasztott  eljárási  cselekmény  teljes 
joghatállyal  pótolható.  A  mulasztás  orvoslásának 
másik  módja  az  ellentmondás  (1.  c),  amelytől  az 
I.  főkép  abban  különbözik,  hogy  míg  az  ellent- 
mondással a  fél  ellentmondó  nyilatkozata  magá- 
ban véve  orvosolja  a  mulasztást  és  visszahelyezi 
az  ügyet  előbbi  állapotába,  addig  az  I.  csak  akkor 
eredményes,  ha  a  mulasztó  íél  elfogadható  ment- 
séget hoz  fel  és  a  bíróság  ennek  alapján  tárgya- 
lás után  hozott  határozatával  a  mulasztást  vét- 
lennek  állapítja  meg.  Az  új  polgári  perrendtartás 
(1911. 1.  t.-c.)  mind  a  két  orvoslási  módot  ismeri 
és  a  szigorúbb  orvoslási  módot :  az  I.-t  ott  alkal- 
mazza, ahol  a  mulasztás  kevésbbé  menthető  ós 
következményei  nem  igen  súlyosak,  az  ellent- 
mondást pedig,  mint  enyhébb  orvoslási  módot, 
ott,  ahol  a  mulasztás  menthetőbb  és  követ- 
kezményei súlyosabbak.  Ma  még  hatályban  levő 
polgári  peres  eljárásunk,  a  büntető  eljárás  és  a 
közigazgatási  eljárás  csak  az  L-t  ismeri. 

1.  A  polgári  eljáráshanaPp.  szerint{4:5í—4:ö9. 
§§)  akkor  lehet  a  mulasztást  l.-sal  orvosolni,  ha 
a  fél  vagy  képviselője  határnapon  önhibáján 
kívül  nem  jelent  meg  vagy  záros  határidőt  önhi- 
báján kívül  mulasztott  el,  de  nincs  helye  I.-nak 
oly  esetben,  amikor  a  törvény  kizárja  v.  meg  nem 
jelenés  esetében  ellentmondást  enged,  továbbá, 
midőn  a  határnap  elmulasztása  bírói  határozat- 
ban kimondandó  hátránnyal  nem  jár  (pl.  bizonyí- 
tásfelvétel V.  ítélethirdetés  határnapjának  elmu- 
lasztása esetében).  Kizárja  a  tv.  az  I.-t  pl.  a  felül- 
vizsgálati határnap,  az  eskü  alatti  kihallgatás 
határnapjának,  I.i  kérelemre  kitűzött  új  határ- 
napnak ismét  elmulasztása  esetében,  igényperben 
az  igénylő  részéről,  a  kisajátítási  eljárásban  stb. 

2.  A  Bp.  (1896.  XXXIII.  t.-c.  463-468.  §§)  szerint 
a  bűnvádi  eljárásban  I.-sal  az  a  fél  és  az  a  sér- 
tett élhet,  aki  határidőt  vagy  határnapot  a  maga 
vagy  képviselője  hibáján  kívül  tudomás  hiánya 
vagy  más  elháríthatatlan  akadály  miatt  elmu- 
lasztott, amennyiben  a  törvény  az  L-t  ki  nem  zárja 
8  a  mulasztás  az  ügy  elintézésére  lényeges  befo- 
lyással volt. 

3. 1.  a  közigazgatási  eljárásban,  I.  Közigazga- 
tási eljárás. 

4.  I.  a  közigazgatási  bírósági  eljárásban,  1. 
Közigazgatási  biróság. 

5.  I.  adó-  és  illetékügyekben:  1881.  XXXIV. 
t.-c.  31— 33.  §§;  1883.  XLIV.  t.-c.  5.  §;  1889. 
XXVIII.  t.-c.  8.,  13.,  21.  §§ ;  az  állami  számvi- 
telben: 1893.  XX.  t.-c.  136.  §  :  halászati  jog  ér- 


vényesítésénél: 1888.  XIX.  t.-c.  6.  §;  ügyvéd 
elleni  fegyelmi  ügyekben:  1874.  XXXIV.  t.-c.  § ; 
biró  elleni  fegyelmi  eljárásban:  1871.  VIII.  t.-c. 
55.  § ;  a  Kúria  képviselöválasztási  biráskodásá- 
ban:  1899.  XV.  t.-c.  44.  §. 

II.  A  telekkönyvi  eljárásban  1.  az  a  jogcselek- 
mény, ameljrnek  feltétele  alatt  előjegyzéssel  nyil- 
vánkönyvi  jognak  mint  ilyennek  szerzése,  át- 
változtatása vagy  megszüntetése  eszközöltetik  és 
melynek  bekövetkeztével  az  előjegyzés  hatálya 
az  elrendelése  iránti  kórvény  beadásának  idő- 
pontjától fogva  kezdődik.  Az  előjegyzés  igazolása 
történik :  annak,  aki  ellen  elrendeltetett,  a  beke- 
belezésre alkalmas  nyilatkozata  vagy  ellene  per 
útján  hozott  jogerejű  határozat  alapján. 

III.  /.  (verificatio),  az  országgyűlési  képvise- 
lővé történt  választás  kifogástalanságának  meg- 
állapítása, amit  a  képviselőház  a  ház  alakulása- 
kor osztályai,  a  ház  alakulása  után  bizottságai 
(igazolási  állandó  bizottság,  biráló  bizottságok) 
által  eszközöl.  (L.  bővebben  Képviselőház). 

A  törvényhatósági  bizottsági  tagság,  illetőleg 
a  községi  képviselőség  ugyancsak  I.  alá  esik, 
amit  az  1886.  XXI.  t.-c.-ben  (a  székesfővárosra 
nézve  :  az  1872.  XXXVI.  t.-c.-ben)  és  1886.  XXII. 
t.-c.-ben  tüzetesen  meghatározott  módon  a  tör- 
vényhatóság, illetőleg  a  község  igazoló  választ- 
mánya teljesít. 

Igazolvány  (certificatum),  tény,  viszony, 
körülmény,  kedvezmény  bizonyítására  szolgáló 
irat. 

Igazolványos  altiszt  az,  aki  a  hadseregben 
legalább  12  évig  és  mint  altiszt  legalább  8  évig 
szolgált  és  magaviseletéről  kedvező  igazolvány- 
nyal van  ellátva.  Az  L-nek  törvénnyel  (1873.  11. 
t.-c.)  biztosított  elsőbbsége  van  a  közszolgálat- 
ban hivatalszolgai  s  alsóbbrendű  közhivatalnoki 
alkalmazásra. 

Igaz  orosz  emberek,  orosz  nemzetiségi  reak- 
cionárius,  főleg  antiszemita  jellegű  politikai  egye- 
sület, melynek  különösen  az  1904— -06-iki  orosz 
forradalomban  embertelen  ós  politikailag  is  hely- 
telen tevékenységet  tulajdonítanak,  mely  főleg 
pogromrendezósekben  jelentkezett.  L.  még  Huli- 
gánok és  Pogrom. 

Igazpüspöki  (azelőtt :  Biszkupicz),  kisk.Tren- 
csén  vm.  báni  j.-ban,  (1910)  291  tót  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Bán. 

Igazság,  gondolatainknak  a  valósággal  való 
megegyezése,  ezért  semmi  egyébről  nem  mond- 
hatjuk, hogy  igaz,  mint  gondolatról ;  minthogy 
azonban  a  valóságról  is  csak  érzéki  benyomások 
stb.,  tehát  ((gondolatok))  útján  tudok,  ezért  az  1. 
nem  egyéb,  mint  gondolatainknak  egymással 
való  megegyezése.  Ennek  a  megegyezésnek  for- 
mai törvényeit  foglalja  magában  a  logika  úgy, 
hogy  ami  a  logika  törvényeivel  megegyezik,  igaz, 
ami  ellenkezik,  nem  igaz.  Valami  lehet  formai- 
lag igaz,  de  valójában  nem  igaz,  ha  ugyanis  csak 
a  "logika  törvényeivel  egyezik  meg,  nem  pedig 
tartalmilag  is  gondolatainkkal.  Akik  kételked- 
nek, hogy  I.  egyáltalán  van-e,  azaz,  hogy  sza- 
bad-e bármely  gondolatot  abban  az  értelemben 
igaznak  mondani,  hogy  az  igaz  gondolat  föltétle- 
nül különbözik  a  nem  igaztól,  szkeptikusoknak 
mondják.  Akik  azt  mondják,  hogy  minden  1.  csak 


Igazsáirérzet 


—     481 


IgrazságUgryi  kezelői  vizssra 


tózonyos  időben,  bizonyos  folíig,  csak  bizonyos  kö- 
'  rülmények  közt  I.,  hogy  tehát  némely  I.  viszonyos 
(relativ),  azokat  relativistáknak  mondjuk.  Ily 
okoskodások  ellen  fölhozhatni,  hogy  a  szkeptiku- 
sok, relativisták  stb.  talán  maguk  magukkal  ellen- 
keznek, mert  nem  kételkednek  a  kételkedésben 
és  nem  tartják  viszonyos  I.-nak  a  viszonyosság 
elveit.  I.  jelenti  a  magyarban  az  igazságosságot 
(1.  0.)  is. 

Erkölcsi  értelemben  I.  magunktartásának  és 
gondolkozásunk  módjának  az  erkölcsi  törvény 
parancsainak  megfelelő  volta ;  a  jogi  vagy  tár- 
sadalmi I.  csakis  az  emberi  cselekményeket,  de 
nem  a  gondolkozásmódot  s  az  indokokat  is,  veszi 
tekintetbe.  Az  I.  szigorának  enyhítése  a  méltá- 
nyosság (aequitas).  I.  alatt  érteni  szokás  továbbá 
a  bírónak  sarkalatos  erényét,  amelynél  fogva  sze- 
mélyi tekintetek  nélkül  legjobb  tudomása  és  lelki- 
ismerete szerint  jogot  és  I.-ot  szolgáltat. 

I.  (észt.),  a  művészetekben  tulajdonképen  a  va- 
lóság hü  visszaadása.  De  valóságon  sokfélét  ért- 
hetlink,  a  dolgok  fólszinét,  megjelenési  módját, 
vagy  a  dolgok  velejét,  magvát.  A  naturalizmus 
a  külső  megjelenés  hiánytalan  visszaadására  tö- 
rekszik, az  idealizmus  a  dolgok  velejét,  való  I.-át 
keresi.  V.  ö.  Greguss  Rendszeres  Széptanát, 
Vischer,  Volkelt,  Lipps,  Gohen  nagy  esztétikai 
rendszeres  műveit. 

Igazságérzet,  az  erkölcsi  igazság  követelmé- 
nyei iránt  való  ösztönszerű  készség.  Akiben  meg- 
van az  az  eredeti  hajlandóság  ós  képesség,  hogy 
igazságot  akarjon  ós  igazság  szerint  cselekedjék, 
annak  van  I.-e. 

Igazságosság  (igazság  a  szó  erkölcsi  jelenté- 
sében) az  emberi  cselekvésnek  a  jog  és  erkölcs 
normáival  való  megegyezését  jelenti;  minden 
embernek  megvan  a  maga  jogköre ;  ezt  kölcsö- 
nösen tiszteinunk  kell,  ez  az  I.  nem  egyéb,  mint 
az  e  tiszteletnek  megfelelő  cselekvés,  illetőleg 
az  a  lelki  állapot,  melyből  ily  cselekvés  fakad. 
Az  erkölcsi  jogrend  tételes  törvényekben  nyer 
kifejezést;  így  megkülönböztethetünk  jogi  érte- 
lemben vett,  törvényes,  formai  I.-ot  és  erkölcsi 
értelemben  vett  I.-ot,  amely  természetesen  nem 
mindig  megegyező.  Ezért  mondja  a  latin  szólás : 
Summmn  ius,  summa  iniuria,  azaz  a  törvény 
betűje  szerint  vett  I.  a  legnagyobb  igazságtalan- 
sággá válhatik.  Ha  a  bírónak  v.  akárkinek  mód- 
jában van  enyhíteni  a  tételes  írott  törvény  betű- 
jén, akkor  ezt  a  tekintetbe  vételét  az  igazi  igaz- 
ságnak :  méltányosságnak  nevezzük. 

Teológiai  értelemben  I.  (lat.  justitia):  1.  Barka- 
latos  erény,  amely  másokra  vonatkozik  és  ké- 
pessé tesz,  hogy  mindenkinek  megadjuk  azt,  ami 
őt  megilleti.  Az  embert  megillető  jogok  minemű- 
sége  szerint  van  törvényes  (justitia  legális),  ki- 
egyenlítő (justitia  commutativa)  és  osztó  I.  (justi- 
tia dlstributiva).  2.  Istennek  egyik  tulajdonsága, 
mely  szerint  nemcsak  igazságos  biró  (justitia  judi- 
ciaria),  ki  jutalmazza  a  jót  (justitia  remunera- 
tiva)  ós  megbünteti  a  rosszat  (justitia  vindica- 
tiva),  hanem  minden  teremtményének  megadja, 
arai  azokat  megilleti,  kivált  az  eszes  teremt- 
ményeknek a  természetfölötti  kegyelmeket  és 
kegyelomeszközöket,  amelyek  nekik  az  örök  üd- 
vösség elnyerésére  szükségesek.  3.  Az  Isten  tör- 

Rimi  Nagy  Lewacona.  X.  Icöt 


vényeivel  egyező  életmód.  V.  ö.  Vermeersch, 
Quaestiones  de  justitia ;  Kleutgen,  De  ipso  Deo ; 
Falmieri,  De  Deo  creante  et  elevante. 

Igazságossági  elmélet,  máskép  megtorló  el- 
mélet, 1.  Büntetőiogi  elméletek. 

Igazságszolgáltatás,  jogi  értelemben  1.  Jog- 
szolgáltatás. Az  I.  és  a  közigazgatás  elkülönítésé- 
nek nagy  elvét,  mely  azon  alapszik,  hogy  az  I.- 
ban  egyedül  az  igazság  tekintetei  irányadók,  míg 
a  közigazgatásban  a  célszerűség  (opportunitas) 
szempontjai  nyomulnak  előtérbe,  hazánkban  az 
1869.  IV.  t.-c.  iktatta  törvénybe :  «Az  I.  a  közigaz- 
gatástól elkülöníttetik.  Sem  a  közigazgatási,  sem 
a  birói  hatóságok  egymás  hatáskörébe  nem  avat- 
kozhatnak.)) A  későbbi  törvényhozás  azonban 
ezen  az  elven  ismételten  rést  ütött,  midőn  sok 
ügyben  a  bíráskodást  közigazgatási  hatóságok 
hatáskörébe  utalta,  pl.  községi  bírósági,  mezőren- 
dőri, erdei  kihágási  ügyekben,  a  cseléd  és  gazda, 
a  gazdasági  munkás  viszonyából  felmerült  vitás 
kérdésekben,  stb. 

I.  (észt.),  a  költőnek  az  a  joga,  hogy  az  epikus 
vagy  drámai  cselekvény  folyamán  ós  főleg  végén 
személyeinek  sorsát  érdemük  szerint  intézze, 
jutahnazzon  és  büntessen.  Az  olvasó  vagy  hall- 
gató benne  gyökerező  igazságérzeténél  fogva 
megütközik  azon,  ha  a  jó  rossz  véget  ér  s  a  rossz 
diadalmaskodik,  s  minél  naivabb,  annál  erőseb- 
ben megköveteli  a  költői  L-t.  A  nép  meséiben, 
regéiben  ezen  az  alapon  áll  s  a  neki  szánt  ter- 
mékekben is  alkalmazkodni  kell  felfogásához.  A 
modern  irodalom,  mely  az  életet  híven  akarja 
tükröztetni,  bizony  sokszor  eltekint  a  költői  I.-tól, 
melyet  az  életben  sem  taláJ. 

Igazságügyi  fenség  (ném.  Jmtizhoheit),  a  jog- 
szolgáltatásra, jelesül  a  polgári  és  büntető  jogszol- 
gáltatásra vonatkozó  államhatalom.  L.  Birői  füg- 
getlenség és  Birői  hatalom. 

Igazságügyi  Javaslatok  Tára,  1.  Igazságügyi 
Közlöny. 

Igazságügyi  kezelői  tanfolyam,  az  igazság- 
ügyminiszter 43600/911,  sz.  rendeletével  mind- 
egyik kir.  ítélőtábla  szókhelyén  évenkint  hat  heti 
időtartamban  létesített  tanfolyam,  amelynek  célja 
az  igazságügyi  alkalmazásban  álló  kezelők  (bíró- 
sági, ügyészségi  díjnokok,  Írnokok,  irodatisztek, 
stb.)  és  telekkönyvvezetők  számára  a  kezelői  mű- 
ködés szempontjából  fontos  jogi,  különösen  eljá- 
rási és  ügykezelési  alapismereteket  főként  gyakor- 
lati és  szemléltető  alapon  megadni.  Az  1.  a  kir. 
ítélőtábla  elnökének  felügyelete  alatt  áll,  ő  jelöli  ki 
az  előadókat  (elnöki  titkár,  egy  biró,  egy  ügyész  v. 
ügyészségi  magasabb  kezelő  tisztviselő,  egy  bíró- 
sági magasabb  kezelő  tisztviselő),  ő  határoz  a  tan- 
folyamra bocsátás  és  a  tanfolyamon  levőknek 
munkával  foglalkoztatása  felől  stb.  I.-ra  bizo- 
nyos előfeltételek  mellett  igazolványos  altisztet 
V.  igazságügyi  alkalmazásban  nem  álló  más  je- 
lentkezőt is  lehet  bocsátani. 

Igazságügyi  kezelői  vizsga,  az  igazságügyi 
kezelői  tanfolyamot  befejező  gyakorlati  vizsga, 
amelyet  évenkint  rendszerint  egyszer  mindegyik 
kir.  ítélőtábla  székhelyén  külön  vizsgáló  bizottság 
előtt  lehet  letenni,  amelynek  tagjai  az  igazság- 
ügyminiszter kiküldöttjének  elnöklete  alatt  egy 
ig.-miniszteri  számvevőségi  közeg  és  az  igazság- 
ai 


IgrazságUgryl  kormányzat 


482     — 


Igazságügyi  statisztika 


ügyi  kezelői  tanfolyam  (1.  o.)  előadói  közül  az  íté- 
lőtábla elnöke  által  kijelölt  három  tag.  Célja 
szemléleti  úton  és  kísérletek  útján  meggyőződést 
szerezni  arról,  hogy  a  vizsgázó  az  ügykezelés 
minden  ágában  jártas  és  hogy  a  szabályokat 
nemcsak  ismeri,  hanem  a  gyakorlatban  alkal- 
mazni is  tudja.  A  képesítésnek  két  fokozata  van, 
ú.  m.  egyszerű  és  —  csak  egyhangú  határozattal 
nyerhető  —  kitűnő  képesítés.  A  képesített  a  vizsga 
eredményét  feltüntető  bizonyítványt  kap.  A  visz- 
szautasított  6  hó,  esetleg  1  év  múlva  ismételhet. 
1914  jan.  1-től  kezdve  írnokká  csak  oly  díjnok  és 
magasabb  állásra  csak  oly  kezelő  tisztviselő  ne- 
vezhető ki,  aki  az  L-t  letette,  de  az  utóbbi  szabály 
alól  helyi  előléptetésnél  a  miniszter  kivételesen 
felmentést  adhat.  I.-ra  némely  magasabb  képesí- 
tésű (pl.  érettségi  vizsgát,  telekkönyvi  vizsgát 
tett)  alkalmazottak  és  már  kínevezett  kezelő 
tisztviselők  tanfolyam  hallgatása  nélkül  is  bocsát- 
hatók. 1914  jan.  1-től  kezdve  telekkönyvi  vizs- 
gára is  csak  azt  lehet  bocsátani,  aki  az  I.-t  már 
letette. 

Igazságügyi  kormányzat,  az  államigazgatás- 
nak tevékenysége  a  jogszolgáltatás  «külső»  ren- 
dezése és  kezelése  körül.  Az  intézkedés  maga  min- 
den modern  államban  az  államhatalomtól  függet- 
len ;  arra  tehát  az  I.-nak  befolyás  nem  engedhető 
(1.  Birói  függetlevség  és  Birói  hatalom).  Az  I. 
élén  áll  az  igazságügyi  minisztérium. 

Igazságügyi  Közlöny,  a  m.  kir.  igazságügy- 
minisztérium hivatalos  lapja.  1892  jan.  1.  óta  je- 
lenik meg,  kezdettől  fogva  Töry  Gusztáv  (1.  o.) 
szerkeszti.  Az  I.,  mint  a  legtöbb  minisztérium  ál- 
tal kiadott  hasonló  hivatalos  lap,  az  igazságügy- 
miniszter  rendeleteinek  közzétételére  szolgál  és 
fölöslegessé  teszi  általános  rendeleteknek  a  ható- 
ságok részére  külön  megküldését.  Az  I.  mellék- 
lapja 1902  óta  az  Igazságügyi  Javaslatok  Tára, 
amely  az  igazságügyminísztériumban  v.  közre- 
működésével előkészített  törvényjavaslatokat, 
úgyszintén  az  országgyűlési  tárgyalások  vonat- 
kozó anyagát  időnkint  közzéteszi. 

Igazságügyi  minisztérium,  a  legfőbb  igazság- 
ügyi igazgatási  hatóság.  Élén  az  igazságügyi 
miniszter  áll.  Hatáskörébe  tartoznak  különösen : 
a  főfelügyelet  a  kir.  bíróságok,  továbbá  a  tözsde- 
biróságok,  kir.  ügyészségek,  kir.  közjegyzők  és 
közjegyzői  kamarák,  az  ügyvédek,  ügyvédi  ka- 
marák és  a  letartóztatási  intézetek  felett;  az 
igazságügyi  törvényjavaslatok  szerkesztése  és  e 
törvények  végrehajtása ;  a  hazai  és  külföldi  bíró- 
ságok érintkezésének  közvetítése ;  az  igazság- 
ügyi hatóságokra  vonatkozó  gazdasági,  pénzke- 
zelési és  számadási  ügyek;  továbbá  házassági 
felmentések,  tanúsítványok,  törvényesítési,  ke- 
gyelmezési,  örökbefogadási  ügyek  stb.  A  kir.  bí- 
róságok és  kir.  ügyészségek  tagjait  és  személy- 
zetét részben  az  ígazságügyminíszter  nevezi  ki, 
részben  kinevezésük  végett  a  királyhoz  tesz  elő- 
terjesztést, a  királyi  kinevezést  pedig  ellenjegyzi. 
Ezeket  nem  tekintve,  az  I.  a  bíráskodásra  sem- 
miféle befolyást  nem  gyakorol.  Az  I.-ban  a  ren- 
des minisztéríumbeli  tisztviselőkön  felül  a  kir. 
bíróságoktól  és  a  kir.  ügyészségektől  berendelt 
bírák,  ügyészek  és  bírósági  hivatalnokok  is  van- 
nak alkalmazva.  Az  I.  mellett  a  többi  igazság- 


ügyi hatóságokra  is  kiterjedő  számvevőség  mű- 
ködik. 
Igazságügyi  minisztérium  ipariskolája,  az 

állami  javltő  intézetekben  létesített  ipariskola; 
ilyen  van  az  aszódi  és  a  kassai  javítóintéze- 
tekben. 

Igazságügyi  orvosi  tanács.  Az  1890.  XI.  t.-c. 
által  alapított  orvosszakértői  testület,  melynek 
hivatása,  indokolt  szakvélemény  nyilvánítása  út- 
ján, az  igazságügyi  minisztérium  és  a  bíróságok 
teendőiben  segédkezni.  Az  I.  tehát  az  igazságügyi 
kormányzat  s  a  jogszolgáltatás  terén  mint  szak- 
értő közeg  működik.  A  büntető  jogszolgáltatás 
terén  különösen  hozzá  tartozik  az  eléje  terjesztett 
orvosi  szakvéleményeknek  felülvizsgálása,  amit 
azelőtt  az  országos  közegészségi  tanács  és  a  tudo- 
mányegyetemek orvosi  karai,  egyéb  elfoglaltsá- 
guk mellett  csak  mellékesen,  így  a  büntető  jog- 
szolgáltatást ki  nem  elégíthető  módon  teljesítet- 
tek. Áll  Ó  Felsége  által  kinevezett  egy  elnökből 
s  az  igazságügyi  miniszter  által  kinevezett  egy 
alelnökből  és  legfólebb  20  előadó  rendes  tagból. 
A  kinevezés  3  évre  szól,  de  újra  kinevezésnek 
helye  van.  Az  I,  működése  folytonos.  Szervezetét, 
ügyrendjét  és  eljárási  szabályait  a  35320/91.  sz. 
1.  M.  rendelet  állapítja  meg  (R.  T.  1133.  old.), 
amelyet  egyes  későbbi  rendeletek  módosítottak  és 
kiegészítettek. 

Igazságügyi  statisztika.  Tágabb  értelemben 
felöleli  a  jogszolgáltatás  egész  terűletét  s  ide  so- 
rozandó úgy  a  kriminális-,  mint  a  polgári  törvény- 
kezés legkülönbözőbb  ágaira  vonatkozó  statisz- 
tika. Az  I.  kezdete  messze  visszanyúlik  a  múltba  s 
különösen  az  igazságszolgáltatás  működésére  vo- 
natkozólag s  úgy  a  saját  használatra,  mint  a  felsőbb 
hatóságok  tájékoztatására  készült  feljegyzések 
8  kimutatások  régiek.  Egy  későbbi  időpont  az, 
amidőn  ezek  a  kimutatások  a  nyilvánosság  ré- 
szére is  közzétótetnek  s  így  a  nyert  eredmények 
tudományos  következtetésekre  is  felhasználhatók 
lesznek.  A  kriminális  statisztika  az  első,  amely 
kiválik  s  mindenütt  rendszeres  adatgyűjtés  tár- 
gyává válik  (1.  Bűnügyi  statisztika  alatt).  A  pol- 
gári törvénykezés  statisztikája  már  nehezebben 
bontakozik  ki  s  szigorúan  megállapított  elvei  jófor- 
mán még  nincsenek.  Jobbára  csak  ügyforgalmi  sta- 
tisztika és  pedig  két  részre  oszoltan,  amelyek 
közül  az  első  a  bíróságok  s  az  igazságügy  szol- 
gálatában álló  egyéb  személyek,  mint  ügyvédek, 
közjegyzők  stb.  személyzeti  ügyeit,  a  másik  pe- 
dig az  ügymenetet,  az  ügyek  különböző  nemeit, 
elintézésük  eredményeit  stb.  tárja  fel.  Kétségte- 
len azonban,  hogy  a  polgári  törvénykezés  statisz- 
tikája ebben  a  formában  is  elég  sok  tanulságos 
magyarázatot  rejt  magában.  Az  igazságügyi  szer- 
vezet változását,  a  személyzeti  viszonyok  külön- 
böző alakulását  lehet  megtudni  az  első  részből.  Az 
ügyekre  vonatkozó  adatokból  pedig  nem  egy  kö- 
vetkeztetést lehet  vonni  anyagi,  közerkölesíségi, 
gazdasági,  társadalompoUtikaistb.  irányban.  Csak 
egy  pár  példát  említve,  a  telekkönyvek  tulajdon 
jogi  és  jelzálogi  bekebelezései  nem  egy  támpon- 
tot nyújtanak  annak  megítélésére,  hogy  minő  ke- 
zekbe vándorol  át  a  nemzeti  vagyon  legtekinté- 
lyesebb része :  az  ingatlan ;  a  cégbejegyzésekből 
és  törlésekből  következtetni  lehet  a  kereskedelem 


IgazságUgryi  statisztika 


—     483     - 


IgrazságrUgryi  statisztika 


és  ipari  élet  viszonyaira,  a  sok  végrehajtás  és 
csód  nem  egyszer  jele  a  válságos  gazdasági  élet- 
nek, az  örökösödési  eljárás  alapján  meg  tudomá- 
nyos alapot  nyerünk  a  nemzeti  vagyon  nagysá- 
gának és  megoszlásának  megállapítására. 

Mindebből  megóithető,  ha  a  modem  államok  s 
ezek  között  mi  is  súlyt  fektetünk  az  igazságügyi 
közegek  előtt  lefolyó  perek  és  perenklviili  cselek- 
mények statisztikai  feldolgozására.  Nálunk  is 
már  évtizedekre  visszamenőleg  gytljtenek  ily 
adatokat.  Különösen  jó  az  adatszolgáltatás,  ami- 
óta az  1893.  évi  XVIII.  t.-c.  alapján  életbelépte- 
tett új  sommás  ügyviteli  szabályzat  világosan 
intézkedik  a  polgári  ílgyek  lajstromozása  felöl.  A 
polgári  ügyekben  való  kimutatásokról  ez  idő  sze- 
rint a  következő  igazságűgyminiszteri  rendele- 
tek intézkednek  :  1897.  évi  458  sz.  iM.-i  rendelet 
szabályozza  a  házassági  perek  statisztikai  adat- 
gyűjtését ;  az  1900.  évi  41.420  sz.  ÍM.  rendelet  in- 
tézkedik a  Idr,  bíróságok  ügyforgalmáról  és  te- 
vékenységéről felterjesztendő  kimutatásokról, 
lílzenkívül  vannak  rendeletek,  melyek  az  ügyvédi 
es  közjegyzői  kamarák  részéről  teljesítendő  adat- 
gyűjtést szabályozzák  s  időközben  kiadott  egyes 
rendelkezések,  amelyek  az  adatszolgáltatást 
egyik  másik  irányban  kissé  módosítják. 

Az  adatgyűjtés  az  igazságügyminisztérium 
részéről  történik  s  egyedül  a  házassági  perek 
azok,  amelyek  a  statisztikai  hivatal  munkakö- 
rébe tartozó  önálló  adatgyűjtés  tárgyát  képezik. 
Az  adatok  évről-évre  a  polgári  jogszolgáltatásra 
vonatkozólag  is  közzététetnek  a  statisztikai  év- 
könyvekbon. 

Azt  az  anyagot  különben,  amelyet  a  polgári 
törvénykezés  statisztikája  nyújt,  3  részre  lehet 
osztani.  Az  első  az  igazságszolgáltatás  szerveit, 
a  második  a  személyzetet  s  a  harmadik  az  ügyekre 
vonatkozó  eredményeket  öleli  fel.  Ami  az  igaz- 
ságszolgáltatás szerveit  illeti,  ezek  a  következők 
voltak  1911-ben: 

Magyarország        Horvát-Szlavon- 

Piaméval  ország 

Kir.járá8birósá2r_ 385  76 

(   törvényszók 67  9 

«   Itélötábla(báni  tábla)            11  1 
•    Kúria  (hétszemélyes 

tábla)     ...    1  1 

«    ügyészség    66  9 

«    főügyészség  _    11  1 

«    koronaügyészség    1  — 

Közjegyzői  kamarák     ...            11  9 

Ügyvédi            í              ...             28  2 

A  járásbíróságok  közül  az  anyaországban  303, 
Horvát-Szla  von  országban  63,  a  törvényszékek 
közül  65,  illetve  9  van  felruházva  telekkönyvi 
hatósággal. 

Áttérve  a  személyzetre,  a  kir.  Kúrián  az  elnökön 
és  másodelnökön  kívül  10  tanácselnök  és  76  biró 
van.  A  kir.  ítélőtábláknál  1 1  elnök,  21  tanácselnök 
8  225  biró.  A  kir.  törs'ényszókeknél  63  elnök  8  a 
járásbíróságoknál  működő  bírákat  is  beszámítva 
2276  biró.  Míg  az  igazságszolgáltatás  természeté- 
hez képest  az  igazságügyi  szervek  hosszú  időn  át 
állandóak  maradnak,  a  személyzet  számában  tör- 
ténő változások,  az  ügyforgalom  folytonos  gyara- 
podása stb.  folytán  elég  nagyok  a  hullámzások. 
Ami  a  birák  számát  illeti,  nálunk  különösen  az 
1893  évi  XVII.  t.-e.  okozott  nagy  változásokat, 
amely  nagy  arányokban  szaporította  a  birák  teen- 


dőit. Jellemző,  hogy  1889.  Magyarországon  még 
csak  1845  ítélőbíró  volt,  1902.  ellenben  2454  s  az 
utolsó  tíz  év  alatt  csak  145-tel  gyarapodott  meg 
a  számuk ;  legújabban  azonban  a  birói  létszám 
nagyobb  szaporítás  alatt  áll.  Az  ügyészségek  sze- 
mélyzetét viszont  a  bűnvádi  perrendtartás  növelte 
meg.  1898-ban  még  csak  202  ügyész  van,  1902. 
ellenben  247,  amely  szám  azután  tulajdonképen 
állandósult  is.  Az  elég  fontos  szerepet  betöltő 
segédszemélyzet  pedig  1911.  következőkép  ala- 
kult: 1382  volt  a  fogalmazói  ós  5174  a  kezelő- 
segédszemélyzet száma. 

Nagyon  érdekesek  azok  az  adatok,  amelyek 
azokról  a  változásokról  adnak  számot,  melyeken 
ügyvédi  karunk  az  1874.  XXXIV.  t.-c.  óta  átesett. 
Volt  ugyanis  az  ügyvédek  száma 


1875-ben  ... 4245 

1^85-ben 4S85 

1890-bea 4487 


1895-ben ...  456Ü 

1901-ben  ...  ._  487.'í 

1911-ben  ... 7168 


Feltűnő,  hogy  az  első  25  évben  a  hullámzás 
még  kis  mérvű,  az  utolsó  tíz  év  alatt  azonban 
hirtelen  erősen  megnő  az  ügyvédek  száma.  Az 
ügyvédi  pályán  az  utóbbi  időben  erősen  észlel- 
hető megrohanásnak  gátat  vetett  a  törvényhozás 
(1912.  yil.  t.-c.)  amaz  intézkedése,  hogy  az  ügy- 
védek lajstromába  való  bejegyzéshez  az  ügyvédi 
vizsga  letételével  kezdődő  két  évi  utógyakorlatot 
kíván,  amivel  az  ügyvédséghez  szükséges  gya- 
korlat idejét  5  évre  emelte  fel.  Nem  érdektelen  az 
sem,  hogy  az  ügyvédeknek  több  mint  egynegyede, 
vagyis  1911-ben  2000,  a  budapesti  kamara  terü- 
letén működik.  Közjegyző  1911-ben  303  volt  az 
anyaországban. 

Az  igazságszolgáltatási  statisztikának  a  pol- 
gári törvénykezés  ügymenetére  vonatkozó  adatai- 
ból legelső  sorban  a  járásbíróságaink  s  törvény- 
székeink legnagyobb  munkaterhét  tevő  sommás 
pereket  emeljük  ki.  Az  ezidöszerint  is  érvényben 
levő  sommás  eljárásról  szóló  törvény  1894  nov. 
1.  lépett  életbe.  1895-ben  427,871, 1901-ben  500,913 
s  1911-ben  639,110  ily  per  érkezett  kir.  járásbíró- 
ságainkhoz, amelyek  61,453  kivételével  elintézést ' 
is  nyertek.  A  hátralék  különben  évről-évre  nö- 
vekszik. Értékre  nézve  44-l"/o  a  100  koronán  aluli 
per.  Figyelemreméltó  jelenség,  hogy  bíróságaink 
mind  nagyobb  súlyt  fektetnek  a  perek  gyors  el- 
intézésére. 1901-ben  az  egy  évnél  hosszabb  perek 
még  6''/o-át  tették  az  összes  kereseteknek,  1910- 
ben  csak  2*'/o-át.  1901-ben  járásbíróságainknak 
650/o-a  tűzött  ki  4  héten  alul  tárgyalási  határ- 
időt, 1911.  ellenben  930/o-a. 

A  törvényszékekhez  felebbvitt  sommás  perek 
száma  volt : 

1901-ben  1911-ben 

Pelebbezés 22,525  38,916 

Felülvizsgálat      6,200  9,689 

Kelfolyamodás     2,;  87  3,966 

Újabb  időben  mind  több  ügy  kerül  felebbvitel 
alá  s  az  arány  az  alsófokú  ítéletekhez  képest  ez- 
idöszerint 27*9<'/o  a  íelebbezéseknél  s  6-9o/o  a  felül- 
vizsgálatoknál az  1901  évi  20-3,  illetve  5-7o/o-hoz 
képest. 

A  járásbíróságokra  szorítkozva,  hatalmas  sza- 
porodást találni  a  telekkönyvi  ügyeknél.  1901-ben 
a  járásbíróságoknál  1.050,380  tkvi  ügy  és  per 
várt  elintézésre,  1911.  ellenben  1.417,482.  Az  emel- 
kedés részben  összefügg  azzal  is,  hogy  mind  töbh 

31* 


IgrazságrUgryi  statisztika 


Igeidőid 


járásbíróság  lesz  telekkönyvi  hatósággal  felru- 
házva. 

Az  1893.  XVIII.  t.-c.  érdemlegesebb  reformjai 
közé  tartozik  az  egyezségi  kísérletnek  és  a  fizetési 
meghagyásnak  beállítása.  1911-ben  járásbírósá- 
gainkhoz 7371  egyezség  iránti  kórelem  terjeszte- 
tett elö  s  4807  egyezség  jött  létre  az  1901-iki 
5559  kérelem  alapján  történt  1979  egyezséggel 
szemben.  A  kezdetben  igen  nagy  népszerűségnek 
örvendő  fizetési  meghagyásoknál  azonban  fej- 
lődés helyett  hanyatlás  állapítható  meg.  Volt 
ugyanis 

°''                                                          1901-ben  1911-ben 

Előterjesztett  kérelem 194-,618  171,797 

Kibocsátott  fizetési  meghagyás 187,762  166,962 

Elrendelt  végrehajtás ._.    18,662  17,828 

Az  előadottakon  kívül  a  kir.  járásbíróságok 
részéről  elintézendő  volt  még  1911-ben  155,997 
örökösödési  ügy,  421,577  végrehajtási  ügy,  74,232 
polgári  megkeresés  és  93,514  vegyes  ügy. 

A  kir.  törvényszékeknél  a  polgári  jogszolgál- 
tatásban a  felebbvítt  sommás  ügyek  mellett  a  pol- 
gári perek  teszik  az  ügyforgalom  legjelentősebb 
részét.  Összesen  189,404  ily  per  várt  elintézésre, 
közöttük  az  év  folyamán  érkezett  30,652  közpol- 
gári,  12,534  házassági,  96,672  váltó,  9238  keres- 
kedelmi per.  750/0-a  az  ügyeknek  befejezést  is 
nyert.  Telekkönyvi  per  és  ügy  555,988  volt  elin- 
tézendő, melyből  mindössze  4163  maradt  folya- 
matban az  év  végén.  Emellett  mint  perenkívüli 
ügy  törvényszékeinkhez  2419  csődnyitás  iránti 
kérvény  érkezett,  amelyek  alapján  487  csőd  nyit- 
tatott, a  cégjegyzési  ügyeket  illetőleg  pedig  be- 
jegyeztetett 4961  cég  és  töröltetett  2069. 

Minthogy  a  házassági  perek  a  statisztikai  hiva- 
tal által  teljesített  külön  adatgyűjtés  tárgyát  is 
teszik,  ezek  köréből  nem  lesz  érdektelen  egy  pár 
adatot  idézni.  Az  év  folyamán  megindított  kere- 
setek száma  volt  az  1901—1905.  évek  átlagában 
5390  s  1911.  a  számuk  már  11,774-re  rúgott.  A 
nagy  emelkedést  az  magyarázza,  hogy  az  1907. 
XVII.  t.-c.  a  házassági  perek  kötelező  felebbvite- 
lét  megszüntette  s  így  az  eljárás  az  egyszerűsítés 
mellett  gyorsíttatott  és  olcsóbbá  tétetett.  Felbon- 
tással ért  véget  7404  kereset  és  pedig  70-7°l(,-a 
hűtlen  elhagyás,  18'lo/o-a  házastársi  kötelességek 
súlyos  megsértése  címén. 

Folytatva  a  bíróságok  ügyforgalmának  ismer- 
tetését, kiemeljük,  hogy  a  kir.  ítélőtáblák  mun- 
kásságának javarészét  a  polgári  ügyek,  illetve 
ezek  között  a  felebbvítt  rendes  perek  és  ügyek 
alkotják.  Az  1911.  évben  40,856  ily  ügy  volt  el- 
intézendő. Tárgyalásra  várt  ezenkívül  6582  som- 
más per,  44,803  elnöki  beadvány  és  245  fegyelmi 
ügy. 

A  kir.  Kúria  ügyforgalmát  illetőleg  utalunk 
arra,  hogy  e  legfelsőbb  bíróságunknál  az  1911. 
évben  9145  felebbvítt  rendes  per  és  ügy  s  383 
felebbvítt  sommás  ügy  volt  elintézendő.  Ezen- 
kívül az  országos  képviselőválasztási  jogosultság 
kérdésében  509  beadvány  érkezett  s  2991  egyén 
választói  jogosultsága  felett  hozatott  határozat. 
Az  országos  képviselőválasztások  érvénye  feletti 
bíráskodás  tárgyában  559  beadvány  volt  tárgya- 
landó s  4  kivételével  a  többi  befejezést  is  nyert. 

Ki  kell  egészítenünk  a  bíróságaink  ügymene- 
tére vonatkozó  eredményeket  egy  pár  adattal, 


amelyek  a  büntető  ügyek  forgalmát  vílágíláák 
meg.  Kir.  járásbíróságaink  az  191 1.  évben  nem  ke- 
vesebb, mint  377,700  büntetőügyet,  kir.  törvény- 
székeink első  folyamodásban  34,643  vizsgálóbírói 
ügyet  és  37,788  bűnvádi  pert,  másodfolyamodás- 
ban pedig  2678  felfolyamodást  és  36,744  felebbe- 
zést  intéztek  el.  A  kir.  ítélőtáblák  előtt  13,899,  a 
kir.  Kúria  előtt  8609  büntetőügy  tárgyaltatott  le. 
Röviden  utalunk  még  arra,  hogy  kir.  ügyészsé- 
geink az  1911.  évben  113,647  bűnvádi  feljelentést, 
100,714  nyomozást  és  5033  vizsgálatot,  a  fő- 
ügyészségek 7093,  a  koronaügyészség  pedig  4543 
büntető  ügyet  intéztek  el.  A  további  részletekbe 
nem  bocsátkozunk,  mert  Bűnügyi  statisztika 
alatt  a  rendszeres  kriminálstatisztikai  adatgyűj- 
tés eredményei  alapján  kimerítően  tárgyaltuk  az 
ezekből  leszűrödő  tanulságokat. 

Befejezésül  érintjük  még  a  nemzetközi  össze- 
hasonlítás kérdését  is.  A  jogszolgáltatási  statisz- 
tika terén,  minthogy  a  törvénykezés  berendezése 
és  tárgyai  is  országról-országra  eltérnek,  ez  igen 
nagy  nehézségekbe  ütközik.  A  büntetőjog  terén 
még  inkább  fejlődtek  ki  az  egymáshoz  közel  álló 
népeknél  rokonvonások,  itt  még  lehet  találni  sok 
esetben  egyező  alapot  a  különböző  adatok  viszo- 
nyaínak egybevetésénél.  A  polgári  törvénykezést 
illetőleg  azonban  a  fejlődés  mindenütt  történeti- 
leg annyira  eltérő,  annyira  uralkodnak  a  nem- 
zetek egyéniségét  visszatükröző  mozzanatok,  hogy 
az  összehasonlításról  egyelőre  le  kell  mondani  s 
ezt  előmozdítani  teljesen  a  jövő  feladata. 

Igbegbe,  a  Níger-folyó  mellett  fekvő  Akpoto 
afrikai  néger  ország  egyik  jelentősebb  kereskedő 
városa  a  Benuének  a  Niger-folyóba  való  torkola- 
tánál, kb.  5000  lak. 

Igbo,  szorgalmas  és  békés  természetű  négerek- 
től lakott  afrikai  vidék  a  Niger  alsó  folyásánál, 
óriási  kiterjedésű  olajpálma  erdőségekkel. 

Igdyr,  a  turkmén  nép  egyik  törzse.  L.  Turk- 
mének. 

Ige,  az  a  beszédrész,  mely  a  történést,  válto- 
zást fejezi  ki,  vagy  más  hagyományos  meghatá- 
rozás szerint,  amely  cselekvést,  szenvedést  vagy 
állapotot  jelent.  A  mondatot  többnyire  úgy  ala- 
kítjuk, hogy  a  cselekvés  haladása  az  alanynál  ve- 
szi kezdetét,  vagyis  az  igének  alanyától  indul  ki 
a  cselekvés.  Néha  azonban  úgy  fejezzük  ki  a  gon- 
dolatot, hogy  az  alany  felé  halad  a  cselekvés  más- 
honnan, mástól.  Ilyenkor  nem  mondjuk,  hogy  az 
alany  cselekszik,  hanem  hogy  szenvedi  a  cselek- 
vést. Tehát  kétféle  igét  különböztetünk  meg :  cse- 
lekvő és  szenvedő  igét.  Pl.  cselekvő  van  ebben :  a 
tükör  visszaveri  a  fényt ;  szenvedő  van  ezekben : 
a  fény  visszaveretik  a  tükörtől,  v. :  a  fény  vissza- 
verődik a  tükörtől.  Az  ige  a  névszóval  együtt, 
amint  azt  már  Arístoteles  megállapította,  a  leg- 
fontosabb beszédrész  s  a  két  kategória  formális 
megkülönböztetése  csak  kevés  nyelvből  hiányzilf . 
(L.  Cselekvő  ige,  Gyakorító  ige,  Hatőige,  Kezdő 
ige,  Míveltetö  ige,  Mozzanaios  ige.  Személytelen 
ige,  Szenvedő  ige.  Igeképzés,  Igemód,  Igeragozás 
Ikes  igék).  —  I.  teol.  értelemben,  1.  Isten  igéje. 

Igegyök,  igei  gyök,  1.  Gyök. 

Igehajlítás  a.  m.  igeragozás  (1.  0.). 

Igeidők.  Minden  igében  kifejezhetjük  a  cselek- 
vésnek háromféle  fokát  (mint  a  latínban  seribo, 


Jgók 


485 


Igeképzés 


scripsi,  scripturus  sum) :  a)  folyó  cselekvést,  t.  i. 
azt,  hogy  a  cselekvést  még  folyónak,  be  nem  fe- 
jezettnek gondoljuk,  pl. :  Él  magyar,  áll  Buda 
még !  (Kisfaludy  K.) ;  h)  befejezett  cselekvést,y&gjis 
azt,  hogy  a  cselekvés  folyása  megszűnt,  hogy 
abba  van  hagyva,  el  van  végezve,  pl. :  Megbűn- 
hődte már  e  nép  a  multat  s  jövendőt  (Kölcsey) ; 
c)  beálló  cselekvést,  azaz  olyant,  mely  még  csak 
beáll,  melyhez  csak  készülünk,  melyet  még  csak 
szándékozunk  megtenni ;  pl. :  Egész  úton  hazafelé 
azon  gondolkodám,  mikép  fogom  szólítani  rég 
nem  látott  anyám  (Petőfi).  Itt  fogok  tkp.  annyit 
tesz,  hogy  hozzá  fogok.  A  beálló  cselekvés  kifeje- 
zésére van  egy  egyszerű  igealakunk  is:  irand. 
De  ezt  az  alakot  most  az  élő  beszédben  már  nem 
használjuk.  A  fóltétes  módban  a  befejezett  cselek- 
vést ügy  mondjuk,  hogy  a  fő  igén  csak  a  befeje- 
zett cselekvést  jelöljük  meg,  a  fóltétesség  kifeje- 
zésére pedig  a  van  ige  föltételes  alakját  tesszük 
melléje :  írtam  volna.  A  beálló  cselekvésben  a  fog 
igén  jelöljük  meg  a  fóltételes  módot:  írni  fog- 
nánk. A  fölszólító  módban  a  befejezett  cselekvés 
így  van :  írtam  legyen ;  csakhogy  ilyen  kifejezé- 
seket ritkán  használunk. 

Némely  nyelvek  a  cselekvés  módjain  kívül  ki- 
fejezik igealakokkal  a  három  időt  is,  vagyis,  hogy 
arra  nézve,  aki  szól,  a  jelenben  vagy  a  múltban 
vagy  a  jövőben  történőnek  képzelik  a  cselekvést 
(pl.  a  latinban :  scribo,  scribebam,  scribam),  vagy 
pedig,  hogy  a  jelenben  v.  múltban  v.  a  jövőben 
befejezettnek  gondolják-e  (pl.  lat.  scripsi,  scripse- 
ram,  scripsero).  Régi  íróink  szintén  pontosan 
megkülönböztették  a  múlt  időt  a  vala  segédigé- 
vel :  pl.  a  folyó  cselekvést  így  mondták  a  múltban ; 
ír  vala ;  a  befejezettet :  írt  vala;  a  beállót :  írni 
foga.  Azonfelül  a  múltban  történt  egyes  esemé- 
nyek elbeszélésére  mindig  az  egyszerű  elbeszélő 
alakot  használták.  Pl.  «Egy  ember  nem  tanulta 
vala  még  meg  a  halászást»  (Pesti  Gábor  egy 
meséjének  első  mondata).  —  Most  azonban  a 
múltban  történő  (a  múltban  folyó)  cselekvéseket 
magunkra  nézve  befejezetteknek  tekintjük  s  azért 
a  befejezett  cselekvés  alakját,  az  írt  alakot  hasz- 
náljuk ezek  helyett:  ír  vala,  íra.  A  múltban  be- 
fejezett cselekvést  azonban  most  is  szoktuk  így 
kifejezni :  írt  vala  v.  volt-  Ha  a  jelen  és  a  jövő 
időt  akarjuk  kifejezni,  csak  igazi  időhatározók- 
kal tesszük,  pl.  a  jövőben  befejezett  és  folyó  cse- 
lekvés: mire  majd  visszajössz,  mindent  elvesz- 
tettünk (ez  befejezett  cselekvés  a  jövőben,  tehát 
a  majd  itt  is  mind  a  két  igére  vonatkozik) ;  a 
jövőben  beálló  cselekvés :  Fa,  levél  majd  el  fog 
hei-vadni  (Pet.).  V.  ö.  Szarvas  Gábor,  A  magyar 
igeidők  (1872) ;  Gyomlay  Gyula,  Az  úgynevezett 
igeidők  elméletéhez,  Nyelvtud.  Közi.  (1907-től) ; 
Simonyi,  Tüzetes  Magyar  Nyelvtan  (1895) ;  u.  a. 
A  magyar  nyelv  (1905). 

Igék,  1.  Ige.  —  Frequentativ  ige  a.  m.  gyakorító 
M/e  (1.0.). 

Igeképzés.  Az  igeszók  képzésének  két  főosztá- 
lya van :  egyik  az  igékből  való  L,  második  a  név- 
szókból való ;  az  elsőre  példa  üt :  ütöget,  a  másilo-a 
bot :  botoz.  Az  első  esetben  egyszerűen  az  alapul 
szolgáló  cselekvés  fogalma  módosul  valamely 
irányban ;  a  másodikban  valamely  tárgyhoz  víigy 
személyhez  hozzáfűződik  a  cselekvés,  a  változás 


képzete :  a  névszóból  származó  ige  mindig  ama 
bizonyos  tárgyra  vagy  személyre  vonatkozó  cse- 
lekvést fejez  ki. 

1.  A  cselekvés  módosulása  (deverbális  I.).  Azon- 
egy  cselekvésnek  kiilönböző  árnyéklatai  lehet- 
nek A)  mennyiség,  B)  mód,  C)  az  alanyhoz  való 
viszony  szerint.  A)  Mennyiség  tekintetében  kü- 
lönbözik a  cselekvés  aszerint,  amint  az  ige  tartós 
cselekvést  fejez  ki,  pl.  csörög,  vagy  pedig  csak 
egy  mozzanatát  a  cselekvésnek,  még  pedig  vagy 
a  beállás  mozzanatát,  pl.  csordul,  v.  a  befejezés 
mozzanatát,  pl.  csörren.  A  tartós  és  ismételt  cse- 
lekvés kifejezői  a  gyakorító  igék,  melyek  a  ma- 
gyarban s  általában  a  finn-ugor  nyelvekben  igen 
nagy  változatosságban  fejlődtek  ki.  Legközönsé- 
gesebb ezek  közül  a  -gat,  get  képző :  csalogat,  ütö- 
get, csókolgat,  tekinget  (ehelyett :  tekintget),  ere- 
get (ehelyett :  eresztget).  De  előfordulnak  még : 
•g,  -ál  él,  -gál  gél,  -dogál  degél,  -dal  del,  -dos,  -doz, 
-ász  ész,  stb.,  pl.  mozog,  zörög  (v.  ö.  mozdul,  zor- 
dul), dobál,  metél,  keresgél,  taszigál  (ehelyett :  ta- 
szítgál),  folydogál,  üldögél,  furdal,  lépdel,  mardos, 
fogdoz,  kaparász,  legelész,  stb.  A  beállást  jelentő, 
ú.  n.  kezdő  igék  többnyire  üyen  alakúak :  fordul, 
indul,  rezdül  (v.  ö.  forog,  inog,  rezeg).  A  gyors  be- 
fejezést jelentő  mozzanatos  igék  képzői ;  -an  en, 
•int,  -U,  -all  ell :  rezzen,  pattan,  csavarint,  eme- 
lint,  vonít,  pödörít,  fuvall,  lövell.  —  B)  Mód  tekin- 
tetében az  igealakok  aszerint  különböznek  egy- 
mástól, amint  többé  v.  kevésbbé  pontosan  külön- 
bözteti meg  valamely  nyelv  az  állítás  módjait ; 
1.  Igemód.  —  G)  Az  alanyhoz  való  viszony  sze- 
rint megkülönböztetünk  cselekvő  és  szenvedő 
igéket.  A  szenvedők  részben  valóságos  szenvedők, 
melyek  az  alanyra  kívülről  ható  cselekvést  fejez- 
nek ki,  képzőjük  -at(ik)  et(ik),  -tat(ik)  tet(ik), 
pl.  a  jegyzőkönyv  hitelesíttetik.  (Ezt  a  mai  élő- 
beszéd voltaképen  csak  két  kifejezésben  hasz- 
nálja :  születik  és  dicsértessék.)  Másrészt  vannak 
visszaható  igék,  melyek  azt  fejezik  ki,  hogy  a 
cselekvés  visszahat  magára  a  cselekvőre,  vagyis 
ugyanazon  személy  a  cselekvő  s  a  szenvedő.  Kép- 
zőik: -ód(ik)  öd(ik),  -ódz(ik)  ődz(ik),  -kod(ik) 
kéd(ik),  -koz(ik)  köz(ik),  stb. ;  pl.  húzódik,  ütődik, 
takaródzik,  dörgölőd^ik,  rázkódik  v.  rázkódik,  öl- 
tözködik, vetkezik  v.  vetkőzik,  bocsátkozik,  stb. 
A  cselekvő  igéknek  egy  külön  faját  teszik  a  mii- 
veltető  igék,  melyeknek  képzője  -at  et,  -tat  tet:  já- 
rat, kéret,  csináltat,  emeltet. 

2.  A  névszókból  való  I.  kifejezheti  A)  azt,  hogy 
az  alany  az  illető  tárggyal  tesz  valamit,  vele  bá- 
nik, működik.  Ilyenkor  a  képző  rendesen  -l  v.  -z, 
de  néha  -ász  ész,  -kod(ik)  ked(ik),  -koz(ik)  köz(ik), 
stb.;  pl.  dobol,  csépel,  aranyoz,  szennyez  (a  -z 
képző  többnyire  valamivel  ellátást  fejez  ki),  halász, 
eprész,  betyárkodik,  fegyverkezik,  stb.  —  B)  A 
második  alosztályba  azok  tartoznak,  melyek  vala- 
mivé levest  s  valamivé  tevést  fejeznek  ki ;  amazok 
többnyire  -ul  ül  s  -od(ik)  éd(ik),  emezek  -ít  kép- 
zővel alakulnak,  még  pedig  rendszerint  mellék- 
nevekből ;  pl.  szépül,  javul,  nagyobbodik,  fekete- 
dik, erősödik  —  szépít,  javít,  nagyobbít,  feketít, 
erősít.  —  L.  még  általánosságban  a  Szóképzés 
cikket.  A  részletekről  v.  ö.  Simonyi  Zs.  Tüzetes 
magyar  nyelvtana  1.  kötetét  (Budapest  1895)  ós 
A  magyar  nyelv,  2.  kiad.  ö.  fejezet. 


Isrekötő 


486    — 


Igenév 


Igekötő.  Azl.-k,vagy  ú.n.  igepreflxumok  az  árja 
nyelvekben  nagyobbrészt  irányt  jelölő  helyhatá- 
rozó szók.  A  magyar  I.-knek  nagy  része  szintén 
olyan,  hogy  mindig  megtartja  egyenes  eredeti 
irányjelentésót ;  pl.  átkelni,  eléhozni,  v.  előhozni, 
visszafordulni,  egybegyűlni,  összeszedni,  szétverni, 
ellentállani.  Az  altáji  és  különösen  az  ugor  nyelvek 
közül  itt  leginkább  a  magyar  nyelv  (ós  a  vogul) 
jöhet  kérdésbe.  A  magyar  nyelv  nem  ment  any- 
nyira  az  í.-k  értékének  elváltoztatásában,  mint 
az  árja  nyelvek ;  mert  emezekben  találunk  az  igé- 
vel annyira  összeforrott  I.-ket,  hogy  első  tekin- 
tetre alig  ismerjük  őket  meg.  Pl.  a  latin  re,  red 
(szanszkrit  prati)  eredeti  jelentése  «vissza,  hátraw: 
red-ire  «visszamenni»,  re-spicere  «hátra  tekin- 
teni)) ;  de  olyan  igékben,  minők  requiescere  «meg- 
pihenni»,  requirere  «megszerezni»,  már  nagyon 
elhomályosult  a  «hátra»  jelentés.  Azon  magyar 
I.-k,  melyek  nem  láttatják  mindig  eredeti  irányha- 
tározó értéküket,  főleg :  be,  ki,  föl  (ez  a  három 
csak  aránylag  kevés  igénél:  bemeszelni,  kibé- 
külni, fölpofozni),  de  különösen  meg  és  el.  A  meg 
szócska  rendesen  azt  jelenti,  hogy  a  cselekvés 
nemcsak  félig-meddig  történik  meg,  hanem  telje- 
sen végbe  is  megy  és  valóban  befejeződik,  úgy 
hogy  semmi  sem  marad  hátra.  Pl.  tanulok  úszni 
ós  megtanulok  úszni ;  levelet  ír  és  megírja  a  le- 
velet stb.  Néha  a  befejezést  nem  a  meg,  hanem 
az  el  szócskával  jelöljük  meg.  Pl.  elsózza  a  levest, 
elromlik  stb. 

Igei,  falu  a  trieri  porosz  kerületben,  a  Mosel 
folyó  mellett,  (1910)  476  lak.  Mellette  van  az  igeli 
oszlop,  a  Secundiniusok  családjának  2IV2  m.  ma- 
gas, vöröses  homokkőből  épült  és  sok  dombormű- 
vei díszített  ó-római  síremléke,  a  legszebb  római 
emlék  az  Alpokon  innen. 

Igelströmit  (ásv.),  két  különféle  ásványt  is  je- 
lölnek e  névvel ;  iijabban  csakis  az  ú.  n.  vas- 
knebelitet  értik  alatta ;  kevés  magnéziumot  és 
mangánt  tartalmazó  knebelit,  amelynek  helyesebb 
neve  mangánfayaUt  lenne ;  képlete 

(Pe,Mn,Mg).,SiO. 
(1.  Knebelit);  szürkésfekete,  szabálytalan,  héjas 
tömegek ;  élein  sárgán  áttetsző,  üveg-zsírfényü ; 
lelőhelye  Vester  Silfberget  Dalarneban ;  régebben 
a  pii'oauritot  is  értették  alatta,  amely  a  szerpen- 
tinben ezüstfehér  ereket  alkot  Haaf-Grunay-szi- 
getén  Skóciában  (1.  Piroaurit). 

Igemód.  Ha  a  nyelvtanban  módokról  beszé- 
lünk, elsősorban  azt  kell  vizsgálnunk,  mennyiben 
jut  kifejezésre  a  nyelvben  a  logikai  itéletformák- 
nak  háromféle  módosítása,  háromféle  érvénye, 
t.  i.  a  valóság,  a  lehetőség,  a  szükségszerűség.  Az 
elsőt  és  a  harmadikat  határozókkal  vagy  egyéb 
körülírással  fejezzük  ki  (valóban  ír,  bizonyos, 
hogy  ír;  szükségképen  ír,  okvetetlen  ír,  kell 
írnia  v.  kell,  hogy  íi'jon  v.  kell  írjon).  De  a  lehe- 
tőségre, melyet  egyéb  nyelvek  szintén  csak  körül- 
írnak, a  mi  nyelvünk  külön  igealakot  fejlesztett 
a  liat  igével  való  régi  körülírásból :  írhat.  Már 
most  e  három  ítéletmóddal  párhuzamosak  az  ú.  n. 
I.-ok,  még  pedig:  I.  a  valóságnak  megfelel  az 
egyszerű  jelentés,  a  jelentő  mM  (mdicativus) ;  II. 
a  lehetöséguek  megfelel  a  némely  nyelvekben 
meglevő  lehetőség  módja  (modus  potentialis,  con- 
cessivus)  ;^  III.  a  szükségszerűségnek  megfelel  a 


kívánás,  a  parancsoló  mód  vagy  fölszólító  mód 
(hnperativus),  illetőleg  a  fölszólításnak  többé  vagy 
kevésbbó  szigorú  vagy  enyhe  formái.  Azonkívül 
azonban  az  I.-okhoz  számítjuk  annak  a  megkü- 
lönböztetését, vájjon  az  állításnak  az  illető  ér- 
vényt föltótlenül  megadjuk-e,  vagy  pedig  föltétel- 
hez kötjük.  így  keletkezik  három  új  mód :  IV.  a 
föltétes  jelentés  módja  (modus  conditionalis,  bár  ez 
a  név  a  következő  kettőre  is  ráillik) ;  pl.  a  finn- 
ben :  olisi  a.  m.  volna,  jos  kavisimme  a.  m.  ha  men- 
nénk ;  V.  a  föltétes  leJietőség  módja :  lehetne,  me- 
hetnénk (előfordul  erre  külön  módalak  a  finn 
nyelv  vepsá  dialektusaiban) ;  VI.  a  föltétes  kivá  | 
nás  módja,  az  óhajtó  mód  (optativus) ;  pl.  a  finn-  'I 
ben :  Küykaame  vöhdn  syrjalle  a.  m.  mennénk 
egy  kissé  félre.  A  magyarban  a  föltétes  kívánás 
módja  azonos  alakú  a  föltétes  jelentés  módjával 
(föltétes  módalak),  sőt  néha  a  föltétes  lehetőség 
módjával  fejezzük  ki  az  óhajtást :  ehetném,  ihat- 
nám.V.ö.  Simányi  Zs.,  A  magyarnyelv,  2.  kiad.  5.  f . 

Igenemek  (az  igének  különböző  nemei  s  fajai), 
1.  Ige. 

Igenév  (participium,  régebben  részesülő),  a 
grammatikában  az  igének  azon  alakja,  mely  an- 
nak fogalmát  mint  melléknevet  fejezi  ki.  Erede- 
tileg az  I.  a  legtöbb  nyelvben  nem  egyéb  közönsé- 
ges főnévnél  vagy  meUéknévnél.  Viszont  sok 
esetben  főnévvé  válik,  pl.  ilyen  a  csecsemő  szó- 
ban az  emő  alkatrész,  mely  emik  elavult  igének 
igeneve ;  ilyen  az  adó,  esküvő,  temető,  melyeknek 
részesülői  természete  immár  egészen  elhomályo- 
sult. De  voltaképen  az  I.-ek  még  most  is  főne- 
vek, melléknevek  vagy  határozó  szók  s  csak 
azért  vesszük  őket  külön  beszédrésznek,  mert 
minden  igéből  képezhetők,  mert  élénken  érezzük 
bennük  a  cselekvést  s  mórt  az  igeragozásban  s 
a  mondatszerkesztósbon  néha  különös  módon 
használjuk  őket,  nem  úgy  mint  egyéb  névszókat. 
A  cselekvés  fogalma  olyan  élénk  bennük,  hogy 
a  melléknévi  I.-nél  meg  is  különböztethetjük  a 
folyó,  befejezett  és  beálló  cselekvést  s  az  első  ket- 
tőt néha  a  határozó  I.-nél  is.  Vannak  nyelvek, 
melyekben  a  főnévi  L-nek  is  van  befejezett  cse- 
lekvésü  alakja,  pl.  a  latin,  a  német,  a  francia. 

A  főnévi  I.  az  elvont  főnevek  közé  tartozik, 
mert  cselekvést  jelent,  de  a  cselekvő  személytől 
elgondolva,  elvonva ;  pl.  írni  a.  m.irá,s.  A  mellék- 
névi I.  háromféle,  a  cselekvésnek  három  módja 
szerint :  a)  a  folyó  cselekvés  igeneve :  hervadó  vi- 
rág ;  b)  a  befejezett  cselekvés  igeneve :  a  lehul- 
lott levél ;  c)  a  beálló  cselekvés  igeneve :  a  le- 
hullandó, elhervadandó  virágok.  A  melléknévi  I.- 
nél  azonban  nemcsak  a  cselekvő  lehet  kifejezve, 
azaz  a  cselekvésnek  alanya,  hanemas^ewwfíöis, 
azaz  a  cselekvésnek  tárgya,  az,  aki  szenvedi  a 
cselekvést  mástól.  Pl. :  a)  ivó  víz ;  b)  a  látott  jele- 
net ;  c)  az  építendő  színház.  Megjegyzendő,  hogy 
a  folyó  cselekvésü  igenevet  rendesen  cselekvő  ér- 
telemben használjuk,  az  átható  igék  befejezett 
cselekvő  igenevét  ellenben  inkább  szenvedőben,  a 
beálló  cselekvés  igenevét  egyaránt  használjuk 
cselekvő  és  szenvedő  jelentéssel.  A  folyó  cselekvés 
igenevét  még  többféle  értelemben  használjuk. 
Jelenthet :  a)  eszközt,  mellyel  a  cselekvést  végre- 
hajtjuk :  írótoU ;  b)  helyet,  ahol  a  cselekvés  törté- 
nik :  írószoba ;  c)  időt,  melyben  a  cselekvés  végbe- 


Isrenlegres 


—    487 


lereragozás 


[•megy :  húshagyó  kedd  (vagy  csak  húshagyó) ;  d) 
lelvontan  magát  a  cselekvés-,  esküvő  a.  m.  esküvés. 
A  beálló  cselekvés  Igenevéhez  többnyire  hozzá- 
I  értjük  azt  is,  hogy  szükségképen  áll  be  a  cselek- 
í  vés :  mulandó  dicsőség,  amelynek  el  kell  múlni. 
|Néha  nem  is  beálló,  hanem  folyó  cselekvést  ér- 
ink  rajta :  állandó,  hajlandó.  Elvontan  a  cselek- 
Tési  fejezi  ki  ebben :  veszendőbe  megy. 
A  határozó  I.  voltaképen  cselekvést  jelentő  el- 
"vont  főnév,  mint  a  főnévi  I.,  csakhogy  egyszer- 
smind határozó  szó,  mert  csak  határozó  lehet  a 
mondatban,  még  pedig  állapothatározó.  A  hatá- 
rozó 1.  kétféle :  az  egyiknek  -va  ve  a  képzője,  a 
másik  -ván  vén.  A  -va  ve  végűt  használjuk  mind 
cselekvő,  mind  szenvedő  értelemmel.  Ha  cselekvő 
jelentéssel  használjuk,  többnyire  folyó  cselekvést 
fejez  ki,  vagyis  olyant,  mely  az  álUtmányban  ki- 
fejezett cselekvéssel  együtt  történik,  pl.  sírva  fut- 
nak a  flucskák  (Gyulai) ;  várva  vár,  kérve  kér. 
Ha  azonban  szenvedő  értelemben  használjuk,  ak- 
kor rendesen  befejezett  cselekvésre  vonatkozik : 
le  van  tiltva ;  akit  én  szeretek,  meg  van  az  sze- 
retve (népdal).  A  -ván  vén  végű  igenevet  csak 
cselekvő  értelemben  használjuk.  Folyó  cselek- 
vésre csak  olyankor  vonatkozik,  ha  magában 
foglalja  az  állítmány  cselekvésének  okát,  pl.  több 
tárgya  nem  lévén,  a  gyűlés  eloszlott.  Különben 
mindig  befejezett  cselekvést  értünk  rajta :  elvé- 
gezvén dolgukat,  megpihentek.  így  is  csak  olyan- 
kor használjuk,  mikor  félig-meddig  független  az 
állítmánytól,  mintha  egy  mellékmondat  rövidí- 
tése volna  s  akkor  magának  az  I.-nek  majd  min- 
dig van  tárgj'a  vagy  határozója  (az  említett  pél- 
dában :  dolgukat) ;  sőt  néha  külön  alanya  van  az 
l.-nek  is,  az  igének  is :  számyok  lévén,  elrepültek 
(Arany  J.,  Rege) ;  főleg  ebben  a  kifejezésben :  egy 
év  múlván  (vagy  múlva)  visszatértek. 
Igenleges,  1.  Igenlő  és  Pozitív. 
Igenlés.  Schopenhauer  rendszerében  alapvető 
az  akarat  fogalma.  Az  akarat  a  világ  lényege, 
veleje.  Minden  akarat.  Tehát  minden  akar.  Mit 
akar  az  akarat  ?  Az  akarat  élni  akar,  érvénye- 
sülni, akarni.  Az  élniakarás  ezen  nyilatkozását  ne- 
vezi Schopenhauer  I.-nek  (Bejahung  des  Willens 
zum  Lében,  az  élethez  való  akarat  L-e,  v.  meg- 
l.-e),  az  ellenkezőjét  (Vemeinung  des  Willens  zum 
Lében)  az  élethez  való  akarat  tagadásának.  Lo- 
gikai értelemben  is  használjuk;  az  Ítélet  nem 
egyszerű  egybekapcsolása  fogalmaknak,  mint  a 
régi  logika  tanítja,  hanem  ráhagyása,  meg-I.-e 
az  ítélet  tartalmának,  a  képzetnek.  Pőleg  Bren- 
tano,  Windelband  és  általában  a  logikai  volun- 
taristák  tanítása. 

Igenlő,  igent  mondó,  ráhagyó,  a  logikában  újab- 
ban műszó  gyanánt  lefoglalva  az  ítéletek  egyik 
fajának  jelzésére.  Az  ítéleteket  minőség  tekinte- 
tében állítókra  és  tagadókra  osztjuk ;  minthogy 
azonban  az  állítás  fogalmának  köre  a  szükséges- 
nél tágasabbnak  látszik  (pl.  állítom,  hogy  ez  nem 
igaz),  az  állító  (affirmativ)  ítéleteket  inkább  I.-knek 
Kondjuk. 

Igenpataka,  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  magyarigeni 
j.-ban,  (1010)  804  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Magyar- 
igen. 

Igény  alatt  értjük  mindazokat  a  követeléseket, 
amelyeket  valaki  egy  konkrét  magánjoga  alap- 


ján harmadik  személyek  ellen  támaszthat.  L. 
még  Igényper  és  Biztosítás. 

Igénybevétel,  szilárdságtani  műszó,  1.  Szi- 
lárdság. 

Igénycimer,  így  nevezik  azt  az  ország  címerét, 
melyet  egy  uralkodó  címerébe  befoglal,  hogy  ez 
által  kimutassa,  miszerint  az  illető  országra  igényt 
tart ;  így  pl.  Szerbia  és  Ráma  címerei  a  magyar 
címerben,  mely  országok  régente  a  magyar  biro- 
dalomhoz tartoztak. 

Igényper  az  a  per,  amelyet  a  végrehajtási  el- 
járás folyamán  a  végrehajtáson  kívül  álló  személy 
a  végrehajtató  ellen  indít  a  végett,  ho^y  a  lefog- 
lalt ingóság  a  foglalás  alól  felmentessék.  I.-t  nem- 
csak tulajdonjog,  hanem  minden  olyan  jog  alapján 
is  lehet  támasztani,  amely  (pl.  a  haszonélvezeti 
jog)  alapja  lehet  annak,  hogy  a  jogosultnak  a  dol- 
gát másnak  a  tartozása  miatt  el  ne  árverezzék.  Az 
1.  sajátsága  az,  hogy  habár  a  felperes  és  a  végre- 
hajtást szenvedő  közötti  jogviszonyra  alapíttatik, 
erre  a  jogviszonyra  a  perben  hozott  ítélet  semmi 
hatállyal,  még  a  praojudicialis  ítélet  hatályával 
sem  bir;  aminél  fogva  ezek  a  felek  jogaikat  egy- 
más irányában  a  törvény  rendes  útján  érvénye- 
síthetik és  az  igénylő,  ha  az  egyik  L-ben  nyertes 
is  lett,  újabb  L-t  kénytelen  indítani,  ha  ugyanezt 
az  ingóságot  más  vagy  ugyanaz  a  végrehajtató 
újra  lefoglalta.  Az  l.-nek  a  végrehajtás  további 
folyamára,  különösen  az  árverésre  halasztó  ha- 
tálya van.  Hogy  ily  perekkel  a  végrehajtást  el 
ne  húzzák,  ebben  a  perben  az  igénylő  részéről 
igazolásnak,  továbbá  a  tárgyalás  elhalasztásá- 
nak, peníjításnak  nincs  helye  és  a  hosszabb  folya- 
mata bizonyítás  is  meg  van  szorítva  annyiban, 
hogy  az  igénylő  tanúi  közül  csak  azokat  lehet 
kihallgatni,  akik  a  bíróság  területén  laknak,  vagy 
akiket  ő  15  napot  meg  nem  haladó  határidőn  belül 
előállít.  Két  egybehangzó  ítélet  ellen  fellebbvitel- 
nek  nincs  helye.  Az  L,  tekintet  nélkül  az  értékre, 
a  járásbíróság  hatáskörébe  tartozik. 

Igeragozás  (conjugatio),  az  állítmányi  igének 
módosítása  személyek,  idők  és  módok  szerint.  L. 
Személyragok.  Nyelvünket  több  más  flnn-ugor 
nyelvvel  együtt  kiválóan  jellemzi  a  tárgyatlan  és 
tárgyas  ragozás  (v.  alanyi  és  tárgyi,  szubjektív  és 
objektív  ragozás)  megkülönböztetése.  De  a  magyar 
nyelvben  maga  az  alanyi  ragozás  is  két  ágra  osz- 
lik :  iktelenre  és  ikesre,  —  a  szerint,  amint  jelen 
idő  egyes  .3.  személyét  az  -ik  rag  hiánya  v.  megléte 
jellemzi,  pl.  kérés  érik,  visz  és  iszik.  Az  iktelen  igék 
szemólyragjai  a  jelen  időben  rendszerint  1.  -k,  2. 
sz,  3.  — ,  ellenben  az  ikes  igékéi  1.  -m,  2.  -l,  3.  -ik. 
A  többes  számban  mind  a  kétféle  ige  személyragja 
1.  -unk  ünk,  2.  -tok  tek  tök,  3.  -nak  nek.  A  per- 
foktumban  az  egyes  számban  sincs  semmi  különb- 
ség: itt  az  iktelen  igék  is  -m,  -Z-re  végződnek 
az  1.  s  2.  személyben  s  viszont  az  ikes  igék  sem 
veszik  fel  az  -ik-et  a  H.-ban  (kértem,  kértél,  kért : 
értem,  értél,  ért).  L.  Ikes  igék. 

Az  alanyi  személyragok,  mint  minden  nyelv- 
ben, jobbára  személy  névmásokból  erednek.  így 
az  -m  rag  az  1.  személy  névmásából  lett,  mert 
az  ém,  szó  a  rokon  nyelvek  tanúsága  szerint  ere- 
detileg m-mel  kezdődött  (ma  is  igy  mondják  a  cse- 
remiszek: mén,  a  íinnek :  mina  stb).  A  többes  szám 
1.  -«/:  ragja  (vagyunk,  volnánk)  még  a  Halotti 


Igeragrozás 


488 


Idézés 


Beszéd  idejében  -muk  mük  volt  (vogymuk,  vi- 
mádjomuk,  ma  vagyunk,  imádjunk);  itt  az  m 
nyilván  az  1.  személyt,  a  k  pedig  a  többes  szá- 
mot jelöli,  mint  a  2.  -tok  tek  tök  s  a  3.  -nak  nek 
/c-ja  mutatja.  A  -tok  tek  tök  t  hangja  nyilván  a 
te,  ti  névmásokra  utal.  A  -nak  vek  w-je  mint  3. 
személy  jele  megvan  az  egyes  számban  is  a  le- 
szen, megyén,  lön,  tön-féle  alakokban,  továbbá  a 
fölszólító  módban :  legyen,  írjon,  söt  mondettán, 
éfiin  alakokban  a  moldvai  csángók  nyelvjárásá- 
ban jelentő  módban  is.  A  tárgyas  ragozásnak 

2.  személyü  tárgyra  mutató  alakja,  kér-lek,  na- 
gyon könnyen  elemzödik:  a  -k  az  1.  személyü 
alany  ragja,  az  l  pedig  a  2.  személyü  tárgyé  (azo- 
nos az  eszel  iszol  2.  személyü  alanyragjával).  A 

3.  személyü  tárgyra  mutató  alakok :  várom,  vá- 
rod, várja,  várjuk,  várjátok,  várják.  Az  utóbbi 
négyben  nyilván  a  /,  ül.  -ja  já  a  tárgyra  mutató 
személyrag;  ez  legjobban  akkor  tűnik  ki,  ha 
összehasonlítjuk  a  várja  és  vár  s  a  várjátok  és 
vártok  alakokat.  A  várom,  várod  alakokban  az  m 
és  d  előtt  elmosódott  a  tárgyi  személyrag. 

2.  Az  idők  és  módok  képzése.  Az  idők  és  mó- 
dok kifejezésére  hat  egyszerű  igealakkal  rendel- 
kezik nyelvünk,  úgymint  néggyel  a  jelentő  mód- 
ban :  ir,  írt,  íra,  írand,  és  kettővel  a  f eltétes  és 
parancsoló  mód  megkülönböztetésére :  írna,  ír- 
jon ;  ritkán  fordul  elő  a  feltótes  módban  egy  he- 
tedik egyszerű  forma:  irandana.  Van  aztán 
egy  csomó  összetett  igealak :  ír  vala,  írt  vala,  írt 
volna,  írni  fog,  írni  fogna  stb.  Az  ír  alak  jelentő 
módot  s  folyó  cselekvést  fejez  ki,  minden  külön 
képző  nélkül.  De  vannak  igéink,  melyeknek  ezt  a 
formáját  a  többi  formától  -sz  képző  különbözteti 
meg :  lesz,  tesz,  vesz,  visz,  hisz,  eszik,  iszik,  aluszik, 
fekszik,  cselekszik  stb.  (e  helyett :  levsz,  tevsz  stb., 
mert  tiszta  tőjük  v-re  végződik :  lev-,  tev-  stb.,  v.  ö. 
levő,  tevékeny,  cselekvés  stb.,  1.  Szótök).  Két 
igénknek  pedig  ^?/  képzője  van  a  folyó  cselekvés- 
ben :  vagyon  és  megyén  (e  helyett :  valgyon,  men- 
gyen).  Az  írt,  adott  alak  a  befejezett  cselekvést 
jelenti ;  képzője  magánhangzók  után  -ü,  mással- 
hangzók után  -t.  Ez  az  alak  a  befejezett  cselekvés 
igenevéből  fejlődött :  ők  elestek  tulajdonkép  a.  m. 
ők  elesettek  (sie  sind  gef  allén,  lapsi  sünt,  el  van- 
nak esve).  Az  irand,  mely  beálló  cselekvést  jelent, 
ma  majdnem  kizárólag  az  irodalmi  nyelvre  szo- 
rítkozik ;  nyelvjárásaink  közül  csak  a  kalotaszegi- 
ben tengeti  életét.  Régibb  forrásainkban,  a  XVllI. 
sz.  végóig  sokszor  hosszú  hanggal  jelenik  meg : 
verénd,  lakándol,  mondándja  stb.  Innen  szárma- 
zik a  beálló  cselekvésnek  igeneve  is :  halandó. 
Írandó.  Az  íra  alak  régente  szabályosan  használt 
elbeszélő  múlt  volt.  Ma  jóformán  csak  a  székely 
földön  közkeletű.  Jellemzője  á  é,  pl.  ir-á-nk,  kér-é- 
nek  stb.  Az  á  á-ből  csak  az  egyes  3.  személyben 
lett  a  e :  íra,  kére ;  a  tárgyas  többes  1,-ben  pe- 
dig ó  ö:  mondók,  nézők  (eredetileg  mondájok,  né- 
zéjök,  aztán  mondójok,  nézőjök,  t.  i.  mink).  A 
tőmk,  lőnek-fé\Q  alakok  (régebben  tének,  lének) 
összevonás  útján  keletkeztek  ezekből:  tevének, 
levének.  írna  a  föltételes  mód  alakja.  Képzője 
-ná  né  s  a  magánhangzó  itt  is  olyan  változásokon 
ment  át,  mint  az  elbeszélő  múltban :  írnánk  kér- 
nénk, írna  kérne,  írnok  kérnők.  Ez  alaknak  teljes 
megfelelőjét  találjuk  más  finn-ugor  nyelvekben 


is,  pl.  vogul  kolném  halnék,  kolnen  halnál,  pilném 
félnék ;  cseremisz  -puném  adnék ;  íinn  lienemme 
lennénk  stb.  A  fölszólító  mód  alakja :  írj,  fogjon, 
kérjünk ;  tehát  képzője  ;.  Ebből  gy  lett  a  légy, 
tégy-féle  igékben.  A  hozz,  válasszad,  keressük- 
féle  alakokban  (vagyis  a  0  52;  s-hangú  igék  felszó- 
lító módjában)  ma  nem  ejtjük  a_;-t,  de  ezek  kódexe- 
inkben még  így  fordulnak  elő :  hozj,  válaszjad, 
keresjök.  Még  nagyobb  változás  történt  a  <-végü 
igetők  felszólítójában,  mert  ezt  most  részint  ss, 
részint  ts  hangcsoport  jellemzi:  vess,  bonts; 
«hass,  alkoss,  gyarapíts».  Az  ít-végü  igék  a  paló- 
coknál s  az  alföldön  ilyen  felszólítót  is  képez- 
nek :  segíj,  tisztljja,  takaríjjon  stb.  A  tanultam 
vala,  tanultam  volna,  tanultam  legyen  alakok, 
mint  nyelvemlékeink  bizonyítják,  régebben  így 
hangzottak:  tanultam  valék,  tanultam  volnék, 
tanultam  legyek,  s  még  régebben  alkalmasint 
így :  tanult  valék,  tanult  volnék,  tanult  legyek 
(mint  pl.  latiQul  eruditus  eram,  eruditus  essem, 
stb).  írni  fog  tkp.  a.  m.  íráshoz  fog.  V.  ö.  Simo- 
nyi  Zs.,  A  tárgyas  ragozás  eredetibb  alakjai. 
Nyelvőr  1912.,  1—5. 1.  és  Melich  János,  A  magyar 
tárgyas  ragozás.  Magyar  Nyelv  c.  folyóirat  1913. 
s  a  bennük  feldolgozott  s  hozzájuk  fűződő  iro- 
dalmat. 

ígéret,  jövőbeli  szolgáltatás  felajánlása  más- 
nak részére ;  ha  ez  a  tett  ajánlatot  elfogadja, 
szerződés  létesül.  Egyes  esetekben  teljesítésre 
kötelez  már  az  egyoldalú,  vagyis  el  nem  fogadott 
I.  is,  így  a  dijkitüzés  (1.  0.)  esetében. 

ígéret  földje,  a  bibliában  Palesztina  (1. 0.),  me- 
lyet Jehova  a  zsidóknak  megígért. 

ígérvény  (promesse),  oly  írásbeli  ígéret,  mely- 
nek vevője,  bizonyos  dij  lefizetése  ellenében,  egy 
sorsjegy  nyerési  eshetőségét  egy  húzásra  meg- 
vásárolja. Az  I.-nyel  tehát  a  sorsjegytulajdonosa 
sorsjegyét  egy  húzásra  bórbeadja.  Ha  az  I.-re 
bérbeadott  sorsjegyet  kihúzzák,  az  I.  tulajdonosa 
kapja  meg  a  nyereményt,  de  köteles  a  sorsjegy 
teljes  árát  a  sorsjegytulajdonosnak,  esetleg  töb- 
bet is  megtéríteni.  Mivel  ezek  szerint  az  I.-üzlet 
lényegben  teljesen  azonos  az  egyébként  tiltott 
sorsjáték-üzletfajokkal,  az  1889.  IX.  t.-c.  4.  §-ában 
felsorolja  azokat  a  nyereménykötvényeket,  me- 
lyek húzásaival  kapcsolatban  az  I.  forgalomba 
hozható.  Az  I.-ek  állandó  ellenőrzés  alatt  állanak 
és  csakis  a  kölcsönkötvény,  ill.  sorsjegy  kibocsá- 
tójának vagy  annak  megbízottjának  üzleti  helyi- 
ségében adhatók  el. 

Igérvénybiztosításaz,ha  a  biztosítás  olykópen 
szól,  hogy  a  biztosított  a  biztosító  társaság  nye- 
reségében is  fog  részesülni.  Különösen  életbizto- 
sításoknál dívik,  amely  eseteknél  a  társaság  a 
biztosítottaknak  egy  bizonyos  kulcs  szerűit  felál- 
lított nyereséget  igér,  de  a  nyereséget  rendesen 
nem  garantálja. 

Igézés,  bűvös  igéknek  bizonyos  szertartások 
közt  való  elmondása,  cédulákra  vagy  más  tár- 
gyakra való  feUrása  betegségek  vagy  sebek  gyó- 
gyítására, vérzések  elállítására,  tűzvész  elhárítá- 
sára stb.  Az  eljárás  a  primitív  népek  azon  hitén 
alapszik,  hogy  valamennyi  betegség  megigézés- 
böl  származik.  Az  igéző  szónak  a  fenyegető  hatal- 
mak és  veszélyek  feletti  erejében  való  hit  majd- 
nem általánosan  el  van  terjedve.  A  legrégibb 


Igrfon 


—    489 


Isid 


magyar  idevágó  és  betegség-gyógyító  ráolvasá- 
sokat a  XVI.  sz.-beli  Bornemissza  Péternél  talál- 
juk. Maga  a  szó  az  igével  vaJó  varázst  jelenti  a 
magyarban. 

Igion  erdeje  nyújtott  menedéket,  a  Névtelen 
Jegyző  szerint,  Mén  Mai'ótnak,  midőn  Öcsöb  és 
Vélek  hadai  elöl  Bihar  várából  feleségével  és 
leányával  együtt  menekült.  Az  I.  nevét  közönsé- 
gesen Ingoványi-a  (Ingvány)  magyarázzák.  Úgy 
látszik,  azokat  az  erdőségeket  értették  rajtuk,  me- 
lyek az  alföldre  jutó  Körösök  mellett  terjedtek  el 
s  melyek  ingoványos  voltáról  a  Körösök  szabályo- 
zásáig nagyon  sok  joggal  lehetett  beszélni.  Ezek  az 
erdők  benyúltak  a  Királyhágó,  Belényes  és  Boros- 
jenö  alá.  Az  1.  erdőben  vadászgatott  1074.  Géza 
vezér  is  és  ide  jött  hozzá  Vilmos  szegszárdi  apát 
hírnöke,  hogy  Vid  cselei  elöl  menekülésre  nó- 
gassa ;  Szent  László  is  itt  vadászgatva  bukkant  a 
Körös  és  Hévjó  azon  helyére,  ahol  a  mai  Várad  áll. 
Rogerius  (Siralmas  Krónikájában)  nem  nevezi 
meg  az  erdőséget,  de  három  napi  járóföldnek 
mondja.  Oklevelekben  nincs  nyoma  az  I.  v.  Igfan 
elnevezésnek. 

Igidi,  az  ÉNy.-i  Szahara  (1.  o.)  homokbuckás 
része. 

I0Í0Í>  azok  a  jó  szellemek,  akik  a  babilóniaiak 
vallásos  felfogása  szerint,  ép  úgy  mint  az  An- 
nunaki,  az  angyalok  módjára  közvetítő  szerepet 
játszottak  az  isten  és  emberek  között.  Emberi 
testű  ós  keselyű-  v.  emberfejű  szárnyas  lények 
képében  ábrázolták. 

Igilgilis,  1.  Dzsidzsdli. 

Igilium,  sziget,  1.  Giglio. 

Iglau  (csehül  Jihlava),  város,  I.  morva  kerületi 
kapitányság  székhelye,  az  Iglawa  és  vasút  mel- 
lett, (1910)  25,914  túlnyomóan  német  lak. ;  posztó- 
iparral, sör-,  dohánygyárral,  üvegcsiszolókkal,  gőz- 
malmokkal és  agyagárú-készítéssel,  cipő,  fésű,  bú- 
tor, bőrárúgyárakkal,  posztó-  és  lenkereskedéssel; 
van  ipar-  és  kereskedelmi  iskolája ;  legjelentéke- 
nyebb épülete  a  gótikus  plébánia,  a  minorita- 
templom és  a  városháza,  ahol  a  város  jogait  feltün- 
tető, 1389-böl  való  kódexet  őrzik.  I.  egyike  Morva- 
ország legrégibb  városainak.  1899-ben  fennállásá- 
nak 1100.  évfordulóját  ülte  meg,  állítólag  már  799. 
ezüst  bányászata  volt ;  a  bányajoga  ősrégi.  1436 
júl.  5.  Zsigmond  itt  kötötte  meg  az  l.-i  egyezményt 
és  ekkor  a  prágai  kompaktákra  is  megesküdött. 
1,  is  meghódolt  Mátyás  királynak,  amiért  Podieb- 
rád  1470.  ostrom  alá  is  fogta.  1562  körül  protes- 
táns jellegű  volt,  1623.  a  nagy  kivándorlás  után 
ismét  katolikussá  lett.  A  30  éves  háborúban  a  své- 
dek kétszer  szállották  meg.  1805  dec.  4.  Estei  Fer- 
dinánd főherceg  itt  a  Wrede  vezérelte  bajor  csa- 
patokat megverte,  V.ö.  D'Mvert,  Gesch.u.  Beschr. 
der  Stadt  1.  (Brünn  1850);  Wurzinger,  Bilder 
aus  Iglaus  Vergangenheit  (u.  o.  1904), 

Iglawa,  182  km.  hosszú  folyó  Morvaországban, 
amelynek  határán  Grosse-Igel  névvel  ered ;  bal- 
ról az  Oslawát,  jobbról  a  Rokitnát  veszi  föl,  a 
Schwarzawába  ömlik  kevéssel  annak  a  Thayába 
torkolása  előtt. 

Iglesias,  az  ugyanily  nevű  járásnak  és  püspök- 
ségnek székhelye  Cagliari  szardíniái  tartomány- 
ban, vasút  mellett,  (igii)  21,531  lak.,  olaj-  és  bor- 
kereskedéssel, régi  körfalakkal  és  citadellával; 


környékén,  ahol  a  rómaiak  Plumbea  és  Metalla 
városokat  alapították,  igen  jelentékeny  az  ólom- 
és  cinkbányászat. 

Iglesias  (ejtsd:  igiósziasz),  1.  Ignucio,  spanyol 
drámaíró,  ki  már  közel  20  drámát  írt.  1901.  Prime- 
ros  frios  c.  drámai  munkája  aratott  nagy  sikert 
Barcelonában.  Több-kevesebb  sikert  arattak  még 
a  következő,  többnyire  szociális  kérdéseket  fejte- 
gető drámái :  Los  viejos.  La  reclusa,  Fructidor,  La 
madre  eterna,  La  reina  del  corazón,  La  juventud  stb. 

2.  /.,  Fablo,  spanyol  politikus,  a  spanyol  szo- 
ciáldemokrata párt  egyik  megalapítója,  szül.  San- 
Juan-de-Ferrolban  1850  okt.  18.  Eleinte  nyom- 
dászinas volt,  21  éves  korában  a  La  Emancipá- 
ción című  szocialista  lapot  alapította.  Midőn  a 
spanyol  internacionálét  betiltották,  I.  1878.  meg- 
alapította a  Partido  socialista  obrero-t  s  azonkívül 
nyomdászszakszervezeteket  is  létesített.  1882-ben 
ő  szervezte  az  első  nyomdászsztrájkot.  1885-től 
a  párt  El  Socialista  című  hivatalos  lapját  ö  szer- 
keszti. Jelenleg  a  spanyol  cortes  egyetlen  szociál- 
demokrata képviselője. 

Iglesias  de  la  Casa,  Jósé,  spanyol  költő,  szül. 
Salamancában  1743  okt.  31.,  megh.  Carbajosa  de 
la  Pagradában  1791  aug.  26.  Tanulmányai  végez- 
tével pap  lett.  Már  salamancai  egyetemi  hallgató 
korában  több  költői  tehetségű  fiatal  emberrel,  így 
Melendezzel,  Jovellanosszal,  az  ú.  n.  salamancai 
iskolát  alapította,  mely  az  akkoriban  fennálló 
ó-nemzeti  és  francia  uj-klasszikai  iskola  jó  tulaj- 
donságait egyesítette  magában  és  nagy  hatással 
volt  a  spanyol  irodalomra.  I.  az  iskola  legünnepel- 
tebb ós  legtehetségesebb  tagjaihoz  tartozott ;  kü- 
lönösen epigrammái  ós  szatirikus  letriUa-i  (levél- 
kéi) híresek.  Művelte  a  románcot,  eklogát  és  ódát 
is.  Költeményeit  először  1793.  (Salamanca,  2  köt.) 
adták  ki,  azóta  számos  kiadást  értek. 

Iglesiasit  (ásv.),  olyan  cerusszit,  mely  77o  cink- 
karbonátot tartalmaz ;  ebben  az  ásványban  tehát 
a  ZnCOj  izomorf  keveredésben  a  PbCOj-mai  rom- 
bosan  kristályosodik.  Lelőhelye  Iglesias  közelében 
a  Monté  Póni  Sardinia  szigetén  és  Radzionkau 
Sziléziában. 

Iglic,  ihlic,  a  lidérc  csallóközi  neve.V.  ö.  Ipolyi, 
Magy.  myth.  232. 

Iglic  (növ.),  1.  Onmm. 

Iglic-gyökér  (Radix  ononidis),  az  Ononis  spi- 
nosa  L.  gyökere ;  30—50  cm.  hosszú,  körülbelül 
ujjnyi  vastag,  szívós,  görbe,  szürke  v.  barna  színű 
hengeres  képletek.  Édeses  kesernyés  ízű,  glikozi- 
dot,  organikus  savakat,  keményítőt,  gyantát  és 
viaszt  tartalmaz ;  a  kereskedésbe  apró  darabokra 
vagdalva  kerül,  amelyekből  izgató  vizelethajtó 
teát  főznek.  Alkotórésze  a  species  ad  decoctiun 
lignorum  s  a  species  diureticae-nek  (karisbadi 
tea). 

Igló  (Neudorf,  Novaves),  rend.  tan.  város  Sze- 
pes  vmegyében,  (1910)  1132  házzal  és  10,525  lak. 
(közte  3494  magyar,  1786  német  és  5103  tót ;  hit- 
felekezet szerint  7933  róm.  kat.,  1494  ág.  evang., 
227  helvét,  661  izr,).  I.  az  I.-i  járás  szolgabh-ói 
hivatalának  s  járásbíróságnak,  bányakapitány- 
ságnak, telekkönyvi  hatóságnak  s  közjegyzőség- 
nek  székhelye.  Van  állami  tanítóképző  intézete, 
ág.  ev.  főgimnáziuma,  áll.  polgári  fiú-  és  2  fele- 
kezeti leányiskolája,  áll.  faipari  szakiskolája,  mű- 


firió 


—    490 


Igrnasino 


Igló  város  címere. 


és  gőzmalma,  nagy  mechanikai  szövő-,  fadoboz-, 
szesz-,  keményítő-,  konzerv-,  cementcsö-  és  tégla- 
gyára, ruhafestő  intézete,  villamos  világítási  te- 
lepe, gipszgyára,  két  kisebb  gazdasági  gépgyára 
és  vasöntője,  valamint  három  gőzfürésztelepe, 
vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhivatala  és  tele- 
fonállomása. Itt  székel  a  szepesi  16  városi  taka- 
rékpénztár, a  szepes-I.-i  takarék-  és  hitelintézet 
és  több  kisebb  hitelintézet.  I.  a  Hernád  balpartján 

458  m.  magasság- 
ban fekszik,  hosz- 
szan  nyúlik  el  Ny.- 
ról  K.  felé,  főutcá- 
ján vannak  neve- 
zetesebb épületei, 
köztük  a  róm.  kat. 

nagytemplom 
(épült  1260.)  és  a 
gótikus  városi  to- 
rony, az  evang. 
templom,  a  stuk- 
ko-díszítésüsmég 
a  XVI,  sz.-ban 
épült  ú.  n.  Provin- 
cia-épület (a  sze- 
pesi grófság  pro- 
vinciájának szék- 
helye), a  város- 
háza, az  evang.  főgimnázium,  a  vigadóépület 
és  színház,  a  bányapolgárság  háza,  az  evang. 
leányiskola  stb.  Nevezetes  a  kassa-oderbergi  vasút 
tápintézete.  Határában  mintegy  50  kisebb  vas- 
és  rézórcbánya  van;  van  továbbá  haltenyész- 
tője is.  A  várostól  5  km.-nyire  DK.  felé  fekvő 
I. -hután  a  legutóbbi  időben  csinos  nyaraló- 
telep létesült  I.-fiired  néven  (1.  o.).  A  szepességi 
24  plébános  testvérülésének  1298.  megújított 
statútumaiban  mint  « Villa  Nova»,  majd  1312. 
Róbert  Károlynak  a  szepesi  szászok  részére  V. 
István  által  1271-ben  kiadott  szabadságlevele 
megerősítő  okmányában  «NeudorfF»  néven  a  24 
szepesi  város  közt  szerepel.  Zsigmond  király  1435. 
megerősíti  I.  szabadalomleveleit.  A  felvidéki  bá- 
nyavárosok 1328.  Selmeczbánya  bányajogában 
részesülvén,  mikor  I.-t  I.  Lajos  király  1358.  szabad 
bányavárossá  tette,  ez  is  részesévé  lett  az  említett 
jognak  és  belépett  a  felvidéki  7  bányaváros  közé. 
1414-ben  Zsigmond  király  L-t  és  12  társvárosát  a 
lengyel  koronának  elzálogosította.  A  XVII.  sz. 
nemzeti  küzdelmei  közt  a  hajdú  és  kuruc  hadak  a 
lengyel  hatóság  alatt  állott  városokat  sem  kímél- 
ték. A  360  éven  át  tartott  idegen  uralom  alól  1772. 
felszabadult  szepesi  városok  élére  az  ekkor  már 
legfejlettebb  L-t  állították.  I.  ekkor  a  16  szepesi 
város  grófságának  székhelyévé  lett.  II.  József  rö- 
vid időre  megszüntette  az  új  grófságot,  Szepes 
vármegyébe  olvasztva  azt  be,  de  halála  után  a  régi 
rend  helyreáll ván,  I.  újra  visszanyerte  a  provin- 
ciális székhelyet  és  vezérlő  állását  megtartotta 
egészen  az  1876.  XXXIII.  t.-c.  keletkezéséig,  ame- 
lyik a  16  szepesi  városi  provinciát  megszüntetve, 
azt  Szepes  vármegyébe  kebelezte. 

Irodalom.  Wenczel  Q.,  Magyarország  bányászatának  kriti- 
kai története ;  Wagner,  Analecta  Soep.  I. :  A  szepesvármegyei 
történeti  társulat  és  Magyarországi  Kárpát-egyesillet  év- 
könyvei; Mönnich  Sándor,  I.  város  története  i898 ;  lUésy 
János  I.  kir.  korona-  és   bányaváros  levéltára,    Igló  1899. 


Iglófűred,  Szepes  vmegyében,  Igló  városától 
DNy.-ra  5  km.-nyi  távolban,  a  régi  Iglóhuta  he- 
lyén keletkezett  nyaralótelep,  kies  fenyves  erdők 
közepett,  hidegvíz-gyógyintézettel. 

Iglóhuta,  Igló  rtv.-hoz  tartozó  telep  Szepes 
vármegyében;  u.  p.  és  u.  t.  nyáron  Iglófűred, 
télen  Igló. 

Iglóit  (ásv.),  nem  egyéb  mint  aragonit,  amely 
apró  sugaras-rostos  gömböket  alkot.  Igló  után 
kapta  nevét.  Tulajdonképen  felesleges  elnevezés. 

Igls,  falu  Innsbruck  mellett  (1.  o.). 

Igmánd  v.  Vigmán-nemzetség,  1233—1432  közt 
Komárom  és  Veszprém  vmegyében  virágzott.  Már 
1233.  vigmáni  (igmándi)  comeseknek  említik  Va- 
zul fiait,  Gergelyt  és  Habot,  s  Farkas  fiát,  András 
comest,  ki  rokonaival  együtt  a  Csolt-nemzetségtöl 
65  márkán  vette  meg  Csolnak  (Csanak)  helysé- 
get. András  comesuek  II.  András  1235-ben  Csa- 
nakban (Komárom)  5  ekényi  földet  ajándékozott, 
mivel  hősies  réS/it  vett  az  osztrák  háborúban; 
1257  jún.  3.  osztozás  szerint  Csanak  kétharma- 
dát András  comes,  egyharmadát  pedig  a  királyi 
lovászok  kapták.  András  pártütő  fiát,  Miklóst,  IV. 
Béla  megfosztotta  Biliige  és  Veseny  (Vásony) 
veszprémvármegyei  falvaktól,  azonban  V.  István 
1270  szept.  27.  visszaadta  javait.  Ezen  Miklósnak 
fia,  András,  Lőrincnek  testvére,  1280.  a  kunok 
ellen  viselt  háborúban  esett  el.  V.  ö.  Wertner. 
Nemzets.  (11.388 -390). 

Igmánd,  közs.,  1.  Kisigmánd,  Nagyigmánd. 

Igmándi  keserűvíz,  1.  Nagyigmánd  és  Ásvány- 
vizek. 

Ignác,  1.  antiocJdai,  szent,  apostoli  atya,  állí- 
tólag János  apostol  tanítványa.  Antiochiai  püspök 
volt  sTrajanus  császár  alatt  vértanúságot  szenve- 
dett 105—117  között.  Hét  levelet  hagyott  hátra, 
az  efezusi,  magneziai,  trallai,  római,  flladelflai, 
szmirnai  hívekhez  és  az  utóbbiak  püspökéhez. 
Polykarphoz.  B  levelek  egy  hosszabb  ós  egy  rövi- 
debb kiadásban  maradtak  ránk.A  történet-kritika 
kiderítette,  hogy  a  rövidebb  szöveg  a  hiteles.  A 
többi  nyolc  levél,  mely  I.  nevét  viseli,  hamis.  A 
hiteles  levelek  görög  szövege  meglelhető  az  apos- 
toli atyák  gyűjteményeiben.  V.  ö.  Fűnk,  Opera 
patr.  Apóst. ;  u.  a.,  Die  Echtheit  der  ígnatius- 
briefe;  Valter,  Die  ignatianischen  Briefe(1892)  stb. 

2.  L,  konstantinápolyi,  szent,  I.  Mihály(Kuropa- 
lates)  görög  császár  fia,  megh.  878  okt.  23.  örmény 
Leo  alatt  a  képrombolás  ellen  küzdött,  846.  kon- 
stantinápolyi patriárcha  lett.  Mivel  Bárdost,  ín. 
Mihály  császár  nagybátyját  és  miniszterét,  feslett 
életmódja  miatt  a  szent  áldozáshoz  nem  engedte, 
ez  I.-ot  a  császár  által  Terebinth  szigetére  szám- 
űzette. Csak  Macedóniai  Vazul  helyezte  vissza 
867.  I.-ot  székébe,  a  8.  egyetemes  zsinat  pedig 
ünnepélyesen  jelentette  ki  ártatlanságát  és  meg- 
erősítette állásában. 

3. 1.,  1.  Loyola. 

Ignáciusfa,  Ignáoimhah  (növ.),  1.  Strychnos. 

Ignafalva  (azelőtt:  Ignest),  kisk.  Arad  vm. 
borossebesi  j.-ban,  (igio)  425  oláh  lak.,  u.p.  ésu.  t. 
Borossebes. 

Ig^name  (növ.),  1.  Dioscorea. 

Ignasino  község  K.-Szibéria  Amur  tartomá- 
nyában, kinai  területen  levő  határában  gazdag 
aranytelepek  vannak. 


f  Isrnatla 


491     — 


Igrnotus-Velgrelsberg: 


Igrnatia  L.  fii.  (növ.),  1.  Strychnos. 

Ignatievit  (ásv.),  sugaras  szerkezetű  gömbök 
és  vesealakú  tömegek,  amelyek  fehér  homokban 
találhatók  Bakhmutban  D.-i  Oroszországban. 

Ignatius,  Kari  Emil  Ferdinánd,  finn  tör- 
ténetíró és  politikus,  szül.  1837  okt.  27.  Poriban, 
megh.  1909  szept.  11.  Helsingforsban.  1870-töl  a 
ílnn  statisztikai  intézet  igazgatója  volt.  1877-töl 
kezdve  országgyűlési  képviselő,  1885.  pedig  a 
szenátus  tagja  lett.  B  móltóságról  azonban  az 
oroszosító  rendelet  miatt  lemondott,  de  1905.  újra 
meghívták  a  szenátusba.  Főbb  munkái :  Finlands 
história  under  Kari  X.  Gustavs  regering  (1865) ; 
Renseignements  sur  la  population  de  Pinlande 
Í1869). 

Ignatjev,  Nikoláj  Pavlovics,  orosz  diplomata, 
szül.  Szent-Pétervárott  1828  jan.  29.,  megh.  u.  o. 
1908  júl.  3.  1860-ban  pekingi  követté  nevezték 
ki.  1863-ban  az  ázsiai  tartományok  ügyeinek 
igazgatója  lett  s  e  minőségében  kezdte  meg  pán- 
sízlavisztikus  törekvéseit  a  líeleten.  1864:-ben  Kon- 
.stantinápolyban  lett  nagykövet  s  itteni  működése 
nagyban  hozzájárult  az  1877.-1  orosz-török  háború 
Icitöróséhez.  Követi  minőségében  ő  szította  az 
1866.-Í  krétai  felkelést,  a  görög-bolgár  konfliktust 
.s  a  boszniai  felkelést,  melyekről  oly  hamis  híre- 
ket küldött  haza,  hogy  e  miatt  a  «hazugság  aty- 
jáuako  nevezték  el.  Az  1877.-Í  san-stefanoi  béke- 
szerződés is  javarészben  az  ő  műve  volt.  Mint  a 
"Szláv  jótékonysági  egylet  •>  elnöke  Németország 
ellen  izgatott  s  a  külföldön  is  erős  propagandát 
csinált  a  szlávok  közt.  1882-ben,  egy  évi  belügy- 
minisztersége  után,  visszavonult  az  aktív  politi- 
kától.—Testvére,  I.  Alexej,  aki  több  ízben  belügy- 
miniszter, majd  Kiev  főkormányzója  volt,  1906 
máj.  8.  politikai  merényletnek  esett  áldozatul. 

Ignécz,  kisk.  Bereg  vm.  latorczai  j.-ban,  (1910) 
1915  rutén,  német  és  magyar  lak.,  u.  p.  Beregrá- 
icn.s.  u.  t.  Szerednye. 

I)?ai  et  ferro  (lat.)  a.  m.  tűzzel-vassal. 

Ignipunktura,  kóros  képződmények  elroncso- 
lása  v.  elsorvasztása  beléjük  szúrt  tüzes  tűk  se- 
gélyével. Ha  a  tű  hevítésére  galvánáramot  hasz- 
nálunk, úgy  az  operációt  galvanopunkturának 
V.  elektropunkturának  nevezik. 

Igrnis  et  aquae  interdictio  (lat.),  szósze- 
rint  a.  m.  tűz-  és  víztől  való  eltiltás  ;  a  rj.-ban  a 
száműzetés  egy  nemének  (exsilium,  1.  o.)  szimbo- 
likus kifejezése. 

Ignis  f'atnus  (lat.)  a.  m.  bolygótűz. 

Ignis  purgatorias  (lat.)  a.  m.  tisztítótűz. 

Igais  sacer  (lat.,  a.  m.  szent  tűz)  v.  Ignis  St. 
Antonii  (Szt.  Antal  tüze),  anyarozstartalmú  ele- 
delek élvezete  után  keletkező  krónikus  betegség 
középkori  neve.  L.  Anyarozs. 

Ignjatovics  Jateö.  szerb  regényíró,  szül.  Szent- 
endrén 1824.,  megh.  Újvidéken  1888.  Tanult  Vá- 
ezon  és  Pesten.  1849-ben  Szerbiában  volt,  azután 
Parisba  ment,  belépett  az  Idegenek  légiójába  és 
részt  vett  ennek  expedícióiban.  1861.  és  1864-ben 
magyar  országgyűlési  képviselő  volt.  Irodalmi 
érdeme,  hogy  Atanackoviccsal  ő  vetette  meg  az 
alapját  a  művészi  irányú  szerb  elbeszélő  prózá- 
nak. Legjobb  művei:  Milán  Narandzió,  Veciti 
mladozenja  (Örökös  vőlegény) ;  Patnica  (A  szen- 
vedő asszony)  c.  regényei,  melyek  meglepő  realiz- 


musról tanúskodnak.  Az  egykorú  szerb  lapokban 
sok  kedves  és  érdekes  novellája  jelent  meg.  Na- 
randzió c.  regényét  a  Fővárosi  Lapok  1868-iki 
évfolyama  magyar  fordításban  közölte.  Két  poli- 
tikai röpiratot  is  írt :  Bin  christliches  Wort  Uber 
dio  Lösung  der  orientalischen  Frage  (Pest  1855) 
és  ugyané  tárgyban  0  istocnom  pitanju  (A  keleti 
kérdésről,  1875). 

Ignobili!«  (lat.)  a.  m.  nemtelen,  közönséges, 
aljas ;  ignobilitas,  aljasság,  póriasság. 

Ignorabimus  (lat.)  a.  m.  sohasem  fogjuk 
tudni.  Dubois-Reymonduak  Über  die  Grenzen  der 
Naturerkenntniss  című,  1872.  tartott  értekezése 
tette  közkeletűvé  annak  a  jelzésére,  hogy  emberi 
eszünk  nem  lépheti  túl  a  természetismeret  határait. 

Igaoraalia  (lat.)  a.  m.  tudatlanság,  nem  tudás. 
A  római  jog  alapján  a  modern  jogrendszereknek 
általános  alapelve,  hogy  I.  iuris  nocet,  azaz  a  jog- 
szabályoknak nemtudásával  rendszerint  senki 
sem  védekezhetik,  míg  ellenben  a  tényekre  vonat- 
kozó tévedésre  (I.  facti)  lehet  hivatkozni,  sőt 
rendszerint,  mint  tévedés  (error),  a  jogügylet  meg- 
támadásának alapjául  szolgálhat.  —  lunurandum 
ignorantiae  a.  m.  (a  korábbi  prdts-ban)  az  az  eskü, 
hogy  valaki  valamely  tényről  nem  tud. 

Ignorantinusok  (franc,  fréres  des  écoles  chré- 
tiennes  vagy  ignorantins),  keresztény  iskolatest- 
vérek, kiknek  társulatát  De  la  Salle  Jean  Bapt. 
rheimsi  kanonok  alapította.  L.  Salle. 

Ignoratío  elenchi  (lat.),  1.  Bizonyítás  (logi- 
kai értelemben). 

Ignoti  nulla  cupido  (lat.)  a.  m.  nem  vá- 
gyik az  ember  arra,  amit  nem  ismer. 

Ignotos  fallit,  notis  est  derisni  (lat.), 
Phaedrustól  való  mondás,  a.  m.  az  avatatlanokat 
tévedésbe  ejti,  az  avatottak  (hozzáértők)  előtt 
nevetség  tárgya. 

Ignotus- Veigelsberg  Hugó,  író  és  szerkesztő, 
szül.  Budapesten  1869  nov.  2.  Veigelsberg  Leó- 
nak (1.  0.),  a  Pester  Lloyd  volt  főszerkesztőjének 
üa.  Könyvei  s  főbb  írásai  Ignotus  néven  jelentek 
meg,  s  ezt  váltotta  később  családi  nevo  mellé  pol- 
gári nevévé  is.  Gyermekkorát  az  Alföldön  töl- 
tötte, ott  kezdte  iskoláit  is,  melyeket  Budapesten 
az  egyetem  jogi  fakultásán  fejezett  be.  Jogi  is- 
mereteit nem  gyümölcsöztette,  hanem  1891.  A 
Hétnek,  1902  óta  a  Magyar  Hírlapnak  főmunka- 
társa lett,  majd  1907  óta  a  modern  ü'ók  közlö- 
nyének, a  Nyugatnak  szerkesztője.  Eleinte  inkább 
csak  a  szépirodalmat  művelte,  de  mindnagyobb 
mértékben  érvényesíti  tehetségét  és  sokoldalú 
műveltségét  iránycikkekben,  társadalmi  kérdések 
megoldását,  az  írói  és  művészi  szabadság  biz- 
tosítását követelő  kis  tanulmányokban.  Határo- 
zott, a  közvéleménnyel  gyakran,  de  megokoltan 
szembehelyezkedő  ítélet,  szellemesség  és  kiváló 
stílérzék  jellemzi  írásait,  önálló  munka :  A  Síemil 
keservei  (verses  novella,  1891) ;  Versek  (1895) ; 
Vallomások  (elbeszélések  s  hangulatok  1895); 
Változatok  a  G-húron  (elbeszélések  s  hangulatok 
1902) ;  Olvasás  közben  (olvasmányai  közben  fel- 
merülő mindenfajta  aforizmás  ötlet  és  elmélke- 
dés, 1906) ;  Feljegi/zésekinoyeWák  és  úti-  s  egyéb 
elmélkedések,  19ÍÓ) ;  Kísérletek  (irodalmi  s  tudo- 
mányos tanulmányok  és  polémiák,  1910) ;  iS»n- 
házi  Dolgok  (egy  füzet  szini  bírálat,  1912). 


Igor 


-    492 


Ihany 


Igor,  orosz  fejedelmek :  J.  Igor  (913—945),  a 
honalapító  Rurik  fia.  Több  rabíóhadjáratot  veze- 
tett a  görög  birodalom  ellen ;  a  drevlianok  elleni 
harcokban  vesztette  életét.  Özvegye,  Olga  készí- 
tette elő  a  kereszténység  útját  Oroszországban.  — 
2. 11.  Igor  (Olegovks)  1144—46.  Trónjától  unoka- 
öccse, Izjaszláv  fosztotta  meg.  —  3.  III.  Igor, 
11.  Szvjatoszláv,  csemigovi  fejedelem  fia,  sziil. 
1151.,  megh.  1202.  A  polovcok  (kunok)  ellen  har- 
colt szerencsétlenül  1185.  Hőstetteit  és  szenvedé- 
seit egy  egykorú  költő  örökítette  meg  az  ú.  n.  J.- 
énekben.  Ennek  eredeti  kézirata  1812.  Moszkva 
égésekor  pusztult  el.  Egy  másolatát  Pekarszkij 
adta  ki  (Szt.-Pétervár  1864). 

Igor-ének  (oroszul :  Szlovo  o  polku  Igorevé), 
Igor  (1.  0.)  hadjáratáról  szóló  ének,  az  egyetlen 
emlék  a  régi  orosz  irodalomból,  mely  némelyek 
szerint  a  nép  száján  keletkezett,  mások  szerint 
azonban  vmely  régi  énekes  szerzeménye.  Az  ere- 
deti kézirat,  melyet  Musszin-Puskin  Alekszej  egy 
XIV— XV.  sz.-beli  kéziratgyüjteményben  fedezett 
fel,  a  moszkvai  1812-iki  nagy  tűzvész  alkalmával 
elveszett. 

Igorok,  helyesebben  igorrótok,  Luzon-sziget 
(Filippi-szigetek)  hegyi  népe,  mintegy  40,000  lé- 
lek. Egyesek  tiszta  maláji  vérnek,  mások  tagal 
és  kinai  vagy  japán-kinai  keveréknek  tart- 
ják. Ügyes  iparosok  és  fémkohászok.  Ter- 
mészetimádók, kultúra  és  szertartások  nél- 
kül. Hisznek  a  lélek  halhatatlanságában,  a 
lélekvándorlásban.  Törzsfőik,  rendszermt  nők, 
sámánizmust  is  űznek.  Peres  ügyeiket  valóságos 
istenítéletekkel  döntik  el.  A  spanyolok  1660  óta 
próbálkoztak  megtérítésükkel,  de  sem  a  térítés,  sem 
a  hódítás  nem  sikerült. 

Igrám,  kisk.  Pozsony  vm.  szenczi  j.-ban,  (1910) 
615  tót  lak. ;  u.  p.  Báhony,  u.  t.  Czifer. 

Igrec,  1.  Igricek  és  Lantosok. 

Igricek,  a  régi  magyar  jokulátorok  (énekmon- 
dók, zenészek,  mulattatók)  egyik  fajtája,  neve- 
zetesen az,  mely  hangszeren  játszott.  Az  igric, 
igrec  szó  szláv  eredetű  s  talán  az  I.  rendje  is,  az 
Árpád-királyok  idejében,  legalább  eleinte,  idegen 
muzsikusokból  állt.  Az  I.  nem  is  foglalkoztak  ének- 
szerzéssel  ós  nem  tévesztendők  össze  az  ének- 
mondókkal, sem  a  hegedősökkel,  lantosokkal,  kob- 
zosokkal, mert  ők  első  sorban  zenészek  voltak  s 
hangszereik  is  különböztek  a  magyar  hegedőtől 
és  koboztól.  E  rend  a  királyi  udvartartás  köréhez 
tartozott  s  eltartására  jószágok  voltak  rendelve. 
L.  még  Lantosok.  —  Igric-készség,  régi  kódexe- 
inkben a.  m.  hangszer  (trombita,  síp,  dob,  hegedű, 
lant  stb.). 

Igriczi,  nagyk.  Borsod  vm.  mezöcsáti  j.-ban, 
(1910)  1143  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Mezöcsát. 
Határában  hamvvedreket  és  bronztárgyakat  ta- 
láltak, melyek  a  Nemzeti  Múzeumba  kerültek. 

Igriczi  barlang,  1.  Pestere. 

Igriczke  (azelőtt:  Ihristye),  kisk.  Trencsén 
vm.  puhói  j.-ban,  (1910)  194  tót  lak. ;  u.  p.  Donány, 
u.  t.  Puhó. 

Ignalada,  járási  székhely  Barcelona  spanyol 
tartományban,  a  Montserrat  DNy.-i  lábánál,  a 
Noya  mellett,  (1910)  10.927  lak.,  pamut-  és  gyapjú- 
szövéssel, vasöntövel,  cementgyárral. 

Igaana;(áiiat),  1.  Leguán. 


Iguanidae,  1.  Leguán-félék. 

Iguanodon  Mant.  Kövült  áUat  (1.  az  ábrát), 
Az  alsó  Kréta  korban  ólt  Belgiumban,  Angliában 
ós  Hannoverben  vizek  közelében.  Külsőleg  nagyon 
hasonlított  az  ausztráliai  flahordóra  (kenguru), 
de  annál  sokkal  nagyobb  volt:  körülbelül  5— 6  m. 
hosszú,  de  kivételesen  18  m.  hosszú  is  akadt.  A 
koponyája  aránylag  kicsi.  Az  állkapcsok  elől  fo- 
gatlanok, hátrább  ékalakú,  szóleiken  fürészes  fo- 
gakkal vannak  sűrűn  benőve.  A  mellső  végtagok 
sokkal  gyengébb  kifejlődésüek  és  rövidebbek,  mint 
a  hátulsók,  úgy,  hogy  ezeket  a  járás- 
nál nem  is  használta  és  éppen  azért, 
hogy  ezen  óriási  test  mégis  egyen- 
súlyban maradjon,  a  hosszú  és 
erőteljes  farok  volt  erre  hi- 
vatva, mint  a  ílahordónál. 
Járás  közben  csakis  a  láb 
3  ujjára  lépett  ós  így  a 
talp  nem  érte  a  föl- 
det. A  hüllők  Di- 
nosauria  rend- 
jének Prae- 
dentafa  al- 
rendjén 
belül 


iiiiiiwiHnrnTtCQi^ 


Iguanodon 


az  Ornithopodae  családba  tartozik.  NövéJinyel  élt. 
A  német-  és  angolországi  Weald-homokkőben  a 
lábnyomait  már  régebben  megtalálták.  Főbb  fajai 
az  I.  Bernissarfensis  Boulenger  és  I.  Mantelli 
Owen.  1873-ban  Bernissart  közelében  23,  nagyobb- 
részt teljes  I.  vázat  ástak  ki,  amelyek  a  brüsszeli 
múzeumban  vannak  felállítva. 

Iguapé,  kikötőváros  Sao  Paolo  brazUiai  állam- 
ban, a  tengerrel  2  csatorna  köti  össze. 

Iguarassú,  legrégibb  városa  Pernambuco  bra- 
zíliai tartománynak,  az  I.  folyó  mellett,  10  km.-re 
a  tengertől,  (1910)  6000  lak.,  gyapot-  és  cukorkivi- 
tellel. 1534-ben  alapították.  Itamarocá  kiváló  déli- 
gyümölcstermő partmenti  sziget  is  I.-hoz  tartozik. 

Iguassu  (Iguagu),  a  Paranának  1300  km. 
hosszú  mellékifolyója  Brazíliában ;  ered  a  Serra 
do  Maron,  torkolatánál  1250  m.  széles,  sok  sel- 
lője  és  vízesése  miatt  nem  hajózható. 

Iguel  (ejtsd:  igei),  Charles,  francia  szobrász, 
szül.  Parisban  1827  jan.  3.,  megh.  Genfben  1898 
jan.  2.  Tanulmányait  Rude-nél  és  az  École  des 
beaux-arts-ban  végezte.  Az  1848.  évi  Salonban 
tűnt  fel  Krisztus  feltámadását  ábrázoló  dombor- 
művével.  Egyéb  szobrai :  A  vadász ;  Szent  Pál ; 
Szent  Péter ;  Az  irodalom ;  A  tudomány ;  Hugues 
de  Pierre  kanonok ;  Osterwald ;  Montmollin  kan- 
cellár (az  utóbbi  öt  a  neuchatel-i  gimnáziumban) ; 
Rohan  herceg  (Genfben)  stb. 

Igumen  (gör.),  latinosan  hegumenus,  a.  m.  ve- 
zető, vezér,  a  görög  kolostorokban  a  házfőnök- 
nek, az  apátnak  neve. 

Iguvium  (etruszk:  iArtmo^,  jelentékeny  ó-kori 
város  ümbriában,  ma  Gubbio  (1.  0.).  Az  ott  talált 
feliratos  táblákról  1.  Eugubiumi  táblák. 

Ihany  v.  ihani,  fonal  v.  fűzfagúzs,  melyre  a  ha- 
lakat kényelmesebb  szállíthatás  céljából  felfűzik 


Iharfa 


493 


Ihne 


Iharfa  (növ.),  1.  Juharfa. 

Iharkút,  kisk.  Veszprém  vm.  pápai  j.-ban,  (1910) 
143  magyar  és  német  lak.,  u.  p.  Bakonyjákó,  u.  t. 
Városlőd. 

Iharos,  kisk.  Somogy  vm.  csm-gói  j.-ban,  (1910) 
1189  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Iharosberény. 

Iharosberény,  kisk.Somogy  vm.  csurgói  j.-ban, 
(1910)  1934  magyar  lak.,  posta- és  táviróhivatallal. 

Ihász,  1.  Aladár,  költő,  szül.  1856  aug.  22. 
Szegeden.  Tanulmányai  végeztével,  mint  ügy- 
véd, Kiskunfélegyházán  telepedett  meg.  1894-ben 
Budapestre  költözött  s  a  Magyarország  c.  napi- 
lapnak helyettes  szerkesztője  lett.  A  következő 
lírai  verses  kötetei  jelentek  meg :  Költemények 
(190  i ) :  Újabb  költemények  (1908) ;  Az  én  szivem 
(1913).  Számos  megzenésített  dalát  országszerte 
éneklik. 

2.  I.  Danid,  az  1848— 49-iki  szabadságharc 
menekültjeinek  egyik  legnemesebb  alakja,  Kos- 
suthnak hü  barátja  és  a  száműzetésben  kísérője, 
szül.  Démen  (Veszprém  vm.)  1813.,  megh.  Col- 
legno-al-Baraccone-ban  1881  ápr.  10.  Jogot  hall- 
gatott, aztán  az  osztrák  hadseregbe  lépett.  1848. 
mint  főhadnagy  átlépett  a  honvédséghez,  hol  ez- 
redességig  vitte.  Bem  alatt  többször  kitűnt  s  ké- 
sőbb Kossuth  Lajos  hadsegéde  lett.  1849  márc.  17. 
Bem  tábornok  L-t  bízta  meg  a  vöröstoronyi  szo- 
ros védelmével,  miután  előbb  Skariatin  ezredes 
oi'oszai  Vöröstoronyon  át  Oláhországba  űzettek. 
1849  júl.  20.  Lüders  orosz  tábornagy  Talmácsnál 
megverte  a  csekély  erővel  rendelkező  L-t,  aki 
Kimiennél  török  katonaság  előtt  kénytelen  volt 
fegyvereit  lerakni.  L-t  Viddinbe  vitték,  ahol  a 
többi  magyar  menekülő  odaérkeztéig  ott  maradt, 
utóbb  őt  is  Kutahiába  belebbezték.  Itt  szövődött 
kiizte  és  Kossuth  között  ama  benső  bai-áti  viszony, 
mely  nem  lazult  meg  I.  haláláig.  Hü  kísérője  volt 
Kossuthnak  Angliában,  Amerikában,  Olaszország- 
ban, ahol  az  olasz  király  felszólítására  L  az  olasz 
hadseregbe  lépett  s  mint  ezredes  hősiesen  harcolt 
a  brigantik  ellen.  1862-ben  kilépett  a  hadi  szol- 
gálatból s  élte  végéig  Kossuthtal  maradt. 

3.  7.  Gábor,  nyelvész,  szül.  Vaszaron  (Vesz- 
prém vármegye)  1805  január  6.,  megh.  Egerben 
1880  szeptember  21.  A  ciszterci  rendbe  lépvén,  a 
bécsi  Pázmáneumban,  utóbb  a  pesti  egyetemen 
végezte  hittani  tanulmányait  s  az  ő  buzgólkodá- 
sáia  alakult  meg  1830  máj.  31.  a  pesti  növendék- 
papok magyar  egyházirodalmi  iskolája,  mely  ma 
is  virágzik.  Tanárkodott  Székesfehérvárott  ós 
Pécsett,  majd  lelkészkodett.  1849-ben  tábori  lel- 
kész lett ;  Komáromban  kapitulált.  Előszállásra 
visszatérve,  plébániáját  betöltve  találta.  Csakha- 
mar a  pesti  újépületbe  vitték  vizsgálati  fogságba. 
Két  hét  múlva  Zirczre  internálták,  ahol  8  évi  rend- 
fogsági-a  ítélték  s  ebből  majd  egy  évet  ki  is  állt. 
Az  apát  azután  Egerbe  küldte  a  magyar  nyelv 
tanárául.  Itt  működött  hazafias  szellemben.  1851- 
ben  az  egri  egyházmegye  papságába  lépett  át  s 
1858-tól  12  évig  az  érseki  flnevelő  intézet  igaz- 
gatója volt,  azután  mint  hitelemző  működött,  míg 
1875.  nyugalmazták.  Pesti  kispap  korában  meg- 
ismerkedvén Révai  munkáival,  szándéka  volt  ma- 
gyar nyelvtant  írni  Révai  szellemében,  de  magyar 
nyelven.  Blőszállási  plébánoskodása  idején  meg  is 
írta  és  ki  is  adta  munkáját :  Magyar  nyelvtan 


(Székesfehérvár  1846),  mely  az  iskolákban  példát- 
lanul elterjedt  és  a  Verseghy-rendszerű  nyelv- 
tanokat végkép  kiszorította.  I.  e  munkáját  foly- 
ton tökéletesítette;  életében  20  kiadása  jelent 
meg.  A  következő  kiadások  Mayer  Alberüc,  majd 
Barbarics  Róbert  átdolgozásában  jelentek  meg 
(mintegy  .30  kiad.).  Egyéb  munkái:  Mutatvány  a 
magyar  igeképzésböl  (Eger  1851);  A  magyar  mon- 
dattan főbb  szabályai  (u.  0. 1852). 

4.  1.  Péter,  1.  Melius. 

Ihászi  csata.  1849  jún.  27.  a  Marczaltö  (Vesz- 
prém) megtámadására  siető  Schütte  osztrák  tá- 
bornokot Kmety  ezredes  az  ihászi  pusztán  meg- 
támadta s  két  órai  heves  ágyútűzzel  feltartóz- 
tatta, de  végre  is  az  osztrákok  erős  lovassága  visz- 
szanyomta  a  magyar  csapatokat  Pápa  felé. 

Ihering,  Rudolf  von,  német  jogtudós,  1.  Jhering. 

Ihle-csatorna,  1.  Plaue- 

Ihleit  (ásv.),  a  grafitba  hintett  piritbői  ágas-bo- 
gas  vesealakú  halmazokban  virágzik  ki ;  narancs- 
sárga, a  száraz  levegőn  meghalványul.  A  coquim- 
bithez  közelálló  vasszulfát,  képlete : 
FesjíSOJs  -f  12H,0, 
előfordul  Mugrau  közelében  a  Böhmerwaldban. 
Hasonló  anyagot  találtak  kivirágzás  gyanánt 
krétakori  agyagon  Webrschan  közelében  Cseh- 
országban. 

Ihlet  (lat.  inspiratio :  gör.  tíieopneustía).  A  ke- 
resztény teológiában  az  I.  azt  a  természetfölötti 
befolyást  jelenti,  melyet  Isten  az  ember  lelkére, 
értelmére  és  akaratára  gyakorol,  midőn  őt  szán- 
dékai véghezvitelére  felhasználni  akarja.  A  szent- 
írásra vonatkoztatva,  I.  alatt  úgy  a  kat.,  mint  a 
protestáns  egyházak  azt  a  természetfölötti  befo- 
lyást értik,  mely  által  a  Szentlélek  a  szentírók 
értelmét  megvilágosította,  akaratukat  cselekvésre 
indította  és  őrködött  a  felett,  hogy  a  volök  közölt, 
vagy  már  előbb  ismert  igazságot  tóvmentesen 
írják  meg.  Ilyképen  a  keresztények  a  szentírást 
Isten  müvének,  tartalmát  Isten  igéjének  tekintik. 

I.  (észt.),  költőnél  vagy  művésznél  az  a  többé- 
kevésbbé  tudattalan  állapot,  melyben  vmely  műal- 
kotás eszméje  s  legfőbb  vonásaiban  alapterve  fo- 
gantatik. Kivételesen  az  alakító  folyamat  és  ki- 
sebb müveknél,  pl.  daloknál  a  kidolgozás  is  az  I. 
hatása  alatt  mehet  végbe.  Nagyobb  müveknél  a 
fogantatás  pillanatait  a  kidolgozás  más  jellegű 
művelete  követi.  A  feltalálás  nem  józan  és  hideg 
fontolgatás  eredménye.  A  hangulat  és  érzés  által 
felizgatott  képzeletnek  nagy  része  van  benne.  Az 
alkotás  heves  vágya  által  elragadott  művész  lel- 
kében az  eszmék  és  gondolatok  mintegy  belső  erő- 
től hajtva  arra  törnek,  hogy  kapcsolatba  lépve, 
határozott  formákat  öltsenek. 

Ihna,  112  km.  hosszú  folyó  Stettin  porosz  kor- 
mányzóságban, az  Enzig-tóból  ered  és  a  Kleine 
V.  Faule  I.  fölvétele  után  a  Damm-tóba  torkollik, 
58  km.-nyi  hosszúságban  hajózható. 

Ihne,  1,  Ernst  Eberhard,  német  építész,  szül. 
Elberfeldben  1848  máj.  23.  Tanulmányait  a  karls- 
ruhei  műegyetemen,  a  berlini  építészeti  akadé- 
mián és  a  párisi  École  des  beaux-arts-ban  végezte. 
A  német  császár  építőmestere.  Az  ő  műve  a  ber- 
lini Kaiser  Friedrich-Museima,  a  Priedrichshof-, 
Primkenau-,  Hummelshain-kastóly,  továbbá  szá- 
mos grunewaldi  villa  ós  berlini  magánház. 


Ihneumon 


é94    — 


U 


2. 1.,  Wilhelm,  német  történetíró,  szül.  1821 
febr,  2.  Piirthben,  megh.  1902  máj.  22.  Heidel- 
bergben,  1873-ban  egyetemi  tanár  lett  Heidel- 
bergben.  Főbb  művei :  Forschungen  auf  dom  Ge- 
biet  der  römischen  Verfassungsgeschichte  (Frank- 
furt 1847) ;  Römische  Geschichte  (Leipzig  1868— 
1890,  8  köt.) ;  Early  Romé,  to  his  destructlon  by 
the  Gauls  (London  1876). 

Ihneumon  (Herpestes,  áiiat),  a  Cibetmacska- 
lélék  családjába,  a  Kutyalábuak  (Herpestvnae) 
alcsaládjába  tartozó  emlősállatnem.  Az  eddig  is- 
mert 20  élő  fajra  jellemző,  hogy  lábujjaik  egye- 
nesek, karmaik  vissza  nem  húzhatók.  Nagyság 
dolgában  a  legnagyobb  példányok  a  kutya,  a 
kicsinyek  pedig  a  menyét  nagyságát  közelítik 
meg.  Fejük  kicsi  vagy  középnagyságú,  arcorruk 
hegyes,  nyakuk  rövid  és  csupasz,  fülük  kerek  és 
rövid,  ötujjú  lábaik  alacsonyak,  törzsük  nagyon 
hosszú  és  karcsú,  farkuk 
közepes  V.  hosszú,vastag- 
tövü.  Legismeretesebbaz 
egyiptomi  I.  v.  a  fáraók 
patkánya  (H.  Ichneu- 
mon  Wagn.),  mely  jelen- 
tékenyen nagyobb  a  mi  házi  macskánknál,  ameny- 
nyiben  teste  65  centiméter,  farka  legalább  45  cm. 
hosszú,  magassága  azonban  mindössze  20  cm. 
Gereznája  hosszúszőrű,  zöldesszürke,  fején  ós  há- 
tán sötétebb,  két  oldalán  fakóbb ;  lába  ós  farká- 
nak végpamatja  fekete.  Hazája  Észak-Afrika  és 
Kis-Ázsia.  Különösen  kedveU  a  nádasokat ;  na- 
gyon félénk  és  óvatos.  Kisebb  emlősökre,  mada- 
rakra vadászik,  de  megeszi  a  csúszómászókat  és 
férgeket  is ;  a  tyúk-  és  galambólakra  nézve  ve- 
szélyes, különösen  pedig  azért,  mert  többet  gyil- 
kol le,  mint  amennyit  elfogyaszt ;  főleg  a  zsák- 
mány vérét  szívja  ki,  de  a  tojásokat  sem  veti 
meg.  A  régi  egyiptomiak  szentnek  tartották  és 
emlékeiken  gyakran  megörökítették.  Régen  azt 
hitték,  hogy  a  krokodilusok  tojásait  pusztítja  s 
hogy  az  alvó  krokodilusok  szájába  lopódzik  be, 
torkán  átrágja  magát  és  szívét  széttépi.  Blő-In- 
diában  és  Ceylonban  gyakori  az  egyiptomi  I.-nál 
kisebb  indiai  I.  v.  mungö  (H.  griseus  B.  Geoffr.). 
Jáva,  Szumátra  szigetén,  a  maláji  félszigeten  és 
Kokinkiuában  viszont  az  indiai  I.-nál  még  ki- 
sebb termetű  maláji  I.  (H.  javanicus  E.  Geoffr.) 
ól.  Az  összes  I.-fajok  között  legnagyobb  a  ráAróó,? 
I.  (H.  urva  Hodgs.),  amennyiben  testhossza 
50-60,  farkhossza  30  cm.;  a  Himalájában 
fordul  elő  és  főleg  békákkal  meg  rákokkal  táp- 
lálkozik. 

Ihrám  (arab),  a  mekkai  búcsúsok  (1.  Haddzs) 
zarándoköltönye,  melybe  a  szent  területre  (1.  Ha- 
rám) léptükkor  öltözködnek. 

I.  H.  S.  (a  görög  I  U  S  helyett  a.  m.  les.),  Jé- 
zus nevének  első  három  betűje,  különösen  a  je- 
zsuiták házain.  Sokszor  így  olvasták:  lesus 
Hominum  Salvator,  a.  m.  Jézus,  az  emberek 
megváltója. 

Ihtíman  (Ichtiman),  okolija  (járás)  székhelye 
Bulgária  Tatár-Bazardzsik  keletruméliai  kerüle- 
tében, a  Topolnica  közelében,  vasút  mellett,  (1905) 
4749  lak.,  Mehemed  Köprili  nagyvezér  (1660)  ala- 
pította fürdő  romjaival.  A  városon  át  vezet  a  régi 
római  út  a  közeli  Traján-kapu  felé. 


Ihtiszáb,  arab  eredetű  török  szó,  jelentette  azt 
az  adónemet,  melyet  a  municipalitásnak  fizet- 
tek. Jelentette  továbbá  azt  a  hivatalt  is,  hová  ez 
adókat  befizették.  Az  a  tisztviselő  pedig,  aki  ez 
adót  behajtotta :  I.  náziri  nevet  viselt. 

IHVH  (JHVH),  1.  Adonáj. 

livaarit  (ásv,),  a  gránátoknak  egyik  különös  faj- 
tája; gyémántfényű  fekete  opak  szemek  az  oleolit- 
szienitben.  Olyan  kalcium-vasgránát,  amely  igen 
sok  titánt  tartalmaz.  Lelőhelye  livaara  Finn- 
országban. A  gráaátok  között  legközelebb  áll 
hozzája  a  schoríomit. 

íj  V.  nyilazó  íj,  távoh-a  ható  fegyver,  mellyel 
nyilakat  lőttek  az  ellenségre  vagy  az  elejtendő 
vadra.  A  bunkó  után  az  emberiség  nagy  részé- 
nek legősibb  fegyvere.  Az  íjat  eleinte  egyszerűen 
hajlított  fából,  közönségesen  hajlékony  fagyökér- 
ből készítették,  úgy,  hogy  a  két  végét  íj-húrral 


1.  ábra. 

kötötték  össze ;  később  ívalakura  faragott  fából, 
egymáshoz  illesztett  két  szarvból  stb.  készítettek 
íjakat,  melyeknél  már  csakis  a  húr  ruganyossága 
röpítette  el  a  nyilat.  A  legegyszerűbb,  az  európai 
népeknél  általánosan  elterjedt  íj  formáját  az  1. 
ábra  mutatja. 


2.  ábra. 

Az  ázsiai  népek  már  kezdettől  fogva  a  2.  ábra. 
szerinti  összttett  íjat  használták,  a  honnan  az 
Afrika  partjaii-a  is  átterjedt. 

Az  íj  egyik  különleges  formája  a  Hátsú-Indiá- 
ban  és  Dél-Amerikában  használatos  golyós  íj, 
melynek  segítségével  nem  nyilat,  hanem  galamb- 


3.  ábra. 

tojás-nagyságú  agyaggolyókat  zúdítanak  a  céi 
felé.  Ennek  egyik  formáját  a  S.  ábra  mutatja. 

Majdnem  valamennyi  régi  nép  használta  az  íjat 
fegyver  gyanánt  is;  így  az  asszírok,  indusok, 
krétaiak,  numidák,  szkithák,  perzsák,  karthá- 
góiak stb.  A  görögök  és  rómaiak  inkább  csak  ide- 
gen légióikat  fegyverezték  fel  íjaklíal.  Később 
Mohammed  az  íj  használatát  vallási  kötelességgé 
emelte  s  ezért  a  törökök,  perzsák  és  arabok  ki- 
váló íjas  katonaanyag  felett  rendelkeztek.  Épígy 
a  hunok  és  mongolok  is.  A  középkorban  a  ma- 
gyar harcosok  nagy  tömege  szintén  íjjal  meg  kop- 
jával jelent  meg  a  csatatéren.  A  germánok  ellen- 
ben az  íjat  inkább  csak  vadászati  célokia  hasz- 
nálták. Az  íj  segítségével  rendszerint  nyüakat 
lőttek  ki,  melyeket  az  íjász  a  4—5.  ábrák  sze- 
rinti tegezben  v.  puzdrában  vitt  magával. 

Jelenleg  már  csak  sportcélokra  gyártanak  és 
használnak  íjakat  Angliában,  Franciaországban, 


IJasflJas 


—     495 


1  karos 


Belgiumban  és  legkivált  Svájcban.  V.  ö.  Han- 
sard,  The  book  of  archery  (London  í84b);von 
Luschan,  €ber  den  antiken  Bogén ;  Demmin,  Die 
Kriegswafién  in  ihrer  geschiclitlichen  Entwick- 
lung  (Leipzig  1893);  Jahns,  Entwicklungsge- 
schichte  der  altén  Trutzwaflen  (Berlin  1899). 

Ijasfyas  (növ.)  a.  m.  sarjas,  sarjadzó,  különösen 
ha  a  sarjak  vagy  akár  a  sarj  virága  és  termése 
szokatlan,  nem  a  rendes  helyen  jelenik  meg. 

tjas  puska  a,  m.  arcvbalisia  (1.  o.). 

yász,  gyalog  és  lovas  katona,  kinek  főfegyvere 
a  nyíl  és  ij.  Különösen  az  ókorban  szerepeltek  és 
még  az  újabb  római  hadviselésben  is  alkalmazást 
nyertek  (sagittarii). 

Ijedősség,  1.  Bokrossúg. 

Ijedtség,  váratlan  veszély  észrevevése  folytán 
beállott  felelem,  mely  bénitólag  hathat  egész  lelki 
életünkre,  megakaszthatja  gondolkodásunk  folya- 
mát, rövidebb,  hosszabb  időre  megálUthatja  meg- 
fontoló és  cselekvő  képességünket.  Az  l.-et  igen 
jellemző  testi  jelenségek  kiserik,  görcs  állhat  iz- 
mainkba, szivünk  verése  megakadhat,  a  halál  is 
beállhat.  A  veszély  érzése  hiányozhatik ;  a  vá- 
ratlan nagy  öröm  is  hasonló  rázkódásokat  szül- 
het (örvendetes  meglepődés)  és  egészen  hasonló 


4—5.  ábra. 

üziológiai  változásokkal  járhat.  A  nagy  indulatok 
mind  ragadósak,  így  az  I.  is :  páni  félelem.  A 
megijedt  tömeg  olyan,  mint  valami  rettenetes 
természeti  erő,  mindenkit  magával  ragad  és  min- 
denkinek gondolkodó  vagy  cselekvő  képességét 
leigázza.  Az  1.  hatásai  természetesen  egyéniek : 
némelyiknek  az  erejét  az  I.  végsőkig  feszíti,  má- 
sok meg  a  mozdulatlanságig  megbénulnak ;  né- 
melyik hamar  magához  tér,  más  soká  nem  tud 
úrrá  lenni  indulatán. 

Ijesztő  mesék,  1.  Magyar  népköltés. 

Ijesztő  színek,  1.  Átíatok  színe. 

Ijjár,  a  zsidó  naptárban  a  második  hónap  neve, 
melyet  a  szírekkel  együtt  az  asszíroktól  kölcsö- 
nöztek. E  hó  18.  napját  lag  beómer-nek  hívják, 
amely  a  pászka  és  a  pünkösd  ünnepe  közötti  idő- 
nek 33.  napja. 

íj -kultúra,  1.  Ausztráliai  és  csendesiengeri 
(óceániai)  ö.^kidtKrák. 

Ijolit,  szemcsés  eruptív  kőzet,  amel  jnek  lénye- 
ges elegyrészei  nefelín  és  piroxén,  járulékos  elegy- 
részei bőséges  apatit,  titanit  és  az  íivaarit  nevű 
titánban  gazdag  gránát.  Gránit  társaságában  az 
livaara-tómzsöt  alkotja  Észak-Finnországban ; 
Kola-félszigetén  lassan  eleoUtszienitbe  megy  át. 


Ijssel  (e^tsd:  ájszel),  1.  Yssel. 

IH  (ném.  Immun- Körper)  szérum,  Spengler 
Károly  által  készített  és  forgalomba  hozott  tu- 
berkulózis-ellenes szérum.  A  szer  értekét  illetően 
eltérők  a  vélemények;  végleges  ítéletünk  még 
nem  lehet  róla,  de  valószínű,  hogy  ezzel  sem  ér- 
hetők el  jobb  eredmények,  mint  a  többiekkel.  V.  ö. 
Spengler  K.,  Tuberkulose-Immunblut,  Tuberku- 
lose-ímmunitát  und  Tuberkulose-Immunblut  (l.K.) 
Behandlung.  Deutsche  med.  Wochenschrift  1908, 
33.  sz. ;  Wdn  M.,  A  gümökóros  fertőzés  megálla- 
pítása és  gyógyítása  antitoxikus  szerekkel  (Buda- 
pest 1912). 

Ik,  1.  három  orosz  folyó;  az  első  Ufa  kormány- 
zóság belebeji  járásában  ered  és  420  km.  hosszú 
folyás  után  a  Kamába  ömlik ;  a  második  az  Ural 
egyik  mellékfolyójának,  a  Szakmarának  jobb- 
oldali mellékfolyója,  260  km.  hosszú ;  a  harmadik 
(Fekete-lk)  Tobolszk  kormányzóságban  ered,  a 
Tobolba  ömlik.  —  2.  Ik-tó,  Tobolszk  kormányzó- 
ságban, 67  km*  területű. 

lka,  1.  lka  vára. 

lka  (ol.  Ica),  község  Isztriában,  1.  Ica. 

lka  a  Maui,  sziget,  1.  Üj-Zéland. 

Ikafalva,  kisk.  Háromszék  vm.  kezdi  j.-ban, 
(1910)  630  magyar  lak.,  u.  p.  Futásfalva,  u.  t.  Kézdi- 
vásárhely. 

Ikakó  (növ.),  1,  Ghrysobalanus. 

Ikakószilva  (növ.),  a  Ghrysobalanus  icaco  gyü- 
mölcse, 1.  Chrysobalanus. 

Ikaria,  sziget  a  Sporádok  csoportjában  az  Égei- 
tengerben  Számosztói  Ny.-ra,  ma  Nikaria  (1.  o.). 
A  monda  szerint  itt  esett  a  tengerbe  a  görög 
mitikus  aviatikusnak,  Daidalosnak,   fla,  Ikaros 

(1.0.). 

Ikariai  tenger,  1.  Ikaros. 

Ikariánusok  v.  ikaristák,  Gabet  (1.  o.)  francia 
szocialista  követői. 

Ikarios,  1.  attikai  hérosz,  Ikaria  község  mon- 
dai őse,  ki  szívesen  fogadja  házában  Dionysos 
istent  s  ezért  jutalmul  szőllővesszőt  nyer  tőle. 
Ilyképen  I.  Attika  szőUőmívelésénok  mitikus  meg- 
alapítója, Idről  azt  regélték,  hogy  a  bortermelést 
meg  akarta  kedveltetni  Attika  pásztornépóvel,  de 
megjárta,  mert  mikor  borral  telt  tömlőjéből  meg- 
kínálta a  pásztorokat,  ezek  lerészegedtek  s  mint- 
hogy a  bor  hatását  nem  ísmei"vén  azt  hitték,  hogy 
I.  megmérgezte  őket,  megölték  őt.  Testét  a  Hy- 
mettos  hegyen  elásták  s  leánya,  Erigone,  mikor  hű 
kutyája,  Maiia,  kinyomozta  I.  holttestét,  felakasz- 
totta magát.  I.,  Erigone  és  Maira  megdicsőülé- 
sük jeléül  Bootes,  Szűz  és  Kutya  néven  a  csillag- 
képek közé  jutnak,  az  elvakult  pásztornépet  pedig 
Dionysos  isten  halálvésszel  sújtja,  leányaikat  pe- 
dig őrjöngőkkó  teszi,  úgy  hogy  egymás  után  fel- 
akasztják magukat.  —  2.  J.,  Penelopónek,  Odys- 
seus  feleségének  atyja. 

Ikarizmus,  Cabet  (1.  o.)  francia  szocialista  kö- 
vetőinek mozgalma. 

Ikaros,  a  görög  mondában  Daidalos  fla.  Aty- 
jával viasszal  összeragasztott  szárnyakon  elme- 
nekül Krétából  (1.  Daúalos)  s  vakmerő  repülé- 
sében atyja ,  intelme  ellenére  oly  magasra  emel- 
kedik, hogy  a  nap  megolvasztja  a  viaszt  s  ő  a 
tengerbe  bukik  és  halálát  leli.  1.  halálának  helyén 
a  tenger  Ikariai-tenger  nevet  nyert  s  a  szigetet, 


lka  vára 


—    496    — 


IkerszUlés 


melyen  utóbb  Herakles  I.-nak  a  partra  vetett  holt- 
testét eltemette,  róla  Ikariának  (ma  Nikaria)  ne- 
vezik. 

lka  váxa,  más  néven  a  csernátoni  csonka  to- 
rony, Háromszék  vmegyében,  Csemáton  faluhoz 
félórányira,  egy  dombon  fekszik.  B  vár  voltakó- 
pen  csak  őrtorony,  melyről  a  történelem  egyálta- 
lán nem,  hanem  csak  a  rege  emlékezik  meg.  Felső 
része  1802.  földrengés  következtében  leonilott,  de 
azért  a  torony  még  ma  is  körülbelül  9  ölnyi  magas- 
ságú ;  kerülete  12°  3'.  Orbán  Balázs  jóval  a  XIII. 
sz.  előtt  (!)  épültnek  tartja  s  az  ös-székely  várépíté- 
szetnek tipikus  mintáját  látja  benne.  Képét  a  Szé- 
kelyföld leírása  III.  kötetében  közli. 

Ikbál,  arab  eredetű  török  szó,  jelent  szerencsét, 
jó  sorsot,  kiváló  helyzetet.  Mint  török  szó  a  szul- 
tánnak azt  a  kedvelt  feleségét  jelenti,  aki  még 
nem  lett  anyává  és  így  a  szultánasszony  címét 
még  nem  viselheti. 

Ikesont  (os  sphenoidale),  helyesen  ékcsont, 
a  koponyaalap  egyik  legismertebb  szerkezetű 
csontja,  1.  Koponya. 

Ikelemba,  a  Kongó  (1.  o.)  baloldali  mellék- 
folyója. 

Iker,  1.  Ikerképzödés,  Ikrek. 

Ikerablak,  két,  egymás  mellé  készített  ablak, 
melyet  az  épület  homlokzatán  egy  kis  oszlopocska 
V.  egy  15—20  cm.  széles  kő  v.  falazott  pillér  vá- 
laszt el.  L.  Ablak,  Kapcsolt  ablak. 

Ikerbogyó  (növ.),  a  lonc  (Lonicera)  termése, 
amely  két  magház  összenövéséből  fejlődik. 

Ikercsavarok,  a  gőzhajók  hátsó  részén  a  hossz- 
középvonaltól jobbra  és  balra  egyenlő  távolság- 
ban elhelyezett  csavarok.  L.  Gőzhajó. 

Ikergépek  azok,  amelyek  két  teljesen  egyenlő 
szerkezetű  gépből  közös  működés  céljából  úgy 
vannak  egybekapcsolva,  hogy  működésűk  közben 
egymást  támogatják.  Égy  ikergőzgép  pl.  két 
egyenlő  gőzgépnek  közös  forgattyura  kapcsolt 
egyesítése  folytán  keletkezik  és  mivel  forgattyuík 
egymáshoz  képest  90"  alatt  állnak,  egyik  a  má- 
sikat a  holtponton  át  segíti  és  a  hajtóerők  válto- 
zásai olyan  elosztásban  vannak,  hogy  a  gép  len- 
dítő kerék  nélkül  is  elég  egyenletesen  bir  forogni, 
bármilyen  forgattyuállásból  elindul  és  jobbra- 
balra egyaránt  forgatható,  ha  vezérműve  erre 
elállítható  keretben  mozog. 

Ikergumó  (növ.),  a  kosborfélék  kettős  gumója. 

Ikergyalu,  a  kádároknál  használt  négy  kézre 
járó  gyalu,  l.  Gyalu. 

Ikerke,  ükörke  (növ.),  1.  Lonicera. 

Ikerképzödés,  a  fejlődéstanban,  állattanban, 
növénytanban  stb.  az  a  jelenség,  ha  egyszerre, 
egymás  mellett,  állatoknál  esetleg  egy  petéből 
több  íiatal  egyén  fejlődik.  Az  l.  lehet  kettős,  hár- 
mas stb. 

Ikerkristály.  Ugyanazon  anyagnak  kristályai 
egymással  parallel  összenőhetnek,  ez  azonban 
csak  párhuzamos  összenövés ;  az  I.-oknál  az  össze- 
növés nem  parallel,  hanem  szimmetrikus  és  kris- 
tálytanilag  meghatározott  törvény  szerint  törté- 
nik. A  legtöbb  esetben  valamelyik  egyenértékű 
ki'istálylap  az  I.  két  egyénére  nézve  közös,  tehát  a 
két  egyén  e  közös  egyenértékű  lap  szerint  szim- 
metrikus ;  ezt  a  síkot  ikersíknak  nevezzük ;  erre 
merőleges  az  ikertengely.  Az  egyszerű  kristály- 


ból úgy  lehet  levezetni  az  L-t,  ha  az  egyszerű 
kristályt  az  ikersíkkal  párhuzamosan  kettévág- 
juk és  egyik  felét  a  másikhoz  képest  az  ikerten- 
gely körül,  mint  forgatási  tengely  körül,  180"-kal 
elforgatjuk :  e  forgatás  csak  segítő  eszköz,  nem 
pedig  természetes  folyamat.  B  forgatásra  vonat- 
kozik a  hemitropia  elnevezés.  Az  ikertörvény 
megjelöli  az  ikersíkot,  ill.  az  ikertengelyt.  Az  í. 
két  egyéne  egymáshoz  képest  lehet  egymáshoz- 
nőtt (juxtapozkiós)  vagy  pedig  átnőtt  (penetrá- 
ciós) helyzetben.  Juxtapoziciós  helyzetben  van- 
nak pl.  a  fecskefarkalaku  gipsz-ikrek  egyénei, 
míg  a  fakóércek  tetraéderei  többnyire  penetrációs 
helyzetben  egymáson  keresztülnőnek.  Az  iker- 
képződés többszörösen  ismétlődhetik,  aminek  ré- 
vén hármas,  négyes  stb.  többszörös  (poliszinte- 
tikus)  ikrek  jöhetnek  létre.  Az  ikersík  rendszerint 
valamelyik  egyszerű  indexű  kristálylap  szokott 
lenni ;  előfordul  azonban,  hogy  az  ikersík  nem  is 
lehetséges  indexű  kristálylap,  hanem  az  iker- 
tengely valamelyik  lehetséges  kristályéllel  pár- 
huzamos. 

Ikermagzatok,  1.  Ikrek. 

Ikerpörölygépek,  1.  Gőzhajó. 

Iker-rotációsgépek,  1.  Gyorssajtó. 

Ikersík,  1.  Ikerkristály. 

Ikerszók,  így  nevezzük  az  összetett  szóknak, 
még  pedig  a  mellérendelő  összetételeknek  (1.  Ösz- 
szetétd)  olyan  fajait,  amelyek  nemcsak  jelenté- 
sükre, hanem  hangzásukra  nézve  is  rokontagok- 
ból vannak  összetéve :  nyal-fal,  ken-fen,  dúl-fúl, 
szánom-bánom,  csúsz-mász,  mézes-mázos,  seb- 
bel-lobbal, ia-fla.  Az  l.  képzésének  legegysze- 
rűbb módja  az  ismétlés  v.  kettöztetés:  jobban- 
jobban, lassan-lassan,  néha-néha,  már-már.  De 
legkedveltebb  ikerszavaink  azok,  melyekben  egy 
szó  úgy  van  önmagával  összetéve,  hogy  az  egyik 
tagban  némi  változtatást  teszünk  rajta :  horgas- 
horgas helyett  azt  mondjuk  horgas-borgas  vagy 
hóri-horgas,  tarka-tarka  helyett  tarka-barka  v. 
tari-tarka,  pirul-pirul,  írkál-írkál  helyett  irul-pi- 
rul,  irkál-flrkál  stb.  Ilyen  ikerítés  nyelvünkben 
legtöbbször  három  módon  történik.  Első  és  leg- 
közönségesebb a  Mngrendi  változtatás,  vagyis 
mély  és  magas  hangzók  váltogatása  (a  változatlan 
szó  az  utótag),  pl.  lim-lom,  gyim-gyom,  rissz-rossz, 
nyifég-nyafog,  kipked-kapkod,  mende-monda. 
csűr-csavar.  A  második  mód  abban  áll,  hogy  csak  a 
kezdő  hangot  változtatjuk,  még  pedig  rendesen 
úgy,  hogy  első  helyen  változatlanul,  második  he- 
lyen pedig  ft-vel  kezdve  ejtjük  a  szót  (ha  magán- 
hangzón kezdődött,  ez  elé,  ha  mássalhangzón,  he- 
lyébe tesszük  a  &-t),  pl.  ingó-bingó,  tarka-barka, 
csiga-biga,  Sándor-Bándor  stb.  A  harmadik  mód 
szerint  a  változatlan  alapszó  elé  tesszük  ugyanazt 
a  szót  tovább  képezve  vagy  elváltoztatott  végzettel, 
többnyire s-sel  V.  w-nel,  pl.  ujdonat-új,  telides-teli, 
véges-végig,  unos-untalan,  torzon-borz  stb.  Néha 
valamely  egyszerű  vagy  összetett  szónak  két  felét 
úgy  alakítja  a  kiejtés,  hogy  egymáshoz  hason- 
lókká, tehát  ikerszóvá  lesznek.  A  postai  rece- 
pisz-t  pl.  népünk  rece-flce  névvel  is  Uleti.  Tolna- 
Baranya  helyett  azt  mond,ia:  toronya-boronya. 
V.  ö.  Ernst  Leu-y,  Zur  ílnnisch-ugrischen  Wort- 
und  Satzverbindung  (Göttingen  1911). 

Ikerszülés,  1.  Ikrek. 


Ikertengrely 


I 

■      Ikertengely,  1.  JOcerkristály. 

H      Ikertermés  (növ.),  oly  termés,  mely  rendesen  2, 

H  néha  3—4  termésnek  összeforradásából  keletke- 

K.  zlk.  pl.  a  juharfáé. 

H      Ikertörvény,  1.  Ikerkristály. 

^H      Ikerüszög,  így  nevezi  Hazslinszky  a  Puccinia 

H:  nevü  rozsdagombát,  1.  Puccinia. 

^  Ikervár,  kisközség  Vas  vmegye  sárvári  j.-ban, 
a  Rába  mellett,  (i9io)  2033  magyar  lakossal,  igen 
szép  gr.  Batthyány-féle  várkastéllyal,  posta-  és 
táviróhivatallal.  Hatalmas  villamos  áramfejlesztő 
telepe  Szombathely  városát  és  a  környékbeli  köz- 
ségeket villamos  világítással  látja  el. 

Ikervirág  (Sytianthia,  növ.),  két  v.  több  virág- 
nak különböző  módon  való  összenövése,  pl.  a 
szilvafán. 

Ikes  igék  a  magyar  nyelvben  azok,  amelyek- 
nek jelentő  mód  jelenidői  egyes  számú  harmadik 
személyük  «ik»  ragban  végződik,  pl.  esz-ik,  alsz-ik 
stb.  Ha  a  magyar  nyelvet  s  ennek  törvényeit  az 
életben  tanulmányozzuk,  a  legtöbb  magyar  nyelv- 
járásban nyomát  is  alig  fogjuk  találni  annak, 
hogy  e  mintához  a  népnyelv  szorosan  alkalmaz- 
kodnék. Azt  ugyan  meg  kell  engednünk,  hogy  a 
régi  nyelv  a  XVll.  sz.  második  feléig  pontosan 
megkülönböztette  egymástól  az  iktelen  s  az  1. 
ragozását.  Még  Haller  János  is  azt  írja  pl.  té- 
szesz,  lészesz,  vészesz ;  viszont  pl.  Balassa  s  Páz- 
mány így  szólnak :  válol  stb.  Azonban  a  XVII. 
sz.  vége  óta  a  legtöbb  magyar  nyelvjárás  már 
nem  különböztette  meg  az  I.  ragozását  az  ik- 
telenekétől  s  a  rendelkezésre  állt  ragalakok  hasz- 
nálata a  következő  módon  állapodott  meg:  1, 
Az  1-ső  személyben  az  ikes  ragozásnak  m-jét 
jobbára  kerüli  az  lyabb  népnyelv,  úgy  hogy  ez  a 
rag  (perfektumon  kívül)  ma  már  csak  a  tárgyas 
ragozásra  szorítkozik,  pl.  eszem  azt,  kidolgoznám 
azt,  de  eszek  valamit,  dolgoznék,  tengődök,  fohász- 
kódok,  illek,  minek  veszekedjek?  stb.  —  2.  A 
második  személyben  is  az  iktelenek  ragját  fogad- 
ták el  az  ikesek,  vagyis  sz-qí  az  ő  Z-jök  helyébe, 
pl.  elégedhetez,  bevetődsz,  törekedsz,  illesz  stb. 
Csak  az  sz  z  s  végű  igék  nem  vették  fel  a  hason- 
hangú  sz  ragot,  hanem  megtartották  régi  formá- 
jukat :  alszol,  fekszel,  eszel,  iszol,  bízol,  ütközöl, 
fogódból,  esel  stb.  Ez  a  disszimiláló  alak  átter- 
jedt  az  iktelen  igékre  is  és  azt  mondták:  le- 
szel, viszel,  gyalázol,  hozol,  olvasol.  Az  imperati- 
vus második  személyében  a  két  alakot  különbség 
nélkül  használja  a  népnyelv  ikes  és  iktelen  igék- 
ből :  törődj  és  törődjél,  adj  és  adjál  stb.  —  3.  A 
harmadik  személyben  csak  kevés  ige  vált  ikte- 
lennó,  pl.  a  régi  lépik,  pökik,  küzdik,  térdeplik 
helyett  ma  ez  járja :  lép,  pök,  küzd,  térdepel.  A 
legtöbb  ige  megmaradt  ebben  a  személyben  ikes- 
nek,  sőt  igen  sok  ige  csak  újabb  korban  vette  fel 
a  harmadik  személyben  az  ik  ragot,  pl.  aszik,  má- 
szik, csúszik,  úszik,  folyik,  szopik,  hazudik,  ál- 
modik, utazik,  pipázik,  dohányzik  stb.  (régente 
asz,  mász,  hazud  stb.).  De  ez  csak  a  jelentő  mód 
jelen  idejére  nézve  áll.  A  többi  idő  és  mód  har- 
madik személyében  az  imént  említett  igék  is  a 
régi  ikesekkel  együtt  az  iktelenek  analógiáját 
követték:  másszon,  csússzon,  hazudjon,  mászna, 
csúszna,  hazudna  stb.  stb.  Mindezek  az  adatok 
a  beszédre  s  főleg  a  népies  nyelvszokásra  vonat- 

Révai  Nagy  LeivStona.  X.  köt. 


497 


Ikonográfia 


koznak.  Az  irodalom,  tudjuk,  Révai  óta  ismét  föl- 
élesztette a  régi  nyelvszokást,  mely  pontosan 
megkülönbözteti  egymástól  az  iktelen  s  az  1.  pa- 
radigmáit. De  mostanában  az  elmélettel  együtt 
az  irodalmi  gyakorlat  is  tágít  az  iskolai  szabályo- 
kon s  legújabb  irodalmunkban  mindig  sűrűbben 
találkozunk  a  «szabálytalan»  alakokkal.  Csak 
egynehány  írót  idézünk:  bátya,  ne  felejtkezz \ 
(Arany,  Buda  halála) ;  Szemeiben  rejtett  tűz  su- 
gár za  elő ;  beszélj  magyanil,  tanácskozz,  bírás- 
kodj magyarul ;  a  dézsmából  teljen  ki  a  hadi  költ- 
ség (Jókai  műveiből) ;  Ne  okoskodj  Pista ;  tuda- 
kozódj a  pálcától ;  csillapodj  Annám ;  alig  dolgoz- 
hat valamit  stb.  (Mikszáth  K.  műveiből.)  V.  ö. 
Simonyi  Zs.,  Az  ikes  ragozás  története  (Nyelvé- 
szeti Füzetek  28.  sz.). 

Ikilik,  kis  török  ezüstérem  =  2  piaszter  =  42 
miór  értékben. 

Ikindi  (török)  a.  m.  délután,  déltől  egész  nap- 
nyugtáig. Jelenti  egyúttal  a  harmadik  imádko- 
zás, a  délutáni  ima  idejét  is  (ikindi  namazi). 

Ikisima,  kis,  sűrűn  lakott  japáni  sziget  Kiusiu 
szigettől  ÉNy.-ra.  Területe  133  km«,  36,530  lak. 

Ikjee,  japáni  hosszmérték,  1.  Ken. 

Iklad,  nagyközség  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
aszódi  j.-ban,  (1910)  1014  német  és  magyar  lak., 
vasútállomás  ;  u.  p.  és  u.  t.  Aszód. 

Iklanberény,  kisk.  Sopron  vm.csepregi  j.-ban, 
(1910)  166  magyar  lak. ;  u.  p,  és  u.  t.  Sajtoskál. 

Ikland,  kisk.  Maros-Torda  vm.  marosi  felső 
j.-ban,  (1910)  377  magyar  lak. ;  u.  p.  Maros- Vásár- 
hely, u.  t.  Sáromberke. 

Iklandani,  a  ladikot  annak  végéről  cxj  sze- 
rűen mozgatott  evezéssel  hajtani. 

Iklód,  kisk.  Temes  vm.  buziásftirdői  j.-ban,  (1910) 
722  oláh  lak. ;  u.  p.  Temesújlak,  u.  t.  Törökszákos. 

Ikon  (gör.  stxtüv)  a.  m.  kép,  képmás.A  keresztény 
egyházban  a  Megváltót,  a  Szent-Szüzet  ós  a  szen- 
teket ábrázoló  képek  megjelölésére  szolgál.  Innét 
származnak:  Ikonográfia  (I.  0.);  ikonomachia, 
harc  a  képek  fölött ;  ikonoklausztosz,  aki  a  képe- 
ket elégeti ;  ikonoklasztosz,  aki  a  képeket  üldözi ; 
ikonolatria,  ikonomania,  ikonodvZia,  a  képek  bál- 
ványozása,  szertelen  tisztelete. 

Ikonion  (lat.  Iconium),  ó-kori  város  Kis-Ázsiá- 
ban,  a  mai  Konia  (1.  0.)  helyén. 

Ikonoborcok  (gör.-orosz)  a.  m.  képrombolók, 
egy  oroszországi  szekta  neve,  mely  kerüli  a  temp- 
lomokat és  istentiszteletét  a  szabadban  tartja. 

Ikonográf  (gör.  a.  m.  képíró),  a  pantográfhoz 
(l.  0.)  hasonló  szerkezet,  melynek  segélyével  a 
rajzok  megfordítva  vihetők  át  a  litográflai  kőre, 
melyről  aztán  ismét  eredeti  helyzetben  vehetők 
lenyomatok. 

Ikonográfia  v.  ikonológia  (gör.),  az  a  tudo- 
mány, amely  felkutatja,  egybegyűjti  és  azonosítja 
híres  emberek  képmását  v.  azokat  a  műtárgya- 
kat, amelyeken  ilyenek  találhatók  (érmek,  fest- 
mények, gemmák,  metszetek  stb.).  Azonfelül  az 
1.  tanulmányozza  és  rendszerbe  foglalja  a  mito- 
lógiai alakok,  antik  hősök,  keresztény  szentek 
ábrázolásánál  használatos  szimbólumokat,  attri- 
bútumokat stb.  V.  ö.  Visconii,  Iconographie 
grecque  (Paris  1808) ;  u.  a.,  Iconographie  romaine 
(u.  0.  1818—20) ;  Detzel,  Christliche  Iconographie 
(Freiburg  1894—96). 

S8 


Ikonológia 


—     198 


ikrek 


Ikonológia,  1.  Ikonográfia. 

Ikonomos  (Oikonomos),  Konstantinos,  kiváló 
újgörög  egyházi  szónok  és  tudós,  szül.  1780  szept. 
6.  Caricáuiban  (Thesszália),  megh.  1857  márc. 
20.  Athónbon.Szmirnában  tanárkodott,  Konstanti- 
nápolyban lelkészkedett,  Gergely  pátriárcha  meg- 
öletése után  Odesszába  menekült  s  hosszabb  hányó- 
dás  után  1835.  jutott  Athénbe.  Nyelvészeti  mű- 
veiben fejtegeti  a  hellén  nyelv  rokonságát  a  szláv 
nyelvekkel  (1828,  3  köt.),  védi  a  helyes  —  újgö- 
rög —  kiejtést  az  erazmusival  szemben.  Vannak 
teológiai  müvei,  halotti  beszédei  és  költeményei. 
Összes  müvei  Athénben  jelentek  meg  három  kö- 
tetben (186-i— 60).  Életrajzát  megírta  Tischendorf 
(Augsburger  Alig.  Zeit.  1857  ápr.  10.). 

Ikonosztász  a.  m.  ikonosztázion  (1.  o.). 

Ikonosztázion  (gör.  a.  m.  képállvány),  a  gö- 
rög szertartású  templomokban  az  ószövetségi  sá- 
tor kárpitjához  hasonlóan,  magas,  legtöbbször 
egész  a  boltozatig  érő,  képekkel  díszített  és  három 
átjáróajtóval  ellátott  vékony,  rácsozatos,  leg- 
többnyire  fából  készült  állvány,  mely  a  szentélyt 
a  templom  hajójától  elválasztja. 

Ikonosztróf  (gör.),  készülék,  amellyel  a  képe- 
ket fordítva  lehet  látni.  A  fényképezés  feltalálása 
előtt  ennek  segítségével  végezték  rézmetszők  és 
litográfusok  a  képek  pontos  másolását. 

Ikonotípia  (gör.  a.  m.  képnyomat),  a  mannheimi 
Hentsthel  J.-től  föltalált  eljárás  könyvnyomdai 
alnyomatlemezek  előállítására  s  klisék  meg  na- 
gyobb betűk  készítésére,  mindenféle  maratásnak, 
vésésnek  stb.  elkerülésével.  Az  I.-hoz  szükséges 
anyagok  előállítása  azonban  meg  a  föltaláló  titka. 

Ikos  (lat.  Icus), ,  sziget  az  Égei-tenger  ÉNy.-i 
részén,  Euboeától  É.-ra  (ma  Ghilidromia). 

Ikozaéder,  általánosságban  minden  20  oldalú 
poliéder.  Különösen  kiemelendő  az  idetartozó  (első 
fajú)  szabályos  poliéder,  a  közönséges  szabályos 
V.  Ptoto-féle  l.  Felülete  20  egyenlő  oldalú  három- 
szögből áll,  éleinek  száma  30,  csúcsainak  száma 
tizenkettő. 

Ikozaedrális  szám,  1.  Idomszámok. 

Ikozitetraéder  (gör.),  a  szabályos  rendszernek 
egyik  holoéderes  kristályalakja.  Helyesebb  neve 
deltoid-I,  mint  neve  is  mutatja,  24  deltoid  lap 
határolja.  Parameterviszonya  mOm,  vagyis  a 
lapok  az  egyik  kristálytengelyt  kisebb,  a  másik 
kettót  nagyobb,  de  egymás  közt  egyenlő  távolság- 
ban metszik.  Miller-féle  jele  (azaz  indexe) :  (hkk). 
I-ben  kristályosodik  a  gránát,  az  analcim,  a  leu- 
cit;  némelyek  leucitoédernek  is  hívják.  Feles 
alakja  (hemiédere)  a  trigondodekaéder. 

Ikra,  1.  általában  a  halaknak  a  petefészekben 
v.  a  petevezetékbon,  szóval  a  hal  belsejében  levő 
petéjének  neve.  Összetétele  alapjában  a  madarak 
tojásainak  összetételével  egyezik  meg.  Az  éven- 
ként lerakott  peték  száma  a  fajok  szerint  igen 
különböző,  az  angolna  pl.  300,  a  pisztráng  500— 
1000,  a  lazac  10  ezer,  a  hering  30—40  ezer,  a 
csuka  100  ezer,  a  pontyfajok  700  ezer  s  végre  a 
harcsa,  viza  ós  tok  több  millió  petét  rak  le.  Bizo- 
nyos halak  petéiből  az  ú.  n.  kaviárt  készítik,  1. 
Kaviár.  Az  I.  fontos  és  értékes  táplálók.  —  2.  1. 
V.  lábikra,  1.  Lábszár. 

Ikracsiptető,  fémből,  fából,  v.  nádból  való 
olyan  csíptető,  amelyikkel  a  költetós  alatt  álló 


ikrák  közül  a  megromlottakat  eltávolítják.  L. 
Halászat. 

IkragöTcs  (lat.  crampus),  a  lábszár  ikraizmá- 
nak görcse,  gyakori  ideges  egyéneken.  Néha 
fárasztó  úszás  váltja  ki,  máskor  ok  nélkül  alvás 
közben  jelentkezik.  Kolerásoknak,  arzénmérge- 
zetteknek is  fájdalmas  l.-ei  vannak.  Leggyorsab- 
ban a  talpraállás  szünteti  meg. 

Dcrakő  (oolit,  ásv.),  ikra  —  borsónagyságú  mész- 
pát-gömböcskékből  összeálló  mészkő ;  a  gömböcs- 
kéket mészpát  vagy  márga  ragasztja  egybe ;  a 
gömb  belsejében  gj'^akran  valami  idegen  anyagot 
vagy  pedig  egy  kalcitkristályt  találunk.  Főkép  a 
jura-szisztéma  középső  részében  (dogger  v.  oolit) 
hatalmas  rétegekot  alkot.  A  glohulitos  mészkő, 
amely  Kínában  tekintélyes  területet  borít  be, 
kambri  korú  oolit. 

Ikrapikk  (növ.),  1.  Ikravirág. 

Ikrás,  a  már  teljesen  ivarórett  és  a  peték  le- 
rakására készülő  nőstény  halnak  neve. 

Ikratö  (uöv.),  1.  Spergularia. 

Ikravirág,  ikrapikk,  lúdfü  (Arabis  L.,  növ.),  a 
keresztesek  génusza ;  több  mint  100  faja,  főkép  az 
É.-i  félgömb  növénye,  számos  faj  van  É.-Ameri- 
kában,  egyesek  D. -Amerikában.  1—2  éves  v.  évelő 
füvek.  Levelük  többnyire  osztatlan.  Virágjuk 
rendesen  fehér,  de  lehet  sárgás,  rózsaszínű  v.  ké- 
kes. Becőjük  hosszú,  szálas,  lapos,  magvai  üregen- 
kint  egy  sorban  állanak,  kopácsain  középér  lát- 
ható. A  kaukázusi  A.  alhida  Stev.  és  az  európai 
A.  alpina  L.  alacsony,  sürü,  molyhos  tőrózsái 
kertben  sziklacsoportokban  igen  alkalmas  dísz. 
Szép  sárgásfehér  virágaik  nagy  számban  fejlöd- 
nek, a  virágzás  meglehetősen  tartós.  A  Gellért- 
hegyen tavasszal  az  A.  petrogena  Kern.  fehér  vi- 
rágú csoportjai  díszlenek. 

Ikrek  (lat.  gemelli,  gör.  didymi)  azok  a  mag- 
zatok, amelyek  egyszerre  fejlődnek  a  terhes  nő 
méhében.  Többnyire  két  iker  fejlődik  együtt,  de 
előfordul,  hogy  három,  sőt  négy  magzat  fejlődik 
egy  terhességben.  Ismeretes  néhány  eset,  ahol 
ötös  1.  születtek.  Gyakoriság  tekintetében  a  vi- 
szony kerek  számokban  a  következő :  100  rendes 
szülésre  esik  egy  kettős  iker ;  8000-re  egy  hármas 
iker ;  400,000-re  egy  négyes  iker  és  30.000,000 
rendes  szülésre  egy  ötös  ikerszülés.  Az  I.  vagy 
egy  petéből  származnak,  amely  több  csirára  osz- 
lott, vagy  több  petéből,  amelyek  egyszerre  vagy 
egymás  után  lettek  megtermékenyítve.  Az  egy 
petéből  származó  I.  mindig  egyneműek  és  feltű- 
nően hasonlítanak  egjnnáshoz  minden  tekintet- 
ben. Ha  az  1.  két  petéből  származnak,  lehetnek  kü- 
lönnemüek.  Két  petéből  fejlődő  I.  gyakoriabbak, 
mint  egy  petéből  fejlődők.  Két  petéből  fejlődő  I.- 
nól  felmerül  a  kérdés,  hogy  a  két  pete  egy  idő- 
ben v.  egymás  után  bizonyos  időközben  lett-e  meg- 
termékenyítve. Erre  nézve  az  elfogadott  nézet  az, 
hogy  az  egyszerre  való  megtermékenyítés  mellett 
nem  lehetetlen  két  petének  egymás  után  való  meg- 
termékenyítése sem,  amit  superfoecundatiónak 
neveznek ;  ez  a  két  pete  azonban  egy  ugyanazon 
időben  ért  meg  és  vált  le  a  petefészekből,  vagyis 
egy  és  ugyanazon  havibaj  idejéből  való,  de  két  kü- 
lönböző közösüléskor  fogamzott.  Arra  nézve  semmi 
elfogadható  bizonyságunk  sincs,  hogy  már  be- 
következett terhesség  után,  azaz  egy-két  hónap- 


Ikrek 


499    — 


1.  L.  A. 


pal  később,  semmint  az  egyik  pete  a  méhbe  magát 
bofészkelto  volna,  újabb  fogamzás  történhetnék. 
Az  a  körülmény,  hogy  az  1.  egy  vagy  két  petéből 
származnak-e,  a  magzatburkoknak  és  a  lepény- 
nek viszonyaiból  ismerhető  fel.  Elgy  petéből  szár- 
mazó 1.  egy  közös  külső  magzatburokban  vannak 
és  egy  magzatlepénnyel  bimak.  A  belső  magzat- 
burok mindig  külön-külön  foglalja  magába  az 
l.-ot.  Két  petéből  fejlődő  l.-nél  két  külső  burok 
és  mindig  két  lepény  van  jelen,  habár  látszólag 
eggyé  vannak  is  összenőve.  Az  ikerterliesség  meg- 
ismerése nem  könnyű.  Gyanút  ébreszt  a  has  túl- 
ságos megnövekedése.  Biztosabb  jel  az,  ha  két 
magzatfejet  tudunk  a  terhes  nőnél  kitapintani. 
Hármas  v.  négyes  l.-nek  megismerése  a  terhesség- 
ben még  nehezebb  ós  eddig  még  senki  által  sem 
(liagnosztizáltatott  előre.  Az  I.  születése  rendsze- 
rint úgy  történik,  hogy  az  egyiknek  megszületése 
után  előbb  a  második,  111.  harmadik  magzat  jön 
és  ezután  egyszerre  válnak  le  a  peték  mellék- 
részei. Az  eíső  és  második  magzat  születése  kö- 
zött rendszerint  csak  néhány  percnyi  vagy  órányi 
időköz  telik  el,  de  kivételesen  megtörténik,  hogy 
napok  múlva  fejeződik  be  az  ikerszülés,  l.-nél  a 
magzatok  fekvése  különféle  lehet,  az  esetek  fele- 
részében mind  a  kettő  koponyafekvésben  szüle- 
tik ;  az  esetek  másik  felében  vegyesen  fordul  elő 
koponyafekvés  ós  farfekvés,  továbbá  koponya-  v. 
tarfekvés  mellett  keresztfekvés,  sőt  mind  a  két 
magzat  is  keresztirányban  fekhetik  egymás  fölött. 
Az  ikermagzatok  halálozása  jelentékenyebb,  mint 
az  egyedül  kiviselt  magzatoké. 

DíTek  (Gem  ini),  1 .  az  állatö  v  3-i  k  jegye .  —  2 .  Csil- 
lagkép  6  ó.-  8  ó.  20  p.  rektaszcenzió  és  14°— 36° 
északi  deklináció  között ;  151  szabad  szemmel  lát- 
ható csillag.  Két  első  (másodrendű)  főcsillaga  a 
Castor  és  Pollux,  előbbi  az  ég  egyik  legszebb,  jó 
távcsővel  nappalis  szétválasztható  kettőscsillaga. 
R-Geminorum  hetedreudü  érdekes  változó  csillag 
ugyanazon  spektrummal  bír,  mint  az  új  csilla- 
gok. A  csillagzat  a  Dioskurokat  örökíti  meg; 
midőn  Castor  a  harcban  elesett,  testvére,  Pollux, 
ki  Zeustól  halhatatlanságot  örökölt,  halhatatlan- 
ságának felével  megajándékozta,  úgy  hogy  közö- 
sen fél  napot  a  sírban,  fél  napot  az  Olympuson  töl- 
tenek (kelet  és  nyugvás). 

Ikrény,  azelőtt  önálló  község  Győr  vm.  tószi- 
getcsilizközi  j.-ban,  1907.  önállósága  megszűnt  s 
a  szomszédos  Rábapatonával  (1.  o.)  egyesiilt. 

Iktár,  kisk.  Temes  vm.  temesrékási  j.-ban,  (1910) 
784  oláh  lak.,  u.  p.  Újjózseffalva,  u.  t.  Nagytopoly. 

Iktatás,  1.  (stcdutiOjintrodmiio,  immissio,  a.m. 
birtokbavezetés),  a  régi  magyar  jog  szerint  az  in- 
gatlannak szerződós  útján  való  elidegenítésénél 
(vétel,  csere,  zálog)  és  a  királyi  adománynál  szük- 
séges birtokba  helyezés.  Lényegében  nem  más, 
mint  a  tulajdon  átruházása.  Az  1.  a  következőké- 
pen folyt  le :  az  iktatóparanesot  kibocsátó  sze- 
mély, rendszerint  a  király  embere  (homo  regius) 
a  hiteles  hely  (káptalan)  tanúsága  mellett  a  hely- 
színén, tehát  az  illető  ingatlanon  megjelenik, 
összehívja  a  szomszédokat,  a  birtok  határait  ve- 
lök  bejárja  s  felszólítja  a  jelenlevőket,  hogy  nin- 
csen-e valaki,  aki  az  l.-nak  ellent  akar  mondani 
és  ha  nincs,  a  birtokszerzö  felet  az  ingatlan  tény- 
leges birtokába  helyezi.  Ellenmondás  esetén  az  I. 


megakadván,  az  ellenmondót  a  királyi  bíróság  eló 
megidézi,  hogy  ott  érvényesítse  állítólagos  jogait. 

2.  I.  irodai  ügykezelés  órtehnében,  I.  Iktató- 
hivatal. 

Iktatóhivatal,  a  hatóságok  kezelési  rendszeré- 
ben az  a  szerv,  amely  a  hatósághoz  címzett  bead- 
ványokat átveszi,  az  érkezés  keltével  ellátja  és 
rovatos  számjegyzékbe(iktatókönyv)beü'ja,  vagyis 
beiktatja.  Ugyanannál  a  hivatalnál  az  összes 
beadványokat  egyetlen  iktatókönyvbe  vagy  az 
ügyek  egyes  csoportjai  szerint  több  iktatókönyvbe 
lehet  vezetni.  Az  iktatói  íveket  a  hivatalfőnök 
ellenőrzés  okából  naponkint  aláírja.  Az  I.  személy- 
zete addig  nem  távozhatik  hivatalából,  amíg  a 
hivatalos  órák  alatt  érkezett  beadványokat  be 
nem  iktatta.  Újabban  az  iktatói  rendszer  helyébe 
sok  helyütt  a  lajstromos  kezelési  rendszer  lépett, 
I.  helyett  jegyzői  irodákkal  (1.  0.),  ahol  az  iktató- 
könyveket helyettesítő  lajstromokba  nem  minden 
beadványt,  hanem  csak  az  ügyet  kezdő  beadványt 
iktatják  be. 

Iktelen  igék,  1.  Ikes  igék. 

Ikterusz  a.  m.  sárgaság  (I.  0.).  —  Növénytani 
értelembon  1.  Chlorosis. 

Iktinos,  görög  építész  Perikies  idejében,  az 
athéni  Akropoliszon  lévő  Partenon  építője.  Állító- 
lag ö  építette  Demeter  és  Persephone  eleusisi  és 
Apollón  Epikurios  bassaei  templomát  is. 

Iktis,  a  vadászgörény  (Putorius  putorius  L. 
íovm&furo  L.)  neve  Aristotelesésarégi  klasszikus 
írók  müveiben. 

Ik-tó,  1.  Ik. 

Ikua,  Marduk  isten  arannyal,  kristállyal  és 
alabastrommal  gazdagon  díszített  szentélye  Ba- 
bilonban. 

Ikur,  Nippur  babiloni  város  hires  és  ősrégi  Bél- 
templomának ékírásos  neve.  E  templom  az  egész 
ország  legkiválóbb,  legnevezetesebb  és  legrégibb 
szentélye  volt,  de  egyszersmind  nevezetes  papi 
iskolának  székhelye,  gazdag  könyvtárral.  Politi- 
kai tekintetben  is  fontos  gócpont  volt,  mert  itt 
vette  át  a  király,  mint  Bél  földi  képviselője,  a 
papi  fejedelem  kezéből  az  uralmat  istene  kegy- 
adománya gyanánt.  V.  ö.  Mahkr  Ede,  Babylonia 
és  Assyria  (Budapest  1906). 

Ikuvio,  1.  Iguvium. 

Ikva,  a  Répcze  baloldali  mellékvize  Sopron 
vm.-ben,  ered  a,  soproni  hegységben  Nádasdtól 
D.-re,  eleintén  ÉK.-nek  folyik,  Somfalvánál  DK.-re 
fordul  és  Sopron  városán  keresztül  folyik,  kilép  a 
lapályra  s  Röjtöknél  ÉK.-re  fordulva,  Endréden 
alul  a  Répczébe  ömlik.  Hossza  50  km.  Az  I.  erede- 
tileg a  Fertő-tóba  ömlött,  de  a  múlt  század  végén 
csatornáztatván,  a  Répczébe  vezettetett. 

II,  olasz  szó,  névelő.  Az  egyes  számban  három 
névelője  van  az  olasznak :  ü,  lo,  la ;  ezek  közül 
ü  és  lo  (aposztrofálva  V)  hímneműek,  la  pedig 
(aposztrofálva  V)  nőnemű ;  pl.  il  codice,  lo  stolto, 
l'uomo  és  la  donna,  Vanima.  Származásukra 
nézve  e  névelők  a  latin  ille,  illa,  illud-hó\  kelet- 
keztek ;  még  pedig  il  a  latin  ille-Ml,  lo  a  latin 
illud-hól  és  la  a  lat.  illa-höi.  Ez  az  il  névelő  a 
bennünket  legközelebbről  érdeklő  Velence- vidéki 
(és  így  fiumei)  nyelvjárásban  el  változatban  hang- 
zik ;  el  párán,  a.  m.  ol.  il  padrone  a.  m.  a  gazda. 

I.  lé.  A.,  1.  International  Law  Assodation. 


Ilaöa 


—    500 


lifeld 


naca,  község  Horvát-Szlavonországban,  Szerem 
vm.  sidi  j.-ban,  (leio)  1112  horvát-szerb  és  német 
lak. ;  vasúti  állomás,  u.  p.  Sidski  Banovci,  u.  t. 
Tovamik. 

Ilang-Ilang  (növ.),  1.  Gananga. 

nánua  V.  Lánun  (spany.  Ulanos),  a  Pilippi- 
szlgetcsoport  Mindanao  szigetén  lakó  kalózrablók, 
a  mohammedán  malájok  utódai,  akik  Bo;:neóból 
vándoroltak  be  és  azután  a  sziget  őslakosságával 
összeelegyedtek. 

nanz  (Glion,  ol.  Jante),  Glenner  járás  szék- 
helye Graubünden  svájci  kantonban,  718  m.  ma- 
gasságban, az  Elő-Rajna  és  Glenner  összefolyá- 
sánál, (1910)  1148  lakossal,  a  középkorban  a  felső 
Rajna  legjobban  megerősített  helye  volt;  itt 
tartotta  üléseit  a  szürke  liga  (Ligia  Grischa). 
Élénk  turistaforgalmú  hely,  a  Lugnetz  és  Tavetsch 
völgyek,  valamint  a  Piz  Mundaun  (2065  m.)  felé 
irányuló  kirándulások  kiinduló  pontja. 

Hat,  a  nomád  népek  általánosító  elnevezése 
Perzsiában. 

Uavlya,  folyó,  1.  Ihvlya. 

Ilberg,  Johannes,  német  filológus,  szül.  1860 
júl.  10.  Magdeburgban.  1887  óta  lipcsei  gimná- 
ziumi tanár.  Egyik  szerkesztője  a  Neue  Jahr- 
bücher  f ür  das  klass.  Altertumnak.  Több  jeles  dol- 
gozata van  Hippokratesről :  Studia  Pseudohip- 
pocratea  (Leipzig  1883) ;  Prolegomena  eritica  in 
Hippocratis  operum  recensionem  novam  (u.  o. 
1894) ;  Das  Hipp.-Glossar.  des  Erotianos  (1893). 

nbesszan  a.  m.  Elbasszan  (1.  o.). 

üchester  (ejtsd:  iicsesztr),  falu  Somerset  angol 
countyban,  a  Yeo  vagy  ível  völgyében.  Roger 
Bacon  szülőhelye. 

Ilcsi  (török),  1.  Elcsi. 

ncsi,  város  K.-Turkesztánban,  1.  Khotán. 

Ildikó,  Jordanes  gót  és  Priskos  görög  történet- 
írók szerint  Attila  hunn  király  utolsó  neje.  A  ha- 
gyomány szerint  Attüa  a  vele  töltött  nászéjen 
halt  meg  Kr.  u.  453-ban  orrvérzés  következtében. 
A  név  véletlenül  azonos  a  Kriemhilda  név  becéző 
alakjával  (Hildico)  és  ilyen  alapon  kapcsolatot 
képezett  a  burgundi  s  hunn  hősmonda  között.  A 
magyar  monda  Mikolt-nak  nevezi. 

ndomos,  eredetileg  a.  m.  okos,  eszélyes.  Ma  in- 
kább az  illendő  értelmében  használják,  1.  Illendőség- 

Ile  (franc,  ejtsd:  íi,  azelőtt :  isfe-nek írták),  a.  m. 
sziget. 

Ile  (gör.)  a.  m.  osztag,  általában  200  lovasból 
álló  lovascsapatnak  neve  a  makedónoknál ;  a 
spártaiak  ile-nek  nevezték  az  egyenlő  korú  fiuk- 
ból képezett  fiúosztályokat. 

Ile  Bonaparte,  1.  Isle  Bonaparte. 

Ileckaja  Szascsita,  város  Orenburg  orosz  kor- 
mányzóságban, az  Ilek  mellett,  11,802  lakossal. 
A  XIII.  sz.  óta  mívelik  gazdag  sóbányáit.  Évi 
termés  kb.  100  millió  kg. 

Ileckij-Gorodok,  város  Uralszk orosz  kormány- 
zóságban, az  Ural  és  Ilek  összefolyásánál,  7277 
lakossal. 

Ile  d'Aix,  I.  Aix,  Ile  d'. 

Ile  de  Bourbon,  1.  Isk  de  Bourbon. 

Ile  de  Francé  (v.  Isle  de  Francé,  ejtsd :  ii  do 
fransz),  1  régi  francia  tartomány,  melynek  Paris 
volt  a  fővárosa,  1.  Francia  (hercegség). 

2.  7.,  sziget,  1.  Mauritius. 


3.  /.,  Grönland  K.-i  partja  mellett  fekvő  leg- 
északibb nagyobb  sziget,  amelyet  1905.  Fülöp 
orléansi  herceg  fedezett  fel.  Legkeletibb  pontja,  a 
Fülöp-fok,  77"  88'  ó.  sz.  és  17"  36'  ny.  h.  alatt  van. 
A  szigeten  régi  morénákat  találtak  és  helyenkénti 
eljegesedést  állapítottak  meg. 

Ile  de  Ré,  1.  Eé. 

Ile  du  Levant,  a  Hyéresi-szigetek  (1.  o.)  egyike. 

Ile  d'Yeu,  sziget,  1.  Yeu,  Ile  d\ 

Ilekhan-f  éle  táblák,  bolygók  számítására  szol- 
gáló csillagászati  táblák,  melyeket  Nasir  Eddin 
szerkesztett  a  Holagu  Ilekhantól  alapított  (1250 
körül)  meraghai  csillagvizsgálón. 

Ilena,  bolgár  város,  1.  Elena. 

Ilenczfalvi  Szász  József,  költő,  1.  Szász. 

Ileocoecalis  billentyű  (valvula  ileocoecalisj, 
a  vékonybelet  a  vastagbéltől  elválasztó  kettő.s 
nyálkahártyaredő,  mely  a  béltartalmat  csak  aprán- 
kint engedi  át  a  vastagbélbe.  L.  Belek. 

Ileotyplias,  l.  Tifusz. 

nerda,  ókori  város  és  római  gyarmat  Hispá- 
nia Tarraconensisben,  a  Sicoris  folyó  mellett 
(Segre).  Caesar  a  polgárháborúban  itt  mérkőzött 
meg  győztesen  Pompejus  legátusaival,  Afranius- 
szal  és  Petrejusszal  Kr.  e.  49.  Most  Lerida. 

nergetek,  ókori  hispániai  nép  az  Ebro  és  Sico- 
ris között,  fővárosuk  llerda  (ma :  Lerida)  volt.  A 
második  pún  háborúban  (Kr.  e.  212)  Indibilis 
nevű  királyuk  Karthágó  szövetségében  tönkre 
verte  Publius  Comelius  Scipio  seregét,  de  a  ró- 
maiak ellen  205.  elesett.  • 

Ile  Rousse,  L'  (ejtsd :  iirusz),  város  Korzika  É.-i 
partján,  Calvl  járásban,  vasút  mellett,  1818 
lak.,  szivar-  és  cukrozott  gyümölcsgyártással,  ki- 
kötővel, hatalmas  kútján  Paoli  emlékszobra  (1893); 
olaj,  gyümölcs,  gabona,  fa  és  selyem-kiviteUeí. 
1758-ban  Paoli  alapította,  nevét  az  előtte  levő 
vörös  gránitszigetektől  nyerte. 

Ile  Royale  (ejtsd:  ii  roájái),  Cap  Bretonnak  régebbi 
neve  (1.  o.). 

Ilesa,  tartomány  és  város  a  brit- nyugat-afri- 
kai Nigéria  gyarmatban.  Lagos  kikötője  utján 
élénk  kereskedést  folytat. 

Ilesit  (ásv.),  laza  kristályos  halmazok,  amelyek 
apró  monoklin  prizmákból  állanak.  Szép  zöld 
színű,  a  levegőn  vízveszteség  folytán  megfehére- 
dik. Keserű  összehúzó  ízű  ;  vízben  oldódik.  Víz- 
tartalmú mangán-cink-vas-sziüfát,  képlete : 

(Mn,Zn,Fe)S04-|-4H.,0. 
A  vas-  és  cinkszulíid  bomlása  révén  keletkezik ; 
kis  teléreket  alkot  Hall  Valley  több  bányájában 
Coloradóban. 

Ileum,  a  vékonybél  alsó,  nagyobb,  mintegy 
3—4  m.-nyi  része,  az  ú.  n.  csipöbél,  mely  főképen 
a  csípőcsont  (os  ilium)  által  alkotott  árkokban 
helyezkedik  el.  L.  Belek. 

Ileus  (lat.),  súlyos  beteges  állapot,  amely  a 
belek  elzáródása  következtében  jön  létre  (1.  Bél- 
elzáródás) ;  főtünetei :  bélsár  és  szelek  nem  tá- 
voznak, igen  erős  kólikaszerű  görcsök,  felfúvódás, 
felböfögés,  hányás,  csuklás,  végül  bélsárhányáí< 
(1.  0.).  Az  I.,  ha  kellő  időben  segítség  nem  jön, 
rendszerint  halállal  végződik. 

Ilex  L.  (növ.),  1.  Magyal. 

Ilfeld,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Hil- 
desheim  porosz  kerületben,  (1910)  1825  lak.,  papír- 


liford 


—    501 


Ilijos 


I 


gyárral  ós  dongakészítéssel.  Régi  gimnáziumát 
Neander,  Luther  tanítványa,  alapította. 

niord  (Great  Z^,  város  Essex  angol  countyban, 
Londontól  ÉK.-re  11  km.-nyire,  (i9ii)  78,206  lak. 
A  hatalmasan  fejlődő  városnak  a  múlt  század 
90-es  éveiben  alig  11  ezer  lakosa  volt,  de  London- 
nal való  kitűnő  vasúti  összeköttetése  iparát  és 
kereskedelmét  óriási  arányokban  fellendítette. 

Ilfov  (llfovulu),  Romániának  egyik  termékeny 
kerülete  5780  km«  területtel,  (i9ii)  678,769  lak., 
székhelye  Bukarest. 

nfracombe  (ejtsd:  iifrekum),  város  Devonshire 
angol  countyban,  (1911)  89.35  lak.,  jó  kikötővel  és 
tengeri  fürdővel. 

Úg,  1 .  Albert,  osztrák  műtörténész,  szül.  Bécsben 
1847  okt.  11.,  megh.  u.  0.  1896  nov.  29.,  mint  a 
császári  ház  mútörténelmi  gyűjteményeinek  igaz- 
gatója. Főbb  müvei :  Die  Glasindustrie  (1874) ; 
öeschichte  und  Terminologie  der  altén  Spitzen 
(1876) ;  Omamente  für  Architectur  und  Kunst- 
industrie  (1876) ;  Wiener  Schmiedewerk  des  18. 
Jahrhunderts  (1878);  Zeitstimmen  über  Kunst 
und  Künstler  der  Vergangenheit  (1881) ;  Messer- 
schmidts  Lében  und  Werke  (1885) ;  Kunsthisto- 
rische  Charakterbilder  aus  Österreich-Ungarn 
1893) ;  Lében  und  Werke  J.  B.  Fischers  von  Er- 
lach  (Wien  1895). 

2.  1.,  Alfréd,  abesszíniai  államféríl,  szül.  1854 
raárc.  30.  Salensteinban  (Svájc) ;  mérnöki  tanul- 
mányai befejeztével  1878.  Abessziniába  ment,  hol 
Menelik  tanácsadója  s  utak,  hidak,  csatornák, 
erődítmények,  fegyvergyárak,  távbeszélők  léte- 
sítése által  az  ország  egyik  vezető  embere  lett, 
1896-ban  államminiszter  lett  s  mint  ilyen  a  kül- 
ügyeket is  ő  vezette. 

Ilgün,  székhelye  Konia  szandzsák  egyik  kerü- 
letének, az  anatóliai  vasút  mellett,  1029  m.  maga- 
san fekszik.  Nagy  karavánszerájjal  ós  pompás 
mecsettel  (1576). 

Ilha  (portug.,  ejtsd :  iija)  a.  m.  sziget. 

Ilhas  do  Cabo  Verde,  1.  Zöldfoki  szigetek. 

Ilhavo,  város  Beira  portugál  tartomány  Aveiro 
járásában,  járási  székhely,  az  Atlanti-óceánnal 
összeköttetésben  levő  Aveiro  lagima  partján, 
(1910)  8321  lak.,  halászattal,  sófőzéssel.  3  km.- 
nyire  D.-re  van  a  Vista  Alegre  nevft  királyi  üveg- 
es porcellángyár. 

nhéos  (ejtsd:  iijéosz,  Soío  Jorgé  dos  1.),  kikötő- 
város Bahia  brazíliai  államban,  a  Cachoeira  folyó 
torkolatánál,  kb.  1200  lak.  Az  1580.  alapított 
város  a  jezsuiták  alatt  gyorsan  fölvirágzott,  de 
amikor  a  hollandusok  által  elűzettek,  hanyatlott, 
újabban  ismét  emelkedik  gyapot,  rizs,  kávé  és 
cukornád-ültetvényei  folytán. 

Ili,  1.  folyó  Középázsiában  a  kinai  Kuldzsa- 
síkságon  ered  a  Kungesz  és  Tekesz  nevű  forrás- 
folyóinak  összefolyásából,  az  orosz  kuldzsai  sík- 
ságon és  Szemirjecsenszk  kormányzóságon  ke- 
resztülfolyva, Uiszknél  hajózható  lesz  ós  számos 
ágra  oszolva  (ezek  13,000  km*,  területet  foglal- 
nak el)  a  Balkhasz-tóba  ömlik,  de  rendesen  csak 
a  D.-i  ágában  van  víz.  Mellékfolyói  a  Kas,  Csa- 
ryn  és  Csilik.  Hossza  1500  km.,  vizét  a  vízben 
szegény  vidék  öntözésére  használják  föl.  —  2.  J., 
kifiai  tartomány,  1863  előtt  az  Isszik-kul  terüle- 
tét foglalta  magában,  de  az  1881-i  orosz-kínai 


szerződés  értelmében  a  kinai  Ili  terület  70,000 
km«-rel  gyarapodott.  Fővárosa  Kuldzsa  (kin&ixú 
Hvei-jiien).  A  tartomány  lakói  tarancsik,  kirgizek, 
kalmükök,  mongolok  és  kínaiak,  akiknek  száma 
a  mintegy  70,000  km«  területen  kb.  70,000-re  te- 
hető. 

nia,  a  római  mondában  Aeneas  és  Lavrnia 
leánya,  más  változat  szerint  Romulus  és  Remus 
anyja.  L.  Bea  Süvia. 

Ilia,  1.  Élisz. 

IMornemzetség,  1.  Elia. 

Iliaca  (lat.),  az  ilion,  csipö  tájékán  levő,  vele 
összefüggő  képződmény  (árok,  izom,  ér). 

Iliaca  tabula  (lat.),  1.  Biumi  tábla. 

Iliacos  intra  muros  peccatar  et  extra 
(lat.),  Horatius  költői  leveleiből  (Epist.  I.  2,  16) 
való  idézet,  a.  m.  Trója  falain  belül  és  kívül  egy- 
aránt történnek  hibák,  vagyis  egyik  fél  olyan 
hibás,  mint  a  másik. 

Iliász  (líias),  Homeros  (1.  0.)  egyik  nagy  hős- 
költeménye Achilles  haragjáról  és  annak  gyászos 
következményeiről  Ilios  (Trója)  tízéves  ostroma 
alkalmából.  —  I.  malorum  (régi  közmondás),  a 
bajok  litániája.  —  /.  post  Homerum,  «Iliász  Ho- 
meros után»,  azaz  fölösleges  dolog. 

niász-pör,  az  első  plágiumpör  irodalmunkban 
Kölcsey  és  Kazinczy  közt  (v.  ö.  Kölcsey  munkái 
3.  köt.  187—206  l.)'.  Vályi  Nagy  Ferenc  ugyanis 
lefordította  Homeros  Iliászát  s  Kölcsey  fordításá- 
nak (melyet  Kazinczy  közölt  vele)  szerencsésebb 
helyeit  jóhiszemüleg  átvette.  Mivel  Kazinczy  el- 
mulasztotta ezt  a  Vályi-f éle  posthumus  Iliász-for- 
dítás előszavában  megemlíteni,  Kölcsey  plágium- 
mal vádolta  az  elhunyt  fordítót. 

üiberis,  1.  (Illiberis,  «új  város»,  most  Sierra 
Mvira,  romjai  Atarfe  mellett,  Granadától  Ny-ra), 
a  turdulok  ókori  városa  Hispánia  Baeticában,  a 
Singulis  (Genil)  mellett.  Nevezetes  a  Kr.  u.  320. 
falai  közt  tartott  egyházi  gyűlésről.  —  2.  /., 
ókori  város  Gallia  Narbonensisben,  a  Pyrenaeu- 
sok  É.-i  lejtőjén,  a  Földközi-tenger  partvidékén, 
ma  Élne. 

nici,  1.  Elche. 

nicspxur  (Ellichpoor,  Elicspur),  Berar  tarto- 
mányi, kerületének  (6794  km«)  székhelye,  aPama 
mellett,  kb.  40,000  lak.,  20  m.  magas  körfalakkal, 
erődítményekkel.  Közelében  van  Parativadi  an- 
gol helyőrség,  Adzsanta  helység  és  a  hasonnevű 
hágó,  híres  sziklaépítmóny ékkel. 

nidzse,  1.  fürdőhely  Sarajevo  boszniai  keralet- 
ben,  7  km.-nyire  Sarajevótól,  vasút  mellett,  meleg 
kénes  ásványvízforrással,  szép  parkban  fekvő,  tel- 
jesen modern  berendezésű  fürdőintézettel  és  szál- 
lodákkal. I.-től  3V2  km.-nyire  az  Igman-hegy  alján 
vannak  a  Bosznaf orrások.  1894  óta  lóversenyek 
tartatnak  itt.  Már  a  rómaiak  ismerték  I.  fürdőit. 
V.  ö.  Ludtvig,  Schwefelbad  1.  (Wien  1892). 

2.  L,  1.  Goury-les-Bains. 

nijcs  (Illics),  1.  Jwan,  szerb  költő,  szül.  1824. 
Belgrádban,  megh.  u.  0. 1901.  1848-ban  a  szer- 
biai önkéntesek  soraiban  harcolt  a  magyar  dél- 
vidéken. Előbb  tanár  volt,  1858-tól  kezdve  fon- 
tos politikai  állásokat  töltöttbe,  1873.  államtaná- 
csos lett.  Költeményeinek  első  gyűjteménye  1854. 
jelent  meg  (Pesme  c.)  s  ez  még  a  régi  pszeudo- 
klasszikus  hatást  mutatja.  Ezután  I.  egész  benső- 


Ilik 


502    — 


Illácíó-elmélet 


seggel  a  népköltészet  felé  fordult.  Rendkívül  ér- 
tékesek lírai  költeményei,  melyekben  a  bosnyák 
mohammedán  poézíst  utánozta  (sevdalinke)  és  ál- 
talában (a  német  Bodenstedt  nyomán  írt)  keleti 
motívumai  (Dahíre  1891).  A  szerb  népdalok  hatá- 
sát őrizte  meg  legnagyobb  epikus  alkotása  is :  a 
Pastori  (Pásztorok). 

2.  /.,  Vojiszláv,  szerb  költő,  az  előbbinek  üa, 
szül,  Belgrádban  1861.,  megh.  u.  o.  1894  febr,  2. 
Apja  mellett  kitűnő  irod.  műveltségre  tett  szert, 
ami  csakhamar  költészetén  is  meglátszott.  Szem- 
ben a  népdalok  örökös  utánzásával  több  csínt, 
gondosabb  szerkezetet,  választékosságot  kivánt 
s  ezzel  nagy  hatást  keltett.  Ö  szabadítja  meg  a 
szerb  költészetet  a  romantikusok  túlzásaitól.  Mű- 
veinek teljes  kiadását  a  Knj.  Zadruga  bocsátotta 
közzé  Belgrádban  1907  és  1909. 

Ilik  (török)  a.  m.  első.  I.  vagy  Ellák  volt  Attila 
legidősb  fia. 

Ilim,  az  Angara  jobboldali  mellékfolyója,  Ir- 
kuck  orosz-szibériai  kormányzóságban  az  Ilimszk- 
hegyekben  ered. 

lŰnci,  adók.  és  pk.  Szerem  vm.  sidi  járásában, 
(1910)  1514  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Tovarnik. 

Iliniza  (Ilinissza),  az  ecuadori  Andoknak 
egyik  vulkánja,  kétcsúcsú,  5305  és  5162  m.  ma- 
gasak, a  hóhatára  4650  m.-en  van. 

Iliny,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1910)  264  magyar  lak.,  u.  p.  Hugyag,  u.  t. 
örhalom. 

nion,  Ilios,  ókori  város,  1.  Trója. 

Ilion,  falu  New  York  állam  Herkimer  county- 
jában,  a  Mohawk  River  ós  az  Erie-csatorna  mel- 
lett, (1910)  6588  lak. ;  varrógép  (Remíngton),  re- 
volver és  mezőgazdasági  eszközök  gyáraival. 

Ilion  (többesszámban  ilia,  lat.),  a  medence 
főrészét  adó  oldalsó  csontdarab  (csípöcsont,  os 
ilium),  melyben  a  bél  nagy  része  (ileum)  fekszik. 

nione,  a  görög  hősmondában  Trója  királyá- 
nak, Priamosnak  és  Hekabenak  leánya.  Szülei  a 
kis  Polydorost  a  görögök  dühe  elől  megóvni 
akarván,  reá  bízzák  öccsét,  hogy  vigye  magával 
Thrákiába,  férje,  Polymnestor  házába.  I.  a  saját 
fiával,  Deipylosszal  együtt  neveli  Polydorost  s 
mindenki,  még  Polymnestor  is  Polydorost  véli 
I.  gyermekének,  míg  I.  tényleges  gyermekét  öcs- 
csének  gondolják.  Mikor  azután  a  görögök  meg- 
vesztegetik Polymnestort,  hogy  ölje  meg  felesége 
öccsét,  ez  saját  íiát  öli  meg.  I.  erre  férjét  megöli. 

Ilioneus,  Niobe  (1.  o.)  legfiatalabb  fia. 

nios,  1.  Trója. 

Ilisszosz,  kicsiny,  vízszegény  folyó  Attikában, 
a  Himettoszon  ered,  Athén  mellett  folyik  ol  s  a 
Keflzosszal  egyesül ;  történelmileg  nevezetes. 

nithyia,  1.  Eiláthyia. 

niton  (gör.),  a  görög  szertartású  templomok  ol- 
tárain az  a  négyszögű  fehér  vászonkendő,  melyre 
az  áldozati  edényeket  állítja  a  miséző  pap.  Ugyan- 
az, ami  a  latin  szertartásnál  a  corporale.  A  görög 
szertartásban  jelképezi  azt  a  vászonkendőt,  amely- 
lyel  az  Úr  Jézus  feje  volt  a  sírban  külön  bekötve. 
Az  I.-ba  helyezi  be  a  görög  szertartás  az  Anti- 
menziont. 

niturgi  V.  Iliturgis  (lUiturgi),  ókori  város 
Hispánia  Baetieában  a  Baetís  folyó  (ma  Quadal- 
quivir)  partján,  a  mai  Andujar  közelében.  Kr.  e. 


210.  Scipio  elfoglalta  és  földúlta ;  romjain  épült 
Forum  Julium, 

niam,  Trója  latin  neve,  1.  Trója. 

Iliumi  tábla  (Tahula  üiacaj,  kicsiny  antik 
tábla,  melyet  1683.  találtak  Bovülae  ókori  város 
romjai  közt  s  mely  jelenleg  Rómában  van,  a 
kapitoliumi  múzeumban.  A  tábla  puha  már- 
ványból (Palombino)  készült  ós  a  homerosi  epo- 
szok rövid  kivonatán,  apró  kis  betűkkel  írott tai- 
talomjegyzékén  kívül  domborműben  mutatja 
Trója  sorsát  (a  város  pusztulása,  Hektor  sírja,  a 
hajótábor  és  Aeneas  kivonulása).  Szerzőjéül  bizo- 
nyos Theodoros  szerepel,  alighanem  ugyanaz,  aki 
a  hasonló,  Rómában  talált  és  a  párisi  éremgyüjte- 
mónyben  őrzött  képes  krónikát  készítette.  Azt  is 
tudjuk,  hogy  az  1.  tanügyi  célra  készült,  a  szem- 
léltetés eszközéül.  Nekünk  megbecsülhetetlen, 
mert  legalább  tartalmilag  pótolja  a  Homeios 
utáni  költőket,  kik  az  epikus  ciklust  folytatták 
és  Trója  sorsának  elejtett  fonalát  felvették.  Ha- 
sonló képes  krónikák  másutt  is  akadnak  (a  ná- 
polyi Borgia-gyüjteményben,  Berlinben,  Tarantó- 
ban  s  a  római  Albani-í'éle  villában),  valamennyi 
úgy  látszik  képes  atlasz  volt  az  alexandriai  tan- 
menet értelmében.  V.  ö.  Ja/m,  Griechische  Bil- 
derchroniken  (Bonn  1873)- 

nja  Muromec,  1.  Miirmnec. 

lik,  kisk.  Szatmár  vm.  mátészalkai  j.-ban, 
(1910)  1012  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vásáros- 
namóny. 

nkeston  (ejtsd.-  iikesztn),  város  Derbyshire  angol 
countyban,  (1910)  31,673  lak.,  vasöntéssel,  harisnya- 
és  csipkekészítéssel ;  szép  régi  templommal,  köze- 
lében gazdag  szénbánya  és  vashámor. 

nkley  (ejtsd:  iikii),  város  Yorkshire  angol  county- 
ban, (1191)  7992  lak.,  hidegvízgyógyintézettel.  Kö- 
zelében Vn.  Henrik  idejéből  való  várromokkal. 

Ilkó  (azelőtt :  llykócz),  kisk.  Bereg  vm.  latoj- 
czai  j.-ban,  (1911)  80  nitén  lak. :  u.  p.  és  u.  t.  Mun- 
kács. 

m,  1.  a  Rajna  baloldali,  205  km.  hosszú  mellék- 
folyója Elszász-Lotharingiában. ;  Bem  határán  a 
Glassbergen  ered  és  Wanzenau  falunál  torkollik, 
a  Vosges-hegység  vizeit  veszi  föl,  Strassburgon 
több  ágban  folyik  át,  a  rómaiak  idejében  a  város 
fölött  torkolt.  Vízkömyéke  4169  km^,  a  Rajna- 
Rhóne  és  Rajna-Marne  csatornákat  táplálja  vízzel. 
—  2.  J.,  a  Rajna  jobboldali,  75  km.  hos&zümeUék- 
vize,  Peldkirch  alatt  torkollik. 

III.  V.  Uh:,  Illinois  (1.  0.)  északamerikai  állani 
nevének  rövidítése. 

111.,  állatnevek  után  Illiger  J.  K.  W.  (1.  o.j 
nevének  rövidítése. 

nia  berek,  vagy  teljesebben  iUa  herék,  nádak 
erek  (v.  nád  a  kert),  tréfás  szólás  az  elillanás, 
kereket-oldás  kifejezésére.  így  magyarázzák  : 
fuss  V.  futott  berken,  nádakon,  ereken  át.  Emfa- 
tikus  kihagyásos  szólás,  melynek  első  eredeti  je- 
lentése :  illás,  szökés.  V.  ö.  a  Magyar  Nyelv  című 
folyóirat  1911  évf.  436-444  1. 

niáció-elmélet,  a  lopásra  vonatkozólag  ma 
már  nem  követett  felfogás,  mely  szeiint  a  lopás 
nem  a  dolog  elvételével  (apprehenzió-elmélet,  így  a 
magyar  Btk.  333.  §-a),  nem  is  elvitelével  (abláció- 
elmélet),  hanem  biztonságba  lielyezésévd  van  el- 
követve, bevégezve. 


1 


niaenus  Davisii 


503     — 


Illatos  anyagrok 


Illaenns  Davisii  Salter,  típusos  trilobita 
nem  és  faj  a  szilurból,  1.  TrUoUtae. 

niampu,  hegy  Bolíviában,  I.  Sorata. 

Illanó,  kisk.  Liptóvm.  liptószentmiklósi  j.-ban, 
(1910)  395  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Liptószentmiklós. 

nianó  olajok  (párolgó  v.  éterikus  olajok; 
franc,  hiiiles  d'essence ;  ang.  Essential  Oils)  néven 
a  legkülönbözőbb  testeket  foglalják  egybe,  ame- 
lyek csupán  abban  egyezők,  hogy  illatosak.  Nevü- 
ket —  a  zsíros  olajokkal  szemben  —  illanóságuk 
révén  kapták.  Az  1.  legnagyobb  része  növények, 
mások  élő  állatok  szervezetének  váladékai,  van- 
nak azonban  mesterséges  1.  is.  A  növényekben  az 
I.  kópzödósót  a  napfény  és  meleg  elősegíti,  azért 
a  délvidéken  tenyésző  növények  több  illanó  olajat 
tartalmaznak,  mint  az  északi  vidék  növényei.  Az 
északi  vidék  növényeinek  illanó  olaja  azonban 
rendesen  finomabb,  mint  a  délvidéki  növényeké. 
Az  I.  képződése  még  ismeretlen.  Egyes  I.  csak 
akkor  képződnek,  ha  a  növényi  részeket  szótron- 
csolják, hogy  az  addig  elkülönített  anyagok  egy- 
mással érintkezni  tudjanak.  Pl.  a  kesorümandula 
szagtalan,  ha  azonban  vízzel  szétdörzsöljük,  akkor 
a  benne  foglalt  emulzin  az  amigdalinra  ferment- 
szeiTileg  hat  és  átalakul  keserűmandulaolajjá, 
kéksav  és  cukor  képződése  mellett. 

Az  1.  előállítására  a  következő  módszereket 
használják :  Párolás  (destillatio),  amidőn  az  I.-at 
tartalmazó  növényrészeket  vízgőzzel  ledesztillál- 
ják. Az  I.  a  vízgőzzel  elpárolognak  s  a  lecsapó- 
dáskor a  víz  és  olaj  fajsúlya  szerint  szótválik. 
Az  1.  legnagyobb  része  párolás  által  készül.  Ki- 
vmiás  (extractio)  az,  midőn  a  növényrészekből  az 
l.-at  szónké neggel,  petroleuméterrel  vagy  közön- 
séges éterrel  kioldják.  Az  oldószert  gyönge  mele- 
gítéssel ledesztillálják  és  visszamarad  az  illó  olaj. 
Ezen  módszer  néhány  olajnál  jól  bevált,  de  nem 
alkalmazható  oly  növényrészeknél,  melyek  az 
I.-on  kívül  zsiradékot  és  gyantát  is  tartalmaznak. 
Sajtolás  csupán  I.-ban  bővelkedő  növényrészekre 
alkalmazható.  A  mesterséges  1.  a  kőszénkátrány 
termékeiből,  némely  esetben  olcsóbb  1.-ból  kémiai 
úton  készülnek.  A  parfüméria  céljaira  a  világok 
illanó  olaját,  vagyis  az  illatot  úgy  állítják  elő  tar- 
tós, kötött  alakban,  hogy  a  virágokat  olajjal  vagy 
olvasztott  zsírral  kezelik,  mikor  is  ezek  az  illatot 
magukba  szívják  ós  megkötik  (1.  Illatos  szerek). 
Az  1.  folyósak  (tulajdonképeni  I.),  vagy  szilár- 
dak (kámfor félék),  vagy  végül  szilárd  testeknek 
folyadékban  való  oldatai.  Az  utóbbi  esetben  erős 
lehűléskor  kiválik  a  szilárd  rész,  melyet  sztea- 
roptén-nék  neveznek,  a  folyósán  maradt  részt 
deoptén-nek  (elaeopten)  nevezik.  Alkoholban,  éter- 
ben,kloroforraban,8zénkénegbenóspetroleumóter- 
ben  valamennyi  illanó  olaj  oldódik,  zsíios  olajjal  és 
zsiradékokkal  minden  arányban  keverhetők,  víz- 
ben alig  oldódnak,  de  ez  is  elegendő,  hogy  a  víz- 
nek szagot  és  ízt  adjanak.  Eendosen  színtelenek, 
néha  színesek,  fajsúljoik  0*8— l'l  között  ingadozik. 
Többnyire  magas  hőmérsékleten  forrnak,  azon- 
ban már  közönséges  hőmérsékleten  illanók.  Papi- 
roson zsíros  foltot  nem  hagynak,  tökéletesen  el- 
illannak. Könnyen  meggyújthatok  ós  nagyon 
kormos  lánggal  égnek.  Legtöbbje  mohón  felvesz 
oxigént,  midőn  is  az  I.  meggyantásodnak ;  ezen 
folyamatot  a  napfény  elősegíti.  Az  [.  a  fény  és 


levegő  behatásától  gondosan  megóvandók.  Az  l. 
egy  része  a  poláros  síkot  eltéríti. 

Az  I.-at  parfümériánál,  íinom  szappangyártás- 
nál és  likörgyártásnál  használják.  Az  állati  ere- 
detű nyers  I.-at,  mint  mosusz,  ámbra,  cibét  stb., 
alkohollal  kioldják  és  ezen  kivonatokat  közvetle- 
nül felhasználják.  A  növónyeredetü  I.-hoz  tartoz- 
nak a  terpentin-,  citrom-,  narancshéj-,  ánizs-, 
szegfűszeg-,  levendula-,  rózsa-,  narancsvirágolaj 
stb.  Mesterségesen  készült  I.  a  citral,  kumarin 
(széna-illat),  geraniol,  helioti'opin,  vanUin,  ionon 
(ibolya-illat),  nerolin,  safrol,  terpineol  (orgona- 
illat) stb. 

lUapel,  város,  I.  departamento  székhelye  Co- 
qiümbo  chilei  tartományban,  az  I.  mellett,  kb. 
50(X)  lak. 

Illat  (növ.),  a  növényekben,  különösen  a  virágok- 
ban keletkező,  párolgó  illanó  olaj,  tőle  az  illető 
növénynek  sajátságos  íze  és  I.-a  van,  azért  I.- 
szernek  vagy  éteres  olajnak  (1.  pl.  Jázminolaj) 
ki  is  vonják  belőle  (1.  Illanó  olajok,  lUatos 
anyagok,  Illatszer-növények,  Illatos  szerek).  Az 
I.  az  óra,  évszak,  klíma,  az  egyén  vagy  a  virág 
része  szerint  is  változhatik,  néha  hirtelen  el  is 
enyószhetik,  sőt  ugyanannak  a  növénynek  egyik 
része  I.-os,  másika  I.-talan  vagy  rossz-szagú.  A 
vii'ágok  illata  a  beporzó  állatok  csalogatására 
való  (1.  Beporzás).  Más  növényi  részek  illata  és 
szaga  megvédi  a  növényt  a  lelegeléstől  is,  de  nem 
így  a  szénaülai  (1.  o.).  L.  még  Növényillat,  Virág- 
illat. 

Illata  (lat.,  szószerint  a.  m.  behozott),  a  római 
jogban  invecta  et  I.  a.  m.  azok  a  dolgok,  amiket 
a  bérlő  v.  haszonbérlő  a  kibérelt  lakásba  behozott 
V.  az  ingatlanba  befektetett.  A  germán  jogok  ter- 
minológiájában I.  a.  m.  allata  vagyis  a  feleség 
által  behozott  vagyon,  ellentétben  a  közszerze- 
ménnyel. L.  Dos. 

Illatio  (lat.)  a.  m.  következtetés ;  iUativns,  1. 
Beható-eset. 

niatos  anyagok  gyűjtőnév  alá  tartoznak  a  mes- 
terségesen előállított  illatosító  szerek.  Az  I.  követ- 
kező csoportokba  oszthatók  be:  1.  Alkoholok: 
Citro7iellol,  mely  a  geránium-  és  rózsaolajban  for- 
dul elő,  a  citronellalból  redukció  által  állítható 
elő  és  főleg  a  mesterséges  rózsaolaj  készítésére 
használják.  Geraniol,  melyet  palmaroza-  vagy 
citromolajból  készítenek,  szintén  rózsaolaj  készí- 
tésére használható.  Idnacool,  melyet  a  termé- 
szetes linaceo-olaj  helyett  haszn&lnük.Benzüalko- 
hoL  mely  kis  mennyiségben  a  jázmin  virágában, 
cananga-  és  ylang-olajban  fordul  elő,  benzaldehid- 
ből állítható  elő,  melyet  a  parfümériában  az  egyes 
keverékek  illatának  a  módosítására  használnak. 
A  feniletilalkoholt,  melyet  a  mesterséges  rózsa- 
olaj készítésére  használnak  fel,  fenilecetsavból 
készítik.  Fahéjalkohol  stirax-  és  perubalzsamban 
fordul  el.  Menthol,  melyet  fodormenta-olaj  pótlá- 
sára használnak.  Borneol,  mely  a  Dryobalajiops 
Camphora  fájában  vagy  a  Blumea  halsamifera 
olajában  fordul  elő ;  kámforból  és  nátronból  ál- 
lítják elő.  Keleten  füstölőnek  és  rituális  cóloki-a 
használják.  Terpineol,  számos  éterikus  olajban 
előfordul,  tei-pentinolajból  hidi'atizáció  által  ál- 
lítható elő.  Santanol,  Kelet-Indiában  szantálfa- 
olajból    frakcionált    desztilláció  által    elkülönít- 


Illatos  anyagrok 


504 


Illatos  szerek 


hetö  termék,  melyet  illatmegrögzítö  anyagnak 
használnak.  2.  Aldehidek :  Oitronellal  a  citrom- 
olajban fordul  elő,  mely  Eucalyptus  maculata  var. 
eitroodora-olajból  különíthető  el.  Citral,  mely  az 
ionon  gyártására  felhasználható.  Benzaldehid, 
mely  benzil-  vagy  benzalkloridból  készíthető. 
Ánizs oLdeldd,  mely  paraoxibenzaldehidból  meti- 
lezés  által  állítható  elő,  különösen  szappan-par- 
fümre használják.  Vanilin,  melyet  az  izoeugenol 
oxidációja  által  vagy  guajakolból  egy  aldehid- 
csoport  bevitele  által,  vagy  protokatechualdehid 
metilezése  által  állíthatunk  elő,  a  vanília  pótlá- 
sára szolgál.  Heliotropin  (Piperonal)  az  izosafrol- 
ból  oxidáció  által  nyerhető.  Fenilacetaldehid  a 
fenilecetsavból  redukció  által  állítható  elő.  Fofó/- 
aldéhid  benzaldehid  ós  acetaldehidből  kondenzá- 
lás  által  állítható  elő.  3.  Ketonok :  Carvon  a  kö- 
mónyolajból  különíthető  el.  Ionon,  melyet  citral- 
ból  és  acetonból  kondenzáció  által  állítanak  elő,  a 
mesterséges  ibolyaillat  alapanyaga.  4.  Fenolok  : 
Carvacrol  a  trienti  olajból  különíthető  ol.  limol, 
mely  mint  fertőtlenítő  szer  is  nyer  alkalmazást. 
Anetol  az  ánizsolajból  különíthető  el.  Fugenol 
előfordul  számos  éterikus  olajban,  előállítható 
az  izoeugenolból.  Izoeugenol,  a  szegfű-parfüm 
alapanyaga.  Safrol,  melyet  heliotropin  előállítá- 
sára használnak.  5.  Oxidok :  Oineol  (Bukaliptol) 
számos  éterikus  olaj  alkotórésze,  az  Eucalyptus 
globulus  olajából  elkülöníthető.  6.  Saveszterek  : 
Ecetsavas  etileszter  (Bcetéter)  alkoholból,  ecetsa- 
vas nátriumból  és  kénsavból  állítható  elő.  Ecetsa- 
vas amileszter  (amylacetat),  erjedési  amilalkohol- 
ból,  ecetsavas  nátriumból  és  kénsavból  állítható  elő. 
Gyümölcséter  (császárkörte)  készítésére  használ- 
ják. Vajsavas  etileszter, alkoholból,  nátriumbutirat- 
ból  és  kénsavból  állítható  elő.  Ananász  pótlására 
használják.  Izovaleriánsavetileszter  az  alma  illa- 
tának pótlására  szolgál.  Ecetsavas  benzileszter  a 
jázminvirág-olajban  fordul  elő.  Előállítható  benzil- 
alkoholból  ós  ecetsav anhidridböl,  jázminillat  pót- 
lására szolgál.  Geranilacetát  geraniolból  és  ecet- 
savanhidridből  állítható  elő.  Liimlilacetát  a  lina- 
lool  etilezése  által  állítható  elő,  a  bergamott-olaj 
pótlására  szolgál.  Bornilacdát  a  borneol  aeetá- 
lása  által  állítható  elő,  szobaillatnak  használják. 
Benzoesavmetileszter  (Niobe-olaj)  a  tubarózsában 
fordul  elő.  Metilalkoholból,  benzoesavból  és  kén- 
savból állítható  elő.  Benzoesavbenzileszter  peru- 
balzsamban fordul  elő.  Benzoesavból  és  benzil- 
alkoholból  állítható  elő,  a  mesterséges  mosusz 
oldószere,  a  parfümériában  mint  rögzítő  anyag 
használatos.  Szalicilsavnietileszter  szalicilsavból 
és  metUalkoholból  állítható  elő.  Szalicilsavamil- 
eszter  (Trefol)  erjedési  amilalkoholból  és  szalicil- 
savból állítható  elő.  7.  Laktonok:  Kumarin  szali- 
cilaldehidből és  ecetsavanhidridből  állítható  elő. 
8.  Kén  V.  nitrogéntartalmú  L:  AlUlizotiocianát, 
mesterséges  mustárolaj,  föalkotórésze  a  termé- 
szetes mustárolajnak,alliIjodidból  és  rodánkálium- 
ból  állítható  elő.  Nitrobenzol  (Mirbanolaj)  benzol- 
ból, tömény  kénsav  és  salétromsav  keverékéből 
állítható  elő.  Mesterséges  mosusz,  trinitrotertier- 
butiltoluol.  Ezen  termék  acetálása  által  a  keton- 
raósuszt  állíthatjuk  elő,  melyből  aldehid-,  cián-  v. 
raás  csoportnak  a  bevitele  által  más-más  illatos 
anyag  állítható  elő.  9.  Bázikus  vegyületek:  Antra- 


nilsavmetileszter  antranilsavból  és  metilalkohol- 
ból állítható  elő.  Metilantranilmetileszter  a  man- 
darinolajban fordul  elő.  Metilalkoholból  és  metil- 
antranilból  állítható  elő.  Jn<íoandigóból  állítható 
elő,  mesterséges  jázminolaj  készítésére  hasz- 
nálják. 

niatos  cédrusfa,  1.  Gupressm. 

niatos  ecet,  1.  Acetum. 

Illatos  olajok,  1.  lUanő  olajok,  Illatos  anyagok. 

Illatos  porok,  1.  Illatos  szerek. 

niatos  szerek  v.  iUatszerek  (franc,  parfumes) 
alatt  az  illatos  készítményeket  (tulajdonképeni 
parfümök,  bouquets)  ós  a  szépítő  szereket  (cos- 
métiques)  értik.  Az  I.  hígító  szerekben  eloszla- 
tott illanó  olajok.  A  hígítás  lényeges,  mert  a  leg- 
több illanó  olajnak  magában  véve  kellemetlen, 
bódító  szaga  van.  Az  I.  készítésére  eddig  mind- 
össze hét  virág  vált  be,  úgymint  az  ibolya,  a  rózsa, 
a  jázmin,  a  tubarózsa,  a  jonquilla,  az  acacia  és  a 
narancsvirág.  A  virágok  illatát  zsiradékhoz  kötik. 
Erre  a  célra  két  eljárás  használatos :  1.  Macerá- 
lás.  A  friss  virágokat  olajjal  vagy  megolvasztott, 
szagtalan  zsírral  öntik  le,  amely  illatukat  fel- 
veszi ;  a  szagtalanított  virágok  eltávolítása  után 
ezen  müveletet  mindaddig  ismételik,  míg  a  ter- 
mék erősen  illatos  lesz.  2.  Abszorpció  (v.  oníleu- 
rage).  A  virágokat  vékony  rétegben  hálókra  hintik 
és  így  két  f akeretbe  szorított,  vékony  zsírréteggel 
bevont  üvegtábla  v.  olajjal  telített  szövet  közé 
teszik.  Hogy  a  zsiradékot  illattal  telítsük,  bizonyos 
idő  múlva  többször  egymásután  teszünk  friss  virá- 
gokat a  régiek  helyére.  Ezt  az  eljárást  úgy  is  mó- 
dosítják, hogy  levegőt  v.  gondosan  tisztított  szén- 
savat árasztanak  a  virágokon  át,  mely  légáramot 
olvasztott  zsíron  v.  olajon  hajtják  keresztül,  me- 
lyek az  illatot  magukba  szedik.  Az  illattal  meg- 
telt zsírt  pornódé,  az  olajat  pedig  huile  antique 
néven  hozzák  a  délfranciaországi  nagy  illatszer- 
kereskedők forgalomba.  Ebből  készítik  az  alap- 
esszenciát, melyet,  hogy  tartóssá  tegyék,  állati 
szagos  váladékkal  (ámbra,  mosusz,  cibét  stb.)  és 
ibolyagyökór  alkoholos  kivonatával  keverik.  Ter- 
mészetes, hogy  ezen  megkötő  kivonatokból  csak 
keveset  vesznek,  nehogy  a  virág  eredeti  finom 
illata  változást  szenvedjen.  A  forgalomban  levő 
számtalan  illatú  parfüm  úgy  készül,  hogy  a  fent 
felsorolt  hét  virág  esszenciáját  egymással  keve- 
rik és  megkötő  anyagot  tesznek  hozzá.  Mindama 
virág  után  elnevezett  parfümöknél,  hol  a  meg- 
felelő virágból  alapesszencia  nem  készíthető,  a 
virágéhoz  hasonló  szagú  illanó  olajjal  adják  meg 
a  parfüm  jellegét,  míg  a  parfüm  ílnomságát  a  hét 
valódi  virágesszencia  egyikével  idézik  elő. 

Ide  tartoznak  még  az  ú.  n.  szilárd  parfümök, 
rendesen  parfümmel  telített  zsírkőporból  és  ke- 
ményítőből készített  rudacskák.  Továbbá  az  iUa- 
tos  porok  (sachets) ;  ezek  illatosított  ibolyagyökér- 
port, rózsalevelet,  keményítőt  tartalmaznak.  Ilyen 
porral  töltik  meg  az  illatos  vánkosokat.  Parfüm- 
mel telített  és  szövetbe  varrt  bőrnek  spavyolbőr 
(Peau  d'Bspagne)  a  neve.  A  szagos  só  illatosított 
kénsavas  kálium.  A  szagos  üvegcse  tartalma  par- 
fümmel itatott  szivacsdarabkák  v.  aszbeszt.  Ke- 
vésbbé  finom  termékek  a  mosdóvizek  (Eaux  de 
toilette),  szobaparfümök,  pipereecetek,  melyek  ah 
kohóiban  oldott  illanó  olajok.  A  legismertebb 


ILLATSZERNOVENYEK  I. 


7.  Eucalyptus  citriodora. 
a,  v'ráij,  b,  termés. 


8.  Rosa  damascena. 


9.  Pimenta  acris. 

a,  viráK. 


•  nuUfzemövénytk*  cikkhez. 


RÉVAI   NAOY   LEXIKONA 


LLATSZERNOVENYEK  II, 


9.  Bulnesia  sarmienti. 
a,  termés. 


10.  Sassafras  officináié, 
a,  virtgzat,  b,  virág. 


'  Illats»emövények»  cikkhez. 


RÉVAI  NAGV  LEXIKONA. 


Illatos  vánkos 


505 


Illava 


raosdóvíz  az  Eau  de  Cologne  (kölni  víz),  a  szoba- 
parfümök  közül  a  fenyöillat.  Ide  tartoznak  még 
a  füstölő  szerek  (1.  o.). 

niatos  vánkos  1.  ÍUatos  szerek. 

niatsó,  ájulás,  szódülés  esetében  szagolásra 
használják.  Készül  1  rész  szalmiaksóból  és  2  rész 
égetett  mészből.  Az  utóbbit  pár  csepp  vízzel  meg- 
oltják, majd  az  egész  keveréket  éterikus  olajok- 
kal megszagosítják. 

niatszer,  I.  Illatos  szerek. 

Illatszer-növények  (aöv. ;  két  képmelléklettel). 
Illatszereket  túlnyomólag  a  növényországból 
nyernek  és  rendkívül  nagy  az  illatot  szolgáltató 
növények  száma.  Legtöbb  ülatot  virágokból  ké- 
szítenek, de  vannak  termések,  fák,  levelek,  kér- 
gek és  földalatti  részek  is,  amelyek  illatot  szolgál- 
tatnak. Az  illatszerek  természetük  szerint  lehet- 
nek :  olajok  (kivált  éterikus  olajok),  balzsamok  és 
gyanták.  A  legfőbb  1.  fontosságuk  szerint  felso- 
rolva a  következők :  Rózsa  (1.  0.).  A  rózsaillat, 
mint  rózsaolaj,  elsőrendű  illatszer.  Rózsaolajat 
legelőször  Perzsiában  készítettek  (a  IX.  sz.-ban) 
s  onnan  terjedt  el  az  arabok  által  Európában.  Je- 
lenleg legtöbb  rózsaolajat  Bulgáriában  nyernek, 
közel  3000  kilót  évente.  Leginkább  a  Rosa  centi- 
folút.  Basa  dmnascena  (I.  képmelléklet  8.  ábra) 
ós  Rosa  mosclmta  fejokat  ültetik.  Ujabban  Dél- 
Franciaországban,  Grasse  városban  —  egyéb 
illatszerek  mellett  —  rózsaolajat  is  készítenek, 
melyből  legújabban  a  Schimmel  &  Co.  cég  (Mil- 
titz,  Lipcse  mellett)  is  állít  elő  évente  közel  100 
kg.-ot.  A  rózsaolajon  kívül  sok  rózsavíz  is  ké- 
szül a  rózsa  szirmaiból,  kivált  Egyiptomban ;  mi- 
vel ez  a  Keleten  a  rózsaolaj  mellett  szintén  igen 
kedvelt  illatszer.  Mivel  a  rózsavirágban  csak 
igen  kevés  olaj  van  és  1  kg.  olajhoz  3—4000  kg. 
rózsaszirom  kell,  érthető,  hogy  a  valódi  rózsa- 
olaj igen  drága  —  1  kg.  1000  frc-ba  kerül  —  ós 
azért  gyakran  hamisítják.  A  valódi  rózsaolaj 
10"  C.  mellett  megmerevedik,  vajszer ü  lesz  ós 
benne  finom,  tűalakú  kristályok  láthatók.  A  rózsa- 
olaj hamisítására  szolgál :  a  palmaroza-olaj  (v. 
indiai  geraniumolaj,  1.  Gingerfű-olai),  azután  a 
valódi  geraniumolaj  (1.  o.  ós  /.  képmelléklet  4. 
ábra),  valamint  az  Andropoqon  citrattis-hó]  szár- 
mazó lemon-olaj  és  az  Andropogon  nárdus  (I. 
képmelléklet  2.  ábra)  gyökeréből  nyert  citronella- 
olaj  0-  0.),  valamint  a  Bulnesia  sarmienti  (II. 
képmelléklet  9.  ábra)  fájából,  mely  a  guajakfá- 
hoz  hasonló,  nyerhető  gtiajaJcfa-olaj  .Fontos  illat- 
szer a  narancsvirág-  (Neroli-,  Nafa)-olaj  (1.  o., 
//.  képmelléklet  4.  és  5.  ábra)  és  az  ibolyaillat, 
melyet  a  szagos-ibolya  (Viola  odorata)  «vio- 
lette  de  Parme»  nevű,  halaványkék  ós  teljes  vi- 
rágú változatából  készítenek,  melyet  különben 
az  ibolyagyökér  (1.  o.)  illatával  is  pótolnak.  Az 
erős  szagú  jonquilla-t  (1.  o.)  ós  az  ú.  n.  tvberoza-X 
(Polyanthes  tuberosa)  szintén  nagyban  ültetik 
Dél-Franciaországban  illatszer  nyerése  céljából, 
nem  kevésbbó  a  szagos  rezedát  és  az  ú.  n.  ra- 
nilliát  (Heliotropium  peruvianum) ;  a  valódi 
vanilliát  pedig  több  Vanillia-faj  (Orchidaceae^ 
terméséből  nyerik,  mely  egészében  fűszer  is  (1. 
Fűszernövények).  Ismert  illatszerek  a  jázmin- 
olaj  (1.  0.)  ós  a  télizöld-olaj  (oil  of  Wintergreen, 
1.  Gaultheria  és  I.  képmelléklet  1.  ábra),  melyet 


a  Betida  lenta  (I.  képmelléklet  3.  ábra)  kérgé- 
ből is  nyernek.  Sok  szagos  éterikus  olajat  tartal- 
maznak az  ernyős  virágnak,  de  azok  túlnyomó- 
lag csak  mint  konyhanövónyek  szerepelnek  ós 
illatszernek  legfeljebb  az  ánizs  (1.  o.  és  II.  kép- 
melléklet 6.  ábra),  a  kömény  (1.  o.)  és  az  ánizs- 
kapm'  (1. 0.)  olaját  használják.  Igen  gazdagok  sza- 
gos anyagokban  az  ajakosok  családjába  tartozó 
növények,  így :  a  levendula  (II  képmelléklet  1. 
ábra),  a  menták,  a  rozmaring  (II.  képmelléklet 
3.  ábra),  a  mézfű,  a  kakukfű  (IL  képmelléklet 
8.  ábra)  és  kivált  a  Pogostemon  Patchouli  (II. 
Icépmelléklet  7.  ábra),  melynek  szagos  anyaga,  a 
pacsuli,  azelőtt  igen  divatos,  előkelő  illatszer 
volt.  A  babórfélék  közül  a  babérfa  (1.  o.)  bogyói- 
ból készül  a  sűrű,  zöld  babérolaj,  a  fahójfák  kér- 
géből és  éretlen  terméseiből  (ú.  n.  fahéjvirág) 
nyerik  a  kellemes  illatú  fahéj-  v.  cimetolajat  (I. 
Cinnamomum  és  II.  képmeUéklet  2.  ábra).  A 
Myrtus-félékből  nyerik  az  igen  jószagú  szegfű- 
szeg-olajat, a  Pimenta  acris-tól  abay-olajat  (I.  o. 
és  /.  képmelléklet  9.  ábra),  a  myrtus-olajat  (1. 
Myrtus)  és  az  eukaliptusz-o\SkÍQX  (1.  o.  ós  /.  kép- 
melléklet 7.  ábra).  Ujabban  a  feMr  szandeifa 
(Santalum  album)  illatát  igen  kedvelik  s  azért 
nagy  ára  van,  mert  Indiában  is  nagyra  becsülik. 
Grasse-ban  a  felaprított  fából  vízzel  való  lepár- 
lás útján  nyerik  a  szagos  olajat,  még  pedig  25 
kg.  fából  közel  1  kg.  olajat.  Említendő  itt  még  a 
csillagánizs  (1.  o.),  az  ilang-ilang  (1.  Cananga  és 
I.  képmelléklet  5.  ábra),  a  tömjén  (1.  Boswetlia), 
a  myrrlia  (1.  Gommiphora),  a  tolu-  és  perubal- 
zsam (1.  Toluifera),  a  Bursera  delpecniana  (I. 
képmelléklet  6.  ábra)  fájából  nyert  linaloe-olaj, 
mely  1-linalool  mellett  geraniolt  is  tartalmaz  és 
értékes  illatszer ;  az  egyes  fenyők  terpentinjóből 
nyerhető  finomabb  olajok  ós  sok  egyéb.  V.  ö.  E. 
Strasburger,  Streifzüge  an  der  Riviéra,  2.  kiad. 
325— 366.  old.  ósL.  Reinhardt,  Kulturgeschichte 
der  Nutzpflanzen,  11.  köt.  239.  old.  L.  még  Illatos 
szerek. 

niava,  kisk.  Trencsén  vm.  ugyanily  nevű  j.-ban, 
a  Vág  balpartján,  igen  szép  vidéken,  (i9io)  2389 
tót,  magyar  ós  német  lak. ;  a  járási  szolgabírói 
hivatal  székhelye,  járásbírósággal,  takarékpénz- 
tárral, nagy  járvány  kórházzal,  villamos  köz- 
világítással, vasúti  állomással,  posta-  és  táviróhi- 
vatallal,  telefonállomással,  postatakarékpénztár- 
ral. Gróf  Königsegg-Aulendorf  Aladárnak  nagy 
uradalma  van  itt,  melyhez  nagy  sörház  is  tarto- 
zik. I.  legnagyobb  nevezetessége  az  országos  fegy- 
intézet, melyben  a  10  évnél  hosszabb  fogságra  ítélt 
fegyenceket  tartják,  s  mely  650  fegyencet  fogad- 
hat be.  A  fegyintézetnek  éi"tókes  díszműáruk  gyár- 
tására gyári  berendezése  van ;  gyártmányait  ki- 
zárólag Angliába  exportálja.  A  Vágvölgy  várai 
közül  nagy  szerepet  játszott  1.,  a  régi  Léva ;  a 
XII.  sz.-ban  a  templárius  rend  lovagjainak  volt 
birtoka,  a  rend  eltörlésével  Csák  Máté  bírta,  1312. 
királyi  birtokká  lett.  1376-ban  Bebek  György 
nyerte  ajándókképen  a  királytól,  de  Bebek  Imre 
ismét  elvesztette,  A  XV.  sz.-ban  a  husziták  pusz- 
tították, de  Rozgonyi  Miklós,  Zsigmond  király  ve- 
zére 14'32.  elfoglalta  a  várost  és  földig  lerombolta. 
Ezentúl  királyi  birtok  maradt  I.,  utóbb  azonban 
gyakran  cserélt  gazdát  s  1573.  királyi  adoma- 


lUawarra 


506     — 


Illés 


nyozás  folytán  az  Ostrosich  testvéreknek  jutott. 
Ezek  hütlensógi  pöre  (1690)  után  gróf  Breuner 
vette  meg  a  flskustól,  ugyanő  a  vár  felső  részét 
a  trinitáriusók  zárdájává  alakította  át,  kik  azt 
1696—1723.  zálogul  bírták,  amikor  a  gróf  a  bir- 
tokot kiváltotta.  Ekkor  épült  a  mai  kéttornyú 
templom  is.  Breuner  halálával  a  birtok  a  rokon 
Königsegg  grófokra  szállott  (1690.),  kik  ma  is 
bírják,  de  a  várat  a  magyar  állam  vette  meg  s 
1856.  fegyintézetté  alakította  át.  L-t  vidékének 
természeti  szépségei  miatt  számos  turista  keresi 
fel  s  itt  székel  a  magyar  turista-egyesület  vág- 
völgyi  osztálya  is. 

Illawarra,  1.  kerület  Uj-Dól-Walesbeu,  termé- 
szeti szépségekben  gazdag  ós  termékeny,  Sydney- 
től  D.-re.  —  2.  L,  város,  I.  kerület  székhelye, 
gazdag  kőszén-  és  vasérctelepekkel  és  bányák- 
kal. Sydney  vei  élónlí  kereskedelme  van,  kb.  8000 
lakossal. 

nie (ejtsd: ii),  l.aVilaine 45 km.^hosszú jobboldali 
mellékfolyója,  Franciaország  ÉNy.-i  részében; 
Combourgnál  ered  ós  Rennesnól  torkollik.  A  85 
km.  hosszú  llle-Rance  csatorna  köti  össze  a  La 
Manche  csatornával. 

2.  I.,  város  Pyrénées-Ürientales  francia  dópar- 
tement  Vin^a  járásában,  a  Tét  jobb  partján,  3254 
lak.  Tornyos  várfalakkal,  templomának  falait 
(XVII.  sz.)  márványlapok  fedik.  Régi  vára  1598. 
ellenállott  a  franciáknak,  de  1640.  Condóe  herceg, 
1793.  a  spanyolok  bevették. 

Illedelem,  1.  Illendőség. 

nie-et-Vilaine  {ejtsd:  iu  e  viién),  francia  tenger- 
melléki département  a  La  Manche-csatorna,  La 
Manche,  Mayenne,  Loire-Infórieure,  Mórjaiban  ós 
Cótes-du-Nord  között.  A  régi  Bretagne  ÉK.-i  ré- 
széből alakult.  Területe  6990  km*,  (1911)  608,098 
lak.,  1  km"'-re  88  lak.  Nagyobbára  egyhangú  grá- 
nitból, St.  Malo  közelében  gnájszból,  néhol  mészkő- 
ből álló  vagy  alluvium  síkság.  A  legnagyobb  ma- 
gaslat a  Morbihan  felöli  határ  közelében  a  Haute- 
Foröt  (255  m.).  Az  osztrigatenyósztés  főhelyei : 
Dol,  Saint  Mélior,  Vivier  és  főképen  Cancale.  Já- 
rásai :  Rennes,  Fougéres,  Montf ort-sur-Meu,  Re- 
don,  St.  Malo,  Vitré.  Fővárosa  Rennes.  V.  ö.  Órain, 
öéogr.  pittoresque  du  dépai-tement  d'I.  (Rennes 
1882). 

Illegális  (lat.)  a.  m.  törvénytelen,  jogellenes ; 
iimen  illegalitás,  törvényellenesség. 

Illegitimus  (lat.)  a.  m.  törvénytelen ;  innen 
illegitim  gyermekek,  törvénytelen  gyermekek; 
illegitimitás,  törvénytelenség. 

ŰÜQÍ  János,  író,  szül.  Komáromban  1725  jan. 
3.,  raegh.  u.  0.  1794  jan.  24.  1743-ban  a  jezsuita 
rendbe  lépett,  s  Budán,  Győrött,  Kassán,  Nagy- 
szombatban mint  tanár,  majd  Kolozsvárt  mint 
igazgató  működött.  Rendjének  eltörlése  után  (1773) 
egyideig  Kolozsvárt  maradt,  majd  1776-tól  Budán 
szónoklatot  tanított,  1780.  nyugalomba  vonult 
Komáromba.  I.  Boetius-fordítással  lépett  föl. 
(Boetziusnak  öt  könyvei  a  bölcsességnek  vigasz- 
talásáról,  1766),  melyet  erkölcsi  tartalma  ós  köny- 
nyen  folyó  Zrínyi-sorai  olyan  kedveltté  tettek, 
hogy  1773.  új  kiadásban  is  megjelent.  Irodalom- 
történeti szempontból  becsesebbek  magyar  nyelvű 
iskolai  drámái,  három  szomorújáték:  Salatnon, 
Ptolomeus  és  Titm  (az  utóbbi  Metastasióból  for- 


dítva) 1767.  s  egy  öreg  korában  írt  bohózata,  Tot- 
nyos  Péter,  farsangi  játék  (1789),  melyet  köz- 
vetve V.  közvetlenül  Moliere  Bourgeois  gentil- 
hommejából  alkalmazott,  holbergi  motívumokkal 
fölcifrázva,  a  magyar  színre ;  benne  tehát  a  leg- 
régibb Moliére-fordításunkat  bírjuk.  A  gr.  Oxen- 
stirn  elmélkedés-gyűjteményéből  fordított  Kü- 
lömbféle  elmefuttatások  c.  köny\'e  (1790)  s  latin 
iskolai  drámái,  melyek  közül  egy  kezdetleges  tri- 
lógia Ludi  tragici  címmel  meg  is  jelent  (1791), 
kevósbbó  fontosak.  Kimerítő  életrajzát  Alszeghy 
Zsolt  írta  meg  (1908),  a  Tornyos  Péter  forrását 
Graf/ger  Róbert  határozta  meg  a  Phil.  Közl.-bon 
(190'8',  585—598  1.). 

Illékonyság,  szilárd  v.  folyékony  testeknek  az 
a  tulajdonsága,  hogy  kémiai  bomlás  nélkül  göz- 
állapotu  testté  válnak,  mely  gőzök  lehűtés  által 
ismét  az  eredeti  állapotú  testté  síiríthetők.  Asze- 
rint, hogy  alacsonyabb  v.  magasabb  hőmérsékle- 
ten történik  ezen  halmazállapot-változtatás,  az 
illető  testet  könnyen  v.  nehezen  illó  testnek  ne- 
vezzük. 

niem,  1.  Illendőség. 

nienau,  országos  elmegyógyintézet  Achern  ke- 
rületben, Baden  badeni  járásában,  Achern  mel- 
lett, 1842.  nyílt  meg.  V.  ö.  I.  in  den  sechs  ersten 
Jahrzehnten  seiner,  Wirksamkeit  (Karlsruhe 
1904). 

Ulenbák,  nagyk.  Szeben  vm.  újegyházi  j.-ban, 
(1910)  518  oláh  lak.,  u.  p.  Márpod,  u.  t.  Újegyház. 

Illendő,  1.  Illeiídőség. 

Illendőség  (illem,  illedelem),  ami  illik,  azaz  az 
embernek  oly  külső  magatartása,  amilyet  a  tár- 
sadalom az  illető  helyzetben  az  illető  egyénnek 
V.  körnek,  rendnek  stb.  előír.  Az  I.  szabályai  te- 
hát változnak  és  különbözők,  korszak,  nép,  fog- 
lalkozás, állás,  rang  és  életkor  szerint.  A  főelv 
mégis  az,  hogy  külső  magunktartása  megfeleljen 
az  emberi  méltóságnak,  hogy  tehát  beszédünkkel, 
magunkviseletével  ne  sértsük  másoknak  erről 
való  felfogását  (főleg  ne  sértsük  a  szeméremérze- 
tet), mindenkinek  megadjuk  külsőleg  is  azt  a  be- 
csületet, mely  őt  megilleti,  de  viszont  megköve- 
teljük a  magunkét  is.  Az  I.  tehát  főkép  társadalmi 
erény,  ebben  rejlik  erkölcsi  fontossága  is.  Az  I. 
az  erkölcsiségre  való  szoktatás,  nevelés  qszköze 
s  az  erkölcsiség  külső  jeleinek  megóvásával  né- 
mileg gátat  épít  az  erkölcsiség  velejének  meg- 
védésére. Másrészt  ez  azzal  a  veszéllyel  jár,  hogy 
a  külső  formáknak  túlságos  becset  tulajdonítunk 
s  magával  a  lényeggel  nem  törődünk.  Az  I.  formái 
megmerevedhetnek  és  ekkor  elnyomják  erkölcsi 
szabadságunkat.  Aki  az  I.  szabályai  szerint  visel- 
kedik, illedelmes,  ami  e  szabályoknak  megfelel : 
illendő,  ülő.  A  társadalmi  életben  főleg  a  nők  az  I. 
őrei.  Ha  tudni  akarod,  mi  illik,  nemes  nőktől 
tudakold,  mondja  Goethe  Torquato  Tassoban. 

lUény,  kisk.  Fogaras  vm.  fogarasi  j.-ban,  (1910) 
1110  oláh  lak. ;  u.  p.  Fogaras,  u.  t.  Herszény. 

Iller,  a  Duna  170  km.  hosszú  jobboldali  mellék- 
folyója Bajorország  DNy.-i  részében,  három  kis 
patakból  ered,  ezek :  Breitcu'h.Stillach  és  Frettach: 
Ulm  fölött  torkollik- 

niés  próféta,  1.  Éliás. 

niés,  kisk.  Hont  vm.  korponai  j.-ban,  (1910)  60fí 
tót  lak. :  u.  p.  Istvánháza,  u.  t.  Szentantal. 


Illés 


—     507     — 


Illeszkedés 


Uléa-nemzetséy,  1.  Elia. 

niés,  magyar  származású  ferenc-rendü  szerze- 
tes. Hittérítőként  a  kipcsaki  tatár  birodalomban 
működvén,  annyira  megnyerte  az  akkori  tatár 
khán  elsőszülött  fiának,  Tini-bégnek  kegyét,  hogy 
eunek  befolyásos  tanácsadója  lett.  1340  nyarán 
mint  Tini-bég  követe  Avignonba  ment  a  pápához 
ós  megbízójától  ajándékot  is  vitt.  V.  ö.  Tiieiner, 
Monumenta  Hung.  s.  ill.  I.,  627,  639. 

Illés,  1.  József  (viski),  jogtörténész,  szül.Husz- 
ton  (Máramaros  vra.)  1871  nov.  10.  Külföldi  tanul- 
mányait a  berlini,  lipcsei  s  párisi  egyetemen  és 
Londonban  folytatta.l89-i- ben  bírósági  szolgálatba 
lépett,  1896.  az  igazságügyminisztériumba  rendel- 
ték be  és  itt  1913.  ítélőtáblai  bíró  lett.  Az  igazság- 
ögyminisztériumban  a  törvényelőkészítő,  majd  a 
közjogi  osztálynak  volt  tagja,  segédtagja  volt  a 
polgári  törvénykönyvet  előkészítő  bizottságnak  is. 
1913-ban  a  huszti  választókerületben  munkapárti 
programmal  képviselővé  választották.  1902-ben  a 
budapesti  egyetemen  a  magyar  jogtörténet  ma- 
gántanárává habilitálták. önálló  művei :  Az  újkori 
allcotmány fejlődés  elemei;  A  XV.  század  má- 
sodik fele  és  a  XVI.  század  (Budapest  1898) ; 
Az  istenitéletekröl  (u.  o.  1899) ;  Az  Anjou-kori 
társadalom  és  az  adózás  (u.  o.  1900) ;  A  magyar 
Mzassági  vagyonjog  az  Árpádok  korában  (u.  o. 
1900) :  Á  magyar  szerződési  jog  azlÁrpádok  ko- 
rában (u.  0.  1902) :  A  törvényes  öröklés  rendje 
az  Árpádok  korában  (u.  o.  1904) ;  Bevezetés  a  ma- 
gyarjog történetébe  (u.  o.  1910).  Ennek  a  Lexikon- 
nak is  munkatársa. 

2.  I.  Nándor,  erdész,  szül.  P.-Kü-ályüán  (Hont 
vra.)  1836  máj.  15.,  megh.  Palánkán  1907  máj.  2. 
A  selmoezbányai  erdészeti  akadémián  tanár  volt 
1868— 1872-ig,  majd  gr.  Károlyi  Györgynél  s 
herceg  Esterházynál  működött,  mint  erdőtiszt. 
1880-ban  Budapest  keiület  királyi  erdőtelügy élője 
lett,  1881— 1891-ig  pedig  főerdőtanácsos  volt. 
Résztvett  az  erdészeti  műszótár  anyaggyűjtésében 
s  1863  óta  szorgalmas  munkatársa  volt  az  Erdé- 
szeti Lapoknak.  Főbb  művei :  Az  erdötenyésztés- 
tiin  (1871) ;  Fiitóhotnok  megkötése,  befáútása  és 
hisználata  (1885) ;  A  vadászat  kezdése  és  gya- 
korlám  (1895) :  Vadőr  (1902). 

3.  /.  (Edvi),  1.  Ediri  niés. 

niésfaiva  (azelőtt :  Illésfalu),  kisk.  Szepes  vm. 
lőcsei  j.-ban,  (igio)  612  tót  lak. :  u.  p.  Szepessümog, 
u.  t.  Igló. 

niésháza,  kisk.  Pozsony  vm.  somorjai  j.-ban, 
(i9to)  571  magyar  lak.,  postaügynökség;  u.  t. 
Xagymagyar. 

íliésházy,  I.  lUyésházy. 

niés-hegy,  magas  hegyek  idegen  nyelvű  nevei- 
nek magyar  fordítása,  helyesen  csak  az  illető  or- 
szágban hivatalos  néven  szabad  nevezni  ezeket : 
1.  Movnt  Saint  Elias,  Észak-Amerika  legmaga- 
sabb hegycsúcsa.  —  2.  Hagiosz  Iliász,  a  Taj- 
gotosz  görög  hegyvidék  2409  m.  magas  csúcsa  ; 
továbbá  így  nevezik  Euboea  v.  Bvvia-sziget  egyik 
legmagasabb  pontját  is,  1409  m.  magas,  a  nép 
OeJut-nák  is  nevezi,  az  ú.  n.  cipollino-márw ányí 
(zöld-  ós  fehércsíkos)  bányásszák  belőle. 

JJlésaj  János,  író,  országos  allevéltárnok,  szül. 
Kisújszálláson  1861  febr.  12.,  megh.  Budapesten 
1905.  Önálló  művei :  Gróf  Koháry  István  élete 


és  munkái  (1885) ;  A  királyi  könyvek  (Petkó  Bé- 
lával) ;  Községi  kiváltságlevelek  jegyzéke  (össze- 
állítva a  királyi  könyvekből  1898);  Igló  kir. 
korona-  és  bányaváros  levéltára  (1899) ;  Vásár- 
szabadalmak jegyzéke  (összeállítva  a  királyi 
könyvekből,  1900) ;  A  Mikófalvy  Bekény-család 
leszármazása  és  története  (1902);  Az  1754— 
1755.  évi  országos  nemzeti  összeírás  (1902). 

lUésy,  1.  György,  hírlapíró,  szül.  Mezősasou 
1832  jan.  14.,  megh.  Pesten  1871  okt.  21.  Debre- 
ezenben  tanult,  1848.  honvédnek  állt,  a  szabad- 
ságharc után  besorozták  katonának  s  négy  évig 
az  Este-ezredben  szolgált,  majd  nevelősködött, 
lapot  szerkesztett,  egy  gőzmalomnál  szolgált 
mint  pénztáros,  végre  feljött  Pestre  korrektornak 
és  hírlapírónak.  Dolgozott  a  Fővárosi  Lapokba,  a 
Sürgönybe  és  Honba.  Költői  fordításain  kívül  fel- 
tűntek a  nép  számára  írt  verses  krónikái  magya- 
ros, zamatos  nyelvükkel.  Munkái  közül  neveze- 
tesebbek: Országos  Kistükör  (1865);  Zrínyi 
Miklós,  Toronyi  Tamás,  Attila  (1869) ;  Magya- 
rok atya  fisága,  Hedvig  (1870) ;  Nagy  Magyar- 
ország (1873).  Béranger-fordításai  Szász  Károlyé- 
val  és  másokéival  1860.,  költeménjei  1872.  jelen- 
tek meg.  Álnevei :  Kunsági,  György  deák. 

2.  I.  János,  nagykun-kerületi  kapitány,  szül. 
Kisújszálláson  1791.,  megh.1867  jan.  16. 1848-bau 
Jászberény  képviselője  lett ;  követte  a  kormányt 
Debreczenbe  is  és  1849  febr.  5-én  a  honvédelmi 
bizottmány  a  jászkun-kerületek  kormánybizto- 
sává tette ;  majd  a  hétszemélyes  tábla  bírája  lett. 
1852  máj.  vagyona  elvesztésére  és  kötél  által  való 
haláh-a  ítélték,  mely  ítéletet  a  király  vagyonvesz- 
tésre és  10  évi  várfogságra  változtatta.  Joseph- 
stadtban  volt  bebörtönözve  1856  dec.  7-ig,  amikor 
kegyelmet  kapott.  Kiszabadulása  után  1861.  és 
1865.  a  kunszentmártoni  kerület  választotta  kép- 
viselőjéül. 

3.  I.  Sándor,  altábornagy,  szül.  Kisújszálláson 
1749  márc.  4.,  meghalt  Temesvárt  1823  ápr.  23. 
1788-ban  mint  huszárhadnagyTörök-Dubicza  mel- 
lett nehéz  sebet  kapott,  melyből  kigyógyulván, 
Laudon  fővezér  mellé  került.  Résztvett  1794 — 
1801.  a  franciák  ellen  vívott  küzdelmekben.  1806- 
ban,  a  franciáktól  megszállott  Biberachon  keresz- 
tül akarván  vágni  magát,  veszélyes  sebet  kapott : 
felgyógyulása  után  a  jászkunokból  és  hajdúkból 
álló  ezred  szervezésével  bízta  meg  József  nádor. 
Az  1805-iki  francia  háború  alkalmával  részt  vett 
az  ulmi  és  memingeni  ütközetekben ;  1813.  a  drez- 
dai és  lipcsei  csatákban,  majd  pedig  a  király  sze- 
mélye mellé  rendelték.  1815-ben  a  francia  há- 
ború újabb  folyamában  mint  tábornok  harcolt. 
1820-ban  Lembergbe  altábornaggyá,  majd  Temes- 
várra hadosztály-parancsnokká  nevezték  ki. 

Illeszkedés,  egyik  legfontosabb  hangváltozás 
nyelvünk  grammatikai  szerkezetében.  Az  altáji 
nyelvekben  s  így  a  magyarban  is  egyazon  szónak 
magánhangzói  rendesen  vagy  mélyek  vagy  ma- 
gasak, azaz :  egy  szó  kimondása  közben  nyelvünk 
megtartja  vagy  hátsó  vagy  mellső  helyzetét  a 
szónak  összes  tagjain  végig.  pl.  háború,  keserw. 
A  hangrendi  következetesség  azonban  csorbát 
szenved  bizonyos  okok  miatt.  Ilyen  ok  először 
is  az  idegen  szók  átvétele  olyan  nyelvekből,  me- 
lyekben nincs  meg  a  hangrendi  szabályosság;  pl. 


Illeszkedés 


508    — 


Illesztés 


templom,  pipa.  Második  az  összetétel,  mely  gyak- 
ran köt  össze  ellentétes  hangzású  szókat :  gaz- 
ember, f  ó'-pap.  Végre  néha  egyszerű  magyar  szók- 
ban is  megzavarodik  a  hangrend,  de  csak  egy 
bizonyos  irányban,  t.  i.  úgy,  hogy  mélyhangú 
szókban  egy-egy  e,  i  v.  hosszú  é,  í  hang  támad. 
Sok  köznyelvi  mélyhangú  szóban  az  i,  e  hang 
nyilván  mély  hang  átváltoztatása,  pl.  szilaj  (v.  ö. 
szalad).  Ezeknek  nagy  részében,  azt  sejthetjük, 
eredetileg  a  mély  i  hangot  ejtették,  ugyanazt, 
mely  sok  rokon  nyelvben  maiglan  szerepel  s  mely 
nem  egyéb,  mint  az  ajakgömbölyítés  nélkül  ejtett 
u.  Egyes  török  eredetű  szókban  az  i-nek  ez  az 
eredete  kétségtelen,  pl.  disznó,  csikó.  Számos 
esetben  egészen  világos  oka  van  a  mély  hang 
magassá  válásának  s  ez  az  ok  nem  egyéb,  mint 
egy-egy  szomszéd  j  hang  hatása.  A  j-t  ugyanott 
artikuláljuk,  ahol  a  magas  hangokat,  a  nyelv  háta 
ós  a  kemény  iny  közt.  Minél  zártabb  a  magas 
hang,  annál  közelebb  áll  a  ;-hez  s  a  legzártabb  i 
ós  a  j  nagyon  könnyen  átmennek  egymásba.  Ha 
már  most  a  ;-vel  mély  magánhangzó  találkozik, 
ez  könnjen  hasonulhat  a^-hez  rokoné,  í-féle  ma- 
gas hanggá.  Legismertebb  példáink  erre  paraj : 
paréj,  taraj :  taréj,  ganaj :  ganéj.  Mikor  azután  a 
mély  hang  az  é  vagy  é  hangon  át  közeledik  vagy 
teljesen  í-vé  hasonid,  akkor  a  j  a  szomszéd  ma- 
gánhangzóval kettőshangzóvá  (e',  é',  i^)  egyesül 
s  utoljára  e  kettős  hangzó  egyszerű  hosszú  é,  í-vé 
válik.  Így  lesz  a  paréj-,  ganéjból  paró',  gané'  s 
páré,  gané.  így  lett  az  igéknek  régi  -ojt  végzeté- 
ből előbb  -é%  -íH  s  végre  -ét,  -ít,  p.  szabadojt : 
szabadejt :  szabadijt :  szabadét  és  szabadít ;  ma  is 
megvannak  egymás  mellett :  szakajt :  szakít,  ha- 
sajt :  hasít,  sikojt :  sikít. 

A  hangrendnek  e  megzavarodásait  számos  eset- 
ben ismét  kiegyenlíti  az  I.  Ez  történt  sok  rég  meg- 
honosult  idegen  szóban,  még  pedig  többnyire  úgy, 
hogy  a  mély  hang  győzte  le  a  magasat,  akár  a 
hangsúlyos  szótagban  volt,  akár  pedig  a  követ- 
kezőkben. Pl.:  pelyva:  polyva,  resta:  rosta, 
berena :  borona,  herzog :  herceg,  zucker :  cukor. 
A  vegyeshangú  összetett  szók  hajlandók  az  I.-re, 
mihelyt  az  egyik  vagy  mind  a  két  tag  jelentése 
elhomályosodik  s  üyenkor  az  a  tag  szokott  meg- 
hódolni, melynek  értelme  előbb  elhalaványodik. 
Pj.  az  első  tag  üleszkedik  ezekben:  semha: 
somha,  soha,  sehol :  sohol  (nyelvjárás),  napestig : 
nepestig  (Dunán  túl  s  a  moldvai  csángóknál), 
sok-ideje:  sik-ideje (csángóknál),  borstörő:  bös- 
törö  (több  vidéken).  Példák  a  második  tag  illesz- 
kedésére: jó  embör:  jómbor,  jámbor,  id-nap: 
innep,  ünnep,  fej-al :  fejel  (vánkos,  nyelvjárások- 
ban). Még  inkább  alá  van  vetve  az  összetételnek 
második  tagja,  hogyha  képzővé  v.  viszonyraggá 
válik  s  ilyenkor  az  I.  köznyelvünkben  általános 
szabály.  A  belől  szó  a  Halotti  Beszéd  korában  még 
névutó  volt,  az  Ehrenfeld-kódexben  már  rag  s 
azért  üleszkedik :  -belől,  -balól,  ma :  -bői  ból.  így 
lett  a  belé,  reá  stb.  névutókból  -ba  be,  -ra  re  s  a  Juit 
és  ség  szókból  -hathetes  -ságség.Több  vidéken  még 
ma  sem  illeszkedik  a  -szer  rag  s  azt  mondják :  há- 
romszer, sokszer  stb.  (Göcsejben,  Őrségben,  az 
udvarhelyi  székelysógben  stb.).  Göcsejben  azon- 
felül még  sok  más  névrag  sem  illeszkedik :  -vei, 
-hoz.  -nek  stb.  Egy  nóvragunk  a  köznyelvben  sem 


üleszkedik,  a  -kor,  úgy  hogy  ezt  akár  névutónak 
tekinthetnők  még.  Nem  iUeszkednek  továbbá 
azok  a  ragok  és  képzők,  melyekben  é,  i  hang  van, 
mert  ezek  a  fent  említett  okokból  különben  is 
gyakoriak  a  mélyhangu  szókban ;  tehát  csak  -ért, 
-kép,  -ként,  -ig,  -ni  van  változatlan  magas  hang- 
gal. A  magas  hangzók  közt,  kiejtésük  módját  te- 
kintve, kiíJön  sort  tesznek  az  ajakgömbölyítéssel 
képzettek :  ö,  ö,  ü,  ű.  S  ezek  külön  hangsort  tesz- 
nek az  I.  tekintetében  is,  de  csak  egy  esetben :  a 
közvetetlen  következő  szótagban  ugyanis  nem 
tűrik  meg  e  hangok  a  közép  zárt  e-t,  hanem  he- 
lyette mindig  a  hozzájuk  rokon  ö-t  követelik. 
B  szerint  az  olyan  ragokat  és  képzőket,  melyek- 
nek magánhangzója  mélyhangú  tők  után  o,  ma- 
gashangú tők  után  részint  e-vel,  részint  ö-vel 
ejtjük,  a  szerint,  amint  a  megelőző  szótagban 
gömbölyítés  nélkül  vagy  gömbölyítéssel  ejtett 
magas  hangzó  van.  Pl. :  lábhoz,  kézhöz,  kőhöz ; 
ágon,  égén,  földön ;  háromszor,  négyszer,  ötször ; 
házatok,  szemetek,  gyűrűtök ;  jártok,  kértek,  tűr- 
tök ;  járok,  kérek,  tűrök ;  járjon,  kérjen,  tűrjön ; 
aggódol,  fekszel,  f eküszöí ;  zárkózik,  vétkezik,  üt- 
közik. 

Irodalom.  Lucien  Adam,  De  rharmonie  des  voyelles  datis 
les  lattgnes  ouralo-altaiques,  Paris  1874;  Balassa  József, 
Egy  második  hangzóílleszkedés  a  magyarban,  és  Hátraható 
hangzóilleszkedés  (M.  Nyelvőr  14.  és  16.  köt.) :  Szabó  Sándor, 
A  magyar  magánhangzó-illeszkedés,  Budapest  1902. 

Illesztés,  Összeillesztés,  1.  az  ács-  és  asztalos- 
mimkában  gerendák  összetoldásánál,  pallók  és 
deszkák  szélesbítésénél  előforduló  legegyszerűbb 
kötés.  A  gerendák  L-e  úgy  törté- 
nik, hogy  2  gerenda  egymás  meg- 
hosszabbításában elhelyeztetvén, 
simán  levágott  végük  minden  más 
kötés  nélkül  egymáshoz  illeszte- 
tik; ez  az  egyszerű  I.  (1.  az  1. 
ábrát).  Ha  az'í.  helyén  a  geren- 
dákat vaskapoccsal  vagy  vaspánt- 
tal összekapcsoljuk,  akkor  a  kapcsos  L-t  (2.  ábra) 
és  a  vaspántos  L-t  (3.  ábra)  kapjuk.  Pallók  é& 
deszkák  szélesbítésénél  azoknak  hosszoldala  lesz 
simán  legyalulva  és  a  desz- 
kák és  pallók  enyv  nélkül 
vagy  enyvvel  egymáshoz 
Ulesztve.  Szorgosabb,  íino- 
mabb  munkánál  a  deszkák  ,  ^^jj.^ 

horonnyal  és  eresztékkel 
illesztetnek  össze ;  ezt  azonban  inkább  szádalás- 
nak  hívjuk  (1.  o.).  Eresztésnek,  összeeresztésnek 
is  mondják  ezt  a  műveletet. 

2.  J.  A  géprészeknek  egymáshoz  vagy  egj^- 
másba  I.-e.  Megkülönböztetünk  mozgó,  szilárd 
és  merev  L-t.  Mozgó  I.  az  egymáson  súrlódó  tár- 
gyaknak egymásba  I.-éhez  szükséges.  Ilyen  pl.  a 
hajtórúdfejeknek  a  csapjaikra  való  L-e,  ahol  kü- 
lönösen arra  kell  nagy  gondot  fordítani,  hogy  a 
csésze  lehetőleg  az  egész  F  felületén  érintkezhes- 
sen a  csap  felületével,  hogy  így  az  átviendő  P 
erő  minél  nagyobb  felületre  osztódjék  szét  és  a  p 

p 
fajlagos  nyomás  2?  =  -^lehetőleg  kicsiny  legyen, 

nehogy  az  anyagok  mozgás  alatt  felmelegedhes- 
senek. 

3.  L.  (vasút).  A  vasúti  vágányokat  8—24  méter 
hosszú  sínekből  ülesztik  össze.  Az  I.-nél  hevede- 


2.  ábra. 


I 


Illesztő  bak 


509     - 


Illetőkességri  összeütközés 


» 


rekkel  foglalják  össze  a  síneket.  A  hevederkötés- 
nek az  a  feladata,  hogy  a  szomszédos  sinvógoket 
úgy  tartsa  együtt,  hogy  azok  egymástól  sem  füg- 
gőlegesen, sem  oldalt  ol  ne  mozduljanak,  vagyis 
hogy  ilyen  lépcsők  ne  keletkezzenek,  sőt,  hogy  a 
két  sín  egymással  szögletet  se  alkosson,  hanem 
hogy  még  a  teher  alatt  is  a  két  sínvóg  meggör- 
bülésének  sugara  lehetőleg  ugyanaz  legyen. 
Emellett  azonban  lehetővé  kell  tennie,  hogy  a 
sin  végek  a  sínek  hossza  irányában  a  hőmérsék- 
letnek megfelelőleg  egymáshoz  közeledjenek,  il- 
letve egymástól  távolodjanak.  Ezen  követelmé- 
nyeknek gazdaságosan  megfelelni  nem  könnyű 
és  ezért  állandó  a  törekvés  a  sín-I.-ek  tökéletesí- 
tésére, amely  ma  még  a  felépítmény  leggyengébb 
pontja. 

niesztő  bak,  asztalostól  és  ácstól  használt  tartó 
szerszám,  melyen  a  deszkapadlóhoz  szükséges 
deszkák  éllapjait  megeresztilc.  Áll  két  70  cm.  ma- 
gas fasatuból.  melyek  pofájuknál  két  4—5  m. 
hosszú  deszkával  összekapcsoltak.  Az  illesztendő 
két  deszkát  a  pofák  közé  befogják  és  eresztő  gya- 
luval meggyalulják.  A  satu  zárására  sróf  szolgál. 

niesztő  kalapács  (vasút).  Vezetősínek  között, 
váltóknál  stb.  előfordul,  hogy  a  sínszegeket  két 
.sin  között,  oly  szűk  helyen  kell  a  talpfába  beverni, 
ahová  a  felépítményi  kalapács  ütéseivel  befér- 
kőzni nem  lehet.Ilyenkor  a  sínszeg  fejére  a  hosszú- 
kás kétfejű  l.-ot  állítják  és  annak  felső  végére 
mérik  az  ütéseket  ós  ígj'  viszik  át  az  ütéseket  a 
sínszegre. 

Illeték,  az  állam  v,  más  közjogi  testület  részé- 
ről azoktól  az  egyénektől  beszedett  szolgáltatás, 
akiknek  javára  v.  érdekében  az  állam  különös 
szolgálatokat  teljesít:  vagyis  tulajdonképpen 
ellenszolgáltatás,  az  egyén  érdekében  teljesített 
szolgálatok  költségének  a  beszedése  és  ezért  rend- 
szerint az  okozott  költségek  mértékét  meg  nem 
haladhatja  (illeték-elv),  míg  az  adó,  ideértve  a 
fogyasztási  adókat,  akcizákat  is,  az  állami  szük- 
ségletek fedezésére  szükséges  bevételek  előterem- 
tésére szolgál,  függetlenül  attól,  hogy  az  adózó 
igénybe  veszi-e  az  állam  szolgálatait.  Az  I.-et  rend- 
szerint bélyegben  szedik  be,  de  a  bélyeg  csak  külső 
forma,  amely  nem  I.-et,  hanem  főleg  ú.  n.  for- 
galmi adót  jelent.  (L.  Bélyeg.)  A  beszedés  módja 
sz.n'int  megkülönböztetik  a  hazai  költségvetések 
alapján:  a  bélyeg-  és  jog-I.-eket  Az  előbbieket 
rondszerint  az  okirat  (szerződés,  nyugta  stb.)  alap- 
ján bélyeg  felragasztása  útján  szedik  be,  utóbbia- 
kat az  í.  alapjául  szolgáló  jogügylet  után  kész- 
pénzben fizetik.  Az  1.  mértéke  viszont  állandó  (fix) 
összegben,  értékfokozat  (skála)  v.  százalék  szerint 
lőhet  megállapítva.  (L.  Jlletékfokozat)  kz  állandó 
I.-et  (pl.  beadványoknál)  rendszerint  bélyegben,  a 
százalékos  I.-et  (pl.  adásvételi  I.)  készpénzben,  míg 
a  fokozatos  I.-et  (pl.  nyugtáknál,  szerződéseknél) 
az  I.  összege  szerint  hol  bélyegben,  hol  készpénz- 
ben kell  leróni.  Pontosabb  az  I.-ek  megkülönböz- 
tetése az  I.  alapjául  szolgáló  hatósági  cselekmé- 
nyek természete  szerint.  Az  igazságszolgáltatási 
(törvénykezési)  I.-ek  célja  különösen  á  polgári 
peres  és  perenldvüli  eljárásban  teljesített  birói 
cselekmények  költségeinek  a  fedezése.  Ide  tartoz- 
nak a  telekkönyvi  I.-ek  is.  A  többi  I.-ek  a  közigaz- 
gatási í.-ek  csoportjába  tartoznak  és  ebben  a  cso- 


portban tovább  osztályozhatók  (ide  tartoznak  a 
hatósági  beadványok,  kiadványok,  bizonyítványok 
stb.).  Az  I.-eket  az  egj'es  államok  törvényei  egy- 
séges gyűjteményben,  az  ú.  n.  bélyeg-  és  I.-i  díj- 
jegyzékben foglalják  össze,  amely  az  egyes  I.-eket 
betűrendben  sorolj  a  fel.  Magyarországon  azi.-ekot 
az  1850.  évi  nyiltparancs  léptette  életbe,  az  alkot- 
mány helyreállítása  után  pedig  törvényesíttettek 
és  az  évek  során  több  ízben  módosíttattak. 

nietékegyenórték,  a  készpénzben  fizetendő 
illetéknek  az  a  neme,  amelyet  a  jogi  személyek,  ja- 
vadalmak, alapítványok,  hitbizományok,  egyházi 
és  világi  községek,  egyesületek,  intézetek,  társu- 
latok és  közkereseti  társaságok  fizetnek  ama  ingó 
és  ingatlan  vagyonuk  után,  amely  birtokváltozás 
alá  nem  esik.  Az  1.  tehát  e  vagyonnál  a  jogügy- 
letek és  a  vagyonátruházás  után  járó  illetékek 
helyét  pótolja;  mindig  10  évre  való  érvénnyel 
szabják  ki  (utoljára  1908-ban)  és  a  törvényben 
megállapított  százalók  (Vio  —  Vio''/o)  szerint  évről- 
évre  úgy,  mint  az  adót,  be  kell  fizetni  az  adó- 
hivatalba. 

Illetékek  és  díjak,  l.  Illeték,  Díj. 

Illetékesség  (lat.  competentia,  ném.  Zustándig- 
keit,  fi*,  ressort,  ol.  competenza),  általában  jelenti 
a  hatóságok  tevékenységének  törvényileg  meg- 
határozott körét,  amelyen  a  hatóságnak  az  egyes 
esetekben  való  eljárási  jogosultsága  is  alapszik.  A 
külföldi  eljárási  jogok  megkülönböztetik  a  tárgyi 
(saehliche  Zustándigkeit)  és  a^eZí/i(örtliche  Zustán- 
digkeit)7.-eí. A  tárgyi  I.  ismét  különböző,  egyrészta 
hatóságoknak  kürönbözö  nemei,  másrészt  az  egy- 
nemű hatóságokhoz  tartozó  tárgyaknak  külön- 
bözősége szerint.  Első  tekintetben  az  I.  annyiféle, 
ahányfélék  a  hatóságok;  ily  értelemben  szólunk  pl. 
bú-ói,  közigazgatási,  pénzügyi,  katonai  I.-ről.  A  má- 
sodik tekintetben  az  I.  többfóleségének  az  az  oka. 
hogy  az  egynemű  hatóságokhoz  tartozó  tárgyak 
különböző  minősége,jelesül  fontossága  szerintnem 
egyenlő,  hanem  különböző  szervezetű  hatóságok- 
hoz utasíttatnak.  így  pl.  a  bírói  I.  a  szerint  különbö- 
zik, amint  bizonyos  ügyek  a  járásbíróságokhoz, 
más  ügyek  a  törvénvszékekhez  tartoznak.  A  ma- 
gyar eljárási  jog  (19^1. 1.  t.-c. ;  1896.  XXXIII  t.-c.) 
a  tárgyi  I.-et  nem  I.-nek,  hanem  szabatosabban  ha- 
táskömek  nevezi  s  ebben  az  értelemben  szólunk 
pl.  egyrészt  birói  és  közigazgatási  hatóságoknak, 
másrészt  járásbíróságoknak  és  kir.  törvényszékek- 
nek hatásköréről  (1.  Halá.<;kör,  Birói  hatáskör). 

A  helyi  í.  valamely  hatóságnak  az  egyes  ese- 
tekben való  eljárási  jogosultságát  jelenti  s  nálunk 
az  I.  műkifejezését  csak  erre  az  I.-re  szorítják.  Az 
I.  a  hatáskört  feltételezi,  vagyis  valamely  kon- 
krét ügyben  illetékes  csak  olyan  hatóság  lehet, 
amely  az  ügyeknek  arra  a  csoportjára  törvényes 
hatáskörrel  bü*.  Az  I.-et  rendszerint  a  terület,  a 
személy  lakóhelye  határozza  meg :  a  hatóság  arra 
az  ügyre  illetékes,  amely  az  ő  területén  merül 
fel,  annak  a  személynek  az  ügyében  jár  el,  aki 
az  ö  területén  lakik.  Ez  az  általános  I.,  de  van 
különös  és  kizárólagos  I.  is,  amelyet  más  körül- 
mények, pl.  a  fél  alávetése,  állapítanak  meg.  A 
hirói  L-re  nézve  1.  o. 

Illetékességi  összeütközés  (ném.  Kompetem- 
Konflikt)  akkor  fordul  elő,  ha  több  hatóság, 
amelyek  közül  valamelyik  illetékes,  megtagad,ja 


llletékf  okozat 


510 


Ulinois 


az  ügyben  való  eljárást  (negatív  I.),  vagy  ha  több 
hatóság  akar  az  ügyben  eljárni  (pozitív  I.).  1.  csak 
egynemű,  vagyis  csak  olyan  hatóságok  között  me- 
rülhet fel,  amelyek  az  ügyre  hatáskörrel  bírnak, 
pl.  több  járásbíróság,  több  törvényszék,  vagy  több 
főszolgabíró  között ;  ha  az  összeütközés  külön- 
nemű hatóságok  között  merül  fel,  akkor  nem  I.-i, 
hanem  hatásköri  összeütközésről  (1.  o.)  szólunk. 
Az  I.-t  azok  a  hatóságok  döntik  el,  amelyek  a 
hatásköri  összeütközést.  (L.  Hatásköri  összeüt- 
közés, Bíróság  kijelölése). 

lUetékfokosat.  Az  illeték  alapjául  szolgáló 
tárgy  vagy  jogügylet  értéke  alapján  bizonyos  fo- 
kozatok szerint  fizetendő  illeték  (1.  Illeték)  kiszá- 
mítására a  bélyeg-  és  illetéki  szabályokban  3  fo- 
kozat van  megállapítva ;  az  illetéki  díjjegyzékben 
tételenként  fel  vannak  sorolva  az  esetek,  ame- 
lyekben az  illetéket  az  I.,  II.  vagy  III.  fokozat  sze- 
rint kell  számítani.  A  fokozatok  a  következők : 

/.  fokozat 
(váltók,  keresk.  pénzutalványok  stb.  számára). 


K 

2— 150-ig 

300 

600 

900 

1200 

1500 

1800 

2100 

2400 

2700 

3000 

fiOOO 

9000 

12000 

15000 

18000 

21000 

24000 

27000 

30000 

33000 

36000 


K  f 

—  .10 

—  .20 

—  .40 

—  .60 

—  .80 
1.— 


4.— 
6.— 
8.— 
10.- 
12. 
14.— 
16.— 
18.- 
20.- 
22.- 
24.- 


K 
39000 
42000 
45000 
48000 
51000 
54000 
57000 
60000 
63000 
66000 
69000 
72000 
75000 
78000 
81000 
84000 
87000 
90000 
93000 
96000 
99000 
102000 


K    f 

26.— 

28.- 

30.- 

32. 

34.— 

36.— 

38.— 

40.— 

42.— 

44.— 

46.— 

48.— 

.50.— 

52.— 

54.— 

56.- 

58.- 

60.— 

62.- 

64.-- 

66.- 

68.— 


és  így  tovább  minden  3000  K  után   2  K-val  több : 
a  3000  K-n  aluli  összeg  3000  K-nak  számítandó. 


//.  folíozat 

(okiratok,  nyugták  stb. 

számára). 


K 

K  f 

2— 40-ig 

—  .14 

80 

-.26 

120 

-.38 

200 

—  .64 

400 

1.26 

600 

1.88 

800 

2.50 

1600 

5.— 

2400 

7.50 

3200 

10.— 

4000 

12.50 

4800 

15.— 

6400 

20.- 

8000 

25.— 

9600 

30.-- 

11200 

35.— 

12800 

40.- 

14400 

45. 

16000 

50.- 

16000  K  felül  minden  800  K 

ntán    2  K   50   f   fizetendő ; 

8í>0  K  aluli  összeg  800  K-nak 

számít. 


///.  fokozat 

(kölcsönszerződések  stb. 

számára). 


K 

K  f 

-20-ig 

-  .14 

40 

—  .26 

60 

-.38 

100 

-.64 

200 

1.26 

300 

1.88 

400 

2.50 

800 

5.— 

1200 

7.50 

1600 

10.— 

2000 

12.50 

2400 

15.— 

3200 

20.- 

4000 

25.- 

4800 

30.— 

5600 

35.- 

6400 

40.— 

7200 

45.- 

8000 

50.- 

8000  K  felül  minden  400  K 

után   2   K   50   f  fizetendő; 

400  K  aluli  összeg  400  K-nak 

számít. 


Illetéktelenség,  1.  Illetékesség. 

Illetmény  (lat.  competentia),  az  az  összeg,  ame- 
lyet az  alkalmazottak  szolgálati  járandóságul 
kapnak. 


Illetőség,  község  kötelékébe  való  tartozás,  I. 
Község. 

Illiberalis  (lat.),  1.  Liberális. 

Uliberis,  1.  Iliberis. 

Illicite  (lat.)  a.  m.  engedelem  nélkül,  mei:- 
tiltva ;  res  illicita,  meg  nem  engedett,  tilos  dolog. 

Illiciuin  L.  (növ.),  a  Magnoliaceae  család  gé- 
nusza  7  fajjal,  3  kinaí-japáni,  2  keletindiai,  2 
északameríkaí.  Illatos,  örökzöld  cserjék  ós  kis 
fák.  Viráguk  magános,  2  ívarú,  takarója  sok  le- 
velű, befelé  fokozatosan  válnak  szirommá,  ter- 
mésük egymagvú  lapos  tüsző,  mely  csillagos  (ör- 
vös) csoportban  áll.  A  kinai  I.  vemm  (1.  a  Fűszer- 
növények mellékletén)  érett  termése  a  csülug- 
ánizs  (1.  0.)  nevű  fűszer.  A  japáni  I.  anisatum  L. 
(1.  roligiosum  Sieb.  et  Zucc.)  kérgét  tömjénnek 
használják.  Ennek  tüszője  (szikim  gyümölcs)  köny- 
nyen  összetéveszthető  a  csillagánizzsal,  de  bolüi 
világosabb,  nem  fényes,  szagban  és  ízben  külön- 
bözik tőle,  mérges  a  pikrotoxinhoz  hasonló  hatású 
szikimin-tól.  Fája  (áuizsfa)  olyan  szagú,  mint  a 
csUlagánízs,  az  asztalos  és  az  esztergályos  dol- 
gozza fel.  E  növényt  Japánban  temetőbe  és  temp- 
lom köré  ültetik. 

niiez  (Val  d'L,  ejtsd:  vai  diijé),  22  km.  hosszú, 
a  Viéze  által  öntözött  völgy  Wallís  svájci  kan- 
tonban a  Chablais-hegyek  és  Dent  du  Midi  (3260 
m.)  közt.  Francia  lakossággal.  Községei :  Cham- 
péry  (1052  m.)  klimatikus  gyógyhely,  Val  d'llliez 
ós  Trois  Tori'ents,  állattenyésztéssel,  idegenfor- 
galommal. V.  ö.  Glaparéde,  Champéry  et  le  Vnl 
d'I.  (Genéve  1903). 

niiger,  Johann  Kari  Wilhelm  (rövidítve  Iliig. . 
111.),  német  entomológus,  szül.  Braunschweigbaii 
1775  nov.  19.,  megh.  mint  a  berlini  zoológiai  mú- 
zeum igazgatója  és  egyetemi  tanár  1813  máj. 10.  .A 
rovarokon  kívül  még  gerincesekkel,  nevezetesen 
emlősökkel  és  madarakkal  is  sikerrel  foglalko- 
zott. Legnevezetesebb  munkája:  Magazin für  In- 
sectenkunde  (6  köt.,  Braunschweíg  1802 — 7) ; 
Prodromus  systematis  mammalium  et  avium 
(Berlin  1811). 

Illimani,  a  dólamerikai  Andok  egyik  hegységé- 
nek neve  Bolíviában,  három  örökhófödte  csúcsa 
van :  Condor  Blanc  (6410  m.),  Pic  Paris  és  Atchoc- 
paya.  D.-i  oldaláról  a  Rio  de  la  Paz  ömlik  a  Bénibe, 
É.-on  pedig  a  Totorapampa-hágó  viszi  át  a  Cor- 
díUerákon.  Az  I.-t  1898.  La  Paz  felől  megmászta 
Martin  Convay  és  6405  m.-re  számította  a  ma- 
gasságát. 

Illimitált  (lat.)  a.  m.  határtalan,  korlátlan. 

Illinois  (ejtsd:  iiiinoisz),  l.folyó  a  róla  elnevezett 
I.  államban,  az  Indianából  jövő  Kankakee  és  a 
Wisconsín  államból  jövő  Desplaines-folyónak 
összefolyásából  ered  Dresdennél,  St.  Louis  fölött 
45  km.-nyire  a  Misszisszippibe  ömlik.  Mellékvizei 
jobbról  a  Fox,  Spoon  és  Crooked-creek,  balról  a 
Vermíllon,  Mackiníiw  és  a  Sangamon.  450  lan., 
hosszú,  alsó  részében  2"1  m.-re  mélyítették  s  így 
Lasalleig  (330  km.)  fólmehetnek  rajta  a  kis  gőzö- 
sök, innen  pedig  az  illínoís-Michígan-csatoma 
viszi  át  Chicagóig,  amelynek  szennyvizeit  oz  a 
folyó  viszi  a  Mississippibe. 

2.1.  {röy. Ill.Y.Ills.)  az  északameríkaí  Egyesült- 
Államok  egyike,  Kentucky,  Indíana,  a  Michi- 
gan-tó,  Wisconsin,  lowa  és  Missoml  közt,  terű- 


rlllinois-Michigan-csatorna 


ÓH 


Illiria 


flote  Í4fí,720  km«,  (1910)  5.638,591  lak.  (109,041  né- 
í  ger).  1810-ben  csak  12,282  lakója  volt.  I.  területe 
ja  prairiek  vidékéhez  tartozik,  alföld  jellegű,  a 
'Mississippi  és  Wabash  közti  részén  100 — 250 
m.  magaslatok  vannak,  erdőterülete  kevés  és 
nagyrészt  jó  termőföld  borítja.  A  Rock  River,  1., 
Kaskaskia  az  állam  belsejében,  az  Ohio,  Wabash 
és  Mississippi  a  határain  folynak,  vízi  útjai  fej- 
lettek, az  I.-Michigani,  valamint, a  chicagói  csa- 
toiTia  is  előmozdítják  a  hajózást.  Éghajlata  eléggé 
szélsőséges,  tele  igen  hideg,  nyara  forró.  Chicago 
évi  hőmérséklete  9-10,  a  júliusi  22o,  a  januáriusi 
—5",  a  szélsőségek  —32"  és  -j-  42"  között  inga- 
doznak, évi  csapadékösszege  854  mm.  A  téli  vi- 
harok (blizzard,  1.  0.),  valamint  a  pusztító  torná- 
dók gyakoriak.  Völgyeiben  a  sárgaláz  állandó.  A 
népoktatást  29,384  tanító  látja  el,  akik  1910-ben 
1.002,687  iskolalátogatót  oktattak.  631  maga- 
sabb tanintézete,  4  egyeteme,  3  protestáns  és  4 
katolikus  püspöksége  van.  Mezőgazdasága  igen 
fejlett,  1910-ben  a  farmok  32.522,937  acre  terii- 
letet foglaltak  magukba  és  gabonatermése  a  426 
millió  bushelt  meghaladta.  Főbb  terményeik  ku- 
korica, búza,  zab,  továbbá  nagymennyiségű  len, 
dohány,  rozs,  bm-gonya,  árpa,  komló  és  gyümölcs. 
Állattenyésztése  magas  fokon  áll,  állatállománya 
1910-ben  1.655,000  szarvasmarha,  1.232,000  ló, 
152,000  öszvér  és  szamár,  1.232,000  juh,  3-8  millió 
disznó.  Bányatermékei  közt  a  szén  az  első  helyet 
foglalja  el,  (1911)  54  millió  tonnát  termeltek  ki, 
azonkívül  nagymennyiségű  a  bányászott  vas-, 
cink-  és  ólomórc.  1911-ben  68,305  bányászt  foglal- 
koztatott. Ipari  fejlettsége  az  Egyesült-Államok 
között  harmadik  helyen  áll.  1910-ben  18,026  ipar- 
telepe volt  561,044  munkással,  akik  1548  millió 
dollár  (írtókü  áinit  termeltek,  főbb  iparágai:  a 
hús-,  ruházati  ipar,  vasöntés,  gép-  és  acélgyártás, 
bútor-  és  malomipar,  bor-,  sör-,  szesz-  és  kocsi- 
gyártás. Vasúti  hálózatának  hossza  1911-ben 
22,800  km.,  kikötői  a  Michigan-tó  mellett  Chicago 
és  Waukegan.  Alkotmánya  szerint  a  kormány- 
zót, alkormányzót  és  az  51  szenátort  4,  a  153  kép- 
viselőt 2  évre  választják ;  minden  21  éves,  1  évet 
az  államban  lakó  polgár  választó.  I.  102  countj'ra 
oszlik.  Fővárosa  1810  óta  Springfleld,  legnagyobb 
városa  Chicago.  1673-bau  franciák  alapították  az 
első  gyaiTuatokat,  az  1763-iki  párisi  béke  Angliá- 
nak ítélte.  1775-ben  az  Egyesült^Államok  része 
lett.  1809  óta  territerium  és  1818.  állam.  1850- 
ben  eltörölte  a  rabszolgaságot.  V.  ö.  Breese,  Early 
hist.  of  l.  1673—1763  (Chicago  1884) ;  Moses,  l. 
fiistorical  and  statistical  (1889—1893,  2  köt.); 
Wallace,  History  of  1.  and  Louisiana  ((Cincinnati 
1894) ;  Greene,  The  govemment  of  I.  (New York 
1904). 

nÚnois-Mchigan-csatoma,  164  km.  hosszú, 
11  m.  széles  hajózható  csatorna  Illinois  észak- 
amerikai  államban ;  a  Michigan-tavat  köti  össze 
az  Illinois  folyóval,  16  zsilipé  van,  mélysége  2*13 
m.  1836— 1848-ig  építették,  6  milUó  dollárba  ke- 
rült. 

Illipe  König  (Bassia  L.),  a  Sapotaceae  csa- 
lád génusza :  3Ó  faja  fa  Kelet-Indiában  és  a  ma- 
láji szigeteken.  Levelük  bőrnemű,  alul  molyho- 
san  pálíiás.  Viráguk  apró,  kocsányos,  csomókban 
áll  az  ágak  végén,  2  ivani,  csészelevele  rendesen 


2—2  egy-egy  körben,  pártája  8—10(6—12)  met- 
szetű, a  metszetek  számánál  2— 3-szor  annyi  por- 
zóval, mely  mind  termékeny.  Termésük  gömböly- 
ded v.  tojásdad,  1—3  v.  több  magú  bogyó.  A  mag 
kérges  héjú,  fényes,  van  hosszú,  keskeny  köldöke, 
táplálószövete  nincs.  Nevezetesebb :  az  /.  latifolia 
Engl.  (moa-fa,  mahva-fa),  I.  Imtyracea  Bngl.,  I. 
malabrorum  König  (Bassia  longifolia  L.),  mind 
a  három  Kelet-Indiában,  az  utóbbi  Ceylonban  is. 
Bogyójuk  a  rokon  fajokéval  együtt  ehető,  mag- 
jukból vajszerű,  zöldes  v.  sárgás,  ritkán  fehéres, 
kövér  olajat  (illipe-,  nungon-olaj)  sajtolnak,  mely 
ételhez,  égetésre,  orvosságnak  használatos.  Az 
I.  hutyrax^en  olajából  növényi  vajat  készíteuek 
(galamvaj,  sheavaj,  chooria).  Az  L  latifolia  nagy 
mennyiségben  lehulló,  kedves  illatú  virágát  étel- 
nek készítik  el.  Az  I.  malabrorum  tartós,  ke- 
mény fáját  felhasználják.  Egy  faj,  a  szumatrai 
I.  paliida  Engl.,  guttaperchát  szolgáltat. 

niipe-olaj,  1.  Illipe. 

Illiquid  (új-lat.)  a.  ra.  nem  folyó,  a  jogi  mű- 
nyelvben az,  ami  nem  esedékes,  ami  nincs  bizo- 
nyítva, nem  világos.  Ellentéte  a  «liquid». 

niirek,  l.  lUiria. 

niir  félsziget,  a  Balkán-félsziget  hibás  elne- 
vezése. 

niir  flóravidék  (növ.).  Dalmát-  és  Horvátország 
alacsonyabb  hegyterületén,  Isztriában  Karuioliáig 
és  a  Karston  át  öörz  vidékéig  terjed.  Növényzete 
a  Balkán  meg  a  Kárpátok  közé  eső  területével 
egyező.  Pái  közül  a  keleti  gyertyánfa,  a  török 
mogyoró,  a  magyar  tölgy,  a  tompalombú  juhar, 
cserjéi  és  félcserjéi  közül  az  orgonafa,  a  csöves 
mogyoró,  aR}ia,mnusfallax'Boiss.,a  Spiraeacana 
W.  et  K.  nevezetes.  Jellemző  növényszövetkezete 
illatos  ajakosakból,  kivált  a  Satureia  illyricáből  és 
S.  montanából,  meg  a  Salvia  offkinalishól  szövő- 
dött bozót,  meg  a  Sesleria-rét  (S.  elongata,  S. 
tenuifolia).  Nagyszámú,  szórványosan  tenyésző 
növénye  még  az  l.-en  túl  Hercegovinában,  Bosz- 
niában és  Szerbiában  is  nő.  L.  még  Nővéri yföJd^ 
rajz. 

Illir  háború,  l.  Illiria. 

niiria  (Illyris,  lat.  Illyricum),  ókori  tarto- 
mány neve,  melynek  tágabb  és  szíikebb  jelentése 
volt.  Tágabban  minden  föld  keletre  Itáliától  és 
Noricumtól,  nemkülönhen  északra  Tesszáliától 
és  Makedoniától  egészen  az  Iszterig  (Duna).  Szű- 
kebb értelemben  jelenti  az  autariaták  és  ardiaeu- 
sok  országát,  mely  Kr.  e.  a  IV.  sz.-ban  alakult. 
Mint  közigazgatási  fogalom  lUyricum  Kr.  e.  168 
óta  a  tengermellék  elnevezése  Isztriától  a  Drilo- 
nig  (Drin),  tovább  befelé  pedig  a  Savus  (Száva) 
és  Drinus  (Drina)  közé  eső  föld,  tehát  köinilbelül 
a  mai  Bosznia  és  Dalmácia.  Zord  országnak  ír- 
ták le,  alkalmasabbnak  baromtenyésztósre,  mint 
szántásvetesre,  melyhez  a  rómaiak  csak  bányái 
miatt  ragaszkodtak.  Nevét  az  ország  lakóinak 
egyik  főtörzsétöl,  az  üliréktöl  vette,  egyéb  lakói : 
az  istrii,  japodes  vagy  japydes,  a  lihurnők,  az 
antik  világ  legjobb  tengerészei,  kiknek  Octavia- 
nus  actiumi  győzedelmet  köszönhette,  s  a  delma- 
ták  V.  dalmaták,  a  taulantii,  a  pirusták,  a  dassa- 
reták.  Nevezetesebb  városok  voltak  (északról  dél- 
nek haladva) :  Metulum  (Möddling),  Senia  (Zengg), 
Jadara  (Zára),  Salonae,  Scodra  (Skutari)  és  Olci- 


Illirizmus 


512     — 


Illuminátusok 


niiim  (Dulcigno).  A  tengerpart  mellett  számos 
sziget  volt,  közös  néven  liburni  szigetek,  jelesül 
Curicta  (ma  Veglia),  a  két  Apsyrtis  (Cherso  és 
Osero),  Ai'ba  (Arbe),  Issa  (Lissa),  Corcyra  Nigra 
(Curzola),  Melite  (Meleda).  Görög  gyarmatosok  vé- 
rén kívül  kelta  és  feniciai  faj  is  keveredett  az 
illírek  közé,  akik  kivált  a  partvidéken  nemcsak  jó 
hajósok,  de  félelmetes  kalózok  hírére  is  szert  tettek, 
ámde  egységes  államot  alkotni  nem  tudtak.  Leg- 
elébb a  szomszéd  Makedoniával  ütköztek  össze. 
Bardylis  nevű  főnökük  385.  legyőzte  Amyntast,  de 
a  későbbi  makedón  fejedelmek  (különösen  III.  Fü- 
löp) már  egész  I.-nak  parancsoltak.  Uj  hatalmat 
szerzett  honának  az  ardiaeok  merész  kalóz-kirá- 
lya, Agron,  ki  maga  is  szembeszállott  a  rómaiak- 
kal :  özvegye  Teuta  királyasszony  pedig  még  kö- 
veteiket is  megölette.  Ez  idézte  elő  az  illir  há- 
borút, máskép  kalózhMorut  is,  melynek  végezté- 
vel (228.)  jelentékeny  partvidék  került  a  rómaiak 
hatalma  alá.  Róma  és  í.  között  ezután  is  sok  há- 
ború folyt  (168.,153.,145.,  49.  Kr.  e.),  míg  Augustus 
Kr.  e.  35.  l.-t  római  tartománnyá  tette.  Ezentúl 
nőtt  műveltségben  és  vagyonban,  termett  írókat 
(Appianus),  sőt  császárokat  (Valens),  324  óta 
egyike  volt  a  birodalom  4  nagy  prefekturájának. 
Theodosius  alatta  nyugatrómai  birodalomhoz  kap- 
csolták, 476  óta  azonban  a  bizánci  császárok  vol- 
tak urai.  V.  ö.  Ducange,  lUyricum  vetus  et  nóvum 
(Posen  1746)  és  Zippel,  Die  römische  Herrschaft 
in  I.  bis  auf  Augustus  (Leipzig  1877).  1809-ben 
Napóleon  újra  önálló  állammá  alakította  L-t.  A 
párisi  béke  után  Ausztria  1816.  királysággá 
emelte,  de  Dalmáciát  elválasztotta  tőle.  Ekkor 
magában  foglalta  Karintiát,  Krajnát,  Görzöt, 
Triesztet  s  a  velencei  Isztriát.TerületébőlI.  Ferenc 
1822.  a  magyar  tengerpartot  Fiúméval,  továbbá 
Horvátországot  visszacsatolta  Magyarországhoz, 
1849. 1.  Ferenc  József  ezt  a  királyságot  megszün- 
tette s  öt  új  korona-tartományt  alkotott  belőle. 

Illirizmus,  Gaj  által  a  délszlávok  között  a 
XIX.  sz.  első  felében  (1835—1849)  indított  moz- 
galom, melynek  célja  a  délszlávok  irodalmi  és  poli- 
tikai egyesítése  volt.  V.  ö.  Horváth  M.,  Huszonöt 
óv  története  II.,  75—82 ;  Surmin,  Preporod  I.  II. 
{Zágráb) ;  Eulakovski,  lUü-izm  (Varsó  1894). 

Illir  nyelv  és  irodalom,  1.  Délszláv  nyelvek  és 
irodalmak. 

Ilii  robar  et  aes  triplex  círca  pectus 
erat  .  .  .  idézet  Horatiusból,  1.  A^s  triplex. 

lUiteratns  (lat.)  a.  m.  tanulatlan,  tudomá- 
nyosan nem  képezett. 

Illits  Tivadar,  festő,  szül.  1746.  Szőregen, 
megh.  1793  nov.  20.  Bács-Petrovoszellón.  Első 
tanítói  ismeretlenek.  Ifjúkorában  festményekkel 
díszítette  az  ó-kanizsai  szerb  templomot  s  1786. 
a  bécsi  akadémiára  ment,  hogy  tanulmányait  be- 
hatóbban folytathassa.  Három  évvel  utóbb  Olasz- 
országba, majd  Oroszországba  ment,  hogy  a  gör. 
kel.  vallásos  művészetet  tanulmányozza.  1792- 
ben  húsz  képet  festett  a  bács-petrovoszellói  gör. 
kel.  tempIomban.Dolgozott  a  karlóezai  székesegy- 
ház számára  is.  V.  ö.  Berkeszi,  Temesvári  művé- 
szek (Temesvár  1910). 

lUiturgi,  1.  Iliturgi. 

IlIkirch-GraJ  en8taden,falu  Alsó-Elszász  német 
birodalmi  kerületben,  Strassburg  közelében,  (1911) 


6515  lak.,  vasöntővel,  gépgyárral  és  nagy  műma- 
lommal.  1681  szept.  .30.  itt  írták  alá  a  strassburgi 
kapitulációt,  amelynek  értelmében  Strassburg 
XIV.  Lajos  bú^okába  jutott. 

Illmicz,  nagyk.  Mosón  vm.  nezsideri  j.-ban, 
(1910)  1867  német  lak.,  postahivatallal,  u.  t.  Po- 
mogy. 

Illmiczi  árpa,  1.  Árpa. 

Illó,  császári  hadvezér  a  30  éves  háborúban. 
1.  Ilow. 

Illocska,  kisk.  Baranya  vm.  baranyavári  j.-ban, 
(1910)  591  német  és  szerb  lak.,  u.  p,  Lapáncsa,  u.  t. 
Benge. 

níojális  (franc,  illoyal)  az,  aki  a  fennálló  tör- 
vényekkel ellentétbe  lép,  különösen  a  király  sze- 
mélyével és  uralkodó  hatalmával  szemben ;  ellen- 
téte a  lojális.  A  latin  legális  és  illegális  (törvé- 
nyes és  törvénytelen)  szóból  veszi  eredetét. 

lUok,  község,  1.  Ilók. 

nió  olajok,  1.  lUanó  olajok. 

niópatak  (azelőtt:  Illova),  kisk.  Krassó-Szö- 
rény  vm.  teregovai  j.-ban,  (1910)  1181  oláh  lak. ; 
báró  Schlosser  Károly  barnaszénbányájával ;  u.  p. 
ós  u.  t.  Temesszlatina. 

Illóra,  város  Granada  spanyol  tartomány  Mon- 
tefrio  járásában,  a  Charcón  és  vasút  mellett, 
(1910)  9725  lak.,  a  Hachuets  kénes  ásványvízfor- 
rással, mór  kastély  romjaival;  közelében  vau 
Molinó  del  Rey  uradalom,  amelyet  1814.  a  spanyol 
cortes  a  wellingtoni  hercegnek  ajándékozott. 

niö,  1.  Illendőség. 

Ills.,  Illinois  (1-  o.)  rövidítése. 

niucz  Oláh  János,  hírlapíró,  szül.  Tokajban 
1817.,  megh.  Budapesten  1875  febr.  15. 1843-ban 
a  Nemzeti  üjság  munkatársa,  1845.  társszerkesz- 
tője lett,  1848  ápr.  1-től  pedig  az  év  végéig  mint 
önálló  szerkesztő  folytatta  a  lapot  Nemzeti  Poli- 
tikai Hirlap  c.  Később  az  igazságügyi  pályára  lé- 
pett s  mint  kLr.  táblai  biró  halt  meg. 

niudálás  (lat.)  a.  m.  valakinek  kijátszása,  eset- 
leg jogaitól  való  alattomos  megfosztása,  továbbá 
kicsúfolás  és  valamely  terv  meghiúsítása. 

lUuderit  (ásv.)  a.  m.  zoizit. 

Illnminata,  1.  Miniatura. 

Illuminatio  (lat.)  a.  m.  megvilágítás,  kivilá- 
gítás (különösen  házaké,  utcáké  valamely  ünnep 
alkalmából) ;  átvitt  értelemben  a  rajzok,  a  famet- 
szetek színesre  festése. 

Illaminatoríaiu,  1.  Baptisterimn. 

niuminátusok.  Négy  különböző  társaság  vi- 
selte e  nevet :  az  alombrádoké  Spanyolországban 
(1.  0.) :  az  entuziászta  és  vizionárus  átmadozókból 
álló  guerinteké  Franciaországban  1684  körül ;  a 
misztikusok  által  alkotott  egyesület  Belgiumban, 
a  XVIII.  sz.  második  felében  és  végre  az  I.-ok 
rendje,  melyet  Ingolstadtban  Weis/mupt  Ááhm.{lo.) 
kánonjogi  tanár  alapított  1776  máj.  1.  Ma  már  kö- 
zönségesen csak  ez  utóbbiakat  értik  az  I.  elnevezé- 
sen. A\a,]?itói\\k  perfektibilütákvendiénelí  nevezte 
őket,  amennyiben  ön-  és  emberismeret  által  tisztán 
emberi  tökéletességre  törekedtek.  Az  ész  uralmá- 
nak helyreállítása,  a  vallásos  és  politikai  felvilá- 
gosodás volt  a  céljuk.  Eszméiket  nem  a  nép,  ha- 
nem a  műveltek  között  terjesztették,  oly  sikerrel, 
hogy  volt  idő,  mikor  2  ezernél  több  neves  férfiút 
számíthattak  soraikban.  A  bajor  választó-fejedé- 


i 


llluministák 


513     — 


Illyés 


lem  azonban  a  közveszélyesnek  híi'esztelt  rend 
feloszlatására  1784  június  22.  s  ismét  1785  márc. 
2-án  rendeletet  adott  ki,  melyben  Weishauptot 
száműzte  Bajorországból,  többeket  pedig  állásuk- 
tól elmozdított.  Eégebben  nagy  jelentőséget  tulaj- 
donítottak e  rendnek  s  ennek  kezét  látták  mű- 
ködni a  francia  forradalom  egyes  mozzanataiban, 
de  ma  már  nézeteik  túlzott  voltát  általában  min- 
denki elismeri.  A  rend  új  alakban,  de  teljesen  a 
szabadgondoikozó  Weishaupt  elvei  alapján,  Drez- 
dában 1896.  i'g  életre  kelt  s  Blasewitzben  saját 
háza  van,  melyben  a  rend  protektorátusa  alatt 
álló  ctKosmos))  tudományos  egyesület  is  tartja 
gyűléseit.  V.  ö.  Engel,  Gesch.  des  l.-ordens  (1906). 

lUnministák,  «levélfestök»,  a  középkorban 
egészen  a  XVII.  sz.-ig  céhszerUen  szervezett 
könyvmásolók,  akik  kalendáriumokat,  imaköny- 
voket  s  más  effélét  másoltak  s  azokat  festett  dí- 
sz ítménnyel  ékesítve  árúba  bocsátották.  Kivált  a 
könyvnyomtatás  feltalálása  előtt  volt  nagy  sze- 
repük, amelynek  felfedezéséhez  azzal  a  fogásuk- 
kal járultak,  hogy  kapósabb  lapjaikat  nem  kézzel 
másolták,  hanem  fordítva  belevésték  fa-  v.  fém- 
lemezbe s  Mzt  használták  színes  nyomatok  előállí- 
tására. 

Illustrated  Ijondon  Aíews  (ejtsd:  inos/.tréte(i 
liin  In  njíi/.),  a  legrégibb  angol  képes  hetilap,  amelyet 
Herbert  Ingram  nyomdász  1842.  alapított.  E 
lapba  a  legkiválóbb  angol  művészek,  mint  pl.  Sir 
.lohn  Gilbert,  Birket  Foster,  Millais,  Luké  Fildes, 
Horkomer  dolgoztak.  Az  I.  mintájái'a  indultak 
juí'g  a  Leipziger  lllustrierte  Zeitung  és  a  párisi 
iiiiistration  c.  hetilapok  is. 

Illnstration,    L\   (ejtsd:    lillUsztraszjon),   1848 

óta  Parisban  megjelenő,  rendkívül  elterjedt  képes 
heti  lap.  Jelenlegi  szerketiztöje  Lucien  Marc. 

Illniitre  (franc.,  ejtsd:  iiiiisztr)  a.  m.  híres,  ki- 
váló, nevezetes;  les  quarante  illiiMres,  a  francia 
aka<lémia  40  «halhatatlanja». 

lllustrierte  Zeitung,  a  legrégibb  német 
illusztrált  hetilap,melyet  1843.  Weber  J.  alapított 
az  angol  lUusti'ated  London  News  mintájára.  .\z 
1.  különösen  művészi  kivitelű  fametszeteivel  tű- 
nik ki.  molyok  közül  a  jobbak  1879  óta  évenként 
összegyűjtve  is  megjelennek  Meisterwerke  der 
Holzschneidekimst  (iimen.  1907  óta  Ottó  Sonne 
szerkeszti. 

Illnstris  (lat.)  a.  m.  fénylő,  híres,  fönséges, 
a  rómaiaknál  a  lovagok  (equites)  díszcíme ;  Diocle- 
tianus  és  Con.<tantinus  rendeletért^  a  legfőbb  hiva- 
talnokok címe.  Nagy  Károly  óta  a  gi-ófok,  heree- 
gek, püspökök  viselték  e  címet.  Tudósok  és  pro- 
fesszorok is  illették  egymást  e  címmel  ilyen  for- 
mában :  Vir  ülusiris-simus. 

Illusztráció  (lat.),  tiilajtlonképen  értelmezés, 
magyarázás;  újabban  a  könyveknek  díszítése, 
a  szövegnek  értelmezése  képekkel.  Illusztrált 
könyv  vag.\  folyóirat  az,  melynek  szövegébe  fa- 
metszetü,  cinkmaratású,  vagy  egyéb  módon  elő- 
állított dúcok  segélyével  k<3i)ek  vannak  nyomva. 
A  legtöbb  festő  szívesen  foglalkozott  l.-val  is,  így 
nálunk  Zichy  Mihály.  Székely  Bertalan.  Liezen- 
Mayer  Sándor,  Wagner  Sándor,  Mészöly  Géza,  stb. 

niosztrál  (a  lat.  iUvstnj-íyól),  valamit  vilá- 
gossá, érthetőbbe'  tesz:  a  könyveket  képekkel, 
ábrákkal  ellátja,  hogy  tai-talmnk  érthetőbb  le- 

iíAwí  íftigy  IttvBwna.  X.  löt. 


gyen.  lUusztrátor,  festőművész  és  rajzoló,  aki  a 
könyveket  képekkel  vagy  rajzokkal  ellátja. 

lUnzió  (lat.)  a.  m.  csalódás ;  erkölcsi  értelem- 
ben, ha  valamit,  ami  nem  értékes,  értékesnek 
tartunk.  Az  esztétikában  a  művészet  sajátos  ha- 
tása. Miután  a  művészet  vagy  a  természetet 
akarja  utánozni,  vagy  egy  új  világot  természet- 
szerűen alkotni,  mind  a  két  esetben  oda  kell  hat- 
nia, hogy  vagy  az  utánzást  mint  eredetit,  vagy  az 
újat  mint  valószerűt  élvezhessük.  Ebben  saját- 
.szerű,  magunki'ól  és  a  való  világról  való  megfe- 
ledkezés  rejlik ;  tudjuk,  hogy  a  művészeti  alkotás 
nem  a  valóság,  de  olybá  vesszük,  mint  ha  való- 
ság volna.  A  lélektanban  l.-nak  azt  a  halluciná- 
cióval  rokon  jelenséget  nevezzük,  amely  emlék- 
képeknek a  valódi  szemléletekkel  való  olyatén 
összeolvadásából  származik,  hogy  az  egészet  való- 
ságos szemléletnek  érezzük.  I.,  mikor  félhomály- 
ban a  félelem  puskás  rablót  láttat  velünk  a  távoli 
kopaszágú  fában.  A  fa  igaz  szemlélet,  a  puskás 
rabló  emlékkép,  a  kettő  összeolvadásából  szárma- 
zik az  L,  mint  igazi  szemlélet.  Minthogy  minden 
szemlélettel  emlékképek  olvadnak  egybe,  ez  ren- 
des jelensége  a  lelki  életnek,  mely  ilyenkor  (a  fé- 
lelem hatása  alatt)  intenzivebb  módon  jelentkezik. 

niuzórius  (lat.),  csak  illúzióban  létező,  látsza- 
tos,  ámító,  csalárd. 

niye,  nagyk.  Bihar  vm.  nagyszalontai  j.-ban, 
(1910)  2426  oláh  és  magyar  lak.,  vasútállomás, 
posta-,  távíró-  és  távbeszélőhivatal.  L.  még  Kis- 
illye,  MarosUlye. 

niyéd  (azelőtt :  Ilkulia),  kisk.  Ki-assó-Szörény 
vm.  járni  j.-ban,  (i9io)  2046  oláh  lak. ;  posta-,  táv- 
író- és  telefonhivdtal,  vasútállomás.  L.  Ilyédivár. 

Illyefalva,  nagyk.  Háromszék  vm.  sepsi  j.-ban, 
(1910)  1360  magyar  lakossal ;  népbankkal,  posta- 
hivatallal, u.  t.  Uzon.  I.  a  kiváltságos  helyek  közé 
tartozott,  régi  református  templomát  várfalak 
övezik.  Vidékén  barnaszén  fordul  elő. 

niyefalvi  István,  XVII.  sz.-beli  egyházi  író,  a 
kassai  Kisdianumszemináriumbeli filozófus  és  teo- 
lógus, később  egri  kanonok.  Polemikus  müve : 
Báni/tis-z  Csákánymik  Tompítása,  avagy  Vásár- 
hellyi  Matkó  István  hazugságának  másodszori 
raegtorkollása  stb.  (1669). 

Uljés- család  (söfalvi}.  ősrégi  székely  nemes 
család,  melyek  egyik  őse,  János  1-460.  mint  erdélyi 
alvajda  említtetik.  Az  elönevet  adó  Sófalva  bii-to- 
kot  a  család  1583.  kapta  Korond,  Parajd  és  Pál- 
falva birtokokkal.  A  család  női  ágon  a  székesi  gr. 
Bercsényi  családdal  rokon.  7.  Gerzsoii  nőül  vette 
Bercsényi  Imre  egyenes  ágon  való  leszármazott- 
ját, Vajda  Máriát  s  vele  örökölte  a  székesi  Ber- 
csényi-birtokot, melyet  most  is  az  1. -család  bir. 
Gerzson  fia  I.  János  volt,  aki  az  időközben  idegen 
kézre  került  Bercsényi -birtokból  sokat  visszaszer- 
zett. Unokája,  /.  István  a  régi  Marosszék  tábla- 
bírája s  ennek  egyik  fia,  I.  Károly  kúriai  biró  s  ki- 
váló jogász  volt,  /.  Jxiyos  pedig  jeles  közgazdász. 
A  család  régebbi  tagjai  közöl  nevezetesebbek :  /, 
Mát('\  Báthori  Zsigmond  ezredese  és  hatlvezóre,  ki 
158.").  a  fejedelemtől  sófalvi,  parajdí,  korondi  és  pál- 
falvi jószágaira  nova  donatiót  nyert ;  7.  Mát  fon. 
Kemény  János  kapitánya :  Márton  fia,  /.  György, 
ki  Erdély  zavaraiban  elvesztette  vagyonát.  —  Ne- 
vezetesebb tagjai  még  a  családnak : 


Illyés 


514    — 


lllyésházy 


1.  /.  András,  XVH.  sz.-beli  egyházi  író,  erdélyi 
püspök,  szül.  Csikszentgyörgyön  1637.,  megh. 
Nagyszombatban  1712-ben.  Művei :  A  keresztyéni 
4etnek  példája  vagy  tüköré  (5  rész,  Nagyszom- 
bat 1682);  Á  keresztyéni  Jossagos- Cselekedetek- 
nek es  a  tekelletessegeknekgmkorlatossaga  (3  rész, 
VL.o.  1688) ;  Megrövidíttetei  Ige  Az  az :  PredikaUos 
könyv  (3  rész,  ú.  o.  1691)  stb'.  V.  ö.  ZeUiger  Alajos, 
lígyházi  írók  csarnoka. 

2. 1.  Géza,  orvos,  szül.  Marosvásárhelyt  1870 
máj.  24.  A  budapesti,  berlini  és  párisi  egyeteme- 
ken végezte  tanulmányait.  Majd  első  tanársegéd 
lett  a  sebészeti  klinikán  és  mint  ilyen  5  évig  mű- 
ködött. 1904-ben  az  urológiai  sebészetből  magán- 
tanári képesítést  nyert.  1905-ben  a  budapesti  poli- 
kllnika  sebészeti  osztályának  főorvosa,  1913-ban 
pedig  a  székesfővárosi  Szt.  Rókus  kórházban  az 
m-ológiai  sebészeti  osztály  főorvosa  lett,  majd 
egyetemi  rk.  tanárrá  nevezték  ki.  irodalmi  dol- 
gozatai főleg  az  urológia  ós  vesesebészet  körébe 
tartoznak,  amelyekben  új  eszmékkel  és  eljárások- 
kal gyarapította  szaktudományát.  Munkái:  Az 
urológia  tankönyve  ^Budapest  1906) ;  A  belgyó- 
gyászati vesemegbetegedések  sebészeti  kezeléséről 
(ú.  0.  1908) ;  A  vesekőről  (u.  o.  1912) ;  Tapaszta- 
latok a  vesesebészet  köréből  (u.  o.  1913). 

3.  I.  István,  egyházi  író,  esztergomi  nagypré- 
post és  vógszendrői  választott  püspök,  szül.  Csik- 
szentgyörgyön  1650  dec,  megh.  1711.  Irt  egyház- 
szónoklati, hitbuzgalmi  és  egyházi  énekköltészeti 
műveket :  Lelki  tej,  avagy  CatecMsmus  (Nagy- 
szombat 1686) ;  Soitari  Énekek  (3  részben,  u.  o. 
1693) :  Menybevitetett  b.  sz.  Mária  congregatiojá- 
nak  eredete  (u.  o.  1710).  V.ö.  ZeUiger  A.,  Bgyh. 
irók  csarnoka. 

niyés  Bálint,  költő  és  egyházi  író,  szül.  iPehér- 
Gyarmaton  (Szatmár  vm.)  1835  olct.  2.,  megh. 
1910  dec.  2.  Iskoláit  Sárospatakon  kezdte  meg, 
de  alig  volt  13  éves,  midőn  kitört  a  szabadság- 
harc s  I.  felcsapott  a  « szabad  vadász*  csapathoz. 
A  szabadságharc  után  folytatta  tanulmányait  s 
a  bölcsészeti  és  teológiai  tanfolyam  végeztével 
tanár,  majd  1869.  a  kisújszállási  ref.  egyház 
papja  lett.  A  bárándi  kerület  1887.  és  azután  több 
Ízben  függetlenségi  és  48-as  programmal  képvise- 
lővé választotta.  Művei :  Költemények  (Budapest 
1877  és  1907).  Egyházi  körökben  el  vannak  ter- 
jedve egyházi  beszédei  is:  Temetési  és  emlék- 
beszédek (Debreczen  1873) ;  Gyászkoszorú  (halotti 
beszédek,  u.  o.  1878);  EgyháM  beszédek  (u.  o. 
1878)  stb. 

mjéBkks^-család.  Régi  magyar  nemes  család, 
mely  leányágon  rokonságban  volt  az  Esterházy- 
családdal.  Némelyek  szerint  a  Salaman-nexnzet- 
sógből  származó,  1238  körül  élt  Illés  lett  volna 
a  család  őse.  Azohban  a  Nagy  Ivántól  közölt  csa- 
ládfa (Magyarország  családjai  IV.  köt.)  a  XV.  sz. 
(ílején  Pozsony  vmegyében  szereplő  Éliást  vagy 
IlÚst  tünteti  fel  a  család  törzsének.  A  család  egyes 
tagjai  1587.,  1649.,  1678-ban bárói,  1648.  és  1687. 
gróíi  rangot  nyertek.  A  család  nevezetesebb 
tagjai: 

I.  István,  szül.  1540.,  megh.  Bécsben  1609 
máj.  5.  Pozsonyban  végezte  tanulmányait.  Majd  a 
hős  Pál ffy  Miklós  levelezője  lett,  kivel  együtt  hada- 
kozott is.  1572.  elvette  Szerdahelyi  Derzsi  István 


özvegyét,  Annát,  Brdödy  Péter  horvát  bán  leá- 
nyát. 1577.  m.  kir.  kamarai  tanácsos  lett.  Felesége 
időközben  elhalálozván,'1580.  második  házasságra 
lépett  Pálffy  Katával,  a  gazdag  Krusith  János 
özvegyével.  1582.  megszerezte  Lika  várával  Liptó 
vármegye  örökös  föispánságát.  1584.  magyar 
kir.  tanácsos,  majd  kir.  udvarmester  lett.  Midőn 
1586.  Krusith  leánya.  Dietrichstein  Miksáné  meg- 
halt, I.  királyi  adományképen  nyerte  Krusith  jó- 
szágait. 1593.  ő  és  ága  grófi  címet  kapott.  1600. 
megszerezte  a  nagy  trencséni  uradalmat  és  Tren- 
csén  vármegye  örökös  föispánságát.  1603.  a  király 
ellen  lázító  írások  terjesztésével  vádoltatott.  Az 
idézés  elől  Lengyelországba  menekülvén,  javai, 
a  csábrági  és  vittnyai  lu-adalmak,  elkoboztattak. 
Hazatérve  Bocskay  pártjához  csatlakozott,  ki  öt 
elkobzott  javaiba  visszahelyezte.  Érsekújvárt  ö 
mentette  meg  a  töröktől  és  II.  Mátyás  trónraléphe- 
tósének  ő  volt  legfőbb  elösegítője.  Az  ellene  inté- 
zett hamis  vádból  kitisztázván  magát,  1608.  már 
jelen  volt  a  koronázási  országgyíilósen  mint  kir. 
főudvamok,  ugyanott  nádorrá  választották  és 
ugyanakkor  Liptó  éá  Trencsén  vmegyók  főispán- 
jává nevezték  ki,  mely  vmegyék  örökös  főispán- 
sága  a  családnál  annak  kihalásáig  folytonosan 
megmaradt.  A  bazini  templomban  van  eltemetve. 
Gyermeke  nem  maradt.  II.  Mátyás  király  1611. 
az  özvegyhez  intézett  leiratában  kimondta  újra 
az  1603-iki  Istvánffy-féle  apokrif  ítélet  törvény- 
telenségét. István  naplójegyzeteket  is  írt  (1592 -- 
1603).  Kiadta  Kazinczy  G.  (Akad.  1863).  —  I 
Gáspár,  a  nádor  unokaöccse,  Trencsén  és  Liptó 
vmegye  főispánja  volt.  1610  óta  Bethlen  Gábor 
hű  embere,  később  hadvezére.  1621-ben  meg- 
vívta a  morva  határszélen  levő  Bnimova  várát. 
1626.  Bethlen  megbízásából  Mansfeld  gr.  segéd- 
csapatait kalauzolta.  Utóbb  a  katolikus  hitre  tért 
és  a  király  hive  lett.  Grófságot  nyert.  Meghalt 
1648.  A  tudományokkal  is  foglalkozott.  Egy  val- 
lásos művet  irt  (1643),  egyet  meg  fordított  (Buost 
Joachim,  Kézben  viselő  könyv  a  jó  és  boldog  ki- 
múlásról). —  J.  Miklós  1678.  grófi  címet  nyert. 
1687-ben  a  határszéleket  vizsgáló  bizottságban 
szerepelt.  1715— 2.3-ig  kancellár.  Egyik  főembere 
volt  a  kurucok  elleni  reakciónak.  —  Utolsó  férü- 
sarja  a  családnak:  I.  István,  szül.  Pozsonyban 
1762  ápr.  30.,  megh.  1838  júl.  30.  a  Bécs  melletti 
Badenben.  II.  József  alatt  a  Hóra-téle  pórlázadás 
leküzdésére  küldetett  ki.  1786.  elvette  Barkóczy 
Terézt,  kitől  azonban  nem  maradt  gyermeké. 
1790.  az  országgyűlésen  Trencsén  követe.  1792. 
kir.  kamarás.  1797.  a  trencsén-liptói  nemesi  fel- 
kelés ezredese,  1800  óta  e  két  vmegye  főispánja. 
1801.  titkos  tanácsos,  1808.  aranygyapjas,  1813. 
kir.  biztos  a  vízkárok  ügyében.  Midőn  1822.  az  adó 
és  újoncok  országgyűlésen  kívül  vettettek  ki,  le- 
mondott főispánságáról.  Az  abszolutizmus  rt^nd- 
szerének  nem  tudták  megnyerni.  1802— 25-ig 
minden  országgyűlésen  tevékeny  részt  vett,  pár- 
tolva a  kisebb  nemességet,  gyámoUtva  a  jobbágy- 
ságot. Az  1825-iki  országgyűlés  elején  főasztal- 
nok  lett.  ó  is  egyike  a  Magyar  Tud.  Akadémia 
alapítóinak ;  1830.  az  igazgató  tanács  tagja.  1836 
óta,  uradalmainak  vitalitimn  fejében  való  átadása 
után,  csallóközi  birtokán  a  nyilvános  élettől  vissza- 
vonulva élt.  Birtokait  Sina  báró  szerezte  niog. 


lllyésmező 


515     - 


llokok 


a  pozsonyvmegyei  uradalom  a  BatiJvyányákra 

száUt. 

IrodaUm.  Horniayr-Meduyánszky,  Taschenbucli  f.  d.  vaterl. 
•iesch.  1821. ;  Felső-Mafjyarorsz.  Minerva,  1828 :  üj  Mí^yar 
Miiz.  1856,  I.  (Podhradszky  József);  Győri  tört.  és  rég.  fil- 
zeteli,  111.  (Fraknói,  A  bécsi  béke),;  Jászay  Pál,  A  kir.  váro- 
sok szavazati Off a,  1843  ;  Károlyi  Árpád,  1.  híltleiiségi  pöre ; 
SzUágyi  Sándor,  Boct^kay  és  I.  I.  levelezése  (Magy.  tört.  tár, 
1878) ;  I.  följegyzéseinek  ismertetése,  Bpesti  Szemle.  U.  f. 
lil.  II.  1865:  A  gróf  I.-ak,  Vasárnapi  Újság  1862,  45.  és 
46.  8Z. 

Illyésmező,  kisk.  Maros-Tordavm.  nyái'ádsze- 
redai  j.-ban,  (1910)  260  magyar  lak. ;  u.  p.  Szováta, 
u.  t.  Parajd. 

niyria,  lUyrkum,  1.  llliria. 

Illyricus,  Flacius  (eredetileg:  Vlacich)  Má- 
tyás híres  lutheránus  teológust  nevezték  így,  mert 
Istria  Albona  nevű  helységében  született,  1.  íla- 
cius. 

Hm,  a  Saale  120  km.  hosszú  baloldali  mellék- 
folyója Ttiringenben.  A  Türingei-wald  É.-i  olda- 
lán ered  a  Freibach,  Taubach  és  Longwitz  össze- 
folyásából, Grossheringennél  torkollik. 

nmarinen,  Ünn  istenség.  Tökéletesen  azonos 
vole  nóvszerint  a  lapp  llmarace  vagy  llmaris, 
•A  votják  Inviar,  a  zűrjén  Jem  (eredetibb  alakjá- 
ban Jenm).  Az  a  körülmény,  hogy  a  flnn^ugor 
nyelvcsalád  egymástól  távoleső  tagjainál  is  meg- 
találjuk, arra  vall,  hogy  I.  a  nyelvcsalád  népeinek 
egyik  legrégibb  isteni  neve. 

Ilmatar,  Levegőég  leánya,  ílnn  istenség.  I.  sze- 
repe a  Kalevalában  mint  Yíz-auyáé  s  közreműkö- 
dése a  világ  teremtésében  nem  alapszik  a  nép- 
hagyományon, mert  itt  a  teremtés  munkáját 
mindig  Vájmimöjnen  végzi,  ez  a  Víz-anya  szerep 
tohát  Lönrot  hozzáköltése  az  eposzban. 

Ilmenau,  \.(Elmenau),  az  Élbe  105  km.  hosszú 
baloldali  mellékfolyója,  ered  a  Lünebui'ger-Hei- 
dén,  Hoptenál  torkollik,  Lüneburgtól  kezdve  ha- 
józható. 

2.  L,  város  Szász-Weimar  nagyhercegségben, 
11910)  12,202  lak.,  porcelián-,  üveggyárral,  üveg- 
müszerek,  játékszerek  és  papirmasé-áruk  készíté- 
sével ;  mechanikai  ipariskolával,  hidegvízgyógy- 
intézetekkel és  szénbányászattal. 

Ilmen-hegység,  az  Ural-Jiegység  (1.  0.)  egy 
része. 

Ilmenit,  titánvas  vagy  kibdelofán,  crichtonit, 
Msztatít,  vashingtonit,  uddevallit,  bazanomelán 
(ásv.).  izomorf  a  hematit-  és  korunddal,  romboéde- 
ro.sen  kristályosodik,  laza  szemekben  mint  ú.  n. 
iserin  ós  mint  titánvashomok  ú.  n.  menakkanit ; 
t^jrése  egj^enetlen,  vasfekete,  kissé  barnás  vagy 
.szürkésbe  hajlik,  karca  feketebama,  átnem  látszó, 
de  rendkívül  vékony  lemezkékben  barnán  át- 
tetsző. Kémiai  tekintetben  kissé  ingadozó ;  néha 
tiszta  vastitanát,  képlete  PeTiO.,  (pl.  a  kibdolofán 
i'S  a  crichtonit),  a  többiekben  több-kevesebb  vas- 
oxid van  hozzákeverve  izomorf  módon,  az  általá- 
nos képlet:  xFoTiÜg-l-yFegOj.  míg  lassan  át- 
megy a  tiszta  hematitba.  Kevés  magnéziumot  is 
tartalmaz,  néha  a  MgO  eléri  a  löo/o-ot  (ú.  n.  pikro- 
titanit  vagy  pikroilmenit),  ezekben  a  MgTiO, 
molekula  van  izomorf  módon  belekeveredve.  A 
közetekben  az  1.  könnyen  átalakul  szürkésfehér 
tinóm  szemesés  anyaggá,  ú.  n.  leukoxén-  v.  titano- 
tnorfittá.  Vaskos,  nagyobb  tömegekben  található 
Norvégiában  Egersund  és  Krageröe  közelében ; 


apró  szemekben  benőve  számos  kőzetben  jái-ulé- 
kos  elegyrész.  Másodlagos  fekvőhelyen  számos 
homokban,  pl.  a  Balaton  partján,  Csehországban 
az  Iserwiese  és  Isergrund  homokjában.  A  mai  ko- 
hászati eljárások  mellett  a  vas  előállítására  nem 
alkalmas  érc. 

Ilmenoratil  (ásv.),  régebben  egj'szerüen  vas- 
tartalmú rutilnak  tekintették,  legújabban  kitűnt, 
hogy  sok  niobiumot  is  tartalmaz.  Fekete  színíi ; 
kristályalakja  a  rutiléval  azonos ;  képlete  közel : 
FeO.NbgOj.öFiOo.  Az  Ilmen-hegységben,  továbbá 
Bje  és  TvedestraJid  norvég  bányahelyeken  for- 
dul elő. 

nmen-tó,  az  orosz  Novgorod  kormányzóság- 
ban, 18  m.  magasan  a  Keleti  tenger  szintje  fölött, 
2—9  m.  mély,  918  km*  területű,  zavaros  vizű,  a 
deltával  beletorkolló  Lovat,  Selon  és  Mszta  fo- 
lyók táplálják,  a  Volhov  köti  össze  a  Ladoga- 
tóval  hajózhatólag,  halakban  igen  gazdag. 

Rméii-család,  1.  Ünnényi. 

nminszkij,  Nikolaj  Ivánovics,  a  kazáni  szemi- 
nárium volt  igazgatója,  orientalista,  szül.  1822., 
megh.  1892.  1861-bou  a  kazáni  egyetemen  a  tö- 
rök-tatái' nyelvek  rendkívüli  tanára  lett  s  főleg 
annak  a  célnak  élt,  hogy  a  Volgavidék  uralaltáji 
népfajait,  a  tatárokat,  csuvasokat,  cseremisze- 
ket, mordvinokat,  votjákokat  oktassa  és  térítse. 
Ó  volt  a  magyar  s  finn  nyelvész-utazóknak  szíves 
tanácsadója.  Hálából  a  Magyar  Tudományos  Aka- 
démia megválasztotta  kültagjának  (1888)  s  a  íinn- 
ugor  társaság  is  levelező  tagsággal  tüntette  ki. 

Ilmorma,  afi'ikai  nép,  1.  Galla. 

Ilo,  újabb  vUágnyelvi  kísérlet,  1.  Világnyelvek. 

Iloba  (Illóba),  kisközség  Szatmár  vmegye  szi- 
nérváraljai  j.-ban,  (1910)  1Ó98  oláh  és  magyar  la- 
kossal. Hozzátartozik  l.-bánya-telep,  arany-,  ezüst- 
ós  ólombányákkal.  Vasútállomás  távíróhiva tállal ; 
postaügynöksóg. 

Ilohabad,  brit-indiai  város,  másként  Allahabad 
(1.  0.). 

Iloilo,  város,  1.  Yloilo. 

Ilók  (lUok,  üjlak),  adó-  és  pol.  község  Horvát- 
Szlavonországban,  Szerem  vm.  újlaki  j.-ban,  a 
Duna  mellett,  a  járási  szolgabírói  hivatalnak,  já- 
rásbíróságnak, adóhivatalnak,  közjegyzőségnek 
szókhelye.  Lakóinak  száma  (1910)  ^56,  akiknek 
legnagyobb  része  horvát,  azután  tót,  német  ós 
magyar.  Van  gőzhajóállomása,  posta  ós  táviróhi- 
vatala,  postatakarékpénztára.  Itt  székel  az  l.-sze- 
rémi  borkereskedő  részvénytársaság  s  a  járási 
takarékpénztár.  I.  a  Fruska-Gora  tövében,  igen 
szép  vidéken  fekszik ;  a  község  fölött  emelkedik 
a  régi  híres  vár,  mely  ma  Odoscalchi  Boldizsár 
herceg  tulajdona.  A  vár  már  az  avarok  idejében 
fennállott ;  többször  változtatta  urait,  de  fénykorát 
üjlaky  Lőrinc  alatt  élte,  aki  ott  is  van  eltemetve. 
1526.  a  törökök  elfoglalták  s  a  XVll.  sz.  vógóig 
birták.  amidőn  Dünewald  tábornok  őket  elűzte. 
Ekkor  I.  Lipót  a  várat  és  uradalmat  Ödescalchínak 
adományozta,  akit  1689.  szorémi  herceggé  neve- 
zett ki.  A  vártemplom  igen  régi.  A  községben  levő 
ferencrendi  templomban  Ujlaky  Lőrinc,  Ujlaky 
Miklós  macsóí  bán  ós  Kapisztrán  János  sii'emiékei 
vannak. 

llokok,  Lnzon  É.-i  részén  az  lioeos  Norte  és 
Cagayan  közti  hegységekben  az  igorrótok  szóm- 


Ilona 


516 


llonokújfalu 


szédságában  lakó  nép.  Szenvedélyes  koponyava- 
dászok lóvén,  az  1880-as  években  sok  kellonietlen- 
ségiik  volt  a  szomszédos  spanyol  gyarmatosokkal. 

iáona,  név,  1.  Magyar  személynevek. 

Ilona,  1.  Tündér  Ilona. 

Ilona  ( Heléna), szent,  Constantinus  Chlorus  neje, 
Nagy  Konstantin  császár  anyja.  Már  férje  életében 
a  keresztény  hitet  vallotta.  Jenizsálembon  és  Beth- 
iehemben  fényes  templomokat  építtetett,  egykorú 
írók  állítása  szerint  326.  feltalálta  a  szent  ke- 
resztet (1.  Kfreszt  feltalálása),  melynek  egyik 
részét  fiának,  a  császárnak,  másik  részét  pedig 
8ylvester  pápának  ajándékozta.  Megh.  328.,  erek- 
lyéit 849.  Hantvilliersbfí  vitték,  límlékiinnepe 
aug.  18. 

Hona,  több  magyar  hercegnő,  királyné  s  egy 
«boldog»-nak  a  neve.  1.  I.  v.  I^pa  («a  szép»), 

I.  Bélának  és  Rixának  1050  táján  született 
leánya,  1063-66  közt  ment  férjhez  Zvonímir(ke- 
resztény  nevén  Demeter)  horvát  bánhoz,  ki  1076 
októberében  már  királyi  címet  nyert.  1078—83 
köz't  az  oklevelek  fölváltva  1.-nak  és  Lepának  ne- 
vezik. Zvonimir  1087.  gyermekek  nélkül  hunyván 
el,  polgárháború  tört  ki.  i.  testvérét,  Szent  Lászlót 
hívta  segítségül  s  Horvátország  elfoglalására  ösz- 
tönözte. Szt.  László  1091  tavaszán  az  ú.  n.  HmI- 
út-o\\  csakugyan  benyomult,  az  országot  júliusig 
teljesen  elfoglalta  s  unokaöccsét.  Álmos  herceget 
állította  élére.  í.  ekkor  valószínűleg  hazatért  Ma- 
gyarországba, testvére  udvarába,  hol  ismeretlen 
időben  hunyt  el. 

2. 7.,  a  Nemanjidák  ősének,  Uroszzagoriai  nagy- 
zsupánnak s  Annának  leánya,  1130  elején  kelt 
egybe  a  megvakított  Béla  herceggel,  kit  börtönéből 
kiengedve,  II.  István  a  maga  utódává  jelölt  ki.  A 
fiatal  pár  részére  Tolnán  rendezett  be  udvartar- 
tást s  még  megérte  első  fiuk,  Géza  születésének 
örömét.  II. István halálaután(1131  márc.l.)az urak 
már  ápr.  28.  megkoronázták  1 1.  Bélát  s  feleségét, 
ki  kezdettől  fogva  elhatározó  befolyást  gyakorolt 
az  ország  kormányzására.  Vele  számos  szerb  jött 
az  országba  :  bátyja,  Belus,  utóbb  nagy  szerepet 
játszott  a  nemzet  történetében.  1.  életének  legki- 
emelkedőbb mozzanata  az  aradi  gyűlés,  melyen  iz- 
gató beszédére  68  főurat  koncoltak  föl  hívei  (l. 

II.  Béla).  A  bosznamenti  szerbek  nem  akartak 
bizánci  fenhatóság  alá  kerülni,  a  magyaroknak 
hódoltak  meg,  mire  II.  Béla  1137  elején  a  maga 
5  éves  fiát,  Lászlót  tette  Bosznia  hercegévé,  1138. 
pedig  fölvette  Ráma  királyának  a  címét.  A  kró- 
nikák szerint  I.  ez  időtájban  hunyt  el,  az  újabb 
nyomozások  szerint  azonban  ti'ilélte  férjét ;  1146. 
Admontba  még  követséget  küldött  leányához  s 
helyeselte,  hogy  kolostorba  vonult.  V.  ö.  Jahich, 
Zur  Lebensgesch.  Soflas.  Mittheilungen  d.  Inst. 
f .  östen-.  Geschichtsforsehung  (1888,  Ergánzungs- 
band  11,,  2.  füzet).  1157.  azonban  fia.  11.  (jéza 
király  már  mint  halottról  emlékezik  róla.  Gyer- 
mekei :  11.  Géza  király,  szül.  1130. :  II.  László 
boszniai  herceg,  majd  magyar  király,  szül.  1132. ; 
IV.  István  király,  szül.  1133. :  Álmos,  született 
113Í-. :  Zsófia,  1139-ben  Hohenstaufen  Frigyes  je- 
gyese utóbb  admonti  apáca :  G«rtrud,  f II.  Msciszló 
lengyel  herceg  felesége,  szül.  1138  táján. 

3.  L,  11.  Géza  király  és  Eufrozina  orosz  her- 
cegnő leánya.  1158  táján  szül.  s  nevét  kétség- 


telenül nagyanyja  emlékére  kapta.  1174  máj.  12. 

V.  Babenberg  Lipót  oszti-ák  herceg  vette  nőül. 
Három  gyermekök:  I.  Frigyes  osztrák  herce"-; 

VI.  Lipót  stájer,  majd  osztrák  herceg  és  Ásnes. 
Megh.  1199  dec.  25. 

i.  I.  V.  Jolán,  IV.  Béla  ós  Laskaris  M;iria  göröfr 
hercegnő  legifjabb  leánya,  1238  táján  szül. ;  125<i. 
Boleszló  kalisi  herceg  (utóbb  lengyel  nagyherceg) 
vette  el,  kivel  nővérénél,  Kunigunda  lengyel  nagj- 
hercegnőnél  Krakóban  ismerkedett  meg.  Két  leá- 
nya volt,  midőn  1279.  özvegyen  maradt.  Kkkor 
nénjével.  Kunigundával  együtt  a  klarisszák  san- 
deci  zárdájába  lépett  s  oly  istenesen  élt.  hogy 
utóbb  a  szentek  közé  iktatták.  1287  táján  a  tatá- 
rok elől  Czorstin  sziklavárába  menekült  s  itt  halt 
meg  1298  márc.  6. 

5.  I,  a  Szt.  Katalin  tiszteletére  1240.  alapít(»tí 
dömés  apácakolostorban  élt  s  boldog  Margit  ki- 
rályleány mestere  volt.  Őt  magát  is  boldognak 
nevezték.  Életrajza  báró  Jeszenák  Sándortól  (Bol 
dog  I.  élete,  Pozsony  1910). 

Ilona-érem,  katonai  rendjel,  melyet  111.  Napó- 
leon császár  1.  Napóleon  Szt.  Ilona-szigetén  való 
fogságának  emlékére  veretett. 

Ilonahal.  a  selymes  durbincs  (1.  Durhinis)  né- 
pies neve. 

Ilonakeszeg,  a  selymes  durbincs  népies  neve. 

Ilona  tüze  a.  m.  Elmo  tüze  (i.  o.). 

Ilonca  (Tortricúlne)  néven  általában  az  api'ó 
lepkék  (Microlepidoptera)  egyik  családját  értjük, 
melybe  sok  niolynak  nevezett  pille  is  tartozik. 
Sodró  pilléknek  is  nevezik  őket  egyes  munkák, 
némely  faj  hernyójának  ama  szokásáról,  hogy 
összesodort  ós  selyemfonalával  összekötözött  le- 
velekből tanyát  készít  magának.  Nyugalomban 
háztető  módjára  álló  szárnyai  szélükön  röviden 
rojtozottak  vagy  simák.  Keskeny  elülső  szárnyuk 
gyakran  fémes  csillogású,  tarka  rajzú,  a  váll  táján 
előre  kiugró  íveléssel.  Hátsó  száinynk  ennél  sze- 
lesebb s  rendszerint  halovány  szinti.  Élénk  her- 
nyóik 16  lábnak,  ketté  osztott  nyakpajzzsal  s  apró 
szemölcsökön  egyesével  ülő  szőrökkel.  Többnyire 
növények  levélzetén,  de  egyesek  különféle  nö- 
vényrészek (szár,  gyümölcs,  gubacs)  belsejében 
élnek  s  egyszerű  gu bókba  bábozódnak.  A  báboknt 
farvégi  tüskekoszorn  jellemzi.  A  pillék  e.ste  s 
éjjel  röpködnek.  Legnagyobb  részük  kisebb-na- 
gyobb mértékben  kártékony.  Gazdaságilag  lei>- 
fontosanbak:  1.  a,  szöllöimdijok  (Chlytris  [= 
Cochylis]  ambiguella  Hübn.  és  Polyehrosis  [= 
Rnderais]  botrana  Sch.) ;  2.  a  szöUőilonca  (Tortrix 
pilleriana  Sch.)  és  3.  az  almaniolij  (Carpocapsa  po- 
monella  L.). 

Iloncz  (azelőtt :  Háncsa),  nagyközség  Torontíil 
vmegye  alibunári  j.-ban,  (1910)  3173  szerb  lak- 
postahivatallal.  Az  l.-i  mocsarat  1.  AUbumri 
mocsár. 

Iloncza.  kisk.  Bereg  vm.  felvidéki  j.-ban.  u9ioi 
4313  rutén  és  magyar  lak.,  szeszgyárral.  \asút- 
állomás,  postaügynökség,  u.  t.  Ilosva. 

üondapatak,  ki.sk.  Szolnok-Doboka  vm.  nagy- 
ilondai  j.-ban,  (1910)  348  oláh  és  cigány  lak.,  n.  p. 
és  u.  t.  Nagyilonda. 

üonokájfalu,  kisközség  Ugocsa  vmegye  tiszán- 
inneni j.-ban,  (1910)  1443  rutén  és  német  lakossal, 
u.  p. Magyarkomját.  n.  t.  Nagjszőllös. 


r 


liopango 


—     Ö17     — 


Ilsan 


Dopango  (Cojuiepeqm),  tó  Salvador  közép- 
amer^ai  államban,  San-Salvador  várostól  K.-re, 
{*-2  km.  hosszú,  7*3  km.  szóles,  több  mint  200  m. 
inóly,  hegyekkel  körülvéve,  több  szigettel,  ezek 
egyike  az  1880  jún.  26.-1  földrengés  alkalmával 
keletkezett  vulkán.  A  tó  vize  keserűsós,  helyen- 
ként kénes. 

norin,  nagy  kiterjedésű,  falakkal  és  árkokkal 
körülfogott  város  Jorubában  (Afrika),  a  Niger 
mellékvizének,  az  Azának  partján,  kb.  70,000  lak., 
szónyegszövéssel,  fegyA'er-  és  borkészítéssel. 

nos,  a  görög  hösmondában  Trosnak  fia,  Assa- 
rakos  és  Ganymodes  testvére,  Laomedon  atyja, 
Priamos  nagyatyja.  Egy  lovagi  versenyen  tarka 
tehenet  kapott  Phiygia  kii'ályától  azzal  a  megbí- 
zással, hogy  azon  a  helyen,  hol  e  tehén  lefek- 
szik, alapítson  várost.  Ez  a  város  az  ö  nevéről 
Ilios  (v.  llion),  atyja  nevéről  pedig  Trója  nevet 
kap  8  a  trójai  háború  színhelyéül  szolgál.  A  város 
szent  ereklyéjét,  a  palládiumot  is  (>  nyerte  Zeus- 
íól  ajándékképpen. 

nosva  (Irsava),  kisk.  Bereg  vmegye  felvidéki 
j.-ban,  (1910)  1919  rutén  és  magyar  lak. ;  a  járási 
szolgabilói  hivatal  székhelye,  postahivatallal  és 
|)ostatakarékpénztárral.  Ismeretes  östelep,  mely- 
nek vidékén  számos  régi.séget  találtak. 

nosvai  hegység,  a  Keleti-Kárpátok  Erdélyi  É.-i 
határláncolatának  tagja,  mely  a  Czibles  (1.  o.)  csú- 
csából DNy.  felé,  majd  Ny.  felé  ágazik  ki  s  a  Lápos 
és  Nagy-Szamos  folyók  közeit  tölti  ki.  Magassága 
az  1000  métert  nem  haladja  meg.  Több  közleke- 
dési út  szeli  a  hegységet. 

nosvai  Selymes  Péter,  1.  Selymes. 

UosvAj-esalád  (nagyilosvai),  szerteágazott  ősi 
magyar  nemes  család,  Bereg,  Bihar,  Szabolcs,  Szat- 
már  és  Ugocsa  vm.-ben.  Első  ismert  őse  Tatamér, 
kinek  Bogdán  nevű  unokáját  1.330  után  telepí- 
tette le  Róbert  Károly  Máramarosban,  míg  Miklós 
és  Maxim  1330—3^1-  között  Beregben  telepedtek 
le.  A  család  a  XV.  sz.-ban  szerezte  meg  egészen 
az  ilosvai  uradalmat,  melyre  1460.  királyi  ado- 
mányt nyert.  V.ö.  Magyar  Nemzetségi  Zsebkönyv. 
Nemes  Családok  1.  (Budapest  1905)  és  Petrovay 
György,  Az  1. -család  története  (Turul  XIV.  köt.). 
K  családból  származik : 

/.  Lajos,  tudós  és  politikus,  szülDeésen  1851  okt. 
31.  A  budapesti  tudományegyetemen  bölcsészet- 
doktori  oklevelet  nyert.  Mint  vegyósznövondék, 
egy  évig  Lengyel  Béla,  1876-1880-ig  pedig  Thau 
Károly  tanárok  segéde  volt.  1878-bau  megszerezte 
a  középiskolai  tanári  oklevelet.  1880-ban  állami 
ösztöndíjjal  támogatva,  külföldi  laboratóriumok- 
ban dolgozott.  Borthelot-val  végezte  a  magas  hő- 
mérsékleten keletkező  kettős  sóki'ól  való  tanul- 
mányt. 1882-ben  a  királyi  József-műegyetemen  az 
általános  kémia  helyettes  tanára,  1883.  pedig  ren- 
des tanáralett.  1886-87-töl  1891-92-ig  az  egyete- 
mes osztálynak  és  vogyészi  szakosztálynak  volt 
dékánja ;  1893— 94-től  1897— 98-ig  az  építé.szi  és 
mérnöki  szakosztálynak  volt  dékánja.  1900— 
1901-töl  1902— 1903-ig  a  rektori  tisztséget  vi- 
selte. 1891-ben  a  Magyar  Tudományos  Akadémia 
levelező,  1905.  rendes  taggá  vála.sztotta.  A  kir.  m. 
természettudományi  társulatnak  1908  óta  titkára ; 
a  m.  földtani  társulat  ti.szteletbeii  tagja,  1903  óta 
az  orsz.  közegészségi  egyasület  elnöke.  Az  orszá- 


gos közoktatási  és  testnevelési  tanácsnak  rendes 
tagja,  nemkülönben  tagja  a  középiskolai  és  a  pol- 
gári iskolai  tanárvizsgáló  bizottságnak  s  1897 
óta  szerkesztője  a  M.  C'homiai  Folyóiratnak,  1906 
óta  pedig  a  Természettudományi  Közlönynek  és  a 
Pótfüzeteknek.  Irodalmi  tevékenysége  kiterjed 
szakjának  tudományos  müvelésére,  népszerűsíté- 
sére, de  működik  irodalomtörténeti  s  közművelő- 
dési téren  is.  1901-ben  udvari  tanácsosi  címet  ka- 
pott. 1910-ben  a  magyarláposi  kerületben  ország- 
gyűlési képviselővé  választották ;  1914  jan.  2.  a 
vallás-  és  közoktatásügyi  minisztérium  államtitká- 
rává nevezték  ki.  Népszerű  és  más  munkái  közül 
felemlítjük :  A  cliemia  alapelvei  (A  term.-tudom. 
könyvkiadó  vállalat  XXX.  kötete) ;  Budapest  ás- 
ványos vizei  és  fürdői  (Az  Osztrák-magyar  mon- 
archia írásban  és  képben.  Magyarország  III.  kö- 
tet) ;  A  ivd&inányos  cliemia  állapota  kUlfoldan  s 
iMzánkban  (Term.-tudom.  Közi.)  A  torjai  büdös- 
barlanfj  levegőjének  kémiai  és  fizikai  vizsgálata 
(Budapest  1895) ;  írta  továbbá :  A  Balaton  tudo- 
mányos tanulmányozásának  eredményei  c.  mű  1. 
köt.  6.  részét :  A  Balaton  vizének  kémiaiviszonyai 
(1898);  Bevezetés  a  Szerves  Gliemiába  (1905): 
A  Jiidrokénessav  néhány  alkalmazása  (1909). 

nova,  adók.  Belovár-Körös  vm.  kutinai  j.-ban, 
(1910)  794  horvát  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Kutina. 

novac,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi  j.-ban, 
(1910)  169  horvát  lak. ;  u.  p.  Ozalj,  u.  t.  Károly- 
város. 

no  vacak,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (loioi 
543  lak. ;  u.  p.  Pokupsko,  u.  t.  Glina. 

novlya  (Ilavlya),  folyó  Szaratov  orosz  kor- 
mányzóságban ;  a  Volga  partjától  15  km.-nyire 
ered,  a  Volga-magasiatok  Ny.-i  oldalán  a  Volgá- 
val párhuzamosan  folyik  s  Kacsali nszkáján  fölül 
a  Donba  ömlik. 

novski  KlokoSevac,  adók.  Belovár-Körös  vm. 
garesnicai  j.-ban,  (1910)  503  horvát  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Hercegovac. 

now  (lUo),  Christian,  báró,  császári  hadvezér, 
megh.  163^i  febr.  25.  Brandenburgi  nemesi  csa^ 
Iádból  származott  s  a  30  éves  háború  kitörésekor 
a  császári  seregben  szolgált.  Előbb  Tilly,  majd 
Wallenstein  alatt  harcolt  s  1625.  már  lovasezre- 
des volt.  Egy  gazdag  özveggyel  való  házassága 
által  nagy  birtokokat  szerzett  Csehországban,  IT. 
Ferdinánd  császár  pedig  bárói  rangra  emelte. 
Wallenstein  egyik  legbizalmasabb  embere  volt, 
ki  öt  1633.  tábornaggyá  nevezte  ki.  Ó  volt  a  pil- 
zeni  reverzális  szerzője,  melyben  Wallenstein 
tisztjei  esküvel  fogadtak  hűséget  vezérüknek 
(1634  jan.  11.).  Ezután  továbbra  is  ösztönözte 
Wallensteint  a  császárral  való  szakításra.  De  már 
ekkor  el  volt  határozva  Wallenstein  letétele  ós  a 
császárhoz  hű  tisztek  előbb  a  Wallensteinhez  ra- 
gaszkodó tiszteket,  köztük  elsősorban  L-ot  az  égeri 
várkastélyban  tartott  esti  lakoma  alatt  legyilkol- 
ták (1634  febr.  25.). 

nsan  V.  Elsan,  a  német  hősmondában  mint  öreg 
szerzetes  szerepel,  ki  Berni  Detre  oldalán  győze- 
delmesen küzd  Volker  ellen  és  bozontos  szakállá- 
val véresre  csókolja  a  szép  Krimhildát.  A  Rabon- 
schlacht  c.  költemény  szerint  L-t  Detre  megöli 
mert  Helche  rábízott  öait  nem  őrizte  gondosan. 


Ilsemannit 


618 


Imádkozó  sáska 


UsemsLiinit  fásv.),  molibdén -órceknok  mállási 
terméke ;  a  wulfenitre  és  molibdenitre  a  vasgálic- 
oldat  redukálólag  hat  és  I.  keletícezik.  Víztar- 
talmú molibdénoxid,  képlete  kb.  MOgOg  -f-  Aqua. 
Az  I.  eddigelé  az  ásványországnak  egyetlen  hidro- 
zolja  (1.  Gél) ;  kriptokristályos  kékes-fekete  tö- 
meg, a  világosságon  megkékiil ;  vízben  oldódik, 
az  oldat  lepárolgásakor  sötétkék  kristályok  vál- 
nak le.  Barítba  beágyazva  wnlfenit  társaságá- 
ban Karintrában  Bleibergben  fordul  el6 :  továbbá 
Freiborgbeu  és  Niederpötzlben  Szászországban. 

nsenburg,  község  Magdeburg  porosz  kerület- 
ben, 238  m.  magasban,  a  Brocken  lábánál,  (i9io) 
4117  lak.,  nagj''  vasmúvekkel ;  mint  nyári  klima- 
tikus gyógyhelyet  sokan  látogatják. 

Ilsing-tó,  Livonia  orosz  kormányzóságban, 
arról  nevezetes,  hpgy  nyáron  ós  ősszel  egy  kis 
Sziget  jelenik  meg  rajta  s  azután  nem  látható, 
1849.  pedig  nem  is  jött  fölszínre.  A  sziget  idő- 
szakos fölbukkanása  azzal  magyarázható,  hogy 
a  nyári  melegben  a  sok  rothadó  növényből  mo- 
csárgáz képződik,  amely  felfújja  a  sziget  alapját 
tevő  turfát  s  a' sziget  kiemelkedik.  Hidegben  a 
gázok  nagy  része  abszorbeálódik  s  a  sziget  így 
elsülyed. 

Ilsvay,  a  Rátolt  nemzetségből  származott  elő- 
kelő család.  Őse  Loránd  nádor  fia,  Vak  Dezső. 
Unokája  volt  I.  Leusták,  1385— 90-ig  főajtónálló, 
1395.  nádor,  a  kunok  bírája  s  fehórvármegyei  fő- 
ispán. Bajmócz  vár  ura.  Fia,  T.  György,  14-24.  zó- 
lyomi főispán. 

ntizám  mukáta.  A  török  hódoltság  idejében 
a  nagy  jövedelmek  hűtlen  kezelés  és  lanyha 
ellenőrzés  folytán  nevetségesen  csekély  össze- 
gekre olvadtak  le.  A  magyarországi  területeken 
tehát  azt  rendelte  el  a  török  kincstár,  hogy  az  ösz- 
szes  jövedelmek  adassanak  ki:  1.  egy-egy  évre 
szabott  áron  bérbe,  ez  volt  az  I. ;  2.  bizományba  a 
beszedendő  jövedelemnek  bizonyos  százaléka  fe- 
jében, ez  volt  az  emanet  és  3.  életfogytiglan  való 
bérbe  az  arra  vállalkozónak,  ez  volt  a  mdlikjám. 
Az  L-t  és  az  emanetet  megkaphatta  egy-egy  hitet- 
len is. 

ntő  (azelőtt :  Iltyó),  kisk.  Aiad  vmegye  mária- 
radnai  j.-ban,  (1910)  828  oláh  ós  magyar  lakossal ; 
vasúti  megállóhely,  postaügynökség,  u.  t.  Maros- 
petres. 

Ilur,  Ellora  (1.  0.)  elrontott  neve. 

Ilva,  Elba  sziget  (1-  0.)  régi  neve. 

Ilvait  V.  lievrit,  jenit  (ásv.),  rombos,  rostozott 
prizmák,  sugaras-rostos  halmazok :  rideg,  egye- 
netlen törésű,  barnás-  v.  zöldes-fekete,  félig  fémes 
fényű,  opak,  néha  igen  vékony  metszetben  kissé 
áttetsző.  Kalcium-vas-hidroszilikát,  képlete : 

HCaPe\;Pe°'SÍ2  0c,. 
Előfordul  Elba-szigetén  (Elba  régi  neve  Ilva)  a 
vasérctelepeken,  némely  grönlandi  szienitben, 
Izlandon,  több,  helyen  Nassauban.  Kristálytani 
viszonyait  a  magyar  kutatók  közül  Moesz  Gusztáv 
tanulmányozta. 

Üversgehofen,  előbb  önálló  község  az  erfurti 
porosz  közigazgatási  kerületben,  1911  óta  Erfurt 
város  egyik  kerülete. 

II  y  a  des  Juges  a  Berlin  (franc.  a.  m. 
vannak  még  birák  Berlinben),  szállóige  Andrieux 
f  ranciaköltö  verséből,  melyben  Nagy  Frigyes  és  a 


sans^oucii  mohiár anekdotáját  írta  meg.  A  vörebcn 
a  molnár,  kinek  malmát  a  király  el  akar-ja  venni, 
ezt  mondja:  «Oui,  si  nous  n'avions  pas  des  juges 
á  Berlin ».  Ennek  rövidített  alakja  a  fenti  idéztet. 

Ilyédi  vár,  Krassó  vmegyében  a  mai  Oraviczá- 
tól  D.-re  feküdt.  Az  alatta  elterülő  falut  ma  lllyéd- 
nok  (azelőtt  llladia)  lüvják.  A  XIII.  sz.-ban  épíilt. 
Az  1428-iki  hadjáratot  Zsigmond  király  egy  ideig 
innen  intézte.  1551-ben  a  török  foglalta  el.  1595- 
ben  a  magyarok  visszavették.  1658-ban  újra  a 
törököké  lett  s  csak  1717.  szabadult  fel.  V.  ö. 
Pesty,  Krassó  vármegye  tört.  (II.  224.) 

nyvó,  Lemberg  (lengyelül  lyivow)  városának 
régi  neve.  A  Rákóczi-kor  emigránsai  is  így  hívták. 

Hz,  a  Duna  54  km.  hosszú  baloldali  mellék- 
folyója Alsó-Bajorországban,  Passaunál  torkolliic. 

Ima  V.  imádság,  tág  értelemben  a  legfelsőbb 
lény,  Isten  iránt  való  hódolatunk  bámiinö  nyilvá- 
nítása. Ebben  az  értelemben  minden  vallásos  cselív 
kedet  ima,  tehát  az  áldozatbemutatás  is,  az  ünnep- 
lés, az  Isten  tiszteletére  végzett  munka  stb.  Sz<>- 
ros  értelemben  az  ima  a  léleknek  Istenhez  való  fel- 
emelkedése, mely  által  az  ember  a  legfelsőbb  lény 
tökélyeit  megismeri,  előttük  tisztelettel  meghajol 
s  tőle  való  feltétlen  függését  átérzi  és  bevallja. 
Módjára  nézve  kétféle  az  ima :  észbeli  (mentális), 
mely  vallásos  érzelmektől  áthatott  gondolkodásban 
áll,  anélkül,  hogy  szavakban  nyilvánulna ;  szólicli 
(orális),  melynél  az  áhítatos  gondolkodás  szavak- 
ban is  nyilvánul.  Tárgyára  nézve:  a)  dicsérő, 
h)  hálaadó,  c)  könyörgő,  d)  engesztelő ;  aszerint, 
amint  Istent  az  ő  tökélyeiért  magasztaljuk,  vagy 
neki  a  vett  jókért  hálát  adunk,  v.  újabb  jótéte- 
ményeket kérünk,  vagy  végre  vétkeink  bocsána- 
táért esedezünk.  Keresztény  erkölcstan  szerint  az 
ima  szükséges  az  üdvösségre,  mivel  Krisztus  és  az 
apostolok  az  imádságot  sürgették  s  példájukkal 
is  ajánlották.  A  katolikus  egyház  közelebbről  ha- 
tározza meg  e  parancsot,  megjelölvén  híveinek 
az  imádkozás  idejét.  E  szerint  imádkozni  tar- 
toznak: Istentisztelet  alatt,  reggel  és  este,  déli 
és  esti  harangszóra,  evés  előtt  és  evés  után,  szük- 
ség, különösen  életveszély  idején.  Ugyancsak  a 
katolikus  egyház  erkölcstana  szerint  a  jó  szándék 
felgerjosztése  által  minden  cselekedet  imaszámba 
mehet  s  ilykép  az  egész  élet  érdemszerzővé  vál- 
hatik. 

Ima-apostolság,  imatársnlat,  mely  1859.  alakú  It 
meg  Annecyben  s  IX.  Pius  és  XIII.  Leo  pápa  jóvá- 
hagyását megnyerve,  csakhamar  az  egész  kat. 
egyházban  elterjedt.  Célja,  apostoloskodni  a  közös 
imádság  és  a  jó  cselekedetek  ereje  által.  Legjob- 
ban el  van  terjedve  e  társulat  Írországban  és  a 
lengyel  tartományokban.  Jelenleg  több  mint  20 
millió  tagja  van  50  ezer  egyesületben. 

ímach,  Bélit  istennőnek  szentelt  templom  volt 
Babilon  területén. 

Imádás,  1.  Adorácú). 

Imádkozó  gép,  Indiában  feltalált  készülék,  egy 
henger,  mely  a  ráillesztett  papírdarabra  nyomott 
imaszavakat  sokszor  megforgatja.  A  buddhista 
lámák  ez  ezerszer  megkezdett  és  ismételt  imától 
várják  az  üdvözülést :  e  célra  találták  fel  e  gépet 
vagy  malmot,  melyet  kézzel,  széllel  vagy  vízzel 
hajtanak. 

Imádkozó  sáska  (diiat),  a.m.  ájtatos  manó  (1. 0). 


Imádság: 


—    619     - 


Imaoszlop 


Imádság,  1.  Itaa. 
Imádságbokor  (növ.),  1.  Aürun. 
Iiuagiuarias  (lat.)  a.  m.  csak  képzeletben 

létező,  képzelt. 

Imaginárius  nyereség,  rendesen  a  szállítmány- 
litztosításnál  fordul  elö,  midőn  a  biztosított  az  árú 
•Ttokén  felül  a  várt  nyereséget  is  biztosíljja.  Ezt 
a  várt,  ill.  képzelt  nyereséget  azonban  rendes  kö- 
rülmónyok  között  az  árú  értékének  10"/o-ánál  raa- 
aasabb  összegre  nem  lehet  biztosítani. 

Imaginárius  számok,  1.  Komplex  számok. 

Ima^^inatio  (lat.)  a.  m.  képzelödés,  képzelet. 

BtnaiB^iiies  (lat.)  a.  m.  képek,  átvitt  értelem- 
ben azok  a  viaszból  készült  képek  és  álarcig,  me- 
lyek a  régi  Rómában  az  ősöket  ábrázolták  és  az 
előkelő  rómaiak  házában  az  átrium  egyik  ki- 
váló díszét  tették.  Kis  szekrényekben  (annaria) 
függtek  a  falon,  mindenik  alatt  az  elhunyt  ós 
méltóságait  és  érdemeit  jelző  táblácskákkal  (elo- 
gia,  tituli),  vaJameimyit  lombos  szalagok  (fpsto- 
nok)  kapcsolták  össze,  melyek  egészökljen  család- 
fát (stemTua)  alkottak.  Ehhez  csak  a  nobilis-nek 
volt  joga,  akinek  ősei  közül  egy  vagy  több  az 
elefáuícsontszókkel  járó  méltóságok  egyikét  (con- 
sul,  prftítor,  eedilis)  elélte  volt ;  ez  volt  a  Jm 
iniagvmm,  mely  magával  hozta  azt  is,  hogy  a  ké- 
peket temetéseken,  a  cpompa  f unebris»  emelésére 
V.  teljes  egészekben  hordoztathatták,  v.  élő  em- 
berek fejére  tehették  az  álarcokat,  kik  történeti- 
leg korhű  ruhába  voltak  öltöztetve.  V.  ö.  Fried- 
Umler,  Sittengeschichte  Roms ;  Drygas,  De  iure 
imaginum  (Posen  és  HaUe  1872). 

Iiuag^o  (lat.)  a.  m.  kép,  képmás. 

luiago.  a  teljesen  kifejlődött,  szárnyas,  ivar- 
éretfc  rovar  neve.  Az  1.-nak  nevezett  fejlődésbeli 
.^zakot  a  teljesen  átalakuló  rovaroknál  a  lárva-  és 
bábszak  előzi  meg. 

Imaház  (lat.  oratórium),  oly  kisebb  egyházi 
épület,  vagy  csak  valamely  épületben  levő  elkülö- 
nített szoba,  amely  magánájtatosság  gyakorlá- 
.sára  vagy  kivételkép  nyilvános,  de  nem  plébániai 
istentiszteletre  van  szánva.  Lehetnek:  1.  nyilváno- 
sak, amelyek  csak  püspöki  engedéllyel  létesíthetők, 
LÍ.  mayánoratóriumok,  amelyeket  csakis  magáno- 
>()k  használhatnak.  Ilyeneket  állítani  oly  célból, 
hogy  bennök  misézni  lehessen,  csak  pápai  enge- 
déllyel lehet.  Ezekben  csak  azok  tesznek  mise- 
hallgatási kötelezettségüknek  eleget,  akik  az 
engedélyben  fel  vannak  sorolva. 

Imakönyv,  olyan  könyv,  melyben  imádságok 
íoglaltalnak.  Lehet  az  1.  valamely  egyháznak  v. 
felekezetnek  közistentiszteleti  használatra  szánt 
s  úgy  a  lelkész,  mint  a  gyülekezeti  tagok  által 
kötolezőleg  használt,  mert  hivatalosan  elfogadott 
könyve,  mint  pl.  a  Common-Prayer-Book  (1.  o.) 
az  anglikán  egyházban,  vagy  készülhetnek  az 
I. -ok  oly  célból,  hogy  ahol  a  lelkészek  litm-giai 
szabadsággal  rendelkeznek,  mint  pl.  a  magyaror- 
.«zági  ref.  és  evangélikus  egyházban,  ott  ők  az 
Ízlésüknek  leginkább  megfelelő  l.-ekből  monda- 
nak a  gyülekezet  előtt  imádságokat,  vagy  végre 
vannak  magánhasználatra  szánt  l.-ek  is.  Főleg 
ilyen  utóbbit  minden  nyelven  ós  minden  feleke- 
zetnél rendkívül  nagy  számmal  találunk. 

Imakopeny  (héb.  taiisz),  négyszögletű  ruha- 
féle, melyet  a  zsidók  iraaközben,  rendesen  csak 


a  reggeli  ima  alatt  viselnek,  hogy  megfeleljenek 
a  Móz.  IV.  könyv  lögs—io-^'i  foglalt  parancsolat- 
nak ;  1.  Oiász. 

Imám  (arab)  a.  m.  előljáró ;  a  mohammedánok 
vallásos  életében  különféle  fogalmak  jelölésére 
szolgál.  A  gyakorlati  életben  leginkább  a  mecsetek 
fötisztviselöjét,  imavezetőjét  és  prédikátorátneve- 
zik I.-nak.  A  teológiai  irodalomban  az  ortodox 
iszlám  különféle  irányzatainak  (1.  Fikh)  alapítóit 
értik  alatta.  Mint  államjogi;  fogalom  az  1.  szó  az 
egész  mohammedán  világ  vezetőjét,  uralkodóját, 
a  prof  éta  utódját  (kalifa)  jelöli.  Az  I.-ság  kér- 
désén fordul  meg  a  mohammedán  felekezetek  év- 
ezredes harca.  Míg  a  szunniták  szerint  az  I.  mél- 
tósága az  igazhitűek  összességének  közös  elis- 
merésétől függ  és  ennélfogva  az  idzsmá  0-  o.) 
elvében  gyökerezik,  addig  a  síiták  szerint  az  1. 
joga  örökösödésen,  a  prófétától  Ali  és  Fatima 
ágán  való  leszáimazáson  alapszik  r  ők  tehát  sem 
a  választott  első  kalifák,  sem  az  omajjád  és  ab- 
baszid dinasztiák  jogosságát  nem  ismerik  el ;  de 
ezen  tanokkal  maguk  között  is  többféle  pártra 
oszpLnak.  I.-itáknak  nevezik  a  síiták  azon  pái't- 
ját,  melynek  tanai  szerint  az  l.-i  méltóság  egé- 
szen a  Fatima  11.  unokájáig,  Haszan  al-Aszkeri-ig 
volt  láthatólag  képviselve.  Énnek  fia,  Mohammed, 
a  12. 1.,  már  gyermekkorában  az  ^.bbászida  ka- 
lifa üldözései  elöl  csudálatos  módon  eltűnt,  azóta 
a  Bagdad  melletti  Számarrában  egy  földalatti  te- 
remben tartózkodik  és  az  idők  beteljesedése  után 
mint.  I.  Mahdi  fog  ismét  előlépni  és  mint  egyedül 
jogos  uralkodója  a  mohammedán  világ  élére  állani. 
A  tényleges  világi  m'alkodókat  csakis  mint  az  el- 
rejtőző 1.  helytartóit  ismerik  el.  B  tant  vallja  a 
síiták  túlnyomó  része;  ezért  Tizenketteseknek 
nevezik  magukat.  Egyéb  siiía  pártok  az  aUda 
I.-ok  személyére  vagy  sorrendjére  nézve  a  több- 
ség tanaitól  eltérnek. 

Imámiták,  1.  Imám. 

Imán,  kereskedelmi  város  Szibériában,  az 
Ussziu'i  balpartján,  a  transzszibériaí  vasút  mel- 
lett, Vladívosztoktól  É.-ra. 

imán  (arabj  a.  m.  hit,  hitvallás,  a  mohamme- 
dán vallás  tanainak  elméleti  elismerése  ós  gya- 
korlati érvényesítése.  E  fogalom  deílniciója  az 
iszlám  vallástadományának  fontos  fejezetét  teszi, 
mely  körül  a  különféle  dogmatikai  irányok  kép- 
viselői sok  vitát  folytatnia. 

Imandxa  (Aver),  852  km^  területű  tó  Archan- 
gelszk  orosz  kormányzóságban,  legnagyobb  mély- 
sége 20  m.,  a  Kandalaksai-öbölbe  folyik  le,  nyá- 
ron a  lappok  keresik  tol  halászás  coljából.  2.30 
km.  hosszúságú  keniletén  csak  5  állandó  letele- 
pülés van. 

Imautopbylluiu  (növ.),  L  Glivia. 

Imaos  V.  Imaus  (a  szanszkrit  Iiimavat  elron- 
tása, a.  m.  «hóban  gazdag»),  az  ókori  népek  nyel- 
vén a  Himalája  Ny.-i  felének  neve,  míg  K.-i  felét 
Emodm-nsik  nevezték.  —  I.  scythicus  a  mai 
Tíen-san. 

Imaoszlop,  legkisebb  területre  szorított,  uta- 
kon, hidakon  v.  egyebütt  felállított  kápolnácska. 
Rendesen  kő-  v.  fagyökérből  v.  oszlopból  áll,  felső 
részén  mélyedéssel,  amelyben  valamely  szentnek 
képe  van  elhelyezve.  Említésre  méltók  a  közép- 
kori gótikus  Prediger-Saule  Regensburg  melkitt, 


Imáret 


—     520     — 


Imbriani 


az  ti.  n.  Spinnerin  am  Kreuz  Bécs  raellett 
Idtöl-böl  stb. 

Imáxet  (arab),  a  mecsetekkel  kapcsolatos,  ren- 
desen vakuf-ból  fen  tartott  jótékony  intézetek  (kór- 
házak, népkonyhák  stb.). 

Imari-porcellán,  így  is  nevezik  a  japáni  Hizen- 
porcellánt,  mivel  Imari  kikötőből  hozták  a  keres- 
kedelembe, 1.  Hizen-porcellán. 

Imasz^ak,  hivatkozással  Mózes  II.  könyve  3. 
16  és  V.  k.  6,  8  és  11,  18-ra,  a  zsidók  a  hétköz- 
napi reggeli  imádság  alatt  a  szentírás  4  külön- 
féle fejezetét  tartalmazó  imatokot  (aram.  tefiUin) 
keskeny  fekete  I.-kal  kötik  a  főhöz  s  a  balkar- 
hoz. A  kareusi  zsidók  az  I.-at  nem  használják. 

Imaszőnyeg.  A  keleti  csomózott  szőnyegek 
egy  fajtája,  amelyen  a  mohammedánok  imájukat 
v^zik.  Az  l.  (perzsául:  dzsanemaz,  törökül: 
nemazi)  keletkezése  arra  vezethető  vissza,  hogy 
a  mohammedán  vallási  törvények  előírják  az 
imádságnak  feltétlenül  tiszta  helyen  való  végzé- 
sét. Azért  a  mohammedán  az  I.-et  összecsavarva 
tartja  ós  csak  imádkozáskor  teríti  le.  Az  I.  rajzá- 
ban benne  van  a  mihráb,  egy  felül  csúcsban  vég- 
ződő fülke  rajza,  amelynek  csúcsát  Mekka  felé 
fordltja  az  imádkozó.  Némely  I.  rajzában  három 
vagy  több  milu-áb  is  van  a  család  több  tagjának 
használatára.  A  rajzot  rendesen  az  életfa  motí- 
vuma egészíti  ki,  néha  egész  mecset,  néha  Mo- 
hammed  keze  van  belerajzolva,  gyakori  a  lámpa- 
rajz, s  régi  perzsa  l.-ekben  egy  hímzett  hely 
szokott  lenni,  ahová  a  mekkai  szent  rögöt  helyezi 
az  ájtatoskodó.  I.-et  minden  keleti  szönyegkészítő 
vidéken  csinálnak,  de  a  legértékesebbek  a  régi 
perzsa,  főleg  iszpaháni  és  a  régi  gördeszi  és  kúlai 
í.-ek. 

Imatra,  gyönyört  sellő  Finnország  N'iborg  ke- 
rületében a  Vuoxen  folyón,  amely  a  Saima-tó 
vizeit  a  Ladogába  levezeti.  A  víz  40  m.  szóles, 
gránitsziklákkal  körülfogott  szorosban  rohan  alá 
és  32f)  m.  hos.szuságban  21  m.-rel  jut  mélyebbre 
és  ott  hatalmas  forgót  alkot.  Vasút  visz  a  köze- 
lébe Viborg  felöl. 

Imatra-kövek,  kerek  vagy  pedig  korongforma 
márgakonlíTóciók,  melyek  vagy  egyenként,  vagy 


Kettős  Imatra-kö  oldal-  és  felülnézetben. 

pedig  kettesével,  hármasával  összenőve,  homok- 
ban v.  agyagban  képződnek.  A  rétegességnek 
megf  elelöíeg  több,  de  különböző  keménységű  réte- 
gekből állanak,  amelyek  közül  a  keményebbek  a 
korongalakú  testek  kerületén  gyíírö  szerűen  ki- 


állanak.  Típusosán  a  finnországi  Vuoxen  folyó  sei- 
lőinek  parti  rétegeiben  találhatók  (1.  az  ábrát).  Ha 
mészkőben  v.  dolomitban  vékony  szaruk6rétego(íS- 
kék  vannak  bohelyezkedve,  akkor  a  folyóban  1. 
alakú  kavicsok  keletkeznek  belőlük.  Ilyen  nálunk 
a  Duna  jelenlegi  és  pleisztocén  kavicsai  közt  gj^alc- 
ran  akad. 

ImatiB,  1.  Imaois. 

Imazsámoly,  elötámasszal  ellátott  térdelő  zsá- 
moly, mely  a  XIV.  és  XV.  sz.-ban  jött  haszná- 
latba. A  kat.  egyházban,  a  templomokban  (.sek- 
restyékben) és  házakban  egyaránt  használják  az 
l.-okat,  melyeket  olykor  értékes  faragványokkal 
ókesltnek. 

Imbabura.  lícuadoi-  legészakibb  tartománya, 
10,700  km«  területtel,  kb.  68,000,  nagyobbára 
földraívelö  és  állattenyésztő  lak.  Magas  fenslkon 
terül  el,  rajta  az  1.  iszapot  és  forróvizet  kUövelő 
vulkán  (4582  m.).  Fővárosa :  Ibana  (1.  o.). 

ImbecIIis  (lat.)  a.  m.  gyenge,  különösen  .szel- 
lemre ;  buta,  tompaelméjü. 

Imbert  (eátsd:  enber),  Hugues,  tisi.nci&  zenei  iró, 
szül.  Moulins-Engilbert-ben  (Nevers  mellett)  1842 
jan.  11.,  raegh.  Parisban  1905  jan.  15.  Hegedűt  és 
zeneszerzést  tanult ;  a  legelőkelőbb  szaklapokba 
írt,  a  Kufferath  alapította  Guide  musicai-t  1900 
óta  szerkesztette.  Könyvei :  Proíils  (1888  óta  3 
köt.);  Portraits  et  études  (1894):  Symphonie 
(1891) ;  Médaillons(1902) ;  Brahms  (1906,  Schuré 
adta  ki);  Bizet;  Gounod;  La  symphonie  aprés 
Beethoven  (1900,  válasz  Weingartnemek). 

Imbert  de  Saint-Amand  (ejtsd.  eSber  aö  szent- 
aman),  Arthur  Léon,  báró,  francia  diplomata  és 
író,  szül.  1834  nov.  22.  Parisban,  megh.  1900.  n.  o. 
Magasrangú  tisztviselő  volt  a  külügym  inisztériura- 
ban.  Főbb  művei :  Portraits  des  ferames  fran^aises 
duXVIli.  et  du  XIX.  siécle  (Paris  1869) ;  Deux 
victímes  de  la  commune  (u.  o.  1871) ;  Souvonirs 
(u.  0.  1872,  2.  kiad.  1886) ;  Madame  de  Girardin 
(u.  0.  1874) ;  Les  femmes  de  Versailles  (1875—9, 
5  köt.) ;  Portraits  des  grandes  dames  (1875, 3.  kiad. 
1886) ;  Les  femmes  de  TuíUeríes  (1880-99,  16 
kötetben). 

Imbibitio  (lat.)  a.  m.  beivás  v.  beivódas. 

Imboden  (U  P/eMw),Graubündon  svájci  kanton 
járása  a  Rajna  két  ágának  egyesülésénél,  206 
km^  területtel,  (i9io)  5917  lak.  Kerületei :  Riizün 
kat.  és  Tríns  reform,  lakossággal. 

Imbriani,  1.  Paolo  Emilio,  olasz  író,  jogtanár 
és  államférfi,  szül.  1808  dec.  31.  a  Valle  Caudinai 
San  Martinóban,  megh.  1877  febr.  3.  Nápolyban. 
Irodalmi  munkásságával  mint  a  pisai  egyetem 
jogtanára  tűnt  fel ;  1861.  Nápoly  közoktatásügyi, 
földmívelósi  és  kereskedelmi  minisztere  (segiota- 
rio  generálé)  lett ;  azután  az  ottani  egyetemen  a 
bölcseletjog  és  alkotmánytan  tanára,  az  olasz  egy- 
ség helyreállítása  után  pedig  főrendiházi  tagként 
vett  részt  hazája  közügyeiben. 

2.  /.,  Vittorio,  olasz  író,  /.  /.  fia,  szül.  Nápoly- 
ban 1840  okt.  24.,  megh.  Pomigliano  d'Arcóban 
1886  jan.  1.  Tudományos  készültségíí,  de  heves 
és  erőszakos  kritikai  tanulmányairól  híres,  me- 
lyek között  legértékesebb  a  Studi  Danteschi  i'. 
kötete.  1883-től  kezdve  a  nápolyi  egyetem  eszté- 
tika-tanára volt.  Értékesek  még  népköltési  gyűj- 
teményei (Canti  popolari  delle  Provincie  meridio- 


r 


Imbriani-Poörio 


521     — 


Imlinflr 


I 


nali  és  La  novellaia  florentina),  nemkülönben 
Bsercizi  di  Prosodia  címen  megjelent  versei. 

Imbriani-Poério,  Matteo  Benato,  olasz  poli- 
tikus, Imbriani  Paolo  (1.  o.)  fla,  szül.  Náiwlyban 
1843  nov.  28.,  megh.  u.  o.  1901  szept.  13.  Ifjú 
korában  Garibaldi  alatt  szolgált,  1870-töl  fogva 
pedig  mint  radikális  politikus  tűnt  ki.  1878-ban 
alapította  az  Irredentát,  mellyel  különösen  Ausz- 
triát akarta  támadni.  Röpiratai  szintén  nagy  ha- 
tásnak voltak,  így  a  Haymerle  osztrák  ezredes 
ellen  mások  közreműködésével  együtt  irt  Pro 
Patria  (Bologna  1878)  és  a  L'Italia  degli  Italiani 
c.  röpiratok.  Mint  a  kamara  tagja  szintén  Ausz- 
triát táraadta  s  ez  okból  Crispi  és  Giolitti  kor- 
mányaival éles  ellentétbe  került  és  sikertilt  neki 
mindkettőt  megbuktatnia. 

Imbricatas  (lat.)  a.  m.  zsindelyszerú ;  oly 
növény szervekriM,  pl.  a  rügyról  v.  pikkelyek  hely- 
zetéről mondják,  melyeknek  széle  meg  raúesa 
egymást  háztetózsindely  v.  halpikkely  módjára 
borítja. 

Imbrijevci,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
1910)  402  horvát  és  szerb  lak.,  u.  p.  Rusevo,  n.  t. 
Caglin. 

ImbrijoTec,  adók.  Várasd  vm.  ludbregi  j.-ban, 
(i'.uo,  736  horvát  lak. ;  n.  p.  és  u.  t.  Légrád. 

Imbrisimovics  de  Posega.  Fra  lAu;a,\.  Ltikács 
atya. 

Imbroglio  (ol.,  ojtsd:  imbroUjo),  szószcriut :  za- 
var. A  zenében  bizonyos  ritmikai  bonyodalom, 
mely  az  ütembeli  érzékünket  sérti,  zavarba  ejti. 
Pl.  különböző  ütemnemek  komplikálása. 

ImbroBz  (Imbrojmrosz),  kopár  sziget  az  Égei- 
tengerben,  22  km.-nyh'e  Lenmosztól,  balra  a  Dar- 
danellák bejáratától,  255  km^  területtel,  9116 
görög  lak.  Legmagasabb  hegycsúcsa  a  Hagiosz 
iliasz  (597  m.),  legnagyobb  helysége  a  paiiön: 
Kasztron,  3335  lak. 

Imecsfalva,  kisk.  Hái-omszék  vm.  orbai  j.-ban, 
(1910)  i-22  magyar  lak.,  vasútállomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Imely,  nagyk.  Komárom  vm.  udvardi  j.-ban, 
(1910)  1524  magyar  és  tót  lak.,  postaügynökség, 
telefon. 

Imeny,  a  tantál  rossz  magyar  neve. 

Imer,  Edouard,  fnincia  festő,  szül.  Avignon- 
biin  1820  dec.  25.,  megh.  1881  jún.  13.  Dupréuek 
és  Bcllynek  volt  tanítvánj'a.  Sokat  utazott  Euró- 
pábíin,  Algériában  és  Egyiptomban.  Tájképei  kö- 
zül kiomelendők :  A  soumabrei  tó ;  A  Leríni  szige- 
tek; A  Jujinöböl ;  A  crozanti  romok;  A  crozanti 
üt ;  A  St.  Raphaeli  kikötő ;  A  Sault-tó  Berryben  ; 
Az  aiguosmortesi  sáncok,  stb. 

Imeretek  vagy  imerek,  a  kaukázusi  karthvel 
nép  nyugati  ága. 

Imeretia  (egykor  Kolchis,  majd  Lázüztán), 
Tranpzkaukázia  vidéke,  a  mai  Kutaisz  orosz  kor- 
mányzóság egy  része.  Egykoron  Georgiától  függő 
saját  királyai  is  voltak ;  Georgiával  1810.  orosz 
uralom  alá  került.  V.  ö.  Brossét,  Histoire  de  la 
Géorgie  (Szent-Pétervár  1859,  2  köt.). 

Imeretinszkiu  (Emeretinszkij),  Alexander 
KonstanÜnovics,  herceg,  orosz  tábornok,  szül. 
1837.,  megh.  Vai*sóban  1900  november  13.  Me- 
diatizált  fejedelmi  családból  származik,  amely 
hajdan    Imeretiában    urallcodott.    Mint    gárda- 


vezérkari kapitány  részt  vett  a  lengyel  felkelők 
elleni  hadjáratban  s  1869.  tábomokLi  és  a  var- 
sói katonai  kerület  kormányzójává  lett.  1877-ben 
a  2-ik  gyaloghadosztály  parancsnoka  volt  s  szept. 
3.  Szkobelevvel  rohammal  vette  be  Lovacot. 
Részt  vett  Plevna  ostromában  is.  A  békekötés 
után  a  törökorezági  hadsereg  vezérkari  főnökévé, 
majd  főhadsegóddó  nevezték  ki.  1883-ban  Vareó- 
ban  a  6-ik  hadtest  parancsnoka,  1885.  pedig  a 
legfelsőbb  hadi  bíróság  fó-prokurátora  lett.  1897. 
Suvalov  utóda  gyanánt  a  varsói  kerület  főkor- 
mányzójává  nevezték  ki. 

Imer-gyökér  (növ.),  1.  Stratiotes. 

Imhofer  (Inchofer)  Mekhior,  törtónetíi'ó,  szül. 
Kőszegen  1585.,  megh.  Milanóban  1648  szept.  28. 
A  Jézus-társaságba  íépett  1607  márc.  26.  Tanár 
volt  Messinában.  1630-ban  Bpistola  BVM  ad  Mes- 
sanenses  miatt  elöljárói  Rómába  helyezték  át.  Itt 
kezdte  megírni  hazája  egyháztörténetét  (Annales 
Bcclesiastici  Regni  Hungáriáé  I.  köt.  1644),  de 
csak  egy  kötet  jelent  meg.  Tévesen  tulajdonítják 
neki  a  Monarchia  Solifsonun  c.  mű  szerzőségét, 
amelyet  Scotti  exjezsuita  írt.  V.  ö.  Katona,  Hist. 
Crit.  Reg.  Himg.  32.  k. 

Imhoü,  Amalie  von,  1.  Helvig. 

Imhooí-Blumer,  Friedrich,  német  numizmati- 
kus,  szül.  Winterthiu*ban  1838  máj.  11.  Eleinte 
kereskedő  volt,  de  aztán  klasszikái  tudományok- 
kal kezdett  foglalkozni.  Müvei :  Zur  Münzkunde 
und  Palíiographie  Böotiens  (Wien  1871);  Die 
Münzen  Akarnaniens  (u.  o.  1878) ;  Portrátköpfe 
auf  römischen  Münzen  der  Republik  und  der 
Kaiserzeit  (Leipzig  1879) ;  Monnaies  grecques  (u. 
0.  1883) ;  Die  Münzen  der  Dynastie  von  Perga- 
men (Berlin  1884);  Portrátköpfe  auf  antiken 
Münzen  hellenischer  und  hellenisierter  Völker 
(Leipzig  1895);  Kleinasiatische  Münzen  (Wien 
1901—1902,  2  köt.). 

Imhotep,  egyiptomi  isten,  kit  a  görögök  az  ö 
Asklepios  istenségükkel  azonosítottak,  l.  mem- 
flszi  isten,  ki  azonban  csak  a  későbbi  egyip- 
tomi koi-szakba  tartozik.  Haladó  férfiú  alakjában 
ábrázolják,  szűk  sapkával  fején;  egyik  kezében  a 
kormánypálcával,  a  másikban  pedig  életkulcsot 
tartva.  Más  képeken  mint  ülő  férfiút  láthatjuk,  ölé- 
ben papirusztekerccsel,  elég  gyakran  íróvessző  a 
jobbjában  és  papirusztekercs  a  baljában.  Ó  volt 
a  gyógyító  isten  és  a  varázspap,  aki  a  szenve- 
dőknek álmukban  jóslatokat  mondott ;  templomá- 
ban aludtak  a  betegek,  akik  az  ő  segélyével  meg 
akartak  gyógyulni. 

Imidbázisok,  1.  Aminek. 

Imidek,  így  is  nevezik  a  másodrendű  ainide- 
ket,  imineknek  pedig  a  másodrendű  amineket ;  e 
vegyületek  a  kétvegyértékü  imido-gyököt  (NH)" 
tartalmazzák.  L.  Amidek  és  Aminek. 

Imidókarbamid  a.  m.  gnanidío  (1.  o.). 

Iminek,  1.  Imidek. 

ImltaCio  (lat.)  a.  m.  utánzás ;  utánzat,  főleg 
iparművészeti,  ékszerészeti  dolgokban. 

Imltatio  Christi  (lat.),  Kempis  Tamás  köny- 
vének címe,  magyarul  Krisztus  követése. 

Imitátor  (lat.)  a.  m.  utánzó,  másoló ;  imiiái. 
utánoz. 

Imling  Konrád,  szül.  Stoószon  (Abauj-Torna 
vm.)  1840  nov.  26.,  megh.  Budapesten  1913 márc. 


Immaculata 


—    522 


Iinniens^ta? 


27. 1866-l)an  lett  doktor  ós  ügyvéd  s  Késmárkon 
müködött,1873. pedig  birónjik  nevezték  ki  a  tornai, 
1877.  a  kassai  törvényszékhez,  1881.  pótbirókéut 
a  budapesti  kir.  Ítélőtáblához  keriilt.  Rendes 
birúvá  1886.  nevezték  ki,  majd  1889.  törvényelö- 
kószítési  teendők  teljesítésére  és  a  telekkönyvi 
betétek  szerkesztése  fölötti  főfelügyelet  gyakor- 
lása végett  az  igazságügyminiszíériumba  osz- 
tották be,  ahol  1891.  kúriai  biró  vá  történt  kinevez- 
tetése  után  is  megmaradt.  1906-ban  az  igazság- 
ügymiuisztériumhoz  államtitkárrá  nevezték  ki, 
mely  állásábanhaláláig  működött.  Kezdettöl(1894!) 
fogva  tagja  volt  a  magyar  általános  polgári  tör- 
vénykönyv tervezetének  előkészítésére  az  igaz- 
ság iigyminisztóriumban  szervezett  állandó  bizott- 
■^guák  és  ebben  a  minőségében  ö  készítette  el  a 
doloijjpgi  részt  a  tervezet  1910.  évi  első  és  1913. 
évi  második  szövegében.  Emellett  1906  óta  az  igaz- 
.ságiigyminiszter  helyett  ö  vezette  a  bizottság 
,inuiikáiatait.  RÍűvei :  A  véqrelmjtási  törvény  ma- 
^ardzataiB]^Qstl884:,ő,  kiad.  1907);  Telekkönyvi 
remidetek  (u.  o.  1887) ;  A  végrehajtási  törvényi 
ynódosító  és  Jdegészítő  1908.  évi  XLI.  t.-c.  'ma- 
gyarázata (u.  0.  1909).  Átdolgozta  Zlinszky  Ma- 
'gy;u'  telekkönyvi  rendtai'tásának  3— 6.  kiadásait 
(a  6.  kiad. :  A  magyar  telekkönyvi  jog,  u.  o.  1902) 
•és  részt  vett  ugyané  szerző  Magyar  magánjoga 
3.  és  4.  kiadásának  átdolgozásában.  A  Fodor 
Ármin  szerkesztésében  megjelent  Magyar  magán- 
jog (;.  munkában  ö  írta  a  szolgalmakról,  a  zálog- 
jogról ós  a  telki  terhekről  szóló  részeket.  A  Ráth- 
féle  jegyzetes  törvénytárban  1886  óta  kommen- 
tálta a£  igazságügyekre  vonatkozó  törvénycik- 
keket. Ezenfelül  jogi  szaklapokban  ós  a  napila- 
pokban több  százra  menő  cikke  jelent  meg,  főleg 
a  dologi  jog,  a  telekkönyvi  ügy,  a  törvénykezés 
és  a  birósági  szervezet  köréből,  Jogászegyloti  elő- 
adásai : ,  Telekkönyi  reformok  (Magyar  Jogász- 
iCgyleti  Értekezések,  2ö.  füzet) ;  Dologjogi  nyilt 
kérdések  (u.  o.  149.  f.J;  A  polgári  törvénykönyv 
tervezetéről  (u.  o.  179.  f .) ;  A  földi/irtok  mozgósí- 
tása (u.  0.  256.  füzet) :  A  magánjog  és  a  büntető- 
jog viszonya  egyvnáshoz  (u.  o.,  új  folyam  13.  f.). 
Ennek  a  Lexikonnak  is  munkatársa  volt. 

Immaculata  (lat.  a.  m.  szeplőtelen),  kiegé- 
szítve Z  Beáta  Virgo  Maria  a.  m.  szeplőtelenül 
fogantatott  boldogságos  Szűz  Mária.  A  kat.  egy- 
ház régi  időtől  kezdve  hitte,  hogy  Szűz  Mária  szep- 
lőtelenül, azaz  eredeti  bűn  szennye  nélkül  fogan- 
tatott (sine  labe  originali  concepta),  liitcikkellyé 
azonban  e  tant  csak  1854-.  IX.  Pius  pápa  emelte. 
Azelőtt  csak  az  egyház  tanítása  ós  a  teológusok 
által  ajánlott  tétel  volt  (seníentia  íidei  proxima), 
de  mivel  a  hívek  kegyelettel  ragaszkodtak  hozzá, 
szokásba  jött,  hogy  valahányszor  valaki  ünnepé- 
lyes hitvallomást  mondott,  még  külön  is  meg 
kellett  esküdnie  a  szeplőtelen  fogantatásra.  Innét 
az  l.-eskü. 

Immanens  (lat.),  pontosan  fordítva :  benma- 
radó.  Mint  íllozóflai  műszónak  az  az  értelme,  hogy 
valami  magában  a  dologban  v.  fogalomban  benne 
rejlik,  benne  van,  benne  marad.  így  beszélünk  I. 
fejlődésről,  melyet  nem  külső  körülmények  hatá- 
roznak meg,  hanem  magának  a  fejlődő  dolognak 
mivolta;  I.  okokról,  melyek  nem  kívülről  jön- 
nek, hanem  a  dolog  belsejéből  (1-  Determiviz- 


1  mtis) ;  Spinoza  az  Jííent  ez  éiteleraben  a  világ  I. 
I  okának  nevezi,  mert  Isten  és  a  világ  egy.  I.  tudás- 
ról is  van  szó,  mint  olyanról,  moly  a-  dolgot  leg- 
bensőbb mivoltában  fogja  föl.  í.  kritika  az,  mely 
\  a  ki'itizált  nézetet,  gondolr  tot  nem  a  mi  nézeteink- 
hez, gondolatainklioz  méri,  hanem  csak  maga 
magúhoz,  vájjon  megegyozik-e  majd  magával, 
lm  marad-e  szándékaihoz,  felte  veséihez,  alapél - 
\  éjhez.  Kant  azonban  más  értelemben  is  hasz- 
nálja e  kifejezést.  Nála  I.  az  értelem  ama  hasz- 
nálata, mely  nem  lépi  túl  a  jelenségek  körét,  moly 
nem  transzcendens.  —  Immanentia,  a  bennrejlós 
állítása.  Inimanentizmus  az  immanentia  elmé- 
lete, valamire  (a  megismerésre,  a  lélekre  stb.)  vxj- 
natkozólag. 

Immantatio  (lat.),  az  újonnan  megvála.sz- 
tott  pápának  felöltöztetése  a  pápai  ruhákba.  ■ 

Immánuel,  név,  1.  Emánuel. 

Immanuel-szinódus,  A  német  uniált  országos 
evangélikus  egyházból  azok  az  elemek,  amelyek 
az  összes  lutheri  hitvallásokhoz  görcsösen  ra- 
gaszkodtak, lassanként  kiváltak  és  külön  feleke- 
zetekben tömörültek,^  de  utóbb  ezek  közt  is 
meghasonlás  támadt.  így  1860.  a  boroszlói  egye- 
temes zsinaton  az  egyházra  vonatkozó  dogmati- 
kai eltérések  miatt  7  ó-lutheri  lelkész  Díedrich 
jabeii  lelkész  vezérlete  mellett  kijelentette,  hogy 
jövőben  sem  a  boroszlói  főegyháztanáesot,  sem 
az  egyetemes  zsinatot  nem  ismeri  el  egyházi  f el- 
sőbbségének s  ezek  Magdebm-gban  1862  júl.  9— 11. 
egyesülve,  megalapították  az  ú.  u.  L-t.  Immá- 
nuelnek (Isten  a  mi  segítségünk)  Máté  evang. 
1,23  alapján  nevezték  el  szinódusukat.    , 

Immaterialis  (új-lat.)  a.  m.  anyagtalan.;  im- 
maierializmiis  a  íilozóflában  az  a  felfogás,  hogy 
lélek  V.  szellem  nemcsak  merőben  különbözik  az 
anyagtól,  hanem  vele  ellentétes,  nem  anyagi,  tér- 
telen stb. 

Immatriculatio  (lat.)  a.  m,  az  anyakönyvbe 
(matricula)  való  bevezetés,  1.  Anyakön jfv. 

Immediálf estékek,  kéntartalmú  festékek,  még 
ismeretlen  kémiai  szerkezettel.  Nagyon  állandó 
festékek  és  a  kelmefestészotben  nagyon  fontos 
szereppel  bírnak. 

Immediatizált  fejedelmek  a  német  birodalom- 
ban azok,  akik  a  birodalmi  közvetlenség  (Reiehs- 
unmiítelbarkeit)  alapján,  bár  bizonyos  tekintetben 
a  birodalomnak  alárendelten,  területi  szuvereni- 
tással bírtak,  ellentétben  a  mediatizált  fejedel- 
mekkel. 

Immediatns  (lat.)  a.  m.  közvetetlen ;  innen 
immediat  bizottság,  az,  amely  közvetlenül  a  kor- 
mánytól nyert  megbízást;  I. parancs  a.  m.  a  fe- 
jedelemnek vagy  a  legfőbb  kormányhatóságnak 
közvetlen  parancsa :  I.  beadvány  az,  amelyet  köz- 
vetlenül a  fejedelemnél  v.  a  legfőbb  kormány- 
hatóságnál adnak  be. 

Immediográíia,  újabb  autotipiai  eljárás,  me- 
lyet KUmsch  és  Schumacher  találtak  fel  és  abban 
áll,  hogy  fényérzékeny  zselatinemulzióval  von- 
nak be  pl.  egy  cinklemezt,  melyről  aztán  a  szoká- 
sos műveletek  útján  negatívot  áUítanak  elő,  erről 
ismét  pozitív  lemezt  készítenek  és  ezt  maratják. 
Hasonló  eljárás  a  paynetipia  és  a  direktotipiais. 

Immensitas  (lat.)  a.  m.  inegmérhetetienség. 
végtelenség. 


Immenstadt 


523     — 


Immunitás 


Immenstadt,  bajor  vái'oe  a  sokwabeui  köz- 
igazgatási kerületben,  (i9io)  5029  lak.,  hidegvíz- 
gyógyintézettel  :  kötélgyártás,  sajtkészítós. 

Imniensurabilis  (lat.)  a.  m.  megmérhetet- 
len; immensurcü/üitds,  megmérhetetlen ség. 

Immergéták  (lat.  a.  m.  benierítak),  a  vizbe- 
luerítés  által  való  keresztelés  hívei. 

Immerito  (lat.)  a.  m.  érdemetlenül. 

Immermann,  Kori  Lebrecht,  német  üó,  szül. 
Magdobui'gban  1796  ápr.  24.,  megh.  Düsseldorf- 
ban 1840  ang.  25.  Haliéi  diákéveit  félbeszakította 
az  J813.  esztendő,  melyben  mint  önkéntes  katona 
végigharcolta  a  német  szabadságharcot,  részt- 
vett a  belle-alliaueei  csatában  és  a  győztes  német 
sereggel  bevonult  Parisba.  A  háború  befejeztével 
tiszti  rangban  megvált  a  hadseregtől,  Halléban 
folytatta  tanulmányait  s  állami  szolgálatban  kü- 
löiiböző  német  városokban  a  birói  pályán  műkö- 
dött. Münsterben  megismerkedett  Elisa  Ahlefeldt 
grófnővel,  ki  akkor  Lützownak,  a  porosz  önkén- 
tes csapatok  híres  vezérének  volt  a  neje.  A  grófnő 
később  élettársává  lett.  Elisával  1836— 37-ben 
Düsseldorfba  költözött,  hogy  ott  egy  magánáldo- 
zatokból létesített  színházat  igazgasson,  I.  e  fel- 
ad<atának  fényesen  megfelelt  ós  a  düsseldorfl  szín- 
pad az  ő  vezetése  alatt  Németország  egyik,  leg- 
virágzóbb színpadává  fejlődött.  Ekkor  kezdi  meg 
irodalmi  működésének  —  az  ifjúkori  kísérletek 
után  —  második,  jelentős  korszakát.  Mint  költő 
a  romantikából  indul  ki.  de  minél  tovább  halad 
írói  pályáján,  annál  inkább  közeledilc  az  ifjú 
Németország  íróihoz.  Drámaköltészete,  mely 
Shakespeareből  merített  erős  ösztönzéseket,  Das 
Trauerspiel  in  Tirol  (1828)  és  Merlin  (1832)  c,  mü- 
veiben emelkedett  legmagasabbra.  Regényei  kö- 
zül a  legkiválóbb  Münchhausen  (1838),  amelybe 
beleszőtte  Der  Oberhof  c.  vesztfáliai  népies  elbe- 
szélését is  s  ez  elbeszéléssel  a  német  falusi  iroda- 
lomnak egyik  megalapítója  lett ;  további  elbeszélő 
müvei :  Die  Epigonen  (1836) :  Tristan  u.  Isolde, 
Tulifántchen.  Összes  művei :  Sámmtliche  Werke 
(kiadta  Boxberger  1883.  20  köt.),  müveinek  kri- 
tikjii  kiadását  Harry  Maync  rendezte  sajtó  alá 
(Leipzig  1907).  V.  ö.  Freiligrath,  Kari  1.  (1842). 

Immersio  (lat.)  a.  m.  bemártás, valamibe  való 
bemerítés.  A  csillagászatban  a.  ra.  belépés. 

Immerziós  lencse,  a  mikroszkóp  objektivlen- 
csóje  azon  esetben,  ha  a  tárgylemez  és  a  lencse 
között  levegő  helyett  folyadókcsepp  van,  amely 
fokozza  az  aperturát  (1.  o.)  ós  a  mikroszkóp  fel- 
oldóképességét (1.  0.).  Régebben  vízcseppet  hasz- 
náltak, de  Abbé  alapvető  vizsgálatai  óta  legin- 
kább az  éterikus  cédrusolajat  alkalmazzák,  mely- 
nek törésmutatója  majdnem  megegyezik  a  tárgy- 
lemez és  a  lencse  törésmutatójával.  Ekkor  előáll 
az  ú.  n.  homogén  immerziő,  melynek  használata- 
kor a  fény  törés  nélkül  jut  az  objektivlencsóbe. 
L.  még  Mihoszkóp. 

Immi,  így  nevezik  az  émine  (1.  o.)  üi-mértóket 
Svájcban. 

Immigrans  (lat.)  a.  m.  bevándorló,  beköl- 
töző ;  immigraiio,  bevándorlás,  beköltözés. 

Imiuigration-Iiaw  (ejtsd :  iminigrésn  la,  ang. 
a.  m.  bevándorlási  törvény)  jelzés  alatt  az  amerikai 
Egyesült-Államok  bevándorlási  törvényét  szok- 
tuk érteni :  most  az  1907.  évi  febr.  20-iki  beván- 


dorlási törvény  van  hatályban,  amelynek  2.  sza- 
kasza tiltja  bizonyos  kategóriákba  tartozó  egyé- 
neknek (hülyék,  gyengeehnéjüek,  nyavalyatörő- 
sek, elmebetegek,  szegények,  a  köz  terhére  eshető 
egyének,  koldusok,  tüdővészesek,  ragályos  bete- 
gek, a  keresotképtelenséggel  járó  betegségben  v. 
testi  épség  vagy  egészséghíányban  szenvedők,  er- 
kölcsi aljasságot  mutató  bűncselekmény  miatt 
elítélt  V.  ily  bűncselekmény  elkövetését  beismerő 
egyének,  többnej  üek,  anarchisták,  stb.)  az  Egye- 
sült-Államokba való  bevándorlását,  sőt  e  törvény 
20.  szakasza  lehetővé  teszi,  hogy  a  törvény  meg- 
sértésével az  Egyesült-Államokba  érkezett  egyé- 
nek 3  éven  belül  adminisztratív  úton  visszaszál- 
líttassanak abba  az  országba,  amelynek  kikötő- 
jéből elindultak. 

Imiuineiis  (lat.)  a.  m.  közelálló,  fenyegető. 

Iiumissio  (lat.)  a.  m.  beeresztés,  nőni  ha- 
gyás ;  jogi  értelemben  1.  Iktatás. 

Immobíles  res  (lat.)  a.  m.  ingatlan  dolgok- 

Imiuobilís  (lat.)  a.  m.  mozdulatlan,  rendit- 
hetetlen, továbbá  ingatlan :  imnwbUizál,  ingósá- 
gokat ingatlanokká  tesz. 

Immorális  (lat.)  a.  m.  erkölcstelen:  immo- 
ralitas,  erkölcstelenség. 

Imiuortale  Dei  (lat.),  kezdőszava!  NITT.  Leó 
pápa  enciklikájának  a  keresztény  államrondről 
(1885  nov.  1.). 

Immortalitas  (lat.)  a.  m.  halhatatlanság. 

Immortella  (növ.),  l.  Ammobinm  és  Helir 
chrysum. 

Immota  lides  (lat.)  a  m.  rendületlen  hűség, 
Valeríus  Flacicus  Argonautíca  cünű  hőskölte- 
ménye III.  énekének  589.  verssorában  fordul  elő. 
A  braunschweigi  Oroszlán  Hemlk-rend  jehnon- 
data. 

Immúnis  (lat.)  a.  m.  köztehertöl,  szolgálattól 
mentes ;  továbbá :  nem  fogékony.  Orvosi  értelem- 
ben :  aki  bizonyos  fertőző  betegséggel  szemben 
fokozott  ellenálló  képességgel  bir.  L.  Immunitás. 

Immúnis  talaj,  1.  Homoki  szőllök. 

Immunitás  (lat.)  a.  m.  mentesség.  1.  Jogi  érte- 
lomben 1.  Mentelmi  jog. 

2.  Orvosi  értelemben  i.  alatt  azt  a  jelenséget  ért- 
jük, amidőn  egy  olyan  fertőzés,  amely  azonos  kö- 
rülmények között  más,  hasonló  egyént  feltétlenül 
megbetegítene,  valakivel  szemben  hatástalannak 
bizonyiü.  Az  1.-t  bizonyos,  az  immúnis  szervezet 
nedveiben  (vérsavójában)  levő  anyagok,  az  im- 
mimtestek  okozzák,  amelyeknek  célja  idegen 
anyagok  káros  hatásának  meggátlása,  megsem- 
misítése s  így  a  szervezet  megvédése.  Az  I.  vagy 
szerzett,  vagy  együttszületett.  A  szerzett  I.  a 
szervezetnek  idegen  anyagokkal  törtónt  fertő- 
zése nyomán  keletkezik  vagy  immuntesteket  tar- 
talmazó vérsavónak  mesterséges  bevitelével  hoz- 
ható létre ;  az  együttszületett  vagy  az  ollennnya- 
goknak  az  anya  véréből  a  magzat  vérébe  való  át- 
vándorlásának  v.  a  méhenbeíüU  életben  kiálló tt 
fertőzésnek  következménye.  Immuntestek,  vagy 
anti-  (ellen)  testek  képződését  kiváltó  idegen  test 
lehet  valamely  idegen  sejt  (idegen  vérsejt,  bak- 
térímn),  idegen  fehérje,  erjesztő,  toxin  stb.,  eze- 
ket antigéneknek  nevezzük ;  ismert  kémiai  össze- 
tételű anyaggal  szemben  L-t  elérni  eddig  ,mt>_' 
nem  lehetett.  Az  immuntestek  szigorúan  speci 


Immunitás 


52é 


Immunitási  egység: 


flkiisak,  azaz  csak  azt  az  antígent  semmisítik,  kötik 
trieg,  csak  azzal  szemben  védik  meg  a  szervezetet, 
amelynek  hatására  keletkeztek,  minden  más  an- 
tigem-e  teljesen  hatástalanok.  A  különböző  antigé- 
nekkel szemben  keletkezett  I.  nem  egyforma  ;  a 
fertőzés  után  csak  egy  bizonyos  idő  múlva  kelet- 
kezik s  változó  ideig  (hónapokig,  évekig,  esetleg 
az  egész  életre)  áll  fenn  :  ha  a  szervezetet  ez  alatt 
az  idó  alatt  ugyanolyan  fertőzés  éri,  mint  amelyik 
az  L-t  okozta,  úgy  az  gyengébb  hatású  vagy  tel- 
jesen hatástalan  lesz.  Ujabban  kiderült,  hogy  nem 
minden  antigén  vált  ki  I.-t,  vannak  anyagok, 
amelyek  ellenkezőleg,  a  szervezet  ellenállóké- 
pességét a  fertőzéssel  szeml)en  csökkentik  (ana- 
íilaxia) ;  ezért  ma  már  általánosságban  azokat  az 
anyagokat,  amelyek  a  szervezet  reakcióját  ön- 
magukkal szemben  megváltoztatják,  allergének- 
nek,  a  szervezet  megváltozott  leakcióját  pedig 
allergiának  nevezzük.  Az  allergia  vagy  I.-ban, 
vagy  anafllaxiában  nyilvánul  meg. 

Az  I.  az  utolsó  évtizedekben  óriási  arányú  mun- 
kásság és  kutatás  tárgya  volt,  amely  számtalan 
idetartozó,  rendkívül  bonyolult  jelenséget  fedezett 
fel.  Vannak  jelenségek,  amelyeket  eddigelé  ma- 
gyarázni sem  tudunk,  de  a  főbb,  egyszerűbb  je- 
lenségek eléggé  kielégítő  s  tetszetős  magyaráza- 
tot találnak  az  Ehrlich-féle  oldallánc-elméletben. 
Khrlich  az  élő  anyagot  a  komplikált  szónvegyü- 
letekhez hasonlította,  amely  maggal  ós  oldallán- 
cokkal bír.  Az  oldalláncok  (receptorok)  végzik  a 
táplálékoknak,  de  a  mérgeknek  és  idegen  anyagok- 
nak is  a  megkötését  és  feldolgozását ;  a  megkötött 
méreg  aztán  megbetegíti  a  szervezetet;  ha  a 
szervezet  a  betegséget  legyőzi,  a  méreg  a  recep- 
torral együtt  lelökődik  s  helyébe  új  képződik, 
még  pedig  fölös  számmal.  A  fölösleges  oldalián* 
cok  aztán  lelökődnek,  ezek  lesznek  az  antitestek 
s  szabadon  úszkálva  a  testnedvekben,  az  oda  ju- 
tott mérgeket  megköthetik,  még  mielőtt  azok  az 
élösejtekhez  juthattak  volna.  A  különböző  anti- 
testeket képzelt  szerkezetük  és  hatásmódjuk  sze- 
rint több  csoportba  osztják ;  ezek : 

1.  Antitoxinok,  amelyek  a  mérgező  hatású  anya- 
gokkal szemben  képződnek.  Ilyen  mérgező  anya- 
gok lehetnek:  a)  baktériummórgek  (toxinok, 
még  pedig  difteriá,  tetanus,  kolera,  tuberkulózis, 
stb.  toxin) ;  b)  állati  eredetű  mérgek  (pl.  a  kígyó- 
méreg) ;  c)  növényi  mérgek  (ricin,  abrin,  robin, 
stb.) ;  d)  erjesztők  (tripszin,  pépszín,  oltó,  stb. ;  a 
velük  szemben  keletkezett  antitest  az  antitrip- 
szin,  antipepszin,  stb.).  Az  antitoxinok  fehérje- 
szerű  testek,  amelyek  kb.  700-on  elpusztulnak.  A 
toxin  és  az  antitoxin  egyesülése  szigorúan  a 
mennyiségi  viszonyok  szerint  töi-tónik,  azaz  két- 
szer amiyi  antitoxin  kétszer  annyi  toxint  is  ké- 
pes megkötni,  stb. 

2.  Agglutininek  és  precipitinek ;  az  előbbiek  a 
megfelelő  baktériumokat  vagy  vérsejteket  stb. 
összetapasztják ;  az  utóbbiak  az  antigénként  sze- 
replő fehérjét  oldatából  kicsapják.  Ezek  is  ol- 
I)usztulnak  melegítéskor. 

3.  A  harmadik  csoportba  már  komplikáltabb 
anyagok  tartoznak,  amelyek  két  ré-szböl  állanak : 
a  szigonian  specifikus  hatású,  hőálló  ambocep- 
torból  (azonos  a  Bordet-féle  substance  sensibili- 
satrice-szel)  s  az  őfio-on  elpusztuló,  nem  specifikus 


komplementből.  A  komplement  minden  vérben 
előfordul  s  minden  komplement  mindegyik  ambo- 
ceptor  kiegészítésére,  komplementálására  egya- 
ránt alkalmas.  Ezek  az  antitestek  az  antigénként 
szerepelő  idegen  sejteket  (vérsejteket,  baktéri u 
mokat,  sejteket,  stb.)  feloldják  (hemolizinek, 
bakteriolizinek,  citolizinek),  vagy  megölik  (pl. 
leukocidmek,  stb.). 

Kevésbbó  tanulmányozott  antitestek  az  opszo- 
ninok  (VVright)  ós  a  bakteriotropinok,  amelyek  a 
baktériumokat  mintegy  pácolják,  a  fagocit(')zi.s 
számára  előkészítik. 

Ezek  az  antitestek  a  megfelelő  antigéneket 
nemcsak  a  szervezetben,  hanem  azon  kívül  is,  a 
kémcsőben  is  megkötik.  Hogy  a  különböző  e.se- 
tekben  az  I.-t  a  leírt  antitestek  közül  melyik,  ill. 
milyen  okozza,  azt  megállapítani  nem  mindiii 
lehet:  valószinii,  hogy  a  diftéria,  tetanus  stb. 
ellen  a  szervezet  csak  antitoxinok  képzésével  vé- 
dekezik, mert  ezeknél  a  baktériumok  nem  jutnak 
be  a  szervezetbe,  hanem  csak  a  toxinjuk  szívó- 
dik fel ;  míg  a  kolera,  tífusz,  stb.  agglutininek. 
bakteriolizinek  stb.  jelenlétét  teszi  szükségessé. 
A  tuborkulózis-bacillussal,  valamint  a  staíilokoU- 
kuszokkal  törtónt  fertőzés  leküzdésében  talán  az 
opszoninok  jutnak  nagy  szerephez. 

Az  I.  a  gyakorlati  orvostanban  is  nagyjelentő- 
ségre tett  szert,  egyrészt,  mert  sikerült  mester- 
séges immunizálás  révén  egyes  betegségeket  le- 
küzdeni, másrészt,  mert  bizonyos  betegségek  felis- 
merésére igen  értékes  módot  adott  a  keziinkbe.  A 
mesterséges  immunizálás  kétféle  lehet :  aktív  és 
passzív.  Az  aktív  ímmunizálásnál  az  illető  betoír 
séget  okozó  baktérium  mérgével  vagy  legyöngi- 
tett  kultúrájával  oltjuk  be  a  szervezetet ;  ilyen- 
kor a  beoltott  egyén  az  eredetihez  hasonló,  de 
igen  enyhe  lefolyású  megbetegedés  árán  immú- 
nissá lesz:  így  történik  a  himlő,  veszettség, 
marhatuberkulózis,  sertésorbánc,  tífusz,  kolera, 
pestis  stb,  elleni  oltás  (1.  a  megfelelő  betegségek- 
nél). A  passzív  immimizálásnál  a  specifikus  anti- 
testeket tartalmazó  vérsavót  (gyógyszérum)  olt- 
julc  be  a  szervezetbe ;  ezt  az  eljárást  követjük 
diftéria,  tetanus,  dizentériánál  stb.  (1.  a  meg- 
felelő betegségeket).  Az  aktív  immunizálási  már 
igen  régen  ismerték ;  ősi  tapasztalat,  hogy  bizo- 
nyos betegségek  (kanyaró,  vörheny,  himlő,  stb.) 
kiállása  rövidebb-hosszabb  ideig  tartó  mentessé- 
get biztosít  az  illető  betegséggel  szemben ;  sőt  a 
himlőoltás  mai  formájának  felfedezése  is  még  az 
I.-tan  előtti  időből  származik. 

Az  I.  jelenségeinek  diagnosztikai  alkalmazása 
a  Wassermann-reakció  (szitilis  fölismerésére),  a 
Widal-reakció  (tífusz  fölismerésére),  a  Calmette- 
Pirquet-reakció  (tuberkulózis),  a  Pfeiffer-féle  tü- 
nemény (kolera)  stb.  Az  idesen  fehérjével  szem- 
ben képződött  specifikus  precipitint  használják  az 
egyes  fehérjefajok  identiflkálására  (biológiai  re- 
akció), amelynek  segélyével  kimutathatjuk  a  hús- 
hamisításokat, megállapíthatjuk  bizonyos  állatok 
rendszertani  helyzetét,  sőt  vémyomok  kimutatá- 
sára, a  vér  származásának  megállapítására  is  fel- 
használják (biológiai  vérkimutatás,  \.o.).  L.még 
Oltás. 

Immtinitájsi  egység  (rövidítve  :  /.  E.J,  az  auti 
toxinnak  azon  mennyisége,  mely  1  cm^  noimál 


ImmunJzálás 


53Ő 


Impedancia 


iiiérsot  képes  közömbösíteni,  hatásában  meggá- 
rolni.  A  normál-méreg  1  cm»-jében  annyi  toxin 
van,  amennyi  100,  egyenként  kb.  250  gramm  súlyú 
tengeri  malacot  képes  4—ö  nap  alatt  elpusztítani. 
Azt  a  gyógyítósavót,  mely  1  cms-beu  egy  l.-et 
tartalmaz,  iionnálsavónak  (normálszérum)  nevez- 
zük. 

Immunizálás.  az  az  eljárás,  amellyel  valakit 
valamely  fei-tözö-betegséggel,  méreggel  szemben 
iiumnnissa  tehetünk.  Bővebben  1.  [nimunitá-s. 

Immonoterápia,  gyógyító  eljárás,  amely  a 
gyógyulást  a  beteg  aktiv  v.  passzív  immunizá- 
iása  révén  éri  el.  Bővebben  1.  Immunitáa. 

Iniinuratio  (lat.)  a.  m.  befalazás. 

Iminutabilis  (lat.)  a.  m.  változhatatlan,  meg- 
másíthatatlan :  imnmfalnlitas,  változhatatlanság : 
ellenben  íwío/wííííío  .•  megváltoztatás,  átalakítás. 

Inmau,  falu  Sigmaringen  porosz  kerületben,  az 
i;yach  mellett,  530  lak.,  vastartalmú  ásványvíz- 
forrásokkal és  fürdöintézettel. 

Imola,  kisk.  (lömör-  és  Kishont  vni.  putnoki 
j.-ltaii.  (1910)  3i7  magyarlak.,  u.  p.  és  u.  t.  Ragály. 

Imola,  az  ugyanily  nevű  járásnak  éspüspökség- 
ju>k  szókhelye  Bologna  olasz  tartományban,  (1911) 
;-J."),597  lak.,  bőr-,  fayence-,  üveg-  és  selyemáru- 
készitéssel :  Rocca  nevű  XI 11.  sz.-beli  városház- 
zal. A  falakkal  kerített  város  közelében  több  ás- 
vány vizforrá.-í  fakad.  I.  állítólag  a  római  Forum 
Corneiii :  12f»-2-9-2.  Bologna.  1424-38.  Milano  és 
1  ,"íOi)  után  az  egyházi  állam  uralma  alatt  állott. 

Imola,  Imiocenzo  da  (tkp.  Fraticurci),  olasz 
fe.stö.  iízül.  Imolában  1494  körül,  megh.  1550  kö- 
rül. Bolognában  és  Firenzében  tanult,  utóbb  tel- 
jesen Rafael  hatása  alá  került.  Képei  ti'ünyomó 
részben  Rafael-féle  motívumok  többé-kevésbbé 
Ilii  értékesítésén  alapulnak.  Nagy  számmal  ta- 
lálhatók a  bolognai  képtárban,  valamint  bolognai 
templomokban,  elvétve  külföldi  képtárakban  is. 

Imosarok,  \.Bert>erek  és  Tuorey- 

Imoski  ( ImoUki),  íiiln,  az  ugyanily  nevíi  kerü- 
leti kapitányság  szókhelye  Dalmáciában  a  herce- 
irovinai  határ  közelében,  a  Vrlika  völgye  felett, 
kb.  2000,  mint  község  41,895  szerl)-horvát  lak., 
dohánytermeléssel,  kereskedelemmel,  régi  kas- 
téllyal és  fei-encrendi  kolostorral. 

Imp.,  rövidíté.sc  a  lat.  inrperiuii/,  imperátor, 
\".  imperativus  szónak. 

Inipauatío  (középkori  lat.,  a  kenyeret  jelentő 
part  is  szót<)l).  Krisztus  testének  egyesülése  az  úr- 
vacsoránál megszentelt  kenyérrel.  Aversai  Guit- 
nmnd  említi  és  hirdeti  először  e  tant,  mely  Be- 
leugar  k(>vetőitöl  látszik  szánnazni.  de  határo- 
zott szerzőjét  nem  nevezi  mes:.  Az  I.  ellenkezik  a 
kat.  vallás  átlényegülési  (1.  ÁtvtUtozás)  tanával. 
A  kat.  teológusok  l.-nak  nevezik  Luther  tanát 
Kii.sztus  jelenlétéről  a  kenyér  szine  alatt. 

Iinpar  (lat.)  a.  m.  egyenlőtlen,  páratlan :  im- 
pori  Marté,  egyenlőtlen  küzdelemben,  egyenlőt- 
len hadi  szerencsével. 

IiiipartiaÜH  (új-lat.)  a.  m.  pártatlan :  ini- 
[Mirtifiux  (franc.  t?jtsd:  t-mparsajó),  a.  m.  a  párt  nél- 
küliek, a  francia  foiTadalom  alatt  a  centrumpárt 
neve  a  kon  vént  l)en. 

Intpartibili8  (lat.)  a.  m.  oszthatatlan. 

luipasse  (franc,  ejtsd:  efípassz),  eredetileg  a.  m. 
zsíikntca:  a  kártyajátékban  1.,  ha  azon  remény- 


Iinpatieiií  virájía 
metszet). 


(Hossz- 


ben  Ütünk  kisebb  értékű  kártyával,  hogy  az  utá- 
nunk következő  játékosok  nem  tudják  igy  sem 
felülütni  s  mi  igy  az  crőscbb  kártyánkat  meg- 
takarítjuk. 

Impassibilis  (új-lat.)  a.  m.  érzéketlen,  szen- 
vedélytelen,  hidegvérű. 

ImpaMto  (olasz),  az  olajfestményeken  a  va.s- 
tagon  fölrakott  festékréteg. 

Iinpatíbilifs  (lat.),  elviselhetetlen,  eltürho- 
tetlen. 

IinpaAiens  L.  (Balsamina  Gártn.),  netiyúlj- 
liozzám  (növ.),  a  Balsaminaeeae  család  génusza ; 
400  faja  van  (elterjedésüket  és  moifológiájukat 
1.  Baimminaceae).  Nálunk  hegyvidéki  árayas 
erdőkben  közönségesebb  az  [.  noli  tartgere  \.. 
(üvegszárú  nenyúljhozzám,  fájtlinka,  fájvirág, 
sárga  ibolya).  3-6  dm.  magas,  egyéves  fú,  büty- 
kös, bonedvű  szára  áttetsző.  Virága  jókora,  sárga 
csészelevelei  sziro/n- 
szerüek,  a  nagyobbik 
közülök  Síirkanty  ús.  Le- 
vele hosszas,  tojásdad. 
Érett  tokja  érintésre 
tislpattan,  kopácsai  ösz- 

szezsugorodnak,  mi- 
küzlwn  szögletes,  rán- 
cos magvait  elszórja.  A 
magyar  nevek  e  sajátságra  vonatkoznak.  Szára 
és  levele  nedvével  a  gyapjút  sárgára  festUv.  Kert- 
jeinkben az  /.  balsamina  L.  (gavallér-,  papucs- 
virág, inerosztő  virág)  ismeretes.  Levele  lándzsás, 
fűrészes,  virága  fehér  v.  piros  v.  más  színű.  Ke- 
let-ludiáb()l  származik  s  több  kerti  változata  van, 
legkedveltebb  a  telt  virágú.  Hazájában  és  Olasz- 
országban sebre  való,  drága  balzsamot  készítenek 
belőle,  magvát  más  fajokéval  együtt  Indiában 
eszik,  v.  olajat  sajtohiak  belőle.  A  Balsamina 
repenA  Moon  apró  levelű,  kúszó  szárú,  csinos  sárga 
virágú.  Ceylonból  származik,  könnyű  termeszteni, 
virágvederben  célszerű. 

Iinpavídnni  ferient  ruinae  (lat.),  idézet 
Horatiusból  (Cárra.  111.  3,  7),  melyet  e  szavak  előz- 
nek meg :  Si  fradus  ülabatur  orbis  vagyis :  Ha 
a  földkereksége  rászakad  is,  rettenthetetlen  ül  áll 
a  romok  között. 

Impeachment  (ang.,  ejti^d:  impicsmeut),  az  an- 
gol büntető  eljárásban  az  alsóház  által  a  felsőház 
előtt  valamely  parlamenti  tag  ellen  emelt  bünvád. 
Az  I.-ben  a  parlamentnek  legfőbb  birói  hatalma 
jut  kifejezésre.  Régente  a  parlament  gyakran  élt 
az  1.  jogával :  a  modern  időkben  csak  ritkán  fordul 
elő.  Az  utolsó  nevezetes  esetek :  WaiTen  Ha.stings 
esete  1788.  és  Melville  lordé  1850. 

Impedancia  (lat.),  a  vezetőkben  mutatkozó  lát- 
szólagos ellenállás,  ha  változó  áram  halad  át  raj- 
tuk. Ugyanis,  ha  valamely  vezetőn  egyenáram 
halad  keresztül,  tehát  olyan  áram,  mely  irányát 
nem  változtatja,  akkor  a  vezető  ellenállása  függ 
annak  anyagától  és  méreteitől  és  míg  ezek  nem 
változnak,  az  ellenállás  állandó  éitékü,  csak  a  hő- 
mérséklet változása  okoz  csekély  változásokat. 
Ha  azonban  a  vezetőn  váltakozó  áram  megy  ke- 
resztül, amely  irányát  gyorsan  változtatja,  akkor 
az  ellenállás  nagyobbnak  mutatkozik,  mint  ami- 
lyen egyenáram  esetében  volna.  Ezt  a  nagyobb 
ellenálrást  nevezik  l.-nak,  míg  a  vezető  anyagától 


Impedlmenta 


—    526 


Impériale 


ós  méreteitől  függőt  Ohm-féle  ellenállásnak  hív- 
ják. Az  1.  oka  elsősorban  az  ú.  n.  önindukció, 
vagyis  azon  indukált  áramok,  melyek  a  váltakozó 
i'iram  hatása  alatt  magában  a  vezetőben  keletkez- 
nek. Ezek  gyöngítik  az  áramerősséget,  mert  a  lét- 
rehozó áramokkal  ellenkező  iránynak.  Az  áram- 
erősség gyengülése  az  ellenállás  látszólagos  nö- 
vekedését jelenti.  Az  1.  nagysága  azonkívül  függ 
a  váltakozó  áram  ú.  n.  frequenciájátől,  vagyis 
attól,  hogy  hányszor  változtatja  az  áram  irányát 
(percenként  v.  másodpercenként).  Mennél  szapo- 
rább váltakozása  az  áram,  annál  nagyobb  az  ön- 
indukció és  annál  nagyobb  az  I.  L.  még  Induk- 
tancia. 

Impedimenta,  impedimentum  (lat.  a.  m. 
akadály),  házassági  akadály,  1.  Házassági  jog. 

Impedimentum  publicae  bouestatis 
(lat.)  a.  m.  a  köztisztesség  akadálya.  Tulajdon- 
képeni  egyházjogi  értelmére  1.  Házassági  jog 
(egyházi  házassági  jog).  Átvitt  értelemben  az 
1905.  évi  választások  után,  amelyeken  a  szabad- 
elvű párt  kisebbségbe  került,  a  koalíció  megalaku- 
lása idejében  Apponyi  Albert  gróf  a  képviselőház 
febr.  17-iki  ülésén,  a  felirati  vitában  mondotta  a 
szabadelvű  párttal  szemben,  célzással  az  1904 
nov.  18-íki  házszabály-csínyre  ezeket  az  azóta 
politikai  közhellyé  vált  szavakat :  «Önök  közt  és 
mi  közöttünk  örökké  közttínk  lebeg  az  I.». 

Impegno  (olasz,  ejtsd:  — peiiyo)  a.  m.  elzálogo- 
sítás, kötelezettség,  de  a  tőzsdén  kockázatot,  fe- 
lelősséget, a  kötelezettségek  összességét  jelenti. 

Impendiosus  (lat.)  a.  m.  sok  költséget  okozó, 
költséges. 

Impenetrabilis  (lat.)  a.  m.  áthatolhatat- 
lan, kipuhatolhatatlan ;  impenetrahilitas,  kipuha- 
tolhatatlanság. 

Impennes  (lat.)  a.  m.  szárnyatlanok ;  régi 
neve  a  pingvin-alakú  madarak  (Spherdsciformcs) 
mai  rendjének.  L.  Pingvin-félék. 

Impensae  (lat.)  a.  m.  beruházás,  szemben  az 
expensae-vol,  azaz  valamely  dolog  fentartása  ér- 
dekében tett  kiadásokkal.  —  I.  necessariae,  a.  m. 
szükséges.  —  J.  utiles  a.  m.  hasznos.  —- 1.  volup- 
tariae  a.  m.  élvezeti  beruházás. 

Imperata  Cyr.  (ezmtbojt,  növ.),  a  Pázsitfű- 
félék génusza;  5  faja  az  ó-  és  újvilág  forró 
ós  szubtropikus  vidékein  s  Európa  D.-i  részén 
terem.  Az  I  cylindrica  L.  (1.  arundínacea  Cyr.) 
H  dm.  magas,  kozmopolita,  összegöngyölödött  le- 
velekkel és  ezüstfehér,  hengerded  vastag  virág- 
zattal. Jún. — júl.  A  maláji  szigeteken  az  alang- 
mezök  főfüve.  Házat  fednek  vele.  Az  1.  exal- 
tata  Brogn.  (kogonfű)  1  méternél  magasabb ;  a 
Pílíppi-szigetek  száraz  helyein  nő,  szintén  házfe- 
désre használatos,  de  jelentősebb  a  papírosgyár- 
tásban. Az  előbbi  faj  kerti  dísznövény.  Mély  kövér 
földet  szeret,  nálunk  takaró  nélkül  is  kitelel.  I. 
saccharifiora  Maxim ,  1.  Miscanthus. 

Imperativus  (lat.),  a  felszólító  módnak  (1.  o.) 
latin  nyelvtani  neve ;  1.  még  Igemód. 

Imperátor  (lat.)  a.  m.  parancsoló,  a  rómaiak- 
nál első  sorban  az  a  magasabb  fokú  hivatal,  mely- 
nek impérium  volt  a  neve  s  melyet  a  kúriai  gyű- 
lés által  hozott  törvény  (lex  curíata  de  imperío) 
adott  egyes  római  polgároknak.  Az  1.  háborúban 
fővezér,  békében  teljhatalmú  bíró,  akinek  min- 


denki engedelmeskedni  tartozik  és  aki  előtt  eu- 
nek  jeléül  a  f'asces-fiket  úgy  hordozták,  mint  a 
prótor  vagy  líonznl  előtt.  —  i.  továbbá  cím  volt, 
melyet  a  katonák  ruháztak  a  táborban  lévő  had- 
vezérre, de  mely  tüstént  megszűnt,  mihelyt  a  se- 
reg Rómába  visszaérkezett.  —  Harmadik  értelem- 
ben az  l.  címét  élethossziglan  tartó  jelentőséggel 
és  érvénnyel  adták  s  úgy,  hogy  az  utódokra  is 
átöröklődött.  Így  kapta  ezt  a  szenátustól  elsősor- 
ban C.  Július  Caesar :  így  Augustns,  aki  után  az 
I.  cím  lassankint  egyértelmű  lett  a  princeps,  sőt 
a  császár  fogalmával.  Származékaiban  tehát  a 
többé-kevésbbé  korlátlan  uralkodót  jelenti  és  ma 
egyértelmű  az  uralkodóval.  L.  még  Cezarizmus. 

Imperatoria  L.  (növ.),  1.  Peucedanum. 

Imperatorszkaja-öböl,  a  Japáni-tenger  egyik 
öble  az  orosz-szibériai  parton,  (>  hónapon  át  b(! 
van  fagyva. 

Impératrice  (ft'anc,   ejted:   enperatrisz)   a.    111. 

császárné. 

Imperceptibilis  (lat.)  a.  m.  észrevehetet- 
len ;  imperceptihililxLs,  észrevehetetlensóg. 

Imperfectio  (lat.),  a  menzurálís  zenében  (I. 
Hangjeggek)  a  hangjegynek  olyan  értékelése, 
amelynóí  fogva  nem  három,  hanem  csak  két  ki- 
sebb kótát  foglalt  magában. 

Imperfectum  (lat.),  nyelvtani  műszó.  Ré- 
gente a  folyó  multat  (1.  Igeidők),  újabban  inkább 
a  folyamatos  cselekvést  jelölik  vele.  A  folyó  múlt- 
nak teljes  formája  e$,%ev'mt praeteritum  L,  vagyis 
befejezetlen  múlt,  folyó  múlt. 

Imperfectus  (lat.)  a.  m.  bevégzetlen,  nem 


Imperío rabil is  (új-lat.)  a.  m.  átfürhatatlan. 
Imperforatio  az  orvostanban  valamely  természe- 
tes nyílás  veleszületett  hiányát  jelenti,  a.  m.  at- 
rézia  (1.  o.). 

Imperforata  (állat),  1.  Foraminifera. 

Imperia,  olasz  város  Portó  Maurizio  tarto- 
mányban, (1911)  18,419  lak.  1908-ban  Portó  Mau- 
rizio és  Oneglia  városok  egyesítése  folytán  kapta 
fentebbi  nevét. 

Imperiál  (impetiális,  lat.)  a.  m.  császári,  nagy- 
szerű, díszes.  -- 1.  orosz  aranyérem,  eredetUeg  10 
rubel  értékben.  Az  1745.  megállapított  súlya  ós 
finomsága  a  későbbi  idők  folyamán  kisebbedett. 
1817  óta  a  15  rubeles  érmet  nevezik  1.-nak,  de 
csak  fél,  tehát  7Vs  rubeles  példányokban  verik 
ki,  így  ma  általában  1.  alatt  ezt  a  tulaj  donképen  i 
fél  I.-t  értik.  Ennek  súlya  és  finomsága  a  francia 
20  frankosokkal  teljesen  megegyezik  és  így  értéke 
K  19-04.  —  1.  hűsítő  ital  citromhéjjal,  cukorral, 
cremor  tartarival  stb.—  I.  a  könyvnyomdászatban 
a  legnagyobb  betűfajok  egyike ;  továbbá  egy  nagy 
ív  papír-alaknak  is  a  neve. 

Imperial-busbel,  1.  jÖMsAeZ. 

Imperiái-dukát,  1.  TJukái. 

Impériale  (franc.,ejtsd:eiiperi;U),  &  XVI— XVil. 
sz.-ban  alul  kiszélesedő,  fölül  csúcsos  kupola  el- 
nevezése, mely  később  átment  az  ágyak  és  dísz- 
kocsik fölé  alkalmazott  mennyezetre  is.  Omnibu- 
szoknak, vasúti  kocsiknak  tetejét  —  ha  az  a  kö- 
zönség számára  ülőhelyekkel  van  ellátva  —  szin- 
tén I.-nak  hívják.  Egy  két  személyre  való  kártj'a- 
játéknak  is  ez  az  elnevezése,  amelyet  piquet-kár- 
tyával  játszanak. 


Imperiai  Federation  League 


—     527 


Impetrans 


Imperiai    Federation    lieagoe    (ang., 

ejtsd  :   Impi'rjel  fedorésn  Kg),    188i.   alakult   politikai 

társulat,  melyuek  célja  volt  Angliának  ós  a  koló- 
niáknak szorosabb  kapcsolatát  létrehozni  katonai 
és  politikai  alapon.  1893-ban  a  liga  feloszlott  s 
helyérő  több  egyesület  lépett,  melyek  inkább 
iíazdasági  alapon  óhajtották  a  kolóniák  és  az 
anyaország  közötti  kapcsot  szorosabbá  tenni. 

Imperiai  Institute  (ang.,  ejtsd :  impírjel 
iiisztitjút),  1.  Kensington. 

Imperialisták,  az  imperialisztikus  vagyis  vi- 
láguralmi politikát  folytató  politikusok  elneve- 
zése. 

Imperializmns  (lat.)  a.m.  világui-almi  törekvés, 
ii  nagyobb  államok  törekvése  politikai  és  gazda- 
sági hatalmuknak  más  országokra,  más  világré- 
szekre való  kiterjesztésére.  Az  elnevezés  a  római 
császárság  <■  imperium»-ából,  világuralmi  helyze- 
téből ered  s  újabban  Angliában  került  forgalomba 
a  Disraeli  (lord  Beaconsfleld)  által  kezdett  annak 
a  politikának  a  megjelölésére,  amely  Anglia  és 
gyarmatai  kormányzati  és  vámpolitikai  szoro- 
sabb egybofűzésével,  tengeri  uralmának  meg- 
szilárdításával Anglia  nagyhatalmi  állásának  to- 
vábbfejlesztését célozza.  Az  I.  okai  nemzetgazda- 
sági természetűek.  A  nagy  ipari  államok  a  feldol- 
gozandó nyerstermények  beszerzésére,  másrészt 
kész  ipartennékeiknek  elhelyezésére  külföldi,  ten- 
gerentúli piacok  meghódítását  kívánják  s  a  nagy 
töke,  amely  a  saját  honában  már  nem  talál  elég 
felvevő  képességre,  gyümölcsöző  vállalkozási  al- 
kalomra, természetes  terjeszkedési  hajlammal  ke- 
resi fel  a  gazdaságilag  hátramaradottabb  terü- 
leteket. Innen  a  törekvés  gyarmatok  szerzésére, 
a  tengeri  haderő  nagymérvű  fejlesztése,  a  hatal- 
mak versengése  kereskedelmi  érdekeik  megvé- 
désére és  befolyásuk  kiterjesztésére  és  e  versen- 
gésből származó  háborús  bonyodalmak.  Angliá- 
nak gyarmatpolitikája,  a  búr  háború,  Németor- 
szágnak télfoglalása  a  délafrikai  védterületen, 
Belgiumnak  m-alma  az  afrikai  Kongó-államon, 
az  északamerikai  Egyesült-Államok  háborúja 
Spanyolországgal  a  Filippi-szigetek  birtokáért^ 
Oroszországnak  ázsiai  és  balkánpohtikája,  egy- 
iiázi  protekturátusának  kiterjesztése  az  óhitűek 
tÖlé,  faji  védnöksége  a  szláv  nemzetekkel  szem- 
ben, az  angolok  tibeti  expedíciója,  fontos  vasut- 
vonalaknak, csatornáknak  idegen  földön  meg- 
•'^pítése,  maga  az  orosz-japán  háború  egyaránt 
imperialisztikus  törekvéseknek  a  megnyilvánu- 
lásai. I.  más  értelemben  a.  m.  cezarizmus. 

Imperiáljuh,  spanyol  merinójuh,  mely  a  kirá- 
lyi juhászatból  származik. 

Imperiai  noir,  csemegeszöllőfajta,l.Be/íí«o. 

Imperialquarter,  1.  Quarter. 

Imperiál-sajt,  francia  túlkövér  puha  sajtféle- 
sí'g,  molyet  nálunk  is  kedvelnek,  eredeti  neve 
(xervais.  Az  I.  olyankópen  készül,  hogy  a  tejszín 
cs  a  teljes  tej  keverékét  langyos  melegen  beolt- 
ják úgy,  hogy  24  óra  múlva  megalvadjon,  az- 
után az  alvadékot  sajtruhába  kötik,  hogy  a  savó 
kicsepegjen,  miután  az  alvadók  kenöcsszerű  lesz, 
selyerapapirral  bélelt  fonnákba  helyezik  és  staniol- 
jíapirba  csomagolva  hozzák  a  forgalomba.  A  te- 
liéntej 0  sajtféleséggel  l.-klnt  .30  fillérrel  érté- 
kesül. 


Imperiai  Standard  (aiig.,  ejtsd:  ímpíijei  sztcu- 
derd),  augol  mértékekkel  összetóve  a  mai  törvé- 
nyes mértékeket  jelenti.  így  pl.  I.  S.  Gallon,  stb. 
—  1.  S.  pound  avoirdupois,  1.  Avoirdupois. 

Impérium  (lat.)  a.  m.  hatalom,  a  rómaialmál 
a  legfőbb  végrehajtó  hatalom  az  államban,  melyet 
csak  azok  a  polgárok  gyakorolhatnak,  akik  azt  a 
l&K  curiata  de  imperio  által  megkapták  (király- 
ság idején  a  rex,  köztársasági  kormányforma  mel- 
lett a  konzulok,  diktátorok  és  prétorok).  A  többi 
magisztrátusok  hatálma  ezzel  szemben  nem  1.. 
hanem  csupán  potestas.  Az  l.-ot  a  hivatalos  idő 
lejártával  meg  is  lehetett  hosszabbítani,  még  pro- 
konzuloknak,  proprétoroknak  is.  Az  I.  hatáskörét 
1.  Imperátor.  A  konzulok  és  prétorok  I.-ára  nézve 
egymás  közt  bizonyos  hatalmi  fokozat  állott  fenn, 
amazoké  I.  maius  volt,  emezeké  I.  minus.  További 
fokozatok  léteztek  az  1.-ban  a  területi  illetékes- 
ségre nézve.  Jelesül  a  prokonzulok  (tartományi 
helytartók)  l.-a  csakis  saját  provinciáik  határáig 
terjedt  (I.  flnitnm),  holott  pl.  Pompejus  I.-a,  me- 
lyet Cicero  javaslatára  kapott,  nem  lévén  föld- 
rajzi határok  közé  szorítva,  I.  inflnitum  volt. 

Impermeábilis  (lat.,  geoi.)  a.  m.  átjárhatatlan. 
Közönségesen  a  közetek  impenueabilitását  vízre 
vonatkoztatva  értelmezzük,  de  fennforog  a  petró- 
leumra vagy  földi  gázra  nézve  is.  I.-ak  a  teljesen 
tömör,  likacstalan  kőzetek,  hacsak  e  tulajdonsá- 
gukat siirű  hasadozottságnk  (litoklázis)  meg  nem 
szünteti.  Legimpemieábilisabbak  az  agyag-  és 
márga-félék.  az  agyagos  vagy  márgás  homok- 
kövek stb.,  kölönösen  aklcor,  ha  flnom  ttregeeskéik 
vízzel  átnedvesedtek.  Ekkor  u.i.  a  kapilláris  erők 
működése  oly  nagy,  hogy  a  víz  v.  más  folyadék 
átszivárgását,  átfolyását  teljesen  megakasztja. 
Az  I.-nak  ellentéte  a  permeábilis  állapot  (1.  o.).  Az 
I.  kőzetminőségnek  nagy  szerepe  van  a  hidrogeoló- 
giában,  valamint  a  gáz  és  petróleum  geológiájá- 
ban is. 

Impersonalis   (lat.)    a.   m.     személytelen. 

Impertinens  (lat.)  a.  m.  nem  hozzátartozó, 
illetlen,  ildomtalan,  szerénytelen,  goromba ;  im- 
pertinencia,  gorombaság,  neveletlenség ;  imperti- 
nenciák,  mellékdolgok,  melyek  nem  tartoznak  szo- 
rosan a  dologra. 

Impetigo  (lat.),  ha  a  bőr  külső  rétegeibe  ge- 
nyedési  baktériumok  jutnak,  pl.  gyennekek  ar- 
cán piszkos  körömmel  való  vakarás  következté- 
ben, ezek  elszaporodnak,  hólyagos  kiütést  idéz- 
nek elő :  a  hólyagok  beszáradva,  száraz  sárgás- 
barna, a  mézes  viaszra  emlékeztető  pörköket 
eredményeznek ;  ezek  nagy  tömegekbe  gyűlhet- 
nek és  alattuk  tovább  terjedhet  a  genyedés,  át- 
törheti a  bőrt  és  bejuthat  a  mélyebb  szövetekbe  is. 
Kezelése  igen  egyszerű :  sokszoros  mosással,  ola- 
jos borogatásokkal  stb.  leáztatni  a  pörköket  ós 
könnyű  kenőcsökkel  (gyenge  bór,  szalicil  stb.) 
megakadályozni  újabbak  keletkezését,  amíg  csak 
be  nem  gyógyul  a  terület.  Ugyanakkor  meg  kell 
szűntetni  a  visszahatást  okozó  folyamatot,  pl.  el- 
pusztítani a  tetveket,  rendezni  az  emésztést,  stb. 

Impetrabilis  (lat.)  a.  m.  elérhető,  elnyer- 
hető. 

Impetrans  (lat.)  a.  m.  kérvényező,  folya- 
modó ;  impdrntus  az,  aki  ellen  hatósági  intézke- 
dést kérnek. 


m. 


Impetuoso 


528     — 


Impregrnáció 


Impetuoso,  impetíMsamente  v.  ron  impeto 

(ol.).  zenei  kifejezés,  a.  m.  hevesen,  zajosan,  ro- 
íuuiiosaii. 

Impetus,  (lúlus  impetuosus  (lat.),  az  ú.  n. 
Mulatós  szándék,  a  szándóknak  az  a  foka,  mely- 
nél a  büntetendő  cselekményre  irányuló  elhatá- 
rozás valamely  indulat  hatása  alatt  keletkezett. 
A  magyar  Btk.  csak  az  emberölésnél  értékeli, 
amennyiben  I.  esetében,  ha  a  szándék  ugyanazon 
indulat  hevében  —  mint  a  Btk.  281.  §-a  mondja: 
rögtön  —  meg  is  valósult :  a  büntetést  jelentéke- 
nyen leszállítja.  -  Zrínyi  hadi  munkáiban  gyak- 
ran használja  ezt  a  szót,  de  más  jelentéssel.  Nála 
ugyanis  I.  a.  m.  hév.  indulat,  szenvedély:  a  tá- 
madás I.-a  nála  a.  m.  a  támadás  ereje,  hevessége. 

Impietas  (lat.)  a.  m.  kegyeletlenség,  a  pietás 
hiánya,  istentelenség. 

Impignoratio  (lat.)  a.  m.  elzálogosítás. 

Inipitoyable  (franc,  ejtsd:  enpitoíijábi)  a.  m. 
részA'ét telei  1 ,  könyörtelen . 

Iinplacabilis  (lat.)  a.  m.  engesztelhetetlen, 
kérlelhetetlen. 

Inipla<;eutalia.  1.  Aplaverúalia. 

Implantatio  (lat.)  a.  m.  elültetés,  beplántá- 
lás.  boültás. 

Iinplicalio  (lat.)  a.  m.  belefonás,  bonyolítás, 
üsszezavarás. 

Implicite  (lat.)  a.  m.  beleértve,  belefoglalva, 
de  ki  nem  mondva.  Ellentéte  explicite. 

Implikációs  szövet  (ásv.)  a.  jn.  írásgránit- 
szövet. 

Iinplorans  (lat.),  az,  aki  birói  segélyt  igénybe 
VOSZ :  ellenfele :  imploratus ;  a  segély  igénybe  vé- 
tele :  itnploraüo. 

Impinvinm  (lat.),  a  római  ház  átriumá- 
ban alkalmazott  medence,  mely  a  tető  közepén 
íelett(>  hagyott  négyszögű  nyíláson  (compluvium) 
át  beözönlő  esővíz  befogadására  szolgált ;  az  I.-ból 
rendesen  földalatti  ciszternába  vezették  ie  a  vizet. 

Imponál  (lat.)  a.  m.  erős  benyomást,  hatást 
gyakorol  valakire,  tiszteletet  ébreszt  valakiben. 

Imponderabiliák  (lat.),  súlyamérhetetlen,  hi- 
potetikus anyagok,  melyek  régebben  alapul  szol- 
gáltak a  hő-,  fény-,  elektromos  és  inágnesi  jelen- 
ségek magyarázatára.  Az  i'ijabb  tlzika  e  jelen- 
ségeket az  éter  mozgásaira  vezeti  vissza  és  ben- 
nük az  energia  különböző  nyilvánul ásait  látja. 

Import  a.  m.  árubehozatal,  1.  Behozatal  és 
Kereskedelmi  politilai. 

Importants  (ejtísd :  eüiiortan,  a.  m.  fontosko- 
dók), nemesi  összeesküvöpái*t  XIII.  Lajos  korá- 
ban, melynek  célja  az  volt,  hogy  Richelieu  halála 
után  (1643.)  a  hatalmat  magához  ragadja,  de  rö- 
vid idő  múlva  leverettek.  Maga  az  I.  név  Reta 
l)i hornoktói  származik,  aki  «Cabale  des  I.»-nak 
nevezte  a  mozgalmat. 

Importatio  (lat.)  a.  m.  behozatal. 

Importuuus  (lat.)  a.  m.  alkalmatlan,  idő- 
szerűtlen. 

Impositio  mannum  (lat.)  a.  m.  kézrátétel 
(1.  0.). 

Impofiiito  silentio  (lat.)  a.  m.  hallgatás, 
titoktartás  föltótele  alatt. 

Impossibilis  (lat.)  a.  m.  lehetetlen. 

ImpotMsibiliam  nulla  obligatio  est  (lat.) 
a.  m.  lohetetlenségeki'e  nézve  semmi  kötelezett- 


ség sincs;  ami  lehetetlen,  azt  nem  kell  teljesíteni ; 
Cehus  római  jogásztól  származik.  Használják 
így  is:  Ad  impossibilm  nemo  tenetur  (vagy 
oUigatiir). 

Impost  (középkori  lat.),  az  építészetben  váll- 
párkány  v.  egyáltalában  az  a  kőréteg,  melyen  egy 
boltozat  lába  közvetlenül  nyugszik ;  ajtók  és  abla- 
kok szemöldökfája.  —  /.  tov.  a.  m.  indirekt  adó. 

Impostor  (lat.),  1.  a.  m.  csaló,  aki  másokkal 
valami  hamisat  elhitet,  másokat  tévútra  vezet.  — 
2.  Jmpostare^-docti,  az  olyan  tudósok,  kik  mások- 
nak oly  müveket  tulajdonítanak  és  oly  idézeteket 
helyeznek  ajkaikra,  miket  ezek  nem  írtak  és  nem 
mondtak.  —  3.  De  tribus  inipastorHms,  címe  egy 
hírhedt  munkának,  ismeretlen  szerzőtől.  Alkal- 
mul megírására  valószínűleg  a  középkor  több  ne- 
ves kételkedőjének,  de  kivált  iX.  Gergelytől  II. 
Frigyes  császárnak  nem  egészen  alaptalanul  tu- 
lajdonított az  a  kijelentése  szolgált,  hogy  a  há- 
rom nagy  vallásalapító:  Mózes,  Krisztus  és  Moham- 
med  csalók  voltak.  Az  J560  után  irt  munka  1598. 
került  ki  sajtó  alól.  Tartalma  felületes  polémia  az 
Isten  létezésének  bizonyítékai,  a  kinyilatkoztatás 
és  vallás  lehetősége  és  igazsága  stb.  ellen,  egy- 
szóval a  természeti  vallásnak  ad  előnyt  a  kije- 
lentett vallások  felett.  V.  ö.  GerdJie,  De  impostura 
religionum  breve  compendium  (1833):  WeUer. 
De  tribus  l.-ibus  (2.  kiad.  1876). 

Impotencia  (impotentia,  lat.)  a.  ra.  tehetetlen- 
ség, rendesen  a  közösülési  képtelenséget  értik 
alatta,  amelynek  oka  vagy  a  hímvessző  reiidel- 
lenessége  (hiposzpadiázls,  episzpadiázis  stb.),  v. 
pszichikai  hatás  (jieuraszténia,  frigiditás  stb ).  A 
pszichikai  okokból  eredő  1.  a  legtöbb  esetben  gyó- 
gyítható v.  javítható  megfelelő  orvosi  (pszichikus) 
kezeléssel.  Némely  betegség  is  relatív  í.-val  jár, 
így  pl.  a  cukorbaj.  Az  1.  eddig  említett  alakjával 
tizemben,  amit  I.  coeundinak,  a  nép  nyelvén  pedig 
a  fértierö  (<lgyengülósének  neveznek,  megkülön- 
böztetjük az  1.  generandit,  amelynél  a  hímvessző 
merevedése,  valamint  a  közösülés  is  rendes,  de 
nemzési  képtelenség  áll  femi.  Az  I.-nak  ezt  az  alak- 
ját rendszerint  előző  nemi  betegségek  (kankó. 
szifilis)  okozzák  :  az  ondó  ilyenkor  vagy  nem  tar- 
talmaz ondószálakat,  vagj'  ha  igen,  azok  már 
elpusztultak :  ugyanez  az  állapot  áll  elő,  ha  a  ve- 
sék huzamosabb  ideig  vannak  röntgensugaraid 
hatásának  kitéve.  L.  Ázooszpermia. 

Impot  unique  (franc),  1.  Egi/etlen  adó. 

Impozáns  (franc,  imposant),  ami  hatással  van, 
különösen  az  érzékekre. 

Impr..  a  latin  imprinuttur  (1.  o.)  rövidítése. 

Impraktikábilis  (lat.)  a.  m.  gyakorlatiatlan, 
keresztül  nem  vihető. 

Imprecatio  (lat.)  a.  m.  átok. 

Impregnáció  (lat.),  a  technikában  a.  m.  telítés. 
átitatás,  1.  Impregnálás.  —  A  geológiában  az  a 
folyamat,  midőn  valamely  ásvány,  kőzet  v.  szei - 
ves  maradvány  valami  kívülről  jövő  anyagtól 
mechanikailag  v.  kémiailag  átitatódik.  Igen  kö- 
zönséges jelenség  ez  a  telérelc  mellékkőzetében. 
A  szerves  te.steknél  a  hézagokba  szilárd  anyag 
(homok,  iszap)  rakódik  be.  v.  az  átitató  oldatbf)l 
csapadék  válik  le  (kalcit,  kovasav,  pirit  v.  mar- 
kazit),  amely  a  szerves  testet  teljesen  elroncsolja 
és  annak  helyét  elfoglalja.  Az  eredeti  test  külső 


Impregnálás 


-     529 


Impulsus 


alak,ia  többnyire  mesmarad,  de  a  benső  szerkezet 
elmosódik.  Közeteknél  leggyakoribb  az  elkováso- 
dás  (szarukö-,  kovapalakeletkezés),  ami  gyakran 
\  alamoly  eruptiv  közét  szomszédságára  vezethető 
vissza.  Laza  homokok  és  görgetegek  kovasav- 
és  szénsavas  mész-inflltrációra  szilárd  homok- 
kövekké és  konglomerátokká  cementálódnak.  Az 
achátokat  mesterségesen  festik,  a  festés  az  iníll- 
tráció  révén  következik  be :  maga  a  festés  úgy 
történik,  hogy  az  achátot  a  festőanyagban  főzik. 
1.  alatt  nemcsak  magát  a  folyamatot,  hanem  an- 
nak eredményét  is  szokás  érteni ;  pl.  érc-I.  a  kö- 
zetekben. 

Impregnálás  (lat.,  a.  m.  telítés,  átitatás),  a 
technikában  szilárd  testek  átitatása  folyadékokkal 
a  tartósság  növelésére  v.  más  célból,  I.  Telítés  és 
Fa,  2.  —  Könnyen  gyúló  anyagok  (fa,  szövet, 
papir)  tüz  elleni  megvédésére  is  alkalmazzák  ez 
eljárást.  Egyszerűbb,  de  csak  ideiglenes  védelmet 
nyújtó  módja  a  mésszel  v.  az  impregnáló  oldattal 
való  bemázolása  a  megvédendő  testnek ;  megfe- 
lelőbb és  hatásosabb  eljárás  az  anyagnak  a  test 
likacsaiba  való  beszorítása  mechanikai  úton.  Ily 
impregnáló  oldatok  pl. :  alegnoUth  (20°/o  klórmag- 
nézium vízben),  a  sponazol  (vízüvegoldat  a.  m. 
kovasav  mésszel  v.  súlypáttal  és  lúggal),  a  gaut- 
üchin  (anmioniumszulfát  és  ammoniumborát  60 
C*'-ra  hevített  faanyagokra),  az  imbrasit  (gipsz, 
mész,  sók),  a  cellosil,  kovasavas  sók  és  festék  ke- 
veréke, dr.  Plönnis  eljárása  szerint  vízüveg,  fes- 
ték, cement,  Görnandt  eljárása  szerint  agyag  ol- 
data vízben  (szalmatetők  részére).  A  telítési  eljá- 
rás kétféle,  t.  i.  a  Brinkmann-féle  eljárás  szerint 
szárítják  a  fát,  majd  szivattyúkkal  levegőjét  ki- 
szívják, végül  a  védőanyaggal  telítik ;  a  Nickel- 
vianv-íéle  eljárásnál  ellenben  a  sóoldattal  a  fa 
kazánokban  telíttetik  megfelelő  nyomás  alatt,  mi- 
közben a  sóoldat  25— 30o/o-a  rakódik  le  a  fára  és 
annak  sejtjeibe,  azt  ellenállóbbá,  de  egyben  nehe- 
zebbé is  tevén. 

Impresario  (oL,  ejtsd :  impreszário)  a.  m.  vál- 
lalkozó, olyan  színházi  igazgató,  aki  valamely 
színházat  saját  vállalatára  kibérel,  de  különösen 
oly  vállalkozó,  aki  valamely  művészt  v.  művész- 
nőt kisér  és  annak  fellépései  alkalmával  az  anyagi 
körülményeket  közvetíti,  alkudozik  azokkal,  kik 
a  művészt  felléptetni  óhajtják  és  általában  mint 
tojjhatalmii  megbízott  és  titkár  szerepel. 

Inipressum,,  a  könyvnyomtató  cégét  és  a 
nyomtatás  helyét  feltüntető  sor  az  apróbb  nyom- 
tatványok alján,  az  újságok  utolsó  ós  a  könyvek 
első,  második  v.  utolsó  oldalán.  Az  1848.  XVIIl. 
t.-c.  szerint:  ><Mely  nyomdatulajdonos  bármely 
nyomtatványra  nevét  és  lakhelyét  ki  nem  teszi, 
vagy  álnevet  használ,  ha  a  nyomtatvány  sajtó- 
vétséget foglal  magában,  bűntársnak  tekintetik ; 
ellenkező  esetben  100  frtig  terjedhető  büntetés- 
ben marasztaltatik  el». 

Impresszió  (lat.),  a.  m.  benyomás,  hatás. 

Impresszionista  (franc),  így  nevezik  a  modern 
festészet  egyik  iskoláját,  mely  a  régi  hagyomá- 
nyokkal szakítva,  azoktól  merőben  eltérő  fölfo- 
gast állított  föl  a  valóság  festészeti  utánzásának 
elvéül.  Az  I.  iskola  a  valóságnak  anyagi  mivoltát 
s  a  vele  benső  kapcsolatban  levő  formákat  mel- 
lékesnek tekinti ;  fölfogása  szerint  a  természet 

Récai  Nngy  Lexikona.  X.  líöt. 


anyagi  mivolta,  az  élő  lények,  a  növényi  világ 
és  holt  tárgyak  csak  alkalmul,  ürügyül  szolgál- 
nak, hogy  a  festő  színeiken  megfigyelje  és  vissza- 
adja a  fény  és  a  levegő  pillanatnyi  jelenségeit, 
a  szemre  gyakorolt  benyomását.  E  szerint  tehát 
a  valóság  festészeti  utánzásának  fő  elemei:  a 
szín,  a  fény  és  a  levegő.  Ez  okból  az  irány  követői 
leginkább  a  szabad  ég  alatt  s  nem  a  szoba  egy- 
oldalú világításában  szerettek  festeni  (enpteiv 
air).  Manet  Edouard  francia  festő  volt  első  hirde- 
tője az  új  elvnek ;  1862.  lépett  föl  először,  két 
festménye,  melyet  1865.  a  párisi  Sálon  bíráló  bi- 
zottsága visszavetett,  általános  gúny  tárgya  volt. 
E  viszontagságok  azonban  nem  ingatták  meg, 
erős  meggyőződéstől  vezetve  tovább  dolgozott, 
végre  kivívta  elvének  elismertetését.  Manet  mel- 
lett hasonló  célokat  követtek  Monet,  Degas,  Re- 
noir,  Pissaro,  Sisley.  Az  irodalomban  Zola  Emil 
volt  Manet  védelmezője  s  tőle  kölcsönözte  az 
elveket,  melyeket  «L'Oeuvre»  című  regényének 
hőse,  Claude  Lantier  hirdet.  V.  ö.  Th.  Duret,  Les 
peintres  impressionistes  (Paris  1878) ;  E.  Zola, 
Mes  haines  (u.  o.  1878) ;  Richárd  Muther,  Ge- 
Schichte  der  Maierei  im  XIX.  Jahrhundert ;  hyka 
K.,  A  képírás  újabb  irányai  (Budapest) ;  Lázár 
B.,  Die  Maler  des  Impressionismus  (Leipzig  1913). 

Impresszionizmus,  1.  Impresszionista. 

Inipriiuatur  (lat.)  a.  m.  nyomassék  ki.  Rö- 
vidítve Impr.  Ezzel  a  jelzéssel  bocsátja  a  szerző  v. 
szerkesztő,  valamint  a  cenzor  a  könyvet,  hírlapot 
stb.  nyomdába. 

Iinpriiné  (franc),  \.  Postai  nyomtatványkfd- 
demény. 

Improbabilis  (lat.)  a.  m.  valószínűtlen,  el- 
fogadhatatlan. 

Improbatíu  (lat.),  helytelenítés,  korholás. 

Iinprobitas  (lat.)  a.  m.  rosszaság,  álnokság, 
becstelenség. 

Improduktív  (lat.)  a.  ra.  terméketlen,  meddő. 

Impromptu  (franc,  ejtsd:  eiprompta)  a.  m. 
rögtönzött  vers ;  a  latin  in  promptu  szóból  ered 
és  oly  költeményt  jelent,  melyet  a  költő  nem 
lassú  ós  érett  átérzés  után,  hanem  hirtelen,  egy- 
egy  ötletének  engedve  alkot.  —  La  zfniélien  rö- 
vid, egytételű,  szabadon  fantáziáló  mű.  Nincs  szi- 
gorú formához  kötve,  szinte  improvizált  jellegű. 
Túlnyoraólag  mégis  dalforma.  Schubert  és  Chopin 
kezdték ;  legtöbbször  zongoradarab. 

Impropériák(lat.)  a.m.  szemrehányások,  vagyis 
a  szenvedő  szeretet  panasza  a  keresztfán.  A  kat. 
egj'házban  antifonák  (1.  o.)  és  responsoriumok  (1. 
0.),  amelyeket  nagypénteken  a  mise  előtt  énekel- 
nek és  pedig  régi  gregorián  dallamra.  Csak  Ró- 
mában a  sixtusi  kápolnában  éneklik  1560  óta  az 
I.-at  a  Palestrína-féle  földolgozásban. 

Improvizáció  (franc.  zmp*'Oi'wa//c>»,  ejtsd: eiípro- 
vizaszion)a.m.  rögtöuzés.  Improvlzátor,  1.  Bögtönző. 

Impsonit  (ásv.),  terpentinben  oldhatatlan  asz- 
falt-fajta. Lelőhelye  Impson  Valley,  Indián  Ter- 
ritory. 

Impudens  (lat.)  a.  m.  szemtelen,  szemérmet- 
len ;  impudicitas,  szemérmetlenség. 

Impu^rnatio  (lat.)  a.  m.  ostromlás  ,impugnál, 
kifogásol. 

Impulsus  (lat.)  a.  m.  lökés,  ösztönzés,  nó- 
gatás. L.  még  Erőindítás. 

84 


Impulzív  elmezavar 


—     530     — 


Impulzív  elmezavar,  a  szellemi  elfajulás  alap- 
ján fejlődő  ritka  elmebaj,  melyben  különös  haj- 
lamoknak, ösztönöknek  engedve,  a  beteg  cseleke- 
detei ötletszerüek,  meggondolatlanok,  ú.  n.  kény- 
szercselekedetek. Idetartozik  a  gyújtogatok,  tol- 
vajok, az  esztelen  áUatkedvelök,  játékosok,  gyer- 
mekgyilkosok egy  része.  Ezek  cselekedetük  hely- 
telenségének teljes  tudatában  vannak,  de  kellő 
akaratbeli  ellenállást  nem  tudnak  kifejteni.  Több- 
nyire a  serdülő  korban  fejlődik  ki  és  sok  vonat- 
kozása van  a  hisztériával  és  nyavalyatöréssel. 

Impune  (lat.)  a.  m.  büntetlenül. 

Impurus  (lat.)  a.  m.  tisztátalan,  mocskos.  — 
Impurum  a.  m.  fogalmazvány. 

Imputat  Jo  (lat.),  a.  m.  beszámítás  (1.  o.) ;  a  teo- 
lógiában az  a  tétel,  hogy  Krisztusnak  a  keresztfán 
véghezvitt  áldozatát  Isten  az  embereknek  beszá- 
mítja. Imputabilitas,  beszámíthatóság ;  imputa- 
bilis,  beszámítható. 

Imradok,  1.  Tuaregek. 

Imre.  1.  Szent  L,  Szt.  István  és  Gizella  fla,  szül. 
1007.  Neveltetését  Szt.  Gellért  egészen  az  aszké- 
zis irányába  terelte.  István  kívánságára  elvette 
Kresimir  horvát  fejedelem,  mások  szerint  a  görög 
császár  s  ismét  más  forrás  szerint  Meskó  lengyel 
herceg  ismeretlen  nevű  leányát,  tartózkodó  életét 
azonban  ezentúl  is  folytatta.  István  szép  parainé- 
zist  intézett  fiához ;  oly  fontosnak  tartották  Szt. 
István  e  politikai  végrendeletét,  hogy  századok 
múlva  a  Corpus  Jmisba  is  fölvették.  1. 1031  szept. 
2.  vadkan  vadászaton^  nyert  sebei  következtében 
váratlanul  meghalt.  Életének  csodás  adatait  Szt. 
Imre  herceg  legendája  foglalta  egybe.  Székesfehér- 
vári sírjához  már  korán  megindultak  a  zarándok- 
latok. Vll.  Gergely  pápa  őt  a  szentek  sorába  ik- 
tatta, mire  Szt.  László  a  püspökök  és  az  urak  jelen- 
létében 1083  nov.  4t.  emeltette  föl  holttestét.  A  Szt. 
Imrének  tulajdonított  csontvázat  most  a  ciszter- 
citák fehérvári  templomában  őrzik ;  emlékezeté- 
nek napja  nov.  5.  Emlékét  az  országban  máig  12 
helység  neve  őrzi.  Legrégibb  arcképe  az  1031  tá- 
ján készült  paláston  még  mint  gyermeket  tün- 
teti föl. 

2.  I.  király,  III.  Bélának  és  Ágnes  (Anna)  chatil- 
loni  hercegnőnek  legidősebb  fia,  szül.  1174.  Német 
krónikák  Henrkusnak,  Eimricusnak,  de  Emeri- 
cusnak  is  nevezik ;  ő  magát  1199.  és  1201.  Heme- 
ricusnak,  rendesen  azonban  Emericusnak  írja. 
Penigiai  Bernát  nevelte.  Atyja  már  1184.  megko- 
ronáztatta s  kormányzására  bízta  Horvát-Dal- 
mátországot. Béla  halála  (1196  ápr.  23.)  után  utóda 
I.  lett.  1197.  nagyravágyó  öccse,  András  föllázadt 
ellene,  Macseknól  (Macki)  megverte  s  1198.  Horvát- 
Dalmátországnak,  mint  hercegségnek  átadására 
kényszerítette ;  amellett  Ráma  és  Chulmia  (Halom- 
föld, Hercegovina)  hercegének  nevezte  magát.  Mi- 
kor a  lázadásra  újabb  pénzt  gyűjtött,  pénztámokát, 
Boleszló  váczi  püspököt  I.  1199  márc.lO.  felszólí- 
totta a  sekrestyében  őrzött  pénztár  fölnyitására. 
Az  ellenszegülő  püspököt  az  oltár  elől  személyesen 
rántotta  le,  a  sekrestyét  pedig  feltörette.  Még  azon 
év  nyarán  kitört  a  lázadás ;  Andrást  ugyan  VI. 
Babenberg  Lipóthoz  kergette,  de  a  pápa  intöleve- 
lére  Boleszlóval,  sőt  magával  Andrással  is  kibé- 
kült. A  béke  értelmében  mind  a  két  testvér  föl- 
veszi a  keresztet,  András  visszakapja  hercegségét 


s  egymás  területét  az  örökli,  ki  a  másiknál  tovább 
él.  1201-ben  a  kissé  megnyugtatott  király  István 
ellenében  Vulkot  segítette  Szerbia  nagyzsupáni 
székébe  s  ez  időtől  kezdve  Imre  és  utódai  Szerbia 
királyainak  nevezték  magukat.  A  bogumil  bol- 
gárokon 1202.  nyert  győzelme  után  egy  ideig  a 
« bolgár  király »  címet  is  használta.  1202  nov.  9. 
ismét  keresztes  háborúra  intette  őt  a  pápa,  azon- 
ban Bonifác  montfeiTati  őrgróf  keresztes  hadai 
a  pápa  tilalmával  nem  törődve,  nov.  24.  már  ro- 
hammal vették  be  Zárát  s  átadták  a  velenceiek- 
nek. Ezért  a  pápa  kiközösítette  őket,  a  kereszte- 
seket pedig  kárpótlásra  és  a  magyar  király  meg- 
követésére utasította;  de  I.  elkedvetlenedve  le- 
mondott a  szentföldi  háborúról.  1.  és  András  nem 
gátolták,  hogy  Bonifác  keresztesei  Konstantiná- 
polyt megtámadják,  mert  a  keresztesek  nővérük, 
Margit  férjét,  Izsákot  akarták  ismét  trónra  ül- 
tetni. 1203-ban  a  bogumilok  Boszniában  ismét  alá- 
vetették magukat  a  pápa  tekintélyének  és  Imre 
Ivannitza  bolgár  cárnak  is  megengedte,  hogy  a 
nyugati  egyházhoz  való  csatlakozás  céljából  tár- 
gyalásokat kezdjen  a  pápával.  Mikor  azonban  a 
cár  magyar  földre  tört,  I.  elfogatta,  de  nemsokára 
ismét  szabadon  bocsáttatta  Leo  blbornokot,  kit  a 
pápa  koronával,  kormánypálcával  és  a  királyi 
cím  megadásával  küldött  Ivannitzához.  A  pápá- 
tól kért  ugyan  segedelmet,  hogy  kis  fiát,  Lászlót 
megkoronáztassa,  másrészt  azonban  nem  tűrte  a 
pápa  beavatkozásait.  Fia  gyámjává  öccsét,  And- 
rást tette,  kit  tíz  hónappal  azelőtt  (1203  okt.)  Vá- 
rasd közelében,  kezében  a  kormánypálcával,  lá- 
zadó seregének  közepéből  vezetett  ki,  hogy  Kéne 
(Kneginec)  várában  fogságra  vesse.  A  pápa  I.  ki- 
rályról 1204  okt.  27.  már  mint  néhairól  emlékezik 
meg. 

Imre,  1.  János,  kanonok,  filozófiai  író,  szül. 
Nagyfügeden  (Heves  vm.)  1790  júl.  28.,  megh. 
Pesten  1832  máj.  12.  A  pesti  egyetemen  a  filo- 
zófia tanára  volt.  Az  Akadémiának  azonnal  an- 
nak megalakulása  után  rendes  tagja.  Munkái 
részben  latin  nyelven  vannak  Írva:  Amicimi  foedus 
rationis  cum  experientia,  seu :  phUosophia  crisi 
recentissima  deducta  (Pest  1818—24).  E  4  kötet- 
ből álló  művére  következik  a  Logica  novis  cm-is 
edita  (1824) ;  a  Metaphysica  pm-a  cum  história 
eiusdem  (1825),  a  Metaphysica  applicata  (1825)  s 
az  Aretologia  (1829).  Magyar  nyelven:  A  gondolko- 
zás tudománya  (a  bölcsészetnekelső  darabja,  1829)- 
és  Az  észmérés  tudománya  (a  bölcselkedés  má- 
sodik darabja,  1830),  végre  tanítványai  kezébe 
adta  még  Az  ifjú  höhselkedő-t  (1830).  V.  ö.  Szí- 
lasy  János  emlékbeszédét  az  Akadémiában. 

2.  L  József,  szemorvos,  I.  3.  fla,  szül.  Hódmező- 
vásárhelyt 1851  dec.  18. 1874-ben  tanársegéd  lett 
Schulek  tanár  szemklinikáján,  majd  Hódmező- 
vásárhelyt telepedett  le,  ahol  1885.  az  ottani  kór- 
házban szemosztályt  állítottak  fel,  amelynek 
1908-ig  főorvosa  volt.  1909-ben  a  kolozsvári 
egyetem  szemészeti  tanszékére  hívták  meg.  I. 
irodalmi  dolgozatai  a  hályog-operálás  ós  trachoma 
ügyével  foglalkoznak. 

3. 1.  Sándor  (id.),  irodalomtörténetíró  és  nyel- 
vész, szül.  Hegyközpályiban  (Bihar  vm.)  1820 
aug.  6.,  megh.  Hódmezővásárhelyt  1900  dec.  21. 
Nagyváradon  és  Debreczenben  tanult,  hol  Arany 


Imre 


—     531     — 


Imreh 


Jánosnak  volt  osztálytársa.  1840-ben  bevégezve 
a  jogi  ós  teológiai  tanfolyamot,  három  évet  töltött 
Mezőkeresztesen,  mint  tanító ;  1843.  tanári  állást 
kapott  Hódmezővásárhelyt,  melyet  megrendült 
egészsége  miatt  1847.  a  gyomai  segédlelkószséggel 
cserélt  föl.  Ez  időben  jelentek  meg  első  irodalmi 
dolgozatai,  újságcikkek  Kossuth  Hirlapjában.1849. 
a  hódmezővásárhelyi  gimnázium  igazgatójának 
hívták  meg,  amelynek  értesítőiben  több,  feltűnést 
keltő  dolgozatot  közölt.  Hunfalvy  Páltól  a  Magyar 
Nyelvészet  munkatársául  szólíttatván  fel,  ott 
megjelent  tudományos  dolgozatait  a  Magy.  Tud. 
Akadémia  levelező-tagsággal  jutalmazta  (1858). 
1860-ban  a  dobreczeni  kollégiumban  a  klasszika- 
fllológia  tanára  lett  s  két  év  múlva  az  ottani 
akadémiára  választották  meg  a  magyar  nyelv  és 
irodalom  tanárának.  Széleskörű,  gazdag  nyelvé- 
szeti és  irodalomtörténeti  munkássága,  melyet 
egyre  fokozódó  buzgalommal  folytatott,  mind 
több  és  több  elismeréssel  találkozott :  a  kolozs- 
vári egyetem  szervezésekor  (1872)  kineveztetett 
a  magyar  tanszékre,  1878.  megválasztotta  a  Kis- 
faludy-Társaság,  1879.  az  Akadémia  rendes  tag- 
jává. 1886-ban  nyugalomba  vonult  Hódmező- 
vásárhelyre. Irodalmi  munkássága  nagyterje- 
delmű és  változatos,  legértékesebbek  a  régi  nyelv- 
emlékek és  a  nyelvújítás,  a  népnyelv  és  népköl- 
tészet terén  tett  vizsgálódásai  és  azok  eredményei. 
Általában  inkább  beható  tanulmány,  a  források 
biztos  ismerete,  igen  nagy  adatkószlet  s  megbíz- 
ható alaposság  teszik  műveit  számottevőkké,  mint- 
sem a  szerkesztés  és  előadás  művészete.  Fejtegeté- 
sei gyakran  nem  elég  világosak,  rendszeresek  és 
stüusa,  bár  zamatos  és  a  klasszikusok  meg  az 
angol  essayisták  tanuünányának  eredményeként 
tömör,  sokszor  nehézkes.  A  nyelvészet  terén  na- 
gyobb, egész  könyveket  kitevő  dolgozatai  jelen- 
tősek :  Magyar  mondattan  (1861  s  még  négyszer) ; 
A  magyar  nyelvújítás  óta  divafba  jött  idegen  és 
hibás  szólások  bírálata  (1873):  Rövid  magyar 
nyelvtan  (1874.  s  még  többször) ;  A  magyar  nyelv 
és  nyelvtudomány  története  I.  (1891)  és  értekezé- 
sei közül :  Geleji  Katona  István  mint  nyelvész 
(1870) ;  A  határozatlan  igéről  és  igenevekről 
(hódmezővásárhelyi  gimn.  ért.  1855—56);  A  ma- 
gyar igealakok  (Magyar  Nyelvészet,  1858);  A 
magyar  nyelvújítás  története  (Képes  irod.  tört.). 
Irodalomtörténeti  dolgozatai  kisebb-nagyobb  ta- 
nulmányok és  értekezések,  melyek  közül  legbe- 
csesebbek  az  1890.  önállóan  megjelent  A  nép- 
humor a  magyar  irodalomban  és  A  középkori 
magyar  irodalom  stiljáról,  továbbá  Kazinczy 
költészete  (Koszorú,  1864);  Az  olasz  költészet 
hatása  a  magyarra  (Budapesti  Szemle,  1878); 
A  dal  nyelvéről  (u.  o.  1882) ;  A  népdal  alkata  és 
képei  (Erd.  Múzeum,  1889) ;  A  magyar  népdal 
nemei  (u.  o.  1891).  Dolgozatainak  jávarésze  ösz- 
szegyüjtve  is  megjelent  a  Kisfaludy-Társaság 
kiadásában :  I.  S.  irodalmi  tanulmányai  (2  köt. 
1897). 

4.  /.  Sándor,  pedagógiai  író,  1. 2.  fla,  szül.  Hód- 
mező- Vásárhelyt  1877  okt.  13.  Egyetemi  tanulmá- 
nyait Kolozsvárt  végezte  ós  filoz.  doktori  oklevelet 
nyert,  azután  Heidelbergben  és  Lipcsében  tanult. 
1900— 1908-ig  a  kolozsvári  ref.  főgimnáziumnak 
volt  tanára,  1908  szept.  óta  pedig  a  budapesti 


áll.  polgári  iskolai  tanítóképző  intézet  (Paedago- 
giura)  filozófiai  ós  pedagógiai  tanszékén  működik. 
1904-ben  magántanára  lett  a  kolozsvári  tudo- 
mányegyetemnek, majd  1912.  a  budapesti  tudo- 
mányegyetemen is  habilitáltatta  magát.  1913  ja- 
nuár óta  szerkesztője  a  Magyar  Paedagogia  c 
folyóiratnak.  Főbb  müvei :  Alvinczi  Péter  kassai 
magyar  pap  élete  (Hódmezővásárhely  1898); 
Gróf  Széchenyi  István  nézetei  a  nevelésről  (Ko- 
lozsvár 1903) ;  Gróf  Teleki  Sámuel  erdélyi  kan- 
cellár (1739—1822)  gyermekkora  és  ifjúsága 
(Maros- Vásárhely  1908) ;  A  nevelés  sorsa  és  a 
szocializmus  (Budapest  1909);  Nemzetnevelés, 
jegyzetek  a  magyar  művelődési  politikához  (Buda- 
pest 1912),  Ezenkívül  1897  óta  sok  dolgozata  je- 
lent meg  pedagógiai  kérdésekről  a  különböző 
folyóiratokban.  Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Imréd,  kisk.  Zólyom  várm.  beszterczebányai 
j.-ban,  (1910)  292  tót  lak.;  u.  p.  Tajó,  u.  t.  Besz- 
terczebánya. 

Imrédy  Béla  (ómoraviczai),  orvos,  szül.  Mo- 
sonban  1865. 1888-ban  Wagner  tanár  belkliniká- 
ján lett  gyakornok,  utóbb  1890.  Kétly  Károly 
tanár  mellett  második,  majd  első  tanársegéd. 
1896-ban  a  Vöröskereszt-kórház  belgyógyászati 
osztályának  főorvosává  nevezték  ki,  1897-ben  a 
cíhasüri  szervek  betegségei»  című  tanból  magán- 
tanári képesítést  nyert.  1912-ben  a  Vöröskereszt- 
kórház igazgatójává  választották.  I.  irodalmi  dol- 
gozatai a  belgyógyászat  körébe  vágnak,  hazai 
és  külföldi  folyóiratokban  jelentek  meg. 

Inaxeit^-c salad  (szerdahelyi).  Régi  nemes  csa- 
lád, mely  rokonságban  volt  a  Z)er5/fí/-ekkel.  Ere- 
dete a  XIV.  sz.  végére  vihető  vissza.  Kiválóbb 
tagjai :  I.  Mihály,  megjelent  az  1505-iki  rákosi 
országgyűlésen.  A  mohácsi  csatában  (1526)  elfog- 
ták a  törökök,  de  Ibrahim  nagyvezér  csakha- 
mar visszaadta  szabadságát.  Később  I.  Ferdi- 
nánd király  hűsége  jutalmául  Nádasdy  Tamással 
együtt  Buda  vára  kapitányává  tette.  —  1.  János 
(Imrefi  néven  is  szerepel),  kivándorolt  Erdélybe, 
hol  nemsokára  nagy  hírre  tett  szert.  1605-ben  Lip- 
pára  ment  Bocskay  István  egyik  csapatával,  hogy 
megfékezze  a  lázongó  rácokat.  Báthory  Gábor 
uralkodása  alatt  (1608—1613)  nagy  szerepet  vitt. 
1608-ban  ő  és  Komis  Zsigmond  Kassán  tár- 
gyalásokat folytatott  Illyósházy  István  nádorral. 
Az  eredmény  az  volt,  hogy  Báthory  Gábor  bele- 
egyezett a  bécsi  béke  föltételeibe,  viszont  öt  is 
megerősítették  erdélyi  fejedelmi  méltóságában. 
(V.  ö.  Kemény  János  Önéletírása,  kiadta  Szalay 
László.)  I.  János  Mihály  nevű  fiában  a  családnak 
magva  szakadt. 

Imreg,  kisk.  Zemplén  várm.  sátoraljaújhelyi 
j.-ban,  (1910)  566  magyar  lak. ;  u.  p.  Magyarsas, 
u.  t.  Sátoraljaújhely. 

Imreh  Sándor,  nyomdász,  szül.  Nagyesküllőn 
(Kolozs  vmegye)  1830  ápr.  11.,  megh.  1895  dec. 
25. 1848-ban  mint  honvédhuszár  végigküzdötte 
a  szabadságharcot,  melynek  egyes  mozzanatait 
leírta  a  Vasárnapi  Újság  1891-iki  évfolyamában. 
1867  óta  a  marosvásárhelyi  ev.  ref.  kollégium 
nyomdájának  igazgatója  volt ;  mint  nyomdászat! 
szakíró,  de  különösen  mint  a  Petőfi  elestének  kö- 
zelebbi körülményeit  kutató  történetíró  volt  isme- 
retes. 

34' 


m 


Imre-hercegfű 


—     532     — 


In  alkotás 


Imre-hercegfü  (növ.),  1.  Linaria. 

Imrehor  (török)  a.  m.  istálló,  lovászmester.  A 
szultáni  palotában  jelentős  állás,  mely  a  janicsár 
világban  még  fontosabb  volt. 

Imrey  Árpád,  költő,  1.  ZetnpUrd  Árpád. 

Imrikfalva  (azelőtt :  Imrichfalu),  kisk.  Sze- 
pes  vm,  iglói  j.-ban,  (1910)  278  tót  lak. ;  u.  p.  Sztra- 
czena,  u.  t.  Dobsina. 

Imrosz,  sziget,  1.  Imbrosz. 

Imru-TÜ-Kaisz  (Amrilkaisz),  iszlám  előtti  arab 
költő,  Hudzsr  arab  törzsfejedelem  fia.  Bujdosó  éle- 
tet élt,  amiért  is  ál-melik  al-dalil-nak  (bujdosó 
király)  nevezték.  A  leghíresebb  pogány-arab  költők 
között  foglal  helyet ;  egy  költeményét  a  Mu'allakát 
(1.  0.)  közé  sorolták.  A  nevén  hátramaradt  köl- 
temények divánját  legelőször  Mac  Giickinde  Slane 
(Paris  1837),  később  Ahlwardt  a  Six  ancient  arabic 
Poets  (London  1870)  során  adta  ki ;  a  költő  élet- 
rajza keretében  németre  fordította  Rückert  (Am- 
rilkais  der  Dichter  und  König ;  sein  Lében  darge- 
stellt  in  seinen  Liedern,  Stuttgart  1843).  I.  Mu'alla- 
katját  magyar  fordításban  Jónás  Jánostól  birjuk 
(Nyelvtud.  Közi.  VII.  köt). 

Imsovci,  adók.  Pozsega  vm.  daru  vári  j.-ban, 
(1910)  885  szerb  és  magyar  lak. :  u.  p.  Krestelovac, 
u.  t.  Daru  vár. 

Inast,  város,  I.  kerületi  kapitányság  székhelye 
Tirolban,  a  Malch-patak  mellett,  a  Gurgl  és  az  ínn 
völgyeinek  találkozásánál,  vasút  mellett,  (1910) 
2498  lak.,  kapucinus  zárdával,  irgalmasnővérek 
intézetével  és  régi  várral  (Stein  am  Rofen).  Köze- 
lében van  a  Rosengartl-Klamm  festői  hegyszaka- 
dék. 2  km.-nyire  D.-re  van  Brennbichl,  az  1854 
aug.  9.  itt  elhunyt  II.  Frigyes  Ágost  szász  király 
emlékére  emelt  kápolnával.  K.-re  emelkedik  a 
Tschirgant  (í:372  m.),  Ny.-ra  a  Mutteltopf  (2777 
m.)  és  É.-ra  Starkenberg  vára  (1000  m.). 

Imtiáa  (arab  eredetű  török)  a.  m.  kitüntetés, 
engedély,  kedvezmény.  Mint  török  szó  a  nisán-i 
imtiáz  (kitüntetés  rendjele),  a  legnagyobb  török 
rendjelnek  az  elnevezése,  melyet  11.  Abdul  Hamid 
alapított.  A  rendjel  formája  egy  arany  v.  ezüst 
érem,  melynek  egyik  oldalán  a  kitüntetettnek  a 
neve  áll,  a  másikán  pedig  egy  mondás,  a  rendjel 
viselőjének  az  érdemei.  Magasabb  foka  gyémán- 
tokkai ós  drágakövekkel  van  kirakva. 

Imuthes  vagy  Imunthes,  ó-egyiptómi  istenség, 
tulajdonkópen  Imhotep  (1.  0.). 

Imzigi,  a  bokorlakó  antilop  (Cervicapra  arun- 
dinum  Boddaert)  neve.  L.  Cervicapra. 

In.  1.  In  (tendo),  erős  kötőszöveti  rostokból 
álló  kötél-  vagy  szalagszerű  képződmény,  amely 
az  izmok  eredő  és  tapadó  végét  köti  a  csontok- 
hoz. Egyes  izmokban  közbeiktatott  inak  vannak 
(musc.  digastricus,  az  egyenes  hasizom  inas  be- 
iratai).  Ha  az  in  igen  szóles,  lapos,  j?o7í/áwafc(apo- 
neurosis)  nevezzük.  így  tapadnak  pl.  az  oldalsó 
hasizmok.  Az  inakban  kevés  ér  van,  idegekkel 
sincsenek  bőven  eUátva.  A  végtagokon  ínhüve- 
lyeket,  egyes  helyeken  nyálkatömlöket  találunk 
tapadásuk  közelében. 

2.  In,  vastagabb  kötél  vagy  zsineg,  mely  a  háló 
keretét  avagy  horgoknál  azt  a  részt  alkotja, 
amelyikre  a  horgot  tartó  peklét  kötik. 

In,  latin  viszonyszó,  a.  m.  -ben  és  -be :  mint 
igekötő  a.  m.  benn  és  be. 


In,  az  indium  kémiai  jele. 

In  abí^entia  (lat.)  a.  m.  távollótben. 

Inabstinentia  (lat.)  a.  m.  meg  nem  tartózta- 
tás,  mértéktelenség. 

In  abstracto  (lat.),  elvont  értelemben;  ellen- 
téte :  in  concreto. 

Inacceptabilis  (lat.)  a.  m.  elfogadhatatlan. 

Inachos,  a  középgörögországi  Argos  város  ős- 
régi mondájában  szereplő  király,  a  hasonlónevü 
folyó  istensége,  ki  a  Deukal ion-féle  vízözön  után 
az  argosiakat  megtelepítette.  Mint  folyóistensóg 
Okeanosnak,  a  tengeristennek  és  Thetysnek  fla : 
gyermekei  Phoroneus  és  lo  (1.  0.). 

InachoBz,  két  folyó  Görögországban:  1.  az 
Achelousznak  jobbparti  mellékfolyója  Epiruszban : 
2.  Argolisz  legnagyobb  folyója  Peloponnezusban. 
Most :  Panica. 

Inadaeqnatus  (uj-lat.)  a.  m.  hozzá  nem  illő. 

Inaedificatio  (lat.)  a.  m.  beépítés,  magán- 
jogi értelembon  jelenti  ingó  dolgoknak  a  telekkel 
(ingatlannal)  való  egybekapcsolását  beépítés  út- 
ján. A  beépített  dolog  (anyagszer),  mint  a  telek 
alkotórésze,  azé,  akié  a  telek,  akkor  is,  ha  idegen 
dolgot  épített  V.  építettek  be  a  telkébe.  A  földtu- 
lajdonos, aki  az  építkezés  felől  tudott  s  attól  a 
jóhiszemű  építkezőt  el  nem  tiltotta,  csakis  a  föld- 
nek közönséges  értékét  követelheti. 

Inaequalitas  (lat.)  a.  m.  egyenlőtlenség. 
A  csillagászatban  az  elliptikus  mozgástól  való  el- 
térés, különösen  a  Holdnál.  L.  Holdegyenlötlen- 
ségek. 

Inaequípolaritas  (lat.),  1.  Polaritás. 

Inaestimabilis  (lat.),  megbecsülhetetlen. 

In  aeternum  (lat.)  a.  m.  örökre. 

Inagua  (Henagiia),  a  Bahama-csoport  két  leg- 
délibb szigete :  Nagy-I.  területe  1723  km^,  1500 
lak.,  Mathewtown  főhellyel,  sófőzéssel.  Kis-I.  az 
előbbitől  15  km.-nyü'e  fekszik ;  ter. :  94  km*.  Ala- 
csony, fátlan  mészkő-  és  homok-szigetek,  lagii- 
nákkal. 

Inakceptábilis  (lat.)  a.  m.  elfogadhatatlan. 

Inakfalva,  kisk.  Torda-Aranyos  vm.  felvinczi 
j.-ban,  (1910)  353  oláh  és  magyar  lak. ;  u.  p.  ésu.  t. 
Felvincz. 

Inaktelke,  kisk.  Kolozs  vm.  nádasmenti  j.-ban, 
(1910)  706  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Egres. 

Inaktiv  (új-lat.),  a.  m.  tétlen,  tevékenység  nél- 
küli. Inaktivitás,  foglalkozásnólküliség,  hivatal- 
nélküliség. 

In  albis  (lat.)  tkp.  a.  m.  fehér  lapokban.  Így 
nevezik  a  könyvnek  nyomtatott  íveit,  amidőn 
azok  még  nincsenek  sem  kötve,  sem  fűzve,  hanem 
csupán  egyszer  összehajtva. 

Inalienabilis  (lat.)  a.  m.  elidegeníthetetlen. 

Inalkotás,  inátültetés,  inplasztika,  intransz- 
plantáció,  bénult,  elsorvadt  izmok  működését  pó- 
tolni igyekvő  operáció.  A  műtét,  melyet  Nicola- 
doni  végzett  először  1882.,  lényegében  abban  áll, 
hogy  a  tönkrement,  mííködésre  képtelen  izom  ina 
helyébe  valamely  más,  kisebb  jelentőségű  izom 
inát  varrjuk.  A  műtét  v.  úgy  történik,  hogy  az 
elpusztult  izom  inát  egészen  lefejtjük  s  tapadási 
helyére  varrjuk  le  az  ép  int  (lehágó,  aktiv  pótlás), 
vagy  pedig  az  elpusztult  izom  inát  hozzá  varrjuk 
valamely  egészséges  izom  inához  (felhágó,  pasz- 
sziv  pótlás).  Ez  az  utóbbi  eljárás  azonban  nem  ad 


Inalterabilis 


533 


Inbetessések 


oly  jó  eredményeket.  A  műtétet  először  lábbénu- 
lások  gyógyítására  használták,  később  azonban 
szélesebb  köní  alkalmazást  nyert. 

Inalterabilis  (lat.)  a.  m,  változhatatlan. 

Inam,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban,  (1910) 
515  magyar  lak. ;  u.  p.  Ipolykeszi,  u.  t.  Drégely- 
palánk. 

Inama-Sternegg,  Kari  Theodor  von,  osztrák 
nemzetgazda  és  statisztikus,  szül.  Augsburgban 
1843  jan.  20.,  megh.  Innsbruckban  1908  nov.  29. 
1867-ben  magántanár  lett  Münchenben,  1868. 
rendkívüli,  1871.  rendes  tanár  Innsbruckban,  1880 
Prágában,  1881.  a  statisztikai  hivatal  igazgató- 
jává nevezték  ki,  egyidejűleg  a  bécsi  egyetemen 
tiszteletbeli  tanár  lett.  1884?-bon  osztályfőnökké 
és  a  statisztikai  központi  bizottság  elnökévé  ne- 
vezték ki ;  1905.  nyugalomba  lépett.  1891-ben  az 
urakháza  tagja,  1899.  a  nemzetközi  statisztikai 
intézet  elnöke,  1905.  titkos  tanácsos  lett.  Nagy 
érdemei  vannak  az  osztrák  népszámlálások  ren- 
dezése és  eredményük  feldolgozása  körül.  Főbb 
müvei :  Verwaltungslehre  in  ümi'issen  (Innsbruck 
1870) ;  Überdie  Quellén  derdeutschen  Wirtschafts- 
geschichte  (Wien  1877) ;  Die  Ausbildung  der  gros- 
sen  Gnmdherrschaften  in  Deutschland  wáhrend 
der  Karol  ingerzeit  (Leipzig  1878);  Deutsche  Wirt- 
schaftsgeschichte  (u.  0. 1879—1901,  3  köt.);  Die 
persönlichenVerhaltnisse  derWiener  Armen(Wien 
1892  és  1899) ;  Staatswissenschaftliche  Abhand- 
lungen  (Leipzig  1903) ;  Neue  Probleme  des  moder- 
nen Kulturlebens  (u.  0.  1908).  Ő  szerkesztette 
1881  óta  a  Statistische  Monatschrif t  c.  folyóiratot 
és  az  Österreichische  Statistik,  Statistisches  Hand- 
buch  és  Österreichisches  Stádtebuch  c.  hivatalos 
kiadványokat.  1892-ben  Plener-Tél  és  Bölim- 
Baiuerk-ké\  megalapította  a  Zeitschrift  für  Volks- 
wirtschaft,  Socialpolitik  und  Verwaltimg  c.  folyó- 
iratot. 

Inambari,  délamerikai  folyó,  a  perui  Cordille- 
rákon  ered,  amelyek  neve  itt  Andes  de  Carabaya ; 
a  Rio  Amarumayóval  (kígyó-folyó)  összefolyva 
Rio  Madre  de  Diós  (isten  anyja-folyó)  néven  folyik 
tovább,  a  Rio  Bénivel  egyesülve  ez  utóbbi  néven 
ömlik  a  Rio  Madeirába,  az  Amazonasz  legnagyobb 
mellékfolyójába.  Az  I.  folyásának  ismeretlensége 
miatt  Peru  és  Bolívia  közt  határvillongások  és 
viszályok  ütöttek  ki,  de  ezeknek  (I.-kérdés)  döntő- 
bíróság vetett  véget  1901  nov.  25.  A  folyó  part- 
vidékén sok  a  kaucsukfa  s  ezért  ez  a  terület  igen 
értékes. 

Inamovibilis  (új-lat.)  a.  m.  el  nem  mozdít- 
ható. Inamovibilitas,  a  hivatalnokok,  különösen 
a  birák  elmozdíthatatlansága. 

Ináncs,  kisk.  Abaúj-Torna  vm.  szikszói  j.-ban, 
11910)  907  magyar  lak. ;  u.  p.  Csobád,  u.  t.  Fori'ó- 
Kncs. 

lné,ríc»Y-család,  1.  Ebeczkt/. 

Inánd,  kisk.  Bihar  vm.  cséffai  j.-ban,  (1910)  700 
oláh  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Cséíía. 

In  angustiis  (lat.)  a.  m.  szorult  viszonyok 
közt,  szükségben. 

Inanis  (latin)  a.  m.  üres;  inanitas,  üres- 
ség,^ semmiség,  hiúság.  Inanitio  az  orvostanban, 
1.  Éhezés.  —  Inanitio  a  teológiában  Krisztus 
megalázkodásának  jelzése,  mely  szerint  a  vi- 
lág üdvözítője,  noha  örök  isteni  dicsőséggel  és 


hatalommal  bírt,  az  emberiség  iránt  való  szeretet- 
ből, emberi  testÍ3en  alászállott  e  földre,  hogy  a 
kereszthalálig  hű  engedelmességével  üdvösséget 
szerezzen  a  bűnös  emberiségnek. 

In  annum  seqnentem  (lat.)  a.  m.  a  kö- 
vetkező évi'e. 

In  antecessum  (lat.)  a.  m.  régi  szokás 
szermt ;  továbbá  eleve,  leszámításra. 

Inappellabilis  (új-lat.)  a.  m.  nem  feleb- 
bezhető. 

Inapplicabilis  (lat.)  a.  m.  nem  alkalmaz- 
ható, hasznavehetetlen  (bizonyos  célra). 

Inarai-tó,  1.  Enarei-tó. 

Inárcs,  Pest-Pilis-Solt-Kískún  vm.  alsódabasi 
j.-ban  fekvő  Kakucs  községhez  tartozó  telep, 
(1910)  636  lak.,  vasútállomás,  postahivatal;  u.  t. 
Kakucs. 

Inaria,  abesszíniai  tartomány,  másként  Enarea 
(1.  0.). 

Inarmis  (lat.)  a.  m.  fegyverben,  harckészen. 

Inartikulált  (lat.)  a.  m.  artikulálatlan  v.  tago- 
latlan, 1.  Nyelv. 

Inas,  1.  uri  háztartásban  belső  szolgálatot 
végző  férficseléd.  — -  2.  L  v.  tanonc,  akit  az  ipar- 
törvény alapján  a  kereskedésben  vagy  iparban 
szerződtetnek,  hogy  az  illető  kereskedelmi  vagy 
iparágat  bizonyos,  szerződésileg  meghatározandó 
idő  alatt  megtanulja.  Az  1884.  XVil.  t.-c.  (ipar- 
törvény)  értelmében  tanonc  gyanánt  csak  az 
vehető  fel,  aki  12.  életévét  betöltötte,  illetőleg  a 
tanköteles  koron  túl  van.  Az  I.-ok  munkaviszo- 
nyát ugyancsak  az  1884.  XVII.  t.-c.  szabályozza, 
mely  elöli-ja,  hogy  I.  csak  szerződés  alapján  vehető 
fel,  mely  az  iparhatóság  v.  az  ipartestület  előtt 
kötendő. 

Inas-iskolák,  az  iparban  alkalmazott  tanon- 
cok továbbképzésére  szolgáló  iskolák.  L.  Iparos- 
tanonciskolák. 

Inaszóbánya,  Zagyvarónához  tartozó  telep 
Nógrád  vm.  fíileki  j.-ban,  a  salgótarjáni  kőszén- 
bányatársaság  bányatelepe,  (1910)  609  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Salgótarján. 

Inátültetés,  1.  Inalkotás. 

Inauguratio  (lat.),  a  rómaiaknál  eredetileg 
a  jóslatra  használt  madarak  megpróbálása,  ami 
nagyfontosságú  volt,  kivált  kétes  állami  kérdések- 
ben és  válságos  helyzetekben.  Ez  az  augurok  dolga 
volt  (1.  0.,  Divinácio  és  Harmpex).  Mivel  ez  min- 
dig kezdetét  tette  fontos  dolgoknak,  később 
a.  m.  felavatás  (épületeknél),  beiktatás  (hivatalok- 
nál), egyetemeken  tudósok  bevezetése  valamely 
akadémiai  méltóságba  (ezért  a  székfoglaló  érte- 
kezés: dissertatio  inaugtiralis).  Inaugurálni 
valamit  a.  m.  felavatni,  hivatalos  állásba  vagy 
méltóságba  beiktatni. 

In  Baccho  et  Venere  (lat.),  a.  m.  borban 
és  szerelemben. 

Inbetegségek  lehetnek  erőmüvi  és  fertőzéses 
eredetűek.  Az  erőmüvi  (traumás)  megbetegedé- 
sekhez tartozik  az  in  I0-,  illetőleg  elszakadása, 
ami  különösen  egyébként  is  beteg  inaknál  vá- 
ratlan és  hirtelen  izomösszehúzódás  v.  az  in  túl- 
feszítése  miatt  következhetik  be ;  továbbá  az  mak 
sebeinek  elmetszése.  Az  insértlléseket  gondosan 
össze  kell  varrnunk,  mert  különben  az  illető  test- 
rész maradandó  bénulása  vagy  mozgási  zavara 


In  bona  pace 


534    — 


Inoe 


marad  vissza.  A  fertőzéses  I.  voltaképen  az  in- 
hüvely  megbetegedései  (1.  Inhüvelybetegségék). 

In  bona  pace  (lat.)  a.  m.  békében,  jó  egyet- 
értésben. 

In  bond  (ang.)  a.  m.  szabad  raktárban  levő, 
t.  i.  árú,  amely  nem  kerül  vámkezelés  alá,  míg  a 
szabad  raktárban  fekszik.  L.  Bond. 

In  brevi  (lat.)  a.  m.  röviden,  rövid  idö  alatt. 

I.  m.  C.  (lat.)  a.  m.  in  nomine  Ghristi :  Krisztus 
nevében. 

Inca  (ejtsd:  inka),  város,  járási  székhely  Mallorca 
szigetén,  vasút  mellett,  {1910)  8125  lak.,  földmíve- 
léssel,  bor-  és  olajtermeléssel;  nyaralóhely,  köze- 
lében Exorca  búcsújáró  hely. 

Incalzando  (ol.,  ejtsd:  inkaicando),  zenei  kifeje- 
zés, a.  m.  siettetve  (strmgendo). 

Incamcratio  (középkori  lat.)  a.  m.  vagyon- 
lefoglalás  a  kincstár  által. 

Incandescentia,  a.  m.  fehérizzás.  L.  Izzás- 

Incantatio  (lat.)  a.  m.  idézés,  varázslat. 

Incapabilis  (lat.)  a.  m.  alkalmatlan,  képte- 
len. 

Incapacitas  (lat.)  a.  m.  képesség  hiánya, 
pl.  a  római  jogban:  öröklési  képesség  hiánya. 
Az  egyházjogban  az  egyházirendek  felvételére 
való  képtelenség.  Az  I.  dacára  történt  felszente- 
lés semmis  és  hatálytalan.  Az  egyházirend  felvéte- 
lére képtelenek  (incapaces,  inMbües) :  1.  a  nem 
kereszteltek  és  2.  a  nők.  A  hermafi'oditákat  csak  a 
fl-nem  túlnyomó  kiképzödése  esetében  lehet  fel- 
szentelni. 

In  capita  (lat.)  a.  m.  fejenkint,  az  egyesek 
száma  szerint  (ellentéte :  in  stirpes,  törzsek 
szerint). 

Incarceratío  (lat.),  1.  Inkarceráció. 

Incardinati  clerici  (lat.),  1.  Incardmatio. 

Incardinatio  (középkori  lat.),  jelenti  a  kle- 
rikusnak föltétlen,  állandó  fölvételét  valamely 
egyházmegyébe.  —  A  VIII.  sz.-ig  az  I.  annyi  mint 
intitulatio,  vagyis  a  papnak  állandó  alkalmazása 
valamely  templomnál  (titulus),  amikor  presbyter 
cardinalis  nevet  viselt  (clerici  incardinati  v.  ear- 
dinales).  V.  Pius  a  cardinalis  elnevezést  kizárólag 
a  bíbomokoknak  tartotta  fönn. 

Incarnat  (franc,  ejtsd :  eSkarná),  szép  vörös- 
fehér  márvány,  amelyet  Franciaországban  (dóp. 
Aude,  Languedoc)  fejtenek.  Felhasználták  sok 
középíüet  díszítésére,  ú.  m.  Versailles,  Trianon, 
Louvre. 

Incarnatio  (a  lat.  caro  szóból)  a.  m.  megtes- 
tesülés, értvén  alatta  az  isteni  örök  eszmének,  a 
logosznak  v.  Krisztusnak  emberi  testben  törtónt 
megjelenését.  Festumincarnationis,  Krisztus  szü- 
letésének ünnepe,  vagyis  karácsony,  ami  az  I. 
szónak  olaszos  kiejtéséből  származott. 

Incarvillea  tovcLentomkRoxb.  (növ.),  1.  JPau- 
lownia. 

Incasso  (olasz)  a.  m.  készpénzbeli  fizetés  be- 
hajtása. I.-tnandat  az  I.-ra  való  megbízás,  külö- 
nösen váltók  behajtásánál.  Az  e  célból  váltóra 
vezetett  forgatmányt  is  I.-forgatmánynak  (ma- 
gyarul meghatalmazási  hátirat)  nevezik.  I.-pro- 
visio  V.  jutalék  az  a  díj,  amit  a  követelés  behaj- 
tásával megbízott  egyén  vagy  üzlet  (I.-Verein) 
munkájáért  a  sikerült  behajtások  arányában  kap. 
L.  még  Béluijtás. 


Incastamentum  v.  incastratura^aX.)  a.  m. 
ereklyetartó. 

In  casu  (lat.)  a.  m.  az  esetben;  in  casum, 
az  esetre ;  in  casum  contraventionis,  áthágás  ese- 
tében ;  in  casum  necessitatis,  szükség  esetére. 

Incattus  vagy  in  causam  attractus  (lat.), 
vádlott,  alperes  az  1848  előtti  törvénykezésben. 

Incaustum  (középkori  lat.),  íráshoz  használt 
folyadék,  tinta,  mely  gubacsból  és  kénsavból  ké- 
szült.E  szóból  származik  a  tintának  francia^'ewcre^ 
és  angol  (ink)  neve. 

Incaute  (lat.)  a.  m.  vigyázatlanul. 

Ince  (Innocentius,  a.  m.  ártatlan),  13  pápa  neve. 

1.  I.  (1.),  szent,  (402—417),  Illíria  püspökeit  a 
pápai  fenhatóság  elismerésére  szorította,  tevé- 
keny erélyt  fejtett  ki  a  donatisták  és  pelagiánu- 
sok  ellen.  Alarik  gót  királynál  sikertelenül  járt 
közben  bókéért.  Megújította  és  szentesítette  a 
papok  házasságát  tütó  egyházi  törvényt.  Ünnepe 
júl.  28. 

2.  L  (II.,  Gregorio  Papareschi,  11.30—1143), 
1130.  a  bíborosok  kisebb,  de  józanabb  része  vá- 
lasztotta pápává,  míg  a  többiek,  számra  harmin- 
can, II.  Anaklét  név  alatt  Leoni  Péter  római  fő- 
nemest emelték  a  pápai  trónra.  I.  Franciaországba 
menekült,  de  miután  öt  Francia-,  Angol-,  Német- 
ország és  a  pisai  11.34-i  zsinat  törvényes  pápának 
elismerték,  1136.  visszatért  Rómába,  ahol  1139.  a 
II.  lateráni  zsinatot  tartotta,  mely  a  szakadást  pár- 
toló Roger  szicíliai  királyt,  ki  Anaklét  halála  után 
IV.  Viktort  választtatta  meg  ellenpápává,  kikö- 
zösítette ;  az  egyházi  vagyon  ellen  lázító  Bresciai 
Arnoldot  pedig  csendre  intette. 

3. 1.  (III.,  Lotario  Segni,  1198-1216),  a  közép- 
kor egyik  legnagyobb  pápája.  37  éves  korában 
egyhangúlag  pápává  választották  1198  jan.  8 
A  pápaság  alatta  emelkedett  hatalma  tetőpont- 
jára. Gyámja  volt  II.  Frigyesnek,  1198— 12U8-ig 
kormányozta  a  birodalmat  és  önzetlenül  védel- 
mezte a  kiskorú  király  örökségét.  A  németországi 
kettős  királyválasztásnál  sváb  Fülöp  ellenében 
Ottó  braunschweigi  herceg  mellett  foglalt  állást, 
kit  1209.  Rómában  császárrá  koronázott,  de  csak- 
hamar kiközösítette  őt,  mert  esküjét  megszegte 
és  Szicíliát  elfoglalni  törekedett,  mire  a  német 
fejedelmek  egy  része  1211.  az  ifjú  Frigyesnek 
ajánlotta  fel  a  koronát,  kit  1215.  Aachenben  ki- 
rállyá is  koronáztak.  Nevezetes  küzdelme  volt 
L-nek  Földnélküli  János  angol  királlyal,  ki  a 
canterbury-i  érseknek  törvényesen  megválasztott 
Langton  Istvánt  elismerni  nem  akarta.  A  pápa 
előbb  interdiktum  alá  vetette  az  országot,  utóbb 
pedig  kiközösítette  a  királyt  s  alattvalóit  a  hű- 
ségeskü alól  feloldozta.  Ennek  folytán  az  ország- 
nagyok egy  része  Fülöp  Ágost  francia  királyt 
hívta  meg  a  trónra,  mire  János  engedett,  meg- 
ígérvén az  okozott  Jíárok  megtérítését  s  Angol-  ós 
Írországot  pápai  hübérbirtoknak  nyilvánítván.  1. 
mindent  átölelő  tevékenységéről  tanúskodik  Fri- 
gyes Ágost  francia  király  rendreszorítása,  kit  tör- 
vényes nejének,  Ingeburgisnak  visszafogadására 
rábirt;  Magyarországon  Endre  és  Imre  király 
testvérek  kibéidtóse ;  Aragóniában  II.  Péter  meg- 
koronázása; Bulgáriában  János  fejedelem  királlyá 
emelése  stb.  Életének  méltó  koronája  az  1215.  tar- 
tott IV.  lateráni  zsinat,  mely  sok  nevezetes  hitbeli 


Ince 


535     — 


Incerta  persona 


ós  fegyelmi  határozatot  hozott.  Megh.  1216  júl. 
16.  Viterbóban.  Nevezetes  munkái :  De  miseria 
conditionis  hum.  s.  de  contemptu  mundi  libri  III. ; 
De  s.  altaris  mysterio  libri  VI ;  Dialógus  stb.  V.  ö. 
VargJm  Dezső,  III.  Ince  és  kora  (Esztergom  1894). 
<III.  I.  néven  ellenpápa  volt  Landus  Sitinus  1178 
szept.  26.  — 1180  jan.  III.  Sándorral  szemben,  ki 
őt  elfogatta  és  a  La  Cava  kolostorba  záratta.). 

4.  I.  (IV.,  Sinibaldo  del  Fiescho,  Baragna 
grófja,  1243—1254).  Azon  volt,  hogy  II.  Fri- 
gyes császárral  a  békét  helyreállítsa,  de  ez  nem 
sikerülvén.  Frigyes  hadai  elől  Genovába,  innét 
Lyonba  menektilt,  hol  1245.  egyetemes  zsinatot 
tartott,  mely  a  császárt  kiközösítette  és  letettnek 
nyilvánította.  Frigyes  halála  után,  1251.  vissza- 
tért Rómába.  Törekvéseit,  hogy  a  szicíliai  király- 
ság felforgatott  viszonyait  rendezze,  Manfréd,  II. 
Frigyes  természetes  fia,  meghiúsította.  Meghalt 
Nápolyban  1254  dec.  7.  Jogi  müvei  közül  meg- 
említendők :  Apparátus  super  5  iibros  decretalium 
és  Apologeticus  című  védelmi  irata. 

5.  L,  bold.  (V.,  1276  jan.  21.— 1276  jún.  22.), 
kora  leghíresebb  hittudósainak  egyike,  1276.  lett 
pápa,  de  már  kormányzása  ötödik  haváhan  meg- 
halt. Buzgólkodott  a  görögökkel  való  egyesülés 
mellett.  Főművei :  Comment.  in  IV  Iibros  sen- 
tentiarum  (Toulouse  1652) ;  Comment.  in  epistolas 
S.  Pauli  (Köln  1478).  Boldoggá  avatták  1898. 
V.  ö.  Turinaz,  Un  papé  Savoisien  (1901). 

6.  /.  (VI.,  Etknne  Aubert,  1352-1362.).  1352 
dec.  18.  Avignonban  pápává  választották.  Avig- 
nonban  székelt.  A  pápai  államot  Albomoz  bíboros 
által  visszahódítván,  helyreállította  benne  a  ren- 
det és  a  bókét ;  sokat  tett  az  egyházi  fegyelem 
érdekében  is.  Az  egyházi  javadalmak  osztogatá- 
sánál a  tudósok  mecénásának  mutatta  magát. 

7.  I.  (VII.,  Cosimodd  Miglioraü,  1404-1406.). 
1404  okt.  17.  lett  pápa.  Az  általa  helyreállított 
római  akadémiára  kiváló  tudósokat  hívott  meg,  a 
nyugati  egyházszakadás  megszüntetésére  irá- 
nyuló törekvései,  főleg  Nápolyi  László  önző 
politikája  miatt,  meghiúsultak.  Megh.  1406 
nov.  6. 

8.  L  (VIll.,  Giambatiista  Gibo,  1484-1492.). 
Pápává  választották  1484  szept.  29.  Engesztelé- 
keny  jellemű  férflu  lévén,  a  IV.  Sixtus  alatt  fel- 
zavart olasz  viszonyok  rendezésén  fáradozott. 
1489-ben  bullát  bocsátott  ki  a  kuruzslók  és  boszor- 
kányok ellen  s  megtiltotta  a  tűzpróbát.  Megh. 
1492  júl.  25. 

9. 1.  (IX.,  Giantonio  Facchinetto,  1591  okt.  29. 
— dec.  30.).  Két  hónapi  kormányzása  nevezetesebb 
események  nélkül  szűkölködik.  Különben  tudós 
férfiú  volt,  számos  teológiai  és  bölcsészeti  érte- 
kezést hagyott  hátra. 

10.  /.  (X.,  Giambaitista  Pamfili,  1644-1655.). 
1644  szept.  15.  lett  pápává.  Uralkodását  két 
esemény  teszi  nevezetessé :  egyik  az  1653.  kelt 
Cum  occasione  kezdetű  pápai  bulla,  melyben  Jan- 
senius  tételeit  kárhoztatta ;  másik  a  vesztfáliai 
béke  ellen  emelt  tiltakozása.  Sógornőjének,  az 
uralkodni  vágyó  Maidalchini  Olimpiának  nagy 
befolyást  engedett  a  közügyekre,  mi  sok  baj  és 
perpatvar  kútforrásává  vált.  Megh.  1655  jan.  7. 

11. 1.  (XL,  Benedetto  Odescakhi,  1676-1689.), 
az  újabbkori  pápák  egyik  legkitünőbbike.  1676 


szept.  21.  jutott  a  pápai  trónra.  Elfojtani  iparko- 
dott a  nepotizmust  és  a  simoniát,  kárhoztatta  a 
quietizmust,  rendbe  hozván  a  pápai  kincstárt,  a 
török  ellen  nehéz  küzdelmeket  vívó  I.  Lipót  csá- 
szárt nagy  pénzösszegekkel  gyámolította.  Létre 
hozta  a  szövetséget  I.  Lipót  és  Szobieszky  János 
lengyel  király  között,  melynek  eredménye  Bécs 
felszabadítása  1683  szept.  12.,  majd  a  párkányi 
diadal  okt.  28.,  1686-ban  pedig  Budavár  visszavé- 
tele. Heves  harcokat  kellett  folytatnia  a  gallika- 
nizmus (1.  0.)  és  XIV.  Lajos  francia  kfrály  túl- 
kapásai ellen.  Igen  elkeseredett  volt  az  ú.  n.  követ- 
ségi szabadalmak  miatt  felmerült  vita,  melynek 
végét  I.  meg  nem  érhette.  Megh.  1689  aug.  11. 
V.  ö.  Bonamici,  De  vita  et  rebus  gestis  Inno- 
centi  XI.  (Róma  1776) ;  Fraknói,  XI.  I.  pápa  és 
Magyarország  felszabadítása  a  török  uralom  alól 
(Budapest  1886);  Monumenta  Vat.  hist.  regni 
Hungar.  illustrantia  ser.  2.  t.  2.  (u.  o.  1886) ; 
Szemző  László,  XI.  Ince  pápa  és  a  török  hatalom 
megtörése  Magyarországon  (Budapest  1913). 

12.  I.  (XII.,  Antonio  Pignatelli,  1691-1700.). 
1691  júl.  12.  VIII.  Sándor  utódja  a  pápai  széken. 
Mindjárt  trónralépte  után  halálos  csapást  mért  a 
nepotizmusra,  semmiseknek  nyilvánítván  a  roko- 
nok részére  történt  adományozásokat.  Kibékült  a 
francia  udvarral,  miután  mind  a  gall  püspökök, 
mind  XIV.  Lajos  visszavonták  mindazt,  amit  a 
gallikán  szabadságok  ügyében  1682.  határoztak. 
Kénytelen  volt  Pénelon  semiquietizmusát  kárhoz- 
tatni, ki  az  ítéletnek  alávetette  magát.  Megh. 
1700  szept.  27. 

13. 1.  (XIII.,  Michel-Angelo  dd  Conti,  1721— 
1724.).  Pápává  választották  1721  máj.  8.  Politikai 
intézkedései  közül  legnevezetesebb,  hogy  VI.  Ká- 
roly császárt  Nápolyba,  mint  pápai  hűbérbfrtokba 
ünnepélyesen  beiktatta  ós  támogatta  a  törökök 
ellen  való  háborút.  Megh.  1724  márc.  7. 

Ince-in-Makerfield  (ejtsd:  insz  ia  mekerflid),  vá- 
ros Lancashire  angol  countyban,  (1911)  22038  lak., 
szénbányával  és  nagy  pamutfonókkal. 

Incendío  (olasz,  ejtsd:  incsendio)  a.  m.  tűzvész. 
Stanza  deWI.  a  Vatikánban  a  Rafael  által  díszí- 
tett négy  szoba  közül  a  harmadik,  melynek  egyik 
fala  a  Borgo  városrész  égését  ábrázolja. 

Incensatio  (lat.)  a.  m.  tömjén-füstölés,  a  kato- 
likus egyház  egyik  szertartása,  mely  szerint  isten- 
tisztelet alatt  megfüstölik  az  oltári  szentséget,  ün- 
nepélyes mise  alatt  pedig  az  oltárt,  a  papot,  az 
evangéliumos  könyvet,  székes-  v.  társas-kápta- 
lani egyházakban  még  a  kanonokokat  is.  A  tömjén- 
füstölés tiszteletet  jelent,  kifejezi  ezenkívül  a 
közös  imában  való  egyesülés  szükségességét  is. 
Incensorium  v.  incensarium  v.  thuribulum  a  füs- 
tölő eszköz.  L.  Füstölő. 

Incensio  lunae  (lat.)  a.  m.  újhold,  ktUönö- 
sena  húsvéti  v.  tavaszi  újhold  (I.  paschalis). 

Incerta  persona  (lat.)  a.  m.  bizonytalan 
személy.  A  Justinianus  előtti  római  örökösödési 
jog  szerint  L-t  nem  lehetett  örökösül  nevezni,  pl. 
érvénytelen  volt  az  ily  intézkedés :  örökösöm  le- 
gyen az,  aki  temetésemen  legelőször  jelenik  meg, 
V.  a  leányom  jövendőbeli  férje  stb.  Justinianus  ér- 
vényesnek nyilvánította  az  ily  intézkedést  arra 
az  esetre,  ha  a  bizonytalanság  bizonyossággá  vál- 
tozik. 


Incertum  opus 


536     — 


Income  tax 


Incertum  opus  (lat.),  malterágyba  fektetett 
szabálytalan  alakú,  terméskövekből  készült  fal. 
Incertus  (lat.)  a.  m.  bizonytalan. 
Incestuosi  líberi  (lat.),  oly  gyermekek,  kik 
vérfertőzésből  születtek. 
lucestus  (lat.)  a.  m.  vérfertőzés. 
Inch  (ang.,  ejtsd:  incs),  az  angol  hüvelyk  neve 
a  12  vonal  (lines,  ejtsd :  lájnsz).  Értéke  Angliában 
2"53995  cm.,  az  Egyesült-Államokban  2*54  cm. 
Square  (ejtsd :  szkver)  I.  a.  m.  négyszöghüvelyk  (te- 
rületmérték. 

Inchbald  (ejtsd.-  incsböid),  Elizabethleiinjnevén 
iSimpson,  angol  színésznő  és  írónő,  szül.  Stan- 
ningüeldben  1753  okt.  15.,  megh.  Kensingtonban 
1821  aug.  1.  Színésznői  pályáját  Londonban 
kezdte,ahol  I.  színészhez  (megh.  1779)  ment  fele-, 
ségül,  akinek  halála  után  az  irodalomnak  szentelte 
életét.  írói  hírnevét  A  Simple  Story  (1791)  és  Na- 
túré and  Art  (1796)  c.  regényeivel  alapította  meg. 
Kiadta  a  The  British  Theatre,  with  Biographioal 
and  Critical  Remarks  (1806—1809,  25  köt.)  és 
Modem  Theatre  (1809,  10  köt.)  c.  gyűjteménye- 
ket is. 

Inch  Cailejch  (ejtsd :  incs  kéiókk),  sziget,  1.  Lo- 
mond. 

Inch  Cape  Rock  (más  néven  Bell  Rock,  a.  m. 
harangszikla),  sziklasziget  Skócia  keleti  partján  a 
Fúlih  of  Tay  torkolata  előtt.  A  víz  rendes  állásakor 
a  sziget  nem  látható,  de  apály  alkalmával  több 
mint  130  m.  hosszúságban,  65  m.-nél  nagyobb  szé- 
lességben és  csak  1  m.  magasságban  látható.  1811. 
a  37  m.  magas  I.  világítótornyot  építették  rajta. 
Inclioativuut  (lat.),  nyelvtani  műszó,  a.  m. 
kezdő  ige,  mely  a  cselekvésnek  megkezdését  je- 
löli, pl.  lat.  senescit  a.  m.  vénül,  magy.  csendül, 
mozdul,  éled ;  1.  Igeképzés. 
Inchofer,  1.  ImJwfer. 

Incidens  (lat.)  a.m.  esetleges,  közbejött  vélet- 
len. —  I.-szög  a.  m.  beesési  szög  (l.o.).  —  Incidenter, 
mellesleg,  közbevetőleg.  —  Incidentális  ügy,  mel- 
lékügy, főleg  a  polgári  perben  az,  amely  már 
folyamatba  tett  föügy  alkalmából  és  ezzel  kapcso- 
latban felmerül.  Ilyen  a  mellékbeavatkozás  (1. 
Beavatkozás),  a  perbehívás,  az  okirat  közösségé- 
nek, az  okiratok,  adósságok  v.  értékek  felfede- 
zésének kérdése,  a  tanúskodás  megtagadásának 
jogosultsága,  a  tanú  birtokában  levő  okiratoknak 
fel-  vagy  fel  nem  mutatása. 

Incidentfeststellungsklage  a  német 
polg.  perrendtartásban,  1.  Megállapítási  kereset. 
Incidit  in  Scyllam,  qui  vult  vitare 
Charybdim  (lat.),  szálló  ige,  a.  m.  a  Scyllába 
esik,  aki  kerülni  akarja  a  Charybdist,  azaz  cse- 
berből vederbe.  A  Scylla  és  Charybdis  Homeros- 
nál  félelmes  szörnyetegeknek  képzelt  tengeri  ör- 
vények, melyek  közt  Odysseus  szerencsésen  át- 
hajózott (bár  néhány  társa  odaveszett).  A  fenti 
idézet  Gualtier  Fülöp  (Kr.  u.  1180  táján)  Ale- 
xandreiséböl  van  véve,  de  ott  (5,  301)  így  hang- 
zik: Inddisin  Scyllam  cupieiis  litare  Gharyhdim. 
Incineratio  (lat.)  a.  m.  hamuval  behintés, 
elhamvasztás. 

Incipiens  (lat.)  a.  m.  kezdő,  tanonc;  inei- 
piál,  elkezd. 

Incisio  (lat.),  a  bevágás,  bemetszés ;  indsiv, 
bevágó ;  incisorium,  a  hullafölbontásra  való  kés. 


asztal  is ;  incisura,  kivágás,  kivájás.  —  Inciswm, 
közbevetett  mondat. 

Incisivus  (lat.)  a.  m.  metszőfog,  1.  Fog. 

Incitabilis  (lat.),  ingerlékeny,  ingerelhető; 
indtabilitas,  izgathatóság,  ingerelhetőség ;  inci- 
tativ,  ösztönző,  ingerlő ;  indtantia  (remedia),  in- 
gerlőszerek. 

Incivilis  (lat.)  a.  m.  illedelmetlen,  udvari- 
atlan. 

IncI*;  a  lat.  inclusive  (1.  o.)  rövidítése. 

Inclangori  unt  (új-lat.)  a.  m.  csengetyü, 
mely  a  harang  föltalálása  előtt  istentiszteleti'e 
hivott. 

Inclinatio  (lat.),  hajlás,  hajlandóság.  í.  a  fizi- 
kában az  a  szög,  mellyel  a  vízszintes  tengely  kö- 
rül szabadon  forgatható  mágnestű  a  vízszintes 
sík  alá  hajlik,  ha  forgási  tengelye  a  súlypontján 
megy  keresztül.  L.  Földmágnesség,  Hajlás. 

Inclina toriam  (lat.),  a  fizikában  olyan  mii- 
szer,  mellyel  a  mágneses  inclinatiót  v.  lehajlást 
lehet  mérni.  L.  Földmágnesség. 

Inclusi  V.  reclusi  (lat.)  a.  m.  bezártak,  a 
középkorban  bűnbánók,  akik  teljes  visszavonulás 
céljából  cellákba  zárkóztak,  mindig  ugyanazt  a 
ruhát  viselték  stb.  s  addig  el  nem  hagyták  celláju- 
kat, míg  ezt  nekik  a  püspök  meg  nem  engedte. 

Inclusio  (lat.)  a.  m.  berekesztés,  bezárás. 

Inclusive  (lat.)  a.  m.  bezárólag,  befoglalólag. 

In  coena  Domini  (lat.)  a.  m.  az  Ur  vacso- 
ráján; neve  egy  történeti  nevezetességű  pápai 
bullának,  mely  a  nagyobb  egyházi  fenyíték  alá 
eső  bűntények  jegyzékét  foglalta  magában  és- 
melyet  V.  Orbán  (1364)  óta  évenkint  háromszor, 
kivált  nagycsütörtökön  (Coena  Domini)  ünnepé^ 
lyesen  kihirdettek.  Legutolsó  alakját  VI  ü.  Orbán 
pápától  nyei-te  1627.  V.  Pius  pápa  1568.  kijelen- 
tette, hogy  e  bulla  kihirdetés  nélkül  is  egyházi 
törvény.  A  bulla  heves  ellentállásra  talált  az 
európai  udvaroknál,  azért  XIV.  Kelemen  1770.  a 
buUa  kihirdetését  felfüggesztette,  IX.  Pius  pedig 
1869  okt.  12.  kelt  Apostolicae  Sedis  című  konsti- 
tuciójával  hatályon  kívül  helyezte.  V.  ö.  Hatis- 
mann,  Geschichte  der  papstl.  ReservatfüUe  (Re- 
gensburg  1868). 

Incoercibílis  (lat.)  a.  m.  határok  közé  nem 
szorítható,  zabolátlan.  A  fizikában  régebben  e  jel- 
zővel látták  el  azokat  a  gázokat,  melyeket  hűtés- 
sel és  nyomással  nem  birtak  cseppfolyósítani. 
Ezért  nevezték  el  össze  nem  nyomhatókuak  vagy 
állandóknak.  Mivel  most  már  minden  gáz  folyó- 
sítható, ezen  elnevezésnek  nincsen  semmi  jogo- 
sultsága és  nem  is  használják. 

Incog:níto  (ol.),  1.  Inkognito. 

Incobaerentia  (lat.)  a.  m.  összefüggéste- 
lenség. 

Incola  (lat.)  a.  m.  lakos.  Incolatus,  a  régebbi 
jogi  terminológiában  a.  m.  állampolgárság,  vagy 
néhol  (pl.  Bajorországban)  az  indigenatusnak  (1. 
0.)  megjelölése. 

Income bonds (ang.,  ejtsd: inkömbaundsz),  Ang- 
liában elterjedt,  jelzálogilag  biztosított  elsőbbségi 
törzsrészvények,  melyek  után  kötelező  kamat- 
fizetés nincs  biztosítva. 

Income  tax  (ang.,  ejtsd :iüköm-),  az  ang.  jöve- 
delmi adó  neve ;  tulajdonképeni,  de  nem  helyes 
neve  «property  and  incomes  tax».  A  XVII.  sz.^ 


Incommensurabilis 


—     537     — 


Incsoport 


ban  általános,  országos  adóként  a  land-tax  sze- 
repelt, mely  tűzhelyek  után  szedetett  be  1696-ig, 
amikor  az  ablakadó  váltotta  lel.  Az  I.  először 
1798.  hozatott  be  (39.  Georg  III.  o.  13)  a  háború 
által  okozott  költségek  fedezésére  és  az  összes 
jövedehnek  megadóztatását  célozta.  Az  alaptör- 
vény 18i2-ből  való  (5.  és  6.  Victoria  c.  35). 
Az  I.  az  értékpapír-forgalomban  is  szerepet  ját- 
szik, amennyiben  az  állampapírok  kamatai  és  a 
részvények  osztalékai  is  I.  alá  esnek,  ha  ezeket 
a  kamatokat  és  osztalékokat  Angliában  fizetik 
ki.  Külföldiek,  ha  nem  laknak  Angliában,  nem 
tartoznak  ezt  az  adót  fizetni  még  angol  papírok 
után  sem,  ha  a  szelvényekkel  együtt  valamely 
angol  konzulátus  által  láttamozott  jegyzéket 
(affidavit)  nyújtanak  be. 

Incoiumcnsurabilis  (uj-lat.)  a.  m.  össze- 
mérhetetlen. 

Incommoditas  (lat.)  a.  ni.  kényelmetlen- 
ség ;  inkommodál,  terhel,  valakinek  terhére  van. 

In  coinniuni  (lat.)  a.  m.  közösen,  együtte- 
sen. —  In  commune  bonum,  in  communem  utüi- 
iatevt,  közjóra. 

Incoiuparabile  (lat.,  énem  fokozható»)  az 
olyan  melléknév,  melynek  nincsen  közép-  és  felső- 
fokú alakja. Ilyenek  pl.  minden  nyelvben  az  anyag- 
nevet jelentő  melléknevek  pl.  fa,  ezüst,  német 
hölzerv,  siWern.  A  magyarban  ezek  a  fő-  és  mel- 
léknevek kategóriáinak  határozatlan  különválá- 
sát is  példázzák.  L.  még  Kategória. 

Incoinparabilis  (lat.)  a.  m.  össze  nem  ha- 
sonlítható, kitűnő  ;  inwmparabilitas,  össze  nem 
hasonlíthatóság,  kitűnőség. 

lucoiiipatibílis  (lat.)  a.  m.  összeférhetet- 
len, össze  nem  egyeztethető. 

Incoinpatibilitas  (lat.),  1.  Osszef'érJietetlen- 
séfj. 

Incoinpetení$  (lat.)  a.  m  illetéktelen,  hozzá 
neni  tartozó ;  incompetetüia,  illetéktelenség,  a  tör- 
vénykezési nyelvben  azon  föltételeknek  hiánya, 
amelyektől  a  hatóságnak  stb.  bizonyos  eljárásra 
való  joga  függ,  vagyis  a  hatáskör  vagy  az  illeté- 
kesség hiánya. 

Incoinpletus  (új-lat.)  a.  m.  nem  teljes. 

Inconiprehensibilis  (lat.)  a.  m.  érthetet- 
len, megfoghatatlan. 

In  concreto  (lat.)  a.  m.  valóságban,  egy  ha- 
tározott esetben ;  ellentéte :  in  abstracto. 

Inconformis  (új-lat.)  a.  m.  meg  nem  egyező. 

Incongruens  (lat.)  a.  m.  nem  találó,  nem 
egyező. 

Inconsequens  (lat.)  a.  m.  következetlen, 
önmagának  ellenmondó;  inconseqtientia,  követ- 
kezetlenség, az  önmagának  való  ellenmondás. 

Inconsistens  (lat.)  a.  m.  állhatatlan,  tarthatat- 
lan, össze  nem  függő ;  incansistentia,  állhatatlan- 
ság, tarthatatlanság,  össze  nem  egyeztethetösóg. 

Inconstans  (lat.)  a.  m.  nem  állandó,  változó. 

Inconstitiitionnel  (franc,  ejted:  enkonsztita- 
szionei)  a.  m.  alkotmányellenes. 

In  contanti  (olasz)  a.  m.  készpénzben. 

Incontcstabilis  (uj-Iat.)  a.  m.  nem  vitat- 
ható, kétségtelen. 

In  continenti  (lat.)  a.  m.  nyomban,  azonnal. 

Incont.inentiaurinae(Iat.),  1.  Híigytartha- 
taüanság. 


In  continuo  (lat.)  a.  m.  folytonosan,  szaka- 
datlanul. 

In  contuniaciam  (lat.),  valakinek  elitélése, 
aki  per  vagy  vizsgálat  folyamában  a  megtörtént 
idézés  dacára  nem  jelenik  meg  a  bíróság  előtt,  1. 
Mulasztás. 

Inconveniens,  inconvenabüis  (lat.)  a.  m. 
nem  illő,  alkalmatlan ;  inconvenimtia,  alkalmat- 
lanság, hátrány. 

Inconvertabilis  (lat.)  a.  m.  nem  konvertál- 
ható, 1.  Konverzió. 

Incoronata,  dalmát  sziget,  I.  Isola  Grossa. 

Incorporatio  (lat.)  a.  m.  bekeblezés.  Az  egy- 
házjogban valamely  egyházhivatal  beolvasztása 
egyházi  méltóságba,  szerzetes  rendbe,  káptalanba 
V.  más  egyházi  testületbe  akként,  hogy  a  lelké- 
szetet egy  kirendelendő  helyettes  látja  el.  Az 
egyházhivatalnak  jövedelmestül  beolvasztása :  I. 
pleno  jure ;  csak  a  jövedelemnek  beolvasztása  : 
1.  jure  minus  pleno.  Az  elsőt  I.  quoad  temporalia 
et  spiritualia,  a  másikat  I.  quoad  temporalia-nak 
is  nevezik.  Az  I.-val  a  középkorban  is  több  vissza- 
élés annak  megszorítására,  majd  teljes  eltiltá- 
sára vezetett.  Manap  csak  különös  pápai  enge- 
déllyel lehetséges. 

In  corpore  (lat.)  a.  m.  testületileg. 

Incorrigibilis  (lat.)  a.  m.  javíthatatlan. 

Incredibilis  (lat.)  a.  m.  hihetetlen.  —  In- 
credibile  visu  a.  m.  hihetetlen,  ha  látja  is  az  em- 
ber ;  nem  hisz  az  ember  a  szemének. 

Incrementum  (lat.)  a.  m.  növekedés,  a  ma- 
tematikában vmely  mennyiség  növekedése ;  el- 
lentéte deeremmtum,  fogyás,  apadás. 

Incriniínatio  (új-lat.)  a.  m.  bevádolás. 

Incroyable(franc.,  ejtsd:  eSkroajábi,  a.  m.  hihe- 
tetlen), így  nevezték  a  dii-ektórium  idejében  azo- 
kat a  piperkőcöket,  kik  eleinte  csupán  nevetséges 
öltözködésükkel  (bő  kabát  és  inggallér,  rövid 
csizma,  bunkós  bot  stb.)  keltettek  feltűnést,  később 
azonban  politikai  párttá  összeverődve,  mint  bősz 
republikánusok  szerepeltek  s  nap-nap  után  véres 
verekedéseket  rendeztek  a  royalistákkal  a  boule- 
vardokon.  1799-ben  az  I.  viselet  már  letűnt,  de  a 
név  továbbra  is  megmaradt  annak  a  széles  kari- 
májú kalapnak  a  megjelölésére,  aminőt  az  I.-ok 
hordtak.  A  női  I.-nak  Merveilleuses  volt  a  nevük. 

Incrustatio,  1.  Bekérgezés,  Meszesedés,  tov. 
BeraJwtt  fémmunkák. 

Incsel,  kisk.  Kolozs  vm.  bánffyhunyadi  j.-ban, 
(1010)  523  oláh  és  magyar  lak. ;  u.  p.  Nagykalota, 
u.  t.  Keleczel. 

Incselkedő,  lakodalmak  alkalmával  lejtett  tánc, 
különösen  Erdélyben  dívott,  a  fejedelmek  korá- 
ban. Külsőségeiben  az  I.  a  farkas-bárány  játékhoz 
hasonló :  a  menyasszony  vőlegénye  elől  menekült, 
míg  táncosát  alaposan  kifárasztva,  el  hagyta  ma- 
gát fogni. 

Incsontok  (ossa  sesamoidea),  a  kéz-  és  lábujja- 
kon az  inak  tapadásába  beágyazott  apró  csontocs- 
kák. 

Incsoport,  népies  elnevezés  a  lovak  lábain  levő 
inakban  gyuladás  (1.  Ingyuladás)  folytán  fejlődő, 
igen  tömött,  majdnem  porckeménységü,  nem  fáj- 
dalmas megvastagodások  megjelölésére.  Az  I.  az 
inak  mozgását  többé-kevésbbé  akadályozza  és  a 
környezettel  való  összenövés  folytán  ínrövidülés- 


Incubatio 


—    538 


Indaminek 


nek  és  ezzel  mankóállásnak  lehet  okozója.  A 
megvastagodások  körül  hevenygyuladásos  ki- 
új  ulások  gyakoriak.  Utóbbi  esetben  nyugalom  ós 
hideg  borogatás,  különbenpedig  masszálás,  Priess- 
nitz-borogatás,  felszívó  kenőcsök  bedörzsölése 
ajánlatos. 

Incubatio  (lat.)  a.  m.  templom-alvás,  az  ős- 
régi görög  vallási  gyógyítás  formája.  A  gyógyu- 
lást kereső  valamely  hérosz  szentélyét  kereste 
fel,  az  éjt  ott  töltötte  s  álmában  a  hérosz  vagy 
meggyógyította,  vagy  a  gyógyulás  eszközét  tudo- 
mására adta.  Legtovább  Asklepios  szentélye  őrizte 
meg  e  gyógyító  jellegét,  1.  Asklepieia  és  Asklepios- 

L,  a  zoológiában  a  tojások  kiköltése  vagy  a  csi- 
rának a  tojásban  való  kifejlődési  ideje ;  a  gyógyá- 
szatban a  bekövetkezett  fertőzés  s  a  betegség  ki- 
törése közti  idő  (az  I.  stádiuma). 

Incubus  (lat.  a.  mi  reáfekvő),  a  latin  nép  babo- 
nájában szereplő  gonosz  erdei  démon,  kit  néha 
Faunus-szal  (1.  o.)  azonosítottak,  ki  az  asszonyo- 
kat álmukban  felkeresi  s  rémes  álomképekkel 
gyötri.  (L.  még  Lidéixnyomás.)  I.  alakja  még  a 
kereszténység  korában  sem  veszett  ki  a  latin  nép 
képzeletéből ;  ekkoriban  boszorkánnyal  szeretkező 
gonosz  szellemnek  képzelték. 

Inculpatio  (új-lat.)  a.  m.  vádolás ;  inculpatus 
a.  m.  vádlott. 

Incunabula  (lat.),  1.  Inkunabula. 

Incurabilis  (lat.)  a.  m.  gyógyíthatatlan. 
.     In  curia  (lat.)  a.  m.  nyilvános  biróság  előtt. 

Incus  (lat.)  a.  m.  üllő,  1.  Fül. 

Incusi  (lat.,  kiegészítve  nummi),  igY  nevezik 
a  délolaszországi  őskori  görög  ezüstpénzeket,  me- 
lyek előoldalukon  domború  ábrázolatot,  hátolda- 
lukon pedig  négyszögalaku  mélyedést  tüntetnek 
fel ;  utóbbi  az  üllő  nyoma,  melyen  az  érem  ve- 
retett. Ez  éremfajok  a  vésőművészet  legré- 
gibb emlékei  s  gyakran  rendkívül  szépek.  B  faj- 
hoz tartoznak  a  Kr.  e.  500.  elpusztított  Siris  s 
az  510.  elpusztított  Sybaris  érmei  is.  V.  ö.  JJuynes, 
Choix  de  médailles  grecques  (Paris  1840).  L.  még 
Érmek. 

Inczéd,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (i9io) 
8.35  horvát  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Rohoncz. 

Inczédi  László,  költő  és  hírlapíró,  szül.  Szarva- 
son (Békés  vm.)  1855  dec.  20.,  megh.  Budapesten 
1902  aug.  10.  Jogi  pályára  készült,  de  költemé- 
nyei a  fővárosi  lapokban  tetszéssel  találkozván, 
egészen  az  irodalomnak  szentelte  magát.  Mint 
hírlapíró  az  Egyetértésbe,  majd  a  Budapestbe  dol- 
gozott s  éles  politikai  cikkeivel,  melyekért  állam- 
fogságot is  szenvedett,  nagy  tekintélyre  tett  szert 
és  a  függetlenségi  párt  kipróbált  publicistájává 
emelkedett.  E  párt  sajtó-orgánumának,  a  Magyar- 
ország-nak,  vezetését  is  rábízta  (1894).  Hazafias 
verseiben,  melyek  előbb  a  lapokban,  1892.  Versek 
e.  alatt  összegyűjtve  is  megjelentek,  sok  a  tűz  és  a 
költői  verve,  amellett  formájuk  is  könnyed,  mű- 
vészi. Kötete  megjelenésekor  a  Petőfi-társaság 
tagjai  közé  választotta.  Szülőházát  1912.  emlék- 
táblával jelölték  meg. 

Inczédy,  1.  József  (nagyváradi)  báró,  szül.  1688 
okt.  2.  Zebernyik  várában  (Borberek  közelében), 
megh.  1750  dec.  7.  Marosszentkirályon.  1736-tól 
Erdély  ítélőmestere,  1750.  &ám  rangra  emeltetett. 
Tudománykedvelő  ember  volt,  ki  az  írói  pályán  is 


működött.  Lefordította  Gerhard  János  Ájtatos  el- 
mélkedéseit és  Liliomok  völgye  címmel  ki  is  adta 
(Nagyszeben  1745).  Ugyanennek  a  szerzőnek  A 
világ  hiúságáról  való  ehnólkedéseit  is  közrebo- 
csátotta sikerült  fordításban  (u.  o.  1748).  V.  ö. 
Siebenbürgische  Quartalschrift  (VII.,  1801).  Neje 
Jósika  Judit  bárónő  volt.  Fiai  családi  nevüket 
Josinczy-ra  változtatták. 

2. 1.  Sámuel  (nagyváradi),  1848-iki  honvéd- 
ezredes, szül.  Kolozsvárt  1811  febr.  1.,  megh.  u,  o. 
1893  dec.  3.  A  katonai  pályára  lépett  és  a  Sán- 
dor-ezredben szolgált  1839-ig,  amidőn  a  katona- 
ságot otthagyván,  Kolozsvárra  költözött.A  szabad- 
ságharc kitörése  után  nyomban  Bemhez  csatla- 
kozott és  különösen  Piskinél,  a  medgyesi  csatában 
és  Nagyszeben  bevételekor  tűnt  ki  vitézségével. 
A  szabadságharc  lezajlása  után  az  osztrák  hadi- 
törvényszék alezredesi  rangjától  megfosztotta  és 
mint  közkatonát  a  császári  hadseregbe  sorozta. 
1850.  azonban  kegyelmet  kapott  és  szülőföldjére 
vonult  vissza.  1867-ben  Alsó-Fehér  vmegyóben 
alispánná  választották,  a  honvédség  ujjáalkotása 
után  pedig  annak  soraiba  lépett  ós  a  honvéd-főpa- 
rancsnok adlatusa  lett. 

Inczevölgy,  Kiczőhöz  tartozó  üveggyártelep 
Bars  vm.  aranyosmaróti  j.-ban. 

I.  N.  D.  a.  m.  In  Nomine  Dei  v.  Domini,  Isten 
V.  az  Ur  nevében. 

Ind.,  az  északamerikai  Indiana  állam  nevé- 
nek rövidítése. 

Inda  (ostofinda,  stolo,  növ.),  némely  növénynek 
legalsó  levelei  tövéből  oldalvást  kinőtt  hajtás.mely 
a  levegőbe  fel  nem  emelkedik,  hanem  a  földön  szét- 
terjed. 

Indal,  kisk.  Torda- Aranyos  vm.  tordai  j.-ban, 
(1910)  753  oláh  lak.,  u.  p.  Torda,  u.  t.  Tordatúr. 

Indali  Péter  (Erdélyi),  pedagógus,  szül.  Patán 
(Kolozs  vmegye)  1824  júí.  24.,  megh.  Kolozsvárt 
1885  júl.  8.  A  kolozsvári  ref .  kollégiumban  jogot 
és  teológiát  hallgatott  s  aztán  tanítóskodott.  Az 
erdélyi  ref.  egyházkerület  által  a  falusi  tanítók 
számára  rendezett  póttanfolyamokat  ő  vezette. 
1851-ben  Pestre  került  s  a  Szönyi-féle  intézetben 
tanított ;  1857.  a  kolozsvári  reform,  leányiskola 
igazgatója,  majd  főiskolai  tanár,  1870.  pedig 
tanítóképzői  tanár  lett.  Művei :  Egészen  új  szer- 
kezetű abc,  vagyis  vezérkönyv  az  olvasni  tanítás- 
ban és  tanulásban  (Eger  1852,  több  kiadást  ért) : 
ABC  és  olvasókönyv  protestáns  elemi  iskolák 
számára  (Pest  1854) ;  Fali  olvasó  táblák  (u.  o.)  ; 
Magyar  olvasókönyv  a  protestáns  algimnázium 
I.  és  IV.  osztályai  számára  (u.  o.  1856 — 59) ;  Ké- 
pes verseskönyv  (u.  o.  1858). 

Indals-elf,  a  svéd  Stor-tó  lefolyása  Jemtland- 
ban,  4  vízesése  van  (mintegy  80  m.  magas  a  leg- 
nagyobbik, az  ú.  n.  Eds-fall),  207  km.  hosszú  le- 
folyás után  Sundsvallnál  ömlik  a  Botteni-öbölbe, 
mellékfolyói  a  Lángá,  Hárka  és  Ammerá. 

Indaminek,  azófestókek,  melyek  a  kinonfenil- 
imidből(indoanilinek)v.  kinondiimidből  (I.)  vezethe- 
tők le.  Az  indoanilinek  úgy  keletkeznek,  ha  kinon- 
klorimid  hat  dimetilanilinre,  v.  nitrozó-,  v.  nitrodi- 
metUanilin  fenolra  alkalikus  oldatban,  v.  oxidáció 
által,  ha  paraamidofenolra  és  egy  primer  mona- 
minra  alkalikus  oldatban  alklórsavas  nátrium  hat. 
Az  I.  úgy  keletkeznek,  ha  közömbös  oldatban  pára- 


Indanthren 


-     539     — 


Indek 


feniléndiamint  anilinnel  oxidálunk  v.  ha  anilinre 
hat  nitrozodimetilanilin.Az  indoanUinek  gyenge  bá- 
zisok; kék  színűek  és  savakkal  színtelen  sókat  ké- 
peznek. Alkalikus  oldatban  redukálva  leuko vegyü- 
letekké alakulnak  és  mint  ilyeneket  használják  fel 
festésre,  mely  leukovegy ületekből  levegő  v.  ká- 
liumbikromát  hatására  képződik  a  festék.  Az  I.  is 
gyenge  bázisok,  kék  v.  zöldszínüek.  Változékony- 
ságuk miatt  nem  nyernek  alkalmazást  a  gyakor- 
latban, de  mint  közbeeső  termékek,  a  tionín-  és 
szafraninf estékek  készítésénél  nagyon  fontosak. 
Ide  tartozik  a  fenolkék,  a  fenilénkék,  a  dinietil fe- 
nilénzöld  (Bindschedler-zöld)  és  a  toluilinkék. 

Indantliren,  1.  Indantrén. 

Indantrén  (indanthren) ,  kátrányfesték,  p-ami- 
doantrakínon  és  marónátron  250"  C-on  való 
■összeolvasztásakor  keletkezik.  Az  I.  nem  egyéb, 
mint  diantrakinondihidroazin,  krómsavval  gyenge 
zöldes  színű  diantrakinonazinná  alakul,  mely  re- 
dukáló szerekkel  v.  napfény  hatására  ismét 
visszaalakul  I.-ná.  Az  olvadék  két  nagyon  hasonló 
festéket  tartalmaz,  melyek  egymástól  a  hidro- 
származókok  nátronsóinak  eltérő  oldhatósága 
folytán  választhatók  el.  Kék,  rézfényú,  vízben 
oldhatatlan  tűket  alkotnak,  moly  festék  alkalikus 
redukáló  szerekkel  (hidroszulíit,  cinnoxidul,  nát- 
rium) kék,  oldható  hidroszármazékká  alakítható 
át,  moly  oldattal  a  gyapot  közvetlenül,  csávasze- 
rüen  tiszta  és  szép  kék  színűre  festhető.  A  vele 
festett  szövet  a  mosást  és  fényt  kitűnően  állja, 
felülmúlja  a  többi  kátrányfestéket.  A  tipikus  I.- 
nal  kapcsolatosan  nagyon  sok,  hasonló  jó  tulaj- 
donságú festék  kerül  forgalomba.  Megkülönböz- 
tetünk 5  csoportot.  Az  elsőbe  tartoznak  az  I.-kék 
■ós  ennek  substituált  termékei,  pl.  halogén-L, 
amidooxi-L  stb.  Flavantrén,  amely  ugyanúgy, 
mint  az  I.,  csak  valamivel  magasabb  hőmérsék- 
leten keletkezik  és  kék  redukciós  csávája  a  gya- 
potot valódi  sárgára  festi;  pirantrén,  auran- 
trén  (antraflavon)  stb.  A  második  csoportba  tar- 
toznak a  henzantrénből  előállítható  festékek,  I.- 
íbolya,  nitroiriolantrén  (I.-zöld),  izoviolantrén  és 
a  sötétkék  színű  ciánantrén.  A  harmadik  csoportot 
&lkotiá,kaciklantré7iek,nielj6k  három  antrakinon 
magból  tevődnek  össze,  I.-hordó,  I.-vörös.  A  ne- 
gyedik csoportba  tartozó,  többnyire  vörös  festékek 
főképviselője  az  angolvörös.  Az  ötödik  csoportba 
■tartoznak  az  ismeretlen  összetételű  melantrén 
(I. -szürke),  fuszkanirén,  I.-orange. 

Indaur,  1.  Indore. 

Indazin  (dimetilpszeudomovein),  a  szafranin- 
csopoitba  tartozó  kátrányfesték,  kék  színnel  old- 
ható \'ízben  ós  alkoholban. 

Indebite  (lat.),  tartozatlanul,  illetéktelenül. 

Indebiti  solutio  (lat.),  1.  Indébitum. 

Indebitum  (lat.)  a.  m.  nemtartozás,  azaz  ami 
tartozatlan.  Soluiio  indehiti  a.  m.  tartozatlan  fi- 
zetés, azaz  egy  nem  létező  adóság  tévedésen  ala- 
puló kiegyenlítése,  ami  az  alaptalan  gazdagodás 
egyik  esetét  vonja  maga  után.  Az  I.  a  római  jog- 
ban külön  keresettel,  az  ú.  n.  condicUo  indebitivél 
volt  visszakövetelhető. 

Indeccns  (lat.)  a.  m.  illetlen,  ildomtalan ;  — 
indecentia,  illetlenség,  ildomtalanság. 

Indecidaata  v.  Adeciduata  (lat.),  azok  az 
emlős  állatok,  amelyeknek  méhóröl  sztllés  alkal- 


mával nem  válik  le  a  nyálkahártya  egy  része,  az 
ú.  n.  huUóburok  (decidua).  Az  emlősök  ezen  cso- 
portjának megktUönböztetése  rendszertani  szem- 
pontból már  nem  egészen  kifogástalan.  L.  Em- 
lősök. 

Indeclinablle  (lat.)  a.  m.  hajtogathatatlan, 
ragozhatatlan,  nem  változtatható. 

In  defectu  (lat.)  a.  m.  hiányában. 

Indeíicienter  (latin)  a.  m.  lankadatlanul. 
Fiume  címerének  felirata. 

Indeflnitum  (lat.)  a.  m.  határozatlan ;  pro- 
nomen  L,  határozatlan  névmás. 

In  deínent  í,ia,ger  ist  Österreicb  (ném.) 
a.  m.  táborodban  van  Ausztria.  Az  osztrákoknál 
sokat  emlegetett  és  a  centralisztikus  törekvések 
jelszavává  lett  szálló  ige,  amely  Grillparzemek 
1848.  írt  Feldmarschall  Radetzky  c.  költeményé- 
ből van  véve. 

Indek,  e  néven  közönségesen  India  árja  nyel- 
veken beszélő  lakóit  értjük.  Tágabb  értelemben 
ide  számítják  az  ottani  nem  indogermán  nyelv- 
családhoz tartozó  dravida,  mongol  s  más  nyelvű 
népeket  is.  A  nyelvek  különfélesógének  szempont- 
jából kiindulva  rendesen  három  osztályba  soroz- 
zák őket :  az  árja,  dravida  és  protodravidáha, 
mely  utóbbi  India  őslakosságának  maradványait 
foglalja  magában.  De  ez  a  beosztás  nem  felel  meg 
most  a  valóságnak.  Sokkal  megfelelőbb  Hellwald 
felosztása,  aki  nyolc  osztályba  sorozza  India  lakos- 
ságát :  1.  Az  árja  jellegű  hinduk.  Ezek  a  hódító 
ind  nép  közvetlen  utódai,  kisebb  mórtékben  ve- 
gyülve a  sötétbőrü  őslakókkal.  Felsőbb  kasztok- 
hoz tartozó  tagjaik  egészen  európai,  világos  arc- 
színűek. 2.  A  maláj  típusú  indek  fekete  v.  igen 
sötét  bőrű,  maláj  koponyaalkatu  és  flziognomiájú 
emberek.  Malabar  partjain  és  Délindiában  lak- 
nak. 3.  Sémita  fajra  emlékeztető  hinduk  Észak- 
India  és  Nil-Giriben.  4.  Mongol-féle  népek  Szik- 
kimben, minők  a  lepcsák.  5.  Indiai  zsidók,  még 
pedig :  fehér  és  fekete  zsidók.  Az  előbbiek  meg- 
lehetős népes  felekezet  Kocsinban,  az  utóbbiak 
elszórva  élnek.  6.  A  parszok.  7.  Mohammedá- 
nok,  soknejűségűk  folytán  sok  idegen  elemet  véve 
magukba,  néprajzilag  nehezen  osztályozhatók. 
Van  bennük  sok  turáni  vér.  8.  Az  őslakosságból 
f  enmaradt  aránylag  csekély  számú  néptöredékek. 
Más  beosztással  megkülönböztetjük  a  hindukat, 
tibetieket,  kolariakat,  dravidákat.  Vallás  szerint 
hindukat  és  mohammedánokat.  Tudva  azt,  hogy 
India  lakossága  íőldünk  népességének  kb.  heted- 
részét foglalja  magában,  a  sokféle  csoportosítás 
nem  felesleges,  már  csak  azért  sem,  mert  e  tarka 
népegyveleget  együttesen  leírni  úgysem  lehet. 

India  őslakossága  az  ú.  n.  kolariak,  földrajzilag 
három  csoportra  oszlanak.  A  keleti  csoporthoz 
tartoznak  a  kolhok  (a.  m.  disznóölő).  Csúfnév  ez 
a  sertéshúst  utáló  hinduktól.  A  nyugati  kolari- 
csoporthoz  számítják  a  haiga  és  a  hhd  törzseket. 
A  síkon  lakó  bhilek  összevegyültek  az  alsóbb  osz- 
tályú hindukkal.  A  déli  csoportba  Boroztatnak  a 
dzsuangok  Orisszában,  agadabak  és  a  szavarak 
Madrasz  tartományban. 

Cadwell  óta  két  csoportba  osztják  az  összes 
dravida  nyelveket ;  az  elsőbe  hat  müveit,  a  máso- 
dikba ugyanannyi  műveletlen  dravida  nyelv  tar- 
tozik. 


tndelikát 


—     540 


Indeterminizmus 


Az  I.  általában,  kivéve  a  mongoloid  népeket, 
kasztrendszerben  élnek.  Az  eredeti  négy  kasztból 
a  mellékkasztoknak  egész  serege  támadt.  Ezek 
kttlön  házassági  és  étkezési  szabályokkal  egy- 
mástól szorosan  elzárt  testületekké  alakultak. 
KtQönösen  az  étkezési  törvények  hatnak  bomlasz- 
tólag  a  mai  ind  társadalomra.  Senkinek  sem  sza- 
bad olyan  ételt  elfogadnia,  melyet  más  kasztbeli 
készitett.  A  kasztokat  általában  két  fő  kategó- 
riába osztják ;  az  elsőbe  azok  tartoznak,  melyek 
kezéből  el  lehet  fogadni  az  ivóvizet,  a  másikba 
az  olyanok,  melyekéből  még  italt  sem  szabad 
más  kasztbelinek  elvennie.  A  négy  ú.  n.  ind  kaszt 
köztü,  melyek  valóságban  nem  kasztok,  hanem 
társadalmi  osztályok  voltak,  legtisztábban  fenn- 
tartották magukat  a  brahmánok  vagy  panditok 
Kasmirban ;  vannak  közttik  kereskedők,  katonák, 
hivatalnokok.  Csaknem  mindentitt  az  ö  kasztjuk 
a  legműveltebb  osztály.  Nagy  befolyású  az  írno- 
kok (kájaszth)  kasztja,  kik  a  régi  hadi  kasztból 
származtatják  magukat.  Más  nevezetesebb  kasz- 
tok a  banjan,  bhat.  dzsat  és  radzsputoké. 

Irodalom.  Steele,  The  law  and  custoni  of  Hindoo  castes 
within  the  Dekhan  Provinces,  London  18G8;  8herring,Hindu 
tribes  aud  castes,  Kalkutta  1879,  3  köt.;  Kitts,  A  eompen- 
dinm  of  the  castes  and  tribes  fonnd  in  India,  Bombay  1883  : 
Baines,  Census  of  India,  u.  o.  1891  ;  Sénart,  Les  castes 
dans  rinde.  Les  faits  et  le  systenie,  Paris  1896  ;  Hopkins, 
The  religions  of  India,  Boston  és  London  1895 ;  Kern, 
Manuál  of  Indián  Buddhism,  Stn-assburg  1896;  Hardy  Edm., 
Indische  Religions-tíeschichte,  Leipzig  1898  :  Boxilger  India 
in  the  19.  century,  London  lyOl ;  Dubois  Hindu  manners, 
customs  and  ceremonies,  Oxford :  Crooke,  Natives  of  Nor- 
thern-lndia. 

Indelücát  (lat.)  a.  m.  gyöngédtelen,  nem  finom. 

Indeinnitas,  az  angol  indemnity  szónak  la- 
tinosított alakja,  1.  Indemnity. 

Indemnity  (ang.,  ejtsd:  indemniti),  a  magyar 
parlamenti  gyakorlatban  a  kormánynak  arra  adott 
törvényi  felhatalmazás,  hogy  az  óv  meghatáro- 
zott részében  —  de  nem  tovább,  mint  az  évi 
költségvetésről  szóló  törvény  meghozataláig  — 
az  előbbi  év  költségvetése  alapján  szedje  az  ál- 
lami jövedelmeket  és  fordítsa  az  állami  szükség- 
letekre (1.  Álkmii  költségvetés).  A  kormány  olyan- 
kor szorul  L-re,  amikor  a  jövő  évi  költségvetést 
nem  tudja  a  folyó  év  végére  megszerezni.  Az  an- 
gol alkotmányos  gyakorlatban  I.  a  kormánynak 
a  törvénnyel  ellenkező  v.  a  törvényt  felfüggesztő 
szüksógrendeletével  történt  törvénysértés  alól  fel- 
mentő törvénvt  jelenti. 
CHj 

/       \ 
Indén-.CgH,  CH.  Színtelen,  180  fokon 

\       ^ 
CH 
fon'ó  folyadék,  d,^  =  1-0002.  Alkoholos  oldatban 
f  émnátríummal  redukálva  hidrindénné  CgHio  vál- 
tozik. Úgy  az  I.  mint  a  hidrindén  a  köszéukátrány- 
han  fordul  elő. 

Indent  (ang),  részletes  adatokkal  kitöltött 
megrendelő  ív,  ill.  szerződés,  melyet  Indiával 
való  beviteli  és  kiviteli  forgalomban  használnak 
az  eui'ópai  kereskedők  az  indiai  importőrökkel. 
Az  I.  célja  a  megrendelés  teljes  precizirozása, 
nehogy  a  rendkívüli  távolságokra  küldött  árú  át- 
vételének bánni  akadálya  legyen.  A  benszülöttek- 
kel  az  importőr  külön  számolja  el  az  árút  belföldi 
(indiai)  pénznemben. 


In  Deo  consilinni  (lat.)  a.  m.  Istennél  a  ta- 
nács. 

Indépendance  Belge,  IJ,  (ejtsd :  l'eSdepan- 
dansz  beizs),  belga  hírlap,  1831.  alapították  L'In- 
dépendant  címmel.  Brüsszelben  jelenik  meg 
francia  nyelven,  III.  Napóleon  uralkodása  idején 
a  legfélelmetesebb  ellenzéki  újságok  egyike  volt. 

Independence  (ejtsd:  —deusz), több  északamerikai 
város :  1.  Jacksoncounty  fővárosa  Missouri  állam- 
ban. Kansas  City- villa  negyede,  (i9io)  9859  lak.  — 
2.  /.,  Montgomery  countj'  fővárosa  Kansas  állam- 
ban, a  Verdigris  mellett,  (1910)  10,480  lak.,  ter- 
ménykereskedelemmel . 

Independencia  vagy  Fray-Bentos  (1. 0.),  város 
Uruguayban. 

Independensek  v.  kmigreganon/xlisták  néven 
Angliában  és  Amerikában  az  olyan  kálvinistákat 
értik,  akik  azt  az  egyházszervezeti  nézetet  vall- 
ják, hogy  minden  egyes,  bármily  kevés  számú 
tagokból  álló  gyülekezet  a  vallásra  tartozó  dol- 
gokban minden  egyházi  és  világi  hatóságtól 
teljesen  független  (independens).  Ez  irány  első 
magvait  Brown  Róbert  (1.  0.)  hintegette  el.  A 
XVII.  sz.  elején  az  independens  szót  vették  fel. 
Az  újabb  időkben  az  I.  inkább  kongregációnál is- 
táknak  szeretik  magukat  nevezni.  A  Cromwell 
alatt  folyt  nagy  szabadságháború  kezdetén  az 
I.-nek  úgy  számuk,  mint  tekintélyük  jelentéke- 
nyen megerősödött  s  ugyanekkor  mások,  az  ú.  n. 
levellerek  (egyenlösítők)  lelkesen  apostolkodtak 
amellett,  hogy  az  egyház  az  államtól  teljesen  külö- 
níttessók  el,  hogy  ez  utóbbi  legyen  vallási  tekin- 
tetben egészen  közömbös  s  adassék  teljes  vallási 
és  lelkiismeretbeli  szabadság.  Midőn  az  1662.  ki- 
adott üniformitatis  acta  az  összes  nonkonformis- 
tákra  (1.  Dissenters)  súlyos  büntetéseket  szabott, 
sokat  szenvedtek  az  I.  is  s  üldöztetésüknek  csak 
az  1689-iki  türelmi  rendelet  vetett  véget.  V.  ö. 
Weinc/arten,  Die  Revolutions-Kirchen  Englands 
(1868);  Waddington,  Congregational  History 
(1869-80, 5  köt.)';  Barclay,  The  inner  life  of  the 
religious  societies  of  commonwealth  (1877.  2 
köt.) ;  Miskolczy  Gáspár,  Angliai  independentis- 
mus  (Utrecht  1654,  33  r.,  156  lap). 

Indcpendentia  (lat.)  a.  m.  függetlenség. 

Independent  Order  of  Good  Tem* 
plars  (ang.),  I.  Good  Templar-rend. 

Independent  <>rder  of  Oddfellow» 
(ang.),  1.  Oddfellows. 

Ind  építészet,  1.  Indiai  művészet 

In  deposito  (lat.)  a.  m.  letétben  (megőrzésre). 

Indeterminábilis  (lat.),  meghatározhatatlan  ; 
indetermináciő,  meghatározatlanság,  indetermi- 
nált,  meghatározatlan,  el  nem  tökélt. 

Indeterniinate  sentence  (ang.,  ejtsd:  indi- 
termiüét  szentensz)  a.  m.  meg  nem  határozott  tar- 
tamú büntetésre  szóló  ítélet,  1.  Határozatlan  időre 
szóló  elitélés. 

Indeterminizmus  (lat.),  az  akarat  szabadságá- 
nak az  a  felfogása,  mely  szerint  az  ember  min- 
den ok  nélkül  vagy  minden  ok  ellenére  határoz-^ 
hatja  el  magát  valamire,  tehát  annak  ellenkező- 
jére is,  amire  elhatározta  magát.  Az  I.  a  fllozó- 
"íiának,  főleg  a  középkorinak  egyik  centrális  és  leg- 
vitatottabb kérdése.  Ellentéte:  determinizmus 
(1.  o„  Akarat,  Szabadság,  Szabad  akarat). 


Index 


—     541     — 


Ind  ftlozőfiel 


Index  (lat.,  többesben :  indices),  szószerint  a. 
m.  mutató ;  továbbá  cím,  felirat,  jegyzék,  tartalom- 
jegyzék, lajstrom,  névsor,  mutatóujj,  valamint  a 
főiskolai  hallgatók  leckekönyve.  A  római  jogi  for- 
rásokban: 1.  mutató,  útmutató;  2.  a  tartalom  rö- 
vid kivonata.  —  I.  Florentinus  a.  m.  a  firenzei 
pandektakéziratban  foglalt  jegyzéke  a  római  jo- 
gászoknak, kik  a  Pandektákban  szerepelnek. 

Az  embertanban  két  mérhető  távolságnak  össze- 
hasonlitható  százalékos  viszonyszáma.  Egy  tört, 
amelynek  nevezője  100  mértékegységre  van  vo- 
natkoztatva, a  két  fölvett  távolságnak  százalék- 
számátfejezi ki.Pl.a  koponya  hosszátmórője = a :  a 
koponya  harántátmérőjéhez  =  b,  mint  100 : 1.-hez; 

a :  b  =  100 : 1.  és  í  =  ^-??><í'.  Az  I.-et  1842.  Ret- 

a 

zius  A.  kezdte  használni.  Ma  nemcsak  a  koponya, 
hanem  a  test  minden  méretére  alkalmazzák.  V.  ö. 
Fiirst,  Indextabellen  zum  anthropometrischen 
Oebrauche  (Jena  1902). 

A  matematikában,  ha  különböző  mennyiségek 
jelölésére  a  nagyobb  áttekinthetőség  kedvéért 
ugyanazon  betűket  használjuk,  a  betűk  mellé, 
lent  kisebb  jegyekkel  írva  sorszámokat  vagy  be- 
tűket (l.-eket)  függesztünk,  így  jelezve,  hogy  az 
egymást  követő  mennyiségek  nem  azonosak,  ha- 
nem nagyságra  különbözők.  így  pl. 

«i.  íij,  «3 ttn-  Ezeket  így  mondjuk  ki :  a  egy 

I.-xel,  a  kettő  I.-xel  stb.,  vagy  egyszerűen  a  egy, 
a  kettő  stb. 

A  kristály/tanban  I.  a  paramétereknek  a  re- 
ciprok éi-téke.  Újabban  kizárólag  csakis  azi.-eket 
használjuk  a  kristálylapok  jelzésére.  Szokás  őket 
még  Miller-féle  jeleknek  is  nevezni  Miller  angol 
mineralógus  után,  aki  az  I.-jelzések  célszerűsé- 
gét felismerte. 

A  csülacjászatban  I.  a  glóbusok  óraközein  al- 
kalmazott mutató ;  továbbá  a  körosztással  ellá- 
tott csillagászati  műszereknél  (szextáns,  theodo- 
lit  stb.)  a  távcsővel  összekötött  s  azzal  együtt 
mozgó  rész,  mely  a  leolvasandó  fokok  számát 
mutatja. 

Használják  az  I.  szót  («indexre  tenni»)  az  In- 
dex librorum  prohiMtorum  (1.  o.)  helyett  is. 

Index  Florentinus,  1.  Index. 

Index-hiba,  szögmérő  műszereknél  az  index 
zérus-állásának  eltérése  a  normálistól.  Különösen 
a  szextánsnál  1.  az  a  rendesen  kicsiny  szög,  a 
melyet  a  közvetlenül  leolvasott  szöghöz  hozzá 
kell  csatolni,  hogy  a  szög  valódi  nagyságát  meg- 
kapjuk. 

Index  librorum  probibítorum  (lat.) 
a.  m.  tiltott  könyveknek  lajstroma.  Így  nevezik 
azoknak  a  könyveknek  jegyzékét,  amelyeknek 
olvasása  a  kat.  egyház  híveinek  tilos.  A  könyv- 
tilalom a  reformáció  óta  nyert  nagyobb  terje- 
delmet. Az  első  Indexet  (annyiban  első,  ameny- 
nyiben  a  korábbi  lajstromokat  katalógusoknak 
nevezik)  a  római  inquizició  IV.  Pál  pápa  alatt 
1559.  tette  közzé.  Betűrendben  szerkesztett  3 
osztálya  volt.  Az  első  magában  foglalja  azoknak 
az  íróknak  neveit,  akiknek  minden  müvei  el 
vannak  tiltva ;  a  második  osztályban  egyes  tUos 
müvek,  a  szerzők  megnevezésével :  a  harmadik 
osztályban  névtelen  szerzők  vannak.  Ezazl.  tar- 
talmazza továbbá  a  tilos  bibliakiadásokat,  vala- 


mint 61  könyvkiadónak  nevét,  akik  eretnek  köny- 
veket nyomtak.  Az  I.-ot  a  tridenti  zsinat  átdol- 
goztatta s  bővítette.  Azóta  az  I.  számos  új,  bőví- 
tett kiadást  ért.  Legnevezetesebb  XIV.  Benedek- 
nek 1758-iki  rendelete,  mely  a  korábbi  indoxki- 
adások  számos  hibáját  megjavítja  s  a  könyvek 
megvizsgálása  és  eltiltása  tekintetében  követendő 
eljárást  kimerítően  szabályozza.  Xlíl.  Leo  Officio- 
rum  ac  munenim  c.  konstituciója  aztán  a  XIV. 
Benedek-féle  szabályokon  kivül  a  többieket  hatá- 
lyon kívül  helyezte  s  újabb  szabályzatot  alkotott 
«Decreta  generállá  de  prohibitione  et  censura  lib- 
rorum prohibitorum»  címmel.  Ebben  pontosan 
meg  van  állapítva  a  tiltott  könyvek  kongregáció- 
jának személyzete  s  a  könyvvizsgálat  körüli  egész 
eljárás.  A  kongregáció  elnöke  (praefectus)  a  pápa 
által  kinevezett  bíbornok,  tagjai  pedig bíbornokok, 
a  konzul  torok,  részint  a  világi,  részint  a  szerzetes 
papság  köréből  véve,  továbbá  a  Magister  sacri  pa- 
latii  s  végül  a  kongregáció  titkára,  aki  mindig 
domonkosrendi  szerzetes.  A  kongregáció  feladata: 
a  hitet  s  a  jó  erkölcsöt  sértő,  vagy  egyáltalán  az 
egyházra  s  vallásra  nézve  káros  könyvek  meg- 
vizsgálása, eltiltása,  valamint  a  proszkribált  köny- 
veknek az  indexbe  való  fölvétele  s  intézkedés  meg- 
javításuk érdekében ;  végül  pedig  a  kongregáció 
ad  engedelmet  a  tiltott  könyvek  újólag  való  kiadá- 
sára s  olvasására.  A  kongregáció  tagjai  a  legszi- 
gorúbb titoktartásra  vannak  kötelezve  (lex  silentii). 
Ha  a  könyv  tilalmát  elhatározzák,  a  határozatot 
a  pápa  elé  terjesztik,  majd  a  szokásos  helyeken 
(S.  Maria  sopra  Minerva,  Szt.  Péter-templom,  Cu- 
ria  Innocentiana  stb.  kapuján)  kif  üggesztik.Végűl 
a  hiteles,  alfabetikus  névjegyzékbe,  az  I.-ba  ve- 
zetik be.  V.  ö.  Remek,  Der  Index  der  verbotenen 
Bűcher  (1883—1885) ;  Hoüweck,  Das  kirchliche 
Bűcherverbot  (1897);  <Sc^nei<Zer,DieneuenBűeher- 
gesetze  der  Kirche  (1900) ;  Index  librorum  prohi- 
bitorum  (19(X),  hiv.  kiadás) ;  Hilgers,  Die  Index- 
congregation  (1904);  Vermeersch,  De  proh.  et 
censura  librorum  (1906). 

Index  number  (ang.),  1.  Jelző  szám. 

Indexre  tenni,  1.  Index  librorum  prohibi- 
torum. 

Ind  filozófia.  A  Eigvéda  ifjabb  dalaiban  először 
fellépő  indiai  bölcselkedés  az  upanisádokban  (1.  o.) 
éri  el  legmagasabb  pontját  és  a  Brahmáról  szóló 
azaz  az  örök-egyben,  a  vüág,<}zeUemben  való  szem- 
léletben tetözödik.  Míg  az  upanisádokban  levő 
tanok  rendszertelenek  voltak  és  egymással  lép- 
ten-nyomon ellentétben  állottak,  a  későbbi  idők, 
eltérőleg  a  Buddhizmustól  és  más  vallásrend- 
szerektől, hat  bölcseleti  rendszert  alkottak  meg, 
melyek  az  ortodox  brahmanizmussal  összeegyez- 
tethetőnek ismertettek  ol.  Ezek  kettesével  sora- 
koznak, ú.  m.  a  Púrva-  és  Üttara-Mimánsá, 
Sánkhya  és  Jóga,  Nyája  és  VaisezsikavQnászQvek. 

A  Dzsaimini  alkotta  fíirva-Miniánm  tartal- 
maz a  védákra  vonatkozó  egyes  szemlélődéseket, 
az  ezek  által  előíi't  szertartásokat  és  azon  jutal- 
makat, melyek  hozzácsatolódnak. 

Az  IJttara-Mimánsát  legtöbbször  Védánla-VíS.^ 
(a  véda  végének  v.  végcéljának)  nevezik  és 
fogják  fel.  Alapítója  e  bölcseleti  rendszernek  Bá- 
darájana,  kinek  munkáját,  a  Brahma-szutrát,  a 
nagy  oxegota  Sankara  (Kr.  u.  800  körűi)  kora- 


Ind  filozófia 


542     — 


India 


mentálta  (v.  ö.  Deussen  P.,  Die  Sutras  des  Ve- 
dánta  nebst  dem  vollstándigen  Kommentár  des 
Sankara,  aus  dem  Sanskrit  übersetzt ;  Leipzig 
1887).  Teljesen  az  upanisádok  alapján  tanítja  a 
védánta  a  saját  énünknek  avégtelen  változhatatlan 
Brahmával  való  azonosságát.  Nincs  semmi  más 
létező  ez  egyetlenen  kívül ;  a  tüneménynek  soka- 
sága csak  ábránd,  csak  csalódás  (Mája,  1.  o.).  A 
helyes  ismeret  megsemmisíti  ezt  az  ábrándot, 
mint  ahogy  megsemmisül  az  az  ábránd,  hogy 
kígyó  van  ott,  ahol  csak  egy  kötél  van  a  valóság- 
ban. Ez  az  ismeret  megszabadít  a  lélekvándorlás- 
tól, e  világban  való  léteitől ;  a  megváltás,  a  Brah- 
mába  való  bemenetel  el  van  érve.  L.  még  Ad- 
vaita. 

A  védánta  monizmasa  ellenében  a  Sánkhya-filo- 
zéfia  hirdeti  a  dualizmust.  A  Sánkhya-bölcselet 
szigorú  rendszerbe  hozását  egy  mythusi  bölcsre, 
Kapilára  viszik  vissza.  Az  ö  25  alaptételében 
(tattva)  az  egyik  oldalon  áll  a  lélek  (puruzsa)  v. 
inkább  az  individuális  lelkeknek  végtelen  soka- 
sága. Másikon  áll  az  ösanyag  vagyis  a  természet 
(prakriti)  és  a  belőle  származó  további  23  prin- 
cípium (alaptétel).  Lélek  és  természet  örökké- 
valók, de  amaz  örökké  változhatatlan,  emez  pedig 
örökké  változó.  A  lélek  megismerő,  de  nem  te- 
remtő, ellenben  a  természet  teremtő,  de  nem  meg- 
ismerő. A  minden  életet  betöltő  szenvedés  abban 
áll,  hogy  nem  különbözteti  meg  a  lélektől  a  ter- 
mészetet. A  bölcselet  eltünteti  ezt  az  ábrándot  és 
ezáltal  megszabadít  a  szenvedéstől  és  a  lélekván- 
dorlástól. 

A  Jóga-bölcselet,  melynek  irodalmi  megalapo- 
zását Patandzsalinak  tulajdonítják  (Kr.  e.  II.  sz.),  a 
Sánkhya-bölcselet  metaflzikai  alapján  tanít,  de 
hozzáadja  a  személyes  istenség  (isvara)  gondola- 
tával a  Jóga  gyakorlati  tanát,  vagyis  azt  a  törek- 
vést, hogy  a  lélek  elmélyedése  által  mindenféle 
csodaerőt  és  megváltást  érhet  el  az  ember.  E  cél 
eléréséhez  ajánlja  a  lélegzet  visszafojtását,  kü- 
lönböző testtartásokat,  hipnotikus  gyakorlatokat 
stb.  Ezáltal  nyeri  el  az  ember  a  8  természetfeletti 
képességet,  teheti  magát  végtelen  könnyűvé  v. 
nehézzé,  kicsinnyé  v.  naggyá,  betöltheti  ellenáll- 
hatatlanul minden  vágyát,  uralkodik  a  test  felett, 
a  természet  felett,  eljuthat  bárhová.  A  Jóga  kö- 
vetői (yogin)  leginkább  Sivának  tisztelői,  most 
nem  nagyon  számosak,  de  irtózatos  önkínzásokat 
végeznek;  egy  részök  közönséges  szemfény- 
vesztő, jövendőmondó,  álomfejtő. 

Ezek  a  legfontosabb  rendszerek,  a  többiek  jelen- 
téktelenebbek :  A  Gótama  Nyája-rend,szere  első 
helyen  logika.  Tana  a  megismerés  eszközeit,  sillo- 
gizmust  stb.  részletesen  és  elmésen  tárgyalja.  A 
Kanada  rendszere,  a  Vaisezsika  parányelméle- 
ten  alapuló  természetbölcselet. 

A  hat  ortodox  bölcseleti  rendszeren  kívül  van- 
nak nagy  számban  eretneknek  tekintett,  bélyeg- 
zett rendszerek,  ilyen  a  Cárváka  (Csarvaka) 
durva  materiális  rendszere,  a  Laukajatija  vagy 
Bárhapatja.  Egyedül  az  anyagot  ismeri  el  léte- 
zőnek, mely  a  négy  elemből  van  összetevő  és 
minden  természetfölöttit  tagad:  az  ember  vég- 
célja nem  más,  mint  az  érzéki  élvezet.  A  védák 
tanításai  szerinte  üres,  ellenmondó  fecsegések.  E 
durva  materiális  tan  a  modern  anyagolvisógnek 


párja.  V.  ö.  Regnaud,  Matériaux  de  la  Philoso- 
phie  de  l'Inde  (Haris  1876—78,  2  köt.);  Deiissen, 
Philosophie  des  Veda  bis  auf  die  üpamshads; 
Philosophie  der  Upanishads  (az  Allgemeine  Ge- 
schichte  der  Philosophie  I.  kötetében,  Leipzig 
1894—99) ;  u.  a.  Das  System  des  Védánta  (Leip- 
zig 1883) ;  Max  Müller,  The  six  systems  of  in- 
dián philosophie  (London  1899);  Garbe,  Die 
Sánkhya-Philosophie  (Leipzig  1894)  és  Sankhya 
u.  Joga  (Bühler :  Grundriss  der  indianischen  Phi- 
lologie,  Strassburg  1896). 

India,  1.  Kapuvárhoz  tartozó  puszta  Sopron 
vmegye  kapuvári  j.-ban ;  Kapuvárral  lóvasút  köti 
össze.  —  2.  L,  község  Horvát-Szlavonországban, 
I.  Indjija. 

India  (1.  a  mellékelt  két  térképet),  már  a  görögök 
és  rómaiak  az  Industól  K.-re  és  az  Imaosztói 
(Himalája)  D.-re  elterülő  részét  Ázsiának  I.-nak 
nevezték.  I.  Ázsia  DK.-i  két  félszigetéből  és  a  hoz- 
zájuk tartozó  szigetcsoportokból  áll,  egymástól  a 
Bengáliai-öböl  választja  el.  A  Ny.-i  rész  Elö-L, 
Brit-L  V.  Kelet-I. ;  a  K.-i  rész  Hátsó-I.  v.  Indo- 
Kina.  A  szigetcsoportokat  Szunda-,  Molukki-  és 
Filipp i-szigeteknek  (1.  o.)  hívják.  Nyugat-í.-nak 
hívják  a  középamerikai  szigetvilágot  is. 

Elö-India  vagy  Kelet-India. 

Felület.  Blő-I.  (az  indobrit  birodalom,  Sast  In- 
dies)  csaknem  egészen  brit  birtok,  egyenlőszárú 
háromszögként  nyúhk  be  az  I.-i  tengerbe,  oldalai- 
nak hossza  körülbelül  3000  km.  É.-i  része  a  Hima- 
lájára támaszkodik,  K.-i  részét  a  BengáUai-öböl, 
Ny.-i  részét  az  Arab-tenger  vize  mossa.  Legszél- 
sőbb pontjai  D.-en  a  Komorin-fok  (é.  sz.  8"  4' 
20"),  E.-on  a  Gilghit- völgy  vége  (.36«),  Ny.-on  a 
Monze-fok  (66o  38'  Grw.-töl  K.-re),  K.-en  Brahma- 
kund  (97"  20')-  A  kinai  birodalomtól  a  Himalája, 
BNy.-on  Afganisztántól  a  Szefid-koh,  a  Szolimán- 
lánc,BeIudzsisztántól  ez  és  aHalav.Brahui,ÉK.-en 
Birmától  a  Barel,  Naga,  Patkai  stb.  hegyek  vá- 
lasztják el.  I.  területe  (szigetei  nélkül)  4,808.400 
km2,  szigeteivel  4,812.300  km.^;  ebből  nem  áll 
angol  adminisztráció  alatt  3380  km=  portugál  és 
508  km-  francia  birtok.  Elő-I.  400—1000  m.  ma- 
gas, alacsony  partoktól  körülfogott  fensík,  amelyet 
széles  alföld  köt  a  tibet-himalájai^  hegyrendszer- 
hez. 3  részből  áll :  a)  az  BNy.-on,  É.-on  és  ÉK.-en 
emelkedő  hegyei,  b)  a  síksága  és  c)  a  fensíkja.  A 
Himalája  2500  km.  hosszúságban  az  Industól  a 
Dihongig  EIÖ-I.  É.-i  határa,  D.-i  oldala  és  ter- 
mékeny völgyei  még  I.-hoz  tartoznak.  Számos 
hágó  (a  Bara-Lacsa  4944  m.,  a  Mana  7755  m.) 
vezet  át  rajta,  nagyobb  seregeknek  azonban  járha- 
tatlan. A  Himalája  Ny.-i  végében  a  Hmdukus 
végső  ágai,  a  Szefld-koh,  a  Szolimán-  és  Hala-lánc 
emelkednek,  a  Khaibar,  Bolan  és  Harnai-hágók- 
kal.  A  Gangesz  lapálya,  «the  Plains)),  az  alsó 
Indus,  Gangesz  és  a  Brahmaputra  környékét  fog- 
lalja magában,  hossza  2800,  szélessége  150—500 
km.  és  területe  775,500  km^ ;  legnagyobb  magas- 
sága sem  éri  el  a  300  m.-t.  A  Gangesz  és  Indus  közti 
vízválasztó  2  részre,  a  K.-i  termékeny  és  a  Ny.-i 
részre  osztja.  Ez  utóbbi  az  5  folyam  vidékén  ter- 
mékeny ;  a  Ghara-,  Indus-  és  az  Aravalli-hegyek 
közt  elterülő  része  a  Tharr-sivatag,  amelyet 
a  tengertől  a  nagy  Kacsi-laguna  választ  el.  A 


India 


—     643 


India 


Gangesz-lapály  E.-i  részét  a  Himalájától  a  Szl- 
valik  és  Szel  (1000  m.)  hegyek  válaszják  el,  mo- 
csaras és  Terai  nevet  visel.  A  Gangesz-lapály- 
tól  a  Komorin-fokig  elnyúló  Dekán  fenslk  (600— 
1000  m.)  magas,  az  Amamalaiban  (2697  m.)  kul- 
minál. D.-i  szegélye  a  Vindja  (legfölebb  650  m.). 
A  fensíkot  a  K.-i  Ghat  és  a  Ny.-i  Ghat  és  az  Ara- 
valli  hegység  határolják.  A  Himalája  fötömege 
gránitból,  gnájszból,  palás  közetekből  áll.  A  Szel- 
láncot  a  legkülönbözőbb  geológiai  (a  szilur-,  kar- 
bon-, triász-,  jura-  és  kréta-)  korszakok  képződ- 
ményei alkotják.  A  Gangesz-lapály  az  eocénből 
való ;  vastag  (néhol  144  m.)  alluvium  borltja  és  a 
Tharr-sivatag  sok  helyen  homokkal  fedett.  A 
Vindja-hegység  őskőzetekből  áll ;  a  Dekán-on  a 
gnájsz  alapját  óriási  kiterjedésben  (500,000  km*) 
itrapp  borítja;  végül  a  Nilgirriés  Animaleh-hegyek 
gnájszból  és  porílrból  állanak. 

Vizei  és  partjai.  I.  vizei  a  Bengáliai-öböl  és 
Arab-tenger  környékéhez  tartoznak.  Főbb  folyói : 
a  Himalája  B.-i  lábánál  erednek  ezek :  a  Gangesz, 
Brahmaputra,  Indus  ós  a  Szadtlecs  ;  az  É.-i  fen- 
slk vizei  a  Szabarmati,  Mahi,  Narbada,  Tapti,  Ma- 
hanadi  és  Godavari.  A  Dekán  fensikról  jönnek  a 
Kisztra,  Gouszar  és  Kaveri.  Legnagyobb  tava  a 
(891  km.2)  a  Csilka-tó  Orisszában,  a  Szambhar 
sóstó ;  Kasmírban  a  Szrinagar  és  Ular.  Blö-I.  part- 
jainak hossza  5000  km.,  de  kevés  öble,  félszigete 
és  szigete  van.  A  Cambayi-öböltöl  D.-nek  húzódó 
Malabar  parton  Elő-I.  legjobb  természetes  kikötője 
előtt  az  é.  sz.  19"  alatt  egy  kis  szigetcsoport  (Bom- 
bay, Szalszette,  Basszein,Dharavi,  Trombay,  Ble- 
fanta,  Karandzsa)  terül  el.  Elö-l.  D.-i  csúcsánál 
Ramesvaram  szigetke  és  Cejflon  közt  van  egy 
szóles  homokzátony,  az  ú.  n.  Ádám-hídja,  mely  a 
Manar-öblöt  a  Palk-szorostól  elzárja.  V.  ö.  Wal- 
ther  I.,  Die  Adamsbrücke  u.  die  Korallenriffe  der 
Palk-Strasse  (Gotha  1890). 

Égliajlat,  növények,  állatok,  ásványok.  A  Hima- 
lájától eltekintve  Elő-I.  egyike  a  föld  legmelegebb 
vidékeiuek.a  Tharrban  a  hőmérő  néha  eléri  az  50— 
520-ot.  A  meleg  nagyobb,  de  kevésbbé  tikkasztó  a 
fenslkokon.  Kolombóbanajan.  hőmérséklete  26'5" 
az  áprilisé  28-6'',  Madraszban  24"7'*  ül.  májusban 
30-8",  Goaiparában  (Asszam)  jan.  17-3°  és  aug. 
27-6".  Dardzsilingban  jan.  4-90,  júl.  16-7".  Az  eső 
a  monszunok  járásától  függ  és  egyenlőtlenül  osz- 
lik meg.  A  leggazdagabbak  csapadékban  a  DNy.-i 
monszunoknak  kitett  hegyoldalok,  itt  Cserra- 
pundzsi  (1.398  m.  magas)  az  a  hely,  ahol  legtöbb  eső 
esik :  évenként  átlag  12.530  mm. ;  legkevesebb  eső 
Sind  vidékén  (Jacobabad  120  mm.)  esik.  A  mon- 
szun-esők szabályozzák  a  föld  termékenységét,  az 
esőhiány  éhínséggel  jár  együtt.A  ciklonok  isóriási 
károkat  és  rombolást  visznek  véghez  Elő-I.-ban. 
A  ciklonok  legsűrűbben  a  K.-i  partokon  és  a 
Gangesz  deltája  mentén  jelennek  meg.  Az  ala- 
csony fekvésű  és  nedvesebb  vidékeken  az  éghajlat 
rendkívül  egészségtelen;  itt  van  a  kolera  ős- 
hazája. 

Az  Aravalli-hegyek  aljában  a  maláji  és  attól 
D.-re  északkinai  növények  (magnoMák,  aucubák, 
skimniák,  Asszamban  a  tea  vadon  nő)  az  uralko- 
dók. A  fensíkokon  a  ti'opikus  Afrika  v.  a  maláji 
szigetek  növényzete  van  meg.  A  Dekán-fensík 
legértékesebb  fája  a  tékfa  (Tectona  grandis) ;  elő- 


fordul a  pálmákon  és  bambuszfán  kívül  a  Shorea 
robusta,  a  Cédrus  deodora,  a  Pinus  khassiana ;  a 
Dalbergia  latifolia,  a  Santalum  album,  a  Tama- 
rix  indica,  a  Dalbergia  sissu  stb.  A  Gangesz-delta 
sűrű  dzsungeljeiben  a  Heretiera  littoraUs  ural- 
kodó. Állatvilágában  jellemző  ragadozó  a  tigris, 
(a  Tarai,  a  Gangesz-delta  és  a  fensíkok  dzsungel- 
jeiben). A  párduc,  a  farkas,  a  hiéna  és  a  fekete 
medve  kártékony  vérengzői.  Az  elefánt,  az  orr- 
szarvú, a  majmok,  a  vad  szamár,  a  Himalájában  a 
vad  juhok  és  kecskék,  az  antilopok,  szarvasok, 
szarvasmarhák  nagy  számban  élnek  1.-ban.  Hüllő- 
világa nagyon  gazdag  :  kígyók  (Naja  tripudians) 
krokodilusok  (C.  porosus  és  C.  biporcatus)  és  a 
Gavialus  gangeticus  tanyáznak  itt.  Elő-I.  ásványi 
kincsekben  felette  gazdag,  az  eddig  ismert  legna- 
gyobb gyémánt  Golkondából  való ;  Gudzseratban 
ónixot  és  achátot  bányásznak.  Smaragd,  topáz, 
rubin,  szaflr,  krizolit,  jáspis,  karneol-granát  nagy 
mennyiségben  előforduló  drágakövei.  Gyöngy- 
halászat a  Cambayi-öbölben.  a  madurai  és  travan- 
kori  parton  ós  Ceylon  szigetén  van.  Szén-  és  vas- 
ércbányászata jelentékeny.  Nagyobb  széntelepei 
a  Damodan  völgye,  Szirgudzsa  és  Csota-Nagpur 
környéke,  a  Szatpurai-hegyek  és  a  Narbada  völ- 
gye, valamint  Uarda  és  Goda veri- völgye.  1910. 
123  bányában  12.047.413  tonna  szenet  bányászott 
119,546  bányász,  60  millió  korona  értékben.  Kősó 
a  Sel-  V.  Kalabagh-láncban,  a  Pendzsab  K.-i  ré- 
szében nagy  mennyiségben  található  (Kheora, 
Szardi  és  Uarsa  állami  sóbányák).  Réz-,  ólom-, 
ezüst-  és  antimonérceket  is  bányásznak.  Aranyat 
62"4,  ezüstöt  51  "4  millió  korona  értékben  expor- 
tál. Az  aranymosás  a  Csota-Nagpurban,  Asszam- 
ban, Szingbumban  kevés  jövedelmet  hajt.  Petro- 
leumforrásai  a  Pendzsabban  vannak.  India  bánya- 
termékeinek értéke  1910-ben  184*8  millió  ko- 
rona volt. 

Mezőgazdaság  és  állattenyésztés.  Elő-I.  lakói- 
nak nagyobb  része  földmlvelésből  él.  1909— 
1910-ben  222.911,930  acre-nyi  terület  állott  mí- 
velés  alatt,  míg  erdőterület  81.189,511  acre  volt. 
Legtöbb  termőföld  Bengália,  Ágra  és  Madrasz,  leg- 
több erdeje  a  Közóp-L,  Madrasz  és  Pelsö-Birma 
tartományokban  van.  1909— 1910-ben  rizst  78*7, 
búzát  22-8,  egyéb  gabonanemüeket  102*2,  cukor- 
nádat 2-2,  teát  0"5,  gyapotot  13'2,  szövőanyag- 
növényt 3-6,  olajmagot  14"6,  kávét  0*9,  indigót 
0-3  és  dohányt  1*0  millió  acre-nyi  területen  ter- 
mesztettek. Bengália,  Madrasz  és  Bombay  tar- 
tományok a  legtöbbet  termesztettek.  A  britek  a 
csatornák  és  utak  építésével,  mintagazdaságok, 
gazdasági  iskolák  felállításával  a  mezőgazdaság 
és  állattenyésztés  emelésére  sokat  tettek.  Az 
állattenyésztés  primitívebb,  mint  a  földmívelés, 
legrégibb  háziállata  a  bivaly ;  szarvasmarhája  a 
púpos  fajhoz  tartozik.  Az  indiai  lovak  satnyák, 
ezért  az  állomány  megnemesítése  végett  faj  lovat 
importálnak.  A  selyem  termelése  is  alábbha- 
nyatlott. 

A  lakosság,  ipar  és  kereskedelem.  Elő-I.  lakos- 
sága az  1861.  első  népszámlálás  szerint  196 
millió  volt.  1881-ben  199-2  és  1901-ben  231-6 
millió,  míg  1911-ben  244.267,542  a  lélekszám 
(124-9  millió  férfi  és  119-4  millió  nő);  az  utolsó 
évtizedben   a  gyarapodás   12.661,602   volt.   Az 


India 


544 


India 


egyes  tartományok  lakosságát  az  alábbi  táblázat 
tünteti  fel : 


A)  Közvetlen  brit  birtokok  : 

Birraa     _ 

K  -Bengália  és  Asszam    

Bengália     

BgyesUlt  tartományok :  q^^^ 

Ajmere-Merwara 

Peadzsab     

ÉNy.-i  tartományok   

Brit-Beludzsisztán  - 

Bombay,  Sitid  és  Aden   

Közép-tartományok  és  Berar 

Coorg      „ 

Madrasz 

Andamanok  és  Nicobarok    „. 
összesen 

B)  Közvetett  brit  birtokok : 

Haiderabad 

Baroda  _ 

Misore    ._ - 

Kasmír  (Ladakli,  Baldlsztán, 

Gllglt)      - - 

Radzsputána     

Central  India  ügynökség 

Bombay  államok 

Mailrasz  államok 

Central  Provinces  államok  ... 

Bengál  állfimok    ... 

Egyesült  Államok 

Pendzsab     ... 

Beludzsisztán    

K.-i  Bengália  és  Asszam...  _. 

Szlkhim - - 

ÉNy.-i  tartományok    


1911.  évi  népszámlálás  szerint 


TerUlete 
km-ben 


Indiai  brit  birodalom 


615,519 
275,938 
301,129 
216,297 
62,329 

7,049 
252,748 
42,812 
119,090 
319,966 
260,897 

4,113 
368,488 

8,172 


2.854,542 


215,015 
21,C57 
76,554 

210,340 

332,607 

205,81; 

170,979 

25,919 

81,089 

83,209 

13,205 

94,983 

224,989 

41,564 


1.797,262 


4.651,804 


12.490,217 
34.018,527 
52.668,269 
34.624,040 
12.558,004 

501,395 

19.974,956 

2.196,933 

414,412 
19.67^,642 
13.916,308 

174,976 
41.405,404 
_  26,459 
244.267,542 


13.374,676 
2.032,798 
5.806,193 

3.158,126 

10.5b0,432 

9.356,980 

7.411,675 

4.811,841 

2.117,002 

4.538,161 

832,03ii 

4.212,794: 

896,432 

675,835 

87,920 

1.622,094 


70.864,995 


315.132,537 


egy 

k^n'^í-re 

jut 


20 

123 

175 

160 

201 

71 

79 

51 

4 

61 

54 

44 

113 

8 


15 
31 
46 
43 
186 
26 
55 
64 
44 
2 
14 


39- 


Az  I.-i  brit  birodalom  lakossága  földünk  összes 
lakosságának  körülbelül  15"/o-a.  I.  hűbér-államai 
és  politikai  ügynökségeinek  lélekszáma  1911. 
70'86  millió  volt  és  így  1.  összes  lakóinak  száma 
315.132,537  volt.  A  népességi  mozgalom  a  brit 
tartományokban  (i909)  1000  lakosra  36-7  szüle- 
tési és  30'9  halálozási  esetet  mutat  fel,  a  pusztító 
járványok  miatt  egyes  tartományokban  a  halálo- 
zás gyakran  meghaladja  a  születés  arányszámát. 
A  kivándorlás  csekély,  1909— 10-ben  csak  11,644 
volt.  Az  összes  lakosság  közül,  beleszámítva  a 
francia  és  portugál  birtokokat  is,  (i9oi)  idegen 
születésű  volt  6i'l,854.  Ezek  közül  í.-val  szomszé- 
dos országokban  született  386,928, 1.-tól  távolabb, 
de  Ázsiában  139,221,  Angliában  96,653,  egyéb 
európai,  amerikai  és  ausztráliai  országokban 
10,645,  Afrikában  vagy  a  tengeren  8,407.  Val- 
lásra nézve  a  lakosok  megoszlása  milliókban 
1911.  a  következő  volt:  hindu  217*6,  szikh  30, 
dzsaina  1-3,  buddhista  10'7,  párszi  Ól,  moham- 
medán  66"6,  keresztény  39,  zsidó  0-02,  pogány 
103,  egyéb  0'04.  A  keresztények  közt  róm.  kat. 
1*2,  anglikán  0'5,  preszbiteriánus  005,  baptista 
0'22,  lutheránus  016,  egyéb  protestáns  016  és 
szíriai,  örmény  és  görög  0'57  millió. 

Brit-1.  lakói  fajra  nézve  is  nagyon  különböz- 
nek egymástól  (1.  Indek).  Az  egyes  népfajok  nagy 
ellentétben  élnek  és  ez  egyik  oka  annak,  hogy  a 
kisszámú  angol  fensőbbség  a  hatalmas  birodalmat 
meg  tudta  hódítani.  A  főbb  nyelvcsoportok  szerint 


I.-i  nyelveket  beszélők :  árja-indus  22116,  dravida 
56"5,  tibeti-birmai  9'56,  munda  318,  sziámi-kinai 
1-72,  sémita  O'Oi  millió.  Egyéb  ázsiai  nyelveket 
beszél  0'08,  európai  nyelveket  0*27,  megállapítha- 
tatlan 0'  1 0  millió.  Az  indus  nyelvet  összesen  8714 
millió  lélek  beszéli.  A  faj-,  vallás-  és  nyelvokozta 
különbségekhez  járul  még  a  foglalkozás  szerinti 
merev  elkülönítés,  a  kasztrendszer  is.  Az  ipar 
nagyobbrészt  háziipar;  a  gyáripar  lassan  fejlő- 
dik, főleg  a  pamutfonás  és  szövés  jöhet  számba. 
1910-ben  pamutgyára  214,  jutagj-ára  35,  selyem-, 
szövet-  stb.  gyára  15,  cukorgyára  22  volt,  ame- 
lyekben 360  millió  korona  értékű  árut  gyártottak. 
1.  közlekedési  útvonalainak  hossza  19Ó9.  304,037 
km.,  vasúti  vonalai  50,384  km.,  amelyek  1910. 
371.576,000  embert  és  65-6  millió  tonna  árút  szál- 
lítottak. 1910-ben  64,395  postahivatal  944  millió 
levelet  és  nyomtatványt,  64  millió  csomagot  szál- 
lított, 7225  távíróhivatala  12  millió  táviratot  to- 
vábbított 116,393  km.  hosszú  vonalain.  I.  kikötői- 
ben 8435  járómű  fordult  meg,  1910— 1911-beii 
1498  millió  tonna  tartalommal.  Kereskedelmi 
mérlegében  az  1861-68.  évek  átlaga  szerint  a  be- 
vitel értéke  745,  a  kivitelé  884  millió  K-t,  1900  - 
1911-ben  a  bevitel  2776,  a  kivitel  .3477  millió 
koronát  tett  ki.  A  bevitel  főleg  a  következő  orszá- 
gokból való :  Nagybritannia  (az  összes  ^/g-a),  Jáva, 
Belgium,  Németország,  Északamerikaí  ílgyesült- 
ÁUamok,  Japán  és  Ausztria  Magyarország  (51 
millió  kor.),  a  kivitel  főleg  Nagybritamiiába  (az 
összes  ^'4-e),  Kinába,  Németországba,  Francia- 
országba, Japánba,  az  Északamerikai  Egyesült- 
Államokba,  Ceylonba,  Olaszországba  és  Ausztria- 
Magyarországba  (119  millió  kor.)  iránjTil.  I.  kül- 
kereskedelmét főképen  Bombay,  Kalkutta,  Ran- 
gún, Madrasz,  Karacsi  és  Tukorin  kikötök  bonyo- 
lítják le. 

Pénz- és  mértékegységei.  I.-ban  1835  óta  a  10692 
gr.  tiszta  ezüstöt  tartalmazó  rúpia  a  pénz  egy- 
sége. 1  rúpia  értéke  2'52  kor.  1  r.=16  anna,  egyen- 
kint 4  pice,  melyek  3  pie-t  tartalmaznak.  1  lakh 
=100,000  rúpia,  1  crore  =  4  arebs,  amelyek  mind- 
egyike 25  lakh.  A  bengáli  guz  r=  36  angol  hüvelyk 
=^  91  "438  cm.  és  a  birodalom  normális  hosszmór- 
téke, 1  coss  =  2000  yard  =  1828  8  m.,  1  bengáli 
beegah  =  1600  yard^  =  1.337-8  km-.  1871-ben  a 
kg.  állapíttatott  meg  súlyegysógül,  de  nem  igen 
terjedt  el.  A  mahnd  =  40  seer,  mindegyike  16 
csittak,  amelyek  5  tolat  tartalmaznak.  1  csittak  = 
37-324  kg.,  1  tola  =  11-664  gr.  Ezenkívül  még 
több  különböző  súlyegysóg  használatos  egyes 
tartományokban. 

Kormány,  közmizgatás  és  szellemi  műveltség. 
Az  angol  király  i.  császára  (Kaisar-i-Hind,  Hind- 
ka-Kaisar),  akit  I.-bau  a  londoni  minisztertanács 
által  5  évre  választott  alkirály  képvisel,  a  hatalom 
székhelye  London.  Az  1858-iki  törvény  az  angol 
K.-l.-i  társaságnak  véget  vetett.  Brit-1.  kormány- 
zására az  I.-i  államtitkár  (Secretary  of  State 
for  1.)  mellett  15  tagú  tanács  (Council  of  I.)  áll : 
az  alkirály  mellett  5  tagú  végrehajtó  tanács 
(Bxecutive  Council),  továbbá  egy  törvényhozó 
tanács  (Legislative  Council).  Az  l.-i  tanács 
bizottságokra  oszlik  és  testületileg  hoz  határo- 
zatokat. Oly  ügyekben,  amelyek  nagy  titoktar- 
tást kivannak  (béke  vagy  háború,  a  benszülött 


India 


—     545 


India 


fejedelmekhez  való  viszony  stb.  kérdésében),  az 
í.-i  államtitkár  a  saját  felelősségére  intézkedik. 
Az  I.-i  tanács  intenciói  értelmében  a  helyszínén 
a  legfőbb  hatalmat  az  alkirály  kezeli,  aki  azelőtt 
Kalkuttában,  illetőleg  nyáron  Szimlában  székelt, 
1911.  azonban  I.  fővárosa  Delhi  lett.  Az  alkirály 
intézi  a  pénz-,  had-,  közmunka-,  bel-,  földmíve- 
lés-  és  külügyet.  Az  I.-i  helyi  kormány  csak  a  leg- 
sürgősebb esetben  intézkedhetik  a  maga  fele- 
lősségére, egyébként  határozatai  csak  a  londoni 
l.-i  tanács  jóváhagyásával  válnak  érvényesekké. 
A  madraszi  és  bombayi  (beleértve  Szindhet  is)  kor- 
mányzókat (goveraor)  szintén  a  korona  nevezi 
ki ;  nekik  is  az  alkirály éhoz  hasonló  végrehajtó 
és  törvényhozó  tanácsuk  van.  Bengália  és  az 
ÉNy.-i  tartományok  kormányzója  (lieutenant-go- 
vemor)  megbízását  az  alkirály  tél  kapja  és  csak 
törvényhozó  tanáccsal  rendelkezik.  A  Középtar- 
tományok, Oudh.  a  Pendzsab,  Asszam  helytartói 
(comissioners  en  chief),  valamint  a  hűbéres  fe- 
jedelmeknél alkalmazott  politikai  ágensek  egé- 
szen az  alkiráljTiak  vannak  alárendelve.  A  brit 
közigazgatási  területek  igen  különböző  nagysá- 
gúak aszerint,  amint  az  idő  folytán  alakultak  és 
líem  is  összefüggőek  ;  sok  közülök  egészen  felda- 
rabolt, számos  en-  és  exclavet  foglalván  magá- 
ban. Mindegyik  tartomány  divíziókra  van  föl- 
f>szfr\"a,  amelyek  élén  egy  commissioner  áll.  A  di- 
víziók 250  disztriktusra  oszlanak,  amelyekben  a 
végrehajtó  hatalmat  egy  collector-magistrate  v. 
egy  deputy-commissioner  gyakorolja;  ezek  né- 
mely helyen  birói  hatalmat  is  gyakorolnak.  601 
hűbéres  l.-i  fejedelem  van,  akiknek  birtoka  és 
hatalma  negyedíziglen  örökölhető.  A  Central  I. 
Agency  (1.  o.)  fejedelmei  is  hűbéresek. 

Az  igazságszolgáltatás  legfőbb  fóruma  a  Lon- 
donban székelő  titkos  tanács.  I.  legfőbb  bírált 
[.ondonból  nevezik  ki,  a  többi  tisztviselőt  az  I.-i 
kormány,  de  csak  az  anyaországban  letett  vizsga 
után. 

A  független  államok:  Nepál,  Bhután.  A  portugál 
birtokok :  Goa,  Díu  és  Damao.  A  francia  birtokok : 
Pondiseri,  Csandernagor,  Karikai,  Mahé  és  Ya- 
naon.  (L.  az  illető  nevek  alatt). 

A  szellemi  műveltség  előmozdítására  a  britek 
épp  ugy  törekszenek,  inint  országuk  anyagi  ere- 
jének gyarapítására.  1858.  az  iskolákra  630,400, 
1909— 10-ben  110' 1  millió  koronát  fordítottak. 
1901-ben  írni,  olvasni  nem  tudó  a  felnőtt  lakosság- 
ból 277.728,485  volt  és  olvasott  14-7  millió  férfi 
és  1  millió  nő.  5  egyeteme  van  (1910) :  Kalkutta, 
Madrasz,  Bombay,  Pend2sab,  Allahabad,  4885  hall- 
gatóval. A  college-ek  száma:  185,  29,187  flu  és 
342  leány  tanulóval ;  a  felsőbb  népiskoláké :  5801 
fluk  és  642  lányok  számára ;  népiskola :  107,508 
ftuk  és  11,762  lányok  számára,  3.890,150  illetve 
668,969  tanulóval.  Az  összes  tanintézeteinek  szá- 
ma 170,469  volt  6.211,918  tanulóval.  Elö-I.  híres 
a  művészi  palotáiról,  mecsetjeiről,  templomairól, 
egyéb  épületeiről  és  régi  emlékeiről.  Dolmenek, 
cromlechek  vannak  a  Malabar-parton,  Dékánon, 
Gondvanában,  Asszamban;  az  abui,  kadzsrahai, 
adzsmiri  és  csittori  sziklákba  vésett  templomok  a 
dzsainák  müvei.  A  matrai,benáreszi,bhovanesvari 
templomok  a  Brahma- vallásúak  épületei ;  ezekkel 
"gyidejüleg  épültek  I.  D.-i  részén  az  óriási  pago- 

Réoai  Nagy  LexSwna.  X.  köt. 


dák.  A  mohammedánok  építményei:  az  adzsmiri 
Arai-din-ka-Dzshopra,  a  kutabi  mecset.  Delhi,  La- 
boré, Ágra  mecsetjei,  a  Tadzs,  a  keleti  művészet 
e  panteonja ;  végül  a  delhii,  agrai  stb.  császári  pa- 
loták. A  legújabb  időben  a  hírlapirodalom  is  na- 
gyot haladt.  K.-I.-ban  körülbelül  726  újság,  2829 
folyóirat  stb.  jelenik  meg.  Ezek  közül  1107aben- 
szülöttek  (22)  nyelvein  jelenik  meg.  27.i6  nyom- 
dájában ezenkívül  12,046  munka,  köztük  9934 
ind  nyelven,  látott  napvilágot.  A  vezérszerepet  a 
kalkuttai  sajtó  viszi.  Az  ind  lapokat,  melyek  majd 
mmd  kormány-  és  angol-ellenesek,  többnyire  kö- 
vön nyomják  és  aránylag  kevés  jelenik  meg  2000- 
nél  több  példányban. 

L  brit  államainak  bevételei  (1910)  az  1790, 
kiadásai  pedig  az  1776  millió  koronát  meghalad- 
ják ;  legnagyobb  jövedelmet  a  földadó,  vámok, 
az  ópium-  és  só-monopoUum  s  a  vasutak  hajta- 
nak; a  legnagyobb  költségbe  a  hadsereg  és  a 
közmunkák  kerülnek.  A  brít-I.-i  hadseregben 
(1911—12)  az  európai  hadcsapatok  száma  75,884 
főre,  a  benszülött  csapatoké  pedig  159,144  főre 
rúgott.  A  tisztek  száma  1461,  az  altiszteké  29,597 
volt  és  a  hadsereg  fentartása  1909—10.  442-2 
millió  koronába  került. 

Története. 

I.  őslakói  a  sötétszínú  dasziuk  voltak,  a  mai 
dravidák  és  szinrjMlok  ősei.  Kr.  e.  2000  körül  az 
Iráni-fensíkról  árja  népek  költözködtek  az  Indus 
és  mellékfolyóinak  (Pendzsab)  vidékére.  Itt  a 
pásztoréletről  a  föld  termékenysége  miatt  áttér- 
tek a  földmívelésre.  Nem  alkottak  egységes  álla- 
mot, hanem  több  fejedelem  (rádzsa)  uralma  alatt 
éltek,  kik  közül  egy-egy  hatalmasabb  (maha- 
radzsa) kerekedett  a  többi  fölé.  Kr.  e.  1400  körül 
K.-re  nyomultak  s  százados  harcokban,  melyek- 
nek emlékét  a  Mnhabharáta  és  Ramajána  nem- 
zeti eposzok  őrizték  meg,  elfoglalták  a  Gangesz 
völgyét  is.  A  benszülött  lakosság  a  félsziget  bel- 
sejébe szorult,  vagy  szolgasorsra  jutott  (szudrák). 
E  harcokra  a  nyugalom  kora  következett,  mely- 
nek folyamán  a  harcias  árják  életmódja  és  val- 
lási felfogása  teljesen  átalakult.  A  természeti  is- 
tenségek (Indra,  Agni,  Varunas)  kultusza  he- 
lyébe a  brahmanizmus  lépett,  mely  komor  tanai- 
val, bűnbánó  szertartásaival  kiölt  anépből  minden 
életkedvet.  Kkkor  alakult  ki  a  szigorú  kasztrend- 
szer is  a  papok  (hrahmánok),  katonák  (ksatrija) 
és  földmívesek,  kézmívesek  (vaisia)  osztályával. 
A  papoktól  hozott  szigorú  törvények  és  a  zsarnok 
uralkodók  teljes  szolgaságra  kárhoztatták  a  né- 
pet. E  szomorú  tespedésből  a  királyi  házból  szár- 
mazó Buddha  akarta  a  hindu  népet  új  életre  kel- 
teni (Kr.  e.  600  körül),  a  szeretetnek,  jóeseleke- 
doteknek  és  egyenlőségnek  hirdetésével.  Tanai 
rohamosan  elterjedtek,  de  híveit  a  brahmánok 
kegyetlenül  üldözték. 

I.  rendkívüli  termékenysége  és  mesés  gazdag- 
sága miatt  már  az  ó-korban  ki  volt  téve  a  hódító 
népek  támadásainak.  Nagy  Sándor  makedón  ki- 
rály a  perzsa  birodalom  megdöntése  után  Kr.  e. 
326.  megjelent  az  Indus  felső  vidékén  s  legyőzvén 
Poros  királyt,  egész  az  Indus  torkolatáig  hatolt. 
Halála  után  azonban  elvesztek  e  hóditások  s  a 
hindu  országok  néhány  jeles  király,  Csandra- 

35 


India 


—     646     — 


India 


gupta  {S16 -296)  és  Asöka  (269—232)  alatt  új 
bröre  kaptak.  A  Kr.  e.  I.  sz.-ban  a  szkitha  oro- 
(letü  szakák  nyomultak  I.-ba  s  annak  É.-i  részei 
felett  uralomra  jutottak.  A  XI.  sz.-dal  kezdődik 
1.-ban  a  mohamniedán  hódítás  kora.  Perzsa  ós 
török  származású  népek  foglalják  el  előbb  az  In- 
dus, majd  a  Gangesz  vidékét.  A  félsziget  közepén 
és  D.-i  részein  benszülött  fejedelmek  osztozkod- 
tak. 1526-ig  hat  mohammedán  dinasztia  uralko- 
dott I.  felett.  Közülök  nevezetesebbek  a  Ghazna- 
vidák  (1001—1186),  a  Ghoridák  (1186—1206), 
Mamelukok  {X2m -9%  a  Togluk  {\?,2i-U\2) 
és  aLodhi  (1451—1526)  dinasztia.  1526-ban  Ta- 
merlán  egyik  utóda,  a  mongol  Babér  hódította 
meg  Észak-I.-t.  Utódai,  a  nagymogulok  Delhiben 
ütötték  fel  székhelyüket  s  időnkint  majdnem 
egész  I.  felett  uralkodtak.  A  legkiválóbbak  voltak 
^^c&ar  (1556— 1605),  Dzsihangir  (1605-27)  és 
Aurangzéb  (1658—1707),  kik  győzelmes  hódítá- 
saikkal, jeles  törvényekkel  és  nagyszerű  építke- 
zésekkel öröldtették  meg  nevüket.  A  XVII.  sz. 
végén  veszedelmes  ellensége  támadt  a  nagymo- 
guloknak a  niahrattok  országában  s  bár  afgán 
segítséggel  visszaverték  őket,  régi  hatalmuk  egyre 
hanyatlott. 

Az  európai  népek  közül  először  a  portugálok 
jutottak  Afrika  megkerülésével  I.  partjaira  (1498. 
'Vasco  da  Gama).  A  XVI.  sz.  első  felében  virágzó 
gyarmattelepeket  alapítottak  itt.  De  a  XVI.  sz. 
végén  a  hollandiak  és  a.ngolok  majdnem  teljesen 
kiszorították  őket.  1600-ban  alakult  meg  az  An- 
gol Keletindiai  Társaság,  mely  nagy  kiváltsá- 
gokat élvezett  (bíráskodás,  hadseregtartás)  s  fel- 
használva az  I.-i  fejedelmek  széthúzását,  egyre 
több  hódítást  tett  a  partokon  (Bombay,  Kalkutta, 
Madrasz).  Az  angoloknak  veszedelmes  verseny- 
társuk támadt  a  Colberttől  alapított  Francia 
Kektindi-ai  Társaságban,  mely  a  XVllI.  sz.  végén 
lendült  fel.  A  franciák  néhány  benszülött  fejede- 
lemmel szövetkezve  egy  ideig  előnyben  voltak, 
de  Cíive  győzelmei  (1751-59)  az  angolok  javára 
döntötték  el  a  küzdelmet.  Az  176.3-iki  párisi  béke 
értelmében  a  franciák  csak  Pondichéryt  és  Gsan- 
dernagort  tartották  meg  s  az  angolok  versenytárs 
nélkül  maradtak  I.-ban.  Ezután  (1773)  az  angol 
kormány  új  szervezetet  adott  a  Keletindiai  Tár- 
saságnak, magának  tartván  fenn  a  hadüzenet  és 
békekötés  jogát  s  az  I.-i  angol  birtokok  élére  egy 
kormányzót  állított.  Az  első  kormányzók,  War- 
ren  Hastings{l77S-Ső),  Corwraüis  (1786—98) 
és  Wellesley  (1798—1805),  kiterjesztették  az  an- 
gol uralmat  Bengáliára,  a  K.-i  partokra  s  győ- 
zelmes harcaikkal  meggyengítették  a  mahrattok 
országait  s  véget  vetettek  a  majszuri  szultán- 
ságnak. A  XVIÍI.  sz.  első  felében  az  angolok  meg- 
hódították a  Gangesz  völgyét  (180  ^.  elesett  De/hi, 
a  nagymogul  székhelye),  a  Pendzsabot  és  az 
Indus-torkolat  vidékét.  Az  angol  uralom  most  már 
egész  L-t  behálózta  s  a  megmaradt  benszülött 
fejedelmek  különböző  feltételek  mellett  szintén 
elismerték  az  angolok  fenhatóságát. 

1857-ben  nagy  veszély  fenyegette  az  angolok 
l.-i  uralmát.  A  benszülött  katonák  (szipoj'ok) 
fellázadtak  s  a  lázadás  egész  E.-I.-ra  kiterjedt. 
Az  angolok  csak  nagy  erőfeszítéssel  és  kegyet- 
lenséggel tudták  leverni  a  mozgalmat  1858  vó- 1 


gén.  A  lázadáson  okulva,  1858.  megszüntették  a 
Kelet-I.-i  Társaság  kiváltságait  s  I.-t  közvetetten 
az  angol  korona  kormánya  alá  helyezték.  A  kor- 
mányzó ezentúl  az  alkirály  címet  (viceroy)  vi- 
seli, 1.-t  pedig  egy  államtitkár  képviseli  az  an- 
gol kormányban.  1876  ápr.  29.  Viktória  királynő 
felvette  az  I.  császárnője  címét  (Empross  of  In- 
dia). I.  birtokának  biztosítására  az  angolok  1876. 
Beludzsi>^ztánra  is  kiterjesztették  befolyásukat, 
1886.  pedig  Birma  királyságot  foglalták  el  Hátsó- 
1.-ban.  Az  ÉNy.-i  határon,  ahol  legközelebb  éri 
az  orosz  terjeszkedés  1.-t,  az  afgánoktól  több  ér- 
tékes területet  hódítottak  el  s  legutoljára  1893. 
Csitrált  szállották  meg,  az  oroszoktól  megszál- 
lott Pamir  közvetetlen  szomszédságában. 

Tagadhatatlan,  hogy  az  angol  kormány  1877 
óta  nagy  tevékenységet  fejt  ki  I.  anyagi  és  szel- 
lemi jólétének  emelésében,  de  működésót  nagyon 
megbénítják  a  meg-megújuló  elemi  csapások 
(pestis,  kolera,  éhínség)  és  a  benszülött  lakos- 
ságnak egyre  fokozódó  ellenszenve  az  angol  ura- 
lom iránt.  Az  angolok  ezért  újabb  időben  a  váro- 
sokban ós  tartományokban  helyi  autonómiát  lép- 
tettek életbe.  1898 -1905-ig  Cwr^íon  lord  alkirály 
vezette  ügyesen  és  eréllyel  í.  kormányát.  Ugyan- 
ekkor (1902.)  Kitchener  lord  vette  át  az  I.-i  had- 
sereg parancsnokságát.  Az  ö  kezdeményezésére 
indult  1904.  egy  katonai  expedíció  Tibetbe,  mely 
útját  egyengeti  ez  ország  teljes  megszállásának 
az  angolok  által.  1905-ben  összeütközés  támadt 
Kitchener  és  Curzon  közt,  mert  ez  utóbbi  nem 
helyeselte  teljes  mértékben  Kitchener  katonai  re- 
formjait. Utóda  Minto  lord  lett  (1905—10),  aki 
ellen  1909  nov.  sikertelen  merényletet  követett 
el  néhány  elégedetlen  benszülött.  Minto  vissza- 
hívása után  Sir  Charles  Hardinge  lett  I.  alki- 
rálya.  Az  ő  kormányzósága  idejére  esett  az  1911 
dec.  12.  Delhiben  megtartott  fényes  koronázó  üu- 
nop,  melyen  az  I.-i  fejedelmek  V.  György  angol 
királynak  hódoltak  (Durhar).  E  látogatás  ered- 
ménye volt,  hogy  I.  fővárosa  Kalkutta  helyett 
Delhi  lett  s  hogy  a  benszülött  tisztek  és  katonák 
is  megkaphatják  a  legnagyobb  katonai  érdem- 
rendet, a  Viktória-keresztet.  A  rendkívüli  szi- 
gorú intézkedéseket  is  lassankint  megszüntették, 
de  mindez  nem  igen  használt,  mert  az  alkirály 
ellen,  mikor  1912  dec.  23.  Delhibe  ünnepélyes  be- 
vonulását tartotta,  bombamerényletet  követtek 
el,  melyben  súlyosan  megsebesült.  Súlyosbítja  az 
angol  kormány  helyzetét,  hogy  az  eddig  lojális 
mohammedán  lakosság  is  csatlakozik  a  hinduk 
elégedetlenségéhez. 

11.  Hátsó-India. 

Hátsó-  V.  Utó-I.  V.  Indo-Kina  a  legkeletibb 
fekvésű  félszigete  D.-Ázsiának.  Területe  2.04 1 ,000 
km*,  amelynek  lakossága  47.225,000,  1  km«-re 
jut  23  lélek.  Ny.-on  az  Indiai-oceán,  amely  itt  a 
Martában-  v.  Pegui-öblöt  alkotja ;  K.-en  a  Kínai- 
tenger  határolja,  amelynek  öblei  a  Sziámi  és  Ton- 
kingi ;  ÉNy.-on  Elő-I.-val  és  É.-on  Kínával  hatá- 
ros. Külön  félszigete  a  Malakka-félsziget. 

Az  egyedüli  független  ország  a  Hátsó-I.  középső 
részét  elfoglaló  Sziám  (1.  o.).  A  Ny.-i  rész  Birma 
(1.  0.)  angol,  a  K.-i  rész  Annám  (1.  o.),  Tonking 
(1.  0.),  Kambodzsa  (1.  o.)  és  Kokinkina  (1.  o.)  francia 


HATS 


RÉVAI-LEXJ/<OI>r. 


Singapopei  szoros 
7^tói'lék-l:3.750,000. 


.■        "I'pvn  fit.- 


wTortiboehg: 

-         C  1^^  iá^S'-" ■Í"'f5-    ^  «■     /    ■ 

Banda  szí?   ' 


'^«>-       Molo^  "^""''"'^'/S^^ífűf'/fií 


ltEl'AI-/C'UirOGRAF/A. 


India  apostola 


547     — 


Indiai  művészet 


birtokok ;  Maiakká  (1,  o.)  részint  apró  független, 
részint  az  angoloknak  fensösége  alatt  álló  feje- 
delmek uralma  alatt  áll,  részint  Straits  settle- 
ments  (1.  o.)  néven  közvetetlen  angol  birtok. 

Irodalom.  Az  Elö-I.-val  foglalkozó  readkivül  gazdag  iro- 
dalomból csak  a  következőket  emlitjUk  :  Financial  and 
Commercial  Statistics  of  British  I.  (évenként;,  Kalkutta  ; 
Statistical  Atlas  of  1.,  London  1895 ;  Administration  Report 
of  the  various  Provinces  (évenként) ;  The  Imperial  Gazet- 
ter  of  I.,  26  köt.,  1886—1909;  I.  List  and  I.  Office  List 
(évenként) ;  Statistical  Abstract  for  British  L  (évenként). 
Nem  hivatalosak :  Baden-Powell,  Land  Systems  of  British 
1.,  Oxford  1892;  Chailley,  Administrative  Problems  of  Bri- 
tish I.,  London  Í91ü ;  Garzon,  The  Place  of  I.  in  the  Empire, 
a.  0.  19u9;  Dobois,  Hindn  Manners,  Customs  and  Ceremo- 
nles,  Oxford  1906;  Porrest,  Historyof  the  1.  Mutiny,  2  köt. 
Edinburgh  1904;  Cities  of  L,  Pást  and  Present,  London 
1911;  Sven  Hédin,  Overland  to  L,  u.  o.  1911;  Holderness, 
Peoples  and  Problems  of  L,  u.  o.  1912 ;  Pierre  Loti,  L,  u.  o. 
1908;  Murrav's  Han  ibook  for  Travellers  in  1.,  Ceylon  and 
Borma,  u.  o.'lSll  :  Risley,  The  People  of  1.,  u.  o.  1908; 
Webber,  The  horests  of  Upper-L  and  their  Inhabitants,  n.  o. 
1902 ;  Wilson,  Irrigation  in  I.,  Washington  1903 ;  Yusuf-Ali, 
Mfe  and  Labour  in  1.,  London  19u7;  üehring,  L  das  alté 
Wunderland  und  seine  Bewohner,  Leipzig  1907;  Senart,  Les 
castes  dans  l'l.,  Paris  1896;  Reclus,  Géogr.  universelle, 
L'Inde  et  l'Indo-Chine,  1883;  Andrássy  Manó,  utazás  K.-L- 
ban,  Ceylonban  stb.,  1860;  R.  v.  Schlagintweit,  Geogr. 
Schilderungen  aus  Central-Indien,  1861;  Herrmann  v.  ScMa- 
gintweit-SakilnlUnski,  Reisen  in  Indián,  1869 — 1874;  Lassen, 
indische  Altertunisknnde,  Jjeipzig  1866,  2.  kiad.  4  köt. ; 
Elphinstone,  History  of  India.  Hindu  and  Mahometan  pe- 
rlods,  London  1905,  9.  kiad. ;  Wheeler,  History  of  India 
from  the  earliest  ages,  u.  o.  1868—81,  4  köt.  és  India  un- 
der  British  rule,  n.  o.  1886;  Lefmann,  Geschichte  des  altén 
Indien,  Berlin  1881—90;  Hunter,  History  of  British  India, 
liondon  18H9 — 1900,  2  köt. ;  Boulger,  India  in  the  19.  cen- 
tury,  n.  o.  1901 ;  Emil  í^chmidt  müve  Helmolt  Weltgeschichte 
2.  kötetében,  Leipzig  1902. — Hátsó-Indiára  nézve  lásd  az 
egyes  idézett  országoknál  közölt  irodalmat. 

India  apostola,  Xaveri  Szent  Ferenc,  1.  Ferenc 
szentek. 

ludia-bonds  (ang.),  1.  Bond. 

ludia  Council  Bili  (ang.),  1.  Council  Bili. 

India  csillaga,  1.  Csülagrendek,  4. 

Indiai  baziliszkus  (állat),  1.  Vitorlás  gyík. 

Indiai  berzsenyfa  (növ.),  1.  Caesalpinia. 

Indiai  burgonya  (növ.),  1.  Ipomoea. 

Indiai  búza  (növ.),  1.  Kukorica. 

Indiai  császárság,  1.  India  (Kelet-India). 

Indiai  császárság  rendjele,  1.  Korona-rendek. 

Indiai  csillagrend,  1.  Csülagrendek,  é. 

Indiai  elefánt,  1.  Elefánt 

Indiai  farkas  (Canis  paílipes  Sykes,  áiiat),  a 
Kutyafélék  családjába  tartozó  emlősál  lat  faj.  A  mi 
farkasunknál  jóval  kisebb ;  teljes  hossza  1-3  m., 
melyből  a  farkra  40  cm.  jut ;  magassága  65  cm. 
Szürkés,  vörhenyes,  barnás  árnyalattal ;  a  hátán 
olykor  sok  fekete  keveredik  a  színébe ;  hasa 
szennyes  fehér.  Ma  a  Himalájában  és  Bengáliában 
honos.  Házi  állatokban  és  emberekben  nagy  pusz- 
tításokat okoz.  Régen  Európában  is  élt,  mert  a 
Ganis  optimaematris  Jeitteles  és  Ganis  Edward- 
sianus  Bourg.  néven  leirt  csontmaradványok  eh- 
hez a  fajhoz  tartoznak.  Az  ausztráliai  kutya,  a 
dingó  és  az  európai  bronzkori  kutya  (Ganis  opti- 
maemairis)  az  1.-tól  származik. 

Indiai  füge  (növ.),  1.  Opuritia. 

Indiai  galamb,  ciprusi  v.  berber  galamb,  egész 
Európában  elterjedt  dlszgalamb,  melynek  3  faja 
van :  a  nagy  francia,  közópnagy  angol  és  apró 
német.  Tollazata  egyszínű,  fekete,  piros,  sárga 
vagy  fehér,  fémes  zománccal  a  nyaktájon.  Feje 
rövid,  koponyája  vastag  lapos,  csőre  rövid  vas- 
tag, fehér  vagy  hússzínű,  nagy  kerek   szeme 


gyöngyszinü,  széles  szemölcsökkel  körítve,  orr- 
dudora  közepén  szétváló. 

Indiai  gyökér  (növ.),  1,  Tagetes. 

Indiai  irodalom,  1.  Szanszkrit. 

Indiai  jog,  1.  Hindu  jog. 

Indiai  kaucsuk  (növ.),  1.  Ficus. 

Indiai  Kaukázus,  a  Hindukus  hegység  ókori 
neve  (másik  neve  Paropamizosz  volt). 

Indiai  kecskeantilóp,  1.  Antilópok. 

Indiai  kender  (Tndian  Jiemp),  1.  Apocynum. 

Indiai  kopál,  1.  Damnuirafenyö. 

Indiai  koronarend,  1.  Koronarendek. 

Indiai  Lloyd,  az  Indische  Lloyd  Stoomvaart 
Maatschappij  féle  hollandi  hajózási  társaságnak 
rövid  elnevezése.  Az  1. 1911.  alapíttatott  és  jelen- 
leg négy  gőzhajóval  rendes  járatokat  teljesít  hol- 
landi és  kelet-indiai  kikötők  között. 

Indiai  mézga  (növ.),  1.  Arab  mézga. 

Indiai  művészet  (1.  a  két  képmelléUetet).  India 
művészetének  legrégibb  emlékei  eltűntek.  Tudjuk 
azonban  a  nagy  hőskölteményekből  (Mahabharáta, 
Ramajána),  hogy  Indiában  már  a  buddhizmus  ko- 
rát megelőzőleg  is  igen  fejlett  művészi  élet  volt, 
melyre  bizonyára  a  brahmanizmus  nyomta  rá 
bélyegét.  A  legrégibb  fenmaradt  emlékek  Asóka 
kii'álynak,  a  buddhizmus  lelkes  hívének  korából 
valók.  Anyaguk  részben  vas  (Asóka  király  oszlo- 
pai), részben  kő.  Stílusuk  egyrészt  a  korábbi  fa- 
szobrászat  és  építés  magas  fejlettségi  fokára,  más- 
részt nyugatázsiai  (mezopotámiai,  asszír,  perzsa) 
hatásokra  enged  következtetni.  Emlékoszlopok 
(stambha,  lat.)  tetejükön  oroszlánnal  v.  elefánttal, 
különösen  a  Gangesz  vidékénláthatók  (Delhi,  Alla- 
habad,  Tirhut,  Sankisa  stb.).  Mellettük  a  legrégibb 
ismert  emlékek  a  stupák ;  buborékot  (mulandósá- 
got) jelképező,  Buddha  emlékére  emelt  félgömb 
alakú  épületek,  melyeket  domborúművekkol  gaz- 
dagon díszített  kerítések  vesznek  körül.  A  legré- 
gibbek Barahatban,  Sanchiban,  Buddha  Gayában, 
Amaravatiban  stb.  láthatók.  Az  első  három  még  az 
Asóka-korszakból  (Kr.  e.  III.  sz.  vége,  II.  sz.  e.) 
való.  A  legfontosabb  szobrászati  emlékek,  a  sanchii 
stupa  kerítésének  kapui,  a  Kr.  e.  II.  sz.-ban  készül- 
tek. Az  amaravatii  szobordísz  a  Kr.  utáni  II.  sz.  vé- 
géről való.  (Most  a  londoni  British  Museumban.)  A 
régi  indiai  buddhista  jellegű  művészet  legnagyobb 
számban  előforduló  emlékei  a  barlangépítmények: 
barlangtemplomok  (chaitya)  és  barlangkolostorok 
(viharas).  Az  előbbieknek  típusa  a  hosszúkás  terem, 
egyszerű  v.  csúcsíves,  de  gerendázott  —  tehát  a 
faépítésre  emlékeztető  —  donga  boltozattal,  fél- 
köríves záródással  és  két  oszlopsorral,  melyek  az 
üreget  egy  fő-  és  két  mellékhajóra  osztják.  A  vilá- 
gosság az  ajtó  és  az  esetleg  fölötte  levő  abiak- 
ny íláion  át  hatol  be.  Az  üreg  mélyén  a  stupaszerű 
dagop  vagy  egy  buddhaszobor  foglal  helyet.  Neve- 
zetes barlangépítmények  láthatók  a  következő 
helyeken :  Bihar,  Udayadzsiri  (III— II.  sz.  Kr.  e.), 
Bhadzsa,  Kondane,  Bedzsa,  Rasik,  Pitalkhora,  Ad- 
zsanta  (U.  sz.  Kr.  e.),  Karli  (I.  sz.  Kr.  e.)  stb.  A  bar- 
langkolostorok egy-egy  négyszögű  oszlopos  közép- 
teremből  s  a  körülötte  fekvő  cellákból  állanak. 
A  felsorolt  emlékek  bizonyos  stiluskeveredést  mu- 
tatnak, melynek  alapján  az  általuk  képviselt  kort 
indoperzsa  korszaknak  is  nevezhetjiik,  azzal  a 
megjegyzéssel,  hogy  e  művészetben  az  eredeti 

86* 


Indiai  művészet 


548     - 


Indiai  nyelvek 


indiai  nemzeti  elem  túlsúlyban  van.  Jellemző 
sajátosságaik  a  fafaragásra  emlékeztető  formák, 
az  epikai  jelleg  és  túltömöttség,  az  ékítmények 
{virágok,  ékszerek)  gazdag  alkalmazása,  érzéki 
jellegű  modorosság  és  puha  nagyvonalúság  az 
emberi  formák  ábrázolásában.  Az  indiai  festészet 
legrégibb  emlékei,  az  adzsantai  barlangtemplomok 
falfestményei  (a  legrégibbek  a  Kr.  e.  II.,  a  leg- 
újabbak a  Kr.  u.  VI.  sz.-ból).  szintén  a  fent  jel- 
lemzett művészetet  képviselik  és  ahhoz  hasonlóan 
buddhisztikus  tárgyúak.  Kr.  u.  100  körül  terjedt 
el  India  ÉNy.-i  részén,  az  egykori  Gandharában, 
a  késő  görög  és  római  művészet  hatása.  (A  görög 
művészet  Nagy  Sándor  hódításaival  kapcsolatban 
jutott  az  Indiával  szomszédos  területekre.)  A  gö- 
rög hatás  alatt  álló  I.,  az  ú.  n.  Gandhara-művé- 
szet,  a  IV.  sz.-ban  virágzott.  Hatása  bizonyos  te- 
kintetben érezhető  volt  a  tibeti,  turkesztáni  (Cho- 
tan),  kinai,  koreai  ós  japáni  művészetben  is.  A 
VIII.  sz,-tól  kezdve  az  1.  újra  a  brahmanizmus 
jegyében  áll.  A  szobrászat  és  festészet  állandó 
hanyatlásban  van.  A  hindu  vallás  sokfejű  ós  sok- 
karú istenségeinek  ábrázolása  művészietlen  bizarr- 
sághoz  és  keresettséghez  vezet.  Az  újabb  hindu 
művészet  legjelentös"bb  emlékei  a  kúp-  éspiramis- 
alakú  tornyokkal  ellátott  pagodák.  A  buddhista 
művészettől  átvette  a  barlangtemplomok  formá- 
ját, a  félköríves  záródás  ós  a  dagop  elhagyásával. 
(Leghíresebb  barlangtemplomok  Elefanta  szige- 
tén, BUorában,  Badamiban  és  Mahavellipurban). 
A  barlangtemplomok  előépítményeiböl  fejlődtek 
ki  a  sziklából  egy  darabban  kifaragott  monolit- 
templomok (Bllora,  Mahavellipur  stb.).  A  hindu 
templomok,  ill.  pagodák  boltozata  mindig  álbol- 
tozat,  ami  az  épületek  külsejének  gazdag  víz- 
szintes tagolásában  is  kifejezésre  jut.  Ez  épüle- 
teket egyébként  is  igen  gazdag  figurális  és  orna- 
mcntális  dísz  fedi.  Stílusuk  vidékek  szerint  jelen- 
tős eltérést  mutat.  így  ÉK.-i  Indiában  (Orissa, 
Bhuwaneswar,  Kanarak,  Dzsaggernaut),  ÉK.-i 
Indiában  (Chadzsurao,  Gvalior),  a  Dékánban  (Hul- 
labid,  Maisur),  D.-i  Indiában  (Dravida  stílus.  Vel- 
lore,  Madura,  Siringam).  A  hindu  renaissancenak 
is  nevezett  újabb  hindu  művészet  mintegy  1000 
évig  virágzott  és  átterjedt  az  Előindiával  szom- 
szédos területekre  is.  Kasmírban  görög-római 
elemekkel  vegyült.  Nepálban  kinai  jelleget  vett 
fel.  Ceylonban  teljesen  buddhista  jellegű  maradt. 
A  Szunda-szigeteken  mindkét  formájában  virág- 
zott és  voltaképen  Jáva-szigetén,  Borobudurban, 
a  Buddha-szobrokkal  és  domborúművekkel  gaz- 
dagon díszített  stupán  (VII— VIII.  sz.)  érte  el 
legnagyobb  tökéletességót.  Hátsó-Indiában  Birmá- 
ban,  Sziámban  és  Kambodzsában  erősen  ékítmé- 
nyes  jelleget  öltött.  Legnevezetesebb  emléke 
Hátsó-Indiában  a  szobrokkal  gazdagon  díszített 
nagy  pagoda  Angkor-Watban.  India  nemzeti  jel- 
legű iparművészete  már  az  árja-hódítás  korában 
virágzott  és  mindvégig  konzervatív  maradt.  Leg- 
nevezetesebb ágai  az  ötvösség,  flligránmunka, 
selyemszövés,  hímzés,  tausirozás.  A  XIII.  sz.-ban 
kezdett  elterjedni  Indiában  a  mohammedán  mű- 
vészet. Ebben,  az  uralomra  jutott  új  dinasztiák 
szerint,  két  nagy  korszakot  különböztethetünk 
meg.  A  Patanok  korában  (1206—1526)  az  építé- 
szet még  sokat  megtartott  a  nemzeti  jellegű  I.-ből,  | 


amint  Delhiben  a  Kutub-Mlnaron  (1200  körül)  és 
az  ahmedabadi  Péntek-Mosén  látható.  A  mogu- 
lok korszakának  művészete  (XVI -- XVII.  sz.) 
viszont  teljesen  az  iszlám  szellemét  viseli  magán 
és  udvari  jellegű.  Irányadó  befolyást  gyakorolt 
ez  újabb  mohammedán  építésre  a  két  legnagyobb 
szellemű  nagymogul :  Akbar  és  unokája  Dzsehan. 
Akbar  építtette  a  nagj'  mosét  Futtipur-Sikriben, 
a  » V^örös  palotá»-t  Agrában,  a  «Nngy  palotá»-t 
Futtipurban  és  saját  mauzóleumát  Sikandrában. 
Dzsehan  építtette  a  nagy  mosét  Delhiben,  a 
<'Gyöngymosét»  Agrában,  a  nagy  palotát  Delhi- 
ben és  a  Tadzs  Mahal-nak  (Világ  csodájáDak)  ne- 
vezett, saját  maga  részére  emelt  nagy  mauzóleu- 
mot Agrában.  Ez  utóbbin  francia  és  olasz  építé- 
szek dolgoztak.  A  mogulok  nagy  épületei  az  iszlám- 
építés remekeihez  tartoznak.  Szimmetrikusak, 
szellősek,  nemes  aránynak  úgy  szerkezetükben, 
mint  gazdag  díszítésükben.  A  mogulok  alatt  a 
festészet  új  virágzásnak  indult,  de  egészen  perzsa 
és  udvari  jellegű  volt.  Leginkább  miniatűr-kép- 
mások festésében,  mondák,  hősköltomények  stb. 
illusztrálásában  meiTilt  ki;  nagyon  eleven  és  pom- 
pás színeket  használt  és  a  kidolgozásban  a  finom- 
ságra fektette  a  fősúlyt.  (Nevezetes  festők :  Das- 
wanth,  Basawan  stb.).  Egy  önállóbb  iskola  a 
Radzsputanában  nemzetibb  irányt  követett  és  sokat 
megőrzött  a  régi  emlékszerű  indiai  festészet  mo- 
numentálisfelfogásából és  vallásos  bensőségéből. 

Irodnlom.  Birdwooá  G.  C.  M.,  The  Iniiustrial  Árts  of 
India,  London  1880;  Grifflths  J.,  The  Paintings  in  the 
Buddhist  Cave  Tempels  of  Ajanta,  n.  o.  1896—1897 ;  Grfin- 
■wedel,  Buddhistische  Kunst  in  Indien  (Handbücher  der 
Königl.  Museen  zu  Berlin),  Berlin  1900 ;  Ponvonrvjlle, 
L'art  Indo-Chinois,  Paris  1894  ;  Fergusson  J.  és  Bnrgess  G., 
History  of  Indián  and  Eastern  Architecture,  London  1910; 
Havell  E.  B.,  Indián  Sculpture  and  Painting,  u.  o.  1908; 
u.  a.,  The  Ideals  of  Indián  Art,  u.  o.  1911;  Smith  V.,  A 
History  of  Fine  Árts  in  India  and  Ceylon,  Oxford  1911 ; 
Scheltema  I.  F.,  Monumental  Java,  London  1912;  Havell 
E.  B.,  Indián  Architecture,  u.  o.  1913;  Bnrgess  G.,  The 
ancient  Monuments,  Temples  and  Scnlptures  of  India,  u.  o., 
I.  1897  és  II.  é.  sz.  nélkül ;  Coomaraswami  A.,  Art  and 
Swadeshi,  Madras. 

Indiai  nyelvek.  Tágabb  értelemben  ez  elneve- 
zés India  összes  nyelveit  foglalja  magában.  De 
rendesen  csak  az  árja  eredetű  élő  és  holt  nyelve- 
ket értjük  alatta.  Legrégibb  ezek  közül  az  ó-ind. 
a:  az  a  Rigvéda  nyelve,  melyből  az  irodalmilag 
használt  szavszkrit  keletkezett  (1.  o.).  Ebből  az 
irodalmi  nyelvhez  közel  álló  nyelvből  alakult  már 
a  Kr.  e.  III.  sz.-ban  elterjedt,  prákrit-nák  neve- 
zett népnyelv.  Egy  prákrit  dialektusból  lett  a 
buddhizmus  befolyása  alatt  a  pali  nyelv.  Ugyan- 
csak a  prákrit  vagy  népnyelvből  jött  létre  a  Kr.  u. 
X.  sz.-ban  a  hhidui,  mely  a  modern  /w'nái-nek,  a 
nem  mohammedán  hindosztániak  irodalmi  nyel- 
vének forrása.  Ennek  egyik  arab-perzsa  szavak- 
kal teljes  és  arab  betűkkel  írt  változata  az  ú.  n. 
hindosztáni  vagy  urdu  (1.  o.),  Hindosztán  moham- 
medán lakóinak  a  nyelve. 

A  többi  árja  eredetű  I.  közül  említést  érdemel- 
nek: 1.  a  bengáli  (1.  o.)  India  keleti  részében;  2. 
a  maharaüi ;  3.  a  gudzseráti  (1.  o.) ;  4,  az  orissza 
vagy  úrija;  5.  apendzsabi;  6.  a  szindhi  az  In- 
dus folyásának  alsó  részén.  Egészen  eltérő  jelle- 
get mutatnak  a  fentebb  elsorolt  árja  nyelvektől 
Dél-India,  a  Dekán  lakóinak  nyelvjárásai ;  eze- 
ket a  dravida-nyelvek  (1.  o.)  vagy  dékáni  nyelv- 


NDIAI  M, 


1.  ábra.  Asoka  király  oszlopa  Laiiriy a-ban 
(Bengalia' 


i.  ábra.  Falfestmény  az  aji 


11  l/tdiai  nnífi'szct))  cikkhez. 


K/ESZET  I. 


•'.  -^  !^. 


rl  a  Sanchibao. 


íi* 


3.  ábra.  Bnddha-alak  (Takt-I-Bahi). 


barlangtemplomokbúi. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


//  r 


INDIAI  MŰVÉSZET  II. 


5.  ábra.  bombormü  az  amaravati-i  stupáról. 


6.  ábra.  Navagraha-templom 

(Bod-Orissa). 


nlndiai  művészét*  efítkhez. 


ábra.  Miniatűr-festmény 
indoperzsa  stílusban. 


RÉVAI  NAGY  LKXIKO.NA. 


Indlal-oceán 


—     549     — 


Indiai  posta 


család  névvel  szokták  jelölni.  Ide  tartozik  a  ci- 
gányok nyelve  is. 

Irodaiam,  Beames  J.,  Comparative  grammar  of  the  modem 
aryaa  languages  of  India,  Hindi,  Panjabi,  Sindhi,  Quzerati, 
Mahratti,  Origa  and  Bengáli,  3  köt.,  London  1872—1879; 
Hoernle,  Comp.  gramnnr  of  the  gaudian  languages,  u.  o. 
1880 ;  Pott,  Die  Zigeuner  in  Európa  and  Asien,  Halle  1845 ; 
Caldwell,  Comp.  grammar  of  the  Dravidian  languages 
Londoa  1875 ;  Cust,  Sketcli  of  the  modern  languages  of  the 
Bast-lndien,  u.  o.  1878. 

Indiai-óceán,  a  világtengerek  egyike,  Ny.-on 
Afrika,  É.-on  Ázsia,  K.-en  a  özunda-szigetek  és 
Ausztrália  határolják,  D.felé  bajos  elhatárolni,  né- 
melyek az  Afrika  legdélibb  pontját,  a  Cap  Agul- 
hast  Tasmania legdélibb  pontjával  összekötő  egye- 
nest szokták  határul  venni,  mig  mások  a  déli 
sarktérítöt.  Területe  :  74.039,600  km«-re  számit- 
ható, tehát  csaknem  két  és  félszer  akkora  terüle- 
tet foglal  el,  mint  Afrika.  Mélységei :  általában 
kelet  felé  lejt  az  I.  feneke  s  a  Szunda-szigetek 
felöl  jövő  hatalmas  mélységű  kettős  árokban  éri 
el  legnagyobb  mélységét,  a  Kokosz-szigetektől 
kb.  1000  km.-nyire  1900.  a  IS"  6'  déli  szél.  és 
1010  54'  kel.  hossz.ialatt  6459  m.-nek  mérték.  In- 
nen D.  felé  átlag  3—4000  m.  mély,  Ny.-on  pedig 
4—5000  m.,  az  Arab-tenger  átlagos  mélysége 
rendkívül  egyenletesen  3500  m.,  a  Vörös-tenger 
legnagyobb  mélysége  igen  szabályosan  a  két  part 
közt  középen  van  mindenütt,  legmélyebb  pontja 
2190  m.,  a  Perzsa-öböl-elöntés  nem  számítható  az 
óceánhoz,  hanem  csak  a  kontinentális  talapzat- 
hoz, mert  mélysége  csak  lUO  m.  körül  van.  Hő- 
mérséklete az  Atlanti-óceán  szintén  egyenlítői 
részeihez  képest  igen  magas,  nagy  felületeken 
egyforma,  csak  az  áramlások  zavarják  meg.  A 
következő  kis  táblázat  az  Atlanti-óceán  hőmér- 
sékletével hasonlítja  össze,  mindkettőt  az  egyen- 
lítő alatt,  különböző  mélységekben  mérve : 


Mélység  ra.-ben 

0 

50 

100 1 200 

400 

1000 

4000 

nék 

.^tlanti-oceán 

lO"  Ny.  hossz   ... 
ladiai-oceáa 

90«  K.  hossz     ... 

25-8 
28-3 

19-0 
27-6 

14012-9 
27-4ll4-3 

8-5 
10-3 

4-4 
61 

2-6 

1-4 

21 

1-2 

A  legalsóbb  vízrétegek  nagy  hidegsége  elárulja, 
hogy  a  délsarki  Jeges-tenger  hideg  vize  a  fenéken 
akadálytalanul  húzódik  fel  még  az  Arab-tengerbe  is, 
nincs  semmiféle  tengeralatti  hátság  sem  az  útj  ában. 
Az  úszó  jéghegyek  határa  kb.  a  45"  déli  szél.  alatt 
van.  Áramlásai :  abban  a  zónában,  ahol  a  DK.-i 
irányú  passzátszél  az  uralkodó,  Ny. — K.  irányú 
egyenlítői  áramlás  van  a  déli  szól.  3.  ós  23°-a  közt, 
ez  a  Rodriguez-szigetek  táján  két  részre  oszlik, 
az  egyik  ág  Madagaszkár  K.-i  partjai  mellett  ha- 
lad D.  felé,  ez  az  ú.  n.  Madagaszkár-áramlás,  a 
másik  ág  Madagaszkár  É.-i  részénél  két  ágra  osz- 
lik ismét :  ezek  egyike  Afrika  K.-i  partjai  mellett 
suhan  le  mint  Mozambik-  v.  Agulhas-áram,  se- 
bessége 1—4  tengeri  mérföld  óránként  ós  csak- 
nem a  Cap  of  good  Hope-ig  érezhető ;  a  másik 
része  pedig  É.-nak  fordul  és  áprilistól  októberig, 
azaz  a  DNy.-imonszim  idején  a  Guardafui-fok  mel- 
lett az  Arab-tengerbe  s  a  Bengáli-öbölbe  is  beha- 
tol K.-i  irányban  haladva  ;  az  ÉK.-i  monszun  ide- 
jében pedig  az  utóbbi  két  nagy  öbölbon  K.-ről 
Ny.  felé  kering.  A  D.-i  ágakat  Ny,-i,  majd  Ausz- 
trália partjainál  részben  É.-ivá  váló  áramlás,  a 
nyuqatausztráiiai  áramlás  zárja  be  áramkörré. 


az  E.-iakat  pedig  az  északegyenWöi  ellenáram- 
lás. Szelei :  Az  É.-i  passzátszél  övét  megzavarja 
Ázsia  hatalmas  tömege  a  maga  keltette  monszun- 
rendszerrel, ekkor  nyáron  át  a  tenger  felől  fúj 
DNy.-i  monszunszél  a  kontinens  felhevített  belseje 
felé,tólen  fordítva  a  kontinens  belsejéből  jő  az  ÉK.-i 
szól ;  hasonló,  de  kis  monszunrendszere  van  Ausz- 
tráliának is  ÉNy.-i  részén.  A  déli  szél.  10°-a  körül 
az  egész  évben  elég  szabályosan  megtalálhatjuk 
a  délkeleti  irányú  passzátot,  amelyet  a  kontinens 
már  nem  bú"  zavarni,  ezen  alul  a  nagy  légnyomá- 
sok övét  találjuk  s  ez  alatt  kb.  a  35.  szél.  foknál 
a  déli  sarkot  egészen  körülövező  állandó  Ny.-i 
szélzónát  találjuk.  Közlekedés :  A  suezi  csatorna 
megnyitása  óta  a  közlekedés  az  óceánon  át  rend- 
kívül föllendült.  A  Vörös-tengerből  Colombón 
(Ceylon)  át,  a  Malakka-úton  Szingapúron  keresz- 
tül mennek  a  hajók  keletkinai.  japáni  kikötőkbe 
Hongkong  érintésével,  v.  a  Szunda-szigetekre, 
előindiai  kikötőkbe,  Afrika  K.-i  partjaira  stb. 
Az  I.  fontosabb  kikötői  ezek  :  Aden  (szén).  Karacsi, 
Bombay,  Colombo  (szén),  Madrasz,  Kalkutta,  Ran- 
gún, Moulmein,  Pulo  Weih  (szén),  Penang,  Szin- 
gapúr, Padang,  Fremantle  (ausztráliai),  Albany, 
Adelaide,  Melbourne,  Port  Louis  (Mauritius-szi- 
geten,  szénállomás),  Tamatave,  Port  Blisabeth, 
East  London, Port  Natal,Lourenzo  Marquez,  Beira, 
Dar-esz-Szalam,  Zanzibar,  Tanga,  Dzsibuti.  Tör- 
ténete :  Az  első  földközi  tengermelléki  nép,  amely 
hajóival  ide  is  eljutott,  a  föníciai  volt.  Később 
Dárius,  Scylax  és  Nearchos  jártak  erre.  Kr.  u.  az 
első  században  Hippalasz  egyiptomi  görög  hajós 
vitorlázott  az  óceánon.  A  római  birodalom  meg- 
dőlése után  az  arabok  és  abessziniaiak  voltak  az 
I.  urai,  míg  a  portugálok  Afrika  körülhajózása 
után  ki  nem  szorították  őket.  Újabban  minden 
nemzet,  amelynek  Ázsiában  gyarmatai  vannak, 
kábelösszeköttetést  iparkodik  létesíteni ;  a  legtöbb 
kábel  angol  kézen  van  s  ezáltal  Ausztráliával 
egyenes  összeköttetésük  van. 

Irodalom.  Imray  and  Jenkins,  The  Indián  Ocean  Pilot, 
1900 ;  Findlay,  The  Indián  Ocean,  1882 ;  Service  hydr.  de 
la  marine  franpaise  Océan  Indien,  1887;  Boguslawski  ós 
Krtimmel,  Handbuch  der  Oceauographie,  1884—87,  2  köt. ; 
Waarnemingen  in  den  Indischen  Oceaan,  1882,  1889,  1893, 
a  hollandi  meteor,  intézet  kiadása ;  Schott,  Oceanographie 
u.  maritime  Meteorologie,  a  Wi.-senschafilichen  Brgebnisse 
d.  deutschen  Tiefsee-Expeditionban,  1902,  2  köt.;  Segel- 
handbuch  u.  Atlas  d.  Indischen  Oceans,  1891—82. 

Indiai  porcellán  (virágos  porcellán),  japáni 
porcellán,  melyet  a  XVIII.  sz.-ban  különösen  a 
hollandok  nagy  mennyiségben  szállítottak  Euró- 
pába Indián  keresztül.  Számos  példány  maradt 
fenn ;  világos  alapon  sötét  levelekkel  ós  tarka  vi- 
rágokkal vannak  díszítve.  Néha  könnyen  rajzolt 
tájképeket  is  találunk  az  I.-on,  de  ezek  aztán  tel- 
jesen japáni  jellegűek.  Ritkábban  fordul  elő  a  fes- 
tetlen I..  melynek  felületét  domború  virágok  és 
levelek  borítják. 

Indiai  posta  (brit-indiai  posta)  alatt  értjük  azt 
a  rengeteg  mennyiségű  levelezést,  amelyet  Nagy- 
britannia állami,  igazgatási,  üzleti  és  egyéb  érde- 
kekből Kelet-Indiával  vált  és  amelynek  lehető  leg- 
gyorsabb szállítására  külön  vonat-  és  hajójára- 
tokat tart  fönn  London,  Dover,  Calais,  Brindisi, 
Suez  és  Bombay  között.  Több  ezer  zsákot  szállí- 
tanak e  vonalon  hetenkint  mindkét  irányban  ós 
gyorsmenetü  külön  vonat  szállítja  az  anyagot 


Indiai  répa 


550     - 


Indiana 


Francia-  illetve  Olaszországon  át  Brindisiig,  111. 
Brlndisiböl,  ahol  a  Peninsular  and  Orientál  angol 
tengerhajózási  társaság  gyorshajói  veszik,  ill. 
adják  át.  Az  angolok  e  legfontosabb  postájuk  át- 
szállításáért jelentékeny  összegeket  fizetnek  a 
franciáknak  és  olaszoknak  és  e  díjak  leszállítása 
érdekében  időközönkint  tárgyalásba  bocsátkoz- 
nak a  közópeurópai  postákkal  a  német-magyar- 
balkáni  útirány  választása  végett,  melynek  ten- 
geri vonala  ós  ennélfogva  szállítási  ideje  rövidebb 
volna.  A  szaloniki-i  kikötő  kiépítetlen  állapota  és 
ennélfogva  az  ottani  rakodás  bizonytalan  volta 
miatt  azonban  az  angolok  ezt  a  magyar  postára 
nézve  anyagi  előnyökkel  járó  útirányt  előrelát- 
hatólag csak  akkor  fogják  tényleg  használni, 
amikor  a  bagdadi,  illetve  iráni  vasutak  kiépíté- 
sével ez  úton  nagy  időnyereségre  tesznek  szert. 

Indiai  répa  (növ.),  1.  Ipomoea. 

Indiai  sáfrány  (növ.),  a  Curcuma  festéke,  1. 
Festéknövények. 

Indiai  sárga,  1.  Kobaltsárga. 

Indiai  szigetek,  1.  Maláji  szigetcsoport. 

Indiai  szőnyegek.  Indiában  a  szönyogkészítést 
a  XI.  sz.  elején  a  mohammedán  invázió  idején  az 
utóbbiak  honosították  meg.  Nagyobb  tökéletes- 
ségre a  XVI.  sz.-ban  jutott  az  indiai  szőnyeg- 
készítés,  amikor  Akbar  császár  perzsa  mestereket 
hozatott  a  szőnyegkészítés  fejlesztése  céljából.  Az 
ez  időből  származó  I.  remek  példányai  a  szőnyeg- 
készítésnek.  Legszebb  fenmaradt  példány  az  ú.  n. 
Warangul-szőnyeg,  amelyen  .3.500,000  csomó  van, 
s  egy  hüvelykre  400  csomó  esik.  Az  e  korbeli 
I.  tisztán  perzsa  rajznak  növényi  motívumokkal. 
A  modem  indiai  szönyeglpar  angol  és  amerikai 
tőkével  nagyiparilag  van  szervezve.  Termékei 
kevésbbé  értékesek.  Ismertebb  válfajai  az  Amrit- 
szár-szőnyeg(l.o.),  Haiderabad,  Lahore,Szrinagar- 
szönyegek,  amelyek  jobb  minőségűek.  Az  I.  főleg 
gyapotból,  néha  vegyesen  gyapotból  ós  gyapjú- 
ból, a  Szrinagar-szönyegek  a  legfinomabb  tiszta 
gyapjúból  készülnek.  A  modern  1.  rajza  igen  kü- 
lönböző és  megrendelésre  minden  rajz  készül. 
Indiában  a  szőnyegeket  férfiúk  és  fiuk  készítik, 
eltérően  a  perzsa  és  török  szőnyegipartól,  amely 
kizárólag  nők  kezében  van. 

Indiai  szövetek  a  Kelet-Indiában  használat- 
ban levő  igen  kezdetleges  szövőszók  miatt  olyan 
egyéni  jellegűek,  amilyenek  más  szövetek  közt 
nem  találhatók.  Az  I.  stílusa  évszázadokon  át 
nagyjában  ugyanaz  maradt.  Igen  apró  mustra 
futja  be  az  egész  felületet,  kendőknél  a  középen 
kihagyott  élénk  formákkal  körülhatárolt  mező- 
vel. A  színezés  igen  tarka,  de  a  mustra  kicsisége 
miatt  az  egyes  színek  nem  jönnek  tekintetbe  s 
egymást  jótékonyan  lefokozzák  s  így  az  egész 
igen  kellemes  és  harmonikus  szlnhatást  mutat. 
Az  I.  gyakran  igen  nagy  flnomságuak. 

Indiai  tenger,  1.  Indiai-óceán. 

Indiai  tölgyfa  (növ.)  a.  m.  Ghrysophylhmi  gla- 
hrum  Jacq.  (Sapotaceae),  4-5  m.  magas  fa  Marti- 
níque  erdeiben.  Fája  igen  kemény,  kávóultetvé- 
nyekben  sövénykarónak  használatos. 

Indiai  tüskésfarkú  gy ik,l.  Tüskésfarkúgyíkok. 

Indiai  tűz,  a  bengáli  tűz  más  neve. 

Indiai  vadkutya  (üuon  javanicus  Desm.  var. 
dukhunensis  Sykes,  áiiat),  a  maláji  vadkutya  egyik 


fajtája.  Inkább  az  agárhoz  hasonlít,  mint  a  far- 
kashoz vagy  a  sakálhoz.  Teljes  hossza  1  m.,  mi- 
ből a  farkára  20  cm.  jut.  Bundája  rövid,  tömött 
szőrű ;  barna-,  vagy  rozsdavörös ;  hasán  világo- 
sabb, arcán,  fülén,  végtagjain  és  farka  végén 
sötétebb.  Elő-lndiában,  keleti  Tibetben,  Nepálban 
és  Asszámban  honos.  Kisebb-nagyobb  csapatokban 
kóborol.  Altalános  az  a  nézet,  hogy  egyáltalában 
nem,  vagy  csak  nagyon  nehezen  szelídíthető. 

Indiai  vallások.  India  joggal  mondható  a  val- 
lások klasszikus  hazájának,  mert  apróbb  felekeze- 
teken kívül  3  nagy  vallás  vette  onnan  eredetét : 
a  védizmus,  brahmanizmus  és  a  buddhizmus  (l. 
0.).  A  buddhizmusból  válik  ki  a  dzsainák  feleke- 
zete (1.  Dzsaina).  Van  az  említetteken  kívül  szá- 
mos vallásfelekezet.  Újabb  időben  egyistent  hir- 
dető vallások  is  keletkeztek,  melyek  a  különböző 
vallások  követőit  szorosabb  kapcsolatba  hozni 
törekesznek.  V.  ö.  Muir,  Originál  Sanskrit  texts 
(London  1873) ;  Kaegi,  Der  Rigveda  u.  die  alteste 
Litteratur  d.  Inder  (Leipzig  1881) ;  Hopkins.  The 
mutual  relation  of  the  four  eastes  (u.  o.  1883) ; 
Dawson  J.,  Classical  dictionary  of  Hindy  mitho- 
logie  and  religlon  (London  1879);  Barth,  Les 
reíigions  de  l'Indo  (Paris  1879);  Wurm,  Ge- 
schichte  der  ind.  Roligion  (Basel  1894) ;  Olden- 
berg,  Die  Religíon  d.  Veda  (Berlin  1894). 

Indiai  veres  fa  (növ.),  1.  Chukrasia. 

Indiai  viadortyúk,  a  maláji  tyúk  egyik  táj- 
fajtája,  melynek  három  változata  ismeretes,  ú.  m. 
az  aseel-tyúk,  mely  a  maláji  tyúkhoz  leginkább 
hasonlít,  továbbá  a  fácánbama  cornwalli  viador 
és  a  soksarkantyús  indiai  viador.  Az  I.-ok  saját- 
ságos megjelenésű  érdekes  állatok,  melyeket  ka- 
kasviadalokra használnak :  minthogy  tojáshoza- 
muk csekély,  gazdasági  jelentőségük  nincsen. 

Indián  a.  m.  pulyka  (1.  o.). 

Indián,  1.  Lidiánus. 

Indiana  (ejtsd:  iadiene,  röv.  Ind.),  az  Eszakame- 
rikai  Egyesült-Államok  egyike  a  Michigan-tó  és 
állam,  Ohlo,  Kentucky  és  Illinois  között,  94,153 
km^  területtel,  (1910)  2.700,876  lak.  (60,280  néger). 
I.  egészen  sík,  a  DNy.-l  részén  vannak  kisebb 
emelkedések.  Fővizei  a  Wabash,  amelyik  részben 
a  Ny.-l  és  az  Ohio,  amelyik  D.-l  határát  alkotja. 
Klímája  szélsőséges,  kontinentális.  Indíanapolis 
évi  középhőmérséklete  12-6",  a  januáriusi  —2-6", 
a  júliusi  24-6",  a  szélsőségek  41"  és  —28"  között 
ingadoznak,  évi  csapadéka  1074  mm.  Kultúráját 
illetőleg  1910-ben  531,459  iskolaköteles  volt  17,267 
tanerővel,  9  egyeteme,  111.  főiskolája  6273  hall- 
gatóval. Egyetemei  Bloomington-,  Greencastle-, 
South-Bendben  vannak,  katolikus  és  protestáns 
püspöksége  is  van.  A  főfoglalkozás  a  földmívelós, 
1911-ben  farmjainak  16.931,251  ha.  kulturterü- 
lete  volt,  szemes  terményei  155.100,345  bushelt 
tettek  ki,  sok  burgonya  és  kevesebb  mennyiségű 
rozs-  és  árpatermeléssel.  Gyümölcstermelése  igen 
magas  fokon  áll.  Állatállománya  (1911) :  716,997 
ló,  445,015  szarvasmarha,  698,532juh  és  1.960,700 
disznó.  Kiterjedt  szénbányái  vannak  és  1911-ben 
14*2  millió  tonna  szenet  termeltek  ki.  Petróleum- 
termése  1.695,289  hordó,  földgázforrásai  Ohió- 
ban  vannak  és  50  várost  látnak  el.  Erdőség  az 
állam  területének  30''/o-át  fedi.  Ipara  jelenté- 
keny, 1909-ben  7969  telep  218,263  munkást  fog- 


Indianait 


551 


Indlánus 


lalkoztatott  579  millió  dollár  értékű  árút  termőivé, 
főbb  iparágai :  a  malom-,  fa-,  húsipar,  kocsi-,  vag- 
gon-,  gép-,  bútor-  és  szeszgyártás,  gyapjú-  és 
pamutszövés.  1. 1816.  lett  önálló  állammá  s  alkot- 
mánya szerint  a  kormányzó,  alkormányzó,  az  50 
tagú  szenátus  4  évre,  a  100  képviselő  2  évre,  a 
birák  6  évre  választatnak.  Bevételei  a  kiadásokat 
fölülmúlják,  92countyja  van  s  fővárosa  Indiana- 
polis.  Az  első  gyarmatosok  1702.  franciák  voltak, 
1763.  azangolokólett,  ISll.a  fellázadt  indiánuso- 
katHarrison  tábornok  legyőzte.  V.ö.  W.  H.Smüh, 
Histoiy  of  the  state  of  I.  (Indianapolis  1903,  2 
köt.) ;  Ball,  North  Western  I.  from  1800—1900 
(Laporte  1901). 

Indianait  (ásv.),  fehér  porcellán-agyag,  a  hal- 
loysitek  csoportjából ;  lelőhelye  Lawrence  Co.  In- 
diana  északamerikai  államban. 

Indianapolis  (ejtsd:  iadienepoUsz),  Indiana  állam 
fővárosa  Marion  countyban,  a  Fali  Creeck  és  a 
White-river  összefolyásánál,  (1910)  233,650  lak., 
vas-,  agyagiparral,  disznóhúspácolókkal  (a  közeli 
szénbányák  révén  hatalmas  ipara  van),  gabona- 
és  disznókereskedéssel.  A  kiválóbb  épületek :  a 
kapitólium ;  a  Court  House ;  az  arzenál ;  a  Propy- 
laeum,  a  nők  irodahni  egyesületének  háza ;  a  vá- 
rosi könyvtár. 

Indián  grass  (ang.)  a.  m.  juta  (1.  0.). 

Indián  hemp  (ang.,  növ.),  1.  Apocynum. 

Indianista,  az  indiai  nyelvek  és  tudományok 
kutatója. 

Indianit  (ásv.),  fehéres,  szürkés  vagy  vöröses 
anortit,  amelyben  a  korundot  találják  Carnatic 
lelőhelyen  Indiában. 

Indián  mun,  1.  Bazársúly. 

Indiánok,  1.  Indiánus. 

Indián  red  wood  (növ.),  1.  Chticrasia. 

Indián  rubber  (India-rubber,  ang.,  ejtsd: 
robber)  a.  m.  kaucsuk.. 

Indián  snmnier  (indiánus ok  nyara),  Észak- 
Amerikában  a  múló  utónyár  neve,  melynek  ná- 
lunk a  vénasszonyok  nyara  felel  meg. 

Indián  Territory,  1.  Indiánus-territorium. 

Indiánus  (indián,  indus,  1.  Amerika  cikknél 
az  Amerikai  népfajok  c.  színes  képmellékletet), 
az  amerikai  benszülöttek  neve  Kolumbus  ama 
téves  feltevése  alapján,  hogy  ő  Indiát  fedezte  fel. 
Az  egyes  népek,  törzsek  vándorlásait  némileg 
feltünteti  Martius  nyelvtérképe,  mely  1.300  nyel- 
vet tüntet  föl  szétszórt  rokonságaival  és  szójárá- 
saival. Braziliában  magában  250 1.  nyelv  van,  az 
Egyesült-Államok  területén  55 1.  nyelv  130  dialek- 
tussal, Kanadában  12  I.  nyelvcsalád  40  nyelvvel, 
64  ismert,  72  még  be  nem  osztott  dialektussal. 
Ilyen  csoportosítás  szerint  Észak- Amerifcában 
a  konai  (athabaszk),  algonkin,  irokéz,  dakota, 
páni  ós  apalach  nyelvcsoportok  vehetők  fel,  a 
kisebb  v.  már  kihalt  törzsek  nyelvéről  nem  is 
szólván,  Közép-Amerikában :  nahual,  taraszko, 
maya,  otomi,  kora,  truispol,  tarahumára,  pima, 
izendal,  totonaka,  quiche,  stb.  Dél-Amerikában 
karaib,  quechua,  muiszka,  aimara,  pampa,  tupi, 
ges,  betoia,  guaikuru,  stb.  nyelvcsoportok. 

Az  I.-ok  lakóhelyek  szerinti  csoportosítása  bi- 
zonytalan, mert  jó  részük  ma  is  kóborol.  Pontosabb 
ennél  a  kulturakörök  szerinti  beosztás,  bár  ez  sem 
a  nyelvi,  sem  a  faji  rokonságot  nem  tekinti.  Ilyen : 


a)  Sarki  öv,  mint  néprajzi  körzet,  hova  az  északi 
athabaszk  törzsek  tartoznak,  b)  Kanadai  gyűjtők 
és  vadászok  körzete,  hova  az  athabaszkok  tinne 
ága,  naszkapi  stb.  tartoznak,  c)  Atlantikus  körzet, 
a  golf-partok,  nagy  tavak  vidékén  és  a  Mississipi 
partjain.  Utolsó  képviselőik  az  irokézek.  Itt  fejlő- 
dött a  ne  vezetés  képírás,  d)  Prairie-törzsek-^yelvi- 
leg  és  fajilag  különböző,  bölény,  hód,  medve  stb. 
vadászó  népek,  e)  ÉNy.  i  törzsek  átlagosan  halász- 
népek, a  vadászat  náluk  másodrangú  téli  foglalko- 
zás. Kultúrájuk  a  szomszéd,  velük  érintkező  tör- 
zsekétől erősen  elüt ;  társadalmi  tagozódásuk  ne- 
messég, köznép,  rabszolga,  a  törzsközötti  szövet- 
ség, totemizmus,  fejlett  főnökrendszer  stb.  anyagi 
helyzetük  folyománya,  f)  Oregon-Kalifornianépei. 
Bár  az  előbbiekkel  földrajzilag  érintkeznek,  a  mű- 
velődésben nem  haladnak  velük.  A  jó  rézeszkö- 
zök helyett  obszidiánnal  dolgoznak,  halászattal, 
vadászattal  nem  foglalkoznak,  beérik  az  erdei  ter- 
mények gyűjtésével,  pedig  műizlésük  fejlett,  bőr- 
munkák, szövés-fonás  terén  megelőzik  a  szom- 
szédságot, g)  Puéblos  vidéke.  Új-Mexiko,  Arizona, 
ütah,  Colorado  fensílgain  nyelvileg  aránylag 
egységes,  csak  4  nyelvcsaládra  oszlott  népek,  pl. 
hopi,  moki,  keresz  stb.  Sajátos  házépítésük  kul- 
csát adja  a  történelemelőtti  I.  építkezésnek.  A 
matriarchátus  itt  fenmaradt,  szertartásos  táncaik, 
a  priapus-kultusz  és  egész  vallási  életük  a  föld- 
mívelós  körül  forog  h)  Szonora  népek.  A  kali- 
forniai öböl  sarkától  Zakatekas  és  Zaliskoig  ter- 
jedő sávon  lakó  földmíves  népek.  Ezek  közül  az 
északiak  juma  törzsek,  a  déliek  pima,  kahita 
stb.  elemek.  Földmívelésük  tökéletesebb,  mint  a 
g)  alatt  említetteké,  mert  gátakat,  csatornákat 
építenek,  öntözőműveik  vannak. 

Teljesen  különállók  a  maguk  izolált  nyelvével 
és  fényes  multu  kultúrájukkal  a  középamerikai — 
meodkói  népek,  a  mesés  toltek-ék  utódai,  n  maya-^ 
és  műveltségük  utolsó  képviselői,  az  aztek-ek. 
Fejlett  alkotmányos  államaik  voltak,  városaik, 
melyeknek  még  romjai  is  csodálattal  töltenek  el. 

A  délamerikai  népek  beosztásánál  hasonló  elve- 
ket követve,  felismerjük :  a)  A  tropikus  erdősé- 
gek lakóit.  Tarka  egymásutánban  látjuk  a  három 
főnyolvcsalád :  tupi,  karaiba  és  aruák  törzseit, 
mind  jövevények  e  területen,  melyek  az  őslakó- 
kat  elnyomták  és  bujdosó  helotanépekké  tették. 
Gyenge  vadászok,  a  halászatot  mindannyian 
nyíllal  űzik,  horoghalászat  halaik  természeténél 
fogva  lehetetlen,  de  a  merités  ismeretes.  Mivel 
sóhiányban  szenvednek,  zsákmányukat  pörkölő 
aszalással  (bukang)  konzerválják,  b)  Az  Antillák 
és  a  szomszéd  szigetek  lakói  az  aruák  törzséből 
szakadt  kálinak,  tainok  stb.  voltak.  Ezek  ma  mind 
kipusztultak,  csak  néger  vérrel  keverve  élnek 
utódaik  az  angol  Honduras  területén,  c)  Kelet- 
Brazilía  lakói  tupi  és  ges  népek,  nomád  vadászok. 
Nyilaik  és  ijjaik  az  a)  alattiakótól  különböznek. 
d)  A  Gran-Chaco  legelő-  és  erdővidékón  ve- 
gyes nyelvű  népek  laknak  (közéjük  nem  tartoz- 
nak a  legújabban  beköltözött  guanák,  terenok 
az  aruák  törzséből),  például  guato,  payagua, 
mind  tipikus  halászok  és  nomád  lovas  népek: 
tóba,  lengua  stb.,  a  kihalt  abiponok  utódai,  e)  Né- 
mileg rokonok  az  utóbbiakkal  a  Rio-Saladotól 
D.-re  eső  pampák  ugyancsak  lovas  népei,  kik  a 


Indiánus 


-     552     - 


Indlcium 


kihalt  kerandik  örökébe  léptek,  bár  kérdés,  váj- 
jon rokonaik-e  ?  Ilyenek  a  puel-cse,  tehuel-cse  tör- 
zsek és  az  araukánok  számos  áí/a.  Külön  állanak 
f)  a  Tűzföld  lakói :  pecserák,  jaganok,  ehonok 
stb.  vízi  nomádok.  Az  a)—f)  csoportig  terjedő 
népeket  együttesen  apalach-l.-ok  néven  ismerik, 
mert  a  róluk  nevezett  apalach-teát,  különböző 
llex-fajok  leveleit  iiasználják  élvezeti  szerül. 

Önállóan  tárgyalandók  Közép-  és  Dél-Amerika 
knltúrnépei :  a)  Costarica  azték  nyelvű  törzsei, 
Nicaragua  őslakói,  a  manguek,  a  szomszéd  huöta- 
rok,  Honduras  izolált  nyelvíí  törzsei :  xinca,  lenga 
stb.,  mindmegannyi  etnográfiai  határ  a  dél  és 
nyugat  között,  b)  Uj  kép  nyílik  Colombia  müve- 
lödésköróben,  hol  ugyancsak  határozottan  tagoló- 
dik a  hegység,  folyamvölgyek  és  a  tengerpartok 
vegyes  lakossága.  A  Ny.-i  csoport  ösnépei,  a  Cauca 
aranybányász  országa  elpusztult,  mert  a  ma  ott 
lakó  norik,  paucorák  s  más  idegen  nyelvű  elemek 
nemrég  vándoroltak  be  s  nem  részesei  a  nagy 
kultúrának,  miről  a  necropolis  múmiái,  a  kastély- 
romok, országutak  beszélnek.  A  spanyol  hódítók 
e  tájon  két  müveit  országot  találtak,  É.-on  a 
hunzák,  D.-en  a  zipák  birodalmát,  földmíves  és 
iparűzö  népek  fejlett  társadalmát.  Mindez  elpusz- 
tult. Szintúgy  eltűnt  c)  a  perid  népek,  az  inkák 
birodalma,  a  despota  császárság.  Óriási  erődítvé- 
riyeinek,  állami  közmunkáinak  romjai  között  el- 
fajult utódok  pusztuló  nemzedékei  tanyáznak. 
Tökéletességig  fejlesztett  csomósírásuk  (kipu)  fe- 
ledésbe ment.A  müveltség-teremtő  kecsuák,karák, 
a  később  uralomra  vergődött  esi muk  stb.  nyelvileg 
már  elenyésztek. 

Az  I.  világosbarna  bőre  vörhenyes,  de  nem 
vörös.  Rézbőrűeknek,  vörös  bőrűeknek  azért  ne- 
vezték, mert  a  férfiak  harci  mezben  vörösre  fes- 
tették magukat,  egyébként  a  bőr  színe  vidékek 
(is  fajok  szerint  változik ;  helyenként  sötét,  mint 
a  négeré.  A  haj  durva,  merev,  keresztmetszete  ke- 
rek. Szőrzetük  gyér,  azért  jó  bajusz-  és  szakáll- 
növés  ritka,  különben  átlagosan  borotválkoznak. 
Mongoloid  arcalkatuk  mellett  jól  fejlett  sasorr, 
kellemes  arcvonás,  arányosan  fejlett,  hízásra  nem 
hajlandó  erős  inu,  de  gyenge  izomzatú  test  jel- 
lemzi. Az  I.-ok  koponyaalkata  általában  dolicho- 
kefál,  brachikefáliát  csak  a  pueblókon  észlel- 
tek, erre  nézve  azonban  végleges  szabályt  állí- 
tani nem  lehet,  mert  az  ősidőktől  fogva  dívó  ko- 
ponyatorzítás tönkreteszi  a  számításokat.  A  I.-ok 
általában  pusztulnak,  mindenenekelőtt  Észak- 
Amerika  degenerált  törzsei,  hol  a  korai  házasság, 
tuberkulózis,  malária,  szifllis,  himlő,  alkoholiz- 
mus együttesen  közreműködnek  abban,  hogy  a 
különben  sem  szapora  faj  még  jobban  pusztuljon. 
Porster  számításai  szerint  60—70  óv  alatt  az  I.-ok 
végleg  kivesznek  Észak-Amerika  területéről.  A 
félvérú  (fehér  X  vörösbőrű)  bois-brolés,  meszti- 
cek  és  a  zambók  (vörös  X  néger)  szintén  nem  ál- 
landók. Az  ú.  n.  rezervációk  területén  az  I.-t 
zsarolja  a  kereskedő,  üldözi  a  hatóság,  megveti  a 
jenki.  Kongi'esszusi  határozatok  és  törvények  vé- 
dik ugyan  egyéni  szabadságát,  de  csak  papíron. 
Létszámuk,  minden  hivatalos  cáfolat  dacára,  évről 
évre  fogy.  Pl.  az  Egyesült  Államokban  20  óv  alatt 
■iOO,000-ről  237  ezerre  apadt.  A  délamerikai  vi- 
szonyok sem  jobbak;  itt  az  I.-ok  jó  része  valóságos 


rabszolgasorsban  él  az  ültet  vényesek  haciendáin, 
éschina-,  sassaparilla-,  kaucsuk-gyűjtők  telepein. 
Mexikó  és  Guatemalai  népe  aránylag  a  legépebb. 
Az  utóbbi  lakosságának  9b'^lo-a  I.,  más  országok 
hivatalos  statisztikái  ezt  a  kedvező  arányszámot 
eltüntetik.  V.  ö.  Annual  report  of  the  bureau  of 
Amer.  Ethnology  (Washington)  27  kötete  és  50 
kötetnyi  külön  monográfiája  egyes  törzsekről  ós 
külön  kerületekről ;  Brehm,  Das  Inkareich  (Jena 
1885) ;  Ehrenrdch  D.,  Bthnographie  Südamerl- 
kas  (Braunschweig  1904) ;  Brinton,  The  Ame- 
rican Race  (New  York  1891) ;  Martin's  Beitr.  zm- 
Ethnogr.  Amerikás.  Seler,  Gesainmelte  Abhandl. 
I— III.  (Berlin  1908).  A  cambrídgei  egyetem  é.« 
a  Peabody  Museum  kiadványai  főleg  az  I.  ar- 
cheológiát művelik. 

Indiánus  nyelvek,  Amerika  őslakóitól  beszélt 
nyelvek,  1.  Amerikai  nyelvek. 

Indiánus  tea,  1.  Black  drink. 

Indiánus-territorium  (Indián  Te^riíon/y,  ere- 
detileg az  indiánusoknak  fentartott  területe  az 
Északamerikai  Egyesült  -  Államoknak  Kansas, 
Missouri,  Arkansas,  Texas,  Uj-Mexikó  ós  Okla- 
homa  közt,  81,320  km*  területtel,  (i9io)  1.657,155 
lak.  ÉNy.-i  része  prairieföld,  D.-en  a  Washita  és 
Ozark  hegységek  ágai  fedik.  Legnagyobb  folyói : 
az  Arkansas,  a  Neszkatunga,a  Salt  Fork,Cimarron, 
a  két  Canadian-river  a  mellékfolyókkal  és  a  Red- 
river,  amely  D.-en  természetes  határa  és  a  Washi- 
tát  veszi  föl.  Éghajlata  meleg  és  száraz.  A  főfog- 
lalkozás az  állattenyésztés  és  a  földmlvelés.  Szén- 
bányái 1902-ben  2-7  millió  tonnát  termeltek.  Az 
1837 -iki  törvény  kizárólag  az  indiánusoknak  biz- 
tosította, de  már  1880.  más  fajok  telepedtek  le  és 
1889.  a  fehérek  számára  Oklahomát  (101,080  km*) 
hasították  ki  belőle.  A  főbb  indiánus-törzsek,  me- 
lyek nagyobbára  kényszer  útján  telepíttettek  ide, 
a  csirokézek  (26,000)  ÉK.-en,  szeminolok  (1700) 
Ny.-on,  csikkaszauk  (6000)  D.-en,  csoktauk  (10,000) 
DK.-en,  krikkek  (8u00)  középen  vannak,  továbbá 
kisebb  törzsek  a  quapauk,  csaunik  és  szenekák, 
vpyandottok,  peoriák,  ottawák,  miamik  és  a  shaw- 
neek.  Mindezen  törzsek  saját  szokásaik  és  tör- 
vényeik szerint  élnek,  önálló  államterületet  al- 
kotva, számos  fehérbőrű  telepedett  meg  közöt- 
tük; sokan  földmí velők.  Az  Egyesült-Államok 
a  Forts-Gibson  erősséget  katonailag  megszállva 
tartják  a  fehérek  esetleges  védelmére.  Talequah- 
ban,  a  washingtoni  mintára  alkotva,  törvény- 
hozó testületük  is  van ;  317  templomuk  van,  a  ke- 
reszténység gyorsan  terjed  közöttük.  A  csirokik 
saját  nyelvükön  újságot  is  adnak  ki.  Főbb  helyeik 
még :  Muscogee,  Lehigh,  Mc  Allister,  Vinita,  Tulfa 
és  Ockmulgee. 

Indiarost  (ném.  India faser),BeT\iaben  az  afrik 
(1.  0.)  neve. 

Indicatio  (lat.)  a.  m.  jelentés,  följelentés ;  az 
orvostanban  javallat,  1.  Indikáció. 

Indicativus  (lat.),  1.  Igemód. 

Indicator  (lat.),  1.  Indikátor. 

Indicator  (áiiat),  1.  Kémmadár- félék  és  Méz- 
kakuk. 

Indicatoridae  (állat),  1.  Kémmadár-félék. 

Indices  (lat.),  az  index  (I.  o.)  többesszáma. 

ladicinm  (lat.),  a  perben  olyan  ténykörül- 
mény, amelynek  magában  véve  bizonyító  ereje 


Indiotment 


553 


Indigó 


nincs,  de  egybevetve  a  perben  jelentkező  más 
körülményekkel,  mé^is  alkalmas  arra,  hogy  a 
biró  mindezeket  a  körülményeket  egybevetve,  a 
tényállítás  valóságára  v.  valótlanságára  alapos 
következtetést  vonjon  (1911:1.  t.-c.  273.  §).  L. 
Bizonyítás,  Bünjelenségek. 

Intiictment  (ang.,  éitsá.-.  indaitment),  Angliá- 
ban a  büntető  vádnak  az  az  esete,  amellyel  a 
bűnügy  a  nagy  (vád-)  zsűritől  az  ítélözsürihez  té- 
tetik át  ítélet  végett.  A  nagy  zsűri  megvizsgálja 
a  fél  felhozott  vádiratában  (bili  of  I.)  a  bizonyíté- 
kokat s  ha  alaptalannak  találja  a  vádat,  a  vád- 
irat hátsó  oldalára  feljegyzi :  «Alaptalan  vád». 
Ha  azonban  szerinte  a  bevádolt  egyén  elkövette  a 
cselekményt :  a  vádirat  hátsó  oldalára  azt  jegyzik 
fel :  « Alapos  vád»  (a  true  bili).  A  feljelentett  ez  idő- 
ponttól kezdve  a  vád  alá  helyezés  állapotában  van 
(indicted).  A  nagy  zsűrinek  ez  a  határozata  az  I. 

Indictio  (lat.),  a  rómaiaknál  az  a  császári 
rendelet,  melyben  az  adóláb  15  évre  kivettetett 
s  melytől  az  egész  15  évi  adóidöszakot  I.-nak  ne- 
vezték el.  312-től  kezdve  az  I.-kör  időszámítási 
határpontul  szolgált,  melynek  kezdete  Kr.  e.  a  3. 
évre  tétetett.  E  szerint  a  keresztény  időszámítás 
első  éve  az  I.  negyedik  évét  tette.  Ezen  az  ala- 
pon, ha  meg  akarjuk  tudni,  hogy  időrendszerünk 
valamelyik  éve  hányadik  évét  teszi  az  I.-nak, 
amahhoz  3-at  kell  hozzáadnunk,  ezt  az  összeget  15- 
tel  elosztanunk,  a  maradvány  mutatja  az  I,  évét. 
P1.1913  -f  3 = 1916,  elosztva  15-tel  marad  11,1913 
tehát  tizenegyedik  éve  az  I.-nak.  Ha  semmisem 
marad,  15  lesz  az  I.  évszáma.  A  középkorban  az 
1,  száma  a  nyilvános  okmányokon  hozzácsatol- 
tatott  a  folyó  évszámhoz,  de  három  nemét  kell 
megkülönböztetnünk.  A  görög  v.  bizánci  I.  szept. 
l-jével  kezdődött  s  ez  a  gör.  kel.  egyházban  jelen- 
leg is  használatban  van ;  a  császári  I.  először 
Bédánál  fordul  elő  s  általa  vált  elterjedtté,  ez  szept. 
15-ével  vette  kezdetét ;  végre  a  római  v.  pápai 
1.  (I.  romána,  pontiflcalis)  Kr.  u.  313  jan.  1-óvel 
kezdődött  s  a  római  kancelláriában  a  XIII.  sz.-tól 
kezdve,  később  pedig  az  egész  nyugaton  haszná- 
latos volt.  A  régi  szokás  emlékére  az  I.  jelenleg 
is  naptárainkban,  a  kortani  betűk  mellett,  elő- 
fordul. 

Indicum  (lat.).  Plinius  nevezte  így  az  indi- 
gót ;  most  nem  használatos. 

In  diein  addictio  (lat.),  1.  Addidioin  diem. 

Indifíerencia  (lat.),  egyértelmű  az  indiff'eren- 
iizmussal,  de  jelenti  a  fllozóíiában  azt  is,  hogy 
valami  fölötte  áll  a  különbségeknek,  pl.  Isten  új- 
platonikusan  sem  anyag,  sem  szellem,  hanem 
valami,  ami  ezeknek  I.-ja.  L.  még  ScheÜing. 

Indifferens  (lat.)  a.  m.  közönyös,  közömbös.  A 
kémiában  oly  testeket  mondunk  I.-eknek,  me- 
lyekre a  közönséges  vegyszerek  hatástalanok  v. 
csak  nagyon  kis  hatást  gyakorolnak.  I.  forrásnak 
pedig  oly  meleg  forrásvizeket,  melyek  semmiféle 
rájuk  nézve  jellemző  sót  nem  tartalmaznak, 

Indifferentizmus  (új-latin)  a.  m.  közömbösség, 
azaz  valamely  kérdésre  vonatkozólag  minden  ál- 
lásfoglalástól való  tartózkodás,  akár  mert  hiány- 
zik bennünk  az  illető  ügy  iránt  való  érdeklődés 
(nemtörődömség),  akár  mert  nem  tartjuk  helyes- 
nek, érdemesnek  állást  foglalni  (megokolt  L).  Be- 
szélhetünk vallási,  politikai,  filozófiai  stb.  I.-ról. 


Indiga  (Indega),  folyó  Archangel  orosz  kor- 
mányzóságban, a  szamojédek  Pai-Jagának  ne- 
vezik, az  Indigi  vagy  Paijagando  tundrákból  ered 
s  az  Északi- Jegestenger  I.-öblébe  ömlik.  Mellette 
régi  csud  város  romjai  vannak. 

Indigén,  kereskedelmi  neve  az  indulinnak. 

Indli^ena  (lat.)  a.  m.  benszülött,  honi,  honü, 
állampolgár,  ellentétben  a  külföldivel. 

Indigenatas  (lat.)  a.  m.  honflság,  állampol- 
gárság. Nálunk  a  külföldinek  1848  előtti  jogunk- 
ban külön  törvénnyel  kitüntetésképen  adományo- 
zott magyar  állampolgárság,  1.  Honfiusítág. 

Indigestio  (lat.),  1.  Dyspepsia. 

Indigetes  (lat.  a.  m.  belül-hatók),  a  latin  nép 
ősi  vallásában  fontos  szerepű  isteni  szellemek, 
melyek  az  élet  egyes  ténykedéseiben  az  embert 
vezérlik.  Minden  egyes  indiges-nek  szigorúan  kö- 
rülhatárolt hatásköre  volt  s  ezért  a  hívők  aggódó 
félelemmel  ügyeltek  arra,  hogy  minden  egyes 
esetben  az  illetékes  indigeshez  könyörögjenek 
oltalomért.  Kétes  esetekben  a  pontifexek  dolga 
volt  az  illetékességet  megállapítani.  Ép  e  papok 
túlzásai,  melyek  az  I.  számát  végtelenségig  sza- 
porították, voltak  az  okai  annak,  hogy  az  1.  tisz- 
telete hamarosan  üres  játéknak  tűnt  fel  s  ennek 
következtében  már  a  Kr.  e.  II.  sz.-ban  jelentősé- 
gét teljesen  elveszítette. 

Indigirka,  folyó  Jakuck  keletszibériai  tarto- 
mányban, a  Sztanovoj  felvetődött  platóperemen 
ered  és  1400  km.  hosszú  folyással  az  Északi-Je- 
gestengerbe ömlik  négy  ágú  deltával.  Halban 
szegény  s  ezért  zord  vidéke  lakatlan,  torkolatá- 
hoz közel  van  liuszkoje  Tisztije  orosz  telep. 

Indigitaiuenta  (lat.),  római  liturgikus  irat, 
mely  minden  egyes  előfordulható  esetre  nézve  meg- 
mondta az  illető  istenség  nevét,  kitől  az  illető 
esetben  segítség  várható.  L.  Indigetes. 

Indiglucin,  1.  Indigó. 

Indignatio  (lat.)  a.  m.  méltatlankodás,  harag, 
megbotránkozás ;  a  római  jogban  néha  a.  m.  bün- 
tetés. 

Indignitats  (lat.),  szószerint  a.  m.  méltatlan- 
ság. I.  a  római  örökösödési  jogban  az  az  eset, 
melyben  az  örököst  a  jog  méltatlannak  találja 
arra,  hogy  örököljön.  Az  I.  nem  gátolta  meg  az 
örököst  abban,  hogy  az  örökséget  megszerezze 
(acquisitio),  de  az  így  megszerzett  javakat  elvet- 
ték tőle  (ereptio,  bona  ereptoria)  és  pedig  bizonyos 
esetekben  a  flscus  javára  (pl.  ha  az  örökhagyót 
megölte),  v.  más  harmadik  személy  javára. 

bLáigb{aöv.),lFesttk-növények,  Indigofera,  In- 
digánövértyek  és  Isatis ;  kinüi  I.,  1.  ±'olygonum. 

Indigó,  olyan  organikus  kék  festék,  melyet 
különböző  növények  nedvéből  nyernek.  Az  I.- 
festéket  már  az  ókorban  is  ismerték.  Hinitts  is 
megemlékszik  egy  indicum  nevű  festékről.  Witt 
0.  N.  szerint  a  régiek  híres  bíbora  sem  volt 
egyéb,  mint  L,  melyet  valamely  mulandó  piros 
festékkel  átfestettek.  Európába  először  a  hollan- 
dok hozták  a  XVI.  sz.-ban  és  lassan  felismerve 
jó  tulajdonságait,  oly  mórtékben  kezdték  alkal- 
mazni, hogy  az  európai  államok  kormányai,  at- 
tól tartva,  hogy  az  egész  festőcsüUeng-kultura, 
mely  ez  időben  Európában  igen  lábrakapott,  idő- 
vel tönkre  jut,  az  I.  behozatalát  és  használatát 
eltiltották.  Legtöbb  I.-t  termelnek  Bengáliában, 


Indigó 


554 


Indigó 


Madraszban,  Jáván,  Manillán,  Közép-Amerikában, 
Nyugat-Indiában.  A  különböző  I.-fajok  között  a 
bengál  I.-t  Illeti  meg  az  elsőbbség.  Az  I.-t  az  I.- 
növónyböl  következőleg  nyerik:  Mihelyt  a  ter- 
mést learatták,  friss  állapotban  berakják  az  L- 
csávába.  Az  I.-csáva,  melyben  az  1.  készül,  nagy, 
cementtel  kirakott  szobához  hasonlít.  Minden 
ilyen  csáva  előtt  van  még  az  említettekkel  ha- 
sonló területű  csáva.  Ez  rendesen  kissé  mélyeb- 
ben van.  B  két  csávát  kis  csatorna  köti  össze.  Az 
alacsonyabb  csávából  a  folyadékot  rézcsövek  egy 
szélesebb,  fönt  nyitott  cementtel  kirakott  gyűjtő- 
csatornába vezetik.  A  nagy  csávákat  telerakják 
í.-növénnyel,  azután  az  egészet  bizonyos  mély- 
ségig fagerondákkal  leszorítják  s  meghatározott 
magasságig  vízzel  töltik  meg.  Csakhamar  meg- 
indul az  erjedés,  széndioxid  fejlődik  és  az  oldat 
sárgás,  később  sötétebb,  végűi  olyan  színt  ölt, 
mint  amilyen  a  sötét  sör.  Ebben  a  stádiumban 
az  erjedés  lassanként  megszűnik.  Ezen  folya- 
matnál az  indigofera  növénybon,  még  pedig 
különösen  annak  leveleiben  foglalt  indican  nevű 
glikozid  I.-kékre  (a  tulaj  donképeni  festék)  és  egy 
cukomemre  (indiglucin)  bomlik  fel : 

2C2,H3,NO„-{-4H2o  = 
(Indicaa) 

CieHioN.O, +  6C,H.o03 

(indigókék)  (indiglucin) 

Most  a  folyadékot  a  nagy  csávából  a  kis  csávába 
eresztik ;  ha  a  ló  lehűlt,  akkor  néhány  csaknem 
pőre  munkás  áll  bele ;  a  folyadék  kötésűkig  ér. 
Mindegyiknek  hosszú  nádbot  v.  lapát  van  a  kezé- 
ben ;  ezekkel  oly  módon  kavarják  a  folyadékot, 
hogy  minél  több  levegő  érje.  A  folyadék  sárga 
színe  kavarás  közben  előbb  zöldbe  hajlik,  később 
az  indigókók  válik  ki  belőle.  Ha  a  munkások  a 
csávából  kijönnek,  egészen  kék  színűek.  Ujabban 
a  kavarást  gépekkel  is  végzik.  Az  I.-ról,  mely 
íinom  iszap  alakjában  leülepedett,  a  vizet  lecsa- 
polják ;  az  I.-póp  maga  pedig  a  nagy  gyűjtőcsator- 
nán át  a  tartóba  folyik,  honnan  egy  nagy,  ková- 
csolt vasból  készített  nyitott  főzőkazánba  szivaty- 
tyuzzák  át  és  ebben  folytonos  kavarás  közben 
főzik.  Ennek  a  kifőzésnek  az  acélja,  hogy  az  I.-t 
tisztátalanító  szerves  és  szervetlen  anyagoknak 
egy  részét  feloldják,  s  hogy  az  I.-pépben  levő  er- 
jedési organizmusokat  elpusztítsák.  A  kifőzött 
pépet  kettős  szűrőszöveten  szűrik,  majd  pedig 
szűrőszövettel  bevont  szárító  lemezeken  gőzfűtés 
révén  vaj  állományúvá  szárítják,  azután  sajtol 
ják.  A  sajtolt  I.-t  7—9  cm.  vastagságú  lemezekké, 
ezeket  ismét  kockákra  vágják.  Ezeket  a  kockákat 
szárító  kamrákban  szárítják  s  többayire  mangoe- 
fából  készült  ládákban  a  piacra  küldik.  A  termé- 
szetes I.  I.-kék  mellett  I.-enyvet,  I.-barnát,  L- 
vereset  és  hamualkotórészeket  is  tartalmaz. 

As;  I.-kék  (indigotin)  az  I.-nak  értékes főalkotó- 
része,  (CigHioNaÓj),  Baeyer  Adolf  szerint : 

vízben,  alkoholban,  híg  savakban  és  lúgokban  old- 
hatatlan ;  forró  alkoholban  és  kloroformban,  de 
különösen  forró  jégecetben,  anilinban,  nitroben- 
zolban  és  fenolban  oldható,  alaktalan,  kék  szíaü 
por,  mely  dörzsölve  felületén  rézvörös  fémfényt 
mutat.  Füstölgő  kénsavban  (nordhauseni  kénsav- 


ban), de  forró  koncentrált  kénsavban  is  I.-kék- 
szulfonsavak  alakjában  kék  folyadékká  oldódik, 
melyből  az  L-karmint  készítik.  (Az  I.-karmin 
lényegében  véve  az  I.-kók-diszulfósavnak  nát- 
riumsója.) Redukáló  szerek  az  I.-kóket  I.-fehérré 
(Cjg  HjaNj  Og)  redukálják.  Ennek  összetétele : 
(.  g  /C(OH)\(._(./C(OH)\^  jj 

Ez  a  szürkésfehér,  selyemfényű  anyag  lúgokban, 
alkoholban  és  éterben  oldódik  s  a  levegőn  vagy 
oxidáló  anyagok  behatása  alatt  ismét  I.-kékké 
oxidálódik.  Salétromsav,  krómsav  hatása  alatt  az 
I.-kékbölmíirtíCgHjNOg)  képződik.  Kálival  desz- 
tillálva anüin  képződik.  Az  I.-kék  gőze  sötót- 
biborveres.  Az  I.  értékmeghatározására  számos 
módszert  dolgoztak  ki.  Ezek  közül  leggyakrabban 
használják  Mohr-nak  azt  az  eljárását,  mely  a 
kénsavban  oldott  I.-nak  káliumpermanganáttal 
való  oxidációján  alapszik.  Az  I. -festékeknek  alap- 
anyaga az  indol  (CgHjN), 

melyet  Baeyer  Adolf  müncheni  tanár  az  I. -kékből 
nyert.  Amit  az  I.-csoport  elméletéről  tudunk. 
Baeyer  és  tanítványainak  érdeme.  Baeyer  és  ta- 
nítványai több  eljárást  fedeztek  fel,  melyekkel  az 
indigotint  mesterségesen  elő  lehet  állítani.  A  leg- 
fontosabbak ezek  közül  a  következők :  Indigotint 
nyerünk :  1.  ha  az  o-nitrofenilpropiolsavat  szóllő- 
cukorral  lúgos  oldatban  hevítjük : 

2CeH,(N0JC :  C.COOH+4H=C,eHioN,-l- 
-fOa+2COH-2H30. 
(Baeyer  szintézise  1880). 

2.  Heumann  a  feailglicint, 

CeHj-NH-CH,— COOH 
vagy  ennek  karbonsavját  maró  kálival  hevíti,  az 
ömlesztéket  vízben  oldja  ós  a  nyert  indoxilt  a 
levegőn  oxidálja.  3.  A  Kalle  és  Társa  biebrichi 
gyár  I.-sőja  (tz  ortonitrofenil  tejsavmetilketon 
nátriumbiszulfit  vegyülete)  lúggal  hevítve  I.-vá 
kondenzálódik. 

Az  utóbbi  két  vegyfolyamat  alapján  sikerült  a 
múlt  század  végén  I.-t  szintétikailag  oly  olcsón 
előállítani,  hogy  ma  már  ez  a  mesterséges  I.  nem- 
csak hogy  versenyez  a  természetes  I.-val,  hanem 
a  helyzet  úgy  alakult,  hogy  a  természetes  I.  tel- 
jesen háttérbe  szorult.  Ez  az  alakulás  Baeyer 
Adolf  ós  tanítványainak  tudományos  kutatásain 
kívül  két  németországi  kátrányfestőanyag-gyár 
céltudatos  munkálkodásának  köszöuhető. 

4t.  A  Bobdische  Anüin-  und  Sodafabrik  (Lud- 
wigshafen  a.  Rh.)  eljárása  a  fent  említett  Heu- 
mann-íéle  szintézisen  alapszik.  A  nevezett  gyár 
a  naftalinból  indul  ki,  amelyet  erős  kónsavval 
higany  jelenlétében  ftalsavvá, 
p „  /GOOH 

oxidál ;  ebből  ftalimidet 

készít,  amely  klórral  és  nátronlúggal  andranil- 
savvá,  CeH,/^g^^,  lesz.  Ez  a  vegyület  klór- 
ecetsavval fenü-glicinortokarbonsavvá, 

p „  /COOH 

^a*^*\NH.CH3.C00H 


Indigó 


—    655    — 


Indígö'-árúk 


alaknl  át,  amely  maró  nátromial  hevítve  lA 
szolgáltat. 

5.  Ahöchsti  kátrányfesiö anyag-gyár  (azelőtt: 
Meister,  Lucius  és  Brüning,  Höclist  a.  M.)  toluol- 
ból  kiindulva,  o-rntrnbevzaldehidet  ós  ebből  L-t 
készít.  Megjegyzendő,  hogy  az  itt  felemlített  el- 
járásokon kívül  több  más,  az  I.  előállítására  al- 
kalmas módszert  is  ismerünk.  A  mesterséges  L-t 
(Indigorein)  pép  alakjában  (többnyire  2ü°/o-os)  hoz- 
zák a  forgalomba. 

Nagy  fontossággal  bimak  az  I.-kéknek  szub- 
sztituált  termékei,  ezek  közül  legfontosabb  a  bróm- 
indigó,  mely  ibolyáskék  színű  ós  a  tiszta  L-kék- 
nél  is  ellenállóbb.  Szintén  nagyon  fontosak  az 
l. -kéknek  tri-  és  tetrabrómszármazókai,  melyek 
cibafesték  néven  jutnak  a  forgalomba.  A  termé- 
szetes I.-kéket  rövid  idő  alatt  teljesen  kiszorítja 
a  mesterséges  L-kék. 

Lesújabb  időben  sikerült  festékeket  előállítani, 
amelyeknek  szerkezete  az  I.-óhoz  hasonló.  Ezeket 
indigóid  festékeknek  hívjuk.  Ilyen  festék  pl.  a 
thioindigo,  amely  az  indigotin  —  NH  —  csoport- 
jainak helyén  ként  tartalmaz.  Felfedezője  Fried- 
Icinder.  (V.  ö.  Magy.  chemiai  folyóirat  l.tll,  11. 
és  12.  füzet :  Szathmáry  László :  Az  indigoidf es- 
tékek). ,  ^  ^^ 
'  I.-festés. 

Az  I.-festés  (kókfestós)  hazánk  legrégibb  ipar- 
ágainak egyike  s  jelenleg  is  oly  magas  színvona- 
lon áll,  hogy  jelentősebb  gyáraink  nem  állanak 
a  külföld  hasonlónemű  gyárai  mögött,  úgy  hogy 
árúikat  a  külföldön  is  keresik. 

Az  I.-val  festett  szöveteket  azért  kedvelik  any- 
nyira,  mivel  a  szín  a  fény  hatásának,  meg  a  szap- 
panoldatnak teljesen  ellenáll  és  mivel  az  I.  a  vele 
megfestett  szövetet  külső  behatások  ellen  meg- 
védi. Egyedüli  rossz  tulajdonsága  az,  hogy  eré- 
lyesen dörzsölve,  a  szövetről  leválik.  Az  I.-festés 
kétféle  azon  mód  szerint,  amely  az  1.  feloldására 
szolgál :  e  szerint  megkülönböztetjük  a  csávaké- 
ket (Küpenblau)  és  a  szászkéket  (Sáchsischblau). 
Csávakék:  Az  L-t  lúgos  folyadékban  redukáló 
anyagokkal  I.-fehérré  alakítjuk  át ;  ebben  a  csá- 
vában a  megfestendő  textilanyagot  áztatjuk, 
azután  a  levegőn  oxidálni  hagyjuk ;  ekkor  a  vilá- 
gos színű  árú  megzöldül,  majd  megkékül  [élzöl- 
dülés,  Vergrünen) ;  ezt  a  folyamatot  többször  is- 
mételjük egymás  után,  mindaddig,  míg  a  portéka 
a  kellő  színárnyalatot  fel  nem  vette.  A  csávát  kü- 
lönbözőképen állíthatjuk  össze.  Általában  véve 
hideg  és  meleg  (erjedési)  csávákat  különböztetünk 
meg.  A  hideg  csávákhoz  tartoznak :  a  vasgálic- 
csáva  (Vitriolküpe,  cuve  au  sulfate  ferreux,  cuve 
á  la  cuperose,  blue-vat),  a  cInkpor-csáva,  az  ónsó- 
csáva(cuve  au  chlorure  stanneux,  tinsalt-vat),  az 
arzén-  vagy  operment-csáva  (cuve  a  l'orp imént, 
arsenic-vat),  a  cukor-csáva  (cuve  a  la  glucose, 
sugar-vat),  a  hiposzulflt-csáva.  A  meleg  csávák  a 
következők :  a  csülleng-csáva  (Waidküpe,  cuve  de 
pastel,  cuve  de  vouéde,  pastel-vat),  a  szóda-  és  a 
hamuzsír-csáva  (cuve  á  la  soude,  cuve  a  la  potasse, 
cuve  d'inde,  soda-  or  potash-vat,  india-vat)  és  a 
húgy-csáva  (ürinküpe,  cuve  á  l'urme,  urine-vat). 
Ha  csávát  készítenek,  első  sorban  az  L-t  lehető- 
leg finom  péppé  kell  őröhii,  ami  e  célra  szerkesz- 
tett őrlőmalmokon  történik. 


Festés  I.-karminnal  (szászkék).  I.-kannmnal 
a  gyapjút  meg  a  selymet  szokták  festeni.  A  festés 
megsavanyított  oldatban  történik,  melyben  a  kellő 
mennyiségű  festék  is  fel  van  oldva.  Az  I.-karmin 
nem  ad  fónyállandó  színeket.  L.  még  Indigó -árúk. 

Irodnhm.  Persoz,  Traité  de  Timpression  des  tLssus  ;  Bol- 
ley,  Handbucti  d.  chemisclien  Technologie;  Die  cbemische 
Bearbeitung  d.  Spinafasera ;  Witt  0.  N.,  Cbemische  Tech- 
nologfie  d.  Gespinnstfasern ;  Hummel-Knecht,  PSrberei  und 
Bleicherei  der  Gespinnstfasern;  Antonio  Sansoae,  The  prin- 
tlng  of  cotton  fabrics;  öchulte  G.,  Steinkoblentbeer;  Möblau, 
Org.  Farbstotfe ;  Július  Zipser,  Apparate,  Ger&the  u.  Maschi- 
nen  der  WSscherei,  Bleicherei,  PSrberei  etc. ;  Mittheilungen 
des  k.  k.  Tecbnologrisohen  Gewerbemuseums  in  Wien ;  PUr- 
berzeitung,  Dr.  A.  Lehiie  ;  Bulletin  de  la  société  industrielle 
de  Mulhouse ;  Természettudományi  Közlöny  1886,  204-ik 
fUzet;  Mouographie  des  I.,  G.  v.  Georgievics ;  Ad.  Baeyer 
ós  H    Biunk  (Berl.  Ber.  33.  kUlönfiizet). 

Indigó-árúk.  Legfontosabbak  a  tarkázott  pa- 
mut-I.  Ilyen  árúk  háromféle  módon  nyerhetők: 
1.  A  fehér  szövetre  olyan  pépet  nyomnak,  mely  a 
kifestósnél  az  indigónak  a  szövetre  való  lerakódá- 
sát megakadályozza  (hagy  akozó,  reservage).  A  szö- 
vetet, melyre  a  pépet  rányomják,  előbb  meszes 
vízbe  mártogatják,  azután  a  csávában  kifestik, 
végül  híg  kénsavon  keresztülvonszolják  és  kimos- 
sák. Azokon  a  helyeken,  ahol  a  pép  van,  a  szöve- 
ten fehér  pecsétek,  minták  látszanak.  Ha  a  szö- 
vetet nyomtatás  előtt  világoskék  színűre  festet- 
ték, akkor  ezek  az  alakzatok  is  világoskék  szí- 
nűek. 2.  A  kékre  festett  szövetre  olyan  pépet(étetö, 
fosztó  szer,  enlevage)  alkalmazunk,  mely  az  indi- 
gót a  nyomtatott  helyeken  kimarja.  A  folyamat 
oxidáción  alapszik,  melynél  az  indigókék  iza- 
tinné  alakul  át.  Ilyen  oxidáció-szer  gyanánt  leg- 
gyakrabban a  krómsavat  használják.  Az  első 
ilyen  eljárás  Tliompsontól  származik  (1826),  ki 
az  indigóval  festett  szövetet  káliumbikromát-ol- 
datba  mártogatta,  sötét  helyen  szárította  és  erre 
olyan  etetőt  nyomtatott,  mely  oxálsavat  tartal- 
mazott. Koechlin  Camille  ezt  az  eljárást  követ- 
kezőleg javította  (1869) :  A  kék  szövetre  olyan 
festéket  nyomtatunk,  melynek  fő  alkotórésze  ká- 
liumkromát  és  a  nyomtatott  szövetet  meleg  kén- 
savat ós  oxálsavat  tartalmazó  oldatba  hozzuk. 
Ezen  eljárás  gyenge  oldala  az,  hogy  a  keletkező 
krómsav,  mely  az  indigót  kimarja,  a  szövetrostra 
behat,  ott  oxiceUulóza  képződik  s  a  szövet  szilárd- 
ságát csökkenti.  Koechlin  (1873)  ezt  az  eljárást 
még  abban  az  irányban  is  tökéletesítette,  hogy 
indigóval  festett  portékán  etetéssel  színes  alak- 
zatokat, mintákat  is  nyomtathatnak.  Brandt  alu- 
miniumklorátot,  brómnátriumot,  rézszulfldot,  jód- 
káliumot  és  citromsavat  kever  össze,  ezt  a  ke- 
veréket a  szövetre  nyomtatja,  rövid  gőzölésnél 
beáll  a  hatás.  3.  Ide  tartoznak  azok  az  eljárások, 
melyeknél  az  indigót  a  fehér  szövetre  nyomtat- 
ják. Pl.  a  szövetre  nyomtatnak  egy  olyan  pépet, 
mely  az  indigófehémek  ónvegyületét  tartalmazza. 
Hasonló  ehhez  az  ú.  n.  fa/ience-kék.  A  fehér  szö- 
vetre vasgálieból  és  indigóból  álló  pépet  nyom- 
tattak. Ezt  a  portékát  felváltva  majd  lúgba,  majd 
vasgálicoldatba  mártogatták.  Az  indigókék  in- 
digófehérré redukálódott,  behúzódott  a  rostokba 
és  ott  a  levegőn  ismét  oxidálódott.  Ezeket  a  szö- 
veteket végül  híg  kénsawal  és  vízzel  kimosták, 
így  fehér  alapon  kék  alakzatot  nyertek.  Jobban 
célhoz  vezet  a  Schlieper  és  Baum-féle  eljárás, 
melynél  az  indigót  natronlúggal  péppé  őrlik  s 


Indisódiszulfósav 


Ö56 


indigósárga 


ezt  a  pépet  olyan  szöveti'e  nyomtatják,  melyet 
előbb  szöUöcukorral  preparáltak.  Gőzölésnél  az 
indigó  indigófehérré  redukálódik,  mely  a  szövetbe 
behatol  és  ott  a  szövet  mosása  és  szárítása  alatt 
ismét  indigókékké  oxidálódik.  Ezt  az  eljárást  na- 
gyon jól  át  lehet  alakítani,  úgy  hogy  a  kék  mel- 
lett más  színű  alakzatokat  is  nyerünk.  4.  A  mes- 
terséges indigónak  a  szöveten  való  előállítására 
az  o-nitrofenilpropiolsavat  és  a  Kalle-fele  sót 
használják.  Az  utóbbinál  az  eljárás  az,  hogy  a  szö- 
vetet az  indigósó  oldatába  mártogatják  és  nátron- 
lúggal nyomtatják,  v.  pedig  az  indigósót  nyom- 
tatják a  szövetre  és  ezt  lúgon  keresztülhúzzák. 

Indigódiszulfósav,  1.  Indigókékszulfósavak. 

Indigófehér,  1.  Indigó. 

ludigofera  L.,  indigó  (tiöv.),  a  Hüvelyesek  vi- 
torlásvirágú gónusza ;  350  faja  a  forró-övön  ho- 
nos, a  legtöbb  afrikai.  Gumós  gyökerű  füvek,  fél- 
aserjék,  cserjék,  szőrösek.  Levelük  többnyire  pá- 
ratlanul szárnyas  v.  ujjasán  .S-as,  pálhás,  virág- 
zatuk levólhónalji,  füzér-  v.  fürt-viráguk  rózsa- 
színű, piros,  magháza  1,  2  v.  több  magkezdemó- 
nyú ;  hüvelyük  igen  különböző  alakú.  Legneve- 
zetesebbek az  indigó  (1.  o.)  nevű  festőanyagot  szol- 
gáltató fajok,  így  az  1.  tinctoria  L.  (anil,  nil,  1.  a 
Festék-Fövények  mellékletén),  1-5  m.  magas,  ágas 
félcserje.  Az  egész  forró  övön  és  más,  melegebb 
vidékeken,  Európában  pl.  Nápoly  mellett  sűrűn 
termesztik.  Ugyanilyen  elterjedésű  és  jelentőségű 
az  I.  anil  L.,  ezt  lesünuló  szőrözet  fedi,  hüvelye 
lapos.  Az  1.  argentea  L.  Egyiptom,  Arábia  és  Kelet- 
India  földjén  terem.  A  himalájai  I.  szép  piros  vi- 
rágú díszcserje,  1  m.  magas.  Elbír  erős  fagyokat, 
do  jobb  télire  betakarni.  L.  még  Indigó-növények. 

Indigófestés,  1.  Indigó. 

Indigoidfestékek,  1.  Indigó. 

Indigókarmin,  1.  Indigóíndigókékszulfósavak- 

Indigókék  (ivdigoiin),  1.  Indigó. 

Indigókékszulfósavak  (indigókékkénsavak). 
Kettőt  ismerünk :  a  monoszulfósavat  és  diszulfó- 
savat  Indigónak  v.  indigókóknek  közönséges  kén- 
savval való  hevítésénél  kék  színű  oldat  keletkezik 
(indigókompozitum,  indigótinktura,Solutio  Indici), 
melyből  vízzel  való  hígításkor  indigómonoszulfó- 
sav  (szulfopurpursav,  purpurkénsav,  fönicin- 
kénsav,  indigópurpur)  CieHgNjOgSOgH  csapódik 
le.  Az  indigókékmonoszulfósav  kékszínű  por,  mely 
vízben  és  alkoholban  oldódik,  híg  savakban  old- 
hatatlan, a  gyapjúszövetet  pác  nélkül  ibolyaszí- 
nüre  festi.  Ha  indigóra  vagy  indigókékre  füstölgő 
kénsav  hat,  akkor  indigódiszulfósav  keletkezik 
(indigókénsav,  szulfindigósav,  cöruleinkénsav) 
OjgHgNaOaíSOsH)^,  mely  vízzel  való  hígítás  után 
is  oldatban  marad.  Ezen  oldatból  a  festék  a  gyap- 
júra lecsapható  és  róla  szénsavasammoniákkal 
leszedhető.  Az  indigódiszulfósavnak  alkáli  sói 
gyapjú-  és  selyemfestésre  használtatnak  (szász 
kék),  azonban  nem  oly  jó  kék  festést  nyújtanak, 
mint  az  indigócsáva.  Az  indigószulfósavak  sói 
alaktalanok,  rézszínűek,  oldatuk  színe  kék;  alkáli- 
sói vízben  oldhatók,  sókkal  azonban  teljesen  ki- 
választhatók. Az  indigódiszulfósav  nátriumsója 

C,eH8N30,(S03Na)3 
indigókarmin,  kék  karmin,  oldható  indigókék, 
cörulein,   (indigotin),    kémiai    kék,  penséelack, 
csodakék  néven  kerül  a  forgalomba.  Indigókar- 


mint  használnak  a  gyapjú,  elefántcsont,  tollak,  fa, 
bőr,  czukrászárúk  festésére,  az  aquarelí-festósz  ét- 
ben és  tintagyártásra. 

Indigókénsav,  1.  Indigókékftzulfósavak. 

Indigókeserü  a.  m.  pikrinsav. 

Indigolit  (ásv.),  kék  turmalin ;  lelőhelye  Utö- 
szigete  Skandináviában  és  Goshen  Massachusetts- 
államban. 

Indigómonoszulfósav,  1.  Indigókékszulfó- 
savak. 

Indigó-növények  (növ.).  Az  indigó  több  növény- 
től nyerhető,  a  legfontosabb  az  Indigofera  tinc- 
toria (1.  Festék  növények),  melyet  Indiában,  Jáva 
szigetén,  a  Molukkákon  ós  Amerikában  termesz- 
tenek ;  de  egyéb  indiyó-faiők  is  adnak  indigót, 
így  az  Indigofera  anil  (Amerika,  Japán  és  Pilippi- 
szigetek),  áz  Indigofera  disperma,  mely  a  Javá- 
ban termesztett  Guatemala-indigót  szolgáltatja  és 
az  Indigofera  lepfostachya,  melytől  a  Jávában 
nagyban  termesztett  Natal- indigó  származik. 
Egyéb  indigó-faiők  alárendeltek.  —  A  Polygonum 
tinctorium  (japánul  ai)  Kelet-Ázsiában  elterjedt 
indigó-növény.  Az  indiai  indigó  ismerete  előtt  a 
Közép-Európában  és  nálunk  is  vadon  termő  Isatif; 
tinctoria  (ném.  Waid)  szolgáltatott  indigóhoz  ha- 
sonló festéket  s  ezért  e  növényt  a  középkorban 
Franciaországban  és  kivált  Thüringiában  nagy- 
ban termesztették.  Mint  I.  említtetnek  még :  a 
Marsdenia  tinctoria,  több  Phajus-  és  Calanthe- 
faj,  több  Grotolaria-faj,  azután  az  Asclepias 
tinctoria,  Wrightia  tinctoria,  Eupatorium  tinc- 
torium, Qalega  tinctoria,  Sophora  tinctoria,  Po- 
lygala  tinctoria  stb.  A  mesterséges  indigó  Német- 
országban (Ludwigshaf  en)  való  gyártása  óta  a  ter- 
mészetes indigó  mindinkább  csak  helyi  érdekűvé 
fog  válni. 

Indigó-nyomás.  Fotográfiai  másoló  eljárás. 
Indigóvegyület  brómszármazékának  oldatával 
szövetet  vagy  papirt  átitatnak  és  azt  rendes 
negatív  alatt  napfényen  másolják.  A  fényérte 
helyeken  indigó  válik  ki  és  a  kimosás  után  kék- 
színű tartós  kép  keletkezik. 

Indigóoldat,  ecetsavas  vagy  kénsavas,  úgy 
készíthető,  hogy  a  töménykénsawal  készített 
indigóoldatból  a  kénsav  fölöslegét  ecetsavasólom- 
mal eltávolítjuk.  Gyapotfestésre  használják. 

Indigópapiros,  indigóval  festett  papiros,  mely 
a  klór  kimutatására  szolgál.  Klór  ezen  papiros 
szinét  elszínteleníti. 

Indigó-pinty  {Passerina  cyanea  Linn.),  az 
Éneklők  (Passeriformes)  rendjébe,  a  Pintyfélék 
családjába  tartozó  madárfaj.  Színe  kék,  szárnyai 
és  farka  feketések.  Hazája  Észak-  és  Közép- 
Amerika.  Kedvelt  díszmadár. 

Indigópurpur  (purpurkék,  Bolleykék),  kék- 
színű festék,  mely  az  indigóból  állítható  elő,  ha 
azt  savanyú  kénsavasnátriummal  összeolvasztjuk 
s  az  olvadék  vizes  oldatát  konyhasóval  kezeljük.  I. 
vízben  oldható,  alkoholban  és  éterben  oldhatatlan 
1.  alatt  a  föníciai  kénsavat  is  értjük,  1.  Indigókék- 
szulfósavak. 

Indigópurpurin,  1.  Indigóvörös. 

Indigórubin,  1.  Indigóvörös. 

Indigósárga.  Indigónak  fölös  mennyiségű  ben- 
zoilkloriddal  való  hevítésekor  barna  színű,  amorf 
dibenzoilindigó  keletkezik.  Ha  indigót  aromáv 


Indigrósó 


557 


Indító  készUlék 


savhalogénekkel  ugyanúgy  kezeljük  valamely 
kondenzációt  elősegítő  fém  vagy  fémsó  jelenlété- 
ben, mint  a  benzoilkloriddal,  akkor  intenzív 
sárga  kondenzációtermék :  l.  3  G.  Ciba  keletke- 
zik, mely  nem  alakítható  vissza,  mint  a  dibenzoil- 
indigó,  nátronlúggal  indigóvá.  Ezen  termékek  a 
csávafestékek  jellemző  tulajdonságaival  bírnak 
és  szép  sárga  színűek.  Úgy,  mint  az  indigó,  ezek 
is  könnyen  átalakíthatók  bróm  és  klór  származó - 
kaivá.  Brómderivátja  a  cibasárga  G-  Újabban 
nagj'on  kiterjedten  alkalmazzák. 

Indigósé,  az  ortonitrobetafeniltejsavmetilke- 
tonnak  biszulfáttal  létesített  vegytllete,  fehér  színű 
kenőcs,  melyet  a  szövetre  nyomás  után  nátron- 
lúggal indigóvá  alakítanak  át. 

Indigószulfósav,  1.  Indigókékszulfósavak. 

Indigotin,  1.  Indigó- 

Indigótinktura,  1.  Indigőkékszulfósav. 

lnóigöv'ÓT'ós(indigórubín,  indigópurpurin),  az 
indigókékkel  együtt  előfordul  az  indigóban.  Indi- 
kánból  és  izatink lóridból  állítható  elő. 

Indigózafir,  a  kék  zaflr  kereskedelmi  neve. 

Indikáció  {\at.,  javallat,  győgifjavallat),  az  or- 
vosi beavatkozás  szükségességét  és  jogo-^ultságát 
megszabó  körülmény.  Ha  a  betegséget  fölismertük 
{diagnózis),  fölmerül  a  kérdés,  hogy  micsoda  orvosi 
beavatkozás  indikált.  A  betegség  okozójának  le- 
győzésére irányuló  beavatkozások  javallata  az  I. 
causalis,  ha  a  betegség  okát  nem  ismerjük,  vagy 
gyógyító  beavatkozásokkal  meg  nem  közelíthet- 
jük, vagy  ha  a  betegség  egyes  tünetei  önmaguk- 
ban is  oly  nagy  kellemetlenséget  jelentenek,  hogy 
megszüntetésük  a  beteg  javára  van,  az  orvosi 
beavatkozás  az  1.  symptomatica  alapján  a  tünetek 
ellen  irányul.  Ha  életveszedelem  tesz  valamely 
beavatkozást  szükségessé,  ez  az  I.  vitális,  mely 
minden  egyébnél  fontosabb.  Ha  pl.  diftériás  gyer- 
mek a  torokban  képződött  álhártyák  következté- 
ben fuldoklik,  életét  intubációval,  vagy  légcső- 
metszéssel mentjük  (I.  vitális).  Majd  szérum-be- 
fecskendezéssel a  betegség  okozói  ellen  lépünk  fel 
<I.  causalis),  de  esetleg  magas  lázát  valamely  láz- 
ellenes szerrel  csillapítjuk  (I.  symptomatica).  Ha 
valamely  orvosi  beavatkozás  adott  esetben  tilos, 
\igykontra-I.(elle7ijava'.lat)  forog  fönn.  Pl.  szív- 
bajos embernek  a  forró  fürdő  —  kontraindikált. 

Indikál,  a  hivatali  kezelési  műnyelvben  a.  m. 
indexbe  vezet,  mutatóz,  1.  Mutató. 

Indikált  lóerő  vagy  indikált  munka,  a  gépek 
munkakifejtésének  összessége,  amit  a  mozgatá- 
sukra használt  motorikus  anyag  kifejteni  képes. 
Ennek  a  munkának  egy  részét  a  gép  alkatrészei- 
nek súrlódása  veszi  igénybe  és  csak  az  ezen  felül 
megmaradt  rész  fordítható  szerszámgépek  haj- 
tására V,  ö.  Jalsoviczky,  A  gőzgépek  szerkezete 
és  kezelése. 

Indikán,  glikozidszerű  anyag,  mely  az  összes 
hidigót  szolgáltató  növényekből  nyerhető ;  színte- 
len, keserű,  savanyú  kémhatású,  vízben  és  alkohol- 
ban oldható  szirupszerű  anyag.  Perment  hatásra 
vagy  híg  savval  való  főzéskor  egy  cukoranyagra 
indiglucin  CgH^oOj  és  indoxilra  C8H7NO  esik  szét, 
mely  utóbbi  a  levegő  oxigénjének  hatására  indigó- 
kékké oxidálódik. 

Indikátor  (lat.)  a.  m.  jelző.  A  kémiában,  külö- 
nösen a  térfogatos  analízisben  alkalmazott  anya- 


gok, amelyek  színüket  megváltoztatva,  a  kémiai  át- 
alakulás befejeztet  megmutatják.  —  A  technológiá- 
ban olyan  készülék,  melynek  segélyével  valamely 
erőgép  (motor)  munkahengerében  kifejtett  munka 
mennyisége  meghatározható.  V.  ö.  Jalsoviczky. 
A  gőzgépek  szerkezete  és  kezelése. 

Indikátrix  (új  lat.).  Valamely  felület  alakját 
egy  P  pont  környezetében  úgy  szoktuk  megvizs- 
gálni, hogy  a  P  pontban  vont  érintő  síkkal  pár- 
huzamosan haladó  másik  síkkal  metsszük  s  e  met- 
szetnek nagyított  képét  vizsgáljuk.  Ha  a  felületet 
metsző  síknak  a  P  ponttól  való  merőleges  távol- 
sága minden  határon  túl  kisebbedik  és  a  metsze- 
tet e  távolsággal  fordított  arányban  nagyítjuk, 
akkor  ez  mindinkább  egy  kúpszeletbe  megy  át 
(Dupin-íé\Q  kúpszelet).  Ez  a  kúpszelet  a  felület 
P  pontjában  az  I.  A  P  pontot  elliptikus,  hiperboli- 
kus vagy  parabolikus  pontnak  nevezzük  aszerint, 
amint  I.-a  ellipszis,  hiperbola,  ül.  két  párhuzamos 
egyenes. 

Indikció,  1.  Indictio. 

Indikolit  a.  m.  indigolit  (1.  0.). 

Indirekt  (lat.)  a.  m.  nem  egyenes,  közvetett. 

Indirekt  aűó  a.  m.  közvetett  adó,  1.  Adó. 

Indirekt  alkalmazkodás,  1.  Közvetett  alkal- 
mazkodás. 

Indirekt  bizonyítás,  1.  Apagóg  bizonyítás  és 
Bizonyítás. 

Indirekt  fejlődés,  1.  Átalakulás. 

Indirekt  lövés,  1.  Direkt  lövés. 

Indirekt  magosztódás,  1.  Magosztódás  és  Fo- 
naláéi magoszt  )dás. 

Indisciplina  (lat.)  a.  m.  fegyelmetleneég, 
rendetlenség,  fejetlenség,  ellentéte  a  discipliná- 
nak  (1.  0.  ós  Fegyelem). 

Indiscatabilís  (lat.)  a.  m.  amit  nem  lehet 
V.  nem  szabad  megbeszélni. 

Indisputabilis  (lat.)  a.  m.  elvitathatatlan. 

Indiszkrét  (lat.)  a.  m.  meggondolatlan,  vigyá- 
zatlan (beszélés  közben) ;  ellentéte  a  diszkrétnek. 
Indiszkréció,  vigyázatlanság,  vigyázatlan  vagy 
tolakodó  fecsegés. 

Indiszponibilis  (új-lat.)  a.  m.  ami  felett  nem 
lehet  rendelkezni;  indiszponált,  aki  egyáltalán 
V.  valamely  neki  felajánlt  tervre  nem  alkalmas, 
rossz  kedvű ;  indiszpozició,  rosszkedvüség,  gyön- 
gélkedés,  betegeskedés. 

Indítás,  ajel  megadása  valamely  verseny  meg- 
kezdésére. A  futó-  és  gyaloglóversenyeknél,  az 
evező-  és  kerékpárverfonyeknél  pisztolylövéssel 
indít  az  indító.  A  lófattatást  illetőleg  1.  Indulás. 

Indítás  után,  postai  bélyegző  annak  a  levele- 
zésnek a  megjelölésére,  amely  közvetlenül  vagy 
röviddel  az  illető  po.4a  elindítása  után  került  fel- 
adásra, hogy  a  címzett  abból  a  késedelem  okát 
megtudja.  Csak  arra  a  levelezésre  nyomják,  amely 
a  felvevő  hivataltól  vagy  ügynökségtől  a  feladás 
napján  már  nem  indítható  el. 

Indíték,  1.  Motivum. 

Indító  (ang.  starter).  A  versenyrendezőség 
egyik  legfontosabb  tisztsége.  Az  I.  jelére  (pisztoly- 
lövés, zászlóintés)  indulnak  el  a  versenyzők.  L. 
Indulás. 

Indító  készülék.  A  szerszámgép  és  a  közlő 
tengely  közt  fekvő  közvetítő  kerékszerkezet.  Ez 
a  készülék  arra  való,  hogy  vele  valamely  rafi- 


Indítóok 


5f)8 


Individualizáció 


helyben  az  összes  gépeket  hajtó  főtengelyről  a 
munkát  egy-egy  gépre  szükséges  mórtékben  át- 
vihessék  és  hogy  ezt  a  gépet  a  főtengelytől  füg- 
getlenül szükséghez  mérten  megálllth  ssák  ós 
megindíthassák.  Az  I.-et  egyúttal  arra  is  fel- 
használják, hogy  vele  a  munkagép  sebességót 
a  főtengelytől  függetlenül  megváltoztassák.  Szer- 
kezete két  csapágyba  illesztett  rövid  tengely- 
ből áll,  mely  tengelyen  a  főtengely  forgásának 
átvételére  egy  laza  és  egy  felékéit  szíjkerék 
van.  Ezek  mellett  van  még  rajta  egy  lépcsős 
szíjkerék,  mely  a  mozgást  a  szerszámgép  hasonló 
méretű  lépcsős  szij  kerekére  küldi.  Ezenkívül  a 
csapágyakra  van  szerelve  a  hajtó  szíjak  áttolá- 
sára  szolgáló  villás  szerkezet  is.  A  robbanó  moto- 
rokhoz való  I.  rendszerint  egy  légkompresszorból 
és  egy  komprimált  levegőt  tartó  tartányból  áll, 
mely  olyan  alkalmas  csapszerkezettel  és  csőháló- 
zattal van  felszerelve,  mellyel  az  indításhoz  szük- 
séges nagy  nyomású  levegőt  a  gép  önmaga  képes 
géphengerébe  bevezetni  és  a  kellő  lendület  el- 
érése után  könnyen  átváltható  a  hajtóanyag  be- 
bocsájtására  szolgáló  rendes  vezérműre.  Újabbaa 
ezeket  a  légnyomású  I.-eket  kézzel  hajtható  elek- 
tromos indítókkal  cseréük  fel.  V.  ö.  Jalsovkzky, 
Tűzgépek. 

Indítóok,  1.  Motívum, 

Indítvány  (ném.  Antrag),  hatósághoz,  testtüet- 
hez  V.  személyhez  intézett  felhívás  v.  kívánság, 
hogy  megjelölt  irányban  kívánt  cselekményt  vi- 
gyen végbe.  A  mi  polgári  peres  eljárásunkban  (a 
német  Antrag  helyett)  kérelem  használatos;  a 
bűnvádi  eljárásban  fontos  a  kir.  ügyész  ós  a  sértett 
fél  I.-a.  L.  Indítványi  bűncselekmények. 

Indítványi  bűncselekmények.  A  bűncselek- 
mények, mint  közérdeket  sértők,  szabály  szerint 
hivatalból  üldözendők.  Ezzel  szemben  azok  a 
bűncselekmények,  amelyek  miatt  bűnvádi  eljá- 
rás csakis  a  sértett  félnek  indítványára  indítható 
meg,  az  úgynevezett  I.  (Antragsdelikte).  Az  I.  kü 
löntartásának  indokai  egyfelől  a  bűncselekmény 
csekély  társadalmi  jelentősége,  másfelől  a  sértett 
félnek  kímélete.  Az  indítványt  szabályozó  f őelvek 
a  magyar  btkv  szerint  a  következők  :  Az  indít- 
vány szabály  szerint  visszavonható.  Vissza  nem 
vonható  indítványra  üldözendő  bűncselekmé- 
nyek :  1.  erőszakos  nemi  közösülés  ;  szemérem  el- 
leni erőszak  ésmegfertőztetés;  2.  gyermek-,  leány- 
os nőrablás.  Visszavonható  indítványra  üldözhető 
bűncselekmények :  a  hamis  vád  vétsége ;  nemi  kö- 
zösülés és  természet  elleni  fajtalanság  testvérek 
között,  erőszak  esetét  kivéve  (az  indítvány  elő- 
terjesztésére csak  a  szülő  vagy  a  gondnok  van 
jogosítva);  férjszinlelés ;  házasságtörés;  rágal- 
mazás és  becsületsértés  magánszemélyek  között ; 
könnyű  testi  sértés;  levél-  és  távsürgönytitok 
megsértése  magánszemélyek  által ;  magánlaksér- 
tés vétsége ;  lopás  és  sikkasztás  házastársak,  fel- 
V.  lemenő  rokonok,  testvérek,  v.  közös  háztartás- 
ban élő  rokonok  között,  továbbá  ha  a  lopást  íll.  sik- 
kasztást a  gyámolt  gyámja,  a  gondnokolt  gond- 
noka, a  növendék  nevelője  ellen,  vagy  a  bűnös  az 
ellen,  akinek  szolgálatában,  fizetésében  áll,  v.  ház- 
tartásában él,  V.  ez  utóbbival  közös  háztartásban 
élő  rokonok  ellen  követi  el ;  hűtlen  kezelés  ha- 
lósági  megbízás   eseteinek  kivételével;  házas- 


társ, fel-  V.  lemenő  rokon,  testvér,  közös  háztar- 
tásban élő  rokon,  gyám,  gondnok,  nevelő  sérel- 
mére elkövetett  jogtalan  elsajátítás  és  csalás, 
iparvédjegyhamisítás ;  vagyonrongálás,  uzsora  és 
több  kihágás.  Az  indítvány  attól  a  naptól  számí- 
tott 3  hó  alatt  terjesztendő  elő,  amely  napon  az 
elkövetett  bűncselekmény  és  annak  elkövetője  az 
indítványra  jogosítottnak  tudomására  jutott.  Az 
indítvány  előterjesztésére  jogosítva  van  a  sértett 
fél.  Ha  a  sértett  fél  eUen  törvényes  képviselője 
vagy  gondnoka  követ  el  bűncselekményt,  a  bűn- 
vádi eljárás  hivatalból  indítandó  meg.  Ha  a  bűn- 
cselekmény elkövetésénél  többen  működtek  közre 
és  a  bűnvádi  eljárás  valamennyi  ellen  csak  indít- 
ványra indítható  meg,  az  indítványnak  az  egyik 
részes  ellen  történt  előterjesztése  az  eljárásnak 
valamennyi  ellen  megindítását,  az  indítványnak 
az  egyik  részes  ellen  történt  visszavonása  az  el- 
járásnak valamennyi  ellen  megszüntetését  vonja 
maga  után.  Ezt  az  indítvány  oszthatatlanságának 
nevezik. 

Indium.  Jele  In,  atómsúlya  1148.  Felfedezték 
Reích  és  Bichter  1863.  spektrálanalizis  segítségé- 
vel. Kis  mennyiségben  némely  cinkszulfldban 
fordul  elő ;  különösen  a  freiburgi  cinkszulfldban, 
mely  belőle  körülbelül  egy  ezredrésznyit  tartal- 
maz. Ezüstfehér,  erősen  fénylő  oktaéderben  kris- 
tályosodó s  nyújtható  fém;  izomorf  az  alumí- 
niummal, rendkívül  lágy,  kézzel  összenyomható 
és  késsel  vágható.  Papíron  végig  húzva  azon 
nyomot  hagy.  Fs.-a  7"12,  op.-ja  155"  C.  A  levegőn 
fényét  nem  változtatja.  Erősen  izzítva  meggyu- 
iad  és  kék  lánggal  elég.  Híg  sósavban  és  kénsav- 
ban lassan  oldódik,  salétromsav  gyorsan  oldja. 
Az  indium  illó  vegyületei  a  nem  világító  gázlán- 
got szép  kékre  festik.  Spektrumát  egy  erős  indigó- 
kék vonal  és  egy  halaványabb  ibolyaszínű  vonal 
jellemzi.  Vegyületeiben  egy-,  két-  és  háromvegy- 
értékű,  utóbbi  vegyületei  a  legállandóbbak.  Elö- 
álUtható  oxidjából,  azt  hidrogénnel  vagy  nátrium- 
mal redukálva,  vagy  pedig  elektrolízissel  szulfát- 
jából, esetleg  forminátjából.  Vegyületei  közül  — 
melyek  az  alumíniuméihoz  hasonlók  —  megem- 
lítjük a  következőket :  Az  I.-hidroxid,  In  (0H)3, 
mely  kocsonyás  fehér  csapadék  alakjában  levá- 
lik, ha  l.-só-oldathoz  alkalihídroxid-oldatot  ele- 
gyítünk; a  lúg  fölöslegében  oldható,  ammónia- 
oldatban  azonban  nem.  Hevítéskor  I.-oxiddá, 
In^Oj,  alakul.  Az  l.-monoklorid,  InCl,  vörös  tö- 
meg ;  I.-diklorid,  InCL,  fehér  kristályos  test ;  1.- 
triklorid,  InClg,  keletkezik,  ha  I.  ot  klóráramban 
hevítünk.  Gyöngyházfényű  kristályok,  vízben  sis- 
tergés közben  oldódik.  Az  I.-szulfát,  In^  (S04)3, 
úgy  mint  az  aluminium-szulfát  az  alkáli  fémek 
szulfátjaival  kettős  sókat  —  timsókat  —  alkot, 
melyek  a  közönséges  timsóval  izomorfok. 

Individuális  (lat.)  a.  m.  egyéni  (1.  o.). 

Individuális  nemesség,  1.  Nemesség. 

Individuális  potencia,  némely  állat  kiváló 
örökítöképessége,  1.  Öröklés. 

Individualitás  (lat.)  a.  m.  egyéniség. 

Individualizáció  (lat.)  a.  ni.  egyénülés  vagy 
egyénítés.  A  modern  büntetőjognak  egyik  alap- 
eszméje, mely  szerint  a  bűntettes  nemcsak  a  cse- 
lekmény, hanem  az  ö  sajátos  egyéni  jelleme 
szerint  vettessék  alá  a  megfelelő  s  a  büntető- 


Individualizáló  stflus 


—     559 


Indogrermánok 


jog  célját  szolgáló  elbánásnak.  Megkülönbözte- 
tünk a)  törvényi  I.-t.,  amelyet  a  töivenyhozó  tart 
szem  előtt,  midőn  megállapítja,  hogy  bizonyos 
bűncselekmények  esetében  s  bizonyos  bűntettesek- 
kel szemben  mily  intézkedéseket  (büntetés,  javító 
nevelés,  gyógyltóintézetbe  utalás  stb.)  alkalmaz- 
zon ;  h)  Urói  I.-t. ;  ezt  in  concreto  a  bíróság  végzi 
el,  midőn  pl.  a  büntetést  a  megvont  kereteken 
belül  a  felmerült  cselekmény  alapján  az  elköve- 
tőre kiszabja ;  végül  c)  végrehajtás  során  kívána- 
tos I.-t,  melyet  a  büntetés  vagy  más  intézkedés 
végrehajtói  alkalmaznak  az  elítélt  legsajátosabb 
egyéni  tulajdonságai  szerint. 

Individualizáló  stílus  (észt.),  egyénítő,  az 
egyéni  meghatározottság  minden  nyilvánulását 
kifejező  előadásmód.  Szemben  áll  vele  a  faji  jel- 
lemvonásokat hangsúlyozó,  tipizáló  eljárás.  L. 
Jellemzés  és  Típus. 

Individualizmus  (lat.),  a  filozóflában  az  a  gon- 
dolat, hogy  az  egyéniség  a  fő  a  világban  vagy 
létezik  igazán  (pl.  Leibniz  monászai).  Ellentéte  az 
univerzalizmus,  hogy  minden  az  egészért  és  az 
egészben  van,  az  egyes  dolgok  nem  önállóak. 
Az  imiverzalizmus  vallási  formában  gondolva : 
panteizmus  (1.  o.).  A  történetírásban  az  I.  az  a 
felfogás,  hogy  az  egyének  csinálják  a  történelmet ; 
az  erkölcstanban  és  a  politikában,  hogy  az  egyén 
semmi  egyébnek  nem  rendelhető  alá;  a  gazdaság- 
ban, hogy  szabadságot  kell  adni  az  egyénnek  a 
gazdasági  küzdelemben.  Se  az  állam,  se  senki  ne 
avatkozzék  be  az  egyén  gazdasági  dolgaiba  (ter- 
mészetesen a  jog  határain  belül).  Ellentéte  a  szo- 
cializmus,  kommunizmus. 

L  (észt.)  a  modem  művészetnek  egyik  jellemző 
iránya.  Azt  követeli,  hogy  a  mű  a  sajátos  mű- 
vészi egyéniségek  kinyomata  legyen ;  a  művész 
a  bensőleg  átéltet  bátran,  nyíltan  tárja  fel.  Az 
erkölcsi  téren  —  s  ez  is  helyet  talál  a  költészet- 
ben —  az  I.  azt  hangoztatja,  hogy  az  egyénnek 
jogához  tartozik  magát  tetteiben  egyéni  sajátos- 
ságából kifolyóan,  minden  sablontól  függetlenül 
elhatározni.  Az  alapjában  egészséges  gondolat, 
mint  az  1.  általában,  könnyen  az  egyén  korlátlan 
túlbecsülésére  vezethet.  Az  I.  filozófusa  Nietzsche. 

Individuatio  (lat.)  a.  m.  egyénítés,  1.  Prind- 
pium  iiuUinduationis. 

Individuum  (lat.),  1.  Egyén. 

Indjija  (India),  község  Horvát-Szlavonország- 
ban.  Szerem  vármegye  rumai  j.-ban,  (1910)  6004 
német,  szerb  ós  magyar  lakossal.  Van  takarék- 
pénztára és  hitelintézete,  gőzmalma,  vasúti  állo- 
mása, posta-  és  táviróhivatala  és  postatakarék- 
pénztára. Jelentékeny  vasúti  csomópont ;  itt  ága- 
zik ki  a  m.  kir.  államvasutak  budapest-zimonyi 
vonalából  az  I.-vinkovcei  vonal.  Határa  igen  ter- 
mékeny. 

Ind  jog,  1.  Hindu  jog. 

Ind  mitológia  az  oísö  korszakában  úgy  jelenik 
meg,  mint  a  teimészeti  vallás  járuléka,  amint  az 
u  természeti  vallás  korában  kialakult  és  a  vádak- 
ban, kivált  a  Rigvéda  dalaiban  jelentkezik.  Kó 
sőbbi  korban  az  ind  háromság,  Brahma,  Visnu, 
Síva  (mint  föistenek)  és  ezeknek  ellenségei  (főleg 
az  aszurák,  vagy  démonok)  játszák  benne  a  fő- 
szerepet már  az  epikus  korszakban  is  és  kivált  az 
Hgynevezett  hinduizmusban. 


Indoanilinek,  1.  Indaminek. 

Indo  ausztráliai  népek.  Földrajzi  fogalomból 
kialakult  gyűjtőnév,  a  maláji  archipelagus  ősla- 
kóinak Maiakká,  Szumatra,  Borneo,  Jáva  stb. 
félreeső  hegyeibe  szorult  maradványai. 

Indobrit  birodalom,  1.  India- 

Indoeurópai  nyelvek,  1.  Indogermánok. 

Indofenolok,  a  kinonfenilimidböl  levezethető 
vegyületek.  Előállíthatók  fenolonnak  kinonklór- 
imidie  valóhatásakor,  vagy  pedigparaamidófenol- 
nak  valamely  fenollal  együttes  oxidációja  által. 
Az  I.  alkoholban  vörös  színnel  oldódnak  és  fenol 
karakterrel  bírnak.  Alkálisói  vízben  kék  színnel 
oldódnak.  Eedukció  által  színtelen  vegyületté 
(leukovegyületté)  alakíthatók.  Technikai  fontos- 
sággal bír  az  indofenol,  naftolkék,  az  indigóhoz 
hasonló  a  száraz  pora,  alkoholban  oldható,  vízben 
oldhatatlan,  tűkben  szublimálható,  savakban  szín- 
telenül oldódik,  gyümölcscukorral  és  nátronlug- 
gal  vagy  ónacetáttal  hevítve  leukoindofenoUá 
(indofenolfehér)  alakítható.  Ez  utóbbi  oxidálódik 
a  levegőn  indofenollá.  Az  I.  nagyon  állandó  fes- 
tékek. 

Indofor,  kereskedelmi  neve  az  indoxilsavnak, 
melynek  alkalikus  oldata  a  levegő  oxigénjének 
hatására  indigókékkó  alakul. 

Indogermanisztika  a.  m.  indogermán  össze- 
hasonlító nyelvtudomány ;  Németországban  álta- 
lában az  összehasonlító  nyelvtudományon  is  I.-t 
értenek. 

Indogermán  nyelvek,  1.  Indogermánok. 

Indogermánok  (indo-európaiak,  árják),  amaz 
őskori  népnek  neve,  amelynek  utódai,  több  külön 
néppé  (ind,  görög,  itáliai,  germán,  szláv  stb.)  ala- 
kulva, Európa  és  Nyugat-Ázsia  legnagyobb  részét 
benépesítik  s  műveltségükkel  egész  a  mai  napig  az 
emberiség  élén  haladnak.  Az  I.  eredetileg  egységes 
nép  voltak,  amely  aránylag  kis  területen  lakott  s 
amelynek  tagjai  élénk  érintkezésben  álltak  egy- 
mással. E  nép  ősJuizá járói  és  legrégibb  életviszo- 
nyairól igen  kevés  biztos  adatunk  van.  Az  őshazát 
régebben  —  valószínűleg  a  bibliai  felfogásból  in- 
dulva ki  —  Ázsiában  képzelték ;  e  nézetet  látszó- 
lag megerősítette  az  a  körülmény  is,  hogy  az  Indo- 
germán nyelvegységből  keletkezett  egyes  nyelvek 
emlékei  közül  a  legrégibbek, (az  ind  nép  Vódái  és 
a  Zend-Avesta)  ugyancsak  Ázsiában  jöttek  létre. 
Később  is,  mikor  már  helyesebb  nyelvtudományi 
felfogás  vált  általánossá,  az  ázsiai  őshaza  híve 
maradt  a  tudósok  egy  része  (Schleicher,  MüUer 
Miksa).  Mások  azonban  inkább  nyugatra  helyez- 
ték az  I.  ősi  lakóhelyét,  majd  az  Urai-hegység 
vidékére  (Fick,  Höfer,  Kiepert),  majd  Európába 
(Latham,  Benfey,  Schrader),  Geiger,  Hírt,  Kos- 
sinna  egyenesen  Németországba,  Penka  Skan- 
dináviába. A  kérdést  ma  sem  tarthatjuk  még 
egészen  eldöntöttnek.  V,  ö.  Schrader  0.,  Real» 
lexikon  der  idg.  Altertumskunde  (1901). 

Az  I.  ősi  műveltségéről  és  életviszonyairól  is 
nehéz  határozott  képet  alkotnunk.  Valószínű, 
hogy  az  I.  még  nem  ismerték  a  fémeket,  hogy 
állattenyésztő  nomádok  voltak,  főbirtokuk  nyá- 
juk volt,  a  .  sertést,  öszvért,  szamarat,  macs- 
kát nem  ismerték;  a  lovat  ismerték,  de  mun- 
kára nem  használták  és  nem  ülték ;  földmívelósük 
igen  csekély  jelentőségű  lehetett.  A  családi  élei 


Indogermánok 


—     560 


Indokolás 


azonban  meglehetősen  ki  volt  náluk  fejlődve.  Az 
évet  két  részre  osztották :  nyári  és  téli  időszakra. 
Időszámításuknál  nem  a  nappal,  hanem  az  éj  volt 
az  irányadó. 

Az  indogermán  ősnyelv  eredetileg  szintén  egy- 
séges nyelv  volt,  mint  a  nép,  mely  beszélte.  Kö- 
rülbelül a  Kr.  e.  U.  évezred  elején  azonban  már 
nyelvjárási  sajátságok  fejlődhettek  ki  a  nyelv- 
terület egyes  részein.  E  dialektikus  különbségek 
idővel  mindinkább  kiélesedtek  s  az  egységes  alap- 
nyelvből külön  nyelvek  ágazódtak  el,  amire  ter- 
mészetesen nagy  hatással  voltak  a  területi  viszo- 
nyok és  történeti  események  (vándorlások  stb.)  is. 
B  korszakban,  a  megoszlás  küszöbén,  az  indo- 
germán alapnyelv  a  fejlettségnek  magas  fokán 
lehetett  már:  volt  arányos  hangrendszere,  ki 
voltak  fejlődve  a  fő  nyelvtani  kategóriák,  volt 
csaknem  teljes  névszó-  és  igeragozása  (sőt  e  rago- 
zás sok  tekintetben  gazdagabb  volt,  mint  a  későbbi 
származéknyelveké),  a  szó-  és  igeképzésnek  szá- 
mos eszköze  stb.  Hogy  az  elágazás  maga  mikép 
ment  végbe,  az  sok  vitának  volt  tárgya.  1872-ig 
Schleicher  Ágost  családfa-elmélete  volt  az  ural- 
kodó, mely  szerint  az  ősnyelv  három  csoportra  (1. 
ázsiai  V.  álja,  2.  greko-italo-kelta,  3.  szláv-germán) 
oszlott  s  idővel  ezekből  fejlődtek  ki  az  egyes  nyel- 
vek. Ez  elméletet  később  Lottner  és  Curtius  mó- 
dosították. 1872.  Schmidt  Johannes  ú.  n.  hullám- 
elméletével lépett  fel.  Ma,  főleg  Leskien  (1876)  és 
Brugmann  fejtegetései  alapján,  egyes  indogermán 
nyelveknek  szorosabb  egybetartozását  legalább 
is  kétségesnek  tartjuk  s  megelégszünk  azzal, 
hogy  az  ősnyelvnek  kilenc  külön  ágra  való  oszlá- 
sát konstatáljuk.  B  kilenc  indogermán  nyelvág  a 
következő :  1.  az  árja  nyelvág,  amely  később  az 
ind  és  iráni,  az  utóbbi  ismét  az  óperzsaés  zend 
nyelvekre  oszlott ;  2.  az  örmény ;  3.  a  görög ;  4.  az 
albán ;  5.  az  itáliai ;  6.  a  kelta ;  7.  a  germán ;  8. 
a  balii-szláv,  9.  a  tochari  nyelvág.  Mind  e  népek- 
nek és  nyelveknek  az  indogermán  (szokásos  rövi- 
dítése :  idg.)  névvel  való  elnevezése  azon  alapul, 
hogy  e  nép-  és  nyelvcsalád  legkeletibb  tagjának  az 
ind,  legnyugatibbnak  a  germán  népet  ós  nyelvet 
tartották.  Ázindogermán  név.melyet  először  Gese- 
nius  használt  1831.,  ily  értelemben  jelenleg  leg- 
inkább el  van  terjedve,  főleg  Németországban. 
Némelyek  az  indokelta  elnevezést  használták, 
arra  hivatkozva,  hogy  a  kelta  nép  még  inkább 
nyugatra  eső  tagja  e  nyelvcsaládnak,  mint  a  ger- 
mán népek  legnyugatibb  csoportja,  az  angol. 
Franciaországban  az  indogermán  helyett  az  indo- 
európai elnevezés  dívik  s  ezt  nálunk  is  használ- 
ják. Az  angoloknál  az  árja  elnevezés  van  elter- 
jedve, amelyet  a  németek  csak  az  indo-iráni  ágra 
alkalmaznak. 

Az  indogermán  összehasonlító  nyelvtudomány 
megalapítójának  Bopp  Ferencet  tekinthetjük,  bár 
már  ö  előtte  is  foglalkoztak  ily  irányú  tanul- 
mányokkal Jones  (1786)  és  Schlegel  Frigyes 
(1808).  Bopp  után  Pott  Frigyes  Ágost  (1802— 
1887),  Benfey,  ScMeicher  Ágost  (1821-68),  Gur- 
tius  György  (1820—85)  építették  ki  az  indogermán 
nyelvtudomány  rendszerét.  (V.  ö.  Delhrmk,  Ein- 
leitang  in  das  Stúdium  der  idg.  Sprachen,  5.  ki- 
adás 1906.)  Korunkban  e  tudomány  legkiválóbb 
képviselői :  Delbrtick,  Brugmann,  Collitz,  Bezzen- 


berger,  Hübschmann,  Bechtel,  Streitberg,  H.  Pe- 
dersen,  Hirt,  stb.  Az  indogermán  összehasonlító 
nyelvtudomány  eredményeit  részletesebben  tár- 
gyalja Brugmann  és  Ddbrück  nagy  munkája : 
Grundriss  d.  vergleichenden  Grammatik  der 
indogermanischen  Sprachen  (2.  kiadás  1911). 
Nálunk  Riedl  Szende,  Mayr  Aurél,  Petz  Gedeon, 
Schmidt  József,  Benigny  Gyula  és  mások  foglal- 
koztak indogermán  nyelvtudományi  kérdésekkel. 

Indóház,  így  nevezték  régebben  az  állomások 
felvételi  épületét,  hol  az  utazó  közönség  számára 
és  a  személyforgalom  lebonyolításához  szükséges 
egyéb  vasúti  berendezések,  pénztárak  stb.  van- 
nak elhelyezve.  L.  j^dlomás. 

Indoin,  diazotált  szafraninból  és  fí-naftolból 
előállított  kék  azofesték,  amellyel  a  csersavval 
pácolt  gyapotárúkat  kék  színűre  festik. 

Indok,  indokolás,  1.  ítélet,  Motivum. 

Indokelták,  az  indogermánoknak  Lassen,  La- 
garde  és  Spiegel  által  használt  elnevezése,  mely 
még  teljesebben  fejezi  ki  ennek  a  népcsoportnak  v. 
nyelvének  kelettől  nyugatig  való  elterjedését. 

Indo-Kina,  I.  India  (Hátsó-India).  —  Franciarl. 
(Indo-Chine  franQaise),  1.  Francia- Indokina. 

Indokinai  félsziget  a.  m.Hitsó- India,  l.India. 

Indokinai  nyelvek,  a  kínaival  nyelvi  egységet 
képező  keletázsiai  nyelvek.  Az  ezen  nyelveket  be- 
szélő népek  többsége  az  elöindiai  művelődés  terü- 
letén lakik.  Az  I.-et  3  csoportra  osztjuk  fel,  ú.m. :  1 . 
tibeti,  birmán  nyelvekre,  2.  az  ú.n.  tai-népek  nyel- 
vére (sziámiak  és  rokonaik)  és  3.  a  kínai  nyelvre. 
E  nyelvcsalád  ismertető  jelei  a  következők :  a 
gyökszavak  egytaguak,  a  nyelvszerkezet  izoláló 
és  a  hangsúly  többnyire  éneklő.  V.  ö.  Kuhn,  Über 
Herkunft  u.  Sprache  dertransgangetischen  Völkei- 
(München  1883). 

Indokolás  (lat.  rationes  decidendi,  motivae, 
ném.  Entscheidungsgründe,  Motive,  franc,  mo 
tifs),  a  birói  eljárásban  a  határozat  indokainak 
vagyis  annak  az  előadása,  hogy  a  birót  micsoda 
okok  indították  határozatának  meghozatalára. 
Hazánkban  polgári  perekre  az  1836.  XVI.  t.-c, 
büntető  perekre  az  1840.  XII.  t.-c.  rendelte  elő- 
ször, hogy  a  bíróságok  ítéleteiket  indokokkal  tá- 
mogatni kötelesek.  Ma  még  (19 13)  hatályban  levő 
polgári  perrendtartásunk  szerint  minden  határo- 
zatot indokolni  kell,  kivéve  az  idéző- végzést,  de  az 
új  Fp.  egyszerűsítő  irányzatának  megfelelően  nem 
kívánja  meg  a  mulasztási  Ítélet  I.-át,  amely  ítélet- 
nek az  I.-a  már  megvan  mulasztási  ítéletként  meg- 
jelölésében (ezt  az  1912.  Víl.  t.-c.  a  mai  sommás 
eljárásba  is  átvette),  a  végzések  közül  pedig  csak 
az  elutasító  végzéseket  és  azokat  kell  indokolni, 
amelyek  vitás  kérelem  felől  határoznak:  nem 
kell  indokolni  a  fizetési  meghagyást,  hirdetményt, 
rendszerint  a  peren  kívüli  eljárás  nem  ügydöntő 
végzéseit  sem  stb.  A  bűnvádi  eljárásban  az  idéző- 
leveleket,  az  alárendelt  hatóságnak  és  közegnek 
szóló  meghagyásokat  és  az  ügyvitelre  vonatkozó 
utasításokat  nem  kell  indokolni.  Az  I.  tartalmára 
nézve  1.  ítélet,  Bizonyítás ;  az  I.-ban  tett  kijelen- 
tés jogerejére  nézve  1.  Jogerő. 

I.  a  felelős  minisztereknek  az  a  közlése,  amely- 
lyel  az  évi  állami  zárszámadás  szerint  mutatkozó 
túlkiadásokat,  előirányzat  nélküli  kiadásokat,  be- 
vételi kevesbleteket  és  a  költségvetéssel  szemben 


Indol 


—     561 


ind  ragri  rl 


lüutatkozó  egyéb  kedvezőtlen  eltéréseket  meg- 
okolják, hogy  az  oi-szággj^űléstöl  a  felmentvényt 
elnyerhessék.  A  minisztoreknek  ezen  I.-ait  az 
állami  számvevőszék  netáni  észrevételeivel  együtt 
zárszámadási  jelentésébe  felvenni  és  ez  úton  az 
országgyűlés  elé  terjeszteni  köteles  (1880.  LXVI. 
27.  §-a)'. 

Indol,  CgHjN  v.  C,Ü^(^^~P^'  kis  mennyi- 
ségben az  emberi  ürülékben,  lóvizeletben  fordul 
olö.  Mesterségesen  előállítható  az  Indigókéknek, 
izatinnek  redukciója  által,  ortonitrofahéj savnak 
alkáliéval  és  vasforgáccsal  való  összeolvasztása 
által,  diotilortotoluidinnek  izzó  csövön  való  átve- 
zetése által,  kar  bőst  irilnek  alkáliával  való  össze- 
olvasztása által,  stb.  Nagy,  színtelen  leveleket  ké- 
pez ;  kellemetlen  az  emberi  ürülékre  emlékeztető 
szaga,  vízben,  alkoholban  és  éterben  oldható, 
52»-ou  olvadó  és  245°  bomlás  közben  forró  anyag. 
Gyenge  savkarakterrel  bir,  oldata  a  sósavval 
megnedvesített  feuyőszálkát  vörösre  festi.  Az  1. 
alapanyaga  az  indigó-csopoiiba  tartozó  testeknek 
és  az  iiidigókék,  mely  I.-ból  előállítható,  két  egy- 
mással egyesült  I.-magot  tartalmaz. 

Indolens  (lat.)  a.  m.  közönyös,  renyhe,  pety- 
hüdt; indolencia,  érzéketlenség,  közönyösség, 
renyheség. 

Indoles  (lat.),  rátermettség.  /.  animi,  a  lélek 
tennószete :  I.  morln,  a  betegség  minemüsége, 
jellege. 

Indonézia,  1.  Maláji  szigetcsoport. 

Indonf estékek,  a  hidrindénnek  keton-szárma- 
zékai, CgH^ :  C^Hg ;  ide  tartozik  a  karminsav  is. 

In<lophor,  1.  Indofor. 

Indore  (Indaur),  a  brit- indiai  császárság  hű- 
bérállania  Közép-Indiában,  24, 700  km*  területtel, 
(1911)  979,360  lakossal.  A  Vindja-hegység  É.-i  ágai 
takarják  és  a  Csarabal  forrásfolyói  öntözik.  A  ta- 
laj termékeny;  búzát,  rizst,  ciikomádat,  indiai 
mákot  és  pamutot  termelnek.  Erdői  és  a  dzsun- 
gelek értékes  fanemekben  ós  vadakban  gazdagok. 

I.  hadsorege  8590  emberből  áll.  1817-ben  az  an- 
golok hűbéres  állama  lett.  I.  nevű  fővárosát  1770. 
.í^helia  Bai  fejodelemnö  alapította  a  Kan  balpart- 
jáu;  (1911)  lakóinak  száma  68,733,  közel  Vs/© 
raohamraedánus.  Jelentékenyebb  épületei  a  feje- 
delmi palota,  a  felsőbb  iskola  és  gyapotszövö- 
gyára.  Közelében  van  Mhau  (Mhow)  város,  a 
bombay-i  hadvSt>reg  egyik  ezredének  székhelye, 
3fi.039  lak. 

Intlorso  V.  indússo  (ol.),  indorsenient  (ang.), 
dossement  (franc.)  a.  m.  hátirat,  forgatmány 

II.  0.). 

Indossauient  (ol.  indosso),  1.  Forgatmány. 

Indo-szkithák.  így  nevezik  azon  részint  turáni, 
részint  árja  (tokhár)  eredetű  belső-ázsiai  törzse- 
ket, melyek  a  Kr.  o.  11.  sz.-tól  kezdve,  fölváltva 
a  görögök  baktriai  uralmát,  csaknem  ezer  évig 
uralkodtak  Baktrlában,  Kabulban  és  India  É.-i 
részeiíjen.  Az  I.  mozgalma  a  Hoangho-melléki 
jüocsiktöl  indult  ki,  kiknek  királyát  Kr.  e.  165. 
megölte  Laosang  hiungan  király  s  a  jüecsiket 
az  Ili  vidékére  szorította,  honnan  Kr.  e.  143.  az 
uszlunok  nyomása  következtében  Szogdianába 
rontanak  s  kiszorítják  onnan  a  Szakákat,  kiket  az- 
tán az  ászokkal  (asioi)  és  tokhárokkal  II.  Frahatos 

Hrmi  Nagy  LcxiMono.  X.  höt. 


parthus  király  fogadott  fel  szövetségeseiül  a  bak- 
ti'iai  görögök  ellen  (Kr.  e.  127)  s  mint  ilyenek 
124.  véget  vetettek  az  utóbbiak  uralmának. 
Innen  tovább  terjeszkedtek  India  felé  s  a  mai 
Szeisztánt  szállták  meg,  majd  Kr.  u.  27.  Indiába 
nyomultak.  Nyomukban  voltak  a  jűecsik,  akiket 
a  Kusan  törzsbeli  Kadaphes  vagy  Kadpljises 
Küzulo  (talán  a.  m.  fejedelem)  egyesített  s  meg- 
alapította az  I.  birodalmát,  mely  a  nagj^  Kániska 
(Kr.  u.  78.)  idejében  érte  el  fényének  és  nagyságá- 
nak tetőpontját  8  kiterjedt  a  mai  Kabulra,  Gánd- 
hárára.  Kasmírra,  Pendzsabra  s  India  ÉNy.-i 
tartományaira.  Alatta  érte  el  legnagyobb  virág- 
zását a  graeco-buddhista  vagy  gáudhára-müvé- 
szet,  valamint  a  buddhizmus.  Utódai  (Huviska 
InO-ig,  Vászudéva  178-ig)  alatt  hanyatlásnak  in- 
dult az  1.  birodalom,  178  után  pedig,  midőn  a 
gupták  visszaszorítják  a  jüecsiket,  bomlásnak 
indult.  A  fehér  hunnok  vagy  efthaliták  emelik  föl 
újra,  kik  320  felé  nyomulnak  be  Balkhba  s  470 
körül  Mihirakula  (GoUas)  Indiára  is  kiterjeszti 
hatalmát.  De  zsanioksága  s  a  buddhizmus  üldö- 
zése következtében  mind  gyűlöletesebb  lett  s 
végre  is  megbuktatták.  A  fehér  hunnok  uralmá- 
nak aztán  Szogdianában  553.  az  altáji  turkok 
vetettek  véget.  A  türk  hatalom  gyöngülésével 
ismét  föléledtek  a  régi  jüecsi  kis  államok,  élü- 
kön egy-egy  «zavu»-  v.  cídzsavuga-gal  s  még  a 
700  körüli  altáji  türk  föl  iratok  is  említik  a  soghdi 
«alti  csub»-ot,  hat  csubot  vagyis  zavut. 

Indoxil,  1.  Indigó. 

Indoxilkénsav  (uroxanthin,  uroglaucin), 
CgHjNSO^,  előfordul  az  embernek  és  kutyának  a 
vizeletében ;  különösen  nagy  mennyiségben  a  lo- 
vak és  marhák  vizeletében  fordul  elő.  A  vizelet- 
ből nyert  indoxil  kénsavaskáli  színtelen,  leveles 
kristályokat  képez,  vízben  és  forró  alkoholban 
könnyen  oldódik ;  vízzel  120°-on  könnyebben  hígí- 
tott kénsavval  való  főzéskor  káliumbiszulfátra 
ós  indoxilra  bomlik.  Az  I.  a  szervezetben  indolból 
képződik.  24  óra  alatt  képződő  emberi  vizelet 
4—19  mgr.  indigókéket,  a  ló  vagy  marha  vizelete 
több  tizedgrammot  tartalmaz. 

Indoxilsav,  CgHjNO,  az  ortonitrofenilpropiol 
saveszterének  kénammoniummal  való  reduká- 
lásakor keletkezik,  még  pedig  mint  etilesztere, 
melyből  az  I.  elszappanosítás  által  állítható  elő. 
Színtelen  kristályokat  képez,  vízben  nehezen  ol- 
dódik, hevítve  indoxilra  és  szénsavra  bomlik, 
oxidáló  szerekkel  indigókék,  kénsavval  kezelve 
indigókékszulfósav  keletkezik  belőle. 

Indra,  ind  isten,  a  védák  korában  a  legünnepel- 
tebb, főképen  a  harcok  istene,  ki  a  klgyóalakú 
démonok  ellen  küzd  és  győzelmével  megszaba- 
dítja az  embereket  a  vizeknek  és  napsugárnak 
földrejutását  gátló  szellemektől,  Vritra-  (a  beta- 
karó), Susna-  (a  kiszárító)  és  Ahi-t<M  (a  sárkány- 
kígyó) :  I.  száll  harcra  e  szörnyekkel,  hű  szövet- 
ségesei a  Maratok.  Az  áldozat  kövér  falatjaival 
és  kivált  a  szoma-itallal  felfrissülve  vívja  a 
harcot.  Ű  a  világ  teremtője,  fentartója,  a  min- 
denség ura,  jók  jutalmazója,  rosszak  büntetője. 
A  brahmanizmus  későbbi  korában  neve  nagyon 
elhomályosult. 

Indragiri,  1.  fokjő  Szumátra  szigeten,  Padaug 
várostól  DK, -re  ered.  a  Szinkara  tavon  átfolyik, 

3U 


Indrapeszta 


562 


Indukciö 


feleö  részén  Umbiiing-nek  nevezik,  később  Kvan- 
tan-nak  s  csak  az  alsó  folyásán  nevezik  I.-nek.  A 
Lingga-szigeteknól  deltával  torkollik  a  tengerbe. 

2.  /.,  a  hollandusok  hűbéres  fejedelemsége  az 
I.  folyó  vidékén  Dzsapura  és  Ringat  városokkal ; 
területe  35,800  km«,  lakosainak  száma  kb.  70,000. 

Indrapeszta,  1.  Delhi. 

Indrapnra  (Indrapoera)  v.  Gunong  Korincsi, 
3766  ra.  (más  mérések  szerint  3690  m.)  magas 
vulkán,  Szumatra-sziget  legmagasabb  csúcsa. 

Indre  (eytsd:  eSdr),  1.  a  Loire  baloldali,  250  km. 
hosszá  mellékfolyója,  ered  a  St.  Marién  (504:  m.) 
hegyen  Cher  depaitementban,  keresztül  folyik  a 
róla  elnevezett  I.  és  Indre-et-Loire  départamen- 
ton,  több  ágra  oszolva  torkollik  Langeais  és  La 
Chapelle  közt.  —  2.  L,  départenient  Franciaország 
középső  részében  Loir-et-Cher,Cher,Creuse,Haute- 
Vienne,  Vienne,  índre-et-Loire  között.  Berry,  Or- 
lóannais.  La  Marche  és  TouraLue  részeiből  alkot- 
ták 6905  km»  területtel  (1911)  287,673  lak.  I.  na- 
gyobbrészt sík  terület.  Éghajlata  mérsékelt ;  Chá- 
t«auroux  évi  középhömérséklete  12°;  az  évi  csa- 
padék mennyisége  586  mm.  Járásai:  Cháteau- 
roux,  íssoudun.  Le  Blanc  és  Le  Chátre.  Fővárosa : 
Chateauroux.  V.ö.ifw&erí,  Dictionnaire  historique, 
géographique  et  statistique  de  l'í.  (Paris  1889). 

Indre-et-Loire  (ejtsd:  eSdr  e  loár),  dópartement 
Franciaország  belsejében  Loir-et-Cher,  Indre,  Vi- 
enne, Maine-et-Loire  és  Sarthe  között.  1790.  Tou- 
raineból  alkották  és  részben  Anjou,  Poitou  és  Or- 
léannaisból,  területe  6157  km«,  (1911)  841,205  lak. 
1. 100—150  m.  magasságú  síkság;  a  Loire  jobb- 
partja a  soványtalaju  Gátine,  a  balpartja  a  Va- 
rennes,  többi  vidéke  a  Champeigne,  a  termékeny 
Veron,  Paluniéres  és  az  egészségtelen  Brenne.  3 
járásból  áll :  Tours,  Chinon,  Loches.  Fővárosa : 
Tours.  V.  ö.  Bardet,  Orographie  et  hydrographie 
du  département  d'L  (Tours  1886). 

Indxi  (állat),  1.  Inári- felék. 

Indri-iélék  (Indrisiruie,  áiiat),  a  Félmajmok 
alrendjébe,  az  Bgykarmú  félmajmok  ( Lemuridae) 
családjába  tartozó  majomalcsalád,melyre  jellemző, 
hogj^  az  idetartozó  fajok  hátulsó  végtagja  arány- 
talanul hosszú ;  a  hátulsó  lábujjaik  tövét  kötő- 
hártya köti  össze ;  farkuk  rendesen  csökevényes, 
vagy  legalább  sohasem  olyan  hosszú,  mint  a  test ; 
fogaik  száma  30.  Három  nem  (Indris,  Propithe- 
cus  és  Avahis)  ismeretes,  melyeknek  öt  faja  egy- 
töl-egyig  Madagaszkár  szigetén  él.  Nagyszerűen 
kúsznak,  de  a  földön  két  lábon  állva  is  apró  lépé- 
sekkel ügyesen  szökdelnek.  Legismertebb  a  ko- 
ronás indri  v.  babakofő  (Indris  brevicaudatus 
B.  Geoítr.) ;  85  cm.  hosszú  testű  s  e  méretből  a 
farkára  alig  jut  2 — 3  cm. ;  fekete,  homloka,  melle, 
farka  fehér.  Madagaszkár-szigeten  csoportosan  él. 
Megszelídítve  madárvadászatra  használják. 

Indsil,  1.  Indzsil. 

In  dabio  (lat.)  a.  m.  kétség  esetében. 

In  dnbio  mítias  (lat.),  azt  az  elvet  jelenti, 
hogy  kétség  esetében  enyhébben  kell  eljárni,  pl. 
enyhébben  kell  büntetni,  bizonyítékok  elégtelen- 
sége esetében  a  vádlottat  fel  kell  menteni;  in 
dubio  pro  reo  a.  m.  kétség  esetében  a  vádlottra 
kedvezőbb  felfogás  érvényesüljön. 

Indaciomarus,  a  gallus  trevirek  fejedelme,  ki 
Kr.  e.  5Í-ben  híveit  és  az  eburónokat  Július  Cae- 


sar ellen  fellázítva,  a  rómaiakat  nagy  zavarba 
hozta.  De  a  következő  évben  Labienus  I.-t  le- 
győzte és  megölette. 

Indukált  áram,  1.  Elektromos  indukció. 

Indukció  (lat.,  gör.  epagogé)  a.  m.  bevezet<)s, 
behozás,  innét  ez  utóbbi  szónak  tankönyvekben 
való  helytelen,  mert  érthetetlen  használata ;  a  lo- 
gikában :  az  egyesből  vagy  részlegesből  egyete- 
mesre való  következtetés.  Ha  valamely  nem  (ge- 
nus) egyes  fajtáin  egyazon  tulajdonságot  észlelem 
s  ebből  következtetem,  hogy  e  nem  minden  fajtáin 
előfordul  ez  a  tulajdonság ;  vagy  ha,  mert  két  jelen- 
séget néhányszor  találtam  egybekapcsolva,  azt 
állítom,  hogy  ezek  a  jelenségek  mindig  összekap- 
csolva fordulnak  elő,  akkor  I.  útján  következtet- 
tem. Mely  logikai  jognál  fogva  egyetemesltjük 
az  L-ban  az  egyes  vagy  részleges  eseteket  ?  Kgj' 
esetben  világos  ez  a  jog.  Ha  ugyanis  tényleg  az 
összes  idevágó  eseteket  megvizsgáltuk,  amit  tel- 
jes I.-nak  neveznek.  De  ez  nem  következtetés,  ha- 
nem fölsorolása  és  összefoglalása  az  egyes  ese- 
teknek, ami  azonban  ritkán  lehetséges.  (Nem  lehet 
minden  aranyat  megvizsgálni,  hogy  az  aranyról 
valamit  mondhassak !)  A  főkérdés  tehát  az  ma- 
rad :  mely  jognál  fogva  egyetemesltjük  részle- 
ges tapasztalatainkat  ?  Nyilvánvaló,  hogy  ennek 
az  a  meggyőződés  szolgáltatja  alapját,  hogy  ami 
a  természetben  történik,  szükségkép  történik, 
hogy  egyetemes  oksági  kapcsolat  köti  össze  a  ter- 
mészet jelenségeit,  hogy  ugyanazok  az  okok 
ugyanazon  köililmónyek  közt  ugyanazt  az  ered- 
ményt szülik.  Ha  S  oka  vagy  okozata  P-nek, 
mondhatom,  hogy  ugyanaz  az  ok  ugyanazon  kö- 
rülmények közt  ugyanazt  az  eredményt  szülvén, 
S  mindig  P-vel  együtt  fog  megjelenni.  Ebből 
azonban  újabb  logikai  kérdések  származnak.  Kér- 
dezhetni: 1.  Honnét  tudjuk  az  oksági  tételt  ?Jít/í 
Stuart  János  azt  feleli,  hogy  ez  az  általános  oksági 
tétel  is  a  tapasztalatból,  I.  útján  támadt.  Ez  a  kö- 
vetkezetes empirizmus  álláspontja.  De  akkor  az 
okság  tétele  maga  nem  ad  föltétlen  biztosságot. 
Mások  az  oksági  tétel  forrását  nem  a  tapasz- 
talatban, hanem  magában  az  elmében  keresik. 
Kérdezhetni  továbbá  2.  mely  úton-módon  fedez- 
hetem föl  a  tényleges  oksági  kapcsolatokat? 
Mert  ez  is  problematikus.  Ha  valaki  valamely 
betegségből  fölgyógyul,  maga  a  gyógyulás  nem 
utal  arra,  mely  oknál  fogva  állott  be  (1.  Ok). 
Az  I.  tehát  a  részleges  oksági  kapcsolatok  fölfe- 
dezésének újabb  problémáját  hozza  színre,  itt 
nagy  szerepet  visz  azután  a  megfigyelés  és  a  kí- 
sérlet. A  megfigyelés  és  kísérlet,  továbbá  a  többi 
idevágó  logikai  eljárások  segítségével  létrejön 
az  induktív  módszer ;  az  egyes  l.-k  útján  egye- 
temes tételekhez  jutunk,  ú.  n.  empíriái  törvé- 
nyekhez; ezeket  ismét  egybekapcsoljuk  még 
egyetemesebb  törvényekké;  azt  a  tételt,  hogy 
egyes  gázok  egyszerű  térfogatviszonyok  szerint 
vegyülnek,  kémiailag  azon  általános  törvénnyé 
sikerült  ogyetemesíteni,  hogy  a  gázok  mind  ezt  a 
törvényt  követik.  Az  induktív  alapon  talált  egyete- 
mes tételek  azután  deduktív  okoskodás  (1.  Deduk- 
ció) alapjául  szolgálhatnak.  A  két  módszer  tehát 
távolról  sem  ellenkezik  vagy  harcol  egymással, 
ellenkezőleg  egymást  kiegészíti.  Ujabb  időben 
főleg  Mill  Stuart  János,  A  deduktív  és  induktív 


Indukciós  Aram 


—     563 


Indulás 


logika  rendszere  c.  müvében  (magyar  ford.  Szász 
Bólától,  Budapest  1874-)  foglalkozott  tehatóan  az 
I.  logikájával.  V.  ö.  ^peíí,  Theorie  der  Induction 
(Leipzig  1854) ;  Sigwart,  Logik  (2.  kiad.) ;  Jevons, 
Principles  of  science,  2.  kiad. ;  Wundt,  Logik, 
1894  és  Lotze,  Logik,  2.  kiad. 

f.,  fizikai  értelemben  a.  m.  gerjesztés.  Elektro- 
.szUÚikai  \.  a.  m.  elektromos  influencia  (1.  o.) 
Elektrodinamikai  L  a.  m.  elektromos  és  mág- 
neses L  (1.  FAektromos  indukció).  Radioaktív  L, 
1.  Radioaktivitás. 

Indukciós  áram,  1.  Elektromos  indukció. 

Indakciós  elektromosság,  az  indukció  által 
keltett  elektromos  áram.  L.  Elektromos  indukció. 

Indukciós  elektromotor,  1.  Dinamoelektro- 
inos  gépek- 

Indukciós  gép  (indukciós  készülék,  indukto- 
rium,  induktor),  minden  készülék  elektromos 
áram  előállítására  indukció  útján.  L.  Áramger- 
jesztés.  Elektromos  indukció. 

Indukciós  glóbus,  Brandeggertöl  Ellwangen- 
bon  szerkosztett  glóbus  palabevonattal,  a  geo- 
gráfiai elemek  berajzolására. 

Indukciós  inga,  Waltenhofentöl  eredő  készü- 
lék, a  Foxicault-féle  áramok  okozta  energia- 
fogyasztás kísérleti  bemutatására. Eézrúdon  íüggö 
Ivalakú  réz-szelet  elektromágnes  sarkai  között 
icnghet.  Amíg  az  elektromágnest  körülvevő  drót- 
lokercsek  árammentesek,  tehát  a  vasmagok  nem 
mágnesek,  az  inga  sokáig  leng.  Amint  áram  ha- 
lad át  a  dróttekercsen,  tehát  a  vasmagok  mágne- 
sekké lesznek,  az  inga  lengése  hirtelen  kisebbe- 
dik és  az  inga  megáll.  L.  Elektromos  indukció. 

Indukciós  készülék,  I.  Elektromos  indukció  és 
Húhmkorff-féle  induJdor.  —  I.  az  elektroterá- 
piában használatos  rövid  ideig  tartó,  gyorsan 
váltakozó  ái'amok  előidézésére.  Lényege  az  elek- 
tromos indukción  alapszik.  Vasmaggal  biró  pri- 
mer tekerccsel  s  erre  ráhúzható  szekundér  te- 
kerccsel bir.  A  primer  tekercsbe  akkumulátor, 
Daniel-elem  stb.  áramát  vagy  megfelelő  eUen- 
Hllásokkal  legyöngítve  a  világítási  áramot  ve- 
zetjük be ;  a  szekundér  tekercs  áramát  a  tekercs 
vagy  a  vasmag  ki-betol ásával  szabályozhatjuk. 
Az  orvosok  számára  készített  kapcsolótáblák 
rendszerint  fel  vannak  szerelve  L-kel  is. 

Indukciós  korong,  Riesztöl  szerkesztett  ké- 
szülék, mely  két,  dróttckercsekkel  körülvett  szi- 
getelő lemezből  állt.  Ha  az  egyik  lemez  tekercsén 
leideni  palack  oszcilláló  kisütését  vezették  át,  a 
másik  (indukált)  tekercs  végein  olyan  magas  fe- 
szültség lépett  íol,  hogy  azok  között  cm  .-nyi  szik- 
rák ugrottak  át.  Ez  a  készülék  már  szapora  vál- 
takozású  transzfoi-mátor  volt;  most  már  nem 
használják. 

Indukciós  mérleg,  Hughestöl  szerkesztett  ké- 
szülék a  fémok  molekuláris  szerkezetének  meg- 
vizsgálására. Négy  dróttekorcsből  áll,  melyek 
mindegyike  100  méter  hosszú  drótot  tartalmaz ; 
ezek  páronként  egy-egy  függélyes  helyzetű  kar- 
tonc>sőre  vannak  szerelve.  A  két  felső  tekercs  egy 
óra  talapzatán  álló  mikrofonnal  együtt,  galván- 
telep  áramkörébe  van  kapcsolva.  A  két  alsó  te- 
kercs telefonnal  van  összekapcsolva.  A  felső  te- 
kercsek drótmeneteit  úgy  gombolyítják,  hogj'  a 
rajtok  áthaladó  áramok  az  alsó  tekercsekben  el- 


lentétes irányú  áramokat  indukáljanak,  melyek 
egymást  lerontják  s  így  a  telefonban  nem  idéz- 
nek elő  hangot.  Ha  az  egyik  csőbe  valami  fém- 
darabot tesznek,  az  ebben  indukált  áram  megza- 
varja az  alsó  tekercsek  áramainak  egyensúlyát 
és  a  telefonban  az  óra  ketyegése  hallhatóvá  válik. 
A  készülékkel  föl  lehet  ismerni  a  fémek  moleku- 
láris szerkezetében  rejlő  különbségeket. 

Indukcióvonalak.  Ha  az  elektromosság  elek- 
trosztatikai egységét  oly  gömb  középpontjá- 
ban képzeljük,  melynek  sugara  egységnyi,  ak- 
kor az  elektromos  mező  erőssége  a  gömbfelüle- 
ten szintén  egységnyi,  ha  a  tér  levegővel  van 
megtöltve.  Ha  most  ugyanazon  körülmények  kö- 
zött a  teret  levegő  helyett  olyan  dielektrikum 
tölti  be,  melynek  dielekti-omos  állandója  K, 
akkor  az  elektromos  mező  erőssége  a  gömb  felü- 
letén nem  egységnyi,  hanem  értéke  ---.  Ha  végre 

olyan  elrendezést  képzelünk,  hogy  az  egységnyi 
töltést  körülvevő  egységnyi  sugarú  gömb  belse- 
jét levegő  tölti  ki,  míg  a  gömböt  kívülről  körül- 
vevő teret  K  dielektromos  állaudójú  dielektrikum 
foglalja  el,  akkor  belülről  a  gömbfelület  minden 
cm«-nyi  részéhez  egy  erővonal  érkezik,  míg  a 
gömbfelületről  kifelé  minden  cm*-nyi  torületr&z- 

böl  csak  —  számú  erővonal  indulhat  ki.  Ezen  ug- 
rásszerű változás  elkerülése  végett  az  egységnyi 
töltésből  kiinduló  erővonalakat  a  külső  térben  is 
változatlanul  képzeljük  haladni,  de  ezen  vonala- 
kat másként  értékeljük.  Ezeknek  száma  ugyanis 
nem  fejezi  ki  az  elektromos  mező  erősségót,  ha- 
nem a  számot  K-val  kell  osztani,  hogy  a  mező 
erősségét  megkapjuk.  Az  így  értékelt  vonalakat 
nevezik  1.-nak.  Hasonló  a  mágneses  I.  értelme- 
zése. 

Induktancia,  egy  szorzat  neve,  melynek  nagy- 
ságától függ  a  váltakozó  áramoknál  mutatkozó 
látszólagos  ellenállásnak,  az  impedanciának  (I. 
0.)  értéke.  Ha  ti  a  Ludolf-fóle  számot  (31415)  je- 
lenti, L  az  önindukció  együtthatója,  n  a  válta- 
kozó áram  másodpercenkénti  rezgésszáma,  ak- 
kor 2:r.n.L  az  I.  értéke. 

Induktív  (lat.)  indukción  alapuló.  —  I.  bizo- 
nyítás, 1.  Bizonyítás.  —  I.  módszer,  1.  Indukció. 

Induktor  {l&t.,  gerjesztőgép),  a  mágnes-elek- 
tromos és  dinamó-elektromos  gépeknek  azon 
része,  melyben  az  áramok  keletkeznek;  turbo- 
generátoknál  az  elektromágneseket  nevezik  így. 
1.-nak  nevezik  tágabb  értelemben  a  vezetékek 
szigetelési  állapotának  megvizsgálására,  vala- 
mint a  telefonállomások  felcsengetésére  való  ké- 
szüléket is  (mágnes-1.).  A  Ruhmkorff-féle  I.  nagy- 
feszültségű áramnak,  főleg  elektromos  szikrák- 
nak előállítására  való  (szil^a-I.). 

Indulás  (ang.  start),  lefuttatásnál  a  futás  kez- 
dete. Az  I.-nál  a  lovak  sorsolás  úlján  kijelölt  sor- 
rendben állanak  fel  az  indító-gép  előtt  olyankép- 
pen, hogy  az  első  számot  húzott  ló  a  pálya  belső 
oldalán  foglal  állást,  a  többi  versenyző  pedig  sor- 
rendben melléje  sorakozik.  Az  I.  úgy  történik, 
hogy  amikor  a  lovak  egyvonalban  állanak,  az 
indító  (starter)  megnyomja  az  indító-gép  rugóját, 
mire  a  szalag  föllebben.  EiTe  a  távolabb  álló  má- 
sodik indító  a  kezében  tartott  nagy  fehér  zászlót 


36* 


Indut&si  jBl 


561 


Indulópoht 


lebocsájtja.  Az  indítás  csak  a  fehér  zászló  leeresz- 
tésével válik  érvényessé. 

Indulási  jel  \.  jelzés,  1.  Indítás,  Indulás  és 
Vasúti  jelzések. 

Indulási  pénz,  az  az  összeg,  amely  egy  teli- 
vérnek  egy  versenyben  való  részvételéért  fize- 
tendő. Az  indulási  pénzt  megelőzően  nevezési  díj, 
majd  meghatározott  időben  bánatpénz  fizetendő  a 
telivérért. 

Indulat  (affedus),  azoknak  az  érzelmeknek  a 
neve,  melyek  erős  akarással  kapcsolatosak,  tehát 
cselekvésben  iparkodnak  kitörni  és  a  gondolkodás 
folyamára  is  nagy  hatással  vannak.  Az  I.tól 
megkülönböztetjük  az  érzelmet,  mely  inkább  kon- 
templativ  természetű,  a  szemlélettel  kapcsolatos 
és  általában  a  gondolkodást  kiséri.  De  minthogy 
gondolkodás  és  akarás  is  kapcsolatos,  minthogy 
magát  a  gondolkodást  is  erős  akarás  tárgyává 
tehetjük,  melyet  tehát  J.  kisór,  minthogy  az  érze- 
lem is  cselekvésben  nyilvánul,  1.  és  érzelem  közt 
nincs  éles  különbség ;  az  I.  rendesen  intenzivebb, 
esetleg  összetettebb  ifolyamat.  Az  l.-okat  külön- 
böző szempontokból  osztályozhatjuk.Wundt  meg- 
különböztet kellemes  és  kellemetlen  (kéj,  kín), 
izgató  és  hevítő,  feszítő  és  oldó  I.-okat ;  az  egyes 
I.  természetesen  különböző  osztályokba  tartozha- 
tik^  pl.  a  harag  a  kellemetlen  és  kínos  I,-ok  közé 
tartozik,  a  remény  kellemes  ós  feszítő.  Lefolyás 
teldntetóben  lehetnek  az  l.-ok  pillanatnyiak,  las- 
san kifejlődők,  meg-megszakadók.  Az  ijedtség  pil- 
lanatnyi, a  gond  lassan  fejlődő,  a  bosszú  esetleg 
meg-megszakadó.  Fizikai  hatásukat  tekintve,  az 
I.-ok  erősítők  és  gyöngítők  (sztenikusok  és  aszte- 
nikusok),  az  öröm  pl.  sztenikns,  a  bánat  aszteni- 
kus.  Lelki  hatásukat  tekintve,  az  I.-ok  a  gondol- 
kodást vagy  élénkítik  vagy  bénítják.  A  testi  kísérő 
jelenségek  igen  különbözők ;  az  érverés  tempója 
megváltozik,  a  véredények  kitágulnak  vagy  össze- 
húzódnak (el  pirulás,  sápadás),  a  lélegzés  gyorsul 
vagy  lassúdik,  erősbödik  vagy  gyengül ;  ide  tarto- 
zik a  gesztikuláció,  mimika  stb.  Lehmann  és  James 
oda  hajlanak,  hogy  ezeket  a  testi  kisérő  jelensé- 
geket nem  okozatoknak,  hanem  a  lelkiekkel  pár- 
huzamosaknak tekintik,  amit  azzal  is  támogatnak, 
hogy  tisztán  testi  változások  megfelelő  lelkiekkel 
járhatnak,  szeszes  italok,  ópium,  hasis  hatása,  bi- 
zonyos gombák  élvezete  után  beálló  dührohamok, 
agybeteg  emberek  I.-ai  stb.  Az  is  figyelemreméltó, 
hogy  az  I.  mintegy  magamagát  növelheti :  aki 
eleinte  csak  tettetósböl  dühösködik,  kiabál,  azután 
valóban  dühbe  jön,  a  siránkozó  elbúsul  stb. 

Indulathangok  v.  indulatszók,  oly  hangok, 
amelyekkel  az  ember  az  öröm,  csudálkozás,  féle- 
lem, fájdalom  stb.  érzeteit  fejezi  ki,  pl.  ó,  jaj,  haj, 
lám,  nosza,  stb. 

Indulatneurózisok  /ewimos  neurózisok),  Ber- 
ger  0.  által  leírt  ideges  zavarok,  amelyeket  heves 
indulatkitörések  és  kedélyváltozások  kísérnek. 
Ide  tartozik  pl.  o.  a  Rosenbach-féle  emóciós  disz- 
pepszia  is. 

Indulatszók,  1.  Indulathangok. 

In  (Inlci  Jubilo  (lat.  a.  m.  édes  örömben, 
örömmámorban),  így  kezdődik  egy  félig  németül, 
félig  latinul  Irt,  a  XIV.  sz.-ból  való  karácsonyi  dal. 
Szálló  igévé  vált.  A  dal  az  ág.  ev.  énekeskönyvek- 
ben magyarul  is  megjelent. 


Indnigens  (lat.)  a.  m.  ktmóletes,  engedékeny. 

In<lulgcntia  (lat.)  a.  ra.  elengedés,  kedvez- 
mény, kegyelem.  A  római  jogban  kül. :  császári 
kegyelem  vm.  büntettessél  szemben.  —  A  kat. 
egyházjogban  I.  a.  m.  búcsú  (1.  o.). 

Indulinek,  a  kinonimid  festék-csoportba  tar- 
tozó kátrányfestékek,  melyeknek  szerkezete  még 
biztosan  nem  ismeretes.  Készíthetők  piramidoazo- 
vegyületeknek  és  monamineknek  kevés  ásványi 
savak  jelenlétében  való  hevítése  által.  Megkülön- 
böztetünk henzol-I.-et,  melyek  fenazinból,  roz- 
I.-et  és  isoroz-I.-ef,  melyek  naftofenazinból,  nap- 
I.-et,  melyek  naftazinból  és  flav-I.-et,  melyek 
fenantrofonazin  és  fenantronaftazinból  vezethe- 
tők le.  Benzol- 1.  és  isoroz-I.  ibolya,  egészen  kék 
színű  nehezen  oldható  sók.  A  roz-  és  naft-I.  erős 
bázisok,  melyeknek  élénk  vörös  színű  sói  fluoresz- 
káhiak.  Amidoazobenzolból  és  anilinklórhidrátból 
álló  olvadéknak  rövid  hevítésekor  keletkezik  egy 
bázis,  C44Hi,N4,  melynek  sói  közül  a  vízben  köny- 
nyen  oldható  klórhidrát  (indamin)  a  festészetben 
és  nyomtatásban  fontos  szereppel  bír.  Az  olvadék- 
nak hosszabb  és  orösebb  hevítésekor  anilin  fölös- 
leggel kékes,  vízben  nehezen  oldható  termékek 
keletkeznek,  melyeknek  szulfósavaikömiyen  elő- 
állíthatók, ezek  a  gyapjufestészetben  bírnak  nagy 
fontossággal.  Idetartozik  az  alkoholban  oldható 
valódi  kék  (echtbiau).  Az  I.  kevésbbé  pompás  színit 
festékek,  mint  a  többi  kátrányfesték,  de  a  levegő 
és  fény  behatásával  szemben  a  legellenállóbbak 
közé  tartoznak.  Alkalmazzák  a  tinta  és  lakk  készí- 
tésénél is.  A  legegyszerűbb  indulin  azazodifenilkék 
(Bengalin,  Blackíey  blue)  CijHjjNj,  mely  készít- 
hető sósavasanilinnek  és  ami doazobenzolnak heví- 
tése által.  A  nigrozin  (Coupier-kék)  sósavas  ani- 
linből  és  nitrobeiizolból  készíthető. 

Induló  (ol.  marcia,  ejtsd:  mánsá,  franc,  niarche, 
ejtsd:  míirs),  olyan  zene,  amelynek  eredeti  célja 
nagyobb  embertömeg  mozgásának  rendezése.  Ős- 
régi. Az  ünnepi  felvonulásokat  már  az  ókorban 
zene  kisérte;  művészibb  módon  alakult  ki  az  I. 
a  görög  tragédiában,  ahol  a  kórus  szabályozott 
léptekkel  vonult  be  ós  ki,  de  nem  hangszerektől 
kisérve,  hanem  énekelve.  A  katonai  I.  pontosan 
csak  a  XVI.  sz.  óta  mutatható  ki,  de  valószínűleg 
jóval  régibb  keletű.  Mikor  fejedelmek  bevonultak 
a  városba,  vagy  csatába  indultak,  szóltak  a  dobok, 
üstdobok,  trombiták,  sípok.  Nyilván  hangszerek- 
kel megerősített  katonadalokból  bontakozott  ki 
az  I.  Formája  a  műzenóben  és  pedig  az  operában 
(Lully),  a  XVII.  sz.-beli  zenekari  suite-ekt)en,  a 
zongorairodalomban  (Couperin),  kezdetben  azo- 
nos a  régi  táncokéval.  Kétszer  8—16  ütem.  Ma 
rendszerint  szélesebb  móretíi  ós  van  egy  dallamo- 
sabb triója  is.  A  katonai  I.  dísz-l.  (pas  ordinaires), 
gyors-1.  (pas  redoúblés)  és  vihar-I.  (pas  de  charge). 
Van  ünnepi,  hódolati,  templomi,  gyász-I.  (ezutóbl)i 
marcia  funebre,  marche  fimébre  stb.).  Az  I.  lehet 
valamely  több  részből  álló  műnek  egyik  tétele  is. 

Indulócsarnok.  Nagyobb  személypályaudvarok 
felvételi  épületének  csarnokszerű  helyiségei,  me- 
lyek az  induló  vonatokhoz  vezetnek.  Az  I.  körül 
helyezik  el  az  elutazó  közönség  használatára 
szolgáló  helyiségeket. 

Indulópont  (ném.  Abfahrtsjmnkt ;  ol.  punto 
ál  partmza ;  franc,  point  de  partance ;  ang.  star- 


Indutósebesség 


—     565 


Indy 


ting  point),  a  tengei-part  közelében  levő  ós  fekvó- 
sóre  nézve  pontosan  meghatározott  azon  pont, 
ahonnan  egy  hajó  útjára  indul  és  ahonnan  a  hajó- 
helyzet-számítások kezdődnek.  Hasonló  elüiez  az 
érkezőpont,  vagyis  azon  pont,  ahol  a  hajó  egy  bizo- 
nyos útnak  megtevése  után  áll. 

Indulósebesség  (ném.  AnfaMjsgeschwindig- 
keif),  az  a  sebesség,  amellyel  a  lövedék  a  fegyver 
vagy  löveg  torkolatát  elhagyja. 

Indult  (a  lat.  indulgeo  tőből,  mely  szelid  bá- 
nást jelent),  a  nemzetközi  jog  műszava  annak  a 
távozási  engedélynek  a  jelzésére,  amely  szerint 
a  kikötőben  levő  ellenséges  hajók  szabadon  távoz- 
hatnak ;  a  távozásra  szabott  határidő  a  délai  de 
faveur.  A  hágai  második  békeórtekezlet  a  délai  de 
faveiir  kötelező  voltát  nem  ismerte  el  s  ily  határ- 
idő kitűzését  csak  ajánlatosnak  mondták  ki  a  szer- 
ződő hatalmak.  L.  Tengen  háború. 

Indnno,  Girolamo,  olasz  festő,  szül.  Milanóban 
1827.,  megh.  1891.  A  milanói  akadémián  tanult, 
majd  résztvett  és  megsebesült  az  1848-iki  har- 
cokban, melyek  jeleneteit  utóbb  sokszor  meg- 
festette. Annak  idején  igen  népszerű  képei  közül 
omlítendök  :  Az  újonc  búcsúja ;  Az  udvarias  házi- 
í)arát ;  A  garibaldisták  táborozása  Capuánál :  Leo- 
nóra d'Este  bánkódik  Tassóórt ;  Katonai  kórház 
a  milanói  Casa  Boromeóban :  A  magentai  ütkö- 
zet :  Az  olasz  király  bevonulása  Velencébe ;  A  Via 
Appia,  stl). 

lu  duplo  (lat.)  a.  m.  kétszeresen,  kettős  pél- 
dányban. 

Induratlu  (lat.)  a.  m.  megkeményedés. 

Indtirit,  északamerikai  füstnélküli  lőpor,  me- 
lyet Munroe  állított  elő.  Ugy  gyártják,  hogy  a 
sziíraz  lőgyapotot  metilalkohoUal  megtisztítják,  a 
hátramaradt  oldhatatlan  cellulóz-nitrátot  meg- 
szárítják ós  megfelelő  mennyiségű  mononitro- 
benzollal  keverik,  mely  robbanó  tulajdonságát 
<«ökkenti.  Azután  a  port  erősen  összenyomják  és 
©záltal  kaucsukhoz  hasonló  anyaggá  alakítják, 
amelyet  szalagokra  vágnak  v.  szemeséssé  változ- 
tatnak, majd  ismét  összesajtolják  és  még  egyszer 
szemekre  osztják.  Végül  az  így  nyert  anyagot 
vízbe  teszik,  hogy  a  niti'obenzolt  kivonják  belőle 
és  n  cellulóz-nitrátot  megkeményítsék.  Az  anyag 
ilyenformán  sárgaszínű  lesz,  elefántcsont  mód- 
Jéü'a  megkeményedik  és  laasan  elégő  poi-rá  válik. 
Kgyenletos  hatásáói-t  dicsérik. 

In  durins  (lat.  in  pejíis)  a.  m.  a  félnek  hátrá- 
iuyára  való  ítélkezés,  pl.  az  elsőfokú  büntető  íté- 
letnek a  vádlott  hátrányára  megváltoztatása. 

Indus  (Szindhu,  szanszkrit  nyelven  a.  m.  folyó), 
hosszúságára  nézve  India  legnag^'obb  folyója 
(3200  km.  hosszú),  vízterülete  azonban  (965,000 
km»)  a  Gangeszénél  kisebb.  A  Himalája  mögötti 
nagy  hosszanti  völgyben  levő  Rákásztál  tóból  ered 
a  ^atledzs  és  Brahmaputi'a  (itt  még  Szan-po) 
forrásiihoz  közel.  Forrásánál  a  6650  m.  magas 
öangtí  (Kailasz)  hegynél  Szinghi-nék.  nevezik ; 
4000  nt  magasban  fölveszi  a  D.  felől  jövő  Gar- 
tang-csB  folyót,  azután  Ladákban  íjehnél  (3430 
m.)  &  ZajBiSzkárt,  lejebb  pedig  a  Szuru  (Dragz)  és 
Sajók  folyókat,  itt  Aba-szindnek  (tnlajAonképenl 
Hzindnek)  3a.evezik.  Majd  DNy.-i  irányt  vesz  föl ' 
«  beleömhk  s  Gilgit  ós  Yazín,  azután  kilép  Pend-  j 
;gsaW)a  éa  fölveszi  egj'etlen  nagyobb  |obboldaIi ! 


mellékfolyóját  a  Kabult,  s  a  Salt-rangen  áttörve 
beleömlik  az  öt  folyó:  Dzselam,  Csenab,  Ravi 
( Airavati),  Biasz  és  Szatledzs  egyesült  ága,  az  ú.n. 
Panesuad.  Ezután  mindinkább  D.-i  irányt  vesz 
föl  és  az  Arab-tengerbe  ömlik.  Tavaszi  áradásai 
lassúak  és  szabályosak  a  hóolvadás  folytán,  de  a 
nyári  esőzések  idején  gyorsan  és  előre  nem  is  sej- 
tetten  árad.  Alacsony  vízállás  mellett  2600  m^ 
vizet  szállít,  míg  a  kétszer  olyan  széles,  de  igen 
sekély  Panesuad  1950  m^-t.  A  kettő  egyesülésé- 
nél kissé  lejebb  áradáskor  az  1.  10,800  m^  vizet 
visz.  Évente  124  millió  m''  szilárd  anyagot  visz 
a  tengerbe.  A  folyó  vízvidéke  és  öntözött  területe 
fontos  kultúra-centrum.  Sikarpur  fölött  ágazik 
ki  az  L-ból  a  Nara  ág,  valószínűleg  az  I.  régi 
medi'e,  ez  a  Rann  of  Cutch-be  ömlik  s  ma  csak 
áradáskor  van  víz  benne.  Haiderabadnál  kez- 
dődik deltája,  amely  8000  km"  területű,  leg- 
nagyobb deltaága  a  Hadjamro.  Az  I.  vidékének 
legnagyobb  kikötője  Karacsi,  ahonnan  a  Pend- 
zsabba  vasút  vezet  be.  Egy  helyen  Attoknál  van 
hajóhíd  az  I.-on,  de  ezt  áradás  idején  4—5  hónapra 
elviszik  innen,  s  Quette  és  Ágra  felé  két  vasúti 
híd  hidalja  át.  1835  óta  hajók  is  járnak  rajta,  de 
hajóforgalma  jelentéktelen.  V.  ö,  Haig,  The  I. 
Delta  country;  ancient  geography  and  history 
(1895) ;  H.  G.  Baverty,  a  Journal  of  Asiatic  So- 
ciety  of  Bengal  61.  köt.-ben. 

Indus,  1.  Indek  és  Indiánus. 

Indus,  csillagkép  az  ég  D.-i  felén,  49  szabad 
szemmel  látható  csillaggal. 

Indus  dió  (növ.),  1.  Anacardium. 

Indus  gubacs  (Gcdlus  indicus,  növ.),  1.  Bablcűt,. 

ludusíuin  (fátyol,  uöv.),  a  harasztok  levelem  a 
sporangiumcsoportok  (sorus)  védelmére  szolgáló, 
rendesen  egy-sejtrétegú,  hártyás  képlet.  Ez  alsó  v. 
felső  állású  aszerint,  amint  a  sorusok  alatt  v.  fölött 
ered.  Leggyakoribb  a  Polypodiaceae  családban. 

Industria  (lat.)  a.  m.  tevékenység,  munkás- 
ság, l.  Ipar. 

Indnstrial  grains  (ang.,  eát«d:  indöeztriei 
grénsz),  1.  Selyemhernyó. 

Indastrial  partnersliip  (ang.,  eütsd:  in- 
dSsztriei  partnörsip),  a  munkások  nyereségi'észese- 
dóse  ipari  vállalatoknál,  1.  Munkabér. 

Indnstrial  scliool  (ang.,  ejtsd :  indCáztriet 
Síkúi)  a.  m.  ipariskola,  szorosabban  kényszer.^ 
nevelő  intézet,  melybe  Angliában  eredetileg  az 
elhagyott  gyermekeket,  újabban  oly  fiatalkorú 
bűntetteseket  utalnak  be,  kikre  nézve  a  bü-óság 
a  büntetés  mellőzésével  kényszemevelést  lát  szük- 
ségesnek. L.  még  Boarding  out  és  Reformatory. 

Indusztriális  (lat.)  a.  m.  ipari  tevékenységet 
gyakorló. 

Indusztriális  földek  v.  extrcusessionalis  föl- 
dek voltak  az  úrbéresek  kezén  lévő  azok  az  mgaV- 
laaok,  amelyek  az  úrbéri  telek  állományához  nem: 
tartoztak,  hanem  külön  megmívelés  végett  adat- 
tak át  nekik ;  így  rendszerint  a  szőllök  és  az  irtá- 
sok. A  kerti  szőllők  (vinae  hortenses)  azonban,, 
a  Bánság  kivételével,  az  úrbéri  bel  telek  alkotó- 
részei voltak. 

Indusztrializmus  (lat.),  1.  Iparrendszei: 

Ind  vallás,  1.  Indiai  vallások. 
índj,  Botul  Marié  Théodore  Vincent,d,  francia 
zeneszerző,  konink  legnagyobb  zenei  lángelméi- 


Indzse  Karaszu 


-     666 


Infantado 


nek  egyike,  szül.  1851  márc.  27.  Parisban.  Jogot 
tanult,  résztvGtt  mint  önkéntes  a  német-francia 
liáboruban,  tagja,  majd  karigazgatója  lett  a  Co- 
lonne-zenekamak.  1873-ban  a  Conservatoiro-on 
Frank  César  vezetése  alatt  tanult.  1875-ben 
Pasdeloup  bemutatta  d'I.  Piccolomini-nyitányát, 
1882.  az  Opera  comiquo  Attendez  moi  sousTormo 
c.  egyfelvonáso.sát,  1885.  Lechant  de  laeloche  c. 
karműve  megnyerte  Paris  város  zeneszerzési 
nagydíját.  1887-ben  d'I.  a  Lamoureux-zenekar 
karigazgatója  lett.  1871-ben  Frank,  Saint-Saöns, 
Pauró,  Castillon,  Duparc,  Chausson  ós  d'I.  meg- 
alapították a  Société  nutionale  de  niusique-et, 
amelynek  Frank  halála  után  1890.  d'I.  lett  az 
elnöke.  1896-ban  Bordes  és  Guilmant  társaságá- 
ban megalapította  a  világhírű  Schola  cantoru- 
mot  ós  tanít  az  École  des  hautes  étudos  sociales-on 
is.  Müvei:  Operák:  Caradec  (1890,  Alexandre 
A.  szövegére) ;  Pervaal  (1897,  a  saját  szövegére) ; 
Medea  (1898,  zene  CatuUe  Mendés  színművéhez) ; 
L'ótianger  (190-3).  Szimfóniák:  Jean  Hunyade 
(op.  5) ;  Wallenstein-trilógia  (op.  12) ;  g-dur  szim- 
fónia (op.  25) ;  Istar  változatok  (op.  42) ;  b-dur 
szimfónia  (op.  57) ;  Jours  d'été  á  la  montagne 
(op.  61) ;  fuvósnonett  (op.  50).  Kamarazenemű- 
vek ■•  Vonósnégyesek  (op.  M,  45) ;  Zongoranégyes 
(op.  7) ;  Trió  (op.  29) ;  Hegedű-  és  zongoraszoná- 
ták; számos  zongoradarab;  karmüvek;  1902. 
megjelent  Com's  de  composition  musicale-jának 
I.  kötete.  1906-ban  megírta  mesterének,  Frank 
Césarnak  életrajzát. 

Indzse  Karaszu,  folyó,  1.  Visztrica. 

Indzsil  (ebből  dayyfKiov),  a  koránban  az  új  testa- 
mentum elnevezése ;  a  mohammedánok  tana  sze- 
rint a  Pentateuchussal  (taurát),  zsoltárral  (zabúr) 
ós  koránnal  együtt  a  négy  kinyilatkoztatott  könyv 
egyike,  1.  Iszlám. 

Indzsir-Szu,  ásványvizes  foiTások  Baku  orosz 
tartományban  a  perzsa  határhoz  közel.  Nevük  a 
közelükben  levő  fügefáktól  ered,  amelyeket  per- 
zsául «indzsir»-nak  neveznek. 

Inedita  (lat.)  a.  m.  kiadatlan  írások. 

Inefiabills  Deus  (lat.),  ama  bulla  neve  (ille- 
tőleg kezdő  szavai),  amellyel  IX.  Pius  pápa  a 
Boldogságos  Szűz  Mária  szeplőtelen  fogantatá- 
sának dogmáját  1854  dec.  8.  kihirdette. 

In  efiectn  (lat.)  a.  m.  valóban,  tényleg,  való- 
sággal ;  ineffektiv  (új-lat.)  a.  m.  hatástalan. 

In  effigie  (lat.)  a.  m.  képben,  1.  Effigies. 

In  cminenti  (lat.),  kezdőszavai  VIII.  Orbán 
pápa  bullájának  (1643  júu.  19.),  amelyben  Jansen 
Cornelius  «Augu8tinus»  című  müvét  eltiltotta.  L. 
Jansenizmus  és  Jansen. 

Ineptus  (lat.)  a.  m.  alkalmatlan,  ügyetlen. 

Ineresztő  virág  (növ.),  1.  Impatiens. 

Inertia  (lat.)  a.  ra.  tétlenség,  renyheség,  tehe- 
tetlenség. 

Inesit  (ásv.),  ti'iklin  prizmák,  rendesen  rostos 
nyalábok  v.  sugaras-rostos  gömbök,  üvegfényű, 
rózsa-  vagy  húspiros,  a  napfényen  megfakul.  Víz- 
tartalmú mangán-káleium-hidro-szilikát,  képlete 
H*(Mn,Ca)gSi(;OiQ-+-3Hjo-  Mangánbányákban  for- 
dul elő:  Dillenburg  Nassauban,  Jakobsberg 
Wermlandban,  Harstigbánya  Pajsberg  mellett 
(itt  rhodotilit  néven).  Hazánkban  legújabban  fe- 
ezte  fel  Krenner  József  Felsöbánván. 


Inessa,  város,  1.  Biancavilla. 

Inessentialis  (lat.)  a.  m.  lényegtelen. 

Inessiivus  (lat.),  a  névszónak  az  az  oeete, 
mely  bennlótet  fejez  ki  (a  magyarban,  finnben  s 
más  uralaltáji  nyelvekben),  pl.  kertben,  házban. 
L.  Névragozás. 

Ineu,  hegy,  1.  Ünőkö. 

In  ovangelicis  (lat.),  az  evangélikus  egyház 
belső  ügyeiben  való  intézkedés.  A  külföldi,  közo 
lebb  a  német  birodalomhoz  tartozó  országokbaa 
legfőbb  fokon  az  egyház  kormányzatát  is  a  feje- 
delmek gyakorolják,  vagyis  ők  a  summus  episeo- 
pusok,  habár  nem  evangélikus,  hanem  róm.  kato- 
likusok is.  Szászországban  azonban  a  törvény 
rendelkezése  szerint  mindaddig,  míg  a  király  nem 
evangélikus  vallású,  az  egyházi  főkormányzat  a 
kultuszminiszterre  (akinek  épp  azért  mindig  evan- 
gélikus vallásunak  kell  lennie)  és  még  két  más 
(szintén  evangélikus)  miniszterre,  vagyis  az  1. 
megbízott  miniszterekre  ruháztatott.  Hazai  evaii- 
gelikus  egyházunkban  is  a  király  joga  csak  a 
circa  sacra  s  nem  egyszersmind  az  in  sacrít 
ügyekre  terjed  ki. 

Inexact  (lat.)  a.  m.  hiányos,  nem  pontos. 

Inexigibilis  (új-lat.)  a.  m.  behajthatatlan. 

In  expensis  (lat.)  a.  m.  a  költségekben  (el- 
marasztalni). 

InexpreSSibles    (angol,  ejtsd:   iuexpressaibLsz;, 

a.  m.  a  kimondhatatlanok.  Angolországban  a  nad- 
rág szokásos  elnevezése,  nem  mivel  a  nadrág  il- 
letlen, hanem  mivel  az  ennek  kifejezésére  szol- 
gáló angol  szó  (breechos)  az  egyes  számban  az 
alfelet  jelenti. 

In  extenso  (lat.)  a.  ra.  egész  kiterjedésében, 
teljes,  kimerítő. 

In  extremis  (lat.,  kiegészítve  ezzel :  momen- 
tis)  a.  m.  a  végső  pillanatokban. 

Inez  de  Castro,  1.  Castro,  6. 

In  facto  (lat.)  a.  m.  valóban,  tényleg. 

Infallibilis  (új-lat.),  csalatkozhatatlan,  té- 
vedéstől ment;  infallibüista,  a  csalatkozhatat- 
lansági  tan  híve,  vagy  védelmezője.  —  Tnfalli- 
bilitas,  1.  CsalatkozJmtatlanság. 

Infamia  (lat.).  1.  Becstelenség. 

Infámis  (lat.)  a.  m.  hirhedt,  gyalázatos. 

Infandum,  regina,  jubes  renovare 
dolorem  (lat.),  Vergilius  Aeneiséböl  (IT.  3)  vett 
idézet,  a.  m.  kimondhatatlan  fájdalmat  kell  paran- 
csodra fölují tanom,  királyné. 

Infans  (lat.),  a  római  jogban  hetedik  életévét 
el  nem  ért  gyermek  (kisded).  —  I.  vagy  infante, 
Spanyolországban  és  Portugáliában  a  kir.  család 
hercegeinek  és  hercegnőinek  címe,  a  trónörököst 
kivéve,  aki  Spanyolországban  1388-tól  kezdve 
Asturia  Jiercege  címet  visel,  mig  a  portugál  trón- 
örököst 1822-ig  Brazilia  hercegének  címezték.  Az 
I.  címet  a  spanyol  hercegek  akkor  is  megtartják, 
ha  idegen  trónra  jutnak. 

InfanÉado  (infanfagium),  a  spanyol  v.  por- 
tugál hercegnek  (herceghőnek)  már  születésekor 
adományozott  birtok  neve. 

Infantado  (spany.),  a  Negretti-juh  megjelö- 
lésére régebben  használt  kifejezés. 

Iniantado,Pe(í?-o  Alcantara  áe  ToZeíío,  herceg, 
spanyol  grand,  szül.  1768.,  megh.  Madridban  1841 
nov.  27.  VII.  Ferdinánd  spanyol  király  1808.  a 


Infantagrium 


567     — 


Infinitezimális  számítAs 


gárda  ezredesévé  s  a  kasztiliai  tanács  elnökévé 
nevezte  ki.  Mikor  a  király  Napóleon  felszólítá- 
SiVra  ti'ónjáról  lemondott,  I.  is  József  királyhoz 
csatlakozott,  kit  azonban  a  bayleu-i  kapituláció 
utíiii  (1808)  szintén  cserben  hagyott  s  részt  vett 
a  franciák  elleni  felkelésben.  1811-ben  a  cortes 
az  újonnan  felállított  spanyol  és  indiai  kormány- 
tanács  elnökévé  nevezte  ki.  1824rben  a  hadsereg 
főkapitánya,  majd  pedig,  mint  a  reakcionárius 
párt  feje,  első  államtitkár  s  a  minisztertanács 
elnöke  lett. 

Infantagiuiu  (infantaticum,  újlat.)  a.  m. 
infantado  (l.  o.). 

Infante  (spany.),  1.  Infans. 

Infanterie  (franc.)  a.  m.  gyalogscuj. 

InfanAia  (lat.)  a.  m.  gyermekkor,  l'.  Kor. 

Infaatía  SalTatoris  (lat.)  a.  m.  az  Üdvö- 
zítő gyermeksége,  címe  több  latin,  arab,  szír, 
apokrif  könyvnek,  amelyek  Jézns  gyermekségé- 
ről tartalmaznak  mcseszeríí  dolgokat. 

Tnfanticida  (lat.)  a.  m.  gyermekgyilkos.  — 
Infantüidium,  1.  Gyermekölés. 

Infantilizmus  (íat.),  az  egész  szervezetnek 
gyermekies  fokon  való  visszamai-adása,  jellemzi 
a  serdülés  késői  vagy  hiányos  jelentkezése.  A 
belső  elválasztás  (l.  o.)  megzavarása  okozza. 

Infarktus  (inf'ardus,  lat.),  dívosi  értelemben 
a  test  csatoniáinak,  pl.  ereknek,  mirigycsöveknek 
eldugulását  nevezik  I.-nak.  Átvitt  éi-telemben  az 
eldugulás  következtében  beálló  szövetelváltozá- 
Bokra  alkalmazzák  az  l.  elnevezést.  A  verőerek  el- 
dugulása táplálkozási  zavart  okoz,  ha  az  eldugult 
ér  ú.  n.  végső  verőér,  amelynek  nincsenek  oldal- 
ági összeköttetései  (collatorálisai),  a  táplálkozás 
hirtelen,  pillanatnyilag  végleg  megszűnik  s  ezért 
az  ér  ellátta  szervrészlet  elhal,  az  elhalás  kúp- 
alakú teiTilotet  foglal  el ;  átmetszetben  az  elhalt 
rész  ékalakú,  a  szerv  belseje  felé  tekintő  csúcs- 
csal, ahol  az  eldugult  ér  fekszik.  Az  ilyen  elhalá- 
sos  I.-nak  két  alakját  különböztetjük  meg:  a  vér- 
szegény, anaemiás  l.,  és  a  vérzéses,  haemorrha- 
giás  I.-t ;  lényegileg  mindkettő  megegyezik,  csak 
abban  különböznek,  hogy  a  vérzéses  I.  területére 
a  szomszédságból  vér  ömlik,  amit  leggyakrabban 
a  tüdőben  és  a  bélfodron  észlelünk.  A  bél  vérzéses 
l.-ai  azonban  teljesen  elhalt  részletek,  következ- 
ményük rendszerint  halálos  hasháiiyagyuladás. 
A  tüdő-I.  vérköpést,  a  vese-I.  vérvizelést  okoz. 
L.  Embolia,  Trombózis,  Elhalás.  A  vese  I.-ait 
1.  Vese-infarktusok. 

Infatigabilis  (lat.)  a.  m.  fáradhatatlan. 

In  favoreiu  (lat.)  a.  m.  javára,  hasznára. 

Infekció  {infedio,  lat.)  a.  m.  fertőzés,  1.  Fer- 
tőző betegségek.  —  I.  (telegonia,  vérfertőzés),  az 
öröklésről  szóló  azon  téves  hiedelem,  hogy  az  elő- 
hasi  nőstény-állatnak  első  termékenyítésére  hasz- 
nált hím  a  későbbi,  más  hímtől  származó  utó- 
dokra is  befolyást  gyakorolna.  Azok  az  állatte- 
nyésztők, akik  az  l.-bau  hisznek.  Lord  Marton 
esetét  említik  fel,  aki  arab  kancáját  először  quagga 
ménnel  fedeztette,  majd  pedig  a  kanca  lecsikózása 
után  arab  mént  használt  a  pároztatásra.  Az  első 
pároztatásból  zebroid  basztard-csikó  származott, 
az  arab  mén  után  pedig  olyan  csikó  esett,  melyen 
zebroid  sávok  látszottak.  Lord  Marton  az  arab 
csikó  sávozottságát  l.-val  magjarázta,   vagyis 


annak  tulajdonította,  hogy  a  kancának  előzőleg 
quagga  méntől  volt  csikója.  Az  L-nak  nincsen 
gyakorlati  jelentősége,  mivel  hasonló  esetet  má- 
sok, pl.  az  öszvéi-tenyésztők  sohasem  észleltek.  — 
I.  (növ.),  az  élősködő  növényeknek  a  gazdanövény 
belsejével  való  egybekapcsolódása. 

Infekciós  grantdómák  v&^  fertőzéses  sarj- 
képződmények  (speciílkus  gyuladások)  különleges 
kórokozó  mikroorganizmusok  szaporodása  által 
keletkeznek.  Szerkezettik  sok  tekintetben  meg- 
egyezik a  gjTiladásos  sarjszövettel,  de  eltéréseket 
is  mutatnak  fel.  Szabad  szemmel  tekintve  ezek 
a  képződmények  rendszerint  jól  körülhatárolható 
csomókat  alkotnak  s  emiatt  legalább  külsőleg 
hasonlóak  az  igazi  daganatokhoz  is.  Ide  tartoz- 
nak :  1.  a  tuberkulum,  gümö,  amely  a  tuberkuló- 
zis-bacillusok  terméke ;  2.  a  szifllises  csomók,  a 
gummák ;  3.  a  bélpoklos,  leprás  granulómák ;  4. 
a  sugárgomba  által  okozott  képződmények ;  5.  a 
takonykóros ;  6.  a  rinoszkleromás  stb.  granuló- 
mák. 

Inferi  (lat.)  a.  m.  az  alvilág  lakói,  továbbá 
maga  az  alvilág  is ;  ad  inferos,  a  holtakhoz,  az  al- 
világba. Inferiák,  halotti  áldozatok. 

Inferioritas  (lat.)  a.  m.  alárendeltség,  al- 
sóbb rend  vagy  rang,  ellentéte :  superioritas. 

Infernalis  (lat.)  a.  m.  pokoli,  ördögi.  I.  lapis, 
pokolkö.  —  Infemale  oleum,  1.  Jatropha. 

Infertilitas  (lat.)  a.  m.  terméketlenség. 

Infernm  maré,  a  TiiTeni-tenger  (1.  o.)  ró- 
mai neve,  ellentétben  a  niare  superummal,  az 
Adriai-tengerrel. 

Infibuláció  (lat.),  az  ókorban  szokásos  volt 
gyermekeknél,  részben  az  onanizálás  meggátlá- 
sára,  részben  a  nemi  érintkezés  (coitus)  megaka- 
dályozására, hogy  a  hímvessző  bőrén  ezüst  tűt 
sziirtak  át  és  a  hosszú  tűt  karikára  hajlítva  össze- 
forrasztották. Színészek,  énekesek  is  megtették 
ezt  hangjuknak  konzerválására.  Afrikai  benszü- 
lötteknól  hasonló  operációkat  végeznek  leányok- 
nál is  a  szüzesség  megóvása  céljából.  Ezek  az  ope- 
rációk az  I.-k. 

Inficiálás  (lat.)  a.  m.  fertőzés,  1.  Fertőző  beteg- 
ségek. 

Infldeles  (lat.)  a.  m.  hitetlenek.  L.  még  In 
partibus  infidelium. 

Infi«lelítatis  nóta  (lat),  1.  Hűtlenség. 

In  fidem  (lat.)  a.  m.  hitelesség  okáért,  hite- 
lesítésül, másolatoknál  szokásos  formula. 

Infiltráció  (lat.)  a.  m.  beszürődés.  Orvosi  érte- 
lomben az  a  folyamat,  mikor  valamely  idegen 
anyag,  akár  folyadék,  akár  sejtes  tömeg  a  nylrok- 
utakba,  szövethózagokba  rakódik  le,  pl.  genyes, 
eves,  savós,  véres,  rákos  beszürődés  stb. 

Infiltrációs  érzéstelenítés,  infiitrádos  anesz- 
tézia (Schleich),  a  helyi  érzéstelenítés  egy  alakja, 
1.  Helyi  érzéstelenítés. 

Innnaus  (lat.)  a.  ra.  a  legalacsonyabb,  leg- 
alsóbb. 

In  line  (lat.)  a.  m.  végül. 

Infinitezimális  geometria,  az  infinitezimális 
számítás  alkalmazása  a  geometriára. 

InfiLnitezimális  számítás,  így  hívjuk  közös 
néven  a  változó  mennyiségek  növekményeinek 
összehasonlításából  keletkezett  differendálszámi- 
tást  (derivációszámítás,  ktilönbzéki  számítás),  a 


Infinitezimális  számítás 


668 


Infinitezimális  számítás 


differenciálás  megfordításával  foglalkozó  inte- 
grálszámítást  (ogószelés)  s  a  variációszámítást, 
mert  mindamiyian  végtelenül  kisebbedő  vagy  — 
mint  röviden  mondjuk  —  végtelen  kicsiny  meny- 
nyisógekre  vonatkozó  számításokkal  foglalkoz- 
nak. 

Differendálszánútás.  Ha  valamely  x  változó 
mennyiség  értékét  azáltal  változtatjuk,  hogy  az 
adott  X  értékhez  hozzáadunk  /i-t,  akkor  h  a 
változó  növekménye.  Ez  nem  feltétlenül  pozitív 
szám,  tehát  nem  jelent  mindig  nagyobbodást.  Ha 
továbbá  y  =  f (x)  az  x  független  változónak  vala- 
mely függvényét  jelenti,  akkor  az  f (x-f-  h)  —  f (x) 
különbség  a  függvény  növekménye. 

AAx  =  h  és  a  Ay  =  f(x  -f  h)— f(x)  növek- 
ményének egymáshoz  való  viszonya,  vagyis 
^_f(x  +  h)_-f(x) 
Ax  h 

a  különbségi  hányados.  Az  I.  azon  alapul,  hogy 
a  legfontosabb  függvényeknél  a  különbségi  há- 
nyadosnak véges  és  meghatározott  határértéke 
van,  ha  x-nek  növekménye  minden  határon  túl  a 
zérushoz  közeledik.  B  határérték  az  y  =  f (x)  függ- 
vény differenciálhányadosa  az  x  adott  értékére 
vonatkozólag,  vagy  más  szóval  az  adott  x  helyen. 
Jelei : 

dx,    dx,    dx^'^'^W- 
Ha  pl.  f(x)  =  x8,  akkor 


:3x«  +  3x.Ax  +  Ax« 


Ay 

AX 
s  innen  y'  =  3x«. 

Ha  x-nek  más  ós  más  adott  értéket  tulajdoní- 
tunk, az  f'(x)  differenciálhányadosnak  is  más  és 
más  értéke  lesz,  úgy  hogy  f '(x)  szintén  az  x  függ- 
vénye s  mint  ilyet  f(xj  derivált  függvényének 
mondjuk.  Ha  e  derivált  függvényt  újból  differen- 
ciáljuk, akkor  f(x)  másodrendű  vagy  második 
differenciálhányadosát  nyerjük,  meíynek  jelei: 

díy    d2f(x)    d* 


dx2,    dx«,    dx« 


f(x),  y",  f"(x). 


Hasonlóképen  képezhetjük  a  második  differen- 
ciálhányadosból f(x)-nek  harmadrendű  vagy  har- 
madik differenciálhányadosát,  stb. 

A  differenciálhányados  fogalmából  következik, 
hogy  ha  Ax  s  vele  együtt  Ay  végtelenül  kicsmy- 
nyé  lesz,  akkor  Ay  és  f(x)  Aa;  különbsége  a 
Asc-nél  magasabb  rendű  végtelen  kicsinnyé  lesz. 
Rendesen  ahelyett,  hogy  £\x  és  A?/  végtelenül  ki- 
csinnyé lesznek,  röviden  csak  azt  mondjuk,  hogy 
végtetemil  kicsinyek  s  ilyenkor  dx  ós  dy-nül  je- 
löljük. Ugyanekkor  ahelyett,  hogy  A«/  ésf(x)^x 
különbség  magasabb  rendű  végtelen  kicsinnyé 
lesz,  azt  mondjuk,  hogy  dy  ós  f(x)dx  egymás- 
tól csak  magasabb  rendű  végtelen  kicsiny  meny- 
nyiséggel  különbözik.  Képletben  dy  =  f '  (x)dx, 
hol  a  növekmények  dx  és  dy-nal  való  jelölése  már 
arra  figyelmeztet,  hogy  az  egyenlet  csak  a  maga- 
sabb rendű  végtelen  kicsiny  mennyiségek  elha- 
nyagolásával áll  fönn.  A  dx  és  dy  végtelenül 
kicsiny  növekményeket  differenciáloknak  nevez- 
zük. A  függvény  differenciálja  (dy)  a  mondottak 
szerint  egyenlő  a  differenciálhányadosnak  s  az 


X  független  változó  differenciáljának  szorzatával. 
Minthogy  valamely  függvény  differenciálhánya- 
dosából a  függvény  differenciálja  és  fordítva  a 
differenciálból  a  differenciálhányados  közvetlenül 
felírható,  azért  úgy  a  differenciálhányadosnak, 
mint  a  differenciálnak  képezését  differenciál(is- 
nak  (különbzékelésnek)  nevezzük. 

A  differenciálás  fogalma  két  és  több  független 
változó  függvényeire  szintén  kiterjeszthető.  Ha 
z  =  f(x,y)  függvényben  csak  x-et  növesztjük, 
ellenben  a  másik  változó  értékét  változatlanul 
hagyjuk,  akkor  z-t  tulajdonképen  az  egyetlen 
X  változó  függvényének  tekintjük  s  mint  ilyennek 
megvizsgálhatjuk  differenciálhányadosát.  Az  így 
nyert  differenciálhányados  z-nek  parciális  diffe- 

dz 

renciáJJiányadosa  x  szerint,  ezt  ^ — szel  jelöljük. 

A  gömbölyű  d-k  éppen  arra  figyelmeztetnek,  hogy 
differenciálás  közben  az  y  változót  állandónak 
tekintettük.  (Ezzel  ellentétben  az  egy  változós 
függvények  differenciálhányadosában  szerepelő 
egyenes  d  annak  kijelentésére  való,  hogy  ezen 
úgynevezett  totális  differenciálhányados  képezé- 
sénél  semmiféle  megszorítás  nem  törtónt.)  Ha 
továbbá  z  differenciálásánál  csak  y-t  tekintjük 

#  dz 

változónak  és  x-et  állandónak,  ugy  a  ~-  pareiá- 

Us  differenciálhányadost  nyerjük.  A  differenciál- 
hányadosokat újból  differenciálva 

d^z        d«z  d«z        d«z 

dx*      dxdy      dydx      dy* 
másodrendű    parciális    differenciálhányadosokat 
nyerjük. 

Ismételt  differenciálás  a  harmad-  és  magasabb 
rendű  parciális  differenciálhányadosokra  vezet. 

A  parciális  differenciálhányadosokból  egyszer- 
smind fontos  következtetés  vonható  z  =  f(x,y) 
oly  változtatására,  melynél  úgy  x-et,  mint  y-t 
növesztettük.  Ha  ugyanis  az  x-nek  és  y-nak  A  x 
és  A  í/  növekményei  akként  kisebbednek  minden 
határon  túl,  hogy  egy  szintén  végtelenül  kisebbedő 
A  t-hez  való  viszonyuk  abszolút  értéke  egy  bizo- 
nyos véges  számnál  folyvást  kisebb  marad,  ak- 

Az  =  f(x  +  Ax,y  +  Ay)-f(x,y) 
növekmény  és 

dx^^  +  di^^' 
közötti  különbség  a  A  t-nél  magasabb  rendű  vég- 
telen kicsinnyé  lesz,  hacsak  ~é&  -dkzxésy 

folytonos  függvényei.  Ha  tehát  végtelenül  kiseb- 
bedő növekmények  helyett  ismét  végtelenül  kis 
növekményekről  szólunk,  úgy  magasabb  rendű 
végtelenül  kis  mennyiségek  elhanyagolásával  x, 
y  és  z  végtelenül  kis  növekményei  (dx,  dy  és  dz) 
között  a  következő  kapcsolat  áll  fenn : 

,       dz  ,     ,   dz  , 
dz  = ;—  dx  +  :^  dy. 
dx        '  dy  " 

Itt  a  jobboldalon  álló  kifejezést  z  teljes  differen- 
ciáljának nevezzük;  a  benne  előforduló  dx  ós 
dtf  az  x  illetőleg  y  változók  differenciáljai. 


Infinitezimális  számítás 


569     — 


Infinitezimális  számítás 


A  differenciálszámítás  legfontosabb  alaptótele 
a  véges  Taylor-sor.  Ez  egy  változós  függvény 
esetóbon  a  következő :  a  k  bármely  pozitiv  egósz 
számú  érttíkéuól 

fix  -f  h)  =  f (X)  +  f '(X)  J  +  f "(X)  1^  +  .  .  .  + 

+  ^"''<^^(irí)!+(*'''(^^  +  ^^)kl 
hol  Um  £k  =  0,  ha  lim  h  =  0. 


Kzcii   alapszik  pl. 


'f(x) 


meghatározása  x-nek 
0 


oly  a  értékére  nézve,  melynek  behelyettesítése  a 

határozatlan  alaki'a  vezet,  vagyis  abban  az  eset- 
ben, midőn  f(a)  =  -f(a)  =  0.  A  meghatározás  úgy 

fix)  fix) 

t-örténjk.  hogy  -;— ,  helyett  -7r4-be  helyettesítjük 

<s(x)  «'(x) 

az  x=:=a  órtóket,  lia  pedig  igy  újból    -  alakot 


nyoinök,  akkor 


g"(x) 


be  helyettesítünk,  stb.  A  vij- 


ges  Taylor-soron  alapszik  a  függvények  legna- 
gyobb és  legkisebb  értékeinek  meghatározása  is. 
A  differenciálszámítás  a  geometriában  és  me- 
chanikában számos  fontos  alkalmazást  talál.  Ha 
pl.  y  =fíx)  eg>' görbének  (1.  az  ábrát)  x—  OM 


abhzcisszájához  tartozó  MP  ordinátáját  jelenti, 
továbbá  AíK  =  MM  és  f(x-\-/^x)  =  MP,  akkor 

QP'      MP 


z\y  ^ ^ 

Ax       PQ       SM 


=  tg  XSP 


vagyis  a  különbségi  hányados  a  PP'  szelő  ós  az 
c  tengely  által  bezárt  szögnek  tangense.  Ha  Ax 
minden  határon  túl  kisebbedik,  akkor  a  szelőből 
érinti  lasz  és 

%  =  lim  —  =  tg  XTP 
dx  Ax 

A  diűerenciálhányados  tehát  a  P  pontban  vont 
érintő  irányát  határozza  meg,  mert  az  érintő  és 
az  X  tengely  által  bezárt  szögnek  tangensével 
egyenlő.  Hasonlóképen  egy  kétváltozós  függ- 
vény differenciálhányadosai  egy  felület  érintő- 
slkjának állását  határozzák  meg.  A  mechanikában 
pedig  egy  pont  sebessége  egyenlő  az  útnak,  mint 
az  idő  függvényének  differenciálhányadosával. 

Integrálszámítás-  Ennek  legegyszerűbb  fel- 
adata mindama  y  =  F(x)  függvények  meghatáro- 
zása, melyeknek  differenciálja  valamely  folyto- 
nos tartományban  (I.  Számtart^omány)  egy  adott 
f(x)dx  differenciállal  egyenlő.  Tízen  függvények 
összességét  f(x)dx  határozatlan    integráljának 

nevejszük  s  igy  jelöljük :  /  f (x)dx.  Meghatározá- 
sukat integrálásnak  vagy  egészelésnek  mondjuk. 
Ugyanígy  hívjuk  az  integrálszámítás  egy  másik 


műveletét,  mely  a  határozatlan  integrálok  képe- 
zésóvel  szoros  kapcsolatban  van,  t.  i.  a  határo- 
zott integrálok  (1.  o.)  meghatározását.  Ha  f(x)cb:- 
nek  egj'  bizonyos  számközre  vonatkozólag  van 
határozott  integrálja,  akkor  az  f(x)  függvényt  e 
közben  integrálhatónak  mondjuk.  Hogy  az  inte- 
grálhatóságnak mi  a  szükséges  és  elégséges  felté- 
tele, azt  Rienmnn  határozta  meg  először.  Úgy 
f  (x)dx  határozatlan  integráljának,  valamint  f  (x)dx 
valamely  határozott  integráljának  meghatározá- 
sát quadraturának  is  nevezzük,  ellentétben  a  tá- 
gabb értelemben  vett  integrálással  v.  egészeléssel, 
mely  alatt  differenciálegyenletek  (1.  o.)  megoldása 
értendő.  A  legegyszerűbb  differenciál-egyenletek- 
nek, t.  i.  az  y'=f(x)alakuaknak  megoldása  azonos 

feladat  /  f(x)dx  képezésével. 

Variációszámítás.  A  matematikában  gyaki'au 
fordul  elő,  hogy  valamely  mennyiségnek  értéke 
egy  bizonyos  függvény  alakjától  függ ;  pl.  a  sík- 
nak valamely  (Xi,yj)  pontjától  annak  {Xj,yj)  [>nnt- 
jáig  húzott  vonalnak  ívhossza 


1 


l+y'*.dx 


függ  a  húzott  vonalnak,  vagyis  az  y  =  f (x)  egyen- 
letében szerei)elő  f(x)  függvénynek  alakjától.  A 
variációszámítás  annak  vizsgálatával  foglalkozik, 
hogy  ily  esetekben  a  függvény  melyik  alakja  mel- 
lett veszi  fel  a  szóban  forgó  mennyiség  (többnyire 
valamely  határozott  integrál)  a  lehető  legnagyobb 
vagy  a  lehető  legkisebb  értéket.  Ennek  meghatá- 
rozása rendázorint  egy  vagy  több  differenciál- 
egyenlet integrálását  kívánja. 

Története.  Az  I.  módszereinek  csirája  már  az 
ókorban  is  megtalálható.  Már  Archimedes  úgy 
határozta  meg  az  egy  görbe  vonal  által  Ixjzárt 
területet,  hogy  bizonyos  számú  trapézszerű  részre 
osztotta,  melyek  számát  minden  határon  túl  nö- 
velte, míg  szélességüket  minden  határon  túl  ki- 
sebbítette s  velők  a  meghatározandó  területet 
mintegy  kimerítette.  E  módszert  exhamü*mak 
nevezzük.  Az  a  mozgalom  azonban,  mely  a  dif- 
ferenciál- és  integrálszámításra  vezetett,  csak  a 
XVn.  sz.-ban  indult  meg.  163ö-ben  jelent  meg 
Cavalieri  híres  Geometria  indivisibilibus  stb.  c. 
művének  első  kiadása,  melyben  a  síkterületeket 
végtelenül  sok  párhuzamos  egyenes  összességé- 
nek, a  testeket  pedig  végtelenül  sok  sík  összes- 
ségének tekinti.  A  rákövetkező  félszázadban  szá- 
mosan foglalkoztak  az  I.  körébe  tartozó  felada- 
tokkal, így  különösen  Fermat  és  Pascal,  végül  a 
differenciál-  és  integrálszámítás  tuiajdonképeni 
megalapítói  Leibniz  és  Newton.  A  ma  használt 
elnevezések  és  jelölések  Leibniztől  valók.  Newton 
mechanikai  felfogásból  indult  ki,  a  differenciál- 
hányadosokat sebességeknek  tekintette  s  fluxiók- 
nak  nevezte,magát  az  l-t  pedig  fluxió-számításnak. 
1696-ban,  tehát  kevéssel  a  differenciál-  és  integrál- 
számítás feltalálása  után,  BernouUi  János  a  ma- 
tematikusoknak egy  variációszámítási  feladatot 
tűzött  ki.  A  feladatot  t(ibben  megoldották,  de  csak 
Bemoulli  Jakab,  Jánosnak  bátyja  fejezte  ki  vilá- 
gosan az  efféle  feladatok  megoldására  szolgáló 
eljárás  alapgondolatát  s  azért  ö  tekintendő  a 


Infinitezimális  transzformáció 


570 


Influenza 


variációszámítás  megalapítójának.  Hosszú  ideig 
az  összes  variációszámítási  problémákat  izoperi- 
metrikiís  problémáknak  nevezték.  Az  ily  problé- 
mák tisztán  analitikai  megoldására  csak  Buler 
talált  módot,  a  variációszámítás  mostani  mód- 
szereit pedig  LagrangG  alapította  meg. 

Infinitezimális  transzformáció,  a  transzfor- 
máció-csoportok elméletének  egyik  alapfogalma. 
Ha  pl.  az  x'  és  y'  változókat  az 

x'  =  f(x,y)  y'=g(x,y) 
egyenletekkel  mint  x  ós  y  függvényeit  értelmez - 
ztlk,  akkor  ez  az  egyenletrendszer  az  x,  y  és  x', 
y'  változók  között  trmiszformájcwt  (átalakítást) 
fejez  ki,  feltéve,  hogy  az  egyenletrendszer  a?  ós  «/ 
szerÍQt  megoldható.  Ha  /'  és  y  még  határozatlan 
állandókat  (paramétereket)  is  tartalmaz,  akkor 
ezen  egyenletek  végtelenül  sok  transzformációt 
fejeznek  ki,  melyek  a  paraméterek  értéke  más 
és  más  választásának  felelnek  meg. 

Általában,  ha  a  transzformáció-képletek  r  para- 
métert tartalmaznak  és  az  illető  képletek  által 
kifejezett  végtelenül  sok  transzformáció  közül 
bármelyik  kettőt  összetéve  megint  csak  az  adott 
alakú  transzformációk  egyikét  nyerjük,  akkor 
e  transzformációk  összességét  r  tayu  véyes  foly- 
tonos transzformációcsoportnak,  vágy  röviden  r 
tagú  csoportnak  mondjuk. 

Jellemezzen  az 

x'  =  f(x,y ;  a)  y'  =  g(x,  y ;  a) 
egyenletrendszer  oly  eyytagi'i  csoportot,  mely  az 
identihis  transzformációt  is  magában  foglalja. 
Ha  a  helyébe  ÜQ-^-ot  képlet  szerint  a  bt  paramé- 
tert vezetjük  be  és  ennek  hatványai  szerint  sorba 
fejtünk,  akkor  U  eléggé  kicsiny  értékeire  nézve 
x'  =  X  -j-  5  (x,y)  5t  +  . . . 
y'  =  y  +  ^1  (x,y)  ot  -f  . . . 
vasyis  a 

5x  =:=  5.őt  oy  =  yj.ít 
egyenletek  őt-nek  első  hatványáig  terjedő  pon- 
tossággal megadják  x  és  y  változását  a  szóban 
forgó  transzformációnál.  Ázórt  ezekről  az  egyen- 
letekről azt  mondjuk,  hogy  infinitezimális  transz- 
formái'Áót  fejeznek  ki.  Az  I.  egyszersmind  ma- 
gát az  egytagú   csoportot  is  teljesen  jellemzi. 

Infinitivus  (lat.),  a  nyelvtanban  igének  sze- 
mélyre, számra,  módra  nem  vonatkoztatott  alakja, 
a.  m.  főnévi  igenév,  1.  Tgenév. 

Infinitus  (lat.)  a.  ín.  végtelen,  határtalan. 
Infinitas,  határtalanság,  végtelenség :  infinitum, 
a  végtelen,  a  határtalan. 

Infirmaria  (új-lat.,  franc,  infirmerie)  a.  m. 
kórház,  betegszoba  (kolostorokban). 

Infixnm  (lat.)  a.  m.  a  szótő  belsejébe  kerülő 
viszonyító  elem,  pl.  n  a  latin  /^níío-ban  a  folyó 
cselekvés  jelölésére  (a  tiszta  igetö  fnd-). 

Inflacionisták  (a  latin  infiatio,  felfúvódás  szó- 
ból), így  nevezik  különösen  az  északamerikai 
Egyesült-Államokban  azt  a  pártot,  amely  a  papír- 
pénz bőkezű  kibocsátását  kívánja.  Ezen  irány 
egj'^ik  legkiválóbb  harcosa  Carey  (1.  o.).  Az  I.-at 
itt-ott  expanzionistáknak  nevezik,  máskép  az 
irányzatot  fiatizmusnak  is  (ílat  money),  míg  azo- 
kat, akik  a  papírpénz  korlátolása  mellett  foglalnak 
állást,  kontrakcionistáknak. 

In  flagranti  (lat.)  a.  m.  tetten  (érni).  L.  Fla- 
yrnns  és  Tetíenkapás. 


Inflainmabilis  (lat.)  a.  m.  gynlékony,  lobba 
nékony. 

Inflammatio  (lat.),  1.  GyulaMs. 

Inflatio  (lat.)  a.  m.  felfúvódás. 

Inflexibilis  (lat.)  a.  m.  hajtogathatatiau  (szó, 
a  nyelvtanban),  nem  irányítható,  rendíthetetlen ; 
inflexibilia,  hajtogathatatlan  szók;  inflexiikli- 
tas,  hajtogathatatlanság,  kérlolhetetlenség,  csökö- 
nyösség. 

Inflexió  {-v.  diffrakció)  a.  m.  fényelhailás{\.  o.). 

Inflexiós  érintő,  1.  Domború. 

Inflexiós  pont,  1.  Domború. 

In  flore  (in  floribus,  lat.)  a.  m.  virágjában, 
jólétben,  tejben-vajban. 

Inflorescentia  (lat.)  a.  m.  vii'ágzat  (1.  o.). 

Influenc-góp,  1.  Elekfrotnozógép. 

Inflaencia  (új-lat)  a.  m.  behatás,  befolyás ;  a 
íizikában  megosztást  jelent.  L.  Elektromos  Í7i- 
fluenda,  Mágneses  inflmncia. 

Influenza  (orosz  nátlm),  járványos  fertőző  be- 
tegség, melyre  a  legtöbb  ember  hajlamos  és  mely 
immnnitást  (1.  o.)  maga  ntán  nem  hagy  hátra. 
Némely  I.-járványban  a  lakosság  40— 750/9 -a 
megbetegszik.  Az  I.  hirtelen  lázzal,  esetleg  bor- 
zongással kezdődik  s  a  láz  rendetlen  menetű,  38*- 
40"  között  ingadozik.  A  betegség  általános  tüne- 
tei a  bágyadtság,  étvágytalanság,  kedvtelenség, 
fejfájás,  keresztcsonttáji  fájdalmak,  tagfájdal- 
mak. A  többi  tünetek  esetenként  változók,  úgy 
hogy  három  formáját  is  szokás  az  1.-nak  megkü- 
lönböztetni, ú.  m.  hurutos,  gyomor-,  bélzavarokkal 
és  ideges  tünetekkel  járó  alakjait.  Az  I.-s  beteg 
majdnem  mind  náthás ;  légcső-,  hörghurut,  kötő- 
hártyalob, könnyezés,  fónykerülés,  más  esetek- 
ben hányás,  émelygés,  hasmenés  kínozzák  a  bete- 
get. Gyakori  az  orr  mellékaregeinek  és  a  közép- 
fülüregnek gyuladása  is ;  valamint  heves  ideg- 
fájdalmak, nyugtalanság,  néha  görcsök,  szédülés, 
fülzúgás,  bódultság,  mely  utóbbi  tüneteket  az 
I.-nak  az  idegrendszert  mérgező  hatásának  tulaj- 
donítják. Komplikációk  gyakoriak  s  ezek  közt 
különösen  félelmes  az  I.-s  tüdőgyuladás.  Vesze- 
delmes az  I.  gümőkóros  emberekre  nézve,  kiknek 
baját  rendesen  rosszabbítja ;  veszedelmes  továbbá 
öreg  emberekre  nézve  is.  Az  I.-t  baktérium  okozza, 
az  ú.  n.  Pfeiffer-féle  I.-bacillus.  A  betegség  pár 
napig,  esetleg  1 — 2  hétig  tart  és  könnyen  vissza- 
tér (reddiva).  Gyógyítása  nem  sajátlagos,  hanem 
olyan,  mint  általában  a  lázas  fertőző  betegségeké, 
főként  a  súlyos  tünetek  szerint  igazodik. 

I.  az  állatorvostanban  a  lovaknak  sajátos,  he- 
veny lázas  fertőző  megbetegedése,  mely  járvá- 
nyos elterjedésben  jelentkezve,  majd  csak  a 
nyálkahártyáktól  borított  szervek  heveny  hurut- 
jában (I.  catarrhalis),  majd  a  tüdő  és  a  mollhártya 
súlyos  gyuladásában  (I.  pectoralis)  nyilvánul.  A 
főbb  tünetek :  kezdetben  magas  lázzal,  erős  tom- 
pultsággal  és  szapora  érveréssel,  a  szemek  hmnit- 
jával,  a  szemhéjak  pámaszerű  kidagadásával  és 
a  duzzadt  kötőhártyák  vöröses-sárga  színeződé- 
sóvel,  a  légutak,  a  gyomor  és  a  belek  kisebb- 
nagyobb  fokú  hurutjával,  a  lábakon  az  inak  és  az 
izesülések  megdagadásával  jár;  mindezekhez  a  sú- 
lyosabb esetekben  még  a  tüdők  és  a  mellhártyák 
gyuladása  csatlakozik,  vagy  pedig  ez  utóbbi  bán- 
talom mindjárt  kezdettől  fogva  fejlődik  ós  a  kói  - 


Influenzabacilius 


571 


Ingr 


kéi)et  xtralja.  Az  I.  catarrhalis  többnyire  enyhe  le- 
folyású, ellenben  az  I.  pectoralisban  a  betegeknek 
10—15,  esetleg  még  több  "/©-a  elhull.  Az  orvoslás- 
nak szorosan  az  adott  esethez  kell  alkalmazkodnia. 
A  védekezés  céljából  ajánlatos  minden  újonnan 
vásárolt  lovat,  főleg  I.-járvány  idejében,  legalább 
két  hótigellcülönltve  megfigyelés  alatt  tartani.  Az 
ember  és  a  lovak  I.-ja  tüneteikben  hasonló,  deok- 
tanilag  nem  azonos  betegségek.  V.  ö.  Hutyra, 
Állatorvosi  Belgyógyászat  (1904). 

Influenzabacilius,  1.  Baktérium. 

In  folio  (lat.)  a.  m.  ívalakban,  1.  Folio. 

In  forma  (lat.)  a.  m.  alakszerűén,  megszabott 
alakban ;  in  fonna  eonsueta,  szokásos  alakban ; 
in  fortim  patenté,  nyilvánvaló  alakban,  pl.  hir- 
detmény kifüggesztésénél ;  in  forma  pauperis, 
szegényeket  illető  módon ;  in  fonna  probante, 
bizonyításra  alkalmas  jogérvényes  alakban. 

Informáló  (lat.)  a.  m.  értesítés,  tudósítás,  tu- 
datás.  L.  Értesítés;  Hiteltíidósítö  irodák.  —  In- 
formál, értesít,  tudósít,  felvilágosít.  —  Informá- 
tnr,  tanító  (házi  tanító),  értesítő. 

Információs  per  (lat.  processtcs  informativus 
V.  processus  inquisitionis),  az  a  vizsgálat,  ame- 
lyet a  római  Kúria  a  püspökségek  és  a  pápa  ado- 
mányozásának fentartott  egyházi  javadalmak  be- 
töltése előtt  rendelhet  el  avégből,  hogy  a  jelölt 
alkalmasságáról  és  kinevezése  vagy  választása 
szabályosságáról  meggyőződjék.  Ha  a  rendelke- 
zésre álló  okiratok  erre  nem  elégségesek,  meg- 
bízottat küldhet  a  helyszínére  (nálunk  és  Ausz- 
triában a  bécsi  uuncius  szokta  az  I.-t  végezni). 
Erio  Rómában  következik  újabb  megvizsgálás 
(processus  doflnitivus)  és  kihirdetés  (praeconi- 
satio)  útján  a  pápai  adományozás. 

Informis  (lat.)  a.  m.  formátlan,  idomtalan. 
Informitas,  formátlanság. 

In  foro  (lat.)  a.  m.  a  köztéren,  piacon,  a  tör- 
vényszék előtt. 

Infraetio  (t.  i.  legis,  lat.)  a.  m.  törvényszegés. 

Iniralapszáriusok,  1.  Predesztináció. 

Infralias  (geoi),  régibb  elnevezése  a  réciai 
képződménynek,  1.  Triász. 

In  fraudem  oreditorum  (lat.)  a.  m.  a  hi- 
tolezők  kijátszására.  L.  Bukás,  Csőd. 

In  fraadem  legis  (lat.)  a.  m.  a  törvény  ki- 
j.'itszására. 

Infravörös  (a.  m.  vörösön  innen  levő).  A  nap- 
nak, valamely  világító  lámpának  látható  színképe 
vörös,  narancs,  sárga,  zöld,  kék  és  ibolya  színű 
sávból  áll.  A  színképnek  azonban  a  vörösön  innen 
és  az  ibolyán  túl  is  van  nagy  kiterjedésfl  folyta- 
tása, mely  nem  látható.  A  vörösön  innen  eső  rész 
a  színképnek  I.  része,  amelynek  létezéséről  igen 
érzékeny  hőmérőkkel  (bolométer,  hőelektromos 
oszlop)  lehet  meggyőződni.  A  sugárzás  legerősebb 
hőhatása  az  I.  részbe  esik. 

Infrequentia  (lat.),  csekély  látogatottság. 

Infrigfídatio  (lat.)  a.  m.  lehűlés,  lehűtés. 

Infula  (lat.),  1.  Föveg. 

In  fnll  dress  (ang.),  1.  Full  dress. 

Infundibulnm  (lat.  infundo :  beöntök)  a.  m. 
tölcsér.  Az  anatómiában  így  nevezik  a  harmadik 
agyvelögyomor  fenekének  tölcsérszerú  folytatá- 
sát. A  gyógyszerészek  I.-nak  nevezik  a  forrázó 
edényüket,  amellyel  az  infúzumok  készülnek. 


InfuMoria,  1.  Azalekállaikák. 

Infnsunt  (lat.),  l.  Forrázat. 

Infasant  laxatiTnm  (mannás  szenna-for- 
rázat).  Egy  rósz  szennalevelet  8  rósz  vízzel  le- 
fon'áznak,  majd  a  félóra  múlva  megszűrt  forrá- 
zatba  2  rósz  mannát  oldanak  és  újbóí  megszűrik. 

In  fatarum  (lat.)  a.  m.  a  jövőre  nézve. 

Infúzió  (infiisio,  lat.)  a.  m.  beöntés,  az  orvos- 
tanban az  az  eljárás,  amidőn  a  testüi'egekbe,  a 
bélcsatornába,  a  gyűjtőeres  rendszerbe  (intra- 
vénás I.),  vagy  a  bőr  alatti  laza  kötőszövetbe 
(hipo-  v.  subdermatikus  I.  v.  hipodennoklizis)  na- 
gyobb mennyiségű  folyadékot  (rendszerint  élet- 
tani konyhasóoldatot)  visznek  be,  anélkül,  hogy 
azt  valamilyen  nagyobb  nyomás  segélyével  ten- 
nék. A  leggyakrabban  alkalmazzák  a  bélbeöntóst, 
a  végbélen  keresztül  (1.  Beöntés) ;  az  intravénás 
vagy  hipodermatikus  I.  arra  szolgál,  hogy  a  test 
nagy  folyadék-  (különösen  vér-)  veszteségeit  segít- 
ségével hamarosan  pótoljuk  s  így  a  vérnyomás 
gyors  csökkenésével  járó  fenyegető  veszedelmet 
elhárítsuk.  Az  utóbbi  esetben  az  I.-nak  tennószc- 
tesen  tökéletesen  sterilen  keli  történnie ;  úgy  vé- 
gezzük, hogy  arra  alkalmas  csöves  tűt  szúrunk  a 
bőr  alá  vagy  valamelyik  gyüjtőérbe,  s  azon  ke- 
resztül fecskendezzük  be  a  folyadékot  gyeng<í 
nyomással.  Az  I.-hoz  használt  folyadék  mennyi- 
sége kb.  V^ — 2  l.  szokott  lenni. 

Infuzórium-föld  a.  m.  diatoma-föld  (1.  o.). 

Infü,  kacskanyak  (Ajugah.,  növ.),  az  Ajakosak 
génusza ;  50  faja  az  óvilág  mérsékelt  övén  van 
elterjedve.  Egyéves  v.  évelő,  aljukon  gyakran 
elfásodó  füvek,  keresztben  átellenes,  fűrószes  le- 
velekkel, 2  V.  több  virágú  álörvökkel,  a  virág 
ülő,  pártája  maradó,  felső  ajka  2-osztatu,  kicsi, 
nem  sisakalakú,  az  alsó  sokkal  nagyobb,  különö- 
sen a  középső  karélya.  Az  A.  reptam  L.  (ostorindá^ 
I.)  leveles  indákat  hajt,  virága  kék.  Sebre  és  belső 
szakadás  ellen  használták.  Fehértarka  (fol,  va- 
rieg.)  és  sötétborvörös  (fol.  piirpureis)  kerti 
alakjai  vannak ;  a  kertek  nedvesebb  helyeire  ül- 
tetik ki.  Az  A.  genevensis  L.  (közönséges  I.)  in- 
dákat nem  hajt,  virága  nagyobb,  sötét  azúrkék, 
rózsaszínű  v.  fehér.  Az  A.  chaniaepytis(h. )&chTeb. 
(kalinca  1.,  fenyőfű,  kösz\'ényfú,  szélfíí)  alacsony, 
tömötten  ágas,  gyapjas,  alsó  levele  keskenyszá- 
las,  a  felső  3  sallangos,  virága  kisebb,  világosabb 
kék,  porzója  kopasz,  rozmaringillatu.  Régen  kösz- 
vény ellen  használták. 

Ing,  a  ruházati  iparhoz  tartozó  iparcikk,  mely 
az  emberi  test  közvetetlen  befedésére  szolgái. 
Az  ing  rendesen  széles  szabású,  a  férflalmál 
rövidebb,  elől  nyilt,  hosszú  ujjakkal,  a  nőknél 
hosszabb  és  rendesen  vagy  ujjak  nélkül,  vagy 
csak  nagyon  rövid  váll-ujjakkal.  Az  ing  nagy 
mértékben  alá  van  vetve  a  divatnak.  Készül 
vagy  tiszta  lenszövetből,  amely  a  legdrágább  tss 
legfinomabb,  vagy  pamutszövetből.  Az  ingről 
legrégibb  .adataink  a  VIII.  sz.-ból  vannak,  ahol 
először  történik  róla  említés  és  így  valószüni. 
hogy  csak  akkor  kezdették  viselni.  De  hogy  mily 
fényűzéshez  tartozhatott  ez  még  a  későbbi  száza- 
dokban is,  arra  nézve  bizonyságot  szolgáltat  az  a 
körülmény,  hogy  Franciaországban  a  XV.  sz.-ban 
VII.  Károly  király  nejének  volt  az  első  lenvászon 
Inge.  —  .A  rendes  niházati  tárgyat  képező  ingen 


Inga 


572 


ingamérések 


kívül  van  még  páncM-ing,  mely  védelmi  eszközül 
szolgált  s  amely  acélból  v.  más  fémekből  készült ; 
mise-ing,  mely  egyházi  célokra  szolgál  stb. 

inga.,  legegyszerűbb  alakjában  íínom  szálon 
függő  kis  súly ;  általánosabban  valamely  nehéz 
test  (rendesen  alul  megterhelt  rúd),  mely  vízszin- 
tes tengely  körül  szabadon  lenghet.  Ha  a  szálat 
súlytalannak  képzeljük  és  a  függösúlyt  anyagi 
pontnak,  akkor  az  ú.  u.  matematikai  I.  fogalmához 
jatimk,  melyre  a  számításokat  visszavezetjük.  Ezt 
eléggé  megközelítjük  az  ú.  n.  egyszerű  I.-val,  amely 
kis  fémgömböt  tartó  finom  szálból  áll.  Ha  az  I, 
nyugalmi  helyzetében  van,  a  f  dggőtest  súlypontja 
függélyesen  a  forgástengely  alatt  foglal  helyet. 
Ha  az  f.-t  ezen  helyzetéből  kiemeljük  (1.  az  ábrán 
1,  bc-t)  s  aztán  magára  hagyjuk,  a 
nehézségerő  gyorsuló  mozgással  a 
függélyes  helyzetbe  tereli  vissza ; 
a  függő  test  ca  íven  ősik.  Nyu- 
galmi helyzetében  azonban  nem 
maradhat  meg,  mert  tétlensége 
miatt  a  nyert  sebességgel  tovább 
leng  és  lassudóan  oly  magasságra 
emelkedik,  mint  a  milyenből  kiin- 
dult. Az  I.  ezen  mozgását  lent  lésnek 
iniía  nevezzük ;  az  egyensúlyi  helyzettől 
való  legnagyobb  kitérés  az  ampli- 
túdó (legn.  kilengés).  Az  I.  ezen  lengéseit  ismétli. 
A  súrlódás  és  levegő  ellenállása  miatt  a  kilengések 
kisebbednek  s  a  magára  hagyott  I.  végre  nyugalmi 
ífüggélyes)  helyzetében  megállapodik.  Ha  a  kilen- 
gések nem  nagyok,  akkor  az  egy  lengés  megtéte- 
lére szükséges  idő,  a  lengésiá,ő  állandó  s  az  I.  len- 
gései izochrónok,  vagyis  egyenlő  időtartamúak.  A 
lengésidő  fiigg  az  I.  hosszától  és  a  nehezségerő 
gyorsulásától.  A  lengésidő  2,  3,  4 -szer  na- 
gyobb, ha  az  I.  hossza  i,  9,  16 -szór  nagyobb. 

Ha  ;:  a  Ludolf-féle  szám  (31415),  l  az  egyszeíTj 
I.  hossza,  g  a  nehézsógorö  gyorsulása,  t  a  lengés- 


idő, akkor 


■'='/!• 


A  függő  test  anyaga  a 


lengésidőre  nincs  befolyással.  A  fizikai  I.  szám- 
talan anyagi  pont  merev  összefüggéséből  szárma- 
zik. A  forgási  ponthoz  közel  levő  anyagi  pontok  ma- 
gnkban  gyorsabban  lengenének,  mint  a  hogyan 
lenghetnek,  míg  a  távolabbiak  lassabban.  Kell 
tehát  egy  pontnak  lennie,  moly  a  többiekkel  való 
merev  összefüggésben  éppen  úgy  leng,  mint  a 
hogyan  lengene,  ha  ezen  helyen  egyedül  függne 
valamely  finom  szálon.  Ezt  a  szükségképen  létező 
pontot  a  fizikai  í.  lengési  középpontjának  neve- 
zik. Távola  a  forgási  ponttól  az  előbb  említett  re- 
dukált hossz.  Ha  az  i.-t  ezen  pont  körül  lenget- 
jük, a  lengési  idő  ugyanaz,  mint  az  eredeti  for- 
gási pontnak  megfelelő.  Az  ilyen  I.-t  megfordít- 
ható vagy  reverziós  f.-nak  nevezik.  Lényeges, 
hogy  a  forgási  pont  és  a  neki  megfelelő  lengési 
középpont  az  l.  .súlypontjától  különböző  távolság- 
ban van.  Ha  az  1.  másodpercenként  végez  egy 
lengést,  akkor  másodperc- I.-na.k  hívják.  Ha  az 
I.-naJv  legnagyobb  kilengése  pillanatában  a  len- 
gési síkra  merőleges  lökést  adnak,  végső  pontja 
a  nyugalmi  helyzet  körül  köralakú  pályán  mozog ; 
ekkor  az  I.-t  centrifugális  I.-nak  nevezik.  A  kör- 
pálya befutására  szükséges  idő  a  lengésidő  két- 


szerese, vagyis  annyi,  amennyi  egy  teljes  lengés 
megtételére  kell.  Mivel  azl.  lengései  egyenlő  idö- 
közüek,  kiválóan  alkalmasak  az  idő  mérésére.  A 
közönséges  életben  az  I.-t  leginkább  mintáz  órák 
alkotórészét  ismerik.  Itt  az  I.-nak  kettős  szerepe 
van.  A  vele  összekapcsolt  kettős  horog  ós  fogas- 
kerekek közvetítésével  szabályozza  a  súly  esését, 
mely  az  I.-órában  a  mozgatóerő  és  lengéseinek 
tartamával  szabályozza  az  óra  járását.  Mivel  az 
I.  rúdja  melegben  kitágul,  hidegben  összehúzódik 
s  így  járása  változó  volna,  rostélyingákat  v.  inás 
szerkezetű  kompeiizácu)sl.-\ídiii}.  o.)  alkalmaznak, 
melyeknek  hossza  és  így  lengésideje  változó  hő- 
mérséklet esetében  is  állandó.  Igen  fontos  szerep 
jutott  az  1.-nak  a  fizikában,  geodéziában,  asztronó- 
miában. A  nehézségerő  gyorsulásának  változását, 
valamint  a  gyorsulás  értékét  az  I.  lengéseiből 
lehet  a  legpontosabban  meghatározni. 

Inga  Willd.  (höv.),  a  Legmninosae  (Hüvelyesek) 
Mimosoideae  alcsaládjának  génusza;  200  faja 
Ny.-lndiában,  Amerika  tropikus  és  D.-i  szubtro- 
pikus  részén  honos  fák  v.  cserjék,  levelük  szái'- 
nyas,  de  ilyen  maga  a  lovélgerinc  is ;  gyapjas 
szőni  nagy,  sok  porzós,  1  bibeszálú  viráguk  göm- 
bölyű ernyőkké  vagy  gömbvirágzatoklcá  egyesül. 
Hüvelyük  bőrnemü  v.  kissé  liúsos,  lapos,  keskeny, 
több  fajon  4  élü.  Többnek  hüvelye  édes  bele  miatt 
kedvelt  gjmmölcs,  ezért  termesztik  ic,  ilyen: 
az  I.  Feuillei  DC.  (packai)  Peruban,  az  /.  edulis 
Mart.  (ingasipo,  I.  espada)  Közép-Amerikától  É.- 
Braziliáig,  az  /.  vera  Willd.  Közép-Amerikában 
és  Ny.-lndiában,  ennek  kérge  összehúzó  és  festő- 
szer, gyümölcsbele  étel  és  hurut  elleni  orvosság. 

lnga.&jtö  (lengő  ajtó),  nigóra  járó  ajtó,  mely 
akár  Idfelé,  akár  befelé  nyitható.  Többnyire  belső 
helyiségekben,  szélfogó  gyanánt  használjuk. 

Ingadozás,  I.  Nutatio. 

Ingadozó  sor,  1.  Oszcilláció. 

Inga  espada  (növ.),  1.  Inga. 

Ingaevones  v.  Inguaevones,  a  három  régi  ger- 
mán törzs  egyikének  a  neve,  melyet  Tacitus  Ingo 
v.  Inguo  (Mannus  fiának)  nevére  vezet  vissza.  E 
törzshöz  tartoztak  az  Északi-tenger  parti  lakói  a 
Rajna  torkolatától  a  Jüti-félszigetig,  névszerint 
a  frízek,  chaukusok,  angriváriusok,  amsivariusok, 
teutonok  stb. 

Ingaíürészgép,  körfűrészgép,  amelynek  ten- 
gelye emelőkaron  van  beágyazva,  az  emelőkar 
pedig  V.  fül  van  függesztve,  v.  pedig  alul  van  csa- 
pon megtámasztva,  úgy,  hogy  a  fűrész  emelőkarja 
e  csap  körül  inog.  Pa  keresztirányú  vágásánál  (ki- 
szabásnál) használják.  Előnye,  hogj'  nem  a  nagy 
sm'lódású  fát  kell  harántosan  előtolni,  hanem  a 
köifííi'észt  az  emelőkar  csapja  körül  elforgatjuk, 
ami  tetemes  munkamegtakarítással  jár. 

Ingamérések,  a  nehézségerő  gyorsulásának 
meghatározása  ismert  hosszúságú  ingák  lengései- 
ből. Ezen  célra  v.  reverziósmgákat  használnak 
(1.  Inga),  melyek  hosszát  és  lengésidejét  igen 
pontosan  meghatározzák,  v.  állandó  hosszúságú 
ingákat,  melyek lengésidejétmásáilomásra vonat- 
kozólag ismerik,  ahol  a  nehézségerőt  már  meg- 
határozták. V.  ö.  Bessel,  Untersnchungen  über 
die  Lange  des  einfachen  Sekundenpendels  (Ost- 
wald :  Klassiker  der  exakten  Wissensehaften, 
Leipzig  1889) ;  v.  Sterneck.  Der  neue  Pendelappa- 


Ingamórleg 


573 


Inarelheim 


rat    (les  k.  k.   militargeographischen    Instituts 
(Wien  1887). 

Ingamérleg,  irányzó  készülék,  amelyen  egy 
(lioptrás  vonalzó  (I.  Diopira)  irányvonalát  alkal- 
mas súlyelosztással,  az  inga  nyugalmi  helyzeté- 
nek megfelelően,  vízszintesen  rögzítik  meg. 

Ingamozgás,  1.  Bélmozgások. 

Ing:annu  (olasz)  a.  ra.  csalás;  per  /.,  csalfán. 
7.  ((  zenéhen,  voltaképen :  Gadenza  d"!.,  a  meg- 
szakított Zcli'adók. 

Ingaóra,  1.  Óra. 

Ingaóra  (Horoloyium),  csillagkép  az  ég  déli 
felén,  45,  szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Ingaquadráns,  főleg  a  ballisztikában  a  mozsa- 
rak ii'ányításánál  használatban  volt  quadráns, 
azaz  fokokra  beosztott  negyedkör,  melyen  egy 
inga  mutatta,  hogy  0  pontja  helyevsen  van-e  be- 
állítva. 

Ingás  (vasút).  A  vasúti  járómüvek  a  sebességgel 
fokozódó  ingadozás  mellett  végezik  mozgásukat. 
Ez  I.-t  részben  a  vonóerő  irányának  és  nagyságá- 
nak változása  okozza,  részben  pedig  a  járóművek 
futóművének  és  a  pályának  egyenlőtlenségei.  A 
kocsik  ingadozásait  a  tér  három  rendező  tenge- 
lyének megfelelőleg  három  különböző  névvel  je- 
]()ljük.  A  kocsi  súlji)ontján  átmenő  függélyes  ten- 
gely körüli  I.-okat  kigyózásmik  hívjuk.  A  pálya 
irányával  megegyező  vízszintes  tengely  körtili 
mozgást  támolygásnak  nevezzük,  a  pályái'a  me- 
rőleges irányú  vízszintes  tengely  körüli  mozgást 
pedig  hőlintásnak.  A  pálya  irányának  egyenlőt- 
lenségei kígyózást  okoznak,  a  pálya  felszintjében 
levő  hibák  (ülepedések)  és  az  elhasznált  sínvégek 
legörbült  végei  pedig  bólintó  mozgást  idéznek  elő. 
Ha  a  két  sínszál  egymáshoz  viszonyítva  nincs 
egyenletes  heljí^zetben,  a  támolygó  mozgás  áll  be. 
I\Iozdonyoknál  még  a  gépezet  is  idéz  elő  I.-okat 
és  néha  rángatást, 

Ingás-elmélet  (penduhhiós  elmélet),  mely 
szerint  a  föld  oly  lassú,  ingaszerü  mozgást  vé- 
gezne, melynek  következtében  a  sarkok  és  az 
egj^enlítö  folytono.san  helyet  változtatnak.  Az  el- 
méletet Reibisch  állította  fel,  földrajzi  és  földtani 
meggondolásokból  kiindulva,  Simroth  pedig  állat- 
geográttai  adatokkal  támogatta.  Reibisch  szerint 
ezen  ingás  tengelye  Ecuadoron  és  Szumatrán  megy 
keresztül.  A  kilengés  nagysága  30 — íö  fokot  ér- 
hetne el.  Ily  módon  a  jégkorszakokat  ós  számos 
m:is  geológiai,  zoológiai  és  botanikai  tüneményt 
vélnek  megmagyarázhatni.  V.  ö.  Simroth,  Die 
Pondulationstheovio  (Leipzig  1907). 

fní(a»4Ípo  (iwv.),  i.  Inga. 

Ingatag  az,  ami  nem  állandó,  ami  nem  marad 
Jiieg  egy  és  ugyanazon  helyen ;  az  az  ember,  ki 
folyton  változtatja  terveit. 

Ingatlan  dolog,  1.  Dolog. 

Ingatlanforgalmi  adó,  1.  VaggonátruhÁZiln 
iUefék. 

Ingatlanforgalmi  bankok.  Azokban  az  idők- 
ben, mikor  az  alacsony  bankkamatláb  folytán 
különösen  ingatlanokkal  kapcsolatban  könnyű  a 
hitelszerzés,  a  kedvező  financiális  helyzet  kihasz- 
nálására alakulnak  az  I.,  melyek  nemcsak  ingat- 
lanok vételét  és  eladását  közvetítik,  hanem  az 
azokra  adott  kölcsönök  ^alapján  az  építkezést  is 
tlriíiiH'irozzák.  L.  még  Építőbankok. 


Ingatlanforgalmi  illeték,  1.   Vagyonátruká- 

zási  illeték. 

Ingatlan  hagyaték.  Az  örökösödési  eljárásról 
szóló  1894.  XVI,  t.-c.  szerint  minden  oly  esetben, 
melyben  a  hagyatékhoz  ingatlan  is  tartozik,  az 
örökösödési  eljárásnak  hivatalból  helye  van,  ha 
az  örökösök  az  eljárást  három  hó  alatt  nem  ké- 
relmezték. 

Ingatlanok  biztosítása,  1.  Biztosítás  (tűzbiz- 
tosítás). 

Ingatlanság  (lat.  hona  immobilia ;  ném,  Lie- 
genschaft),  a  vagyomiak  ingatlanból  álló  részé. 

Ingatlan  tartalék,  1.  Bizto.sítás. 

Ingatlan  vagyon  elfoglalása,  ha  jogtalanul  tör- 
ténik és  az  okozott  kár  10  K  értéket  felülmúl,  a 
Btkv.  421.  §-a  szerint  a  sértett  fél  indítványára  3 
hónapig  terjedhető  fogházzal  s  400  K-ig  terjedhető 
pénzbüntetéssel  büntetendő  vétség,  ugyanitt  és 
ugyanígy  bünteti  a  Btk.  az  ingatlan  vagyon  szán- 
dékos és  jogtalan  megrongálását  s  a  földtől  el 
nem  választott  termék  felhasználását.  Ha  az  oko- 
zott kár  10  K-t  meg  nem  halad,  a  cselekmény 
mint  kihágás  (Kbtk,  127.  §)  8  napig  terjedhető 
elzárással  büntetendő.  Az  1894.  XIl.  (mezörendőr- 
ségről  szóló)  törvény  szerint  a  mezei  termékek 
leszedé.^e  mezörendöri  kihágás. 

Ingatlan  zálogjog,  1.  Jelzálogjog.  Zálogjo.i. 

Ingbert,  város,  1.  mnkt  Iv/jbert. 

Ingeborg,  állítólag  1.  Ingó  svéd  királynak 
leánya,  helyesebben  unokája,  I.  Valdemár  dán 
kú-ály  anyja,  H.  Géza  magyar  király  sógorasszo- 
nya. Hamis  az  a  föltevés,  hogy  Áhnos  hercegnek 
(megh.  1129.)  lett  volna  felesége. 

Ingegneri  (ejtsd :  indzsennyeri),  1.  Amjiolo,  olasz 
költő  és  ii'ó,  szül.  1550.  Velencében,  megh.  1613. 
Rómában.  Sor  szerint  egymásután  a  guastalai, 
urbinoi  ós  savoyai  hercegeknek,  majd  végül  Ró- 
mában Aldobrandini  Cinzio  bíborosnak  titkára 
volt.  Midőn  Tasso  1578.  Torinóba  menekült,  o 
szerzett  neki  menedéket  és  gondozta  a  Gerusa- 
lemme  liberata  kiadását  is  (1581).  Önálló  művei 
csak  Irodalomtörténeti  jelentőséggel  bírnak. 

2.  L,  Marco  Antonio.  olasz  zeneszerző,  szül. 
Veronában  1545  körül,  megh.  1592  júl,  1.  Cre- 
monában,  hol  1576.  a  székesegyház  karnagya 
lett.  Ruffo  volt  mestere,  ő  pedig  Monteverdit 
tanította.  Müvei:  öt-nyolfi  szólamú  nagyszámú 
madrigálok  (1572  óta),  misék  (Cantiones  sacrae 
1576—1591)  és  a  Haberl  (Kirehenmusikalische 
Jahrbücher  1898)  fel  fedezésóig  Palestrinának 
tulajdonított  Responsoria  hebdomadae  sanctao 
(1588). 

Ingelheim  (Oher-  és  Nieder-L),  két  község 
Rajnai-Hessen  hesseni  tartományban,  egymástól 
két  km.-nyire,  a  Salzbach  mellett.  Mindkét  község- 
nek élénk  kereskedelme  van.  Ober-I.  falakkal  van 
körülvéve  s  a  községben  régi  vár  romjai  lát- 
hatók. Híres  kitűnő  vörös  boráról.  Lakóinak  száma 
(1910)  3609.  —  Nieder-I.  a  monda  szerint  Nagy 
Károly  születéshelye,  aki  itt  768— 774.  fényes  pa- 
lotát építtetett.  Ebben  az  épületben,  melyet  száz 
márványoszlop  és  számos  olaszországi  szobor  s 
mozaik  díszített,  több  nevezetes  bü-odalmi  gyűlést 
is  tartottak.  1462-ben  a  mainziak  felégették.  Rom- 
jai most  ismegvannak.  Nieder-I.-bontöbb  nagyobb 
gyár  is  van.  Lakóinak  száma  (1910)  3725. 


IngrelmUnster 


—     574 


Ingerelhetőség 


Ingelmúnster,  község  Nyuga^Flan(]lia  belga 
tartomány  Anseghem  járásában,   a  Mandel  ós 
vasút  mellett,  (1910)  6891  lak. ;  gobelinkelme-,  cso- 
magoló vászon-,  szőnyeg-  és  csipkekészítéssel. ! 
1794  máj.  10.  ütközet  volt  itt  a  francia  ós  az  egye- ! 
sült  angol-hollandi  csapatok  között.  ' 

Ingelow  (qjtsd:  indzseió),  Jea?í,  angol  költőnő,  szül. 
1820.  Bostonban  (Lincolnshire),  megh.  1897  júl. 
20.  Londonban.  Round  of  Days  (1863)  c.  költe- 
mónykötete  nagy  sikert  aratott.  Sokat  dolgozott 
különböző  folyóiratokba  és  különösen  a  tengerről 
szóló  költeményei  lettek  népszerűekké,  önálló 
müvei  közül  kiemelendők :  Home  Thougüts  and 
Home  Scenes  (1865) ;  Mopsa  the  Fairy  U867,  5. 
kiad.  1891)  és  Littie  Wonder-Hom  (1872)  c.  költe- 
mónykötetei,  valamint :  Ofif  the  Skellings  (1873) ; 
Fated  to  be  Free  (1875) ;  Sarah  de  Berenger  (1880) 
és  Don  John  (1881)  c.  regényei. 

Ingemann,  Bernhard  Severin,  dán  író,  szül. 
Torkildstrupben  (Falster  sziget)  1789  május  28., 
megh.  Soröben  1862  febr.  24.  1842-ben  igazgató 
lett  a  soröi  főiskolán.  Szentimentális,  naiv  költő, 
a  német  romantikusok  követője.  A  lírai  költés  te- 
rén sok  becses  müvet  alkotott,  regényei  ós  elbe- 
szélései pedig  kincseivé  váltak  nemzetének.  Neve- 
zetesebb munkái :  Valdemar  den  Store  og  hans 
Maond  (Nagy  Valdemar  és  hősei,  verses  regény, 
1824) ;  Kong  Erik  og  de  Fredlöte  (Erik  király  és 
a  kiátkozottak,  1833) ;  Prinds  Ottó  of  Danmark 
og  hans  Samtid  (Ottó  dán  herceg  és  kora,  1835), 
regények  és  Höjmessepsalmer  (Zsoltárok,  1825); 
Morgen-og  Aftensange  (Hajnali  és  esti  dalok,  1839) 
hangulatos  vallásos  költemények  gyűjteményei. 

Ingena,  város,  1.  Avranches. 

Ingenbohl,  község  Schwyz  svájci  kantonban, 
a  Muota  mellett,  Bruunentől  BK.-re,(i9io)  3514  kat. 
lak.,  híres  női  kolostorral,  ahol  ápolónővéreket 
képeznek  ki ;  nagy  idegenforgalommal. 

In  genere  (lat.)  a.  m.  általában ;  ellentéte : 
in  spede. 

£agen-Hoasz  (ejtsd :  hausz),  ,/aw,  hollandi  orvos 
és  növényflziológus,  szül.  Bredábau,  Hollandiában 
1730  dec.  8.,  megh.  a  London  melletti  Bovordban 
1799  szept.  7.  1757-ben  mint  orvos  Bredában  te- 
lepedett le,  azután  Londonba  ment,  ahol  oly  nagy 
hírnévre  tett  szert,  hogy  1768.  Mária  Terézia 
Bécsbe  hivatta  és  miután  ott  több  főherceget  himlő 
ellen  sikeresen  beoltott,  udvari  orvossá  nevezték 
ki.  11.  József  császár  is  nagy  kitüntetésekben  ré- 
szesítette. 1771-ben  Londonba  ment  és  ott  írta 
líxperiments  upon  vegetables  (London  1779,  né- 
metül Leipzig  1780)  c.  müvét.  I.  számos  tudomá- 
nyos felfedezéssel  gazdagította  a  tudományt,  írt 
a  növények  szénsav-asszimilációjáról ;  ő  mutatta 
ki  először,  hogy  a  növények  napfénynél  oxigént, 
sötétben  szénsavat  választanak  ki.  Tőle  származik 
a  fémek  különböző  hővezető  képességének  meg- 
állapítására szolgáló  műszer,  továbbá  ő  használta 
először  a  mikroszkópos  vizsgálatoknál  használa- 
tos fedőűveget,a  kémiai  apparátusokhoz  a  kaucsuk- 
csöveket stb.  Különböző  műveit  németül  Ver- 
mischte  Schriften  címen  Moliior  állította  össze. 

Inneni  culus  a.  m.  a  ííer/íMfes  csillagkép  (l.o.). 

Ingénienr  (franc,  ejtsd .-  eíiaseniör)  a.  m.  mér- 
nök. Népies  magyar  nyelven  inzsellér-\iek  mond- 
ják. 


Ingenium  (lat.)  a.  m.  természetes  értelem, 
tehetség. 

Ingenuitas  (lat.)  a.  m.  nyíltság,  bátorság, 
őszinteség.  A  római  jogban  L  a  szabadnak  szüle- 
tett polgár  helyzetét  (status)  jelenti.  Ingentms  a. 
m.  szabad,  szabadnak  született  ember. 

Ingenuus,  Pannónia  helytai*tója,  kit  ilUr  légiói 
Kr.  u.  258.  császárrá  kiáltottak  ki  szerencsés 
csatái  után,  melyeket  a  szomszéd  barbárok  ellen 
vívott.  6  az  első  az  ú.  n.  30  zsarnok  közül,  kik 
Grallienus  császár  és  utódai  ellen  a  trónra  vágy- 
tak, í.-t  azonban  még  Gallienus  Mursánál  (Eszék) 
megverte,  mire  ö  futás  közben  meghalt  (260). 

Inger,  1.  Ingerelhetőség. 

Inger,  néptörzs,  1.  Ingennarüand. 

Ingerelhetőség  (irrvtahüitas),  az  élő  szerve- 
zetnek és  részeinek  (első-  és  fősorban  az  ideg- 
rendszernek) azon  képessége,  hogy  bizonyos  be- 
hatásokra, miket  ingereknek  nevezünk,  a  nyuga- 
lom állapotából  sajátos  működésűknek  megfelelő 
állapotba  mennek  át.  A  nyugvó  izom  például  inge- 
rek befolyása  alatt  összehúzódik.  Az  izom  direkt, 
is  ingerlékeny,  tehát  az  idegrendszer  befolyásá- 
nak kizárása  mellett  is  reagál  az  ingerekre,  leg- 
gyakrabban azonban  ingerét  az  idegek  felől  kapja 
—  indirekt  ingerlékenység.  Az  ingerek  magában 
a  szervezetben  is  támadhatnak  s  közvetlenül  az 
idegrendszer  sejtjeire  is  hathatnak ;  oxigénhiány 
a  vérben  pl.  izgatólag  hat  a  nyúltagy velőben 
levő  lélegző  középpontra  s  légzőmozgásokat  indít 
meg  a  megfelelő  izmokban,  ezek  a  középponti, 
centrális  ingerek.  Máskor  az  ingerek  a  test  kör- 
zetén elhelyezett  ingerfelfogó  készülékeki'o  hat- 
nak, ezek  a  perifériás  ingerek.  Tágabb  értelem- 
ben ide  tartoznak  a  bélcsatorna,  légzőcsatorna, 
izmok,  izületek  stb.  belsejében  elhelyezett  ideg- 
végződésekre ható  ingerek  is.  A  perifériás  inge- 
rek közül  legfontosabbak  az  érzékszerveinkre 
ható  imjerek,  melyek  a  rajtimk  kívül,  a  külvilág- 
ban történt  változásokról  adnak  felvilágosítást. 
Azon  ingereket,  melyek  minden  ideget  izgatni, 
működésnek  indítani  képesek,  áltfüános  ingerek- 
nek szokás  nevezni ;  ezzel  ellentétben  az  egyes 
érzékszerveknek  vagy  idegsejtcsoportoknak  meg- 
lehetnek a  maguk  sajátos  (specifikus)  faj  v.  adae- 
quat  ingerei.  A  szem  adaequat  ingere  a  fény,  a 
fülé  a  hangrezgés.  A  bőridegek  végződései  mecha- 
nikai és  höváltozásokkal  szemben  mutatnak  speci- 
fikus ingerlékenységet.  Általános  ingerek  a  mecha- 
lükai,  hő,  villamos  és  vegyi  ingerek.  Középponti, 
belső  ingerek  okai  pl.  az  éhség,  szomjúság,  fá- 
radtság érzésének  s  általában  mindama  érzések- 
nek, melyek  nem  érzéki  benyomás  útján  jönnek 
létre,  pl.  álom  és  emlékképek,  hallucinációk  stb. 
A  testűnk  legkülönbözőbb  pontjairól  kimduló  mi- 
nimális ingerhatások  összeadódása  révén  jön  létre 
kellemes  vagy  kellemetlen  közérzetünk,  hangu- 
latunk stb.  Minden  ingernek,  hogy  egyáltalában 
inger  gyanánt  szerepelhessen,  bizonyos  erősség- 
gel kell  behatnia :  a  leggyengébb  ingert,  mely  bizo- 
nyos működést  még  éppen  megindítani  képes  és 
amelynél  kisebb  inger  már  hatástalan,  ingermini- 
mumnnk  vagy  ingerküszöbnek  nevezzük.  Az  in- 
gerek s  a  hatások  révén  beálló  érzések  közötti 
összefüggést  mennyilegesen,  quantitative  vizs- 
gálja íí  pszichofizika  (1.  0.). 


Infirerenoia 


—     Ö7Ö     — 


Ingoda 


Ingerencia  (lat.)  a.  m.  boleavatkozás. 

Ingerina,  1.  Eudokia,  2. 

Ingerküszöb,  1.  bígerelheiöség. 

Ingerlékenység  a.  m.  ingerelhetőség  (i.  o.). 

Ingerlő  (észt.),  ami  érzéki  vágyakat  kelt.  L.  Báj. 

Ingermanland  (Ingria,  Isorszkaja  zemlya), 
egykori  svéd  tartomány  a  Finn-öböl  körül,  most 
Szent-Pétervár  orosz  kormányzóságnak  nagy 
része.  Rgykori  lakói,  a  finn  inger  törzs,  a  kare- 
liaiak  egy  ága  volt,  napjainkban  még  mintegy 
17,000-en  élnek.  I.  1617-ben  a  svédeknek  jutott. 
1702-bon  Nagy  Péter  cár  visszafoglalta  ós  a 
nystadi  békében  meg  is  tartotta. 

Ingertelenség  (abirritatio),  az  ingerlékenység 
hiánya,  a  szerveknek  tompultsága  az  ingerekkel 
szemben. 

Ingesta  (lat.)  a.  m.  bevett  tápanyagok. 

Ingestion  (franc.,  ejtsd:  engesztioH)  a.  m.  táplá- 
lékfelvétel. 

Ingflanell,  könnyű  gyapjúszövet,  némileg  kal- 
lózzák, bogácsolják  s  nyirják.  Utánzatai  a  fél- 
gyapjú  L,  amelynek  láncfonala  pamut  ós  a  pa- 
mutós  /.,  amely  tisztán  pamutfonalból  készül. 

Inghe,  Enghien  város  (1.  o.)  flamand  neve. 

Inghirami,  régi  toscanai  patricius-család  Vol- 
toiTából,  nevezetes  tagjai : 

1.  /.,  Francesco,  olasz  régiségbúvár,  szül.  Vol- 
íerrában  1772-ben,  megh.  Pii'enzében  1846-ban. 
1785  óta  a  nápolyi  katonai  intézetben  tanult,  az- 
után könyvtáros  lett  Firenzében,  ahol  a  híres  Poli- 
grafla  Fiesolana  nevű  könyvnyomdát  és  kiadó- 
intézetet alapította.  Jó  tollal  írt  művei  közül  meg- 
említendök :  Monumenti  etruschi  (Firenze  1820 — 
1827, 10  köt.) ;  GalleriaOmerica  (1831—38, 3  köt., 
390  rézmetszettel) ;  Pitturo  dei  vasi  flttili  (1831— 
1837,  4  kötet,  400  rézmetszettel) ;  Museo  etrusco 
chiusino  (18.33,  4  köt.,  216  rézmetszettel) ;  Lettere 
di  eti'usca  enidizione  (18.38—39).  Befejezetlenül 
maradt  a  Storia  della  Toscana  c.  müve  (1841—45). 

2.  I.,  Giovanni,  csillagász,  szül.  Volterrában 
1779  ápr.  16.,  megh.  Firenzében  1851  aug.  15.  Fi- 
renzében a  csillagászat  tanára  és  a  csillagvizs- 
gáló intézet  igazgatója  volt.  Müvei  közül  meg- 
emlltendók:  Kffemeridi  deli'  occultíizione  delle 
piccole  stelle  sotto  la  luna  (Firenze  1809-30); 
Kffemeridi  di  Venere  e  Giove  all'  uso  de'  navi- 
ganti,  nel  meridiáné  di  Parigi  (1821—24) ;  Tavole 
íistronomiche  universali  portatili  (1811);  Carta 
geometrica  della  Toscana.  Része  volt  a  berlini 
akadémiai  csillagtérképek  szerkesztésében  is. 

3.  /.,  Tommaso,  élt  1470— 1516-ig.  1483-tól 
Rómában  mint  latin  szónok,  költő  és  szinész  tűnt 
ki.  A  pápák  kitüntetésekkel  halmozták  el,  I.  Miksa 
csá.szártél  pedig  koronát  kapott  és  comes  pakdi- 
nus  címet.  Csak  7  beszéde  maradt  reánk. 

Ingleby  (eútsd.-  ingibi),  Clenient  Mansfield,  angol 
kritikus,  szül.  1823  okt.  29.  Rdgbastonban,  Bir- 
mingham mellett,  megh.  1886  okt.  5.  Londonban. 
A  legkiválóbb  angol  Shakespeare-kutatók  egyike. 
Főművei :  A  Complete  View  of  the  Shakespeare 
Controversy  (1861);  Shakespeare's  Century  of 
Prayse  (1874)  és  Shakespeare's  Allusion-Books 
(1874),  amely  utóbbiban  Shakespeare  kortársai- 
nak nyilatkozatait  gyűjtötte  össze  a  nagy  dráma- 
íróról. Összegyűjtött  tanulmányai  halála  után 
Kssays  (1888)  c.  jelentek  meg. 


Inglefield  (ejtsd:  ingmid),  Edward  Áugushus, 
sir,  angol  tengernagy,  sarkutazó,  szül.  Chelten- 
hamban  1820  márc.  27.,  megh.  1894  szept.  5. 
Résztvett  a  szíriai  harcokban  (1840)  ós  a  Parana 
(Délamerika)  melletti  tengeri  csatában.  1852.  fel- 
fedező expedíciót  vezetett  az  északi  sarkra  s  a 
79<'-ig  jutott  el.  Azonkívül  még  két  expedíciót 
vezetett  Belcher  sarkutazó  megmentése  végett. 
Ő  a  hidraulikus  kormánykészülék  feltalálója. 
Irodalmi  téren  is  működött.  Fömunkája :  A  sum- 
mer'ssearch  for  Sir  John  Franklin  (London  1853). 

Inglese  (ol.)  a.  m.  angol. 

Inglingek,  1.  Ynglingek. 

Inglis  (ejtsd:  ingiisz),  1.  Henry  Davicl,  angol  író, 
szül.  1795.  Edmburghban,  megh.  1835  márc.  20. 
Londonban.  Müvei  Dericent  Gonway  álnév  alatt 
jelentek  meg.  Írói  hírnevét  Tales  of  the  Ardennes 
(1825)  c.  elbeszéléseinek  köszönheti,  melyekre 
azután  számos  utazási  müve  következett.  Kieme- 
lendök :  Jom-ney  through  Norway,  Sweden  and 
Denmark  (1826);  Tour  through  Switzerland,  the 
South  of  Francé  and  the  Pyrenees  (1830) ;  Spain 
in  1830  (1831),  amely  legjobb  müve.  Valamennyi 
munkáját  szemléletes  előadásmód  és  könnyű,  fo- 
lyékony stílus  jellemzi. 

2.1.,  John Eardley  Wümot,  brit  tábornok,  szül. 
Uj-Skóciában  1814  nov.  15.,  megh.  Homburgban 
1862  szept.  27.  1857-ben  Sir  Henry  Lawrence  tá- 
bornok halála  után  Lakhnauban  a  fölkelt  szipahik 
által  körülzárt  európaiak  fölött  a  parancsnok- 
ságot átvéve,  négyszer  verte  vissza  a  fölkelők 
támadását.  Szeptember  havában  87  napi  ostrom 
után  Outram  és  Havelock  által  felmentve,  a  Co- 
lin  Campbell  vezényelte  fősereggel  egyestiltl855- 
ben  Kelet-Indiában  ezredesi  rangra  emelkedett 
és  Kalpi  mellett  harcolt  a  felkelők  ellen.  Egyút- 
tal tábornokká  s  az  ión  szigeteken  állomásozó  an- 
gol csapatok  főparancsnokává  nevezték  ki. 

3.  L,  RoheH  Harry,  sir,  brit  politikus,  szül. 
1786  jan.l2.,  megh.  Londonban  1855  máj.  5. 1826- 
ban  képviselővé  választották  s  az  antikatolikus 
táborban  küzdött  Peel  eUen,  mígnem  1829.  egy 
oxfordi  egyetemi  tanszéket  nyert.  Mint  az  ortodox 
egyetem  képviselője  a  parlamentben,  továbbra  is 
ellenezte  a  katolikus  és  zsidó  emancipációt,  nem- 
különben a  gabonavám  eltörlését  s  a  parlament 
reformját.  Később  a  British  Association  elnöke, 
1850.  mint  Walter  Scott  utóda,  a  régiségtan  ta- 
nára lett  a  művészetek  akadémiáján. 

Inglavies  (lat.),  1.  Begy. 

Ingman,  ílnn  iró  1.  Imío. 

Ingó  V.  Ingvo,  1.  Mannm. 

Ingó.  1.  Olyan  tárgy,  mely  nem  áll  erősen, 
melynek  állékonysága  (stabilitása)  csekély,  nem 
biztos.  2.  Olyan  dolog  v.  tárgy,  mely  állagának 
sérelme  nélkül  vihető  át  más  helyre  (1.  Dolog  ós 
Ingóság)  ellentétben  az  ingatlannal ;  az  1647.  II. 
t.-c.  125.  §.  szerint  a  zálogba  adott  ingatlanság 
is  I.-nak  volt  tekintendő. 

Ingó  adó,  az  ingó  javak  jövedelme  után  kive- 
tett egyenes  adó.  Az  1.-nak  nálunk  is  alkalma- 
zásban levő  neme  a  tőkekamat-  és  jái*adékadó. 

Ingó-biztositás,  1.  Biztosítás  (tűzbiztosítás). 

Ingoda,  kb.  600  km.  ho.sszú  folyó  Transzbaj- 
kália  orosz-szibériai  tartományban ;  a  Csokondo- 
hegyek  K.-i  lejtőin  ered,  Nercsinszk  fölött  az 


Ing;odály 


—    676 


Ingrúlnalis 


Onf)nnal  egyesül  a  Silkává,  az  Amur  fő  forrás- 
fol.yójává. 

Ingodály,  kisk.  Nagyküküllö  vm.  medgyesi 
j.-baíij  (i9io)  227  oláh  és  német  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Bolya. 

Ingó  dolog,  1.  Dolog. 

Ingó  dolog  megrongálása  v.  megseinmü-itése 
vétség,  büntetése  3  évig  terjedhető  fogház  és 
:100- 2000  K  pénzbüntetés;  bűntett  ós  1—3  évi 
börtönnel  és  400  -  4000  K  pénzbüntetéssel  bünte- 
tendő, ha  tanú,  szakértő,  közhivatalnok  vagyo- 
nán boszuból  követik  el ;  a  vétség  büntetése  alá 
esik  az,  aki  vallási  szertartásra  rendelt  épületet 
V.  más  tárgyat,  sírt,  síremléket,  nyilvános  szob- 
rot, könyvtárban,  más  nyilvános  gyűjteményben 
őrzött  tárgyat,  levéltári  okmányt  megrongál,  el- 
pusztít v.  megsemmisít. 

Ingó  gépek,  1.  Gőzhajó. 

Ingó  jelzálog,  1.  Jeteá/o(^. 

Ingók  biztosítása,  1.  Biztosítás  (tűzbiztosítás). 

Ingola  (áuat),  1.  Orsóhal. 

Ingoldsby,  Thomas,  BarJiam  (1.  o.)  angol  író 
álneve. 

Ingolf-expedició,  1879,  1896—96, 1.  Tmgeri 
tudományos  expedíciók. 

Ingolstadt  (középkori  latin  elnevezéssel  Aiiri- 
po(is),  járási  székhely  és  Dél-Németország  leg- 
erősebb vára  a  bajorországi  Oberbayern  kerü- 
letben, (1910)  23,745  lak.,  puskapor-,  löveggyár- 
tással, ágyúöntővel  és  kártyakészítéssel ;  a  XV. 
sz.-ból  való  érdekes,  sírboltokban  gazdag  gót  Má- 
ria-templommal, régi  kastéllyal  és  egyetemi  épü- 
lettel. I.-ot  1250.  látták  el  először  erődítmények- 
kel ;  1313.  pedig  Bajor  Lajos  címerrel  és  kivált- 
ságokkal. 1472-ben  Gazdag  Lajos  egyetemet  ala- 
pított benne,  amely  a  kat.  világban  egyike  volt  a 
leghíresebbeknek,  midőn  tanítványainak  száma 
a  iOOO-et  is  meghaladta;  az  egyetemet  1802. 
Landshutba  és  1829.  Münchenbe  helyezték  át.  Az 
1539.  újból  megerősített  város  1546.  V.  líároly- 
nak  szolgált  táborául ;  Gusztáv  Adolf  a  30  éves 
háborúban  eredménytelenül  ostromolta.  1743-ban 
az  osztrák  örökösödési  háborúban  a  magyar- 
osztrák  hadak  elfoglalták.  1800-ban  Moreau  az 
erődítményeket  lerombolta.  De  1.  Lajos  1830.  a 
várat  újra  fölépíttette  és  1872  után  körülötte  ha- 
talmas erődöket  építettek. 

Ingomar,  1.  Inguiomerus. 

Ingóság  (lat.  bona  niőbilia,  uém.  Fahrnis),  a 
vagyonnak  ingó  dolgokból  álíó  része,  különösen 
bútorok,  házi  v.  gazdasági  felszerelés,  stb. 

Ingót  (ang.,  ejtsd:  inggöt),  arany-  vagy  ezüst- 
nid;  továbbá  csonka  gúla  vagy  kúpalakú  acól- 
vagy  folyasztott  vastuskó,  mely  úgy  keletkezik, 
hogy  az  öntött  vasból  készített  megfelelő  alakú 
formába  (a  kokillába)  a  Bessemer,  Thomas  vagy 
Martin  eljárása  szerint  v,  a  tégelyekben  gyártott 
acélt,  illetve  folyasztott  vasat  beleöntik.  A  kokil- 
lák  konikussága  mintegy  2"/o.  Az  I.-ból  különféle 
árúkat  (lemezt,  rúdvasat,  idomvasat)  hengerelnek 
vagy  kovácsolnak.  L.  Vas. 

Ingovány,  általában  oly  lápos  terület,  melyet 
laza,  tőzegből  álló  földrétegek  fednek  s  mely  en- 
nélfogva járás-keléskor  az  ember  lába  alatt  in- 
gadozik. Az  ingó  földrétegek  alatt  van  a  lápviz, 
mely  magas  vízálláskor  az  alacsonyabb  helyekon 


napfényre  jön.  Azért  az  l.-ok  egyúttal  mocsaras 
területek.  L.  még  Láp. 

Ingó  zálogjog,  1.  Kézi  zálog  ós  Zálogjog. 

Ingram  (ejtsd:  ingrem),  John  ^eí/s, angol  nemzet- 
gazdaságtani  író  és  filológus,  szül.Donegalcounty- 
ban  (Irország)  1823  júl.  7.,  megh.  Dublinbaii 
1907  máj.  1.  A  dublini  egyetemen  1852.  az  angol 
irodalom,  1866.  a  görög  nyelv  tanára,  1879. 
könyvtáros  lett.  Elnöke  volt  az  ir  akadémiának. 
Főbb  művei :  The  Present  position  and  prospects 
of  political  economy  (1878) ;  History  of  politicat 
economy  (1888) ;  History  of  slavory  and  serfdom 
(1895),  melyek  németül  is  megjelentek. 

Ingratus  (lat.)  a.  m.  nem  kedves,  kellemet- 
len, hálátlan.  —  íngraüi  persona,  nem  kedvelt 
személy. 

Ingredienciák  (lat.),  azon  alkotó  elemek,  me- 
lyekből valamely  keverék  áll. 

Ingreiniatio  (új-lat.)  a.  m.  felvétel  valamely 
testületbe  (grémium),  különösen  papi  v.  szerzetes 
rendbe. 

Ingres  (ejt«d:  eSgr),  Jean  Auguste  Dominique, 
francia  festő,  szül.  Montauban-ban  1780  aug.  29., 
megh.  1867  jan.  13.  Dávidnak  volt  tanítványa, 
1806— 2-i-ig  Rómában  tartózkodott,  ahol  utóbb 
1834— 41-ig  a  francia  akadémia  igazgatója  volt. 
Műveinek  hosszú  sorában  mestere  klasszicizmu- 
sán kívül  a  római  emlékek  közvetlen  tanulmá- 
nyozása és  az  olasz  renaissance  nagy  mestereinek, 
főleg  Rafaelnek  hatása  mellett  olykor  a  romanti- 
kus iskola  befolyása  is  érezhető,  pedig  L-nek,  mint 
a  szigorú,  rajzoló  irány  vezérének  neve  jelszava 
volt  a  romantikus  irány  festői  felfogásával  szem- 
ben küzdő  konzervatív  művészeknek.  Tárgyra 
nézve  igen  sokoldalú  művei  közül  különösen  fon- 
tosak: Oedipus  és  a  szfinx;  Fürdő  nő;  Roger 
megszabadítja  Angelikát ;  Homeros  apoteózisa 
(1.  a  képmellékletet),  nagy  kompozíció,  mely  ere- 
detileg a  Louvre  egyik  termének  mennyezett-t 
díszítette  (1824) ;  Cherubini  és  a  múzsa ;  A  For- 
rás (1842),  valamennyi  a  párisi  Louvreban,  to- 
vábbá: Jupiter  ós  Thetis  (aixi  múzeum);  Szt. 
Szimforianus  vértanusága  (autuni  székesegj'^ház) ; 
Xlll.  Lajos  fogadalma  (Moutaubau,  székesegy- 
ház) stb.  A  romantikus,  majd  a  modern  ü'ányok 
felülkerekedése  vei  1.  neve  sokáig  szinte  feledésbe 
meriilt,  újabban  azonban  igazi  értéke  szerint  mél- 
tányolják a  nagy  művészt,  akinek  különösen  kép- 
másai ós  rajzai,  melyek  hosszi'i  sorozatát  szülő- 
városára, Montaubanra  hagyta,  ahol  külön  mu- 
zeumot létesítettek  művei  számára,  kiváló  jel- 
lemző erejéről  és  felülmúlhatatlan  rajzoló  művé- 
szetéről tesznek  tanúságot.  Az  1911.  Parisban  ren- 
dezett í.-kiállítás  valóságos  míívészeti  esemény 
volt.  V.  ö.  Blanc,  I.,  sa  vie  et  ses  ouvrages  (Paris 
1870) ;  Delaborde,  L,  sa  vie,  ses  travaux  (u.  o. 
1870) ;  Momméja,  I.,  biographie  critique  (u.  o. 
1903);  Lapauze,  I.,  sa  vie  et  son  oeuvre  (u.  o. 
1911). 

Ingressus  (lat.)  a.  ra.  belépés,  bemenet. 

Ingria,  1.  Ingermanland. 

Ingrossatío  (új-lat.)  a.  m.  intábulatio  (1.  o.). 

In  grosso  (ol.)  a.  m.  en  gros  (I-  o.). 

Inguaevones,  1.  Ingaevones. 

Ingninalis  (lat.),  a  lágyékon  levő,  ahhoz  tar- 
tozó (csatorna,  tájék),  1.  Lágyék. 


Ingruiomerus 


—     577     — 


Inhiiveiy  betegrsőse  k 


Ingmomerus  (Ingmnar),  a  cheruszkok  feje- 
delme, Arminius  nagybátyja  és  híve  a  Gerinani- 
cus  ellen  vívott  küzdelmekben.  Az  Idistavisusnál 
szenvedett  vereség  után  a  megsebesült  Arminius 
helyett  ő  volt  a  germánok  fővezére,  de  a  rómaiak 
elvonulása  után  rokonára  féltékenykedve,  a  své- 
vek  királyához,  Maroboduushoz  pártolt  át  Kr.  u. 
17-ben  :  de  Arminius  csakhamar  mindkettőjüket 
legyőzte. 

Ingnlec,  a  Dnyepr  553  km.  hosszú  jobboldali 
mellékfolyója  Kerzon  orosz  kormányzóságban; 
ered  a  Nerubaja  erdőben  Jelisszavetgradtól  É.-ra 
és  Kerzon  fölött  torkollik.  Az  I.  Herodotos  müvé- 
ben Gerrhos  néven  található  föl. 

Ingnnar-Freyr,  FreyT  (1.  o.)  melléloieve. 

Ingur,  150  km.  hosszú  folyó  Kutaisz  orosz  kor- 
mányzóságban,Transzkaukáziában,Szvaneciában 
ered,  kb.  1900  m.  magasan,  több  ágra  oszolva 
ömlik  Anaklijánál  a  Fekete-tengerbe.  Plinius  Si- 
gania,  Arrianus  Sirujames  néven  említik. 

Ingusok,  1.  Gsecsenc. 

Ingvért  (franc,  cotte  de  maüles,  ném.  Fanzer- 
hemd),  a  vértnek  illetve  páncélnak  alsóruha  for- 
májú különleges  neme.  A  vért  és  páncél  nevet 
rendesen  egyenlő  értelemben  használják,  de  he- 
lyesebben vért  alatt  az  egész  testet  betakaró  vas- 
öltözetet, páncél  alatt  pedig  annak  csak  a  felső  és 
alsó  testet  védő  részeit  kellene  érteni.  A  vért  alak, 
nagyság  és  anyag  tekintetében  a  különféle  kor- 
szakokban ós  az  egyes  népeknél  soknemú  válto- 
záson ment  át ;  különösen  eltérő  az  északi  és  ke- 
leti népek  vértezete  egymástól.  Egyes  időkben 
csak  a  fejet  és  felsőtestet,  később  a  kart,  a  com- 
bot és  a  lábszárt  is  védő  mezbe  (bőrbe,  vasba) 
burkolták.  Főkép  gyűrűs,  pikkelyes  és  lemez-vér- 
teket líülönböztetiink  meg.  A  noi-mannok  sajátos 
gj^űiTis  páncélját  Haubertnek  nevezték.  A  lemez- 
véiiek  kivált  Miksa  császár  idejében  voltak  elter- 
jedve, melyek  fel-  és  alátolható,  egymást  részben 
fedező  sinszerü  vaslemezekből  állottak.  Ezeknek 
fő  alkotó  része  a  mell-  vagy  I.  volt. 

Ingwer  (ném.,  növ.)  a.  m.  gyömbér,  1.  o.  és  Mi- 
szernövények. 

Ingyenes  jogügyletek  (máskép :  liicrativ  jog- 
ügyletek), azok,  amelyeknek  célja  vagyoni  jutta- 
tás másnak  részére  anélkül,  hogy  ez  ennek  elle- 
nében valaminő  ellenszolgáltatással  tartoznék. 
Ilyenek :  az  ajándék,  az  örökösül,  hagyományo- 
sul való  kinevezés. 

Ingyenes  oktatás,  1.  Népoktatás. 

Ingyen  példány,  így  nevezik  azokat  a  könyv- 
V.  lappéldányokat,  melyeket  a  szerző  v.  kiadó  is- 
mertetés céljából  küld  meg  egyes  lapoknak  v. 
személyeknek,  hogy  azokról  ismertetést  közölje- 
nek, illetve  írjanak.  Azokat  a  példányokat,  me- 
lyeket ingyen  küldenek  szét  testületeknek  vagy 
egyeseknek,  tiszteletpé.dány oknak  nevezik.  Van- 
nak még  köteles  példányok  is  (1.  o.). 

Ingyuladás,  voltaképen  az  inhüvely  gyuladása, 
1.  [nh  iivelybetegségek.  —  I.  a  lovak  lábain,  főleg  a 
pái-ta-  ós  patahájlító  inakban  és  különösen  az  első 
lábakon  igen  gyakori.  Ez  inak  ugyanis  munka 
közben,  főleg  vágtatáskor  és  még  inkább  ugráskor, 
továbbá  egyenetlen  talajon  való  járás  közben  sok- 
szoros nyújtásnak,  túlfeszítésnek  vannak  kitéve, 
mely  mechanikai  izgatás  azután  gyuiadásra  ve- 

Hérai  Nagy  Leicikona.  X.  köt. 


zet.  Sérülés  ós  hibás  vasalás  alkalmilag  szintén 
okozhatja.  Első  jele  a  sántltás,  amidőn  a  beteg 
lehetőleg  a  pata  hegyfali  részére  helyezi  a  test- 
súlyt, hogy  a  beteg  inak  feszülését  s  ezzel  a  fáj- 
dalmat elkenilje.  Az  inak  eközben  vastagabbak, 
melegebbek  és  fájdalmasak.  Tartós  v.  többször 
ismétlődő  gyuladás  végül  az  in  állandó  megvasta- 
godására  és  eltorzulására  (1.  Incsoport)  vezet. 

Inbaerentia  (lat.),  filozóflai  műszó,  jelenti, 
hogy  különbséget  teszünk  valaminek  a  tulajdon- 
sága és  aközt,  aminek  van  tulajdonsága.Az  utóbbit 
nevezzük  általában  szubstanciának,  az  előbbit  sa- 
játságnak, tulajdonságnak  stb.  A  kettő  közt  az  l. 
viszonya  áll  fenn,  a  sajátság  inhaereál  a  szub- 
stanciának. 

Inhaláció  (lat.  inhalatio)  a.  m.  belehelés,  be- 
lélegzés, 1.  Belélegzési  orvoslás. 

Inhampnra,  a  Limpopo  folyó  (1.  o.)  alsó  részé- 
nek neve. 

Inhártya,  1.  Szem. 

Inliibitio  (lat.)  a.  m.  tilalom.  A  római  jogban 
inhibere  a.  m.  közbelépni,  megakadályozni,  innen 
I.  v.  inhibüorium  a.  m.  bírói  beavatkozás,  ható- 
sági t'úaiom.Idteraeinhibitoriales  (v.  inhibitoria- 
liák)  a  régebbi  perjogokban  felsöbirósági  közbelé- 
pés, mely  az  eljáró  alsóbiróságot  a  további  intéz- 
kedéstől eltiltja. 

In  lioc  siguo  vinces,  1.  Hoc  signo  vinces. 

In  bonorem  (lat.)  a.  m.  tiszteletére. 

Inbumanus  (lat.)  a.  m.  embertelen,  durva, 
műveletlen. 

Inhúzó,  az  öregháló  kezelésénél  az  a  két  legény, 
akik  a  háló  alinát  húzzák. 

Inhüvely  (vagina  tendinmn),  erős  kötőszöveti 
hüvely,  nyálkás  rétegekkel  bélelve.  Az  inakat 
veszi  körül  s  azok  könnyebb  elcsúszását  segíti 
elő.  Legtöbb  van  a  kéztőnél,  lábtőnél  és  az  ujja- 
kon.  Gyuladása  az  igen  fájdalmas  inhüvelygyula- 
dás,  tendovaginitis. 

Inhüvelybetegségek,  lehetnek  az  inliüvely  sé- 
rülései, daganatai,  de  első  és  fősorban  az  inhü- 
vely gyuladásai  (tendovaginitis)  bimak  jelentőség- 
gel. Az  inhüvely  gyuladásai  vagy  eröművi  (trau- 
más)  vagy  fertőzéses  eredetűek  lehetnek.  Az 
erőművi  inhüvelygyuladás  az  inak  túlerőltetése 
folytán  jön  létre.  A  gyuladás  folytán  az  inhüvely 
és  az  in  ííbrinlerakódás  miatt  érdes  felületű  lesz, 
mozgáskor  az  érdes  felületek  egymáshoz  dörzsö- 
lődnek,  ami  jellemző  ropogással  jár  (tendovagini- 
tis crepltans).  A  fertőzéses  eredetű  inhüvelygyu- 
ladások  közt  első  helyen  áll  az  inhüvely  akut  fer- 
tőzése (tendovaginitis  phlegmonosa),  amely  vagy 
az  inhüvelyt  érő  sebekből  következik,  vagy  a  kör- 
nyékén lefolyó  fertőzések  átterjedése  folytán  jöhet 
létre.  Mindig  súlyos  tenuószetü  megbetegedés, 
amely  egyrészt  rendkívül  fájdalmas,  másrészt 
könnyen  az  in  elhalására,  bénulásokra  ós  zsugo- 
rodásokra vezet,  sót  siilyosabb  természetű  kiter- 
jedt fertőzések  kiindulópontja  is  lehet.  Leggyako- 
ribb a  kéz  ujjainak  hajlító  inain ;  gyógyítása  a 
rendes  gyuladásellenes  kezelésből  s  az  inhüvely 
korai  és  nagy  kiterjedésű  feltárásából  áll.  Elő- 
fordul még  az  inhüvely  kankós  fertőzése,  amely 
rendkívül  fájdalmas  és  hii-telen  lép  fel ;  a  húgycső- 
kankó  következménye.  Gyakori  még  az  inhüvely 
tuborkulózisos,  gnmős  gj'uladása,  amely  a  súlyo- 


InhUvelygryuIadás 


578     — 


Injektoremelő 


sabb  taplós  (f ungózus)  vagy  az  enyhébb  lefolyású 
savós  alakban  jelentkezik ;  rendszerint  a  szom- 
szédságból (gümös  csontgócból)  terjed  át  az  in- 
hüvelyre,  de  előfordul  önállóan  is. 

Inhűvelygyuladás,  1.  Inhüvelybetegségek. 

In  hypotliesi  (lat.),  1.  In  thesi. 

Inia  (Inia  geoffroyensis  Blainv.,  állat),  a  Cetek 
rendjébe,  a  Fogas  cetek  (Odontoceti)  alrendjébe, 
a  Folyami  delfinek  (Platanistidae)  családjába 
tartozó  emlősállatfaj.  2 — 3  m.  hosszú.  Dél-Ameri- 
kában a  d.  sz.  10 — 17»-á  közt  ömlő  folyóknak 
majdnem  mindegyikében  honos.  Apró  halakkal  ós 
vízbe  hulló  gyümölcsökkel  táplálkozik.  Húsa  ke- 
mény, zsírja  kevés  ós  bőréből  is  csak  pajzsokat 
lehet  készíteni,  ezért  nem  igen  vadásszák. 

Iniciálék  (lat.,  1.  a  mellékletet),  kezdőbetűk. 
Általán  a  nagybetű,  mellyel  a  szó  kezdődik,  külö- 
nösen pedig  a  könyvnek,  vagy  a  könyv  valamely 
szakaszának,  fejezetének  nagyobb  alakú  díszes 
első  betűje  (1.  Kezdőbetű).  A  Gutenberg  föltalálta 
könyvnyomtatás  az  I.-at  is  felölelte.  Eleintén 
ugyan  kézzel  festették  azokat  a  mozgatható  be- 
tűkkel nyomtatott  könyvben  e  célra  üresen  ha- 
gyott helyekre,  de  későbben  már  fa-  és  rózmet- 
szetü  I.-at  is  csináltak  s  a  könyv  szövegbetüivel 
egyszerre  nyomták,  legf  ölebb  utólagosan  színezve 
ki  azt.  A  modern  könyvnyomdászatban  nagyon 
föllendült  az  I.  használata  s  a  korábbi  századok 
gót-  és  renaissance-stílü  diszítményei  nyomán 
meglepően  szép  I.-at  csinálnak.  A  mellékleten  az 
aláírásoknál  a  számok  a  kronologikus  sorrendet 
jelzik.  V.  ö.  Faulmann,  Die  Initialen  (Wien  1886). 

Iniciális  sejt  (növ.),  oly  sejt,  melynek  folytonos 
osztódásából  egy  szövet  keletkezik.  L.  még  Csúcs- 
sejt. 

Iniciativa  (initiativa,  lat.)  a.  m.  kezdeménye- 
zés, kezdeményezés  joga. 

Liigiták  a.  m.  jezsuiták,  Loyola  Ignác  (spany. 
Inigo)  keresztnevéről  elnevezve. 

In  incavo  (ol.)  a.  m.  belül  homorú.  így  ne- 
vezik a  kristályt  vagy  az  üveget,  amelynek  alsó 
vagy  belső  lapjára  van  homoruan  vésve  vala- 
mely diszítmény  vagy  alakos  ábrázolás,  s  a  diszít- 
móny  vagy  az  ábrázolás  az  üveg  másik  lapján 
domborunak  látszik. 

In  infinitum  (lat.)  a.  m.  a  végtelenségig, 
aminek  vége-hossza  nincs. 

In  integrum  restitatio  (lat.)  a.  m.  előbbi 
állapotba  visszaJielyezés  (1.  o.  és  Restitutio  in  in- 
tegrum,  továbbá  Igazolás  és  Perújítás). 

Inion,  íixpont  a  koponyán,  1.  Koponya. 

Iniquitas  (lat.)  a.  m.  igazságtalanság,  mél- 
tánytalanság. 

Initia  (lat.,  az  initium  többese)  a.  m.  az  eleje 
vagy  pedig  az  első  része  valaminek. 

Initiale  (lat.),  1.  Iniciálék  és  Kezdőbetű. 
Initiativa  (lat.),  1.  Iniciativa- 

In  iure  cessio  (lat.)  a  (Justinianus  előtti)  ró- 
mai jogban  a  jogátruházás  egyik  ünnepélyes 
alakja,  mely  színleges  per  útján  ment  végbe.  Az 
átruházó  a  praetor  előtt  (in  iure)  beismerte  a  má- 
sik félnek  jogát,  mire  amagistratus  azt  odaítélte 
az  illetőnek.  Az  I.  alkalmazást  nyert  tulajdonjog, 
szolgalom,  örökség,  gyámság  átruházásánál, vala- 
mint örökbefogadásnál  (adoptio)  és  rabszolga- 
felszabadításnál. 


Ininria  (lat.)  a.  m.  jogtalanság.  A  római  jog- 
ban 1.  tágabb  értelemben  minden  jogtalan  el- 
járás, különösen  bántalom,  megkárosítás  (dam- 
num) ;  2.  szűkebb  értelemben :  valaki  személyi- 
ségének, avagy  általános  emberi  v.  polgárjogá- 
nak, különösen  pedig  a  becsületnek  megsértése. 
Iniuriosus  a.  m.  sértő,  jogtalan.  Iniuriarum 
agere  a.  m.  becsületsértés  miatt  beperelni  valakit. 
Iniusta  possessio  (lat.)  1.  Justa  possessio. 
In  ius  vocatio  (lat.)  a.  m.  perbe  hívás.  A  római 
jogban  I.  az  ellenfélnek  ünnepélyes  szóbeli  perbe- 
idózése,  minek  ellenszegülés  esetén  az  volt  a  kö- 
vetkezménye, hogy  a  perbehívó  a  vonakodó  felet 
erőszakkal  a  bíróság  (praetor)  elé  hurcolhatta  (in 
ius  rapare,  manus  iniectio). 

I.  N.  J.,  rövidítése  e  latin  kifejezésnek :  In 
nomine  Jesu  a.  m.  Jézus  nevében. 

Injalbert  (ejtsd:  eSzsaiber),  Jeaw  Antoine,  francia 
szobrász,  szül.  Béziersben  1845  febr.  23.  Tanul- 
mányait a  párisi  École  des  beaux-arts-ban  végezte. 
1874?-ben  készítette  az  Orpheus  fájdalma  c.  szob- 
rát, mellyel  elnyerte  a  római  nagydíjat.  Egyéb 
müvei :  Kísértés ;  Krisztus  a  keresztfán ;  Titán : 
Forrás ;  A  fák  múzsája ;  Moliere  szobra  stb. 

Injekció  (injectio,  lat.),  folyékony  orvosságok- 
nak befecskendezése  a  testbe,  főleg  a  böralatti 
kötőszövetbe,  1.  Befecskendezés. 

Injekciós  telér,  eruptív  eredetű  közettelór  és 
telérképződmény. 

Injektor  (gőzsugárszivattyu  v.  fecskendő,  lö- 
vellő), gőzkazánok,  lokomotivok  táplálására  szol- 
gáló készülék.  Működése  a  következő  :  kúpalakú 
csővógen  át  gőz  tódul  be  az  I.-ba,  mely  a  cső- 
véget körülvevő  üregben  légritkulást  idéz  elő ; 
az  ennek  következtében  benyomuló  vízzel  a  gőz 
keveredik  és  a  gőzsugár  eleven  ereje  a  vizet  ma- 
gával tovarántva,  ezt  az  ú.  n.  nyomócsőbe  nyomja. 
Az  I.-nak  dugattyúja,  szelepe,  általában  mozgó 
alkotórésze  nincsen.  Az  első  használható  L-t  Gif- 
fard  Henrik  mutatta  be  1858.  Parisban.  Azóta 
számosan  foglalkoztak  l.-ok  készítésével,  így: 
Krauss  (Zürich),  Priedmann  (Bécs),  Körting  (Han- 
nover) stb.  Az  I.-ok  két  főcsoportra  oszlanak,  1. 1. 
szívókra  és  nem  szívókra,  az  előbbiek  nem  csak 
benyomják  a  vizet  a  kazánba,  hanem  föl  is  szívják 
néhány  méter  magasságra.  Az  1.,  2.,  3.  és  4. 
ábrákon  Priedmann-f éle  nem  szívó  I.-t  mutatunk 
be.  Rövid  leírása  ez  :  J.-nál  ömlik  be  a  gőz,  B-né\ 
pedig  a  víz,  mely  a  D  csappal  zárható  el.  Ha  a 
víz  nyomása  nagyobbodik  és  ha  az  S  szellentyü- 
nél  működő  kazánnyomást  legyőzi,  akkor  meg- 
szűnik a  ^-nál  való  kiömlés  is.  Először  kinyitjuk 
a  D  csapot  és  ezzel  beeresztjük  a  vizet,  mely  K- 
nál  kibugyog ;  azután  bebocsátjuk  a  gőzt,  mire 
erős  kifúvás  észlelhető ;  ha  ez  megszűnik,  az  biz- 
tos jele,  hogy  az  I.  működik.  A  szívó  I.-oknál  egy 
alkalmazott  likas  orsón  át  a  gőz  előzetesen  vé- 
kony sugárban  ömölve  az  okozott  légritkulás  kö- 
vetkeztében felszívja  a  vizet.  Az  I.-ok  legjobban 
a  lokomotivoknál  terjedtek  el,  azonban  itt  erős 
lökéseknek  vannak  kitéve,  úgy  hogy  néha  meg 
szokott  akadni  a  működésűk.  Rz  elkerülhető  a 
Gresham  és  Craven  által  1884.  évben  szerkesz- 
tett ú.  n.  restarting  (újraindító)  I.-ral. 

Injektoremelő,  gőz-  vagy  vízsugárral,  légrit- 
kított cső  segítségével  működő  emelőgép,  mellyel 


INICIÁLÉK. 


10.  Velencei. 


9.  Firenzei. 


13.  Modern. 


1    Rom  án 


6.  RenaJssance. 


11.  Antik. 


7.  Német  renaigsance. 


1= 

1 

=91 

M 

1 

!B 

1 

^^ 

i 

S 

^ö^SS 

K 

1 

^^^ffll 

1 

5.  Virágos  gót. 


8.  Olasz  renaissauce. 


12.  Virágos. 


«  faiWrifa^fci  cikkhez. 


r£vm  nagy  lexikona. 


Injunctio 


579 


Inkarceráció 


rendszerint  félig  sűrű  folyadékot  szoktak  kisebb 
magasságra  emelni.  A  trágyáié  kiemelésére  pl. 
egy  kocsira  szerelt  hordóból  injektorral  kiszi- 
vattyúzzák a  levegőt  s  aztán  az  Így  légtelenített 
és  hermetice  elzárt  hordóval  oda  állnak  a  trágya- 
gödör  mellé  és  a  hordó  szívócsövét  a  trágyalébo 
eresztik  s  aztán  a  hordót  elzáró  szelepet  megnyit- 
ják. Erre  a  hordó  a  külső  levegő  nyomásának 
behatása  alatt  a  trágya  levét  magába  szívja.  Az 
evakuálás  természetesen  más  szivattyúval  is  tör- 
ténhet, bár  a  közönséges  légszivattyúk  lassab- 
ban dolgoznak. 

Injanctio  (lat.)  a.  m.  parancs,  meghagyás. 
A  római  jogban :  hatósági  meghagyás. 

Injuria  (lat.),  1.  Iniiiria. 

Inka,  a  spanyol  hódítás  előtt  a  mai  Ecuador, 
Peru  és  Bolívia  területén  levő  birodalom  uralko- 


1.  álra. 


4.  ábra. 


3.  ábra. 
Priedmana-féle  nem  szívó  injektor. 

dóinak  és  az  azokkal  rokonságban  levő  vezető 
c^saládoknak  neve,  mely  az  egész  birodalomra  ós 
annak  lakóira  átszármazott.  A  hagyomány  sze- 
rint az  I.-k  a  nap-  és  holdisten  gyermekeitől: 
Manco  Capactól  és  Mama  Ocllo-tól  származtak. 
Az  I.-k  a  Titicaca-tó  vidékéről  hatoltak  É.-ra  s 
1487.  Huayna  Capac  alatt  már  Quitót  is  meghódí- 
tották. A  birodalom  nagyságának  megalapítását 
a  hagyomány  a  kilencedik  I.  nevéhez,  Pacha- 
eutec-hcz  (a.  m.  a  világ  rendezője)  fűzi.  Az  I.-k 
állama  teokratikus  alapon  álló  abszolutisztikus 
monarchia  volt,  melynek  élén  az  I.,  a  napisten 
fia,  mint  legfőbb  világi  ós  egyházi  hatalom  állott. 
Minthogy  a  magántulajdon  és  pénz  fogalma  is- 
meretlen volt,  a  föld  három  részre  oszlott  fel,  ú. 
m.  a  népre,  a  papokra  ós  az  I.-k  családjára  eső 
részekre.  A  népre  eső  részt  minden  évben  felosz- 
tották a  családfők  közt,  a  család  nagysága  szerint. 


A  földet  közösen  művelték,  sőt  a  láma  gyapját  is 
közösen  dolgozták  fel.  A  guano-trágyázás  és  ön- 
tözés már  ismeretes  volt  az  l.-k  előtt.  Főkép 
kukoricát,  mandiokát,  burgonyát,  babot  és  tököt 
termesztettek.  A  kötelező  munka  az  50.  évig 
tartott,  az  öregekről,  özvegyekről,  árvákról  és 
betegekről  az  állam  gondoskodott.  Az  államnak 
nagyszámú  hivatalnok  alkalmazottja  és  katona- 
sága volt ;  a  posta  is  ismeretes  volt  az  I.-k  előtt, 
úgyszintén  az  írást  helyettesítő  ú.  n.  csomóírás 
vagy  quipu.  Voltak  iskoláik  és  szórakozóhelyeik, 
továbbá  legelsőrendű  országútjaik  és  kitűnő  víz- 
vezetékeik. Az  ipar  terén  különösen  a  szövött 
ruhák,  továbbá  különböző  edények  készítése  által 
tűntek  ki.  Épületeik  közül  leghatalmasabb  volt 
az  arany  fedél  fi  templom  Cuzcóban  s  az  l.-k  palo- 
tája a  Titicaca-tó  szigetén.  Ismeretes  volt  előttük 

a  mimiia-készítés 
is.  Egyházi  szer- 
tartásaiknál az 
I.-k  is  nagyszámú 
ember-  és  állatál- 
dozatot hoztak.  A 
főbenjáró    bűnök 
elkövetőjét  meg- 
_  fojtották v.  sziklá- 
ról   letaszították. 
Minthogy  Huay- 
na Capac  I.  (1475- 
től  152ö-ig)  után  a 
birodalom   ennek 
két  fla :  Huascar 
ésAtahicalpa  közt 
megoszlott,  viszálykodás  támadt  kettőjük 
közt,  mely  azzal  végződött,  hogy  a  Quitó- 
ban  székelő  Atahualpa  Huayna  Capac  ha- 
lála után  megjelent  Cuzcóban,  hol  a  jogos 
L-t,  Huascart  legyőzte.  Ekkor  jelentek  meg 
a  spanyolok,  kik  véget  vetettek  az  egész 
birodalomnak. 

Irodalom.  Garcilaso  de  la  Vega  (anyai  ágon  az  I.-k 
leszármazottja),  Commentarios  Reales  de  los  Incas, 
angolra  ford.  London  1869,  főforrás;  Prescott,  Ge- 
schichte  der  Eroberung  von  Peru,  német  ford.  Leip- 
zig  1848,  2  köt.;  Markham,  Rites  and  lows  of  the 
Incas,  London  1873 ;  Brehm,  Das  Incareich,  Jena 
1885 ;  Groesbeck,  The  Incas,  the  children  of  the  sun, 
London  1897 ;  Martens,  Eiu  socialistischer  Gross- 
staat  vor  400  Jahren,  1895  ;  Canow,  Die  soclale  Ver- 
fassung  des  Incareiches,  1896. 

Inkacsont  (lat.  os  Incae),  a  nyakszirtcsont  pik- 
kelyének felső  része,  ha  egy  varrattal  van  le- 
szegve. A  varrat  minden  koponyán  megvan  a  fejlő- 
dés korai  szakában  és  kivételesen  meg  is  marad. 
A  perui  inkák  koponyáin  észlelték  először  (5—6 Vo). 
innen  a  neve.  Európaiaknál  0-5%-ban  fordul  elő. 

Inka-kakadu  (áiiat,  Cacatua  Leadb  ateri  Vig.), 
a  Kakuk-alakuak  (Gucvliformes)  rendjébe,  a  Ka- 
kadu-félék családjába  tartozó  madárfaj,  melynek 
hazája  Uél-  és  Kelet-Ausztrália.  Varjunagyságú. 
Tollazata  fehér,  gyengén  rózsaszínbe  játszó,  bóbi- 
tájának töve  skárlát-piros,  közepe  sárga,  hegye 
fehér.  Házakban,  de  főleg  állatkertekben  tartják. 

Inka-kő  a.  m.  pirit ;  az  inkák  régi  sírjaiban 
találták  fényes  lapokban,  valószínűleg  tükör  gya- 
nánt használták. 

Inkarceráció  a.  m.  kiszorulás,  kizáródás,  a  be- 
leknek, belső  szerveknek  vagy  esetleg  daganatok- 

87* 


Inkarnáció 


580    — 


Inkompatibilitási  elmélet 


nak  olyan  helyzetváltozása,  amelyből  azok  ere- 
deti helyzetükbe  vissza  nem  térhetnek  s  amely- 
ben táplálkozásukban  zavart  szenvednek.  A  hiá- 
nyos táplálkozású  szövetek  aztán  elhalásnak  in- 
dulnak s  ebből  az  egyén  életét  legkomolyabban 
veszélyeztető  állapot  jöhet  létre.  Az  l.  leggya- 
koribb a  hastíregbeli  szerveken ;  aszerint  amint  az 
inkarcerált  rész  tapintható,  látható,  külső  és  belső 
I.-ról  beszélünk.  A  külső  I.  a  külső  sói'vek  helyén 
jön  létre  úgy,  hogy  a  sórvtartalom  a  sérvkapu- 
ban le  van  szorítva  s  emiatt  vissza  nem  helyez- 
hető. Ennek  oka  vagy  az,  hogy  a  sérv  hirtelen 
nagyobb  tömeggel  tódul  Id,  mint  rendesen  szokott, 
vagy  az,  hogy  a  sér^^ben  levő  belek  tartalma  (fő- 
leg gázok)  hirtelen  megnagyobbodott  vagy  végre 
az,  hogy  a  sérvkapu  szűkebb  lett,  mint  azelőtt 
volt.  A  sérv-I.  első  tünete,  hogy  az  eddig  vissza- 
helyezhető sérv  egyszerre  vissza  nem  helyezhe- 
tő vé  és  rendkívül  fájdalmassá  válik,  s  amennyi- 
ben a  kizáródott  szerv  bél  volt,  csakhamar  be- 
következnek abélelzáródás  és  bélüszkösödós  összes 
tünetei,  fenyegető  következményeikkel  (1.  Bélel- 
záródás)- Á  belső  I,  vagy  valamely  belső  sérv 
ki  záródása,  vagy  a  bél  szögletbe  törése,  tengely- 
csavarodása, behüvelyeződése  stb.  folytán  követ- 
kezhetik  be  (1.  Bélelzáródás)-  Gyakori  a  végbél 
kóros  képződményeinek  (polip,  aranyerescsomó) 
I.-ja,  amely  azáltal  jön  létre,  hogy  a  végbélnyílá- 
son kicsúszó  képződményt  a  végbólzáróizom  le- 
szorítja, az  megduzzad,  lobosodik  s  többé  nem  tud 
a  végbélbe  visszatérni.  így  záródhatik  ki  a  végbél 
saját  beteg  nyálkahártyája,  v.  a  vastagból  maga. 
Az  I.-k  gyógyítása  csaknem  kizárólag  operációval 
lehetséges. 

Inkarnáció,  1.  [ncarnatio. 

Inke,  kisk.  Somogy  vm.  csm-gói  járásában,  (1910) 
21Í-5  magyar  lak.,  postahivatallal :  u.  t.  Iharos- 
berény. 

Inkerman,  község  Taurisz  orosz  kormányzó- 
ságban, Szebasztopol  és  a  Csornája  torkolata  kö- 
zelében, vasút  mellett.  Közelében  barlanglakások 
vannak ;  némelyikében  500  ember  is  elfér.  Szom- 
szédságában Korszun  romjai  és  a  Kr.  u.  600.  ala- 
pított Chersones  város  maradványai.  Jelenleg 
mészköveket  törnek  belőle.  1854  nov.  5.  az  egye- 
sült angol-francia  hadak  itt  gj'őzelmet  arattak  az 
oroszokon. 

InkQY-család  (palini)-  Magyar  bárói  ós  nemesi 
család,  mely  magát  a  Dunántúl  ismeretes  inkei 
Loránth-csa,]Máa\  közös  törzsünek  tartja  s  ezért 
eredetileg  Loránth  nevet  viselt,  melyet  a  XVII. 
sz.  végén  az  előbb  előnevül  használt  I.  névvel  cse- 
rélt föl.  Az  okleveles  emlékezet  a  XVI.  sz.  elejéig 
nyúl  vissza.  1724-ben  nyeri  a  család  a  Palini  elő- 
uevet.  A  családból  Eduárd  tábornok  1856.  osztrák 
bárói  rangot  nyert,  de  a  bárói  ág  vele  kihalt.  Fer- 
dinánd 1875.,  József  pedig  1895.  nyertek  magyar 
bárói  rangot.  A  család  jelenleg  két  részre,  az 
idősebb  vagy  iharosberényi  és  az  ifjabb  vagy  pa- 
lini ágra  oszlik.  V.  ö.  Magyar  Nemzetségi  Zseb- 
könyv I.  Főrangú  családok  és  Nemes  családok  I. 
köt.'  (Budapest  1888  és  1905).  A  család  Somogy, 
Zala  ós  Vas  vmegyében  birtokos.  B  családból 
származik : 

I.  Béla,  geológus,  szül.  1847  dec.  1.  Pozsony- 
ban. Tanulmányait  a  pesti  egyetemen,  a  pozsonyi 


jogakadémián  ós  a  szászországi  Preiberg  bányá- 
szati akadémiáján  végezte.  1891-ben  a  m.  kir. 
földmívelésügyi  mmisztérium  megbízta  öt  az  agro- 
geológiai-osztály  szervezésével  s  ekkor  mint  or- 
szágos fögeológus  a  m.  kir.  földtani  intézet  köte- 
lékébe lépett,  ahonnét  1897.  eltávozott:  azóta 
vasmegyei  bii'tokán,  Taródházán  gazdálkodik, 
azonban  élénk  részt  vesz  a  tudományos  mozgal- 
makban. Az  1909.  évi  budapesti  nemzetközi  agro- 
geológiai  kongresszus  fótitkára  volt ;  a  Magyar 
Tudományos  Akadémiának  levelező  s  a  Magyar- 
honi Földtani  Társulatnak  tiszteleti  tagja.  1875 
óta  -45  kisebb  és  5  nagyobb  munkával  gazdagította 
a  tudományos  irodalmat.  Főműve  Nagyág  föld- 
tani és  bányászati  viszonyai  címen  4  térképpel 
és  23  ábrával  1885.  a  kii',  magyar  Természettudo- 
mányi-Társulat kiadásában  jelent  meg;  igen 
nagyértékü  müvei  még :  Mezőhegyes  vidéke  ag- 
ronomgeplógiai  szempontból,  a  m.  kir.  Földtani 
Intézet  Évkönyvének  1896.  évi  XI.  kötetében ;  Az 
erdélyi  havasok  az  Oltszorosiól  a  Vaskapuig 
(Aka(Í.  Értekezések  1889) ;  De  la  relation  entro 
l'état  propylitique  des  roches  andésotlques  et  leurs 
íUons  minéraux  (Comptes  rendus  congr.  géol., 
Mexico  1907). 

Inkeyantalia  (azelőtt:  Antalfalu),  kisk.  So- 
mogy vm.  csurgói  j.-ban,  (1910)  852  magyar  lak. : 
u.  p.  Inke,  u.  t.  Iharosberény. 

Inklináció.  1.  Inclinatío. 

Inklinációs  szög,  1.  Im^linatio- 

Inklinatorium,  1.  Indinatorium. 

Inklinográf,  készülék,  mely  a  mágneses  lehaj- 
lást önműködőlég  jegyzi  föl. 

Inklinométer  vagy  hajlásmérö,  oly  készülék, 
mely  a  hajó  oldalhajtásának  móréséi-e  szolgál. 
E  hajlások  lehetnek  időlegesek,  midőn  a  hajó  dü- 
löng (1.  Dülöngés)  v.  pedig  állandóak ;  utóbbiakat 
a  rakománynak  eltolódása  v.  egyenetlen  elosztása 
a  hajó  2  felére,  vizbehatolások,  vitorlásokon  friss 
oldalszél,  hadihajókon  a  nagykaliberü  toronylöve- 
geknek a  hajó  hossztengelyéből  oldalvást  való 
forgatása  stb.  idézhetik  elő.  Az  állandó  hajlás 
különösen  figyelembe  veendő,  ha  a  hajóról  köz- 
vetett tüzelést  végzünk.  A  hajlás  mérésére  szol- 
gáló 1.  nagyjában  egy  súlyos  ingából  áll.  mely 
mindig  függélyesen  függ  és  egy  fokokra  beosztott 
körív  mentén  mozogva,  azon  a  hajlást  megmu- 
tatja. 

Inkognito  (lat.)  a.  m.  ismeretlenül,  álnév  alatt. 
Uralkodók  s  uralkodóházak  tagjai  gyakran  I. 
szoktak  utazni.  Az  I.  utazó  uralkodónak  uralkodói 
minőségét  nem  veszik  figyelembe  és  csak  magán- 
személyt látnak  benne.  L.  Területenkivüliség. 
..Inkompatibilitás  (imompatibilitas,  lat.^,  1. 
Összeférhetetlenség. 

Inkompatibilitási  elmélet,  Kossuth  Lajos 
összeférhetetlenségi  doktrinájaaz  1849  ápr.l4.  füg- 
getlenségi nyilatkozatban.  A  függetlenségi  nyilat- 
kozat 2.  pontjában  kimondatott,  hogy  a  Habsburg- 
Lotharingiai-ház  a  magyar  nemzet  elleni  árulása, 
hitszegése  ós  fegyverfogása  által  saját  kezével 
szaggatta  szót  a  pragmatika-szankciót,  tehát  a 
tróntól  megfosztottnak  nyilatkoztatták.  Kossuth 
felfogása  szerint  a  függetlenségi  nyilatkozat  tulaj- 
donkép csak  a  hírhedt  márc.  4-iki  összbirodalnii 
alkotmányra  való  felelet  volt,  amely  Magyaror- 


Inkontinencla 


-     581 


Inkvizíció 


szagnak  a  dinasztiával  szemben  való  helyzetét  is 
gyökeresen  megváltoztatta  és  mintegy  fölvetette 
a  nemzet  és  az  uralkodóház  között  az  í.-et.  Néme- 
lyek az  I.-et  csupán  Kossuth  személyére  vonatkoz- 
tatják, aki  a  függetlenségi  nyilatkozatot  megokoló 
beszédében  többek  közt  így  szólt:  «Volem  ren- 
delkezhetik az  Isten  akármint  ez  életben.  Bocsát- 
hat reám  szenvedést.  Bocsáthatja  reám  a  vér- 
padot. Bocsáthatja  reám  a  bürökpoharat  vagy  a 
száműzetést.  De  egyet  nem  bocsáthat  reám  soha- 
sem. Azt  nem,  hogy  én  valaha  az  ausztriai  ház- 
nak alatt\^alója  legyek». 

Inkontinencia  (incontinenfia,  lat.)  alatt  azt 
(■rtjük,  mikor  valaki  nem  tudja  akarattal  vissza- 
tartani a  székelést  (I.  alvi  s.  faecatis)  vagy  a  vi- 
zelést  (I.  urinae) ;  az  utóbbinak  kétféle  alakja  van : 
az  egyik,  midőn  időszakonkint  sugárban  ürül  a 
vizelet  (intermittáló  v.  aktiv  I.),  a  másik,  mikor 
állandóan  csepeg  (peiiuanens  v.  passzív  I.),  mind- 
két esetben  az  akaratnak  semmi  befolyása  sincs 
reá. 

Inkorrekt  (lat.)  a.  m.  hibás,  helytelen,  pon- 
tatlan. 

Inkö,  az  öregháló  apacsa  mellett  az  inre  erö- 
-sitett  nagyobb  kö,  mely  az  apacsnak  a  viz  fene- 
kén való  egyenletes  járását  szabályozza. 

Inkriminál  (lat.),  vádol,  bűnnel  terhel. 

Inkriminált  (lat.)  a.  m.  a  vád  alapjául  szolgáló. 

Inkonabula  (a  lat.  incunabula  a.  m.  pólya, 
bölcső,  eredet,  kezdet  szótól),  így  is  inkunabulum 
(hibásan),  palaeotypa  =  bölcső-  vagy  ősnyom- 
tatvány, minden  olyan  mozgatható  betűkkel  hár- 
tyára V.  papírra  nyomtatott  mű  (akár  1  leveles  is), 
mely  1500-ig  bezárólag  jelent  meg ;  tehát  a  fatáb- 
lás  nyomású,  ú.n.  xylographikus  előállítású  előbbi 
könyvek  stb.  nem  tartoznak  ide.  Ma  későbbi  nyom- 
tatványt többé  nem  neveznek  I.-nak.  B  nyomtat- 
ványok jelentősége  ma  kevésbbé  tartalmi,  inkább 
művelődés-  és  nyomdászattörténeti.  Értékük  függ 
elsősorban  régiségüktől,  továbbá  anyaguktól  (hár- 
tya), képeiktől  (fa-,  rézmetszet),  hogy  ú.  n.  príma 
ediciók,  ritkaságok  s  végre,  hogy  rubrikáivá  és 
illuminálva  vannak-e  a  régi  kéziratok  módjára. 
Korra  első  a  Gutenberg  latin  bibliája  é.  n.  (Mainz 
léöO— 55).  Az  első  ősnyomtatványok folio-alakuak, 
a  kisebb  alakúak  később  jöttek  létre,  a  németorszá- 
giak gótbetüsek,  a  latinbetüsek  olasz  eredetűek ; 
továbbá  az  elsők  ciralapnélküliek,  az  impresszimi, 
mely  gyakran  egészen  hiányzik,  mint  a  kéziratok- 
ban, a  mű  végén  van  (colophon) ;  lapszám,  lap- 
jelzés (szignatúra)  szintén  későbbi,  kezdetben 
hiányzikafejezetjelzés,  tartalomjegyzék ;  a  kezdő- 
betűket kézzel  rajzolták  be,  a  vonalozást  stb.  a 
rubrikátor  végezte.  A  vörös  nyomású  kezdőbettik 
máraPustés  SchöfferP5aíímMiná-ban(14r57),  sőt 
feketével  az  első  bűnbocsátó  cédulákon  (1454— 
1455)  előfordulnak,  hasonlóan  Gutenberg  bibliájá- 
ban ;  de  csak  a  XV.  sz.  70-es  éveiben  terjedtek  el. 
A  kiadások  rendszerint  körülbelül  300  példányra 
terjedtek.  A  nyomás  alatt  vagy  utóbb  néha  egy- 
egy  oldalt  újra  nyomattak,  innen  az  ú.  n.  pár- 
huzamos példányok  nagy  száma,  melyek  csak 
«gy-ögy  levélben  térnek  el.  Az  első,  sajtóhibákat 
jelző  nyomtatvány  1468ból  való  (Basel,  Berthold- 
nál,  Gregorii  M.  expositio  in  Johum)  s  az  első 
ciinlapos  könyv  Jenaonnál  jelent  meg  (Venezla, 


1485);  a  legrégibb  képes  nyomtatványt  Pfister 
Albert  adta  (Bamberg,  1461,  Boner :  Edelstein). 
Ma  a  Gutenberg  42  soros  bibliájának  és  Psalteriu- 
mának  ára  meghaladja  a  120  ezer  koronát.  Ma- 
gyar nyelvű  ősnyomtatványról  egyről  tudunk :  a 
Szt.  István  jobb  kezéről  szóló  oratio  és  ének 
(Nürnberg  1484).  Ma  lappang.  Hazai  ősnyomtat- 
vány kettő  ismert  a  Hess  András  nyomdájából : 
Cronicon  Budense  (Buda  1473)  és  Basilius  Magnus: 
üpusculvmi  (u.  0. 1473).  Legelőször  Mattaire  irta  le 
az  l.-kat  (Annales  typographici,Amsterdam  1722— 
1741,  5  köt.  és  2  kiegész.  Denistől,  Wien  1789) ; 
utána  Panzer  (Annales  typographici  ab  artis  inven- 
tae  origine  ad  annum  1536.,  Nürnberg  1793— 
1803,  11  köt.),  majd  csak  1500-ig  pontosan  Hain 
(Repertórium  bibliographicum,  Stuttgart  1826— 
1838,  két  r.,  4  köt.) ;  Hain  16,299  l.-t  sorol  fel, 
ma  kb.  30,000  ismert. 

Irodalom.  Burger,  Hains  Repert.  bibliographicum.Register, 
Leipzig  1891 ;  Copinger,  Supplement  to  Hains  repertórium 
bibliographicum,  London  1895—1902,  2  rész,  3  köt.;  Reich- 
ling,  Appendices  ad  Hainii-Copingerl  Repertórium  bibliogr., 
Münolien  1905—11,  Fasc.  1—6  és  Indices  ;  Pellechet  Marié, 
Catalogne  général  des  iucunables  des  bibliotbeques  pnbl. 
de  Francé,  Paris  1897—1909,  3  !£öt, ;  Burger,  Deutsche  u. 
ital.  I.  in  getrenen  Nachbildungen,  Leipzig  1892  óta  stb.  Álta- 
lában minden  nemzet  igyekszik  leírni  m,  ország  területén 
levő  l.-kat.  Nálunk  a  Nemzeti  Múzeuméit  Horváth  Ignác 
(Magyar  Könyvszenjle,  1892—95  évf.),  az  Akadémiában 
levőket  Hellebrant  Árpád  (1886),  az  egyetemi  könyvtáréit 
Dedek  Cr.  Lajos  írta  le.  Utóbbi  nem  jelent  meg.  Számuk 
mindenikben  800—1000  drb. 

Inkunábultimok,  1.  Inkunabtda. 

Inkvizíció  (lat.  Inquisitio  haereticae  pravita- 
tis),  egyházi  törvényszék,  melynek  feladata  az 
eretnekek  kinyomozása  és  megbüntetése  volt.  Az 
I.  nyomai  már  a  keleti  kereszténységnél  is  fel- 
találhatók (Theodosius,  Justinianus),  de  rendsze- 
res intézménnyé  csak  a  nyugati  egyházban  fejlő- 
dött. Az  I.  felállítására  közvetlenül  a  Dél-Francia- 
országban és  Pelső-Itáliában  elharapódzott  eret- 
nekségek (albigenses,  valdenses)  szolgáltattak 
okot.  Először  III.  Lucius  pápa  adott  ki  1184.  ren- 
deletet az  eretnekek  kinyomozása  és  büntetése 
tárgyában,  1215.  pedig  a  lateráni  zsinat  állandó 
intézménnyé  tette  az  I.-t  s  azt  minden  egyházrae- 
gyében a  püspök  vezetésére  bízta.  IX.  Gergely 
pápa  1232.  a  dominikánus  szerzetesekre  bízta  az 
új  intézményt,  amely  csakhamar  meghonosodott 
a  nyugati  keresztény  államokban.  Franciaország- 
ban IX.  (Szent)  Lajos  idejétől  kezdve  működött  az 
I.  s  a  reformáció  idejében  új  életre  kelt  (chambres 
ardentes).  Németországban  a  nép  idegenkedéssel 
fogadta  az  I.-t  s  az  első  főbírót,  Marhurgi  Kon- 
rádot agyonverte.  De  az  intézmény  mégis  fenn- 
maradt a  reformáció  koráig.  Angliában  a  XV— 
XVI.  sz.-ban  működött  az  I.  Wíkliff  hívei  ellen. 
Később  pedig  VIII.  Henrik  és  Mária  idejében.  Ha- 
zánkban a  dél-vidéken  elterjedt  patarénok  és  bo- 
gumüok  ellen  volt  szükség  az  I.-ra,  melynek  leg- 
buzgóbb  birája,  marchiai  Jakab  dominikánus, 
Zsigmond  idejében  több  ízben  járt  hazánkban. 
Az  I.  legtovább  az  olasz  államokban,  Spanyolor- 
szágban és  Portugáliában  állott  fenn. 

A  középkori  felfogás  szerint  az  eretnekek, 
vagyis  az  egyház  tanításaitól  eltérők,  egyúttal 
felségsértők  is  voltak  s  az  ellenük  indított  eljárás 
is  ennek  megfelelő  volt.  Mindenki  köteles  volt  az 
eretnekeket  följelenteni  s  bárki  tanúskodhatott 


Inkviziciö-bizonyftás 


-     582     — 


inn 


ellenük.  A  feljelentök  ós  tanuk  nevét  el  is  titkol- 
hatták a  vádlott  előtt.  Tagadás  esetén  a  kínpadot 
is  lehetett  alkalmazni.  A  végleges  ítéletet  csak 
egybehangzó  bizonyítékok  vagy  önvallomás  után 
lehetett  kimondani.  Az  elítélt  fellebbezhetett  a 
római  szentszékhez.  Az  I.  ítéletei  egyházi  bünte- 
tésekből, súlyosabb  esetekben  fogság-  vagy  halál- 
büntetésből állottak.  Az  egyházi  büntetésekhez 
tartoztak  a  kiközösítés  s  a  különféle  vezeklések.  A 
fogságbüntetós  súlyos  volt,  mert  az  elitéltet  négy 
fal  közé  zárták  megbilincselve.  A  halálbüntetés 
rendesen  a  máglyán  való  elégetésből  állott,  de 
kegyelemből  sokszor  előbb  megfojtották  az  áldo- 
zatot és  holttestét  égették  el. 

A  spanyol  1.  sokban  különbözött  az  Európa 
többi  államaiban  működő  I.-któl.  Itt  ez  intézmény 
inkább  az  államhatalom  szolgálatában  állott  s  bi- 
zonyos népszerűsége  volt,  mert  első  sorban  a  szín- 
leg megkeresztelkedett  zsidók  és  mórok  ellen  irá- 
nyult. Ezeknek  megfélemlítésére  használta  fel 
Katolikus  Ferdinánd  IV.  Sixtuspápa  engedelmé- 
vel az  I.  intézményét,  melynek  1484.  új  szerve- 
zetet adott.  Az  új  I.  feje  a  föinkvizitor  lett,  aki 
mellett  egy  teológusokból  és  jogászokból  kiválo- 
gatott tanács  állott,  melyet  a  király  nevezett  ki. 
Az  első  üyen  fö-inkvizitor  volt  a  hírhedt  Torque- 
mada  dominikánus.  Az  újonnan  szervezett  I. 
aztán  oly  kegyetlen  szigorúsággal  fogott  munká- 
jához, hogy  a  pápa  mérsékeltebb  eljárásra  intette. 
A  zsidók  és  moriszkók  kiűzetése  után  a  spanyol 
I.  fő  törekvése  a  protestantizmus  elterjedésének 
megakadályozására  irányult.  A  XVIII.  sz.-ban  az 
I.  feladata  a  felvilágosodás  eszméi  ellen  való  Idiz- 
delem  volt,  de  itt  csekély  eredményt  ért  el,  mert 
a  Bourbon-uralkodók  kormányai  azzal  ellensú- 
lyozták az  I.  működését,  hogy  élére  mérsékeltebb 
vagy  éppen  a  felvilágosodás  eszméivel  rokonszen- 
vező főpapokat  helyeztek.  A  spanyol  I.-t  Bona- 
parte József  király  törölte  el  1808  dec.  4-iki  ren- 
deletével. Mikor  VII.  Ferdinánd  1814.  visszafog- 
lalta trónját,  újból  felállította  azt,  de  az  1820-iki 
forradalom  után  végleg  megszűnt  annak  műkö- 
dése. Az  autodafé  (1.  o.)  az  I.  ítéletének  ünnepé- 
lyes kihirdetése  volt,  amikor  a  felmentettek  és  ha- 
lálraítéltek vezeklő  ruhában  (sanbenito)  vonultak 
fel  körmenetben  nagy  közönség  kíséretében.  A 
spanyol  I.  áldozatainak  száma  egész  fennállása 
alatt  körülbelül  4000-re  tehető. 

Az  I.,  mint  egyházi  bíróság,  jelenleg  is  működik 
Rómában  a  Gongregatio  sancti  Officii  neve  alatt. 
Ezt  III.  Pál  pápa  szervezte  1542.  s  azóta  csekély 
változásokkal  megőrizte  eredeti  szervezetét.  Tag- 
jai bíborosok,  akik  mellett  több  egyházi  és  világi 
jogtudós  van  alkalmazva.  Hatáskörébe  tartoznak 
az  összes  hitbéli  ós  erkölcsi  vétségek  (eretnekség, 
hittagadás,  két-  és  többnejűség  stb.)  elbírálása. 

Irodalom,  Llorente,  Histoire  critique  de  í'Inquisition  d'Es- 
pagne,  Paris  1817,  4  köt.,  németül  is  megjelent  1819;  Rod- 
rigo,  História  verdadera  de  la  Inquisicion,  Madrid  1876,  3 
köt. ;  Hotfmann,  Geschichte  der  Inqnisition,  Bonn  1877  —78, 
8  köt. ;  Lea,  A  h:story  of  the  Inquisition  of  the  middleages, 
New  York  1888,  3  köt.;  Fredericq,  De  Geschiedenis  der 
Inquisitie  in  de  Nederlanden,  Gént  1892—96,  2  köt. ;  Tanon, 
Histoire  des  tribunaux  de  l'inquisition  en  Francé,  Paris  1893 ; 
Langlois,  L'inquisition  d'aprés  de  travaux  récents,  u.  o.  1902. 

Inkvizíció-bizonyítás,  1.  Eskü. 
Inkvizítor  (lat.),  az  inkvizieió  törvényszéké- 
nek tagja,  1.  Inkvizíció. 


Inléhes,  kecsegehálónál  a  két  tükör  között 
lévő  tulaj donképeni  háló. 

Inlet  (ang.),  a  kisebb  öblök  neve,  kivált  Észak- 
Amerikában. 

Inlett  (bettstOUt,  ejtsd:  betsztaut,  aug.),  SŰTŰ  8ZÖ- 

vésű  nyers  pamutszövet,  erősen  írezve,  appret- 
anyaggal  telítve.  Sűrűsége :  ||  pro  cm.  s  fonalai- 
nak angol  finomsági  száma  "/is'  kötése  három- 
fonalas  sávok. 

Inlilki,  Nippur  babilóniai  város  ősrégi  ékiróso.s 
neve. 

In  looo  (lat.)  a.  m.  helyén,  annak  idején : 
helyben. 

In  magnis  et  voluisse  sat  est  (lat.)  a.  m. 
nagy  dolgokban  elég  az  akarat  is.  Propertiusból 
vett  idézet  (II.  10,  6). 

In  majorem  Dei  glóriám  (lat.)  a.  m. 
Istennek  nagyobb  dicsőségére. 

In  manu  (lat.)  a.  m.  kézben. 

In  margine  (lat.)  a.  m.  a  szélén. 

In  medias  res  (lat.)  a.  m.  a  dolgok  (esemé- 
nyek) közepébe,  Horatius  Ars  poeticájából  (148) 
vett  idézet ;  ott  t.  i.  dicséri  és  követendő  példának 
állítja  fel  Homerost,  hogy  nem  kezdte  a  trójai 
háborút  ab  ovo  Ledae  (Léda  tojásán,  azaz  Heléna 
születésén),  hanem  mindjárt  az  események  köze- 
pébe ragadja  az  olvasót. 

In  medio  (lat.)  a.  m.  a  középen. 

Inmeghosszabbítás,  zsugorodott  inak  meg- 
nyújtására szolgál ;  úgy  végezzük,  hogy  az  inat 
közepén  hosszában  kettéhasítjuk,  az  egyik  felet 
lent,  a  másikat  fent  átvágjuk  s  aztán  a  két  véget 
újból  összevarrjuk.  Lehet  az  inat  úgy  is  meg- 
hosszabbítani, hogy  mindkét  oldalon  több,  egy- 
mással váltakozó,  a  középen  túl  haladó  bemetszést 
ejtünk,  mire  az  in  megnyúlik. 

In  memóriám  (lat.)  a.  m.  emlékül. 

Inmetszés  (íenotomia),  izmok  vagy  inak  zsu- 
gorodása által  okozott  zsugorodások  megszünte- 
tésére szolgál.  Az  L-t  inmetsző  (I.  o.)  késsel  vé- 
gezzük. Az  I.  után  a  felszabadított  testrészt  rendes 
helyzetébe  hozzuk  s  ott  rögzítjük  (pl.  gipszkö- 
téssel). A  lóláb,  kancsalság,  stb.  operációja  lénye- 
gében legtöbb  esetben  nem  más,  mint  I.  L.  még 
Inmeghosszabbítás. 

Inmetsző  (tenotom),  hosszú  karcsú  nyéllel  birú. 
sarlóalakú  kés,  mely  az  inak  bőralatti  (szubkután) 
átmetszésére  szolgál,  1.  Inmetszés. 

In  mora  (t.  i.  esse,  lat.)  a.  m.  késedelemben 
lenni. 

Inn  (angol)  a.  m.  korcsma,  vendégfogadó; 
inn-keeper,  fogadós,  korcsmáros. 

Inn  (latinul :  Aenus),  a  Duna  jobboldali  mellék- 
folyója, Graubünden  svájci  kantonban  ered  a  Pic 
Longhinon  2480  m.  magasan,  a  Sils-,  Sílvaplana-, 
Campfer-  és  St.-Moritz-tavakon  átfolyva,  a  Pelső- 
és  Alsó-Engadin-völgyeken  siet  keresztül  1811— 
1019  m.  magasságban ;  majd  a  8  km.  hosszú 
flnstermünzi  szurdokkal  Tirolba  ér  és  ezentúl  K.-i 
és  ÉK.-i  irányú  völgyben  folyik,  ennek  a  völgy- 
nek szűk  felső  részét  nevezik  Oberinntal-nak, 
alsó  részét  pedig  Unterínntal-nak,  ahol  már  lan- 
kásabbak a  lejtők.  Landeck  alatt  legerősebb  az 
esése  ;  3'5  m.  1  km.-en.  Kufsteinnél  töri  át  487 
m.  magasban  az  északtirolí  Mészkőalpokat,  Rosen- 
heim  alatt  a  bajor  fensílcra  ér  ki  és  Passaunál 


In  natura 


—     583 


Innsbruck 


torkollik  287  m.  magasan,  274  m.  szélességben. 
Mellékfolyói  közül  nevezetesebbek :  a  Mangfall  (a 
Tegern -tóból),  Alz  (a  Chieni-tóból)  és  a  Salzach. 
Hossza  510  km.  Az  Inn  torkolatánál  ennek  víz- 
mennyisége nagyobb,  mint  a  Dunáé,  de  nagy 
esése  miatt  hajózhatatlan.  A  róla  elnevezett  Inn- 
i7Íertel  a  tescheni  békében  (1779)  Bajorországtól 
Ausztriához  került,  de  a  bécsi  béke  (1809)  ismét 
Bajorországhoz  csatolta,  1816.  pedig  végleg 
Ausztriáé  lett. 

In  natura  (lat.)  a.  m.  természetben,  valójá- 
ban, úgy  amint  van ;  pl.  gabonát  adományozni  I., 
a.  m.  magát  a  gabonát,  nem  a  pénzértékét. 

In  necessariis  unitas,  in  dubiis  liber- 
tás, in  oninibus  autem  caritas  (lat.  a.  m. 
a  szükségesekbon  egység,  a  kétségesekben  szabad- 
ság, mindenben  pedig  szeretet),  főként  a  protes- 
tánsok által  Augustinusnak  tulajdonított  s  gyak- 
ran idézett  mondás ;  ez  azonban  téves  dolog,  mert 
e  mondat  némileg  módosított  alakban  először 
Francke  Gergely  odera-frankf  urti  teológiai  és  gö- 
rög nyelvtanár  (megh.  1651)  egy  traktatusának 
záradékaképen  látott  napvilágot.  Mások  szerint 
meg  Rupertus  Meldenius  1627  után  Majna-Frank- 
furtban Paraenesis  votiva  etc.  cím  alatt  megje- 
lent niűvében  fordul  először  elő  e  mondás. 

Izmep,  1.  Ünnep. 

Inner-Rhoden,  kanton,  1.  Appenzdl. 

Innervatio  (lat.),  1.  Beidegzés. 

Innes,  George,  amerikai  tájfestő,  szül.  New- 
l)urghban  (Hudson)  1825  máj.  1.,  megh.  Skóciában 
189Í-  aug.  3.  Rövid  ideig  Regis  Gignoux  tanít- 
ványa volt,  azután  önműveléssel  képezte  magát. 
Több  ízben  tartózkodott  Európában.  Eleinte  a 
részletező,  sima  kidolgozás  híve  volt,  később 
egyre  szélesebben  festett.  Képei :  Amerikai  nap- 
kelte (e  müve,  melyet  az  1867-iki  párisi  világ- 
kiállításra küldött  be,  tette  nevét  Európaszerte 
ismertté) ;  A  római  Szt.  Péter-templom  a  Tibe- 
riusról  nézve ;  Nyári  délután;  A  Ni  agara- vízesés ; 
Téli  reggel  Montclairnél ;  Az  Árny  és  a  Halál 
völgye;  Napkelte  (a müncheni  új  piuakotékában) 
stb. 

Innichen,  község  Lienz  tiroli  kerületi  kapi- 
tányságban, 1175  m.  magasságban  a  Sextental 
és  Pustertal  találkozásánál,  a  Sextenbachnak  a 
Drávába  való  torkolatánál,  1017  lak.,  a  XIII. 
sz.-ból  való  szép  román  templommal,  ősrégi  portá- 
léval és  sírkápolnával,  amely  a  jeruzsáleminek 
utánzata,  ferencrendi  zárdával.  Környékét  a  Sex- 
tental dolomitjai  széppé  teszik;  nyaralóhely. 
Közelében,  1315  m.  magasban  van  Wildbad-I., 
látogatott  fürdőhely,  vas-  és  kéntartalmú  ásvány- 
vízforrással. I.  mellett  K.-en  a  Helm  (2434  m.), 
D.-en  a  Dreischusterspitze  (3162  m.)  és  a  Haunold 
(2907  m.)  emelkednek. 

Innocent  Ferenc,  festőművész,  szül.  Buda- 
pesten 1859  jan.  28.  A  képzőművészeti  főiskola 
elvégzése  után  államköltségen  hosszabb  külföldi 
tanulmányúton  volt.  Ez  időre  esnek :  Antonius  be- 
széde Caesar  holtteste  fölött,  Pietá  (mely  a  Műcsar- 
nokban egyházfestészeti  pályadíjat  nyert),  Genci 
Beatrix  c.  nagyobb  kompozieiói.  Későbbi  művei 
közül  külföldön  is  közismertek  következő  genre- 
képei :  Mese,  Aennchen  v.  Iharau,  Madrigál,  Ev- 
eién, Vasárnap  reggel,  Fátyoltánc,  A  boszorkány, 


Brigitta,  Chrysanthemum,  Rabnő,  Ifjúság,  Ave 
Maria,  Cantilena,  Pók  stb.  Mint  arcképfestő  fel- 
tűnést keltett  női  hasonmásaival.  Templomi  fres- 
kók, oltárképek  festésével  és  restaurálásával  is 
foglalkozott.  A  budapesti  II.  ker.  áll.  főreáliskolá- 
ban rajztanár,  középiskolai  igazgatói  címmel. 

Innocente  (ejtsd:  —csente)  a.  m.  ártatlan ;  zenei 
jelzésképen :  mesterkéletlen,  naiv. 

Innocua  colubrina  (állat),  a  méregnélknli 
kígyók  gyűjtőneve. 

Innominat  contractus,  contractus  innomi- 
nati  (lat.),  1.  Facio  ut  des. 

In  nomine  (lat.)  a.  m.  nevében,  megbízásá- 
ból. In  nomine  Dei  vagy  Domini,  Isten  v.  az  Úr 
nevében. 

Innovatio  (lat.),  eredetileg  a.  m.  megújulás, 
ezért  különösen  fáknak,  az  évelő  növényeknek 
évi  V.  új  hajtása,  új  fakadása. 

Innovationalis  hajtások  (üöv.),  a  hosszabb  élet- 
tartamú növényeken,  vagyis  azokon  keletkeznek, 
amelyeknek  szára,  mint  földalatti  szár,  több  tenyé- 
szeti  időszakon  át  él,  de  ez  minden  tenyószeti  idő- 
szakban a  föld  fölé  lombos  hajtásokat  hajt.  Eze- 
ket a  hajtásokat  nevezik  megújító  vagy  innova- 
tionalis hajtásoknak. 

Innovecz-hegység,  a  tágabb  értelemben  vett 
Kis-Fátra  hegycsoport  egyik  tagja,  mely  Trencsón 
ós  Nyitra  vmogyékben,  Trencséntől  D.  felé  mint- 
egy Galgóczig  terül,  el  s  a  Vág  folyót  balfelől  sze- 
gélyezi. A  hegység  É.-i  határa  a  jasztrabjei  hágó, 
mely  azt  a^Sztrazsó  csoportjától  választja  el.  Az  I. 
főgerince  É.-ról  D.  felé  húzódó,  kevéssé  tagolt  lán- 
cot képez,  melynek  jeleiitékonyebb  emelkedései  a 
Jávorhegy  (746  m.),  Innovecz  (1042  m.),  Jakubova 
(909  m.),  Ptácsi  vrsek  (975  m.),  Panska  Javorina 
(943  m.),  Bezovecz  (741  m.)  és  Marhat  (749  m.).  A 
főgerinchez  mellékágak  csatlakoznak,  melyek  a 
Vág  felé  rövidebb,  helyenként  festői  sziklacsopor- 
tozatokkal  (Beczkó)  végződnek,  aBebrova  (Nyitra) 
völgye  felé  jóval  hosszabbak.Geológiailag  az  L-ben 
a  gnájsz  uralkodik,  mely  gyakran  csillámpalába 
megy  át,  D.-en  gránit  is  lép  fel ;  e  kristályos  magra 
triaszkori  mészkő,  dolomit  és  jura  rétegek,  ezek 
fölött  neogén  homok  és  agyag  települ. 

Innsbruck,  Tirol  fővárosa,  a  helytartó  és  a 
többi  tiroli  főhatóságok  székhelye,  az  Inn  és  Sül 
összefolyása  közelében,  az  Inn  mindkét  partján, 
igen  szép  fekvéssel,  hegykoszorúzta  (Solstein  2641 
m.,  Brandjoch,  Frauhitt  2272  m.,  Hoher  Sattel, 
Serles-Spitze,  Patscher  Kofel  2248  m.)  széles  és 
igen  szép  völgyben,  (1910)  53,194  lak.,  üvegfestö- 
gyárral,pamut-,gyapjuszövéssel,bársony-,  szalma- 
kalap-, bútor-,  gépgyárakkal,  harangöntéssel  és 
pótkávékészítóssel.  A  várost  a  balparíon  épült 
Mariahilf  és  St.  Nikolaus  városrészekkel  3  vas- 
híd köti  össze.  Külvárosai :  Hötting  ós  Mühlau. 
Legérdekesebb  épülete  a  renaissance  ízlésű  fran- 
ciskánus- v.  udvari  templom  (1553— 63-ig  épült), 
amelynek  középső  hajójában  Miksa  császár  remek 
síremléke  áll  (bár  eltemetve  Bécs-Újhelyt  van) ; 
a  márványszarkofágon  a  császár  térden  állva  van 
ábrázolva ;  a  szarkofág  körül  28  vasból  öntött, 
híres  fejedelmeket  és  fejedelemnöket  ábrázoló 
alak  áll;  a  szarkofág  oldalain  24  márvány  re- 
lief (20  Colinstól  való).  Az  úgynevezett  ezüst- 
kápolnában  van  szűz  Mária  ezüst  szobra  s  IL 


Inns  of  court 


584 


Inoceliia 


Ferdinánd  főhercegnek  és  első  nejének, Welser  Fi- 
lippinának  síremléke.  A  templomban  Hof  er  András 
síremléke,  valamint  Speckbacher  és  Haspinger 
szobrai  láthatók.  1654  nov.  3.  ezen  templomban 
lépett  a  kat.  vallás  kötelékébe  Krisztina  svéd 
királyné.  A  kapucinus-kolostor  (1594)  az  első  ilyen 
kolostor  volt  Németországban.  A  császári  palota 
1766—70.  lett  újjáépítve,  közelében  a  színház.  A 
Fürstenburgon  látható  az  ú.  n.  «Goldenes  Dachl», 
késői  gót  erkély  erősen  megaranyozott  rózf  edéllel, 
amelyet  1425.  «üres  zsebü»  Frigyes  építtetett.  A 
tartományi  múzeum,  a  Ferdínandeum,  különösen 
tiroli  régiségeken  és  történelmi  emlékeken  kívül 
a  Tschager-féle  képtárral.  A  ;  főutcában,  a  Mária 
Terézia-úton  áll  a  bajorok  ós  franciák  elleni  küz- 
delem emlékére  1706.  fölállított  Annasáule,  az 
utca  D.-i  végében  az  a  diadalkapu,  amelyet  1765. 
akkor  állítottak  föl,  midőn  Mária  Terézia  és  férje 
Ferenc  11.  Lipót  esküvője  alkalmából  a  városba 
bevonult ;  a  Margit-téren  látható  a  Rudolf -kút.  Az 
Iselbergen  van  Hofer  Andrásnak  1893.  fölállított 
pompás  emlékszobra.I.  egyetemét,  a  Lipót  Ferenc- 
egyetemet  1677. 1.  Lipót  alapította,  1857.  a  teoló- 
giai, 1869.  pedig  az  orvosi  fakultással  bővült, 
1912-ben  139  tanára  ós  1357  hallgatója  volt.  I.  kö- 
zelében van  Wilten  v.  Wittau,  gazdag  premontrei 
apátság,  a  templombejárat  mellett  Hatmon  és 
Thyrsus  óriások  szobraival,  D.-re  ettől  az  Isel 
(1.0.),  egy  órányira  a  híres  Ambras  (1.  o.)  kastély. 
A  legszebb  kiránduló  hely  a  Lanser  Köpfe  (í)31  m.) 
nevft  hegy,  a  Lanser  See  fürdővel,  Igls  (870  m.) 
kedvelt  nyaralóhely  264  lak.  I.-nak  több  közép- 
iskolája, tanító-  és  tanítónőkópzője,  felső-ipar- 
iskolája, kereskedelmi  akadémiája  van. 

I.  az  ókorban  Oeni  pons  v.  Oenipontum.  I.-ot 
először  1028.  említik,  ekkor  még  Wiltenhez  tarto- 
zott, 1232.  városi  jogokat  nyert;  Tirolnak  Ausztriá- 
val való  egyesítése  után  (1363)  a  tiroli  fejedel- 
meknek volt  1665-ig  székhelye.  1809-ben  a  fran- 
ciák a  bajorokkal  több  ízben  elfoglalták,  de  a 
tiroliak  őket  mindannyiszor  megint  elűzték ;  külö- 
nösen heves  küzdelmek  folytak  az  Innen  átve- 
zető fahidért,  amelynek  helyébe  1871—72.  vas- 
hidat építettek.  1904nov.3— 4.  véres  zavargások 
voltak  az  egyetem  olasz  jogi  fakultásának  meg- 
nyitása alkalmából.  1906  máj.  20.  avatták  fel 
Észak-Tirol  első  evangélikus  templomát.  V.  ö. 
Probst,  Gesch.  d.  Universitat  zu  I. ;  Hirn,  L-s 
historischer  Boden  (Wien  1896) ;  Vnterkircher, 
Chronik  von  I.  (I,  1897). 

Inns  of  court  (ang.,  ejtsd:  innz  avkórt),  jogtu- 
dós testületek  Angliában,  amelyek  ügyvédi  gya- 
korlatra jogosultságot  adhatnak.  Négy  I.  van,  ú. 
m. :  the  Inner  Temple ;  the  Middle  Temple ;  Lin- 
coln's  Inn  és  Gray's  Inn.  Az  ezekkel  összefüggő 
jogi  iskolák  Inns  of  Chancery. 

In  nnce  (lat.)  a.  m.  dióhéjban,  röviden,  össze- 
vonva. 

Inntiit,  1.  Eszkimók. 

Innung:,  az  ipar  testületeinek,  valamint  a  régi 
céheknek  is  német  neve.  L.  Ipartestületek. 

Inn- völgyi  marha,  Tirolban,  az  Inn  folyó  felső 
völgyében  (a  svájci  határtól  Innsbruck  városig) 
tenyésztik  az  oberinntali  borzderes  marhát  (bra- 
chyceros),  míg  az  Inn  folyó  alsó  völgyében  piros- 
tarka  svájci  marhával  fiznék  keresztezést.  Az  I. 


a  tiroli  borzderes  marhák  között  a  legkisebb  testű 
fajta,  az  átlagos  tehénsúly  325  kg. ;  világosabb 
sárgásszürke  borzderes,  a  bikák  sötétebb  feketés 
barna  színűek.  Kiváló  tejelő  fajta,  az  évi  tej  hozam 
1600—2500  1.  között  változik,  sőt  intenzív  takar- 
mányozás esetében  nagyobb  értéket  is  elér ;  az 
ökrök  igázásra  alkalmasak ;  a  hizodalmasság  kö- 
zepes. Ujabban  a  tiroli  borzderesmarha-tenyésztö 
egyesület  a  tiroli  borzderes  marhafajtákat,  minők 
az  oberinntali,  lechtali,etschtali  és  wipptali  marha, 
egyöntetűvé  igyekszik  tenni  és  a  nagyobb  testű, 
sötétebb  színű,  nemes,  jól  tejelő  tiroli  szürke-bama 
marhafajtát  akarják  kitenyészteni.  Az  I.  nálunk 
is  ismeretes,  jól  honosuló  fajta,  melynek  tenyész- 
tésével több  uradalom  foglalkozik ;  e  fajta  a  közös 
tenyésztésben  is  használatos  az  ország  északkeleti 
részében  (Máramaros  vm.),  ahol  a  mokány  marhát 
nemesíteni  hivatott. 

Innyomó,  a  csiga  derékfájába  keresztbe  du- 
gott husáng,  amelynél  fogva  a  halász  a  csigát 
lenyomja. 

hmyigtófü  (nSv.),  a  Gratiola  officinalis,  Lisima- 
chia  nummularia  vagy  más  olyan  növény  népies 
neve,  amelynek  szárát  megszakítva,  az  edónynya- 
láb  (in)  nem  szakad  el,  hanem  kihúzódik  belőle, 
mint  az  útilapu  leveléből. 

Inc,  a  régi  görög  hajósok  istenvilágának  egyik 
alakja,  jóságos,  szép  istennő,  a  ringó  habok  meg- 
testesülése, kihez  viharban  segítségül  kiáltottak. 
Másik  neve  Leukothea  (a.  m.  fehér  istennő).  E 
kettős  nevéhez  az  a  mitosz  fűződik,  hogy  Ino  Kad- 
mos  thebai  királynak  leánya  volt,  ki  mint  Atha- 
mas  második  felesége  mostohagyermekeivel  igen 
gonoszul  bánt  s  utóbb  férje  üldözése  elől  ílával, 
Melikertesszel  a  tengerbe  vetette  magát.  Azóta 
tengeri  istennővé  lett  és  azóta  vette  föl  a  Leu- 
kothea nevet,  fla  pedig  Paláimon  nevet  nyert. 
Istennői  ténykedésében  aimak  a  kegyetlenségnek, 
melyet  e  mitosz  emUt,  semmi  nyoma;  ő  a  bajban 
levő  hajósok  védő  szelleme,  kiről  Homeros  a 
szép  regét  meséli,  hogy  Odysseust  fátyolával  ki- 
szabadította a  hullámokból. 

Inó  (azelőtt :  Ineu),  kisk.  Szilágy  vm.  zsibói 
j.-bau,  (1910)  813  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Szamos- 
udvarhely. 

Inocarpus  Forst.  (növ.),  a  Hüvelyesek  gónu- 
sza ;  3  faja  fa,  2  gujanai,  ezek  közül  a  I.  Bocoa 
provacensis  Áubl.  (bokófa,  cocofa)  kemény,  ne- 
héz, világos  sárga,  sötét  barna  gesztü  fájával  tű- 
nik ki,  francia  műasztalosok  használják  fel.  Az 
I.  edulis  Forst.  az  Indiai  és  csendes-óceáni  szige- 
teken honos,  diónagyságú  magvai  (ratta)  a  szi- 
getlakóknak mindennapi  táplálékul  szolgálnak. 

Inoceliia  Schneid.  (áiiat),  a  Recésszárnyú  ro- 
varok (Neuroptera)  rendjében  a  Sialidae-cssd&A- 
nak  egyik  neme.  Brauer  F.  szerint  az  I.  crassi- 
comis  Schum.  hazánkban  Is  előfordul.  A  hím 
10  mm.,  a  nőstény  15—17  mm.  hosszú,  fekete,  a 
szárnyal  színtelenek,  a  szárnyjegy  vörösbarna, 
a  lábal  sárgásbarnák,  feje  négyszegletes,  csápjai 
vastagok,  homlokán  pontszemek  nincsenek,  az 
előtör  alig  kétszer  oly  hosszú,  mint  széles  (teve- 
nyak), a  nőstény  hosszú  tojócsővel.  E  fürge  rova- 
rok a  szúnyogok  s  legyek  nagy  ragadozói.  Hátra- 
szegezett nyakkal  lesik  az  alkalmas  pillanatot, 
hogy  prédájukra  csaphassanak  s  annak  vérét  ki- 


Inoceramus 


585     — 


Inquiry 


szívják.  Karcsú  lárvájuk  a  fakéreg  (tölgyfán)  re- 
pedéseiben, ennek  zuzmója  s  mohája  között  tanyá- 
zik s  vadászgat. 

Inoceramus  Sow.  (paieont.),  az  Aviculidae  csa- 
ládhoz tartozó  kövült  kagylónem.  A  teknői  tojás- 
dadok vagy  harántul  megnyúltak,  egyenlőtlenek, 
többnyire  koncentrikusan  hullámosak.  A  triász- 
kortól  a  krétakorig  élt.  1.  Crispi  a  felső  kréta 
(Gosau)  ismert  vezérköviUete. 

Inocnlatio  (növ.),  1.  OUás. 

Inoüeimv  (új-lat.)  a.  m.  nem  sértő,  békés. 

Inolit  (ásv.),  mésztufaféleség. 

Inopportnnus  (lat.)  a.  m.  alkalmatlan,  ké- 
nyelmetlen. 

In  optima  forma  (lat.)  a.  m.  a  legjobb  alak- 
ban ;  úgy,  ahogy  illik. 

In  orig^inali  (lat.)  a.  m.  eredetiben. 

Inota,  nagyk.  Fejér  vm.  székesfehérvári  j.-ban, 
11910)  1141  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Várpalota. 

Ihovecz,  hegység,  1.  Innovecz-hegység. 

Inowrazlaw  v.  Jungbreslau,  Hohensalza  (1.  o.) 
porosz  város  régi  lengyel  neve. 

Inozinsav,  C,oH,8N^POg,  amorf  por,  sósavas  ol- 
data a  poláros  fényt  balra  téríti.  Liebig  fedezte  fel, 
húskivonatokból  állítható  elő.  A  legújabb  vizsgá- 
latok szerint  egyszerű  nukleinsavnak  tekinthető, 
mely  hasadáskor  foszforsavat,  hipoxantint  és  pen- 
t6zét{\.Xilóze)  ad.  Sói,  különösen  bariumsója  víz- 
ben oldhatatlan.  Állítólag  hatással  van  a  véniyo- 
másra. 

Loiozit,  hexaoxihexahidrohenzol,  hexaoodcik- 
lohexán  CgHj(OH)g.  Tapasztalati  képlete  CgEjjOg 
egyező  a  hexózék  képletével ;  a  természetben  el- 
terjedten található.  A  növényekben  —  így  pl.  a 
rizskorpában,  a  zöld  borsóban  és  lencsében  stb.  — 
rendszerint  a  bomlékony  I. -foszforsav  kalcium- 
és  magnézium-sója  alakjában,  melyet  fitinnek 
(phytin)  neveznek.  Előfordul  a  szívizomban,  a 
tüdőben,  a  májban,  az  izmokban  (izomcukor)  stb. 
A  természetes  I.,  vagy  más  néven  fazeomannit 
optikailag  inaktív.  Két  molekula  vízzel  nagy,  a 
levegőn  szótmálló  rombos  prizmákat  alkot.  Víz- 
mentes I.  220°-on  olvad.  10  s.  r.  vízben  oldódik, 
íze  a  cukrokhoz  liasonlóan  édes.  Nem  erjeszthető. 
Fehling-oldatot  nem  redukál.  Identikus  az  I.-tal 
a  dambóz,  melynek  dimetilétere,  a  dambontí 
CgH, 0 0^(0C  Hg)),  az  afrikai  gambon-kaucsukban  ta- 
lálható. Az  1.  metilétere  a pinit  C^U^{OR\-OCE^, 
mely  a  pinus  lamhertina  gyantájában,  továbbá 
a  madagaszkári  kanosukban  található,  úgyszintén 
a  quebrachit,  mely  a  quebracho-kéregben  fordul 
elő.  A  pinitből,  azt  jódhidrogénsavval  melegítve, 
iobbraforgató  L  (ÍJ I.),  a  quebrachítból  ugyané 
körülmények  között  halraforgató  I.  (a  I.)  kelet- 
kezik. 

Inozaria,  ritka  anyagforgalmi  rendellenesség, 
amelynél  inozit  (1.  o.)  van  a  vizeletben. 

In  parentbesi  (lat.-gör.)  a.  m.  közbeszúrva, 
mellékesen. 

In  partibus  infideliam  (lat.)  a.  m.  a  hi- 
tetlenek tartományaiban.  A  XIll.  sz.  óta  oly  kat. 
püspökök  címe,  akiknek  nincs  megyéjük,  hanem 
oly  tartományról  nyerik  címüket,  mely  a  hitetle- 
nek kezén  van.  A  nunciusok  rendesen  I.  érseki 
dmet  kapnak.  Ezáltal  fönntartatik  a  régen  virág- 
zott egyházak  emléke.  XIII.  Leó  óta  (1882)  e  cím 


nincs  használatban,  hanem  egyszerűen  (Hmzetes 
püspököknek  mondatnak. 

In  pejns  (lat.),  1.  In  duríus: 

In  perpetnam  rei  memóriám  (lat.)  a. 
m.  a  dolog  örök  emlékére. 

In  perpetuum  (lat.)  a.  m.  örökre. 

In  persona  (lat.)  a.  m.  személyesen. 

In  personam  actio  (lat.),  1.  Adio. 

In  petto  (olasz)  a.  m.  a  kebelben  (kiegészí- 
tendő azzal :  bezárva,  s  tudtul  még  nem  adva), 
pl.  cardinalis  in  petto.  Szóbeszédben  I.  a.  m.  szán- 
dékában van,  készen  van. 

Inplasztika,  1.  Inalkotás. 

In  pleno  (lat.)  a.  m.  az  egész  testület  előtt, 
nyilvánosan. 

Inpók,  állatok,  főleg  lovak  lábain,  valamely  in 
mentén  az  ínhüvely  kitágulása  folytán  keletkező, 
savóval  telt,  puha  daganat.  Többnyire  az  in  vagy 
ínhüvely  krónikus,  ritkán  hevenyes  gyuladásának 
(1.  Ingyuladás)  következménye,  ez  utóbbi  pedig 
igen  megerőltető  munka,  esetleg  külső  sérülés 
folytán  fejlődik.  Az  I.  többnyire  csak  friss  gyula- 
dás  esetén  okoz  sántítást,  míg  különben  inkább 
csak  szépségi  hibát.  Rendszeres  orvosi  ássál  (Priess- 
nítz-borogatás,  nyomókötés,  masszálás,  esetleg 
csipős  kenőcs  bedörzsölése ;  hevenyes  gyuladás 
ellen  hideg  borogatás  és  nyugalom)  a  nem  túlsá- 
gosan régi  l.-ok  sokszor  tetemesen  kisebbíthetők, 
de  a  visszaesésre  később  is  nagy  a  hajlamosság. 

In  pontiflcalibus  (lat.)  a.  m.  teljes  főpapi 
díszben,  kiválóan  ünnepélyes  öltözetben. 

In  praefixo  termino  (lat.)  a.  m.  a  kitűzött 
határidőben. 

In  praesentia  (lat.)  a.  m.  a  jelenben.  In 
praesenti  casu,  az  adott  esetben. 

In  praxi  (uj-lat.)  a.  m.  gyakorlatban,  a  kö- 
zönséges életben. 

In  pristinnm  statnm  (lat.)  a.  m.  az  előbbi 
állapotba. 

In  promptu  (lat.)  a.  m.  készenlétben,  kéz- 
nél, ebből  lett  a  francia  impromptu  (1.  o.). 

In  puncto  (lat.)  a.  m.  a  pontban,  valamire 
vonatkozólag,  valamú"e  nézve ;  I.  puncti  v.  sexH, 
a  hatodik  parancsra,  t.  i.  a  szemérmességre  vonat- 
kozólag. 

In  puris  naturalibus  (lat.)  a.  m.  tiszta 
természeti  állapotban,  azaz  egészen  meztelenül, 
minden  ruha  nélkül. 

Inquilinae  (lat.),  az  állattanban  a.  m.  lakbitor- 
lók, így  nevezik  általában  a  más  állatok  testében 
V.  fészkében  (pl.  a  hangyák  bolyában)  élő  idegen 
állatokat.  így  nevezik  azon  hártyásszámyú,  tojó- 
csővel ellátott  rovarokat  is,  melyek  a  gubacs- 
darázsfélókhez  tartoznak,  de  nem  készítenek  gu- 
bacsokat,  hanem  petéiket  más  fajok  gubacsaiba 
rakják  le.  Lakbítorló  a  Fireasfer  nevű  halacska 
is,  mely  a  tengeri  ugorkák  belében  él.  L.  még 
Szimbiózis. 

Inquilinus  (lat.)  a.  m.  lakótárs,  bérbenlakó, 
zsellér ;  incjuüinatus,  a  bérbenlakók  vagy  lakó- 
társaknak jogviszonya.  L.  még  Colomis. 

Inquirál  (lat.-ból)  a.  m.  nyomoz ;  inquisitoriíis 
per,  nyomozó  per,  ellentétben  az  accusatorius 
vagyis  vádperrel ;  inquirens,  vizsgáló  bíró. 

Inquiry  (ang.,  egtsd:  inkvájri)  a.  m.  nyomozás, 
vizsgálat ;  különösen  hatóság  vagy  bizottság  nyo- 


Inquisítio 


586 


In  sich-Uzlet 


raozó  eljárása  meghatározott,  a  törvényhozás  ál- 
tal szabályozandó  kérdések  felvilágosítása  érde- 
kében. Angliában  az  I.  a  parlamentnek  százados 
gyakorlata.  A  parlament  által  kiküldött  bizottság 
(Committee  of  I.)  bárkitől,  magánosoktól  és  ható- 
ságoktól felvilágosításokat  követelhet  s  viszont 
mindenki  kívánhatja,  hogy  a  bizottság  öt  meg- 
hallgassa. A  parlament  mellett  a  kormány  is  ily 
bizottságot  hí  össze  (royal  commission  of  I.). 

Inquisitio  (lat.)  a.  m.  vizsgálat.  L.  Inkvizi- 
ció.  —  Inquisitio  elve  a  iogb!xn,\.  Nyomozási  elv. 

Inquisitori  di  stato  (olasz)  a.  m.  állam- 
inkvizitor(jk,  tagjaik  száma  szerint  Dieci  (tíz)  né- 
ven is,  1310  óta  a  legfelsőbb  igazságszolgáltatási 
hatóság  volt  Velencében. 

Inrándulás,  népies  elnevezés,  1.  Rándulás. 

Inreflex,  az  a  mozgási  jelenség,  midőn  vala- 
mely izom  inának  megütésóre  az  izomban  össze- 
húzódás támad.  így  ismeretes,  hogy  a  térdkalács 
alatti  in  megütésóre  a  lábszár  kileng.  Ezt  a  ki- 
lengést térdreflexnek  nevezztlk.  Az  Achilles-in 
megütésóre  a  lábikraizom  húzódik  össze  s  a  láb- 
fej kifeszül,  ez  az  AchiUes-L  Mindkettőnek  elvál- 
tozása vagy  hiánya  a  gerincvelő  megbetegedé- 
seiben lehet  fontos.  Még  sokféle  inreflexe  van 
az  emberi  testnek,  melyek  azonban  kevésbbó 
fontosak. 

In  rem  actio  (lat.),  1.  Dologi  kereset. 

I.  N.  R.  I.  (lat.)  a.  m.  Jesus  Na-farenus  Rex 
Judaeorum :  Názáreti  Jézus,  a  zsidók  királya.  — 
Mint  a  carbonarik  jelszava :  Justum  necare  reges 
rtaliae,  igazságos  dolog  megölni  Olaszország 
királyait. 

Inro,  japáni  orvosságos  szelence,  rendszerint 
több  egymásba  illesztett  kisebb  szelencéből  áll, 
melyeket  az  oldalukon  áthúzott  zsinór  tart  össze. 
Lrígtöbbször  lakkozott  fából,  ritkábban  porcellán- 
bó!  vagy  elefántcsontból  is  készül  s  díszesen  fa- 
ragott gomb  erősíti  az  övhöz. 

inrotulatio  v.  irrotulatio  (lat.)  a.  m.  becso- 
mózás  (1.  0.). 

In  saldo  (ol.)  a.  m.  egyenleg  (1.  o.). 

Insalláh  (arab),  helyesen :  in  sá- Allah,  azaz  : 
ha  Allah  (úgy)  akarja ;  a  jövőre  vonatkozó  min- 
den elhatározását  e  szavakkal  kiséri  a  moham- 
medán  ember.  E  csoportba  tartozik  Másalláh, 
helyesen :  má  sá- Allah,  azaz :  amit  Allah  akar, 
ahogy  Allah  akarja ;  az  isteni  akaratba  való  bele- 
nyugvásnak, úgymint  a  csodálkozásnak  is  kife- 
jezője. 

In  salvo  (lat.)  a.  m.  biztonságban. 

In-san  (Yin-san),  hegység  Mongolország  DK.-i 
részében,  30—40  km.  széles,  1530  m.  magasságig 
emelkedik,  Ny.-on  Muni  Ula,  K.-en  Szirunbulik- 
hegységnek  is  nevezik.  1872-ben  Przsevalszkij 
utazta  be. 

Insania  (lat.)  a.  m.  őrültség,  esztelenség. 

Insatiabilis  (lat.)  a.  m.  telhetetlen. 

Inscriptio  (lat.)  a.  m.  felirat  (I.  Epigrafika} ; 
beírás,  a  tanulók  bejegyzése  valamely  iskolába. 
Jogi  értelemben  1.  Beírás,  Érdetndíjazás. 

Inscriptiones  tendineac  (lat.)  a.  m.  inas 
beiratok  izmokban,  pl.  az  egyenes  hasizomban. 
P'ejlett  hasizmok  mellett  ennek  nyomait  a  bőrön 
át  is  meglátni. 

Insecta  (lat.),  1.  Rovarok. 


Insectivora  (lat.)  a.  m.  rovarevők,  az  emlős- 
állatok egyik  rendje,  1.  Rovarevők ;  I.  a  botani- 
kában, 1.  Húsevő  növények. 

ínség.  Tökéletlen  közlekedési  eszközök  és  fej- 
letlen termelési  viszonyok  régebben  igen  gyak- 
ran pusztító  I.  kitörését  okozták.  Franciaország- 
ban pl.  volt  a  X.  sz.-ban  10,  a  XI.  sz.-ban  26  1. 
Még  a  XVIII.  sz.-ban  is  voltak  nagyobb  I.-ek,  az 
1709.,  1723.,  17.36.,  1754.,  1761.,  1771.,  1775.,  1776., 
1788—89.  években.  A  múlt  században  majdnem 
mindenfelé  súlyosabb  I.-ek  voltak  az  1811—12., 
1816-17.,  184-5-46.,  1852-53.  években.  Hazánk- 
ban is  ez  években,  továbbá  1863.  ós  1873. 
nagy  drágaság  uralkodott  és  az  1891— 92-iki  tél, 
a  felvidéken  a  burgonyatermés  silánysága  ismét 
fölelevenítette  az  I.  rémét.  Az  I.-ek  leküzdésére 
egyedül  a  piac  mennél  bőségesebb  ellátása  alkal- 
mas, tehát  tartózkodás  az  árak  erőszakos  lenyo- 
másától, esetleges  beviteli  vámok  eltörlése  és  a 
gabonának  más  célra,  mint  élelmezésre  haszná- 
latának megakadályozása.  Gyakran  az  állam  se- 
gítő fellépése  és  a  szegények  számára  inségmunka 
biztosítása  válik  szükségessé.  L.  még  Drágaság, 
Éhínség  és  Inségkölcsön. 

Inséggyökér  (növ.)  a  Dioscorea  (1.  o.,  Helmia 
Kunth)  gyökere. 

Inség-kölcsön.  Azokat  a  kölcsönöket  nevezik 
így,  amelyeket  általános  terméketlenség  v.  nagy 
elemi  csapások  esetében  az  állam  kamat  nélkül,  v. 
igen  alacsony  kamatlábra  ad  a  szegényebb  rendű 
lakosságnak.  A  kölcsönt  apró  részletekben,  ren- 
desen az  adóval  együtt  szedik  be.  Nálunk  is  több- 
ször vo't  I.,  így  pl.  1859.  és  újabban  is.  Az  Ínsé- 
ges állapotok  állami  felsegélyezésének  egyik  leg- 
újabb törvényhozási  példája  az  1912.  LVl.  t.-c, 
mely  a  Kecskemét  városban  földrengés  által  oko- 
zott károk  helyrepótlására  állami  kedvezménye- 
ket állapít  meg.  (200,000  korona  rögtöni  segély, 
512,000  korona  segély  a  templomok  felépítésére. 
6.000,000  koronáig  terjedő  17o-os  állami  I.) 

Insensibilis  (lat.)  a.  m.  észrevehetetlen,  érez- 
hetetlen. 

Inseparabilis  (lat.)  a.  m.  elválaszthatatlan, 
el  nem  különíthető. 

Inséparafoles  (állat),  1.  Agapornis. 

Inseratuna  (lat. ;  ném.  jnserat :  franc,  an- 
nonce).  hírlapi  hirdetés,  1.  Hirdetés. 

Insertio  (növ.),  1.  Levélállás. 

Insessores  (lat.)  a.  m.  fészeklakók  (1.  o.). 

In  sich-üzlet,  a  tőzsdén  ha  ználatos  kifejezés ; 
értik  alatta  a  bizományosok  «kompenzáló»,  ki- 
egyenlítő eljárását  abban  az  esetben,  ha  hozzájuk 
ugyanazon  időben  két  ellentétes,  azonos  összegre 
szóló  ügylet  megkötésére  vonatkozó  megbízás 
érkezik.  Pl,  A.  megbízza  X.  bizományost,  hogy  ve- 
gyen számára  2  kötés  Rimamurányit,  ugyanekkor 
A.  2  kötés  Rimamurányi  eladásával  bízza  meg  öt. 
Ebben  az  esetben  tehát  «saját  magával »,  a  piac 
igénybevétele  nélkül  intézheti  el  a  bizományos 
mindkét  megbízást.  In  5tc/t  manipulációkról  beszé- 
lünk akkor  is.  ha  a  két  ellentétes  megbízás  összeta- 
lálkozása  nélkül  a  bizományos  nem  hajtja  végre  a 
piacon  a  megbízást,  mert  meggyőződése,  hogy 
rövid  időn  belül  a  megbízóra  nézve  kedvezőtlen 
irányzat  keletkezik.  Ilyenkor  tudósítja  a  meg- 
bízót, hogy  a  megbízást  végrehajtotta  és  megne- 


Insidlae 


587     - 


Instál 


vezi  az  eladási  v.  vételárt.  Ha  spekulációja  beüt, 
úgy  rövid  idő  múlva  tetemesen  olcsóbban  vásá- 
rolja be  aztán  az  árút,  illetve  drágábban  adja  el.  A 
vázolt  eljárás  ellenkezik  az  üzleti  tisztességgel, 
mert  a  közönség  nagy  károsításával  jár ;  amellett 
az  így  működő  bizományos  is  a  leggyakrabban 
pórul  jár,  mert  elhibázott  spekulációi  folytán 
végre  is  rajtaveszt. 

Insidiae  (lat.)  a.  m.  leskelödés,  áskálódás; 
inddiosus,  áskálódó,  leskelődő,  cselszövő;  insi- 
diatio,  leselkedés,  üldözés,  továbbá  elcsábítás. 

■nsignia  (lat.),  jelvények,  különösen  koroná- 
zási jelvények. 

tní^imulatio  (lat.)  a.  m.  gyanúsítás,  vádolás. 

Insinuatio  (lat.)  behízelgés,  besúgás,  ráfogás; 
jogi  műnyelven  a.  m.  kézbesítés,  bejelentés. 

Insipidus  vagy  insipiens  (lat.)  a.  m.  oktalan, 
botor,  ízetlen. 

Insociabilis  (lat.)  a.  m.  összeférhetetlen,  nem 
társaságba  való. 

Insolatio  a.  m.  napsugárzás,  napsütés.  Mér- 
téke általánosságban  azon  hőegységek  száma,  me- 
lyeket a  területegység  az  időegységben  kap,  ha  a 
sugarak  függőlegesen  ráesnek.  Az  1.  problémája  a 
következőkből  áll :  Meghatározandó,  mennyi  me- 
legmennyiség érkezik  a  légkör  felső  határához, 
mennyi  marad  ebből  a  légkörben  és  mennyi  jut  a 
Föld  felszínéhez.  A  légkör  felső  határához  1  perc 
alatt  1  cm2  területre  eső  melegmennyiséget  szo- 
láris állandónak  mondják  és  annak  pontos  meg- 
határozása elsőrendű  asztroíizikai  és  meteoroló- 
giai feladat.  A  szoláris  állandót  jelenleg  2  gr.  ka- 
lóriára becsülik.  Langley  a  bolométerrel  hosszú 
éveken  át  végzett  megfigyelései  révén  arra  az 
eredményre  jutott,  hogy  a  levegő  a  különböző 
hullámhosszal  biró,  sugarakat  különböző  mérték- 
ben bocsátja  át.  És  pedig  a  napsugár,  midőn  a 
levegőn  áthatol,  kétféle  gyengülést  szenved,  egy- 
részt elnyelotés  íabszorpció),  másrészt  szétszóródás 
(difluz  visszaverődés)  következtében.  Az  elsőt  a 
levegőben  jelen  levő  széndioxid  és  vízgőz  okozza, 
mely  leginkább  a  hosszú  hullámú  (vörösöntúli)  su- 
garakat nyeli  el  (Paschen),  míg  a  másik  veszte- 
séget parányi  porszemek,  tisztátlanságok,  felhők 
idézik  elő,  melyek  túlnyomóan  a  rövidhullámú 
ibolyántúli  sugaraktól  vonnak  el  több  energiát 
(Rayleigh).  Az  I.  meghatározására  szolgálnak  kü- 
lönböző szerkezetű  aktinomóterek  (Pouillet,  Crova, 
Violle,  Chwolson),  pirheliométerek  (Pouillet,  Ang- 
ström)  és  Langley  bolométere.  Az  I.-nak  van  napi 
ós  évi  menete.  Ha  a  sugár  útja  hosszabb  (alacso- 
nyabb a  Nap  állása)  és  a  levegő  párásabb,  az  I. 
erőssége  csökken.  Montpellierben  10  évi  átlag  sze- 
rint 1  cm*  területre  a  déli  órákban  körülbelül 
1  kalória  sugároztatik  percenkint,  az  összes  évi 
napsugárzás  a  területegységre  72,000  kalóriára 
becsülhető;  ez  a  hőmennyiség  elegendő  volna  egy 
10  m.  vastag  jégréteg  megolvasztására.  Az  I. 
tartamát  a  napfénytartammérővel  mérik. 

Az  I.,  mint  geológiai  tényező,  a  közetek  elmállá- 
sában  visz  fontos  szerepet.Á  nap  intenzív  hősugár- 
zása által  a  kőzetek  kiterjednek,  a  rákövetkező 
éjjeli  hőmérsékletcsökkenés  által  pedig  össze- 
húzódnak, aminek  ismételt  megtörténte  folytán 
a  kőzet  el  is  repedhet.  így  pattogzanak  szét  a 
líbiai  sivatag  kavicsai.  Az  I.  a  sósvizek  (tavak  és 


tengeröblök)  szokatlan  felmelegedését  is  okozza, 
hogyha  ezeknek  sűrűbb  vize  a  felszínen  elhelyez- 
kedő könnyebb  édesvízi  réteg  által  az  éjjeli  lehű- 
léstől védve  van.  Ilyenek  a  szovátai  mdeg  sós- 
tavak (1. 0.)  és  I.  okozta  jelenség  a  Földközi-tenger 
12-7C°-ú  fenéktemperaturája  is,  —  Az  í.-nak  az 
orvostudományban  is  nagy  jelentősége  van,  1, 
Napfűrdö  és  Napszúrás. 

Insolens  (lat.)  a.  m.  szokatlan,  átvitt  érte- 
lemben :  illetlen,  túlkapó,  kikapó  viseletű. 

In  solldum  (lat.)  a.  m.  egyetemlegesen ;  egy 
mindnyájáért,  mindnyájan  egyért,  1.  Egyetemle- 
gesség. 

Inisolubilis  (lat.)  a.  m.  felbonthatatlan. 

In  solutum  datío  (lat.),  I.  Datio. 

Insolvens  (új-lat.)  a.  m.  fizetésképtelen ;  w- 
solventia,  fizetésképtelenség.  L.  Csőd. 

Iiisonmia  (lat) ,  1.  Álmatlanság. 

In  spe  (lat.)  a.  m.  reménybeli,  jövendőbeli. 

In  specie  (lat.)  a.  m.  különösen,  részletesen, 
egyenkint  véve. 

Inspecteur  (franc,  ejtsd:  enszpektör)  a.  m.  fel- 
ügyelő. A  német  és  francia  hadseregben  az  egyes 
fegyvernemek  egységes  kiképzésére  és  folytonos 
harcképességére,  tov.  várak  jókarban  és  folytonos 
védelemre  kész  állapotban  tartására  ós  végre  hadi 
intézetek  helyes  vezetésére  felügyelő  magasabb 
rangú  tábornokok.  Az  osztrák-magyar  hadseregben 
a  különféle  fő-  és  segédfegyvernemeknek,  tov.  a 
katonai  intézeteknek  vannak  felügyelői,  kik  mind 
magasabb  rendfokozatú  tábornokok.  Azonkívül 
vannak  még  ú.  n.  hadseregfelügyelők  (I.  o.). 

Inspectio  (lat.)  a.  m.  szemle,  felügyelet. 

Inspectio  ocnlaris  (lat.)  a.  m.  bírói  szemle. 

Inspektor  (inspector,  lat.)  a.  m.  felügyelő ;  jó- 
szágfelügyelö. 

Inspersio  (lat.)  a.  m.  behíntés. 

Inspiráció  (inspiratio,  lat.)  a.  m.  belélegzés. 
—  I.  teológiai  értelemben,  1.  Ihlet. 

Inspiracionisták,  vagy  a  belső  világosság  hí- 
vei, azok  a  rajongók,  kik  a  XVll.  sz,  végén  Né- 
metországban, aztán  az  északamerikai  szabad  ál- 
lamokban külön  felekezetet  alkottak  azon  elv 
alapján,  hogy  egyesek  a  szentíráson  kívül  még 
közvetlenebb  isteni  ihletettségben  (inspiráció)  is 
részesülnek,  akiknek,  mint  a  Szentlélek  eszközei- 
nek, kijelentései  kötelező  érvényűek  a  hívő  ta- 
gokra nézve.  Sok  viszontagsággal  teljes  törté- 
netüket megírta  Goebel  M.,  Glesch.  d.  wahren  In- 
spirationsgemeinden  v.  1688—1854  (Zeitschr.  f. 
histor.  Theologie  1855—57)  és  Knortz,  Die  wahre 
Inspirationsgcmeinde  in  lowa  (Leipzig  1896). 

Inspirál  (lat.)  a.  m.  sugall,  tanácsol,  lelkesít. 

In  spíritualibus  (lat,)  a,  m,  lelki  ügyekben. 
Használatos  a  kat,  egyházban,  amikor  valamely 
javadalmas  gyógyíthatatlan  betegsége  vagy  meg- 
gyengült lelki  erői  miatt  segédet  (adminiszti'átor) 
kap,  ki  a  lelkészi  teendőket  végzi  helyette,  — 
In  materialilnis  a,  m,  anyagi  ügyekben. 

I.  N.  S.  T.  (lat.)  a.  m.  in  nomine  sanctae  trird- 
tatis  :  a  szentháromság  nevében. 

Instabllis  (lat.)  a.  m.  nem  állandó,  változé- 
kony. —  Instabilitás,  állhatatlanság. 

Instál,  a  latin  insto  után,  melynek  egyik  je- 
lentése a.  m.  kór,  sürget,  a  magyar  nyelvbe  át- 
ment szó,  tehát  a.  m.  valakit  valamire  kér. 


Installáció 


588 


Institutum  judaícum 


Installáció  (installatio,  középkori  lat.),  hiva- 
talba, különösen  közigazgatási  fóhivatalba,  pl. 
főispáni,  alispáni  hivatalba  ünnepélyes  beiktatás. 
Egyházjogi  értelemben  egyházjavadalomba  való 
beiktatás,  az  egyházjavadalomnak  ünnepélyes 
elfoglalása.  Különben  általában  institutio  reális- 
nak mondják  s  főleg  kanonokságoknál  nevezik 
I.-nak,  mlg  püspököknél,  apátoknál  inthronisatió- 
nak,  plébániáknál  investiturának. 

Instáns  a.  m.  kérvényező,  folyamodó. 

Instáns  emelkedés,  1.  Emelkedés  és  sülyedés. 

Instanttá  (lat.)  a.  m.  kérvény,  folyamodvány ; 
továbbá  az  egyes  hatóságok,  melyek  egymáshoz 
alsó  és  felsőbb  hatóság  viszonyában  állanak.Igy  pl. 
az  első  folyamodása  v.  első  fokú  bíróság  a.  m,  első 
1.,  a  másodfokú  biróság  a.  m.  második,  a  harmad- 
fokú bíróság  a.  m.  harmadik  I.  L.  még  Ab  in- 
stantia  ahsolutio. 

In  statu  quo  ante  (lat.)  a.  m.  előbbi  állapot- 
ban ;  békekötéseknél  használni  szokott  kifejezés, 
mely  a  háború  előtt  fennállott  állapotnak  fenn- 
tartását jelenti. 

Instauratio  (lat.)  a.  m.  megújítás;  innen 
instaurálni,  valamit  újra  régi  állapotába  vissza- 
helyezni. 

Inster,  folyó  Poroszországban.  Hossza  75  kilo- 
méter, az  Angerappal  egyesülve  nevük  Pregel 
lesz  (1.  0.). 

Insterburg,  az  ugyanily  nevű  járás  székhe- 
lye Gumbinnen  porosz  kerületben,  (1910)  31,627 
lak.,  gabonakereskedéssel,  nagy  tartományi  mé- 
nessel ;  szövő-fonó  ipar,  gép-  és  sörgyártás. 

Instlgratio  (lat.)  a.  m.  felbujtás ;  instigante 
diábolo,  az  ördög  sugalmazására. 

Instillatio  (lat.)  a.  m.  becsepegtetés  (1. 0.). 

Instinctus  (lat.)  a.  m.  ösztön  (1.  0.).  —  Instim;- 
ig,ve,  ösztönszeiüleg. 

In  stirpes  (lat.),  törzsek  szerint  való  örökösö- 
dés, 1.  Öröklés. 

Institor  (lat.)  a  római  jogban  a.  m.  üzlet- 
vezető, akit  valamely  üzem  tulajdonosa  az  egész 
üzlet  élére  állított,  avagy  bizonyos  azzal  össze- 
függő egyes  ügyletek  megkötésével  bízott  meg. 
Az  I.  által  kötött  jogügyletek  az  üzlettulajdonost 
kötelezték ;  az  a  kereset,  amellyel  ezt  érvényesí- 
teni lehetett,  az  actio  institoria.  V.  ö.  Kiss  Géza, 
Kritikai  észrevételek  a  római  jogképviselet  ki- 
fejlődéséhez (Budapest  1906). 

Institoria  actio  (lat.),  1.  Institor. 

Institoris,  1.  Mosóczi. 

Institut  catholique  (franc.)  a  neve  az  1880 
márc.  18.-iki  törvény  óta  az  1875.  alapított  két 
kat.  egyetemnek  Parisban  (teol.,  jogi  és  bölcs.)  és 
Tonlouseban  (teol.  és  bölcs,  fakultással).  Hasonló 
intézetek  (Pacultós  libres  [catholiques])  az  angersi, 
lillei  és  lyoni  az  összes  fakultásokkal.  Az  5  inté- 
zetet önkéntes  adományokból  tartják  fenn  (X. 
Pius  1907.  százezer  frankot  adományozott  a  párisi 
intézetnek).  A  tanulóknak,  a  teol.,  kánonjogi  és 
bölcs,  szakok  kivételével,  az  állami  egyetemen 
kell  megszerezniök  az  egyetemi  fokozatokat. 

Institut  de  droit  international  (franc), 
a  nemzetközi  jog  fejlesztésére  alakult  szabad 
egyesület.  L.  Nemzetközi  egyesületek- 

Institut  de  Francé  (franc,  ejtsd :  ensztita  dí> 
fransz),  1.  Akadémia. 


Institut  général  psycbologiqne  (ejtsd : 
ensztitü  zsenerái  pszikoiozsik),  Parisban  1900.  ala- 
pított intézet,  mely  a  lélektani  kutatások  terén 
lehetővé  kívánja  tenni  a  nemzetközi  együttműkö- 
dést 8  a  szétszórt  törekvéseknek  központot  akar 
adni.  Az  egyes  csoportok  munkálatai  a  havonként 
megjelenő  Bulletin  de  l'Institut  psychologique 
0.  társulati  folyóiratban  jelennek  meg. 

Institut  international  de  la  Palx 
(franc,  ejtsd  :  ensztltll  enternaszionál  dö  la  pé),  1.  Béke- 
akadémia. 

Institutio  (lat.)  a.  m.  elintézés,  terv,  tanítás ; 
institutum,  intézmény.  Az  egyházjogban  /.  cano- 
nica  (coUatio  tituli  seu  officii,  I.  tituli  coUa- 
tiva),  az  egyházi  hivatal  viselésére  való  jogosít- 
ványnak megadása.  A  püspöki  s  egyéb  magasabb 
javadalmaknál  confirmatio-nak,  alsóbb  javadal- 
maknál approbatio-nak  nevezik.  Az  I.  joga  a  püs- 
pökökre, a  püspöki  hatalom  alól  kivett  prelá- 
tusoki'a  és  a  rendvezérfőnökökre  nézve  a  római 
szentszéket,  némely  prelátusra  nézve  az  érseket, 
minden  egyéb  javadalomra  és  hivatalra  nézve  a 
püspököt  illeti.  A  római  szentszéktől  függő  I.-t 
a  kijelöltnek  alkalmas  volta  körüli  nyomozás, 
ú.  n.  processus  informativus  előzi  meg,  amit  a 
pápai  követ  (nuncius),  esetleg  valamely  azzal 
megbízott  érsek  v.  püspök  eszközöl,  ezt  követi 
Eómában  a  végleges  eljárás  (processus  deflniti- 
vus),  vagyis  a  vonatkozó  irományoknak  pápai 
megbízásból  néhány  bíbomok  által  átvizsgálá.sa, 
mire,  ha  nehézség  nem  forog  fenn,  titkos  kon- 
zisztóriumban  történik  az  úgynevezett  praeconi- 
satio  és  a  megerősítő  okmány  kiadása.  Hazánk- 
ban a  király  által  kinevezett  püspök  már  az  í. 
előtt  nemcsak  püspöki  öltönyt  visel  s  az  ország- 
gyűlésnek tagja,  hanem  teljes  főpapi  joghatósá- 
got gyakorol  s  a  püspöki  jövedehneket  húzza. 

I.  a  római  jogban :  1.  J.  heredis  a.  m.  örökös- 
nevezés ;  2.  J.  =  eruditío  a.  m.  tanítás,  kikép- 
zés ;  innen :  Institutiones  a.  m.  valamely  tudo- 
mány alaptételeibe  való  bevezetés,  első  oktatás. 
Ez  a  cím  volt  a  klasszikus  római  jogászok  korsza- 
kában használatos  rövidre  fogott  római  jogi  tan- 
könyvek megjelölésére.  Legnevezetesebb  ezek  kö- 
zött Gaius  (1.  0.)  híres  tankönyve.  Azokat  az  elő- 
adásokat, amelyek  a  justiniánusi  I.-kat  taglalták, 
szintén  t.-knak  nevezték,  ennek  alapján  hívták 
később  l.-knak  a  római  jog  alapelveit  és  törté- 
nelmét tárgyazó  előadásokat,  szemben  a  «Pandek- 
tákkab),  amelyek  a  tételes  jogként  szereplő  római 
jog  beható  dogmatikai  feldolgozását  adták.  Erre 
nézve  1.  közelebbről  Római  jog  alatt.  3.  I.  a.  m. 
intézmény,  jogintézmény. 

Institntion  of  Naval  Arcliitects  (ang.), 
hajóépítőmesterek,  magasrangú  tengerésztisztek 
és  hajótulajdonosok  társulata  Londonban.  Ha- 
sonló célból  Németországban  is  alakult  egy  hajó- 
építészeti műszaki  társulat  (ném.  Schiöbautech- 
nische  Gesellschaft). 

Institutum  Judaicum,  másképpen  zsidó- 
misszió. Egyetemi  szemináriumok  protestáns  teo- 
lógusok részére  azzal  a  céllal,  hogy  őket  a  zsidók 
megtérítésének  munkájára  kiképezzék.  A  legelső 
intézményt  Callenberg,  hallei  tanár  alapította 
1724.  Utána  Del  itsch  Ferenc  Lipcsében  és  Strack 
Hermann  Berlinben.  A  berlini  és  lipcsei  I.  előadá- 


Instrtictio 


-     589 


Intabulatio 


sokat  tart  az  újszövetségi  teológiából,  vonatkozás- 
sal az  ószövetségi  messiás-jövendölésekre.  Elő- 
adásokat tartanak  továbbá  a  rabbinikus  iroda- 
lomról és  olyan  müveket  adnak  ki,  amelyek  a  té- 
rítést előmozdítják.  így  kiválóbb  kikeresztelke- 
dett zsidók  életrajzát  s  az  újszövetség  héber  és 
zsargon  fordítását  stb.  A  berlini  I.  adta  ki  Strack 
Bevezetés  a  talmudba  c.  művét  és  misna-fordí- 
tását. 

Instruftio  (lat.)  a.  m.  tanítás,  oktatás,  utasí- 
tás ;  jogi  műnyelven  a  pernek  az  arra  kirendelt 
biró  által  vezetése.  1.  Pervezetés.  —  I.  a  gazdaság- 
ban, 1.  Felszerelés. 

Instruktor  (lat.)  a.  ni.  tanító,  oktató.  A  közön- 
séges nyelvhasználat  rendszerint  ezzel  a  kifeje- 
zéssel jelöli  a  házitanítót,  aki  a  gyenge  tanulót  a 
készülésben  támogatja. 

Instrumentáció,  1.  Hangszerelés. 

Instrumentális  (lat.),  a  grammatikában  a. 
m.  eszközluitározó  (1.  o.). 

Instrumentális  zene,  1.  Hangszeres  zene. 

Instrumentum  (lat.,  ol,  stromento),  szer- 
szám, különösen  hangszer,  vagy  tudományos 
vizsgálatoki'a  és  megfigyelésekre  szolgáló  esz- 
köz. —  I.  a  zenében,  1.  Hangszer.  —  I.  a  jogtudo- 
mányban :  jogügyletekről  szóló  okirat. 

Instrumentum  pacis  (lat.)  a.  m.  a  béke 
eszköze,  1.  Csőktábla. 

Insua,  sziget,  1.  Gaminfia. 

Insuberek  (Insuhres),  erős  gall  nép  Gallia 
Transpadauában.  mely  először  jött  át  az  Alpokon 
és  Kr.  e.  396.  az  etruszkokat  legyőzvén,  Felső- 
Itália  Ny.-i  felét  elfoglalta.  Fővárosuk  Mediola- 
num  (Milano)  volt.  A  rómaiak  Kr.  e.  222.  erős 
küzdelem  után  alattvalóikká  tették  s  területükön 
Cremona  ós  Placentia  (Piacenza)  ne\'ií  gyarma- 
tukból ellenőrizték  őket.  A  második  pún  háború- 
ban (218)  Hannibálhoz  csatlakoztak  s  csak  191. 
hwloltak  meg  végkép  a  rómaiaknak. 

Insubordinatio  (lat.),l.  Ins'zuhordináciö. 

in  subsidi<»  (lat.)  a.  m.  szükség  esetében,  má- 
sodsorban. 

In  sueeuni  et  sang^uinem  vertere  (lat.) 
a.  m.  véiTÓ  válni. 

Insufficientia  (lat.)  a.  m.  elégtelenség,  kü- 
lönösen az  adós  vagyonáé  aiTa,  hogy  a  hitelezőket 
kielégítse,  1.  Csőd.  —  /.  az  orvostanban  valamely 
.szerv  ki  nem  elégítő  működését  jelenti,  így  pl. 
szív-I.  a  szívműködés  elégtelen  volta,  vese-I.  a 
veseműködés  (vizeletkiválasztás)  elégtelen  volta 
stb. 

lusufAcientia  internorum  (lat.),  a  két 
szem  úgynevezett  belső  összetéritö-izmának gyen- 
gesége, amely  különösen  közellátó  emberek  sze- 
mén fordul  elő  és  közelre  nézéskor,  írás-olvasás- 
kor a  szemek  gyors  kifáradását  okozhatja.  Ha  a 
baj  nagyobb  fokot  ér  el,  széjjeltérö  kancsalság  fej- 
lődhetik belőle. 

InsufAati<»  és  insnf'ftator  (lat.),  1.  Befúvás. 

Insula  (lat.)  a.  ra.  sziget :  a  régi  rómaiaknál 
egy  vagy  több  ház.  melyek  körül  út  vitt ;  Rómában 
nagyobb,  rendesen  több  emeletes  mellékhelyisé- 
gek nélkül  való  ház,  melynek  egyes  részeit  bérbe 
adták.  \vínQXi^'ns^darius,  bérház  lakója  vagy  az  a 
rabszolga,  aki  az  I.  fölötti  felügyelettel,  a  bérbe- 
adás.'íal  és  a  béi'letdíj  beszedésével  volt  megbízva. 


Insnlae  Diomedae,  a  Tremiti  szigetek  ókori 
neve. 

Insula  Herculis,  1.  Asinara. 
Insula  leporum,  1.  Nyulak  szigete. 

Insula  nata  (jog),  1.  Égye.9ftés. 

Insula  Keilii,  1.  Agy  velő. 

Insularius  (lat.),  1.  Insula. 

Insulinde,  1.  Maláji  szigetcsoport. 

Insultatio  (lat.)  a.  m.  sértő  megtámadás,  sér- 
tés, meggyalázás. 

In  summa  (lat.)  a.  m.  egészben,  összevéve : 
annyi  is  mint  egy  szóval. 

Insurgens  (lat.)  a.  m.  felkelő,  lázadó ;  1848 
előtti  honvédelmi  rendszerünkben  a  felkelő  ne- 
messég tagja.  L.  Felkelés,  Insurredio. 

Insurrectio  (lat.)  a.  m.  felkelés.  A  régi  Ma- 
gyarországban így  nevezték  az  összes  nemesek- 
nek az  ország  védelmére  való  hadbavonulását :  a 
nemesség  egyetlen  közterhet  alkotó  általános  és 
személyes  honvédelmi  kötelezettségnek  teljesíté- 
sét. Az  állandó  hadsereg  intézményének  kifejlő- 
désével, miként  a  bandériumok  (1.  o.)  állítása,  úgy 
a  bandérimnoknak  elégtelensége  esetén  elrendel- 
hető 1.  is  jóformán  elavult;  a  napóleoni  háborúk 
korában  még  egyszer,  utoljára  folyamodtak 
hozzá,  de  1809  nyarán  a  Győr  alatt  táborba  gyűlt 
utolsó  nemesi  felkelést  Beauhamais  Jenő  olasz 
alkirály  könnyű  szerrel  szétverte  (I.  Győri  csata, 
1).  I.  jelent  továbbá  lázadást,  felkelést :  a  nem- 
zetnek vagy  a  nemzet  egyes  részeinek  a  tételes 
közjogba  ütköző  önsegélyét  is. 

In  suspenso  (lat.)  a.  m.  függőben,  bizony- 
talanul, bizonytalanságban. 

Inszcenál  (ném.-lat.),  a  színpadra  (scena)  visz, 
valamely  színdarabot  az  előadásra  előkészít. 

Inszedő,  a  halászbokorban  az  a  legény,  ki  a 
hálónak  a  vízből  való  kiszedésekor  s  a  hajóba 
való  betakarításkor  az  alint  rendberakja. 

Inszektológus  a.  m.  rovarismerő.  Egyértelmű 
az  entomológits  névvel. 

Inszinuáció,  1.  Insinuutio. 

Inszubordináciő  (insubordinatio,  új-lat.),  a  ka- 
tonaságnál a  függés  (szubordináció)  elleni  kihágás 
V.  bxmtétt :  elköveti  tehát  az,  aki  elöljárósága  szol- 
gálati parancsát  nem  teljesíti  és  felebbvalói  iránt 
nem  viselkedik  a  szabályzatok  értelmében  tartozó 
tisztelettel  és  engedelmességgel.  Az  1.-nak  vala- 
mely csapatban  V.  hadseregben  való  elharapódzása 
nemcsak  aimak  katonai  éltekét  csökkenti,  hanem 
az  államra  ós  az  egyes  állampolgárokra  nézve  is, 
még  békében  is,  veszedelmessé  válhat,  amiért  is 
az  l.-nak  minősítendő  kihágásokat  és  bűntetteket 
lehetőleg  szigorúan  kell  megtorolni  s  e  tekintet- 
ben elnézés  semmi  szín  alatt  sem  gyakorolható, 
de  másrészt,  hogy  1.  elkövetése  elő  ne  idéztessék, 
az  elöljárók  és  felebbvalók  által  elkövetett  vissza- 
éléseket is  szigorúan  meg  kell  büntetni  s  az  igaz- 
ságosjogszolgáltatás e  tényét  az  alárendeltek  előtt 
nem  szabad  eltitkolni. 

Inszultálás,  1.  Iiisultaiio. 

Inszurrekció,  1.  Insurrectio. 

Intábla,  peremes  deszka,  amelyen  a  fenókhor- 
got  kihány.ásra  elrendezik. 

Intabulatio  (új-lat.)  a.  m.  betáblázás,  táblára 
való  bejesyzés.  nálunk  telekkönyvi  bejegyzést  je- 
lent. 


Intactus 


—     590    — 


Intelligrencia 


Intactus  (lat.)  a.  m.  érintetlen,  tiszta,  ártat- 
lan ;  csapatokról :  még  meg  nem  ütközött,  ép. 

Intaglio  (olasz,  ejtsd:  intaiyo),  faragvány,  vé- 
sett, faragott  mű;  különösen  homorú  vésetü 
gemma,  drágakő,  vagy  kristály.  L.  Gliptíka. 

Intaphemes,  egyike  ama  7  perzsa  főúrnak, 
kik  Kambyses  halála  után  a  mágus  ál-Smerdist 
megölték  és  a  perzsa  trónra  Dareiost  juttatták 
(Kr.  e.  521).  De  I.  csakhamar  ezután  elvesztette 
életét,  mivel  Daroios  szolgáival  kegyetlenül  bánt  el. 

Intarzia  (intarsia,  olasz)  alatt  a  fának  bera- 
kott fával  való  díszítését  értjük  (tarsia  in  legno) ; 
az  egyéb  anyagokkal  (kő,  fém,  csont  stb.)  bera- 
kott díszítés  neve :  marqueteria  (1.  o.).  Az  í.  kü- 
lönösen a  XIV.  és  XVí.  sz.-ban  volt  gyakori, 
Olasz-  és  Németországban  virágzott  leginkább. 
A  berakott  részek  v.  egy  felületet  képeznek  az 
alapsikkal  v.  kiemelkednek  abból,  ezt  az  utóbbi, 
ritkább  eljárást  I. -reliefnek  nevezik.  A  régi  I. 
úgy  készült,  hogy  a  művész  a  díszt  szabad  kézzel, 
késsel  metszette  ki  vékony  falemezekből  és  egyen- 
ként helyezte  bele  a  kimélyített  alapba.  A  modem 
eljárást  1.  Berakott  munka.  Világos  minta  sötét 
alapban  •.pozitiv  I. ;  sötét  minta  vüágos  alapban : 
negatív  t. 

Az  L-t  már  az  egyiptomiak,  görögök,  rómaiak 
és  bizánciak  is  alkalmazták  bútorok  díszítésére, 
de  ezekből  alig  maradt  fenn  valami.  Az  I.  tulaj - 
donképeni  virágkora  a  XIV.  sz.-ban  kezdőciik, 
még  pedig  Olaszországban.  A  zárdákban  űzik  és 
templomok  kórusában  alkalmazzák.  Siena  és  Or- 
vieto  a  kezdeményezők.  A  dísz  ritkán  geometriai, 
élénk  és  szép  vonalú,  kerüli  a  nagyobb  zárt  síko- 
kat, a  fák  csak  kevéssé  vannak  rajzolva  v.  egyál- 
talában nem,  a  halványsárga  és  sötétbarna  szín 
a  leggyakoribb.  Csak  a  XV.  sz.  vége  felé  kezdő- 
dik a  távlati  dísz  és  a  tájképek,  de  igen  soká  meg- 
őrzik az  I.  zavartalan  síkhatását.  Toscanában  és 
Ijombardiában  jutott  legnagyobb  tökélyre  az  I. 
Legjobb  mesterek :  Pra  Damiano  da  Bergamo, 
Giovanni  da  Verona,  Baccio  d'Agnolo.  Többnyire  a 
XVI.  sz.-ban  éltek,  a  XVIL  sz.-ban  azi.  művészet 
hanyatlásnak  indul.  V.  ö.  Scherer,  Technik  und 
Geschichte  der  I.  (Leipzig  1891) ;  Teirich,  Oma- 
mente  aus  der  Blütezeit  der  italienischen  Renais- 
sance  (Wien  1876) ;  Forcella-Beltrami,ha tarsia 
e  la  scuttui'a  in  legno  (Milano  1895). 

Intarzia-festés,  a  drága  és  vesződséges  intar- 
zia (1.  0.)  utánzása  falapokra.  Ragasztó  anyaggal 
kevert  vízfestókkel  festik  s  a  faanyag  díszét,  szí- 
neit s  az  L  síkhatását  utánozzák. 

Integer  (lat.)  a.  m.  tiszta,  mocsoktalan;/. 
ídtae,  tiszta  életű,  különösen  a  Horatius-féle  I. 
vitae  sceUrisqixe  purus  (Carm.  1. 22.)  verssor  által 
lett  közkinccsé,  a.  m.  tiszta  életű,  ment  a  bűntől, 
a  becsületes  ember  jelzője. 

Integrál.  Valamely 

ffix)  dx 

határozatlan  I.  alatt  azon  függvények  összessége 
értendő,  melyeknek  differenciálhányadosa  f(x). 
Ha  ily  függvény  egyáltalában  létezik,  akkor  vég- 
telenül sok  van.  Ha  egy  közülök  F(x),  akkor  ösz- 
szessógüket  az 


/• 


f(x)  dx  =  F(x)  -f  C 


képlet  adja,  hol  C  egy  határozatlan  állandó.  Mint- 
hogy ezen  állandó  az  összeadás  műveletével  van 
P(x)-hez  csatolva,  azért  additiv  állandónak  is 
nevezik.  Ha  f(x)  algebrai  függvény,  akkor  l.-ját 
Abel-féle  1.-nak  mondjuk.  —  Határozott  I.  (1.  o.). 

Integráló  tényező,  az  a  függvény,  mellyel  egy 
X(x,y).dx  -j-  Y(x,y).dy 
alakú  kifejezést  meg  kell  szorozni,  hogy  teljes 
differenciállá  (1.  Infinitezimális  számítás)  legyen. 

Integrálszámítás,  1.  Infinitezimális  számítás. 

Integráns  (lat.)  a.  m.  lényeges,  valamely  do- 
lognak teljességéhez  lényegesen  hozzátartozó. 

Integripalliata  (állat),  azok  a  kagylók,  me- 
lyeknek köpenye  épszegélyü.  L.  Kagylók. 

Integristák,  spanyol  klerikális  párt,  melyet 
Candido  Nocedal  alapított  1872.,  midőn  külön- 
vált a  karlistáktól. 

Integritás  (lat.)  a.  m.  épség,  teljesség ;  teo- 
lógiai értelemben  a  szentírás  ama  tulajdonsága, 
hogy  sem  hozzáadni,  sem  belőle  elvenni,  sem 
megváltoztatni  nem  szabad. 

Integritási  tartomány,  fogalmi  összefogla- 
lása mindama  mennyiségeknek,  amelyek  a  meg- 
adott Cj  Cj,  .  .  .,  Gr  mennyiségek  egész  számú 
együtthatókkal  biró  racionális  egész  kifejezései. 
E  fogalomalkotás,  valamint  elnevezése  is  Kron- 
eckertöl  származik. 

Integritati  et  merito  (lat.),  az  osztrák 
Lipót-rend  jelmondata,  a.  m.  «a  deréksógnek  és 
az  érdemnek)). 

Integrumentum  (lat.)  a.  m.  boríték,  bui'ok, 
takaró,  1.  Bor,  Köztakaró,  Magkezdemény. 

Intellektuális  (lat.),  1.  Intellektus. 

Intellektuális  közokirathamisítás.  L-t  követ 
el  az,  aki  szándékosan  közreműködik  arra,  hogy 
valaki  jogainak  v.  jogviszonyainak  lényegére  vo- 
natkozó valótlan  tények,  körülmények  v.  nyilat- 
kozatok vezettessenek  be  a  nyilvános  könyvbe  v. 
más  közokiratba.  A  büntetés  egy  évig  terjedhető 
fogház,  de  ha  valaki  e  cselekményt  azért  követi 
el,  hogy  ezáltal  magának  v.  másnak  jogtalan 
hasznot  szerezzen :  öt  évig  terjedhető  börtön. 

Intellektualizmus  (lat.),  intellektus  az  aka- 
rattal ellentétben  elménk  megismerő,  értelmes 
tevékenységének  jelzésére  használtatik.  Ebből 
kifolyólag  I.-nak  nevezzük  azt  a  íllozóíiai  fölfo- 
gást, mely  elménk  értelmi  működését  helyezi  elő- 
térbe vagy  tekinti  természetünk  ősi  vonásának, 
így  pl.  I.  a  lélektanban  jelenti  az  összes  lelki  je- 
lenségeknek az  értelemből  való  leszármaztatásá- 
(pl.  Herbert) ;  az  etikában  az  erkölcsi  normákt 
nak  a  megismerő  gondolkodásból  való  levezetését 
(pl.  Sokrates  és  más  módon  Spinoza);  az  iS: 
merettanban  I.  ellentéte  a  szenzualizmusnak  (I.  o.). 
Ez  az  ellentét  végig  húzódik  a  fllozóíia  törté- 
netén. 

Intellektus  (lat.)  a.  m.  értelem  (1.  o.) ;  intel- 
lektuális, arai  az  ember  lelki  tevékenységében 
nem  az  érzelemre  vagy  akaratra,  hanem  az  érte- 
lemre, a  megismerésre  vonatkozik.  Intellektuális 
szemlélet  a  legfelső  igazságoknak  az  érzéki  lá- 
táshoz valamikép  hasonló  közvetetlen  megisme- 
rése. 

Intelligencia  (lat.),  értelmesség ;  ami  az  em- 
bert az  állattól  megkülönbözteti ;  szűkebb  értelem- 
ben :  az  értelmesség  magas  foka,  a  gazdagon  ki- 


Intelligens 


Ö91     — 


Ihtercelluldris  folyadék 


fejlett  értelmiség.  Átvitt  értelemben :  közórtelmi- 
8ég,  az  intelligens  emberek  összessége. 

Intelligens  (lat.),  értelmes,  okos. 

Intelligenza  (ejtsd :  inteiiidzsenca),  régi  olasz 
allegóriái  tanítóköltemény  kilences  versszakok- 
ban (rímei  :abababccb,  vagyis  az  ú.  n.  noná 
rima).  Szerzője  Compagni  Dino  (1.  o.).  Legelőször 
1847.  közölt  belőle  mutatványt  Trucchi  F.  Poesie 
inedite  di  dugento  autori  című  gyűjteményében 
(Prato  18^7,  I.) ;  teljesen  Ozanam  A.  F.  közölte 
Documents  inéd.  pour  servir  k  l'hist.  littér.  de 
ritalie  (Paris  1850)  c.  alatt.  A  mü  irodalmi  körök- 
ben nagy  vitát  keltett,  melyben  megállapították, 
hogy  az  1.  költői  szempontból  nem  nagyon  értékes, 
de  tartalma  változatosságánál  fogva  igen  érdekes. 
Legutóbb  Gellrich  P.  adta  ki  (Breslau  1883). 

Intelligibills  (új-lat.),  amitcsak értelem  (nem 
az  érzékek)  útján  ismerünk  meg.  Ebből :  I.  a.  m. 
érzékfölötti.  Kant  első  kritikai  munkájának  címé- 
ben előfordul  ez  az  ellentét :  rmtndtis  sensibilis,  az 
érzékek  útján  megismerhető  világ  (a  jelenségek 
világa)  és  mundus  L,  az  értelem  útján  megismer- 
hető világ  (a  való  világ).  L.  Kant. 

Inteiuperantia  (lat.)  a.  m.  mértéktelenség. 

Intempestivus  (lat.)  a.  m.  időszerűtlen,  nem 
idején  való. 

Intenció  (intentio,  lat.),  1.  szándék,  cél ;  stírún 
használt  szó,  valamely  cselekedet,  nyilatkozat 
igazi  motívumának,  céljának  jelzésére;  átvitt 
értelemben :  a  jel  rámutat  a  jelzettre,  magában 
foglalja  a  jelzett  gondolatát,  a  jel  intencionális. 

2.  I.  a  rj.  perben  a  formuláris  eljárásban  a  for- 
mulának (1. 0.)  az  a  része,  mely  a  felperes  követe- 
lését tartalmazza. 

3.  A  katolikus  egyházban  L-nak  nevezik  a 
misedíjat,  t.  i.  a  szándékot,  amelyre  a  szt.  misét 
mondani  koU. 

Intencionalizmus  (lat.),  az  a  tan,  hogy  a  cse- 
lekményt, még  a  gonoszt  is.  a  szándék  után  kell 
megítélni,  vagyis  hogy  a  cél  szentesíti  az  eszkö- 
zöket. 

Intencionista,  rokon  értelmű  az  impresszionis- 
tával, olyan  festői  stüus  követője,  ki  azt  tartja, 
hogy  nem  kell  a  részletekbe  mélyednie,  hanem 
csak  a  világ  felszínét,  a  tárgyak  lelkét  vászonra 
vetni.  Újabban  1.-nak  nevezik  magukat  azok  a 
fostők,  akik  az  impresszionizmust  lejártnak  te- 
kintve, nem  a  jelenségek  hű  képét  v.  benyomását 
festik,  hanem  azokat  valamely  felvett  szándék 
értelmében  teljesen  átalakítva,  a  valóságtól  na- 
gyon eltérően  adják  elő. 

Intendál  (lat.)  a.  m.  valamire  céloz,  törekszik. 

Intendáns  (új-lat.)  a.  m.  felügyelő,  sáfár,  vala- 
mely közintézet,  főkép  az  állami,  királyi  s  néha 
a  városi  színházak  legfőbb  hivatalnoka.  Szerepe 
inkább  ellenőrző,  mint  vezető.  A  francia  közigaz- 
gatásban gyakran  alkalmazott  cím.  A  magyar 
állami  színházaknál  1902-ig  szerepel  az  L,  azóta 
betöltetlen.  Katonai  értelemben  1.  Hadbiztos. 

Intendantura  (új-lat.),  a  katonaságnál  a.  m. 
hadbiztossági  kar  (1.  o.). 

Intensio  (lat.)  a.  ra.  feszültség,  használják  a 
belső  erélyes  munkásság  megjelölésére,  ellentét- 
ben az  extensio-ysL\,  ami  eredetileg  nyújtást,  tér- 
beli kiterjeszkedést  jelent.  —  Intensitas,  valamely 
ágens  hatásának  foka,  ereje ;  pl.  a  fény,  a  hang, 


a  mágnesség,  elektromos  áram  intenzitása.  —  In- 
tensiv,  1.  Intenziv. 

Intensivum  (lat.,  indogermán  nyelvészeti 
műszó),  az  igének  intenziv  cselekvést  kifejező 
alakja  (pl.  a  szanszkritban,  de  a  héberben  is  az 
ú.  n.  piel). 

Intentio  (lat.),  1.  Intenció. 

Intenzitás  (intensitas,  lat.),  1.  Intensio. 

Intenzitási  tényező.  A  testek  azon  képessé- 
gót, hogy  munkát  végezhetnek,  energiának  ne- 
vezzük. Ha^  súlyú  test  a  földszint  fölött  m  magas- 
ságban van,  helyzeti  (potenciális)  energiával  bír, 
melynek  mértéke  a  pm  szorzat,  mert  tapasztalás 
szerint  ezzel  arányos  az  a  munka,  melyet  a  súly 
végezhet,  ha  az  említett  magasságból  a  föld  szí- 
néig sülyed.  Az  energiát  feltüntető  szorzat  két 
tényezőből  áll.  Bármekkora  is  a  súly,  ha  a  föld 
színén  van,  munkává  alakítható  energiája  nin- 
csen. Ezzel  csak  akkor  rendelkezik,  ha  bizonyos 
magasságra  van  emelve  a  föld  szine  fölé.  Az  első 
tényező  (a  súly)  az  energia  ú.  n.  taHalmi  ténye- 
zője, a  második  (a  magasság)  a  potenciális  vagy 
intenzitási  tényezője.  Az  energiának  minden, 
eddig  jól  ismert  faja  két  ilyen  tényezőre  bont- 
ható fel.  A  tartalmi  tényező  legjellemzőbb  saját- 
sága, hogy  értékének  különfélesége  valamely 
rendszerben  nem  idézhet  elő  változást. 

Intenziv  (lat.)  a.  ra.  belterjes,  befelé  terjedő, 
mélyreható.  Ellentéte :  extenziv  a.  m.  külterjes, 
kifelé  terjeszkedő,  nem  mélyreható.  Közgazda- 
sági értelemben :  I.  müvelés  a  termelő  üzemnek, 
földbirtoknak,  gyárvállalatnak,  vasúti  vonalak- 
nak stb.  nagy  tőke  v.  nagy  munkaerő  befektetésé- 
vel mélyebb,  eredményesebb  kiaknázása.  Az  exten- 
zív müvelés  ezzel  szemben  nem  aknázza  ki  telje- 
sen a  termelőképességet,  mert  tőkében  v.  munka- 
erőben szegény  vagy  a  termékek  értékesítése  ne- 
héz és  nem  birja  meg  a  nagyobb  befektetést  stb. 
A  népesség  szaporodása,  a  gazdasági  műveltség 
emelkedése  az  extenziv  gazdálkodásról  az  I.  gaz- 
dálkodás felé  vezet.  —  /.  fény,  erős  vagy  éles 
világosság. 

Inter  (lat.),  közt,  alatt,  közben ;  összetételek- 
ben :  közbe  . . .  Inter  absentes,  a  távollevők  között. 

Interamna,  két  város  a  régi  Itáliában :  1.  Um- 
briában  a  Nera  (a  Tiber  egyik  mellékfolyójának) 
mentén,  állítólag  Tacitus  császárnak  és  a  hason- 
nevű történetírónak  szülőhelye ;  most :  Térni-  — 
2.  Latiumban  a  Liris  (Garigliano)  folyó  partján 
(I.  Lirenas).  Romjai  (Termini)  ma  is  hajdani 
terjedelméről  tanúskodnak  (ma  Imccasina-IÁri- 
nas). 

Inter  arma  silent  leges  (lat.)  a.  m.  a  há- 
ború alatt  hallgatnak  a  törvények,  idézet  Cicero : 
Pro  Milone  beszédéből  (IV.  10.).  Ez  idézet  szerint 
képződött  ki:  Inter  arma  süent  Mtisae:  háború 
alatt  hallgatnak  a  múzsák. 

Intercalaris  (lat.)  a.m.  közbeiktatott ;  anmis 
I.  szökő  óv ;  dies  L,  szökő  nap.  —  Proventus  I., 
1.  Interkalare  és  Időközi  jövedelmek. 

Intercellnlarls  (növ.)  a.  m.  sejtközötti,  sejt- 
közbeli. 

Intercelluláris  anyag,  1.  Sejtközötti  állomány. 

Intercelluláris  folyadék,  oly  folyadék,  mely- 
ben sejtek  vannak,  pl,  a  vér  vagy  a  nyírok  plaz- 
mája. 


intercelluiéiris  növekedés 


592     — 


Interferenciáiis  refraktor 


Intercelluláris  növekedés  (n6v.),  az  lutercel- 
liiláris  anyagoknak  (pl.  sejtfal)  térfogati  gyara- 
podása. 

Intercelluláris  üreg  (uöv.),  1.  Sejíköz. 

Intercessio  (a  lat.  interceő^re-hdl :  közbe- 
lépni, beavatkozni)  a  római  jogban  a.  m.  1.  ide- 
gen kötelembe  való  beavatkozás,  azaz  vm.  idegen 
adósságnak  jogügylet  útján  elvállalása,  akár  a) 
«cnmulativei>,  azaz  oly  módon,  hogy  azért  elsősor- 
ban az  eredeti  adós  marad  kötelezve  (ide  tartozik 
a  kezesség,  fideiussio,  összes  mellékalakjaival), 
akár  b)  «privative»,  azaz  úgy,  hogy  az  adós  sza- 
badul kötelezettségétől  (nocatio  válfajai:  adele- 
gatio  és  expronússio).  A  Senatusconsultum  Vel- 
leianum  (46.  Ki-,  u.)  a  nők  l.-ját  általában  (tehát 
nemcsak  a  kezességet)  betiltotta  és  (ellentétben 
a  Senatuscomultum  Macedonianum  esetével) 
az  ily  1.-ból  még  naturális  obligatio  se  kelet- 
kezett. /.  tacita  az,  ha  kifelé  mint  saját  érdekében 
vállalt  kötelezettség  jelentkezett.  2.  1.  a  római 
közjogban  a.  m.  vm.  hatóság  közbelépése,  pl.  a 
raagistratusé,  ha  kollégája  ok  nélkül  eltért  a  ki- 
adott edictumtól,  v.  a  perrendtartásban  a  felebbe- 
zési  fórum  beavatkozása.  —  J.  a  katolikus  egy- 
házban :  a  szentek  közbenjárása. 

Intercessío  Cliristi  (lat.),  1.  Közbenjárás. 

Intercidona,  a  régi  itáliai  népek  egyik  női  is- 
tensége, ki  Deverrával  együtt  megvédi  a  gyer- 
mekágyas asszonyt  Silvanusnak,  az  erdő  vad 
ílómonának  gonosz  támadásaitól. 

Intercisa,  1.  Dunapentele. 

Intercisio  (lat.)  a.  m.  bevágás,  megszakítás, 
közbeszúrás,  közbeszúrt  mondat. 

Inter-Colonial-Tiine  (ang.),  egységes  idő, 
mely  a  greenwichihez  képest  4  órával  hátrább 
van  és  Brit-Észak-Amerikában,  Újbraunschweig- 
ban.  Új  Skóciában  és  Prince  Bdward  Islandban 
érvényes. 

Intercolumniiiiu  (lat.)  a.  m.  oszlopköz, 
vagyis  az  oszlopoknak  egymástól  való  távolsága, 
oszloptengelytől  oszloptengelyig  mérve. 

Intercostalis  (lat.),  bordaközötti,  ami  két 
borda  között  van  (i^om,  ér,  ideg). 

Interdictio  (lat.)  a.  m.  eltiltás. 

Interdictio  (v.  ínterdictuiu)  ignií»  et 
aquae  (lat.)  a.  m.  valakinek  a  tűz  és  viz  használ 
latától  való  eltiltása.  L.  Ignis  et  aquae  interdidio. 

Interdlctuiu  (lat.  interdicere-höl)  a.  m.  tila- 
lom. I.-oknak  nevezték  a  római  jogban  azokat  a 
praetori  parancsokat,  rendeleteket,  melyeket  ez 
részint  egyes  individuális  esetekben  adott  ki  (I. 
repentinum),  részint  már  az  edictumban  előre 
bejelentett  (1.  propositum)  és  kívánatra  alkal- 
mazott (1.  redditum),  s  melyek  engedetlenség 
esetén  különleges  birói  eljárást  eredményeztek. 
I.  restitutorium,  exhibitorium,  v.  prohibitorium 
volt  a  neve,  aszerint,  amint  valaminek  kiadását, 
felmutatását  v.  abbanhagyását  parancsolta  meg. 
Különösen  fontosak  \o\ták.&  birtok  védelmét  szol- 
gáló I.-ok,  melyeknek  egész  rendszerét  a  praetori 
jog  fejlesztette  ki.  L.  még  Egyházi  büntetések. 

Inter  duos  litigantes  tertius  gaudet, 
latin  közmondás,  a.m.  két  civakodó  között  örül  a 
harmadik. 

Interes,  régi  s  népies  neve  a  kamatnak,  a  latin 
interesse-hó]. 


IntéresHant  (franc,  ejted:  eűteressaaü)  a.  m. 
érdekes,  minden,  ami  a  közönségestől  elüt,  meg- 
lep és  vonz.  L.  Érdekes. 

Interessé  (lat.)  a.  m.  1.  jelen  lenni,  részt- 
venni ;  2.  valamibe  beleelegyedni ;  3.  különbözni ; 
4.  érdekkel  birni  valami  iránt.  Ez  utóbbi  jelenté- 
sén alapszik  az  I.  fogalma  a  római  jogban,  hol 
id  quod  interest  jelenti  azt  a  vagyonilag  kifejez- 
hető egyéni  érdeket,  amelyet  valaki  azáltal  szen- 
ved, ha  az,  akivel  vm.  szerződést  kötött,  ebből 
folyó  kötelezettségét  nem,  vagy  nem  kellően  tel- 
jesiti. Az  ily  szerzödésszegés-nék  következménye 
volt  az,  hogy  a  szerződésszegő  köteles  megtérí- 
teni az  okozott  kárt,  legyen  az  nyilvánvaló  vagj' 
pozitív  kár,  avagy  elmaradt  haszon  (damnuni 
emergens  és  luerum  cessans).  L.  még  Érdek. 

Interfascicularis  caiubium  (növ.),  a  kam- 
biumgyűrünek  az  a  része,  mely  az  egyes  külön- 
álló edénynyalábok  fa-  és  háncsrésze  közt  levő 
fascikuláris  kambiumát  összeköti  és  igy  egy  teljes 
gyűrű  jön  létre,  -  ez  tehát  az  elsődleges  bélsu- 
garak egy  rétegének  osztódásából  keletkezik.  L. 
Edénynyaláb  (4.  A  ábra  eb). 

Interfectio  (lat.)  a.  m.  megölés. 

Interferencátor,  készülék,  mellyel  a  nap  és 
hold  okozta  dagályhullám  interferencia-görbéjét 
lehet  megállapítani  s  melynek  segélyével  ki  lehet 
számítani  a  dagály  és  apály  idejét,  valamint  a 
vízállás  magasságát.  A  műszert  Faidiga  szerkesz- 
tette Triesztben.  Ugyanazon  célt  szolgálja  Thom- 
son Harmonic  analyzerje. 

Interferencia  (új-lat.),  a  rezgő  mozgásból  fej- 
lődő és  találkozó  hullámoknak  egymásra  való 
kölcsönös  behatása.  Ez  a  találkozó  hullámok  köl- 
csönös fekvése  szerint  különböző.  Ha  a  találkozó 
hullámok  hegyei  egybeesnek,  akkor  egymást  erő- 
sítik; az  eredő  hullám  kilengései  a  találkozók 
összegezéséből  erednek  s  így  nagyobbak,  mint  a 
találkozó  hullámokéi.  Ha  azonban  hullámhegy 
hullámvölggyel  esik  egybe,  akkor  egymást  gyön- 
gítik s  ha  a  kilengések  egyformák  voltak,  egy- 
mást lerontják.  A  fényhullámok  találkozása  egy 
pontban  olyan  világítást  okoz,  mely  nem  egyenlő 
a  két  fényhullám  okozta  megvilágítások  összegé- 
vel. Ernyőn  pl.  világos  és  sötét  csíkok  rendszere 
áll  elő,  de  csak  azon  esetben,  ha  két  közetfekvő 
pontból  V.  részből  egyenlő  rezgési  állapotú,  vagyis 
egyenlő  fázisú  hullámok  indulnak  ki.  L.  Fresnel- 
féle  tükörkisérlet 

Interferencia-cső,  rendesen  fémből  készült  cső, 
mely  két  ágra  oszlik,  melyek  ismét  egyesülnek 
és  egy  csődarabban  végződnek.  A  két  ág  hossza 
egyenlő,  de  az  ágak  kihúzásával  hosszúságuk  meg- 
változtatható. Ha  a  cső  egyik  vége  előtt  hangzó 
test  van,  pl.  hangvilla  vagy  síp,  a  hanghullámok 
az  elágazó  cső  mindkét  ágában  terjednek  és  a  kö- 
zös csőrészben  találkoznak  s  egymást  vagy  erő- 
sítik, vagy  lerontják.  Erről  forgó  tükörrel  és  láng- 
manométerrel  lehet  meggyőződni.  L.  Hang. 

Interferenciáiis  refraktor,  Jamintől  eredő  ké- 
szülék két  fénysugár  útkülönbségének  meghatá- 
rozására, melyek  különböző  közegen  haladtak  át. 
Két  planparallel  vastag  üveglemez  úgy  van  egy- 
mással szemben  elhelyezve,  hogy  majdnem  pár- 
huzamosak (1.  az  ábrát).  Az  L  fényforrásból  ki- 
induló sugár  az  első  (A)  lemezen  visszavert  é.> 


Interferencia-színek 


—     593     — 


Intérkaláris  csontok 


megtört  sugárra  bomlik.  A  lemezben  való  törés 
után  a  sugár  a  lemez  hátsó  lapján  visszaverődik 
és  a  közvetlenül  visszavert  sugárral  párhuzamo- 
P    san  halad  a  másik 
lemez  felé.  Itt  ismét 
visszaverődés  és  tö- 
rés következik  be. 
Az  ábrán  feltünte- 
tett sugarak  közö- 
sen érkeznek  az  F 
nagyitóval  fölfegy- 
verzett szembe  sitt 
találkoznak.  Homo- 
gén (egyszínű)  fény 
esetében  a  látóme- 
*^  zőben  sötét  sávok 

Interferenciális  refraktor.  mutatkoznak. 

Interferencia-színek,  1.  Allatok  színe. 
Interf erencoszkóp.sik  fenekű  üvegkád,  melybe 
vizet  öntenek.  Ha  ebben  valami  módon  hullámo- 
kat keltenek,  az  ezek  találkozásából  eredő  jelen- 
ségeket alulról  történő  megvilágítással  ernyőre 
lőhet  vetíteni. 

Interferométer  (v.  interferencrefrdktométer), 
MicJielsunióL  eredő  műszer  a  fényhullám  hosszá- 
nak mérésére.  A  Newton-féle  színüvegnél  a  színes 
gyűrűk  ékalakulag  vastagodó  közeg  elülső  és 
hátáó  felületén  visszavert  sugarak  találkozásából 
keletkeznek.  Ilyen  színes  gyűrűk  planparallel  ré- 
teg hasznalata  mellett  is  keletkezhetnek,  ha  össze- 
hajló sugarak  esnek  reája,  melyek  egy  messze- 
látó gyújtópontjában  egyesülnek ;  a  sugarak  kö- 
zötti útkülónbség  annál  nagyobb  lesz,  mennél 
jobban  távolodnak  a  sugarak  a  messzelátó  ten- 
gelyétől. A  réteg  vastagságának  növelésekor  a 
színes  gyűrűk  sűrűbben  sorakoznak  sa  centrum- 
ban eltűnnek.  Az  egy  helyen  áthaladó  gyűrűk 
számából  következtetni  lehet  a  hullámhosszak 
számara,  amelyekkel  a  réteg  vastagsága  növeke- 
dett. Az  ábra  feltünteti  a  készülék  szerkezetének 

elvét.  Az  L  fény- 
forrásból kiinduló 
fénysugár  az  aa'  át- 
látszó üveglemezen 
átmenő  és  vissza- 
vert sugárra  bom- 
lik. Az  első  az  AA' 
tükörre  esik,  amely- 
től visszaverődés 
után  ismét  az  aa'  le- 
mezre jut  s  itt  újra 
visszaverődve  az  F 
messzelátóba  kerül. 
Az  L-ből  kiinduló 
és  az  aa'  lemeztől 
visszavert  sugár  az 
aa'-val  egyenlő  vas- 
tag, egyenlő  helyzetű  lemezen  hatol  át  (bh'),  rá- 
esik &  Bli  tükörre  s  onnan  szintén  a  messze- 
látóba korUl  itt  az  előbb  említett  sugárral  talál- 
kozik, mely  látszólag  (A)  (A')-h(A  indul  ki,  vagyis 
egy  olyan  planparallel  lemez  elülső  lapjától,  mely- 
nek hátsó  lapja  BB. 

Inte  glíciális  (lat.,  geoi.)  néven  azon  lerakó- 
dásokat értjük,  melyek  a  több  ízbeni  pleisztocén 
eljegesedés  között  keletkeztek,  1.  Jégkorszak. 

Hévai  Nagy  Lexikona.  X.  Ttot. 


Interferométer. 


In  terg^o  (lat.)  a.  m.  hátul. 

Intérieur  (franc,  ejtsd:  enteriőr)  a.  m.  belseje 
valaminek ;  az  építészetben  és  festészetben  ren- 
desen valamely  szobának  a  belseje,  vagy  annak 
rajzolt  perspektivikus  képe  (tableau  d'intérieur). 

Interlm  (lat.)  a.  m.  ideiglenesen.  Mint  műszó 
vallási  és  politikai  állapotoknak  ideiglenes  rende- 
zése, mely  a  végleges  rendezésig  érvényes.  Kü- 
lönösen értik  ez  alatt  a  vallási  kérdések  ideigle- 
nes rendezésének  három  kísérletét,  ú.  m.  a  re- 
gensburgí,  az  augsburgi  és  a  lipcsei  I.-et.  A  re- 
gensburgi  I.  az  1541-íki  egyezkedés  céljából  össze- 
gyűlt katolikus  és  protestáns  teológusok  tanács- 
kozásaínak szolgált  alapul.  Néhány  hittani  kér- 
dés felett  megegyeztek,  de  az  úrvacsoráról  szóló 
tan  megakasztotta  az  egyezségi  munkálatot.  A 
schmalkaldi  háborúnak  diadalmas  bevégzése  után 
a  császár  az  augsburgi  birodalmi  gyűlésből  (1548) 
egy  kis  bizottságot  küldött  ki  ideiglenes  hiti^abá- 
lyozó  javaslat  készítésére;  a  bizottság  erősen 
katolikus  szellemű  javaslatot  készített  s  mind- 
össze csak  a  két  szín  alatti  úrvacsorázást  és  a  pap- 
házasságot vélte  megengedhetőnek.  Ezt  a  szabály- 
zatot is,  mely  augsburgi  I.  nevet  visel,  csak  a  pro- 
testánsokra nézve  tetite  a  császár  kötelezővé,  de 
ezek  között  is  mindenfelé,  úgy  a  népnél,  mint  a 
lelkészeknél,  nagy  ellenzésre  talált.  Ezért  az  új 
szász  választó-fejedelem,  Móric,  megbízta  a  szász 
protestáns  teológusokat,  főként  Melanchtont,  hogy 
a  meisseni  és  naumburgi  katolikus  püspökökkel 
tanácskozva,  készítsenek  egy  más  hitszabályozó 
dolgozatot.  Ezt  lipcsei  I.  néven  ismeri  a  történelem, 
mely  a  hitcikkekben,  kivéve,  hogy  a  7  szalcramen- 
tumot  meghagyja,  teljesen  protestáns  szellemű, 
de  az  egyházi  szertartásokat  és  kormányzatot  ille- 
tőleg azon  indokolással,  hogy  ezek  közömbös  dol- 
gok (Adiafora,  1.  o.),  jelentékeny  engedményt  tesz 
a  katolikusoknak. 

Interim  fit  alíquid  (lat.,  tkp.  interea  íiet 
aliquid,  Terentius  Andria  II.  1.)  a.  m.  közben  tör- 
ténik valami. 

Interiniistícam  (új-latin  kifejezés  a  lat. 
i)derim-bő\)  a. m.  ideiglenes  rendelkezés  v.  intéz- 
kedés valamely  hivatalos  hatóság  részéről. 

Interimjegy  a.  m.  ideiglenes  elismervény. 

Interimkabát,  a  német  hadsereg  tisztjei  vi- 
selik szolgálaton  kívül  és  az  ú.  n.  «kis  szolgálat- 
ban»  ;  a  rendes  egyenruházati  kabátnál  egysze- 
rűbb. 

Interjectío  (lat.)  a.  m.  indulatszó. 

Inter  jocos  et  seria  (lat.)  a.  m.  tréfa  és 
komolyság  között. 

Interjú,  1.  Interview. 

Interkaláre  (lat.),  időközi  jövedelem,  a  köz- 
hivatal megüresedésétől  újra  betöltéséig  eső  időre 
járó  hivatali  illetmény,  amelyet  tehát  az  állam 
vagy  más  hatóság  a  hivatal  üresedésben  létével 
megtakarít.  Az  egyházi  javadalomra  nézve  1.  Idő- 
közi jövedelmek. 

Intérkaláris  (intercalaris,  lat.)  a.  m.  közbe- 
iktatott. 

Intérkaláris  bevét  elek,  1.  Interkaláre  ós  Idő- 
közi jövedelmek. 

Intérkaláris  csontok  (ossa  intercalaria),  a 
koponya  van*ataiban  előforduló  apró  csontok. 
KtUönösen  gyakoriak  a  lambd  a  varratban. 

38 


Interkalárls  növekedés 


594 


Internacionálé 


Interkaláris  növekedés,  1.  Növekedés. 

Interkonfesszionális  (inierconfessionalÍ9,  új- 
lat.),  felekezetközi,  a  felekezetek  egymáshoz  való 
viszonyára  vonatkozó,  e  viszonyt  szabályozó,  pl. 
törvény.  A  felekezetközi  viszonyokat  szabályozó 
jogtételek  összessége :  interkonfesszionális  jog. 

ínterkonfesszionalizmus  a.  m.  felekezetközi- 
ség.  Szemben  a  konfesszionalizmussal,  mely  a 
dolgokat,  embereket,  tényeket  egy  felekezet  néző- 
pontjából szemléli  és  értékeli  és  szétválasztó  jel- 
legű, az  1.  a  felekezeti  különbségek  kiküszöbölé- 
sével az  emberiség  egyetemes  érdekeire  való  tekin- 
tetből az  egyesítésre,  a  közös  célok  előmozdítá- 
sára törekszik.  Nagy  szerepe  van  főleg  az  okta- 
tásügyben (interkonfesszionális  iskola).  Az  I.  nem 
tévesztendő  össze  a  felekezetnélküliséggel  (ném. 
konfessiotislos),  mert  az  I.  az  illetőnek  feleke- 
zete mellett  csak  türelmességet  parancsol  a  többi 
felekezetekkel  szemben. 

Interlaken  (a  latin  inter  lacus-'höl  ered,  a.  m.  ta- 
vak között),  I.  járás  székhelye  Bern  svájci  kan- 
tonban, az  Aare  balpartján,  568  m.  magasságban,  a 
Brienzi-tó  DNy.-i  végében  és  3  km.-nyire  a  Thuni- 
tótól,  mellyel  csatorna  köti  össze ;  Aarmühlét  is 
beleszámítva  (1910)  3747  lakossal,likőr-  ós  parketta 
készítéssel.  A  környéke  egyike  a  legkeresettebb 
klimatikus  gyógyhelyeknek  (tüdő-  és  idegbajosok 
részére)  és  nyara  lóknak,  kiinduló  pontja  a  Ber- 
ner-Oberland  számos  turistaútjának,  gyönyöríi 
kilátással  a  Jungfraura.  Legkedveltebb  kiránduló 
helyek :  a  kis  Rugen,  a  Grindelwald  jégárjai,  a 
Lauterbrunnen  völgy  20  vízesése,  Mürren,  Hoh- 
bühl,  Abendberg,  a  Lütschin  völgyei,  Heimweh- 
íluh  (676  m.),  a  Schynige  Platté,  Sankt  Beaten- 
berg  (1148  m )  stb.  A  Thuni  és  Brienzi  tavak  közti 
medence,  a  jól  termő  Bödeli  sík  községei  kedvelt 
nyaralótelepek.  A  középkorban  a  Szent  Ágoston- 
rendieknek itt  kolostoruk  volt  (alap.  1130.,  meg- 
szűnt 1528).  V.  ö.  Delachanx,  Der  klimatische 
Luftkurort  I.  (1. 1885) ;  1.  und  Umgebungen  (Zü- 
rich 1896). 

Interlinearis  (lat.)  a.  m.  a  sorok  közé  Irt  v. 
nyomtatott ;  interlinearversio,  az  eredeti  szöveg 
sorai  közt  levő  szószerinti  fordítás,  a.  is  m.  inter- 
polatio. 

lMterlocutuiii(lat.),  \. Közbenszóló  határozat. 

luterludiuiu  (lat.)  a.  m.  közjáték,  1.  Inter- 
mezzo. 

Interluniuiu  (lat.)  a.  m.  az  újhold  ideje. 

Interinaxilla  (os  intermaxillare,  os  prae- 
maxil'arej,  állköztt  csont :  a  két  felső,  jobb  és 
bal  állkapocscsont  (maxilla)  közé  ékelt  keskeny 
csont,  melynek  területén  fejlődnek  a  metszőfogak. 
Az  emberben  összeforrad  a  felső  állcsonttal,  álla- 
tokon a  legtöbb  esetben  különváltan  marad. 

Intcrméde  (franc),  1.  Entremes. 

Intermedier  közetek  azok  az  eruptív  kőzetek, 
amelyeknek  kovasav-  (SiOJ  tartalma  köriilbelül 
50-  68 "/o  között  ingadozik;  ásványtani  tekintet- 
ben egyrészt  a  kvarc,  másrészt  az  olivin  hiánya 
jellemzi  őket.  Szinonim  a  neuti'ális-kőzet  név.  I.  a 
szienit,  diorit,  trachit,  andezit. 

Intermedium  (lat.)  a.  m.  közbeeső  idő,  két 
határidő  közti  időköz. 

Intermezzo  (ol.,  ejtsd:  -medzo,  lat.  interme- 
dium) a.  m.  közjáték.  A  XVI.  sz.  végén  Olaszország- 


ban tragédiák,  később  komoly  operák  felvonás- 
közeiben gondoskodtak  mulattató  zenei  közjáté- 
kokról. Kezdetben  ezek  egyszerű  madrigálok  (1.  o.) 
voltak,  esetleg  váltakozva  instrumentális  számok- 
kal. Utóbb  a  felvonásközöket  is  színjáték  töltötte 
be;  minden  felvonás  után  más  —  mitológiai 
tárgyú  —  I.-t  adtak  elő.  Ezek  az  I.-k  eredetileg 
nem  függtek  össze  egymással,  utóbb  azonban 
létrejött  köztük  az  értelmi  kapcsolat  és  egyik 
folytatása  lett  a  másiknak.  Most  voltakép  két  da- 
rabot adtak  elő  :  a  tulajdonkópenit,  amely  a  fel- 
vonások keretében  játszódott  le,  és  azt  a  másik 
—  legtöbbször  tréfás,  parodisztikus  jellegű  — 
darabot,  amely  a  felvonásközöket  töltötte  be.  Ez 
utóbbinak,  vagyis  az  I.-knak,  kiválásából,  önálló- 
sulásából lett  a  vígopera  (opera  buffa).  Ma  I.  alatt 
felvonásközi  vagy  két  jelenet  közti  zenét  értünk. 

In  termino  (lat.)  a.  m.  a  megszabott  határ- 
időben. 

Intermissio  (lat.)  a.  m.  félbeszakítás,  abba- 
hagyás, megszakítás. 

Intermittáló  források  (geoi.)  a.  m.  szakaszos 
források  (1.  0.). 

Intermittens  (lat.)  a.  m.  félbenhagyó.  Or- 
vosok rövidítve  használják  a  fébris  I.  helyett,  1. 
Malária  és  Láz. 

Intermundia  (lat.,  gör.  Metakozmia)  a.  m. 
világközök,  Epikuros  kozmológiája  szerint  a  kü- 
lönböző világok  között  bizonyos  közbeeső  térsé- 
gek, ahol  az  istenek  laknak,  gondtalanul  élnek, 
de  az  emberek  dolgaiba  nem  avatkozhatnak. 

Internacionálé  (Internationale,  új-lat.).  B  név 
alatt  szerepelt  az  a  félelmetes  hírű  szövetség,  mely 
a  szocialisztikus  eszmék  terjesztését  és  gyakorlati 
keresztülvitelét  tűzte  ki  célul  és  melynek  tulaj - 
donképeni  angol  neve  International  Working 
Men  Association,  a  munkások  nemzetközi  egyesü- 
lete. Alapítását  az  1863.  Brüsszelben  tartott  de- 
mokrata gyűlésen  pendítették  meg,  melyhez  Gari- 
baldi küldte  szét  a  meghívókat.  Ott  határozták 
el  egy  nemzetközi  gyülekezetnek  megtartását 
Lengyelország  érdekében.  A  gyülekezet  megtar- 
tatott 1864  szept.  28-án  Londonban ;  jelen  vol- 
tak Marx,  Mazzini,  Wolff  stb.  Itt  határozták  el 
az  1.  alapítását.  Mazzinit  akarták  a  szövetség  fe- 
jévé tenni  és  őt  bízták  meg  a  programm  szerkesz- 
tésével. Azonban  a  kommunisták  Marx  vezetése 
alatt  többségben  voltak  és  a  szocialisztikus  bélye- 
get nyomták  a  társulatra.  A  szövetség  manifesz- 
tumot bocsátott  ki,  mely  egészen  Marx  tanain 
alapszik.  A  mai  helyzetet  a  magántőke  uralmára 
vezeti  vissza,  mely  megszüntetendő,  ez  pedig 
csak  a  világ  összes  mimkásainak  egyesülése  által 
érhető  el ;  ezért  az  I.  harci  jelszava :  Világ  pro- 
letárjai, egyesüljetek !  Az  I.  élén  állott  a  főtanács, 
melynek  lelke  csakhamar  Marx  lett,  ki  tulajdon- 
képen a  német  csoport  főtitkára  volt.  Az  I.  minden 
országban  szervezett  egyesületeket,  évenkint  kon- 
gresszusokat tartott,  így  Genfben,  Lausauneban, 
Brüsszelben,  Baselben,  Hágában,  melyeken  meg- 
vitatták a  társadalmi  reform  összes  kérdéseit,  tehát 
nemcsak  a  gazdaságiakat,  hanem  a  vallásiakat, 
közoktatásügyieket,  hadügyieket  stb.  Az  1.  törek- 
vései és  jelszavai  oly  félelmetesek  voltak,  hogy  az 
csakhamar  a  békés  polgárok  réme  lett.  A  francia- 
német  háború  alatt  az  I.  több  helyen  társadalmi 


Internacionális 


-     595 


Interparlamentáris  konferenciák 


forradalmat  akart  előidézni  és  a  párisi  kommün- 
ben  elveinek  rövid  győzelmét  ünnepelte.  De  a  há- 
ború befejezésével  csakhamar  hanyatlásnak  indult. 
Az  angolok,  miután  Marx  veszélyes  törekvéseit  lát- 
ták, kiléptek,  Franciaországban  pedig  megtiltot- 
ták a  tulajdonjog  ellen  irányuló  nemzetközi  egye- 
sületben való  részvételt.  Hozzájárult,  hogy  Baku- 
nin  fölvételével  ennek  befolyása  és  azzal  az  anar- 
chikus elem  lábra  kapott,  az  I.  szervezete  meg- 
bomlott. Bakuniu  Bernben  1868.  alakította  meg 
a  szociáldemokraták  nemzetközi  szövetségét,  de 
ennek  csoportjai  tagjai  voltak  az  I.-nak  s  a  cso- 
portok autonómiájáért  küzdöttek.  Mikor  a  centra- 
listák győztek,  Marx  keresztülvitte,  hogy  a  főta- 
nács székhelyét  áttették  New  Yorkba,  ami  a  fenn- 
forgó körülmények  között  az  I.  csendes  kimúlá- 
sát jelentette.  1876-ban  formailag  is  kimondatott 
a  feloszlatása.  Az  I.  alapszabályaiból  és  ügykeze- 
lési szabályaiból  hivatalos  magyar  kiadás  is  ké- 
szült ;  megjelent  1872.  Pesten.  —  A  avörös  inter- 
nacionálé)) elnevezés  a  nemzetközi  szociáldemo- 
kráciát illeti.  Erre  a  mintára  készültek  a  afekete 
internacionálé*  és  a  azöld  intemacionále»  elne- 
vezések. Előbbi  a  klerikális  nemzetközi  törekvé- 
sek jelzésére,  utóbbi  a  római  nemzetközi  mező- 
gazdasági intézetre  vonatkozik. 

Internacionális  (internationalis,  új-lat.)  a.  m. 
nemzetközi. 

Internacionalizmas  (iniemationalisrmus,  új- 
lat.),  1.  Nemzetköziség. 

Internálás  (új-lat.),  az  ország  belsejébe  vagy 
meghatározott  helyre,  különösen  erődítménybe 
utasítás ;  politikai  szökevényekre,  de  még  semle- 
ges területre  átlépett  csapatokra  is  alkalmazott 
büntetés  a  hadviselő  hatalmak  részéről.  L.  még 
Belebbezés  és  Semlegesség. 

International  Council  of  Women  (rövi- 
dítve: L  G.  W.,  ang.),  a  nőegyesületeknek  a 
washingtoni  nemzetközi  feminista  kongresszus 
(1888)  alkalmával  alakult  nemzetközi  szövetsége, 
mely  a  nők  egyetemes  érdekeit  szolgálja  és  min- 
den államban  nemzeti  szövetséggel  (Conseil 
national)  rendelkezik.  Elnöke :  Lady  Aberdeen ; 
az  1904.  csatlakozott  magyar  szövetségé :  Rosen- 
berg  Auguszta. 

Internationale,  1.  Internadonále. 

Internationale  kriminalistisclte  Vcr- 
einignng,  1.  Nemzetközi  büntetőjogi  egyesület. 

Internationale  jflnsikgeseliscbaft  (So- 
cie'té  Internationale  de  Musique),  nemzetközi 
zeneegyesület,  amely  kapcsolatot  van  hivatva  lé- 
tesíteni az  egész  világ  zenetudósai  között  és  a 
zenetudományi  kutatások  eredményeinek  egysé- 
ges publikálását  tűzte  ki  céljául.  1899-ben  ala- 
kult meg  a  Breitkopf  ós  Hartel  cég  kezdemén5fezé- 
sére,  Zeitschrift-et,  Sammelband-okat,  Beihefte- 
ket  ad  ki.  Francia  szakosztálya  1907  óta  külön 
Bulletint  bocsát  ki  (Ecorcheville  szerkesztésében) 
és  a  Revue  musicale  de  la  S.  I.  M.  című  ki- 
tűnő szaklapot.  Kongresszusokat  tartottak:  1904 
(Lipcse),  1906  (Basel),  1909  (Bécs). 

International  Law  Association  (T.L..á., 
ang.).  A  nemzetek  törvényeinek  refonnálása  és 
kodifikálása  érdekében  Elihu  Burrit  kezdeménye- 
zésére 187-3.  Brüsszelben  alapított  egyesület.  Szé- 
les körben  igyekszik  a  nemzetközi  jogot  népszerű- 


síteni és  a  választott  bíróságok  elvét  érvényre 
juttatni.  187.3  óta  évenként  más-más  városban 
tartja  nemzetközi  összejöveteleit  (lö08.  Budapes- 
ten ülésezett). 
International  NercantileAIarine  Com- 
pany  (ang.),  amerikai  hajózási  társaság  6  iker- 
csavaros  gőzössel,  69,212  össztonnatartalommal, 
mely  amerikai  és  európai  kikötők  között  rend- 
szeres járatokat  tart  fenn. 

Internáttis  (lat.),  olyan  intézet,  melyben  a  nö- 
vendékek lakást  és  élelmezést  kapnak,  felügyelet 
alatt  állnak  s  esetleg  oktatásban  is  rószesühiek. 
Az  I.-ok  nem  pótolhatják  ugyan  a  családi  neve- 
lést, de  ha  a  gyermek  bármi  oknál  fogva  nem  él- 
vezheti a  jó  családi  nevelés  áldásait,  a  helyesen 
vezetett  I.  alkalmas  kisegítő  eszköz.  Vannak  ma- 
gán- és  nyilvános  I.-ok.  A  javítóintézetek,  gyenge- 
elméjü  gyermekek,  vakok  és  süketnémák  szá- 
mára felállított  intézetek,  árvaházak  stb.  mellett 
az  I.  megszokott  intézmény,  de  némelyik  mellől 
el  sem  maradhatna.  Az  állami  tanítónőképző  inté- 
zeteknél nálunk  a  törvény  elrendeli  az  I.-t.  Sok 
tanítóképző  intézet,  a  vidéki  felsőbb  leányiskolák 
és  más  tan-  és  nevelő  intézetek  mellett  is  találunk 
I.-okat.  L.  még  Intézet. 

Internodium  (növ.)  a.  m.  szártag  (1.  o.). 

Internum  (lat.)  a.  m.  belső ;  valamely  sze- 
mélynek, testületnek,  hatóságnak  fenntartott,  az 
érdekelt  körön  kívül  állók  előtt  titokban  tartott 
ügy.  —  De  internis  non  iudicat  praetor  a.  m.  a 
bíró  a  szándékot  nem  vizsgálja. 

Internum  ülare,  a  Földközi-tenger  latin 
neve. 

Internunciiis  (lat.),  pápai  másodrangú  követ ; 
elsőrangú  államoknál  a  pápát  nuncius,  kisebb 
rangú  államoknál  I.  képviseli.  Azelőtt  az  osztrák 
követet  a  portánál  I.-nak  nevezték,  mert  a  foly- 
tonos és  csalds  fegyverszünetek  által  félbeszald- 
tott  háborúskodás  alatt  Ausztria  a  portánál  nem 
állandó  követet,  hanem  csak  ideiglenes  ügyvivőt 
tartott. 

Interparlamentáris  csoport  (magyar).  Al- 
kotják a  magyar  törvényhozás  mindkét  házá- 
nak azok  a  tagjai,  akik  egyúttal  tagjai  az  inter- 
parlamentáris uniónak  (1.  o.).  A  magyar  I.  lét- 
száma nagyon  ingadozó.  Az  1890-es  évek  elején 
alig  volt  több  50-60 tagjánál;  később  1896.  Széli 
Kálmán  elnöksége  alatt  megkétszereződött  ez  a 
szám.  Apponji  gr.  képviselőházi  elnöksége  alatt 
303  főrend  és  képviselő  tartozott  a  magyar  cso- 
port kötelékébe.  1910-ben :  165  tag  (122  képviselő, 
41  főrend,  2  választott).  Az  interparl.  uniónak 
1912.  Évkönyve  szerint :  39  főrend,  197  képviselő, 
6  volt  képviselő,  összesen  242.  A  magyar  I.  el- 
nöke Apponyi  Albert  gróf,  alelnöke  Berzeviczy 
Albert,  titkára  Dessewffy  Arisztid. 

Interparlamentáris  konferenciák.  A  külön- 
böző államok  törvényhozásainak  nemzeti  inter- 
parlamentáris csoportjai  1889-től  fogva  rendesen 
évenként  más-más  fővárosban  ülnek  össsze  nem- 
zetközi tanácskozásra;  ezek  az  I.  Az  eddigiek 
sorrendje  a  következő :  I.  Pária  1889.,  II.  London 
1890.,  III.  Róma  1891.,  IV.  Bem  1892.,  V.  Hága 
1894.,  VI.  Brüsszel  1895.,  VII.  Budapest  1896., 
VIII.  Brüsszel  1897.,  IX.  Krisztiánia  1899.,  X. 
Paris  1900.,  XI.  Bécs  1903.,  XII.  St.  Louis  1904., 

88* 


Interparlamentáris  Unió 


—    596     — 


Interrex 


XÍII.  Brüsszel  1905.,  XIV.  London  1906.,  XV. 
Berlin  1909.,  XVI.  Brüsszel  1910.,  XVII.  Genf 
1912.,  XVIII.  Hága  1913.  Az  I.  látogatottsága 
állandó  növekedést  mutat ;  tagjait  rendszerint  az 
illető  kormányok  is  üdvözlik  ós  az  államfők  fo- 
gadják. Eeánk  különös  fontosságú  a  VI.  kon- 
ferencia, ahol  Jókai,  Apponyi  és  Pázraándy  fel- 
szólalásai után  a  Magyarország  ellen  irányuló 
román  nemzetiségi  kérdést  levettek  a  napirend- 
ről ;  továbbá  a  VII.  budapesti  konferencia,  amelyen 
elfogadták  Berzeviczy  Albertnek  tervezetét  az 
állandó  választott  biróság  részére  és  amelyen 
megjelent  az  orosz  külügyi  hivatalnak  képviselője, 
Basily  is,  hogy  a  cárnak  személyesen  tehessen 
jelentést  a  tárgyalásokról.  Az  1913-iki  konferen- 
cián elfogadták  Berzeviczy  Albertnek  a  magyar 
csoport  nevében  előterjesztett  javaslatát  a  3-ik 
hágai  békeórtekezlet  összehívását  illetőleg.  V .  ö. 
Comptes-Rendus  des  Conférences  Interparlamen- 
taires  1896-1908  (Christiania  1909). 

Interparlamentáris  Unió.  Randái,  Cremer 
és  Passy  kezdeményezésére  alakult  1889.  Paris- 
ban. Célja  a  legutóbb  1912.  módosított  alapsza- 
bályok 1.  pontja  értelmében :  a  parlamenteknek 
nemzeti  csoportokba  szervezett  tagjait  olyan  kö- 
zös működésre  egyesíteni,  hogy  az  illető  államok 
akár  a  törvényhozás,  akár  nemzetközi  szerződések 
útján  érvényre  juttassák  azt  az  elvet,  amely  sze- 
rint a  népek  közt  felmerülő  viszályokat  választott 
biróság  útján  intézzék  el.  Tágabb  értelemben  az 
I.  tevékenysége  kiterjed  az  egész  nemzetközi  nép- 
jogra és  a  békemozgalomra.  Székhelye :  Brüsszel, 
főtitkára  1908-ig  a  svájci  Albert  Gobat  volt,  most 
Christian  Lange.  1912-ben  21  parlament  részéről 
3640  tag  a  volt  (Magyarország  részéről  242) ;  ez- 
időszerint  közel  5000  tagja  van.  1910  óta  a  leg- 
több kormány  anyagilag  is  támogatja.  IVill-ben 
bevételei  83,358  frankra  rúgtak  (Magyarország 
részéről  3150  fr.).  Az  l.  szervei :  a)  az  interparla- 
mentáris konferenciák  (1.  o.) ;  b)  az  interparla- 
mentáris tanács  (constü,  melynek  magyarországi 
tagjai  ezidőszerint  Apponyi  Albert  gr.,  illetőleg 
Berzeviczy  Albert  és  Miklós  Ödöni ;  c)  az  inter- 
parlamentáris iroda  (bureau).  Az  I.  kiadványai 
az  Annuaire  c.  évkönyvek  és  a  Documents  Inter- 
parlamentaires  c.  közlemények.  1907-ben  egy 
skandináv  I.  is  alakult,  mely  a  dán,  norvég  és 
svéd  interparlamentáris  csoportokat  foglalja  ma- 
gában ós  évenként  külön  értekezleteket  is  tart. 
(L.  Békemozgalom).  V.  ö.  Chr.  Lanye,  Union 
Interparlamentaire  (Bruxelles) ;  L'Umon  Inter- 
parlamentaire  (u.  o.,  francia  és  német) ;  L.  Quidde, 
Zur  Organisation  der  Interp.  Union  (Berlin  1911). 

Interpelláció  (lat.),  a  parlamenti  testületekben 
azoknak  egyes  tagjai  által  a  kormányhoz  intézett 
kérdés  felvilágosítás  nyerése  céljából.  Ahol  a  kép- 
viselők l.-joga  el  van  ismerve,  a  kormány  az  I.-ra 
válaszolni  tartozik ;  a  válasz  természetesen  az  is 
lehet,  hogy  a  kormány  a  kért  felvilágosítást  meg- 
tagadja. Magyarországon  a  kormányhoz  felvilá- 
gosítás nyerése  céljából  intézendő  kérdésekre 
való  jogot  az  országgyűlés  két  házára  nézve  az 
1848.  III.  t.-c.  29.  §-a,  a  delegációra  nézve  az 
1867.  XII.  t.-c.  39.  §-a  állapítja  meg  Részletesen 
a  házszabályok,  illetve  a  delegáció  ügyrendje  in- 
tézkedik. —  A  magánjogban  az  I.  felhívás,  jelesül 


az  adóshoz  intézett  felhívás,  megintés,  hogy  fizes- 
sen. Az  adós  késedelme  (morainsolvendo)  rend- 
szerint csak  az  I  .-val  veszi  kezdetét,  de  ha  a  tel- 
jesítés idejét  törvény  v.  szerződés  v.  végrendelet 
meghatározza,  a  késedelem  önmagától,  I.  nélkül 
is  beáll,  mihelyt  az  adós  a  meghatározott  időben 
nem  teljesít.  Ezt  így  fejezik  ki,  hogy  «dies  inter- 
pellat  pro  homine».  —  Az  egyházjogban  I.  a  ke- 
resztény hitre  áttért  házasfóhiek  ősi  —  nem  ke- 
resztény —  hitében  megmaradt  házastársához 
intézett  felhívása :  akarja-e  a  keresztény  hitre  át- 
tért féllel  a  házas  együttlétet  wabsque  contumelia 
CreatoriS' ,  azaz  úgy  folytatni,  hogy  minden  csá- 
bítási fondorlatról  határozottan  lemond.  Ha  a  fel- 
hívott fél  a  kitűzött  határidő  alatt  nem,  v.  tagadó- 
lag válaszol,  a  keresztény  fél  új  házasságra  léphet 
és  ekkor  az  előbbi  házassági  kötelék  felbomlik. 

Iiiter  pocula  (lat.)  a.  m.  a  serlegek  közt,  ivás 
közben. 

Interpolatio  (lat.)  a.  m.  beszúrás,  betoldás, 
beékelés.  A  római  jogi  forrástanban  mint  mü- 
kifejezés  a.  m.  Emb'emafa  Tnb'miani,  azaz  a 
justinianusi  törvényelőkészítési  bizottság  által 
a  forrásokon  eszközölt  módosítások.  A  németek 
hangyaszorgalmú  munkálkodásának  eredményét 
legpontosabban  az  a  Mo  um.sen  által  alapított 
Index  Digestorum  tünteti  fel  (Boriinben),  amely- 
nek alapján  (jelenleg  Kiibler  szerkesztése  mellett) 
a  Vocabularium  lurisprudentiae  Romanae  készül 
(ma  épp  fele  van  meg). 

/.  a  klasszikus  szövegben  oly  szó,  mondat  v. 
hosszabb  részlet,  melyről  a  szövegkritüca  kimu- 
tatja, hogy  eredetileg  nem  volt  benne  az  író  mü- 
veben, csak  később  került  bele,  többnyire  úgy, 
hogy  a  leíró  a  kézirat  szélén  talált  magyarázatot 
bevette  a  másolt  szövegbe.  Szándékosan  is  történ- 
tek ilyen  beszúrások  Interpolator  az,  aki  az  ilyen 
beszúrást,  hamisítást  végzi. 

1.  a  mai ematikában  az  az  eljárás,  melynek 
segítségével  valamely  sornak  két  tagja  közé  olyan 
új  tagokat  iktatunk  be,  amelyek  ugyanazt  a  sza- 
bályszerűséget tüntetik  fel,  mint  az  eredeti  sor 
tagjai.  Az  I.-nak  különösen  a  csillagászatban  van 
fontos  szerepe,  mert  ott  gyakran  valamely  égi- 
testnek bizonyos  időközökben  elfoglalt  helyeiből 
egy  közbeeső  időben  elfoglalt  helyét  kell  kiszá- 
mítani. Egyszerű  !.-kat  a  logaritmus-táblák  hasz- 
nálatánál is  sokszor  alkalmazunk. 

Interpositio  (lat.),  közbeállítás.  Valamely 
szónak  két  összetartozó  közé  való  áUííása.  Iriter- 
ponál,  közbeállít. 

Interpres  (lat.),  a.  m.  magyarázó,  tolmács. 
Innen :  interpretál,  megmagyaráz,  földerít.  —  In- 
terpretatio,  1.  Értelmezés,  Hermeneutika  és  Tör- 
véníjmagyarázaf . 

Interpanctio  (lat.)  a.  m.  pontozás;  1.  írás- 
jelek. 

luterrej^nuiu  (lat.)  a.  m.  uralomköz,  trón- 
üresség. A  német  történetben  különösen  a  IV. 
Konrád  császár  halálától  habsburgi  Rudolf  trónra- 
léptéig, 1254— 1273-ig  tartott  időköz,  mely  alatt 
Hollandi  Vilmost,  Kasztiliai  Alfonzt  és  Comwallis 
Richárdot  császárrá  választották  ugyan,  de  tény- 
leges uralmat  nem  gyakorolhattak. 

Interrex  (lat.),  szószerint:  közbeeső  király  ; 
különleges  hivatal  (magistratus)  a  régi  Rómában. 


Interrogatlo 


—     597     — 


Intézet 


A  királyi  szék  üresedéso  idejére  választották,  még 
pedig  a  szenátorok  közül.  Működése  5  napig  tar- 
tott, ha  azalatt  királyt  nem  választottak,  5 — 5 
napra  másik  l.  követte,  mindaddig,  míg  a  királyi 
széket  be  nem  töltötték.  A  köztársaság  idejében 
is  találunk  olykor  I.-et.  azon  esetre,  ha  a  kon- 
zulok működése  lemondás  vagy  halál  által  évköz- 
ben megszakadt  és  diktátort  nem  választottak. 

Interro:jratfo  (lat )  a.  m.  kérdés.  I.  in  jure, 
a  római  jogban  a  magisztrátus  (praetor)  előtt  fel- 
tett kérdés  a  perbeli  ellenfél  passzív  legitimáció- 
jának tisztázása  céljából.  Ezen  alapultak  a  római 
jog  történelmének  korábbi  folyamán  az  interro- 
(jaioriae  actionef!,  mint  külön  keresetek,  melyek 
azonban  csakhamar  elavultak.  Interrogatoria  a. 
m.  kérdöpontok. 

Interrogativum  (lat.),  a  nyelvtanban  a.  m. 
kérdő,  pl.  p.ovomen  L:  kérdő  névmás. 

Interruptiu  (lat)  a.  m.  meg-,  félbeszakítás. 
—  I.praescriptionis,  az  elévülés  félbeszakítása. 

Interseptuiu  (lat.)  a.  m.  választófal,  sövény, 
rekesz. 

Interstitiiim  (lat.),  a.  m.  köz,  időköz;  az 
egyház  jogban  különösen  az  az  időköz,  amelyet  az 
egyes  rendek  felvétele  között  meg  kell  tartani.  A 
szubdiakonatus,  diakonátus  ós  a  preszbiteri  rend 
között  egy  évnek  kell  közbeesnie,  mi  alól  azonban 
a  püspök  felmentést  adhat  ugyan,  de  soha  ugyanaz 
nap  két  rend  fel  nem  vehető ;  kivétel  a  püspöki 
rend,  mely  a  preszbiteri  renddel  egy  napon  felad- 
ható. Az  alsóbb  rendek  felvétele  I.-hoz  nincs  kötve. 
A  püspökök  az  időközök  megtartása  alól  pápai 
engedéllyel  (breve  extra  tempóra)  fel  szoktak 
mentetni.  Hazánkban  e  felmentések  az  ú.  n  öt 
évi  engedélyekkel  (faculiates  quinquennáles)  adat- 
nak a  püspuköknek.  J.  orvostudományi  érte- 
lemben :  a  sejtek  közötti  állomány,  az  egyes  szer- 
vekben levő  kötőszövet.  Intersticiális  mindaz, 
ami  az  I.-ra  vonatkozik  ;  intersticiális  lob  v.  gyu- 
ladás  az  I.-ban  lefolyó  gyuladás,  amely  bizonyos 
jellemző  sajátságokkal  bír  (szövetszaporodás,  ké- 
sőbb zsugorodás,  stb.). 

Interszeriál,  a  porflros  kőzetek  némelyikének 
tipikus  szöveti  alakja.  A  kőzet  tömött  mikroszko- 
pikus alapanyagból  áll,  amelyben  sűrűn  vannak 
behintve  a  mikroszkópos,  de  nagyobb  kristályok ; 
maga  az  alapanyag  félig  kristályos,  felig  üveges 
és  mennyiségre  nézve  annyira  a  nagy  kristályok 
mögött  marad,  hogy  épen  csak  mint  valami  ra- 
gasztó anyag  a  nagy  kristályok  közötti  zugokat 
és  hézagokat  tölti  ki.  I.-szövete  van  a  diabáz-  és 
melaflrnak. 

Intertrigo  (lat.)  a.  m.  kipállás.  A  bőrnek 
összefekvö  részein,  pl.  kövér  emberek  lelógó  em- 
lői, hasa,  combhajlása  bőrén  az  állandó  meleg 
vérbőséget,  ez  fokozott  izzadást,  ez  viszont  a  hám 
fellazulását,  baktériumok  elszaporodását,  a  bőr  ki- 
pállását,  sőt  kifekélyesedését  okozhatja. Tisztaság, 
szárító  porok  és  kötések  közbehelyezóse,  esetleg 
gyenge  dezinflciálás  hamar  megszüntetik  a  bajt. 

Interurbán  (a  latin  inter:  között  és  urbs:  vá- 
ros szókból)  a.  m.  városok  közötti. 

Interurbán  telefon  vagy  helyközi  telefon,  1. 
Telefon. 

Interurbán  vasutak,  nagyobb  városok  közötti 
közvetlen   személyforgalomnak    lebonyolítására 


szolgáló,  rendesen  villamos  gyorsvasutak,  mint 
pl.  a  tervezett  budapest — bécsi  villamos  gyors- 
vasút ós  a  forgalomban  levő  köhi — bonni  vasút. 
L.  Váro.H  vasutak. 

Interusuriuin  (lat.),  a  római  jogban  a.  m. 
időközi  kamat  (commodum  seu  usurae  medii  tem- 
poris  seu  commodum  repraesentationis). 

Intervallum  (lat.)  a.  m.  köz,  időköz ;  1.  még 
Térköz,  Hangköz.  Orvostudományi  értelemben 
1.  a  betegségek  lefolyásában  az  az  időköz,  mely- 
ben a  betegség  tünetei  ideiglenesen  eltűntek,  pl. 
az  elmebetegek  lucidum  intervallum  idején  ép- 
elméjüeknek  látszanak. 

Intervallum-operáció  v.  rohamközti  műtét,  a 
gyuladásos  féreguyulvány  eltávolítása  roham- 
mentes időben.  Ezzel  szemben  áll  a  roham  alatti 
korai  műtét,  midőn  az  eltávolítást  a  roham  első 
24  V.  48  órájában  végezzük,  1.  Vakhélgyuladás. 

Intervenció  (lat.  interventio ;  franc,  interven- 
tion)  a.  m.  közbelépés,  beavatkozás.  A  nemzet- 
közi jogban  az  I.-nak  két  fajtáját  ismerik,  a 
barátságos  közbelépést  és  az  önkényes  beavat- 
kozást. Hogy  valamely  állam  más  államnak 
ügyeibe  önkényesen  beavatkozhassék,  ez  elis- 
merve nincs ;  a  történelem  azonban  ily  beavat- 
kozásnak sok  esetét  mutatja.  így  avatkoztak  be 
pl.  az  európai  nagyhatalmak  Törökország  ügyeibe, 
Egyiptom  ügyeibe.  Az  1.-nak  másik  fajtáját  meg- 
engedettnek kell  tekinteni  a  hágai  bókeórtekez- 
letek  óta.  L.  Bons  offices,  Monroe-elmélet. 

Interveniál  (lat.)  a.  m.  közbejő,  közbenjár, 
közreműködik,  beavatkozik,  1.  Beavatkozás  és  In- 
tervenció. 

Interversio  (lat.)  a.  m.  sikkasztás  (1.  o.). 

Interview  (ang.,  ejtsd:  intervjú)  a.  m.  össze- 
jövetel, megbeszélés,  látogatás,  hirlaptudósítók 
párbeszéde  szereplő  egyénekkel  közérdekű  dol- 
gokról oly  modorban,  hogy  nyilvánosság  elé  is 
kerülhet.  Az  ilyen  hírlaptudósító  neve  angolul 
interviewer.  Az  I.  intézménye  angol  és  amerikai 
lapoktól  ered,  ma  már  az  összes  számottevő  újsá- 
goknál szokásban  van. 

Inter  vívom  (lat.),  életben,  valakinek  még 
életében,  élők  között. 

Intés,  megintés  (lat.  interpellatio,  ném.  Mah- 
nung),  a  hitelező  részéről  az  adóshoz  intézett 
felhívás,  hogy  kötelezettségét  teljesítse.  L.  Inter- 
pelláció.  Késedelem,  Lejárai. 

Intestabilis  (lat.),  a  római  jogban  a.  m.  1. 
oly  egyén,  ki  tanuzásra  nem  képes ;  2.  aki  vég- 
rendeletet nem  alkothat. 

Intcstatus  (lat.),  a  római  jogban,  aki  végren- 
delet nélkül  halt  meg.  Intesta  successio  a.  m.  tör- 
vényes örökösödés,  mely  végrendelet  (v.  örökösö- 
dési szerződós)  hiányában  nyer.  alkalmazást.  In- 
testato,  végrendelet  nélkül.  L.  Örökösödés. 

Intestinum,  a  bél  latin  neve,  1.  Belek. 

Intézet.  Sok  jelentésű  szó.  Pedagógiai  érte- 
lembon véve  rendszerint  internátust  (1.  o.)  jelent. 
A  gyermekeknek  I.-ekben  való  elhelyezése  főleg 
a  XVIII.  sz.  végén  s  a  XIX.  sz.  elején  volt  diva- 
tos. Az  l.-ek  klasszikus  hazája  Svájc,  ahol  a  ne- 
velőintézetek többnyire  nemzetközi  jellegűek. 
Anglia  és  Franciaország  nevelésügyében  az  l.-ek 
mindig  előkelő  helyet  foglaltak  el,  de  ma  már  ott 
sem  oly  népszerűek,  mint  régebben  voltak. 


Intézkedés 


598    — 


Intramolekuláris  lélegzés 


Intézkedés,  elrendezés,  beosztás,  rendelkezés, 
1.  Diszpozíció. 

Intéző  V.  intéző  gazda,  tiszti  kezelés  alatt  álló 
birtokoknál  egyes  gazdaság  vagy  gazdasági  ke- 
rtilet  önálló  kezelésével  megbízott  gazdatiszt. 

Intézvény,a  váltó  kiállítójának,  a  kibocsátónak 
váltónyilatkozata.  A  váltóban  u.  i.,  amely  rendes 
alakja  szerint  utalvány,  a  kibocsátó  első  sorban 
nem  maga  igér  fizetést,  hanem  mást  utasít  a  fize- 
tésre. (Fizessen  ön  X.  Y.-nak  stb. . .)  Ez  a  más- 
hoz intézett  felszólítás,  hogy  az  egy  harmadiknak 
fizessen :  ez  az  I.  Az,  akihez  a  kibocsátó  (intéző) 
a  váltót  címezi,  a  felszólítást  intézi,  akinek  tehát 
fizetnie  keU :  az  intézvényezett.  (Ha  a  váltót  aláírja 
s  ezáltal  a  fizetési  felszólítást  elfogadja :  elfoga- 
dóvá válik).  Az,  akinek  részére,  v.  rendeletére 
fizetni  kell :  az  intézvényes,  v.  rendelvényes.  Az 
utalvány  alakú,  L-t  tartalmazó  váltó :  intézvénye- 
zett váltó,  V.  egyszerűen  I.,  váltótörvényünk  sze- 
rint :  idegen  váltó  (aémetül :  gezogener,  trassier- 
ter  Wechsel,  Trasse) ;  ezzel  szemben  áll  a  kötelez- 
vény formájú,  a  gyakorlatban  nem  igen  szereplő 
saját  váltó,  amelyben  nincs  I.,  hanem  a  kiállító 
önmaga  igéri  a  fizetést.  J.  tehát  annyi  is,  mint 
váltó,  idegen  váltó.  Intézvényezett  saját  váltó  az 
olyan  utalvány  formájú  (I.-ezett  idegen)  váltó, 
amelyben  a  kibocsátó  önmagát  nevezi  meg 
I.-ezettnek,  önmagát  utasítja  a  fizetésre.  Ilyen- 
kor a  kibocsátó  voltaképen  maga  vállal  fizetési 
kötelezettséget,  mint  a  saját  váltónál,  csakhogy 
nem  ennek  a  formájában,  hanem  az  idegen  váltó 
forgalomképesebb  alakjában.  Váltótörvényünk 
szerint  intézvényezett  saját  váltónak  akkor  van 
csak  helye,  ha  a  váltót  nem  a  kiállítás  helyén 
keU  fizetni.  L.  még  Váltó. 

In  thcsi  (lat.)  a.  m.  általánosságban ;  ellen- 
téte :  in  hypothesi,  a  fennforgó  esetben. 

Inthronisatio  (lat.),  az  új  pápának  trónfog- 
lalása (cathedra  Petri),  püspököknél  és  apátoknál 
a  javadalomba  való  beiktatás,  installáció. 

Intibuca,  kerület  Honduras  középamerikai  köz- 
társaságban. Fővárosa  I.  v.  La  Bsperanza,  1600 
m.  magasságban,  11,453  indiánus  lak. 

Intim  (lat.  intimus,  1.  o.),  a  modern  művészet 
egyik  jelszava,  mely  a  természetbe  való  legna- 
gyobb fokú  elmerülést  jelenti.  Paysage  intimé 
a.  m.  bensőséges  érzéssel  és  hangulattal  teli  táj ; 
román  intimiste,  oly  regény,  melynek  tárgya  a 
lelki  élet. 

Intimatnm  (lat.  szószerint  a.  m.  közlemény), 
a  féllel  közölt  hatósági  rendelkezés. 

Intimus  V.  intim  (lat.)  a.  m.  belső,  meghitt. 
Intimitás,  bizalmasság.  IntimMio,  bizalmas  köz- 
lés, különösen  a  hatóságok  egymáshoz  intézett 
átiratai. 

Intitulatio  (új-lat.)  a.  m.  címezés,  könyvnek 
felírással  való  ellátása. 

Intolerabilis  (lat.)  a.  m.  elviselhetetlen,  tűr- 
hetetlen. Intoleráns,  türelmetlen  máshitüekkel  v. 
más  nézetüekkel  szemben ;  intolerancia,  türelmet- 
lenség. 

Intonáció,  intonálás  (lat.  infonatio).  1.  A  grego- 
rián énekben  a  pap  bevezető  éneke  antifonáknál, 
zsoltároknál  stb.  Az  I.  megállapítja  a  hangnemet, 
amelyben  a  dallam  mozogni  fog ;  különbözik  na- 
gyobb és  kisebb  ünnepnapok  és  hétköznapok  sze- 


rint. 2.  Általánosságban  I.  annyit  is  tesz,  mint  meg- 
kezdés. Pl.  a  pap  intonálja,  vagyis  kezdi  a  Glo- 
riá-t.  3.  XVI— XVII.  sz.-beli  egyházi  hangszeres 
előjátékok  neve,  főként  orgonadaraboké.  4.  Egy 
hangszer  elkészítésénél  a  különböző  fekvések, 
regiszterek  színbeli  kiegyenlítése,  az  utolsó  csi- 
szolás, a  végső  szabatos  beállítás,  sípok,  kalapá- 
csok stb.  pontos  revíziója.  5.  Éneknél  (de  hang- 
szeres játéknál  is)  a  hangmagasság  megadása, 
eltalálása.  Beszélünk  tiszta  és  nem  tiszta  I.-ról, 
utóbbi  a  disztonálás  v.  detonálás. 

Intonáló  vas,  szerszám,  mellyel  az  orgona- 
gyárosok dolgoznak.  Egyik  vége  késalakú ;  ezzel 
tágítják  az  orgona  hangolása  közben  az  ajaksí- 
pok bevágásait. 

Intoxicatio  (lat.-gör.),  1.  Mérgezés. 

Intő  eljárás  (ném.  Mahnverfahreii),  a  német 
birodalmi  perrendtartásban  a  világos  követelé- 
sek gyors  behajtására  irányuló  oly  perenkívülí 
eljárás  (az  osztrák  perrendtartásban  Mandats- 
verfahren  név  alatt),  mint  a  mi  jogunkban  a  fize- 
tési meghagyás  (1.  o.). 

Intögyík,  1.  Varanus. 

Intő  jelzések  (ném.  Winksignale),  hajón  sze- 
maforokkal V.  lobogókkal  v.  pusztán  a  karokkal 
is,  1.  Hajójelzések. 

Intő  lövés  (ném.  Preischms ;  ol.  tiro  d'inti- 
mazione ;  franc,  coup  de  semonce ;  ang.  gun  fired 
to  hail  a  shi;p),  vak  ágyúlövés,  melyét  háború 
idejében  hadihajók  felszólításképen  más,  kivált 
kereskedelmi  hajók  ellen  intéznek,  hogy  azok  lo- 
bogójukat mutassák  (felvonják),  v.  hogy  megállja- 
nak azon  célból,  hogy  a  hajókat  átkutatni  lehes- 
sen. Ha  az  első  I.-nek  foganatja  nincs,  ugy  a  má- 
sodik I.  már  éles  tölténnyel  adatik,  anélkül  azon- 
ban, hogy  az  kárt  okozzon. 

Intörák  (Gelasimus,  áiiat),  a  rövidfarkú,  tíz- 
lábú rákok  (Decapoda,  Brachyura)  rendjébe  tar- 
tozó ráknem. 

Intőtáblák  (vasút).  Az  útátjáróknál,  ahol  a  köz- 
utak a  vasúti  pályatesten  pályaszinében  halad- 
nak át,  figyelmeztetésül  I.  helyezendők  el.  Ezek- 
nek a  szövegét  a  sorompókkal  ellátott  útátjárókra 
nézve  keresk.  miniszteri  rendelet  állapította  meg. 
A  sorompó  nélküli  helyi  érdekű  vasúti  útátjárók- 
nál pedig  az  ezen  vasutakra  érvényes  irányadó 
alapelvek  szerint  a  felírás  egyszerűen :  Vigyázz, 
ha  jön  a  vonat. 

Intra,  város  No  vara  olasz  tartományban,  (i9n) 
8377  lak.,  selyem-  és  pamutfonással,  üveg-  és  bor- 
készítéssel, kikötővel. 

Intractabilis  (lat.),  olyan  személy  v.  állat, 
mellyel  bajos  elbánni,  mely  kiállhatatlan,  csö- 
könyös, nyakas;  továbbá  átvitt  értelemben  az 
íróra  nézve  oly  tárgy,  melyet  vagy  épenséggel 
nem,  vagy  csak  fátyolozottan  dolgozhat  fel. 

Intrada,  1.  Entrata. 

Intradae  jus  (lat.)  a.  m.  belépés  joga.  Az 
uralkodóknak  joga,  mely  szerint  alattvalóiktól 
a  terület  első  látogatása  alkalmával  ünnepélyes 
fogadtatást  követelhettek. 

Intra  dominium  (lat.),  1.  Dominium. 

Intrados  (spanyol),  boltozatoknál  a  bolthajtás 
belső,  homorú  felülete,  1.  Boltozat. 

Intramolekuláris  lélegzés  az,  amidőn  vala- 
mely szövetben  oxidáció  és  szénsavtermelés  tör- 


Intra  muros 


699     — 


IntulciÖ 


ténik  a  körlevegö  oxigénjének  kizárása  mellett, 
nyilván  más,  oxigéndús  molekulák  rovására.  L-t 
látunk  pl.  az  oxigénmentes  atmoszférában  működ- 
tetett izonmál.  Tapasztalható  zárt  helyen  a  nővé 
nyéknél  is. 

Intra  maros  (lat.)  a.  m.  a  falakon  belül ; 
azért  intramuranus  az,  ami  falakon  belül  fekszik 
V.  történik,  következőleg  intramurana  executio, 
a  halálra  ítóltnek  a  falakon  belül  való  ki  végezte- 
tése, mely  a  nagy  közönség  kizárásával  történik. 
L.  még  Peccatur  extra  et  intra  muros. 

Intransigens  (lat.)  a.  m.  engesztelhetetlen, 
kibékíthetetlen.  A  szélsőséges  politikai  irányok 
és  pártok  megjelölésére  használják.  I.  pl.  a  kom- 
mimizmus  felé  hajló  radikálisok  pártja  Francia- 
országban. 

Intransitiva  O^t.),  az  ú.  n.  át  nem  ható,  v. 
benható  v.  tárgyasán  nem  ragozható  ige  (1.  o.). 

Intransportabilis  (lat.)  a.  m.  nem  szállít- 
ható. 

Intraselectio  (lat.),  a  szervezeteken  belül 
észlelhető  szelekciós  folyamatok  összefoglalása. 
Roux  vizsgálatai  szerint  a  különböző  fajok  és 
egyének  közt  folyó  küzdelemhez  hasonlóan  a  szer- 
vezetek testét  alkotó  részek  között  is  hasonló  belső 
küzdelem  folyik.  Az  egyik  résznek  gyarapodása, 
111.  csenevészesedése  egy  másiknak  gyarapodá- 
sát, ill.  csenevészesedését  vonja  maga  után.  Az  a 
számtalan  sejt,  amelyből  a  szervezet  áll,  táplá- 
lékért és  helyért  folytonos  küzdelmet  folytat  egy- 
mással s  ebben  a  küzdelemben  azok  a  sejtek  és 
szervek,  melyek  egyéni  kiváltságuknál  fogva  a 
táplálónedvböl  legtöbbet  szívnak  magukba,  vetély- 
társaik felett  győzedelmeskednek.  A  szervezet 
részei  között  lefolyó  s  csak  mikroszkóppal  látható 
belső  harcnak  eredményeként  a  szervezet  szervei 
s  velük  az  egész  szervezet  lassan,  de  szakadatla- 
nul változik  és  erősödik.  Wevimann  az  1.  gondola- 
tát még  tovább  fűzte,  amennyiben  szerinte  a  küzde- 
lem már  a  csirasejtekben  is  megvan  ama  fóltevéses, 
legkisebb  részek  (biophorok,  determinánsok,  idek) 
között,  melyektől  az  egyes  tulajdonságok  kifejlő- 
dése függ  (1.  Csiraplazma  és  Weismannizmus). 

Intratelluri  (geoL)  a.  m.  föld  alatti,  földkéreg- 
alatti (kőzet,  anyagok  vagy  állapotok). 

Intratelluros  kristályosodási  időszak,  a 
magma  megmerevedési  folyamatának  az  az  idő- 
szaka, amely  az  erupciót  megelőzi ;  ebben  az  idő- 
szakban a  kristályosodás  nagynyomás  alatt  vízgőz 
jelenlétében  és  lassú  kihűlés  mellett  történik. 

Intravillán  (új-lat.)  a.  m.  belsőtelek,  valamely 
városnak  belső  területe,  1.  Beltelek. 

Intreccio  (ol.,  ejtsd:  intreccso)  a.  m.  intrika, 
fondorlat,  kisebb  színdarab  neve  is. 

Intrika  (ol.  intrigo)  a.  m.  ármány,  cselszövény, 
íondorlat  (1.  o.)  Intrikus,  a  cselszövő,  ármány- 
kodó,  általában  a  gonosz  ember  szerepköre  a 
színészetben.  Az  ármány  rendesen  a  darab  hőse 
ellen  folyik,  bár  néha  maga  az  intrikus  a  darab 
hőse  (III.  Richárd).  A  régi  színészetben  az  intrikus 
még  tipikusabb  fogalom,  mint  a  hős,  színpadi 
maszkja  is  állandó :  külsőleg  is  rút,  gyakran  vörös 
szakállal,  az  újabb  drámában  az  intrikus  sokkal 
egyénibb  s  átmegy  a  jellemszerepek  körébe. 

In  triplo  (lat.)  a.  m.  háromszorosan,  három 
példányban. 


Introdukdó  (lat.  introdudio  ;  olaszul  introdur 
zione)  a.  m.  bevezetés,  A  zenében  v.  megnyitója 
egy  egész  műnek,  ilyenkor  egyértelmű  a  nyitány- 
nyal (ouverture-rel),  v.  —  és  ez  a  gyakoribb  ér- 
telme —  bevezet  egy  tételt,  pl.  szimfóniákban, 
szonátákban  I.  egy  főtémát  megelőző  rövid  Largo, 
Adagio  stb. 

Introite,  nam  et  bic  l>ii  sünt  (lat.),  lép- 
jetek be,  itt  is  istenek  vannak ;  Heraklítos  sza- 
vain alapuló  mondás,  fenmaradt  Aristoteles  De 
partibus  animalium  1.,  5. 

Introitns  (lat.)  a.  m.  bekezdés,  bevezetés, 
szószerinti  értelemben  belépés ;  a  mise  kezdete. 
L.  Mise. 

Introrsns  (lat.)  a.  m.  befelé  levő  vagy  for- 
duló ;  antherae  introrsae  a  botanikában :  belső  ol- 
dalán nyíló  portok. 

Intmzió  (intrusio,  lat.),  az  a  geológiai  folya- 
mat, amidőn  az  izzó  magma  a  föld  mélyéből  a 
szilárd  kéregbe  betódul  és  ott  megmerevedik.  L. 
még  Intruziv  közetek. 

Intruziv  kőzetek  azok  az  eruptív  kőzetek, 
amelyek  a  mélységben  merevedtek  meg,  tehát 
folyékony  állapotban  a  föld  felszínére  ki  nem  ju- 
tottak ;  tipikus  szemcsés  szövetük  van.  Kristályo- 
sodásuk nagy  nyomás  alatt,  lassú  lehűlés  mellett 
és  vízgőz  jelenlétébon  történt,  tehát  az  egész 
magma  nyugodtan  tudott  kikristályosodni.  Kőzet- 
üveget egyáltalában  nem  tartalmaznak.  I.  a  grá- 
nit, szienit,  diorit. 

Intsia  Thouara  (Afzelia  Sm.,  növ.),  a  Hüvelye- 
sek génusza  a  Caesalninioídeae  alcsaládban ;  10 
faja  Ázsia  és  Afrika  tropikus  részén  tövistelen  fa, 
levelük  párosan  szárnyas,  bőrnemű,  hüvelyük  vas- 
tag, bőrnemű  v.  csaknem  fás,  belül  rekeszes  vagy 
péppel  töltött.  Az  I.  bijuga  0.  Ktze.  az  új  guineai 
fát  (vasfa)  szolgáltatja,  igen  kemény,  erős  bútor- 
fa.  Magva  ehető.  Elterjedt  a  Seychelles-szígetek- 
től  Polinéziáig. 

Intubáció  (tat.  intubatio,  franc,  tubage),  oly 
eljárás,  amellyel  a  felső  légutak  szűkülete  eseté- 
ben a  lélegzést  szabaddá  tehetjük.  Régente  e  célból 
csakis  a  légcsőmetszés  állott  rendelkezésünkre, 
míg  az  I.-val  vértelen  úton  ugyanazt  érjük  el. 
Ugyanis  a  szájon  át  4  -  6  cm. vastag  fém,  kaucsuk, 
ebonit  stb.  csövet  vezetünk  be  megfelelő  mű- 
szer segítségével  a  gégébe,  amelyet  a  reáerősí- 
tett fonal  segítségével  igen  könnyen  eltávolít- 
hatunk a  gégéből,  ha  a  szűkületet  okozó  megbe- 
tegedés meggyógyult.  Ilyen  megbetegedés  első- 
sorban a  diftéria.  Az  I.  gondolata  Bouchut  párisi 
orvostól  eredt,  de  az  eljárást  voltaképen  O'Dwyer 
newyorki  orvos  dolgozta  ki  és  adta  át  a  minden- 
napi orvosi  gyakorlatnak.  Az  íntubált  csövet  az- 
után a  betegség  lezajlása  után  el  kell  távolítani 
(extubáció).  Az  L-t  néha  rövid  időre  s  azért  alkal- 
mazzák, hogy  a  gégében  keletkezett  álhártyákat 
szótroncsolják  (écouvillonage). 

Intuició  (intiíítio,  lat.)  a.  m.  szemlélet;  a 
íilozótiában  ama  felfogás  neve,  hogy  közvetet- 
lenül  (úgy  mint  a  szenmiel  a  külső  dolgokat)  ismer- 
hetünk meg  bonyolódott  viszonyokat,  dolgokat,  ill. 
igazságokat,  még  pedig  egyszerre,  mintegy  köz- 
vetetlenül.  Mondhatni,  hogy  minden  nagy  fölfede- 
zés, gondolat  csirája  ily  I,  A  nagy  tehetségben 
megvan  az  L  ereje.  Némelyek  szerint  I.  útján 


Intuicionizmus 


600     — 


Invarlabilis 


ismerhetünk  meg  érzékfölötti  igazságokat  stb. 
Ehhez  hasonló  az  intellektuális  szemlélet  (1.  In- 
tellektuff).  Az  I.  ellentéte  a  diszkurziv  ismeret, 
melynek  logikai  kapcsolatát  tudatosan  gondoljuk. 
Ebből :  intuitiv,  közvetetlenül  megismerő,  belsőleg 
szemlélő;  intuitiv  igazság,  melyhez  ily  módon 
jutottunk. 

Intuicionizmus,  az  angol  íilozóflában  az  a  tan, 
hogy  a  jó  ós  rossz  fogalma  velünk  született,  úgy 
hogy  csak  rájuk  kell  eszmélni,  közvetetlen  intuí- 
cióban felfogni.  L.  Intuíció. 

Intumeszcencia  (intumescentia,  lat.)  a.  m. 
duzzadás,  a  lob  egyik  jelensége.  L.  Gyuladás.  — 
I.  (növ.),  voltaképen  hipertrófla,  amely  a  növények 
elsődleges  szöveteinek,  kivált  az  epidermisz  vagy 
az  epidermisz  alatti  sejtjeinek  nagyobbmórvü  nö- 
vekedése által  jön  létre  kis  szemölcsszerű  kiemel- 
kedések alakjában.  Az  I.  keletkezése  összefügg  a 
nagyobb  vízfelvótellel  ós  korlátolt  párolgással. 

In  turno  (lat.)  a.  m.  körben,  körül. 

Intusszuszcepció  (intussusceptio,  lat.),  1.  Bél- 
betürödés. 

Intybns  (növ.),  1.  Cicliorium. 

Intze,  Ottó,  a  legkiválóbb  német  vízépítő  mér- 
nökök egyike,  szül.  Laageban  (Mecklonburg- 
Schwerin)  1843  máj.  17.,  megh.  Aachenben  1904 
dec.  29.  A  műegyetemet  Hannoverben  végezte, 
Hamburg  város  szolgálatába  lépett,  majd  1870 
az  aacheni  műegyetemen  tanár  lett.  1898-ban  ki- 
nevezték a  porosz  urakháza  tagjává.  I.  hosszú  időn 
keresztül  a  gáztartók  és  víztornyok  elméletével 
foglalkozott,  majd  később,  mikor  a  vízierök  ki- 
használása Németországban  intenzivebb  stádi- 
umba jutott,  e  téren  úttörő  munkát  végzett.  Több 
nagy  völgyzárógát  tervezésénél  és  építésénél  mű- 
ködött közre,  mint  szakértő.  Művei  közül  felemlí- 
tendők :  Das  Wasserwerk  der  Stadt  Düren  und 
neuere  ausgeführte  Wassertürme,  Öl-  und  Gas- 
behalter  (Berlin  1886) ;  Die  bessere  Ausnützung 
des  Wassers  und  der  Wasserkráfte  (u.  o.  1889) ; 
Bericht  über  die  Wasserverhaltnisse  Ostpreus- 
sens  (u.  0.  1893) ;  Die  Wasserverhaltnisse  Ost- 
preussens  (u.  o.  1894) ;  Bericht  über  die  Wasser- 
verhaltnisse der  Gebirgsflüsse  Schlesiens  (u.  o. 
1899) ;  Über  die  Wasserverhaltnisse  im  Gebirge 
(Hannover  1900). 

Intze-tartány,  víz  vagy  más  folyadék  tárolá- 
sára szolgáló,  Intze  tanár  rendszere  szerint  ké- 
szülő tartány.  Lehet  egy-  v.  kétrészes  és  legin- 
kább hengerelt  vasbádogból  készül.  Előnye  a  ré- 
gebbiekkel szemben  az,  hogy  az  alátámasztás  és 
a  szerkezeti  elrendezés  helyes  megválasztása  kö- 
vetkeztében a  fellépő  erők  célszerűbben  oszlanak 
meg,  minek  folytán  kivitele  olcsóbb. 

Inugrálás  (suhsultus  tendinum),  az  inak  (kü- 
lönösen a  végtagok  inainak)  gyors,  remegő  moz- 
gásai, melyeket  az  izmok  rövid  ideig  tartó  aka- 
ratlan összehúzódásai  okoznak.  Különösen  tífusz- 
nál, ólommérgezésnél,  stb.  fordul  elő. 

Inuit  V.  innuit,  1.  Eszkimók. 

Inula  (növ.),  1.  Örvénygyökér. 

Inulin  (helenin,  dahlin,  synanthertn)  : 

a  keményítőhöz  hasonló  szónvegyület,  mely  a 
Fészkesviráguak  (Compositae)  rendjébe  tartozó 
számos  növény  gyökerében,  illetőleg  gumójában 


előfordul.  így  különösen  a  Taraxacum,  Cichorium 
stb.  növények  gyökereiben,  a  Dahlia  gumóiban. 
Tisztán  előállítva  fehér  keményítőhöz  hasonló 
por,  se  íze,  se  szaga.  Forró  vízben  könnyen  oldó- 
dik, kihűléskor  keményítőliszthez  hasonló  por- 
alakban  kiválik,  a  víz  elpárologtatása  után  mint 
gummiszerű  anyag  marad  vissza.  Alkoholban  és 
éterben  oldhatatlan ;  165"-on  olvad ;  jód  sárgára 
festi,  vízzel  100"-on  gyümölcscukorrá  (levulóz)  ala- 
kul, fermentanyagok  alig  változtatják,  salétrom- 
sav oxálsavvá  oxidálja.  Vizes  oldata  a  poláros 
fény  síkját  balra  fordítja.  Technikai  előállítása 
szempontjából  csak  a  dahlia  és  georginagumók 
jönnek  számításba.  Az  I.  előállítása  végett  a  gu- 
mókat szétvagdalják,  mésztej  hozzáadásával  gő- 
zölik és  préselik.  A  nyert  szörpöt  derítik  és  hűtőbe 
viszik,  ahol  hófehér  tömeggé  merevedik.  Centri- 
fugálják, mossák,  forró  vízben  oldják.  Ezen  olda- 
tát felhasználják  a  gyümölcscukor  (levulóz)  elő- 
állítására oly  képen,  hogy  ezen  oldatát  hígított 
kénsavval  kezelik.  Az  oldatot  vacuumban  bepáro- 
logtatva készítik  a  gyümölcscukrot.  Újabb  időben 
a  gyümölcscukrot  a  diabetikus  betegeknek  is 
ajánlják.  Az  I.  tartalmú  növényrészek,  így  az 
Inula  helenium  (ettől  ered  ez  anyag  neve)  gyö- 
kere mint  alant-  vagy  örvénygyökér  orvosságul 
szolgál,  a  Helianthus  tuberosus  földalatti  gumói 
pedig,  mint  csicsóka  vagy  édes  krumpli  táplálé- 
kul ós  takarmánynak  használhatók,  s  azonkívül 
belőlük  igen  tiszta  szesz  nyerhető. 

InnncÉio  (lat.)  a.  m.  bekenés.  Az  orvostudo- 
mányban igen  fontos  alakja  úgy  a  bőrbetegségek 
helyi,  mint  általános  betegségek  a  bőr  íitján  való 
kezelésének.  Ösi  eljárás  pl.  a  szifllisnek  higany- 
kenőccsel való  gyógyítása,  amelynél  azonban  első 
sorban  nem  a  bőrön  át  behatoló,  hanem  a  párolgó 
higanygőzöknek  a  lélegzés  alatt  bejutó  része  hat. 
L.  Kenökúra. 

Inundatio  (lat.)  a.  m.  kiáradás,  1.  Árvíz  és 
Elárasztás. 

lu  usu  (lat.)  a.  m.  használatban,  használatra. 

In  usum  Delphini  (lat.),  1.  Dauphin. 

Inuus,  a  magot  (Macacus  inuus  L.)  régebbi 
génuszneve.  L.  Magot  és  Mákákő. 

Inv.,  a  latin  invenit  (1.  o.)  rövidítése. 

Invagiatio  (lat.),  1.  Behajtás. 

Invagináció  (invaginatio,  lat.),  1.  Bélbetürödés. 

Invalentia  (lat.)  a.  m.  gyöngeség,  erőtlen- 
ség ;  invaleszkál,  evőre  kap,  megerősödik. 

Invalidatio  (lat.)  a.  m.  hatálytalanítás,  ér- 
vénytelenítés. Az  1848  előtti  magyar  magánjog- 
ban az  örökvallás  felbontása,  amelyet  a  jogközös- 
ségben levő  rokonok:  sérelemből  (ex  praejudicio) 
és  elmulasztott  megkinálásból  (ex  neglecta  prae- 
monitione),  a  jogközössógben  nem  levő  rokonok,  a 
szomszédok  és  határosok  el  nem  fogadott  felszólí- 
tásból (ex  non  observata  admonitione)  követelhet- 
tek, I.  Orökvallás. 

Invalidus  (lat.)  a.  m.  erőtlen,  rokkant,  szol- 
gálatra képtelen  katona.  Invalidusok  háza  oly 
menedékház,  ahova  rokkant  katonákat  ingyen 
vesznek  föl  teljes  ellátásra,  sőt,  ha  szükséges,  gyó- 
gyításra is.  L.  Rokkant. 

Invar,  a  melegben  alig  kiterjedő  nikkelacél- 
ötvény.  Mérőeszközök  gyártására  használják. 

Invariabilis  (új-lat.)  a.  m.  változhatatlan. 


Invariábilis  zóna 


—     601     - 


Invercarglll 


Invariábilis  zóna  (geoi.),  vagyis  a  földkéreg 
neutrális  zónája,  ahol  az  állandóan  egyforma 
temperatúra  az  illető  hely  levegőjének  évi  közép- 
hőmérsékletével  megegyezik. 

Invariáns  (új-iat.),  &  formális  algebrának  egyik 
alapfogalma;  elmélete  olyan  algebrai  alakok  saját- 
ságaival foglalkozik,  melyek  a  változók  lineáris 
transzformációinál  változatlanok  maradnak.  Al 
gebrai  alakon  oly  többtagút  értünk,  melynek  min- 
den egyes  tagjában  a  kitevők  összege  ugyanaz. 
Ha  ez  az  összeg  1,  2,  3,  4  stb.,  az  alak  elsőrendű 
(lineáris),  másodrendű  (quadratikus,  négyzetes), 
harmadrendű  (kubikus,  köbös),  negyedrendű  (bi- 
quadratikus)  stb.  Ha  pedig,  a  változók  száma  2, 3, 
4  stb..  a  binaer,  ternaer,  guaternaer  stb.  alakokat 
nyerjük.  Pl. 

ax*  +  2bxy  -j-  cy« 
egy  quadratikus  binaer  alak.  Ha  ezt  alávetjük  a 
homogén  lineáris  átalakításnak,  melyben  u  ésv 
az  új  változók,  akkor  az 

Au«  +  2  Buv  +  Cv* 
transzformált  alakot  nyerjük.  Valamely  algebrai 
alak  vagy  pedig  több  alakból  álló  rendszer  együtt- 
hatóiból képezett,  minden  egyes  alak  együtthatói- 
ban külön-külön  homogén,  racionális  egész  ki- 
fejezés neve  I.  (vagy  hiperdetermináns),  ha  csak 
egy  állandó  tényezővel  változik  meg,  midőn  az 
eredeti  alakok  együtthatói  helyett  a  lineáris  át- 
alakítással transzformált  alakok  együtthatóiból 
képezzük. 

Az  I.-okon  kivül  az  algebrai  alakok  elmélete  még 
számos  más  /,  jellegű  kifejezéssel  (concomitans) 
foglalkozik.  Az  1.  után  a  legegyszerűbb  ily  kifeje- 
zések a  kovariánsok,  melyek  az  I.-októl  csak  any- 
nyiban  különböznek,  hogy  a  változókat  is  tartal- 
mazzák. 

Az  l.-októlésl.  jellegű  kifejezésektől  nem  kíván- 
juk meg,  hogy  egész  kifejezések  legyenek.  A  ra- 
cionális törtek  közül  különösen  fontosak  az  abszo- 
lút l.-ok.  Valamely  alaknak  v.  valamely  több  alak- 
ból álló  alaprendszernek  racionális  l.-ai között  min- 
dig találhatók  véges  számmal  olyanok,  melyekből 
valamennyi  többi  mint  azoknak  racionális  függ- 
vénye fejezhető  ki.  Hasonlóképen  az  l.-ok  elmé- 
letének alaptétele  szerint  valamely  alaknak  vagy 
alakrendszernek  szorosabb  értelemben  vett  l.-ai 
bizonyos  véges  számú  1.-ból  szorzás  és  összevonás  j 
által  nyerhetők. 

Az  l.-ok  elmélete  fontos  algebrai  alkalmazást  i 
talál  a  kanonikus  alakok  elméletében. 

A  formális  algebrában  használt  l.-ok  és  I.  jel- 
legű kifejezések  mélyebb  vizsgálatnál  csak  mint 
különös  esetei  tűnnek  fel  annak  az  általánosabb 
fogalomnak,  melyet  a  transzformáció-csoportok 
(1.  Infinitezimális  transzformáció)  elméletében  I.- 
nak  neveznek.  Az  Xj,  x^,  . . .,  x„, ;  yj,  yj, . . .,  yn 
valamely  függvénye  egy  transzformáció-csoport- 
tal szemben  1.,  ha  alakja  nem  változik,  a  csoport 
bármely  transzformációját  alkalmazzuk  is  az  x 
és  y  változókra.  Ha  a  mondott  függvény  még  az 
y-oknak  az  x-ek  szerint  vett  differenciálhányado- 
sait is  tartalmazza,  akkor  differendál-invariáns- 
nak  neveztetik. 

Az  algebrai  alakok  I.-ának  elméletét  Boole,  Cay- 
ley,  Sylvester,  Hermite  és  Aronhold  alapították 
meg,  kiknek  nyomdokaiba  Clebsch  és  Gorűan  lép- 


tek. Az  újabb  matematikusok  között  Hilbert  az 
l.-ok  elméletének  legkiválóbb  művelője. 

Invariata  confessio  (lat.),  1.  Ágostai  hit- 
vallás. 

Invasio  (lat.)  a.  m.  beütés,  ellenséges  betö- 
rés valamely  idegen  tartományba,  különösen  az 
olyan,  amely  nem  tartós  meghódítás,  hanem  csak 
múló  cél  elérése  végett  történik. 

Inváziós  betegségek,  nem  igen  használatos 
szó,  a.  m.  magasabb  rendű  paraziták  (férgek,  su- 
gárgomba stb.)  útján  okozott  betegségek. 

Invecta  et  illata  (lat.),  a  haszonbérlő  és 
bérlő  által  a  bérlemény  területére  tartós  haszná- 
lat végett  hozott  dolgok.  A  bérlőnek  a  bérleti  szer- 
ződésből származó  követelése  erejéig  a  bérlemény 
területén  létező  I.-n  törvényes  zálogjoga  van. 

Invectiya  (lat.)  a.  m.  támadó  beszéd,  sértő 
nyilatkozat. 

Invenit  (lat.,  rövidítve  inv.)  a.  m.  feltalálta ; 
metszeteken  és  litográfiákon  a  kép  egyik  sarká- 
ban a  festő  neve  elé  szokták  tenni,  annak  jeléül, 
hogy  a  metszet  eredetijét  ö  szerezte. 

Inventarium  (új-lat.)  a.  m.  leltár.  —  Inven- 
tarii  benefkium,  a  leltárjog  kedvezménye,  1.  Bene- 
fkium  tnventarii. 

Inventio  (lat.)  a.  m.  1.  feltalálás,  a  retorikában 
az  a  művelet,  mellyel  az  író  művének  tartalmát 
kigondolja,  anyagát  összegyűjti  és  kiválogatja. 
Mint  ilyen  müvelet  megelőzi  az  elrendezést  vagy 
szerkesztést  (dispositio).  A  retorikák  az  I.  fejezete 
alatt  két  pontról  szoktak  értekezni,  ú.  m.  a  tételrőt 
és  az  anyag  feltalálásáról.  Mondanivalóit  az  író  ré- 
szint szelleme  kész  tartalmából  meríti  (meglevő  is- 
mereteiből, képzeletéből  [szemléleteiből],  meggyő- 
ződéseiből, indulataiból),  részint  újonnan  szerzi  be 
(tapasztalásból,  mások  közléséből,  írott  adatokból 
vagy  emlékekből,  pl.  a  történetíró) ;  ez  elemeket 
aztán  gondolkodása  és  képzelete  munkájával  e 
fennforgó  esethez  képest  állítja  össze.  Az  anyag 
feltalálása  mellett  igen  fontos  az  anyag  kivá- 
lasztása is,  mert  egy-egy  tárgyról  nem  adja  elő 
az  író  az  összes  mondhatókat,  hanem  csak  azt, 
ami  szükséges.  A  kiválasztást  az  ítélet  és  az  izlés 
ellenőrzi.  A  feltalálás  szempontjait  (az  anyaggyűj- 
tés forrásait)  a  régi  rétorok  az  ú.  n.  okhelyek  taná- 
ban (topika,  heurisztika)  tárgyalták  a  tárgyak 
különféle  fajtái  szerint.  Újabb  elméletek  nem  a 
tárgyak,  hanem  inkább  a  célok  topikáját  tanítják. 
2.  Lelemény,  ez  értelemben  a  gyors  és  gazdag  fel* 
találást  vesszük,  ami  egy-egy  költőnél,  írónál, 
vagy  egy-egy  műben  nyilatkozik.  A  leleményben 
megtetszik  az  író  eredetisége.  L.  még  Feltalálás, 
Gondolkodás.  —  A  zenében  Bach  J.  S.  által  szer- 
zett 2-3  szólamú  zongoradarabok  ellenpontozott 
stílusban. 

Inventura  (új-lat.),  leltár  felvétele,  különösen 
kereskedő  részéről. 

Inverarit  (ásv.),  erősen  mágneses  vaskos  töme- 
geket alkot ;  kémiailag  a  pirrhotin  ós  pentlandit 
között  foglal  helyet,  vagyis  nikkel  vasszulíid.  In- 
verary  Castle  közelében  Skóciában  fordul  elő. 

In  verba  magístrijurare  (lat.),  1.  Jurare 
in  verba  magistri. 

Invercargill,  kikötőváros  Otago  újzélandi  tar- 
tományban, a  New-river  torkolatánál,  vasút  mel- 
lett, 9945  lak.,  nagy  kivitellel. 


Inverleith 


-     602     — 


Invocavlt 


Inverleith,  város,  1.  Leith. 

Invemess,  1.  county  (I.-shire)  Skócia  É.-i  ré- 
szében, Skye  szigetét  és  a  D.-i  Hebridákat  is  bele- 
számítva 11,021  km«  területtel,  (i9ii)  87,270  lak., 
akik  nagyobbára  gael  nyelven  beszélnek.  A  zord 
klimáju,  erdöborította,  hegyesvölgyes  county  fo- 
lyókban ós  tavakban  igen  gazdag.  A  lakosság  sze- 
gény s  leginkább  halászatból  és  pásztorkodásból 
él.  —  2. 1.,  az  ugyanily  nevű  skót  county /omrosa, 
(1911)  22,216  lak.,  fürószmalmokkal,  hajó-,  sör-, 
bőrgyártással  ós  posztószövóssel ;  jelentékeny  ha- 
lászattal és  tengeri  kereskedéssel.  Közelében  van 
a  Cullodeni  síkság,  amelyen  1746.  Stuart  Eduárd 
Károly  csatát  vesztett. 

Invernessshire,  1.  Invemess,  1. 

luverse  (franc,  ejtsd:  eüversz),  kártyaműszó, 
1.  Trente  et  quarante. 

Invcrsio  (lat.),  1.  Inverzió. 

Invertált  lángzók,  1.  Gázlángzók. 

Invertáz,  a  növény  sejtjének  az  az  enzimje, 
amely  a  disaccharidokat  monosaccharidokká  ala- 
kítja át,  pl.  a  nádcukrot  dextrózzá  és  levulózzá. 

Invertcukor,  egyenlő  súlyú  szőllö-  és  gyü- 
mölcscukor elegye,  mely  a  nádcukorból  hlg  savak 
behatására,  víz  felvétele  folytán,  képződik : 

C12H22O11  -|-  H2O  =  2C8Hi20g. 
Sűrű  szirupállományú ;  idővel  belőle  a  szőUőcu- 
kor  kikristályosodik.  A  poláros  fény  síkját  balra 
fordítja. 

Invertebrata  (új-lat.)  a.  m.  gerinctelen  ál- 
latok. 

Invertin,  a  sörólesz  tőben  levő  élesztő,  melynek 
az  a  tulajdonsága  van,  hogy  a  nádcukrot  Invert- 
cukori'á  változtatja  át. 

Invertoke-bai.  1.  Hamilton  Iiüet. 

Inverz  függvények.  Ha  y  =  f(x)  az  cc-nek  függ- 
vénye, akkor  x  viszont  y  függvényének  tekint- 
hető, X  =  ©(y),  ha  t.  i.  y-hoz  tartozónak  tekintjük 
az  X  azon  értékeit,  melyeknél  f(x)  az  illető  y-i 
adja.  Ily  értelemben  x  =  <p(y)  és  y  =  f(x)  inverz 
függvények,  egyik  a  másiknak  megfordított  ja.  Pl. 
X  =  a''  ós  y  ="  log.  X  I. 

Inverzió  (lat.  inversio,  gör.  anastrophe)  a.  m. 
elfordítás,  a  nyelvfanban  és  a  stilisztikában  a 
szók  közönséges  rendjének  megváltoztatása  s 
egy-egy  szónak  különleges  elhelyezése.  Pl.  anyám 
édes,  e  helyett  édes  anyám.  Az  I.  rendszerint  ér- 
telmi V.  érzelmi  nyomaték,  sokszor  a  ritmus  ked- 
véért történik.  Rendkívül  elterjedt  a  latin  nyelv- 
ben, de  a  magyar  költői  nyelvben  is  régi  idő  óta 
használatos.  Pl.  Aranynál :  Egy  öreg  karszékbe 
úr  magát  vetette. 

I.  a  zenében,  1.  Megfordítás. 

I.  a  meteorológiában,  a  szabad  légkör  függő- 
leges hőcsökkenésónek  megszűnése  vagy  részben 
hőemelkedésbe  való  átmenete.  L.  Aerologia. 

I.  alatt  értjük  a  kémiában  azt,  hogy  hígított  sav 
V.  élőélesztőben  előforduló  ferment  (invertin)  ha- 
tására egy  jobbra  forgató  nádcukoroldat  balra 
forgatóvá  lesz,  ami  az  által  következik  be,  hogy 
a  nádcukor  egy  molekula  víznek  az  elemeit  felvéve, 
egy  molekula  szőUöcukorrá  és  egy  molekula  gyü- 
mölcscukorrá alakul,  mely  utóbbi  oly  erősen  balra 
forgató,  hogy  a  szőllőcukor  jobbra  forgatása  szá- 
mításba sem  jön.  A  szőllőcukor  és  gyümölcscukor 
keverékét  invertcukor-nak  (1.  0.)  nevezik. 


J.  az  orvostanban  valamely  szerv  kifordulása, 
pl.  a  mohé,  vastagbélé  stb.  A  szerv  rendellenes, 
fordított  fekvését  is  jelenti,  pl.  situs  inversus  az 
az  állapot,  midőn  minden  szerv,  amelynek  bal- 
oldalt kellene  lennie,  a  jobb  oldalon  van  és  meg- 
fordítva. 

Inverzor  (új-lat.)  a.  m.  áramfordító  (1.  o.)  vagy 
girotrop. 

Investigatio  (lat.)  a.  m.  nyomozás  (1.  0.). 

Investigator-szoros,  az  Indiai-óceánból  a  St. 
Vincent-öbölbe  vezető  tengerszoros  a  Kenguru- 
sziget és  Ausztrália  York  félszigete  között. 

Investitio  (lat.)  a.  m.  beruházás  (1.  0.  és  Ál- 
lami költségvetés). 

luvestitnra  (lat.),  hivatalnak,  birtoknak  ado- 
mányozása, a  középkorban  különösen  a  hűbéri 
birtokba  való  ünnepélyes  beiktatás  (Bolehnung). 
Az  egyház  jogban  a  községek  v.  a  káptalan  által 
választott  püspök  megerősítésének  és  beiktatásá- 
nak joga.  Az  a  kérdés,  hogy  kit,  s  minő  jelvények 
használatával  illet  meg  az  egyházi  javadalomba 
való  beiktatás  joga,  a  középkorban  a  pápák  s  a 
világi  uralkodók,  különösen  a  római-német  csá- 
szárok között  hosszas  vitának  és  küzdelemnek 
volt  a  tárgya  (I.-harc).  A  császárok  a  magasabb 
egyházi  javadalmakat  (érsekségek,  püspökségek, 
apátságok)  hűbórekhez  hasonló  módon  adomá- 
nyozták. Ez  ellen  a  XI.  sz.  közepe  óta  a  pápák 
erélyes  küzdelmet  indítottak  s  az  I.-kórdés  az  V. 
Henrik  császár  s  II.  Calixtus  pápa  között  kötött 
wormsi  konkordátummal  nyert  megoldást.  B  sze- 
rint az  I.-t  a  javadalommal  járó  lelki  jogosítvá- 
nyokra nézve  a  pápa  vagy  az  ő  megbízottja,  míg 
a  javadalommal  egybekötött  világi  természetű 
jogosítványokba  a  császár  vagy  ennek  biztosa  a 
világi  hatalom  jelvényének,  a  skeptrumnak  át- 
adásával eszközli. 

Investment  Trust  (ang.),  1.  Trust. 

Invcteratio  (lat.)  a.  m.  elévülés  (1.  0.). 

Invicem  (lat.)  a.  m.  fölváltva,  kölcsönösen. 

Invidiosus  (lat.)  a.  m.  irigy,  gyűlölködő. 

Invincibilis  (lat.)  a.  m.  legyőzhetetlen. 

la  vino  veritaís  (lat.)  a.  m.  borban  az  igaz- 
ság, azaz :  a  részeg  kimondja  az  igazat  (Alkaios 
görög  költőnél  fordul  elő). 

Invíolabilis  (lat.)  a.  m.  sérthetetlen. 

Invisibilis  (lat.)  a.  m.  láthatatlan. 

Invitál  (lat.)  a.  m.  meghív ;  invitáiió,  meg- 
hívás. 

Invita  minerra  (lat.)  a.  m.  Minerva  akarata 
ellen;  a  szükséges  kellékek  nélkül,  képesség  s 
ügyesség  nélkül  (valamihez  fogni).  (Cicero :  De  Of- 
flciis  I.  31.,  110. ;  Horatius:  Ars  poetica  385.) 

InTitatorium  (lat.)  a.  m.  felhívás :  a  breviá- 
riumban (1  0.)  a  Matutinum  kezdetén  imádkozni 
szokott  94.  zsoltár  (Venite  exul te mus Dominó  stb.), 
amely  minden  szakasz  után  hosszabban  és  rövi- 
debben ismételt  antifonájával,  mely  az  ünnepek 
szerint  változik,  Isten  dicsőítésére  hív  fel. 

Invocat;o  (lat.)  a.  m.  segedelemkérés,  jelesül 
eposzok  elején  az  istenséghez,  a  múzsához,  álta- 
lában felső  lényekhez  intézett  fohászkodás,  hogy 
a  költőt  támogassák  megkezdett  művében. 

Invocavit  (lat.),  böjt  első  vasárnapjának  neve, 
a  90.  zsoltár  15.  versének  e  szavaitól :  I.  me  (a 
Vulgata  szerint  clamabit  ad  me)  et  ego  exaudiam 


Invoice 


—     603 


lole 


■eum,  amivel  e  napon  a  szent  mise  kezdődik,  L. 
Mise. 

Invoice  (ang.,  ejtsd :  in  vajsz)  a.  m.  faktúra,  rész- 
letes áruszámla. 

Involució  (involutio,  lat.),  1.  az  előrehaladt 
kor  okozta  visszafejlődés.  Ellentéte  az  evolúció. 

2.  I.,  a  projektív  geometriának  egy,  már  De- 
sargue-nál  (1639)  előforduló  fontos  fogalma.  Ha 
valamely  egyenesen  P  és  Q  két  pont  van  adva, 
akkor  azon  pontpárok  összessége,  melyek  P  és 
^-hoz  harmonikus  fekvésüek,  a  pontpárok  egy 
I.-ját  alkotja.  Az  egyenesnek  minden  A  pontjá- 
hoz egyes  csakis  egyetlenegy  olyan  tulajdonságú 
A'  pont  tartozik,  hogy  az  A,  A'  pontpár  &F,  Q 
pontpárhoz  harmonikus  fekvésű  legyen.  Éppen 
Így  A'-hoz  az  egyetlen  A  ilyen  pont  tartozik.  Ily- 
formán  az  egyenes  pontjai  között  I.-s  kapcsolat 
áll  fönn,  melynek  minden  A  pontjához  egy  telje- 
sen meghatározott  A'  pont  tartozik  olykép,  hogy 
viszont  J.'-nak  A  a  hozzátartozó  pontja.  Ha  A 
pont  összeesik  P-vel  (Q-val),  akkor  A'  is  össze- 
esik azzal  8  akkor  a,  pés  Q  pontok  mindegyike 
önmagának  felel  meg  s  azért  őket  az  I.  kettős- 
pontjainak hivjuk.  Ha  megfordítva  az  egyenesen 
A,  A'  és  B,  B'  két  pontpárt  veszünk  fel,  ezzel 
mindig  meg  van  határozva  a  pontpárok  egy  I.-ja, 
mely  hozzátartozik  mindkét  adott  pontpárhoz. 
Ezen  I.-nak  minden  más  pontpárja  meghatároz- 
ható, ha  az  egyenesen  kívül  felveszünk  egy  tet- 
szőleges C  pontot  s  a  C,  A,  A'éaC,  B,  P' által 
meghatározott  két  kör  másik  D  metszési  pontját 
megkeressük  s  akkor  megszerkesztjülí  mindama 
pontpárokat,  melyekben  az  egyenest  a  C  és  i) 
pontokon  átmenő  körök  metszik.  Ha  a  körök  kö- 
zött olyanok  is  vannak,  melyek  az  egyenest  érin- 
tik, akkor  az  érintési  pontok  az  I.  kettőspontjai 
és  az  I,-t  híjperbolikusnak  nevezzük.  Ha  nincs 
érintő  kör,  akkor  az  I.-nak  nincsenek  reális  ket- 
tőspontjai s  akkor  elliptikus  a  neve. 

Involuciós  alak  (növ.),  a  baktériumtenyészetek- 
ben a  kedvezőtlen  életfeltételek  alatt  fejlődött 
rendkívül  nagy  v.  reudlcívülien  alakult  í-ejtegye- 
dek.  Ilyen  I.-ok  keletkeznek  az  egysejtű  moszatok, 
élesztösejtek,  gombaspórák  sorában  is. 

Involuciós  reciprocitás,  1.  Reciprocitás. 

Involacratns  (lat.)  a.  m.  körülgallérozott. 
Involucrum,  1.  Gallér. 

Involvál  (lat.)  a.  m.  magában  foglal,  vele  érte- 
tődik. 

Involvcntia  (lat.),  1.  Lágyítószerek. 

Invulnerabílís  (lat.)  a.  m.  sebezhetetlen. 

íny  V.  foghús  (giiigiva),  a  száj  nyálkahártyájá- 
nak az  állkapcsok  fogmedri  nyujtványait  borító 
része,  amely  keskeny  hidak  alakjában  a  fogak 
közé  is  beterjed.  Megkülönböztetünk  rajta  nyelvi 
és  ajaki  felületet,  ínyszegélyt  s  a  fogak  közti 
ínyszemölcsöt.  Az  ép  foghús  színe  piros,  össze- 
állása  eléggé  szívós,  az  alatta  lévő  csonthártyá- 
val szorosan  összefügg.  Az  egészséges  íny  nem 
nagyon  érzékeny,  azonban  ha  megbetegszik,  igen 
fájdalmas  lehet.  Betegségei  egyébként  nem  ön- 
állóak ;  vagy  a  száj  nyálkahártyájának  általános 
gyuladásában  vesznek  részt  (l.  Szájbetegségek), 
vagy  a  fogak,  illetőleg  a  fognyujtvány  csonthár- 
tyájának betegségeivel  függnek  össze  (1.  Fog- 
betegségek). 


ínyfisztula,  1.  Fogbetegségek. 

inyhang.  Mikor  az  énekes  a  hangot  nem  nor- 
málisan födötten  s  egyenes  sugárban  bocsátja  ki 
szájüregóből,  hanem  előbb  annak  kettős  falához 
engedi  ütődni,  í.-ról  beszélünk.  A  hang  így  elveszti 
gömbölyűségét,  kellemes  csengését.  —  1.  a  nyelv- 
tanban, 1.  Hangok. 

Inyorica  (növ.)  a.  m.  camelina  (1.  o.). 

ínysorvadás,  az  íny  zsugorodása,  mely  a  fogak 
elvesztésének  vagy  a  fogmedernyujtvány  fel- 
szívódásának (öregeknél)  természetes  következ- 
ménye, azonban  előfordulhat  különböző  megbete- 
gedések kapcsán  is. 

Inzersdorí  (I.  am  Wiener- Berge),  falu  Hiet- 
zing  alsó-ausztriai  kerületi  kapitányságban,  3 
km.-nyire  Bécstől,  5169  lak.,  tóglagyáiral  és 
agyagáru-készítéssel,  konzervgyárral,  ideggyógy- 
intézettel. 1890-ben  I.-nak  a  Wienerbergen  fekvő 
É.-i  része  Bécs  X.  kerületébe  kebeleztetett. 

Inzersdorfi  rétegek  (geoi.),  a  bécsi  neogén  me- 
dencében fellépő  pliocénkorú  congeriás  rétegek 
(pontusi  rétegek)  lokális  elnevezése. 

Inzsellér,  a  franc,  ingénieur  magyaros  kiejtése, 
a.  m.  mérnök. 

lo,  a  görög  mitológiában  az  argoszi  Inachos 
folyóistennek  szép  leánya,  kibe  Zeus  belészeret. 
Ezért  a  férje  szerelmei  miatt  sokat  szenvedő  Héra 
féltékenységében  tehénné  változtatja  s  a  sok- 
szemű Argos-szal  őrizteti.  De  Zeus  parancsára 
Hermes  megöli  Argost.  lo  ekkor  sem  menekül 
meg  Héra  haragjától,  mert  ez  ekkor  meg  dara- 
zsat küld  rá,  mely  megőrjíti.  Azóta  lo  mindenfelé 
bolyong,  az  egész  világon  végigszáguld,  végre  is 
Euboia-szigeten  (más  monda  változat  szerint  Egyip- 
tomban) visszanyeri  emberi  alakját.  Ekkor  végre 
közeledhetik  hozzá  Zeus  és  Epaphost,  Danaos  és 
Aigyptos  atyját  nemzi  vele.  A  képzőművészet  szí- 
vesen foglalkozott  lo  alakj  ával  s  többnyire  szarvak- 
kal ellátott  szűznek  ábrázolta.  A  modern  korból 
híres  Correggiónak  a  berlini  Priedrich-muzeum- 
ban  levő  képe,  melyen  Zeus  felhőbe  burkolva  öleli 
lót.  Hogy  az  lo-mondának  a  keringő  és  alakját 
változtató  hold  jelképéül  való  magyarázása  he- 
lyes-e, az  igen  valószínűtlen. 

lo.,  rövidítése  lowa  északamerikai  állam  ne- 
vének. 

lobates,  a  görög  hősmondában  Bellerophon 
(1.  0.)  apósa. 

lokaste  (Jokaste),  a  görög  hősmondában  Me- 
noikeus  leánya,  Laios  thebai  király  felesége,  Oidi- 
pus  anyja.  Sorsát  illetőleg  1.  Oidipus. 

lol,  föníciai  gyarmatváros  Mauretániában,  má- 
sik nevén  Caesarea  (1.  o.),  ma  Cherchel. 

lola,  főváros  Kansas  északamerikai  állam  Allén 
coimtyjában  a  Neosho  River  mellett,  5791  lak., 
gazdag  fóldgázforrásokkal,  agyagiparral. 

lolaos  (Jolaos),  a  görög  hösmondában  Herak- 
les  testvérének,  Iphyklesnek  íla,  Herakles  hű- 
séges kísérője  és  kocsihaj  tója,  ki  barátjának  ha- 
lála után  ennek  fiait,  a  Heraklidákat  Eurystheus 
ellen  védi  s  eközben  halálát  leli.  Thebában  sírját 
mint  szentélyt  nagy  tisztelettel  vették  körül  s  a 
jóbarátok  ennél  a  sírnál  esküdtek  egymásnak 
örök  hűséget. 

lole  (Jole),  a  görög  hősmondában  Eiirytos 
oichaliai  király  leánya,  kit  Herakles  Oichalia  ol- 


lo-lepke 


604     — 


lonlum 


pusztítása  után  magával  vitt.  Deianoira,  Herak- 
les  felesége,  féltékennyé  lesz  reá  s  hogy  férje 
szerelmét  visszaszerezze,  Heraklesre  adja  a  Nes- 
sos-ruhát.  Ily  képen  I.  saját  vétke  nélkül  Herakles 
halálának  okozójává  lesz  (1.  Herakles).  Herakles 
utolsó  percében  I.-t  feleségül  adja  fiának,  Hyl- 
losnak. 

lo-lepke,  1.  Nappali  pávaszem. 

lolit  (ásv.),  kék  cordierit. 

lolkos,  ókori  város  Tesszáliában,  a  pagasaei 
tengeröböl  mellett,  hajdan  Pelias  és  lason  szók- 
helye, melynek  kikötőjéből  indultak  az  argonauták 
a  kolchisi  hadjáratra.  Romjaiból  keletkezett  Kr.  e. 
290.  Demetrias. 

Ion,  a  görög  ősmondában  az  ión  (jón)  törzs  mon- 
dai névadó  őse,  heros  eponymos-a.  Az  athéni  nép, 
mint  az  ión  törzs  leghatalmasabb  ága,  a  maga 
mondabeli  királyával,  Erechtheus-szal  hozta  őt 
kapcsolatba,  amennyiben  azt  regélte  róla,  hogy 
Erechtheus  leányának,  Kreusának  fla  volt,  ki  őt 
Apollón  istentől  szülte.  Kreusa  a  férje,  Xuthos 
haragja  elöl  gyermekét  egy  barlangba  helyezi, 
honnan  Apollón  magával  viszi  és  a  maga  szenté- 
lyében, Delphiben  felneveli.  Itt  utóbb  Xuthos  meg- 
találj a  a  gyermeket,  kinek  kilétéről  sem  ö,  sem 
Kreusa  mit  sem  sejt,  s  házába  veszi.  Kreusa  látva 
férjének  a  gyermek  iránti  szeretetét,  azt  hiszi, 
hogy  a  gyermek  talán  férjének  természetes  gyer- 
meke s  meg  akarja  Iont  mérgezni.  Ekkor  Apollón 
az  anyát  és  fiát  megismerteti  egymással.  (B  drá- 
mai mondát  Buripides  ós  a  német  Schlegel  is  a 
színpad  számára  feldolgozta).  Utóbb  Ion  Attika 
királyává  lesz  s  a  négy  fla  nevéről  elnevezett 
négy  kerületre  (phyle)  osztja  fel  az  országot. 

Ion,  görög  Író  és  költő  a  Kr.  e.  V.  sz.-ban 
Kiosz  szigetéről.  452-ben  nyertes  lett  a  drámai 
versenyen.  Periklésszel  való  viszálya  miatt  el- 
hagyta Athént,  csak  429.,  Perikies  halála  után 
tért  vissza.  422-ben  meghalt.  írt  történelmi  mim- 
kákat,  lírai  ós  drámai  költeményeket ;  mindezek- 
ből csak  gyér  töredékek  vannak  (Müller,  Frag- 
menta  histor.  Graec. ;  Bergk,  Poetae  lyrici  Graeci ; 
Nauck,  Tragicorum  gr.  fragmenta).  V.  ö.  Pecz, 
A  görög  tragédia  (176. 1.). 

Ion  az  elektrotechnikában,  1.  Ion-elmélet,  Ionok 
és  Ionok  vándorlása. 

Ión  (jón).,  görög  néptörzs,  1.  Iónok. 

lona  (ejtsd:  ájone,  Ey-Colum-Kü  a.  m.  Columba 
cellájának  szigete,  régebben  Hy  vagy  Hie),  Ar- 
gyll  skót  countyhoz  tartozó  sziget  Mull-szigetnek 
DNy.-i  végében,  8  km^  területtel  és  250  lak.,  akik 
nyomorult  viskókban  laknak.  A  lapos  szigeten 
sok  a  történelem  előtti  időkből  fenmaradt  régi- 
ség. Hajdan  Skócia,  Írország  és  Norvégia  királyai 
ide  temetkeztek.  Macbeth  volt  az  utolsó  király, 
kinek  tetemét  ide  hozták.  Régi  klastroma  a  közép- 
korban egyike  volt  a  leghíresebb  szerzetes-iskolák- 
nak. 

Ion-elmélet.  Régebben  azt  tételezték  fel,  hogy 
az  elektrolízis  alkalmával  az  elektromos  erő  a 
molekulákat  ellenkező  töltésű  alkatrészeikre  (Fa- 
raday szerint  ionokra)  szakítja  szét.  Ezzel  nem 
volt  összeegyeztethető  az  a  tény,  hogy  már  a  leg- 
csekélyebb elektromos  erő  is  képes  elektrolízist, 
vagy  legalább  galvánpolarizációt  létesíteni.  Clau- 
sius  azért  (1857)  azt  a  föltevést  állapította  meg,  | 


hogy  az  oldott  molekulák  igen  csekély,  esetleg^ 
mérhetetlen  kis  törtrésze  az  atomok  heves  rezgő" 
mozgására  ionokra  bomlik  szét.  Ezen  szabad  ionok 
és  a  bomlatlan  molekulák  között  dinamikai  egyen- 
súly jön  létre.  Az  elekti'omos  áram  vezetését  csak 
a  szabad  ionok  közvetítik ;  a  pozitív  ionok  a  kátéd- 
hoz, a  negatív  ionok  az  anódhoz  vándorolnak ;  az 
elektródokon  kiváló  ionok  állandóan  pótoltatnak. 
Három  évtizeden  át  folytatott  vizsgálódásokra, 
új  fölfedezésekre  volt  szükség,  hogy  a  Clausius- 
fóle  nézet  tovább  fejlesztessók.  Ezek  kiinduló' 
pontja  Van't  Hoff-nak  az  a  megfigyelése,  hogy 
a  gáztörvények  az  oldatokra  is  alkalmazhatók, 
ha  a  térfogaton  az  oldat  térfogatát  és  a  nyomá- 
son az  ozmózis -nyomást  értjük.  Az  ozmózis- 
nyomással kapcsolatban  áll  az  oldatok  fagyás- 
pont-csökkenése, forráspont-emelkedése.  Az  olda- 
tok törvényei  azonban  csak  a  nem  elektrolitikus 
(az  áramot  nem  vezető)  folyadékokra  érvényesek, 
míg  az  elektromos  áramot  vezető  oldatok,  az: 
elektrolitok,  a  törvényektől  eltérnek.  Ezek  alapjáű 
azután  Arrhenius  odamódosította  Clausius  elmé- 
letét, hogy  minden  elektrolit  vízben  való  oldása- 
kor mérJietö  mennyiségben  bomlik  ionjaira  s  az" 
áram  vezetését  csakis  a  szabad  ionok  közvetítik, 
tehát  csak  olyan  oldat  vezeti  az  elektromos  ára- 
mot, mely  szabad  ionokat  tartalmaz.  A  gáz-ionokra 
nézve  1.  Katódsugarak,  Légköri  elektromosság. 

Ión  építészet,  a  klasszikus  görög  építészetnek 
egyik  neme,  mely  a  Kis-Ázsiában  és  az  Ión-szi- 
geteken lakó  görög  törzseknél  ázsiai  —  különö- 
sen pedig  perzsa  —  befolyások  alatt  fejlődött  ki. 
L.  Görög  művészet,  Oszloprendek. 

Ión  hangnem,  1.  Egyházi  hangnemek. 

lonia,  1.  Iónok. 

lonia  (ejtsd  :  ájonia),  Míchigan  északamerikai  ál- 
lam I.  countyjának  székhelye,  a  hajózható  Great- 
ríver  mellett,  5209  lak.,  faiparral,  fegyintézettel. 

lonicns  (lat.),  1.  Ión  versmérték. 

lonidium  Vént.  (növ.,  Hybanthus  Jaeq.),  a 
Violaceae  (Ibolyafélék)  család  génusza ;  50  faja 
közül  a  legtöbb  amerikai,  a  többi  Afrika,  Ausz- 
trália és  Ázsia  között  oszlik  meg,  tropikus  és^ 
szubtropikus  tájak  lakói.  Többnyire  füvek,  fél- 
cserjék. A  I.  ipecacuanha  (L.)  Taub.  délamerikai. 
Fehér,  erősen  undorító,  hánytató  gyökere  a  ra- 
dix  ipecacuanlme  alhae  Ugnosae,  melyet  úgy 
használnak  orvosságnak,  mint  az  igazi  ipeka- 
kuanhát.  Hatóanyaga  az  emstin. 

Ión  iskola,  az  első  rendszeresebb  s  tudatosabb 
görög  természetbölcselök  neve,  kikhez  Thalest, 
Anaximandort  és  Anaximenest  számítják.  Mind- 
hárman keresik  az  ősanyagot,  melyből  minden 
lett.  Abban  is  megegyeznek,  hogy  anyagot  ós  éle- 
tet egynek  vesznek,  amiért  hilozoistáknak  is  ne- 
veztetnek. L.  Hilozoizmus. 

lonit  (ásv.),  fosszilis  hidrokarbonvegyület.amely- 
nek  pontos  kémiai  összetétele  ismeretlen ;  többé- 
kevésbbé  tiszta  állapotban  az  Ioné  Valley  melletti 
lignitben  KaUforniában  fordul  elő.  Barnás-sárga, 
földes  tömegeket  alkot. 

lonium.  Abból  a  tényből,  hogy  a  rádium  az 
uránércekben  mindig  egyenlő  mennyiségben  for- 
dul elő,  azt  következtették,  hogy  a  rádium  az 
urániumból  keletkezett,  tehát  hogy  ennek  bom- 
lási terméke.  Mivel  az  uránium  atómsúlya  238, 


Ionizáció 


—     605 


lonolc  vándorlása 


ami  12-vel  több,  mint  a  rádiumé,  föltehető,  hogy 
három  héliumatómot  (úgynevezett  a-részeket) 
vesztett  el.  Ebből  ismét  az  következnék,  hogy  az 
uránium  és  rádium  között  még  két  közbenső  álla- 
pot, illetve  bomlási  termék  van.  Az  úgynevezett 
arán-X-et,  mint  közbülső  fokozatot,  már  biztosan 
kimutatták ;  az  ennek  megfelelő  anyag  atómsúlya 
234.  Legújabban  Boltwood  még  a  második  köz- 
bülső terméket  is  kimutatta  s  ennek  az  J.  nevet 
adta.  Ha  a  bomlásról  való  föltevés  helyes,  akkor  az 
I.  atómsúlyának  értéke  230  volna ;  ezt  eddig  még 
nem  sikerült  megállapítani.  L.  Radioaktivitás. 

Ionizáció  (ionizálás).  A  száraz  levegő  rendes 
körülmények  között  rosszul  vezeti  az  elektromos- 
ságot. Bizonyos  behatásokra  azonban  a  levegő 
vezetővé  válik  és  ezt  az  állapotváltozást  nevezik 
a  levegő  I.-jának.  Ha  valamely  térbe  mindkét 
fajta  elektromosság  áramlik,  akkor  ott  a  pozitív 
és  negatív  töltésű  test  egyaránt  elveszti  töltését. 
Ilyformán  ionizált  levegő,  mely  egyenlő  számú 
pozitív  és  negatív  elektromos  ionokat  tartalmaz, 
élénken  izzó  testek  felületén,  lángok  közelében  is 
keletkezik,  valamint  akkor,  ha  a  levegőn  Lénárd-, 
Becquerel-,  Röntgen-  és  rádíumsugarak  hatolnak 
keresztül ;  a  levegő  akkor  az  elektromosság  ve- 
zetőjévé lesz.  Ha  pl.  ionizált  levegő  van  két  fém- 
lemez között,  melyeknek  egyike  pozitív,  másika 
negatív  elektromos  töltésű,  akkor  a  levegő  pozitív 
ionjai  a  negatív  töltésű  lemez  felé  haladnak,  míg 
a  negatív  ionok  ellenkező  irányban.  A  lemezeken 
elvesztik  töltésüket,  de  ezzel  a  lemezek  töltését 
részben  közömbösítik.  Ha  most  a  lemezek  poten- 
ciálkülönbségét valamely  galvántelep  sarkaival 
való  összekapcsolás  által  állandóan  fenntartjuk 
€8  az  ionok  pótlásáról  gondoskodunk,  állandó 
elektromos  áram  keletkezik,  melyet  a  vezetékbe 
kapcsolt  galvanométerrel  mérni  lehet  (1.  erről 
Radioaktivitás).  Ha  a  potenciálkülönbséget  nö- 
veljük, az  áram  ereje  nem  növekedik  az  Ohm- 
féle törvény  értelmében,  hanem  határértékhez 
közeledik,  melyet  telítő  áramnak  neveznek.  Ma- 
gára hagyatva,  az  ionizált  levegő  lassanként  el- 
veszti vezetőképességét  ;  az  ellenkező  töltésű  ionok 
egyesülnek.  (L.  még  Légköri  elektromosság.) 

Ión  köztársaság,  1.  Ión-szigetek  és  Hét  szabad 
ión  szifjet  köztársasága. 

Ión  nyelvjárás,  1.  Görög  nyelv. 

Ionok,  Faraday  elnevezése  szerint  azon  alkotó- 
részek, melyek  elektrolíziskor  az  elektródokon 
kiválnak.  Az  áramforrás  pozitív  sarkával  össze- 
kötött elektródon,  az  ú.  n.  anódon  kiváló  iont 
anionnak,  a  negatív  sarkkal  összekötött  elektró- 
don, a  katódon  kiválasztott  iont  kationnak  neve- 
zik. Az  anion  negatív,  a  kation  pozitív  elektro- 
mosságú.  Ugyancsak  L-nak  nevezik  azon  alkotó- 
részeket, melyekre  a  levegő,  a  légköri  elektro- 
mosságra vonatkozó  mostani  nézeteink  szerint, 
felbomlik  s  amelyek  a  levegő  elektromos  vezető- 
képességét okozzák,  ha  az  ultraibolya  sugarak. 
Röntgen-sugarak,  vagy  radioaktív  anyagok  su- 
gárzásának hatása  alatt  áll. 

Iónok  (jónak),  a  három  görög  törzs  között  a  leg- 
kiválóbb, melynek  eredetét  a  monda  Ionra,  Xuthos 
fiára  vezeti  vissza.  Attika  területén  üt  e  törzs  ál- 
landó tanyát,  de  jelleme  főleg  a  kisázsiai  parto- 
kon fejlődik  ki,  ahol  Athén  gyarmatai  önálló  köz- 


ségekké alakultak  át  és  az  ión  városok  szövetsé- 
gében egyesültek.  Ezek  a  következők:  Lydia 
szomszédságában  Phokaía,  Brythraí,  Klazomenai, 
Teos,  Lebedos,  Kolophon  és  Ephesos ;  Karia  men- 
tén Priene,  Myus,  Mílétos;  a  parthoz  közel  eső 
szigetek :  Samos  és  Chios.  Később  (Kr.  e.  700  kö- 
rül) az  aeol  Smyma  is  az  I.  szövetségéhez  csat- 
lakozott s  e  községek  területei  alkották  a  tulaj- 
donképeni  loniát,  melynek  kedvező  helyzete,  klí- 
mája ós  termékenysége  világtörténeti  jelentő- 
ségre emelte  lakosait,  sőt  az  anyaországra  is 
nagy  hatással  volt  tudományos  mimkássága. 
Minden  város  demokrata  szervezettel  önállóan 
vezette  ügyeit,  de  évenként  egyszer  összejöttek 
Mykale  hegyfokánál  és  szövetséges  ügyeik  meg- 
vitatása mellett  megülték  a  Panionion  ünnepet. 
Nagy  gyarmatosító  politikájuk  már  a  VIII.  és  VII. 
sz.-ban  Kr.  e.  az  egész  Földközi-tengert  átölelte ; 
ión  telepek  voltak  a  Hellespontos  mentén  Abydos 
és  a  Lampsakos,  a  Propontisban  Kyzikos  és  By- 
zánc,  a  Fekete-tengeren  Sinope,  Pantikapaion, 
Odessos  stb. ;  később  Alsó-Itáliában  Elea,  Rhegium, 
Cumae ;  Szicíliában  Leontinoi,  Catana,  Taurome- 
nium,  Zankle,  Himera ;  voltak  továbbá  gyarma- 
tok Sardíniában,  Corsíkában  és  Galliában  (Massi- 
lia).  Az  I.  Lydia  nagy  királyaitól,  öygestől  és  Kroi- 
sostól  sokat  szenvedtek,  fenhatóságuk  alá  ke- 
rültek, majd  Kyros  idejében  (Kr.  e.  546.)  a  még 
nyomasztóbb  perzsa  iga  alá  jutottak.  E  tűrhetet- 
len nyomás  idézte  elő  Kr.  e.  500.  az  ión  lázadást 
(I.  Görögország  története,  VIII.  köt.  708. 1.),  mely 
az  I.  vereségével  ós  Miletos  elpusztulásával  (494) 
végződött  s  kénytelenek  voltak  hajóhadukkal 
Dareiost  és  Xerxest  az  anyaországgal  szemben 
támogatni.  Csak  a  görögiik  nagy  győzelmei,  fő- 
leg Mykale  mellett  (479),  hol  az  1.  átvonultak  vér- 
rokonaikhoz,  továbbá  Kymon  diadala  az  eury- 
medoni  csatában  (466)  vetettek  véget  a  kisázsiai 
görög  partvidékeken  a  perzsa  fenhatóságnak. 
Az  I.  ezután  Athén  tengeri  szövetségéhez  voltak 
kénytelenek  csatlakozni ;  lassanként  elenyészett 
az  ellentét  köztük  és  a  szomszéd  aeol  és  dór  la- 
kosság között.  Athén  buká-^a  után  az  ión  városok 
Antalkídas  bókéje  alapján  (387)  ismét  a  perzsák 
hatósága  alá  kerültek,  Nagy  Sándor  pedig  Make- 
doniához  csatolta  őket.  Róma  uralma  alatt  csak 
mint  fontos  kereskedelmi  helyek  és  miut  a  tudo- 
mány és  művészet  otthonai  voltak  nevezetesek. 
Bármily  puha,  élvvágyó  és  könnyelmű  volt  is  az 
I.  jelleme,  mégis  a  legelevenebb,  a  legtevékenyebb 
és  legfogékonyabb  volt  a  görög  törzsek  között. 
A  I.  földje  adta  Görögországnak  Homerost, 
Anakreont,  az  első  íllozófusokat  és  történetírókat, 
Hippokratest,  nagy  festőket  és  építészeket. 

Ionok  vándorlása.  Ha  elektromos  áram  vala- 
mely elektroliton  halad  át  (1.  Elektrolízis),  az 
elektromos  vezetés  abban  áll,  hogy  a  kationok 
pozitív  töltéseikkel  a  katód  felé,  az  anionok  ne- 
gatív töltéseikkel  az  anód  felé  mozognak.  Az 
áram  erősségét  az  összes  (pozitív  és  negatív) 
elektromosság  határozza  meg,  mely  az  elektrolit 
keresztmetszetén  másodpercenkónt  áthalad.  Az 
elektrolízis  tartama  alatt  a  kétféle  ion  az  egész 
folyadékon  át  egymással  ellenkező  irányban  ván- 
dorol. Az  elektrolit  tehát  belsejében  változatlan 
marad.  Az  elektródok  közelében  már  másként  áll 


Ionon 


606 


lotaclzmus 


a  dolog.  A  katód  közelében  a  folyadék  kationban 
gazdagodik,  az  anód  közelében  anionban  gyara- 
podik. Ha  a  kétféle  ion  egyforma  sebességgel  ha- 
ladna át  a  folyadékon,  a  két  oldalon  a  gyarapo- 
dás az  egyenértéksvly  (1.  o.)  ugyanannyiszorosa 
volna.  Uittort  (1853),  KoJdrausch  í.  és  mások 
vizsgálataiból  azonban  kitűnt,  hogy  az  elektródok 
közelében  koncentráció-változás  áll  be,  tehát  a 
gyarapodás,  illetve  fogyás  a  két  elektródnál  nem 
egyforma ;  az  ionok  vándorlási  sebessége  tehát 
nem  egyenlő  (1.  Elektrokémia). 

Ionon,  az  ibolya  illatához  hasonló  szagú  anyag, 
mely  a  citralból  (1.  o.)  és  még  inkább  a  lomon- 
olajból (1.  Illatszernövények)  készül. 

lonopolis,  ókori  város  a  kisázsiai  Paflagoniá- 
ban,  a  Fekete-tenger  partján.  Régi  neve  Abonu- 
teichos ;  ma  Ineboli.  Antoninus  Pius  császár  ide- 
jén nagytekintélyű  jóslóholy. 

Ión  stílus,  1.  Görög  művészet.  Oszloprendek. 

Ión-szigetek,  Görögországhoz  tartozó  sziget- 
csoport az  Ión-  és  Földközi-tengerben  Albánia  és 
Görögország  Ny.-i  partjai  mellett.  7  nagyobb  szi- 
getből :  Korfu  V.  Kerkyra,Paxo,Leukasz,Ithaka 
V.  Theaki,  Kefallenia,  Zakynthosz  v.  Zanthe  és 
Kythera  vagy  Cerigo  és  több  kisebb  szigetből 
áli.  Területe  2345  kra^  s  lélekszáma  254,494. 
A  szigetek  éghajlata  nagyon  szolid,  a  föld  termé- 
keny, csak  vízben  szenved  szükséget.  A  íőbb 
termékek :  aprószőllö,  bor,  olaj  ós  déligyümöl- 
csök; erdőkben  nagy  a  hiány;  a  juh-  és  kecske- 
tenyésztés az  állattenyésztés  egyedüli  ágai.  A  ke- 
reskedelem ós  halászat  virágzó.  A  lakosok  jó  része 
még  most  is  olaszul  beszél ;  anyagi  műveltség  te- 
kintetében Görögország  többi  részeit  fölülmúlják. 
Magyar,  osztrák,  olasz  és  görög  gőzhaj  ó-vállala- 
tok  járatai  őket  egymással,  az  anyaországgal  és  a 
külfölddel  összekötik.  4  nomoszra  oszlik  :  Kerkyra 
(99,571  lak.),  Kefallonia  (71,235  lak.),  Leukasz 
(41,186  lak.)  és  Zakynthosz  (42,502  lak.). 

Történetük.  Az  ókorban  a  hét  ión-sziget  mind- 
egyike külön  kis  államot  alkotott  Leghíresebbé 
vált  közöttük  a  kis  Ithaka,  Homeros  szerint  Odys- 
seus  szülőhazája.  A  görög  történelemben  nagyobb 
szerepet  csak  Korkyra  (Korfu)  játszott,  melyen  a 
korinthosiak  alapítottak  virágzó  gyarmatot.  A 
többi  görög  államokkal  együtt  az  I.  is  római  fen- 
hatóság  alá  jutottak  a  Kr.  e.  I.  sz.-ban.  A  római 
birodalom  kettéosztásakor  395.  Kr.  u  az  I.  a  ke- 
let-római birodalomhoz  kerültek.  1147-ben  a  ná- 
polyi normannok  foglalták  el  az  I.-et,  kiktől  1401. 
a  velenceiek  vásárolták  meg.  A  majdnem  négy- 
száz évig  tartó  velencei  ur.dom  alatt  az  I.  nem 
igen  fejlődtek,  mert  a  kapzsi  kormányzók  és  hi- 
vatalnokok nagyon  kizsákmányolták.  1797-ben, 
amikor  Napóleon  véget  vetett  a  velencei  köztár- 
saságnak, az  I.  francia  uralom  alá  jutottak.  De 
már  1799.  az  egyesült  orosz  és  török  hajóhad  el- 
foglalta a  franciáktól  s  Pál  cár  kezdeményezésére 
Hét  szabad  ión  sziget  köztársasága  néven  külön 
állammá  alakultak  (1.  o).  1814-ben  a  franciák  le- 
mondtak az  1.-ről  s  ezek  1815.  Anglia  protekto- 
rátusa alatt  ismét  önálló  köztársasággá  alakul- 
tak. 1818-ban  életbe  lépett  az  új  alkotmány  s  az 
angolok  sokat  tettek  e  szigetek  szellemi  és  anyagi 
jólétének  emelésére.  De  a  lakosság  mégis  elége- 
detlen volt  az  angol  uralommal  s  a  Görögország- 


gal való  egyesülést  kívánta.  Végre  1863.,  amikor 
I.  György  lépett  Görögország  trónjára,  az  ango- 
lok az  új  uralkodó  kedvéért  lemondtak  az  I.  bir- 
tokáról és  átengedték  azokat  a  görög  királyság- 
nak (1863  nov.  4.).  A  hivatalos  átadás  azonban 
csak  1864  máj.-ban  történt  meg.  V.  ö.  Biemann, 
Recherches  archéologiques  sur  les  iles  loníennes 
(Paris  1879,  3  részben) ;  Bodocauachi,  Bonaparte 
et  les  Iles  loniennes  1797—1816  (u.  o.  1899). 

Ión-tenger  (a  görögölmél :  Otrantói-szoros),. 
a  Földközi-tengernek  Albániától  és  Görögország- 
tól Ny.  felé,  Calabriától  K,  felé  eső  része,  az  Ión- 
szigetekkel,  öblei :  Tarentói-,  Patraszi-,  Korin- 
thoszi-, Árkádiái-  és  Artai-öblök.  A  L-ben  van  a 
Földközi-tenger  legnagyobb  mélysége :  4404  ra. 

luntophoresís,  gyógyító  fölhasználása  an- 
nak a  ténynek,  hogy  a  villamos  áram  lényegét 
másodosztályú  vezetőben  —  aminő  az  emberi  test 
is  —  az  ionok  vándorlása  teszi.  Az  emberi  testre 
helyezett  különböző  oldatoklíal  itatott  elektródok- 
ból a  különböző  ion(jk  a  testbe  hatolnak  (és  kü- 
lönböző ionok  a  testből  kilépnek).  Az  anódról  a 
szervezetbe  vihető  a  cink,  a  réz,  a  vas  stb.,  a 
kokain,  a  sztrichnin,  az  adrenalin  stb. ;  a  kátédról 
a  bróm,  a  jód,  a  szalicilgyök  stb.  Gyógyításban 
különösen  a  cinkionok  I.-óvel  értek  el  eredményt 
szaruhárty  a- fekélyek,  trachoma,  húgycsőgyuladá- 
sok,  méhbelhártyagyuladások  stb.  kezelésében. 

lontotherapía,  gyógyítási  elv,  mely  a  sza- 
bad ionokban  keresi  a  gyógyító  hatás  hordozóit, 
különösen  kalcium-,  magnézium-,  nátrium-  és 
ci  ük-ion  bírnának  nevezetes  élettani  és  gyógyító 
hatással,  bár  voltaképen  minden  vegyi  úton  létre- 
jövő gyógyszerhatást  ionok  szereplése  réven 
létrejöttnek  kell  gondolnunk,  mert  a  kémiai  reak- 
ciókban ionok  vesznek  részt.  L.  még  lontopho- 
resis. 

Ión  versmérték  (metrum  lonicum),  négytagú 
verslábakból  álló  antik  versforma,  melyben  az 
egyes  lábak  egy  pár  rövid  és  egy  pár  hosszú  szótag 
összetételéből  keletkeznek ;  a  szerint,  a  mint  a  rö- 
videk vagy  a  hosszuk  vannak  elöl,  a)  lonicus  a 

minori  (-  " ),  illetőleg  b)  lonicus  a  nmiori 

( -)  a  nevök.  Amaz  a  gra^^amfeMs,  ez  a  soía- 

de.si  vers  alapja  (l.o.).  Mindkettő  igen  ritka.  Az  előb- 
biben van  írva  Horatiusnak  Miserarum  est  neque 
amori  kezdetű  ódája  (3,  12)  s  a  mi  Földink  me- 
nyegzői verse :  Örömömnek  |  gyönyörű  haj  |  nála 

tetszik. 

I.  O.  O.  F.,  1.  OddfeUows. 

lophon,  Sophokles  (1.  o.)  íla,  szintén  tragikus 
költő,  a  Kr.  e.  V.  sz.  második  felében.  Mondják, 
hogy  apját  öreg  korában  gyengeelméjűség  miatt 
gyámság  alá  akarta  helyeztetni.  Sophokles  a  bí- 
rák előtt  részleteket  olvasott  fel  akkor  írt  drámá- 
jából (Oedipus  Kolonosban),  mire  a  bírák  meg- 
feddettek 1.-t  és  elutasították. 

los,  kis  sziget  a  Kikládok  csoportjában  Naxos 
és  Thera  között,  ma  Nio. 

lota,  az  i  betű  görög  neve.  Egy  L-t  sem  en- 
ged :  semmit  sem  enged  (pl.  a  48-ból). 

lotacizmus  az  i  hang  erős  hangoztatása  kivált 
két  hangzó  közt  (pl.  Troía:  3  szótag.  Magyar 
kópia  =  kopja).  Néha  egyértelmű  az  itadzmus- 
sal  (1.  0.). 


lowa 


—     607 


Ipar 


lowaíegtsd:  ajova,  röv. :  la^.  7o.^,  az  Északameri- 
kai  Egyesült-Államok  egyike,  Wisconsin,  Illinois, 
Missouri,  Nebraska,  Dakota  ós  Minnesota  közt, 
l-í-5,099  kraUerülettel,  (1910)  2.224,771  lak.  (15,078 
néger).  I.  sik  prairie-vidók,  amelyen  át  egy  ala- 
csony földhát,  a  Mississippi  és  Missouri  vízvá- 
lasztója vonul  végig,  D.K-i  lejtője  hosszabb,  mint 
a  DNy.-i.  Részben  tölgyerdők  borítják,  alapközete 
paleozoos  korbeli.  A  Missouriba  kis  folyók  folynak, 
a  Mississippi  mellékvizei  jelentősebbek,  köztük 
a  legnagyobbak  Des  Moines  és  a  Red  Cedar.  Az 
éghajlat  mérsékelt  kontinentális ;  Des  Moinesben 
az  évi  közép  hőmérséklet  92°,  legnagyobb  hideg 
-40°,a  legnagyobb  meleg  a  42°-ot  eléri.  A  július  át- 
lagos hőmérséklete  23-6o,  a  januáriusé  — S-l^,  a 
csapadék  évi  mennyisége  822  millimóter.  A  fő- 
foglalkozás a  földmívelés.  1910-ben  a  farmok  29"5 
millió  ha.  kulturterülete  432  millió  bushel  szemes- 
terményt szolgáltatott.  Gyümölcstermése  jelenté- 
keny. ÁllatáUományal910. 1.447,00010,3.611,000 
szarvasmarha,  754,000  juh  és  6.485,000  disznó.  A 
szónbányászat  folyton  nagyobb  mórtéket  ölt. 
1902-ben  5'4  millió  tonna  szenet  bányásztak ;  je- 
lentős még  az  ólombányászat  (Dubuque  és  Buena 
Vista).  Ipara  igen  fejlett  és  1910.  a  termelt  áruk 
értéke  259.2.38,000  dollár  volt.  Iskoláiban  1910. 
24,909  tanító  510,611  tanulót  tanított,  25  főisko- 
lája volt,  főbbek  a  Cornell  College  Mount  Vernon- 
ban,  a  Drake-egyetem  Des  Moinesben,  az  állami 
egyetem  I.-ban,  a  mezőgazdasági  főiskola  Ames- 
ban.  Vasutainak  hossza  1910-ben  23,475  km.  I. 
99  countyra  van  fölosztva ;  fővárosa  Des  Moines. 
A  kormányzót,  a  100  képviselőt  2,  az  50  szenátort 
4  és  a  fő  törvényszék  biráit  6  évre  választják.  A 
szeszes  italok  elárusítása  el  van  tiltva.  I.  eredetileg 
Louisianához  tartozott.  1763-ban  a  franciák  Spa- 
nyolországnak engedték  át,  1800.  visszanyerték 
ós  1803.  eladták  80  millió  frankért  az  Egyesült- 
Államoknak.  1832-ben  a  Black-Hawk  nevű  háború 
dúlt  a  f ehérbőrtiek  és  indiánusok  közt.  1838-ban 
territóriummá  ós  1846.  állammá  lett.  V.  ö.  Giie, 
History  of  1.  (New  York  1904). 

lowa  City  (ejtsd:  ajova  szid),  Johuson  county  szók- 
helye lowa  északamerlkai  államban,  az  lowa  Ri- 
ver  magas  partján,  7987  lak.,  gyárakkal,  élénk 
terménykereskedóssel ;  állami  egyetemmel  (163 
tanár,  1442  hallgató,  68,000  köt.  könyvtár). 
1855-ig  íowa  állam  fővárosa  volt. 

lowa  River,  a  Mississippi  Ny.-i  mellékfolyója 
lowa  államban  az  ószakamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban. 480  km.  hosszú.  Baloldali  mellékfolyó- 
jával :  a  Red  Cedarral  együtt  vízi  erejét  használ- 
ják ki. 

lowa-szinódus.  Észak-Amerikában  1848-tól 
fogva  különböző  lutheri  egyházfelekezetek  kelet- 
keztek, így  a  porosz  ó-lutheránusokból  a  Buflfalo- 
szinódus ;  a  szász  lutheránusokból  a  Missouri-szi- 
nódus,  s  mint  0  két  ellenséges  fél  között  közve- 
títő, a  bajor  lutheránusokból  az  I.,  amelyet  azon- 
ban a  másik  két  szinódus  eretneknek  bélyege- 
zett, mivelhogy  az  utolsó  dolgokra  vonatkozó 
dogmatikai  kérdéseket  nyílt  kérdésnek  minősí- 
tette. V.  ö.  A.  Zahn,  Abriss  einer  Goschichte  der 
evangelischen  Kirche  in  Amerika  im  19.  Jahr- 
hundert  (1889) ;  E.  J.  Wolf,  The  Lutherans  in 
America  (1889). 


Ip,  ipamuram,  a  családban  a  férj  számára  a 
feleségének,  a  feleség  számára  a  férjnek  apját  je- 
lenti. Más  neve  após. 

Ipacsía,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban,  (1910) 
417  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Harkány. 

Ipadu  (növ.),  1.  Erythroxylon. 

Ipar  (indust)  ia),  az  a  termelési  ág,  mely  a  nyers 
termelés  útján  előállított  anyagokat  átalakítva, 
emberi  szükséglet  fedezésére  alkalmassá  teszi.  Az 
I.-ban  a  munka,  a  nyerstermelésnól  a  természeti 
erő,  a  kereskedelemnél  pedig  a  töke  a  főtényezö. 
Az  őstermelésnél  a  természet  uralkodik  az  ember, 
az  I.-nál  ellenben  az  ember  uralkodik  a  természet 
felett.  Az  I.-i  tevékenység  terén  az  emberi  ész, 
leleményesség  és  számítás  sokkal  jobban  érvé- 
nyesülhet, mint  pl.  a  mezőgazdaság  körében.  A 
munkamegosztás  sokkal  inkább  alkalmazható  az 
I.-ban,  az  i.-i  munkás  ennélfogva  egyrészt  füg- 
gőbb helyzetbe  jut  a  termelés  egészével,  de  füg- 
getlenebb a  munkaadóval  szemben,  mint  a  mező- 
gazdasági munkás.  Az  I.  jelentősége  gazdasági, 
művelődési  ós  politikai  tekintetben  egyaránt  meg- 
mérhetetlen. I.  nélkül  a  mezőgazdaság  sem  fej- 
lődhetik kellőleg,  a  gazdasági  élet  nélküle  nagyon 
egyoldalú  és  tökéletlen.  A  városi  életnek  és  ezzel 
a  kultm-ális  élet  fejlődésének  alapját  az  I.  ké- 
pezi. Politikai  szempontból  nagy  fontossága  van, 
mivel  az  erős  középosztályt  voltaképen  az  I.  te- 
remti meg  és  a  haladás  szellemét  az  oltja  a  tár- 
sadalomba. Az  I.-nak  vannak  hátrányai  is,  me- 
lyek részint  annak  természetében  gyökereznek, 
részint  helyes  szervezkedés  és  észszerű  I.-poli- 
tika  mellett  csökkenthetők  v.  teljesen  elhárítha- 
tok. Gazdaságilag  hátrányos  az  l.-i  fejlődésnél  az, 
hogy  a  vidéki  lakosságot  a  városokba  terelvén, 
megélhetését  az  illető  I.-ág  sorsához  köti  és  en- 
nélfogva sokszor  válságoknak  teszi  ki.  Az  egy- 
oldalú, zárt,  egészségtelen  helyeken  folytatott  l.-i 
munka  mellett  a  lakosság  könnyen  elcsenevésze- 
dik.  A  sűrű  iparos  népesség  nyugtalan  természetű, 
helyzetével  könnyen  elégedetlenné  válik  és  a  tár- 
sadalmi forrongások  kiszámíthatatlan  anyagát 
képezi. 

Az  I.-nak  különböző  nemei :  a  gyár-L,  a  ké.z- 
mű-L,  a  házi-I.  ós  a  vándor-I.  A  "gyár-I.-nál  al- 
kalmazható leginkább  a  munkamegosztás,  mert 
az  tömegtermeléssel  foglalkozván,  az  egyes  ap- 
róbb kész  munkák  teljesítésére  gépeket  használ. 
Az  újabbkori  haladás  ellenállhatatlanul  a  gyári, 
fejlődésére  vezet,  mely  leginkább  nagy  vállala- 
tok útján  megy  végbe.  Az  I.-i  munkásmozgal- 
mak leginkább  a  nagy  I.-i  vállalatok  keretében 
keletkeznek  és  zajlanak  le,  jóllehet  újabban 
ugyanezeket  a  mozgalmakat  a  kis-I.  munkásai 
is  bőven  szolgáltatják,  melyek  ugyancsak  tagjai 
a  szakszervezeteknek.  Az  I.-i  munkás  a  nagy-L- 
ban  ugyanis  egyéniségét  legnagyobbrészt  elveszti 
és  egyszerű  elemmé  alakul  át,  mely  könnyebben 
kezelhető,  mint  a  kézmű-I.-i  segédmunkás,  aki 
legnagyobbrészt  csak  gazdaságilag  megoszlott 
munkát  végez,  mely  egész  termel  vény  eket  állít 
elő,  amelynek  termelésében  örömet  is  találhat.  A 
kézmü-I.-ban  foglalkozók  sokkai  kevésbbé  egyol- 
dalú munkát  végez  nek  és  némely  he  lyütt  még  min  - 
dig  patriarchálisabb  viszonyok  közt  élnek,  mint 
a  gyári  munkások.  A  gyári  ós  a  nagy-I.,  a  kézmű- 


Iparadó 


—     608     — 


Iparbizottságok 


és  a  kis-I.  mindinkább  azonos  fogalmakká  lesz- 
nek. Mindazon  előnyök  és  hátrányok,  melyek  a 
nagy  és  kis  vállalattal  kapcsolatosak,  jelentkez- 
nek tehát  ezeknél  is.  A  kis-I.  természetes  körén 
kívül,  mely  főleg  az  egyéni  ízlés,  a  művészeti 
igény  kielégítésére  és  a  javítások  eszközlésében 
áll,  folyton  szűkebb  térre  szorul  és  sok  ágában  a 
nagy-I.  versenyével  szemben  nem  képes  magát 
fenntartani.  Némely  I.-ágban  a  kis-I.  kapcsolatba 
hozható  a  gyár-I.-ral,  midőn  valamely  gyári  rész- 
munkás van  hivatva  azt  teljesíteni.  Mindazonáltal 
nagyon  téves  felfogás,  hogy  a  kis-I.  a  gyár-I. 
mellett  egyáltalán  nem  állhat  meg.  Az  csak 
azokra  az  I.-ágakra  nézve  áll,  melyek  tömeg- 
termelésre vannak  utalva,  de  nem  azokra,  melyek- 
ben az  egyéni  munka  bir  döntő  jelentőséggel.  A 
modern  termelési  technika  eltolódásokat  eszkö- 
zölt e  részben,  a  hatalmasan  fejlődő  gyár-I.  mel- 
lett kis-I.-i  ágak  egész  sorozata  létesült  és  fejlő- 
dik. A  házi-I.  (1.  0.)  szintén  szerves  összeköttetés- 
ben állhat  a  nagy-I.-ral,  midőn  az  I.-cikkek  bizo- 
nyos alkotórészeinek  elkészítésére,  esetleg  vala- 
mely mellékes  gyári  munkának  teljesítésére  van 
utalva.  De  a  házi-I.  nagy  vállalat  keretében  gyári 
központ  nélkül  is  fennállhat,  midőn  azonban  ke- 
reskedelmi vezetés  alá  kerül.  A  gyár-I.  az  újabb 
kor  szülötte.  Hatalmas  lendületet  azóta  vett,  mióta 
az  erőgépek  alkalmazásával  a  gépmunka  olcsóbb 
lett  és  a  technika  minden  irányban  fejlődött.  A 
jövő  az  I,  terén  ezen  alakulásé.  Hátrányai  mel- 
lett, melyek  ellen  küzdeni  az  I. -politika  feladata, 
igen  nagy  ós  a  belterjes  mívelődés  szempont- 
jából eléggé  meg  nem  becsülhető  előnyei  van- 
nak, melyek  közt  első  helyen  áll  a  nemzet  gaz- 
dasági életének  arányos,  biztosítottabb  haladása, 
a  természet  szeszélyeitől  való  nagyobb  függet- 
lensége és  ébersége.  A  szabad  mozgást  ez  az  I.-i 
alakulat  nem  nélkülözhetvén,  a  céhekbe  soha- 
sem volt  beszorítható,  sőt  azt  is  az  ő  hatásának 
kell  nem  kis  részben  tulajdonítani,  hogy  a  kéz- 
mű-I.  szintén  kibontakozott  a  cóhszervezet  le- 
nyűgöző kötelékeiből.  A  céhek  helyére  részint  a 
szabad  l.-társulatok,  részint  a  szabályozott,  de  a 
termelést  nem  akadályozó  I.-testületek  léptek  a 
kézmü-I.  körében.  A  gyár-I.  ezekbe  sem  kénysze- 
ríthető bele.  A  gyár-I.  íejlosztóse  elsőrangú  ér- 
deke minden  államnak,  mert  munkástömegek  ál- 
landó lekötésére  csak  ez  alkalmas,  ezáltal  pedig 
növeli  az  ország  fogyasztóképességét  és  mint 
ilyen,  hathatós  támogatójává  válik  a  mezőgazda- 
ságnak. Fontos  azért  is,  mert  alkalmas  eszköze 
a  nagy  adóalanyok  teremtésének  és  a  fogyasz- 
tási adóbevételek  növelésének,  a  közlekedési  vál- 
lalatok alimentálásának  stb.  E  mellett  a  gyár-I. 
hatalmas  kultur-tényező,  mert  az  abban  elhelye- 
zést találó  hivatalnok,  művezető,  előmunkás  ós 
munkás  mind  kultur-elem. 

Iparadó  általában  véve  az  ipari  foglalkozások 
jövedelme  után  fizetendő.  Legtágabb  értelemben 
ez  adónem  alá  tartoznak  az  összes  ipari  foglalko- 
zások a  kézmű-,  továbbá  házi-  és  gyári  ipar,  a 
nagy-  és  kiskereskedés,  szállítás,  biztosítás  és 
egyéb  vállalkozások  köréből.  Az  L-t  vagy  a  hoza- 
dék után  V.  bizonyos  külső  ismérvek  alapján  vetik 
ki.  A  hozadék  megadóztatása  esetében  leghelye- 
sebb a  valóságos  keresetet  tenni  adóalappá,  ami 


különösen  a  könyveket  vezető  foglalkozásoknál 
lehetséges.  Könyvvezetós  hiányában  azonban 
meg  kell  elégedni  a  hozadék  megbocslósóvel,  arai 
külső  ismertető  jelek  alap.án  törtónheiik.  ily  külső 
ismérvek :  az  álló  és  a  forgó  tőke  nagysága,  a 
munkások  száma  ós  bére,  az  üzlet  helyének 
nagysága  íkis  város  v.  nagy  város)  stb.  A  hozadék 
alapján  azután  a  meghatározott  kulcs  szerint  ki- 
vetik az  adót.  Az  L-t  olyk>r  larifas/erúen  vet.k 
ki  egyes  foglalkozások  után  (hazmkban  pl.  a 
házalók  kereseti  adója),  midőn  egyes  külső  ismér- 
vekhez (a  segédek  száma,  az  ipar  helye  stb.)  egy- 
szerűen a  megállapított  adótételt  alKal.iiazzak. 
Az  I.  körében  fordul  elő  az  az  eljárás,  hogy  a 
hasonló  foglulkozásuakból  kerületek  sz  'rint  adó- 
társaságokat alakítanak,  ezeknek  adóját  közepes 
mérték  szerint  főösszegben  előre  megliatarozzák 
és  azután  az  adótársaságokra  bízzak,  hogy  az 
adót  az  egyes  adókötelesek  közölt  felosszak  (1. 
Kontingentálás).  Ilyen  adókivetésieljárással  talál- 
kozunk Poroszországban  ós  Ausztriában.  Ha/;ánk- 
ban  az  általános  kereseti  adó  az  I.-nak  fe  el  meg. 

Iparalap,  az  ipai-tórvény  rendelkezései  ellen 
vétőkre  kirótt  bírságokból  alakuló  alapok,  melye- 
ket a  vármegyék  ós  önálló  törvényhatóságú  váro- 
sok külön  i.  V.  ipariskolai  alap  gyanánt  kezelnek 
és  melyek  kizárólag  az  iparos-  és  kereskedotanonc- 
iskolák  segélyezésére  fordíthatók.  Az  1.  a  keres- 
kedelemügyi ós  vallás-  és  közoktatásügyi  mmi.sz- 
terek  közös  felügyelete  alatt  áll  s  minden  segély, 
mely  ebből  megszavaztatik,  ezeknek  jóváhagyá- 
sát igényli. 

Iparállam  elnevezéssel  jelzik  a  közgazdasági 
irodalomban  az  olyan  államot  amely  állam  lakói- 
nak többsége  iparral  és  kereskedéssel  foglalko- 
zik. Ezzel  szemben  agrár-  v.  földraívelő  állam  az 
olyan,  amelyben  a  lakók  többsége  a  foldmívolés- 
ből  él.  Egyes  közgazilasági  írók  szerint  a  nem  et- 
gazdaság  legmagasabb  fejlődése  a  foldrafveiés,  az 
iparés  a  kereskedelem  összhangzó  magas  fejlett- 
ségében áll.  Más  közgazdasági  írók  szerint  az 
egyoldalú  I.  az  állam  közgazdasági  létének  leg- 
magasabb fejlődési  foka,  amelyben  a  fóldmívolés 
érdekeit  áldozatul  hozzák.  A  főldmívelés  termé- 
keit védő  behozatali  vámokat  megszűntetik,  hogy 
a  szaporodó  népességet,  amelyet  a  belföldi  terme- 
lés már  élelmi  cikkekkel  ellátni  nem  k.ípes,  kül- 
földről hozott  élelmi  cikkekkel  láthassák  el,  amit 
az  állam  iparcikkeivel  azok  árán  vásárol  meg. 
Ezt  a  tant  azzal  támogatják,  hogy  a  mezőgazda- 
sági termelés  a  földterület  korlátoltsága  folytán 
bizonyos  határon  túl  nem  fejleszthető,  míg  az 
ipari  termelésnek  ilyen  korlátja  nincsen.  Anglia, 
Belgium,  Hollandia,  Svájc  és  a  Németh  irodalom 
az  í.-ok  sorába,  Franciaország,  Magyarország, 
Oroszország,  Olaszország  stb.  a  fóldmívelő  álla- 
mok sorába  tartoznak. 

Iparbankok,  oly  pénzintézetek,  melyek  az  ipari 
vállalatok  ílnanszirozására  alakultak.  Foglalkoz- 
nak iparvállalatok  önálló  alapításával,  az  alapí- 
tásban való  részvétellel,  mint  Credit  mobilier  (1.  o.) 
és  az  iparosok  hiteligényeinek  a  kielégítésével. 

Iparbiróság.  1.  Ipari  birósáy. 

Iparbizottságok,  rendesen  az  ipartörvény  alap- 
ján munkaadók  ós  munkások  között  felme  űlő       , 
vitás  ügyek  elintézésére  szervezett  öeZcéí  etöbizott-      í 


Iparcsarnok 


609 


Iparfejlesztés 


súgókat  (l.  o.)  értik  alatta.  Ezenkívül  vannak  I. 
egész  ktilön  egj'es  vármegyékben,  melyek  a  helyi 
ipar  fejlesztésére  szolgáló  javaslatok  tételére 
hivatottak ;  működésük  azonban  teljesen  meddő- 
nek bizonyult. 

Iparcsarnok,  oly  hely,  melyben  időleges  vagy 
állandó  ipari  kiállítások  szoktak  rendeztetni,  rend- 
szerint közvetlen  eladási  célzattal.  Az  I.  intéz- 
ménye különösen  Németországban  ós  Svájcban 
van  nagyon  elterjedve,  míg  Magyarországon  alig. 
Iparegészségügy,  1.  Ivari  egészségügy. 
Iparegyesület.  Az  országos  jTkeletkezóse  arra  a 
mozgalomra  vezethető  vissza,  melyet  almási  Ba- 
logh Pál  1841  elején  az  akkori  Pesti  Hírlapban  egy 
hasznos  ismereteket  terjesztő  társaság  létesítése 
érdekében  megindított.  Az  előkészítő  társaság 
Kossuth  Lajost  bízta  meg  az  I.  előrajzának  kidol- 
gozásával. Ez  elörajz  szerint  az I.  célja:  hasznos 
ismereteket  terjeszteni  a  nép  minden  osztályá- 
ban, kivált  pedig  a  müiparos-osztályban.  Az  egye- 
sület ezt  a  célt  könnyen  érthető,  népszerű  nyelven 
irt,  tanulságos  és  a  gyakorlati  élet  szükségletei- 
nek lehetőleg  megfelelő  munkák  kiadása,  az  elő- 
adott tárgyak  könnyebb  felfogását  és  használha- 
tását  elősegítő  rajzok  s  az  ipar  ós  kézmüvek  ha- 
ladását és  tökéletesítését  lehetőleg  előmozdító 
egyéb  módok  által  kívánja  elérni.  Az  első  felhí- 
vás aláírói  voltak :  Luka  Lajos  ideiglenes  elnök, 
Vajda  Péter  titoknok,  továbbá  Lukács  Móric, 
Trefort  Ágoston,  Eötvös  József,  Kossuth  Lajos, 
Schedel  Ferenc.  Benyovszky  Péter,  Zsivora 
György,  Császár  Ferenc,  Balogh  Pál,  Simon 
Flórent,  Alniásf/  Pál,  Eötvös  Dénes,  Antal  Mi- 
hály, Ráday  Gedeon.  Az  első  munkálati  tervet 
Kossuth,  Balogh  Pál,  Szentkirályi  és  Eötvös  Jó- 
zsef dolgozták  ki.  Ennek  főbb  pontjai  a  követ- 
kezők :  ismereteket  terjeszteni  szóval  (előadások) 
és  írásban  (folyóirat,  szakkönyvek),  ítókegyletek 
alaldtása,  iparstatisztika,  évkönyv,  kiállítások, 
olvasóterem,  szerszám-  és  gépminta-gyUjtemény, 
szakiskolák.  Érdemes  fölemlíteni,  hogy  Kossuth 
a  fogságából  való  kiszabadulása  alkalmából  Wes- 
selényi Miklóstól  és  barátaitól  kapott  .5000  frtos 
adományt  az  I.  céljaira  ajánlotta  föl.  Az  első  köz- 
gylilésen,  mely  1841  nov.  13—14.  tartatott  meg, 
9400  frt  tökealapitványt,  404  frt  adományt  és 
1260  pengő  frt  biztosított  évi  díjat  jelentettek  be. 
ugyanekkor  elnökké  Batthyány  Lajos  grófot  vá- 
lasztották meg,  igazgató  I^ika  Lajos,  aligazgató 
Kossuth  Lajos  lett. 

Az  egyesület  csakhamar  megteremtette  az  első 
kiál  litásokat  s  a  céhek  támogatásával  megkezdte  a 
mesterinas-iskolák  felállítását;  ezekre  nézve  rész- 
letes tervezeteket  és  tanterveket  dolgozott  ki. 
1845-ben  nyílt  meg  az  első  ilyen  iskola,  melynek 
124  növendéke  volt,  a  második  évben  127,aharma- 
dikban  144  növendék  volt;  a  látogatottság  évről- 
évre  csak  csekély  emelkedést  mutat.  Az  említett  Id  - 
állításokból  folytavédegylet  e8zméje(l.  Honiipar- 
védegylet). Egyidejűleg  létesítette  az  L  a  magyar 
kereskedelmi  részvénytársaságot  és  a  gyárala- 
pító részvénytársaságot;  egyikkel  az  exportot 
akarta  rendszeresíteni,  a  másikkal  új  ipartelepe- 
ket létesíteni :  létesítette  továbbá  az  iparműtárt 
(árúcsamok),  mellyel  a  raktárszövetkezetek  első 
mozgalma  vnlt  kapcsolatban.  A  magyar  tenger- 

Révai  Hagy  La^ona.  X.  kőt 


hajózási  társaság  eszméje  is  az  I.-böl  indult  ki, 
de  ez  sem  tudott  kellőképen  érvényesülni. 

1845-ben  megindította  és  1848  végóig  fenntar- 
totta a  Hetilapot,  népszerű  könyvtár  létesítését 
kezdeményezte,  iparos-naptárt  adott  ki,  meg- 
kezdte a  mesterszavak  magyarosítását,  ipar- 
iskolai tankönyveket  bocsátott  közre,  megkezdte 
az  iparstatisztika  szervezését,  létesített  egy  tech- 
nológiai gyűjteményt,  megkezdte  az  iparosok 
gyakorlati  segélyezését  pénzáldozatokkal,  a  tech- 
nikai pályára  lépő  fiatalokat  ösztöndíjakkal  kül- 
dötte külföldre,  rendezett  ismeretterjesztő  szak- 
felolvasásokat, megvetette  egy  szabadalmi  tör- 
vény alapját  8  igen  szép  messzeható  programmot 
állapított,  m^  úgy  a  törvényhozás  által  az  ipar 
érdekében  teendő  intézkedésekre,  mint  a  társa- 
dalmi tevékenységre  nézve.  Mindezeknek  kifejlé- 
sét  azonban  megakasztotta  a  szabadságharc.  Az 
I.  első  igazgatója  Kossuth  volt.  Utódai  az  igaz- 
gatói állásban  Wargha  István  és  Fényes  Elek 
voltak,  jobb  keze  a  munkában  Csanády  Ferenc 
jegyző,  később  miniszteri  tanácsos  a  kereskedelmi 
minisztériumban.  Elnöke  végig  Batthyány  Lajos 
volt. 

A  szabadságharc  után  pihent  az  egyesület, 
míg  1850  nov.  30.  politikai  biztos  jelenlétében 
megtartotta  föloszlató  ülését.  1867  szept.  15.  újra 
alakiűt  az  I.,  mint  Országos  Magyar  Iparegyesü- 
let. 1880-ban  az  iparosság  két  táborra,  szakadt 
ugyan  s  a  régi  egyesülettel  szemben  Altalános 
magyar  iparegtjlet  címen  egy  másik  országos 
jellegű  egyesület  jött  létre,  de  a  két  egyesület 
1882  ápr.  16.  Országos  Iparegyesület  címen 
egyesült. 

Az  egyesület  ipari  szaklapot  alapított,  mely 
magyar  nyelven  kezdetben  Anyagi  Erdekeink, 
későbben  (1880  óta)  Mag^/ar  Ipar  (egyidejűleg 
németül  Industrie-Zeitungf.  Ungam)  cím  alatt  a 
tagoknak  ingyen  jár.  A  lap  1897  óta  hetilap  lett, 
szerkesztője  Gelléri  Mór.  .\z  I.  elnöke  1880-tól 
haláláig  Zichy  Jenő  gróf  és  igazgatója,  lelke 
Mudrony  Soma  volt,  kinek  1897.  bekövetkezett 
halála  után  az  egyesület  igazgatójává  Gelléri 
Mórt  választották  m^.  Zichy  halála  után  Matleko- 
trics  Sándor  l(»tt  az  I.  elnöke. 

Iparengedély,  1.  Iparjog. 

Ipar-  és  kereskedelini  alap  (Országos),  az  a 
pénzalap,  melyet  eredetileg  Baross  Gábor  keres- 
kedelemügyi miniszter  1890.  létesített,  hogy  általa 
újabb  iparfejlesztési  eszközt  teremtsen,  később 
azonban  a  törvényhozás  15  millió  K.-t  szavazott 
meg  (1904)  erre  a  célra ;  az  alap  rendeltetése  az, 
hogy  újonnan  létesítendő  v.  már  létező  hazai  ipar- 
s  kereskedelmi  vállalatok  segélyezésére  szolgál. 
Ezen  alap  vagyonát  képezik  a  15  millió  állami 
dotáción  kívül  magánadományok,  büntetés-  és 
bírságpénzek,  melyekot  törvény  v.  rendelet  ezen 
alapra  fordítandóknak  kijelöl  s  különösen  szabály- 
ellenesen V.  engedély  nélkül  foganatosítandó  vas- 
úti építkezések  után  kirótt  bírságok ;  a  kereske- 
delmi miniszterrel  v.  alantas  hatóságaival  kötött 
építési  s  más  vállalati  szerződésekből  folyó  bánat- 
pénzek, kötbérek  s  bírságok. 

Ipar-  és  kereskedelmi  kamara,  1.  Kereske- 
delmi és  iparkamara. 

Iparfejlesztés.  1.  Iparpolitika. 

39 


Iparfelügyelet 


—     610     — 


Ipari  biróság 


Iparíelűgyelet,  az  iparügyekre  vonatkozó  tör- 
vények és  rendeletek  végrehajtásának  ellenőr- 
zése ós  az  iparfejlesztés  előmozdítása.  Az  I.-et  a 
kereskedelmi  miniszter  az  1893.  XVIII.  t.-c.  ér- 
telmében iparfelügyelök  által  gyakorolja,  akik  a 
kereskedelemügyi  miniszternek  alárendelt  ál- 
lamhivatalnokok, gyakorolják  a  gyárvizsgálatot, 
közreműködnek  az  iparfejlesztés  körül,  e  végből 
a  kerületülíben  levő  ipari  tanműhelyeket  és  az 
alsó  fokú  ipari  tanonciskolákat  időnként  meg- 
vizsgálják, az  iparvállalatoknak  nyújtott  állam- 
segély felhasználását,  az  állami  kedvezmények 
fejében  kikötött  feltételek  teljesítését  ellenőrzik, 
a  házi  ipar  fejlesztése  körül  eljárnak.  Megbízha- 
tók azzal,  hogy  a  munkaadóknak  vagy  a  munká- 
soknak munkabérmozgalma  esetén  az  ipartör- 
vényben meghatározott  tárgyalást  vezessék.  Te- 
lepengedélyeknél a  helyszíni  tárgyalásra  mindig 
meghívandók.  Eljárásukat  és  szervezetüket  fő- 
ként a  17001/901.  a.  kelt  utasítás  szabályozza. 
L.  még  Balesetelháritás- 

Iparfelügyelő,  1.  Iparfelügyelet,  Gyárfelügyelö- 

Ipargazdaság,  v.  gyári  gazdaság,  a  közgazda- 
sági életnek  az  az  alakulata,  mely  az  ipari  fejlő- 
désre van  alapítva,  ellentétben  a  mezőgazdasági 
alakulattal.  Egyoldalú  gazdasági  rendszer  ez  is, 
támaszkodva  a  hatalmas  nagy  gyáriparra. 

Iparhatósági  engedély,  1.  Iparjog. 

Iparhatósági  igazolvány,  1.  Iparjog. 

Iparhatósági  megbízottak,  az  elsőfokú  ipar- 
hatóság területén,  illetőleg  a  szolgabíró  székhe- 
lyén évenkínt  választott  iparosok,  kik  az  elsőfokú 
iparhatóságot  működésében,  a  törvény  által  meg- 
állapított esetekben  támogatják.  Feladatuk  főkép : 
az  iparlajstromok,  a  tanonciskolák  ellenőrzése,  a 
gyárak  és  a  műhelyek  megszemlélése.  Minden 
elsőfokú  iparhatóság  mellé  legalább  20  —  kivó- 
telkóp,  ha  a  helyben  lakó  iparosok  száma  100- 
nál  kisebb,  10  —  megbízott  választandó.  A  meg- 
bízottak választása  a  miniszter  határozata  alap- 
ján csak  oly  iparhatósági  területeken  maradhat 
el,  ahol  a  helyben  lakó  iparosok  száma  50-nél  ke- 
vesebb. A  reája  eső  választást  csak  az  utasíthatja 
vissza,  aki  egy  éven  át  mint  megbízott  már  mű- 
ködött. A  teendőit  nem  kellően  teljesítő  megbí- 
zott 200  koronáig  terjedhető  birsággal  sújtható. 
(1884  XVII.  t.-c.  167—174.  §.). 

Iparhatósági  telepengedély,  1.  Iparjog. 

Iparhatóságok,  az  1884.  XVII.  t.-cikk  szerint 
elsőfokban :  községekben  a  szolgabíró ;  rendezett 
tanáccsal  bíró  városokban  a  városi  tanács ;  tör- 
vényhatósági joggal  felruházott  városokban  a 
rendőrkapitány;  Budapesten  a  kerületi  elöljáró- 
ság ;  —  másodfokban :  vármegyékben  az  alispán ; 
törvényhatósági  joggal  felruházott  városokban  a 
tanács ;  —  harmadfokban :  a  kereskedelmi  minisz- 
ter. Az  elsőfokú  I.-nál  az  eljárás  szóbeli,  de  jegyző- 
könyv vezetendő.  A  határozat  szóval  kihirdetendő 
s  kívánatra  írásban  is  kiadandó.  A  felfolyamodás 
beadásának  határideje  15  nap.  A  felfolyamodás 
mindig  az  elsőfokú  hatóságnál  adandó  be  s  kivé- 
teles esetektől  eltekintve  —  ilyen  különösen  az, 
ha  a  végrehajtás  azonnal  foganatosítása  köztekin- 
tetekből szükséges  —  halasztó  hatállyal  bír.  Ki- 
fa  ágási  ügyekben  a  rendőri  büntető  eljárási  sza- 
bályzatot (65000/909.  B.  M.  rend.)  kell  alkalmazni. 


Az  iparos  ós  a  segéd  közötti  mimkaviszonyból 
származó  vitás  ügyekben  (1884  XVII.  t.-c.  176.  §.) 
az  I.  érdemi  határozata  ellen  közigazgatási  úton 
nincs  f  elebbvitel,  hanem  a  határozattal  meg  nom 
elégedő  fél  8  nap  alatt  a  rendes  bíróságnál  keres- 
het orvoslást. 

Ipari  anyagok  vizsgálata,  1.  Anyagvizsgálat. 

Ipari  baleset,  1.  Baleset  és  Balesetelhárítás. 

Ipari  békéltető  és  választott  bíróság  fel- 
adata az,  hogy  a  munkaadók  és  munkások  közti 
ellentéteket  kiegyenlítse  és  az  ipari  munka  te- 
rén a  békét  helyreállítsa.  Az  ipartörvény  (188i. 
XVII.  t.-c.)  163.  §-a  értelmében  az  iparhatóság, 
mihelyt  értésére  jutnak  oly  összebeszélések,  me- 
lyekkel az  iparosok  azt  célozzák,  hogy  üzletük 
félbeszakítása,  vagy  a  munkások,  illetőleg  segé- 
dek elbocsátása  által  ezeknek  terhesebb  munka- 
feltételeket szabjanak,  különösen  bérüket  leszál- 
lítsák ;  vagy  amelyekkel  a  mimkások,  illetőleg  a 
segédek  arra  törekednek,  hogy  közös  munka- 
szünetelés által  a  munkaadókat  magasabb  bér 
megadására  kényszerítsék  és  általában  tőlük  jobb 
muakaf el  tételeket  csikarjanak  ki,  ezeknek  a  súr- 
lódásoknak megszüntetésére  békéltető  bizottság 
alakítását  rendeli  el,  illetőleg  a  testülethez  tar- 
tozó iparágaknál  a  testület  békéltető  bizottságát 
eljárásra  utasítja.  A  békéltető  bizottság  az  illető 
iparág  önálló  iparosai  és  segédei  által  külön-külön 
választott  hat  iparosból  és  hat  segédből  áll ;  el- 
nöke az  iparhatóság  elnöke.  A  bizottság  a  meg- 
választás után  azonnal  összeül  és  a  bókéltetés 
iránt  tanácskozik.  A  külföldi  törvényhozások  az 
I.  tennivalóit  némi  összefüggésbe  hozzák  az  ipari 
bíráskodás  intézményével.  Részben  követi  özeket 
a  nálunk  a  kereskedelemügyi  minisztériumban 
készült  és  az  1909.  évben  közzétett  ipartörvény 
tervezete  is,  amely  ily  ügyekben  békéltető  és  vá- 
lasztott bíróság  felállítását  tervezi.  Sőt  egyes 
iparvállalatoknál,  üzemeknél  és  szolgálati  ágak- 
ban a  munkaadók  és  alkalmazottak  közt  támadt 
súrlódások  elintézésére  döntő  bíróság  felállítását 
tervezi,  amelynek  elnöke  a  kir.  ítólőfeibla  elnöke 
vagy  egyik  tanácselnöke,  tagjai  pedig:  egy  ítélő- 
táblai bíró,  az  iparbiróság  elnöke,  valamint  a 
munkaadók  ós  az  alkalmazottak  által  választott 
két-két  tanácstag.  L.  még  Békéltető  bizottságok. 

Ipari  betegségek,  1.  Ipar  okozta  betegségek. 

Ipari  bíróság,  oly  különös  bíróság,  amely 
az  ipari  munkaviszonyból  a  munkaadók  és  al- 
kalmazottak közt  származó  perek  elintézésére 
van  hivatva.  Az  első  ilyen  bii'óságokat  Fran- 
ciaországban Lyonban  állították  fel  (Conseil  des 
prud^hommes)  1806-ban.  Az  1907.  évi  március 
27.  napján  kelt  törvény  az  egész  intézményre 
vonatkozó  joganyagot  kimerítően  szabályozta. 
Az  I.  tagjait  a  munkaadók  és  alkalmazottak 
szakma  szerint  csoportosított  választó  testületei 
választják,  elnökét  és  alelnökét  pedig  a  tagok 
maguk  közül  választják  évről-évre  felváltva 
munkaadók  és  alkalmazottak  közül.  Miután  ez  a 
francia  minta  Németország  Rajnamenti  vidé- 
kein, ahol  a  francia  törvény  uralkodott,  gyökeret 
vert,  lassanként  az  I.-ok  itt  is  elterjedtek.  Az 
egész  Német  birodalomra  kiterjedőleg  azonban 
csak  az  1890.  évi  jíűius  29-ón  kelt  törvény  szabá- 
lyozta az  I.-okat  (Gewerbegerichte).  Az  1901.  évi 


Ipari  culpa 


611 


Ipari  és  kereskedelmi  növények 


június  30-án  kelt  törvény  reformálta  ezt  az  intóz- 
inényt  és  az  1904:.  évi  július  6-án  kelt  törvény 
kiegészítette  ezt  a  szervezetet  a  kereskedői  bíró- 
ságokkal (Kaufmannsgeríciite),  amelyek  a  keres- 
kedők és  alkalmazottaik  közti  jogviták  elintézé- 
sére vaunak  hivatva.  A  német  I.  épúgy,  mint  a 
francia,  nincs  kapcsolatban  a  rendes  bírósági  szer- 
vezettol, hanem  lényegében  községi  intézmény. 
Ülnökeit  felerészben  a  munkaadók,  felerészben 
az  alkalmazottak  választják;  elnökét  pedig  a 
városi  tanács,  a  község  képviselete  vagy  az  ipari 
bii'óságot  fenntartó  községek  kötelékének  képvise- 
lete választja.  Ausztriában  az  1896.  évi  novem- 
ber 27.  napján  kelt  törvény  szervezte  az  I.-okat, 
amelyek  itt  is  lényegileg  községi  intézmények. 
Ülnökeit  felerészben  a  munkaadók,  felerészben  a 
munkások  választják,  elnökét  és  helyettesét  pedig 
az  igazságügyminiszter  nevezi  ki  a  bírói  tiszt- 
ségre képesített  bírósági  hivatalnokok  közül. 
Hazánkban  ezidőszerint  nincsenek  még  külön 
l.-ok.  Az  1840.  évi  XVI.  t.-c.  .32—34.  §-ai,  vala- 
mint az  1840.  évi  XVII.  t.-c.  7.  §-a  tartalmaztak 
ilynemű  szabályozást.  Az  ípartörvény  (1884.  XVII. 
t.-c.)  176.  §-a  értelmében  az  iparosok  és  a  tanon- 
cok, segédek  vagy  munkások  között  felmerülő 
vitás  kérdéseket  az  elsőfokú  iparhatóság,  illető- 
leg az  ipartestület  békéltető  bizottsága  dönti  el  és 
a  határozattal  meg  nem  elégedő  félnek  jogában 
áll  igényeit  a  törvény  rendes  útján  érvényesíteni. 
(L.  Békéltető  bizottságok.)  Tervbe  van  véve,  hogy 
az  I.-ok  felállítása  tárgyában  törvényhozási  intéz- 
kedés fog  nálunk  is  történni.  V.  ö.  Az  új  ipar- 
törvény-tervezet jogi  főkórdéseinek  jogászegyletí 
tárgyalása,  II.  füzet :  Az  ipari  bíráskodás  (Magyar 
joffászegyletí  értekezések  1909.  évi  298.  szám 
XXXIX.  kötet  II.  füzet). 

Ipari  culpa  (adpa  lat.  a.  m.  gondatlanság),  az 
iparűzés  közben  tanúsított  gondatlanság,  szabá- 
lyok elmulasztása,  stb.,  amely  halált  v.  testi  sé- 
rülést okozott.  L.  Baleset,  Munkásbiztosítás. 

Ipari  egészségtan,  az  egészségtannak  az  ipar- 
ral, az  ipari  megbetegedésekkel,  illetőleg  azok 
elkerülésével  foglalkozó  része.  L.  Iparokozta  be- 
tegségek. 

Ipari  egészségügy,  gyári  egészségügy,  azon 
intézkedések,  melyek  az  iparban  alkalmazottak 
egészségi  viszonyainak  rendezését  és  javítását 
célozzák.  Az  erre  vonatkozó  szabályok  részben  az 
ípartörvény  ben,  részben  az  iparfelügyelőkről  szóló 
törvényben,  túlnyomó  mértékben  azonban  az  ezek 
alapján  kiadott  kormányrendeletekben  birják  alap- 
jukat. 

Ipari  egyesületek  azok  a  szabad  egyesülések, 
melyeket  iparosok,  gyárosok  gazdasági  érdekeik 
képviseletére  alakítani  szoktak.  Ilyen  í.  vannak : 
általánosak,  melyeket  az  iparosok  szakmákra 
való  tekintet  nélkül  az  ipar  egyetemes  érdekei- 
nek védelmére  alapítanak,  és  szakok  szerinti  I., 
melyek  vagy  csak  egy,  vagy  rokonszakmák  kép- 
viselőit egyesítik.  Mindkét  fajta  ily  1.  nálunk  elég 
erősen  vannak  képviselve ;  az  első  csoportba  tar- 
tozó két  legerősebb  ipari  szervezete  az  országnak 
a  Magyar  Gyáriparosok  Orsz.  Szövetsége  és  az 
Or8zágosIparegyesület(l.Jpara7?/m(í(?í^;azutóbbi 
csoportba  tartozólag  csaknem  minden  fontosabb 
ipari  szakmának  van  már  külön  ipari  képviselete. 


Az  I.  különösen  Németországban  bírnak  nagy  el- 
terjedtséggel és  széleskörű  szervezetekkel. 

Ipari  és  kereskedelmi  alkalmazottak  biz- 
tosítása, 1.  Biztosítás  (csoportos  életbiztosítás). 
Szociális  biztosítás  és  Munkásbiztosítás. 

Ipari  és  kereskedelmi  könyvek,  1.  Üzleti 
könyvek. 

Ipari  és  kereskedelmi  növények.  Az  ipar 
számára  fontos  nyers  terményeket  szolgáltató 
növények,  az  ipari  növények,  egyúttal  több- 
nyire kereskedelmi  növények  is,  mivel  a  nyers 
anyagokat  rendesen  nem  ott  dolgozzák  fel  ipari- 
lag, aliol  nyerik.  Az  iparilag  és  kereskedelmileg 
fontos  növények  száma  rendkívül  nagy;  főfon- 
tosságuak  a  következők : 

1.  A  gabonammüek,  első  sorban  a  búza,  mely- 
nek a  Földön  összesen  termelt  mennyisége  1000 
millió  q  körül  ingadozik,  ugyanannyi  a  kukorica 
mennyisége,  felényi  a  rozs-  ós  árpáé ;  ezek  mint 
főtáplálékok  és  mint  a  malomiparnak,  a  kemé- 
nyítő-, sör-  stb.  gyártásnak  anyagai  fontosak. 
A  rizs  a  délvidékre,  különösen  Ázsiára  hasonló 
fontosságú,  mert  ott  750  millió  ember  főleg  rizs- 
ből táplálkozik;  a  termesztett  mennyiség  az  egész 
Földön  1200  millió  q,  ebből  Indiában  250  millió  q 
8  ennek  értéke  7000  millió  K-ra  tehető. 

2.  A  burgonya,  mely  fontosság  tekintetében 
közel  áll  a  gabonanemüekhez,  mert  mint  táplálék 
és  a  keményítő-,  krumplícukor-  és  szeszgyártás 
szempontjából  egyaránt  főfontosságú.  Európában 
és  Észak-Amerikában  termesztett  mennyiségét 
2000  millió  q-ra  becsülik.  Németországban  663 
gyárban  készítenek  burgonyakeményítőt  s  nálunk 
majdnem  minden  faluban  főznek  szeszt  a  burgo- 
nyából. 

3.  A  rostnövények,  kivált  a  gyapot,  melyből  az 
egész  Földön  33  millió  q-t  termesztenek;  3200 
miUió  K  értékben.  Más  fontos  rostok  a  len,  kender, 
juta,  kókuszrost  stb.  (1.  Bostnövények). 

4.  A  fák.  A  fa  ősidőktől  kezdve  egyik  legfon- 
tosabb terménye  a  növényvilágnak,  melyet  sok- 
féleképen használnak  s  úgy  iparilag,  mint  keres- 
kedelmileg igen  fontos.  L.  erre  nézve :  Fa,  2. 

5.  A  kaucsukot  és  a  vele  rokon  természetű 
anyagokat  (guttapercha,  balata)  szolgáltató  nö- 
vények (1.  Kaucsuk-növények)  az  iparnak  jelen- 
leg nélkülözhetetlen  árút  szolgáltatnak,  mert  a 
vulkanizált  és  a  szarusüott  kaucsuk  (Hartgummi, 
ebonít)mindínkább  fokozódó  alkalmazásaoly  nagy- 
mérvű, hogy  a  kaucsuk  alig  nyerhető  elegendő 
mennyiségben,  így  az  ára  újabban  megkétszere- 
ződött. Kaucsukot  jelenleg  összesen  egy  millió, 
gutta-perehát  pedig  0"3  millió  q  t  termelnek. 

6.  Gukornövények,  ilyenek  első  sorban  a  cu- 
kornád és  a  cukorrépa  (1.  o.).  1906-ban  a  nád- 
és  répacukorból  összesen  142  millió  q-t  termeltek 
(az  elsőből  73,  az  utóbbiból  69  millió  q-t)  A  répa- 
cukor gyártásában  Németország  23  milUó  q-val 
első  helyen  áll ;  Magyarországra  vonatkozólag  1. 
Cukor. 

7.  Olajnövények.  Nálunk  a  legfontosabb  a  repce 
(\.  Káposzta  alatt),  melynek  olaját  kenőolajnak,  a 

I  szappangyártásban  s  egyébként  iparilag  felhasz- 
I  nálják.  Déli  vidékeken,  különösen  Dél-Európa-, 
I  Észak-Afrika-  és  újabban  Kaliforniában,  az  olajfa 
i  (Olea)  nagjrfontosságú,  melynek  olaja   először 

39* 


Ipari  és  keresked.  oktatási  tanács 


—     612     — 


Ipari  kihágások 


mint  ótelolaj  (táblaolaj)  szerepel,  azután  mint 
kenőolaj  (faolaj)  és  végre  az  olaj  szappan  gyár- 
tásában, melyet  kivált  Marseilleben  és  Velencé- 
ben készítenek.  Dél-Ázsiában  és  egyebütt  a  sze- 
zám (Sesamum  indkum)  szerepel  mint  fontos 
olaj  növény  s  ez  egyszersmind  a  legrégibb  olaj- 
növény  is.  Terménye  ételolajnak  és  ipari  célokra 
való.  Németországba  6  millió  q-t  visznek  be  be- 
lőle, 15  miUió  márka  értékben.  Újabban  a  kókusz- 
diók (1.  Kókuszpálma)  nyertek  nagy  jelentősé- 
get, ara  ennyiben  szárított  magvaiból,  melyek 
«kopra»  néven  kivált  a  Csendes-tenger  szigetein 
fontos  kereskedelmi  cikkek,  a  kókuszzsírt  készí- 
tilí,  mely  «kunerol^  «palmin»  s  más  neveken 
az  állati  zsír  pótlására  való.  Említendő  továbbá 
a  lenolaj,  mely  mint  gyorsan  száradó  olaj  fontos 
ipari  alkalmazásban  részesül ;  továbbá  a  földi- 
mogyoróolaj (1.  Arachis),  valamint  a  gyapotmag- 
oldj'(L  0.)  és  sok  egyéb. 

8.  Gyantanövények  G-  Gyanták). 

9.  Festéknövények  (1.  o.). 
10.  Cserzönövények  (1.  o.). 

Inkább  kereskedelmi  fontosságúak  a  követke- 
zők :  a  kávé,  melyből  összesen  10  millió  q-t  ter- 
melnek, legtöbbet  Amerikában,  különösen  Bra- 
ziliában (7  millió),  s  ott  Santos  a  főkikötöje  a  kávé- 
kivitelnek; a  tea,  melynek  mennyiségét  nehéz 
megtudni,  mivel  Kina  és  Japán  rendkí\áil  sok 
teát  fogyaszt.  A  világforgalomba  20  millió  q  ke- 
rül, legtöbb  Kínából  és  Japánból  (7-2  millió),  a 
többi  Indiából  (Assamtea),  Ceylonból  és  Jávából ; 
a  fűszernövények  (1.  o.) ;  konyhanövények  (1.  o.)  ; 
a  dohány,  melyből  5-5  millió  q-t  termelnek  össze- 
sen, kivált  Észak-Amerika  egyesűit  államaiban 
(Magyarországot  illetőleg  1.  Dohány  és  Doháuy- 
jövedék) ;  a  komló,  melyből  több  mint  egy  millió 
q-t  termelnek,  legtöbbet  Németországban  és  Cseh- 
országban (Saaz  város  vidékén) ;  a  gyümölcsök, 
melyek  közül  világfontosságuak  a  citrom,  a  na- 
rancs, melyből  csak  az  Azori-szigetekről,  ahol  a 
legjobb  narancs  terem,  évente  700  millió  darabot 
visznek  Londonba :  a  füge  (1.  o.),  a  datolya  (1.  o.) ; 
de  nagy  kereskedelmi  fontosságúak  még  az  alma. 
a  körte,  az  aszalt  szilva,  a  szőllö,  mandola.  mo- 
gyoró és  sok  egyéb. 

Ipari  és  kereskedelmi  oktatási  tanács.  Az  Or- 
szágos ipari  és  kereskedelmi  oktatási  tanács  az 
ipari  és  kereskedelmi  oktatás  felügyeletére  és  szer- 
vezésére a  kereskedelmi  és  vallás-  és  közoktatás- 
ügyi miniszterek  által  közösen  alkotott  tanács.Ere- 
detileg  csak  iparoktatási  tanács  volt,  1892  aug.  24. 
kelt  szervezettel,  új  szervezetét  1900  aug.  9.  kapta, 
mellyel  a  tanács  I.-csá  alakult  át  és  munkaköre 
az  iparoktatáson  kívül  a  kereskedelmi  oktatásra 
is  kiterjesztetett.  A  tanács,  amely  a  kereskede- 
lemügyi és  a  vallás-  és  közoktatásügyi  minisz- 
terek véleményező  szerve,  külön  ipari  és  külön 
kereskedelmi  oktatási  szakosztályból  áll.  A  tanács 
elnöksége,  amely  elnökből,  másodelnökből,  alel- 
nökből, titkárból  és  négy  előadóból  áll,  mindakét 
szakosztályra  nézve  közös.  Az  elnököket  a  király, 
a  titkárt  és  két  előadóját  a  kereskedelemügyi,  a 
másik  két  előadót  a  vallás-  és  közoktatásügyi 
miniszter  nevezi  ki,  valamennyit  hat  évre.  A  ta- 
nácsnak mindakét  szakosztálya  30—30  tagból 
áll,  akiket  mindegyik  szakosztályban  felerészben 


a  kereskedelemügyi,  felerészben  a  vallás-  és  köz- 
oktatásügyi miniszter  nevez  ki  hat  évre,  iskola- 
ügyi és  gyakorlati  szakféríiak  sorából.  Az  elnö- 
köknek ezenkívül  joguk  van  a  tanácson  kívül 
álló  szakértőket  is  felkérni  közreműködésre. 

Ipari  forradalom,  1.  Angol  ipari  forradalom. 

Ipari  gazdaság  v.  gyári  gazdaság,  1.  Ipar- 
gazdaság és  Gazdálkodási  rendszerek. 

Iparigazolvány,  1.  Iparjog. 

Ipari  kedvezmények.  Áz  1881.  XLIV.,  majd 
az  1890.  XIII.  és  1899.  XLIX.,  legutóbb  pedig  az 
1907.  in.  t.-cikkben  a  hazai  iparnak  biztosított 
állami  kedvezmények,  melyek  leginkább  adó-  és 
illetékmentességből  állanak.  Az  1907.  évi  törvény 
lényeges  haladást  jelent  az  előbbiekhez  képest, 
amennyiben  felöleli  a  gyáripar  mellett  a  kézmü- 
és  a  háziipart  is,  módot  ad  a  vidéki  városok  na- 
gyobb arányú  iparfejlesztésére,  bevonván  az  ipar- 
politikai tevékenységbe  a  községeket  és  törvény- 
hatóságokat is  és  rendezi  a  közszállítások  ügyét 
is.  A  törvény  szerzője  Szterényi  József.  Az  1. 
alatt  rendszerint  csak  az  adó-  és  illetékmentes- 
séget értik.  L.  Állami  kedvezmények. 

Ipari  kihágások,  az  ipartörvénynek  a  törvény 
által  kihágásnak  minősített  megszegései.  100  K-ig 
terjedhető  pénzbüntetéssel  büntetendő  kihágást 
követ  el :  a)  aki  engedélyhez  nem  kötött  ipart  ön- 
állóan űz,  anélkül,  hogy  iparigazolványt  váltott 
volna,  vagy  képesítéshez  kötött  ipart  képesítés, 
vagy  képesített  egyén  alkalmazása  nélkül;  b) 
aki  olyan  iparban,  amelyben  hatósági  árszabás 
van,  a  hatóságilag  megszabott  díjnál  magasabbat 
szed.  40  K— 400  K-ig  büntetendő  :  a)  aki  a  tör- 
vénynek a  segédek,  tanoncok  és  gyári  munkások 
felvételét,  alkalmazását,  a  velük  való  bánást  sza- 
bályozó rendeleteit  áthágja :  hj  aki  a  munkások 
bérét  árúcikkben  szolgáltatja  ki ;  c)  aki  segédet 
előbbi  szolgálata  megszűnésének  igazolása  nélkül 
felfogad ;  d)  aki  cégén,  nyomtatványain,  v.  hir- 
detéseiben oly  jelzőket,  adatokat  használ,  amelyek 
a  valóságnak  meg  nem  felelnek.  200— 300  K-ig 
büntetendő  :  aki  engedélyhez  kötött  ipart  enge- 
dély nélkül,  Uletöleg  telepengedélyhez  kötött  ipart 
telepengedély  nélkül  folytat,  olyan  ipart,  amely- 
nek megszüntetését  be  kell  jelenteni,  bejelentés 
nélkül  megszakít  stb.  Azt  a  segédet  v.  gyári  mun- 
kást, aki  munkájából  jogtalanul  kilép,  az  iparható- 
ság visszahozathatja  s  ezenfelül  40  K  pénzbün- 
tetéssel büntetheti.  A  segédek,  tanoncok  és  gyári 
munkások  felvételét,  alkalmazását  és  a  velők 
való  bánásmódot  szabályozó  s  a  segédszemélyzet 
iskolai  oktatására  vonatkozó  törvényes  rendele- 
teknek súlyosabb  v.  ismételt  megszegése  esetében 
az  iparos  tanonctartási,  a  gyáros  íiatal  munkások 
alkalmazásának  jogától  egy  évre  megfosztható. 
A  csak  engedély  mellett  felállítható  telepeken 
bizonyos  esetekben,  különösen  közbiztonsági, 
közegószségi  ós  tüzrendőri  szabályoknak  súlyos 
megsértése  esetében  az  üzlet  egy  évig  megszűn- 
tethető. Összebeszélések,  amelyekkel  az  iparosok 
azt  célozzák,  hogy  a  munkásoknak  üzletük  félbe- 
szakítása, V.  a  munkások  elbocsátása  által  terhe- 
sebb feltételeket  szabjanak,  v.  amelyekkel  a  mim- 
kások  közös  munkaszüneteléssel  béremelést,  jobé 
munkafeltételeket  akarnak  kicsikarni,  jogér vény- 
nyel nem  bírnak.  Ha  az  iparhatóság  ilyen  össze- 


I 


Ipari  megbetegedések 


—     613 


Ipari  tulajdon 


btíszélésröl  értesül,  a  békéltető  eljárást  megkezdi. 
Aki  az  ilyen  összebeszélések  létesítése  céljából  a 
munkaadókat  v.  a  munkásokat  szabad  akaratuk- 
ban fenyegetéssel  v.  bántalmazással  akadályozza, 
600  K-ig  terjedhető  pénzbüntetéssel  és  30  napig 
terjedhető  elzárással  büntetendő.  A  pénzbüntetések 
közigazgatási  úton,  a  közadók  módjára  hajtatnak 
be,  az  elkövetés  helyének  községi  pénztárába  foly- 
nak s  ipari,  esetleg  kereskedelmi  oktatási  célokra 
fordítandók.  Az  iparűzés  jogát  büntetésként  sem 
birói  ítélettel,  sem  közigazgatási  határozattal  sen- 
kitől megvonni  nem  lehet.  Fogadók,  korcsmák, 
stb.  tartása,  a  kéményseprés,  a  zsibárúskodás,  a 
robbanószerek  készítése  és  árusítása,  a  cseléd- 
szerzés  jogától  az  iparhatóság  megfoszthatja  azt, 
aki  közerkölcsiség  ós  közrendészet  szempoiitjából 
megbízhatatlan.  (1884  XVII.  t.-c.  155-165.  §.) 
A  törvényen  kívül  az  egyes  iparrendészeti  kor- 
mányrendeletek és  szabályrendeletek  is  állapít- 
hatnak meg  kihágásokat. 

Ipari  megbetegedések,  1.  Iparokozta  beteg- 
ségek. 

Ipari  munkás,  az  ipari  üzeinben  alkalmazott 
segédszemély,  aki  lehet  vagy  napszámos  vagy 
iparossegéd,  ill.  a  törvény  szempontjából  ezzel 
egyenlő  elbírálás  alá  eső  gyári  munkás.  A  kü- 
lönbség köztük  csak  az,  hogy  az  iparossegéd  kis- 
ipari alkalmazott,  a  gyári  munkás  ellenben  nagy- 
ipaii.  Az  I.  jogviszonyait  az  ipartörvény  szabá- 
lyozza, nálunk  az  1884.  XVII.  t.-c. 

Ipari  munkásügy,  1.  Munkáskérdés. 

Ipari  növények,  1.  Ipari  és  kereskedelmi  nö- 
vények. 

Ipari  növénytan,  a  növénytannak  az  a  része, 
mely  az  iparban  használatos  növényekkel  foglal- 
kozüc. 

Ipari  részvények,  általában  részvénytársulati 
alapon  szervezett  iparvállalatok  részvényei.  Kü- 
lönösen I.-nek  nevezik  azokat  a  részvényeket, 
amelyeket  egy  ipari  vállalat,  részvénytársasággá 
való  átalakulásakor,  a  természetbeni  szolgáltatá- 
sok ellen,  készpénzfizetés  nélkül  ad  az  illető  rész- 
vényeseknek. 

Ipariskolák,  a  szakoktatás  körébe  tartozó  in- 
tézetek, melyekben  iparosok  képeztetnek,  illetőleg 
neveltetnek.  L.  Iparoktatás.  —  1.  a  javítóintéze- 
tekben, 1.  Javitómtézetek. 

Ipari  statisztika,  az  a  felvétel,  mely  az  iparral 
foglalkozó  népesség  számát,  munka-  és  egyéb  vi- 
szonyait, az  ipari  üzemek  termelését  ós  általában 
az  ipar  alakulására,  helyzetére  ós  viszonyaira  vo- 
natkozó adatokat  gyűjti  és  feldolgozza.  Az  ipari- 
lag fejlett  államok  e  célra  külön  iparstatisztikai 
hivatalokat  létesítettek.  Nálunk  részben  a  keres- 
kedelemügyi minisztérium  iparfejlesztési  osz- 
tálya, részben  az  országos  központi  statisztikai 
lüvatal  végzi  az  idevágó  munkálatokat.  A  legje- 
lentősebb I.-i  munkálat  volt  nálunk  eddig  az 
1901-ben  20  kötetben  megjelent  tennelési  statisz- 
tika, melyet  Szterényi  József  szerkesztett,  mely 
részletes,  helyszíni  felvételek  alapján  készült.  Ne- 
vezetesebb I.-i  munkák  még  nálunk  az  évenként 
kiadatni  szokott  Balesetstatisztika  és  a  3— 4  évi 
időközökben  kiadásra  kerülő  Ipari  üzem-statisz- 
tika. 

Ipari  szakiskolák,  1.  Iparoktatás. 


Ipari  szakoktatás,  1.  Iparoktatás. 

Ipari  szakszervezetek,  1.  Muiikásszer vezetek. 

Ipari  tanfolyamok,  1.  Iparoktatás. 

Ipari  tanműhely,  régebben  fennállott,  kizáró- 
lag gyakorlati  tanítást  nyújtó  ipariskolák,  me- 
lyek azonban  az  idők  folyamán  megszűntek,  ille- 
tőleg átalakultak  kézműves-iskolákká  (1.  Ipar- 
oktatás). 

Ipari  tartaléksereg.  Ez  alatt  relatív  túlnépes- 
séget  kell  érteni,  vagyis  nagyobb  népességet,  mint 
amennyinek  jó  megélhetést  biztosítani  lehet.  En- 
nek okát  a  szocialista  közgazdaságtan  megalapí- 
tója, Marx  Károly  szerint  abban  kell  találni,  hogy 
a  termelési  eszközök  kevesek  birtokában  vannak 
s  a  termelő  munka  nem  az  emberi  szükségletek- 
hez, hanem  az  eladási  lehetőségekhez  igazodik. 
Malthus  szerint  az  emberi  nem  szaporasága  min- 
dig nagyobb,  mint  a  mindenkori  ólelmiszerkész- 
let  növekedése.  Míg  tehát  Malthus  ezt  természet- 
törvénynek tartja,  addig  Marx  csak  a  mai  tőkés 
termelési  rendszert  okolja  ezért. 

Ipari  törvények,  azoknak  a  törvényeknek 
g^Tijtőfogalma,  melyek  az  iparra  vonatkozó  ren- 
delkezéseket tartalmazzák;  rendesen  ipari  tör- 
vényhozásnak szokás  nevezni.  L.  Iparjog  ós 
Ipartörvémj. 

Ipari  törvényhozás,  1.  Ipari  törvények. 

Ipari  tulajdon  az  iparosnak  (kereskedőnek) 
találmányi  szabadalma,  ipari  mustrája  és  mintája, 
gyártmányának  vagy  árúinak  védjegye,  kereske- 
delmi neve,  szóval  joga  az  ipari  értékű  testetlen 
javakon.  Az  1.  védelmére  Belgium,  Brazília,  Spa- 
nyolország, Franciaország,  Guatemala,  Olaszor- 
szág, Németalföld,  Portugália,  Salvador,  Szerbia 
és  Svájc  Parisban  1883  márc.  20-án  nemzetközi 
egyezményt  kötöttek,  kimondván,  hogy  ez  orszá- 
gok kormányai  az  I.  védelme  céljából  Unióvá 
(egyesületté)  alakulnak.  Az  Unióhoz  tartozó  álla- 
mok alattvalói,  ill.  lakosai  az  Unió  bármely  álla- 
mában a  találmányi  szabadalmak,  ipari  mustrák 
stb.  tekintetében  ugyanazokat  az  előnyöket  élve- 
zik, mint  az  állam  saját  honosai ;  azokkal  egyenlő 
védelemben  részesülnek,  azonos  jogorvoslatokkal 
élhetnek.  Aki  a  szerződött  államok  egyikében 
szabadalmat,  mustrát  vagy  védjegyet  bejelent, 
bizonyos  határidőn  belül  a  többi  államban  is  el- 
sőbbséget nyer  annak  bejelentésére.  A  szárma- 
zási országban  bejegyzett  védjegyet  az  Unió  többi 
államában  is  be  kell  jegyezni  és  megoltalmazni. 
A  kereskedelmi  név,  bejegyzés  nélkül  is,  minden 
Unióbeli  államban  védelemben  részesül.  «Az  ipari 
tulajdon  védelmére  alakult  nemzetközi  Unió  iro- 
dájaa  címmel,  a  szerződő  államok  költségére,  a 
svájci  szövetség  kormányának  fenhatósága  alatt 
nemzetközi  iroda  szerveztetett.  Az  egyezményt 
több  pótegyezmóny  módosította.  Fontos  ezek  közt 
a  Madridban  1891  máj.  14.  létrejött  megállapo- 
dás a  védjegyek  nemzetközi  belajstromozásáról, 
amely  szerint  a  szerződő  államok  alattvalói  a  véd- 
jegyeknek oltalmát,  azoknak  a  berni  nemzetközi 
irodában  eszközölt  s  a  származási  ország  hatósága 
által  közvetített  bejelentése  által,  valamennyi  or- 
szágban biztosíthatják  maguknak.  Az  1908.  LIl. 
t.-c.  alapján  az  Unióba  Magyarország  is  belépett. 
Ezenkívül  Magyarország  és  a  Németbirodalom 
közt  1908  nov.  15.  külön  egyezmény  létesült  az 


ipari  üzem 


—     6U 


Iparműtan 


I.-jogok  kölcsönös  oltalma  iránt.  Ezt  az  1908. 
LIV.  t.-c.  cikkelyezte  be.  A  párisi  Unio-egyez- 
ménynek,  továbbá  a  madridi  megállapodásnak 
1900.  Bruxellesben  és  1911.  Washingtonban  át- 
vizsgált szövegét  az  1913.  VIII.  t.-c.  iktatta  az 
ország  törvényei  közé. 

Ipari  üzem,  az  a  vállalkozás,  mely  valamely 
iparággal  gyakorlatilag  foglalkozik.  Az  I.  rend- 
szerint három  válfajra  tagozódik :  kisipari  vagy 
kézműipari,  középipari  vagyis  olyan,  mely  már 
gépekkel  és  több  munkással  ós  nagy-  v.  gyáripari, 
mely  a  magyar  törvény  szerint  vagy  gépekkel, 
vagy  20-nál  több  alkalmazottal  dolgozik. 

Iparjog.  1.  Az  iparűzés  feltételeit  meghatározó 
jogszabályok.  Az  1.  főforrása  hazánkban  az  1884. 
XVII.  t.-c,  az  ipartörvény.  Ennek  föelve :  az  ipar- 
szabadság. Minden  nagykorú  vagy  nagykorúnak 
nyilvánított  egyén  a  törvény  korlátai  között  bár- 
mely iparágat,  ideértve  a  kereskedést  is,  szabadon 
gyakorolhat.  Kiskornak  életkoruk  18.  évének  betöl- 
tése után  az  atyának,  illetőleg  a  gyámnak  gyám- 
hatóságilag  jóváhagyott  beleegyezésével  önállóan 
űzhetnek  ipart  s  ezáltal  teljeskoruakká  válnak. 
Jogi  személyek  szintén  szabadon  űzhetnek  ipart, 
de  üzletvezetőt  kell  állítaniok.  Az  ipar  megkezdé- 
séhez és  gyakorlásához  evgedély  —  rendszerint  — 
nem  szükséges  s  elegendő  az  iparhatósághoz  írás- 
ban intézett  bejelentés,  melyben  a  bejelentő  iga- 
zolni tartozik,hogy  az  ipar  önálló  gyakorlására  meg- 
szabott kellékeknek  megfelel.  Tartozik  továbbá, 
ha  oly  mesterségről  van  szó,  amelynek  elsajátítása 
hosszabb  gyakorlatot  igényel  (ú.  n.  képesítéshez 
kötött  mesterség),  tanoncbizonyítványát  bemu- 
tatni s  két  évi  gyakorlatot  igazolni.  A  bejelentés  el- 
intézéséül iparhatósági  igazolványt,  iparigazol- 
ványt kap,  mely  meg  nem  tagadható  s  3  nap  alatt 
kiszolgáltatandó,  különben  a  bejelentő  iparának 
űzését  megkezdheti.  Képesítéshez  kötött  mestersé- 
get az  is  űzhet,  akinek  képesítése  nincs,  ha  üzleté- 
ben a  megkívánt  képesítéssel  biró  s  az  ipar  önáUó 
gyakorlatára  jogosított  egyént  alkalmaz.  Rendőri 
s  közbiztonsági  tekintetek  némely  iparágnak  enge- 
délyhez kötését  teszik  szükségessé.  Ezek  nálunk : 
a)  fogadó,  vendéglő,  korcsma,  sör-  és  kávéház, 
páUnka-  ós  kávémérés  tartása ;  b)  a  zsibárusko- 
dás ;  a)  foglalkozásközvetítés  és  cselódszerzés ; 
d)  kéményseprés ;  e)  rendes  járatú  időhöz  kötött 
személyszállítás  ;  f)  azok  ipara,  kik  közhelyeken 
a  közönség  számára  személyszállító  eszközöket 
készen  tartanak,  s  a  hordár-  és  bórszolgaüzlet ; 
g)  az  építőmester  ipara ;  h)  mérges  anyagok  és 
gyógyszerek  készítése  s  gyógyszerfélékkel  való 
kereskedés ;  i)  robbanószerek  készítése  s  azokkal 
való  kereskedés.  A  közbiztonság,  közrend  s  a  kö- 
zönség érdekei  ezeknél  az  iparágaknál  némely  ki- 
vételes intézkedéseket  tesznek  szükségessé ;  ilye- 
nek jelesül  azoknak  engedélyhez,  számhoz  kötött- 
sége, díjszabások,  biztosíték,  rendőri  felügy elet.Ha 
továbbá  valamely  iparágnalc  gyakorlása  oly  üzlet- 
telepek felállításával  jár,  amelyek  fekvésük  vagy 
az  üzlet  minősége  által  a  szomszéd  birtokosokat 
vagy  lakókat,  v.  a  közönséget  háborgatják,  meg- 
károsíthatják vagy  veszélyeztethetik,  ily  telepek- 
nek felállításához  a  törvényben  előírt  eljárás  mel- 
lett nyerendő  iparhatósági  telepengedély  szüksé- 
ges. Az  iparos  halálával  az  üzletet  özvegye  foly- 


tathatja. Özvegy  nem  létében  az  üzlet  a  kiskorú 
gyermekek  vagy  unokák  javára  folytatható. 

Az  iparűzési  jogtól  senki,  sem  birói  ítélet,  sem 
közigazgatási  határozat  által  meg  nem  fosztható ; 
kivéve  engedélyhez  kötött  némely  iparágat.  Az 
I.-ot  az  ipartörvónyen  kívül  még  több  törvény 
és  rendelet  szabályozza.  Nevezetesen  az  1893. 
XXVIII.  t.-c.  az  ipari  és  gyári  alkalmazottak  bal- 
eset elleni  védelméről  és  az  iparfelügyelőkről ;  az 
1907.  XIX.  t.-c.  az  ipari  és  kereskedelmi  alkalma- 
zottaknak betegség  és  balesetre  való  biztosításá- 
ról; az  1891.  XIII.  t.-c.  az  ipari  munkának  vasár- 
napi szüneteléséről ;  az  1907.  III.  t.-e.  a  hazai  ipar 
fejlesztéséről  stb. 

2. 1.  alatt  értjük  az  iparűzésre  való  jogosultsá- 
got is.  Ebből  a  tekintetből  meg  kell  különböztetni 
a  személyes,  a  reál  és  a  gyökös  I.-ot.  A  személyes  1. 
csak  azt  illeti  meg,  aki  ezt  a  jogot  elnyerte,  másra 
át  nem  ruházható.  A  reál  I.-ot  ellenben  annak 
tulajdonosa  akár  élők  közt,  akár  halál  esetére 
másra  átruházhatja.  Különösen  a  kéményseprési 
és  a  gyógyszerészeti  ipar  körében  vannak  ilyen 
reál  I.-ok.  A  gyökös  I.  a  reál  I.-nak  az  a  válfaja, 
ahol  az  I.  valamely  ingatlan  tulajdonához  van 
kötve,  úgy  hogy  az  ingatlan  mindenkori  tulajdo- 
nosa az  iparjogosult.  Az  ipartörvény  23.  §-a  sze- 
rint —  az  iparszabadság  elvének  megfelelően  — 
új  reál  I.-ot  többé  engedélyezni  nem  lehet ;  a  ré- 
giek megmaradnak,  de  mások  iparűzési  jogát 
nem  korlátozhatják. 

Iparkamara,  1.  Kereskedelmi  és  iparkamara. 

Iparkiállítás,  1.  Kiállítás. 

Iparkihágások,  1.  Ipari  kihágások. 

Iparlajstrom,  az  iparbejelentések,  telepengo- 
délyek  s  az  ipar  álladékában  történt  változások- 
nak bejegyzésére  szolgáló  lajstrom,  melyet  az 
elsőfokú  iparhatóság  vezet. 

Iparlovag,  bizonytalan  foglalkozású  ember,  aki 
főkép  mások  rászedéséből  él  és  állítólagos  nagy 
állásával  és  előkelő  származásával,  hangzatos  cí- 
mekkel stb.  ámítja  a  világot.  Manapság a^;^aí^■A;«,s'- 
nak  is  hívják. 

Iparmuzeumok,  1.  Iparoktatás. 

Iparmütan  (technológia)  a  különféle  haszná- 
latú tárgyaknak  a  természeti  produktumokból  és 
a  félgyártmányokból  való  készítését  és  készítésük 
eszközeit  tanítja  s  feloszlik  kémiai  és  mechanikai 
I.-ra.  Az  első  szól  a  munkadarab  alalcváltoztatá- 
sának  módjairól,  jelesen  a  meleg  (kovácsolás,  hen- 
gerlés stb.)  ós  a  hideg  (esztergályozás,  fúrás,  vé- 
sés stb.)  úton  való  megmunkálásról ;  a  kémiai  tech- 
nológia pedig  a  mimkadarab  kémiai  átalakítását 
(erjedés,  fehérítés,  ércek  színítése  stb.)  tárgyalja. 
A  legtöbb  technológiában  a  mechanikai  és  kémiai 
technológiát  együtt  találjuk,  mert  a  kémiai  tech- 
nológia a  mechanikai  technológiától  nem  mindig 
választható  el  (pl.  fémolvasztás,  üveg-  és  agyag- 
árúk készítése,  aranyozás  stb.). 

Irodalom.  Technológiai  szakmunkákban  különösen  a  német 
és  a  francia  irodalom  gazdag.  Enciklopédikus  alakban  legter- 
jedelmesebb Preohtl  Johann  Joseph  25  kötetes  müve  :  Teeh- 
nologische  Encyklopadie,  Stuttgart  1850  és  a  Karmarsch 
und  Heeren's  Teohnisclies  Wörterbuch,  3.  kiadás,  11  Icötet, 
1876—1892.  Kiválóbb  munkák  még  Fischer  Hermann,  Hand- 
buch  der  mechanischen  Technologie,  3  kötet,  Leipzig  1888— 
1905  ;  Wagner  Rudolf,  Handbuch  der  chemischen  Technologie, 
Leipzig  1880;  Dammer,  Handbuch  der  chemischen  Technolo- 
gie, 1895—98,    5  kötet     Lueger,   Lexikon    der    gesamteii 


Iparművészet 


615     — 


Iparokozta  betegrségrek 


Technik  und  ihrer  Hilfswissenschaften,  2.  kiad.,  1904—06, 
i  kötet ;  Illustriertes  technisches  Wörterbuch  in  sectis 
Bprachen,  Deiuhardt  und  Schlomann,  München  1906;  Poppe, 
Geschichte  der  Technolosrie,  Qöttingen  1907—11,  8  kötet ; 
nagyszabású  vállalat  Hartleben  Chemisch-tecbnische  Bib- 
liothek-je.  Magyar  nyelven  általános  technológia  nem  jelent 
meg.  Kerpely  Antal :  A  vaskohászat  c.  niunkája(Selmeczbánya 
1873)  csakis  a  vas  technológiáját  s  ennek  is  a  vas  gyártásá- 
ról és  a  félgyártmányok  készítéséről  szóló  részét  tárgyalja ; 
Wartha  Vince,  Chemiai  technológia,  1906;  u.  a..  Az  agyag- 
ipar  technológiája,  1892;  Rejtő  Sándor,  Az  elméleti  mecha- 
nikai technológia  néhány  alaptétele,  1896  ;  Dömötör  Pál, 
Fémipari  technológia,  Budapest  1911.   és  A  vasöntö,  1912. 

Iparművészet,  a  múlt  század  folyamán  keletke- 
zett újabb  fogalom  és  újabb  szó ;  az  ú.  n.  nagy  mű- 
vészetekkel, t.  i.  az  építészet,  szobrászat  és  festé- 
szettel mintegy  ellentétben  a  kisebb,  vagy  másként 
díszítő  művészetek  megjelölésére  szolgál,  azok- 
nak nagy  csoportját  foglalja  magában.  Az  I.  fogal- 
mában össze  van  kapcsolva  az  ipar  és  a  művészet 
fogalma.  Az  I.  a  használati  tárgyat  hozzáillő  szép 
formákkal,  ékítményekkel  és  színekkel  nemesíti, 
ennélfogva  megkülönböztetjük  egyfelől  az  ipar- 
tól, másfelől  a  művészettől.  Nem  lehet  azonban 
szigorúan  megvonni  a  határt,  mely  az  I.-et  el- 
választja egyfelől  az  ipartól,  másfelől  meg  a  mű- 
vészettől. Az  I.  ágai  anyaguk  szerint  csoportosítva 
ezek:  1.  szövés  (textilis  művészet),  2.  agyag- 
(keramika),  3.  üveg-,  4.  fa-,  5.  csont-,  6.  fémmű- 
vesség. Az  utóbbi  a  fémek  sokféleségénél  és  azok 
sokféle  alkalmazhatóságánál  fogva  több  csoportra 
oszlik.  Ilyenek :  a)  A  kovács  és  lakatos,  b)  Bronz- 
művessóg.  c)  Ékszerészet,  dj  <.  tvösség.  A  díszí- 
téssel foglalkozó  I.  főbb  ágai :  1,  Zománc.  2.  Mo- 
zaik. 3.  Intarzia.  4.  Niello.  5.,  Maratás  és  vésés.  6. 
Lakk  és  egyéb  festés.  7.  Üvegképek  és  egyéb 
díszítmények.  További  anyagok:  a  bőr,  papir, 
toll,  kagyló,  kő,  stucco  stb.  Az  I.  körébe  szokás 
sorolni  az  írást,  a  könyvnyomtatást  és  az  ü.  n. 
grafikai,  azaz  sokszorosító  művészeteket  is.  Ezek : 
a  rézmetszés,  rézmaratás,  acélmetszés,  famet 
szés,  kőnyomat,  fénykép,  cinkmaratás  stb.  Az  I. 
egyes  ágainak  ismertetését  1.  a  megfelelő  cik- 
kekben. 

Irodalom.  G.  Seraper,  Der  Stil,  Frankfurt  a.  M.  1860  ;  u.  a., 
8til  in  den  tektonischen  u.  technischen  Kilnsten,  2.  kiad., 
München  1879 ;  Bucher,  Geschichte  der  technischen  Künste, 
Stuttgart  1875—93,  3  kötet;  u.  a.,  Die  Kunst  im  Hand- 
■werk,  3.  kiadás,  Wien  1888  ;  Labarte,  Histoire  des  árts 
indnstriels,  2.  kiad.,  Paris  1872—75,  3  kötet ;  Falke,  Ge- 
schichte des  deutschen  Knnstgewerbes,  Berlin  1889;  Hirth, 
Formonschatz,  Leipzig  1877 ;  Bosc,  Dictionnaire  de  Tart, 
dl  la  curiosité  et  du  bibelot.  Paris  1883 ;  Kronthal, Lexikon 
der  technischen  Künste,  Berlin  1898—99,  2  kötet;  H. 
Mayeux,  La  composition  décorative,  Paris  1884;  Wessely 
I.  E.,  Das  Ornament  u.  die  Kunstindu.strie  in  ihrer  geschicht- 
lichen  Entwickelung,  Berlin  1878  ;  F.  Edward  Hulmo,  Prin- 
ciples  of  ornamental  Art,  London  ;  Sponzel,  Monographien 
des  Knnstgewerbes,  Leipzig  ;  Meller  Simon  dr.,  A  modern  L, 
Budapest  Í902;  Ráth  György,  Az  L  kézikönyve,  u.  o.  1903. 
—  Folyóiratok.  Magyar  L,  Budapest ;  Ihe  Studio,  London ; 
Revue  des  árts  décoratifs.  Paris  ;  Art  et  décoration,  u.  o.; 
Die  dekorative  Kunst,  München ;  Deutsche  Kunst  und 
Dekoration,  Darmstadt ;   Kunst  u.  Kunsthandwerk,    Wien. 

Iparművészeti  iskola.  Az  Orsz.  m.  kiír.  ipar- 
művészeti iskolát  Budapesten  Trefort  Ágoston 
vallás-  és  közoktatásügyi  miniszter  szervezte. 
Célja  a  hazai  iparosok  müizlésének  fejlesztése  s 
a  fogyasztó  közönséggel  a  hazai  termékek  meg- 
kedveltetése  volt.  E  célt  szolgálták  egymásután 
megnyílt  mintázó,  ötvös,  fametsző,  festészeti,  réz- 
metszési stb.  szakosztályai.  Igazgatója  1896-ig 
Keleti  Gusztáv  volt,  tanári  karában  pedig  a  régibb 
művészi  nemzedék  számos  jeles  tagja  működött. 


1896-ban  az  intézet,  az  iparművészeti  múzeum- 
mal együtt,  az  Üllőiúton  levő  új  palotába  költö- 
zött Fittler  Kamill  igazgató  vezetése  alatt.  Ez 
időtől  kezdve  oktatási  köre  kibővült,  tanító  sze- 
mélyzete pedig  megnövekedett.  A  régibb  imltatlv 
tevékenységgel  szemben  önálló  Iparművészeti  ter- 
vezők kiképzése  lett  a  cél.  Eeloszlik  egy  három- 
éves középiskolai  s  egy  kétéves  főiskolai  tanfo- 
lyamra ;  az  előbbi  tanfolyamon  végbizonyítványt, 
az  utóbbin  szakoklevelet  nyernek  a  hallgatók.  A 
növendékek  száma  megközelíti  a  hatszázat.  Fitt- 
ler Kamill  halála  óta  (1910.)  Czakó  Elemér  az  in- 
tézet Igazgatója. 

Iparművészeti  múzeum,  1.  Országos  inagyar 
iparművészeti  múzeum. 

Iparművészeti  társulat,  1.  Országos  magyar 
iparművészeti  társulat. 

Iparokozta  betegségek  v.  iparihetegségek  (1.  az 
Ipar  okozta  betegségek  Idmutatása  c.  mellékletet). 
A  különféle  Ipaii  foglalkozások  mind  több-keve- 
sebb veszélyt  rejtenek  magukban,  amelyek  a  fog- 
lalkozást űző  egyén  egészségére,  sőt  életére  káros 
befolyással  lehetnek  és  részben  vannak  is.  A  fog- 
lalkozásból eredő  balesetek  a  munkások  testi  ép- 
ségét fenyegetik,  sőt  életüket  is  képesek  kioltani, 
azonban  a  legtöbb  baleset  —  ha  nem  Is  okoz  köz- 
vetlenül halált  —  rövidebb-hosszabb  Ideig  tartó 
betegséget  vagy  legalább  Is  munkaképtelenséget 
Idéz  elő,  ami  közgazdasági  tekintetben  állandó 
veszteséget  je'ent. 

A  foglalkozások  által  okozott  különféle  beteg- 
ségek, amelyek  szervi  bajokban,  az  Idegrendszer 
betegségeiben,  kimerülésben,  a  test  elferdülósel- 
ben,  mérgezésekben,  fertőzésekben  stb.  nyilvánul- 
nak, ugyancsak  hosszabb-rövidebb  Ideig  tartó 
munka-  ós  keresetképtelenséget,  sőt  nem  ritkán 
korai  halált  is  okozván,  szintén  jelentékeny  nem- 
zetgazdasági veszteségek  forrásaivá  válnak. 

Ezért  az  egészségtannak  egyik  fontos  feladata 
az  Iparegészségügyl  viszonyoknak,  az  I.-nek  ku- 
tatása és  felderítése.  Az  ipari  egészségtan  az 
általános  Ipari  viszonyok-,  a  feldolgozott  anya- 
gok-, a  gyári  és  műhelyviszonyok-,  a  faji,  éghaj- 
lati befolyások-,  valamint  az  életmód  behatásai- 
nak rendkívül  sok-  és  kíilönfélesóge  folytán  ma 
már  az  orvostudományok  összes  ágaival  szoros 
kapcsolatban  van,  azonkívül  felöleli  az  ipari  fog- 
lalkozásra utalt  egyének  életmódijának  és  élet- 
viszonyainak összes  jelenségeit. 

Az  ipari  betegségek  főbb  okai :  a)  túlerőltetés, 
az  egész  testé,  vagy  egyes  részeié ;  okai  a  kellő 
pihenés  nélküli,  túlhosszú  munkaidő,  a  munka- 
közi pihenés  hiánya,  túlerős  munka,  mely  az 
egyén  szervezete  fejlettségének  nem  felel  meg. 
Kiterjedhet  egyes  mozgási  vagy  az  érzékszer- 
vekre, az  egész  Idegrendszerre,  légzési  vagy  vér- 
keringési szervekre,  mint  a  tüdőre,  szívre  stb. 

Bizonyos  állaadó  testtartások  Is  képesek  káros 
behatással  lenni,  pl.  az  ülő  életmód  széla-ekedést, 
a  hajlott  testtartás  szűkmellüséget  okozhat,  vagy 
a  gerincoszlop  elferdüléselt,  amint  a  cipészek-  és 
szabóknál  látható;  a  folytonos  álló  helyzetben 
végzett  munka  lúdtalpat,  dongalábat  okoz,  mint  a 
pincéreknél,  sütőknél  stb. 

b)  Különös  káros  hatások  vagy  anyagok  be- 
hatása, mint  a  mérgek,  fertőző  anyagok,  por, 


Iparokozta  betegségek 


616     - 


Iparokozta  betegségek 


gáz,  gőzök  behatása  a  szervezetre.  ^  Ilyenek  a 
heveny  ós  idült  mérgezések,  ólom  (1.  Olommérae- 
zést),  higany,  réz,  arzén,  foszfor  stb.  behatása  foly- 
tán, melyek  a  legkülönfélébb  szerveket,  izmokat, 
izületeket,  csontokat,  idegeket,  vérereket,  miri- 
gyekot, az  emésztöszerveket  stb.  támadják  meg. 
A  fertőzések  között  első  sorban  a  gümökór  okoz 
nagyobb  számú  megbetegedést,  ami  főleg  a  bete- 
gekkel zárt  helyen  való  szoros  együttartózkodás 
folyománya ;  a  lépfene  a  rongygyüj töket  és  válo- 
gatókat, papírgyári  munkásokat,  tímárokat  tá- 
madja meg;  a  szifllis  terjedését  főleg  az  üveg- 
gyári munkások  közt  látni  a  közösen  használt 
fűvó  közvetítésével. 

A  gyári  munkások  között  az  egészségtelen  ivó- 
víz terjesztheti  a  hastífuszt,  maláriát,  bélhurutot 
stb. 

A  por  (1.  Porbelélegzési  betegségek)  a  légző- 
szerveket támadja  meg  oly  iparágakban,  melyek- 
ben nagyobb  mennyiségben  kerül  a  levegőbe, 
mint  kőfaragók,  kőmívesek,  köszörűsök  munkájá- 
ban, üveggyárakban,  cementgyárakban,  a  szövő- 
fonóiparban, dohánygyárakban,  a  vas-  és  fém- 
ipari, a  faipari  csíszolómunkáknál,  malmokban, 
rongyosztályozókban  stb. 

Ártalmas  gázok  és  gőzök  a  bányákban,  ku- 
takban, mély  pincékben,  gázgyárakban,  a  vegyi 
gyárakban,  szeszgyárakban  stb.  fenyegetik  a 
munkások  életét,  mint  a  széndioxid,  szénoxid, 
ammóniák,  kénhídrogéngáz,  különféle  savgázak 
stb. 

c)  Különféle  kedvezőtlen  tényezők  behatása, 
mint  túlmagas  vagy  alacsony  hőmérsék,  túl- 
magas  vagy  alacsony  légnyomás,  zárt  és  túlzsúfolt 
helyiségek  szennyezett  levegője,  nedvesség,  túl- 
kevés  vagy  sok  világosság,  nagy  zaj  általában 
egészségtelenné  tehetik  a  műhelyeket  és  gyára- 
kat. Túlmagas  hőmérsék  káros  hatásának  vannak 
kitéve  a  munkások  öntődékben,  cukorgyárakban, 
üveghutákban,  továbbá  a  fűtök,  kovácsok  stb. 
Alacsony  a  hőmérsék  a  hűtőhelyiségekben,  télen 
a  szabadban  űzött  munkáknál  stb.  Zsúfoltak  a 
helyiségek  a  szövőgyárakban,  ahol  a  gépek  sűrűn 
egymás  mellett  vannak  felállítva,  nyomdákban, 
kis  ipari  műhelyekben;  egyéb  okokból  rossz  a 
levegő  a  bányákban,  pincékben  stb.,  az  erős  fény 
az  öntőket,  fűtőket  bántja,  a  vDágosság  hiánya 
pedig  a  pínceműhelyben,  bányákban  állandó  jelen- 
ség ;  nagy  zaj  főleg  a  szövőgyárakban,  kovács- 
műhelyekben  terheli  a  munkások  haUószervét. 

d)  A  munkával  s  a  műhellyel  kevésbbé  van- 
nak összefüggésben,  hanem  inkább  az  életmódból, 
szociális  jellegű  okokból  folynak  azok  a  bántal- 
mak, amelyeket  az  egészségtelen  lakás,  a  hiá- 
nyos, vagy  célszerűtlen  táplálkozás,  ki  nem  elé- 
gítő ruházat,  iszákosság  stb.  okoz.  Ezek  gyakran 
a  munkások  értelmi  viszonyainak  alacsony  voltá- 
ból folynak,  mint  pl.  a  test  tisztántartásának,  a 
testedzés-  és  testnevelésnek,  a  fertőző  betegsé- 
gektől való  védekezés  ismereteinek  hiányából. 

e)  A  balesetek,  melyek  nagy  része  különleges 
ipari  természetű,  a  védőkészíüékelckel  el  nem 
látott,  vagy  el  nem  látható  gépek  által  okoztat- 
nak,  továbbá  a  célszerűtlen  mühelyi  berendezé- 
sek folyományai ;  továbbá  a  közlekedés,  szállítás 
közben  történnek,  melyek  előre  nem  láthatók  s 


el  nem  háríthatók,  hanem  csak  a  gondos  vigyá- 
zattal kerülhetők  el. 

A  balesetek  a  faiparban,  a  vas-  ós  fémiparban 
a  gépek  által,  kő-  és  földbányákbau  a  beomlások 
és  robbantások  következtében,  a  bányákban  a  rob- 
banások folytán,  azonkívül  a  közlekedési  szolgá- 
latban történnek  nagyobb  számban. 

A  balesetvédelemnek  két  ága  a  baleset  ellen  való 
védelem  ós  a  balesetek  káros  következményei  el- 
len való  védelem,  vagyis  a  balesefbiztositás  (1. 
Munkásbiztosítás). 

A  magyarországi  törvényszerű  munkásvéde- 
lem a  következő  törvényekben  van  körülírva  : 

1.  az  ISSÍ.  XVíl.  t.-c.-be  foglalt  ipartörvény ; 

2.  az  1891.  XIII.  t.-c,  mely  az  ipari  munkának 
vasárnapi  szüneteléséről  szól ; 

3.  az  1893.  XXVIII.  t.-c.  az  ipari  munkások  bal- 
eset elleni  védelméről  ós  az  iparfelügyelőkről ; 

4.  Az  1907.  XIX.  t.-c.  az  ipari  és  kereskedelmi 
alkalmazottak  betegség  és  baleset  esetére  vald 
biztosításáról ; 

5.  az  1911.  V.  t.-c.  a  fehér  vagy  sárga  foszfor- 
ral való  gyujtógyártás  eltiltásáról ; 

6.  az  iparüzemekben  alkalmazott  nők  éjjeli 
munkájának  eltiltásáról  szóló  1911.  XIX.  t.-c. 

Ide  sorolható  még  a  hazai  ipar  fejlesztéséről 
szóló  1907.  III.  t.-c.  is,  mely  szerint  a  gyárak  ál- 
tal épített,  a  közegészségügyi  követelményeknek 
megfelelő  munkáslakások  adómentességben  része- 
síttetnek. 

Az  állati  szőrnemüeket  feldolgozó  ipartelepek 
munkásaínak  védelmét  az  1905.  évi  18.848.  sz.  a. 
kelt  kereskedelemügyi  miniszteri  szabályrendelet, 
míg  a  zsákkölcsönzéssel  foglalkozó  ipartelepeken 
alkalmazott  munkásokét  az  1911.  évi  9282.  sz.  a. 
kelt  rendelet  szabályozza. 

Az  1899.  évi  24.929.  sz.  a.  kelt  belügyminiszteri 
rendelet  a  sárga  foszforral  készült  gyújtók  gyártá- 
sában alkalmazott  munkások  egészségének  védel- 
mét, tehát  a  foszfornekrózis  elhárítását  célozza. 
Ez  a  rendelet  azonban  az  1911.  V.  t.-c.  életbelépte 
óta,  mely  tudvalevőleg  hazánkban  is  eltiltja  a  fosz- 
foros gyújtók  gyártását,  tárgytalanná  vált. 

A  munkások  egészségének  és  jólétének  emelé- 
sére szolgáhiak  a  munkásjóléti  intézmények  (}■  o.), 
melyek  a  következők:  ingyenes,  vagy  olcsó,  egész- 
séges munkáslakások  (1.  o.)  és  közös  hálótermek, 
ú.  n.  munkáskaszárnyák,  munkáskolóniák  és  mun- 
káskertek ;  tűzifával  ós  világítóanyagokkal  való 
ellátás,  étkezőhelyiségek,  gyári  konyhák  és  kifő- 
zések,  gyári  fürdők,  iskolák,  kisdedóvók,  szoptató- 
szobák,  orvosi  rendelés  ós  gyári  kórházak ;  fo- 
gyasztási szövetkezet ;  nyugdíj ,  aggkori  biztosítás ; 
nyereményrészesedési  jutalék ;  munkáskönyvtár, 
kaszinó,  takarékegylet  stb. 

Az  iparegószségügy  gondozását, tehát  az  iparban 
alkalmazott  munkások  egészségének  védelmét, 
mint  a  munkásvódelemnek  egyik  jelentős  részét, 
a  balesefrv'édelemmel  együtt  a  kir.  iparfelügye- 
lőkre bízza  az  1893.  XXVIII.  t.-c,  míg  az  iparte- 
lepek részéről  a  környező  lakosság  egészségére 
való  káros  hatásoknak  elhárítása  az  1876.  XIV. 
t.-c.  értelmében  a  közegészségügyi  hatóságok  fel- 
adata. 

Az  iparfelügyelők  hatásköre  általában  a  gyár- 
ipari telepekre  terjed  ki,  tehát  mindazon  ipartele- 


I 


PAROKOZTA  BETEGSÉGEK  KIMUTATÁSA. 


Ártalmas  tényező 


Fogrialkozás 


Ártalom 


ÍSzük  térség,  zárt  helyÍ8ég,j|  Mfthelyek,  bánvák,  alagutak. 
'  \  elégtelen,  ro.ssz  levegő,  i  •'     '       -      >       o 


Vérszegénység,    görvélykór, 
g^ümökór. 


Elhárításának  módja 


műhelyekre,  bányák  stb.-re 
nézve,  szellőztetés. 


Erőltetett  testtartás,     !j  Cipészek,  szabók,  bányászok, 
Ufryanazon  izmok  állandó!  irók,   szedők,  zongoramű vé- 
foglalkoztatása.         |i  szék,  sütök. 


'')  ' 


S"eTntörMté1etVö^  i  ^^''^  «  ^'^^'^'^  ^^^-^^ 
kfm&ySk,  iziieü'g^-  váltakozása  s  n,e^elelö  or- 
ladások,    görcs,   zsugorodás.  '*^"®'  •^ezeies. 


Foglalkozás  apró  tái-       Órások,  ékszerészek,  vésnö-     Közellátás  (myopia)  s  egyéb 
gyakkal.  ||  kök,    szedők.  j  látószervi  bajok. 


')       Kiös  meleg,  erős  fény. 


d)  Pornem  ü  , 
anyagok 


ásványiak    ^ 


növényiek    < 


Munka    s    pihenés   észszerű 
váltakozása  s  megfelelő  or- 
vosi kezelés. 


„     ,      ,     ..^,,     ,.    „  .„,  Bőséges  szellőztetés,  illetö- 

Kovacsok,  fatök,  feraöntök,  .       ,        ,  ,                         i  ipo-    KzpmvMei    kíSssifiipkpk 

üveghutabeli  és  cukorgyári  !       Esetés,    látási    zavarok.      |  galmatran    italSSó?    íafó 

munkások.  gondoskodás. 


Kőfaragók,  kőművesek,  kö- 
szörűsök, porcellán-,    üveg- 


Kőporlerakódás   a   tüdőben, 


és  drágaköcsiszolók,  fazeka-      tüdöhnrut,  tüdögyuladás,  tü- 
sök, cementgyári  munkások  dővész. 
stb. 


Kémesztergályosok,     kova-     Fémporlerakódás  a  tüdőben, 
csók,  lakatosok.  ,  tüdögyuladás. 


Szénnel  foglalkozók. 


Szövöiparosok. 


Dohánygyári  munkások. 


Szénlerakódás  a  tüdőben,  tü-  ' 

döhurut.  I  Por  támadását  gátolni ;  bősé- 

ges szellőztetés,  főképen  a 
por  keletkezési  helyén  alkal- 
mazott exhaustorral ;  mun- 
kások ellátása  nedves  szi 
vacscsal,  álarccal. 


Tűdőhurut. 


Molnárok,  sütök  stb. 


Rongyosztályozók 


Fertőzés. 


állatiak 


Kefekötők,  szűcsök,  kalapo- 
sok, csont-  és  gyöngyház-esz- 
tergályosok. 


Tüdőhurut. 


e)  Gázok 


Borpincékben,    sörfözőkben, 

zárt   kutakban,   bányákban, 

csatornákban. 


Eszméletlenség. 


s7i5nrnrM  Oázgyárakbau,  bányákban,    í  Fejfájás,   hányás,   eszmélet- 

síeuuxm  fehórneműtiszlitókban.       i  lenség. 


klór 


Gyors    vászonfehéritésnél, 
klórmészgyártásnál. 


íj  Szódagyárakban,    üveggyá- 
sósavgáz       l|  rákban  és  fazekasok  mflhe- 
jj  lyeiben. 


Tűdőhurut,  tüdögyuladás.     '  ^'^^^^''^  szellőztetés  s  meg 


felelő  orvosi  eljárás. 


kénhidrogén 


Csatornákban     pöcegödrök-     Ájulás,  esetleg  rögtöni  halál. 


i    Világitógáz   előállításánál,    i  t,„„,í„  „  nsjx* .  i,„™f„*  .x* 
ammóniák  festékgyártásnál,    müjég^    I  ^^*^*^^ Lffi  Sk™     ' 

gyártásban.  1  gyuladast  okoz. 


tlpnrokoztn  betegsi'geki  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Ártalmas  tényező 


Foglalkozás 


ólom 


f}  Mérgező 
anyagok 


kéneső 


betűöntők,   sze- 
festök,  ólomfehér-,  to- 
i  mennige-gyári  mun- 
kások. 


Ártalom 


Elhárításának  módja 


Étvágytalanság,  kólika,  szék- 
rekedés, szegély  a  foghúson, 
renmaszerü  fájdalom,  görcs. 


Kohómnnkások,    s    hőmérő- 
készítő  munkások,  kalaposok, 
bányászok  (kevésbé). 


Nyálfolyás,  száj  hurut,  fogak 

lazulása,  gyomor-  s  bélhurut, 

reszketés,  elmezavar. 


Feltétlen  tisztaság,  ólomgőz 
elvezetése,  vízpermetezés  al- 
kalmazása, bő  szellőztetés 
(exhaustor),  kéz  bezsirozása, 
álarc  viselése,  száj-,  kez- 
es testmosás  (fürdő),  külön 
étkező  hely,  ruhaváltás  ;  a 
munkások  gyakori  felváltása 
a  veszedelmes  helyeken ;  or- 
vosi ellenőrzés. 


h.  mint  fent,  továbbá  hűvös 
munkahelyiség,  sima,  nedves 
padlóval.  Tükörkészítúsnél  a 
dörzsölés  ne  kézzel  történjék. 


Fehér  foszforral  dolgozó  gyu- 
fagyárakban*). 


Fogfájás,  fogak  lazulása,  áll- 
kapocs üszökje. 


Szellős,  nagy   helyiség,  fel- 
tétlen   tisztaság.    Ruházko- 
dás,  mosdás,  étkezés,    mint 
fent,  orvosi  vizsgálat. 


Kohóbeli  munkások,   arzén- 
festék-,   virág-    és  papin-al 
foglalkozó  munkások. 


Fejfájás,    ágybéli     nyomás, 

gyomorfájás,     szájfekélyek, 

kiütések. 


Ij.  mint  fent. 

friss  vasoxidhidrát. 


A  zsúfolthelyiségekben  űzött 
foglalkozások. 


Egészséges,   szellős,    tiszta, 
téres  helyiségek. 


gUmökór     < 


g)  Fertőző 
anyagok,    ■( 
élösdiek 


lépfene 


bujakor 


A  különféle  szervek   gümö- 
kórja,  főleg  a  tüdögümökór. 


Betegekkel  való  együttdol- 
gozás. 


Betegek  elkülönítése,  köpő- 
csészék stb. 


Tímárok,  mészárosok,  vágó- 
hídi  munkások,  rongyválo- 
gatók. 


Fertőzés   a    bőrön    vagy    a 
tüdőben 


Óvatosság  a    munkában,    a 

börsértések  elkerülése.  Re- 

spirator. 


Üvegfúvók. 


Szájbujakór. 


Külön  fúvók  használata. 


különféle  fer- 
tőző anyagok 


Mosónők. 


Különféle  fertőző  beteg-      I  A  szennyesruháknak  nedves 
ségek.  állapotban  való  kezelése. 


•)  A  foszforos  gynjtógyártás  már  a  legtöbb  államban  el  van  tiltva;  legutóbb  már  hazánkban  is  eltiltatott 
az  1911  :  V.  t.-c.-el. 


Iparoktatás 


617 


Iparoktatás 


pékre,  amelyeken  elemi  erővel  hajtott  gépek  van- 
nak használatban  és  illetve  amelyeken,  ha  moto- 
rikus erővel  hajtott  gépek  nincsenek  is,  állan- 
dóan 20-nál  több  alkalmazott  van.  A  kisipari  te- 
lepek általában  ki  vannak  véve  az  iparfelügyelet 
hatásköre  alól,  egyes  iparágak  azonban,  mint  pl. 
a  robbanószergyárak,  agyagárúégetö  kemencék, 
ásványolaj  finomítók,  faggyuolvasztók,  fémöntö- 
dék, gyúszergyárak,  len-  és  kenderáztatók,  pör- 
kölőkemencék,  rongygyüjtö  és  osztályozók,  ve- 
gyészeti gyárak,  továbbá  a  nyomdaipar  s  a  zsák- 
kölcsönzőtelepek az  iparfelügyelök  ellenőrzése 
alatt  állanak,  minden  tekintet  nélkül  akár  beren- 
dezésükre, akár  alkalmazottaik  számára. 

Iparoktatás,  az  iparosoknak  oktatás  útján  való 
képzésére  vonatkozó  intézmények  közös  elneve- 
zése, mely  alatt  ezúttal  az  e  tekintetben  fennálló 
rendszereket  is  értjük.  Mint  minden  ipari  téren, 
úgy  e  tekintetben  is  Angolország  viszi  a  vozérsze- 
repet,  ahol  az  I.  rendszeres  szervezése  a  legrégibb. 
Itt  azonban  ez  nagyobbára  magántevékenységben 
nyilvánul,  minthogy  az  angol  ipar  már  oly  magas 
fokon  áll,  hogy  az  állam  nem  érzi  többé  a  munkás- 
képzés  kötelességének  szükségét,  hanem  áthárítja 
ezt  az  érdekeltségre.  Innen  van,  hogy  egész  Angol- 
országban alig  van  néhány  állami  jellegű  ipar- 
iskola, hanem  annál  több  magániskola.  E  rend- 
szerhez közel  áll  Franciaország  is,  mely  azonban 
már  közeledett  az  állami,  illetőleg  départementi 
rendszerhez,  t.  i.  elismerte,  hogy  az  I.  fontos  ál- 
lami feladat  és  így  részben  az  állam,  részben  az 
egyes  dópartoment-ok  terhére  tart  fenn  nagyobb 
szabású  iparoktatási  intézeteket.  Az  I.  azon  alak- 
jában, melyben  ma  a  legtöbb  európai  államban 
fennáll,  Belgiumból  ered,  ahol  először  tettek  kí- 
sérleteket, rendes  iskolákkal  —  elméleti  s  gya- 
korlati oktatás  útján  —  szervezni  az  iparoskép- 
zést. Ennek  rendszerét  fogadták  el  egymásután 
Németország  különböző  államai,  majd  Auszti'ia 
ós  ennek  alapján  állunk  mi  is  Magyarországon. 
Ausztriában  báró  Dumreicher  vallás-  és  közok- 
tatásügyi osztályfőnök,  Magyarországon  Szte- 
rényi  József  volt  kereskedelemügyi  államtitkár 
nevéhez  fűződik  az  I.  megteremtése.  Az  említett 
rendszer  keretében  az  a  két  elv  versenyez  egy- 
mással :  nyujtsa-e  az  ipariskola  csak  az  elméleti 
oktatást,  vagy  az  elméleti  és  gyakorlati  okta- 
tást is?  Előbbi  elvet  fogadták  el  —  Szászor- 
szág kivételével  —  a  német  államok,  ahol  egyes 
iparágak  kivételével  csak  elméleti  képzésre  szo- 
rítkozik az  I.,  utóbbi  elv  alapján  áll  Szászország 
és  leginkább  Ausztria,  moly  ezt  eddig  a  lehető 
legtökéletesebb  módon  érvényesítette,  ugyan- 
ekkor kimondván  azt  is,  hogy  az  I.  első  sorban 
állami  feladat.  Németország  egyes  államai  sem 
fogadták  el  feltétlenül  az  előbbi  elvet,  mert  jólle- 
het a  fősúlyt  a  gyakorlatban  elhelyezett  tanoncok 
ós  segédek  elméleti-  és  rajzoktatására  fektetik, 
mindazonáltal  kénytelenek  voltak  gyakorlati  ok- 
tatásra berendezett  ipariskolákat  is  létesíteni,  ne- 
vezetesen a  műiparra,  szövő-,  óra-,  faragászati- 
ós  vasiparra.  Legmagasabb  fokon  áll  az  í.  egész 
NémetországbanWürttomberg  királyságban  s  Ba- 
den  nagyhercegségbon,  aránylag  legalacsonyabb, 
de  még  mindég  igen  magas  fokon  pedig  Porosz- 
os Bajorországban.  Az  ipariskolák  száma  Ausz- 


triában igen  tekintélyes.  Az  I.  Ausztriában  erede- 
tileg meg  volt  osztva  a  kereskedelmi  és  vallás- 
os közoktatásügyi  minisztériumok  között ;  de  mert 
ez  nehezítette  a  fejlődést,  1882  óta  az  utóbbi  mi- 
nisztérium ügykörébe  osztatott  be,  az  új  munka- 
ügyi minisztérium  létesítése  óta  pedig  ehhez  ke- 
rült ;  míg  1882.  az  erre  fordított  összköltség  16,537 
frt  volt,  ma  már  meghaladja  ez  a  költség  a  15 
millió  koronát.  V.  ö.  Szterém/i  József,  Az  I.  kül- 
földön. 

Magyarországon  az  1.  a  legutóbbi  évekig  csak 
kísérletezés  tárgya  volt,  megállapodott  alapelvek 
és  rendszer  nélkül.  Éveken  át  csak  két  intézet  kép- 
viselte ezt  nálunk :  a  kassai  és  budapesti  közép- 
ipariskolák,  mert  ezeken  kívül  a  volt  földmívelés-, 
ipar-  és  kereskedelmi  minisztérium  csak  a  házi- 
ipari jellegű,  rövidebb  tartamú  tanműhelyekre 
fektette  a  fősúlyt,  melyek  azonban  aUg  hagytak 
nagyobb  nyomokat  hátra,  míg  a  vallás-  és  közok- 
tatásügyi minisztérium  még  szerencsétlenebb  kí- 
sérleteket tett  a  polgári  és  felső  népiskolákkal  v. 
tanítóképezdékkel  kapcsolatos  ipari  tanműhelyek- 
kel, amelyek  már  szervezetüknél  fogva  sem  vál- 
hattak be.  Az  előbb  említett  háziipari  tanműhelyek 
túlnyomó  részét  az  1885-iki  országos  kiállítás  után 
a  kormány  pénzügyi  okokból  beszüntette,  az  utóbb 
nevezett  tanműhelyek  fokozatosan  önmaguktól 
szűntek  meg,  nem  kapván  elég  növendéket.  Hosz- 
szabb,  évoki'e  terjedő  tárgyalások  után  1892.  végre 
megállapodás  jött  létre  az  I.  tekintetében  Baross 
Gábor,  illetve  Lukács  Béla  kereskedelmi  és  gróf 
Csáky  Albin  vallás-  és  közoktatási  miniszterek 
között,  melyek  szabályozták  az  egész  iparoktatást. 
E  megállapodások  lényegesebb  részei  a  követke- 
zők :  az  l.  továbbra  is  megosztva  marad  az  em- 
lített két  miniszteri  tárca  között,  még  pedig  oly- 
képen,  hogy  a  népoktatási  intézetekkel  kapcsola- 
tos ipariskolák,  továbbá  azok,  melyekben  az  elmé- 
leti irány  túlnyomó,  az  iparművészeti  iskola  és 
múzeum  a  vallás-  és  közoktatási  minisztérium 
főhatósága  alatt  maradnak,  ellenben  a  kassai 
gépészeti  középipariskola,  a  budapesti  állami  ipar- 
iskola, a  technológiai  iparmúzeum  és  mindazon 
intézetek,  melyekben  a  gyakorlati  irány  a  túl- 
nyomó, végül  az  önálló  nőipariskolák  a  keres- 
kedelmi minisztériumhoz  tartoznak :  ugyanokkor 
rendezték  a  felügyelet  módját  is,  mely  szerint 
mindkét  minisztérium  részéről  az  ország  összes 
iparoktatási  intézete  fölötti  felügyeletet  ogy-egy 
központi  miniszteri  közeg  gyakorolja,  mint  mi- 
niszteri biztos,  és  pedig  egyrészt  mindegyik  a 
saját  minisztere  alatt  álló  iskolák  fölött  minden 
irányban,  másrészt  a  vallás-  és  közoktatási  mi- 
niszteri biztos  felügyeli  a  kereskedelmi  miniszté- 
rium iskoláinak  elméleti  oktatását,  a  kereskedelmi 
miniszteri  biztos  pedig  a  vallás-  és  közoktatási  mi- 
nisztérium iskoláinak  gyakorlati  oktatását,  mely 
felügyelet  alól  csak  a  kassai  s  budapesti  állami 
ipariskolák,  a  budapesti  technológiai  iparmúzeum, 
a  budapesti  iparművészeti  iskola  és  múzeum  vé- 
tettek ki,  melyek  közvetlenül  állnak  az  illető  mi- 
nisztérium alatt ;  végre  ugyanekkor  szervoztotett 
az  országos  L-i.  tanács.  (L.  Ipari  és  kereskeddnd 
oktatási  tanács.) 

Ekkor  kezdődik  a  nagyobb  szabású  mozgalom 
az  I.  terén,  mely  a  vallás-  és  közoktatási  minisz- 


Iparoktatás 


-     618    — 


Iparoktatási  főig;azs:ató 


tériom  körében  az  iparos-tanonciskolák  ügyének 
rendszeresebb  fejlesztésében,  a  kereskedelmi  mi- 
nisztérium körében  az  egész  szakoktatás  szerve- 
zésében, rendezésében,  a  régi  iskolák  újjászerve- 
zésében és  nagyobb  számú,  a  kor  színvonalán  álló 
ipari  szakiskola  létesítésében  nyilvánul.  A  keres- 
kedelmi minisztérium  ügykörébe  tartozó  I,  nagy- 
mérvű fejlődését  leginkább  igazolja  az  erre  fordí- 
tott költség,  moly  1891  óta  következő  emelkedést 
mutat:  1891.  volt  kerek  összegben  65,000  frt, 
1892  ben  80,000  frt,  1893-ban  184,000  frt,  1894-ben 
230, 000  frt,  189o-ben  290,000  frt,  ma  azonban  már 
túlhaladja  az  5  millió  K-t.  Maga  az  I.-i  rendsze- 
rünk az  ausztriai  elvet  követi :  a  tanoncoktatáson 
kívül  az  elméletet  magában  az  iskolában  köti 
össze  a  gyakori  attal.Vannak  iparos-  és  kereskedő- 
tmiondskoláink,  melyek  az  ipartörvény  értelmé- 
ben kötelezők  minden  tanoncra  (1.  Iparostanonc- 
iskolák ós  Kereskedötanonciskolák),  vannak  to- 
vábbá iparos-segédeket  továbbképző  tanfolyamok, 
melyeket  önkéntes  jelentkezés  alapján  szervez- 
tek, rendesen  más  intézetekkel  kapcsolatosan. 
Ezen  tanfolyamok  rendesen  csak  a  téli  hónapokra 
terjednek  ki  s  nem  állandók,  miért  is  számuk  na- 
gyon változó.  Az  T.  második  csoportját  az  ú.  n. 
kézmüvesiskolák  képezik,  melyek  a  kereskede- 
lemügyi minisztériumhoz  tartoznak ;  ezek  kizá- 
rólag gyakorlati  jellegű  munkásképző  intézetek, 
túlnyomóan  a  háziipar  szolgálatában,  melyek 
elméletből  csak  a  szakirányú  tanonciskolák  anya- 
gát dolgozzák  fel ;  tanulóitól  néqy  osztályú  elemi 
iskola  végzését  kívánják ;  ilyen  iskolák  vannak :  a 
kosárfonóiparra  Békésen,  Belluson  és  Tokajon ;  a 
gyermekjátékiparra  Hegybánya -Szélaknán;  a 
csipkeverésre  Körmöczbányán  (fiókok:  János- 
hegy, Jánosrót,  Kékellő  ós  Kunosvágása  közsé- 
gekben) és  Óhegyen.  Ezek  az  iskolák  rendszerint 
három  évi  tanulási  idővel  bírnak ;  további  foko- 
zata az  I.-nak  az  ipari  szakiskolák,  melyek  kivé- 
tel nélkül  a  kereskedelmi  minisztérium  alatt  álla- 
nak a  különböző  iparágakra  kiterjedőleg,  elméleti 
s  gyakorlati  oktatással,  melyek  különösen  1892 
óta  szerveztettek  szélesebb  alapon  és  nagyobb 
szabásuan,  teljesen  korszerűen  berendezve.  Ezek 
az  1.  legfontosabb  részei,  céljuk  az  ipar  részére 
előmunkások  ós  segédek  képzése ;  ezek  a  szakis- 
kolák következők :  1.  a  fémiparra :  Besztercze- 
bányán,  Gölniczbányán,  Fiúméban  (hajógépé- 
szetre), Debreczenben,  Mískolczon,  Pécsett  és  Po- 
zsonyban ;  végül  Budapesten  a  mechanikai  és  órás- 
ipari szakiskola ;  2.  a  faiparra :  Brassóban,  Eper- 
jesen, Homonnán,  Iglón,  Szatmárnémetiben,  Sze- 
geden és  Újpesten ;  3.  ajfá-  és  fémiparra :  Aradon, 
Győrött,  Kolozsvárott,  Marosvásárhelyt,  Nagy- 
Váradon  és  Temesvárt ;  4.  a  szövő-  és  kötő-szövő- 
iparra: Késmárkon,  Nagydisznódon;  5.  az 
agyagiparra :  Ungváron ;  6.  a  kőiparra :  Zalat- 
nán  (áUami  kőfaragó-  és  kőcsiszoló-íparí  szak- 
iskola) ;  7.  a  kő-  és  agíjagiparra :  Szókelyudvar- 
helyen ;  végül  8.  a  cipésziparra :  Nagyszebenben. 
Az  ipari  szakiskolák  felvételi  föltótele  két  kö- 
zépiskolai osztály  síkeres  elvégzése,  a  tanítási  idő 
4  év,  kivéve  a  szövőiskolákat,  ahol  3  óv.  Az  ipari 
szakiskolák  tagozatához  szokás  számítani  a  nő- 
ipariskolákat  is,  melyekhez  szintén  elemi  iskolai 
végzettség  a  felvételi  feltétel.  Ilyenek:  az  állami 


nőipariskola  Budapesten  (három  intézettel)  és  ál- 
lamilag segélyezett  nőipariskolák  Kolozsvárott, 
Sepsiszentgyörgyön,  Szegeden,  Mískolczon,  Deb- 
reczenben, Nyíregyházán,  Kézdívásárhelyen  ós 
Marosvásárhelyen.  A  külföldön  más  szakmákra 
is  vannak  ipari  szakiskolák,  így  pl.  Németor- 
szágban vannak  aranymívesszakiskolák,  tímár- 
iskolák, Ausztriában  sokszorosító  ipariskolák 
stb.  Az  I.  felsőtagozatát  képezik  a  felső  iparis- 
kolák, melyeknek  célja  az  általuk  képviselt  ipará- 
gakban művezetők,  kisebb  gyárak  számára  üzem- 
vezetők és  önálló  mesterek  képzése.  Ilyen  in- 
tézet 4  van.  Nevezetesen :  Budapesten  gépészeti, 
fémvasipari,  vegyészeti  ós  faipari  szakosztályok- 
kal, Kassán  gépészeti  szakosztállyal.  Szegeden 
gépészeti  és  elektrotechnikai  szakosztályokkal 
és  végül  egy  felső  építő  ipariskola  Budapesten. 
Ezeknél  az  iskoláknál  a  felvétel  feltétele  4  közép- 
iskolai osztály  sikeres  elvégzése  és  egy  évi  előzetes 
ipari  gyakorlat,  valamint  a  felvételi  vizsga  sikeres 
letétele ;  az  oktatás  épen  úgy,  mint  az  ipari  szak- 
iskolákban, elméleti  és  gyakorlati  (műhelybeli), 
mely  utóbbit  az  építőiparnál  négy  félévi  külső 
kőműves  gyakorlat  helyettesíti ;  a  tanítás  ideje 
3  év.  A  felső  ipariskolák  egy  évi  önkéntességi 
jogot  adnak  végzett  tanulóiknak.  Ugyancsak  az 
I.  körébe  tartoznak  a  technológiai  iparmuzeumok, 
melyeknek  célja  az  ipart  szemléltetés  útján,  vala- 
mint gyakorlati  és  elméleti  tanfolyamok  útján 
fejleszteni ;  e  tanfolyamokra  önálló  mesterek,  se- 
gédek és  gyári  munkások  vétetnek  fel ;  az  egész 
országra  kiterjedő  ily  rendelkezéssel  bír  a  buda- 
pesti technológiai  iparmúzeum,  mely  mint  a  ke- 
reskedelmi minisztérium  szerve  a  kisiparosok 
részére  engedélyezni  szokott  gépek  beszerzésével 
is  meg  van  bízva  és  egymaga  több  mint  száz  tan- 
folyamot rendez  évenként  országszerte;  ezen- 
kívül létezik  még  a  kolozsvári  I.  Ferenc  József 
iparmúzeum,  valamint  a  Székelyföldi  iparmú- 
zeum Maros-Vásárhelyt.  Az  I.  fontos  szervei  még 
az  úgynevezett  szaktanfolyamok,  melyek  az  ipari 
szak-  és  felső  ipariskolákon,  rendszerint  a  téli 
hónapokban  munkások  és  iparossegédek,  rész- 
ben mesterek  részére  is  rendeztetnek ;  ily  tanfo- 
lyamok —  állandó  jelleggel  —  rendeztetnek :  a 
gőzkazánfütők  és  gőzgépkezelők,  elektrotechni- 
kusok, építőiparosok,  kocsigyártók  részére ;  válto- 
zólag  pedig  más  iparágak  számára  is.  Az  I.  hazai 
történetét  és  állását  1896-íg  az  ezredéves  kiállí- 
tás alkalmából  külön  munkában :  «Az  iparoktatás 
Magyarországon))  feldolgozta  a  magyar  I.  megte- 
remtője, Szterényi  József,  azóta  ennek  a  mun- 
kának folytatásaként  a  kereskedelmi  miniszté- 
rium «I.-i  Évkönyv-)  c.  ad  ki  ismertető  munká- 
kat. A  külföldi  I.-sal  való  összehasonlítást  v.  ö. 
Szterényi  József,  Az  I.  Magyarországon  ós  a  kül- 
földön (1904). 

Iparoktatási  főigazgató.  Az  ország  területén 
fennálló  iparoktatási  intézetek  fölötti  felügyele- 
tet úgy  a  kereskedelemügyi,  mint  a  vallás-  és 
közoktatásügyi  miniszter  egy-egy  I.  által  gyako- 
rolja. A  kereskedelemügyi  mímszter  által  kíneve- 
zett kir.  I.  közvetlen  felügyelete  alatt  állanak :  a 
felső  ipariskolák,  íparszakískolák,  kézműves  isko- 
lák, önálló  női  ipariskolák  és  szaktanfolyamok,  míg 
a  vallás-  és  közoktatásügyi  miniszter  által  kine- 


I 


Iparoktatási  tanács 


—     619 


Iparpolitika 


vezett  főigazgató  felügyelete  alatt  állanak :  az 
iparos  és  kereskedő  tanonciskolák,  a  kereskedő- 
segédek továbbképző  tanfolyamai  ós  a  tanoncisko- 
lái tanítók  képzésére  szervezett  tanfolyamok. 

Iparoktatási  tanács,  1.  Ipari  és  kereskedelmi 
oktatási  tanács. 

Iparos,  1.  Iparjog. 

Iparosseged,  a  tanonciskolát  szabályszerűen 
befejezett  iparostanonc,  aki  ennek  alapján  munka- 
köny\et  kap.  Az  1.  munkaviszonyát  az  1884.  évi 
XVII.  t.-c.  (ipartörvény)  szabályozza.  L.  Ipari 
munkás. 

Iparossegédek  továbbképző  tanfolyama,  oly 
iparoktatási  intézmény,mely  rendesen  az  év  téli  hó- 
napjaira berendezve,  az  iparossegédek  szakszerű 
továbbképzését  célozza.  Ezen  tanfolyamok  Buda- 
pesten a  technológiai  iparmuzeumban  vannak 
berendezve,  nagyobb  vidéki  városokban  rendesen 
más  iskolákkal  kapcsolatosak.  Az  oktatás  itt  rend- 
szerint a  vasár-  és  ünnepnapok  délelőtti  s  a  hét- 
köznapok esti  óráira  van  berendezve.  A  tanterv 
általános  része  felöleli  a  magyar  nyelvet,  gyakor- 
lati számtant  és  mértant,  egyszerű  kereskedelmi 
és  mühelyi  könyvvezetést,  ábrázoló  mértant,  sza- 
badkézi- és  szaki'ajzot,  szakszerű  része  azonban 
iparágak  szerint  különböző.  Míg  a  közismereti 
tárgyak  közösek  valamennyi  szakbeli  tanulóra 
nézve,  a  szakrajz  iparáganként,  ületve  csoporton- 
ként elkülönítve  történik.  Az  ily  tanfolyamok  a 
kereskedelmi  miniszter  főhatósága  alá  tartoznak. 

Iparostanonc,  1.  Inas. 

Iparostanonciskolai  tanítói  tanfolyamok. 
Céljuk:  megfelelő  olőkészültségű  tanítóknak  és 
gyakorlati  iparosoknak  a  hazai  iparostanoncisko- 
íák  általános  és  szakirányú  oktatásának  fejlesz- 
tése érdekében  és  ezen  intézmények  igényeinek 
megfelelő,  módszeres  kiképzése.  Az  I.  kétfélék : 
ú.  m.  a)  rajztanítók  és  h)  a  közismereti  (reál- 
tárgyak) tanítói  képzésére  irányulok.  A  rajztanítói 
tanfolyamok  valamely,  az  ülető  szakmát  képviselő 
megfelelő  magasabb  fokú  ipariskolával,  a  közis- 
meretiek pedig  valamely  felső  kereskedelmi  vagy 
polgári  iskolával  kapcsolatosan  a  nagy  szünidők 
tartama  alatt  szerveztetnek.  Az  I.-t  sikerrel  vég- 
zett tanítók  iparostanonciskolai  tanítóságra  jogo- 
sító bizonyítványt  kapnak. 

Iparostanonciskolák.  Az  1884.  XVII.  t.-c.-ben 
foglalt  ipartörvény  értelmében  (80.  §.)  coly  köz- 
ségben, ahol  legalább  50  tanonc  van  és  ezek  szá- 
mára külön  iskola  nincs,  köteles  a  község  a  ta- 
noncok tanításáról  külön  tanfolyam  berendezése 
által  gondoskodni)).  A  tanonc  mindaddig,  míg  tan- 
ideje tart,  köteles  ily  iskolába  járni.  Az  I.  rend- 
szerint három  évfolyamból  állanak.  Szorgalmi  idő 
tíz  hónapon  legalább  heti  7  óra ;  olykópen,  hogy 
hetenként  két  köznapon  2—2  órát  elméleti  tár- 
gyakra s  vasárnap  3  órát  rajzra  fordítanak.  Buda- 
pesten és  nagyobb  vidéki  városokban  az  általános 
l.-on  kívül  más  szakszerű  I.  is  vannak,  melyekbe 
egy-egy  iparág  inasait  csoportosítják.  Az  1911— 
1912.  tanévben  az  ország  területén  622  iparos- 
tanonciskola állott  fenn,  2570  tanítóval  és  125,657 
tanulóval ;  a  fenntartási  költségek  2.809,405  K-át 
tettek  ki.  L.  Iparoktatás. 

Iparostanoncoktatás,  1.  Iparoktatás,  Iparos- 
tanmiciskolák. 


parostanoncotthon,  1.  Tanoncotihon. 

Iparpapirok,  1.  Ipari  részvények. 

Iparpártolás,  ellentétben  az  iparfejlesztéssel, 
mint  állami  feladattal,  a  társadalom  ama  törek- 
vése, hogy  szükségleteinek  kielégítésénél  a  hazai 
ipari  termelést  vegye  igénybe.Ez  a  törekvés  a  Honi 
iparvédegylet  (1.  o.)  alapításával  veszi  nálunk  kez- 
detét, de  komolyabb,  eredményeiben  jelentősebb 
mértékre  nem  tud  emelkedni. 

Iparpatronok  alatt  az  iparban  használatos 
robbantó  patronokat,  pl.  komprimált  lőgyapotot 
stb.  értjük. 

Iparpolitika,  azon  szabályok  összessége  és  az 
ezek  alapján  folytatott  törvényhozási  és  konnány- 
zati  tevékenység,  melyeknek  célja  a  belföldi  ipar 
védelme  é^  fejlesztése.  Az  I.  feladata  tehát  a  terme- 
lés ezen  főágának  a  többi  termelési  ágakkal  való 
párhuzamos  haladását  lehetőleg  biztosítani.  Esz- 
közei és  irányzata  korszakok  és  nemzetek  szerint 
nagyon  különbözők.  Az  ipar  fejlesztésével  rend- 
szeresen akkor  kezdtek  foglalkozni,  midőn  a 
gazdasági  élet  szabályozását  általában  az  állam 
feladatai  közé  sorozták.  Mint  ez  időben  minden 
állami  befolyás  alatt  álló  intézmény,  az  ipari 
szervezet  is  privilégiumok  útján  állapíttatott  meg 
(1.  Céh).  A  céhrendszer  az  ujabbkori  haladás 
mellett  nyűgnek  bizonyult.  Angliában  legelőbb 
szüntették  meg,  Franciaországban  1776.  Turgot 
kísérletté  meg  eltörlését,  de  csakhamar  vissza- 
állíttatván, hatálya  végleg  1791.  szűnt  meg.  Po- 
roszországban 1810.  hozatott  be  az  iparszabadság. 
Ausztriában  ós  nálunk  1859.,  de  a  kényszertársu- 
lás elve  hazánkban  egész  1872-ig  volt  alkalma- 
zásban, midőn  a  VIII.  t.-c.  a  teljes  iparszabadságot 
léptette  életbe.  De  valamint  Németországban  és 
Ausztriában,  ügy  nálunk  is  az  iparszabadság  nyo- 
mán szabadosság  kapván  lábra,  az  érdekeltek 
közhangulatának  engedett  a  törvényhozás,  midőn 
az  1884.  évi  XVII.  t.-c.  által  a  szabad  mozgásnak 
az  ipar  terén  való  megóvása  mellett  a  szabados- 
ság terjedésének  lehetőleg  útját  állani  igyekezett. 

A  I.  egyik  fontos  eszköze  a  vámvédelem,  mely- 
ben a  belföldi  ipar  termelését  a  külföldi  ipar  verse- 
nyével szemben  igyekeznek  részesíteni.  A  szabad 
kereskedelmi  rendszer  hívei  a  vámvédelem  alkal- 
mazását a  tudományban  határozottan  elítélték,  de 
nem  hiányoznak  oly  kiváló  nemzetgazdák  sem, 
akik  annak  tudományos  alapot  törekedtek  sze- 
rezni ;  így  pl.  Amerikában  Carey  Henrik,  Német- 
országban List  Frigyes  ós  mások.  Tény  azonban, 
hogy  az  ipar  haladásának  kezdetleges  stádiumai- 
ban a  vámvédelmet  minden  egyenletes  fejlődésű 
közgazdasággal  biró  állam  alkalmazta.  Angliában 
már  a  Tudorok  alatt,  később  a  XVI.  és  XVII.  sz.-ban 
még  inkább  alkalmaztak  oly  rendszabályokat,  me- 
lyeket azután  merkantilista  jellegüeknek  nevez- 
tek el.  Franciaországban  Colbert  (1.  o.)  a  merkan- 
tilizmust a  maga  teljességében  alkalmazta  és  a 
francia  ipar  fejlesztését  közgazdasági  és  pénz- 
ügyi politikájának  főelvévé  tette.  Halála  után 
azonban,  főleg  a  nantesi  ediktumnak  1685.  tör- 
tént visszavonásával,  minek  következtében  az 
ország  legértelmesebb  iparosai  közül  több  százezer 
protestáns  vallású  vándorolt  ki  Angliába,  Hollan- 
diába és  Brandenburgba,  utódai  müvét  legna- 
gyobb részt  ismét  semmivé  tették.  Németország- 


Iparpolitika 


620     - 


Iparpolitika 


ban  a  múlt  század  folyamán,  a  hanuincas  ós  negy- 
venes években,  mindig  több  német  állam  hozzájá- 
rulása litján  keletkezett  Zollverein  is  vódvámos 
gazdasági  politikát  folytatott,  melyre  Tjist  Fri- 
gyes közgazdasági  iratai  és  agitációi  nagy  befo- 
lyással bírtak.  Hazánkra  is  hatást  gyakoroltak 
List  eszméi  és  az  érdekeinkkel  ellentétes  irány- 
ban kezelt  harmincad-rendszer  iránt  mutatkozott 
ellenszenven  kívül  főleg  azoknak  tulajdonítható 
a  védegyleti  (1.  Honi  iparvédegylet)  mozgalom, 
melynek  célja  az  volt,  hogy  ha  iuár  törvény  által 
nem  védhető  meg  a  magyar  ipar,  a  honi  iparcik- 
kek fogyasztását  minden  hazafi  azáltal  biztosítsa, 
hogy  házának  küszöbén  állítja  fel  a  vámsorompót. 
A  hatvanas  évek  alatt  a  vámvédelem  eszméje 
Közép-  és  Nyugat-Európában  is  vesztett  varázs- 
erejéből, ||mig  újabban  a  törvényhozások,  az  egy 
Anglia  kivételével,  annak  mint  iparfejlesztési  esz- 
köznek is  nagyobb  fontosságot  tulajdonítanak.  A 
védvámok  mellett  az  1.  céljainak  megvalósítása 
szempontjából  mindenütt  nagy  súlyt  fektetnek  az 
iparoktatásra,  meljTiek  a  kiváló  közgazdasági 
Írók  legtöbbje  kellő  szei-vezés  mellett  nagyobb 
fejlesztő  hatást  tulajdonít,  mint  a  vámvédelemnek. 

Sok  helyen  újabban  is,  épp  úgy  mint  Francia- 
országban Colbert  korában,  ezen  általános  hatás- 
sal működő  tényezőkön  kívül  az  adómentesség- 
gel, jutalmakkal,  pénzbeli  támogatással,  kamat- 
nélküli  kölcsönökkel,  állami,  hatósági  és  más  köz- 
szállítások biztosításával  is  támogatni  töreksze- 
nek az  ipar  fejlődésót.  Nagy  Péter  ideje  óta  Orosz- 
országban követtek  el  ez  úton  mindent  az  orosz 
ipar  emelésére.  Hazánkban  az  1.-nak  ezt  a  mód- 
ját az  1881.  XLIV.  t.-cikkel  vették  gyakorlatba, 
melyet  az  1889.  XIH.,  majd  az  1900.  XIII.  és  a 
jelenleg  is  érvényes  1907.  III.  t.-c.  követett.  (L. 
Állami  kedvezmények.) 

Hogy  az  államhatalomnak  ilyen  irányú  mű- 
ködése jogosult,  sőt  elengedhetetlenül  sztikséges, 
az  ma  már  minden  vitán  felül  álló  gazdaság- 
politikai tétel.  Különösen  kétségtelen  ennek  a 
tételnek  helyessége  Magyarországon.  A  földmí- 
velés  egymagában  nem  képes  a  folytonosan  sza- 
porodó népesség  számára  elegendő  keresetfor- 
rást szolgáltatni,  mert  a  mezőgazdaságban  fog- 
lalkozást találó  munkaerő  mennyisége  nem  emel- 
kedik a  munkásanyag  növekedésével  arányosan, 
sőt  a  modern  gazdálkodás  egyre  több  munka- 
erőt tesz  fölöslegessé.  Ezenkívül  a  mezőgazda- 
sági munka  az  évnek  csak  bizonyos  részében  ad 
foglalkozást,  s  akkor  sem  nyújt  annyi  keresetet, 
amennyi  a  kényszerítő  munkátlanságban  eltöl- 
tött többi  időn  át  a  megélhetésre,  a  családf  entar- 
tásra  elegendő.  Az  ipari  foglalkozás  ellenben,  le- 
számítva egyes  iparágakat,  áUandó,  bár  a  gép- 
technika tökéletesedése  az  iparban  is  időről-időre 
az  emberi  munka  bizonyos  mennyiségót  fölösle- 
gessé teszi.  A  mezőgazdaság  egymagában  nem 
akadályozhatja  meg  azt  a  természetes  folyama- 
tot, amely  a  népesség  szaporodásával  együtt  az 
elszegényedést  növeli  s  amely  a  munka  és  kere- 
set nélkül  maradt  munkásfölösleget  kivándorlásra 
kényszeríti.  Erre  csak  fejlett  és  virágzó  ipar  ké- 
pes. De  magának  a  mezőgazdaságnak  is  érdeke 
az  I.,  amely  az  ország  nyersterményeinek  a  bel- 
földön való  elfogyasztását  és  feldolgozását  egyre 


nagyobb  mennyiségben  teszi  lehetségessé  s  így 
az  ország  mezőgazdasági  termelését  a  külföldi 
államok  fogyasztásától  mindjobban  függetleníti. 
Az  egyoldalú  mezőgazdaság  mellett  a  nemzeti  va- 
gyon emelkedése  igen  lassú,  már  csak  azért  is, 
mert  a  mezőgazdaság  aránylag  igen  nagy  tőké- 
ket tart  lekötve,  aránylag  igen  kis  kamatozással, 
holott  az  iparban  lekötött  tőke  aránytalanul  na- 
gyobb kamatozással  gyarapítja  a  nemzeti  jövedel- 
met és  emeli  az  adóalapot.  A  szüntelenül  és  mind 
rohamosabban  emelkedő  állami  szükségletek  fe- 
dezetét a  mezőgazdaság  nem  teremtheti  meg; 
ebből  következik,  hogy  az  ipar  fejlődése  a  nemzeti 
vagyonosodáson,  az  állam  pénzügyi  konszolidá- 
cióján kívül  az  állam  politikai  erejének  és  kultu- 
i'ális  haladásának  is  elengedhetetlen  föltétele. 

Az  irányelveket  vizsgálva,  a  hazai  1.  arra  az 
eredményre  jutott,  hogy  az  állami  I.  szempont- 
jából első  sorban  a  gyáripar  veendő  flgyelembe, 
mert  a  munkástömegek  számára  ez  teremt  nagy 
mértékben  munkaalkalmat,  de  e  mellett  a  kézmű- 
ipart sem  hanyagolhatja  el,  különösen  nálunk,  hol 
a  kisiparosok  a  városi  lakosságnak  jelentékeny 
kontingensét  adják  s  az  iparral  foglalkozó  népes- 
ségnek is  nagy  százalékát  teszik.  Figyelmet  ér- 
demel továbbá  a  háziipar  is,  melynek  jelentősége 
főképen  a  mezőgazdasági  népesség  téli  foglal- 
koztatásában mutatkozik. 

Az  I.  átültetése  a  gyakorlatba  a  tnlajdonké- 
peni  iparfejlesztés.  Annak  egyik  hathatós  esz- 
köze gyanánt  a  közvetlen  állami  támogatás  em- 
lítendő első  helyen,  mint  olyan,  amelynek  az 
Ausztriával  való  gaziasági  viszonyunk  mellett 
fokozottabb  jelentősége  van,  annyira,  hogy  ezt 
még  azok  is  kénytelenek  elismerni,  akik  külön- 
ben az  állami  segítséggel  való  mesterséges  ipar- 
teremtéstől elvileg  idegenkednek.  A  pénzbeli  tá- 
mogatás mellé  sorakoznak  a  már  említett  adó-  és 
illetékmentesség  alakjában  nyújtott  állami  ked- 
vezmények, amelyekről  külön  törvény  rendelke- 
7Ak(\.A.Uami  kedvezmények,  Ipari  kedvezmények)- 
Hathatós  eszközök  tov.  a  közszállítások,  a  tarifa- 
kedvezmények, azután  a  műszaki  személyzet  és 
munkástörzs  wewZe^e,  valamint  a  kiintett  előmoz- 
dító intézkedések.  Mindezek  az  eszközök  —  leszá- 
mítva a  közszállításokban  való  részeltetést  —  a 
gyáripar  fejlesztésére  szolgálnak.  A  kézműipar 
támogatására  az  állam  kevesebb  eszközzel  rendel- 
kezik 8  ezeknek  segítségével  is  csak  egy  részét 
a  kisiparnak  lehet  mint  ilyent  fentartani.  Egyes 
kisipari  ágak  mindenesetre  el  fognak  tűnni  a  fej- 
lődés rendje  szerint,  nem  lévén  mód  a  gyáripar 
növekvő  versenyével  szemben  való  megoltalma- 
zásukra ;  ezeknél  legfeljebb  arra  lehet  gondja  az 
iparfejlesztő  tevékenységnek,  hogy  a  megfelelő 
gyáripari  ágaknak  itthon  való  felkarolása  révén 
az  eddigi  önálló  kismesterek,  ha  önállóságuk  el- 
vesztésével is,  mint  gyári  munkások,  megment- 
hessék exisztenciájukat.  Más  kézműipari  ágak  a 
műipari  irányban  való  fejlődés  útján,  a  szakok- 
tatás emelésével,  mások  ismét  azáltal  menthetők 
meg  az  elpusztulástól,  hogy  gépek  és  munkaesz- 
közök megszerzésének  megkönnyítésével,  az 
ezekkel  való  bánásmód  elsajátításának  előmoz- 
dításával, valamint  szövetkezetek  alakításának 
elősegítésével  s  erre  való  serkentéssel  a  gyár- 


Iparpolitika 


621     — 


IpartanAcs 


I 


szerű  tömegtermelés  előnyei  részükre  biztosíttas- 
sanak. Az  ipar  harmadik  tagozatának,  a  házi 
iparnak  fejlesztésére  leginkább  megfelelő  tanfo- 
lyamokkal ós  az  értékesítés  szervezésével  van 
módjában  az  államnak  közrehatnia. 

Általános  feltótelei  az  ipar  boldogulásának  to- 
vábbá a  jó  ipari  közigazgatás,  a  gyors  ós  olcsó 
közlekedés,  a  posta  és  távíró  megbízhatósága  és 
rendezett  hitelviszonyok. 

Az  egyes  iparfejlesztő  eszközök  eddigi  alkal- 
kalmazását  s  általában  az  állami  I.  eddigi  ered- 
ményeit szemügyre  véve,  az  ipar  felkarolásának 
első  nyomait  már  az  alkotmány  visszaállítása 
után  alakult  első  kormányok  működésében  meg- 
találjuk. Így  már  1868.  az  akkori  kormány  bi- 
zonyos, bár  jelentéktelen  összeget  fordított  a 
háziipar,  majd  a  kézműipar  céljaira  is.  1868-tól 
1880-ig  összesen  416,414  K  szerepolt  ezen  a 
<^ímen  az  állami  kiadásokban.  A  gyáripar  tá- 
mogatása 1881.  kezdődött,  amikor  az  eddig  csupán 
a  házi  iparnak  jutott  pénzsegítséget  is  kiterjesz- 
tették a  gyáriparra,  de  csak  kisebb  összegek  képé- 
ben. Brösebb  lendülettel  az  I.  1889.  indult  meg, 
amikor  az  addigi  földmívelés-,  ipar-  és  keres- 
kedelemügyi minisztérium  kettéosztásával  s  a 
közlekedésügyi  minisztérium  megszüntetésével, 
a  külön  szervezett  kereskedelemügyi  miniszté- 
rium hatáskörében  egyesítették  az  ipari,  keres- 
kedelemügyi és  közlekedésügyeket.  Baross  Gá- 
bor, az  első  kereskedelemügyi  miniszter  és  We- 
kerle  Sándor  akkori  pénzügyminiszter,  később 
miniszterelnök  nevéhez  fűződik  az  1.  új  korszaka, 
amelylien,  az  eddigi  iránytól  eltérően,  a  gyáripar 
fejlesztése  került  előtérbe. 

Az  állami  áldozatok  útján  való  iparalapítások 
eredményei  ''sak  1890-től  állanak  rendelkezésre, 
mert  a  korábbi  évekről  nincsenek  megbízható 
adatok.  Bz  anyagot  feldolgozta  az  újabb  magyar  1. 
megteremtője,  Szt erényi  József  volt  kereskedelmi 
államtitkár  következő  munkákban :  Emlékirat  az 
iparfejlesztésről  (1904) :  Emlékirat  a  hazai  kis- 
és  gyáripar  fejlesztéséről  (1809) ;  Die  ungarisehe 
industrieförderung  (1912) ;  Die  ungarisehe  Indus- 
triopolitik  (1913). 

A  közszállitásoknak  a  hazai  ipar  részére  való 
biztosítása  szintén  közvetlen  eszköze  az  I.-nak. 
Erre  nézve  rendelkezik  az  1907.  III.  t.-c.  és  ennek 
alapján  kiadott  külön  szabályzat,  amely  minden 
állami  ós  közhatósági  beszerzésre  nézve  kötelező. 

Hathatós  eszköze  a  I.-nak  a  tarifapolitika  is, 
de  ezen  a  téren  nagyon  jogosult  a  panasz,  hogy  a 
vasút  financiális  érdekei  a  díjszabásokban  na- 
gyon is  dominálnak  az  ipari  érdekek  fölött, 
amelyeket  a  vasutak  szolgálni  hivatva  vannak, 

A  kivitel  emelése  a  gyáripar  fejlesztése  szem- 
pontjából azért  fontos,  mert  a  gyárak  termelése 
nem  szorítkozhatik  csupán  a  belföldi  fogyasztás 
ellátására  ámbár  első  sorban  az  ország  szük- 
ségletei jönnek  ílgyelembe  —  hanem  külföldi 
piacokra  is  van  utalva.  V.  ö.  Szterértyi  Józsefnek 
Emlékirat  akivitelről  c.  munkáját  (1905). 

A.  műszaki  személyzet  és  munkástörzs  nevelé- 
sére az  iparoktatás  van  hivatva,  amely  az  utóbbi 
évtizedekben  rohamosan  fejlődött  (1.  Iparoktatás). 
Az  I.-nak  szükségszerű  kiegészítője  a  helyes  szo- 
ciális politika,  amely  a  munkásosztály  érdekei- 


nek, jogainak  védelmére  és  helyzetének  javítá- 
sára mindazt  megteszi,  ami  az  állami  tevékeny- 
ség körén  belül  megtehető. 

A  kézműipar  érdekében  alkalmazható  eszkő- 
zök közül  a  szakképzettség  emelése  a  legfonto- 
sabb, amelynek  eszközei  a  különböző  iparisko- 
lákon kívül  a  mestert an folyamok.  Úgy  ezeknek, 
mint  a  munkagépek  és  eszközök  adományozása 
és  szövetkezetek  támogatása  révén  a  kézműipar- 
nak nyújtott  segítség  csak  1899  óta  lett  számot- 
tevő; csak  ezóta  igyekszik  az  állam  helyrehozni 
azt  a  mulasztást,  amely  a  gyáripar  egyoldalú 
protegálása  mellett  egész  kézműipari  ágakat 
pusztulni  engedett. 

Az  állami  I.-ra  nézve  1904  óta  határozott  irány- 
elvek állanak  fenn,  melyek  az  ú.  n.  iparfejlesz- 
tési emlékiratban  lefektetett  programmban  jut- 
nak kifejezésre. 

Ipar-rajziskola,  az  ipariskolák  egyik  faja,  mely- 
ben részben  iparos-tanoncok,  részben  segédek  és 
önálló  mesterek  a  szabadkézi,  mértani  és  szak- 
rajzban, valamint  az  egyes  szaktárgyakban  nyer- 
nek oktatást.  A  legnagyobb  ilynemű  iskola  ha- 
zánkban a  fővárosi  ipari  rajziskola  Budapesten, 
melyet  a  székesfőváros  tart  fenn.  Sokkal  kisebb 
keretben  mozognak  a  vidéki  rajziskolák,  melyek 
rendszerint  ipari  szakískoláklíal  kapcsolatosak. 

Iparrendszer  (industrialismvis).  A  régibb  nem- 
zetgazdasági írók  gyakran,  e  nevet  adták  azon 
rendszemek,  melyet  Smith  Ádám  alapított  ós  mely 
az  emberi  munkára,  mint  a  gazdagság  főforrására 
van  fektetve. 

Iparstatisztika,  1.  Ipari  statisztika. 

Iparszabadság,  mindenkit  megillető  jog  arra, 
hogy  bárminő  ipart  önállóan  íizzön,  anélkül,  hogy 
vm.  előfeltételeket  kellene  teljesítenie.  Különö- 
sen a  korábban  felállított  céhrendszer  kénysze- 
rétől való  szabadságot  értik  I.-on.  Ellentétben 
áll  vele  a  különböző  korlátokhoz  kötött  iparűzési 
jog,  különösen  a  képesítéshez  és  az  engedélyhez 
kötött  iparok.  L.  Engedélyhez  kötött  ipar,  Iparjog, 
Iparpolitika,  Ipartestületek. 

Iparszerű  bűncselekmények,  az  ú.  n.  kollek- 
tív bűncselekményeknek  egyik  faja.  Jellemző  is- 
mérvük egyrészt  a  bűncselekmény  gyakoribb  is- 
métlésére irányuló  szándék,  másrészt  oly  célzat, 
hogy  az  ismétlés  által  a  bűnös  jövedelmi  forrásául 
szolgáljon.  L.  még  Kollektív  bűncselekmények. 

Iparszövetkezetek,  1.  Szövetkezetek. 

Ipartanács.  Az  1884.  XVII.  t.-c.  (ipartörvény) 
értelmében  minden  törvényhatóság  I.-ot  alakít, 
mel^Tiek  feladata  véleményt  adni  mindazokban 
az  iparügyi  kérdésekben,  melyekre  nézve  a  má- 
sodfokú iparhatóság  hozzájuk  fordul.  Az  I.  az  al- 
ispán, illetőleg  polgármester  elnöklete  alatt  fele- 
részben a  közigazgatási  bizottság,  felerészben  az 
ipar-  és  kereskedelmi  kamara  által  választott  4 
rendes  és  4  póttagból  áll.  A  választást  visszauta- 
sítani nem  lehet.  —  Országos  I.  a  kereskedelmi 
miniszter  által  1890-ben  szervezett,  1908.  pedig 
külön  törvénnyel  újjáalakított  véleményező  te.>í- 
tület,  mely  áll  magából  az  egész  I.-ból,  melybe  a 
képviselőház  és  főrendiház  is  választ  tagokat, 
melybe  a  kereskedelemügyi  miniszter  nevez  ki  30 
tagot,  míg  az  általa  kijelölendő  országos  jellegű 
ipari,  kereskedelemügyi-  és  munkás-egyesületek  is 


Ipartársulatok 


—     622     — 


Iparvasutak 


választanak  30  tagot,  az  I.  ezenkívül  ú.  n.  ál- 
landó bizottságból  áll,  melynek  tagjait  a  tanács 
tagjai  sorából  a  kereskedelemügyi  miniszter  ne- 
vezi ki.  Az  állandó  bizottság  három  osztályból 
áll :  ipari,  kereskedelmi  és  munkásügyi.  Az  Or- 
szágos I.  elnöke  a  kereskedelemügyi  miniszter,  az 
állandó  bizottság  elnöke  Wekerle  Sándor.  Ötven- 
ezer koronát  meghaladó  ipari  segélyezéseknél  az 
1907.  évi  III.  t.-c.  kötelezöleg  írja  elő  az  I.  meg- 
hallgatását. 

Ipartársulatok  az  iparosoknak  közös  érdekeik 
előmozdítására  alakult  s  az  érdekeltek  szabad  el- 
határozásán nyugvó,  de  az  ipartörvény  alapján 
álló  egyesületei.  Az  I.-ba  (ellentétben  az  ipartes- 
tületekkel) való  belépésre  senki  sem  kényszerít- 
hető. Az  I.-nak  alapszabályokkal  kell  bírnia, 
melyek  semmi  olyat  sem  tartalmazhatnak,  ami  az 
egyes  tagokat  az  ipartörvény  alapján  őket  meg- 
illető jogok  tetszés  szerinti  gyakorlatában  meg- 
szoríthatná V.  akadályozhatná.  Az  I.  az  iparható- 
ság felügyelete  alatt  áUanak. 

Ipartelepbiztosítás,  1.  Biztosítás  (tűzbizto- 
sítás). 

Ipartestületek.  Az  1884.  XVII.  t.-c.  szerint  tör- 
vényhatósági joggal  felruházott  s  rendezett  ta- 
náccsal bíró  városokban,  vmint  oly  községekben, 
amelyekben  a  képesítéshez  kötött  mesterséggel 
foglalkozó  iparosok  száma  legalább  100-ra  megy, 
az  érdekelt  iparosok  kétharmadának  kívánatára, 
az  ipar-  és  kereskedelmi  kamara  meghaUgatásávaí 
s  a  törvényhatóság  hozzájárulásával,  az  iparha- 
tóság által  I.  alakítandók.  Más  helyeken  az  ipa- 
rosok kívánatára  a  kereskedelemügyi  miniszter 
esetről  esetre  I.  alakítását  megengedheti.  Az  I.  tag- 
jai mindazok,  kik  képesítéshez  kötött  ipart  űznek. 
Kereskedők,  gyárosok,részvénytársaságok  a  testü- 
letbe nem  kényszeríthetők.  Az  I.  célja  az  iparosok 
között  a  rendet  és  egyetértést  fentartani,  az  ipar- 
hatóságot támogatni  s  az  iparosok  érdekeit  elő- 
mozdítani. Egyik  fontos  teendője  az  iparosok  és 
a  tanoncok  v.  segédek  között  felmerült  vitás 
kérdések  elintézése,  ami  a  kebelében  alakult  ú.  n. 
békéltető  bizottságnak  hatásköréhez  tartozik. 

Ipartörténet,  az  ipar  fejlődésót  és  történetét 
tárgyazó  tudományág,  mely  a  nagyobb  ipari 
múlttal  bíró  államokban  már  igen  magas  színvo- 
nalon áll  s  mélyreható  kutatásokat  végez.  Magyar- 
országon Ipolyi  Arnold  püspök  volt  tulajdonképen  i 
első  komolyabb  művelője  az  L-nek ;  később  külö- 
nösen Szádeczky  Lajos  egyetemi  tanár  foglalko- 
zott ezzel éslegújabban  Studinka  György,  aki  kü- 
lönösen a  felvidéki  ipar  múltját  kutatja  és  Ipar- 
történeti Könyvtár  címen  bocsátja  kutatásai 
eredményét  közre. 

Ipartörvény,  az  a  törvény,  mely  az  ipar  gya- 
korlására és  annak  feltételeire  módozataira  vonat- 
kozó rendelkezéseket,  nemkülönben  az  iparos 
(kereskedő)  és  alkalmazottai  közötti  jogviszonyt 
szabályozza.  Nálunk  az  első  I.  az  1840.  XVII. 
t.-c.  volt ;  ezt  követte  az  1872.  VIII.  t.-c,  majd  a 
ma  is  érvényben  lévő,  de  csaknem  minden  részé- 
ben teljesen  elavult  1884.  XVII.  t.-c.  Az  ellen  már 
1885beu  megindultak  a  panaszok  és  azóta  szün- 
telen követel  az  iparosság  egy  új,  modern  L-t. 
Ennek  a  követelésnek  végre  eleget  tett  a  Wekerle- 
kormány,  mely  megbízta  a  törvény  tervezetének 


elkészítésével  Szterónyi  József  kereskedelmi  ál- 
lamtitkárt, aki  előbb  egy  10  kötetre  terjedő  anyag- 
gyűjteményt  adott  ki,  feldolgozva  abban  a  hazai 
és  külföldi  ipari  törvényhozás  anyagát,  majd  a 
vonatkozó  hazai  joganyagot  «az  L  módosításán 
címén  ós  ennek  befejeztével  kiadta  magát  az  új 
I.  tervezetét  is  1909-ben  ugyanazon  címen  tizen- 
egyedik kötet  gyanánt.  A  beállott  kormányválto- 
zás miatt  ez  a  tervezet  azonban  nem  került  törvény- 
hozás elé.  Az  a  javaslat  hat  címből  és  XLl  f^je- 
zetből  áll  és  teljes  ipari  kódex  kivánt  lenni.  Fel- 
ölelte az  iparűzési  jog  megszerzésének  feltételeit, 
az  ipar  gyakorlását  és  megszűnését,  az  iparokta- 
tást, az  t'gész  munkásvédelmi  anyagot,  ideértve 
a  munkaviszony  szabályozását,  a  munkaidőt,  üzleti 
záróorát,  az  iparban  alkalmazottak  egészségügyi 
védelmét,  a  munkaközvetítést,  a  sztrájk  és  kizárás 
ügyét  a  békéltetéssel,  az  ipari  szervezetekot,  a 
munkáskamarákkal,az  ipari  és  kereskedelmi  bi  rás- 
kodást.  Külön  két  kötetben  jelent  meg  utóbb  az 
ezen  törvényjavaslatra  adott  érdekeltségi  véle- 
mények anyaga.  L.  még  Iparjog. 

Iparűzési  jog,  1.  Iparjog. 

Iparvágányok,  a  vasutakból  kiágazólag  egyes 
gyárakba,  ipartelepekre  vezetett  vágányok,  me- 
lyek kizárólag  magánhasználatra  vannak  szánva. 
B  vágányok  engedélyezése  mindig  a  kereskede- 
lemügyi miniszter  hatásköréhez  tartozik.  Ezek 
engedélyezésénél  fontosságuk  szerint,  de  kivált 
hogyha  azok  idegen  területeket,  utakat,  vagy  víz- 
folyásokat is  érintenek,  előzőleg  szintén  közigaz- 
gatási bejárást  kell  tartani ;  ellenben,  hogyha  e  vá- 
gányok magán-  v.  közérdekek  érintése  nélkül  ve- 
zethetők, az  építéshez  az  engedélyt  rendszerint 
már  előzetesen  is  megadják.  Az  üzleti  feltételek  a 
vágányok  használatba  vételének engedélyezhetése 
céljából  mindig  meg-tartani  szokott  műtanrendőri 
bejárás  alkalmával  állapíttatnak  meg.  E  vágányok 
engedélyezése  tehát  látszólag  könnyen  megy ;  de 
a  valóságban  igen  sok  nehézséggel  jár,  mert  a 
csatlakozó  vasút,  valamint  az  érintett  v.  átmet- 
szett köz-  és  magánterületek  tulajdonosai  gyak- 
ran igen  sok  feltételhez  kötik  a  csatlakozásba 
való  beleegyezésüket.  A  Máv.  által  kezelt  I.  hossza 
az  1911.  óv  végén  335'8  km.  volt. 

Iparvállalati  értékek,  a  tőzsdén  összefoglalása 
első  sorban  mindama  vállalatok  részvényeinek, 
melyek  ipari  termeléssel  foglalkoznak,  továbbá 
ugyané  vállalatok  elsőbbségi  és  egyéb  kötvényei. 
Különösen  a  nagy  ipari  vállalatok  részvényei 
azok,  amelyek  a  spekuláció  élénk  érdelőd  ésének 
tárgyai,  mivel  kedvező  konjunktúra,  a  vállalat 
technikai  haladása,  valamint  a  koncentrációs 
mozgalom  sikere  esetén  alapos  kilátás  van  úgy 
nagyobb  és  fokozódó  osztalékra,  mint  pedig  gyak- 
ran rövid  idő  alatt  aránylag  elég  jelentékeny  ár- 
folyamnyereségre is.  Ez  okok  magyarázzák  azt 
a  jelenséget  is,  hogy  az  I.  biztosság  és  szolidság 
tekintetében  az  utóbbi  időkben  szintén  kedvező 
irányban  fejlődtek,  amely  tény  viszont  azt  ered- 
ményezte, hogy  a  (rendszerint  kartelli,  köteléki 
viszonyban  álló)  nagy  iparvállalatok  részvényei 
újabban  az  állampapírok  veszélyes  versenytársai- 
ként szerepelnek  a  pénzpiacon. 

Iparvasutak,  a  személyszállítás  kizárásával 
csakis  ipari,  bánya-  stb.  termékek  szállítására 


Iparvédegylet 


—     623 


Iphikrates 


használt  vasutak.  Az  I.  fogalma  törvényes  in- 
tézkedéssel mindez  ideig  nincs  szabatosan  meg- 
állapítva, mindazonáltal  e  fogalomkörbe  tar- 
toznak a  gazdasági,  mezei,  erdei,  gyári  és  bánya- 
vasutak  is,  amelyek  kizárólag  az  illető  célra  és 
csakis  magánhasználatra  épülnek.  Lehetnek  kézi-, 
1Ó-,  göz-  V.  villamos  erőre  is  berendezve.  Engedé- 
lyezésük a  ((Közigazgatási  bizottságnak  a  köz- 
mmika-  és  közlekedésügyi  m.  kir.  minisztérium 
hatáskörét  érintö»  rendeletben  van  szabá- 
lyozva s  az  engedélyezés  céljából  szüksé- 
ges hivatalos  eljárásokat  a  közigazgatási 
bizottság  tartja  meg,  de  az  engedélyokira- 
tot a  miniszter  állítja  ki.  Ha  ezek  a  vas- 
utak idegen  területet,  közutakat,  vízfolyá- 
sokat nem  érintenek :  akkor  nem  szüksé- 
ges az  építési  engedélyért  a  hatósághoz 
folyamodni,  hanem  az  építést  az  alispáni 
hivatalnak  egyszerűen  be  kell  jelenteni. 
Kisebb  I.  (különösen  mezei  és  bányavas- 
utak)  lehetnek  hordozhatók  is.  Ezeket  sín- 
páronként talpfáikra  leszögezve  oda  tolják, 
ahol  a  vágányra  a  termények  betakarítása 
végett  szükség  van. 

Iparvédegylet,  1.  Honi  iparvédegylet. 

Iparvédjegy-oltalom,  1.  Védjegy. 

Ipccacuanlia  (iwv.),  1.  Lragoga  ós 
lonidium. 

Ipeh,  pénz,  1.  Dong. 

Ipek  (szerbül  Pécs),  1913-ig  Kosszovo 
török  vilajet  székhelye,  a  Bisztrica  mellett, 
Novibazár  határa  közelében  az  É. -albániai 
alpok  DK.-i  lábánál,  kb.  20,000  lak.,  akik 
dohány-,  gyümölcs-  és  selyemtermeléssel 
foglalkoznak.  Kolostora  1690-ig  a  szerb 
patriarcha  székhelye  volt.  Az  1912— 13-iki 
balkáni  háború  után  a  Szerbia  és  Mon- 
tenegró közt  kötött  határegyezmény  értel- 
mében I.  Montenegróé  lett. 

Ipekakuanha  (növ.),  1.  Uragoga  és  lonidium. 

Ipekakuanha-gyökér,  1.  Uragoga. 

Ipeki  érsekség,  1.  Pétyi  érsekség. 

Iphianassa,  1.  Iphigeneia. 

Iphigeneia  (latinosan  Iphigenia,  a  legrégibb 
költészetben  Iphianassa),  a  görög  mondában  Aga- 
memnon  ós  Klytaimnestra  leánya.  Mikor  a  Trója 
ellen  készülő  görög  hajóhad  Aulis  kikötőből  szél- 
csend következtében  nem  tud  elindulni,  Kalchas 
jós  kijelenti,  hogy  a  szélcsend  mindaddig  nem  ér 
véget,  míg  a  görögség  fővezére,  Agamemnon  saját 
leánya  feláldozásával  ki  nem  engeszteli  Artemist, 
kit  az  istennőnek  szentelt  szarvas  megölésével 
megsértett.  Agamemnon  hosszú  habozás  után 
beleegyezik  a  szörnyű  áldozatba  s  azon  ürügy 
alatt,  hogy  Achilleusszal  való  menyegzőjét  fog- 
ják Aulisban  megtartani,  elhozatja  hazulról  L-t 
a  táborba.  A  feláldozás  pillanatában  azonban  Ar- 
temis  istennő  megengesztelődik  ;  a  leány  képében 
a  görögök  egy  szarvastehenet  áldoznak  fel  s  magát 
I.t  az  istennő  elragadja,  Taurisba  viszi  s  ott  a 
maga  papnőjévé  teszi.Taurisban  I.-nak  az  a  tiszte, 
hogy  minden  oda  vetődő  idegent  fel  kell  áldoznia. 
Mikor  azután  Orestes,  I.  testvére,  Taurisba  jön, 
hogy  egy  jóslat  parancsára  az  istennő  képét  onnan 
elhozza,  I.  már-már  testvérét  is  feláldozza,  de 
ekkor  a  két  testvér  felismeri  egymást  s  Artemis 


képével  együtt  megszöknek  Taurisból.  Ezalatt 
Elektra,  Orestes  és  I.  testvére  azt  hallja,  hogy  Ar- 
temis papnője  Orestest  feláldozta.  Midőn  tehát 
találkozik  I.-val,  kiben  természetesen  ő  sem  sejti 
megöltnek  vélt  nővérét,  őt  meg  akarja  vakítani,  de 
akkor  kiderül  minden  s  a  három  testvér  hazatér 
Mykénébe.  Az  I.  név  eredetileg  Artemis  jelzője 
volt  s  csak  később  alkották  belőle  Artemis  pap- 
nőjét. Képzőművészek  és  költők  egyaránt  sze- 


Kalchas  feláldozni  készül  Iphigeneiáf. 
Balra  a  kesergő  Agamemnon. 

rették  L  mondáját.  Ábránk  Timanthes  híres  ké- 
pének Pompejiben  talált  s  a  nápolyi  múzeumban 
őrzött  kópiáját  mutatja.  Az  antik  drámaírók  (Ais- 
chylos,  Sophokles,  Buripides)  után  az  újkorban 
Racine  és  Goethe  írtak  I.-drámát,  Gluck  két  ope- 
rájának tette  tárgyává.  V.  ö.  Thümen,  Die  Iphi- 
geniensage  in  antikom  u.  modernen  Gewande  (2. 
kiad.,  Beriin  1895). 

Iphigenia,  1.  Iphigeneia. 

Iphlkles,  görög  hérosz,  Amphitryon  és  Alkmene 
íia  s  ilyképen  anyai  részről  Herakles  testvére.  He- 
rakles  több  vállalatában  részt  vesz. 

Iphiklos,  a  görög  hősmondában  Phylakos  fla, 
Podarkes  ós  Protesilaos  atyja.  Mint  hü*es  futó  a 
Pelias  emlékére  rendezett  halotti  játékon  a  ver- 
senyfutásban győz.  L.  még  Melampus. 

Iphikrates,  athéni  hadvezér,  alacsony  eredet- 
ből már  20  éves  korában  vezérévé  küzdötte  fel 
magát  a  korinthosi  háborúban  (Kr.  e.  395—387) 
Spárta  ellen  toborzott  athéni  segédcsapatoknak. 
Szervezett  egy  új  csapatnemet,  az  ú.  n,  peltasz- 
tákat,  kik  kerek  pajzsot,  lenből  készült  lábvértet 
és  páncélt,  hosszú  lándzsát,  nagy  kardot  viseltek  s 
erős  fegyelemben  kiképezve  még  a  spártai  falanx- 
szal is  sikeresen  megküzdöttek,  így  390.  Sikyon 
mellett,  mi  által  I.  ura  lett  az  Isthmos  vidékének,  de 
honfitársai  cserbenhagyták  az  Argosszal  kitört 
viszályában.  Ezért  1200  peltasztával  a  Hellespon- 


Iphitos 


624    - 


Ipolyi 


toshoz  vonult,  hol  a  spártai  A.naxibiost  Abydos 
mellett  (389.)  legyőzte ;  Antalkidas  békéje  után 
pedig  a  tlirákok  ellen  vonult  s  Kotys  királyt  szo- 
rongatta, de  vele  szövetséget  kötve,  leányát  fele- 
ségül vette.  Résztvett  Pharnabazos  sikertelen 
egyiptomi  hadjáratában,  mikor  az  elpártolt  tarto- 
mányt vissza  akarta  foglalni  (379.).  Athénbe 
visszatérve  (374.),  Chabriasszal  és  Kallistratosszal 
együtt  egy  hajóhad  vezérletével  bízták  meg,  mely 
a  spártai  Mnasippostól  szorongatott  Kerkyrát  fel- 
szabadította. Hazája  Epameinondas  ellen  a  spár- 
taiak segítségére  küldte  369.,  de  kerülte  a  nyilt 
csatát.  A  szövetséges  háború  elején  357-ben  60 
hajóval  a  Charestöl  vezetett  hadhoz  csatlakozott, 
de  ennek  parancsát,  hogy  a  chiosi  csatornában 
a  viharos  tengeren  csatát  vívjon,  nem  merte  tel- 
jesíteni. Ezért  árulással  vádolták  és  a  vezérlettől 
megfosztották ;  a  háború  után  pedig  pénzbirság- 
gal sújtották,  mire  Thráciába  vonult  vissza,  hol 
353.  meghalt.  V.  ö.  Rehdantz,  Vita  Iphicratis, 
Chabriae,  Timothei  (Berlin  1845). 

Iphitos,  a  görög  mondában  Eurytos  oichaliai 
királynak  a  fla,  ki  Heraklos  vad  dühének  áldo- 
zatni esik,  amennyiben  ez  Eurj'tos  szószegése 
miatt  ártatlan  fiát,  I.-t  a  mélységbe  taszítja.  L. 
Herákles. 

I.  p.  i.  (lat.)  a,.m.Inpartibusinfidelium{\.  o.). 

Ipiales,  város  Colombia  köztársaság  Cauca 
államában,  a  Rio  Males  vidékén,  a  Bogota-Qnitói 
úton  3081  m.  magasságban,  12,000  lak. 

Ipldae  (áüat),  a  Szú-fólék  (BostnjcMdae)  régi, 
do  újabban  ismét  használatos  neve.  L.  Szú-félék. 

Ipo-antiar  (növ.),  az  Antiaris  toxkaria  (1.  o.) 
tejnedvéből  készített  hírhedt  njilméreg,  melyet 
upas2-antiar-nak  is  neveznek. 

Ipofa(növ.),  1.  Antiaris. 

Ipoly,  a  Duna  baloldali  meUékfolyója,  ered 
Nógrád  vármegye  legészakibb  részében,  az  Ipoly 
hegy  (1058  m.)  aljában,  nagy  kanyarulatokkal 
egészben  véve  D.  felé  folyik,  Káinon  alul  széle- 
sebb völgybe  lép  és  DNy.  felé  fordul,  Szócsény- 
Kovácsinál  Ny.-ra  kanyarodik  s  Balassagyarmat 
és  Ipolyság  érintésével,  Szete  mellett  D.  felé  for- 
dul, majd  Ipolyszalka  mellett  DK.-re  irányul  s 
Helemba  és  Szob  közt  a  Dunába  ömlik.  Az  I. 
vlzkörnyéke  Nógrád  és  Hont  vmegyók  nagyobb 
részeire  terjed  ki,  vízmennyisége  azonban  nem 
nagy  és  száraz  nyáron  majdnem  egészen  kiapad. 
Hossza  mintegy  212  km.,  forrásainak  távolsága 
torkolatától  100  km.  Egész  esése  mintegy  595 
méter.  Nagyobb  mellékvizei :  jobbfelöl  a  Tiszov- 
nyik  (Rárosraulyádnál),  Kürtös  patak  (Szelestóny- 
nél),  Korpona  (Ipolyságon  alul),  Selmecz  (Gyerken 
alul) ;  balfelől  a  Lókos  patak  (Nagycsalomjával 
szemben). 

Ipoly  Sándor,  festő,  szül.  1858.  Budapesten, 
megh.  1902  nov.  30.  u.  o.  Előbb  a  mintarajzisko- 
lába járt  Budapesten,  aztán  Beriinben  fametszés- 
sel  foglalkozott,  végre  Parisban  fejezte  be  tanul- 
mányait. Onnan  küldte  a  Műcsarnokba  első  ké- 
peit, a  Családi  boldogság-ot  és  a  Délután-t.  Haza- 
térve Benczúr  mesteriskolájában  nagyméretű  kom- 
pozíciókon dolgozott,  ilyenek :  Dante  álma  (1895), 
Erkel  Ferenc  géniusza  (1897) ;  Krisztus  az  apos- 
tolok közt  c.  képét  megvette  a  király.  V.  ö.  Mű- 
vészet (1903). 


Ipolybalog,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban. 
(1910)  642  magyar  lak. ;  postahivatallal,  u.  t.  Dré- 
gelypalánk. 

Ipolybél  (azelőtt :  Bél),  kisk.  Hont  vm.  vámos- 
mikolai  j.-ban,  (1910)  509  magyar  lak. ;  vasútállo- 
más, postaügynökség,  u.  t.  Ipolypásztó. 

Ipolyberzencze,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi 
j.-ban,  (1910)  417  tót  ós  magyar  lak. ;  vasútállomás, 
posta-  ós  távü'óhivatal. 

Ipolybesztercze,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi 
j.-ban,  (1910)  219  tót  lak. ;  u.  p.  Málnapatak,  u.  t. 
Ipolyberzencze. 

Ipolybolyk,  község,  1.  Bolyk. 

Ipolydamásd,  kisk.  Hont  vm.  szobi  j.-ban, 
(1910)  604  magyar  lak. ;  postaügynökség,  u.  t.  Szob. 

Ipolyfödémes.kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban, 
(1910)  562  magyar  lak. ;  u.  p.  Ipolynagyfalu,  u.  t. 
Drégelypalánk. 

Ipolygalsa,  kisk.  Nógrád  vm.  füleki  j.-ban,  (1910) 
536  magyar  lak.,  vasúti  megállóhely,  u.  p.  és  u.  t. 
Losoncz. 

Ipolyharaszti,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban, 
(1910)  168  magyar  lak.,  n.  p.  ós  u.  t.  Balassa- 
gyarmat. 

Ipolyhidvég,  kisk.  Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban, 
(1910)  911  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Drégely- 
palánk. 

Ipolyi,  1.  Arnold,  püspök,  történetíró,  szül. 
Ipolykeszin  (Hont  vm.)  1823  okt.  18.,  megh. 
Nagy- Váradon  1886  dec.  2.  Pappá  szenteltet- 
vén 1847.,  rövid  ideig  segédlelkész  volt  Ko- 
máromszentpéteren, majd  Pálfíy  Lipót  gróf  ud- 
vari káplánja  és  gyermekeinek  nevelője,  1849. 
zohori,  1859.  törökszentmiklósi  plébános.  1862-ben 
Kubínyi  Ferenc  és  Henszlmann  Imre  társaságában 
a  korvinák  felkutatása  érdekében  Konstantiná- 
polyba  utazott,  mely  útját  fényes  siker  koronázta ; 
1863.  egri  kanonok,  1869.  a  budapesti  központi 
papnevelő  kormányzója.  Később  alelnöke  a  Szent 
István-társulatnak,  elnöke  az  Akadémia  máso- 
dik szakosztályának  és  a  történelmi  társulat- 
nak, mely  utóbbi  főképpen  neki  köszöni  megala- 
kulását, utazásai  alkalmával  számos  műkincset 
szerzett,  melyekből  igen  sokat  az  Akadémia  kép- 
tárának ós  a  Nemzeti  Múzeumnak  ajándékozott. 
1871  szept.  23.  beszterczebányai,  1886.  febr.  18. 
nagyváradi  püspök  lett.  Mindkét  helyen  az  iskola- 
ügy szervezése,  főleg  a  nevelés  emelése,  a  magyar 
közművelődés,  az  ipar  és  művészet  fejlesztése 
körül  hervadhatatlan  érdemeket  szerzett  magá- 
nak. Irodalmi  munkássága :  Növendékpap  korá- 
ban irta :  Vallás  és  művészet :  A  inagyarok  ös- 
valiása  című  értek(»zéseit.  További  művei :  Ma- 
gyar Mythologia  (1854.,  Csengery  Antal  részéről 
éles  kritikában  részesült,  I.  később  az  összes 
példányokat  megsemmisítette);  Deákmonostori 
XIII.  sz.-i  román  bazilika  (1860,  akad.  székfog- 
laló-értekezés) :  A  középkori  emiékszer  ii  művészet 
története  Magyarországon  (1863) ;  Az  egri  megye 
régi  székesegyháza  (1865) ;  Beszterczébánya  város 
műveltségtorténeti  vázlata  (1867—75) ;  Magyar 
mű-  és  tm'téneti  emlékek  Jdállítása  (1876) ;  Veres- 
marty  Mihály  élete  és  művei  (1879) ;  A  magyar 
szent  korona  és  a  magyar  koronázási  jelvények 
műtörténeti  leírása  (1885).  V.  ö.  ZeUiger  A.,  Egy- 
házi írók  csarnoka :  Fraknói  Vilmosemlékbeszéde 


fpoIyl-Keller 


—     626 


Ipomoea 


íAkad.  Évkönyv  XVII.  köt.) ;  Életrajza  Pör  An- 
taltól (Pozsony  1886). 

2. 1.  Gásx>ár,  prépost,  föesperes,  szol.  Szálkán, 
megh.  1762  clec.  30.  Halála  után  testét  láncokkal 
körülfonva  és  szegekkel  át  meg  átszúrva  talál- 
ván, azt  állítják,  hogy  ö  volt  az  utolsó  magyar 
aszkéta.  Egy  kéziratban  maradt  müvét  az  eszter- 
gomi főegyházmegyei  könyvtárban  őrzik.  Címe : 
Neiner  Bálint  Világ-zsibvásárja,  fordíttatott  Ipoly 
Gáspár  által.  1761.2-r.  V.  ö.  Zelliíjer  A.,  Egyházi 
írók  csarnoka. 

Ipolyi-Keller  Gyula,  gazdasági  szakíró,  szül. 
1869.  Gyulán.  Hazai  és  külföldi  gazdasági  tanul- 
mányai után  1896.  a  kassai  gazdasági  tanintézet- 
nél segéd,  1897  óta  pedig  a  fóldmlvelésügyi  mi- 
nisztériumban a  népies  gazd.  előadások  és  a  gazd. 
háziipar  szervezője,  majd  a  népházak  és  gazd. 
mimkásházak  létesítési  ügyeinek  referense  volt. 
1911-ben  gazd.  akadémiai  igazgatóvá  neveztetett 
ki,  szolgálati  körében  való  meghagyással.  A 
munkásjóléti  és  háziipari  ügyek  központi  szolgá- 
latából 1913.  a  minisztérium  nagyváradi  kiren- 
deltségének élére  került.  A  gazd.  szaklapokban 
megjelent  cikkein  kivül  megírta  Magyarország 
mezőgazdasági  szakoktatásának  állapotát  1902- 
ben;  további  művei:  Mezőgazdasági  háziipar 
;1903) ;  Gazdasági  munkásügy  és  szociálpolitika 
Magyarországon  (1910).  Munkatársa  e  Lexikon- 
nak is. 

Ipolykér,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban.  (1910)  340  magyar  lak.,  u.  p.  Ipolyvarbó, 
u.  t.  Orhalom. 

Ipolykeszi,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban, 
(1910)  449  magyar  lak.,  postaügynökség,  u,  t. 
Dejtár. 

Ipolykiskeszi,  kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai 
j.-ban,  (1910)  548  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t,  Ipoly- 
pásztó. 

Ipolymagyari,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi 
j.-ban,  (1910)  798  tót  és  magyar  lak.,  u.  p.  Ipoly- 
i'óna,  u.  t.  Csehberek. 

Ipolynagyfalu,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki 
j.-ban,  (1910)  398  magyar  lak.,  postahivatallal, 
u.  t.  Drégelypalánk. 

Ipolynyék,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban, 
Í1910)  1759  magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Dré- 
go!ypalánk. 

Ipolynyitra,  kisk.  Nógrád  vm.  füleld  j.-ban, 
;i9io)  453  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Losoncz. 

Ipolypásztó,  kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai 
j.-ban,  (1910)  1161  magyar  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Ipolyróna,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi  j.-ban, 
(1910)  305  tót  és  magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t. 
ípolyberzencze. 

Ipolyság,  nagyk.  Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban,  az 
!poly  folyó  mellett,  (1910)  4206  magyar  lakossal; 
:i  vármegye  törvényhatóságának,  a  járási  szolga- 
bírói hivatalnak,  kir.  törvényszéknek,  járásbíró- 
ságnak és  adóhivatalnak,  államépítészeti  hivatal- 
nak, kir.  közjegyzőnek,  kir.  pénzügyigazgatóság- 
nak, pénzügyőrbiztosi  állomásnak  és  csendőr- 
szárny-  ós  szakaszparancsnokságnak  székhelye ; 
van  takarékpénztára,  Népbank,  Gazdasági  és 
fparbank,  szövetkezet,  ker.  erdögondnoksága,  kir. 
iparfeltigyelősége,    kir.   tanfelügj^elősége,  máv. 

Révai  Nagy  Lewíkona.  X.  'köt. 


osztálymémökség,  kir.  állattenyésztési,  gazdasági 
felügyelőség,  ker.  munkáspénztár,  állami  főgim- 
názium és  leányiskola,  alsófokú  ipariskola,  vár- 
megyei múzeum,  többféle  egyesülete,  kaszinó-  és 
népkönyvtára,  sporttelepe ;  szesz-  és  téglagyárak, 
fatelepek,  vasúti  állomás,  kincstári  posta-,  táv- 
beszélő- és  táviróhivatal  és  postatakarékpénz- 
tár. 

Ipolyszakállos,  kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai 
j.-ban,.  (1910)  1117  magyar  lak.;  vasúti  állomás, 
posta-,  távbeszélő-  és  táviróhivatal. 

Ipolyszalka,  kisk.  Hont  vm.  szobi  j.-ban,  (1910) 
1590  magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Szob. 

Ipolyszécsényke,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki 
j.-ban,  (1910)  503  magyar  lak.,  u.  p.  Ipolynagy- 
falu, u.  t.  Drégelypalánk. 

Ipolyszele,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi  j.-ban, 
(1910)  399  tót  és  magyar  lak.,  vasúti  állomás  táv- 
iróhivatallal,  postaügynökség. 

Ipolyszög,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1910)  332  magyar  lak.,  u.  p.  Balassagyar- 
mat, u.  t.  Dejtár. 

Ipolytarnócz,  kisk.  Nógrád  várm.  szécsényi 
j.-ban,  (1910)  8.54  magyar  lak.,  vasúti  állomás,  táv- 
iróhivatal lal,  u.  t.  Litke. 

Ipolytölgyes,  kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai 
j.-ban,  (1910)  510  magyar  lak.,  postaügynökség, 
u.  t.  Vámosmikola. 

Ipolyvarbó,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1910)  663  magyar  lak.,  postahivatallal, 
u.  t.  Órhalom. 

Ipolyvecze,  kisk.  Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban, 
(1910)  943  magyar  lak.,  vasúti  megállóhely,  posta- 
ügynök.ség.  u.  t.  Drégelypalánk. 

Ipolyvidéki  nyelvjárás,  a  nógrádi  és  hont  vár- 
megyei palw  nyelvjárás  (1.  0.). 

Ipolyvisk,  kisk!  Hont  vm.  Ipolysági  j.-ban, 
(1910)  1000  magyar  lak.,  vasúti  állomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Ipomoea  L  (Batatas  C^oisí/,növ.),aConvolvu- 
laceae  (Szulákfélék)  család  génusza ;  3  0  faja  a  föld 
forró  és  melegebb  vidékein  van  elterjedve  (Euró- 
pában 2).  Füvek  V.  cserjék,  gyakran  felfutók.  Le- 
velük osztatlan,  szívalakú,  külöuféleképen  karé- 
lyos.  Viráguk  jókora  nagy ;  pártája  harang-  v. 
tölcséralakú,  redős,  karimája  5  karélyú ;  porzói 
nem  nyúlnak  ki  a  pártából ;  magháza  2—4  üregfi, 
4  magú.  Termésük  tok.  Az  I.  h  tatás  Lam.  (in- 
diai, édes  répa  vagy  burgonya,  batatasz,  kamota) 
felfutó,  szára  IV2— 2  m.  magas,  virága  5  cm. 
hosszú,  belül  bíborpiros,  kívül  vörös  sávos.  Egyike 
a  legfontosabb  forróövi  elesógnö  vény  éknek,  ha- 
zája talán  Közép-Amerika,  de  minden  alkalmas 
trópusi  és  szubtrópusi  vidéken  termesztik,  Európa 
legdélibb  részén  is,  igen  általánosan  az  Egyesült- 
Államok  DK.-i  államaiban.  Gumói  szolgáltatják 
ehető  részét.  Kúszó  gyökerének  ágai  húsos  gu- 
mókká vastagodnak ;  a  gumó  többnyire  henger-  v. 
orsóalakú,  fehér  vagy  piros,  belül  sárgásfehér, 
édes.  25  kg.  súlyra  is  megnőhet,  de  rendesen  1"5— 6 
kg.  nehéz.  Izét  és  színét  tekintve,  sok  fajtája  van. 
Alkotó  részei:  1— l-5»/'o  fehérjenemxí  anyag,  9— 
150/0  keményítő,  3-6— lOo/o  cukor,  0-5''/o  cellulóz, 
0  2-0-30/0  zsiradék,  30/0  só  s  79-67o/o  víz.  Gumója 
nagyon  tápláló,  könnyen  emészthető  és  egészsé- 
ges, csaknem  oly  sokféle  módon  készíthető  el, 


Ipp 


-    626    — 


Iráde^ 


mint  a  burgonya,  de  az  ízo  jobb.  Eendesen  vaj- 
ban pörkölve,  de  főve,  söt  nyersen  is  esziic,  salá- 
tának s  cukorba  főzve  is  kedvelik.  A  felreszelt 
gumókból  kenyeret  sütnek ;  fiatal  levelei  zöldség- 
nek jók.  Erjesztés  útján  Nyugat-Indiában  mobby 
(portugál  nyelven  marmóda)  nevű  jólzü  szeszes  ital 
készül  a  gumóból.  A  marhának  is  jó  takarmány.  A 
gumók  melegházakban  teleltetnek  át  s  márciusban 
V.  áprilisban  itt  kicsiráztatják  azokat.  A  kicsirá- 
zott gumókat  darabokra  vagdalva  oldugványoz- 
zák  s  ha  a  hajtás  már  10—12  cm.  hosszú  —  úgy 
májusban  —  60— 65  cm.  távolságban  a  szabadba 
ültetik.  Szétterjedő  szárait,  hogy  gyökeret  ne 
verjenek  s  ezáltal  a  gumók  fejlődésót  ne  akadá- 
lyozzák, fel  kell  kötözni.  A  gumók  a  burgonya- 
szedés idején  szoktak  megérni  s  akkor  szedik  ki. 
Száraz  homokban  januárig  eltarthatok.  Vannak 
sárga,  fehér  és  vörösgumójú  fajták.  —  Az  I. 
chrysorrhiza  Soland.  (kumaranövény)  Új-Zéland 
régóta  kultivált  növénye.  Egyes  L-f  aj  ok  kerti 
növények,  Így  az  I.violaceah.  (hajnalka,  hajna- 
lika,  gyöngyszulák,  perkáta)  a  leggyakoribb  dísz, 
egynyári ;  szirma  tölcséralakú,  kívül  fehér,  belül 
rózsaszín,  egészen  rózsaszül,  kéklila,  piros  vagy 
vérszínű,  sötétlila,  sőt  háromszínű  is.  Levele  szív- 
alakú. Háládatos  virág,  júliustól  szeptemberig 
kora  reggel  virít,  9—10  óráig  marad  nyitva,  bo- 
rús időben  tovább  is.  Májusban  vetik  v.  cserép- 
ben üveg  alatt  nevelik  fel,  ezután  a  palántáját 
jó  meleg  helyre  ültetik.  Falra,  folyosóra,  lugasra, 
hiányos  lombú  bokrokra,  sőt  kertben  piramis 
módra  összeállított  rudakra  is  futtatják.  I.  pur- 
pur ea,  1.  Pharbitis. 

Ipp,  kisk.  Szüágy  vm.  szilágysomlyói  j.-ban, 

(1910)  1526  magyar  és  oláh  lak.,  vasútállomás, 
postahivatal,  u.  t.  Szilágyzovány. 

Ippri  posztó,  így  nevezték  nálunk  a  XIV.  sz.- 
ban  a  flandriai  Ypres  városban  készült  híres  vö- 
rös skarlátot. 

Ips,  város  Alsó-Ausztriában,  1.  Ybbs. 

Ips  (állat),  1.  Szü-félék. 

Ipse  (lat.)  a.  m.  ő  maga ;  1.  dixit,  ö  maga 
mondta ;  I.  fecit,  ő  maga  csinálta ;  ipso  fcuio, 
maga  a  tett  által ;  ipsissima  verba,  saját  tulajdon 
szavai. 

Ipso  jnre  (lat.)  a.  m.  magának  a  jognak  ere- 
jénél fogva.  Ezt  a  kifejezést  használják  annak  a 
megjelölésére,  hogy  valami  jogkövetkezmény  a 
félnek  minden  külön  jogcselekvénye  nélkül  be- 
következik. Pl.  a  teljeskoruság  a  24:.  életév  betöl- 
tésével, az  öröklés  a  halál  beálltával  I.  bekövet- 
kezik. 

Ipsus,  régi  vár  és  város  Kis-Ázsiában  (Frigia). 
Az  itteni  síkságon  folyt  le  Seleukus,  Lysimachos, 
Kassander  és  Ftolemaios  győzelme  (Kr.  e.  301.) 
Antigonos  felett,  mely  győzelemnek  eredménye 
Nagy  Sándor  birodalmának  feloszlása  volt  (1. 
Diadochok,  Antigonos  és  Demetrios,  3.). 

Ipswich,   1.  Suffolk  angol  county  fővárosa, 

(1911)  73,939  lak.,  gazdasági  gép-,  szappan-,  pa- 
pír- és  sörgyártással,  múzeummal,  nyilv.  könyv- 
tárral s  több  parkkal.  —  2.  /.,  város  Massachu- 
setts  északameríkai  állam  Essex  countyjában,  5 
km.-nyire  az  Atlanti-óceántól,  az  I.  mellett,  4658 
lak.,  cipőgyárakkal,  pamut-  és  gyapjufonókkal.  — 
3.  /.,  Queensland  ausztráliai  gyarmat  W.  Moreton 


kerületének  székhelye  a  Brisbaneba  ömlő  Bremer 
és  vasút  mellett,  8(XX)  lak.,  pamutfonókkal  és 
szénbányával. 

Ipszambul,  sziklatömeg  a  Nílus  Ny.-i  part- 
ján, két  sziklatemplommal.  Ez  a  neve  helytelen 
francia  följegyzésből  eredt,  helyesen  Abu-Szambul 
V.  Abu-Szimbel  (1.  o.). 

Ipszara  (Pszara,  az  ókorban  Psyra),  Dzsezairi 
Bahri  Szelíd  török  vUajet  egyik  szigete  az  Égei- 
tengerben,  18  km.-nyire  Kiosztól,  területe  90  km«. 
(Anti-Pszara  és  a  hozzátartozó  többi  szigetekkel 
97  km*),  800  lak.  A  sziklás,  1566  óta  török  birtok- 
ban levő  I.  lak.  20,000  volt  a  görög  szabadság- 
harc kitörése  előtt,  de  1824.  Topal  pasa  nagyrész 
leölette,  részben  elűzte  őket. 

Ipszilon,  1.  Y. 

Ipszilonisták  ós  jottviták  harcának  nevezzük 
azt  a  vitát,  mely  Révai  Miklós  és  Verseghy  Ferenc 
közt  indult  meg  arról,  hogy  melyik  helyesírás 
megfelelőbb :  tartya  (így  írt  Verseghy)  v.  tartja 
(így  írt  Révai).  Az  I.  a  szavakat  a  kiejtés  után  ír- 
ták (fovéíikus  írás,  1.  o.),  míg  az  ú.  n.jottisták 
a  szóelemzést  fogadták  el  a  helyesíi-ás  alapjául, 
1.  Helyesírás. 

Ipurina,  délamerikai  nép  az  arovakok  ágából,. 
1.  Amerika  cikknél  az  Amerikai  nép  fajok  színes 
képmellékleten. 

Iput,  a  Szosnak,  a  Dnyepr  egyik  mellékfolyó- 
jának 370  km.  hosszú  mellékvize;  ered  Szmo- 
lenszk  kormányzóságban,  Mohilevben  a  Gomellel 
szemben  torkollik ;  áradásaival  tavasszal  messze 
elönti  lapos  partvidékét. 

i.  q.,  a  latin  id  quod  (az,  ami)  rövidítése ;  i.  q^ 
e.  d.  a.  m.  id  quod  erat  de>nonstrandum  (az,  amit 
be  kellett  bizonyítani). 

Iquique  (ejtsd:  ikike),  fővárosa  I.  departamentó 
nak  és  Tarapaca  chilei  tartománynak  a  Nagy- 
óceán  partján,  egészen  kopár  vidéken,  az  ivóvizet 
160  km.  távolságból  a  Kordillerákból  vezetik 
ide,  40,171  lak.,  biztos  kikötője  Fisagua;  közelé- 
ben a  Tamorugali-pampán  nagy  salétromtelepek, 
Huantajayában  ezüstbányák  vannak.  A  salétrom- 
kereskedelem központja  és  feldolgozásával  I.  mel- 
lett 12,(X)0-nél  több  mimkás  foglalkozik.  Akivitele- 
főleg  salétrom,  jód,  ezüst.  1879  máj.  21.  és  júl.  10. 
tengeri  ütközet  volt  itt  perui  és  chilei  hajók  kö- 
zött. I.-ben  gyakoriak  a  földi'engések(l  868.,1877.).- 

Iquitos  (ejtsd:  ikitosz),  kikötő,  Loreto  perui  depar- 
tamentó fővárosa  az  Amazon  mellett,  a  Rio  I.  tor- 
kolatánál, 20,000  lak.,  gépjavító  műhellyel ;  szá- 
rított hal-  és  dohánykereskedéssel,  élénk  hajófor- 
galommal. 

I.  R.,  a  német  császár  neve  után :  Imperátor 
Bex  (Császár  Jós]  Király). 

ír,  az  irídium  kémiai  jele. 

Ira  V.  Mra,  ókori  erősség  Peloponnezusban,. 
Messzenia  ÉNy.-i  részén,  1388  m.  magas  hegyen^ 
melyben  a  II.  messzeniai  hadjáratban  Aristomenes 
11  évig  tartotta  magát  a  spártaiakkal  szemben. 

Ira  Aldridge,  színész,  1.  Aldridge. 

Iráde  (török)  a.  m.  akarat,  rendelet,  parancs. 
Lehet  az  I.  isteni  parancs,  birói  ítélet  és  ha  a  padi- 
sahtól  jön,  szultáni  rendelet.  Újabb  időkben  a  szul- 
táni kinevezések  és  megbízások  is  I.  nevet  visel- 
nek ós  ma  már  tágabb  jelentésű  e  szó,  mint  volt 
régebben. 


Ira  furor  brevls  est 


—     627     — 


Irány 


Ira  furor  brevis  est  (lat.)  a.  m.  a  harag 
percig  tartó  őrültség,  Horatius  Epistoláiból  vett 
idézet  (I.  2,  62). 

Irak  néven  az  arabok  a  Perzsa-öböltől  É.-ra  ós 
Ny.-ra  fekvő  két  tartományt  neveznek ;  e  két  tar- 
tomány az  I.  el  Adzsmi  és  az  I.  el  Arabi.  Az  első 
Perzsia  legfontosabb  tartománya,  amennyiben  itt 
vannak  Teherán  és  a  birodalom  egyéb  legfonto- 
sabb városai  (Bagdad,  Baszra,  Mecsed- Ali).  I.  el 
Arabi  Mezopotámiának  egy  része,  az  Eiifrát  és 
Tigris  alsó  folyásának  környékét  foglalja  magá- 
ban Bagdad  és  a  Perzsa-öböl  közt ;  megfelel  körül- 
belül az  ókori  Babiloniának  ós  Khaldeának.  Az  itt 
levő  körülbelül  100  arab  nomád  törzs  tagjai  nagy 
nyomorúságban  élnek.  Főbb  törzsek :  a  beni-ha- 
kim,  beni-sammar,  beni-lam,  delim,  monteílk, 
zobeíd,  kazail. 

Iralás,  a  gyógyító  bűvölés  vagy  varázslás,  más 
szóval  kuruzslás  (1.  o.)  egy  neme  s  leginkább  az 
ú.  n.  javasok  (1.  Javas)  foglalkozása. 

Irály,  hibás  alkotású  szó,  1.  Stüus. 

Iramszarvas  (rénszarvas  a.  m.  Rangifer  ta- 
randus  L.,  áiiat),  1.  Tarándszarvas. 

IramzTizmó  (növ.),  1.  Rénzuzmó. 

Irán  (Eran,  az  ókorban  Ariyana  v.  Aryana), 
21  millió  km2  teraletü  fensík  Ázsiában,  az  Indus, 
Tigris,  a  Kaspi-tenger,  Túrán,  a  Perzsa-öböl  és  az 
A.rab-tenger  közt,  magában  foglalja  Perzsiát  (en- 
nek 1.  a  hivatalos  neve),  Afganisztánt,  Kaflrisz- 
tánt  és  Beludzsisztánt.  A  fensík  közepes  magas- 
sága körülbelül  1200  m. ;  egyes  völgyei  elérik  a 
2400—2500  m.-t.  Vizei  az  Indiai-óceánba,  a  Kaspi- 
tengerbe,  az  Aral-tóba  torkolnak  és  1.400,000  km* 
területről  lefolyástalan  vidékekre  ömlenek.  Az 
árja  nép  lakja.  V.  ö.  v.  Gutschmid,  Geschichte 
Irans  von  Alexander  d.  Gr.  bis  zum  Untergang 
der  Arsakiden  (Tüb ingen  1888). 

Irániak  v.  erániak,  iráni  nyelveket  beszélő 
népek,  mint  az  indogermán  nyelvtörzsnek  áija 
ágai.  Ilyenek  a  tulajdonképeni  jjer^íáA;,  a  Kelet- 
Indiában  elszórtan  élő  parszok,  az  afganisztáni 
szártok,  a  khivai,  bukharai  stb.  tádzsik,  a  kauká- 
zusi kurdok,  lurok,  afgánok,  ossziétek  és  tadok ; 
a  pamiri  f ensikon  élő  g uránok,  golsák,  sőt  néme- 
lyek szerint  az  örmények  is.  Az  ókorban  a  régi 
pártusok,  perzsák,  médek,  szarmaták,  szkithák 
birodalma,  G«drozia,  Karmania,  Frigia,  Kappa- 
dokia  stb.  kisázsiai  tartományok  mind  az  I.  hatal- 
mában voltak.  A  mai  iráni  népek  fajilag  már  nem 
tiszták.  Az  igazi  iráni  tipus  dolichokefál  sötét  test- 
színnel,  az  ossziétek  már  brachikefálok,  határo- 
zottan fehér  bőrűek.  V.  ö.  Spiegel,  Eranische  Al- 
tertumskunde  (Leipzig  1871—78). 

Iráni  dinasztia,  1.  Szeldzsukok. 

Iráni  nyelvek.  Azokat  az  élő  és  holt,  egymás- 
sal közeli  rokonságban  álló  nyelveket,  amelyek  az 
indogermán  vagy  indokolta  nyelvcsaládhoz  tar- 
toznak ós  legközelebbi  rokonai  az  ó-ind  nyelvnek, 
nevezik  I.-nek.  Ide  tartozik  a  2;ewá-v.  ó-baktriainak 
elnevezett  nyelv,  az  Avesztának  nyelve.  Ez  két 
dialektusban  is  fönmaradt.  A  régibb  dialektust  a 
Gáthák  nyelvének  nevezik,  u.  i.  a  régies  formák- 
ban bővelkedő  vallásos  énekek  ezen  a  nyelven 
vannak  írva.  A  közönséges  zend  valamivel  újabb 
s  nyelvtani  szerkezetében  sok  egyezést  mutat  a 
szanszkrittal,  különösen  a  védák  nyelvével,  de 


azért  nem  mondható  ind  dialektusnak,  mert  hang- 
tana és  szókincse  önálló,  bár  rokon  nyelvre  mu- 
tat. Ide  tartozik  az  ó-perzsa  is,  a  Kr.  e.  IV.  sz.-ig 
visszamenő  ékiratok  nyelve.mely  époly  régi,  mint 
a  zend.  Az  ó-perzsa  a  nyugati,  a  zend  a  keleti  Irán 
nyelvjárása.  A  peMevi  v.  középperzsa,  sémi  ele- 
mekkel telített  irodalmi  nyelv,  a  szasszanidák  ud- 
vari idiomája,  kik  a  Kr.  u.  III.  sz.-tól  az  arab  hódí- 
tásig (VII.  sz.)  uralkodtak.  Kevéssel  fiatalabb  a 
pazend  v.  párszi  nyelv,mely  az  új-perzsával  közel 
rokon  s  kevés  sémi  elemet  tartalmazó  írott  nyelv. 
Végül  az  új-perzsa  legrégibb  alakja,  a  nagy 
perzsa  epikus :  Firduszi  (1.  o.)  nyelve  (Kr.  u.  1020.), 
melyben  még  alig  van  arab  szó.  Fii'duszi  után 
az  arab  szavak  mind  jobban  elterjednek  az  új- 
perzsában.  Az  új-perzsával  szoros  rokoni  viszony- 
ban vannak  a  kurd  szójárások  és  a  beludzsi 
nyelv  Beludzsisztánban.  Ehhez  a  nyelvcsaládhoz 
számítják  a  Kaukázusban  élő  ossziétek  nyelvét  és 
az  örményt.  Az  utóbbinál  közelebb  rokon  az  af- 
gán v.  pustu,  mely  szókincsére  nézve  összekötő 
kapcsot  képez  az  iráni  és  indiai  nyelvek  közt. 
V.  ö.  Spiegel,  Vergleichende  Grammatik  der  alti- 
ranischen  Sprachen  (Berlin  1882) ;  De  Harler, 
Manuel  de  la  langue  de  l'Avesta  (II.  kiad.,  Paris 
1882) ;  Horn,  Grundriss  der  neupersischen  Ety- 
mologie  (Strassburg  1893);  Geiger  és  Kuhn, 
Grundriss  der  iranischen  Philologie  (u.  o.  1895) ; 
Bartholomae,  Altiranisches  Wörterbuch  (u.  o. 
1905). 

Irány,  a  tellur  rossz  magyar  neve. 

Irány.  Már  a  közéletben  is  két  egyenközü  egye- 
nes vonalról  azt  szoktnk  mondani,  hogy  ugyan- 
azon I.-uk  van,  A  geometriában  két  egyenközü 
egyenesnek  egy  végtelenben  levő  közös  pontot  tu- 
lajdonítunk s  e  pontot  nevezzük  az  illető  egyene- 
sek I.-ának. 

I.  (ném.  Kurs  v.  Kompasskurs),  a  tengerészet- 
ben a  tájoló  szerinti  világirány,  amelybon  a 
hajó  halad.  Az  I.-t  többnyire  északtól  és  déltől 
kelet  ós  nyugat  felé  számítják  és  fokokban  v. 
pedig  vonalkákban  (ném.  Strich)  és  azoknak  ré- 
szeiben fejezik  ki  (1  vonalka= 90*'  Vs^^*!  részével, 
tehát  :=:  11°  15')-  Az  osztrák-magyar,  német,  olasz 
és  hollandi  hadtengerészetben  az  I.  északtól  kiin- 
dulva, kelet,  dél  és  nyugaton  át  O^-tól  360''-ig  szá- 
míttatik. Aszerint,  hogy  a  valódi  v.földrajzi  délkör- 
től indul  ki  a  számítás  v.  pedig  a  magnetikus  délkör- 
től, valódi  és  magnetikus  I.-t  különböztetünk  meg. 
A  kettő  közötti  szögkülönbözet,  a  magnetikus  dek- 
lináció vagy  eltérés,  többnyire  ismeretes,  mert 
a  tengeri  térképeken  (1.  Hajózási  műszerek)  fel 
van  tüntetve.  Ha  ez  adatok  meg  nem  bízha- 
tók vagy  ismeretlenek,  akkor  az  eltérés  asztro- 
nómiai vagy  terresztrikus  megfigyelések  által,  v. 
pedig  a  deklinatorium  nevű  műszerrel  határoz- 
ható meg;  így  a  magnetikus  I.-ból  a  való- 
dit s  viszont  könnyen  ki  lehet  számítani  (Lrány- 
helyesbítés).  Azonban  azon  I.,  melyet  a  hajó  a 
tájoló  szerint  betart,  ha  ezen  tájoló  nem  pörgety- 
tyüs  (gyroscop-)tájoló,  hanem  iránytűs,  a  mag- 
netikussal  csak  kivételesen  egyezik  meg,  mivel- 
hogy a  tájoló  iránytűjét  a  kizárólag  vas-  és  acél- 
ból épült  modem  hajó  vaskomplexuma  a  magne- 
tikus észak-déli  irányból  elhajlítja.  A  tájoló  sze- 
rinti kormányzott  v.  hajóirány  (ném.  Kompass- 


I  rány  —     f 

kurs,  Sehiífskurs  v.  gesteuerter  Kurs)  a  deviáció 
V.  elhajlás  mórvében  tér  el  a  magnetikustól.  Az 
elhajlás  változó,  azaz  minden  1.  számára  más- 
más és  főleg  a  földrajzi  szélességgel  is  változik ; 
nagyságát  ós  előjelét  (pozitív  v.  negatív)  megálla- 
pítják és  táblázatokban  v.  görbékben  (elhajlá-ti 
táblázat,  illetve  görhe,  ném.  Deviations-Tabelle, 
ill.  Kurve)  kimutatják,  úgy  hogy  mindig  könnyen 
számításba  vehető.  Ha  a  valódi  L-t,  melyben  a 
hajó  halad,  a  földgömb  felületére  felrajzolnók, 
egy  görbe  keletkeznék,  mely  az  egymásután  kö- 
vetkező összes  délköröket  azonos  szög  alatt  metszi 
és  a  sarkhoz  folyton  közeledik,  anélkül,  hogy  azt 
valaha  elérné ;  ezen  útvonal  a  loxodroma.  Oly 
térképeken,  melyek  Mercator  vetítése  szerint  van- 
nak szerkesztve,  a  loxodromák  mind  egyenes  vo- 
nalakat képeznek ;  ez  oknál  fogva  a  tengeri  tér- 
képek majdnem  kivétel  nélkül  Mercator-féle  tér- 
képek. A  loxodroma  2  pontja  között  megtett  hajó- 
utat távolffágnoJc  nevezzük  és  tengeri  mérföl- 
dekben (1  teng.  mf.  =  1852  m.)  fejezzük  ki.  Ha 
a  hajó  egyenest  északi  vagy  déli  I.-ban  halad, 
akkor  a  távolság  egyenlő  a  hajóhelyzetek  föld- 
rajzi szélességeinek  különbözetével.  Valódi  keleti 
V.  nyugati  I.-nyal  a  hajó  egy  szélességi  körön  ha- 
lad ;  ha  ez  az  egyenlítő,  akkor  a  megtett  távolság 
egyenlő  a  2  hajóhelyzet  földrajzi  hosszúságának 
percekben  kifejezett  különbözetével ;  ha  a  hajó 
más  szélességi  körön  halad,  akkor  a  távolságot 
megszorozziik  a  földrajzi  szélesség  székánsával  s 
így  kapjuk  a  hosszúsági  különbözetet.  Minden 
más  I.-nyal  a  hajóhelyzet  változását  úgy  szélesség- 
ben, mint  hosszúságban  kiszámíthatjuk  a  valódi 
I.-ból  és  a  megtett  távolságból,  még  pedig  az  alább 
ábrázolt  derékszögű  háromszögből  (irányhárom- 


/t 


D 

szög,  nóm.  Kursdreieck)  a  síkháromszögtan  téte- 
leivel, ha  d  a  távolság,  a  az  I.,  A<p  a  szélességi 
különbözet,  a  a  hosszeltérés,  melyből  a  hosszu- 
sági  különbözetet  a  fentebb  említett  módon  szá- 
mítjuk ki.  Az  indulási  és  érkezési  pont  v.  2  egy- 
mást követő  nap  déli  12  órája  között  (tehát  24 
óra  alatt)  egyenes  vonalban  megtett  utat  az  álla- 
lános  J.-nyal  és  általános  távolsággal  fejezzük  ki 
(ném.  Generalkurs  és  Generaldistanz).  Mind  eme 
számítások  a  hajózástan  (1.  o.)  részét  képezik. 

I.  a  katonaságnál:  az  az  egyenes  vonal,  mely- 
ben vmely  katona  vagy  csapat  számyembere  ha- 


i8     — Irányi 

lad,  miközben  a  csapat  arcvonalának  mindig  me- 
rőlegesnek kell  maradnia  az  1. -vonalra.  1.-nak 
V.  I.-vonalnak  nevezik  továbbá  azt  az  egyenest  is, 
amely  valamely  lövőfegyver  (ágyú,  puska)  csöve 
irányában  a  célpontig  képzelhető.  —  L-szög,  az  a 
szög,  amelyet  a  lövőfegyverek  (ágyúk,  puskák 
stb.)  csőtengelye  az  I.-vonallal  alkot.  A  lőtávol- 
ság annál  nagyobb,  minél  nagyobb  az  l.-szög, 
de  ez  csak  addig  áll,  mig  az  I.-szög  nem  40— 43" ; 
ha  ennél  nagyobb,  akkor  a  lőtávolság  ismét  kisebb 
lesz ;  90"  l.-szöggel  kilőtt  lövedék  oda  esik  vissza , 
ahonnan  kilőtték.  Ha  az  I.  a  vízszintes  I.  fölé  esik. 
akkor  azt  etnelö  I.-szögnek,  ha  a  vízszintes  I.  alá 
esik,  akkor  sülyesztö  l.-szögnek  nevezik. 

L  a  művészetben.  A  stílusnak,  a  művészi  ábrá- 
zolás módjának  nagy  ellentéte  a  realizmus  (natu- 
ralizmus) és  idealizmus.  Az  első  az  igazságnak, 
az  utóbbi  a  szépnek,  helyesebben  a  valóságon 
fölülemelkedésnek  elvét  hangoztatja.  Az  a  tény- 
leges valónak  lehetőleg  hű  visszaadása,  ez  stíl- 
szerű átalakítása.  Ezek  a  szélsőségeikben  ellen- 
tétes I.-ok  az  őket  jellemző  sajátságok  letompítá- 
sával  egymáshoz  közoledhetaek.  (Hiszen  a  realiz- 
mus sem  lehet  el  a  valóságon  végrehajtott  bizo- 
nyos változtatások  nélkül.)  Mindezek  az  I.-ok  jogo- 
sultak s  a  művészetek  történetében  egymással 
váltakozva  sokszorosan  érvényesültek.  Ujabb  idő- 
ben a  valóság  felé  forduló  éles  figyelem  a  realiz- 
musnak éspedig  szélső  formájának,  a  naturaliz- 
musnak kedvezett,  de  a  fantázia  lassan  megint 
vissza  kezdi  foglalni  a  teret.  A  szimbolikus,  misz- 
tikus, fantasztikus  I.  megerősödése  tanúskodik 
erről.  Egy  másik  I.-ellentét  a  klasszicizmus  és  ro- 
manticizmus. Lásd  e  címszók,  továbbá  Rszményí- 
fés  és  Realizmus  alatt. 

Irányakna  (báay.),  Így  nevezik  nagyobb  bánya- 
vállalatoknál a  szállító  és  vízemelő  föaknát,  mely 
mindig  függőleges. 

Iránycső  (bány.),  a  földfúrás  megkezdésekor  a 
fúróaknába  pontosan  függőlegesen  beállított  cső, 
mely  a  fúrás  kezdetén  a  fúró  vezetésére  szolgál. 
L.  Földfúrás. 

Irány-díjszabás,  1.  Díjszabás. 

Irányi,  1.  Dáwieí,  politikus  és  publicista,  szül. 
Toporczon  (Szepes  vármegye)  1822  febr.  24., 
megh.  Nyíregyházán  1892  nov.  2.  Középiskolai 
tanulmányainak  végeztével  Pesten  jogászkodott 
és  szorgalmas  publicisztikai  munkásságot  fejtett 
ki,  amely  Kossuth  barátságát  megszerezte  neki, 
1848-ban  az  első  népképviselőházban  a  fővá- 
ros lipótvárosi  kerületét  képviselte  s  mert  a  sza- 
badságharc ügyének  tántoríthatatlan  híve  volt,  a 
felvidék  egyik  kormánybiztosául  küldte  ki  őt  a 
honvédelmi  bizottmány.  Az  orosz  betörés  ellen 
szervezte  a  felvidéki  vármegyék  felkelésót,  utóbb 
tagja  lett  a  forradalmi  vésztörvónyszóknek ;  Vilá- 
gos után  —  in  contumaciam  halálra  ítéltetvén  — 
külföldre  menekült  s  egyike  lett  a  magyar  emi- 
gráció legbuzgóbb  tagjainak.  Számos  cikket  írt 
Magyarországról  a  francia,  olasz  és  belga  újsá- 
gokba s  emlékiratai  és  jegyzetei  alapján  egy 
párisi  barátjával,  Chassinneí  megírta  a  magyar 
függetlenségi  harc  történetét :  Histoire  politique 
de  la  révolution  de  Hongrie  címen.  Magyar  nyel- 
ven a  legérdekesebb  történeti  munkája  az  1868. 
Honvédalbumban  jelent  meg  (Női  jellemvonások 


Irányítás 


-     629 


Irány  refifény 


a  szabad mgharc  idejéből).  Az  alkotmányos  kor- 
szak beköszöntésével  1868. 1.-t  is  képviselővé  vá- 
lasztották s  egyike  volt  amaz  engesztelhetetlenek- 
nek,akikböl  épen  az  övezetese  alatt  utóbb  a  szélső- 
bal, majd  a  függetlenségi  párt  fejlődött  ki.  I.  nem- 
csak közjogi  téren  volt  radikális,  hanem  az  egy- 
házpolitikában és  a  választójog  követelésébon  is. 
Szinte  évről-évre  megismételte  iodítványát  a  pol- 
gári házasság  törvénybe  iktatására.  Nemes,  sza- 
badelvű felfogása,  széles  műveltsége  ós  feddhe- 
tetlen jelleme  miatt  nemcsak  a  szorosabb  értelem- 
ben vett  hívei  körében  volt  népszerű,  hanem  ellen- 
felei előtt  is  nagy  tiszteletnek  örvendett.  Temeté- 
sét a  képviselőház  költségén  rendezték  és  érde- 
meit a  Ház  jegyzökönyvébe  iktatták.  Síremlékét 
1901.  leplezték  le  a  Kerepesi  temetőben,  szobrát 
pedig  a  kormány  jelenlétében  19(M-ben. 

2. 1.  István,  I.  Dániel  testvérbátyja,  szül.  Abo- 
son  (Sáros)  1816  dec.  26.,  megh.  Eperjesen  1884 
nov.  20. 1848-ig  ügyvéd  és  váltójegyzö  volt  Eper- 
jesen. Az  1848— 49-iki  szabadságharcban  mint 
hadbíró  szolgált  az  első  hadtestben  és  több  ütkö- 
zetben részt  vett.  Buda  ostrománál  egyike  volt 
az  elsőknek,  akik  máj.  21.  a  várfalat  megmásztak 
s  a  nemzeti  lobogót  kitűzték,  amiért  is  még  aznap 
ott  a  helyszínén  vitézségi  érmet  kapott.  A  sza- 
badságharc leveretése  után  több  Ízben  fogságra 
vetették.  Hogy  öccse  könnyebben  menekülhessen, 
Dánielnek  vallotta  magát,  mint  ilyent  halálra  is 
ítélték  és  csak  gróf  Szirmay  Tamás  közbelépése 
folytán  maradt  el  a  végrehajtás.  Hosszabb  fogság 
után  büntetésből  besorozták,  majd  (ezt  a  bünte- 
tést elengedvén)  az  ügyvédség  gyakorlatától  el- 
tiltották. 1860-ban  Sáros  vármegj^e  főszolgabi- 
rája,  1867.  tanár  lett  az  eperjesi  jogakadémián. 
A  bíróságok  szervezésekor  (1872)  kir.  törvény- 
széki biróvá  nevezték  ki.  Benső  barátság  fűzte 
Kerényihez  és  Tompához.  V.  ö.  Lévay-Latkóczy, 
Tompa,  Kerényi  és  Irányi  István  levelezése  (Sá- 
rosmegyei Közlöny  1892). 

Irányítás,  csapatoknak  vagy  javaknak  menet- 
levél, iÜ.  monettorvek  felhasználásával  való  elin- 
dítása valamely  meghatározott  holyre. 

I.  a  postakü  deményekre  és  távi)  átokra  nézwe. 
A  feladó  részéről  az  útirá>y  megjelölésének  csak 
az  Európán  túli  forgalomban  van  helye  és  ér- 
telme az  útirányok  díjkülönbsége  és  egyéb  elő- 
nyei V.  hátrányai  miatt.  Itt  követik  is  a  feladó 
ebbeli  rendelkezéseit,  amelyet  a  csomagok  szállító- 
levelére, illetve  a  táviratlap  szélére  írt  (via  .  .  .). 
Hogy  milyen  útirányok  állanak  rendekezósre,  azt 
a  hivatalos  postai,  illetve  távirdai  tarifák  és  üzlet- 
szabályzatokban találjuk.  Az  I.  a  posta  belszolgá- 
latában  és  kivált  a  levélpostára  vonatkozólag, 
hogy  t.  i.  a  levelezés  milliói  úgy  a  belföldön,  mint 
az  egész  földkerekségen  a  legrövidebb  idő  alatt 
jussanak  rendeltetésük  helyére,  a  posta  működé- 
sének egyik  legfontosabb  része,  amely  az  avval 
megbízott  személyzettől  nemcsak  a  geográíiának 
legrészletesebb,  hanem  egyúttal  a  közlekedési 
vonalak  és  eszközök,  valamint  ezek  menetrend- 
jének legalaposabb  ismeretét  tételezi  fel,  ami  csak 
évekig  tartó  folytonos  tanulmány  útján  sajátít- 
ható el,  úgy  hogy  a  nagj-  levélspediciók,  valamint 
a  vasúti  mozgó-  és  kalauzposták  számára  e  célból 
a  személyzet  különleges  kiképzésben  részesül. 


Irányító  akna,  I.  Akna. 

Irányító  cella,  1.  Áramirányttó. 

Irányító  készülék  v.  irányzó  készülék,  ill. 
lövegirányzék.  A  lövegeknél  a  cső  a  cél  eltalálá- 
sához szükséges  helyzetet  az  irányzással  kapja : 
ez  magassági  és  oldalirányzásra  oszlik.  Az  irány- 
zás kétféle  lehet :  közvetlen  v.  közvetett.  Előbbi- 
nél a  látható  -céltárgyat  a  megfelelően  beállított 
l.-kel  célba  vesszük,  vagyis  a  csövet,  a  puskához 
hasonlóan,  ^oldal-  és  magassági  értelemben  egy- 


(ifotíolóorHÍ- 


F&gQ2nt  a  tt'kfrrsei  haltómű  stámáfé" 


Ir&nyító  készülék. 

szerre  igazítjuk.  Ha  a  cél  a  löveg  mellől  nem  lát- 
ható, akkor  közvetett  irányzást  kell  alkalmaz- 
nunk, melynél  az  oldalú'ányban  való  beállítás  nem 
a  célra,  hanem  vmely  más  látható  pontra  törté- 
nik. Az  irányzás  az  I.  segítségével  történik.  En- 
nek alakját  a  mellékelt  ábra  mutatja.  Vannak 
pálca-  és  írelt  l.-ek,  melyek  szintezővel  (Libelle) 
is  összeköthetők.  Az  irányzás  rendszerint  a  lö- 
vegmesszelátó  (1.  o.)  segítségével  történik.  A  köz- 
vetett irányzáshoz  azonkívül  még  irányzó  ív 
(Richtbogen),  neyyedlö  (1.  o.,  Quadrant)  és  üteg- 
szögmérő (Richtkreis)  is  szükséges. 

Irányjelzök  (vasút),  1.  Helyhez  kötött  jelzők. 

Irányköltészet  neve  alatt  foglaljuk  össze  azo- 
kat a  költői  műveket,  melyek  az  esztétikai  hatás 
mellett  más,  erkölcsi  vugy  gyakorlati  hatásra  is 
törekszenek.  Többnyire  a  regényt  használják  a 
költők  ily  célra.  Az  I.-ről  I.  még  az  Irányregény 
címszó  alatt. 

Iránypont,  1.  Eletni  projekció-módszerek. 

Irányregény,  irányzatos,  tendenciózus  költe- 
mény, dráma  stb.,  oly  regény,  illetőleg  költői  mű, 
melynek  a  költői  célon  kívül  más  rendeltetése  is 
van :  valamilyen  időszerű  politikai,  társadalmi,  er- 
kölcsi v.  vallási  érdeket  szolgál.  Hogy  művészi  ha- 
tású legyen  azi.,  a  kétféle  célját  összhangba  kell 
hozni  az  írónak  saz  irányzatosságnak  nem  szabad 


Irányszabályozás 


—     630 


Irányzék 


háttérbe  szorítani  a  költői  érdeket.  I.-ek  irodal- 
munkban Dugonics  Etelkája,  mely  II.  József  abszo- 
lutisztikus intézkedéseit  támadja  s  Eötvös  József- 
től a  Falu  jegyzője  ós  Magyarország  lölí-ben, 
melyek  a  jobbágyság  felszabadításának  eszméjét 
hirdetik. 

Irányszabályozás  (vasút).  A  vasúti  vágányok 
nem  maradnak  meg  állandóan  kiszabályozott  hely- 
zetükben. Az  alépítmény  egyenetlen  ülepedése, 
továbbá  a  járómíívek  hatása  következtében  irány- 
hibák keletkeznek.  Egyenesekben  a  járómüvek 
ingásai,  ívekben  pedig  oldalerejük  folytán  kilö- 
kődések, könyökök  keletkeznek  különösen  az  ívek 
elején.  Ezért  a  vágányok,  különösen  az  íves  vá- 
gányok állandó  felügyeletet  és  időnként  szabá- 
lyozást igényelnek.  A  szabályozást  a  felépítményi 
munkáscsapatok  végezik,  a  kavicsot  eltávolítva, 
vasrudakkal  tolják  helyükre  a  síneket  a  talpfák- 
kal együtt.  Egyenesekben  az  elömunkás  szabad 
szemmel  irányozza  a  sinek  mozgatását.  Ivekben 
állandó  húrhosszal  kihúzott  zsinórra  mórt  nyíl- 
magasságok segélyével  ellenőrzik  a  görbület 
egyenetlenségét.  Nagyobb  vágánytorzulások  ese- 
tén az  íveket  mérnökileg  túzik  ki,  20—40  méteren- 
ként elhelyezett  karókba  vert  szegekkel  jelölve 
meg  a  vágány  tengelyét. 

Irányszázaiék,  1.  Mutatószázalék. 

Irányszög,  1.  Irány  és  Koordináták. 

Iránytalan  tü,  1.  Asztatikus. 

Iránytáró  (vasút).  Az  alagutak  építésénél  vala- 
mennyi munkát  megelőzőleg  előre  hajtott,  négy- 
szögű keresztmetszetű,  mintegy  4 — 6  m^  nagy- 
ságú nyílás,  mely  kiinduló  pontja  az  alagút-épí- 
tés  egyes  részleteinek.  Az  I.  pontosan  az  alagút 
tervezett  irányában  készül  és  egyebektől  eltekintve 
az  alagút  előrehaladási  irányának  folytatólagos 
kijelölésére  szolgál.  L.  Alagút. 

Irány testecske,  1.  Gentrosoma. 

Iránytű,  tájoló,  delejtű,  mágnestű  (olaszul  com- 
passo,  bussokt),  függélyes,  íinom  csapon  szabadon 
lengő  megmágnesezett  acéltű,  amely  mindig  a 
mágneses  déllő  irányába  helyezkedik.  Mindig  zárt, 
üveggel  lefedett,  rendesen  kerek  dobozban  van, 
hogy  a  levegő  mozgása  ne  háborgassa.  Minthogy 
a  mágneses  déllő  nem  nagyon  tér  el  a  valóságos 
déllötől,  tájékoztatóul  szolgálhat  igen  sok  esetben. 
Állítólag  erre  a  célra  használták  már  a  kínaiak 
Kr.  u.  a  ÍI.  században  (Klaproth).  Nem  biztos,  hogy 
hozzánk  a  kmaiaktól  v,  az  araboktól  származott-e 
s  bár  a  XII.  sz.-ban  már  használták  olyan  sze- 
kereken, amelyeken  a  császárok  utazták  be  biro- 
dalmaikat, mégis  Gioja  Flavio  (mások  szerint  Giri 
V.  Gira)  nevű  olasz  hajóst  tartják  feltalálójának, 
illetőleg  aki  először  használta  volna  (a  XIV.  sz. 
első  felében).  A  mérnöki  gyakorlatban  vagy  kerek 
dobozban  van,  amikor  a  doboz  kerületén  teljes 
.SeO'-os  szögosztás  van,  vagy  pedig  csak  hosz- 
szukás,  esetleg  csőalakú  szelő-énykében,  amikor 
csakis  az  illető  műszernek,  amelyre  az  I.  alkal- 
mazva van,  a  mágneses  déllőbe  való  állítására 
szolgál  (1.  Tachimetria).  Az  előbbi  esetben  vele 
vízszintes  szögeket  mérhetünk,  t.  i.  a  szög  két  szá- 
rának a  mágneses  déllötől  való  elhajlását  határoz- 
hatjuk meg.  Különösen  ott  van  nagy  használható- 
sága, ahol  nem  lehet  több  irányban  látni,  mint 
pl.  erdőben,  bányában  stb.  Használata  a  mérnöki 


gyakorlatban  igen  régi  s  hogy  nem  évült  el  telje- 
sen a  teodolit  mellett,  azt  annak  köszönheti,  hogy 
kezelése  igen  egyszerű  ós  azonkívül  minden  irány 
meghatározása  független  az  előbbitől,  tehát  a 
hibák  nem  halmozódnak  fel.  Az  1.-t  használják  a 
geológusok  és  bányászok  is.  Ez  utóbbi  célra  az  I.-n 
még  a  mágnesezett  acéltűt  hordó  szögre  egy  kis 
inga  is  van  felszerelve,  mely,  ha  az  1,-t  magában 
foglaló  tokot  keskeny  oldalára  állítjuk,  szabadon 
lenghet  és  amely  egy,  a  lengési  körön  180"-ra  be- 
osztott féUven  a  tok  alsó  élének  eltérését  a  víz- 
szintestől jelzi.  Ez  a  klinométer  (1.  o.)  legegysze- 
rűbb kiadása.  így  határozza  meg  a  geológus  az 
I.  tokja  oldalsó  élének  a  víz  lefutásának  irányá- 
ban való  reáhelyzósével  valamely  hajlott  lapu 
réteg  hajlásának  vagyis  dülésének  fokát ;  azt  a 
világtájt  pedig,  amerre  a  dülós  irányul,  a  dUlés 
iramának  mondjuk.  L.  még  Bányászati  tájoló. 
—  La,  tengerészetnél,  1.  Tájoló'. 

Iránytű  v.  Pyxis,  csillagkép  az  ég  D.-i  felén, 
37,  szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Irányváltó  szerkezet,  a  gépek  forgásirányá- 
nak megváltoztatására  szolgál.  Megkülönböztet- 
hetünk kézi  és  automatikus  irányváltókat.  Előb- 
bieket kézzel  kell  kormányoznunk,  utóbbiak  azon- 
ban az  irányváltást  emberi  beavatkozás  nélkül 
önműködően  elvégzik. 

Irányvonal,  1.  Elemi  projekció-módszerek. 

Irányzás  alatt  azt  az  eljárást  értjük,  mellyel 
valamely  löveget  (ágyú,  mozsár  stb.)  oly  helyzetbe 
hoznak,  hogy  lövéssel  v,  hajítással  a  céltárgy  elta- 
láltassék. 

Irányzat  (tendencia).  Minden  cselekvésnek 
van  célja,  de  ha  a  közelebbi  célon  kívül  mást  is 
el  akarimk  vele  érni,  akkor  I.-ról  beszélünk.  így 
az  az  I.-os  regény,  dráma,  mely  amellett,  hogy 
regény,  dráma,  még  egy  külön  politikai,  társa- 
dalmi stb.  cél  szolgálatában  áll,  pl.  Eötvös,  A  falu 
jegyzője.  A  burkolt  célú  beszéd,  cselekvés  is  I.-os- 
uak  mondható. 

I.  tőzsdei  értelemben  nem  más,  mint  egy  bizo- 
nyos tőzsdei  cikk  iránt  érdeklődőknek  oly  maga- 
tartása, amely  az  illető  árú  vagy  értékpapír 
árfolyamára  aznap  döntő  befolyást  gyakorol.  Ha 
a  cikk  iránt  nagyobb  a  kereslet,  mint  a  kínálat, 
úgy  szilárd  I.-ról,  ellenkező  esetben  lanyha  han- 
gulatról olvasunk.  Ha  a  kereslet  és  kínálat  körül- 
belül kiegyenlítik  egymást  s  a  forgalom  korlátolt 
keretek  között  mozog,  úgy  nyugodt,  v.  csendes 
J.-ról  számolhatunk  be.  Ha  a  tőzsde  közönségének 
figyelme  a  cikk  felé  terelődik,  élénkebb  lesz  az 
üzlet,  míg  az  érdeklődés  teljes  hiánya  üzlettelen 
jelzőt  kap.  Ha  az  érdeklődők  várakozó  álláspontra 
helyezkednek,  úgy  tartózkodó  az  I.  Ilyenkor  ren- 
desen sem  a  vevők,  sem  pedig  az  eladók  nem 
mernek  még  spekulációba  bocsájtkozni  s  várják 
a  konjunktiu^a- változást,  v.  legalább  annak  egy 
jelét,  hogy  az  üzlet  kivitelébe  foghassanak. 

Irányzatosság,  1.  Irányzat. 

Irányzék,  puskáknál  a  cső  hátul  só  részére  alkal  - 
mázott  célzó  készülék,  meljmek  magasabb  v.  ala- 
csonyabb helyzetbe  hozható  bevágását  a  lövész  a 
célgömbbel  (légy)  és  a  célba  veendő  tárggyal  egy 
egyenes  vonalba  hozza.  Lövegeknél  az  I.  (ném.  Ge- 
schütz- Aufsatz)  a  cső  hátulsó  vége  közelében  levő 
csatornába  dugható,  a  cső  pedig  a  lövegtalp  alkotó- 


AZ  IRAS  FEJLŐDÉSE. 


IWcjIi^  tW£ku/- 


Ö-GgyipíotaiL 


iSnidcd 


^ 


a. 


^^ 


óíjéber 


^ 


(Biotöc; 


-tögibb    kládiTi 


^ 


A 


CL 


Aa 


tömed 


fiSa 


3^ 


2la 


Aa 


^ 


^ 


^9 


y^ 


^^ 


B(i 


Bb 


^b 


Bb 


Bb 


n 


a 


11 


11 


<n 


A 


r; 


Cc 


£c 


ec 


Cc 


ee 


^ 


/^ 


^q 


'^^ 


^^^Jé 


Dd 


íDö 


:Db 


Dd 


üa 


E  Ica) 


ra 


m 


^(ij) 


£- 


fe 


(£e 


Ee 


e© 


FF 


W 


qw 


fv) 


Ff 


(ff 


fi 


Ff 


0=^169 


^9 


Gs^as 


MHliS 


o 


m. 


B 


BM 


Hn 


HhM 


o 


e 


6?^ 


MM 


w 


(3)      '  '    ' 


(3) 


^^ 


ii 


li 


M 


KkM 


Sií 


^'^V 


i 


)^  K 


Kz 


M 


Kkiefc 


.M 


s 


L 


LU 


L 


Uh //a 


m 


£í 


1^1 


u 


5  '^'V"/ 


^ 


AAA/' 


/1/^ 


Mm 


fcmnMmTOm 


/^N^f^/JSA 


Vh 


iJ 


•/v 


A^. 


i' 


Nn 


5! 


fi 


nn 


íflnNí) 


tlt) 


QO 


o 

cgb) 


o 


Oo 


ID 


Üö 


Oó 


06 


üt 


1 


1 


1 


pp 


ip 


M 


pp 


D9 


W 


A 


n. 


VV 


?P 


Oo 


0^^ 


QqaQ 


49 


9^ 


qA 


P9 


Rr 


Irr 


5Hr 


I2f 


í^r 


5s 


Mi 


<!5 


m% 


(4i 


(A) 


A^M 


z? 


Ss 


5(fe6M 


S^ 


I 


Z]'/^ 


x+ 


U~T 


7> 


Tt 


It 


Xí 


TtTTt 


VY'' 


}í 


V^^l' 


IMv^ 


klUt 


Uu 


űu 


aa 


0u 


Bö 


VvU\l 


®aj2öW 


X3c 


-••- 


-7^ 


wn^ 


fíi 


-4" 


Xx 


if 


^r 


Xx 


Y729 


Y 


r 


Yy 


2i 


^ 


A^ 


z 


zc 


Zz 


2^ 


35 


Ü 


%2 


>  Gyönge  hehezethangok,  azért  alkalmazták  a  görögök  magánhangzóknl.  —  '  Késobi)  alkotott  betűk.—  '  A  C-böl  alkotva. 
«  A  görög  ábécének  utolsó  betűi,  <P,  X,  ¥,  Q,  melyeket  a  görögök  maguk  alkottak,  nem  mentek  át  a  latin  ábécébe. 


cZrásí  cikMiez. 


R^VM  NAOV  LEXIKONA. 


Irányzó 


631     — 


frásbellséfir 


részét  képező  iránygéppel  hozható  a  szükséges 
irányszögnek  megfelelő  helyzetbe.  Igen  nagy  tá- 
volságra való  lövésnél,  továbbá  indirekt  lövés  al- 
kalmazásánál I.-ul  a  libella  negyedlőt  alkalmaz- 
zák, melynél  a  libella  (szintező)  egyik  vége  egy 
fokokra  osztott  negyedkör  központjára  esik,  má- 
sik végére  alkalmazott  noniusával  pedig  azt  a 
szöget  mutatja,  melyet  a  cső  tengelye  a  vízszin- 
tes iránnyal  képez. 

Irányzó,  a  tüzérségnél  az  az  altiszt,  aki  a  löve- 
geknél a  kiadott  intézkedés  szerint  a  célzást  végzi. 

Irányzó  dorong,  1.  Lövegszerelék. 

Irányzó  eszközök,  1.  Irányító  készülék. 

Irányzó  készülék,  1.  Irányító  készülék. 

Irapnato,  város  Guanajuato  mexikói  államban, 
1797  m.  magasban,  vasút  mellett,  (1910)  21,469 
iak.,  szalmafonással. 

írás  (1.  a  mellékletet),  azok  a  látható  jelek,  ame- 
lyek az  egyes  szavakat  vagy  egyes  hangokat  sze- 
münk elé  állítják.  Az  I.  feltalálása  a  legrégibb 
időkbe  esik  és  egyidejű  a  rajzolás  első  kezdetei- 
nek feltalálásával,  melyeknek  nyomára  már  a  kő- 
korszakban is  rá  lehet  akadni.  A  szorosabb  érte- 
lembon vett  í.  alakjának  a  fogalom- 1.  vagy  az 
ideográfia  tekinthető,  amely  a  tárgyakat  bizonyos 
jelek  által  állítja  elénk  és  ekként  közvetetlenül 
hat  az  értelemre.  Ehhez  tartozik  aztán  a  tulaj  don- 
képeni  kép-I,  amely  csak  az  érzékeink  körébe 
«ső,  megfogható  tárgyakat  állítja  elénk  és  amely 
a  képeket  nagyon  is  megrövidítve  v.  egészük  he- 
lyett csak  egyes  jellemző  részeiket  ábrázolja ;  to- 
vábbá a  szimbolikus  L,  amely  nem  érzékelhető 
tárgyak  fogalmait  érzékelhető  tárgyakkal  való 
hasonlóságuk  alapján  az  utóbbiak  képeivel  állítja 
elénk.  Ide  tartozik  mindenekelőtt  az  emlók-í.-ul 
használt  legrégibb  hieroglifikus  í.  (1.  Hieroglifok); 
továbbá  a  már  Kr.  e.  a  harmadik  évezredben  a 
kinaiak  között  elterjedt  kép-í.,  amelynek  he- 
lyébe a  lassanként  mindinkább  tovább  fejlődő  rö- 
vidítés útján  végre  egy  még  most  is  használatban 
lévő  szó-L  lépett,  amelyben  minden  szónak  külön 
jele  van.  Ezeket  az  egyes  jeleket  aztán  a  rokon- 
hangzású szók  jelölésére  kezdték  alkalmazgatni 
és  a  fogalom  közelebbről  való  meghatározása  cél- 
jából úgynevezett  csoport  jegyet  alkalmaztak  (ré- 
busz-í.). 

További  fejlődósében  a  szavaknak  jelek  ^tján 
való  ábrázolása  a  Imng-  vagy  fonetikus  I.-hoz 
jutott,  amely  az  egyes  szóelemeket  (hangokat) 
külön-külön  jeggyel  jelöli.  Ez  az  í.  lehet  vagy 
szótag-í.,  amelyben  egyes  jegyek  segítségével 
egész  szótagokat  jelöhiek,  vagy  (betű-)  hang-í., 
amely  minden  egyes,  szót  alkotó  hangot  külön 
jeggyel  ábrázol.  A  régi  hieroglifikus  ,í.-tól  a  szó- 
tag-I.-hoz  és  innen  a  tiszta  hang-I-hoz  már  a 
régi  egyiptomiak  is  eljutottak ;  általános  haszná- 
latba az  utóbbi  í.  azonban  csak  a  IX.  sz.  táján  a 
feniciaiaknál  jött,  akik  betüjegyeikkel  (valószí- 
nűleg 22  ilyen  jegyük  volt)  nyelvük  minden 
szavát  kifejezhették.  A  tudósok  legjava  az  ék- 
í.-ban  mezopotámiai  találmányt  lát,  amely  kép- 
í.-ból  szótag-í.-sá  és  a  régi  perzsáknál  kezdet- 
leges hang-I.-sá  önállóan  fejlődött.  A  feniciai 
ábécének  a  szótagok  jelölésében  az  a  sajátsága 
van,  hogy  csak  a  mássalhangzókat  tünteti  fel,  a 
magánhangzókkal  való  kiegészítést  pedig  az  ol- 


vasóra hagyja.  A  feniciai  ábécé  eljutott  a  többi 
szemita  néphez  is  és  csekély  eltéréssel  belőle  ke- 
letkeztek az  arámi-szír,  a  héber  és  arab  ábécé, 
amely  utóbbit  aztán  a  perzsák,  afgánok,  hindusz- 
tánok  és  törökök  Is  elfogadtak.  A  szírből  fejlődött 
ki  az  ujgur,  ebből  a  mandzsu  s  így  a  feniciai  ábécé 
Ázsia  BK.-i  partjáig  eljutott.  A  régibb  arámi- 
szír ábécéből  fejlődött  Irán  zend  és  pehlevi  ábécéje, 
a  régi  szanszkrit  ábécé  viszont  a  pali  és  a  legtöbb 
ind  nyelv  ábécéjének  szolgált  alapjául.  Hogy  a 
görög  ábécé  a  feniciaiból  van  átvéve,  az  már  a 
betűknek  részben  hasonló  megnevezéséből  is  ki- 
tűnik, továbbá  a  legrégibb  görög  betüjegyek  alak- 
jából s  abból,  hogy  a  görögben  elő  nem  forduló 
feniciai  mássalhangzókat  a  görögök  magánhang- 
zókul  alkalmazták.  Kitűnik  ez  még  abból  is,  hogj' 
a  görög  ábécét,  épp  úgy  mmt  a  többi  szemita 
ábécét,  eleinte  jobbról  balra  írták ;  később  fel- 
váltva jobbról  babra  és  balról  jobbra  (bustrophe- 
don)  volt  szokás  írni  s  csak  aztán  honosult  meg  a 
balról  kezdődő  í.  A  görög  magánhangzók  külön- 
bözősége okozta,  hogy  pontosabban  jelölték  meg 
az  e  ós  r;  hangokat,  a  hosszú  é  jelölésére  a  régi 
hehezetjelt  (H)  használván  fel ;  a  hosszú  ó  jelölé- 
sére pedig  a  rövid  o-t  alkalmazták,  két  vonást 
csatolván  hozzá  (Q).  Még  e  fejlődés  bevégződése 
előtt  a  latinok,  etruszkok  és  más  itáliai  népek  el- 
kölcsönözték a  görög  ábécét.  A  legrégibb  római 
ábécé  20  jegyből  áUott,  amelyek  közt  még  számos 
feniciai  van  (H,  K,  Q),  és  csak  később  bővítették 
a  szükséghez  képest  más  jegyekkel.  A  római 
ábécé  utóbb  az  európai  népek  korábbi  I.-módjait 
is  kiszorította,  így  pl.  a  germánok  rúnáit.  A  gö- 
rög ábécéből  fejlődtek  később  a  következő  í.-ok : 
a  gót,  az  örmény,  ageorgiai,  a  kopt  (Egyiptom)  és 
a  cirill  a  szláv  népeknél.  Az  utóbbiból  szárma- 
zott az  orosz  í.,  amelyet  a  délszlávok  is  használ- 
nak. A  latin  í.  eredeti  alakja  az  idő  folyamán  szá- 
mos változáson  ment  át,  így  pl.  különválasztották 
az  u-t  és  a  v-t ;  főként  Német-  és  Angolországban 
az  egyszerű  V-ből  W-t  képeztek  és  így  két  új  betű 
állott  elő ;  a  németek  használatba  hozták  az  a-t, 
ö-t,  ü-t.  A  könj^vnyomtatás  meghonosulása  ideje- 
kor divatozó  gót  V.  fraktur  í.-t  csak  Németország- 
ban, továbbá  részben  Dániában,  Svédországban  és 
Finnországban  őrizték  meg ;  a  többi  országban  a 
római  antiqua  betűkhöz  tértek  vissza.  L.  még 
Paleográfia,  Betűk  és  Helyesírás. 

Irodalom.  Kirchhoff,  Studien  z'ur  Geschichte  des  griechi- 
schen  Alphabets,  4.  kiad.,  Berlin  1887 ;  Brugsch,  Über  BMung 
und  EntwLckelung  der  Schrift,  Berlin  1868 ;  Wuttke,  Ent- 
stehung  der  Schrift,  Leipzig  1872,  hozzávaló  ábrák  1873: 
Lenormant,  Essai  snr  la  propagation  de  l'alphabet  phéni- 
cien,  2.  kiadás,  Paris  1875,  2  kötet ;  Alphabete  des  gesamm- 
ten  Erdkrelses  ans  der  k.  k.  Hof-  und  Staatsdruckerel  in 
Wien,  2.  kiad.,  Wien  1876 ;  Faulmann,  Das  Buch  der  Schrift, 
valamennyi  nép  ábécéje,  u.  o.  1880;  u.  a.,  Illustrierte  Oe- 
schichte  d.  Schrift,  u.  0.  1880;  J.  Taylor,  The  alphabet,  an 
account  of  tho  origln  and  development  of  letters,  London 
1883,  2  kötet :  Berger,  Histolre  de  l'écrltuie  daas  l'antiquité, 
Paris  1892,  2.  kiad. :  T.  le  Lacouperie,  Beginnings  of  wri- 
tings  In  Central  and  Eastern  Afrika,  London  1894 ;  J.  Mül- 
ler,  HandbucQ  der  klassUchen  Altertamswissenschaft,  L  k. 
1892,  2.  kiadás 

írásbeliség,  a  peres  eljárásnak  az  az  alapelve, 
amely  szerint  a  felek  a  pernek  egész  anyagát  meg- 
határozott számú  periratokban  v.  jegyzőkönyvben 
adják  elő  és  a  bíróság  csak  azt  veheti  ítéletének 
alapjául,  amit  a  felek  írásban  adtak  elő  (quod  non 
est  in  actis,  non  ost  in  mundo  a.  m.  ami  nincs  az 


írásbetU 


—     632     — 


tratosí: 


iratokban,  az  nincs  a  világon).  Az  eljárás  helyes 
berendezésének  meg  nem  felelő  í.  elvét  majd  min- 
denütt a  szóbeliség  váltotta  fel,  nálunk  is  csak  a 
ma  még  hatályban  levő  rendes  eljárásban  van 
meg,  de  sommás  eljárásunk  és  az  új  perrendtar- 
tás (1911. 1.  t.-c )  már  egészen  a  szóbeliség  elvét 
valósítja  meg.  L.  Per,Ferircdéa  Rendese/járás. 

irásbetü  (ném.  SiJireibschnft.Kanzleischrift), 
a  könyvnyomdászatban  az  a  dűlt  betű  faj,  mely  a 
szép  formájú  kézi  írást  utánozza.  L.  Betünemek. 

írásdij,  a  kir.  közjegyzők  részére  okiratok,  ta- 
núsítványok és  kiadványaik  után  jár  a  különben 
felszámítható  dijakon  felül.  Az  í.  sorok  és  lapok 
szerint  van  megállapítva.  Hasonló  módon  van  í. 
megállapítva  a  Németbirodalomban  és  újabban 
Ausztriában  is.  í.  a  bírósági  másolók  munkájának 
díjazása  is. 

írásérc  vagy  (rástellm;  szilvanit,  aurotellurit 
(ásv.),  igen  változatos  monoklin  kristályok,  melyek 
egy  síkban  elhelyezkedve  az  írásra  emlékeztető 
szövevén.v  es  alakzatokat  mutatnak,  innen  ered  az 
elnevezése  (aurum  graphicimi) ;  lágy,  de  vékony 
lemezei  törékenyek,  világos  acélszürke  —  ezüst- 
fehér —  sárgás,  fémfényü.  Arany-ezüst- teli  úrid, 
az  arany  és  ezüst  aránya  ingadozó.  Erdélynek 
egyik  logbecsesebb  ásványa  (latin  neve  sylvanit 
Transsylvania  után),  OíTenbányán  és  Nagyágon  a 
propilit  repedéseiben  kvarc  és  termésarany  társa- 
ságában fordul  elő ;  egyéb  lelőhelyei :  Calaveras 
Kaiifonüában,  Cripple  Creek  Coloradóban,  Kal- 
goorlie  Ausztráliában.  Igen  becses  arany-  és 
ezüstére. 

írásgránit  (betügránit),  nagyszemü  gránitok, 
ú.  n.  pegmatitok,  amelyek  teléreket  vagy  kisebb 
tömzsöket  alkotnak ;  a  nagy  f  öldpátszemeket  szá- 
mos orsó-  V.  rúdalakú  kvarcegyón  növi  át,  ame- 
lyek a  földpát  hasadási  lapjain  a  héber  betűkre 
emlékeztető  alakzatokat  mutatnak.  Minden  grá- 
nitvidéken találhatók. 

fráshiba  a  bírói  határozatban,  1.  ítélet. 

írásjelek,  az  írásban  a  mondatok  elkülöníté- 
sére és  a  hang  emelkedésének  s  ereszkedésének 
megjelölésére  szolgálnak  (interpundio).  A  mai  í. 
lényegükben  Aristophanes  alexandriai  grammati- 
kustól erednek ;  de  Nagy  Károly  idejében  csak- 
nem egészen  feledésbe  merültek,  úgy,  hogy  War- 
nefried  és  Alkuin  szinte  újból  kénytelen  voltak 
alkalmazásukat  megkezdeni.  A  középkor  végén  a 
velencei  könyvnyomtatók  is  szaporították  őket 
és  szabályozták  használatukat.  Az  í.  magyar  al- 
kalmazására V.  ö.  Sim  nyi  Zs.,  Az  új  iskolai  he- 
lyesírás (Budapest  1903). 

írásmagyarázat.  1.  Éxegezfs. 

írásmegsemmisítés.  Az  í.  történhetik  me- 
chanikai és  vegyi  úton.  Mechanikailag  az  írás  ra- 
dirozással  v.  borotválással  távolítható  el,  vegyi 
úton  pedig  az  íráshoz  használt  festőanyag  szin- 
teleuítésével.  A  mechanikai  úton  eltávolított  szö- 
veg Igen  ritkán  idézhető  vissza,  hacsak  nem 
valamelyes  kemény  ceruzával  eszközöltetett  az 
írás :  ekkor  ugyanis  a  hátlapon  tii körírásban  meg- 
marad az  eredeti  írás,  amely  fényképezve  még 
olvasható.  A  vegyi  úton  eltávolított  írás  előidéz- 
hető, ha  a  használatban  volt  tinta  vasat  tartal- 
mazott. Ekkor  ugyanis  tanninoldattal  való  keze- 
lés útján  a  volt  szöveg  olvashatóvá  válik.  Sőt  van- 


nak esetek,  ahol  vegyi  kísérlet  nélkül  fényképezés- 
sel idézhetjük  elő  a  szemmel  nem  látható  szöveget. 

írásmű,  így  nevezzük  az  összes  írásos  fogal- 
mazványokat ós  pedig  mind  a  köznapi  élet  iro- 
mányait, a  bizalmas  és  üzleti  leveleket,  az  ügy- 
iratokat, hivatalos  iratokat,  mind  az  irodalom 
prózai  és  verses  termékeit.  Fölosztani  ép  ez  ala- 
pon lehet  őket  köz-  és  magánéleti  ügyiratolvra 
és  irodalmi  termékekre ;  ez  utóbbiakat  általáno- 
sabb tartalmuk,  vagy  legalább  művészibb  formá- 
juk, egyáltalán  maradandóbb  értékük  különbözteti 
meg.  Az  irodalmi  müveket  pedig  felosztjuk  elmé- 
leti, gyakorlati  ós  költői  irodalomra.  A  két  előbbi 
együttvéve  a  prózai  irodalom,  tárgyuk  a  valóság, 
formájuk  többnyire  kötetlen.  Az  elméleti  müvek 
közé  tartoznak  a  tudományos  munkák  és  érteke- 
zések, a  gyakorlatiak  közé  a  beszédek,  iránymíi- 
vek  (vezércikkek  stb.),  a  költői  művek  közé  a  ver- 
ses költészet  és  a  prózai  szépirodalom  termékei. 

írásszakértők  a.  m.  írásvizsgálók  (1.  o.). 

írás-tellur  a.  m.  írásérc  (1.  o.). 

írástudók  (héb.  szóferim  a.  m.  írók,  írással  el- 
foglalt magasabb  hivatalnokok)  alatt  főleg  a  má- 
sodik zsidó  állam  fennállása  idejében  élt  szentü'ás- 
magyarázókat  értik.  Sorukat  Ezra  (1.  o.)  és  a 
Nagygyülekezet  (1.  o.)  kezdik  meg.  Abban  látták 
feladatukat,  hogy  a  zsidó  vallás  törvényeinek  a 
szelleme  a  köznapi  élet  minden  megnyilatkozásá- 
ban észrevehető  legyen  és  ezért  sok  olyan  új  in- 
tézkedést is  foganatosítottak,  amelyben  a  zsidó 
vallás  szóbeli  hagyományait  juttatták  érvényre. 
Az  újszövetségben  í.  és  farizeusok  mint  szinonim 
fogalmak  szerepelnek. 

Irásvizsgálat,  1.  Grafológia. 

írásvizsgálók  feladata  véleményt  adni  abban 
a  kérdésben,  vájjon  valamely  írás  vagy  aláírás 
egy  meghatározott  személy  kezétől  származik-e 
vagy  sem.  A  vélemény  alapját  az  írásösszeha- 
sonlltás  képezi,  a  kérdéses  írásnak  összehasonlí- 
tása oly  írással,  amelyről  kétségtelen,  hogy  az  a 
meghatározott  személytől  ered.  Ebből  a  célból  az 
illetőtől  próbaírás  követelhető.  Az  í.  úgy  polgári, 
mint  büntető  perekben  vehetők  igénybe.  Vélemé- 
nyüknek elfogadása  a  bíró  szabad  belátásától 
függ.  Hogy  az  érvek,  melyeket  az  í.  véleményök 
támogatására  felhoznak,  a  birói  meggyőződés 
megérlelésére  befolyással  lehetnek  és  vannak,  az 
kétségtelen.  De  nem  szabad  feledni,  hogy  ez  a  leg- 
bizonytalanabb bizonyítási  eszközöknek  egyike. 
A  tévedéseknek  lehetősége  sehol  sem  oly  közel - 
fekvő,  mint  itt  s  annál  nagyobb,  minél  inkább 
meg  vannak  az  í.  győződve  csalhatatlanságuk- 
ról.  V.  ö.  Pinterits,  Irásvizsgálat  (1910). 

Iratos  a.  m.  tarka,  de  tkp.  mesterséges  met- 
szetekkel, iratokkal  felcifrázott,  ékesített  vagy 
festékkel  rajzolt. 

Iratosi  T.  János,  ref.  lelkész,  író,  szül.  1576., 
megh.  Sátoraljaújhelyen  1648  vége  felé.  1646-ban 
részt  vett  a  szatmárnémetii  nemzeti  zsinaton.  Mü- 
vei :  Halotti  prédikádó  (Bártfa  1624) ;  Patika 
szerszámos  holt  (Perkinsus  V.  után  ford..  Lőcse 
1637.,  II.  kiad.  u.  o.  1641) ;  Az  emberi  élet  boldo- 
gul való  igazgatásáról  (Perkinsus  V.  után  ford., 
u.  0.  1637!,  ll'.  kiadu.  o.  1641).  Ez  utóbbinak  elő- 
szavában érdekes  adatok  vannak  a  magyaror- 
szági reformáció  történetéről. 


Irattár 


—    633    — 


Irene 


Irattár,  a  hatóságok  kezelési  rendszerében  az 
a  szerv,  ahol  a  hatóságnál  folyamatba  tett  vagy 
elintézett  ügyek  iratait  őrzik.  Újabban  sok  he- 
lyütt szétosztott  Lakkal  találkozunk,  minden  ügy- 
körnek (osztálynak,  bírósági  irodának)  külön  irat- 
tára van,  amelyben  a  folyamatban  levő  ügyök  ira- 
tai vannak,  a  közös-l.-ba  pedig  a  befejezett  ügyek 
kerülnek.  Az  I.  az  iratok  egy  részét  örök  időkig 
őrzi,  másokat  az  elévülési  határidőig,  a  jelenték- 
telen iratokat  pedig  ennél  rövidebb  idő  elteltével 
kiselejtezheti  (1.  Selejtezés). 

Irattárjog,  helyesebben  levéltárjog,  1.  Archiv- 

)oy- 

Iravadi  (Irravaddi,  Ava),  Hátsó-India  egyik 
nagy  folyója;  ered  Észak-Birmában  a  Tibetből 
jövő  Malikba  és  Nmaikha  folyók  összefolyásából ; 
jobbról  a  Mogungot,  balról  a  Tapenget  veszi  föl, 
majd  a  IVIjitugit  és  a  Patkói  hegységből  jövő  leg- 
nagyobb mellékfolyóját,  a  Chindvint  s  a  Pegu- 
öbölbe  ömlik.  Deltája  Taravadinál  (145  km.-nyire 
a  tengertől)  már  elkezdődik,  területe  ennek  46,00ü 
km*.  Márciusban  árad,  október  táján  apad  rend- 
szerint, Bhamóig  hajózható  körülbelül  1000  km. 
hosszúságban.  Torkolati  ágai  közül  a  Rangún  és 
a  Bassiin  hajózhatók.  V.  ö.  Roux,  Aux  soüi'ces 
de  riraouaddi  (1897) ;  Henrik  orléansi  herceg, 
Du  Tonkin  aux  ludes  (1898) ;  Gordon  R.,  Report 
of  the  Irrawaddy  river  (4  köt.,  Rangoon  1879— 
1880). 

Irazu,  vulkán,  Costa  Rica  egyik  legmagasabb 
hegycsúcsa  (3505  m.),  Cartago  mellett,  ahonnan 
mindkét  világtenger  látható. 

Irbid,  székhelye  Szíria  ázsiai  török  vilajet  (Hau- 
ran  szandzsák)  Adzslun  kerületének,  a  Jordán  ós 
a  Hauran-hegység  közti  530  m.  magas  fensíkon, 
1300  lak.,  ókori  romokkal.  I.  a  bibliabeli  Betk 
Arbel  és  Eusebius  Arbelá-ja. 

Irbisz,  a  hópárdue  népies  neve.  L.  Hópárduc 

Irbit,  város,  1.  járás  székhelye  Perm  orosz  kor- 
mányzóságban, az  Ural  ázsiai  lejtőjén,  az  I.  és 
Nica  összefolyásánál,  21,500  lak.,  nagy  vásárok- 
kal, amelyeket  a  birodalom  minden  részéből  kö- 
rülbelül 80,000  kereskedő  keres  föl  és  a  forgalom 
értéke  36  millió  rubelba  legjelentékenyebb  cikkek : 
a  kézinúárúk,  tea  és  prémek,  edények,  gyógy- 
szerek, és  gyapjuárúk.  1.-ből  a  Tobol,  Ob  és  Irtis- 
melléki  helységekbe  hajójáratok  vannak.  1633- 
ban  alapították. 

Irchel,  696  m.  magas  hegy  Zürich  svájci  kan- 
tonban, az  Alpok  homokkőzónájának  (=  molassz) 
egyik  darabja. 

ír  csipke.  A  XVIII.  sz.-ban  Írországban  jó 
minőségű  vert  csipkét  készítettek.  Azt,  amit  ma 
I.-nek  nevezünk,  csak  1846  óta  készítik.  Az  akkori 
éhínség  idejében  Lady  de  Vére  kezdeményezésére 
kezdette  a  nép  ezeket  a  komplikált  horgolt  csip- 
kéket készíteni.  Kis  pertlikből  és  szalagocskák- 
ból összevarrt  csipkéket  is  L-nek  neveznek,  de 
ezek  nem  írországi  eredetűek. 

Irdaló,  egyenes,  árszeríí  szerszám,  gyakran  fa- 
nyélben  v.  pedig  állványon  megerősítve.  E  szer- 
számmal rajzolják  ki  a  gép-,  vas-  ós  faiparban  a 
megmunkálás  határait. 

Ireg  (írig),  adó-  és  pol.  közs.  Horvát-Szlavon- 
erszágban.  Szerem  vm.  l.-i  j.-ban,  (1910)  5445  szerb 
és  magyar  lak.,  kik  bortermelést  és  selyemtenyész- 


tést űznek.  I.  a  járási  szolgabírói  hivatal,  járás- 
bíróság és  közjegyzőség  székhelye ;  van  posta-,  táv- 
beszélő- ós  táviróhívatala,  postatakarékpénztára. 
A  középkorban  Irugh  név  alatt  mint  város  említ- 
tettík ;  1225.  pálos  kolostor  alapíttatott  itt,  melyet 
1539.  a  törökök  teljesen  elpusztítottak. 

írek,  kelta  eredetű  nép,  1.  Írország. 

Ireland,  sziget,  1.  Bermudas. 

Ireland  (ejtsd :  airiend),  John,  T.  kat.  érsek  Saint 
Paulban  (Minnesota),  az  amerikánizmus  (1.  0.) 
egyik  főhíve.  Szül.  1838  szept.  11.  Bumchurch- 
ben  (Írország).  Müve :  The  Church  and  modern 
society  (1903). 

Irén,  Pinska  v.  Piroska,  Szt.  László  király  és 
rheiufeldi  Adelhaid  leánya,  szül.  1088  táján,  megh. 
Bythiniában  1134  aug.  13.  Komneuos  János  her- 
ceg, később  II.  János  néven  (1118—43)  görög 
császár  1108.  vette  feleségül.  I.  építtette  a  közép- 
kori Bizánc  legtöbb  templomát  ós  kolostorát  a 
Mindenható  (toü  ílavTozpá-opoí;)  dicsőségére.  Bgj^ik 
temploma,  a  mai  Seirek-Klisze-Dzsámi  előtt  áll 
I.  császárné  faragott  koporsója,  melyet  most  víz- 
tartónak használnak.  A  templom  közelében  egy 
kis  nyolcszögletű  épület  I.  kolostorának  könyvtá- 
rául szolgált.  Fiai :  Elek  (szül.  1106.,  megh.  1141.) ; 
Andronikos  (megh.  1142) ;  Izsák  ;  I.  Mánuel  (sziü. 
1122.,  megh.  1180  szept.  23.),  atyja  halála  után 
1143  ápr.  8-tól  Görögország  császára ;  leányai : 
Mária  (egy  normán  kalandornak,  Roger  bizánci 
Caesarnak  felesége) ;  Anna  (Kontostephanos  Ist- 
ván tengernagy  neje);  Theodóra  (Anemas  Ma- 
nuelné)  és  Eudókia  (Vatatzes  Theodorosné).  V.  ö. 
Glialandon,  Jean  II.  Comnéne  et  Manuel  Com- 
néne  (Paris  1912).  L.  még  Irene. 

Irenaeus  (Irenaios),  szent,  görög  egyházatya, 
szül.  Kis-Ázsiában  135—140,  megh.  202  körül. 
177-ben  Lyon  és  Vienne  püspöke  lett.  Küzdött 
a  gnosztikusok  ellen  s  az  I.  Viktor  pápa  és  az 
ázsiai  egyházak  között  kiélesedett  húsvéti  vita- 
kérdés békés  megoldásán  fáradozott.  Számos  irata 
közül  csak  fömunkája:  Adversus  haereses  lib.  V. 
maradt  fenn  régi  latin  fordításban,  melyet  már 
TertuUianus  használt.  V.  ö.  Ziegler,  Irenaeus,  der 
Bischof  von  Lyon  (Berlin  1871);  Kunze,  Die 
Gotteslehre  d.  I.  (Leipzig  1891) ;  Klebl)a  B.,  Díe 
Anthropologie  des  h.  I.  (Münster  1895) ;  Dufourq, 
Les  Saints  (1904)  és  La  pensée  chrét.  (1905).  —  Egy 
másik  J.  szír  püspök  volt  s  mint  vértanú  halt 
meg  Dioeletianus  alatt.  Emléknapja  márc.  25. 

Irendik-hegység,  az  Ural  (1.  0.)  egyik  része 
Oroszország  és  Ázsia  határán. 

Irene,  l.  Eh  éné. 

Irene,  1.  bizánci  császái-nö  (797—802),  IV. 
Leo  császár  neje.  Uralomra  vágyó  érzéki  asszony 
volt,  aki  kiskorú  fia,  VI.  Konstantinosz  (780—97) 
nevében  vezette  a  birodalom  kormányát.  Ó  vetett 
végett  az  ú.  n.  kép  ombuWinak  a  második  nicaoai 
zsinaton  (787).  Az  arabok  ellen  szerencsétlenül 
harciolt  s  évi  adóílzetéssel  vásárolta  meg  tőlük  a 
békét.  Pazarló  és  kegyenc  kormánya  ellen  790. 
a  hadsereg  fellázadt  s  fiát  önálló  uralkodónak  kiál- 
totta ki.  De  1.  797.  legyőzte  ellenségeit  s  tulajdon 
üát  megvaklttatva,  maga  vette  át  az  uralkodást. 
A  kormányt  most  is  kegyenceire  bízta  s  még  pa- 
zarlóbb  életet  folytatott.  802-ben  Nikeforosz  kincs- 
tartó az  általános  elégedetlenség  élére  állott  s  I.-t 


Irehé  pellucida 


-    634 


Irhás  bör 


megfosztotta  trónjától,  ki  Lesbos  szigetén  szám- 
űzetésben halt  meg  803.  A  keleti  egyházban  mint 
szentet  tisztelik. 

2.  L,  német  királyné,  Angelos  Izsák  bizánci 
császárnak  leánya,  Hohenstaufl  Fülöp,  német 
király  neje.  Mint  Tankred  szicíliai  király  fiának, 
Kogemek  jegyese  került  1194.  VI.  Henrik  császár 
fogságába,  ki  öt,  miután  a  kat.  hitre  térítette,  öcs- 
csóvel,  Fülöppel  házasította  össze.  Kitűnt  bájos 
szeretetremóltóságával  s  Walter  von  der  Vogel- 
weide  öt  «tövisnólküli  rózsának  és  epe  nélküli 
galambnak))  nevezte.  Meghalt  nemsokára  férje 
meggyilkoltatása  után  (1208  aug.  27.). 

Irene  pellucida  (áiiat),  1.  Canipanulario- 
Leptomedusae. 

Irenika  (gör.),  békeliittan,  ellentéte  a  vitázó  hit- 
tannak, polemikának  (1.  o.),  amennyiben  a  külön- 
böző vallásfelekezetek  hitágazataiban  a  közös  ta- 
nokat kikeresi  s  ezen  az  alapon  a  hittani  különb- 
ségek kiegyenlítésére  és  a  vallásfelekezetek  egye- 
sítésére törekszik. 

Iresíne  L.  (növ.),  az  Amarantaceae  (Disznópa- 
réjfélék)  család  génusza ;  18  faja  Amerika  tropi- 
kus és  szubtropikus  részein  honos  f ü  v.  félcserje. 
Két  faja  állandó  szép  vörös  színe  miatt  a  kerté- 
szetben jelentős,  különösen  más  fehér,  sárga  v. 
tarka  lombú  növényekkel  vegyest  virágágyba  v. 
vii'ágszőnyegbe  gyakran  ültetik.  Az  I.  Herbstii 
Hook  (Achyranthes  Verschaffeltii  Lem.)  mintegy 
3  dm.  magas,  levele  kerekded,  a  teteje  csorbított, 
a  színe  sötétpiros,  fémesen  csillogó,  a  visszája 
eleven  karmazsin-piros.  Van  zöld  levelű,  de  sár- 
gával erezett  fajtája  is.  Az  L  Lindeni  Vanh.  le- 
vele hosszaslándzsás,  olyan  színű,  mint  az  első,  de 
piros  erezete  jobban  előtűnik  (világosabb).  Maga- 
sabb és  bokrosabb  is.  Meleg  helyen  teleltetik,  de 
nyárra  kiültetik.  Dugványról  könnyen  szaporít- 
ható. A  kertészektől  1.  WaUisi-nak  nevezett  faj 
minden  részében  kisebb,  levele  kicsi,  kerek,  színe 
sötétvörös,  bronzfényü,  szőnyegnek  kiválóan  al- 
kalmas. 

Ireton  (cütsd:  eirtn),  Henry,  angol  hadvezér,  szül. 
Hottmgham  mellett  1611  nov.  3.,  megh.  Lime- 
rickben  1651  nov.  26.  Az  angol  polgárháború  fo- 
lyamán a  parlamenti  seregben  harcolt  s  a  naseby  i 
csatában  (1645)  a  balszámyat  vezette.  Ezután 
nőül  vette  Cromwell  egyik  leányát  s  tagja  volt 
azon  törvényszéknek,  mely  I.  Károlyt  halálra 
ítélte.  1650 -51-ben  a  felkelő  írek  eUen  harcolt  s 
Limerick  bevétele  után  nemsokára  meghalt.  A 
Stuartok  restaurációja  után  holttestét  kiásták  és 
a  bitófa  alatt  temették  el. 

ír  farkaseb,  az  agárfélék  csoportjába  tartozó 
kutyafajta.  Régebben  Írországban  nagyon  közön- 
séges volt  s  bátorsága  és  nagy  ereje  miatt  farkas- 
vadászatra  használták ;  ma  AngUában  és  Skót- 
országban tenyésztik.  L.  Kutya-félék. 

ír  fürdő,  1.  Fürdő. 

Irgalmas  barátok  v.  mizerikordiánusok  (lat. 
Fratres  miserkordiae,  Franciaországban  Fréres 
de  la  charité,  Olaszországban  Fate  ben  fratelU), 
eredetileg  világiakból  álló,  betegek  ápolására  és 
szegények  gyámolítására  alakult  egyesület,  mely- 
nek alapítója  vitenes  Szent  János  volt  (Jüan  de  Dio, 
Johannes  Ciudad,  Joannesde  Deo) ;  szül.  Montemor 
portugál  városban  1495. ;  miután  1529.  fogadást 


tett,  hogy  Istent  az  ő  szegényeinek  gondozása  által 
szolgálni  fogja,  megtakarított  fillérem  1540.  Gra- 
nadában házat  bérelt,  ebbe  szegénysorsu  betege- 
ket vett  fel  s  őket  összekéregetett  alamizsnából 
ápolta.  Innét  mellékneve  de  Deo,  melyet  a  tuyi 
püspök  adott  neki,  minthogy  jótékonysága  által 
Isten  irgalmasságát  utánozni  törekedett.  Megh. 
1550.,  szentté  avatták  1690.  Ünnepe  márc.  8. Halála 
után  társulata  igen  elterjedt,  mire  V.  Pius  pápa 
1572.  megerősítette  azt  és  szerzetesrenddé  emelte. 
A  tagok  a  rendes  fogadalmakon  kívül  ingyenes 
betegápolásra  kötelezik  magukat,  de  az  egyházi 
rendeket,  bizonyos  számú  kórházi  papon  kívül, 
nem  veszik  fel.  Ruhájok  fekete,  ugyanilyen  színű 
vállruhával,  derekukon  szíjat  viselnek.  Magyaror- 
szágba Szelepcsónyi  György  prímás  hozta  be  őket 
1696.,  Pozsonyban  rendezvén  be  számukra  az  első 
kórházat.  Hazánkban  13  kórházuk  van. 

Irgalmas  nénék  (franc.  Füles  de  la  charité  v. 
de  la  miséricorde),  a  keresztény  szeretet  leányai, 
vagy  mint  őket  a  nép  ruházatuki'ó!  nevezi,  szürke 
nénikék.  B  kongregációt  paulai  Szent  Vince  ala- 
pította, ki  1617.  Keresztény  szeretet-társulat  cím 
alatt  egyesületet  létesített,  melynek  nőtagjai  a 
betegeket  felváltva  látogatták  és  ápolták.  Mikor  e 
társulatok  igen  elszaporodtak,  valamennyinek  ve- 
zetését lelki  leányára,  Le  Gras,  született  Marülac 
Ludovika  asszonyra  bízta.  Szabályzatukat  IX.  Ke- 
lemen pápa  erősítette  meg  1668.  AzI.,  kik  csak  egy- 
szerű, egy-egy  évre  kötelező  fogadalmat  tesznek, 
kezdetben  csak  házi  betegek  ápolásával  foglalkoz- 
tak, nemsokára  azonban  az  alapító  reájuk  bízta  az 
általa  alapított  lelencházat,  a  szegény  aggok  ápoló- 
intézetét, a  gályarabok  kórházát,  a  szegényebb 
sorsú  leánykák  oktatását  ós  nevelését,  sőt  a  harc- 
térre is  elküldte  őket  ápolni  a  sebesült  katonákat. 
Idővel  egész  Európában,  sőt  Amerikában  és  Afri- 
kában is  elterjedtek.  Magyarországon  Hám  szat- 
mári püspök  telepítette  meg  őket  1846.  szókhe- 
lyén, Szatmárt.  Két  anyaházban  neveltetnek, 
Szatmárt  és  Budapesten  (előbb  Grácban). 

Irgalmasság  (misericordia),  az  az  erkölcsi 
erény,  mely  az  akaratot  hajlandóvá  teszi  arra, 
hogy  mást  szükségében  megsegítsünk. 

Irgiz,  1.  a  Volga  baloldali  mellékfolyója ;  ered 
Szamara  orosz  kormányzóságban  az  Obsesej-Szürt 
lejtőin,  Nikolajevszknél  hajózhatóvá  lesz  ésVolszk- 
kal  szemben  torkollik  960  km.  folyás  után.  —  2.  /., 
430  km.  hosszú  folyó  a  Kirgiz  pusztákon,  az  Axa- 
lan-tóban,  illetőleg  mocsarakban  vész  el. 

Irha  (cutis),  1.  Bör. 

Irhás  bör  (nem.  Sámischgares  Ledér,  franc. 
peau  a  la  chamois),  halzsírral  cserzett  bőr.  Ennek 
a  bőrnek  gyártására  délamerikai  marhabörök, 
ú.  n.  vadbőrök,  továbbá  különböző  vadak  (szarvas, 
őz,  zerge)  bőre,  úgyszintén  ürü-,  juh-,  borjú-  és 
kecskebörök  is  szolgálnak.  Az  L-nek  rendszerint 
nincs  barkája.  Sárga  színű,  puha,  bolyhos,  igen 
nyulékony  börfaj,  melyből  ruhadarabokat,  főleg 
kesztyűt,  nadrágot,  nadrágtartót,  zacskókat,  sebé- 
szeti kötelékeket,  szíjakat,  zongorabőrt  stb.  készí- 
tenek. Ez  a  bőrfaj  mosható,  azért  mosőbörnék  is 
nevezik.  A  vékonyabb  bőröknek  néha  meghagy- 
ják barkáját  s  ekkor,  ha  női  cipő  vagy  kesztyű 
készül  belőlük,  húsos  részükkel  kifelé  vannak 
fordítva.  —  A  nyers  bör  előmunkálatai  olyanok, 


irhazsír 


—     635     — 


Irídium 


mint  a  timárságnál.  A  barkának  eltávolítása 
azonban  olyan  müvelet,  melyben  az  I.  elkészí- 
tése a  többi  börfajokótól  eltér.  A  bőröket  35  C 
meleg  korpás  csávába  lökik ;  innen  kivéve,  kifa- 
csarják, megtisztítják.Kic8erzés,megitatá8  végett 
a  bőröket  asztallapra  terítik  s  halzsírral  be- 
kenik, ezután  gomolyába  összegyűrve,  2—3  óráig 
ványolják ;  a  ványolt  bőröket  a  levegőn  f elakaszt- 
ják. B  műveleteket,  t.  i.  az  olajozást,  ványolást 
és  a  levegőn  való  felakasztást  addig  ismétlik,  míg 
elég  zsiradékot  felszíttak.  Hogy  az  irhát  halzsír- 
ral tökéletesen  telítsék,  e  végből  a  bőröket  a  szá- 
rító kamrában,  a  hol  körülbelül  60  Co-nyi  hőmér- 
séklet uralkodik,  egymás  tetejébe  rakják,  miáltal 
az  erjedés,  füUesztés  egy  neme  következik  be.  A 
folyamatot  a  bőröknek  többszörös  szellőztetése 
által  szabályozzák.  A  zsír  teljes  behatását  jelzi 
az  a  sárga  szín,  melyet  a  bőrök  öltenek.  A  zsira- 
dék égy  része  azonban  a  gyártás  e  szakaszában 
nincs  lekötve.  Ennek  egy  részét  a  szinelövassal,  a 
legnagyobb  részét  azonban  utókezeléssel  távolít- 
ják el,  amely  abban  áll,  hogy  a  bőrt  ismételten 
meleg  szóda-  v.  hamuzsíroldattal  kallózzák,  gép- 
pel kifacsarják  ós  nyújtják  (zsírtalanítás).  A  zsírt, 
melyet  ez  eljárással  nyernek,  dégras  (irhazsír) 
elnevezés  alatt  hozzák  a  forgalomba.  A  zsírtalaní- 
tott bőröket  szárítják,  aztán  a  nyujtókaszán  meg- 
munkálják, hogy  simulékony  ságukat  ismét  vissza- 
nyerjék 8  befejezésül  horzsakőporral  dörzsölik  le. 
Ezeket  a  bőröket  meg  is  festik.  A  festést  kétféle- 
képen végzik  :1.  a  festéket  (vasokra  t,  krómsárgát, 
krétát)  vízzel  péppé  keverik  s  ezt  a  keveréket  a 
bőrbe  dörzsölik ;  2.  a  bőrt  a  festék  oldatába  már- 
togatják. 

Irhazsir,  1.  Dégras. 

Irhócz  (azelőtt :  Irholcz),  kisk.  Máramaros  vm. 
taraczvízi  j.-ban,  (i9io)  3150  rutén,  német  és  ma- 
g^-ar  lak.,  postahivatallal  és  postatakarékpénz- 
tárral, u.  t.  Taraczköz. 

Iri,  az  Eurótasz  görögországi  folyó  (1.  o.)  mai 
neve. 

Iria,  ókori  város:  1.  Liguriában,, a  Padus  jobb 
partján.  —  2.  /.  Flavia,  Hispánia  ÉNy.-i  részén, 
az  Atlanti-óceán  pariján. 

Iriarte  (Yriarte),  1.  Jüan  de,  spanyol  filológus, 
szül.  Orotavában  (Tenerife)  1702.  dec.  15.,  megh. 
Madridban  1771  aug.  23. 1732-ben  a  kir.  könyvtár 
könyvtámoka  lett ;  1743.  a  kir.  akadémia  tagjává 
választották.  Irt  latin  ós  spanyol  epigrammákat  ós 
egyéb  nemű  költeményeket,  mulyek  Obras  suel- 
tas  cím  alatt  jelentek  meg  (Madrid  1774,  4  köt.). 
Nevezetes  1.-nak  a  kir.  könyvtár  görög  kéziratai- 
ról készített  katalógusa  (1  köt.,  u.  o.  1769).  Spa- 
nyol epigrammái  újabban  a  Biblioteca  de  autores 
espanoles  67.  kötetében  jelentek  meg  (u.  o.  1878). 

2.  L,  Tomás  de,  spanyol  költő,  I.l.  unokaöccse, 
szül.  Santa  Grúzban  (Tenerife)  1750  szept.  18., 
megh.  Madridban  1791  szept.  17.  Szülővárosá- 
ban és  Madridban  végezte  tanulmányait.  Tizen- 
nyolc éves  korában  írta  Tirso  Imareta  anagramm 
alatt  Hacer  que  hacemos  (Madrid  1770)  c.  vígjáté- 
kát, később  El  íilósofo  casado,  El  senoríto  mimado 
(1778),  La  senorita  mai  criada  (1778)  c.  vígjátéko- 
kat. Nagyobb  népszerűségét  I.  eredeti  meséinek: 
Fabulas  líterarias-aínak  (1782)  köszönheti.  E  me- 
sék számos  európai  nyelvre  is  le  vannak  fordítva. 


Néhány  magyarul  is  megvan.  I.  művei  (Madrid 
1805)  8  köt.-ben  jelentek  meg. 

Iriartea  Ruiz  et  Pav.  (növ.,  mankópálma),  ma- 
gas karcsú  pálma.  Törzse  sima  v.  gyűrűs,  hen- 
gerded,  némelykor  a  felső  része  feldagad;  gyakran 
hengeres  támasztógyökerek  kúpalakú  csomójá- 
ból emelkedik.  Levele  nagy,  szárnyas,  virágzata 
lecsüngő,  virága  1—2  lakú,  termése  gömbölyded 
v.  tojásforma,  egymagú.  10  faja  Amerikában  az 
északi  szélességnek  15.  fokától  Colombiáig  és 
K.-re  az  Amazon  vidékén  át  az  Orinokóig  van  el- 
terjedve. Az  I.  exorrhiza  Mart.  (zamorapálma, 
paxiuba)  a  tropikus  Amerikában  15—20  m.  magas 
fa,  virága  sárga,  bogyója  zöld  v.  zöldbama,  néha 
csaknem  fekete.  Fája  kemény,  sokfélére  felhasz- 
nálják, készül  belőle  esemyönyél  is  és  az  indiánu- 
solmál  hangszerek.  Az  I.ventricosa  Mart.  25—32 
m.  magas.  Eendes  földbeli  gyökere  elhalván,  a 
közepétől  kezdve  felfúvódott  törzset  mintegy  man- 
kón tartja  a  2—3  m.  hosszú  támasztó  léggyökér. 
Fáját  felhasználják.  Az  I.  setigeraMavt.  csak  4—5 
m.  magas.  Több  fajt  pálmaházban  ápolnak. 

Iricurana  (növ.),  1.  Alchornea. 

IriAacea^fNősziromfélék  (iiöv.),az  egyszikűek 
családja  a  Lilüflorae  sorozatban,  melynek  fajai 
legnagyobb  számmal  Dél-Afrikában,  Amerika  tro- 
pikus és  szubtropikus  részén  ós  a  Földközi-tenger 
környékén  vannak  elterjedve.  A  többi  földrész 
Irídaceákban  szegénynek  mondható.  Gumóval, 
rhizomával  v.  hagymagumóval  évelő  füvek,  egye- 
sek alacsony  félcserjék.  Levelük  szálas  v.  kard- 
alakú, épszélű,  2  sorban  áll,  a  tövén  hüvelyes. 
Nagy  viráguk  sugaras  v.  zigomorf,  2  ivarú,  ren- 
desen szép  színes  lepellevelei  3-asával  2  körben 
állanak  s  tövükön  szabadok  v.  rövidebb-hosszabb 
csővé  nőttek  össze.  Porzójuk  3,  csak  1  körben 
(megfelel  a  külső  körnek).  Magházuk  az  esetek 
legtöbbjében  3  üregű,  mindig  alsó  állású,  a  bibe- 
szál ágai  gyakran  sziromnemüek.  A  termés  tok. 
Nevezetes  gónuszai :  Grocus,  Iris,  Gladiolus. 

Iridektomia  (gör.),  a  szivárványhártya  egy 
darabjánali  kimetszése.  Ezt  az  operálást  vagy  a 
látás  megjavítása  végett  végzik  olyankor,  ha  a 
pupillát  (szembogarat)  valamely  homály  takarja 
el,  vagy  pedig  bizonyos  szembetegségek,  különö- 
sen az  ú.  n.  zöld  hályog  (glaukoma)  meggyógyí- 
tása céljából.  A  kimetszóí'  helyén  a  szivárvány- 
hártyában  nyílás  marad  vissza,  amely,  úgy  mint 
a  szeinbogár,  feketének  látszik  (coloboma  iridis). 

Irideremia  (gör.),  a  szivárványhártyának  vi- 
lágra hozott  teljes  hiánya,  1.  Aniridia. 

Iridin,  Co^HggOjj.  Az  iris  florentina  gyökeré- 
ben előforduló  glikozida.  208"'-on  olvadó,  finom 
fehér  tűk.  Vízben  alig,  forró  alkoholban  könnyen 
oldódik.  Éterben  ós  kloroformban  oldhatatlan.  Híg 
alkoholos  kénsavval  főzve  hidrolizál  és  szöllöcukor 
meg  irigenin  CjgHjsOg  keletkezik.  Az  L  előállítá- 
sára az  ibolyagyökér  porát  alkohollal  kivonják, 
majd  e  kivonatot  langyos  vízzel  meghigítva,  ace- 
ton ós  kloroform  elegyével  összerázzák.  Egy  idő 
múlva  az  alsó  vizes  rétegből  az  I.  fehér  amorf 
tömeg  alakjában  kiválik.  Tisztítás  céljából  forró, 
híg  alkoholból  átkristályosítják. 

Iridimn  (ásv.),  kocka  és  oktaéder  kombinációjá- 
ban kristályosodik,  kristályai  igen  aprók  és  igen 
ritkák,  többnyire  csak  legömbölyödött  szemek. 


IrldocikUtisz 


—    636    — 


Irinyi 


Úgy  látszik,  hogy  az  I.  dimorf,  mivel  az  ozmiri- 
dium  és  az  iridozmium  hexagonálls,  ezüstfehér, 
felületén  sárgás,  belsejében  szürke,  erősen  fém- 
fényü.  Tiszta  I.,  kevés  platina-  és  palládium- 
tartalommal.  A  platma  társaságában  fordul  elő 
Nisne  Tagilszk  és  Nevjanszk  környékén  az  Urai- 
ban ;  Ava  mellett  Birmában.  A  brazíliai  platin-I. 
(helyesebben  I.-platina)  több  mint  50°/o  platinát 
tartalmaz. 

/  és  vegyületei.  Az  I.  a  platina-csoporthoz 
tartozó  fémes  elem.  Kémiai  jele  Ír,  atomsúlya : 
Í9BÍ.  Tiszta  fehér,  igen  kemény  és  rideg  fém. 
Fajsúlya  22-4!,  olvadáspontja  2300".  Elektromos 
ívfényben  gőzzé  alakul.  Tömör  állapotban  a  király- 
víz nem  oldja,  a  finom  eloszlású  I.  —  az  ú.  n. 
I.-korom  —  királyvízben  oldható.  Az  I.-korom  a 
platina-koromhoz  hasonlóan  felületén  oxigént 
sűrít  meg,  ezért  oxidációt  elősegítő  hatású.  Mivel 
70— 75°/o  platinával  készült  ötvözete  a  kémiai 
hatásoknak  jobban  ellenáll,  mint  a  tiszta  platina, 
kémiai  eszközök  készítésére  használják.  Hasonló 
ötvözetből  készül  az  aranytollak  hegye.  Az  I.  a 
természetben  a  platina  kísérője.  A  platinaércek 
rendszerint  kevés  I.-ot  tartalmaznak,  kivéve  a 
platin-I.-nak  nevezett  ércet,  melynek  I.-tartalma 
707o.  Ha  a  platina-érceket  kü-ályvízzel  kezelik,  az 
I.  az  ozmiummal  együtt  oldatlanul  marad.  A  mara- 
dékot feltárás  céljából  klórgázarámban  konyha- 
sóval együtt  hevítik  s  ekkor  az  ozmium  tetroxid 
alakjában  elillan,  az  I.-kloridnak  pedig  nátrium- 
kloriddal  alkotott  oldható  kettős  sója  keletke- 
zik. Ez  utóbbit  feloldva,  az  oldatból  szalmiákkal 
ammoniumJcloroiridátot  (H4N)3lrCl8  választanak 
le,  melynek  hevítésekor  fém-I.  keletkezik.  Az  I. 
mint  alkotórész  két-,  három-  és  négyvegyértékű 
lehet.  Mint  három-  és  négyvegyértékű  alkotórész 
képez  állandó  vegyületekot.  Finom  eloszlású  I.  a 
levegőn  hevítve  iridooTiddá  Ii'íOg  alakul,  mely 
SOO^-on  I.-ra  és  oxigénre  esik  szét.  I.-trihidroxid 
IríOHg)  sárgás-zöld  csapadék,  mely  levegőn  gyor- 
san indigókékszínű  testté,  I.-tetrahidr oxiddá 
Ir(0H)4  oxidálódik,  ez  pedig  hevítéskor  a  fekete 
színű  i  idioxiddá  IrOj  változik.  A  finom  elosz- 
lású I.  királyvízbeni  oldásakor  hidrogénkloro- 
iridát  HglrCle  keletkezik,  mely  feketeszínü  és 
kálium-,  valamint  ammoniumsója  vízben  kevéssé 
oldódik.  Az  l.-tetrahidroxid  sósavas  oldatát  kénes- 
savval reáúkklva,  I.  -  triklojíd  ICI3  keletkezik, 
mely  három  molekula  sósavval  egyesül  HalrClg 
összetételű  komplex  sóvá,  melynek  sói  zöldes- 
barna  színűek.  Az  I.  kénnel  a  következő  össze- 
tételű vegyületeket  adja :  IrS.IraSj  és  IrS^.  Hogy 
a  platinaércek  kiráiyvízben  való  oldásakor  két 
fém  marad  vissza,  azt  1804.  Tennant  ismerte  fel. 
Ezek  egyikét,  mivel  sokféle  színű  sókat  alkot, 
I.-nak  nevezte  el. 

Iridociklitisz  (gör.),  a  szivárványhártya  és 
sugártest  együttes  gyuladása. 

Iridodializis  (gör.),  a  szivárvány  hártya  lesza- 
kadása ütés  következtében. 

Iridodonezis  (gör.),  a  szivárványhártya  rez- 
gése, mely  akkor  áll  be,  ha  a  szemből  kivették  a 
hályogos  lencsét,  v.  a  helyéről  elmozdult  a  lencse, 
tehát  nem  támaszkodhatik  rá  a  szivárvány  hártya. 

Iridokorioiditisz  (gör.),  a  szivárványhártya 
és  érhártya  együttes  gyuladása. 


Iridooxid,  1.  Tridium. 

Iridoplegia  (gör.),  a  szivárványhártya  bénu- 
lása, mely  miatt  a  szembogár  nem  bír  a  világos- 
ságon megszűkülni,  tág  marad,  úgy  hogy  a  szem 
könnyen  káprázik.  A  baj  különösen  az  agyvelő 
és  gerincagy  bizonyos  betegségeiből  eredhet,  de 
olyankor  is  létrejöhet,  ha  a  szemet  erős  ütés  éri. 

Iridotomia  (gör.),  a  szivárványhártya  behasí- 
tása,  olyan  esetekre  való  operálás,  hogyha  há- 
lyogoperálás  után  a  szivárványhártya  nyílása  el- 
záródott, úgy  hogy  uj  nyílást  kell  vágni. 

Iridozmium  (ásv.),  rendesen  ellapult  szemek, 
ritkán  hatszöges  prizmák ;  kristályai  a  romboéde- 
res  osztályba  tartoznak  és  a  véglappal  párhuza- 
mosan kitűnően  hasadnak.  Kissé  lapítható,  fém- 
fényű, opak,  ónfehér  vagy  világos  acélszürke. 
Irídium-  és  ozmiumnak  izomorf  keveréke.  Ide 
tartozik  a  newjanskit  és  a  sysserskit  is.  Előfor- 
dul az  Urai-hegységben,  Dél-Amerikában,  Cali- 
forniában,  Új-Dél-Walesben  Ausztráliában. 

írig,  község,  1.  Ireg. 

Irigenin,  1.  Iridin. 

Irigység,  másnak  örömén  érzett  fájdalmunk, 
amivel  rokonérzés,  ha  másnak  fájdalmán  örö- 
met érzünk  (káröröm).  Ha  ez  az  érzelem  az  ellen 
fordul,  aki  örömet  érez,  gyűlöletté  válik ;  ha  in- 
kább a  tárgy  felé  fordul,  amely  másnak  örömet 
okoz,  másnak  javára  szolgál,  I.  a  szó  szűkebb  ér- 
telmében. 

Irihu,  folyó,  1.  Beniíe.'?'''!, 

Iringó  (nsv.),  1.  Eryngium. 

Iriny,  kisk.  Szatmár  vm. ,  nagykárolyi  j.-ban, 
(1910)  774  magyar  lak.,  u.  p.  Érdengeleg,  u.  t.  Pis- 
kolt. 

Irinyi,  1.  János,  a  gyújtó  föltalálója,  született 
Nagy-Létán  (Bihar)  1819.,  megh.  Vértesen  (Bihar 
vármegye)  1895  dec.  17.  Nagyváradon  s  Debre- 
czenben  végzett  tanulmányai  után  Berlin  és  Bécs 
egyetemein  tanulta  a  kémiát.  1836-ban  tanárának, 
Meissnemek  egy  meghiúsult  kísérlete  (a  kén- 
virággal  dörzsölt  ólomoxid  meggyújtása)  vezet- 
hette arra  a  gondolatra,  hogy  kén  helyett  gyúj- 
tásra foszfort  használjon  s  még  aznap  elké- 
szítette az  első  foszforos  gyújtókat.  Találmá- 
nyát 60  frton  vette  meg  Rómer  István,  1840. 
azonban  Pesten  a  Tajnay-házban  maga  is  gyujtó- 
gyárat  alapított,  körülbelül  akkor,  mikor  Darm- 
stadtban  Moldenhauer  is  megalapította  a  maga 
gyárát.  I.  gyára  1848-ig  működött.  Első  mun- 
kája (Über  die  Theorie  d.  Chemie  ím  AUgememen 
u.  die  der  Schwefelsáure  insbesondere)  Berlinben 
1838.  jelent  meg.  Nagyváradon  1847.  200  lapon 
adta  ki  A  vegytan  eieinei-nék.  első  füzetót,  mely 
azonban  csonkán  maradt.  1849-ben  Kossuth  a 
nagyváradi  lőporgyárnál  s  ágyúöntésnél  alkal- 
mazta; neki  s  Lukács  Dénesnek  köszönhette  Nagy- 
várad a  magyar  Birmingham  nevet.  A  szabadság- 
harc után  egy  ideig  számvevője  volt  a  debreczeni 
István-gőzmalomnak ;  különben  otthon  kísérlete- 
zett bácsiszórüi  pusztáján.  1868—72  «árvaszol- 
gabiró»  volt  Biharban.  Azóta  mint  a  debreczeni 
István-malom  igazgatója  működött.  V.  ö.  Márki, 
Egy  elveszett  föltaláló  (Pesti  Napló  1884.,  343.) ; 
Debreczeni  Ellenőr  (1884.,  246.  sz.) ;  Hankó  Vil- 
mos, A  foszforos  gyújtóról  és  feltalálójáról  (Va- 
sárnapi Újság  1910.  óvf.  51.  sz.). 


fris 


—     637 


Irlzálás 


I 


2.  I.  József,  író  és  politikus,  szül.  Albison 
(Bihar  vm.)  1822.,  mep^h.  Pesten  1859  febr.  20. 
Nagyváradon  és  Debreczenben  tanult,  majd  Pes- 
ten megszerezte  az  ügyvédi  oklevelet.  Közben 
nagyobb  utat  tett  külföldön  s  onnan  centraliszti- 
kus  elvekkel  eltelve  érkezett  haza.  Pesten  mint 
hírlapíró  működött,  előbb  a  Pesti  Hírlapnál,  hol 
a  külföldi  rovatot  vezette,  majd  a  Pesti  Naplónál 
és  a  Magyar  Sajtónál  s  1848.  követté  választat- 
ván, tevékeny  részt  vett  az  országgyűlés  munká- 
lataiban. 184^  okt.-ben  Parisban  Teleki  László 
mellett  a  magyar  követségen  dolgozott  mint  kö- 
vetségi tanácsos,  de  az  1849  ápr.  14-iki  függet- 
lenségi nyilatkozat  után  haza  sietett.  A  szabad- 
ságharc után  csak  Haynau  kegyelme  mentette 
meg  a  bitótól ;  egy  ideig  Biharban  húzta  meg  ma- 
gát, majd  Pesten  élt.  Dolgozott  a  hírlapokba  s 
erejét  mindinkább  a  szépirodalom  művelésére  for- 
dította. Ifjú  korában  Vörösmarty  hatása  alatt  irt, 
de  soha  ki  nem  adott  di'ámáját,  Orlay-ház,  kö- 
vette két  regénye,  Béla  (185.3)  és  Dicső  napok 
(1857) ;  lefordította  id.  Dumastól  A  gyöngyös  hölr 
qyet  (1860)  és  Beecher  Stowe  híres  raüvét :  Tamás 
bátya  kunyhója  (185.8).  Nagy  figyelmet  keltett  a 
maga  idején  külföldi  útjának  benyomásait  meg- 
örökítő kétkötetes  munkája,  Német-,  francia-  és 
angolorszáf/i  ütijegyzetek  (1846),  valamint  az 
1848-iki  országgyűlés  előtt  megjelent  röpirata. 
Az  országgyűlés  revdezéséről  és  közjogi  tanul- 
mánya, Áz  1790  91-iki  vallásügyi  törvény  ke- 
letkezésének történelme. 

Iris,  a  régi  görögök  képzeletében  a  szivárvány 
megszemélyesítője,  bájos  fiatal  leány,  rövid,  szi- 
várványszínű ruhában.  A  szivárvány  gyors  fel- 
tűnése I.  fürgeségének  képzetét  kelti,  ezért  ő  az 
istenek  hii'vivője,  kit  ép  úgy,  mint  férfi-mását, 
Hermest,  szárnyasán  s  himöki  bottal  képzeltek  el 
és  ábrázoltak.  Utóbb  Hermésszel  akként  osztozik 
hivatásában,  hogy  Hermes  Zeusnak  követe,  ő  pe- 
dig Héráé. 

Iris,  ókori  folyó  neve  Kis-Ázsia  (Pontusz)  É.-i 
részén,  ma  Jesil-Irmak. 

Iris  L;  nőszirom,  kardliliom  (növ.),  az  Irida- 
ceae  család  génusza;  mintegy  180  faja  az  B.-i 
félgömb  melegebb  tájain  van  elterjedve  úgy  az 
Ó-,  mint  az  újvilágban.  Rhizomával  évelő  füvek. 
Levelük  kardalakú  v.  szálas,  hüvelyeik  egymásra 
borulok,  viráguk  szép,  nagy,  6  színes  lepellevele 
van,  ezek  a  tövükön  rövid  csővé  nőnek  össze,  a 
3  külső  hátragnrbül,  a  .3  belső  felálló  és  harang- 
alakúvá borul  össze.  A  3  porzó  szabad.  Bibeszáluk 
ágai  sziromszerüek  s  innen  a  Diószegiek  adta  el- 
nevezés, a  nőszirom.  A  magház  3  üregű,  1  vagy 
több  buroklevél  takarja.  Hazánkban  számos  faj 
(mintegy  14)  nő  vadon,  így  pl.  vízparton,  sekély 
álló  vízben,  árkokban  a  sárga  virágú  I.  pseuda- 
corus  L.  (sárga-  v.  vízi  liliom,  sásliliom),  az  Al- 
föld homokján  a  szintén  sárga  virágú  I.  arenaria 
W.  K.  (homoki  nőszirom),  főkép  dombvidéken 
sziklás,  napos,  meszes  helyeken  az  I.  pumila  L. 
(leányliliom),  virága  sötétibolya,  ritkán  halvány- 
kék V.  halványsárga  és  mások.  Számos  európai 
fajnak,  így  az  I.  ftoreniina  L.  és  az  I.  pnllida 
Lam.  csípős  rhizomája  (ibolyagyökér)  orvosság 
(radix  iridis)  volt ;  K.-en  csípős  nedvénél  fogva 
az  arcbőr  pirosítására  használják.  Számos  I.-faj 


kedvelt,  díszes  kerti  virág ;  így  pl.  a  következők : 
I.  anglica  Hort.  (=  L  xiphioides  Ehrh.),  I.  his- 
panva  Hort.  (=  L  Xíphium  L.),  J. persica  L., 
I.  germanica  L.,  I.  versicolor  L.,  I.  variegata 
L.,  I.  Kaempferi  L.,  J.  Kaempferi  Hort.,  /.  Ko- 
rolkomi  Reg.  Szaporításuk  közönségesen  tőkék- 
ről (rhizoma)  történik ;  csak  a  hibrid-létesítéskor 
vetik  a  magvait. 

Irisli  bank  (ang.,  ejted :  ájris  benk,  a.  m.  ír  föld- 
sánc, bástya),  mint  sport-műszó  egy  mesterséges 
akadály  neve,  amelyet  legelőször  Írországban  al- 
kalmaztak az  ú.  n.  steeple-chase-ekben.  Az  I.  ala- 
csony, többnyire  1—1 V2  m.  magas  töltés  vagy 
gát,  amelyet  mindkét  oldalról  árkok  szegélyeznek. 
A  versenyző  lovaknak  az  innenső  árkot,  majd  a 
földhányást  és  ennek  túlsó  lejtőjén  a  másik  ár- 
kot egyszerre  kell  átugraniok. 

Irish  stew  (ang.,  ejtsd:  ájris  sztyú),  irlandi 
párolt  hús ;  eredetileg  ír  nemzeti  étel,  mely  ká- 
poszta, kel,  burgonya,  vereshagyma  és  birkahús 
keverékéből  készül  párolás  által,  kellően  fűsze- 
rezve. 

írisz,  anatómiai  értelemben  a  szem  szivárvány- 
hártyája (1.  Szem).  Az  optikában  L-nek  nevezzüt 
(tkp.  iris  diafragma)  a  szabályozható  fényreke- 
szeket, amelyeknek  nyílása  a  pupillához  hason- 
lóan hol  szűkebbre,  hol  tágabbra  állítható. 

Iriszhasadék,  1.  Szivárványhártyahasadék. 

Iriszkóp  (gör.),  szappanoldattal  bevont  s  aztán 
bőrrel  ledörzsölt  tükör  fekete  üvegből.  Ha  ilyenre 
üvegcsövön  keresztül  ráfújnak,  a  Newton-féle 
színes  gyűrűkhöz  hasonló  jelenség  látszik. 

Iriszkövek,  szivárványszínekben  játszó  hegyi 
kristályok.  A  színjátszás  onnan  származik,  hogy 
az  ékkövet  finom  repedések  járják  át.  Mester- 
ségesen úgy  utánozzák,  hogy  az  ékkő  hátlapjára 
színes  lemezeket  ragasztanak  vagy  pedig  azt  be- 
festik. A  finom  repedéseket  mesterségesen  is  elő 
lehet  idézni. 

Irisznyomat,  a  könyvnyomdászok  így  nevezik 
a  színes  nyomásnak  azt  az  ágát,  midőn  a  külön- 
böző színeket  olyképen  nyomják  egymás  mellé, 
hogy  azok  mintegy  egymásba  olvadva,  egymás- 
nak árnyalatát  képezik. 

Iriszolaj  (növ.),  1.  Ibolyagyökér. 

Iriszpapiros,  a  mázolt  papirosoknak  az  a  cso- 
portja, amely  szivárványszínű,  egymásba  futó 
sávos  mintázatú. 

Irit  (ásv.),  az  Ural  platina-homokjában  fordul 
elő,  külön  ásványfajnak  tartották,  de  újabban  ki- 
mutatták, hogy  ozmiridiumnak  és  kromitnak  az 


Iritisz,  1.  Szimrványhártyagyuladás. 

Irizálá£,  a  szivárvány  színeiben  játszás  az 
olyan  ásványokon  észlelhető,  melyek  finom  repe- 
désekkel, hasadékokkal  vannak  tele.  A  színjáték 
onnan  van,  hogy  a  repedésekben  levegő  van,  a 
repedések  falán  fénytörés,  visszaverődés,  teljes 
visszaverődés  és  színszóródás  áll  be.  Mennél  fino- 
mabbak a  repedések,  hasadások,  annál  eleveneb- 
ben, élénkebben  irizál  az  illető  ásvány.  Szépen 
irizál  némely  kvarc  (írisz),  nemes  opál  stb.  Mes- 
terségesen is  elő  lehet  idézni  az  L  tüneményét, 
ha  fém-,  üveg-  vagy  más  felületet  valami  anyag- 
gal rendkívül  finoman  bevonunk.  így  szokás  a 
fémeket  galván  úton  festeni. 


Irizáló  felhők 


638    — 


Irmoloslort 


Irizáló  felhők,  ritkán  látható  felhők,  melyek- 
nek alja  vagy  széle  gyöngykagylóra  emlékeztető 
színekben  fénylik.  Európában  úgylátszik  csak 
északi  tájakon  (Norvégia,  Anglia)  fordul  elő  és 
pedig  a  téli  évszakban,  a  nappali  órákban.  Magas- 
ságukat 100  km.-nól  többre  is  becsülik.  Keletkezé- 
sük még  tisztán  kiderítve  nincsen,  a  színek  való- 
színűleg fényelhajlástól  erednek.  Irizáló  jelensé- 
get azonban  már  cirrusz-  ós  cirrokumulusz-felhök 
szélein  is  vettek  észre. 

Irizáló  üveg,  a  régi,  sok  alkalíákat  tartalmazó 
üveg  a  földben  v.  a  légkörnek  behatása  által  el- 
mállott és  felülete  irizáló,  azaz  szivárvány-színű 
fényt  nyert  (ókori  üveg).  Mesterségesen  jelenleg 
aképen  készítik,  hogy  a  gyöngén  izzó  üvegtárgya- 
kat ónsó  gőzének  teszik  ki.  Ha  színes,  sötétszínü 
üveget  tesznek  ki  az  ónsó  gőzének,  fómfényü  üve- 
get (lüszteres  üveget)  nyernek.  Ezen  eljárás  sze- 
rint készítik  a  fémfényü  üveggombokat  és  gyön- 
gyöket is.  A  mesterségesen  készített  I.  Zahn 
György  zlatnói  üveggyáros  találmánya,  melyet 
először  az  1873.  évi  bécsi  kiállításon  mutatott  be. 

Irk  Károly,  vegyész,  szül.  1882.  Brassóban.  A 
budapesti  tudományegyetemen  flloz.  doktori  ok- 
levelet nyert.  1907— 1909-ig  tanársegéd  volt  a  ko- 
lozsvári m.  kir.  gazdasági  akadémia  kémiai  tan- 
székén, 1909-töl  a  kolozsvári  gyógynövénykisér- 
leti  állomás  vegyésze.  Kémiai  irodalmi  munkás- 
sága a  tápszer-  és  agrikultur -kémia  körébe  tar- 
tozó kérdéseket,  főképen  pedig  az  óterikus  olajokra 
vonatkozó  vizsgálatokat  tárgyalja.  A  különböző 
magyar  és  német  szaklapokban  sok  dolgozata  je- 
lent meg  az  éterikus-olaj-tartalmú  növények  fel- 
dolgozásáról, ipari  és  közgazdasági  jelentőségéről. 

Irka,  az  írás  tanításához  való  füzet,  melynél  kü- 
lönösen az  alak,  a  papir  színe,  a  vonalak  távolsága 
fontos.  Mindezt  rendeletileg  szabályozzák,  1.  Isko- 
lai egészségügy. 

Irkaipij,  fok  a  Csukcsok  félszigetén,  68°  50' 
ó.  sz.  és  180°  k.  h.  alatt. 

Irkut,  az  Angara  .320  km.  hosszú  mellékfolyója 
Szibériában ;  a  Szajáni  hegyekben  ered  a  Fehér- 
es Fekete-I.  összefolyásából,  Irkutszk  várossal 
szemben  torkollik. 

Irkutszk,  1 .  orosz  fokormányzóság  Kelet-Szibé- 
riában, magában  foglalja  Jenisszéjszk,  I.  kor- 
mányzóságokat és  Jakutszk  területet,  I.  főváros- 
sal. Területe  7.271,642  km^,  1.849,600  lak.  — 
2.  J.,  orosz  kormányzóság  Jenisszéjszk,  Jakutszk, 
Transzbajkália  és  akinai  birodalom  közt  1.124,897 
km«  területtel,  (1910)  674,900  lak.  I.  főképen  DNy.-i 
szögletében  hegyes.  Kína  felőli  határán  a  Szajáni 
hegység  NyBNy.-ról  KDK.  felé  húzódik,  legma- 
gasabb csúcsa  a  gleccserekkel  takart  Mungu- 
Szardik  (.3490  m.).  Vizei  a  Jenisszej  és  Léna  víz- 
gyűjtőjéhez tartoznak.  A  Bajkál-tó  ENy.-i  része 
I.-hoz  tartozik ;  hegyi  tavai  közt  a  16  km.  hosszú 
Totó  Aszgula  a  legnagyobb.  Földtani  tekintetben 
régi  képződményekből  ós  vulkánikus  kőzetekből 
áll,  hasznosítható  ásványi  termékei  az  arany 
Biriussza,  a  vas  az  Irkut  és  a  Bjelaja,  a  graílt 
(Alibert)  a  Bjelaja  és  az  Oka  völgyében.  A  Szlyu- 
lyanka  körül  lapis-lazulit  találnak.Éghajlata  zord, 
az  évi  középhőmérséklet  — 0'5°,  a  nyári  16-3'*,  a 
téli  — 18'5"*.  A  terület  legnagyobb  részét  erdők 
takarják ;  termékeny  a  földje  az  Angara  és  Léna 


völgyében.  Állattenyésztése  virágzó.  A  halászat 
és  vadászat  még  mindig  jövedelmező  foglalkozás. 
Lakosai  szibériai  benszülöttek,  köztük  a  legszá- 
mosabbak  a  burjátok,  vannak  jakutok  ós  tunguzok 
is ;  a  többiek  oroszok  és  lengyelek ;  köztük  sok 
száműzött.  Ipara  csak  I.  városában  van,  kereske- 
delme élénk.  Legfontosabb  utai  a  nagy  szibériai 
út,  a  Léna,  Angara  és  a  Bajkál-tó.  A  kormányzó- 
ság járásai  :  Balaganszk,Verholenszk,  L,  Kirenszk 
és  Nizsnej-üdinszk.  (V.  ö.  A.  LütscJig,  Wegweiser 
auf  der  grossen  Sibirischen  Eisenbahn,  Berlin 
1901).  —  3.  /.,  fővárosa  I.  kormányzóságnak  az 
é.  sz.  520 17'  és  a  k.  h.  104°  22'  alatt,  az  Angara 
partián,  az  Irkut  torkolatánál,  a  főkormányzó  és 
egy  érsek  székhelye,  (1910)  85,860  lak.,  számos 
gyárral,  amelyek  közt  a  posztó-,  szesz-,  porcellán-, 
téglagyárak  a  legfontosabbak;  élénk  átmeneti 
kereskedelemmel,  25  templommal,  közép-  és  több 
főiskolával.  Számottevő  tudományos  élettel.  Az 
1858-iki  aiguni  szerződés  emlékére  épített  diadal- 
kapun e  felirat  olvasható :  Az  út  a  Nagy-oceán- 
hoz.  1. 1652.  alapíttatott.  Vasútvonalai  Európával, 
Vladivosztokkal  és  Fort-Arturral  kötik  össze. 

Irland,  1.  Írország. 

Irlandi  ló,  Írországban  tenyésztett,  nehéz 
ugrásokra  és  vadászati  célokra  generációkon  át 
nevelt  nehéz  és  erős  vadászié.  Rendszerint  csak 
három  éves  korukban  törik  be,  addig  fejlődni 
hagyják. 

Irlandi  moha  (növ.),  1.  Carragakeen. 

Irlandi  vászon,  igen  íinom  fonalú,  tisztán  len- 
ből készült  vászon. 

Irmák  (török)  a.  m.  folyó,  főleg  összetételek- 
ben fordul  elő,  pl.  Kizü-irmák. 

Irmaos  (ejtsd:  irmaunsz),  Serra  dos  dous-,  (a.  m. 
a  két  testvér  hegye),  a  brazíliai  lekopott  öshegy- 
ség  250  km.  hosszú  része,  a  Rio  San  Francisco  és 
a  Parnahyba  közti  vízválasztó. 

Irmei  Ferenc,  író,  szül.  Pesten  1846  jún.  29., 
megh.  1907  febr.  12.  Iskoláit  Budapesten  végezvén, 
a  bécsi  egyetemen  volt  hallgató.  Hazatérve  előbb 
a  Fővárosi  Lapoknál  dolgozott,  1873.  tanári  állást 
vállalt  s  előbb  a  belvárosi  főreáliskolában,  majd 
polgári  leányiskolában  működött.  Kritikai  és  mű- 
történeti  dolgozataiért  a  Petőfi-Társaság  megvá- 
lasztotta tagjának.  Önálló  művei :  Az  aranyprőba 
c.  dráma  (1879)  és  Juvenális  c.  monográfia  (1879 
és  1889). 

Irmesía  (növ.),  1.  Ch/ertyánfa. 

Irmin  (IrminoJ,  a  germán  mitológia  alakja, 
eredetileg  alkalmasint  a  zivatar  démona.  Ö  tőle 
vehette  nevét  a  Tacitus  említette  Herminonok  (1 . 0. ) 
törzse.  Az  I.  név  talán  a.  m.  előtörő  s  így  a  vülámra 
célozhatott.  L-nek  volt  szentelve  a  régi  írólmál 
emiitett  Irminsul  nevű  fa  vagy  oszlop. 

Irmisch,  Johann  Friedrich  Tidlo,  német  bo- 
tanikus, szül.  1816  jan.  14.  Sondershausenben, 
megh.  1879  ápr.  28.  u.  0.,  ahol  1844  óta  gimná- 
ziumi tanár  volt.  A  növényalaktan  úttörői  közé 
tartozott.  Főműve :  Zur  Morphologie  (Berlin  1850) ; 
Beitráge  zur  Vergleichenden  Morphologie  (Halle 
1854—63). 

Irmologion  (gör),  görög  szertartású  hangjegyes 
templomi  könyv,  mely  az  énekek  dallamát  tartal- 
mazza, a  bizánci  görög  kultúra  által  használt 
nyolc  hanglépcső  alapján  készült  és  templomi  cé- 


Irmosz 


639    - 


Iroda 


lókra  első  ízben  Damaszkusi  Szt,  János  által  alkal- 
mazott rendszer  szerint. 

Irmosz  (gör.),  a  görög  szertartású  Istenitiszte- 
letben a  kánon  kilenc  énekcsoportozatában  az 
első  versszakaszoknak  neve,  melyeket  a  kar  éne- 
kelve végez,  míg  a  többi  szakaszokat  csak  olvasva 
recitálja.  Nevét  etpiAo;  =  sor,  füzér,  görög  szótól 
vette,  amennyiben  az  egyes  éneksorozatnak  élén 
állván,  az  utána  következő  4,  vagy  5,  szakaszt 
magához  csatolja  és  azokkal  együtt  egy-egy  füzért 
alkot. 

Imák,  Attila  legkisebb  fla,  kit  mindegyiknél 
jobban  kedvelt,  mert  azt  jövendölték  a  jósok,  hogy 
ö  tartja  fenn  Attila  nemzetségét.  A  hunn  biroda- 
lom bukása  után  az  aldunai  síkságra  vonult  vissza, 
hol  a  hunnokon  kívül  szatagarok,  skirek,  alánok 
s  azon  unugur-bolgárok  tartoztak  uralma  alá,  kik 
a  457  körüli  keleteurópai  népmozgalmak  követ- 
keztében kiszorultak  az  Alsó-Volga  vidékéről  s 
már  az  V.  sz.  utolsó  harmadában  föltűnnek  az  Al- 
Duna  vidékén  és  háborgatják  a  kelet-római  bü-o- 
d  almát.  A  bolgárok  fölötti  uralmát  az  ó-szlovén 
nyelvű  ó-bolgár  fejedelmi  lajstrom  említi,  mely 
Imiknek  nevezi  s  idejét  (egyenes  ivadékait  is  be- 
számítva) 150  évre,  464— 614-ig  teszi,  midőn  á  bol- 
gárok fölötti  m-alom  a  Dulo-dinasztia  egy  másik, 
Kuvrát  által  alapított  ágazatára  ment  át. 

Imerins  (Yrnerius,  Hirnerius,  Hyt-nerius, 
Guameritcs,  Gerneriiis,  Warner,  Werner,  élt 
kb.  1050—1130),  kezdetben  Ravennában,  majd  Bo- 
lognában a  szabad  művészeteknek,  majd  ez  utóbbi 
egyetemén  a  római  jognak  tanára,  ó  volt  a  híres 
bolognai  glosszátori  jogi  iskola  megalapítója  (1. 
Glossza,  Glosszátorok).  Neki  tulajdonított  mü- 
vek :  Quaestiones  de  iuris  subtilitatibus  (1.  kiad. 
Pitting,  Berlin  1894) ;  Formularium  tabellionum 
(kiad.  Palmieri,  Bologna  1888)  és  Summa  Codicis 
(kiad.  Fitting,  Berlin  1894).  V.  ö.  Savigny,  Ge- 
schichte  des  röm.  Rechts  ím  Mittelalter  (2.  kiad., 
1834—51,  3—5.  köt.) ;  Fitting  bevezetése  a  fent 
id.  kiad.-ban  és  Die  Anfange  der  Rechtsschule  zu 
Bologna  (1888) ;  Esmein,  Cours  élémentaire  d'his- 
toire  du  droit  fran^ais  (4.  kiad.,  1901) ;  Berta, 
L'opera  d'lmerio  (Turin  1896). 

ír  nyelv  és  irodalom.  Az  ir  nyelv  a  kelta 
nyelvcsoport  gael,vagyis  nyugati  ágához  tartozik. 
Fejlődésében  három  korszakot  különböztetünk 
meg,  az  ó-ir  (750—1000),  a  közép-ir  (1000—1500) 
ós  az  új-ir  korszakot  (1500— napjainkig).  írásje- 
gyeik a  rómaiak,  de  sajátszerű  alakban,  amely- 
nek meghonosítását  Szt.  Patriknak  tulajdonítják. 
Irodalmi  emlékeik  közül  kiemelendők  egy  Szt. 
Patriknak  tulajdonított  himnusz,  az  ir  hösm.onda 
prózai  és  költői  feldolgozásai,  számos  prózai  le- 
genda és  bibliai  tárgyú  költemény,  régi  ir  tör- 
vénykönyvek rövid  tételekben,  kimerítő  glosszák- 
kal.  Ezekhez  csatlakoznak  külföldi  mondáknak  ir 
feldolgozásai,  mint  Trója  pusztulása  ós  Nagy  Sán- 
dor története.  Az  ir  költészet  nevezetes  tulajdon- 
sága a  rímnek  igen  korai  használata.  Az  új-ir  nyelv 
mintaszerű  képviselője  Geoffrey  Keatings  (szül. 
1570),  aki  megírta  Írország  történetét:  Forus 
Peasa  ar  Eirinn.  A  bibliát  a  XVII.  sz.-ban  Bedel 
püspök  fordította  le.  Midőn  a  boynei  csata  (1690) 
után  Írország  szabadsága  és  jóléte  tönkre  jutott, 
a  bárdok  is,  akik  addig  a  nemzeti  önállóság  élesz- 


tői voltak,  elhallgattak.  Az  utolsók  egyike  Tuslogh 
Carolan  volt  (szül.  1670.,  megh.  1737.);  költemé- 
nyeit más  bárdok  dalaival  együtt  kiadta  Thurlory 
Haraiman  (Irish  Minstrelsy  or  Bardic  remains  of 
Ireland,  2  köt.,  Dublin  1831).  Kiváló  órdeküek 
továbbá  az  ú.  n.  Ossziáni  dalok,  az  ir  költészet 
legszebb  termékei.  E  költeményeket  Macpherson 
adta  ki  (The  Works  of  Ossian  1765)  és  a  homeri 
kérdéshez  hasonlóan  ezek  is  sok  vitára  adtak  alkal- 
mat, amelynek  végeredménye  az,  hogy  Macpher- 
son Írországi  kútfőkből  merített  ugyan,  de  a  nép 
ajkáról  ellesett  dalokon  sokat  simított.  Az  irtil 
beszélők  száma  már  a  XVII.  sz.  óta  egyre  fogy : 
1861.  IVa  millió,  1871-ben  800,000  és  1891.  csak 
680,000  ember,  vagyis  Írország  lakosságának 
14V'j  százaléka  beszélt  irül.  Az  ir  nyelv  művelé- 
sére alakult  újabban  a  Gaelic  Union  for  the  Pre- 
servation  and  Cultivation  of  the  Irish  Language. 
V.  ö.  O'Gurry,  Lectures  on  the  Manuscript  Ma- 
terials of  Ancient  Irish  History  (Dublin  1878) ; 
D'Arbois  de  Jiibainville,  Essai  d'un  Catalogue 
de  la  littérature  épique  de  l'Irlande  (Paris  1883) ; 
Ascoli,  Glossaríum  palaeo-hibemicum  (Archivio 
glottologico  ítaliano,  6.  köt.) ;  Foley,  English-Irish 
Dictionary  (Dublin  1855) ;  O'Beilly,  Irish-Eng- 
lish  Dictionary  (u,  o.  1864) ;  Zems,  Grammatica 
Celtíca  (Berlin,  2.  kiad.  1871). 

I.  R.  O.  Angliában  az  adóhivatal  (Inlani  re- 
venue  office)  rövidítése. 

író,  1.  Irodalom  és  j.rók  egyesülete. 

író,  a  tejszín,  illetőleg  a  tejföl  köpülésekor  a 
vaj  kiválása  után  visszamaradó  folyadék,  mely 
édeses  v.  kellemes  hűsítő  savanykás  ízű  aszerint, 
amint  édes  vagy  savanyú  tejszínből,  illetőleg  tej- 
felből nyerik.  Az  iró  összetétele  leginkább  a  le- 
fölözött tejéhez  hasonlít,  fajsúlya  1,032-1,035,  át- 
lagban 9-9''/o  szárazanyagot,  4  O^/o  fehérjét,  l'lo/o 
zsírt,  4*Oo/o  tejcuki'ot,  0*7o/o  hamut  és  9-2o/o  kemé- 
nyítőértéket tartalmaz ;  a  savanyú  iró  a  cukor- 
tartalom rovására  tejsavat  is  foglal  magában.  Az 
írónak  enyhe  hashajtó  hatása  van ;  emberi  ele- 
delül, továbbá  sertések,  ritkábban  borjuk  takar- 
mányozására használják,  némely  helyen  sajtot 
is  készítenek  belőle. 

iróarany,  így  nevezik  azt  a  ragasztószerrel 
összekevert  finom  aranyport,  melyet  festésre, 
írásra,  aranyozásra  s  más  effélére  használnak. 
Készítik  az  összedörzsölt  aranyfüstből  vagy  pe- 
dig aranyoldatból,  salétromsavas  kénesőoxidul- 
lal  vagy  klórantimonnal  kiejtett  aranyporból, 
melyhez  gummit  kevernek.  Az  I.-at  kagylóban 
(kagylóarany)  vagy  porcelláncsószécskóben  áru- 
sítják. 

Iroda,  írásmunka  teljesítésére  szolgáló  helyi- 
ség; de  egyszersmind  üzleti  szempontból  főleg 
írásbeli  munkával  foglalkozó  bizonyos  személy  te- 
vékenységének összessége.  Ily  értelemben  szólunk 
ügyvédi  I.-ról,  közjegyzői  I.-ról  stb.  Bíróságoknál 
és  hatóságoknál  1.  elnevezés  alatt  a  kezelési  tenni- 
valókat végző  hivatalokat,  az  iktató,  a  kiadó  és 
az  irattári  hivatalokat,  újabban  még  afőlajstrom- 
I.-t,  közös  L-t,  és  a  külön  I.-kat  (1.  Ügyvitel)  szo- 
kás összefoglalni.  Az  I.  élén  nagyobb  hatóságnál 
irodaigazgató  áll,  többi  személyzetét  irodatisztek, 
Írnokok,  díjnokok  alkotják.  Különös  szervezettel 
bir  a  tdekkönyvi  L,  amennyiben  a  rendes  I.-i  teen- 


I  rodagryakornok 


—    640    — 


Irodalmi 


dökön  kívül  a  telekkönyvi  hatóság  végzéseinek  a 
nyilvánkönyvben  való  foganatosítását,  tehát  a 
telekkönyv  tulajdonképeni  vezetését  is  teljesíti. 
L.  még  Jeffi^zöi  iroda. 

Irodagyákornok  az,  aki  a  kezelési  szakban 
előkészítő  szolgálaton  van.  Némely  helyen  a  díj- 
uokok  elnevezése. 

Irodaigazgató,  a  hivatal  kezelőszemélyzeté- 
nek főnöke,  l.,  illetőleg  segédhivatali  igazgató  és 
főigazgató  van  a  társasbiróságok  kezelőszemély- 
zete élén.  Hatásköre  azonban  a  telekkönyvi  iroda 
személyzetére  ki  nem  terjed.  Hatásköre  a  fel- 
ügyelet gyakorlásán  felül  a  gazdasági  és  pénz- 
kezelési-ügyekre terjed  ki. 

Irodai  gépek,  oly  gépek  és  készülékek,  melyek 
arra  valók,  hogy  az  irodában  előforduló  munkák 
technikai  részét  velük  gyorsabban  végezhessék. 

Ilyenek : 

Gsekkellenőrzőgép,  az  okiratokon  domború  nyo- 
mású V.  apró  lyukakból  alkotott  számokkal  elvál- 
toztathatatlanul  jelzi  a  kívánt  számcsoportot,  ha 
billentyűit  egymásutáni  sorrendben  lenyomjuk. 
Értékpapírok,  utalványok,  sorsjegyek  összegeinek 
és  sorszámainak  ellenőrző  jelzésére  használják. 
(Cheqiie  protektor.) 

Ellenőrző  időjelző  óra,  az  irodába  v.  a  munka 
helyére  jövők  számának  ós  érkezésük  pontos  ide- 
jének feljegyzésére  szolgál,  úgy,  hogy  bármikor 
megállapítható,  ki  mikor  érkezett  és  mikor  távo- 
zott. Nagy  irodákban  és  munkahelyeken  hasz- 
nálják. Legelterjedtebbek  a  villamos  üzeműek,  me- 
lyek távolabb  eső  helyeken  is  jelzik  a  szükséges 
adatokat. 

Füzögép,  két  v.  több  lap  összef  űzésóre,  lemez 
v,  huzaikapcsokkal  működik  Van  olyan  is,  amely 
tekercselt  huzalból  önmaga  hajlítja  a  fűzésre  al- 
kalmas kapcsokat  és  50-60  lapot  fűz  egyszerre. 
Elterjedtek  a  fogóalakuak,  melyek  kapcsok  nél- 
kül működnek ;  ezek  a  papirosból  nyelvalakuan 
kivágott  részeket  egymással  fűzik  össze. 

írógép  (1.  0.). 

Irónhegyezőgép,  az  irónnak  önműködő  hegyezé- 
sére.  Vagy  tárcsaalakuan  elhelyezett  6  kés  faragja 
V,  végnélküli  csigaalakú  marók  esztergályozzák 
az  irónt.  Elterjedtek  az  Avanti,  Jupiter,  Courant. 

Levélbélyeg-ragasztógép.  Arra  való,  hogy  a  te- 
kercsben levő  levélbélyégeket  önműködőlég  ned- 
vesítse, levágja  és  felragassza  és  az  elhasznált 
bélyegek  számát  feljegyezze.  Megkönnyíti  az  el- 
lenőrzést és  sokkal  gyorsabb,  mint  a  kézimunka. 
Egyes  gépek  több  különböző  értékű  bélyeg,  más 
gyártmányok  csak  egyértékü  bélyeg  befogadá- 
sára alkalmasak.  Ismertek  a  Proko  és  a  Multipost. 

Levélhoríték-eímzőgép.  Tömeges  levelek  és 
nyomtatványok  gyors  címzésére  használják.  Mű- 
ködésük közben  egy  végtelen  láncszerkezet  a  f  éra- 
lemezeki'e  domborúan  nyomott  v.  erre  a  célra  ké- 
szült érzékeny  papirosokra  perforált  címeket  tet- 
szőleges sorrendben  egy  tartályból  a  nyomatási 
helyre  és  a  megtörtént  lenyomás  után  egy  másik 
tartályba  viszi.  A  címzőgépek  különböző  kivitel- 
ben, villamosüzemre  is  készülnek  és  úgyis  hasz- 
nálhatók, hogy  ugyanazt  a  címet  tetszőleges 
mennyiségben  egymásután  nyomják.  Nálunk  ke- 
vésbbé  használják,  míg  külföldön  nagyon  elterjed- 
tek. A  legismertebb  az  Adressograph  és  az  Adrema. 


Levélborítéknyitó,  az  érkező  levelek  borítékait 
gyorsan  és  a  tartalom  megsértése  nélkül  felvágja. 

Levélboríti'k-zárógép.  Tömegesen  elküldendő 
levelek  borítékainak  önműködőlég  történő  nedve- 
sítésére és  leragasztására  használják  (Merkúr). 
Legtöbbször  kombinálva  van  V(ile  a 

levéVmjtogatógép.  Ennek  célja,  hogy  az  irato- 
kat tetszőleges  alakuakra  összehajtogassa,  a  mel- 
lékleteket hozzáadja,  a  borítékba  berakja.  E  gé- 
pek villamos  üzemre  is  berendezhetők  ós  nagy 
precizitással  rendkívül  gyorsan  dolgoznak.  Leg- 
ismertebbek a  Hansa,  Express. 

Levelező  (diktáló)  gép  (Diktafon,  Parlofon,  Par- 
lográf,  1.  Levelező  gép). 

Lyuh  osztógép.  Tetszőleges  mennyiségű  lapokat 
egy  vagy  több  helyen  átlyukaszt.  A  lyukak  egy- 
mástól való  távolsága  szabályozható.  Értékpapí- 
roknak s  beváltott  takarókpénztári  betétkönyvecs- 
kéknek a  forgalomból  kivonásakor,  úgyszintén  a 
levélgyűjtő  mappákhoz  használják. 

Másológép  és  másolóprés  főleg  kereskedelmi 
irodákban  használatos.  A  másolható  tintával,  v. 
géppel  másolható  színű  festékszalaggal  írt  iratok- 
nak nedves  úton  1 — 2  példányban  történő  máso- 
lására szolgál.  A  másolóprós  használatánál  az  ira- 
tok fölé  egy  vékony,  úgynevezett  másolópapht  ós 
erre  nedves  gummi-  v.  vászonlapot  helyezünk.  A 
másológépelí  önműködőlég  nedvesítik  a  tekercs- 
ben levő  papiros  megfelelő  részét,  önműködőlég 
továbbítják  a  másolandó  iratokat,  levágják  az 
elhasznált  másolópapirost,  szárítják  a  nedves  má- 
solatokat és  lyukasztják.  Beállíthatók  egy  levél- 
nek többszöri  másolására  is.  Nagy  forgalmú  iro- 
dákban ezen  gépeket  kis  villamos  motorokkal 
működtetik.  Az  Angliából  származó  Roneo  másoló- 
gép glicerinnel  preparált  papirost  használ  a  víz- 
zel nedvesített  helyett;  ez,  a  Soenneken-féle,  a 
Viktória,  a  Norton  vannak  elterjedve. 

Penzkifizetőgép  célja  tetszőleges  összegek  ki- 
fizetését meggyorsítani.  A  tartályokba  helyezett 
különböző  órcpénzekből  a  gép  a  tetszőlegesen 
meghatározott  mennyiséget  adja  ki  ós  azt  fel  is 
jegyzi.  Billentyűk  lenyomása  által  gyorsan  és 
megbízhatóan  működik.  Különösen  alkalmas  na- 
gyobb számú  munkások  bérének  kiflzetésóre.  Leg- 
ismertebb a  Biernatzki-féle. 

Pénzosztályozóqép  rendeltetése  az  összegyü- 
lemlett  ércpénznek  a  különböző  értóküekre  való 
szótválasztása.  A  gép  szitaszerű  berendezésen 
alapszik  és  legtöbbnyire  kapcsolatban  áll  vele  a 

pénzszámoló  és  csomagológép.  Az  értékük, 
illetve  nagyságuk  szerint  külón  választott  érc- 
pénzt 50  vagy  100  darabonként  megszámolja  ós 
tekercsekbe  csomagolja  s  jelzi,  hány  csomagot 
készített.  E  gépek  főleg  villamos  üzeműek. 

Sokszorosítógép  (1.  o.). 

Számológép  (1.  o.). 

Számoz ógép,  tetszőleges  számokat  egyszer  v. 
többször  és  egymásutáni  sorrendben  nyomtat. 
Könyvek  lapszámozására  és  ügyiratok  folyó  sor- 
számozására használatos. 

iTodalmi,  az  irodalomban  Helyén  levő,  hozzá 
tartozó,  vele  összefüggő,  pl.  I.  ízlés,  L  forma,  L 
ember,  I.  társaság  stb.  —  I.  nyelv  a  népnyelvvel 
szemben  egy,  történetileg  alakult  közös  idióma, 
mely  többnyíre  a  különböző  nyelvjárásokból  ke- 


íróeszközök. 


r 


1.  Fonálirás.  —  2.  P^kirás  kövön.  —  3.  Ecset  papirusgalyból.  —  4.  Kínai  irókészülék.  —  5.  Japán  ecsetek.  —  6. 
Rifyiptoral  iródiákok.  —  7.  Egyiptomi  agyag  Írótáblák.  —  8.  Római  viasztáblák.  —  9.  Minták  Roszberg  utasítá- 
sából a  lúdtoUaic  metszéséhez.  —  10.  Lapos  nádtoll.  —  11.  Marokkói  toll.  —  12.  és  13.  Barabusz-vésök  agyag- 
RTbláWrez.  ^ —  14..  Ónvasísaö.  —  15.  Indiai  acélvésó  íráshoz.  —  16.  Stilas  viasztáblákhoz.  —  17.  Szumatraiak 
stílusa.  —  18.  Senefelder-féle  toll  gyártása.  —  19.,  21.  és  22.  Nádtollak.  —  20.  Római  nádtoll.  —  23.  Lúdtoll. 
2í.  Az  első  töltőtoll.  —  25.  Szélesvégü  tollak:  a)  a  15.,  b)  a  17.,  c)  a  19.  századból.  —   26.  Japán  Irószekróny. 


olróeszkötökt  cihkhe: 


DÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


Irodalmi  egyezmény 


6-il 


íróeszközök 


letkezett.  Az  I.  nyelv  az  egyes  nyelvjárásoknál 
gazdagabb,  s  részben  konzervativebb,  mert  a  rógi 
nyelvből  sok  formát  megőriz ;  részben  pedig  újí- 
tóbb,  mert  a  nyelv  legnagyobb  művészei,  költők  és 
prózaírók  gyarapítják.  —  1.  liagyomány  az  iro- 
dalom életét  szabályozó  erők  egyike  (Beöthy  Zsolt), 
s  azt  a  hatást  értjük  rajta,  melyet  a  meglévő  iro- 
dalom, mint  mintakép,  a  maga  anyagával,  szelle- 
mével, formáival  az  újabb  írókra  tesz. 

Irodalmi  egyezmény,  1.  Berni  egyezmény  és 
Szerzői  jog. 

Irodalmi  hagyomány,  1.  Irodalmi. 

Irodalmi  nyelv,  1.  Irodalmi. 

Irodalmi  tulajdon,  1.  Szerzői  jog. 

Irodalom  (litteratura),  az  emtteri  szellem  élő 
szóval  előadott  V.  írásba  foglalt  müveinek  bizonyos 
összessége  (Beöthy  Zsolt  meghatározása).  Bizo- 
nyos összessége,  mert  nem  tartozik  az  1.  fogalmába 
minden  írott  mű,  csak  az,  mely  az  olvasók  nagyobb 
köréhez  maradandó  hatással  kivan  szólani.  Noha 
az  I.-nak  nem  lényeges  jegye  az  írásba  foglaltság, 
mert  beletartozik  a  népek  íratlan  ősköltószete  s  a 
mai  népköltés  is,  sőt  virágozhatott  az  I.  az  írás 
feltalálása  előtt  is,  de  ez  az  írásba  nem  foglalt  I. 
egyrészt  csak  a  költészetre  szorítkozik,  másrészt 
az  I.  fejlődésének  igazi  alapja  az  írás,  mely  meg- 
adta a  prózai  I.  létfeltételeit,  s  a  könyvnyomta- 
tás, mely  azokat  kifejlesztette.  Az  I.  fogalmát  a 
fentebb  adott  tágabb  értelemmel  szemben  rend- 
szerint szorosabb  értelomben  szokás  használni  s 
a  nemzetek  egyetemes  irodalmán  kívül  beszélnek 
azok  nemzeti  iroda' máról.  Míg  az  előbbi  fogalom 
kiterjed  az  irodalmi  jelenségek  minden  körére, 
tehát  áz  ismerettelj  esztő,  szaktudományi  mun- 
kákra is  (teológia,  jogtudomány,  orvostan,  termé- 
szettudományok stb.),  melyeket  Wordsworth 
Books  of  knowledge  (ejtsd :  baksz  af  naniidzs)  neve 
alatt  foglal  össze,  az  utóbbi  csak  azon  műveket 
foglalja  egybe,  melyekben  legkiválóbban  nyilat- 
kozik a  nemzet  szelleme,  melyek  az  ember  egész 
lelki  világára  hatnak.  Ide  sorozzák  a  Words- 
"worth-tól Boo/c.s'o/'poíí'er-nek  (ejtsd:  pauer),  ható 
könyveknek  nevezett  müveket,  első  sorban  a  költé- 
szetet, azután  a  szónoklatot,  essay-irodalmat,  tör- 
ténetet. Aszerint,  amint  az  egész  emberiségnek 
V.  egy  nemzetnek  ilynemű  szellemi  munkásságát 
értjük,  beszélünk  világ-I.-ról  v.  egy  nemzet  iro- 
dalmáról; szólhatunk  továbbá  egy-egy  kor  iro- 
dalmáról (pl.  a  protestáns  kor  irodalma),  végül 
formai  és  tárgyi  csoportok  szerint  költői  I  -ról,  a 
tudomány  egyes  ágainak  irodalmáról,  hirlap-L- 
ról  stb.  Más  értelemben  használjuk  a  szót,  ha 
egy-egy  kérdés  irodalmáról  beszélünk ;  ekkor  az 
azzal  a  kérdéssel  foglalkozó  könyvek,  dolgozatok 
összességét  értjük,  s  repertóriumnak  is  nevezzük. 
Ilyen  I.  rovat  van  e  Lexikonban  egyes  nagyobb 
cikkek  alján.  Az  egyetemes  I.  jelentősége  abban 
áll,  hogy  a  legszembetűnőbben  juttatja  kifejezésre 
egy-egy-  nemzet  szellemi  tevékenységének,  mű- 
veltségének összességét,  a  nemzeti  I.-é  pedig, 
hogy  legtisztábban  fejezi  ki  a  nemzet  érzés-  és 
gondolatvilágát.  —  Az  egyes  nemzetek  irodalma 
nem  fejlődött  elszigetelten,  hanem  más  nemzeti 
irodalmak  hatása  alatt;  különösen  a  fejlettebb 
irodalmak  hatnak  a  náluk  kevésbbó  fejlettre  (a 
görög  a  latinra,  az  antik  irodalmak  a  modernekre, 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  Jcöt, 


a  francia  a  németre,  a  nyugateurópaiak  a  ma- 
gyarra, a  magyar  az  oláhra)  s  e  kapcsolatok,  a 
nagy  irodalmak  hatása  egymásra  adja  a  Goethe 
értelmében  vett  világirodalmat.  —  I.-történet  az  a 
tudomány,  mely  az  I.  életét,  fejlődésót  vizsgálja, 
megállapítja  és  rendbe  szedi  a  tényeket,  ismer- 
teti az  alkotásokat,  kinyomozza  az  irodalmi  jelen- 
ségek okait  és  összefüggését,  megkeresi  az  iro- 
dalmi életet  teremtő,  szabályozó  erőket  és  kutatja 
azok  működését,  kapcsolatba  állítja  a  müvet  szer- 
zője egyéniségével.  Ennyiben  a  történeti  tudomá- 
nyok közé  tartozik,  s  a  többi  társától  (pl.  politi- 
tikai  történet)  főképen  abban  különbözik,  hogy 
az  emberi  lélek  termékeivel  foglalkozván,  leg- 
főbb gondját  a  művek  elemzésére  fordltja  s  pszi- 
chológiai módszerrel  dolgozik.  De  az  I.-történet 
másfelől  értékelő  tudomány:  célja  az  irodalmi 
jelenségek  ismertetésén  és  megértetésén  kívül 
azok  esztétikai  értékének  megállapítása.  Újabban 
mind  nagyobb  önállóságra  emelkedik  az  I.-törté- 
netnek  egy  ága,  pontosabban  szólva,  módszere : 
az  összehasonlító  I.-történet,  mely  egyes  íróknak 
és  irodalmaknak  egymásra  tett  hatását  vizsgálja 
s  az  átvételek  mértékét  és  jelentőségét  iparkodik 
megállapítani.  L.  Világirodalom  s  az  egyes  nem- 
zeti irodalmakról  szóló  cikkeket,  hol  a  megfelelő 
bibliográfiai  adatok  is  föltalálhatók. 

Irodalomtörténet,  1.  Irodalom. 

Irodatiszt,  a  X.  fizetési  osztályba  sorozott  ke- 
zelő tisztviselő,  munkaköre  az  iroda  vezetése, 
irodaigazgatói  tennivalók,  esetleg  másolás.  Újab- 
ban irodafőtiszti  állást  is  szerveztek. 

íróeszközök  vagy  írószerek  (képmellékletfel). 
Az  írás  mesterségének  első  eszköze  valószínűleg 
a  fonál  volt ;  a  kínaiak  már  öt-hatezer  évvel  eze- 
lőtt rendesen  használtak  bélből  hasított  vékony 
szalagokat,  melyeken  bizonyos  számú  és  alakú 
csomóval  és  hurokkal  jelezték  a  különböző  betű- 
ket és  fogalmakat  (1.  Gsomózoit  írás).  A  fa  és 
valami  vágószerszám  lehetett  az  írás  fejlődésében 
a  második  állomás  (1.  Rovásírás).  Ezt  követhette 
a  kőtábla  és  véső,  melynek  segítségével  fogalom- 
írást létesítettek,  mely  csak  nagysokára  fejlődött 
a  betűírásig.  A  kínaiak  később  a  kőtábla  helyett 
fényesített  bambuszlapot  ós  órcvésöt  használtak. 
A  bambuszlapot  azután  felváltotta  a  vászon-  és 
selyemlap,  melyre  tussal  ós  sajátságos  ecsetek- 
kel festették  írásjeleiket.  Ecsetjeiket  eleinte  úgy 
készítették,  hogy  fa  pálcák  végeit  addig  kalapál- 
ták, míg  az  egyes  rostok  külön  nem  váltak ;  csak 
később,  mikor  már  a  papirost  is  feltalálták,  gyár- 
tottak szőrből  ecsetet.  Az  egyiptomiak,  kiknek 
írása  a  kínaiakéval  párhuzamosan  fejlődött,  ké- 
sőbb papiruszra  írtak.  Ez  úgy  készült,  hogy  a 
papirusznövény  belét  vékony  szeletekre  vágták. 
Ezeket  a  szeleteket  egymás  mellé  rakták  s  az 
így  nyert  rétegre  keresztirányban  újabb  háncs- 
szeleteket tettek  s  az  egészet,  erős  enyves  folya- 
dékkal kezelve,  összesajtolták.  íróeszközül  a  pa- 
piruszbokor gallyacskáiból  kinai  módra  készült 
ecsetet  használtak.  A  babiloniak,  az  asszírok  s 
más  népek  is , nedves  agyaglapokra  rótták  írni- 
valójukat  (1.,  Ékírás).  A  görögök  és  rómaiak  fa- 
táblákra  írtak,  melyeket  viasszal  vontak  be  s 
írásjeleiket  a  stylus-nak  nevezett  vesszővel  rót- 
ták a  viaszrétegbe.  A  papirusz  és  pergamen  beho- 

41 


IróezUst 


642     — 


I  rógéfi 


zatalával  a  festőanyag  átvitelére  a  mai  tollhoz 
hasonló,  nádszálból  faragott  eszközt  használtak, 
ami  mellett  már  ekkor  használatban  voltak  bizo- 
nyos primitív  fémtollak  is.  A  nádszálból  készült 
íróeszköz  egészen  a  XVI.  sz.-ig  használatban  volt, 
amikor  a  lúdtollat  kezdték  alkalmazni.  A  lúdtol- 
lat a  legkülönbözőbb  formában  faragták  s  rövid 
idő  alatt  közhasználatúvá  lett.  Faragása  külön 
mesterség  lett  s  Rossbergnek  1793.  az  írás  mes- 
terségéről kiadott  munkájában  bő  utasítás  van  a 
lúdtoll  metszésére  és  faragására.  LúdtoUból  már 
ekkor  készítettek  a  mai  töltötoUhoz  hasonló  író- 
eszközt fémtintatartóval,  amelyet  önmagától  író 
tollnak  neveztek.  A  XVIII.  sz.-ban  kezdtek  fém- 
tollakat  készíteni,  de  ezek  eleinte  inkább  különle- 
gességek voltak,  mint  használati  cikkek.  Az  első 
acéltoUat  Senefelder  Alajos  készítette  1796.  oly 
módon,  hogy  órarugót  görbített  meg,  ennek  kö- 
zepét meghasította  s  tollformára  kihegyesítette. 
Rendeltetésének  valóban  megfelelő  fémtollat  Ar- 
naux  francia  műszerész  készített  a  XIX.  század 
elején.  Az  ö  nyomán  haladtak  az  angolok  s  később 
a  nemetek.  Az  irótollak  gyártása  ma  már  virágzó 
ipar  a  legtöbb  országban.  A  toll  mellett  nagyon 
elterjedt  íróeszköz  az  irón,  ami  római  találmány. 
Megfelelő  foglalatban  ólomrudacskákat  helyeztek 
el  s  ezzel  vonalazták  meg  a  rómaiak  az  íráshoz 
használt  pergament.  Csak  később  alkalmaztak 
grafitot  az  ón  helyett.  A  legrégibb  fenmaradt, 
grafit  irónnal  írt  munka  Theofll  vesztfáliai  szer- 
zetes technikai  műve  a  középkorból.  1565-böl 
való  az  első  irónrajz.  A  grafit  irónokat  eleinte 
asztalosok  készítették.  Paber  Lothar  az  irónipart 
gyáriparrá  emelte  s  a  múlt  század  közepe  óta  ez 
az  iparág  rohamos  fej  lödé.- nek  indult.  Az  acóltoU 
és  irón  mellett  az  újabb  időben  legfontosabb  író- 
eszköz az  írógép  (1.  o.),  mely  egyre  nagyobb  tért 
hódit.  Az  í.  pedagógiai  fontossága  abban  van, 
hogy  nagyon  befolyásolják  az  iskolának  az  írás 
tanításában  elérhető  eredményét.  Az  írás  taní- 
tásánál eddig  általánosan  használt  palatáblát  és 
palavesszőt,  az  írásjelek  szemroutó  halványsága 
miatt,  számos  iskolaorvos  és  pedagógus  ártal- 
masnak tartja.  Sok  helyen  sikerrel  kisérletez- 
tek  azzal,  hogy  a  tanulókkal  mindjárt  papiroson 
kezdik  meg  az  írás  tanítását.  Tanulók  számára 
egészségi  szempontból  legajánlatosabb  a  fehér, 
kellő  vastagságú  s  egyenes  vonalozású  papiros, 
kerek  v.  hatszögletes,  középvastagságú,  a  mutató- 
ujjnál  másfélszer  v.  kétszer  hosszabb  fatollszár 
s  állandóan  egyforma  toU  használata. 

ixóezüst,  így  nevezik  azt  a  ragasztó  szerrel 
összekevert  finom  ezüstport,  melyet  festésre,  írásra 
s  más  efólére  használnak.  Készítik  az  összedör- 
zsölt ezüstfüstből,  vagy  pedig  az  ezüstoldatok- 
ból kicsapott  ezüstporból,  melyhez  gummit  ke- 
vernek. Az  I.-öt  kagylóban  (kagyló-ezüst),  vagy 
porcelláncsészécskében  árusítj  ák. 

írógép  (1.  a  hépmellékhtet).  oly  gép,  melynek 
billentyűit  leütve,  az  ezekkel  összekötött  betűk 
egymás  mellé  sorakozva,  a  kívánt  betűk,  111.  sza- 
vak képét  a  papirosra  nyomják.  Az  I.  főbb  alkat- 
részei: a  váz,  a  betübillentyük,  összekötőkarok 
ós  emeltyűk,  betűkarok,  betűk  v.  betükorong,  fes- 
tékelő  szalag  vagy  párna,  a  papirost  vivő  kocsi  a 
hengerrel. 


Az  I.  olykópon  működik,  hogy  a  teljes,  fél- 
V.  részkörben  elhelyezett,  a  billentyűk  lenyomása 
által  mozgásba  hozott  betűk  sugarakként  a  kör 
középpontjára  ütnek,  amely  pont  felett,  alatt  v. 
előtt  az  írófelület  botűhelyröl-betűhelyre  tova- 
mozog. 

Megkülönböztetünk  Uljes  billentyüzetü  és  áivál- 
tós  I.-eket.  A  teljes  bülentyüzeta  gépeknél  minden 
betűnek  külön  botükarja  és  így  külön  billentyűje 
is  van.  Ezeknél  a  gépeknél  a  betükosár  szilárdan 
egy  helyben  marad,  a  kocsi  is  csak  jobb  ós  bal 
irányban  működik.  Átváltás  gépinek  nevezzük 
azokat,  amelyeknél  két  v.  több  betű  van  egy  betű- 
karon  V.  korongon,  s  így  egy  betübillentyüvel  több, 
ugyanazon  a  karon  levő  betűt  lehet  működésbo 
hozni.  Az  illető  betükaron  levő  második,  ill.  többi 
bütü  csak  az  átváltóbillentyűk  lenyomása  után 
hozható  működésbe.  Az  átváltó-billentyű  lenyo- 
másakor a  kocsi  megy  előre  v.  hátra,  felfelé  v.  le- 
felé (Remington,  Underwood,  Olivér,  Adler,)  avagy 
a  betüszerkezet  emelkedik  v.  sülyed  (Remington 
Sholes,  Monarch,  Yost,  Hammond,  Pittsburg) 
avégből,  hogy  a  többi  sorokban  levő  betű  jusson 
a  henger  érintkező  pontjához. 

Az  átváltós  és  teljes  billentyüzetü  gépek  szin- 
tén két  főcsoportra  oszlanak,  ú.  m.  fedett  (vak) 
írásuakra  és  látható  (visible)  írásuakra.  A  fedett 
írású  gépeknél  az  írás  csak  akkor  látható,  ha  a 
gép  kocsiját  V.  hengerét  felemeljük,  v.  a  szalag 
tartóját  elmozdíljuk.  Teljes  billentyüzetü  fedett 
írású  gép  a  -i-es  Smith  Premier,  a  Caligraph,  stb. ; 
egy  átváJtós  fedett  írású  gépek  a  7.  és  9.  modellü 
Remington,  Densmore,  Fox,  stb.  Látható  írású 
gépek  azok,  amelyeknél  a  betű  lenyomata  azon- 
nal, a  betűnek  a  papírral  való  érintkezése  után 
állandóan  és  közvetlenül,  minden  korlátozás  nél- 
kül látható,  tehát  a  megírt  szöveg  teljesen  olvas- 
ható anélkiil,  hogy  a  gép  kocsiját  v.  hengerét  fel- 
emelnők,  avagy  más  szerkezetet  működtetnénk. 
Átváltós,  látható  írású  gépek  pl.  az  Underwood, 
Monarch,  az  új  Remington,  Yost;  több  váltóju 
látható  írású  gép  az  Ádler,  Couxii',  stb.  Egyes 
gépeknél  az  írás  csak  részben  látható  (Olivér, 
Hammond).  Az  első  látható  írású  gépek  az  egy- 
szerű átváltós  Franklin,  a  duplaváltós  Williams 
és  a  teljes  billentyüzetü  Bar-Lock  voltak. 

Az  átváltós  gépek  lehetnek  betükarosokv.  betü- 
ko't  ongosok.  A  betükaros  gépeknél  a  betűk  egyen- 
kint niozgatható,  önállóan  ágyazott  karokra  van- 
nak erősítve,  míg  a  betükorongos  gépeknél  a  betűk 
hengeren  v.  félköralakú  korongon  vannak  el- 
helyezve. Ezek  a  hengerek  V.  korongok  többnyire 
kaucsukból  (Hammond,  Blickensderfer),  alig  egy- 
két gépnél  (Crandal,  Mignon)  fémből  készülnek. 
A  betükaros  gépek  fokozott  munkabírásuk  révén 
jobban  el  vannak  terjedve.  Teljes  billentyüzetü 
gépek  között  nincs  betükorongos. 

A  legtöbb  I.  betűi  az  előttük  v.  felettűk  elhúzódó' 
festékszalagra  ütve,  ettől  kapják  a  festéket.  Alig 
néhány  gépnél  van  festókelő  párna  v.  karika  al- 
kalmazva. Ilyenek  a  teljes  billentyüzetü  és  átvál- 
tós Yost  ós  kettősváltójú  Williams,  melyelcnek 
párnái  egyhelyben  nyugodnak,  mig  a  kettősátvál- 
tóju  Blickensderfer,  Sun  ós  Fitsh  festékelö  karikái 
a  leütés  után  forognak.  A  legtöbb  I.  többszínű 
festékszalag  használatára  van  berendezve;  erre 


ÍRÓG 


^*'<JSL.'^'^Si|^: 


.„  il«  C^  9  «>  )#  |»{4P{  #)  .<P  4P 


1.  Egyátváltós,  betükaros  gép  szem  előtt  levő  (látható)  Írással. 


2.  Gorin-íéle  tizedestabulator.  (Számoknak 
egymás  alá  írására.) 


3.  Egyátváltós,  betűkaros  gép  szem  előtt  levő  (látható)  Írással.  Hátulról  nézve. 


4.  Átváltó  nélküli,  teljes  billenty 


6.  Egyátváltós  betükaros  gép, 


6.  írógéppel  egyesi 


tírógépekn  Hkkhez. 


s:  P  E  K. 


i  a,  betiikaros  gép  látható  írással. 


tt,  nem  látható  (vak)  Írással. 


7.  Több  átváltójú  betűrudas  gép  látható  írással.  Hátulról  nézve. 


8.  Egyátváltós,  betűkaros  gép  szem  előtt  levő  (látható)  írással. 


ti  s/ámológép. 


9.  KettAg  'dnpla)  átváltós,  hajlított  betökaros  gép  látható  írással. 


RéVAI  NAOY  LEXIKONA 


Irógrép 


643 


írógép 


szolgáló  emeltyűk  segélyével  a  tetszőleges  szín 
beállítható. 

Az  I.  betübillentyüinek  beosztása  nem  az  abc 
soiTondjének  megfelelő,  hanem  a  betűk  hangtani 
gyakoriságuk  szerint  vannak  egymás  mellé 
helyezve.  Ezt  a  beosztást,  melyet  universal  key- 
hoardnak  (billentytlzetnek)  neveznek,  először  a 
Remington-gyár  alkalmazta  és  1888.  az  amerikai 
Torenróban  megtartott  gépíró-kongresszus  ezt  a 
beosztást  fogadta  el ;  ma,  néhány  gép  kivételé- 


1.  ábra.  Hammond-Multiplex  írógép.  Két  különböző   betii- 
faj  (pl.  cirill  és  latin)  írására  berendezve. 

vei,  az  összes  gyárak  alkalmazzák.  Az  ettől  el- 
térő beosztások  (ideál  Tdaviaiura)  a  szedőszek- 
rényben használatos  elhelyezést  vették  alapul 
(Hammond,  Courir,  Polygraph,  Blickensderfer). 

A  modem  I.-ek  tizedes  tabulátorral  v.  rovat- 
beállítóval  (Colonensteller)  vannak  felszerelve. 
Ezek  a  számjegyek  egymás  alá  írásának  meg- 
könnyítésére és  gyorsítására  szolgálnak.  A  legel- 
terjedtebb tizedes  tabulator  a  Qorin-fóle 

Vannak  olyan  kettős  átváltójú  gépek,  melyek- 
nek kocsija  használaton  kívüli  állapotban  elhaj- 


2.  ábra.  Monarch  írógép  80  cm.  széles  kocsival. 

lítható,  arai  által  a  gép  kevés  helyet  foglal  el. 
Ezek  rendszerint  könnyebb  anyagból  készülnek, 
súlyuk  3—4  kg.  és  így  utazásra  elvihetők.  Ily  úti 
gépek  az  Erika,  Perkeo,  Stoewer-Elit,  stb. 

Az  I.-ek  betűi  a  legkülönfélébb  alakúak  és  nagy- 
ságúak. Egyes  gépek  berendezése  olyan,  hogy 
egyszerre  két  elütő  nyelvhez  alkalmas  betűkkel 
használhatók,  pl.  latin  és  cyrill  betűkkel.  Ilyen  az 
Adler-Special,  Ideal-Polyglott,  Hammond-Multi- 
plex (1.  szövegábra).  Viszont  másoknál  a  betűk  ós 
billentyűzet  könnyedén  kicserélhetők  (Adler,  Mer- 
cedes, Mentor,  Blickensderfer,  Hammond). 


A  rendes  alakú  papiroson  való  írásra  minden 
I.  alkalmas ;  a  nagyobb  méretű  papiroshoz  külön- 
leges kocsiju  gépek  készülnek,  melyek  100  cm. 
szélességig  terjednek  (3.  szövegábra).  I.-pel  egy- 
szerre 2—20  példányt  írhatunk,  ha  vékony  papír- 
lapok közé  festókelő  papirost  (carbon)  helyezünk. 
A  gépírás  a  használt  festékszalagnak  v.  párnának 

STKPWHR  AO«EU  FRPBLGTS  OS 


9 


DBDBBBDBQ 
gggipggggg 

gggg 

3.  ábra.  AlStenotype  gyorsírást  író  gép  betübillentyüzete. 

megfelelően  nedvesen  másolható,  hektográfla  v- 
litográfia  útján  sokszorosítható.  A  géppel  írott 
viaszmatrica  (stencil)  segélyével  a  sokszorosító 
készülékek  (1.  Sokszorosítógép)  útján  a  gépírás 
mintegy  1000  példányban  sokszorosítható. 
Ma  már  nemcsak  a  rendes  íráshoz  való,  hanem 


8T 

T     P 
T      P 

T 

P 
T 
T      P 


F     P     L     T 

R 
U 
0 

EU  B     G 

EU      B  8 

EU  B     G 

0       u  X 


4.  ábra.  A  Stenotype  írásmódja.  Egy-egy  'szó^egy-Jsorban. 

a  legkülönbözőbb  célokat  szolgáló  I.-eket  isme- 
rünk. Ilyenek  a  Kölnben  konstruált  szótag-L,  a 
Brakelsberg-fóle  csoport-L,  a  számológéppel  kap- 
csolatos L,  a  titkos  Írású  gép,  továbbá  a  szteno- 
grafáló  L,  melynek  különböző  típusaival  régóta 
kísérleteznek ;  legmegfelelőbb  eddig  az  araerikai 


M^:l 


5.  ábra.  Noco-Bliok  hangjegyeket  író  gép. 

Stenotype  elnevezésű  gép  (3-  és  4.  szövegábra) ; 
a  könyvbeíró  gép,  mely  arra  szolgál,  hogy  be- 
kötött könyvekbe  írhassunk  s  azon  alapszik,  hogy 
—  ellentétben  a  többi  I.-pel  —  ezeknél  nem  a  pa- 
piros halad,  hanem  a  gép  mozog  a  kinyitott  könyv 
felett;  legelterjedtebb  az  EUiott-Fischer-féle ;  a  va- 
kok különleges  L-e  (Picht-féle),  mely  a  Braille- 
írásjeloket  préseli  v.  szúrja  a  papirosba ;  a  Noco- 
Blick  elnevezésű,  Blickensderfer-fóle  hangjegy-I. 

41* 


Irögrép 


—     6U 


Irokézek 


(5.  szövegábra),  mellyel  az  öt  alapvonal  ós  az  ösz- 
szes  hangjegyek,  valamint  a  szöveg  is  írhatók.  A 
hang  után  írógép  állandó  kísérletek  tárgya ;  elve 
az,  hogy  egy  membrán  a  hang  rezgésének  meg- 
felelően villamos  áramot  kapcsol,  minek  meg- 
történte után  az  illető  betű  lenyomódás  v.  fény- 
képezés útján  a  papiroson  látható  lesz. 

Az  1.,  illetve  a  billentyűk  működésbe  hozásá- 
nak különleges  módját  tekintve  megkülönbözte- 
tünk :  a)  villamos  L-t,  melyből  többféle  ismeretes, 
de  a  gyakorlatban  egyik  sem  mutatkozott  meg- 
bízhatónak; a  Klaeko  (Riga)  által  szerkesztett 
berendezés  (6.  szövegábra)  bármely  L-re  rászerel- 
hetö  és  mint  távolba  író  gép  is  használható ;  b) 
pneumatikm  L-t,  mely  szintén  komplikált  szer- 
kezetű lévén,  ép  oly  kevéssé  tud  a  gyakorlati 
követelményeknek  megfelelni,  mint  a  villamos  I. 
Legismertebb  a  Soblík-fóle. 

Történeti  adatok.  Az  első  hiteles  adatot  a  kéz- 
zel való  írásnak  mechanikai  írással  való  pótlásá- 
ról 1714  ismerjük,  amikor  Henry  Mill  Angliában 


6.  ábra.  Klacko-féle  villamoskészülék,  mellyel  távolról  is 
működésbe  hozható  az  az   írógép,   melyre   szerelve    van. 

ilynemű  készülékére  szabadalmat  kórt.  1779-ben 
a  magyar  Kempelen  Farkas  konstruált  Bécsben 
L-et  barátja  vak  leánykája  részére.  Később  Búrt 
Amerikában,  183  <.  pedig  Progrin  és  1843.  Fou- 
cault  Franciaországban,  ugyanez  évben  Charles 
Thurber  Amerikában,  majd  1849.  a  francia  Pierre, 
1855.  Alfréd  Bach  Angliában  és  1868.  John  Bratt 
Amerikában  kísérleteznek  főleg  a  vakok  részére 
szolgáló  és  a  tollat  helyettesítő  gépekkel.  E  téren 
legsikerültebb  volt  a  kopenhágai  Mailing  LLansen 
által  szerkesztett  ú.  n.  írógolyó.  Nagy  érdeklődést 
keltett  az  1867.  Amerikában  szabadalmazott  L, 
melyet  Latham  Sholes  nyomdász  Charles  Glid- 
den  mechanikussal  egyetemben  készített.  Ezt  Ja- 
mes Densmore  és  G.  W.  N.  Yo&í  közreműködésé- 
vel annyira  tökéletesítették,  hogy  1869.  a  Reming- 
ion  and  Sons  fegyvergyáv  az  I.-ek  gyártásat  meg- 
kezdte, amelyek  Reriúngton  elnevezés  alatt  csak- 
hamar elterjedtek.  Az  eísö  L-ek  csupán  nagy  betű- 
ket írtak,  de  Yost  kiválván  a  Remington-gyárból, 
a  nagy  és  kis  betűket  író  Caligraph-,  majd  1880. 
a  Yost-gépet  szerkesztette.  Csakhamar  követték 


Densmore  és  Sholes  is,  kik  az  első  átváltós  L-eket 
alkották.  A  80-as  években  megjelent  James  B. 
Hammond  betükorongos  gépe,  mely  ismét  újabb 
L-ek  mintájául  szolgált.  Ezután  kerültek  piacra  a 
látható  írású  gépek  és  ma  már  mintegy  180-féle 
L  ismeretes. 

A  múlt  század  kilencvenes  évei  elejéig  csak 
Amerikában  gyártottak  L-eket;  ekkor  Német- 
országban is  kezdtek  L-eket  gyártani,  s  ma  már 
Németországban  20  különböző  L  készül.  Európá- 
ban ezenkívül  csak  Franciaországban  és  Bécs- 
ben van  L-gyár.  V.  ö.  Szabó  Imre  tanulmányát  a 
Magyar  Kereskedő  Könyvében ;  Müller,  Schreib- 
maschinen  u.  Schrifton-Vervíeiráltigung ;  Bugha- 
gen,I)eT  perfekte  Maschínenschreiber ;  Pittmanns, 
Shorthand  and  Typewriting  Year  Book  ;  Stilkke, 
Zm*  Methodik  des  Maschinenschreibens. 

irógörcs  (gör.  mogigraphia,  graphospasmus, 
cheirosjjasmus),  a  foglalkozási  neurózisok  egyik 
alakja.  Sokat  író  ideges  embereken  a  kéz  izmai- 
ban görcsös  állapot  keletkezik,  melyet  élénk  fáj- 
dalom kísér.  A  beteg  eleinte  csak  hosszabb  írás 
után  fárad  ki  s  akkor  kap  görcsöt,  később  a  toll 
megragadása  is  már  kiváltja.  Orvoslása  a  kéz 
pihentetésében  és  az  idegesség  gyógyításában  áll. 
Használ  a  balkézzel  való  írás  is  s  így  a  beteg  a 
kifáradás  elkerülésére  hol  jobb,  hol  bal  kézzel  ír- 
hat. Célszerű  az  írógépen  való  írás  is.  Az  L  elke- 
rülésére szolgál  a  Nussbaum-fóle  bracelet  s  a 
Breymann-féle  tolltartó. 

írói  és  művészi  jog,  1.  Szerzői  jog. 

írók  egyesülete  az  írók  érdekeinek  megvédé- 
sére alakul.  Parisban  az  írók  és  kiadók  a  szerzői 
jog  megvédésére  nemzetközi  egyesületet  alkottak 
1878.  e  címen :  Association  littéraire  et  artistique 
internationale.  Bécsben  Concordia  címen  a  hírlap- 
íróknak van  egyesületük.  Magyarországon  írók  és 
hírlapírók  együtt  Otthon  és  Budapesti  Újság- 
írók Egyesülete  (1.  o.)  címen  alakítottak  egyesüle- 
tet, míg  a  drámaírók  érdekeit  szolgálja  a  Magyar 
színpadi  szerzők  egyesülete  (1.  o.).  L.  még  Magyar- 
országi hirlapírók  nyugdíjintézete,  Magyar  írók 
segélyegylete,  Magyar  szakírók  egyesülete,  Orszá- 
gos Pázmány- Egyesület,  Vidéki  hirlapírók  or- 
szágos szövetsége. 

Irokézek  (hodenozaimi,  vagyis  a  hosszú  ház 
népe),  hatalmas  indiánus  nyelvcsalád  Észak-Ame- 
rikában, New  York  állam  területén  és  a  Szt.-Lőrínc 
folyam  vidékén  két  csoportra  oszolva.  Az  ú.  n.  öt 
nemzetet  foglalta  magában,  ú.  m. :  a  mohavk, 
oneida,  onondaga,  cayuga-  és  szeneka-nemzetet, 
az  Ontario-tó  D.-i  részén,  a  Ny.-í  ág  a  viandpk, 
a  huronok  (1.  o.)  és  az  anandárok  az  Erie-tó  É.-i 
oldalán  továbbá  az  andasztok  (guyandot)  és  eri- 
gák  (cat  nemzetség)  az  Erie-tó  D.-i  részén.  Az  öt 
nemzet  szövetkezete  az  európaiak  odaérkezóse 
előtt  hatalmas  volt,  de  a  rokon  és  idegen  törzsek- 
kel folytonosan  háborúskodott.  A  földmívelésben 
ós  fegyverkészítésben  előrehaladott.  Részvételük 
az  angol-francia  háborúban  nagyon  fontos  volt. 
1714  és  1715-ben  e  konf ederáció  felvette  magába 
mint  hatodik  nemzetiséget  a  tuskarorák,  egykor 
szintén  irokéz-törzs,  maradványait.  Az  öt  nemzet 
utódai  felső  Kanadában,  New  York  államban  és  az 
ú.  n.  rezervációkban  laknak,  Ny.-ra  a  Mississippi- 
től, számra  60,000  lélek.  Teljesen  kihaltak  az 


Irókréta 


645     — 


Írország 


attionandárok,  ériek,  nottowayok  és  andantok. 
Az  I.  nyelvét  Cuoqátíbé  dolgozta  fel  lexikonilag 
(Montreal  1882) ;  Dotmldson,  The  six  Nations  of 
New  York  (Washington  1892);  Ganfield,  The 
Legends  of  the  Iroquois  (New  York  1902). 

irókréta,  finom  porrá  tört  vagy  őrölt  és  gon- 
dosan megiszapolt  kréta-kőzet.  A  kréta  finom 
pora  a  vizben  lebegve  marad  és  a  tejnemű  folya- 
déknak üledékéből  alakítják  (rendesen  egy  kevés 
ragasztó  anyagnak  hozzáadásával)  az  írókróta- 
darabokat.  L.  Kréta. 

írók  segélyegylete,  1.  Magyar  írók  segély - 
egylete. 

Irón,  nép,  1.  Osszéták. 

Irón,  CjgHaoO,  előfordul  az  ibolya  gyökerében 
és  virágjában,  könnyű  olaj,  fs.  0-939,  20"  C.-on ; 
16  mm.  nyomáson  l^^^-nál  forr.  A  poláros  fény 
síkját  jobbra  forgatja.  Alkoholban  és  éterben  jól, 
vízben  alig  oldódik.  Az  1.  úgy  viselkedik,  mint  egy 
keton.  Mesterséges  előálUtásának  vizsgálatai  köz- 
ben kapták  az  ionont. 

Irón,  Ralph,  álnév,  1.  Schreiner. 

Irón,  1.  Grrafit. 

Ironbark  (növ.),  a  vörös  Bucalyptus-fák  egyik 
fajtája  az  Ausztráliában  termő  Euc.  cre^ra-tól. 

Ironga  (talajegyengető,  talajsiniító.  rónázó),  a 
talaj  felületének  egyenletesebbé  tételére,  kis  mér- 
tékű tömörítésére  és  keverésére,  továbbá  rögök 
szétzúzására  szolgáló,  fogatos  erővel  vontatott 
mezőgazdasági  eszköz.  Lényeges  alkotó  része 
egy  V.  több  sorban  egymás  mögött  elhelyezett  ós 
alsó  oldalán  legömbölyített  fa-  vagy  vasgerenda, 
melynek  elülső  oldala  a  talaj  hatásosabb  tö- 
mörítése céljából  a  menetirány  felé  előrehajló 
munkafelülettel  bir.  Minthogy  az  I.  munkaközben 
haladó  mozgást  végezvén,  a  talaj  felületén  elcsú- 
szik, a  kiemelkedő  talajrészeket  és  rögöket  részint 
nyomás,  részint  lökés  által  szétzúzza,  azonfelül  a 
fellépő  súrlódás  folytán  a  meglazított  és  egyenge- 
tett talaj  felületet  keveri  is.  AzJI.-t  a  szántóföldön 
különösen  vetés  előtt  és  vetés  után  alkalmazzák, 
használják  azonfelül  poralakú  trágya  elkeveré- 
sére,  továbbá  mezei  utak  javítására  és  járhatóvá 
tételére  is. 

Irónia  (gör.  eiraneia),  látszatos  jóhiszeműség  a 
beszédben,  midőn  mmtha  tudatlanok  volnánk  a 
kérdésben,  valakinek  nézetét,  álláspontját  helyesel- 
jük, de  úgy,  hogy  ezzel  az  annál  furcsábbnak  tűn- 
jék fel.  A  közbeszédben  is  lépten-nyomon  találko- 
zunk I.-val,  amikor  látszólag  épen  ellenkezőjét 
mondjuk  annak,  amit  értünk  és  értetni  akarunk. 
(«No  hiszen  szép !»  «Ez  derék,  dicső  művészeta, 
«Jó  madár»,  «Te  gyönyörűséges!)))  Az  I.  az  el- 
lentét erejével  hat  s  a  látszatos  beleegyezés  vol- 
takép Idgúnyolása  az  ellenfél  gondolkodásának. 
Az  I.  azonban  a  gúnynak  finomabb  nemei  közé 
tartozik.  Nagy  szerepe  van  a  költészetben,  a  szép- 
irodalomban és  a  retorikában.  A  komikus  és  a 
humoros  író  igen  gyakran  I.-val  dolgozik.  Az  I.- 
ban  mintegy  utánozzuk  annak  a  gondolkodása 
módját,  akit  gúnyolunk.  De  nyilatkozik  I.  a  tragi- 
kumban is,  mikor  a  bukó  hős  belátja,  hogy  épen 
az  ő  törekvései  idézték  elő  a  katasztrófát.  Dyen- 
kor  mintegy  a  végzet  űzi  gúnyját  a  hőssel, 
mintha  mondaná:  íme,  ezt  akartad,  elérted.  A 
túlságba  vitt  (és  keserű)  I.  a  szarkazmus.  Az  I. 


megértése  bizonyos  fokú  műveltséget  és  tárgyis- 
meretet kíván  s  azért  csekélyebb  értelmiségű  kö- 
zönség előtt  az  I.  nemcsak  kárba  vesz,  hanem  a 
félreértés  miatt  egyenesen  az  íróra  vagy  szólóra 
nézve  lehet  káros. 

Irón  Mountain  (ejtsd:  ájm  maantin),  1.  város  Mi- 
chigan  északamerikai  állam  Dickensen  county- 
jában,  a  Menominee  partján,  (1910)  9216  lak. ;  gaz- 
dag vasércbányákkal.  -  2.  L,  falu  Missouri  észak- 
amerikai államban,  nevét  a  közeli  .327  méter 
magas  porfir-Jiegytöl  nyerte,  melyben  számos  vas- 
ércór  van  (707o  tiszta  vastartalommal). 

Irón  sand  (ang.,  ejtsd  :  ájm-szend,  a.  m.  vas- 
homok), vastartalmú  homok  és  homokkő. 

Iron-stone (ejtsd:  ájrn-sztón)  Y.ironstone china, 
így  nevezik  az  angolok  a  kemény-  vagy  fóldpátos 
kőedényt. 

Ironton  (ejtsd:  ájrntön),  LawTouce  county  szék- 
helye Ohio  északamerikai  államban,  az  Ohio  mel- 
lett, (1910)  1.3,147  lak.,  vaskohókkal,  vasiparral, 
vasérc-  ós  szénbányákkal.  1840-ben  alapították. 

Irón  wood  (ang.,  növ.),  1.  Vasfák- 

Ironwood  (ejtsd:  ájrnvudd),  város  Michigan  észak- 
amerikai állam  Gogebic  countj^jában,  (1910)  12,821 
lak.,  vasércbányával. 

trópala,  olyan  agyagpala,  amelyet  az  igazi  és 
álpalásság  folytán  szép  szabályos  prizmatikus  da- 
rabokra lehet  hasogatni ;  nedves  állapotban  köny- 
nyen  lehet  belőle  az  l.-vesszőket  kihasogatni.  Ab- 
ból a  palából,  amelyet  csakis  egy  irányban  lehet 
hasogatni,  magát  a  palatáblát  készítik.  A  két 
irányban  hasadó  I.  rétegeket  szokott  alkotni  a  kö- 
zönséges agyagpalában.  A  legjobb  minőségű  I.-t 
a  Thüringiai-erdő  DK.-i  részén  fejtik ;  ezek  az 
I.-k  szilurkoruak.  A  frissen  fejtett  követ  feldolgo- 
zásáig nedves  pincékben  őrzik.  Újabban  a  palát 
gépekkel  fűrészelik  és  hengeresre  lecsiszolják. 
Kevésbbó  jó  minőségű  I.  még  számos  helyen  for- 
dul elő ;  általában  devon-  és  kulmkoruak. 

Iroquois  (franc,  ejtsd:  irokoá,  angol  kiejtés 
szerint :  irrekveu),  francia  és  angol  elnevezése  az 
irokézeknek  (1.  0.). 

Írország  (Ireland,  Erin,  az  ókorban  Hibernia, 
térképét  1.  Nagybritannia  cikknél),  a  Brit-szi- 
geteknek és  az  Egyesült  királyságot  alkotó  há- 
rom országnak  egyike,  Nagybritauniától  Ny.-ra, 
amelytől  az  Északi-csatorna,  az  Ir-tenger  és  a 
Szt.  György-csatorna  választja  el.  Legészakibb 
pontja  a  Malin  Head,  a  legdélibb  a  Mizen  Head ; 
területe,  a  szigeteket  is  beleszámítva,  84,251 
km2. 

Felülete.  I.  egykor  kétségtelenül  össze  volt  kap- 
csolva Angliával  és  régibb  geológiai  korszakban 
képződött,  mint  emez.  I.  alacsony  föld ;  közepes 
magassága  mintegy  150  m.  Közepe  átlag  75  m. 
magas  síkság,  amely  K.-en  és  Ny.-on  a  Dublini- 
öböltől a  Galwayi-öbölig  nyúlik.  A  fontosabb  hegy- 
csoportok rajta  a  következők :  Down  countyban  a 
Mourne-  és  a  Carlingfordi-hegyek.  Az  Északi-csa- 
torna mentén,  a  Belfasti-öböltől  É.-ra  az  Antrim- 
fensík  terül  el.  Donegal,  a  sziget  legészakibb 
countyja,  hegyes  fensik,  amelyet  ÉK.— DNy.-i 
irányt  követő  völgyek  szakítanak  meg.  A  Clew- 
öböltől  D.-re  terjeszkedik  a  Murrisk-csoport.  Gal- 
way  magaslatait  Twelve  Pinsnek  vagy  Conne- 
marai-hegyeknek  hívják  s  ezek  a  Slieve  Partry 


Írország 


646    — 


Írország: 


vagy  loyce's  Country  nevű  fensikot  szegélyezik. 
Kerry  és  Cork  countykban  a  Macyillycuddy's 
Eeel^-csoport,  Waterf  ordban  a  Knockmeiledown, 
a  Monavullagh  ós  a  Commeragh-hegyek,  Tippe- 
raiyban  a  Galtymoreiek  és  a  Silver  Mine  Moun- 
tains,  a  sziget  DK.-i  részében  a  Black  Stairs  és  a 
Leinster  csúcsai  emelkednek  s  végre  Wicklow 
county  Dublintől  D.-re  nem  egyéb,  mint  egy 
lapos,  nagyobbára  gránitból  álló  hegytömeg.  1. 
hegyei  közül  jelenleg  egy  sem  éri  el  az  örö- 
kös hó  határát ;  egy  előbbi  geológiai  korszakban 
azonban  a  grönlandiakhoz  hasonló  gleccserek  ta- 
karták. 

A  partok  és  vizek.  I.  K.-i  oldalán  a  partok 
laposak  és  zátonyosak,  a  nyilt  tenger  felől  azon- 
ban tele  vannak  apró  szigetekkel  tarkított  kes- 
keny, f jordszenl  öblökkel  ós  szorosokkal.  DNy.-i 
szögletétől  a  középen  keresztül  az  É.-i  partig  hú- 
zódó emelkedések  és  földhátak  szolgálnak  vízvá- 
lasztónl  az  Ir-tenger  és  az  Atlanti-óceán  vízkör- 
nyéke közt ;  ez  utóbbiak  mindegyikéhez  8—9  je- 
lentékenyebb folyóvíz  tartozik.  A  Ny.-i  lejtő  vizei : 
a  Finn  és  Mourneből  eredő  és  a  Deele-lel  erősbült 
Foyle,  a  Swüly,  az  egész  tósort  alkotó  Érne,  a 
Moy,  a  Galway,  I.  legnagyobb  folyója,  a  Shannon, 
a  Cashen  és  a  Maino ;  a  K.-i  lejtőé :  a  Bandon,  a 
Lee,  a  Blackwater,  a  Suir,  a  Barrow,  a  Slaney, 
az  Avoca,  a  Liffey,  a  Boyne  és  a  Bann.  Tavakban 
is  nagyon  gazdag  I.  s  ezeknek  területe  mintegy 
1600  km*.  Ezek  közül  nyáron  a  legtöbb  kiszárad 
s  a  mocsaras  kigőzölgések  az  egész  környéket 
egészségtelenné  teszik.  A  Lough  Neagh,  a  Brit- 
szigetek legnagyobb  állóvize,  az  Alsó-  és  Felső- 
Erne,  az  AUen,  Ree,  Derg  a  legjelentékenyebbek, 
a  Killarneyben  levők  pedig  a  legszebbek.  A  ki- 
száradt tavak  mentén  roppant  kiterjedésű  tőzeg- 
területek feküsznek,  melyek  legnagyobbrészt  ki- 
aknázatlanul hevernek. 

Éghajlat  Fekvésénél  és  az  uralkodó  Ny.-i  és 
DNy.-i  szeleknél  fogva  1.-nak  éghajlata  óceáni.  A 
leghidegebb  hónap  átlagos  hőmérséklete  5,  a  leg- 
melegebbé 260.  Az  évi  esömennyisóg  700—1200 
mm.  között  váltakozik.  B  nagy  nedvesség  az  oka, 
hogy  a  búzát  sohasem  aratják  le  szeptember  előtt, 
de  néha  csak  október  közepén  s  hogy  a  réteket 
mindig  zöld  f ülepei  takarja  és  ez  szerezte  meg 
neki  a  Zöld  sziget  nevet.  Flórája  és  faunája  Nagy- 
britanniáéval azonos.  Egykor  nagy  erdők  takar- 
ták I.-ot,  jelenleg  erdeje  alig  van.  Faunájában  haj- 
dan nagy  szerepet  játszhatott  az  óriási  I.-i  szarvas, 
melynek  csontváza  sehol  oly  nagy  számban  nem 
található,  mint  itt. 

Termékek.  A)  Ásványország.  Grániton  kívül 
mészkő,  márvány,  bazalt,  kő-  és  barnaszén,  vas- 
érc elég  gyakori.  Réz-  és  ólomérc,  arany-,  ezüst-, 
antimon-,  mangánérc  már  csekélyebb  mennyiség- 
ben fordul  elő.  B)  Növény  ország.  A  föld,  a  nagy- 
kiterjedésű tőzegterületeket,  tavakat,  sziklás  he- 
lyeket stb.  leszámítva,  termékeny ;  a  f öldmívelés 
mégsem  intenzív.  Ennek  okai  a  birtokviszonyok. 
A  kat.  írek  elleni  irtóháború  óriási  jószágkobzá- 
sokkal  járt  karöltve,  ezért  az  ingatlan  tulajdon- 
joga csalmem  egész  I.-ban  Erzsébet,  Cromwell, 
III.  Vilmos  korából  való  ajándékozásokból  szár- 
mazik és  mivel  a  birtokokat  mindig  a  legidősebb 
fiu  örökölte,  a  nagybirtok  egy  kézben  maradt. 


míg  az  amúgy  is  kevés  parasztbirtok  szétforgá- 
csolódott. Kapott  ugyan  bérletet  a  paraszt  a 
nagybirtokostól,  de  a  kedvezőtlen  bérleti  viszo- 
nyok helyzetét  még  siralmasabbá  tették.  A  nagy- 
mérvű ir  kivándorlás  oka  itt  keresendő.  Lénye- 
gesen javult  az  ir  paraszt  helyzete  az  1881.  évi 
Land  Act,  majd  az  1903.  évi  Land  Purchase 
Act  kibocsátása  által,  mely  a  földszerzést  meg- 
könnyítette s  a  bérleti  viszonyt  igazságosabb  ala- 
pokra fektette.  Az  ir  paraszt  ezek  szerint  687s  év 
alatt  30/0-os  amortizáció  mellett  földhöz  juthat  s 
a  fel  nem  mondható  bérlet  is  sokat  lendít  külön- 
ben sanyarú  helyzetén.  A  Land  Purchase  Act  ál- 
dásos hatása  már  érezhető,  mert  a  90-es  évek 
500.000  földbirtokosával  szemben  ma  már  607,960 
a  birtokosok  száma,  kiknek  legnagyobb  része 
5—30  acre  földdel  rendelkezik.  Egyébiránt  a  bir- 
tokosok számának  megoszlása  a  következő  volt 
1911-ben: 

1            acren  aluli  birtokos 86,906 

1—6          '        '            '        62,354 

5—15         .         .             . _.  ...  15i,354 

5-30         .         .             .         136,839 

30—50         .         «             t         76,384 

50—100       .         .             . 58,979 

100—200       .         .             ' _..  22,789 

200—500       .         .             . 7,745 

ÖOO-on  feiaii             .        _    ..  _   1,610 

összesen  607,960 


Az  összes  művelés  alatt  álló  terület  liVa  millió 
acre  s  1912.  termett  rajta  207  ezer  quaiiel  búza, 
852  ezer  quartel  árpa,  6.073,000  quartel  zab,  37 
millió  tonna  burgonya  és  5-2  millió  tonna  cukor- 
répa. C)  Állatország.  Az  állattenyésztés  állapotát 
a  következő  számok  mutatják :  1911  volt  617,532 
ló,  4.848,498  darab  szarvasmarha,  3,828,829  juh 
és  1.323,957  darab  sertés.  Fontos  a  halászat  is; 
1912.  a  fogott  tengeri  halak  értéke  296,600  font 
sterling  volt.  Halászattal  27,758  ember  foglal- 
kozott. 

Lakosság,  ipar  és  kereskedelem.  I.  lakossága 
1801— 41-ig  szaporodott,  azóta  azonban  állandóan 
fogy.  1841-ben  volt  8.175,124,  1911.  pedig  már 
csak  4.390,219  s  1901  óta  l-öVo-kal  fogyott.  A 
lakosság  megoszlását  az  egyes  countyk  szerint 
a  következő  tábla  mutatja : 


A  lakó-  1901-iiez 
Területe      sok        viszo- 
km2-ben|   száma     nyitva 

1911-ben  o/„.okban 


Clare 
Cork 
Kerry 
Limerick  _.  . 
Tipperary  —  .. 
Waterford 


Munster  tartomány  . 


1.035,495 


Irországr 


647 


Irorszáar 


A  county  neve 


Területe 
kmS-ben 


Antrím 

Armagh 
Belfast  C.  B. 

Cavaa  

Donegal  ... 
bowa  -  ._ 
Fermanag:h 
liOndoQderry 
Mooaghaa  ... 
Tyrone 


Dlster  tartomány 


Qalway 

Leitrlm 

Mayo    

Roscommon 
eiigo 


Connanght  tartomány  .. 


3,084 
1,328 

1,932 
4,844 
2,478 
1,851 
2,113 
1,294 
3,264 


KüL^yás 
1901-liez 

VÍ8Z0- 

,  nyitva 
19ll-ben;o/^.o;,ban 


A  lako- 
sok: 
száma 


,8641     — 
.i9i'     — 


193 

I20,i91 

386,947 

91,173 
168,537 
20i,303 

61,836 
14  ,6^4 

71,455 
142,665 


22,188   1.581,696 


6,361 
1,588 
5,506 
2,459 
1,869 


182,224 
63,582 

192,577 
93,9J6 
79,045 


17,773  i    610,984 


l-l 
4-1 
+10-8 

—  6-5 

—  3-0 

—  0-8 

—  5-5 

—  2-3 

—  4-2 

—  5-3 


0-1 


5-4 
8-3 
3-5 

7-7 
6-0 


5-6 


Az  összes  lakosságból  volt  2.192,048  férfi  és 
2.198,171  nö.Foglalkozás  szerint  voltdaoi)  értelmi- 
séghez tartozó  Ul.1.34,  szolgálatban  levő  170,749, 
kereskedő  111,143,  mezőgazda  780,867,  iparos 
613,397,  határozatlan  v.  nem  termelő  2.572,929. 
Vallás  szerint  az  összes  lakosságból  3.242,670 
(73-9»/o-a)  r.  kat.,  440,525  presbiteriánus,  62,882 
metodista,  9138  independens,  8123  baptista  ós 
5101  zsidó.  A  születések  száma  101,758  (ebből 
törvénytelen  2801,  a  legtöbb  Ulsterban),  a  halá- 
lozások száma  72,475,  a  házasságoké  23,473. 
Hogy  a  születések  nagyobb  száma  dacára  1.  la- 
kossága fogy,  annak  a  kivándorlás  az  oka.  1841— 
1911-ig  összesen  3.737,822-en,  1912-ben  pedig 
49,280-an  vándoroltak  ki,  még  pedig  nagyobbára 
az  Északamerikai  Egyesült-Államokba.  Az  ipar  a 
szomszédos  Nagybritanniáéhoz  képest  csekély; 
csakis  Ulster  tartományban,  Belfasttal  mint  kö- 
zépponttal és  Dublinban  meg  környékén  virágzó. 
Jelentősebbek:  a  szövő-fonóipar,  gép-  és  hajó- 
gyártás, sör-  és  szeszgyártás.  A  kikötők  hajófor- 
galma élénk.  A  legfontosabbak:  Belfast,  Cork, 
Dublin  Kingstownnal,  Wicklow,  Wexford  stb. 

Műveltségi  állapotok.  A  népoktatás  1892  óta 
kötelező  ós  ingyenes  és  a  Commissioners  of  Natio- 
nal Education  in  Ireland  című  testület  felügyelete 
alatt  áli.  1913.  a  népiskolák  száma  8289  volt 
s  ezek  közül  róm.  kat.  jellegű  4360.  A  felsőbb 
nép-  és  ipariskolákon,  továbbá  a  szakiskolákon 
kívül  283  gimnáziuma,  96  technikai  iskolája  és  3 
egyeteme  van  1.-nak.  Az  egyetemeket  nők  is  látogat- 
hatják. A  tudományos  egyesületek  és  muzeumok 
a  legszámosabbak  Dublinban.  A  vallásos  ellen- 
tétek 1.-ban  jelentékenyek.  A  róm.  kat.  egyház 
élén  áll  4  érsek  (Armaghban,  Cashelben,  Dublin- 
ban és  Tuamban)  és  23  püspök.  Az  anglikán  egy- 
ház 1869.  elvesztette  állami  jellegét ;  van  2  ér- 
seke, 11  püspöke  ós  1700  papja. 

Alkotmány  és  kormány,  i.-ban  a  végrehajtó 
hatalom  élén  a  Dublinban  szókelő  alkirály  ós  fő- 
kormányzó (Lord  Lieutenant-General)  áll,  kinek 
első  titkára,  egyszersmind  a  titkos  pecsótőr,  a 
közigazgatási  teendőket  végzi.  Mind  az  alkirály, 
mind  a  Chief  Secretary  a  londoni  minisztérium- 
nak van  alárendelve,  azzal  együtt  változik.  Az 
alkirálynak  20,000  font  évi  fizetése  és  egész  ud- 
vartartása van ;  ez  áll  a  főudvarmesterböl,  főka- 


marásból,  a  szt.  Patricius-rend  kancellárjából,  a 
rend  asszisztenséből  és  az  Ulster  King  of  Armsból 
(címerkirály).  Az  igazságügyi  osztálynál  a  főtiszt- 
viselők a  lord  kancellár,  a  Lord  Justice  of  the 
Court  of  Appeal,  a  Master  of  the  RoUs,  a  kincstári 
bíróság  lord  bárója,  az  l.-i  admiralitási  főbíró,  a 
főügyész  (Attorney  General)  ós  a  Solicitor  Gene- 
ral. A  brit  parlament  felső  házában  t.-ot  28  kép- 
viselő peer,  2  herceg,  10  marquis,  62  earl,  37  vis- 
count  és  64  báró,  alsó  házában  pedig  103  kép- 
viselő (85-öt  a  grófságok,  16-ot  a  boroughk  ós  2-t 
a  dublini  egyetem  választ)  képviseli.  Nagybri- 
tanniához  való  közjogi  viszonyát  1.  Nagyhritan- 
nia  alatt.  A  régi  tartományi  felosztáson  kívül 
fennáll  a  grófságokra  való  beosztás  (1.  föntebb). 
Minden  grófság  ólén  áll  egy,  az  alkirálytól  kine- 
vezett lieutenant ;  a  közigazgatással  az  ugyancsak 
kinevezett  sheriff  van  megbízva,  akinek  segéd- 
kezik a  23  tagból  álló  nagy  jury.  Ezekhez  járul- 
nak még  a  békebirák  (Justices  of  the  Peace).  Míg 
Angliában  ós  Skóciában  a  helyi  adminisztráció 
képviselőit  választják,  1.-ban  kinevezik.  A  legfőbb 
ítélőszék  a  High  Court  of  Justice  4  osztállyal  és 
a  Court  of  Appeal.  Az  ír  alkotmányt  lényegesen 
módosító  Home  Rule  törvényjavaslatot  az  angol 
alsóház  már  két  ízben  letárgyalta  és  elfogadta. 
Ha  a  felsőház  is  elfogadja,  I.  külön  parlamentet 
kap  s  körülbelül  olyan  közjogi  kiváltságokat,  mint 
a  minőket  nálunk  Horvátország  élvez. 

Története. 

L-nak  az  Ó-korban  E  in,  Tvernia,  Hibernia 
volt  a  neve,  lakói  pedig  kelta-gael  származású 
skótok  voltak.  Ezek  törzsekben  éltek ;  volt  egy 
főkirályuk  Tara  székhellyel,  kinek  négy  kisebb 
király  volt  alárendelve  (Ulster,  Leinster,  Munstor 
és  Conuaught).  A  kereszténység  az  V.  sz.  közepe 
táján  kezdett  köztük  terjedni  s  a  hagyomány 
szerint  S^ent  Patrik  (Patri(íius)  volt  l.  raegtérí- 
tője  s  később  védőszentje.  A  későbbi  századokban 
annyira  fellendült  itt  a  keresztény  hitélet,  hogy 
számos  buzgó  szerzetes  ment  innen  Német-földre, 
mint  hittérítő.  Ezek  a  híres  skót-barátnk.  mint 
Kolumba,  Oallus,  Kilián  stb.  Az  ir  egyháznak 
azonban  kezdetben  más  szervezete  ós  szertartá- 
sai voltak,  mint  a  római  egyetemes  egyháznak. 
A  VIII.  sz.  vége  óta  I.  is  ki  volt  téve  a  noi  mannok 
támadásainak  s  852.  Dublin  székhellyel  egy  nor- 
mann királyság  alakult.  A  X.  sz.-ban  ezek  is  ke- 
resztények lettek  és  az  irek  közé  olvadtak.  Az 
eddig  különálló  ir  egyház  1152.  egj'esült  a  római 
egyházzal.  IV.  Hadrianus  pápa  új  szervezetet 
adott  neki  s  az  armaghi  érseket  tette  meg  I.  prí- 
másának. De  ez  az  egyházi  egyesülés  az  angol 
lióditá-si  vonta  maga  után.  //.  Knrik  angol  ki- 
rály, kinek  a  pápa  a  szigetet  hűbérül  adta,  1170— 
1175.  meghódította  a  sziget  keleti  felét,  míg  a 
nyugati  rósz  megmaradt  a  fökirály  és  a  törzsfö- 
nökök  uralma  alatt.  Az  angol  kormányzó  szók- 
helye Dublin  lett.  Az  angolok  meghonosították 
itt  a  hűbér  rendszert  s  a  benszülöttektől  elvett 
földeket  angol  bárók  kapták  meg.  A  XIII.  sz.  óta 
külön  parlamentje  is  volt  I.  angol  részének.  A 
függetlenül  maradt  ir  t()rzsfőnökök  örökös  civó- 
dásai  csak  megkönnyítették  az  angolok  terjesz- 
kedését. VII.  Henrik  1494.  a  túlságosan  önálló 


Írország 


—    648    — 


Írország- 


ir  parlament  hatáskörét  lényegesen  megnyirbálta, 
fia  VIII.  Henrik  pedig  1542.  felvette  az  /.  ki- 
rálya címet.  Ez  a  zsarnok  uralkodó  Angliába  be- 
hozott egyházi  reformjait  I.-ra  is  ki  akarta  ter- 
jeszteni. De  az  Írek  hívek  maradtak  akat.  hithez 
ós  egyházhoz  s  a  nemzeti  gyülölségen  kívül  most 
már  a  vallási  ellentét  is  az  angolok  halálos  ellen- 
ségeivé tette  őket.  Erzsébet  uralkodásától  kezdve 
az  angolok  valóságos  irtó  politikát  folytattak  a 
kat.  valláshoz  ragaszkodó  irek  ellen,  sok  ezerét 
kivégeztek  közülök,  birtokaikat  elkobozták  s  ül- 
sterbe  angol  és  skót  lakosságot  telepitettek.  Sok 
ezer  ir  kivándorolt  hazájából  s  idegen  államok 
hadiszolgálatába  állott.  Az  otthon  maradt  lakos- 
ság teljes  rabszolgasorsra  jutott,  sem  politikai 
jogai  nem  voltak,  sem  vallását  nem  gyakorolhatta 
szabadon.  Mint  nyomorult  bérlők  tengődtek  a  tő- 
lük elvett  és  az  angoloknak  adományozott  föld- 
birtokokon. Természetes,  hogy  elkeseredésükben 
többször  fellázadtak(1598-1603, 1641, 1649-51),  de 
minden  felkelésük  után  még  keservesebb  lett  a 
sorsuk.  Utoljára  1689.  fogtak  fegyvert  az  elűzött 
II.  Jakab  mellett,  ki  meg  is  jelent  köztük,  de  a 
Boyne  folyó  mellett  vereséget  szenvedett  (1690 
jiil.  1.).  Az  angolok  most  is  kegyetlen  boszút  ál- 
lottak rajtuk  s  megint  sok  ezer  ir  hagyta  el  ha 
zaját.  Most  már  minden  birtokukat  elvesztették. 
Az  anglikán  papság  óriási  birtokokhoz  jutott  s  az 
irek  még  tizedflzetésre  is  voltak  kötelezve.  Az 
irek  elégedetlensége  a  XVIII.  sz.  folyamán  titkos 
társaságok  (Wliite  hoys,  Hearts  of  oah  stb.)  ala- 
pításában nyilvánult,  melyeknek  tagjai  időnkint 
véres  boszút  állottak  elnyomóikon.  A  politikai  el- 
nyomással együtt  járt  I.  gazdasági  elnyomása, 
i^gy  hogy  az  angol  lakosság  is  felszólalt  ez  ellen, 
mire  az  angol  kormány  a  XVIII.  sz.  végén  eny- 
hébb politikát  kezdett.  1782-ben  az  ír  parlament 
nagyobb  önállósághoz  jutott  s  a  Habeas  Corpus- 
törvényt  kiterjesztették  I.-ra  is.  De  mindez  nem 
elégítette  ki  az  íreket.  Nagy  nemzeti  szövetséget 
( JJnifed  Jm7im«w)létesítettek  s  I.-ot  független  köz- 
társasággá akarták  tenni.  A  francia  köztársaság 
felhasználva  ezt  az  elégedetlenséget,  többször  ter- 
vezett I.-ba  betörést,  de  sikertelenül.  Az  angol 
kormánytól  feloszlatott  nemzeti  szövetség  1798. 
nagy  felkelést  tervezett,  de  az  angolok  ezt  még 
csirájában  elfojtották.  Erre  1801.  megszüntették 
az  önálló  ir  parlamentet  s  azt  az  angolba  olvasz- 
tották, de  az  íreknek  némi  politikai  jogokat  ad- 
tak. 

Az  irek  ezután  a  kat.  vallás  egyenjogúsítását 
akarták  kivívni.  A  mozgalom  élére  0'  Connel  (1.  o.) 
állott  s  az  angol  parlament  liberális  többsége 
hosszú  harcok  után  1829.  törvénybe  foglalta 
a  katolikusok  emancipációját.  Most  O'Connel 
új  szövetséget  alapított  az  Angliával  való  unió 
felbontása  végett  (Repeal  association).  Az  izga- 
tottság megint  oly  fokra  hágott,  hogy  az  angol 
parlament  I.-ban  szigorú  intézkedéseket  léptetett 
életbe,  de  egyúttal  könnyített  az  egyházi  tized  fi- 
zetésén s  néhány  anglikán  püspökséget  beszünte- 
tett. 1845-ben  és  1846-ban  a  rossz  termés  miatt  ret- 
tenetes éhínség  támadt  I.-ban.  Körülbelül  2  mil- 
lió ember  pusztult  el  v.  vándorolt  ki  Amerikába. 
Az  1848-i  forradalmak  hatása  alatt  Az  ifjú  I. 
szövetség  keletkezett,  mely  az  Angliától  való  el- 


szakadást írta  zászlajára.  Az  angol  kormány  azon- 
ban minden  felkelést  elfojtott,  mire  1861.  az  Ame- 
rikábaköltözött irek  alkották  meg  a  feniek  szövet- 
ségét, mely  aztán  I.-ban  is  kezdett  működni.  Az 
1868.  kitört  forradalom  azonban  megint  csak  nem 
sikerült  s  az  angol  kormány  szigorú  megtorlását 
vonta  maga  után.  A  további  elégedetlenségnek 
elejét  akarván  venni,  az  1868.  uralomra  jutott 
Gladstone-íormé.nY  az  irek  sorsán  több  üdvös 
törvénnyel  segített.  így  1869.  megszűnt  I.-ban  az 
anglikán  vallás  állami  jellege,  javait  pedig  kul- 
turális és  humánus  célokra  fordították.  1870-ben 
az  írek  földbirtokot  is  szerezhettek.  Az  irek  azon- 
ban nem  adták  fel  az  önállóságukért  megindított 
küzdelmüket  s  önálló  minisztériumot  és  parlamen- 
tetköveteltek ("ifomenífe^.Az  angol  parlamentbon 
erős  pártot  alkottak,  melynek  élén  1880  óta  Par- 
nell  (1. 0.)  állott.  A  kívánságaikat  megtagadó  kon- 
zervatív kormányok  ellen  örökös  obstrukciókat 
rendeztek  s  meg-megújultak  a  politikai  gyilkossá- 
gok is  (Cavendish  ír  kormányzónak  ós  titkárának 
Burke-nek  meggyilkolása  Dublinban  1882 máj.  6). 
Országos  liga  alakult  az  angol  birtokosok  ellen 
s  bojkottal  igyekeztek  őket  I.  földjéről  kiszorítani. 
Később  a  Kemzeti  Liga  folytatta  a  gazdasági  és 
politikai  küzdelmet  az  angol  uralom  ellen.  Eköz- 
ben az  irek  a  parlamentben  oly  tekintélyes  párttá 
növekedtek  (1885-ben  86  tag),  hogy  nélkülök  sem 
a  konzervatív,  sem  a  liberális  párt  nem  szerezhe- 
tett állandó  többséget.  1886-ban  tényleg  az  ő  segít- 
ségtikkel buktatták  meg  a  liberálisok  Salisbury 
kormányát.  Ekkor  a  hatalomra  jutott  Gladstone 
teljesíteni  akarta  az  irek  régi  vágyát  s  az  alsó- 
ház elé  terjesztette  az  ú.  n.  home  i'^Ze-javaslatot, 
mely  I.-nak  külön  parlamentet  és  minisztériumot  j 
biztosított  a  birodalmi  egység  fentartásával.  E  I 
javaslat  ellen  magában  a  liberális  pártban  is  ellen- 
zés támadt,  mert  féltették  tőle  az  angol  birodalmi 
egységet.  Ezért  1886  jún.  7.  az  alsóház  többsége 
elvetette  ezt.  1890-ben  szakadás  állott  be  az  írek 
pártjában.  Pamellt  botrányos  házasságtörési  pere 
miatt  híveinek  nagy  többsége  elhagyta  (antipar- 
nelliták).  Ezek  vezére  előbb  Mac  Cartliy,  majd 
Bedmond  lett.  Parnell  halála  után  azonban  az 
egység  ismét  helyi-eállott  (1891).  18i<2-ben  újból 
Gladstone  került  a  kormány  élére  s  1893.  keresz- 
tülvitte az  alsóházban  a  home  rule  megszavazá- 
sát, de  a  lordok  háza  1893  szept.  7.  visszavetette 
azt.  A  következő  konzervatív  kormányok  (Salis- 
bury, Balfour)  annyit  tettek  I.  érdekében,  hogy 
némi  autonómiát  engedélyeztek  az  ir  grófságok^ 
ban  és  azok  líerületeíben.  1903-ban  pedig  oly  tör- 
vényt fogadtattak  el,  hogy  az  eladó  birtokokat  az 
állam  vásárolja  össze  s  azt  méltányos  áron  adja 
el  az  eddigi  bérlöknek.  Mikor  1905.  ismét  a  libe- 
rálisok kerültek  uralomra,  az  írek  reménységei 
újból  emelkedtek.  Az  Asquifh-kormánY  az  1910-ikí 
választások  óta  (274  liberális,  273  unionista,  83 
ír  nacionalista,  41  munkáspárti)  az  irek  támoga- 
tása nélkül  nem  tarthatja  fenn  magát.  Azért  1912 
áprilisban  az  alsóház  elé  terjesztette  a  home  rule- 
javaslatot.  E  szerint  I.-nak  felső-  és  alsóházból 
álló  parlamentje  lesz,  külön  minisztériummal.  Az 
alsóháznak  103  tagja  lesz,  a  felsőnek  (Törvény- 
hozó Tanács)  48—60.  Ez  utóbbinak  az  alsóházzal 
szemben  felfüggesztő  vétójoga  van.  Emellett  I. 


Iros 


—     649     — 


lrrad\Áclö 


továbbra  is  küld  képviselőket  a  közös  (angol)  par- 
lamentbe, hol  a  birodalmi  közös  ügyeket  (had- 
sereg, tengerészet,  külügy)  intézik  el.  Az  alsóház 
1913  jan.  16.  véglegesen  elfogadta  a  javaslatot, 
de  a  felsőház  jan.  30.  elvetette.  Másodszor  ez  év 
júl.  7.  szavazta  meg  az  alsóház  a  home  rule-t  352 
szavazattal  243  ellen,  a  felsőház  azonban  júl.  15. 
302  szavazattal  64  ellen  újra  elvetette.  A  javas- 
lat a  felsőház  ellenzése  dacára  is,  a  lordok  meg- 
refonnált  vétójoga  szerint  két  év  múlva  törvény- 
erőre^ emelkedik  s  az  Írek  régi  óhajtása  teljesülni 
fog.  Ámde  a  protestáns  lakosságú  Ulster  nem 
akarja  az  ir  parlamentet,  mert  fél  a  kat.  többség 
elnyomásától.  Azért  1913  nyarán  Carson  kép- 
viselő és  Alhercom  herceg  vezetése  alatt  forra- 
dalmi mozgalom  indult  meg  itt,  mely  külön  kor- 
mányt és  hadsereget  szervez  a  törvény  életbelép- 
tetése ellen.  (L.  még  Nagyhritannia  története). 

Irodalom.  Hull,  The  physical  geology  and  geography  of  I., 
1879  és  1891 ;  Sir  H.  Plunkett,  Ireland  in  the  new  Cen- 
tury,  London  1905 ;  Paul  Dubois,  Contemporary  Ireland, 
Dublin  1908  ;  Morris  W.  0.  C,  Ireland,  Cambridge  1910  ;  8. 
Rosenbaum,  The  Case  for  the  Union,  London  1912 ;  P.  Wil- 
son,  The  Beginnings  of  modern  Ireland,  u.  o.  1912  ;  Murray's, 
Handbook  for  travellers,  u.  o.  1912;  J.  L.  Amerry,  Union 
and  strength,  u.  o.  1912  ;  Richey,  A  short  history  of  the 
Irish  people,  Dublin  1887 ;  Bagwell,  Ireland  under  the 
Tndors,  London  1885—90,  3  köt.;  Hassenkamp,  Geschichte 
Irlands  von  der  Reformation  bis  zu  seiner  Union  mit 
England,  Leipzig  1886 :  Lecky,  Ireland  in  the  XVIIl.  cen- 
tury,  London  1892,  5  köt.;  Morris,  Ireland  1798— 1898,  n.  o. 
1898;  Ingram,  Critipal  examination  of  Irish  history,  u.  o. 

1902,  2  köt. ;  loyce,  Social  history  of  ancient  Ireland,  u.  o. 

1903,  2  köt.  ;  Morgan,  The  new  Irish  constitution,  u.  o. 
1912 ;  Dubois,  L'Irlande  contemporaine  et  la  qnestion  irlan- 
daise.  Paris  1897. 

Iros,  az  Odisszeában  szereplő  szemérmetlen 
koldus,  kit  Odisszeus  (szintén  koldus-alakban)  ököl- 
harcban legyőz. 

írós  tészta,  a  vajas  tészta  (1.  o.)  régi  neve. 

írósvaj,  1.  Vaj. 

írószerek,  1.  íróeszközök. 

Irota.  kisk.  Borsod  vm.  edelényi  j.-ban,  {i9io) 
338  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  Lak,  u.  t.  Királykút. 

Iro-tó,  afi*ikai  tó,  18  km.  hosszú,  9  km.  széles. 
1903-ban  Chevalier  kutatta  át  vidékét. 

írótoU,  leginkább  középkeménységű  0-2— 0'24 
mm.  vastag  acéllemezből  készítik.  A  további 
mimkába  csak  akkor  fognak,  ha  a  mérőeszközön 
az  acéllemez  egynemű  vastagságáról  meggyőződ- 
tek. Vizsgálat  után  az  acéllemezt  oly  széles  sza- 
lagokra vagdalják,  hogy  abból  két  sor,  heggyel 
egymás  felé  fordított  s  a  toll  sikba  kiterített  alak- 
jának f  >  megfelelő  idomokat  rajzolhatnak 
ki.  Ekkor  az  anyagveszteség  mintegy  250/o-ra 
rúg.  A  kisajtolt  lapocskákat  ismét  sajtóba  fogják, 
mely  a  hegyes  végét  kilyukasztja  és  két  oldalát 
bemetszi.  Ezután  a  lapokat  tokos  kemencében,  lá- 
gyítás  céljából,  vörös  izzásig  felmelegítik  és  fel- 
színébe dí szí tmény eket,  a  gyár  jegyét  vagy  más 
effélét  sajtolnak.  Ezt  a  műveletet  követi  a  meg- 
hajlítás,  mely  után  a  tollakat  a  tokos  kemencé- 
ben újból  a  vörös  izzásig  hevítik  fel  és  olajfürdő- 
ben mesredzik.  A  tollaki"a  tapadt  olajat  fUrészpor- 
ral  itatják  fel,  mely  után  forgódobokban  homok- 
kal való  tisztítás  és  ezután  a  toll  hegyének 
kiköszörülése  következik.  Az  utolsó  müvelet  a 
kemény  acéltollaknak  kilágyítása  (kékre,  sár- 
gára, violaszínüre  stb.),  a  toll  hegyének  bemet- 
szésé és  az  egész  toll  beflmiszelése  v.  lakkozása. 


Manapság  az  itt  leírt  műveletek  legtöbbjét  auto- 
matikusan mozgó  gépekkel  végeztetik. 

írott  hitbér  (dos  scripfa),  a  törvényes  hitbér 
(1.  Hitbér)  szerződéses  utánképzése.  Ha  a  felek 
mást  nem  határoznak,  az  I.  oly  adományt  jelent 
a  férj,  vagy  reá  való  tekintettel  más  valaki  részé- 
ről a  feleség  javára,  mely  a  házasság  elhalása 
alapján  jár  a  házasság  megszűnésekor,  ha  a  n6 
a  házassági  hűséget  meg  nem  szegi.  Ha  a  feleség, 
vagy  erre  való  tekintettel  más  tesz  ily  adományt 
a  férj  javára,  úgy  ez  viszonthitbér  (coutrados).  Ha 
az  L-t  jegyes,  vagy  házastárs  rendeli,  a  szerződés 
érvényességéhez  közjegyzői  okirat  kell.  Az  I. 
szólhat  pusztán  túlélés  esetére  is.  Az  1.  mellett  a 
törvényes  hitbért  nem  lehet  követelni.  A  nőnek 
a  férj  javaira  megtartási  joga  van,  amíg  az  L-re 
nézve  ki  nem  elégítik. 

írott  jog  a.  m.  tételes  jog,  vagyis  a  jogalkotó 
hatalom  által  kötelezőnek  kijelentett  jog,  szem- 
ben a  szokásjoggal. 

Irottkő  V.  Vütom,  a  Kőszegi-hegységnek  s  álta- 
lában a  Dunántúlnak  legmagasabb  emelkedése, 
883  m.,  Vas  vármegyében  Lékától  D.-re,  Kőszegtől 
3  óra  alatt  érhető  el.  Tetején  a  magyar  tm'ista- 
egyesület  vasvmegyei  és  kőszegi  osztályai  messze- 
látót  építettek.  Az  1.  nevét  azon  régi  időből  való 
felírásból  vette,  mely  a  tető  szikláin  látható.  Az 
L-től  É.  felé  herceg  Esterházy-féle  vadászkastély 
s  az  ú.  n.  Stajor-házak  (erdészlak  és  majorság) 
vannak,  amelyek  kedvelt  kirándulóhelyek. 

Irracionális  (lat.)  a.  m.  okszerűtlen,  észszerűt- 
len. Matematikai  értelemben  1.  Irracionális  szám. 

Irracionális  szám  (végszerüt/€nszám),simate- 
matikában  az  egységgel  összemérhetetlen,  vagyis 
olyan  számot  jelent,  melynek  értékét  nem  tudjuk 
teljes  pontossággal  kifejezni,  hanem  csak  meg- 
közelítőleg, még  pedig  egy  végtelen  (de  nem  sza- 
kaszos) tizedes  tört  alakjában.  Erre  könnyen  ta- 
lálunk példákat  az  olyan  pozitív  egész  számok 
négyzetgyökeiben,  amelyek  nem  fejezik  ki  vala- 
mely egész  számnak  a  négyzetét.  Ilyenek  pL 
V27  VsT  VöT  V67  stb.  Ezekből  a  négyzetgyököt 
csak  megközelítőleg  fejthetjük  ki.  Irracionális  a 
Ludolf-féle  szám :  ::  =  3-141592  ...  is.  Általában, 
ha  a  nem  teljes  n.  hatványból  n.  gyököt  kell 
vonnunk,  irracionális  számhoz  jutunk.  Ezek- 
kel szemben  a  pozitív  és  negatív  egész,  meg  tört 
számokat  racionálüszámoknakhiviuk.  A  pozitív 
és  negatív  egész,  tört  meg  I.-okat  közös  néven 
valós  (reális)  számoknak  nevezzük.  Ezekkel  szem- 
ben állanak  a  képzetes  v.  imaginárius  számok, 
amelyek  akkor  jönnek  létre,  ha  negatív  számból 
páros  gyököt  kell  kifejtenünk. 

Irracionalizmus  (lat.),  észellenesség,  ész  nél- 
kül valóság.  A  matériái isztikus  világfelfogás,  pl. 
amely  esztelen  anyagra  vezet  vissza  mindent,  I. 
Schopenhaueré  is  az,  mert  nála  az  esztelen  aka- 
rat minden. 

Irradiáció  (irradiatio)  a.  m.  szétsugárzás,  op- 
tikai jelenség,  csalódás,  mely  a  pontatlan  alkal- 
mazkodás eredménye.  Ha  ugyanis  valamely  tárgy 
széléről  jövő  sugarak  szórt  köröket  képeznek  az 
ideghártyán,  úgy  az  ember  hajlamos  az  elmosódó 
határszegélyt  a  látótér  azon  részéhez  számítani 
amelynek  izgalma  a  legerősebb  s  így  az  annak 
megfelelő  tárgyat  nagyobbnak  látjuk.  Ezért  tü- 


Irravaddi 


—     650 


Irrisor 


nik  fel  nagyobbnak  a  fehér  minta  fekete  alapon, 
mint  az  ugyanolyan  fekete  minta  fehér  alapon, 
ezért  látjuk  a  csillagokat  a  valóságnál  nagyobbak- 
nak, stb.  —  I.-nak  nevezzük  még  a  fájdalom  ki- 
sugárzását valamely  ideg  mentén  ;  az  ilyen  fáj- 
dalom oka  mindig  centrálisán  fekszik. 

Irravaddi,  folyó  Hátsó-Indiában,  1.  Iravadi. 

Irreális  (lat.),  a  reálisnak  ellentéte,  valótlan. 

Irredemtus  (lat.)  a.  m.  meg  nem  váltott.  A 
jászok  és  kunok  kerületében  1745  óta  különbség 
támadt  a  redemtus  és  I.  lakosok  között,  kik  közül 
amazok  az  1702. 1.  Lipót  által  500,000  frton  elzá- 
logosított kerület  kiváltásához  pénzzel  járultak, 
az  I.-ok  pedig  nem.  Amazoknak  s  utódaiknak  a 
kerületi  viszonyokban  előkelőbb  állásuk  volt. 

Irredenta  (ol.)  a.  m.  meg  nem  váltott,  fel 
nem  szabadított,  1.  Itália  irredenta.  —  Román 
X-nak  nevezik  a  dákoromanizmust  (1.  Dáko- 
románok), amely  az  összes  románlakta  területe- 
ket Romániával  akarná  egyesíteni. 

Irreformabilis  (lat.)  a.  m.  javíthatatlan. 

Irreguláris  (lat.),  1.  Szabálytalan. 

Irreguláris  csapatok,  aniiakeJötte  a  törvényi- 
leg megszabott  kereteken  kívül  álló  cisapatok, 
melyek  rendszerint  csakis  a  háború  tartamára 
bizonyos  célra  toboroztattak,  illetve  állíttattak 
ki.  Ilyenek  voltak  pl.  a  hétéves  háborúban  a  hu- 
szárok és  horvátok,  Törökországban  az  arnau- 
ták,  basibozukok,  kurdok,  Oroszországban  a  kal- 
mükök, tatárok,  baskírok  stb.  Ez  utóbbiak 
később  a  kozákok  gyűjtőneve  alatt  egybefoglal- 
tattak. 

Irregularitas  (lat.)  a.  m.  szabálytalanság. 
A  katolikus  egyházjogban  azok  az  okok,  ame- 
lyek az  egyházi  rendnek  felvételét  nem  ugyan 
érvénytelenné,  de  törvénytelenné  teszik,  vagy 
gyakorlását  tiltják.  Az  I.  dacára  előleges  fel- 
mentés nélkül  felszentelt  a  felvett  renddel  járó 
működéstől  és  felsőbb  rendek  felvételétől  mind- 
addig elzárva  marad,  míg  felmentést  nem  nyer. 
A  felmentést  rendesen  a  pápa  adja.  Az  I.  két- 
féle: ex  defedu  és  ex  delicto,  aszerint,  amint 
kánonjogi  kellék  hiányából,  vagy  vétségből  szár- 
mazik; totális,  vagy  pariialis  aszerint,  amint 
valamennyi,  vagy  csak  bizonyos  egyházi  rend  fel- 
vételére vonatkozik;  perpetua,  y agy  temporalis 
aszerint,  amint  állandó,  vagy  idővel  magától  el- 
enyészik, pl.  a  korhiány.  1.  Éx  defedu  szabályta- 
lanságot okoznak  a  következő  fogyatkozások:  1. 
defedus  aetatis  (korhiány),  a  püspöki  rendre  be- 
töltött .30,  a  preszbiterire  megkezdett  25,  a  diako- 
nátusra  megkezdett  23,  az  aldiakonátusra  meg- 
kezdett 22,  az  alsóbb  rendek  felvételére  12,  a  ton- 
zurára  7  éves  életkor  igényeltetvén ;  2.  defedus 
natalium  (törvényes  származás  hiánya) ;  3.  defec- 
tus  Gorporis  (testi  épség  hiánya),  oly  testi  fogyat- 
kozások, melyek  a  papi  szolgálat  teljesítését  aka- 
dályozzák, vagy  az  illetőt  undor  vagy  gúny  tár- 
gyává tennék;  4.  defedus  animi  (lelki  épség 
hiánya),  jelesül  elmebetegek  és  bárgyú  eszűek ;  5. 
defedus  lenitatis  (erkölcsi  épség,  vagy  szelídség 
hiánya),  így  pl.  a  katonák,  bírák,  ügyészek,  tanuk, 
kik  végrehajtott  halálbüntetéssel  végződött  per- 
bon részt  vettek ;  hóhérok ;  metszéssel  vagy  ége- 
téssel űzött  sebészi  műtét ;  6.  defedus  sacramenti 
(szentség  hiánya),  ide  tartoznak  az  ú.  n.  bigámia 


successiva  —  másodízben  kötött  házasság  —  és  a 
bigámia  interpretativa  —  özvegy  asszonnyal,vagy 
elesett  személlyel  kötött  házasság,  sőt  hűtlen  fe- 
leséggel folytatott  közösülés  esetei;  7.  defedus 
fidei  (hit  hiánya),  jelesül  a  neofiták  (újonnan  áttér- 
tek) és  a  ccClinici))  (kik  csak  életveszélyes  beteg- 
ségben vették  fel  a  keresztségét);  8.  defedus 
sdentiae  (az  előírt  ismeretek,  képzettség  hiánya) : 
9.  defedus  libertatis  (önrendelkezés  hiánya),  je- 
lesül :  házasok  a  házastárs,  a  rabszolgák  uruk- 
nak beleegyezése  nélkül ;  számadási  teher  alatt 
levő  tisztviselők,  gyámok,  gondnokok ;  10.  defec- 
tus  famae,  a  jó  hírnév,  becsület  hiánya.  II.  Az 
I.  ex  delido,  vagyis  bűntettből,  a  következők : 
emberölés  (homicidium  voluntarium),  csonkítás 
(mutilatio),  eretnekség  (haeresis),  hithagyás  (apo- 
stasia),  hitszakadás  (schisma),  szentségarulás  (si- 
monia),  a  keresztséggel  való  visszaélés  (abusus 
baptismi,  t.  i.  a  keresztségnek  föltótlen  megismét- 
lése), a  felszenteléssel  való  visszaélés  (abusus 
ordinationis,  pl.  aki  álnév  alatt  szentelteti  föl  ma^ 
gát),  a  rendek  gyakorlatával  való  visszaélés  (abu- 
sus ordinis,  pl.  aki  föl  nem  vett  renddel  járó  teen- 
dőket gyakorol),  a  házassággal  való  visszaélés 
(abusus  matrimonii,  pl.  aki  ünnepélyesen  letett 
szerzetesi  fogadalom  után  házasságot  köt  és  azt 
végrehajtja),  végül,  ha  valaki  püspökét  kegyetle- 
nül megsérti. 

Irreleváns  (lat.)  a.  m.  lényegtelen,  mellékes. 

Irreligiositas  (lat.)  a.  m.  vallástalanság. 

ír  rendszer,  1.  Szabadság  vesztésbüntetés. 

Irreparabilis  (lat.)  a.  m.  többé  jóvá  nem 
tehető,  kipótolhatatlan. 

Irresistibilis  (új-lat.)  a.  m.  ellenállhatatlan. 

Irresolutus  (új-lat.)  a.  m.  határozatlan. 

Irrespirabilia  (lat.),  mindazon  gázok,  ame- 
lyek belélegzésre  alkalmatlanok ;  első  sorban  (szo- 
ros értelemben  vett  I.)  azok,  amelyek  heves  izgató 
tulajdonságaik  folytán  görcsös  köhögést  és  a  hang- 
résnek  görcsös  elzáródását  okozzák  (klór-,  bróm-,. 
kéndioxid-  stb.  gáz) ;  de  tágabb  értelemben  minden 
olyan  gáz,  amely  negatív  értelemben  okozza  a 
halált  (mert  nem  nyújt  oxigént  a  szervezetnek), 
vagy  pedig  magában  véve  is  mérgező  (az  elsők 
közül  a  nitrogén,  hidrogén,  bányalég,  az  utóbbiak 
közül  a  kénhidrogén,  a  kéksav,  szónsav,  arzén- 
hidrogén  stb.). 

Irresponsabilis  (új-lat.)  a.  m.  nem  felelős. 

Irreverzibilis  reakciók,  egyirányú  vagy  tel- 
jes reakciók,  melyek  egyirányban  folynak  le, 
vagyis  a  reakció  folyamán  keletkező  termékek 
egymásra  hatása  útján  az  eredeti  termékek  nem 
állanak  elő.  A  tömeghatás  törvénye  értelmében 
(1.  Egyensúly)  mindazok  a  reakciók  gyakorlati 
szempontból  teljesnek  tekinthetők,  melyekben  a 
keletkező  termékek  egyikének  koncentrációja 
valami  oknál  fogva  nagymértékben  megcsökken. 
Ilyen  ok  lehet,  hogy  a  keletkező  anyag  kevéssé 
oldódó  csapadék,  gázalakú  test,  mely  a  rendszer- 
ből eltávozik ;  illékony  folyadék,  mely  melegítés- 
sel a  rendszerből  eltávolítható  stb. 

Irrevocabilis  (lat.)  a.  m.  visszavonhatatlan. 

Irrigatio  (lat.)  a.  m.  nedvesítés,  öntözés. 

Irrigátor,  1.  Csőre. 

Irrisio  (lat.)  a.  m.  gúny,  kigúnyolás,  kinevetés. 

Irrisor  (áiiat),  1.  Kúszó  bankák. 


Irritabllis 


—     65t 


I  rtványok 


Irritabilis  (lat.)  a.  m.  ingerlékeny,  érzékeny ; 
irrüabilitas,  ingerelhetőség;  irritantia,  izgató- 
szerek ;  irritál,  ingerel,  zaklat,  boszant. 

Irritatio  voti  (lat.),  az  egyházjogban  a  szer- 
zetesi fogadalomnak  (votumnak)  érvénytelenítése 
azon  személyek  által,  kiknek  a  fogadalmat  tevők 
személyükre,  vagy  a  fogadalom  tárgyára  nézve 
alávetvék,  vagy  akiknek  jogait  a  fogadalom  sérti. 

Irrogatio  poenae  (lat.)  a.  m.  büntetés  kisza- 
bása. 

Ir-római  fürdő,  1.  Fürdő. 

Irrupció  (irt  uptio,  lat. ;  geoi.)  a.  m.  intruzió 
<1.  0.). 

Irruptiv  közetek  a.  m.  intruziv  közetek  (1.  o.). 

Irsa,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  monori 
j.-ban,  (1910)  6123  magyar  lak.;  vasúti  állomás, 
posta-,  távbeszélő-  és  táviróhivatal.  Hozzá  tarto- 
zik Mikebuda  puszta,  ahol  számos  régiséget  ás- 
tak ki. 

Irsai  Artúr  (szemlöhegyi),  orvostanár,  szül. 
Budapesten  1855  márc.  2.  Miut  tanársegéd  műkö- 
dött Korányi  Frigyes  tanár  klinikáján,  ahol  1883— 
1913-ig  a  gégeambulatóriumot  vezette.  1885-ben 
az  orr-  és  gégetükrözés  magántanárává  képesí- 
tették. 1890-ben  a  székesfővárosi  Szt.  János-köz- 
kórház gégészeti  osztályának  rendelőorvosává, 
majd  a  Szt.  Margit  kórház  felépítésekor  1897.  e 
kórház  vezető  főorvosává  nevezték  ki.  1912  óta 
a  székesfővárosi  Dunajobbparti  közkórházak  he- 
lyettes igazgatója.  1906.  magyar  nemességet  ka- 
pott. I.  nagyszámú  tudományos  dolgozatai  a  bel- 
gyógyászat, de  főleg  a  gégeorvoslás  körébe  vág- 
nak s  hazai  és  külföldi  szaklapokban  jelentek 
meg.  Önállóan  megjelent  munkái :  Útmutató  az 
orr-  és  gégetükrözésben  (Budapest  1892) ;  Az  ének- 
hang élet-  és  egészségtanáról  (u.  o.  1893) ;  A  Ko- 
rányi-féle gégészeti  ambulaforium  10  éves  fenn- 
állása alkdlmábúl  készült  dolgozatok  (u.  o.  1893). 
Szerkesztette :  Dolgozatok  a  székesfővárosi  Szt. 
Margit  közkórháznak  tíz  éves  jiM  euma  alkal- 
mából (u.  0.  1907). 

Irschick,  Magda,  német  szinésznő,  szül.  Bécs- 
bon 1853  júl.  lO.  1877-ben  nőül  ment  Perfall 
Anton  báró  íróhoz.  Különböző  német  színpadokon 
szerepelt  s  több  ízben  vendégszerepeit  Ameriká- 
ban, 1882.  egész  társulatot  szervezett  hasonló 
célra.  Újabban  visszavonult  a  színpadtól.  Kitűnő 
tragikának  tartották  s  főleg  klasszikus  szerepek- 
ben (Medea,  Judith,  Thusnelda,  Stuart  Mária  stb.) 
aratott  nagy  sikert. 

Irtás  alatt  valamely  terület  fás  növényzetének 
végleges  eltávolítását  értjük,  szemben  a  favá- 
gással (1.  0.)  V.  fadöntéssel,  amelyek  rendszeiiat 
erdőgazdasági  műveletek,  tehát  az  erdő  felújításá- 
val kapcsolatosak.  Az  I.  célja  ellenben  eddigi  erdő- 
területnek mezőgazdasági  célokra  való  alkal- 
massá tétele  (irtványföldek).  Az  I.nál  a  fatörzsek 
tuskói  és  gyökerei  is  eltávolíttatnak,  ami  kézi 
erővel  v.  különféle  irtógópekkel  (1.  o.)  történik.  1. 
célszerűen  csak  mezőgazdasági  használatra  állan- 
dóan alkalmas  talajokon  végezhető.  A  feltétlen 
erdötalajon  (1.  o.)  az  I.-t  az  erdőtörvény  tiltja,  L. 
Erdöta  aj. 

Irtásfalu  (azelőtt  Lázur),  kisk.  Arad  vm. 
nagyhalmágyi  j.-ban,  (1910)  1054  oláh  lak.,  u.  p,  és 
u.  t.  Halmágycsúcs. 


Ir-tenger  (Trish-Sea),  Írország  és  Nagybritan- 
nia közt ;  É.  felé  a  St.  Patrick  ós  az  Északi-csa- 
torna, I).  felé  pedig  a  St.  Georges-csatoma  ve- 
zetnek ki  belőle  az  Atlanti-óceánba.  Átlagos  mély- 
sége 150  m.,  csak  az  Északi-csatornában  ér  le  263 
m.-ig.  Nyugodt,  csendes  a  vize,  csak  a  csatornák- 
ban áramlik  veszélyesen,  két  nagyobb  szigete  az 
Isle  of  Man  és  Anglesey.  Hossza  320  km.,  széles- 
sége 2.30  km. 

Irtis  (IHys,  kalmükül :  Ercisz),  az  Ob  balol- 
dali mellékfolyója ;  az  Altáj  hegység  DNy.-i  lejtőin 
ered  Fekete  I.  néven ;  az  Úsztkamenogorszk  mel- 
lett a  szil)ériai  stoppékre  lép  ki,  a  Kirgiz-  és  Ba- 
ras-steppók  közt  folyik  végié;  és  Tobolszk  alatt 
Szamarovnál  torkollik  1830  m.  szélességben. 
Hossza  körülbelül  3700  km.,  vízterülete  1.676,000 
km''.  Az  óv  nagyobb  részében  jég  borítja  s  akkor 
csak  szánkón  közlekednek  rajta,  máíkülönben 
Szemipalatinszktól  kezdve  gőzhajó  jár  rajta.  Ne- 
vezetesebb mellékfolyói  jobbról :  Buchtarma,  Om, 
Tara,  balról :  Isim,  Tobol,  Konda  Tobolszk.  I.  mel- 
lett állott  egykor  egy  vár :  Szibir,  innen  nyerte 
a  nevét  az  egósz  tartomány. 

Irtis-tatárok,  1.  Szibériai  tatárok. 

Irtóeke  (exstirpator) .  sorbavetett  növények 
sorai  között  növő  gyomnak  irtására  és  a  termő- 
talaj felső  rétegének  forgatás  nélküli  porhanyítá- 
sára  szolgáló  készülék,  1.  Elceszerű  gépek  ós  Wee- 
der. 

Irtógép,  a  mezőgazdaságban  és  erdészetben 
használt  oly  készülék,  mely  kivágott  fák  törzsé- 
nek és  gyökerének  a  földből  való  kihúzására  szol- 
gál. Lényeges  alkotórésze  egy  függőleges  ten- 
gely körül  lassan  forgó,  egy  helyben  rögzített  s 
géppel  vagy  igavonó  állatokkal  hajtott  drótkötél- 
dob, melynek  sodronykötelét  egy  vagy  több  csi- 
gapár áttétellel  a  kihúzandó  fatörzshöz  vezetik  és 
hozzáerősítik  úgy,  hogy  azt  a  kötéldob  forgása 
közben  fellépő  nagy  vonóerő  a  földből  kihúzza. 
Brdöirtásoknál  és  egyes  szántóföldeken  a  nagy- 
mennyiségben előforduló  fatörzsek  tömeges  eltá- 
volításánál jó  szolgálatot  tesz. 

Irtókapa,  mezőgazdasági  kézi  eszköz,  mely 
fanyélre  felszerelt  szóles,  erős,  csákányszerü  mú- 
velóvasával  fák,  bokrok  irtására,  gyökerek  kivá- 
gására és  kisebb  köveknek  a  talajból  való  kiásá- 
sára szolgál. 

Irtovány  a.  m.  irtvány. 

Irtózatos  (észt.),  a  félelmetesnek  magas  foka,  a 
borzas  dónak  rokon  faja.  Ettől  különbözik,ameny- 
nyibon  hatásába  utálat  is  vegyül.  A  megirtózást 
és  iszony odást  keltő  esztétikai  érzékünket  bántja. 
Ezért  a  művészetek  körében  nincs  helye. 

Irtvány  ok  vagy  irtá.'-'fbldék  alatt  a  volt  úr- 
béresek által  a  határbeli  közös  földek  erdős,  cser- 
jés, bokros  részeiből  saját  szorgalmukkal  mível- 
hető  állapotba  helyezett  területeket  értjük,  ame- 
lyek után  rendszerint  terhesebb  szolgálmányok- 
kal  adóztak  a  földesúrnak,  mint  az  úrbéri  íöldek 
után.  I.-at  azonban  nemcsak  az  ugyanahhoz  a 
határhoz  tat-tozó  úrbéresek,  hanem  sokszor  a 
földesúri  hatóság  alatt  nem  állott  szabadosok,  v. 
más  község  lakosai  is  bírtak.  Az  I.-on  fekvő  tar- 
tozások az  úrbériség  megszüntetésével  (1848.  IX, 
t.-cikk)  el  nem  enyésztek,  hanem  amennyiben  az 
1848  január  1.  előtt  keletkezett  I.-at  a  földesúr 


Irtványos 


—    6B2    - 


Irvlngrla 


vissza  nem  válthatta,  az  azokon  fekvő  tartozá- 
sokat a  birtokosok  az  1871.  LIV.  t.-c.  szabályai 
értelmében  esetleg  állami  közvetítéssel  megvál- 
tani voltak  kötelesek.  Az  1848  jan.  1.  után  a  volt 
földesúr  beleegyezése  nélkül  keletkezett  I.-at  pe- 
dig az  idézett  törvény  értelmében  foglalásoknak 
kellett  tekinteni,  míg  az  1848  jan.  1.  után  a  volt 
földesúr  beleegyezésével  keletkezett  I.-ra  a  szer- 
ződés határozatai  az  irányadók.  Tehát  az  utób- 
biak már  tisztán  magánjogi  jogszabályok  alá  tar- 
toznak. 

Irtványos,  kisk.  Bars  vm.  garamszentkereszti 
j.-ban,  (1910)  410  tót  lak. ;  hozzá  tartozik  Móder- 
táró  bányatelep ;  u.  p.  Alsóhámor,  u.  t.  Hodrus- 
bánya. 

Irun,  város  Guipuzcoa  spanyol  tartományban, 
a  Bidassoa  balpartján,  a  francia  határ  mellett,  (1910) 
10200  lak.,  vámhivatallal,  bőrcserzéssel;  közelé- 
ben vasasvízforrással  és  vasércbányával.  D.-en 
fekszik  a  La  Haya  (987  m.)  hegy,  K.-re  a  San 
Marcial  nevű  domb,  melyen  véres  harcok  folytak 
a  franciák  és  spanyolok,  továbbá  a  carlista  és  a 
királyi  csapatok  közt. 

Irva-olvasás,  1.  Olvasás. 

Irvine  {ejtsd:  örviu),  város  Ayr  skót  countyban, 
(1911)  10,180  lak.,  muszlinszövéssel,  hajógyárral, 
vasművekkel,  szén-  és  vaskereskedéssel. 

Irving  (ejtsd:  örving),  1.  Edward,  az  ii'vingiánu- 
sok  (1.  0.)  alapítója,  született  Annanban  (Skócia) 
1792  aug.  4.,  megh.  Glasgowban  1834  dec.  7. 
Tanulmányai  végeztével,  1819.  Glasgowban  lett 
segédlelkész.  1822-ben  Londonba  hívták  meg  s 
1825  végén  az  Ur  Jézus  második  személyes  eljö- 
veteléről való  nézeteit  kezdte  terjesztgetni,  mely- 
nek közeli  voltában  erősen  hitt.  B  tan  terjesz- 
tése céljából  egy  spanyol  müvet  fordított  le  an- 
golra. L-nek  e  műhöz  írt  előszava  irodalmi  alkotá- 
sainak egyik  legkiválóbbika.  1828-ban  jelent  meg 
Homilies  on  the  Sacraments  c.  müve.  Most  már 
elkezdte  kidomborítani  a  Krisztus  inkamáció- 
járól  való  nézeteit,  erősen  hangsúlyozván  azt  a 
tant,  hogy  ő  egy  mivelünk  az  emberiség  minden 
tulajdonságaira  nézve.  Ebből  aztán  az  eretnekség 
vádját  emelték  ellene,  mint  aki  Krisztus  termé- 
szetében bűnösséget  is  feltételez  s  mint  eretneket 
hosszas  tárgyalások  után  1833.  megfosztották  lel- 
készi állásától.  De  mert  gyülekezetének  többsége 
ragaszkodott  hozzá,  lassankint  egy  új  egyháztest 
keletkezett  körülötte,  mQ\Y irvingizmusnQYQtVQit 
fel,  jóllehet  ő  valóban  keveset  tett  annak  fejleszté- 
sére. Életi'ajzát  legrészletesebben  megírta  Oli- 
phant  asszony :  Life  of  Edward  I.  (London  1862, 
3.  kiadás  1865).  V.  ö.  Carlyle,  Reminiscences ; 
Kolde,  Edward  I.  (Leipzig  1901). 

2.  L,  Henry,  sir,  angol  színész,  szül.  Kein- 
tonban  (Somersetshire)  1838  febr.  6.,  megh.  Brad- 
fordban  1905  okt.  13.  Tizennyolc  éves  korában 
lépett  fel  először  a  színpadon.  1866-ban  London- 
ban a  St.  James-szinház  tagja  lett,  melyet  1870. 
az  ottani  vaudeviUe-szinházzal,  1871.  pedig  a  Lí- 
ceum-színházzal cserélt  fel.  1874  óta  1.  dicsősége 
magaslatán  állott  mint  Shakespeare-szinész.  Leg- 
nevezetesebb szerepei  Hamlet,  Macbeth,  Othello 
és  III.  Richárd  voltak.  Ezek  az  alakítások  szerez- 
ték meg  számára  a  világhírt  s  hazájában  az  elis- 
merést, melynek  egyik  jele  volt  az,  hogy  Viktó- 


ria királynő  1895.  lovagi  rangra  emelte.  1883— 
1884-ig  a  saját  színi  társulatával  bejárta  az  Észak- 
amerikai Egyesült-Államokat.  Ez  utazására  vo- 
natkozó emlékeit  titkára,  Hatton :  Henry  I.-s  im- 
pressions  of  America  (2  köt.,  1884)  címmel  kiadta. 
Hamvait  a  Westminster-apátságban  helyezték  el. 
V.  ö.  ArcJier,  Henry  I.  (London  1885) ;  Hiatt,  Sir 
Henry  I.  (1899);  Brereton,  The  Lyceum  and 
Henry  I.  (1903). 

3.  I.,  Washington,  a  legkiválóbb  amerikai  írók 
egyike,  szül.  1783  ápr.  3.  New  Yorkban,  megh. 
1859  nov.  28.  Torrytownban  New  York  mellett. 
Hiányos  iskoláztatását  szóleskörű  olvasmányai- 
val pótolta  és  különös  szeretettel  merült  el  az 
angol  irodalom  tanulmányozásába.  Neve  világ- 
hírűvé lett  a  History  of  New  York  by  Diedrich 
Knickerbocker  (1809)  c.  müve  által,  amely  az 
amerikai  viszonyok  humoros  paródiája  és  igen 
sikerült  szatirikus  képeket  tartalmaz  New  York 
történetéből.  1815-ben  Angliába  ment  és  csak  17 
óv  múlva  látta  viszont  hazáját.  Angolországí  tar- 
tózkodásának terméke,  I.  főműve:  The  Sketch 
Book,  amely  1819— 20-ig  hót  füzetben  jelent  meg. 
E  vázlatkönyv  humoros,  szentimentális  ós  roman- 
tikus rajzokat,  elbeszéléseket  és  útleírásokat  tar- 
talmaz ;  közülök  különösen  Rip  van  Winkle  ós 
The  Legend  of  the  Sleepy  Hollow  arattak  óriási 
sikert.  A  Sketch  Book  folytatásai  a  hasonló  tar- 
talmú Bracebridge  Hall  (1822)  és  Tales  of  a  Tra- 
veller  (1824).  I.  1826.  Spanyolországba  ment,  az 
Amerika  felfedezésére  vonatkozó  eredeti  okmá- 
nyok és  kéziratok  tanulmányozására.  Tanulmá- 
nyainak eredménye  a  ragyogó  stílusú  Life  and 
Voyages  of  Columbus  (1828)  c.  történelmi  re- 
gény, a  regényes  Chronicle  of  the  Conquest  of 
Granada  (1829),  Voyages  of  the  Companions 
of  Columbus  (1831)  színpompás  történeti  képek, 
amelyek  megelevenítik  a  múlt  szellemét  és  an- 
nak alakjait  szemléletesen  állítják  az  olvasó  elé. 
Még  ezeknél  is  értékesebb :  The  Alhambra  or  the 
New  Sketch  Book  (1832),  amely  I.  útinaplójának 
keretében  számtalan  régi  mondát  és  legendát  tett 
halhatatlanná.  1829— 32-iki  angliai  tartózkodása 
alatt  látogatott  el  Newstead  Abbeybe,  amelyet 
hasonló  című  vázlatában  örökített  meg.  1832- 
ben  Amerikába  tért  vissza.  Későbbi  művel  közül 
kiemelendök:  Tour  on  the  Prairíes  (1835),  As- 
toria (1836),  Adventures  of  Captain  Bonneville 
(1837),  az  amerikai  életnek  és  viszonyoknak  mes- 
teri rajzai ;  a  romantikus  Legends  of  the  Conquest 
of  Spain  (1835),  a  Moorísh  Cronicals  (1847)  és 
Mahomet  and  his  Successors  (1849—50),  valamint 
a  vonzóan  megírt  Life  of  George  Waslüngton 
(1855—59),  mellyel  egyidejűleg  írta  meg  Olivér 
Goldsmíth  életrajzát  (1849),  az  angol  irodalom 
legbájosabb  biográfiáinak  egyikét.  I.  műveit  stí- 
lusának szépsége,  kedélyének  melege,  alakjaínak 
szere tetremóltósága  és  humorának  keresetlen 
finomsága  jellemzi.  Ö  az  elbeszélő  próza  első 
klasszikus  müvelője  az  amerikai  irodalomban. 
V.  ö.  üerre  Irving,  Life  and  Letters  of  Was- 
hington I.  (London  1862-64,  4  köt);  Gh.  D. 
Warner,  Life  of  Washington  I.  (Boston  1881) ; 
Dall,  Washington  I.  (New  York  1879), 

Irvingia  Hook  fii.  (növ.),  a  Símarubaceae  csa- 
lád génusza ;  4  faja  van,  2  tropikus  afrikai,  2  ma- 


l 


Irvingiánusok 


653     — 


Isabey 


lakkai  ós  kokinkinai.  Fák,  bőrnemű,  kopasz  le- 
velekkel, kis,  illatos,  2  ivarú  virágokkal  laza  bu- 
gákban, nagy,  hosszúkás,  vastaghúsú,  1  üregű, 
1  magú  csonthéjas  terméssel.  Az  I.  gahonensis 
Baill.  (I.  Barteri  Hook.  f.,  obafa)  nyugatafrikai 
(Lagosztól  Gabonig),  30  m.  magas,  szürkekérgü, 
nagy  koronájú  fa.  Mandolaízú  magvának  zsira- 
déka a  dikazsír  (1.  o.,  adika-zsir).  Az  I.-fajok  ter- 
méshúsa és  magva  ehető,  kemény  fájukat  főkép 
cölöpnek  használják. 

Irvingiánusok  v.  irvingiták,  tagjai  a  Szent 
katolikus  apostoli  egyháznak  (Holy  Catholic  Apos- 
tolié Church).  Az  I.  nevet  Irving  Bdward  (1.  o.) 
lelkésztől  kapta.  Tanaik :  az  apostoli  korszak  cso- 
dái és  misztériumai  nem  esetlegesek,  hanem  lé- 
nyegileg hozzá  tartoznak  az  Isten  által  istenileg 
alkotott  egyházhoz,  melynek  főfeladata  abban  áll, 
hogy  előkészítse  a  népet  Krisztus  második  eljöve- 
telére. Ez  eljövetel  elmaradása  azután  szaka- 
dásra vezetett:  Geyor  (Berlin  1862)  alapította 
az  ((Általános  ker.  apostoli  misszió»-t,  1878.  pe- 
dig Braunschweigban  «Újapostoli  község»  (Új-1.) 
alakult.  Az  I.  Angolországban,  Skóciában  és  ír-, 
Porosz-,  Francia-,  Oroszországban,  Svájcban,  Bel- 
giumban, Svédországban  és  Dániában,  Kanadá- 
ban, az  északamerikai  Egyesült-Államokban,  Já- 
vában, Ausztráliában  alakítottak  egyházközsége- 
ket. Számuk  jelenleg  50  ezerre  tehető,  de  mind- 
inkább fogyóban  vannak.  Az  irvingianizmus  tör- 
ténetét legrészletesebben  Miller  Edward  írta  meg : 
The  History  and  Doctrine  of  Irvingism  (2  köt., 
London  1878)  c.  alatt.  V.  ö.  Richthofen,  Die  apos- 
tolischen  Gemeinden  etc.  (Augsburg  1884).  L.  még 
az  Irving  Edward  cikk  végén  felsorolt  irodalmi 
müveket  is. 

Irvingit  (ásv.),  a  véglap  szerint  jól  hasadó  11- 
tium-csillámfajta,  nagy  lemezekben  egy  pegma- 
titban  fordul  elő.  Szürkés-,  sárgás-  vagy  rózsás- 
fehér, rugalmas,  könnyen  olvad.  Lelőhelye  Wau- 
sau  Wisconsinban. 

Irvingiták,  1.  Irvingiánusok. 

Irvington,  város  New  Jersey  ószakamerikai 
állam  Kssex  countyjában,  5255  lakossal,  fejlett 
iparral. 

Irwell  (egtsd:  ön'eii),  a  Mersey  48  km.  hosszú 
jobboldali  mellékfolyója  Angol  országban,  Flixton- 
nál  torkollik,  a  mellette  fekvő  Manchester  iparára 
és  kereskedelmére  nézve  jelentős. 

Is,  ó-kori  város  Babiloniában  az  Euphrates 
partján,  más  néven  Charmande ;  ma  Hit. 

Isa  (isá),  Ibn  Roszteh  szerint  a  kazár  király, 
a  legfőbb  kormányzó  és  fővezér  neve,  ki  a  vité- 
zekkel s  előkelőkkel  együtt  zsidó  hitet  követ.  A 
khagan,  kinek  helytartója,  csak  névleg  hatalma- 
sabb nála.  Kuun  Géza  szerint  (Relationes,  I.  213) 
az  isa  (Ibn  Foszlánnál  bhu)  móltóság  megfelel  a 
magyar  gyulának  (yuXa^),  csakhogy  ez  a  legfőbb 
birót,  amaz  pedig  a  legfőbb  hadvezért  jelenti ;  e 
részben  tehát  a  magyar  kendével  hasonlítható 
össze.  A  magyar  helynevek  közt,  úgy  látszik,  Isa- 
szeg  is  ennek  a  méltóságnak  emlékét  őrzi.  Isa  az 
ősmagyar  nyelvben  •  valóban »,  «  bizony »  értelem- 
ben szerepelt,  így  különösen  a  Halotti  Beszédben, 
8  nem  lehetetlen,  hogy  összefügg  az  Izé  fogalmá- 
val. A  japán  császár  ma  is  az  Ise  templomában 
hódol  ősei  emlékének. 


Isaac,  Heinrich  (Isaac,  Izac,  Ysach,  Yzac, 
Olaszországban  így  is :  Arrigo  Tedesco,  Arrhi- 
gus),  németalföldi  zeneszerző,  a  XVI.  sz.  legna- 
gyobb ellenpontmestereinek  egyike,  Josquin  kor- 
társa, szül.  1450  körül,  valószmüleg  Flandriában, 
megh.  1517.  Firenzében.  1480  után  Lorenzo  Mag- 
niflco  de  Medici  szolgálatába  szegődött,  akinek 
halála  után  I.  Miksa  császár  udvari  karnagya  lett. 
Müveinek  kéziratát  a  müncheni  udvari  könyvtár 
őrzi.  Irt  miséket,  motettákat,  dalokat. 

Isaacs,  Rufus  Dániel,  sir,  angol  jogász  ós  poli- 
tikus, szül.  1860  okt.  10.  Londonban.  Bankár, 
majd  ügyvéd  volt  ugyanott.  1904-ben  liberális 
programmal  az  alsóház  tagja  lett.  1910-ben  ál- 
lamügyész, majd  főállamügyész  (attomey  gene- 
rál) lett  Asqhith  kabinetjében.  1913-ban  a  parla- 
mentben támadásokban  volt  része,  mert  a  kabinet 
néhány  tagjával  együtt  a  Marconi-társaság  rész- 
vényeiből vásárolt.  Az  ügyet  parlamenti  vizsgáló- 
bizottság tisztázta.  Még  ugyanebben  az  évben  ki- 
nevezte a  király  Nagy-Britannia  lord-föbirájává 
(lord  chief  justice).  I.  főképen  mint  büntető  jogász 
és  törvényszéki  szónok  szerzett  hímevet. 

Isabeau  (ejtsd:  izabó),  francia  királyné,  István  ba- 
jor herceg  leánya,  VI.  Károly  király  neje,  szül, 
1371.,  megh.  Parisban  1435.  Mikor  férje,  kivel 
1885.  kelt  egybe,  1392.  megőrült,  sógorával,  Or- 
léansi  Lajos  herceggel  együtt  ő  vette  át  Francia- 
ország kormányzását.  Lajos  meggyilkolása  után 
(1407)  Burgundi  János  herceget  részesítette  ke- 
gyeiben. 1417-ben  ellenségei  Toursban  fogságba 
vetették,  de  innen  kiszabadulva  teljesen  a  bur- 
gundiakhoz pártolt  át.  Bosszúból  oly  szerződést 
kötött  Troyesben  V.  Henrik  angol  királlyal,  mely 
szerint  saját  fiának.  Károlynak  kizárásával  a  fran- 
cia trónt  az  angol  kü-álynak  biztosította  (1420). 
Férjének  ós  V.  Henriknek  halála  után  azonban 
minden  befolyását  elvesztette.  V.  ö.  Thibault,  I.  de 
Baviére,  reine  de  Francé  (Paris  1903, 1.  köt.). 

Isabel  (vagy  Mahaga),  az  angol  Salamon-szi- 
getek egyike,  területe  5990km2.ÉNy.-onChoiseul-, 
DK.-en  a  Manning-szigetekkel  szomszédos.  Kikö- 
tői Praslin,  Estrella  és  S.  Georg.  Melanéziaiak 
lakják.  1899-ig  Németországé  volt,  amely  ekkor 
átengedte  Angliának. 

Isabela,  1.  (Izabella),  sziget,  1.  Basüan.  — 
2.  /.,  fürdőhely  Spanyolországban,  1.  Sacedon. 

Isabey  (ejtsd:  izábó),  1.  Euqéne,  francia  festő, 
I.  2.  fia,  szül.  Parisban  1804  júl.  22.,  megh.  1886 
ápr.  27.  Atyjának  volt  tanítványa,  utóbb  azonban 
főleg  tengeri  és  gonreképeket  festett,  amelyek- 
ben —  a  francia  romantika  hatása  alatt  —  káp- 
ráztató színhatásokra  törekedett.  Kiemelendők : 
A  huszárok  bravúrja  Texeüiél  (1839,  versaillesi 
múzeum) ;  I.  Napóleon  hamvainak  hazaszállítása ; 
Szertartás  a  delfti  templomban ;  IV.  Henrik  há- 
zassága ;  Ruyter  és  William  de  Witt  elutazása 
(1850.  Paris,  Musée  du  Luxembourg) ;  Az  Emlly 
hajó  pusztulása  stb. 

2. 1.,  Jean  Baptiste,  francia  festő,  szül.  Nanoy- 
ban  1767  ápr.  11.,  megh.  1855  ápr.  18.  Dávid  ta- 
nítványa volt.  Mint  I.  Napóleon,  XVIII.  Lajos  és 
Lajos  Fülöp  udvari  festője,  Európa  uralkodóiról 
sok  képmást  festett.  Ismert  kópén  a  bécsi  kon- 
gresszuson résztvevő  uralkodók  és  államférfiak 
képmásait  egyesítette. 


Isaccea 


654    — 


Isaszeg- 


Isaccea  (Iszákosa),  város  a  román  Dobrudzsá- 
ban, Tulcea  kerületben,  (1912)  4048  lak.  Dareios  itt 
verette  a  hidat  az  Isteren  keresztül;  1829.  itt 
keltek  át  a  Dunán  az  oroszok  s  lerombolták  I.  erő- 
dítményeit. 

Isaeus,  1.  Isaios. 

isagila,  Babilon  város  ősrégi  temploma.  Ere- 
detileg Marduk  istennek  szentelt  áldozati  és  isten- 
tiszteleti hely  volt,  utóbb  azonban  itt  imádták  ne- 
jét Zarpáiiitát  és  atyját  íát,  valamint  fiát  Nódót  is. 
Az  egész  épületcsoport  több  részből  állott,  amelye- 
ket közös  tal  vett  körül.  A  középen  hétemeletes, 
lépcsőzetes  épület,  a  Zikúrat  emelkedet .  A  szen- 
tek szentjében,  mely  a  Parakku  nevet  viselte,  az 
év  elején,  a  Zakmuk- ünnepen  az  istenek  össze- 
gyűltek, hogy  Marduknak  hódolatukat  bemutas- 
sák. Az  Isán  Amrán  nevű  romhalom  jelöli  meg 
azt  a  helyet,  ahol  egykor  ez  a  templom  állott. 

Isagoras,  a  peisistratida  Hippias  elüzetése 
után  Kr.  e.  508.,  mint  az  athéni  arisztokrata  párt 
vezére  a  spártaiak  támogatásával  a  demokrata 
pártot  Kleisthenes  vezérükkel  együtt  elkergette 
és  pártja  élén  maga  akarta  kormányozni  a  vá- 
rost. De  a  nép  ostrom  alá  vette  az  Akropolison, 
mire  1.  3  nap  múlva  kénytelen  volt  a  spártaiakkal 
elvonulni  és  száműzetésben  halt  meg. 

Isaios  (Isaeus),  a  tíz  attikai  szónok  egyike, 
athéni  beszédíró  ós  ékesszólástanító  Kalki.>zból 
(Euboea)  Kr.  e.  400—340  között.  Fenmaradt  11 
beszéde  jórészt  hagyatéki  pörökre  vonatkozik,  s 
így  fontos  az  attikai  magán-  és  családjog  isme- 
retére. Stílusának  páthosza  és  költőisége  Isokra- 
tes  hatására  vall,  a  meggyőzés  ereje  azonban  hiá- 
nyos. Kiadta  Schömann  kommentárral  (Greifswald 
1831) ;  Scheíbe  (Leipzig  1874) ;  Buermann  (Berlin 
1883).  V.  ö.  Bh.ss,  Die  attische  Beredsamkeit  (2 
köt.,  2.  kiad.,  Leipzig  1892) ;  May,  Étude  sur  les 
plaidoyers  d'lsée  (Paris  1876). 

Isajlovié  Demeter,  szerbíró,  szül.  Dáljában  (Ve- 
rőcze)  1783  nov.  10.,  megh.  Belgrádban  1840-ben. 
1808—14.  tanára  kari  óczai  szerb  gimnáziumban, 
1814—30.  tanár  Zomborban.  1830-ban  Belgrádba 
ment  mint  a  nemzeti  iskolák  igazgatója  és  Milos 
fejedelem  gyermekeinek  nevelője.  A  nemzeti  nyelv 
iro  lalmi  használatáért  folyó  harcban  az  újítók 
mellé  állott.  Munkái :  egy  szerb-latin-német  szó- 
tár (1828)  és  egy  szerb  keresk.  történet  (Buda  1816). 

Isambert  (ejtsd:  izaSber),  Frangois  André,  fran- 
ciajogtudós, szül.  Aunayben  (Eure-et-Loii;e)  1792 
nov.  28.,  megh.  Parisban  1857  ápr.  13.  Ügyvéd, 
majd  1830.  semmltőszéki  tanácsos  és  képviselő 
lett.  1848-ban  a  februári  forradalom  után  a  nem- 
zetgyűlésbe is  beválasztották.  Művei:  Recueil 
complet  des  lois  et  ordonnances  á  compter  du 
ler  avril  1814.  (Paris  1820-30, 17  köt.) ;  Recueil 
gónóral  des  anciennes  lois  frangaises  dopuis  l'an 
420  jusqu'á  la  revolution  de  178;^  (másokkal,  u.  0. 
1821—33,  29  köt.);  Annales  politiques  et  diplo- 
matiques  (u.  0.  1823,  5  köt.,  2.  kiad.  1826) ;  Essai 
historique  sur  l'étude  du  droit  naturel,  du  droit 
publique  et  du  droit  des  gens  (u.  0. 1826);  Code  élec- 
toral  et  municipal  (2.  kiad.  u.  0. 1831,  2  köt) ;  His- 
toire  de  Justinien  (u.  0.  1856,  2  kötet). 

Isán  Amrán,  azon  babiloni  romhalomnak  a 
neve,  mely  az  egykori  híres  Marduk -templom  he- 
lyét jelöli  meg. 


Isán  il-ahamar  («vörö3  halom))),  az  ókori  Ba- 
bilon területén  emelkedő  romhalmok  egyike. 

Isán  il-aszvad  («fekete  domb»),  azon  romhal- 
mok egyike,  melyek  az  ókori  Babilon  területén, 
emelkednek. 

Isar  (Isauriis,  Isura),  a  Duna  jobboldali  mel- 
lékfolyója ;  ered  a  öpekkarspitze  közelében  Tirol- 
ban s  a  Mészkő-Alpokat  a  schamitzi  szurdokkal 
áttörve  Bajorországba  ér,  majd  ismét  7  m.-nyire 
összeszűkül  és  8  m.  magas  vízesése  van ;  ezt  a 
hegyvidéket  róla  nevezik  Isarwinkelgebirge-nek. 
Az  tírdinger-Mooson  keresztülfolyva,  Deggendorf 
alatt  isarmündnél  torkollik  .352  km.  hosszú  folyás 
után.  Mellékfolyói :  a  Riss,  Achen,  Walchen,  Ja- 
chen,  Loisach  és  Amper.  A  bajorok  nemzeti  folyó- 
juknak  tekintik,  Münchenen  s  az  egész  Bajor- 
fensíkon  keresztülfolyik. 

Isaria  (növ.),  a  Cordyceps  (1.  0.)  konidiumos 
alakja.  Mintegy  100  faja  ismeretes.  Egy  részük 
állatokon  élősködik.  Ilyen  az  I.  eleutheratorum, 
bábokon  ós  bogarakon,  az  I.  arachnopldla,  pó- 
kokon, az  I.  Lecanii  ola,  pajzstetveken 

Isastraea  helíanthuidcs  Goldf.  (paieoat.), 
a  felső  jura  (oxford)  szirtes  koralipadjainak  egyik 
legjellemzőbb  faja.  A  Jura-hegységben  Észak- 
Franciaországban  és  az  angol  jurában  gyakori. 

Isaszeg,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskim  vmegy© 
gödöllői  j.-ban,  (1910)  4120  magyar  és  tót  lako.ssal ; 
vasúti  állomás,  posta-,  távíró-  és  telefon  hivatal. 

1.  mint  csatahely  első  ízben  1267-ben  szere- 
pelt; itt  verte  le  V.  István  atyjának,  IV.  Bélának 
sereget.  1849-ben  pedig  itt  vívta  ki  a  magyar 
honvédsereg  egyik  legfényesebb  győzelmét  az 
osztrák  sereg  fűlött.  A  kápolnai  csata  után  Wúi- 
dischgrátz  a  támadói  ag  fellépő  magyarokkal  szem- 
ben Pest  és  Komárom  megvédése  céljából  serege 
zömével  a  gödöllői  állásba  húzódott  vissza.  A  tá- 
madólag  előnyomuló  Görgey  a  Vll.  hadtestet  a 
pesti  fővonalra,  a  másik  8  hadtestet  pedig  Klapka 
alatt  az  osztrák  jobboldal  megkerülésére  Tápió- 
bicskére  rendelte.  Az  osztrák  hadtestek  ápr.  6. 
d.  e.  11  óra  tájban  értek  kijelölt  helyüki'e  s  épp 
főzéshez  fogtak,  amidőn  hátvédeik  a  magyarok 
által  megtámadtattak  A  Gáspár  vezette  magyar 
Vll.  hadtest  ugyanis  déli  I2V2  órakor  Bagnál 
Scblick  utóvédére  bukkanván,  ji  vázlaton  látható 
módon  harchoz  fejlődött.  Gáspárral  szemben  az 
osztrák  111.  hadtest  Lobkovi^itz-hadosztálya  fejlő- 
dött fel  Besnyő  tiijékán.  Gáspár  csakhamar  be- 
szüntette támadó  előnyomulását,  mire  e  szárnyon 
a  harc  —  néhány  lovasrohamtól  eltekintve  — 
álló  jelleget  öltött.  Kzalatt  az  l.-nél  állást  foglalt 
Ji'llachich-hadtest  biztosítására  a  Kiraly-erdö 
K.-i,  illetve  D.-i  szegélyén  visszahagyott  Rastic 
és  Gramont  dandtrok  ellen  Damjanich  (111.)  ós 
Klapka  (i )  I.-re,  míg  Aulich  (11 )  általános  tar- 
talék gyanánt  Dányra  nyomult  előre.  Damjanich 
és  Klapka  d.  u.  1 V2  órakor  nagyobb  nehézség 
nélkül  visszanyomták  Jellachich  utóvéddandárait, 
midőn  azonban  Klapka  az  élen  levő  Zákó-dandár- 
ral  a  Király-erdő  Ny  -i  szegélyén  fejlődött,  Jella- 
chich a  Schulzíg-hadosztály  két  dandárával  t  .ma- 
dást  intézett  ellene.  ■,  támadást  a  Zákó-dandár 
nem  birta  ki  s  rövid  védekezés  után  hátrálni  kez- 
dett, a  mögötte  levő  Bobich-dandárt  is  magával 
lántván.  Jellachich  azonban  a  nyert  előnyt  nem 


Isaszegr 


—     655     — 


Isauria 


aknázhatta  ki,  mert  időközben  Damjanich  is  ki- 
bontakozott az  erdőből  és  Zakó  támogatására  a 
Kiss  Pál-dandárt  rendelte  ki.  Miután  azonkívül 
időközben  a  többi  magyar  dandárok  is  kibonta- 
koztak, Jellachich  egész  hadtestét  a  Rákos  jobb- 


helységbe, majd  a  Rákos  jobbpartján  fekvő  ma- 
gaslatokra is  felhatoltak.  Jellachich  ezt  már  nem 
várta  be,  miután  már  előbb  elrendelte  volt  a 
visszavonulást  Gödöllő  felé.  Míg  Klapka  és  Aulich 
hadteste  este  8  óra  tájban  az  említett  magaslato- 


partián  elterülő  magaslatokra  vonta  vissza.  Most  i  kon  tábort  ütött,  addig  a  másik  szárnyon  Dani- 


ért csak  Görgey  a  csatatérre  és  a  II.  hadtestet  is 
útnak  indította  Dányról  I.-nek.  Ezen  hadtest 
közbelépésére  már  nagy  szükség  is  volt,  mert 
Windischgratz,  miután  Gáspár  a  táraadás  folyta- 
tásával felhagyott,  csak  a  Lobkowitz-hadosztályt 
hagyta  vele  szemben,  míg  a  Liechtenstein-had- 


Jelmaőprázal- 


AZ  ISASZEGI  CSATA  «R:^ 

1849.  április  6.án. kT?^^ 


osztályt  a  Vadaskerten  át  Damjanich  jobboldalába 
vezette,  minek  folytán  ez  ismét  a  Király-erdőig 
volt  kénytelen  visszahúzódni.  Erre  Görgey  a  II. 
hadtest  Mihályidandárával  megerősített  Damja- 
nichot  halogató  harcra,  az  említett  hadtest  zömét 
és  az  I.  hadtestet  pedig  támadó  elönyomulásra 
utalta.  Eközben  Windischgratz  az  Ottinger-  és 
Kisslinger-lovasdandárokat  a  szintén  lovassághói 
álló  magyar  közép  megtámadására  utasította,  de 
ez  Nagy  Sándor  ellenrohamai  ós  Aulich  tüzérsé- 
gének hathatós  tüze  folytán  sikerre  nem  vezetett. 
Most  aztán  Aulich  és  Klapka  csapatjai  indultak 
rohamra  és  csakhamar  benyomultak  az  égő  I. 


janich  ós  Liechtenstein  között  a  harc  egészen  éjjeli 
11  óráig  tartott  s  csak  ekkor  rendelte  el  Liechten- 
stein is  a  visszavonulást,  miután  csak  most  ér- 
tesült Jellachich  csapatjainak  elvonulásáról. Win- 
dischgratz a  győzelem  biztos  reményében  távo- 
zott el  d.  u.  5  óra  tájban  a  csatatér  jobbszárnyá- 
ról Gödöllőre  s  nagy  volt  a 
megdöbbenése,  midőn  este  9 
óra  tájban  Jellachich  vissza- 
vonuló csapatjai val  odaérke- 
zett. Ily  körülmények  között 
az  osztrák  fővezér  seregének 
E'est  felé  való  visszavonulását 
rendelte  el  s  így  a  győzelme- 
sen tovább  előrenyomuló  ma- 
gyar hadsereg  ápr.  7.  Gödöllőt 
már  üresen  találta.  Az  osztrá- 
kok veszteségét  némelyek  600, 
mások  1500  emberre  becsülik ; 
a  magyarok  800—1000  embert 
vesztettek.  1901  szept.  8.  az 
elesett  honvédeknek  emlék- 
szobrot állítottak.  V.  ö.  Breit, 
Magyarország  1848—49.  évi 
függetlenségi  harcának  kato- 
nai története,  II.  köt. 

Isatis  L.,  csülleng  (növ.),  a 
Keresztesek  génusza ;  50  faja 
legnagyobbrészt  a  Földközi- 
tenger K.-i  környékén  van  el- 
terjedve. Egyéves,  vagyévelö 
füvek.  Termésük  1  üregű,  1—2 
magú,  szárnyas  csüngő  becöke. 
Az  1.  tincforia  L.  (festő  csül- 
leng, festőfü,  repceindigó,  1.  a 
Festékmvények  mellékletén), 
50—120  cm.  magas,  2  éves 
növény,  kékes  deres.  Levele 
szíves  vállal  szárölelö.  Fürt- 
ben álló  sok  sárga  virága  van, 
becökóje  lapos,  kerülékes  v. 
tojásdad,  1  magú,  a  mag  he- 
lyén kidudorodik.  Leveleiből 
indigót  nyernek.  L.  Indigó- 
növények. 
Isaura,  1.  Isauria. 
Isauria,  kicsiny  ország  az 
ó-kori  Kis-Ázsiában,  Lykaonia,  Fisidia,  Frigia  és 
Kilikia  között ;  kkói  félelmos  kalózok,  a  kilikek- 
nek  bűntársai.  Fővárosuk,  Isaura,  veszedelmes 
rablófészek  volt,  mely  még  Rómával  is  szembe- 
szállott. Servilius  nagyot  rontott  1.-n  (78.,  azért 
Isauricus),  de  a  döntő  csapás  Pompejustól  jött  (67). 
De  azért  az  izaurok  megmaradtak  rablóknak,  akik 
egyes  főnökök  (zsarnokok)  körül  tömörülve  rémei 
voltak  a  szomszédoknak  is,  de  egymásnak  is.  Gal- 
lienus  idején  Trebellianus  a  többi  zsarnok  fölé 
emelkedik,  de  elesik  és  Róma  igazgató  keze  nehe- 
zedik a  zordon  országra.  Probus  elválasztja  I.-t 
Kilikiától,  Diocletianus  óta  a  kilikiai  legátus  alá 


Isauricum 


656    — 


Ischii  klauzula 


koriil  Tarsus  szókvárossal.  Utóbb  Keletrómához 
csatolják,  melynek  dinasztiát  ád  (717.  111.  Isauri 
Leo).  A  modern  korig  feimállottak  és  ma  is  lakot- 
tak: Palaea  Isaura  (Zenglbar-Kalesszi),  Listra 
{Katin-szeráj)  és  Isaura  Nova  (Dinorna),  mely- 
nek romjait  1901.  a  Dorla  melletti  síkságon  fe- 
dezték fel. 

Isauricum  (t.  i.  trihutum,  lat.),  hadi  sarc, 
melyet  a  kelet-római  császárok  fizettek  az  isau- 
rokiiak,  Isauria  (1.  o.)  lakóinak  azért,  hogy  be- 
töréseik alkalmával  a  birodalom  területét  meg- 
kíméljék. 

Isauricus,  Publius  Servilius  kitüntető  jelzője, 
szintúgy  Zenon  és  HL  Leo  görög  császároké. 

Isaye  (YNai/e),  Eugéne,  a  jelenkor  legnagyobb 
hegedűművészeinek  egyike,  szül.  1858  júl.  16. 
Liégeben.  A  lié^ei  konzervatóriumon  kezdte  ze- 
nei tanulmányait,  amelyeket  Brüsszelben  Vieux- 
tempsnál  fejezett  be.  Hangversenykörutakon  lett 
ismertté  a  neve.  1883-ban  Parisban  telepedett  le, 
1886.  a  brüsszeli  Conservatoire  első  hegedűtanára 
lett  és  megalapította  világhírű  vonósnégyestár- 
saságát. 1894-ben  leköszönt  tanári  állásáról  és 
csak  az  általa  alapított  zenekar :  a  Sódét é  des 
mncerts  Ysaye  karnagyi  állását  tartotta  meg. 
1898-ban  Ne\v  Yorkba  hívták  meg  a  filharmóniai 
társaság  élére,  Seidl  helyébe.  I.  a  meghívást  nem 
fogadta  el.  Müvei:  6  hegedűverseny,  változatok 
Paganini  egy  témája  felett.  I.  előadásának  süjá- 
tosságai :  magával  ragadó,  izzó  temperamentum, 
nagyszerű  lendület,  gazdag  kífe  ező  erő  és  kivé- 
teles virtuózkészség.  I.  sokszor  koncertezett  Buda- 
pesten is,  1907.  Gönczy  Mórral  szövetkezve  elő- 
adta Beethoven  összes  hegedű-zongora  szonátáit. 

Isbjörn-expedició,  1.  Tengeri  tudományos 
expedt'  iók. 

Isboset,  Raul  fia,  l. Sml- 

Isca  Silurum,  1.  Ga^  rieon. 

Iscliaemia  (gör.),  helybeli  vérszegénység  a 
keringés  helybeli  akadályai  miatt,  pl  a  verőerek 
összehúzódása,  összonyomatása,  rögösödése,  vagy 
bármely  okból  eredő  elzáródása  következtében. 
Az  I.  következményei  attól  függenek,  hogy  van- 
nak-e az  elzárt  érnek  collatei-alis,  oldalági  össze- 
köttetései, mert  ez  esetben  a  keringés  ezeken 
át  egyenlítődik  ki ;  ha  végerek  záródnak  el,  az  I. 
következménye  ischaemiás  elhalás.  L.  Lnfarktas. 

Ischia  (ejtsd:  iszkia),  Nápoly  olasz  tartományhoz 
tartozó  sziget  a  Nápolyi-öböl  bejáratánál.  Te- 
rülete 46  km-.  Lakóinak  száma  (i9ii)  26,8^1.  A 
vulkánikus  talajú  sziget  földje  termékeny ;  igen 
jó  bort  és  gyümölcsöket  terem;  a  halászat,  az 
agyagedénykészítós  és  szalmafonás  is  sok  em- 
bert foglalkoztat.  Melegfűrdői  híresek ;  a  leglá- 
togatottabbak Casamicciolában  (1.  o.)  vannak ; 
ismeretesek  Laeco  falu  környékén  a  gőzfürdők 
(stufe).  I.-n,  melyet  a  görögök  Hí/iecMsa-nak  a 
rómaiak  Aenaria-no^  hívtak,  az  első  telepesek 
eubeaiak  voltak;  azonban  ezeket,  valamint  a 
Hiero  szirakuzai  királytól  kiküldött  gyarmatoso- 
kat az  Epomeo  lávája  elűzte.  1.301.  volt  e  tűzhá- 
nyónak utolsó  kitörése.  Különböző  sorsfordulatok 
után  I.  a  Pescara-család  birtokába  jutott.  Föld- 
rengések gyakran  fordultak  elő  rajta:  1828., 
1832.,  1881.  és  1883  júl.  28-án;  ez  utóbbi  volt  a 
legpusztítóbb ;  Casamícciola,  Forio,  Lacco  Ameno 


elpusztultak  és  2313  ember  vesztette  életét.  A  fő- 
városa I.  a  K.-i  parton,  (i9ii)  7159  lak.,  püspök- 
séggel, pompás  székesegyházzal,  kastéllyal  ós 
tengeri  fürdővel. 

Ischiadicus  (nenms  L),  ülöideg,  az  alsó  vég- 
tag főidege.  a  test  legerősebb  idege.  Hátul  lép  ki 
a  medencéből,  itt  kisujjnyi  vastag,  lehalad  a  comb 
hátulsó  felszínén,  azután  ellátja  az  egész  lábszá- 
rat és  lábfejét.  Gyakran  előforduló,  olykor  igen 
súlyos  megbetegedése  az  ischias  (\. ,  Ülöideg zsába). 

Ischias  (gör.  ejtsd :  iszkiász),  1.  {jiöidegzsába. 

Ischiou  (gör.),  latinul  ischium,  az  ülöesont 
neve. 

Ischiopagus  (gör.),  az  az  ikertorzkópzödés, 
midőn  a  két  iker  a  medencéjével  nőtt  össze. 

Ischl,  község  Felső-Ausztriában,  Gmunden  ke- 
rületi kapitányságban,  a  Traun  és  az  I.  alkotta 
félszigeten,  468  m.  magasban,  vasút  mellett,  (1910) 
10,188  lak.,  sófőzőkkel,  amelyekhez  a  sós  vizet  a 
közeli  I.-í  sóshegyből  és  Hallstattból  vezetik  csö- 
vekben. Jelentőségét  I.  szép  fekvésének  és  1822 
óta  ismeretes  fürdőinek  (sós-,  iszap-,  kén-,  fenyő-, 
sós-gőzfürdők  és  hidogvizgyógyintózetek)  kö- 
szöni; gyorsan  emelkedett  1856  óta,  amidőn  az 
uralkodó  család  rendes  nyaralóhelyévé  tette.  Gyö- 
nyörű parkjai  vannak,  amelyek  közt  a  legszebb 
az  uralkodó  nyaralója  körüli  és  a  traunmenti  So- 
phien-Esplanade,  a  Hygieia  kis  ércszobrával  és  a 
Rudolf sgarten,  néhai  Rudolf  trónörökös  szobrával. 
A  számos  nyaralón  kívül  kiválóbb  épületei  az 
1877— 80-ig  restaurált  plébánia-templom  ;  a  ka- 
szinó, hangverseny-,  olvasó-  és  társalgótermek- 
kel ;  a  múzeum  és  Wirer  von  Rettenbach  orvos  ha- 
talmas mellszobra.  A  király  80-ik  születése  nap- 
ján 1910  aug.  18.  emlékszobrát  leleplezték,  ö  Fel- 
sége vadászruhában  van  ábrázolva,  amint  egy 
sziklán  áll  és  az  elejtett  szarvasra  tekint.  Környé- 
kének szebb  pontjai  a  Karolinen-Panorama,  a 
Sophien-Doppelblick,  a  Dachstein-Aussicht  és  a 
Syriuskogel  (598  m.)  a  Ferenc  József-kilátótorony- 
nyal,  a  Hundskogel  ós  a  Schaafberg,  melyre  1893 
aug.  óta  fogaskerekű  vasút  visz  fel.  D.-re  a  Traun 
mellett  fekvő  Lauffen  is  L-hez  tartozik,  ez  a  Salz- 
kammergut  legrégibb  községe  (1282),  szép  temp- 
lommal, 458  lak.  V.  ö.  I.  und  seine  Umgebung 
(Gmunden  1896);  Mayer,  Bad  L  (u.  0.  1897). 

Ischii  klauzula  elnevezés  alatt  lett  ismertté 
egy,  a  monarchia  két  állama  között  fennforgó 
vám-  és  kereskedelmi  kérdések  szabályozását  tár- 
gyaló törvényjavaslatnak  5.  §-a.  Amidőn  u.  i. 
a  két  kormánynak  a  jelzett  kérdések  szabályo- 
zására vonatkozólag  1898.  létesített  megállapo- 
dásai a  Reichsrathban  folyó  obstrukció  következ- 
tében nem  emelkedhettek  törvényerőre,  a  ma- 
gyar kormány  egy  törvényjavaslatot  készített, 
amelynek  alapján  ezek  az  ügyek  az  1867.  XII.  t.-c. 
68.  §-a  értelmében,  tehát  egyoldalulag  lettek 
volna  rendezendők.  Egyszersmind  ama  cél  által 
vezéreltetve,  hogy  az  ország  legvitálisabb  gaz- 
dasági érdekei  a  jövőben  se  legyenek  a  Reichsrath 
obstrukciós  pártjai  szeszélyeinek  kitéve,  ugyan- 
ezen törvényjavaslat  5.  §.-a  kimondta,  hogy 
amennyit)en  a  vám-  és  kereskedelmi  viszonyok 
kérdéseire  nézve  a  két  állam  között  1903  dec. 
31-ig  se  jönne  létre  az  1867.  XII.  t.-c.-ben  elő- 
íróit módon  (t.  i.  rendes  törvényhozási  úton)  a 


ischuria 


-     657     — 


Isernia 


megállapodás,  azért,  hogy  a  kérdések  rendezés 
nélkül  ne  maradjanak,  mindezen  ügyekre  nézve 
üleigleneseri,  a  magi/ar  törvényhozás  további  in- 
tézkedéséig a  jelen  törvényben  foglalt  határoz- 
mányok  maradnak  érvényben.  Az  I.-nak  terve- 
zője Lukács  László  akkori  magyar  pénzügymi- 
niszter volt.  A  Bánffy-kormányt  emiatt  az  ellen- 
zék az  ország  gazdasági  függetlenségének  eláru- 
lásával  vádolta  és  kíméletlenül  támadta. 

Iscliuria  (gör.),  1.  Húgyhólyagbénulás. 

Isdegerd,  perzsa  királyok,  1.  Jezdegerd. 

Isebel,  1.  Jezabél. 

Iseghem  (ejtsd:  izehem),  város  Nyugat-Flandria 
belga  tartomány  Roesselare  járásában,  a  Mandel 
mellett,  (1910)  12,814  lak.,  lenfonással,  vászonszö- 
véssel, csipkekészítéssel  és  posztószövéssel. 

Isegrim  (középfelnómetnHáfe«^;"im^,  régi  német 
féi'flnév,  mely  1100  körül  a  német  állateposzban 
a  farkas  nevévé  lett.  —  Isengrimm  a  címe  egy 
XII.  sz.-i,  rímes  hexameterekben  írt  latin  költe- 
ménynek, melyben  egy  flandriai  származású  költő 
az  állatmondának  egyes  részleteit  meséli  el.  Ki- 
adta Voigt  (Halle  1884). 

Isel,  1.  a  Dráva  55  kim.  hosszú  baloldali  mellék- 
folgója,  ered  a  Gross-Venediger  hegyen.  Lienznél 
torkollik.  —  2.  /.,  750  m.  magas  hegy  Tirolban 
Innsbruck  mellett,  szép  sétahely  ekkel^  katonai  cél - 
lövőkkel,  a  tiroli  Kaiserjáger-regiment  múzeumá- 
val és  az  1893  szept.  28.  leleplezett  Hofer  András- 
szoborral  (Natt©rtől).ltt  csatáztak  a  tiroliak  a  bájo- 
lok ellen  Hofer  vezérlete  alatt,  míg  le  nem  győ- 
zettek. 

Iselin,  i.saafc,néraet  íllozóflai  író,  szül.  Baselben 
1 728  márc.  17.,  megh.  u.  0. 1782  jun.  15.  Filozófiai, 
történeti,  pedagógiai  müveket  írt :  Qeschichte  der 
Menschheit  (5.  kiadás  1786);  Vermischte  philoso- 
phische  Schriften  (1770,  2  kötet) ;  Ephemeriden 
der  Menschheit  (1776—1782,  7  kötet).  Pedagógiai 
műveit  és  levelezését  kiadta  Göring  (1884). 

Iselle,  1.  Simplon. 

Iselsberg,  1204  m.  magas  hágó  a  Magas-Tauern 
liegységben,  amelyen  Dölsachtól  Winklernbe,  a 
Pusterthal  folytatásából,  a  Dráva  felső  völgyéből 
a  Moll  völgyébe  visz  át  az  országút. 

Isenacom,  Bisenach  új-latin  neve. 

Isenit,  a  Westerwaldban  az  Bis  (Iseua)  folyó 
mentén  előforduló  bazaltoid  külsejű,  olivin-tar- 
talmú  amfibol-biotitandezitok. 

Iseo-tó  (Lago  d'Iseo  v.  Sebino,  lat.  Lacus  Sebi- 
n's),  tó  az  AJpok  D,-i  lábánál,  glaciális  eredetű, 
sziklamedencés,  melyet  hajdani  moréna  is  duz- 
zaszt. Az  Oglio  folyó  folyik  át  rajta.  185  m.  ma- 
gasan fekszik,  25  km.  hosszú,  5  km.  széles,  251 
m.  mély,  61  km*  nagyságú.  Környéke  festői,  kö- 
zepén sziget  van.  DK.-i  partján  van  1.  falucska, 
továbbá  Lovere,  Pisogne  és  Sarnico.  E  legutóbbi- 
ról és  Iseoról  szárny  vasút  visz  a  Brescia-Bergamo 
közti  vasúthoz.  Sarnico,  Iseo  ós  Lovere  közt  gő- 
zösök is  járnak. 

Iser  (cseh.  Jizera),  az  Élbe  jobboldali  mellék- 
tolyója  Csehországban,  az  1  ser-hegységben  a  Ta- 
t'elhehtén  (1124  m.)  ered ;  fölvéve  a  Kis-i.-t,  később 
pedig  a  Kamnitzot,  Tauschimnál  torkollik.  Hossza 
122  km.,  hajózhatatlan. 

Iséran,  Mont  —  (v.  (Jol  dl.),  2769  m.  magas 
hágó  a  Grajusi- Alpokban,  Savoy  francia  départe- 

Révai  Nagy  Lexikona.  X.  köt. 


mentban,  a  felső  Isére  (Tarentaise)  és  az  Arc 
(Maurienne)  vízvidékét  köti  össze. 

Isére  (ejtsd:  izér),  1.  aRhone  290 km.  hosszú  bal- 
oldali nieUékfolyója ;  ered  a  Mont-Iséranon  2400 
m.  magasban,  felső  része  a  Tarentaise-völgy, 
Fort  Barrauxnál  a  róla  elnevezett  départementba 
lép,  Grenoble  fölött  átfolyik  a  szép  Graisivaudan 
völgyön  és  Valence  fölött  torkollik  Dróme  dépar- 
tementban ;  mellékfolyói  az  Arc,  Bréda  és  Drac.  — 
2.  L,  département  Franciaország  DK.-i  részében, 
Savoie,  Aine  és  Hautes-AIpes  départementok,  a 
Dróme,  Ardéche,  Loire  és  Rhone  folyók  között, 
8235  km*  területtel.  I.  a  Dauphiné  Graisivaudan, 
Viennois  ós  kisebb  részben  Diois  és  Gapengais 
nevű  részeiből  alakíttatott,  (1911)  555,911  lak,  1 
km^-re  68.  Legmagasabb  hegye  a  Pelvoux  a  Meije- 
zsel  (3987  m  .),  a  Grandes-Rousses  (3473  m.).  Fo- 
lyóvizei a  Rhone  környékéhez  tartoznak ;  ezek  a 
Guiers,  a  Bom'be,  a  Gére  és  az  L  a  Drac-kal.  Lakói 
mezőgazdasággal,  gyümölcstermeléssel  és  állat- 
tenyésztéssel foglalkoznak,  a  selyemhernyóte- 
nyésztés is  gazdag  jövedelmi  forrásuk.  Az  ásvány- 
ország termékei :  vasérc  (Allevard,  Saint-Quentin 
és  Verpil] lére),  kőszén  (Műre  és  Bourg-d'Oisans), 
márvány  (Echaillon).  Allevardban  és  Uriageban 
gyógyfürdők  is  vannak.  Járásai:  Grenoble,  St- 
Marcellin,  La  Tour-du-Pin  és  Vienne ;  fővárosa 
Grenoble. 

Isére,  Colombat  de  V,  francia  orvos,  1.  Co- 
lombat. 

Iser-hegység,  a  Szudéták  egy  része,  Liegnitz 
porosz  kerületben  és  Csehországban.  Gnájszból 
és  csillámpalákból  felépült  őshegysóg,  4  csaknem 
párhuzamos  láncból  áll,  ezek  a  következők :  Mo- 
her Iserkanim  (Tafelflchte  1124  m.  és  a  Hinter- 
berg,  1126  m.  magas,  a  hegység  legmagasabb 
pontjai),  Mittlerer  Iserkamm,  Welscher  vagy 
Wohlscher  Kanim  (Sieghügei  1125  m.)  és  a 
Kemnitzkanun,  amely  a  legalacsonyabb.  Az  I. 
zord,  nagyobbára  erdős  és  gyér  lakosságú. 

Iserin  (ásv.),  legömbölyödött  szemekben  előfor- 
duló ilmenii  (titánvas),  mely  folyók  homokjában 
helyenként  található.  Nevét  az  Iserwiese  (Riesen- 
gebirge)  után  kapta ;  még  nagyobb  tömegben  for- 
dul elő  Kanadában  a  Moisie-folyónak  a  Szent-Lő- 
rincbe  való  torkolatánál. 

Iserit  (ásv.),  az  Iserwiese  (Riesengebirge)  iserin- 
szemecskéi  között  fordul  elő ;  barna  szemecskók, 
melyek  vékony  szilánkokban  sárgák;  kristály- 
alakja a  rutiléval  egyezik  meg ;  vastitanát,  kép- 
lete FeTijOp.  Lehetséges,  hogy  nem  egyéb,  mint 
ilmenittel  elegyedett  rutil ;  ekkor  a  nigiinhez  le- 
hetne csatolni. 

Iserkamm,  1.  Iser-hegység. 

Iserlohn,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Ams- 
berg  porosz  kerületben,  (1910)  31,274  lak.,  régi  és 
igen  jelentékeny  fémiparral  és  különösen  túgyár- 
tással ;  nagy  galmáj-bányákkal ;  l.  Vilmos  császár 
ércszobrával ;  fémipar-iskolával ;  közelében  a  De- 
chen-barlanggal.  Néhány  évvel  ezelőtt  a  földalatti 
bányák  miatt  a  város  egy  része  lesülyedt. 

Isernia,  az  ugyanily  nevű  járás  szókhelye  Cam- 
pobasso  olasz  tartományban,  (1911)  9720  lak.,  vá- 
szonszövéssel, agyagiparral  és  pergamenkészítós- 
sel.  I.  a  régiek  Aeseiiiiája  :  több  ízben  nagy  ká- 
rokat szenvedett  a  földrengésektől. 


Is  fecit  cui  prodest 


—    658    — 


Iskola 


Is  fecit  cui  prodest  v.  cui  bono  (lat.)  a. 
ra.  az  tette,  aki  hasznot  húzott  belőle,  v.  akinek 
hasznára  van. 

Is.  Geoffr.,  természetrajzi  nevek  mellett 
Qeoffroy  Saint-Hílaire  Isidore  (1.  o.)  hevének  rö- 
vidítése. 

Ishpeming,  város  Michigan  északamerikai  ál- 
lam Marquette  countyjában,  a  Michigan  mellett, 
(1910)  12,448  lak.,  vasércbányái  nevezetesek. 

Isidorus,  1.  Hispalensis  (sevillaiizidor),  szent, 
egyházi  író,  szül.  Cartagenában,  megh.  636-ban. 
Ünnepe  ápr.  4. 600  körül  se\illai  érsek  lett.  Eendki- 
viili  irodalmi  munkásságot  fejtett  ki ;  Origiuum  s. 
etymologiarum  lib.  XX.  címft  fömunkája  rövid 
enciklopédiája  az  összes  tudományoknak,  mely- 
ben főleg  a  római  korról  közöl  régiségtani  ada- 
tokat. Teológiai  munkái  közül  nevezetesebbek: 
L.  L.  III.  sententiarum  s.  de  summo  bono,  és  L.  L. 
II.  de  ecclesiasticis  offlciis ;  De  regibus  Gothorum, 
Vandalorum  et  Suevorum.  Ezenkívül  tovább  foly- 
tatta az  egyházi  íróknak  Szt.  Jeromos  által  meg- 
kezdett és  Gennadius  által  megtoldott  sorozatát. 
Sokáig  neki  tulajdonították  az  Álizidori  gyűjte- 
ményt. 

2. 1.  Mercator,  1.  Álizidori  gyűjtemény. 

3. 1.  Pelusiota  (pelusiumi  Izmor),  szent,  szerze- 
tes, szül.  Alexandriában  370  körül,  egy  Pelusium 
melletti  kolostor  apátja  volt  Alsó-Egyiptomban. 
Megh.  440.  Bxegetikai  és  erkölcsi  tartalmú  levelei, 
számra  2012,  korára  gyakorolt  nagy  befolyásáról 
tanúskodnak.  V.  ö.  Glüek,  Isidori  Pelusiotae 
summa  doctrmae  morális  (1848) ;  Turner,  Jour- 
nal of  Theol.  Studies  6  (1905). 

4. 1.,  görög  származású  moszkvai  metropolita, 
megh.  1468.  Rómában.  Mint  kiváló  képzettségű 
teológus,  1433.  a  bázeli  zsinaton  résztvett  a  görög 
és  római  egyház  egyesülése  iránt  tartott  tárgya- 
lásokon. 1437-ben  orosz  metropolita  lett.  1438-ban 
a  ferrarai  és  íirenzei  zsinatra  ment  s  ott  annyira 
ajánlotta  az  uniót,  a  római  és  görög  egyházak 
egyesülését,  hogy  II.  Jenő  pápa  bíborosnak  és 
legátus  a  latere-nek  nevezte  ki.  Visszatértében 
Budán  keresztül  utazott  Oroszországba.  Budáról 
1440.  levelet  írt  haza,  melyben  az  unió  létrejöttét 
hirdeti  híveinek.  De  Moszkvába  visszaérkezvén, 
az  unió  kihirdetése  után  kénytelen  volt  elmene- 
külni Rómába,  mert  az  oroszok  hallani  sem  akar- 
tak az  unióról.  Rómából  többször  Konstantiná- 
polyba  utazott  a  római  egyház  ügyeiben.  Mikor 
a  törökök  1458.  elfoglalták  Konstantinápolyt,  az 
akkor  ott  tartózkodó  I.-nak  sikerült  a  törökök  elől 
Itáliába  menekülni,  hol  a  pápa  a  konstantinápolyi 
patriárcha  címmel  tüntette  ki  és  kinevezte  a  bíbo- 
rosok dékánjának. 

Isim,  1.  (Izei,  Ezel),  az  Irtis  baloldali  mellék- 
folyója, ered  az  akmolinszki  kormányzóságban 
Közép ázsiában,  1675  km.  hosszú,  Uszt-Isimszknól 
torkollik. 

2.  I.,  város,  I.  járás  székhelye  Szibéria  To- 
bolszk  kormányzóságában,  az  I.  balpartján,  7500 
lak.,  faggyuolvasztókkal,  rozskereskedelemmel, 
decemberben  nagy  vásárokkal. 

Isinda,  1.  ó-kori  város  Kis- Ázsia  déli  partján, 
Lykiában  Antiphellostól  nyugatra ;  maradványait 
Bellenklu  falu  mellett  találták.  ~2.  J.,Pizidiában  a 
Taurusz-hegység  mellett;  romjai  Jazür  közelében. 


Isinglass  (növ.),  a  japáni  agar-a^ar  egyik 
neve. 

Isingrin,  valamely  magyar  monostori  v.  káp- 
talani felsőbb  iskolában  (talán  Kalocsán  v.  Pécs- 
váradon)  a  XI.  sz.  első  felében  számtant  és  böl- 
csészetet tanított.  Mások  szerint  püspök  volt.  Ö 
kérte  Szent  Gellértet,  kivel  gyakran  érintkezett, 
írná  meg  a  három  ifjú  énekének  magyarázatát, 
melyet  aztán  a  szent  püspök  részletekben  küldött 
meg  neki,  1046.  történt  vértanusága  miatt  azon- 
ban müvét  be  nem  fejezhette.  Más  I.  lehetett  az, 
ki  a  salzburgi  Szent  Péter-kolostor  tagja  s  1072— 
1090.  közt  admonti  apát  volt.  V.  ö.  Karácsonyi, 
Szent  Gellért  (199—201). 

Isis,  1.  Izisz. 

Isis  (állat),  1.  Kéregkorallok. 

Isis  nobilis  (állat),  1.  KoraUók. 

Iskariotes  (héber)  a.  m.  a  karioti  ember,  Jú- 
dásnak, Jézus  áralójának  mellékneve. 

Iskátulya  v.  skatulya,  a.  m.  doboz. 

Iske,  kisk.  Ung  vm.  nagykaposi  j.-ban,  (i9io) 
278  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Vaján. 

Iskola  (lat.  schola),  az  az  intézmény,  mel>  nek 
célja  az  ifjúságnak  tömeges  kiképzése.  Ma  meg- 
különböztetünk nevelő  I.-t  ós  szak-I.-t.  Amannak 
feladata  a  nevelés,  az  általános  műveltség  köz- 
vetítése, emezó  pedig  az,  hogy  szakismeretek  ta- 
nítása útján  valamely  meghatározott  életpályára 
készítsen  elő.  A  mai  kulturállamokban  fejlett  és 
elvszerüen  tagolt  l.-ügyet  találunk,  melyet  össze 
sem  lehet  hasonlítani  a  középkori  és  ókori  kez- 
detleges állapotokkal.  Mindazonáltal  a  kulturál- 
lamok  sem  mind  fordítanak  az  I.-kra  annyi  gon- 
dot, amennyit  kellene. 

Magyarország  I.-ügye  sokkal  lassabban  fejlő- 
dött, mint  a  nyugati  nagy  nemzeteké.  Először  a 
reformáció  adott  neki  nagyobb  lendületet.  Igen 
nevezetes  szerepet  játszott  a  magyar  közoktatás- 
ügy történetében  Mária  Terézia,  aki  az  1777. 
kiadott  Batio  Educationis  c.  királyi  rendelettel 
állami  üggyé  tette  a  közoktatást.  A  protestánsok 
azonban  nem  ismerték  el  az  oktatásügynek  ezt  a 
rendeleti  úton  való  rendezését.  Mai  I.-inknak 
legnagyobb  része  állami  törvényhozás  útján  van 
szervezve.  Jelenlegi  L-rendszerünkben  három 
nagy  tagozatot  lehet  megkülönböztetni.  Az  alsó 
tagozathoz  tartoznak  a  kisdedóvó-intézetek,  me- 
lyek 3—6  éves  korig  nevelik  a  gyermekeket,  to- 
vábbá az  elemi  nép-I.-k,  melyeknek  V.  és  VI. 
osztálya  már  a  középső  tagozatba  esik.  A  középső 
tagozatba  soroljuk  ugyanis  mindazon  I.-kat,  me- 
lyek az  elemi  nép-I.  IV.  osztályából  veszik  nö- 
vendékeiket. Ilyenek  a  négy-  vagy  nyolcosztá- 
lyos gimnáziumok  és  reál-I.-k  (a  tulaj  donkópeni 
közép-I.-k),  a  hatosztályos  felsőbb  leány-I.-k  és 
polgári  ílu-I.-k,  valamint  a  négyosztályos  polgári 
leány-I.-k.  Az  elemi  nóp-I.  VI.  osztályához  kap- 
csolódnak a  felső  nép-I.-k  (a  leányok  számára 
két,  a  íiuk  számára  három  osztállyal)  s  a  három- 
osztályos gazdasági  ismótlő-I.-k,  iparos-  és  ke- 
reskedő-tanonc-I.-k.  A  közép-I.-k,  felsőbb  leány- 
I.-k  ós  polgári  I.-k  IV.  osztályára  támaszkodnak 
a  négyosztályos  tanító-  és  tanítónőképző  intéze- 
tek, az  óvónőképzők  (két  osztállyal),  a  háromosz- 
tályos felső  kereskedelmi  I.-k,  felső  ipar-I.-k  s 
az  iparművészeti  I.  L-rendszerünknek  felső  tago- 


ISKOLA- 


Homlokzat. 


A  székesfővárosi  Szent  Endrei-úti  elemi  Iskola  és  óvoda.  Tervezte  Hikisch  Rezső. 


idskola-épűMeki)  Gikkhez. 


^ÜLETEK. 


Homlokzat. 


fatíísaa 


mJayveínBi /bnar 


i6iaeíst 


A  székesfővárosi  Mester-ntcal  felső  kereskedelmi  iskola.'  Tervezte  dr.  Hfiltl  Dezsü. 


RÉVAI  NAOV  LEXIKONA. 


SKÖTaadó 


659     — 


Iskolai  bizonyítvány 


zatát  a  tudományegyetemek  és  jogakadémiák 
mellett  a  műegyetem,  állatorvosi  fö-I.,  bányá- 
szati és  erdészeti  akadémia,  rajztanárképzö  s  a 
gazdasági  akadémiák  teszik,  melyeknek  hallga- 
tóságát a  közép-I.-k  érettségizett  növendékei 
szolgáltatják.  B  fö-I.-kon  a  tanulmányi  idő  átlag 
négy  évre  terjed,  a  gazdasági  akadémiákon  csak 
kettőre.  A  felső  tagozathoz  tartoznak  még  a  szin- 
tén két  évfolyamos  kereskedelmi  akadémiák  és 
a  keleti  akadémia,  végül  a  polgári  I.-i  tanító-  és 
tanítónőképző  intézetek,  mely  utóbbiak  a  tanító-, 
illetőleg  tanítónőképző  intézetek  végzett  növen- 
dékeit képezik  tovább. 

Iskolaadó,  a  község  által  fentartott  népiskolák 
terheinek  fedezése  végett  a  község  polgáraira  ós 
birtokosaira  kivetett  adó,  amely  az  állami  egye- 
nes adók  5°/o-át  nem  haladhatja  meg.  Az  I.  alól 
az  állami,  törvényhatósági  hivatalnokok,  katona- 
tisztek stb.,  valamint  azok  a  községi  lakosok  és 
birtokosok  is  mentesek,  akik  saját  hitfelokezetük 
iskolájának  fentartásához  egyenes  adójuk  legalább 
ó^/o-ával  hozzájárulnak. 

Iskolabetegségek,  1.  Iskolai  egészségügy. 

Iskolabiztosítás,  1.  Mimkásbiztosítás. 

Iskolaegészségügy,  1.  Iskolai  egészségüay. 

Iskolaegészségügyi  felügyelet  a  népiskolák- 
nál a  hatósági  orvosok  dolga;  középiskolák 
iskolaorvossal  bírnak.  L.  Iskolaorvos. 

Iskolaegyesület,  1.  Országos  Magyar  Iskola- 
egyesület. 

Iskola-épületek  (1.  a  képmellékletet).  Az  ókori 
kultúrnépek  a  szabadban  tanítottak.  Ezen,  az 
egészségre  igen  előnyös  módszer  Európában, 
a  klimatikus  viszonyok  miatt,  nem  terjedhetett 
el  s  így  az  oktatás  zárt  termekben  történik.  Ré- 
gente az  L-re  nem  fordítottak  különös  gondot, 
de  újabban  nagy  haladás  tapasztalható  ezen  a 
tóren,  főleg  Budapesten,  ahol  Bárczy  István  pol- 
gármester közoktatási  politikája  s  a  város  áldozat- 
készsége nem  remélt  fellendülést  idézett  elő. 

A  modem  iskolaépítkezés  1.  folyosós,  2.  közép- 
folyosós,S.  centrális  v.  A.  paviüonrendszert  követ. 

1.  Folyosós  rendszer  a  legcólszeríibb,  mert  a 
tantermek  a  hosszú  folyosó  egyik  oldalán  helyez- 
tetnek el  s  így  a  folyosó  világos,  a  gyermekek  a 
szünetek  alatt,  míg  a  tantermeket  szellőztetik, 
ide  vonulhatnak. 

2.  A  középfolyosós  rendszer  gazdaságosabb, 
mert  a  folyosó  mindkét  oldalán  vannak  termek 
s  így  az  iskola  kisebb  területen  épülhet  fel.  Hát- 
ránya, hogy  a  folyosó  rendszerint  sötét,  bár  lépcső- 
házak, világító-folyosók  stb.  beiktatásával  e  baj 
mérsékelheti. 

3.  A  centrális  rendszer  abban  áll,  hogy  az  ösz- 
szes  tantermek  egy  közp.  csarnok,  gyakran  a  be- 
ttvegezett  udvar  körül  csoportosulnak,  de  a  ne- 
hézkes szellőztetési  és  tökéletlen  világítási  viszo- 
nyok miatt  e  rendszer  általánossá  nem  válhatott. 

•4.  Pavillonrcndszer.  Többnyire  csak  főiskolák- 
nál szokásos,  mert  az  egységes  felügyelet  itt  alig 
vihető  keresztül  s  a  pa Villonok  között  való  közle- 
kedés nehézségekkel  jár. 

Az  iskolaépítkezéseknél  újabban  a  részletekre 
is  kiterjedő  olyan  szabályok  alakultak  ki,  amelyek 
a  pedagógiai,  egészségügyi,  tűzbiztonsági  stb. 
követelményeket  tartják  szem  előtt.  Ezeknek  he- 


lyes alkalmazása  az  építész  speciális  szaktudását 
teszi  próbára.  A  csatolt  képmelléklet  a  folyosós 
rendszer  szerint  épített  elemi  és  felsőbb  kereske- 
delmi iskola  alaprajzait  és  a  homlokzatok  fény- 
képfelvételeit tünteti  fel.  Az  első  1911.,  az  utóbbi 
1913.  épült  fel  L.  még  Iskolai  egészségügy. 

Iskolaév,  az  évnek  az  a  része,  mely  a  tanítás 
idejét  foglalja  magában.  Kezdete  és  vége  a  külön- 
böző országokban  különböző  időpontokra  van 
téve.  Pedagógiailag  leghelyesebb,  ha  az  La  nyár- 
hoz igazodik,  mint  nálunk. 

Iskolafelügyelet,  1.  Államiiskola- felügyelet. 

Iskolafentartó,  az  a  testület,  jogi  személy 
vagy  magánegyén,  akinek  a  törvényes  feltételek 
megtartásával  joga  van  kisdedóvókat,  vagy  isko- 
lákat felállítani  és  fentartani.  Ily  I.-k  nálunk 
Magyarországon  az  állam,  a  hitfelekezetek,  a  tör- 
vényhatóságok, községek,  társulatok  és  egyesek. 
Ezek  tanintézeteik  költségeit  v,  teljesen  maguk 
fedezik,  vagy  pedig  e  céhra  államsegélyben  is  ré- 
szesülnek. 

Iskóla,hsijö'k{Tiém.Schulschiffe,o\.navescuola), 
oly  hajók,  melyeken  a  tengerésztiszti  pályára 
készülő  ifjak  és  köztengerészek  elméleti  és  gya- 
korlati kiképzést  nyernek.  I.  úgy  a  haditengeré- 
szeti legénységi  (altiszti),mint  a  keresk.  tengerész- 
tiszti és  legénységi  állomány  nevelésére  szolgál- 
nak. Ez  az  intézmény  jelenleg  a  legtökéleteseb- 
ben Németországban  van  szervezve,  hol  a  nagy 
hajózási  társaságok  két  modem  vitorlás  iskola- 
hajó fölött  rendelkeznek,  melyeken  a  hajóapró- 
dok  teljes  gyakorlati  és  elméleti  oktatásban  ré- 
szesülnek. Legközelebb  az  Osztrák  Lloyd  szintén 
fog  vitorlás  (esetleg  gőzerőre  berendezett)  iskola- 
hajót üzembe  állítani  a  tiszti  személyzet  gyakor- 
latibb irányú  kiképezhetése  végett  s  ez  intéz- 
ménynek létesítése  nálunk  is  tárgyalás  alatt  áll. 

Iskolai  alapítványok,  tágabb  értelemben  mind- 
azok az  alapítványok  és  ösztöndíjak,  melyeket 
testületek  vagy  magánosok  ideiglenesen  vagy 
örök  időkre  szerveznek  tanügyi  célokra.  Szorosabb 
értelemben  azok  az  alapítványok  és  ösztöndíjak, 
melyeket  állami  intézkedés,  adomány,  örökség, 
vagy  megbízás  folytán  korlátlanul  vagy  bizonyos 
korlátozásokkal  a  vallás-  és  közoktatásügyi  ille- 
tőleg az  a  minisztérium  kezel,  melynek  hatáskö- 
rébe tartozó  iskola  javára  szolgál  az  alapítvány. 

Iskolai  alapvagyon,  a  fekvő  birtokból  és  kész- 
pénzből áUÓ  azon  vagyon,  melyet  a  népiskolai 
közoktatást  szabályozó  1868.  XXXVIII.  t.-c.  ér- 
telmében minden  községnek  alkotnia  kell  s  mely- 
nek jövedelméből  községi  iskolát  keU  felállítania 
és  fentartania. 

Iskolai  betegségek,  1.  Iskolai  egészségügy. 

Iskolai  bizonyítvány,  az  a  hiteles  okmány, 
melyet  a  nyilvánossági  joggal  felruházott  iskolák 
növendékeik  számára  kiállítanak.  Van  osztály- 
bizonyítvány, érettségi  bizonyítvány  (egyes  is- 
kolafajoknál végbizonyítvány)  és  abszolutórium, 
ez  utóbbi  az  egyetemi  vagy  az  ezzel  egyenrangú 
akadémiai  tanfolyamok  teljes  bevégzését  igazolja 
Az  I.-ban  a  növendék  személyazonosságára  vonat- 
kozó adatokon  kívül  az  illetőnek  erkölcsi  maga- 
viseletére és  előmenetelére  vonatkozó  jegyek  is 
szerepelnek.  Az  elemi  iskolákra  nézve  1.  Végbizo- 
nyítvány. 


Iskolai  csapatok 


—    660    — 


Iskolai  egrészségrüg^y 


Iskolai  csapatok,  1.  Ifjúsági  csapatok. 

Iskolai  dráma,  a  művészi  drámával  szemben 
a  szinműirodalomnak  az  a  faja,  melyet  a  középkor 
vége  óta  az  iskolában  műveltek :  tanárok  írták  s 
tanítványaikkal  adatták  elő  latin  nyelven,  hogy 
a  tanulók  a  latin  nyelvbe  begyakorolják  magu- 
kat. Eleinte  Terentius  és  Plautus  darabjait  dolgoz- 
ták át,  mint  Vitális  és  Hrotsvitha,  s  Vergüius 
egyes  szakaszait  dramatizálták,  majd  maguk  ké- 
szítettek a  bibliából  s  az  ókori  történetből  oktató 
és  erkölcsi  irányú  darabokat,  melyeknek  legismer- 
tebb példája  Reuchlin  Hennója  (1497).  A  Német- 
országban már  korán  kifejlődött  I.-t  a  reformá- 
torok arra  használták,  hogy  velük  tanaikat  hir- 
dessék ós  népszerűsítsék,  ezért  német  nyelvüekké 
tették,  közelebb  hozták  az  élethez  s  mind  jobban 
elvilágiasították.  Új  lendületet  adtak  az  I.-nak  a 
jezsuiták,  akik  fényes  kiállításban  pompás  dísz- 
letekkel és  kosztümökkel  hozták  szinre  többnyire 
vallásos  tárgyú  darabjaikat,  amelyekbe  azonban 
mind  több  és  több  történeti  elem  vegyült,  sőt 
utóbb  művészi  drámák  átdolgozása  is  sorra  került 
(Moliére,  Metastasio,  Holberg).  Nálunk  az  I.  val- 
lásos és  tanító  célzatán  kívül  nevelő  szerepet  is 
kapott :  a  főbb  szerepeket  jutalomképen  a  legki- 
válóbb tanulókkal  játszatták  el  s  maga  az  í.  arra 
szolgált,  hogy  a  diákok  hozzászokjanak  a  biztos 
föllépéshez  ós  szavaló  ügyességre  tegyenek  szert. 
A  XVIII.  sz.  közepe  óta  az  I.  mind  jobban  vesztett 
jelentőségéből,  de  szerzetes  intézetekben  nyoma 
van  ma  is. 

Irodalmunkban  az  L-t  a  németországi  akadó- 
miálo-a  járó  prot.  if  jaink  honosították  meg  a  XVI. 
sz.  közepén,  a  németajkú  evangélikusok  az  I.  tör- 
téneti formáját  (Bártfán  1553.),  a  református  ma- 
gyarok a  polemikusát,  így  már  Sztárai  Mihály,  az 
első  magyar  nyelvű  1.  szerzője  ily  di'amatizált  sza- 
tírákat írt  A  papok  házassága  (1550),  Az  igaz  pap- 
ság tüköré  (1559)  címmel  a  katolicizmus  ellen  a 
protestantizmus  javára.  Előadták-e  valóban  ezeket 
s  a  többi  hasonló  di'amatizált  hitvitákat,  csak 
gyanítjuk :  a  magyar  I.  föllendülése  nem  is  a  pro- 
testánsok, hanem  a  katolikusok,  illetőleg  a  jezsui- 
ták érdeme,  akik  már  1601-től  kezdve  hoztak 
színre  nálunk  egyelőre  még  latin  (elvétve  már  a 
XVll.  sz.-ban  magyar)  I.-kat.  A  XVIII.  sz.  folya- 
mán alakult  ki  és  emelkedett  virágzásra  a  ma- 
gyar L,  mikor  a  piaristák  már  korán  magyar 
nyelvű  előadásokkal  mulattatták  iskoláik  közön- 
ségét. Követték  őket  az  I.  elmagyarosításában  a 
jezsuiták,  a  minoriták  nagy  számú  misztérium- 
drámájukkal, a  pálosok,  akik  a  piaristákhoz  hason- 
lóan mind  több  és  több  bohózatos  tárgyú  I.-t  hoz- 
tak szinre.  A  reformátusok  is  fölelevenítették  régi 
hagyományaikat,  de  jórészt  csak  a  bohózatos 
nemét  s  még  komoly  tárgyú  drámáikat  is  mulat- 
tató hatásúvá  tették  a  beleszúrt  anakronizmusok- 
kal. Ilymódon  a  XVIII.  sz.  közepe  felé  jóformán 
minden  magyar  gimnáziumban  évenként,  sőt  né- 
hol többször  is  adtak  elő  I.-kat,  melyeknek  szö- 
vegét rendszerint  a  poétikai  osztály  tanára  készí- 
tette s  ő  is  tanította  be.  Az  I.-k  egy  része  nyomta- 
tásban is  megjelent,  legkiválóbb  drámaírók  lUei 
János,  Kunits  Ferenc,  Kozma  Ferenc,  Kereskényi 
Ádám,  Paludi  Ferenc  jezsuiták,  PáUya  István,  Ba- 
nyák Bernát,  Dugonics  András  piaristák  s  a  pá- 


losok drámáinak  másolója,  Táncz  Menyhért.  A 
katolikus  I.-k  legnagyobb  része  fordítás  latinból, 
a  protestánsokéi  jobbára  eredetiek,  de  csekélyebb 
mübecsüek.  Az  I.-knak  nálank  az  a  nagy  irodalom- 
történeti jelentőségük  van,  hogy  midőn  1790  tá- 
ján szervezni  kellett  az  első  magyar  színtársu- 
latot, a  szerzetes  I.-k  szerzői,  akik  begyakorolták 
magukat  a  drámaírásba,  látták  el  eredeti  és  for- 
dított színművekkel  a  műsort  és  a  főiskolák  szín- 
játszó ifjai  lettek  az  első  magyar  színészek.  A  vi- 
lági színészet  megalakulásával  az  l.-k  elhanyat- 
lottak  s  a  kormány  1794.  be  is  tiltotta  az  I.-k  elő- 
adását, e  rendeletnek  azonban  nem  volt  teljes  si- 
kere. Elvétve  még  manap  is  vannak  I.-i  előadások. 

Irodalom.  Riedel,  Schuldrama  und  Theater,  1885  ;  I.  Zeid- 
ler,  Stiidien  zar  üesch.  d.  Jesuiten-Komödie,  1891 ;  Creizeri- 
ach,  Gesch.  d.  neuern  deutschen  üramas ;  Bayer  József, 
A  magyar  drámairodalom  történele,  1897  ;  Prónai  Antal,  A 
piaristák  isk.  szinjátóka  Pesten,  1891  ;  I.-k  modern  kiadása 
a  Heinrich-féle  Régi  Magyar  Könyvtár  köteteiben. 

Iskolai  egészségügy  (iskohn]hygiene)  mind- 
azokkal a  berendezésekkei,  szabályokkal  és  intéz- 
kedésekkel foglalkozik,  amelyek  az  iskolás  gyer- 
mekeknek és  a  tanító  személyzetnek  az  iskolá- 
ban való  tartózkodást,  a  tanítást  egészségessé  és 
kellemessé  teszik  s  amelyek  az  iskolábajárás  ál- 
tal okozott,  illetőleg  azáltal  előmozdított  vagy 
továbbterjesztett  betegségek  leküzdésére  v.  meg- 
előzésére szükségesek.  Az  I.  felügyeletére  kül- 
földön már  sok  helyütt  külön  iskolaorvosokat  al- 
kalmaznak ;  nálunk  a  kérdés  még  rendezés  alatt  ál  I 
(l.  Iskolaorvos).  A  népiskolák  egészségügyi  fel- 
ügyelete a  hatósági  orvos  teendői  közétartozik.  Az 
I.  szempontjából  fontosak  főképen :  az  iskola  épü- 
lete ós  berendezése,  a  tanítás  rendszere,  továbbá 
azok  a  betegségek,  melyek  az  iskolával,  illetőleg 
az  iskolai  munkával  állanak  kapcsolatban. 

1.  Az  iskola  épületénél  az  egészség  szempont- 
jából arra  kell  törekedni,  hogy  az  száraz,  tiszta 
legyen  és  lehetőleg  emelkedettebb  helyen,  szaba- 
don feküdjék,  elegendő  szabad  tér  tartozzék 
hozzá  (játszótér).  Az  iskola  környéke  is  lehet(»- 
leg  tiszta  és  zajtalan  legyen ;  a  környező  házak, 
ha  csak  lehet,  ne  álljanak  közelebb  hozzá,  mint 
magasságuk  kétszerese,  mert  csak  így  lesznek  a 
földszinti  tantermek  elég  világosak.  Az  épület 
homlokzata  legcélszerűbben  északnak  tekint,  a 
bejárat  elegendő  tág,  a  lépcsőház  széles,  biztos 
és  kényelmes  legyen,  a  folyosók  nagyok  és  vilá- 
gosak. A  tantermek  hossza  10  m.-nél  nagyobb  ne 
legyen,  mert  különben  a  hátul  ülök  nem  tudják  a 
táblára  Írottakat  elolvasni .  A  terem  magassága 
kb.  4  m.  legyen,  a  mélysége  legföljebb  7  m.  A 
tanteremben  elhelyezett  gyermekek  mindegyi- 
kére legalább  1  m«  padlófelület  s  4—5  m^  levegő 
jusson  (óránkénti  háromszoros  levegőmegújítást 
számítva).  A  terem  falait  legcélszerűbb  beme- 
szelni, mert  az  olcsó,  egészséges  és  gyaki'an  meg- 
újítható. A  mész  szemet  bántó  fehérségét  kevés 
kék  vagy  barna  festék  hozzákeverésével  lehet 
enyhíteni.  Célszerű  az  oldalfalakat  fejmagassá- 
gig olajfestékkel  bevonni,  hogy  azok  lemoshatok 
legyenek.  A  padlózat  is  olyan  legyen,  hogy  a  pisz- 
kot és  a  nedvességet  ne  vegye  magába ;  a  legcél- 
szerűbbek a  különböző  linóleum,  beton,  aszfalt 
padlózatok,  de  a  fapadlózat  is  használható,  lia 
forró  lenolajjal  vagy  viasszal  van  beitatva.  A 


Iskolai  es^szsésUgry 


661 


Iskolai  egrészsésrUgry 


tanulók  felső  ruháikat  lehetőleg  ne  hozzák  be  a 
tanterembe. 

A  tanterem  természetes  világosságát  az  abla- 
kok adják.  Ezek  a  lehetőségig  nagyok  (a  szabad 
ablakfelület  legalább  ^/^-e  legyen  az  alapnak)  és 
a  mennyezethez  közel  legyenek  ;  a  tanulókat  úgy 
kell  ültetni,  hogy  a  világosságot  balról  kapják. 
Közvetlen  napfény  ellen  vászon  függönyökkel 
védekezünk.  A  mesterséges  világításnak  eléggé 
intenzívnek,  egyenletesnek  kell  lennie,  a  levegőt 
nem  szabad  megrontania.  A  világosságnak  a  tan- 
terem minden  helyén  olyannak  kell  lennie,  hogy 
a  tanuló  még  apró  nyomtatást  is  könnyen  olvas- 
son 30  cm.  távolságból,  vagy  hogy  legalább  10 
métergyertya-fény  álljon  rendelkezésére.  A  hő- 
mérsékletnek is  egyenletesnek  kell  lennie  (kb. 
18") ;  a  fiitós  olyan  legyen,  hogy  sem  piszokkal, 
s^om  a  levegő  megrontásával  ne  járjon.  Legcél- 
szenibb  a  központi  fűtés.  A  kályharendszer- 
nól  a  kályhákat  lehetőleg  úgy  kell  elhelyezni, 
hogy  azokat  kívülről,  a  folyosó  felől  lehessen  fű- 
teni. Célszerűek  a  köpönyeges  kályhák,  amelyek- 
nek köpönyege  alá  friss  levegőt  vezethetünk.  A 
szellőztetésre  is  nagy  gondot  kell  fordítani,  mert 
a  tantermek  levegője  a  lélegzés,  börpárolgás,  tisz- 
tátlan, nedves  ruházat  stb.  következtében  hama- 
rosan kellemetlen  szagú  lesz,  megromlik.  (Módjait 
I.  Szellőztetés).  A  tantermeket  naponként  gondo- 
san ki  kell  tisztítani,  a  port  letörölni,  a  padlózatot 
lesöpörni  s  felmosni  vagy  legalább  is  nedves 
ruhával  feltörölni.  Fontos  különösen  az  alsóbb 
néposztályok  gyermekeire  nézve  az  iskolafürdők 
intézménye,  melyeket  a  külföldön  már  sok  helyen 
régóta  kultiválnak.  Az  iskola  tisztaságához  tar- 
toznak az  árnyókszékek,  amelyek  azonban  rend- 
.szerint  az  iskola  legsötétebb  pontjai,  a  használ- 
hatatlanságig piszkosak  s  állandóan  émelyítő  bűz- 
zel fertőzik  meg  a  környéküket.  Pedig,  hogy  a 
sokat  használt  árnyékszókeket  is  tisztán  lehet 
tartani,  arra  példák  az  utcai  árnyékszékok. 

Az  iskola  felszerelésének  leglényegesebb  része 
az  iskolapad,  amelyben  a  tanuló  iskolai  idejének 
javarészét  tölti.  A  padot  tehát  úgy  kell  szerkesz- 
teni, hogy  a  tanulónak  megfelelő  legyen  s  e  végre 
a  következők  jönnek  teMntetbe:  t.  a  pad  diffe- 
renciája, amin  az  asztallap  szélének  az  üléstől 
való  függőleges  távolságát  értjük.  A  differencia 
csak  valamivel  legyen  nagyobb,  mint  az  ülő- 
gumóknak  a  könyöktől  való  távolsága.  Ha  a  diffe- 
rencia túlnagj',  úgy  a  tanuló  kénytelen  az  írás- 
nál vállait  emelni,  oldalra  fordul,  csak  jobb  kö- 
nyökét teszi  föl  az  asztal  lapjára,  ami  a  gerinc- 
oszlop elgörbülésére  vezet.  Ha  a  differencia  túl- 
kicsiny,  a  tanulónak  nagyon  előre  kell  görnyed- 
nie ;  2.  a  pad  distanciája,  amin  az  ülés  elülső  s 
az  asztal  hátsó  széle  közti  vízszintes  távolságot 
értjük.  Ha  ez  pozitív,  az  asztal  hátsó  széle  az 
ülés  elé  esik  s  a  tanulónak  íráskor  előre  kell 
görnyednie.  Az  egészségtani  szempontnak  a  nega- 
tív distancia  felel  meg,  amely  kényelmes  egye- 
nes ülést  biztosít.  Az  ilyen  padban  azonban  nem 
tud  a  tanuló  felállani,  ami  azonban  a  gerincoszlop 
elferdülésóvel  szemben  mindenesetre  kisebb  baj. 
Egyébként  vannak  negatív  distanciájú  padok,  ahol 
ez  is  elérhető ;  így  pl.  a  Pahmer-fóle  pad  asztal- 
lapja felhajtható,  a  Kuntze-félé-é  összetolható,  a 


Kaiser-félénól  pedig  az  ülés  mozgatható,  stb. ;  3. 
az  ülés  magassága  olyan  legyen,  hogy  a  térd 
derékszögben  való  hajlása  s  az  alszár  függőleges 
állása  mellett  a  láb  egész  talpával  a  padlón  nyu- 
godhassék  ;  kb.  Vv-ét  teszi  ki  a  testhossznak  ;  4. 
az  ülés  szélessége  a  testhossz  ^l^-e;  5.  a  pad  tám- 
lája a  hát  alakjához  igazodjék ;  6.  az  asztallap 
kb.  40  cm.  szóles  és  lejtős  legyen.  Egészében  a 
pad  méretei  igazodjanak  a  testnagysághoz.  A 
helyes  testtartás  érdekében  célszerű  az  iskolaptid 
asztalát  ülőrószével  szilárdan  összekötni ;  de  az 
egész  pad  a  tisztogatás  érdekében  helyéből  köny- 
nyen  elmozdítható  legyen. 

A  taneszközök  szintén  kiváló  figyelmet  érde- 
melnek az  I.  szempontjából.  Hogy  a  tanuló  sze- 
meit minél  kevésbbé  erőltesse,  a  tankönyvekhez 
fehér,  kissé  sárgásba  játszó,  sima.  erős  papirt, 
éles  bettiket,  egyenletes,  fekete  nyomdafestéket 
kell  használni ;  a  betűk  magassága  legalább  1-5 
mm.,  a  betüköz  0'5  mm.,  a  sorköz  2'6  mm.  legyen, 
a  sor  hossza  pedig  kb.  10  cm.  Az  írópapir  fehér, 
kissé  sárgás,  sima  és  elég  vastag  legyen,  a  tinta 
pedig  egyenletes  és  fekete.  Az  írás  a  célszerűtlen, 
rossz  padokban  nagyon  káros  lehet  a  gyermekek 
szervezetére,  különösen  a  szemi'e  és  a  testtar- 
tásra ;  mivel  pedig  a  legjobban  szerkesztett  padok 
sem  biztosítják  írás  közben  a  gyerek  helyes  test- 
tartását, az  I.  szempontjából  jobbnak  tartjuk  az 
álló  írást,  amelynél  a  gyerek  magától  is  egyene- 
sebb testtartást  foglal  el. 

2.  Ami  a  tanítás  rendszerét  illeti,  I.-i  szempont- 
ból arra  kell  törekednünk,  hogy  a  gyermek  túl- 
erőltetését  elkerüljük  s  hogy  a  tanítás  mellett 
pihenéséről  s  testi  neveléséről  is  gondoskodjunk. 
Az  iskolázás  kezdetét  az  1868.  évi  magyar  nép- 
iskolai törvény  a  6.  év  végére  tette ;  külföldön  is 
hasonlóképen  van.  Kivételt  kell  tennünk  a  testi- 
leg v.  szellemileg  gyengén  fejlettekkel.  Az  óra- 
rendet úgy  kell  összeállítani,  hogy  az  egymást 
követő  órák  a  gyermek  figyelmét  különböző 
irányban  és  kölönbözőképen  kössék  meg ;  a  nehe- 
zebb tantárgyak  az  első  órákat  képezzék,  mikor 
a  gyermek  még  szellemileg  friss.  Az  egyes  órák 
között  legalább  15  perces  szüneteket  kell  hagyni. 
Ma  már  általános  a  panasz,  hogy  az  iskola  a 
gyermekeket  túlterheli,  aminek  egyrészt  a  tan- 
tárgyak s  az  anyag  sokaságában,  másrészt  az 
otthoni  tanulás  túlságos  igénybevételében  van  az 
oka.  Mivel  a  gyakorlati  élet  a  természettudomá- 
nyok és  a  modern  nyelvek  intenzivebb  művelését 
tette  sztlkségessó,  viszont  a  régi  anyagot  a  kon- 
zervativebb  körök  egészében  kívánták  meg- 
hagyni, a  tananyag  tényleg  annyira  megnagyob- 
bodott, hogy  nagyon  kérdéses :  vájjon  sikerül-e 
majd  olyan  pedagógiai  módszert  találni,  amely  a 
házi  feladatok  nyomasztó  terhét  megkönnyíti. 
Ezzel  szemben  az  is  bizonyos,  hogy  a  gyermekek 
túlterhelésének  sok  esetbon  a  szülők  az  okai,  akik 
gyermekeiket  hiúságból  szellemi  képességeik- 
nek meg  nem  felelő  tanulmányokra  kényszerítik; 
zene  v.  nyelvtehetséggel  nem  biró  gyermekeiket 
zongora-  v.  nyelvleckékkel  terhelik,  stb. 

Hogy  a  gyermek  fejlődése  természetes  és  egész- 
séges legyen,  szellemi  és  testi  képességének  össz- 
hangzatos  fejlesztéséről  kell  gondoskodnunk.  A 
test  fejlesztésének  egyik  fontos  eszköze  a  tomá- 


Iskolai  hatóság:ok 


662     — 


Iskolai  szünidő 


zás,  amelynek  céljaira  minden  iskolának  megfe- 
lelő berendezésű,  egészséges  (s  nem  pincében 
levő)  tornateremmel  kell  birnia.  Célszerű,  ha  az 
időjárás  és  a  helyi  viszonyok  megengedik,  hogy 
a  tornaórát  a  szabadban  tartsák  meg.  Igen  egész- 
séges ós  helyes  a  tornaórákon  kívül  hetenkint  egy- 
egy  félnapot  is  testedző,  egészséges  torna  játékokra 
V.  sportra  fordítani.  Újabban  az  iskolákban  külön 
napokat  szentelnek  a  szabad  természet  megisme- 
résére, ami  amellett,  hogy  a  gyermek  szellemét 
is  neveli,  testi  egészségére  nagyon  jó  hatással  van. 
Az  újabban  kezdeményezett  erdei  iskola  (1.  o.)  a 
városok  elcsenevészedett  gyermekei  számára  va- 
lóságos áldás.  Az  I.-gyel  összefüggnek  a  szün- 
idei gyermektelepek  (1.  o.)  is. 

3.  Az  iskolázás  bizonyos  megbetegedésekre  ad 
alkalmat :  1.  általános  táplálkozási  és  vérkerin- 
gési zavarok  léphetnek  fel  az  életmódnak  az  is- 
kolázással kapcsolatos  megváltozása  folytán  a 
helytelen  ülés,  testtartás  stb.  miatt.  Ezek  azonban 
rendszerint  maguktól  elmúlnak;  gyenge  gyer- 
mekeknél azonban  állandó  jelleget  ölthetnek. 
2.  A  gerincoszlop  elferdülései  a  rossz  iskolapad 
s  a  helytelen  testtartás  következményei  (1.  Gerinc- 
oszlopéi ferdülés).  3.  A  szem  fénytörése  is  meg- 
változhatik;  a  statisztika  szerint  ugyanazon  isko- 
lában osztályról-osztályra  nagyobb  a  közellátók 
száma,  a  közellátás  (miopia)  foka  évről-évre,  osz- 
tályról-osztályi-a  növekszik,  s  városi  iskolákban 
több  a  közellátó,  mint  falun.  Ujabban  a  közel- 
látóság létrejöttében  az  iskola  szerepét  tagad- 
ják. 4.  Állítják,  hogy  az  iskola  elmebetegsé- 
gek kifejlődésére  ad  alkalmat,  ez  azonban  így 
nem  áll.  Való,  hogy  öröklött  hajlam  esetén  a  csi- 
rájában már  meglevő  elmebetegség  a  tanulmá- 
nyokkal való  túlerőltetés  kapcsán  tör  ki ;  vala- 
mint idegesség  is  sokszor  tapasztalható  az  iskolás 
gyermekeknél.  5. Külön  beszámítás  aláesnek  a  ra- 
gályos (gyermek-)  betegségek,  amelyeknek  egyik 
fő  terjesztő  eszköze  az  iskola.  L.  Fertőzőbetegségek- 

Iroii-ailom.  Baginszky,  Handtach  der  Schulhygiene,  3.  ki- 
adás, 1898—1900,  2  kötet,  Stattgart;  Janke,  Gmndrigs  der 
Schulhygiene,  2  köt.,  Hamburg,  1901;  Wellmer,  Encyklo- 
padisches  Handh.  d.  Schulhygiene,  Wien  1904  ;  Burgerstein  u. 
Netoützky,  Handb.  d.  Schulhygiene  Jena  1902,  2  köt. ;  Kotel- 
mann,  Schulhygiene,  Miinchen  1904;  Baur,  D.  Hygiene 
des  kranken  Schulkindes,  Stuttgart  1903;  Griesbach,  Der 
Stand  der  Schulhygiene  in  Deutschland,  Leípzig  1904 ;  Hin- 
tráger,  Die  Volksschnlhttaser  in  der  versch.  LSndern,  Stutt- 
gart 1895 — 1904,  3  részben;  valamint  az  egészségtani^tan- 
könyvek  idevágó  fejezetei. 

Iskolai  hatóságok,  1.  Népiskolai  hatóságok. 

Iskolai  kirándulások,  egy-egy  iskola  tanít- 
ványainak csoportos  kirándulásai  tanítók  veze- 
tésével. Az  I.  a  nevelésnek  ós  földi'ajzi,  természet- 
rajzi stb.  oktatásnak  régóta  ismert,  de  még  nem 
eléggé  használt  eszközei.  Minél  gondosabban  ké- 
szülnek el  reá  a  résztvevők,  hogy  a  célt  megis- 
merjék ós  elérni  törekedjenek,  minél  természete- 
sebb az  érintkezés  vezetők  és  tanulók  között,  minél 
kevesebb  költségbe  kerülnek,  hogy  emiatt  a  sze- 
gónysorsuak  el  ne  maradjanak,  az  I.  jó  hatása 
annál  nagyobb.  Hazánkban  most  erősödnek  a  tö- 
rekvések, hogy  az  I.  rendezői  egymással  érint- 
kezve főként  az  elszállásolás  ügyét  könnyítsék 
meg.  B  tekintetben  jó  szolgálatot  tesznek  a 
turistaegyesületek.  Budapesten  a  Magyar  Tanítók 
Turista  Egyesülete  évek  óta  foglalkozik  vidéki 


iskolák  tanulmányútjainak  rendezésével;  pro- 
grammot  készít,  szállásról  gondoskodik.V.  ö.  Nagi/ 
József,  A  tanulmányi  kirándulások  szervezéséföl 
(Debreczen)  és  RomMnyi  Sándor,  Vezérfonal 
I.  rendezéséhez  (Budapest  1912). 

Iskolai  könyvtárak.  Hazánkban  a  középiskolák 
és  különböző  szakintézetek  mind  könyvtárakká! 
vannak  felszerelve,  a  népiskolákat  pedig  hiva- 
talból látják  el  könyvtárakkal.  Az  I.  kétfélék : 
ifjúsági  és  tanári  v.  tanítói  könyvtárak.  Némely 
régi  középiskolánlc  nagy  és  értékes  tanári  könyv- 
tárral dicsekedhetik.  Az  ifjúsági  könyvtárakat 
minden  elemi  iskolában  osztályok  vagy  a  tanulók 
életkora  szerint  tagolják  illetve  típusokba  osztják, 
ami  igen  célszerű  eljárás.  Az  I.  között  kell  meg- 
említeni a  legtöbb  középiskolában  fennálló  segé- 
lyegyleti könyvtárakat,  melyek  tankönyvekkel 
látják  el  a  szegény  tanulókat.  Minthogy  az  iskolai 
ifjúsági  könyvtár  szolgáltatja  a  tanulók  magán- 
olvasmányainak legnagyobb  részét,  e  könyvtár 
állományának  pedagógiai  szempontból  való  össze- 
válogatása elsőrendű  fontosságú  kérdés.  Épen 
ezért  újabban  az  iskolai  hatóságok  hivatalos 
könyvjegyzékkel  igyekeznek  szabályozni  a  köny- 
vek beszerzését.  Ilyen  jegyzéket  készített  nálunk 
Szemák  István,  Ifjúsági  könyvtárjegyzék  címen. 

Iskolai  nevelés,  a  házi  nevelésnek  kiegészítője. 
Vannak  ugyan,  akik  azt  hangoztatják,  hogy  az 
iskolának  csak  ismereteket  kell  közölnie,  a  neve- 
lést egészen  a  családra  kell  bízni,  ez  a  felfogás 
azonban  már  csak  azért  sem  helyes,  mert  az  isko- 
lai élet,  mint  minden  társas  együttlét,  az  intézők 
akarata  nélkül  is  nevelő  hatással  van  azokra,  akik 
ebben  a  társas  életben  résztvesznok.  Az  igazmon- 
dáshoz, rendhez,  tisztasághoz  való  hozzászokta- 
tás  stb.,  ami  nélkül  az  iskola  el  sem  képzelhető, 
mind  nevelő  mozzanat.  Herbart  (1.  o.)  volt  az,  aki 
különösen  kiemelte  az  I.  fontosságát  s  mindenben, 
magában  az  oktatásban  is  a  nevelő  szempontokat 
érvényesítette.  Az  ő  fellépése  óta  beszélünk  nevelő- 
iskolákról,  melyekben  a  nevelés  a  legfőbb  szem- 
pont és  szakiskolákról,  melyekben  valamely  élet- 
pályára való  kiképzés  a  cél. 

Iskolai  sportegyesületek,  1912  óta  közép- 
iskoláinkban alakított  ifjúsági  egyesületek,  me- 
lyek orvosi  és  tanári  ellenőrzés  mellett  a  testedzés 
ügyét  szolgálják.  Az  I.  létesítése  lehetővé  tette, 
hogy  a  középiskolai  ifjúság,  távoltartva  a  fel- 
nőttek sportegyesületeitől,  a  maga  körében  fej- 
leszthesse magát  a  sport  különböző  ágaiban.  I. 
majdnem  minden  középiskolában  vannak  s  az 
országos  tornaversenyeket  most  az  I.  versenyei 
helyettesítik.  Az  I.  tagjai  nem  vehetnek  részt  a 
felnőttek  sportversenyein. 

Iskolai  szertárak,  az  egyes  iskolákkal  kapcso- 
latban fennálló  gyűjtemények,  melyek  tanszere- 
ket és  szemléltető  eszközöket  foglalnak  magukban. 
A  középiskolákban  szakok  szerint  vannak  szer- 
vezve :  természetrajzi,  fizikai,  földrajzi  stb.  szer- 
tár. Új  abban  filológiai  szertárak  is  vannak  a  klasz- 
szikus  nyelvek  tanításához.  A  közép-I.  berende- 
zésére és  fejlesztésére  a  vallás-  és  közoktatásügyi 
miniszter  Útmutatásokat  adott  ki. 

Iskolai  szünidő,  az  évnek  az  a  hosszabb  vagy 
rövidebb  ideig  tartó  része,  mikor  a  tanítás  szüne- 
tel. Tartama  ós  elosztása  nemzetek,  felekezetek, 


Iskolai  takarékpénztárak 


—    663    — 


Iskola-takarékpénztárak 


vidékek  és  iskolafajok  szerint  nagyon  változó.  A 
leghosszabb  I.  minálunk  igen  célszerűen  a  legme- 
legebb két  nyári  hónapra,  júliusra  és  augusztusra 
van  téve.  A  tanév  folyamán  az  iskolai  szünetek 
a  különféle  egyházi,  nemzeti  és  helyi  ünnepekre 
esnek.  A  karácsonyi  és  húsvéti  ünnepekkel  kap- 
csolatban hosszabb,  tíz  napra  v.  két  hétre  terjedő 
évközi  szünet  van  szokásban,  sőt  néhol  pünkösd- 
kor is  többnapos  szünetet  adnak.  Ahol  különféle 
vallású  tanulók  látogatják  ugyanazon  iskolát,  ott 
a  különböző  időpontra  eső  egyházi  ünnepek  nagy 
száma  igen  megrövidíti  a  szorgalmi  időt.  Az  ál- 
lami iskolákban  a  szüneteket  a  miniszteri  rend- 
tartás állapítja  meg. 

Iskolai  takarékpénztárak,  1.  Iskola-takarék- 
pénztárak. 

Iskolakert.  A  vallás-  ós  közoktatásügyi  minisz- 
ter a  polgári  községek  számára  a  népiskolai  köz- 
oktatást rendező  törvények  végrehajtása  tárgyá- 
ban kiadott  utasításában  elrendeli,  hogy  a  község 
köteles  az  iskolának  kertül  alkalmas  ós  bekerített 
telket  (ha  lehet,  legalább  2  holdat)  ós  a  gyerme- 
kek létszámához  mért  nagyságú  testgyakorlóteret 
adni.  Noha  e  rendeletben  nincs  megmondva,  hogyan 
kell  ezt  az  I.-et  a  tanításban  értékesíteni,  mégis 
tévedés  volna  azt  hinni,  hogy  az  I.  kizárólag 
gazdasági  kísérletekre  használandó.  Az  L-nek  az 
a  célja,  hogy  megismertesse  és  megszerettesse  a 
gyermekkel  a  hazai  természetet,  kifejlessze  a 
gyermekben  a  szép  és  a  rend  iránti  érzéket,  a 
munkában  való  gyönyörködést  s  végül  a  népjólétre 
is  üdvösen  hasson.  B  céljához  képest  kívánatos, 
hogy  minden  I.-beu  legyen:  1.  egy  mező,  amely- 
ből mindenik  felsőbb  osztályú  tanuló  számára 
egy-egy  ágy  kihasítandó ;  2.  faiskola ;  3.  vetemé- 
nyes kert ;  4  virágágy ;  5.  faluhelyen  méhes ;  6. 
ha  a  helyi  viszonyok  úgy  kívánják,  a  selyemher- 
nyó tenyésztésére  berendezett  kis  veranda. 

Iskolakötelezettség,  1.  Tankötelezettség. 

Iskolalátogatók,  oly  egyének,  akik  a  vallás-  ós 
közoktatásügyi  miniszternek  az  1912.  évi  100,000 
sz.  a.  kelt  rendelettel  kiadott  szerv.  szab.  és  uta- 
sítás értelmében  v.  kinevezés  v.  megUzás  útján 
működnek. 

Iskolalovaglás.  Napi  gyakorlatok  a  lovasnak 
a  lovaglásban  tökéletesítésére  ós  a  paripának  szok- 
tatása a  fokozatosan  betanítandó  segélyadásokra ; 
ilyenek:  a  fej  tartása,  a  nyakelhajlítása,  a  válla- 
pok  beállítása,  a  far  aláhajlítása,  hogy  a  galoppba- 
ugráshoz (jobb-  vagy  balkézre)  a  ló  megfelelő 
állásba,  a  lovas  testsúlya  pedig  az  ellenkező  ol- 
dalra helyeztessék.  Mindez  eleinte  helyben  kez- 
dendő s  aztán  átmenetileg  lépésből  s  ügetésből 
gyakorlandó.  Ugyanígy  helyből  (állásból)  a  kantár 
és  lábszárak  segítségével  szoktatandó  a  paripa  a 
hátralépésre,  oldalmenetelekre,  a  sarkon  hirtelen 
megfordulásra  stb.  Ez  utóbbi,  ha  jól  sikerül,  a  ló 
legfőbb  tökéletesítése.  A  ló  ily  betanítását  csak 
perfekt  lovas  (a  lovaglás  tanára)  végezheti. 

Iskolanénék,  ama  nőszerzetek  tagjai,  akik  ta- 
nítással foglalkoznak.  L.  Iskolatestvérek. 

Iskola-nyereg,  1.  Nyereg. 

Iskolaorvos,  az  iskolás  gyermekek  egészség- 
ügyi felügyeletével  és  ellenőrzésével  foglalkozik. 
Az  I.-ok  kérdése  még  nincs  véglegesen  rendezve ; 
a  népiskolák  egészségügyi  felügyelete  a  hatósági 


orvosok  teendői  közé  tartozik.  Valamivel  jobbak 
a  viszonyok  a  középiskolákban,  ahol  az  iskola- 
orvosi teendőket  az  egészségtan  tanításával  is 
megbízott,  külön  tanfolyamokon  képesített  orvos 
látja  el  (Magyarországon  1885  óta),  bár  ennek  a 
hatásköre  sem  megfelelő.  I.-i  ós  középiskolai 
egészségtantanári  tanfolyamot  minden  őszi  félév- 
ben tartanak,  a  vezetésével  a  tudományegyetem 
egészségtan-tanára  van  megbízva ;  a  résztvevők 
vizsgát  tesznek  és  képesítő  oklevelet  kapnak.  A 
tanfolyam  hallgatása  kötelező ;  résztvevőket  az 
orvoskari  dékán  vesz  fel  korlátolt  számban. 

Iskolareform.  Külföldön,  kivált  Németország- 
ban újabban  nagy  hullámokat  vet  s  nálunk  is  ész- 
lelhető az  a  szellemi  mozgalom,  mely  a  tényleges 
iskolarendszernek  az  egész  vonalon  v.  csak  egyes 
pontokon  való  megváltoztatását  írta  jelszóul  zász- 
lajára. A  jelenleg  fennálló  iskolarendszereknek 
mindenesetre  sok  fogyatékosságuk  van  s  helytelen 
dolog  minden  újítás  elől  mereven  elzárkózni,  de 
viszont  a  meglévő  intézményekben  is  meg  kell 
látni  és  el  kell  ismerni  a  jót  s  a  javítás  vágyának 
nem  szabad  a  rombolás  szenvedélyévé  fajulnia. 
Az  I.  komoly  problémájának  megoldását  külön- 
ben az  is  megnehezíti,  hogy  még  a  legfőbb  szem- 
pontoki'a  nézve  sincs  a  kérdésben  megegyezés. 
Mindazonáltal  Németországban  a  középfokú  okta- 
tás terén  már  több  úgynevezett  reformiskolával 
kísérleteznek.  Nálunk  leginkább  a  középiskola  re- 
fonnja  van  napirenden,  de  szó  van  a  polgári  iskola 
és  felsőbb  leányiskolák  reformjáról  is.  A  közokta- 
tásügyi minisztérium  márkétízben  hívott  össze 
szaktanácskozást  az  egységes,  ül.  egységes  jogo- 
sítású  középiskola  ügyében,  de  a  vélemények  el- 
ágazása miatt  a  reform  nem  jött  létre.  1913  okt. 
Jankovich  Béla  miniszter  indította  meg  újból  a 
középiskola  reformját.  A  Társadalomtudományi 
Társaság  is  rendezett  a  középiskoláról  egy  vita- 
ciklust, melynek  célzata  főleg  a  klasszikus  nyel- 
vek tanításának  háttérbe  szorítására  s  a  termé- 
szettudományi oktatás  kiterjesztésére  irányult. 
V.  ö.  Az  egységes  középiskola  ügyében  tartott 
miniszteri  értekezlet  jegyzőkönyve  (Budapest 
1892) ;  Az  egységes  jogosítású  középiskola  ügyé- 
ben tartott  miniszteri  értekezlet  jegyzőkönyve 
(u.  0. 1906) ;  A  középiskola  reformja.  Vita  a  közép- 
iskolai kérdésről.  Rendezte  a  Társadalomtudo- 
mányi Társaság  (u.  o.  1906). 

Iskola-statisztika,  1.  Tanügyi  statisztika. 

Iskolaszék  az  a  hatóság,  amely  által  úgy  a  pol- 
gári, mint  a  felekezeti  község  is  gyakorolja  törvé- 
nyesen biztosított  befolyását  az  általa  fentartott 
népoktatási  tanintézetre.  Az  1.  szervezetét,  hatás- 
ós jogkörét  a  népiskolai  hatóságokról  szóló  1876. 
évi  XXVIII.  t.-c.  szabályozza.  Budapest  székes- 
főváros I.-einek  szervezetéről  külön  intézkedik.  Az 
I.  ügyrendjét  és  hatáskörét  részletesen  és  ponto- 
san szabályozza  a  vallás-  és  közoktatásügyi  mi- 
niszternek 1902  okt.  21-én  44,246  sz.  a.  kiadott 
utasítása  a  polgári  községi  I.-ek  számára  az  1868. 
évi  XXXVIII.  és  az  1876.  évi  XXVIII.  t.-cikkek 
végrehajtása  tárgyában. 

Iskola -takarékpénztárak.  A  takarékosság 
iránti  érzék  felkeltésére,  különösen  a  múlt  század- 
ban, rendkívül  elterjedt  az  ú.  n.  I.  alapítása.  Az 
I.-ban  a  gyermekek  a  tanító  vezetése  mellett  ktl 


Iskolatársak  szövetkezete 


664     — 


Isle 


ön  takarékcsoportot  alkottak  olykép,  hogy  a  ta- 
nító naponkint  v.  hetenkint  átvette  a  tanulóktól 
a  betéteket  s  azt  egy  nagyobb  összegbon  elhelyezte 
valamely  takarékpénztárban  kamatozásra.  A  gyer- 
mekek vagyoni  helyzetének  különbözősége  foly- 
tíín  előállt  erkölcsi  hátrányai  azonban  erösebbek 
voltak,  mint  előnyei  s  ezért  ez  intézmény  jófor- 
mán mindenütt  megszűnt. 

Iskolatársak  szövetkezete.  Újabban  Angliá- 
ban és  Németországban  több  rendbeli  szövetkezet 
alakult  egy-egy  középiskola  végzett  növendékei 
sorából.  A  szövetkezés  tagjai  az  intézethez  való 
ragaszkodásukat  azzal  tanúsítják,  hogy  az  életbe 
kilépve  is  ápolják  az  iskolában  kötött  barátságot 
és  az  összetartozás  érzetét.  Hogy  pedig  intézetük 
iránt  érzett  hálájuknak  külsőleg  is  kifejezést  ad- 
janak, sególyegyesületet  alapítottak  I.  néven, 
melynek  célja :  az  iskola  összes  volt  tanítványait 
egy  társulatba  gyűjteni  ós  az  iskolának  szegény, 
de  szorgalmas  tanítványait,  nemkülönben  az  in- 
tézetből kikerült  főiskolai  hallgatókat  erkölcsileg 
és  anyagilag  támogatni.  Magyarországon  az  első 
I.-t  a  budapesti  V.  ker.  főreáliskola  volt  tanítvá- 
nyai alapították  Hofer  Károly  igazgató  (1.  o.) 
tiszteletére,  akinek  nevét  viseli  a  szövetkezet. 
V.  ö.  Beké  Manó  cikkeit  a  budapesti  V.  ker.  reál- 
iskola 1890—91.  sköv.  értesítőiben.  Ugyanott  az 
I.  alapszabályai  is  megtalálhatók. 

Iskolatartási  jog,  testületeknek  ós  magáno- 
soknak az  a  joga,  hogy  tanításra  szolgáló  intéze- 
teket felállíthatnak  és  fentarthatnak.  Nálunk  az 
I.  az  államon  kívül  az  egyéb  köztestületeket  (tör- 
vényhatóság, község  stb.),  felekezeteket  és  magá- 
nosokat is  megilleti  (középiskolákra  nézve :  1868. 
XIjIV.  t.-c.  26.  §.,  népiskolákra  nézve:  1868. 
XXXVIII.  t.-c.  10.  §.,  kisdedóvókra  nézve :  1891. 
XV.  t.-c.  3.  §.).  A  nyilvános  iskola  felállítása 
magánosoknál  rendesen  hatósági  engedélytől  függ, 
testületeknél  pedig  csak  a  felállítás  bejelentése 
kötelező. 

Iskolateher,  a  községeket  terhelő  az  a  kötele- 
zettség, hogy  ott,  ahol  a  hitfelekezetek  nem  tar- 
tanak fenn  megfelelő  népiskolát,  valamint  egyéb 
a  törvényben  meghatározott  esetben  is,  a  község 
köteles  u  szükséges  népoktatási  tanintézeteket 
felállítani  (1868.  XXXVIII.  t.-c.  23.  §.).  Az  iskola- 
kötelesek számától  és  a  község  nagyságától  függ, 
hogy  milyen  népiskolákat  köteles  a  község  fen- 
tartani.  Hasonló  kötelezettség  terheli  a  községet 
kisdedóvók  és  iparos-  (kereskedő-)  tanonciskolák 
fentartása  tekintetében  is. 

Iskolatestvérek,  azoknak  a  szerzetesrendek- 
nek vagy  társulatoknak  férfi-  és  nőtagjai,  kik  az 
ifjúság  nevelésével  és  tanításával  foglalkoznak. 
Hyen  férfitársulatok:  1.  Ignorantinusok.  Hazánk- 
ban I.  néven  ismeretesek.  2.  Lamennais  I.  (Fréres 
de  l'instruction  chrét.)  3.  Le  Puy-I.  4.  Delamarre 
alap.  t.  5.  Mertian  Jenő  al.  1. 6.  Xav.  szt.  Ferencről 
nov.  I.  7.  Szt.  Gáborról  nev.  I.  8.  Tilburgi  I.  9. 
Keresztény  testvérek  (christian  Brothers).  10.  Szt. 
Alajosról  nev.  1. 11.  Patrícius  testvérek  (Brothers 
of  St.  Patrick)  stb.  Nő-társulatok :  a  bajor  sze- 
gény iskolanénék,  a  ruillei  iskolanénék,  a  roueni 
iskolanénék,  Szt.  András  nővérei  vagy  a  kereszt 
leányai,  Szt.  Krisztina  nővérei,  az  Angolkisasszo- 
nyok, Mi  Asszonyunk  leányai,  a  jó  Üdvözítő  nő- 


vérei, Orsolyaszűzek,  Klarisszák,  Szt.  Vince  leá- 
nyai (szürke-nénék),  Sacró  Coem'  stb. 

Iskolázás,  az  erdei  csemetéknek  1—2  éves  ko- 
rukban való  átültetése  tágabb  hálózatban,  a  kellő 
növőtór  nyújtása  s  ezzel  erőteljesebb  fejlődés  el- 
érése végett.  Történik  kézzel  v.  Hacker-féle  is- 
kolázógép  segélyével.  L.  Átültetés. 

Isla  (Magyar-Isla),  fürdőhely,  1.  Alsósebes,  2. 

Isla,  Jósé  Francisco  de,  spanyol  szatirikus  író, 
szül.  Vidanesben  (León)  1703  márc.  24.,  megh.  Bo- 
lognában 1781  nov.  2.  Már  gyermekkorában  feltű- 
nést keltett  éleseimé j őségével ;  később  aj  ezsuiták 
rendjébe  lépett,  Segoviában,  Santiagóban,  Pam- 
plonában  íilozóflát  és  teológiát  tanított  s  kitűnt 
mint  egyházi  szónok.  A  jezsuitáknak  Spanyol- 
országból való  kiűzése  után  Olaszországba  ment, 
ahol  meg  is  halt.  I.  Cadahalso  (1.  o.)  mellett  a 
XVIII.  század  spanyol  irodalmában  az  egyedüli 
prózában  író  szatirikus.  Legbecsesebb  szatirikus 
müve :  História  del  f amoso  predicador  Pray  öerun- 
dio  de  Campazas  (Madrid  1758,  ujabb  kiadásai  kö- 
zül legjobb  a  Lidforsé,  2  köt.,  Leipzig  1885),  a 
korabeli  rossz  egyházi  szónokok  ellen  ugyanolyan 
hatású  volt,  mint  Cervantes  Don  Quijote-ja  a 
lovagregények  ellen.  B  korrekt  és  világos  stílusú, 
noha  itt-ott  nehézkes  és  kissé  egyhangú  szatírát, 
melyet  I.  Don  Francisco  Lobon  de  Salazar  névvel 
adott  ki,  az  inkvizíció  elkoboztatta.  Második  része 
csak  1770.  jelent  meg.  A  későbbi  kiadásokban  a 
mű  egy  harmadik  résszel  van  megtoldva,  mely- 
nek címe:  Coleceion  de  varias  piezas  relativas 
á  la  obra  de  Fray  Gerundio.  Említést  érdemelnek 
I.-nak  korábbi  szatirikus  művei  is :  La  juventud 
triunfante  (1727) ;  Dia  grandé  de  Navarra  (Madrid 
1746).  Irt  egy  Compendio  de  la  história  de  Bspana 
c.  munkát  is  (u.  o.  1769)  s  lefordította  Lesage 
Gil  Blas-ját  (csak  halála  után  jelent  meg,  7  rész, 
4  kötet,  u.  0.  1797  és  más  ízben),  mely  fordítá- 
sában I.  azt  a  később  annyi  vitára  alkalmat  adó 
véleményt  áhította  fel,  hogy  Lesage  egész  regé- 
nyét egy  spanyol  író  után  irta.  (V.  ö.  Franceson, 
Bssai  sur  la  question  de  roriginalité  de  Gil  Blas, 
Leipzig  1857.)  Ugyancsak  halála  után  adták  ki 
Cartas  familiares-eit  (6  köt.,  Madrid  1790)  és  a 
Rebusco  de  sus  obras  literarias-t  (2  köt.,  u.  o.  1797). 
I.  válogatott  művei  megvannak  Rivadeneyra 
Biblioteca  de  autores  espanoles  c.  gyűjteményének 
XV.  kötetében  (Monlautól,  aki  u.  o.  I.  életrajzát 
is  megírta,  Madrid  1850).  V.  ö.  Goudeau,  Les  pré- 
cheurs  burlesques  en  Espagne  (Paris  1891). 

Isla  Cristina,  1.  Ayamonte. 

Island,  1.  Izland. 

Islas  de  las  Perlas,  1.  Gyöngyszigetek. 

Islas  de  Lobos,  1.  Lobos. 

Islas  Malvinas,  spanyol  neve  a  Falkland-szige- 
teknek (1.  0.). 

Islay  (ejtsd:  ájie),  Argyll  couutyhoz  tartozó  egyik 
szigete  a  déli  Hebridáknak ;  a  Jurától  az  I.-Soimd- 
szoros  választja  el,  területe  606  km*,  6857  lak. 
A  Loch  Andail-öböl  mélyen  nyúlik  bele.  Legna- 
gyobb magaslata  a  Beinn  Bahn  (470  m.).  Vas-, 
réz-  és  ólomércei  vannak.  Sok  whiskyt  készíte- 
nek rajta.  Főhelye  Bowmore,  a  Loch  Andail  mel- 
lett. 

Isle  (franc,  ejtsd :  íi),  az  tle  (sziget)  szó  régies 
Írásmódja. 


I 


Isié 


—     665    — 


Ismétlés 


Isle  (ejtsd:  ii),  1.  íí  Dordogne  jobboldali  mellék- 
folyója Haute-Vienne,  Dordogne  és  Gironde  fran- 
cia départementokban,  ered  Nexontól  DK.-re,  föl- 
véve  balról  a  Dronnet,  jobbról  a  Haute-Vézóret, 
235  km.  folyás  után  Libourae  mellett  torkollik, 
143  km.  hosszban  hajózható. 

2.  J.  (L'L),  város  Vaucluse  francia  dóparte- 
raent  Avignon  járásában,  a  Sorgue  és  vasút  mel- 
lett, 6514  lak.,  selyemmotolákkal  és  fonókkal. 

Islebia,  E isieben  város  latin  neve. 

Islebius,  teológus,  1.  Agricola,  3- 

Isle  Bonaparte,  1809—1814  között  Rémiion 
sziget  (1-  0.)  neve. 

Isle  de  Bourbon  (ejt^d :  ii  dö  burbon),  a  francia 
forradalom  előtt  és  1814—1848  között  Réunion 
sziget  (1.  0.)  neve. 

Isle  de  Francé  (ejtsd:  u  dö  traitsz),  1.  ].  Jle  de 
Francé.  —  2.  I.,  1.  Mauritius. 

Isle  des  Pins  (ejtsd :  ii  dé  peS,  a.  m.  a  fenyők 
szigete),  francia  sziget  Új-Kaledouiától  DK.-re. 
Területe  151  km^  kb.  600  lak.  Fegyencek  de- 
poi*táló  helye. 

Isieworth  (ejt«d:  »jiv8rth),  város  Middlesex  angol 
countj'ban.  a  vele  egyesitett  Heston  várossal 
együtt  (1911)  48,316  lak.,  nagy  zöldséges  kertek- 
kel és  számos  nyaralóval. 

Islimje,  ruméliai  város,  1.  Szlivno. 

Isling,  oly  zsineg,  melynek  segélyével  a  hálót 
az  inakhoz  avagy  fakeretekhez  kötik.  —  I.-tű, 
nagyobb  fajtájú  hálótű. 

IsUngton  (ejtsd-  isziingtn),  London  (1.  o.)  egyik 
B.-i  városrésze,  (i9ii)  327,423  lak.,  zongora-,  ké- 
miai- és  vasdrótgyárakkal. 

Islóg,  a  legsajátszeiübb  szkitha  ruhadíszítés 
volt  s  abban  állott,  hogy  a  ruhát  sávosan  díszítet- 
ték fel  különféle  felvarrott  aranylemezzel  és  pity- 
kével.  Ezek  alakra  nézve  kisebb-nagyobb  kerek, 
csillag-  és  félhold-alakú  lemezek  voltak  (az  utób- 
biak különösen  a  perzsa  nihaviseletben  terjedtek 
el),  olykor  kivert  emberi  vagy  állati  főt,  sőt  egész 
alakokat  is  ábrázolnak.  Ily  arany-  v.  ezüstleme- 
zekkel díszítették  a  bőrövet  és  a  süveget  is.  A 
iX  — X.  sz.-beli  ú.  n.  ősmagyar  leletek  közt  ha- 
zánkban is,  Oroszországban  is  találtak  ilyen  süveg- 
(liszítő  lemezeket. 

Maga,  vulkán  a  délamerikai  Andokban  Chile 
és  Bolívia  határán,  5486  m.  magas.  Oldalán  van 
4267  m.  magasban  I.  falu  :  D.-i  lábánál  visz  el  a 
Pichuta-hágó. 

Isly,  folyó  Marokkó  algeri  határán,  híres  Bu- 
geaud  francia  marsall  1844  aug.  14.-i  győzelme 
miatt.  A  csata  Usda  mellett  folyt  le,  a  marokkói 
hadsereget  leverték  s  a  marsall  az  l.-i  hercegi  cí- 
met nyerte  győzelmével. 

Isma,  a  Pecsora  626  km.  hosszú  mellékfolyója 
Vologda  és  Arehangelszk  orosz  kormányzóságok- 
ban ;  a  Timan-hegységben  ered  és  Uszt-lsma  alatt 
torkollik. 

Ismael,  1.  Iszmaél. 

Ismene,  a  görög  hősmondában  Oedipus  (l.  o.) 
leánya,  Antigoné  testvére. 

Ismenos,  ókori  patak  neve  Beociában,  mely 
Thebae  területén  fut  végig. 

Ismerd  meg  tenmagadat,  1.  Gnőti  szeauión. 

Ismeret,  általában  az  értelemnek  a  való  felfogá- 
sára irányuló  munkájának  eredménye,  ennyiben 


egyértelmű  a  tudással.  Az  I.  adaequat,  igaz,  ha 
megfelel  a  valóságnak,  ellenkező  esetben  nem 
igaz,  inadaequat.  Az  I.  mivoltával,  nevezetesen 
azokkal  az  elmebeli  forrásokkal,  melyekből  ered, 
azokkal  a  határokkal,  melyokig  terjedhet,  azzal 
a  bizonyossággal,  mellyel  megnyugtathat,  azok- 
kal a  fokozatokkal,  melyeken  áthalad,  azokkal 
a  fajtákkal,  melyekre  oszlik,  foglalkozik  a  íllo- 
zófla  (l.  0.),  amelynek  eme  részét  I.-tannak  (gnoseo- 
logia)  nevezik.  Az  I.-tan  tehát  belevág  főleg  a 
lélektanba  és  logikába.  B  kérdések  minden  tudo- 
mányt érdekelnek,  mert  minden  tudomány  tudást, 
I.-et  keres ;  innét  származik  az  a  szoros  kapcso- 
lat, mely  az  egyes  tudományokat  a  íilozóflával 
egybekapcsolja ;  valamennyi  számára  végzi  a  fllo- 
zófla  az  I.  vizsgálatát  s  valamennyitől  tanul,  hogy 
az  I.-uek  más-más  téren  nyilvánuló  sajátosságait 
megértse. 

temeretlen,a  matematikában  olyan  érték,  mely- 
nek nagyságát  nem  ismerjük,  de  vonatkozását 
más  értékekhez  megadjuk  és  éppen  e  megadott 
vonatkozásokból  határozandó  meg  az  1.  Mint  1. 
szerepelhet  valamely  matematikai  problémában 
egy  szám,  mely  azoknak  a  kapcsolatoknak  alap- 
ján, melyek  közte  és  más  számok  közt  fennálla- 
nak,  kiszámítható.  Geometriai  feladatokban  az  I. 
nemcsak  számítás,  hanem  szerkesztés  segítségé- 
vel is  meghatározható. 

Ismerettan  (gnoseologia),  1.  Ismeret. 

Ismerettár,  az  emberi  ismeretek  összefoglaló, 
rövidített  áttekintése ;  lehet  rendszeres,  az  isme- 
retek belső  összetartozása  szerint  csoportosítva, 
vagy  az  egyes  ismeretek  könnyebb  megtalálása 
céljából  a  címszók  betűrendje  szerint  elrendezve. 
Ma  enciklopédiának,  lexikonnak  nevezik.  L.  En- 
ciklopédia. 

Ismertető  jelek.  Az  ókorban,  de  még  a  közép- 
korban is,  midőn  a  katonaság  ruházata  ós  fel- 
szerelése még  nem  volt  oly  egyöntetű,  hogy  barát 
és  ellenség  egymást  könnyen  felismerhette  volna, 
minden  hadseregen  belül  különféle  jelszavakat, 
vagyis  I.-et  használtak.  Az  I.  különös  alfaja 
a  hadiye  (1.  o.)  volt.  Várakban  és  az  őrszolgálat- 
ban még  jelenleg  is  használnak  I.-et,  az  úgyneve- 
zett jeZs^íoí  és  jelhangot.  Harcközben,  döntő  táma- 
dás előtt  a  régiekhez  hasonlóan  még  most  is  külön- 
féle harci  jelszavakat  (l.  Harci  jelszó)  hasznhl- 
nak.  A  görögök  a  harc  kezdetén  «Alala,  alala !», 
a  rómaiak  «Feri,  féri ! »  (üsd,  üsd  !)  kiáltást  hal- 
lattak. A  görög  császárok  alatt  «Christe  boethei !» 
(Jézus  segíts  I),  a  keresztes  háborúkban  aDeus  le 
vult»  (Isten  úgy  akarja !)  harci  jelszavakat  hasz- 
nálták. 

Ismertető  színek  v.  cégér-színe '<.  1.  Allatok 
színe. 

Ismérv,  rosszul  alkotott  szó  e  helyett :  ismertető 
jel,  az,  amiről  valamire  ráismerünk,  valamit  meg- 
jegyzünk.  Pilozóflai  tekintetben  fontos,  hogy  mely 
ismertető  jelről  ismerünk  rá  az  igazságra,  mely 
biztos  alapunk  van  az  igazságnak  a  tévedéstől 
való  megkülönböztetésére.  L.  Kritérium. 

Ismétlés,  az  az  eljárás,  melynek  segítségével  a 
tanítás  útján  nyújtott  ismereteket  a  tanuló  szá- 
mára maradandóan  biztosítani  akarjuk.  Az  I.  lé- 
nyege abban  áll ,  hogy  a  tanult  dolgot  más  alakban 
és  új  vonatkozásokban  tárgyaljuk.  Az  I.-nél  fő- 


Ismétlő  fegryver 


-     666 


Isola  Lunsra 


dolog,  hogy  nemsokára  az  első  elsajátítás  után 
következzék,  ne  pedig  későre,  mikor  már  az  ismét- 
lendö  képzetek  v.  képzetsorok  egészen  elhalvá- 
nyultak az  emlékezetben.  Azért  helyes  az  az  el- 
járás, mely  a  tanítási  órát  rendesen  az  elmúlt  órán 
tanítottak  I.-ével  kezdi,  feltéve  természetesen, 
hogy  az  újonnan  tanítandó  dolog  a  réginek  foly- 
tatása. L.  még  Eszinetársulás. 

Ismétlő  fegyver,  oly  kézi  lövöfegyver,  mely 
agyában  vagy  csöve  alatt  több  töltény  elhelyezé- 
sére alkalmas  kamarával  van  ellátva ;  a  fegyver 
oly  természetű,  hogy  a  gépezet  egymásután  tolja 
a  töltényeket  a  csőbe,  úgy  hogy  külön  megtöl- 
tés nélkül  annyiszor  lehet  lőni,  ahány  töltény 
van  a  kamarában.  Az  em'ópai  hadseregek  ma 
már  általában  í. -ékkel  vannak  felszerelve ;  ilyen 
nálunk  a  Mannlicher  mintájú  ismétlő  puska,  a 
franciáknál  aLebel-féle  fegyver  stb.L.  Lövöfegy- 
verek. 

Ismétlő  hajó  (ném.  Repetiteur ;  ol.  ripetiiore; 
franc,  répétiteur ;  ang.  repeater),  oly  hajó,  mely  a 
hajóhad  vagy  a  hajóraj  parancsnokának  jelzéseit 
(parancsadásait)  a  távolabb  levő  hajók  számára 
ismétli  és  mint  ilyen  a  könnyebb  láthatóság  vé- 
gett a  hajók  alakzatán  kívül  tartózkodik. 

Ismétlő  iskolák,  a  népoktatási  törvény  alap- 
ján szervezett  intézmény,  melynek  célja  az  ifjú- 
ságot élete  15.  évéig  a  legszükségesebb  elemi  is- 
meretekben oktatni.  Fontossága  tulajdonképen 
csak  kisebb  helyeken  van,  ahol  az  elemi  iskola 
elvégzése  után  az  illetőknek  nincs  módjukban 
tovább  tanulni.  Az  órákat  többnyire  este  tartják, 
innen  az  esti  iskolák  elnevezés.  Az  oktatás  heten- 
ként télen  öt,  nyáron  két  órára  terjed,  melyet  az 
1868.  évi  XXXVIII.  t.-c.  értelmében  minden  tan- 
köteles koron  túl  levő  gyermek  (íiú  s  lány)  15.  éve 
betöltésóig  köteles  látogatni.  Ugyanezen  intéz- 
kedés csaknem  minden  külföldi  államban  megvan, 
sőt  Németországban  a  18  éves  életkorig,  itt  «Sonn- 
tags-Unterrichtw-nak  nevezik  ezt. 

Ismétlő  jel,  a  zenében  arra  utal,  hogy  a  darab- 
nak valamely  része  megismótlendő.  Leghasznál- 


tabb  a   következő: 


1.  Ismétlést  jelez  a 


Dal  segno  (1.  o.)  is. 

Ismétlő  kör,  1.  JRepeticiós  kör. 

Ismétlő  lövegek  azok,  amelyek  lehetőleg  nagy 
számú  lövedéket  lehetőleg  kicsiny  időközökben 
képesek  kiröpíteni.  Általában  véve  több  csőből 
állanak,  melyek  közös  ágyútalpon  nyugosznak 
és  vagy  egyszerre  vagy  hirtelen  egymásután  szór- 
ják a  lövedékeket,  miért  is  golyószóróknak  is  ne- 
vezhetők. Ujabban  ez  elnevezést  a  francia  had- 
seregben, sőt  egy  ideig  a  magyar  honvédseregben 
alkalmazott  mitrailleuse-ökre  alkahnazták. 

Iso . . .  (latinos  leírása  a  görög  tao . . .  előszócs- 
kának,  mely  íao;-hól  származik  s  hasonlót,  egyen- 
lőt jelent),  összetételekben  gyakori.  L.  Izo . . . 

Isoétaceae,  Durdafüfélék  (növ.),  az  edényes 
virágtalanok  legmagasabb  rendű  családja ;  mint- 
egy 60,  az  Isoétes  L.  génuszba  tartozó  faja  tro- 
pikus ós  mérsékelt  tájakon  honos  fű.  Leveleik 
hosszúak,  kihegyezettek,  lemezesen  nem  terülnek 
ki  s  földalatti  gumószerü  törzsről  tőrózsaszerüen 
emelkednek.    Törzsük,    amennyiben  kambium- 


gyűrűvel  másodlagosan  vastagodik,  a  Gymno- 
spermákéhoz  ós  a  kétsziküekéhez  hasonlítható. 
Tudományos  tekintetben  nevezetes  család,  de  gya- 
korlati jelentősége  nincs.  Az  Isoétes  lacudris  L. 
(tavi  dm-dafü)  magyarországi  előfordulása  igen 
valószínűtlen. 

Isoétes  L.  (növ.),  1.  Isoetaceae. 

Isoeugenol,  1.  Illatos  anyagok. 

Isoglan  v.  izoglán,  1.  Icsoglán. 

Isokrates,  a  10  attikai  szónok  egyike,  az  ékes- 
szólás leghíresebb  tanítómestere,  Prodikos  ós  Gor- 
gias  szoftszták  tanítványa,  Kr.  e.  436— 338-ig  ólt. 
Gyönge  szervezete  nem  bírván  meg  a  nyilvános 
szereplést,  szónoki  iskolát  nyitott,  melyből  a  leg- 
jelesebb szónokok  kerültek  ki.  Tanításának  célja 
a  forma  tökéletessége  volt,  a  tartalmat  mellékes- 
nek tekintette.  98  éves  korában  a  chaeroneai  ve- 
reség miatt  elkeseredve  hazája  jövőjén,  önként 
éhhalállal  vetett  véget  életének.  A  neki  tulajdo- 
nított 60  beszéd  közül  21  maradt  fenn,  részint 
törvényszékiek,  részint  politikaiak.  Mindezeket 
fárasztó  műgond  jellemzi.  A  híres  Panegirikos-on, 
melyben  a  görögöket  a  perzsák  ellen  buzdítja,  10 
évig  dolgozott.  Eletének  föeszméje  Görögország- 
nak Athén  vezérlete  alatt  való  egyesítése  és  hatal- 
mának kiterjesztése  volt.  Később  belátta,  hogy  ez 
utópia  8  a  jövő  a  makedón  uralomé.  Ábrándos 
politikájában  sok  volt  a  hiúság  és  öntömjénezés. 
Fődolog  nála  a  szép  és  jó  hangzás,  a  tudós  tanul- 
mány. A  formális  szempontból  tökéletes  attikai 
prózát  ő  teremtette  meg  s  hatott  vele  Demosthe- 
nesre.  Ciceróra  s  általuk  a  müveit  világra.  V.  ö. 
Blass,  Die  attische  Beredsamkeit  (Leipzig,  2.  kiad. 
1892);  kiadásokat  adtak  Baiter  (Paris  1846): 
Benseler-Blass  (Leipzig  1882,  2  köt.,  2.  kiad.) ; 
Schneider  (u.  o.  1886,  2  köt.,  3.  kiad.).  Magyarra 
fordították  Molnár  János  (1783) ;  SchedelFeveno. 
(1822  egy  beszédét) ;  Szabó  István,  I.  négy  beszéde 
(kiadta  a  Kisfaludy-Társaság,  1846). 

Isola  (ol.,  ejtsd :  izo) a)  a.  m.  sziget. 

Isola,  város  Capo  d'Istria  istriai  kerületi  kapi- 
tányságban, (1910)  9361  lak.,  tekintélyes  plébánia- 
templommal, a  mellette  levő  magaslat  csúcsán 
régi  falakkal  és  tornyokkal ;  a  prosecco  d'I.  nevií 
édes  fekete  bora  ismeretes. 

Isola  Bella,  a  Borromei-szigetek  (1.  o.)  egyike. 

Isola  della  Scala,  község  Verona  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  6666  lak.,  kötélgyártással.  1799 
április  5.  a  Kray  vezérlete  alatt  álló  osztrákok 
győzelmet  vívtak  itt  ki  Scherer  francia  csapatain. 

Isola  del  Liri  (Isola  Presso  Sora),  város  Ca- 
serta  olasz  tartományban,  (1911)  8591  lak.,  posztó- 
szövéssel, vasöntővel  és  papírgyárral ;  ezt  a  Liri 
vize  hajtja,  amely  itt  nagy  esést  alkot. 

Isola  Grossa  (Isola  Lunga,  Dugi  Ótok),  Zára 
dalmát  kerületi  kapitánysághoz  tartozó  hosszú- 
kás sziget  a  dalmát  partok  közelében ;  118  km* 
területtel,  3853  szerb-horvát  lak.  A  mészkő- 
sziklákból álló  sziget  legnagyobb  emelkedése  a 
Velestraza(347m.).  Szőllő  és  déli  gyümölcs- terme- 
léssel, halászattal ;  főhelye :  Sale  viiágítótorony- 
nyal,  tőle  K.-re  Eso  sziget  (172  km=)  halászattal, 
2129  lak.,  DK.-re  a  hosszúkás  Incoronata-sziget 
(34  km2)  750  m.  magaslattal,  40  lak.,  sajtkészí- 
téssel. 

Isola  Lunga,  sziget,  1.  Isola  Grossa. 


I 


Isola  Madre 


—     667     — 


Ispán 


Isola  Madre,  a  BoiTomei-szigetek  ogyike  (1.  o.). 

Isolani  (Isolano),  Johann  Ludimg  Hektor, 
gróf,  császári  hadvezér,  szül.  1586.,  raegh.  Bécs- 
ben 16iO.  Cyprusi  családból  származott,  mely 
Itáliában  telepedett  le.  A  30  éves  háborúban  egy 
horvát  ezred  élén  harcolt  a  császári  sereg  sorai- 
ban. Különösen  mint  vakmerő  lovasvezór  tűnt  ki 
s  1632.  az  összes  horvát  csapatok  parancsnoka 
lett.  1634r-ben  ö  is  részt  vett  Wallenstein  megbuk- 
tatásában, amiért  jutalmul  grófi  címet  és  több 
uradalmat  kapott.  V.  ö.  Ballagi  A.,  Wallenstein 
horvát  karabélyosai. 

Isclda,  András  nápolyi  herceg  magyar  dajkája 
és  nevelője,  ki  neveltjével  Nápolyba  is  elment 
Johanna  mellé.  Tanuja  volt  az  1345  szept.  18-iki 
éjszakán  Aversában  történteknek.  A  hü  dajka  a 
szerzetesek  templomába  vitette  András  holttestét 
s  ott  virrasztott  mellette  reggelig.  Óvatosságból, 
hogy  más  ne  értse,  csak  András  hü  katonáinak 
beszélte  el  magyarul  a  történteket.  Húségét  30 
arany-uncia  évi  díjjal  akarták  meghálálni.  V.  ö. 
P&r,  N.  Lajos  kir.  106  skk.  126. ;  Buday  P.,  Polg. 
Lex.  II.  196. 

Isolde,  Marké  király  felesége  és  Tristan  ked- 
vese, 1.  Tristan. 

Isolepis  gracilis  Nees  (növ.),  1,  Scirpus. 

Isonandra  Hook  (növ.),  1.  Palaquium. 

Isonzó  (ó-kori  Sontius,  Soca),  128  km.  hosszú 
folyó  Görz-Gradiska  osztrák  tartományokban; 
ered  a  Juli-Alpokban  a  Trenta-völgyben  816  m. 
magasan,  majd  Görz  város  mellett  elfolyva  íSíío&öa 
néven,  8  km.-nyire  Monf  alconetól.a  Trieszti-öbölbe 
ömlik.  Mellékfolyói  az  Idria  és  Wippach  balról,  a 
Tőrre  a  Natisonevel  jobbról.  Az  I.  arról  neveze- 
tes, hogy  a  rómaiak  óta  nevezetes  változásokat 
szenvedett  folyása,  Czömig  szerint  a  következő- 
képen :  először  a  Nati.sone  önálló  folyó  volt,  amely- 
nek felső  része  a  mai  I.  felső  folyásában  látható 
még.  Ez  Aquileján  alul  torkollott  és  Strabo  sze- 
rint addig  hajózható  volt.  585-ben  Kr.  u.  hegy- 
omlás következtében  felső  folyásától  elzáródott 
s  a  felső  részt  azontúl  az  I.  vezette  be,  amely  rz- 
elött  egy  tavat  táplált  s  ez  a  tó  földalatt  folyt  le 
a  tengerbe.  A  felső  vidékén  megváltozott  I.  na- 
gyobb görgetegeket  hozott  most  már  magával, 
mint  azelőtt  s  a  tó  földalatti  folyását  eldugaszolta, 
amire  ez  felduzzadt  és  a  Natisonevel  (a  mai  Tőrre 
s  csak  ennek  mellékfolyója  a  Natisone)  alsó  folyá- 
sánál egyesülve  először  Aquilejánál  ömlött  a  ten- 
gerbe, majd  a  kis  Sdobba  folyó  medrét  fölhasz- 
nálva, abban  ömlött  a  tengerbe.  V.  ö.  GwnprecH, 
Der  mittlere  I.  u.  seine  Verhaltniss  zum  Natisone 
(Leipzig,  1886) ;  Czömig,  Der  I.  als  der  jüngste 
Plüss  Enropas  (Mitt.  der  k.  k.  Geogr.  Qt3S.  in 
Wien,  1876,  XIX.). 

Isopoda  {áuat),  1.  Ászkafélék. 

Isopren,  1.  Izoprén. 

Isoptera  (állat),  1.  Termeszek. 

Isopyrum  L.  (növ.),  a  Ranunculaceae  család 
génusza ;  17  faja  többnyire  ázsiai,  de  az  I.  thalic- 
troides  L.  (galamb virág,  galambfü)  kedves  ta- 
vaszi, fehérvirágú,  de  hamar  hervadó  növényünk. 
Lombos  erdőkben  nő. 

Isorok,  Ingria,  oroszosan  Izhorszkaja  zemlja 
flnn  származású  lakói  a  Neva  meUékón. 

Isosporeae  (növ.),  1.  Egyféle  spórájuak. 


Isota  (Isotta),  Nogarola  VeroHe)ms,  híres  hu- 
manista nő,  az  Apponyiak  egyik  ősanyja,  ősrégi 
családból.  Apja  Nogarola  Lénárt,  anyja  Blanca 
a  padovai  Borromeok  családjából.  Testvérével, 
Zeneverával  együtt  a  család  büszkesége.  Özve- 
gyen maradt  anyjuk  minden  idejét  gyermekeinek 
szentelte,  a  legkiválóbb  tudósokkal  taníttatta  őket. 
Első  fellépésük  l-i34-re  esik.  1438-ban  Veronából 
a  pestis  elől  Veneziába  menekültek,  hol  3  évig 
tartózkodtak.  Zenevera  még  14-38.  férjhez  ment 
Bnmoro  Garabara  veronai  nemeshez  s  abbahagyta 
az  Írást.  I.  1441.  Veronába  visszatérve  teoló- 
giai tanulmányokra  adta  magát.l450-ben  Rómába 
zarándokolt  és  V.  Miklós  pápa  előtt  szónokolt. 
Meghalt  1466.,  a  veronai  Szent  Szűz  templomában 
temették  el.  Irt  sok  levelet,  verset,  beszédeket, 
teológiai  müveket.  Gróf  Apponyi  Sándor,  kinek 
nagyanyja  Nogarola  Teréz  grófnő  volt,  Ábel 
Jenővel  összegyűjtette  I.  összes  műveit  és  kritikai 
díszkiadásban  2  kötetben  közzétette  ily  címen: 
Isotae  Nogarolae  Veronensis  opera  quae  supersunt 
omnia.  Accedunt  Angelae  et  Zeneverae  Nogarolae 
epistolae  et  carmina  (Wien,  1886).  V.  ö.  Ábel  Jenő 
akadémiai  székfoglalóját  (Budapest,  1885)  és  a 
Geiger-féle  Vierteljalirsschrift  für  Culturu.  Litte- 
ratur  d.  Renaissance-ban  megjelent  értekezését. 

Isouard (ejtsd:  izaár),Mc'Cofó  (Niccolo  de  Málta), 
francia  zeneszerző,  szül.  1775  dec.  6.  Málta  szige- 
tén, megh.  1818  márc.  23.  Parisban.  Nápolyban 
Sala  és  Gugliemi  tanítványa  volt.  1795  ott- 
hagyta polgári  foglalkozását,  a  bankhivatalnok- 
ságot és  a  jeruzsálemi  Szt.  János  templom  orgo- 
nába lett ;  később  a  máltai  lovagrend  karnagya. 
A  lovagrend  feloszlatása  után  I.  1799.  Parisba 
ment  és  operáival  nagy  sikereket  aratott.  Müvei : 
L'avviso  ai  maritali  (1794) ;  Michel  Ange  (1802) ; 
Cendrillon  (1810) ;  Le  bUlet  de  lotterie  (1810) ; 
Jeannot  et  Colin ;  Joconde.  Operáinak  száma  kb. 
50.  Egyéb  müvei:  misék,  motetták,  kantáték, 
dalok. 

Ispácza  (azelőtt :  Spácza),  nagyk.  Pozsony  vm. 
nagyszombati  j.-ban,  (1910)  1741  tót  és  magyar 
lak.,  posta-  és  távbeszélő-hivatal. 

Ispán,  a  comes  és  szláv  zsupán  magyar  neve ; 
oklevelekben  1269.  fordul  elő  először.  Nemcsak  a 
vármegyék  ólén  állókat,  hanem  egyéb  tisztvise- 
lőket is  neveztek  I.-oknak ;  pl.  külön  I.-juk  volt 
az  árpási  besenyőknek,  az  erdőknek,  sőt  utóbb 
akasztó-I.-ról  is  van  szó.  Középkorbeli  kódexek 
espán,  hyspan,  hispány,  ispán,  span  alakban  s 
quaestor,  praefectus,  praetor,  quaestitor,  vicariu.s 
domini,  subdominus,  az  oklevelek  s  törvények  pe- 
dig comes  jelentésben  használták ;  sőt  összetéve  is, 
mint  nádor-J.  A  vmegyék  élén  III.  Béla  korában  72 
I.  áUt.  A  király  akaratát  ők  hajtották  végre  és  csa- 
tába ők  vezették  a  fegyveres  erőt.  Tized  ós  pénzügy 
tekintetében  már  kezdetben  bizonyos  hatóságot 
gyakoroltak  a  nemesek  területein  is,  úgy,  hogy  a 
nemzetségi  és  királyi  birtokok  az  ő  személyükben 
egyesültek.  De  nem  minden  I.-nak  volt  Uyen  ter- 
jedelmes végrehajt<i  hatalma  és  legalább  egész 
rendszeresen  nem  is  Szt.  István  szabta  meg,  me- 
lyik I.  mely  nemes  területen  legyen  illetékes.  Ezt 
az  illetékességet  csak  a  vármegye  intézményének 
ki  fejlődése  után  lehetett  szabatosabban  megjelölni , 
nűkor  ebben  a  tekintetben  egyes  I.-ok  egymással 


Ispánk 


—    668 


Issy 


összeütközésbe  jöttek.  Pór  Antal  az  I.-ok  hivata- 
los arisztokráciájából  származó,  de  hivatalt  már 
nem  viselő  comeseket  tartja  a  tulajdonképeni 
grófoknak.  Bővebben  1.  Comes,  Alispán,Főispán, 
Gróf. 

Ispánk,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban,  (1910) 
236  magyar  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Öriszentpéter. 

Ispánlaka  (Spánlaka),  kisk.  Alsó-Pehér  vm. 
marosújvári  j.-ban,  (1910)  1114  oláh  lak.  1.  az  er- 
délyi részek  leggazdagabb  bronzlelőhelyeinek 
egyike.  1887  aug.  27.  szántás  közben  mintegy 
8 — 10  q.  bronztárgy  keiült  napfényre  (kardok, 
ftbulák,  kalapácsok,  tőrök,  sarlók  stb.).  Legtöbb 
jutott  a  nagyenyedi  Bethlen-fötanoda  birtokába,  a 
budapesti  Nemz.  Muz.  is  szerzett  egy  kollekciót.  Az 
alsófehórvármegyei  történelmi  és  régészeti  társu- 
lat múzeuma  (Gyulafehérvár)  is  osztozott,  sőt  egy 
nagy  részt  m.agánüzórkedés  útján  a  bukaresti 
múzeum  vásárolt  meg. 

Ispánmező,  kisk.  Szolnok-üoboka  vm.  bethleni 
j.-ban,  (1910)  1504  oláh  és  német  lakossal,  posta- 
ügynökség,  u.  t.  Retteg. 

Isparta,  város,  1.  Iszharta. 

Ispica,  Valle  d',  1.  Spaccaforno. 

Ispirescu,  Petru,  román  író,  szül.  Bukarestben 
1830.,  megh.  u.  0. 1887.  Legnevezetesebb  müve : 
Basmele  Rominilor  (A  románság  meséi) ;  e  mesé- 
ket a  nép  ajkáról  gyűjtötte,  de  művészi  formát 
maga  adott  nekik.  Egyéb  müvei :  Pilde  si  ghici- 
torí ;  Isprávile  si  viaj;a  lui  Mihai  Viteaznl ;  Din 
povestile  unchiasuluí  sfátos ;  Jucári  si  jocurí  de 
copií^  stb. 

Ispita,  a  halbárkának  olyan  rekesze,  melybe  a 
mogbágyadt  halakat  rakják. 

Ispotály  a.  m.  kórház. 

Israel,  1.  Izrael. 

Isr&éLDániel,  festő,  szül.Magyarországon  1859., 
megh.  Bécsben  1901  ápr.  24.  A  bécsi  képzőművé- 
szeti akadémián  tanult,  később  Münchenben  Her- 
terich,  majd  Seitz  tanítványa  lett.  Első  tanul- 
mányútja 1885.  Boszniába  vezette  s  ettől  fogva 
legnagyobb  előszeretettel  kisméretű  keleti  tárgyú 
képeket  festett.  Később  megfordult  Konstantiná- 
polyban, Egyiptomban  és  Palesztinában  is.  Több- 
nyire miniatűr-képeket  festett,  mert  rövidlátása 
nagyobb  festmények  készítésében  megakadá- 
lyozta. 

Israéls,  Jozef,  hollandi  festő,  szül.  Groningen- 
ben  1824  jan.  27.,  megh.  Hágában  1911  aug.  12. 
Először  Krusemann  tengerképfestö  tanítványa 
volt  Amsterdamban.  1845-ben  Parisba  ment,  hol 
kezdetben  Picotnál,  majd  Delarochenál  tanult. 
1848-ban  visszatért  Amsterdamba  és  eleinte  diva- 
tos történeti  képeket  festett.  Legismertebb  ezek 
közül :  Urániái  Vilmos  ellenszegül  a  spanyol  ki- 
rály rendeletének.  Súlyos  betegsége  után  Zant- 
woorth  falucskában  keresett  üdülést ;  itt  nyilat- 
kozott meg  előtte  a  hollandi  természet  és  itt  kez- 
dett érdeklődni  a  hollandi  népélet  iránt.  Mint  ezen 
tárgykörök  festője  lett  azután  I.  a  múlt  század 
nómetalföldiképírásának  egyiklegjelentékenyebb 
mestere.  Ilynemű  művei :  Gyermekek  a  tenger- 
parton ;  Est  a  tenger  mellett ;  A  falu  szegényei ; 
A  hajótörött:  Egyedül  a  világon  (a  haarlemi 
múzeumban);  Varróiskola;  Két  öreg  barát  stb. 
A  Szépművészeti  Múzeumban  két  festménye  lát- 


ható: A  katwyki  árvalányok  (a  művész  korai 
éveiből)  és  a  Szomszédok.  Mint  rózkarcoló  is  szá- 
mos kiválót  alkotott,  továbbá  írt  egy  illusztrált 
útirajzot  (német  fordításban :  Spanien.  Eine  Reise- 
erzahlung,  Berlin  1900).  V.  ö.  Liebermann,  Jozef 
L,  kritische  Studie  (Berlin  1901) ;  /.  Veth,  Jozef 
L  und  seine  Kunst  (Amsterdam  és  Leipzig  1906) ; 
Dake,  Jozef  I.  (Berlin  1910) ;  Hubert,  Theetched 
work  of  J.  I.  (London  1910). 

Issa,  ó-kori  sziget  neve  az  Adriai-tengerben,  ma 
Lissa. 

Issákhár,  1.  Isszákhár. 

Issekutz,  1 .  Győző,  politikus  és  jogi  író,  szül. 
1855  aug.  13.  Erzsébetvárosban  ősrégi  patrícius 
családból.  Tanulmányai  végeztével  szülővárosá- 
ban ügyvéd  lett  s  a  megyei  életben  csakhamar 
vezető  szerepre  emelkedett.  1892  óta  országgyű- 
lési képviselő.  Nemzeti  párti  programmal  került 
a  parlamentbe.  Később  tagja  volt  a  szabadelvű 
pártnak  s  az  alkotmánypártnak,  majd  ennek  fel- 
oszlása után  a  nemzeti  munkapárthoz  csatlako- 
zott. A  nyolcvanas  években,  a  büntető  törvény 
életbeléptetése  idején,  e  tárgyról  több  értékes 
dolgozata  jelent  meg  jogi  szaklapokban,  1892  óta 
a  sajtóban  főleg  politikai  és  közjogi  kérdésekkel 
foglalkozott.  Önállóan  megjelent  tanulmányai : 
Választófogreform  (1910) ;  Nemzeti  politika  és 
választójog  (1913). 

2. 1.  Hugó  (marosvásárhelyi),  gyógyszerész- 
doktor, egyetemi  magántanár  s  a  kolozsvári  egye- 
temi gyógyszertár  vezetője,  szül.  Székelyudvar- 
helyt 1855  jún.  19.  A  kolozsvári  egyetemen 
gyógyszerészdoktori  oklevelet  s  1892-ben  magán- 
tanári képesítést  nyert.  Első  önálló  kémiai  dolgo- 
zata :  Tanulmányok  a  naftalinnak  többszörös 
helyettesítés  által  nyert  származékairól  (1882.), 
amelyet  több  értekezése  követett  a  kémiai  és 
gyógyszerészeti  szaklapokban.  Egyéb  munkái: 
Gyógyszerisme  (magyarázó  szöveggel  a  magyar 
gyógyszerkönyv  2.  kiadásához,  Kolozsvár  1895, 
Jakabházi  Zsigmonddal  és  Nyiredi  Gézával 
együtt  írta) ;  üj  eljárás  üreges  végbélkúpok  elő- 
állítására (1906,  Jakabházi'ZsigmonMfú  együtt 
írta) ;  A  végbélkúpokban  különböző  módon  elhelye- 
zett ugyanazon  hatóanyagok  helyi  vagy  általános 
hatása  különbözö-e  ? 

Issel,  több  ^olyó  Hollandiában,  1.  Yssel. 

Issoire  (ejtsd:  iszoár),  város,  járási  székhely  Puy- 
de-Dóme  francia  départementban,  az  Allier  bal- 
partja  közelében,  vasút  mellett,  (1911)  5658  lak., 
szalmakalap-fonással,  gyapjúszövéssel,  gazdasági 
gépgyártással,  len-  és  borkereskedéssel.  Szt.  Pál 
temploma  a  XI.  sz.-ból  való,  amikor  még  Iciodo- 
rum  volt  a  város  neve.  1577-ben  a  valláshábo- 
rúk idejében  Anjou  herceg  dúlta  föl. 

Issoudun  (ejtsd:  isszudön),  járásí  szókhely  Indre 
francia  départementban, a  Théalsés  Jean-Varenne 
patakok  összefolyásánál,  vasút  mellett,  (1911) 
13,709  lak.,  htográf kőbányával ;  pergament- 
gyártással, rézöntéssel,  fémárúgyártással,  durva 
posztókészítéssel.  A  Tour-Blanche  nevű  tornya 
a  XIII.  sz.-ból  való. 

Issus,  1.  Isszosz. 

Issy  (I.  les  Moulineaux),  város  Seine  fi'ancia 
département  Sceaux  járásában,  részben  a  Szajna 
balpartján,  (1911)  23,175  lak.,  festék-,  lőpor-  és 


Isszákhár 


—     t)69 


Istállófosadás 


fegyvergyártással,  viaszkos  vászon-,  selyemszö- 
véssel, olaj-  ós  petrolemn-flnomítókkal,  mész-  és 
cementgyárakkal.  Az  1.  erődöt  1871.  a  németek 
erősen  megrongálták  ós  egy  ideig  megszállva  is 
tartották.  1815  júl.  3.  Blücher  és  Davout  itt  meg- 
ütköztek ós  ezután  Paris  városa  meghódolt. 

Isszákhár  (Jisszáchár,  Issákhár),  Jákobnak 
és  Leának  üa,  az  ugyanilyen  nevű  törzs  ősatyja. 
I .  törzse  Palesztina  É.-l  részén  lakott  s  1 .  Jerobeám- 
tól  kezdve  Izraelhez  tartozott. 

Isszet,  a  Tobol  450  km.  hosszú  baloldali  mel- 
lékfolyója. Jekaterinburg  közelében  az  I.-koje  tó- 
ból ered,  Jalutorovszk  mellett  torkollik.  Mijasz 
nevii  mellékfolyójának,  valamint  magának  az 
1.-nek  a  völgyében  is  sok  az  arany-  és  vasérc,  to- 
vábbá a  márvány  és  mész. 

Isszetszk,  orosz  gyárváros,  1.  Verchnee-Isz- 
szetszk. 

Isszik-kul  (a.  m.  meleg-tó,  másként  Tusz-kul 
a.  m.  sós-tó,  mongolul  Temurtu-nor  a.  m.  vas-tó, 
kínaiul  Se-liai  a.  m.  meleg-tó),  tó  Szemirjecsenszk 
tartományban,  az  orosz-turkesztáni  kerületben, 
a  Terszkei-Alatau  és  Kimgei-Alatau  közt.  Te- 
rülete 5780  km*,  Berg  (1903)  mérései  szerint 
1574  m.  magasban  fekszik  és  425  m.  mély.  Vize 
sós,  mert  lefolyástalan,  halakban  gazdag,  soha- 
sem fagy  be.  Köralbolül  1900  óta 
az  azelőtt  állandóan  sülyedö  tószin 
ismét  emelkedni  kezd,  talán  a  csa- 
padék növekedése  folytán.  Vidéke 
állandóan  földrengések  színhelye 
és  tektonikus  okok  miatt  meleu 
még  télen  Ls  a  vize.  Mellék-,  illetőleg 
tápláló  vizei :  az  Ak-szu,  Tiub  és 
Ozsirkalan.  Jelenleg  orosz  birtok. 
Legnagyobb  helység  a  partján  Ka- 
rakol v.  Przsevalszk.  V.  ö.  Beri), 
Der  See  I.  (Semlewjedjenie,  19Ó4 
Moszkva,  oroszul) ;  Gourbet,  Bulletin  de  la  Societé 
de  Géogr.  (Marseille  1909). 

Isszosz  (Issus).  ó-kori  város  Ázsiában  (Kilikiá- 
ban),  a  róla  elnevezett  tengeröböl  mellett  (l.-i,  most 
alexandrette-i,  iszkenderuni  öböl).  Nagy  Sándor 
előtt  virágzó  város  volt,  de  mikor  Nagy  Sándor 
Alexandriát  megalapította,  ez  a  versenytárs  csak- 
hamar elnyomta  1.-t.  Kr.  e.  333.  itt  győzte  le  Nagy 
Sándor  Dárius  királyt. 

Istác  (növ.)  a.  m.  Arnieria  (1.  o.). 

Istaevonok  (ishievmes,  istvcbeones,  lat.),  a  ger- 
mán törzsek  egy  nagyobb  csoportjának  neve, 
mely  nagyjában  a  későbbi  frankok  összességét 
jelölte.  A  név  egy  Istvaz  nevű  ős  utódjait  jelölte 
és  Wodannak  lett  vohia  a  mellékneve. 

Istálló  (vei.  stalo,  ol.  stalla),  1.  a  házi  állatokat 
magában  foglaló  fedett  helyiség,  épület,  mely  azo- 
kat az  idő  viszontagságai  ellen  megvédi  s  cél- 
szerű beosztásával  azok  etetését,  ápolását  és 
felügyeletét  biztosítja.  Az  elhelyezendő  állatok 
fajtája  szerint  megkülönböztetünk  ló-  és  marha- 
í.-t.  A  birka-I.-t  akolnak  (juhakol),  a  sertés-l.-t 
ólnak  vagy  szállásnak,  a  baromfi-  és  kutya-l.-t 
ólnak  nevezzük.  Az  1.  mérete,  beosztása  és  el- 
rendezése a  benne  elhelyezendő  állatfajtáktól, 
azok  korától  s  a  gazdasági  céltól  függ.  A  gazda- 
ííági  l.-kon  kívül  vannak  luxus-l.-k.  Általános 
szabály,  hogy  az  épület  egészséges,  száraz,  szel- 


lőztethető és  világos  legyen  s  csak  a  ló-I.  kívánja 
meg  a  homályt.  Célszerű,  ha  az  anya-,  a  növen- 
dék- és  a  beteg  állatok  elkülönítve  tarthatók  s 
ha  a  takarmánykamra  a  közelben  van,  anélkül, 
hogy  azt  az  1.  gőze  átjárná.  Az  I.  berendezésének 


főbb  részei :  az  állások,  ezek  alja  a  hidlás,  a  híg 
ürüléket  elvezető  csatorna,  a  takarmány  befoga- 
dására a  jászol,  az  állásfák,  szerszámoszlopok 
stb.,  amik  az  egyes  állatfajok  és  az  építés  kivi- 
teli módja  szerint  különböznek.  A  különböző  mo- 
dern I.-k  és  berendezések  építése  speciális  szak- 


Tehénistálló  hollandi  felállítási  módszerrel. 

tudást  igényel  s  az  erre  vonatkozó  szabályok  a 
vonatkozó  gazdasági  szakkönyvekben  részletesen 
feltalálhatók. 

2.  /.,  állandóan  használt  rövidített  neve  a 
verseny- I.-nak ;  értjük  pedig  alatta  kizárólag  v. 

a)  az  illető  tulajdonos  összes  versenylovait,  vagy 

b)  azon  versenylovakat,  melyek  egy  trainer  gon- 
dozására vannak  bízva,  bárha  több  is  azoknak  tu- 
lajdonosa. Az  egyes  tulajdonosok  nagyobb,  önálló, 
nemkülönben  minden  trainer  I.-jánál  annak  gon- 
dozása, szakavatott  sikeres  vezetése  és  okszerű 
kihasznáUiatásának  céljából  külön  személyzetet 
alkalmaznak.  Ehhez  tartozik :  a  manager,  a  trai- 
ner, az  /,-,  az  abrak-  és  lovászmester,  továbbá  a 
jockeyk,  I.-fiúk  ós  I.-gyerekek. 

Istállófiú  (ang.  apprentice),  az  a  belföldi  lo- 
vagló-engedelemmel  biró  istállógyerek,  aki  klasz- 
szikus  versenyek  kivételével  minden  versenyben 
súlyengedményt  élvez.  Három  győzelemig  3'/, 
kg.,  ötven  győzelemig  2Vj  kg.  az  engedménye. 
Azontúl  engedményt  többé  nem  kap. 

Istállófogadás,  az  a  totalisateur-  (nem  book- 
maker)  fogadf'is,  amelyet  egy  bizonyos  (akár  ga- 
lopp-, akár  ügető-)  versenyben  egy  tulajdonos 
több  induló  lovának  egyikére  kötnek.  Az  I.-okra 
mindenhol  külön  s  más-más  tartalmú,  de  lénye- 
gileg legtöbbnyire  egybehangzó  szabályok  érvé- 
nyesek. 


Istállósryerek 


670     - 


Istel 


Istállógyerek  az,  aki  valamelyik  belföldi  ver- 
senyistállóhoz vau  legalább  is  4  évi  tanulási  időre 
szerződve,  amelynek  elteltével  istállöfiít  lesz  s 
rendes  lovaglási  engedélyt  kap. 

Istállólégy  (Stomoxys  calcürans  L.,  áiiat),  há- 
zakban és  istállókban  a  közönséges  házi  légy 
(Musca  domestica  L.)  társaságában  igen  gyakori. 
Hamuszürke,  torán  hosszantfutó  fekete  csíkokkal. 
Nagysága  olyan,  mint  a  házi  légyé.  Érdekes,  hogy 
a  falon  fejjel  felfelé  ül,  míg  a  közönséges  házi  légy 
leginkább  lefelé.  Szúrása  emberre,  állatra  igen 
fájdalmas.  Rokona  ós  hozzá  igenhasonlóaz  Afrika 
forró  égöve  alatt  élő  ú.  n.  csecse  légy  (1.  o.). 

Istállótárs,  gyakran  használt  sportkifejezós ; 
azon  versenylovak  (sík-,  gát-,  akadály-  és  ügetö- 
versenyló)  gyűjtőneve :  a)  amelyeknek  egy  tulaj- 
donosuk van,  vagy  hivatalosan  bejegyzett  társas 
tulajdonban  állnak ;  b)  amelyek  egy  és  ugyanazon 
trainer  gondozására  vannak  bízva. 

Istállótrágya,  az  istállón  tartott  gazdasági 
házi  állatok  híg  és  szüárd  ürülékének  keveréke 
az  alomszalmával,  melyet  a  földek  termöerejének 
pótlására  használnak.  Minthogy  az  I.-t  nem  le- 
het naponkint  a  földekre  kihordani,  a  kihordásig 
kezelésre  szorul.  A  kezelés  helye  a  trágyatelep 
az  istálló  közelében,  hova  az  1.-t  naponkint  ki- 
hordják s  egyenletesen  elterítik.  A  kezelés  elve : 
az  L-t  keresztül  vezetni  egy  erjedésen,  de  tartal- 
mának lehető  vesztesége  nélkül ;  erre  szolgál  a 
telep  berendezése.  A  telep  alapjának,  fenekének 
vízhatlannak  kell  lennie,  oldalfalazatainak  az 
udvari  vizeket  nem  szabad  a  telepre  engedni,  sem 
a  trágya  levét  kiengedni,  ennek,  valamint  az  is- 
tállói híg  ürülékeknek  felfogására  szolgál  a  telep 
trágyáié- kútja,  amiből  a  telepet  időnkint  megön- 
tözik. Kívánatos,  hogy  a  telepen  az  anyag  tömött 
állapotban  tartassék,  mi  okból  a  pihenő  állatokat 
időnkint  a  telepre  hajtják.  Egyenletes  elterítés, 
időnkénti  megöntözés  trágyalóvel,  tömött  állapot- 
ban való  tartás  létrehozza  az  I.  rendes  megérését, 
aminek  a  jele  az,  hogy  az  alomszalma  szálai  még 
felismerhetők,  de  érintésre  szétmállanak.  Az  ilyen 
trágya  kész  a  kihordásra  s  legjobb  azt  a  földön 
azonnal  szétteríteni  s  mielőbb  alászántani.  A 
rosszul  kezelt  I.-ban  nagy  a  veszteség  annak  be- 
cses anyagából,  a  nitrogénből,  mely  ammónia  alak- 
jában elillan ;  ezt  kell  lehetőleg  megakadályozni, 
amit  el  lehet  érni  gipsz  v.  szuperfoszfátgipsz  fel- 
szórásával már  az  istállóban,  továbbá  a  trágyatelep 
földdel  való  betetőzésével,  a  kiszáradás  és  a  kiázás 
ellen  való  megvédésével.  Mind  a  kiszáradt,  a  pe- 
nészes, mind  a  kiázott  sajtos  1.  nitrogéntar- 
talma nagyrészót  elvesztette  (denitriflkáció).  A 
jól  kezelt  1.  legjobb  és  legáltalánosabb  utánpótló 
szer ;  tartalmán  kívül  jól  hat  a  talaj  fizikai  tulaj- 
donaira s  minden  növény  alá  legjobban  megfelel. 
A  ló  és  juh  trágyája  szárazabb,  gyorsabban  és 
erősön  erjedő,  a  sertésé  vizes  és  lassú  liatású ;  leg- 
jobb a  gazdaságban  az  állatok  ti'ágyáját  egy 
telepen  kezelni  a  szarvasmarha-trágyával.  Jól 
kezelt  I.-ból  kat.  holdra  100—130  q.-t  gyenge, 
150— 200  q.-t  közép,  azonfelül  erős  trágyázásnak 
mondunk  s  ennek  mértéke  a  talajok  s  növények 
szerint  változik.  A  szántóföldön  a  kihordott  trá- 
gyából az  első  évben  kihasználódik  50°/o,  a  máso- 
dik évben  30o/o  s  a  harmadik  évben  20<'/o.  Kötött 


talajban  tovább,  a  laza  talajban  rövidebb  ideig 
van  a  trágyának  hatása.  V.  ö.  Bálás  Á.,  Cser- 
háti S.,  Béti  J.  és  számos  más  író  idevágó  mun- 
káit. 

Istállótulajdonos,  rövidített  neve  a  verseny- 
I.-nak,  akinek  olyan  lovai  (legtöbbnyiro  angol 
telivér  ós  félvér)  vannak,  amelyeketakár  a  saját 
neve,  akár  pedig  hivatalosan  bejegyzett  álnév 
alatt  futtatni  szokott.  Az  1.-nak  önként  érthetőleg 
nem  kell  szükségképpen  tenyésztőnek  is  lennie 
(viszont  a  tenyésztő  sem  mind  I.),  bárha  a  nagyobb 
versenyistállók  tulajdonosai  rendszerint  egyszer- 
smind tenyésztéssel  is  foglalkoznak.  Az  1.  jogait 
ós  kötelezettségeit  a  versenyszabályok  írják  elő. 
Az  osztrák-magyar  monarchia  versenypályám  ki- 
válóbb szerepet  vitt  vagy  jelenleg  vivő  l.-ok  a 
következők :  Blaskovich  Ernő,  gr.  Hunyady  Imre, 
Péchy  Andor,  Mauthner  Viktor,  Dreher  Antal, 
b.  Springer  Gusztáv,  b.  Üchtritz  Zsigmond,  gr. 
Batthyány  Elemér,  Baltazzi  Arisztid,  Baltazzi 
Alex,  Szemere  Miklós,  Jankovich-Bésán  Gyula, 
b.  Rothschild  Alfonz,  gr.Wenckheim  Dénes,  herceg 
Festetics  Tasziló,  Egyedi  Arthur  és  Lajos,  Dávid 
BmU,  Lubomirsky  herceg,  Mr.  Redgrey. 

Istállózás,  az  állattartás  azon  neme,  melyben  az 
állatok,  kivált  a  szarvasmarha  nyáron  át  is  az 
istállóban  tartatik.  Az  I.  tehát  ellentéte  a  legelte- 
tési rendszernek.  Az  I.  előnyei  szemben  a  legel- 
tetéssel, hogy  az  állatok  egyenletesebb  takarmá- 
nyozásban részesülnek,  a  takarmánytermö  terü- 
letek, muithogy  tiprásnak  alávetve  nincsenek, 
jobban  kihasználtatnak  s  hogy  az  1.  mellett  több 
trágya  nyerhető,  de  hátrányai,  hogy  az  I.  az  állat- 
tartási költséget  fokozza  s  az  állatok  fejlődésére 
ós  egészségére  hátrányos  befolyással  van.  Az  1. 
ennélfogva  főképen  csak  belterjesebb  viszonyok 
között  van  helyén,  ott,  ahol  a  föld  drága,  a  munka 
s  a  töke  olcsó  s  az  állatok  nem  tenyésztés  céljá- 
ból, hanem  tej,  hús  és  zsír  nyerése  végett  tartat- 
nak. 

Istamét  V.  isiimét,  üstemét  (német.  Statnett,  ol. 
stametto),  a  XVI.  és  XVII.  sz.-ban  finom  posztó- 
szövet. 

Istáp,  a  halászatban  az  öregháló  két  végén 
alkalmazott  vezérfa,  mely  tavakban  egyszerű,  fo- 
lyókba szánt  hálóknál  ellenben  alsó  végén  súlyok- 
kal van  terhelve. 

Istápfü  (növ.),  1.  Solidago. 

Istar,  babiloni  istennő^  Anu  leánya,  de  egyút- 
tal Szin-é  is.  Mint  Anu  gyermeke  Szin  és  Samas 
testvére,  akikkel  együtt  egy  istenháromságot  al- 
kot. Mint  Szin  leánya  Samas  testvére  ós  felesége 
és  mint  ilyen  ugyanazt  a  szerepet  játssza,  mint 
Isis  Osirisszel  szemben  az  egyiptomiak  mitoló- 
giájában. Ö  a  megszemélyesített  nőiesség  és  ép- 
pen ezért  a  szerelem  istennője,  de  a  szabad  és 
zabolátlan  szerelemé  is ;  ő  a  vadászat  és  harc  is- 
tennője is.  Tiszteletének  főhelyei :  Uruk  Dél-Babi- 
loniában, Akkád  Észak-Babiloniában  és  Ninive 
Asszíriában.  I.  azonos  a  bibliai  Astóreth-tel  és  a 
himjar  Athtár-rsLl. 

Istel,  Edgár,  német  zeneszerző  és  zenei  író,  szül . 
Mainzban  1880  febr.  23.  Volbach  és  Thuille  tanít- 
ványa. Münchenben  filozófiai  és  zenei  tanulmá- 
nyokat végzett  és  íiloz.  doktorátust  nyert.  Köny- 
vei :  Rousseau  als  Komponist  sein.  lyr.  Szene  «Pyg- 


Isten 


—     671 


Istenfa 


malion»  (1900);  Daa  deutsche  Weihnachtsspiel 
(1900) ;  R.Wagner  im  Lichte  eines  zeitgenössichen 
Briefwechsels  (Esser  levelei  Frz.  Schotthoz,  1902); 
Die  Entstohung  d.  deutsch.  Melodramas  (1906) ; 
Péter  Comelius  (1906) ;  Die  Komisehe  Oper  (1906); 
Die  Blütezeit  d.  mus.  Romantik  (1908) ;  Musik- 
dramatiker  der  Romantik  (1908) ;  Das  Kunstwerk 
R.  Wagners  (1909).  Kiadta  Comelius  P.,  Hoffmann 
R.  Th.  A.,  Dittersdorf  iratait ;  zeneművekhez  ma- 
gyarázatokat írt.  Szerzeményei:  Der  fahronde 
Schüler  (1906),  Des  Tribunals  Gebot  (operák); 
Singspiel-Ouverture ;  karónekmíivek,  dalok. 

Isten.  Az  I.  tökéletes  fogalmát  megalkotni  le- 
hetetlen. Bármikép  gondoljuk  is  el  őt  magunknak, 
minden  gondolatunk  kevesebb,  csekélyebb  nála, 
mert  I.  végtelen,  a  végtelen  pedig  korlátolt  ész 
által  föl  nem  fogható  s  kimerítöleg  ki  sem  fejez- 
hető. De  nem  is  szükséges  az  I.-i  lénynek  kime- 
rítő, tökéletes  ismerete.  Elég,  ha  tudjuk  róla,  hogy 
ő  önmagától  való,  végtelen  tökéletességű  valóság 
és  végső  oka,  teremtője  minden  létezőnek.  Az  I.- 
fogalom  az  emberiség  történelmében  ktllönféle 
alakban  mutatkozik.  (L.  Fetisizmus,  Monoteiz- 
mus, Panteizmus,  Politeizmus.)  Az  egy  I.-ben 
való  hitet  (monoteizmus)  a  zsidó  nép  a  körtilötte 
lakó  népek  sok  I.-ben  való  hitével  szemben  (poli- 
teizmus) élesen  kifejtette  és  formulázta.  Az  egy 
I.-ben  való  hitet  vallja  a  kereszténység  és  a  mo- 
hammedánizmus  is. 

I.  léte  a  puszta  ésszel  is  bizonyítható.  A  gon- 
dolkodás története  egész  sereg  L-hizonyítékról 
ad  számot.  A  legismertebb  közöttük :  1.  a  kozmo- 
lógiai, mely  a  világból,  mint  okozatból.  L-re,  mint 
okra  következtet ;  2.  a  teleológiai,  mely  a  világ 
célszerű  rendjét  a  véletlenből  leszármaztathatat- 
lannak  mondván,  egy  rendező,  legfelső  intelli- 
gencia létét  teszi  föl,  kitől  a  világ  célszerű  rendje 
származik ;  3.  az  erkölcsi  bizonyíték  (arg.  ethi- 
cum),  mely  így  alakul :  Van  lelkünkben  erkölcsi 
törvény,  melynél  fogva  különbséget  teszünk  a  jó 
és  rossz  között  s  amely  szerint  a  jót  cselekednünk, 
a  rosszat  kerülnünk  kell.  A  jót  cselekvőre  juta- 
lom, a  rosszat  tevőre  büntetés  vár.  Ezt  a  törvényt 
egyetemesnek,  változhatatlannak  ismerjük,  me- 
lyet sohasem  szabad  megsérteni  s  melyet  semmi 
hatalom  el  nem  törtilhot.  Megtartásának  tudata 
vigasszal  tölt  el,  áthágása  gyötrelmet,  lelkifur- 
dalást okoz.  Létezését  nem  az  észnek  köszöni, 
hanem  az  ember  már  magával  hozottnak  érzi  s 
törvényei  ellen,  fájdalom,  gyakran,  de  hiába  tu- 
sakodik. Az  ész  megismeri  úgy  az  elméleti,  mint 
a  gyakorlati  igazságokat,  de  nem  teremti  azokat ; 
nem  lehet  törvényhozó  saját  akaratára  nézve. 
Törvényt  csak  feljebbvaló  adhat,  ember  pedig  nem 
lehet  feljebbvaló  és  alattvaló  egyszersmind;  a 
törvényhozó,  ki  az  erkölcsi  törvényt  a  szivekbe 
oltá,  az  L,  ki  a  valóságban  létezik ;  4.  az  erkölcsi 
bizonyítékot  kiegészíti  az  emberi  léleknek  az  az 
erős,  sőt  kiolthatatlan  vágya,  hogy  tökéletes  igaz- 
.ságszolgáltatás,  jusztiflkáció  legyen,  hogy  a  bűn 
az  erény  fölött  ne  diadalmaskodjék  s  a  jó  meg- 
kapja jutalmát.  Ezt  az  igazságszolgáltatást  csak 
a  keresztény  fogalom   szerint    legtökéletesebb 

—  mert  mindenütt  jelenlevő,  mindentudó,  min- 
denható, legszentebb,  legbölcsebb,  legjóságosabb 

—  I.-től  várhatjuk.  —  Hogy  I.-t  az  elsorolt  útakon- 


módokon  az  ész  természetes  világánál  megismer- 
hetjük, a  katolikus  egyház  is  hirdeti  s  helytelenít 
minden  oly  felfogást,  mely  az  észnek  ezt  az  ere- 
jét tagadná. 

A  teológusok  a  puszta  ész  mellett  azl.-megisme- 
rés  második  forrásának  a  rendkívüli  I.-i  kinyilat- 
koztatást tartják,  amennyiben  I.  magát,  tökéle- 
tességeit ós  terveit  próféták  és  I.-i  cselekedetek : 
csodák  és  jövendölések  útján  megismerteti.  Erről 
mondja  Szt.  Pál  apostol :  Sok  rendben  és  sokféle- 
képen szólván  hajdan  I.  az  atyákhoz  a  próféták 
által,  legutóbb  e  napokban  Fia  által  szólott  hoz- 
zánk. (Zsid.  I.,  1.  2.). 

A  keresztény  tanítás  értelmében  az  I.  egy  lé- 
nyegében, három  személyében :  Atya,  Fiu,  Szent- 
lélek, vagyis  az  egy  I.-i  lényeg  három  ktüönböző 
I.-i  személyben  él ;  az  I.-i  személyeknek  minden 
valóságos  különbsége  mellett  azonban  a  lényeg 
és  természet  mégis  csak  egy  és  egyetlen.  L.  Szent- 
háromság. 

Isten  abroszkája  (növ.),  1.  PotentiUa. 

Istenanya,  Istenszülő  (lat.  Mater  Dei),  bold. 
szűz  Máriának  neve,  mint  Jézus  Krisztus,  Isten 
fia  anyjáé. 

Istenátkozta  tüske  v.  tövisk  (növ.),  különböző 
szúrós  növény  népies  neve :  a  Xanthium  spino- 
simié  Dunántúl,  az  ördögszekéré  (Eryngium  cam- 
pestre),  sőt  a  vadrózsáé  is. 

Isten  báránya,  1.  Agnus  Dei. 

Isten  báránya  (agnus  Ghristi,  növ.)  a.  m.  paleae 
haemostaticae,  1.  Harasztszőr. 

Isten  barátjai  (ném.  Gottesfreunde)  nevet  vi- 
seltek a  XIV.  sz.  első  felében  a  Rajna  vidékén, 
Svájcban  és  Svábországban  elterjedt  vallásos- 
misztikus szövetségnek  tagjai,  akik  az  igazi, 
benső  kereszténység  gyakorlására  és  mélyítésére 
törekedtek.  Nevezetesebb  képviselői:  Eekhardt, 
Tauler,  Seuse  Henrik  stb.  V.  ö.  Böhringer,  Die 
deutschen  Mystiker  (1878);  Jundt,  Les  amis  de 
Dieu  au  XIV.  s.  (1879). 

Istenbéke  (pax  dei,  treuga  Dei),  az  egyház  által 
megjelölt  bizonyos  napokon  (ünnepnapokon,  a  hét 
bizonyos  napjain)  a  középkori  igazságszolgáltatás 
rendes  eszközének,  a  magánharcnak  felfüggesz- 
tése. Az  I.  útján  a  félművelt  germán  népek  foly- 
tonos ellenségeskedése,  sok  tekintetben  az  ököljog 
uralma  némileg  enyhült. 

Isten  bogárkája  (állat),  a  katicabogárnak  egyik 
népies  elnevezése.  V.  ö.  Chyzer  Béla,  A  katica- 
bogár a  magyar  gyermekköltészetben  (Rovartani 
Lapok  1885,  211.  lap).  L.  Katicabogár. 

Isten  búzája  (növ.),  1.  Ranuncuíus. 

Isten  dárdája,  1.  Ansgar. 

Istenek  alkonya,  1.  Éagnarok- 

Istenek  eledele,  1.  Ambrózia. 

Istenes  János,  1.  Irgalmas  barátok. 

Istenesség,  a  jámbor,  erényes,  istenfélő  élet ; 
a  maga  teljében  nem  egyéb,  mint  a  léleknek  val- 
lásos és  erkölcsös  élete ;  más  szóval  isteni  félelem- 
nek is  nevezik,  melyet  a  bölcseség  kezdetének 
mondanak  (Zsolt.  CX.  9). 

Istenfa,  ábruta,  sepröruta  (növ.,  Artemisia 
abrotanum  L.),  cserjéstövü  és  sallangos  levelű 
ürömfaj,  levélsallangja  keskeny,  szálas,  szára 
0-.3— 1  m.,  virága  sárgás,  nálunk  kertben  és  teme- 
tőben ősz  felé  és  őszkor  virít.  Hazája  Kis-Azsia 


Isten  haragja 


—     672     — 


Istenítéletek 


és  Eiu'ópa  D.-i  része.  Szára  és  levele  fűszer,  kü- 
lönben az  egyszerű,  nem  rikító  szépségű  kerti 
virágok  egyike,  melyet  a  magyar  nép  kellemes 
citromillatáért  szívesen  ültet.  A  Sárközben  taliz- 
mánnak is  tartja  a  nép,  ha  gyermek  vagy  meny- 
asszony egy  darabját  magánál  tartja.  L.  még 
Artemisia. 

Isten  haragja,  a  nép  ajkán  a.  m.  menykö,  vil- 
lámcsapás. 

Isteni  félelem,  1.  Istenesség. 

Isten  igazságossága,  1.  Igazságosság. 

Isten  igéje,  Istennek  szava,  beszéde,  kijelen- 
tése, s  minthogy  Istennek  az  ótestamentumi  pró- 
fétákhoz és  szentírókhoz,  majd  az  újszövetségben 
az  evangélistákhoz,  apostolokhoz  intézett  kijelen- 
tései a  bibliában  foglaltatnak,  innen  1.-n  az  ó- 
és  újtestamentumi  könyvek  tartalmát  értik.  De 
van  az  igének  más  értelme  is.  A  héber  dabar 
szó  jelent  beszédet,  de  egyszersmmd  eszmét  is ; 
az  Alexandriában  ólt  zsidók  Krisztus  ideje  körül 
a  görög  logosz  szónak  is  ezen  kettős  értelmet  ad- 
ták: szó,  beszéd,  idea;  majd  az  ideát  Plató  értel- 
mében vették,  mely  által  a  világ  teremtetett,  s 
így  Krisztust  nevezték  logosznak.  Isten  íiának. 
Így  azután  a  magyarban  is  az  ige  alatt  értendő 
Krisztus  is. 

Isteni  jog  (tus  divinum),  a  katolikus  egyház- 
nak a  szentíráson  és  a  hagyományon  alapuló 
joga,  amelyen  az  egyházalkotmány  alapul  ós 
amely  eredeténél  fogva  változhatatlan. 

Istenillat  (növ.),  1.  Diosnm. 

Istenimádó  sáska  {Mantis  religiosa  L.,  áuat), 
1.  Ájtatos  nmivó. 

Isteni  szeretet  oratoriimia,  vallási  társulat, 
melyet  Olaszországban  a  XVI.  sz.  közepe  táján 
több  oly  magas  áUásu  katolikus  egyházi  férílú 
alapított,  kik  hívek  akartak  a  katolikus  egyház- 
hoz maradni,  de  a  humanizmus  színe  alatt  dia- 
dalra akarták  juttatni  a  lutheri  vallás  javításnak 
némely  tantételót.  E  társaság  tagjai  voltak  Con- 
tarini  Gasparo,  Sadoletus  Jakab,  Morone  János, 
Reginaidus  Pólus  stb.  IV.  Pál  pápa  szótrobban- 
totta a  társulatot. 

Isteni  szeretetről  nevezett  kongregációk  ta- 
nítással és  betegápolással  foglalkoznak.  Férfi-ág: 
1.  Rosminianusok  (papi  kongr.) ;  2.  Hippoly tus- 
testvérek ;  3.  Genti  testvérek ;  4.  Irgalmas  bará- 
tok (1.  0.) ;  5.  Hospitaliták  (1.  o.) ;  6.  Az  isteni 
szeretet  társasága  (S.  D.  Ch.  a.  m.  Societas  divi- 
nae  charitatis),  papokból  és  világiakból.  Nöi  ág : 
1.  Az  isteni  szeretet  nővérei  vagya  szepl.  fogant, 
boldogságos  szűz  Mária  leányai ;  2.  Canossai  nő- 
vérek ;  3.  Tilburgi  irg.  nővérek ;  4.  Názáreti  nő- 
vérek; 5.  Genti  nővérek;  6.  Loverei  nővérek 
(Suore  della  Caritá)  stb.  V.ö.  BiicMerger,  Kirchen- 
lexikon,  II.  656. 

Isteni  szolgálat,  isteni  tisztelet  v.  kultusz  (lat. 
cvltus),  összessége  a  külső  isteatisztelet  meghatá- 
rozott alakban  végbevitt  cselekedeteinek.  Az  I. 
tárgya  tulajdonképpen  és  első  sorban  csak  Isten ; 
kivüle,  de  nem  mellette  és  még  kevésbbé  fölötte 
tiszteli  a  kat.  egyház  Isten  barátait,  a  szente- 
ket is,  kivált  a  boldogságos  Szűz  Máriát,  mert 
Isten  szeretete  és  jósága  csodálatosan  nyilat- 
kozott meg  bennük.  A  kat.  I.  középpontja  a  s^^eíií- 
mise  áldozat,  melynél  Krisztus  megváltói  müvét 


újítja  meg  a  pap  a  hívek  imádságától  kisérve.  Az 
I.-hoz  számítjuk  még  a  különféle  imádságokat, 
ájtatossági  gyakorlatokat :  vecsernyéket,  Utánia- 
kat, szt.  olvasót,  keresztúti  ájtatosságot,  szentsír- 
látogatást nagypénteken,  májusi  ájtatosságot, 
körmeneteket,  búcsújárásokat  stb.  —  Prot.  szem- 
pontból az  1.-nak  középpontja  az  ige  hirdetése,  a 
prédikálás,  amely  körül  csoportosulnak  a  gyüle- 
kezeti éneklés,  imádkozás  és  alkalmilag  egyéb 
liturgiái  tények,  pl.  az  úrvacsoraosztás.  Az  I.-ról 
a  teológiai  tudományok  között  az  egyházszertar- 
tástan (liturgika)  tanít.  L.még  Liturgika  és  Val- 
lás elleni  bűncselekmények. 

Istenítéletek  (középkori  ordáliák,  az  angolsz. : 
aordnli,  ném.  CJrtheil,  lat.  Dei  judicia).  Már  az 
ó-kor  különböző  népeinél  megtaláljuk  az  1.  nyomát. 
Ősrégi  formaszerű  bizonyítási  mód  s  általában 
azon  a  föltevésen  alapult,  hogy  az  Isten,  mint 
legfőbb  igazság,  mindig  megsegíti  a  jót  és  iga- 
zat. A  bizonyítási  eljárás  az  ó-korban  s  a  közép- 
kor elején  még  a  legalacsonyabb  fokon  állott, 
bonyolultabb  ügyekben  tehát  a  biró  megakadt 
8  az  ügy  elbírálását  egyenesen  az  Istenre  bízta. 
Nem  egyházi  intézmény  általában,  —  sőt  az  egy- 
ház szakadatlanul  ellenezte,  —  némely  fajában 
azonban  az  egyház  is  elfogadta  azután,  mert 
nem  volt  képes  tiltakozásai  ellenére  a  peres 
eljárásból  kiküszöbölni,  miért  is  bizonyos  val- 
lási formákkal  vette  azokat  körül.  Az  ó-szövet- 
ségi szentkönyvekben :  Mózes  «keserűvízpi'óbája)) 
és  a  sors- vetés ;  —  a  régi  görögöknél  Sophokles 
Elektrájában  és  Antigone-jában  a  tűzpróba;  a 
régi  rómaiaknál,  Tacitus-nál  a  sorsvetés  fordult 
elő.  A  tüzesvas-próbák  eredete  Kelet-Indiára  ve- 
zet. A  középkorban  a  germán  népeknél,  ha  alperes 
esküre  nem  volt  bocsájtható,  vagy  ha  felperes  erő- 
sebb  bizonyítékokra  hivatkozott,  L-kel  kellett  a 
pert  a  biró  rendeletére  eldönteni.  Ez  kétoldalú  v. 
csak  egyoldalú  volt.  Kétoldalúak  voltak :  a,  baj- 
vívás (1.  0.,  pugna)  és  a  keresztpróba  (jiidicium 
cru£Ís),  amelynél  mindkét  per-félnek  egy  kereszt 
előtt  kiterjesztett  karokkal  kellett  állania  s  akinek 
karja  előbb  hanyatlott  le,  az  volt  a  pervesztes. 
Ez  a  próba  helyettesítette  a  bajvívást  azoknál, 
akik  nem  voltak  harcképesek.  Hazánkban  ez  nem 
volt  gyakorlatban. 

Az  I.  többi  faja  mind  egyoldalú  volt,  annak  csak 
az  egyik  fél  vettetvén  alá.  Ezek  voltak  a  külön- 
féle próbák.  Némely  jogtöi-ténetiró  ezek  közé 
sorolja  az  esküt  is,  minthogy  azonban  ez  nem 
volt  istenitéleti  próba,  e  helyütt  való  tárgyalá- 
sának nincs  helye. 

B  próbák  voltak:  1.  A  tűzpróba  (judv-ium 
ignis).  A  vádlottnak  tűzbe  kellett  tennie  a  kezét, 
V.  égő  farakáson  ment  keresztül  viaszos  ingben, 
vagy  bekötött  szemmel  tüzes  ekevasak  között 
—  9  lépést  téve  -  lépkedett  végig  vagy  izzó 
vaskeztyüt  húzott  a  kezére.  A  próba  eredményé- 
nél az  volt  a  határozó,  jelentéktelen  volt-e  az 
égés  vagy  súlyosabb.  Hazánkban  leginkább  a 
tüzesvas-próba  volt  elterjedve,  de  a  papok  maguk 
helyett  másokat  küldhettek  a  próbára.  A  vádlott- 
nak 1  darab  1 — 3  fontnyi  izzó  vasat  kellett  puszta 
kézzel  vinnie  9—12  lépésnyire.  Előzően  az  egy- 
háznál 3  napig  böjtölt ;  próba  előtt  a  pristald  je- 
lenlétében a  pap  vitte  a  vasat  a  tűzhöz ;  ima  és 


i 


Istenítéletek 


—     673     — 


Isten  képmása 


szentelés  után  tétetett  a  vas  a  tűzbe,  azután  mise 
alatt  a  vádlott  áldozott  s  ha  a  tett  kérdésre  ártat- 
lannak mondta  magát,  hordoznia  kellett  az  izzó 
vasat  a  mondott  távolságig.  Erre  jött  a  kéz  bekö- 
tése, a  kötelékre  a  káptalan  pecsétje  és  ha  3  nap 
múlva  felbontásnál  a  kéz  megégve  találtatott, 
a  fél  elitéltetett.  Öreg  vagy  beteg  vádlott  helyett 
más  vitte  a  vasat.  Szent  László  alatt  érte  el  ez  a 
középkori  magyar  istenítélet  virágzó  korát,  utána 
már  csakis  jelentékeny  megszorítással  gyakorol- 
tattot. Az  1279.  évi  nemzeti  zsinat  pedig  Fülöp 
fermói  püspök,  pápai  legátus  kezdeményezésére 
eltiltotta  a  papságot  az  ordaliákban  való  részvé- 
teltől s  Így  lassankint  megszűnt  a  tűzpróba  is.  A 
II.  Endre  korabeli  Váradi  Reaestrum-hein  felso- 
rolt 389  isteníteleti  eset  közül  300-on  felüli  per- 
esetben alkalmazták  a  tüzesvas- próbát. 

2.  A  vizpróba  (judicium  aquae).  Ennek  is  két 
neme  volt.  Egyiknél  a  forró,  másiknál  a  hideg- 
vizet használták.  A  forróvíz-próbánál  az  üstből, 
melyben  a  víz  foiTott,  gyűrűt,  követ  v.  valamely 
más  tárgyat  kellett  csupasz  karral  kihúzni.  A 
hidegvíz-próbánál  a  vádlottat,  kezeit  és  lábait  ösz- 
szekötve,  folyóba  vagy  tóba  vetették,  derekán 
hosszú  kötéllel.  Ha  elmerült,  ártatlan  volt,  ha  a 
vízszinen  fenmaradt,  bűnösnek  ítéltetett.  Az  volt 
ugyanis  a  hit,  hogy  a  boszorkányok,  bűbájosok 
testük  természetes  súlyát  elvesztik  s  így  legin- 
kább a  boszorkány-pereknél  volt  ez  használat- 
ban, mert  azt  hitték,  hogy  az  ördögtől  meg- 
szállott boszorkányok  parafa  módjára  úsznak  a 
vízen.  Hazánkban  Szent  László  és  Kálmán  kirá- 
lyok törvényei  bőven  tanúskodnak  a  vízpróba 
használatáról.  Hazai  törvényeink  mindkét  víz- 
próbánál azt  rendelik,  hogy  az  ítéleteknél  mindig 
jelen  legyen  három  tanú,  akik  hit  alatt  bizo- 
nyítsák az  ártatlanságot  vagy  a  bűnösséget. 

3.  A  mérleg-próba.  Ez  is  boszorkány-perekben 
volt  használatos  s  abból  a  hitből  eredt,  hogy  az 
ördöggel  cimboráló  boszorkányok  elveszítik  ter- 
mészetes súlyukat,  ennélfogva  akit  megmértek  és 
könnyűnek  találtak,  azt  elítélték.  Hazánkban  is 
alkalmazták. 

4.  A  szent-falat  próbája  (judicium  offae).  Át- 
kozódások  közt  kellett  lenyelni  egy  falat  meg- 
szentelt kenyeret  vagy  sajtot  Ha  a  falat  a  tor- 
kán akadt  vagy  reá  mindjárt  beteg  lett  a  ter- 
helt, akkor  elítéltetett.  Főleg  tolvajokkal  szem- 
ben használták.  Hazánkban  a  boszorkánysággal 
vádolt  ós  egy  becsületes  nő  mindketten  vajas 
kenyeret  nyújtottak  kutyának,  ha  ez  nem  nyúlt 
a  vádlott  kenyeréhez,  a  boszorkányság  beigazoló- 
dott. Ez  utóbbi  helyébe  lépett  később : 

5.  Az  úrvacsora  vagy  áldozás  próbája  (pur- 
gatio  per  ettcharistiam).  Ez  főleg  papokkal  szem- 
ben alkalmaztatott,  abból  indulván  ki,  hogy  aki 
bűnös  létére  veszi  magához  a  szentostyát,  az 
nyomban  meghal. 

6.  A  sors-vetés  próbája.  Már  a  Szentírásban 
találjuk  nyomát  (Józsue  könyve  VII.  f.  1.,  Kirá- 
lyok 1.  könyve),  főleg  tolvajlásnál  használtatott. 
Két  vesszőt  tettek  az  oltárra,  egyikre  keresztet 
róttak,  azután  mindkettőt  kendőbe  takarva  ol- 
tárra tették.  Ekkor  a  pap  vagy  fiatal  gyermek  ki- 
vette az  egyik  vesszőt,  ha  a  keresztes  jött  ki,  a 
vádlott  ártatlannak  ítéltetett.  Egyik  neme  volt 

Révai  Nagy  LexSeona.  X.  köt. 


ennek  a  könyves  sors-vetés.  A  régi  görögök  Ho- 
merost,  a  rómaiak  Vergiliust  nyitották  fel  hirte- 
len s  a  szóban  forgó  kérdés  igen-}Q  vagy  wem-je 
közül  a  kinyitott  helyen  talált  mondatok  szerint 
döntöttek.  A  kereszténység  korában  már  ez  a 
könyv  a  szentírás  volt.  Végül : 

7.  A  ravatal-próba,  holttest  próbája  vagy  te- 
temrehívás. Külföldön  csak  szórványosan  talál- 
kozunk vele,  nálunk  már  a  törvényes  gyakorlat 
alapján  lép  föl  s  még  a  XVIII.  sz.-ban  is  haszná- 
latos, mint  ősmagyar  istenítélet.  Mikor  erőszakos 
halál  esetében  a  nyomozás  eredménytelen  volt, 
akkor  a  kiterített  halotthoz  rendelték  a  gyanú- 
sakat, kik  eskü  vagy  átkozódás  között  megérin- 
tették annak  sebét  v.  köldökét  és  akinek  érin- 
tésére a  halott  megmozdult,  színében  változott 
vagy  sebe  vérzeni,  szája  tajtékozni  kezdett,  azt 
tartották  gyilkosnak. 

Aki  az  isteníteleti  próbákon  legyőzetett,  nem- 
csak ügyét  veszítette  el,  hanem  rettenetesen  bűn- 
hődött is.  Hazánkban  eleinte  minden  székesegy- 
ház istenítéleti  hely  volt,  de  Kálmán  király  már 
csak  a  püspöki  székesegyházakra  szorította.  Ok- 
leveles adataink  vannak  a  Váradon,  Esztergom- 
ban, Kolozsvárott,  Budán  és  Aradon  tartott  tüzes- 
vas-próbákról. 

A  népeknek  —  kivétel  nélkül  —  az  isteníté- 
letekhez való  ragaszkodása  mutatja,  hogy  az 
or dalia  az  isteni  félelelem  alapján  épült  intéz- 
mény volt ;  főleg,  mert  okleveleinkből  számtalan 
esetet  tudunk  a  sérelem  nélkül  lefolyt  vashordo- 
zásról. Az  egyház  nem  birója,  hanem  csak  szer- 
tartásmestere volt  az  L-nek  s  ezek  ellen,  mint 
istenkísértés  ellen,  mindig  határozottan  állást 
foglalt  és  küzdött  is. 

Irodnlom.  Pesthy,  A  perdöntő  bajvivások ;  Séda,  A  párbaj  ; 
Palugyay,  Magyarország  leírása  (Nagyváradnál) ;  Regestrnm 
Varadiense ;  Hilse,  Das  Gottesurthell  der  Abendmalsprobe  ; 
Zwicker,  Über  die  Ordale;  Majer,  Geschichte  der  Ordalien; 
Grimm,  Deutsche  Rechtsalterthllmer ;  Unger,  Der  gericbt- 
liche  Zweikampf;  Dahn,  Zur  Geschichte  der  germ.  Gottes- 
nrtheile ;  Pfalz,  Die  germ.  Ordalien :  Patetta,  L'ordalie, 
Turin  1890  ;  Glotz,  L'ordalie  dans  ia  Gréce  primltive,  Paris 
1904.  —  Feszty  freskói  a  budapesti  büntető  törvényszék  es- 
küdtszéki termében ;  vázlatai  az  igazságügyi  miniszter 
várótermében. 

Isten  kardja  a.  m.  Attila  kardja  (1.  o.). 

Istenkáromlás  (blasphemia),  a  régi  jogokban 
mint  Isten  ellen  irányzott  súlyos  sértés,  ma  mint 
az  állampolgárok  vallásos  érzülete  eUen  elköve- 
tett deliktum  esik  büntetés  alá.  A  magyar  Btk. 
191.  §-a  értelmében  az  I.  vétségét  az  követi  el, 
aki  valamely  gyülekezeten  nyilvánosan  szóval, 
vagy  nyomtatvány,  irat,  képes  ábrázolat  terjesz- 
tése vagy  közszemlére  kiállítása  által  Isten  ellen 
intézett  gyalázó  kifejezések  által  közbotrányt 
okoz.  V.ö.  Angyal :  Az  istenkáromlás  című  tanul- 
mányát. 

Isten  kegyelme  (növ.),  1,  Gratiola. 

Isten  kegyelméből,  1.  Dei  gratia. 

Istenke  kalácsa,  a  világító  hold ;  a  kis  gyerme- 
keket ámítják  vele. 

Isten  kenyere  (növ.)  a.  m.  Chenopodium  bo- 
trys  L. 

Isten  képmása  (lat.  imago,  similüudo  Dei) 
névvel  illeti  a  szentírás:  í.  az  istenség  2.  sze- 
mélyét (KoL  1,  15.;  Zsid,  1,  3.),  Jézus  Krisztust, 
ki  az  Atyának  tökéletes  képmása ;  2.  az  embert. 

43 


Isten  korbácsa 


674     - 


Istóczy 


Ö  I.  (imago)  természetes  ós  Isten  hasonlatossága 
(similitudo)  természetfölötti  okokból.  Természete 
szerint  I.  lelke  miatt,  amely  értelme,  szabad 
akarata  és  halhatatlansága  folytán  Istenhez  ha- 
sonló. A  kegyelem  állapotába  való  felemelés  és 
az  örök  dicsőségbe  való  belépés  fokozzák  az  em- 
berben az  L-t  (erre  használják  az  egyházatyák  ren- 
desen a  similitudo  kifejezést).  1.  az  emberben  tehát 
háromféle :  természetbeli,  kegyolembeli  és  dicső- 
ségben képmás  (imago  naturae,  gratiae,  gloriae). 

Isten  korbácsa  (növ.),  1.  Beseda. 

Istenlazaca(Zyflwzpn.sZ?<míL.,  állat),  l.iawpm. 

Istenmezeje,  kisk.  Heves  vm.  pétervásári 
j.-ban,  (1910)  1178  magyar  lak.,  u.  p.  Váraszó,  u. 
t.  Pétervására. 

Istennyila,  a  magyar  nép  szólásában  a.  m.  vil- 
lám, amelyet  népünk  még  isten  haragjának  is  ne- 
vez. Az  ezen  szólások  alapját  alkotó  mitológiai 
képzetről  1.  Égi  háború.  —  L,  mint  ásvány,  1. 
Belemnitek. 

Istennyilafü  (növ.),  1,  Orohanche. 

Isten  országa  (regnum  Dei),  bibliai  fogalom 
különféle  értelemben  és  pedig  jelenti :  1.  az  uni- 
verzumot, 2.  Izrael  népét,  3.  a  messiási  uralmat, 
4.  a  keresztény  egyházat,  5.  a  kiválasztottakat, 
6.  a  mennyországot. 

Isten  ostora  (Flagéllum  Dei).  A  nyugati  né- 
pek Attilát  értik  ezen  elnevezés  alatt,  melynek 
eredetét  különbözőkép  adják  elő  a  legendák.  Egyik 
csoportba  tartoznak  azok,  melyek  majd  Szt.  Be- 
nedeknek, majd  pedig  egy  a  katalauni  ütközet 
előtt  elfogott  champagnei  remetének  tulajdonít- 
ják ;  a  másik  csoport  szerint  magától  Attilától 
származik.  Ez  utóbbi  csoportba  tartozik  a  ma- 
gyar változat  is,  amely  szerint  Attila  a  hunnok 
királyának,  a  földkerekség  félelmének,  a  világ 
pőrölyének  és  I.-nak  neveztette  magát  alattvalói- 
tól. Thierry  A.  (Attila-mondák,  16.  s  köv.  1.)  bib- 
liai eredetre  vezeti  vissza  az  elnevezés  eredetét, 
melyet  a  román  népek  alkalmaztak  Attilára.  De 
sokkal  valószínűbb,  hogy  az  ázsiai  nomád  nép- 
pszichológiából fakad  az  elnevezés,  amire  nézve 
egyfelől  a  magyar  Léi-monda,  másfelől  Dzsmgiz 
khánnak  a  bokharaiakhoz  intézett  híres  mondása 
vet  világot.  Léi  vezér  ugyanis  ezt  mondta  a  né- 
met császárnak :  «Mi  a  mennybeli  isten  bosszúja 
vagyunk,  kiket  a  ti  ostoraitokul  rendelt.»  Dzsin- 
giz  khán  szavait  pedig  perzsa  írók  után  így  idézi 
Vámbéry  Á.  Bokhara  történetében  (I.  k.  152. 1.) : 
((Kérditek,  ki  vagyok  én,  hogy  ily  módon  beszé- 
lek hozzátok  ?  Nohát  tudjátok  meg,  hogy  én  I. 
vagyok.  Ha  nem  vétkeztetek  volna,  isten  bizo- 
nyára nem  küld  vala  a  ti  büntetéstekre». 

Istenség,  1.  Istm. 

Istensegíts  (Cibeny),  bukovinai  csángó  tele- 
pes község  a  serethi  közigazgatási  kerületben, 
(1910)  2992  lak.,  akik  közül  mintegy  360  család, 
kb.  1300  lélekkel,  csángó  eredetű. 

Isten  szakálla,  az  árvácska,  meg  az  Árum  ma- 
culatum  népies  magyar  neve. 

Isten  szeme,  1.  a  magyar  népnél  (különösen 
Szegeden)  a  felhőkön  átkandikáló  kék  ég ;  —  2.  a 
művészetben  a  misztikus  A,  glóriával  körülvéve. 

Istentagadás,  1.  Ateizmus. 

Isten  tehénkéje  (áiiat),  a  katicabogámak('Cofcí- 
nella)  egyik  népies  elnevezése,  1.  Katicabogár. 


Istentisztelet,  azoknak  a  benső  és  külső  cse- 
lekedeteknek összessége,  amelyekkel  Isten,  mint 
az  összes  teremtmények  legfőbb  oka  és  végcélja 
iránt  való  hódolatunkat  és  alávetettségünket  ki- 
mutatjuk. Az  I.  tisztán  benső  v.  egyúttal  kiiiső 
is,  amennyiben  amaz  külső  cselekedetekben  nyil- 
vánul (1.  Isteni  szolgálat) ;  közvetetten,  amennyi- 
ben egyenesen  irányul  Istenre  (imádás),  v.  köz- 
vetett, amikor  nem  egyenesen  vonatkozik  reá 
(pl.  szentek  tisztelete  által) ;  nyilvános  és  magá- 
nos, retides  és  rendkivüli,  amennyiben  cselekede- 
teit rendesen  (pl.  az  imádságot)  v.  csak  különös 
esetekben  kell  végezni  (pl.  áldozat,  fogadalom, 
eskü).  Ellentétei :  bálványozás,  hittagadá^.  Isten- 
káromlás, szentségtörés,  simonia,  hamis  eskü, 
esküszegés,  babona.  —  Prot.  állásponton  az  I. 
szoros  összeköttetésben  van  a  vallással,  amennyi- 
ben, ha  ez  az  embernek  egész  benső  élete  az  Isten- 
nel való  személyes  közösségben,  akkor  az  1.  nem 
más,  mint  ezen  életnek  szent  és  ünnepélyes  for- 
mában való  kinyilatkoztatása.  A  protestáns  fel- 
fogás nem  igen  tesz  különbséget  az  I.  és  az  isteni 
szolgálat  (1.  0.)  szavak  között. 

Istentisztelet  háborítása,  másként  vallási 
szertartás  megakadályozása  vagy  megzavarása, 
régen  mint  turbatio  sacrorum  (1.  o.)  esett  bünte- 
tés alá.  A  magyar  Btk.  értelmében  az  követi  el 
az  I.  vétségét,  aki  az  állam  által  elismert  vallás 
szertartását  erőszakkal  megakadályozza  v.  meg- 
zavarja (Btk.  190.  §.  második  fordulat).  L.  még 
Vallás  elleni  bűncselekmények. 

Isten  útja,  1.  Hadak  útja. 

Ister  (gör.  Istros),  eiedetileg  az  egész  Duna 
folyónak  ó-kori  elnevezése,  később  az  Aldunának 
neve  Pannónia  és  Moesia  közt,  míg  az  egész  fo- 
lyót Danubiusnak  vagy  Danuviusnak  nevezték,  l. 
Duna. 

Istesso  (ol.,  ejtsd:  isztesszo)  a.  m.  ugyanaz ;  mint 
zenei  kifejezés  a  tempó  szóval  kapcsolatban  for- 
dul elő :  Vistesso  tempó,  ami  annyit  tesz,  hogy 
egy  korábbi  tempó  újra  veendő. 

Istlimia,  1.  Isztmusi  játékok. 

Ibthmionikes  (gör.)  az  isztmusi  játékok  (1.  o.) 
győztes  versenyzőjének  neve. 

Isthmos,  1.  Isztmus- 

Istichar,  1.  Perszepolisz. 

Istip,  város,  1.  Stiplye. 

Istle  (Ixtle,  növ.),  az  e  név  alatt  az  európai 
kereskedelemben  szereplő  árú  túlnyomólag  több 
Bromelia-íaj  leveleiből  nyert  rost,  melyet  külön- 
ben bromelia-,  ananász-rost  és  részben  silkgrass 
(ang.)  néven  említenek.  1.  név  alatt  egyébként  az 
Agavé  Jieteracantha  rostját  is  értik. 

Istmo,  állam,  1.  Panama. 

Istóczy  Győző,  politilcus,  szül.  Szentkeresz- 
ten (Vas  vm.)  1842.  Jogi  tanulmányokat  végzett, 
majd  vármegyéjében  volt  szolgabíró,  1872.  pedig 
Deák-párti  programmal  képviselő.  A  fúzió  után 
csatlakozott  a  szabadelvű  párthoz,  amelyből  azon- 
ban később  kilépett  és  nyíltan  hirdette  az  anti- 
szemitizmust mint  politikai  programmot.  Utóbb 
egy  párttöredék  képződött  1.  személye  körül,  amely 
az  ő  ú.  n.  palesztinai  beszédének  hatása  alatt  az 
épp  akkor  nagy  hullámokat  verő  tiszaeszlári  pör- 
rel  kapcsolatban  nagy  antiszemita  gyűlést  akart 
tartani,  amelyet  azonban  a  kormány  betiltott.  L 


Istók 


675     — 


István 


számos  antiszemita  röpiratot  irt,  szerliesztette  a 
zsidóellenes  Füstölő  c.  élclapot,  lefordította  Fla- 
vius  Josephus  könyveit.  Utóbb  azonban  egészen 
elcsöndesedett.  ^  ^"" 

Istók  János,  szobrász,  sziil.  1873  jún.  15. 
Bácsfaluban  (Brassó  vm.).  Előbb  KöUö  Miklósnál, 
majd  néhány  éven  át  Stróbl  Alajosnál  tanult  Bu- 
dapesten s  már  mint  mesteriskolái  növendék  egész 
sor  dijat  nyert  monumentális  szoborpályázatokon. 
Kivitelre  került  müvei  közül  felemlítjük  Széchenyi 
Ferenc  gr.  (Budapest),  Csányí  Károly  (Zalaeger- 
szeg) szobrát,  Berzeviczy  A.,  Szilágyi  Dezső, 
Bubics  Zsigmond  mellszobrát.  Plakettmüvészettel 
is  foglalkozott,  ily  müvei :  Antal  Gábor  plakettje, 
a  Corinthian-dííj  stb. 

Istoly  (ném.  Stollen),  bányász-műszó,  vízszintes 
irányban  vezetett  alagútszerü  üreg,  amely  a  meddő 
kőzeten  keresztül  vezet  a  tárnákhoz,  ahol  a  termő 
kőzet  fel  van  tárva.  Az  alagút  üregének  kiásását 
is  1.  előzi  meg. 

Istráng,  estráng  (a  német  Strang  szóból)  a.  m. 
kötél,  különösebben  az  a  kötélpár,  mellyel  a  lovat 
a  kisafához  befogják,  hogy  a  kocsit  húzza. 

Istria,  félsziget,  1.  Isztria. 

Istrijanin  Konzul  István,  régi  horvát  protes- 
táns egyházi  író,  szül.  Buzetben  (Pinquente)  Isz- 
triában 1521.,  megh.  Németországban  1580  kö- 
rül. Keresztély  württembergi  fejedelem  és  báró 
Ungnad  Iván,  a  horvát  határőrvidék  volt  generá- 
lisa támogatásával  Urachban,  később  Tübingen- 
ben  glagolita  és  cirill  hetükkel  felszerelt  nyomdát 
rendezett  be,  melyben  az  általa  és  társai  (Dalma- 
tin  Antal  és  György)  által  horvát  nyelvre  lefor- 
dított egyházi  könyvek  készültek  (katekizmus, 
biblia  stb.).  Ez  a  nyomda  I.  halála  után  Grácba 
került,  onnan  pedig  II.  Ferdinánd  császár  1621. 
a  római  hitterjesztő  kongregációnak  ajándékozta. 
V.  ö.  Kukuljevié:  Glasoviti  Hrvati  (Zagreb  1886. 
98—125.  1.). 

Istripolis,  Pozsony  régi  latin  neve. 

Istros,  1.  Ister. 

Istnriz,  Francisco  Xavier  de,  spanyol  állam- 
férfiú, szül.  Cadizban  1790.,  megh.  1871  ápr.  16. 
Részt  vett  az  1820-iki  felkelésben  s  1823.  a  cor- 
tez  elnöke  lett.  A  reakció  győzelme  után  azonban 
halálra  ítélték,  de  megmenekült  s  csak  VII.  Fer- 
dmánd  halála  után  térhetett  vissza  Spanyolor- 
szágba. Ezóta  vezérszerepet  vitt  a  pártok  küz- 
delmeiben s  rövid  időre  két  izben  volt  miniszter- 
elnök (1836  és  1846).  Ezután  mint  diplomata  szol- 
gálta hazáját  1864-ig,  amikor  nyugalomba  vonult. 

Istuvegu,  méd  király,  1.  Astyages. 

Istvaeones,  1.  Istaevonok. 

István  vértanú,  szent,  az  első  hét  diakónus 
egyike,  kiket  a  hívők  Kr.  u.  36.  az  apostolok  segé- 
deivé választottak,  főkép  a  szegényügy  intézésére. 
A  jeruzsálemi  gör.  nyelvű  zsinagóga  elnljárói  a 
szanhedrin  elé  állították  s  midőn  itt  is  nyíltan 
hirdette  Jézus  istenségét,  a  csőcselék  megrohanta, 
kihurcolta  a  városból  s  agyonkövezte  s  így  a  ke- 
resztény vallás  első  vértanúja  lett  37-ben.  A  kapu, 
melyen  I.  végső  útjára  indult,  Jeruzsálemben  ma 
is  I.-kapu  nevet  visel.  Ünnepe  dec.  26.  A  képző- 
művészet több  jeles  műben  megörökítette  I.-t.  így 
Rafael  (a  Vatikánban),  Giulio  Romano  (a  genovai 
Santo  Stefanóban). 


Istvéii(Stephanus)  névvel  10i?á/>a  kormányozta 
a  katolikus  egyházat.  1. 1.  (szent,  253—257.).  Vér- 
tanúi halállal  halt  meg  257  aug.  2.,  amikor  emlék- 
napját is  üli  az  egyház.  Pápaságát  az  eretnekek 
keresztelésének  érvényes  v.  érvénytelen  volta  fe- 
löl támadt  vita  tette  nevezetessé,  melyben  I.  az 
ázsiai  és  afrikai  püspökökkel  szemben  azt  vitatta, 
hogy  az  eretnekektől  kiszolgáltatott  keresztség, 
ha  az  a  rendes  formák  szerint  történik,  igen  is 
érvényes.  —  2. 1.  (II,),  752  márc.  27.  választa- 
tott pápává,  de  megválasztatása  után  3.  vagy  4. 
napon  hirtelen  meghalt,  mielőtt  püspökké  szentel- 
ték voIna,azért  a  történetírók,  bár  jogtalanul,a  pá- 
pák névsorából  rendesen  kihagyják.  —  3. 1.  {III., 
rendesen  II.,  752—757.).  Pápaságának  nevezetes 
eseménye :  az  egyházi  állam  megalapítása  Pipin 
frank  király  által  755-ben.  (L.  Egyházi  állam.)  — 

4.  I.  (IV.,  rend.  III.,  768—772.),  769.  Rómában 
zsinatot  hívott  össze,  amelyben  jóváhagyta  a 
szentek  képeinek  használatát  és  tiszteletét.  — 

5.  L  (V.,  rend.  IV.,  816  jmi.  24-817  jan.).  Rövid 
kormányzása  alatt  semmi  nevezetes  dolog  nem 
történt.  —  6.  /.  (Ví.,  rend.  V.,  885—891.).  A  pá- 
pai széknek  jogait  sikeresen  védelmezte  meg  Pho- 
tius  szakadár  patriárcha  ellenében,kit  Leo  császár, 
meggyőződést  szerezve  hamisságáról,  886.  pa- 
triárchai  székétől  megfosztott  és  kolostorba  zárt. 
(L.  PhoUus.)  —  7. 1.  (VII.,  rend.  VI.,  896—897.). 
Említendő  a  Pormosus  pápa  (1.  o.)  holttestével  el- 
követett embertelensóge.  A  felizgatott  nép  e  miatt 
nemsokára  börtönbe  dobta,  ahol  megfojtották.  — 
8. 1.  (VIIL,  rend.  VII.,  929—931.).  Szelid  és  jámbor 
férfiú  volt,  de  nevezeteset  a  történelem  nem  jegy- 
zett fel  róla.  —  9.  I.  (IX.,  rend.  VIIL,  939—942.). 
Alberich  fölizgatta  ellene  a  népet,  mely  őt  arcában 
annyira  eléktelenítette,  hogy  többé  nyilvánosan 
mutatkozni  nem  mert.  —  10.  I.  (X.,  rend.  IX., 
1057  aug.  2—1058  márc.  29.).  Küzdött  a  szimonia, 
a  papok  konkubinátusa  ellen. 

István,  több  magyar  és  külföldi  király  és  feje- 
delmi személyiség  neve : 

1.  Szent  I,  Magyarország  első  királya,  Géza 
vezér  és  Sarolta,  mások  szerint  Adelhaid  lengyel 
hercegnő  fia ;  Esztergomban  a  szobát,  melyben 
állítólag  született,  kápolnává  átalakítva  most  is 
mutogatják.  975  táján,  tehát  már  keresztény- 
nek született,  mert  szülei  még  974  táján  föl- 
vették a  keresztségét.  I.  995.  feleségül  vette  II. 
Henrik  bajor  herceg  leányát,  Gizellát  (I.  o.),  két 
év  múlva  pedig  atyjának  halála  (997)  után  ő  lett 
a  nép  vezére.  B  miatt  Koppány,  maga  is  kö- 
vetelvén a  vezéri  hatalmat,  Somogy  vidékéről 
Veszprém  tájára  tört ;  de  a  szerencse  I.-nak  ked- 
vezett. Kivégeztette  Koppányt  s  elrendelte,  hogy 
Somogy  népe  büntetésül  tizedet  adjon  a  Pannon- 
halmán még  atyjától  alapított  Benedek-rendi  ko- 
lostornak. A  papok  csak  tolmács  segítségével  s 
így  tökéletlenül  terjeszthették  a  kereszténységet, 
mégis  sok  ezren  keresztelkedtek  meg  ós  I.  meg- 
kezdhette a  magyar  egyház  szervezését.  A  terve- 
zett 12  püspökségből  uralkodása  végéig  tízet  állí- 
tott fel  s  valamennyit  az  esztergomi  érsek  ható- 
sága alá  rendelte.  II.  Szilveszter  pápa  helyben- 
hagyta intézkedéseit,  nagy  függetlenséget  biz- 
tosított neki  az  egyház  ügyeinek  vezetésében  s 
koronát  küldött  neki,  mellyel  1001  aug.  15.  v.  17. 


István 


676 


István 


királlyá  koronáztatta  meg  magát.  Az  egyházi  és 
világi  m-ak  gyűlésén  világi  törvényeltkel  egé- 
szítette ki  az  egyháziakat.  Ez  első  törvények 
főképp  a  gyilkosságot,  hitszegést,  fajtalanságot, 
nőrablást,  a  rabszolgának  ura  akarata  ellen  való 
felszabadítását,  a  lopás  «rettentö  és  ocsmány 
vétkét)),  a  rablást,  szóval  a  vagyon  ellen  elkö- 
vetett vétségeket,  a  bűbájosságot  kívánták  kor- 
látozni s  követelték  a  vasárnap  megölését,  a  böjt 
s  egyáltalában  az  egyházi  törvények  megtartá- 
sát. Az  utolsó  magyar  törzsfönököket,  saját  nagy- 
bátyját, Gyulát,  majd  Ajtonyt  leverte  s  területü- 
ket szorosabban  csatolta  az  anyaországhoz.  Már 
előbb  eh-endelte,  hogy  legalább  is  minden  tíz  falu 
építsen  egy  templomot,  melynek  látogatásáról 
erélyesen  intézkedett.  Pannonhalma,  Pécsvárad, 
Tata,  Oroszlános,  Zoborhegy,  Szalavár,  Veszprém, 
Bakonybél  szerzetesei  lettek  apostolai  az  új  irány- 
nak ;  olyan  korszak,  melyben  Magyarországnak 
egyszerre  hét  szentje  (István  király,  Imre  herceg, 
Mór  és  Gellért  püspökök,  Zoerárd,  Benedek  és 
Günther  remeték)  adott  példát  istenes  életre,  míg 
az  ispánok  (1.  o.)  a  magyarságot  a  nyugati  érte- 
lemben vett  állami  élettel  akarták  megbarátkoz- 
tatni.  Körülbelül  45  ilyen  ispán  volt,  kik  ugyan- 
annyi vármegye  élén  állottak.  Új  székes  városá- 
han,  Fejérvárott,  a  király  nagyszerű  bazilikát 
építtetett  s  káptalant  és  iskolát  állított.  A  várak, 
falvak  népességét  beköltözők  is  emelték.  Országát 
«a  régi  és  mostani  királyok»,  különösen  a  frankok 
példájára  szervezte.  Első  sorban  udvartartását 
rendezte.  A  királyi  tanács  tagjai  a  nádor,  udvar- 
hiró,  kincstárnok,  jegyző  (kancellár)  s  más  egy- 
házi és  világi  méltóságok  voltak.  Az  összes  sza- 
badok évenkint  egyszer  megjelenhettek  és  szól- 
hattak azokon  a  törvénynapokon,  melyeken  a 
király  személyesen  szolgáltatott  igazságot.  Pénz- 
rendszerül a  bajort  fogadta  el,  hogy  megszorítsa 
a  csereberét.  Az  első  vásárok  tartását  ő  rendelte  el. 
I.  barátságos  viszonyban  állott  Bizánccal  és 
Velencével.  Boleszló  lengyel  herceget  kiverte  or- 
szágából (1018  táján),  dé  azután  szövetkezett  vele 
Oroszország  ellen ;  10.30.  pedig  II.  Konrád  német- 
római császárt  nemcsak  visszaszorította,  hanem 
Bécset  is  elfoglalta,  mire  a  határviUongásokat 
kezdő  Henrik  bajor  herceg  felkereste  L-t  s  vele 
békét  kötött  (1031),  mintegy  20,000  km^  területet 
(Bécset  is)  átengedvén  Magyarországnak.  Az  or- 
szág erejét  nagyon  növelte  a  honvédelem  szerve- 
zése. A  nemesi  felkelést,  a  várkatonaságot  s  a  be- 
vándorló lovagságot  I.  már  fölhasználta  harcai- 
ban. A  háborúskodás  mellett  is  egyre  szelídültek 
a  nemzet  erkölcsei  s  kezdett  a  társadalom  átala- 
kulni. A  régi  törzs-  és  nemzetségfők  s  a  szaba- 
dok ivadékainak  földközössége  voltakép  sohasem 
tűnt  el  egészen,  de  ezek  is  mind  nagyobb  kedvvel 
fogadták  el  a  tulajdon  földbirtokot.  Más  természe- 
tűek voltak  az  egyházi  birtokok  s  ismét  mások 
azok,  melyeket  a  várjobbágyok  örökjoggal,  a  vár- 
népek életfogytig,  az  udvarnokok  és  cselédek  pe- 
dig úgy  nyertek,  hogy  a  földdel  együtt  őket  ma- 
gukat is  oda  lehessen  adományozni.  A  rabszolgák 
fölszabadítását  a  törvény  csak  I.  uralkodásának 
utolsó  éveiben  engedte  meg.  Szt.  I.-nak  több  gyer- 
meke volt,  de  csak  Jmre  (1.  o.)  a  teljesen  történeti 
alak.  Hozzá  írta  hitelökben  többször  megtámadott 


intelmeit  s  őt  akarta  utódává  tenni,  midőn  a  her- 
ceg, alig  24  éves  korában,  10.31  szept.  2.  váratla- 
nul elhunyt.  Most  már  csak  unokatestvéreire,  Vá- 
szolyra és  íiaira,  valamint  Szár  Lászlóra  és  fiára 
(Bogyoszlóra)  gondolhatott ;  ö  azonban  nővére  fiát, 
Orseolo  Pétert  fogadta  fiává,  Vászolynak  pedig, 
ki  a  királyságra  tört  s  három  összeesküvő  főúrnak 
ki  szúratta  szemeit,  míg  fiait  (Andrást,  Bélát  és  Le- 
V  entét)  száműzte  s  a  király  ellen  való  összeesküvés 
eUen  szigorú  törvényt  hozott.ütódául  Pétert  ajánl- 
ván az  uraknak,  1038  aug.  15.,  Nagyboldogasszony 
napján  halt  meg.  Székesfehérvárott,  fehér  már- 
ványkoporsóban temették  el  s  a  nemzet  —  a  kró- 
nikák szerint  —  3  évig  gyászolta.  A  magyar  nem- 
zet utóbb  minden  jóravaló  intézményt  az  ő  korára 
vitt  vissza.  Alkotmánya  nem  egy  napon  született 
s  nem  oly  törvényhozó  működés  eredménye,  mely- 
nek célja  az  lett  volna,  hogy  a  régi  állapotokat 
minden  irányban  teljesen  fölforgassa ;  csak  egyes 
eszmék,  intézmények  átültetéséből  állt,  melyeket 
azután  a  nemzeti  élet  fejlesztett  ki.  Csupán  3  in- 
tézkedés határozottan  az  övé :  1.  a  magyar  mon- 
archiának megadta  külső  keresztény,  frank  formá- 
ját ;  2.  szervezte  a  kir.  birtokokat  a  vármegyék- 
ben; 3.  a  földbirtokot,  a  magántulajdont  oltal- 
mazta. S  mindezt  nem  erőszakosan.  1083-ban  VII. 
Gergely  őt  és  fiát,  Imrét  a  szentek  sorába  iktatta 
s  a  magyar  nép  ez  időtől  fogva  kegyelettel  üli 
meg  a  szent  király  testének  felemeltetése  napját, 
aug.  20-ilíát.  Bmlékszobra  Budapesten  a  Halász- 
bástyán áll  s  Stróbl  és  Schulek  műve.  Az  ezredévi 
budapesti  emléken  Szt.  I.  szobrát  Senyéi  Károly 
készítette.  Jobbkezét  (1.  Szentjobb)  a  budapesti 
királyi  Zsigmond-kápolnában,  hermáját  a  zágrábi 
érseki  székesegyházban  őrzik.  «Szt.  István  koro- 
nájának országai))  gyűjtőnév  alatt  a  magyar  álla- 
mot értik.  Koronája,  palástja,  kardja,  országal- 
mája, cipője  a  koronázás  szertartásának  elenged- 
hetetlen kellékei. 

Irodalom.  Szt.  I.  nagyobb  és  kisebb  legendája,  1.  Hartvik 
név  alatt ;  Szt.  I.  .törvényei  a  Corpus  Jurisban ;  Oklevelei 
főkép  Wenzelnél  (Árpádk.  Uj  okm.)  és  Pejérnél  (Cod.  Dipl.) ; 
Horváth,  Magyarország  tört.,  1. 163—253  ;  u.  a.,  A  keresztény- 
ség történetének  megalapítása  Magyarországon,  103—323; 
Szalay,  I.,  67—131;  Pauler,  A  magyar  nemzet  története,  I. 
26—100;  Pray,  Diss.  hist.  crit.  de  sacra  dextera  divi  8. 
Stephani,  Bécs  1771,  4-r.  112  lap;  Pór  Antal,  Szt.  Lelete, 
Pest  1871 ;  Szabó  K.,  Igaz-e,  hogy  a  kárpátalji  felföldet  nem 
Árpád,  hanem  szt.  I.  foglalta  el  ?  Századok  1868 ;  Ipolyi,  A 
magyar  szt.  korona  története ;  Marczali,  A  millennáris  történe- 
lem I.  233—311.,  számos  képpel ;  Fejérpataky,  A  pannonhalmi 
apátság  alapító  oklevele,  Budapest  1878 ;  Karácsonyi,  Szt.  I. 
oklevelei,  u.  o.  1892;  u.  a.,  Szt.  I.  élete,  1906;  Nagy  Géza. 
Szt.  I.  családi  összeköttetései,  Turul  1906  ;  Karácsonyi,  Szt.  I. 
anyja,  I.  atyja,  új  eredmények,  u.  o. ;  Nagy  ö.,  Szt.  I.  vórsége 
és  a  magyar  kútforrások,  u.  o.  1907  ;  Foerk,  A  kalocsai  Szt. 
I.  templom  érsesi  síija,  Arch.  Ért.  1911  ;  Xantus  János, 
Angol-szász  hercegek  Szt.  I.  udvarában,  Századok  1878, 
667.  1.;  Kropf,  Kik  voltak  az  angol-szász  hercegek  Szt.  I. 
udvarában  ?  u.  o.  1887,  783.  1. ;  Hóra,  Saiut-Etienne,  2.  kiad. 
Paris  1899.  A  rá  vonatkozó  egyéb  irodalom  Petrik  könyvé- 
szetében,  Szinnyei  Repertóriumában  és  Mangoldnál,  Hadtört. 
Közi.  1890,  578—580. 

2.  II.  I.,  Kálmán  királynak  s  Buzilla  nápolyi 
hercegnőnek  1101.  Lászlóval  együtt  született  iker- 
fia  volt.  Atyja  1116  febr.  3.  elhunyván,  az  ország 
a  még  gyermek  L-t  koronázta  királlyá.  Palieri 
Ordelaf  0  velencei  dogé  éppen  ez  időben  hódoltatta 
meg  Arbet  és  Zárát,  Spalatóból  pedig  elűzte  a 
magyarbarát  Manassesérseket.  A  magyarok  1117. 
Záránál  megverték  s  megölték  Ordelafót,  de  ma- 
gát a  várat  most  sem  foglalták  el,  sőt  öt  évre 


István 


—     677     — 


István 


fegyverszünetet  kötvén,  Dalmáciát  egyc'őre  Ve- 
lence uralma  alatt  hagyták.  Hadjáratok  folytak 
az  ország  nyugati  határain  is.  Magyarbródnál  a 
csehek  győztek  (1116)  ós  Babenberg  Lipót  osztrák 
herceg  és  szövetségese,  II.  Borzsivoj  cseh  herceg 
a  mai  Kismartont  és  vidékét  dúlta,  égette.  A  ma- 
gyarok az  örökös  vereségeket  a  király  hirtelen- 
kedésének  tulajdonították  s  1123.,  midőn  az  el- 
űzött Jaroszláv  lodoméri  herceg  visszahelyezése 
érdekében  hadat  vezetett  Vladimír  nagyfejedelem 
ellen,  fellázadtak  ós  hazatértek.  Ellenben  szívesen 
követték  őt  1124.  Dalmátországba,  azonban  azt  a 
velenceiek  már  1125.  ismét  visszafoglalták.  A  zsol- 
dos besenyőkben  bízva,  a  király  1126.  már  Len- 
gyelországban pusztított,  majd  a  lázadó  Álmos 
herceget  befogadó  Görögországra  rontott.Nándor- 
fehórvárt  bevette  s  köveiből  Zimonyban  építtetett 
új  várat.  Győztesen  hatolt  előre  egészen  Filippo- 
poUszig,  hová  a  császár  zárkózott,  de  a  várakozást 
megunva,  1.  hazatért.  Álmos  e  közben  (1127  szept.) 
meghalt,  de  János  császár  Karassónál  Harám  (a 
mai  Újpalánka)  táján  1128.  döntő  győzelmet 
nyert  a  betegsége  miatt  távol  levő  kü*ály  német 
vezérén,  Stefelen,  bevette  Harám  várát  s  a  Sze- 
rémséget  Zimonnyal  együtt  elfoglalta.  1129-ben 
l.  visszavette  a  Szerémsóget,  mire  a  két  uralkodó 
Barancsnál  személyesen  találkozott  s  békét  kötött, 
1 .  nagy  betegen  tért  haza  s  az  urak  egy  része  már 
nővérének,  Zsófiának  fiát,  Sault,  a  másik  pedig 
íván  vagy  Bars  ispánt  (1.  Borics)  akarta  utódává 
tenni.  1.  azonban  meggyógyult  s  Ivánt  lefejeztette, 
Barsot  pedig  száműzette ;  ellenben  megkegyelme- 
zett a  megvakított  Béla  hercegnek,  kinek  életben- 
maradásáról csak  most  értesült.  Összeházasította 
a  szerb  Ilonával.  Meghalt  1131  márc.  1.  Szerzetes 
nihában.  Váradon  temették  el.  Családi  viszonyai- 
ról V.  ö.  Wertner,  Árpádok  228—242.,  legújabb 
története  Paulernál,  1.  292—309;  Fejérpatáky, 
Oklevelek  II.  István  korából  (Budapest  1895); 
Chalandon,  Jean  Conméne  et  les  Hongrois  (Les 
Comnénes,  ü.,  Paris  1912,  53—63). 

3.  HL  L,  n.  Géza  és  az  orosz  Fruzsina  fia,  1147 
nyarán  született  s  VII.  Lajos  francia  király  volt  a 
keresztapja.  Atyja  1162  máj.  31.  elhunyván,  őt 
koronázták  királlyá;  azonban  száműzött  nagy- 
bátyja, I.  görög  hada  elől  III.  I.  Ausztriába  futott. 
Az  ország  nem  IV.  L-t,  hanem  bátyját,  H.  Lászlót 
ismerte  el  királynak,  ki  azonban  már  1163  jan. 
14.  meghalt,  IV.  I.  pedig  jún.  19.  Székesfehérvár 
mellett  döntő  csatát  vesztett  s  futásközben  Diós- 
nál fogságba  esett ;  de  III.  I.  szabadon  bocsátotta. 
Mánuel  sem  segítette  már  IV.  L-t,  sőt  III.  I.  öccsé- 
nek, (III.)  Bélának  el  is  jegyezte  saját  leánykáját, 
Máriát;  1164.  azonban  ismét  beavatkozott  IV.  I. 
javára,  ki  hűbérül  Ígérte  oda  Magyarországot.  A 
délvidék  egészen  Bácsig  meghódolt  már,  midőn 
III.  I.-nak  segítségére  jött  sógora,  ü.  Vladiszláv 
cseh  király.  A  nagyobb  erővel  Mánuel  nem  ütkö- 
zött meg  s  visszavonult,  de  vezére,  Dukasz  János, 
fegyveresen  hódoltatta  be  Dalmácia  57  városát 
s  IV.  I.  hirtelen  halála  (1165  ápr.  11.)  után  a  csá- 
szár Zimonyt  is  elfoglalta.  Júliusban  békét  kötött 
III.  I.-nal,  ki  újból  biztosította  számára  Dalmáciát 
s  a  Szerémsóget.  Mánuel  a  háború  után  azonnal 
utódává  nevezte  ki  Máriát  s  vőlegényét,  Bélát, 
mire  a  magyar  elégedetlenek  arra  kérték,  segítse 


Bélát  a  magyar  trónra  is.  így  reménye  nyílt,  hogy 
Magyarországot  perszonális  unióval  csatolhatja  a 
birodalomhoz.  A  fondorlatokról  értesülve,  111.  I. 
már  1166  elején  a  Szerémség  visszafoglalására 
indult  s  Dienes  ispán  (1.  o.)  vezetése  alatt  fényes 
győzelmet  aratott,  amit  azonban  Kontosztefánosz 
Andronikosz  1167  jún.  18.  azimonyi  győzelemmel 
torolt  meg.  Mánuel  diadalmenettel  tért  vissza 
Bizáncba,  de  lebontatta  Zimony  falait,  katonailag 
feladta  a  Szerémsóget  s  egyelőre  nem  gátolta, 
hogy  III.  I.  Dalmáciában  újra  hódoltatott.  A  ki- 
rály Esztergomban  1172  márc.  4.  hirtelen  halt 
meg.  Feleségétől,  Ágnes  osztrák  hercegnőtől  szü- 
letett fia  kiskorában  elhunyt.  V.  ö.  Chalandon, 
Les  Comnénes  (Paris  1912,  II.  399-415, 469-492). 

4.  IV.  L,  II.  Béla  ós  Ilona  fia,  szül.  1132.  vagy 
1133.  1154-ben  Mánuel  görög  császárhoz  mene- 
kült s  még  abban  az  évben  vele  együtt  harcolt 
hazája  ellen.  1145  táján  nőül  vette  I.  Mánuel 
unokahugát,  Komnenosz  Máriát,  kitől  állítólag 
egy  Izsák  nevű  fia  maradt.  Mánuel  segítségével 
1163  jan.  27.  végre  magyar  király  lett,  de  már 
1165  ápr.  11.  meghalt.  Eletének  erről  a  részéről 
1.  fennebb,  III.  I.-nál. 

5.  V.  L,  IV.  Béla  és  Laskaris  Mária  fia,  1239. 
született.  Atyja  1245  aug.  20.  királlyá  koronáz- 
tatta és  Szlavónia,  1254.  pedig  Stájerország  her- 
cegévé tette,  de  atyja  csakhamar  megveretvén, 
örökre  lemondott  Stájerországról.  Ehhez  járult, 
hogy  1262.  Horvát-  ós  Dalmátország  hercegségét 
is  IV.  Béla  kedveltebb  fia,  Béla  herceg  kapta,  mire 
I.  a  tiszai  részek  élén  fegyvert  fogott.  1265  márc. 
atyján  Isaszegnél  győzött,  mire  a  márc.  28.  kö- 
tött békében  visszanyerte  a  tiszai  és  az  erdélyi 
részeket,  ós  pedig  teljes  felségjogokkal.  IV.  Béla 
halálával  (1270  máj.  3.)  végre  V.  I.  lett  az  egye- 
düli király.  Első  sorban  a  királyi  jogok  vissza- 
szerzésén dolgozott,  majd  visszakövetelte  a  ma- 
gyar korona  kincseit,  melyekkel  nénje,  Anna, 
atyjuk  halálakor  Ottokárhoz  menekült.  Okt.  16. 
személyesen  találkozott  Ottokárral  s  fegyverszü- 
netet kötött  vele,  de  ezt  Ottokár  megszegte,  Po- 
zsonyt már  1271  ápr.  közepén  bevette  s  máj.  9. 
Pozsony  közelében  magát  V.  L-t  is  megverte  s 
a  Rábcza  mögé  szorította.  De  a  magyarok  is  Brün- 
nig  pusztítottak  s  visszavették  Ottokár  minden 
hódítását,  mire  júl.  2.  a  hadakozó  felek  Pozsony- 
ban békére  léptek.  Mindkét  fél  megmaradt  a  IV. 
Béla  korabeli  határok  közt.  1272  jún.  24.  Bihácson 
értesült,  hogy  a  kíséretében  levő  kis  László  her- 
ceggel Joakhim  tótországi  bán  eltűnt.  A  bánt  ül- 
dözőbe vette,  de  a  feUndulás  beteggé  tette.  Hadai 
sem  boldogultak  a  kapronczai  vár  ellen,  hová  Joa- 
khim rejtette  a  királyfit.  A  király  betegen  tért 
haza  s  a  Csepel-szigeten  már  aug.  6.  meghalt.  El- 
temették a  Nyulak-szigetén,  melyet  húgáról,  Mar- 
gitról, Margit-szigetnek  kezdtek  nevezni.  Felesége 
kb.  1255  óta  Kötény  kun  király  rokona  (nem  leánya), 
Erzsébet  volt.  Gyermekeik :  KataIin,Dragutin  szerb 
király  neje ;  Mária,  Anjou  Károly  nápolyi  Idrály 
felesége;  Anna,  II.  Andronikosz  görög  császár 
neje ;  Erzsébet,  apáca ;  IV.  László,  magyar  király; 
András  (megh.  1277.)  és  egy  leány,  ki  Szvetosz- 
láv  Jakab  bolgár  despotának  volt  jegyese  v.  neje. 

6. 1.,Posthunms,  II.  Andrásnak  és  Beatrix  estei 
örgrófnönek  1236.  Wordában  atyja  halála  után 


István 


—     678     — 


István 


született  fia.  IV.  Béla  sohasem  Ismerte  el  testvé- 
rének s  nem  gondoskodott  róla.  Velence  az  1245 
aug.  6.  kötött  bókében  szintén  kijelentette,  hogy 
nem  támogatja  tovább  és  nem  tilri  meg  területén. 
Anyja  még  abban  az  évben  meghalt.  I.  már  1243 
óta  nagybátyja,  VII.  Azzo  herceg  ferrarai  udva- 
rában növekedett.  Majd  Ravenna  urához,  Traver- 
sari  Péterhez  menekült  s  feleségül  vette  ennek 
leányát,  Erzsébetet.  II.  Frigyes  pármai  csata- 
vesztése után  mostoha  nénjének,  Jolánnak,  I. 
Jakab  aragóniai  király  feleségének  udvarában 
telepedett  le.  1263-ban  I.  nevű  fiuk  született,  de 
pár  hét  múlva  meghalt.  Ekkor  Velencében  tele- 
pedett meg,  hol  Morosini  Tomasinát  vette  nőül 
s  ennek  vagyona  és  összeköttetései  révén  ismét 
ő  lett  Ferrarában  az  Azzo-ellenes  párt  jelöltje. 
De  Azzo  halála  után  Obbizo  I.  Károly  nápolyi 
kii'áilyal  szövetkezett  s  őt  1261  táján  a  Tra- 
versariakkal  együtt  száműzte.  Mostantól  fogva 
Szlavónia  hercegének  címeztette  magát,  1271. 
pedig  V.  I.  ellen  Ottokárral  szövetkezett,  ki  az 
elégedetleneknek  őt  ajánlotta  magyar  királyul. 
Részt  is  vett  Ottokár  hadjáratában,  az  1271  jan. 
3.  kötött  pozsonyi  békében  azonban  a  cseh  király 
lemondott  ügyének  támogatásáról.  Csalódva  tért 
vissza  Velencébe,  hol  1271.  meghalt.  Fia  HL 
András  néven  utóbb  Magyarország  királya  lett. 
V.  ö.  báró  Nyáry  Albert,  Posthumus  I.  és  az  estei 
örökség  (Modena  1863)  és  Századok  1869,  378— 
396 ;  Wertner,  Árpádok  546—560. 

7.  I.,  magyar  királyi  herceg,  I.  Károly  kirá- 
lyunk legifjabb  fia,  szül.  1332  aug.  20.,  megh. 
1354  aug.  9.  Nevelője  Wilyelmowi  László  volt,  a 
Lajos  udvarához  jött  külföldi  tudósok  egyike. 
Máriával,  Johanna  húgával,  1343.  kötött  eljegy- 
zését a  hírhedt  nápolyi  udvar  hamar  megsemmi- 
sítette. András  herceg  haláláért  kárpótlásul  hasz- 
talan követelte  Nagy  Lajos  királyunk  ez  öccse 
számára  Szicília  kormányát,  óhaja  teljesítet- 
len maradt.  Lajos  király  Bajor  Lajos  császárral 
Bécsben  1345.  kötött  szövetségének  egyik  meg- 
pecsétolése  volt  azon  eljegyzés,  melyből  később 
csakugyan  házasság  lett :  István  és  Margit,  az  em- 
Utett  két  fejedelem  testvére,  illetve  leánya  jegye- 
sek lettek.  l.S49-ben  a  Szepesség  és  Sáros  vmegye 
ura,  külön  udvartartást  visz,  mint  az  Anjou  her- 
cegeknél szokásban  volt ;  1351.  Erdély  fejedelme ; 
majd  1353.  Tót-  és  Horvátország  hercege  volt  s  e 
tartományokat  bánok  segítségével  üdvösen  kor- 
mányozta haláláig.  János  nevű  fiút  és  Erzsébet 
nevű  leányt  hagyott  hátra.  János  Tótországot  örö- 
költe anyja  gyámsága  mellett,  de  korán  meghalt 
1360. ;  Erzsébet  osztrák  Albert  felesége  lett.  V.  ö. 
Katona,  Hist.  Crit.  IX.  265.,  419.,  587.  X.  70. ; 
Fejér,  Cod.  Dipl.  IX.  1.,  46.,  6.,  43. ;  Anj.  Okmt. 
V.  450.,  463. ;  Fór,  Nagy  Lajos  király  246.,  524., 
606.  old. 

8.  L,  nádor,  osztrák  főherceg  és  magyar  ki- 
rályi herceg,  József  nádor  és  Hermina  anhalti 
hercegnő  fia,  szül.  Budán  1817  szept.  14.,  megh. 
Mentoneban  1867  febr.  19.  A  magyar  nemzet  ro- 
konszenvét, miként  atyja,  ő  is  kiváló  mértékben 
birta.  1838-ban  a  budapesti  árvíz  alkalmával  nagy- 
tevékenységet  fejtett  ki  a  nyomor  enyhítése  vé- 
gett. 1843  dec.  9.  Csehország  polgári  kormányzó- 
jává neveztetett  ki  s  e  tisztet  viselte  1847  jan.-ig, 


amidőn  Magyarország  királyi  helytartójává  ne- 
veztetett ki.  Fest  vmegye  főispáni  székébe  Fe- 
renc József  főherceg  iktatta  öt  be  (okt.  16.).  Kör- 
utazása és  hazaíias  beszédei  által  I.  teljesen  meg- 
nyerte a  nemzet  bizalmát  s  így  1847.  az  ország- 
gyűlés elhunyt  atyja  helyébe  nádorrá  választotta 
(nov.  12.).  Ez  állásában  az  1848.  márciusi  esemé- 
nyek rendítették  meg,  amidőn  az  uralkodóházzal 
is  összeütközésbe  jött,  ő  nyújtván  át  a  királynak 
küldöttség  élén  a  magyar  országgyűlés  feliratát, 
melyhez  állását  is  kötötte  ;  mint  királyi  helytartó 
bizta  meg  gróf  Batthyány  Lajost  a  minisztérium 
alakításával,  később  pedig  elfogadta  a  magyar 
országgyűlés  felszólítását,  hogy  álljon  a  JeUachich 
ellen  küldendő  magyar  hadsereg  élére.  E  had  ve- 
zérletét ténylegesen  nem  vette  át.  Szept.  22.  éjjel 
királyi  rendeletre  titkon  elhagyta  Magyarországot 
és  25.  beadta  lemondását.  Ezután  mint  kegyvesz- 
tett Németországban  Schaumburgban  (Nassau), 
anyja  után  örökölt  birtokán  élt  visszavonultan, 
főleg  geológiával  és  ásványtannal  foglalkozva. 
1858-ban  kibékült  Ferenc  Józseffel.  Életrajza  a 
magyar  nyelven  megjelent  számos  emlékfüzeten 
kívül  legbővebben  van  az  Erzherzog  Stephan  von 
Oesterreich  (Wiesbaden  1868)  című  műben.  Jó- 
akaró féríiu  volt,  de  sokkal  gyöngébb,  semhogy 
rendkívül  nehéz  állásának  megfelelhetett  volna. 

9.  L,  angol  király  (1135—54.),  a  Blois  grófok 
családjából.  Anyja  Adél,  Hódító  Vilmos  angol 
király  leánya  volt  s  ezen  a  réven  jutott  gyer- 
mektelen sógorának,  I.  Henrilmek  halála  után 
az  angol  trónra.  Egész  uralkodása  az  I.  Hearik 
leánya,  Matild  elleni  küzdehnekben  telt  el.  Végre 
is  kénytelen  volt  ennek  fiát,  Anjou  Henriket  utód- 
jának fogadni. 

10.  /.  Tamás,  bosnyák  király  (1444—61.),  Osz- 
tója I.  király  törvénytelen  fia.  II.  Tvrtkó  halála 
után  (1444  febr.)  választották  meg  a  bosnyák 
főm-ak  királlyá.  Mint  Hunyadi  János  szövetségese 
harcolt  Brankovics  György  szerb  deszpota,  ké- 
sőbb a  Ciliéi  család  ellen.  Felesége  Katalin,  Vuk- 
csics  István  bosnyák  főúr  leánya  volt.  A  trónon 
íla,  Tomasevics  1.,  az  utolsó  bosnyák  király  kö- 
vette. 

11. 1.  L,  horvát  király  (1035—58.),  Szurinja 
Szvetoszláv  horvát  főiir  fia.  Felesége  Hicela,  Pé- 
ter magyar  király  nővére  volt.  A  trónon  íia,  Kre- 
simir  Péter  követte.  Ennek  unokaöccsében,  II.  I.- 
ban  (1089—91.)  kihalt  a  horvát  nemzeti  királyok 
dinasztiája. 

12.  III.  I.,  a  Nagy,  Moldva  fejedelme  (1457— 
1504.),  II.  Bogdán  fejedelem  fia,  szül  1435  körül, 
megh.  1504  júl.  2.  1457  ápr.-ban  elűzte  Péter 
Áron  fejedelmet  Moldva  trónjáról,  melyet  majd- 
nem 50  évig  birt.  Mint  kiváló  hadvezér  és  állam- 
féríiú  a  három  nagyhatalom  (Magyar-  és  Lengyel- 
ország és  a  Török-birodalom)  közé  ékelt  országá- 
nak függetlenségét  megóvta  ós  a  virágzásnak  ma- 
gas fokára  emelte.  1467  dec.  Bája  mellett  véres 
csatát  vívott  Mátyás  kirányunkkal,  ki  ez  ütközet- 
ben meg  is  sebesült.  1475  jan.  nagy  győzelmet 
vívott  ki  az  országába  tört  Szulejmán  pasa  serege 
fölött.  Később  már  elhagyta  hadi  szerencséje  a 
törökökkel  szemben  s  1489.  elvesztette  Kilia  és  Ak- 
jerman  várakat,  de  a  lengyelekkel  ezután  is  sze- 
rencsésen harcolt.  Ö  alapította  1470.  a  radautzi 


István 


—     679 


Istvánffy 


püspökséget.  V.  ö.  Jorga,  Istoria  lui  Stefan  cel 
Mai-e  (Bukarest  1904). 

13. 1.  Dragtdin,  szerb  király  (1277—1281),  I. 
Urosz  I.  fia,  szül.  1253.,  megh.  1314.  Felesége 
Katalin,  V.  I.  magyar  király  leánya  volt.  Rövid 
uralkodás  után  öccse,  II.  Urosz  (Milutin)  űzte  el 
a  trónról.  I.  ekkor  sógorához,  IV.  László  magyar 
királyhoz  menekült,  ki  öt  a  Szerémség  ós  a  ma- 
csói  bánság  kormányzásával  bízta  meg.  1291-ben 
a  kat.  hitre  tért  és  üldözte  a  bogumilokat. 

István  nádor,  Eme  bán  fla  az  Ákos-nemzetség- 
böl,  1281  máj.  11.  IV.  Lászlótól  a  borsodvárme- 
gyei Olaszi-egyházat  kapta.  Akkor  már  Borsod 
és  Gömör  vármegyék  főispánja  volt.  1282-ben 
résztvett  a  kunok  ellen  a  gömöri  Gede  vára 
ostromában  s  1284.  a  vasi  borostyánkői  harcban. 
A  lázadó  Finta  nádor  (1.  o.)  ellen  való  hadjáratban 
Szukái  Alberttel  együtt  fogságba  jutott  s  a  ná- 
dor csak  60  márka  váltságdíj  fejében  bocsátotta 
szabadon.  1293— 94-ben  ö  volt  a  királyné  tárnok- 
mestere. 1294-ben  Vencel  krakói  ós  sandomiri 
hercegtől  (a  morva  örgróftól)  hű  szolgálatai  jutal- 
mául a  sandomiri  wirwitzyi  (wierzbicai)  uradal- 
mat kapta.  1298— 1301-ig  országbíró  volt  s  ő  ja- 
vasolta 1298.  a  Vencel  cseh  trónörökös  és  Erzsé- 
bet (III.  András  leánya)  közt  való  házasságot.  III. 
András  halála  után  része  volt  a  magyar  rendeknek 
abban  a  határozatában,  hogy  királynak  Szt.  István 
véréből  való  fejedelmet  válasszanak  meg  s  hogy  a 
trónra  I.  Vencel  cseh  és  lengyel  király  fiát,  Lász- 
lót (Vencelt)  hívják  meg.  Vencel  trónra  jutván, 
öt  tette  meg  nádornak,  de  1307  okt.  10.  a  Ráko- 
son ő  is  Károly  Róbertet  ismerte  el  királynak. 
1315  táján  halt  meg.  Nejétől,  Katalintól  született 
üai:  I.,  János,  Jakab,  László,  Gergely,  Fülöp, 
Miklós,  kik  1318.  Kopasz  nádor  lázadásában  részt- 
vevén,  javaikat  elvesztették  s  ők  maguk  kül- 
földre menekültek.  V.  ö.  Wertner,  Stephanus 
üngarus.  Századok  1907.,  481—489. 

István  Vilmos,  püspök,  szül.  Zalaegerszegen 
1849  jún.  22.,  megh.  Szombathelyt  1910  dec.  25. 
Pappá  szentelték  1874  aug.  12.  Szombathelyt 
püspöki  titkár,  teol.  tanár,  1896.  apátkanonok 
lett.  1898-ban  fölsz.  segédpüspök.  Hidasy  halála 
után  káptalani  helynökkó  választották,  1901  nov. 
1.  óta  szombathelyi  püspök  haláláig. 

István  bácsi,  Mayer  István  (1.  o.)  írói  álneve. 

Istvánd  (azelőtt:  Stefuró),  kisk.  Sáros  vm. 
girálti  j,-ban,  (1910)  137  rutén  ós  cigány  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Margonya. 

Istvándi,  nagyk.  Somogy  vm.  barcsi  j.-ban, 
(1910)  1189  magyarlak.,  postahivatal,  u.  t. Darány. 

Istvánfalva,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  lugosi 
j.-ban,  (1910)  435  német  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Daruvár. 

Istvánffi  Gyula  (csíkmadéfalvi),  botanikus, 
szül.  Kolozsvárt  1860  ápr.  5.  Kolozsvári  ós  bonni 
egyetemi  tanulmányai  után  1881 .  bölcsészetdoktor, 
1883.  magántanár  lett  Kolozsvárt,  ahol  a  növény- 
tani tanszék  tanársegéde,  közben  Münsterben 
(1885—87)  Brefeld  (1.  0.)  segédje  és  munkatársa 
volt.  1889-ben  a  budapesti  múzeum  növénytani 
osztályának  vezetője,  1892.  budapesti  egyetemi 
magántanár,  1897.  kolozsvári  ny.  r.  tanár.  Mint 
ilyen  újjászervezte  a  növénytani  intézetet  és  nö- 
vénykertet. 1898-ban  kidolgozta  a  központi  szőUé- 
szeti  kísérleti  állomás  tervezetét,  melynek  igaz- 


gatójává neveztetett  ki.  Tervei  szerint  épült  fel 
1904.  a  budapesti  szöllészeti  kísérleti  állomás  ós 
ampelológiai  intézet  (1.  Szöllészeti  állomás),  mely 
világhírre  tett  szert.  I.  sokoldalú  tudományos  és 
népszerűsítő  irodalmi  működést  fejtett  ki,  melynek 
elismerósoképen  1901.  aM.  Tud.  Akadémia,  majd 
több  külföldi  tudományos  társulat  tagjává  válasz- 
totta. A  francia  tud.  akadémia  Thore-díját  két 
ízben  (1902  ós  1905)  nyerte  el.  Dolgozatai  1886-íg 
Schaarschmidt  családi  neve  alatt  jelentek  meg, 
amikor  is  nagybátyjától  adoptáltatván,  az  I.  nevet 
vette  fel.  Irodalmi  működéséről  150-nél  több  ere- 
deti értekezés  tanúskodik,  melyek  a  hazai  és  kül- 
földi szakfolyóiratokban  jelentek  meg.  Irányuk 
főképen  morfológiai,  algológíai,  gombászati,  szöl- 
lészeti, patológiai,  tudománytörténeti,  ez  utóbbi 
irányú  nagy  műve  a  Glusim  codex  mykológiai 
mé/totósa  (1899—1900,  91  színes  táblával),  melyet 
a  francia  akadémia  elismeréssel  tüntetett  ki.  A 
Balaton  moszat/tórája  (A  Balaton  tudományos 
tanulmány,  eredményei  II.  köt.,  Budapest  1897) ; 
A  magyar  ehető  és  mérges  qombák  könyve  (42  táb- 
lával, u.  0.  1899).  Szerkesztette  és  kiadta  a  m.  kir. 
Ampelológiai  Intézet  Közleményeit  (I— IV,  1901— 
1913),  az  intézet  Evkönyveit  (I-IV,  1906—1910), 
az  Annales  de  l'Instítut  AmpelologíqueRoy.  Hongr. 
I— IV.  (1901—1913). 

latvÁ,rdlY-család  (baranyavári  és  kisasszony- 
falvi). Ismeretlen  eredetű  baranyai  nemes  család 
(L.  Nagy  Iván  cikkét :  Turul  I.  óvf.  111. 1.).  A  leg- 
első L,  kiről  a  történelem  említést  tesz,  I.  István, 
1474.  Boroszlóban  Mátyás  király  alatt  küzd  a  cse- 
hek és  lengyelek  ellen.  II.  Ulászló  1508.  öt  sze- 
melte ki  gyermekeinek,  Annának  ós  Lajosnak  ne- 
velőjéül. —  J.  János,  királyi  udvarnok,  a  mohácsi 
ütközetben  esett  el  1526.  —  /.  Pál  (valószínűleg 
Kisasszonyfán  szül.),  Baranya  vármegyei  alispán, 
előbb  Pécsett,  majd  a  páduai  egyetemen  végezte 
tanulmányait.  Mohácsnál  1532.  elfogták  a  törökök 
és  csak  nagy  váltságdíj  leíizetósével  szabadulha- 
tott meg.  Míg  János  király  élt,  ennek  volt  híve, 
azután  pedig  I.  Ferdinánd  embere  lett.  Megh.  1553. 
I.  Pál  az  elsők  egyike,  kik  irodalmunkban  meg- 
honosították a  verses  novellát.  Petrarca  latin 
müve  után  szabadon  kidolgozta  a  Boccacciónál  is 
előforduló  «Volter  és  Grízeldisz»  történetét  (His- 
tória regis  Volter),  mely  háromféle  kiadásban  ma- 
radt reánk.  (Legelterjedtebb  a  Brewer  Lőrincé, 
Lőcse  1629.)  Nyelve  és  verselése  eléggé  hangzatos 
és  folyékony.  V.  ö.  Gr.  Kemény  József,  I.  Pál  em- 
lékezete (Uj  Magyar  Múzeum,  1858. 1.).  —  Gyer- 
mekei közül  kitűntek :  I.  István,  1573.  hadnagy 
a  kanizsai  várban;  1583.  Veszprém  vármegye 
alispánja  és  Veszprém  várának  kapitánya.  — 
Testvére : 

I.  Miklós,  híres  államférfi  és  történetíró.  Szül. 
1535.,  mások  szerint  1538.  Megh.  Vinicán,  Várasd 
megyében,  1615  ápr.  1.,  ahol  el  is  van  temetve. 
Tanulmányait  a  pécsi  iskolán,  majd  a  páduai,  bo- 
lognai és  gráci  egyetemeken  kitűnően  végezte  s  fő- 
ként a  nyelvekben  nagy  jártasságra  tett  szert.  Ide- 
haza eleintén  hadi  pályára  lépett.  Egy  ideig  Zrínyi 
Miklós,  a  szigetvári  hős,  volt  vezetője  és  mestere. 
Később  mint  Oláh  Miklós  esztergomi  érsek  titkára 
magára  vonta  Miksa  király  figyelmét,  ki  őt  csak- 
hamar a  kancelláriában  alkalmazta  (1572).  Ekkor 


Istvánffy 


—     680    — 


Iszalagélősködő 


már  többször  részt  vett  kényesebb  diplomáciai  fel- 
adatok megoldásában  is.  II.  Rudolf  alatt  1576. 
királyi  tanácsos,  1581.  alnádor  v.  nádorhelyettes 
lett  s  mint  a  protestantizmus  és  a  Bocskay-fóle 
mozgalom  ellensége  intézte  a  közügyeket.  1608- 
ban  az  1564  óta  elárvult  nádori  szék  betöltése 
végett  egybehívott  nádorválasztó  gyűlésen  nagy 
ellenfelét,  a  protestáns  Illyésházy  Istvánt  válasz- 
tották meg ;  ö  pedig  csak  főajtónálló  lett.  B  miatt 
roppant  felindulás  fogta  el  s  szélhűdés  érte.  Erre 
visszavonult  a  közélet  teréről.  I.  nagybecsű  köny- 
veit a  zágrábi  jezsuitáknak  hagyta ;  a  rend  el- 
törlése után  a  pesti  egyetemi  könyvtárba  kerül- 
tek. Nagy  történeti  művét  aggkorának  feltétlen 
bizalmasa,  Pázmány  Péter  adta  ki  Kölnben  1622. 
(Későbbi  kiadásai  e  munkának  megjelentek  1662., 
1685.,  1724.,  1758.)  A  34  könyvből  álló  munka 
címe :  Nicolai  Isthvánü  Pannonii  historiarum  de 
rebus  ungaricis  libri  XXXIV.  A  két  alapelv,  me- 
lyek vörös  fonalként  húzódnak  végig  a  művön : 
feltétlen  hűség  a  Habsburg-ház  iránt  s  mélységes 
ragaszkodás  a  római  katolikus  egyházhoz.  I.  fél- 
beszakadt tárgyalását  utóbb  Timon  és  Kazy  je- 
zsuiták folytatták  sokkalta  csekélyebb  sikerrel. 
Magyarra  fordította  1629  körül  Thalliay  Pál 
(megvan  kéziratban  a  budapesti  egyetemi  könyv- 
tárban) és  még  Vidovich  Gy.  1867. 1.  még  meg- 
írta Forgách  Ferenc  nagyváradi  püspök  és  törté- 
netíró életét  is.  B  munka  ki  van  adva  Kovachich 
Scriptores  rerum  hungaricarum  minores  című 
gyűjteményében.  V.  ö.  llegler,  A  magyar  törté- 
netírás története;  Felső-Magyarországi  Minerva 
1828.  (Kovacsóczy) ;  Hormayr-Mednyánszki,  Ta- 
schenbuch  f.vaterl.Geschichte(1812);  Vasárnapi 
Újság,  1857.,  29.  sz. ;  Századok,  IH.,  1869 ;  Ke- 
rékgyártó Ái'pád,  I.  M.  Históriája  ismertetése  és 
bírálatáról  (Irodalomtört.  Közi.  II.  1893). 

Istvánffy  Gyula,  író,  szül.  1863  nov.  20.  Mis- 
kolczon.  Polgári  iskolai  igazgató  szülővárosában, 
írásaiban  főképpen  a  palóc  nópélettel  foglalkozik. 
Hírlapi  cikkein  kívül  több  önálló  műve  jelont  meg, 
melyek  közül  nevezetesebbek :  Palóc  mesék  a  fo- 
nóból (1890) ;  Palóc  néprajzi  tanulmányok  (1894) ; 
A  matyó  nép  élete  (1897). 

Istvánfölde  (azelőtt :  Istvánföld),  nagyközség 
Torontál  vmegye  módosi  j.-ban,  (1910)  2415  német 
lakossal,  posta-  és  telefon-hivatallal. 

Istvánháza,  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  marosújvári 
j.-ban,  (1910)  474  magyar  lak.,  u.  p.  Magyarbükkös, 
u.  t.  Marosbogát. 

Istvánhegy,  előbb  önálló  kisk.  Krassó-Szörény 
vm.  temesi  j.-ban,  1907.  önállósága  megszűnt  s 
Kavarán-nal  (1.  0.)  egyesült.  A  brassói  bánya-  és 
kohórészvénytársaságnak  itt  gazdag  mésztelepei 
vannak. 

Istvánhuta,  bányatelep,  1.  Kluknó. 

Istvánkirályfalva,  kisk.  Pozsony  vm.  nagy- 
szombati j.-ban,  (1910)  351  tót  lak.,  u.  p.  Gidrafa, 
u.  t.  Modor. 

István  köve,  vérvörös  foltokkal  tarkázott  kal- 
cedon. 

Istvánlak,  kisk.  Pozsony  vm.  nagyszombati 
járásában,  (1910)  476  tót  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t. 
Bélaház. 

István-rendek,  1.  Rendjelek  és  Szent  István- 
rend. 


Istvánszabadja,  kisk.  Nyitra  vm.  privigyei  j.- 
ban,  (1910)  1035  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Nyitranovák. 

Istvántelek,  1.  Rákospalota. 

Istvántelke,  kisk.  Zemplém  vm.  varannói  j.- 
ban,  (1910)  226  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Tavama. 

Istvánvágás,  kisk.  Sáros  vm.kisszebeni  j.-ban, 
(1910)  214  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Hedri. 

Istvánvölgy  (Hajdusicza),  kisközség  Torontál 
vmegye  bánlaki  j.-ban,  (1910)  1719  német,  tót  és 
magyar  lakossal,  vasúti  állomás,  posta-,  telefon- 
os táviróhivatal. 

Iswolski  1.  Iszvolszki. 

Isyllos,  Bpidaurosból  való  görög  költő  Kr.  e. 
280  táján.  Bpidaurosi  ásatások  folyamán  újabb 
időben  került  napfényre  egy  pár  kőbe  vésett  köl- 
teménye, nev.  egy  paeanja  Apollonra  és  Askle- 
piosra.  V.  ö.  Wilamowitz,  I.  von  Epidauros  (Ber- 
lin 1886). 

Iszá,  Jézus  neve  a  koránban,  a  mohamme- 
dánok  közt  gyakori  személynév.  A  keresztényeket 
Iszeví,  azaz  Jézust  vallóknak  is  szokták  nevezni. 

Isza  bég  (Gázi),  a  török  történetírók  szerint 
Bosznia  harmadik  mohammedán  kormányzója. 
Hogy  melyik  évben  lett  I,  kormányzónak  kine- 
vezve, az  meg  nem  állapítható.  1454-ben  már  ott 
volt,  mert  ő  adta  hírül  II.  Mohammed  szultánnak 
Brankovícs  György  szerb  fejedelem  halálát  s 
mint  Szerbia  ismerője,  ő  vezette  útmutatóképen 
a  török  sereget  Szerbia  felé.  1463-ban  Üszkübbe 
helyezték  át  s  helyébe  kormányzókép  Boszniába 
Minnetzáde  Mehmed  bég  jött.  I.  sokat  tett  Sara- 
jevo  városáért ;  mecsetet,  vendégfogadókat,  vá- 
sárcsarnokokat emelt,  melyeknek  nyomai  most  is 
megvannak,  valamint  gazdag  alapítványokat  tett 
kegyes  célokra.  Bzen  alapítványok  egy  része  ma 
is  fennáll  s  asarajevoí  vakufbizottság  kezeli. 

Iszák,  tarisznya,  különösen  nyeregre  való.  Ré- 
gebben csak  a  két  részből  álló  tarisznyát  hittak 
így,  melynek  egyik  része  elül,  másik  része  hátúi 
lógott  (déli  szláv  bizag,  középlatin  bisaccia,  bisac- 
cus,  vagyis  bi-saccus,  kettős  zsák.  V.  ö.  Szarvas 
G.,  Iszákos,  Magyar  Nyelvőr  1877,  99).  Az  iszá- 
kos embert  azelőtt  tréfásan  bor-iszáknak,  vagyis 
borzsáknak  nevezték,  utóbb  aztán  a  nyelvórzék 
e  szót  az  iszik  igével  kapcsolta  össze.  L.  még 
Szák. 

Iszakcsa,  város  Romániában,  1.  Isaccea. 

Iszákosok  menházai  néven  ismeretesek  az 
iszákosok  gyógyítására  berendezett  kórházak.  A 
szeszes  italokat  teljesen  elvonják  a  betegtől,  hó- 
napokon át  ottmarad,  megfelelő  diéta  mellett  tes- 
tileg megerősödik  s  kibocsátása  után  is  az  intéz- 
mény felügyelete  alatt  marad.  Németországban 
a  szokványosán  iszákost  gondnokság  alá  helye- 
zik és  akarata  ellenére  is  az  I.-ban  elhelyezik. 
Az  első  ilyen  intézmény  Lintorfban  1851.  épült. 
Hazánkban  1910.  Rákospalotán  nyilt  meg  Rá- 
kospalotai gyógyítóház  címen  az  első  I. 

Iszákosság,  az  italok,  illetőleg  a  szeszes  (al- 
koholos) italok  mértéktelen  élvezete.  Aki  rend- 
szeresen iszik  szeszes  italt,  még  nem  iszákos; 
I.  a  szeszes  itallal  való  rendszeres  visszaélést 
jelent,  azaz  alkoholizmust  (1.  0.  és  Szeszmér- 
gezés). 

Iszalag  (növ.),  1.  Bérese.    , 

Iszalagélösködö  (növ.),  1.  Élősködő  nöiÉnyek. 


Iszalagrnövény 


—     681     — 


Iszapszedő 


iBzalagnövény  (plánta  scandens,  felfutó  nö- 
vény, kaesnövény),  általában  vékonyabb  és  gyen- 
gébb szárú,  magasra  nyúló  növény,  mely  egyenest 
meg  nem  áll,  hanem  bizonyos  módon  vagy  bizo- 
nyos szervek  segítségével  idegen  tárgyakra  fut, 
támaszkodik  vagy  csavarodik.  Az  I.  lehet  fünemü 
V.  fás.  A  folyóka,  kabakbogyó,  komló,  paszuly, 
hajnalka  fünemü  ;  a  lonc,  szöllö,  iszalag,  boros- 
tyán fás.  A  meleg  tartományok  fás  I.-eit  közönsé- 
gesen lianák-nák  nevezik.  Az  I.  főleg  a  tropikus 
vidéken  sok,  a  mérsékelt  és  hideg  vidéken  na- 
gyon fogy  V.  egy  sincs.  A  magyar  a  pars  pro  totó 
alapján  egy  L-t  kiválóan  iszalagnak  (1.  Bércs-e) 
nevezett.  V.  ö.  Ch.  Dartoin,  Movements  and  habits 
of  glimping  plants  (London  1875). 

Iszalagpáfrány  (uöv.),  1.  Lygodium. 

Iszap,  álló  vagy  lassan  folyó  vízben  leülepe- 
dett igen  finom  szemcséjű  képződmény.  Az  L-ot 
alkotó  finom  kőzetliszt  szemcséinek  nagysága 
kisebb  O'Ol  mm.-nél.  Féleségei :  tavi  I.  (Gyttja), 
tiszta,  oldott  humuszanyagokat  nem  tartalmazó 
tóvlzben  képződik ;  tavi  kréta,  finom  szemcséjű, 
igen  apró  szénsavas  mészkristályokat  tartalmazó 
tavi  lerakódás;  diatomaföld,  apró  Diatomeák 
maradványait  magábazáró  í. ;  folyó-L,  lassan 
folyó  vizek  medreiben,  árterületeken,  deltákban 
lerakódó  finom  szemcséjű  képződmény,  mely  igen 
sokféle  ásvány  legfinomabb  lisztjének  keveréke ; 
tengeri  L,  a  folyók  legfinomabb  hordalékából  ós 
a  hulló  porból  a  tenger  fenekére  rakódott  kép- 
ződmény. 

Iszapcsiga  (Limnaea,  áiiat),  a  vízi  tüdőscsigák 
egyik  neme.  L.  Vízi  tiidöscsigák. 

Iszapeső,  az  oly  piszkos,  zavaros  eső,  melynek 
vizében  sok  a  finom  porszerú  ásványi  anyag.  Ez 
mint  porfelhő  lebegett  a  légkörben  és  az  esővíz 
verte  le.  Akárhányszor  vulkáni  kráterből  kitörő 
igen  ílnom  hamura  vezethető  vissza.  A  hamut 
ugyanis  felkapta  a  szél,  elvitte  nagy  messzesé- 
gekre s  ott  az  esővel  került  a  földre.  így  legutóbb 
a  Vezúv  1906-iki  kitörése  után  az  Adria  K.-i  part- 
ján figyeltek  meg  ilyen  L-t.  Az  Izland-szigetén 
történő  vulkáni  kitörések  után  Skandináviában 
többször  észleltek  L-t. 

Iszapfogó,  oly  gödör  v.  árok,  melynek  célja,  hogy 
a  lejtős  területeken,  kivált  szőllőknél,  a  záporesők 
alkalmával  keletkező  iszapot  felfogja.  A  felfogott 
iszapot  visszahordják  a  szőllő  barázdáiba  v.  az  eső 
folytán  keletkezett^ vízmosásokat  töltik  be  vele. 

Iszapfürdő,  1.  Ásványvizek,  Fürdő  és  Gyógy- 
helyek. 

Iszaphal  (áiiat),  1.  Iszaphal- félék. 

Iszaphal-félék  (Amiidae,  áiiat),  a  Vérteshalak 
egyik  családja.  Egyetlen  nem  és  egyetlen  faj,  az 
amerikai  iszaphal  (Amia  calva  L.)  ismeretes.  Kö- 
rülbelül alakja  a  mi  lápi  pócunkhoz  hasonlít.  Teste 
megnyúlt,  hátrafelé  kétoldalt  összenyomott ;  kor- 
mányúszója lekerekített.  Színe  sötótszürkésbama, 
világosabb  márványfoltokkal;  úszószárnyai  vö- 
rösesbarnák fekete  pontokkal.  Az  Északamerikai 
Egyesült-Államok  édesvizeiben  honos.  Hossza  60 
cm.  Húsát  a  négerek  csemege  gyanánt  eszik. 

Iszaplégy,  I.  Méhmaj móló  légy. 

Iszapolás.  1. 1.  (beiszapolás,  feliszapolás).  A 
folyóvizek  mindig  több-kevesebb  hordalékot  visz- 
nek magukkal,  melynek  tovagörgetésóre  (kavics, 


homok)  V.  lebegtetésére  (iszap)  bizonyos  minimá- 
lis sebességre  van  szükség.  Ha  a  sebesség  bármi 
okból  ennél  kisebb  lesz,  a  víz  a  magával  vitt  hor- 
dalékot fokozatosan  leejti.  Először  a  durvább  ré- 
szek rakódnak  le,  azután  a  finomabbak  (iszap), 
így  pl.  a  töltések  közé  fogott  folyóknál  az  árvíz 
a  hullámtéren  a  nagyobb  súrlódás  és  akadályok 
következtében  lassabban  folyik,  mint  a  meder- 
ben ;  ezért  a  hordalék  egy  része  a  hullámtéren 
lerakódik  és  pedig  a  durvább  részek  mindjárt  a 
meder  szélén,  a  fliiomabbak  távolabb.  Mivel  a  me- 
der szélén  lerakott  hordalók  aránylag  több,  mint 
a  tovább  vitt  iszap,  közvetlenül  a  meder  mellett 
a  partok  mindig  magasabbak,  mint  az  ártér  távo- 
labbi részei.  Mivel  a  lerakott  iszap  rendszerint 
igen  jó  trágyázó  anyag,  az  L-t  gyakran  felhasz- 
nálják trágyázási  célokra. 

Másik  gyakorlati  alkalmazása  az  I.  jelenségé- 
nek a  sankolás  OíolméLció,  az  olasz  colmata  a.  m. 
gát,  gátolás  szóból,  németül  Kolmation).  Ez  abban 
áll,  hogy  hasznavehetetlen,  mocsaras  területekre, 
melyeket  valami  okból  nehéz  vagy  költséges  volna 
lecsapolni,  iszapos  vizet  vezetnek  és  a  víz  sebes- 
ségének csökkentése  által  az  iszapot  ott  lerakat- 
ják. Ha  a  víz  elég  hordalékot  visz  magával,  a 
területek  esetleg  már  néhány  év  alatt  annyira 
felmagasbodnak,  hogy  mezőgazdasági  művelésre 
alkalmassá  válnak.  A  sankolás  által  görgeteges 
vagy  kavicsos  területek  minősége  is  gyökeresen 
megjavul.  A  sankolást  állítólag  a  híres  olasz 
fizikus :  Torricelli  találta  fel.  A  sankolást  eddig 
legnagyobb  mértékben  Olaszországban  (Toscaná- 
ban), de  azután  Franciaországban  is  (a  Var, 
Durance  és  Isére  folyók  mellett)  kiterjedt  mérték- 
ben és  sikerrel  alkalmazták. 

2.  I.  így  nevezzük  azt  a  müveletet,  amely- 
nek célja  a  különböző  nagyságú,  avagy  különféle 
fajsúlyú  darabocskákból  álló  elegyekből  az  egyes 
elegyrészeket  egymástól  elkülöníteni.  Az  L-t  úgy 
végzik,  hogy  az  illető  anyagot  folyadékkal,  ren- 
desen vízzel  felkeverik  és  rövidebb-hosszabb  idei 
állás  után  a  zavaros  folyadékot  az  üledékről  le- 
öntik vagy  más  módon  távolítják  el.  A  nagyobb 
szemű  vagy  nagyobb  fajsúlyú  darabkák  termé- 
szetesen gyorsabban  ülepednek,  mint  a  finomabb, 
illetőleg  kisebb  fajsúlyú  darabkák,  miáltal  ezek 
egymástól  elkülönülnek.  Az  I.  különféle  iparágak- 
ban nagy  fontosságú.  így  az  esetben,  ha  ércek- 
ben szegény  kőzetekből  fémet  állítanak  elő,  a 
porrá  zúzott  kőzetet  előbb  iszapolják,  hogy  a  nem 
fémtartalmú  részeket  lehetőleg  eltávolítsák.  A 
festék-  és  agyagiparban,  valamint  a  különféle 
köszörülő-  és  csiszoló-porok  gyártásánál  is  fontos 
szerepe  van.  A  kémikus  a  termőföld  fizikai  össze- 
tételének a  megállapítása  végett  a  földet  kellő 
berendezésű  készülékben  iszapolja,  hogy  az  elegy- 
részek (homok,  agyag  stb.)  mennyiségéről  és  an- 
nak finomságáról  tudomást  szerezzen. 

Iszapos  tőzeg,  a  tőzegtelepek  aljából  kiemelt 
s  már  iszappal  keveredett  tőzeg  (Baggertorf  v. 
Schlammtorf),  amely  a  kiemeléskor  pépszerű,  de 
kiszáradás  után  összeáll  és  kemény  lesz,  1.  Tőzeg. 

Iszapsás  (növ.),  1.  Polka. 

Iszapszedő  (bány.),  a  földfúrásnál  alkalmazott 
szerszám,  mellyel  a  fúrólyukban  meggyülemlett 
iszapot  kiszedik,  1.  Földfúrás. 


Iszapszer 


—    682    — 


Iszlám 


Iszapszer  (báay.),  az  ércek  előkészítése  közben 
a  logünomabb  iszap  földolgozására  szolgáló  szór, 
1.  Jbrcelőkészítés. 

Iszapszivattyu,  1.  Szivattyú. 

Iszaptalajok,  tófenekek,  árterületek,  mocsa- 
ras vidékek  talaj  faj  tál.  Igen  finom  szemcsékből 
állván,  kötöttek.  Vannak  meszes,  vasas,  sós  és 
tőzeges  változatai.  Mezőgazdasági  értékük  ezek 
szerint  változik  is.  Legkisebb  órtókú  a  sós  (szikes 
V.  székes)  iszaptalaj,  mely  a  zord  klímájú  terüle- 
tek sóstavainak  és  mocsarainak  fenekét  alkotja.  I. 
még  a  svéd-norvég  ifo-talajok,  a  Mjele,  Mjöller, 
Foorjord  stb.,  a  németországi  Marschboden, 
Aueboden,  Flussmarschen,  az  amerikai  Black- 
alkali. 

Iszapvulkánok  (geoi.),  az  olyan  finom  iszapból 
álló  alacsony,  kerek  v.  ovális  kúpok,  melyeknek 
anyaga  a  mélyből  felszálló  gázok  bugyborékolása 
által  kevés  talajvízzel  együtt  a  felszínre  sodorta- 
tik.  A  felhajtó  gáz  forróvízgőz,  metán  v.  szén- 
sav lehet.  A  kúpok  többnyire  csak  néhány,  eset- 
leg 10  m.-esek,  ritkábban  bizonyos  vidékeken  100 
m.-nél  is  magasabbak.  Tetejükön  rendesen  kis 
horpadás  látható,  amelyben  a  gáz  csendesen  for- 
tyog és  amelyből  kevés  víz  szivárog  elő.  Néha  a 
felgyülemlett  gáz  hirtelen  kitörése  miatt  erősebb 
iszapömlósek  is  tapasztalhatók.  Nálunk  ilyen  a 
kovásznál  Pokolsár,  mely  néha  kemény  télen,  mi- 
kor a  felszíni  fagyott  föld  a  szénsavgáz  rendes 
eltávolodását  megakadályozza,  exploziószerüen 
veti  fel  a  vizet  keverve  iszappal,  amellyel  valóság- 
gal elönti  a  kovásznál  piacteret.  Bakuban  metán- 
gáz okozza  az  I.-at,  ezeknek  vize  gyengén  sós. 
Típusos  I.  vannak  Szicília  szigetén  (ahol  Maca- 
lubá-nak  nevezik),  továbbá  a  Mississippi  deltáján, 
Trinidad-szigetén,  Jáván,  többnyire  petróleum- 
források  kíséretében.  Még  a  szicíliaiaknál  is  szeb- 
bek a  Eomániában  Berea  és  Beciu  községek  hatá- 
rában (Buzeu-megyóben)  lévők.  És  igen  neveze- 
tesek az  erdélyiek  is,  amelyek  a  Mezőség,  vala- 
mint az  erdélyi  medence  déli  részében  többé- 
kevésbbó  megközelítik  a  típust.  Legszebbek  a 
Rüsz  határában  előfordulók,  amelyek,  úgy  mint 
a  többiek  Erdélyben,  metángáz  felszállása  folytán 
keletkeztek.  Az  I.  rendesen  tektonikai  vonalakra 
helyezkednek  el.  Az  Apennin  argila  seagliosa-t,  sőt 
némelyek  még  a  flishomokkő-f  ormációt  is  harmad- 
kori L  eredményének  tartják.  Teljesen  téves  és 
ma  már  kiküszöbölt  ama  régi  nézet,  mely  az  L-at 
igazi  vulkánoknak  tekintette  és  a  Föld  heven- 
folyó  belsejével,  a  földtüzzel  hozta  kapcsolatba. 

Iszapzsázsa  (növ.),  I.  Boripa. 

Iszbarta,  Kónia  ázsiai  török  vilajet  egyik 
szandzsákjának  fővárosa  (hivatalos  neve  Hami- 
dabad  =  Hamidváros),  920  m.-nyi  magasság- 
ban, az  Ak-Dagh  É.-í  tövénél,  az  Egherdir  Göl  és 
Buldur  Göl  tavak  között,  kb.  33,500  lak.,  sok  me- 
csettel, több  görög  és  örmény  templommal.  Kis- 
Ázsia  belsejének  egyik  legjelentékenyebb  keres- 
kedelmi városa.  I.  az  ókori  Barü,  a  bizánci  ura- 
lom egyik  híres  püspöki  székhelye  volt. 

Iszeví,  1.  íszá. 

Iszfahán,  perzsa  város,  1.  Iszpahán. 

Iszjum  (Izjum),  város,  L  járás  székhelye  Kar- 
kov  orosz  kormányzóságban,  a  Donec  partján, 
13,500  lak.  A  járásban  nagyszabású  juh  tenyésztés. 


Iszka,  kisk.  Máramaros  vm.  ökörmezői  j.-ban, 
(1910)  922  rutén  és  német  lak.,  postahivatal,  u.  t. 
Ökörmező. 

Iszkába  v.  eszkába,  az  ácsmunkában  horoggal 
ellátott  kisebb  fadarab,  melyet  két  összetoldandó 
gerenda  illesztése  fölé  helyeznek  és  alsó  horog- 
lapján ékekkel  ez  utóbbiakhoz  szorítanak,  hogy 
vele  a  gerendákat  összekössék.  Az  I.  rendesen  ke- 
mény fából  készül  és  körülbelül  négyszer  olyan 
hosszú,  mint  az  összekötendő  gerendák  magas- 
sága. Ezen  igen  szilárd  I.-s  kötéshez  csavarok 
vagy  szögek  nem  szükségesek  s  az  összekötendő 
gerendák  eredeti  hosszúságukból  mit  sem  veszí- 
tenek. —  J.  a  ladik  oldal-  és  fenékdeszkáinak 
egymáshoz  való  erősítésére  szolgáló  vaskapocs. 
L.  még  Eszkába. 

Iszkander  v.  Iszkender,  a  Keleten  Nagy  Sándor 
elnevezése. 

Iszkander,  Hercen  Alexander  (1.  o.)  orosz  író 
álneve. 

Iszkanderije,  1.  Alexandria. 

Iszkanderun,  1.  Alexandrette. 

Iszkardo,  Baltisztán  fővárosa,  1.  Szkardx>. 

Iszkaszentgyörgy,  nagyk.  Fejér  vm.  székes- 
fehérvári j  .-ban,  az  Iszkahegy  tövében,  (1910)  1358 
magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Moha. 

Iszkémia,  1.  Ischaemia. 

Iszkender,  Komócsy  József  (1.  0.)  írói  álneve. 

Iszkender  bej  (Muhamet  I.  Illahim  bej),  szül. 
Besszarábiában  1810  körül  tatár  eredetű  családból, 
megh.  Konstantinápolyban  1864.  Atyja,  Illinsky 
gróf,  Lengyelországban  nagybirtokos  volt,  de  az 
1831.  évi  lengyel  forradalom  le  veretése  után  min- 
denét elvesztette.  I.  ettől  kezdve  részt  vett  több 
ország  szabadságharcában,  így  184;8— íg-ben  Ma- 
gyarország függetlenségéért  is  harcolt.  Ezután 
török  földre  menekült.  Omer  pasa  mellett  később 
részt  vett  a  boszniai,  montenegrói  és  a  krimi  há- 
borúban s  Eupatoriánál  megsebesült.  Mindvégig 
török  szolgálatban  maradt,  ahol  ezredesi  rangra 
emelkedett. 

Iszker  (az  ókorban  Oskos),  a  Duna  kb.  300 
km.  hosszú  jobboldali  mellékfolyója ;  a  Rilahegy- 
ségben  ered,  a  szófiai  síkságon  több  ágra  oszlik 
szét,  de  ismét  egyesül  és  a  Balkán-hegységen  át- 
tör 74:  km.  hosszú  szurdukkal,  amelyben  a  szófia- 
plevnaí  vasúti  vonal  is  halad.  Az  L  Gigen  mellett 
torkollik. 

Iszker  (Szibir),  régi  város  az  Irtis  mellett. 
1500  körül  Tjumen  tatár  fejedelem  alapította, 
1590.  orosz  kézre  jutva  szétromboltatott.  1745- 
ben  végleg  eltűnt  a  föld  színéről.  V.  ö.  Dmitri- 
jev,  I.  az  írtis  mellett  (Kazán  1900,  oroszul). 

Iszkiász,  1.  üiöidegzsába. 

Iszkimid,  város,  1.  Iszmid. 

Iszkiopagusz  (gör.),  1.  Ischiopagus. 

Iszkodra,  1.  Szkutari,  1. 

Iszkudar,  1.  Szkutari,  2. 

Iszlám  (arab),  szószerint :  «odaadás»,  az  a  tény, 
hogy  az  ember  magát  istennek  odaadja ;  így  ne- 
vezte Mohammed  az  általa  alapított  új  vallást.  En- 
nek legfőbb  dogmája  az  egyetlen  egy  és  minden- 
ható istenben  (AUáh)  való  hit,  akit  Mohammed  az 
irgalmasnak  és  könyörületesnek  (al-rahmán  al-ra- 
him)  nevez,  aki  az  emberek  sorsát  és  tetteit  örök 
határozatával  (kadar)  igazgatja,  akaratát  az  em- 


Iszlám 


—     683     — 


Iszlám 


I 


berekkel  próféták  által  tudatta,  kiknek  sorozatát, 
mint  a  legutolsó  kinyilatkoztatás  közlője,  Moham- 
med,  «a  próféták  pecsótjo»  zárta  le.Az  La  túl  világi 
életben  való  hitet  is  követeli,  hitet  a  jó  cselekede- 
tek jutalmazásában  a  paradicsomban  (dzsennet)  és 
a  rosszakórt  való  bünhödésében  a  pokolban  (dzse- 
hennem);  ezzel  kapcsolatban  a  holtak  feltámadásá- 
ban és  a  végső  Ítéletnapban  való  hitet  is  követeli 
vallóitól.  Mohammed,aki  küldetését  nem  korlátozta 
csupán  csak  az  arabokra,  hanem  úgy  lépett  fel, 
mint  isten  küldötte  az  egész  emberiséghez  («a  fe- 
hérekhez és  feketékhez))).  Ábrahám  tiszta  vallása 
helyreállítójakónt  akart  szerepelni  és  tanait  a  zsi- 
dók és  keresztények  szentirataihoz  kapcsolta.  E 
könyveket  (felsorolása  szerint  három,  ugyanis: 
al-taurát  a  tóra,  al-zabúr  a  zsoltár,  al-indzsU  az 
evangélium)  szent  kinyilatkoztatásnak  tekinti  az 
I.,  sőt  azt  mondja,  hogy  bennük  Mohammed  sze- 
méi yleírása  és  küldetése  is  foglaltatik ;  csakhogy 
a  zsidók  és  keresztények  e  könyveket  meghami- 
sitották  és  félremagyarázták.  A  kereszténység 
tanai  közül  különösen  Jézus  isteni  természete, 
az  Isten  atyasága  eUen  fejt  ki  éles  ellentmondást ; 
a  zsidó  tanok  közül  különösen  a  ceremóniákat  el- 
lenzi, melyek  közül  azonban  számos  törvényt  és 
tilalmat  átvett,  így  pl.  a  disznóhús  tilalmát,  me- 
lyet még  a  bor  tilalmával  megtoldott.  Mohammed 
tanait  pályája  fejlődésével  fokozatosan  fejtette 
ki.  Intézményeivel  kezdetben  sok  engedményt 
tett  a  medinai  zsidóknak,  kiket  az  I.-nak  meg- 
nyerni óhajtott  (nagy  böjt  az  1.  hónap  10.  napján, 
1.  Ásúra,  imádkozás  iránya  Jeruzsálem  felé,  1. 
Kibla) ;  a  zsidók  ellenkezése  azonban  az  enged- 
mények visszavonására  bírta  őt.  Általában  nem 
volt  kifogása  az  ellen,  hogy  a  régi  kinyilatkozta- 
tott könyvek  birtokosai  (ahl  al-kitáb),  azaz :  a  ke- 
resztények és  zsidók  (később  a  perzsa  tüzimádó- 
kat  és  a  mezopotámiai  szábiusokat  is  e  csoport- 
hoz számították)  a  mohammedán  államban  tü- 
relmi fejadó  (dzsizja)  szolgáltatása  ellenében  val- 
lásukat háborítlanul  gyakorolják ;  csakis  a  bál- 
ványimádó pogányokat  kell  az  I.  elfogadására 
erőszakos  hatalommal  kényszeríteni. 

Az  1.  rendszere  az  igazhitűre  a  következő  kö- 
telességeket rója :  1.  vallást,  hogy  nem  létezik 
más  istenség,  csakis  Allah  és  hogy  Mohammed 
Alláh  követe  (Iá  iláha  ill  'Allah,  Mohammed  raszúl 
Allah) ;  2.  naponta  ötszöri  imádságot  (szálát) ;  3. 
a  szegényeknek  rendelt  közadó  teljesítését  (zakat) 
a  kincstár  számára ;  4.  a  ramadhán  havi  böjtöt ; 
5.  a  mekkai  zaTánáőkő[ást{l.Haddzs).  B  kötelessé- 
gek rituális  részét  mindenféle  ceremóniák  kisérik 
(pl.  az  imát  a  mosakodás,  a  muézzin  hirdetése  előzi 
meg  stb.),  melyeknek  módozatait  az  I.  törvénye 
pontosan  kifejtette.  Az  I.  fejedelmének  köteles- 
sége a  dzsihad,  azaz  a  vallásháború  a  hitetlenek 
ellen  azzal  a  céllal,  hogy  az  igazhit  fenhatóságát 
terjessze.  Az  1.  erkölcstana  a  zsidóság  és  keresz- 
ténység erkölcstanától  lényegében  nem  különbö- 
zik ;  azokból  van  merítve.  Ellentétben  a  pogány 
arabság  törzsrendszerével,  mely  a  szüntelen  belső 
harcokat  élesztette,  a  bosszúállást  fejlesztette,  Mo- 
hammed az  I.  által  a  törzsrendszertől  emelt  vá- 
lasztófalakat lerontani  óhajtotta  és  az  I.-ot  valló 
emberek  egyenlőségét  emelte  elvvé.  Kárhoztatta  a 
pogány  barbárság  (dzsáhili  j  ja)  számos  embertelen 


szokását  ós  minden  téren  szelídséget  és  józan 
mérsékletet  hirdetett.  A  borivást  és  a  szerencse- 
játékokat megtiltotta,  a  korlátlan  soknejüséget 
mérsékelte,  amennyiben  négyre  szabta  a  törvé- 
nyes hitvestársak  számát.  A  házasság  felbontásá- 
nak módozatait  is  szabott  törvényekkel  határozta 
meg.  Az  aszketikus  életmódot  és  minden  túlzást 
a  világi  javak  kerülésében  visszautasít ;  a  nőtlen- 
séget  tanaival  ellenkezőnek  mondja.  Az  asszony 
jogi  helyzetét  is  magasabb  fokra  emelte,  mint 
amelyen  a  pogány  arabság  idejében  állott. 

Az  I.  legfőbb  forrása  a  korán  (1.  o.) ;  a  moham- 
medán ember  kötelessége  e  könyvet  isteni  ki- 
nyilatkoztatásnak hinni.  Ezenkívül  tekintéllyel 
bírnak  azon  tanító  mondások,  melyeket  a  próféta 
halála  után  mint  tőle  eredőket  terjesztettek,  to- 
vábbá a  próféta  és  társai  cselekedeteiről  és  a  val- 
lásgyakorlat terén  érvényesült  szokásaikról  szóló 
tudósítások,  melyek  az  1.  hagyománya  (1.  Hadíth, 
Szunna)  tartalmát  teszik.  Törvényfon'ásul  tekin- 
tik ezeken  kívül  a  Consensus  ecclesiae-t  is  (1. 
Idzsmá).  Ezen  elsőrendű  forrásokhoz  a  tudós  is- 
kolákban később  még  egy  spekulatív  elem  is  já- 
rult, t.  i.  az  analógia  és  következtetés  (kijász), 
melynek  segítségével  az  írott  és  a  hagyományos 
források  hézagait  kiegészítik.  E  források  felhasz- 
nálására nézve  részletes  esetekben  a  lényeget 
nem  érintő  némi  eltérés  mutatkozott  az  1.  máso- 
dik századában  kifejlődött  mohammedán  teológiai 
iskolákban.  Ez  eltérések  teszik  alapját  a  négy  or- 
todox iskolairánynak  (madzáhib),  melyeket  csak 
tévesen  szoktak  szektáknak  nevezni  (1.  Fikh). 
Míg  ez  iskolairányok  a  törvényforrások  alkalma- 
zásának módozataiból  álltak  elő,  a  keleti  keresz- 
ténység dogmatikai  vitáinak  befolyása  és  a  racio- 
naUzmus  támadása  az  eredeti  ortodoxizmustól 
eltérő  dogmatikai  ii'ányok  fejlődésére  szolgált 
alkalmul.  Az  isteni  decretum  absolutum  (kadar) 
ellenében  az  ember  szabad  akaratát  tanították 
(kadariták) ;  a  koránra  vonatkozó  azon  tan  ellené- 
ben, hogy  a  szent  könyv  öröktől  fogva  létezik  és 
nem  időben  keletkezett,  a  mu'taziliták  (1.  o.)  ne- 
vén ismert  racionalisták  körében  azt  tanítják,  hogy 
a  korán  teremtve  van ;  ugyanők  az  isteni  attribútu- 
mokról szóló  ortodox  tant  az  isteni  lény  szellemi 
fenségével  ós  oszthatatlan  egységével  összeférhe- 
tetlennek mondották.  Felemlítendők  még  a  mur- 
dzsiták  (I.  0.),  kik  már  az  omajjád  uralom  alatt 
azzal  a  tannal  álltak  elő,  hogy  a  gyakorlati  törvé- 
nyek megszegése  miatt  nem  kárhozik  el  a  musz- 
lím,  ha  különben  a  hit  sarkalatos  tételeit  elismeri 
és  éi-vényesíti.  A  racionalizmus  és  az  ortodox  tan 
között  közvetítő  formulát  a  X.  sz.  elején  AlAs'arí 
alkotott ;  e  foimulázás  teszi  azóta  az  I.  egyházá- 
nak elismert  dogmatikai  szimbólumát.  Az  ortodox 
dogmatikusok  as'ariták,  ellentótben  amu'tazili- 
tákkal.  Ujplatonikus  befolyások  mellett  a  keleti, 
nevezetesen  ind  (buddhista)  hatások  a  miszticiz- 
mus kifejlődését  mozdították  elő,  mely  a  szúfí-k 
(1.  0.)  tanaiban  jutott  kifejezésre.  B  tanok  végső 
következményeikben  egészen  a  panteizmusig  nyo- 
multak elő,  a  buddhizmus  nirvána-eszméjét  sajátí- 
tották el,  az  I.  törvényéből  teljesen  kivetkőztek  és 
már  csakis  külsőleg  állanak  az  I.  alapján,  mely- 
nek ortodox  képviselői  e  tanokat  a  legszélsőbb  eret- 
nekségnek mondják. 


Iszlám 


—    684    — 


Iszmaeliták 


A  felsorolt  irányzatok  nem  nyújtottak  alapot 
szkizmatikus  szekták  alakulására  Ilyenek  nem 
rituális  és  dogmatikus  kérdésekből  s  vitákból 
nőttek  ki,  hanem  az  államjogi  harcok  következ- 
tében támadtak.  Első  sorban  az  imám-i  (1.  o.) 
méltóság  adott  okot  azon  szkizma  keletkezésére, 
mely  az  I.-ban  szunniták  (1.  o.)  és  síiták  (1.  o.)  kö- 
zött fennáll.  Ezek  nem  ismervén  el  a  nagy  moham- 
medán  egyház  kalifáit,  titkos  propagandával  a 
próféta  leszármazol  közül  való  imámok  javára  tö- 
rekedtek a  trónt  megszerezni,  ami  által  a  kali- 
fátus története  folytonos  belső  lázadások  láncola- 
tává lett,  melyek  folytán  a  siita  propagandának 
sikerült  is  hébe-korba  a  saját  hitvallásának  meg- 
felelő dinasztiákat  alapítani  az  I.  különböző  ré- 
szein ;  ilyenek  pl.  az  Idriszídák  (1.  o.),  Fátimidák 
(1. 0.).  A  siiták  felekezetéből  túlzó  pártok  (ghulát)  is 
ágaztak  el,  melyeknek  körében  az  imámokat  az 
emberek  fölé  emelve,  isteni  jelleggel  ruházták  fel 
ós  az  istenség  inkamációjának  mondták.  Ilyen  pl. 
az  Aliiláhi  szekta,  melynek  neve  is  arra  mutat, 
hogy  hitvallása  szerint  AU  nem  ember,  hanem 
Isten.  A  siita-tan  ily  túlzásának  következménye, 
hogy  a  drúzok  (1.  o.)  Hákim  fattmida  kalifát  az 
istenség  megtestesülésének  hiszik.  Ritus  tekinte- 
tében csak  csekély  eltérést  mutat  a  siita  I.  az 
általános  ortodox  egyháztól  (1.  Siiták).  Helytelen 
azon  nagyon  elterjedt  nézet,  hogy  a  szunnitáktól 
a  szunna  (hagyomány)  elvetése  által  különböz- 
nek. Náluk  is  nagy  tekintélye  van  a  szunnának, 
csakhogy  csakis  oly  tudósításokat  ismernek  el 
valódiaknak,  melyek  az  ő  imámjaik  tekintélyére 
támaszkodnak.  Az  áUamjogi  alapon  keletkezett 
szkizmatikus  pártok  között  felemlítendők  még  a 
kháridzsiták  (1.  o.),  kik  az  Ali  és  Mo'ávijja  közötti 
harcban  mindkettőtől  elpártoltak  és  az  imámi  mél- 
tóság betöltésére  nézve  mindkét  felekezettől  el- 
térő tant  vallanak. 

Mig  az  I.  lényege  a  kívülről  reáható  befolyások 
által  már  korán  módosult,  alapeszméinek  belső 
módosulására  az  általa  meghódított  népek  régi 
hagyományai  is  nagy  befolyással  voltak.  Az  I.  e 
régi  hagyományokat  s  gyakorlatokat  legfeljebb 
a  vallás  hivatalos  nyilvánulásából  birta  távol  tar- 
tani ;  annál  erélyesebben  érvényesültek  és  érvé- 
nyesülnek folyton  a  népies  vallásban,  úgy  hogy 
az  egységes  egyházi  vallás  mellett  az  I.  kutató- 
jának a  mohammedán  tartományok  népies  vallá- 
sára is  ügyet  kell  vetnie.  Ennek  nyUvánulására 
leginkább  a  szentek  (vali)  kultusza  és  a  vele  kap- 
csolatos búcsúk,  népünnepek  stb.  nyújtanak  al- 
kalmat. A  népies  vallás  e  nyilvánulásai  ellen,  me- 
lyek nem  ritkán  kerek  ellentótben  állanak  az  I. 
monoteisztikus  fogalmával,  az  ortodox  tekin- 
télyek gyakran  emeltek  szót ;  ők  azonban  csakis 
mérsékelni,  nem  kiirtani  óhajtották  a  szentek  kul- 
tuszát. Élethalálharcot  ellene  csak  a  múlt  század 
végén  a  Vahhábiták  (1.  o.)  folytattak,  kik  az  I.-ot 
mindentől  meg  akarták  tisztítani,  ami  az  ős-szun- 
nával  nem  egyezik.  Még  Mohammed  sírjának 
tisztelete  eUen  is  szenvedélyes  háborút  viseltek. 

Az  I.  a  VII.  sz.-ban  apró  kezdetből  indulva, 
a  kard  erejével  bámulatos  gyorsasággal  tette  meg 
hódító  útját  Ázsiában,  Afrikában  és  Európában. 
Jelenleg  körülbelül  224  millióra  tehető  híveinek 
száma.  Az  afrikai  négerek  között  még  folyton 


terjed  és  itt  sikeresen  versenyez  a  keresztény 
missziókkal  (Ed.  Montét,  Les  missions  musulmans 
au  XIX.  siécle,  Revue  de  l'Histoire  des  Religions 
XI.  köt.,  1885.  259—285. 1. ;  u.  a..  La  propagande 
chrétienne  et  ses  adversaires  musuhnans,  Paris 
1890 ;  Haines,  Islam  as  a  missionary  religion,  Lon- 
don 1889).  Amerikában  az  I.-ra  tért  keresztény, 
Mohammed  Alexander  Russel  WM  az  amerikai 
kereszténységre  is  kiterjesztette  a  mohammedán 
propagandát  (Islam  in  America,  New  York  1893) 
ós  e  célra  külön  folyóiratot  is  adott  ki :  The  Mos- 
lem  World,  to  spread  the  light  of  Islam  in  Ame- 
rica (Budapesti  Szemle  LXXX.  kötet,  45—60  1.). 
Még  Angliában  (különösen  Liverpoolban)  is  akadt 
propagandája  az  I.-nak,  melynek  ólén,  mint 
imám,  Abdalláh  néven  M.  H.  Quilliam  áll. 

Az  I.  hívét  helyesen  mnszlim  (moszlim)-nak 
hívják,  arab  többesszámban  muszliműn-in;  a  mu- 
zulmán a  muszlim  szó  perzsa  többesének  (muszli- 
mán)  téves  alkalmazásából  eredt.  Nyelvünkben 
e  szóból  származtak  a  buzurmán,  böszörmény  el- 
nevezések is.  L.  Böszörmény. 

Irodalom.  Dozy,  Het  Islamisme,  Haarlem  1863,  francia  ford. 
Chauvin,  Essai  sur  l'histoire  de  rislamisme,  Paris  1879  ;  Kre- 
mer  Alfréd,  QescMclite  der  herrschenden  Ideen  des  Islam, 
Leipzig  1868 ;  U.  a.  Culturgeschichtliche  Streifzüge  auf  dem 
Gebiete  des  Islam,  u.  o.  1873 ;  U.  a.,  CulturgescMchte  d.  Orients 
unter  den  Chalifen,  2  köt.,  Wien  1875—77 ;  Vámbéry,  Der 
Islam  im  neunzelinten  Jahrhundert,  Leipzig  1875  ;  Gnldziher, 
Az  L,  tanulmányok  a  mohammedán  vallás  történetének  kö- 
réből, Budapest  1881;  U.  a.  Előadások  az  I.-ról,  u.  o.  1912; 
Hughes,  A  dictionary  of  Islam,  London  1885 ;  EnzyklopSdie 
des  Islam  (szerkeszti  M.  Th.  Houtsma,  Leiden,  1908  óta  folyta- 
tódik) ;  Sell,  The  faith  of  Islam,  Madras  1886  ;  Goldziher, 
Mnhammedanische  Studien,  2  köt.,  Halle  1889—90.  Az  is- 
kolairányokról és  szektákról :  Sahrasztáninak  Curetontól  ki- 
adott munkája,  London  1848,  német  ford.  Haarbrlíckertöl,  Re- 
ligionsparteien  und  Philosophenschulen,  2  köt.,  Halle  1850 — 
1851 ;  H.  Steiner,  Die  Mu'taziliten  oder  die  Freidenker  im 
Islam,  Leipzig  1865;  Goldziher,  Die  Záhiriten,  ihr  Lehrsys- 
tem  u.  Ihre  GescMchte,  Leipzig  1884;  Snouck  Hurgronje, 
De  Islam,  a  Gids  hollandi  Szemlében  1886 ;  T.  W.  Arnold, 
The  preaching  of  Islam,  2.  kiad.  London  1913  ;  M.  Hartmann, 
Der  Islam,  Leipzig  1909.  Az  I.  kutatásának  szolgálnak  az 
1910  óta  C.  H.  Beckertől  szerkesztett  Der  Islam ;  továbbá 
1913  óta  a  Kampffmeyertöl  szerk.  Die  Welt  des  Islams  o. 
folyóiratok.  Lásd  az  irodalmat  még  azon  cikkeknél  is,  me- 
lyekre itt  utaltunk. 

Iszlám  művészete,  1.  Arab  művészet. 

Iszlimje,  1.  Szlivno. 

Iszling  a,  m.  nádból  v.  kukoricaszárból  ösze- 
rótt  kisebb  hajlók,  kunyhó. 

Iszló,  kisk.  Maros-Torda  vm.  nyárádszeredai 
j.-ban,  (1910)  449  magyar  lak.,  u.  p.  Szókelyhodos, 
u.  t.  Nyárádszereda. 

Iszmaél,  Judától  délre  lakozott  nomád  nép ;  az 
izraelita  elbeszélések  szerint  I.  Ábrahámnak  Há- 
gártól  született  fia,  12  nomád  törzs  őse. 

Iszmaeliták  vagy  szerecsenek  (szaracénok,  ^  1. 
Szaracén  és  Szerecsen),  Magyarországban  az  Ár- 
pádok korában  benlakó  bolgár  mohammedánok. 
I.  a  XI.  sz.  végén  már  csoportosan  laktak  az  or- 
szág déli  részén ;  Szent  László  (1092.  évi  törvé- 
nyeiben I.  9.)  szigorúan  bünteti  azokat  az  isz- 
maelita  kereskedőket,  kik  a  keresztelés  után  is 
visszatérnek  régi  vallásuk  szokásaihoz.  Kálmán 
1100.  (I.  46.)  megújítja  ezt  a  törvényt  s  meg- 
hagyja, hogy  az  iszmaelita  ne  adhassa  iszmae- 
litához  a  lányát,  hanem  csak  magyarhoz  és  hogy 
az  I.  falvanként  közösen  építvén  keresztény  temp- 
lomot, a  faluban  csak  egyik  felök  maradjon,  a 
másik  pedig  (mely  nem  akart  megkeresztelkedni), 


{szmall 


—     685 


Iszpahán 


költözzék  máshova.  Iszmaelita  vendégségben  csak 
disznóhúst  volt  szabad  enni  stb.  A  térítés  azon- 
ban nem  sikerült.  A  későbbi  királyok  sem  a  ke- 
reskedésben, sem  a  földmívelésben  nem  gátolták 
az  I.-at,  kik  különben  mint  katonák  is  szolgáltak. 
II.  Géza  1161.  Barbarossa  Frigyes  segítségére  500 
«szerecsen»-t  küldött.  Jakut  Aleppóban  1220  tá- 
ján magyarul  beszélő  moszlimekkel  találkozott. 
Ezek  szerint  magyar  őseiket  hét  bolgárországi 
ember  térítette  át  az  iszlámra,  melynek  törvényei 
tanulására  mentek  ők  is  Aleppóba.  Szakállukat 
csak  azok  borotválták  le,  kik  a  hadseregben  szol- 
gáltak, de  valamennyien  magyarosan  öltözköd- 
tek. Az  ország  határán  30  kisebb  városban  éltek ; 
városaikat  azonban  a  magyar  királyok  nem  en- 
gedték körülkeríttetni,  hogy  egykönnyen  fel  ne 
lázadjanak.  Az  1222.  XXIV.  t.-c.  kizárja  őket  és 
a  zsidókat  a  pénzügyi,  só-  és  harmincados  ka- 
maragrófságokból. II.  András  ezt  a  tilalmat  1232. 
a  beregi  erdőben  megismételte.  Megtiltotta,  hogy 
a  magyarokkal  egyformán  járjanak,  keresztény 
szolgát  tartsanak,  vegyenek  s  eltiltotta  a  keresz- 
tények és  mohammedánok  közt  való  házasságo- 
kat. Részben  I.  verték  a  magyar  királyok  pénzeit 
is  ;  a  IV.  Béla  előtt  való  időkből  13  ilyen  magyar 
éremveret  ismeretes.  Még  Nagy  Lajos  idejében  is 
a  valaha  kétségtelenül  mohammedán  Szerecsen- 
család  tagjai  a  kamaragrófok,  a  sóbányák  és  har- 
mincadok bérlői  s  a  szerecsenfej  (az  ö  címerök) 
előfordul  Lajos  több  pénzén,  mint  veretési  jel. 
Három  szerecsenfő  volt  különben  Besszarábia  cí- 
mere is,  V.  ö.  Jerney,  A  magyarországi  I.-ról, 
Tudománytár,  XV.;  Hunfalvy,  Etnographia, 
332—339  1. ;  Béthy,  Magyar  pénz  verő  I.  és  Bessz- 
arábia, Arad,  1880. 

Iszmail  (Szmeril,  I.-Tucskov),vé,vosBesszaTá- 
bia  orosz  kormányzóságban,  a  Kilia  Duna-ág  bal- 
partján, járási  és  püspöki  székhely,  (i9io)  44,290 
lak.,  élénk  gyümölcs-  és  gabona  vásárokkal.  I.  ré- 
gebben török  vár  volt,  amelyet  1770.,  1790.  és 
1809.  az  oroszok  elfoglaltak ;  1790.  Szuvarov  3 
napon  át  ölette  a  foglyokat,  asszonyokat  és  gyer- 
mekeket. 1812-ben  Besszarábiával  orosz  kézre 
jutott.  Ekkor  a  várat  lerombolták  és  egy  új  várost, 
Tucskovot  alapíttották.  1856-ban  Romániához  és 
1878.  ismét  Oroszországhoz  került. 

Iszmail,  1.  egyiptomi  alkirály  (1863—79),  Ibra- 
him alkirály  második  fia,  szül.  Kairóban  1830 
dec.  31.,  megh.  Konstantinápolyban  1895  márc.  2. 
Tanulmányait  Parisban  végezte  s  nagybátyjának, 
Szaid  pasának  halála  után  1863  jan.  vette  át 
Egyiptom  kormányát.  Mint  liberális  szellemű 
uralkodó  sok  üdvös  reformot  létesített,  de  nyo- 
masztó adókkal  terhelte  népét.  A  török  portának 
tett  szolgálataiért  1867.  megkapta  az  alkirályi 
(khedive)  címet,  miután  már  előbb  behozta  annak 
engedelmével  az  elsőszülöttség  rendje  szerint  való 
trónörökösödóst.  Uralkodásának  legnevezetesebb 
eseménye  a  szuezi  csatorna  ünneplés  megnyitása 
volt  (1869  nov.  16.).  Ezután  még  több  jogot  szer- 
zett a  szultántól  s  1873.  bizonyos  adófizetés  köte- 
lezettsége mellett  majdnem  független  uralkodója 
lett  Egyiptomnak.  Pazarlásaival  azonban  annyira 
tönkretette  országának  pénzügyeit  és  hitelót, 
hogy  a  nyugati  hatalmak  közbelépésére  a  szultán 
őt  1879  jún.  26.  lemondásra  birta.  I.  ezután  egy- 


ideig  Nápolyban  tartózkodott,  majd  Konstantiná- 
polyba  ment  ós  emirghiani  palotájában  (a  Bosz- 
porus  mellett)  töltötte  utolsó  éveit. 

2. 1.  pasa,  1.  Kmety. 

Iszmail  Hakki  bej,  Babanszarleh,  török  politi- 
kus, szül.  Bagdadban  1869.  Fiatalon  munkatársa 
lett  az  Ikdam-nak  s  egyúttal  a  külügyminisz- 
teri sajtóirodában  működött.  Az  1908-iki  forrada- 
lom után  ő  szerkosztette  az  ifjú-törökök  lapját,  a 
Tanin-t  s  egyszersmind  Bagdad  képviselője  lett 
a  kamarában.  1911  márciusban  közoktatásügyi 
miniszter  lett,  de  már  májusban  visszavonult. 
Műve :  De  Stamboul  á  Bagdad.  Notes  d'un  homme 
d'État  turc  (Paris  1911). 

Iszmailia,  1.  város  a  Szuezi-földszoroson  a 
Szuezi-csatorna  és  a  Timszah-tó  partján,  vasút 
mellett,  10,373  lak.  —  2.  L,  Kairó  (1.  o.)  egyik 
városrésze.  —  3. 1.  a.  m.  Gondokoro  (1.  o.). 

Iszmá  iliták,  1.  Asszaszinok. 

Iszmid  (Iszkimid,  Isznikmid),  város,  I.  szan- 
dzsákság, a  görög  metropolita  és  az  örmény  érsek 
székhelye  Konstantinápoly  török  tartományban,  a 
Márvány-tenger  kisázsiai  partján,  mintegy  20,000 
lak.,  köztük  sok  keresztény;  hajó-,  fez-  és  posztó- 
gyárral ;  Abd-ul-Aziz  egykori,  düledező  palotájá- 
val. Az  amíiteatrumszerüen  épült  város  fölött 
emelkedő  dombon  még  láthatók  falak  és  tornyok 
romjai,  amelyek  Bitinia  egykori  híres  fővárosának 
akropoliszát  alkották.  I.,  a  régi  Nikomedia,  Kr.  e. 
264. 1.  Nikomedestől,  Bitinia  királyától  alapíttatott 
és  6  századon  át  Kis-Ázsia  egyik  legvirágzóbb 
városa  volt.  III.  Nikomedes  a  rómaiatara  hagyta. 
Hadrianus  és  Diocletianus  császárok  hosszabb 
ideig  laktak  itt.  358-ban  földrengés  pusztította,  de 
Justinianus  újra  fölépíttette.  1331.  Akcse  Kocsa, 
a  törökök  vezére  elfoglalta  a  bizánci  császároktól. 
A  karloviczi  béke  után  ide  internálták  Thököly 
Imrét,  aki  itt  is  fejezte  be  életét  és  az  itteni  keresz- 
tény temetőben  temették  el.  Hamvait  1906.  innen 
hazahozták  és  a  késmárki  új  ev.  templomban  he- 
lyezték el. 

Iszmir,  Szmima  (1.  o.)  török  neve, 

Isznlk,  falu  Khodavendikjár  kis-ázsiai  török  vi- 
lajetben, a  34  km.  hosszú  és  13—14  km.  széles 
I.-Göl  partján.  I.  az  egykori  Nicaea  (1.  o.).  A  düle- 
dező «zöld  mecseto  a  szeldzsuk  művészet  remeke. 
Régi  színház,  városfalak  és  vízvezeték  romjai 
láthatók. 

Isznik-göl,  tó,  I,  Askania. 

Isznikmid,  város,  1.  Iszmid. 

Iszonyat,  a  félelemnél  erősebb  foka  annak  az 
indulatnak,  melyet  ellenségünk  vagy  oly  valaki 
iránt  érzünk,  kit  erkölcsi  meggyőződésünknél 
fogva  gyűlölnünk  kell.  A  gyönge  érzésű  pl.  iszo- 
nyodik a  vértől,  a  becsületes  ember  a  gaztól ;  az 
I.-ban  rendszerint  valami  meglepő  is  foglaltatik, 
a  gonoszság  oly  foka,  melyet  el  nem  tudtunk 
képzelni. 

Iszpahán  ('Js^/atón),  város  Irak-Adzsemi  perzsa 
tartományban,  a  Zenderud  partján,  1585  m.  ma- 
gasban, több  karavánút  találkozásánál,  80,000 
lak.,  selyem-,  pamutkelme,  bársony,  posztó,  vas-, 
acél-  és  bronzfogy  verek,  puskapor,  ékszerek,  fehér 
musszlin,  nyereg,  lószerszám,  papir,  üveg  és  famo- 
zaik  készítésével.  I.  környékén  gabonát,  mákot  ós 
gyümölcsöt  termesztenek,  I,  a  Ptolemaios  emll- 


Iszpahán 


686     — 


Isztria 


tette  Aspadana  ós  már  a  II.  sz.-ban  fennállott. 
Abbasz  sah  (1589—1627)  uralma  alatt  Perzsia  fő- 
városa volt  ós  162  mecset,  48  kollégium,  1802 
karaván-szeráj,  273  nyilvános  fürdő  ós  több  mint 
38,000  palota  ós  házból  állott  a  város;  lakóit 
800,000-re  becsülték.  1722-ben  az  afgánok  Mir 
Mahmud  vezérlete  alatt  elfoglalták  ós  elpusztítot- 
ták ós  így  gyorsan  hanyatlott.  Földrengések  is 
gyakran  okoztak  pusztítást;  kiválóbb  emlékei: 
a  Zenderudon  átvezető  híd,  a  Csehar-Bagh  pa- 
lota- ós  parkcsoport,  szép  fasorokkal,  épületma- 
radványokkal, amelyek  közt  kitűnik  az  anya- 
királynő kollégiuma,  a  Csihul-szutun  (40  oszlop),  a 
Hast-Bihist  (8  paradicsom)  most  is  bámulatra  ra- 
gadnak ;  a  kettős  árkád-sorral  övezett,  de  most  egé- 
szen elhagyatott  Maidan-Sah  nevű  600  m.  hosszú 
és  215  m.  szóles  tér,  amelyen  a  népűnnepeket  tart- 
ják. Itt  állanak  a  Mezdsid-i-Sah,  a  Kelet  egyik  leg- 
pompásabb mecsetje,  továbbá  a  nagy  Lutf-Ollah 
mecset.  Az  új  I.  utcái  keleti  jellegűek,  szűkek  és 
piszkosak ;  5  km.  hosszú  bazársora  van.  D.-re  van 
Dzsulfa  nevű  külvárosa,  az  örmények  (mintegy 
2000)  városrésze  10  templommal  és  2  apácakolos- 
torral ;  az  örmény  püspök  szókhelye. 

Iszpahán,  felszőrből  készült  fésűsgyapju  fonal 
s  cérna,  amely  paszomántokhoz  és  szőnyegekhez 
használatos. 

Iszpendzse  (a  perzsa  eredetű  pendzsik  a.  m. 
ötöd  szótól),  kétféle  török  fejadó,  amelyet  a  török 
hódoltság  idején  hazánkban  is  szedtek.  Eleinte  a 
török  harcosok  fizették  ezt  a  császárnak  hadifog- 
lyaik után ;  egy-egy  fogoly  után  egyszer  s  min- 
denkorra le  kellett  íizetniök  a  fogoly  értékének 
egy  ötödrészét.  Később  a  hódoltságok  lakosai 
a  rabszolgaság  váltságdíjául  évi  adót  fizettek  e 
címen  a  szandzsákok  pasáinak. 

Iszperik,  1.  Aszparuk. 

Iszpravnik,  az  oroszoknál :  járási  elöljáró  vagy 
rendőrfőnök.  Hazai  orosz  népünk  a  járásbirót 
mondja  I.-nak. 

Iszrael,  1.  Izrael. 

Isztambul,  1.  Konstantinápoly. 

Isztambul  Bogazi,  1.  Boszporusz. 

Isztambul  efendiszi,  törökül  szószerint  a.  m. 
Isztambul  efendije.  Régebben  a  török  főváros  fő- 
birájának  volt  a  hivatalos  neve. 

Isztáncs,  kisk.  Zemplén  vm.  gálszócsi  j.-ban, 
(1910)  443  magyar  ós  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  üpor. 

Isztandia,  sziget,  1.  Dia. 

Isztanköi,  Kosz  sziget  (1.  o.)  török  neve. 

Isztebne,  kisk.  Árva  vm.  alsókubini  j.-ban, 
(1910)  441  tót  lak. ;  vasútállomás,  u.  p.  ós  u.  t.  Árva- 
nagyfalu. 

Iszter,  1.  Ister. 

Isztimér,  kisközség  Fejér  vm.  móri  j.-ban,  (i9io) 
1193  német  és  magyar  lakossal ;  postahivatallal, 
u.  t.  Pehérvárcsurgó.  Határában  jó  bor  terem. 

Isztina,  kisk.  Nagy-Kűkűllő  vmegye  medgyesi 
j.-ban,  (1910)  623  oláh  és  cigány  lak. ;  u.  p.  Mihály- 
falva, u.  t.  Bolya. 

Isztmus  (Isti'mos),  általában  a.  m.  földszo- 
ros, de  az  ókorban  különösen  a  Korintus  mel- 
lett lévő  földszoros,  mely  jelenleg  már  a  Korin- 
tusi-csatorna  folytán  megszűnt,  de  az  ó-korban  a 
Peloponnezust  összekötötte  a  görög  szárazfölddel. 
Legkeskenyebb  helyén  6-34  km.  volt,  legnagyobb 


emelkedése,  mint  vízválasztó,  78  m.  Itt  volt  Posei- 
don  temploma  ós  ugyanazon  istennek  máig  fenn- 
álló fenyőligetében  az  isztmusi  játékok  színhelye. 
Már  az  ó-korban  tettek  kísérleteket  az  í.  átmetszé- 
sére, kivált  Nero  alatt,  kinek  korából  120  m.  mély- 
ségű 32  próbafúrás  nyoma  maradt  reánk.  Ezen  Ici- 
sórletek  a  kemény  krétatalajban  kudarcot  vallván, 
kocsipályát  (diolkos)  vezettek  át  a  szoroson, 
mellyel  terheket,  sőt  kisebb  hajókat  is  szállítot- 
tak. Egyúttal  erődítéssel  is  ellátták,  mely  eredeti- 
leg még  Xerxes  ellen  készült,  de  melyet  megfelelő 
javításolckal  a  keletrómai  császárok  és  velencések 
is  használtak.  A  falnak  egy  részéhez  támaszkodott 
Poseidonnak  szentélye,  melyet  a  Korintusi-csa- 
torna  ásásával  párhuzamosan  szintén  feltártak 
s  mely  5  km.-nyú'e  a  Korintusi-  és  1  km.-nyire  a 
Saroni-öböltől  várai  aku  erődít  vényt  alkotott.  Mo- 
dern átvágását  illetőleg  1.  Korintusi  csatorna. 

Isztmusi  játékok  (Isthmia),  a  görög  nemzeti 
játékok  egyike,  mely  fontosságra  nézve  mindjárt 
az  olimpiai  versenyekre  következett  és  melyet 
minden  olimpiásznak  első  és  harmadik  esztendejé- 
ben Poseidon  isten  tiszteletére  és  ugyanannak 
isztmusi  fenyőligetében  ünnepeltek.  Az  első  év 
nyarától  a  harmadik  év  tavaszáig  terjedő  köz 
isthmias  nevet  viselt,  trieterisnek  tekintették  és 
kettőt  számítottak  belőle  egy-egy  olimpiászra.  Az 
l.-at  állítólag  feniciai  kereskedők  alapították 
Melkart-nak  vagy  Melikertes-nek,  Ino  fiának  tisz- 
teletére, később  az  iónok  Theseus  illetőleg  Melkart 
helyébe  Poseidont  tették  és  az  ő  tiszteletére  tar- 
tották Kr.  e.  582  óta  az  ünnepélyeket,  melyeket 
kivált  az  I.-at  vezető  Korintus  mesés  gazdag- 
sága ruházott  fel  pazar  fénnyel.  Leginkább  a 
perzsa  háborúk  után  volt  ez  így,  a  peloponnezusi 
háboiTik  után  némi  hanyatlás  következik,  melyet 
csak  az  achájai  szövetség  idejében  és  különösen 
Nero  alatt  követ  egy  másodvirágzás.  A  nagy  ver- 
senyjátékok hármas  jellege :  gimnikus,  lovagló  és 
zenei  verseny,  itt  is  megvolt.  A  játékok  magvát 
a  következő  versenyek  tették:  versenyfutás  a 
sztadionban  és  7  sztadiumos  hosszverseny,  birok 
ós  öklözés,  versenykocsizás  négyes  fogatokkal  ós 
lóverseny,  költemények  recitálása  és  zeneművek 
előadása.  A  díj  a  nemzeti  játékok  nagy  elvéhez 
képest  egyszerű  koszorú  volt  zellerből,  később 
fenyőből.  Ünnepélyes  megerősítés  céljából  nem 
egyszer  itt  hirdettek  ki  nemzetközi  szerződéseket. 
Jellemzetes  volt  a  játékok  ideje  alatt  fennálló 
istenbékéje  (iszthmikai  szpondai),  melyet  azonban 
korántsem  tartottak  meg  olyan  következetesen, 
mint  az  olimpiai  játékok  alkalmával. 

Isztolna,  kisk.  Kolozs  vm.  gyalui  j.-ban,  (i9io) 
247  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Gyalu. 

Isztragorr  (növ.),  1.  Pelargonium. 

Isztrákos,  kisk.  Bihar  vmegye  magyarosokéi 
j.-ban,  (1910)  574  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Drágcséke. 

Isztrandzsa  v.  Sztrandzsa.  gnájszból  és  grá- 
nitból álló  hegység  a  Fekote-tenger,  a  Thrák-me- 
dence  és  a  Marica  folyó  közt,  a  Rhodope-őshogy- 
ség  egyik  darabja.  Legmagasabb  pontja,  a  Böjuk- 
Magiada,  1035  m.  magas. 

Isztria  (Histrien,  Histerrdch,  Histria,  1.  tér- 
képét Karintiánál),  őrgrófság:  Trieszt,  Görz, 
Krajna,  Piume,  Horvátország  és  az  Adriai-tenger 
közt;    Görz-Gradiscával    és    Trieszt  városával 


Isztria 


—    687    — 


Itablrit 


együtt  az  osztrák  tengerpartvidéket  alkotja  és  a 
birodalmi  tanácsban  képviselt  országok  ós  tarto- 
mányok egyike,  a  hozzátartozó  szigetekkel  együtt 
4956  km2  területtel,  (1910)  403,261  lak. ;  az  utóbbi 
10  év  alatt  IT^/o  szaporodást  mutat  fel ;  a  lakos- 
ság nagyobbrészt  horvát,  szerb,  majd  egyharmada 
olasz  és  latin,  kisebb  számban  német,  szlovén  és 
cseh.  I.  nagyobb  része  félszigetként  nyúlik  be  a 
tengerbe,  legdélibb  pontja  a  Punta  di  Promontore, 
a  legnyugatibb  a  Pmita  di  Salvore.  A  partok 
hossza  430  km.,  számos  öböllel,  legnagyobbak  a 
Trieszti  és  a  Quarnero,  kisebbek  a  Muggiai, 
Capodistriai,  Piranói,  Portó  Quieto,  Canale  di 
Lemé,  a  Polai,  a  Medoünói,  Arsa,  Rabaz,  Fianonai 
és  Voloscai.  A  Ny.-i  partok  mellett  lakatlan  kis 
sziklaszigetek  (Scoglie),továbbá  a  Brioni-szigetek, 
a  Quarneróban  pedig  Veglia,  Cherso,  Lussin,  Plau- 
nich  stb.  terülnek  el.  A  Karszt  borítja  és  a  leg- 
magasabb csúcsa  a  Monté  Maggiore  (1399  m.). 
Vizei  a  Quieto,  Arsa.  A  félszigeten,  a  K.-i  part 
közelében  van  a  Cepich-,  és  Chersón  a  Vrana-tó. 
Meleg  éghajlata  van,  hó  ritkán  esik,  már  feb- 
ruárban kezdődik  a  tavasz;  Pola  évi  közóphö- 
mórséklete  lö"  C,  csapadéka  kevés,  évi  átlaga 
.800  mm.  A  száraz  hideg  bóra  és  a  meleg,  esős 
scirocco  gyakran  érezhető.  A  D.-i  csúcson  a  ma- 
lária nem  ritka.  Sziklás  talaja  miatt  mezőgazda- 
sági terméke  kevés.  Déligyümölcs,  olajfa,  fügefa, 
és  eperfa  sok  van ;  bort  sok  helyen  szüretelnek 
és  pedig  főképen  könnyű  vörös  bort  Capodistria, 
Muggia,  Isola,  Parenzo,  Dignano  mellett.  I.-ban 
barnaszén  van  Albona  és  Pinquente  mellett ; 
épületkőfejtóse  nagyszabású;  Venezia  palotái 
nagyobbára  I.-i  kövekből  épültek.  Az  állattenyész- 
tés nem  jelentős.  Jövedelmezőbb  a  halászat  (tin- 
halat  a  szigetek  mellett,  szardellát  Sansego  mel- 
lett sokat  halásznak)  és  a  tengeri  sófőzés  (Capo- 
distria és  Pirano).  Az  ipar  leginkább  csak  házi- 
ipar (szövő-  és  szeszipar),  fontossága  csak  a  hajó- 
gyártásnak van.  Az  osztrák-magyar  monarchia 
hadihajói  túlnyomóan  Polában  készülnek.  Fontos 
a  kereskedelme ;  I.-ban  és  a  hozzátartozó  szigete- 
ken kb.  80  kikötőhely  van,  amelyek  közt  Polának 
mint  hadi  kikötőnek,  Piranónak,  Rovignónak  és 
Lussinnak  van  jelentősége.  Közigazgatási  tekin- 
tetben I.  az  osztrák  tengerparthoz  tartozik,  külön 
tartománygyíílése  van  33  tagból  és  ennek  szék- 
helye Parenzo.  A  birodalmi  tanácsba  1.  öt  követet 
küld.  I.  címere  arany  kecske  kék  mezőben,  színei : 
sárga,  piros  és  kék.  Az  önálló  törvényhatósági 
joggal  bíró  Rovignón  (1010,  12,326  lak.)  kívül  hét 
kapitányságra  oszlik ;  ezek : 


A  ker. 

kapitányság 

neve 

Lakói- 
nak 
száma 
(1910) 

A  járá- 
sok 
száma 

Cai)odistria ...    „ 

Lussia..    _ _  .„  ... 

Mitterborg,  Pisiuo  ...    „  ... 

Pareazo    ... 

Pola    -__        

~.  z  z ... 

90,199 
21,082 
48,290 
61,221 
94,941 
21,286 
53,916 

S 
2 

2 
3 
3 

Veglia 

Volosca    _.  ... 



— 

1 
2 

Története.  I.-t  az  ókorban  az  illír  eredetű  iszter 
nép  lakta,  mely  Kr.  e.  177.  került  római  uralom 
alá.  Augustus  idejétől  kezdve  nyugati  fele  Itáliá- 
hoz,  keleti  fele  pedig  lllyrícum  tartományhoz  tar- 


tozott. A  népvándorlás  vége  felé  horvát  és  szlo- 
vén törzsek  szállották  meg  I.  É.-i  és  K.-í  részét. 
Nagy  Károly  a  frank  birodalomhoz  csatolta  L-t, 
s  annak  felbomlása  után  az  olasz  királysághoz 
került.  Nagy  Ottó  951.  a  bajor  hercegséghez  kap- 
csolta, majd  976.  a  karantán  hercegség  alkotó 
része  lett.  1061-ben  önálló  őrgrófság  lett  s  1173 
óta  az  andechsi  grófok  bírták.  1209-ben  az  aqui- 
lejai  patriarcha  szerezte  meg  L  birtokát.  Ezután 
a  velenceiek  foglalták  el  L  legnagyobb  részét  s 
csak  É.-i  ós  K.-i  szélei  maradtak  meg  a  görzi 
grófok  birtokában,  kiknek  kihalása  után  1500.  a 
Habsburg-család  örökségébe  jutottak.  I.  velencei 
részeit  Velencével  együtt  1797.  a  campoformioi 
békében  II.  Ferenc  császár  kapta  meg  kárpótlásul 
az  elvesztett  Belgium  ós  Milano  fejében.  De  már 
az  1805-iki  békében  le  kellett  mondania  a  csá- 
szárnak egész  I.-ról,  mely  1814-ig  a  francia  ülir 
tartományok  ^egészítő  része  volt.  1814  óta  az  osz- 
trák császárság  egyik  koronaországa  I.  s  Trieszttel 
és  Görz-Gradiscával  együtt  egy  helytartóságot 
alkot  (Küstenland),  de  1867  óta  külön  tarto- 
mánygyűlése (Landtag)  van.  I.  újabb  időben  az 
olasz  és  szlovén  nemzetiségek  heves  harcának  a 
színhelye,  mely  1895.  a  tartománygyűlós  felosz- 
latását vonta  maga  után.  Az  I.-í  szlovének  kraj- 
nai testvéreikkel  együtt  a  délszláv  tríalisztikus 
politikai  törekvések  buzgó  harcosai. 

Irodnlom.  Istria,  Hist.,  geogr.  u.  stat.  DarsteUung,  Triest 
1863;  Stache,  Übersicht  der  geol.  Verháltuisse  d.  österr. 
KUstenlSnder,  1889 ;  Az  osztrák-magyar  monarchia  írásban 
és  képben  10.  köt. ;  Combi,  Istria  Studi  storici  e  politici, 
Milano  1886;  Benusi,   L'Istria  sino   ad  Agosto,  Triest  1883. 

Isztriai  herceg,  1.  Bessieres. 

Iszvolszki  (Isnolski),  Alexander  Petrovics, 
orosz  államférüu,  szül.  1856  máre.  18.  Moszkvá- 
ban. Diplomáciai  pályáját  1888.  a  Vatikánnál 
kezdte  meg,  ahol  1896-íg  képviselte  Oroszorszá- 
got. Mint  nagykövet  több  európai  államban  s  To- 
kióban is  működött.  1906  májusában  külügymi- 
niszter lett.  Ebben  az  állásában  főképpen  az 
Angliával  való  jóviszony  fentartásán  munkálko- 
dott. Nagy  része  volt  abban,  hogy  1909  február- 
jában Törökország  és  Bulgária  között  a  kártérí- 
tés kérdésében  támadt  viszály  békés  elintézést 
nyert ;  az  annexiós  válság  idején  Ausztria-Ma- 
gyarország és  Szerbia  között  fennállott  háborús 
feszültség  eloszlatásához  szintén  nagyban  hozzá- 
járult. 1910  szept.  27.,  lemondása  után  párisi 
nagykövetté  nevezték  ki.  A  balkáni  háború  idején 
nagy  diplomáciai  tevékenységet  fejtett  ki  a  hár- 
mas entente  érdekeinek  képviseletében. 

Iszvornik,  1.  Zvornik. 

It.,  a  latin  item  (1.  o.)  rövidítése. 

Itabira  do  Matto-Dentro,  város  Minas  Geraös 
brazíliai  államban,  5000  lak.,  jelentéktelen  arany- 
mosással, közelében  vaskohóval. 

Itabirit  vagy  vascsillámpala  (ásv.),  vascsillám 
(hematit)  és  kvarc  elegye,  palás  szövettel.  Kvarc- 
ban gazdag,  szegény,  sőt  attól  mentes  rétegek  vál- 
takoznak egymással.  A  járulékos  elegyrészek 
száma  nagy ;  az  afrikai  és  brazíliai  I.-ek  aranyat 
is  tartalmaznak.  Európában  nem,  sok  helyen  for- 
dulnak elő,  még  leggyakoribbak  Észak-Norvégiá- 
ban. Legtipikusabban  vannak  kifejlődve  Braziliá- 
ban és  Afrikában  az  Aranyparton.  Az  I.-ek  kizáró- 
lag erősen  gyűrt  hegységekben  fordulnak  elő. 


(tacizmus 


—    688    — 


Itáliai  nyelvek 


Itacizmus,  a  görög  nyelvnek  a  mai  görögök 
beszédje  szerint  való  ejtése,  mely  szerint  pl.  az 
éta  {fi)  betű  (de  sok  más  is)  f  nek  hangzik.  Ezt  a 
kiejtést  Reuchlinizmusnak  is  nevezik,  mert  Reuch- 
lin  (1. 0.)  ezt  pártolta,  mig  ellenfele,  Brasmus  (1.  o.) 
az  iskolákban  ma  is  dívó  erasmusi  kiejtésnek,  az 
étacizmusnak  (1.  o.)  a  képviselője.  Itacisták: 
Reuchlin  követői. 

Itagaki,  Taisuke,  gróf,  japáni  államférfiú,  szül. 
1837.  Tosában.  1881-ben  megalapította  Japán 
első  politikai  pártját,  a  liberális  pártot.  1898-ban 
Okuma  gróffal  együtt  az  első  parlamentáris  kor- 
mányt alakították,  mely  azonban  néhány  hónap 
miüva  megbukott. 

Itajahy,  folyó,  Brazília  Santha  Katharina  álla- 
mában ered  az  I.  do  Norte  és  I.  do  Sul  összefolyá- 
sából, fölvéve  jobbról  az  I.  Mirimet,  J.  kikötő 
mellett  az  Atlanti-óceánba  torkollik. 

Itakoltuni,  1.  Espinhago. 

Itakolumit,  homokkő,  amely  lényegében  kvarc- 
szemekből áll,  a  kvarc  mellett  még  muszkovitot, 
kloritot  és  földpátot  tartalmaz.  A  kvarcszemek 
csipkés  szélüek  és  egyik  szem  mintegy  izületek- 
kel kapaszkodik  a  másikba,  aminek  folytán  a 
kőzet  kissé  hajlítható.  Az  I.  több  helyen  palás 
kvarcitba  megy  át.  Az  őspala  szisztémában  (a  hu- 
ronban)  fordul  elő :  Carolina,  Georgia,  India,  Ural, 
ós  főkép  Brazília,  ahol  nagy  hegységeket  is  alkot 
(Itakolumi)  és  ugyanitt  aranyat,  piritet,  arzeno- 
piritet,  hematitot,  magnetitet  és  gyémántot  is  tar- 
talmaz. 

Itakonsav,  metilénborostyánkösav : 
HO-CO-CKCHJ-CH^CO-OH. 
Ifil^-on  olvadó  rombos  oktaéderek.  17  s.  r.  vízben 
oldható.  Keletkezik  citrakonsav-anhidridből,  azt 
3—4  s.  r.  vízzel  löO^-on  melegítve.  Ha  citromsa- 
vat 175"  fölött  melegítünk,  I.  és  a  vele  izomer 
citrakonsav  keletkezik. 

Ital,  voltaképen  minden  folyékony  tápanyag. 
Főalkotórésze  a  víz  s  valóban,  a  tiszta  víz  ele- 
gendő is  volna  az  l.-ok  feladatának  betöltésére, 
azaz  hogy  a  kiválasztások  által  a  szervezet  le- 
apasztott víztartalmát  kiegészítse  s  a  szomjúság 
érzését  is  elnyomja.  Azonban  az  I.-ok  jó  része 
mellókcélokat  is  szolgál,  így  az  idegrendszer  izga- 
tását, a  táplálkozást,  esetleg  gyógyszerek  bevi- 
telét ;  ennek  megfelelően  igen  sokféle  I.  van. 

Itala,  a  szentírás  legrégibb  latin  fordítása,  1. 
Biblia. 

Italadó,  1.  Boradó,  Söradó,  Szeszadó. 

Italhamisitás,  1.  Borhamisítás. 

Itália  (oszkus  nyelven  Vitellium),  eredetileg 
csupán  legdélibb  csúcsa  annak  a  nagy  félszi- 
getnek, mely  az  Alpok,  a  Tirrheni-,  Szicíliai-  és 
Adriai-tenger  között  elterülvén,  első  telepeseit  Gö- 
rögországból kapta,  miért  is  déli  része  Magna 
Graecia  nevet  viselt.  A  görögök  terjesztették  ki 
az  I.  nevet  nyugatról  keletre  Poseidoniától  Tára- 
sig, a  rómaiak  a  Macra  és  Rubico  f  olyókig,  Augus- 
tus  a  Pó  folyón  túl  az  Alpokig.  Költői  elneve- 
zései :  Hesperia  (napnyugat  országa  a  görögökre 
nézve),  továbbá  Aitsonia  {Opica)  és  Oenotria.I.  ős- 
lakossága az  ó-kori  néprajz  legnehezebben  megold- 
ható feladatainak  egyike.  Őslakói  voltak  délen  a 
messzapok  és  iapodok ;  középen  az  umbriaiak,  osz- 
jkusok,  szabinok  és  latinok:  nyugaton  az  etruszkok 


és  északon  az  umbriaiak ;  a  VI.  sz.  óta  egyre  le- 
felé szorítják  őket  a  kelták,  kik  a  tengertől  Ny.-ra 
magukba  olvasztják  a  ligurokat.  Az  umbriai 
törzs  déli  ágához  tartoztak  az  ausonok,  opikok, 
aurunkok,  volszkok  és  equek  ;  a  szabinok  vagy 
szabellokhoz  a  picének  (az  Adiia  mentén  Anconá- 
tól  délre),  a  pelignok,  a  marsok.  A  latinok  (1.  o.), 
kik  később  Róma  útj  án  világuralomra  j  utottak, ere- 
detileg egészen  jelentéktelen  népecske  voltak ;  450 
óta  a  számúitok  terjeszkednek  a  nyugati  parton.Az 
oszkusokkal  való  keveredésükből  erednek  a  kam- 
pánok,  Alsó-I.-ban  lucanok  neve  alatt  elfoglalták 
a  régi  Oenotriát ;  délen  laknak  a  görög  telepese- 
ket uraló  bruttiak.  A  későbbi  IlUriából  Alsó-I.  K.-i 
részére  átszármaztak  az  iapigok,  apulok,  dau- 
niak,  calabrok,  messzapok.  Mindezen  törzsek  w2/eZ- 
vileg  három  főcsoportot  alkottak :  az  iapigokét, 
az  etruszkokét  és  az  italokét,  mely  utóbbi  viszont 
latin  és  oszk-umbriai  ágra  szakad.  Az  itt  jelzett  né- 
pek és  törzsek  kezében  I.  térképe  következőképen 
tagozódik :  Felső-I.  (az  Alpoktól  a  Macráig  és  a 
Rubiconig):  a)Liguria,az  ugyanilynevú  tengeröböl 
mellett ;  városok :  Nicaea  (Nizza),  Genua,  Dertona 
(Tortona) ;  b)  Gallia  cisalpina  222  óta  provincia 
és  a  Po  két  oldalán  cis-  es  transpadana ;  váro- 
sok :  Augusta  Taurinorum  (Torino),  Augusta  Prae- 
toria  (Aosta),  Mediolanum  (Milano),  Brixia  (Bres- 
cia),  Cremona  és  Verona.  Délre  a  Pótol  Parma, 
Mutina  (Modena)  és  Ravenna ;  c)  Venetia  (az  Athe- 
sis  és  Timavus  közt),  városok :  Pata  vium  (Padova) 
és  Altinum  (Altino);  végül  d)  a  Timavustól 
keletre  terjedő  Js^rína  (1.  o.).  Közép-L  a)  Etruria 
(equek,  hernikek,  volszkok  és  aurunkok) ;  b)  Um- 
bria ;  c)  Hc^enum ;  d)  szabinok  (Cures,  Pidenae, 
Reate,  Órustumerium,  Corniculum,  Collatia),  ves- 
tinok,  marrucinok  és  pelignok  földje;  e)  Sam- 
nium ;  f)  Latium.  Alsó-I.  főbb  vidékei :  Apulia, 
Calabria  (máskép  Japigia,  1.  o.),  Campania,  Lu- 
cania.  Mindezen  országok  ós  népek  eleinte  város- 
rendszernek hódoltak,  míglen  sikerült  Rómának 
(l.  0.)  felülkerekedni  és  a  latinok  (1.  o.)  törzsét 
uralkodóvá  tenni.  Róma  világuralma  közben  az 
itáliai  törzsek  v.  beolvadtak  v.  elpusztultak,  de  a 
római  birodalom  romjain  a  nyelvjárásokban  újból 
feltámadtak  és  modem  gyökérhajtásokra  tettek 
szert  (1.  Olaszország).  V.  ö.  Micali,  Itália  avanti 
il  dominio  dei  Romani  (1810)  és  ugyancsak  az  ő 
3  kötetes  nagy  müve :  Storia  degli  antichi  popoli 
Italiani  (1832) ;  Jung,  Grundriss  der  Geographie 
von  Italien  (München  1897) ;  Helbig,  Die  Italiker 
in  Poebene  (Leipzig  1879) ;  Sergi,  Origine  e  dif- 
fusione  della  stirpe  mediterranea  (Róma  1895)  és 
u.  a.  Arii  et  Italici  (Torino  1898). 

Itália  fara  da  se  (olasz)  a.  m.  Olaszország 
maga  elvégzi  (t.  i.  nem  vár  külföldi  segélyt); 
Mundt  T.  szerint  (Italienisehe  Zustánde  I.  58) 
Károly  Albert  szavójai  királytól  és  Gioberti  Vin- 
cenzótól  származó  jelszava  az  olasz  szabadság- 
harcnak 1849  óta. 

Itáliai  nyelvek,  az  indogermán  nyelvtörzsnek 
egyik  ága  (1.  Indogermánok).  E  nyelvek  Közép- 
Itáliában  voltak  elterjedve.  Megkülönböztetjük  az 
oszkus-umbriai  csoportot,  melyhez  tartoznak :  az 
oszkus  (a  szamniták nyelve),  az  umbriai,  a  volszkus 
és  a  szabellus  (marsus,  paelignus,  marrucinus, 
vestinus)  nyelvjárások  és  a  latin-ialiszkus  csopor- 


Itália  irredenta 


689     — 


Italmérés  v.  korcsmáitatás  Jogra 


toi,  melyhez  tartoznak  a  latin  dialektusok  ós  a 
faliszkus  nyelv.  Az  első  csoportbeliek  a  régebbiek, 
a  győzelmesen  terjeszkedő  latin  mind  szűkebbre 
szólította  őket.A  rómaiak  elönyomulásával  a  latin 
lett  egész  Itália,  majd  a  provinciák  nyelve  is  ;  be- 
lőle alakultak  az  új-latin  v.  román  nyelvek.  V.  ö. 
Deecke,  DioitalischenSprachen(Strassburg  1888) ; 
Plánta,  Grammatik  der  oskisch-umbrisclien  Dia- 
iekte  (u.  0. 1892—97,  2  köt.) ;  Conway,  The  Italie 
dialects  (Cambridge  J897,  2  köt.) ;  Buck,  A  gram- 
mar  of  Oscan  and  Umbrian  (Boston  1904). 

Italiii,  irredenta  (ol.  a.  m.  a  meg  nem  vál- 
tott Olaszország),  annak  az  olasz  politikai  moz- 
galomnak a  jelszava,  meljiiek  célja,  hogy  az 
Olaszországon  kívül  olaszoktól  lakott  területeket 
a/  Olasz-királysághoz  csatolja.  I.-hoz  számítják  e 
szerint  Dél-Tirolt  (Trentino),  Görzöt,  Triesztet, 
Korzikát,  Nizzát,  a  svájci  Tesszin  kantont,  Fiume 
vidékét.  Süt  még  Dalmáciát  is,  melyben  ugyan 
az  olasz  lakosság  nagyon  csekély,  de  századokon 
át  Velence  birtoka  volt.  Az  irredentista  mozgalom 
különösen  1878.  támadt  fel  újra,  amikor  Ausztria- 
Magyarország  Bosznia-Hercegovina  megszerzésé- 
vel az  Adriai  tengeren  még  jobban  megerősítette 
állását.  A  mozgalom  élére  Garibaldi  állott  s  hívei 
a  radikális,  szocialista  és  republikánus  pártok- 
ból kerültek  ki.  1882-ben  a  trieszti  irredentisták 
Ferenc  József  császár  ellen  merényletet  is  tervez- 
tek, de  a  terv  kitudódott  s  a  főbűnöst,  Oberdankot 
kivégezték.  Mióta  Olaszország  a  hármasszövetség 
tagja,  azóta  az  olasz  kormányok  megtagadnak 
minden  közösséget  o  mozgalommal  szemben  s 
hivatalosan  már  többször  elitélőleg  nyilatkoztak 
róla.  V.  ö.  Haymerle,  Italicae  res  (Wien  1872). 

Italica,  ó-kori  római  város  Hispánia  Baeticá- 
ban,  a  Baetls  jobb  partján,  szemben  Hispalisszal 
(Sevilla) ;  Trajanus  császár  szülőhelye.  A  várost 
Scipio  Africanus  alapította  270.  Kr.  e. 

Italica,  l.  Italique. 

Italicus,  Arminius  unokaöccse,  Flavus  fia,  1. 
Flavus. 

Italiótái:,  az  ókorban  Nagy-Görögország  (Alsó- 
Italia  és  Szicília)  görög  lakói. 

Italique  V.  Italica,  a  könyvnyomdászatban 
a  latin  hetüknek  düJt  alakja ;  föltalálta  Manutius 
Aldus.  Minálunk  inkább  kurzívnak  (1.  o.)  hívják. 

Italmérés,  1.  Itabnérési  jövedék. 

Italmérési  adó,  1.  Italmérési  jövedék. 

Italmérési  jövedék.  Az  1899.  XXV.  t.-c.  értel- 
mében az  italmérés  részint  erkölcsi,  részint  pénz- 
ügyi^szempontból  egyedárúság.  E  szerint  bornak, 
bormustnaJí,  gyümölcsbornak,  sörnek  és  égetett 
szeszes  italoknak  kimérése  és  kismértékben  való 
elárusítása,  valamint  az  égetett  szeszes  italoknak 
nagyban  való  eladása  fölött  kizárólagosan  az  ál- 
lam rendelkezik.  E  jog  folytán  a  kiméréssel  és 
eladással  csak  az  foglalkozhatik,  aki  erre  a  pénz- 
ügyi hatóságtól  engedélyt  nyer.  Kicsiben  való 
eladás  (kimérés)  alatt :  a)  bornak,  bormustnak  ós 
gyümölcsbornak  50;  b)  szesznek  ós  abból  készült 
közönséges  pálinkának  100 ;  c)  egyéb  égetett  sze- 
szes italoknak  és  sörnek  25  literen  aluli  eladása 
értendő.  Az  ezt  meghaladó  mennyiségek  darusí- 
tása már  nagyban  való  eladás.  A  kicsiben  való 
eladás  nemei :  a  korlátlan  kimérés  (korcsma),  a 
korlátolt  kimérés  és  a  kismértékben  való  eláru- 

Béoai  Nagy  Lexikona.  X.  kdt. 


sítás.  Az  italoknak  akár  nyílt,  akár  zárt  edények- 
ben való  elárusítása  a  korlátlan  kimérés  fogalma 
alá  esik.  Kismértékben  való  elárusítás  csakis  a 
zárt  edényekben  ós  az  üzleti  helyiségen  kívüli  fo- 
gyasztásra szóló  eladást  jelenti,  míg  a  korlátolt 
kimérés  a  poharazást  legfeljebb  egy  deciliteres 
mennyiségben,  az  utcára  való  kimérést  és  a  pa- 
lackbor- és  palacksörkimérést  foglalja  magában. 
Az  említett  italmérésekre  ós  eladásra  az  enge- 
délyt a  fél  kérelmére  az  üzlet  helye  szerint  illeté- 
Kes  pénzügyigazgatóság  adja  meg,  amely  az  en- 
gedély megadása  előtt  az  illetékes  közigazgatási 
hatóság  (rendőrkapitány,  polgármester,  főszolga- 
bíró) véleményét  kéri  ki.  Az  engedélyt  sem  másra 
átruházni,  sem  haszonbérbe  adni  nem  szabad.  Az 
engedély  megszűnik :  lemondás,  elhalálozás  és  az 
engedélynek  elvonása  esetében.  Az  engedélyes 
elhalálozása  esetében  az  ő  özvegye  v.  együtt  ólt 
családtagjai  az  üzletet  új  engedély  nélkül  is  foly- 
tathatják. Minden  korlátlan  v.  korlátolt  kimérő  és 
kismértékben  elárusító  az  engedély  után  a  kincs- 
tárnak évenkint  italmérési  illetéket  tartozik 
ílzetni.  A  nagyban  való  eladás  után  ellenben  kü- 
lön illeték  nem  jár.  Az  illeték  íix  összegben  van 
megállapítva  és  az  üzletek  terjedelméhez  képest 
Budapesten  hét,  másutt  öt  osztályba  soroztatott. 
Budapesten  a  korlátlan  kímérők  illetéke  1400, 
1000,  600,  400,  200,  100  v.  60  K.-t  tesz  ki.  Másutt 
a  legmórsékeltebb  tételek  100,  80,  60,  40  v.  20 
K-t  tesznek  ki.  A  korlátolt  kímérők  és  kismér- 
mórtókben  elárusítók  a  korcsmákra  meghatáro- 
zott illetékeknek  bizonyos  hányadrészét  (^/j,  s/^, 
^l-i>  Vb'  Vb.  Vio)  fizetik.  Az  erről  szóló  pénzügj-- 
igazgatósági  határozat  ellen  8  nap  alatt  az  ille- 
ték kivetésére  alakított  felszólamlási  bizottság- 
hoz lehet  felebbezni,  ha  pedig  ez  a  bizottság  tör- 
vény ellenére  járt  el,  végső  fokban  a  pénzügymi- 
niszter döntését  lehet  kikérni.  A  korlátlan  kimé- 
rések után,  községenkint  minden  500  lélekre  szá- 
mítva, bizonyos  legkisebb  összegnek  kell  esni  ital- 
mérési illetékre ;  ha  ez  az  összeg  a  jogerőssé  vált 
osztályozás  után  el  nem  éretnék,  az  egyes  üzle- 
tek után  az  illetéket  arányosan  felemelik.  Enge- 
dély nélküli  italmérés  v.  a  szabályok  súlyosabb 
megsértése  jövedéki  kihágás,  amely  2-200  K 
pénzbüntetés  alá  esik  és  az  engedély  elvonását 
is  vonhatja  maga  után.  A  kimérési  üzletek  rend- 
őri és  orvosrendőri  felügyelet  alatt  állanak.  Az 
italmérési  illeték  összegét  az  1913.  évre  szóló 
költségvetési  törvény  5  millió  koronában  irá- 
nyozta elő. 

Italmérés  vagy  korcsmáitatás  joga  (ju.'} 
educiUi)  a  volt  földesurakat  illető  ú.  n.  kisebb 
királyi  haszonvételek  közé  tartozott  s  a  földesúr- 
nak kizárólagos  jogot  biztosított  mindennemű, 
szeszes  italoknak  álló  és  ülő  vendégek  számára 
kisebb  mértékben  is  kimérésére  s  ebből  a  célból 
korcsmák  és  vendégfogadók  nyitására.  ICözbirto- 
kosságokban  ez  a  jog  a  közbii'tokosokat  illette, 
akik  azonban  azt  csak  közösen  gyakorolhatták 
(1836 :  XII.  t.-c.  21.  §).  Az  italmérési  jogot  szabad 
királyi  és  szabad  kerületi  városokban  ós  némely 
szabadalmas  mezővárosban  a  város  közönsége 
gyakorolta.  A  földesurakat  illető  italmérési  jog 
(közönségesen  á.  n.  regálé)  a  volt  úrbéreseket 
nem  gátolta  bortermésüknek  nagyban  való  órté- 


Italograeci 


—     690    — 


Itebő 


kesítésében,  sőt  az  ú.  n.  úrbéres  bormérés-nél 
fogva  minden  jobbágyközségnek  jogában  állott, 
ha  az  úi'bóreseknek  a  község  határában  saját 
szöUőjük  volt,  Szent-Mlhály  naptól  Szent-György 
napig,  máskülönben  Szent-Mihálytól  karácsonyig, 
egy  vagy  több  helyen  akár  a  határban  termett, 
akár  más  határbeli  bort  méretni ;  de  ez  a  jog 
nem  az  egyes  jobbágyokat,  hanem  a  jobbágyköz- 
séget illette,  amely  azt  rendszerint  bérbeadás  út- 
ján gyakorolta.  A  szöUöhegyekben  szerteszét  lakó 
szöllösgazdák  azonban  még  az  úrbéri  bormérés 
idején  kívül  is  szöllőmunkásaik  számára  a  szőUŐ- 
munka  ideje  alatt  maguk  is  mérhettek  bort  (1836 : 
VI.  t.-c.  2.  §.)  A  volt  földesurakat  illető  italmérési 
jogot  s  a  volt  jobbágyközségeket  illető  úibéri  bor- 
mérést (valamint  a  bármi  címen  gyakorolt  ital- 
mérést) a  törvényhozás  kártalanítással  megvál- 
totta (1888 :  XXXV.  és  XXXVI.  t.-c.)  A  megvál- 
tás kamatozó  kötvényekkel  (regálékártalanítási 
kötvények)  törtónt.  Az  úrbéri  bormórésért  adott 
kötvényeket  a  volt  úrbéresek  összessége  javára 
kötményeztók,  de  a  politikai  községnek  adták  át 
a  királyi  Kúriának  51.  számú  döntvényénél  fogva. 
Megoldásra  váró  kérdés  az,  vájjon  ezekre  a  köt- 
vényekre s  azok  hasznára  a  volt  úrbéresek  jogutó- 
dainak van-e  igényük. 

Italograeci  (lat.)  azaz  itáliai  görögök,  a  róm. 
kat.  egyházzal  egyesült  görögök  Itáliában.  Már 
Krisztus  előtt  görög  telepesek  vándoroltak  be 
Itáliába ;  tőlük  kapta  Itália  déli  része  a  Graecia 
magna  elnevezést.  A  középkorban  is  sok  görög 
Itáliában  keresett  új  hazát.  Ezek  a  görögök  az 
ú.  n.  I.  Ma  50,000  főre  becsülik  őket,  míg  néme- 
lyek csak  15,000  főre.  V.  Sixtus  pápa  (1585— 
1590)  óta  elfogadták  az  uniót  a  róm.  kat.  egyház- 
zal. Latin  diöcezánus  püspököknek  vannak  alá- 
vetve, de  meghagyták  nekik  a  görög  papokat, 
a  görög  szertartást  és  3  fölszentelt  püspököt  (egyet 
Rómában,  egyet  Calabriában  és  egyet  Szicíliá- 
ban). 

Italus,  az  itáUai  népek  ókori  mondájában  D.- 
Itália  ősi  királya,  kiről  Itália  a  nevét  kapta. 

Itamaracá,  sziget,  Pemambuco  brazíliai  állam- 
hoz tartozik,  az  Iguarassu  kis  folyó  választja  el  a 
kontinenstől,  területe  90  km^ ;  pamut-,  cukornád- 
termeléssel  és  tengeri  sófőzóssel. 

Itambe,  a  Serra  do  Espinhago  egyik  hegy- 
csúcsa Mínas  Qeraes  brazíliai  államban. 

Itapalma  (növ.),  1.  Mauritia. 

Itapicuru  (ejtsd:  — kuru),  1.  folyó Bahía  brazí- 
liai államban,  ered  a  Serra  da  Desordemen,  felső 
folyása  mellett  35— il^-os  meleg  források  vannak, 
660  km.  hosszú  folyás  után  az  Atlanti-óceánba 
torkollik.  I.  grandéig  hajózható.  —  2.  I.  mirim, 
folyó,  Maranhao  brazíliai  államban  ered  a  Serra 
do  Itapicurim,  balról  beléje  ömlik  az  Alpercatas ; 
1000  km.  folyás  után  az  Atlantí-oceán  Sao-José 
öblébe  ömlik.  70  km.-nyire  fölfelé  I.  mirim  hely- 
ségig hajózható  gőzösökkel. 

Itasca,  tó  Minnesota  északamerikai  államban, 
467  m.  magasan,  azt  hiszik,  hogy  a  Mississippi 
forrásai  ebből  nyerik  vizüket. 

Itatás,  1.  az,  midőn  a  házi  állatnak  ivóvizet  ad- 
nak. Az  állatra  nézve  legelőnyösebb,  ha  akkor 
iszik,  midőn  szomjas,  de  ezt  főleg  csak  a  víz  kö- 
zelében szabadon  tartózkodó  állatok  tehetik ;  több- 


nyíre azonban  naponta  2— 3-szor  bizonyos  órák- 
ban itatják  meg  őket  és  pedig  vagy  etetés  előtt, 
vagy  etetés  után,  de  puffasztó  zöld  takarmány 
után  nem  célszerű  mindjárt  itatni.  Az  állatok 
I.-ára  csak  oly  vizet  kell  használni,  melyet  az  em- 
ber is  elég  jónak  talál,  az  ivóvíz  mennyiségét 
pedig  az  állat  ösztönére  kell  bízni.  Nyáron  ren- 
desen a  kútnál,  folyóból  v.  tóból,  télen  gyakran 
az  istállóban  itatják  az  állatokat.  Luxus-istállók- 
ban néha  födéllel  bíró  olyan  önműködő  itató-kó- 
szülékeket  alkalmaznak,  melyeket  az  állatok  aj- 
kaikkal nyitnak  fel  s  akkor  isznak  belőlük,  mi- 
dőn szomjasak.  Az  ilyen  itatóberendezést  különö- 
sen fejős  tehenek  istállójában  célszerű  létesíteni, 
mivel  a  tejhozamra  előnyös  Iiatást  fejt  ki.  Egész- 
ségi szempontból  kívánatos,  hogy  az  ivóvíz  ne 
tartalmazzon  mérgező  vegyi  anyagokat  (ólom, 
arzén,  cink,  vas,  szerves  anyag,  rothadási  termék), 
továbbá  pathogen  baktériumokat  v.  állati  ólős- 
dieket,  legyen  9 — 12  C"  hőmérsékletű  és  ízletes 
(elnyelt  gáz,  sótartalom),  végül  álljon  elegendő 
mennyiségben  a  rendelkezésre.  Az  állatokf  által 
ivott  víz  mennyisége  a  takarmánnyal  bekebele- 
zett szárazanyag  mennyiségétől  és  a  takarmány 
víztartalmától  függ.  A  száraz  takarmánnyal  ete- 
tett ló  naponta  20-30  1.,  a  szarvasmarha  30 — 50 
1.,  a  juh  15— ^3  1.  és  a  sertés  9—12  1.  vizet  iszik  ; 
vízdús,  pl.  zöldtakarmány  etetésekor  az  állatok 
jóval  kevesebbet  isznak.  —  2.  L.  Etetés-itatás. 

Itatiaia,  a  Serra  do  Mantiqueira  2712  m.  magas 
hegycsúcsa  Braziliában  Rio-de- Janeiro,  Sao-Paulo 
és  Minas-Geraes  államok  határán. 

Itató  ólom  (bány.).  Az  ércek  ezüsttartalmát  oly 
módon  határozzák  meg  tűzi  úton,  hogy  az  ércet 
és  ólmot  együvé  olvasztják  —  ólomba  itatják,  — 
az  ezüst  egyesül  az  ólommal,  melyet  azután  az 
űzőkén  leűznek,  hogy  a  tiszta  színezüst  szemecs- 
két  megnyerhessék. 

Itatóspapiros,  len-  v.  pamutrongyokból,  avagy 
ezek  keverékéből  készült  enyvezetlen  és  tömörí- 
tetlen laza  papiros.  Értéke  vízszivóképességétől 
függ.  Ezt  a  tulajdonságát  olykép  állapítják  meg, 
hogy  egy  keskeny,  hosszú,  szabadon  lelógó  sáv 
végét  vízbe  mélyesztík  s  lemérik  azt  a  hosszt, 
ameddig  a  víz  felszívódott. 

Itava  (Etawa),  a  brit-indiai  északnyugati  tar- 
tományok Ágra  divíziójának  egyik  kerülete,  4384 
km2  területtel,  (1910)  837,200  lak.  (94«/o  hindu).  Fő- 
városa I.  a  Dzsamna  balpartja  közelében,  vasút 
mellett  fekszik,  39,500  lak.,  nagy  szentségű  hindu 
templommal,  egykor  fontos  erősség  volt. 

Itce,  1.  Icce. 

Itchen  (ejtsd :  iccsen),  angol  város  Southampton 
countyban,  Southampton  város  közelében,  mely- 
nek egyúttal  külvárosa  is,  (1911)  19,487  lak. 

Itea,  kikötőváros  a  korintusí  öböl  északi  part- 
ján, Amphissa  város  közelében. 

Itebö  (ma  Alsóittebe  Torontálban),  a  legszentebb 
Megváltóról  nevezett  előbb  bencés,  utóbb  világi 
prépostság  ós  társaskáptalan  székhelye.  Egy  1221. 
évi  oklevél  szerint  fekete  barátjai  (bencések) 
kelyhekböl,keresztekből,szentedényekből  és  egyéb 
ékszerekből  hamis  pénzt  verettek  s  a  prépostság 
javait  eltékozolván,  a  kolostorból  megszöktek. 
Dezső  Csanádi  püspök  világi  prépostsággá  alakí- 
totta át  L-t  s  így  III.  Honoríus  pápa  saját  kifeje- 


r 


Ítélet 


691     — 


ítélet 


zóse  szerint,  ebből  a  rablóbarlangból  ismét  imád- 
sógok  helye,  istenháza  lett.  Oklevelesen  ismert 
prépostja  C.  és  Mihály,  egyúttal  csaiiádi  fóespe- 
resek  voltak.  Mihály  1233  aiig.  20.  jelen  volt,  mi- 
dőn II.  Andi'ás  megfogadta  az  egyház  jogainak 
megtartását.  1239-en  túl  oklevelesen  nincs  nyoma 
ennek  a  prépostságnak,  mely  a  társaskáptalannal 
együtt  azontúl  Csanádon  folytatta  müködését.V.ö. 
Pesty,  Az  I.-i  prépostság  (Századok,  1875) ;  Szent- 
klármj,  Csanád-egyházm.  plébániák  története  I. 
15—20. 

ítélet.  1 . 1.  (lat.  iutUcium,  propositio),  a  logiká- 
ban két  fogalomnak  egy  tudatban  való  összefogla- 
lása, illetőleg,  minthogy  ez  többféle  módon  történ- 
hetik, az  összefoglalásnak  az  az  eredeti,  másra 
vissza  nem  vezethető  módja,  melynél  fogva  ezt 
az  elmebeli  összefoglalást  objektíve  érvényesnek 
gondolom.  Ez  tulajdonkép  a  gondolkodás  legfőbb 
funkciója.  Azt  a  fogalmat,  amelynek  így  valami 
jegyet  tulajdonítok,  külön  névvel  jelöljük,  ez  az 
alany,  szubjektum,  míg  amit  az  alanjTiak  tulajdo- 
nítimk,  tulajdonítmánynak  vagy  állítmánynak  ne- 
vezzük. Az  I.  szóban  való  kifejezése  mondat.  Innét 
van,  hogy  a  mondatban  alanyt  és  állítmányt  kü- 
lönböztetünk meg.  Az  I.-eket  több  szempontból 
lehet  beosztani.  Van  igenlőéi  tagadói.  Ez  az  I.-ek 
minősége.  Vannak  egyeteynes  (universalis)  I.-ek 
(minden  ember  halandó)  és  részleges  (particularis) 
I.-ek.  Ez  az  I.-ek  mennyisége.  B  két  beosztás  kom- 
binációjából származik  négy  fajtája  az  I.-eknek : 
egyetemesen  igenlő  és  tagadó,  részlegesen  igenlő 
és  tagadó  I.  Ha  az  L-ben  az  állítmánynak  az  alany- 
hoz való  viszonyát  tekintjük,  akkor  vannak  I.-ek, 
melyekben  az  állítmány  föltétel  nélkül,  vagy  föl- 
tétellel kapcáoltatik,  vagy  pedig  olykép,  hogy  az 
állítmányok  egy  sorozatából  az  egyik  megilleti 
az  alanyt  a  többiek  kizárásával ;  ezek  a  föltétlen 
(kategorikus),  föltétes  (hipotetikus)  és  szétválasztó 
(diszjunktiv)  I.-ek.  Ebben  van  az  I.-ek  relációja. 
Ha  az  I.-ben  kimondott  kapcsolatot  ténylegesnek, 
kérdésesnek  vagy  szükségesnek  tudom,  keletkezik 
az  állító  (asszertorikus),  kérdéses  (problematikus) 
vagy  szükséges  (apodiktikus)  I.,  s  ez  az  I.-ek  moda- 
litása. E  négy  szempont  megkülönböztetését,  ezzel 
a  rendszerességet  Kant  állapította  meg;  a  modem 
logikusok  kimutatták  e  beosztásnak  részint  hiá- 
nyos, részint  téves  voltát.  Nincsen  pl.  benne  a  le- 
író és  elbeszélő  I.,  kollektiv  L,  személytelen  stb.  I. 
Kanttól  származnak  még  ma  is  igen  elterjedt 
nevek  egyéb  megkülönböztetések  jelzésére.  így 
különbséget  tesz  analitikus  (elemző)  és  szintetikus 
(összetételező)  I.-ek  közt.  Azonkívül  vannak  a 
priori  I.-ek,  melyeket  nem  a  tapasztalatból  me- 
rítünk ;  és  a  posteriori  I.-ek,  melyek  a  tapaszta- 
latból erednek.  Ha  két  I.  közül  az  egyik  ugyanazt 
igenli,  amit  a  másik  tagad,  e  két  I.  egymásnak 
ellentmondó ;  ha  két  I.  e  tekintetben  a  legmesz- 
szebbre  távozik  egymástól,  akkor  ellentéteseknek 
nevezzük.  Összetett  ítéletek  egyszerű  egymás  mellé 
V.  alárendelt  I.-ekböl  állanak.  Ettől  különbözik  az 
a  viszony  két  I.  közt,  melynél  fogva  az  egyik  a 
másiknak  alá  van  rendelve.  Az  I.  elmélete  az  újabb 
német  logikákban  beható  vizsgálatok  tárgya.  V.  ö. 
főleg  Lotze,  Sigwart.  Wundt  és  Erdmann  Benno 
és  legújabban  Windelband  rendszeres  logikával 
foglalkozó  műveit. 


2. 1.  (lat.  sententia,  ném.  TJrteil,  franc,  jiige- 
iiient,  ol.  sentenze),  a  birói  eljárásban  a  jogvitát 
eldöntő  határozat.  L.  Végzés. 

I.  A  polgári  peres  eljárásban  a  Pp.  szerint 
az  I.-ek  nemei:  a  vóg-I.,  amelyet  akkor  hoz  a 
biró,  ha  a  per  érdeme  végeldöntésre  alkalmas ; 
az  elkülönített  vég-L,  amellyel  egy  eljárásba  egye- 
sített több  per  közül  egyet  vagy  többet  döntenek 
el ;  a  rész-I.,  amely  egy  keresetlevélben  érvénye- 
sített több  követelés  közül  egyről  vagy  a  követe- 
lés egy  részéről  dönt ;  a  közbenszóló  I.,  amely  a 
követelés  alapja  és  mennyisége  szerint  elktQönít- 
hetö  vitáknál  az  alap  fennállását  előzetesen  meg- 
állapítja, a  tárgyalás  a  mennyiségre  nézve  csak 
ennek  a  jogerőre  emelkedése  után  lóvén  folytat- 
ható. Az  I.  tartalma  vagy  az  alperesnek  kötele- 
zése, marasztalása,  megállapítási  perben  a  jog- 
viszony megállapítása,  v.  a  felperes  elutasítása, 
de  lehet  az  I.  a  kereset  egy  részében  marasztaló, 
más  részében  elutasító ;  a  marasztalás  a  kérelmen 
túl  nem  terjedhet  (ne  ultra  petita),  de  a  perkölt- 
ségről kérelem  nélkül  is  határoz.  A  kötelezettség 
teljesítésére  határidőt  kell  szabni  (1.  Teljesítési 
határidő).  Az  I.  kihirdetése  a  tárgyalás  határ- 
napján vagy  azonnal  kitftzendö  más  határnapon 
történik  az  I.  rendelkező  részének  felolvasásával 
s  az  indokok  lényegének  szóbeli  előadásával.  Az 

1.  közlése  a  járásbirósági  eljárásban  a  kihirde- 
téssel, de  ha  a  fél  a  tárgyaláson  nem  volt  jelen,  a 
törvényszéki  s  a  felsőbíróság  előtti  eljárásban  pe- 
dig mindig,  kézbesítéssel  (1.  o.)  történik.  Az  I. 
írásba  foglalása  stirgős,  járásbíróságnál  8,  tör- 
vényszéknél 8  nap  alatt,  ha  pedig  a  kihirdetést 
elhalasztották,  a  kihirdetés  előtt  meg  kell  történ- 
nie; az  írásba  foglalt  L-nek  tartalmaznia  kell:  1. 
fejezetet,  vagyis  annak  a  kijelentését,  hogy  Ó  fel- 
sége a  király  nevében  hozták,  a  bíróság,  a  felek 
és  képviselőik,  a  pertárgy  megjelölését,  a  tárgya- 
lás befejezésének  és  az  I.  hozatalának  a  napját ; 

2.  rendelkező  részt,  vagyis  a  bíróság  határozatát, 
elkíüönítve  az  indokolástól ;  3.  indokolást,  amely- 
ben elő  kell  adni  a)  a  tényállást,  t.  i.  azt,  hogy 
mi  történt  a  perben :  mit  kértek,  adtak  elő  a  felek, 
mi  volt  a  bizonyítás  eredménye  és  azt,  hogy  a 
biróság  milyen  tényeket  és  mi  okból  állapított 
meg  valóknak ;  b)  a  jogi  döntés  indokait.  Az  I.-et 
aláírják  a  meghozatalában  résztvett  birák.  Az 
/.  kijavítása,  t.  i.  név,  szám,  számadási  s  más 
efféle  nyilvánvaló  hibáinak  a  kijavítása,  bánnikor 
hivatalból  tárgyalás  nélktll  is  megtörténhetik  an- 
nál a  bíróságnál,  ahol  a  hiba  történt ;  a  biróság 
kijavító  végzését  a  fogalmazványon  s  lehetőleg 
a  kiadványokon  is  fel  kell  jegyezni.  Az  /.  kiigazí- 
tania csak  a  fél  kérelmére  akkor  történhetik,  ha 
az  I.-i  tényállásban  más  hiba,  hiány,  ellentmondás, 
homályosság  fordul  elő ;  a  kérelemről  a  biróság 
tárgyaláson  határoz,  csak  azoknak  a  bíráknak  a 
részvételével,  akik  az  I.  hozatalában  résztvettek : 
a  kiigazító  határozatot  is  fel  kell  jegyezni.  Az  I. 
kiegészítése  a  fél  kérelmére  akkor  van  helyén,  ha 
a  biróság  a  kereseti  kórelem  vagy  ellenkérelem 
valamelyik  részéről,  vagy  a  perköltségről  nem 
intézkedett,  a  végrehajthatóságról  nem  határo- 
zott ;  a  biróság  tárgyalás  után  I.-tel  határoz.  Az 
I.  jogereje,  1.  Jogerő.  Az  I.  hatálya.  Az,  amit  az 
I.  megállapít,  az  eredeti  peres  viszony  helyébe. 

44' 


Itéleterö 


692     — 


Ithaca 


lép  és  megáll  még  akkor  is,  ha  a  valóságos  joggal 
ellenkeznék ;  de  az  I.  nem  létesít  új  jogot,  hanem 
csak  megállapítja  valóknak  a  már  meglevő  ténye- 
ket és  kimondja  a  belőlük  folyó  joghatásokat,  az 
I.  tehát  csak  kijelenti  a  jogot  (dekiarativ  hatály, 
declaratoria  sententia),  de  bizonyos  esetekben 
maga  az  I.  olyan  új  jogi  tény,  amely  addig  fenn 
nem  állott  új  jogi  hatásokat  létesít,  pl.  a  gond- 
nokság alá  helyező,  házasságot  felbontó  I.  (kons- 
titutív hatály).  Külföldi  I.  érvényessége  tekin- 
tetében a  Pp.  az  eddiginél  szigorúbb  szabályokat 
állít  fel  és  nemzetközi  szerződés  hiányában  nem 
ismeri  el  érvényesnek  a  külföldi  I.-et,  ha  1.  az 
azt  meghozott  bíróság  a  magyar  törvény  szerint 
nem  volt  illetékes ;  2.  a  meg  nem  jelenés  alapján 
marasztalt  magyar  állampolgárt  nem  saját  kezé- 
hez V.  nem  belföldi  bíróság  útján  idézték ;  3.  a  per- 
ből szabálytalanul  Icizárták ;  4.  a  magyar  állam- 
polgár személyi  állapotát  tárgyazó,  pl.  házassági 
perében ;  5.  ha  az  I.  hazai  jogerős  I.-tel,  a  köz- 
erkölcsiséggel  vagy  hazai  törvény  céljával  ellen- 
kezik ;  6.  ha  az  illető  állammal  a  viszonosság  nincs 
megállapítva.  Az  I.  előzetes  végrehajthatósága, 
1.  Előzetes  végrehajthatóság  (Pp.  387—415.  §§.). 
A  ma  még  (1913)  hatályban  levő  rendes  eljárás 
több  tekintetben  eltérő  szabályokat  tartalmaz; 
ismer  feltételes  I.-et  is,  amely  szerint  a  per  eldön- 
tése a  félnek  az  L-ben  odaítélt  eskü  (1.  o.)  letéte- 
létől vagy  le  nem  tételétől  függ.  Mai  sommás  el- 
járásunkban az  I.  szabályozása  a  Pp.-éval  nagy- 
részt megegyezik. 

II.  A  büntető  eljáráshan  l.-tel  határoz  a  bíró- 
ság az  ügy  érdemében,  kivéve,  ha  az  eljárást  a  fő- 
tárgyaláson szünteti  meg  a  vádlott  halála  vagy 
a  vád  elejtése  v.  át  nem  vétele  miatt,  úgyszintén 
az  elkobzás  és  megsemmisítés  kérdésében  és  össz- 
büntetés  esetébon  is.  Az  I.  tartalma ;  1 .  a  fejezet, 
az  ügy  természetének  megfelelő  eltéréssel  oly 
adatokkal,  mint  a  polgári  eljárásban,  továbbá  az 
ítélőbiráknak,  a  vádlónak,  a  védőnek  s  a  jegyző- 
könyvvezetőnek a  megnevezésével ;  2.  a  rendel- 
kező rész,  amely  a  vádlott  személyes  viszonyait, 
a  vádbeli  cselekmény  megnevezését,  a  vádlott  el- 
ítélését V.  felmentését,  a  bűnügyi  költségről  való 
rendelkezést  tartalmazza ;  3.  elítélés  esetében  tar- 
talmazza még  a  biincselekmény  megkülönbözte- 
tésére s  a  büntetési  tétel  alapjául  szolgáló  körül- 
mények kiemelését,  a  §-ok  idézésével  a  minősí- 
tést és  a  büntetést,  pénzbüntetés  esetében  rendel- 
kezést aimak  az  átváltoztatásáról,  a  vizsgálati 
fogságnak  v.  előzetes  letartóztatásnak  beszámí- 
tását ;  3.  az  indokolás,  amelyben  ki  kell  fejteni, 
hogy  a  bíróság  mily  tényeket  mi  okból  tart  be- 
bizonyítottaknak  vagy  be  nem  bizonyítottaknak 
és  fel  kell  sorolni  a  jogi  kérdés  eldöntésének 
okait :  elítélés  esetében  meg  kell  jelölni  az  eny- 
hítő és  a  súlyosító  körülményeket.  Az  I.  kihirde- 
tése rendszerint  azonnal  a  rendelkező  rész  fel- 
olvasásával nyilvánosan  történik ;  ha  a  vádlott 
nem  jelent  meg,  vagy  elővezetik  v.  megkeresett 
v.  kiküldött  biró  hirdeti  ki  előtte  az  I.-et;  felmentő 
I.  kézbesítéssel  is  közölhető. 

ítéleterő,  ítélőképesség,  logikai  értelemben  el- 
ménknek ama  sajátossága,  hogy  logikai  ítélet 
formájában  kapcsolja  egybe  fogalmait.  A  közön- 
séges nyelvben  azt  az  adományt  értjük  rajta, 


hogy  valaki  helyesen  tud  ítélni,  judiciuma  van, 
azaz  a  dolog  számára,  melyben  ítéletet  mond, 
megtalálja  a  helyes  szempontokat,  az  egyes  eset 
számára  az  általános  szabályt,  mely  arra  illik. 

ítélet  kijavítása  és  kiigazítása,  1.  ítélet. 

ítélet  napja.  A  kereszténység  hitvallásának 
egyik  tétele  a  feltámadás  hite  (1.  Feltámadás), 
ezzel  szoros  kapcsolatban  az  I.-nak  vagy  az  utolsó 
ítéletnek  hivése.  Az  apostoli  hitvallásnak  egyik 
pontja  idevonatkozólag  így  szól :  Hiszek  a  Jézus 
Krisztusban,  alci  «lészen  eljövendő  ítélni  elevene- 
ket és  holtakatw.  Krisztus  eljövetelét  különös  jelek 
fogják  megelőzni,  ugyanabban  az  emberi  testben 
jelenik  meg,  melyben  a  földön  járt,  csakhogy  dicső- 
ségtől, diadaltól  s  mennyei  seregektől  környezve 
és  ekkor  veszi  el  kiki  érdemei  szerint  az  örök  ju- 
talmat vagy  az  örök  büntetést. 

ítélkezési  statisztika,  1.  Bűnügyi  statisztika 
és  Igazságügyi  statisztika. 

Itelmek,  ázsiai  népfaj,  1.  Kaincsadálok. 

ítélőbíró.  Ez  általánosságban  használt  elne\'e- 
zés  alatt  bü'ói  szervezetünkben  a  kir.  Kúrián,  a 
közigazgatási  bíróságnál,  a  kir.  ítélőtáblán,  a  kir. 
törvényszéknél  és  a  kir.  járásbíróságnál  alkal- 
mazott elnök,  másodelnök,  tanácselnök,  biró  és  al- 
biró  értendő  (1891.  XVII.  t.-c.  64.  §  és  1896. 
XXVI.  t.-c.  2.  §). 

ítélőképesség,  1.  Itéleterö. 

Itólőmester  (lat.  protonotarius),  a  régi  ma- 
gyar jogban  az  ország  legfőbb  bíráinak  (nádor, 
országbíró,  kancellár,  személynök)  előbb  segédei, 
később  itélőtársai,  sőt  helyettesei  is.  Nagy  jelen- 
tőséghez jutottak  a  legfelsőbb  királyi  bíróságok- 
nál, mert  ők  készítették  olö  az  ügyeket,  ők  adták 
elő  és  az  ítéleteket  is  ők  szerkesztették  meg ;  in- 
nét származott  magyar  nevök. 

Itélőtanács,  a  társas  bíróságoknál  az  ítólöbi- 
rák  meghatározott  számából  alakított  az  a  tanács, 
amely  a  tanácsülésbe  tartozó  határozatok,  külö- 
nösen az  ítéletek  hozatalára  van  hivatva.  Az  el- 
intézendő ügyek  különbözőségéhez  képest  van 
elsőbirósági,  fellebbezési  és  felülvizsgálati  tanács, 
főtárgyalási  tanács.  L.  ítélet,  Tanács  és  Birói 
szervezet. 

ítélt  dolog  (lat.  res  judicata),  jogerős  bú-ói 
ítélettel  végleg  eldöntött  jogviszony,  amely  új 
ítélet  tárgya  nem  lehet,  1.  Jogerő. 

Iteni  (lat.)  a.  m.  éppen  így,  hasonlóképen,  to- 
vábbá, úgyszintén.  Rövidítése  It. 

Ite,  inissa  est  (lat.).  E  szavakkal  bocsátja  el 
a  pap  a  híveket  a  szt.  mise  végén.  Jelentése  ez  : 
menjetek,  megvan  a  mise.  I.  helyett  adventben 
és  nagyböjtben  a  XI.  sz.  óta  Benedicamus  Do- 
minó (1.  0.),  a  halottakért  való  misében  a  XIII.  sz. 
óta  Reqiiiescant  in  pace  (1.  Requiem)  használatos. 
L.  Mise. 

Itenez,  folyó,  1.  Guaporé. 

Iter  (lat.),  út,  utazás ;  servitus  itine)is,  a  jog, 
másnak  a  birtokán  átjárni. 

Iteratívunt  (lat.)  a.  m.  ismétlő,  1.  Gyako- 
rító  ige. 

ítész,  Ítészét,  1.  Kritika. 

Ithaca  (ejtsd:  —ka),  Tompkíns  county  fővárosa 
New  York  északamerikai  államban,  a  61  km. 
hosszú,  6V2  km.  széles  Cayuga-tó  D.-í  végében. 
(1910)  14,802  lak.,  papirosmalmokkal,  gyapjufonók- 


r 


Ithaka 


—     693     — 


Ito 


kai,  gépgyártással.  1868  óta  itt  van  Amerika  leg- 
híresebb főiskolája  ,a  Cornell-Univer»ity  Q27  ta- 
nárral és  4.Í12  hallgatóval ;  a  rendes  tantárgya- 
kon kívül  földmívelést,  mechanikát  és  hadi  tudo- 
mányokat is  tanítanak.  Közelében  vau  a  65  m. 
magas  Taughanic  Fali  vízesés. 

Ithaka  (Ithaki,  Thiaki),  az  ión  szigetek 
egyike ;  97  km^  területtel,  11,497  lak.  A  hosszúkás 
mészkősziklákból  álló  sziget  közepén  az  Aetosz- 
hegy  emelkedik,amelyen  a  néphit  szerint  Odysseus 
várának  maradványai  terülnek  el.  É.-i  részének 
legmagasabb  hegycsúcsa  a  Nerltosz  (Anoge  807 
m.).  A  száraz,  meleg  klimájú  sziget  főtermékei  az 
aprószőllö,  olaj  és  bor.  Azonkívül  fontos  foglalko- 
zás a  halászat  és  hajózás.  Főhelye  a  Moloi-öböl 
partján  fekvő  Vatlú  v.  Ithaki,  püspöki  székhely, 
5724  lak.  Ezenkívül  a  legfontosabb  hely  Exogi 
(Oxüi).  Közigazgatási  tekintetben  a  sziget  Leukas 
nomoszhoz  tartozik.  A  török-  és  kalózháboioik  ide- 
jében lakossága  egészen  elpusztult  s  csak  amikor 
a  velenceiek  uralma  alá  került,  akkor  népesült  be 
újra.  Homeros  helyrajzi  adatait  illetlen  eltérők  a 
vélemények.  Vannak,  akik  azt  hiszik,  hogy  Ho- 
meros csak  hallomás  után  alkotta  meg  képzelet- 
hői a  sziget  képét.  Ezzel  szemben  egyes  tudósok 
(Leake,  Partsch,  Hugó  Michael  stb.)  felismerni 
vélik  a  szigeten  a  homerosi  helyeket ;  mások  pedig 
(Dörpfeld,  Cauer,  Drerup  stb.)  azt  sejtik,  hogy 
Homeros  Ithakáját  Leucas  szigetén  kell  keresni. 

Ithoiue,  802  m.  magas  hegy  az  ó-kori  Görög- 
országban (Messzenia).  Rajta  ilyen  nevű  vár  ál- 
lott, mely  a  messzenel  liáborúban  nagy  szerepet 
játszott.  Az  emlékezetes  háború  első  korszaká- 
ban (7i3 — 724)  Aristodemos  teljes  tíz  évig  hő- 
siesen védelmezte  ezt  a  várat  a  spártaiak  ellen, 
míg  az  utóbbiak  végre  is  elfoglalták  és  lerombol- 
ták, de  csakhamar  újra  felépítették  és  akropoliszul 
(fellegvárul)  szolgált  a  hegy  lábánál  elterülő  370. 
alapított  Messzene  városnak,  melynek  romjai 
Mavi'omato  közelében  láthatók.  A  falutól  ne- 
gyedóráuyira  van  az  árkádiai  kapu,  nagy  darabon 
megfigyelhetők  a  falak  is,  melyek  holyenkint  tor- 
nyaikkal 8  m.-nyire  állanak  ki  a  földből  és  fel- 
vonulnak egészen  a  Vtirkccno-kolostorig  (ma  a 
hegyet  magát  is  így  hívják)  s  a  túlsó  oldalon  a 
lakoniai  kapuval  végződnek.  A  hegyen  Zeusznak 
,7j.  Ithomatasz)  híres  oltára  állott. 

Ithyphallikus  vers  (metrón  Ithyphallikon). 
így  nevezték  a  görög  költészetben  a  (teljes)  tro- 
chaeusi  tripódiát  (hármas  trochaoust),  mert  ez  a 
vers  rendes  alkotórésze  volt  a  Bacchus  ünnepein 
a  phallus  körülhordozása  alkalmával  zengett 
énekeknek.  ÁlUtólag  Archilochos  találta  fel.  Ren- 
desen záradékul  szerepel,  többnyire  daktilusi  v, 
anapaestusi  rend  után  (_L^^  ^  ^  ^„  


Itliypliallos,  1.  Phallos. 

Ititypiiallus  (növ.),  1.  Szömörcsög . 

I'timad  ed-dáulet  (arab)  a.  m.  a  birodalom  tá- 
masza. Perzsiában  a  főpecsétőr  és  a  birodalmi 
kancellár  neve. 

Itiuerarium  (lat.),  1.  a.  m.  útikönyv,  úti- 
kalauz. A  rómaialmál  háromfélék  voltak :  írottak 
(itineraria  seripta),  vázlatosak  (adnotata)  ós  képe- 
sek (picta),  valainennyi  felméréseken  alapszik  és  a 
római  császárok  korából  való,  mikor  a  posta-  és 


közlekedésügy  nagyobb  lendületnek  indult.  Az 
itineraria  seripta  valóságos  útikalauzok,  még  pe- 
dig szárazon  és  vízen.  Nincsen  bonnök  egyéb  az 
állomások  nevénél  és  a  távolság  megjelölésé- 
nél. Ilyenféle  I.-ok  a  következők,  melyek  reánk 
maradtak:  1.  a  két  I.  Antonini  (melyet  Anto- 
ninus  Pius  császárnak  tulajdonítanak,  de  mely 
későbbi  korból  való) :  a  nagyobbik  és  a  kisebbik. 
Amaz  a  szárazföldre,  emez  a  tengerre  vonatko- 
zik; az  első  mérföldele  szerint,  az  utóbbi  stá- 
diumok szerint  számított  távolságméréssel.  2.  I. 
Hierosolymitanum  v.  Burdigalense  (a  IV.  sz.-ból), 
a  Burdigalából  Hierosolymába  és  Herakleiából 
Mediolanumba  vezető  útvonalat  tartalmazza,  még 
pedig  nagyon  pontosan  és  részletesen.  3.  L  Ale- 
xandri,  Nagy  Sándor  perzsa  hadjáratának  útvo- 
nala. A  főforrás  AiTÍanus  története.  Az  I.  pictuni 
legkiválóbb  divatja  a  római  világposta  idején  volt ; 
230  körül  készült,  talán  Alexander  Severus  alatt, 
annak  az  egyetlen  példánynak  eredetije,  melyet 
tulajdonosáról,  PeutwgerKonr&A,  befolyásos  és  tu- 
dós augsburgi  polgárról  (élt  1465—1547)  Peutin- 
ger-féle  táblának  (Tabula  Peutingeriana)  neveztek 
el.  Ezt  a  másolatot,  mely  jelenleg  a  bécsi  udvari 
könyvtárban  van,  1714.  találták  meg  és  rájöttek, 
hogy  1215.  készült  és  12  pergamenlapon  mindazon 
vidékeket  és  országokat  mutatja,  melyek  a  római 
világbirodalomhoz  tartoztak,  Hispánia  és  Britan- 
nia kivételével,  melyek  úgy  látszik,  már  az  ere- 
detiről is  elvesztek.  Sem  az  országok  alakja,  sem 
a  földrajzi  kiteijedés  nincsen  kifejezve  és  feltün- 
tetve; az  egész  félig  ix)statérkép,  félig  aorbis 
pictuso,  megvan  rajta  az  állomások  távolsága, 
hol  az  egyes  városok  mellett  először  találni  a  tér- 
képeken szokásos,  nagyságot  jelentő  jegyekot. 
Az  antik  telepek  azonosítására  nézve  nagyfon- 
tosságú. V.  ö.  Katancsich,  Orbis  antiquus  (Budae 
1824) ;  K.  Miller,  DieWeltkarte  des  Castorius,  ge- 
nannt  die  Peutingersche  Tafel  (Ravensburg  1888). 

2. 1.  A  katolikus  egyházban  neve  annak  az 
imádságnak,  amelyet  a  papság  útrakelés  előtt 
szokott  mondani. 

3.  /.,  orvosi  értelemben  a.  m.  vájt  kutató,  főleg 
hugycsőmütéteknél,  kőmetszéseknól  használt,  a 
hugycsőbe  bevezethető  eszköz,  mely  egyik  oldalán 
vájuval  bír  a  kés  vezetésére. 

Itínerarstadiam  (lat.  a.  m.  lépésstadium), 
útmérésnél  használt,  240  lépésből  álló  ó-görög 
hosszmérték :  148-157  m.,  míg  a  lábstadiimi 
hosszabb :  177—198  m.  L.  Stádium. 

Itio  in  partcs  (lat.)  a.  m.  pártokra  oszlás. 

l\xú(Ituri),  a  Kongó  mellékfolyója,  1.  Anivimi. 

ITO,  itoizmus,  1.  Jewish  Territorial  Orga- 
nization. 

Ito,  Rirobumi,  herceg,  japáni  államféi*fl,  szül. 
1840.  Tsukarimurában,  Choscu  tartományban, 
megh.  1909  okt.  25.  Karbinban.  Jóllehet  paraszt 
származású  volt,  kitűnő  képzettséget  nyert.  1863- 
ban  Európában,  1871.  az  Egyesült-Államokban, 
1882.  ismét  Európában  tartózkodott.  1878-ban 
belügyminiszter  volt  s  1890.  az  ő  tervei  alapján 
jött  létre  a  japáni  alkotmány,  melynek  megalko- 
tásánál a  porosz  alkotmányt  vette  mintaképül. 
1886.,  1892.,  1898.  és  1900-ban  miniszterelnök 
volt.  1901-ben  újból  Európában  járt  s  előkészí- 
tette az  1902-iki  angol-japáni  szövetséget.  1905- 


lton 


-     694 


Iturbide 


ben  6  hozta  létre  a  Korea  és  Japán  közti  szerző- 
dést s  ettől  kezdve  ö  volt  Korea  első  kormány- 
zója. Midőn  1909  okt.  Karbinba  utazott,  hogy  a 
mandzsúriai  vasutakra  vonatkozólag  Kokovcev 
orosz  pénzügyminiszterrel  a  tárgyalásokat  be- 
fejezze, odaórkezésekor  a  pályaudvaron  egy  ko- 
reai agyonlőtte.  V.  ö.  G.  T.  Ládd,  In  Korea  with 
Marquis  Ito  (London  1908). 

lton  (ejtsd:  iton),  az  Eure  baloldali  mellékfolyója 
Orne  és  Buro  francia  dópartementokban ;  ered  a 
Perche  dombvidéken,  Damville  és  Evreux  közt 
7  km.-nyire  a  föld  alatt  eltűnik,  118  km.  folyás- 
sal Louviersnél  torkollik. 

Itri,  város  Caserta  olasz  tartományban,  (i9io) 
7168  lak.  Fra  Diavolo  működésének  egyik  szín- 
helye volt. 

Itrol,  eziisfcitrát,  citromsavas  ezüst : 
(C«HjO,)Ag3, 
nátriumcitrát  oldatából  ezüstnitrát  hatására  vá- 
lik ki.  Fehér,  szagtalan  por ;  világosságon  bom- 
lik. Víz  kissé  oldja.  Sebkezelésben  antiszeptikum  ; 
oldatát  (0-2Vo)  i<Wlt  kankónál  használják. 

Itsibu,  japáni  pénzegység,  1.  Bii. 

Itt  állok,  másként  nem  tehetek,  Isten  engem 
úgy  segéljen.  Ámen  !  Ezen  —  azóta  sokak  által 
s  gyakran  ismételt  —  szavakkal  végezte  be  Lu- 
ther a  wormsi  birodalmi  gyiUésen  reformátori  ta- 
nainak védelmezésére  tartott  beszédét  (1.  Luther) 
1521  ápr.  18.  Ujabbkori  kutatások  szerint  azon- 
ban Luther  az  akkori  szójárás  szerint  csak  eny- 
nyit  mondott  zárószavak  gyanánt :  Uram  segíts ! 
Ámen  (Gott  helfe  mir.  Ámen  !),V.  ö.  Hundeshagen 
és  Riehm  a  Theologische  Studien  und  Kritiken-ben 
(1869,  3.  füz.) ;  A.  Wrede,  Deutsche  Reichsakten 
unter  Kaiser  Kari  V.  (2  köt.,  Nr.  80.,  Gotha  1896). 

Ittasság,  1.  Szeszmér aezés- 

Ittenbach,  Franz,  német  festő,  szül.  Königs- 
winterben  1813  ápr.  18.,  mogh.  1879  dec.  1.  A 
düsseidorfl  akadémián  Hildebrandtnak  és  Scha- 
dowuak  volt  tanítványa.  A  Rajnavidék  templomai 
számára  festett  fal-  és  oltárképei  által  korának 
legkedveltebb  szeutkópfestöi  liözé  tartozott,  ki- 
nek Madonna-képei  reprodukciókban  nagyon  el- 
terjedtek. 

Itterbit  (ásv.)  a.  m.  gadolinít. 

Itterbium,  a  ritka  földek  féméihez  tartozó 
elem,  melyet  Marignac  1878.  az  ú.  n.  erbinföl- 
dekben  előforduló  elemek  nitrátjainak  frakcio- 
nált kristályosításával  állított  elő ;  jele  Yb,  atom- 
súlya 173,  vagyis  a  ritka  földek  féméi  között  a 
legnagyobb  atomsúlyú. 

Ittl,  a  VoLga  tatár  neve. 

Ittnerit  (ásv.),  szemcsés  gumók  vagy  átlátszó 
dodekaéderek,  kékes-  vagy  hamuszürke,  gyanta- 
fényű. A  hatiynnek  zeolitszerü  átalakulási  ter- 
méke, amely  körülbelül  lOo/o  vizet  tartalmaz. 
Egy  leucitfonolit-telórnek  elegyrésze  Oberbergen 
közelében  a  Kaiserstuhl-hegysógben  Badenben. 

Ittrialit  (ásv.),  amorf  vaskos  tömeg,  tíveg-zsír- 
fényű,  friss  törési  lapon  olajzöld,  de  felületén 
megváltozik  narancssárgára.  Átlátszó,  de  gyak- 
ran telve  van  zárványokkal.  A  tórium-  ós  ittrium- 
fémeknek  szilikátja.  Több  kilónyi  darabokban  ta- 
lálják Texasban  a  Llano  Co.-ban. 

Ittrium  (yttrium),  nagyon  ritka  fémes  elem ; 
jele  Y,  atomsúlya  99-8.  A  gadolinit  ásványban 


öadoltn  fedezte  fel  1794-ben.  Háromvegyértókű. 
Oxidja  YjOj  színtelen,  a  sói  is  színtelenek. 

Ittriumpát  a.  m.  xenotim. 

Ittrocererit  (ásv.)  a.  m.  ittrocerit  (1.  o.). 

Ittrocerit  (ásv.),  kristályos  szemcsés  halmazok 
és  bevonatok;  ibolyáskók,  szürke,  fehér,  üveg- 
gyöngyházfényú.  Pontos  kémiai  összetétele  isme- 
retlen ;  a  kalciumnak,  cerium-  ós  ittriumcsoport- 
nak  íluoridja.  Ritka  ásvány,  lelőhelye  Finbo  és 
Broddho  Fahlun  közelében  Svédországban ;  Amity 
New  York  államban. 

Ittrogummit  (ásv.),  a  cloveitnek  a  végső  bom- 
lási terméke;  gyémántfényű,  sárga-fekete  színű, 
A  fekete  opak  kleveit  és  a  mézsárga  I.  között 
mindenféle  átmenet  ismeretes.  Kémiai  összetéte- 
lére nézve  az  ittriumnak  és  urániumnak  hid- 
roxidja, pontos  képlete  ismeretlen.  A  cleveit  tár- 
saságában fordul  elő. 

Ittroilmenit  (ásv.),  egyrészt  az  ittrotantalitot, 
másrészt  a  samarskitot  is  jelenti. 

Ittrokalcit  (ásv.)  a.  m.  ittrocerit  (1.  o.). 

Ittrokolumbit  (ásv.)  a.  m.  ittrotantalit  (1.  o.). 

Ittrotantalit  (ásv.),  rombos  prizmák  ós  táblák ; 
kagylós-egyenetlen  törésű ;  bársonyfekete  és  ak- 
kor félig  fémesfényű,  v.  pedig  barnás-sárgás  és 
akkor  üveg-zsirfényű.  Az  ittrium-  és  erbiumnak 
pirotantalát-  ós  niobátja,  képlete  Y4(Ta30j)3,  az 
ittriumot  erbium  és  cerium  helyettesítheti,  azon- 
kívültartalmaz még  kalciumot,  vasat,  kevés  uránt, 
wolframot  és  ónt.  A  4 — 6%  víz  másodlagos  ere- 
detű. Itterby,  Finbo  ós  Rorarfvet  a  lelőhelyei 
Svédországban. 

Ittrotitanit  v.  keilhauit  (ásv.),  monoklin,  izo- 
morf a  tiíanittal ;  üveggyantafényű,  barnás-fekete, 
szilánkokban  barnásvörös.  Izomorf  keveréke  a 
CaTiSiOj  (titanit)  és  (Y,Al,Fe),Si05  molekulák- 
nak. Norvégiában  Arendal  és  Kragerő  között  szá- 
mos ponton  a  vörös  löldpátban  fordul  elő. 

Ittvamok,  község,  1.  Törzsudrarnok. 

Ittvarnoki  lecsapoló  társulat.  Alakult  1891. 
oly  célból,  hogy  a  Torontál  vármegyei  Ittvarnok 
község  határában  levő,  2289  kataszt.  hold  terje- 
delmű vizes  területet  lecsapolja.  Van  19"2  km. 
hosszú  csatornahálózata,  4"6  km.  töltése  és  egy 
szivattyú-telepe.  Beruházása  44,000  K. 

Itu  (Yta),  város  Sao  Paulo  brazíliai  államban, 
a  Tietó  egyik  vízesésénél,  6000  lak.,  nagy  tem- 
plommal, Ferencrendi-zárdával,  vas  és  bronzön- 
tődékkel, gyapotgyárakkal  és  kávéültetvényekkel. 

Ituraea,  ó-kori  vidék  Elő-Azsiában,  ÉK.-re  Pa- 
lesztinától. Az  izraeliták  honfoglalásakor  arab 
törzs  lakta,  mely  állítólag  Jeturlól,  Iszmail  fiától 
származott,  sáti'ak  alatt  lakott  v.  barlangokban  ta- 
nyázott. Lakói  hosszas  küzdelmek  után  vallásüag 
teljesen  beolvadtak  az  izraelitákba,  de  azéii;  még 
Cicero  idejében  is  nagy  barbárok  és  rablók  voltak, 
akik  a  Libanonig  hatolva,  komolyan  fenyegették 
a  föníciai  közlekedési  vonalat  és  akiket  Pompo- 
jus  csak  rendszeres  háborúval  törhetett  meg. 
Fülöp,  Heródes  fia  i.  és  Trachonitis  tetrarchája 
volt,  halála  után  I.  a  római  birodalomhoz  került, 
majd  Heródes  Agrippa  keze  alá,  utoljára  Clau- 
dius  alatt  (Kr.  u.  49.)  végleg  Szíriához  csatolták. 
Jelenleg  Dzsebel-Hauran. 

Iturbide,  Agustin  (Augustin)  de,  Mexikó 
császárja{\%22—2^.),  szül.V'alladolidban  (Mexikó) 


Ituri 


—     695     — 


Ív 


1783  szept.  27.,  kivégezték  Padillában  182i  júl. 
19.  Mikor  1810.  a  mexikóiak  a  spanyol  uralom 
ellen  felkeltek,  I.  mint  a  spanyol  királyi  csapatok 
vezére,  rövid  idő  alatt  leverte  a  lázadást.  1816-ban 
az  északi  sereg,  1821.  pedig  az  egész  spanyol 
haderő  fővezére  lett.  De  ekkor  váratlanul  a  fel- 
kelőkhöz csapott  át,  1821  szept.  elfoglalta  a  fő- 
várost s  az  ideiglenes  kormány  élére  állott.  Hívei 
ezután  1822  máj.  18.  császárrá  kiáltották  ki  s  I. 
mint  /.  Ágoston  el  is  foglalta  Mexikó  trónját. 
Uralma  azonban  egy  évig  som  tartott,  mert  már 
182-3  márc.  19.  kénytelen  volt  lemondani.  A  kon- 
gresszus évi  díjat  szavazott  meg  neki  és  Itáliába 
száműzte.  Hívei  most  ellenforradalmat  terveztek, 
mh"e  I.  1824  júl.  újból  megjelent  Mexikóban.  De 
ekkor  már  a  mozgalmat  elfojtották,  I.  fogságba 
került  s  haditörvényszéki  ítélet  alapján  főbe  lö- 
vetett. Utódai  Miksa  császártól  hercegi  címet 
kaptak  s  többnyire  Parisban  élnek. 

Ituri,  a  Kongó  mellékfolyója,  1.  Aruvimi. 

Itys  (Itylos),  Aedon  fla,  1.  Philotnela. 

Itz,  a  Majna  80  km.  hosszú  mellékvize,  Brei- 
tongtisbachhal  szemben  torkoULk. 

Itzehoe  (ejtsd:  — ho),  SteíubuTg  járás  székhelye 
Schleswig  porosz  kerületben,  (i9io)  16,547  lak., 
cukorflnomítással,  cement-,  szappan-,  cikória-,  szi- 
var-, sörgyártással,  vasöntővel,  szesz  finomítással ; 
élénk  forgalmú  kikötővel  és  kereskedéssel.  A 
Xn.  sz.-ban  a  holsteini  grófoknak  volt  szék- 
helye. A  30  éves  háborúban  a  svédek  több  izben 
elfoglalták.  1835— 64-ig  itt  tartották  üléseiket 
a  holsteini  rendek. 

I.  l'.  D.  (lat.)  a.  m.  Juris  fttriusque  Dactor 
(1.  0.). 

lulis,  város,  1.  Kea. 

lulus  (Julus),  Róma  keletkezésének  mondájá- 
ban, melyet  a  latin  történészek  és  költők  alkottak, 
ez  a  második  neve  Aeneas  fiának,  Askaniosnak  (1. 
o.).  A  Julíus-nemzetsóg  (1.  o.)  ősét  tisztelte  benne. 

lung,  Henri  Félix  Théodore,  francia  had- 
vezér, 1.  Jung. 

ív,  1,  a  geometriálian  valamely  görbe  vonal  két 
pont  határolta  darabja.  Ennek  hosszúsága  mindig 
nagyobb,  mint  a  két  pont  közé  eső  egyenesé  (húré). 
Úgy  mint  az  egyenes  vonalú  köznél,  itt  is  azzal 
a  követeléssel  találkozunk,  hogy  az  ív  hosszúsá- 
gát egy  mérőszámmal  jellemezzük.  Gyakorlatilag 
valamely  ívet  úgy  mérünk  meg,  hogy  egy  hajlít- 
ható mérőszalagot  lehetőleg  szorosan  hozzáillesz- 
tünk az  ívhez  és  azután  a  mérőszalagról  olvas- 
suk le  az  ív  hosszúságát.  Könnyű  belátni,  hogy  ez 
az  eljárás  nem  vezet  egészen  pontos  eredményre. 
Ilyenekhez  számítás  útján  jutunk. 

A  kör  és  egy  tetszés  szerinti  körív  hosszúságát 
már  az  elemekben  határozzák  meg.  Az  «/  =  f(x) 
egyenlet  által  jellemzett  görbe  valamely  s  ívének 
hosszúsága  ily  módon  állítható  elő : 


Xo 


hol  p(x)?ikzf(x)  függvény  differenciálhányadosát, 
sco  és  Xy  pedig  az  ív  kezdő-  ós  végpontjának  x-ko- 
ordinátáit  jelentik. 

2.  ív  az  építészetben  oly  szabályos  és  szimme- 
trikus görbe  vonal,  mely  szerint  egy  falnyílás 


WW¥ 


1.  ábra.  Vízszintes  ít. 


8.  ábra.  Csúcsít. 


2.  ábra.  Félkörű  ív. 


3   ábra.  Félkörű  ív,  mely- 
nél a  váll-magasság  az  ív 
középpontjánál  mélyeb- 
ben van. 


ábra.  Szainárhát- 
alakú  ív. 


.  ábra.  Lapos  körszelet-ív. 


10.  ábra.  Kosárír. 


ei—i—\—r-\f 

5.  ábra.  Csúcsív. 


/f\i7i\ 

s._ ii-: .!..;       11. 

t  \         ;         \  ^"■ 

3.  ábra.  Lándzsaalakú  ív. 


ábra.  Hattynnyakalakú  ír. 


7VZ? 


7.  ábra.  Tndor-ív.        12.  ábra.  Félköríves  patkóalakú  Ív 


-     696     — 


Ivadékgondozás 


felső  része  faragott  kövekkel  átboltozható.  A  bol- 
tozat ívét,  hajlását  egy,  a  tengelyére  merőleges 
sík  metszése  adja.  Az  átboltozandó  két  falpillér 
egymástól  vett  távolságát  ívköznek,  az  ív  legfelső 
pontját  tetőpontnak  v.  záradéknak,  azt  a  pontot, 
amellyel  az  ív  a  falpillórekre  támaszkodik :  váll- 
pontnak,  s  a  vállpont  szintjétől  a  tetőpontig  mért 
függőleges  távolságot  ívmagasságnak  nevezzük. 

Az  ív  általános  alakja  a  félkör  v.  annak  egy 
része  (ívszelet,  szegment),  a  félkörnél  magasabb 
ívet  emelt  ívnek,  az  alacsonyabbat  nyomott  ívnek 
nevezzük.  A  gótikában  használt  csúcsín  két  egy- 
másnak dőlt  ívszeletből  áll  s  így  csakis  az  építé- 
szetben, átvitt  értelemben  nevezhető  ívnek. 

Az  ívek  alakjai  (1.  az  abrakai)  : 

1.  Lapos  ív  (körszelet),  mely  majdnem  vízszin- 
tes is  lehet ;  2.  félkörű  ív  (a  vállpontok  szintje, 


a.  ábra.  Lóherealakú  fv. 
1 


13.  ábra.  Csúcsíves  patkó- 
alakú ív. 


15.  ábra.  Csúcsíves 
karélyos  ív. 


esztétikai  okokból,  többnyire  a  körív  középpont- 
jánál mélyebbre  veendő).  Leginkább  a  római  és 
román  stílus  alkalmazta;  3.  kerülékes  ívek,  3  v. 
t<)bb  görbületi  középpontból  ós  körív-részekből  szer- 
kesztett ellipszis-szerű  ívek.  Ilyen  pl.  a  kosárív, 
tojásgörbe,  hattyunyakalakú  ív  stb. ;  4.  geo- 
metrikm  ívek,  ilyen  az  ellipszis  (egy  henger  és 
sík  ferde  metszése) ;  5.  az  emelt  ívek,  ilyen  az 
álló  tojásív,  a  patkóalakú  ív, 
a  csúcsív  stb.  6.  Az  egyes 
építészeti  stílusokat  jellemző 
egyéb  különleges  és  szerkeze- 
tileg többé-kevésbbé  kifogásol- 
ható ú.  n.  ívek,  amelyek  azon- 
16.  ábra.  Perzsa  ív.  ban  nem  Valódi  ívek.  Ilyenek  a 

szamárhát-,  karélyos  ívek, 
lóherealakú  ívek,  perzsa  ív  stb.  Az  angol  építészet- 
ben előforduló  Tudor-ív  csúcsíves  kosárív.  Bolto- 
zás  szempontjából  az  emelt  ívek  (csúcsív  stb.)  ki- 
sebb, a  nyomott  ívek  nagyobb  oldalnyomást  okoz- 
nak. A  hattyúnyakú  ívet  akkor  használjuk,  ha  a 
két  váll  nem  fekszik  ugyanabban  a  magasságban. 
Kőből  és  téglából  falazott  íveknél  az  álló  (sugaras) 
hézagok  síkjának  iránya  mindig  a  görbületi  kö- 
zéppontba fut.  Az  egyes  ívek  szerkesztése  a  geo- 
metriai, illetőleg  építészeti  szakművekben  (köz- 
építéstan) található  fel. 

3,  ív  a  zenében  több  értelmű.  Mint  legato  ív  : 
^ — --  arra  utal,  hogy  az  alatta  álló  hangokat 
egymásba  kell  fűzni.  Kötött,  nem  szaggatott  já- 
tékot kíván.  De  ugyanilyen  formájú  ív  jelzi  azt 
is,  hogy  két  azonos  magasságú  hang  —  amely  az 
ív  alatt  áll  —  nem  ütendő  meg  külön-külön ;  csak 
egyet  ütünk  és  a  hangot  —  mint  mondani  szokás 


—  wkitartjuk",  «fekve  hagyjukw.  A  nyugvó  jel 
(1.  0.)  is  egy  kis  ív  ponttal  •^ 

4.  íp  (elektromos),  1.  Elektromos  ív. 

5.  ív,  1.  Papiros. 

Iva,  ivafa,  XIII.  sz.-beli  okleveleinkbon  előfor- 
duló fanóv.  Vagy  az  ó-szláv  iva  (fíízfa)  vagy  az 
ó-német  nva  (tiszafa,  a  mai  ném.  Eihe) ;  az  utóbbi 
föltevés  mellett  szól  a  baranyai  Ibafa  helység 
neve. 

Ivachnófalu,  kisk.  Liptó vm.némotlipcseij.-ban, 
(1910)  2Ö6  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Liptótepla. 

Ivácskó,  kisk,  Szatmár  vm.  erdődi  j.-ban,  (1910) 
534;  oláh  ós  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Alsóho- 
moród. 

Ivád,  kisk.  Heves  vm.  pétervásári  j.-ban,  (1910) 
383  magyar  lak.,  u.  p.  Mátraballa,  u.  t.  Péter- 
vására. 

Ivadék  a.  m.  íitód.  —  I.  a  lótenyésztésben :  teli- 
vér ménnek  vagy  kancának  a  leszármazottja. 
Magyarországon  a  legértékesebbek  Kincsemnek 
az  I.-ai,  amelyek  közül  való  Mici  is,  az  utolsó 
évek  legjobb  kancája.  —  J.,  tógazdasági  gyakor- 
latban továbbfejlesztésre  használt  apró  pontyok, 
amelyeket  koruk  szerint  egy  v.  kótnyarasnak  is 
mondanak. 

Ivadékcsere  (nemzedékváltozás  v.  nemzeüék- 
váltás,  metagenesis) ,  az  állatok  szaporodásának 
az  a  módja,  melynél  egy  faj  szaporodása  alkalmá- 
val több  szaporodásmód  ritmikusan  ismétlődik. 
Az  igazi  I.-nél  az  ivaros  nemzedék  után  egy  vagy 
több  ivartalanul  (oszlás  v.  bimbódzás  útján)  sza- 
porodó nemzedék  következik.  I.  fordul  elő  pl.  a 
Tömlősök  (Coelenterata)  körébe  tartozó  Hydro- 
zoáknál,  melyeknél apolipok  ivartalan  szaporodás- 
sal hozzák  létre  a  medúzákat,  melyek  azután 
ivaros  úton  létesítik  a  polipokat ;  a  Hydrozoáknál 
tehát  a  polip-  és  moduza-,  vagyis  az  ivartalan  ós 
ivaros  nemzedék  szabályszerűen  váltakozik  egy- 
mással. A  biológusok  egy  része  L-nek  nevezi  a/.t 
a  szaporodásmódot  is,  melynél  az  ivaros  nemze- 
dék után  egy  vagy  több  sziízszaporodás  (parthe- 
nogecesis)  útján  keletkezett  nemzedék  követke- 
zik; utóbbi  szaporodásmódot  heterogonia  (1.  0.) 
néven  meg  szokták  különböztetni  az  I.-től. 

I.  (növ.),  az  eltérő  szaporodással  biró  ivadékoknak 
szabályszei'ű  váltakozása,  egymásutánja.  Leg- 
tisztábban nyilvánul  ez  meg  az  Embryophyta  asi- 
phonogamák  (Bngler)  csoportjában.  És  pedig  a 
mohoknál  a  spórából  fejlődő  ivadék  a  proembrio- 
nális  (ivaros,  gametophita),  amely  száras  leveles 
és  amely  a  hím  és  női  ivarszerveket  fejleszti.  Ez 
utóbbi  petesejtjének  megtermékenyítéséből  kelet- 
kezik az  embrionális  (ivartalan,  sporophyta)  iva- 
dék, amely  egyszerűbb,  az  anyanövénnyel  össze- 
függ és  a  spórákat  fejleszti.  A  haraszti  éleknél  a  pro- 
embrionális  ivadék  csak  telepszerű  és  az  embrio- 
nális a  fejlettebb  száras  leveles  alak,  amelyen  fej- 
lődnek a  spórák.  Az  Embryophyta  siphonogama 
(Engler)  vagyis  a  virágos  növények  proembrio- 
nális  ivadéka  egészen  fejletlen  ós  csökevényes 
és  a  magkezdeményben  (sporangium)  marad  el- 
rejtve. 

Ivadékgondozás  (neomelia),  a  szülőknek  az 
utódok  fenmaradásának  biztosítása  érdekében 
kifejtett  tevékenysége.  Már  a  pete-  és  magzat- 
burkok kifejlesztése,  a  petéknek  kedvező  helyre 


Ivadékkönyv 


697    — 


Iván 


való  lerakása  is  I.  Természetesen  az  I.-nak  feltű- 
nőbb példáit  találjuk  azoknál  az  állatoknál,  me- 
lyek ivadékukat  különös  berendezésű  zacskók- 
ban (költözacskókban),  v.  bizonyos  szerveikben 
(pl.  a  kagylók  kopoltyúlemezükben,  bizonyos  ha- 
lak szájukban  stb.)  magukkal  cipelik,  továbbá  a 
magasabbrendű  állatoknál,  amelyek  utódaikat 
hosszú  időn  keresztül  védik,  etetik,  gondozzák. 
Az  utódok  gondozása  rendesen  a  nőstény  fel- 
adata, de  vannak  állatok,  melyeknél  csak  a  hím 
teljesíti  ezt,  pl.  a  csikóhal,  bábabéka  stb.  A  leg- 
több madárnál  és  sok  emlősnél  mindkét  nem  kö- 
zösen vesz  részt  az  I.-ban. 

Ivadékkönyv,  neve  általában  mindazon  rend- 
szeresen vezetett  lajstromoknak  ós  jegyzékeknek, 
amelyekbe  az  egyes,  tiszta  állatfajokat  tenyész- 
tők a  nyert  ivadékokat  törzsek  szerint  nyilván- 
tartani szokták.  A  ló-  (főleg  az  angol  telivér-) 
tenyésztés  I.-einek  hiteles  gyűjteménye  alkotja  a 
móneskönyvot. 

Ivadékrendek,  a  kezdetleges  müvetségű  nép- 
törzsek társas  intézménye,  amely  abból  áll,  hogy 
az  egy  generációba  tartozó  férfiak  külön-külön 
(ifjak,  harcosok,  vének,  nősek,  nőtlenek)  kaszt- 
szerű  szervezetekbe  állnak  össze,  klubházakat  lá- 
togatnak s  hagyományszerű  titkos  ceremóniák- 
kal védik  az  egy-egy  kaszthoz  tartozók  közös 
érdekeiket.  Átalakító  hatásukat  a  családszerve- 
zetre s  az  üsállapotu  törzsek  államrendjéro  l.  Csa- 
lád. V.  ö.  H.  Schurtz,  Altersklassen  u.  Mánner- 
bunde  (Berlin  1902). 

Ivadékváltozás,  1.  Ivadékcsere. 

Ivadékverseny,  egy  neme  a  lóversenyeknek, 
melybe  a  tenyésztők  már  vemhes  kancáik  leendő 
esikait  nevezik.  Elles  után  a  csikók  bejelentendők, 
melyek  aztán  3  éves  korukban  futnak. 

Ivain,  1.  Iwein. 

Ivaín  (növ.),  1.  Ackillea. 

Ivajlo  (Lackcmas),  bolgár  cár.  1277  körül,  mi- 
kor Bulgáriában  a  beteg  Asjen  Konstantin  és 
Mária  cárnó  uralkodtak,  fellépett  ez  az  I.  nevű, 
a  görögök  által  Lachanasnak  nevezett  kalandor, 
minttrónkövetelő.1277  telén  Asjen  Konstantin  cárt 
megverte  és  megölte,  mire  a  cári  címet  felvette. 
Mária  özvegy  cárnó,  kit  nemcsak  I.,  hanem  a  bi- 
zánciak is  fenyegettek,  hogy  fiának  trónját  meg- 
mentse, nőül  ment  I.-hoz  (1278).  Már  1278.  el- 
esett a  kalandor  J.  a  tatárok  ellen  vívott  csa- 
tában, mire  bizánci  segítséggel  III.  Asjen  János, 
Mihály  bizánci  császár  veje  került  a  bolgár  trónra. 
Mária  özvegy  cámé  bizánci  fogságba  esett  és 
ezentúl  nyoma  vész. 

Ivalo,  Sanferi,  eredeti  nevén :  Ingman,  finn  író, 
szül.  1866.  jun.  9.  Sodankyla-ben.  Történeti  tanul- 
mányokat tett  s  első  munkáit  e  szak  köréből  írta 
meg.  Főszerkesztője  volt  a  Paiválehti  c.  újtínn 
napilapnak,  melyet  a  cenzúra  megszüntetett,  vala- 
mint a  Nuori  Suomi  (Új  Finnország)  c.  évkönyv- 
nek, amely  most  is  megjelenik  s  a  modern  finn 
íróktól  közöl  cikkeket.  A  finn  országgyűlésnek  is 
tagja.  Mint  szépíró  azok  közé  tartozik,  akiktől 
Finnországban  az  1900-as  években  a  realisztikus 
irány  győzelme  eredt.  Egyik,  1895-ben  megjelent 
regényében  (Korának  mostohagyermeke)  a  lélek- 
tani jellemzés  megkapó  erőt  mutat.  Ujabban  a 
történeti  tárgyak  felé  fordult  és  luho  Veisanen 


(1893)  c.  művével  nagy  sikert  aratott.  Hasonló 
tárgyúak :  Margareeta  (1898),  Anna  Fleming 
(1898)  és  Tamás  püspök  (1901).  Kiváló  regénye 
a  Rengeteggel  való  harc  (1909).  Színdarabokat 
is  írt. 

Iván  (oroszul  a.  m.  János),  több  orosz  nagy- 
fejedelem és  cár  neve.  Nevezetesebbek : 

1. 1. 1.  Danüovics,  melléknevén :  Kálita  (1328— 
1341).  Előbb  vladimiri  és  nizsni-novgorodi  fejede- 
lem volt,  majd  bátyjának,  Györgynek  halála  után 
a  tatár  khán  öt  tette  meg  Moszkva  nagyfejedel- 
mének. Egész  uralkodása  rokonai,  a  tveri  orosz 
fejedelmek  elleni  harcokkal  telt  el. 

2.  II.  I.  Ivanovics,  a  Jóságos  (1353—1359), 
moszkvai  nagyfejecUlem,  az  előbbinek  fia.  Bátj-já- 
nak.  Gőgös  Simonnak  halála  után  foglalta  el  a 
trónt :  erélytelen  uralkodó  volt. 

3.  III.  I.  Vasziljeviüs,  a  Nc^g  (1462—1505), 
Vak  Vaszilij  moszkvai  nagyfejedelem  fia,  szül. 
1440  jan.  22.,  megh.  1505  okt.  27.  Hosszú  harcok 
után  1478.  véget  vetett  a  hatalmas  novgorodi 
köztársaság  függetlenségének  s  országához  csa- 
tolt több  kisebb  orosz  fejedelemséget  (Tver,  Rosz- 
tov  stb.).  Felhasználva  a  tatár  birodalom  felbom- 
lását, 1480.  függetlenítette  országát  a  tatár  ura- 
lom alól.  Uralkodása  végén  a  litvánokkal  keve- 
redett háborúba  s  azoktól  is  visszafoglalt  sok 
orosz  földet.  I.  kiváló  diplomata  is  volt ;  össze- 
köttetésben állott  Velencével,  Mátyás  királyunk- 
kal, sőt  a  pápával  is.  Olasz  tüzéreket  és  építő- 
mestereket hozatott  országába  s  görög  tudósokat 
fogadott  udvarába.  I.  felesége  Palaiologos  Zsófia, 
az  utolsó  bizánci  császár  unokahuga  volt  s  neje 
révén  a  bizánci  kétfejű  sast  tette  Oroszország 
címeréhez.  Ö  nevezte  magát  először  egész  Oro.'^z- 
ország  uralkodóiának. 

4. 1 V- 1.  Vasziíjevks,  a  Rettenetes  (1533—84),  az 
előbbinek  unokája,  szül.  1530  aug.  25.,  megh.  1584 
márc.  17.  Kezdetben  anyja  gyámsága  alatt  állott 
és  sokat  kellett  tűrnie  a  bojárok  hatalmaskodá- 
sait.  1547-ben  koronáztatta  meg  magát  s  a  régi 
császárok  példájára  a  mr  nevet  használta.  1552. 
elfoglalta  Kazánt,  1554.  pedig  Asztrakánt  s  így 
véget  vetett  a  tatárok  európai  uralmának.  A  bo- 
járok folytonos  lázongásait  és  árulásait  véres  ke- 
gyetlenséggel fojtotta  el,  bár  nem  volt  az  a  vé- 
rengző zsarnok,  amilyennek  a  hagyomány  tartja. 
Országának  a  Balti-tenger  felé  is  utat  akart 
nyitni,  azért  Livland  elfoglalását  tervezte,  de 
Báthory  István  lengyel  király  visszafoglalta  azt 
I.-tól,  ki  1582.  a  pápa  követének,  Possevinonak 
közbenjárására  fegyverszünetet  kötött  Báthory- 
val.  I.  igen  sok  német  művészt,  kézművest  hívott 
országába,  az  angolokkal  pedig  1553.  kereske- 
delmi szerződést  kötött.  Szibéria  meghódítása  is 
I.  uralkodásának  vége  felé  kezdődött  meg.  A  tró- 
non második  fia,  Feodor  követte,  mert  első  fiát, 
Ivánt  haragjában  megölte  (1581). 

5.  V.  I.  Alekszejevks  (1682—89),  Alekszej  cár 
második  fia.  Nagy  Péter  mostohabátyja,  szül. 
1666  aug.  27.,  megh.  1696  jan.  29.  Atyja  halála 
után  a  strelieek  öccsével,  Péterrel  együtt  kiáltot- 
ták ki  cárnak,  de  a  gyengeelmójű  I.  már  1689. 
kénytelen  volt  az  uralkodást  átengedni  Péternek 
s  ő  maga  csak  a  cári  címet  tartotta  meg.  Ifjabbik 
leánya  volt  An'iia  cárnő  (1730—40). 


Iván 


698    — 


Ivánfl 


6.  VI.  I.  Antonmncs  (1740-41),  Antal  Ulrik, 
braunschweigi  herceg  ós  Anna  mecklenburg- 
schwerinl  hercegnő  fla,  szül.  1740  aug.  24.,  megh. 
1764  dec.  5.  Nagyanyja  Katalin,  V.  I.  Idősebbik 
leánya  volt  s  e  rokonság  folytán  jelölte  öt  ki 
Anna  cárnő  örökösének.  1740  okt.  28-án  két  hóna- 
pos korában  kiáltották  ki  cárnak,  de  már  1741 
dec.  megfosztotta  öt  a  tróntól  Erzsébet,  Nagy 
Péter  ifjabb  leánya.  Ezután  több  helyen  tartották 
fogva,  1756  óta  Schlüsselburgban.  Itt  ölte  meg 
öt  az  a  két  tiszt,  akiaek  örizetére  volt  bízva,  ami- 
kor a  fogságból  ki  akarták  szabadítani. 

Iván,  1.  ispán,  1130.,  midőn  \L  István  betegen 
tért  haza  a  görögök  ellen  viselt  háborúból,  azon 
mesterkedett,  hogy  valamikópen  magát  tegye  az 
ország  királyává.  Bars  (Boris  ?)  ispán  viszont  a 
maga  javára  kereste  a  koronát.  II.  István  azon- 
ban jobban  lett  s  I.-t  elfogatta  és  kivégeztette. 

2.  I.  deák,  1482.  Mátyás  királynak  Oroszor- 
szágba III.  Iván  cárhoz  küldött  követe,  szövetsé- 
get ajánlott  a  cárnak,  ki  azt  el  is  fogadta.  A  szö- 
vetségleveleí  Vilnában  cserélték  ki.  A  cár  1.  deák- 
kal Kuricmt  is  leküldte  Magyarországba,  hogy 
személyesen  üdvözölje  a  királyt.  Másodszor  1487. 
járt  a  cárnál,  akit  biztosított,  hogy  Mátyás  szoro- 
san ragaszkodik  a  szövetséghez.  A  cár  1488  júl. 
29.  kegyesen  bocsátotta  el  Kuzminszky  Pedeccel 
s  kézműveseket,  ötvösöket,  ágyúöntöket  s  építő- 
ket kért  a  királytól.  I.  követségének  mellékes  célja 
állítólag  az  volt,hogy  visszahívja  a  Nagy-Bolgár- 
ország délnyugati  határán  lakó  magyarokat.  Ez  az 
I.  1511.  még  az  arad  vármegyei  szerb  Jaksicsok 
tisztje  volt.  V.  ö.  Géressy  Kálmán,  a  Századok- 
ban (1879,  209—249) ;  Márki,  Az  oroszok  hazánk 
történetében ;  Földrajzi  Közlemények  (1882, 347— 
348.)  ós  Erdélyi  Muzeiun  (1893, 556—9.). 

Iván,  kisk.  Sopron  vm.  csepregi  j.-ban,  (igio) 
1784  magyar  lak. ;  posta-,  távíró-  és  telefonhivatal, 
vasútállomás. 

Ivánbattyán,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban, 
(1910)  407  német  és  magyar  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t. 
Villány. 

Ivan-brijeg,  adók.  Veröcze  vm.  szlatinai  j.-ban, 
(1910)  179  német  és  horvát  lak. ;  u.  p.ésu.t.  Szlatina. 

Ivanci,  község,  1.  Ivanec. 

Ivancice,  Eihenschitz  város  (1.  o.)  lengyel  neve. 

Iváncsa,  nagyk.  Fehér  vm.  adonyi  j.-ban,  (1910) 
1725  magyar  lakossal,  postahivatallal  ós  posta- 
takarékpénztárral. 

Ivancsics  János,  filozófiai  író,  szül.  Komárom- 
ban 1722.  nov.  25.,  megh.  1784  júl.  17.  1762-ben 
bécsi  egyetemi  tanár,  1774.  esztergomi  kanonok. 
Bölcsészeti  munkái :  Institutiones  logicae  (u.  0. 
1757) ;  Institutiones  metaphysicae  (u.  0.  1763).  Irt 
ezenkívül  mennyiségtani  és  fizikai  munkát  is. 
V.  ö.  Zelliger  Alajos,  Egyházi  írók  csarnoka. 

Iváncz,'kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban,  (1910) 
972  magyar  lak. ;  posta-  ós  táviróhivatallal. 

Ivánd  (azelőtt :  Ivánda),  nagyk.  Torontál  vm. 
párdányi  j.-ban,  (1910)  1477  szerb  és  német  lak., 
posta-  és  távbeszélőhivatallal  és  postatakarék- 
pénztárral. A  községben  keserűvízforrás  fakad. 
L.  még  Körösivánd,  Zalaivánd. 

Ivándárda,  kisk,  Baranya  vm.  baranyavári 
j.-ban,  (1910)  1375  német,  magyar  és  szerb  lak. ; 
u.  p.  Baranyavár,  u.  t.  Főherceglak. 


Ivan-dol,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1910)  418  horvát  ós  szerb  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t. 
Pozsega. 

Ivanec  v.  Ivanci,  adók.  Horvát-Szlavonország- 
ban.  Várasd  vm.  l.-i  j.-ban,  (1910)  4736  horvát  lak. ; 
a  járási  szolgabírói  hivatal  székhelye,  járásbiró- 
sággal  és  adóhivatallal;  van  vasúti  állomása, 
posta-,  távíró-  és  távbeszélő  hivatala,  postataka- 
rékpénztára. I.  a  Bednja  folyó  mellett,  az  Ivans- 
csica  hegység  tövében  fekszik  ;  környékén  jelen- 
tékeny barnaszón-  és  galmájbányászat  folyik  s  a 
horganyfémolvasztás  is  jelentékeny.  L-ben  a  Xíl. 
sz.-ban  megerősített  kolostor  volt,  mely  a  templá- 
rius  lovagok  kezében  volt.  A  XIV.  sz.-ban  IV. 
Béla  elfoglalta  s  5000  aranyért  a  Peteva-család- 
nak  zálogosította  el.  A  XV.  sz.-ban  Korvin  János 
birta.  Innen  mászható  meg  az  Ivanscsica  (1061  m.), 
melyről  igen  szép  kilátás  nyílik. 

Ivaneci  hegység,  1.  Ivanscsica. 

Ivanecka-Kamenicka,  adók.  Várasd  vm.  iva- 
neci j.-ban,  (1910)  2676  horvát  lak. ;  u.  p.  Ivanec, 
u.  t.  Lepoglava. 

Ivanecka  Kaniza,  adók.  Várasd  vm.  ivaneci 
j.-ban,  (1910)  1337  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ivanec. 

Ivánegerszeg,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban, 
(1910)  485  magyar  lak. ;  vasúti  megállóhely,  u.  p. 
és  u.  t.  Hegyfalu. 

Ivánfalva,  1.  kisk.Vas  vm.  muraszombati  j.-ban, 
(1910)  286  vend  lak. ;  u.  p.  Ferencziak,  u.  t.  Mura- 
szombat. —  2. 1.  (most  Araayosivánfalva),  kisk. 
Torda- Arany  OS  vm.  alsójárai  j.-ban,  (1910)  1060 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Alsójára.  L.  még  Oláhiván- 
falva,  Szászivánfalva. 

Ivánfenéki  ármentesitö  és  belvízszabályozó 
társulat.  Alakult  18,95.  a  részekre  szakadt  Deh- 
reczeni  társulatból.  Árterülete,  melyet  42"875  km. 
hosszú  töltés  véd  a  Sebes-  és  Hármas-Körös  ki- 
öntéseitől, 70,714  kat.  hold  terjedelmű  s  D.-ről  a 
Sebes-  és  Hármas-Körös,  Ny.-ról  és  É.-róI  a  Hor- 
tobágy-esatorna,  K.-ről  az  ivánfenéki  és  berettyói 
lapály  között  vont  mesterséges  vonal  határolják. 
Székhelye  Gyoma.  Belső  vizeit  130  km.  hosszú 
csatorna-hálózat,  számos  zsilip  és  egy  szivattj'u- 
telep  vezeti  le.  Befektetése  az  ármentesítésre 
3.181,23212  K,  a  belvízrendezésre  1.105.576-93 
K,  összesen  4.282,809-05  K. 

Ivánffy,  Greizinger  Iván  (1.  0.)  zeneszerző  ál- 
neve. 

Ivánfl,  1.  í?í:?e,kegyesrendí  áldozópap,  szül.  1821 
ápr.  21.  Somorján  (Pozsony  vm.),  megh.  Magyar- 
óvárott  1900  jan.  28.  Tanár  volt  Debreczenben, 
Máramarosszigeten,  Temesvárt  stb.,  igazgató 
Sátoraljaújhelyen  és  Magyaróvári.  Irodalmi  mun- 
kássága :  Dunántúli  tájrajzok  (1863) ;  Csallóköz 
és  egy  kis  böngészet  Somorja  levéltárában  (1869) ; 
A  magyar  birodalom  címerei  és  szinei  (1870) ; 
Sátoraljaújhely  vázlata  (1874) ;  Tiiel  mint  pré- 
postság, káptalan,  hiteles  hely  és  vár  (12  rajzzal 
1877) ;  Kéve  vármegye  emléke  (1872)  stb. 

2.  I.  Jenő,  a  Nemzeti  Színház  tagja,  szül. 
Szeghalmon  1863  okt.  6.  A  sziniískola  elvégzése 
után  1884.  a  kolozsvári,  majd  1894.  a  budapesti 
Nemzeti  Színház  tagja  lett.  Eleinte  szerelmes, 
majd  jellem-  és  intrikus  szerepeket  játszott  s 
mint  rendező  is  kitűnt.  Behatóan  tanulmányozta 
a  külföldi  színészetet.  Irodalmilag  is  működik : 


Ivangorod 


699     — 


Ivánkovlts 


Abonyi  Árpád  társaságában  írt  egy  drámát  (Samil, 
szinrekerült  Kolozsvárott),  több  klasszikus  szin- 
müvet  fordított  franciából  ós  németből.  írt  továbbá 
verseket  és  dramaturgiai  tanulmányokat.  Kivá- 
lóbb szerepei :  III.  Richárd,  Shylock,  Tartuffe,  Ho- 
lofemes,  Oedipus  király  stb. 

Iva,ngorod,  1.  erősség  Lublln  orosz-lengyel  kor- 
mányzóságban, a  Vieprzs  és  Visztula  összefolyá- 
sánál. A  100,000  embert  befogadó  nagyszabásvi 
erődítmények,  amelyek  Varsó,  Novo-Georgievszk 
és  Breszt-Litovszkkal  a  lengyel  vámégyszöget 
alkotják,  1842.  épültek.  Különös  jelentősége  van 
Németország-  és  Ausztria-Magyarországgal  ví- 
vandó háboiTÍ  esetében.  —  2.  L,  Narva  (1.  o.)  kül- 
városa. 

Ivánháza  (azelőtt:  Ivanócz),  kisk.  Trencsón 
vm.  trencséui  j.-ban,  (i9io)  911  tót  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Melsiez. 

Ivanhoe  (ejtsd .-  aiven-hó),  Walter  Scott  Ily  című 
regényének  hőse. 

Ivaaác-^v9.á(lvanicsiúr),  sz.  kir.  város  Horvát- 
Szlavonországban,  Belovár-Körös  vmegye  éazmai 
j.-ban,  (1910)  1029  horvát  lak.  I.  a  Lonja  folyó  mel- 
lett fekszik  s  hajdan  Horvát-Szlavonország  egyik 
erőssége  volt.  Már  a  XII.  sz.-ban  létezett  Nova 
villa  Ivanch  név  alatt  és  sorsa  az  Ivanics-klastro- 
méval  (1.  Ivanió-Klostar)  egyező  volt ;  1567.  a 
zágrábi  tartománygyülés  elrendelte  a  város  meg- 
erősítését s  ennek  folytán  I.  a  törökök  támadá- 
saival dacolt.  Az  erősség  a  múlt  század  közepén 
megszűnt.  Van  posta-,  táviró-  és  távbeszélő  hiva- 
tala s  postatakarékpénztára.  Határa  csak  45  ha. 

Ivanicka  Lonja,  adók.  Belovár-Körös  vm.  caz- 
mai  j.-ban,  (loio)  381  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Ivanic-grad. 

Ivanic-KloStar  (Ivanics-klastrom),  politikai 
község  Horvát-Szlavonországban,  Belovár-Körös 
vm.  éazmai  j.-ban,  (1910)  1481  horvát  lak.,  nagy 
ferencrendi  kolostorral.  Régi  nevezetes  hely,  mely 
a  XII.  sz.-ban  Villa  Ivanch  név  alatt  említtetik ; 
1226.  a  zágrábi  püspök  a  most  is  fennálló  plébánia- 
templomot építtette  •  1382.  lázadás  ütött  ki  Mária 
királyné  és  anyja  ellen,  kik  1386.  itt  fogságba 
kerültek.  1387-ben  azonban  a  felkelők  vereséget 
szenvedtek,  I.  elpusztult  s  kiváltságait  elvesztette. 
1407-ben  Zsigmond  király  s  1438.  Albert  király 
új  szabadalmakkal  ruházták  fel.  A  török  uralom 
alatt  is  sokat  szenvedett.  1746-ban  a  határőrvidék- 
hez csatolták. 

Ivanjski  Bok,  adók.  Zágráb  vm.  kosjtajnicai 
j.-ban,  (1910)  514  szorb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Saá. 

Iv&íika.-család  (draskőczi  és  járdán  földi),  elő- 
ször a  XIII.  sz.-ban  tűnik  fel  Turócz  vm.-ben,  hol 
Draskócz  községben  a  mai  napig  Jordán-patak 
mellett  fekvő  Jordán-föld  nevezetű  birtokban  IV. 
Béla  király  új  adománylevelével  1262.  Ivanch  fiai 
megerősíttetnek.  IV.  Béla  egy  második  adomány- 
levele is  fenmaradt  (1266)  Miklós  és  Drask  test- 
véreknek. A  családi  hagyomány  szerint  az  első 
adománylevelot,  mely  a  tatárjárásban  elpusz- 
tult, II.  András  adta,  kivel  a  család  első  őse,  Ér- 
den, vagyis  Endre,  Ivanch  atyja,  1218.  a  Szent- 
földön járt  s  visszatérve  a  turóczi  birtokot  kapta. 
E  keresztes  hadjárat  emlékére  birtokán  a  patakot 
Jordánnak,  földjét  Jordán-földnek,  erdejét  Céd- 
rusnak, az  általa  alapított  templomot  Szt.  Ilona 


templomának  nevezte  el  s  mindezen  helynevek 
mai  napig  fenmaradtak.  Az  Ivánkák  udvari  szol- 
gálatban lóvén,  később  is  különböző  birtokokat 
szereztek,  így  Mária  királyné  idejében  I.  István 
Halapot  nyerte  Nógrádban,  II.  Ulászló  pedig  1507. 
újra  megerősíti  őket  Draskfalva  és  Jordán-föld 
birtokában.  Korvin  Mátyás  alatt  Turóczi  I.  Lam- 
berg  és  Benedek  a  követek  között  voltak,  kik 
Frigyes  császárhoz  a  korona  visszaszerzésére  kül- 
dettek. Turóczi  /.  Dénes  a  zniói  uradalmat  a  pre- 
montrei szerzetnek  elzálogosította,  ez  uradalom  a 
jezsuitáké  lett,  jelenleg  pedig  a  kat.  tanulmányi 
alap  tulajdona.  Az  I.-család  hiába  igyekezett  visz- 
szaváltani.  Az  I.-család  egyik  ága  Abaujba  szár- 
mazott el,  egy  másik  ága  a  XVIII.  század  végén 
Nógrád  és  Hont  vmegyékbe  vonult  át  s  itt  fel- 
virágzott. V.ö.  Nagy  Iván,  A  Draskóczi  és  Jordán- 
földi I.-család  törzs  ősei  (Turul  XIII.  köt.).  —  Ne- 
vezetesebb tagjai  a  családnak : 

1.  I.  Imre,  szül.  Pelsőszemeréden  (Hont  vm.) 
1818  dec.  9.,  megh.  Besnyőn  (Pest  vm.)  1896  júl.27. 
1848-ban  honvéd-százados  és  gr.  Batthyány  Lajos 
miniszterelnök  titkára  volt.  1848  aug.  17-én  hon- 
védőiTiagy  s  a  dunáninneni  nemzetörök  parancs- 
noka lett  s  Pákozdnál  megverte  a  horvátokat.  Okt. 
12.  honvédezredessé  s  a  magyar  fősereg  jobbszár- 
nyának parancsnokává  nevezték  ki.  Bzután 
Kossuth  ultimátumával  Windischgi'atzhez  küldet- 
vén, viszszatói'ése  alkalmával  Jellachich  elfogta 
s  KöniggrJitz  várába  zárták.  A  forradalom  után, 
1850.  kegyelmet  kapott  ós  gazdaságára  vonult 
vissza.  1861-ben  képviselőnek  választatván,  a 
határozati  párthoz  csatlakozott  s  ettől  kezdve 
(1865-92.)  minden  országgyűlésnek  s  a  delegá- 
ciónak tagja  volt  s  Tisza  Kálmánhoz  csatlakozott. 
A  magyar  északkeleti  vasutat  ő  építtette  s  annak 
államosításáig  (1891)  vezérigazgatója  volt.  A 
magyarországi  szabadkőművesek  nagymestere, 
valóságos  belső  titkos  tanácsos  ós  1895  óta  a  fő- 
rendiház tagja  volt. 

2. 1.  Sámuel,  zenepedagógus,  szül.  1826.  Be- 
lényesen  (Bihar),  megh.  1884.  Sárospatakon.  1860- 
ban  a  sárospataki  főiskolán  lett  ének-  és  zene- 
tanár. Nevezetesebb  müvei :  Vezérkönyv  és  parti- 
tura (1867) ;  Karénektár  (népkarok  használatára 
1868) ;  Egyházi  énektár  (1871) ;  Temetési  énektár 
(1869) ;  Szemle  a  ref.  énekes  könyv  felett  (1877), 
mind  Sárospatakon.  Folyóiratokban  számos  dol- 
gozata jelent  meg. 

3. 1.  Zsigmond,  1. 1.  testvérbátyja,  szül.  1817. 
jun.  8.,  megh.  1902  dec.  2*3.  Pelsőszemeréden. 
1848-~49-ben  országos  képviselő.  Világos  után 
Kossuthtal  Viddinbe,  Konstantinápolyba  menekült 
s  innét  Parisba  ment.  Hazatérvén  1861.  újra  kép- 
viselővé választották  s  1865— 78-ig  a  Deák-párt 
soraiban  az  országgyűléseken  tevékeny  részt  vett. 

Ivánkafalva  (azelőtt :  Ivánkofalu),  kisk.  Tu- 
rócz vm.  stubnyafürdöi  j.-ban,  (1910)  224  tót  lak., 
postaügynöksóg ;  u.  t.  Tótpróna. 

Ivánkaiöld,  kisk.  Turócz  vm.  turóczszentmár- 
toni  j.-ban,  (1910)  62  tót  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Turócz- 
szentmárton. 

Ivánkovits  János,  rozsnyói  püspök,  szül.  Sze- 
geden 1846  dec.  24.,  megh.  Dunakeszi- A lagon 
1910  márc.  31. 1885-ben  szeged-rókusi  plébános, 
1887.  orsz.  képviselő,  1893  jan.  1.  óta  osztálytaná- 


Ivankovo 


-     700 


Ivari  kiválogatódás 


csos  a  vallás-  ós  közoktatásügyi  minisztérium- 
ban, 1895.  c.  ptíspök,  liS96  nov.  22.  rozsnyói  m. 
püspök.  igOiben  lemondott  a  püspökségről.  Mun- 
kái :  Kat.  szertartástan ;  Egyháztörténelem ;  A 
szeged-alsóvárosi  Mátyástemplomtörténete ;  Ima- 
könyv (a  középiskolai  ifjúság  számára) ;  Kat.  er- 
kölcstcm. 

Ivankovo,  adó-  és  pol.  közsóg  Szerem  vm.  vin- 
kovcei  j.-ban,  (i9io)  2818  horvát  és  német  lak., 
vasútállomás,  posta-,  távíró-  és  távbeszélő  hivatal. 

Ivanov,  Dezman  Milivoj  (I.  o.)  horvát  író  ál- 
neve. 

Ivanov,  Mihail  Mihajlovics,  orosz  zeneszerző 
és  kritikus,  szül.  184;9  szept.  23.  Moszkvában. 
Csajkovszki,  Dubuc  ós  Sgambatti  tanítványa,  a 
Novoje  Vremja  zenekritikusa.  Nevezetesebb  mű- 
vei :  A  Potemkin-ünnep  (opera  1888) ;  Putjatisna 
Sabawa  (opera  1889) ;  A  büszke  (opera);  Savona- 
rola ;  Suite  champétre  (zenekari  darabok) ;  A 
vesztaszűz  (balett) ;  Májusi  éjszaka  (szimfónia). Ta- 
nulmányt irt  Puskin  viszonyáról  a  zenéhez  (1900). 

Ivanovci,  adók.  Verőczo  várm.  eszéki  j.-ban, 
(1910)  741  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Valpó. 

Ivanovi  öböl,  Archangel  orosz  kormányzóság- 
ban,az  Északi  Jeges-tenger  mellett,  aK.-iNokujev- 
tengeröböl  DNy.-i  része. 

Ivanovo  polje  (Johannosdorf),  Daruvárhoz  tar- 
tozó telep  Pozsega  horvát-szlavón  vmegye  daru- 
vári j.-ban ;  üveggyár. 

Ivanovo- Voznjeszenszk,  város  Vladimír  orosz 
kormányzóságban,  az  Uvod  mindltét  partján,  vasút 
mellett,  (i9io)  107,708  lak.,  jelentékeny  pamutipar- 
ral, gép-  és  kémiai  gyárral,  számos  középiskolával. 

Ivanscsica,  a  Dráva-Száva  közti  Alpok  egyik 
tagja  Várasd  vármegyében.  A  hegység  a  Krapina 
és  Bednja  forrásvidékétől  a  Lonja-forrásig  terül  el 
s  Ny.-K.-i  irányban  húzódó  fögerincből  áll,  melyet 
egy  mély  horpadás  két  szakaszra  oszt,  a  Ny.-i 
(Krapina  fölött)  847  m.  magas,  a  K.-i  (az  Ivans- 
csica Ivanec  felett)  1061  m.  Az  I.  hallstadti  mész- 
ből és  felső  triászképletekböl  épült  fel,  melyeket 
helyenkint  trachit  tör  át.  É.  felé  mediterrán  és 
.szarmátrétegek  lépnek  fel.  A  hegységben  barna- 
szén- és  horganyérctelepek  vannak  s  a  bányászat 
jelentékeny. 

Ivanska,  adók.  Horvát-Szlavonországban,  Be- 
lovár-Körös  vm.  belovári  j.-ban,  (1910)  1313  horvát 
lak.,  postahivatallal  és  postatakarékpénztárral. 

Iványi,  kisk.  és  gyógyfürdő  Bereg  vm.  latorczai 
j.-ban,  (1910)  858  rutén  lak. ;  u.  p.  Beregrákos,  u.  t. 
Munkács.  L.  még  Balogiványi,  Drávaiványi- 

Iványi  Ödön,  író  és  hírlapíró,  szül.  Nagyvára- 
don 1854  nov.  18.,  megh.  u.  0.  1893  okt.  19.  Papi 
pályára  készült,  de  csakhamar  elhagyta  s  hírlap- 
íróvá lett.  Több  vidéki  lapnál  dolgozott  s  a  Nagy- 
várad c.  lapot,  melyet  1890-töl  szerkesztett,  a  vi- 
rágzás magas  fokára  emelte.  A  tehetséges  írót, 
aki  mint  elbeszélő  igen  szép  jövővel  biztatott, 
tüdöbaja  korán  sírba  vitte.  Első  novellás  kötetei 
nem  keltettek  feltűnést,  csak  a  harmadik.  Első 
könyv  c.  (1883).  Ezt  követte  a  Tárcák  (1888),  meg- 
kapó rajzok  a  betegszoba  világából  s  nagysikerű 
társadalmi  regénye,  A  püspök  atyafisága  (1890  s 
újra  1905) ;  közvetetlenül  halála  előtt  jelent  meg 
Apró  regények  c.  kötete  (1893).  V.  ö.  Lázár  Béla 
tanulmányát  (A  tegnap,  ma  és  holnap,  1900)  s 


Mikszáth   Kálmántól  irt  életrajzát  regénye   II. 
kiadása  előtt. 

Iványi-Grünwald  Béla,  festő,  szül.  1867  máj, 
6-án  Somogysomban.  Eleinte  Budapesten  tanult 
Székelynél  és  Lotznál,  1886.  Münchenben,  1888- 
1891-ig  Parisban  folytatta  tanulmányait  s  innen 
küldte  Budapestre  első  kópét  Esti  Imngulat  cím- 
mel. 1892-ben  megkapta  a  Mübarátok  ösztöndíját 
s  ezzel  Münchenbe  ment,  ahol  a  millennáris  kiál- 
lításra megfestette  IV.  Béla  hazatérése  ós  A 
pásztoroknak  megjelenik  az  angyal  c.  képeket. 
1896-ban  visszatért  Magyarországba,  még  pedig 
Nagybányára  s  ott  Hollósyval,  Ferenczy vei.  Réti- 
vel és  Thormával  megalapította  a  ma  is  viruló 
nagybányai  művésztelepet  (1.  0.).  Az  új  környezet 
nagy  hatással  volt  I.-ra,  egymás  után  késztiltek 
hangulatos,  erőteljes  színű  képei,  amelyek  na- 
gyobbára  nagybányai  motívumokat  mutatnak, 
így  keletkeztek  az  Est  a  karámban  (1897) ;  Isten 
kardja  (1899) ;  Bércek  közt  (1900) ;  Itatás  (1901) ; 
Ruhaszárítás  (1902)  c.  festményei  (valamennyi 
a  magyar  állam  tulajdonában).  1904-ben  megkap- 
ván a  Fraknói-díjat,  Rómába  ment,  ahol  két  évet 
töltött  s  munkálkodásáról  1906.  számolt  bo  a 
Nemzeti  Szalonban  rendezett  gyűjteményes  kiál- 
lításon. Művészi  felfogása  közben  nevezetes  vál- 
tozáson ment  át :  a  naturalizmust  elhagyva,  de- 
koratív, stilizáló  irányban  Ifejlődött  s  ennek  olső 
gyümölcse  a  Révai-villa  (Budapest)  száraára  ké- 
szült igen  nagyméretű  panneau.  B  stílusváltozía- 
tással  kapcsolatban  elhagyta  a  nagybányai  tele- 
pet s  líecskemót  városa  meghívására  szervezte 
ott  a  művésztelepet,  ameljaiek  máig  is  vezető- 
mestere. Ott  készült  Kecskeméti  kofák  c.  fest- 
ménye 1912.  megkapta  a  Műcsarnokban  a  4000 
K-s  Társulati  díjat.  I.  mint  grafikus  is  szerepelt, 
így  részt  vett  Kiss  József  költeményeinek  illu?z- 
trálásában.  V.  ö.  Malonyay,  A  fiatalok. 

Iványos,  kisk.  Sáros  vm.  bártfai  j.-ban,  (1910) 
236  tót  lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Magyan-aszlavicza. 

Ivaolaj,  az  Achillea  moschata-ból  készíthető 
zöldeskék éterikus olnj.  Ivalikőr  készítésére  hasz- 
nálják. 

Ivar  (lat.  sexus)  a.  m.  nemi  jelleg.  Ivarszer- 
vek a.  m.  nemi  szervek. 

Ivaroséra  (növ.),  1.  Heterogamia. 

Ivarérettség,  az  ivarszerveknek  oly  fokú  ki- 
fejlődése, hogy  nemzésre  alkalmasak,  h.  Serdülés. 

Ivaii  dimorfizmus,  1.  Dimorfizmus. 

Ivari  díszítő  színek,  1.  Állatok  szine. 

Ivari  jellegek,  1.  Nemi  különbségek. 

Ivari  kiválogatódás  (selectio  sexiialis),  Dar- 
win kiválogatódási  elméletének  egy  része,  mely- 
lyel  a  létért  való  küzdelemben  nem  hasznos  má- 
sodlagos ivari  jellemvonások  (1.  Dimorfizmus) 
(szépség,  színpompa,  szép  hang  stb.)  kialakulását 
igyekezett  megmagyarázni.  A  másodlagos  ivari 
jellegek  első  sorban  a  hímek  sajátjai  s  Darwin 
szerint  ezek  úgy  keletkeztek,  hogy  a  nőstények 
mindig  azokat  a  hímeket  részesítették  előnyben, 
melyek  a  másodlagos  ivari  jellegek  dolgában  tár- 
saikat felülmúlták  s  így  a  nőstények  válogató  te- 
vékenysége tenyésztette  ki  fokozatosan  a  másod- 
lagos ivari  jellegeket.  Ma  az  I.  tanának  már  ke- 
vés híve  van,  mert  a  másodlagos  ivari  jellegek 
kifejlődését  inkább  a  here  és  petefészek  belső  el- 


Ivari  termékek 


—     701     — 


Ive 


választát-ával  magyarázzák.  L.  Másodlagos  ivan 
jellegek. 

Ivari  termékek,  peték  és  hímcsii-asejtek  (on- 
dótsojtok)  összefoglaló  neve. 

Ivarjelleg,  a  hím-  ós  a  nőstényállat  közötti  kü- 
lönbség, mely  eg^Tószt  az  ivarszervek  eltérő  bonc- 
tani szerkezetén  (elsődleges  I.),  másrészt  pedig  a 
testalkatban  és  élettani  sajátosságokban  nyil- 
vánul (másodlagos  L).  A  madarak  himje  a  nős- 
ténjiiöl  tollazatának  élénkebb  színében  feltűnően 
különbözik.  A  gazdasági  háziállatok  hímje  rend- 
szerint termetesebb  a  nősténynél,  a  test  tagolt- 
sága feltűnőbb,  az  elülső  testrész  fejlettebb,  a 
szervezet,  különösen  a  szilárd  szövetek  (csont,  in, 
bőr)  durvábbak,  az  izomzat  és  a  védőszorvek 
<szarv,  agyar  stb.)  fejlettebbek,  az  anyagcsere 
élénkebb,  a  mirigyek  váladéka  koncentráltabb,  to- 
vábbá a  hím  szilajabb,  változékonyabb  és  valami- 
vel lassabban  fejlődik  a  nősténynél.  A  hímállat 
lassabban  fejlődő  jellemvonása  már  a  magzatkor- 
ban is  kifejezésre  jut,  mivel  az  anyaállat  hím- 
magzatját néhány  nappal  későbben  elli,  mint  nős- 
ténymagzatját. Állattenyésztési  szempontból  az 
I.-et  íigyelombon  kell  részesíteni,  mivel  az  I.-et 
nélkülöző  állatok,  pl.  a  tehénkinézésü  bika,  a  szer- 
vezet e  hibáját  az  utódolo'a  átörökítik. 

Ivarmegoszlás  (növ.)  a  növényekben  különböző 
lehet  a  beporzás  (1.  o.)  érdekében.  A  virág  lehet 
hímnös  v.  kétivarú  (jele :  ^ ,  monoklin),  ha  úgy 
a  porzíj,  mint  a  termő  jelen  van,  vagy  csak  egyik 
fejlődik  ki,  amikor  a  virág  egyivarú,  és  pe- 
dig vagy  hím  (jele:  c?)  vagy  nő  (jele:  9).  Egy- 
laki  az  a  növény  (monöcia),  melyen  ugyanazon 
egyénen  c?  és  9  virág  vau  (tengeri) ;  kétlaki  az, 
amelynek  külön  c?  és  9  (diöcia)  egj^nei  vannak 
(kender).  Poligám  növények  egy-  és  kétivaruak. 
És  pedig  az  Astrantia  egyénei  cf  és  5  virágnak 
(andromonöcia),  a  Parietaria  egyénei  9  és  §  vi- 
rágnak (gynomonöcia),  a  Dryas  külön  cf  és  5 
egyénekkel  bír  (androdiöcia),  a  kakukfü  9  és  § 
egyénekkel  bir  (gynodiöcia),  a  juhar  (^ ,  Q  és  $ 
egyénnel  is  bir  (triöcia). 

Ivanuirigyek  (gonádok),  a  petét  termelő  pete- 
teszek (ovarium)  és  a  hímcsirasejteket  fejlesztő 
herék  (tostis)  összefoglaló  neve.  L.  Here,  Pete- 
fészek, Nemi  szervek  és  Szaporodás- 

Ivaros  szaporodás,  az  állatok  és  növények  ál- 
talános szaporodási  módja  a  ritkábban  előforduló 
egyszorii  oszlással,  bimbózással  szemben.Lényege 
az,  hogy  a  szaporodás  az  illető  lény  erre  a  célra 
kijelölt  sejtelemei  útján  történik.  E  sejtelomek  a 
csirasejtek.  Az  1.  lehet  egyivaros  vagy  kétivaros. 
Eggicaros  (monosexualis)  szaporodás  pl.  a  spó- 
rák útján  való  fejlődés,  v.  a  szűznemzés ;  kétiva- 
ros (bisexualis)  szaporodáshoz  hím-  és  női  csira- 
sejt (pete  és  ondószál)  egyesülése  szükséges.  Ez 
az  egyesülés  a  termékenyítés.  Általában  minden 
élőlény  egyféle  módon  szaporodhatik,  de  vannak 
ez  alól  kivételek.  Pl.  némely  állat  bisexualisan  és 
szűznemzéssel  is  fejlődhetik.  Egyes  növények  se- 
xualisan  és  anélkül  is  szaporodhatnak  (digénfej- 
lődés,  digenesis). 

Ivarsejtek  a.  m.  csirasejtek.  L.  Gsiraplazma 
és  Ivaros  szaporodás. 

Ivarszervek  (organa  genüalia),  a  fajfentar- 
tást  szolgáló  szervesoporit.  L.  Nemi  szervek.  — 


L  (növ.),  a  virágos  növények  virágjában  a  virág- 
port (pollen)  termelő  hím  porzók  és  a  virágpor  fel- 
vételére alkalmas  bibével  ellátott  női  termők.  A 
virágtalanok  hímivarszerve  az  antheridiura  (1.  o.), 
női  ivarszerve  az  archegonium  (1.  o.)  és  oogonium 
(1.  0.). 

Ivartalan  szaporodás  (monogonia),  a  szapo- 
rodásnak az  a  módja,  melynél  az  új  állat  vagy 
növény  nem  petéből,  hanem  az  anyaszervezet 
testének  egy  leváló  darabjából,  vagy  e  céh'a  meg- 
növekedett részéből  fejlődik.  Féleségei:  1.  Osz- 
tódás (divisio  és  schizogonia).  2.  Bimbódzás  (gem- 
matio).  3.  Veszteglő  csirákkal  (gemmulae)  való 
szaporodás.  4.  Spóraképzés  (sporogonia).  L.  még 
Szaporodás. 

t.  (növ.),  a  szaporodásnak  az  a  neme,  amelyben 
a  növény  testéről  sejt  vagy  sejtek  válnak  le,  ame- 
lyek minden  további  nélkül,  legfeljebb  bizonyos 
ideig  tartó  nyugalmi  idő  után  képesek  sarjadzani 
és  tovább  fejlődni.  Az  anyanövény  különleges  nö- 
vekvésboli  törvényességét  és  alaki  sajátságait  az 
I.  átviszi  az  újonnan  fejlődött  ivadékokra.  Az  1. 
(monogén,  vegetatív)  céljára  különösen  az  alsóbb- 
rendűek  sajátlagos  sejteket,  konidokat  stb.  fejlesz- 
tenek, míg  a  kormoíiták  egyes  hajtásrészlotei,  rü- 
gyei  stb.  szolgálnak  az  I.-ra ;  ez  utóbbi  formát  ne- 
vezték ezelőtt  különlegesen  vegetatív  szaporodás- 
nak. Az  1.  ellentétben  áll  az  ivaros  szaporodással. 

Ivarváladék,  az  ivarszervekben  keletkezett  vá- 
ladék, amely  az  ivartermékek  valamelyikét  tartal- 
mazza. Az  I.  rendszerint  nem  egységes,  hanem 
több  mirigy  váladékának  keveréke,  amelyek  mind 
a  megtermékenyítés  érdekében  működnek.  Csíik 
a  férfl  1.  látható,  mert  csak  az  kerül  ki  a  szerve- 
zetből, ez  az  ondó  (sperma). 

Ivarvesztés  (növ.)  a.  m.  apogamia,  vagyis  a 
növény  ivarszerveinek  ki  nem  fejlődése,  műkö- 
désre való  képtelensége,  amit  a2nitán  más  szapo- 
rodási mód  pótol.  De  Bary  három  lehető  esetet 
különböztet  meg :  apogenia  a  két  ivarszerv,  apo- 
gynia  a  női  és  apandria  a  hím  ivarszerv  működés- 
beli  elmaradása.  Az  I.-sel  ellentétben  áll  az  apospo- 
ria,  amidőn  az  ivaros  ivadék,  a  gametoflta  nem  a 
spórából  fejlődik  ki,  hanem  a  sporoflta  levelének 
más  sejtjeiből,  még  pedig  v.  a  meddő  sporangiumok- 
ból  és  pedig  v.  a  nyeléből  v.  a  falából  (soralis  apo- 
sporia),  V.  pedig  közvetlen  a  levél  hegyéből,  illető- 
leg a  levólhegy  közeléből  (levélhegyi  aposporia). 

Ivás,  a  halak  párzása,  1.  Halívás  és  Halászai. 

Iváskófalva,  kisk.  Bereg  vm.  felvidéki  j.-ban, 
(1910)  348  rutén  lak.,  u.  p.  Hátmeg,  u.  t.  Szent- 
munkács. 

ivberakó  készülék.  A  könyvnyomtatásban  a 
nyomásra  kerülő  íveket  többnyire  női  munkások 
vezetik  a  gyorssajtó  nyomóhengerének  ívfogói- 
hoz.  E  költséges  és  lassú  munkaerőt  régóta  pró- 
bálják megfelelő  szerkezettel  pótolni.  A  legrégibb 
ilyen  szerkezet,  az  Ashley-féle,  még  1875-ből 
való.  A  sokféle  szerkezetű  készülékek  között  ná- 
lunk a  legismertebb  a  Kleim  és  Unger-féle  Uiii- 
versal,  a  lipcsei  gyártmányú  Rotaiv/-féle,  a  Kö- 
nig  és  Bauer-féle  Dux  és  az  augsburgi  gépgyár- 
nak Augusta-féle  I.-e,  melyek  azonban  még  min- 
dig néni  tökéletesen  megbízhatók. 

Ive,  Antonio,  olasz  folklorista  ós  nyelvész,  szül. 
Rovignóban  (Isztria)  1851.  A  bécsi  egyetemen  vó- 


I 


Ivekovics 


—     702     — 


Ivhid 


gezte  a  filológiát.  1882-ben  bécsi  egyetemi  magán- 
tanár, 1894.  a  gráci  egyetemen  az  olasz  nyelv  és 
irodalom  tanára  lett.  Főbb  művei :  Cantl  popolari 
istriani  raccolti  a  Rovigno  (Torino  1877); 
P'iabe  popolari  rovignesi;  Raccolta  di  proverbi 
istriani ;  Prose  genovesi.  Nyelvészeti  szempontból 
becsesek:  L'antico  dlaletto  di  Veglia  (Archiv. 


nált  harántvágó  I.  és  néha  a  rácsfürószek  pengéi 
is.  Ha  az  ív  teljes  kör,  körfűrésznek  mondjuk. 

íves-nyomás  (ejtsd:  ejvsz— ),  az  amerikai  íves 
által  föltalált  eljárás  nyomólemezeknek  gelatine- 
relief röl  való  készítésére.  A  gelatine-lemez  képét 
szemcsés  papirosra  átnyomják,  ezét  pedig  lito- 
gráfiái sajtón  való  nyomás  végett  köre  vagy  cink- 


1.  ábra.  Vonóvasas  ívtartó.  (Összekötő  vasúti  híd  Budapesten). 


glott  9.  1885—86) ;  Saggi  di  dialetto  rovignese 
(1888)  és  I  dialetti  ladino-veneti  dell'Istria  (Strass- 
burg  1900).  Ó  fedezte  fel  Parisban  1879.  Fiora- 
vante  kéziratát. 

Ivekovics  Ottó,  horvát  festő,  szül.  Klanjceban 
1870-ben.  Tanulmányait  Bécsben 
kezdte  meg  Eisenmengemél,  Mün- 
chenben és  Karlsruhébau  foly- 
tatta. Ö  festette  többek  között  a 
Svacic  Péter  halálát  ábrázoló 
képet. 

iveit  páncélos  tarisznyarák, 
1.  Tarisznyarák. 

ívelt  tarisznyarák,  1.  Tarisz- 
ni/arák. 

'  Ivens,  JSo&erí,  portugál  Afrika- 
utazó, szül.  1850  jan.  12.  Miguel  Azori-szigeten 
Punta  Delgadóban.  1877-ben  Serpa  Pintét  elkí- 
sérte Benguelából  Pretoriába.  1884—85.  Capelló- 
val  Mossamedestöl  a  Zambózí  torkolatáig  utazott. 
Capellóval  írt  müvei :  De  Benguela  á  Yacca  (Lis- 


lemezre  viszik  át.  A  cinklemezt  maratással  könyv- 
nyomó sajtód  nyomásra  is  alkalmassá  tehetik. 

ívezet,  1.  ív  és  Árkád. 

ívfény,  1.  Elektromos  világítás. 

ívfénylámpa,  1.  Elektromos  világítás. 


2.  ábra. 


A  grllnenthali  Vilmos-csatorna-híd.  (Németország). 

ívhíd  az  olyan  híd,  melynek  hidaló  szerkezetét 
ívtartók  képezik,  vagyis  olyan  tartók,  ame- 
lyek az  alátámasztásaiba  a  nyilasból  kifelé  irá- 
nyuló ferde  nyomást  gyakorolnak.  Az  í.  szerke- 
zete a  pilléreket  (hídfőt)  tehát  nemcsak[függöle- 


3.  ábra.  A  bonni  Rajna-híd. 


sabon  1881,  2  köt.);  De  Angola  á  Contracosta 
(u.  0.  1886,  2  köt.). 

Ivernia,  1.  Hibernia. 

Iverniai-oceán  (Oceanus  Ivernicus),  a  Bri- 
tannia és  Ivernia  (Írország)  közötti  tengernek 
ókori  latin  neve. 

íves  állvány  a.  m.  boltozó  állvány  (1.  o.). 

íves  fürész,  az  a  fürész,  melynél  a  fogcsúcsok 
alapvonala  görbe.  Ilyen  a  harántmetszésre  hasz- 


ges  irányban  t«;'heli,meg,  hanem  vízszintes  irány- 
ban is  (eltolásra,  döntésre)  megtámadja.  Az  ívtar- 
tók a  végeiken  (a  válla  kon)  vagy  egész  lapjukkal 
támaszkodnak  a  pillérre  (hídfőre)  v.  pedig  csuk- 
lókban ;  az  utóbbi  esetbon  némelykor  még  az  ív 
tetőpontjában  is  van  csukló,  úgy  hogy  ekkor  az 
ívtartó  két  darabból  áll,  amelyek  a  középcsukló- 
banegymásra támaszkodnak,  a  váll  csuklókban  pe- 
dig az  alátámasztásokra.  E  megtámasztási  módok 


Ivigtit 


—     708 


IvJ  áratok 


szorint  nevezzük  az  I.-at:  1.  lapokra  támaszkodó- 
nak :  2.  kétcsuklósnak  v.  vállcsuklósnak  és  3.  há- 
romcsuklósnak, így  pl.  a  budapesti  Margithíd  tartó- 
szerkezete lapokra  támaszkodó  ívekből  áll,  míg  az 
1900-ban  elkészült,  a  Margitszigetre  vezető  szárny- 
hídnak  ívei  nem  lapokra,  hanem  csuklókra  támasz- 
kodnak, tehát  vállcsuklós  ívek.  Hasonlóan  két- 
csukiósak  a  szegedi  közúti  híd  (1881—83)  tartó-ívei, 
melyek  közül  a  legnagyobbak  110  m.  nyílásnak. 
Az  í.-akon  a  hídpálya  rendszerint  az  ívszerke- 
zet  fölé  van  helyezve,  úgy  hogy  a  hídról  teljesen 
szabad  a  kilátás.  Ezen  megoldás  csak  oly  eset- 
ben lehetséges,  midőn  nagy  a  szerkezeti  magas- 
ság. Újabban  gyakran  építenek  olyan  íves  tartót. 


Iviza,  spanyol  sziget,  1.  Ibiza. 

ívjáratok  és  az  otolitzsákok  a  belső  fül  alkotó- 
részei, azonban  a  hallással  semmiféle  összefüg- 
gésben sincsenek.  A  fiziológiai  kísérletek,  vala- 
mint a  klinikai  megfigyelések  minden  kétséget 
kizáróan  bebizonyították,  hogy  az  í.  és  az  otolit- 
zsákokból  kiinduló  centripetális  idegek  az  ideg- 
centrumokhoz  olyan  érzéseket  vezetnek,  amelyek 
a  fej  helyzetének  és  helyzetváltozásainak  meg- 
érzésében, valamint  más  szempontokból  is  első- 
rangú jelentőséggel  bírnak.  Az  anatómiai  viszo- 
nyokból látjuk  (1.  Fül),  hogy  mindkét  oldalon  a 
3  ívjárat  a  tér  három,  egymásra  merőleges  sík- 
jában van  elhelyezve ;  ha  a  fej  valamelyik  sík 


■*.  ábra.  A  viaur-i  viadukt.  (Franciaország). 


mely  nem  ferde,  hanem  épúgy,  mint  a  gerenda- 
tartó,  függélyes  nyomást  gyakorol  a  támaszokra. 
Ez  a  vonóvasas  ivtartó  (1.  ábra).  A  vonóvasas 
í vtartó  esetében  a  ferde  ívnyomás  vízszintes  össze- 
tevőjének fölvételére  az  ivtartó  két  szélső  csomó- 
pontját (a,  h)  vízszintes  rúd  (v),  az  ú.  n.  vonóvas 
köti  össze  s  amint  a  terhelés  az  íves  tartót  szét 
akarja  nyomni,  ennek  a  vonóvas  áll  ellen,  úgy 
hogy  a  támaszokra  csak  függőleges  erő  fog  át- 


5.  ábra.  Niagara-híd  Cliftonnál. 

adódni.  Az  1.  ábra  azon  vonóvasas  ív  képét  mu- 
tatja, mely  a  budapesti  új  összekötő-Dunahíd  fő- 
tartóját alkotja. 

Az  í.-ak  vasból  vagy  vasbetonból  (1.  Vasbeton- 
híd)  épülnek.  Említésre  méltó  l.-ak  Németország- 
ban a  Vilmos-csatorna  fölött  épült  grünenthali 
(2.  ábra)  és  a  leuensaui  hidak,  továbbá  a  nagy 
Rajna-hidak  Bonn-  (3.  ábra)  és  Düs.teldorf- 
nál,  nemkülönben  a  müngsteni  viadukt.  Francia- 
országban nevezetes  a  viaur-i  viadukt  (4.  ábra), 
valamint  a  III.  Sándor-híd  Parisban  (3  csuklós).  A 
legnagyobb  í.  jelenleg  (256  m.)  az  új  Niagara-híd 
Clifton-nál  (5.  ábra). 

Ivigtit  (ásv.),  nátrium-aluminiumszilikát,  talán 
a  tömött  csillámok  közé  sorozandó.  Halványzöld 
szemcsés  erek  a  vaskos  krizolitban.  Lelőhelye 
Ivigtut,  Grönlandon. 


irányában  forgó  mozgást  végez,  úgy  az  azonos 
síkban  levő  ívjáratban  az  endolimfa  (1.  Fül)  te- 
hetetlensége folytán  áramlani  kezd  s  ezáltal  a  lé- 
ceken (crista)  levő  szörsej  tekét,  melyek  az  idegek 
végkészülékeit  képezik,  ingerli.  Az  otolitzsákok- 
ban  levő  végkészülékeket  a  fej  egyenes  vonalban 
való  kimozdulása  hozza  izgalomba,  a  benne  fa- 
kadó érzések  arról  adnak  felvilágosítást,  hogy  a 
fej  helyzete  (ill.  az  egész  testé)  a  függélyeshez 
.      .  milyen  viszonyban  van. 

I  t^^i  Az  érzések  létrejöttében 

a  hallófoltokat  borító  ko- 
csonyás sapkába  ágya- 
zott fülköveknek  v.  fül- 
homoknak (otolith)  van 
szereptik,  ugyanis  a  fej 
minden  helyzetében  más 
és  más  lesz  az  a  nyomás, 
amit  a  hallófoltokat  bo- 
rító szőrsejtekre  kifejte- 
nek és  a  négy  otolitzsák- 
ban  (2  utriculus  és  2  sac- 
culus)  létrejövő  ezen  nyomásváltozások  kombiná- 
ciója eredményezi  a  helyzet  megérzését. 

Az  í.  különösen  a  madaraknál  vannak  jól  ki- 
fejlődve s  ezek  közt  is  a  jó  repülőknél,  amelyek  a 
térbeli  tájékozódásnál  főleg  arra  vannak  ^ittűva, 
A  kísérletek  is  (amelyek  az  í.  kiirtásában,  vagy 
izgatásában  állottak)  nagyobbrészt  madarakon, 
galambokon  történtek.  Az  í.  kiirtását  követő 
tünetek  lényegében  1.  az  izomerő,  tónus  csökke- 
nésében (főleg  a  nyakizmoknál)  és  2.  a  mozgások 
inkoordinációjában  állanak.  Az  egyes  1.  más  és 
más  izmokkal  (főleg  a  szemizmokkal)  vannak 
összefüggésben ;  az  ((asszociálta  szem  mozgásokat 
—  azaz  a  két  szem  együttes,  célirányos  kimozdu- 
lását —  is  az  í.  kormányozzák.  Az  í.  izgalma 
okozza  azt,  hogy  a  testnek  függőleges  tengely 
körüli  forgásakor  a  szemek  kitéréseket  végeznek. 


^Jtf.JO 


Ivjel 


—     704     — 


Ivóvíz 


hogy  a  forgatás  befejezése  után  szédülünk ;  ugyan- 
csak ezzel  magyarázzuk  a  galvanikus  szédülést 
(1. 0.)  is  stb.  A  siketnémáknak  kb.  felénél  az  í.  és  az 
otolitkészülék  is  hiányoznak ;  ezeknél  az  említett 
jelenségek  elmaradnak.  Az  otolitkészülék  szerepét 
is  Jól  megfigyelhetjük  az  ilyen  siketnémákon :  ha 
fürdés  közben  főjüket  vízbe  mártják,  egyáltalán 
nincsen  fogalmuk  testük  helyzetéről,  nem  tudják, 
meiTe  van  fölfelé,  merre  lefelé  s  azt  hiszik,  hogy 
megf  uladnak,  még  akkor  is,  ha  hátuk  a  víz  fölött 
van.  A  vízben  ugyanis  a  nehézségi  erő  hatása  a 
testre  elenyésző  s  így  elesnek  az  ezáltal  okozott 
izomérzések,  amelyek  a  test  helyzetéről  egyéb- 
ként fölvilágosítást  adnak.  Ilyenkor  a  tájékozó- 
dás csak  a  látási  érzések  és  az  otolitkészülék  ré- 
vén lehetséges  ;  ha  a  víz  alá  merüléssel  a  látást 
is  kirekesztjük,  teljesen  az  otolitkészülékre  va- 
gyunk utalva. 

ívjel,  a  nyomdász  és  könyvkötő  tájékozására 
való,  minden  nyomtatott  ív  1.  és  3.  oldalán.  Az 
ív  1.  oldalán  balról  a  szöveg  alatt  a  könyv  címe 
vagy  a  szerző  neve,  jobbról  az  ív  száma :  az  ív 
3.  oldalán  már  csak  az  ívszám  van  csillaggal 
nyomtatva,  a  könnyebb  hajtogatás  céljából.  Az 
I.  arra  való,  hogy  úgy  a  nyomdász,  mint  a  könyv- 
kötő a  műhelyeikben  felhalmozott  többféle  köny- 
vek íveit  össze  ne  keverhessék  és  a  fűzésnél  köny- 
nyen  eligazodhassanak  a  munkások.  Normának 

V.  signaturának  is  nevezik. 

ivköz,  az  ívszárak  két  legalsó  pontja  között 
mért  legrövidebb  távolság. 

ívlámpa,  1.  Elektromos  világítás. 

ívláng  V.  lángív,  1.  Elektromos  ív. 

ívliliom  (üöv.),  1.  Gyrtanthus. 

ívlövés  (ném.  Bogenschuss)  az,  amellyel  a 
lövedék  erősen  hajlott  pályán  repül  a  cél  felé, 
amelyre  a  lövedék  mintegy  lezuhan. 

ívmagasság,  az  ív  tetőpontja  és  az  ív  váll- 
pontjait  összekötő  vonal  között  mért  függőleges 
távolság,  1.  ív. 

ívmértek,  a  szög  abszolút  mérőszáma,  melyet 
úgy  nyerünk,  hogy  a  szögnek  mint  középponti 
szögnek  megfelelő  körív  hosszúságának  viszonyát 
meghatározzuk  a  sugárhoz,   amellyel  e  körívet 

leírtuk.  A  derékszögnek  í.-e  ^'-,  az  egyenesszögé  n, 

a  teljes  szögé  2k. 

Ivo,  1.  (St.  Yves),  szent,  Helori,  a  jogászok 
védőszentje,  szül.  Bretagneban  1253  október  17., 
megh.  1303  máj.  19.  A  rennesi,  később  a  tréguieri 
egyházmegyének  ügyvivője  volt.  Szentté  avatta 

VI.  Kelemen  1347.  Emlékünnepe  máj.  22. 

2. 1.,  szent,  chartresi  püspök,  szül.  Beauvais  kör- 
nyékén 1040  körül,  megh.  1117  dec.  23.  Neslei 
kanonok  volt,  később  a  quentini  zárda  prépostja, 
1090.  chartresi  püspök.  Ünnepe  máj.  20.  Két  egy- 
házjogi gyűjteménye  van :  Decretum  (16  könyv) 
nagyobbrészt  Burchard-féle  gyűjtemény  (1.  Bur- 
chard  dekrétuma) ;  Panormia  v.  Pannónia  (8 
köjiyv,  anyaga  pápai  ügylevelek,  CoUectio  An- 
selmi  és  a  luccai  Anselm-féle  gyűjtemény). 

Ivócsésze.  Lovas  nomád  népek  szokása,  hogy 
legszükségesebb  eszközeiket  öveikbe  dugva,  vagy 
ari'a  csatolva  mindig  magukkal  hordják.  így  a 
szldthák  övükre  csatolva  viselték  mindig  az  ivó- 
cst'széjükot  is.  B   csészék  rendesen  fémből  ké- 


szültek és  szíjcsattal  voltak  ellátva,  hogy  felfűz- 
hetők  legyenek  az  övre.  A  monda  szerint  ilyen 
arany  csésze  esett  le  egykor  az  égből  s  Herakles 
is  ilyent  hagyott  ttára,  Skythesre  s  azért  horda- 
nak Herodotos  szei'Int  (IV.  5  ós  10)  a  szkithák 
máig  is  ilyeneket  az  övükön.  A  nagy-szentmiklósi 
leletben  több  ily  arany  ivócsésze  fordult  elő, 
melyek  igazolják  Herodotos  előadását.  L.  még 
Csésze  és  Edények. 

ívóhely,  a  vizeknek  olyan  része,  ahol  a  halak 
ívnak. 

Ivoirit-nyomat  (ejtsd :  ivoarit,  a  franc,  ivoir-hól 
a.m.  elefántcsont),  litográfiái  nyomat  elefántcsont- 
utánzatra. 

Ivója  (növ.),  1.  Vaccinium. 

Ivókúra  alatt  olyan  gyógymódokat  értünk,  me- 
lyeknagyobb  mennyiségű  folyadék  elfogyasztásá- 
val járnak.  Ásványvizekkel,  tejjel,  savóval,  sóolda- 
tokkal,  teákkal  végeznek  I.-kat,  melyekbon  nagy 
szerepet  játszik  a  nagy  folyadékmennyiség.  Ren- 
desen üres  gyomorra  reggel  és  délután  5—6  óra 
között,  néha  este  lefekvéskor  itatjuk  meg  a  150— 
500  cms-nyi  folyadékot.  Ilyenkor  a  gyomor  befo- 
gadó képessége  legnagyobb,  a  sóoldatok  közvet- 
len érintkezésbe  jöhetnek  a  beteg  nyálkahártyá- 
jával és  a  felszívódás  a  legélénkebb.  Utána  Vs— 1 
órás  sétát  szoktak  előírni.  L.  Ásványvizek. 

Ivókürt,  állatszarvakból  készült,  vag;y  azok 
formáját  utánozó  ivóedény.  A  görögöknél,  majd 
a  régi  germánoknál  is  használták.  A  középkor- 
ban díszes  ötvösművekbe  foglalják  és  többnyire 
architektonikus  lábakra  helyezik.  Kiváló  elefánt- 
V.  rozmár-agyarból  is  gyaki'an  készült  faragott 
dísszel.  Később  magát  a  kürtöt  ezüstből  v.  üveg- 
ből készítették.  A  jászberényi  múzeumban  őrzött 
ilyen  I,-höz  fűződik  a  Lehel-kürtje  (1.  o.)  elneve- 
zés. 

Ivory  (ejtsd:  ájvori),  Jamos,  angol  matematikus, 
szül.  Dundeeban  1765.,  megh.  Londonban  1842 
szept.  21.  Teológiát  tanult,  de  később  egy  dundeei 
iskolában  a  matematika  és  fizika  segédtanítója 
lett.  Miután  Douglastownban  egy  lenfonó  vezetője 
volt,  a  marlowi  (később  a  sandhursti)  katonakollé- 
giumon tanár  lett ;  1815.  fogva  a  Royal  Society 
tagja  volt.  Róla  van  elnevezve  egy  redukció-teo- 
róma,  melynek  értelmében  egy  adott  ellipszoidhoz 
egy  másilí,  vele  konfokális  ellipszoid  szerkeszt- 
hető, amely  valamely  külső  pontra  nézve  az  előbbi- 
vel equipotenciális.  I.  a  kapilláris  depresszióra 
nézve  is  eszközölt  méréseket. 

Ivó  szökőkút.  Egészségügyi  szempontból  a 
legkifogástalanabb  ívóvízszolgáltató  készülék, 
melynél  az  egészségi  szempontból  annyira  káros 
láncrafüggesztett  bádogpoharak  nyilvános  ívóvíz- 
kutaknál  teljesen  mellőzhetők.  Szerkezete,  mint 
ábránk  mutatja,  egy  embermagasságig  felnyúló 
vízvezető  cső,  mely  a  vizet  bizonyos  kis  nyomás 
hatása  alatt  nyílásából  5—6  cm.  magasságra 
ereszti  fel,  úgy  hogy  az  onnan  közvetlenül  iható, 
anélkül,  hogy  az  ember  szája  a  csövet  magát 
érintené.  Pályaudvarokon,  utcákon  kiválóan  hasz- 
nálható. 

ívó-tó,  1.  Halászat. 

Ivó  ünnepek,  1.  Lakmározás. 

Ivóvíz,  az  ivásra  használt  víz,  amely  az  em- 
ber életének  egyik  legfontosabb    egészségügyi 


Ivóvíz 


705     — 


Ixia 


tényezője.  A  jó  I.  első  feltétele,  hogy  az  egész- 
ségre közvetlenül  kártékony  alkotórészt  (nehéz 
témsókat,  pl.  ólmot)  vagy  betegséget  okozó  bak- 
tériumot ne  taital mázzon,  továbbá  kellemes  ízű- 
nek és  üdítő  hatásúnak  kell  lennio.  Nemzetközi- 
leg elfogadott  egyezmények  alapján  jónak  tart- 
juk az  I.-et,  ha  annak  1.  színe  nincsen,  2.  átlátszó, 
3.  szagtalan,  4.  kellemes,  üdítő  izű,  5.  hőmérsék- 
lete állandó  (10— 12o  C),  6.  keménysége  legfel- 
jebb 20  német  keménységi  foknak  felel  meg  s 
kalcium-,  magnóziumtartalma  ennek  megfelelő, 
7.  összes  szilárd  alkatrészei  1 1.-ben  legfeljebb  Vs 
g.-ot  tesznek  ki,  8.  az  a  1 1.-ben  levő  szerves  anya- 
gok oxidálására  legfeljebb  25  mg.  oxigén  kell, 
9.  ammónia,  salétromossav,  kénsav,  vas  legfel- 
jebb nyomokban  legyenek  jelen,  10.  salétromsav, 
klór  legfeljebb  20—20  mg.  legyen  1  1.-ben,  11. 


I\ó  szökőkiít. 

kötött  szénsavtartalma  annyi  legyen,  hogy  a 
kalcium,  magnézium  legnagyobb  részét  lekösse, 
12.  kémhatása  semleges  legyen.  13.  baktérinm- 
taitalma  ne  legyen  több  5Ó-nól  1  cm^-ben.  A  9. 
pontban  emiitett  alkotórészek  maguk  nem  ártal- 
masak kis  mennyiségben,  de  mivel  szerves  anya- 
gok bomlása  révén  keletkeznek,  a  víz  fertőzött 
voltára  mutatnak.  Ahol  nem  lehet  a  felsorolt 
követelményeknek  megfelelő  vízhez  jutni,  ott  a 
meglevő,  ivásra  nem  alkalmas  víz  javítására 
szorulunk.  Ez  történhetik  1.  a  zavaros  víz  megszű- 
rése által,  a  mikor  a  szíírő  egyszersmind  a  baktó- 
riumokat is  visszatartja.  Ilyenek  a  Berkefeld-féle 
infuzoria-földból  készült  szűrő,  a  Pasteur-Cham- 
herland-féle  porcellán-szíirő,  a  homokból  készült 
Delfln-szürő.  A  szűrő  annál  kevesebb  vizet  ad, 
mennél  jobban  tartja  vissza  a  baktériumokat; 
idővel  azonban  a  baktériumok  a  szűrőn  átnőnek 

ií>iwí  Nagy  Lexikona.  X.  köt. 


8  a  szűrt  vízben  több  lesz  a  baktérium,  mint  a 
nem  szűrtben.  2.  Forralással  (baktóriumok  elölése) ; 
ide  tartozik  a  víz  átdesztillálása  is,  amit  különö- 
sen az  óceánjáró  gőzösökön  alkalmaznak.  A  nyert 
I.  azonban  nem  kellemes  ízű.  3.  A  kémiai  viz- 
javítás  az  1.  szempontjábólnemigenjöhetszámba : 
kivételt  talán  csak  a  hidrogénszuperoxidos  és  az 
ozonos  eljárás  képez,  amely  a  víz  ízét  nem  vál- 
toztatja meg.  Ide  tartozik  a  víz  vastalanítása  is. 
L.  még  Víz. 

Ivrea  (Eporedia),  az  ugyanily  nevű  járásnak 
és  püspökségnek  székhelye  Torino  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  11,735  lak.,  selyem- és  pamutfo- 
nással, vászonszövéssel,  bortermeléssel,  sajt-  és 
marhakereskedéssel.  I.  fővárosa  volt  az  ugyanily 
nevű  őrgrófságnak,  amelyet  Nagy  Károly  alapí- 
tott 8  11.  Henrik  a  német  birodalomba  kebelezett 
bo;  1248. 11.  P'rigyes  L-t  Tamás  szavójai  grófnak 
adományozta.  A  franciák  1554;.,  1641.  és  1704. 
elfoglalták. 

Ivrea-vonal,  a  keleti  ós  nyugati  Alpok  választó- 
vonala, amely  Ivreától  kiindulva,  az  Albulán  ke- 
resztül a  Vorder-Rhein  völgyébe  vezet, 
ívrét  a.  m.  folio  (1.  o.). 

Ivry.  1.  I.-la-BataiUe,  község  Eure  francia 
département  Evreux  járásában,  az  Bűre  egy  szi- 
getén és  a  folyó  balpai-tján,  vasút  mellett,  (1911) 
1203  lak.  Emlékoszlop  áll  a  csatatéren,  ahol  IV. 
Henrik  1590  márc.  14-én  a  liga  seregein  győzel- 
met aratott.  —  2.  I.-sur-Seine,  falu  Seine  fran- 
cia département  Sceaux  járásában,  a  Parist  övező 
régibb  erődítmények  közelében,  a  Szajna  balpart- 
ján, (1911)  38,307  lak.,  jelentékeny  sörgyártással, 
kaucsuk-,  papiros-,  kötél-,  orgona-,  porcellán-  és 
keramitgyártással.  Az  I.-i  erőd  1870.  sértetlen 
maradt. 
fvsor,  1.  Árkád. 

ívtartós  járgány  v.  hídjárgány,  1.  Járgány. 
ívtojmác,  1.  Árkád. 

Iwatake  (növ.),  a  Ggrophora  esculenta  zuzmó 
japáni  neve.  Japánban  eszik,  sőt  külföldre  is  szállí- 
tanak belőle. 

Iwein  (franc.  Ivairi),  Artus  (I.  0.)  asztalkörének 
egyik  lovagja,  kinek  kalandjait  Chrestien  de 
Troyes  1170  körül,  egy  reánk  nem  maradt  bre- 
ton monda  alapján  Le  chevalier  au  lyon  c.  epikai 
művében  elmondotta.Chrestien  költeményét  Hart- 
mann  von  Aue  szabad  átdolgozásban  német 
földre  átültette. 

Iwonicz  (ejtsd:  ivoQics),  falu  ÓS  fürdő  Krosno  galí- 
ciai kerületi  kapitányságban,  vasút  mellett,  (1910) 
2879  lengyel  lak.,  jód-  és  brómtartalmú  sósvíz- 
forrá.sokkal,  petrolemu  nyomai  is  vannak.  A  fürdő 
a  falu  mellett,  fenyőerdők  közt  épült. 

Ixclles  (ejtsd:  isszeii),  Brüsszel  (1.  0.)  DDK.-i  kül- 
városa. Itt  van  a  hadi  iskola. 

Ixia  /..  (növ.).  az  Iridaceae  (Nösziromfélék) 
család  génusza  25  délafrikai  fajjal.  Levelük  szá- 
las V.  kardalakú,  a  szár  tövén  csoportosul,  virá- 
guk lepellevelei  alul  többé-kevésbbé  hosszú  csővé 
nőnek  össze,  igen  szép  színűek ;  piros,  rózsaszín, 
sárga,  kék,  sötétbíborszín  lehet  a  színük,  belül 
gyakran  pettyesek.  Több  fajt  és  változatot  kulti- 
válnak közülök  dísznövények  gyanánt,  főleg  a 
következőket :  /.  speciosa  Andr.,  I.  ínaculata  L. 
ós  I.    Viridiflora  Lam.  Nag^'ban  termesztik  az 


IxiI 


—     706 


Izabella 


l.-kat  Hollandiában.  Szépvirágú  hagymás  növé- 
nyek, melyek  nálunk  május  és  június  hónapok- 
ban virítanak. 

Ixil,  a  maya-indiánusokhoz  tartozó  guatemalai 
benszülött  néptörzs,  Sierra  Madre  hegyei  közt, 
mintegy  12,000  főnyi  tömegben. 

Ixion,  a  görög  mitológiában  Phlegyas  üa,  a 
lapithák  királya.  Apósának  Doioneusnak  nem 
adta  meg  a  megígért  jegyajándékot,  s  mikor  ez 
követelése  biztosítására  veje  lovait  lefoglalta,  í. 
barátságot  színlelve,  őt  magához  hivatja  és  tüzes 
verembe  veti.  Szörnyű  tette  megőrjíti,  de  Zeus 
feloldja  bűne  alól  és  mint  kedvencét  az  istenek 
lakomájához  is  meghívja.  Itt  szerelemre  gyullad 
Héra  iránt.  Zeus,  hogy  1.  kedvében  járjon,  egy 
felhőt  Héra  formájára  alakít  s  ettől  a  felhőtől 
(gör.  Nephele)  1.  a  kentam'osokat  nemzi.  Midőn 
azonban  kérkedik  az  állítólagos  Héra  kegyével, 
Zeus  a  Tartarosba  (az  alvilágba)  taszítja  s  azóta 
egy  örökké  forgó  tüzes  szekérhez  kötve  I.  egyike 
az  alvilág  híres  bűnhődőinek,  akárcsak  Tantalos, 
a  Danaidák  stb.  s  velük  együtt  a  költészetnek, 
képzőművészetnek  kedvelt  motívuma. 

Ixionolit  V.  ixiolit  (ásv.),  feketés  v.  acélszürke, 
félig  fémfényű  rombos  prizmák;  vasmangán- 
niobát-tantalát  a  kolumbithoz  hasonló  összetétel- 
lel, de  ennek  alkotórészein  kívül  még  ónt  is  tartal- 
maz. Lelőhelye  Skogböle  Finnországban. 

Ixodes  (állat),  1.  Kullancs. 

Ixora  L.  (növ.),  a  Rubiaceae  család  gónusza ; 
150  faja  mindkét  félgémb  forró  övén  van  elter- 
jedve. Cserjék  v,  kis  fák.  Az  I.  coccinea  L.  és  az 
J.  stricta  Roxb.  Kelet-Indiában  ós  a  maláji  szi- 
geteken honos  cserje,  sok  virágú,  végálló,  szép 
álemyővel.  Mindkettőt  gyakran  kultiválják  üveg- 
házban. 

Ixtaccihuatl  (a.  m.  a  fehér  asszony),  kialudt 
vulkán  közel  Mexikó  városához  ;  örökhófödte, 
5286  m.  magas,  a  mellette  levő  Popokatepetl-lel 
3700  m.  magas  hágó  köti  össze.  Anyaga  legin- 
kább amflbolandezit ;  gleccserei  vannak.  B.-i  lábá- 
nál visz  át  az  út  Pueblától  Mexikó  felé  .3100  m. 
magasban. 

Ixtle  (növ.)  a.  m.  Istle  (1.  o.). 

lyngipicns  (áiiat),  a,  harkályfélék  egy  neme, 
amelynek  fajai  Kelet-Ázsiában  ós  Afrikában  él- 
nek. 

lynx,  a  görög  mitológiában  Fan  és  Echó  (más 
monda  szerint  Peitho)  leánya,  ki  a  Zeus  és  lo  kö- 
zötti szerelmi  viszonyt  közvetítette  s  kit  ezért 
Héra  boszuból  a  nyaktekercs  (gör.  iynx)  nevű  ma- 
dárrá változtatott,  melyet  szerelmi  varázslatokra 
használtak  a  görögök. 

Iynx  torqnílla  L.  (áiiat),  1.  Nyaktekercs. 

íz,  ,1.  a.  m.  tag,  rész. 

2.  íz(gradus)  alatt  rokonoknál  a  távolsági  fokot 
értjük.  Áz  ízek  kiszámítására  nézve  a  római  és  a 
kánoni  jog  nyomán  kétféle  rendszer  alakult  ki. 
Az  egyenes  ágon  rokonoknál  mindkét  rendszer 
szerint  az  a  szabály,  hogy  annyi  az  íz,  ahány 
a  nemzés:  «Tot  gradus,  quot  generationes».  A 
gyermekek  és  a  szülők  tehát  első  ízben,  az  uno- 
kák és  a  nagyszülők  másodízben  rokonok  egymás- 
sal stb.  Az  oldalágaknál  a  római  jog  ugyanezt 
a  szabályt  követi.  A  kánoni  jog  azonban  az  ízek 
kiszámításánál  csak  az  egyik  vonal  ós  pedig. 


ha  a  két  vonal  nem  egyenlő,  a  hosszabb  vonal 
nemzéseit  veszi  tekintetbe,  úgy  hogy  a  kánoni  jog 
szerint  az  oldalági  két  rokon  oly  ízben  rokon  egy- 
mással, amely  ízben  azoknak  egyilce  rokon  a  kö- 
zös törzsfővel,  ós  pedig  egyenlőtlen  vonalaknál 
az,  aki  a  közös  törzstől  távolabb  áll.  Az  íz-szá- 
mítást a  következő  képlet  teszi  szemlólhetővé, 
amelyben  A  és  B  a  szülők,  C  és  D  gyermekeik, 
B  és  F  unokáik  : 

C  és  D  első  ízben,  B  és  P  másod- 
ízben rokonok  A  és  B-vel.  Egymás- 
közt a  római  jog  szerint  C  és  D  a 
második,  B  és  F  a  negyedik,  E  ós 
D  V.  F  és  C  a  harmadik  ízben  :  a 
kánoni  jog  szerint  ellenben  C  és  D 
az  első,  B  és  F  a  második,  B  és  D 
V.  F  és  C  szintén  a  második  ízben 
rokonok.  A  kánoni  jog  tehát  az  ol- 
dah-okonokat   közelebbi    íz-rokon- 
ságba hozta  egymással.  Nálunk  a  kánonjogi  szá- 
mítás érvényes  ;  a  keleti  egyesült  és  nem  egyesült 
egyházakban  a  római. 
3.  íz  botanikai  értelemben,  1.  Szártag. 
4. 1,z,  1.  Izérzés. 

5.  íz,  húsos  és  leveses  gyümölcsöknek  cukorral 
való  összefőzése  által  készül.  Van  barack-,  szilva-, 
narancs-,  birs-,  málna-,  ribiszke-  stb.  íz.  Igen  táp- 
láló és  az  emésztést  előmozdító  táplálék. 

6.  íz,  némely  nyelvjárásban  a.  m.  süly,  szájsüly ; 
aztán  szitkozódásban :  egyen  meg  az  íz,  a.  m. 
egyen  meg  a  fene. 

Iza,  kisk.  Máramaros  vm.  hu.szti  j.-ban,  (igio) 
2842  rutén  és  német  lakossal. 

Iza,  a  Tisza  baloldali  mellékvize,  a  Radnai 
havasokban  a  Batrina  alatt  ered  s  BNy.-ra  folyik 
a  Tiszával  párhuzamosan,  mellyel  Máramaros- 
szigeten  alul  egyesül.  Hossza  mintegy  80  km. 

Izabella,  1.  Anjou  Károly  nápolyi  király  és 
Beatrix  provencei  őrgrófnő  leánya,  1264  táján  szü- 
letett. 1270-ben  már  jelképileg  László  magyar 
herceggel  (a  későbbi  IV.  Lászlóval)  egybekelt 
s  neveltetés  végett  V.  István  udvarába  küldték. 
1272-bena  trónralépő  László  már  nejének  nevezte. 
1276  végén  kezdte  használniamagyarok előtt  ked- 
veltebb Erzsébet  nevet.  Atyja  és  a  pápa  továbbra 
is  I.-nak  nevezték.  1275-ben  a  szokott  királynéi 
javakon  felül  a  Szepesség  jövedelmét  kapta.  Ura 
mindjobban  ráunt  s  1286  végén  a  Margit-szigeten 
kolostorba  küldte  s  ott  fogolyként  tartotta.  A  bí- 
bornokok  kollégiuma  1287  aug.  2.  felszólította 
Ladomér  érseket,  hogy  szabadítsa  ki  és  helyeztesse 
vissza  jogaiba  a  királynét.  Ezt  az  érsek  meg  is 
tette.  1288  márc.  21.  kibékült  a  király  Ladomérral, 
maga  a  királyné  azonban  továbbra  is  Esztergom- 
ban maradt,  még  férjének  1290  júl.  10-én  történt 
meggyilkoltatása  után  is.  Csak  1.300  júliusában 
tért  vissza  Nápolyba,  hol  a  domokos-rendiek  S.- 
Pietro-zárdájában  végezte  életét. 

2. 1.  királyné,  Szapolyai  János  magyar  király 
neje  (I.  Zsigmond  lengyel  király  s  az  olasz  Bona 
Sforza  leánya),  szül.  Krakóban  1519  jan,  18.,  megh. 
Gyulafehérvárt  1559  szept.  15.  Húsz  éves  korá- 
ban jegyezték  el  KrakóbpnJános  király  követei, 
kik  a  Székesfehérvárra  ki  tűzött  koronázó  ország- 
gyűlésre kisérték,  ahol  1539  márc.  2.  a  fehérvári 
nagytemplomban  történt  meíkoronázása  és  össze- 


r 


Izabella 


707     — 


Izabella 


esketóse  az  öregedő  János  királlyal.  Mintegy  más- 
tól évig  élt  a  Idi'ályi  pár  boldog  házasságban,  mi- 
dőn János  király  Í5á0  júl.  22.  Szászsebesen  megh. 
A  haldokló  király  hitvese  és  két  hetes  íla  gyám- 
jává Fráter  Györgj-öt  (1-  o.)  és  Petrovics  Pétert 
nevezte  ki  kormányzói  hatalommal.  Az  erdélyi 
három  nemzet  hűséget  esküdött  a  királynénak  és 
fiának,  a  nemzeti  párti  magyar  rendek  a  Rákos 
mezején  tartott  országgy illésen  a  csecsemő  János 
Zsigmondot  királlyá  választották  s  nagykorasá- 
gáig  az  ország  kormányát  a  királynéra  s  főbb 
tanácsosaira  bízták.  I.  Ferdinánd,  az  ellenkirály, 
a  váradi  béke  (1538)  végrehajtását  követelte, 
mely  szerint  Magyarország  János  király  halálával 
egészen  az  ő  kormánya  alá  volt  bocsátandó,  még 
akkor  is,  ha  fia  maradna.  Ferdinánd  Buda  vára 
ostromlására  sereget  küldött  Vels  Lénárd  vezér- 
lete alatt,  amely  azonban  1540  őszén  hiába  ostro- 
molta a  várat.  I.,  hogy  Fráter  György  tűrhetetlen 
gyámsága  alól  szabaduljon,  kész  lett  volna  a  várat 
átadni  a  németeknek,  de  Fráter  György  a  fondor- 
latokat meghiúsította.  Ferdinánd  1541  tavaszán 
Roggendorf  által  vívatta  újra  Budát,  de  hiába.  A 
vár  felmentésére  maga  Szulejmán  szultán  érke- 
zett nagy  sereggel  (1541  aug.  26.),  aki  a  királyfit 
óbudai  táborába  lekérette  a  királynétól  s  a  várat 
(1541  aug.  29.)  csellel  hatalmába  vette  addig,  míg 
a  királyfi  felnő,  mert  ily  fontos  várat  —  úgymond 
—  nem  lehet  gyönge  női  kézen  hagyni.  I.  fiával  ós 
gyámjaival  Lippára,  majd  az  erdélyiek  meghívá- 
sái'a  Dévára  s  1542  elején  Gyulafehérvárra  költö- 
zött. Miután  Budavára  török  kézre  jutott,  maga  is 
liajlandóságot  mutatott  a  Ferdinánddal  való  ki- 
egyezésre. Perdiuánd  biztosai  1549.  Oppeln  és  Ra- 
tibor  sziléziai  hercegségeket  ajánlották  fel  a  király- 
rtnak  lakóhelyül  és  kárpótlásul  Erdélyért,  a  király- 
nénak pedig  100,000  ai-any  frtot  jegyajándéka  fe- 
jében. I.  azonban  nem  volt  hajlandó  a  cserére  s  a 
törökhöz  fordult  védelemért.  De  Fráter  György 
attól  félvén,  hogy  Erdély  is  Magyarország  sorsára, 
vagyis  a  tiJrök  hatalmába  jut,  haddal  ment  Várad- 
ról a  királyné  ellen  s  őt  és  Petrovicsot  Gyulafehér- 
várt ostrom  alá  fogta  s  békeszerződésre  kénysze- 
rííette,  a  segítségére  rendelt  moldvai  és  oláh  vaj- 
dákat pedig  s  a  budai  basát  a  határszélekről  vissza- 
verte. 1.  kénytelen  volt  tűrni  Fráter  György 
gyámkodását.  1551  júl.  19.  Gyulafehérvárt  meg- 
kötötte a  szerződést  Ferdinánddal  Erdély  átenge- 
dése iránt  a  fenti  föltételek  mellett,  melyek  elle- 
nében a  szent  koronát  Nagyenyed  mellett  átadta 
Ferdinánd  biztosainak.  I.  aztán  fiával  a  Keszesen 
át  elhagyván  Erdélyt,  Kassára  ment,  melyet  a 
100.000  frt  lefizetéséig  zálogba  nyert  a  királytól. 
De  miután  1552  elején  a  két  sziléziai  hercegséget 
átadták  biztosainak,  I.  végleg  elhagyta  hazánkat 
és  raárc.  12.  bevonult  fiával  Oppebi  várába.  Csak- 
hogy ott  semmit  sem  talált  abból,  amit  neki  ígér- 
tek s  ezért  ötheti  tartózkodás  után  I.  fiával  ki- 
ment Lengyelországba  s  ott  előbb  Varsóban,  ké- 
.sőbb  Piotrkówban,  majd  a  magyar  határszéli  wisz- 
nici  várban  lakott,  fentartván  az  összeköttetést 
úgy  a  törökkel,  mely  miatta  Ferdinánd  ellen  há- 
borút indított,  valamint  magyar  párthíveivel,  akik 
fiírdéiybe  visszakívánták,  hz  erdélyi  rendek  1556 
elején  tartott  országgyílléseiken  elhatározták  I. 
s  fia  visszahozását  s  küldöttséget  indítottak  érte 


Ilyvóba  (Lemberg).  Erre  1. 1556  okt.  22.  királyi 
pompával  megtartotta  bevonulását  Kolozsvárra, 
ahol  november  25-ére  országgyűlést  hívott  össze, 
amelyen  a  rendek  neki  újra  hűséget  esküdtek,  16 
éves  fiát  az  ő  gyámsága  alatt  hagyván  nagykoru- 
ságáig.  Erdély  különválása  az  anyaországtól  ekkor 
vált  véglegessé.  De  I.  mindössze  három  évig  élt 
és  uralkodott  még  Erdélybon.  Uralma  nem  volt 
békés  és  nyugodt,  mert  az  uralkodásra  vágyó 
Bebek  Ferenc,  Kendi  Ferenc  és  Antal  politikai 
cselszövényeket  folytattak  ellene  az  Erdély  felett 
fenhatóságot  gyakorló  szultán  udvarában,  míg- 
nem I.  ezeket  Gyulafehérvárott  kivégeztette.  1. 
főtörekvése  arra  irányult,  hogy  fiának  az  erdélyi 
fejedelemséget  biztosítsa.  Gyulafehérvárott  a  szé- 
kesegyházban temették  el  1559  okt.  8.,  ahol  díszes 
márvány  szarkofágja  áll,  felette  művészileg  ki- 
faragott fekvő  szobrával. 

Irodalom.  Brutus  Mihály,  Foi^ách  Ferenc  közel  egykorú 
történetírók  munkái ;  Istvánffi  Miklós  és  Bethlen  Karkas 
története.  Az  újabbak  közül :  Budai  Ferenc,  Magyarország 
polgári  históriájára  való  Lexlkou ;  Horváth  Mihály  Magyar- 
ország története  és  Fráter  György  élete.  Szalay  László, 
Szilágyi  8.  és  Kőváry  L.  Hrdély  története.  Speciális  mun- 
kák:  Szádeczkv  Lajos,  L  és  János  Zsigmond  Lengyelország- 
ban 1552—1556,  Budapest  1888 ;  Veress  Endre,  Erdély  feje- 
delmi interregnuma  (1.  királyné  Liptómáriai  működése 
1551— 5G)  Budapest  1899 :  L  királyné  életrajza,  u.  o.  1901. 
a  M.  Tört.  Életrajzok  sorozatában  :  I.  Regina  d'Ungheria, 
Roma  1903. 

3.  /.  föliercegasszony,  Frigyes  főherceg  (1.  Fri- 
gyes, 2.)  neje,  (>oí/-Z)M/meM  Rudolf  herceg  leánya, 
szül.  Dülmeuben  1856  febr.  27.  Férjével  1878 
okt.  8.  kelt  egybe.  Elénk  cészt  vesz  a  magyar  tár- 
sadalmi mozgalmakban,  fővédnöke  a  magyar 
háziipari  termékeket  értékesítő  egyesületnek; 
nagykeresztese  az  Erzsébet-rendnek. 

4.  I.  L,  Kasztilia  királynője  (1474—1504),  11. 
János  király  leánya,  szül.  1451  ápr,  22.,  megh. 
1504  nov.  26.  Aragóniái  Ferdinánddal  kötött  há- 
zassága által  (1469)  előkészítette  Aragónia  és 
Kasztilia  egyesítését  a  spanyol  királyságban. 
Bátyjának,  IV.  Henriknek  halála  után  (1474)  lé- 
pett Kasztiha  trónjára  s  1479.  férjével  együtt  fel- 
vette a  spanyol  királyi  címet.  Nagy  része  volt 
Granada  elfoglalásában  s  férje  oldala  mellett  ki- 
váló részt  vett  Spanyolország  hatalmának  eme- 
lésében, ü  volt  Kolumbus  Ki'istóf  pártfogója  s  6 
tette  lehetővé  annak  világraszóló  felfedező  uta- 
zását (1492).  Öt  gyei-meke  közül  három  leánya 
élte  túl :  Katalin,  Vlil.  Henrik  angol  király  első 
felesége,  Johanna,  Szép  Fülöp,  1.  Miksa  császár 
fiának  felesége  és  Mária,  Nagy  Emánuel  portu- 
gál király  felesége.  V.  ö.  Balaguer,  Los  reyes 
Catolicos  (Madrid  1894). 

5.  II.  I.  Mária  Lujza,  Spanyolország  király- 
nőié (1833—68),  Vll.  Ferdinánd  idősebbik  leánya, 
szül.  1830  okt.  10.,  megh.  Parisban  1904  ápr.  9. 
Minthogy  atyja  1830  márc.  megváltoztatta  az  ú.  n. 
száli-törvényt,  mely  a  nőket  kizárja  a  trónörök- 
lósből,  1833  szept.  29.  ő  követte  atyját  a  trónon, 
anyjának,  Mária  Krisztinának  gyámsága  alatt. 
Uralkodásának  első  évei  a  trónöröklósből  kizárt 
Don  Garlos  híveivel,  a  karlistákkal  való  küzde- 
lemben teltek  el.  1843  nov.  8.  nagykorúnak  nyil- 
vánította öt  a  cortes,  1846  okt.  10.  pedig  nőül 
ment  unokatestvéréhez.  Assisi  Ferenc  infánshoz. 
I.  színlelt  vallásos  érzelmei  mellett  nagyon  érzéki 
természetű  volt  s  végre  is  kegyencetaek  gyalá- 


Izabella-fakó 


708 


Izbonya 


zatos  uralma  keltette  fel  ellene  1868  szept.  azt  a 
forradalmat,  amely  öt  trónjától  megfosztotta.  A 
trónról  azonban  csak  1870  jún.  25.  mondott  le 
forma  szerint,  fiának,  XTI.  Alfonznak  javára. 
Alfonznak  1875.  történt  trónrajutása  után  vjsz- 
szatórt  Spanyolországba,  de  igen  sokat  tartózko- 
dott Parisban,  ahol  meg  is  halt.  Leányai  közül 
Izabella  Franciska  (szül.  1851)  Gaötano  girgenti-i 
gróf  özvegye,  Maria  della  Paz  (szül.  1862)  Lajos 
Ferdinánd  bajor  herceg  neje,  Eulália  (szül.  1864), 
Antal  gallierai  herceg  neje. 

Izabella-fakó,  1.  Fakó. 

Izabella-rend.  1.  Szt.  1.,  portugál  órdemiend, 
alapította  VI.  János  portugál  régens-herceg  1801 
nov.  4.  —  2.  Katolikus  I.,  spanyol  érdemrend, 
melyet  Vll.  Ferdinánd  1815  márc.  24.  Szt.  Iza- 
bella, portugál  királyné  tiszteletére  alapított.  Há- 
rom osztálya  van:  nagykeresztesek,  parancsnokok 
ós  korlátlan  számú  lovagok. 

Izabella-sziget,  1.  Basilan. 

Izabellaszin,  fakó,  sárgásbarna  szín,  mely  ne- 
vét a  hagyomány  szerint  Izabella  spanyol  her- 
cegnőtől, II.  Fülöp  leányától,  Németalföld  hely- 
tartónöjótől  kapta,  ki  fogadást  tett  arra,  hogy 
addig,  míg  férje,  Albrecht  osztrák  főherceg  Ös- 
tendét  be  nem  veszi,  nem  fog  inget  váltani.  Az 
1601.  kezdődött  ostrom  három  évig  tartott. 

Izabella-szőllő,  az  amerikai  szőilőfajtákhoz,  a 
V.  Labrusca  családba  tartozik.  Ez  a  legrégibb 
amerikai  fajta  Európában.  1820  körül  hozták  át. 
Kékesvörös,  erősen  harmatos  vastag  héjú  bogyói 
húsosak  ós  sajátságos  ízűek  s  ezt  némelyek  po- 
loska-íznek, mások  róka-zamatnak  nevezik.  So- 
kan mint  asztali  szöllőt  kedvelik,  szórványosan 
valamennyi  borvidéken  előfordul,  de  nagyban 
nem  szokták  ültetni.  A  sajátságos  mellékíz  a  bo- 
rán is  érezhető,  de  később  többszöri  fejtés  utáo 
egyre  gyengébb  lesz.  Van  egy  fehér  változata  is. 

Izachár,  1.  Isszákhár. 

Izagoge  (gör.)  a.  m.  bevezetés,  beavatás  vala- 
mely tudományba ;  izagoffika,  bevezető  tudomány. 

Izakcsa  (Iszakcsa),\sivos  Romániában,!.  Jsoa^ea. 

Izakonyha,  kisk.  Máramaros  várm.  izavöjgyi 
j.-ban,  (1910)  2081  oláh  és  német  lak.;  u.  p.  ésu.  t. 
Dragomórfalva. 

Izalco,  vulkán  Sau-Salvador  középamerikai 
államban,  1798-ban  keletkezett,  mai  napig  is  élén- 
ken működik,  760  m.  magasságra  emelkedett 
már.  455  m.  magasságban  van  rajta  7.  falu. 

Izallobárok,  görbék  rendszere,  mely  a  légnyo- 
más változását  bizonyos  időközben  szemlélteti. 
Az  1 .  tehát  azokat  a  helyeket  kötik  össze,  amelye- 
ken a  barométer  az  utolsó  24  órában,  esetleg  rö- 
videbb időtartamban  ugyanannyi  mm.-rel  emel- 
kedik v.  sülyed.  Újabban  az  I.-uak  az  idöprog- 
nosztikában  veszik  hasznát.  Ugyanily  módon 
szerkesztenek  izallotermákat  is,  mikor  azokat  a 
helyeket  kötik  össze,  melyeken  a  hőmérséklet  pl. 
tegnapról  mára  ugyanannyi  fokkal  változik. 

Izaliotenuák,  1.  Izallobárok. 

Izamal,  kerületi  székhely  Yucatan  mexikói 
államban,  4000  lak.,  nagy  évi  vásár  okkal.  Közelé- 
ben egy  ó-iudiánus  város  romjai  láthatók. 

Izametrálok  (gör.),  a  föld  térkópén  azon  he- 
lyeket kötik  össze,  amelyeknél  az  egyes  hónapok 
eltérései  a  normális  értéktől  egyenlők. 


Izanagi  és  Izanami,  1.  Japáni  mitológia. 

Izandula  (Isandhlvana),  helység  a  Délafri- 
kai  Unió  Natal  gyarmatában,  a  Buílalo  balpart- 
ján. 1879  jan.  22.  Chelmsford  angol  generális  egy 
csapatát  (1600  embert)  itt  a  zulu-kafferek  egészen 
megsemmisítették. 

Izanemonok,  az  egyenlő  átlagos  szélerőssógű 
helyeket  összekötő  görbék. 

Izanomálok  (gör.).  Dove  és  Spitaler  az  izoter- 
mák alapján  kiszámították  minden  szélességi  kör 
átlagos  hőmérsékletét.  Hőmérsékleti  anmnália 
azon  eltérés,  mely  vmely  hely  valóságos  hőmérsék- 
lete között  és  azon  hőmérséklet  között  mutatko- 
zik, amely  azt  földrajzi  szélességénél  fogva  meg- 
illetné. Ezen  anomália  lehet  -\-  vagy  —,  aszerint, 
amint  valamely  hely  melegebb  v.  hidegebb  a  szé- 
lességi kör  hőmérsékleténél.  Ha  az  egyenlő  antt- 
máhákat  összekötjük,  kapjuk  az  l.-at,  melyek  át- 
tekinthetővé teszik  azt,  hogy  mely  helyeknek  van 
melegtöbbletük,  illotöleg  meleghiánynk:.  Az  1. 
egészben  igazolják  a  szárazföld  és  a  tenger  kü- 
lönböző viselkedését  a  napsugárzással  szemben. 

Izapokllnek.  oly  görbe  vonalak,  melyek  azokat 
a  helyeket  kötik  össze,  melyeknek  földmágnes- 
ségi  lehajlásuk  (inklinácíó)  egyenlő  eltérést  mutat 
az  illető  szélességi  kör  átlagos  lehajlásától. 

Izasópatak,  kisk.  Máramaros  vm.  izavölgyi 
j.-ban,  (1910)  821  oláh  és  német  lak. :  u.  p.  Szur- 
dok, u.  t.  Aknasugatag. 

Izaszacsal,  nagyk.  Máramaros  vra.  izavölgyi 
j.-ban,  (1910)  3040  oláh  és  német  lak.,  postaügy- 
nökség, u.  t.  Dragomórfalva. 

Izatin,    CsH.NO.,    vagy  C«H,(^^^CH,  orto- 

nitrofenilpropiolsavból  alkáliák  hatására  v.  indigó- 
ból salétromsav  hatására  keletkezik,  sárgás-vörös 
színű  fénylő  kristályokat  képez  és  hideg  vízben 
alig,  forró  vízben,  alkoholban  és  éterben  jól  oldó- 
dik. 2ÜO''-on  olvad  és  szublimálható.  Gyenge  egy- 
bázisú sav,  híg  salétromsavval  nitroszalicilsav, 
alkálival  való  főzéskor  I.-sav  : 

C  H  NO     vn^v   P  H  /CO.OOH 

keletkezik,  melynek  vizes  oldatából  melegítve  I. 
válik  le.  Foszforklorürrol  és  foszforral  indigókúk 
keletkezik  belőle.  L.  Indigó. 

Izatinsárga,  az  izatinhidi'azonszulfósavuak  a 
nátriumsója,  a  gyapjút  és  selymet  savanyú  fürdő- 
ben zöldessárgára  festi. 

Izba  (orosz)  a.  m.  szoba,  más  szláv  nyelvekben 
csak  eredeti  értelmében  használatos,  az  oroszban 
átvitt  értelembon  fából  épült  paraszt  lakóház. 
Régebben  a  cári  palota  törvénykező  helyiségét 
hittak  1.-nak,  a  XVI.  sz.  táján  pedig  a  doni  kozá- 
kok hadi  parancsnokságának  helyiségót,  irodáját 
(vojszkája  I.).  Szbornájá  I.  a  parasztközségek 
gyülekező  helyisége. 

Izbég,  Szentendre  rt.  városhoz  tartozó  nya- 
ralótelep Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.-ben,  (i9io)821 
lak.,  postaügynökség ;  u.  t.  Szentendre. 

Izbiste,  nagyk.  Tenies  várm.  fehértemplomi 
j.-ban,  (1910)  3717  szerb,  német,  magyar  és  cigány 
lak.,  posta-  és  távbeszélő  hivatal. 

Izbonya,  kisk.  Beregvm.  alsó vereczkei j.-ban. 
(1910)  129  rutén  lak. :  u.  p.  Szarvasháza,  u.  t.  AI.'íó- 
vereczke. 


Izbu^ya 


—     709 


ízeltlábúak 


Izbugya,  kisk.  Zemplén  várm.  nagymihályi 
j.-ban,  (1910)  507  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
N'aírymihály. 

ízbugyabéla,  kisk.  Zemplén  vm.  mezölaborczi 
J.-ban,  (1910)  493  rutén  lak. ;  u.  p.  és  ii.  t.  izbiigya- 
radvány. 

Izbugyarabócz,  kisk.  Zemplén  vm.  mezölabor- 
czi j.-ban,  (1910)  4G9  tót  ós  cigány  lak.,  u.  p.  ós 
u.  t.  Izbugyaradvány. 

Izb  agy  arad  vány,  kisk.  Zemplén  vm.  mezöla- 
borczi j.-ban,  (1910)  572  rutén,  német  és  magyar 
lak.,  vasútállomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Izbugyarokitó.  kisk.  Zemplén  vm.  homonnai 
járásában,  (i9io)  322  rutén  lakossal,  u.  p.  és  ii.  t. 
Koskócz. 

Izbok  (Dagadóforrás), Kalngyev  biharvmegyei 
község  határában,  a  Monna-hegysógben  fakadó 
időközi  V.  intermittens  hideg  forrás.  A  forrása  mély 
sziklaüregböl  hosszabb-rövidebb  időközökben  fa- 
kad, mialatt  a  mélységben  zúgás  hallatszik ;  akkor 
a  belső  medence  vízzel  egészen  megtelik  s  a  víz 
vízesés  alakjában  folyik  le.  Az  egész  tünemény 
csak  néhány  percig  tart.  A  környék  népe  gyógyító 
erőt  tulajdonit  a  forrásnak.  A  román  nyelv  I.  né- 
ven nevezi  a  bő  vízzel  feltörő  (ú.  n.  Vaucluse)  for- 
rásokat, ha  nem  időközösek  is.  V.  ö.  Roztosnik, 
i-'öldt.  int.  évi  jelent.  1912-ról. 

Izdenczy-rsfl/íy  (monostori  és  komlősi),  felső- 
magyarországi régi  család,  melynek  korábbi  nem- 
zedékrendjéröl  és  történetéről  nem  igen  tudunk 
bizonyosat.  Némelyek  a  család  egyik  ágát  az  Aba 
Sámuel  korában  élt  Márkig  tudják  visszavezetni. 
Nagy  Iván  (Magyarország  családjai  V.  köt.)  csak 
töredékes  adatokat  közöl.  íímlítésre  méltó :  I.  Jó- 
zsef', szül.  1733.,  megh.  1811.,  a  magyar  királyi 
udvari  kancellária  referendáriusa,  államminisz- 
ter,  a  Szent  István-rend  vitéze,  ki  1805.  bárói 
rangra  is  emeltetett.  1.  mint  politikai  író  szolga- 
lelkű, aulikus  szellemben  működött.  1790-ben  je- 
lent meg  In"thümer  in  den  Begrifíen  der  meisten 
Ungam  c.  munkája,  mely  a  magyar  közjog  alap- 
elveit meg  akarja  hamisítani  badar  és  rosszaka- 
ratú érvelések  segítségével.  Etwas  vom  Werbőcz 
c.  röpiratában  csúfolja,  rágalmazza  Verböczy  Ist- 
vánt és  nagy  müvét,  a  Tripartitumot.  Bizonyítása 
hemzseg  a  meghamisított  töi'téneti  adatoktól.  1791. 
megjelent  tőle  a  Gresprách  zwischen  einem  durch 
Ungarn  rei.senden  Fremden  u.  einem  unparteiisch 
(lenkenden  Ungam.  I.  helyesli  a  «császár»  minden 
alkotmányellenes  cselekedetét,  de  képtelen  vá- 
dakkal illeti  a  «lázongó»  nemzetet.  A  Két  minisz- 
tereknek egymással  közlött  gondolatai  ctmű  sza- 
badszellemű munkát  tévesen  tulajdonítják  I.-nek. 
V.  ö.  Baüagi  Géza,  A  politikai  irodalom  Magyar- 
országon 1825-ig  (Budapest  1888).  —  A  család 
Mrói  ága  1868.  halt  ki,  imnesi  ága  Trencsén 
vármegyében  él. 

Izdoba,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  kassai  j.-ban, 
(1910)  368  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Kassa. 

Izebel,  1.  Jezahel. 

Ized,  új-perzsa  nyelven  a.  m.  isten.  A  parszok- 
nál  az  alsóbb  rendű  jó  szellemek,  a  zend  Jazaták 
közös  neve.  Vannak  földi  és  mennyei  I.-ok.  Ilye- 
nek a  tűz,  a  nap,  a  föld  szellemei.  Számuk  28-ra  te- 
hető, főnökük  Zoroaszter  (Zarathustra).  —  Izediz- 
ntíis,  a  dualisztikus  párszi  vallásnak  az  a  válto- 


zata, hol  Arimánt,  a  gonoszság  jelkópét,  hatalma- 
sabbnak tartják  a  jóistennél,  Örmuzdnál. 

ízegér,  helyesebben  izületi  egér  (mus  articula- 
risl,  1.  Arthrolith. 

izék,  az  a  takarmánymaradék,  amit  az  álla- 
tok a  jászolban  v.  rácsban  hagynak  ós  már  nem 
esznek  meg.  A  jó  takaimányból  kevés  I.  marad. 
Sokat  izékéinek  az  állatok,  ha  egyszerre  sok  ta- 
karmányt tesznek  eléjük  s  ezért  inkább  többszöri, 
de  kisebb  adagokra  kell  az  etetést  berendezni. 

Izei,  folyó,  1.  Isim. 

ízeit  állatok  (Articulata,  AHhrozoa),  Cuvier 
rendszerében  az  egyik  nagy  állattörzs  neve,  me- 
lyet rovarokra  (Insecta),  pókfélékre  (Arachnoidea, 
rákfólékre  (Crustacea)  és  gyűrűs  férgekre  (Anne- 
lida)  osztott  fel.  Jellemző,  hogy  testük  ízekből, 
szelvényekből  áll. 

ízeit  bibeszálasak  (növ.),  1.  Arthrostylae. 

ízeltlábúak  (Arthropoda,  Gondylopoda,  áuat), 
az  állatországnak  fajokban  leggazdagabb  állat- 
köre.  Kétoldali  részarányos  gerinctelen  állatok. 
Testük  jól  felismerhető  ízekre,  szelvényekre  van 
osztva ;  ebben  a  jellemvonásukban  megegyeznek 
a  Gyűrűs  férgekkel  (Annelida),  csakhogy  míg  a 
Gyűrűs  férgek  ízeinek  függelékei  sohasem  ízei- 
tek, addig  az  1.  ízeinek  egyes  függelékei  (végtag- 
jai) mindig  ízeitek.  Utóbbi  jellemvonás  annyira 
jellemző,  hogy  innen  származik  az  I.  neve  i.s.  Az 
I.  további  jellemző  tulajdonsága,  hogy  az  ízek 
nem  egyfoimák,  hanem  különbözők  (heterono- 
mok).  Az  ízek  különbözősége  csak  az  alsóbbrendű 
I.-on  nem  szembetűnő  (pl.  Százlábúak,  Peripatus), 
a  többieknél  annyira  kirívó,  hogy  rajtuk  éppen 
ezért  több  testtájat  lehet  megkülönböztetni.  A  test 
elülső  részén  többnyire  több  szelvény  egybeolvad 
és  a  fejet  (caput)  alkotja,  a  többi  szelvények  pedig 
úgy  csoportosulnak,  hogy  a  fej  után  sorjában  Mórt 
(thorax,  pereion)  és  a  potrohút  (abdomen,  pleon) 
lehet  megkülönböztetni.  Némely  I.-on  (pl.  rákokon) 
a  fej  ós  a  tor  egybeolvad  ós  fejtort  (cephalothorax) 
alkot,  másokon  (pl.  skorpió)  a  tájak  száma  meg- 
szaporodik, amennyiben  a  potroh  két  rószi'e :  tu- 
lajdonképeni  potrohra  és  idópotrohra  (postabdo- 
men)  tagolódik.  Végül  némelyeknél  (pl.  az  atkák- 
nál) a  külső  ízeltsóg  és  testtájakra  tagolódás  el- 
mosódik. A  fejen  vannak  a  szemek,  a  tapogatók 
és  a  szájszervek  s  belsejében  van  elrejtve  az  ideg- 
rendszer középponti  része :  a  garatideggyűríí :  a 
toron  találjuk  a  fő  helyváltoztatási  szerveket :  a 
szárnyakat  és  a  végtagokat,  melyek  járásra,  ug- 
rásra, futásra,  ásásra,  húzásra,  úszásra  stb.  szol- 
gáhiak ;  a  potrohon  a  pókoknál  ós  rovaroknál  nin- 
csenek végtagok,  a  rákokon  pedig  különböző  célra : 
lélegzésre,  közösülésre,  a  peték  tartására,  úszásra 
stb.  való  végtagok  találhatók.  A  testtájak  nemcsak 
külső  alakjukban,  hanem  a  rajtuk  levő  ízeit  vég- 
tagok élettani  működésében  is  különböznek.  A  fej- 
hez számítjuk  mindazokat  a  szelvényeket,  amelye- 
ken tapogatók,  csápok  ós  szájszervek  találhatók,  a 
torhoz  a  helyváltoztatásra  való  végtagokkal  ellá- 
tott szelvényeket,  a  poti'ohhoz  pedig  a  különböző 
élettani  cóli*a  való,  rendesen  kicsiny  állábakkal 
(pedes  spurii)  ellátott  v.  éppen  végtagnélküli  szel- 
vényeket számítjuk.  Jellemző  az  I.-ra  a  chitin- 
böl  álló  külső  váz  is,  melyet  bőrttk  külső,  ogyré- 
tegíi  hámja  választ  el.  A  chitin-váz  némelyeken 


ízeltlábúak 


—     710 


Izeltpotrohú  pókok 


vékony,  másokon  tetemesen  megvastagodik  és 
inészsók  lerakódásától  nagyon  kemény  (pl.  rák) ; 
védelemre  és  az  izmok  odatapadására  való.  Mint- 
hogy a  kemény  chitin-váz  a  testet  teljesen  körül- 
biu'kolja,  lehetetlenné  teszi  a  test  növekedését. 
Utóhbinaklelietövé  tételére  szolgála  wíífós,  vagyis 
az  a  folyamat,  amikor  a  régi  kemény  chitinburok 
megreped  és  az  alatta  levő  még  lágy,  plasztikus  chi- 
tin-biu'ok  bizonyos  fokú  növekedését  engedi  meg. 
A  belső  szervek  elrendezésében  is  az  I.  élesen 
különböznek  a  többi  állatoktól.  Testük  közepén 
húzódik  végig  a  beleső,  felette  a  hátoldalon  van  a 
szív  (hátedény)  és  alatta  a  hasoldalon  az  ideg- 
rendszer. Az  idegrendszer  garatideggyíírűből  és 
hasdú  elánéból  áll.  A  garatideggyürüt  egy  pár  ga- 
ratfeletti és  egy  pár  garatalatti  dúc  alkotja,  me- 
lyeket idegeresztékek  gyürü  alakban  kapcsolnak 
egybe.  A  garatalatti  dúccal  áll  kapcsolatban  a 
hasdúclánc,  melyet  a  szelvények  számával 
egyező  és  szintén  idegeresztékekkel  egybekötött 
idegdúcpárok  alkotnak.  A  kifejlődött  I.-nál  ren- 
desen a  hasdúcláncot  alkotó  idegdúcpárok  nem 
rendezkednek  el  az  ősi  szelvényezettségnek  meg- 
felelő módon,  hanem  különböző  fokban  összeol- 
vadnak egymással;  a  pókoknál  és  tarisznyará- 
koknál pl.  a  hasdúcláncolat  összes  dúcai  egyetlen 
nagy  dúctömeggé  olvadtak.  Az  érzékszervek  ál- 
talában fejlettek.Legjobban  ismerjük  a  szemeket, 
melyek  az  I.-nál  két  típus  szerint  vannak  kifej- 
lődve. Vannak  ugyanis  egyszerű  szemeik  (sterama 
ocellus)  és  összetett  szemeik  (1.  Szem).  A  tapintó- 
érzék szervei  a  tapogatókon,  szájrószeken  és  csá- 
pokon találhatók.Ugyanitt  vannak  elhelyezve  azok 
az  érzékszervek,  melyeket  az  ízlés  és  szaglás  szer- 
veinek tartanak.A  helyzetórzö  érzékszervek,  me- 
lyeket régebben  általában  hallószerveknek  tartot- 
tak, rendesen  a  fejen  és  a  potrohon  fordulnak  elő. 
Hallószerveket  csak  némely  rovarokon  (pl.  szöcs- 
kéken stb.)  ismerünk  (1.  Hallószerv).  A  hél  három 
részre :  elő-,  közép-  és  utóbélre  tagolódik ;  az  elő- 
és  utóbelet  rendesen  chitinhártya  béleli,  mely  a 
vedléskor  szintén  megújul.  A  bél  hossza  és  szer- 
kezete az  I.  változatos  táplálkozásmódjának  meg- 
felelően, részleteiben  nagyon  különböző.  A  bél- 
lel összefüggő  mirigyek  közül  fontos  szerepe 
van  a  nyálmirigynek  ós  a  középbéli  mirigynek  ; 
utóbbinak  feladata  (pl.  a  ráknál)  az  emésztő  ned- 
vek elválasztása,  a  megemésztett  anyag  felszí- 
vása,tai'talékanyagok  raktározása, mérgek  vissza- 
tartása stb.;  a  rovaroknál  és  a  legtöbb  többi 
I.-nál  a  középbelet  kibélelő  hám  választja  el  az 
emésztőnedveket.  Az  érrendszer  legállandóbb  ré- 
sze a  hátoldalon  levő  szív,  mely  a  testüregtől 
többé-kevésbbé  elhatárolt  szívüregben  foglal  he- 
lyet és  a  vért  a  testüregből  az  oldalán  levő  rése- 
ken keresztül  kapja.  A  rövidtestü  I,-nál  a  szív 
zacskóalakú,  a  rovaroknál  hosszura  nyúlt  tömlő- 
höz hasonlít  ós  több  kamrára  van  osztva.  Az  ér- 
rendszer maga  nagyon  különböző  fejlettségű ;  né- 
melyeknél jól  fejlett  osztóereket,  hajszálereket  és 
gyüjtőereket  találunk,  másoknál  pedig  a  vér  a  szív- 
ből közvetetlenül  a  testüregbe  jut.  A  szívben  (hát- 
edényben) a  vér  hátuli'ól  mellfelé  kering.  Lélegző- 
szervül kopoltyúk  (Branchiata)  és  tracheák  (Tra- 
cheata)  szolgálnak ;  vannak  azonban  olyan  I.  is, 
melyek  bőrükön  keresztül  lélegzenek.  Kiválasztó- 


szervként  szerepelnek  az  alsóbb  re  udüoknól  (Peri- 
patus) a  szelvényszervek,  a  rákoknál  a  héj-  és 
csápmirigyek  (ú.  n.  zöldmii-igyek),  a  pókoknál  a 
coxalis  mirigyek,  az  alsóbbrendű  rovaroknál  (Thy- 
sanura)  ós  százlábúaknál  a  fej  mirigyek,  a  rova- 
roknál és  százlábúaknál  általában  a  bélcsőbe  ömlő 
Malpighi-edények.  Szaporodásuk  ivaros.  A  kacs- 
lábú rákok  kivételével  váltivarúak.  Számos  ízelt- 
lábú (pl.  rák,  rovar)  szűznemzéssel  és  pedogeuezi.s- 
sel  szaporodik.  A  fejlődés  v.  direkt,  azaz  a  peti'- 
ből  kikelő  állat  hasonlít  szüleihez  v.  pedig  átala- 
kulással (metamorfózis)  történik,  azaz  a  petéből 
Idkelő  állat  szervezete  lényegesen  eltér  szüleié- 
től és  átalalniláson  (lárva,  esetleg  báb)  keresztül- 
menve  éri  el  szülei  alakját. 

Az  I.  száma  rendkívül  nagy ;  körülbelül 
400,000-re  becsülik  a  fajok  számát.  Előfordulnak 
a  szárazföldön,  a  tengerben,  az  édesvízben,  szó- 
val mindenütt,  ahol  élet  lehetséges.  A  sarkvidékek 
felé  változatosságuk  és  számuk  csökken,  míg  az 
egyenlítő  felé  alakokban  gazdagabb,  nagyobb  és 
díszesebb  fajokat  találunk.  Élhetnek  szabadon 
V.  élősködhetaek.  Az  ember  és  a  természet  ház- 
tartásában igen  nagy  szerepük  van,  amennyiben 
egyesek  nagyon  károsak,  mások  pedig  nagyon 
hasznosak.  A  rovarok  különösen  a  növények  meg- 
termékenyítése által  rendkívül  fontosak. 

Rendszertani  beosztásuk : 

I.  Altörzs:  Kopoltyúsok (Branchiaia) :  1. osz- 
tály :  Rákok  (Griistacea). 

II.  Altörzs:  Légcsövesek  (Tracheata):  2.  osztály : 
Öslógcsövesek  (Protracheata),  3.  osztály:  Százlá- 
búak flfr/na^Oíía) ;  4.  osztály:  Rovarok  (Insecta, 
Hexajpoda);  5.  osztály :  Pókok  (Arachnoidea). 

Őslénytani  szempontból  a  Branchiata  altörzs 
Griistacea  (Rákok)  osztályának  Entomostram  al- 
osztályában felemlitendök  a  Cirripedia  rendbe 
tartozó  halanusok,  a  melyek  a  hazai  mediterrán- 
kori tengerparti  üledékekben  igen  elterjedtek.  Az 
ostracodák  a  hazai  harmadkori  (tengeri  elegyes 
édesvízi)  rétegekben  rendkívül  gyakoriak.  Éppen 
a  hazai  kövtllt  ostracoda-anyag  alapján  indult 
meg  újabban  a  kövült  ostracodák  modern  mód- 
szerekkel való  tanulmányozása  (Méhes,  Zalányi). 
A  Phyllopodák  közül  a  kövült  estheriák  játszanak 
szerepet  a  régi  elegyes  és  édesvízi  üledékekben. 
Különösen  fontosak  a  trilobiták,  amelyek  a  régibb 
palaeozoikumnak  (kambrium,  szilui-,  devon)  leg- 
fontosabb vezérlő  kövületei.  (L.  Trilobita).  A 
Malacostraca  alosztályban  különösen  a  Decapoda 
rend  fontos.  Ide  a  hosszufarkú  és  rövidfarkú 
rákok  tartoznak,  amelyek  főleg  a  németországi 
(solenhofeni) litográf -palában,  s  különösen  az  utób- 
biak a  hazai  eocén  és  mediterrán  rétegekben  gya- 
koriak (Kis-Svábhegy,  Mátyáshegy,  Rákos).  A 
második,  a  Tracheata  altörzs  a  paleontológiában 
kevésbbó  fontos,  mert  az  egyénei  ritkán  marad- 
tak meg  kövesülve.  Ide  tartoznak  a  százlábtiak, 
a  pók  félék  s  a  rovarok,  amelyek  főleg  a  solenho- 
feni jura-rétegekből,  a  samlandi  oligocénkorú 
borostyánkőben  zárvány  gyanánt,  az  oeningeni 
miocén  édesvízi  rétegekből  s  a  radoboji  miocén 
üledékekből  ismeretesok.  A  rákfélék  a  kambrium - 
tói.  a  tracheáták  a  szilurtól  kezdve  máig  élnek. 

izeltpotrohú  pókok  (Arthrogastra,  ánatj,  a 
pókok  egyik  rendje.  Jellemző  reájuk,  hogy  potro- 


Izenet 


—     711     — 


Izgratás 


hiüc  izeit  vagy  részela'e  tagoit ;  fejtoruli:  néhiány 
szelvénye  önálló,  a  többiekkel  nem  olvadt  egybe ; 
négy  járólábuk  első  párja  tapogatószerű.  Ót  al- 
rendbe osztják  őket.  Ezek :  1.  Hengerpókok  vagy 
rovarpókok  (Solifugae  v.  Solpugae) ;  2.  Ostoros 
skorpiók  (Pedipalpi) ;  3.  Skorpiók  (Scorpionina)  ; 
-i.  Alskorpiók  (Pseudoscorpianina)  és  5.  Kaszás- 
pókok (PJialangina).  L.  még  Pókok. 

Izenet,  1.  Üzenet. 

Izerin  (ásv.)  a.  m.  iserin  (1.  c). 

Izerit  (ásv.)  a.  m.  iserit  (1.  o.)- 

izérzés  (lat.  gustm),  a  szájüreg  bizonyos  ré- 
szeinek oldott  anyagok  révén  történő  izgatása 
által  előidézett  sajátságos  érzés.  Bizonyos  oldott 
anyagok  az  ízérzö  v.  uyelvgarati  idegnek  (nervus 
glossopharyngeus)  végkészülékeit  működésre  ké- 
pesek indítani;  e  végkészülékek  (Izlökelyhek  v. 
ízlóbimbók)  főleg  a  nyelv  hátsó  részének  és  szom- 
szédságának (lágy  szájpad,  gégefedő,  nyelv  széle) 
nyálkahártyájába  vannak  beágyazva,  ezek  tehát 
az  ízlelés  vagy  ízlés  szervei.  Ezeknek  leglénye- 
gesebb elemei  a  karcsú,  a  mag  helyén  kissé  meg- 
dagadt, s  felül  heggyel  végződő  izlönejtck  s  az 
ezeket  körültakaró  támasztósejtek.  Az  ízlő  sejtek- 
hez tapadnak  a  nervus  glossopharyngeus  végágai. 

Ismeretes,  hogy  csak  bizonyos  oldott  anyagok- 
nak van  ize,  másoknak  nincs.  A  vegyi  szerkezet 
és  az  íz  között  az  összefüggés  általában  ismeret- 
len s  csak  némely  anyagra  nézve  állapítható  meg 
némi  törvényszerűség.  Az  alap-I.-eknek  általá- 
ban a  következőket  fogadják  el:  édes,  keserű, 
savanyú,  sós  :  ezek  azonban  nem  merítik  ki  az 
í.-ek  féleségeit  s  közöttük  mmdenféle  átmenet 
lehetséges.  Tapintás-  és  szagérzóseket  az  í. -ék- 
kel gyakran  összetévesztünk,  vagy  egybeolvasz- 
tunk ;  a  csípős  vagy  pl.  összehúzó  íz  tulajdon- 
képen tapintásérzés  s  a  háromágú  ideg  végző- 
déseire gyakorolt  hatás  váltja  ki.  Ai'omás  íze 
gyümölcsöknek,  bornak  tulajdonképen  az  ízhez 
csatlakozó  szagérzés. 

ízes  anyagok  íze  a  koncentráció  arányában 
erősödik.  1  g.  chinint  33  liter  vízben  oldva,  az  ol- 
dat még  keseni ;  e  határa  az  ízhatásnak  kénsav- 
uál  1 :  10,000.  konyhasónál  1 :  1600 ;  cukorra 
1 :  90.  Ennél  hígabb  oldatok  ízét  már  nem  tudjuk 
megállapítani.  Savak  általában  savanyú,  sók 
többnyire  sós,  alkaloidok  keserű  ízűek.  Ugy  lát- 
szik, hogy  az  í.  létrehozásában  az  oldott  anya- 
gok ionjainak  van  lényeges  szerepük.  Az  ízmeg- 
különböztető  képességet  elősegíti  a  gyakorlat,  to- 
vábbá az,  ha  az  ízanyag  az  ízórző  nyálkahár- 
tyának lehető  nagy  felületével  érintkezik ;  ked- 
vező továbbá,  ha  az  ízanyag  soká  érintkezik  a 
nyálkahártyával,  hogy  az  ízlöbimbókba  jól  be- 
ivódhassók  ;  még  ennél  is  jobban  elősegítőleg  hat 
tehát,  ha  az  ízanyagokat  a  megfelelő  helyekre 
dörzsöljük.  Ezért  gyakorlott  borvizsgálók  pl.  nyel- 
vükkel szétdörzsölik  a  szájpadon  a  megítélendő  fo- 
lyadékot. Feltűnő  a  látásérzések  hatása  is;  be- 
hunyt szemmel  a  borok  s  a  legtöbb  étel  ízét  nehe- 
zen tudjuk  megkülönböztetni.  Viszont  tompítják 
az  í.-t  a  száj-  és  nyelvnyálkahártya  gyuladásos 
folyamatai,  a  folyadéknak  szokatlan  hőmérséklete 
stb.  Érzéstelenítő  szerek  az  í.-t  megszüntethetik. 
Némely  anyag  vagy  bizonyos  keverékek  idő- 
beli sorrendben  többféle  í.-t  okoznak,  pl.  előbb 


megízlelve^  ódeses  ízűek,  mely  lassan  kesei-übe 
megy  át.  Úgy  látszik,  hogy  a  keserű  íz  érzése 
lassabban  következik  be,  ez  a  jelenség  oka ;  vi- 
szont kiüönösen  a  keserű  I.  sokáig  megmaradhat 
mint  ufóíz.  Ellentétes  í.-ek  egymás  hatását  elő- 
segíthetik. 

Étlapok,  ételsorrendek  megállapításánál  ily- 
nemű régen  bevált  tapasztalatok  lényeges  szere- 
pet játszanak.  Sajt  áUítólag  elősegíti  a  bor  ízének 
megérzését,  só  az  édes  és  savanyú  anyagokét  stb. 

Állandó  áram  a  nyelven  átvezetve  a  plusz  sai'- 
kon  savanykás,  a  minusz  sarkon  fémeslúgos  ízt 
okoz  (galván  íz).  V.  ö.  Klug  Nándor,  Az  érzék- 
szervek élettana  (Budapest  1896) ;  Nagél,  Hand- 
buch  d.  Physiologie  (1905). 

Izetionsav,  etilénhidrin-szulfonsav,  oxetil-szul- 
fonsav,  ethanol  (1)-  szulfonsav  (2)  : 
CHj  (OH).  CH,.  HSO3. 
Az  etilkénsavval  izomer  szónvegyület.  Képződik 
a  borszeszből,  úgyszintén  éterből  kéntrioxid  hatá- 
sára keletkező  etionsavnak  vízzel  való  főzésekor. 
Színtelen  szótfolyó  kristálytük.  Sói  oldhatók  és 
kristályosíthatok. 

Izgalmi  tünetek,  1.  Agyvelőhetegségek. 

Izgalomvezető  köteg,  His-féle  köteg  v.  izga- 
lomvezetö  rendszer  (Aschoff-Tawara-féle  rend- 
szer) a  szívben  az  a  sajátságos  szerkezetű,  kötő- 
szövetbe ágyazott  izomrostcsomó,  mely  a  bal  pit- 
var hátsó  falától  indul  ki,  s  a  szívsörénybe  lépve, 
a  szívgyomrok  közt  jobb  és  bal  szárrá  ágazik  szét. 
A  két  szár  a  megfelelő  oldaU  gyomrok  izomsze- 
mölcseivel s  a  szív  belső  burka  alatt  lévő  Pur- 
kinje-fóle  hálózattal  függ  össze.  A  bal  pitvarból 
kiinduló  izgalmat  vezeti  a  sziv  izomzatához, 
egyébként  önálló  izgalmak  is  fejlődhetnek  benne. 

Izgár,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  boksánbányai 
j.-ban,  (1910)  1257  oláh  és  magyar  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Krassóvermes. 

Izgatás.  Két  kérdésnek  van  itt  különös  fontos- 
sága. Az  egyik  a  nyilvánosság  fogalmának,  a  má- 
sik a  büntetendő  tónyálladéknak  olyatén  meg- 
határozása, mely  a  bí'mösséget  valóban  veszélyes 
I.-okra  szorítja,  a  gondolat-  és  véleményszabad- 
ság nagy  horderejű  vívmányát  biztosítja  s  elejét 
veszi  annak  a  lehetőségnek,  hogy  I.  ürügye  alatt 
büntetéssel  sújtsák  a  jogosult  tudományos  bírá- 
latot s  békókba  verjék  az  igazságot  kutató  em- 
beri szellemet.  A  magyar  btkv  az  első  kérdést 
akként  oldotta  meg,  hogy  nyUvános  csak  az  az  I., 
mely  a)  gyülekezeten  nyilvánosan  szóval  vagy 
h)  nyomtatványnak,  iratnak,  képes  ábrázolatnak 
terjesztése  v.  közszemlére  kiállítása  útján  törté- 
nik. A  büntetendő  tényálladékokat  egyebekben  a 
törvény  következőkkel  határozza  meg : 

1.  Egyenes  felhívás  bűntett  v.  vétség  elkövet*'-- 
sére.  Természetesen  csak  az  alatt  a  feltétel  alatt, 
hogy  a  felhívás  eredménytelen  maradt,  mert  ha 
a  bűntett  v.  vétség  elkövettetett,  az  izgató  mint 
felbujtó  büntetendő.  2.  Egyenes  felhívás  intézése 
vagy  terjesztése  engedetlenségre  a  törvény,  a 
hatóságoknak  törvényes  hatáskörükben  kiadott 
rendelete,  meghagyása,  határozata  ellen.  3.  Va- 
lamely osztálynak,  nemzetiségnek  v.  hitfeleke- 
zetnek gyűlöletre  I.-a  a  másik  ellen  ;  I.  a  tulaj- 
don vagy  a  házasság  jogintézménye  ellen.  4.  Meg- 
támadása :  a)  a  király  szeniólye  sérthetetlenségé- 


Izgató  anyagok 


712 


Izland 


nek,  h)  a  trónöröklés  törvényes  rendjének,  c)  az 
alkotmányos  államformának,  d)  a  törvény  köte- 
lező erejének.  5.  Lázítás :  a)  az  alkotmány  egyes 
intézményei,  h)  a  monarchia  másik  államával  fenn- 
álló kapcsolat,  c)  a  magyar  államot  alkotó  orszá- 
gok közt  fennálló  államközösség,  d)  a  királynak, 
az  országgyűlésnek,  az  országgyűlési  bizottságok- 
nak V.  a  közösügyl  bizottságnak  törvényes  joga 
ellen.  6.  a)  Magasztalása  a  törvény  által  bűntett- 
nek V.  vétségnek  nyilvánított  cselekménynek,  b) 
valamely  bűntett  v.  vétség  elkövetőjének  annaíc 
elkövetése  miatt  földicséróse  v.  kitüntetése. 

Az  184;8-iki  törvényhozás  az  L-t,  mint  általá- 
ban a  sajtó  útján  elkövetett  bűncselekményeket 
(a  törvény  által  ú.  n.  sajtó  vétségeket)  a  sajtó- 
törvényben (18i8.  XVllI.  t.-cikk)  szabályozta.  Az 
L-t  azonban  nemcsak  sajtó  útján  lehet  elkövetni. 
A  sajtótörvény  vonatkozó  §-ai  a  magyar  btkvek 
életbeléptetésével  hatályukat  vesztették. 

Izgató  anyagok,  olyan  anyagok,  amelyek  he- 
vévé, a  szervezetet,  illetőleg  az  idegrendszert  iz- 
gatják. Ilyen  hatásuk  van  elsősorban  bizonyos 
^gyógyszereknek  (1.  Izgató  szerek) ;  továbbá  sok 
fűszernek,  élvezeti  szernek.  Az  L-nak  tartott  él- 
vezeti szerek  egy  része  (alkohol)  azopban  tulaj- 
donképen bódító  szer,  az  izgató  hatása  csak  lát- 
szólagos. 

Izgató  borogatás  a.  m.  f  öhnelegedö  borogatás, 
Priessnitz-borogatás  (1.  Borogatás). 

Izgató  szerek  (excitantia,  anaíeptica,  stimu- 
lantia),  oly  gyógyszerek,  amelyek  a  középponti 
idegrendszerre  és  a  szívre  gyakorolt  ingerlő  hatá- 
suknál fogva,  elerőtlenedett  állapotokban,  ájulá- 
sok  (coUapsus)  alkalmával,  nagy  vérzések  után  jó- 
tékonyan, sőt  olykor  életmentőleg  hatnak  a  szer- 
vezetre. Hatásuk  azonban  múló  lévén,  huzamos 
ideig  tartó  elgyengüléseknél  nincs  helye  alkal- 
mazásuknak, hanem  leginkább  szívgyengeség 
miatt  beállott  hirtelen  életveszedelmekkor,  pl. 
mérgezések  alkalmával.  Legközönségesebb  I.  az 
éter,  a  borszesz  (mint  cognac,  pálinka,  pezsgő, 
rum  stb.),  a  mosusztinktura,  a  kámfor,  a  tea, 
kávé  és  coffein,  ammoniaksók.  A  szesznek,  éter- 
nek csak  kezdetben  van  izgató  hatása,  később 
bódítják  a  központokat,  ami  nagy  adagok  nyújtá- 
sakor megfontolandó.  —  L-nek  (acria,  irritan- 
tia)  nevezik  még  azokat  is,  amelyek  az  alkalma- 
zás helyén  v.  kiválasztódásuk  útjában  a  szövete- 
ket izgatják.  Ilyenek  a  hólyaghúzók,  bőrvörösí- 
tők,marószerek,  némely  érzéstelenítő  (anaestetica 
dolorosa),  hánytató,  hashajtó  és  vizelethajtó  szer. 

ízhártya  vagy  izületi  hártya,  tok,  (membrana 
synovialis),  1.  Izükt. 

Izidda,  a  babiloni  Borzippa  város  szent  temp- 
loma, ahonnan  újév  napján  szent  bárkán  Nébo 
istent  vitték  ísagillába. 

Izidor,  1.  Isidorus  és  Alizidori  gyűjtemény. 

Izisz,  egyiptomi  istennő,  Ozirísz  testvére  és 
neje,  Hórusz  anyja.  Ö  «a  nagy,  az  isten  anyja,  az 
ég  úrnője,  az  istenek  királynője ;  ő  a  gyönyör  és 
az  öröm,  valamint  a  szerelem  és  a  szeretet  úrnője, 
a  fenséges  istennő,  ki  a  Nílus  dagályát  idejében 
létesíti)).  1.  tehát  a  mindent  átölelő,  mindent  be- 
fogadó, a  mindent  szülő,  tápláló  és  megvédő  is- 
tenség, mely  még  a  halotti  álmukat  alvó  embe- 
reket is  új  életre  tudja  kelteni  és  a  kozmosz  min- 


den részét  a  maga  összefüggésében  megtartja. 
Az  ábrázolásokon  istennő  alakját  ölti,  fején  tehén- 
szarvakkal, azok  között  a  napkorong  és  ezen  eay 
trónszók  foglal  helyet. 

Izjum,  város,  1.  Iszjum. 

Izland  (Iceland),  sziget  az  Atlanti-óceán  és  az 
Északi  Jeges-tenger  szélén  az  é.  sz.  63"  24'  és 
66"  33'  és  ny.  h.  13°  20'  és  24"  30'  közt,  összesen 
104,785  km«  területtel,  amelyből  mintegy  42,000 
lakható.  Partjait,  főképen  ÉNy.-on,  számos  fjord 
teszi  szakadozottá,  míg  D.-en  a  lávaömlések  a 
fjordokat  eltüntették.  I.  felülete  K.-ről  Ny.  és  fő- 
képen DNy.  felé  lejtősödő,  470  m.  átlagos  magas- 
ságú vulkáni  képződésü  kőzetekből  álló  magas 
fensík,  helyenkint  2000  m.  magasságig  emelkedő 
bazaltsziklákkal.  D.-i  szögletében  I.  legmagasabb 
hegycsúcsa,  az  Oraefa-JökuU  (1955  m.),  K.-i  part- 
ján a  Bulandzsttudr  (1060  m.)  és  Dyrf jöll  (1128  m.), 
ÉNy.-i  részen  a  Glamu-Jökull  (901  m.)ésNy.-on 
a  Snaefells  Jökull  (1433  m.)  emelkedik.  A  Vatna 
Jökulltól  Reykjanes-fokig  a  D.-i  part  mentén  hú- 
zódó hegylánc  az  I.-i  vulkánok  tengelye ;  ebben 
a  legmagasabb  csúcs  az  Byjaf  jalla  Jökull  (1700— 
1818  m.),  melytől  É.-ra  fekszik  1.  legismertebb  tűz- 
hányó hegye,  a  Hekla  (1.  o.).  Az  örökös  hó  határa 
e  hegyeken  860—870  m.-nyi  magasságban  van. 
A  gleccserek  sok  helyen,  pl.  a  Skrid  jöklar  DK.-en. 
a  partok  közeléig  érnek  s  óriási  homokos-kavicsos 
mezőkben  végződnek,  melyeken  nincs  semmi  nö- 
vényzet s  az  ÉNy.-i  szelek  minduntalan  felkavar- 
ják. A  vulkánok  közelében  fekvő  lávamezők  közül 
legnagyobbak  a  Thingvalla,  Odada  Hraun,  ez 
utóbbin  teriü  el  az  Askja  nevű  kráter  (58  km"''), 
fenekén  meleg  vizű  tóval.  1.  folyói  között  leg- 
nagyobbak aThorse,  amely  a  Hekla  környékének 
vizeit  és  az  Olfusa,  amely  a  gejzírek  lefolyásait 
veszi  föl ;  továbbá  a  Skjalf  jandiiáiot,  Lagarfliot  és 
Jokulsa,mely  utóbbin  I.  legszebb.Dettifosnak  neve- 
zett vízesése  zuhan  alá  a  60  m.  mélységbe.  Tavai  a 
Thingvalla  DNy.-on,  a  Myvatn  É.-on  és  a  Diupa- 
lon,  amely  a  tenger  áradásával  árad  és  apadásával 
apad.  I.-ot  híressé  teszik  meleg  forrásai,  amelyek 
oly  számosak,  hogy  vizük  télen  is  meleg  patakká 
alakul ;  köztük  a  légi smereteseb bek  a  Blafell- 
hegy  D.-i  részén  levő  gejzírek.  Az  éghajlat  eny- 
hébb, mint  a  sziget  nevéből  következtetni  le- 
hetne ;  de  nagyon  ingadozó.  Reykjavikban  az  évi 
középhőmórsóklet  4'5'',  Akreyriben  6"5° ;  a  legme- 
legebb hónap  (júl.)13-5''  mindkét  helyen,  a  leg- 
hidegebbhónap (febr.)-21*',illetőleg-6-2".BNy.-on 
azonban  a  partok  mellett  a  jég  néha  csak  aug. 
végével  olvad  el  teljesen.  Flórája  részint  grön- 
landi, részint  skandináviai  fajokból  áll ;  a  fák 
száma  nagyon  csekély,  ami  főleg  a  nagy  szélvi- 
haroknak tulajdonítható.  Egykor  gabonát  ter- 
meltek rajta  a  lakosok,  de  most  csak  a  D.-i  vidé- 
keken találni  igen  kevés  rozsot  és  árpát ;  a  fő 
kenyértermék  az  úgynevezett  sand  havre,  strand 
hvede  és  az  izlandi  zuzmó  ;  zöldséget  is  termesz- 
tenek. A  kenyér  mégis  ritka.  E  helyett  a  nagy 
kiterjedésű  legelők  virágzó  állattenyésztést  tesz- 
nek lehetővé ;  legtöbb  a  juh  és  tehén ;  a  lovak 
kicsinyek,  de  gyors  futók ;  az  1770.  importált  rén- 
szarvasok a  sziget  lakatlan  részeiben  tanyáznak. 
A  fauna  fajokban  szegény,  de  egyebekben  gazdag, 
különösen  madarakban  és  rovarokban.  Emlős  csak 


Izland 


-     713     — 


Izlandi  pát 


kétféle  van,  az  északi  róka  és  az  izlandi  egér 
(Miis  islaudicus  Nils).  Tökehal-  és heringhalászat- 
tal  a  lakosságnak  körülbelül  127o-í*  foglalkozik.  A 
sziget  hegyeiben  ezüst-,  réz-,  vas-  és  ólomérceket 
találtak,  de  tüzelő  anyag  hiányában  nem  bá- 
nyásszák ;  egyedül  az  oly  ritka  izlandi  pátot  ke- 
resik az  Eski-f  jördr  É.-i  oldalán  s  a  K.-i  part  köze- 
pén és  ként  bányásznak  Krisuvik  környékén. 

Lakosság,  ipar  és  kormányzás.  A  lutheránus 
vallást  követő  lakosság  száma  (1910)  85,188,  akik- 
nek nagyobb  része  állattenyésztő.  Az  ipar  egé- 
szen priraitiv,  minden  család  a  maga  mester- 
(^mbere  és  ipari  szükségleteit  ki-ki  maga  látja  el. 
A  külkereskedelemnek  (1912-ben  a  bevitel  31,350 
£.,  kivitel  269,890  £.)  fő  tárgyai  a  Mvitehiél:  ha- 
lak és  halanyagok,  besózott  juhhús  és  gyapjú, 
gyapjuharisnyák  és  keztyük,  tollak  és  lovak.  A 
bevitel  főcikkei :  gabona  és  őrlemények,  sör, 
pálinka,  só,  tea,  cukor,  fűszerek,  dohány,  papir, 
üveg  és  vas-  és  réziparcikkek.  1908  óta  külön 
alkotmánya  van,  amely  szerint  Dániával  csak 
perszonális  unióban  van  s  belügyeinek  intézésé- 
ről maga  gondoskodik,  míg  a  legfőbb  kormányzás 
a  Reylqavikban  lakó  l.-i  születésű  miniszter  ke- 
zébe van  letéve.  A  törvényhozó  testület  (Althing) 
két  házból  áll ;  a  felsőházban  7  kinevezett  és  7 
választott,  az  alsóházban  26  választott  tag  ül. 
Közigazgatási  szempontból  két  tartományra  osz- 
lik :  D.-i  és  Ny.-ira  (Sudur-,  Vestur-Umdaemid) 
lioykjavik  székhellyel,  li  syslurral  (járással)  és 
í  03  hrepparral  (községgel)  és  É.-i  és  K.-ire  (Nordur-, 
Austur-Umdaemid)  Pridriksgafa  székhellyel,  7 
syslurral  és  tíij  hrepparral.  Jelentékenyebb  hely- 
sége még  Hafnarf jord.  1882  óta  a  községi  tiszt- 
viselők választásában  a  nőknek  is  van  választó- 
joguk. 

Története.  1.  első  lakói  kelták  voltak.  850  körül 
svéd  ós  norvég  normamiok  fedezték  fel  újra  és 
szállották  meg.  Ök  nevezték  el  1.-nak  (Jógsziget) 
a  partjait  övező  jégtorlaszokról.  A  norvég  Ingolf 
Amarson  alapította  874.  a  sziget  fővárosát,  Reyk- 
yivikút.  930  körül  egy  köztársasági  állam  alakult 
itt  ki,  melyben  norvég  mintára  az  egyes  községek 
képviselőiből  alakult  g>'ülés,  althing  gyakorolta 
a  törvényhozást.  A  keresztény  vallás  1000  kör. 
terjedt  el  s  az  althing  azt  hivatalosan  is  elfogadta. 
1056-ban  keletkezett  a  skalholti,  1106.  a  holari 
püspökség,  l.-iak  fedezték  fel  Grönlandot  s  itt  te- 
lepeket alapítottak.  A  XI— Xll.  sz.  folyamán  1. 
nagy  virágzásnak  indult,  de  mikor  a  régi  egyen- 
lőség rovására  főnemesi  osztály  keletkezett,  ezek- 
nek civódása  maga  után  vonta  a  sziget  hanyatlá- 
sát. 1262-ben  Hakon  norvég  király  foglalta  el, 
1380.  pedig  Norvégiával  együtt  dán  uralom  alá 
került.  Ezóta  egyre  szegényedett,  a  sok  elemi 
csapás  (földrengés,  tűzhányók  kitörése),  járvány 
nagyon  megfogyasztotta  I.  lakosságát.  III.  Keresz- 
tély  behozta  a  reformációt,  bár  nem  minden  ellen- 
állás nélkül.  Kereskedelme  a  dánok  kezébe  ke- 
rült ;  marhatenyésztés  helyett  a  bizonytalan  halá- 
szat lett  a  lakosság  főfoglalkozása.  Az  1807— 
1814-iki  dán-angol  háborúban  I.  némi  önállóságra 
tett  szert  s  1809.  néhány  hónapig  egy  dán  kalan- 
dor. Jürgensen  (1.  0.)  csapott  fel  1.  királyának. 
181i-ben  ismét  visszakerült  Dániához.  Ezóta  az 
l.-ak  közt  is  nemzeti  mozgalom  támadt,  melynek 


célja  az  önálló  alkotmányosság  elérése  volt.  A 
mozgalom  éléu  Jon  Sigurdson  állott.  B  mozgalom 
hatása  alatt  1843.  visszaállították  az  althingot, 
szabaddá  tették  a  kereskedelmet  s  egyéb  üdvös 
reformokat  hoztak.  De  mindez  nem  elégítette  ki 
az  I.-iákat,  akik  most  már  teljes  önállóságra  töre- 
kedtek s  Dániával  csak  perszonál-un  lóban  akar- 
tak élni.  Hosszas  küzdelmek  után  1874.  oly  alkot- 
mányt kaptak,  mely  szerint  egy  36  tagból  álló 
althing  hozza  a  törvényeket,  szavazza  meg  az  évi 
költségvetést  és  felelősségre  vonhatja  a  dán  kor- 
mány egyik  tagját,  ki  egyúttal  I.  minisztere  is. 
Az  alkotmányos  küzdelmek  azonban  még  ezzel 
nem  értek  véget.  Az  önállóságra  törekvő  párt 
élére  1885.  Gwlnmndsson  tanár  állott,  ki  1902. 
kivívta,  hogy  I.  minisztere  benszülött  legyen 
és  Reykjavikban  tartózkodjék.  Ugyanekkor  az 
althing  tagjainak  számát  40-re  emelték  fel  s 
felső-  és  alsóházra  osztották.  Az  első  benszülött 
miniszter  Hannes  Hafstein  volt,  ki  1904  febr. 
foglalta  el  hivatalát.  Mikor  Norvégia  1905.  elvált 
Svédországtól,  I.-ban  újabb  dánellenes  mozgalom 
támadt.  1907  nyarán  maga  VIII.  Frigyes  dán 
király  látogatta  meg  I.-ot  Christensen  min.-elnök 
kiséretébep  s  tárgyalásokba  bocsátkozott  a  moz- 
galom vezetőivel.  A  tanácskozásokat  1908.  fejez- 
ték be  Kopenhágában  s  a  következő  tervben  álla- 
podtak meg:  I.  önálló  ország,  melynek  közös 
királya  van  Dániával,  kap  legfelsőbb  törvényszé- 
ket, kereskedelmi  lobogót.  A  dán  királynak  civil - 
listát  fizet,  külügye  és  hadügye  közös  Dániával. 
Ez  az  alkotmánytervezet  azonban  nem  valósult 
meg,  mert  az  1908  őszén  megválasztott  althing- 
ban  az  ellenzék  jutott  többségre  s  bizalmatlan- 
ságot szavazott  Hafstein  miniszternek,  ki  erre 
1909  márc.  lemondott.  Utóda  Bjöm  Jonsson  lett, 
a  dánellenes  párt  eddigi  vezére.  Az  I.-iak  elszaka- 
dási törekvéseivel  szemben  ZaJile  dán  miniszter- 
elnök 19 10  febr.  erélyes  hangon  védte  Dánia  jogait. 
Az  ellentétek  elsimítására  Jonsson  Kopenhágába 
utazott,  de  az  I.-iak  mozgalmát  kicsinylő  meg- 
jegyzésével elvesztette  amúgy  is  fogyó  népszerű- 
ségét s  az  althing  191 1  febr.  neki  is  bizalmatlan- 
ságot szavazott.  Utóda  Chrisfian  Jonsson  lett, 
ki  néhány  radikális  hívével  erősítette  meg  a  dán- 
barát pártot,  de  így  is  csak  13  szóval  12  ellen  ka- 
pott bizalmi  szavazatot.  1911  máj.  az  althing 
megadta  a  nőknek  is  a  választójogot  s  Reykjavik- 
ban egyetemet  állított  fel  azzal  a  feltétéllel,  hogy 
I.-ban  hivatalt  csak  azok  viselhetnek,  akik  itt 
szerzik  oklevelüket. 

Irodaiom.  Bisiker,  Across  Icelaud.  liOndon  1902 ;  Thorodd- 
.sen,  Islands  kultur,  Kopeahága  1902  ;  Hermaan  Paul,  Island 
in  Vergangenheit  und  Gegenwart,  Leipzig  l907  ;  Gudmunds- 
son,  Island  am  Beginn  des  XX.  Jahrhunderts,  Kattowitz 
1904 ;  Maurer,  Dle  Entstehung  des  islitndischen  St.-iates  und 
seiner  Veríassung,  MUnchen  1852;  u.  a.  Zur  politischen 
Qeschichte  Islands,  Leipzig  1880 ;  Thoroddsen,  Geschichte  der 
Islitndischen  Geographie  (l.-l  nyelven  Reykjavik  1892,  né- 
metül Gebhardtól,  Leipzig  1897—98  I— U.  köt.) ;  Lundborg, 
Islands  staatsrechtliche  Stellung  von  der  Kreistaatzeit  bis 
in  nnsere  Tagé,  Berlin  1908. 

Izlandi  achát,  Zay  Mineralógiájában  az  ob- 
szidiánt  illeti  e  névvel. 

Izlandi  nyelv  és  irodalom,  1.  Skandináv  iro- 
dalom. 

Izlandi  pát  (ásv.),  viztiszta,  üvegfényíi  mósz- 
pát,  mely  Izlandról  kerül  kereskedésbe.  Erős  ket- 


Izlandi  zuzmó 


714     — 


Izochimenák 


tiös  fénytörése  miatt  kettőző  pót  is  a  neve.  Fon- 
tos anyag  optikai,  nevezetesen  polározó  készülé- 
kelí  készítésére.  Izland  szigetén  a  bazalt  üregei- 
ben fordul  elö ;  a  roraboéderes  kristályok  gyakran 
stilbitnyalábokkal  vannak  borítva.  A  szigetnek 
több  pontján  található  ;  a  legrégebben  ismert  az 
Eskef  jordban  Helgustadir  közelében  van,  itt  azon- 
ban már  meglehetősen  ki  van  aknázva ;  újabban 
a  Breitifjordban  Djupidaer  közelében  fedezték  fel. 
Az  optikai  műszereken  újabban  az  I.-ot  más  se- 
gédkészülékekkel pótolják. 

Izlandi  zuzmó  (növ.,  Getraria  islandica  [L.] 
Ach.),  a  Parmeliaceae  családba  tartozó  zuzmó, 
melynek  telepe  barnás  színű,  merev,  bokrosán 
terem.  A  telep  karélyai  eléggé  szélesek,  oldalai- 
kon erős  pillákat  visehiek.  A  zuzmó  alsó  része 
élénk  piros.  A  földön  terem,  rendesen  nagyobb 
területeket  borít  el.  Nálunk  is  bőven  található, 
főképen  hegyes  vidéken.  A  sarkvidék  tájain,  kü- 
lönösen ínség  idején,  eszik  és  a  rénszarvasnak  is 
táplálékul  szolgál.  Tápértékét  a  benne  levő  liche- 
nin  adja,  mely  a  keményítőfélék  közé  tartozik.  E 
mellett  még  egy  igen  keserű  anyagot  is  tartalmaz, 
a  cetrarint  v .  acidum  cetraricumot,  melyet  étvágy- 
gerjesztö  szer  gyanánt  ma  is  használnak.  Régeb- 
ben mint  jó  hírű  gyógynövényt  általánosabban  al- 
kalmazták tüdőbetegségek  ellen.  Ilyen  célra  ma 
csak  a  nép  használja.  Rokon  fajai,  a  Öetraría-félék 
főképen  a  fák  kérgén  élnek.  Jelentőségük  nincs. 

Izlás,  az  aldunai  szoros  negyedik  sellöje,  ke- 
véssel Drenkován  felül,  1.  Vaskapu. 

ízlelő  bimbók,  kelyhek,  1.  Izérzés. 

ízlelő  szerv,  1.  Izérzés. 

ízlés  (észt.),  a  szépet  és  rútat  megítélő  képesség, 
mely  v.  a  bírálatban  érvényesül  csupán,  v.  a  lét- 
rehozást és  művészi  alkotást  is  vezérli.  Az  í.  íté- 
lete nem  (v.  legalább  túlnyomó  részben  nem)  ér- 
telmi működés  eredménye,  nem  a  tetszés  és  vissza- 
tetszés okainak  ismeretén  alapszik,  hanem  föjel- 
lege  szerint  közvetlen  érzésítélet.  Ezért  a  lelki- 
ismerettel szokás  párhuzamba  helyezni.  Mint  ez 
a  jót  és  rosszat,  úgy  érzi  meg  az  í.  közvetlenül  a 
szépet  és  rútat.  Az  í.-nek  számtalan  foka  és  ár- 
nyalata van.  Különböző  nemzeteknél,  korokban 
és  egyéneknél  rendkívül  eltérőleg  nyilvánul  s 
ezért  nem  egyszer  azt  is  kétségbe  vonták,  hogy 
van-e  egyáltalában  biztos  alapja.  A  latin  közmon- 
dás :  De  gustibus  non  est  disputandum,  az  í.-röl 
mint  érzékszervi  felfogásról  az  esztétikai  í.-re  is 
átvive,  ennek  a  kétségnek  kifejezése.  Az  eltérés 
azonban,  melyet  a  különböző  fejlettségből,  a  kü- 
lönböző körülmények  és  viszonyok  hatásából  s  az 
egyes  ember  veleszületett  sajátosságaiból  stb. 
eléggé  megmagyarázhatmik,  nem  érintheti  azt 
az  alaptételt,  hogy  az  í.-nek  ítéleteinkben  érvénye- 
sülő állandó  és  objektív  törvényei  vannak.  E  nél- 
kül nem  volna  az  esztétikának,  mely  éppen  eze- 
ket a  törvényeket  keresi,  semmi  tudományos  lét- 
alapja. —  J.  fiziológiai  értelemben,  1.  ízérzés. 

Izmael,  1.  Iszmaél. 

Izmaeliták,  1.  Iszmaeliták. 

Izmail,  1.  Iszmail. 

Izmény,  kisk.  Tolna  vm.  völgysógi  j.-ban,  (i9io) 
951  német  lak.,  u.  p.  Nagymányok,  u.  t.  Szászvár. 

Izmok,  1.  Izom. 

Izmos  gyomor,  1.  Züza. 


Izmus  (pl.  germanizmus,  latinizmus  stb.),  1. 
Idegenszerűség. 

Izo  (gör.)  a.  m.  egyenlő.  Összetételekben  egyen- 
lőt, hasonlót  jelent. 

Izobárok  (izohánkus  votudak),  az  egyenlő  ba- 
rométerállású helyeket  összekötő  görbe  vonalak. 
Vannak  évi,  havi  és  napi  I.  Az  első  kettőt  úgy 
kapjuk,  ha  a  földön  lehetőleg  egyenlően  eloszlott 
számos  heljTŐl  kiszámítjuk  az  átlagos  évi,  illetvQ 
havi  barométerállást,  ezek  tehát  több  évi  meg- 
figyelésből erednek,  míg  a  napi  izobárok  —  ami- 
nőket a  naponkint  megjelenő  időjárási  térképeken 
látni  lehet  (1.  Időjárás)  —  a  légnyomásnak  reggel 
7  órai  eloszlását  mutatják.  Megjegyzendő,  hogy 
izobárok  szerkesztésénél  a  különböző  magasságú 
helyek  légnyomási  adatait  egy  bizonyos  magas- 
ságra kell  átszámítani,  rendesen  a  tenger  színére. 
Az  egész  földről  az  első  izobárikus  térképet  az 
egész  esztendőre  és  minden  hónapra  Buchan  szer- 
kesztette 1869.  L.  még  Időjóslás. 

Izobarometrikus  vonalak  egyenlő  havi  v.  évi 
barométeringadozással  bíró  helyeket  kötnek  össze. 

Izobatikus  görbék,  egyforma  tengerszin-alatti 
mélységeket  egymással  összekötő  vonalak  térké- 
peken. L.  még  Izohipsza-görbék. 

Izobázisok  (izanabázisok),  azok  a  vonalak  De 
Geer  után,  amelyek  egyforma  partmagasságokat 
vagy  régi  partterraszokon  az  egyforma  magas- 
sággal emelkedett  pontokat  kötik  össze.  A  régi 
tengerpart  magassága  a  mai  fölött  különösen  a 
Skandináv-félszigeten  vehető  jól  észre.  Itt  az 
egyforma  magassággal  emelkedett  pontok  izobá- 
zisa  elliptikus  görbét  mutat,  amelynek  nagyobbik 
tengelye  a  Svéd-  és  Norvégországok  közti  vízvá- 
lasztóval egy  irányú.  Ezen  avonalon  alegnagyobb 
az  emelkedés,  kb.  300  m. ;  a  0  m.-es  izobázis 
még  a  finno-skandináv  masszívumban  van,  az 
emelkedés  tehát  csak  erre  van  szigetelve  itten. 
Kanada,  Massachusetts  és  Maine  északamerikai 
államok  posztglaciális  terraszai  is  emelkedésvw 
vallanak,  60—150  m.  magassággal,  s  az  emelke- 
dés itt  is  az  őshegysógre  szorítkozik.  Az  egyfor- 
mán besülyedt  pontokat  összekötő  vonalat  izo- 
kataházisnak  is  szokták  mondani. 

Izobrontok  (gör.),  térképen  azokat  a  helyeket 
kötik  össze,  melyeken  közeledő  zivatar  idején  az 
első  dörgés  egyidejűleg  hallatszik.  Először  hasz- 
nálta Bezold  a  bajor  zivatarmegflgyelő  hálóza- 
ton a  zivatar  vonulásának  megállapítására. 

Izobutilalkohol,  1.  Butikdkoholok. 

Izobutilkarbinol,  1.  Pálinkaolaj . 

Izobutilortokreziljodid,  1.  Eitroféii. 

Izocbasma,  1.  Izoclmzmák. 

Izochazmák  (izochasma  gör.),  görbe  vonalak 
az  északi  fény  elterjedésének  grafikai  ábrázolá- 
sára, összekötik  azokat  a  helyeket,  melyeken  az 
északi  fény  egy  esztendőn  át  egyenlő  gyakoriság- 
gal mutatkozik.  Az  első  számú  I.  azokon  a  helye- 
ken mennek  át,  hol  évenként  legalább  egyszer 
látnak  sarki  fényt.  A  gyakoriság  maximumát  ta- 
lálni azon  az  izochazmán,  mely  a  60.  és  70.  széles- 
ségi kör  között  az  amerikai  szárazföldön  megy 
végig,  aztán  Grönlandtól  és  Izlandtól  délre  vonul 
el  és  Európát  az  Északi-foknál  érinti. 

Izochimenák  (gör.),  görbe  vonalak,  melyek  az 
esvenlö  téli  hőmérsékletű  helyeket  kötik  össze. 


Izochionok 


rl5 


Izokinolin 


Izochionok  (gör.),  azon  helyeket  összekötő 
görbe  vonalak,  melyeken  a  hóréteg  vastagsága 
ugyanaz. 

Izochor  vonalak,  olyan  görbék,  melyek  feltün- 
tetik, hogyan  változik  a  nyomás  állandó  térfogat 
esetében,  ha  a  hőmérséklet  változik.  A  nyomás 
görbéitől  tehát  abban  különböznek,  hogy  nem  a 
testnek  (pl.  gáznak)  térfogata,  hanem  hőmérsék- 
lete változó  mennyiség. 

Izochron  (gör.)  a.  m.  egyenlő  hosszú  ideig  tartó, 
[zoclironizmus  az  ingalengések  időtartamának 
egyenlősége ;  kronométereknél  a  spirális  rugónak 
az  a  tulajdonsága,  hogy  egyenlő  időközökben  min- 
dig egyenlő  számú  lengéseket  végez,  legyenek 
ezek  kicsinyek  v.  nagyobbak.  Ez  szükséges,  hogy 
a  ki'onométer  járása  jó  legyen,  de  természetesen 
sohasem  érhető  el  teljes  pontossággal. 

Izocianilsav,  1.  Dmranósav. 

Izociánsav,  1.  Oiánsavak  és  sóik. 

Izociánsavas  ezüst,  1.  Ezüstciamát. 

Izocianursav,  1.  Oianursav. 

Izociklusos  vegyületek,  1.  Aromás  vegyü- 
Mek. 

Izodenzák,  egyenlő  síiríiséggel  biró  helyeket 
(isszekötő  görbék. 

Izodimori,  izodimorfia,  izodimorfizmus,  1. 
Izomorfia. 

Izodinámia  törvénye  (Rubner)  azt  mondja, 
hogy  a  különböző  tápanyagok  kalória-értékük 
arányában  bizonyos  határok  között  egymást  he- 
lyettesíthetik. L.  Energiaforgalom. 

Izodinamikus  vonalak,  térképen  a  Föld  felü- 
letének azon  helyeit  kötik  össze,  amelyeken  a 
mágneses  intenzitás  ugyanaz.  L.  Földmágnesség. 

Izodulcit,  1.  Ramnóz. 

Izoform,  paraj  odanizol,  G^^{OGÜ^)lO^,  ánizs- 
szagú, laza  fehér  por.  Mint  antiszeptikum  gyógy- 
!«zerül  használatos  és  pedig  I.-por  alakjában  ugyan- 
annyi kalciumfoszfáttal,  I.-paszta  alakjában  u.  a. 
gliceriimel  keverve  és  I.-gaze  alakjában. 

Izoftálsav,  1.  Ftálsavak. 

Izogamia,  1.  Párzás. 

Izogeotermák  (gör.),  térképeken  ama  vonalak, 
melyek  az  egyenlő  évi  középhőmérséklettel  biró 
ixtntokat  egymással  összekötik,  l.  mélyfúrási  meg- 
figyelése alapján  vertikális  irányban  is  kikon- 
struálhatók.  Ez  utóbbiakat  azonban  rendesen 
chtonizotermáknak  szokták  nevezni,  1.  Föld. 

Izogirek,  a  konoszküpban(l.o.)  látható  hiperbolás 
színes  gyűnlkön  áthatoló  sötét  párnátok,  melyek 
:i  sötét  keresztből  származnak,  ha  a  kristálylemezt 
forgatják.  A  színes  gyűrűket  sötét  kereszt  metszi 
át,  ha  a  kristálylapnak  főmetszete  a  polarizációs 
eszköz  két  rezgési  irányának  egyikével  összeesik. 

Izogón  (gör.)  az  olyan  sokszög,  melynek  csupa 
egyenlő  oldala  ós  szöge  van. 

Izogonális  rokonság.  Midőn  valamely  felüle- 
tet egy  másik  felületre  leképezünk  és  azt  látjuk, 
hogy  az  egyik  felület  bármely  két  tetszés  szerinti 
görbéje  ugyanazt  a  szöget  képezi  egymással,  mint 
a  megfelelő  görbék  a  másik  felületben,  ezt  I.-nak 
nevezzük.  Ehhez  az  értelmezéshez  még  magya- 
rázatul hozzácsatolandó  az  a  megjegyzés,  hogy 
az  egyik  felület  valamely  görbéjének  a  másik 
felületben  az  a  görbe  felel  meg,  mely  az  ama 
görbében  fekvő  összes  pontoknak  megfelelő  pon- 


tokat tartalmazza.  Az  egyik  felület  tehát,  mely 
a  másik  felület  képének  tekinthető,  evvel  a  leg- 
kisebb részekben  hasonló  és  ezért  nevezi  Gauss 
a  leképezésnek  ezt  a  módját  konformnak.  Az 
I.  vizsgálatára  a  kartográfia  problémája  veze- 
tett, mely  a  gömb  vagy  forgási  ellipszoid  alaki'i 
földfelületnek  leképezését  követeli  a  síkra.  Mint- 
hogy sem  a  gömb,  sem  a  forgási  felület  nem 
tartozik  a  kifejthető  felületekhez,  bármely  pro- 
jekció-módszer alkalmazása  mellett  csak  oly  föld- 
képeket nyerhetünk,  melyekben  az  egyes  íoldré- 
szek  határvonalainak  és  más,  a  földgömbön  ké])- 
zelt  vonalaknak  képei  az  eredetiektől  általános- 
ságban különbözők.  Bizonyos  praktikus  céloki-a 
való  tekintetből  azonban  a  föld  felületének  képeire 
vonatkozólag  gyakran  az  a  követelés  származik, 
hogy  az  egymást  derékszög  alatt  metsző  délkörök 
és  párhuzamos  körök  képei  egymást  szintén  de- 
rékszög alatt  metsző  vonalak  legyenek  és  hogy  a 
kép  minden  pontjában  a  hosszúság  és  szélesség 
irányában  vett  mértékek  viszonya  ugyanaz  le- 
gyen, mint  az  eredetinek  megfelelő  pontjában. 
Hogy  e  körülményeknek  a  föld  felületének  konforni 
képei  felelnek  meg,  az  I.-ra  vonatkozólag  elöre- 
bocsátottakból  világos.  A  föld  felületének  oly  ké- 
peit, melyeknél  e  követelmények  ki  vannak  eltV 
gítve,  a  Ptolemoios-íéie  sztereografikus  és  a 
Mercator-fé\e  projekciók  szolgáltatják. 

Izogonia,  izogonizmus,  1.  Izomorfia. 

Izogon  vonalak,  térképen  a  Föld  felületének 
azon  pontjait  kötik  össze,  amelyeken  a  mágneses 
deklináció  ugyanaz.  L.  Földmágnesség. 

Izográüa  (gör.)  a.  m.  egyenlő  Írás,  hasonló 
irás ;  a  párisi  Magne  által  föltalált  eljárás  régi 
nyomtatványoknak  aképpen  való  előkészítésére, 
hogy  azok,  midőn  a  festékező  hengert  rajtuk  vé- 
giggördítik, csupán  csak  a  nyomott  részeken  fes- 
tékeződnek  s  a  litográfiái  kőre  vagy  cinklemezi-e 
átvive,  az  eredetinek  hű  másolataként  nyomha- 
tók. A  találmány  lényegét  a  föltaláló  nem  tette  is- 
meretessé, de  valószínű,  hogy  csak  az  anasztati- 
kai  nyomathoz  hasojiló  eljárásból  áll. 

Izohieták  (gör.),  görbe  vonalak,  melyek  a  csa- 
padék földrajzi  eloszlását  tüntetik  föl  az  által, 
hogy  az  egyenlő  csapadékmennyiséggel  bíró  he- 
lyeket kötik  össze.  L.  Eső,  Esötérkép. 

Izohipsza-görbék  az  egyforma  magasságú  he- 
lyeket kötik  össze.  A  magasságokat  ós  így  az  1  .-et 
is  rendesen  a  tenger  színétől  számítjuk  s  azért  a 
tengerpart  U  sz.  I.  Szintvonalaknak  vagy  ma- 
gassági vonalaknak  is  nevezzük.  L.  még  Tzolm- 
tikus  görbék. 

Izohiszták  a.  ra.  izohieták  (1.  o.). 

Izokinolin  (isochinolin),  CoH^N.    Szerkezete 
szerint  a  kinolintól  a  nitrogén-atom  helyzetébon 
különbözik.  A  vele  izomer  kinolinnal  együtt 
CH        CH 

^   \  /\ 
HC        C       CH 

I  II         I 

HC        C       N 

\/  \/ 

CH      CH 

a  köszénkátrányban  fordul  elő.  23*-on  olvadó. 

jellemző  szagú  kristályok,  240'>-on  tbrr.  Oxidfioiú- 

termókei  bizonyítják  szerkezetének  helyességét. 


Izoklász 


—     716 


Izom 


Ha  a  piridingyüriit  oxidáljuk,  ftálsav,  ha  a  benzol- 
gyűrűt,  jí-,  Y-piridinkarbonsav  v.  cinchomeronsav 
keletkezik  belőle.  Számos  alkaloida,  pl.  papave- 
rin,  morfin,  hidrasztin,  berberin  stb.  az  I.-ból  szár- 
maztathatók.Szintézises  előállítására  benzilamino- 
acetaldehidet  füstölgő  kénsavval  melegítenek,  ami- 
kor víz  lehasadása  ós  egyidejű  oxidáció  mellett  1. 
keletkezik. 

Izoklász  (ásv.),  színtelen  vagy  hófehér,  üveg- 
vagy gyöngyházfényű  monoklin  oszlopok.  Kris- 
tályvlztartalmú  bázikus  kalciumfoszfát,  képlete 
Ca3P308.Ca{OH)3+4H30.  Bamapát  ós  szarukö 
társaságában  fordult  elő  Joachimstal  bányahelyen 
Csehországban.    • 

Izoklinális  (gör.,  geoi.),  egyenlő  irányban  dűlő 
rétegek,  1.  Rétegzés. 

Izoklinális  redők  (geoi.),  1.  Rétegzés. 

Izoklin  vonalak,  térképen  a  Föld  felületének 
ama  pontjait  kötik  össze,  amelyeken  a  mágneses 
inklináció  ugyanaz.  Ij.  Földmágnesség. 

Izokól  (isokol),  festő  anyag,  mely  a  fotográ- 
fiai szárazlemezeket  mindenféle  szín  iránt  érzé- 
kennyé teszi. 

Izokrimák,  térképen  az  egyenlő  legalacsonyabb 
hőmérséklettel  biró  helyeket  összekötő  görbék. 

Izokromatikus  lemezek  (ortokromatikus 
szwérzékenyjemezek).  bizonyos  festékanyagokba 
való  áztatás  által  a  különben  hatástalan  (vörös, 
sárga,  zöld)  színek  iránt  is  érzékennyé  tett  fo- 
tográfiai lemezek.  L.  Fotográfia. 

Izokromatikus  vonal.  Ha  vékony  ki'istályos 
lemezekre  polarizált  fény  esik  s  ez  áthaladt  fényt 
analizátorral  vizsgáljuk,  akkor  szabályos  színes 
vonalakat  veszünk  észre.  Homogén  fényben  sötét 
és  világos  vonalak  merülnek  fel.  Azon  pontok, 
melyek  egy  és  ugyanazon  színt  mutatnak,  I.-at 
képeznek. 

Izokrónok,  a  meteorológiában  egyenlő  ideig 
tartó  állapotokat  összekötő  vonalak.  A  közlekedési 
földrajzban  I.  azon  helyeket  kötik  össze,  melyek 
egy  középpontból  ugyanazon  idő  alatt  elérhetők. 

Izolacit,  szigetelő  anyag,  melyet  folyékony  v. 
szilárd  állapotban  alkalmaznak.  Likacsos  anya- 
gokat állítólag  saválló  és  az  időjárás  behatásai- 
nak ellenálló  szigetelőkké  tesz. 

Izolálás  (az  olasz  isola  szóból,  mely  szigetet 
jelent)  a.  m.  elkülönítés,  elszigetelés.  A  fizikában 
1.  annyit  jelent,  mint  elektromos  vezetők  közvet- 
len érintkezését  (szigetelő  anyagokkal)  megaka- 
dályozni. A  technikában  a.  m.  gőzvezetékeket 
rossz  melegvezetőkkel  körűivenni,  hogy  hőveszte- 
sógek  elkerűltessenek,  vagy  falakat  vízhatlan 
anyagokkal  megvédeni,  hogy  nedvesség  ne  hatol- 
jon be  a  falakba.  L.  még  Elkülönítés,  Elszigetelés. 

Izoláló  anyag,  1.  Izolátorok. 

Izoláló  nyelvek,  1.  Egiftagú  nyelvek. 

Izoláló  réteg,  1.  Szigetelő  réteg. 

Izoláló  zsámoly,  az  elektromos  géphez  hasz- 
nált Ivis  állvány  (v.  zsámoly),  üveg-  vagy  gyanta- 
lábakkal. Célja  az,  hogy  a  reá  helyezett  tárgyat 
elszigetelve  lehessen  elektromossá  tenni.  így  a 
zsámolyon  álló  ember  is  elektromozható  és  belőle 
sziki"ák  húzhatók  ki. 

Izolátorok  (gör.,  a.  m.  szigetelök),  az  elektro- 
mosságot rosszul  vezető  testek,  melyeket  arra 
használnak  fel,  hogy  a  vezetők  elektromos  tölté- 


sének szótszóródását  megakadályozzák.  így,  ha 
fémgolyót  selyemszálra  függesztünk,  vagy  üveg-, 
vagy  ebonitpálcára  erősítünk,  a  golyónak  adott 
elektromos  töltés  sokáig  megmarad  rajta,  ha  az 
azt  körülvevő  levegő  száraz.  Teljesen  szigetelő 
test  nincsen  és  így  tulajdonképen  csak  jó  és  rossz 
vezetőkről  lehet  beszélni.  Ez  utóbbiakat  nevezik 
í.-nak.  Ilyenek  a  száraz  gázok,  a  száraz  vízgőz, 
az  ásványolajok,  paralfin-olajok,  terpentin-  és  ri- 
cinus-olaj, a  vegyileg  teljesen  tiszta,  desztillált 
víz,  a  gyanta-  ós  űvegneműek,  a  kén,  a  legtöbb 
kristály,  a  selyem  stb.  A  legjobban  szigetelő  an- 
gol flintűveg  is  vezetővé  lesz,  ha  felülete  nedves. 
Mérőeszközökhöz  való  vékony  drótok  szigetelé- 
sére a  drótokat  cellulóze-tetraacetát  vékony  réte- 
gével borítják  s  az  ilyen  drótot  acetátdrótnak 
nevezik.  Faraday  beható  kísérleti  vizsgálatok 
alapján  aiTa  az  eredményre  jutott,  hogy  az  elek- 
tromos állapot  neve  alatt  összefoglalt  sztatikái  és 
dinamikai  tünemények  lényeges  oka  az  I.-ban 
létesült  feszültségekben  rejlik ;  eszerint  az  elek- 
tromos tüneményekben  a  lényeges,  okozó  szerep 
az  I.-nak  jut.  Ezen  felfogásból  kiindulva,  Faraday 
az  izoláló  anyagokat  a  dielektrikum  (1.  o.)  gyűjtő- 
név alá  foglalja.  Faraday  gondolatát  Maxwell 
foglalta  matematikai  alakba.  L.  még  Elektromos 
szigetelő  anyagok  és  szigetelök. 

Izolda,  1.  Isolda  és  Isolde- 

Izolencin  (metil-etil-a-aminopropionsav),  Bhr- 
lich  által  felfedezett,  a  leucinnal  izomer  amino- 
sav, mely  kémiailag  szintén  az  alaninek  közé 
sorolható.  A  leucin  kíséretében  fordul  elő  s  külön- 
böző fehérjékből  állítható  elő. 

Izolog  sorok,  l.-at  alkotnak  azok  a  szénvegyü- 
letek, melyek  különböző  homologsorba  tartoznak, 
de  molekulájukban  a  szénatomok  száma  egyenlő. 
Izolog  szénhidrogének  pl.  a  következők  : 

CjHq C2H4. C3H3 

CjHg CgHg CgH^ 

Izom  (mmculus ;  1.  a  képmellékletet),  az  em- 
beri ós  állati  test  összehúzódásra  képes  (contracti- 
Us)  szerve.  Az  izmok  egyesek  kivételével  a  csont- 
vázon vannak  megerősítve  s  az  izületeket  moz- 
gatják. Ezek  teszik  a  test  tömegének  legnagyobb 
részét,  síUyban  mintegy  íö^/o-át,  amit  közön- 
ségesen hús-nak  nevezünk.  Frissen  az  I.  élénk- 
vörös  (hússzínű),  színét  a  benne  levő  vér  adja. 
A  vérben  szegény  izmok  halaványak.  Állatokon, 
pl.  a  nyúlon  vannak  vörös  és  fehér  (halvány) 
izmok,  melyek  fiziológiai  sajátságaikban  külön- 
böznek. Az  izmok  finomabb  szerkezetűkben  kűlöu- 
félók  lehetnek  (1.  Izomszövet),  ami  működésük- 
kel és  feladatukkal  függ  össze.  A  közönséges 
értelemben  vett  izmok  a  csontvázon  eredők  es 
tapadók,  latin  nevüket  (musculus)  egérhez  való 
hasonlóságukról  kapták.  A  legtöbb  I.  ugyanis  kö- 
zépső, izomszövetből  álló  hassal  s  eredő  és  tapadó 
innal  van  ellátva,  amelyeket  az  egér  farkához 
hasonlítottak.  A  két  vég  közül  az  egyiket  eredós- 
nek  (origó),  a  másikat  tapadásnak  (insertio)  ne- 
vezzük. Ugy  az  eredés,  mint  a  tapadás  inas 
rostokon  kívül  húsos  rostokkal  is  történhetik. 
Az  eredósnek  az  I.-hoz  való  viszonya  szerint 
különböző:  hosszas,  félhosszas,  fűrószes,  lapos, 
kétfejű,  háromfejű,  kéthasú  stb.  izmok  vannak. 
Az    izmok   működése   az   izületek,    illetőleg  ai 


széles  hátUom 


farüemok 


a  Jcönyökizület  forgástengelye 
A  felsö  kar  izmai. 


farizmok 


láiszárhoijlitók 


lábűeraiíviok 


4-fejü  comlnzom 
{feszítők) 


Vll-ik 


etuMlyis  izom  {trapézt 


\ 


A  jobb  láb  háta  és  a  bokatájék.  Jól  lát- 
hatók az  ujjfeszítő  izmok  hosszú  inai  és 
az  inakat  letartó  erős  keresztszalagok.  Az 
inak  azokon  a  helyeken,  ahol  legjobban 
súrlódnának,  sikamlós  folyadékkal  telt 
li.  n.  inhüvelyekben  haladnak.  Az  in- 
hüvelyek  mesterségesen  felfújt  állapotban 
látaatók. 


Az  alsó  végtag  izmai  külső  oldalról. 


nlzmokí)  cikkhez. 


OK. 


A  kar  csontváza  a  hajlító  ( biceps)  és  feszítő  ítriceps) 
izmok  elhelyezésével.  Mindkét  izom  a  kar  alsó 
részét   ellentétesen    forgatja  a   kOnyökiziiletben. 

(Vázlatos  rajz.) 


A  kétfejű  izom  (biceps)  húsos 
része  alul  is,  fölül  is  inakba 
megy  át.  Az  izom,  azaz  a  hús 
vagy  közvetlenül  nö  reá  a 
csontokra,  vagy  inak  kötik 
hozzá. 


ografiája.  (Tellyesuiczky  felvétele.)  A 
)  kdlsö  felszínét  az  izomrendszer  adja 
a  szalonnarétegek  ki  nem  fejlödnek. 


deltaizom 


(csigolya 


széles  háíisom 


fariemok 


Leonardo  da  Vinci  (14fi2— 1519.)  eredeti  izomrajzai. 


RáVAI  NAOV  LEXIKONA. 


Izomaltóz 


—     717     — 


Izoméria 


csontok  mozgatása  s  a  szerint,  hogy  valamely 
I.  egy  vagy  több  ízület  felett  megy  el,  különböző 
a  működése.  A  működés  szempontjából  az  I.  egyik 
vége,  rendesen  az  eredós,  a  px  pont,  a  másik  a 
mozgó  pont  A  működés  emeltyű,  még  pedig  ren- 
desen egykarú  emeltyű  módjára  történik.  Az  iz- 
mokat a  tájékok  szerint  való  csoportosításon  (fej-, 
nyak-,  mell-,  has-,  hát-,  tarkó-  és  vógtagizraok)kivül 
működésük  szerint  is  osztályozhatjuk  hajlítóki'a 
<flexor),  feszítöki-e  (extensor),  távolitokra  (ab- 
ductor),  közelítőki'e  (adductor),  emelőkre  (levator), 
forgatóki-a  (rotator)  stb.  Egyes  izmok  alakjukról 
kapták  nevüket  (csuklyás  I.,  csüllöalakú  I.). 

Izomaltóz,  CjjjHjjOi,,  a  maltózzal  izomer  cu- 
kor, képződik  a  cefrében  (sörgyártás),  előfordul 
a  technikailag  készített  szöUöcukorban.  Optikai 
viselkedése  alig  tér  el  a  maltóztól. 

Izomcsúz.  1.  Gsíi^. 

Izomcukor  a.  m.  inozit  (1.  o.). 

Izomdaganat  (mt/oma),  izomszövetből  álló  jó- 
indulatú daganat.  Kétféle  alakja  ismeretes:  1.  a 
harántcsíkolt  I.  (myoma  striocellulare  v.  rhabdo- 
myoma),  jelentéktelen  apró,  rendszerint  veleszüle- 
tett daganatok  az  arc  bőrén  s  egyebütt  is  mint 
teratomok  alkotó  része,  2.  a  sima  1.  (myoma 
levicellulare  v.  leiomyoma),  igen  gyakori  daga- 
nat, ritkán  áll  tisztán  izomszövetből,  rendszerint 
rostos  kötőszövettel  van  keverve  (fibromyoma), 
utóbbi  leggyakrabban  a  méhben  fordul  elő,  rövi- 
<lea  íibromának  is  szokás  az  ilyen  méhdaganato- 
kat  nevezni,  a  méh  izomfalából  indul  ki  s  vagy  a 
falban  marad,  vagy  a  nyálkahártya  alá  (submu- 
cosus)  vagy  a  savós  hártya  alá  (subserosus)  nő, 
óriási  nagyságot  is  elérhet  s  ekkor  a  környező 
szervek  összenyomása  miatt  váUk  veszedelmessé, 
vagy  beszorul  a  medencébe,  inkarcerálódik.  A 
méh-I.-ok  hosszas  vérzéseket  és  fájdalmakat  okoz- 
nak, különösen  a  tisztulás  ideje  alatt,  mikor  a  da- 
ganat is  megduzzad.  Hosszas  fennállás  után  a  da- 
ganat esetleg  elmeszesedik,  olykor  elhal  és  ren- 
des szülő  mozgásokkal  megszületik,  kivételesen 
rosszindulatú  daganattá  alakul  át  (myosarkoma) 
s  ezért  a  méh-l.-ot  legjobb  minél  előbb  operatíve 
t»ltávolítani  a  szervezetből,  bár  kezeléssel  is  sokat 
««lórhetünk.  1.  előfordul  a  l)őrben  is,  ez  ritkán  nő 
nagyra,  sokszor  igen  fájdalmas  daganatot  alkot 
(tumor  dolorosus).  A  bél  falában  mirigyszövettel 
kevert  I.-ok  fordulnak  elő  (adenomyoma),  ritkán 
nőnek  nagyra  s  ezért  jelentéktelenek.  A  nagyobb 
l)él-l.  a  bóldaganat  általános  tüneteit  okozzák 
(1.  BéMaganatok)  és  véglegesen  csakis  műtét- 
tel gyógyíthatók.  1.  okozza  végül  a  prostí^ta-túl- 
tengést  is. 

Izomdisztróiia,  1.  Izonisorvadá^. 

Lzomelektromosság,  1.  Állati  elektromosság. 

Izoméria  fiaoc;  =-  egyenlő,  \ti^Qi  =^  rósz).  Áz 
olyan  vegyületeket,  melyek  egyforma  kémiai 
örjszetétel  mellett  úgy  fizikai,  mint  kémiai  saját- 
ságaikban egymástól  különböznek,  izomer  vegyü- 
leteknek, magát  a  jelenséget  I.-nak  nevezzük.  Az  I. 
jelenségével  leggyakrabban  az  organikus  vegyü- 
leteknél találkozunk  és  főképpen  e  jelenségek  ér- 
telmezésére vált  szííkségessé  a  vegyületek  szer- 
kezetének tanulmányozása,  vagyis  a  szerkezeti 
liéplotek  megállapítása.  Az  I.-nak  fontosabb  alak- 
jai a  következők : 


Bolimeria.  Az  egyforma  százalékos  összetételű, 
de  különböző  molekulasúlyú  vegyületekot  polimer 
vegyületeknek  nevezzük.  A  nagyobb  molekula- 
súlyú vegyületet  az  egyszerűbb  polimerjének 
mondjuk.  Az  acetilén  C2H3  pl.,  ha  izzó  csövön  ve- 
zetjük át,  a  háromszor  akkora  molekulasúlyú 
benzollá  CgH,.  polimerizálod ik.  A  benzol  tehát  az 
acetilén  polimerje.  Polimeria  jelenségével  elemi 
testeknél  is  találkozunk.  Az  oxigén  O3  pl.  csendes 
elektromos  kisülések  hatására  a  vele  polimer 
ózonná  O3  változik.  Az  elemi  testek  efajta  átvál- 
tozását allotrop  átváltozásnak  nevezzük  és  az 
ózont  pl.  az  oxigén  allotrop  módosulatának  mond- 
juk. Mlg  a  polimer  vegydleteknél  csak  a  százalé- 
kos összetétel  egyforma,  de  a  molekulasúly  kü- 
lönböző, addig  az  1.  többi  eseteiben  az  izomer 
vegyületeknek  nemcsak  a  százalékos  összetétele, 
hanem  a  molekulasúlya  is  egyező,  fizikai  és  ké- 
miai sajátságaik  különfélesége  tehát  molekuláik 
szerkezetének  különbözőségében  találja  magya- 
rázatát. 

Metamerm.  Az  I.-nak  az  az  esete,  melynél  azt 
valamely  több  vegyértékű  gyöknek  különböző 
homológ  gyökökkel  való  kapcsolódása  idézi  elő. 
A  CjHgO  tapasztalati  képlet  pl.  két  egymástól 
fizikai  és  kémiai  sajátságaikban  teljesen  külön- 
böző vegyület  összetételét  fejezi  ki.  fizek  az  etil- 
alkohol és  dimetiléter : 

CHg.CHí.O.H  CHs.O.CHj 

etilalkohol  dimetiléter 

B  két  vegyület  egymással  metamer  ós  sajátsá- 
gaik különféleségét  az  oxigénnel  kapcsolódott 
gyökök  különbözősége  értelmezi. 

Szénráz- 1.  Az  I.  e  leggyakoribb  esetében  az 
izomer  vegyületek  sajátságainak  különféleségét 
a  szénatomok  kapcsolódásának,  vagyis  a  szén  váz 
alakjának  megváltozása  magyarázza.  A  C^Hjo 
tapasztalati  összetételű  szénhidrogénnek,  a  bután- 
nak,  két  izomer  alakja  van,  ú.  m. 

CH3.CH,.CH,.CH,  ^{j8')CH-CHj 

norm.  bután  izobatáa 

A  norm.  butánban  a  szén  váz  egyenes,  az  izobutáu= 
ban  elágazó.  A  szénatomok  számának  növekedté- 
vel  az  I.-k  száma  nagymértókl)en  nő.  A  pentán- 
nak 3,  a  hexánnak  5,  a  heptánnak  9.  az  oktánnak 
mái'  18  I.-ja  van. 

Helyzeti  I.  Előidézi  a  helyettesítő  gyök  hely- 
zetének különfélesége.  A  CjH^Cl  képletnek  pl.  két 
propilklorid  felel  meg : 

CH3.CH3.CH2CI  CHg.CHCLCHj, 

norm.  propilklorid  izopropilklorid 

A  helyettesítő  gyökök  számának  és  minőségének 
növekedtével  nagymértékben  nő  az  izomer  vegyü- 
letek száma.  Ha  a  propánban  hét  szénatomot  hét 
különböző  egyvegyértékfl  gyökkel  helyettesítünk, 
100-on  felül  lesz  az  I.-k  száma.  A  gyűrűs  vegyíl- 
leteknél  fellépő  helyzeti  I.-t  1.  Aromás  vefjyületek. 
Tautomeria-  Az  olyan  vegyületeket,  melyek 
különböző  reakciókban  kfilönböző  szerkezeti  kép- 
letnek megfelelően  viselkednek,  tauiomer  vegyü- 
leteknek, az  1.  ez  esetét  tautomeriá-nak  nevezzük. 
A  hidrogóncianidnak  pl.  két  tautomer  alakja  van  : 

H-C:NÍ:H.N:C 
Aszerint,  hogy  az  egyensúlyban  levő  két  tautomer 
alak  közül  melyik  vesz  részt  a  kémiai  reakcióban. 


Izoméria 


—     718     — 


Izomerösítö 


az  egyensúly  a  felső  v.  alsó  nyíl  irányában  eltoló- 
dik úgy,  hogy  egy  és  ugyanazon  reakcióban  min- 
dig csak  az  egyik  tautomer  alaknak  megfelelően 
reagál  a  hidrogéncianid. 

Az  eddig  tárgyalt  L-esetek  magyarázására  ele- 
gendő a  szerkezetnek  a  síkban  való  ábrázolása. 
Vannak  azonban  olyan  í.-k  is,  melyeket  csak  ak- 
kor értelmezhetünk,  ha  a  vegyületek  szerkezetót 
a  térben  ábrázoljuk.  Az  I.  ez  eseteit  stereo-I.-nak 
mondjuk.  A  stereo-I.-k  értelmezésére  kielégítő 
magyarázatot  1874.  van't  Hoff  és  tőle  függet- 
lenül Le  Bel  állapítottak  meg;  van't  Hoff  az 
atomok  térbeli  helyzetének  érzékltésére  a  szén- 
atomot egy  szabályos  tetraéder  középpontjában 
képzeli  elhelyezve  és  a  tetraéder  négy  csúcsa 
felel  meg  a  szén  négy  vegyértékének.  A  stereo- 
I.-nak  két  főalakját  különböztetjük  meg,  ú.  m. 
optikai  V.  tükörkép-  és  geometriai  I. 

Optikai  I.  Az  optikailag  izomer  vegyületek 
egyforma  tapasztalati  és  —  a  síkban  ábrázolva  — 
egyforma  szerkezeti  képlettel  bírnak,  de  a  polá- 
ros fény  síkját  különböző  irányban  fordítják  el. 
Az  optikailag  izomer  vegyületek  aszimmetriás 
szónatomot  tartalmaznak,  vagyis  olyat,  melynek 
négy  vegyértéke  négy  különböző  gyökhöz  van 
kapcsolódva.  Ha  a  vegyület  egy  aszimmetriáé 
szónatomot  tartalmaz,  lehetséges  két  olyan  tetra- 
éder modelt  előállítani,  melyek,  bárhogyan  forgas- 
suk őket,  egymást  nem  födik,  hanem  olyan  vi- 
szonyban vannak  egymáshoz,  mint  a  tárgy  és  tü- 
körképe, vagy  mint  a  jobb  kéz  a  balkézhez.  Egy 
aszimmetriás  szénatomot  tartalmazó  vegyület,  pl. 
az  etilidéntejsav : 

/" 

CH„— C— OH 

"^COOH. 
B  vegyületuek  tehát  két  optikailag  izomer  mó- 
dosulata van.  Az  egyik  a  poláros  fény  síkját  jobbra 
forgatja  (jobbra  forgató  tejsav),  a  másik  ugyan- 
olyan mórtékben  balra  forgatja  (balra  forgató  tej- 
sav). Mivel  a  két  izomer  módosalatban  az  aszim- 
metriás szénatommal  kapcsolódott  gyökök  azono- 
sak, csak  a  térbeli  helyzetük  különböző,  érthető, 
hogy  kémiai  sajátságaikban  különbség  nincsen, 
csak  fízikai  sajátságukban  különböznek  egymás- 
tól. A  két  aktív  módosulat  aequivalens  elegye 
inaktív,  mert  a  két  irányú  forgatóképességek  egy- 
mást kompenzálják.  Az  Uyen  keveréket  racem- 
keverék-nék  nevezzük.  A  racemkeverék  kompo- 
nensei megfelelő  eljárásokkal  egymástól  elvá- 
laszthatók. A  jobbra  forgató  módosulat  jelölésére 
-\-  vagy  d  (dexter)  jelet,  a  balra  forgató  jelölésére 
—  vagy  l  (laevus)  jelet  ós  a  racemás  keverék  jelö- 
lésére r  jelet  használunk.  Az  aszimmetriás  szén- 
atomok számának  növekedtével  nő  az  I.-ák  száma. 
Általában,  ha  az  aszimmetriás  szénatomok  száma 
n  és  az  egyes  aszimmetriás  szónatomokkal  kap- 
csolódott gyökök  nem  azonosak,  úgy  az  I.-ák 
száma  2n-  Nem  csak  az  aszimmetriás  szénato- 
mok, hanem  más  aszimmetriás  atomok,  pl.  aszim- 
metriás nitrogén-,  kén-,  szelén-,  ónatomok  eseté- 
ben is  vannak  optikai  I.-k. 

Geometriai  I.  A  geometriailag  izomer  vegyü- 
leteknek nemcsak  fizikai,  hanem  kémiai  saját- 
ságai is  különbözők,  optikailag  azonban  nem  ak- 


tivek. Oka  ez  í.-knak  a  molekulák  geometriai 
konfigurációjában  rejlik.  PöUép  az  1.  e  fajtujn, 
ha  több  pár  vegyértékkel  kapcsolódott  atomok 
fenmaradó  vegyértékei  nem  azonos  atomcsopor- 
tokkal vannak  kapcsolódva.  Ha  pl.  két  szénatom 
két  pár  vegyértékkel  kapcsolódik,  úgy  a  két  szén- 
atom egymástól  függetlenül  nem  fordulhat  el  az 
atomok  vagy  atomcsoportok  egymásra  gyakorolt 
rendező  hatása  folytán.  Ennek  folyománya,  hog>- 
egy  vegyületnek,  melynek  képletét  általánosság- 
ban abC=Cab  képlet  fejezi  ki,  két  izomer  módo- 
sulata van : 

a— C-b  a— C— b 

I.        II  11.        II 

a— C — b  b— C— a 

Az  1.  képletnek  megfelelő  izomer  alakot,  melynél 
tehát  a  hasonló  gyökök  egy  oldalon  vannak,  cis- 
alaknak,  a  II.  képletnek  megfelelőt  travs- Alaknak 
nevezzük.  E  fajta  I.-nak  legrégebben  ismert  pél- 
dája a  fumársav  és  maleim-av  : 

H-C-COOH  H-C-COOH 

II  11 

H-C-COOH  HOOC-C-H 
cis-forma  trans-forma 

maleiusav  l'nmársav 

A  ei  S-formát  szokták  malenoid,  a  trans-fonuát 
fumaroid  formának  is  nevezni.  Geometriai  l.-k- 
kal  a  gyűrűs  vegyületeknél,  továbbá  nitrogén- 
tartalmú szénvegyületeknél  is  találkozunk,  ha  ez 
utóbbiaknál  a  nitrogén  és  szén  két  vegyérték- 
párral kapcsolódik  egymáshoz.  Ez  utóbbiak  leg- 
első és  legbohatóbban  tanulmányozott  példái  az 
oocim£k.  A  bonzaldoximnek  pl.  a  következő  két 
izomer  alakja  van : 

C,H,.C.H  C,H,.C.H 

II  11 

N.OH  HON 

synaldoxim  atitialdoxim 

Általában  azt  a  formát,  melynél  a  H  és  OH  gyö- 
kök egymás  szomszédságában  vannak,  sj/w-alak- 
nak,  a  velő  izomert  aw/i-alaknak  nevezik. 

Izomerő  abszolút  mértéke  az  a  súly,  amelyet 
az  izom  már  nem  tud  felemelni.  A  keresztmetszet 
egységére  (1  cm^)  szokták  kiszámítani.  Állandó 
hőmérsékletű  állatok  izmainak  abszolút  ereje  na- 
gyobb, mint  a  változó  hőmérsékletüekó ;  az  em- 
ber izmainál  kb.  10  kg. 

Izomerösítö,  a  szobatornázás  kézi  szere ;  hoc;z- 
szabb-rövidebb,  két  végükön   fogókkal    ellátott 


1.  ábra.  Egyszálas  izomerösítö. 


gummiszalagok,  néha  acélrugók,  melyek  szét- 
húzása által  fejleszti,  erősíti  az  ember  izmait 


2.  ábra.  Négj'szálas  izomerösítö. 

(1.  az  1—3.  ábrát).  Főleg    Angolországban   s 
Amerikában  használják,  utóbbi  időkben  nálunk 


Izomérzés 


719     — 


Izomorffá 


is  elterjedt.  Igen  sokféle  alakja  van :  kar-,  láb-, 
sőt  az  egész  test  izmainak  gyakorlására  valók. 
I  jegel  terjedtebbek  a  Sandow-félék. 

Izomérzés,  belső  érzés,  mely  aktív  és  passzív 
mozgásainkról,  a  megterhelésről,  a  helyzetünkről 
és  az  elleutállásról  nyújt  felvilágosítást.  Azok  az 
érző  idegek  közvetítik,  amelyek  főleg  az  inakban, 
izületek  tokjában,  porcborítékjában,  ízompólyák- 
ban,  de  magukban  az  izmokban  levő  végkészülé- 
kekből indulnak  ki.  Ezekhez  járul  még  az  ú.  n. 
innervációs  érzés,  amely  nem  egyéb,  mint  az  agy- 
velőből  kiinduló  mozgató  impulzus  tudata.  Ha  az 
I.  hiányzik  (bizonyos  betegségekben,  pl.  hátge- 
rincsorvadás), a  mozgások  rendszertelenek,  cél- 
szerűtlenek lesznek  s  a  végtagok  helyzetéről, 
mozgásáról  behunyt  szemmel  nincsen  tudomá- 
sunk. Az  I.  különös  faja  a  fáradtság  érzése,  amely 
a  túlerőltetett  izmokban  keletkezik. 

Izometabolák,  az  egyenlő  változékonysággal 
biró  meteorológiai  elemeket  összekötő  görbék. 
Iaometria(gör.),  egyenlőszerüség ;  izometnkm, 
egyenlő  méretű. 

Izotnetrikus  axono 
metria,  1.  Axonomet- 
ria. 

Izometrikns  kris- 
tályrendszer a.  m. 
szabályos  kristályrend- 
szer. 

Izometrikns  vetü- 
let, 1.  Vetület. 

Izometróp  üveg, 
szemüvegekhez    hasz- 
nált üvegnem,  melynek 
törésmutatója  nagyobb, 
mint  az  eddig  e  célra 
használt  üvegé.  Előnye 
az,  hogy  a  lencsék  gör- 
bületi sugarai  úgy  vá- 
laszthatók, hogy  a  ten- 
gelymenti és  a  szélső 
sugarakra     vonatkozó 
eltérések     a     lencsék 
ugyanolyan  hatásfoka  esetében  kisebbek,  mint 
az  eddig  használt  üvegnél.  V.  ö.  de  Bourgon,  Les 
verres  izométropes  (Paris  1899). 
Izomgörcs,  1.  Görcs. 
Izomgyuladás,  1.  Miozitisz. 
Izomhang,  az  állandó  összehúzódásban  levő 
izmok  fölött  hallható  mély  hang,  melyet  az  izom- 
nak ritmikus  tónusváltozása  idéz  elő.  Ez  a  válto- 
zás megegyezik  az  állandó  összehúzódásban  levő 
izomhoz  a  központi  idegrendszerből  érkező  impul- 
zusok számával.  Az  I.-ot  magunkon  is  megfigyel- 
hetjük, ha  éjszaka,  teljes  csendben  fogainkat  tel- 
jes erővel  összeszorítjuk ;  az  ilyenkor  hallható 
liang  a  rágóizmok  I.-ja. 

Izomméreg,  magára  az  izomsejtre  káros  be- 
folyjíst  gyakorló  anyag,  ami  annak  ingerlékeny- 
ségét az  idegingerrel  szemben  fokozza  v.  kioltja. 
I  lyen  pl.  a  veratrin,  amely  eleinte  könnyen  mere vé- 
dővé, azután  bénává  teszi  az  izmokat.  Ugyancsak 
károsak  az  izomra  a  réz,  az  ólom,  a  cink  s  az 
arzén  is.  De  megbénul  az  izom  akkor  is,  ha  tőle 
a  nátriumsókat  megvonjuk  és  heves  ingerületbe 
jut,  ha  elveszti  kalcium  ját.  Az  izoniméregnek  tar-  ] 


3.  ábra.  ÜSi^^i^.v  ^^-,céz 
testre  szolgáló)  izomerösitó. 


tott  curare  csupán  a  mozgató  idegvégződóseket 
bénítja. 

Izommerevség  vagy  izomdermedés,  az  izmok 
tartós  V.  állandó  összehúzódása,  amelynek  kapcsán 
az  izom  rövidebb,  vastagabb,  keményebb  ós  merov 
lesz.  Az  I.-et  különböző  behatások  idézhetik  elő ; 
ide  tartozik  az  izomtetauus,  amely  fiziológiai  vi- 
szonyok között  is  előfordul,  I.-et  idéz  elő  a  magas 
hő  (1.  Hömerevség),  a  desztillált  víz  (1.  Vízmerev- 
ség), bizonyos  sók,  mérgek,  stb. ;  megmerevedik  az 
izom  a  halál  után  is  (1.  Hullanierevség). 

Izommunka.  Az  izom  működésekor  a  benne 
felhalmozott  kémiai  energia  egy  része  mechanikai 
munkává  alakul  át.  Eközben  természetesen  meleg 
is  teimelödik ;  az  I.  kapcsán  felszabaduló  hő  a 
szervezet  melegtermelésónek  legfőbb  faktora.  A 
keletkező  hő  és  a  mechanikai  munka  viszonya 
változik  az  izom  állapota  és  a  megterhelés  foka 
szerint ;  kedvező  esetben  az  átalakuló  energia- 
mennyiség »/s"^  nyilvánulhat  meg  mechanikai 
munka  alakjában,  ami  a  többi  géphez  képest  sok 
(gőzgépeknél  csak  kb.  Vg— Vio)- 

Izomműködés.  Az  izom  az  őt  érő  hatásos  in- 
gerekre izgalomba  jön ;  összehúzódik,  azaz  meg- 
rövidíil  ós  megvastagszik.  Egy  egyszeri  ingerre 
az  izom  egy  rövid  ideig  tartó  összehúzódással 
felel,  ez  az  izomrángás.  Az  izomrángást  megfelelő 
szerkezettel  (iniográf)  fel  is  lehet  íratni,  a  kapott 
görbe  a  rángásgörbe.  Az  inger  behatásának  idő- 
pontja és  a  rángás  kezdete  közt  mindig  egy  kis 
idő  telik  el,  ez  a  lappangásí  idő.  Békaizmoknál, 
szobahőmérsékleten  a  lappangásí  idő  kb.  0004 
mp ;  arángásideje  pedig  kb.  O'l  mp.,  de  egyébként 
roppant  változik  a  különböző  állat-  és  izomfajok, 
a  hőméreéklet  stb.  szerint.  Ha  az  izmot  egy 
bizonyos  sebességgel  egymásután  több  inger  éri, 
úgy  az  nem  külön  rángásokkal,  hanem  állandó 
összehúzódással  (tetanus,  izomgörcs)  reagál. 

Az  I.-t  jellemző  kémiai  ós  fizikai  változások 
kisérik.  Kémiai  változások :  az  izom  vegyhatása 
savanyúvá  lesz,  kénsavat  termel,  Ftb.  Fizikai 
változások :  hö-,  elektromosság-termelés,  a  rugal- 
masság megváltozása  stb. 

Izomorfia  (izomorfizmus),  1.  az  a  jelenség, 
hogy  a  rokonelemeknek  v.  hasonló  összetételű  ve- 
gyületeknek azonos  vagy  hasonló  kristályalak- 
juk van.  Az  izomorf  testek  többnyire  sorozato- 
kat alkotnak.  A  sorozaton  belül  akármelyik  kris- 
tály akármelyik  tagnak  az  oldatában  tovább  nő ; 
az  így  kifejlődött  kristály  különböző  összetételű 
rétegekből  áll.  Azonkívül  az  izomorf  testek  közös 
oldatából  homogén  elegykristályok  kristályosod- 
nak ki,  amelyekben  a  komponensek  aránya  tet- 
szőleges lehet  és  amelyeknek  fizikai  tulajdonságai 
a  komponensek  arányától  törvényszerűen  függ- 
nek, így  pl.  a  karbonátpátok  a  hexagonális  rend- 
szer skalenoéderes  osztályában  kristályosodnak, 
jellemző  hasadási  alakjuk  a  romboéder,  amelynek 
sarkéléhez  tartozó  lapszög  a  következő  módon 
függ  a  kémiai  összetételtől : 

Kalcit  (mószpát) CaCOj  105    5' 

Rodokrozit  (mangánpát)    MnCO,  106"  56' 

Sziderit  (vaspát) FeCOj  107"  0' 

Magnezit MgCO,  107o  22' 

Cinkpát    ZnCOj  lOT*"  40' 

A  kalcit-  Ó8  magnezitnek  számos  izomorf  elegy- 
kristálya  ismeretes,  a  komponensek  aránya  igen 


Izomorfla 


—     720     — 


Izomsorvadás 


változó ;  az  egyik  tagja  a  sorozatnak  a  normális 
dolomit  (barnapát),  képlete  CaMg(C08)3,  a  fenti 
szögérték  106**  17'.  Az  izomorf  testeknek  ugyan- 
azon atomcsoportokkal  vagy  molekulákkal  való 
vegyületei  egymás  között  izomorfok,  Így  miután 
a  Fe^Üs,  AlaOgósCr^Og  egymás  között  izomorfok, 
az  ő  vegyületeik  a  FeO-val  t.  i. 

PeFe^O^,  FeAl^O^  és  FeCr^Ü^ 
egymás  között  megint  izomorfok ;  mivel  pedig 
a  FeO,  mint  fentebb  a  karbonátpátoknál  láttuk, 
izomorf  módon  helyettesítheti  az  MgO-,  ZnO-  és 
CaO-t,  ennek  folytán  az  előbbi  három  vegyület 
izomorf  az  MgAl^O^,  ZnAl204  stb.  vegyületekkel  is. 
Azokat  az  elemeket,  amelyeknek  megfelelő  vegyü- 
letei izomorfok  és  amelyek  az  izomorf  elegykristá- 
lyokban  egymást  kölcsönösen  helyettesíthetik,  rö- 
viden izomorf  elemeknek  nevezzük,  így  pl.a  króm, 
vas,  alumínium.  így  egymás  között  izomorfok  1.  a 
kénsav-,  szelénsav-,  mangánsav-  és  krómsavnak 
ugyanazzal  a  fémmel  alkotott  sói ;  2.  a  mangán-, 
vas-,  líróm-  és  alumíniumnak  oxidjai  és  szulfátjai; 
3.  a  kalcium-,  stroncium-,  bárium-  és  ólomnak 
karbonátjai;  4.  a  wolft-am-  és  molibdénsavnak 
ólomsói ;  b.  az  ón-  és  titánnak  oxidjai ;  6.  a  pallá- 
dium-, platina-,  irídium-  és  ozmiumnak  kálium- 
kloriddal való  kettős  sói;  7.  a  kálium-,  ammónium-, 
rubidium-,  céziumnak  számos  izomorf  vegyülete 
van ;  8.  a  nátrium-  és  ezüstnek  szulfátja,  szele- 
nátja  és  kloritja ;  9.  termés-ezüst,  arany,  réz  és 
ólom:  10.  szín-arzén,  antimon  és  foszfor;  a  fosz- 
for és  arzénsav  analóg  sói,amelyeken  Mi  tscherlich 
1819.  az  I.-t  felfedezte;  ll.jód,  bróm  és  klór  számos 
sója.  A  heteromorfizmtis  (dimorfizmus  és  trinior- 
fizmus)  magyarázza  meg,  hogy  mikép  lehetséges, 
hogy  olyan  testek,  amelyek  egymással  nem  izo- 
morfok," egymást  izomorf  módon  helyettesithetik. 
Igy  pl.  a  periklász  (MgO)  ós  ZnO  egymással  nem 
izomorfok,  de  egymást  a  spinellekben  (MgAl304  és 
ZnAl^O^)  izomorf  módon  helyettesítik ;  ennek  foly- 
tán az  MgO-  és  ZnO-nak  két-  v.  több  heteromorf 
alakja  lesz,  ezeket  azonban  nem  ismerjük.  A  kar- 
])onátpá,tok  izomorf  sort  alkotnak ;  ezek  a  kar- 
bonátok azonban  a  rombos  rendszerben  is  kristá- 
lyosodnak. Igya  kalciumkarbonát  két  heteromorf 
kristályalakban  ismeretes,  egyrészt  mint  rombo- 
éderes  kalcit,  másrészt  mint  rombos  aragonit ;  az 
aragonittal  azonban  izomorf  az  ólom-,  bárium- 
és  stronciumkarbonát.  A  kalciumkarbonát  tehát 
dimoii,  de  mindkét  heteromorf  alakja  egy-egy 
izomorfsorozatnak  tagja.  Ezt  a  jelenséget,  hogy 
a  dimorf  testek  két  izomorf  sorozatot  alkotnak, 
izodimorfizmusnak  nevezzük.  így  a  Mg-,  Zn-,  Ni-, 
Co-,  Fe-nek  azon  szulfátjai,  amelyek  7  molelmla 
kristályvizet  tartalmaznak,  egy  rombos  és  egy 
monoklin  izomorf  sorozatot  alkotnak  ;  a  két  soro- 
zat tehát  izodimorf.  Két  izomorf  test  között  vég- 
telen sok  közbeeső  tag  lehetséges ;  amint  a  két 
izomorf  atom  vagy  atomcsoport  egymást  helyet- 
tesíti, a  külső  alak,  főkép  a  lapszögek  törvény- 
szerűen változnak ;  ez  a  változás  a  morfotrópiai 
hatás,  a  jelenség  maga  a  morfotrópia.  Ha  a  vál- 
tozás kicsi,  a  szimmetria  (vagyis  a  kristályrend- 
szer) ugyanaz  marad,  akkor  az  anyagok  homeo- 
morfok.  Ha  a  változás  nagyobb,  csakis  egyes 
zónákban  marad  a  szimmetria  a  régi,  míg  a  többi 
zónákban  a  szimmetria  annyira  megváltozott. 


hogy  a  Icristályrendszer  is  más  (a  kristályok  tehát 
méii'nemizo-,]ia,nemcsakh(nmoszimmetrikiisak), 
akkor  a  testek  részlegesen  homeomorfok.  Ha  a 
morfotrópiai  változás  olyan  nagy,  hogy  nincs 
többé  semmiféle  hasonlóság  a  kémiailag  analóg 
testek  között,  akkor  a  testek  allomorfok.  így  a 
romboéderes  karbonátok  homeomorfok  ós  miután 
izomorf  elegykristályokat  is  alkotnak,  egyúttal 
izomorfok  is.  A  diaszpor  (H.^Al204),  pirrosziderit 
(H„Fe2  04)  és  manganit,  miután  rombos  kristály- 
alakjuk ós  hasadásuk  azonos,  homeomorfok,  mi- 
után azonban  homogén  elegyeket  egymás  között 
nem  alkotnak,  a  szó  szigorú  értelmében  nem 
izomorfok,  hanem  csak  szimmorfok.  A  rombos 
ensztatit  képlete  MgSiOg,  a  monoklin  diopszidban 
a  magnéziumot  részben  Ca  helyettesíti,  képlete 
(Ca,Mg)Si03,  a  triklin  rodonitban  pedig  a  mangán 
helyettesít,  képlete  MnSiOj ;  ennél  a  három  piro- 
xénfajtánál  a  külső  habitus  hasonló,  a  hasadás 
ugyanaz,  mégis  a  különbség  olyan  nagy,  hogy 
különböző  kristályrendszerekbe  kell  őket  helyezni. 
Az  ensztatit,  diopszid  ós  rodonit  részlegesen 
homeomorfok ;  tehát  a  MgSiOg,  CaSiOg  és  MuSiO., 
nem  izotrimorf.  A  f öldpátoknál  a  monoklin  orto- 
klász  (K  Al  SijjOg)  ós  a  triklin,  de  nagyon  hasonló 
alakú  albit  (NaAlSigOg)  nem  izodimorfok,  hanem 
az  összes  földpátok  homeomorfok,  ill.  részlegesen 
homeomorfok.  Régente  semmi  tekintettel  sem 
voltak  a  hasonló  kémiai  összetételre  és  elégséges 
volt  a  hasonló  külső  alak,  a  lapszögek  hasonló- 
sága (izogonizmus) ,  hogy  I.-t  konstatáljanak : 
igy  pl-  izomorf  volt  az  augit  és  borax,  a  mész- 
pát  és  a  nátronsalétrom. 

2.  /.,  két  különböző  növényfaj  szerveinek  egy- 
neműsége, hasonlatossága,  pl.  az  árvacsalán  és 
a  nagy  csalán  termete  és  levelei  a  megtévesztésig 
hasonlók. 

Izomorfizmus,  1.  Izomorfia. 

Izomrángás,  az  izom  összehúzódásának  egyik 
alakja,  ] .  Izomműködés. 

Izomrenma  (rheumatismus  musadorum) ,  1. 
Csúz. 

Izomrost  (fíbra  muscularis),  1.  Izomszövet. 

Izomsejt  (cellula  mns(Mlaris),  1.  Izomszövet. 

Izomsorvadás  (atrophia  mmcidorum)  több 
okból  is  keletkezhetik.  így  az  olyan  izmok,  me- 
lyek bármi  okból  hosszú  időn  át  tótlenek  (pl.  az 
Ízület  merevsége  vagy  az  in  átvágása  folytán), 
soi-vadnak.  De  sokkal  erösebben  s  hamarabb  is 
elsorvadnak  azok  az  izmok,  melyeknek  mozgat(» 
idege  vagy  a  hozzá  tartozó  mozgató  idegsejtjt^ 
megbetegszik  vagy  elpusztul.  Ha  a  mozgató  pálya 
centrális  szakasza,  az  ú.  n.  piramis-pálya  beteg- 
szik meg,  akkor  egyszerű  I.  áll  be  a  megfelelő 
területen ;  a  harántcsíkolt  izomrostok  vékonyod- 
nak, sorvadnak,  de  a  harántcsíkolat  megmarad  : 
míg  ellenben,  ha  a  mozgató  pályának  perifériás 
része  betegszik  meg,  vagyis  a  gerincvelő  ú.  n. 
elülső  szarvában  levő  mozgató  sejt  vagy  a  belőle 
kiinduló  idegrost,  akkor  elfajulásos  sorvadás  kö- 
vetkezik be :  az  izomrost  harántcsíkolata  elmosó- 
dik, a  rost  viaszosán  elfajul  és  szétesik.  Ez  utóbbi 
sorvadásnál  elfajulási  villamos  reakciót  lehet  ki- 
mutatni (1.  Elfajulási  reakció).  Van  még  egy 
formája  az  I.-nak,  az  ú.  n.  izomdisztrófla,  mely- 
nél az  idegrendszer  ép,  a  sorvadás  magában  az 


Izomszövet 


—     721 


Izoortoklász 


izomban  kezdődik  s  a  sorvadt  izom  gyakran  még 
vastagabbnak  is  látszik  a  rendesnél  azáltal,  hogy 
a  sorvadással  egyidejűleg  zsírszövetszaporodás  is 
keletkezik  benne  (pseudohyperthrophia). 

Izomszövet  (tela  mmcularis),  a  szervezet 
ogyik  fő  szövetcsoportja,  mely  összehúzódásra 
képes  (contractilis)  ele- 
mekből áll.  Három  faj- 
tája van :  a  sima,  a  ha- 
rántcsikos  ós  a  szívizom. 
1.  A  sima  1.  (1.  az  1. 
ábrát)  0O40-0-200  m. 
hosszú,  orsóalakú,  végü- 
kön/^kihegyesedő,  köze- 
pükön 0-004— 0007  m. 
vastag  .^jtek.  Sejthártyá- 


1.  ábra.  Sima  izomsejtek  és 

sima  izomszövet  erős  mik- 

roPíikúpns  na^yításban.vf; 


.  ábra.  Harántcsíkos  izom- 
szövet Losszmetszetbeii, 
,mikroszki'ip  alatt. 


jiik  nincsen,  magvuk  a  középen  fekszik  s  pálcika- 
alakú.  Sima  1.  van  az  erek  falában,  a  gyomorban, 
belekben  R  a  többi  üreges  szervekben,  a  szemgolyó- 
ban,  egyszóval  —  a  szív  kivételével  —  minden 
oly  helyen,  melynek  összehúzódása  és  mozgása 
nem  ftisrí?  akaratunktól. 


H.  ábra.  H.arántcí>(koíi  Izomrost  keresztmetj^r/ete,  if?'*n  eiő- 

sen  n.iKryítva;  látbató  a  gzarkoplazmába   ágyazott   szám- 

talan'flbrillum  haráutmetezete,  kisebb-nagyobb  szigetekbe 

(Cohnheim-féle  mező)  csoportosulva. 

2.  A  harántcffíkos  !.(}.&  2.  ábrát)  hosszú  ros- 
tokból áll.  A  rostok  végükön  lekerekítettek,  néha 
elágaznak  (nyelv).  Összehúzódása  akaratunktól 
függően  történik ;  ilyen  l.-böl  állanak  az  izmok. 
A  rostokat  hártya  (szarkolemma)  fedi,  ez  alatt,  kü- 
lönö.sen  a  rostok  végén,  sok  mag  van.  úgy  hogy 
egy  harántcsikos    izomro.af  tnlajdonképen   sok- 

Rérft{  Nagy  I,Meikonn.  X.  1;öt. 


magvú  sejtnek  tekinthető.  Belül  a  harántcsikos 
izomrost  szarkoplazmából  s  ebbe  ágyazott  finom 
fibrillumukből  áll.  A  ílbrillTimok  csoportosan  ren- 
deződtek, ami  harántmetszeten  sajátságos  rajzo- 
latot ad,  a  Cohnheim-féle  mezőket  (1.  a  5.  ábrát), 
hosszmetszeten  esetleg  látható  a  flbrilláris  hossz- 
esíkolat.  Minden  flbrilhim  váltakozva  egyszerű 
fénytörésü  (világos,  izotrop)  ós  kettős  féni/törés-ü 
(sötét,  anizotrop)  szakaszokból  áll ;  e  szákaszok 
S/:abályos  rendeződéstik  folytán  a  rostokon  válta- 
kozó sötét  és  világos  vonalakat  okoznak,  a  ha- 
rántcsíkolatot,  ami  tehát  csak  optikai  tünemény. 
A  főcsíkokat  rendesen  mellékcsíkok  osztják  fel 
kisebb  részekre.  A  rostok  izommjaJAbokkáG^^v- 
tosulnak :  a  nyalábokat 
kötőszövet  tartja  össze  s 
ugyancsak  ez  egyesíti  a 
nyalábokat  izommá.  Az 
izomrostok  összehúzódá- 
sát az  idegrostok  ingerü- 
lete okozza.  Az  idegros- 
tok az  izomrostokon  a 
szarkolemma  alatt  saját- 
ságosan, ú.  n.  mozgató 
véglemezekkel  végződ- 
nek. 

.3.  A  szív  I.-e  tnlajdon- 
képen harántcsíkos,  de  a 
rendes  harántcsíkos  1.-től 
abban  tér  ol,  hogy  nincs 
szarkolemmája,  a  mag- 
vak a  flbrUlum-nyalábok 
között  vannak,  melyek 
a  mag  körül  sugarasan 
rendeződnek  (1.  a  4.  áb- 
rát). Nincsenek  izolált 
rostok,  hanem  az  egész 
szívizomzat  egj^  össze- 
függő hálózat,  melyet  a 
még  ma  is  vitás  jelentő- 
ségű fibner-fóle  vonalak 
osztanak  fel  kisebb  ré- 
szekre. 

Izomtan  (myologia), 
az  anatómia  azon  feje- 
zete, mely  az  izmok  le- 
írásával foglalkozik. 

Izomtónus,  az  élő  iz- 
moknak állandó  megfe- 
szített volta.  Ha  egy  élő 
izomba  bemetszünk,  a  seb  tátongani  fog,  mert  az 
átvágott  rostok  tónusuk  folytán  visszahúzódnak. 
Az  élő  izmok  tónusa  állandó  hőtermeléssel  jár.  Az 
1.-t  a  központi  idegrendszerből  jövő  inger  tartja 
fenn :  átvágott  idegű  izmok  tónusa  csökken.  Az 
I.  bizonyos  körülmények  között  meg  is  változik  ; 
vannak  betegségek,  amelyek  szintén  az  I.  többé- 
kevésbbé  jellemző  megváltozásával  járnak. 

Izomzat,  az  izmok  összessége. 

Izonéfák,  az  egyenlő  felhőzetű  helyeket  össze- 
kötő vonalak. 

Izonitrilek  v.  karbilaminek,  a  nitrilekkel  izo- 
mer vegyületek,  1.  AlMlcianidok. 

Izonitrozovegyületek,  1.  Nitrovegyületek. 

Izoortoklász  (ásv).  legújabban  felfedezett  orto- 
klász-féleséír.  amolv  a   közönséges  ortoklásztól 


4.  ábra.  Szívizomszövet 

hosszmetszete  mikroszkóp 

alatt. 


Izopátia 


722 


Izoterirtobátisok 


optikai  tekintetben  terel.  Az  Észak-Ural-hegység- 
ben  és  a  Mont  Blanc  gránitjában  található. 

Izopátia  (gör.)  a.m.  hasonló  megbetegedés ;  hasz- 
nált kifejezés  a  homeopatikus  tanokban,  amely  sze- 
rint bizonyos  megbetegedéseknél  hasonló  betegsé- 
geket előidéző  szereket  kell  gyógyszerül  nyújtani. 

Izopentán,  1.  Pentán. 

Izoperimetrikus  (gör.)  a.  m.  egyenlő  kerületű. 
Az  J.  probléma  az  egyenlő  kerületű  síkidomok 
közül  a  legnagyobb  területűnek  meghatározását 
kivánja.  Ez  a  kör.  Minthogy  ennek  meghatáro- 
zása variációszámítással  (1.  Infinitezimális  szá- 
llítás) történik,  azért  tágabb  értelemben  minden 
variációszámítási  problémát  I.  problémának  ne- 
veztek. 

Izopiknák,  az  egyenlő  sűrűségű  levegővel  biró 
helyeket  összekötő  vonalak. 

Izopikus  (geoi).  Különböző  helyeken  egyide- 
jűleg és  hasonló  anyagból  keletkezett  tengeri  le- 
rakódások Mojsisovics  E.  szerint  I.-nak  nevezon- 
(iök.  De  használják  e  kifejezést  akkor  is,  ha  nem 
szorosan  ugyanegykorú,  hanem  csak  hasonló 
fizikai  körülmények  közt  hasonló  anyagú  üledé- 
kekrcil  van  szó.  Ennek  ellentéte  a  heteropikus 
(1.  0.)  faeies. 

Izopléták.ameteorológiában  használatosgörbe- 
rendszer, mellyel  valamely  elem  változását  két 
argumentum  szermt  plasztikusan  ábrázolják. 

Izoprál,  trichlorisopropylalkohol : 
CClg.CHOH.CHg, 
színtelen,  a  kámforéra  emlékeztető  szúrós  szagú, 
csípős  ízű,  illékony  kristályok.  Op.  490.  Víz,  szesz 
oldja.  A  klorálhidrát  helyett  alkalmazzák,  amely- 
nél kevósbbé  mérgező,  de  még  hatásosabb  csilla- 
pító-altató szer.  Kloroform-narkózisnál  is  hasz- 
nálatos. 

Izoprén  (isopren),  C,l%  v.  CH^ :  C(CH«)CH.CH„, 
a  kaucsuk  v.  guttapercha  száraz  desztillációjánál 
keletkezik,  folyékony,  37"-on  forr,  280°-oiidi-I.né 
CioHjg  alakul,  mely  szintén  folyékony  és  a  cit- 
romra emlékeztető  szagú.  A  terpénekkel  közeli 
viszonyban  van,  terpentinolajból  is  előállítható, 
lia  aztVörösizzó  vascsövön  vezetjük  keresztül. 

Izopropilalkohol,  1.  Propilalkoholok. 

Izopropiljodid,  1.  Propiljodidok. 

Izopropilkarbinol,  1.  Butilalkoholok. 

Izopszefikus  (gör.)  névvel  illették  a  görögök 
azokat  a  verssorokat,  melyekben  a  betűk  számér- 
téke egyenlő.  (A  görögök  t.  i.  számjegyek  helyett 
betűket  használtak  :a  =  l,  p  =  2,  y  =  3  stb.)  Mes- 
terkélt, értéktelen  költői  játék,  az  alexandriai  kor- 
ban divatozott. 

Izopurpursav  (diciánpikraminsav,  pikrocia- 
minsav,  fenilpurpiirsavj,  CgH^NgÜg,  előállítható 
ciankáliból  és  pikrinsavból.  A  tömeg  sötét  vörös 
színű  és  I.-as  káliumot  tartalmaz,  melyből  a  többi 
sói  is  előállíthatók  az  I.-nak.  A  sói  legnagyobb 
részt  barnás-vörösek,  zöld  fémfénnyel  csillognak 
és  élénk  purpurszínü  folyadékot  szolgáltatnak.  A 
káliumsója  oldható  vízben  és  alkoholban,  215"-ra 
hevítve  robban,  úgyszintén  ha  dörzsölik.  Savval 
leöntve,  szúrós  szagot  fejleszt.  Az  ammoniaksója, 
melyet  a  kálisójából  szalmiákkal  készítenek,  a 
murexid,  nagyon  hasonló  tulajdonságokkal  bir. 
Egyideig  gyapjú-  és  selyemfestésre  használták 
(gránátbama). 


Izoráhiák,  1.  Árapály. 

Izoszeiszta  vonalak  a.  m.  liomoszeíszták  (1.  o.). 

Ize  szimmetrikus  (gör.),  1.  Izomorfia. 

Izosztázia  (gör.  geoi.),  a  földkéreg  különböző 
részeinek  balanszirozása.  Dutton  elmélete  szo- 
rint  a  földkéreg  részeinek  egyensúlyi  kiegyenlí- 
tése akként  történik,  hogy  oly  helyek,  amelyeken 
folytonos  lerakódások  történnek,  idővel  sűlyedés- 
uekindulnak,  ellenben  denudált  kontinensek  köny- 
nyebbó  válván,  emelkednek.  Ennélfogva  az  óceá- 
nok alatti  talaj  legsűrűbb,  a  hegységek  tömege 
ellenben  legritkább  sűrűségű,  sőt  a  legmagasabb 
hegységek  ép  azért  emelkedhettek  oly  magasra, 
mert  állományuk  legritkább.  Mc.  Gee,  amerikai 
geológus  felsorolja,  hogy  ezen  az  alapon  a  Missis- 
sippi előtti  Golf -terület  és  ennek  partjai  süly  édes- 
ben vannak  ;  sülyedők  továbbá  a  Balti-tenger  DK. -i 
partjai,  a  Fekete-tengeréi,  a  Pó-delta  területe.  ;i 
bengáhai  Golf,  Kina  parti  részei,  amely  jelensé- 
gek mind  a  földkéreg  izosztatikus  ingadozására 
vezethetők  vissza. 

Izotáchisok,  a  folyóvíz  egyenlő  sebességű  he- 
lyeit összekötő  vonalak ;  folyók  keresztmetszetei- 
ben használják  a  sebességek  ábrázolására. 

Izotalantoszofc,  egyenlő  hőmérsékletű  ingado- 
zással biró  helyeket  összekötő  vonalak. 

Izotelia  (gör.)  a.  m.  hasonló  sors,  görög  magán- 
jogi intézkedés,  melynek  alapján  az  állam  iránt 
különös  érdemeket  szerzett  zsellér  mentes  volt  a 
fej  adótól  s  hadiadót  sem  fizetett  többet,  mint  a 
polgárok ;  az  állami  életben  azonban  az  izotelesz 
nem  szerepelhetett,  választásokon,  törvényhozá.s- 
ban  nem  vehetett  részt. 

Izoterák,  egyenlő  nyári  hőmérséklettel  biró 
helyeket  összekötő  vonalak. 

Izotermafelület  a.m.  hőmérséklet  felület  {l.o.}. 

Izotermák  egyenlő  hőmérsékletű  helyeket  köt- 
nek össze.  Rendesen  szerkasztenek  havi  és  évi  izo- 
termákat olyképen,  hogy  valamely  térképen  töbl) 
helyről  bejegyzik  az  évi,  ill.  havi  középhőmérsék- 
letet  és  az  egyenlő  hőmérséklettel  biró  helyeket 
folytonos  görbével  kapcsolják  össze.  Szükséges 
azonban  a  hőmérsékleti  adatokat  egyenlő  ma- 
gasságra —  a  tengerszinre  —  redukálni,  mely 
eljárásnál  közönségesen  100  m.  emelkedésre  0 "5'^ 
hőcsökkenóst  számítanak.  Az  I.  a  hőmérséklet  el- 
oszlását teszik  könnyen  áttekinthetővé  és  e  célra 
szerkesztette  azokat  legelőször  Humboldt  és  ké- 
sőbb Dove.  kz  izotermák  korántsem  haladnak  pár- 
huzamosan a  szélességi  körökkel,  mert  a  száraz- 
föld ós  tenger  egyenlőtlen  eloszlása  nagy  mórték- 
ben deformálja  őket.  Általánosságban  azt  lehet 
mondani,  hogy  az  l.  télen  a  tengeren  a  sark  felé, 
a  szárazföldön  pedig  az  egyenlítő  felé  kanyarod- 
nak ós  hogy  nyáron  húzódásuk  éppen  ellenkező 
irányban  változik.  Pontos  I.-at  az  egész  földgömb- 
ről szerkesztett  újabb  időben  Hann,  Berghaus 
Physikalischer  Atlas-a  számára. 

Izotermás  rétegek  a  szabad  légkörben  vagy 
10  km.  magasságban  kezdődnek,  amelyben  további 
hőcsökkenés  már  nem  tapasztalható.  L.  Aero- 
logia. 

Izotermás  zónák  a.  m.  izotermás  rétegek  (1.  o.). 

Izotermobátisok,  tengerek  térképein  föltalál- 
ható olyan  vonalak,  amelyek  egyenlő  tengervíz- 
hőmérsékletű  helyeket  kötnek  össze. 


Izotipia 


723 


Izsák 


Izotipia  (gör.),  az  a  jelenség,  hogy  a  kilstály- 
rtlakoknak  bizonyos  tipusai  a  kémiai  rendszer  kü- 
iönbözó  csoportjai biin  ismétlődnek.  így  a  fémek- 
nek a  ki-istályalali,ja  a  belőlük  levezetett  oxidok- 
ban, szulíidolíban.  hidroxidokban  és  halogénve- 
gyületekben újra  felismerhető ;  a  hasonlóság  rész- 
ben egymás  között  is  olyan  nagy,  hogy  az  összes 
alakok  néhány  tipusra  vezethetők  vissza.  így  pl. 
megkülönböztetünk :  arzóntípust  (romboóderes), 
magnéziumtípnst  (hexagonális),  rutiltlpust  (tetra- 
gonális),  a-óntípust  (tetragonáUs),  fi-óntípiist  (rom- 
bos)  stb.  Az  arzéntipushoz  sorozhatok  a  következő 
romboéderesen  kristályosodó  anyagok :  arzén, 
antimon,  bizmut,  kén,  tellur,  a  kénnek  romboóde- 
res modifikációja,  cink,  grafit,  vascsillám,  titán- 
oxid, titánvas,  korund,  lo-ómoxid,  brucit,  piro- 
chroit,  willemit  stb. 

Izotoniás  oldatok  v.  izoznwzisos  oldatok  azok, 
amelyeknek  ozmózisos  nyomása  megegyezik  vala- 
mely sejtben  uralkodó  ozmózisos  nyomással.  A 
raagasabbrendü  szervezetek  nedveinek  ozmózisos 
nyomása  áUandó,  azért  ezeknél  meghatározhat- 
juk az  izotoniás  oldatot.  Az  állandó  hőmérsékletű 
állatoknál  a  kb.  O-'d^l^  konyhasó-oldat  tekinthető 
l.-nak:  ez  a  szervezet  sejtjeivel  szemben  megle- 
hetős közömbös  hatású.  A  higabb  oldatot  hipoto- 
niásnak  v.  hipozmózisositak,  a  töményebbet 
hipertóniásnak  v.  hiperozmózisosimk  nevezzük. 
A  hipotóniás  oldatokból  a  sejt  vizet  vesz  magába 
(js  felduzzad,  esetleg  fel  is  oldódik  (pl.  a  vörös- 
vérsejtek —  hemolízis);  a  hipertóniás  oldatok 
ellenkezőleg  vizet  vonnak  el  a  sejttől,  s  azt  zsugo- 
rítják. 
Izotrimorfizmus,  1.  Izomorfia. 
Izotrof  szervek  (növ.),  amelyek  hossztengelyük 
körül  minden  irányban  egyenletesen  vastagod- 
nak meg.  L.  Heterotrof  szerv. 

Izotrop  test  az  olyan,  mely  fizikai  sajátságait 
tekintve,  pl.   fénytörés,  hővezetés,  rugalmasság 
stb.  szempontjából  minden  irányban  egyformán 
viselkedik.  Az  ilyennel  szemhen  az  anizotrop  test 
különböző  irányban  eltérő  sajátságokat  mutat. 
Izovajsav,  1.  Vajsav. 
Izovaleriánsav,  1.  Valeriánsav. 
Izovaleriánsavas    amileszter,   1.   Amilvale- 
riamU. 
Izoviolantrén,  1.  Indantrén. 
Izozmotikus  oldatok  v.  izozmózisos  oldatok, 
1.  Jzotoniás  oldatok. 

izöiökség  (lat.  hiajorattis),  családi  hitbizomá- 
nyoknál  az  utódlásnak  az  a  neme,  mely  szerint  a 
hitbizománynak  az  a  birtokosa,  aki  —  az  alapító 
rendelkezéséhez  képest  —  az  alapítónak,  az  első 
szerzőnek  v.  az  utolsó  birtokosnak  legközelebbi 
rokona,  több  egyenlő  fokú  rokon  esetében  az,  aki 
korosabb,  1.  Hitbizomány. 

Izrael  (héb.  Jiszraél),  Jákob  ősatyának  és  a 
tőle  származott  népnek  neve.  Eredetileg  valószí- 
nűleg annyit  jelentett :  «az  Isten  harcol».  A  bib- 
liai elbeszélés  szerint  Jákob  ősatya  onnan  nyerte 
a  nevet,  hogy  egy  angyallal  megküzdött  (az  Isten- 
nel küzdő).  Az  izraelita  törzsek  elválása  után  I. 
az  északi  törzsek  neve  volt,  ellentétben  Judával. 
Izrael  Jakab,  szocialista  agitátor,  1.  Kardos. 
Izraeliták,  Izi'aelnek,  azaz  Jákobnak  fiai.  A 
szentírásban  rendesen  használt  neve  a  héberek- 


nek. A  zsidók  a  babiloni  számkivetés  után  is  hasz- 
nálták e  nevet,  de  a  pogány  népekkel  való  érint- 
kezésben csaknem  kizárólag  zsidóknak  v.  Mherék- 
nek  neveztettek.  A  keresztény  és  mohammedán 
világban  csak  elvétve  nevezik  nem  zsidó  írók  a 
zsidókat  l.-nak,  gyakoribb  a  zsidó  név,  ellenbon  a 
zsinagógai  isten itiszteletben  és  a  vallásos  iratok- 
ban majdnem  kizárólag  az  izraelita  név  haszná- 
latos. Újabban  a  hivatalos  érintkezésben  többnyire 
az  izraelita  nevet  használják,  ámbár  némelyek 
a  zsidó  nevet  helyesebbnek  tartják.  L.  Zsidók. 

Izraeli ták egyetemes  szövetkezete,!.  J./?iaííce 
Israélite  Universdle. 

Izraelita  kézmű.-  és  földművelési  egyesület, 
1.  Magyar  izraelita  kézn^ii-  és  földművelési  egye- 
sídet. 

Izraelita  magyar  irodalmi  társulat  (IMIT), 
az  országos  izraelita  iroda  kezdeményezése  foly- 
tán hosszabb  eszmecsere  után  189i  február  14. 
tartotta  alakuló  közgyűlését.  Célja :  a  zsidóság 
vallásos  és  tudományos  irodalmának  és  felekezeti 
életének  magyar  nyelven  való  ismertetése,  ide- 
vágó munkák  Idadása  s  terjesztése  nyilvános  fel- 
olvasások és  pályakérdések  kitűzése  és  jutalma- 
zása által.  Az  1.  kiadásában  évente  legalább  is 
egy  zsidó  tudományos  irányú  mii  jelenik  meg.  A 
legnevezetesebbek :  A  biblia  teljes  magyar  for- 
dítása, több  magyar  város  zsidóságának  monográ- 
fiája, a  Magyar  zsidó  oklevéltár  (1093— lőiO).  A 
zsidóság  szervezete  az  európai  államokban.  Azon- 
kívül évente  díszes  évkönyvet  ad  ki  népszerűen 
megírt  zsidó  tudományos  és  zsidó  társadalmi  érte- 
kezésekkel. Tagjainak  száma  (az  alapítók  egyszer 
s  mindenkorra  legalább  1000,  a  pártfogók  400,  a 
pártolók  2(K),  a  rendesek  évenként  8  K-t  fizetnek) 
közel  jár  a  2500-hoz.  Székhelye  Budapest.  Ügyeit 
az  igazgatóság  és  egy  40  budapesti  és  40  vidéki 
tagból  álló  bizottság  vezeti. 
Izraelita  vallás,  1.  Zsidók. 
Izsa,  nagyk.  Komárom  vm.  udvardi  j.-ban,  (loio) 
2136  magyar  lakossal,  postahivatallal  és  posta- 
takarékpénztárral, u.  t.  Komárom. 

Izsák  (héb.  Jichák),  Ábrahámnak  és  Sárának 
fia.  A  szentírás  egyik  elbeszélése  szerint  atyja 
egy  ízben  Isten  parancsára  fel  akarta  őt  áldozni. 
Némelyek  szerint  az  elbeszélés  célja,  hogy  az 
istenfélő  ember  áldozatkészségét  bemutassa,  má- 
sok szerint  pedig  a  biblia  ez  elbeszélése  az  ember- 
áldozati  kultusz  ellen  irányul.  I.  neje  Rebeldca, 
akitől  két  fia  született,  Jákob  és  Ézsau.  Gerárban 
és  Beórsebában  lakott. 

Izsák,  1.  /.,  Komnenosz,  hizánn  császár  (1057— 
105Ö).  Kisázsiai  származású  gazdag  birtokos  volt 
s  a  VI.  Mihály  m-almával  elégedetlen  vezérek 
1057.  öt  emelték  a  császári  trónra.  I.  derék  ural- 
kodó volt  s  rendbe  szedte  a  hanyatló  birodalom 
pénzügyeit.  De  már  két  év  múlva  betegsége  miatt 
leköszönt  és  kolostorba  vonult,  hol  1061.  meg- 
halt. Ő  volt  a  megalapítója  az  1081— 1185-ig  ural- 
kodó Komnenosz-dinasztiának. 

2.  IT.  I.,  Angelosz,  bizánci  császár  (1185—95). 
Kisázsiai  főnemesi  családból  származott  s  a  vé- 
rengző Andronilcosz  császárral  szemben  öt  kiál- 
tották ki  az  elégedetlenek  császárnak.  I.  azonban 
gyenge  uralkodónak  bizonyult.  Uralkodása  alatt 
kaptak  új  erőre  a  bolgárok  s  a  birodalmat  rotte- 


w 


Izsák 


-     724 


IzUiet 


netesen  dúlták,  l.,  hogy  ellenük  támaszt  szerez- 
zen, nötil  vette  III.  Béla  magyar  király  leányát, 
Margitot.  1189-bon  Barbarossa  P'rigyes  császár 
vomilt  végig  keresztes  hadával  I.  birodalmán,  ki 
mindenféle  akadályokat  gördített  eléje,  söt  Sza- 
ladin  szultánnal  szövetkezett  ellene.  Végre  1195. 
saját  testvére,  Elek  fosztotta  meg  I.-ot  trónjától 
s  megvakítva  börtönbe  záratta.  Mikor  a  keresz- 
tesek és  a  velenceiek  1203.  megjelentek  Konstanti- 
nápoly előtt,  az  öreg  I.-ot  fiával,  Elekkel  együtt 
visszahelyezték  a  császári  trónra.  De  már  1204. 
a  Murzuflosz  Elektől  támasztott  lázadás  alkal- 
mával újból  elvesztette  trónját  és  a  börtönben 
halt  meg. 

Izsák  (JichákbenMőseh  Ör-Zámá),bécsi  rabbi, 
a  középkor  legtekintélyesebb  zsidó  tudósainak 
egyike,  1217.  Hagar  (Magyar)-országban  Eszter- 
gomig és  Budáig  járt  s  megengedte,  hogy  ezek- 
nek meleg  fürdőit  a  menstruáció  idején  is  használ- 
hassák a  zsidó  nök.  Megh.  1270  táján.  V.  ö.  Kohn, 
Héber  kútforrások  (Tört.  Tár,  1880, 107—108). 

Izsá,k,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  kun- 
szentmiklósi j.-ban,  (1910)  7138  magyar  lak.,  vasút- 
állomással, posta-,  távbeszélő-  és  táviróhivatallal, 
postatakarélq)énztárral.  Van  takarékpénztára  és 
népbankja.  Termékeny  határa  10,373  ha. 

Izsák  Alfászi  (nevének  [Eabbi  Izsák  [al]  J'^szi] 
kezdőbetűi  után  rendesen  Bif),  a  talmudi  tudo- 
mányok főképviselője  Kelet-Afrikában,  később  a 
lucenai  (Spanyolország)  iskola  feje.  Szül.  1013. 
Kala  Ibn  Hemmadban,  megh.  1103.  Lucenában. 
Minthogy  a  talmudban  egy  és  ugyanarról  a  do- 
logról gyakran  nagyon  ellentétesek  a  vélemények, 
ő  Halachót  címmel  mimkát  Irt,  melyben  a  kom- 
mentároktól a  szöveghez  visszatérve,  megkülön- 
böztette a  lényegest  a  lényegtelentől.  Művét,  mely 
háttérbe  szorította  a  megelőző  idők  minden  ha- 
sonló munkáját,  aKis  trUmvd^^-nak  is  hívták. 

Izsákfa,  kisk.  Vas  vm.  czelldömölki  j.-ban, 
(1910)  öTÍ  magyar  lak. ;  u.  p.  Alsóság,  u.  t.  Czell- 
dömölk. 

Izsákfalva,  kisk.  Szepes  vm.  késmárki  j.-ban, 
(1910)  596  német  lak. :  u.  p.  ós  u.  t.  Ménhárd. 

Izsap,  kisk.  Komárom  vm.  csallóközi  járásá- 
ban, (1910)  416  magyar  lakossal :  u.  p.  és  u.  t. 
Nagymegyer. 

Izsép,  nagyk.  Baranya  vm.  mohácsi  j.-ban, 
(1910)  1600  sokác  lak.,  postahivatallal,  u.  t.  Pö- 
herczeglak. 

Izsépíalu,  kisk.  Liptó  vm.  németlipcsei  j.-ban, 
(1910)  143  tót  lakossal ;  u.  p.  Szielnicz,  u.  t.  Liptó- 
tepla. 

Izsevszk  (Izsevszkij  Ontseiny  Zavod),  gyár- 
város Vjatka  orosz  konnányzóság  Szarapui  kerü- 
letében az  Is  mellett,  kb.  22,000  lak.,  1807-ben 
alapított  nagy  fegyvergyárral  és  vasművekkel. 

Izsevszkoje,  falu  Rjazan  orosz  kormányzóság- 
ban, az  I.-tó  partján,  kb.  7000  lak. 

Izsnyéte,  kisk.  Bereg  vmegye  munkácsi  j.-ban, 
(1910)  1478  magyar  lak. :  u.  p.  Mezőterebes,  u.  t. 
Mezöterebes-Gorond. 

Izsó  Miklós,  szobrász,  szül.  1831  szept.  9-én 
Dlsznóshorvátiban,  megh.  1875  máj.  29.  Diák- 
óveit  a  sárospataki  kollégiumban  töltötte,  de  1847 
körül  abbahagyta  tanulmányait  s  kőfaragónak 
állott  be  Rimaszombaton   Jakovetz  mesterhez. 


Vógigküzdötte  a  szabadságharcot  s  hosszas  buj- 
dosás után  ismét  visszatért  a  régi  műhelybe,  de 
dolgozhatott  egy  ideig  Ferenczy  Istvánnál  is,  aki 
1856.  bizonyítványt  is  adotterről  neki.  Ezzel  aztán 
Bécsbe  ment,  hogy  magát  Gassernál  tovább  ké- 
pezze. Fiatal  magyar  technikusok  támogatásíl- 
val  innen  Münchenbe  ment,  ahol  első  nagyobb- 
szabású  müvét,  a  Bmtiló juhászt  (Szépművészeti 
Múzeum;  1.  a  képmellékletet,)  faragta.  Ez  az 
1862-iki  pesti  kiállításon  rendkívüli  feltűnést  kel- 
tett, mint  az  első  nagyobbméi-etü  magyar  genre- 
szobor.  A  siker  Budapestre  hozta  1.-t,  ahol  első 
munkáinak  egyike  Arany  János  életnagyságú 
mellszobra  volt,  amelyet  csakhamar  sok  más  jele- 
sünk mellszobra  követett,  igy  Egressy  Gábor 
(1862),  Révai,  Páy  András,  Lisznyay,  Tóth  Jó- 
zsef (1864),  Pákh  Albert  (1865),  Zrínyi  a  költő 
(1869),  Ghyczy  Kálmán,  Pyrker  (1870),  Zrínyi 
Ilona,  II.  Rákóczi  Ferenc  (1871),  Eötvös  József  b. 
(1872),  Szalay  László  (1873)  stb.  Eredeti  hajlamát 
követve  e  mellett  a  népélet  jeleneteinek  mintázá- 
sával is  foglalkozott,  így  támadt  a  Fom'.ázi  je- 
lenet s  1863-tól  fogva  a  kisebbméretü  terrakották 
egész  sora  (Szépművészeti  Múzeum),  amelyek  ci- 
gányokat, táncoló  parasztokat,  részeg  embereket, 
kerteseket,  arató  nőket  stb.  ábrázolnak.  1863— 
1864-ben  dolgozott  a  Tud.  Akadémia  palotájára 
szánt  dekoratív  szobormfiveken  (címer,  géniuszok 
stb.).  1869-ben  néhány  hónapot  Nápolyban,  Rómá- 
ban töltött  s  aztán  hozzáfogott  három  monumen- 
tális mü  mintázásához  :  Petőfi  budapesti,  Csoko- 
nai debreceni  és  Dugonics  szegedi  szobrához. 
Ezek  közül  csak  a  Csokonait  fejezhette  be  (lelépi. 
1871),  a  másik  kettő  kivitelében  megakadályozta 
a  halál.  Mind  a  kettőnek  Hnszár  Adolf  adta  meg 
végleges  alakját.  1.  az  első  telivér  szobrászunk  a 
XIX.  sz.-ban,  munkásságát  azonban  mostoha  kö- 
rülmények nagyon  megakasztották  s  követőket 
sem  nevelt  magának.  V.  ö.  Szana  T.,  1.  Miklós 
(számos  téves  adattal);  SzmrecsányiM.,  1. Mikl()S 
és  a  bécsi  magyar  technikusok  (Művészet,  1911). 

Izsói  Alajos,  egyházi  író  szül.  Vághosszúfalun 
(Nyitra  vm.)  1870  júl.  21.  Pappá  szentelték  189(; 
jún.  28.  Nópművelödési  intézményeket  alapított. 
1902-ben  megindítottaés  azóta  szerkeszti  a  Zász- 
lónk 0.  ifj.  folyóiratot.  1904-ben  misszióban  járt 
Amerikában  a  kivándorlóit  magyaroknál. 

Izsóp  (üöv.),  1.  Byssojnis. 

Izsópallaga,  kisk.  Bihar  vm.  élesdi  j.-ban,  utuo) 
1038  oláh  és  magyar  lak. :  u.  p.  Czéczke,  u.  t. 
Élesd. 

ízűlet  (aHiadcUio,  articulns,  arthrosis),  moz- 
gatható összeköttetés  két  v.  több  csont  között.  Az 
érintkező  csontok  egymásnak  megfelelően  ala- 
kultak, a  domború  az  lA  fej,  a  homorú  az  ].-i 
árok  v.  izvápa  (caput  articuíare,  fossa  articularis 
V.  glenoidalis).  A  felszínek  összeillők,  ha  nem,  a 
hiányt  lA  korong  v.  félhold  (discus,  meniscus) 
pótolhatja.  A  felszíneket  sima,  porcogó  fedi,  me- 
lyeknek csúszósságát  az  J.-i  tok  áltai  termelt  JA 
nedv  (synovia)  segíti  elő.  Az  I.-et  alkotó  csontokat 
a  tokszalag  (capsula  articularis)  tartja  össze,  ennek 
belső  rétege  termeli  a  synoviát,  a  külső  rostos : 
ebből  válnak  ki  az  I.  szalagai  (ligamenta).  Az  I. 
környékén  vele  közlekedő  vagy  tőle  független 
nyáíkafömlök  is  lehetnek.  Az  I.-eket  mozgásaik 


Izsó  cikkhez 


Révai  Nagy  Lexikona 


IZSÓ  MIKLÓS:  A  BUSULO  JUHASZ 

(BUDAPEST,   SZÉPMŰVÉSZETI   MÚZEUM) 


I 


izUletaikotás 


725     — 


Izületi  gyuladás 


szerint  —  ami  a  felszínek  alakjától  függ  —  osz- 
rAlyozzuk  egytengelyüekre,  kétteng  el  yüekre  és 
háromtengelyüekre.  Egytengelyű  acsukló-I.  (gin- 
glymus),  csavar-I.  (articulatlo  cochlearis)  és  forgó- 

1.  (ai-tlculatio  trochoidea),  kéttengelyű  a  tojás-I. 
(articulatlo  ellipsoidea)  és  a  nyereg-I.  (articulatio 
sellaris).  Háromtengelyű  a  szabad  v.  golyó-I.  (ar- 
throdia),  a  dió-I.  (enarthrosis)  és  a  feszes  I.  (am- 
phiarthrosis). 

Izületalkotás,  1.  Artliro plasztika. 

Izületfej  V.  izületi  fej,  az  izületalkotó  csont- 
vegek közül  a  vastagabb,  domború,  1.  ízület. 

Izületforrasztás.  1.  Arthrodesis. 

Izületgyuladás,  1.  Izületi  gyuladás- 

Izületi  bántalmak  v.  betegségek  az  i/üietek- 
nok  olyan  kóitKS  változásai,  melyek  az  Ízületnek 
anatómiai  elváltozásaival  Járnak,  vagy  e  nélkül 
az  idegrendszer  bizonyos  megbetegedésén  alapul- 
nak, vagy  ismét  más  esetekben  az  Ízületben  talál- 
kozó csontvógek  helyzetváltozásában  állanak,  v. 
végre  az  ízület  működéskópességének  változásai 
által  okoztatnak.  Ezen  körülmények  tekintetbe  vé- 
telével felosztják  az  I.-at :  I.  izületi  gyuladásokra, 
11.  sérülésekre,  Ili.  ideges  izületi  bajokra,  IV.  flca- 
modásokra,  V.  izületi  merevségre  és  zsugorodá- 
siakra, VI.  izületi  daganatoki'a. 

I.  Izületi  gyukidások  neve  alatt  több  olyan  gyu- 
1  adást  foglalnak  össze,  melyek  különböző  okokból 
eredve,  mindannyian  megegyeznek  abban,  hogy 
az  ízületet  alkotó  részek  (csont,  porc,  szalagok) 
gyuladásban  vannak  s  e  gyuladás  lefolyása  szerint 
különböző  anatómiai  elváltozásokat  szenvednek. 
Az  izületi  gyuladásnak  többféle  oka  lehet,  s  erre 
való  tekintettel  történik  a  baj  osztályozása  is. 
Megkülönböztethetők  e  szerint  a  következő  izületi 
gyuladások :  1.  IV-öMmaíitoísizületigyuladás,  mely 
az  ízületre  mért  erős  ütés  v.  az  ízületnek  erős  ütő- 
dése  után,  továbbá  az  ízület  sebzése  után  követke- 
zik be.  Heveny  gyuladás  tüneteivel  (fájdalom,  da- 
ganat, pirosság,  melegség)  jár  és  kellő  orvosi  keze- 
lés mellett  legtöbb  esetben  gyógyulással  végződik. 

2.  Csúzos  izületi  gyuladás,  1.  Csúz.  3.  Köszvényes 
izületi  gyuladás,  i.  Köszvény.  4.  Az  aggkari  sor- 
imdásból  eredő  izületi  gyuladás  (arthiitis  senilis 
vei  defoiTOans),  melynek  oka  az  aggkorral  ter- 
mészetszerűen beálló  fogyatkozások  az  ízület- 
végeket  borító  porcrétegekben  és  az  izületvégek 
i!sontállományában,  minek  következménye  az, 
hogy  az  ízületvégek  használat  alatt  gyorsabban 
elkopnak,  felette  nagy  mértékben  nyomatnak  s 
így  nemcsak  fájdalmasak  lesznek,  hanem  alakjuk- 
ban is  megváltoznak  s  oly  fokra  juthat  a  baj,  hogy 
az  Ízület  mozgása  végre  lehetetlenné  válik.  Leg- 
inkább az  élet  végső  évtizedeiben,  az  aggkorban, 
a  70.  életév  körül  mutatkozik  s  legtöbbször  a 
csipőizületben  (mahmi  coxae  senile).  Évekig  el- 
tart ós  alig  enyhíthető  fürdőkkel,  az  izületet  teher- 
mentesítő gépekkel  stb.  5.  Az  ú.  n.  fertőzésből 
eredő  izületi  gyuladások,  melyeket  a  fertőzés  ter- 
mészete szerint  osztályozhatunk,  mint  a)  lumkós 
izületi  gyuladást  (1.  Gonorrhea)  ;  b)  bujakóros  fer- 
tőzésből eredő  ízületi  gyuladást,  melynek  eredése 
a  csontvégekben  vagy  az  ízület  tokszalagjában 
támadt  bujakóros  képződések  szétesésével  függ 
össze :  c)  gümős  ízületi  gyuladást  (1.  o.).  6.  Lehet 
az  izületi  gyuladás  tünete  más  általános  betegség- 


nek, minők  a  genyvérüség,  gyermekágyi  láz,  ki- 
ütéses fertőző  betegségek  (skarlát,  kanyaró)  stb. 
7.  Lehet  a/  izületi  gyuladás  súlyos  idegbajoknál 
előálló  táplálkozási  zavarok  következménye,  mint 
azt  a  gerincvelő  sorvadásánál  stb.  észlelték.  Az 
izületi  gyuladások  lezajlásuk  után  különböző  ál- 
landó elváltozásokat  hagyhatnak  hátra,  így  az 
ízülö  csoutvégek  mozgathatatlan  összenövését  (1. 
Ankilózis),  ami  az  izület  behajlított  állásában  is 
megtörténhetik  (contraetura). 

II.  Izületi  sérülések  lehetnek  1.  egyszerű  zúzó- 
dások, melyek  az  ízületre  mórt  ütések  v.  ütődések 
után  keletkezett  vérkiömlések  az  izület  üregébe 
V.  az  izület  közötti  lágy  részekbe,  miket  a  gyorsan 
előálló  daganatról,  a  daganat  vöröskékes,  később 
kékeszöldes  színéről  ismerhetíiuk  meg.  2.  Rándu- 
lások (distorsío),  ha  az  erőszakos  behatás  az  ízület- 
ben erős  forgatást  okozott  s  ezzel  az  izület  szalag- 
jainak nagymérvű  rongálását  s  ezek  helyén  vér- 
kiömléseket  okozott.  Az  ízület  tájékának  duzza- 
nata, a  szalagok  mentében  kékesvörös,  később 
kékeszöldes  színváltozás  és  minden  mozdulatnál 
heves  fájdalom  árulják  el.  Legtöbbször  a  boka- 
iztiletben,  kézizületben  történik.  Eleinte  nyugalom 
szükséges,  azután  masszálás  sikerrel  alkalmaz- 
ható. 3.  Izületi  sebek  (1.  o.).  4.  Izületi  törések  {L  c). 

III.  Ideges  izületbajok  (arthralgia)  azon  izületi 
bajok,  melyeknél  az  ízületben  semmiféle  anató- 
miai elváltozás  nem  látható,  s  melyeknek  majd- 
nem egyedüli  tünete  az,  hogy  az  izület  minden 
mozgása  rendkívül  heves  fájdalmat  okoz,  sőt  néha 
nyugalomban  is  fáj.  Ideges  izgatottságban  szenve- 
dőknél —  főleg  hisztériás  nőknél  —  gyakori  s 
leginkább  a  csipő-  és  vállízületet  támadja  meg. 
Makacs  baj,  mert  az  alapbaj  gyógyulásával  függ 
össze  ennek  javulása  is  és  ennek  gyógyításáról 
kell  gondoskodni  (1.  Izületi  neurózis).  —  IV.  Fica- 
modas  (1.  o.).  —  V.  Izületi  merevség,  1.  Ankilózis. 
—  VI.  Izületi  daganatok  (1.  o.). 

Izületi  betegségek,  1.  Izületi  bántalmak. 

Izületi  C8ÜZ  (arthrorlieuma),  1.  C^'<^ ;  gyógyí- 
tására használt  szerek  az  anarthritikák. 

Izületi  daganatok  vagy  magukból  az  izület 
alkotórészeiből  indulnak  ki,  vagy  az  izület  szom- 
szédságában lévő  szövetekből  (csontokból)  s  csak 
másodlagosan  jutnak  be  az  ízületbe.  Magából  az 
izületi  savós  tokból  (synovia)  zsirdaganatok  (li- 
poma)  indulnak  ki,  amelyek  közt  sajátságos  fa- 
szerű  elágazásával  tűnik  ki  a  lipoma  arborescens ; 
ezenkívül  a  savós  tok  csontos-porcos  (synovitis 
ossiflcans),  ér-  (angioma)  ós  húsdaganatai  (sar- 
koma)  fordulnak  elő.  A  szomszédságból  az  ízületre 
átterjedő  daganatok  közt  az  első  helyet  a  csontok- 
ból kiinduló  esontszarkóma  (osteosai-koma)  fog- 
lalja el. 

Izületi  egér  vagy  ízegér  (mus  articularis),  1. 
Arthrolith. 

Izületi  gümőkór  vagy  izületi  tuberkulózis,  1. 
Gümős  izületi  gyuladás. 

Izületi  gyuladás  (arthrüis  vagy  arthrophlo- 
gosis),  az  izületeket  alkotó  szövetek  és  szervek 
gyuladásos  megbetegedései.  Főszerepet  a  savós 
tok  (synovia)  visz  benne.  Megkülönböztetünk  he- 
veny V.  akut,  és  idült,  ki'ónikus  I.-okat.  Az  akut 
gyuladások  lehetnek  1.  savósak  (serosus),  ezek- 
nél nagymennyiségű  vlztiszta  v.  gyengén  zava- 


Izületi  hártya 


726 


Izzasztó  kúrák 


ros  savót  választ  ki  a  gyuladt  szinovia  (izületi 
vízkórság,  liydrops  artlcularis,  hydarthros) ;  2.  flb- 
riues,  amelynél  a  kiválasztott  folyadék  sok  meg- 
alvadó rostauyagot  (fibrin)  tartalmaz,  ezek  a  meg- 
alvadt fibrindarabkák  leköszörülödiiek  (corpora 
oi*yzoidea)  s  mint  izületi  egerek  is  szerepelhetnek 
(l.  A  rthrolith) ;  3.  genyes  (arthropyosis)  stb.  Az 
idült  gyuladások  a  hevenyekből  alakulhatnak  ki, 
vagy  kezdettől  fogva  mint  ilyenek  lépnek  fel.  Az 
utóbbiak  főleg  öreg  korban  köszöntenek  be  s  az 
iztüetek  nagyfokú  roncsolására,  összenövésekre, 
stb.  vezetnek.  Ij.  még  Izületi  hmúalmak,  Csnz. 

Izületi  hártya  v.  tok,  1.  ízület. 

Izületi  merevség,  1.  Ankilózis. 

Izületi  nedv  (syncnúa),  az  izületi  tok  belső  ré- 
tege, a  savós  hártya  által  elválasztott  nedvesség, 
mely  az  izülő  felszíneket  mintegy  bekeni. 

Izületi  neurózis,  ideges  alapon  fellépő  izületi 
fájdalom,  melynek  logjeílegzetesebb  sajátossága, 
hogy  mozgás  közben  enyhül.  Gyógyítása  a  neu- 
raszténia orvoslásával  történik. 

Izületi  sebek  oly  sebek,  amelyek  az  ízület 
üregét  megnyitják.  A  legbiztosabb  jele  annak, 
hogy  az  ízület  meg  vau  nyitva,  az  izületi  (syno- 
vialis)  nedvesség  kicsorgása.  Az  I.  lefolyása  első- 
sorban attól  függ,  hogy  a  sebzés  alkalmával  az 
ízület  ürege  fertőződött-e,  avagy  nem.  Ha  nem 
fertőződött,  úgy  a  seb  hamarosan,  minden  utó- 
következmény nélkül  meggyógyulhat.  A  fertő- 
zött I.  csakhamar  ízületi  genyes  gyuladást  okoz- 
nak, iimely,  ha  nagyobb  ízületről  van  szó,  köny- 
nyen  általános  vérmérgezésre  vezethet  s  halálos 
végű  is  lehet.  Kisebb  izületeknél,  sőt  esetleg  na- 
gyobbaknál is,  az  ízület  feltárásával  megment- 
hetjük a  beteget,  azonban  ilyenkor  is  minden 
esetben  teljes  izületi  merevség  marad  vissza. 
Súlyos  esetekben  a  beteg  végtag  levágásával  is 
megmenthetjük  a  beteget.  Különösen  súlyos  le- 
folyásúak az  izülelek  lőtt  sebei,  mert  ezeknél 
nemcsak  a  lágy  részek,  hanem  a  csont  is  meg  van 
sérülve. 

Izületi  szalagok,  1.  ízület. 

Izületi  tapló  V.  taplós  izületi  gyidadás  (fun- 
gus  articularis),  a  tuberkulózisos  izületi  gyuladá- 
sok egyik  alalqa,  1.  Gümös  izületi  gt/uladá.s: 

Izületi  törések  (f radar  a  intrcuarticidaris)  v. 
úgy  jönnek  létre,  hogy  az  izületet  alkotó  csontok 
törése  magába  az  ízületbe  is  beterjed,  vagy  úgy, 
hogy  maga  az  izületi  vég  törik  le.  Rendszerint  az 
iziüet  üregébe  történő  vérkiömléssel  (haemar- 
thros)  jár  együtt.  A  vérkiömlés  rendszerint  nyom 
nélkül  felszívódik,  de  néha  szervülhet  s  mozgási 
akadályként  szolgálhat.  A  letört  csont  v.  zavar 
nélkül  visszaforrad  a  helyére,  v.  csak  bizonyos 
eltolódással :  ez  az  ízület  deformitásával  jár.  Ki- 
sebb letörött  csontok  szabadon  maradhatnak  az 
Ízület  üregében,  ezek  az  izületi  egerek  (mus  arti- 
cularis, 1.  Arthrolith);  kezelése  megegyezik  nagy- 
jában a  törések  kezelésével,  csak  az  ízület  mozga- 
tását kell  kellő  időben  megkezdeni. 

Izületi  üreg  v.  árok,  1.  ízület. 

Izületi  vízkórság  (hydrops  articularis)!  Izü- 
leti gyidadás. 

Ízvéi.-pa.(acetabidum),ae8ipöizület  izületi  ürege. 

Izvolszki,  orosz  államférflú,  1.  Iszvolszkí. 

Izvor,  község,  most  Beregfnrrás  (1.  o.). 


Izvorhuta,  község,  1.  Forráshuta. 

Izvozcsik  (orosz)  a.  m.  bérkocsis ;  viszont  sze- 
keres, fuvaros  megkülönböztetésül :  izvoznik. 

Izzadás  V.  verejtékezés,  a  verejték  fokozott 
képződése,  úgy,  hogy  az  elég  gyorsan  elpárologni 
nem  tudván,  cseppekké  alakul  s  így  szemmel 
láthatóvá  lesz.  I.  főleg  a  magas  hőmérséklet  ht- 
tására  következik  be,  de  a  félelem,  émelygés  stb. 
is  verejtékezést  indít  meg.  Vannak  gyógyszereid 
is,  amelyek  hevévé  L-t  idéznek  elő  (izzasztó- 
szerek). L.  még  Verejték. 

Izzadmány,  a  heveny  gyuladásokat  jellemző 
lobtermék,  mely  lehet  savó,  rostanyag,  geny,  ov  : 
e  szerint  nevezzük  el  a  gyuladásokat  savós,  ge- 
nyes, eves  gyuladásoknak  stb.  Ij.  Gynlndás. 

Izzadság,  1.  Veríték. 

Izzadságkendö,  1.  Veronika. 

Izzás,  az  erősen  hevített  testek  világítása,  mely 
általában  525  C-nál  kezdődik.  E  hőmérséknól  az 
izzó  test  spektruma  a  Praunhofer-féle  B-vonalig. 
655"-nál  a  zöld  részben  levő  f  vonalig  terjed ;  725«- 
nál  a  kezdődő  kékig,  llTO^-nál,  midőn  az  izzó  test 
sárgásfehér  fényt  áraszt,  spektruma  a  nappali 
fényével  megegyező.  Rendesen  csak  a  vörös-  L-t 
ós  fehér-I-t  szokás  megkülönböztetni.*  Ez  utóbbi 
igényel  legtöbb  hevítést  és  nyújt  legnagyobb  vi- 
lágosságot, így  a  világító  lángokban,  az  elektro- 
mos ív-  és  izzólámpákban  a  fehér-I.-ig  hevített 
szén  terjeszti  a  fényt.  A  vörös-  és  sárga- 1.  határa 
lOOQo-nál  van ;  a  kezdődő  fehér-I.  hőfoka  1200— 
1300",  a  legerősebb  fehór-I.-ó  1500— IGOO". 

Izzasztás,  1.  Cserzövargaság. 

Izzasztó  gyógyszerek  (diaphoretica,hulrotk(i, 
sudorifera).  ilyenek  első  sorban  a  meleg  (30  - 
•iO<'C.)  víz  belsőleg  V.  külsőleg  alkalmazva  (mint- 
hogy sok  meleg  víz  ivása  után  könnyen  émely- 
gés, sőt  hányás  következik,  ezért  is  limonádé' 
V.  tea  alalqában  ajánlatos  a  bevétel).  Az  ilyoii 
meleg  italok  az  ú.  n.  diaphorefica  aqiiosa.  A  gőz- 
és  forró  levegőfürdők,  a  meleg  lábfürdők  szint<;'ii 
a  külső  1.  közé  tartoznak.  A  belső  í.  közül  leg- 
nevezetesebb a  pílokarpin,  a  physostigmin,  me- 
lyek az  izzadó  mirigyekben  lévő  idegvégeket  is 
izgatják.  Számos  illatos  olajtartalmú  növény,  pl. 
a  bodza,  a  hársfa,  a  kamilla,  a  menta,  a  citromfű 
stb.  virágánalv  is  izzasztó  hatása  van,  különösen 
ha  meleg  tea  (forrázat)  alakjában  vétetnek  be ; 
éppen  így  a  kámfornak  s  az  ecetsavas  ammóniák- 
nak. Ezek  a  gerincvelő  izzadási  központjait  iz- 
gatják, ami  reflex  úton  meleg  által  a  bőr  felől  v. 
pszichikus  ingerekre  is  könnyen  izgalomba  hoz- 
ható (izzadás  ijedségnél).  Szomszédos  központok- 
kal (háuyásí,  hőszabályozó)  is  szoros  összekötte- 
tésben van.  Az  I.  használhatók  meghűléses,  reu- 
más  bajok  ellen,  vesegyuladás,  fenyegető  húgy- 
vérüség  alkalmával,  izzadmányok,  bizonyos  bőr- 
bajok eloszlatására,  iszkiász,  krónikus  fémmérge- 
zések gyógyítására.  Használatuk  (különösen  a 
pilokarpiné)  nagy  elővigyázatot  kíván  elgyöngült, 
tüdő-  és  szívbajban  szenvedő  embereknél. 

Izzasztó  kúrák.  Ősrégi  gyógyítási  mód,  mely- 
nek lényege,  hogy  a  test  hővesztésének  megaka- 
dályozásávaí  (hötorlasztás),  v.  ezenkívül  még  a 
test  közvetlen  folraelegitésével  is  izzadást  idézünk 
elő.  A  szervezet  a  fölhevülés  ellen  védekezik  és 
egyrészt  a  bőr  hőmérsékletének  emelésével  (bővé- 


Izzasztó  szekrény 


727 


Izzótest 


i'üség,  hyperaemia),  másrészt  veritek  elpárolog- 
tatósával (egy  gr.  elpárolgása  37o-on  =  580  gr.- 
kalória)  igyekszik  meleget  veszíteni ;  a  fölhevülés 
ellen  védekező  és  az  esetleg  ennek  dacára  is  föl- 
hevített testben  az  élettani  jelenségeknek  egész 
sora  játszódik  le,  melyek  e  gyógyítás  céljait  szol- 
gálják. A  bőr  és  a  végtagok  vértartalma  nö,  a 
belső  szerveké  csökken,  a  szívmíiködós  szaporább, 
az  anyagcsere  intenzivebb  izzasztásnál  élénkebb, 
s  az  izzadság  különböző  anyagokat  távolít  el  a 
testből.  Használatosak  az  1.  csúzos  és  köszvényes 
betegségek,  idült  izzadmányok,  idegzsábák  és 
ideggyuladások,  fertőzésből  és  sérülésből  szár- 
mazó izületi  betegségek,  idült  mérgezések  stb. 
gyógyítására.  Az  I.  használatos  módjai  a  gőz- 
fürdő, a  fon-ólégfürdő,  a  fényfürdö  — mind  a  há- 
rom akár  i'i.  n.  izzasztó-szekrények  alakjában  is 
—  a  homokfürdő,  a  napfürdő  és  a  bepakkolás. 
különösen  a  forrc")  fürdő  (izzasztó-fürdő  után  vett 
száraz  bepakkolás). 

Izzasztó  szekrény,  izzasztásra  használt  készü- 
lék, 1.  FcHi/f'ürdő,  Forrőlég-fürdö,  Gőzfürdő. 

Izzasztó  szerek,  1.  Izzaszfő  (ji/ógyszerek. 

Izzítás,  általában  a  fémeknek  tűzzel  való  iz- 
zóvá hevítése,  különösen  a  vas-  és  fémkohászat- 
ban, abból  a  célból,  hogy  az  izzó  fémet  kalapálás- 
sal, liengerléssel  vagy  sajtolással  alakíthassák. 
A  vas-  ós  fémgyárakban  erre  a  célra  külön  ke- 
mencéket (izzító  pesteket)  építenek,  melyeknek 
szerkezete  függ  a  megmunkálandó  tárgytól.  A 
kovácsműhelyekben  a  vas  I.-ára  az  ú.  n.  kovács- 
tüzekot  használják. 

Izzó  Iván,  hadi  és  építészeti  író,  szül.  Kassán 
1721  aug.  29..  megh.  Bécsben  1793  dec.  5. 1736.  a 
jezsuita-rendbe  lépett  és  előbb  Szakolczán,  majd 
iíécsben  és  Grácban  tanult.  Eleinte  Görzben  nyert 
alkalmazást,  majd  a  bécsi  Theresianumba  került, 
mely  intézetnek  aligazgatója  volt.  Művei :  Trac- 
tatus  de  pjTOtechnica  et  ballistica  (Wien  1764); 
Elementa  architecturae  civilis  (u.  o.  1764') ;  Ele- 
menta  architecturae  militaris  (u.  o.  1765) :  Ele- 
menta geographiae  (u.  o.  1769);  utóbbi  két  müve 
német  (u.  o.  1776)  és  francia  (u.  o.  1772)  fordítás- 
ban is  megjelent  s  több  kiadást  ért. 

Izzóbrikett.  faszénből  kátrány  és  nátronlúg 
hozzáadásával  állítható  elő  s  azzal  a  tulajdon- 
sággal bir,  hogy  sziporkázás  nélkül,  szag-  és 
füstmentesen,  pirosas  parázstüzzol  ég  el.  Vala- 
mikor vasalók,  kocsik  s  kirakatok  fűtésére  hasz- 
nálták. 

Izzófény  az  a  fény,  melyet  valamely  izzó  test 
bocsát  ki.  Az  Auer-féle  égőben  thorium-  és  ce- 
riumföld  lesz  izzóvá  világítógáz,  alkohol  v.  pet- 
róleum gőzének  elégése  következtében.  Az  elek- 
tromos L-t  szén-  V.  fémszál  izzása  okozza,  melyet 
a  rajta  áthaladó  elektromos  áram  idéz  elő.  L. 
Gázlángzók,  Izzólámpa. 

Izzóháló.  az  Auer-féle  gázlángzók  pamutból 
szőtt  harisnyája,  melyet  thorium-ceriumfölddel 
impregnálnak,  hogy  tűzálló  és  fehérizzásban  erős 
fénykibocsátó  legyen.  L.  GázJúnqzók  és  Izzóte.ft. 

Izzóharisnya,  1.  Izzóháló  és  Izzótest. 
Izzólámpa.  1.  borszessze],  terpentinolajjal  v. 
gázzal  táplált  lámpa,  magas  hőfok  előállítására : 
van  azután  elektromos  izzólámpa  is.  L.  Elektro- 
mos világítás. 


2. 1.,  Davy-féle  borszesz-lámpa,  melynek  belo 
fölött  1—2  mm.  távolságban  vékony  platinadrót. 
V.  platinatapló-gömböcske  függ.  A  lámpát  erős 
alkohollal  megtöltjük,  meggyújtjuk  s  a  lángot, 
ha  már  a  platinaspirál  izzásba  jutott,  a  kupak 
gyors  rátevése  és  ismét  levétele  által  eloltjuk,  a 
platinaspirált  azután  az  alkoholgőzök  ismét  iz- 
zásba hozzák,  mert  az  alkoholgőzök  a  platina  köz- 
vetítésével élénken  oxidálódnak  s  a  drót  addig 
marad  izzásban,  míg  alkohol  van  jelen.  Az  ilyen 
lámpát,  ha  éterikus  olajok  alkoholikus  oldatával 
töltjük  meg,  illatszer  gyanánt  használhatjuk.  De 
minthogy  az  alkohol  és  az  éterikus  olajok  oxidáció- 
jakor aldehid  és  a  lélegzősz orveket  izgató  anya- 
gok képződnek,  azért  a  lámpa  könnyen  fejfájást 
stb.  okozhat. 

Izzólángzók,  1.  Gázlángzók. 

Izzótest  bármely  tűzáíló  anyag  lehet,  amely 
színtelen  lángba  tartva,  izzásnak  indul  és  ennél - 
fog\'a  világít.  Használható  izzótest  előállítása 
Kari  Auer  von  WelshacJi-xiak  és  munkatársainak 
csak  évek  hosszáig  folytatott  kísérletek  alapján 
sikerült. 

Az  I.-ek  gyártása  csakhamar  nagyiparrá  fej- 
lődött úgy,  hogy  az  évi  világkonzum  ma  kb.  220 
millió  I.-re  tehető.  Az  Auer-féle  I.-nok  (harisnya) 
köszönheti  a  világítógáz  gyártása  azt.  hogy  a 
mindjobban  elterjedő  elektromos  világítással 
szemben  kiállja  a  versenyt.  Az  I.-ck  gyártásánál 
a  következő  műveletek  szükségesek :  1.  Előállí- 
tása a  tömlőszerű  szövetnek.  2.  Gondos  kémiai 
tisztítás,  mosás  a  CaO,  SiOg,  zsiradékok  stb.  eltá- 
volítására. A  tömlőknek  20  cm.  ho8.szú  darabokra 
vágása.  3.  Impregnálás  és  kifacsarás.  4.  Szárító 
üvegeken  való  kiszárítás.  5.  Az  összehúzott  fejek- 
nek megerősítése  arra  való  folyadékkal.  6.  A 
fejen  keresztül  aszbeszt-fonalat  húznak;  hurok 
alakítása.  7.  Az  impregnált  tömlők  leégetése.  8. 
Az  impregnált  tömlők  koUodiumba  mártogatása 
és  végül  9.  az  impregnált  tömlők  kikészítése  és 
csomagolása. 

A  tömlőt  pamutból,  ramiéből  v.  műselyemböl 
kötik.  A  ramié  I.-nek  a  pamuttesttel  szemben  az 
az  előnye,  hogy  alakját  megtartja,  ennélfogva 
nagyobb  a  fényerőssége,  állandósága  és  szilárd 
sága  is.  Azonban  a  míiselyem  I.  jobb  a  ramié  és 
gyapot  I.-nél.  A  tömlők  készítésére  kötőgépek 
szolgálnak,  amelyek  közül  általánosan  a  mühl- 
hauseni  Claes  &  Flentje  gyár  gépeit  használják. 
Míg  éveken  keresztül  csak  a  közönséges  normál - 
I.-et  és  emellett  a  miniatűr  vagy  ú.  n.  Liliput 
I.-eket  ismerték,  addig  íjjabban  néhány  erős  fényű, 
invertégöhöz  és  egyéb  gázégőkhöz  való  I.-et  hoz- 
nak a  piacra,  amelyek  mindegyike  speciális  ter- 
mészetének megfelelő  szövést  igényel.  Ezekhez 
járulnak  a  spirituszra,  petróleumra  és  acetilén- 
gázra való  I.-ek,  amelyeknek  gyártása  néha  külö- 
nös nehézségeket  okoz. 

Az  impregnálásra  a  thorium  és  a  cerium  niti'át- 
jai  szolgálnak.  E  két  földes  fémnek  viszonylagos 
arányától  függ  elsősorban  a  fény  színárnyalata  és 
intenzitása.  Míg  a  tiszta  thoriumnitráttal  impreg- 
nált I.  jellegzetes,  de  gyenge  (2—4  Hefner-gyer- 
tyás)  fényt  áraszt,  addig  a  tiszta  ceriumnitrátos  I. 
aranysárga,  de  szintén  gyenge  (közel  7  Hefner- 
gyertyás)  fényt  ad.  A  hasznúlatban  levő  őrös  és 


Izzótest 


728 


Jaabák 


fehóríényű  l.-ekbeu  a  thoriiuuoxid  a  cerüunoxid- 
hoz  oly  arányban  van,  mint  99 : 1. 

Az  I.  felső  végére  rávarrt  tíUlszalagot,  illetőleg 
a  pátens-fejrészt  magnézium-,  aluminiimi-,  néha 
kalciumnitráttal  ecsetelik  vagy  mártogatják  a 
nevezett  sók  oldatába.  Ugy  az  impregnálás,  mint 
a  fejkemónyítés  céljaira  gépeket  használnak.  A 
flxált  I.-re  most  már  a  felakasztására  alkalmas 
aszbesztet  varrják  rá.  fígy  gyakorlott  munkásnö 
esetleg  napjában  5—600  ilyen  aszbesztkarikát  ké- 
pes felvarrni.  Újabban  az  aszbesztfület  fémkari- 
kákkal helyettesítik.  (Hella-I.)  Miután  az  I,-gyárak 
különféle  I.-fajtákat  gyártanak,  azért  ezeket  le- 
bélyegzik a  megfelelő  névvel  vagy  jelzéssel.  Bé- 
lyegzőfestékül többnyire  a  didimium-nitrát  szol- 
gál,amelynek  tűzálló  oxidja  sötétvörösbama  színű. 
Amidőn  már  mostan  az  I.-eket  leégetik,  akkor  a 
thoriumnitrátból  thoriumoxid,  a  ceriumnitrátból 
ceriumoxid,  a  didimiumnitrátból  didimiumoxid 
képződik.  A  leégetés  kivitelétől  függ  az  I.  tartós- 
sága. Az  eljárás  a  következő :  az  I.-et  alkalmas, 
felül  kissé  kúpos  faformára  húzzák  és  gondosan 
kisimítják,  azután  aszbesztfüleinél  leemelve  sza- 
badon felakasztják  ós  Bunsen-égővel  a  fejénél 
meggyújtják.  Az  I.  ez  után  a  müvelet  után  fodros 
és  petyhüdt;  ilyen  állapotban  világításra  még 
nem  használható.  A  kellő  formát,  nagyságot  ós 
keménységet  akkor  kapja,  ha  alkalmas  módon 
berendezett  présgázégő  lángjának  tesszük  ki,  ami 
vagy  kézzel  vagy  géppel  (Hella-gép)  történik. 

Ezzel  a  müvelettel  be  van  ugyan  fejezve  az  I. 
tiüajdonképeni  előállítása,  amennyiben  most  már 
világításra  használható.  De  szállítani  nem  lehet 
ebben  az  állapotban,  mivel  rendkívül  törékeny. 
Már  189 1  óta  szokásos  a  kész  I.-et  gyanta-,  kaucsuk-, 
vagy  kollodium-oldatokba  való  mártogatás  útján 
ellenállóbbakká  tenni.  A  tömegtermelés  természe- 
tével vele  jár,  hogy  ezt  a  műveletet  is  alkalmas 
berendezésekre,  gépekre  bízzák,  amelyek  az  I.-eket 
koUodiummal  vonják  be  és  kellő  nagyságban  le- 
vágják. Osztályozás  és  csomagolás  után  az  I.  el- 
szálUtható.  Az  l.-ek  főelőnye  az,  hogy  csekély 
gázfogyasztás  mellett  nagy  a  fényex'ejük.  Míg  pl. 
a  világító  gázzal  táplált  100  gyertyás  nyitott  gáz- 
égő (1.  nélkül)  óránkint  kb.  1  m*  gázt  fogyaszt, 
addig  pl.  az  Áuerfény  magyar  gázizzófény  r.  t. 


I.-jeinek  fogyasztása  és  fényereje  a  következőleg 

alakul : 

Fogyasztás         Fényerő 
literekben  HK. 


Jel 


Álló  jzzótestes  é^ök : 

«R»  40  86 

«N>  H5  45 

«Cí  120  90 

Szabadalmazott  Heliophor  takarékégök : 

I.  40  4f) 

ü.  6.5  60 

Ul.  85  85 

IV.  110  110 

V.  180  120 

VI.  170  155 

Lefelé  függő  izzótestes  égők  (Invert)  -. 

37  30  30 

S6  50  50 

3.)  90  tOO 

34  180  800 

33  250  300 

Magas  fényű  alacsony  nyomású  utcai  lámpák : 

I   lángú  220  300 

n       «  430  800 

III  «  700  1000 

IV  «  1100  1500 

A  Petroleum-izzófény  r.-t.  által  forgalomba 
hozott  erősfónyü  petróleum-lámpák : 


o.iv. 

0.  V. 


Alló  izzótesttel : 
l/g  liter 


300 

_  1/4    "  600 

Függő  (iavert)  izzótesttel : 

JH.  m.  A.     l/e  liter  300 

m.     1.  Vs    •  800 


40 


HS.  80  gr. 

Izzótü.  A  fának  simára  gyalult  fölszinón  a 
diszítményt  vagy  vésővel  való  faragás,  vagy  izzó 
fémtűvel  való  égetés  útján  állíthatjuk  elő  (piro- 
gráfia).  Az  előbbi  eljárás  a  szokottabb,  az  utóbbi 
kevésbbé  az,  bár  nem  új,  mert  már  a  középkor- 
ban is  gyakorolták.  Ujabb  időben  a  fogyatékos 
fémtü  helyett  platinatüt  használnak  és  azt  meg- 
felelő készülékkel  állandó  és  egyenletes  izzásban 
tartják.  Az  égetés  technikájának  e  javítása  óta. 
a  fa  fölszinének  ilyetén  díszítése  általánosabb  el- 
terjedést nyert,  iparművészeti  iskolákban  rendes 
oktatás  tárgya  és  szélesebb  körben  gyakorolják. 
Hazánkban  br.  Weissenbach  János  az  eddigitől  el- 
térő alapon  oly  tökéletességre  emelte  az  1.-vel  való 
égetést,  hogy  meglepő  szabatossága,  a  korábbi 
fogyatkozásoktól  ment  díszítményeket  állít  elő. 


J. 


J,  j  betű,  a  magyar  ábécének  15-ik  betűje.  Csak 
a  XVI.  században  kezdték  meg:különböztetni  az 
I  (i)-től,  mely  azelőtt  _;'  hangot  is  jelölt.  Az  angolok 
és  franciák  e  hangot  ^-nal  írják,  ellenben  a;  betű 
az  angolban  dzs  hangot,  a  franciáknál  és  portu- 
gáloknál zs  hangot  jelöl.  A  spanyol  j  a  német  eh 
hangját  jelöU  (valamint  az  x  is,  azért  ott  sok  szó, 
melyet  régente  íc-szel  írtak,  ma;- vei  ü'ódik).  Arab, 
török,  perzsa,  indus  és  más  szavakban  a  franciák 
s  az  angolok y- vei  a  zs,  s  hangot  jelölik. 

J  a  kémiában  a  jód  jele. 

J.  a  nemzetközi  telegráflában  a.  m.jmir  (nap),  vagyis 
nappali  sürgöny. 


J  hang,  zöngés  réshang,  melyet  nyelvünkkel 
a  szájpadlásnál  képezünk  (L  Hangok).  Rokon  vole 
a  magánhangzók  közül  az  i  s  ebből  magyarázó - 
dik  váltakozásuk  (1.  Illeszkedés).  Néha,  különösen 
Dunántúl,  gy-re  változik,  pl.  jere:  gyere,  jön: 
gyün,  jut:"gyut,  dobja:  dobgya,  párja:  párgya 
(kemény  mássalhangzó  után  ty,  pl.  kapja :  kaptya). 
Ha  n,  fi,  ií  után  következik  a  ragj-je,  a  közkiejtés 
szerint  nny,  ggy,  tty  lesz  belőlük,  az  szj,  zj,  sj  hang- 
csoportokbói  pedig  ssz,  zz,  ss  lesz  (1.  Helyesírás). 

Jaabak  (ejtsd:  jóbek).  Sörén,  norvég  politikus, 
szül.  Hóiméban  181á  ápr.  1.,  megh.  u.  o.  1894 
jan.  7.  Néptanító  volt  s  1845—91.  a  storthingban 


JaAd 


—     729     — 


Jablunkai  hágró 


(képviselőház)  foglalt  helyet,  hol  a  parasztpárt 
vezéreihoz  tartozott.  Szerkesztette  a  Polketidende 
I'.  néplapot.  Számos  népies  munkát  is  irt. 

Jaád,  község,  1.  Jiárf. 

Jaák,  község,  1.  Ják- 

Jaák  V.  Jaákh,  Tóth  Béla  (1.  o.)  írói  álneve. 

Jaar  v.  Yaar,  belga  folyó,  1.  Geer. 

Jab,  szigetcsoport,  1.  Yap. 

Jabalpur  (Juhhulpore),  1.  Dzsahalpur. 

Jabbok,  helyesebben  Jabok,  folyó  az  ó-kori  Pa- 
lesztinában, mely  a  Galaád  v.  Gilead  (1.  o.)  hegy- 
ségben eredt,  délnek  folyt,  majd  északnak  for- 
(Inlt  és  a  Jordánba  szakadt.  Felső  része  határ  volt 
az  anamiták  felé.  Jelenleg  Vadi-zerka. 

Jabes  (szokottabban  J.-Galaád),Yá,vo8  az  ó-kori 
l^alesztinában,  a  Manasszé-törzs  területén,  a  Ga- 
laád hegység  lábánál.  A  héberek  lerombolták,  mert 
nem  akart  a  Benjámin  törzs  ellen  tervezett  há- 
l)oruban  szövetségestik  lenni.  Környékén  volt 
Saul  sírja. 

Jabgn  (ázmhgu),  az  altáji  lurkóknál  a  kagán 
után  következő  két  főméltóság  egyike  (a  másik  a 
.sod,  1.  0.).  Régi  indo-szkitha  eredetű  név,  melynek 
az  indo-szkitha  érmeken  ZAOO  (zavu),  az  árja  föl- 
írat szerint  «dzsavHg»  felelt  meg;  megvolt  az 
avaroknál  is  «zauk»  (zauci)  alakban ;  nálunk  min- 
den valószínűség  szerint  a  «Csaba»  névben  maradt 
fenn  emléke. 

Jabirú  (állat),  1.  Nyerges  gólyák. 

Jablanac,  adó-  és  pol.  község  Hoi-vát-Sziavon- 
országban,  Lika-Korbava  vm.  zenggi  j.-ban,  (i9io) 
1061  horvát  lak.,  tengeri  kikötővel,  posta-  és  táv- 
beszélő-hivatallal, postatakarékpénztárral.  A  köz- 
ség felett  J.  vár  romjai  látszanak ;  a  vár  1251 
épült,  amikor  István  herceg  a  községet  sz.  kir.  vá- 
rossá emelte  ós  Arbe  sziget  lakóival  betelepítette. 

Jablincz  (azelőtt :  Jabhnicz),  kisk.  Nyitra  vm. 
szeniczei  j.-ban,  (1910)  2195  tót  és  magyar  lak., 
gr.  Apponyi-féle  kastéllyal.  1704-ben  Bercsénja  a 
szakoiczai  járás  lakosainak  segélyével  Ricsan 
császári  tábornokot  itt  megverte  és  elfogta.  Vasút- 
állomás, posta-,  táviró-  éstelofonhivatal. 

Jablochkov,  Prtwü,  orosz  elektrotechnikus,  szül. 
Szaratovban  1847  szept.  14.,  megh.  u.  0.  1894 
márc.  Mérnöki  kikópeztetését  a  szentpétervári 
katonai  mérnöki  akadémiában  nyerte  s  tanulmá- 
nyainak befejezése  után  a  katonai  hatóság  a  gal- 
vanotechnikai  intézetben  alkalmazta.  1871-ben 
kinevezték  a  moszkva-kurszki  telegráf-vonalak 
főnökévé.  Az  államszolgálatból  kilépvén,  1877. 
Parisban  gyárat  alapított  elektromos  világításra. 
Itt  készült  a  nevéről  elnevezett  elektromos  gyer- 
tya, tulajdonképpen  ívlámpa  (1.  Elektromos 
qyeti.ya).  6  oldotta  meg  Edisonnal  egyidejűleg, 
de  ettől  függetlenül,  az  elektromos  fény  elosztá- 
sának feladatát,  vagyis  az  áram  szétosztását  egy 
áramforrásból. 

Jablochkov-féle  gyertya,  1.  Elektromos  gyer- 
tya. 

Jabloncza,  kisk.  Abauj -Torna  várm.  tornai 
j.-ban,  (1910)  656  magyar  lak.,  u.  p.  Szádalmás, 
u.  t.  Szilicze. 

Jablonec,  Gablonz  város  (1.  0.)  cseh  neve. 

Jablonka,  kisk.  Árva  várm.  trsztenai  j.-ban, 
^  (1910)  2713  lengyel  lak.,  posta-  és  táviróhivatallal, 
\      postatakarékpénztárral. 


Jablonoj-hegység  (Jablonovoj  a.  m.  alma- 
hegység),  tölvetődött  paciíikus  jellegű,  ívos  alakú 
platóperem  Keletszibériában,  Transzbajkáliától 
Kamcsatkáig  húzódik,  legmagasabb  pontja  a 
Csokondo,  2450  m.  magas.  Ez  a  hegység  az  Amur 
és  Léna  vízválasztója,  az  Ingoda  töri  keresztül. 
Hatalmas  erdei  vannak,  újabban  ércei  miatt  kezd 
lassankint  benépesedni.  A  Bajkáltól  Csitába  vezető 
út  a  legjártabb  hágóján  visz  keresztül. 

Jablonowski  József,  szül.  Szepesolasziban 
1863  febr.  16.  Felsőbb  tanvilmányait  a  sárospa- 
taki akadémián  és  a  budapesti  egyetemen  végezte. 
1890-ben  az  áll.  Rovartani  Állomásra  asszisztens- 
nek került,  majd  1896.  ez  intézet  főnöke  s  utóbb 
igazgatója  lett.  Dolgozatai,  kivéve  néhány  kisebb 
leíró  természetrajzi  dolgozatát  és  A  magyar  köz- 
oktatás jelene  és  az  egységes  középiskola  (Bpost 
1891)  c.  munkáját,  mind  a  mezőgazdasági  rovar- 
tan teréről  valók.  1904-ben  J.  vezette  a  maroldcói 
sáska  elleni  védekezést  és  saját  szerkezetű  sáska- 
irtó berendezésével  sikeralt  e  csapást  nagj'ban 
korlátoznia,  önállóan  megjelent  munkái :  A 
szöllö  betegségei  és  ellenségei  {Budapest  1895); 
A  répabogár  és  a  védekezés  ellene  (u.  0. 1902) ; 
A  gyümölcsfák  s  a  szöllö  kártevő  rovarai  (u.  0. 
1902, 1906  és  1912) ;  Útmutatás  a  komlót  pusztító 
állatok  irtására  (u.  0. 1905) ;  A  cukorrépa  állati 
ellenségei{xL.  0. 1906) ;  Die  tierischen  Schadlinge  d. 
Zuckerinibe  (u.  0. 1909) :  A  gyümölcskert  védebne 
(u.  0.  1913) ;  A  mezei  pockok  elleti  való  védekezés 
(u.  0. 1913) ;  A  szöllómolyok  ellen  való  védekezés 
(u.  0. 1913).  Egyéb  dolgozatai  hazai  szaklapokon 
kívül  a  német  folyóiratokban  jelentek  meg.  Mim- 
katársa  e  Lexikonnak  is. 

Jablonowski,  lengyel  főnemesi  család,  mely 
nevét  Jablonowo  (Nyugat-Poroszország)  helység- 
től vette  s  a  régi  porosz  hercegektől  származ- 
tatja magát.  Nevezetesebb  tagjai :  1.  J.  Sztanisz- 
lav  herceg,  hadvezér,  szül.  1634.,  megh.  1702.  Fő- 
része volt  1674.  Sobieski  János  lengyel  királlyá 
választásában.  Bécs  felmentésekor  annyira  ki- 
tüntette magát,  hogy  L  Lipót  császár  birodalmi 
hercegi  rangra  emelte  (1683).  —  2.  J.  Jozef  Ale- 
xander herceg,  szül.  1712  febr.  4.,  megh.  Lip- 
csében 1777  márc.  1. 1743-ban  birodalmi  hercegi 
címet  kapott,  1768.  elhagyta  hazáját  és  Lipcsé- 
ben telepedett  le.  Itt  egészen  az  irodalomnak  és 
a  tudományoknak  ólt  s  a  máig  is  fennálló  J.-tu- 
dományos  társaságot  alapította.  E  társaság  pá- 
lyadolgozatai több'gyűjteményben  jelentek  meg 
(Acta  Societatis  Jablonovianae  1772—73,  6  köt. ; 
Nova  Acta  1802—45,  9  köt.  és  Preisschriften 
1847—1900,  36  köt.). 

Jablonsky,  Boleslav,  Tiipy  K.  (1.  0.)  cseh 
költő  álneve. 

Jablunka,  1.  Jabhmkau. 

Jablunkai  hágó,  a  Kárpátok  BNy.-i  határláu- 
colatának  legnevezetesebb  hágója,  mely  a  Kisucza 
völgyéből  Osztrák-Sziléziába,  a  Skava  völgj'ébo  s 
onnan  a  Visztula  mellékére  vezet.  E  hágón  ke- 
resztül visz  az  állami  út  Csaczáról  Mosiyba  és 
Oderberg  felé  s  a  kassa-oderbergi  vasút  is  eire 
veszi  útját.  Az  országút  legmagasabb  pontja  551 
méter,  a  vasiít  ezt  alagúttal  fúi^a  át.  A  hágótól 
nem  messze  fekszik  a  jablunkai  sánc  Is,  melyet 
a  morvák  1541.  építettek  Bethlen  Qébor  ellen  s 


Jablunkau 


730     — 


Jacini 


melyet  1625.  Mansfeld  csapatai,  164-5.  Königsmark 
svéd  tábornok  s  az  első  szüó2áal  háborúban  Nagy 
Frigyes  elfoglalt.  L.  Almást  sáncok. 

Jablunkau  (magy.  Jahlnnka,  lengyelül  Jablon- 
ków),  város  Teschen  sziléziai  kerületi  kapitány- 
ságban, az  Olsa  mellett,  386  m.  magasban,  (1910) 
3977  nagyobbára  lengyel  lak.,  vászonszövóssel, 
marhavásárokkal,  bőrcserzéssel.  10  km.-nyire 
délre  Mosty  falunál  van  a  Jáblunkai  hágó  (1.  0.). 

Jabneel,  filiszteus  város,  1.  Janinia. 

Jabok,  folyó,  1.  Jobbok. 

Jabora  (növ.),  1.  Pilocarjjus- 

Jabor  andi-levelek,  1.  Jaborandus  és  Pilocarpus. 

Jaborandns,  jaborandi  fólia  (az  izzasztó- 
szerek brazíliai  neve),  a  Pilocarpus  ponnatifolius 
Lemairo  brazíliai  cserje  (Európában  a  Riviérán 
tenyésztik)  levélkéi.  Alkotórésze  illanó  olaj,  ja- 
borin  nevű  alkaloidán  kívül  a  pilokarpin  (l.  o.). 

Jaboridin,  1.  Püocarpm. 

Jaborin,  1.  Pilocarpus. 

Jabot  (franc,  ejtsd:  zsabó),  az  ing  mellső  ré- 
szének csipkézett,  hullámosra  vasalt  fodra,  mely 
főként  a  XIV.  és  XV.  Lajos  korabeli  francia  férfi- 
divatban volt  használatos. 

Jabukovac,  adó-  és  politikai  község  Zágráb  vm. 
petrinjai  j.-ban,  (1910)  561  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Kraljtívcaní. 

Jaca  (ejtád :  háica),  város,  Huosca  spanyol  tarto- 
mány szókhelye,  735  m.  magasságban,  az  Ara- 
gon  balpartján,  (1910)  4925  lak.,  püspökség  szék- 
helye, csokoládé-  ós  agyagárúgyártással,  régi 
falaiban  gót  kapuk  vannak :  citadellával.  I.-tól 
D.-re  van  a  Pena  de  Orel  (1649  m.),  DNy.-ra  a 
Pierra.  de  la  Pena  (1115  m.),  egykori  bencósrendi 
kolostorral. 

Jacaranda  Juss-  (növ.),  a  Bignoniaceae  csa- 
lád p-nusza ;  mintegy  30  faja  a  Bermuda-szige- 
tektől Ny.-lndián  áit  Braziliáig  van  elterjedve. 
Kórós  növények,  de  számos  faj  nagy  fa.  Levelük 
osztatlan  vagy  páratlanul  kétszer  szárnyas,  át- 
ellenes, nagy,  tölcséres  virágjai  rendesen  vég- 
álló, hosszú,  laza  bugákat  alkotnak.  Tokjuk  kerek 
vagy  elliptikus,  lapos,  fás,  olykor  hullámos  szélű, 
magvuk  lapos,  szárnya  hártyás.  A  J.  obtusifolia 
H.  B.  (az  Orinoko  mellékéről  és  Guyanából)  fája 
a  paliszandra  v.  polixandrafa  (paliszander),  ibo- 
lyafa  v.  kék  ébenfa,  sziikkador.  Kemény,  súlyos, 
nehezen  hasad,  sajátságos  csokoládé-barna,  lila- 
szlnbe  játszó,  sötétfeketével  erezett  v.  lángozott. 
Ezért  a  legfinomabb  mű-fák  közé  számítják  és 
bútorfedésnek  (fomoiir)  nagyon  kedvelik.  Más  fa- 
jokéval s  a  Machaerinm-íaidtóxal  együtt  a  ja- 
kararula-fa  nevet  is  viseli.  A  J.  mimosifolia  D. 
Don  ibolyaszínű  virágokból  álló  bugájával  a  dél- 
európai mediterránvidék  szép  ültetett  fája.  A 
J.  jyrocera  Spr.,  brazíliai  fa,  keserű  összehúzó  le- 
velét karoba-levél  (fólia  carobae)  nevén  Braziliá- 
ban és  Guyanában  mint  izzasztó,  vértisztító  és  szi- 
filis  ellen  való  szert  használják. 
Jacaranda-fa  (növ.),  1.  Jacaranda. 
Jacarara,  az  Amazonas  jobboldali  mellék- 
folyója, 1.  Javari. 
jacchus(JfifZa6',  áiiat),  l.Oroszlánmaj  mocska. 
,1'accnse  ...  (franc,  ojtsd  :  zs'akküz,  a.  m.  vá- 
dat emelek),  e  szavakkal  kezdődött  Zolá-nstíí  a 
francia  köztársaság  elnökéhez  az  Aurore  1898 


január  13-iki  számában  kiadott  nyílt  levele,  mely 
megadta  az  első  lökést  Dreyfus  árulási  pőrének 
revíziójához. 

Jaoens  (lat.)  a.  m.  fekvő,  gazdátlan,  bitang. 
-  Jacet  V.  Hicjacet,  itt  nyugszik  (rondesen  sír- 
feliratokon). 

Jachin,  1.  Jak  in. 

Jachmann- Wagner,  JohanrM,  német  operaóno- 
kesnő,  1.  Wagner. 

Jacht  V.  j'akt  (ang.  ya-cht,  ejtsd  :  jot),  Európa  E.-i 
partjain  használt  egyárbocú,  elül  élesre,  hátul 
gömbölydedre  épített  vitorlás,  mely  többnyire  öb- 
lös fenékkel  ós  aránylag  magas  és  nehéz  tögeren- 
dával  (ólombetéttel)  bír.  A  J.  hátsó  széllel  kevósbbó 
jól,  de  éles  széllel  igen  gyorsan  fut  ós  kitűnő 
kormány  képességgel  bír.  Angliában  azelőtt  J.- 
szeríi  vitorlások  látták  el  a  postaszolgálatot  is. 
A  XIX.  sz.  közepe  óta  a  J.  elnevezés  mindinkább 
elterjedt  a  kedvtöltósre,  különösen  a  vitorlaver- 
senycéljaira épült  kisebb  vitorlások  megjelölésére, 
melyek  sokszor  igen  leleményes  módon  vannak 
építve  és  szerkesztve,  hogy  mennél  kevesebb  ellen- 
állással fussanak  a  vízben  és  mennél  nagyobb  vi- 
torlafelületet bírjanak  el  megfelelő  állékonyság 
mellett  (ólomtő,  mely  olykor  mélyen  a  fenék  alatt 
van  és  kard-  vagy  göugyölegalakú  stb.).  A  ver- 
seny-'h-ők  mellett  X'y-J.-ok  is  keletkeztek  kéj- 
utazásokra, megfelelő  díszes  ós  kényelmes  beren- 
dezéssel. Ezek  jól  birják  a  tenger  hullámzását,  a 
nagyobb  méretűek  círZráfó-J. -oknak  is  neveztet- 
nek. 

A  vitorlás  J.-okon  kívül gőz-J.-ok  s  újabban  m>- 
toros  J.-ok  is  vannak,  amelyek  azonban  sok  eset- 
ben vitorlázattal  is  el  vannak  látva.  Magán  J.-okon 
kívül  vannak  olyanok  is,  melyeket  hajóstársasá- 
gok együttes,  társas  utazásoki'a  építenek.  Végül 
a  hadtengerészetek  állományában  is  találunlc 
J.-okat,  melyek  fejedelmi  v.  magasrangú  szemé- 
lyek használatára  állnak,  a  tengerésztiszteloie); 
a  vitorlás  sportban  való  gyakorlatozására  és  ál- 
lomáshajókul szolgálnak.  Az  osztrák-magyar  had- 
tengerészetnek  jelenleg  (1913)  5  gőz-J.-ja  és  5 
vitorlás  J.-ja  vau. 

A  J.-sport  céljaira  sok  államban  J.-klubok. 
J.^egyesületek  stb.  alakulnak,  melyek  sok  esetben 
az  állam  védnöksége  alatt  állnak  s  a  hadi  lobogó 
viselésére  is  jogosultak.  A  legtekintélyesebbnek 
mondható  az  angol  Royal  Yacht  Club,  melynek 
fejedelmi  tagjai  is  vannak.  Ausztria-Magyaror- 
szágban fennáll  a  cs.  és  kir.  J.-hajóraj  (ném.  k. 
imd  k.  Jachtgeschwader),  amelynek  élén  egy  kom- 
modór  áll  (többnyire  főherceg) ;  a  monarchia  2 
államát  1—1  al-kommodór  képviseli.  A  J.-hajóraj 
székhelye  Póla,  hol  évente  1 — 2  vitorlás  regat- 
tát rendez.  Jelenleg  (1913)  73  J.  tartozik  e  hajó- 
rajhoz. A  tengereken  kívül  nagyobb  tavakon  is 
űzik  a  J.-sportot,  így  a  Balatonon,  a  Wörthi-tóii 
stb. 
Jachthajóraj,  cs.  és  kir.,  1.  Jaelit. 
Jacini  (ejtsd:  jacsini),  Stefauo,  gróf,  olasz  állam- 
férfiú ós  nemzetgazda,  szül.Casalbuttanóban  1827., 
megh.  Rómában  1891  márc.  25.  Feltűnést  keltő 
nemzetgazdasági  munkáiban  bírálta  a  lombardiai 
osztrák  kormányzatot.  Azután  két  izben  (1860  és 
1864—67)  volt  olasz  közmunkaügyi  miniszter  s 
mint  ilyen  nagy  érdemeket  szerzett  a  vasút-,  posta- 


Jácint 


—     731     — 


Jácint 


ós  telegráfögy  fejlesztésével.  Nagy  része  volt  a 
Gotthard-vasút  létesítésében  Is.  1870-l)en  szená- 
tor lett,  1880.  pedig  a  grófi  rangot  kapta.  Főbb 
munkái :  La  proprieta  fondiaria  e  la  popolazione 
agricola  in  Lombardia  (Milano  1854) ;  Duo  anni  di 
politica  italiana  (u.  o.  1868) ;  Sulle  opere  publiche 
In  Italia(u.o.  1869):  Un  po'  di  commento  sul  trattato 
di  Borlino  (Róma  1878);  SuUa  politica  estera(u.  o. 
1879):  J  conseiTatori  e  la  evolnzioue  naturale 
doi  partiti  politici  in  Itália  (1879) :  Framnienti  deli' 
inchiesta  agraria  (u.  o.  1883) ;  Pensieri  suUa  po- 
litica italiana  (a  Nuova  Antológiában  1889). 

Jkcánt(Hi/acinthns  L.,  növ),  aLiliaceae(Liliom- 
télék)  család  génu.sza :  30  faja  közül  a  legtöbb  a 
Földközi  tenger  környékén,  különösen  K.-i  részén 
van  elterjedve,  különben  pedig  Afrikában.  Hagy- 
más füvek.  Levelük  szálas  tőlevói,  tőkocsányukon 
laza  V.  tömött  fürtben  vannak  elhelyezve  leples 
virágai,  melyeknek  6  lepellevelo  összenő  egy  csővé, 
a  cső  mindenütt  egyenlő  átmérőjű,  a  lepel  levelek 
.szabad  része  valamivel  rövidebb  a  csőnél  és  pl.  a 
Hyacinthns  orientalis-on  hátrahajló.  A  virág 
szine  szép  kék.  piros  v.  fehér.  Porzóik  a  lepel  csö- 
\éről  erednek.  Tokjuk  csaknem  gömbölyű,  számos 
fekete  mag  van  benne.  A  közkedvelt  J.-fajták, 
melyek  sokféle  színváltozatban  ismeretesek,  a 
Hyacinthus  orientális  L.  leszármazottjai.  Mint- 
egy 300  szimpla  és  dupla  fajtája  szép  színe, 
elegáns  alakja  ós  kedves  illata  kedvéért,  a  tuli- 
pánnal együtt,  a  legkedveltebb  hagymás  virág. 
Értéke  annál  nagyobb,  mert  korán  virágzik.  A 
szimpla  fajta  rendesen  hamarabb  virít,  mint  a 
toltvirágix,  nevelni  is  célszerűbb.  Erre  a  célra 
fekete,  laza,  kövér  homokos  földet  veszünk.  A 
hagymát  szeptemberben  vagy  októberben  8—12 
cm.  mélyre,  3  dm.  távolságra  levő  sorokban  s  egy- 
mástól 10—15  cm.-nyire  ültetjük  s  mindegyik 
értékesebb  hagymát  még  tiszta  homokkal  vesz- 
szük  körül,  hogy  a  rothadástól  megóvjuk.  A 
virágzás  3—4,  sőt  ha  a  virágot  a  naptól  meg  az 
esőtől  óvjuk,  5—6  hétig  is  eltart.  Elvirágzás  után 
a  hagyma  kiképzödésóre  szakadatlan  mérsékelt 
nedvességet  kivan,  de  a  túlságos  víztől  is  óvni 
kell,  különben  rothad.  Ha  a  J.  levele  hervad, 
hagjTuáját  a  földből  száraz  időben  kiássuk,  a  vi- 
rágzó szárát  meg  levelét  a  hagymához  közel  le- 
szaggatjuk, árnyékos,  szellős  helyen,  deszkán 
megszárítjuk,  a  leváhii  készülő  hagymasarjat 
levesszük,  általában  a  hagj'mát  szépen  megtisz- 
títjuk, így  a  hagyma  a  deszkán  marad,  de  elül- 
tetésóig időnkint  meg  kell  forgatnunk.  A  J.- 
hagyma  megfelelő  ápolással  6—7  esztendeig  ki- 
hajt. Ekkor  kisebb  hagymákra  foszlik  szét,  de 
ezek  virága  gyakran  nem  olyan  szép.  Magról 
csak  az  űj  fajták  kedvéért  nevelik.  Szobadíszül 
a  korai  fajta  virágozandó  hagymáit  úgy  ültet- 
jük a  cserépbe,  hogy  a  hagyma  csúcsa  mintegy 
2-6 — 4  cm.-nyire  legyen  a  földben,  vagy  pedig  a 
földszinttel  egy  síkban  s  homokkal  körülvesszük. 
A  virágcserép  13  cm.  széles  és  jó  mély  legyen  s 
jó  tápláló  kerti  földdel  kell  megtölteni.  Ha  a  vi- 
rágját már  decemberben  yagy  januárban  óhajt- 
juk, akkor  a  hagymát  augusztusban  vagy  szep- 
toml)er  elején  üftcssük  el.  Ha  későbbre  kell  a  vi- 
rág, az  ültetéssel  még  egy-két  hetet  késhetünk. 
A  hagymás  virágcserepeket  a  kert  száraz  és  napos 


helyén  egymás  mellé  a  földbe  eresztjük  s  8 — 10 
cm.-nyire  földdel  befödjük,  fagy  idején  pedig  még 
lombbal  is  betakarjuk.  Novemberben  vagy  decem- 
berben la.ssankint  a  korai  és  szimplán  virágzó 
fajtát  meleg  szobába  vagy  a  nevelöházba  az  ab- 
lak elé,  vizes  cserép  aljára  állítjuk,  de  általában 
nedvesen  kell  tartani.  Az  olyan  hagymát,  amely 
még  nem  kezd  hajtani,  nem  szabad  a  melegre 
tenni.  A  teljes  fajtát  korán  ne  virágoz  tassuk, 
mert  ilyenkor  nem  szépen  fejlődik  v.  a  virágja 
bennreked.  A  cserépben  elvirágzott  hagymát  ok- 
tóberben a  kertbe  ültetjük,  lomb-  és  trágyafcj- 
déssel  a  fagytól  védjük.  A  virágcserepet  kihajtá- 
sig  fagytól  óvott  szobában  vagy  pincében  is 
tarthatjuk,  de  itt,  ha  a  földje  kiszárad,  nagyon 
mérsékelten  nedvesíteni  kell.  Szimpla  J.-ot  kisstl' 
keskenyebb  nyakú,  e  célra  külön  készített  üveg- 
ben (J.-palack)  is  ápolhatunk.  Az  ilyent,  gyökere 
megeredvén,  napsütött  ablak  közé  helyezzük, 
vizét  minden  3— 4-ed  nap  változtatjuk.  Tenyészt- 
hetjük mohával  telt  cserépben  is,  de  a  cserép  al- 
ját minden  másodnap  friss  vízzel  töltjük  meg.  A 
J.-ot  1.596  óta  tenyésztik.  A  legszebb  fajtákat 
Hollandiából  kapni,  Haarlem  a  XVII I.  században 
a  J. -kultúrával  világhírre  vergődött.  Itt  még  ma 
is  nagy  földterületekot  J. -termesztésre  fordítanak. 
A  téli  hajtatásra  a  J.  igen  elterjedt,  erre  alkal- 
mas változatokat  Dél-Francfiaországban  és  Olasz- 
országban tenyésztenek  nagyban ;  ezek  közül  a 
kiválóbbak :  a  íeliérvirágú  rámái  vagy  párisi  J. 
(=  var.  praecox  Jord.),  Romaine  hlanche,  Itci- 
liemie  hlanche,  Blanche  de  Montagne  (=  var.  cd- 
hidus  Jord.).  A  J.-okat  a  képződő  flókliagymákról 
szaporítják.  Gyakran  veszedelmes  betegségek 
támadják  meg  (1.  Jácintbetegségek).  Némely  esz- 
tendőben az  esős  nyarak  tetemes  károkat  okoz- 
nak a  hollandiai  J. -telepeken.  A  J.  csípős  hagy- 
máját azelőtt  külsőleg  flastromnak  is  használ- 
ták, hogy  a  szőr  növését  gátolja.  Görögország- 
ban a  fiatal  lányokat  esküvőre  J.-tal  koszoraz- 
ták.  Franciaország  D.-i  részén  a  virágjából  illat- 
szert készítenek.  A  Hyacinthus  amethystirmsh. 
(Hyacinthus  hispanicüs  Lam.)  Európa  D.-i  tájai- 
nak apró,  csinos,  tavaszi  virága,  de  télre  be  kell 
takarni.  Virága  harangalakú,  halavány  ametiszt- 
kék. A  fokföldi  Hyacinthus  candicans  Bak. 
virágszála  1  m. ;  vii'ága  nagy,  harangalakú,  fe- 
hér. Cserépbe  és  kerti  dísznek  alkalmas.  Az  er- 
délyi Hyacinthella  leucophaea  Stev.  (Czekelia 
TranssilvanicaSchur)  kerti  dísznek  szintén  beillik. 
V.  ö.  Rietzschel,  Die  Hyazinthen,  ihre  Kultur  eto. 
(Leipzig  1879). 

Jácint  (hgacinth),  a  cirkonnak  nemes  fajtája, 
amelyet  drágakőnek  használnak.  Vörös  vagj'  vö- 
rösesbarnaszínü.  Túlnyomórészt  a  Ceylon-szigeti 
homokokban  találják  zaflr,  spinellés  egyéb  ékkö- 
vek társaságában.  Értéke  ma  már  meglehetős 
kicsi,  karátjá  átlag  12—14  K.  A  J.-ot  a  kereske- 
delemben több  más,  kevésbbé  értékes  ékkövei  cse- 
rélik össze.  Így  a  ceyloni  vagy  hamis  J.  nem  egyél) 
mint  hesszonitgránát ;  J.  néven  szerepel  a  vilá- 
gosbarna vezuvi  idokrasz,  továbbá  a  vörös  kvarc- 
líTístályok,  amelyek  Spanyolországban  S.  Jago  di 
Compostella  közelében  a  gipszben  bennőve  talál- 
hatók: számos  cirkon  a  hevítéskor  színét  ve.szíti, 
ú.  n.  égetett  J. ;  az  orientális  J.  (vermei Uo  őrien- 


Jáclntbetegségek 


732 


Jacksonvilie 


tale)  világos  hajnalpiros-vörösbama  birmai  és 
ceyloni  korund.  L.  Drágakövek. 

Jácintbetegségek  (uöv.)  okozói  különféle  mik- 
roorganizmusok és  penészek.  Leggyakoribb  a 
gyűrűsbetegség,  amikor  a  hagjTna  belső  pikkelyei 
teljes  feloszlásnak  indulnak  és  ilyenkor  a  hagyma 
keresztmetszete  gyúrúalakú  csíkokat  mutat.  A 
korompenész  nevű  betegség  leginkább  a  száraz 
külső  hagymapikkelyeken  jelenik  meg  és  vastag, 
koromszerű,  kérges  bevonatáról  ismerhető  fel,  me- 
lyet a  Fleospora  Hyacynthi  nevű  penészgombá- 
nak a  micélium  szálai  és  konidiumai  alkotnak.  A 
takonykor  nem  ritka,  okozója  a  Badllus  Hya- 
cynthi ;  megismerhető  arról,  hogy  a  levólcsúcsok 
lefelé  fokozatosan  elsárgulnak  ós  azután  elszárad- 
nak, miközben  a  bimbók  és  a  virágok  fonnyadtán 
lehullanak;  a  hagyma  ezalatt  kenöcsös,  bűzös 
tömeggé  rothad. 

Jack  (ejtsd :  dzsek),  az  angol  John  (János)  vagy 
,Tacob  (Jaltab)  névnek  kicsinyítő  alakja,  a  matró- 
zok tréfás  elnevezése,  illetőleg  gúnyneve.  —  Old 
J.  matróznyelven  a  brit  lobogót  jelenti.  —  J.  Piid- 
fling  az  angol  szinpad  népszeni  bohós  alakja, 
amely  némileg  a  magyar  Paprika  Jancsival  ha- 
sonlítható össze.  —  Yellow  J.  a  sárgaláz  (a  vesz- 
tegzárt jelző  sárga  zászló  után).  —  J.the  Ripper 
(a  hasmetsző  J.)  annak  az  ismeretlen  gyilkosnak 
a  neve,  aki  1888  óta  Londonban  több  prostituáltat 
megölt. 

Jacket  (ang.  ejtsd :  dzseket,  franc,  jaqiiette, 
ejtsd :  zsakett),  az  angoloknál  elül  nyitott  felső  ka- 
bát, mely  a  combig  ér.  A  franciáknál  rövid,  bő 
ujjú  férfiöltöny.  A  mai  divatos  viseletben  rövid 
kabát. 

Jackson  (ejtsd:  dzsekszn),  az  É.-amerikai  Egye- 
sült-Államokban tobh  város  neve :  1.  J.,  az  ugyan- 
ily  nevű  county  székhelye  Michiganben,  a  Grand- 
River  felső  folyásánál,  vasúti  gócpont,  (1910)  31,433 
lak.,  waggon-,  kocsi-,  szappan-  és  agyagcső- 
gyártással ;  közelében  szénbányákkal.  —  2.  J., 
Mississippi  állam  fővárosa  a  Pearl-river  mellett, 
(1910)  21,262  lak.,  kormányzói  palotával,  fegyház- 
zal; élénk  pamutkereskedóssel.  1863  máj.  14. 
Grant  elfoglalta.  Közelében  van  Cooper's  Well 
kénes  és  vasas  ásványvízforrás.  —  3.  J.,  Madison 
county  székhelye  Tennesseeben,  a  Forked  Deer- 
river  mellett,  (1910)  15, 779  lak.,  coUege-zsel,  marha-, 
gabona-  és  pamut-kei-eskedéssel,  pamut-iparral, 
jég-  és  gépgyártással.  —  4.  J„  Ohio  J.  county- 
jának  székhelye,  (1910)  5468  lak.,  szénbányákkal, 
vas-  és  szénkereskedelemmel. 

Jackson  (ejtsd :  dzsekszn),  1.  Andrew,  az  Egye- 
sült-Államck 7.  elnöke,  szül.  Waxhawban  (Dél-Ka- 
rolina) 1767  márc.  15.,  megh.  Tennesseeben  1845 
jún.  8.  ügyvédnek  készült  és  Nashvüleben  telepe- 
dett le,  hol  szenátor,  majd  föbiró  lett.  Az  angolok- 
kal kitört  háborúban  1812.  a  milícia  főparancs- 
noka lett  és  szerencsésen  harcolt  az  indiánusok 
ellen.  1815  jan.  New-Orleans  mellett  fényesen 
visszaverte  az  angolok  támadását.  1816—21.  Flo- 
ridában verte  le  a  szeminol-ináiánusok  felkelését  s 
ezután  Florida  kormányzója  lett,  1823-ban  Ten- 
nessee  állam  választotta  be  a  szenátusba  s  1824. 
már  elnökjelölt  volt.  De  csak  négy  év  múlva,  1828. 
juttatta  őt  a  demokrata-párt  az  elnöki  székbe. 
Kormánya  alatt  sokat  tett  a  béke  fentartására 


és  a  kereskedelem  emelésére,  de  ö  hozta  be  azt  a 
végzetes  szokást  is,  hogy  az  új  elnök  a  régi  tiszt- 
viselőket elbocsáthatja  és  a  hivatalokat  a  maga 
híveivel  tölti  be.  1832-ben  újból  megválasztották, 
de  második  elnöksége  alatt  összetűzött  a  pénz- 
arisztokráciával, mert  nem  szentesítette  az  Unió- 
bank privilégiumának  megújítását.  Elnöksége 
letelte  után  1837.  visszavonult  tennesseei  birto- 
kára. V.  ö.  Biiell,  History  of  Andrew  J.  (New 
York  1904). 

2. ./.,  Frederic  óreorg^e,  angol  sarkvidéki  utazó, 
szül.  1860.  1888-ban  Grönlandon,  1893.  Vaj gá<?s- 
szigetén  utazott.  1893—94  telén  szamojédekkel 
rénszarvas-szánkókon  nagy  utazásokat  tett  észak- 
sarki expedíciója  előkészítése  végett  és  1894. 
Harmsworth  nevű  gazdag  angol  támogatásával 
tényleg  útra  is  kelt,  szept.  7.  ért  a  Ferenc  József- 
földre,  itt  3  évig  tartózkodott,  1896  jún.  18.  Nan- 
sennel  találkozott  és  1897  aug.  7.  a  Windward 
hajóval  visszatért  Angliába.  MüA^e :  The  great  fn)- 
zen  land ;  Narrative  of  a  vnnter  joumey  aeross 
the  Tundras  (London  1895) ;  A  thousand  days  in 
the  Arctic  (u.  o.  1899,  2  köt.) 

3.  ./.,  Thomas  Jonathan,  amerikai  hadvezér, 
szül.  Clarksburgban(Virginia)  1824  jan.  21.,  megh. 
Chancellorsvilleben  1863  máj.  10.  Katonai  pá- 
lyára készült  s  az  1846-Lki  mexikói  háborúban 
mint  tüzérhadnagy  tűnt  ki.  Mikor  a  polgárháború 
kitört,  J.  a  déliek  seregében  1861.  ezredes  lett  s 
mindjárt  az  első  nagy  csatában  Bull-Run  mellett 
kitűnt  rettenthetetlen  bátorságával.  Ekkor  kapta 
katonáitól  a  Stonewall  (kőfaí)  nevet.  1862-bon 
már  mint  tábornok  változó  szerencsével  harcolt 
s  győzelmes  részt  vett  a  richmondi  és  második 
bullruni  csatában  (jún.— aug.),  érdemeiért  1863.  al- 
tábornaggyá nevezték  ki,  de  még  aznap  este,  mi- 
kor egy  kis  csapattal  kémszemlére  ment,  tévedés- 
ből egyik  ezrede  e  csapatra  tüzelt  s  J.  halálos  se- 
bet kapva,  néhány  nap  múlva  meghalt,  ó  volt  a 
déUek  legnépszerűbb  tábornoka.  V.  ö.  Henderson, 
Stonewall  J.  and  the  American  Civil  War  (Lon- 
don 1900,  2  köt.,  2.  kiad.). 

4. ,/.,  William  Latvies,  Allerton  lord,  angol 
politikus,  szül.  1840.  Leedsben.  1880-ban  került 
a  parlamentbe,  ahol  a  konzen^ativokhez  csatla- 
kozott. 1886— 91-ig  Salisbury  lord  alatt  a  kincs- 
tárnál helyettes  államtitkár,  1891— 92-ig  Írország 
államtitkára  volt.  1902-ben  Allerton  lord  névvel 
peeri  méltóságot  nyert. 

Jackson-epilepszia  v.  kéregepilepszia,  a  nya- 
valyatörés (epilepszia)  azon  alakja,  amely  az  agy- 
volökéreg  motorikus  zónájának  bántalmainál  lép 
fel.  Rendesen  csak  az  egyik  testfél  bizonyos  izom- 
csoportjára korlátozódik,  s  annak  rövidebb-hosz- 
szabb  ideig  tartó  görcséből  áll. 

Jacksonit  (ásv.),  pontosabb  vizsgálatok  alapján 
kimutatták,  hogy  prehnit. 

Jacksonvilie  (ejtsd:  dzseksznviii),  városok  az  E.- 
amerikai  Egyesült-Államokban :  1.  Duval  county 
székliélye  Floridában,  melynek  legfontosabb  ke- 
reskedő városa  St.  John  mellett,  (1910)  57,699  lak., 
gyümölcs-,  foszfát-,  fa-  és  gabonakereskedéssel, fü- 
részmalmokkal, szappan-,  jég-  és  pai-fűmgyártás- 
sal.  Látogatott  téli  klimatikus  hely  (átlagos  hő- 
mérséklet 12-9").  Közelében  a  Sub  Tropical  Exhi- 
bition  szolgálja  Florida  termékeinek  bemutatását. 


Jack  tree 


-     733 


Jacobowski 


—  2.  J.,  Moigan  county  székhelye  lUinoisban,  az 
Illinois  völgyeLen,  vasút  mellett,  15,326  lak.,  ga- 
bonatermeléssel; az  állami  valcok,  elmebetegek  és 
siketnémák  intézetével ;  college-o  is  van. 

Jack  tree  (ang.,  ejtsd :  dzsek  tri ;  növ.),  1.  Jakfa. 

Jacmel  (ejtsd:  zsakmei),  kikötőváros  Haiti  Szige- 
tén, DNy.-ra  Port-au-Princetöl,  a  Marécheaux-  és 
J. -fokok  közötti  öbölnél,  6000  lak.,  vas-  és  rézérc- 
bányával. 

Jaco  (áiiat),  1.  Jakó. 

Jacob  (ejtsd:  zsakob),  1.  Alcxatidre  André,íisinc[a 
publicista  (álnéven  Erdan),  született  Anglesban 
(Vienne)  1826.,  megh.  Frascatiban  1878  szept.  24. 
Kgy  főpap  természetes  gyermeke  volt  s  Írásaiban 
hevesen  támadta  a  papokat.  La  Francé  mystique, 
ou  tableau  d.  excentricitéa  religieuses  de  ce  temps 
(1855,  2  köt. ;  3.  kiad.  Amsterdam  1860)  c.  műve  is 
a  klerikálizmus  ellen  ii'ányul  s  miatta  fogságba  is 
vetették.Innen  előbb  Svájcba,  majd  Olaszországba 
menekült,  ahol  mint  hirlapíi'ó  élt.  Másik  műve : 
l^etites  lettresdiinrópublicain  roso  (1848). 

2.  J.  le  büjliophüe,  1.  Ixuroix. 

Jacobáa  bercegnö,  1.  Jakobea. 

Jacobi  Viktor,  operettkomponista,  szül.  1883 
okt.  22.  Budapesten.  Martos  Ferenc  (1.  o.)  szöve- 
geire több  népszerű  operettet  írt.  Ismertebbek: 
A  rátartás  királykisasszony  (Népszínház  1904 
dec.  17.) ;  A  leyvüézehl)  huszár  (Magyar  Színház 
1906  nov.  7.) ; '  Tiislm ózsa  (Király-Szinház  1907 
juárc.  23.) ;  Van  —  de  nincs  (u.  o.  1908  okt.  30) ; 
Jánoska  (u.  o.  1909  máj.  7.).  Legnagyobb  sikerét 
Leányvásár  c.  darabjával  (u.  o.  1911  nov,  14.) 
aratta  (szövege  Martos  Ferenctől,  versei  Bródy 
Miksától),  A  liBányvásárt  Berlinben,  Bécsben, 
Londonban  és  New  Yorkban  is  előadták.  Dalai 
közül  igen  népszerű  volt  az  On  revient  toujours 
cimü. 

Jacobi,  1.  Friediich  Henrich,  német  ülozófus, 
.szül.  Düsseldorfban  1713  jan.  25., megh.  München- 
bon 1819  márc.  10.  1804-bon  az  alakulóban  levő 
tudtimányos  akadémia  élére  Münchenbe  hivatott 
meg.  Iratai  közt  nevezetesebbek  íilozófiai  regé- 
nyei :  Woldemar  (Flensburg  1779,  2  köt.)  és  Ed. 
Aüvvills  Briefsammlung  (Breslau  1781),  továbbá 
Über  d.  Ijehre  d.  Spinozáéin  Briefen  an Mos. Men- 
delssohn (u.  0.  1785) ;  Dávid  Hume  üb.  d.  Glanben, 
oder  idealísmus  u.  Realismus(u.  o.  1787).  J.  a  spi- 
nozizmust  az  egyetlen  rendszeres  világnózietnek 
mondja,  de  azért  nem  tartja  elfogadhatónak,  mert 
a  szív  szükségleteit  ki  nem  elégíti.  J.  nem  vult 
rendszeres  tudós,  nagyon  is  a  fantázia  és  érzés 
hatása  alatt  állott,  de  szellemessége  és  meggyö- 
zödéííének  ereje  nagy  hatást  biztosítottak  fllozó- 
íiájának,  moly  főleg  a  hitnek  a  tudás  fölött  való 
értékét  állítja.  Művei  összegyűjtve  1812—1824 
Lipcsében  6  köt.-bon  jelentek  meg.  V.  ö.  Deycks, 
'L  un  Verháltnis  zu  seinen  Zeitgenosseu,  (Frank- 
furt 1848) ;  Zirngiehl,  J.s  Leb^^n,  Dichten  u. 
Denken  (Wien  1867);  Hanns,  Über  d.  Lehre 
von  F.  H.  J.  (Berlin  1876) :  Lévy-Bruhl  La  phü. 
de  J.  (1894) ;  Ahnenkamp.  DerDüssoldorferPhilo- 
soph .].  (1898). 

2.  J.,  Hernucnn,  német  szanszkritista,  szül. 
Kölnben  1850  febr.  11.  Magántanár  lett  Bonn- 
ban. Főbb  müvei  a  szanszkrit  nyelvtanra,  a  dzsai- 
nizniusra  s  a  klasszikus  szanszkritra  vonatkoz- 


nak: The  Kalpasutra  of  Bhadrabáhu  (Leipzig 
1879) ;  Ausgewáhlte  Erzalüungen  in  Mahp.rastri 
(Leipzig  1886) ;  Das  Rámáyana,  Geschichte  und 
Inhalt(Bonn  1893);  uber  das  Altér  desRígveda 
(Stuttgart  1893);  Mahabhárata  (1903);  Samara- 
ditya  Samkshepa  (1905);  Ruyyakas  Alankára- 
sarvasva  (fordítás,  1908) :  Samaráicca  Kaha  I-IV. 
(1907-1911). 

3.  J,  Johann  Georg,  német  költő,  J.  1.  testvér- 
bátyja, szül.  Düsseldorfban  1740  szept.  2.,  megh. 
Freiburgban  (Breisgau)  1814  jan.  4.,  ahol  a  szép- 
tudományok professzora  volt.  Fellengzö  barátság 
fűzte  Gleimhez,  lünek  hatása  alatt  az  ana- 
Icreoni  költészetet  művelte. 

4.  J,  Kari  Gmtav  Jákob,  német  matematikus 
és  fizikus,  J.  5.  öccse,  szül.  Potsdamban  1804  dec. 
10.,  megh.  Berlinben  1851  febr.  18. 1824-ben  aber- 
lini  egj'etemen  magántanár;  1827.Königsbergben 
az  egyetemen  a  matematika  rendkívüli,  majd  1829. 
rendes  tanára  lett.  A  tudományos  akadémia  1836. 
tagjaiközé  választotta.  Tudományos  működésének 
nagyobb  része  a  tiszta  mennyiségtan  terére  esik. 
Művei  közül  nevezetesebbek :  Fundamenta  nova 
theoriae  fímctionum  ellipticarum  (Königsberg 
1829) ;  Canon  arithmeticus  (u.  o.  1839) ;  Mathe- 
matische  Werke  (u.  o.  1846—71,  3  kötetben). 
Halála  után  Clebsch  adta  ki  Voríesimgen  über 
Dynamik  (Berlin  1866)  c.  művét.  Összegyűjtött 
műveit  1881 -tői  kezdve  a  berlini  akadémia  6  kö- 
tetben adta  ki. 

5.  J.,  Moritz  Herniann  von,  német  fizikus,  szül. 
Potsdamban  1801  szept.  21.,  megh.  Szt.-Péter- 
várt  1874  márc.  10.  Eleinte  építőmester  volt, 
majd  Dorpatban  az  építészet  tanára.  1837-ben 
Szt.-Pótervárra  hívták,  hol  az  akadémia  tagjává, 
majd  államtanácsossá  lett.  J.  főleg  a  galvaniz- 
mus tanának  és  a  galvanizmus  praktikus  cé- 
lokra való  alkalmazásának  terén  működött.  A 
galvanoplasztika  feltalálója.  Munkái  is  e  dol- 
goki'a  vonatkoznak.  Ilyenek :  Die  Galvanoplastik 
(Pétervár  1840) ;  Über  den  galvanischen  Funken ; 
Über  magneto-eiektrische  Maschínen  stb. 

Jacobi  dies  (lat.)  a.  m.  Szt.  Jakab  napja, 
júl.  25. 

Jacobi-féle  egység,  1.  Durranógáz-egység. 

Jacobina,  város  Bahia  brazíliai  állam  belsejé- 
ben, termékeny  hegyvidéken,  egykori  aranymo- 
sóii'ól  volt  ismeretes ;  állattenyésztése,  gyapot-, 
kávé-,  cukor-  és  narancstermelése  vau,  kb.  10,000 
lak. 

Jacobini  (ejtsd:  jak—),  Liidovico,  bíbornok  és  pá- 
pai államtitkár,  szül .  Geuzanóban  1832  jan.  6-án, 
megh.  Rómában  1887  febr.  28.  Titkára  volt  a 
Propagandának  és  másodtitkára  a  vatikáni 
zsinatnak.  1874-ben  címzetes  salonikii  érsek  és 
nuncius  Bécsben.  1879-ben  Bismarckkal  alkudo- 
zott Gasteinban,  valamint  Bécsben  Reuss  herceg- 
gel, hogy  legalább  a  kultúrharc  folyamán  meg- 
üresedett német  püspöki  állások  betöltésére  nézve 
valami  egyezséget  hozzon  létre.  1879-ben  bíbor- 
nok, 1880.  államtitkár  lett.  Ebben  az  állásban  J. 
a  német  kormánynak  a  centrumpárt  befolyáso- 
lása által  annyi  szívességet  tett,  hogy  Bismarck 
azután  a  kultúrharccal  lassan  felhagyott. 

Jacobowski,  Luduig,  német  költő,  szül.  1868 
jan.  21.  Strelnoban  (Poson),  megh.  Berlinben  1900 


Jacobs 


7U 


Jacobus  de  Vltry 


ilep.  2.,  hol  a  Gesellschaft  c.  folyóiratot  szerkesz- 
tette. J.  az  újabb  német  lírikusok  azon  csoport- 
jának volt  számottevő  tagja,  kik  Th.  Storm 
nyomain  indulva,  a  népdalra  emlékeztető  egy- 
szeini  formákban  s  komoly,  férfias  világfelfogás- 
sal míívoltók  a  lírai  költészetet.  Dalgyűjteményei 
mellé  sorakozik  népdalgyüjteménye,  két  verses 
vígjátéka :  Diyab  der  Narr  (1894) ;  Glück  (1900) ; 
számos  regény  s  elbeszélés :  Wertlier  dor  Jude 
(4.  kiad.  1903) ;  Anne-Marie  (1896) ;  Löki  (2.  kiad. 
1903) ;  Vorfrühüng  (1900) ;  SchUchte  üeschichten 
(1901).  V.  ö.  L.  J.  lm  Lichté  seines  Lebens,  kiadta 
Mario  Stona  (Breslau  1901). 

Jacobs,  1.  Albert  Mkhel,  belga  festő,  szül.  .Ant- 
werpenben 1812  máj.  19.,  megh.  1879  dec.9.  Né- 
metországban és  Norvégiában,  valamint  a  Kele- 
ten tett  tanulmányútjainak  gyümölcse  hatásos 
tengeri  képei,  mint :  Görög  tenger  (Berlin,  Natio- 
nalgalerie) ;  A  Floridian  hajótörése  (München. 
Neue  Pinakothek) ;  Napkelte  a  szigettengeren ; 
A  konstantinápolyi  kikötő  stb. 

2.  J.,  Friedrich,  német  klasszikus  filológus  és 
fordító,  szül.  Goíhában  ITGi  okt.  6.,  megh.  u.  o. 
18i7  márc.  30.,  mint  a  friedensteini  műgyüjtemé- 
nyok  igazgatója  és  titkos  udvari  tanácsos.  J.  a 
régibb  német  klasszika  filológiának  egyik  kiváló 
művelője  volt ;  tudományát  szolgálta  számos  szö- 
vegkiadással s  filológiai  értekezéssel,  főleg  pedig 
műfordításaival,  melyek  között  a  legnevezetesebb: 
Philippinische  Reden  des  Demosthenes  (1805,  2. 
kiad.  18.33).  J.  emellett  számos  ifjúsági  iratot, 
tankönyvet  írt  s  költői  művei  is  híressé  tették 
nevét. 

Jacobsen,  1 .  Friedrich  Ferdinánd  Kari,  német 
politikus,  szül.  Glücksburgban  1798  dec.  22., 
megh.  Schleswigben  1875  márc.  10.  Mint  köz- 
igazgatási tisztviselő  működött  Sclileswigben, 
amikor  az  1848-iki  fon-adalom  kitört.  Polgártársai 
márc.  2'i.  diktátorrá  választották,  de  ezt  a  hiva- 
talát már  egy  nap  múlva  letette  s  tagja  lett  az 
öttagú  segélybizottságnak.  1848  szept.  9.-től  1849 
aug.  16-ig  hadügyminiszter  volt  az  ideiglenes 
kormányban.  Azután  teljesen  visszavonult  a  poli- 
tikától, de  a  dán  kormány  a  szabadságharc  leve- 
rése után  mégis  száműzte  öt.  Ezután  Braun- 
schvveigben  élt  s  csak  1864.  térhetett  vissza  ha- 
zájába, hol  újból  hivatalt  vállalt.  1865  őszén  a 
})orosz  kormány  nyugdíjazta,  mert  az  augusten- 
burgi  herceg  híve  volt. 

2.  J.,  Jens  Felér,  dán  író,  szül.  1847  ápr.  7. 
Thistedben  (Jütland),  megh.  u.  o.  1885  ápr.  30. 
líredetileg  természettudománnyal  foglalkozott  és 
Darwin  eszméiért  lelkesedett,  akiről  egy  köny- 
vet is  irt  (V.  Möllerrel  együtt,  1893).  Mint  író 
1872.  lépett  fel  Mogens  c.  novellájával.  Ezen 
kívül  csak  néhány  novellát  és  költeményt  és  két 
regényt  írt :  Fru  ^larie  Grubbe  (1876) :  Niels 
Lyhne  (1880).  J.  naturalista,  akit  rendkívül  hű 
ós  finoman  elemző  megfigyelései  a  pszicholó- 
giai elmélyedés  egyik  legnagyobb  művészévé 
avatnak.  Égő  fantáziával  megírt  müveit  hihetet- 
len gonddal  és  aprólékos  művészettel  dolgozza  ki, 
úgy,  hogy  stílusának  minden  utánozhatatlan  ere- 
detisége mellett  művészetének  tökéletességével 
rendkívül  nagy  hatást  gyakorolt  az  újabb  dán 
irodalomra.  Magyanil  me^elent :  Lyhne  Niels, 


ford.  Elek  Arthur  (Budapest  1902) ;  Lyhne  Nioi.s, 
Grubbe  Mária,  ford.  Bitoók  Emma  (u.  o.  1912i : 
Mogens.  Lövés  a  ködben,  ford.  Benedek  Marcell 
(u.  ().  1912). 

3.  J.,  Soplms,  norvég  festő,  szül.  1833  szept.  7. 
Frederikshaldban,  megh.  1912  máj.  13.  Düs<sel- 
dorfban.  1853-ban  Gude  tanítványa  lett  Düs.^^ol- 
dorfban.  Szárazföldi  és  tengeri  tájképeket  festett, 
melyeknek  motívumait  eleinte  hazájából,  Norvé- 
giából, majd  Németország  különböző  vidékeiről 
és  Velencéből  választotta. 

Jacobson-féle  szerv  (orgamim  vomeronasale}, 
az  orrüreg  járulékos  ürege,  mely  mindkét  oldalon 
az  orrüreg  hasoldali  részének  kitürenilése  által 
keletkezett.  A  J.  az  orrüregtől  lef  űzőrtik  és  a  száj- 
üregbe  nyílik.  Kivezető  csatornáját  Stenson-félo 
járatnak  nevezzük.  Legtökéletesebben  fejlett  a 
kígyó-  és  gyíkfélékben,  amelyeknél  a  szaglóidog- 
nek  hatalmas  külön  pamatja  idegzi  be.  Az  emlős- 
állatokban középszerűen  vagy  jól  van  kifejlődve, 
pl.  legtökéletesebb  a  Csörösemlősökben,  jól  fejlett 
az  Erszényesekben,  Rágcsálókban  és  Patásokbaii, 
ellenben  csak  középszerűen  fejlett  a  Rovar-  és 
Húsevőkben.  Az  emberben  szűk  és  egyszerű  hen- 
gereshámmal bélelt  csövecske  van  a  helyén  nz 
orrsövényen  lent,  sőt  az  esetek  egy  harmadrész('- 
ben  ez  is  egészen  hiányzik.  A  madaraknál,  teknő- 
söknél és  krokodiloknál  szintén  csenevész.  Műkö- 
dését nem  ismerjük.  A  szaglóideg  rostjai  látják 
el  idegekkel  s  ebből  azt  következtetik,  hogy  szag- 
lásra, talán  a  felvett  táplálóanyagok  hasznos  vagy 
káros  hatásának  megismerésére  való.  Nem  lehe- 
tetlen azonban,  hogy  a  J.  előttünk  ismeretlen  ter- 
mészeti jelenségekről,  ingerekről  értesíti  az  álla- 
tot. Jacobson  M.  dán  anatómus  1811.  fedezte  fol. 

Jacobstbal,  1.  Gustav,  német  zenetudós,  szül. 
1845  márc.  14..  megh.  1912  nov.  9.  Berlinben. 
1872-ben  a  strassburgi  egyetemen  magántanára, 
1897.  rendes  tanára  lett  a  zenetörténetnek.  1905- 
ben  nyugalomba  vonult.  Művei:  Die  Mensural- 
notenschrift  des  12.  und  13.  Jahrhundert  (1871) : 
Die  chromatische  Alteration  ím  liturgisehen 
Gesange  der  abendlándisehe  Kirehe  (Berlin  1897) ; 
Két  értekezés  :  a  trubadúrokról  (1879)  és  a  mont- 
pellieri  dalos  kódexről  (1880). 

2.  J.,  Johunn  Eduárd,  német  építész,  szül. 
1839  szept.  17.,  megh.  1902  jan.  1.  Számos  vasúti 
pályaudvart,  hídkaput  épített.  Művei :  Grammatik 
der  Ornamente  (2.  kiad.,  Berlin  1880);  Araceeu- 
formen  in  der  Flóra  des  Ornaments  (2.  kiad.  1888) ; 
Süíiital.  Fliesenornaraente  (Berlin  1887). 

Jacobus  AUemannus,  német  üvegfestö,  l.Gric- 
singer,  1. 

jacobus  de  Benedictis,  olasz  költő,  1.  Jaco- 
■pone. 

Jacobus  de  Nisibis,  szent,  máskép  nagy  J".-nak 
V.  bölcsnek  is  nevezik ;  szül.  Nisibisben  275  kö- 
rül, megh.  338.  Remete  volt  a  Kardu-hegysógbeu, 
Maximianus  alatt  megkínozták ;  325.  Nisibis  püs- 
pöke lett.  Részt  vett  a  niceai  és  az  antiochiai  zí^i- 
naton.  Emléknapja  júl.  15-ike. 

Jacobus  de  Vitry,  bíbornok,  egyházi  író,  szül. 
1180  körül  Viti'y-ben  (Belgiimi),  megh.  1240  ápr. 
30.  Rómában.  Mint  ágostonrendi  szerzetes  az  al- 
bigiak  megtérítésével  foglalkozott  és  szónokolt  a 
keresztes  háborúk  mellett.  1216  júl.  31.  akkói  püs- 


Jaoobus  de  Voragine 


735 


Jacquard 


pök  lett  ós  1218.  részt  vett  a  Damiette  ellen  való 
i'xpedieióban.  1228-baü,  mint  tusculumi  (Frascati) 
érsek,  bíbornok  lett.  1239-ben  jeruzsálemi  patriar- 
ohának  választották  meg,  de  a  pápa  nem  erősí- 
tette meg.  Munkái  közül  kiemelendök :  Seimones 
(le  tempore,  Sermones  vulgares,  Sermones  com- 
munes;  História  orientális  v.  História  Hiero- 
solymit.  abbreviata  (eredeti  csak  llSi— 1211)  stb. 
Az  ő-ik  keresztes  háború  történetére  fontos  7  le- 
vele  1216-21.  V.  ö.  Barroux,  J.  (1885). 

Jacobus  de  Voragine,  boldog,  domonkos-rendi 
atya,  később  genovai  érsek,  szül.  1230  körül  Ge- 
nova mellett,  Viraggio  városban,  megh.  1298. 
I'rovinciálisa  volt  a  Domonkos-rendnek.  1290-ben 
genovai  érsek.  Főműve:  Legenda  Sanctorum, 
melyet  kitűnő  hírénél  fogva  legenda  aureának  és 
mivel  a  végén  Lombardia  rövid  történetét  adja. 
História  lombardicának  neveztek.  A  legenda  külön- 
féle nyelveken  több  mint  100  kiadást  ért,  de  300 
év  multán  teljesen  elvesztette  tekintélyét.  J.  azon- 
kívül még  sok  más  munkát  írt. 

Jacoby,  1.  JoJmnn,  porosz  politikus,  szül.  Kö- 
nigsbergben  1805  máj.  1.,  megh.  u.  o.  1877  márc.  6. 
Az  orvosi  pályán  működött  s  korán  feltűnt  a  kor- 
mányrendszert támadó  radikális  irataival.  1841- 
l)en  megjelent  Vier  Fragen,  beantwortet  von 
einem  Ostpreussen  c.  röpirata  miatt  a  berlini  tör- 
vényszék 2  és  fél  évi  várfogságra  ítélte.  Bár  a  fö- 
törvényszók  ez  ítéletet  megsemmisítette,  később 
is  több  Ízben  összeütközött  a  hatóságokkal. 
1848-ban  tagja  lett  a  porosz  nemzetgyíU esnek, 
majd  1849.  a  frankfurti  «csonka»  parlamentnek. 
Innen  Genfbe  menekült,  de  mivel  a  königsbergi 
törvényszék  felmentette  a  felségsértés  vádja  alól, 
ismét  visszatért  szülővárosába.  Radikális  irányá- 
hoz azonban  hű  maradt  továbbra  is  és  mikor  1863. 
a  porosz  képviselőházba  került,  a  legszélsőbb 
ellenzékhez  tartozott.  1864-ben  egy  beszéde  miatt, 
melyben  választóit  az  adó  megtagadására  biztatta, 
félévi  fogságra  ítélték,  melyet  el  is  szenvedett. 
1866  után  egyre  szélsőbb  nézeteket  vallott  és  he- 
vesen ellenezte  a  német  egységet.  1870-ben  a  po- 
rosz kormány  letartóztatta  egy  időre.  Az  1871-iki 
választásokon  elbukott  s  ezután  teljesen  vissza- 
vonult a  politikai  élettől.  Összes  művei  Gresam- 
melte  Schriften  und  Reden  címen  jelentek  meg 
(Hamburg  1872). 

2.  J.,  Louis,  német  rézmetsző,  szül.  Havel- 
bergben  1828  jún.  7.  Berlinben  Manulet  rézmetsző 
tanítványa  volt.  Mint  a  kihalófélben  levő  repro- 
duktív rézmetszés  utolsó  jeles  múvelőmok  egyike, 
1863— 82-ig  a  bécsi  akadémia  tanára  volt,  azután 
Berlinben  a  birodalmi  nyomda  és  kir.  muzeumok 
.-szolgálatában  működött.  Metszetei  közül  sok  kép- 
máson kívül  (pl.  1.  Ferenc  József  és  Erzsébet  ki- 
rályné, Winterhalter  festménye  után)  a  leghí- 
rr>sebb  a  Rafael  Athéni  iskoláját  reprodukáló  nagy 
metszet  (1882),  továbbá  Nagy  Sándor  és  Roxane 
lakodalma,  Sodoma  után  (1892),  a  berlini  Frigyes- 
császár muzeimiban  levő  Filippo  Lippi-féle  kép 
metszete  stb. 

Jacopo  da  Ponté,  festő,  1.  Bassano. 

Jacopone  (ejtsd:  jakopóne)  da,  Todi  (Jacohm  de 
Benedictis),  olasz  költő,  szül.  1230  körül  Todiban 
a  Benedictis-családból,  megh.  1306.  Collazzone- 
ban.  Mint  a  jogtudományok  doktora  eleinte  ügy- 


védkedéssel foglalkozott ;  midőn  azonban  fiatal  ós 
íbiTón  szeretett  neje  egy  ünnepség  alkalmával 
az  emelvény  összeomlása  következtében  hirtelen 
halállal  kimúlt,  felvette  a  Ferencrendiek  harma- 
dik rendjét,  remete-életre  és  vezeklésre  adta  ma- 
gát. Szent  őrületnek  nevezte  ő  maga  is  azt  az 
állapotot,  melyben  umbriai  dialektusban  szóló 
bárdolatlan,  de  gyakran  fenséges  rögtönzéseit  el- 
mondta. Sokáig  neki  tulajdonították  a  Siabatvm- 
ter-i  is.  (>  a  laudákat  író  istenes  költök  feje. 
V.  Celesztin  és  Vili.  Bonifác  pápákat  szatírákkal 
o.storozta,  amiért  az  utóbbi  1298.  földalatti  bör- 
tönbe vettette.  Onnan  majd  átkozódó,  majd 
könyörgő  verseket  irogatott  a  pápához,  de  csak 
1303.  bocsátották  szabadon.  Műveinek  legjobb 
régi  kiadása  Rómában  1558.  V.  ö.  UAncona,  J. 
da  T.,  il  giullare  dí  Dio  del  sec.  XIII.  a  Studj  suli  a 
letterat.  ital.  de'  primi  secoli-ban  (Ancona  1884) 
és  G.  B.  Barheris,  J.  da  T.  (Foglietti  1901). 

Jacotot  (ejtsd:  zsakotó),  JecinJoseph,  trancia  [)q- 
dagógus,  a  róla  nevezett  tanítási  módszer  alapí- 
tója, szül.  Dijonban  1770  márc.  4.,  megh.  Paris- 
ban 1840JÚ1-  31.  Sok  helyen  tanított,  végül  1818. 
a  louvaini  (loeweni)  egyetemen  a  francia  irodalom 
tanára  lett.  Tanítványainak  nagy  része  nem 
tudott  franciául  s  ez  vezette  rá  tanítási  módszere 
feltalálására.  Könyv  nélkül  tanultatta  Fónelon 
Télémaque-iái  anyanyelvű  fordításával  együtt  s 
a  megtanult  szöveg  elemzése  útján  a  tanulóknak 
maguknak  kellett  a  nyelvi  jelenségekre  rájönniük. 
Az  olvasás  tanításában  nem  a  hangon  kezdte, 
hanem  egy  könyv  nélkül  megtanult  rövid  moji- 
datból  ment  át  a  szavakra,  szótagokra  és  han- 
gokra. Módszerének  az  olvasástanításra  vonatkozó 
része  némileg  változtatott  alakban  normálszavnk 
módszere  név  alatt  Németországban  is  divatozott 
egy  ideig. 

Jacovacci  (ejtsd:  jakovaccsi),  Fiancesco,  olasz 
festő,  szül.  Rómában  1838  jan.  .30.,  megh.  u.  o. 
1908  nyarán.  Képeinek  tárgyát  leginkább  az  olasz 
történelemből  merítette.  Nevezetesebb  művei : 
Michelangelo  Vittoria  Colonna  holtteste  előtt ;  \'I. 
Sándor  pápa  és  a  velencei  követ ;  Egy  epizód  Ve- 
lence hanyatlásának  korából ;  Kolumbus  Kristóf ; 
Bemini  stb.  Tiszteletbeli  igazgatója  volt  az  olasz 
képzőművészeti  akadémiának  és  szerepet  játszott 
hazája  politikai  életében  is. 

Jaeq.  d.  V.,  rovarok  latin  neve  után  Jac- 
quelin  du  Val  Camille  francia  entomológus  nevé- 
nek rövidítése. 

Jacqu.,  növénynevek  után  Jacquin  Nikolaus 
Joseph  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Jacqiiand  (ejtsd :zsakkan),  Claude,  francia  festő, 
szül.  Lyonban  1805  dec.  6.,  megh.  1878  máj.  3. 
Lyonban  és  Marseillesben  tanult.  Történeti  fest- 
ményei annak  idején  igen  kedveltek  voltak  és 
több  közülök  a  versaillesi  történeti  múzeumba,  a 
párisi  Musée  du  Luxembourgba,  a  müncheni  Neue 
Pinakothekba,  valamint  a  rotterdami  és  hamburgi 
muzeumokba  került. 

Jacquard  (ejtsd:  zsakár),  Joseph  Marié,  a  J.-féle 
szövőgép  feltalálója,  szül.  Lyonban  1752  júl.  7., 
megh.  Ouílins  nevű  birtokán,  Lyon  mellett  1834 
aug.  7.  Egész  életét  arra  fordította,  hogy  töké- 
letesítse a  selyemszövőszéket.  1799-ben  már  némi 
sikert  ért  el,  t.  i.  a  nyttstös  szövőszéket  javította, 


Jacquard-árú 


736 


Jaoque 


miért  is  Lyon  városa  egy  e  cóli'a  felállított  inunka- 
mühelybeu  szövotanltóiil  alkalmazta.  1801-ben 
hálókötőgépóvel  pályadíjat  nyert  s  alkalmazást 
kapott  Parisban,  a  Conservatoire  des  árts  et  me- 
tiers-ben  (iparmuzeumban).  Itt  állította  össze  a 
róla  elnevezett  gépet.  Első  gépével  1805.  készült 
el.  1809-ben  üzleti  pangás  állott  be.  Sok  szövő 
kereset  nélkül  maradt  s  ezek  azt  hitték,  hogy  a 
J.-góp  teszi  őket  feleslegessé.  Megindult  a  J.-gép 
elleni  harc.  A  mmikások  hibás  szövetet  gyártot- 
tak, azt  állítván,  hogy  a  J.-géppel  hibátlanul  nem 
lehet  szőni.  A  gyárosok  hitelt  adtak  munkásaik- 
nak s  J.-tól  kártérítést  követeltek.  Erre  a  munká- 
sok az  összes  J.-gépeket  elégették.  1810-ben  fel- 
lendült az  ipar  s  a  gép  oly  rohamosan  terjedt  el, 
hogy  1834.,  J.  halála  idején  Lyonban  30,000  gép 
volt  üzemben.  1840-ben  már  nálunk  is  alkalmaz- 
ták gépét.  1912-ben  Saint-Btienne-ben  szobrot 
állitottak  J.-nak. 

Jacquard-árú,  1.  Jacquard-szövet. 

Jacquard-gép.  Mintás,  illetőleg  ábrás  szövetek 
gyártásánál  alkalmazott  gép,  melyet  Jacquard 
1810.  talált  fel.  Az  ily  géppel  felszerelt  szövőszé- 
ken, amit  Jacquard-szövögépnek  nevezünk,  bár- 
mily nagyságú  ábrák  készíthetők.  A  J.-nél  min- 
den láncfonalat  külön  szembe  húznak,  amire  egy- 
felől kis  súlyt  kötnek,  hogy  a  fonalat  állandóan 
lefelé  húzza,  másfelől  pedig  hosszabb  zsineget, 
hogy  a  láncfonal  felemelhető  legyen.  A  zsinegek, 
helyzetük  biztosítása  céljából,  számos  furattal  el- 
látott deszkán  —  zsinórremkzőn  —  haladnak  át. 
Oly  esetben,  midőn  az  ábra  a  szövet  szélességé- 
ben többszörösen  ismétlődik,  az  azonos  kötésű  fo- 
nalak zsinegjei  a  2.' ábrán  látható  módon  köten- 
dők össze.  Ezen  az  ábrán  a  minta  négyszer  ismét- 
lődik s  így  4f  onal  fog  mindig  egyenlő  módon  lekötni, 
miért  is  négy  fonal  zsinege  összekötendő.  Az  össze- 
kötött zsinegek  ezen  az  ábrán  pálcára  vannak 
fűzve,  mert  ez  a  szerelés  egy  közbenső  foko- 
zatát jelzi ;  teljesen  felszerelt  szövőszéken  azon- 
ban e  zsinegnyalábok  az  1.  ábrán  látható  P,  jelű 
kampós  pálcikákról  (platinálíról)  lelógó  Pa  zsine- 
gekkel állanak  kapcsolatban.  A  J.-nól  ugyanis  a 
PB  fenékdeszkán  a  platinák  egész  sorozata  áll ; 
hosszban  50  platina,  szélességben  pedig  a  minta 
nagysága  szerint  4—6—8—10  sorban.  Minden 
platina  dróttűvol  áll  kapcsolatban,  amelynek  F 
végén  rúgó  van,  hogy  a  platinát  mindig  az  elébe 
helyezett  pengéhez  tolja.  Az  m  jelű  pengék  eme- 
lése által  a  rájuk  illeszkedő  platinák  s  ezzel  a 
fonalak  is  felemelhetők.  Mintaképzés  céljából 
azonban  csak  néhány  platina  emelendő,  a  többi  a 
fenékdeszkán  veszteg  hagyandó,  miért  is  a  pla- 
tinák ez  utóbbi  részét  hátra  kell  billenteni,  hogy 
a  pengébe  ne  akadjanak.  A  platinák  kibillentését 
a  platinatűk  segélyével  ezeknek  végeire  nyomódó 
Pr  hasáb  végzi,  mely  a  tűk  helyzeteinek  meg- 
felelő furatokkal  van  ellátva  és  amelyre  mintá- 
sán átlyukasztott  papirlemezsáv  ( Jacquard-kártya) 
kerül.  A  pengék  a  megfelelő  platinákat  felemelik ; 
7uíg  a  többi  platinák,  minthogy  tűire  a  Jacquard- 
kártya  ép  részei  illeszkedtek,kibillenttettek  s  nem 
emeltetnek  fel.  Minden  vetés  után  a  fonalak  más 
sorrendben  emelendők,  ezért  a  tűk  elé  minden  ve- 
tés után  más  kártyát  kell  helyezni.  Ez  okból  a 
láncszerűen  összefűzött  kártyák  esrész  sorozatát 


akasztják  a  Pr  hasábra,  mely  minden  vetéskor 
kilendülve  V*  fordulatot  tesz.  A  hasáb  ugyanis 
PL  egykarú  emeltyűbe  van  ágyazva,  melyen  az  e 
jelű  vezeték  van;  e  vezetékben  PÉ  csiga  mo- 
zog fel  s  alá  a  pengék  keretével  együtt,  úgy  iiogy 
PL  kart  kilendíti.  A  hasáb  végén  pedig,  a  8.  és 
4.  ábrán  látható,  4  ütközővel  biró  tárcsa  van, 
melybe  az  állványhoz  erősített  kampó  kapaszko- 
dik. A  hasáb  kilendítésekor  az  ütköző  a  kampóba 


I.  ábra.  A  Jacqimrtl-gép  barántmetszetbeti. 

akad  s  a  hasáb  kénytelen  elfordulni.  Hogy  az  el- 
fordulás után  biztos  helyzetet  nyerjen  a  hasáb, 
oldalára  nigóval  odanyomott  lap  illeszkedik. 

Jacquard-Bzövet  v.  Jacguard-árú,  az  ábrás 
szövetek  azon  faja,  amely  kizárólag  Jacquard-gép 
segélyével  készül.  B  szövet  jellemzője,  hogy  az 
ábrák  határvonalai  bármily  alakú  görbék  lehet- 
nek, holott  a  vele  rokon  damaszk-szöveteknél  az 
ábrák  határvonalai  mindenkor  lépcsősek. 

Jacquart-íéie  arcszög,  1.  Koponyamérés. 

Jacque  (ejtsd :  zsakk),  Charles,  francia  festő  és 
sraflkus,  szül.  Parisban  1813  máj.  23..  mejíh.  1891 


Jacqueira-fa 


737    — 


Jacquerle 


máj.  8.  Eleinte  rézmetsző  volt,  térképeket  készí- 
tett, majd  könyvillusztrációval  foglalkozott,  gaz- 
dasági szakmunka  részérő  állatképoket  rajzolt, 
utóbb  azonban  Troyon  hatása  alatt  állatfestő 
lett  és  nagy  sikereket  aratott.  Legnagyobb  müve 
a  Táj  juhnyájjal  (1881)  a  párisi  Musée  du  Luxem- 
bourgban. A  budapesti 
Szépművészeti  Múzeum- 
ban Legelőn  c.  képe  lát- 
liató. 

Jacqueira-fa  (növ.),  a 
<  jakfa»  (1.  Kenyérfa)  fá- 
jának Braziliában  hasz- 


Jacquemart  (ejtsd:  zsakmár),!.  J^Z6erí,frauciairó, 
szül.  Parisban  1808.,  megh.  u.  o.  1875  okt.  14. 
Nagy  ismeretei  voltak  a  keramikában,  melyről 
számos  müvet  is  írt.  Főművei :  Les  merveilles  de 
la  céramique  (4.  kiadás  1883)  és  Histoire  de  la 
córamique  (2.  kiadás  1883). 

2.  J.,  Jules,  francia 
rézmetsző,  J.  1.  fia,  szül. 
Parisban  1837  szept.  3., 
megh.  Nizzában  1880 
szept.  26.  Eleinte  festmé- 
nyeket is  készített,  ké- 
sőbb kizárólagr  a  rózmet- 


I 


2.  ábra.  A  Jacquard-gép  zsinegeinek  elrenaezése. 


nált  neve.Bfasárgás,  sárga-barna,  idővel  sötétedő, 
tömör,  közepes  keménységű  és  szépen  politm'oz- 
ható  s  ezért  műasztalos  ós  esztergályos  munkák- 
nál nagy  mérvben  dolgozzák  fel  és  kivitelre  is 
kerül, 
Jacquelin  du  Val,  1.  Jacq.  d.  V. 


3—4.  ábra.  A  Jacqnard-gép  hasábjainak  forgatása. 

Jacquelíne  (ejtsd:  zsakiin),  agyagkorsók,  me- 
lyek különösen  Desvresben  (Pas-de-Calais),  azon- 
kívül Hollandiában,  Németországban  és  Angliá- 
ban készülnek.  A  korsók  groteszk  helyzetben 
virágos  ruhában  ülő  asszonyt  ábrázolnak.  Angliá- 
ban ezeket  az  edényeket  tol/yfillpot-n9bls.  hívják. 

Révai  Na-gy  LMeücwia.  X.  hOl. 


szé.ssel  foglalkozott.  Lapjai  részben  illusztrációk 
különböző  iparművészeti  és  régészeti  kiadványok- 
hoz, részben  a  festőművészet  remekei  után  ké- 
szült grafikai  másolatok.  Az  utóbbiak  közül  ki- 
emelkednek a  Frans  Hals,  Vermeer  van  Delft, 
Rembrandt,  Greuze,  Reynolds,  Meissonnier  stb. 
képeinek  reprodukciói. 

3.  J.,  Nélie,  francia  festönő,  J.  1.  leánya,  szül. 
Parisban  1845.,  megh.  u.  o.  1912  máj.  14.  Cogniet- 
nél  tanult.  Kezdetben  a  vallásos  festészettel  is  fog- 
lalkozott, míg  később  legmkább  sikerült  arcképei- 
vel tűnt  ki.  Az  utóbbiak  közül  nevezetesebbek: 
Dumy  közoktatásügyi  miniszter ;  Canrobert  mar- 
sai ;  Thiers  elnök ;  Palikao  gróf ;  Decazes  herceg 
stb.  Mióta  a  hetvenes  évek  vége  felé  férjhez  ment, 
felhagyott  a  festéssel  és  ehelyett  a  régi  olasz  és 
németalföldi  művészet  remekeinek  gyűjtésével 
foglalkozott. 

Jacquerie  (ejtsd:  zsakrí),  az  1.358-iki  francia 
parasztlázadás  gűnyneve.  A  nemesek  t.  i.  a  parasz- 
tokat a  ((Jacques  Bonhomme»  (Együgyű  Jakab) 
névvel  illették.  A  J.  a  párisi  polgárok  1357-iki  fel- 
kelésének hatása  alatt  keletkezett  s  Paris  kör- 
nyékéről kiindulva,  csakhamar  elterjedt  Picardiá- 
ban,  Champagneban  ós  Orléans  környékén  (1.358 
máj.— jún.).  A  parasztok  véres  bosszút  állottak 

47 


Jacques 


-     738     - 


Jade 


elnyomóikon,  de  végre  is  a  jobban  fegyverzett 
páncélos  lovagság  leverte  őket  és  sorsuk  még 
keservesebb  lett.  A  J.  vezére  Guülaume  Gaillet 
nevű  paraszt  volt,  ki  az  utolsó  harcokban  esett  el. 
V.  ö.  lAice,  Histoire  de  la  J.  (Paris  1894;,  új  kiad.). 

Jacques  (franc,  ejtsd:  zsák),  a  Jakab  névnek 
francia  alakja. 

Jacques- Dalcroze,  Emilé,  francia  származású 
zenepedagógus,  aki  új  módszerével  valósággal 
forradalmat  idézett  elő  a  zenepedagógiában,  szül. 
1865  júl.  6.  Bécsben.  Genfben  járt  iskolába,  ott 
végezte  el  a  konzervatóriumot  és  az  egyetemet, 
tanult  még  Brucknernél  (Bécs)  és  Delibesnél  (Pa- 
ris). Nagyjelentőségű  pedagógiai  müvei:  Der 
Rythmus  als  Erziehungsmittel  für  dio  Kunst 
(1907) ;  Methode  J.,  Rythmischo  Gymnastik  (1907). 
Nevelési  elveit  helleraui  intézetében  valósítja  meg. 
1913-ban  Budapesten  is  járt  és  rendkívüli  siker- 
rel tartott  előadásokat  bemutatásokkal.  J.  tehet- 
séges zeneszerző  is.  Szerzeményei:  La  veillé, 
Festival  vaudois  (1903,  karmüvek) ;  operák :  Le 
violon  maudit  (1893) ;  Janié  (1894) ;  Sancho  Panza 
(1897) ;  Le  bonhomme  Jadis  (Opera  comique,  1906) ; 
zongoradarabok  és  egy  dalgyűjtemény :  Chansons 
romandes  et  enfantines  (1898). 

Jacquet  (ejtsd:  zsáké),  Jeau  Gustave,  francia 
festő,  szül.  Parisban  1846  máj.  25.,  megh.  u.  o. 
1909  júL  12.  Bouguereaunak  volt  tanítványa.  Ked- 
velt történeti  genreképei  közül  említendők:  A 
landsknechtek  kivonulása ;  Ünnep  Touraineban  a 
XVí.  sz.-ban ;  Jeanne  d'Arc  imája  ;  Istenhozott ; 
A  vadásznő  stb. 

Jacquez-szöUö,  a  fllloxerának  legellentállóbb 
amerikai  direkttermő  szőllőfajta,  mely  nevét  egy 
Jacquez  nevű  spanyol  után  nyerte,  ki  e  fajtát 
Mississippi  államban  először  termelte.  A  Vitis 
aestivalis  és  a  V.  vinifera  keresztezése  útján 
állott  elő.  Míg  az  ojtványszőUökkel  való  védeke- 
zés nem  volt  megoldva,  a  J.  volt  a  szőllő- 
termelők  reménye,  habár  bora  az  európai  ízlés- 
nek nem  felel  meg  kellemetlen  utóíze  s  a  levegőn 
megkókülő  sötétvörös  színe  miatt.  Tőkéje  erős,  le- 
velei és  fürtjei  igen  nagyok,  de  bogyói  kicsinyek  s 
majdnem  fekete  színűek.  Nagyon  gyérlevű  szőUö, 
úgy  hogy  mustjára  40— 50"/o  törköly  esik.  Meleg 
fekvést  kíván,  különben  meg  nem  érik.  Sima  vesz- 
szöröl  nehezen  szaporítható  s  a  Peronospora  viti- 
colától  igen  sokat  szenved.  A  fllloxera  pusztítása 
után  nálunk  is  sokat  ültettek  belőle,  ma  azonban 
már  alig  találjuk,  a  legtöbb  helyen  kiirtották  v. 
itt-ott  átoltották. 

Jacqu.  fii.,  növénynevek  után  Jacquin  Jo- 
seph  Pranz  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Jacquin  (ejtsd:  zsakeű),  Nikolaus  Josepli,  báró, 
botanikus,  szül.  Leidenben  1727  febr.  16.,  megh. 
Bécsben  1817  okt.  24;.  Nyugat-Indiába  tudomá- 
nyos expedíciót  vezetett  (1754—59).  Ezután  Sel- 
meezbányán,  majd  Bécsben  (1768)  a  botanika  és 
kémia  tanára,  itt  az  akadémiai,  később  a  schön- 
brunni  kert  igazgatója.  1806-ban  báró  lett.  Főbb 
munkái :  Flóra  Austriaca(Wien  1773-78, 5köt.,  450 
színes  tábl.) ;  Selectarum  stirpium  Americanarum 
história  (u.o.l763  és  1780, 264  színes  tábl.) ;  Obser- 
vationes  botanicae  (u.  o.  1764,  4  köt.,  100  tábl.) ; 
Hortus  botanicus  Vindobonensis  (u.  o.  1770—76, 
3  kötet,  300  tábl.) ;  Icones  plantarum  (u.  o.  1781— 


1793,  3  köt.,  648  színes  tábl.) ;  Collectanea  (u.  o. 
1786-96,  5  köt.,  106  színes  tábl.);  Plantarum 
rariorum  horti  caesarei  (u.  o.  1797—1804,  4  köt., 
500  színes  képpel).  —  Fia,  J.  Joseph  Franz 
(Jacqu.  fii.),  szül.  Selmeczbányán  1766  febr.  7., 
megh.  Bécsben  mint  a  botanika  és  kémia  tanára 
1839  dec.  4.  Legnevezetesebb  munkái:  Eclogae 
plantarum  (Wien  1811—41,  két  fólió  kötet); 
Eclogae  gi'aminum  (u.  o.  1813—44);  Synopsi& 
Stapeliarum  (u.  o.  1816). 

Jacquot,  francia  író,  1.  Mirecourt. 

Ja-csou,  kínai  város,  1.  Ya-csou. 

Jacta  alea  esto  v.  Aleajacta  esto  (est)  (lat.), 
legyen  eldobva  a  kocka  (vagy  el  van  dobva), 
Caesar  mondása,  mikor  a  Rubikont  átlépte  (Sueto- 
nius,  J.  Caesar  .32.  fej.).  L.  Alea. 

Jaculator  (lat.)  a.  m.  parittyás,  kópjavető. 

Jacupirangit,  eruptív  kőzet,  amely  az  eleolit- 
szieniíekkel  kapcsolatban  Jacupiranga  mellett 
Braziliában  található  és  úgy  fogható  fel,  mint  az 
eleolitszieniteknek  vas-  és  titánércekben  gazdag 
differenciálódási  terméke. 

Jácz,  kisk.  Nyitra  vm.  nagytapolcsányi  j.-ban, 
(1910)  1102  tót  és  magyarlak.,  postahivatallal,  u.  t. 
Nagytapolcsány. 

Jád,  a  Sebes-Körös  egyik  jelentékenyebb  bal- 
oldali mellékvize,  mely  a  Bihar-hegység  belsejé- 
ben, Biharfűred  körül  ered  s  É.-nak  folyva,  Re- 
mecz  és  Zsarnóháza  érintésével  ömlik  a  Körösbe ; 
hossza  mintegy  45  km.  Völgye  tenuészeti  szép- 
ségekben igen  gazdag.  Fabösógének  értékesíté- 
sére alakult  a  gróf  Zichy  Jenő  tulajdonában  lévő 
remeczi  erdőiparkezelőség,  mely  a  Jád  völgyén 
létesített,  16  km.  hosszú  ipai-vasút  által  a  magyar 
királyi  államvasutakkal  (Jádvölgy  állomás)  köz- 
vetlen összeköttetésben  áll  s  fürészmalmaiban  az 
épületfák  és  deszkák  előállításával  nagy  mérték- 
ben foglalkozik. 

Jád,  nagyk.  Besztercze-Naszód  vm.  jádi  j.-ban, 
(1910)  1542  német,  oláh  és  cigány  lakossal ;  vasút- 
állomás, posta-  ós  táviróhivatal.  1849  febr.  23.  itt 
verte  meg  Bem  az  Urbán  vezetése  alatt  álló  csá- 
száriakat. L.  még  Somogyjád. 

Jadar,  1.  a  Drina  jobboldali  mellékfolyója 
Szerbiában.  —  2,  J.  (Fekete),  a  Drina  baloldali 
mellékfolyója  Boszniában.  Az  előbbi  Ljesnicánál, 
az  utóbbi  Zvomiktól  D.-re  torkollik. 

Jadassohn,  Salomon,  német  zenetudós  ós  zene- 
szerző, szül.  1831  aug.  13.  Boroszlóban,  megh. 
1902  febr.  1.  Lipcsében.  A  zongorázásban  Liszt 
Ferenc,  a  zeneszerzésben  Hauptmann  Moritz  ta- 
nítványa. 1871-ben  a  lipcsei  konzervatóriumon  a 
zeneszerzés  és  a  hangszerelés  tanára  lett.  Kom- 
pozícióinak száma  125.  Zeneelméleti  müvei(forma- 
és  alaktanok,  összhangzattani,  ellenponttan  i,hang- 
szereléstani  művek)  gyakorlati  szempontból  igen 
jók  és  nagyon  elterjedtek. 

Jade  (Jahde),  22  km.  hosszú  folyócska  Olden- 
burg  nagyhercegségben,  a  Jadebusenbo  ömlik.  A 
Jadebusen  az  Északi-tengernek  190  km*  területű 
öble,  vihardagályok  sok  pusztítást  visznek  vég- , 
hez  partvidékein,  így  1511.  öt  falut  tettek  tönkre 
itt  a  hullámok.  A  Jadebusenbe  a  legnagyobb  ha- 
jók is  bemehetnek  és  ezért  kikötőjét,  amely  ha- 
dászati szempontokból  igen  fontos  helyen  fekszik, 
hadikikötővé  építették  át  1855-től  1869-ig,  amikor 


Jadebusen 


—    739 


Jaennicke 


a  kikötömunkálatok  60,  az  erődítések  36  millió 
márkába  kerültek.  A  kereskedelmi  kikötői  részé- 
hez közel  torkollik  a  J.-Mns  csatorna.  A  J.-vidék 
jelenleg  Hannover  porosz  tartományhoz  tartozik, 
legnevezetesebb  városa  a  kikötő  W'űhelmsliaven 
(l.'o.). 

Jadebusen,  1.  Jade. 

Jadeit  (ásv.),  tulajdonkópen  a  monoklin  piroxé- 
ueknekegyiktagja ;  vaskos  v.szeracsés  szövetü,szi- 
lánkos  törésű  tömegeket  alkot ;  áttetsző,  gyengén 
üvegfényű,  fehér,  zöldesfehér,  alma-smaragdzöld. 
Nátrium-aluminium-szilikát,  képlete  NaAl(Si  0^\, 
tehát  a  spodumennek  analogouja.  Miután  meg- 
lehetős kemény  és  különösen  rendkívül  szívós, 
ép  úgy,  mint  a  nefritet,  baltának,  kardmarkolatnak, 
pecsétnyomónak,  amulettnek  stb.  dolgozták  tel ; 
a  svájci,  franciaországi  és  mexikói  cölöpépítmó- 
nyek  között  találták.  A  nyers  J.  nagy  tömbökben 
fordul  elő  Birmában.  Európában  is  megtalálták, 
még  pedig  a  piemonti  és  a  liguriai  hegyekben. 
A  J.-et  sokáig  összetévesztették  a  nefrittel,  a  kettő 
közötti  különbségeket  nagyrészt  Krenner  József 
budapesti  egyetemi  tanár  tisztázta.  A  kloromelanit 
sötétzöld-fekete  J.,  amely  vasat  is  tartalmaz. 

Jadera,  1.  Zára. 

Jáderen.mintegy  55  km.  hosszú  egyenes  tenger- 
partvidék a  nonégiai  Bukenfjord  közelében.  Ős- 
kori leletekben  gazdag  földjén  a  Stavanger-Eger- 
sund-Flekkef  jordi  vasúti  vonal  fut  keresztül  s  la- 
kossága a  halászat  mellett  főleg  földmívelő. 

Ja.&n-testvérek,  korukban  igen  divatos  francia 
komponisták,  számtalan  potpourri  és  szalondarab 
szerzői:  1.  J.  Louis  Emanml  (1768—1853), 
40-nél  több  operát  írt  (a  legismertebb  Citoyens, 
levez-vous !)  és  sok  zenekari  és  zongora-darabot. 
—  2.  Az  öccse,  J.  Hyadnthe  {1769— 1800),  a  Con- 
servatoire  tanára  volt.  Művei  legnagyobbrészt 
kamarazenemüvek. 

Jadlowker,  Hermann,  német  operaénekes, 
szül.  1877  júl.  5.  Rigában  (Oroszország).  A  rigai 
zeneiskolát  és  a  bécsi  konzervatóriumot  kitünte- 
téssel elvégezvén,  a  kölni,  stettini,  rigai,  karls- 
ruhei,  majd  a  berlini  operaháznak  lett  tagja. 
Porosz  királyi  kamaraénekes.  Mint  vendég  a  leg- 
több európai  nagyobb  dalszínházban  énekelt,  így 
Parisban,  Budapesten,  Hamburgban,  Londonban 
stb.,  továbbá  New  Yorkban  is.  mindenütt  nagy 
sikerről.  Nevezetesebb  szerepei  a  Tannháuser, 
Lohengrin,  Mesterdalnokok,  Parsifal,  Manón,  Hu- 
genották, Carmen.  Faust,  Romeo,  Aida,  Otelló, 
Tosca  és  a  Bajazzók  tenorszólamú  főszerepei. 

Jadviga  (lengyel)  a.  m.  Hedvig. 

Jadzsna  (szanszkrit)  a.  m.  áldozat,  1.  Zenda- 
rcs'zla. 

Jadzsur-véda,  1.  Szanszkiit  nyelv  és  irodalom. 

Jaeger,  l.Ernst,  német  jogtudós,  szül.  Landau- 
han  (Rheinpfalz)  1869  dec.  22-én.  Bajor  igaz- 
.ságügyi  szolgálatba  lépett,  majd  az  igazságügy- 
minisztériumba  került,  1899.  pedig  az  erlangeni 
egyetemen  rendkívüli,  1900.  a  würzburgi  egye- 
temen, 1905.  a  berlini  egyetemen  rendes  tanár 
lett.  Főművei :  Erbenhaftung  und  Nachlasskon- 
kiu's  (Berlin  1898) ;  Kommentár  zur  Konkursord- 
inmg  (u.  0.  1899,  4.  kiadás  1912,  2  köt.) ;  Die 
fxlaubigeranfechtung  ausserhalb  des  Konkurses 
(u.  0.  1905).  A  Leipziger  Zeitschrift  für  Handels-, 


Konkurs-  und  Versicherungsrecht  című  folyóirat 
egyik  szerkesztője. 

2.  J.,  Henrik,  norvég  író  ós  ii-odalomtörténet- 
tudós,  szül.  1854  jan.  4  Bergenben,  megh.  1895 
dec.  18.  Krisztiániában.  Legnagyobb  müve  az 
lllustreret  Norsk  Literaturhistorie  (Képes  Norvég 
Irodalomtörténet),  e  nemben  a  legkiválóbb  munka, 
melynek  befejezésében  azonban  korai  halála  meg- 
akadályozta. (A  művet  Ottó  Anderssen  folytatta 
és  adta  ki  2  kötetben  1896.)  Ibsenre  vonatkozólag 
nélkülözhetetlen  forrásmunka  Henrik  Ibsen  1828— 
1888  e.  könyve. 

3.  J.,  1.  Jager. 

Jaekel,  Ottó,  német  paleontológus,  szül.  a  szi- 
léziai Neusalzban  1863  febr.  21.,  1906-ban  a  geo- 
lógia s  paleontológia  rendes  tanára  lett  a  greifs- 
waldi  egyetemen.  Behatóan  foglalkozott  az  echi- 
uodermák,  trilobiták  s  kefalopodák  fejlődésével, 
továbbá  a  gerincesek  származásával.  1899-ben 
Berlinben  megjelent  Stammesgeschichte  der  Pel- 
matozoen  c.  alapvető  munkája,  1894.  Die  eocanen 
Selachier  vom  Monté  Bolca  c.  tanulmánya.  Leg- 
nevezetesebb munkája  arról  az  ős-teknősbékáról 
szól,  amelyet  Laczkó  Dezső  tanár  a  veszprémi 
Jeruzsálem-hegy  kőfejtőjében  talált  s  amely  ma- 
radványt J.  Placoehelys  placodonta  néven  írt  le. 
Erről  számos  magyar  s  német  nyelvű  értekezése 
van ;  a  legteljesebb  leírás  számos  ábrával  a  Bala- 
ton Tudományos  Tanulmányozásának  Eredményei 
c.  munka  I.  kötetében  van  Placoehelys  placodonta 
a  Bakony  felső  triaszrétegeiből  címen  (Budapest 
1909,  magyar  s  német  nyelven). 

Jaell,  Alfréd,  zongoravirtuóz,  Czerny  tanít- 
ványa, szül.  Triesztben  1832  márc.  5.,  megh.  Paris- 
ban 1882  febr.  27. 1843-ban  Velencében  lépett  fel 
először  a  nyilvánosság  előtt.  Számos  koncertpara- 
frázist írt.  1866-ban  nőül  vette  Trautmann  Marié 
zongoratanárnőt  (szül.  Elszászban :  Steinfeltzben 
1846),  ki  Parisban  Herz  Henriktől  tanult  és  érde- 
mes tanulmányokat  írt :  Le  mécanisme  du  toucher 
(1896) ;  La  musique  et  la  psychophysiologie  (1895)  ; 
L'intelligenee  et  le  rhythme  (1901). 

Jaen  (ejtsd:  haen),  1.  spanyol  tartomány  Anda- 
lúziában, Ciudad  Reál,  Albaceto,  Granada  és  Cor- 
doba  közt,  13,480  km«  területtel,  (1910)  514,368  lak. 
Mezőgazdasági  termékei  alig  elégségesek  a  la- 
kosság táplálkozására.  A  Sierra-Morenában  ólom- 
ércet bányásznak,  különösen  Linaresben  és  La 
Carolinában.  Legismertebb  ásványvízforrása  a 
Fuente  de  la  Bncina.  Dom  Benitóban  sót  főz- 
nek. 13  járásra  (partido)  oszlik  föl,  fővárosa  J.  — 
2.  J.,  fővárosa  J.  tartománynak,  püspöki  szók- 
hely, a  GuadalbuUon  völgye  felett,  a  Jabalcuz  lej- 
tőjén, 549  m.  magasban,  (1910)  26,894  lakossal. 
Legjelentékenyebb  épületei  a  székesegyház  (XVI. 
sz.)  márványfaragványokkal  és  díszítésekkel ;  a 
gróf  VUlar  del  Pardo  kastélya,  arab  portálóval ; 
a  8000  nézőre  épült  bikaviadal-cirkusz.  A  város 
fölött  láthatók  ama  falak  romjai,  melyek  Dzsijan 
mór  fejedelemségnek  ez  egykori  fővárosát  védték. 
3  km.-re  DNy.-ra  van  Jabalcuz,  kénes  fürdő  (29°). 

Jaennicke,  Friedrich,  német  iparművészeti 
író,  szül.  1831  jan.  7-én  Majna-Frankfurtban, 
megh.  1907  ápr.  l.Mainzban.  Főbb  müvei :  Grund- 
riss  der  Keramik  (Stuttgart  1879);  Übersicht 
der  gesamten  keramischen  Litteratur(u.  0. 1882) ; 

47' 


Jafa 


—     740 


Jagellók  kora 


Handbuch  der  Ölmalerei  (u.  o.  1903) ;  Handbuch 
dei"  Glasmaleroi  (1890) ;  Handbuch  der  Porcellan- 
malerei  (1891) ;  Geschichte  der  Keramik  (Leipzig 
1900);  Deiitsches  Steinzeug  imMeltlacherMuseum 
(Mainz  1884). 

Jafa,  város,  1.  Jaffa. 

Jáfet  (héb.)  a.  m.  elterjedő,  Noé  harmadik  fla.  A 
bibliai  hagyomány  szerint  az  európai  és  az  északi 
Ázsiában  lakó  népeknek  ősatyja.  A  mohammedán 
legenda  tizenegy  népet  származtat  tőle,  köztük  a 
törököket,  valamint  a  Góg  és  Magóg  népét. 

Jaffa  (Jafa,  Jafo,  Joppe),  város  Szíriában,  a 
Földközi-tenger  partján,  Jeruzsálemmel  87  km. 
hosszú  vasút  köti  össze,  55,000  lak.,  felerészben 
mohammedán.  A  magaslaton  épült  város  a  na- 
rancs-, citrom-,  füge-,  gránátalmafákkal  teleülte- 
tett kertjeivel  szép  látványt  nyújt,  de  belseje  szűk 
és  sötét.  Kikötője  sziklás,  de  jelentékeny  forgalma 
van.  1908.  kivitele  102  millió  K,  bevitele  annak 
kétszerese  volt.  J.  Jeruzsálem  kikötője  és  évente 
kb.  50,000  zarándok  fordul  meg  itt.  Számos  temp- 
loma és  kórháza  van.  Közelében  több  kolónia  (né- 
met, egyiptomi)  és  az  AUiance  israólite  földmíves- 
telepe van.  J.-t  már  a  bibliában  említik.  A  Perseus- 
ról  és  Andromedáról  szóló  görög  mondák  szók- 
helyének J.-t  tartják.  A  feniciaiak  egyik  fontos 
kikötőhelye  volt.  A  zsidók  Júdás  Makkabeus  alatt 
foglalták  el,  majd  a  rónmiak  hatalmába  került. 
Július  Caesar  visszaadta  a  zsidóknak.  Konstantin 
császár  püspöki  székhellyé  tette.  Az  I.  Balduin 
által  megerősített  várost  először  Melek  Adél  vette 
el  a  keresztesektől ;  1204.  oroszlánszívű  Richárd 
alatt  újból  a  kereszteseké  lett.  1252-bon  Szt.  Lajos 
megjavíttatta  erődítményeit.  1267-bon  Bibarsz 
végleg  elfoglalta  ós  erődítéseit  lerombolta.  1799 
márc.  6.  Bonaparte  alatt  a  franciák  vették  be  és 
4000  albán  katonát  lőttek  agyon,  mint  esküsze- 
gőt. 1832— 40-ig  Mohemed  Ali  uralma  alatt  állt. 
1838-ban  földrengés  rongálta  meg. 

Jaffa-jeruzsálemi  vasút,  Jaffától  Lyddán  és 
Ramlehen  át  Jeruzsálemig  francia  vasúttársaság 
által  épített,  104  m.  nyomtávolságú,  87  km.  hos.szú 
vasút.  Megnyílt  1892  szept.  Építése  8.500,000 
frankba  került. 

Jaífé,  Philipp,  német  történetbúvár,  sz.  Schwer- 
senzben  (Fosén)  1819  febr.  17.,  megh.Wittenberg- 
ben  1870  ápr.  3.  Ranke  tanítványa  volt  és  teljes 
buzgalommal  fogott  Németország  középkori  tör- 
ténelmének tanulmányozásához.  De  mivel  zsidó 
származása  miatt  nem  volt  reménye  egyetemi 
katedrára,  az  orvosi  oklevelet  is  megszerezte. 
Emellett  tovább  folytatta  történelmi  búvárlatait 
s  1862.  a  történelmi  segédtudományok  rendkívüli 
tanára  lett  a  berlini  egyetemen.  1868-ban  a  ke- 
resztény hitre  tért,  de  még  ezután  sem  érhette  el 
a  rendes  tanárságot,  ezért  elkeseredésében  főbe 
lőtte  magát.  Önálló  munkái  közül  a  Lothárról  ós 
III.  Konrád  császárról  írt  munkák  nevezetesebbek. 
De  sokkal  értékesebbek  mintaszerű  és  éles  kriti- 
kával megszerkesztett  kútfő-kiadásai.  Ilyenek: 
Regesta  pontiílcum  Romanorum  (2.  kiad.  Leipzig 
1885—88,  Kaltenbrunner  és  Ewaldtól)  és  a  Biblio- 
theca  rerum  Germanicarum  (Berlin  1864—72,  6 
kötet). 

Jaffna,  sziget,  1.  Dzsaffna. 

Jaffnapatam  (Dzsaffnapatam),  1.  Dzsaffna. 


Jagannath  (Dzsagannath),  1.  Pari. 

Jagaracukor  a.m..lontárus-cukor,  1.  BoraMus. 

Jagellók,  lengyel  királyi  dinasztia,  melynek 
egyes  tagjai  eljutottak  a  magyar  és  cseh  trónra  is. 
Törzse  Gedimin  (1.  o.)  István,  ki  1317.  litván 
nagyfejedelem  volt.  I.  Jagelló  v.  Jaqyel  1382. 
megölette  nagybátyját,  Keistutit  ós  egymaga  fog- 
lalta el  a  litván  nagyfejedelmi  méltóságot.  1386. 
elhagjTa  a  pogányságot,  áttért  a  kereszténységre 
és  egybekelt  Nagy  Lajos  magyar  királynak  Hed- 
vig nevű  leájiyával,  a  lengyelek  királynőjével. 
Jagelló  ekkor  a  II.  Vladiszláv  (Ulászló)  nevet  vette 
föl  s  alapítója  lett  a  Lengyelországon  1386—1572. 
uralkodott  Jagelló-háznak.  Megh.  1434.  A  tró- 
non követte  két  fla:  1.  HL  Vladiszláv  (1434— 
144Í),  ki  1440-ben  I.  Ulászló  néven  magyar  ki- 
rállyá is  választatott  (a  nép  «Lengyel  Lászlóo- 
nak  is  nevezte)  ós  a  törökök  elleni  várnai  ütkö- 
zetben esett  el  1444.  —  2.  IV.  Kázmér  (1445— 
1492).  Ennek  egyik  fla  és  unokája  ismét  a  ma- 
gyar ós  cseh  trónra  került  (1.  Jagellók  kora). 
Másik  három  fia  pedig  a  lengyel  trónt  foglalta  el : 
János  literi  (1492-1501);  L  Sándor  (1501- 
1506) ;  I.  Zsigmond  {1Ö06 -4:8).  Ennek  fiában,  //. 
Zsigmond  Ágostban  a  J.  ezen  lengyelországi 
ágának  1572.  magva  szakadt.  Zsigmond  Ágost 
egyik  nővére,  Anna,  egybekelt  Báthory  István 
lengyel  királlyal  és  gyermektelenül  halt  meg  1596. 
Egy  másik  nővére,  Izabella,  férjhez  ment  Sza- 
polyai  János  királyhoz.  A  J.  uralma  jobbára  elő- 
nyös volt  Lengyelországra  nézve.  Kiterjesztették 
az  ország  határait,  a  birodalomhoz  csatolván  Lit- 
vániát, Mazoviát,  Livoniát,  a  nyugati  Poroszor- 
szág egy  részét  stb.  Zsigmond  Ágost  harmadik 
nővérének,  Katalinnak  és  a  Wasa-házbeli  János 
svéd  királynak  fiában,  III.  Zsigmondban  a  Jagellók 
leányága  1587.  ismét  a  lengyel  trónra  jutott. 
Ezen,  hatalmában  folyton  hanyatló  ágnak  tagjai : 
IIL  Zsigmond  (1587-1632) :  IV.  Ulászló  (1632- 
1648);  'János  Kázmér  (1648-1668).  Ez  utóbbi 
1668.  lemondott  a  koronáról  és  egy  francia  zár- 
dába vonult  vissza. 

Jagellók  kora,  Magyarország  történetében  Má- 
tyás király  halálától  (1490)  a  mohácsi  vészig  (1526) 
terjedő  korszak,  mely  alatt  a  királyi  tekintély 
roppant  hanyatlásnak  indult.  Féktelenül  garáz- 
dálkodott az  oligarchia  és  az  evvel  versengő  köz- 
nemesség. A  közrend  és  biztonság  szinte  egészen 
fölbomlott.  Az  ország  pénzügyi  nyomora  a  hűtlen 
kezelés  és  a  hallatlan  pazarlás  miatt  nőttön  nőtt. 
Az  alkotmányos  élet  is  bukófólben  volt.  Az  intéz- 
mények fejlesztését,  a  törvények  alkotását  a  pár- 
tok foljiionos  tusai,  a  haza  védelmét  kicsinyes  ha- 
talmi kérdésekért  való  küzdelmek  váltották  fel. 
II.  Ulászló,  IV.  Kázmér  lengyel  kir.  fla,  1471.  cseh, 
1490.  magyar  királynak  választatott.  Megh.  1516. 
A  tehetetlenség  prototípusa,  ki  mindenre  csak  a 
«dobzse»  (jól  van !)  szóval  válaszolt.  Uralkodását 
emlékezetessé  teszi  az  1491.  Miksa  német-római 
császárral  kötött  és  1506.  megújított  szerződés, 
amelyre  a  Habsburgok  Magyarországra  való  igé- 
nyüket alapítják,  a  Dózsa-féle  parasztlázadás 
(1514)  és  Werbőczi  István  jogkönyvének,  a  Tri- 
partitum-nak  megalkotása.  Fia  II.  Lajos,  ma- 
gyar éseseh  király  (1516—1526).  Alatta  bekövet- 
kezett az  állami  szervezet  fokozatos  megbomlása- 


Ja£relló-stilus 


741     — 


J&srer 


val  a  törökök  szünetlen  előrenyomulása,  melynek 
tetőpontja  a  mohácsi  ütközet  (1526  aug.  29.).  Fu- 
tás közben  a  király  is  a  Csele  patakba  fúlt.  Lajos 
nővére,  Anna  1521.  régebbi  szerződések  értel- 
mében férjhez  ment  Ferdinánd  ausztriai  herceg- 
hez (a  későbbi  I.  Ferdinánd  magyar  királyhoz).  A 
Magyarországgal  összeköttetésben  volt  Jagellók- 
nak leszármazását,  szétágazását  és  kihalását  a 
következő  tábh  tünteti  fel : 


ben  1853  jnl.  11.  Igazságügyi  szolgálatba  lépett, 
különböző  állásokat  viseltes  1843.  igazságügy- 
minis>,teri  tanácsos  és  a  letartóztatás!  intézetek 
vezetője  lett.  A  bruchsali  fegyintézetet  a  külön- 
zárka-rendszer  szerint  rendezte  be.  1847— 1849-ig 
tábomokhadbiró  volt  a  hadügyminisztériumban. 
Müvei:  Handbuch  der  geriehtlichen  Untersu- 
chungskunde  (Frankfurt  18H8— 41,  2  köt.);  Zur 
Begründung  und  Verwirklichung  des  Grundsatzes 


Hh-isébet  (Albert  magyar  kiróly  és  Erzsc^bet,  Zsigmond  magyar  király  leányának  gyermeke) 
Férje  :  IV.  Kázmér,  lengyel  király 


II.  Ulászló,  ma- 
gyar király,  f  1516. 
Kéje  :  Kandaléi  Anna, 
XII.  Lajos  francia 
király  rokona 


II.  Lajos,  magyar 
király,  f  1526.  Neje  : 
Mária,  FUlöp  ausztriai 
főherceg  ég  kasztiliai 
király  leánya. 


Kázmér,  János  Albert,     Sándor,      I.  Zsigmond,    Frigyes,  Hedvig,  Zsófia,  Krzsébet,  Anna,  Borbála. 

len(íyel  kirúly      língj-el  k'unly      lengyel  király 

Nejei :  1.  Borbála, 

Szapolyai  István 

leánya.  2.  Bona,  Ga- 

leazzo  János  milanói 

herceg  leánya. 


Awiia,  t  15-Í6. 

l'érje  :  I.  Fei-dt- 

nánd,  magyar 

király. 


Klsö  nejétől ; 
Hedvig, 


Második  npjétöl: 
Zsigmond  Ágost, 
lengyel  király. 


Zsófia,    Izabella,    Katalin,      Anna, 


Férje  :  János 

t  1540, 
magyar  király. 

János  Zsigmond, 

Erdély  fejedelme,  f  1570. 


Férje  :  Bá- 
thory István, 
erdélyi  feje- 
delem, utóbb 

lengyel  ki- 
rály, 1 1586. 


Irodalom.  Fontosabb  kútforrásaink :  Tnbero  L.ajos,  Com- 
meatari)  sni  temporis,  1492—1522 ;  Dlngos?,  História  Poloniae 
XII ;  Verancsics  Antal  müvei ;  Szerémi  György,  l)e  perdi- 
tione  regni  Hnngarorum  ;  Marino  Sannto,  velencei  liistorikus 
Ltiarii  c.  müvének  idevágó  részei ;  Giustiniani  Antal  velen- 
cei követ  jelentéseiből  1500 — 150;3 ;  Burgio  és  Campeggio 
pápai  követek  jelentései  1524~2C.  lí  korra  vonatkozó  ok- 
mánytárak :  Theiner,  Monnmenta  Huag.  Hist.  II. ;  Firnbaber, 
BeiirSgo  zu  der  tíescUichte  Ungarns  nuter  der  Regierung 
Wladislaus  und  Ludwigs  II. ;  Gévay,  Urkunden  n.  Akten- 
stiícke  stb.  A  J.  koráról  összefoglaló  monográfiát  irt  Fraknói, 
A  Hnnyadi.-ik  és  a  J.,  1896.  (A  llillennáris  tört.  IV.  köt.) 

Jagelló-stílus,  késői  csúcsíves  izlés  Lengyel- 
országban a  XV— XVL  sz.-ban  a  Jagellók  alatt, 
kik  Németországgal  összeköttetésben  állottak  s 
német  művészeket  hívtak  meg  az  udvarhoz.  A  J. 
virágzási  kora  I.  Zsigmond  uralkodása  (1507—48) 
alatt  volt. 

Jagemann,  1,  Eugen  von,  német  jogtudós  és 
államférfi,  szül.  Karlsniheban  1849  máj.  25.  Ál- 
lamügyész, mini.szteri  tanácsos,  majd  1892.  ber- 
lini követ  lett  és  Barten  képviselője  a  szövetségi 
tanácsban.  180B-ban  tiszteletbeli  tanár  lett  a 
heidelbergi  egyetemen,  ahol  a  német  birodalmi  al- 
kotmányról tartott  előadásait  (Heidelberg  1904.) 
sokan  támadták.  A  római,  szentpétervári  és  párisi 
börtönügyi  kongresszuson  a  badeni  kormányt  kép- 
viselte. Müvei :  Dio  Daraufgabe  (Arrha)  (Berlin 
1873) :  Handbuch  des  Gefángniswesens  (Holtzen- 
doi-ítal,  Hamburg  1888, 2.  köt.) ;  Zur  Reichsflnanz- 
reform  (1905) ;  Faust,  der  Folitiker  (J.  von  Ley- 
deu  álnév  alatt,  1907). 

2.  J.,  Karoline,  német  színésznő,  szül.  Wei- 
marban  1777  jan.  25.,  megh.  Drezdában  1848  júl. 
10.  Mannheimban  Iffland  volt  a  tanítója.  1797 — 
1828-ig  a  weimari  udvari  színháznak  volt  első- 
rangú tagja.  Károly  Ágost  weimari  herceg,  aki 
J.-nak  pártfogója  volt,  Heigendorf  nevű  birtokot 
és  von  Heygendorff  címet  ajándékozott  és  oly 
nagy  befolyást  engedett  neki  a  színház  vezetésé- 
ben, hogy  attól  1818.  maga  Goethe  is  visszavo- 
nulni kényszerült. 

3.  J.,  Lndtcig  von,  német  kriminalista,  szül. 
Gerlachsheimban  180ö  jún.  13.,  megh.  .^schem- 


der  Einzelhaft  in  Strafgefángnissen  (u.  o.  1848) ; 
Dio  Militiirstrafen  im  Lichte  der  Zeit  (iirlangen 
1849). 

Jager,  1.  Albert,  osztrák  történetíró,  szül. 
Schwatzban  (Tirol)  1801  dec.  8.,  megh.  Innsbruck- 
ban 1891  dec.  10.  A  bencés  rendbe  lépve,  Inns- 
bruckban és  Bécsben  ianárkodott  187i-ig.  Számos 
munkát  irt  Tirol  történetéből.  Nevezetesebbek : 
Der  Streit  des  Kardínals  Nikolaus  von  Cusa  mit 
Herzog  Sigmund  von  Öesterreích  (Innsbruck  1861, 
2  köt.) ;  Geschichte  der  landstíindischen  Verfas- 
sung  Tirols  (1519-ig,  u.  o.  1881—85,  2  köt.). 

2.  J.,  Frifz,  német  Afrikautazó,  szül.  Majna 
melletti  Offenbachban  1881  jan.  8. 1904-ben  részt- 
vett Uhlig  K.  expedíciójában,  megmászta  a  Kili- 
mandzsárót, bejárta  Uhliggal  az  ottani  vulkánte- 
rüleíeket,  kikutatták  a  keletafrikai  árkos  vetődés 
Ny.-i  szélét,  felfedeztek  több  vulkánt,  köztük  a 
még  gyengén  működő  Doenje  Ngait ;  lí;06.  a  Mas- 
saí-steppén  vonult  át,  majd  a  Viktoría-tó  felé  ha- 
ladt és  azon  a  vidéken  is  több  vulkán  és  kráter 
topográfiáját  állapította  meg.  Mi'ívei :  Impressions 
de  voyage  dans  l'Afrique  orientale  allemande 
(Kairó  1905);  Der  Meru  (Geogr.  Zeitschrift  1906). 
V.  ö.  Zeitschrift  der  Ges.  f.  Brdkunde  zu  Berlin 
(1908). 

3.  J.,  Giistav,  német  festő,  szül.  Lipcsében  1808 
júl.  12.,  megh.  1871  ápr.  19.  Drezdában  ós  Mün- 
chenben, majd  Rómában  tanult,  1847  óta  a  lipcsei 
akadémia  igazgatója  volt.  Falképeken  kívül  füg- 
gőképoket  is  festett,  melyek  egy  része  a  drezdai 
és  lipcsei  képtárakban  látható. 

4.  J.,  Chistav,  német  zoológus,  szül.  Bürgben 
(Württemberg)  1832  jún.  23.  Ó  alapította  a  bécsi 
állatkertet  és  ezt  1866-ig  vezette ;  1867.  Hohen- 
heimban,  1870.  a  stuttgarti  műegyetemen  az  állat- 
tan tanára  lett,  de  1884  ben  hivatalairól  lemon- 
dott és  azóta  Stuttgartban  gyakorló  orvos. 
Számos  összehasonlító  boncolástani  dolgozatot  irt. 
Különösen  ismeretes  a  gyapjuöltözék  viselése 
érdekében  kifejtett  agitáclójáról.  Müvei:  Zoolo- 


Jágfer-ing: 


—     742     — 


Jagriö 


gische  Briofe  (Wien  1864—76) ;  Die  Wunder  der 
unsichtbaren  Wolt  (Berlin  1868) ;  Das  Lében  im 
Wasser  (u.  o.  1868) ;  Dio  Darwin'sehe  Theorie  u. 
ihre  Stellnng  zur  Morál  und  Religion  (Stuttgart 
J  868) ;  Tiergartenskizzen  (Hamburg  1872) ;  In 
Sachen  Darwins  contra  Wigand  (Stuttgart  1874) ; 
Deutschlands  Tierwelt  nach  ihren  Standorten  ein- 
geteilt  (u.  0. 1874, 2  köt.) ;  Die  menschliche  Arbeits- 
kraft  (2  köt.,  München  1878) ;  Seuchenfestigkeií 
u.  Konstitutionskiraf  t  (Loipzig  1878) ;  Die  Normal- 
kleidung  als  Gesundheitsschutz  (1880) ;  Lehrbuch 
der  allgemeinen  Zoologie  (2.  kiad.,  u.  o.  1880) ; 
Bntdeckung  der  Seele  (3.  kiad.,  u.  o.  1885) ;  Mein 
System  (Stuttgart  1885) ;  Wandenmgen  dui'ch  das 
Tierreich  (u.  o.  1880) ;  Stoffwirkung  in  Lebewesen 
(u.  0.  1891);  Bin  verkannter  Wohlthater  (u.  o. 
1891) ;  Aus  Natm'-  und  Menschenleben  (Leipzig 
1893) ;  Wettor  u.  xMond  (1894) ;  öesimdheitspflege 
(1899,  2.  kiad.  1912) ;  Tot  und  Lebendig  (1906) ; 
Selbstarznei  u.  Heilmagnetismus  (1908).  1881  óta 
a  Monatsblatí  far  Lebenskunde-t  adja  ki. 

5.  J.,  Hermann,  német  kertész  és  kertészeti 
iró,  szül.  Münchonbernsdorfban,  Gera  mellett  1815 
okt.  7.,  megíi.  Eisenachban  1890  jan.  5.  Előbb  a 
berlini  növénytani  kertben  volt  alkalmazva,  1845. 
udvari  kertész  lett  Eisenachban,  1873.  pedig  ud- 
vari ker  t-felügy  élővé  nevezték  ki.  Müvei:  Der 
Obstbaiunschnitt  (Leipzig  1862) ;  Deutsche  Baume 
u.  Walder  (u.  o.  1879) ;  Der  Gemüsegarten  (5. 
kiad.  Hannover  1897) ;  Die  Zimmer-  u.  liausgart- 
nerei  (u.  o.  1883);  Die  Gartenkunst  u.  Garten 
sonst  u.  jetzt  (Berlin  1887) ;  Illustriertes  Garton- 
buch,  Anleitung  zum  Gartenbau  in  seinem  ganzen 
Umfange  (4.  kiad.  Hannover  1882);  Nutzgart- 
nerei  (6.  kiad.  1905) :  Ziergartnerei  (6.  kiad.  1904). 
1857  óta  a  Gartenflora  c.  kertészeti  szaklap  egyik 
szerkesztője  volt.  Irt  szópii'odahni  müveket  is. 
Magyarul  megjelent :  A  kertészet  általános  kézi- 
könyve, ford.  Benes  János  (Budapest  1891). 

G.J.,  Johamies,  humanista,  1.  Crotus  Ruhianus. 

7.  J.,  Oskar,  német  történetíró  és  pedagógus, 
szül.  Stuttgartban  1830  okt.  26.,  megh.  Bonnban 
1910  márc.  2.  Előbb  több  helyütt  tanárkodott, 
majd  1865— 1901-ig  a  kölni  Friodrich-Wilhelms 
Gymnasium  igazgatója  volt.  Ezután  mint  a  bonni 
egyetem  tiszteletbeli  tanára  tartott  pedagógiai 
előadásokat.  Népszerű  történeti  könyvei  számos 
kiadást  értek.  Ilyenek :  Geschichte  der  Römer  (9. 
kiad,  1904);  Geschichte  der  Griechen  (8.  Iciad. 
1908);  Weltgeschichte  (58.  ezer  1909,  4  köt.).  Át- 
dolgozta Schlosser  nagy  müvét  is  (Weltgeschichte, 
Stuttgart  1904,  5.  kiad.,  20  köt.).  Legértékesebb 
munkái  a  XIX.  sz.  történetével  foglalkoznak :  Gte- 
schichte  des  XIX.  Jahrhunderts  (Saramluug  Gö- 
schen,  Loipzig  1904).  Pedagógiai  mmikái  közül 
nevezetesebbek :  Aus  der  Praxis ;  Ein  pádagogi- 
sches  Testament  (Wiesbaden  1897,  2.  kiad.); 
Lehrkunst  und  Lehrhandwerk  (1901,  2.  Idad.); 
Didaktik  und  Methodik  des  Geschichtsunterrichts 
(München  1905,  2.  kiad.) ;  Deutsche  Geschichte 
(2  kötet  1909-10). 

8.  J.,  1.  Jaeqer. 

Jáger-ing.  Jciqer  Gustav  (1.  Jager,  4 )  által  aján- 
lott és  forgalomba  hozott  gyapjú álsóing,  mely  igen 
nagy  elterjedésnek  örvend.  Ugyanolyan  megbirá- 
lás  alá  esik,  mint  más  gyapjú  alsóruha ;  állandó 


hordása  mindenesetre  káros,  mert  egyrészt  a 
testet  elkényezteti,  másrészt  —  mivel  drágasága 
miatt  csak  egy-kettőt  tartanak  belőle  —  a  szük- 
séges tisztaság  rovására  esik. 

Jágerndorf,  1.  egykori  fejedelemség,  részben  a 
porosz  Oppeln  kerülethez  tartozik,  részben  osz- 
trák Szilóziához,  régente  Eatibor-Troppau  her- 
cegségnek volt  része.  1377-ben  önálló  lett,  1523. 
megvásárolta  György  braudenburg-ansbachi  őr- 
gróf. I.  Ferdmánd  1622.  Károly  liechtensteini  her- 
cegnek adományozta.  II.  Frigyes  porosz  király 
1740.  Brandenburg  igényeit  a  fejedelemségre 
megújította  és  az  első  sziléziai  háboniban  az  Oppán 
inneni  részt,  Leobschütz  székhellyel,  meg  is  sze- 
rezte. V.  ö.  Biermann,  Geschichte  der  Herzog- 
tümer  Troppau  u.  Jágerndorf  (1874). 

2.  J.  (csehül :  Krnov),  város,  J.  osztrák-szilé- 
ziai kerületi  kapitányság  szókhelye,  az  Oppa  és 
vasút  mellett,  (1910)  16,681  német  lak.,  jelentékeny 
posztó-  és  gyapjúszövéssel,  gépgj'^ártással,  kötött 
árú-,  orgonagyárral,  szövőiskolával,  villamos  mü- 
vekkel. DK.-re  van  a  Burgberg  búcsújáró  tem- 
plommal, herceg  Liechtenstein-féle  kastéllyal. 
1745.  és  1779  jan.  11.  itt  az  osztrákok  és  poroszok 
ütköztek  meg  egymással. 

Jagersdorf  (Gross-J.),  falu,  csatahely,  1.  Gross- 
jageríidorf. 

Jagersfontein,  bánya,  híres  gyémántlelőhely 
a  Fokföldön. 

Jaggepy  (ang.,  ejtsd:  dzsoggeri),  a  kókuszpálma 
nedvéből  nyert  cukor. 

Jaghisztán,  a.  m.  Dardisztán  (1.  0.). 

Jagic,  Vatr ószláv  (Ignác),  horvát  tudós,  a  leg- 
kiválóbb jelenkori  szláv  nyelvész,  szül.  Varasdon 
1838  júl.  6.  Egyetemi  tanulmányait  Bécsben  vé- 
gezte 8  1860— 70-ig  tanár  a  zágrábi  gimnáziu- 
mon. 186H-ban  az  orosz  császári  akadémia  leve- 
lező tagja  lett,  1870.  pedig  a  szentpétervári  egye- 
tem a  szláv  filológia  tiszteletbeli  doktorává  avatta. 
1871-ben  Odesszában  az  összehasonlító  indoger- 
mán nyelvtudomány  rendkívüli  s  egy  évre  rá  ren- 
des tanára  lett.  1874-ben  a  berlini  egyetemre  hív- 
ták meg  az  akkor  újonnan  felállított  szlavisz- 
tikai tanszékre.  1880— 86-ig  Pótervárott  egyetemi 
tanár  és  orosz  államtanácsos,  1886.  pedig  elfog- 
lalta Bécsben  volt  tanárának,  Miklosich  szláv 
nyelvésznek  tanszékét.  1908-ban  nyugalomba 
vonult.  1891  óta  az  osztrák  urakházának  tagja. 
Berlinben  1876.  alapította  meg  az  Archív  íür 
slavische  Philologie  c.  tudományos  folyóiratot, 
melynek  elejétől  kezdve  szerkesztője  ós  legszor- 
galmasabb munkatársa.  Számtalan  nyelvészeti, 
irodalomtörténeti  és  paleográfiai  értekezése  és 
dolgozata  a  zágrábi  délszláv  és  a  bécsi  tudomá- 
nyos akadémia  kiadványaiban  (Rad,  Starine, 
Stari  pisci,  illetve  Siízungsberichte  und  Denk- 
schriften  der  Wiener  Akademie),  valamint  hor- 
vát, német  és  orosz  folyóiratokban  jelent  meg. 
A  szláv  filológia  szempontjából  különösen  fontos 
két  nagyszabású  munkája :  Quatuor  evangeliorum 
codex'giagoliticus  [Zographiensis]  (Berlin  1879) 
és  a  Codex  Marianus  (Szent-Pétervár  és  Berlin 
1883).  Főkép  az  utóbbi  nagy  kommentárjával  és 
kimerítő  glosszáriumával  elsőrendű  forrásműve 
az  ó-szláv  (bolgár)  evangéliumfordítás  nyelvének. 
Nagyobb  munkái  közül  való :  Historija  laijizev- 


Jagricza 


743     — 


Jagrustics 


nosti  naroda  hrvatskoga  i  srbskoga  (Horvát  és 
szerb  irodalomtörténete,  Zágráb  1867)  s  az  ehhez 
kiadott  Prilozi  (Adalékok,  u.  o.  1868) ;  Specimina 
liníiiao  paleoslovenicae  (Szent- Pótervár  1882); 
Kritiko  paleograflcseskija  sztatji  (Palaeográflai 
kritikai  tanulmányok,  u.  o.  188-t) ;  Kriticseszkija 
zamjetki  k  istorii  russkago  jazyka  (Kritikus  meg- 
jegyzések az  orosz  nyelv  történetéhez,  u.  o.  1884) ; 
ölagolitica  (glagolita  töredékek  méltatása,  Wien 
1890,  Denkschriften) ;  Svetostefanski  chrisovulj 
(u.  0.  1890) ;  Missale  glagoliticum  Hervojae,  du- 
cis  Spalatensis  (u.  o.  1891) ;  Poljicki  statut  (Zag- 
reb  1891) ;  Razmn  i  fllosoflja  (Belgrád  1891) ;  Der 
erste  Cetiujer  Kirchendruck  (Wien  1894);  Die 
Geheirasprache  bei  den  Slaven  (u.  o.  1895) ;  Co- 
dex  slovenicus  rerum  grammaticarum  (Berlin 
1896);  V  éter  is  Testameuti  prophetarum  inter- 
pretatio  istro-croatica  saeculi  XVI.  (Wien  1897) ; 
Evangélium  Dobromiri  (1898-99,  II.  r.) ;  Bericht 
íiber  einen  mittelbulgarischen  Zlatoust  (u.  o. 
1898);  Beitráge  zur  slavisehen  Syntax  (1.  rész, 
H.  o.  1899) :  Zur  Entstehungsgeschichte  der  Kir- 
chenslavischeu  Sprache  (u.  o.  1900)  stb.  J.  szer- 
kesztette az  orosz  császári  akadémia  megbízásá- 
ból a  sok  kötetre  tervezett  szláv  filológiai  Enci- 
klopédiát, amely  hosszas  előkészületek  után  a 
legkiválóbb  szláv  szakférflak  közreműködésével 
1908  óta  jelenik  meg. 

Jagicza  Lajos,  szt.-benedekrondi  perjel,  egy- 
házi író,  szül.  1833  jún.  4.,  megh.191 1  nov.  4.  Czell- 
Dömölkön,  Teológiai  tanár  volt  Pannonhalmán, 
azután  több  helyütt  gimn.  tanár,  1873.  plébános 
Ravazdon,  1900.  perjel  Kisczellen.  Az  1878.  kez- 
dődött Hitelemzö  beszédek  több  évfolyamát  szer- 
kesztette :  azután  az  Isten  igéje  c.  hitszónoklati 
folyóiratot.  \.  ö.  Zelliger  Alajos,  Esztergom- egy- 
házmegyei írók  koszorúja. 

Jagma,  adók.  Pozsega^  vm.  pakráczi  j.-ban, 
U910)  315  szerb  lak.,  u.  p.  Caglic,  u.  t.  Lipik. 

Jagni-Dagh,  hegy  Arméniában,  ahol  1877  okt. 
15-én  az  oroszok  és  törökök  vívtak  csatát. 

Jagnjedovac,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  kapron- 
<;zai  j.-ban,  (1910)  1700  horvát  lak.,  u.  p.  Sokolo- 
vac,  u.  t.  Kaproncza. 

Jago  (spany. ;  portug.  Thiago)  a.  m.  Jakab. 
Most  már  csak  a  Santiago,  ill.  S«o  Thiago  össze- 
tételben fordul  elő ;  egyébként  e  nevet  a  Jaime, 
ill.  Jayme  (katal.  Jaume)  alakban  használják. 

Jagbdina,  város  Morava  szerb  kerületben,  a 
Belica  és  vasút  mellett  (1910),  5813  lak.,  üveggyár- 
tással, sertéskereskedéssel ;  progimnáziummal  és 
K.-i  oldalán  érdekes,  csinos  mecset  romjaival, 
amikből  a  mór  kapu  és  minaret  még  fennáll. 

Jágónak,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.-ban, 
(1910)  1163  magyar  lak.,  u.  p.  Vásárosdombó,  u.  t. 
Dombóvár. 

Jagor,  Fnedrich,  német  utazó,  szül.  1817.  Ber- 
linben, raegh.  1900  febr.  11.  u.  0.  Etnológiai  ku- 
tatásokat végzett,  1859— 61-ig  Indiát,Kelet-Ázsiát 
és  a  Nagy-oceán  szigeteit  járta  be.  1890— 93-ig 
Jáván  és  Hátsó-Indiában  gyűjtött.  Gyűjteményeit  a 
berlini  múzeumnak  ajándékozta.  Müvei :  Singa- 
pore.  Maiakká,  Java,  Reiseskizzen  (Berlin  1866) ; 
Reisen  in  den  Philippinen  (u.  0.  1873) ;  Ostindi- 
sches  Handwerk  u.  Öewerbe  mit  Rücksicht  auf 
den  europáischen  Arbeitsmarkt  (u.  0.  1878). 


Jagow,  Gottlieb  von,  német  diplomata,  szül. 
Berlinben  1863  jún.  22.  Diplomáciai  szolgálatá- 
ban megfordult  ismételten  Rómában,  München- 
ben, Hamburgban,  Hágában.  1906-ban  a  külügyi 
hivatal  előadó  tanácsosa  lett,  1908.  pedig  rend- 
kívüli követ  a  luxemburgi  nagyhercegi  udvarnál. 
1909— 1912-ig  a  Németbirodalom  kvirináli  nagy- 
követe volt  Rómában.  1913  jan.  5.  a  császár  őt 
nevezte  ki  az  elhunyt  Kiderlen-Wáchter  helyébe 
külügyi  államtitkárnak. 

Jagst  (Jaxt),  1 .  a  Neckar  1 96  km.  hosszú  mellék- 
folyója Württembergben ;  ered  Walxheim  közelé- 
ben és  torkollik  Jagstfeldnél. 

2.  J.  (Jagstkreis),  niirttembergi  kerület,  Ba- 
den,  Bajorország,  Donau  és  Neckar  kerületek 
közt,  5141  km*  területtel,  (1910)  414,969  lak.  A  ke- 
rület mély  völgyektől  barázdált  fenslk,  amely 
D.-en  a  Kochbergben  750  ra.  magasra  emelkedik. 
A  földnek  42«/o-a  szántóföld  és  kert,  IVo-a  szöUö, 
20"/o-a'  rét  és  legelő,  31*/o-a  erdő.  14  járásra  osz- 
lik. F'övárosa  Ellwangen. 

Jaguapálma  (növ.),  1.  Maximiliana. 

Jaguár  (Felis  ónra  L.,  áiiat),  a  Macskafé- 
lék családjába  tartozó  emlősállatfaj.  Színe  és 
mustrázata  különböző.  Alapszíne  rendesen  vör- 
henyes sárga :  fülének  belső  oldala,  arcorrának 
alsó  része,  torka,  álla,  hasa  és  végtagjainak  belső 
oldala  túlnyomóan  fehéres  alapszínű.  Bundáján 
mindenütt  kei-ekdeti,  hosszúkás  v.  szabálytalan 
alakú  fekete  foltok  és  gyűrűk  vannak,  melyeknek 
helyenként  sárgásvörös  szegélyük  van ;  a  gyűrök 
közepén  egy  vagy  két  pont  van.  Színben,  továbbá  a 
gyűrűk  és  foltok  elrendezésében,  alakjában  kü- 
lönbségek vannak,  de  mindig  1— í  fekete  folt  van 
a  szájzugon  és  egy  másik,  foliér,  v.  sárga  közepű 
a  fül  hátsó  oldalán :  a  háton  szabálytalan  sávba 
olvadnak  össze  a  foltok  s  a  sáv  a  keresztcsont 
táján  két  ágra  oszlik ;  a  törzs  oldalán  a  foltok 
többé-kevésbbé  párvonalasan,  hosszanti  sorokba 
rendezkedtek.  Testhossza,  fark  nélkül,  180—200 
cm.,  vállmagassága  kb.  80  cm.  Leggyakoribb  Dél- 
Amerika  mérsékelt  éghajlatú  tájain,  sokkal  rit- 
kább Közép-Amerikában  és  az  Egyesült-Államok 
DNy.-i  részein.  Előfordnláei  helye  alapján  ame- 
rikai tigrisnek  is  hívják.  Ereje  vetekszik  az  orosz- 
lánéval és  tigrisével.  Az  állatállományban  nagy 
pusztításokat  okoz.  Húsát  a  benszíllöttek  eszik ; 
bundáját  nem  sokra  becsülik,  legfeljebb  szőnyeg- 
nek használják.  Állatkertekben  gyakori.  Csak 
egészen  fiatal  korban  szelídül  meg.  Állatkertek- 
ben, sőt  állatseregletekben  is  szaporodik.  A  leo- 
párddal,  párduccal  és  a  szundapárduccal  párosodik 
és  továbbszaporodni  képes  korcsokat  nemz  velük. 
Régen  az  ilyen  korcsokat  külön  fajnak  tartották. 

Jaguarao,  határszéli  város  Rio  Grandé  do  Sul 
brazíliai  államban,  a  hajózható  J.  mellett,  5000 
lak.  Jelentékeny  vágóhidakkai. 

Jaguaribe,  folyó  Ceará  brazíliai  államban ;  a 
Sierra  Ararin  ered,  500  km.  hosszú  folyás  után 
ömlik  a  tengerbe.  25  km.-nyire  fölfelé  Aracatyig 
hajózható. 

Jagaplije,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1910)  574  horvát  és  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Po- 
zsega. 

Jagnstics  Fái,  horvát  krónikaíró,  szül.  Zagor- 
jóben  1578.,  megh.  Zágrábban  1619.  Tanult  Bécs- 


Jagyellek 


—    7M 


Jaja 


ben,  utóbb  II.  Rudolf  törvénytelen  fiának,  Július 
de  Austi'iának  nevelője  volt.  Mint  a  bolognai 
magyar-horvát  kollégium  rektora  (1607—10),  ez 
intézet  évkönyvében,  a  Chronologia  collegii 
Illyro-Hungarici  Bononiae-ben,  leírja  Magyar- 
ország történeti  eseményeit  1604— 11-ig. 

Jagyellek  a.  ra.  Jagellók  (1.  o.). 

Jahde,  folyó,  1.  Jade. 

Jahn,  1.  Friedrich  Ludwig,  a  német  tornászat 
atyja,  szül.  Lanzban  1778  aüg.  11.,  megh.  Frei- 
burgban  1852  okt.  1,5.  Papnak  készült,  de  Fichte 
annyira  hatott  rá,  hogy  tanítóvá  lett.  1811-ben 
Berlinben  a  Hasenheidón  állította  föl  az  első  torna- 
helyiséget. Az  új  intézmény  oly  feltűnést  okozott, 
hogy  1817.  már  1400  ifjú  látogatta  azt  s  mintá- 
jára Poroszországban,  Észak-  s  Dél-Németország- 
ban mindenfelé  hasonló  intézeteket  állítottak.  Szá- 
mos ellensége  támadt  s  a  tornát  olybá  tekintették, 
mint  a  demagógia  fészkét  s  1820.  a  porosz  király 
minden  tomahelyisóget  bezáratott.  J.-t  demagóg 
üzelmek  miatt  elfogták,  1824.  két  évi  börtönre 
ítélték,  majd  1825.  szabadon  bocsátották,  de  a 
porosz  kormány  előbb  Cölledába,  később  Prei- 
burgba  internálta.  1848-bau  a  majna-frankfurti 
birodalmi  gyűlésen  a  merseburgi  kerületet  képvi- 
selte. Szakmunkái  közül  megemlítjük :  Deutsches 
Volkstum  (Lübeck  1810 ;  2.  kiad.  1817) ;  Runen- 
blatter  (Frankfurt  1814) ;  Neue  Runenblátter  (1828, 
Naumburg) ;  Sebstvertheidigung  (L'elpzig  1863). 
Biselonnel  együtt  a  Deutsche  Turnkunst-ot  adta 
ki  (Beriin  1816).  V.  ö.  Schultheiss  F.  Q.,  J.  (Berlin 
1895). 

2.  J.,  Heinrich  Albert,  svájci  történetíró,  szül. 
Bernben  1811  okt.  9.,  megh.  u.  o.  1900  aug. 
23-án.  Szülővárosának,  később  a  szövetségi  kor- 
mánynak szolgálatában  állott.  Svájc  őskori  törté- 
netéből több  tanulmányt  tett  közzé.  Pőmííve  :  Die 
Geschichte  der  Burgundionen  (Halle  1874,  2  köt.). 

3.  J.,  Ottó,  német  filológus,  archeológus  és  mű- 
vészettörténetíró, szül.  Kiéiben  1813  jún.l6.,  megh. 
Göttingenben  1869  szept.  9.  Tanulmányait  Lipcsé- 
ben Hermann  és  Berlinben  Lachmaun  meg  Ger- 
hard  vezetése  alatt  végezte.  1839  óta  a  kiéli,  greifs- 
waldi,  lipcsei  és  bonni  egyetemeken  működött. 
Legkiválóbb  archeológiai  és  művészettörténeti 
müvei :  a  korszakalkotó  Beschreibung  der  Vasen- 
sammlung  des  Königs  Ludwig  (München  1854) ; 
Darstellungen  griechischer  Dichter  auf  Vasen- 
bildern  (Leipzig  1861) ;  Römische  Alterthümer  aus 
Vindonissa  (Zürich  1862) ;  Über  Darstellungen  des 
Handwerks  u.  Handelsverkehrs  (u,  o,  1868).  Kri- 
tikai kiadásai  közül  említendők :  Persius  (Leipzig 
1843) ;  Pausanias,  Longinus,  Plató  Symposion-a 
stb.  Zenetörtónelmi  művei :  Gesammelte  Aufsatze 
Hber  Musik  (u.  o.  1866) ;  Mozart  (u.  o.  1856—60, 
4  köt.). 

4.  J.,  Wühelm,  német  karnagy,  szül.  1835  nov. 
24.  Hofban  (Morvaország),  megh.  1900  ápr.  21. 
Bécsben.  1852-ben  Temesvárott  kórista,  1854. 
Pesten  karmester,  1857— 64-ig  Zágrábban,  Amster- 
damban, Prágában,  1864 — 81-ig  Wiesbadenben 
karmester,  1881— 97-ig  a  bécsi  Hofoper  igaz- 
gatója volt.  Dalokat  is  írt. 

Jahns,  1.  FriediHchWilhelm,  német  zenetudós, 
énektanár,  Weber  K.  M.  nagyhírű  biográfusa, 
szül.  1809  jan.  2.  Berlinben,  megh.  1888  aug.  8. 


u.  o.  Müvei :  K.  M.  v.  Weber  in  seinen  Werkeu 
(1871,  thematikus  katalógussal,  a  legjobb  Weber- 
tanulmány) ;  K.  M.  v.  Weber  (1876,  életrajz) ; 
ezeken  kívül  számos  cikk  folyóiratokban.  Weber- 
kéziratokból,  vázlatokból,  müvekből  stb.  álló  pá- 
ratlanul teljes  gyűjteményét  1883.  megvette  a 
berlini  Kgl.  Bibliothek.  J.-t  1849-ben  ktr.  zene- 
igazgatóvá nevezték  ki. 

2.  J.,  Max,  német  katonai  író  és  kulturhiszto- 
rikus,  J.  1.  fia,  szül.  Berlinben  1837  ápr.  18.,  megh. 
u.  0.  1900  szept.  19.  Hosszabb  katonai  szolgálat 
után  1872.  a  hadászat  történelmének  tanára  lett  a 
berlini  egyetemen.  A  heidelbergi  egyetem  tiszte- 
letbeli doktorrá  avatta.  Főbb  müvei :  Volkstum  u. 
Heerwesen  (Berlin  1870) ;  Deutsche  Feldzuge  gé- 
gén Frankreich  (Leipzig  1871) ;  Das  franz.  Heer 
von  der  grossen  Revolution  bis  zur  Gegenwart 
(u.  0.  1873) ;  Kriegskunst  als  Kunst  (u.  o.  1874) ; 
Schlacht  bei  Königgrátz  (u.  o.  1876) ;  Handbuck 
einer  Geschichte  des  Kriegswesens  (u.  o.  1878— 
1880,  atlasszal);  Geschichte  der  Kriegswissen- 
schaften,  vornehmlich  in  Doutschland  (Müuchen 
1889-90,  3  köt.),  Über  Krieg,  Frieden  u.  Kultur 
(1894) ;  Moltke  (1894). 

Jáhoria  (növ.),  1.  Juharfa. 

Jahorina,  hegylánc  Boszniában,  Sarajevótól 
D.-re,  hasonló  nevű  legmagasabb  pontja  1872  ra. 
magas. 

Jahuzköröm,  1.  Hiúzköröm. 

Jahve  (Jehova),  1.  Admiáj. 

Jaik,  az  Ural  folyó  régi  neve. 

Jaila  (v.  Jalta),  a  Balkán-hegység  folytatása 
Krim-félsziget  D.-irészén,Tauria  orosz  kormány- 
zóságban ;  legmagasabb  C8Úcsa,a  Román  Kos,  1543 
m.  magas.  Folytatása  K.  felé  a  Kaukázus-hegy- 
ség az  Azóvi  tengeren  túl. 

Jaiine  (spany.,  ejtsd :  haime)  a.  m.  Jakab ;  1.  Jago. 

Jains  (ejtsd:  dzsainsz),  angol  ueve  egy  indiai 
vallásfelekezetnek,  a  dzsaináknak,  1.  Dzsaina. 

Jaintia,  1.  Dzsaintia. 

Jaipur,  fejedelemség  ós  város,  1.  Dzsaipur. 

Jaipurit  (jeypoorit,  ásv.),  kobaltszulflí,  képlete 
CoS ;  acélkék  vaskos  tömegek ;  a  Khetri- bányák- 
ban (Jaipur  V.  Jeypoor)  Indiában  fordul  elő. 

Jairus  (héberül  Jair),  ismeretes  név  az  új- 
szövetségi szentírásból.  A  zsinagóga  elöljárója 
volt  Kafarnaumban,  akinek  leányát  Jézus  ha- 
lottaiból föltámasztotta  (Márk  5,  22  ;  Lukács  8, 
41).  A  feltámasztási  jelenetet  Gustav  Richter,  B. 
V.  Gebhardt,  Gábriel  Max,  Alb.  Keller  stb.  fes- 
tették meg. 

Jail»  (franc,   ejtsd  .-  zsé,   vagY  jayet,  ejtsd  :  zsaié  ; 

ang.  jet,  ejtsd :  dzset),  a.  m.  gagát  (1.  o.). 

Jaisalmer,  indiai  fejedelemség,  1.  Dzsaiszal- 
mir. 

Jaiva,  a  Kama  baloldali  mellékfolyója  a  permi 
orosz  kormányzóságban,  320  km.  hosszú,  Szoli- 
kamszknál  torkollik. 

Jaja  (török)  a.  m.  gyalogos,  gyalog  katonaság, 
így  nevezték  azokat  a  janicsár  csapatokat  is,  me- 
lyek a  végvidékeki'e  voltak  rendelve,  hogy  a  vár- 
őrséget képezzék.  Ezeknek  főnöke  a  jaja-basi, 
vagyis  a  gyalogság  parancsnoka.  Ugyancsak  e 
szóból  származik  a  ya/aw  közkeletű  török  szó  is, 
mely  a  jaja  szó  határozója,  és  jelentése :  gyalog, 
mezítláb. 


Jajag^na 


—     745     — 


Jakab 


Jajagna  (növ.),  Braziliábian  így  nevezik  az  ana- 
nász egyik  fajtáját,  moly  kisebb,  tojásdad  ós  ízre 
nézve  a  többieket  fölülmúló  gyümölcsöt  hoz. 

Jajca  (Jajce),  egykor  királyi  székhely,  jelen- 
leg az  ngyanily  uevíi  járás  székhelye  Travnik 
boszniai  kerületben,  a  Vorbász  és  Pliva  összefolyá- 
sánál, (1910)  4234  lak.  Erődítményeiből  néhány 
kapu  áll  fenn ;  a  városon  kívül  egy  régi  templom 
romjával,  mellette  a  Lukács-torony  harangláb ;  en- 
nek közelében  sziklába  vésett  katakombák.  A  vá- 
ros fölött  láthatók  az  egykori  citadella  falai,  az 
újabb  eredetű  franciskánus  templomban  van  To- 
raasevics  Istvánnak,  az  utolsó  bosnyák  királynak 
(1461—63)  csontváza,  a  város  közelében  a  híres 
és  festői  Pliva-vizesés  és  ezek  mögött  érdekes 
mésztufa-barlangok.  A  hagyomány  Hervoja  Vuk- 
esicsot  tartja  e  város  alapítójának,  aki  Janka  ná- 
polyi királynéval  állott  összeköttetésben  és  a  várat 
a  nápolyi  CasteUo  deli'  Uovo  mintájára  olaszokkal 
fölépíttette.  Hervoja  halála  után  a  boszniai  feje- 
delmek gyakrabban  laktak  itt,  mivel  Bobovác  már 
nem  nyújtott  a  török  ellen  elég  védelmet.  1463-ban 
Török  kézre  került,  Tomasevics  Istvánt  elfogták  és 
kivégezték.  E  hír  hallatára  Mátyás  király  még 
ugyanazon  évben  Boszniában  terem  ós  J.-t  elfog- 
lalja. 1464-ben  11.  Mohammed  30,000  emberrel 
ostromolja  a  várat,  de  Zápolya  Imre  erején  meg- 
törik. Mátyás  kii'ály  J.-ból  és  Dolnjikraji  tarto- 
mányból a  J.-i  bánságot  alakította,  mely  64  évig 
maradt  a  magyar  királyok  kezében.  Ezalatt  a  kö- 
vetkezők voltak  a  J.-i  bánok :  Berislavic  Ferenc 
1499-1501 .,  Batthyány  Boldizsár  1502.,  Berislavic 
Ferenc  1503.,  Kanizsai  György  1504.,  Bebek  János 
1505.,  Bartol  auranai  perjel  1507.,  Zthresemley 
György  1508.,  Keglevics  Péter  1520-26. 1500-ban 
J.  alatt  Corvin  János  veri  meg  a  török  hadat. 
1520-ban  Uzref  pasa  ostrom  alá  fogja,  de  Keglevics 
Péter  visszaűzi ;  1525.  az  ostromot  megújítja,  de 
Frangepán  Kiistóf  fölmentő  serege  elhárítja  a  ve- 
szedelmet. A  kettős  királyválasztás  után  Keglevics 
Ferdinándnak  adja  át  a  várat,  de  a  várkapitányai 
1528.  Uzrof  pasának  azt  10  napi  védelem  után  föl- 
adják. Török  kézen  marad  J.  1878-ig,  ekkor  ma- 
kacs ellenállás  után  aug.  7.  az  osztrák-magyar 
csapatok  elfoarlalják.  V.  ö.  E.  v.  MayerJioffer,  Das 
Gofecht  bei  Jajce  (Wien  1904). 

Jaj  lak  (török)  a.  m.  hegyi  nyaraló.  Ismeretes 
e  szónak  jajkc  változata  is,  mely  már  általában 
nyári  tartózkodó  helyet  jelent.  Ellentéte  a  szónak 
a  kislii  és  kislak,  mely  téli  tartózkodó  helyet,  fő- 
leg pedig  katonák  telelő  lakát,  kaszárnyát  jelent. 

Jajpur  (Jujpoor),  indiai  város,  1.  Dzsadzspur. 

Jak  (Poepíiagus,  áiiat),  a  Tülkösszarvúak  (Bo- 
vidae)  családjába,  a  Tulokformák  (Bovinae)  al- 
családjába  tartozó  emlősállat-nem.  A  bölényeket 
és  tulajdonképeni  tulkokat  köti  össze.  Vállait,  ol- 
dalait, combját  és  farkát  hosszú  szőr  fedi;  nyakán 
nincs  lebernyeg.  Két  élő  faj  (P.  grunniens  L.  és 
P.  mutus  Przewalsky)  ismeretes.  A  gyapjas  J. 
)*-  (P.  grunniens  L.)  Tibet  ós  a  vele  szomszédos  ma- 
gas (4000-6000  m.)  fensíkokon  honos.  A  vén  bika 
teljes  hossza  4"25  m.,  amiből  a  farkra  csimbók 
nélkül  0"75  m.  esik  ;  magassága  1*9  m.,  szarvá- 
nak hossza  80— 90  cm.,  súlya  650—720  kg.  A 
tehén  sokkal  kisebb  ;  hossza  kb.  2*8  m.,  magas- 
sága  1-6  m. ;  súlya  320— 360  kg.  Teste  izmos, 


erős  alkotású  ;  bundája  llnom,  hosszú  szőrökből 
áll,  melyek  homlokán,  állán,  marján,  hátán  ós 
főleg  oldalán  fűggönyszeríi  sörénnyó  hosszabbod- 
nak meg.  Színe  sötétfekete,  a  hátán  és  oldalán 
barnás  árnyalatú ;  a  száj  körül  szürke.  A  hát 
hosszában  ezüstszürke  sáv  halad.  Kisebb  csordák- 
ban ól.  Húsa  kitűnő.  Előfordulási  helyein  mint 
házi  állatot  is  tartják.  A  szelid  jak  alakra  nagyon 
kevéssé  különbözik  vad  rokonától,  de  színe  más. 
A  szelid  jakok  sorában  a  fekete  példányok  na- 
gyon ritkák ;  vannak  barna,  vörös  és  tarkaszínű 
változatai  is.  A  szelid  jakot  igavonónak  használ- 
ják ;  tejét  és  húsát  eszik. 

jkk-nemzetség  őse,  Kézai  szermt,  Wasserburgi 
Vencallin  német  lovag,  ki  Szent  István  korában 
vándorolt  be  Magyarországba.  Oklevelesen  1221. 
tűnik  föl  a  nemzetség,  midőn  II.  András  egye- 
bek közt  azért  jutalmazza  meg  tagjait,  mert  egyi- 
kük, Belsej,  1217-ben  a  szentföldi  hadjáratára 
is  elkísérte.  Később,  IV.  Béla  és  V.  István  ide- 
jében, a  nemzetség  tagjai  különösen  a  csehek  ós 
osztrákok  ellen  való  háborúban  tűntek  ki ;  kö- 
zülök Márton  alapította  a  jaki,  Csépán  bán  pedig 
a  pernói  monostort.  1221—1388.  közt  Sopron,  Vas 
és  Zala  vármegyében  a  nemzetségnek,  melynek 
ősi  fészke  a  vasvármegyei  Ják,  54  birtoka  isme- 
retes. Ebből  a  nemzetségből  ágazott  kiazogorszegi 
Kemény-,  a  nizki  Niczky-  (1765.  grófságra  emelt), 
a  Sitkoy-  s  a  Szelestey-család.  V.  ö.  Wertner^ 
Nemzetségek,  II.  62—77.  old. 

Ják  (Jaák),  kisk.  Vas  vármegye  szombathelyi 
j.-bau,  (1910)  2236  magyar  lakossal,  posta-  ós  tele- 
fonhivatallal, postatakarékpénztárral.  Az  itteni 
híres  bencésrendü  (Szt.  György  vitézi'öl  ós  vér- 
tanúról címzett)  apátság  alapítója  a  Vercellini- 
nemzetségböl  való  Jaki  Márton  gróf  volt ;  a  díszes 
román  stílű  templom  a  XIII.  sz.  elején  épült  s  1256 
máj.  2.  Omode  győri  püspök  szentelte  fel.  A  török 
uralom  alatt  a  monostor  lángok  martaléka  lett. 
Újra  Brdődy  Gábor  gróf,  jaki  apát  építtette  fel 
1745.  A  Műemlékek  Országos  Bizottsága  324  ezer 
korona  költséggel  a  templomot  újra  restauráltatta 
s  1904  szept.  18.  fényes  ünnepségek  keretében 
szentelte  föl  Széchenyi  Miklós  gróf  akkori  győri 
püspök,  aki  egyúttal  gyönyörű  monográflát)an 
ismertette  a  régi  fényébe  visszaállított  apátsági 
templomot.  A  kéttornyú  templom  egyike  hazánk 
legnevezetesebb  román  építményeinek,  melynek 
főkapuja  figurális  díszben  (Krisztus  és  az  aposto- 
lok, az  atyaisten,  Mária  és  Sámson)  igen  gazdag. 
V.  ö.  Ipoli/i,  Magyar  mütörténeti  tanulmányok  ; 
Eitelberger,  Mittelalterl.  Kundstdenlnnale ;  Szé- 
clienyi  Miklós  gróf,  A  Szent  György  vértanúról 
nevezett  jaáki  apátság  története,  Budapest  1901 ; 
Emlékkönyv,  u.  o.  1904. 

Jakab  (Jacobus),  két  kiváló  férfiú  az  őskeresz- 
tény egyházban: 

í.  J.  az  idősb  (Jacobus  Zebedaei),  szent,  János 
apostolnak  és  evangélistának  bátyja.  Öccsével  ós 
Szt.  Péterrel  Jézus  legkedveltebb  és  legbizalma- 
sabb tanítványaihoz  tartozott.  J.  János  csecsével 
együtt  lángoló  buzgalma  miatt  a  «boanergész»  az- 
az «mennydörgés  fla»  kitűntető  nevet  kapta.  He- 
ródes Agi-ippa  42.  húsvét  táján  elfogatta  és  lefe- 
jeztette. Ugyané  Szt.  J.  Spanyolország  apostola 
és  védőszentje.  A  spanyol  hagyomány  azt  tartja, 


Jakab 


7i6     — 


Jakab 


hogy  Jézus  mennybemenetele  után  következő  3. 
évben  J.  Spanyolországba  ment  a  megfeszített 
Jézus  Krisztust  hirdetni  és  San  Jago  di  Compos- 
tellában  temetkezett  el.  Amellett,  hogy  J.  Spa- 
nyolországban volt,  vannak  bizonyítékok,  de 
ellene  is.  Ünnepe  júl.  25. 

2.  J.,  az  ifjabb,  szent,  apostol,  Alfeusnak  (vagy 
Kleof ásnak)  és  Máriának,  ab.  Szűz  rokonának  fla, 
tehát  Jézus  Krisztusnak  unokatestvére  (azért  az 
Úr  testvérémk  is  neveztetik),  Jeruzsálemnek  első 
püspöke,  kit  kortársai  az  «igaz))  melléknévvel 
tiszteltek  meg.  A  Jeruzsálemben  tartott  apostoli 
zsinaton  jelentékeny  szerepe  volt  annak  a  hatá- 
rozatnak kimondásában,  hogy  a  pogány-keresz- 
tényekre  a  mózesi  szertartás-törvény  nem  köte- 
lező. Alatta  a  kereszténység  nagyban  hódított 
a  zsidók  között ;  emiatt  Ananus  főpap  bujtogatá- 
sára  a  templom  tetejéről  letaszították  és  egy  nagy 
doronggal  agyonsújtották  63.  (62.).  Ünnepe  má- 
jus 1.  Voltak  és  vannak,  kik  alapos  ok  nélkül 
az  ifj.  J.-ot  és  az  Úr  testvérét  két  külön  személy- 
nek tekintik.  Maradt  reánk  egy  levél,  egyike 
az  ú.  n.  katolikus  leveleknek  (körlevél),  melyet  a 
Palesztinán  kívül  lakó  zsidó-keresztényekhez  in- 
tézett, amelyben  buzdítja  őket  a  jó  cselekedetek, 
a  felebaráti  szeretet  gyakorlására,  a  betegeknek 
pedig  az  utolsó  kenet  szentségének  fölvételét  el- 
rendeli. A  reformáció  dogmatikus  okokból  két- 
ségbe vonta  e  levél  hitelességét. 

Jakab  (franc.  Jacques,  ang.  James,  spany. 
Jaime),  több  uralkodó  neve : 

[Arag-onia,]  1.  J.  J.,  a  Hódító,  Aragónia  ki- 
rálya (1213—76),  II.  Péter  király  fla.  Lovagias, 
nemeslelkü  és  vitéz  uralkodó  volt,  aki  az  arabok- 
kal több  mint  30  csatát  vívott  és  országának  meg- 
szerezte a  Baleari  szigeteket  és  Valenciát.  Kitűnt 
mint  törvényhozó  is  és  buzgón  támogatta  az  ipart 
és  kereskedelmet,  tudományt  és  művészeteket. 
Országát  flai  közt  osztotta  meg.  V.  ö.  Tourtou- 
lon,  Jayme  ler  le  Conquérant  (Montpellier  1863— 
1867,  2  köt.) ;  Sivift,  Life  and  tiraes  of  James  the 
lirst,  the  Conqueror  (Oxford  1894). 

2.  IJ.  J.,  az  Igazságos,  Aragónia  királ'/a 
<1291-1327)  ÍÍI.  Péter  király  második  fia,  az  előb- 
binek unokája.  Atyjának  halála  után  1285.  Szi- 
cíliát örökölte,  majd  bátyjának,  III.  Alfonznak  ha- 
lála után  Aragónia  trónjára  jutott,  mire  Szicíliát 
öccse,  Frigyes  foglalta  el.  A  genovaiaktól  1324. 
elfoglalta  Szardínia  szigetét.  A  hatalmas  nemes- 
séggel szemben  a  papságra  és  a  polgári  osztályra 
támaszkodott.  1319.  Aragóniát,  Valenciát,  Catalo- 
niát  és  Mallorcát  egységes  országgá  olvasztotta. 

[Haiti.]  3. 1.  J.,  Haiti  királya,  1.  Dessalines. 

IKu riand.l 4  I.  J.,Kurland  hercege  (1639—82), 
a  Ketteler-családból,  Vilmos  herceg  fia,  szül.  Mi- 
tauban  1610  okt.  28.,  megh.  u.  o.  1682  jan.  1. 
Angliával  és  Hollandiával  szövetséget  kötött  s 
országának  gyarmatokat  szerzett  Afrika  Ny.-i 
partjain  és  Amerikában  (Tabago).  A  lengyel-svéd 
háború  alatt  azonban  a  svédek  elpusztították  or- 
szágát s  öt  magát  elfogták.  Ezalatt  a  gyarmat- 
birtokokon Anglia  ós  Hollandia  osztozkodtak. 

[Nagy-Britannia.]  5.  I.  J.,  Nagghritannia 
és  Írország  királya  (1603—25),  szül.  Edinburgh- 
ban 1.566  jún.  19.,  megh.  Londonban  1625  raárc. 
27.  A  szerencsétlen  Stuart  Máriának  és  második 


férjének,  Darnley  Henrilniek  fla  volt.  Anyja 
lemondása  után  1567  júl.  24.  Skótország  kirá- 
lyává kiáltották  ki  VI.  J.  néven.  Tudományos 
nevelésben  részesült  s  nagykorúságáig  Murray, 
majd  Lennox  és  Morton  grófok  vezették  a  kor- 
mányt. 1578.  vette  át  személyesen  az  uralmat, 
de  erélytelen,  tunya  és  pedáns  jelleme  miatt  a 
pártok  befolyása  alatt  állott.  Fogságba  jutott 
anyja  érdekében  nem  tett  semmit,  sőt  1586.  Er- 
zsébet angol  királynővel  évi  flzetésért  szövetsé- 
get kötött  s  anyja  kivégeztetésének  hírére  meg- 
elégedett egy  erélytelen  hangú  tiltakozással.  Er- 
zsébet királynő  halála  után  mint  legközelebbi 
örökös  1603  márc.  24.  elfoglalta  Anglia  trónját 
is.  Itt,  mint  az  anglikán  egyház  feje  már  szabad 
folyást  engedett  önkényes  hajlamainak.  Meg  lé- 
vén győződve  a  királyi  hatalom  isteni  eredetéről, 
állandó  összeütközésbe  jutott  az  angol  parlament- 
tel, mely  a  tőle  követelt  adókat  nem  akarta  meg- 
szavazni és  rosszalta  J.  külső  politikáját  és  belső 
kormányzatát.  J.  t.  i.  szakítva  Erzsébet  protes- 
táns politikájával,  a  kat.  hatalmakhoz  közeledett 
és  azok  barátságát  kereste.  Ezért  cserben  hagyta 
saját  vejét,  Pfalzi  Frigyest,  kit  a  csehek  lí.  Fer- 
dinánd császár  ellenében  királyukká  választot- 
tak. Piát,  Károly  trónörököst  pedig  III.  Fülöp 
spanyol  király  leányával  akarta  összeházasítani. 
De  ez  ellen  felzúdult  az  egész  ország  és  J.  elej- 
tette tervét.  Belső  kormányában  érdemetlen  ko- 
gyencek  szavára  hallgatott  s  uralkodása  utolsó 
idejében  BtickingJiam  herceg  volt  mindenható 
minisztere.  Bár  anyja  katolikus  volt,  ö  maga  meg 
a  puritán  (kálvmista)  hitben  nevelkedett,  mégis 
mind  a  két  vallást  üldözte,  mert  az  anglikán  egy- 
ház szervezete  felelt  meg  legjobban  önkényes 
hajlamainak.  Az  elégedetlen  katolikusok  1605.  a 
löporösszeesküvést  szervezték  J.  és  a  parlament 
ellen,  de  a  terv  nem  sikerült.  J.  használta  először 
a  Nagybritannia  királyának  címét,  bár  az  an- 
gol parlament  1607.  elvetette  Anglia  és  Skótor- 
szág egyesítésének  tervét.  J.  neje  Anna  dán  her- 
cegnő volt,  kivel  1589.  kelt  egybe.  Hét  gyermeke 
közül  csak  kettő  élte  túl :  I.  Károly  és  Erzsébet^ 
Pfalzi  Frigyes  neje.  V.  ö.  Goodman,  The  court  of 
King  James  I.  (London  1839) ;  Gardiner,  History 
of  England  from  the  accession  of  James  I.  (u.  o. 
1863  —75, 1— III.  köt.) ;  Henderson,  James  I.  and 
VI.,  illustrated  (u.  o.  1904). 

6.  IL  J.,  Nagybritannia  és  Írország  királya 
(1685-  88),  I.  Károly  király  második  fla,  az  előbbi- 
nek unokája, szül.  1633 okt.  24.,  megh.  St.  Germaiu 
eu  Layeben  1701  szept.  17.  Trónralépése  előtt  a 
yorki  hercegi  címet  viselte.  A  polgárháború  alatt 
egy  ideig  fogságban  volt,  de  1648.  sikerült  neki 
Londonból  Hollandiába  menekülnie.  Azután  Fran- 
ciaországba ment,  hol  mint  önkéntes  harcolt  Tu- 
renne  seregében  (1652—55).  Bátyjának,  II.  Ká- 
rolynak trónrajutása  után  1660.  az  angol  flotta 
fötengernagya  lett  és  győzelmesen  harcolt  a  hol- 
landiak ellen  (1665  és  1672).  Első  neje,  HydeAnna 
halála  után  1671.  a  kat.  vallásra  tért  és  Mária 
modenai  hercegnőt  vette  nőül.  1673-ban  a  Test 
Act  értelmében  le  kellett  mondania  főtengernagyi 
rangjáról,  sőt  az  alsóház  1680.  kizárta  a  trón- 
öröklésből. A  lordok  háza  azonban  visszavetette 
e  határozatot  s  J.  bátyjának  halála  után  1685 


Jakab 


—     747    — 


Jakab 


febr.  2.  akadály  nélkül  foglalta  el  a  trónt.  Mint 
uralkodó  csakhamar  összeütközésbe  jutott  az  an- 
gol néppel.  Azt  a  célt  tűzte  ki  maga  elé,  hogy  a  kat. 
vallást  újból  uralomra  juttatja  Angliában.  Ezért  a 
Test  Act  mellőzésével  katolikusoknak  is  osztoga- 
tott hivatalokat  ós  perbe  fogatta  az  anglikán 
püspöküket,  akik  vonakodtak  a  katolikusok  ja- 
vára kiadott  rendeleteit  a  szószékről  kihirdetni. 
Mindjárt  m'alkodása  elején  feltámadt  ellene  Mon- 
mouth  herceg,  II.  Károly  természetes  fla,  de  J.  a 
felkelést  leverte,  a  herceget  vérpadra  küldte  és 
kegyetlen  üldözést  indított  hívei  ellen.  Az  angol 
nép  abban  a  reményben,  hogy  J.  halála  után  pro- 
te.'stáns  hitű  leányaira  száll  a  korona,  türelmesen 
viselte  az  önkényurahnat,  de  amikor  J.-nak  má- 
sodik nejétől  fla  született,  aki  a  kat.  uralom  fen- 
tartására  lett  volna  hivatva,  kitört  az  elégedet- 
lenség. A  tory  és  whig  párt  vozéremberei  Orániai 
Vilmost,  J.  vejét  hívták  meg  az  angol  trónra. 
Vilmos  el  is  fogadta  a  meghívást  s  J.,  mintán 
hívei  cserben  hagyták,  harc  nélkül  engedte  át 
trónját  és  Franciaországba  menekült  (1688  dec). 
Ez  \o\id^  vérnélkuli  dicsőséges  forradalom.  XIV. 
Lajos  szívesen  fogadta  régi  szövetségesét  és  ba- 
rátját és  st.-germaini  kastélyát  engedte  át  a 
száműzött  királynak  évi  tartásdíjjal  együtt.  1689- 
ben  felkelés  támadt  a  kat.  Írországban  J.  javára, 
ki  XIV.  Lajostól  támogatva  meg  is  jelent  itt,  de 
a  Boyne  folyó  mellett  szenvedett  veresége  után 
(1690  júl.  1)  sietve  elhagj'ta  Írországot  és  halá- 
láig XiV.  Lajos  vendége  maradt.  Első  házassá- 
gából született  idősebijik  leánya,  Mária  (megh. 
Í694'),  Orániai  Vilmos  felesége  volt,  az  ifjabbik, 
Anna,  1702— 14-ig  uralkodott.  Második  házassá- 
gából született  Jakrd)  Eduárd  trónkövetelő.  Ter- 
mészetes Mtól,  Jamest,öl{szi\].  1696.,  megh.  1738) 
származnak  a  Beririi^k  és  Fita- James  hercegi 
-családok.  V.  ö.  Clarké,  Life  of  James  II.  (London 
1816,  2  köt.). 

7.  III.  J.  Eduárd,  trónk&vetelö  (Pretender).  az 
■előbbinek  fla,  szíil.  1688  jún.  20.,  megh.  Albáné- 
ban 1766  jau.  12.  Atyja  halála  után  a  francia, 
spanyol,  parmai  ós  modenai  udvarok  elismerték 
ót  angol  és  skót  királynak,  de  első  kísérlete  1707., 
hogy  trónját  visszaszerezze,  balul  végződött.  Az 
utrechti  béke  értelmében  1713.  kénytelen  volt 
elhagyni  Franciaországot  és  Lotharingiába  vo- 
nult. Hívei  {a  Jakobiták)  ezután  félkeléBt  tkmsLSz- 
tottak  Skótországban  s  J.  maga  is  megjelent  1716 
elején  közöttük.  De  csakhamar  menekülni  volt 
kénytelen  és  végleg  Rómában  telepedett  meg,  mi- 
után a  spanyol  ndvar  sem  tehetett  érdekében 
semmit.  Livomoban  nőül  vette  Sobieski  Mária 
Klementina  lengyel  hercegnőt,  kitől  két  fla :  Ká- 
roly Eduárd  (megh.  1788)  és  Henrik  (megh. 
1807)  született.  Károly  Eduárd  1745.  utolsó  kí- 
sérletet tett,  hogy  őseinek  trónját  visszaszerezze. 
Megjelent  skót  hívei  közt,  de  a  cullodeni  rettene- 
tes vereség  után  (1746  ápr.  27.)  örökre  elvesztette 
beinek  országait.  Öccse,  Henrik  a  papi  pályára 
lépett  s  mint  York  híhoros  halt  meg.  Benne  ki- 
halt a  Stuart-ház  férflága.  V.  ö.  Roome,  James 
Edward,  the  old  Pretender  (London  1904). 

[Skótorszás-1  8.  I.  J.,  Skótország  királya 
(1406-1437),  III.  Róbert  király  fla,  szül.  1394., 
megh.  1437  febr.  20.  Mikor  atyja  őt  mint  gyer- 


meket Franciaországba  küldte,  angol  fogságba 
került,  honnan  csak  nagy  váltságdíj  árán  1424. 
szabadulhatott  meg.  A  távolléte  alatt  felbomlott 
országot  rendbe  hozta  és  a  hatalmaskodó  nemes- 
ség ellen  a  közbékét  megoltalmazta.  Külső  poli- 
tikája Anglia  ellen  irányult,  amennyiben  szövet- 
séget kötött  VII.  Károly  francia  királlyal.  De  nem 
vonulhatott  hadba,  mert  egy  veszedelmes  össze- 
esküvés támadt  ellene,  melynek  áldozatul  is  esett. 
Egy  Perth  melletti  kolostorban  meggyilkolták.  J. 
kitűnt  skót  és  latin  nyelven  írt  költeményeivel  is. 

9.  II.  J.,  Skótország  királya  (1437—60),  az 
előbbinek  fla,  szül.  143Óokt.  16.,  megh.  1460.  aug. 
3.  Erélyes  uralkodó  volt  s  Roxburg  ostroma  köz- 
ben halt  meg. 

10.  III.  J.,  Skótország  királya  (1460—88),  az 
előbbinek  fla,  szül.  1451  júl.  10.,  megh.  1488  jún. 
11.  A  fellázadt  nemesek  elleni  harcban  esett  el 
menekülés  közben. 

11.  IV.  J.,  Skótország  királya  (1488—1513), 
az  előbbinek  fla,  szül.  1473  márc.  17.,  megh. 
1513  szept.  9.  Felesége,  Margit,  VII.  Henrik 
angol  király  leánya  volt.  Az  angolok  ellen  vívott 
floddeni  csatában  esett  el. 

12.  V.  J.,  Skótország  királya  (1513—42),  az 
előbbinek  fia,  szül.  1512  ápr.  10.,  megh.  1542  dec. 
16.  A  reformáció  ellensége  volt  s  ezért  összeütkö- 
zésbe jutott  a  skót  nemességgel.  Elmebajban  halt 
meg.  Második  felesége  Gnise  Mária  volt,  kit^l 
leánya,  a  szerencsétlen  Stuart  Mária  született. 

13.  VL  J.,  Skótország  királya  (1567—1625), 
l.  ,7.  5.  alatt. 

[Szicília.]  14.  J.,  Szicília  királya,  1.  J.  2.  alatt. 

Jakab,  az  Árpádok  korában  több  magyar  úr  ós 
főpap  neve :  1.  J.,  Parisban  tanult  1183—84  táján 
mint  magyar  pap ;  1200.  már  prépost  és  András 
herceg  kancellárja  (előbb  talán  nevelője)  volt. 
1202-ben  még  kancellár,  1211.  kalocsai  prépost, 
1212.  váczi  püspök.  Megh.  1221.,  körülbelül  66 
éves  korában.  (Sebestyén,  Ki  volt  Anonymus  ?  íl. 
73—79.)  —  2.  ./.,  hakonybéli  apát  volt  III.,  egy 
másik  pedig  IV.  Béla  idejében.  Ez  utóbbi  1256. 
perdöntő  párviadalban  nyerte  vissza  Dénes  co- 
mestől  Endréd  földjét.  —  3.  J.,  1280-ban  csázmai 
prépost,  pápai  káplán  és  a  kánon-jog  doktora  volt. 
Kiközösítette  a  verőczei  és  lipovai  lakosokat,  kik 
nem  akartak  tizedet  fizetni.  —  4.  J.,  mezősomlyói 
Ágoston-rendi  prior,  az  Ottokár  ellen  való  háborúk- 
ban szónoklatokkal  lelkesítette  a  magyar  sereget 
s  ezzel  elősegítvén  a  gj'őzelmet,  IV.  László  jutal- 
mul megerősítette  kolostorát  az  V.  Istvántól  1270. 
nyert  malom  birtokában.  —  5.  J.,  nyürai  püspök 
volt  1232.;  már  1225.  választott  esztergomi  érsek 
lett,  de  a  pápa  nem  erősítette  meg.  Midőn  Róbert 
érsek  interdiktum  alá  vetette  Magyarországot, 
1234  jan.  14.  ő  is  megesküdött,  hogy  megtartja  a 
magyar  állam  és  egyház  közt  a  beregi  erdőben  kö- 
tött szerződést.  1241-ben  a  sajói  csatában  esett  el. 
Benedek  vértanú  barlangja  fölött  1220.  ö  alapította 
a  bencések  skalkai  apátságát.  —  6.  J.,  1278—86 
közt  szepesi  olvasókanonok  és  szepes-olaszii  plé- 
bános volt.  1283-ban  nagy  fénnyel  látta  IV.  Lászlót, 
aki  pedig  javait  feldúlta.  Később  1295-ben  szepesi 
püspök  lett.  III.  András  idejében  követségben  járt 
Németországban.  —  7.  J.  érseki  helyettes  szen- 
telte föl  1296.  a  pozsonyi  minoritáknak  a  boldog.sá- 


Jakab 


748     - 


Jakab 


gos  Szűz  tiszteletére  emelt  templomát.  —  8.  J., 
várad-hegyfoki  premontrei  prépost,  1295.  jelen 
volt  a  ráiíosi  országgyíUésen  s  ö  foglalta  írásba 
azt  a  tiltakozást,  melyet  a  nemesség  ós  papság 
Grergely  esztergomi  érsek  ellen  a  pápához  intézett. 

—  9.  J.,  zirezi  apát,  1298.  a  pápa  megbízásából 
kiközösítette  az  esztergomi  János-vitézeket,  kik 
szent  András  ó-budai  egyházát  földig  lerontották. 

—  10.  J,,  két  borsodmegyoi  főispán  neve.  Az  első 
Kálmán  királyt  1108.  elkísérte  Dalmáciába;  a 
másik  1284;.  volt  borsodmegyei  főispán  s  kir.  fő- 
lovászmester ;  Ponit  íla,  Bors  vezér  családjából 
származott.  Erzsébet  királynét  fia,  IV.  László  ellen 
ingerelte  s  midőn  1286.  a  Idrály  e  miatt  megfosz- 
totta berzenczei  és  király  csehi  javaitól,  az  ellene 
küldött  királyi  tárnokot  lefejeztette  és  királycsehi 
helységét  feldúlta.  —  11.  J.,  vckzi  püspök  volt 
1213-tói.  III.  Honorius  utóbb  vizsgálatot  rendelt 
el  ellene.  —  12.  J.,  prenestei  püspök  és  bibomok, 
1.  Pecorari  Jakab. 

Jakab,  1.  Dezső,  építész,  szül.  Révben  (Bihar 
vm.)  1864;  nov.  .i.-én.  1897-ben  Komor  Marcellel 
társult  s  egjTitt  tervezték  meg  a  marosvásárhelyi 
és  szabadkai  városházát,  a  szabadkai  zsinagógát, 
a  marosvásárhelyi  kultúrpalotát,  a  pozsonyi,  nagy- 
váradi és  szentesi  vigadót,  a  dévai  színházat,  a 
budapesti  Népoperát  (Márkus  Géza  építész  ter- 
vei felhasználásával),  a  budapesti  munkásbiztosító 
pénztár  palotáját  és  ugyanott  a  Park-szanatóriu- 
mot. Terveiket  a  magyar  stílusra  való  törekvés 
jellemzi. 

2.  J.  Elek  (szent-gericzei),  történetíró,  szül. 
Szt.-Gericzén  (Marosszók)  1820  febr.  13.,  megh. 
Budapesten  1897  júl.  22.  1841-bon  az  erdélyi  ki- 
rályi kincstárhoz  nevezték  ki.  Az  184-8  máj.  .31. 
kimondott  unió  hírét  ő  vitte  meg,  mint  az  ellenzék 
küldötte  a  magyar  minisztériumnak ;  1848  szept. 
Kossuth-huszár  lett ;  résztvett  Bem  erdélyi  és  bán- 
sági hadjárataiban,  a  piskii  csata  után  hadnagy, 
majd  főhadnagy,  másodkapitány  lett;  Dévánál 
tette  le  a  fegyvert  csapatával  együtt  Lüders  had- 
csapata előtt.  1850  ápr.  26-ig  Szebenben  volt  fo- 
goly. A  börtönből  kiszabadulva  történelmi  tanul- 
mányokkal foglalkozott.  1863-ban  az  erdélyi  fő- 
kormányszéki levéltárnak  al-,  majd  főigazgatója 
lett,  1875.  a  magyar  országos  levéltárhoz  nevez- 
ték ki  allevéltámokká,  1893.  pedig  levóltárnokká. 
Az  Akadémia  1870.  levelező,  1889.  rendes  tagjává 
választotta.  Müvei  közül  a  nevezetesebbek :  A  ma- 
gyar korona  feletti  küzdelem  a  XVI.  században 
(Kolozsvár  1861);  Segesvári  Bálint  krónikája 
(Magyar  tört.  tár) ;  Az  erdélyi  apátságok  története 
(u.  0.) ;  A  királyföldi  viszonyok  ismertetése  (Pest 
1868) ;  Kolozsvár  története  (I.  köt.  1869.,  II.  köt. 
1870.,  lILkötoklevéltár  1889.  jelent  meg) ;  Dávid 
Ferenc  emléke  (Kolozsvár  1880) ;  Az  utolsó  Apafi 
(Budapest  1875) ;  Emlékek  a  szabadságharc  idejé- 
ből (u.  0.  1879) ;  Fiume  (u.  o.  1881) ;  Az  erdélyi 
hirlapirodalom  története  (1882) ;  Udvarhely  vár- 
megye története  1849-ig  (1901.,  Szádeczky  Lajos 
folytatta).  Számos  értekezése  és  cikke  jelent  meg 
a  történelmi  folyóiratokban  és  a  napilapokban, 
írói  álnevei :  Agricola,  Székely,  Vadormi. 

3.  J.  István,  színműíró,  szül.  Mezőkeresz- 
tesen (Bihar)  1798  okt.  29.,  megh.  Budán  1876 
okt.  18.  Pesten  végezte  a  jogot.  Allamszolgálatba 


lépett  a  helytartótanácsnál  s  mindig  annak  a 
tisztviselője  maradt.  A  helytartótanács  megbízá- 
sából számos  népszerű,  ismeretterjesztő  munkát 
írt  (Oktatás  a  marlmvészről,  1836 ;  A  világtalan 
gyermekekkel  való  bánás,  1838  stb.).  Mint  költő 
még  Kisfaludy  Károly  idejében  fellépett,  1828. 
dolgozótársa  lett  az  Aurorának,  Hébének  stb., 
melyekbe  lírai  költeményeket  és  kisebb  dolgoza- 
tokat írt.  Mint  ének-  és  dallamszerzö  is  lilrre  ka- 
pott; táncdarabjait  a  főváros  akkori  mulatságain 
nagyon  kedvelték,  írt  népdalokat  és  komolyabb  ze- 
neszerzeményeket is.  A  30-as  években  az  első 
magyar  Conversations  Lexikon  főmunkatársa  \o\i\ 
De  különösen  az  éledő  magyar  sziniirodalomnak 
tett  értékes  szolgálatokat.  Voltaire  ^ifetV-jának 
verses  fordításáért  az  Akadémia  1833.  levelező 
tagjává  választotta  s  a  játékszini  bizottság  jegyzö- 
ségét  is  rábízta.  E  minőségében  két  évi  tiszte  alatt 
puszta  ügyszeretetből  vagy  70  avultas  színmüvet 
újított  meg.  Később  a  nemzeti  színház  repertoire- 
ját  majdnem  40  színmű  fordításával  gazdagította. 
Eredeti  színdarabjaival  kétszer  nyert  másodju- 
talmat,  ú.  m.  Falusi  lakodalom  c.  vígjátékával, 
melynek  ügyes  bonyadalina  és  magyar  élete  tet- 
szett és  Zsarnok  apa  c.  szomorújátékával.  Izabella 
c.  szomorújáíéka  dicséretet  nyert.  Tőle  való  az 
első  magyar  operaszöveg,  a  Csel  (zenéje  Bartay 
Endrétől).  Operaszövegek  fordításában  is  jó  szol- 
gálatot tett  (Borgia  Lucretia,  Beatrice  di  Tenda, 
Eskü,  Zsidó  nő  stb.).  1848-ban  ő^  írta  a  budai 
nemzetőrség  ismert  harci  dalát :  Ös  Buda  gyer- 
meke, fel,  szaporán ! 

4.  J.  Lajos,  gyorsíró,  szül.  1859  ján.  1.  Ruyiu- 
gen.  A  Déli  Vasút  főellenöre.  Gyorsírói  munkál- 
kodásával főleg  Szegeden  ért  el  országos  sikere- 
ket, hol  népes  tanfolyamokban  tíz  éven  át  taní- 
totta a  gyorsírást  és  1902.  nagyszabású  országos 
gyorsíróversenyt  rendezett.  Ugyanekkor  megaia- 
kitotta  a  szegedi  gyorsírók  egyletét.  190o-ban  ki- 
adta a  Szegedi  Qyorsirászati  Díszemlékmüvet. 
Majd  megindította  és  szerkesztette  a  «Szegodi 
Gyorsíró'>-t  s  rendezte  1907.  Szegeden  az  első 
nemzetközi  gyorsírókiállítást.  1908  óta  Budapes- 
ten működik  s  a  budapesti  1913-ik  évi  gyorsíró- 
kiállításon bemutatta  az  eszperantó  gyorsírási 
áttételét  8  az  eszperantó  rendszereket  összehason- 
lító táblázatot. 

5. ./.  Ödön,  költő,  szül.  Vadasdon  (Maros- Torda 
vm.)  1854  júl.  26.  Maros-Vásárhelyt  és  Kolozsvárt 
tanult,  ahol  1879.  tanári  oklevelet  szerezve  Pan- 
csovára,  majd  még  ugyanazon  év  őszén  Dévára 
s  1894  a  budapesti  VI.  ker.  főreálhoz  neveztetett 
ki  tanárnak.  1912-ben  nyugalomba  vonult  és  azóta 
egészen  az  irodalomnak  él.  Már  marosvásárhelyi 
diákkorában  föltíínt  csinosversei  vol,melyekközüI 
több  megjelent  a  Fővárosi  Lapokban  (azelső  187Í). 
Tanára  Mentovich  Ferenc  és  a  költő  Tolnai  Lajos 
buzdították  s  az  ő  pártolásuk  csakhamar  ismertté 
tette  nevét.  Nem  volt  30  éves,  mikor  a  Petőfi-Tár- 
saság (1883)  s  alig  40,  mikor  aKísfaludy-Társaság 
megválasztotta  tagjának  (1895).  Dolgozik  a  költé- 
szetnek mind  a  három  ágában.  A  lírával  kezdte, 
folytatta  a  verses  elbeszéléssel,  de  már  korán  rá- 
tért a  prózai  elbeszélő  fajokra  s  főkép  a  rajzban  je- 
leskedett, majd  írt  egy  pár  drámát  is.  Nevezetesebb 
verses  művei :  Költemények  (1880) :  Hangok  az 


Jakab  botja 


7i9     — 


Jakcs 


ifjuságlwl{lS8&);  Ni/ár  {1S91);  Argirus  (1894); 
Pásztó  rt.iizek{XSd&);S2;ilági/i  és  Hajmási{íSdd); 
Róza  (1907) ;  Oszt  virágok  (1910).  Mint  lírikus, 
órzelmeiiiek  nemes,  költői  nyelven  való  tolmácso- 
lásával és  kedélyének  természetes  egyszerűségé- 
vel, magyaros  érzésvilágával  válik  ki.  Knlünüsen 
bájosak  azok  a  lírai  képek,  melyekben  boldog  csa- 
ládi életét  rajzolja  s  meghatók  190.5  őszén  elhunyt 
olsö  nejét  (Szénási  Rózát)  sirató  énekei.  Költői  el- 
beszólé.soiben  és  balladáiban  Petőíi,  Arany  és  Tol- 
nai hatását  olvasztja  magába,  e  versei  között  a 
legbecsesebb  a  XVI.  sz.-i  széphistória  alapján  irt 
tündérmeséje,  az  Argirus,  melyet  az  Akadémia 
a  Nádasdy-díjjal  tüntetett  ki.  Prózai  müvei ;  Szé- 
kely históriák  (1884);  Marosszéki  történetek 
(1887) ;  A  pusztulás  útja  (regény,  1888) ;  Falu 
( 1896) ;  A  két  imposztor  (1898) ;  Komédiák  (1898): 
Élet  (1899) ;  Fihenö  (1904) ;  Délibáb  (1913).  Leg- 
becsesebbek  köztük  a  Mikszáth  hatását  föltüntotö, 
majd  himioros,  majd  megható  rajzok  a  székely  nép 
életéböl.Népszinmüveit(&egrí'')??/  Radoné,  Galam- 
hosi  Sándor)  ós  társadalmi  színművét  (Jövevé- 
nyek) zamatos  nyelvük,  tőrülmetszett  népies  alak- 
jai, történeti  drámáját,  a  Kolozsvárt  nagy  siker- 
rel szinre  került  darabját :  A  pásztói  pap-oX  a  kor- 
i'ajza  tünteti  ki. 

Jakab  botja.  Az  idősebb  Jakab  apostolnak  tu- 
lajdonított bot,  aminőt  a  sírjához  zai'ándokolók  is 
használtak;  esetleg  ily  botban  elrejtett  tőr.  L. 
még  Jákob  botja. 

Jakabfalu,  kisk.  Liptó  vm.  liptószentmiklósi 
j.-ban,  (1910)  381  tót  lak. ;  u.  p.  Benedekfalu,  u.  t. 
Liptószentmiklós. 

Jakabfalva,  nagyk.  Nagy-KüküUő  vm.  szent- 
ágotai  j.-ban,  (1910)  1097  német  és  oláh  lakossal ; 
vasútállomás,  u.  p.  Nétus,  u.  t.  Hegen. 

Jakab  fésűje,  1.  Fésükagylók. 

Jakabffy  Imre  (zaguzseni),  politikus,  szül. 
Pesten  1850  dec.  4.  Miután  jogi  tanulmányait  el- 
végezte, Krassószörény  vármegyében  vállalt  hi- 
vatalt, hol  1883.  alispán,  1887.  pedig  főispán  lett. 
1898-ban  első  ízben  Perczel  Dezső  oldalán  volt 
belügyminiszteri  államtitkár,  de  a  Szóll-kabinet 
megalakulásakor  lemondott  tisztségéről.  1903-ban 
a  képviselőház  egyik  alelnökévé  választották,  de 
a  szabadelvű  párt  bukása  után  (1905)  visszavo- 
nult a  közügyektől.  Mint  a  Tisza  István-féle 
ortodox  hatvanhetcs  tábor  híve,  1910.  újból  kép- 
viselővé választatott  s  Khuen-Héderváry  alatt 
másodízben  is  kineveztetett  belügyminiszteri  ál- 
lamtitkárrá, amely  állásában  a  Lukács-kormány 
alatt  is  megmaradt.  1910-beu  titkos  tanácsos  lett, 
1912.  lemondása  alkalmával  megkapta  a  Ferenc 
József-rend  nagykeresztjét. 

Jakabfölde  (azelőtt :  Jakabvolya),  kisk.  Sáros 
vm.  kisszebeni  j.-ban,  (loio)  263  tót  lak.,  u.  p.  ós 
u.  t.  Pécsújfalu. 

Jakabháza,  kisk.  Vas  várm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1910)  221  német  és  magyar  lak.,  u.  p.  Rá- 
bafüzes, u.  t.  Szentgotthárd. 

Jakabházy  Zsigmond,  orvos,  szül.  Kiskede 
községben,  Udvarhely  vra.-ben  1867  máj.  26. 
1899-ben  a  kísérletes  gyógyszerhatástan  és 
gyógyszerismei  szövettan  magántanárává,  majd 
a  gyógyszertani  intézet  adjunktu.sává  nevezték 
ki  a  kolozsvári  egyetemen,  hol  1913.  a  gyógy- 


szertan nyilvános  rendes  tanára  lett.  J.  tudomá- 
nyos irodalmi  dolgozatai  főleg  a  gyógyszerek  ha- 
tásaival foglalkoznak. 

Jakab-kereszt,  1.  Kereszt. 

Jakab-keresztények,  1.  Jakobiták. 

Jakab  napja,  1.  Jaeobi  dies. 

Jakab-rendek,  1.  Sao  Thiago  tiszteletére  ei\a]}í- 
tott  portugál  ériemiená,  mely  tulajdonkép  a  spa- 
nyol Szt.  "Jago-rend  egyik  elágazása.  Alapította 
Portugália  első  független  királya,  Henriquez  Al- 
fonz 1290.  XXII.  János  pápa  1320.  megerősítette, 
Mária  királynő  1789.  a  rendet  szekularizálta.  1862 
okt.  31.  a  rend  újra  gyökeres  átalakításon  ment  át. 
Osztályainak  száma  ötben  állapíttatott  meg.  — 

2.  Portugáliából  a  Jakab-rend  Braziliába  is  átment 
1843  szeptember  9-én.  A  császárság  bukása  után 
az  ideiglenes  kormány  1890  márc.  22.  kelt  rendele- 
tével eltörölte,  mely  u.  az  év  jún.  7.  oda  módosít- 
tatott, hogy  az  előbbi  monarchikus  reudjeladomá- 
nyozásokkal  kapcsolatos  jogok  és  kiváltságok  a 
rendjel  tulajdonosait  tovább  is  megillessék.  — 

3.  Ősrégi  spanyol  rend,  melyet  valószínűleg  Don 
Ramiro  király  a  mórok  fölött  Clavijo  mellett 
nyert  győzelem  emlékére  alapított,  mely  alkalom- 
mal a  Szt.  Jakabról  címzett  templomnak  nagy 
alapítványt  tett.  A  rend  1030  körül  már  létezett ; 
III.  Sándor  pápa  1175  júl.  5.  megerősítette.  1493 
óta  a  spanyol  királyok  maguk  számára  igényel- 
ték a  nagymesterséget,  melynek  birtokában  őket 
VI.  Hadrián  pápa  1522  máj.  12.  örök  időkre  meg- 
erősítette. Jelvénye :  vörös  zománcú  Szent  Jakab- 
kereszt, melyet  szalag  nélkül  a  bal  mellen  hor- 
danak. 

JakabszőUő,  a  németből  (Jakobstraube)  fordí- 
tott neve  a  korai  kék  burgundi  szőllőnek.  Kis  bur- 
gundinak is  nevezik  s  mivel  igen  korán,  néha 
már  július  hó  végén,  Jakab-nap  táján  kezd  érni, 
azért  nevezték  el  J.-nek.  L.  Burgundi  szöllö. 

Jakab-testvérek,  népies  elnevezése  a  compo- 
stellai  szt.  Jakabhoz  zarándokló  búcsusoknak. 

Jakabvágása,  kisk.  Sáros  vm.  kisszebeni  j.-ban, 
(1910)  623  tót  lak.,  u.  p.  Sziunyeújfalu,  u.  t.  Hedri. 

Jakabvölgye  (azelőtt :  Jakusócz),  kisk.  Zemp- 
lén vm.  sztropkói  j.-ban,  (1910)  83  rutén  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Sztropkó. 

Jakamar  (áiiat,  GaWula  viridis  Lath),  a  Riká- 
csolok (Coraciiformes)  rendjébe  és  a  J.-félék 
családjába  tartozó  madárfaj.  Termete  karcsú, 
csőre  hosszú,  vékony.  Felül  aranyzöid,  alul  rozsda- 
vörös, torka  fehér.  Hossza  21  cm.  Brazília  part- 
vidékének erdőségeiben  ól,  rovarokkal,  lepkék- 
kel táplálkozik. 

Jakarandafa  (növ.),  1.  Dalbei'gia  és  Jacaranda. 

Jakchos,  1.  Jakchos. 

Jakca-csaláA  (kusalyi),  hazánk  egyik  legrégibb 
családja ;  mint  a  Báthoryak,  Szakolyiak,  Amadék 
stb.,  ez  is  a  Gutkeled-nemzetségből  ágazott  el.  üsi 
fészke  a  kraszna-  (ma  szilágy-)  vmegyei  Zovány 
lehetett,  hol  egyik  közvetlen  ősük :  Jakab,  még 
a  tatárjárás  előtti  időben  monostort  építtetett. 
Ivánka  fia,  Jakab  kicsinyített  nevétől  vették  a 
Jakcs,  Jakcsi  nevet  is.  Hatalmuknak  fénykora  a 
XIV— XV.  sz.  volt,  mikor  az  ország  első  méltó- 
ságaira jutottak  tagjaik.  Birtokaik  Kraszna, 
Szatmár,  Szolnok,  Bereg,  Bihar  vármegyében 
feküdtek.  A  család  a  XVI.  sz.  k()zepén  halt  ki. 


Jakfa 


750     — 


Jakobinusok 


V.  ö.  Bunyüay,  A  vár.  püsp,  tört.  1.  249—256, 
11.  99,  118,  III.  179,  TuniI  X.  22.,  Századok  1880, 
746-7. 

Jakfa  (növ.,  ang.  Jack  tree),  az  Artocarpus 
integrifolia  Indiában  használt  neve. 

Jakfa,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban,  (i9io)  540 
magyar  lak.,  u.  p.  Felsőpaty,  u.  t.  Hegyfalu. 

Jakfalva,  kisk.  Borsod  vm.  edelényi  j.-ban, 
(1910)  270  magyar  lak.,  köszénbányával ;  u.  p.  Fel- 
sönyárád,  u.  t.  Sajókaza. 

Jakin  (Jachin)  ésBőaz  (héber),  az  első  szilár- 
dan állót,  a  második  erősét  jelent.  Ez  volt  a  neve 
a  jeruzsálemi  templom  kapucsarnoka  két  órcosz- 
lopának. 

Jakó  (állat,  Psitaoiis  erithacus  L.,  szürke  pa- 
pagáj), a  Kakukalakúak  rendjébe,  a  Papagájfélék 
családjába  tartozó  madárfaj.  Hamuszürke  színű; 
rövid  farka  vöröses,  lábai  ólomszürkék.  Hossza 
36  cm.,  számyhossza  24,  farkhossza  8  cm.  Közép- 
és  Ny.-Afrika  őserdőiben  lakik.  Valamennyi  pa- 
pagáj közt  legjobban  szokja  meg  a  fogságot,  leg- 
értelmesebb és  leg-taniüékonyabb.  Beszélni  igen 
hamar  megtanul,  e  tulajdonságainál  fogva  szobá- 
ban gyakran  tartják. 

Jákó,  kisk.  Somogy  vm.  kaposvári  j.-ban,  (loio) 
798  magyar  lak.,  vasútállomás,  posta-  és  táviró- 
hivatal. 

Jákob  (héber,  sarkotfogó,  későbbi  neve  Iz- 
rael).  Ábrahám  unokája,  Izsák  és  Rebekka 
második  fia,  Ézsau  ifjabb  ikertestvére,  kinek  szü- 
letésekor sarkát  tartotta  (innen  neve) ;  anyjának 
kedvence  volt.  Ézsau  testvérétől  egy  kedvező  pil- 
lanatban egy  tál  lencsefőzelékért  megvásárolta 
az  elsőszülöttségi  jogot ;  később  anyja  segítségé- 
vel csel  által  az  apai  áldást  is  megszerezte.  Midőn 
az  ezek  miatt  elkeseredett  Ézsau  J.  élete  ellen 
tört,  ez  anyai  nagybátyjához.  Lábánhoz  menekült 
Mezopotámiába.  Lábánnál  húsz  évet  töltött  el  szol- 
gálatban, két  leányát,  Leát  ós  Rachelt  feleségül 
vette  ós  meggazdagodván,  családjával  ós  nagy- 
számú barmaival  visszatért  Kánaánba.  A  Jabok 
folyónál  álmában  egy  ismeretlen  fórflu  küzdött 
vele,  ezután  megáldotta  és  nevét  Izraelre  változ- 
tatta. Ézsauval  kibékülvén,  Kánaánban  telepe- 
dett le  családjával.  Életének  végét  elkeserító  ked- 
venc fiának,  Józsefnek  eladatása  testvérei  által. 
De  József  később  Egyiptom  alkirályává  levén, 
J.-ot  íiaival  együtt  Gosen  földére  meghívta.  Itt  147 
éves  korában  meghalt.  József  bebalzsamoztatta 
és  végóhaja  szerint  Kánaánban  a  mahpélai  bar- 
langban temette  el.  J.  az  izraeliták  tulaj  donképeni 
törzsatyja,  amennyiben  az  ő  12  fiától  származott 
azoknak  megfelelő  12  törzse. 

Jakobáa,  1.  Jakohea. 

Jákob  botja.  1.  Az  Orion  csillagkép  ő,  s,  y  nevű 
másodrendű  csillagai,  melyek  egyenes  vonalban 
állanak.  —  2.  Régebben  szögmérésre  használt 
műszer.  L.  Asztronómiai  műszerek.—  .3.  L.  Jakab 
botja. 

Jákob  csillaga,  a  Messiásról  használatos  ki- 
fejezések egyike  Balaám  v.  Bileám  jövendölése 
alapján  (IV.  Mózes  24,  17). 

Jakobea  (Jakobáa),  1.  Hollarul  és  Hennegau 
grófnője  (1417—1433),  VI.  Vilmos  bajor  herceg 
leánya,  szül.  1401  júl.  25.,  megh.  Teilingen  várá- 
ban 1436  okt.  9.  Első  férje,  János  francia  trón- 


örökös korán  elhalt,  második  és  harmadik  férjé- 
től, a  brabanti  és  glotices téri  hercegektől  pedig 
elvált.  Jó  Fülöp,  burgundi  herceg,  ki  nagyon  vá- 
gyott J.  örökségére,  arra  az  ígéretre  kényszerí- 
tette őt,  hogy  engedelme  nélkül  nem  fog  negyed- 
szer férjhez  menni.  Mikor  J.  mégis  férjhez  ment 
egy  zeelandi  nemeshez,  Fülöp  elfogatta  ezt  s  csak 
oly  feltétel  mellett  kegyelmezett  meg  neki,  hogy  J. 
lemondott  Fülöp  javára  mindkét  országáról  1433. 

2.  J.  (Jakobe),  jülichi  hercegnő,  Filibert  ba- 
deni  őrgróf  leánya,  János  Vilmos  jülichi  herceg 
felesége,  szül.  1568  jan.  16.,  megh.  1597  szept.  3. 
Férje  1592.  jutott  trónra,  de  csakhamar  elme- 
bajba esett,  mire  J.-t  férjének  rokonai  kizárták  a 
kormányból,  mert  katolikus  vallása  és  ledér  élete 
miatt  sok  ellenséget  szerzett  magának.  1595-ben 
a  császár  előtt  házasságtöréssel  vádolták,  de  mi- 
vel az  a  döntéssel  sokáig  késett,  1597.  ágyában 
ismeretlen  tettesek  megfojtották.  Halálának  kö- 
rülményei máig  sincsenek  kiderítve. 

Jakobean-style,  I.  Angol  művészet. 

Jakobey  Károly,  festő,  szül.  Kulán  1825., 
megh.  Budapesten  1891.  Marastoni  pesti  rajzisko- 
lájában tanult  néhány  éven  át,  aztán  a  bécsi  aka- 
démiát járta  3  évig  s  mint  arcképfestő  telepedett 
le  Baján.  Egy  óv  múlva  Budapestre  költözött,  ahol 
nagyszámú  arcképen  kívül  történelmi  s  főkép  val- 
lásos képeket  festett.  Egyik  ilyen  műve  pl.  a  sátor- 
aljaújhelyi nagytemplom  szentélyének  mennye- 
zetfestmónyo  (1878).  Hátrahagyott  müveiből  kiál- 
lítást rendezett  a  Művészház  1910. 

Jákobhagyma  vagy  Jánoshagyma  (növ.),  lásd 
Hagyma. 

Jakobi-féle  egység,  1.  Durranógáz-egység. 

Jakobinusok  (franc.  .Jacobins,  ejtsd :  zsakoben), 
francia  politikai  klub  tagjainak  a  neve,  mely  a  for- 
radalomban 1792  óta  vezérszerepet  játszott.  Ver- 
saillesban  alapították  1789.  a  bretagnei  képviselők 
Club  breton  néven.  Mikor  a  nemzetgyűlés  Parisba 
költözött,  ez  a  klub  a  St.  Honoró-utcában  lévő,  Szt. 
Jakabról  elnevezett  dominikánus  klastrom  egyik 
üres  termében  tartotta  üléseit.  Innen  származott  a 
népies  J.  elnevezés,  bár  a  klub  hivatalos  neve  : 
Société  des  amis  de  la  Gonstitution  (Az  alkotmány 
barátainak  társasága)  volt.  Első  vezetői  Dupont, 
Bamave  és  Lameth  voltak.  A  klubba  ezután 
nemképviselőket  is  felvettek  s  tagjainak  száma 
rohamosan  gyarapodott.  A  vidéken  is  keletkeztek 
a  párisinak  mintájára  flók-klubok.  Mikor  1791- 
ben  a  mérsékeltebbek  (Feuillants)  kiváltak,  a 
J.  klubjában  a  szélső  köztársasági  elemek  ke- 
rekedtek felül  s  teljesen  a  hatalmukba  kerítették 
Paris  népét  és  kormányát.  Fáradhatatlan  agitá- 
lással  és  fegyelmezéssel  ők  szervezték  az  1792 
jún.  20.  és  aug.  10-iki  felkeléseket,  mely  utóbbi  vé- 
get vetett  a  királyságnak.  Az  1791 — 92-íkí  tör- 
vényhozó gyűlésben  és  az  1792 — 1795-iki  kon- 
ventben a  J.  mint  a  hegypárt  tagjai  játszottak 
döntő  szerepet.  Az  ő  művük  volt  a  király  kivég- 
zése,a  girondeisták  kizárása  és  a  rémuralom  rend- 
szerré tétele.  A  konventben,  a  jólétbizottságban 
és  a  forradalmi  törvényszéken  az  ő  szavuk  dön- 
tött. 1794  elején  aztán  meghasonlás  támadt  a  J. 
közt.  A  túlzók  és  inérsékeltek  egjTnásután  áldo- 
zatul estek  Robespierre  hatalmi  vágyának.  Ez 
utóbbinak  bukása  és  a  rémuralom  megszűnése 


Jakobinus-sapka 


-     751     — 


Jaksics 


utáu  a  J.  is  elvesztették  hatalmukat.  A  konvent 
1794  végén  bezáratta  klubhelyiségüket  s  mikor  a 
fi.  1795  tavaszán  két  véres  felkelést  rendeztek, 
végleg  feloszlatták  szervezetüket.  De  azért  más 
néven  ós  helyen  még  1796.  ós  1798.  összegyűltek, 
de  a  direktórium  itt  sem  hagyta  őket  megerősödni 
és  teljesen  véget  vetett  gyülekezéseiknek.  V.  ö. 
Aulard,  La  sociétó  des  Jacobins  (Paris  1887—97, 
<j  köt.) 

JakobinuB-sapka,  az  a  vörös  sapka  (bonnet 
rouge),  melyet  a  nagy  francia  forradalom  idején 
a  jakobinusok  s  általábau  a  radikálisok  viseltek. 
Ilyent  viseltek  a  forradalom  kitörésekor  letartóz- 
tatott és  Xaucyból  Brestbe  gályarabságra  küldött 
.svájci  zsoldosok,  kiket  aztán  felszabadításuk  utáu 
ünnepélyesen  a  nemzetgyűlésbe  vezettek.  A  ja- 
kobinusok e  svájciak  tiszteletére  fogadták  el  a 
vörös  sapkát  pártjuk  jelvényéül.  1792  jún.  20. 
maga  a  király  is  kénytelen  volt  a  vörös  sapkát, 
mint  a  közszabadság  és  egyenlőség  jelképét,  fe- 
jére tenni.  L.  még  Frigiai  süveg. 

Jakobiták,  1.  (Jakab-keresztények),  közös  neve 
az  egyháztörténelemben  a  monofiziták  (1-  o.)  szek- 
tájának, de  mégis  különösen  a  szir,  mezopotámiai 
é:s  khaldeai  mouofizitákat  nevezik  így  Baradeus 
-lakab  (megh.  578-,  1.  Baradai)  szir  barát  után, 
ki  Justinianus  császár  uralma  alatt  a  hazájában 
Jevö  monoflzitákat  egységes  összeköttetésbe  hozta. 
Központi  tanuk  abban  áll,  hogy  Krisztus  emberi 
természete  egészen  elenyészik  az  ő  istenségében. 
A  mai  J.  körülbelül  40,000  családot  számlálnak 
és  a  szultán  által  kinevezett  két  patriárcha,  ú.  m. 
a  Diarbekirban  lakó  s  antiochiai,  s  a  Saphronban 
lakó  s  jeruzsálemi  patriárcha  címet  viselő  főpap 
vezetése  alá  vannak  helyezve. 

2.  J.,  másként  Jakábpártiak.  Az  1689.  elűzött 
II.  Jakab  angol  királynak  és  fiának,  III.  Jakab- 
nak (1.  0.),  továbbá  unokájának,  a  trónkövetelő 
Károly  Eduárdnak  párthívei.  Közülök  többen  11. 
Jakabot  Franciaországba  követték,  abban  a  re- 
ményben, hogy  Jakab,  XIV.  Lajos  segélyével,  az 
angol  koronát  vissza  fogja  szerezni.  A  párthoz 
különösen  sok  tory,  első  sorban  a  skót  nemes- 
ségnek jelentékeny  része  tartozott,  mely  Angliá- 
nak Skóciával  való  unióját  ellenezte.  II.  György 
trónralépése  alkalmával  a  skót  J.  fegyverre  keltek 
Hl.  Jakab  érdekébon,  amire  ennek  fla.  Károly 
líduárd,  mint  trónkövetelő  jelent  meg  Skóciában, 
de  Culloden  mellett  (1746  ápr.  27.)  szörnyű  veresé- 
get szenvedett.  Miután  az  angolok  pártjának  leg- 
főbb embereit  kivégezték,  a  J,  hatalma  teljesen 
megszűnt.  V.  ö.  Doran.  London  in  Jacobite  times 
(London  1877—79,  2  köt.) 

Jákob  kútja,  1.  Nabulm. 

Jákob  létrája,  az  a  létra,  amelyet  Jákob  ősatya 
Mezopotámiába  menekülésekor  Móz.  1. 28io  szerint 
álmában  látott  s  amely  felnyúlt  az  égig. 

Jakobsit  (ásv.),  oktaéderek  v.  szemcsés  halma- 
zok, sötét  fekete,  erősen  csillogó  fémes  fényű, 
karca  vöröses  fekete;  erősen  mágneses.  Tulaj- 
donképen olyan  magnetit,  amely  mangánt  is 
tartalmaz,  képlete:  (Mn,Mg)  (Fe,Mn)jO^.  Skan- 
dináviában több  helyen  fordul  elő.  Jakobsberg 
mellett  szemcsés  mészkőben,  Örebro  mellett  a  Sjö- 
bányában,  Lángban  mellett  Wermlandban,  Ta- 
tar-Bazardzsikban  Bulgáriában. 


Jákob  útja,  a  középkorban  a  tejút  neve  volt. 

Jákob  von  ülm,  német  üvegfestő,  1.  G-rie- 
singer,  1 

jfakoby,  Georges,  francia  zeneszerző,  szül. 
1840  febr.  13.  Berlinben,  megh.  Londonban  1906 
szept.  13.  Beriot,  Massart,  Reber  és  Qevaert  ta- 
nítványa. 1869-ben  a  párisi  Bouffet  Parisiens, 
1871.  a  londoni  Alhambra  karnagya  lett,  1896.  a 
zeneakadémia  tanára  u.  o.  Hét  operettet  és  száz- 
nál több  balletet  írt. 

Jákóhalma,  nagyk.  Jász-Nagykun-Szolnok  vm. 
jászsági  felső  j.-ban,  (1910)  4385  magyar  lak., 
posta-  ós  távbeszélő-hivatallal. 

Jákóhodos,  nagyközség  Bihar  vármegye  sza- 
lárdi  j.-ban,  (1910)  1093  magyar  lakossal ;  régi  tem- 
plomában XIV.  sz.-beli  falfestmények  és  egyházi 
edények  vannak.  U.  p.  és  u.  t.  Szalárd. 

Jakopovec,  adók.  Várasd  vm.  növi  maroíi  j.- 
ban,  (1910)  592  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Varasd- 
teplicz. 

Jákórésze  (azelőtt :  Jakoris),  kisk.  Sáros  vm. 
kisszebeni  j.-ban,  (1910)  267  initén  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Pócsújfalu. 

Jákótelke,  kisk.  Kolozs  vm.  bánfl'yhunyadi 
j.-ban,  (1910)  2.39  magyar  lak.,  u.  p.  Bánffyhunyad, 
u.  t.  Zentelke. 

Jákótyúk,  a.  m.  hokkó  (1.  o.). 

Jákóvár,  1.  Aramjos megyés. 

Jakovlje,  adók.  Zágráb  vmegyestubicai  j.-ban, 
(1910)  2014  horvát  lak.,  u.  p.  Bistra,  u.  t.  Pusca- 
Bistra. 

Jakovo,  adó-  és  pol.  község  Szerem  vm.  zimo- 
nyi  j.-ban,  (1910)  1795  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Surcin. 

JakSié  (ejtsd:  — sics),  adó-  és  pol.  község  Horvát- 
Szlavonországban,  Pozsega  vármegye  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  1048  horvát  és  szerb,  lakossal,  vasút- 
állomás, posta-  ós  táviróhivatallal  és  postataka- 
rékpénztárral. 

JakSicki  Cerovac,  adók.  Pozsega  vm.  pozse- 
gai j.-ban,  (1910)  881  horvát,  német  és  magyar 
lak.,  n.  p.  Jaksic,  u.  t.  Blacko-Jaksic. 

Jak^cs-család  (nagylaki),  Jakskh  és  Jaxith 
néven  is  szerepel ;  a  XV.  sz.  közepén  vándorolha- 
tott be  Szerbiából  Magyarországba.  Kiválóbb  tag- 
jai :  Demeter,  vitéz  és  kiválóan  ügyes  katona  Má- 
tyás és  II.  Ulászló  királyok  korában.  1471.  Csupor 
Mihály  vajdától  kiküldve,  Nagymihálynál  (Zem- 
plén) cselvetésóvel  sikerült  a  túlnyomó  erejű  len- 
gyeleken győzelmet  aratnia.  1477.  Mátyás  király- 
nak Ausztriában  harcoló  seregében  vitézkedett. 
1491.  az  Albert  öccse  ellen  induló  II.  Ulászló  ki- 
rály kassai  táborában  párviadalra  kelt  egy  óriás 
termetű,  kérkedő  cseh,  mások  szerint  tatár  bajnok- 
kal, kit  heves,  hosszantartó  küzdelem  után  meg 
is  ölt.  —  J.  Péter  1550.  körül  fölvette  a  «nagy- 
Iaki»  előnevet;  J.  Miklós  pedig  1687.  bái'ói 
rangot  nyert.  A  családnak  nemsokára  magva  sza- 
kadt. 

Jaksics,  1.  Gyura,  szerb  költő,  szül.  Szerbezer- 
nyán  (Torontál  vm.)  1832  aug.  9.  (júl.  27.),  megh. 
Belgrádban  1878  nov.  28.  (15.)  1851— 63-ig  Bécs- 
ben festeni  tanult.  Itt  írta  első  verseit  Jovánovics 
Petőfi-fordításainak  hatása  alatt.  Anyagi  gondjai 
miatt  Szerbiába  ment  néptanítónak,  de  féktelen 
szabadságszeretete  miatt  baja  volt  a  szerbiai  hi- 


Jakson-epilepszia 


—     752     - 


Jakutszk 


vatalos  világgal.  Húsz  évig  tartott  ez  így,  mialatt 
gyakran  hagyta  el  Szerbiát  s  Újvidéken  meg 
Bécsben  próbált  megélni.  1874rben  korrektor  lett 
a  belgrádi  államnyomdában  s  ebben  az  állásában 
maradt  haláláig.  Nagy  költői  talentuma  nehéz 
életviszonyai  miatt  nem  tudott  teljesen  Icifejlődni. 
Mindazáltal  a  szerbek  legkiválóbb  lírikusa.  Leg- 
szebbek szerelmi  ós  szerb  tárgyú  költeményei. 
Irt  néhány  epikus  költeményt  s  három  drámát  is. 
Összes  műveit  kétszer  adták  ki :  1882.  Belgrád- 
ban s  1911.  Zimonyban.  Néhány  költeményének 
magyar  fordítása  megvan  Szászy  István  Szerb 
költőkből  c.  gyűjteményében. 

2.  J.,  Miieta,  az  előbbinek  rokona,  szerb  lel- 
Icész,  szül.  1869.  Szorbczernyán  (Torontál  vm.). 
A  hazai  szerbek  egyik  legismertebb  költője.  Mű- 
veinek javát  lírai  költemények  alkotják,  melye- 
ken Illics  V.  hatása  látszik  meg.  Legkedvesebb 
tárgyai  a  természeti  jelenségek  s  ezek  hangula- 
tához és  leírásához  megragadó  erőt  tud  kifej- 
teni. Pesme  (dalok)  c.  egykötetes  gyűjteménye 
(megjelent  1899.  Nagykikíndán)  nagy  olvasottság- 
nak örvend.  Több  költeményét  Bohonyi  Gyula 
(Szerb  költőkből,  Budapest  1911)  és  Szásty  Ist- 
ván fordították  magyarra. 

Jakson-epilepszia,  1.  Jackson-epilepszia. 

Ja-ku,  kínai  dob.  Otrombán  kifaragott  fahen- 
ger körlapjain  báránybőrt  feszítettek  ki.  A  hen- 
gerre erősített  selyemzsineggel  a  játszó  nyakába 
akaszthatta  hangszerét. 

Jakub  bég,  Kasgár  uralkodója  (1865—77), 
szűl.Kodzsentben  1820.,  megh.  1877máj.31.  Atyja 
előimádkozó  volt,  ö  maga  meg  táncos  lett.  Ké- 
sőbb beállott  katonának  és  a  bég  rangjára  emel- 
kedett. 1864-ben  a  kokandi  khán  megbízásából 
Kasgárba  ment,  hol  felhasználva  a  dungánok  lá- 
zadását, magát  1865.  Kasgár  uralkodójává  tette. 
1870-ben  felvette  a  Keleti-Turkesztán  khánja  és 
az  Atalik  Gházi  (a  hit  védője)  címet.  Később  sze- 
rencsétlenül harcolt  a  kínaiakkal,  akik  1876.  el- 
vették hódításainak  nagy  részét.  Halála  után 
egész  országa  megint  kinai  fenhatóság  alá  ke- 
rült. 

Jakub  khán,  Afganisztán  eniirje,  Sir  Ali  íia, 
szül.  1 849.  Mint  Hérát  kormányzój  a,  felláz  ad  t  atyj  a 
ellen,  de  1874.  fogságba  jutott.  Mikor  atyja  az  an- 
golok elől  1878  dec.  elmenekült,  ezek  ő  reá  bíz- 
ták Afganisztán  kormányzatát.  1879  febr.  atyja 
halála  után  valóságos  emir  lett  s  az  angolokkal 
oly  szerződést  kötött,  melyben  átengedte  nekik 
az  Indiába  vezető  .szoros  utakat  és  megengedte, 
hogy  Kabulban  angol  biztos  tartózkodjék.  Azon- 
ban az  első  ilyen  biztost  egy  felkelés  alkalmából 
kíséretével  együtt  legyilkolták  (1879  szept.).  Erre 
az  angolok  újból  benyomultak  az  országba,  mire 
J.  az  angolok  táborába  ment  alkudozni.  De  az  an- 
golok mint  bűnrészest  letartóztatták  és  Indiába 
internálták  (1879  dec).  Utóda  Abd  nr  Rahman  lett. 

Jakubu  (Jakuha,  Jakoha,  Garo-n-Baucsi),  a 
brit-nyugatafrikai  Nigói-ia  gyarmat  Baucsi  nevű 
tartományának  szókhelye  (a  régi  Szokoto  né- 
ger királyságban),  kb.  50.000  lak.,  gyapotterme- 
lés, agyag-  és  fonott  árúk  készítése. 

Jakusevec,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1910)  1058  horvát  lak.,  u.  p.  Odra,  u.  t. 
Nagycoricza. 


Jákút,  Abú  Ahdalláh,  arab  geográfiaiiró,  szül. 
Hámában,  Szíriában  1178.  v.  1179.  keresztény 
görög  szülőktől.  Fiatal  korában  mint  hadi  fogoly 
Bagdadba  keinilt,  ahol  egy  mohammedán  kereske- 
dőnek rabszolgául  eladták.  Gazdája  jó  nevelésben 
részesítette,  majd  üzletei  érdekében  utaztatta. 
1194-ben  vált  meg  tőle  ós  tudományos  célból  az 
iszlám  világ  messze  területeit  egészen  az  Oxiis 
vidékéig  bejárta,  mindenütt  közvetlen  tapaszta- 
latait a  nagy  könyvtárakban  egészítvén  ki,  míg 
1220.  a  mongolok  fogságába  jutott.  Meghalt  1229. 
Számos  történelmi  és  életrajzi  munkát  írt.  Leg- 
fontosabb munkája  a  Wüstenfoldtől  (6  kötet,  Leip- 
zig  1866—73)  arab  eredetiben  kiadott  geográfiai 
szótára.  A  geográfiai  homonim  tulajdonneveket 
külön  munkában  tárgyalta  (kiadta  Wűstenfeld. 
Göttingen  1846).  Irt  egy,  az  iszlám  tudósait  ós 
íróit  tárgyaló  terjedelmes  biográfiai  szótárt,  mely- 
nek a  Gibb-Memorial-Series  során  Margoliouth 
S.  D.-től  eszközölt  kiadása  folyamatban  van. 

Jakutok,  szibériai  nép,  a  török-tatár  családnak 
legószakkeletibb  ága,  amely  a  XIV.  sz.-bau  a 
Bajkál-tó  vidékéről  a  Léna  völgyeibe  szorult  s 
most  különösen  Jakutszk  vidékén  és  JeniSvSzejszk 
kormányzóságban  van  elterjedve.  Magukat  sacha- 
nak  (többesszám :  sacJmlar)  nevezik.  Nyelvük 
nyelvtanát  Böhtlingk  adta  ki  (Über  die  Sprache 
der  Jakuten,  Szt.-Pétervár  1851)  mintaszerű  pon- 
tossággal, s  a  nyelvészetre  nézve  a  jalcut  nyelv 
épen  azért  fontos,  mert  a  török  nyelvek  közt  ez 
a  legpontosabban  feldolgozott.  A  jakut  nyelv 
bizonyos  tulajdonságai  arra  mutatnak,  hogy  a 
III.  sz.-ban  észak  felé  szorult  uigurok  nyelve  keve- 
redett az  ottani  őslakókéval  s  ebből  keletke- 
zett. Régebben  sokat  vadászó  nép  volt,  ma  inkább 
marhatenyésztóssel  foglalkoznak,  de  fő  koreseti 
águk  a  kereskedés  s  ezért  a  kereskedelem  általá- 
nosan használt  nyelve  a  jakut  Irkutszktól  Ohockig 
s  az  É.-i  partoktól  egész  a  kinai  határig.  A  J. 
száma  kb.  240,000-re  tehető.  V.  ö.  Böhtlingk 
említett  művén  kívül :  F.  Müller,  Unter  Tungusen 
u.  Jakuten  (Leipzig  1882) ;  Szerosevszkij,  A  J. 
(orosz  nyelven  Szt.  Fétervár  1896):  Mayden, 
Reise  ím  Jakutengebiete  (Leipzig  1893—1896); 
Patkanov  (Keleti  Szemle,  1908). 

Jakutszk,  1.  territórium  (oblaszty)  Irkutszk 
orosz-szibériai  főkormányzóságban,  a  Jeges-ten- 
ger, Amur,  Irkutszk  és  Jenisszejszk  kormányzó- 
ságok közt,  3.563,982  km^  területtel,  (1911)  315,600 
jakut,  tunguz,  kamut,  jukagir,  csukcs,  csuvanc, 
korják  és  orosz  lak.,  100  kni^-re  9  lak.  jut.  A  Szta- 
novoj  és  az  Aldan  ágazzak  be  a  D.-i  részeit,  K.-en 
a  Sztanovoj  vonul  végig,  amelyből  benyúlik  a 
Verhojanszk  hegység.  Az  B.-i  része  tundra-vidék. 
Folyói:  a  Léna,  Anabara,  Olenek,  Jana,  Indi- 
girka,  Kolima  és  az  Omolon  a  Jeges-tengerbe 
folynak,  amely  2000  km.  hosszúságban  mossa  a 
partokat.  Számos  sziget  is  tartozik  J.-hoz.  Tó- 
világa  7409  km*  területet  foglal  el,  rendes  nagy 
közlekedési  utai  nincsenek.  Éghajlata  igen  zord ; 
J.  városban  a  téli  középhömérséklet  — 37-7,  a 
nyári  -|-8-2,  az  évi  — 10'7".  Itt  van  Földünk  leg- 
hidegebb helye,  a  Verhojanszk,  —  17'2évi  közép- 
hőmérséklettel.  A  föld  nyáron  is  csak  a  felszínen 
olvad  föl,  de  a  sarkkörig  sok  erdője  van.  D.-en 
földmívelése  és  állattenyésztése  van.  É.-on  rén- 


I 


Jaku-tyúk 


753 


Jalon 


tenyésztés,  vadászat  ós  halászat  az  ogyedöli  foglal- 
kozás. A  szigetek  tundráiból  niaiumutcson tokát 
ásnak  ki.  A  Vitim  és  Olekma  völgyében  ara- 
nyat nyernek.  A  városi  lakosok  ^/^-a  száműzött 
oroszokból  kerül  ki.  Vallásra  nézve  túlnyomóan 
(ÖS^/o)  görög-katolikusok.  Fóleg  préniekkel  ííznek 
e-ei-ekereskedést,  leginkább  J.-ban  ós  Olekminszk- 
ben.  Tengeri  kikötője  01a.  A  terület  5  járásra 
oszlik;  ezek :  J.,  Verhojanszk,  Viljujszk,  Kolimszk 
6s  Olekminszk.  V.  ö.  P.  Thiesz,  Das  Gouver- 
noment  J.  in  Ostsibirien  (Petermann's  Mitteilun- 
gen,  1897). 

2.  J.,  vároí?,  J.  kormányzóság  és  járás  szék- 
hdye,  az  é.  sz.  620  2'  és  a  k.  h.  LSOo  alatt,  az 
itt  10  km.  szóles  Léna  balpartján,  (1910)  8209  lak., 
jún.  10.— aug.  1.  között  nagy  vásárral,  sok  próm- 
érú  és  mammutcsont  kerül  itt  piacra.  A  magas 
alapon  nyugvó,  magas  tetejű  orosz  faházak  a  ja- 
kutok  jurtjaival  váltakoznak  benne.  J.-ot  1632. 
alapították. 

Jaku-tyúk  vagj'  saku-tyúk  a.  m.  Jiokkó  (1.  0.). 

Jalandhor,  1.  Dzsalandar. 

Jalapa  (Xalapa,  ejtsd :  haiapa),  1.  Veracruzfne- 
xücói  álkim  festői  fekvésű  fővárosa  és  ptispölá 
székhelye  a  Makultepetl  bazalthegy  alján,  1320 
m.  magasban,  (1910)  24,816  lak.,  egészséges  éghaj- 
lattal ;  székesegyházzal  (régi  spanyol  művészek 
képeivel).  J.-ról  nevezték  el  a  Huatasco  és  Cor- 
űoba  hegyei  közt   sűrűn  található  J.-gyökeret. 

2.  J.,  széklielye  J.  ffuatemalai  departmnento- 
íiuk,  IT'OO  m.  magasbán,  az  Ymay  vulkán  lábá- 
uíil,  4500  lak.,  malmokkal. 

Jalapa  (uöv.),  I.  Mirabüvs. 

Jalapa-gyanta  (növ.),  a  keleti  Mexikóban  termő 
Exogonium  (v.  Iponiaea)  Purga  gumóiból  (a  va- 
lódi jalapa-gyökér)  nyert  gyanta  (resina  Jalapae), 
melyet  orvosilag  alkalmaznak.  A  gumó  10—22% 
gyantát  tartalmaz,  melynek  föalkotórésze  a  con- 
volvulin  és  a  jalapin.  Ugy  a  gumó  porát,  mint  a 
belőle  készített  gyantát  hashajtónak  használják. 
Számos  hashajtó  labdacsnak  alkotórésze.  A  népies 
elnevezésű  epepor  és  epepiskóta  szintén  jalapa- 
gyantát  tartalmaz. 

Jalapa-gyökér,  1.  Jalapa-gyanta. 

Jalapin,  1.  Julapa-gyanta. 

Jalava  (Ahnberg)  Antal  Frigyes,  finn  író  és 
lelkes  magyarbarát  s  a  magyar  irodalom  és 
tudomány  buzgó  ismortotöje,  szül.  Maskuban, 
Ábo  közelében,  1846  júl.  18.,  megh.  1909  júl.  3. 
1881-ben  a  helsingforsi  egyetemen  a  magyar 
ayelv  rendkívüli  tanára,  1869—70.  az  Uusi  Suo- 
metar  c.  legnagyobb  íinn  napilap  első  főszerkesz- 
tője. 1874—75.  tudományos  célú  utazást  tett 
Németországban,  Csehországban  s  hazánkban. 
1881,  1886.  és  1903.  újra  itt  járt  Magyarországon. 
Munkái :  ünkarin  raaa  ja  kansa  (Magyarország  és 
népe,  Helsingfors  1876) ;  Unkarin  kielen  oppi- 
kirja  (Magyar  nyelvtan,  u.  o.  1880.,  Szinnyei  Jó- 
xscffel  együtt) ;  Unkarin  Albumi  (Magyar  album, 
u.  0.1881) ;  ünkari  (Magyarország,  u.o.  1882-83); 
Egy  epizód  a  Kalevalából  (magyarul,  a  Kisfaludy- 
társ.  21.  évkönyvében).  Finnre  fordította  Jókai 
Uj  földesurát  ós  sok  más  magyar  munkát.  Meg- 
írta külön  monográfiákban  Széchenyinek  és 
Deáknak  életét,  továbbá  Görgei  tábornokról  írt 
önálló  történeti  méltatást.  1877-ben  a  Magyar 

Hévai  Nagy  LtigStomt.  X.  kői. 


Történeti  Társulat  megválasztotta  tiszteleti  tagjá- 
nak, 1880-ban  pedig  a  Kisfaludy-társaság  és 
1902.  a  Magy.  Tud.  Akadémia  levelező  tagjának. 

Jali  (török)  3.  m.  tengerpart,  szűkebb  értelem- 
ben tengerpart  mentén  fekvő  nyárilak,  tengeri 
nyaraló. 

Jalisco  V.  Xalisco  (^tsd:  haiiszko),  a  Nagy-oceán 
partján  elterülő  mexikói  állam,  a  Trés  Marias  szi- 
gettel területe  86,752  km«,  (1910)  1.202,802  lak.  A 
Mexikói-fensík  Ny.-i  oldalán  terülvén  el,  lépcső- 
zetes fensikokból  ós  hegységekből  áll,  amelyeket 
meredek  völgyek  (barranca)  barázdálnak.  A  Ne- 
vada  de  Colima  (4300  m.)  a  legmagasabb  csúcsa. 
A  Rio  Grandé  de  Santiago,  az  Ameca,  az  Armerla 
öntözik :  tavaiba  Magdaléna,  Sayula,  Zacoalco  és 
Mexcaltitlan.  Éghajlata  a  tengerparton  forró  és 
egészségtelen,  belsejében  enyhe  és  egészséges,  de 
száraz.  A  magasabb  helyeken  a  gabonafélék  a  fő- 
termékek,  a  mélyebb  völgyekben  és  a  tengerparton 
szezámot,  indigót,  rizst,  vaníliát,  cukornádat  ós 
dohányt  termesztenek.  Az  állattenyésztés  virágzó. 
J.  gazdag  arany-,  vas-,  réz-,  ezüst-  és  ólomércek- 
ben, aranybányák  vannak  Santa  Maria  del  Oro- 
ban,  Huilotitlanban,  Amecában,  a  tenger  mellékén 
sót  főznek,  kalapokat,  bőr-  és  agyagárukat 
készítenek.  A  főváros  Guadalajara  (1.  0.).  J. 
része  volt  egykor  Nueva  Galícia  királyságnak  és 
J.  tenger  melletti  község  az  indiánus  birodalom 
fővárosa  volt.  Gouzalo  de  Sandoval  fedezte  fel 
első  ízben,  1541.  Spanyolország  birtokba  vette. 
V.  ö.  Barcena,  Ensayo  estadistíco  del  estado  de  J. 
(1888). 

Jalkovec,  adók.  Várasd  vm.  varasdi  j.-ban, 
(1910)  535  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Várasd. 

Jallander,  1.  Dzsalandar. 

Jallieu  (ejtsd :  zsauiő),  francia  község,  1.  Bour- 
goin. 

Jalmal  (Janmal),  a  Kara-tenger  és  Ob-torkolat 
közt  fekvő,  980  km.  hosszú,  140—240  km.  széles 
félsziget  Szibéria  Ny;-i  részében,  az  Ob-öböl  ós  a 
Kara-tenger  között,  B.-i  vége  a  Golovin-fok.  La- 
katlan tundravídék.  Néha  szamojédek  keresik  föl, 
ezért  Szamojéd-félszigetnek  is  hívják.  É.-on  előtte 
van  a  Bell  Osztrov-sziget,  amelytől  a  Malygin- 
szoros  választja  el. 

Jálna  (azelőtt :  Jalhia),  kisk.  Bars  vm.  garam- 
szentkereszti j.-ban,  (1910)  250  tót  lak.,  vasútállo- 
más, postahivatal,  u.  t.  Garamberzencze. 

J  álnak,  1.  Dzsalna. 

Jalo  V.  Jalu,  falu  Palesztinában,  1.  Ajalon. 

Jalócz,  kisk.  Liptó  vm.  liptószentmiklósi j.-ban, 
(1910)  255  tót  lak.,  u.  p.  Nagybobrócz,  u.  t.  Liptó- 
szentmiklós. 

Jalomica,  1.  a  Duna  240  km.  hosszú  mellék- 
folyója Romániában ;  Predeal  közelében  ered  a 
Törcsvári  szorostól  nem  messze,  mellékfolyói  a 
Prahova,  Krikova  és  Teleasna.  Hirtova  alatt  tor- 
kollik ;  —  2.  a  folyóról  elnevezett  ketiilet,  terü- 
lete 6789  km.«,  lakosainak  száma  (1912)  242,611 ; 
székhelye  Calarasi. 

Jalon  (franc.,'  ejtsd .-  zaaion),  mórörúd  zászlóval, 
a  terepeken  pontok  és  vonalak  kijelölésére  hasz- 
nálják geodetikus  méréseknél.  Kb.  3  m.  magas, 
felváltva  píros  ós  fehér  beosztással.  A  J.-t  tartó 
embert  jalonncur-né^  nevezték  régente.  L.  még 
Fanon- 

48 


Ja  Ion 


754    — 


Jamaika 


Jalon  (ejtsd:  halón),  az  Ebro  180  km.  hosszú 
mellékvize ;  ered  a  SieiTa  Ministi'án,  vizével  ön- 
tözve síkságát  termékennyé  teszik,  a  Moresi- 
szoroson  áttörvén  a  Terenno  de  Campielt  öntözi 
és  Alagon  közelében  torkollik.  Mellékvizei  a  Na- 
jima,  Deza,  Mesa,  Manubles  és  Jiloca.  A  Madrid- 
Zaragoza  vasút  visz  völgyében. 

Jaloiisie  (franc,  ejtsd:  zsaiazi),  eredetileg  a.  m. 
féltékenység,  irigység ;  aztán  vékony  falemezek- 
ből készült  ablakredöny  (1.  Redőny). 

JaJpait  (ásv.),  tulajdonképen  réztartalmu  ar- 
gentit,  képlete  SAg^S-CUgS ;  szabályos  rendszer- 
ben és  pedig  többnyire  oktaéderekben  kristályo- 
sodik, feketés  ólomszürke,  fémfényü,  kalapál- 
ható. Lelőhelye  Jalpa  Mexikóban,  Trés  Puntas 
ChUében. 

Jalpuch  (Jalpus),  a  Duna  baloldali  mellékfo- 
lyója Besszarábiában,  a  íí.SO  km"  terülotti  Jal- 
pus-tóvá  szélesül  ki,  amely  vizét  a  Dunába 
ereszti  le. 

Jalsó,  kisk.  Nyitra  vm.  galgóezi  j,-ban,  (i9io) 
■tl2  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Galgócz. 

Jalsoviczky  Oéza  (jalsovai),  technikus,  szül. 
1852.  Tanulmányait  a  zürichi  műegyetemen  vé- 
gezte s  miután  a  winterthuri  Sultzer-féle  gyár- 
ban s  több  magyarországi  nagyobb  gépgyárban  ta- 
nulmányait a  gyakorlat  terén  kiegészítette,  1880. 
kinevezték  a  budapesti  állami  felső  ipariskola  gé- 
pészeti tanszékére  tanárrá;  1911-ben  80  évi  szol- 
gálat után  mint  felsőipariskolai  igazgató  ment 
nyugalomba,  mely  alkalommal  a  kir.  tanácsosi 
címet  kapta.  Nyugalombavonulása  után  alapította 
a  Magyar  Általános  Gépgyár  részvénytársaságot, 
mely  malomgópeket,  motorokat  készít  és  automo- 
bil-osztályában meghonosította  Budapesten  a  ma- 
gyar automobil  gyártást.  A  szakirodalomban  több 
kisebb  dolgozatán  kívül  a  Gőzgépek  szerkezete  és 
kezelése ;  A  gőzkazánok  szerkezete  és  kezelése  (2 
kötet) ;  A  lokomobü  és  félstabilgépek ;  A  tűzgépek 
szerkezete  és  kezelése ;  Leíró  géptan ;  A  szilárd- 
ságtan alkalmazása  című  mimkáival  szerepel.  E 
Lexikonnak  is  munkatársa. 

Jalta,  1.  hegység,  1.  Jaila. 

2.  J.,  város,  J.  járás  székhelye  Tauria  orosz 
kormányzóságban,  a  Krim-félsziget  D.-i  partján, 
a  Jaila-hegysóg  lábánál,  14,000  lak.,  tengeri 
fürdővel ;  klímája  enyhe  és  így  az  orosz  ariszto- 
krácia kedvelt  téli  tartózkodó  helye.  Mellette  van 
Livadia  (1.  o.)  cári  kastély,  valamint  Alupka  (1.  o.), 
Alusta  és  Gursuf  fürdőhelyek. 

Jalton-nor,  sóstó  Asztrakán  orosz  kormány- 
zóságban, 1.  Elton. 

Jalu,  mandzsúriai  folyó,  1.  Yalu. 

Jalu  V.  Jah,  falu  Palesztinában,  1.  Aj  álon. 

Jaluit  (ejtsd :  dzsaiut,  Bonham),  a  Marshall-szige- 
tek legnagyobbika  a  Ralik  szigetcsoportban.  Ki- 
terjedt, felette  szabálytalan  korallpad,  amely  kö- 
rül 30  km.  széles  és  80  km.  hosszú  laguna  van, 
területe  90  km«,  1000  lakóval.  A  korallpadok 
száma  55.  Székhelye  Jabor.  1809-ben  Patterson 
kapitány  fedezte  föl.  1885  óta  német  birtok. 

Jalnit- társaság,  a  Marshall-szigetek  egyetlen 
kereskedelmi  társasága,  amely  1887. Hamburgban 
alakult.  A  Marshall-szigetek  összes  állami  kiadá- 
sait fedezi,  amiért  a  gyöngyhalászás,  a  guano- 
telepek  és  a  koráll-atollok  gazdasági  kihaszná- 


lásának kizárólagos  jogát  élvezi.  Kókusz-  ée 
kopra-ültetvényeik  nagy  hasznot  hajtanak.  Ren- 
des hajójáratokat  tartanak  fenn  a  Marshall-  és 
Karolina-szigetek,  valamint  Hongkong  és  Ausz- 
trália között. 

Jalu-kiang  (Amnokgang),  határfolyó  Kina  ós 
Korea  között.  Ered  a  Csang-pai  hegységben,  jobb- 
ról fölvóve  a  Hun-kiangot,  esztuárium  torkolattal, 
amelyben  nagy  sziget  van,  ömlik  a  Koreai  öbölbe. 
1894  szept.  17-én  a  kinai  és  japáni  flotta  itt  üt- 
között össze,  amely  ütközet  a  japáuiak  győzelmé- 
vel végződött  Okt.  24.  és  25-ón  pedig  15.000 
tönyi  kinai  sereget  vertek  szót  a  japániak.  V.  ö. 
Lephay,  La  bataille  navale  du  Yalu  (Paris  1895). 

Jalzabet,  adó-  éspol.  község  Várasd  vm.  varasdi 
j.-ban,  (1910)  1175  horvát  lak.,  postaügynöksóg ; 
u.  t.  Varasdteplicz. 

Jain  (ang.,  ejtsd :  dzsem),  cukorral  sűrűre  főtt 
gyümölcs.  Leginkább  narancsból  készítették,  de 
most  már  egyéb  gyümölcsből  is  főznek  jam-et.  Aa 
emésztést  előmozdító,  purgativ  hatású  tápláló 
szer. 

Jájn,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  jámi  j.-ban, 
(1910)  1153  oláh  és  magyar  lak. ;  a  járási  szolga- 
bírói hivatal  székhelye;  van  vasúti  állomása, 
posta-  és  táviróhivatala  és  postatakarékpénztára. 

Jama,  ind  istenség,  a  véda  dalokban  az  első 
ember,  ki  meghalt  és  megmutatta  nekünk  az  al- 
világba vezető  utat,  ezért  ö  a  halál  istene.  A 
későbbi  irodalomban  ő  veszi  át  követei  utján  a 
lelket  a  testből ;  összekötözve  viszi  a  lelkeket 
országába,  kivált  a  kegyes  emberek  lelkét. 
Borzasztó  alakban  festik,  nyakörve  halálfejekből 
van  több  karral,  egy  sokszarvu,  fekete  bivaly- 
hátán  lovagol,  kezében  mérleg  és  egy  fáklya.  V.  ö. 
Muir,  Originál  Sanskrií  texts  (5.  köt.,  284  lap) ; 
Ehni,  Der  vedische  Mythus  des  J.  (Strassburg 
1890). 

Jamagata,  Aritomi,  gróf,  japáni  államférfiú  ós 
tábornagy,  1.  Yamagata. 

Jamaica  (ejtsd:  dzseméka),  1.  sziget,  1.  Jumoika. 
—  2.  J.,  villa-  és  kertnegyede  New  Yorknak,  ill. 
Brooklynnak,  Queens  couutyban  Long  Islandon, 
1896  óta  a  városba  bekebelezték. 

Jamaicin  a.  m.  berberin  (1.  o.). 

Jamaika  (Jamaica,  ejtsd :  dzseméka),  a  Nagy- 
Antillák  egyike  a  Karaibi-tengerben,  150  km  .-nyire 
D.-re  Gubától  ós  190  km.-njire  É.-ra  Colontói, 
Haiti  szigetétől  a  Paso  de  los  Vientos  v.  J.-csa- 
torna  választja  el ;  hossza  225,  szélessége  50—60 
km.  és  területe  10,859  km*.  Lakóinak  száma  (igii) 
831,383,  ezek  közt  fehér  15,605,  mulatt  és  néger 
793,382,  keletindiai  17,.380.  Brit  gyarmat.  J.  part- 
jai csipkézettek,  16  jó  kikötője  és  vagy  30  kisebb- 
nagyobb  öble  van.  Domborzati  viszonyait  tekintve 
J.  hegyes,  a  hegyek  ós  felföldek  két,  egy  B.-i  ós 
egy  D.-i  részre  osztják.  Legmagasabb  csúcsa  a  Blue 
Moimtain  Peak  (2243  m.),  a  hegység  Ny.-i  folyta- 
tásában 600—1(300  m.  magas  hegyek  vannak,  kö- 
zepén a  Bull  Head  957  m.-rel.  J.  Ny.-i  részét  har- 
madkori képződmények  borítják,  K.-en  eruptív 
közetek  vannak  felszínen  (szienit,  gránitporíir, 
diorit  és  andezit),  továbbá  krótakorú  mész  és 
homokkő  konglomerátumok  települnek  reá.  He- 
gyeiben réz,  ezüst,  ólom,  cink  és  vasércek  ugyan 
előfordulnak,  de  bányászásra  nem  érdemes  meny- 


Jamaika 


755     — 


Jambelegos 


nyiségben.  Vizekben  gazdag  (onnan  nyerte  nevét 
is,  ami  a.  m.  források  szigete),  a  legnagyobb  és 
alsó  folyásában  hajózható  a  Black  Rivor.  Éghaj- 
lata az  alsóbb  helyeken  forró,  Kingstonban  az  évi 
középhöméreéklet  26",  a  legenyhébb  hónap  a  jan. 
2-i'-3o,  a  legforróbb  a  júl,  27-6ö-kal.  A  hőmérsék- 
leti szélsőségek  4*  és  40".  Két  esős  évszaka  van: 
május— június  és  nov. — december;  évi  csapadék- 
mennyisége 930  mm.,  az  ÉK.-i  parton  2-300  mm. 
Pusztító  orkánok  itt  már  nem  oly  gyakoriak,  mint 
a  Kis- Antillákon,  de  1903.  nagy  pusztítások  tör- 
téntek. Partjain  a  sárgaláz  gyaki*an  fellép,  ^ö- 
vényvilága  felette  gazdag  és  Gubáéhoz  hason- 
lít, D.-i  partjait  mangrove-erdők,  a  száraz  te- 
rületeken kakao-ültetvények  borítják.  Erdők- 
ben gazdag,  sok  bennök  az  értékes  mahagóni, 
kampes-  és  egyéb  fa.  Állatvilága  is  Guba  és  Hai- 
tiéval  egyezik,  különleges  állatja  egy  kúszópat- 
kány  (Capromys)  és  egy  denevérféleség.  Egyéb 
alsóbbrendű  állatokban  is  gazdag,  de  különösen 
kagylókban  és  csigákban.  Mezőgazdasága  a  mun- 
káskezek hiányában  nem  áll  magas  fokon  és  bár 
talaja  termékeny,  nagy  része  parlagon  hever 
és  vagy  Vj-a  állott  művelés  alatt.  Legtermé- 
kenyebb részek  a  S.  Thomas,  S,  Gatherine,  Gre- 
lawny,  S.  James  járások.  Állattenyésztése  kiter- 
jedt legelök  következtében  igen  virágzó.  Ipara 
mezőgazdasági  termények  részbeni  feldolgozá- 
sára, főleg  azonban  a  ramógetésre  szorítkozik.  A 
forgalmat  szolgálja  298  km.  vasátja.táviró vonalai- 
nak hossza  1596  km.  Kereskedelmi  forgalmát  a 
következő  számok  mutatják  (i9ii) :  a  kivitel  ér- 
téke 295  nüllió  (cukor,  rum,  kávé,  gyümölcs, 
banána,  kakaó,  kinafahéj,  faf estékanyagkivo- 
nat), a  bevitelé  287  millió  font  sterling  (pamut- 
árúk, besózott  halak,  búzaliszt,  rizs).  A  hajófor- 
galom u.  a.  évben  4'3  millió  tonna.  J.  alkotmánya 
szerint  a  végrehajtó  hatalmat  a  kormányzó  kezeli, 
melléje  a  titkos  tanács  és  a  17  tagú  törvényhozó 
gyűlés  van  rendelve.  Közigazgatásilag  3  countyra 
(Surrey,  Middlessex  és  Gomwallis)  és  ezek  14 
járásra  vannak  felosztva.  A  bevételek  összege 
(1911/12)  r36  millió,  a  kiadásoké  1-35  millió,  az 
államadósságé  3'87  millió  font  sterling.  Iskolája 
(1911,12)  698  volt,  az  iskolakötelesek  száma  98,576, 
de  ezekből  csak  61.669  látogatta  az  iskolát,  tanító- 
nőkópzője  3,  tanítóképzője  1  van.  Kingston  mel- 
lett főiskola  is  van  65  tanulóval.  Államvallása 
nincs,  de  többségben  van  az  anglikán  egyházbeli, 
Kingstonban  anglikán  és  katolikus  püspökség 
székel,  a  négerek  nagy  része  ma  is  pogány,  bár 
a  missziók  eredményesen  működnek.  Zsidó  sok 
van.  Igazságszolgáltatását  a  fölobbviteli  bíróság, 
a  high  couirt  of  justice  szolgálja,  valamint  az 
elsőfokú  bíróságok,  a  circuit  courts  és  azonkívül 
minden  járásban  van  egy  resident  magistrate. 
Van  közel  3000  főnyi  szárazföldi,  vízi  és  tengeri 
rendőrsége.  A  haderő  1739  főnyi  rendes  és  647 
főnyi  önkéntes  csapatból  áll.  J.  címere  ezüst  me- 
zőben vörös  Szt.  György-kereszt  öt  ananászgyü- 
mölccsel. Alatta  a  következő  jelmondat:  Indus 
uterque  serviet  uni.  Fővárosa  Kingston.  A  Turks-, 
Caicos-  és  Gayman-szigetek  (1.  o.)  közigazgatásilag 
J.-hoz  tartoznak. 

Története.  J.-t,  a  benszülöttek  Xamayca-}^i 
1494  máj.  5.  fedezte  föl  Kolumbus,  aki  Santiago- 


nak  keresztelte.  1509-ben  kezdték  a  gyarmatosí- 
tást a  spanyolok  és  a  benszülötteket  csakhamar 
kiirtották.  1655-ben  az  angol  Gromwell  hadai  el- 
foglalták. 1664-ben  megkezdték  a  rabszolgák  im- 
portálását. 1680-1786  közt  több  mint  2  milliót 
hoztak  be ;  oly  kegyetlenül  bántak  volök,  hogy  több 
Ízben  föllázadtak,  de  mindannyiszor  leverettek. 
1838-ban  a  rabszolgaság  megszüntetésekor  Vs 
millió  rabszolga  volt  a  szigeten.  A  még  mindig 
felette  szigorú  elbánás  miatt  1865.  fellázadtak, 
de  a  lázadást  Eyre  kormányzó  kegyetlenül  elfoj- 
totta (330  négert  halálra  ítélt,  60!)-at,  köztük 
asszonyokat  is,  megostoroztatott  és  vagy  1000 
házat  felgyújtatott).  Ezért  1866.  visszahívták  és 
J.-t  koronagyarmattá  téve,  mai  alkotmányát  ad- 
ták. 1907  jan.  14.  földrengés  pusztította  főleg  a 
déli  partot,  Kingston  városában  1700  halott  volt 
és  a  tengerfenék  nagyon  megváltozott.  V.  ö.  Long 
Edward,  Hist.  of  J.  (1774) ;  Letters  from  J.  (1873) ; 
Gardner,  A  hist.  of  J.  (1873) ;  Sawkins,  Reports 
on  the  geol.  of  J.  (1869) ;  Handbook  to  J.  (évente) ; 
Barry,  Jamaica  as  it  is  (1903) ;  Livingstone,  Black 
Jamaica  (1900). 

Jamaikai  bors  (növ.),  1.  Fűszernövények  ós 
Pimenta. 

Jamaikai  (keserű)  simarabafa,  1.  Simámba. 

Jamaikai  kinahéj,  1.  Exostemtna. 

Jamaikai  rózsafa  (növ.),  1.  Amyris. 

Jamaikai  rum,  1.  Rum. 

Jamaikai  vasfa  (növ.),  1.  Fogára. 

Jamak  (török)  a.  m.  szolga,  inas,  kisegítő.  Tá- 
gabb értelemben  a  szakács  kuktája.  Régebben  a 
janicsár  tisztek  szolgáit  nevezték  így,  nemkülön- 
ben azokat  a  végvidékre  kirendelt  janicsár-helyet- 
teseket is,  kiket  a  janicsárok  maguk  helyett  küld- 
tek oda  szolgálatba. 

Jamamoto,  Gombéi,  gróf,  japáni  tengernagy, 
szül.  1852.  Tengerésznek  képezte  ki  magát  egy 
német  hadihajón  (1878—80)  s  kiváló  képességeit 
a  japáni  hadiílotía  megteremtése  körül  érvénye- 
sítette. 1892  nov.— 1906  jan.  tengerészetügyi  mi- 
niszter volt  s  fontos  szerep  jutott  neki  az  1894— 
1895-iki  kínai  és  az  1904— 1905-íki  orosz  háború- 
ban. 1913  febr.  12.  Kacura  miniszterelnök  vissza- 
lépése után  egy  koalíciós  minisztérium  élére  ál- 
lott. 

Jaman,  Dent  de  (ejtsd:  daS  dö  zsamaH),  1878  m. 
magas  hegy  Freiburg  svájci  kantonban.  Alatta 
visz  át  a  Montreux-Les  Avants-Montbovon  vasút 
alagútja.  A  Col  de  J.  (a.  m.  J.  hágó)  1516  m.  ma- 
gasban vezet  át  rajta,  Montreuxt,  Veveyt  és 
Montbovont  köti  összo. 

Jaman-tau,  az  Ural  D.-i  részének  legmaga- 
sabb pontja,  1646  m.  magas,  1.  Vral. 

Jamarica,  adók.  Pozsega  vm.  novskai  j.-ban, 
(1910)  689  horvát  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Banova  Jaruga. 

Jambe,  1.  lambe. 

Jambelegos  (gör.),  az  antik  metrikában  e^ 
jambusi  penthemimeres  (esetleg  egy  jambusi  di- 
meter)  összekötése  egy  daktilusi  penthemimeres- 
szel    (tehát  .  _L  .  _-  |  .1  _  J vagy 

Horatius  13.  epódoszában).  Megfordítottja  az 
Elegiambos. 

48* 


Jambi 


—    756 


Jambus 


Jambi,  1.  DzsamM. 

Jambó  (ol.),  egy  nápolyi  népdalnak  nálunk  az 
ezredéves  kiállítás  alkalmával  elterjedt  neve.  A 
népdal  a  Vezuvra  vivő,  akkoriban  épült  siklóról 
(ol.  funicolare)  szól.  A  nép  jókedvűen  megy  a  sík- 
lón a  Vezuvra :  janibo,  jambo,  funiculi,  funieula 
(Jei-ünk,  jorünk,  sikló,  sikló).  A  jambo  szó  a  ná- 
polyi íre  igének  többes  1.  személye :  iammo  (lat. 
eomus)  V.  még  lágyabb  nápolyi  ejtéssel :  imnbo. 

Jambograplius  (gör.),  a  jambusos  költészet 
(1.  0.)  művelője. 

Jambol  Y.  Yarnbol,  város  Szliven  bolgár  kerü- 
letben, 15,741  lak.,  gyümölcstermeléssel  és  gyapjú- 
szövéssel. A  Tundzsa  balpartján  egy  magaslaton 
régi  vár  romjai  láthatók.  Legérdekesebb  épülete  a 
Bezesztán,4;  kupolás,  hosszú  épület,  amely  katonai 
raktárul  szolgál. 

Jambon  (ejtsd :  zsambon),  Murcel,  francia  díszítő- 
festő, szül.  Barbezieuxben  (Dép.  Charente)  1848 
okt.  19.,  megh.  Parisban  1908  szept,  29.  Különö- 
sen a  színházi  dlszletfestés  terén  tűnt  ki.  Munka- 
társa volt  csaknem  az  összes  nagyobb  párisi  szín- 
házaknak, de  különösen  a  nagy  és  a  víg  ope- 
rának. 

Jámbor,  1.  Jenő,  zeneszerző,  szül.  Budapesten 
1853.  Zenei  tanulmányait  (zongora,  orgona,  zene- 
szerzés) Budapesten,  a  Nemzeti  Zenedében  és 
Volkmannál,  jogi  tanulmányait  Bécsben  és  Buda- 
pesten végezte.  Majd  a  Nemzeti  Színházhoz  szer- 
ződött, s  rósztvett  a  filharmóniai  és  más  hang- 
versenyekben. Nagyobb  külföldi  utazásokat  tett 
s  Parisban  több  szerzeménye  látott  napvilágot. 
Később  a  bírói  pályára  lépett.  Zenemüveinek 
száma  meghaladja  az  ötvenet,  ezek  közül  többet 
elő  is  adtak  a  budapesti  vonósnégyes  társulatok. 
Művészi  és  esztétikai  dolgozatai  a  Budapesti  Szem- 
ében jelentek  meg. 

2.  J.  József,  vegyész,  műszaki  doktor, 
szül,  1883.  Brassóban.  A  budapesti  műegyetemen 
1906— 11-ig  az  általános  kémiai  tanszék  tanár- 
segéde volt,  majd  a  m.  kir.  fővámhivatal  kémiai 
laboratóriumának  vezetője  lett.  Nevezetesebb 
munkái :  A  lenolaj  száradása ;  A  kálium-mag- 
nézíum-ferriferrocianid ;  Légkörünk  ritka  gá- 
zai; Ritka  gázok  tisztán  való  előállítása;  A 
magasabb  légkörök  kriptontartálma.  Ez  utóbbi 
dolgozataival  kapcsolatban  1910.  a  charlotten- 
bm'gi  műegyetemen  a  Halley -üstökös  gázait  vizs- 
gálta 6000  m.  magasságból  vett  légköri  minták- 
ban. Dolgozatai  hazai  és  külföldi  kémiai  folyó- 
iratokban jelentek  meg. 

3.  J.  Lajos,  építész,  szül.  Pesten  1869.  Ugyan- 
ott nyert  építészeti  oklevelet  1891.  Egyideig 
Hauszman  tanár,  1896.  Alpár  Ignác  mellett  mint 
a  törtánelmí  épületcsoportok  művezetője,  majd 
Leohner  Ödön  műépítész  mellett  dolgozott.  1897- 
ben  Bálint  Zoltánnal  szövetkezve  önálló  irodát 
nyitott.  Közös  alkotásaik  felsorolását  1.  Bálint 
Zoltán.  Ujabban  az  állami  legfőbb  számvevőszék 
palotájának  építésére  nyertek  megbízást. 

4.  J.  Mátyás,  1.  Füzesi. 

5.  J.  Pál,  költő  (költői  álneve  Hiador),  szül. 
Pakson  1821  jan.  16.,  megh.  Szabadkán  1897  ápr. 
14.  Már  mint  kalocsai  kispap  lelkesedett  az  iro- 
dalomért s  kispap  társai  közt  « magyar  isko- 
lát* szervezett,  óbecsei  káplán  korában  tűnt  föl 


verseivel  s  a  Honderű  öt  játszotta  ki  mint  finom, 
előkelő  hangú  írót  a  «parasztos»  Petöfl  ellen, 
ami  csak  ártott  J.-nak,  kiben  sok  dagály  mellett 
tehetség  is  volt.  Szigligetivel  egy  drámája  miatt 
(II.  Károly,  1848)  heves  polémiába  keveredett, 
ami  még  jobban  elidegenítette  az  írói  köröktől.  A 
szabadságharc  alatt  a  közokt.  minisztériumban 
volt  alkalmazva  s  a  nemzeti  ügyet  tollával  is 
szolgálván  (Kossuth,  Hangok  az  emberiséghez. 
Balladák,  1848 ;  Szabad  dalok,  1849),  a  katasz- 
trófa után  Parisba  menekült  s  tolla  után  élt,  for- 
dított franciára  s  írt  Paul  Durivage  név  alatt 
eredeti  francia  verseket  és  egy  regényt  is  (Les 
artistes).  1859-ben  visszatért,  előbb  segédlelkész 
volt  Hegyesen,  majd  több  ízben  országgyűlési 
képviselő,  s  a  szabadkai  gimnázium  igazgatója. 
1871-ben  kilépett  az  egyházi  rendből,  1882.  njoi- 
galomba  vonult.  Törvénytelen  vér  c.  drámáját  si- 
kerrel adták  a  Nemzeti  Színházban  (1866).  Nagy- 
számú cilckein  kívül  kötetben  is  sok  műve  jelent 
meg :  Párisi  emlékek  (1861) ;  A  magyar  iroda- 
lom története ;  Egyházi  beszédek  (1862),  költemé- 
nyei több  ízben  (1863,  1871),  szépirodalmi  művei 
(versek,  elbeszélések,  tárcák,  drámák)  J.  műv'ei  c. 
alatt  27  füzetben  (1880—83). 

Jámborság  (lat.  pietas  in  deum),  kifejezés  a 
devotio  (akaratkészség  Istennek  szolgálni)  erényé- 
nek és  a  Szt.  Lélek  hót  ajándéka  egyikének  jel- 
zésére. Mindkettőnek  tárgya  Isten,  mint  Atya 
és  mint  Teremtő. 

Jambosa  DC,  jambófa,  janibózafa{növ.),  a 
Myi'taceae  család  génusza.  Körülbelül  120  faja 
örökzöld  fa.  Legtöbbjük  az  indiai-maláji  terüle- 
ten, Ausztrália  ÉK.-i  részén  és  Polinéziában  ól. 
Többnek  bogyója  ehető.  Ezek  közül  a  J.  vulgáris 
DC.-t  bogyójáért  minden  forróövi  vidéken,  sőt 
Madeirán  is  ültetik.  Bogyója  (jamhőza)  halvány- 
sárga, jóízű.  A  J.  malaccensis  (L.)  DC.  (jambusa- 
fa)  almanagyságú,  vörös,  rózsaillatú  bogyója  a 
rózsaalma,  kedvelt  gyümölcs,  melyből  hűsítő  italt 
is  készítőnek.  Mindkettőnek  gyümölcse  az  élveze- 
ten kívül  orvosság  is,  de  a  kéreg,  a  levél  és  a 
mag  is  orvosság.  Az  utóbbi  faj  fája  a  jávai  ,/. 
aromatica  Miq.-éval  (réz fa)  együtt  finom  bútorfa. 
J.  caryophyllus  (Sprg.)  Ndz.  (v.  Caryophyllus 
aromatvus  L.),  1.  Eugénia. 

Jambózafa  (növ.),  1.  Jambosa. 

Jambreáic  András,  horvát  nyelvész,  szül. 
Zágrábban  1706  szept.  20.,  megh.  Pozsegán  1758 
máj.  13.  Mint  jezsuita  pap  egyházjogot  tanított 
Zágrábban  ós  (1741—51)  a  nagyszombati  egyete- 
men, élte  végén  a  pozsegai  rendház  feje  volt. 
Mmikái :  Manuductio  ad  croaticam  orthographiam 
(Zágráb  1732) ;  Manuductio  ad  croaticas  dictionas 
debite  scribendas  (u.  o.  1745) ;  Lexicon  latinum 
interpretatione  lUyTica,  Germanica  et  Hungarica 
locuples  fii.  0. 1742) ;  Index  vocum  Croaticarum  et 
Germanicarum  (u.  o.  1738) ;  Syllabus  vocabulo- 
rum  grammaticae  etc.  (u.  o.  1726).  V.  ö.  Pauler, 
Adalékok  a  hazai  jogtudomány  történetéhez. 

Jambuja,  katonai  állomás  a  Belga-Kongóbau, 
az  Aruvimi  partján. 

Jainbul  (növ.),  1.  Syzigium. 

Jambus  (gör.),  a  verselésben  egy  ütemfaj  neve, 
melynek  mind  gyönge,  mind  erős  részét  csak  egy- 
egy  szótag  fejezi  ki,  a  gyönge  van  elül,  az  erős 


Jambusa-fa 


757 


Jamee 


hátul  s  ez  utóbbi  kétszer  oly  hosszú,  mint  az  első ; 
ritiQLka.i  műnyelven  szólva :  páratlan  részű,  emel- 
kedő ütemfaj.  A  trochaeus  ellentéte.  A  J.  sokkal 
kevésbbó  éneklő  forma,  tehát  közelebb  áll  a  köz- 
beszédhez, mint  a  daktilus;  viszont  emelkedő 
szerkezeténél  fogva  erélyesebb,  izgatottabb,  mint 
a  szintén  két  mozzanatból  álló,  de  ereszkedő  tro- 
chaeus. Feltalálójának  Archilochost  tekintik  (1.  o.), 
ki  ezzel  nemcsak  a  verstechnikát  gazdagította, 
hanem  a  költői  hang  fejlődésének  is  új  irányokat 
nyitott,  nevezetesen  alanyi  és  szatirikus  ii'ányban 
{1.  Jambusos  költészet).  A  J.-i  ritmusfajt  legin- 
kább összetett  ütemekkel  mérték,  azaz  egy  pár 
J.-i  lábat  (dipodiát)  vettek  egységnek  (metronnak), 
azért  dimeter  iambicus  a.  m.  négyes  J.,  triraeter 
».  m.  hatos  J.  A  J.-i  sorokban  a  páratlan  számú 
lábak  gyönge  része  lehetett  nemcsak  rövid,  hanem 
hosszú  szótag  is ;  a  páros  számú  lábakban  meg- 
kívánták a  szabatos  J.-i  lejtést.  Ez  a  görög  köl- 
tészetben állandó  szabály  volt,  a  latin  költök 
azonban  nem  igen  tisztelték.  A  mi  költőink  is  sok- 
szor áthágják  e  szabályt,  noha  bizonyos,  hogy 
nyelvünkön  is  jobb  hangzású  az  olyan  J.,  mely- 
ben a  páros  számú  lábak,  továbbá  az  utolsó  tel- 
jes láb  tiszta  J.-ok.  A  J.  antik  formái  közül  leg- 
nevezetasebb  volt  a  trimeter  (hatos  J.),  az  antik 
dráma  híres  versalakja,  melynek  feltalálását  szm- 
tén  Archilochosnak  tulajdonítják ;  a  csonka  tetra- 
meter  (nyolcadfeles,  azaz  löszótagu  J.);  a  dime- 
ter mind  teljes,  mind  csonka  alakjában  (négyes  és 
negyedfeles  J.,  azaz  8  v.  7  szótagu) ;  az  anakreoni 
vers  (negyedfeles)  stb.  Igen  nagy  szerepe  van  a 
J.-nak  a  modem  nyugateurópai  irodalmakban  is. 
így  a  németben  valamennyi  versfaj  közt  a  leg- 
elterjedtebb. A  modem  J.  főbb  alakjai :  az  ötöd- 
feles, a  négyes  J.,  vagy  ezeknek  összetétele  (rí- 
mesen), továbbá  az  ötös  és  hatodfeles  vegyes  rím- 
telen J.,  a  mai  dráma  versalakja  (1.  Blank  verse). 
A  hosszabb  és  rövidebb  sorokból  rendkívül  nagy 
változatosságban  állítmik  össze  versalakokat.  A 
XVIll.  sz.  végén,  mikor  költészetünk  megnyílt  a 
nyugati  formáknak,  hozzánk  is  beözönlött  a  J. 
és  úgyszólván  uralkodó  versforma  lett.  Még  az 
annyira  magyaros  Petőfi  is  verseinek  fele  részét 
J.-ban  írta.  A  kiegyezés  utáni  magyar  líi'a  kevés 
kivétellel  J.-ban  zeng,  a  verses  dráma  J.-os,  az  el- 
beszélő költemények  nagy  része  is.  Kedveltségét 
elősegíti  a  német  hatás,  továbbá  az  a  sajátsága, 
hogy  ritnmsa  jobban  eltér  a  prózai  hangsúlyo- 
zástél, mint  magyar  formáinké,  mégis  kevésbbé 
éneklő,  amellett  nyugatias. 

Jambasa-fa  (növ.),  hjambosa. 

JambuBos  költészet  (iambikiis  költészet),  köl- 
tői gúnyos  műfaj  a  görög  irodalomban,  az  elégia 
(distichon)  után  felmerült  átmeneti  forma  az  epi- 
kától a  lírához.  Kezdőjéül  a  paroszi  Archilochost 
tiszteli  a  hagyomány  (Kr.  e.  650  körül).  A  régeb- 
ben kizárólag  epikai  költészet  naiv  ós  objektív  jel- 
lemű volt ;  az  elégia  vegyített  közbe  alanyi,  de  még 
mindig  naiv  vagy  érzelmes  hangot  s  a  stíl  még 
mindig  epikai,  némileg  ünneplés  volt.  A  jambus 
már  lényegesen  közelebb  állt  a  közélet  nyelvéhez, 
s  e  köznapi  nyelven  szubjektív  felfogás  nyilat- 
kozott meg,  az  irónia  és  gúny  finomabb  és  erősebb 
változataival.  J.  egyszersmind  a.  m.  gúnykölté- 
szet. 


Jame,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (1910) 
697  horvát  és  szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Qlina. 

Jamena,  adó-  és  pol.  község  Szerem  vm.  sidi 
járásában,  (1910)  214i  szerb  és  horvát  lak.,  posta- 
hivatallal és  postatakarékpénztárral. 

Jameray,  1.  Duval,  4. 

James  (^tsdrdzsémsz),  angolleírásaa  Jakabnak. 

James  (ejtsd :  dzsémsz),  1.  George  Paym  Rüins- 
f&rd,  angol  író,  szül.  Londonban  1801.,  megh.  1860 
jún.  9.  Velencében.  Life  of  Edward  the  Black 
Prince  (1822)  történelmi  munkáját  és  Richelieu,  a 
Tale  of  Francé  (1829)  c.  történelmi  regényét  oly 
nagy  tetszéssel  fogadták,  hogy  Walter  Scott  buz- 
dítására számos  hasonló  regényt  írt.  Legismer- 
tebbek :  Damley  (1830) ;  Delorme  (1831) ;  Philip 
Augustus  (1831);  Attila  (1837);  The  Huguenot 
(1838).  IV.  Vilmos  király  J.-t  Angolország  histo- 
riografusává  nevezte  ki.  Történelmi  müvei  közül 
kiemelendők :  The  History  of  Charlemagne  (1832); 
és  Life  of  Richárd  Coeur  de  Lion  (1841— 49, 
4;  kötet),  összegyűjtött  regényeit  ő  maga  29  kötet- 
ben adta  ki.  Magyarul  megjelent :  Robin  Hood, 
ford.  Petőfi  Sándor  (Budapest  1882) ;  Unokatest- 
vérek (u.  0.  1877). 

2.  J.,  Henry,  sir,  a  fotocinkográfia  föltalálója, 
angol  geodéta,  szül.  1803.  Rosemundiban  (St. 
Ágnes),  megh.  1877  jún.  14.  Southamptonban. 
1844-bon  az  ii-landi  geológiai  mérések  igazga- 
tója, 1846-  a  portsmouthi  tengerészeti  mun- 
kák igazgatója,  1852.  az  egyesült  királyság  Ord- 
nance  Surveyének  főnöke  lett  s  1857— 70-ig  a 
hadügyminisztérium  topográfiai-statisztikai  osz- 
tályának igazgatója  volt.  Művei :  Notice  for  ta- 
king  meteorological  observations  at  the  principal 
stations  of  the  Royal  Engineers  (London  1851) ; 
Ordnance  trígonometrical  survey  of  Ireland  (u.  o. 
1858) ;  Account  of  the  principal  triangulation  of 
the  United  Kingdom  (u.  o.  1864) ;  Record  of  the 
expedition  to  Abyssinia  (u.  o.  1870).  Fotocinko- 
gráfia útján  elkészítette  a  Facsimiles  of  national 
manuscrípts  of  Scotland  (1867)  ós — of  Ireland  című 
mimkáit  is  (1874,  Dublin). 

3.  J.,  Henry,  amerikai  író,  szül.  1843  ápr.  15. 
New  Yorkban.  írói  hímevét  Roderick  Hudson 
(1875)  c.  regényével  alapította  meg  és  finom  lé- 
lektani problémákat  tárgyaló  regényeivel  csak- 
hamar a  legkiválóbb  amerikai  írók  sorába  lépett. 
Honfitársai  az  amerikai  irodalom  Balzacjának 
nevezték  el.  Regényei  közül  kiemelendők :  The 
American  (1877);  The  Europeans  (1878);  The 
Portrait  of  a  lady  (1881) ;  The  Pupil  (1891);  What 
Maisie  knew  (1897).  Művészi  szempontból  még  ér- 
tékesebbek rövid  novellái,  amelyek  közül  különö- 
sen The  Madonna  of  the  future  és  Daisy  Miller 
igen  kiválóak.  Magyarul  megjelent :  Az  amerikai 
(Pesti  Hírlap  1880.  évf.). 

4.  J.,  WiUiam,  amerikai  filozófus,  szül.  1842 
jan.  11.,  megh.  1910  aug.  28.  1872  óta  az  ame- 
rikai Harvard-egyetemen  először  az  anatómia  és 
fiziológia,  később  a  lélektan  és  filozófia  tanára  volt. 
Főleg  mint  pszichológus  kiváló.  Főműve  :  Prin- 
ciples  ofpsychology  (1890,  2  kötet),  természet- 
tudományi érzékével  és  legfinomabb  belső  meg- 
figyeléseivel egyaránt  kitűnik.  Nagy  hatással  volt 
a  modern  lélektan  kifejlődésére.  Ugyanaz  rövi- 
debben is  megjelent,  német  fordításban  is  (W.  J. 


Jameson 


758    - 


Jamnia 


Psychologie  1909).  De  a  logikában  is  feltűnést 
keltett  a  pragmatizmusért  való  állásfoglalásával : 
Pragmatism,  a  new  name  for  somé  old  ways 
of  thinking  (1907,  németül  Jerusalem  fordításá- 
ban 1908) ;  The  meaning  of  truth.  A  vallásra  és 
pedagógiára  vonatkozólag  is  vannak  érdekes  ós 
értékes  művei.  Magyarul  megjelent:  Lélektani 
előadások  tanítók  számára,  ford.  Ozorai  Frigyes 
(Budapest  1909). 

Jameson  (egtsd:  dzsémzn),  1.  Anna  Browndl, 
angol  írónő,  szül.  179émáj.  17.  Dublinben,  megh. 
1860  márc.  19.  Londonban.  írói  hírnevét  Diary  of 
an  Ennuyée  (1826)  c.  olaszországi  útleírásával 
alapította  meg,  melyre  számos  kritikai,  irodalom- 
történeti és  míívészettörtóneti  munkája  követke- 
zett. Müvei  közül  kiemelendök :  Loves  of  the  Poets 
(1829) ;  Characteristics  of  the  Female  Characters 
of  Shakespeare  (1832) ;  Memoirs  of  the  Bariy  Ita- 
lian Painters  (1845) ;  Sacred  and  Legendary  Art 
(1848).  Lady  Eastlake-kel  együtt  adta  ki  Scriptu- 
ral  and  Legendary  History  of  our  Lord  (1859— 6i, 
2  köt.)  c.  müvét. 

2.  J.,  Leander  Starr,  délafrikai  államférfiú, 
szül.  Edinburghban  1853.  Orvosnak  készült  s  1878. 
a  délafrikai  Kimberleyben  telepedett  le.  Később 
egyik  gyémántbáuya  szolgálatába  állott,  majd 
1893.  a  Délafrikai  Társaság  a  Matabele-fóld  kor- 
mányzójává nevezte  ki.  Innen  intézte  az  1895.  év 
végén  mintegy  800  főnyi  csapatával  vakmerő  tá- 
madását Transzvál  ellen.  A  búrok  azonban  1896 
jan.  1.  megverték  a  seregét  s  őt  magát  elfogták. 
Az  angol  kormánynak  kiszolgáltatva,  pár  hónapi 
fogságot  szenvedett.  Az  angol -búr  háborúban  élénk 
részt  vett  s  1902.  a  brit-délafrikai  társaság  igaz- 
gatója lett.  1900-ban  beválasztották  a  fokföldi 
parlamentbe  s  mikor  pártja  1904.  többségre  ju- 
tott, őt  neveztek  ki  a  kormány  élére.  Mmiszter- 
elnöksóge  1904  febr.— 1908  jan.  tartott.  1912-ben 
a  délafrikai  unionista  párt  vezetésétől  is  vissza- 
lépett és  Angliába  ment. 

Jamesone  (ejtsd :  dzsémzn),  George,  angol  festő, 
szül.  Aberdeenben  1586.,  megh.  1644.  ÁlUtólag 
Rubens  tanítványa  volt.  Igen  sok  képmást  festett 
skót  nemesi  családok  számára,  melyek  birtokában 
ezek  nagyrészt  meg  is  maradtak ;  mint  skót  Van 
Dyckot  ünnepelték. 

Jamesonit  (ejtsd :  dzsémzonit,  ásv.),  Tombos  priz- 
mák, többnyire  vaskos  vagy  pedig  rudasrostos 
halmazok,  lágj%  ólomacélszürke,  fémesfényü. 
Ólomantimonszulíid,  képlete  PbjSbjSj.  Az  érc- 
telérekben  fordul  elő:  nagyobb  mennyiségben 
Aranyidán  antimonit  és  pirit  társaságában ;  itt 
egyúttal  arany-  és  ezüsttartalmú  és  e  fémeket  ki- 
olvasztják belőle;  előfordul  még  Felsőbányán, 
Cornwallban,  Oroszországban  Nercsinszk  közelé- 
ben, Estremadurán  Spanyolországban.  A  hetero- 
morfit  (1.  0.)  vagy  plumozit,  toUérc  szintén  nem 
egyéb,  mint  J.  Az  ú.  n.  Zundererz,  mely  lágy, 
hajlítható,  taplószerft,  piszkos  vörös-feketés  vörös, 
gyengén  fénylő  lemezekben  Andreasberg  és 
Clausthal  bányahelyeken  a  Harz-hegységben  for- 
dul elő,  a  J.-nak  arzenopirittel  és  vörös  ezüstérc- 
cel való  keveréke. 

James  River  (ejtsd:  dzsémsz  rivr),  720 km.  hosszú 
folyó  Virginia  északamerikai  államban.  Az  AUe- 
ghany  hegységben  ered  a  Jackson  és  Cow  Pas- 


ture  nevű  forráspatakokból,  a  Blue  Mountainst 
keresztültörve,  Lynchburgliól  lefelé  (393  km.)  ha- 
józható ;  a  Chesapeake-öbölbe  ömlik.  Tengeri  ha- 
jók 5*8  m.  mély  járatig  feljöhetnek  rajta  Rich- 
mondig,  azonfelül  sellőit  hajócsatornával  lehet 
megkerülni.  Mellékfolyói  a  North  River,  Rivanna, 
Appomatox.  Az  öbölbejáratot  Port-Monroe  védi, 
kikötői  Norfolk  és  Portsmouth. 

James-tea  (Labrador-tea,  növ.),  a  Ledum  lati- 
folium  Észak-Amerikában  termő,  örökzöld  bokor 
jószagú  leveleiből  készülő  tea,  melyet  ott  a  kínai 
tea  helyett  italul  és  orvosságul  is  használnak. 

Jamestown (ejtsd :dzséinsztaun),  l.városNew  York 
északamorikai  államban  (Chautauqua  couuty)  a 
Chautauqua-tó  DK.-i  végében,  (1910)  31,297  lak., 
élénk  iparral,  főképen  bútor-,  pamut-  és  gyapjú- 
iparral.  Látogatott  nyaralóhely,  i  907-ben  nem- 
zetközi kiállítás  volt  itt.  —  2.  J.,  város  Szt.  Ilona 
szigetén  (1.  0.).  —  3.  J".,  a  legrégibb  angol  letele- 
pülés (1607)  a  James  River  torkolatának  öblénél 
Virginiában,  melynek  csak  romjai  vannak  már 
meg. 

Jamgyökér  (lűMsanJamsz—),  1.  Dioscorea. 

Janiin  (ejtsd:  zsameS),  Jules  GélesUn,  francia  fizi- 
kus, szül.  Termesben  (Ardennes)  1818  máj.  30., 
megh.  Parisban  1886.  A  fizika  tanára  volt  Parisban  ; 
1868.  az  akadémia  tagja,  1884.  pedig  titkára  lett. 
Különösen  az  optikával,  hővel  és  mágnességgel 
foglalkozott.  Kísérleteivel  kimutatta,  hogy  a  mág- 
neses erő  székhelye  a  mágneses  acél  felszínén  kere- 
sendő ;  azért  vékony  mágnesezett  acélpléh-leme- 
zekböl  állított  egybe  igen  erős  mágneseket.  Ne- 
vezetesebb munkái :  Cours  de  physique  de  l'école 
polytechnique  (Paris  1883—89,  4  köt.)  és  Petit 
traité  de  physique  (1870).  Ez  utóbbit  magyarul  át- 
dolgozta Kont  Gyula  ily  címen:  A  kísérleti  ter- 
mészettan tankönyve(2.  kiad.  Budapest  1876—78). 

Jamin-féle  lánc,  kapilláris  csőben  sorakozó 
légbuborékok  láncolata,  mely  a  víz  átfolyását 
rendkívül  megnehezíti.  Hasonló  jelenség  tapasz- 
talható a  növények  edényeiben  is. 

Jamitzer,  1.  JanmUzer. 

Jammes  (ejtsd:  zsám),  Franci'i,  francia  költő, 
szül.  Tournayben  (Hautes-Pyrénóes)  1868  dec.  2. 
Versei,  melyekben  a  mesterkéltség  naivitással 
párosul,  a  legköznapibb  érzelmeket  rögzítik  meg, 
nem  minden  báj  nélkül,  de  igen  szabad  fonnákban. 
Főbb  verskötetei :  De  l'angélus  de  l'aube  á  l'an- 
gélus  du  soir  (1897) ;  Le  poéte  et  l'oiseau  (1899) ; 
Le  deuil  des  primevéres  (1901) ;  L'église  habilléa 
de  feuilles  (1906);  Poémes mesurés  (1908) ;  Rayon 
de  miel  (1909).  Regényei:  Almaidé  d'Btremont; 
Pomme  d'Anis  ;  Le  román  du  Hévre. 

Jammu,  város,  1.  Dzsamu. 

Jamnia,  görög  neve  a  héber  Jabneel  v.  Jab- 
neli  városnak,  palesztinai  város  Dan  és  Juda  ha- 
tárán, 13  mérföldnyire  délnek  Jafíatól.  Bibliai 
időben  ílliszteus  város  volt,  melyet  makkabaoi 
Júdás  elfoglalt,  s  melyet  Strabo  mint  népes  tele- 
pet említ.  Akkor  már  tisztán  zsidó  lakossága  volt 
és  70— 135-ig  itt  székelt  a  szanhedrin.  1114-ben 
a  keresztesek  erődöt  és  templomot  építettek  itt 
(Ibelin),  mely  utóbbi  jelenleg  is  megvan,  de  me- 
csetté alakítva.  Jelenlegi  neve  Jebna,  lakói  arabok. 
Egy  másik  J.,  melyet  Josephus  Flavius  említ, 
Felső-Galileában  volt. 


Jamnica 


—     759     - 


Jancsó 


Jamnica,  1  •  Pisarovinához  tartozó  fürdő  Horvát- 
Szlavonországban,  Zágráb  vmegye  pisarovinai 
járásában,  112  méter  magasságban.  Égvónyes 
fconyhasós  vasas  savanyuvize  Horvátországban 
nagyon  el  van  terjedve,  évenként  100,000  palack 
kerül  forgalomba.  Tulajdonosa  a  kincstár.  —  2.  J., 
adók.  Zágráb  vm.  dvori  j.-ban,  (i9io)  1184  szerb 
lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Dvor. 

Jamnicka  velika,  adók.  Zágráb  vm.  pisarovinai 
j.-ban,(iüio)8551iorvátlak.,  u.  p.  és  u.  t.  Pisarovina. 

Jamnik,  kisk.  Liptó  vm.  liptóújvári  j.-ban, 
(1910)  629  tót  lak.,  u.  p.  Benedekfalu,  u.  t.  Liptó- 
újvár. 

Jamnitzer  (Jamüzer),  Wenzél,  német  ötvös, 
szül.  Bécsben  1508.,  megh.  1585  dec.  15.  Főleg 
Nürnbergbon  dolgozott,  hol  153i.  mester  lett  és 
előkelő  polgári  tisztségeket  viselt.  V.  Károly,  I. 
Ferdinánd,  11.  Miksa  és  II.  Rudolf  császárok  ud- 
Tari  ötvöse  volt.  Csak  kevés  hiteles  müve  maradt 
reánk,  míg  neve  szinté  gyűjtőnévvé  vált,  mely- 
lyei  a  XVÍ.  sz.-i  német  ötvösség  termékeinek  leg- 
javát illették.  Műveiben  sajátságos  módon  egye- 
sübiek  még  gótikus  hagyományok  renaissance 
formálíkal.  Technikai  készsége,  finomsága  szinte 
páratlan.  Legkiválóbb  müve  az  ú.  n.  Merkel-féle 
asztaldísz,  melyet  a  nüi'nbergi  városi  tanács  1549. 
Tásárolt  J.-től  és  ma  a  párisi  Rothschild-gyüjte- 
mény  fődísze.  Pompásan  fölépített,  figurális  és 
növényi  részleteiben  rendkívüli  gonddal  kimun- 
kált mü.  Más  müveit  a  bécsi  csász.  kincstárban,  a 
drezdai  Grünes  Gewölbe-ben  ós  a  müncheni  mu- 
eeuniban  őrzik.  J.  elméleti  tanulmányokkal  is  fog- 
lalkozott és  1568.  a  Perspectiva  corporum  regula- 
rium  c.  müvet  adta  ki.  —  Rokona,  J.  Ghrisfoph, 
szül.  Nürnbergben  1563.,  megh.  1618.,  szintén  öt- 
vös volt.  Müvei  közül  a  bécsi  csász.  kincstárban, 
a  berlini  iparművészeti  múzeumban,  a  drezdai 
Grünes  Gewölbe-ben  és  a  moszkvai  Kreml  kincs- 
tárában vannak  pompás  darabok. 

Jamont  (ejtsd:  zsamos),  Eduard  Femand,  francia 
tóbornok,  szül.  1831  jul.  19.  St.  PhUibert  de 
Grandlieuben  (Loii'e  inférieure).  Részt  vett  a  krimi 
és  az  1859-iki  olasz  háborúban,  1860.  a  kínai 
expedícióban,  szintúgy  1865.  a  mexikói  háború- 
ban. 1870-ben,  mint  a  II.  hadtest  tüzérségének  fő- 
nöke, a  németek  ellen  harcolt ;  1894  őszén  a  nyu- 
galomba vonuló  Gallifet  helyett  a  hadsereg  föin- 
spektora,  1897.  pedig  a  francia  sereg  genera- 
lissimusa  lett,  mely  állásában  1900  júl.  4-ig  mű- 
ködött, amidőn  nyugalomba  vonult. 

Jampol,  város,  J.  járás  székhelye  Podolia  orosz 
kormányzóságban,  a  Dnyesztr  és  Ruszava  mellett, 
7000  lak. 

Jam  proxinius  ardet  IJcalegon  (lat.) 
a.  m.  már  a  szomszéd  ücalegou  (háza)  ég.  Idézet 
Tergilius  Aeneisének  második  énekéből. 

Jamrud  (ejtsd:  dzsamrad),  erősség  az  indiai  Khai- 
ber-hágón,  1.  Khaiber. 

Jamszgyökér  (helyesen  yam—),  1.  Dioscorea. 

Jámtland,  svéd  tartomány,  1.  Jemtland. 

Jamulka  v.  jarmulka  (lengyel),  a  lengyel  és 
•rósz  zsidók  vastag  bársonysipkája. 

Jamuna  v.  Jumna,  folyó,  1.  Dzsamma. 

Jan  (hoU.)  a.  m.  János. 

Jana  (Jen),  folyó  Jakutszk  orosz-szibériai  kor- 
mányzóságban, ered  a  Verhojanszktól  délre  levő 


hegységben,  deltával  torkollik  1030  km.-nyi  folyás 
után  a  Lénától  K.-re  a  Jeges-tengerbe.  Partján 
fekszenek  Verhojanszk  és  üsztjanszk, 

Janaon,  francia  birtok  Kelet-Indiában,  1.  Ya- 
naon. 

Janbo  (Janho-el-Bakr,  Yamho),  Medina  ki- 
kötővárosa a  Vörös-tenger  mellett,  körülbelül  7000 
lak.,  akik  a  mekkai  és  medinai  zarándokok  ellátá- 
sával foglalkoznak.  A  aszent  város  kapujának* 
is  hívják. 

Janchen  (von  Westland),  Erwin,  lovag,  bota- 
nikus, szül.  Vöcklabruckban  1882  máj.  15.  Bócst 
ben  tanult,  ahol  1905.  az  egyetemi  növénykert  ós 
növénytani  intézet  tanársegéde,  1910.  a  rendsze- 
res növénytan  magántanára  lett.  Számos  utazást 
tett  a  magyar-osztrák  tengerpart,  Velebit,  Bosz- 
nia-Hercegovina, Görögország,  Timisz  növény- 
zetének tanulmányozására.  Monográfiái  (Cista- 
ceae),  florisztikai  és  elnevezéstani  értekezései  je- 
lentősek. Az  Österr.Botan.  Zeitschrift  társkiadója. 

Jancsi-bankó  elnevezés  alatt  olyan  utalványo- 
kat értünk,  amelyeket  vállalkozók  adnak  kész- 
pénzfizetés helyett  munkásaiknak,  azzal  a  hozzá- 
adással, hogy  ők  vagy  más  megjelölt  személyek 
készpénzfizetés  helyett  elfogadják.  Minthogy  a 
J.  célzata  leginkább  az,  hogy  a  munkásokat  be- 
vásárlásaiknál egy  bizonyos  helyhez  kössék  és 
így  kiuzsorázzák  őket,  a  legtöbb  állam  törvény- 
hozása ezt  a  rendszert  eltiltotta ;  így  nálunk  aa 
1898.  II.  t.-c.  32.  §-a.  L.  Truck-rend^zer. 

Jancsó,  1.  Benedek,  irodalomtörténetíró  és 
publicista,  szül.  Gelenczén  (Háromszék  vm.)  1854 
nov.  19.  Egyetemi  tanulmányai  végeztével  1878. 
reáliskolai  tanár  lett  Pancsován,  1880.  Aradon  s 
1887  óta  Budapesten  működött  a  II.  majd  az  I. 
ker.  ginmáziumban.  1892  óta  munkásságát  első- 
sorban a  nemzetiségi  kérdés  publicisztikai  szol- 
gálatának szentelte.  1895— 1899-ig  szolgálat- 
tételre a  miniszterelnökség  nemzetiségi  ügy- 
osztályához volt  beosztva.  1907-ben  a  vallás-  és 
közoktatásügyi  minisztériumba  hívták  be,  ahoi 
a  szabadoktatás  ügyeinek  vezetésével  és  szervezé- 
sével bízták  meg.  1908-ban  A  szabadoktatás  or- 
szágos szervezete  c.  emlékiratot  dolgozta  ki,  melj 
az  erre  vonatkozó  szaktanácskozások  alapjául 
szolgált.  1911  az  ekkor  felállított  Országos  Szabad- 
oktatási Tanács  ügyvezető  alelnökévé  nevezték  ki. 
Az  Országos  Magyar  Szövetségnek  több  éven  át 
főtitkára,  a  Magyar  Társadalomtudományi  Egye- 
sületnek egyik  igazgatója  s  folyóiratának  szer- 
kesztője volt.  Az  Országos  Középiskolai  Tanár^ 
egyesületnek  1905  óta  egyik  alelnöke.  Főbb  mű- 
vei :  Szened  Molnár  Albert  (Kolozsvár  1878) ; 
Magyar  nyelvtudomány-történeti  tanulmányok 
(Budapest  Í881) ;  Kölcsey  Ferenc  élete  és  müvei 
(u.  o.  1885) ;  Fábián  Gábor  élete  és  irodalmi  mű- 
ködése (Arad  1885);  Középiskoláink  reformja 
(Budapest  1891) ;  Szabadságharcunk  és  a  dáko- 
román törekvések  (u.  o.  1895);  Bánffij  Dezső 
nemzetiségi  politikája  (u.  o.  1895) ;  A  román  nem- 
zetiségi törekvések  története  és  jelenlegi  állapota 
(u.  o.,"2  köt.  1896—99).  Szerkesztője  és  munka- 
társa volt  több  folyóiratnak  és  napilapnak.  Ara- 
don 18S2.  megalapította  a  Középiskolai  Szemle, 
Budapesten  pedig  a  Közoktatasüayi  Szemle  c. 
folyóiratokat.  Hosszabb  időn  át  dolgozótársa  volt 


Jancsófalva 


—     760 


Jandus-lámi>a 


a  Budapesti  Hírlapnak,  melyben  főképpen  nem- 
zetiségi politikai  cikkeket  irt.  Szerkesztette  Ai-ad 
vmegye  és  város  monográfiáját  (1892—95, 4  köt.). 

2.  J.  Dezső,  hirlapiró,  szül.  Kecskeméten 
1856  szept.  15.  Kecskeméten  végezte  a  jog-  ós  ál- 
lamtudományi tanfolyamot.  Hírlapírói  pályáját 
Budapesten  a  Közvéleménynél  kezdette.  Majd  ki- 
neveztetvén postai  gazgatósági  fogalmazóvá,meg- 
szakadt  hírlapírói  pályája,  mely  1883.  a  Pesti 
Hírlapnál,  1884.  az  Egyetértésnél  folytatódott.  Az 
Egyetértést  mint  segédszerkesztő  1894-íg  szer- 
kesztette, amikor  a  magyar  agrármozgalom  meg- 
indításával részt  vett  a  Hazánk  szervezésében,  me- 
lyet később  mint  felelős  szerkesztő  vezetett. 
1900-ban  megalapította  a  Budapesti  Levelezőt,  a 
magyar  mezőgazd.  hírszolgálat  orgánumát,  1907. 
pedig  az  üngarische  Agrarcorrespondenzet,  mely 
a  magyar  mezőgazdaság  és  a  magyar  agrár-  és 
szociálpolitika  felől  tájékoztatja  a  külföldet.  1880 
óta  mint  felelős  szerkesztő  vezeti  a  Postaközlönyt. 

3.  J.  György,  magán-  ós  perjogász,  szül. 
Tályán  1858  febr.,  megh.  Riminiben  1911  aug. 
U.  1875— 1891-ig  a  bírói  pályán  működött.  1891. 
mint  kassai  Ítélőtáblai  bírót  a  kolozsvári  egye- 
temre a  polgári  peres  és  perenkívüli  törvény- 
kezési jog  rendes  tanárává  nevezték  ki.  Művei : 
A  közszerzeményi  jog  (Budapest  1882) ;  A  ma- 
gyar váltótörvény  (n.  o.  1883,  2.  kiad.  1887);  A 
magyar  kereskedelmi  törvény  (u.  o.  1885) ;  A  ma- 
gyar házassági  vagyonjog  (u.  o.  1888,  2.  kiad. 
1890) ;  Magyar  özvegyi  jog  (u.  o.  1896) ;  A  ma- 
gyar házassági  jog  (u.  o.  1896) ;  A  magyar  házas- 
sági és  házastársi  öröklési  jog  (u.  o.  1901) ;  Ma- 
gyarpolgári  törvénykezési  jog  (2.  kiad.  Kolozsvár 
1906) ;  A  magyar  polgári  perrendtartás  rendsze- 
reskézikönyve (Budapest  1912,  1.  köt.). 

4.  J.  Miklós,  orvos,  szül.  Kolozsvárott  1868 
okt.  14.  A  kolozsvári  tud.  egyetem  belgyógyászati 
tanszéke  mellett  1893-tól  1902-ig  volt  a  klinikai 
propedeutika  magántanára,  1902.  adjunktus.  1910- 
ben  a  belgyógyászat  rendes  tanára  lett.  Számos 
dolgozata  jelent  meg  az  orvosi  szaklapokban.  Ön- 
állóan megjelent  müve :  Tanulmány  a  váltóláz 
parasitáiról  14  részben  (Budapest  1906), 

5.  J.  Pál  (gidófalvi),  színész,  szül.  Gidófalván 
1761.,  megh.  Kolozsvárott  1845  dec.  2.  Az  úttörő 
magyar  színészet  egyik  legérdekesebb  alakja. 
Először  kántor  volt  Nagyszebenben,  aztán  tiszt- 
tartó Vócsen,  míg  1792.  színésznek  állt  be  Kolozs- 
várott. Komoly  szerepeket  szeretett  volna  adni, 
de  alakja,  niozdulataí,  játéka  mindenkit  kacajra 
ingereltek.  így  lett  komikus  színész  kedve  el- 
lenére és  sajátos  komoly  játékával  óriási  síkerei 
voltak,  de  neki  magának  nem  volt  öröme  benne. 
1836-ban  nyugalomba  vonult.  Felesége,  fia  korán 
dhalt,  magányosan  élt,  különc,  mogorva,  ember- 
gyűlölő lett  s  mégis  Kolozsvár  egyik  legnépsze- 
rűbb alakja  volt.  Emlékét  jellemzően  örökítette 
meg  Déryné  naplójában  s  Gyulai  Pál  Az  első 
magyar  komikus  c.  rajzában. 

Jancsófalva  (azelőtt :  Jancsesd),  kisk.  Bihar 
vm.  magyarcsékei  j.-ban,  (1910)  5.34  oláh  lak.,  u.  p. 
Miklóirtás,  u.  t.  Drágcsóke. 

Jancu  (ejtsd:  jánku),  Avram  (Ábrahám),  «az 
«-délyi  havasok  királya»,  az  1848 — 49.  évi  oláh 
lázadás  vezére,  szül.  Pelső-Vidrán  1824.,  megh. 


1872.  Gimnáziumba  Balázsfalván  járt,  bölcsészeti 
és  jogi  tanulmányait  Kolozsvárt  végezte.  Maros- 
Vásárhelyt  1847.  a  kir.  tábla  előtt  ügyvédi  vizs- 
gálatot tevén,  gyakornok  lett  a  szebeni  kíncstár- 
nokságnál.  Már  ekkor  élénk  részt  vett  a  román 
nemzetiségi  mozgalmakban  s  1848  május  15.  a 
balázsfalvi  gyűlésen  a  «nemzetí  kormánya  tagja, 
majd  a  topánfalvi  profektura  prefektusa  s  az  első 
légió  «tábornoka))  lett.  1848  dec.  7-én  Nagyszeben 
alatt  Bánffy  alezredes  megverte  s  ez  időtől  fogva 
J.  főkép  az  Aranyos  völgyének  megvédésére  szo- 
rítkozott. A  hü"  40,000  főre  tette  seregének  szá- 
mát; ő  magát  a  havasok  királyának  nevezte. 
Mint  arcképe  alá  később  jegyezte,  népe  a  német 
bolondja  s  ő  népéé.  Valóban,  nem  akarta  kiszol- 
gáltatni oláhjait  a  bécsi  politikának.  Ö  volt  Erdély 
egyetlen  román  forradalmi  embere,  ki  a  szabad- 
ságért s  magasabb  politikai  célokért  igazán  hevült 
s  ki  szívesen  fogadta  a  havasalföldi  forradalmi 
bízottságnak  azt  a  felhívását,  hogy  az  oroszok  el- 
lenében a  magyarok  s  az  összes  elnyomott  népek 
ügyét  mozdítsa  elő.  «Nu  ered  neamtului  I»  (Nem 
hiszek  a  németnek !)  volt  J.  jelszava  is.  Szívesen 
fogadta  tehát  Balcescut,  ki  öt  társával  őt  a  romá- 
niai emigráció  nevében  Topánfalván  a  magyarok 
megsegítésére  szólította  fel.  Amint  1849  ápr.  2-3. 
megkapta  Kossuth  küldöttének,  Drágosnak  leve- 
lét, azonnal  alkudozni  kezdett  és  ápr.  25.  a  mi- 
háíyfalvi  értekezleten  el  is  fogadta  a  magya- 
rokkal való  békét  s  a  fegy\'erletételt,  melytől 
Axente  és  Bálint  tiltakozása  után  sem  állt  el. 
Május  5.  Drágos  Kossuth  nevében  megerősítette 
a  föltételeket  s  másnap  J.  Abrudbányán  kitü- 
zettea  magyar  nemzeti  zászlót.  iírtí?;am"  Imre  őr- 
nagy (1.  0.)  azonban  még  aznap  bevonulván  a  vá- 
rosba,azzal  mint  hódított  hellyel  bánt  s  Dobrát  azon 
nal,  Buteant  pedig  utóbb  Jószáshelyen  főbelö- 
vette.  BrreJ.  máj.  9.  Topánfalváról  ellene  indult, 
megverte  s  Abrudbányán  Drágost  és  a  magyaro- 
kat felkoncoltatta.  A  kormány  Kemény  Farkast 
küldte  ellene,  ki  jun.  11.  győzött  ugyan,  de  J. 
nagyobb  serege  elől  Zalatna  felé  vonult  vissza.  J. 
1849  júl.  6.  a  raariselí  csatában  Vasváry  Pált 
csapatostul  levágatta.  Másrészt  azonban  kereste 
a  debreczeni  kormánnyal  való  összeköttetést  ós 
dolgozott  az  unió  érdekében.  Kossuth  felszólítá- 
sára hajlandó  volt  tábornoki  ranggal  belépni  a 
magyar  hadseregbe,  ha  tisztjeit  maga  nevezheti 
ki  s  teljesen  önállóan  vezényelhet,  a  világosi  fegy- 
verletétel (aug.  13.)  azonban  ez  elkésett  bókülé-st 
is  megakasztotta.  J.  1852  júliusában  nem  jelent 
meg  a  Topánfalván  átutazó  ifjú  császár  előtt.  A 
bécsi  kormány,  mely  Bécsből  egyszer  már  kiuta- 
sította, összeesküvéstől  tartott  s  vigyáztatott  reé». 
J.  később  csendes  őrültségbe  esett  s  teljesen  el- 
hagyatva halt  meg.  A  hunyadvármegyei  Czebe 
község  sírkertjében  egy  óriási  tölgyfa  tövében 
levő  sírja  a  román  nép  kegyeleti  helye. 

Jánd,  kisk.  Bereg  vm.  tiszaháti  j.-ban,  (1910) 
1003  magyar  lak.,  u.  p.  Gergelyi,  u.  t.  Vásárc^- 
namény. 

Jandus-lámpa,  elektromos  ívlámpa,  melyn^ 
az  elektromos  fényív  a  külső  levegőtől  el- 
zárt harangba  záratik,  miáltal  a  lámpa  égési  tar- 
tama jelentékenyen  meghosszabbíttatik.  Ezek  a 
zárt  fényíves  lámpák,  1.  Elektromos  világítás. 


Jane 


761     — 


Janicsár 


Jane  (ang.,  ejtsd:  dzsén)  a.  m.  Johanna,  Janka. 

Jane  Paul,  Sotist  de  Borken feldt  (1.  o.)  belga 
költő  álneve. 

Janensch,  Gerhard,  német  szobrász,  szül. 
Zamborstban  (Pomeránia)  1860  ápr.  24.  Tanul- 
mányait Berlinben  és  Bécsben  végezte.  Legtöbbet 
sajátított  el  Fritz  Schapertöl,  kinek  műtermében 
dolgozott  egész  1883-ig  ós  később  asszisztense  lett 
a  berlini  képzőművészeti  főiskolán.  1903  óta  a 
porosz  királyi  művészeti  akadémia  szenátora. 
Szobrai  közül,  melyek  leginkább  Berlin  középü- 
leteit, tereit,  utcáit  díszítik,  említésreméltók: 
Asmus  Jákob  Carstens  márványszobra ;  A  csóna- 
kos paraszt ;  a  Vilmos  császár-eraléktemplom  és 
az  új  berlini  székesegyház  részére  készített  alakok. 

Janesville  (ejtsd:  dzsénszvui),  Rock  county  szék- 
helye WisconslQ  északamerikai  áUamban,  a  Rock- 
river  mellett,  vasúti  csomópont,  (1910)  13,894  lak., 
kocsi-,  gép-,  szappangyártással,  vasöntéssel  és 
pamutszövéssel,  dohány-  és  állatkereskedelem- 
mel ;  a  vakok  állami  intézetével. 

Janet  (ejtsd:  zsané),  Paiil,  francia  filozófus,  szül. 
Parisban  1823  ápr.  30.,  megh.  u.  0. 1899  okt.  4. 
1864  óta  tanár  a  Sorbonne-on.  J.  Cousinnak 
egyik  legnevesebb  tanítványa  s  igen  termékeny 
flJozóflai  iró.  Főbb  művei :  La  famille,  le^ons  de 
philosophie  morale  (1855,  azóta  10.  kiad),  a  párisi 
akadémiától  koszonizott  munka;  Philosophie  du 
bonheur  (4.  kiad.  1873);  Le  matérialisme  contem- 
porain  en  AUemagne  (3.  kiad.  1878) ;  Histoire  de 
la  science  politique  dans  ses  rapports  avec  la  mo- 
rale (3.  kiad.  1886),  ez  magyarul  is  megjelent  ily 
dmen:  A  politikai  tudom,  története  az  erkölcstan- 
hoz való  viszonyában,  1.  és  2.  köt.  ford.  Jjörincz 
Béla,  a  3.  köt.  Angyal  Dávid  (Budapest  1891— 
1892) ;  Éléments  de  morale  (1870) ;  IjOS  problémes 
du  XIX.  siécle  (1872) ;  La  morale  (1874) ;  Philo- 
sophie de  la  Révolution  franpaise  (1875);  Les 
causes  finálés  (1877) ;  Saint-Simon  et  le  Saint-Si- 
monisme  (1878) ;  Les  maltres  de  lapensée  moderné 
(1883) ;  Les  origines  du  sociaUsme  contemporain 
(1883) ;  Principes  de  métaphysique  et  de  psycho- 
logie  (Paris  1897,  2  köt.). 
Jangada  (növ.),  1.  Apéíba. 
Jangaro  (Dzsand.zsaro),  igen  termékeny  fel- 
föld Abessziniában,  az  ó.  sz.  8"  alatt,  öodzseb  és 
Enaroa  között.  Liakói  gallák,  keresztények  és 
mohanmiedánok.  Székhelye  Und^ser,  délnyugatra 
Guragetól. 

Jang-ce-kiang  (a.  m.  az  óceán  fia),  Kína  leg- 
nagyobb folyója.  Ered  Tibetben  a  Tang-la  hegy- 
ség ÉK.-i  lejtőin,  ahol  a  mongolok  Mur-usszu- 
nak  nevezik  (tibeti  neve  Di-csu) ;  második  forrás- 
folyója  a  Napcsüai-ulan-muren,  amely  É.  felől 
jö  le  a  Kuku-sili  láncból.  Kínába  Kin-sa-kiang 
(arany  homok-folyó)  néven  ér  be  Sz'csuan  tarto- 
mányba, ahol  fölveszi  balról  a  Min-kiangot,  amely 
híres  hatalmas  villaalakú  elágazással  (bifiirká- 
cióval)  ömlik  beléje.  Ez  a  vidék  az  ú.  n.  Vörös- 
medence, amely  nevét  a  mindent  borító  mozozoi 
korbeli  vörös  homokkőtől  nyerte,  ennek  az  a 
része,  amely  a  Min-kiang  két  ága  közé  esik,  az 
ú.  n.  csöng-tu-fui  lapály  a  föld  egyik  legsűrűbben 
lakott  helye,  ősi  kultúra-fészek.  Ezután  a  Richt- 
hofen  által  felfedezett  Színi  felvetődések  peremeit 
Tágja  keresztül  vad  szakadékokban,  míg  a  perem 


előtt  levő  medencékben  csak  lassan  folyik.  Majd 
a  han-koui  medencét  is  elhagyva,  a  Huai  hegység 
láncain  áttörve  kiér  deltavidékére,  amely  egyike 
Kina  legsűrűbben  lakott  és  legjobban  ismert  terü- 
leteinek. Hatalmas  tölcsértorkolata  (esztuárium) 
oly  széles  (36  km.),  hogy  a  közepéről  még  egyik 
partot  sem  lehet  látni,  s  annyi  hordalékot  visz  a 
Keletkinai-tengerbe,  hogy  már  a  torkolatban  levő 
Cung-ming  szigetet  is  saját  hordalékából  építette 
fel.  A  már  említetteken  kívül  mellékfolyói  még : 
a  Yalung,  Tung-ho,  Han,  Vu,  Yuen  és  Szian, 
amelyek  a  Tung-tmg  tavat  vezetik  le  s  a  Kia  v. 
Kan,  amely  a  Po-jang  tóvá  szélesül  ki  egy  helyütt. 
A  J.  és  a  tőle  délre  levő  Cien-tang-kiang  folyók 
deltái  alacsony  térszint  zárnak  el  a  tengertől, 
amely  a  mai  Tai-hu  tóvá  duzzadt  fel  s  ezt  a 
Hoang-pu  folyó  csaposa  le  a  J.  torkolatába.  Gőz- 
hajók I-csangig  Hu-pé  tartományba  hatolhatnak 
föl  benne  (2700  km.-nyire  a  torkolattól),  azon  fölül 
európai  hajók  a  sellők  miatt  már  nem  járhatnak. 
A  J.  egész  hossza  5100  km.-re,  vlzterülete  pedig 
1.900,000  km«-re  becsülhető,  esése  1-csangtól  a 
tengerigátlag2— 4  cm.  1  km.-en.  Szélessége  már 
Nanking  fölött  is  7  km.  s  torkolatában  22,000  m^ 
vizet  visz  magában  mp.-enként,  600  km.-nyire 
érezhető  meg  a  folyóban  az  ár  és  apály.  A  J.-on 
temérdek  a  kinai  és  idegen  hajó  s  a  kikötök  mind 
igen  forgalmasak,  legnagyobb  azonban  Sang-háj, 
amely  a  torkolattól  kissé  D.-re  fekszik.  Partvidé- 
két többszörös  hatalmas  védőgát  védi  az  özönár 
ellen,  amely  a  Cien-tang-kiang  torkolatában  ha- 
talmasan jelentkezik. 

Irodnlom.  Blakiston,  Pive  months  of  tűé  Yang-Tsze,  Lon- 
don 1862;  Little,  Through  the  Yang-Tse  gorges,  u.  0.1881, 
3.  kiad.  1898  ;  mrs.  Bishop,  The  Yang-Tsze  Valley  and 
beyond,  u.  o.  1899;  GiU,  The  river  of  Golden-Sand.  u.  o. 
1880,  2  köt. ;  Chevalier,  Le  haute  Yang-tse,  Sang-háj  1899 
térképpel ;  Richthofen,  China  lU.  köt.;  Lóczy,  Kina;  a  folyó 
hidrografláját  legjobban  ismerteti  Lóczy  Lajos  a  Szécheuyi- 
expedició  tud.  eredményeiben,  a  delta-vidéket  Cholnoky 
idevonatkozó  értekezéseiben,  különösen  Vizögyi  Közle- 
mények XXL  köt.  és  Mérnök-  és  Építész-Egyeslllet  Ktte- 
lönye. 

Jania,  város,  1.  Janina.  * 

Janica  (törökül  Jenidzse  Vardar),  1913  óta 
görög  város,  Szalonikitől  Ny.-ra,  kb.  9000,  fel^ 
részben  török  és  szláv  lak.,  számos  mecsetje  és  2 
híres  síremléke  van.  A  D.-re  elterülő  síkságon 
dohánytermeléssel.  Közelében  Pella  (1.  o.)  romjai. 

Janiceps,  1.  Janusfejképzödés. 

Janicsár,  vagyis  eredeti  törökséggel  jenicseri, 
új  sereg.  A  török  zsoldos  gyalogságnak  egyik 
hadteste,  melyet  Orkhán  szultán  szervezett  ós 
amely,  mint  tulajdonképen  a  szultán  testőrsége, 
Szüle jmánig  csak  a  szultán  személyes  vezérlete 
alatt  tartozott  háborúba  menni.  B  hadtest  eleinte 
ós  régebben  kizárólag  keresztény  szülők  gyer- 
mekeiből állott,  akiket  vagy  tized  alakjában 
szedtek  a  birodalomban  levő  keresztény  lakosok- 
tól, vagy  háború  alkalmával  raboltak  el.  Az  ily 
módon  elrabolt  gyermekeket  régebben  kisázsiai 
törököknél  osztották  szét,  hogy  ott  a  nyelvet, 
vallást  és  szokásokat  elsajátítsák,  vagyis  hogy 
törökökké,  illetőleg  moszlimokká  váljanak ;  ké- 
sőbb pedig  részint  Konstantinápolyban,  ró.szint 
Drinápolyban  és  Gallipoliban  nevelték  őket  ka- 
szárnyákban, szigorú  bánásmóddal.  18—20  óvee 
korukban  átléptek  a  J.-ok  egyes  ezredeibe,  hol 


Janicsár-zene 


—     762 


Janitor 


három  évig  mindennemű  szolgai  munkát  végez- 
tek. A  J.-ok  zászlaja  eleinte  vérpiros  volt,  rajta 
ezüst  félhold  és  kard,  később  minden  oáá-nsk 
volt  külön  zászlaja,  melynek  fele  sárga,  fele 
pedig  vörös  volt,  és  külön  zenekara.  Fegyverze- 
tük szerint  két  csoportba  oszoltak:  egyrészük 
hosszú  flintát  és  széles,  görbe  kardot  viselt,  más 
részük  pedig  ijat  és  nyilat  s  szintén  kardot.  Ru- 
házatuk a  következő  volt :  fejükön  kerek,  magas, 
hátukra  lecsüngő  fehér  nemez  sapka,  ú.  n.  kecse, 
melyre  elől  kanál  volt  tűzve ;  térden  felül  érő, 
elül  gombos,  derékon  övvel  összeszorított  dolo- 
mán ;  e  fölött  hosszú,  két  ujjú  feredzse  vagyis  kö- 
pönyeg. Régebben  kék  posztóból  készült  salvár 
(bő  nadrág),  lábukon  általában  vörös  bakancs. 
Az  egyes  ezredek  (orta  vagy  oda)  parancsnoka 
csorhadzsi  nevet  viselt.  Az  egész  J.  hadtest  feje 
és  parancsnoka  a  J.  aga  (jenicseri  agaszi),  aki 
rendesen  bégler-bég  rangú  s  egyszersmind  a  fő- 
városi rendőrség  főnöke  is  volt.  Mint  a  nagy- 
vezirnek  és  defterdárnak,  úgy  neki  is  megvolt 
a  saját  külön  divánja,  melynek  tagjai  a  J.-ság 
törzskari  tisztjei  voltak.  De  a  J.  aga  ezen- 
kívül részt  vett  a  nagyvezir  divánjában  is.  Há- 
ború idején  fehér  zászlót  (bajrak)  és  lófarka- 
kat szoktak  előtte  vinni,  utána  pedig  négy  veze- 
ték lovat  vezetni.  A  jenicseri  efendiszi  pedig  a 
J.-ság  ellenőre  és  könyvvivője  s  mint  ilyen  a  def- 
terdár alá  tartozó  hivatalnok  volt.  A  J.-ok  vise- 
lete még  látható  a  konstantinápolyi  J.-mtizeum- 
ban,  az  Atmej  dán- téren,  ahol  száznál  több  élet- 
nagyságú viaszalakon  van  feltüntetve  az  egykori 
J.  viselet. 

Janicsár-zene  v.  török  muzsika,  a  régi  szultá- 
nok testőrsógóről,  a  janicsárok-vö\  elnevezett  tö- 
rök hadizene.  Jellege  visszataszítóan  vad,  lármás. 
Rendszerint  oboák,  keresztsípok,  kis  és  nagy  do- 
bok, csörgők  és  réztányórok  viszik  benne  a  fő- 
szerepet. II.  Ágost  lengyel  király  (1699—1730) 
honosította  meg  országában ;  onnan  terjedt  el  a 
nyugati  katonazenekarokba.  iMa  a  katonazene- 
karok ütőhangszercsoportját  nevezik  néha  J.-nek. 

Janiculum  (Janicuhts),  domb  a  Tiberis  jobb 
partján,  mely  már  a  római  királyok  korában  erő- 
dítéssel volt  ellátva,  de  csak  Augustus  korában 
foglaltatott  Róma  városába. 

Janik,  1.  János,  az  1848— 49- iki  szabadságharc 
vitéz  katonája,  szül.  Kispalugyán  (Liptó)  1797 
febr.  18.,  megh.  Liptószontmiklóson  1881  jan.  9. 
A  franciák  elleni  hadjáratban  több  helyütt  kitűnt, 
az  olaszok  elleni  háborúban  pedig  már  tekintélyes 
szerepe  jutott.  A  szabadságharc  kitörésekor  a 
18-ik  honvéd  zászlóalj  őrnagyává  nevezték  ki 
Komáromban.  1849  jan.  30.  mint  alezredest  ós 
dandárparancsnokot  a  Vágvonal  védelmével  bíz- 
ták meg.  Legdicsőbb  fegyverténye  a  jún.  20-iki 
nyárasdi  ütközet  volt,  melyben  megmentette  a  se- 
reget a  végveszélytől,  mit  Klapka  azzal  jutalma- 
zott, hogy  nyomban  a  csatatéren  ezredessé  nevezte 
ki.  A  kapituláció  után  megyéjébe  vonult  vissza 
s  a  kiegyezés  után  buzgó  tevékenységet  fejtett  ki 
a  megyei  közélet  terén. 

2.  J.  Rezső,  szül.  Komáromban  1819  máj.  4., 
Hiegh.  Egerben  1885  nov.  25.  16  éves  korában  a 
33-ik  gyalogezredbe  lépett  mint  hadapród.  1848- 
ban  az  akkor  alakult  10.  honvéd  zászlóaljhoz  fő- 


hadnaggyá nevezték  ki  s  e  zászlóaljnál  utóbb  szá- 
zados, őrnagy  és  zászlóaljparancsnok  lett.  A  sza- 
badságharc legnagyobb  részét  a  póterváradi  védő- 
seregnél  töltötte.  A  várnak  1849  szept.  20.  történt 
átadásakor  a  többi  tisztekkel  együtt  ö  is  kegyel- 
met nyert.  A  szabadságharc  után  az  erdészeti  pá- 
lyára lépett ;  1869.  a  király  honvédömaggyá  ne- 
vezte ki. 

Janin  (ejtsd:  zsaneS),  Jules,  francla  író,  szül.  St. 
Étienneben  (Loire)  1804  febr.  16.,  megh.  Parisban 
1874  jún.  19.  1836-tól  haláláig  a  Journal  des 
Débats  könyv-  és  színházi  kritikusa  volt  és  szel- 
lemes ismertetéseivel  nagy,  bár  nem  mindig  áldá- 
sos hatást  gyakorolt.  Nem  annyira  irányította, 
mint  inkább  szolgálta  a  közönség  ízlését.  Értéke- 
léseinél a  külső  siker  volt  a  legnagyobb  fokmérő. 
Tárcáinak  javát  Histoire  de  la  littératuro  drama- 
tique  (1853—58,  6  köt.)  c.  alatt  gyűjtötte  össze. 
Jobbára  Sue  hatása  alatt  álló  elbeszélő  müvei 
közül  említhetők :  L'áne  mórt  (1829) ;  Barnave 
(1831) ;  Centes  fantastiques  (1832);  Les  catacom- 
bos  (1839) ;  La  religieuse  de  Toulouse  (1850).  V.  ö. 
A.  Piédagnel,  J.  J.  (3.  kiad.  1883) ;  B.  d'Aure- 
villy,  Juges  jugés  (1887). 

Janina  (Joannina,  törökül:  Jania),  görög 
város,  a  görög  érsek  és  osztrák-magyar  konzul 
szókhelye,  210  km.-nyire  Szalonikitól  a  J.-i  tó 
Ny.-i  partján,  kb.  30,000  görög,  albán  és  zsidó  lak. 
Hímző  háziiparral,  vászon  alapon  vörös,  vörös- 
barna, ritkán  kék  selyemfonallal,  ú.  n.  francia 
öltéssel  (félkeresztöltés)  készítik.  A  MícsikóU  ós 
Olitszika  hegységektől  körülvett  s  tei-mékeny 
völgyben  fekvő  J.  jól  épült  és  kertekkel  ellátott 
házakból,  de  nagyobbára  szűk  utcákból  áll.  A  tóba 
benyúló  földnyelven  épült  vár,  a  Demir-Kule 
(erősség)  romokban  hever.  Forgalma  élénk,  14 
mecsetje,  7  görög  temploma,  2  zsinagógája,  1 
gimnáziuma  és  8  iskolája  van.  J.  valószínűleg 
Dodona  helyén  épült.  431.  egy  dodonai  püspök 
egyházi  zsinaton  vett  részt.  551-ben  a  gótok  betö- 
rése után  a  Joannina  nevet  veszi  föl  patronusáról, 
Szt.  Jánosról.  1320-ban  egész  Bpirusz  egyházi 
középpontja.  1422-ben  Murád  szultán  alatt  török 
uralom  alá  került.  Legnagyobb  virágzását  a  XIX. 
sz.  elején  érte  el,  Ali  pasa  uralma  alatt  és  az  új- 
görög szellemi  élet  középpontja  lett.  Ali  meggyil- 
kolása (1822)  után  hanyatlásnak  indult.  A  bal- 
káni háborúban,  1913  márc.  6.  a  görögök  elfog- 
lalták a  törököktől  s  azóta  g'irög  birtok. 

Janinai  mélyedés,  tulajdonképen  karsztos  jel- 
legű besülyedt  polje  terület  Bpiruszban,  a  Mecovo 
Ny.-i  lábánál  520  m.  magasban,  Janina  várossal. 
Mint  poljének  látható  lefolyása  nincs,  bár  számos 
patak  van  benne ;  ezek  egy  tóba  ömlenek  mind, 
amelynek  valószínűleg  barlangokon  át  van  lefo- 
lyása a  tengerbe. 

Janisch,  Kari  Friedrich  von,  híres  sakkíró, 
szül.  1813.,  megh.  1872  márc.  5.  mint  orosz  őr- 
nagy. Legkiválóbb  két  munkája :  a  két  kötetes 
Analise  nouvelle  dn  jeu  des  óchecs  (Drezda  és 
Pétervár  1842-1843)  és  a  három  kötetes  Traitó 
des  applications  de  l'analyse  mathématique  a» 
jeu  des  échecs  (Pétervár  1862—1863). 
Janit,  1.  Robbanószerek. 
Janitor  (lat.,  máskép  ostiarius)  a.  m.  ajtón- 
álló ;  a  kolostorokban  kapus. 


I 


Janitorum  regraüum  magrister 


763    — 


Jankovich 


Janitorum  regaliuni  niagistcr  (lat.),  1. 
Föajtőnálló. 

Janitschek,  Marié,  német  írónő,  J.  Htibeti 
művészettörténetíró  (ISlö— 1893)  özvegye,  szül. 
1859  júl.  23.  Mödlingben,  Bécs  mellett.  Az  újabb 
német  írónők  sorából  komoly  problémákkal  fog- 
lalkozó Irán jTegényei vei  tűnt  ki.  Regényeit  kez- 
detben Marius  Stein  álnéven  bocsátotta  közre ; 
említendők :  Aus  Aphroditens  Garten  (1902) ;  Die 
neueEva  (1902);  Harter  Sieg  (19U2);  Mimikry 
(1903);  Esclarmonde  (1906);  Eine  Liebesnaeht 
(1907);  Irrende  Liebe  (1908);  Heimweh  (1909); 
lm  Finstem  (1910).  Költeményei:  Gesammelte 
Gedichte  (3.  kiad.  1911). 

Janja  Gora,  adók.  Modrus-Piume  vm.  ogulini 
j.-ban,  (1910)  1100  szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Plaski. 

Janja  Lipa,  adók.  Pozsega  vm.  novskai  j.-ban, 
(1910)  579  horvát  lak. ;  u.  p.  Banova  Jaruga,  u.  t. 
Pakracka  Poljana. 

Jank,  Angelo,  német  festő  és  illusztrátor,  szül. 
Münchenben  1868  okt.  30.  Tanulmányait  szülő- 
városa akadémiáján  Löfftz  és  Paul  Höcker  veze- 
tése alatt  végezte.  Nevét  plakátjai  és  a  Jugend  c. 
hetilapban  megjelent  friss,  színes  rajzai  tették 
ismeretessé.  Nevezetesebb  festményei :  Halali  (a 
müncheni  új  képtárban) ;  Vágyódás  (a  troppaui 
múzeumban) ;  A  hercegnő  és  a  disznópásztor,  stb. 
A  falképfestés  terén  is  sikeresen  működik. 

Jánk,  kisk.  Szatmár  vm.  fehérgyarmati  j.-ban, 
(1910)  1276  magyar  lak.,  vasútállomás,  posta-  és 
tóviróhivatal. 

Janka  Viktor  (buksi),  botanikus,  szül.  Bécsben 
1837  dec.  24.,  megh.  Budapesten  1890  aug.  9. 
Kezdetben  a  katonai  pályán  működött  s  már  ebben 
az  időben  sok  ritka  növénjTiek  a  termőhelyét  föl- 
fedezte. Tehetségét  és  buzgalmát  Haynald  érsek 
felismervén,  lO.OOO  frtos  alapítványt  tett,  hogy  a 
magyar  nemzeti  múzeumban  a  növénytani  osz- 
táljTiak  őri  állás  szerveztessék  s  ez  állásra  egye- 
nesen J.-t  ajánlotta.  Itt  volt  1870-től  1889  tava- 
száig, amidőn  nyugalomba  vonult.  1871  és  1872- 
ben  a  Balkán  növényzetét  kutatta  és  sok  érdekes 
növényt  hozott.  Számos,  de  többnyire  rövid  ílorisz- 
tikai  közleményt  írt  hazai  és  német  folyóiratokba. 

Jankaíalva,  kisk.  Bihar  vm.  székelyhídi  j.-ban, 
(1910)  576  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Bihardió- 
szeg. 

Jankahid,  nagyk.  Torontál  vm.  nagybocskereki 
j.-ban,  (1910)  1220  oláh  lak.,  postaügynökség;  u.t. 
Bógafö. 

Jankai  (Csizmadia)  Józsq,  népköltő  és  nép- 
szónok, szül.  Érdiószegen  1831  máj.  27.  Filozófiát 
és  jogot  tanult,  küzdött  a  szabadságharcban, 
fogságot  is  szenvedett,  majd  mérnökösködött  és 
a  hírlapiról  pályán  működött.  A  követválasztá- 
eoknál  mondott  tüzes  ellenzéki  szónoklataiért 
Jókai  az  Ország  kartesé-nék  nevezte  s  e  néveu 
írta  ezután  politikai  és  humorisztikus  verseit  a 
fővárosi  és  vidéki  hírlapokba,  élclapokba.  Versei 
összegyűjtve  is  megjelentek  (1861, 1867,  A  kortes 
dalai  1870)  s  írt  egy  felköszöntő  könyvet  is  (100 
felköszöntés,  óv  nélkül).  V.  ö.  Szeless  Adorján, 
Ellenzéki  Arcképcsarnok  (1892). 

Jankó,  1.  Jávos,  festő  és  karrikaturarajzoló, 
szül.  Tótkomlóson  (Békés  vm.)  1833  nov.  1.,  megh. 
Budapesten  1896  márc.  29. 1860-ban  tűnt  fel  ízes. 


humoros  rajzaival,  amelyeket  a  Bolond  Miska  ós 
a  Kikeríki  című  hetilapokba  rajzolt.  A  magyar 
fővárosban  letelepedve,  rajzaival  nevét  rövid  idd 
alatt  jóhangzásuvá  tette  az  e^ész  hazában.  Vala- 
hány humorisztikus  lap  támadt,  annak  ő  volt  a 
legszorgalmasabb  és  legkedveltebb  munkatársa 
(Bolond  Istók,  Borsszem  Jankó  stb.).  Genreképe- 
ket  is  festett,  melyek  a  legjellemzőbb  mozzana- 
tait tűki'öztetik  vissza  a  magyar  népóletnek.  Ezek 
a  genreképek  többnyire  színnyomatokban  is  meg- 
jelentek s  nagy  népszerűségnek  örvendtek.  Ilyen  : 
Csokonai  a  csikóbőrös  kulaccsal,  a  Lakodalmi, 
tragédia  (Szépműv.  Múzeum),  a  Lóvásár.  —  Fia, 
J.  Elemér,  szül.  1872.,  megh.  1892.,  a  budapesti 
mintarajziskolában  és  Münchenben  Hollósynál  s 
az  akadémián  tanult,  örökölte  atyja  humorát  s 
számos  rajzot  készített  a  Fliegende  Blátter  szá- 
mára. Hátramaradt  rajzait  albumfüzetben  adták 
ki  1895. 

2.  J.  János,  földrajzi  író,  J.  1.  fia,  szül.  Buda- 
pesten 1868  márc.  13.,  megh.  Borszéken  1902  júl. 
28.  Tanulmányait  Budapesten  végezte.  1888-ban 
Egjiptomban,  1889.  Tripoliszban  és  Tuniszban 
tett  utazásokat,  1890.  és  1891.  Anglia  és  Francia- 
ország föld-  és  néprajzi  intézeteit  tanulmányozta. 
1894-ben  a  Nemzeti  Múzeum  néprajzi  osztályának 
sogédői-e  lett.  1898-ban  résztvett  gr.  Zichy  Jené 
ázsiai  útjában.  Tevékeny  része  volt  a  földrajzi  ós 
néprajzi  társulatok  működésében.  Az  Etnográfia 
szerkesztője  is  volt.  Nagy  számú  önálló  míívei 
közül  a  jelentékenyebbek :  Gróf  Benyovszkt/  Mó- 
ric életrajza  (1889);  A  Nitus  deltája  (Buda- 
pest 1890.,  német  nyelven  is);  Magyarország 
hegyvidékeinek  csopoHosítása  (u.  o.  1891) ;  Ka- 
loüíszeg  magyar  népe  (u.  o.  1892) ;  Torda,  Ara- 
nyosszék és  Toroczkó  magyar  népe  (u.  o.  1893) ; 
Adatok  a  bácsbodrogvármegyeisokácok  népraj- 
zához (u.  0. 1896) ;  A  magyar  halászat  (gr.  Zichy 
Jenő  útleírásában,  u.  o.  Í902) ;  A  balatomnelléki 
lakosság  néprajza  (1902,  a  Balaton  tudományos 
vizsgálatának  eredményei  III.  kötete). 

3.  J.  Pál,  a  róla  elnevezett  klaviatúrának  fel- 
találója, szül.  Tatán  1859  jún.  2.  Bécsben  Hans 
Schmittnél  és  Berlinben  H.  Ehrlichnél  tanult  zon- 
gorajátékot. Neve  ismertté  lett  az  általa  1882. 
feltalált  klaviatúra  révén.  Ez  hat  —  egyniás  fölé 
épített  —  billentyüsorból  áll ;  valamennyi  együtt 
egy  kromatikus  skálát  ad,  a  felső  négy  sornak 
csupán  az  a  célja,  hogy  egy  és  ugyanazt  az  emel- 
tyűt különböző  pontokon  foghassuk.  Ez  a  klavia- 
túra az  oktáva  fogási  távolságát  szűkíti  egyötöd- 
résszel és  olyan  hatásokat  (egy  és  többszól  amó 
kromatikus  glissandókat)  tesz  lehetővé,  amelyek 
a  régi  klaviatúrán  el  nem  képzelhetők. 

Jankó-klaviatura,  l.  Jankó,  3. 

Jankomir,  adók.  Zágráb  vm.  zágrábi  j.-ban, 
(1010)  21  horvát  lak.,  u.  p.  Stenjevec,  u.  t.  Zágráb. 

Jankovácz,  község,  1.  Jánoshalma. 

Jankovich  (vadasi  és  jeszeniczei),  1.  Béla, 
államfórfiú,  j:^.  dédunokája,  szül.  Budapesten  1865 
ápr.  29.  A  középiskolát  a  bécsi  Thereziánumban.  jogi 
tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  végezte,  hol 
1888.  államtudományi  doktori  oklevelet  nyert.  Idő- 
közben a  párisi  egyetemet  is  látogatta.  1889-beH 
a  német  valutareformról  írt  munkáját  a  M.  Tud. 
Akadémia  a Lévay-pályadijjal  jutalmazta.  1888— 


Jankovich 


764 


Jánky 


1891-ig  a  természettudományokat  tanulmányozta 
a  budapesti,  londoni  ós  freiburgi  (im  Breisgau) 
egyetemeken.  Közben  beutazta  Közép-  és  Nyugat- 
Európát,  majd  tanulmányai  végeztével  másfél 
évig  utazott  a  fóld*körül,^  hosszabb  időt  töltvén 
Észak-Amerikában,  Kelet-Ázsiában  s  az  Indiákon. 
1901-ben  a  budapesti  egyetemen  a  közgazdaság- 
tan magántanára  letfc.  Mint  politikus  kezdettől 
fogva  a  szabadelvű  eszmék  híve  volt  s  1910.  a 
nemzeti  munkapárt  megalakulásakor  e  párthoz 
csatlakozván,  az  ipolysági  kerületben  képviselővé 
választották.  1911  nov.  2.3.  képviselőházi  alelnök, 

1912  szept.  7.  valóságos  belső  titkos  tanácsos, 

1913  fobr.  9.  vallás-  és  közoktatásügyi  államtitkár, 
1913  febr.  26.  pedig  vallás-  és  közoktatásügyi 
miniszter  lett.  Minisztersége  kezdetén  mindjárt 
hozzáfogott  közoktatásügyünk  iijjászervezóséhez. 
Programmjába  vette  az  iskolák  intenzivebb  ellen- 
őrzésének rendezését  úgy  az  oktatás,  mint  az 
elemi  iskolai  végbizonyitvány  kiadása  dolgában. 
B  végből  benyújtotta  az  ingyenes  népoktatás  ki- 
egészítéséről szóló  törvényjavaslatot,  melyben  a 
választójogi  törvény  rendelkezése  alapján  szük- 
ségessé vált  közoktatásügyi  reformot  valósította 
meg.  E  törvény  szentesítést  nyervén,  ezentúl  az 
elemi  iskolák  hatodik  osztályában  a  záróvizsgákra 
külön  megbízott  iskolafelügyelők  kíildetnek  ki.  A 
különböző  fokú  iskolák  munkája  között  egységes- 
séget és  összhangot  akarván  teremteni,  elsősorban 
a  középiskolai  oktatás  reformjára  vonatkozó  ter- 
vezetet dolgozta  ki.  E  mélyreható  munkálatot 
megküldte  tanulmányozás  és  javaslattétel  végett 
az  Országos  Közoktatásügyi  Tanácsnak,  ahol  a 
legkiválóbb  szakférflak  igen  nagy  elismeréssel 
nyilatkoztak  e  tervezetről.  Eddigi  működése  alatt 
tető  alá  hozta  az  állami  és  nem  állami  óvónők,  va- 
lamint a  gazdasági  szaktanítók  flzetésrendezésé- 
röl  és  a  hajdudorogi  püspökségről  szóló  törvénye- 
ket. Irodalmi  téren  is  nagy  munkásságot  fejtett 
ki  s  főképpen  közgazdasági  tanulmányaival  kel- 
tett feltűnést.  Munkái  nagyobbrészt  tudományos 
folyóiratokban  és  napilapokban  jelentek  meg.  Ne- 
vezetesebb dolgozatai:  Tanulmánya  németvaluta 
átalakításáról  1888.  (a  M.  Tud.  Akadémia  Lévay- 
díjával  kitüntetett  pályamunka.  Kézirat.) ;  A  lia- 
iárliaszon  elmélete  és  a  psychophysikai  alaptör- 
vény (Magyar  Philosophiai  Társaság  Közleményei 
1908) ;  Művelődéstörténeti  párhuzamok  Nyuga- 
ton és  Keleten  (Budapesti  Bzemle  1911) ;  Áz  ér- 
tékelmélet mecJianikai  alapelveiről  (Közgazdasági 
Szemle  1906).  Számos  cikke  jelent  meg  külföldi 
utazásairól  s  a  keleti  népek  kultúrájáról  is.  A  M. 
Tud.  Akadémia  1913.  levelező  tagjává  választotta. 

2.J.  Miklós,  régisógbúvár  s  gyűjtő,  szül.  Pesten 
1 773.,  megh.  1846  ápr.  18.  A  kir.  udvari  kamaránál 
Mtoknokságig  vitte,  de  csakhamar  visszavonult  s 
kizárólag  a  tudományoknak  élt.  Cornides  Dániel 
vezetése  mellett  kezdte  meg  a  hazai  régiségek, 
oklevelek,  irodalmi  ereklyék,  képek  és  ékszerek 
ííizenvedélyes  gyűjtését,  amit  egész  haláláig  szor- 
galmasan és  áldozatkészen  folytatott.  Jeles  és 
nagyórtékű  régiséggyűjteményét  a  Tud.  Gyűjte- 
mény 1817.  XI.  köt.-ben  s  külön  megjelent  lajst- 
Fomban  is  leírták;  most  a  Nemzeti  Múzeum  kincsei 
közt  foglal  helyet.  Mint  történettudományi  író  is 
jelentékeny  munkásságot  fejtett  ki.  Külön  kiadott 


munkái :  Magyar  sz&nemzés  ötven  példákban{Pest 
1832) ;  Bevezetés  a  klasszikus  szerzők  ismeretébe 
(Szentgyörgyi  Gellért  Sallustiusa  előtt,  Buda 
1811) ;  Besse  János  (ázsiai  utazó)  tudósításai{Pest 
1829—30) ;  A  m.  hajdankor  emlékeinek  gyűjte- 
ménye (u.  o.  1830) ;  a  Tudományos  Gyüjteméry- 
ben  s  az  Akad.  Évkönyvekben  pedig  nagyszámú, 
a  nyelvet,  irodalom-  s  egyéb  történetet  s  régisé- 
geket illető  értekezése  jelent  meg.  Legnevezete- 
sebb és  legnagyobb  munkája :  A  magyar  könyv- 
tár {sk  magyar  irodalom  három  századbeli,  1533 — 
1833-ig  megjelent  műveit  betűrendben  elöad6 
bibliográfia),  mely  kéziratban  maradt,  s  ugj-an- 
csak  kéziratban  az  akad.  levéltárban  van :  Pálya' 
irat  az  idegen  gyarmatok  befolyásáról  a  magyar 
nemzetre.  Az  Akadémiában,  melynek  tiszteleti 
tagja  volt,  1846.  Toldy  Ferenc  tartott  felette 
gyászbeszédet. 

Jankovlch-töredék,  1.  Jordánszky-kódex. 

Jankovics  Marcell,  író,  szül.  1874  nov.  3. 
Gardos-pusztán  (Somogy  vm.).  Nagyatyja,  Mesz- 
lényi  Jenő  negyvennyolcas  honvédezredes,  Mesz- 
lónyi  Teréznek,  Kossuth  Lajos  nejének  édestest- 
vére volt.  Hosszabb  ideig  élt  Turinbaö,  majd  ügy- 
véd lett  Pozsonyban.  A  f  iileki  kerületnek  több  íz- 
ben országgyűlési  képviselője  volt.  Kitűnő  alpi- 
nista, ki  e  téren  kiváló  eredményeket  ért  el.  Több 
szépirodalmi  műve  jelent  meg:  Búzavirágok 
(1894) ;  Versek  (1899) ;  Költemények  (190-3)  című 
verskötetei  ós  Úttalan  utakon  (1903),  Sasfész- 
kek (1906)  és  Az  Alpesek  (1911)  c.  alpinista  művei. 

Jankovits  Gyula,  szobrász,  szül.  1865.  Buda^ 
pesten  s  ugyanitt  tanult  mintázni  az  iparművé- 
szeti iskolában.  Müncheni,  majd  6  évi  bécsi  tanul- 
mányok után  állította  ki  első  művét :  a  Libatol- 
vaj, Budapesten.  Ettől  fogva  egy  sor  dekoratív 
szobrászati  feladatot  kapott  a  várpalota  s  más 
középületek  kiékesítése  körül.  Kisebb  arckép- 
szobrai :  Szarvas  Gábor  (1897) ;  Salamon  Ferenc 
(1902);  Jókai  (1905),  a  pannonhalmi  Asztrík- 
szobor  ;  nagyobbmóretü  szobormüvei  a  budapesti 
Szent  Gellért  (1902),  a  tápió-bicskei  Honvéd- 
szobor (1910),  a  zombori  Rákóczi-szobor  (1912). 
Síremlékeket  is  készített. 

Jánku  Ábrahám,  l.  Janeu. 

Jankulov  Boriszláv,  szociológiai  író,  szül. 
1878.  Szekerényben  (Torontál  vm.).  1904-ben 
ideiglenesen  megbízott  tanárként  működött  az 
újvidéki  szerb  főgimnáziumban,  de  Az  újkor 
világlelke  és  a  kereszténység  c  disszertációja  az 
ortodox  egyház  megtámadása  miatt  az  egész  szerb 
sajtónak  oly  vehemens  támadását  vonta  maga 
után,  hogy  a  patronátus  megbízását  megvonta 
tőle  és  1905.  az  államtól  a  bajai  tanítóképzőnél 
kapott  tanári  alkalmazást.  1911.  külföldön  tanul- 
mányozta a  szocializmus  legújabb  irányát,  a  föld- 
birtok reformját.  Irodalmunkban  ő  az  első  ismer- 
tetője a  történet  és  faj  kapcsolatainak ;  idevágó 
nagyobb  szabású  tanulmányát  a  Társadalomtudo- 
mányi Szemlében  tette  közzé.  Sajtó  alatt  van 
tőle  a  Székely  Jánosról  szóló  szerb  románc-gyűj- 
teménynek magyar  fordítása. 

Jánky  László,  Mária  királyné  nöuralmának  a 
Dánfyakkal  együtt  esküdt  ellensége  volt  s  ellene 
a  Dánfyakkal  együtt  lázadásba  vitte  a  Duna-Ti- 
sza-Maros közét.  Az  ifjú  macsói  bán,  Garay  Mik- 


Jan  Mayen 


—     765     — 


János 


lós  elég  gyorsan  széjjelverte  őket  1387.  Temes- 
vár közelében.  V.  ö.  Katona,  Hist.  Crit.  XI.  192 ; 
Márki,  Mária  királyné  (106.,  110. 11.). 

Jan  Mayen,  sziget  az  Északi  Jeges-tengerbon, 
dán  birtok,  550  km.-nvire  Izlandtól  az  é.  sz.  70°  49' 
-71"  9'  között  és  a  Grw.  ny.  h.  T  53-9°  5'  között, 
hossza  55  km.,  területe  372  km*.  Vulkáni  eredetű 
hegyek  takarják.  É-i  felében  van  a  Beerenberg 
{2545  m.)  kialudt  vulkán ;  J.  legnagyobb  részét 
örökös  hó  takarja,  a  D.-i,  átlag  300  m.  magas  ré- 
szét nem.  A  partjai  meredekek.  A  szigetet  csak 
skót  ós  krisztiániai  fókahalászok  keresik  fel  időn- 
ként. Évi  hőmérséklete  — 2-3°,  utolsó  vulkáni  ki- 
törései 1732.  és  1818-ból  ismeretesek.  Valószínű- 
leg Hudson  fedezte  föl  1607.  J.-onaWilczek-völgy 
földszorosáu  volt  1882—83  között  az  osztrák- 
magyar sarki  expedíció  nemzetközi  megfigyelő 
állomása.  V.  ö.  Die  österr.  Polarstation  J.  (Wien 
1886,  3  köt.) ;  Mohn,  öen  J.  M.  (Kristiania  1892). 

Jannasch,  Róbert,  német  nemzetgazdasági  író 
és  gyarmati  politikus,  szül.  Köthenben  (Anhalt) 
1845  ápr.  30.  Előbb  tanár  volt  és  1874.  a  drezdai 
statisztikai  hivatal  igazgatója  lett.  1877— 84-íg 
a  berlini  porosz  kir.  statisztikai  hivatal  rendes 
tagja  volt.  1878-ban  az  elnöklete  alatt  álló  keres- 
kedelmi fóldi'ajzi  társaságot  alapította  ós  1879 
óta  az  fclxport  c.  folyóiratot  adja  ki.  1880-ban  a 
Deutscher  Schulverein  nevű  egyesületet  alapí- 
totta. Kereskedelmi  expedíciókat  vezetett  Marok- 
kóba és  Dél-Braziliába.  Főbb  művei :  Abhaudlun- 
geu  über  Nationalökonomie  und  Statistik  (Basel 
1869) ;  Die  Trades-Unions  oder  Gew  erkvereine  (u. 
o.  1871) ;  Kolonien,  Kolonialpolitik  und  Auswan- 
derung  (Roscherrel,  Leipzig  1885) :  Die  deutsche 
Handelsexpedition  1886  (Berlin  1887);  Ratschlage 
für  Auswanderer  nach  Brasilien  (4.  kiad.  u.  o. 
1898). 

Janneqoin  (Janequin,  Jennékin),  Glément,  a 
XVI.  sz.  egyik  legnagyobb  zeneszerzője,  az  új 
fi'ancia  a  capella  chanson  megteremtője  volt. 
Életéről  csak  annyit  tudunk,  hogy  a  nagy  Josquin 
de  Prés  volt  a  mestere.  Müvei :  Sacrae  cantiones 
seu  motectae  4  voc(1533) ;  Proverbes  de  Balomon 
composós  en  musique  en  4  paiHes  (1558) ;  Octante- 
deux  psaumes  de  Dávid  (1559).  Számos  chansonja 
jelent  meg  Attaiguant,  Jacques  Moderné,  Tylman 
Susato,  Gardanes  gyűjteményeiben.  J.  az  első 
nagy  programmzenészek  egyike  volt. 

Janny  Gyula  (fehérvári),  sebésztanár,  szül. 
Székesfehérvárott  1842  raárc.  30.  1867-ben  Bili 
rothnál  lett  műtőHö vendek.  1871-ben  Pesten  tele- 
pedett le  és  Lumniczer  tanár  osztályán  teljesített 
segédi  szolgálatot.  1878-ban  a  barakkórház  sebé- 
szeti osztályának  főorvosává  nevezték  ki.  Nagy 
érdeme  a  vöröskereszt-egylet i  « Erzsébet-kórháza 
szervezése,  a  beteg-ápolónők  kiképeztotése.  1882. 
az  általános  sebészeti  kór-  és  gyógytan  magán- 
tanárává, 1884-ben  az  «Krz8ébet-kórház»  igaz- 
gatójává nevezték  ki.  1885-ben  a  Szent  István 
közkórház  egyik  sebészeti  osztályának  főorvosa 
lett.  1895-bea  az  egyetemi  nyilvános  rendkívüli 
tanári  címet  kapta.  Irodalmi  dolgozatai  a  sebészet 
körébe  vágnak  s  hazai  és  külföldi  folyóiratokban 
jelentek  meg.  Az  újabhkori  sebkezelésröl  c.  mü- 
vét kiadta  a  kir.  magy.  természettud.  társ.  (1880). 
1910-ben  nyugalomba  vonult. 


Janó,  kisk.  Sáros  vm.  eperjesi  j.-ban,  (löto)  185 
tót  lak.,  u.  p.  Sárosszentimre,  u.  t.  Eperjes. 

Janocki  János  Dániel,  lengyel  bibliográfus, 
szül.  Birnbaumban  (Posen)  1729.,  megh.  Bomst- 
ban  1786  szept.  29.  Egy  Janisch  nevű  német 
család  fla  s  katolizált,  majd  Zaluski  András 
könyvtárnoka  volt  Varsóban.  Főmunkája :  Jano- 
ciana  (Varsó  1776-79,  2  köt.,  3.  kötete  Lindetöl, 
u.  0. 1819),  benne  sok  biográfiai  jegyzet  régi  len- 
gyel írókról. 

Jánok,  kisk.  Abauj-Torua  vm.  tornai  j.-ban, 
(1910)  7.34  magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Szepsi. 

Jánoky,  1.  Demeter,  Tamás  fla  a  Hunt-Páz- 
mán  nemzetségből,  családja  az  abaujvármegyei 
Jánok,  Vajda,  Büttös  falvakat  birta.  1359-ben 
barsi,  1381.  esztergomi  föesperes  volt,  1388—92. 
pedig  Veszprém  püspöke.  —  2.  J.  László,  az  előb- 
binek bátyja,  1344—49.  esztergomi  prépost,  1359. 
veszprémi  püspök,  1367-ig  alkancellár.  V.  ö.  Wert- 
ner,  Magy.  nemz.  II.  56. ;  Hont  vm.  Okit.  305  — 
310.,  318.,  336.,  368 :  Katona,  Hist.  Crit.  XII. 
815. 11. ;  Turul,  VIII.  12—15. 

János  (héberül  Jóchanán  a.  m.  Isten  kegyeltje, 
gör.  loannes,  Johamies,nóm.  Johann,  franc.  Jeaii, 
ang.  John,  spany.  Jüan,  port.  Joao,  ol.  Giovanni, 
holland.  Jan),  számos  szent,  pápa  és  uralkodó 
neve. 

János  szentek.  1.  Keresztelő  J.,  Jézus  Ivrií^z- 
tusnak  előhíi'uöke,  az  agg  Zakariás  papnak  és  Er- 
zsébetnek, a  hold.  Szűz  közeli  rokonának  egyetlen 
fla.  Tiberius  császár  15.  évében  a  Jordán  partján 
föllépett,  bűnbánatot  hirdetve  és  utalva  a  Messiás 
közelgő  országára ;  akik  bűneiket  megvallottak  éf^ 
hívei  lettek,  azokat  a  Jordánban  megkeresztelte. 
Jézus  is  megkereszteltette  magát  általa  a  Jordán 
vizében.  Kemény  szemrehányásokkal  illetvén  He- 
ródes Antipast  Herodíással  való  botrányos  vi- 
szonya miatt  és  mert  beszédei  miatt  politikailag 
veszedelmesnek  látszott,  fejét  vették.  Az  egyház 
jún.  4.  vasárnapján  születésének,  aug.  29-én  pe- 
dig fővételének  emlékét  üli.  A  különféle  szoká- 
sok sztlletósének  emléknapján  (pl.  Sz.  János  tüze) 
valószínűleg  a  pogányok  napfordulati  ünnepének 
maradványai. 

2.  J.  apostol  és  evangélista,  Zebedeus  genezáreti 
halász  és  Salomé  fla  s  az  id.  Jakabnak  öccse,  Jézus 
legkedveltebb  tanítványa.  Bátyjával,  Andrással 
ker.  János  tanítványaihoz  tartozott,  de  midőn  ez 
Jézushoz,  mint  az  ígért  Messiáshoz  utalta,  e  kettő 
első  tanítványaiként  Jézushoz  csatlakozott.  Jézus 
Jánost  minden  tanítványa  fölött  kitüntette  sze- 
retetével és  bizalmával ;  lángoló  buzgalmáért  őt 
bátyjával  ogjütt  «boanergész))-nek,  azazamenny- 
dörgés  flának  nevezte.  Jelen  volt  Jézus  színvál- 
tozásánál és  az  Olajfák  hegyén.  Máriával  együtt  a 
kereszt  alatt  állott,  melyi'öl  a  haldokló  Megváltó 
anyját  az  ő  gondviselésére  bízta.  Az  Úr  mennybe- 
menetele után  Péterrel  egy  ideig  Jeruzsálemben 
működött.  Később  Efezusban  telepedett  le  és  Ki.s- 
Ázsia  egyházait  kormányozta.  Domitianus  alatt 
(81— 96)  Rómába  idézték  s  forró  olajba  dobták, 
honnan  sértetlenül  kimenekülvén,  Pátmosz  szi- 
getére száműzték ;  Nerva  alatt  (96—98)  visszatért 
Efezusba,  hol  igen  nagy  kort  elérve  100  körül 
(Trajanus  alatt,  98— 117)  bekövetkezett  természe- 
tes haláláig  meg  is  maradt.  Emlékünnepét  njc 


János 


766    — 


János 


egyház  dec.  27-én  üli.  Miként  a  többi  három  evan- 
gélistának, úgy  neki  is  van  emblémája:  a  sas.  J. 
neve  alatt  öt  kanonikus  irat  van  az  Új-szövetség- 
ben, t.  i.  egy  evangélium,  három  rövid  levél,  s  a 
Jelenések  könyve  (1.  o.).  Az  Evangélium  és  Jelené- 
sek könyve  körül  egész  irodalom  keletkezett. 
Az  újabb  munkák  közül  említendők:  Calmes 
(1903) ;  Knabenbauer  (1906) ;  Belser  (1905) ;  Gut- 
jahi-  (1905);  K.  Meyer  (1902);  Sanday  (1905); 
Jackson  (1906) ;  Scott  (1906);  Tiefenthal  (1892); 
Holtzmann  (1891) ;  Meyer-Bousset  (1896) ;  Kohl- 
hofer  (1902)  stb. 

3.  Aranyszájú  Szt.  J.  (Ghrysostomus),  konstan- 
tinápolyi patriarcha,  a  legkiválóbb  egyházatyák  és 
szónokok  egyike,  szül.  347.,  megh.  407  szept.  14. 
Kezdetben  a  jogi  pályára  készült,  a  keresztség 
felvétele  után  azonban  az  egyházi  pályára  lépett ; 
386-ban  szentelték  pappá,  mint  hitszónok  12  évig 
működött  szülővárosában,  398.  pedig  fényes  hír- 
neve folytán  a  konstantinápolyi  patriarchai  székre 
hívták  meg.  E  magas  állásában  hatalmas  szónok- 
lataival megszilárdította  a  jó  erkölcsöket,  kórhá- 
zakat emelt  a  nép  számára,  a  gótok  vezére,  Gai- 
nas  ellenében  megvédelmezte  az  egyház  jogait, 
s  kérlelhetetlen  szigorral  űzte  el  azokat  a  püspö- 
köket, akik  simonia  útján  jutottak  állásukhoz. 
Erkölcsi  fölénye  ós  szigora  sok  ellenséget  szerez- 
tek neki,  akiknek  403.  az  ú.  n.  tölgyfa  melletti 
zsinaton  sikerült  öt  méltóságától  megfosztani  és 
száműzetésbe  küldeni.  Ezt  azonban  a  nép  meg- 
akadályozta. 404-bou  azonban  újra  és  végleg 
száműzték  Kukususba  (Örményorsz.)  ós  innen  Pi- 
tyusba  (Kolchis),  ahol  meg  is  halt.  Emléknapja  a 
kat.  egyházban  jan.  27.,  a  gör.  egyházban  nov.  13. 
Művei  mindenkorra  az  egyházi  szónoklat  remekei 
maradnak  úgy  tartalmuk,  mint  a  klasszikusokkal 
egyenlő  sorban  álló  nyelvezetük  miatt.  A  Ghryso- 
stomus név  (aranyszáj)  mindjárt  halála  után  jött 
szokásba  és  a  liturgiába  is  átment.  Tömérdek 
iratai  közül  a  legkiválóbbak  az  ó-  és  újtestamen- 
tumot magyarázó  homiliái,  erkölcstani  művei  s  v. 
200  levele.  Legjobb  bibliográfia  Baurtól,  C.  et 
ses  oeuvres  daus  l'hist.  litt.  (1907). 

■i.  Alamizs7iás  Szt.  J.  (Joannes  Eleemosyna- 
rms),  szül.  Ciprus  szigetén  550  körül,  megh.  616 
nov.  11.  Alexandriai  patriarcha  volt  606—616. 
Székfoglalása  előtt  mindenét  a  szegényeknek 
ajándékozta,  akiket  «urai»-nak  nevezett.  Kiváló 
jótékonyságáért  kapta  az  alamizsnás  nevet.  Holt- 
testét a  török  császár  Mátyás  királynak  ajándé- 
kozta, mire  egészen  a  mohácsi  vészig  Budán  tisz- 
telték ;  ezután  Pozsonyba  vitték  át,  hol  a  Szt.  Már- 
ton-templomban őrzik.  Emlékünnepe  jan.  23.,  a 
görög  egyházban  nov.  11. 

5. ,/.,  damaszktisi,  1.  Damaszkusi  Szt.  János. 

6.  Keresztes  Szt.  J.  (Joannes  de  Cruce),  1. 
Cruz.  3. 

7.  Istenes  Szt.  J.  (Joannes  de  Deo),  1.  Irgal- 
mas barátok. 

8.  J.,  nepomuki,  1.  Nepomuki  Szt.  János. 
János  pápák.  Huszonhárom  ilynevü  pápa  ült 

Szt.  Péter  szókén. 

1.  I  J,  szeiit  (523  ang.  13—526  máj.  18.).  Tos- 
canai származású  ;  Theodorik,  a  keleti  gótok  ki- 
rálya 524.  egy  küldöttség  élén  Konstantinápolyba 
küldte  II.  Justinianus  császárhoz,  az  ariánusok 


ügyében.  Innen  visszatérve,  Theodorik  Ravenná- 
ban  ismeretlen  okból  fogságba  vetette,  hol  meg  is 
halt.  Emléknapja  máj.  27. 

2.  II.  J.  (533  nov.  2—535  máj.  8.),  előbb 
Mercurius.  Valószínűleg  az  első  pápa,  aki  eredeti 
nevét  megváltoztatta.  Határozatával  véget  ve- 
tett a  «theopaschita»  vitának  (1.  Theopaschiták) 
534  márc.  24. 

3.  IIL  J.  (561  júl.  17-574  júl.  13.)  Megújí- 
totta a  katakombákat  és  elrendelte,  hogy  vasár- 
uaponkint  istentisztelet  tartassék  bennük. 

4.  IV.  J.  (640  dec.  24.-642  okt.  12.).  640-ben 
Rómában  tartott  zsinaton  kárhoztatta  a  monoteló- 
ták  eretnekségét. 

5.  V.  J.  (685  júl.  23.-686  aug.  2.). 

6.  VI  J.  (701  okt.  30.— 705  jan.  11.).  Gisulph 
beneventi  herceget,  ki  az  exarchátusra  tört,  visszar 
vonulásra  birta. 

7.  VII.  J.  (705  márc.  1.— 707  okt.  18.).  Képek- 
kel és  drágaságokkal  ékesítette  a  bazilikákat. 

8.  VIII  J.  (872  dec.l4.— 882  dec.  16.).  875-b8n 
karácsony  ünnepén  Kopasz  Károly  frank  királyt 
császárrá  koronázta.  Methodiust  a  szláv  Pannónia 
metropolitájává  tette.  Alatta  a  szaracénok  Rómáig 
hatoltak,  kiktől  25,000  ezüst  márka  évi  adó  fize- 
tése által  szabadult  meg.  878-ban  összeesküvés 
alkalmával  Franciaországba  menekült,  ahol  881. 
Vastag  Károlyt  császárrá  koronázta.  Állítólag 
erőszakos  halállal  múlt  ki. 

9.  IX.  J.  (898  jan.— 900  ápr.  6.).  Zsinatokat 
tartott  Rómában  és  Ravennában.  A  pápaválasz- 
tást illetőleg  elrendelte,  hogy  a  megválasztottnak 
fölszen telese  császári  megbízottak  jelenlétében 
menjen  végbe. 

10.  X  J.  (914  márc— 928  máj.).  Rokonának, 
Theodorának,  Theophylakt  szenátor  feleségének 
segítségével  jutott  a  trónra,  ami  miatt  házas- 
ságtöréssel rágalmazták  meg.  915-ben  Beren- 
gárt  császárrá  koronázta  ;  916.  megverte  a  sza- 
racénokat  Garigliano  mellett.  A  görög  egyházzal 
rövid  időre  kiegyenlítette  a  viszályokat.  Azzal, 
hogy  a  provence-i  Hugónak  óhajtotta  a  császári 
méltóságot  juttatni,  elkeserítette  Maroziát,  Theo- 
dora  leányát,  I.  Alberích  feleségót,  ki  öt  fogságba 
vetette,  ahol  állítólag  megfojtották. 

11.  XI.  J.  (931-935  dec),  egyesek  szerint 
Maroz  iának  és  III.  Sergius  pápának  fia ;  mások 
szerint  azonban  bizonyos,  hogy  a  salernói  Marozia 
és  I.  Alberích  patrícius  fla.  Csak  egyházi  ügyek- 
kel foglalkozott,  míg  anyja  és  3.  férje,  Hugó  ural- 
kodtak Rómában.  II.  Alberích  azonban  elűzte 
Hugót,  Maroziát  pedig,  valamint  XI.  J.-t  börtönbe 
vettette,  ahol  meg  is  halt. 

12.  XII.  J.  (955  dec.  16.— 964  nov.  14.).  Előbbi 
neve  Oktavián ;  II.  Alberích  római  patrícius  üa  ós 
Marozia  imokája;  18  éves  korában  befolyásos 
atyja  révén  került  a  pápai  trónra.  Könnyelmű, 
kicsapongó  férfi  volt,  barátja  a  vadászatnak  és 
háborúnak.  Az  egyházi  és  világi  hatalmat  ismét 
egy  kézben  egyesítette,  Berengár,  a  pápai  állam 
elnyomója  ellen  961. 1.  Ottót  hívta  segítségül  és 
962.  császárrá  koronázta.  Mivel  azonban  a  csá- 
szár ellenségeivel  szövetkezett,  Ottó  visszatért 
Rómába  és  963  nov.  6.  zsinat  elé  időzte,  de  mert 
nem  jelent  meg,  erkölcstelen  élete  miatt  letétetett 
és  VIII.  Leó  választatott  utódjává.  De  alig  hagyta 


r 


János 


767 


János 


cl  a  császár  Rómát,  J.  visszatért  és  véres  bosszút 
állott  ellenfelein.  Mire  Ottó  ismét  megjelent,  J. 
meghalt. 

13.  XIII.  J.  (965  okt.  1.— 972  szept.  5.).  Mivel 
a  római  nemesek  túlkapásai  ellen  erélyesen  lépett 
föl,  ezek  föllázadtak  ellene,  elfogták  és  börtönbe 
vetették.  Tíz  hónap  után  a  segítségére  jött  I,  Ottó 
császár  visszahelyezte. 

14.  XTV.  J.  (983  dec.  10.-984  aug.  20.).  A  gö- 
rög pénzzel  támogatott  VII.  Bonifác  ellenpápával 
szemben  nem  birt  állásában  megmaradni.  Ez  az 
Angyalvárba  záratta  öt,  ahol  éhen  halt  meg. 

15.  XV.  J.  (985  aug.— 996  márc).  Trónralépte 
után  a  hatalmas  Crescentius  által  Rómából  Id- 
üzetve,  Toscanába  menekült  s  III.  Ottó  császárt 
segítségül  hívta,  mire  Crescentius  visszahívta  a 
pápát.  Ó  hajtott  végre  először  pápai  kanonizációt 
993.  Ulrik  augsburgi  püspökön.  Tudós  pápa  volt, 
de  mert  rokonait  előnyben  részesítette,  a  római 
klérus  nem  kedvelte.  (Egy  másik  XV.  J.,  ki  VII. 
Bonifác  után  lőtt  volna  pápa,  nem  létezett.  Csak 
azért  említjük,  mert  a  további  számítást  meg- 

16.  XVI  J.  (997—998.).  A III.  Ottó  császár  be- 
folyásával választott  V.  Gergellyel  szemben  Cres- 
centius ellenpápává  tette.  De  a  törvényes  pápá- 
nak segítségére  sietett  III.  Ottó  császár  ellen  el- 
bukott, ki  őt  elfogatta  és  megvakíttatta.  Egy  római 
kolostorban  halt  meg  1013  ápr.  2. 

17.  XVII  J.  (  vagy  ha  két  XV.  J.-t  számítunk, 
XVIII.  V.  ö.  XV.  J.).  Csak  pár  hónapig  volt 
pápa:  1003  jún.  1.3.— nov.  6. 

18.  XV III  (XIX.)  J.  (1003  dec.  25.-1009 
júl.).  Tudós  és  szentéletü  férfiú.  Mint  egyszerú 
szerzetes  halt  meg. 

19.  XIX.  (XX.)  J.  (1024  jún.  25.— 1033  dec. 
6.).  Fivérének,  VIII.  Benedeknek  utóda.  1027-ben 
megkoronázta  II.  Konrád  császárt  és  nejét.  Dacára 
II.  Basilios  bizánci  császár  és  Eusthathios  kon- 
stantinápolyi patriarcha  kérésének,  nem  ismerte  el 
ennek  «oecumenicus  patriarcha»  címét. 

20.  (XX.)  XXI  J.  (1275  szept.  8.-1277  máj. 
20.).  Habsbiu-gi  Rudolfot  támogatta  Anjou  Károly 
ellenében,  szorgalmazta  a  keresztes  háborút  ós 
szerencsésen  vezette  az  egyesülési  tárgyalásokat 
VII.  Paleol.  Mihály  császárral.  Viterbói  palotájá- 
ban egy  szobának  leszakadt  boltozata  alatt  lelte 
halálát.  Bölcseleti  és  orvostani  iratokat  hagyott 
hátra,  melyek  legtöbbje  Petrus  Hispanus  név  alatt 
jelent  meg  nyomtatásban  és  több  száz  éven  át 
tekintélynek  örvendett,  így :  Summulae  logicales 
(Pails  1487,  Velence  1572) ;  Tractatus  logicales 
(Köln  1503) ;  Thesaurus  paupernm  (Lyon  1525). 

21.  XXII  .1.  (1316  aug.  7-133-4  dec.  4.).  Előbbi 
Ígérete  ellenére  Avignonban  székeit.  Lajos  német 
királynak  választását  nem  ismerte  el  és  miután 
ez  nem  akart  lemondani,  az  egyházból  kiközösí- 
tette és  alattvalóit  a  hűség  esküjétől  fölmentette. 
A  kiközösítésnek  azonban  nem  volt  a  várt  hatása. 
Lajos  egyetemes  zsinathoz  fellebbezett,  békezava- 
rónak és  eretneknek  nyilvánította  a  pápát.  Lajos 
1328.  Rómába  vonult,  hol  Sciarra  bibomok  meg- 
koronázta és  a  pápát  mint  eretneket  letétette  s  V. 
Miklós  (1.  0.)  név  alatt  ellenpápát  választatott.  A 
szakadásnak  azonban  csakhamar  véget  vetett  Ró- 
bert nápolyi  király,  ki  Lajost  az  ellenpápával 


együtt  Rómából  elűzte,  mire  ez  utóbbi  önként  le- 
mondott és  meghódolt  a  törvényes  pápának,  J.  ki- 
adott 20  konstituciót,  az  ú.  n.  Clomentinae-t  ós 
Extravagantes-t  (1.  o.  és  Corpus  juris  canoniá). 
Előmozdította  a  tudományt  és  művészetet ;  kifo- 
gástalan, tudós  és  energikus  férfiú  volt.  Korábbi 
nézete  miatt  a  Visio  beatificát  illetőleg  az  eret- 
nelvség  gyanújába  keveredett,  de  azt  halála  előtt 
visszavonta.  V.  ö.  Occam  W.,  Compend.  erroris 
•Joannis  P. 

22.  XXIII  J.  (1410  máj.  17.-1415  máj.  29.). 
Nagytudományú,  de  pápasága  előtt  nem  kifogás- 
talan életű  férfiú  (előbb  katonatiszt  [tengeri  rablói] 
azután  dr.  juris).  Pápává  választatván,  két  ellen- 
pápa, XII.  Gergely  és  XIII.  Benedek  állott  vele 
szemben.  Megvédelmezte  1411.  az  egyházi  államot 
nápolyi  László  ellenében,  de  1413.  menekülni 
kényszerülvén,  Zsigmond  császárhoz  fordult  segé- 
lyért, aki  J.-t  Konstanzba  egyetemes  zsinat  össze- 
hívására birta  1415.  Itt  az  ellene  emelt  vádakkai 
szemben  nem  védekezett,  hanem  Steinba  szökött, 
de  Brandenburgi  Frigyes  elfogta  és  előbb  a  Kon- 
stanz  melletti  Gottleben  várában,  majd  Heidel- 
bergben,  végre  Mannheimban  szigorú  őrizet  alatt 
tartották.  Szabadságát  1418.  nyeite  vissza,  midőn 
Firenzében  V.  Mártont  törvényes  pápának  elis- 
merte, ki  őt  1419.  tusculmni  bibomok-püspökkó 
és  a  bíbornoki  kollégium  dékánjává  nevezte  ki, 
de  csakhamar,  nov.  22.  Firenzében  meghalt. 

János,  számos  uralkodó  és  fejedelmi  személyi- 
ség neve. 

Országok  szerivt. 

Lengyelország  27—89. 
Liechtenstein  30. 
Mecklenbnrg  31. 


Magyarország  1 — 2. 
Aus3tria-Magyarország  3—4, 
Abesszinia  5. 
Anglia  6. 
Aragónia  7—8. 
Bizánc  9—16. 
Brandenburg  17 — 19. 
Bargund  20. 
Csehország  21. 
Dánia  22. 

Franciaország  23—24. 
Kasztilia  25—26. 


Nassau  32. 
Pfalz  33. 

Portugália  34—39. 
Spanyolország  41—41. 
Sváb  hercegség  42. 
Svédország  48 — 44. 
Szászország  45—52. 
Szász-Weimar  53— 5 1. 
Toscana  55. 


[Magyarország-]  1-  «/•,  erdélyi  vajda  és  ma- 
gyar király,  Szapolyai  István  nádor  ós  Hedvig 
teseheui  hercegnő  fia,  született  Szepesvárábau 
1487.,  megh.  Szászsebesen  1540  július  22.  Tör- 
téneti szereplése  a  híres  1505-iki  rákosmezei 
országgyűlésen  kezdődött,  midőn  a  rendek  az 
ő  javára  azt  a  végzést  hozták,  hogy  a  királyi 
liáz  kihaltával  többé  idegen  nemzetbelit  királlyá 
uem  választanak.  J.  a  nemzeti  pártnak  már  ek- 
kor királyjelöltje  volt.  A  családban  is  megvolt  a 
trónravágyás.  Közszájon  forgott  az  országban, 
hogy  István  nádor  Mátyás  halála  után  felemelte 
3  éves  kis  fiát  s  azt  mondta,  hogy  ha  ilyeu  nagy 
volnál,  most  királlyá  választatnálak.  Anyja,  a 
tescheni  hercegnő,  a  lengyel  uralkodóliáz  rokona, 
még  uagyravágyóbb  volt  s  1605.  ajánlatot  tett  a 
súlyosan  beteg  Ulászló  királynak,  hogy  egyetlen 
leánya,  Anna  jövendőjét  úgy  biztosítsa,  hogy  az 
ó  fiával,  J.-sal  jegyezze  el  s  ők  uralkodja- 
nak utána.  Ulászló  az  ajánlatot  elutasította  s  a 
Miksával  1491.  kötött  örökösödési  szerződéshez 
ragaszkodott.  Erre  volt  válasz  az  1505-iki  rákosi 
végzés  a  nemzeti  királyság  érdekében.  J.  ismé- 
telve megkérte  a  királytól  (1510)  leánya  kezét, 
de  újra  eredmény  nélkül.  Az  udvartól  való  eltá- 


János 


768 


János 


volitás  volt  egyik  célja,  hogy  J.  erdélyi  vajdává 
tétetett  (1511).  Azt  azonban  Ulászló  sem  akadá- 
lyozhatta meg,  hogy  az  iij  lengyel  király  Sza- 
polyai  Borbálát  nőül  vegye  (1512).  J.  1513  nya- 
rán a  törökök  becsapása  és  zsákmányolásaik 
megtorlására  beütést  intézett  a  török  földre, 
melynek  szerencsés  kimenetele  után  ezer  lovas 
bandériummal  ment  fel  Budára  s  még  egyszer 
megkérte  a  királyleány  kezét,  de  most  is  hiába. 
1514 -ben  ö  veri  le  a  Dózsa-féle  pórlázadást  Te- 
mesv  ániál  s  válogatott  kínzással  végezteti  ki  a 
«kuruc-királyt»  és  vezértársait.  Népszerűsége  nö- 
vekedvén, Ulászló  halála  után  J.  pártja,  a  közne- 
messég azt  követelte  a  rákosi  országgyűléstói 
(1516),  hogy  a  kiskorú  Lajos  király  mellett  kor- 
mányzóul J.  neveztessék  ki.  Az  udvari  párt  ezt 
megakadályozta.  J.  kárpótlásul  Perónyi  Imre 
mellé  koronaőrré  választatott.  Perényi  Imre  ná- 
dor halála  után  a  nádori  móltóságra  a  nemzet 
közvéleménye  J.-t  óhajtotta,  de  az  udvari  párt 
fondorlata  következtében  az  országtanács  több- 
sége Báthory  Istvánt  emelte  ez  első  országos 
főméltóságra  (1519).  A  pártszenvedély  tüzét  ez 
még  inkább  élesztette,  éppen  akkor,  midőn  a  török 
hódító  föllépése  miatt  az  ország  egyesült  erejének 
kifej  Düsére  lett  volna  szükség.  Nándorfehérvár  el- 
este (1521)  nagyrészt  a  felmentő  sereg  vezéreinek 
(Báthory  és  J.)  gyűlölködése  és  késlekedése  miatt 
történt  8  még  e  nagy  veszteség  sem  hűtötte  le  a 
pártfelek  szenvedélyét,  mely  a  következő  évek 
vihai"08  országgyűlésein  a  végletekig  fokozódott. 
1522.  az  országgyűlés  két  főkapitány  kinevezését 
határozta  el,  de  az  udvar  csak  Báthoryt  nevezte 
ki  azzá,  J.-t  mellőzte  (1522).  J.  Erdélybe  vissza- 
tón'^én,  a  török  által  elűzött  Radul  havaséi  vei  vaj- 
dát székébe  visszaültette  1624.  Újlaki  Lőrinc  her- 
ceg gazdag  öröksége  nyújtott  a  viszálynak  újabb 
táplálékot,  a  király  tanácsosai  elütvén  a  szerződés 
szerint  igényelt  örökségétől  J.-t.  A  hatvani  és 
rákosi  országgyűlésen  (1524)  J.  pártjával  a  kor- 
máuyféríiak,  főkép  a  nádor  megbuktatására  töre- 
kedett. Ami  ekkor  nem  sikerült,  megtörtént  egy 
év  múlva,  midőn  az  1525-iki  fon*adalmi  jellegű 
hatvani  országgyűlés  megfosztotta  a  király  ta- 
nácsosait méltóságuktól  s  nádorrá  a  letett  Bá- 
thory helyébe  Werbőczy  Istvánt  választotta  s 
Szapolyaiéknak  az  üjlaki-féle  örökséget  kivívta. 
A  megbuktatott  főurak  J.  és  pártja  ellen  titkon 
egy  «kalandos»  nevű  társulatot  alkottak,  amely 
a  következő  év  (1526)  tavaszán  tartott  rákosi 
oi-szággy  ülésen  felülkerekedett  s  Werbőczy t  le- 
tette a  nádorságról.  Ilyen  pártviszály  között  ta- 
lálta ax országota  hai-cias  Szulejmán  szultán  tá- 
madása s  a  mohácsi  vész,  mely  legfőkép  az  ud- 
vari párt  veresége  volt.  J.  a  különböző,  egy- 
mással ellentétes  királyi  rendeletek  miatt  csak 
Szegedig  érkezett  az  erdélyi  hadakkal,  midőn  Mo- 
hácsnál a  csata  eldőlt.  Szándékos  árulással  is  vá- 
dolták némelyek,  de  alaptalanul,  mertő  maga  se- 
regét megelőzve  sietett  a  harctér  felé  s  öccse, 
György,  a  második  fővezér,  halálával  igazolta 
hűségüket.  J.  Szulejmán  hadai  kivonulása  után 
1526  okt.  lőrére  Tokajba  gyűlést  hirdetett.  A 
felsömagyaroi-szági,  tiszántúli  és  erdélyi  rendek 
már  itt  megegyeztek  J.  királlyá  választásában, 
amit  a  november  5.  Székesfejérvárra  kitiizött 


országgyűlésen  végre  is  hajtottak.  November 
10-én  történt  a  királyválasztás,  november  11.  J. 
megkoronáztatása  Podmaniczky  István  nyitrai 
püspök,  mint  legidősebb  főpap  által,  a  szent  koro- 
nával. Az  ellenpárt  Habsburgi  Ferdinánd  cseh 
királyt  választotta  királlyá  1526  dec.  16.  Po- 
zsonyban. A  horvátok  1527  jan.  1.  Ferdinándot, 
Szlavónia  1527  jan.  6.  J.-t  választotta  meg. 
Ferdinándot  bátyja,  V.  Károly  német  császái*,  J. 
királyt  a  Habsburgok  halálos  ellensége,  Fe- 
renc francia  király  támogatta.  Az  ellenkirályok 
harca  1527  nyarán  tört  ki.  Ferdinánd  hadai  ko- 
molyabb ellenállás  nélkül  haladtak  Budára,  hon- 
nan J.  Hatvan,  Eger  felé  vonult  vissza.  Tokaj- 
nál ütköztek  meg  (1527  szeptember  27.),  Salm 
győzött  a  Ferdinánd  seregével  és  J.  a  Tiszán 
átkelve,  Várad  alá  vonult  serege  romjaival. 
A  székesfejérvári  szept.  28-iki  gyűlés  megkoro- 
názta Ferdinándot  és  proskribálta  J.-t,  aki  Er- 
délyben 8  a  Tiszántúl  újabb  sereget  gyűjtött  és 
azzal  még  egyszer  szerencsétlenül  mórkőzött  meg 
az  abaúj vármegyei  Szina  mellett  Ferdinánd  se- 
regével (1528  március  20.).  J.  innen  Lengyel- 
országba, Tamowba  menekült  s  széleskörű  diplo- 
máciai akciót  indított  meg  a  magyar  kii'ály- 
ság  visszanyerésére.  Legfontosabb  és  Magyar- 
ország sorsára  végzetszerű  volt  az,  hogy  Szulej- 
mán szultáunal  a  már  előbb  hozzá  küldött  Ijaski 
Jeromos  követsége  által  szövetséget  kötött.  Mi- 
dőn Szulejmán  hadi  segélyéről  biztosítást  nyert, 
maga  is  sereget  gyűjtött  s  1528  nov,  lengyel  csa- 
pattal visszatért  Magyarországba.  Homonnán 
8000  főnyi  lovas  sereg  fogadta,  Uugvárott  török 
csausz  jött  elébe,  aki  által  a  belgrádi  pasa  Makót 
tűzte  ki  találkozási  helyül.  J.  Debreczeuen  át  ide 
sietett.  Téli  szállásra  Lippára  vonult,  innen  szer- 
vezte a  következő  tavaszi  hadjáratot,  várva  a 
szultán  jövetelét.  Szulejmán  Belgrád  felől,  J.  a 
Tiszántúlról  jőve  Mohácsnál  találkoztak  (152í) 
jul.  19.,  20.)  s  hadaikkal  együtt  mentek  Budára, 
melyet  Ferdinánd  hadai  rövid  vívás  után  feladtak. 
A  szultán  J.-t  a  vár  s  a  királyság  birtokába 
ünneplésen  behelyezte  s  Bécs  felé  indult,  honnan 
sikertelenül  tért  vissza  országába.  Az  ellenkú'á- 
lyok  között  újra  kitört  a  harc.  Ferdinánd  Roggea- 
dorf  által  Budát  is  ostrom  alá  fogatta  1530  őszén, 
de  sikertelenül.  Viszont  J.-nak  a  szultán  szövet- 
ségében sem  sikerült  az  egész  országot  meg- 
nyerni 3  Ferdinándot  kiszoríuiai.  Nyugat-Magyai'- 
ország  Ferdinánd  mellett,  a  keleti  J.-sal  tartott. 
Amaz  a  német  segítségben  bizakodott  a  török  el- 
len, emez  a  török  szövetség  által  vélte  biztosít- 
hatónak Magyarország  függetlenségét  a  német 
ellen.  Mindkettő  régi  politikai  elvi  alapokon  ál- 
lott e  mindkettő  európai  szövetségesekre  is  tá- 
maszkodott. A  harc  és  mérkőzés  eldöntetlen  ma- 
radt s  végre  a  tényleges  birtoklás  alapján  1538. 
kiegyezés  jött  létre  (váradi  béke),  melyben  egy- 
más királyságát  kölcsönösen  elismerik  s  kimond- 
ják, hogy  J.  halálával  i\z  ország  í'erdináudra 
szálljon.  A  titokban  kötött  béke  a  szultánt  bo- 
szura  ingerli,  de  J.  kiengeszteli  (1539).  J.  azon- 
ban a  békeföltételek  meg  nem  tartása  miatt  sza- 
kít Ferdinánddal  s  a  váradi  békét  f  elbontja,megnö- 
sül,  Izabella  lengyel  királyleányt  veszi  nőül,  kit(51 
fia  születik.  János  Zsigmond  (1540).  1540  júl.  22. 


János 


7Ö9 


János 


bekövetkezett  halála  előtt  úgy  intézkedik,  hogy 
királyságát  ueje,  Izabella  és  a  szultán  gyámsága 
alatt  fla  örökölje.  J.  volt  utolsó  tényleges  nemzeti 
királyunk.  Érdeméül  tudják  be  a  nemzeti  füg- 
getleuségés  önállóság  szívós  védelmezését, hibá- 
jául, hogy  a  török  szövetség  által  megkönnyí- 
tette a  török  hódítf'ts  kiterjesztését  Magyaror- 
szága. Székesfejérvárott  temették  el. 

2.  J.  Zsigmond  (v.  11.  János),  Magyarország 
^' választott  királya»  és  erdélyi  fejedelem,  Szapo- 
lyai  János  magyar  király  és  Izabella  lengyel  kir. 
llercegnö  üa,  szül.  Budán  1540  júi.  7.,  megh. 
(fyuiafehérvárt  1571  máre.  14.  Ifjúkora  viszon- 
tagságok és  sok  megpróbáltatás  közt  telt  el  (1.  Izor 
bella).  Izabella  királyné  1559  szept.  15.  meghal- 
ván, J.  maga  vette  át  az  m-alkodást.  Tizenegy 
évi  kormányzása  az  erdélyi  fejedelemséget  ki- 
fejlesztette s  megszilárdította,  a  némettel  szemben 
fegj'verrel  megvédte,  a  török  szultán  által  önálló- 
ságát elismertette  (Szulejmán  szultán  athnáméja, 
1566)  s  a  reformációt  Erdélyben  elterjesztette.  J. 
olsó  nevezetesebb  uralkodói  ténye  a  Ferdinánd  ki- 
rállyal megkezdett  kiegyezési  tárgyalás.  Ferdi- 
nánd nem  engedett  s  hadi'a  készült,  hogy  Erdélji; 
elfoglalja.  Erre  a  székelyek  is  fellázadtak  régebbi 
szabadalmaik  (adómentességük  stb.)  visszaszer- 
zésére ;  de  leverettek  s  régi  szabadságuk  eltöröl- 
tetett. 1563.  elején  J.  újra  "követeket  küldött  Fer- 
dinándhoz az  alkudozások  folytatására,  de  ö  a 
királyi  cími'ől  lemondani  most  sem  akart,  Ferdi- 
nánd viszont  leányát,  Johannát,  csak  úgy  akarta 
hozzáadni,  ha  J.  a  protestáns  vallást  elhagyja.  A 
magyarországi  részekben  megújult  a  harc  (1564), 
amely  változó  szerencs<jvel  egy  évig  tartott.Végre 
J .  békoalkut  kezdett  Báthory  István  által  Svendi- 
vel,  akik  megkötötték  az  ú.  n.  szatmári  egyezséget, 
melj'  szerint  J.  lemond  a  királyi  címről,  csak  Rr- 
dély  és  a  magyarországi  részek  fejedelmének  írja 
magát,  elismeri  a  császár-ldrály  fenhatóságát, 
Milcsa  egy  bajor  királyleányt  adat  hozzá  nőül,  az 
egymástól  elfoglalt  országrészeket  kölcsönösen 
visszaadják  s  véd-  és  dafjszövetséget  kötnek  a 
török  ellen.  A  most  már  elfogadott  egyezséget  a 
portáról  visszaérkező  Békés  Cxáspái'  akasztotta 
mog,  aki  a  szultán  védelméről  ós  fegyveres  segít- 
.><égéről  biztosította  a  fejedelmet.  1565  nyarán  újra 
megindult  a  harc  az  erdélyi  részekben.  Miksa 
most  azzal  akarta  a  török  pártfogását  elvonni 
J.-tól.  hogy  elárulta  a  szatmári  egyezséget.  A  szul- 
tán haragra  gyúlva,  felelősségre  vonta  J.-ot,  aki 
azonban  kimentette  magát.  Hogy  J.-ot  s  az  er- 
di'lyioket  megnyerje,  fejedelmi  jelvényeket  kül- 
dött neki  s  ünnepélyes  oklevelet  (athnámét),  mely- 
bon oltalmat  igér'  a  fejedelemnek  s  országának 
biztosítjafejedelemválasztási  szabadságát  s  annak 
megerősítését  s  adó  fejélxin  10,000  forintot  kíván. 
Az  erdélyi  fejedelemség  ezen  elismerése  nagy 
ölömet  okozott  Erdélylwu  s  a  fejedelem  igen 
fényes  ki.sérettol  indult  a  szultán  elibe,  aki  öt 
zimonyi  tál)orában  kitüntető  szí^'ességgel  fogadta 
<'s  ünnepeltette  (1566  jún.  29.— júl.  1.).  A  Szelim 
szultán  és  Miksa  császár-király  között  1.568  febr. 
17-én  nyolc  évre  kötött  békében  a  J.  által  birt 
t<>rület  s  Erdély  szabad  fejedelemválasztása  is  biz- 
tosíttatott. J.  most  a  belreformoki'a  fordíthatta 
niindeu  figyelmét.  A  vallá.sszabad.'^ágot  már  az 

Rémi  Nagy  LeíBikona.  .V.  Wt 


1557-iki  tordai  országgyűlésen  törvénybe  iktat- 
ták s  a  protestáns  felekezetek  összeegyezteté- 
sére nemzeti  zsinatok  tartását  határozták.  Maga 
a  fejedelem  is  korán  a  reformációhoz  csatlakozott 
s  a  végén  unitárius  lett.  Utolsó,  Marosvásárhelyi 
1571  jan.6.  tartott  országgyűlésén  is  kimondatta, 
hogy  az  isten  igéje  mindenütt  szabadon  prédikál- 
tassák s  így  Erdélyben  a  protestáns  vallás  általá- 
nossá lön.  J.  a  magyarság  erösbítésére  is  sokat 
tett.  Alatta  magyarosodott  el  Kolozsvár  s  olvad- 
tak be  Tordán,  Bnyeden,  Deósen,  Alvinczen,  Bor- 
bereken  a  szászok  a  magyarságba.  A  törvényho- 
zás nyelvét  is  ö  tette  magyan'á.  J.  utolsó  nagyobb- 
szabásu  politikai  ténj^e  volt  Miksa  császár-király- 
lyal  való  kiegyezése,  az  ú.  n.  speyori  egyezség 
megkötése,  mely  szerint  J.  a  királyi  címről  lemond, 
Erdélyt,  Bihart,  Máramarost,  Közép-Szolnokot  ós 
Kraszna  vármegyét  bi  randja,  a  császár  valamelyik 
unokahúgát  veszi  nőül,  a  török  ellen  véd-  és  dac- 
szövetséget kötnek,  halála  után  Erdély  szabadon 
választ  vajdát,  aki  a  császár-király  véduralmát 
el  fogja  ismerni.  J.  elfogadta  és  megerősítette  a 
szerződést,  de  az  csakhamar  azután  bekövetkezett 
halála  miatt  életbe  nem  léphetett.  Benne  kihalt  a 
Szapolyai-ház,  az  utolsó  magyar  nemzeti  király  s 
a  lengyelek  királyjelöltje  utódnélküli  nagybátyja 
(Zsigmond  Ágost)  halála  esetére.  1571  máj.  24.  az 
új  fejedelemválasztó  országgyűlésből  temették  el 
a  gyulafehérvári  székesegyházba,  anyja  mellé, 
a  templomban  máig  is  látható  díszes  szarkofág 
alá,  egy  belső  kisebb  koporsóba,  melyen  ezüst 
lemezre  volt  metszve  dicsőítő  irata  (elogium). 
Hamvai  a  tempjom  többszörös  feldúlása  alatt 
szétszórattak.     ' 

Iro'lnUnn.  Az  ej^ykoru  és  modera  történetírók  iiagy  mun- 
káin kivUl  speciális  monográfiák  Gromo  Endre,  .Tános  Zsig- 
mond testörkapitAny<a  jeUemzése  (Archív  des  Vereines  fUr 
Siebbg.  Landeskunde.  üj  folyam,  2.  köt.) ;  Bzádeczky  Lajos, 
Izabella  és  János  Zsigmond  Lengye  lorsz^ban  1552— 5ö., 
Budapest  1888  ;  Jakab  Elek,  János  Zsigmond  választott  ma- 
gyar király  s  enlélyi  fejedelem  élete  és  uralkodása  (Ke- 
resztény Mag\'ctö,  2.  köt.  Kolozsvár  1863). 

{Ausztria-Magryarország.lS.  X  Ker.  József 
Fábián  Sebestyén,  osztrák  föfierceg,  magyar  kir. 
herceg,  ü.  Lipót  császár  hetedik  fia,  szül.  Firen- 
zében 1782  jan.  20.,  megh.  Grácban  1859  máj.U. 
Gondos  nevelésben  részesült  s  18  éves  korában  a 
német  haretóren  küzdő  osztrák  sereg  élére  állí- 
tották, de  Hohenlinden  mellett  (1800  dec.  3.)  sú- 
lyos vereséget  szenvedett  Moreau  francia  hadai- 
tól. A  Innevillei  béke  után  Tirol  fökormányzója 
lett  és  1805.  sikeresen  harcolt  itt  az  egyesült 
francia  bajor  sereg  ellen.  Az  ulmi  katasztrófa 
után  azonban  kénytelen  volt  Tirolb<'>l  kivonulni  és 
az  Itáliáb/)!  hátráló  Károly  főherceg  seregével 
egyesülve  Béc>i  felé  tartott.  líközben  az  osztrák 
fősereg  Austerlitznél  nagy  vereséget  szenvedett 
és  a  háborút  a  pozsonyi  béke  fejezte  be,  A  béke 
idejét  J.  tudományos  kutatásoknak  és  utazások- 
nak szentelte.  Az  1809-iki  habomban  az  itáliai  se- 
reg fővezére  lett  és  üdinébe  nyomulva  Sacile 
mellett  megverte  Jenő  alkirályt(ápr.  16.).  Ezalatt 
Napóleon  Bécsig  nyomult,  amiért  J.-t  is  visszjt- 
rendelték  az  olasz  harctérről.  J.  Villachon  és  Grá- 
con  át  Mag^^arországra  vette  ú^ját.  hogy  itt  a 
nemesi  fölkelő  haddal  egyesüljön.  Az  egj'esölés 
Győrnél  történt  meg,  hol  J.  a  nyomában  jövő  Jenő 
alkirály  .'seregétől  jún.   14.  nagy  vereséget  szen- 

49 


János 


—     770     - 


János 


védett,  mire  Komárom  felé  hátrált.  Ennek  kö- 
vetkeztében megkésve  érkezett  a  wagrami  harc- 
térre (július  6.),  mikor  már  a  csata  sorsa  el 
volt  döntve.  Ezért  Károly  főherceg  neheztelt 
reá  s  öt  tartotta  csatavesztése  főokának.  A  bé- 
csi béke  után  J.  a  katonai  nevelőintézetek  fő- 
igazgatója lett.  A  harctéren  utoljára  1815.  sze- 
repelt, mikor  Hüningen  várát  (El  szász)  12  napi 
ostrom  után  kapitulációra  bírta  (aug.  28.).  A  vég- 
leges béke  után  Grácba  költözött,  miután  1827. 
raorganatikus  házasságra  lépett  Plöchl  Annával, 
az  ausseei  postamester  leányával.  Leereszkedő 
modora  és  közhasznú  tevékenysége  miatt  nagy 
népszerűségnek  örvendett  (Herzog  Hannos).  Ö  ala- 
pította a  gráci  muzeumot  (Johanneum)  s  részt 
vett  mindenféle  ipari,  mezőgazdasági,  tudomá- 
nyos és  művészi  mozgalomban.  Gráci  otthonából 
az  1848-iki  események  szólították  ki.  Előbb  I. 
Ferdinánd  császár  nevezte  ki  helytartónak,  ami- 
kor Bécsből  Innsbruckba  menekült  s  J.  e  minősé- 
gében nyitotta  meg  az  első  alkotmányos  biro- 
dalmi gyűlést  (júl.  22).  Ezalatt  a  frankfurti  né- 
met nemzeti  parlament  szintén  a  népszerű  főher- 
ceget választotta  meg  birodalmi  kormányzónak 
(Éeichsveitveser).  J.  ezt  a  méltóságot  el  is  fo- 
gadta, Frankfurtba  ment  és  felelős  kormányt  ne- 
vezett ki  (júl.  11.)  De  mivel  a  porosz  és  osztrák 
(kis-  és  nagynómet)  pártok  közt  kiegyenlíthetet- 
len ellentétek  merültek  fel,  J.  18i9  dec.  lemondott 
kormányzói  tisztjéről.  Hátralevő  éveit  Grácban 
töltötte.  Nejétől  (szül.  1804.,  megh.  1885),  kit  a 
császár  1845.  meráni  grófnői  rangra  emelt,  szü- 
letett egyetlen  fla,  Ferenc,  meráni  gróf  (szül. 
1839.,  megh.  1891).  Levelezéseit,  naplóit  és  egyéb 
iratait  felhasználták:  Krones,  Zur  Geschichte 
Östen-eichs  1792—1816  (Gotha  1886)  és  Fotir- 
nier,  Gentz  und  Cobenzl,  1801-1805  (Wien  1880) 
c.  munkáikban.  V.  ö.  Schlosser,  Erzherzog  Johann 
Baptist  von  Österreich  (Graz  mid  Wien  1908); 
u.  a.,  Erzherzog  Johanns  Tagebuchaufzeichnun- 
gen  (Graz  1912) ;  Krones,  Erzherzog  Johann  von 
Österreich  (Innsbruck  1890). 

4.  J.  Nep.  Szalvátor  (Orth  J.),  osztrák  főher- 
ceg, magyar  kir.  Jierceg,  II.  Lipót  toscanai  nagy- 
herceg legifjabb  íia,  szül.  Firenzében  1852  nov. 
25.,  eltűnt  1891.  Dói-Amerika  partjain.  A  csász. 
és  kir.  hadseregben  altábomagyi  rangig  emel- 
kedett s  1884—1887.  hadosztályparancsnok  volt 
Linzben.  A  vezető  katonai  köröket  már  ekkor 
magára  haragította  a  Drill  oder  Erziehung  cimü 
iratával,  melyben  erős  bírálatot  mondott  a  hiva- 
talos katonai  nevelésről.  Ezért  aztán,  amikor 
1887.  a  bolgár  trónkérdésbe  avatkozott  felsőbb 
engedelem  nélkül,  elmozdították  állásától.  Az  ön- 
érzetes és  felvilágosodott  szellemű  J.  erre  1889. 
lemondott  főhercegi  rangjáról  és  magát  Gmunden 
melletti  kastélyáról  Ortíi  J.-nak  nevezte.  Ezután 
letette  a  tengerószkapitányi  vizsgálatot,  vitorlás 
hajót  (Sta  Margherita)  szerelt  fel  és  tengerre  szál- 
lott. Mikor  Buenos -Ayresből  Chilébe  indult  egy 
cementszállítmánnyal,  útközben  nyoma  veszett 
(1891).  Valószínűleg  a  Dél-Amerika  partjain  dü- 
höngő viharnak  esett  áldozatul  hajójával  együtt. 
Azóta  többször  felmerültek  a  kalandos  hírek, 
hogy  Orth  J.  él,  de  mindezek  alaptalanoknak  bi- 
zonyultak. 1911-ben  hivatalosan  is  halottnak  nyil- 


vánították. J.  mint  író  is  működött;  megírta  a  cs. 
és  kir.  12.  gyalogezred  történetét  (Wien  1877— 
1880,  2  köt.)  és  leleplezte  a  spiritizmus  szédelgé- 
seit (Biüblicke  in  den  Spiritismus,  Linz  1885,  5. 
kiad.).  Kitűnt  mint  komponista  is. 

[Abesszínia.]  5.  </.,  Abesszínia  császárja 
(1872-89),  szül.  1832  kör.,  megh.  1889  márc.'9. 
Eredeti  neve  Kasszái  volt  és  Tigré  tartományt 
kormányozta.  1867-ben  függetlenítette  magát  és 
mikor  az  angolok  1868.  Tódor  császár  ellen  had- 
járatot viseltek,  szövetséget  kötött  velük.  Ezután 
elfoglalta  Dél-Abessziniát  is  ós  1872.  felvette  a 
császári  (Negusz  Negeszti  a.  m.  királyok  királya) 
címet  ós  magát  J.-nak  nevezte.  További  uralko- 
dása alatt  szerencsésen  harcolt  az  egyiptomiak- 
kal és  olaszokkal.  De  a  Mahdi  hadaival  szemben 
vereséget  szenvedett  és  a  metemmehi  csatában 
halálos  sebet  kapott.Utódává  unokaöccsót,^aw^a- 
sát  nevezte  ki,  de  ezt  MencJik  megfosztotta  a 
tróntól. 

[Anglia.]  6.  J.,  a  Földnélküli  (John,  Lacklan/l), 
angol  király  (1199-1216),  II.  Henrik  király  legifj. 
íia,  szül.  1167  dec.  24.,  megh.  1216  okt.  h).  Atyja 
öt  tréfásan  «Földnólküli»-uek  nevezte,  mert  szü- 
letésekor már  idősebb  testvérei  közt  felosztotta 
birtokait.  Az  angol  trónra  bátyjának,  Oroszlán- 
szívű Richárdnak  halála  után  jutott  (1199  ápi'.), 
bár  a  jogos  trónörökös  Artiir,  bretagnei  herceg, 
J.  egy  másik  bátyjának,  Gottfriednek  fla  volt. 
J.  szeszélyes,  pazarló  és  kegyetlen  uralkodó  lett. 
Első  nejétől  elválván,  1200.  egy  francia  hűbérúr 
jegyesót,  Izahelfa  aru/oulémei grófnőt  vette  nőül. 
Ezért  II.  Fülöp  Ágost  francia  király  megfosztotta 
őt  franciaországi  hübórbirtokaitól,  de  J.  1202. 
megverte  a  franciákat  s  kezébe  keinilt  unokaöcs- 
csét,  Artúrt  megölette.  Most  már  saját  hűbéresei 
is  elpártoltak  tőle  és  a  ü-ancia  király  egymásután 
elfoglalta  J.  francia  birtokait.  III.  Ince  pápával  is 
összeütközött  a  eanterbuiyi  érseki  szék  betöltésé- 
nek kérdésében  ós  1209.  egyházi  átkot  vont  a 
fejére.  En-e  megalázta  magát  a  pápa  előtt  és  neki 
hűbéres  esküt  tett  (1213).  Most  aztán,  mint  IV. 
Ottó  császár  szövetségese,  a  német  trónviszályba 
avatkozott,  de  Fülöp  Ágosttól,  Hohenstaufl  11. 
Frigyes  szövetségesétől  Bouvines  mellett  nagy 
vereséget  szenvedett  (Í214  júl.  27).  E  vereség 
után  az  angol  főurak  felkeltek  a  zsarnoki  hajlamú 
J,  ellen  s  őt  1215.  a  Magna  Charta  c.  alkotmány- 
levél  kiadására  kényszerítették.  J.  azonban  nem 
akarta  a  ráerőszakolt  törvényeket  megtartani 
s  a  pápa  támogatásával  vissza  akarta  szerezni 
korlátlan  hatalmát.  De  még  a  polgárháborúnak 
a  kitörése  előtt  meghalt.  Trónját  kiskorú  íia, 
III.  Hemik  örökölte.  V.  ö.  Bnmsay,  The  Ange- 
vin  empire :  Henry  II..  Richárd  I.  and  John  (Lon- 
don 1904). 

[Arag-onia.]  7.  /.  J.,  Aragónia  királya  (1387— 
1395),  IV.  Péter  király  fla,  szül.  1350.  Sokat  har- 
colt Szardínia  és  Szicília  birtokáért,  de  inkább  a 
művészeteknek  szentelte  idejét,  mint  a  politiká- 
nak. 

8.  II.  J.,  Aragónia  királya  (1458—1479),  I. 
Ferdinánd  király  fla.  Bátyjának,  V.  Alfonznak 
halála  után  jutott  Aragónia  trónjára.  Neje,  Blanka 
révén  1425  óta  Navarra  királya  is  volt.  uralko- 
dását fiának,  vianai  Károlynak  lázongásai  zavar- 


János 


771 


János 


ták  meg.  A  trónon  második  fia,  Kat.  Ferdinánd 
követte. 

[Bizánc]  9.  I.  J.,  Tzimiskes,  bizánci  császár 
(v)69— 976),  szcil.  925  kör.  Annéniában.  Theophano 
császárné  ösztönzóséro  Nikeplioros  Phokas  csá- 
szárt 969  dec.  10.  egy  összeesküvő  csapat  ólén 
megölte  s  elfoglalta  a  trónt.  Győzelmesen  harcolt 
nz  oroszok,  bolgárok  és  arabok  ellen,  kiktől  vissza- 
foglalta Sziria  nagy  részét. 

10. 11.  J.  Komnenos,  bizánci  császár  {lii8  — 
1143),  I.  Elek  császár  11a,  szül.  1088.,  megh.  114.3 
ápr.  8.  Szerencsésen  harcolt  a  bessenyők  és  a  kis- 
ázsiai szeldzsukok  ellen.  Kiváló  tulajdonságaiért 
a  kalojohannes  (derék)  nevet  kapta  alattvalóitól. 
J.  neje  Piroska,  Szt.  László  királyunk  leánya 
volt,  ki  a  görög  udvarban  az  Irene  nevet  kapta. 
K  rokonság  kapcsán  avatkozott  J.  később  hazánk 
ügyeibe.  Pártfogásába  vette  ugyanis  a  Kálmán- 
ig)! megvakított  Álmos  herceget  s  mikor  II.  István 
annak  kiadatását  követelte,  kitört  a  háború  a  két 
fél  közt,  mely  változó  szerencsével  folyt  1127— 
1129-ig.  J.  utóda  legifjabb  fla,  Mánuel  lett. 

11.  in.J..Dulias  Vatcdzes,  bizánci  (nicaeai) 
császár  (1222—54),  Laskaris  Tódor  császár  veje 
és  utóda.  A  latin  császárságtól  elfoglalta  Thrakia 
és  Makedonia  nagy  részét,  lípirus  urát  hódolatra 
birta  és  így  előkészítette  a  bizánci  császárság 
helyreállítását. 

12.  IV.  J.,  Laskaris,  bizánci  (nicaeai)  császár 
(1258—59),  az  előbbinek  imokája,  Laskaris  II.  Tó- 
dor fia.  A  trónra  8  éves  korában  került,  de  már  egy 
(ív  múlva  megfosztotta  őt  Palaiologos  Mihály  a 
hatalmától.  J.  megvakítva  kolostorban  halt  meg 
(1274). 

13.  V  J.,  Palaiologos,  bizánci  császár  (1341— 
1391),  III.  Andronikos  császár  fia,  szül.  1332-ben. 
Eleinte  anyja  gyámsága  alatt  állott.  1347— 55-ig 
Kantakuzenos  Jánossal  kellett  megosztania  ha- 
talmát. A  törökök  az  ő  uralkodása  alatt  jöttek  át 
Európába.  1376-ban  fia,  Andronikos,  megfosztotta 
őt  a  trónjától,  de  1379.  Murád  szultán  segítségé- 
vel, kinek  évi  adót  ígért,  újból  visszaszerezte  azt. 

14.  VI.  J.,  Kantakuzenos,  bizánci  császár 
(1.347—55),  megh.  1383-ban.  II.  és  III.  Andronikos 
császárok  alatt  szolgáit  mint  hadvezér  s  ez  utóbbi 
halála  után  1341.  magát  császárrá  kiálttatta  ki. 
Török  segítséggel  le  is  győzte  V.  J.-t,  ki  őt  1347. 
tái'scsászámak  fogadta.  8  év  múlva  azonban  le- 
kijszönt  a  trónról  ós  kolostorba  vonult,  hol  szá- 
mos teológiai  munkán  kívül  megírta  korának  tör- 
ténetét (Corpus  scriptorum  liistoriae  Byzantinae, 
Honn  1828-32). 

15.  VII.  J.,  PdlaiologoSjbizánci  cscUzár (1.398 
—1402),  IV.  Andöonikos  fia.  Atyja  őt  1376.  tái-s- 
császánil  vette  maga  mellé.  1390-ben  pár  hónapig 
i'ijból  császár  lett  nagyatyjával  szemben.  1898-ban 
török  segítséggel  arra  kényszerítette  nagybátyáját, 
11.  Mánuel  császárt,  hogy  uralmát  vele  megossza. 
1402-ben  azonban  végleg  kiesett  a  hatalomból  s 
kolostorba  vonulva  halt  meg  1409  köral. 

16.  VIII.  J.,  Palaiologos,  bizánci  császár 
(1425—48),  11.  Mánuel  császár  fla,  szül.  1.391., 
megh.  1448  okt.  3.  A  fenyegető  török  veszedelem- 
mel szemben  a  nyugati  keresztény  udvaroknál  ós 
a  pápánál  keresett  támogatást.  1437— 39-ig  Itáliá- 
ban tartózkodott  s  a  firenzei  zsinaton  elfogadta  a 


keleti  egyház  unióját  a  nyugatival.  De  haza- 
érkezve, a  papság  és  nép  ellenkezése  miatt  nem 
tudta  azt  keresztülvinni.  Most  minden  reményét 
1.  Ulászló  és  Hunyadi  János  segítségébe  helyezte, 
de  a  várnai  csatavesztés  végzetessé  vált  J.  biro- 
dalmára nézve  is,  melyből  ekkor  már  csak  a  fő- 
város, Konstantinápoly  maradt  meg. 

[Brandenburg.]  17.  J  Cicero,  brandenburgi 
választófejedelem  (1486—99),  Albert  Achilles  őr- 
gróf legidősebb  fia,  szül.  Ansbachban  1455  aug.  2., 
megh.  Arneburgban  1499  jan.  9.  Takarékos  és 
köraltekintő  uralkodó  volt  és  élénk  részt  vett  a 
Németbirodalom  reformját  előkészítő  wormsi  gyű- 
lésen 1495.  Cicero  melléknevét  a  latin  nyelvben 
való  jártasságáért  kapta.  Porapás  síremlékét  a 
berlini  dómban  Péter  Vischer  készítette. 

18.  J.  György,  brandenburgi  választófejedelem 
(1571—98),  II.  Joachim  fla,  szül.  1525  szept.  11., 
megh.  1598  jan.  8.  Atj'ja  pazarlásait  takarékos- 
ságával igyekezett  jóvá  tenni.  A  reformátusok 
iránti  gyűlöletből  elnézte  a  jezsuiták  térítéseit.  Ó 
fejezte  be  a  berlini  palota  építését  és  sok  mene- 
külő hollandit  fogadott  országába.  Három  felesé- 
gétől 23  gyermeke  született,  kik  közül  15  élte  túl. 

19.  J.  Zsigmond,  brandenburgi  vál.-fejedelem 
(1608—20),  Joachim  Frigyes  legidősebb  fla,  szül. 
1572  nov.  8.,  megh.  1620  jan.  2.  Atyja  halála 
után  1608  júl.  18.  Brandenburggal  egytltt  a  po- 
rosz hercegség  kormányát  is  átvette  annak  elme- 
bajos uralkodója,  Albrecht  Frigyes  helyett.  Neje 
révén  a  jülich-klevei  örökségből  1614.  végleg 
megszerezte  Kleve,  Mark,  Ravensberg  és  Raven- 
stein  birtokát.  1614-ben  áttért  a  református  hitre,^ 
ami  nagy  visszatetszést  keltett  lutheránus  alatt- 
valói közt.  1618-ban  apósának  halála  után  a  po- 
rosz hercegség  tényleges  uralkodója  lett  s  azt  ál- 
landóan egyesítette  Brandenbui'ggal. 

[Burgund.]  20.  J.,a  ItettentheÍetlen(SansFe\XT), 
burgundi  herceg  (14-04—19),  Merész  Fülöp  her- 
cog'fla,  SZÜL  1371.,  megh.  1419  szept.  10.  Trón- 
örökös korában  a  neversi  hercegi  címet  viselte  s 
részt  vett  a  szerencsétlen  nikápolyi  csatában 
1496.,  hol  a  törökök  fogságába  került  s  csak 
200,000  arany  váltságdíjért  kapta  vissza  szabad- 
ságát. 1404-ben  követte  atj^ját  a  burgundi  herceg- 
ségben s  rögtön  állást  foglalt  Lajos  orléansi  her- 
ceg romlott  kormánya  ellen,  ki  az  elmebajos  VI. 
Károly  király  helyett  igazgatta  Franciaországot. 
J.-t  heves  természete  odáig  ragadta,  hogy  Lajost 
Parisban  megölette  1407.  így  aztán  ó  lett  Fran- 
ciaország kormányzója  és  a  trónörökös  nevelője. 
Az  Orléans-pártiak  (Armagnac)  azonban  1413. 
J.-t  Parisból  elűzték  s  ez  csak  az  angolokkal  kö- 
tött szövetség  árán  tarthatta  fenn  hatalmát.  1419 
szept.  10.  Károly  trónörökös  találkozóra  hívta  őt 
Monterauba,  hol  az  Yonne  hídján  egyik  kísérőjé- 
vel orvul  megölette.  Utóda  fia,  Jó  Fülöp  lett. 

[Csehország.]  21.  J.,  a  vak,  cseh  király 
(1310—46),  Luxemburgi  VII.  Henrik  császár  leg- 
idősebb fla,  szül.  1296  aug.  10.,  megh.  1346  aug. 
26.  Atyja  összeházasította  Erzsébettel,  II.  Vencel 
cseh  király  leányával  s  a  csehek  1310.  királyukká 
választották.  Új  országában  mindvégig  idegenül 
érezte  magát  s  a  hatalom  mindinkább  a  cseh  fő- 
nemesség kezébe  került.  A  német  pártharcokban 
Bajor  Lajos  oldala  mellett  harcolt,  később  azon- 


János —      / 

ban  a  francia  és  pápai  politikát  támogatta.  Csa- 
ládja számára  egyidöre  megszerezte  Tirolt,  Itá- 
liában is  hódított,  de  ezen  hódításai  csakhamar 
elvesztek.  Legnevezetesebb  szerzeménye  Cseh- 
ország részérő  a  sziléziai  hercegségek  birtokba- 
vétele volt  (1327-29).  Megérte,  hogy  fiát,  Károlyt, 
a  morva  örgrófot,  a  német  választófejedelmek 
Bajor  Lajos  ellen  királlyá  választották  (1346  júl.). 
Ezután  flával  együtt  VL  Fülöp  francia  király 
segítségére  sietett  ós  vak  létére  részt  vett  a  cré- 
eyi  csatában,  hol  hősies  küzdelem  után  elesett. 

[Dánia.]  22.  II. ,/.,  Dánia,  Norvégia  és  Svéd- 
ország királya  (1483—1513),  L  Keresztély  dán 
király  fia,  az  oldenburgi  házból,  szül.  Aalborgban 
1455  jún,  5.,  megh.  u.  o.  1513  febr.  20.  Atyja  ha- 
lála után  előbb  Dánia,  majd  (1483)  Norvégia  ki- 
rálya lett.  1497-ben  a  svéd  nemesek  egy  része 
is  megválasztotta  királynak,  de  itt  csak  1501-ig 
uralkodott,  mert  kénytelen  volt  a  kormányt  a 
(Síw/'e-családnak  átengedni.  1490-ben  megosztotta 
Sehleswig-Holsteint  öccsével.  Frigyessel  1500-ban 
nagy  vereséget  szenvedett  a  ditmarsok-tó\.  Utóda 
üa,  II.  Keresztély  lett. 

[Franciaország.]  23.  /.  J.,  Franciaország  ki- 
rálya, X.  Lajos  utószülött  fia,  szül.  1316  nov.  15., 
megh.  1316  nov.  19. 

24.  //.  J.,  aJó,  Franciaország  királya  (1350— 
1364),  VI.  Fülöp  legidősebb  fla,  szül.  1319.,  megh. 
Londonban  1364  ápr.  8.  Teljesen  lovagi  felfogású 
uralkodó  volt,  ki  csak  a  nemességnek  kedvezett 
és  többi  alattvalóit  nyomasztó  adókkal  terhelte. 
Uralkodása  alatt  újból  kitört  az  angol  háború.  Az 
angolok  a  Fekete-herceg  vezetése  alatt  dél  felől 
támadtak  s  J.-nak  ötször  akkora  lovagseregét 
Poitiers  közelében  teljesen  megverték.  J.  vitéz 
küzdelem  után  maga  is  az  angolok  fogságába  ke- 
rült, kik  öt  Londonba  vitték.  Távolléte  alatt  Ká- 
roly dauphiu  volt  a  régens.  Erre  az  időre  esett 
Paris  felkelése  és  a  rettenetes  parasztlázadás 
(Jacquerie  1358).  J.  csak  a  hretignyi  béke  értel- 
mében kapta  vissza  szabadságát  Í36().,  amelyben 
töb!)  francia  tartományról  lemondott  III.  Kduárd 
javára  és  3  millió  aranytallér  váltságdíj  ílzetósére 
kötelezte  magát.  Mivel  egyik  fia,  kit  kezesül  Lon- 
donba küldött,  onnan  megszökött,  a  lovagias  J. 
önként  ment  vissza  a  fogságba,  hol  meg  is  halt. 
ü  ajándékozta  legifjabb  fiának,  Fülöpnek  a  bur- 
gundi hercegséget  (1363). 

[Kasztliia.]  25.  L.L,  KasztUia  királya  {Vó7d— 
1.390),  II.  Henrik  király  fla,  szül.  1358  aug.  20., 
megh.  1390.  Portugália  trónjára  is  igényt  tartott 
a  burgimdi  dinasztia  kihalása  után,  de  1.385.  nagy 
vereséget  szenvedett  ós  saját  trónját  is  csak  ne- 
hezen tartotta  meg. 

26.  17.  J.  Kasztilia  királya  (1Í06-54.),  III. 
Henrik  király  fla,  szül.  1405.,  megh.  1454.  Eleinte 
gyámság'  alatt  állott,  1419  óta  önállóan  uralko- 
dott. Egész  uralkodását  belső  ós  külső  háborúk 
töltötték  be.  fi.  kitűnt  mint  a  költék  barátja. 

[Lengryelország:.]  27.  I.  J.  Albert,  lengyel 
király  (1492-1501),  IV.  Kázmér  király  harma- 
dik fia,  szül.  1459.,  megh.  1501.  Mátyás  királyunk 
halála  után  ő  is  pályázott  a  magj^ar  koronára,  de 
bátjfja,  Ulászló  cseh  király  nyerte  el  azt,  mire  J. 
1490  nyarán  egész  Rákosig  nyomult  előre,  1491. 
pedig  a  Felvidéken  tett  foglalásokat.  De  a  hadi 


-     —  János 

szerencse  elhagyta  ós  Ulászlóval  kiegyezett.  Mint 
lengyel  király  ő  adta  ki  1496.  a  petrikotn  statídn- 
moi,  mely  a  jobbágyság  és  polgári  osztály  rová- 
sára még  jobban  gyarapította  a  nemesség  jogait. 
1497-ben  szerencsétlenül  harcolt  István,  moldvai 
fejedelem  ellen,  1498.  pedig  a  törökök  dúlták  Len- 
gyelország déli  részeit. 

28.  II.  J.  Kázmér,  lengyel  király  {164:8— GH.), 
III.  Zsigmond  király  második  íla,  szül.  1609  máre. 
29.,  megh.  Neversben  1672  dec.  16.  Rómában 
1640.  a  jezsuita-rendbe  lépett  s  X.  Ince  pápa  ki- 
nevezte őt  bíborosnak.  Bátyja,  IV.  Ulászló  halála 
után  1648  nov.  a  lengyel  országgyűlés  királlyá 
választotta,  mire  kilépett  az  egyházi  rendből  és 
nőül  vette  bátyja  özvegyét,  Gonzaga  Máriát.  Ural- 
kodása alatt  sok  csapás  érte  Lengyelországot.  A 
kozákok  elszakadtak  a  lengyel  uralomtól,  X.  Ká- 
roly svéd  király  a  brandenburgi  választófejede- 
lemmel, később  II.  Rákóczi  György  erdélyi  fejede- 
lemmel szövetkezve,  Lengyelország  felosztását 
tervezte.  A  svédek  és  brandenbxu'giak  a  varsói 
nagy  csatában  (1656)  meg  is  verték  J.  ha(iait,  U. 
Rákóczi  György  1657.  Krakót  és  Varsót  is  elfog- 
lalta. De  a  dánok  támadása  vis.szatérósre  bii'ta 
X.  Károlyt,  az  erdélyi  sereg  pedig  a  krimi  tatár 
khán  fogságába  került.  J.  az  olivai  békében 
(1660)  csak  a  porosz  hercegség  függetlenségét 
ismerte  el,  de  az  oroszoknak  az  ajidruszoiihéké- 
ben  már  nagy  területeket  kellett  átengednie(1667). 
J.  uralma  alatt  emelkedett  törvényeröro  a  liberutn 
vető  intézménye,  mely  az  ország  romlásának  fii- 
okozója  lett  (1652).  A  folytonos  pártharcokba  bole- 
únva,  a  tekintélyét  teljesen  elvesztett  király  1668 
szopt.  önként  lemondott  a  trónról  és  Franciaor- 
szágba vonult.  Itt  visszalépett  az  egyházi  rendbe 
és  mint  a  neversi  Szt.  Márton-klasti'cjm  apátja 
halt  meg.  Benne  kihalt  a  Wusa-család  férfi  ága, 

29.  III.  J.,  Sobieski,  lengyel  király  {167 i—dii), 
Sobieski  Jakab,  krakói  várnagy  legifjabb  fla, 
szül.  1624  jún.  2.,  megh.  Villamovban  1606  júu. 
17.  Vitézségével  a  főhadvezóri  rangra  emelkedett 
s  1673.  fényes  győzelmet  vívott  ki  a  törökötoin 
Khocim  mellett.  Bmiek  és  a  francia  támogatás- 
nak köszönhette,  hogy  Visznoviecki  Mihály  ki- 
rály halála  után  1674.  lengyel  királlyá  választot- 
ták. Mint  király  Lemberg  mellett  újabb  győzel- 
met aratott  a  törökökön  (1675),  mire  hat  évi 
fegyverszünet  jött  létre.  Legkiválóbb  haditette 
volt  az,  mikor  mint  I.  Lipót  császár  szövetségese 
Lotharingai  Károllyal  egyetemben  Bécs  falai  alatt 
tönkre  verte  az  ostromló  Kara  Musztafa  seregét 
(1683  szept.  12.).  J.  ezután  hazánkba  jött  s  Pár- 
kánynál (okt,  9.)  líjabb  diadalt  vívott  ki.  Beisö 
uralmát  a  főnemesség  hatalmaskodásai  ós  tulaj- 
don nejének  fondorlatai  zavarták  meg.  Legidő- 
sebb fla,  Jakab  (szül.  1667.,  megh.  1734.),  1704. 
trónjelölt  volt,  de  II.  Ágost  király  elfogatta  ós 
csak  1706.  bocsátí>tta  szabadon.  lígyik  leánya,  Te- 
rézia Kunigunda,  Miksa  Emánuel  bajor  választó- 
fejedelem második  felesége  lett,  V.  ö,  Salrandy, 
Histoire  du  roi  Jean  Sobieski  etc.  (Paris  1876,  6. 
kiad.  2  köt.) ;  Ghelmecki,  König  ,Iohann  Sobieski 
und  die  Befreiung  Wiens  (Wien  1883). 

[Liechtenstein.]  .30.  II.  J.  Mária  Piacidus 
Ferenc,  Liechtenstein  fejedelme,  Alajos  fejede- 
lem fla,  szül.  Eisgi'ubban  (Morvaorsz.)  1840  okt. 


János 


—     773 


János 


ó.  Atyját  1858  nov.  12.  követte  a  trónon,  de  ál- 
landóan Bécsben  lakik.  Na^'  barátja  a  művésze- 
teknek és  tudományoknak.  Értékes  képtárát  Bécs 
N  árosának  ajándékozta  s  tagja  a  bécsi  csász.  tud. 
akadémiának.  J.  fejedelem  nőtlen  s  utóda  öccse, 
Ferenc  (szül.  1853.)  volt  nagykövet  lesz. 

[Meckienburg.131.  J.  Albrecht,  mecklenburg- 
schwerini  herceg,  11.  Frigyes  Ferenc  nagyher- 
ceg harmadik  fia,  szül.  Schwerinben  1857  dec.  8. 
A  tényleges  katonai  szolgálatot  alezredesi  rang- 
gal hagyta  el.  1895-ben  a  német  gyarmattársa- 
ság elnöke  lett,  beutazta  Kelet-Afrikát  és  Cey- 
lont és  nagy  érdemekot  szerzett  a  gyarmatügy 
fellendítése  körül.  1897— 1901-ig unokaöccsének, 
IV.  Frigyes  Ferenc  nagyhercegnek  gyámja  volt. 
1907  máj.  28.  a  braunschweigi  országgyűlés  a 
hercegség  rógensévé  választotta.  E  tisztéről  1913 
okt.  31.  mondott  le  Ernő  Ágost  herceg  trónra- 
lépése következtében. 

[Nassau.l  32.  J.  Móric,  nassau-siegeni  her- 
ceg, VIII.  J.  gróf  fia,  szül.  Dillenburgban  IGOé 
jún.  17.,  niegh.  Bergenthalban  (Kleve)  1679  dec. 
20.  Hollandi  hadi  szolgálatba  állott  s  1636— 4í-ig 
Brazíliában  harcolt  sikeresen  a  spanyolok  ós  por- 
tugálok ellen.  Hazatérése  után  1647.  Branden- 
burg szolgálatába  lépett  és  fontos  diplomáciai 
szolgálatokat  végzett  Bécsben  és  Londonban. 
1671-ben  tábornagy  lett  Hollandiában  s  ö  vezette 
a  hollandi  sereget  1672— 74-ig  XIV.  Lajos  ellen. 
A  seneffl  csata  után  Utrecht  kormányzójává  ne- 
vezték ki,  1676.  végleg  nyugalomba  vonult. 

[Pfaiz.]  33.  J.  Kázmér,  pfalz-simmerni  gróf, 
111.  PYlgyes  választófejedelem  negyedik  fia,  szül. 
1543  márc.  7.,  megh.  1592  jan.  6.  Franciaország- 
ban nevelkedett  ós  a  kálvinista  hitre  tért.  Több 
Ízben  harcolt  a  hugenották  oldalán  és  Német- 
alföldön a  spanyolok  ellen.  Bátyjának,  VI.  Lajos- 
nak halála  után  1583.  ö  lett  kiskorú  unokaöccsé- 
nek, IV.  Frigyesnek  gyámja.  Mint  Pfalz  kor- 
mányzója, a  kálvinista  vallást  juttatta  uralomra 
az  országban.  Nejét,  lírzsébet^t,  Ágost  szász  vá- 
lasztófejedelem leányát,  házasságtörés  és  orgyil- 
kosság vádja  alapján  fogságra  vetette. 

[Portugália.]  34. 1.  J., portugál  király  (1385- 
1433),  Péter  király  természetes  fla,  szül.  1357., 
megh.  1433.  Bátyjában,  Ferdinándban  kihalt  1383. 
az  ősi  burgundi  dinasztia  s  az  ország  nagyjai  J.-t 
előbb  kormányzóvá,  majd  1385.  királlyá  válasz- 
tották. Szerencsésen  harcolt  a  trónkövetelő  kasz- 
tiliaí  királlyal,  J.-sal,  a  móroktól  pedig  elfog- 
lalta Észak-Afrikában  Ceutát. 

35.  n.  J.,  a  Tökéletes,  porttigál  király  (1481— 
1495),  V.  Alfonz  fla,  szül.  1455.,  megh.  1495.  Te- 
hetséges, de  zsarnoki  hajlamú  uralkodó  volt.  A 
lázongó  főnemességgel  keményen  bánt,  sógorát, 
a  braganzai  herceget  kivégeztette,  nagybátyját, 
a  viscoi  herceget  pedig  sajátkezüleg  ölte  meg.  A 
móroktól  elfoglalta  Tangert.  Uralkodása  alatt  to- 
vább folytak  a  portugálok  felfedezései  Afrika 
partjain. 

36.  III.  ,/.,  portugál  király  (1521—57),  Nagy 
límánuel  királyfia,  szül.  1502.,  megh.  1557.  Ural- 
kodása alatt  érte  el  a  portugál  gyarmatbiroda- 
lom legnagyobb  kiterjedését,  de  alatta  kezdődött 
az  ország  szellemi  és  anyagi  romlása.  1536-ban 
ó  honosította  meg  az  inkvizíciót  s  azt  a  jezsuitákra 


bízta.  Ugyanilynevü  fla,  J.,  1554.  meghalt  s  így  a 
trón  unokájára,  Sebestyénre  szállott. 

37.  IV.  J.,  portugál  király  (1640—56),  J.  bra- 
ganzai herceg  fla,  szül.  1604.,  megh.  1656.  Mikor 
a  portugálok  1640.  felkeltek  a  spanyol  uralom 
ellen,  J.-t,  mint  az  ősi  dinasztia  leszármazottját 
kiáltották  ki  királyTiak.  A  spanyolokkal  szeren- 
csésen harcolt,  sőt  1654.  Brazíliát  is  visszafog- 
lalta tőlük,  ö  lett  a  Braganza-dinasztia  megala- 
pítója. 

38.  F.  J.,  portugál  király  {Í70ő— 50),  II.  Péter 
király  fla,  szül.  1689.,  megh.  1750  júl.  31.  A  spa- 
nyol örökösödési  háborúban  az  angolok  szövetsé- 
gese volt  és  Portugália  kereskedelmét  teljesen  az 
ö  kezükre  játszotta.  Nagy  pártfogója  volt  az  egy- 
háznak és  sok  új  klastromot  alapított.  Ezért  a 
pápától  a  Jidelü'simiis  (leghívőbb)  címet  kapta. 

39.  VI.  J., portugál  foVííZí/ (1816-26),  IIL  Péter 
király  második  fla,  szül.  1767  máj.  13.,  megh. 
1826  márc.  10.  Anyja  Mária,  József  király  leánya 
és  utóda,  1792.  elmebajba  esett  s  helyette  J.  lett 
a  régens.  Minthogy  az  angolokkal  való  szövetség- 
ről nem  akart  lemondani.  Napóleon  őt  ti'ónvesz- 
tettnok  nyilvánította.  A  közeledő  francia  sereg 
elől  J.  1807.  családjával  együtt  Braziliába  mene- 
kült s  innen  csak  a  portugál  cortes  hívására  1821. 
tért  haza.  Távozása  után  Brazillá  elszakadt  Por- 
tugáliától és  J.  idősebbik  fiát,  Dom  Pedrot  kiál- 
totta ki  császárnak.  Portugáliában  ezután  az  ab- 
szolutizmus és  alkotmányosság  hívei  közt  elkese- 
redett harc  indult  meg,  melynek  folyamán  J.  if- 
jabbik fiát,  Dom  Miguelt  Portugáliából  száműzte 
ós  a  trónörökösödósből  kizárta.  Utóda  Dom  Pedro 
brazíliai  császár  leánya,  II.  Mária  lett. 

[Spanyolországr.l  40. ./.  (rendesen  Don  Jtum 
dAu^tria),  spanyol  hadvezér,  V.  Károly  császár 
természetes  fla,  szül.  Regensburgban  1547  febr. 
24.,  megh.  Namm*  előtt  1578  okt.  1.  Anyja  Bloni- 
berg  Borbála  regensbm'gi  nő  volt.  A  császárnak 
egyik  bizalmas  embere,  Luis  Quijada  nevelte  fel 
Spanyolországban  és  II.  Fülöp  elismerte  őt  test- 
vérének. Az  egyházi  pálya  helyett,  melyre  szán- 
ták, a  hadvezérit  választotta.  Először  a  felkelő 
mórok  ellen  harcolt  1569— 70-ig.  Azután  annak 
a  hatalmas  keresztény  flottának  lett  a  fővezére, 
melyet  II.  Fülöp,  a  pápa,  Velence  és  Genua  állí- 
tottak ki  a  törökök  ellen.  Ennek  ólén  1571  okt.  7. 
Lepanto  mellett  fényes  győzelmet  vívott  ki  a  török 
hajóhadon  s  Európa  ümiepelt  hőse  lett.  1573-ban 
elfoglalta  Tunist,  de  ez  csakhamar  elveszett,  mert 
bátyja,  11.  Fülöp  féltékenységből  nem  támogatta 
kellő  módon.  1576-ban  Németalföldre  ment  hely- 
tartónak és  szelídséggel  iparkodott  a  felkelésnek 
véget  vetni.  Do  ez  nem  sikerült  s  J.  is  kénytelen 
volt  fegyverhez  nyúlni.  1578  jan.  31.  fényes  győ- 
zelmet vívott  ki  a  felkelőkön  Gembloux  mellett. 
Ezután  azt  tervezte,  hogy  a  fogoly  Stuart  Máriát 
kiszabadítja  s  megszerzi  magának  az  angol  és 
skót  koronát.  De  bátyja  most  is  cserben  hagyta  s 
J.  namuri  táborában  a  pestis  áldozata  lett.  V.  ö. 
Stirling-Maxívell,  Don  John  of  Austria  (London 
1883,  2  köt.) ;  Boglietti,  Don  Giovanni  d' Austria 
(Bologna  1894). 

41.  J.  (az  ifjabb  Don  Jüan  d  Austria),  spa- 
nyol hadvezér,  IV.  Fülöp  spanyol  király  termé- 
szetes fla,  szül.  1629  ápr.  7.,  m^h.  1679  szept  17. 


János 


774 


János 


Harcolt  a  felkelő  portugálok,  nápolyiak  ós  kata- 
lánok ellen.  165G-ben  Németalföldre  küldték  a 
franciák  ellen,  majd  ismét  Portugáliában  küzdött, 
de  itt  nagy  vereséget  szenvedett  Schombergtöl, 
mire  leköszönt,  TI.  Károly  alatt  Aragónia  alkirálya 
volt,  később  pedig  annak  első  minisztere. 

[Sváb  hercegség.]  42.  ,/.  (Parricida),  s^váb 
Jierceg,  Rudolf  herceg  fia,  Habsburgi  Rudolf  uno- 
kája, szül.  1290.,  megh  1313  dec.  13.  Mikor  fel- 
serdült, nagybátyjától,  Albrecht  német  királytól 
némely  birtokokat  követelt  öröksége  fejében,  de 
ez  elutasitotta  őt.  J.  ekkor  néhány  svábföldi  lovag- 
gal összeesküvést  szőtt  Albrecht  ellen  s  1.308  máj. 
1.  Rhoinfelden  közelében  a  Reuss  folyó  hídján 
társaival  reátámadt  s  maga  is  részt  vett  meg- 
gyilkolásában. Társait  mind  utóiérte  Albrecht 
özvegyének  boszuja,  de  J.  megmenekült  és  évekig 
bujdosott.  A  hagyomány  szerint  1312.  Pisában 
VII.  Henrik  császár  lábai  elé  vetette  magát,  ki 
megkegyelmezett  életének,  de  holtig  fogságban 
tartotta. 

[Svédország.],  43.  11. ./..  svéd  Jcírálij  (1497— 
1501),  1.  Jáno.'i,  22. 

44.  lII.  J.,  svéd  király  (1579—92),  Wasa 
Gusztáv  kii'ály  második  fia,  szül.  1537  dec.  21., 
megh.  1592  nov.  27.  Atyjától  Pinnland  hercegsé- 
get kapta.  Itt  egészen  önállóan  akart  uralkodni, 
nőül  vette  II.  Zsigmond  Ágost  lengyel  király  hú- 
gát, Katalint  és  sógorával  szövetséget  kötött. 
Ezért  bátyja,  XIV.  Erik  svéd  király  öt  elfogatta 
és  évekig  szigorú  fogságban  tartotta.  J.  végre 
öccsével,  Károly  södermanlandi  herceggel  szö- 
vetkezve, fogságából  megmenekült  és  zsarnok 
bátyját  a  főnemesség  segítségével  trónjától  meg- 
fosztotta. EiTe  a  svéd  országgyűlés  1569.  elis- 
merte őt  királynak.  Uralma  nem  volt  szerencsés, 
mert  kat.  hajlamai  miatt  csakhamar  összeütkö- 
zött protestáns  alattvalóival.  1576-ban  új  litur- 
giát hozott  be  és  a  pápai  székkel  visszaállította 
az  érintkezést.  Fiát,  Zsigmondot  a  kat.  vallásban 
neveltette  s  ezáltal  elérte  azt,  hogy  a  lengyelek 
Báthori  István  halála  után  1587.  királyukká  vá- 
lasztották. J.  nagy  barátja  volt  a  tudományok- 
nak és  művészeteknek  és  emlékét  sok  monumen- 
tális épület  őrzi.  A  trónon  fia,  Zsigmond  lengyel 
király  követte.  V.  ö.  Hildebrand,  Johan  III.  och 
Europas  katolska  makter  (Upsala  1898) ;  Sjögren, 
Gustav  Vasas  söner  och  deras  tidehvarf  (Stock- 
holm 1901). 

[Szászország.]  45.  J.,  az  Állhatatos,  szász 
választófejedelem  (1525—32),  Ernő  választófeje- 
delem negyedik  fia,  szül.  1468  jún.  30.,  megh. 
1532  aug.  16.  Részt  vett  Miksa  király  1490-iki 
magyarországi  hadjáratában  s  kitűnt  Székes- 
fehérvár ostrománál.  A  reformáció  legbuzgóbb 
hívei  közé  tartozott,  mikor  bátyjának.  Bölcs  Fri- 
gyesnek halála  után  elfoglalta  a  trónt  (1526).  Ö 
egyesítette  először  a  német  protestánsokat  a  tor- 
gaui  szövetségben  1526.  Az  15B0-iki  augsbm-gi 
bir.  gyűlésen  bátran  védte  a  császárral  szemben 
hitsorsosait,  1531.  pedig  létre  hozta  a  schmalkal- 
deni  szövetséget. 

46.  J.  Frigyes,  a  Nagylelkű,  szász  választó- 
fejedelem (1532—47),  az  előbbinek  fia,  szül.  Tor- 
gauban  1503  jún.  ,30.,  megh.  1554  márc.  8.  Atyját 
1532.  követte  az  uralkodásban  s  ö  is  buzgó  híve 


volt  a  reformációnak.  A  schmalkaldeni  szövetség- 
nek egyik  vezére  volt,  de  nem  volt  meg  benne  a 
képesség,  hogy  vezéri  hivatásának  megfelelje!). 
A  háború  kitörésekor  15á6.  V.  Károly  császár 
birodalmi  átokkal  sújtotta.  J.,  ki  vezértársával, 
Hesseni  Fülöppel  meghasonlott,  elmulasztotta  a 
kedvező  alkalmat  a  császár  seregének  megtáma- 
dására és  így  szövetségeseitől  elszigetelten  szál- 
lott azzal  szembe.  1547  ápr.  20.  a  mühlberyi  csa- 
tában teljes  vereséget  szenvedett  s  ő  maga  is 
menekülés  közben  fogságba  esett  (egy  Lucza  nevű 
magyar  huszár  fogta  el).  A  császár  ezután  ha- 
lálra ítélte,  de  ezt  később  örökös  fogságra  változ- 
tatta, egyúttal  megfosztotta  öt  a  választói  feje- 
delmi méltóságtól  s  azt  rokonának,  Móric  szász 
hercegnek  adományozta.  így  került  a  választói 
méltóság  a  Wettin-család  idősb  Ernest-^gé.TÓl 
az  ifjabb  Albert-é,gva  1547.  J.  a  fogságból  1552. 
Móric  támadása  alkalmából  szabadult  ki  ós  thü- 
ringiai  bii'tokára  vonult  vissza.  A  Nagylelkű  ne- 
vet a  halálra  ítéltetésekor  és  fogságában  tanúsí- 
tott nyugodt  magatartása  miatt  kapta.  V.  ö.  Ilogye, 
Johann  Friedrich  der  Grossmütige  (Halle  1902). 

47.  J.  Frigyes;  szász  herceg,  az  előbbinek  leg- 
idősebb fia,  szül.  Torgauban  1529  jan.  8.,  megh. 
Steier  várában  1595  máj.  9.  A  mühlbergi  csatá- 
ban atyja  oldalán  küzdött  s  meg  is  sebesült.  Atyja 
letétele  után  testvéreivel  a  thüringiai  birtokokon 
osztozkodott  s  neki  Gotha  jutott  (1554).  Abban  a 
reménybon,  hogy  a  választófejedelemséget  vissza- 
szerzi, szövetkezett  Gniml^ach  Wilhelm  rabhr- 
lovaggal.  De  saját  rokona,  Ágost  szász  választó 
verte  le  ezt  a  mozgalmat  s  J.  Gothában  1567. 
kénytelen  volt  magát  kegyelemre  megadni.  E;^- 
után  Bécsben,  majd  Bécsújhelyt  tartották  szi- 
gorú őrizet  alatt.  Fogságát  neje,  pfalzi  Erzsébet 
és  egyik  fia,  J.  Ernő  egy  ideig  megosztották  velo. 
Utolsó  éveit  a  steieri  kastélyban  töltötte.  Ó  ala- 
pította 1558.  a  jenai  egyetemet. 

48.  I.  J.  György,  szász  választófejedelem 
(1611—56),  I.  Kerésztély  választófejedelem  má- 
sodik fia,  szül.  1585  márc.  5.,  megh.  1656  okt.  8. 
Bátyjának,  lí.  Keresztélynek  halála  után  1611 
jún.  23.  vette  át  az  uralkodást.  Uralkodásának 
idejére  esett  a  30  éves  háború,  melynek  folyamán 
J.  ingadozó  magatartást  tanúsított.  Bár  előkelő 
állása  őt  a  protestáns  fejedelmek  élére  helyezi* 
volna,  J.  mégis  kezdetben  IT.  Ferdinánd  császár 
pártjára  állott  s  jutalmul  Lausitzot  kapta  töl« 
zálogba.  Gusztáv  Adolfhoz  csak  hosszú  vonako- 
dás után  csatlakozott  s  vele  együtt  vett  részt  a 
breitonfeldi  csatában  (1632).  Ezután  Csehországba 
tört,  de  Wallenstein  hadai  csakhamar  kiszorítot- 
ták onnan.  A  svédek  nördlingeni  veresége  (1634) 
kedvező  alkalmul  kínálkozott  neki,  hogy  II.  Fer- 
dinánddal kibéküljön  és  magának  végleg  bizto- 
sítsa Lausitz  birtokát  (prágai  béke  1635).  Ezeu 
elpártolásáért  aztán  a  svédek  1636—45.  több  Íz- 
ben dúlták  és  sarcolták  országát,  míg  végre  1645. 
fegyverszünetet  kötött  velük.  J.  diu-va  természetű, 
pazarló  fejedelem  volt  s  az  ortodox  lutheránus 
felekezethez  tartozott.  Ifjabb  fiaitól  származtak 
a  szász-alberti  családnak  Zeitz,  Mersebwrg  és 
Weissenfels  ágai. 

49.  II.  J.  György,  szász  választófejedelein 
(1656—80),  az  előbbinek  legidősebb  fia,  szül.  1613 


János 


—     775     — 


János 


máj.  31.,  megh.  1680  aug.  22.  Pazarló  fejedelem 
volt,  ki  fényes  udvart  tartott  és  szókvárosát, 
Dro/dát  nagyszerű  épületekkel  szépítette,  ó  épít- 
tette az  Operát  is  az  olasz  zene  müvelése  céljá- 
ból. Külső  politikájában  XIV.  Lajos  birodalom- 
ellenes céljait  szolgálta. 

őO.  III.  J.  György,  szász  választófejedelem 
(1680-91), az  előbbinek  fla,  szül.  1647  jún.  20.,  mh. 
Tübingonben  1691  szept.  12.  Hazafiasabb  érzésű 
.volt,  mint  atyja  és  10,000  főnyi  hadtestével  sze- 
mélyesen vett  részt  Bécs  felszabadításában  1683. 
Hadai  később  is  harcoltak  Magyarországon  a 
tcirökök  ellen.  1689— 91-ben  XIV.  Lajos  ellen 
harcolt  a  Rajna  mellett,  de  Caprara  császári 
vezérrel  egyonetlenkedett  és  nem  sok  eredményt 
ért  el. 

51.  IV.  J.  György,  szász  választófejedelem 
(1691—94),  az  előbbinek  idösebbik  fla,  szül.  1668 
okt.  18.,  megh.  1694  ápr.  27.  Szép  tehetségű  feje- 
delem volt,  de  rövid  uralkodása  alatt  sommi  ne- 
vezetesebb dolgot  nem  művelhetett.  Kedvesét, 
Neidschütz  Magdalénát,  í.  Lipót  császár  Bochlitz 
grófnői  rangra  emelte.  Ö  honosította  meg  XIV. 
Lajos  példájára  a  német  fejedelmek  közt  a 
maitresse-uralmat. 

52.  J.  Nep.  Mária  József,  szász  király  (1854— 
187B),  Miksa  szász  herceg  legifjabb  fla,  született 
Drezdában  1801  dec.  12.,  megh.  Pillnitzben  1873 
okt.  29.  Gondos  tudományos  és  művészi  nevelés- 
ben részesült  s  különös  szeretettel  foglalkozott  az 
olasz  irodalommal  és  zenével.  Németre  fordította 
és  kritikai  jegyzetekkel  kísérte  Dante :  Divina 
Commediáját  (Philalethes  néven,  Leipzig  1839— 
18  i9,  3  köt.,  utolsó  kiadás  1904).  Azután  a  kor- 
mányzat különböző  ágaiban  működött,  míglen 
bátyjának,  11.  Fngyes  Ágostnak  halála  után 
1854  aug.  11.  trónra  lépett.  Belső  kormányzásá- 
ban az  ipar,  kereskedelem  fellendítésén,  az  igaz- 
ságszolgáltatásjavításán fáradozott.  Külső  politi- 
káját Betist  irányította  poroszellenes  szellemben. 
18 ti 6-ban  Ausztriához  csatlakozott  és  seregével 
együtt  Csehországba  vonult  az  osztrák  fősereg- 
hez. A  békekötés  után  belépett  az  észak-német 
szövetségbe  és  az  1870— 71-iki  francia  háború- 
ban dicsőséges  részt  vett  az  Albert  trónörökös 
alatt  álló  szász  sereg.  Nejétől,  Amália  Auguszta 
bajor  hercegnőtől  (szül.  1801.,  megh.  1877.)  há- 
rom fla  (köztük  Albert  és  György  királyok)  és  hat 
leánya  született.  Költeményeit  Karola  szász  ki- 
rályné adta  ki :  Dichtungen  des  Königs  Johann 
von  Sachsen  (Leipzig  1902)  címen. 

tSzász-Weimar.]  53.  HL  J.,  Szász-Weimar 
hercege,  J.  Vilmos  herceg  második  fla,  szül.  Wei- 
marban  1570  máj.  22.,  megh.  1605.  Nyolc  fla  kö- 
zül Vilmos  (megh.  1662)  a  későbbi  weimari 
nagyhercegeknek,  Ernő  (megh.  1675)  pedig  a 
többi  szász  hercegeknek  (Altenbarg,  Meiningen, 
Koburg-Gotha)  törzsatyja  lett. 

54.  J.  Ernő,  Szász-  Weimar  hercege,  az  előbbi- 
nek legidősebb  fla,  szül.  1594  febr.  21-én,  megh. 
1626  dec.  4-én.  A  harmincéves  háborúban  előbb 
Pfalzi  Frigyes  cseh  király  mellett  harcolt,  majd 
később  IV.  Koresztély  dán  király  szolgálatába  lé- 
pé tt.l626-ban  Mansfelddel  együtt  Magyarországba 
ji  itt  Bethlen  Gábor  segítségére  s  itt  halt  meg  vissza- 
vonulás közben  Turóczszentmártonban. 


(Toscana.]  55.  J.  Gaszton  (Giangastone),  tos- 
canai nagyherceg  (1723—37),  III.  Cosimo  nagy- 
herceg második  fia.  Gyermektelenül  halt  el  s 
benne  kihalt  a  Medici-család  férttága.  Toscana 
ezután  Lotharingiai  Ferenc  hercegre,  Mária  Te- 
rézia férjére  szállott. 

János,  több  magyar  főúi-  és  főpap  neve : 

1.  J.,  soproniispán,  1072.  Nándorfehérvár  alól 
visszaűzte  Kazár  vezér  besenyő  hadait.  Kazár 
C3ak  hetedmagával  menekülhetett. 

2.  J.,  nádor  Kálmán  király  utolsó  éveiben  s 

II.  István  uralkodása  alatt.  Kitűnt  a  csehek  ellen 
a  bélai  hídnál,  Treucsén  mellett  1116  máj.  13. 
vívott  csatában,  midőn  a  futó  magyarok  közt 
helyreállította  a  rendet.  A  Besenszög  határában 
talált  s  neki  tulajdonított  gyűrűről  v.  ö.  Nagy 
Géza  értekezését,  Archaeol.  Ért.  1893.,  432-3." ' 

3.  J.,  királyi  jegyző  és,  somogyvári  prépost,  Ottó 
fla,  1122.  Boris  első  támadásakor,  a  II.  Béla  ki- 
rályt szidalmazó  Sámson  főúr  elfogására  először 
pattant  lóra.  Valószínű,  hogy  a  sajómelléki  talál- 
kozásnak részleteit  a  későbbi  krónikások  az  ő  fel- 
jegyzései nyomán  ismerték. 

4.  .!.,  1198-1202.  Csanádi  püspök,  1202—4. 
esztergomi  érsek. 

5.  J.  kalocsai  érseket  1204.  aug.  az  esztergomi 
káptalan  esztergomi  érseknek  választotta  meg  s 

III.  Ince  pápa  1205  okt  6-án  megerősítette  vá- 
lasztatását, miben  végre  András  király  is  meg- 
nyugodott. Berthold  kalocsai  érsek  most  J.-sal 
vetekedett,  kit  illet  a  koronázás  joga ;  III.  Ince 
1209  máj.  15.  az  esztergomi  érsek  mellett  döntött, 
1211  febr.  12.  azonban  már  maga  J.  is  csak  az 
első  koronázás  esetére  s  akkor  sem  föltétlenül 
tartotta  fenn  az  esztergomi  érsek  jogát.  Az  esz- 
tergomi káptalan  tiltakozására  a  pápa  a  régi  álla- 
pot fentartása  mellett  döntött.  Téves,  de  közke- 
letű nézet,  mintha  J.  1213.  a  Gertrúd  kii-ályné 
ellen  összeesküvők  előtt  ezt  a  kétértelmű  nyilatko- 
zatot tette  volna :  Reginam  occidere  nolito  timere 
bonum  est  si  omnes  consonsorint  ego  non  contra- 
dico  ;  ami,  az  írásjelek  különböző  felrakása  sze- 
rint.annyit  jelent,  hogy  «A  királynét  meggyilkolni 
nem  kell :  félni  jó ;  ha  miud  beleegyeznek :  én 
nem;  —  ellenzem  !»  Vagy  pedig  «A  királynét  meg- 
gyilkolni :  nem  keli  félni ;  jó,  ha  mind  beleegyez- 
nek ;  én  nem  ellenzem.»  1217-ben  Halics  királyává 
koronázta  András  ifjabb  fiát,  Kálmánt.  Még  azon 
évben  szentföldi  hadjárata  idejére  a  király  J.-t 
tette  az  ország  kormányzójává.  Azonban  a  rendet- 
lenségeket nem  tudta  meggátolni.  Elfogták,  birto- 
kaitól'megfosztották,  számkivetették.  Néhány  hét 
múlva  a  király  hadaival  visszatérvén,  újra  sür- 
gette a  királyt,  vegye  vissza  a  korona  jogtalanul 
elidegenített  jószágait,  mit  András  1220-21.  meg 
is  kísérlett.  Magyar  Langtonnak  lehetne  nevezni 
J.-t,  mert  1222.  fő  része  volt  az  aranybulla  szor- 
galmazásában, a  nemesség  s  általán  az  alattvalók 
jogainak  megállapításában,  ami  Rómában  sem  ta- 
lálkozott tetszéssel.  A  papság  jogait  a  király  szin- 
tén ez  évben  biztosította.  J.  megh.  1223. 

6.  ./.,  székesfehérván  órkanonok  volt  Nagy 
Lajos  királyunk  idejében  s  gaztettel  szerzett  ma- 
gának herosztratesi  hímevet.  A  káptalani  egyház 
sírboltjában  nyugvó  Róbert  Károly  holttestét 
megfosztotta  ékszereitől.  Föpaixtk  s  világiakból 


János 


776 


Jánoshida 


álló  törvényszék  1349  szept.  birtokait  elkobozta, 
öt  magát  örökös  tömlöcre  ítélte.  V.  ö.  Katona, 
Hist.  Crit.  IX.  577. 

7.  J.,  n.  Lajos  magyar  király  állítólagos  tör- 
vénytelen üa.  Rejtélyes  alak,  akinek  élete  sok 
találgatásra  adott  okot  s  akinek  származása  és 
kiléte  minden  kétséget  kizárólag  még  mai  nap 
sincs  felderítve.  A  vele  egykorú  Bornemisza  Péter, 
semptei  református  pap,  mint  bolondról  emléke- 
zik meg  róla  Az  ördögi  kísértetekről  c.  munkájá- 
ban. V.  ö.  Tudományos  gyűjtemény  (1831.  évf.  II. 
füz.).  Cornides  Dániel  is  foglalkozott  J.-sal  (Un- 
grisehes  Magazin  1783.  Ili.  Cxxx  jegy  alatt). 

János,  1,  ipeki  v.  petyi  szerb  patriarcha(1592- 
1614),  ki  mint  patriarcha  a  szerbeknek  és  a  többi 
balkáni  keresztényeknek  a  török  uralom  alól  való 
felszabadítására  törekedett.  Az  ö  tudtával  támadt 
1594.  a  bánsági  szerb  felkelés  a  török  uralom  ellen, 
mely  alkalommal  a  szerbek  Báthory  Zsigmond 
erdélyi  fejedelemnek  « Szerbia  királya*  címét 
kínálták.  J.  törekvése,  bár  a  keresztény  nyugaton 
is  keresett  hatalmas  összeköttetéseket,  a  Balkánon 
nem  járt  eredménnyel,  de  nagyon  előmozdította 
a  szerb  szabadság  eszméjét.  Haláláról  nem  tudunk 
biztosat;  legvalószinílbb,  hogy  a  törökök  mint 
hazaárulót  elfogták  és  Konstantinápolyban  1614. 
kivégezték. 

2.  J.,  leideni  (Jan  van  Leydeii),  tulajdon- 
kép Beuckelszoon  v.  Beuckels  (v.  Éockold)  J-, 
szül.  Leidenben  1509.,  megh.  Münsterben  1536 
jan.  22.  1534-ben  mint  az  újrakeresztolők  ra- 
jongó tanának  apostola  Münsterbe  ment,  itt  meg- 
nyerte a  nép  kegyét  úgyannyira,  hogy  pártjával 
egészen  magához  tudta  ragadni  a  nyilvános 
hatalmat.  Az  új  Zion  birodalom  királyává  koro- 
náztatta magát  s  aztán  Münster  városát  a  legf  ék- 
telenebb kicsapongások  és  egyszersmind  a  legke- 
gyetlenebb önkény  színhelyévé  tette.  A  városnak 
1635  jún.  24.  történt  bevétele  után  a  püspök  J.-t 
a  legkínosabb  módon  kívógeztette.V.ö.  Gornelius, 
Geschichte  d.  münsteríschen  Aufruhrs  (1.  és  2.  köt., 
Leipzig  1855—60) ;  Hasé,  Neue  Propheten  (2.  Idad., 
u.  0.  1860) ;  Keller  Ludwig,  Gesch.  der  Wieder- 
táufer  (Münster  1880) ;  Defmer,  J.  von  Leiden 
etc.  (u.  0.  1908). 

3.  J.,  weséli,  1.  Riichrath. 

4f.  J.  (Joann  Iljics  Szer gijev),  kronstadüpap, 
szül.  Szurában  (Archangel  kormányzóság)  1829., 
megh.  Kronstadtban  1909  jan.  2-án.  Papi  család- 
ból származott  s  félszázadon  át  a  kronstadtí 
Szt.  András -templom  lelkésze  volt.  Nagy  hírre 
ós  tekintélyre  tett  szert  szent  életével  és  állító- 
lagos csodagyógyításaival,  öreg  korában  valósá- 
gos szentként  tisztelte  az  orosz  nép  és  évenkint 
sok  ezren  zarándokoltak  hozzá.  A  számára  hozott 
több  millió  rubelnyi  adományokat  jótékony  intéz- 
mények alapítására  fordította.  1894-ben  a  hal- 
dokló III.  Sándor  cár  is  magához  hivatta  jaltai 
kastélyába.  Temetésén,  mely  katonai  pompával 
történt,  II,  Miklós  cár  is  részt  vett. 

János  áldása.  Szt.  János  evangélista  emlék- 
napján, dec.  27.  az  egyház  által  e  szent  tiszteletére 
megáldott  bor,  melyet  a  hívek  eltesznek  s  belőle 
abból  a  célból  isznak,  hogy  Szt.  János  közbenjá- 
rása által  minden  testi-lelki  bajtól  megóvassanak. 

János  «cár»,  1.  Fekete  Iván. 


Jánosd  (azelőtt :  Jánosda),  nagyk.  Bihar  vm. 
tenkei  j.-ban,  (1910)  2025  oláh  és  magyar  lakossal ; 
postaügynökség,  u.  t.  Nagyszalonta. 

Jánosfalva,  kisk.  Zala  vm.  csáktornyai  j.-ban, 
(1910)  488  horvát  ós  magyar  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t. 
Csáktornya. 

János  fejvétele  (Decollatio  S.  Joannis  Bapt.) 
ünnepét  a  latin  és  görög  egyház  aug.  29.  üli ;  a 
görög  egyesültek  szigorú  böjttel.  L.  János  szen- 
tek, 1. 

Jánosfölde  (azelőtt:  Jánosföld),  nagyk.  To- 
rontál vm.  párdányi  j.-ban,  (1910)  1710  német  ós 
magyar  lak. ;  vasútállomás,  posta-,  távíró-  ós 
telefonhivatai. 

Jánosgyarmat,  kisk.  Bars  vm.  garamszent- 
kereszti j.-ban,  (1910)  2290  német  lakossal ;  posta- 
hivatallal, u.  t.  Nyitrabánya. 

Jánoshagyma  (növ.),  lásd  Hagyma  és  Pázsit- 
hagynia. 

Jánoshajtás  (növ.),  az  ugyanazon  évben  kiala- 
kult rügyekböl  kifejlődött  hajtások,  amelyek  gyor- 
san növekednek  és  hosszú  szártagokkal  bírnak. 
Némely  fán,  pl.  a  juharon  a  rendes  tavaszi  hajtás 
és  a  nyári  J.  között  nincs  különbség,  mert  a  haj- 
tások megszakítás  nélkül  folyton  növekednek, 
ellenben  a  tölgyön  a  két  hajtás  közt  nagy  a  kü- 
lönbség és  a  J.  nyár  közepén  már  hosszúsága  és 
leveleinek  frissesége  által  is  elüt  a  többitől.  A  J. 
tulaj  donképen  rendellenes  és  pedig  korai  rügy- 
fakadás (prolepsís) ;  másodhajtásnak  is  mondják. 

Jánoshalma  (azelőtt :  Jankovácz),  nagyközség 
Bács-Bodrog  vm.  bácsalmási  j.-ban,  (1910)  12,676 
magyar  és  német  lak. ;  takarékpénztárral,  vasút- 
állomással, posta-,  távíró-  és  telefonhivatallal, 
postatakarékpénztárral.  Határa  17,260  ha.,  rajta 
sok  bor  és  gyümölcs  terem. 

Jánosháza,  1.  nagyk.  Vas  vm.  czelldömölki 
j.-ban,  (1910)  4256  magyar  lak.,  vasúti  állomással, 
posta-,  telefon-  és  táviróhivataUal,  postatakarék- 
pénztárral. Van  ipartestülete,  aLsófoku  iparisko- 
lája, takarókpénztára,  élénk  marha-  és  gabona- 
kereskedése. —  2.  J.,  kisk.  Liptó  vm.  németlipcsei 
j.-ban,  (1910)  172  tót  lakossal ;  u.  p.  Szíelnicz,  u.  t. 
Liptószentmildós. 

János-hegy,  1.  Budai  hegység. 

Jánoshegy,  kisk.  Bars  vm.  garamszentkereszti 
j.-ban,  (1910)  787  német  és  magyar  lak. ;  vasúti 
állomás,  posta-  és  táviróhivatal.  Határában  arany- 
os ezüstbányák  vannak,  melyek  a  magyar  kír. 
államkincstár  tulajdonát  képezik.  Csipkeverő  is- 
kolája is  vau. 

Jánoshida,  nagyk.  Jász-Nagykun-Szolnok  vm. 
jászsági  felső  járásában,  (1910)  4243  magyar  lak., 
vasútállomás,  posta-,  távíró-  és  telefonhivatai. 
Hajdan  itt  premontrei  (Szt.  Jánosról  címzett) 
prépostság  állott  fenn,  mely  a  jászéi  prépostság 
fiókja  volt.  A  prépostság  III.  Béla  uralkodása 
alatt  1186  körül  keletkezett  s  1294  óta  a  cseh- 
országi leutomislí  prépostság  fiókja  volt,  később 
a  morvaországi  zabrdovici  apátság  felügyelete 
alatt  állott  egészen  a  mohácsi  vészig.  1688-ban 
felszabadulván  a  török  járom  alól,  I.  Lipót  Mejners 
Kázmér  premontrei  kanonoknak  adományozta, 
kinek  halála  után  ismét  a  zabrdovici  apátságra 
szállott.  1785-ben  a  prépostság  megszűnt ;  fekvő 
javait  a  vallásalaphoz  csatolták.  1.  Ferenc  a  J.-i 


Jánosi 


777 


János-rendek 


prépostságot  a  csornaival  egyesltotte.  V.  ö.  Rupp 
Jakab,  Magyarország  helyrajzi  története  (Pest 
1872,  II.  k.  706. 1.). 

Jánosi,  kisk.  Göinör-  és  Kis-Hont  vmegye  rima- 
szécsi  j.-ban,  (1910)  1269  magyar  lak.,  vasútállo- 
mással, postahivatallal  és  postatakarékpénztárral, 
iíeresztelö  Szt.  Jánosról  nevezett  bencésrendi 
apátsága  már  a  XIV.  sz.-ban  fennállott,  temploma 
ma  is  megvan.  Rómer  Plóris  1880  körül  saját 
költségén  újraépíttette. 

Jánosi,  1.  Béla,  esztétikai  író,  szül.  Brassóban 
1857.  Egyetemi  tanulmányait  Kolozsvárott  vé- 
gezvén, bölcsészetdoktorrá  avatták  és  tanár  lett 
az  aradi  királyi  főgimnáziumnál,  1893.  pedig  a 
budapesti  II.  kerületi  állami  főreáliskolánál.  A 
görögök  esztétikája  és  Az  újkori  esztétika  törté- 
nete Kantig  c.  műveit  a  M.  Tud.  Akadémia  1891. 
és  1897.  a  öoro ve-díjjal  jutalmazta.  Ez  a  két 
nmnka  egy  harmadik  kötettel  kiegészítve,  meg- 
jelent az  Akadémia  könyvkiadó  vállalatának  új 
folyamában  Az  aeslhetika  története  c.  alatt  (1901— 
1902).  1902-ben  a  Magyar  Tud.  Akadémia  levelező 
tagjává  választotta,  hol  Az  aesthetikai  hatás  té- 
nyezőiről c.  értekezésével  foglalta  el  székét.  Mun- 
katársa e  Lexikonnak  is. 

2.  J.  Ferenc,  publicista,  szül.  Désen  1819  dec. 
20.,  megh.  Budapesten  1879  jan.  3.  Nagyenyoden 
<\s  Németországban  tanult,  hazatérve  résztvett  a 
szabadságharcban,  hol  vegytani  ismereteit  gyü- 
mölcsöztetve puskaport  gyártott,  az  önkényuralom 
alatt  vizsgálati  fogságot  szenvedett,  majd  a  nagy- 
körösi gimnáziumban  tanított  természetrajzot.  Itt 
fordította  le  többed  magával  a  sokáig  használt 
Természet  könyvét  (1852,  i.  kiad.  1868).  1853-ban 
Pesten  telepedett  meg  mint  hírlapíró  s  vezércik- 
kei nagy  feltűnést  keltettek.  1857-ben  Salamon 
F'eronccel  megindította  a  Találmányok  könyvét, 
fordított  franciából  történeti  munkákat  s  írt  ere- 
deti alkotmányjogi  dolgozatokat  és  iskolakönyvet. 
A  kiegyezés  után  miniszteri  titkári  ranggal  az 
Országos  Törvénytár  és  Rendeletek  Tára  szer- 
kesztője lett. 

3.  J.  Gusztáv,  műfordító,  szül.  Veszprémben 
lail  szept.  U.,  megh.  1911  aug.  15. 1858-ban  be- 
lépett a  veszprémi  szemináriumba  s  pappá  szentel- 
tetvén (186.3),  Ranolder  János  és  Kovács  Zsigmond 
püspökök  mellett  dolgozott  hosszabb  ideig  mint 
püspöki  titkár,  majd  1883  óta  mint  kanonok,  vé- 
gül mint  címzetes  apát.  Szellemi  látókörét  na- 
gyon tágították  külföldi  utazásai,  különösen  az  a 
kilenc  hónap,  melyet  püspöke  oldalán  a  vatikáni 
z.sinat  alkalmával  Rómában  töltött.  Nagyon  sze- 
rette a  Balatont,  a  nyarat  rendszerint  kenései  vil- 
lájában töltötte  s  rendkívül  buzgólkodott  a  bala- 
toni fürdőélet  föllendítésén.  Ifjúkorában  írt  tíJbb 
eredeti  költeményt  Arany  folyóirataiba  is,de  éppen 
Aranytól  vett  ösztönzést  arra,  hogy  erejét  a  vi- 
lágirodalom remekeinek  magyar  tolmácsolására 
fordítsa.  Az  általa  fordított  költői  müvek  meg- 
választásával bizonyságát  adta  nemes  ízlésének, 
átültetésükben  pedig  igazi  lelkesedés  ós  műgond 
nyilvánult.  Érdemeit  a  Kisfaludy-Társaság  1899. 
rendes  tagsági  oklevéllel  ismertééi.  Nevezetesebb 
műfordításai:  Nyugat  költőiből  (1867),  Longfel- 
iowtól  az  Arany  legenda  (1886),  Miltontői  az  El- 
veszett paradicsom  (1890),  Torquato  Tassótól  a 


Megszabadított  Jeruzsálem  (1893).  V.  ö.  Perényi 
József  J.-óletrajzát  (1912)  és  Voiminch  Géza  em- 
lékbesiédét  (Budapesti  Szemle,  CLV.  k.,  1913). 

Jánosit  (ásv.),  nem  egyéb  mint  copiapit.  Böckh 
Hugó  fedezte  fel  Szomolnokon  Szepes  vmegyében 
és  Böcldi  Jánosnak,  a  Földtani  Intézet  igazgató- 
jának tiszteletére  J.-nak  nevezte  el ;  csakhamar 
kitűnt,  hogy  nem  új  ásvány,  hanem  a  régóta  jól 
ismert  közönséges  ásvány :  a  copiapit. 

János  jelenései,  1.  Jelevések  könyve. 

Jánoska,  Idsk.  Sáros  vm.  lemesi  j.-ban,  (loio) 
255  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lemes. 

János-keresztények.  Keresztelő  János  tanít- 
ványainak egy  része  később  beleolvadt  a  keresz- 
ténységbe, de  más  része  külön  felekezetet  alko- 
tott, vallásos  nézeteik  közé  több  keresztény  és 
gnosztikus  nézetet  elegyítvén.  Az  ó-egyház  írói 
közül  még  többen  tesznek  említést  ezen  felekezet 
tagjaii'ól,  akiket  J.-nek  vagy  hemerobaptistáknak 
is  neveznek ;  ezek  Keresztelő  Jánost  messiásként 
vagy  emberi  alakot  öltött  angyalként  tisztelték. 
Némelyek  szerint  a  mandeusoknak  v.  zabeusok- 
nak  a  XVII.  sz.-ban  Perzsiában  talált  felekezete 
a  J.  utódaiként  tekintendő.  V.  ö.  Brandt,  Dia 
raandiiische  Religion  (Leipzig  1889). 

Jánosköröm,  1.  Hiúzköröm. 

Jánosnapi  rozs  v.  Szent-Imn-rozs,  jól  b(jk- 
rosodó,  de  apróbb  szemű  és  rövidebb  kalászú  a 
rendes  rozsnál.  Zöld  takarmányul  termesztik  in- 
kább, mikor  is  jún.  végén  (Szent-Ivánnap  táján, 
innét  a  neve  is)  vagy  még  inkább  július  elején 
vetik  s  ezután  őszre  kapnak  róla  egy  kaszálást 
s  tavasszal  ismét  egyet,  ami  a  legkorábbi,  április 
közepe  utáni  zöld  takarmányul  szolgál.  L.  Rozs. 

János  napja,  1.  Szent  Iván  napja. 

János  pap,  ].  János  papkirály  és  János,  4. 
(ki'onstadti  pap). 

János  papkirály,  e  nevet  viselték  egy  tatár 
nép  keresztény  királyai.  A  XI.  sz.  elején  Kina 
B.-i  határa  felett  ugyanis  egyik  tatár  nép  fejedelme 
keresztény  kereskedők  s  a  nesztoriánusok  által  a 
kereszténységgel  megismerkedvén,  kikeresztelke- 
dett s  János  nevet  vett  fel,  sőt  —  mivel  K.-en  a 
papi  s  királyi  méltóság  gyakran  egyesíttetni  szo- 
kott —  egyszersmind  pappá  is  szenteltette  ma- 
gát ;  amiért  is  öt  Ny.-on  János-papnak  (Ung  khán) 
nevezték.  Az  utána  következett  négy  papkirály 
szintén  a  János  nevet  viselte  s  ezek  egyikét  III. 
Sándor  pápa  a  római  egyházzal  összeköttetésbe 
akarta  hozni.  A  XII— XVI.  sz.-ban  mesés  hírek 
keringettek  a  távol  keletázsiai  kereszténységről  s 
előbb  a  kereszteshadak,  később  a  portugálok,  mi- 
dőn felfedezőútra  indultak, olyasféle  reményekkel 
kecsegtették  magukat,  hogy  Ázsia  ÉK.-i  részén 
nagy  keresztény  birodalomra  bukkannak.  Hiú  re- 
mény volt.  A  nagy  mongol-tatár  áradat  és  hadjá- 
rat azt  a  kis  tatár  népet  is  elseperte  v.  magába 
olvasztotta,  mely  a  J.-ok  alatt  a  kereszténységet 
felvette.  V.  ö.  Zarncke,  Der  Priester  Johannes 
(Leipzig  1876—79,  két  rész). 

János-rendek,  különböző  papi  rendek,  melyi^k- 
nok  védőszentje  Keresztelő  János.  1205.  St.  Jean 
d'Acreban  jött  létre  a  Keresztelő  János-  és  Szt. 
Tamás-rend  a  zarándokok  védésére  és  a  hitetle- 
nek ellen  való  küzdelem  ólosztéséro.  E  rendek 
Olasz-  és  Spanyolországban  terjedtek  el  s  a  sza- 


Jánosrét 


—     778 


Janson 


racónok  ollen  való  harcokban  tiintok  ki.  Később  a 
Johannita-rendbe  (1.  o.)  olvadtak  s  csak  Spanyol- 
országban maradt  fenn  a  Szt.  Tamás-rend. 

Jánosrét,  kisk.  Bars  vm.  garamszentkereszti 
j.-ban,  (1910)  1099  nómet  lak.,  csipkeverő  iskolá- 
val ;  u.  p.  és  u.  t.  Körmöczbánya. 

János-tanítványok,  1.  János-keresztények. 

Jánostelek,  kisk.  Pozsony  vm.  nagyszombati 
j.-ban,  (1910)  500  tót  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Szomolány. 

János  tüze,  1.  Szent  János  tüze. 

Jánosújfalu,  kisk.  Nyitra  vm.  nyitrazsámbok- 
róti  j.-ban,  (1910)  361  tót  lak. ;  u.  p.  Tőkésújfalu, 
u.  t.  Nagybossány. 

Jánosvágása  (azelőtt :  Hankócz),  kisk.  Zem- 
plén vm.  homonnai  j.-ban,  (1910)  382  tót  lak. ;  u.  p. 
és  u.  t.  Koskócz. 

Jánosvölgye,  kisk.  Zemplén  vm.  homonnai 
j.-ban,  (1910)  241  tót  lak. ;  u.  p.  Göröginye,  u.  t. 
Kelese. 

János  Zsigmond,  Magyarország  ((választott 
királya)),  1.  János,  2.  (769.  old.). 

Janov  (Novo  Janovszky),  \áros,  J.  járás  szók- 
helye Lublin  orosz-lengyel  kormányzóságban,  a 
Biala  partján,  8000  lakossal. 

Janovics  Jenő,  a  kolozsvári  Nemzeti  Szinház 
igazgatója,  szül.  Ungvárott  1872  dec.  8.  A  sziné- 
szeti  akadémiát  elvégezvén,  1894-töl  egyideig  vi- 
déki színpadokon  működött,  1896.  a  kolozsvári 
Nemzeti  Szinház  szerződtette ;  ezidőben  az  egye- 
temen bölcsészetet  hallgatott  és  doktorátust  tett. 
1902-ben  a  szegedi,  1905.  a  kolozsvári  Nemzeti 
Szinház  igazgatója  lett.  Sokat  tett  műsora  eme- 
lésére, egyenlő  ílgyelemmel  a  klasszikus  és  a  mo- 
dern drámára,  de  főórdeme  a  régebbi  magyar  drá- 
mairodalom kegyeletes  ápolása.  A  szakirodalom 
telén  is  jelentékeny  munkásságot  fejt  ki.  Nagyobb 
míívoi :  Cdky  Gergely  élete  és  müvei  (Kolozsvár 
1900) ;  A  magyar  dráma  irányai  (Bpesí  1908). 

Janow,  Matthias  von,  a  Husz-féle  reformáció 
egyik  előfutára,  szül.  valószínűleg  Brüxben  1350 
körül,  megh.  1394  dec.  30. ;  Párisi  Mátyás,  Magis- 
ter  Parisiensis  név  alatt  is  ismeretes,  mert  hat  évig 
Parisban  hallgatta  a  teológiát  s  ott  kapta  a  Magis- 
ter  címet.  A  pápa  ajánlatára  prágai  kanonok  lett 
1381-ben.  Vallásjavítási  értekezéseit  összegyűjtve 
ily  c.  alatt  adta  ki :  Reguláé  veteris  et  növi  Tes- 
tamenti.  V.  ö.  Palaeky,  Die  Vorláufer  des  Hussi- 
tentmns  ín  Böhmen  (1869)  és  Zitte,  Lebensbe- 
schreibungen  d.  drei  Vorláufer  des  J.  Huss  (1876). 

Janowski,  Dávid,  sakkművész,  szül.  1868.  Vaí- 
koviszkban,  a  grodnói  kormányzóságban.  Verse- 
nyeken 1894  óta  szerepel  s  kezdettől  fogva  komoly 
vetélytársa  lett  a  legjobb  mestereknek.  Nemzet 
közi  versenyeken  több  izben  nyerte  el  az  első  díjat. 

Jansa,  Leopold,  osztrák  hegedűművész,  szül. 
1795  márc.  23.  Wildenschwertben,  megh.  1875 
jan.  24.  Bécsben.  1834-ben  a  bécsi  egyetemen  lett 
zeneigazgató  és  vonósnégyes-társaságot  alapított, 
amely  nagy  hín-e  tett  szert.  1849-ben  kitiltották 
Bécsből,  mert  a  száműzött  magyar  felkelők  ja- 
vára hangversenyezett  Londonban.  1849— 68-íg 
Londonban  élt,  ekkor  amnesztiát  kapott  és  vissza- 
tért Bécsbe.  Hegedükompoziciói  a  hegedű  irodal- 
mában igen  számottevők. 

Jausen,  1,  Cornelius,  hírneves  holland  teoló- 
gus, szül.  Leerdam  mellett,  Flandria  Acquoi  nevű 


falvában  1585  okt.28.,  megh.  1638  máj.  6.  Löweu- 
ben,  majd  1602-től  Parisban  tanulta  a  teológiát 
s  1630.  löweni  teológiai  tanár  lett  s  mmt  ilyen,  a 
szigoní  augustinizmus  híve  volt,  ami  miatt  ke- 
mény vitái  voltak  a  jezsuitákkal.  1636-ban  j-perni 
püspök  lett,  de  két  év  múlva  járványos  betegség- 
ben meghalt,  miután  bevégezte  Augustinus,  sivo 
doctrína  Sancti  Augustini  de  humanae  naturao 
sanitate,  aegritudine,  medicina  c,  16iO.  kmyoma- 
tott  művét,  melyen  22  évig  dolgozott.  B  művében 
a  bölcseletet,  kiilönösen  az  Aristotelesót,  mint  a 
Pelagius-féle  tévtan  szülőanyját  bélyeg  ezie  me^ 
és  szigorú  augustinusi  szellemben  a  predeszti- 
náció mellett  az  emberi  természet  és  a  szabad- 
akarat teljes  romlottságát  tanította.  Ezt  a  teoló- 
giai felfogást  máv  jaítsenizmusnak {l  0.)  nevezik. 

2.  ,7.,  Gustav  F.,  német  zeneesztetikus,  szül. 
1831  dec.  15.  Híresek  Schumann-tanulmányai : 
Die  Davídsbündler,  aus  R.  Sehumanns  Künstler- 
leben  (1883) ;  R.  Sehumanns  Briefe  (1886). 

3.  J.  (Jans),  közókori  német  költő,  1.  Énenkel. 

Jansenizmus,  így  nevezik  azt  a  teológiai  irány- 
zatot, melyet  Jansen  Cornelius  (1.  0.)  képviselt  az 
ő  Augustinus  című  művében  s  melyet  követői  a 
jezsuiták  támadása  ellen  nagy  erővel  védehnez- 
tek.  A  jezsuiták  bejelentései  alapján  VIII.  Orbán 
pápa  1642.  «In  ominenti))  bullájában  átokkal  súj- 
totta e  művet,  de  a  pápai  bulla  a  püspökök,  az 
egyetemek,  különösen  pedig  a  löweni  egyetem 
részéről  nagy  ellenzéssel  találkozott,  főként  pedig 
a  franciák  fejtettek  ki  vele  szemben  tartós  és  ha- 
talmas ellenkezést,  s  a  janseni  irányzathoz  tar- 
tozó ArnauM  Angelika ai^átnő  (szül.  1591.,  megh. 
1661.)  vezetése  alatt  álló  Port-Royal  zárda  lett  a 
J.  főszékhelyévó.  Jansen  müvének  több  tételét 
X.  Ince  pápa  1653  májusban  átok  alá  vetette 
s  a  kiátkozást  a  következő  pápák  is  gyakran  meg- 
ismételték, utoljára  XI.  Kelemen  1713.  ((Unigeni- 
tus))  kezdetű  híres  bullájában.  A  fi-aneia  püspö- 
kök és  klérus  legnagyobb  része  a  bullának  alá- 
vetette magát  (akceptánsok),  míg  a  kisebbik  rész 
egyetemes  zsinathoz  kívánt  felebbezni  (appeUáu- 
sok).  A  J.  hosszú  ideig  nagy  népszerűségnek  ör- 
vendett s  a  fentnevezett  országokból  áthatolt 
Angliába,  sőt  Olaszországba  és  Ausztriába  is.  A 
későbbi  jansenisták  azonban  hűtelonekkc  váltak 
annyiban  elődeik  szelleméhez,  hogy  közülök  so- 
kan fanatikusokká,  babonásokká  lettek,  sőt  né- 
melyek csodatevő  erőt  is  vindikáltak  maguknak. 
Manapság  a  J.-nak  23  plébánián  mintegy  10 
ezer  híve  van.  Történetére  nézve  v.  ö.  Ley- 
decker,  História  Jansenismi  (Uti'echt  1695);  Reuch- 
lin,  Geschichte  von  Port  Royal  (Hamburg  és 
üotha  1839—44,  2  köt.) ;  Füzet,  Les  Jansónistes 
du  XVIL  siéele  (Paris  1877) :  Séché,  Les  demi- 
ers  Jansénists  1718—1870  (u.  0.  1891,  3  köt.) : 
Thuillier,  Romé  et  la  Francé  (1901)  ;u.  a.,  Lase- 
conde  phase  dn  jansónisme  (u.  0.  1913). 

Jansenville  (ejtsd:  dzsensznviii),  a  délafrikai 
Unióhoz  tartozó  Pokgyarmat  délkeleti  kei-tiletó- 
nek  eléggé  termékeny  járása,  4980km*ter.,  (iwo) 
10,500  lak.,  akiknek  mintegy  fele  búr. 

Jansi,  1.  Dzsanszi. 

Janson,  Kristóf er,  norvég  író,  előkelő  keres- 
kedöcsaládból  szül.  Bergenben  1841  máj.  5.  Teo- 
lógiát végzett,  később  azonban  unitárius  lett  ós 


Janson 


-     779     — 


Janszky-Usy 


1881.  elment  Amerikába  unitárius  lelkésznek. 
1895-ben  visszatért  Norvégiába  és  egyházpoliti- 
tikai  és  szépirodalmi  müveken  dolgozik.  Björn- 
son  hatása  alatt  novelláiban  a  népies  irány  elő- 
harcosa lett.  Nevezetesebb  müvei :  Fraa  bydora 
(Falusi  történetek,  1865) ;  Han  og  Ho  (ném.  Er  u. 
Sie,  1868).  ebben  a  városi  élet  rontó  hatását  raj- 
^iolja  egy  falusi  ifjúra  és  egy  falusi  lelkész  leá- 
nyára ;  történelmi  dráma  Jon  Árason  (1867), 
publicisztikai  munka  Nordmaend  i  Amerika  (Nor- 
végok Amerikában,  1887)  stb. 

Janson  (ejtsd:  zsanszoS),  Paul,  belga  politikus, 
t-zül.  Herstalban  1840  ápr.  11.,  megh.  Brüsszel- 
ben 1913  ápr.  18.  Az  ügyvédi  pályán  működött  s 
1877  óta  a  képviselőházban,  majd  a  szenátusban  a 
radikális  köztársasági  csoport  vezetője  volt.  1884. 
ő  támasztott  szakadást  a  liberális  pártban,  mely 
a  Frére-Orban  minisztérium  bukását  vonta  maga 
után.  Sokat  agitált  az  általános  választójog  be- 
hozatala érdekében  és  az  antiklerikális  tömeg- 
mozgalmak élén  állt.  1912-ben  államminiszteri 
címet  és  rangot  kapott. 

Janssen,  1.  Erik,  1.  íJisare. 

2.  J.,  Johannes,  német  történetíró,  szül.  Xan- 
tenben  1829  ápr.  10.,  mogh.  Franlífurtban  1891 
dec.  24.  A  papi  pályára  lépett  s  a  frankfurti  kat. 
ginanáziumbaumint  történettanár  működött.  P'ö- 
müve :  Geschichte  des  deutschen  Volkes  seit  dem 
Ausgang  deS  Mittelalters  (Freiburg  im  Breisgau 
1877—94,  8  köt. ;  az  utolsó  két  köt.  L.  Pastortől). 
E  nagyszabású  munkájában  azt  bizonyítja,  hogy 
Németország  közállapotai  a  reformáció  után  rosz- 
szabbra  fordultak.  Ezért  protestáns  részről  sok  tá- 
madásnak volt  kitéve.  Egyéb  munkái:  Frank- 
reichs  Rheingolüste  (Freiburg  1883,  2.  kiadás) ; 
Friedrich  Leopold,  Gráf  zu  Stolberg  (u.  o.  1877, 
2  köt.) ;  Schiller  als  Historiker  (u.  o.  1879, 2.  kiad.). 
V.  ö.  L.  Pastor,  J.  J.  (Freiburg  1893,  5.  kiadás). 

3.  ,7..  Kari,  német  szobrász,  J.  4.  öccse,  szül. 
Düsseldorfban  1855  máj.  29.  Tőle  való  I.  Vilmos 
császár  lovasszobra  Düsseldorfban  (1896),  hol 
1 893  óta  az  akadémia  tanára. 

4.  J.,  Péter,  német  festő,  szül.  Düsseldorfban 
1844  dec.  12.,  megh.  u.  o.  1908  febr.  19.  Szülő- 
városában tanult.  Mint  kora  legkedveltebb  törté- 
neti festőinek  egyike  Németországban,  középüle- 
teket falképeinek  hosszú  sorával  díszíthetett.  Ily 
képei  vannak  a  ki'efeldi  városház  nagytermében, 
a  brémai  új  tözsdepalotában,  az  erfurti  városhá- 
zán, a  berlini  Zeughausban,  a  düsseldorfi  múv. 
akadémiában  (melynek  1877  óta  tanára  volt),  a 
niarburgi  egyetem  aulájában,  az  elberíeldi  város- 
ház nagytermében  Egyéb  történeti  festményei  kö- 
zül nagy  sikert  aratott  Dodde  Walter  és  a  parasz- 
tok a  worringeni  csata  előtt  c.  nagy  képével  (1893, 
Düsseldorf,  Kunsthalle). 

5.  J".,  Pierre  Jtiles  César,  francia  asztroíizi- 
ktis,  szül.  Parisban  1824  febr.  22.,  megh,  Meu- 
donban  1907  dec.  23.  1873  óta  a  párisi  akadémia 
és  a  Bureau  des  longitudes  tagja,  a  meudoni  asztro- 
íizikai  obszervatórium  igazgatója  volt.  Főkép 
színképelemzéssel  foglalkozott.  Az  1868-iki  nap- 
fogyatkozás alkalmával  felismerte,  hogy  a  Nap 
protuberanciái  izzó  hidrogénből  állanak  ;  oly  el- 
járást talált  fel,  melynek  segítségével  e  protu- 
bemnciákat  nemcsak  napfogyatkozás  alkalmával, 


hanem  máskor  is  meg  lehet  flgyelni.l874ben  ef  apán- 
ban  a  Vénusz  átvonulását  ügyelte  meg,  amikorelö- 
ször  alkalmazta  a  fotohéliográfot.  Kezdeményezé- 
sére 1892.  obszervatórium  létesült  a  Montblanc 
tetején,  ahová,  bár  már  béna  volt,  felvitette  magát 
s  fontos  megfigyeléseket  eszközölt  a  Nap  színké- 
pének légköri  eredetű  vonalaira  vonatkozólag. 

Janssens  (van  Nyssen),  Ábrahám,  ílaraand 
festő,  szül.  Antwerpenben  1575.,  megh.  1632  jan. 
25.  Snellinx  tanítványa  volt,  Olaszországban  is 
járt  és  legkiválóbbika  volt  azoknak  az  antwerpeni 
festőknek,  akik  eleinte  Caravaggio  erős  hatása 
alatt  állottak,  majd  sok  tekintetben  Rubens  elő- 
futár jainak  tekinthetők,  aki  viszont  utóbb  J.-re  is 
befolyást  gyakorolt.  Nevezetes  müvei :  A  királyok 
imádása  (antwerpeni  múzeum) ;  Krisztus  sírbaté- 
tele (kölni  múzeum) ;  Nap  és  Éj  (Bécs,  udvari  mú- 
zeum) ;  Vertnmnus  és  Pomona  (Berlin,  Frigyes 
császár  múzeum)  stb.  A  budapesti  Szépművészeti 
Miizeumban  levő  Szent  Jeromosa  megkapó  ha- 
tású kép. 

Janszky  Bélu,  építész,  szül.  ózdon  (Borsod 
vm.)  188-4  júl.  19.  A  magyaros  építkezés  lelkes 
harcosa.  1910-ben  Kada  Elek  polgármester  meg- 
hívására részt  vett  a  kecskeméti  művésztelep 
alapításában  és  megtervezésében.  1911-ben  Szi- 
vessy  Tiborral  társult.  Főbb  nuivei :  a  kecskeméti 
városi  kaszinó  ;  Márkus  Elmilia  villája  a  Hűvös- 
völgyben (1911) ;  a  szolnoki  hitelbank  (1912) ;  a 
D.  M.  K.  E.  debreczeni  intemátusa  (1913). 

Janszky-ügy.  1886  máj.  21.,  Budavár  bevéte- 
lének évfordulóján  a  fővárosban  állomásozó  mű- 
szaki csapatok  és  a  23.  sorezred  tisztjeinek  tái- 
saságában  Janszky  Lajos,  a  61.  gyalogdandár 
parancsnoka  megkoszorúzta  Hentzi  tábornok  sír- 
ját s  ott  beszédet  mondva,  őt  mint  a  katonai  be- 
csület mintaképét  dicsőítette.  Másnap  a  képviselő- 
ház ülésén  két  függetlenségi  képviselő  meginter- 
pellálta Tisza  Kálmán  miniszterelnököt,  aki  máj . 
24.  adott  feleletében  ((tapintatlannak  és  helyte- 
lennek)) bélyegezte  Janszlíy  beszédét.  Tisza  vá- 
lasza megnyugtatta  ugyan  a  magyar  közvél(>- 
ményt.  annál  kínosabb  feltűnést  keltett  azonban 
az  osztrák  politikai  és  magasabb  katonai  körök- 
ben. Ennek  a  kedvetlenségnek  adott  kifejezést 
Albrecht  főherceg  Boszniában  mondott  pohárkö- 
szöntőjében,  sőt  Belcredi  volt  államminiszter  is  he- 
vesen megtámadta  Tiszát.  Az  egyetemi  ifjúság  és 
pesti  polgárság  napokig  tartó  lármás  tüntetése- 
ket és  zavargásokat  rendezett  s  jún.  10.  a  kivo- 
nult huszárság  mintegy  700  embert  letartóztatott. 
A  közvélemény  és  a  sajtó  valósággal  lázban  égett, 
s  még  olaj  volt  a  tűzre  Janszky  előléptetése  és 
a  köznépszorüségnek  örvendő  Edelsheim-Gjnilai 
báró  hadtestparancsnoknak  nyugdíjazása.  Aug. 
1 .  Pesten  nagy  népgyűlést  tartottak  és  erélyesen 
követelték  az  elégtételt.  Aug.  11-én  végre  megje- 
lent a  hivatalos  lapban  a  királyi  kézirat,  amely 
Edelsheim  nyugdíjazásának  azzal  adta  okát,  hogy 
az  tisztán  katonai  szempontból  vált  szükségessé 
és  így  minden  hozzáf  űzödő  panasz  elesik.  Ugyanez 
a  királyi  kézirat  azt  is  kijelentette,  hogy  :  «8aj- 
nos,  ha  egyes  tények  miatt  az  egész  hadsereg  ked- 
vezőtlen bírálat  alá  vétetik».  Ezzel  ólét  vették  a 
további  háborgásnak  és  befejeződött  a  hírhedt  J., 
amely  súlyos  válságokkal  fenyegetett. 


Janthina 


—     780     — 


Janus  Pannonius 


JantMaa,  1.  Tutaj os  csiga. 

Jantra,  a  Duna  jobboldali  mellékfolyója  Bul- 
gáriában ;  a  Balkán-hegységben  ered,  Trnovo  mel- 
lett elfolyik  és  150  km.-nyi  folyás  után  Szvistov 
mellett  torkollik.  Az  ó-korban  Jaterus  volt  a  neve. 
1810  szept.  7.  itt  győzték  le  az  oroszok  a  törökö- 
ket, aminek  következtében  Ruszcsuk  elesett.  Az 
1877-iki  orosz-török  háborúban  az  oroszok  műkö- 
dési bázisa  volt  a  J.  Ny.  felé  Plevna,  K.-nek  pe- 
dig az  erődítmények  ellen. 

Jantyik  Mátyás,  genrefestő,szal.  Békésen  1864 
máj.  10.,  megh.  u.  o.  190.3  okt.  31.  A  budapesti 
mintarajziskolában,  majd  Parisban  végezte  ta- 
nulmányait. Eleinte  illusztrációkat  rajzolt  és 
plein-air-képoket  festett,  1898.  azonban  monu- 
mentális müvekhez  fogott :  megbízást  kapott  az 
új  országháza  két  freskójának,  az  Aranybulla  és 
a  Moriamur  megfestésére.  Ezekre  1901.  meg- 
kapta a  Lotz-díjat.  Hátramaradt  müveiből  kiállí- 
tást rendeztek  a  Míicsarnokban  1904.  V.  ö.  Művé- 
szet, 190.3. 

Janua  (lat.)  a.  m.  ajtó.  kezdet ;  átvitt  értelem- 
ben a.  m.  bevezetés. 

Januarius,  szetd  (San  Gennaro),  vértanú,  Be- 
nevent  püspöke.  A  Diocletianus  alatt  kitört  üldö- 
zés idejében  6  társával  PuteoUban  lefejezték  305 
körül.  Ereklyéit  az  V.  sz.-ban  Nápolyba,  820  táján 
Beneventbe  vitték,  1497.  visszahozták  Nápolyba, 
hol  a  székesegyház  egy  pompás  kápolnájában  he- 
lyezték el.  Itt  őrzik  a  vértanú  fejót,két  üvegedény- 
ben pedig  megaludt  állapotban  levő  vérét,  mely 
pezsgés  közben  folyékonnyá  lesz,  mihelyt  a  szt. 
fő  közelébe  hozzák.  E  csoda  mindig  igen  nagy- 
.számú  ájtatoskodót  szokott  (máj.  1.  2.,  szept.  19. 
és  dec.  16.)  ide  vonzani.  Emléknapja  szeptember 
19.  V.  ö.  Sperindeo,  II  miracolo  di  s.  Genn. 
(1902). 

Januarius  (Nagy-Boldogasszonyhava),  az  év 
első  hónapja.  Eredetileg  Numa  vezette  be  11-ik 
hónapnak  ós  Janusnak  szentelte,  honnan  nevét 
is  kapta.  Napjainak  száma  mindig  31  nap  volt, 
csak  helyét  változtatta  Július  Caesar  óta.  A  hő- 
mérséklet átlagos  változása,  azaz  a  havi  közepes 
hőmérséklettől  való,  hosszú  időn  át  észlelt  eltéré- 
sek középértéke  januárban  talán  a  legnagyobb  és 
Közép-Európában  2"5"— S" ;  maga  a  közóphőmér- 
.sóklet  Budapesten  —1-7" ;  általában  az  északi  fél- 
tekén a  leghidegebb  hónap.  A  nappalok  januárban 
növekednek ;  a  Nap  a  vízöntő  jegyébe  lép. 

Januarius-rend.  Szicíliai  érdemrend,  alapí- 
totta Károly,  mindkét  Szicília  (később  111.  Károly 
név  alatt  Spanyolország)  királya,  1738  júl.  6. 
A  rendet,  melynek  csak  egy  osztálya  volt,  kizá- 
rólag katolikusok  kaphatták  meg.  A  rend  1861. 
megszűnt. 

Janus,  a  rómaiak  ősi  istensége,  a  ház  kapujá- 
nak (lat.  janua)  őrző  istene.  Minthogy  a  várost  az 
egész  polgárság  házának  tekintették,  melynek 
főtere,  a  Forum,  e  ház  nappali  szobája  volt, 
mert  benne  folyt  le  a  község  élete  ós  benne 
áUott  a  község  családi  tűzhelye  (1.  Vesta),  tehát 
a  Forum  bejáratánál  egy  átjáró-kaput  építettek  s 
ezt  is  J.-nak  szentelték,  B  kapu-boltozat  alatt  ott 
áUt  az  ősi  J.-szobor  a  maga  híres  kettős  arcával, 
(Janus-fej),  az  egyikkel  a  bejárat,  a  másikkal  a  ki- 
járat felé  fordulva,  akárcsak  az  éber  ajtónálló, 


kinek  szeme  mindem'e  gonddal  ügyel,  ami  a  ház 
körül  történik.  Kezében  a  kapukulcsot  tartotta  s 
a  betörőket  pálcájával  tartotta  távol.  Közelfekvö 
általánosítással  a  ki-  és  bejárat  istenéből  hamaro- 
san a  közlekedés  és  kereskedelem  istene  alakult 
ki.  A  legrégibb  római  ércpénzt,  az  as-t  ezért  az  ö 
képe  díszítette  (1.  az  ábrát).  Elvontabb  értelem- 
ben a  házkapu  istenéből  minden  bejárat,  minden 


kezdet  istene  vált.  Ezért  az  év  első  hónapja,  &  ja- 
nuarius ő  róla  van  elnevezve,  minden  vállalat 
megkezdésekor  őt  hívták  segítségül,  minden  üu- 
nepólyes  áldozás  alkalmával  őt  illette  meg  az  is- 
tenek között  az  elsőség,  sőt  a  görög  mitológia  el- 
terjedéséig őt  tekintették  a  rómaiak  az  istenek 
atyjának  is  (a  görög  példa  nyomán  utóbb  Juppitert 
tekintették  ennek). 

Jánus,  Vatha  fla,  1061.  a  lázongó  nép  óién  kö- 
vetelte I.  Bélától,  hogy  állítsa  vissza  az  ősvaUást  s 
engedjemeg,  hogy  elűzzék  a  papokatés  tizedszedö- 
ket,  lerontsák  a  templomokat,  kereszteket  stb.  Ezt 
a  lázadást  a  király  vérbe  fojtotta ;  J.  egyik  va- 
rázslóját, Rasdit,  börtönbe  vettette,  magát  J.-t 
azonban,  úgy  látszik,  nem  bántotta.  Ez  volt  a  ma- 
gyar pogányság  utolsó  erőszakos  kitörése.  Gsiky 
Gergely  a  J.  című  drámával  1877.  Teleki-díjat 
nyert. 

Janus-fej,  1.  Janus. 

Janusfejképzödés  (janiceps,  szinkefaloszj,  az 
összenőtt  ikertorzoknak  az  az  alakja,  mikor  a  két 
torz  testének  felső  fele  úgy  nőtt  össze,  hogy  egy 
egykoponyájú,  két  arcú  (előre  és  hátra  tekintő), 
négykarú  és  négylábú  torz-szülött  keletkezik. 

Janus-festékek,  kátráuyfestékek,  melyek  a 
gyapjút  és  pácolatlan  gyapotot  közömbös  fürdők- 
ben festik.  A  J.  részben  diazofestékei  a  metamido- 
trimetilfenilammoniurakloridnakmetatoluidinnal 
egy  fenolkapcsolódással  (Janus-vörös),  részben  oly 
vegyületek,  melyek  diazoszafranin  maradékottar- 
talmaznak (Janus-kék,  Janus-zöld.). 

Janus  Pannonius,  tkp.  Csezmicei  (Ce&inge) 
János,  kiváló  magyar  humanista  és  költő,  pécsi 
püspök,  szül.  Csezmicén,  Szlavóniában  143  k, 
megh.  1472.  Medvovárában,  Horvátországban. 
Anyja,  Borbála,  testvére  volt  Vitéz  János  váradi 
püspöknek.  Hat  éves  korában  apja  elhalván,  ne- 
veléséről Vitéz  János  gondoskodott ;  13  éves  ko- 
rában Olaszországba  Irüldte,  hol  Ferrarában  11 


Janus  VyrthesI  Pannonius 


781 


Japán 


Övet  töltött  a  lüres  Guarini  házánál,  kinek  legki- 
tűnőbb tanítványa  volt.  A  görög  és  latin  nyelvet 
tökéletesen  beszélte.  Mikor  Olaszországból  haza- 
jött, Mátyás  király  titeli  prépostnak,  1460.  pécsi 
püspöknek  nevezte  ki  s  mint  tudós  köre  díszét, 
nagyra  becsülte  ós  bizalmával  tüntette  ki.  Roz- 
ii onyi  Jánossal  követségben  járt  a  pápánál  s  elki- 
ísérte  Mátyást  cseh  hadjáratában.  Később  Vitéz 
Jánossal  együtt  áskálódni  kezdett  Mátyás  ellen  s 
azokkal  tartott,  akik  Kázmér  lengyel  királyt  akar- 
ta k  a  magyar  trónra  ültetni.  Mikor  megtudta,  hogy 
Vitézt  elfogták,  Horvátországba  menekült  s  ott 
halt  meg  38  éves  korában.  Pécsett  temették  el. 
Korában  európai  hírnevű  tudós  és  latin  költő.  Hős- 
költeményei kisebb  boesüek,  de  elégiái  és  epigram- 
mái  jelesek.  Mély  érzés  ós  kiváló  formai  tökéletes- 
ség van  bennük,  itt-ott  azonban  mosdatlan  a  kife- 
jezésmódjuk. Magyar  nyelvtana  —  első  e  nemben 
—  elveszett.  Több  munkáját  Ábel  Jenő  fedezte 
föl  a  velencei  Szt.  Márk  könyvtárban.  V.  ö.  Ábel 
.lenö.  Adalékok  a  humanizmus  történetéhez  Ma- 
gyarországon (Budapest  1880).  Munkái  Velencé- 
ben, Bolognában,  Bécsben  stb.  jelentek  meg  a 
XVI.  sz.  elejétől  kezdve.  Költeményeinek  legjobb 
kiadása  az,  melyet  Teleki  Sámuel  gróf  eszközölt 
(L^recht  1784,  2  köt.).  Újabban  főleg  Hegedűs 
István  foglalkozik  vele.  Tőle  való  :  Guarinus  ós 
flanusP.  (Budapest  1896,  M.tud.  akad.  ért.) ;  Janus 
F.  és  a  humanisták,  Beöthy  képes  Irod.-tört.-ben. 

Janus  Vyrthesi  Pannonius,  magyar  huma- 
nista, 1.  Vértesy. 

Jao-csou,  máskép  Jan-csou  (1.  o.). 

Jap  (ang.,  ejtsd :  dzsepp),  Amerikában  ós  Angliá- 
ban használatos  rövidítése  a  japnnese  (japáni) 
s/óiiak. 

Jap,  sziget,  1.  Yajj. 

Japán  (Nippo7},  Dai  Ni-hon,  Dai  Nijjpon, 
0-ja-szima,  Ja-szima,  Zsipen,  Zi-pen,  1.  a  niel- 
lékelt  térképei),  szigetorezág  Ázsia  K.-i  partjai 
előtt,  a  Japáni  tenger  és  Nagy-oceán,  az  É.  sz.  210 
Ory  ós  öl",  a  K.  h.  II90  00'  és  156"  36'  között. 
Négy  nagy  szigetcsoportja  3850  szigetből  áll :  1 . 
A  tulajdonképeni  i'égi  J.-t  a  Broughton-szoros,  a 
.lapáni  tenger,  a  La  Pérouse-  és  a  Colnet-csatoma 
közt  4  nagyobb  ós  tiibb  kisebb  sziget  alkotja  ;  a 
nagyobbak :  Josszo,  ettől  D.-re  a  Csugara-szorostól 
elválasztva  Nippon  v.  Hondo  (Honsiu,  a  fő  ország), 
Kiuslu  (kilenc-föld)  és  Szikok  (négyes-föld) ;  a  ki- 
sebbek :  Szado  és  Oki  a  Japáni  tengerben,  Csu  és 
IkiaKoreai-szoro.sban,  Híradó,  Goto,  Kasiki,  Ama- 
kusza.  Ojo  Kiusiu  Ny.-i  oldalán,  Tanegaés  Jakuno 
Kiusiutól  D.-re,  és  a  Sicsito-cstiport  (0,  Ri,  Nli, 
Mijake,  MIkura,  Hacsidzso  és  Ko)  DK. -re  stb.  2. 
A  Rin-kiu-  V.  Lucau-csoport  a  Colnet-szoros  és 
Kormosa  közt.  3.  .\  Csisima  (ezer  sziget)  vagyis 
a  Kurilok  Jesszótól  Kamcsatka  T.opatka  fokáig. 
4.  A  Bonin-szigotok  (Ogaszavaiaslma  v.  Miminto) 
mintegy  30  mérföldnyire  Idzu-lV'].-  zigettől  DK.-re. 
Kgész  területük  417,412  km«.  Japán  birtokai 
még  Korea  (1.  o.),  Pescadores-sziget  (1. 0.),  Szacha- 
lin-sziget  (1.  0.)  és  Kuangsung  (1.  0.),  amelyekkel 
együtt  a  császárság  összes  területe  675,910  km«. 

Partok,  felület  és  vizek.  J.-nak  kb.  11,000 
kni.  hosszú  partvonala  van  ;  Nippon,  Szikok  és 
Kiuslu  közt  van  a  440  km.  hosszii  és  átlagosan 
25  m.  mély  l)eltonger,  a  Szeto-uci.  A  Szoto-uoiból 


Ny.-ra  a  Koreai-szorosba  a  magas  sziklafalak 
közé  szorított  Szimouoszeki-szoros,  DNy.-ra  a  szé- 
les Bungo-szoros,  K.-felé  a  Nagy-oceánba  a  Linso- 
ten-x'it  vezet  ki.  J.  öblei  közt  a  fontosabbak :  Jesszo 
D.-i  oldalán  a  Vulkán,  Mororan  kikötővel  ésNy.-on 
az  Iszikaril,  Nippon  É.-i  végében  az  Avomori, 
ÉNy.-i  részében  a  Tojama,  Vakasza,  az  Oszakai- 
öböl,  az  Ovari-wan,  vagyis  Mia-no-ura.  Ettől  É.-ra 
a  Szurugai,  Szagamii,  a  pompás,  ágas-bogas  Jedói 
az  üraga-szoros  bejárattal  és  a  Szendali;  Kiusin- 
sziget,  Unzen-félszigete  és  Araakusza  szigetcso- 
port közt  a  Sziniabara-öböl,  D.-i  végében  a  Van 
Diemen-szorosra  nyílik  a  Kagoszima-öböl.  Az  euró- 
pai kereskedelem  előtt  nyitva  álló  kikötők :  Tokió 
ós  Jokohama  a  Jedói-öbölben,  Oszaka  és  Hiogo  a 
beltengerben,  Niigata  Nippon  BNy.-l  partján,  Na- 
gaszaki Kiusiun  és  Hakodate  Jesszo  D.-i  végében. 
A  Japáni-tenger  K.-i  szélén  kiemelkedő  J.-iszigete- 
ket  hegyek  takarják :  a  sík  vidékek  és  megmívelt 
terraszok  az  egész  felületnek  alig  12"/o-a.  J.  túl- 
nyomórészben hegyes  és  völgyes,  nagyobb  lapá- 
lyok csak  a  nagy  folyók  torkolatánál  vannak: 
ilyenek  a  Kiivantől,  Oszakai,  Ecsigói  stb.  Nippon 
belsejében  termékeny  lapályok:  az  Aidzu-tairai 
Vakamacunál  és  a  Jamagatai.  J.  hegyei  nagyob- 
bára  ki'istályos  palákból,  gi'ánitból  és  gnájszból 
állanak  és  a  paleozóos  rétegek  vastagsága  eléri 
a  10,000  métert,  a  mezozóos  rétegek  elterjedése 
kisebb,  a  tercier  gazdag  főleg  barnaszéntelepek- 
ben, amelyeket  njabbkoi  i  vulkáni  képződmények 
sok  helyen  áttörtek.  Működő  vulkánjainak  száma 
20,  amelyek  sokszor  hatalmas  pusztító  tevékeny- 
séget fejtenek  ki.  A  földrengések  igen  gyakoriak, 
különösen  J.-nak  a  Nagy-oceán  télöli  részén  és  szá- 
mos meleg  forrása  van.  A  meleg  források  némelyike 
40—50",  ismertebbek  a  Jamoto,  Kuszacu,  Jama- 
siro-mura  (70— 71"-os  kénes  viz),  línojn  (75")  Nip- 
pon szigetén :  híresek  ugyanitt  a  Hakone-fürdö, 
köztük  az  Asinojnnak  95"-os  forró  vize  van.  Folyó- 
vizekben J.  gazdag,  de  rövidek  és  felső  folyásuk- 
ban erős  esésük  van.  Szikokon  a  legnagyobb  a 
Joszino-gava,  Kiusiun  a  Cikugo-gava.  Jesszo  na- 
gyobb vizei:  az  iszikari,  Teszivo  és  a  Tokaci. 
Nippon  folyói  a  leghosszabbak,  a  Kitakarni  (250 
km.),  a  Tenrin-gava  és  a  leghosszabb  Szinano- 
gava  (400  km.),  amely  a  Japáni-tongerbo  és  a 
Tonegava,  amelyik  a  Nagy-oceánba  torkollik. 
Tokió  folyója  a  Szumida.  a  BIva  lefolyása  pedig 
a  Jodo.  T.iegnagyobb  tava  a  Biva-tó  (.500  km*)  77 
m.  magasságban,  amelyet  a  Kanogava  vizével 
1886  óta  csatorna  köt  össze ;  egy('b  nagyobb  tavai 
még  a  Haeiro  (250  km"),  a  Szindzl  (100  km«)  és 
a  Kaszumlga. 

Égrhajiat  és  termékek.  J.  éghajlata  egészsé- 
ges,hosszanti  kiterjedése  íl.-ról  D.-nek,  a  kontinens 
közel  volta,  a  monszunok  meleg,  nedves  és  az  É.-i 
hideg,  valamint  a  DK.-i  oldalán  elvonuló  Kuro-sivo 
nevű  meleg  tengeráramlat  összességének  behatása 
alatt  áll.  Á  Kurilok  és  Jesszo  szigete  zord  éghaj- 
latú :  a  tele  hosszú :  május  vége  előtt  a  hó  ritkán 
olvadói  egészen  és  októberben  már  újra  hó  takarja 
afíildet.  Á  hegyeket  télen  át  még  Nippon  szigeten 
is  hó  borítja,  sőt  a  magasabb  csúcsokon  egész 
éven  át  nem  tűnik  el.  A  Rin-kiu  szigetokon  örök 
tavasz  honol.  A  közepes  hőmérséklet  a  32"  ó.  sz. 
alatt  Ny.-on  6-5"  a  téli  és  2i-8"  a  nyári  félév  alatt, 


Japán 


782 


Japán 


K.-en  6-80,  ülotve  24-50.  44«  é.  sz.  alatt  Ny.-on  á", 
K.-€n  4-80  a  téli  és  17'8»,  illetve  13-9°  a  nyári 
fólóv  folyamán.  A  hőmérsékleti  szélsőségeket  a 
Km-o  Sivo  erősen  mérsékli.  J.  DK.-i  partjai  csapa- 
dékban leggazdagabbak :  évi  2300  mm. ;  Nippon 
Ny.-i  partján  2770  mm.,  a  K.-i  partokon  2000— 
1000  mm.  között  van  csak.  A  D.-i  és  K.-i  parto- 
kon júniusban  és  szeptemberben  van  az  esőmaxi- 
mum, a  Ny.-i  partokon  júliusra  és  novemberre  to- 
lódik el.  A  tájfunok,  különösen  szept.  és  okt.  hó- 
napokban, gyakoriak.  Meleg,  esős  éghajlata  miatt 
J.  flórája  igen  gazdag.  Flórájában  keletázsiai, 
szibiriai,  északamerikai  és  keleteurópai  faj  ok  van- 
nak képviselve.  Különös  hasznát  veszik  a  japániak 
a  tropikus  bambusznádnak,  amely  25  m.  magasra 
is  megnő.  A  Rhus  vemiciferából  készítik  a  lakkot, 
az  Edgeworthia  papjTiferas  a  Broussonetia  papy- 
rifera  anyagából  a  papirosukat  csinálják.  Kám- 
forfája is  nemzetgazdasági  jelentőségű.  Gyógy- 
növénye a  ginsong,  örökzöldjei  közt  a  teabokor 
igen  elterjedt.  A  hegyek  flórája  és  a  sík  föld  ter- 
mesztett növényei  közt  vannak  a  hara  nevű  füves 
térségek.  Gyümölcsei  nem  jók ;  még  a  legjobbak  a 
kaki  (datolyaszilva),  a  mandarinnarancs  v.  mikan, 
a  kűri,  vagyis  ehető  gftsztonye  és  a  biva  (Erio- 
botrya  japonica);  körte,  szilva,  alma  is  terem, 
de  az  európaiak  ízlésének  nem  felel  meg.  Nagy 
gondot  fordítanak  a  virágtermelésre  ;  a  chrysan- 
themum,  a  paulownia  és  a  lótuszvirág  a  leggya- 
koribb. A  földmivelésre  a  japánit,  a  hagyomány 
szerint,  a  nap  istennője  tanította  meg ;  a  földraí- 
velés  tiszteletben  is  állott  mindig  közöttük;  a  hadi 
mesterségen  ktvíil  egyedül  ez  volt  az  a  foglalko- 
zás, amely  a  szamurait  meg  nem  gyalázta.  A  föld- 
mlvelés  módja  nagyobbára  Kínából  származott 
át ;  nagy  gonddal  íízik  mindenütt.  J.  1/5 -e  művel- 
hető terrnöterülot.  eO'/o-jut  erdőterületre,  amiből 
Vs  rész  koronabirtok.  A  magánosok  területe  (1910) 
37.3i6.320  acre,  ebből  művelés  alatt  áll  13.133,408, 
erdőségekre  .jut  18.9i3,675,  rétekre  ós  mezőkre 
:^.253,610.  Az  1910.  évi  terménystatisztika  főbb 
adatai:  84026,610  hl.  rizs,  8.729,391  hl.  búza, 
16.761,655  hl.  árpa,  12.119,463  hl.  rozs,  27,922  t. 
tea,  655,039  t.  cukor,  13,380  t.  selyemgubó  és 
12,951  t.  nyersselyem.  A  rizst  Nippon  szigetén  az 
Avomori-völgyben  és  még  700  m.  magasban  is  ter- 
mesztik ;  teát  a  40"  é.  sz.-ig  találni.  J.  faunája 
ószakeurópai,  ázsiai  és  indiai  fajokból  alakul.  A 
háziállatok  száma  1909-ben:  1.350,404  szarvas- 
marha, 1.551,156  ló,  3411  juh,  87,338  kecske  és 
287,107  sertés.  Lovai  Koreából  származnak ;  leg- 
több Nippon  É.-i  és  középső  részeiben  van ;  a  házi- 
nyúl is  nagyon  elszaporodott.  Nagy  jelentőségű 
selyemhemyótenyésztése  és  halászata.  J.  érceit 
már  századok  óta  bányásszák.  A  legnagyobb 
aranybánya  Szado  szigetén  van  ;  ezüstöt  ós  ara- 
nyat találnak  Ikunóban  és  Koszakában,  ezüstöt 
tanaiban  és  Ghinzan-macibau.  A  vasércek  legin- 
kább Ivakiban,  Kodzukában  stb.  fordulnak  elő. 
Gazdag  J.  rézércekben,  főleg  Ijo  tartományban ; 
ólmot  É.-on,  cinkot  D.-en,  kobaltot,  amelyet  a  por- 
cellán-edények  díszítésére  használnak.  Óváriban 
bányásznak.  Bővelkedik  J.  kénben  is.  A  szénte- 
lepek legnagyobbika  Taka  szigetén  fekszik.  J.  há- 
nyászati  termelése  1910.  a  következő  volt :  arany 
4319  kg.,  ezüst  144,747  kg.,  réz  50,181 1.,  ólom 


3515  t.,  vas  59,714  t.,  pirit  46,353  t.,  antimon 
159  t.,  mangán  5506  t..  szén  15.535,286  t.  ós  kén 
42,809  t. 

Lakosság,  ipar  és  kereskedelem.  Az  ösz- 
szos  lakosság  (1911)  51.o!íl,142  (az  összbirodalom 
lakossága  65.214,591;  1  km^-re  124  lakos  jut), 
ezek  közül  26.071,910  férfl  és  25.519,432  nő.  1908 
dec.  31.  a  lakosság  az  egyes  osztályok  közt  így 
oszlott  meg :  császári  család  67,  kvazoku  (nemesek) 
5642,  sizoku  (lovagok)  2.210,623,  heimin  (a  nép) 
47.382,262  és  Hokkaidiban  18,017  aino.  Az  ide- 
genek száma  1909-ben  17,331  és  pedig  9858  kinai, 
1456  angol,  1627  amerikai,  775  német,  602  francia, 
207  portugál  és  337  egyéb  európai.  A  küiföldöu 
tartózkodó  japániak  száma  2á0,336 :  Észak-Ameri- 
kában 88,946,  Koreában  126,168,  Nagybritanniá- 
ban 2468  és  Oroszországban  3665.  A  születések 
száma  1909-ben  1.705,877,  a  halálozások  száma 
1.099,797,  a  házasságoké  438,771.  A  japáni  mér- 
tékletesen él,  fő  tápláléka  a  rizs,  zöldségfélék,  tej, 
vaj ;  húst  keveset  fogyasztanak.  Ruházatuk  egy- 
szerű, a  kimonót  úgy  a  férfiak,  mint  a  nők  vise- 
lik. Igen  tiszta  nép.  A  hazaszeretet  a  vallási  rajon- 
gással határos.  Igen  előzékeny,  tanulékony  és  az 
európai  kultm'a  iránti  fogékonysága  nagy.  A  ja- 
páni ipar  hosszú  ideig  kizárólag  háziipar  volt,  az 
utolsó  2  évtizedben  az  európaiak  hatása  alatt 
keletkezett  gyáriparuk  is.  Elterjedt  ipara  a  papir- 
készítés,  amelyet  különböző  cserjék  hársából  állí- 
tanak elő  és  legyezőt,  esernyőt,  ruhát,  kalapot, 
zsebkendőt,  ablakot  készítenek  belőle.  Régi  ipar 
a  selyem-  és  pamutkelmeszövés,  melynek  köz- 
pontja Kiotó.  Számos  selyemfonó-,  szappan-,  ce- 
ment-, gyufa-,  sör-,  fegyver-  és  hajógyára,  vala- 
mint üveghutája  van.  J.  házi  és  gyáriparának 
1909.  évi  főbb  adatai  a  következők :  Echigoban 
petrolemnipara  igen  fejlett(135,379  hl.  petróleum), 
Vakamacuban  acél-  és  vasipar ;  88  gyapotfonó 
1.785,665  orsóval,  18,431  férfit  és  70,894  nőt  fog- 
lalkoztatott ;  51,185  szövőszéken  33,219  férfi  és 
752,919  nő  dolgozott,  azonkívül  kózifonással 
719,751-en  foglalkoztak.  A  feldolgozott  selyem- 
árú értéke  97'8  millió  jen,  félselyem-  és  gyapotárú 
23.229,270  jen,  gyapotárú  100.071,087  jen,  fonott 
kenderárú  3.834,376  jen,  japáni  papíráru  18.218,548 
jen,  európai  papirosárú  14.159,329  jen,  gyufa 
14.058,763  jen,  agyagárú  12.357,677  jen,  bőripari 
árú  6.947,268  jen  és  japáni  lakkárú  7.520,962  jen. 
Míg  J.  elzárkózott  ós  csak  a  németalföldieknek  volt 
a  területe  nyitva,  külkereskedelme  jelentéktelen 
volt ;  de  igen  megélénldilt,  amióta  kikötőinek  né- 
hányát megnyitotta.  Az  1888—1910.  évek  adatai 
szerint  összes  forgalma  így  fejlődött : 


1888 

1906 

1910 

Bevitel  jen     

Kivitel     .       

65.416,238 
64.891,678 

418.784,108 
423.754,892 

464.883,808 
458.428,996 

Összesen  jeii_ 

130.307,916 

842.539,000 

'■j2-£m-ifiQi 

A  bevitel  értéke  1910-ben  millió  jenekben  ki- 
fejezve a  következő  árúkra  oszlott  meg:  rizs 
(8-6),  búza  (3-3),  búzaliszt  (1-7),  bab  (9-0),  cukor 
(13-1),  dohány  (0*11),  nyorsgyapot  (157-8),  gyapot- 
árúk  (10-.)),  gyapjú  (135),  gyapjuárú  (6-0),  posztó 
(10-1),  olajpogácsa  (19-9),  vasrúd  (5*2)  ós  szerszá- 
mok, kazánok  (M).  A  kivitel  főbb  tótelei  a  követ- 


-^*«íW  /  ^jr^j,  ff 


I  CsS 


l 


^'^      S       Á      r>      , 


:5^Ai' 


öböl 


■SOI^ 


•\tíA 


■S«u> 

^?4 


Kwa-AVviy^  ^ 


'^"^  ^. 


?W'^ 


.v^^'i  r^% 


5»&  ^^JS  r-/      3'aík 


.•Jl^nSpki,, 


|ffi-«*  C^^S^Sijt  csórt 


-fíL 


'MVj 


S^" 


öbJ 


Aü^íy- 


R 


IpC'tsung 


Bamensz^  •'.  '• 


I.aPéroxiscl-sxoros 


Csön-Bzs 

••   ^  ... 


> 


^VT'^ív^g 


'^''^^^"-^ 


Hal -I(i^-gMgU« 

2'«>toart(Cse-<u,uj    ^  ^-XtaAwTwL^' 


— ■ J5Z ^ttnoTtjQy.eh 

- /^\         (Stjaxaf. 


■vEác 


.  /rtairt^aixc*  3A«3 


^eJi.et-kkJi^ai,.-^ 

V/isima 


J-tíi/rLiaJU 


CS- 


í^  N  G  Ej-R  T   «>J"^"i^""^ 


Elivabe-Sichito   °-     '^MJcanasana 

!  (Hét    Sz'.  )        tOaizdasima 
»7aj 


->- 


£ÉVZáI-Z£:XIKO?C 


1 


lilíREA. 


'Xanibu  soto 

'ngaiá  L^ 


Kiu-lűu.  szigetek: 


arányában. 


njSVAI-  KAJiT'OGRAJ-VA. 


i 


Japán 


—     783 


Japán 


kez6k:  gyapotfonál  (45  3),  vászon  (6*5),  nyersse- 
lyem (180-8),  selyemhulladék  (84),  selyemárú 
(29-3),  szén  (l()-3),  gyufa  (10-4),  réz  (20-8),  kámfor 
(3-()\  tea  (U-5),  rizs  (5-9),  gyékény  (3'9),  agyagárú 
(5"5),  fonott  szalraaárú  (6'8),  omyö  (1*8),  cigaretta 
(0-8),  halolaj  (2-6),  különfélék  (2-8). 

A  forgalom  legnagyobb  része  Jokohama  és 
Köbe,  valamint  Nagaszaki,  Szimonoszeki,  Mozsi, 
Oszaka,  Hakodate  és  Niigata,  az  idegenek  előtt 
megnyitott  legnagyobb  kikötőkben  bonyolódik  le. 

A  hajóforgalom  1910.  az  összes  japáni  kikötők- 
ben a  következő  volt :  érkezett :  11,168  hajó  (1892. 
2258)  20.173,787  t.-tartalommal,  ebből  volt  japáni 
.5932  gőzös  (9.261,0,35  t.),  1697  vitorlás  (87,624 1.), 
.SölOidegen  gőzös  (10.81 2,645 1.),  29  idegen  vitorlás 
(12,483 1.) ;  eltávozott  11,253  hajó (1892-ben  2237), 
20.197,918  (1892-ben  1.738,171)  t.-tartalommal; 
ebből  japáni  gőzös  5991  (9.375,809  t.),  vitorlás 
1781  (88,066  t.),  idegen  gőzös  3452  (10.722,088 1.), 
vitorlás  29(  11,955 1.).  A  japáni  kereskedelmi  hajó- 
raj áll  1703  gőzhajóból,  amelyek  mindegyike  a 
20  t.-tartalomnál  nagyobb,  összesen  1.224,091  t.- 
tartalommal,  4958  vitorlás  412,859  t.-tartalom- 
mal. J.  rendes  hajójáratokat  tart  fenn  Európa, 
Amerika,  Ausztrália  és  Előindia  kikötőivel,  vala- 
mint sílrö  járatai  vannak  Koi-ea,  Észak-Kina 
és  a  Jangcekiang  kikötőivel.  Vasúti  vonalainak 
hossza  1910-ben  9667  (1892-ben  2974)  km.  volt  és 
153.388,066  személyt  szállítottak.  Az  első  vasúti 
vonalat  1872  júl.  12.  nyitották  meg.  A  posta  és  a 
távíró  az  állam  kezelésében  áll.  Táviróvonalak- 
kal  össze  van  kötve  minden  nagyobb  város  egy- 
mással és  6270  km.  tenger  alatti  kábelek  útján  a 
külfölddel.  1909—1910.  a  távíróvonalak  hossza 
30,557  km,  (1892. 12,273),  amelyeken  28*2  millió 
táviratot  továbbítottak.  A  posta  (1909—10.)  331 
millió  levelet,  867  millió  levelezőlapot,  több  mint 
181  millió  nyomtatványt  és  újságot,  51  millió 
könyvet,  7  millió  ánímintát,  53  millió  hivatalos 
küldeményt  és  4  millió  csomagot,  összesen  1494 
millió  drbot  szállított.  Postahivatalainak  száma 
7901,  az  alkalmazottaké  39,875  volt. 

Alkotmány,  közig^azgatás,  véderő,  szel- 
lemi műveltség.  Az  1889  febr.  U-iki  alkotmány 
értelmében  az  államfő  a  császár,  aki  a  végrehajtó 
hatalmat  gyakorolja  az  általa  kinevezett  s  neki 
felelős  miniszterei  tanácsával  és  segélyével.  A  had- 
üzenet, békekötés  és  a  külföldi  hatalmakkal  való 
.szerződés  a  császár  joga :  törvényhozó  hatalmát 
az  országgyűléssel  megosztja,  azt  feloszlathatja 
és  elnapolhatja.  Törvénnyé  csak  az  lehet,  amit  az 
országgyűlés  (kokkai)  elfogad;  az  országgyűlés 
két  házból  áll,  amelyek  mindegyike  törvényeket 
javasolhat  és  a  császárhoz  feliratokat  intézhet. 
A' felsőház  (kizokuin)  tagjai :  1.  a  császári  család- 
nak 20  évnél  idősebb  férfitagjai ;  2.  a  25  évnél 
idősebb  hercegek  (15  herceg  és  38  marquis) ;  3,  a 
25  évnél  idősebb  és  rendtársaik  által  7  évre  vá- 
lasztott grófok  és  bárók  egyötöde  (17  gróf,  74 
viscount  és  44  báró) ;  4.  a  császártői  kiváló  ér- 
demeikért legfeljebb  135,  élethossziglan  kineve- 
zett legalább  .30  éves  és  5.  minden  választókerü- 
let 15  legtöbb  adót  fizetője  által  választott  és  a 
császár  által  7  évre  kinevezett  tagok.  A  felsőház 
összes  tagjainak  száma  .SOO-nál  több  nem  lehet. 
A  képviselőház  (sugiin)  300  tagból  áll,  akiket  a 


kei-ületek  15  jen  évi  adót  fizető,  4  éve  egyhely- 
ben lakó  25  éves  férfitagjai  4  évre  közvetlenül 
választanak.  Választható  a  30.  évet  betöltött  vá- 
lasztó (pap,  állami  tisztviselő,  biró,  katonatiszt  ós 
tengerésztiszt  kivételével).  A  felsőház  és  a  képvi- 
selőház elnökét  a  császár  nevezi  ki.  Az  ország- 
gyűlés tagjai,  a  felsőház  1.  és  2.  csoport jabeUek 
kivételével,  2000  jen  évi  napidíjátalányt  és  útikölt- 
séget kapnak.  Az  országgyűlésnek  évente  ülésez- 
nie kell.  A  végrehajtó  hatalmat  a  császár  10  mi- 
niszterével gyakorolja.  Fontos  államügy  ben  a  csá- 
szárnak,kivánságára,  tanácsot  ád  a  titkos  15  tagú 
államtanács  (szumicin).  J.  3  fu-ból  (nagy  város : 
Tokió,  Kiotó  és  Oszaka)  és  47  ken-ből  (megye)  áll. 
A  ken-ek  804  gun-  vagy  kozira  (kerület)  oszlanak, 
van  66  si-je  (városi  kerület).  1909-ben  1174  vá- 
rosa és  11,155  községe  volt  Japánnak.  A  megyék 
és  nagy  városok  kormányzói  évente,  vagy  mmden 
2  évben  a  belügyminiszteiTel  a  helyi  admini- 
sztráció kérdéseit  megvitatják.  Jósszónak  (Hok- 
kaido) külön  kormányzója  van.  Az  ország  fővá- 
rosa és  a  császár  székhelye  Tokió.  Igazfiágiúji/. 
A  régi  barbár  büntetéseket  (a  harakirit  is)  meg- 
szüntették és  európai  mintára  készült  új  törvény- 
könyve van  J.-nak.  A  magasabbrangú  bírákat  a 
császár,a  többit  a  miniszter  nevezi  ki.  A  büntetések 
jelenleg  fogház,  börtön,  fegyház,  deportáció  és  ha- 
lál. l'J09-ben  állami  börtön  volt  56,  megyei  97. 
1909-ben  a  bűnesetek  száma  97,404,  a  bebörtö- 
nözötteké  53,471  férfi  és  3110  nő.  Az  igazság- 
szolgáltatás fórumai:  1  semmltőszék  (daisinin), 
7  felsőbb  bíróság  (koszoin),  49  első  folyamo- 
dásu  törvényszék  (csihoszaibauso)  és  ,302  béke- 
biróság  (kuszaibauso).  J.  pénzügyeit  az  1880-iki 
hirtelen  reformok  megrongálták,  de  a  jó  gazdál- 
kodás az  egyensúlyt  helyreállította.  1911-bcn  a 
belföldi  államadósságok  1.441,917.275,a  külföldiek 
1.41:7,245.200,  összesen  2.889,162.475  jent  tet- 
tek ki.  Az  1912—1913  évi  állami  költségvetés 
572.890,000  jen  bevételt  és  ugyanannyi  kiadást 
tüntet  fel.  J.-ban  sajtószabadság,  egyesületi  jog 
és  általános  katonakötelezettség  van.  J.  1875-ben 
fogadta  el  az  általános  védkötelezettség  elvét 
és  azóta  a  hadsereg  kiképzését  általában  német 
minta  szerint  foganatosította  és  1907.  hadügyét 
még  jobban  kifejlesztette  és  a  legmodernebb 
alapra  fektette.  A  véderő  Japánban  is  3  részre 
tagozódik :  sorkatonaságra,  honvédségre  (kubi)  és 
népfölkelésre  (kokumin).  Az  évi  újoncjutalék 
120.000,  a  békeállomány  250,000,  a  hadiáUomány 
pedig  kb.  1.150,000  főre  vagyis  a  lakosság  2ö/o-ára 
tehető.  Békében  a  sereg  1  gárda-  és  18  gyalog- 
hadosztályba, továbbá  4  lovas-,  3  tüzér-  és  2 
vártüzér-dandárba  tagozódik;  hadtestek  csak 
háborúban  (állítólag  10)  alakulnak ;  ehhez  járul 
még  19  honvéd-  és  a  szükséges  számú  népfölkelö- 
dandár.  Japánnak  úgy  békében,  mint  háborúban 
4  gárda  és  72  3—3  zászlóaljas  sorgyalogezrede 
van.  A  századok  békelétszáma  5  tiszt  és  131  ember, 
hadiállománya  5  tiszt  és  221  ember,  A  gyalogság 
az  1905-ben  rekonstruált  Arisaka  ismétlő  fegy- 
verrel van  felszerelve,  melynek  űrmérete 6'5  mm. ; 
a  töltények  száma  fegyverenként  200.  Géppus- 
kájuk Hotchkiss-rendszerű.  A  lovasság  1  gárda- 
és  18  sorlovasezredből  áll  3—3  századdal  s 
karddal  és  karabéllyal  van  felszerelve ;  a  gárda- 


Japán 


784     — 


JapAn 


lovasezred  békóbeu  csak  lándzsát  visel.  A  tüzér- 
ség 1  gárda-  és  28  sortüzérezredből  áll  6—6  üteg- 
gel. Az  ütegek  1905.  évi  miatájú,  75  mm.  űrmé- 
retű Krupp-lövegekkel,  a  hegyi  ütegek  ellenben 
1898.  mintájú  Arisaka  hegyi  löveganyaggal  van- 
nak felszerelve.  A  honvédség  ós  népfölkelés  fel- 
szerelése ós  felfegyverzése  hasonló  az  első  vonal- 
beli csapatokéhoz.  A  haderő  összessége  bókében  : 
299  gyalog  zászlóalj,  73  lovasszázad,  150  tábori- 
üteg, 9  hegyi  üteg,  19  hadmérnök  zászlóalj  és  19 
vonat-zászlóalj.  A  kétévi  szolgálatnak  folyamat- 
ban levő  behozatala  után  J.  hadereje  a  tábori 
hadseregben  742,800,  a  honvéd  alakulásokban 
780,000  és  a  nópfölkelés  első  korosztályában 
1 15,200  főt  fog  számlálni.  A  pénzviszonyok  javul- 
tával  J.  hadosztályainak  számát  19-röl  2i-re 
akarja  emelni.  A  hadsereg  1912.  évi  költség- 
vetése a  rendkívüli  kiadásokkal  együtt  264  millió 
korona.  Az  orosz-japán!  háborúban  már  kitűnt  a 
japániak  hadiflottájának  fejlettsége,  de  azóta  még 
nagyobb  gondot  fordítanak  fejlesztésére.  1912.  az 
állomány  1  dreaduought.  16  pre-dreadnought,  13 
páncélos  csatahajó,  17  cirkáló.  6  ágyúnaszád, 
61  torpedóromboló,  50  torpedó-  és  12  tengeralatt- 
járó hajó.  A  haditengerészet  személyzete:  688 
magasrangú  tiszt,  3288  tiszti  személyzet,  1533 
altiszt  és  43,790  főnyi  legénység.  Az  1912.  évi 
haditengerészeti  költségvetés  98  millió  korona 
kiadást  mutat  fel. 

Államvallás  J.-bau  nincs  és  vallásszabadság 
uralkodik.  A  legrégibb  vallás  az  állami  segélyt 
élvező  sintoizmus  (a  raikádó  is  azt  követi),  mely 
12  felekezetre  oszlik ;  templomainak  száma  körül- 
belül 300,000,  papjaié  76,527.  A  buddhizmus  Koreá- 
ból származott  át ;  templomainak  száma  (loos) 
71,927,  papjaié  (bomiok)  120,722.  A  keresztény- 
séget a  portugálok  hozták  be,  de  a  XVII.  sz.  üldö- 
zései következtében  csaknem  egészen  kiveszett. 
Újabban  gyorsan  terjed;  legszámosabban  van- 
nak a  római  katolilíusok  (1  érseklíel  és  3  püspök- 
kel), a  görög  keletiek,  anglikánok  ós  egyéb  protes- 
táns felekezetek  is  képviselve  vannak.  Oktatás- 
ügye gyorsan  fejlődik.  Az  európai  intézmények 
utánzása  fölkeltette  a  japáuiakban  a  vágyat  az 
európai  kultúrával  való  megismerkedésre  is;  1871. 
alakították  meg  a  közoktatásügyi  minisztériumot 
és  1872.  jelentek  meg  az  első  rendeletek  nép-  és 
középiskolák  felállítására.  Az  iskolakötelezettség 
általános.  A  népiskolák  k<ítfélék :  alsók  (26..386 
iskola,  13-Í.377  tanerővel  ós  5.996,139  tanulóval) 
és  felsők  (297  iskola,  5815  tanerő,  115,556  ümu- 
lóval);  ez  utóbbiakban  az  angol  nyelvet  is  tanítják. 
A  nyilvános  iskolákon  Mvül  magániskolák  is  van- 
nak, különösen  bizonyos  ismeretek  (angol,  kinai 
irodalom,  kézi  ügyesség  stb.)  elsajátítására.  Az 
iskolakötielezettek  (6— 14-ik  évig)  száma  (i909) 
8.455,676  volt.  Egyeteme  4  van  (Tokió,  Kiotó, 
Tohoku  és  Kynshinben),  a  tokióinak  1909/10.344 
tanerője  ós  5503  hallgatója  volt.  Ezeken  kívül  van 
a  nemes  ifjak  részére  2  iskola,  katonai  és  tenge- 
részeti iskolák  és  egy  posta-  és  távirótaufolyam 
stb.  A  nyilvános  könyvtárak  száma  (i909)  200  volt, 
2.017,973  kötettel.  A  könyvnyomtatás  és  ujság- 
irodalom  is  nagy  lendületet  vett.  1909-ben  28,522 
különféle  könyv  és  2526  újság  és  folyók-at  jelent 
meg  összesen.  Japáni  nyelvű  iíjságokon  kívül 


em-ópai  nyelvűek  is  megjelennek.  Újabban  a  la- 
tin betűt  az  iskolákban  rendszeresen  tanítják  ós  az 
új  japáni  írás-olvasás  diadalmasan  küzd  a  régi 
nehéz  írásmóddal. 

Japán  pónzegysége  a  jen  (1.  o.).  A  hosszmértók 
egysége  a  saku  kané  (fém- láb)  ==  303'03  mm., 
az  átmérték  egysége  a  ri  =  392727  m.  A  terület 
mértékegysége  36  uégyszögsaku  vagyis  1  nógy- 
szögken :  a  eubo  =  3' 306  m^.  A  földmértek  a  ko  = 
99-1736  ar ;  1  ko  =:  10  tan,  1  tan  —  lOsze,  1  sze 
=-  30  cubo.  Az  üiTnórték  a  so  =  1'804  lit. ;  1  koku 
=  10  to,  1  tü  =  10  so,  1  so  =  10  go.  A  si'üyegy- 
ség  a  momme  vagy  me  (a  régi  legkisebb  pénz- 
egység súlya) ;  10  me  =  1  jimie,  10  jume  =  1  hi- 
jakume,  10  hijakume  =  1  kvan  =  3"757  kg.  A 
kin  is  használatos  súlyegység,  értéke  160  momme 
=  60104  gr. 

J.  címere  a  Jtrizantémuni  stilizált  arany  vi- 
rága, 1.  Címerek  II.  tábla,  kereskedelmi  lobogója 
fehér  alapon  középütt  vörös  napkorong,  a  hadi 
lobogón  16  kifelé  szélesedő  vörös  sugár  terjed 
szót  a  napkorongból. 

Története. 

A  legrégibb  koreai  és  japáni  la'óuikák  mese- 
szerű elbeszéléseivel  szemben  a  történeti  valóság 
az,  hogy  J.  őslakói  a  ma  már  kihaló  félben  levő 
ós  Jesszo-sziget  északi  részébe  húzódott  ainólc 
voltak.  lízen  őslakókat  egy  Korea  és  Kina  felől 
bevándorló  inongol  fajú  nép  hódította  meg  és 
szorította  mindjobban  észak  felé  még  a  történe- 
lem előtti  időkben.  Az  ajnókkal,  a  koreaiakkal  és 
egymásközt  vívott  százados  harcok  emiókét  a 
japáni  krónikák  csodás  elbeszélésekben  örökítet- 
ték meg.  A  későbbi  hagyomány  szerint  Dzsimiiiu 
volt  J.  első  uralkodója  (Ki-,  e.  660),  ki  a  tenno  (Ég 
királya),  tens-í  (Ég  fia)  vagy  nvikádó  (Fenséges 
kapu)  cimeket  viselte.  A  japáni  nép  ezután  még 
sokáig  a  műveltség  alacsony  fokán  maradt.  \\v- 
kölcseiben  nyers,  kezdetleges  családi  és  nemzet- 
ségi kötelékekben  élő  nép  volt,  melyet  kegyetlen 
büntetésekkel  kellett  a  törvényes  rend  útjára  te- 
relni. Eredeti  vallása  (sirüo-vallás)  az  ősök  tisz- 
teletéből és  tisztító  .szertartásokból  állott.  A  Kr. 
u.  VI.  sz.-tól  kezdve  Buddha  vallása  terjedt  el  J. 
népe  közt  s  ezzel  együtt  kinai  szokások  és  intéz- 
mények honosodtak  meg  .J.-ban  (pl.  átvették  a 
kinai  írásjegyeket)^  A  kinai  műveltség  terjedésé- 
vel megváltozott  az  ország  politikai  kormányzata 
is.  A  tenno  (mikádó),  ki  eddig  inkább  főpapi  tisz 
tet  gyakorolt,  megtörte  a  nemzetségfök  hatalmát 
8  korlátlan  hatalmú  uralkodója  lett  az  országnak. 
Ezta  korlátlan  császái-ságot  néhány  százi\d  múlva 
a  hübérrendszer  teljesen  aláásta  s  minden  hatal- 
mától megfosztotta.  A  mikádók  mindinkább  el- 
zárkóztak a  néptől  s  a  kormányzást  minisz- 
tereikre bízták,  ők  maguk  pedig  az  udvari  élet 
gyönyöreibe  merültek.  A  régi  nemzetségfők  ma- 
gukhoz ragadták  a  tartományok  kormányzását  s 
azokat  később  családi  birtokukká  tették.  A  határ- 
széli kormányzók  híveikből  erős  sereget  tai-tot- 
tak  fenn  s  közülük  kerültek  ki  a  birodalom  fő- 
vezérei. A  X.  sz.-tól  kezdve  két  jeles  család,  a 
Taira  és  Minamoto  versengett  ezért  a  méltó- 
ságért. E  harcokban  a  mikádó  minden  tekintélyét 
elvesztette  s  valóságos  báb  lett  a  küzdő  felek  kézé- 


Japán 


785     — 


Japán 


ben.  Végre  a  Minamoto-család  győzött  8  a  mikádó 
1192.  Jcritomót,  a  család  fejét,  a  szej-i-taj-sogun 
(a  barbárokat  legyózö  nagy  vezér)  cínimel  ruházta 
tel.  Kttől  kezdve  a  sogun  lett  J.  igazi  uralkodója 
s  olyan  szerepet  játszott  a  mikádó  mellett,  mint 
a  major  domus  a  frank  királyságban,  v.  az  emlr 
al  orara  a  bagdadi  kalifa  oldalán.  Később  a  soguni 
méltóság  Í8  vesztett  tekintélyéből.  Első  minisz- 
tereik (a  sikkek)  ragadták  magukhoz  a  hatalmat. 
A  iíq/o-család  örökletessé  tette  e  tisztséget  (1200— 
1333)  s  viselte  azt  a  Minamoto-család  kihalása 
után  is.  Erre  az  időre  esett  a  mongolok  támadása 
J.  ellen,  de  Hojo  Tokimi  1275.  fényes  győzelmet 
vívott  ki  a  betörő  mongol  seregen.  A  Hojo-család 
bukása  után  AsikcKja  1335.  újból  visszaállította  a 
Jsoguni  méltóságot,  melyet  1573-ig  viseltek  utódai. 
Ezeknek  uralma  alatt  egyes  hatalmas  családok 
osztozkodtak  az  ország  területén  s  valóságos  hű- 
béres dinasztiákat  alapítottak.  Ezek  voltak  a 
dajmiók,  kiknek  hatalma  a  hozzájuk  ragaszkodó 
harcias  nemességen  alapult. 

Az  európaiak  közül  először  st  portugálok  jelen- 
tek meg  J.  területen  151-3.  mint  kereskedők.  1549. 
Xaveri  Széni  Ferenc  jezsuita  Kiu-siu  szigetén 
kötött  ki  s  oly  sikerrel  hirdette  az  evangéliuinot, 
hogy  rövid  idő  alatt  a  keresztények  száma  roha- 
mosan gyarapodott.  A  jezsuiták  tlgyesen  felhasz- 
nálták a  Buddha-vallásnak  a  kereszténységgel 
egyező  intézményeit  és  szertartásait.  Eközben  az 
utolsó  Asikaga  családból  való  sogunt  1573.  Ota 
Nobunagaf  osztotta  meg  hatalmától.  Ennek  halála 
után  1582.  Tojotomi  Hidejosi  vezér  vette  fel  a 
harcot  az  elhatalmasodott  dajmiókkal  s  végre 
helyreállította  a  rendet  J.-ban.  Halála  után  új 
zavarok  támadtak  s  a  Tokugava-css,\k^\i(A  való 
Ijejaszu  legyőzve  a  többi  dajmiót,  1603.  meg- 
kapta a  mi  kádótól  a  soguni  móltóságot,  melyet 
utódai  1868-ig  viseltek.  Ijejaszu  új  kormányrend- 
szert honosított  meg  J.-ban,  mely  az  ország  békés 
fejlődését  volt  hivatva  biztosítani.  A  mikádót  szi- 
gorú őrizet  alatt  tartotta  s  csak  néhány  tisztelet- 
beli jogot  hagyott  meg  neki.  ó  teremtette  meg  a 
szamuráj  (lovagi)  osztályt,  mely  a  dajmiókkal 
hűbéres  viszonyban  állott  s  katonáskodni  volt  kö- 
teles. Ezen  osztály  számára  szigorú  törvényeket 
hozott,  hogy  a  hűség,  becsületesség  és  vitézség 
kultuszát  megerősítse  benne.  (A  harakiri,  hasfol- 
metszés  kötelezettsége  bizonyos  esetekben).  Külső 
politikájában  arra  törekedett,  hogy  J.-t  a  többi 
országtól  teljesen  elzárja,  azért  megtiltotta  az 
idegenekkel  való  közlekedést  s  az  összes  idegene- 
ket kiutasította  J.-ból.  Ez  idegenellenes  politiká- 
nak szükségszerű  következménye  volí  a  keresz- 
tények üldözése.  Ijejaszu  unokája,  Ijemicu  1614. 
ft  kereszténység  kiirtását  rendelte  ei.  A  borzasztó 
üldözések  a  keresztények  lázadását  vonták  maguk 
után.  1638-ban  az  utolsó  keresztény  sereg  Sima- 
éara-félszigeten  (Nagaszaki  közelében)  kétségbe- 
esett küzdelem  után  teljesen  elpusztult. 

A  Tokugava-család  a  XVIíl.  és  XIX.  sz.  folya- 
mán egyre  veszített  hatalmából  ós  jelentőségéből. 
Az  idegenektől  való  elzárkózás  J.-t  sokszor  gaz- 
dasági válsággal  fenyegette  rossz  termések  ide- 
jén. A  gyenge  sogunok  alatt  az  elégedetlen  daj- 
miók és  szamuráj-ok  a  mikádó  régi  hatalmának 
visszaállítását  hangoztatták  s  ettől  várták  J.  sor- 


sának  jobbra  fordulását.  Még  jobban  meggyengí- 
tette a  sogunok  helyzetét  az  idegen  Imtalmak 
azon  követelése,  hogy  J.  kikötői  nyíljanak  meg 
számukra.  Először  az  Egyesült-Államok  kaptak 
engedelmet  1854.  néhány  japáni  kikötő  megláto- 
gatására, azután  1858.  Anglia,  Oroszország,  Fran- 
ciaország és  Hollandia  kapták  meg  ezt  a  jogot. 
Az  idegenek  megtelepedése  ellen  nemzeti  mozga- 
lom támadt,  melyet  a  sogun  kormánya  nem  igen 
tudott  megfékezni,  minthogy  azt  a  mikádó  udva- 
rából is  támogatták.  1862-ben  a  szatszumai  kor- 
mányzó kísérete  megölte  Richardson  angol  alatt- 
valót, 1863  aug.  pedig  a  simonoszeki-i  szorosban 
amerikai,  hollandi  és  francia  hajókat  támadtak 
meg  az  idegengyűlölők.  Ez  erőszakosságokat  az 
illető  hatalmak  1864.  Kagosiraa  és  Simonoszeki 
összebombázásával  torolták  meg.  Az  idegenek 
ezen  fellépése  nagy  hatással  volt  a  japáni  nemzeti 
pártra,  mely  a  gyenge  soguni  kormány  helyébe 
a  mikádó  hatalmát  akarta  visszaállítani,  egyúttal 
azonban  felhagyott  idegengyűlölő  politikájával. 
1866  szept.  meghalt  Ijeszada  sogun  s  eddigi 
gyámja,  Hitocuhasi  régens  vette  fel  e  móltósá- 
got. 1867  jan.  meghalt  Koméi  mikádó  is  s  utóda 
a  14  éves  Mucuhüo  lett.  Az  új  sogun  látván 
azt,  hogy  a  változott  viszonyok  közt  tarthatatlan 
a  helyzete,  1867  nov.  9.  önként  lemondott  hatal- 
máról a  mikádó  javára.  Minthogy  azonban  csaló- 
dott abban  a  reményében,  hogy  családja  számára 
továbbra  is  kivételes  helyzetet  teremthet,  1868. 
sereget  küldött  a  mikádó  székhelye,  Kiotó  ellen. 
De  vereséget  szenvedett  s  a  mikádó  lázadónak 
nyilvánította.  Erre  megadta  magát  és  a  magán- 
életbe vonult  (megh.  1913  dec).  Hívei  még  egy 
ideig  folytatták  az  egyenetlen  harcot,  de  nem- 
sokára ezt  a  mozgalmat  is  leverték  s  egész  J.  el- 
ismerte a  mikádó  uralmát. 

1868-cal  kezdődik  J.  történetének  legújabb  kor- 
szaka, mely  bámulatos  példáját  mutatja  annak, 
hogy  egy  évszázadokon  át  elzárkózott  nemzet 
mily  gyorsan  sajátította  el  a  nyugati  kultúrát  s 
ennek  kapcsán  mint  emelkedett  a  nagyhatalmak 
sorába.  1868  nov.  6-tól  új  évszámítás  kezdődött 
J.-ban,  melyet  Meiji-nek  (felvilágosodás)  nevez- 
tek. A  mikádó  Kiotóból  Jeddóba  (mai  nevén  Tokio) 
tette  át  szókhelyét  s  1869  jan.  5.  fogadta  kihall- 
gatáson az  idegen  hatalmak  követeit.  J.  új  kor- 
mányformája a  hűbérrendszer  bukása  után  telje- 
sen monarchikus  ós  bürokratikus  alapra  helyez- 
kedett. A  dajmiók  önként  lemondtak  hatalmukról 
s  az  ország  kerületekre  osztatott.  A  kormány  élén 
a  nagykancelMr  (szaujo)  állott,  mellette  kilenc 
minisztérium  volt,  melynek  tagjai  a  győztes 
mikádópárti  nemzetségekből  kerültek  ki.  Meg- 
szűnt a  lakosság  régi  társadalmi  beosztása  (udvai'i 
és  katonai  nemesség,  nép  és  tisztátalanok),  a 
szamuráj-ok  elvesztették  régi  kiváltságaikat,  a 
tisztviselőket  négy  rangosztályba  osztották.  Her- 
cegi, grófi,  bárói,  vicomte-i  és  marquis-i  címek 
osztogatásával  új  főnemességet  teremtettek  a  régi 
nemesi  osztályokból.  B  kormányzati  reformokkal 
kapcsolatban  vette  át  J.  a  modem  technika  összes 
találmányait :  a  vasutat,  gőzhajót,  távírót  és  a 
tüzelő  fegyvereket.  A  régi  hűbéres  hadsereg  is 
megszűnt  s  helyét  európai  mintára  szervezett  ál- 
landó hadsereg  és  hadi  tengerészet  foglalta  el. 

60 


Japán 


—     786     — 


Japán 


Behozták  a  tankötelezettséget,  egyetemet  és  más 
tudományos  iskolákat  állítottak  fel.  Japáni  ilQak 
seregestül  keresték  fel  az  em'ópai  és  amerikai 
egyetemeket  s  a  tudomány  minden  ágában  ki- 
képezték magukat.  A  nagys  zabású  és  lázas  reform- 
munka azonban  sok  akadályba  ütközött.  A  vezető 
nemzetségek  féltékenysége  a  győzelem  után  új- 
ból kitört.  A  jövedelmeiktől  megfosztott  dajmiók 
és  szamuráj-ok  nem  elégedtek  meg  a  nekik  nyúj- 
tott kárpótlással,  önérzetüket  mélyen  sértette  a 
fegyverviselés  megtiltása  s  az  új  kormány  külső 
politikáját  túlságos  engedékenynek  tartották. 
Mikor  a  kormány  Szakhalin-szigetét  átengedte 
az  oroszoknak  a  Kurili-szigetek  fejében,  veszedel- 
mes lázadás  tört  ki  1877.  a  szatszumai  szamurá- 
jok közt,  kiknek  vezére  Szajgo  Takamori  volt.  A 
kormány  csak  nyolc  hónapi  kemény  harc  után 
tudta  leverni  a  lázadást,  mely  teljesen  kimerítette 
az  államkincstárt.  1885-ben  a  kormány  európai 
minta  szerint  kabinetté  alakult,  élén  a  miniszter- 
elnökkel. Az  első  miniszterelnök  7i^o  marquis  volt 
(1.  0.).  1881-ben  a  mikádó  ünnepies  proklamáció- 
ban  Ígérte  meg  a  népképviselet  megvalósítását. 
1889  febr.  11.  hirdették  ki  az  új  alkotmányt  s  1890 
nov.  29.  gyűlt  egybe  az  első  japáni  parlament, 
mely  felső-  és  alsóházra  oszlott.  A  felsőházban 
a  főnemesség  képviselői,  a  legtöbb  adót  fizetők 
és  a  mikádótól  kinevezett  tagok  foglaltak  helyet. 
Az  alsóház  tagjait  elég  magas  cenzus  alapján  a 
nép  választja  (1889-ben  15  jen,  1903  óta  5  jen). 
A  mikádónak  korlátlan  veto-joga  van,  rendkívüli 
körülmények  közt  rendeletei  törvényerővel  bír- 
nak. Ő  rendelkezik  a  szárazföldi  és  tengeri  had- 
erővel, övé  a  hadüzenet  ós  békekötés  joga,  a  mi- 
niszterek csak  neki  felelősek.  Mindezen  megszorí- 
tások az  1868.  hatalomra  jutott  párt  kormányon 
maradhatása  érdekében  történtek.  Éppen  ezért  el- 
lenzék támadt  e  párturalom  ellen  s  az  ellenzék 
vezérei  (Itofjaki,  Okuma)  azt  kívánták,  hogy 
J.-ban  is  érvényesüljön  a  parlamenti  többség  elve. 
Heves  parlamenti  harcok  indultak  meg,  melyek 
a  nép  körében  is  visszhangra  találtak.  Különösen 
veszedelmesekké  váltak  ebben  az  időben  a  szosik, 
félmüveit  és  fanatikus  fiatalemberek,  kik  a  kor- 
mány mellett  és  ellen  «kardoskodtak»  a  szó  szo- 
rosértelmében. Egy  ilyen  szosi  támadta  meg  1891. 
világkörüli  útjában  az  orosz  trónörököst  (a  jelen- 
legi II.  Miklós  cárt). 

A  kinai  háború  1894—95.  Éppen  mikor  az 
ellenzéki  többségű  parlamentet  a  mikádó  1894 
jún.  feloszlatta,  tört  ki  a  háború  Kinával.  A  há- 
borúra az  szolgáltatott  okot,  hogy  Koreában  lá- 
zadás tört  ki  8  a  zavargásokban  több  japáni  ke- 
reskedőt kiraboltak.  J.  erre  megszállotta  Szöul 
kikötőjét,  Csemulpót.  A  kinai  kormány  tiltakozott 
ezen  beavatkozás  ellen,  mert  Koreát  hűbéres  álla- 
mának tekintette.  A  japániak  ezután  tekintélyes 
sereget  küldtek  Koreába,  melynek  ólén  Jamagata 
tábornagy  1894  szept.  15.  fényes  győzelmet  ví- 
vott ki  Pöng-jang  mellett  a  kinai  seregen.  Két 
nap  múlva  szept.  17,  a  Jalu-folyó  torkolatánál  ví- 
vott tengeri  csatában  Ito  tengernagy  a  kínai  flot- 
tának okozott  érzékeny  veszteséget.  Október  vé- 
gén a  második  japáni  hadsereg  Ojama  tábornok 
alatt  Kvang-tung  félszigeten  kötött  ki  s  egymás- 
után elfoglalta  Kin-csout,  Ta-líen-vant  s  végül  nov. 


10.  Port- Artúr  erődítményeit.  1895  jan.  Csifuban 
kötött  ki  egy  japáni  sereg  és  a  Port-Arturral 
szemben  fekvő  Vej-haj-vej  megerősített  kikötőt 
is  hatalmába  kerítette.  Ékkor  mindakét  japáni 
hadsereg  egyesült  és  márc.  4.  véres  harc  után  el- 
foglalta Niu-csvangot.  Ezzel  nyitva  állott  az  út 
Mukden  és  Peking  felé,  bár  a  zord  időjárás  meg- 
akadályozta a  japániakat  az  előrenyomulásban.  A 
sok  csapás  után  a  kinai  kormány  Pecsili  kormány- 
zóját, Lihnngcsangot  küldötte  a  japániak  főhadi- 
szállására, ki  fegyverszünetet  eszközölt  ki.  A  vég- 
leges békét  Simonoszekiben  1895  ápr.  17.  kötöt- 
ték meg  a  következő  feltételek  mellett :  Kína  el- 
ismeri Korea  függetlenségét,  lemond  J.  javára 
Formóza  szigetéről,  a  Pescadores-szigotekről, 
Liautung  lélszigetről  a  40-ik  szélességi  foktól 
D.-re  és  200  millió  tael  (720  millió  K)  hadisarcot 
fizet.  Azonkívül  Kína  jelentékeny  gazdasági  és 
kei'eskedelmi  előnyöket  biztosított  J.-nak,  mely 
ezen  rövid  háború  után  Kelet-Ázsia  nagyhatal- 
mává emelkedett. 

J.  sikerei  a  többi  nagyhatalom  féltékenységét 
keltették  fel.  Elsősorban  Oroszország  kívánta  a 
simonoszeki-i  béke  revízióját,  példáját  Német- 
ország és  Franciaország  követték.  E  hatalmak 
((barátságos  »  felszólítására  J. lemondott  Liau-tung 
félsziget  birtokáról  s  ennek  fejében  30  millió  tael- 
lel  felemelte  a  hadisarcot  (1895  nov.).  A  japániak 
nemzeti  érzése  fellázadt  ezen  engedmény  ellen, 
különösen,  mikor  pár  év  múlva  (1898)  Port-Ar- 
turt  Oroszország,  Vejhaj vejt  pedig  Anglia  vette 
bérbe  a  kinai  kormánytól.  Ettől  kezdve  J.  állan- 
dóan készült  az  Oroszországgal  való  leszámolásra 
s  hadseregót  és  flottáját  kétszeres  számra  emelte. 
Sok  baja  volt  J.-nak  új  szerzeményével,  Formóza 
szigetével,  hol  veszedelmes  lázadás  tört  ki  a  J.-i 
uralom  ellen.  A  lázadás  leverése  után  a  japániak 
itt  is  nagy  munkát  végeztek  a  civilizáció  érdeké- 
ben. Ami  a  belügyi  politikát  illeti,  az  alkotmá- 
nyosság behozatala  óta  örökös  harcokban  állottak 
a  kormányok  a  parlament  többségével.  1890  óta 
egymást  érték  a  kormányválságok  és  parlament- 
feloszlatások. E  zavarok  megszüntetésére  Ito  mar- 
quis,  ki  már  több  izben  volt  miniszterelnök,  a 
képviselőház  többségét  egy  kormányzó  pártban 
egyesítette,  hogy  az  1889-iki  alkotmány  revízió- 
ját lassan  előkészítse.  Mint  a  parlamenti  többség 
vezére  lett  aztán  1900.  újból  miniszterelnök,  de  ő 
sem  tudott  állandó  parlamenti  helyzetet  teremteni 
s  1901.  már  visszalépett.  Ezóta  a  váltakozó  kor- 
mányok mellett  egy  állandó  koronatanács  áll  a 
mikádó  oldalán  (Ito,  Jamagata,  Ojama  stb.)  s  ez 
intézi  voltaképpen  J.  külső  és  belső  politikáját.  A 
törvényhozás  munkái  közül  az  első  évtizedben 
(1890—1900)  legnevezetesebbek :  1897.  az  arany- 
valutára való  áttérés,  1899.  pedig  az  új  polgári 
törvénykönyv  megalkotása.  Ezzel  kapcsolatban 
az  idegen  hatalmak  lemondtak  saját  konzuli  bírás- 
kodásuk jogáról  s  elismerték  egy  nem  keresztény 
állam  jogszolgáltatását. 

Az  orosz  háború  1904— 191)5.  J.  1895-iki  si- 
kerei Kinával  szemben  a  többi  nagyhatalmat  is 
arra  bírták,  hogy  területeket  szerezzen  Kínában, 
8  magának  gazdasági  és  kereskedelmi  előnyöket 
biztosítson.  így  pl.  Oroszország  engedélyt  kapott, 
hogy  Mandzsúrián  keresztül  vasutat  építsen  új 


Japán 


787     — 


Japán 


ezerzemónyéig,  Port-Artiirig.  Az  idegeneknek  ez 
a  térfoglalása  felkeltette  a  kínaiak  hagyományos 
idegengyűlöletét  s  1900  tavaszán  kitört  az  ú.  n. 
boxer-lázadás.  A  kinai  kormány  tehetetlensége 
és  kétszíníisége  következtében  a  Pekingben  levő 
idegen  követségek  a  legnagyobb  veszélybe  kerül- 
tek. Majdnem  két  hónapig  voltak  kitéve  a  boxe- 
rek  támadásainak  s  ktUönösen  a  J.i  követség  hős 
védőinek  volt  köszönhető,  hogy  fenn  tudták  ma- 
gukat tartani  a  Tiencinböl  előrenyomuló  nem- 
zetközi felmentő  sereg  megérkezéséig.  Peking 
megszállásában  és  a  boxer-lázadás  leverésében  a 
J.i  csapatok  is  derekasan  kivették  a  részüket. 
Kina  újabb  megalázásának  különösen  Oroszország 
látta  a  hasznát,  mely  Port-Arturba  vezető  vas- 
litja  megvédésének  ürügye  alatt  1900  folyamán 
megszállotta  egész  Mandzsúriát  s  azt  mindinkább 
végleges  birtokának  tekintette.  Az  oroszok  ha- 
talmi terjeszkedése  nagyon  aggasztotta  J.-t  s  még 
nagyobb  lett  ez  az  aggodalom,  mikor  Oroszország 
Koreára  is  ki  akarta  terjeszteni  befolyását.  A 
Jalu  folyó  mentén  mind  több  és  több  orosz  tele- 
pedett le  az  erdők  és  bányák  kizsákmányolására. 
Ezeknek  védelmére  aztán  orosz  csapatok  szál- 
lották meg  Korea  északi  szóleit.  A  fenyegető  ve- 
szedelemmel szemben  J.  190.^3.  Angolországgal 
véd-  és  dacszövetséget  kötött  5  évre,  mire  Orosz- 
oi-szág  sietett  kijelenteni,  hogy  Franciaországgal 
való  szövetsége  Kelet-Ázsiára  is  kiterjed.  Ezalatt 
.í.-ban  általános  lett  az  oroszellenes  hangulat  s 
ennek  hatása  alatt  a  japáni  kormány  1903  júl. 
S  zentpéter várott  ajánlatot  tett  a  két  nagyhatalom 
ellentétes  érdekeinek  kiegyenlítésére.  Még  a  hi- 
vatalos válasz  megadása  előtt  az  orosz  kormány 
Alexejev  tengernagyot  Kelet-Ázsia  alkirályává 
nevezte  ki  s  parancsnoksága  alá  helyezte  a  Port- 
Arturban  tekintélyessé  szaporított  orosz  flottát 
és  szárazföldi  sereget.  A  tárgyalásokat  eközben 
Tokióba  helyezték  át.  Az  itteni  orosz  követ  több 
liéten  át  nem  válaszolt  J.  követeléseire.  Orosz- 
ország álláspontja  az  volt,  hogy  Mandzsúria  ügyé- 
ben csak  Kínával  tárgyal,  J.  pedig  nem  egyezett 
bele,  hogy  Korea  északi  harmadrésze  semleges 
terület  legyen.  Mikor  az  orosz  kormány  J.-nak 
1904  jan.  13.  tett  újabb  előterjesztésére  febr.  5-ig 
nem  válaszolt,  J.  a  tárgyalásokat  megszakította 
és  követét  Szentpétervárról  visszahívta. 

A  következő  napon  (febr.  6.)  japáni  hadihajók 
a  csemulpói  kikötőben  két  kisebb  orosz  hadihajót 
( Varjaf/  és  Korejec)  olsülyesztettek.  A  japáni 
flotta  zöme  ezután  Togo  tengernagy  alatt  (febr. 
9.)  Port- Artúr  külső  kikötőjében  torpedó- táma- 
dással három  orosz  hadihajót  tett  harcképtelenné 
(Rdvizdn,  Cezareirks,  Fallada).  E  két  támadásra 
következett  Oroszország  hivatalos  hadüzenete 
febr.  9.  A  japániak  főtörekvése  most  az  orosz 
haj<)hadnak  Port-Artur  előtt  való  lekötésére  irá- 
nyult, hogy  szárazföldi  haderejüket  zavartalanul 
szállíthassák  Koreába,  Kvantung  félszigetre  és 
Mandzsúria  déli  partjaira.  E  nehéz  helyzetben  az 
orosz  flotta  főparancsnokságát  Makarov  tenger- 
nagy vette  át.  Az  új  főparancsnok  ápr.  13. nagy  ki- 
törést kísérelt  meg.  De  admirális-hajója,  a  Pefro- 
(hwlovszk  aknára  került  s  vele  együtt  elsülyedt.  Az 
orosz  flotta  ezután  sokáig  tétlenségre  volt  kár- 
hoztatva, csak  a  vladivosztoki  négy  kisebb  hadi- 


hajó okozott  kisebb  károkat  a  japániaknak.  Ez 
alatt  az  első  japáni  hadsereg  Kuroki  vezérlete 
alatt  egész  Koreát  hataünába  kerítette  s  máj.  1. 
a  Jalu  folyón  átkelve  fényes  győzelmet  vívott 
ki  az  ott  összpontosított  orosz  seregen.  Ekkor  lé- 
pett akcióba  a  második  japáni  hadsereg  Oku  ve- 
zérlete alatt.  Máj.  5.  kötött  ki  Picevóban  s  máj.  26. 
véres  harc  után  elfoglalta  Kin-csuot,  Kvan-tung- 
félsziget  kulcsát.  Ezután  megszállotta  Dalni 
kikötőt  s  az  orosz  hadsereget  Port-Artur  erődít- 
ményei mögé  szorította.  Az  oroszok  Stackelberg 
tábornok  alatt  megkísérelték  Port-Artur  felmen- 
tését, de  Oku,  kinek  erejét  a  Nogi  vezérlete  alá 
helyezett  harmadik  hadsereg,  mely  Dél-Mand- 
zsuriában  (Takusanban)  kötött  ki,  lényegcsen  meg- 
erősítette, Va-fang-kou  mellett  jún.  15.  vissza- 
verte az  orosz  felmentő  sereget.  Hasonló  kudarc- 
cal végződött  Rennenkanipf  tábornok  nagy  lovas 
támadása  Korea  északi  része  ellen.  Május  végén 
már  kikötött  a  negyedik  japáni  hadsereg  is  Nodm 
vezérlete  alatt  Takusanban.  Erre  Nogi  hadserege 
Port-Artur  ellen  indult  s  megkezdte  annak  rend- 
szeres ostromát.  A  Mandzsui-iában  működő  I., 
II.  és  IV.  japáni  hadsereg  főparancsnoka  most 
Ojama  tábornagy  lett,  ki  koncenti-ikus  támadás- 
sal nyomult  Mukden  felé.  Az  orosz  szárazföldi 
hadsereg  ezalatt  egyre  gyarapodott,  de  az  óriási 
távolság  és  a  szállítás  nehézségei  nagy  akadályo- 
kat gördítettek  sikeres  mííködése  elé.  Alexejev 
tengernagy  helyébe  ekkor  Kuropatkin  hadügy- 
miniszter lépett,  mint  fővezér. 

A  japáni  hadsereg  legszélső  jobb  szárnyán  Ku- 
roki jún.— júl.  folyamán  elfoglalta  a  Föng-sui-ling- 
hegység  összes  szorosait  s  visszaverte  aug.  elején 
az  oroszok  összes  ellentámadásait  (e  harcok  egyi- 
kében esett  el  KeUer,  orosz  hadtestparancsnok). 
Ez  alatt  a  balszamyon  Oku  Stackelberg  hadtestét 
üldözve  megszállotta  Kajcsut  és  In-kouf,  a  cen- 
trumon pedig  Nodztí  nyomult  előre  Liao-jang  felé. 
Liao-jang  környékén  egyesítette  most  Kuropat- 
kin egész  haderejét,  míg  Ojama  három  seregé- 
nek egyesítése  után  az  oroszokat  átkaroló  táma- 
dással igyekezett  bekeríteni.  A  liao-jangi  csatá- 
ban (aug.  30.— szopt.  3.)  a  japáni  seregek  aretáma- 
dása  nem  sikerült,  de  mivel  Kuroki  nagyon  fenye- 
gette az  oroszok  balszámyát,  Kuropatkin  feladta 
hadállását  és  északabbra  vonult  vissza.  A  harcok- 
ban ezután  négyheti  szünet  állott  be  s  miután  az 
oroszok  körülbelül  60,000  főnyi  erősítést  kaptak, 
Kuropatkin  támadásra  határozta  magát.  így  fej- 
lődött ki  a  8  napos  véres  csata  (okt.  11.— 18.)  a 
Sa-ho  folyó  mellett.  Az  oroszok  átkaroló  támadása 
Kuroki  ellen  nem  sikerült  s  nagy  veszteség  (46,000 
ember)  után  vissza  kellett  vonulniok  eredeti  had- 
állásaikba. Most  a  mandzsúriai  harctéren  megint 
hosszú  szünet  állott  be. 

Port- Artúrban  a  régi  kinai  erődítmények  vo- 
nalán kívül  az  oroszok  egész  sor  erődítményt  épí- 
tettek a  háborút  megelőző  években,  a  fontos  és  a 
kikötőt  védő  Tigris-félaziget  megerősítésére  azon- 
ban már  nem  volt  idejük!  De  még  így  is  a  bevehe- 
tetlenség  hírében  állott  a  legmodernebb  hadiesz- 
közökkel, hatalmas  őrséggel  és  vitéz  parancsno- 
kokkal ellátott  erősség.  Port-Artur  elfoglalásával 
Nogit  bízta  meg  a  japáni  hadvezetőség  s  haderejét 
4  új  hadosztállyal  gyarapította.  Nogi  júl.  végén 


Japán 


788 


Japán 


elfoglalta  az  erődöktől  északkeletre  húzódó  dom- 
bokat s  megkezdődött  Port- Artúr  reudszeres  ost- 
roma, melynél  véresebbet  s  úgy  a  védők,  mint  a 
táraadók  részói'öl  kifejtett  elszántság  és  ügyesség 
teldntetében  kiválóbbat  eddig  nem  ismert  a  had- 
történelem. Az  ostrom  első  heteiben  az  orosz  flotta 
még  egy  kísérletet  tett,  hogy  bezárt  helyzetéből 
szabaduljon.  Aug.lO.  az  összes  hadihajók  kivonul- 
tak a  J.-i  flotta  ellen,  de  nem  messze  a  kikötőtől 
borzasztó  vereséget  szenvedtek  Togo  tengernagy- 
tól. Az  orosz  hajók  nagyrésze  megsérülve  újra  a 
kikötőbe  vonult  vissza,  mások  német,  kinai  ós 
francia  kikötőkbe  menekültek.  Ugyanekkor  a 
vladivosztoki  kis  hajóhad  is  parancsot  kapott  a 
Port- Artúr  felé  való  olőnyomulásra,  de  ezt  Kanii- 
fuura  tengernagy  verte  vissza  a  koreai  tengerszo- 
rosban. Az  osti'omhareok  közül  a  legvéresebbek 
az  ú.  n.  W3  tnéteres  domb  birtokáért  folytak.  Ezt 
ajapáuiaknov.  30.  nagy  áldozatokkal  végleg  el- 
foglalták s  innen  nehéz  títegeíkkel  a  kikötőbe  zárt 
orosz  hadihajókat  sorra  elsülyosztették.  Dec.  15. 
elesett  Kontradenko  tábornok,  a  védelem  lelke. 
Ezt  követte  dec.  18.  a  Ki  kuan  és  dec  28.  az  Er- 
lung-san  erődök  elfoglalása  a  keleti  vonalon. 
Minthogy  innen  a  japániak  már  Port-Artur  belső 
erődjeit  és  a  várost  is  sikeresen  lőhettek,  Stössel 
várparancsnok  1905  jan.  1.  felajánlotta  az  összes 
erődök  és  hadiszerek  átadását  s  jan.  2.  aláírta  a 
kapitui,.ciót.  Stössel  és  az  egész  megmaradt  őrség 
(40,000  ember)  japáni  hadifogságba  jutott.  A  ja- 
pániaknak  a  210  napig  tartó  ostrom  körülbelül 
50,000  emberükbe  került. 

Port-Artur  eleste  után  Nogi  serege  Mandzsú- 
riába sietett  a  japáni  főhaderöhöz,  melyet  még 
egy  ötödik  hadsereggel  (Kavamura  alatt)  erősí- 
tettek meg.  1905.  jan.  8.  Miscsenko  téiboTnok  egy 
nagyobb  lovas  hadtesttel  Liaujang  felé  a  japániak 
hátába  akart  kerülni,  hogy  őket  élelmező  vona- 
luktól elvágja,  de  a  merész  terv  a  japániak  óva- 
tossága folytán  nem  sikerült.  Ép  ily  eredmény- 
telen volt  Grippenherg  tábornoknak  Szan-tepu 
ellen  intézett  támadása  (jan.  25.-28.).  Febr.  vé- 
gén már  ismét  harcra  készen  áUott  a  két  hatal- 
mas sereg.  Kuropatkin  Mukdentől  Ny.-ra,  D.-re 
és  K.-re  körülbelül  IK)  km.  hosszú  félívben  állí- 
totta fel  seregót.  B  vonalon  folyt  le  a  febr.  2i-töl 
raárc.  10-ig  tartó  mukdeni  csata.  A  támadást  Ku- 
roki  és  Nodzu  kezdték  el  az  orosz  balszárny  ellen, 
hogy  Kuropatkin  főerejét  ide  kössék.  Közben  Oku 
a  jobbszárny  ellen  operált,  míg  tőle  Ny.-ra  Nogi 
av.  oroszok  visszavonulási  útjátigyekezettolvágni. 
Kuropatkin  látva  a  veszélyt,  márc.  9-én  jobbszár- 
rivának  feláldozásával  kivonta  magát  a  végzetes 
átkarolás  íúól.  Az  orosz  sereg  90,000  embert  ve- 
szített e  borzasztó  csatában,  de  harcképessége 
még  nem  volt  megtörve.  Kuropatkint  ezek  után 
letették  a  fővezórsógről  s  arra  Linyevics  tábor- 
nokot nevezték  ki,  ki  alatt  Kuropatkin  mint  sereg- 
parancsnok szolgált  tovább. 

Port-Artur  elvesztése  és  a  mandzsúriai  veresé- 
gek után  az  oroszok  minden  reménysége  haiti 
ftottájiikban  összpontosult,  melyet  még  1904  okt. 
15.  indítottak  el  Rozsdesztvenszki  tengernagy' 
alatt  Port-Artur  felmentésére.  Ez  a  hajóhad  az 
Északi-tengeren  Hull  közelében  tévedésből  angol 
halászbárkákra  lövöldözött,  azt  hívén,  hogy  azok 


japáni  torpedóhajók.  Ezért  az  oroszoknak  nagy 
kártérítést  kellett  flzetniök  később.  A  hajóhad 
Afrika  megkerülése  után  1905  márc.  16.  egyesült 
NyeboijoJov  altengernagy  kisebb  flottájával,  mely 
a  szuezi  csatornán  át  jött.  A  maiakkai  szoroson 
áthaladva  az  orosz  fővezér  állandóan  harcra  ké- 
szen vezette  flottáját.  A  hajók  legénységét  a  hosz- 
szú  készenlét  teljesen  kimerítette,  mire  a  flotta  a 
koreai  tengerszoroshoz  ért,  hol  Togo  tengernagy 
harcra  készen  várta.  A  Csusima  szigettől  keletre 
kibontakozó  orosz  páncélosokat  máj.  27.  délután 
egymás  után  sülyesztottók  el  a  japáni  hajók  ki- 
tűnően irányzott  lövegei.  Elvesztek  az  üszljaba, 
Szuvarov,  Alexander  III.,  Borodino,  NacJdmov 
és  Sziszoj  Veliki  nagy  csatahajók.  Rozsdeszt- 
venszki megsebesülve  a  japániak  fogságába  ke- 
rült. Máj.  28.  Nyebogatov  4  nagy  páncéloshajóval 
megadta  magát.  Csak  IJnquist  altengernagynak 
sikerült  3  kisebb  hajóval  Sanghai  kikötőjébe  el- 
jutnia, az  Almasz  cirkáló  pedig  Vladivosztokba 
menekült.  Az  oroszok  összesen  35  hajót  és  10,000 
embert  vesztettek,  míg  a  japániak  vesztesége 
csak  3  kis  torpedóhajó  és  534  ember  volt.  E  meg- 
semmisítő vereség  hatása  alatt  az  orosz  kormány 
a  béke  felé  kezdett  hajlani,  bár  a  mandzsúriai 
hadsereg  vezérei  a  háború  tovább  folytatása  mel- 
lett nyilatkoztak.  1905  július  folyamán  a  japániak 
megszállották  Szakhalin-sziget  nagy  részét,  an- 
nak fővárosával,  Alexandrovszkkal  együtt. 

A  teljesen  megalázott  és  kimerült  Oroszország- 
nak ekkor  nagyon  jól  esett  az  Egyesült-ÁUamok 
elnökének,  Rooseveltnek  barátságos  közvetítéso. 
J.  megbízottjai,  Komura  és  Takahira  júl.  2.,  az 
orosz  megbízott,  Witte  pedig  júl.  13.  jelent  meg 
Portsmouthban  (New  Hampshire  állam).  Szept.  5. 
véget  értek  a  béketárgyalások  a  következő  meg- 
állapodásokkal :  Oroszország  lemond  Szakhalin- 
sziget  déli  feléről  az  50.  szélességi  fokig;  átengedi 
Port-Artur  és  Dalul  bérleti  jogát  J.-nak;  elismeri 
J.  fenhatóságát  Korea  felett ;  Mandzsúriát  kiüríti 
Kvang-csöng-ce  vasúti  állomásig  (Karbintól  délre) 
és  halászati  jogot  enged  a  szibiriai  partokon 
Vladivosztoktól  északra ;  hadi  kárpótlást  ellenb(Mi 
nem  fizet. 

A  nagy  háború  J.-nak  is  óriási  pénz-  és  vér- 
áldozatába került,  de  nagyhatalmi  állását  fénye- 
sen megalapította  s  az  orosz  terjeszkedéseknek 
Kelet-Ázsiában  hosszú  időre  véget  vetett.  Szerzett 
előnyeinek  biztosítására  még  a  béketárgyalások 
alatt  újabb  véd-  és  dacszövetséget  kötött  10  óvr(> 
Angliával.  E  szerződés  szerint,  mely  Hajaski 
vicomte  műve,  a  két  fél  kölcsönösen  biztosítja 
egymásnak  ázsiai  birtokait,  más  hatalommal  egy- 
más tudtán  kívül  szerződést  nem  köt,  tengeri  és 
szárarföldi  haderejét  a  szükséghez  képest  fej- 
leszti. A  japáni  közvélemény  azonban  keveselte 
a  portsmouthi  béke  eredményeit.  Tokió  lakossága 
tüntetésekkel  tiltakozott  s  a  japáni  kormány  szi- 
gorú intézkedésekkel  fojtotta  el  az  elégedetlen- 
séget. A  háborúnak  sokkal  veszélyesebb  követ- 
kezménye lett  a  péuzügji  helyzet  állandó  rosz- 
szabbodása  s  ezzel  kapcsolatban  a  gaz^dasági 
válság.  A  képviselőház  megszavazta  a  háború 
után  is  a  felemelt  hadügyi  költségeket,  de  a  rop- 
pant nagy  államadósság  törlesztésére  a  kormány- 
nak egyéb  forrásokról  is  kellett  gondoskodnin . 


Japán 


—     789 


Japán 


Felemelte  a  vámtarifát  8  a  japáni  ipar  és  keres- 
kedelem fellendítését  szinte  erőszakos  módon  tá- 
mogatta. A  néptömegek  nyomorúságának  eny- 
hítésére a  kormány  elősegítette  a  kivándorlást. 
Japáni  munkások  ezrei  lepték  el  Kaliforniát, 
Kanada  Ny.-i  partjait  (Van-Cpuver)  és  a  Havai- 
szigeteket. Ez  az  Egyesült-Államokban  keltett 
visszahatást  s  Kalifornia  állam  sértő  intézkedó- 
eeket  hozott  a  japáni  kivándorlók  ellen.  A  japáni 
gyermekek  kitiltása  a  közös  iskolákból  a  japáni 
kormányt  Washingtonban  közbelépésre  kénysze- 
rltette  s  csak  Roosevelt  elnök  tapintatosságán 
múlott,  hogy  a  konfliktus  nem  élesedett  ki.  De 
ezen  időtől  kezdve  állandó  lett  a  feszültség  a  két 
hatalom  közt.  Az  Egyesült-Államok  féltik  aj  apá- 
niaktól  a  Csendes-Oceánban  fekvő  birtokaikat :  a 
Filippi-  és  Havai-szigeteket.  Ez  az  aggodalom 
késztette  az  Uniót,  hogy  hadi  flottáját  rendkívüli 
arányokban  fejlessze  s  a  Panama-csatorna  meg- 
építésével gyorsabb  összeköttetést  biztosítson  az 
Atlanti-  és  Csendes-Oceán  között.  1907  végén  az 
Unió  Atlanti  flottája  átment  a  Csendes-óceánba  s 
ogyestüve  az  ottani  flottával,  látogatást  tett  a  ja- 
páni kikötőkben.  E  látogatás  eredménye  lett  az 

1908  nov.  28.  kötött  japmi-amerikai  szerződés, 
melyben  kimondják  Kina  integritását  és  a  vele 
való  szabad  kereskedést  az  összes  nemzetek  szá- 
mára. Korea  1904  febr.  J.-nal  szövetségre  lépett 
s  mindinkább  elvesztette  önállóságát.  Előbb  kül- 
ügyi képviselete  szűnt  meg,  1906  óta  pedig 
japáni  miniszterek  állottak  a  császár  oldalán. 
Mikor  ez  ellen  a  császár  1907.  az  éppen  egybe- 
gyűlt hágai  konferencián  tiltakozott,  a  japáni  kor- 
mány letette  őt  (1907  jiíl.)  és  kis  flát  emelte  a 
trónra.  A  koreai  sereget  feloszlatták  és  Ito  herceg 
vette  át  az  ország  kormányzását.  Minthogy  az 
új  helyzetet  Oroszország  és  Franciaország  is  el- 
ismerte, az  Unió  most  a  mandzsúriai  vasút  nem- 
zetközivé tételét  sürgette  s  azt  kívánta,  hogy 
Mandzsúriára,  mint  Kina  tartományára  is  terjesz- 
tessék ki  a  szabad  kereskedelem  elve.  Erre  J. 

1909  végén  tárgyalásokat  kezdett  Oroszországgal . 
A  tárgyalásokra  induló  Ito  herceget  azonban  egy 
fanatikus  koreai  Karbin  pályaudvarán  agyonlőtte. 
Ennek  és  a  Koreában  több  ízben  ismétlődő  me- 
rényleteknek az  lett  a  következménye,  hogy  J. 
Koreát  1910  aug.  22.  végleg  bekebelezte  birodal- 
mába. Az  új  gyarmatnak  Csőszén  lett  a  neve  és 
benne  erős  japáni  helyőrséget  helyeztek  el.  Ugyan- 
ekkor jött  létre  az  oroszokkal  a  szerződés,  mely- 
ben az  oroszok  elismerik  Korea  annektálását,  J. 
viszont  belenyugszik  abba,  hogy  Oroszország  ki- 
térj essze  befolyását  KinaÉ.-í  tartományaira  (Mon- 
gólia). A  mandzsúriai  vasutak  továbbra  is  orosz 
és  japáni  kezelésben  maradnak,  de  Port-Artur 
szabad  kikötő  lett  az  összes  nemzetek  számára. 
Ezzel  J.  feladta  Port-Arturt,  mint  hadikikötőt  s 
helyébe  Korea  D.-i  részében  kezdette  megépíteni 
az  új  hadikikötőt,  Csin-hajt.  Az  Unióval  való  vi- 
szony ezután  sem  javult,  sőt  Taft  elnöknek  1911. 
sikerült  az  angol-japáni  szerződést  oda  módosíta- 
nia, hogy  egy  esetleges  japáni-amerikai  háború 
esetén  Anglia  semleges  marad.  Ezzel  az  angolok- 
kal kötött  szövetség,  mely  különben  sem  volt 
népszerű  J.-ban,  teljesen  elvesztette  értékét.  Leg- 
újabb időben  (1913  szept.)  az  új  kinai  köztársa- 


sággal keveredett  J.  konfliktusba.  Juán-si-kaj  el- 
nök erélyes  uralma  ellen  Dél-Kínában  felkelés 
tört  ki,  melyet  J.  titokban  támogatott.  Nanking 
bevételénél  aztán  néhány  japáni  kereskedőt  meg- 
öltek Juán-si-kaj  csapatai,  mire  J.  oly  erélyes 
hangon  követelt  elégtételt,  hogy  Kina  J.  minden 
követelését  teljesítette. 

Ami  a  belső  politikát  illeti,  J.  az  orosz  háború 
óta  állandó  pénzügyi  és  gazdasági  bajokkal  ktlzd. 
A  kormány  élén  1901— 1906-ig  Kamra  gróf 
állott,  utóda  Szajondzsi  lett  1906—1908,  ezt  is- 
mét Kacura  követte  1908  júl.  Kormánya  alatt  a 
helyzet  kissé  javult,  mert  a  katonai  párt  ellenére 
leszállította  a  magas  hadügyi  kiadásokat  s  az 
államadósságot  igyekezett  nagyobb  arányokban 
törleszteni.  1909  aug.  kivitte,  hogy  Kina  végleg 
lemondott  a  mandzsúriai  vasútról  s  megígérte, 
hogy  nem  fog  itt  más  új  vasutat  építeni.  Korea 
bekebelezésével  az  Amerikába  özönlő  kivándorlást 
a  japáni  kormány  ide  igyekszik  terelni,  mert  az 
új  gyarmat  éghajlata,  terményei  (rizs,  tea)  leg- 
jobban felelnek  meg  a  japániak  életviszonyainak. 
Minthogy  az  előző  években  sok  belföldi  iparvál- 
lalat bukott  meg  az  erőszakolt  fellendítés  követ- 
keztében, a  kormány  idegen  tökével  szeretne  új 
vállalatokat  létesíteni,  s  ezért  megengedte,  hogy 
idegenek  is  szerezhetnek  fekvő  birtokot  J.-ban. 
Korea,  Pormoza  és  Szakhalin  szamára  új  gyar- 
matügyi minisztériumot  szerveztek.  Az  iparvál- 
lalatokkal kapcsolatban  a  szocializmus  is  elter- 
jedt J.-ban,  de  itt  az  anarchizmus  formájában  ta- 
lált követölíre.  Ilyen  szocialista-anarchista  össze- 
esküvés támadt  1910  júl.  a  mikádó  élete  ellen.  De 
a  merénylet  nem  sikerült  s  részesei  halállal  bűn- 
hődtek. Valóságos  nemzeti  gyásszá  vált  Mucu- 
hüo  mikádó  1912  júl.  29.  bekövetkezett  halála. 
Az  ő  nevéhez  fűződött  J.  megújhodásának  kor- 
szaka. Utóda  fla,  Joshihito  lett  (szül.  1879  júl.  31.). 
1911  aug.  visszalépett  Kacura.  Utóda,  Szajon- 
dzsi marquis  újabb  kölcsönökkel  akarta  J.  pénz- 
ügyeit rendbe  hozni,  de  sem  Londonban,  sem 
Parisban  nem  tudott  kölcsönt  szerezni.  így 
hát  a  katonai  kiadásokat  mérsékelni  kellett.  Az 
oroszok  előnyomulásaMongoliában  Japánt  is  arra 
késztette,  hogy  Koreában  és  Mandzsm'iában  nö- 
velje haderejét.  A  Szajondzsi-kormány  azonban 
nem  egyezett  bele  2  új  hadosztály  felállításába  és 
1911  dec.  4.  visszalépett.  Most  megint  Kacura 
alakított  semleges  kormányt,  de  ez  nagyon  rövid 
életű  volt.  Összeütközésbe  jutott  a  képviselőház- 
zal, mert  a  hadügyi  költségvetést  ki  akarta 
venni  annak  hatásköréből.  A  mikádó  erre  el- 
napolta az  üléseket,  Kacura  pedig  lemondott 
1913  febr.  10.  Két  nap  múlva  (febr.  12.)  Jama- 
moto  tengernagy  alakított  koalíciós  minisztériu- 
mot a  katonai  (szajokaj)  ós  demokrata  (koku- 
minto)  párt  tagjaiból. 

Irodalom.  Földrajzi:  Constitution  of  the  Empire  of  J.,  Tokió 
1889  ;  Forei^n  Office  Beports.  Annual  Seríes  and  Miscellan 
Series,  London ;  J.  in  the  Beginning  of  the  20th  Cenlnry. 
Compiled  in  the  Department  of  Agriculture  and  Commerce, 
u.  o.  190i;  Perkins,  Report  on  Pormosa  (Contains  üst  of 
works  on  Kormosa),  u.  o.  1896 ;  The  J.  Year-Book  (Takenab 
and  Kawakami),  Tokyo.  Annael ;  D'Aautremer,  The  Japanese 
Empire  and  its  EconomícConditions,  London  1910;  BrinVley 
.1.  Described  and  Illustrated  by  Native  Authorities,  a.  o 
1898  ;  J.  and  China:  their  History,  Árts  etc.  12  köt.,  u.  o 
1903—190*:  Griffls,  The  religions  of  J.,  u.  0.1895;  u.  a 
The  Mikado's  Empire,  10.  kiad.,  New  York  és  Ijondonl908 


Japánfa 


790 


Japáni  kacsa 


Murray,  Handbook  for  J.  By  B.  H.,  Chamberlain  and  W.  H 
Mason,  7.  kiad.,  London  1903;  Papinot,  Dictionnaire  d'His- 
toire  et  de  Géograpliie  du  J.,  Jokohama  1906 :  Rein,  J.  nacli 
Reisen  n.  Studien,  I.  köt.  Leipzig  1905,  II.  köt.  1906;  u.  a,, 
The  Industries  of  J.,  London  1889;  Wenckstern,  Bibliography 
of  the  Japanese  Empire,  1494—1893.,  2  köt.  1894— 19C6.  — 
Magyar  nyelven:  Hunfalvy,  János,  J.  és  népe.  Budapesti 
8z.,  18C9.  13.  és  14. ;  Zichy  Ágost  órtekazése  a  Földrajzi 
Közleményekben,  1877 ;  u.  a.,  Tannlmáay  a  japáni  művé- 
szetről, Budapest,  Akad.  1879 ;  Török  Aurél  dolgozatai  az 
ainókról;  Majláth  Géza  gróf,  A  J.-i  szigetvilágon  Iceresztiil, 
n.  0.  185)2 ;  Bálint  G.,  Minő  fajuak  a  japánok  ?  Erdélyi 
Mnzenm  1894;  Vámbery  Ármin,  Chiiia  és  J.  a  modern 
műveltség  terén, Budapesti  Szemle  1895.,  218.  és  219.  szám; 
Szeghy  Ernő,'Japán,  tört.,  föld-  és  néprajzi  vázlatok,  Buda- 
pest 1905;  Barátosi  Balogh  Benedek,  Dai  Nippon  3  köt., 
n.  0.  1906;  Teleki  Pál  gróf,  Atlasz  a  japáni  szigetek 
cartographiájának  történetéhez,  22  térképpel,  Budapest 
1909. 

TörUvelmi :  Japáni  nyelven :  Kojiki,  J.  legrégibb  története 
Kv.  u.  628-ig,  712.  szerkesztették.  Megjelent  angol  fordítás- 
ban Chamberlaintől  a  Transactions  of  the  .\siatic  Society 
of  J.  10.  kötetében,  Jokohama  1883;  Nihoiigi,  Japáni  év- 
könyvek Kr.  u.  697-ig,  720.  fejezték  be.  Angolra  Aston  for- 
dította, London  1896,  2  köt.  Egyes  részletei  német  fordí- 
tásban is  megjelentek  (Az  I — lí.  könvv  Florenztöl,  Tokió 
1901,  a  XXII— XXX.  ugyanattól  1892  97,  új  kiad.  1903), 
Jelenleg  egy  300  kötetre  tervezett  nagy  forrásmunka  (Dai 
Nipon  Shiryo)  kiadását  kezdte  meg  a  Tokiói  Tört.  Bizottság. 
—  Európai  nyelveken:  J.  Layrle,  La  restauration  impé- 
riale  au  Japon,  Paris  1893  ;  H".  Brinkley,  Japán  and  China, 
1 — 8.  köt.,  New  York-London  1903 ;  Leroy-Beaulieu,  La 
renovation  de  l'Asie,  Paris  1901,  3.  kiad.;  Bertin,  Les 
grandes  guerres  civiles  du  Japon  1156—1392,  u.  o.  1894; 
Haas,  Qeschichte  des  Christentiims  in  Japán,  Tokió  és 
Berlin  1902—1904,  2  rész ;  Marnas,  La  réligiou  du  Jesus 
ressuscité  au  Japon  1844—95.  Paris  1897,  2  köt. ;  Murdoch, 
History  of  Japán  from  1542—1651.  Köbe  1903;  Papinot. 
Dictionnaire  d'histoire  et  de  géographie  du  Japon,  Joko- 
hama 1906 ;  Ugehara,  The  political  developmcnt  of  Japán 
1867 — 1909,  London  1910;  Hisho  Saito,  Geschichte  Japans, 
Berlin  1911.  Az  1894— 95-iki  la'iiai  habomra  v.  ö.  Kn- 
nowski,  Leipzig  1895,  Müller,  Berlin  1895  és  Mulman,  u.  o. 
1895  mftveil.  Sok  becses  adat  vau  J.  történetére  a  Mittei- 
lungen  der  deutschen  Gesellschaft  f lir  Natúr-  und  Völker- 
kunde  Ostasiens,  Tokió  1873 — 1904,  és  a  Transactions  of 
the  .^siatic  Society  of  Japán,  Jokohama  1873—1904  c.  gyűj- 
teményekben. Az  oros:  háborúra  vonatkozólag  vezérkarunk 
nagy  munkája:  Einzelschriften  über  den  russ.-jap.  Krieg 
legelső  helyen  érdemel  említést ;  azután  a  német  vezér- 
kar :  Kriegsgeschichtliche  Einzelschriften.  Az  orosz  vezér- 
kar munkája  az  orosz-japáni  háborúról,  németre  fordította 
Tettan  ezredes,  5  köt.  Breit,  Der  russisch-jap.  Krieg 
1904—905.  E  biráló  megjegyzésekkel  ellátott  nagy  mű- 
nek eddig  3  kötete  jelent  meg.V.ö.  még  Kalinovski.üer  Krieg 
zwischen  Russland  und  Japán,  Berlin  1901—1903,  6  füzet; 
Löffler,  Der  russisch-japanische  Krieg  in  seinen  taktischen 
und  strategischen  Lehren,  u.  o.  1905,  2  rész  ;  Gádke,  Japans 
Krieg  und  Sieg,  u.  o.  1907.  Oroszul :  Kuropatkin  emlék- 
iratai és  Szemenov  munkája  a  csusimai  csatáról.  Magyarul : 
Gabányi  János,  Az  orosz-japán  háború,  Kassa  1909.  Az 
egyes  csatákra  nézve  Szandál  Sréter  István  és  Bej'er  Fe- 
renc dolgozatai  a  Magyar  Katonai  Közlöny  1911.  és  1912. 
évfolyamaiban. 

Japánfa,  téves   név  Sappan-fa,  helyett  (1.  o.). 

Japániak  (1.  az  Ázsia  cikkhez  csatolt  Ázsiai 
népfajok  c.  színes  képmellékletet).  A  J.  nemben- 
szüíött  nép  ;  valószínűleg  a  bronzkor  végén  és  a 
vaskor  elején  vándoroltak  az  ázsiai  kontinensről 
Koreán  át  mai  hazájukba,  a  Nippon  szigetekre, 
ahol  Jesszo,  a  Kurilok  és  a  Liukiu  szigetek  kivé- 
telével, amelyeken  kevert  lakosság  ól,  ök  a  világ 
leghomogónebb  népeinek  egyike.A  J.aziiral-altáji 
nyelvtörzs  egyik  ágát  teszik  s  legközelebbi  nyelvi 
rokonaik  a  mandzsuk.  A  nép,  mely  előttük  a  ja- 
páni szigeteket  lakta,  az  aino.  Ezeket  némelyek 
mongol,  mások  kaulcázusi  eredetűnek  tarják.  Ma 
is  mintegy  17  ezren  élnek  Jesszo  szigetén  s  a 
J.-kal  ellentétben  hatalmas  termetű,  dús  hajzatu 
és  szakállú,  de  alacsony  kultúrájú  nép.  A  J.  arcán, 
koponyájuk  alkatán,  testük  szervezetén  félreis- 
merhetetlen a  mongol  tipus.  Bőrük  szine  a  sár- 


gásfehértől a  barnássárgáig  minden  változatot 
mutatja.  A  nők  kicsinyek  és  karcsú  termetűek ; 
mindkét  nemet  a  kicsinység  s  kezük  és  lábuk  szép 
alakja  jellemzi.  Szellemileg  a  J.  a  legelőnyösebb 
helyzetben  levő  európai  nemzetek  mellé  sorolha- 
tók. Igen  intelligens  faj ;  szorgalmas,  becsvágyó, 
tanulékony,  jó  felfogó  képességgel  és  biztos  ítélet- 
erővel  biró.  Különösen  a  matematikai  és  termé- 
szettudományi szakhoz  van  tehetségűk.  Nagy 
hajlamuk  van  az  idegen  (különösen  európai  ós 
amerikai)  műveltség  elsajátítására.  Az  angol, 
francia  ós  német  nyelvet  nagy  szorgalommal  ós 
kitartással  tanulják.  V.  ö.  Saito  Hisho,  Geschichte 
Japans  (Berlin  1912). 

Japáni  bronz,  rendesen  sok  óhnot  tartalmazó 
bronz,  melyet  fekete  oxidszíne'tesz  becsessé.  Ösz- 
szetétele  a  következő  ; 


réz 

on 

cink 

ólom 

82-7 

4-7 

1-8 

9-9 

73-3 

7-3 

6-0 

146 

71-4 

6-0 

5-9 

16-3 

Ehhez  hasonlít  a  kinai  bronz  74*0  réz,  1-00  ón, 
10*0  cink  és  15"0  ólommal. 

Japáni  cédrus  (növ.),  1,  Cryptomeria. 

Japáni  ciprus  (növ.),  1.  Cryptomeria. 

Japáni  csont  (os  japonicum)  ;  vízszintes  var- 
rat által  kettéosztott  járomcsont.  Neve  onnan 
származik,  hogy  japáni  és  aino  koponyákon  ész- 
lelték először  és  leggyakrabban  (40— öOVo) ;  vedda, 
singhala  ós  tamil  koponyákon  is  gyakori  (16— 
25"/o),  európaiaknál  azonban  nagyon  ritka. 

Japáni  dísztyúk  v.  fönixtyúk,  az  első  helyet 
foglalja  el  a  dísztyúkok  között.  E  ragyogó  tolla- 
zatú állatok  három  színváltozása  ismeretes.  A 
testalakulásuk  a  parlagi  tyúkéra  emlékeztető  ós 
különös  sajátságuk,  hogy  évszázadokon  át  folyt 
tenyésztés  útján  farktollaikat  mesés  hosszúságúra 
(3—4  m.)  sikerült  növeszteni. 

Japáni  építészet,  1.  Japáni  művészet. 

Japáni  festészet,  1.  Japáni  művészet. 

Japáni  firnász,  1.  Japáni  firnászfa. 

Japáni  firnászfa  (növ.),  Kínában  és  Japánban 
otthonos  és  ott  ültetett  fa  (Rhus  vernicifera), 
melynek  kigőzölgése  igen  mérges ;  a  kérge  bevá- 
gásából kifolyó  tejnedvből  a  japániak  a  Bignonia 
toynentosa  olajával  való  keverése  ós  esetleg  cin- 
nóber  (vörös  szín  létrehozására)  hozzáadása  által 
a  híres  japáni  lakkot  v.  firnászt  készítik.  Ezt 
a  pompás,  majdnem  elpusztíthatatlan  lakkot  a 
japániak  már  a  középkor  óta  használják  s  véle  az 
összes  mindennapi  használatra  való  fatárgyakat, 
evő-,  ivó-eszközöket,  bútorokat  stb.  bevonják. 

Japáni  föld  (terra  japonica)  a.  m.  Katechu 
(l.  0.  és  Gserzönövények) . 

Japáni  gubacs  (növ),  az  Indiában,  Kínában, 
Japánban  és  Formóza-szigetón  termő  Rhus  semia- 
lata-n  különféle  levéltetvek  szúrása  által  előidé- 
zett képződmények,  melyek  J.  ós  kinai  guhacsok 
(Gallae  chinenses  et  japonicae)  néven,  mint  olcsó 
és  cseranyagban  igen  gazdag  áruk  a  múlt  század 
közepe  óta  az  európai  kereskedelemnek  fontos 
tárgyai.  Tannin-tartalmuk  57%-ot  tesz  ki. 

Japáni  iparművészet,  1.  Japáni  művészet. 

Japáni  irodalom,  1.  Japáni  nyelv  ésirodalom. 

Japáni  kacsa,  az  indiai  futórócétől  származott 
házi-kacsa  fajta,  3—4  kg.  súlyú,  a  vadkacsára 


Japáni  lakk 


791     — 


Japáni  művészet 


emlékeztető  színű,  testtartása  meredek  (piuguin- 
szerü),  lábai  között  lógós  haslebeny.  Korán  fej- 
lődő, jó  tojó  fajta,  átlagos  évi  tojáshozama  90. 

Japáni  lakk,  1.  Japáni  firmszf'a. 

Japáni  mitológia  es  vallás.  A  japáni  irodalom 
két  legrégibb  emléke,  a  Kodzsiki  és  Niho}igi  a 
japáni  hitregének  is  legősibb  eredeti  forrásai. 
Isteneik  (kanii)  a  monda  szerint  a  Japán  felett 
sikként  eiterüló  égben  (Takamano  Jmra)  laktak 
8  onnan  jöttek  le  a  földre  levezető  hídon  az  em- 
berek közé.  Eleinte  csak  tenger  létezett  az  égbolt 
alatt ;  a  tenger  és  ég  érintkezéséből  hót  istenpár 
származott.  A  hetedik  istenpár :  Izanagi  és  Iza- 
nami  megteremtik  Japánt  s  az  azt  körülzáró 
óceánt.  Izanaginak  egyszer  mosdás  közben  bal- 
szeméből a  nap :  Amcáeraszu  ókami,  jobb  szemé- 
ből a  hold :  Czuki  no  kami  és  orrából  a  viharzó 
SzHSzanó  mikoto,  az  alvilág  istene  ugrott  elő. 
Amatera.szu  egyszer  Szuszanó  elől  elrejtőzvén, 
áthatlan  sötétség  borította  be  az  egész  világot. 
Csak  zenével,  tánccal  és  egy  elébe  tartott  tükör- 
rel, melyben  az  istennő  egy  új  napot  vélt  látni, 
tudták  őt  végre  valahára  búvóhelyéből  kicsalni 
a  szabadba.  A  Kr.  e.  VI.  sz.-ban  született  a  nap- 
isten ösunokája,  Kamu  Jamato  Ivarebiko  no  mi- 
koto, aki  Dzsimmu  Tennó  néven  Japán  (Nippon) 
első  császára  lesz.  Ezen  a  regén  alapszik  az  ural- 
kodó család  istenítése  ós  az  ősök  kinaias  kultusza. 
A  japániakősi  nemzeti  vallása  9,mitoizmus,  mely 
természetkultuszból  és  az  isteni  eredetű  ősök  tisz- 
teletéből áll.  Az  isteneknek  (kami)  már  a  leg- 
régibb időben  szolgáltak  papjaik  rendkívül  egy- 
szerű mija  nevű  templomaikban.  Rendesen  kert- 
ben vannak  építve  a  festetlen  hinoki-íhhól  fara- 
gott és  fakóregtetövel  bevont  építmények.  Korán 
vegyült  a  sintoizmusba  a  kinai  bölcsnek,  Konfii- 
dúsnak  tanítása,  amelynek  priucipiuma  a  kókó 
(pietas  fllialis)  és  az  ezen  alapuló  lojalitás.  A 
buddhizmus  nem  japáni  eredetű,  hanem  Kínán  és 
Koreán  át  Indiából  került  Japánba.  Számos  fele- 
kezete van,  ezek  közt  a  protestantizmusra  emlé- 
keztető sinsú  a  legnépszerűbb.  A  kereszténység  a 
legújabb  időkig  nem  tudott  nagyobb  tért  foglalni. 
1902-ben  volt  Japánban  129,134:  keresztény,  ezek 
közül  46,634  protestáns,  26,680  görög  katolikus 
és  55,824  római  katolikus.  Tokióban  mindössze 
15  ezer  keresztény  van.  A  római  katolikusoknak 
1  érsekségük  (Tokió)  és  3  püspökségük  (Naga- 
szaki, Oszaka,  Hakodate)  van.  A  különböző  val- 
lású templomok  arányszáma  1906.  a  következő : 
sintó  templom  (mija)  56,351,  buddhista  templom 
(tera)  72,268  és  keresztény  templom  1102.  V.  ö. 
Die  orientalischen  Religionen  (Berlin  imd  Leipzig 
1906) ;  Icsikava  Dajcsi,  DieKultur  Japans  (Berlin 
1907);  Munzinger,  Japán  und  die  Japaner  (Stutt- 
gart 1904.). 

Japáni  művészet  ()iégy  képmeUéklettel).  A 
J.  állandóan  kinai  hatás  alatt  fejlődött.  Csak 
itt-ott  lépte  át  a  kinai  művészet  határait.  Ahhoz 
hasonlóan  megtartotta  a  kapcsolatot  a  kalli- 
gi'áflával,  mely  keleti  fogalmak  szerint  a  fes- 
tésnek nemcsak  kiinduló  pontja,  hanem  legtö- 
kéletesebb formája  is.  Ugyancsak  megmaradt  el- 
vont mentális  jellegűnek;  általában  összevont- 
ságra, levezetettségre  törekedett.  A  J.  életében 
az  építésnek  jutott  a  legkisebb  szerep.  A  szobrá- 


szat (amíg  nemzeti  jellegét  el  nem  hagyta)  arány- 
lag szűk  korlátok  közt  fejlődött.  A  J.  a  festésben 
nyilatkozott  meg  a  legszabadabb  és  legváltozato- 
sabb formában.  A  japáni  festők  rendesen  papirosra 
V.  selyemre  festettek  vízfestékkel  v.  egyszerűen 
tussal.  Al  fresco  készült  művek  csak  kis  számban 
maradtak  ránk  (falfestmények  Narában  a  Horiuji 
templomban)  és  olajfestésű  művet  is  alig  isme- 
rünk (a  Suiko  császárnő  számára  készült  Tama- 
mushi-szekróny  a  VI.  sz.  végéről  vagy  a  VII.  sz. 
elejéről).  Az  utóbbiak  ú.  n.  micsuda- olajjal  ké- 
szültek. A  festmények  rendesen  selyemre  húzva 
a  keskeny  oldalukra  erősített  pálca  köré  csavar- 
hatók 8  vagy  magasak  és  falra  függeszthetők 
(kakemono)  vagy  szélesek  és  kiterítve  szemlél- 
hetők  (makimono). 

A  japáni  festészet  történetéről  a  buddhizmus 
behozatala  (552)  óta  tudunk  beszámolni.  Az  indiai 
befolyás  Kínából  Koreába  és  onnan  Japánba  is 
eljut,  hol  első  fénykorát  Suiko  császárnő  uralko- 
dása, illetőleg  Shötoku  régensherceg  alatt  élte. 
A  hagyomány  szerint  az  utóbbi  maga  is  jeles  mű- 
vész volt.  A  vezető  művészek  e  korszakban  be- 
vándoroltkoreaiakvoltakés a  buddhisztikus  ábrá- 
zolásokkal díszített  híres  Tamamushi  szelírény 
(hordozható  oltár  Suiko  császárnő  tulajdonából, 
1.  1.  ábra)  is  koreai  munkának  tartható.  Az 
Asuka-korszakban  (629—707)  a  festészet  teljesen 
a  kinai  T'ang-korszak  művészetének  hatása  alá 
kerül  s  a  festők  hivatalos  szervezetet  is  nyer- 
nek. Nevezetes  emlékek  Shötoku  herceg  kép- 
mása (3.  ábra)  és  a  Kondö  falfestményei  a  Ho- 
riuji templomban  (Nara).  A  Nara-korszakban, 
(708 — 781)  Shömu  császár  uralkodása  alatt,  a 
buddhizmus  fénykorát  éli  és  a  mély  vallásos  szel- 
lem a  festészetben  is  nagyon  érezhető.  A  festők 
a  formák  gazdag  lineáris  és  dekoratív  kifejleszté- 
sére s  amellett  nagy  színpompára  törekedtek.  A 
Heian-korszakban  (782—1181)  még  mindig  a  kinai 
T'ang-korszak  művészete  irányadó.  Ekkor  terjed 
át  Kínából  Japánba  a  brahmanizmus  által  befo- 
lyásolt, ezoterikus  misztikus  buddhizmus.  Ennek 
legnagyobb  apostola,  Köbö  Daishi,  volt  egyúttal  a 
legnagyobb  egyházi  festő  ós  kalligráfus  is.  Fő- 
műve a  Fudö  Myő-ö  Kőyasanban,  a  Myö-ő-in 
templomban. 

A  Fuji  vara-kormányzat  idején  (895)  Japán 
elzárkózik  a  külföld  elöl  s  művészete  nemzetibb 
irányt  vesz.  A  festésben  a  pompaszerető  udvar 
túlílnomodott  ízlésének  megfelelő  irányzat  fejlő- 
dik ki.  A  művészek  legnagyobb  része  maguk  a 
Fujivarák  közül  kerül  ki.  Kedvelt  képformák 
az  ellenzők,  a  tolható  papirosfalak  és  az  elbe- 
szélő tartalmú  makimonók,  melyek  vagy  vallá- 
sos tárgyú  eseményeket  (templomok,  szentóletü 
féríiak  történetei),  v.  történelmi  jeleneteket,  vagy 
regények,  költemények,  vallásos  tárgyú  szöve- 
gek illusztrációit  tartalmazzák.  Az  utóbbiakban 
a  festői  és  a  kalligrafikus  formák  gyakran  egye- 
sülnek és  új  festői  műfajt  (ashide-ye)  hoznak 
létre.  Ekkor  kezdődik  a  japáni  festészet  elágazása 
iskolák  szerint,  melyek  családi  alapon  keletkez- 
tek, szerveződtek,  fejlődtek  és  művészeti  hagyo- 
mányaikhoz erősen  ragaszkodtak.  A  főbb  iskolák 
életben  maradtak  a  legújabb  időkig.  Egy-egy  mű- 
vész gyakran  több  iskola  szellemében  is  dolgozott. 


Japáni  művészet 


792     — 


Japán!  művészet 


Kose  no  Kauaoka,  az  első  nagy  japáni  művész- 
egyéniség,  megalapítja  a  Kose-iskolát.  Nagy  mes- 
ter még  kívüle  Kudara  no  Kavanari  Koreából  be- 
vándorolt festő,  Sugavara  no  Michizane,  a  nagy 
államférfi,  ki  mint  jeles  kalligráfns  tűnt  ki,  Kose 
Hirotaka,  Eshin  Sözu,  a  Jődo-szekta  patriarchája 
és  az  Amidát  és  a  25  Dödhisattvát  ábrázoló 
kőyasani  híres  festmény  (4.  ábra)  alkotója.  A 
festőművészet  még  mindig  elsősorban  vallásos 
jellegű.  A  kinai  Stmg-dinasztia  alatt  kifejlődött 
buddhista  festőiskola  hatása  már  érezhető.  Ebből 
származik  a  Takuma-iskola  (alapítója  Tameto). 
A  XII.  sz.-ban  lépett  fel  a  később  nagy  tekintélyre 
emelkedett  Tosa-iskola.  Alapítói  voltak  Motomitsu 
és  fogadott  fia  Takayoshi,  kik  eredetileg  az  ú.  n. 
Kasuga-iskolát  alkották.  A  társadalom  legmaga- 
sabb rétegeihez  tartozó  férfiak  és  nők  is  működtek 
nagy  számmal  mint  festők,  köztük  császárok,  va- 
lamint a  Minamoto,  Fujivara  és  Taira-családok 
több  tagja.  A  Tosa  festmények  java  enyhe  lírai 
hangulatával  ós  a  legfinomabb  formákig  egysze- 
rűsített kifejezési  eszközeivel  (5.  ábra),  vagy  a 
mozgalmas  jelenetek  különös  elevenségével  és  az 
alakok  biztos  rajzával  tűnik  ki.  Az  utóbbi  szem- 
pontból különös  figyelmet  érdemelnek  Tóba  Söjö 
állatkarikaturái  (6.  ábra).  A  korszak  végén  fejlő- 
dött ki  a  figurális  festésben,  bizonyára  a  Buddha- 
ábrázolásokból levezetve,  a  hiki  me  kagi  hana- 
módszer,  mely  szerint  az  orr  egy  horogalakú  ós 
a  két  szem  egy-egy  egyenes  vonallal  festendő. 
A  következő  Heike-korszakban  a  Tosa-iskola  vi- 
rágzik. Legldválóbb  tagja  Mitsunaga. 

A  Kamakura-korszakban  a  vallásos  ábrázolások 
a  kinai  Sung-stílus  szellemében  készülnek.  A  zen- 
tanok hatása  alatt  különös  szeretettel  festik  a 
szent  remeték  (arhat)  alakjait.  A  Takuma-iskola 
hatalmasan  kifejlődik  a  kinai  hatás  alatt.  Legjele- 
sebb tagjai  T.  Shöga  és  T.  Eiga.  Ez  az  iskola  egybe- 
olvasztja a  vallásos  és  profán  festészetet  és  a 
reprezentatív  rituális  formák  helyett  az  alakok 
erőteljes,  nyomatékos  jellemzésére,  lelkiállapotuk 
energikus  átérzésére  és  éreztetésére  fekteti  a  fő- 
súlyt, olyan  eszközökkel,  melyekben  az  európai 
szem  köimyen  torzítást  lát.  A  vonalvezetésben, 
illetőleg  ecsetkezelésben  kalligrafikus  szabályok 
irányadók.  A  Kamakura-korszak  festészete  a  Maki- 
monokban éri  el  fénypontját.  Igen  kiváló  és  na- 
gyon népszerű  mesterek  e  téren  Fujivara  Nobu- 
zane  és  Sumiyoshi  Keion  (7-  ábra).  A  mongolok 
támadásának  visszaverése  különösen  nagy  len- 
dületet adott  és  gazdag  anyagot  szolgáltatott  e 
történelmi  ábrázolásoknak.  Nagy  tökéletességet 
ért  el  az  arckópfestós  is,  mely  szintén  kinai,  kü- 
lönösen T'ang  hagyományok  alapján  monumen- 
tális irányban  fejlődött.  Kiváló  mesterek  voltak  e 
téren  Fujivara  Takanobu  és  fia  Nobuzane  stb. 
A  zen-hatás  alatt  áUó  monochrom  tusfestés  is  ek- 
kor lépett  fel  Japánban.  Az  Ashikaga-korszak 
(1334—1572)  festészete  ebben  éri  el  tetőpontját. 
A  festők  legfőbb  törekvése  a  teljes  koncentrált- 
ság, a  formák  kivonatos  jelzése,  a  kimerítő  ábrá- 
zolás helyett  a  dolgok  szellemének  éreztetése.  A 
látszatra  vázlatos  tusfestések  lényegükben  ideo- 
grammok,  mint  az  írásjegyek  és  szépségük  kalli- 
grafikus kvalitásaikban  és  a  temperamentum  köz- 
vetlen kifejezésében  rejlik.  Képformájuk  több- 


nyire a  kakemono.  Tárgyaik :  kinai  jellegű  táj- 
képek, hagyományos  motívumok  továbbfejlesz- 
tései, vagy  emlékezetből  festett  tájak,  illetőleg 
azoknak  legjellemzőbb  hangulatkeltő  elemei.  Ki- 
egészítéstikre szolgál  gyakran  az  írás,  moly  az 
ábrázolással  szoros  tartalmi  és  dekoratív  egészet 
alkot.  A  legnevezetesebb  japáni  tusfestök:  Josetsu 
Shübun  (1.  Shübun),  Söga  Jasoku,  Oguri  Sőían, 
Geiami,  Söami,  Nöami,  Sessho,  az  ünkoku-is- 
kola  alapítója  (1.  SesshU,  10.  ábra),  ez  utóbbi- 
nak tanítványa  Sesson  (11.  ábra),  a  Kanö-is- 
kola  első  tagjai :  Masanobu  (S.  ábra)  és  Moto- 
nobu  (12.  ábra,  1.  Motonobu)  stb.  A  Tosa-iskola 
már  gyors  hanyatlásban  volt  és  egyik  ága  a  Kanö- 
val  egyesült.  A  felsorolt  mesterek  által  képviselt 
nagy  festői  mozgalmat  kinai  renaissancenak  ne- 
vezzük. Legfőbb  támogatói  az  Ashikaga  shögu- 
nok  voltak,  elsősorban  Joshiniitsu  ós  Joshimasa. 
A  Kanö-iskola  a  shögunok  udvarában  hivatalos 
tekintélynek  örvendő  akadémiává  fejlődött.  A 
Toyotomi-korszakban  (1573—1602)  dekoratív  ele- 
mekkel gazdagodik  és  az  aranynak,  ezüstnek 
gazdag  alkalmazásával  pompás  merész  színhatá- 
sokra törekszik.  Legnagyobb  képviselői  Kanö 
Eitoku  (13.  ábra)  és  K.  Sanraku,  kik  oda  Nobu- 
naga  és  Hideyoshi  szolgálatában  állottak  s  nagy- 
méretű festményekkel  díszítették  uraik  kastélyai- 
nak falait,  ellenzőket  festettek  stb.  A  Kanö-iskolá- 
ból  ágazott  el  a  Kaihoku-iskola.  Az  Unkoku-iskola 
is  tovább  virágzott  s  két  részre  oszlott  (Unkoku 
és  Hasegava).  Unkoku  Tögan  egyesítette  Sesshü 
ós  Eitoku  stílusát.  Soga  Jasoku  utódai  a  Soga- 
iskolát  képviselik.  Nevezetes  tagjai  S.  Chökuan 
és  S.  Nichökuan. 

A  Tokugawa  shögunok  korában  (1603—1867) 
a  meglevő  iskolák  egymás  mellett  fejlődtek,  rész- 
ben elágazva,  részben  eklektikus  képződményekké 
egyesülve.  Új  nagy  iskolák  voltaképen  csak  a  de- 
koratív és  népies  tárgyú  festészetben  alakuhiak 
ki.  A  vallásos  tárgyú  művészet  egészen  visszafej- 
lődik. A  Kanő  iskola  négy  ágra  oszlik,  ú.  m.:  Naka- 
bashi,  Kobíkichö  (alapítója  Takanobu,  Yeitoku  fia, 
nevezetes  tagjai  még  Takanobu  fia  Naonobu  és 
unokája  Tsunenobu),  az  utóbbi  iskola  elágazása  a 
Hamachö  és  a  Kajibashi, melynek  alapítója  a  Toku- 
gawa-korszak  legjobban  tisztelt  Kanö  mestere, 
Takanobu  fia,  Tannyü.  B  Kanö  festők  leginkább  a 
koncentrált  hatásra  és  finom  sejtetésekre  törekvő 
tusfestóst  művelték,  mely  azonban  a  motívumok 
állandó  ismétlése  folytán  elerőtlenedik.  A  Tosa- 
iskola  teljes  hanyatlásban  van  ;  új  életet  csak  két 
erős  történelmi  érzékíi  művész,  Tanaka  Totsugen 
ós  ükitakkei  tud  bele  vinni.  Konzervativebb  szel- 
lemű jelesebb  művelői  Mitsunaga,  Mitsunobu, 
Mitsuoki.  Dekoratív  szempontból  a  Köetsu-Körin- 
iskola  (15.  ábra)  teremtett  új  szépségideálokat. 
Alapítója  tkp.  Honnami  Köetsu  (1.  Köetsu),  leg- 
nagyobb képviselője  Köetsu  tanítványa,  Ogata 
Körin  (1.  Kör  in)  és  kimagasló  tagjai  még  az  utób- 
binak testvére  Kenzan  (1.  o.)  és  Tavaraya  v. 
Nonomura  Sötatsu.  Igen  nagy  hatással  volt  rá 
a  lakkművészet  és  a  kerámia  esztétikája,  mert 
művelői  ezen  a  téren  is  jeleskedtek.  Festésüket 
jellemzi  a  teljesen  szabad  dekoratív  kompozíció, 
a  formák  merész  összefoglaló  átalakítása,  a  folyé- 
kony vonalvezetés  és  a  tiszta  erőteljes  színek,  kü- 


Japáni  művészet 


793     — 


Japáni  művészet 


lönösen  az  arany  ós  az  ezüst  gazdag  alkalmazása. 
Watanabe  Shikö  és  Höitsu  Sakál  művészetében  a 
Körin-stilus  már  erősen  vegyül  Kanö,  111.  Tosa 
elemekkel.  A  kinai  Ming-korszak  naturalisztikus 
művészetének  hatása  is  átterjedt  Japánba  és  a 
Mamyama  ükyö  (19.  ábra,  1.  ükyö)  és  Matsumura 
Göshun  által  alapitott  Maruyama-Shijö  iskolában 
volt  különösen  érezhető.  Ré.szben  naturalisztikus 
festőiskolák  még  a  Kishi  (alapítója  Ganku)  és  a 
Hara  (Hara  Zaichu).  Eklektikus  és  naturalisztikus 
jellegű  kiváló  művészei  meg  e  kornak  Tani  Bunchö 
{21.  ábra,  1.  Buncho  Tani),  Watanabe  Nangaku, 
Möri  Sösen,  Móri  Ippő  stb.  A  kinai  művészek 
közül  a  bevándorlott  Chin  Nan-pin  gyakorolt  a 
japáni  festőkre  messzemenő  hatást.  Emellett 
óriási  népszerűségre  jutott  Japánban  az  új  kinai 
iskolák  közül  a  bunjingwa,  mely  a  természetből 
vett  benyomásokat  szabadon,  vázlatosan,  költői 
érzéssel  átdolgozva,  bizonyos  formuli'ik  szerint, 
adja  vissza.  A  művész  munkáját  tulaj donkópon  az 
elgondolással  befejezettnek  tartja.  Az  iskola  ki- 
váló tagjai  Ikeno  Taigado  (18.  ábra),  Yosa  Büson 
és  a  más  szellemben  is  dolgozó  Watanabe  Kwa 
zan.  A  legváltozatosabb  és  eseményekben  leggaz- 
dagabb fejlődést  a  népies  festőiskola,  az  Ukiyoye 
(a  múló  élet  festése)  mutatja.  Az  iskola  előzői  a 
Tosa-művészek  által  befolyásolt  Kanö-mesterek 
—  Hideyori,  Naizen,  Sanraku  stb.  voltak.  Az  Uki- 
yoye alapitója  azonban  Iwasa  Matabei  (XVII.  sz. 
közepe),  ki  eredetileg  a  Tosa-iskolához  tartozott. 
Az  iskola  főképen  a  Tosa-festők  szellemében  és 
erős  dekoratív  tendenciával  a  köznapi  életből 
vett  jeleneteket  ábrázolt.  Az  arisztokratikus  aka- 
démikus művészeti  irányok  hívei  lenézték,  a  pol- 
gári elem  és  a  köznép  azonban  nagyon  kedvelte. 
Az  Ukiyoye  sok  iskolára  oszlott.  Nevezetesek : 
Hishilíawa  Moronobu  (a  japáni  fametszet  atyja) 
iskolája,  a  Miyagawa-iskola  (Chöshun),  a  Katsu- 
kawa  (Shunshő,  1.  Shunshö),  a  Kwaigetsudö 
(Andö,  Anchi),  a  Torii  (Kiyonobu,  Kiyomasu,  Ki- 
yonaga  —  a  legnagyobb  a  fametszetet  művelő 
festők  közül  — ,  Kiyomitsu,  Harunobu  (1.  Haru- 
nobu),  a  Toriyama  (Okimiura  Masanobu),  az  Uta- 
gawa  (Toyokuni),  a  Katsushika  (Hekusai,  23. 
ábra,  1.  Hokusai),  a  Kitagawa  (Utamaro,  20. 
ábra  és  az  Eperfalevél-gyüjtés  eimü  mellék- 
let, 1.  Utamaro),  a  Hanábusa  (Ithchö)  iskolák. 
Ezeken  kívül  is  működtek  igen  jeles  meste- 
rek, mint  Nishikawa  Sukenobu,  Ichiryusai  Hiro- 
shigo  (1.  Hiroshige)  stb.  Az  Európában  rendkívül 
kedvelt  fametszést  e  művészek  legnagyobb  része 
művelte  s  közülök  sokan  (Moronobu,  Sukenobu, 
Kiyonaga,  Utamaro)  nagyon  erőteljes  vagy  finom 
ritmusú  és  dekoratív  hatású  vonalvezetésig  és  ne- 
mes színhatásokig  (Harunobu)  j  utottak.  Mások  (Ho- 
kusai, Hiroshige  ésa  Toyokuni- tani  tványok)drasz- 
tikusabb  hatásokra  törekedtek.  Nagy  művészetnek 
azonban  a  távol  keleten  a  japáni  fametszet  egyik 
ágát  sem  tartották.  Japán  mai  festőművészete 
részben  fentartás  nélküli  utánzata  az  európai 
natm'alisztikus  iskoláknak,  részben  a  Maniyama- 
Shijö-iskola  folytatásának  tekinthető,  részben  pe- 
dig a  különböző  történelmi  stílusok  korlátai  közt 
mozog. 

A  japáni  szobrászat  szintén  kezdettől  fogva  a 
legújabb  időkig  kinai  hatás  alatt  fejlődik.  A  budd- 


hizmus behozatalát  megelőző  időből  származnak 
a  hamivák ;  máz  nélküli  cserépből  készült  emberi 
és  állaíi  alakok,  melyek  az  előkelők  sírjaiban  ta- 
lálhatók. A  buddhizmussal  a  szobrászatban  is  át- 
terjed Kinán  ós  Koreán  át  Japánba  az  indiai  ha- 
tás és  részben  a  görög  is.  A  VI — VII.  sz.  szobrá- 
szata  a  kínai  északi  Wei,  a  Sui  és  a  Tang  dinasz- 
tia művészetének  hatása  alatt  áll.  Művelői  leg- 
inkább koreaiak.  A  Nara-korszakban  következett 
be  a  japáni  szobrászat  virágkora.  Ekkor  öntötték 
a  17  ra.  magas  narai  Daibutsut  és  a  Yakushij  {-há- 
romságot (Qyögi  műve.)  A  hatalmas  és  kifejező 
Shl  Tennő-alakok  és  a  menydörgést  jelképező  Shi 
Kongó  (3.  ábra)  is  e  korból  származik.  Kedvelt 
szobrászati  technika  volt  o  korban  a  kanshitsu, 
fa-,  illetőleg  vászonmagvat  borító  aranyozott  lakk. 
Képmások  és  álarcok  is  nagy  számban  készültek, 
az  utóbbiak  a  templomi  táncok  és  a  Nö-drámák 
céljaira.  A  későbbi  századokban  a  japáni  szobrá- 
szat intimebb  jelleget  ölt.  A  XI.  sz.  legnagyobb 
mestere,  Jöchö  hatalmas  iskolát  alapít,  melyet 
azonban  XIÍ— XIII.  sz.-i  követői  ünkei  és  Kwai- 
kei  s  az  utóbbinak  fiai,  Tankei  és  Jókéi  elhomályo- 
sítanak. A  Kamakura  korszak  legmonumentáli- 
sabb  és  legnépszerűbb  alkotása  az  óriási  Daibutsu 
Kamakurában.  (L.  Daibtdsii.)  Az  Ashikaga-kor- 
szak  legnagyobb  tehetségei  álarcok  faragásában 
mutatják  be  igazi  erejüket.  A  XVII.  sz.-ban  jöttek 
divatba  a  netsukók  (orvosságos  dobozok  stb^  zsi- 
nórjára fűzött  gombok,  melyek  a  tárgyat  az  övhöz 
erősítik).  Különböző,  gyakran  igen  komplikált  és 
eleven  mozgású,  sőt  humoros  emberi  és  állati 
alakokat  kaptak  és  fénykorukban  a  XVIII.  sz. 
végén  komoly  művészi  kvalitásokkal  ékeskedtek. 
A  japáni  építés  általában  faépítkezés,  tehát 
stílusa  is  ennek  megfelelő.  Az  épületek  leglénye- 
gesebb alkotórésze  a  fedél  és  a  váz,  illetőleg  ge- 
rendázat  s  nem  a  fal.  A  belső  falak  papirosból 
vannak  s  eltolhatók.  A  japáni  építés  általában 
kevés  szerkezeti  motívumot  és  változatosságot 
ismer.  Az  egyházi  építkezésnél  különösen  áll  ez 
a  shintö-templomokról.  A  buddhista  templomok 
gazdag,  sőt  gyakran  pazarló  díszítésükkel  és  vál- 
tozatos kiképzésű  nagy  és  nehéz  fedelükkel  tűn- 
nek ki  s  ennek  következtében  sok  oszlopon  nyu- 
gosznak.  A  templomok  egész  épülettömböt  fog- 
lalnak magukban,  melyet  fal  vesz  körül.  A  shintő 
templomok  (Miya)  legfőbb  dísze  a  két  egymás  felé 
hajló  lábból  s  a  tetejüket  összekötő  egyenes  (alsó) 
és  felfelé  hajló  végű  (felső)  gerendából  álló  kapu, 
a  torii,  mely  az  indiai  stupák  kapuinak  mintájára 
alakult.  Az  épület  maga  egyszerű  íaalkotmány, 
mely  csupán  az  istenség  szimbólumának  befoga- 
dására szolgál.  A  Narai  Höryuji-teraplom  és  kü- 
lönösen a  hozzátartozó  kondö  (arany  csarnok),  a 
világ  legrégibb  faópülete,  épült  a  hakuho-kor- 
szakban  (552—645).  Ez  időben  és  a  Nara-korszak- 
ban igen  sok  Buddha-templomot  emeltek,  melyek 
közül  különösen  nagyszerűek  az  akkori  főváros- 
ban, Narában  épült  Tödaiji  és  mások.  A  Fuji- 
vara-korszak fényűzése  az  építésben  is  érezhetővé 
vált,  különösen  a  belső  díszítésben  (pl.  az  1053. 
épült  Höödő),  hol  nagy  szerep  jut  az  aranynak, 
lakknak  és  elefántcsontnak.  Az  Ashikaga-kor- 
szakban  különös  művészetet  fordítanak  a  tea-ce- 
remónia céljaira  szolgáló  kisebb  épületek  és  az 


Japán!  művészet 


—    794    — 


Japáni  nyelv  és  irodalonn 


azokat  övező  kertek  kiképzésére.  Ekkor  emeltette 
Joshiraitsu  a  híres  templomszerű  aranypavillont 
{Kinkakuji,  1.  9.  ábra)  és  Joshimasa  az  ezüst  pa- 
viliont  (Ginkakuji)  Kyoto  közelében.  A  Toyotomi- 
korszak  a  várépítkezés  kora.  Nevezetes  várkasté- 
lyok emelkednek  Jurakuban,  Momoyamában, 
Osakában  és  Nagoyában.  Ez  épületek  a  kínai 
Ming  stílust  képviselik  és  európai  hatás  is  érez- 
hető rajtuk.  A  Tokugawa-korszak  építése  a  dí- 
szíti) formák  gazdag  kiképzésére  törekszik.  Jel- 
lemzők e  szempontból  a  Tokugawa-sírok  Edoban 
és  Nikkőban. 

A  japáni  iparművészet  mindig  igen  magas  szín- 
vonalon állott,  amint  arról  már  a  Kr.  u.  első  szá- 
zadok sírleletei  tanúskodnak.  (Fegyverek,  éksze- 
rek, harangok  [dötaku],  kovácsolt  és  öntött  érc- 
tárgyak.) Teljes  gazdagságában  áll  előttünk  a 
Nara-korszak  iparművészete  a  Shömu  császár 
által  alapított  kincsesházban,  a  híres  Shősoinban, 
hol  a  lakkniüvészet  remekei  mellett  nagyszerű 
bronztükrök,  zománcmunkák,  szövetek,  szőnye- 
gek, művészi  kivitelű  faeszközök  stb.  igen  nagy 
számban  találhatók.  Az  aranyozás,  tausirozás, 
gyöngyház-  és  elefántcsont-berakás  (lakkban  ós 
fában  egyaránt)  már  a  tökéletesség  magas  fokát 
mutatja  o  tárgyakon,  melyek  nagyrészt  Kínában 
készültek  és  a  perzsa  Szasszanida  befolyás  alatt 
álló  T'ang  művészetet  képviselik.  Japán  ipar- 
művészetében első  helyen  áll  a  lakkművészet.  A 
japániak  a  lakkburkolatot  csaknem  mindenütt 
alkalmazzák,  épületeken,  szerszámokon,  edénye- 
ken stb.  egyaránt.  A  lakk  —  urushi  —  különböző 
főbb  fajtái :  Fekete  lakk  (roiro  urushi),  vörös  lakk 
<shu  urushi),  melyet  mint  alapot  alkalmaznak  (roi- 
ronuri,  shunuri)  és  a  díszítés  [makié]  előállítása 
céljából  arany  v.  ezüst  porral  behintenek  (kinji  a. 
m.  arany  alap,  ginji  a.  m.  ezüst  alap,  náshiji  a.  m. 
ökörte  alap»,  az  európai  elnevezés  szerinti  aven- 
turinlakkhoz),  s  új  finomabb  átlátszó  rétegekkel 
átfognak,  miközben  v.  lapos,  v.  domború  rajzot  állí- 
tanak elő  (hiramakie,  takamakie).  Előállításukra 
vonatkozólag  1.  Lakk.  —  A  lakkot  valószínűleg 
már  a  K.  u.  első  századokban  vitték  át  Kínából 
Japánba.  Nemzeti  irányú  első  virágzását  a  Fuji- 
vara-korszakban éri  el.  Technikai  s  bizonyos  te- 
kintetben művészi  magaslatra  az  Ashikaga-kor- 
ban  emelkedik,  mikor  stílusban  a  festőművészet- 
hez simul.  A  Tokugawa-korszak  elejével  új  virág- 
zásnak indul,  különösen  a  Köami,  Igára,  Shunshö, 
Koma  és  Kajikawa  családok  kezében.  A  XVII. 
sz.-ban  éri  el  tetőpontját,  Kőetsu  (14.  ábra)  és 
Körin  művészetében,  kik  a  Fuji  vara-korszak 
stílusát  veszik  fel  újra  és  fejlesztik.  Technikai  esz- 
közeik közé  tartozik  a  berakás  ólommal,  gyöngy- 
házzal stb.  Utánuk  gyors  hanyatlás  következik, 
mely  különösen  Ritsuö  művészetében  a  flnomko- 
dás  és  raf  flnált  fogások  különböző  módozataiban 
nyilvánul. 

A  japáni  kerámia  kínai,  illetőleg  koreai  hatás 
alatr,  a  Kamakura-korszakban  fejlődik  naggyá. 
Töshirö  alapítja  Setoban  (Owari  tartomány)  az 
«lső  kemencéket,  melyek  folyékony  zománccal 
dolgoznak.  Ez  a  stílus  teljesen  az  Ashikaga-kor- 
szakban  fejlődik  ki.  Ekkor  készülnek  Shigaraki- 
ban  (Omi  tart.)  a  legszebb  zöld  és  barna  zomán- 
cos  szürke  kőedények.  Hideyoshi  koreai   had- 


járata után  (1598)  nagy  számmal  jönnek  koreai 
fazekasok  az  országba  ós  új  lendületet  adnak  az 
agyagiparnak.  Különböző  tartományokban  léte- 
sülnek égető  kemencék,  melyek  közül  leghíre- 
sebbek a  Szatszuma  tartományban  míiködők.  Egy 
koreai  fedezte  fel  Hizen  tartományban  a  porcellán- 
földet, ami  a  japáni  poreellánipar  kezdetét  jelenti, 
mely  szintén  küiai  mintára  fejlődött.  A  Tokugawa- 
korszakban  a  Körin  iskolával  kapcsolatban  vi- 
rágzik a  kerámia.  (Kenzan,  16.  ábra).  Az  újabb 
japáni  kerámia  nagy  hanyatlás  jeleit  mutatja, 
ami  főleg  az  európai  ízlés  hatásának  tulajdonít- 
ható. 

A  japáni  fegyverkovácsok  munkája  mindig  igen 
nagy  tiszteletben  állott  úgy  művészeti,  mint  tár- 
sadalmi szempontból.  Nevezetesek  a  japáni  kar- 
dok vereteinek  és  markolatvédőinek  művészi  ala- 
kításai. Ezek  a  vas-  és  bronzmunkák  nagyrészben 
tausirozva,  áttörve  stb.  a  vésés,  domborműves 
kompozíció,  levezetett  dekoratív,  ill.  heraldikus 
rajz  legszellemesebb  és  legművészibb  változatát 
mutatják.  A  szövés  és  himzés  művészete  is  mindig 
virágzott  Japánban,  mióta  a  szigetország  kínai 
hatás  alatt  állott. 

Irodrtlom.  Histoire  de  Tart  dn  Japon  publiée  par  la 
commissiou  Imperiale  du  Japon  ii  l'exposition  de  1900 
(Paris  1900.  A  megfelelő  jap.'mi  munka  rossz  íordítása) ; 
Japanese  Temples  and  their  treasiires,  Tokió  1900  ;  Joly, 
Legend  in  Japanese  Art,  London  J908  ;  Okaknro  Kakuzo, 
Theldeals  of  the  East,  u.  o.,  2.  kiad.  1904;  u.  a.,  Thebook 
of  Tea,  New  York  1906:  Tajima  Sli.,  Seíected  Relics  of 
Japanese  Art,  Tokyo  1900-tól ;  ii.  a.,  Masterpieces  Seíec- 
ted trom  thé  Fine  Árts  of  the  Par  East,  u.  o.  1910: 
u.  a.  Masterpieces  Seíected  from  the  ükiyoge  School, 
u.  0.  1908 ;  Anderson  \V.,  Pictorial  Árts  of  Japán,  London 
1886  :  u.  a.  Catalogue  of  a  coUection  of  Japanese  and 
Chinese  Faintiags  in  the  British  Mnseum,  u.  o.  1886; 
Binyoii,  Painting  in  the  Far  East,  u.  o.  1908 ;  Cohn,  Stil- 
analysen  als  EinfUhrung  in  die  japauische  Maierei,  Berlin 
1908 ;  Morrison,  The  Painters  of  Japán,  London  1911 ;  Bijitsu 
Bliuyei,  folyóirat  1911-tüI ;  The  Kokká,  folyóirat  1889-töl : 
Masterpieces  of  30  Great  Japanese  Painters,  Tokyo  1906; 
A  Galery  of  Japanese  and  Chinese  Paintings,  u.  o.  1908  : 
Hundred  Masterpieces  of  Japanes  Pictoriales  Art,  u.  o.  1908  ; 
Masterpieces  Seíected  from  the  Ukiyoye  School,  u.  o.  1908 ; 
Fenollosa  E.  P.,  Epochs  of  Chinese  and  Japanese  Art, 
London  1912 ;  u.  a.,  Ursprung  und  Entwickelung  der 
chinesischeu  und  japanischen  Kunst,  Leipzig  1913  ;  Kurth, 
Der  japanische  Holzschnitt,  München  1911  ;  v.  Seidlitz, 
Oeschichte  des  japanischen  Farbenholzschnittes,  2.  kiad. 
Dresden  1910  ;  Baltzer,  Das  Japanische  Haus,  Berlin  1903  : 
u.  a.,  Architektur  der  Kultbauten  Japans,  u.  o.  1907  ; 
Morse,  Japanese  Homes  and  their  Surroundings,  New  York 
1895;  Kümmel,  Das  Kunstgewerbe  in  Japán,  Berlin  1911; 
Brinlíley,  Japau  and  China,  London  1903  ;  Morse,  Catalo- 
gue of  the  Morse  CoUection  of  Japanese  Pottery,  Cam- 
bridge 1901  ;  Ninagawa,  Kwanko  Znsetsu,  Tokyo  1876—80  : 
Oueda,  La  céramique  japonaise.  Paris  1895 ;  Verneuil ; 
Étoffes  japonaises,  u.  o.  1910;  Brockhaus,  Netsuke,  2.  kiad. 
Leipzig  1909  ;  Jakoby,  Japanische  Kunstwerke,  Sammlung 
Moslé,  Berlin  1909  ;  Rein,  Japán  nach  Reisen  und  Studien, 
Leipzig  1886  ;  Hara,  Die  Meister  der  japanischen  Schwert- 
zieraten,  Hamburg  1902;  Jakoby,  Japanische  Schwertzie- 
raten,  Leipzig  1904. 

Japáni  naspolya  (növ.),  1.  Eriobotrya. 

Japáni  növényház,  nem  egészen  télálló  növé- 
nyek teleltetésére  szolgáló,  lapos  tetejű,  kétolda- 
las, de  csak  egyik  oldalán  üvegezett  növényház, 
melyet  télire  a  fagy  ellen  a  tetőzeten  és  hátsó 
oldalán  bőven  alkalmazott  trágya-,  lomb-  vagy 
cserkóreg-réteggel  stb.  borítanak  be.  Szükség  ese- 
tén fűtéssel  is  ellátják,  hogy  be  ne  fagyjon.  L. 
Növényház. 

Japáni  nyelves  irodalom.  A  japáni  nyelvet  az 
ural-altáji  nyelvtörzshöz  számítják,  mely  a  mon- 
gol, szamojéd,  mandzsu-tunguz,  török-tatár  és 


JAPÁN  IV 


5.  ábra.  Fujlwara  Takayoslii.  Jelenet  a  Oenjl  Monogatariból. 


10.  ábra.  Sesshü.  Tájkép. 


3.  ábra.  Shi-Kongö.  Vili.  századi  szobor. 


_'.   ;i!iia.    Sbotokn 
(A  VII.  sz.  vegéről,  vaí 


9.    AhVA.    . 

l' 

> 

■s^^ 

— ^  r"' 

■ 

m 

'"é 

.mm^s^' 

7.  ábra.  Sűmiyoshi  Keyon.  Jelenet  a  Heiji  .\r(iuogataribül. 


tJapán  művészeti  cikkhez. 


IVESZET  I 


I 


vili.  sz.  elejéről.)  8.  ábra.  Kanu  Masanolsu.  üszi  t.lj. 


ik:ikuji  templom. 

i 

m 

1 

n^^^H 

i 

^m 

■ 

M 

1 

.    ■   ..^ 

y^>~a^ 

^ 

■■■■■É 

ÜÜH 

IHI' 

^ 

1.  ábra.  Festmény  a  uTj,..,......,c:..  í..;,..;úuy» 

oldalán.  Suiko  korszak.  (VI.  század  vége  — 
VII.  század  eleje.) 


4.  ábra.  Eshin  Sózd?  Bodhisattva. 


(bra.  Tóba  8Qjs.  Állati  karrikaturik. 


AEVM  NAGY  LEXIKONA. 


JAPÁN  Mii 


13.  ábra.  Kanö  Eitokn.  Kínai  oroszlánok. 


I 


16.  ábra.  Ogata  Kenzan.  Teáscsésze. 


14.  ábra.  Honnami  Koeti 


15.  ábra.  Ogata  Körin.  Virágzó  szilvafa. 


11.  ábra.  Setíson.  Lfi  Tai 


(íJapán  művéseett  cikkhez. 


VESZET 


A    Taigadu.  Tájkép. 


19.  ábra.  Maruyama  Okyo. 
Vadkacsák. 


22.  ábra.  Katsushika  Hokusai. 
A  Tamagawa  folyó  partján. 


17.  ábra.  Markolatvédö.  (Tokagawa 
korszak.) 


iig  i  remete. 


12.  Kanö  ilotouobu.  Magányos  villa. 


REVM  NAOV  IfMKONA. 


Japáni  művészet  cikkhez 


Révai  Nagy  Lzxikona 


UTAMARO:  EPERFALEVÉL-GYÜJTÉS 

(színes   fametszet  a   «SELYEMTENYÉS2TÉS»   sorozatból.   LONDON     BRITISH   MUSEUM) 


ím- 


Japáni  nyelv  és  irodalom 


796     — 


Japáni  viasz 


flnn-ugor  nyelvekkel  a  magyart  is  magában  fog- 
lalja. Legtöbb  egyezést  mutat  nyelvtani  szerke- 
zetében a  mandzsu  nj'elwel.  Ideograflkus  írásu- 
kat a  japániak  Korea  közvetítésével  a  Kr.  u.400. 
év  táján  vették  át  a  kínaiaktól,  akiknek  minden 
fogalom  jelzésére  külön  képük,  illetőleg  írásjelük 
volt.  Ezen  ősi  kinai  írásjelek  mellett  a  VIII.  és 
IX.  sz.-ban  átvették  buddhista  papok  közvetítésé- 
vel az  ú.  n.  kana-h'éist  is,  amelyek  közül  a  kata- 
kana  a  régebbi  kinai  írásjelek  részeiből,  a  hira- 
gana  a  kinai  jelek  kurzív  formáiból  alakult  szó- 
tagjel ;  ez  utőbbi  két  írást  a  régi  kinai  jegj^ekkel 
vegyesen  használják.  A  XIX.  sz.  nyolcvanas  évei- 
benRámadzd  kvaj  néven  a  nehézkes  kinai-japáni 
írásmód  kiküszöbölésére  és  a  latin  íi"ás  terjeszté- 
sére egy  társaság  alakult.  Az  irodalom  kutatói- 
nak azonban  okvetlen  szüksége  van  a  kinai 
nyelvre  és  írásra  is,  mert  a  kinai  irodalom  ha- 
tása óriási  a  japáni  irodalomi'a  s  rengeteg  sok  ki- 
nai szó  honosodott  meg  a  japáni  nyelvben.  Ala- 
pos japáni  nyelvtant  irt  a  többek  közt :  Noack 
(Lehrbuch  der  japanischen  Sprache,Leipzig  1886), 
Lange  (Lehrbuch  der  japanischen  Umgangs- 
sprache,  Berlin  1890).  A  szótárak  közül  Hepburn 
(Japanese-English  and  English-Japanese  dictio- 
nary,  Shanghai  1872).  Brinkley  (Japanese-En- 
glish dictionary,  Tokió  1896)  és  Lehman  (Tokió 
1877)  ajánlhatók. 

Japán  irodalmában  a  kinai  nyelv  és  irodalom 
olyan  szerepet  játszik,  mint  a  latin  nyelv  és  iro- 
dalom az  európai  népeknél.  A  japáni  ii'odalom 
legrégibb  emlékei  a  kinai  írásjelekkel  írt  Ko- 
dzsiki  (Régi  dolgok)  és  Nihongi  (Japáni  történe- 
tek) a  Kr.  u.  VIII.  sz.-ból.  Amaz  a  japáni  mito- 
lógia, ez  pedig  Japán  őstörténete.  Legősibb  anto- 
lógiájuk (a  Ki',  u.  VIII.  sz.-ból)  a  Manjósú  (Tíz- 
ezer levél)  és  a  Kokinsú  (Régi  és  új  dalok  könyve 
a  X.  sz.-ból).  Ez  utóbbit  jeles  költőjük,  Curajukí 
gyűjtötte.  A  Manjósú  nevesebb  költői :  Hitomaro, 
Akahito  és  Jakamocsi,  a  Kokinsú  költői  közül 
pedig  Narikira  és  a  gyűjtő  Curajuki  a  jeleseb- 
bek. Ez  utóbbi  a  japáni  prózának  is  első  nevesebb 
mívelője.  Költészetük  jellemző  motívumai  a  ter- 
mészetszeretet, hősiesség  és  a  regényes  elem; 
költönóik  is  nagyobb  szánmial  voltak,  ezek  közt 
Komacsi  a  legtehetségesebb.  A  klasszikusnak 
nevezhető  kor  utáni  japáni  költészet  rohamos  ha- 
nyatlást mutat.  Gyerekes,  mesterkélt  utánzatok, 
bombasztikus  irály  jellemzik.  A  buddha-papok 
karénekeiből  lírikus  dráma-féle  is  fejlődött  ki.  A 
lira  és  dráma  mellett  a  regényírás  is  virágzik  Ja- 
pánban. Ezek  azonban  hosszadalmas  történeti  re- 
gények (gyakran  kínaiul  írva),  majd  társadalmi 
beszélyek  vagy  népies  elbeszélések.  Híresebb 
történeti  regényeik :  Ivagi  fejedelem  élete,  A  hét 
szerencsés  és  hét  szerencsétlen  dolog  s  a  Heike- 
dinasztia  történetét  tárgyaló  12  kötetes  Heike- 
monúgatari,  amely  a  legnépszerűbb  e  nemben.  E 
regényes  elbeszélések  virágzási  ideje  a  X— XIII. 
sz.  A  modem  japáni  regény  előfutárja  Szaikaku 
Ibara  (1642—93)  s  legmagasabbra  emelkedett  a 
regény  Bakin  Kjokutei  müveiben  (1767—1848). 
O  a  japáni  Walter  Scott ;  leghíresebb  regénye  a 
Hakken-den  (Nyolc  kutya  története).  Mellette  ki- 
tűnnek még  Tanehiko  és  Sunszuj.  k  japáni  (Ira- 
múnak, melynek  eredete  egjTószt  a  sintó-kultusz 


vallásos  misztériumaira,  másrészt  a  kinai  dráma 
hatására  vezethető  vissza,  tulajdonképeni  kiala- 
kulása a  XVII.  ós  XVIII.  sz.-ban  következik  be. 
Ez  a  japáni  dráma  nagy  korszaka,  melyben  Mon- 
zajmon  Csikamacu  (1653—1724)  fényes  sikere- 
ket aratott  heroikus  tragédiáival,  polgári  drámái- 
val és  vígjátékaival.  Az  ő  és  írótársainak  darab- 
jai máig  műsoron  vannak.  A  nó,  zene  és  tánc  kí- 
séretével, hasonló  a  mi  operánkhoz.  Japán  mo- 
dern irodalma  a  XIX.  sz.  80-as  éveiben  kezdő- 
dik az  angol  (francia  és  német)  irodalom  hatásá- 
val, amelyből  számos  művet  japánira  fordítanak 
e  kortól  kezdve.  Legjelesebb  modem  írók :  Juzo, 
Maszakazu,  Riokicsi,  Inouje,  Taketaro,  Kaja 
és  Rohan.  A  japáni  színpadnak  európai  minta  sze- 
rint való  átalakítása  Kavakámi  érdeme.  A  japáni 
irodalmat  illetőleg  ikiék.oztdA,  Florenz,  Geschichte 
der  japanischen  Literatur  (Leipzig  1905). 

Japáni  papiros.  Japánban  háziiparilag  készült 
papiros,  amely  rendkívüli  szívósságát  s  szilárd- 
ságát a  gyártásához  felhasznált  anyagok :  gampi, 
kodzon,  micsumata  hosszú  s  vékony  sejtjeinek 
köszöni.  Minősége  felülmúlja  a  legjobb  lenpapirost 
s  ez  az  oka  annak,  hogy  Japánban  papirossal  he- 
lyettesítik a  ruhaszöveteket,  sőt  a  bőröket  is. 

Japáni  rotangpálca  (növ.),  1.  Bambusa. 

Japáni  rózsa  (növ.),  a  hortenzia  (Hydrangea 
hortensia)  néven  ismert  kerti  növény  egyik  neve ; 
de  így  nevezik  a  kamóliát  (Camellia  [Tea]  japo- 
nka)  is. 

Japáni  szobrászat,  1.  Japáni  művészet. 

Japáni  tenger,  Ázsia  K.-i  részén,  a  Nagy- v.  Csen- 
des-óceánnak a  Japáni  szigetek,  Korea,  az  Amur- 
vidék  és  Szakhal  in-félsziget  közt  fekvő  része. 
A  Tatár-öböl  és  a  Lapérouse-szoros  az  Oehocki- 
tengerrel,  a  Koreai-szoros  a  Keletkinai-tengerrel 
és  a  Csugaru-  v.  Bungo-szoros  a  Csendes-óceán- 
nal köti  össze.  A  tenger  medencéje  nem  egyéb, 
mint  a  tengerszint  alá  sUlyedt  plató,  amely  leg- 
jobban az  ázsiai  partokon  van  besülyedve  s  azután 
K.  felé  a  Japáni-szigetek  irányában  fokozatosan 
emelkedik  s  íves  kibukkanása  a  tengerből  a 
japáni  szigetrendszer.  Ezért  mélysége  pl.  Vladi- 
vosztoknál  és  Broughton-baiban  2000  m.  is,  míg 
a  japáni  szigetek  partjainál  alig  200  m.  La  Pé- 
rouse,  Krusenstern  és  Sztariczkij  orosz  kapitány 
(1866-71)  kutatták  át.  V.  ö.  Sztariczkij,  J.  hidro- 
gráflája.  (A  szentpétervári  földrajzi  társaság  Iz- 
vesztijáiban,  1872,  oroszul  jelent  meg). 

Japáni  törpetyük  (Ghaho),  a  legkülönfélébb 
pompás  szín  változatokban  tenyésztett  apró,  ala- 
csony, zömök  törzsű  luxus-állat.  A  kakas  25  cm. 
magas,  575  g.  súlyú,  a  jérce  8—10  cm.-rel  alacso- 
nyabb, 75—100  g.-mal  könnyebb.  L.  még  Bantam- 
ti/úkok. 

Japáni  vallás,  1.  Japáni  mitológia  és  vallás. 

Japáni  vértanuk,  akiket  a  Hidejosi  által  tá- 
masztott keresztényüldözés  idején  1597  febr.  5. 
Nagaszakiban  keresztre  f  eszítettek.Összesen  26  an 
voltak.  Az  egyház  1862  jún.  8.  a  szentek  sorába 
iktatta  őket.  Ünnepük  febr.  5.  További  205  vérta- 
nút pedig  1867  júl.  7.  a  boldogok  közé  sorozott. 

Japáni  viasz  (növ.),  a  Japánban  és  Kínában 
otthonos  Rhus  succedanea  magjainak  kisajto- 
lása  és  kifőzése  által  nyert  anyag,  melyhez  eset- 
leg a  Perilla  ocíjmoüles  (Labiatae)  olaját  is  hozzá- 


Japánok 


796 


Járadékbirtok 


adják.  A  J.  a  faggyú  ós  valódi  viasz  pótlására 
használatos  a  gyertyagyártásban  s  egyéb  cé- 
lokra. Újabban  Anglián  keresztül  Cera  japonica 
néven  hozzánk  is  eljut  s  kivált  viaszgyufák  és 
gyertyák  készítésére  használják.  Felével  olcsóbb, 
mint  a  valódi  viasz. 

Japánok,  1.  Japániak. 

Japánország,  1.  Japán. 

Japara,  rezidensség  Jáva  szigetén,  1.  Dzsa- 
oara. 

Japarandiba  Adans.  (növ.),  1.  Gtístavia. 

Japetos,  1.  lapetos. 

Japicx  (Japicks  v.  Japiks),Gysbert,  friz  költő, 
szül.  Bolswardban  (Frizland  németalföldi  tarto- 
mányban) 1603.,  megh.  1666.  pestisben.  Gyönyörű 
nyelven  Irt  versei  közt  vannak  szerelmi  és  tréfás 
dalok,  hazafias  és  családi  költemények  és  zsoltár- 
utánzatok. J.  volt  az,  aki  a  nyugat-friz  nyelvjá- 
rást ii'odalmi  nyelvvé  emelte.  Franciából  fordított 
irataiban  kitűnő  prózalrónak  mutatkozik.  Összes 
müvei  Friesche  Rymlerye  cím  alatt  jelentek  meg 
(Bolsward  1666  és  Leeuwarden  1681). 

Japigia  (Japygia),  régi  délitáliai  vidék,  melyet 
a  latin  hősmondában  lapyx  hősről,  Lycaon  király 
fiáról  neveztek  el  s  mely  a  Garganus-hegytöl  a 
Japygium  hegyfokig  (ma  Capo  Santa  Maria  di 
Leuca)  terjedt.  L.  Apulia. 

Jappen,  sziget,  1.  Johi. 

Japura,  az  Amazonas  mellékfolyója,  1.  Yapura. 

Japydok  (Japudes),  ó-kori  illir  nép  a  Colapis 
(Kulpa)  folyó  mentén  Pannoniában,  melynek  egy 
része  129.  Kr.  e.,  más  része  Augustus  császár  ko- 
rában került  római  uralom  alá. 

J»pyg«s  V.  iapodok,  kelta  eredetű  ó-kori  nép 
a  régi  llliriában;  Dalmáciának  ÉNy.-i  részén, 
É.-on  a  liburnok  mellett,  az  Adria  mentén  Signia 
V.  Senia  (a  mai  Zengg)  és  Metulo  közt  laktak.  Ró- 
mának Kr.  e.  129.  hódoltak  meg. 

Japygia,  1.  Japigia. 

Jaquette  (franc,  ejtsd :  zsakett),  1.  Jacket. 

Jára,  folyó,  az  Aranyos  baloldali  mellékvize, 
ered  a  Gyalui-havasokban  a  Vervu  Muntyele 
(Öreg-havas)  alatt,  eleintén  ÉK.  felé  fordul,  az- 
után DK. -re  kanyarodik  s  Borrévnél  az  Aranyosba 
ömlik.  Hossza  mintegy  50  km.  Völgyének  felső 
része  természeti  szépségekben  igen  gazdag,  vad- 
regényes. 

Járabánya,  kisk.  Torda-Aranyos  vm.  alsójárai 
j.-ban,  (1910)  841  oláh  és  magj^ar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Alsójára. 

Jarabó,  kisk.  Zólyom  vm.  breznóbányai  j.-ban, 
Í1910)  165  tót  lak. ;  u.  p.  Vámos,  u.  t.  Breznóbánya. 

Járadék  (franc,  renie).  Tágabb  értelemben  a 
vagyonból  eredő  jövedelmeket  nevezik  e  néven  s 
ezek  származása  szerint  megkülönböztetik  a/óTíí-, 
a  tőke-  és  a  vállalkozói  járadékokat ;  tartóssá- 
gukra való  tekintettel  lehetnek  a  J.-ok  bizonyos 
számú  éven  át  tartók,  vagy  egy-egy  ember  éle- 
tére járók  s  végre  örökké  tartók;  a  töke- J.-ok 
azon  valuta  szerint,  amelyben  fizetendők,  lehet- 
nek arany-,  ezüst-,  v.  papir-J.-ok.  L.  Aranyjára- 
dék, Földjáradék,  Biztosítás- 

Járadékadó,  1.  Tökekamat-  és  járadékadó. 

Járadékadósság,  1.  Államadósság. 

Járadékbankok,  a  bankoknak  az  a  neme,  mely 
dly  célzattal  létesül,  hogy  különösen  jelzálogilag 


biztosított  kölcsönöket  részlettörlesztések  fejében 
folyósítson  és  a  folyósított  kölcsönök  ellenérté- 
kekép járadék-,  illetve  jelzálogleveleket  bocsás- 
son ki.  B  J.  által  egyrészt  a  tőkéseknek  megvan  a 
módjuk  arra,  hogy  akár  csekélyebb  (100—200  K) 
tökéket  is  jó  és  biztos  kamatot  nyújtó  értékpapí- 
rokba helyezzenek  el  s  ezáltal  maguknak  áUandó 
járadékot  biztosítsanak;  másrészt  a  hitel  igénybe- 
vevőjének azt  az  elön>^  nyújtja,  hogy  a  földjébe, 
V.  más  ingatlanába  való  befektetés  céljából  köl- 
csönt kap  megfelelő  olcsó  feltételekkel  szabályos 
visszafizetési  módozattal.  A  J.  kulturális  nagy 
jelentősége  abban  található,  hogy  a  jobbágyi  és 
egyéb  terheket  előnyös  kölcsönök  nyújtásával 
megváltották  a  földesúrtól,  s  a  kölcsönért  adós 
paraszt  több  évre  terjedő  egyforma  járadékösszeg 
fizetése  által  fizette  vissza  tartozását  a  J.-nak. 
Efféle  üzletekkel  a  szorosan  vett  J.-on  kívül  az 
az  ú.  n  földhitelintézetek  (1.  o.)  és  föld-J.  foglal- 
koznak. A  jobbágyi  terhek  megváltása  nem  min- 
den államban  történt  a  J.  által,  hanem  az  e  célra 
államilag  alapított  megváltási  pénztárak,  illetve 
földteJiermentesttö  intézetek  által.  Hazánkban  leg- 
nagyobbrészt szintén  állami  intézkedések  által 
történt  a  földtehermentesítés  legnagyobb  mun- 
kája, de  a  földjavításokat,  vizszabályozásokat  ós 
egyéb  befektetéseket  célzó  kölcsönök  további 
folyósítására  állami  felügyelet  alatt  alakult  a 
Magyar  Földhitelintézet  és  a  Kisbirtokosok  Or- 
szágos Földhitelintézete.  L.  még  Földtehermente- 
sítés és  Földhitelintézetek. 

Járadékbirtok,  oly  mezőgazdasági  fekvőség, 
amelynek  tulajdonjogi  megszerzése  nem  adás- 
vételi ár,  nem  pénztöke  fizetése  v.  tőke-jelzálog- 
hitel engedélyezése,  hanem  évi  járadék  szolgál- 
tatása ellenében  történik.  A  J.  vételára  nem  tő- 
kéből, hanem  évi  járadékból  áll,  amely  a  földbirtok 
tiszta  hozadékának  értéke  alapján  áUapíttatik 
meg.  A  J.-rendszer  elvi  jelentősége  abban  nyil- 
vánul, hogy  a  tőke-jelzálogadósság  helyébe  a 
járadék-jelzálogadósságot  lépteti.  A  J.-tulajdonos 
a  megszerzett  földnek  kizárólagos  tulajdonosa 
lesz ;  birtokát  eladhatja,  megterhellieti  és  halála 
esetére  azzal  szabadon  rendelkezhetik.  A  szerződő 
érdekeltek  azonban  bizonyos  korlátozásokat  szab- 
hatnak a  J.  feletti  rendelkezés  tekintetében.  A 
J.-tulajdonos  csak  évjáradékkal  adós,  tehát  az 
egész  tőkeösszeg  egyszerre  sohasem  válik  esedé- 
kessé. A  J.  rendszere  intézményi  biztosítást  elő- 
ször a  belső  telepítés  szolgálatában  álló  1886 
ápr.  26-iki  porosz  törvényben  nyert.  E  törvény 
nemzetiségi  politikai  jellege  abban  nyilvánult, 
hogy  nyugati  Poroszországban  ós  Posenben  a 
lengyel  törekvésekkel  szemben  német  parasztok 
és  mezőgazdasági  munkások  tömeges  letelepíté- 
sét tette  lehetővé.  B  törvényt  kiegészítik  és  a 
J.-rendszert  az  egész  porosz  államra  kiterjesztik 
az  1890  jún.  27-iki  és  az  1891  júl.  7-iki  törvények. 
A  J.-ot  azon  földbirtoknak  jelzálogadósságaitól 
és  terheitől  mentesen  kell  alakítani,  melyből  le- 
jegyeztetik. Az  1891.  törvény  lehetővé  tette,  hogy 
a  J.-okon  nyugvó  járadékok  járadékbank  közve- 
títésével megváltassanak,  azaz  a  vevő  a  J.  tőke- 
értékét kifizetheti  az  eladónak.  Magyarországon 
a  J.  intézménye  ismeretlen,  behozatalára  azonban 
nem  hiányzanak  a  törekvések.  L.  még  Járadék- 


Járadékbiztosítás 


—     797     — 


Járás 


elv.  V.  ö.  FeUner  Frigyes,  A  J.-ok  rendőzei*e  és 
alkalmazása  Magyarországon  (1900). 

Járadékbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Járadékelmélet,  az  a  közgazdaságtani  elmé- 
let, amely  a  járadék  keletkezésének  okát  akarja 
felderíteni.  Az  uralkodó  elmélet  a  járadék  kelet- 
kezését arra  vezeti  vissza,  hogy  mivel  a  tetszés 
szerint  nem  szaporítható  javaknak  (pl.  a  földbir- 
toknak) termelését  a  szükségletek  emelkedésével 
állandóan  fokozni  kell,  a  termelésre  kevésbhé  al- 
kalmas javakat  is  nagyobb  termelési  költséggel 
termelőkké  kell  tenni  s  a  termékeket  olyan  áron 
értékesíteni,  ami  ennek  a  nagyobb  termelési  költ- 
ségnek megfelel.  Minthogy  pedig  termékeit  az 
elönyösebb  feltételek  mellett,  olcsóbban  termelő  is 
ezen  magasabb  áron  adhatja  el,  az  olcsóbb  és 
drágább  termelés  különbözete  alapján  -  ingyen 
nyereséghez  jut.  Ez  a  különbözeti  jövedelem  a 
járadék. 

Járadékelv.  A  földbirtoknak  forgalma,  meg- 
terhelése, hagyatéki  felosztása  nemcsak  tőkeszol- 
gáltatás és  tökeadósság,  vagyis  tőke-elv  alapján 
szabályozható,  hanem  járadékszolgáltatás  és  já- 
radékadósság ellenében,  azaz  J.  alapján  is  mehet 
végbe.  A  J.  ehnéletét  Justus  Möser  nyomán  Rod- 
bertus-Jagetzow  fejtette  ki.  Rodbertus  tanítása 
szerint  a  mezőgazdasági  földbirtok  megterhelése 
tökeadósság  alakjában  a  földbirtok  természeté- 
vel ellenkezik.  A  föld  ugyanis,  Rodbertus  szerint, 
nem  töke,  hanem  járadékalap  (Rentenfond), 
amely  csak  járadékot,  nem  pedig  tőkét  szolgál- 
tathat. Megengedhetetlen  ennélfogva  a  tőkeela- 
dósodás alakja,  mert  a  földbirtok,  mint  járadék- 
foiTás,  a  tőke  visszafizetésére  irányuló  követe- 
lésnek eleget  nem  tehet.  A  földbirtok  járadék- 
forrás-természetónek,  amely  szerint  évenkint  já- 
radékokat létrehozó  alap  gyanánt  jelentkezik, 
nem  a  tókeadósság  felel  meg,  hanem  a  járadék- 
adósság. Rodbertus  elméletét  a  porosz  kormány 
a  járadékbirtok  (1.  o.)  intézményében  valósította 
meg.  V.  ö.  FeUner  Frigyes,  A  járadékbirtokok 
rendszere  és  alkalmazása  Magyarországon  (1900). 

Járadék-  és  agrárbank,  1.  Magyar  agrár-  és 
iáradékhank  részvénytársaság. 

Járadékkonverzio,  az  állam  járadékadósságá- 
nak, azaz  kamatozó  járadékkötvéuyeinek  bevál- 
tása, illetve  kicserélése  alacsonyabb  kamatlábú 
államadóssági  címletekre.  J.-ról  rendelkezik  az 
1892.  XXr.  t.-c,  az  1902.  V.  t.-c.  A  beváltott  já- 
radékkötvónyek  helyett  rendszerint  alacsonyabb 
kamatozású  törlesztéses  kötvények  bocsáttat- 
unk ki. 

Járadék  kölcsön,  az  állam  által  felvett  oly  köl- 
csön, melynél  az  állam  a  kapott  kölcsön  kama- 
tainak fizetésére  olykép  vállalkozik,  hogy  a  köl- 
cs()ntökét  nem  tartozik  a  hitelezőknek  soha  vissza- 
fizetni. Ily  kölcsönt  természetesen  csak  az  állam 
vehet  fel,  mert  az  államot  elvben  örökéletünek 
kell  tekinteni  s  így  tulajdonképen  a  J.-ben  az  állam 
a  kamatoknak  örökkévaló  fizetését  igéri.  Az  állam 
ezt  annál  is  inkább  megteheti,  mert  a  J.  fejében 
kibocsátott  kölcsönkötvónyek  az  üzleti  és  tőzsdei 
forgalom  tárgyai,  s  így  az  a  hitelező,  ki  a  tőkéjére 
szorul,  egyszerűen  el  fogja  adni  kötvényét. 

Járadékkötvény  alatt  értik  azokat  az  állam- 
adóssági kötvényeket,  amelyek  után  az  állam  csak 


meghatározott  állandó  kamatot  biztosít,  anélkül, 
hogy  a  tőke  visszafizetósét  is  igémé.  E  szerint  a 
J.  örökös  adóssága  az  államnak.  A  J.  névértékének 
visszafizetése  rendszerint  csak  konverziók  alkal- 
mával történik.  L.  Járadékbankok. 

Járadékmegállapitó  eljárás,  1.  Munkáshizto- 
sitás. 

Járadékszámítás,  az  a  számítási  művelet, 
amellyel  bizonyos  járadéknak  megfelelő,  annak 
megváltására  alkalmas  tőke  vagy  pedig  a  bizo- 
nyos tökének  megfelelő  évi  járadék  kiszámíttatik. 

Járadékvétel  (^G^Zfe,  (rwíí/caM/),  jelzálogra  fel- 
vett adósság  egy  faja,  melynél  az  adós  ingatlan 
vagyonát  évi  járadékkal  megterhelte,  ellentétben 
a  most  szokásos  jelzáloggal. 

Jarak,  adó-  ós  politikai  község  Szerem  vm. 
mitrovicai  j.-ban,  (i9io)  1534  szerb  lak.,  posta- 
ügynökség ;  u.  t.  Hrtkovci. 

Jarama  (ejtsd :  ha—),  a  Tajo  jobboldali  mellék- 
folyója Spanyolországban ;  ered  a  kasztiliai  vá- 
lasztóhegységben a  Cebollera  és  a  Pena  de  la 
Silla  közt,  föl  véve  balról  a  Henarest  és  Tajunát, 
jobbról  a  Lozoyát  és  Manzanarest,  199  km.-nyi 
folyás  után  Aranjuez  mellett  torkollik. 

Járamagura,  kisk.  Torda- Aranyos  vm.  alsó- 
járai  j.-ban,  (i9io)  257  oláh  lak. ;  u.  p.  ésu.  t.  Alsó- 
jára. 

Jararaka  v.  sararaka  (Bothrops  jararaca 
Wagl.,  állat),  a  Csövesfoguak  (Solenoglypha)  cso- 
portjába, a  Viperafélék  családjába  tartozó  mérgas 
kígyófaj.  Felül  barnás-szürke,  sötétebb  foltokkal 
tarkázva,  hasa  sárgásfehér,  oldalt  barna  kerek 
foltokkal.  1—2  m.  hosszú.  Brazillá  legközönsége- 
sebb mérges  kígyója. 

Járarákos,  kisk.  Torda- Aranyos  vm.  alsójárai 
j.-ban,  (1910)  386  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Torda- 
szentlászló. 

Járás,  a  helyváltoztatásnak  leginkább  használt, 
legközönségesebb  módja,  amelynél  a  test  az  alsó 
végtagok  váltogatott  működése  folytán  vízszin- 
tes irányban  halad  előre.  A  J.  mechanikáját  sok- 
féle módon  elemezhetjük;  legegyszerűbb,  ha  a 
járó  emberről  időszakonként  pillanatfelvételeket 
veszünk  fel  (Marey,  Muybridge,  újabban  Brauné 
és  Pischer),  amelyek  aztán  az  ember  testtartását  a 
J.  legkülönbözőbb  fázisaiban  megrögzítik.  Ezeken 
a  felvételeken  látjuk,  hogy  a  járásban  két  idő- 
szak váltakozik  egymással ;  az  egyikben  mind- 
két láb  a  talajon  van,  a  másikban  csak  az  egyik, 
míg  a  másik  láb  a  levegőben  mozog.  Midőn  mind 
a  két  láb  a  talajon  van,  a  hátsó  láb  taszítása  foly- 
tán a  test  előre  dűl  s  a  súlypont  az  elülső  lábra 
helyeződik  át ;  eközben  a  hátsó  láb  lefejlik  a  ta- 
lajról s  előre  leng,  hogy  az  előre  dűlő  íest«t  fel- 
fogja. A  láb  lengése  nem  teljesen  passzive  törté- 
nik, hanem  részben  izomműködés  hatására ;  ké- 
nyelmes J.-nál  azonban  ez  az  izomműködés  arány- 
lag csekély,  A  láb  a  legnagyobb  nyomást  akkor 
gyakorolja  a  talajra,  amidőn  fellép  s  amikor  ta- 
szítást adva  a  testnek,  arról  lefejlik,  A  láb  a  ta- 
lajra sarkával  lép  fel  s  a  lábközépcsontok  fején 
hagyja  el  azt,  A  lépés  hossza  és  a  lépés  idötai-- 
tama  elsősorban  a  lábak  hosszától  függ,  de  nagy 
különbségek  vannak  az  egyének,  a  megszokás  s 
a  J.  módja  szerint  is.  A  J.-hoz  bizonyos  izom- 
raunka szükséges,  mely  annál  nagyobb,  mennél 


Járás 


798    — 


Járásbirősági  körök 


kisebb  a  lépés  hoss/a.  J.-közben  a  lábakon  kívül 
az  egész  test  bizonyos  mozgásokat  végez,  még 
pedig  úgy  a  függélyes,  mint  a  vízszintes  irány- 
ban. A  test  minden  lépésnél  felemelkedik ;  legala- 
csonyabb akkor,  midőn  mindkét  láb  éri  a  talajt. 
Továbbá  a  test  minden  lépésnél  oldalirányú  kité- 
réseket is  végez  a  talajon  lévő  láb  irányában ; 
középállásban  akkor  van  a  test,  midőn  mindkét 
láb  éri  a  talajt.  A  karok  a  lábakkal  ellenkező  érte- 
lemben lengenek  s  a  törzs  bizonyos  fokú  csava- 
rodását idézik  elő.  Az  atlétikában  J.-nak,  gyalog- 
lásnak csak  az  oly  tovahaladást  tekintik,  melynél 
a  testsúly  az  egyik  láb  hegyéről  a  másik  sarkára 
jut,  a  test  azonban  egy  pillanati'a  sem  hagyja  el 
a  földet  (1.  Távgyaloglás).  A  J.-nak  a  tornázásban 
különféle  nemei  vannak. 

Az  állatok  J.-a  komplikáltabb  s  az  emberi 
J.-tól  eltérő.  J.-nál  az  állatok  legnagyobb  része 
legelőször  egyik  elülső,  aztán  az  átló  irányában 
fekvő  hátsó,  majd  a  másik  elülső  s  végül  a  másik 
hátsó  lábát  viszi  előre.  Vannak  azonban  állatok 
(teve,  zsiráf,  elefánt  stb.),  amelyek  az  azonos  ol- 
dali mindkét  lábukat  egyszerre  használják.  L. 
még  Futás. 

Járás.  Általában  a  közigazgatásnak  egyik  ki- 
sebb területi  tagozata.  Nálunk  a  vármegyének 
közigazgatási  felosztása,  a  kis-  és  nagy  községekre 
vonatkozó  vármegyei  hatóságnak  közvetlen  gya- 
korlására. A  J.  élén  a  főszolgabíró  áll. 

Járásbiró,  a  kir.  járásbíróságokhoz  (1.  o.)  kine- 
vezett ítélőbíró ;  rendszerint  ott  is  működik,  de  az 
igazságügyminisztéríumban,  továbbá  tanácsjegy- 
zői szolgálatra  az  ítélőtáblákon  és  a  Kúrián  is 
alkalmazható.  Az  állami  tisztviselők  VIII.  v.  VII. 
ílzetési  osztályába  (az  al-J.  a  IX-be)  tartozik,  de 
ítélőtáblai  bírói  címmel  és  jelleggel  (Ví.  fiz.  oszt.) 
is  felruházható.  A  felállítandó  budapesti  központi 
kir,  járásbíróság  vezetője  ítélőtáblai  bírói  címmel 
felruházott  J.,  de  kúriai  bírói  címmel  és  jelleggel 
is  kinevezhető  v.  felruházható  (1913.  XXV.  t.-c. 
2.  §.).  L.  Biró  és  Birói  szervezet. 

Járásbíróság,  kisebb  értékű  v.  gyors  elintézést 
kívánó  ügyekben  (I.  Járásibirósági  hatáskör) 
egyes  bíróságként  eljáró  elsőfolyamodású  bíró- 
ság. L.  Birói  szerrezet.hegüj&hhan  az  1913.  XXV. 
t.-c.  a  budapesti  balparti  J.-ok  helyébe  központi 
J.-ot  állított  fel  és  a  J.-ok  számát  390-re  emelte 
fel,  amelyen  belül  új  J.  felállítását  a  szükséghez 
képest  a  minisztérium  rendeli  el. 

Járásbirósági  eljárás,  a  járásbirősági  hatás- 
körbe (1.  0.)  tartozó  ügyekben  követett  bírósági 
eljárás,  amelyet  általában  egyszeraség,  gyorsa- 
ság és  olcsóság  jellemez.  így  nem  tanács,  hanem 
egyes  bíró  jár  el,  nincs  külön  perfelvételi  tárgya- 
lás, a  tárgyalás  külön  előkészítésére  nincs  szük- 
ség, a  polgári  perek  nagy  részében  (1000  K-át 
meg  nem  haladó  értékű  ügyekben)  nincs  ügyvédi 
kényszer  stb.  Bűnügyekben  vizsgálatnak  és  vád- 
eljárásnak nincs  helye.  A  közvádat  az  ügyész- 
ségi megbízott  képviseli,  fő-  vagy  pótmagánvádló 
a  sértett  hozzátartozója,  vódö  ügyvédjelölt  is  le- 
het. Nyomozás  csak  a  legritkább  esetekben  előzi 
meg  a  tárgyalást.  A  tárgyalás  (539— 54;  í.  §§) 
úgy  folyik,  mint  a  törvényszéki  főtárgyalás.  Kü- 
lönbségek :  a)  a  tárgyalás  kezdetén  a  vádló  élő- 
szóval terjeszti  elő  a  vádat ;  h)  ha  a  magánvádló 


meg  nem  jelenik,  az  eljárás  végzéssel  megszün- 
tetendő ;  (')  terhelt  jelenléte,  ha  személyes  meg- 
jelenés kötelezettségével  nem  idézték,  csak  sza- 
badságve.sztéssel  büntetendő  vétség  esetében  szük- 
séges, más  esetekben  a  távollevő  vádlott  ellen  a 
felmerült  bizonyítékok  alapján  hoz  a  biró  ítéletet ; 
d)  a  tárgyalás  nyilvánossága  rágalmazási  vagy 
becsületsértési  ügyben  a  felek  egyező  kérelmére 
mindig  kizárandó ;  e)  a  bizonyítást  a  tárgyaláson 
kell  felvenni,  mely  e  végett  a  helyszínén  is  meg- 
tartható és  csak  kivételesen  történhetik  megke- 
resés útján ;  f)  az  ítéletet  rendszerint  azonnal  ki 
kell  hirdetni  és  csak  nagyobb  ügyben  lehet  a  ki- 
hirdetést 24  órára  elhalasztani.  Perorvoslatok 
(545—558.  §§.) :  a  felfolyamodás,  a  fellebbezés  és 
a  semmisségi  panasz,  igazolás,  újrafelvétel  (I.  o.). 
Az  ítélet  végrehajtását  (559.  §.)  a  kir.  ügyészség 
ellenőrzése  mellett  maga  a  járásbíróság  fogana- 
tosítja. Kiadatási  ügyekben  a  járásbíróság  a  kir. 
ügyészség  útján  teszi  meg  felterjesztését  az  igaz- 
ságügyminiszterhez (560.  §.). 

Járásbirósági  hatáskör,  kiterjed  polgári  peres 
és  nem  peres  (perenkívüli)  ügyekre,  továbbá  bün- 
tető ügj'^ekre.  í.  A  polgári  perek  ^özül  a  Pp.  1. 
§-a  szerint  (amely  1914  szept.  1.  fog  életbelópni) 
a  J.-be  tartoznak :  1.  a  2500  K-t  meg  nem  haladó 
értékű  vagyonjogi  perek,  ha  nincsenek  a  törvény- 
szék (1.  Törvé-nyszéki  hatáskör)  y.  a.  községi  bíró- 
ság (1.  0.)  elé  utasítva ;  2.  a  per  tárgyának  értékére 
tekintet  nélkül :  a)  azok  a  perek,  amelyekre  nézve 
a  felek  a  J.-t  meghatározott  alakban  kikötötték ; 
b)  bérleti  ós  haszonbérleti  viszonyból  származó 
perek;  c)  sommás  visszahelyezési  és  sommás 
határperek ;  d)  bérleti  és  haszonbérleti  viszonyon 
kívül  használatra  bocsátott  épület  v.  más  ingat- 
lan visszabocsátása  iránt  indított  perek ;  e)  szol- 
gálati szerződésből  eredő  perek ;  f)  az  állat  hibá- 
jából eredő  szavatossági  perek ;  g)  az  utas  ós  a 
szállásadó  közt  felmerülő  perek;  h)  ideiglenes 
nőtartási  perek ;  i)  házasságon  kívüli  nemzésböl 
származó  perek  és  külön  törvénnyel  J.-be  utasí- 
tott perek,  pl.  végrehajtási  igényper,  telepes  ki- 
mozdítása  iránti  per  stb.  Nem  peres  ügyek  közül 
a  J.-be  tartoznak:  ílzetési  meghagyásos,  lakbérfel- 
mondasi,  lakáskiürítési  ügyek,  örökösödési,  végre- 
hajtási, bizonyos  anyakönyvi  ügyek,  elveszett  ok- 
irat megsemmisítése  iránti,  előleges  bizonyítási 
ügyek,  névaláírás  vagy  eredeti  okirat  hitelesítése 
stb.  A  ma  még  hatályban  lévő  1893.  XVIII.  t.-c. 
szerint  a  J.  sokkal  szűkebben  van  meghatározva 
(1.  Birói  hatáskör).  —  II.  A  büntető  ügyek  közül 
J.-be  tartoznak  enyhébb  bűncselekmények,  neve- 
zetesen a  vétségek  nagy  része  (általában  olyanok, 
amelyekre  egy  évet  meg  nem  haladó  fogházbün- 
tetés van  szabva)  és  olyan  fontosabb  kihágások, 
amelyek  nincsenek  a  közigazgatási  hatóság  hatás- 
körébe utalva  (1897.  XXXIV.  t.-c.  18.  §.).  L.  még 
Birói  hatáskör. 

Járásbirósági  körök.  A  Pp.-t  életbeléptetö 
töi-vény  (1912.  LIV.  t.-c.  87.  §)  szerint  az  igazság- 
ügyminiszter  a  járásbirósági  területnek  két  vagy 
több  körre  felosztását  rendelheti  el ;  mindegyik 
kör  főhelyén  meghatározott  és  közzétett  időben 
megjelenik  a  járásbíróság  egy  bírája  s  törvény- 
napot tart,  vagyis  sürgősebb  és  a  székhelyen  kí- 
vül elintézhető  egyéb    ügyeket  elíntéz.Célja  az. 


JÁRGÁNYOK. 


1.  á1)ra.  Fekvő  elrendezésű  járgány  közlömOvel,  cséplögépmeghajtáshoz. 


2.  ábra.  Nyitott  vagy  homlok-járgány. 


3.  ábra.  Haraug-járgáuy. 


7.  ábra.  (i-/.' 
kereszt  m>j 


5.  ábra    Forgatható  közlómü. 


6.  ábra.  Álló  elrendezésű  oszlopos-járgány  cséplögépmeghajtáshoz. 


t Járgányt  ctWtez. 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


Járási  biztosítás 


799     — 


J  árarány 


hogy  a  felek  ne  legyenek  kénytelenek  ügyük  el- 
intézése végett  a  járásbíróság  székhelyére  utazni 
s  hogy  megtakaríthassák  az  ezzel  járó  időt  és 
költséget. 

Járási  biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Járási  számvevőség,  1.  Vármegye. 

Járásorvos,  1.  Orvos. 

Járásörmester,  1.  Csendőrség. 

JáraszTirdok,  kisk.  Torda-Aranyos  vm.  alsó- 
járai  j.-ban,  (i9io)  482  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Alsójára. 

Járat  (bány.),  az  aknával  közlekedő  szintes  vá- 
gat, mely  nem  nyílik  közvetetlenül  a  fölszinre ; 
föltárásra,  szállításra,  a  víz  levezetésére  és  lég- 
vezetésre szolgál.  L.  Bányamívelés. 

Jára  vára,  másként  Bélavár,  a  XV.  sz.  első  fe- 
lében szerepelt  vár  Torda  vármegyében,  Felső- 
podsága  mellett  a  mai  Bélavár  nevű  pusztán  fe- 
küdt. Ma  már  semmi  nyoma.  V.  ö.  Csánki,  Tört. 
Földi-.  1913.  V.  671. 

Járay  Péter,  Erdély  vitéz  alvajdája.  Három 
Laczkffy  (István,  Dénes  és  Miklós)  idejében  1345— 
1350.  és  1359—68.  viselte  e  tisztet.  1368  végén  v. 
1369  elején  a  Vlajk  (László)  havasalföldi  vajda 
ellen  vívott  harcban  esett  el.  Birtoka  volt  Maros- 
Váradja.  V.ö.  Por  A.,Lajoskir.  4M;  Turul  1884, 
152—156.  old. 

Jarbas,  mondabeli  líbiai  király,  1.  Didó. 

Jarce  Polje,  adók.  Zágráb  várm.  károlyvárosi 
j.-ban,  (1910)  465  horvát  lak.,  u.  p.  Netretic,  u.  t, 
Károlyváros. 

Jarclű,  téves  elnevezése  Rasi-nak  (1.  o.),  a  zsidó 
biblia-  és  talmudtudósnak. 

Járda  vagy  gyalogjáró,  a  gyalogközlekedésre 
szolgáló  hely.  Ezeket  a  vonatkozó  szabályi'ende- 
letek  mindenütt  védik  a  közlekedésnek  bárminemű 
akadályozása  ellen.  Kávéházak,  vendéglök  előtti 
időszakos  J. -foglalások  csak  hatósági  engedéllyel, 
az  elfoglalt  térnek  megfelelő  nagyságü  bérfizetés 
ellenében  vehetők  foganatba.  A  J. -foglalásokat  s 
a  közlekedés  akadálytalan  lebonyolítását  a  rend- 
őrség ellenőrzi.  (A  J.  szót  a  múlt  század  harmin- 
cas éveiben  Helmeczy  készítette  az  általa  előbb 
ajánlott,  de  kinevetett  tiprattyu  helyett.) 

Járdánháza,  kisk.  Borsod  várm.  ózdi  j.-ban, 
(1910)  1067  magj'ar  lak.,  u.  p.  és  u,  t.  Arló.  IV. 
Béla  király  a  mohi  csatából  menekülvén,  útköz- 
ben áUitólag  ezen  község  határában  is  megpihent. 
E  pihenőhelyet  a  község  lakosai  kőoszloppal  je- 
lölték meg,  amelyet  kegyelettel  gondoznak. 

Jurdin  (franc,  ejtsd:  zsardeS)  a.  m.  kert.  J. 
des  plantes,  füvészkert,  ismeretes  különösen  e 
néven  a  párisi,  mely  összeköttetésben  van  az  állat- 
kerttel. 

Jar4liniére  (franc,  ejtsd:  zsardinjér),  tulajdon- 
képen  kertésznő,  továbbá  virág-asztal,  valamint 
a  mell-  és  kézelőfodroknak  keskeny  hímzése.  A 
szakácsok  á  la  J.-nék  a  főzelékekkel  körözött  tála- 
lást  nevezik. 

Járek,  község,  1.  Tiszaistván  falva. 

Járgány,  1.  a  mezőgazdasági  üzemben  hasz- 
nálatos oly  erőgép  (1.  a  képmellékletet),  mely  iga- 
vonó állatok  vonóerejét  forgó  mozgást  végző 
munkagépek  (cséplőgépek,  szivattyúk,  takarmány- 
feldolgozó gépek  stb.)  meghajtására  alkalmassá 
teszi.  Fi  cél  eléré.se  végett  a  jelenleg  használatban 


levő  J.-oknál  a  vonó  állat  körben  haladva,  egy 
J.-rudat  vontat,  mely  a  függőleges  J.-tengelyt 
meghajtja.  E  főtengely  fordulatszámának  emelé- 
sét két  V.  több  fogaskerékáttétellel  és  megfelelő 
tengelykapcsolókkal  teszik  lehetővé.  Az  egész 
szerkezet  keményfa  v.  öntöttvas  alapzaton  nyug- 
szik, melyet  erős  facövekekkel  a  talajhoz  horgo- 
nyoznak. 

A  J.-ok  között  a  gyakorlatban  több,  egymástól 
szerkezetileg  eltérő  J.-típus  alakult  ki,  melyek- 
nek mindegyike  speciális  előnyökkel  bír.  A  nagy 
mértékben  elterjedt  fekvő  elrendezésű  J.-oknál 
(1.  ábra)  a  munka  átvitele  a  munkagépre  a  vonó- 
állat  körpályája  alatt  történUí.  E  típus  gépei  között 
legegyszerűbb  szerkezete  a  nyitott  vagy  homlok- 
kerék J.-nak  (2.  ábra)  van,  mely  összetett  kerék- 
szerkezettel a  tengelyt  meghajtja  és  a  mozgást  a 
munkagépre  átviszi.  A  tengelyen  kisebb  irányvál- 
toztatások céljából  Cardani-féle  kulcs  van,  azon- 
felül balesetek  elhárítása  végett  kilincskapcsoló- 
val is  ellátják.  Az  ívtartós  v.  Aí^-X-nál  a  tölgyfa- 
keretre két  vas  ív  van  alkalmazva,  melynek  alján 
van  a  kerékmü.  Balesetek  elkerülése  végett  a 
nagy  fogaskereket  sok  esetben  belső  fogazással 
(biztossági  v.  záH  J.-ok),  v.  kúpfogazással  készí- 
tik és  harangalakura  formálják  (harang-. J.-ok, 
3.  ábra).  A  henger- J.-nAl  a  kerékművet  egészen 
beborítja  egy  vashenger.  Fekvő  J.-oknál  a  J.  és 
munkagép  közé  sok  esetben  közlőmüvet  iktatnak 
be.  A  merev  közlömüvek  (4.  ábra)  a  mozgást  csak 
egy  irányban  adják  tovább,  a  forgatható  közlő- 
müvekkel  (5.  ábra)  ellenben  a  forgást  tetszőlege- 
sen lehet  irányítani. 

Az  álló  elrendezésű  v.  oszlopos  J.-ok  (6.  ábra) 
a  mechanikai  munkát  a  vonóállat  körpályája  fö- 
lött vezetik  a  munkagépre  s  ezért  aránylag  kisebb 
területet  foglalnak  el,  mint  a  fekvő  J.-ok,  üzemük 
veszélytelenebb  és  a  munkagépet  bármilyen  irány- 
ból képesek  meghajtani.  Ennél  az  elrendezésnél  a 
közlőmű  az  áttételi  szerkezettel  egyesítve  van 
olyformán  (7.  ábra),  hogy  míg  a  b  vonórudakat  és 
az  áttételi  szerkezet  a,  d,  e,  f  fogaskerekeit  a  J. 
alapzatához  erősített  üres  c  öntöttvasoszlop  alsó 
végénél  helyezik  el,  addig  a  h  közlőmű  megfelelő 
magasságban  az  oszlop  felső  végén  foglal  helyet 
és  meghajtását  az  oszlop  belsejében  elhelyezett 
g  tengelyről  nyeri  i  kílincskapcsoló  közvetítésé- 
vel. A  felső  szíjkorong  forgási  síkja  vízszintes  v. 
függőleges  elhelyezésű  lehet. 

A  J.-ok  hatásfoka  (a  munkagépnek  az  időegy- 
ség alatt  átadott  és  a  vonóerő  által  ugyanezen 
idő  alatt  végzett  mechanikai  munka  hányadosa) 
elsősorban  az  áttételek  számától,  azonkívül  a 
szerkezet  kivitelének  jóságától,  karbantartásától 
és  korától  függ ;  kedvező  esetben  kb.  757o-iiak 
vehető  fel.  A  vonóállatok  erökihasználása  az  álla- 
tok számának  növelése  esetében  csökken,  a  kör- 
sugár nagyobbításával  pedig  növekszik.  Épen 
ezért  a  J.-ok  hajtására,  gazdaságos  üzem  elérése 
végett,  legfeljebb  4  vonóállatot  használnak,  me- 
lyek legalább  7—8  m.  átmérőjű  körpálya  kerüle- 
tén haladnak  tova.  Jóllehet  a  J.  aránylag  alacsony 
beszerzési  árra  miatt  időszaki  kis  üzemeknél  elő- 
nyösen használható,  újabb  időben  a  robbanós  mo- 
torok nagymértékű  elterjedése  folytán  alkalma- 
zási tere  korlátoltabb  lett. 


J argon 


800 


jarnefelt 


A  J.-ok  közé  sorozhatok  még  a  régebben  hasz- 
nált tax>os6  J.-ok.  Minthogy  e  készülékeknek  igon 
káros  hatása  van  az  állat  szervezetére,  manapság 
már  csak  elvétve  alkalmazzák. 

2.  J.  (ném.  GangspiU ;  ol.  argana ;  franc,  ca- 
bestan ;  ang.  capstan),  a  tengerészetben  a  vízbe 
dobott  horgonynak  kiemelésére  vagy  a  hajó  kikö- 
tésénél használt  láncok,  erős  kötelek  bevonására 
szolgáló  készülék,  mely  vagy  kézi  erővel,  a  mat- 
rózok által,  vagy  pedig  gőzerővel,  villamos  mo- 
torral, hozatik  működésbe.  Pő  alkotórésze  egy 
vízszintesen  fekvő,  vagy  függélyes  henger,  mely 
erős  tengely  körül  forog.  Ha  a  tengely  függé- 
lyes, akkor  többnyire  2  fedélzet  közé  van  erő- 
sítve. A  J.  forgása  közben  a  horgonylánc  1  csa- 
varodással rácsavarodik,  de  azután  a  láncrakfcárba 
fut  ie,  hol  a  vége  meg  van  erősítve.  A  J.  hengeré- 
nek azon  részét,  mely  körül  a  lánc  fut,  ki  lehet 
kapcsolni,  hogy  a  horgony  vetésénél  a  lánc  aka- 
dálytalanul kifuthasson. 

Járgon  (franc,  ejtsd:  zsargon),  általában  a.  m. 
hibás,  helytelen,  romlott  nyelv;  értik  rajta  to- 
vábbá valamely  osztály  v.  kör  sajátos  szójárását 
(pl.  a  művészek  J.-ját),  a  csinált  nyelveket  (pl.  a 
tolvajnyelvet)  és  a  különböző  nyelvek  v.  tájszólá- 
sok keverékéből  keletkezett  nyelveket  (pl.  a  zsidó- 
német  nyelvet,  a  négerek  angol  nyelvét,  stb.).  A 
zsidó-német  J.  a  lengyel,  litvániai  és  déloroszor- 
szági zsidók  révén  terjedt  el.  Jiddisek  (yiddish) 
ésjüdisch  nyelvnek  is  mondják.  Bza  J.  a  közép- 
felnémet  nyelv  egjdk  középkori  alakulása,  mely 
idővel  igen  sok  héber  és  szláv  szót  vett  fel,  amiért 
a  nyelv  kialakulása  gyakran  a  héber  és  szláv 
hangtan  törvényei  szerint  igazodott.  Szórendje 
és  mondatfűzése  is  inkább  a  szláv  ós  héber  mon- 
dattant követi,  mint  a  németet.  írásjelei  a  héber 
betűk.  Különösen  jellemzi  gazdag  szóbősége  a 
lelki  tulajdonságok  megjelölésében  és  a  kereske- 
delmi műkifejezésekben,  melyek  idővel  az  európai 
nyelvek  szókincsét  is  gyarapították.  A  J. -iroda- 
lom nyomai  a  XIV.  sz.-ig  nyúlnak  vissza.  Leg- 
első termékei  imafordítások  héberből,  erkölcsi  ta- 
nítások, népies  elbeszélések  és  dalgyűjtemények. 
Világirodalmi  jelentőségre  csak  a  XIX.  sz.  másik 
felében  emelkedik,  amidőn  egyes  írók  német  és 
francia  regényeket  fordítanak,  de  egyúttal  önálló 
szatii'ikus  és  didaktikus  elbeszéléseket  is  írnak. 
Az  újabb  J.  legkiválóbb  képviselői :  R.  Mendele 
Móeher  Szforim,  Rabbinowicz  Salóm,  Perecz  Jude 
Leib  és  Spektor  Mordecháj  mint  elbeszélők ;  Rosen- 
feld  Morris,  Pinski  Dávid  és  Reisen  Ábrahám  mint 
lírikusok;  Goldfaden  Ábrahám,  Gordin  Jakab, 
Asch  Salom  és  Seftel  Eizig  mint  drámaírók.  V.  ö. 
Wiener,  Yiddish  Literature  in  the  Nineteenth 
Century  (New  York  1899). 

Jargon  <le  Ceylon  (franc),  olyan  cirkon 
(1.  0.),  amely  teljesen  v.  csaknem  teljesen  színte- 
len ós  igen  erősen  fénylő.  A  kereskedők  cerkonier- 
nek  is  hívják. 

Jari  (Jary),  az  Amazonas  baloldali  mellék- 
folyója: ered  Holland-Guayana  déli  határán  és 
számos  kataraktán  át  lefutva  San  Jósénál  tor- 
kollik. 

Jarimlik,  török  ezüstérem  20  pára  (V3  piasz- 
ter) =  106  fillér  értékben.  Mint  rézpénz  is  elő- 
fordul. 


Jarkand  (Yarkand,  JarJcetid  a.  m.  az  öröm 

hazája),  a  hasonló  nevű  tartomány  székhelye  a 
kínai  Kelet-Turkesztánban,  fontos  kereskedelmi 
gócpont.  A  város  vastag  agyagfallal  van  körül- 
véve, amelyen  5  kapu  van  és  ezeken  át  lehet  be- 
jutni a  régi  városba,  amelynek  utcái  rendkívül 
szűkek  és  piszkosak.  A  külvárosok  körülveszik  a 
falakkal  körülövezett  új  várost  is,  ahol  az  emir 
palotája,  valamint  az  erős  kinai  őrség  is  van.  A 
kb.  75,000  lakosú  városnak  sok  mecsetje,  iskolája, 
nagy  bazára  stb.  van.  Lakói  leginkább  török-tatár 
szunnita  mohammedánok,  legfőbb  foglalkozásuk 
a  selyemhemyótenyésztés,  szőnyegszövés  ós  se- 
lyemkereskedés. A  város  kevéssel  Kr.  sz.  u.  a 
Tarim  egész  medencéjét  magában  foglaló  biroda- 
lom fővárosa  volt ;  1759.  a  kínaiak,  186  i.  a  dun- 
gánok  hódították  meg,  de  1877.  a  kínaiak  ismét 
visszafoglalták. 

Jarkand-darja  (Jarkend-darja),  folyó  Kelet- 
Turkesztánban,  a  Tarim  egyik  forrásfolyója  ;  ered 
a  Karakorum-liágón  5150  m.  magasban  s  a  Kizil- 
szuval  egyesülve  kapja  a  Tarim  nevet.  A  hegyek- 
ből kijőve  hatalmas  törmelékkúpon  folyik  le,  ame- 
lyen vizét  öntözésre  használják  fel  és  igy  Jarkand 
város  környékét  termékennyé  teszik ;  árpa-,  rizs-, 
gyapot-,  dinnye-,  alma-  és  szőllőtermelése  híres, 
továbbá  mezős  részein  legeltetnek  is. 

Jarkovácz.  község,  1.  Árkod- 

Jarl,  a  skandináv  nemesség  eime.  Később  így 
nevezték  a  skandináv  királyi  helytartókat.  A  J. 
szótól  származott  az  angol  earl,  melynek  hasonló 
jelentése  van. 

Jármi,  kisk.  Szatraár  vm.  mátészalkai  j.-ban. 
(1910)  70i  magyar  lak.,  postaügynökség;  u.  t. 
Mátészalka. 

Jarmina,  adó-  és  politikai  község  Szerem  vm. 
vinkovczei  j.-ban,  (1910)  1192  német  lak. ;  u.  p.  ós 
u.  t.  Ivankovo. 

Jármok,  tulajdonképen  jarmonka,  jarmarka, 
orosz,  lengyel,  tót  nyelven  országos  vásár,  soka- 
dalom. 

Jármos,  kisk.  Zemplénvm.szinnai  j.-ban,  (1910) 
87  rutén  lak. :  u.  p.  Czirókaófalu,  u.  t.  Takcsány. 

Jármuk  (görögül :  Hieroniykes),  a  Jordán  bal- 
oldali mellékfolyójának  neve  a  Talmudban ;  ered 
a  Hauran- hegységbon  és  torkollik  a  Genezáreth 
tavától  D.-re,  ma  Seriat  el  Menadhire  a  neve,  az 
arabok  Uadi  Zeidinek  hívják.  Partjain  634.  a  bi- 
zánciakat az  arabok  döntő  ütközetben  meg- 
verték. 

Jamac  (ejtsd:  zsarnak),  város  Charonte  francia 
département  Cognac  járásában,  a  Charente  mel- 
lett, (1911)  4'619  lak.,  szeszógetéssel,  hordókészítés- 
sel és  bortermeléssel.  1569  márc  13.  az  Anjou  her- 
ceg vezérelte  katolikusok  a  hugenottákon  itt  győ- 
zelmet arattak ;  a  csatában  Gondét  elfogták  és 
orozva  agyonlőtték.  A  csatasíkon  egy  piramist 
emeltek. 

Járnefelt,  l.Arwm,9,  finn  zeneszerző,  szül.  1869. 
Wiborgban,  a  helsingforsi  konzervatórium  igaz- 
gatója. Wegelius,  Busoni,  Becker  Alb.  és  Masse- 
net  tanítványa  volt.  Számos  zenekari  kompozí- 
ciója közül  több  sikerrel  került  előadásra  Európa- 
szerte,  így  Budapesten  is. 

2.  J.,  Arvid,  finn  író,  szül.  Pulkován  (Orosz- 
ország) 1861  március  16-án.  Jogot  végzett,  de 


Jarno 


801     — 


Járom 


Tolsztoj  eszméinek  hatása  alá  kerülve,  kovács  és 
földmíves  s  araellett  író  lett.  Első  regénye,  Isan- 
niaa  (Haza,  1892),  a  helsingforsi  parasztdiákok 
életét  rajzolja.  Második,  Ihmiskohtaloja  (Emberi 
sorsok,  1894)  c.  regényében  életbölcseletét  fejti 
ki.  Ujabb  munkái :  Heráamiseni  (Fölébredésem, 
189-i)  és  a  Puhtauden  ihanne  (A  tisztaság  ideálja, 
1897)  szintén  fllozóüai  tartalmúak  s  Tolsztoj  ha- 
tására mutatnak.  Ezeken  kívül  még  több  regényt, 
útleírásokat  (Tolsztojnál),  színműveket  stb.  írt. 

3.  J.,  Eero,  ílnn  festő,  szül.  Viborgban  1863 
nov.  8.  Fest  tájképeket  és  figurális 
kompozíciókat,  továbbá  igen  élesen 
és  szigorúan  j  ellemzett  képmásokat. 
Nevezetesebb  festményei:  Szolga- 
legények ;  Játszó  gyermekek ;  Haza- 
térés ;  A  földek  folégetése ;  Fürdő 
nők ;  Krisztus  és  a  bűnös  nő  (oltár- 
kép) stb.  A  Szépművészeti  Muzeum- 
lian  egy  férflarcképe  látható. 

Jarno,  1.  Georg,  magyar  szárma- 
zású német  zeneszerző,  szül.  Pesten 
1868  jún.  3.  Művei:  operák:  Die 
schwarzeKaschka  (1895),  Der  Rich- 
ter  von  Zalamea  (1899),  Der  zer- 
brochene  Krug  (1903);  operettek: 
Der  Goldflsch,  Die  Förster-Christel 
(1907,  Az  erdészleány  c.  a  városligeti  Budapesti 
Színházban  1909),  Das  Musikanten-Mádel_'(1910, 
A  muzsíkuslány  e.  u.  o.). 

2.  .7.,  Josef,  magyar  származásúTnémet]  szí- 
nész, szül.  Pesten  1866  aug.  24.  Színészi  pályáját 
Ischlben  kezdte,  ahonnan  Budapestre,  majd  Ber- 
linbe került.  1899-ben  igazgatója  lett  a  bécsi 
Josefetadter  Theatemek,  majd  1905.  átvette  a 
Jantsch-szinházat  is,  melynek  a  Lustspieltheater 
nevet  adta.  191-i-ben  uj  színháza  nyílik  meg 
Bécsben.  Mint  bonvivant  és  jellemszinész  kiváló. 
Irt  több  színdarabot  is,  melyek  közül  nagyobb 
síkerüek  a  Eabenvater,  Der  Vielgeliebte,  Die 
Wahrsagerin  s  az  Arche  Noah's  voltak.  1899-ben 
nőül  vette  Niese  Hansit,  a  bécsiek  kedvelt  szub- 
rettjét. 

Járóakna,  1.  Ahm. 

Jaroczyn,  város,  1.  Jarotschin. 

Járókötés,  a  fixáló  kötések  azon  fajtája,  amely 
lehetőivé  teszi,  hogy  a  beteg  a  kötésben  lévő  lábát 
is  használhassa,  anélkül,  hogy  az  bajának  ártana, 
vagy  fájdalmat  okozna.  A  J.-nek  különösen  töré- 
seknél van  jelentősége,  ahol  a  beteget  megment- 
jük az  unalmas,  elgyöngítő  és  egyébként  felesle- 
ges fekvéstől.  A  J.-t  úgy  kell  alkalmazni,  hogy  a 
beteg  részt  tehermentesítse,  tehát  alszártörések- 
nél  a  térd  oldalsó  bütykeíre,czombtöréseknél  pedig 
az  ülőgumóra,  ill.  a  szeméremcsont  alsó  ágára 
kell  támaszkodnia. 

Járom,  1.  a  szarvasmarha  befogására  szolgáló 
eszköz.  Ezért  nevezik  a  beléje  fogott  ökröt  ^ar- 
mos  ökörnek.  Meglcülönböztetnek  fej-  és  nyakjár- 
niot,  a  fej-J.  pedig  ismét  homlok-J.  vagy  tarkó-J. 
lehet.  A  J.-nak  e  három  neme  egyszerű  (fél-J.) 
vagy  kettős,  s  így  tulajdonképen  hatféle  jármot 
lehet  megkülönböztetni.  Az  egyszerű  J.-nak  az  az 
előnye  van,  hogy  benne  az  állat  szabadabban  mo- 
zog s  ezért  az  állatot  kevésbbó  kínozza.  A  fej-J.  a 
rövid,  vastag  nyakú,  a  nyak-J.  a  hosszunyaku 

Révai  Nagy  LetvScona.  X.  köt. 


marhánál  előny  ösebb.  Nálunk  csak  a  kettős  nyak-J. 
van  elterjedve  s  ezt  a  külföld  is  magyar  J.-nak 
nevezi.  Ennek  alkotórészei  a  hélfa  (bérce  v.  kazla), 
vagyis  azon  két  függőleges  fa,  melyek  a  J.  köze- 
pén fölfelé  nyúlnak,  azután  a  fej  vagy  váll,  mely 
az  ökör  marára  fekszik,  az  alfa  vagy  a  talp, 
mely  alul  van,  s  végre  a  járomszeg ;  utóbbi  vas- 
ból, a  többi  alkotórész  fából  készüi.  L.  még  Hom- 
lokjárom. 

2.  J.  a  hídépítészetben.  Fából,  vasból    vagy 
vasbetonból  készült  hídpillér.  A  fából  készült  J. 


•  i        '    '         '    '        1    '  *   ', 


Oldalnézet. 


1.  ábra.  Járom. 


Keresztmetezet. 


kisebb  magasságnál  egy  sor  kerek  v.  négyszög- 
letes keresztmetszetű  cölöpből  áll,  amelyeket  a 
kis  és  nagy  víz  magasságában  kétoldalt  foglaló- 
fák (1.  az  1.  ábrát :  f)  kötnek  össze.  A  foglalófák 
közt  vagy  átlógerendák  (ú.  n.  Andráskereszt ;  az 
ábrán  a-val  jelölve),  vagy  pedig,  különösen 
jégjárásnak  kitett  helyen,  a  foglalófákkal  pár- 
huzamos sorokban  vizvesszők  vannak  alkalmazva. 
A  cölöpsor  tetején  süveggermda  (s)  fekszik  végig, 
amelyen  aztán  (többnyire  könyökfákkal  [k]  kitá- 
masztott nyereg  gerendák  [n]  közvetítésével)  a 


2.  ábra.  Vasbetonhid  vasbeton-jármokkal. 


hídszerkezet  nyugszik.  A  cölöpsor  első  ós  utolsó 
cölöpét  a  J.  állékonyságának  növelése  céljából 
gyakran  ferdén  szokták  leverni.  Nagyobb  magas- 
ságoknál a  J.  több  sor  cölöpből  áll.  A  fa  jármokat  a 
jégzajlások  káros  hatása  ellen  jégtörökkel  (1.  o.) 
szokták  megvédeni.  A  vas-3.  egj^szerübb  alakjá- 
ban a  fa-J.-hoz  hasonlatos  elrendezésű.  Azonban 
nagyobb  hidak,  főleg  magas  viaduktok  támaszai 
is  gyakran  vasjármok,  melyek  a  nagy  magasság 
miatt  már  mint  komplikáltabb  rácsos  szerkeze- 
tek készülnek. 

51 


Járomcsont 


802     — 


Járosy 


A  vasbeton-hidak  közbenső  támaszai  is  J.-szerü 
alakúak  lehetnek  oly  esetben,  midőn  a  híd  nem 
víz  fölött  (hanem  pályaudvari  vágányok,  utca  fö- 
lött), vagy  legfeljebb  csendes  folyóvízben  vagy 
tóban  épül.  A  vasbeton-J.  két  vagy  több  oszlopból 
áll,  melyeknek  felső  végét  vízszintes  gerenda,  az 
alsó  végét  pedig  erős  talplemez,  vagy  az  alaptest 
köti  össze,  míg  közben  a  J.  magassága  szerint 
egy  vagy  több  vízszintes  gerenda-összeköttetés 
biztosítja  az  oszlopok  megfelelő  merevségét  (2. 
ábra).  Ha  a  vasbeton-J.  csak  két  oszlopból  áll,  ak- 
kor ezek  a  feldöntés  elleni  biztosság  fokozására 
rendesen  nem  függőlegesen,  hanem  ferdén  készül- 
nek. L.  még  HídpiUér  ós  Vasbetonhíd. 

Járomcsont  (oí>  zygomaticum),  az  arckoponya 
oldalsó  végén,  a  szemgödör  alsó  oldalsó  szögletét 
alkotó  csont.  Mongol  típusú  koponyákon  igen  szé- 
lesen emelkedik  ki.  Néha  vízszintes  varrat  osztja 
ketté,  1.  Japáni  csont. 

Jároméi,  így  nevezik  a  marhán  a  nyak  felső 
élét,  mert  igás  marhán  a  járóin  főleg  a  nyak  ezen 
részletén  s  a  maron  nyugszik.  Ökrök  és  jármozott 
tehenek  e  testrésze  rossz  járom,  dülöngő  járás 
miatt  gyakran  feltörik. 

Jaromef  (ejtsd:  — mjerzs),  város  Königinhof  cseh 
kerületi  kapitányságban,  az  Aupa  és  Élbe  össze- 
folyásánál, vasút  mellett,  (i9io)  8213  cseh  lak.,  ci- 
kória-, cukor-,  tóglagyártással,  jutafonással,  sör-, 
malátagyárral,  malmokkal,  fürészteleppel,  nagy 
vásárokkal,  gót  templommal  (XIV.  sz.).  1307. 
kir.  város.  1421-ben  a  hussziták  megostromolták, 
1645— 48-ig  a  svédek  fosztogatták.  ^J.  mellett 
D.-re  van  Josefstadt  város  (1.  o.)  és  É.-ra  Her- 
manitz  falu,  Wallenstein  Albrecht  szülőhelye,  bú- 
csújáró templommal. 

Járomfa  (ném.  Eselshaupt ;  61.  testa  di  moro ; 
franc,  chouque;  ang.  cap),  a  hegedű  alakjá- 
hoz hasonló  vaspánttal  összeszorított  erős  fa-  v. 
kovácsolt  vasdarab,  mely  az  árbocok  meghosszab- 
bítására szükségelt  szálfákat  egymással  összeköti 
és  egyik  részével  az  alsó  szálfának  ormára  illesz- 
tetik, míg  a  másik  előreálló  félköralakú  része  a 
felső  szálfának  átfogására  szolgál.  Minden  teljes 
árbocon  két  J.  van  az  árboctörzsnek  és  a  derék- 
szárnak, illetve  a  derék-  és  sudárszámak  egymás- 
sal való  összeköttetésére  (1.  az  Árboc  cikknél  a 
Teljes  árbocozafu  hajó  c  képmelléklet  J,  K,  b, 
c,v,  w  betűit  ós  a  jelmagyarázatot). 

Járomizom  (muscuhis  zygomaticm),  a,  jkrom- 
csonton  eredő  s  a  felső  ajak  szögletéhez  menő 
izom,  mely  a  szájüreg  emelésére  szolgál. 

Járomszeg,  1.  Járom. 

Járómükapcsolás,  1.  Kapcsolás. 

Járómüvek,  mindazok  a  közlekedésre  szolgáló 
eszközök,  melyeken  személyeket,  állatokat,  vagy 
tárgyakat  egyik  helyről  a  másikra  elszállí- 
tunk. Ide  tartozik :  a  szán,  a  taliga,  a  szekér,  ko- 
csi, hintó,  vasúti  kocsik  a  lokomotiwal,  közúti  lo- 
komotív, hajók,  csónakok,  vízi  járómüvek,  a  lég- 
hajó és  a  repülőgép  stb. 

Járópadozat  (bány.)  a  tárókon  és  folyosókon 
ászokgerendákra  vagy  slipperekre  lefektetett 
padlódeszkákból  készül.  L.  Bányamívelés. 

Járósín  (vasút).  Közúti  vágányoknál,  vezető- 
sínes felépítménynél,  keresztezéseknél  a  vágány- 
ban elhelyezett  vezetősínekkel,  illetve  terelősí- 


nekkel szemben  a  vágány  külső,  tulaj  donképeni 
kerékhordó  sínszálait  J.-eknek  vagy  futó  sínek- 
nek hívják. 

Jarosit  (.^sv.),  romboéderes  apró  kristályok,, 
izomorf  az  alunittal ;  szegfübarna,  sötét  méz- 
sárga, feketósbarna,  üveges  vagy  gyémántfényű  ; 
kellő  vókonyságban  a  világos  változatok  jácint- 
pirosán  átlátszók.  Kémiai  összetétele  az  alunité- 
hez  hasonló  :  K,SO,.Fe3(SO,)3.2Fe2(OH)g,  vagyis 
olyan  alunit,  amelyben  az  alumíniumot  vas  he- 
lyettesíti. Lelőhelye :  Jaroso  a  Sierra  Almagrerá- 
ban,  Schwarzenberg  Szászországban,  Smrkovic 
Pisek  mellett  Csehországban,  Laurion  Attikában, 
Orange  Co.  (ú.  n.  moronolit)  New  York  államban. 
A  nátron-J.-ban  a  káliumot  nátrium  helyettesíti, 
előfordul  Nevadában ;  a  plumbo-J.-ban  ólom  he- 
lyettesít, előfordul  Cooks  Peak  mellett  New 
Mexikóban ;  mindkettő  barnássárga  por.  A  sárga 
vasérc  elnevezés  nemcsak  a  J.-ot,  hanem  a  xawío- 
szideritet  is  jelenti. 

Jaroslau  (Jaroslair),  város  Galíciában,  J.  ke- 
rületi kapitányság  székhelye,  a  Szán  és  vasút 
mellett,  (1910)  24,974  nagyobbára  lengyel  lak.,  vá- 
szonszövéssel, mézeskalács-,  spodium-,  tégla-  és 
szeszgyárakkal ;  élénk  gabona-  és  bőrkereskedés- 
sel ;  kosárfonó  iskolával  és  leánynevelő-intézettel. 
—  J.  Rákóczi  Ferenc  uradalmának  központja  és 
bujdosó  híveinek,  a  magyar  emigrációnak  1706- 
tól  kezdve  1757-ig  lengyelországi  főtanyája  volt. 
Itt  lakott  a  fejedelemasszony  is,  Hesseni  Amália 
és  kísérői,  azok  eltávozása  után  a  bujdosó  líurucok 
nagy  számmal  maradtak  itt  vissza,  közülük  a  kat. 
egyház  anyakönyve  szerint  J.-ban  haltak  el: 
Krucsay  István,  Rákóczi  tanácsosa  (1747),  kosz- 
tolányi  Jávorka  Ádám,  a  híres  km-uc  táboniok 
és  a  fejedelem  főlovászmestere  (1747),  Bercsényi 
Miklósnak  Rodostóban  elvett  harmadik  neje,  il- 
letve özvegye,  Kőszeghy  Zsuzsanna  és  Kajdácsy 
«óberstemé»,  vagyis  Kajdácsy  Péter  kuruc  ez- 
redes özvegye,  kik  férjeik  halála  után  Rodostóból 
ide  költözködtek.  Özv.  Kajdácsyné  halt  meg  utol- 
sónak 1757  júl.  8.  Ók  ketten  azok  a  «régi  magyar 
asszonyok)),  akikről  Mikes  Kelemen  is  megemlé- 
kezik. Mindannyian  az  egykori  János-templom 
sírboltjában  alusszák  örök  álmukat.  V.  ö.  Thaly 
Kálmán,  Jaroslawi  kutatások  (Századok  1888.évf . 
597  1.).  A  J.-i  uradalom  Rákóczi  Ferenc  halála 
után  fiára,  Györgyre  szállott,  aki  azt  Sieniawski 
grófnak  és  nejének,  Lubomirska  Ilona  Erzsébet 
hercegnőnek,  a  Rákócziak  rokonának  és  barátjá- 
nak engedte  át,  akik  már  úgyis,  mint  zálogbirto- 
kosok bírták.  Utóbb  az  uradalom  Czartoryski 
Ádámra  szállott. 

Járosy  Dezső,  egyházi  karmester,  zeneszerző, 
zenei  író,  r.  k.  áldozópap,  szül.  1882  dec.  7.  Csatá- 
don. Zenei  tanulmányait  (zeneszerzés  és  orgona) 
az  Országos  Zeneakadémián  Kössler  Jánosnál 
végezte.  1906-ban  a  temesvári  székesegyház  kar- 
nagya, 1908.  az  Egyházi  Zeneközlöny  szerkesz- 
tője, 1909.  a  temesvári  papnevelő  alkormányzója, 
1910.  az  Országos  Zeneakadémián  az  egyházi 
zene  tanára  lett.  Zenetörténeti  tanulmányokat 
Irt  Grieg,  Brahms,  Wagner,  Rimszkij-Korszakov, 
Chopin,  Liszt  életéről  és  munkáiról.  Esztétikai 
művei  közül  nevezetesebbek  :  A  gregorián  korá- 
lis  esztétikai  méltatása  (1906)  és  Faji  zene  és 


Jaroszlanop 


—    803 


Járulékos  elegyrész 


mafiyar  zene  (1908).  Az  egyházi  zene  ítgyének 
egyik  legkiválóbb  harcosa  Magyarországon. 

Jaroszlanop,  kun  vezér,  1.  Aroszlánopa. 

Jaroszlav  (I.)  Vkidimirovics,  a  Nagy,  kijevi 
nagyfejedelom  (1019 — 54).  Atyjától  a  novgorodi 
fejedelemséget  örökölte  s  bátyjának,  Szvjatopolk- 
nak  elüzetéso  után  került  Kijev  trónjára.  Jeles  tör- 
vényhozó volt  és  népe  számára  törvénykönyvet 
adott  ki  (Ruszkaja  pravda).  Országát  flai  közt  osz- 
totta fel  s  ezzel  kezdődött  Oroszország  feldara- 
boltsága.  Leányai  közül  Anna  I.  Henrik  francia 
király,  Erzsébet  Harold  norvég  király  és  Anasz- 
tázia I.  Endre  magyar  király  felesége  lett. 

Jaroszlavlj  (Jaroszlav),  1.  orosz  kormányzó- 
ság Vologda,  Kosztroma,  Vladimir,  Tver  és  Nov- 
gorod  közt,  területe  35,613  km^,  (1911)  1.218,300 
nagy-orosz  lak.  (1  km*-ro  jut  34  lak.).  J.  sík,  mo- 
csaras és  homokpusztákkal  borított  vidék,  a  Volga 
és  mellékvizei :  a  Mologa,  Sekszna  és  Kosztroma 
öntözik.  J.  városában  a  téli  hőmérséklet  — lO'S",  a 
nyári  -1-17'5,  az  évi  4-9".  Csapadéka  458  mm. 
110  tava  közt  a  Rosztov  v.  Nero  a  legnagyobb, 
(rabonája  a  szükségletet  nem  fedezi,  burgonya, 
kender  és  len  bőven  terem.  Erdői  fenyő-,  éger- 
es tölgjtákból  állanak.  Van  ló-  és  szarvasmarha^ 
tenyésztése.  A  halászat  csökkent.  Házi-  és  gyár- 
ipara jelentékeny.  1902-ben  6604  gyár  összesen 
47.228  munkást  foglalkoztatott  és  62  millió  rubel 
értékű  árút  készítettek.  Főbb  iparágai  pamut-, 
vászonszövés  ós  festés,  bőr-  és  papírgyártás, 
cfárásai :  J.,  Danilov,  Ljubim,  Mologa,  Miskin,  Po- 
zsehonje,  Romanovo-Borisszogljebszk,  Rosztov, 
Ribinszk  ós  üglics.  —  2.  J.,  város,  J.  karmányzó- 
ságnak,  jáTásnukésogy  érseknek  székhelye  aVolga 
és  Kotoroszt  összefolyásánál,  vasút  mellett,  (1909) 
111,876  lak.,  élénk  pamut-  és  vászoniparral,  do- 
hány- és  ólomfehérkészltö  gyárakkal,  fapapucs- 
készítéssel, melyek  koty  néven  egész  Oroszország- 
ban ismertek ;  jelentős  kertészettel.  77  orosz  tem- 
ploma (katedrálisa  1646.  épült),  1  papnevelője, 
jogakadémiája,  3  gimnáziuma,  színháza  van.  A 
Volgán  igen  élénk  a  forgalom.  J.-ot  1025.  Nagy 
Vladimir  íla  alapította. 

Jaroszló  orosz  herceget  1091.  Szent  László  a 
somogy\'ármegyei  Szt.  Egyed-zárda  alapító-leve- 
lében már  vejének  nevezi.  II.  Szvjatopolk  kijevi 
nagyfejedelem  (atyja?)  küldte  Kálmán  királyhoz, 
hogy  1099.  Volodár  halicsi  fejedelem  ellen  segít- 
séget kérjen.  1114-ben  a  herceg  másodszor  háza- 
sodott, feleségül  vévén Msciszló  fejedelem  leányát, 
kitől  azonban  4  év  múlva  elvált.  J.  vitás  személyi- 
ségéről V.  ö.  Wertner,  Szt.  László  királynak  orosz 
veje,  Tunil,  1890. 125-129.  és  Árpádok  205-210. 

Jarotschin  (Jaroczyn),  a  hasonló  nevű  járás 
székhelye  a  poseni  porosz  közigazgatási  kerület- 
ben, (1910)  6257  lak.  Gépgyártás,  téglaégetés. 

Jarovit,  a  szláv  mitológiában  a  hadisten. 

Járőr  (franc,  patroiiille),  az  ellenség  és  a  te- 
rep kikémlelóse  és  földerítése  céljából  kiküldött, 
néhány  emberből  v.  lovasból  álló  kis  csapat.  — 
Cs^endőr járőr,  1.  Csendőrség. 

Jarra  (spany.  a.  m.  korsó),  folyadékmérték 
Minorca  szigetén.  Értéke  12-06 1.  Másképen  gerra. 

Jairrah,  a  vörös  Eucalyptus-fák  egyik  fajtája 
a  Nyugat- Ausztráliában  termő  Eitcahjptus  mar- 
glnafa-tó\.  L.  Emalyptus. 


Jarretiére  (franc,  ejtsd:  zsartjér),  térdszalag, 
harisnyakötő.  Ordre  de  lú  J.,  térdszalag-rond. 

Jarriba,  néger  ország,  1.  Yoraha. 

Jarrow  (ejtsd:  dzserro),  város  Durham  angol 
countyban,  {1911)  33,732  lak.,  szénbányákkal,  hajó- 
és  kémiai  gyárakkal,  élénk  kereskedéssel. 

Jarrowit  vagy  pszmdo-gaylussü  (ásv.),  kal- 
citanyagból álló  pszeudomorfózák,  állítólag  gay- 
lussit  után.  Előfordul  a  gipsz  repedéseiben  San- 
gerhausen  mellett  és  Schleswigben.  Sokan  olyan 
gaylussitnak  tartják,  amely  nátrimnkarbonátot 
és  vizet  vesztett.  Nevadában  a  Natron-tó  mellett 
tényleg  mindig  a  gaylu^itet  kiséri.  Mások  sze- 
rint a.  cölesztin  utáni  pszeudomorfózák. 

Jártató  sróf  v.  csavar  az  az  asztalos-eszköz, 
melyet  a  szélesebb  lapot  alkotó  deszkák  éleinek 
összeenyvezésénél  ezek  szorítására  használnak. 
Alapjában  véve  enyvesztöt  alkot,  de  alsó  szára  az 
oldalsó  száron  levő  fogas  bevágások  segélyével 
helyét  változtathatja,  vagyis  beállítható  keske- 
nyebb vagy  szélesebb  lapok  összeszorítására.  Ne- 
vét oiman  kapta,  hogy  alsó  szára  az  oldalsón 
végig  jártatható.  Ma  már  az  amerikai  gyárak  kü- 
lönleges szerkezeteket  hoznak  nálunk  is  forga- 
lomba (clamps),  amelyeknek  használata  a  régi 
európai  szerkezetekkel  szemben  jelentős  időmeg- 
takarítással jár. 

Jártvíz  (ném.  Fahrwasser),  hajósok  által 
használt  kifejezés  azon  útnak  megjelölésére, 
amelyen  folyókban  ós  szirtek,  zátonyok  által 
veszélyeztetett  tengerrészekben  a  hajó  a  meg- 
feneklés  veszélye  nélkül  mozoghat,  ahol  tehát  záto- 
nyok és  szirtek  nincsenek  és  a  víz  elegendő  mély, 
hogy  a  hajók  a  J.  vonalában  járhassanak.  Nehe- 
zen hajózható  helyekon,  vagy  ott,  ahol  a  helyi 
viszonyok  folytán  a  folyam  medre  gyors  válto- 
zásnak van  kitéve,  a  J.  vagy  a  hajó  útvonala 
tonnákkal,  hordókkal,  cölömpökkel,  vagy  más, 
könnyen  felismerhető  és  többnyire  úszó  tárgyak- 
kal van  láthatólag  megjelölve  (1.  Hajózási  jelek). 

Jaruge,  adók.  Szerem  vm.  zsuj)anyai  j.-ban, 
(1910)  377  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Samac. 

Járulék,  1.  az  a  mellékdolog  vagy  mellékér- 
ték, amelyet  a  hitelező  az  adóstól  a  főadósságon 
kívül  követelni  jogosítva  van.  Ide  tartoznak  kü- 
lönösen a  követelhető  fődolog  növedéke,  gyü- 
mölcse, haszna ;  a  követelés  meghatározott  vagy 
késedelmi  kamatja ;  az  okozott  kárnak  vagy  an- 
nak a  vagyoni  érdeknek  megtérítése,  amely  meg- 
sérült azért,  mert  az  adós  a  kötelezettséget  kel- 
lően nem  teljesítette ;  vagy  az  erre  az  esetre  szer- 
ződésileg megállapított  összeg.  A  J.  a  pertárgy 
értékének  megállapításában  számításon  kívül 
marad.  —  2. ./.,  1.  Munkásbiztosítás. 

Jámlékhang,  olyan  hang,  mellyel  valamely 
szó  alakja  idő  folytán,  tisztán  a  kiejtésben,  meg- 
bővül. A  J.  lehet  magánhangzó,  mint  pl.  ezekben 
a  szókban :  barát  (szláv  brat),  iskola  (latin  schola), 
hatalom  (régebben  hátaim) ;  vagy  mássalhangzó, 
pl.  rozmaring  (e  helyett  rozmarin),  forint  (e  he- 
lyett forin),  korántsem  (e  helyett  koránsem).  V.  ö. 
Simonyi  és  Szilasi.  Járulékmássalhangzók  (M. 
Nyelvőr  6.  és  10.  k.). 

Járulékos  elegyrész  (akcesszórius  elegyrész) 
a  kőzeteknek  olyan  elegyrésze,  amelynek  jelen- 
léte a  közet-species  meghatározásához  nem  szűk- 


öl* 


Járulékos  gyökerek 


804     — 


Jasenovőant 


aégee.  Mégis  a  J.  szerepe  a  kőzetben  háromféle 
lehet :  1.  a  J.  a  kőzet  valamely  lényeges  elegyré- 
szét egészen  kiszorítja  és  annak  szerepét  átveszi, 
pl.  a  gránitban  a  turmalin  átveheti  a  csillám  sze- 
repót, az  ilyen  J.  ú.  n.  vikariáló  J. ;  2.  jellemződ., 
amely  bizonyos  kőzetekben  szabályszerű  követ- 
kezetességgel jelenik  meg,  míg  a  rokon  kőzetek- 
ben hiányzik,  pl.  atitanit  az  amílbolgránitokban, 
a  perovskit  a  melilitbazaltban ;  3.  véletlen  J., 
amelynek  fellépése  semmi  törvényszerűséget 
nem  mutat. 

Járulékos  gyökerek  (növ.),  nem  a  rendes  módon, 
a  fögyökérből  eredő  gyökerek,  hanem  más  állan- 
dósult szervekből  keletkeznek,  pl.  a  hagyma  gyö- 
kerei, a  borostyán  kapaszkodó  gyökerei  a  száron. 

Járulékos  ideg  (nervus  accessorius),  a  11. 
agyidegpár,  mely  a  fejbiccentő  és  a  csuklyás  izmot 
idegzi  be.  L.  Agyvelöidegek. 

Járulékos  jogügyletek,  amelyek  egy  másik, 
xi.  n.  főügyletet  feltételezve,  annak  a  célját  szol- 
gálják. Egyik  legjellegzetesebb  fajuk  a  kezesség- 
vállalás ;  ilyen  továbbá  a  követelésnek  záloggal 
biztosítása,  a  kötbér,  bánatpénz  kikötése  stb. 

Járulékos  kereskedelmi  ügylet,  1.  Akcesszó- 
rius  kereskedelmi  ügylet. 

Járulékos  növényszerv,  1.  Adventitius. 

Járulékos  rügyek  (növ.)  a  rendes  (normális) 
rügyoktől  eltérően  nem  a  tenyészőesúcs  embrio- 
nális szöveteiből,  hanem  más,  állandósult  szövetű 
szervekből  alakulnak.  Ilyen  J.-ből  fejlődnek  a 
gyökéren  a  gyökhajtások,  a  rendes  gyökérágak- 
tól eltérő  helyeken  a  gyökgallyak  és  a  harmat- 
gyökerek, de  J.  alakulhatnak  a  szárakon  (pl. 
fattyúhajtás),  sőt  a  leveleken  is. 

Járvány  (epidémia),  valamely  betegségnek  egy 
bizonyos  területen  vagy  néprétegben  való  gya- 
kori fellépése.  Elsősorban  a  fertőző  be'tegségek 
(1.  0.)  szoktak  J.  alakjában  megjelenni,  ha  elter- 
jedésüknek a  klimás-,  talaj-  s  egészségügyi  viszo- 
nyok kedveznek.  Különösen  kedvezőek  a  J.-ok 
kitörésére  a  háborúk,  amelyek  főleg  azelőtt  a 
legkülönbözőbb  fertőző  betegségek  pusztításával 
voltak  egybekötve.  A  J.  elterjedése  igen  változó 
lehet ;  néha  csak  egy  házat,  vagy  házcsoportot 
támad  meg  (házi  J.),  máskor  meg  óriási  területen, 
az  egész  országban  egyaránt  dühöng  (pandémia). 
J.-ok  alakjában  szoktak  fellépni  a  tífusz,  kolera, 
vörheny,  kanyaró,  himlő,  bárányhimlő,  di  ftéria, 
pestis,  sárgaláz,  influenza,  stb.  A  J.  fellépésének 
vagy  az  az  oka,  hogy  a  betegség  csirái  az  egyik 
emberről  átterjednek  a  másikra,  vagy  az,  hogy 
nagyobb  tömeg  ember  egyszerre  betegszik  meg. 
Az  utóbbi  esetben  valamely  közös  táplálék,  ital, 
foglalkozás  stb.  viszi  a  közvetítő  szerepet ;  leg- 
veszedelmesebb, ha  a  vízvezeték  vize  fertőződik 
meg,  mert  ezzzel  szemben  csaknem  lehetetlen  a 
védekezés.  A  J.-okat  sokszor  nem  tudjuk  elvá- 
lasztani az  endómiától,  amely  alatt  valamely  he- 
lyen állandóan  pusztító,  jelenlévő  betegséget  ér- 
tünk. Pl.  Indiában,  a  Gangesz  torkolata  mentén 
endémiás  a  kolera,  az  Atlanti-óceán  tropikus  tá- 
jain a  sárgaláz,  stb.  Az  ilyen  endémiás  területek 
a  járványok  fészkei,  mert  megfelelő  körülmények 
között  az  endémiás  betegség  elhagyja  fészkét  s 
J.  alakjában  óriási  területeket  söpörhet  végig. 
Jellemző  a  J.-okra,  hogy  az  egyes  J.-ok  kapcsán 


fellépő  megbetegedések  lefolyása  egymáshoz  igen 
hasonló,  úgy  hogy  súlyosabb  vagy  enyhébb  J.-okat 
különböztethetünk  meg ;  továbbá  az  is,  hogy  a  J. 
elején  a  megbetegedések  általában  súlyosabbak, 
mint  a  végén.  Egyébként  a  különböző  betegségek 
J.-ai  jellemző  lefolyásúak  és  időtartamúak ;  a  J. 
szokott  megjelenési  időpontja  is  jellemző.  A  J. 
elleni  védekezés  első  és  fősorban  a  J.-ok  megelő- 
zésében van,  ami  csak  az  általános  egészségügyi 
viszonyok  (még  pedig  a  legtágabb  értelemben 
véve)  javításával  érhető  el.  A  kitört  J.  elleni 
védekezés  a  betegség  természete  szerint  változó ; 
általában  a  betegek  lehetőségig  való  elkülöníté- 
sében és  fertőtlenítésben  áll.  L.  még  Fertőző  beteg- 
ségek, Fertőzés,  Fertőtlenítés. 

A  J.  fogalmát  a  hivatalból  jelentendő  ragadós 
állati  betegségekre  (1.  Állatjárványok)  vonatkozó- 
lag az  1888.  Vll.  t.-c.  részint  a  megbetegedések, 
részint  a  fertőzött  udvarok  száma  szerint  állapítja 
meg  A  J.  kimondása  szélesebb  körű  óvó  ós]elfojtó 
intézkedéseket  von  maga  után,  mint  ha  az  illető 
betegség  csak  szórványosan  lépett  fel ;  a  főbbek 
közülök :  a  községi,  illetőleg  határzár,  a  marha- 
levelek kiáUításának  beszüntetése,  esetleg  az  álla- 
tok istállóztatása  ós  az  állatvásárok  betiltása. 

Járványtan  (epidemiológia),  a  járványok  okát, 
formáit,  törvényszerűségeit  s  meggátlásuknak 
módjait  kutató  tudomány. 

Jary,  folyó,  1.  Jari. 

Jás,  kisk.  Fogaras  vm.  fogarasi  j.-ban,  (loio) 
621  oláh  lak. ;  u.  p.  Fogaras,  u.  t.  Vajdarécse. 

Jasalmer,  indiai  fejedelemség,].  Dzsaiszálmir. 

Jaschik  Álmos,  festő  és  pedagógiai  író,  szül. 
1885  jan.  6.  Bártfán.  Művészeti  tanulmányait  a 
budapesti  képzőmüv.  főiskolán  végezte  s  miután 
tanári  állást  kapott  az  iparrajziskolában,  nagy- 
rétü  oruamentális  grafikai  munkákkal  kereste 
fel  a  budapesti  kiállításokat.  Pedagógiai  és  kri- 
tikai cikkei  a  Rajzoktatás  és  a  Zenelap  hasáb- 
jain jelentek  meg. 

Jásd,  Msk.  Veszprém  vm.  zirczi  j.-ban,  (1910) 
1143  magyar  lakossal;  u.  p.  és  u.  t.  Zírcz.  Haj- 
dan Jásztnak  nevezték  s  Szt.  György  vértanúról 
címzett  bencés  apátsága  volt,  melyet  1164.  Ujlakj'^ 
Lőrinc  herceg  alapított.  Az  apátság  most  csak 
cím  gyanánt  adományoztatik,  a  régi  templomnak 
és  kolostornak  csak  kevés  romja  maradt.  A  Szent- 
kút melletti  kápolna  látogatott  búcsú  járóhely. 

Jasenak,  adók.  Modrus-Fiume  vmegye  ogulini 
j.-ban,  (1910)  1130  szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ogulin. 

Jasenas,  adók.  Belovár-Körös  vm.  grubisno- 
poljei  j.-ban,  (toio)  959  szerb  és  horv'^át  lak. ;  u.  p. 
Ivanovo  selo,  u.  t.  Gjulaves. 

Jasenovac,  adó-  és  pol.  község  Pozsega  vm. 
novskai  j.-ban,  az  Unának  a  Szávába  való  ömlésó- 
nél,  (1910)  2365  horvát  és  szerb  lak. ;  van  vasúti 
és  gőzhaj óáUomása,  posta-  és  táviróhivatala,  posta- 
takarékpénztára, kir.  erdőhivatala.  Élénk  keres- 
kedést űz.  J.-ban  a  XVI.  sz.-bau  kastély  állott 
fenn,  melyet  a  törökök  1538.  elfoglaltak,  de  Ná- 
dasdy  ismét  visszahódította. 

Jasenovacki  Jablanac,  adók.  Pozsega  vm. 
novskai  j.-ban,  (1910)  353  szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Jasenovac. 

JasenoviSani,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai 
j.-ban,  (1910)  220  szerb  lak. ;  u.  p.  Staza,  u.t.  Sunja 


Jásfalva 


—     805     - 


Jastrebarsko 


Jásfalva,  kisk.  Udvarhely  vmegye  udvarhelyi 
j.-ban,  (1910)  108  magyar  lak. ;  u.  p.  Kányád,  u.  t. 
Bögöz. 

Jasione  L.  (növ.),  csékcsillag,  a  Campanula- 
ceae  (Csen getyiikef élek)  család  gónusza.  5  faja 
Nyugat-  és  Közép-Európában  és  a  Földközi-tenger 
környékén  honos  évelő  v.  2  éves  fii.  Közönsége- 
sebb a  nálunk  is  előforduló  kétéves  J.  montana. 

Jaska,  község,  1.  Jastrebarsko. 

Jaskafalva,  kisk.  Nyitra  vm.  nyitrazsámbok- 
réti  j.-ban,  (loio)  480  tót  lak. ;  u.  p.  Nagykolos, 
u.  t.  Nagybossány. 

Jaikovo,  adók.  Zágráb  vm.  károly  városi  j.-ban, 
(1910)658  horvát  lak, ;  postahivatallal,  u.  t.  Károly- 
város. 

Jaslo  (ejtsd:  jaszhjo),  város,  J.  galíciai  kerületi 
kapitányság  székhelye,  a  Kárpátok  É.-i  lejtőjén, 
a  Jasiolka  és  Ropa  vizeket  felvevő  Wisloka  és 
vasút  mellett,  (1910)  10,034  lengyel  lak.,  asztalos- 
iparral,  petroleumkúttal,  egykori  karmelitakolos- 
torral ;  ennek  kápolnájában  egy  kút  van,  amely- 
nél állítólag  Szt.  Adalbert  áldást  osztogatott. 

Jasmak  (török)  a.  m.  arctakaró,  fátyol,  mellyel 
a  török  nők  az  arcukat  elfödik.  Régebben  át  nem 
látszó  volt,  de  manapság,  főleg  a  török  főváros- 
ban, beérik  a  fátyolszerü  arctakaróval  is.  Színe 
legmkább  fehér. 

Jasmin  (ejtsd :  zsászmen),  tájszólásban  Jansemin, 
írói  neve  Jacqices  Boé  tájnyelvi  költőnek,  aki 
szül.  Agenban  (Languedoc)  1798  máre.  6.,  megh. 
u.  0.  1864  okt.  4.  Fodrász  volt  s  gascognei  táj- 
szólásban írt,  félig  bús,  félig  tréfás  elbeszélő  köl- 
teményeit nagy  művészettel  adta  elő.  A  legjobbak : 
Lou  chalibari  (1825) ;  L'abuglo  de  Castel-Cuülé 
(1835) ;  Pran^onneto  (1840) ;  Lous  dus  frays  bes- 
sous  (1847)  stb.  kötetbe  gyűjtve,  francia  fordítás 
kíséretében  többször  megjelentek,  legutóbb  Paris- 
ban 1898,  2  köt.  V.  ö.  Smiles,  J.  barber,  poet, 
philantropist  (London  1891) ;  Mariéton,  Jacques 
J.  (Paris  1898). 

Jasminiim  L.,  jázmin  (növ.),  az  Oleaceae 
(Olajfafélék)  család  génusza;  200  faja  közül  1 
amerikai,  1  mediterrán  \ndéki,  a  többi  Ázsia,  Af- 
rika és  Ausztrália  tropikus  és  szubtropikus  tájain 
van  elterjedve.  Cserjék,  gyakran  felfutók.  Leve- 
lük látszólag  egyszerű,  többnyire  3-as  v.  páratla- 
nul szárnyas.  Nagy  viráguk  sárga  v.  fehér,  töl- 
cséres karimája  5  hasábú,  tányérszerüen  kiterült. 
Gyakran  igen  jó  illatú  a  virág.  Virágzatuk  dicha- 
síum  V.  bogas  fürt.  Termésük  1—2  magú  bogyó. 
A  J.  officináié  L.  egy  kissé  csavargódzó,  4—5 
m.  magas  cserje.  Levele  átellenes,  3  párjával  szár- 
nyas. Virága  fehér,  virágzata  sátorozó  fürt.  Elő- 
Ázsia  K.-i  részén  van  elterjedve  Kasmirig.  Rokon 
faja  a  J.  grandi/lórum  L.  a  Himalá  j  a  ÉNy  .-i  rész  én. 
Mindkettőt  termesztik,  így  különösen  a  francia- 
országi Cannes  környékén,  ahol  nagyon  jó  illatú 
virágukból  a  jázminpomádét  és  az  illajió  jázmin- 
olajat (1.  0.,  oleum  jasmini)  készítik.  E  pomádéból 
alkohollal  való  kivonás  után  [a  jázminkivonatot 
nyerik.  Törökországban  is  termesztik,  egyenes 
hajtásaiból  itt  pipaszár  készül.  A  J.  officináié  és 
még  néhány  más  faj  betakarva  nálunk  is  kitelel, 
másokat  hidegházban  teleltetnek.  A  J".  samhac 
(L.)  Ait.  (arab  jázmin,  szambák)  keletindiai  fel- 
futó cserje.  Virága  (flos  manorae)  rendesen  3-ával 


áll,  fehér,  ha  lehull  piros,  kivált  alkonyatkor  igen 
jó  illatú.  Kelet-Indiában  szobát  és  templomot  szo- 
kás velő  behinteni.  Illatos  víz  is  készül  belőle 
Kínában  a  virágot  a  tea  illatosítására  használják. 
Az  egész  forróövön  termesztik.  A  nálunk  jáz- 
miw-nak  (jázmineserje,  jázminbokor)  nevezett  nö- 
vényt 1.  Philadelphus  alatt. 

Jasmund,  Rügen-sziget  ÉK.  felé  kinyúló,  mint- 
egy 15  km.  hosszú  félszigete,  Rügen  legszebb  része. 
1864  márc.  17-én  a  porosz  és  dán  légiók  itt  el- 
döntetlen ütközetet  vívtak  egymással. 

Jasohara,  1.  Dzsasszor. 

Jasomirgott,  1.  Henrik,  3. 

Jason,  az  argonauták  vezére,  1,  lason. 

Jasonion,  Konstantinápoly  külvárosa.  1.  Besik- 
Tas. 

Jasonius  mons,  vulkáni  hegycsúcs,  1.  Dema- 
vend. 

Jasper,  Viktor,  osztrák  rézmetsző,  szül.  Bécs- 
ben 1848  máre.  30.  Eleinte  a  bécsi  akadémián, 
később  L.  Jaeobynál  tanult.  Sikerültebb  metsze- 
tei :  néhány  kitűnő  képmás  Dürertől ;  Szt.  Sebes- 
tyén Mantegnától ;  Mindenszentek  Dürertől ;  Szt. 
Jusztina  Morettótól ;  továbbá  Dürer,  Feuerbach, 
Deíregger,  Ludwig  Richter,  Führich,  Tilgner  és 
mások  arcképei. 

Jasper-ware  (ang.),  1.  Wedgewood. 

Jáspis,  1.  Jászpisz. 

Jass,  az  Ausztráliai  Egyesült-Államok  új  fő- 
városa, 1.  Yass-Ganherra. 

Jassas  (állat),  1.  Kabócák. 

Jassz,  1.  Jász. 

Jasszána  ( Párra  jacana  L.,  áuat),  a  Lilealakuak 
rendjébe  és  a  Levéljáró-félék  (Parridae)  család- 
jába tartozó  madárfaj.  Rövid,  egyenes  csőre  van, 
mely  szaninemű  lemezben  a  homlok  fölé  nyúlik. 
Lábai  és  lábujjai  aránytalanul  hossznak.  A  szárny- 
hajláson  tövisszerű  sarkantyút  visel.  Kisebb,  mint 
a  vízi  tyúk.  Nyaka,  melle  fekete,  háta  és  hasa 
vörösbarna,  evezői  zöldessárgák,  farka  barna, 
csőre  vörös,  lábai  szürkék.  Dél-Amerika  vizein 
közönséges,  a  vízi  rózsák  nagy  levelein  szokott 
járkálni.  A  fogságot  megszokja. 

Jasszi  (Jüft,  magyarosan  Jászvásár),  jelenleg 
az  ugyanily  nevű  kerületnek,  egykor  Moldvának 
fővárosa,  ortodox  metropolítának,  kat.  püspök- 
nek, osztr. -magyar  konzulnak  székhelye,  a  Bahlui 
és  vasút  mellett,  (1912)  75,882  főleg  oláh  és  zsidó 
lak.,  élénk  kereskedéssel ;  egyetemmel,  szeminá- 
riummal, 2  líceummal,  2  kollégiummal,  művész- 
és  zeneakadémiával,  múzeummal.  A  3  dombon 
elég  rendesen  épült  város  legélénkebb  utcája  az 
Ulica-Mare,  szép  templomokkal  és  középületekkel. 
J.  a  jasszi  nevű  dákoknak  volt  már  fővárosa,  e 
jellegét  a  római  uralom  alatt  is  megőrizte.  1565. 
Lapusnianu  Sándor  moldvai  fejedelem  Szucsavá- 
ból  ide  tette  székhelyét.  1686-ban  Sobieski  len- 
gyel király  dúlta  föl.  1792  jan.  9-ón  Oroszország 
és  Törökország  itt  kötöttek  egymással  békét.  Az 
orosz-török  háborúkban  az  előbbiek  több  izben  el- 
foglalták. 1827-ben  tűz  emésztette  el  nagy  részét, 
azóta  épült  rendesebben. 

Jastrebarsko  (Jaska),  adó-  és  politikai  község 
Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban,  (1910)  1565  horvát  lak. ;  a 
járási  szolgabírói  hivatal  székhelye ;  van  járásbíró- 
sága és  adóhivatala,  vasúti  állomása,  posta-,  tele- 


Jastrow 


806     — 


Jászárokszállás 


fon-  és  táviró-hivatala,  postatakarékpénztára.  IV. 
Béla  király  J.-t  már  1251.  privilégiumokkal  ru- 
házta fel.  Ma  a  J.-i  uradalom  ifj.  Erdődy  István 
tulajdona,  kinek  (a  XIV.  sz-ból  eredő)  kastélyában 
becses  régi  kép-,  fegyver-  és  régiséggyüjtemé- 
nyek  vannak. 

Jastrow,  város  Marienwerder  porosz  kerület- 
ben, (1910)  5512  lak.,  gyapjúfonással,  gép-,  cipő-, 
posztógyárakkal  és  nagy  lóvásárokkal. 

Jastrow,  Ignaz,  német  nemzetgazdasági  író, 
szül.  Nakelbeii  1856  szept.  13.  1885-ben  a  tierlini 
egyetemen  magántanár  lett.  1895-ben  szocialisz- 
tikus  tanai  miatt  fegyelmi  vizsgálat  alá  került, 
de  az  egyetem  megvédelmezte.  Igazolására  írta 
Die  Stellung  der  Privatdocenten  (Botlin  1896)  c. 
müvét.  1905-i)en  rendkívüli  tanár  lett.  Főbb  mű- 
vei :  Gescliichte  des  deutschenEinheitstraums  und 
seineErfülluug  (Berlin  1884,  4.  kiad.  1891):  Über 
Welthandelsstrassen  in  der  Geschichte  des  Abend- 
landes  (u.  o.  1887) ;  Sozialliberal.  Die  Aufgaben 
des  Liberalismus  in  Preussen  (u.  o.  1893,  2.  kiad. 
1894) ;  Die  Einrichtung  von  Arbeitsnachweisen 
und  Arbeitsnachweis-Verbánden  (2.  kiad.,  u.  o. 
1900) ;  Deutsche  Geschichte  im  Zeitalter  der  Ho- 
henstaufen  (Georg  Winterrel,  Stuttgart  1893— 
1901,  2  köt.) ;  Sozialpolitik  und  Verwaltungswis- 
senschaft  (Berlin  1902,  1.  köt.) ;  Das  Problem  der 
Arbeitsiosenversicherung  und  die  Grundsátze  des 
wirtschaftlichen  Liberalismus  (1910);  Carl  Dun- 
ker  (1911).  1881— 94-ig  szerkesztette  a  Jahresbe- 
riehte  der  Geschichtswissenschaft  c.  gyűjteményt, 
1895 -97-ig  a  Soziale  Praxis,  1896  óta  Das  Ge- 
werbegericht,  1897  óta  Der  Arbeitsmarkt  c.  folyó- 
iratot. 

Jász  (v.  jassz),  a  budapesti  apacsok,  csirke- 
fogók, városligeti  kétes  exiszteuciák  neve.  A  J. 
nyelv  elemei  jobbadán  azonosak  a  magyar  tolvaj- 
nyelvvel. V.  ö.  Jenő  Sándor  és  Vető  Imre,  A  ma- 
gyar tolvajnyelv  és  szótára  (1900) ;  Béldy  Mihály, 
A  tolvajnyelvről  (Nyelvőr  1897). 

Jász,  svájci  kártyajáték,  36  lappal  játsszák. 

Jász,  1.  Jászok. 

Jász,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  karánsebesi 
j.-ban,  (1910)  815  oláh  lak.,  vasúti  megállóhely ; 
u.  p.  ós  u.  t.  Bisztranyíres. 

Jász  (Idus,  állat),  a  Ponty-félék  családjába  tar- 
tozó halnem.  Teste  mérsékelten  megnyúlt  és  két- 
oldalt csak  kevéssé  összenyomott ;  szája  kisnyi- 
lású ;  bajuszai  nincsenek ;  torokfogai  simák,  két 
sorban  állók,  a  külső  sorban  három,  a  belsőben 
öt  van  mindegyik  oldalon.  Legismertebb  az  ónos 
J.  vagy  J.-keszeg  (Idus  melanof,us  Heckel).  Színe 
a  tartózkodás,  kor  és  évszak  szerint  változik. 
Tavasszal  az  ivás  idején  háta  szürkés-fekete,  át- 
tetsző rezes  csillámmal,  oldalai  rezesebbek,  feje 
ós  kopoltyúfedői  aranyosak,  hasa  ezüstös,  hát- 
úszója és  kormányúszója  szürkéskék  ibolyaszínű 
árnyalattal,  a  többi  úszószárnya  vörös,  sz  felé 
színezete  elhomályosodik  ós  sötétebb  lesz.  Hossza 
30—80  cm.  A  tiszta,  hűvös  vizet  szereti ;  kis  tár- 
saságban mindig  a  víz  felsőbb  rétegeiben  úszkál 
s  rovarokkal,  rákokkal  meg  férgekkel  táplálko- 
zik. Európa  és  Ázsia  BNy.-i  részének  csaknem 
minden  folyójában  és  tavában  honos.  Hazánk 
folyóvizeiben  és  a  Balatonban  elég  közönséges. 
Húsa  szálkás,  de  jóízű.  Nagyon  szép  változata  az 


aranyos  J.  (J.  orfus  L.),  melyet  szépsége  miatt 
kerti  tavakban  tenyésztenek. 

Jász  De^ső,  író,  szül.  1890  febr.  10.  Szabadkán. 
A  budapesti  egyetemen  1911.  gyógyszerészi  ok- 
levelet nyert.  Novellái,  zeneesztétikái  és  egyéb 
kritikai  dolgozatai  főkép  a  Nyugat  című  folyó- 
iratban jelennek  meg. 

Jászai.  1.  Mari,  a  budapesti  Nemzeti  Színház 
tagja,  szül.  Ászáron  (Komárom  vm.)  1855  febr, 
24.  Édesapja  ácsmester  volt.  1867-ben  megszökött 
szüleitől,  kik  ellenezték  a  színpadhoz  való  ellen- 
állhatatlan vonzalmát.  Tagja  volt  Molnár  György 
budai  Népszínházának,  majd  a  kolozsvári  Nem- 
zeti Színháznak,  honnan  1872.  hívták  a  budapesti 
Nemzeti  Színházhoz.  1900-ban  a  Vígszínházhoz 
szerződött  s  ez  egy  évi  megszakítást  kivéve,  min- 
dig a  Nemzeti  Színháznál  működött,  melynek 
örökös  tagja  lett.  A  tragikus  szerepekben  magyar 
színésznő  még  eddig  nem  érte  el  az  ő  magaslatát. 
Nem  utánoz  senkit,  játéka  a  természetesség  s  a 
nagyszabású  stilizálás  bizonyos  sajátos  vegyítése. 
Legjobb  szerepei:  Antigoné,  Elektra,  Margit 
királyné.  Lady  Macbeth,  Borgia  Lukrécia,  Gertrúd, 
Éva,  Phaedra.  Önálló  tehetsége  ós  sokoldalú  tanul- 
mánya irodalmi  munkáiban  is  megnyilvánult; 
írt  szinészeti,  esztétikai,  társadalmi  cikkeket, 
szépirodalmi  munkákat ;  önállóan  megjelentek : 
A  tükröm,  elbeszélések  ( 1909) ;  Színész  és  közön- 
ség (1914).  A  Petőfl-társaság  1908.  tiszt,  tagjává 
választotta. 

2.  J.  Samu,  a  szociáldemokraták  egyik  ve- 
zető embere,  szül.  Szécsényben  (Nógrád  vm.) 
1859.  Négy  elemi  és  három  gimnáziumi  osztály 
elvégzése  után  kitanulta  a  betűszedő-mesterséget. 
1880  óta  állandóan  részt  vett  a  munkásmozgal- 
makban, kezdetben  különösen  a  nyomdai  munká- 
sok mozgahnában ;  1890  óta  több  iparág  munkás- 
ságát szervezte.  Szerkesztője  volt  a  Kőfaragó  e. 
lapnak,  állandó  munkatársa  a  Népszava,  az  Asz- 
talosok Szaklapja  és  a  Szabók  Szaklapja  c.  la- 
poknak. 1903  óta  a  Magyarországi  Szakszerxe- 
zeti  Tanács  titkára  és  közben  tagja  volt  a  szociál- 
demokrata párt  vezetőségének  is.  Több  szakmun- 
kát irt ;  nevezetesebbek  :  A  szakegyesüleü  moz- 
galom Magyarországon ;  A  szakmozgalom  út- 
mutatója ;  A  szakszervezeti  mozgalmak  fejlődése 
és  irányai.  1904  óta  szerkesztője  a  Szakszervezeti 
Értesítő  c.  folyóiratnak,  1913  óta  A  Bányamunkás 
(Der  Bergarbeiter)  c.  hetilapnak.  1906  óta  a  Buda- 
pesti Kerületi  Munkásbiztosító  Pénztár  elnöke. 

Jaszak  (török)  a.  m.  tilos.  —  Jaszakcsi,  rendőr. 

Jászalsószentgyörgy  (előbbi  neve :  Alsószent- 
györgy),  nagyk.  Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  jász- 
sági alsó  j.-ban,  (1910)  1086  házzal,  4867  magyar 
lak.,  posta-  ós  telefonhivatallal  és  postatakarék- 
pénztárral. Van  takarékpénztára,  gőzmalomrész- 
vénytársulata. Lakosai  méhészettel  foglalkoznak. 

Jászapáti  (azelőtt :  Apáti),  nagyk.  Jász-Nagy- 
kun-Szolnok vm.  jászsági  alsó  j.-ban,  (1910)  11,402 
magyar  lak.,  vasútállomás,  posta-,  táviró-  és 
telefonhivatal ;  járásbíróság  és  csendőrörs  .szók- 
helye. Már  1391-ben  jászok  lakták,  kiket  az  idő- 
ben flliszteusoknak  neveztek. 

Jászárokszállás  (azelőtt :  Árokszállás),  uagyk- 
Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  jászsági  felső  j.-ban, 
a  Csörszárka  mellett,  a  Tárna  folyóhoz  közel,  (1910) 


Jászay  —     807     — 

13,268  magyar  lak.,  kik  mezőgazdaságot  és 
baromtenyésztést  űznek.  Járásbíróság  és  csendőr- 
őrs székhelye ;  vasútállomás,  posta-,  távíró-  és 
telefonhívatal.  A  legrégibb  időktől  fogva  jászok 
lakják.  Történetíróink  szerint  itt  keresendő  az  a 
vár,  melyet  Árpád  Kund  fiának  adományozott. 
E  várról  Béla  király  névtelen  jegyzője  is  tesz 
említést,  ma  már  azonban  alig  lelhetők  nyomai. 
Jászay  Pál,  történetíró,  szül.  Abaujszántón  1809 
febr.  9.,  megh.  1852  dec.  29.,  midőn  Szabolcsból 
Szántóra  utazott.  Jogi  tanulmányainak  végeztével 
patvarista  lett  Comáromy  abauji  alispán  mellett, 
majd  jurátus  a  pesti  kir.  táblán  gr.  Teleki  József 
oldalánál.  Ezzel  együtt  került  Bécsbe,  hol  16  évet 
töltött.  Előbb  fogalmazó,  majd  titkár  lett  a  magyar 
kancelláriánál ;  1848.  miniszterelnöki  titkár  gróf 
Batthyány  Lajos  mellett,  1849.  a  kitörő  vihar  elől 
Abaujszántóra  vonult  vissza  és  kizárólag  törté- 
nelmi tanulmányainak  élt.  J.  már  Sárospatakon 
is  másolt  okiratokat,  az  országgyűlésen  az  orsz. 
levéltár  anyagát  tanulmányozta  át,  Bécsben  pedig 
megnyUtak  előtte  az  összes  leveles  ládák  és  ma- 
gángyűjtemények. 1837  óta  szorgalmasan  dolgo- 
zott a  Tudománytárba,  az  Athenaeumba  és  Figyel- 
mezöbe,  közeli  érintkezésbe  lépvén  a  Magy.  Tud. 
Akadémiával,  mely  őt  1836.  levelező,  majd  1841- 
ben  rendes  tagjának  választotta.  Fő  munkái :  A 
inagyar  nemzet  vapjai  a  mohácsi  vész  után  (öt 
hónap  története,  Pest  1846)  és  A  magyar  nemzet 
napjai  a  legrégibb  időtől  az  aranybulláig  (kiadta 
Toldy  Ferenc,  u.  o.  1855).  A  gyakorlati  jogi  iroda- 
lom terén  is  megpróbálkozott,  javaslatot  készítvén 
a  szab.  kir.  városok  szavazati  jogáról  az  1843.  or- 
szággyűlés részére  (megjelent  u.  o.  184.3)  és  lefor- 
dítván Mildner  német  kommentárját  a  magyar 
váltójogról.  J.  1848  óta  tagja  volt  a  bécsi  akadé- 
miának is.  V.  ö.  Toldy  F.,  Irodalmi  arcképek  (Pest 
1856) ;  Almanach  der  kais.  Akademie  der  Wissen- 
schaften  (Wien  1854). 

Jászay-Horváth  Elemér,  író,  szül.  Orosházán 
1888  dec.  24.  A  jogot  Budapesten  elvégezvén,  az 
írói  pályára  lépett ;  több  szépirodalmi  és  élclapnak 
munkatársa,  a  Borsszem  Jankó  segédszerkesztője. 
Verseit  Gyöngyök  és  könnyek  (Gyoma  1913)  cím 
alatt  gyűjtötte  kötetbe.  E  Lexikonnak  belső  munka- 
társa. 
Jászay-kódex,  1.  Müncheni  kódex. 
Jászberény,  rendezett  tanácsú  város  Jász-Nagy- 
kun-SzoJnok  vm.-ben,  a  Zagyva  mellett,  (1910)  6272 
házzal  és  29,675  ma- 
gyar lak.  J.  a  jászsági 
felső  járás  szolgabírói 
hivatalának,  közjegy- 
zöségnek,  járásbíróság- 
nak és  adóhivatalnak 
székhelye ;  van  itt  kir. 
főgimnázium,  iparos- 
iskola,  ferencrendi  ko- 
lostor, dohánybeváltó 
hivatal,  ipartestület, 
vasúti  állomás,  posta-, 

•lászberény  viros  címere.      J«^Vbeszólő-   és    táviró- 

hivatal,  postatakarék- 
pénztár, irgalmas  nővérek  vezetése  alatt  álló 
leánynevelőintézet,  múzeum,  közkórház,  állami 
munkásbiztosító    (azelőtt  betegsegélyzöpénztár). 


Jászi 


állami  méntelep,  artézi  gőzfürdő,  10  artézi  kút, 
melynek  vize  a  városban  földalatti  csöveken  15 
különböző  helyre  van  elvezetve,  úgy,  hogy  a  vá- 
ros lakossága  25  helyen  kapja  az  artézi  vizet, 
villanyvilágítás,  mészhomokkő-téglagyár,  mely 
évenként  több  millió  téglát  termel,  áll.  földmíves- 
iskola, népkönyvtár,  több  kaszinó  és  olvasó- 
kör, egyestüet,  honvédszobor  stb.  A  földmívelés 
mellett  kereskedelme  élénk  s  több  pénzintézeten 
kívül  az  Osztrák-Magyar  Bank  is  íiókot  tart  itt 
fenn.  J.  a  monda  szerint  Attila  városa,  kinek 
vára  a  ferenciek  kolostorának  helyén,  sírja  a 
Zagyva  medrében  volna.  A  városházán  őrzik  a 
híres  Lehel  kürtjét,  egy  domboruművü  faragvá- 
nyokban  gazdag,  valószínűleg  bizánci  eredetű 
elefántcsont-régiséget,  mely  a  jász-kun  kapitá- 
nyok jelvénye  volt. 

Jászberényi,  1.  PáZ,  jeles  pedagógus  a  XVIL  sz.- 
ban,  a  gyulafehérvári  kollégiumban  tanult,  aztán 
L  Rákóczi  Ferenc  tanítója  lett  és  1658  körül  az 
oxfordi  egyetemre  távozott.  Később  Londonban 
ólt  és  mint  tanár  kiváló  hírnévre  tett  szert, 
amelynek  hatása  alatt  II.  Rákóczi  György  ural- 
kodása vége  felé  a  nagyenyedi  kollégium  gond- 
nokai haza  akarták  hívni ;  azonban,  mint  mond- 
ják, irigyei  megmérgezték  és  meghalt,  mielőtt 
hazatérhetett  volna.  Fő  munkája,  egy  gyakor- 
lati latin  nyelvtan  (A  new  torch  to  the  latin 
langue.  Nova  fax),  először  Londonban  1663.  je- 
lent meg  s  7  év  alatt  4  kiadást  ért;  de  az 
unitáriusok  ellen  is  bocsátott  közre  dolgozatot 
(Bxamen  Doctrinae  Ariano-Socinianae,  London 
1662). V.  ö.  Balogh  Ferenc,  Vasárnapi  üjság  18^6. 
38.  és  39.  szám. ;  Imre  Sándor  és  Hellebrant  Ár- 
pád, Figyelő,  1876. 

2.  J.  Tamás,  jezsuita,  szűl.Gyöngyösön  1597., 
megh.  Pozsonyban  1658.  Előbb  az  ungvári,  ké- 
sőbb a  nagyszombati  akadémián  tanította  a  val- 
lásbölcseletet. Midőn  1635.  az  ungvári  kollégium 
Homonnára  tétetett  át,  J.  oda  ment  s  azt  virág- 
zásra emelte.  Ismeretes  munkája  B.  M.  Virgo  ago- 
nisantium  mater  (Nagyszombat  1658). 

Jaszcurowka,  fürdő,  1.  Zakopane. 

Jászdózsa  (azelőtt :  Dózsa),  nagyk.  Jász-Nagj-^- 
kun-Szolnok  vm.  jászsági  felső  j.-ban,  (1910)  4537 
magyar  lakossal ;  vasútállomás,  posta-,  távíró-  és 
telefonhivatallal.  Az  ú.  n.  Kápolnahalomnál  esz- 
közölt ásatásoknál  több  őskori  emlék  került  nap- 
fényre. 

Jaszenicza,  község,  1.  Felső jeszenő. 

Jaszenova,  kisk.  Árva  vm.  alsókubini  j.-ban, 
(1910)495  tót  lak.;  u.  p.  Pelsőkubin,  u.  t.  Alsó- 
kubin. 

Jászfalu,  kisk.  Komárom  vm.  udvardi  j.-ban. 
(1910)  1146  magyar  és  tót  lak. ;  postahivatallal, 
u.  t.  Perbete. 

Jászfelsőszentgyörgy,  község,  1.  Felsőszmit- 
györgy. 

Jászíényszaru,  nagyk.  Jász- Nagykun-Szolnok 
vm.  jászsági  felső  j.-ban,  (1910)  6806  magyar  lak. ; 
vasútállomás,  posta-  és  telefonhivatal,  postata- 
karékpénztár. 

Jászi,  1. 0«2;A:á/-,  társadalomtudományi  író,  szül. 
1875  márc.  2.  Nagykárolyban.  Egyetemi  tanul- 
mányai elvégzése  utánaföldmívelésügyi  miniszté- 
rium szolgálatába  lépett,  de  onnan  rövid  idő  múlva 


JaszinszkiJ 


Jaszlinszki 


megvált  8  azóta  nagy  irodalmi  és  publicisztikai 
tevékenységet  fejt  ki.  1911-ben  a  kolozsvári  egye- 
temen az  alkotmánytan  magántanárává  képesí- 
tették. A  magyar  szociológiai  irodalom  egyik  út- 
törője, mint  publicista  pedig  az  általános  válasz- 
tói jog  behozataláért  folyt  mozgalomban  élénk 
részt  vett.  Alelnöke  a  Társadalomtudományi  Tár- 
saságnak, igazgatója  a  Társadalomtudományok 
Szabad  Iskolájának,  melyeknek  alapításában  is 
részt  vett.  A  Huszadik  Századnak,  a  Társadalom- 
tud. Társaság  folyóiratának  szerkesztője.  Folyó- 
iratokban megjelent  számos  cikkén  kivíil  önálló 
müvei :  A  történelmi  materializmus  államböl- 
cselete (2.  kiad.,  Budapest  1908);  Uj  Magyar- 
országfelé. Beszélgetések  a  szocializmusról  (u.  o. 
1907) ;  Művészet  és  erkölcs  (a  M.  Tud.  Akadémia 
által  a  Gorove-díjjal  jutalmazott  mű,  2.  kiadás, 
u.  0.  1908) ;  Mi  a  szociológia  ?  (u.  o.  1908) ;  A 
nemzetiségi  kérdés  és  Magyarország  jövője  (u.  o. 
1911) ;  A  nemzeti  államok  kialakulása  és  a  nem- 
zetiségi kérdés  (u.  o.  1912). 

2.  J.  Viktor,  jogi  író,  szül.  Nagykárolyban 
1868  jún.  3.  A  budapesti  egyetemen  1890.  jog- 
tudori  oklevelet  nyert,  1893-ban  a  kecskeméti  jog- 
akadémián a  közjog-politikai,  1902.  a  debreczeni 
jogakadémián  a  közigazgatási  jog  tanára  lett. 
1898-ban  a  budapesti  egyetemen  a  magyar  köz- 
jogból magántanárrá  babilitálták.  1912-ben  a 
kolozsvári  egyetemen  a  magyar  közjog  nyilvános 
rendes  tanára  lett.  Müvei :  Tanulmányok  a  ma- 
gyar-horvát közjogi  viszony  köréből  (Budapest 
1897) ;  Fiume  (u.  o.  1899) ;  Pragmatica  sanctio 
és  a  házi  törvények  (u.  o.  1900) ;  Kollektiv  lélek 
(u.  0. 1905) ;  A  magyar  közigazgatási  jog  alap- 
vonalai (u.  0.  1907). 

JaszinszkiJ,  Jernonim  Jeronimovics,  orosz 
Író  (álneve :  Bjelinszkij  Maxim),  szül.  1850  ápr. 
30.  (18.)  Kharkovban.  Erotikus  tárgyú  novellái- 
val tűnt  fel,  később  egészen  az  újságírásra  tért  át. 

Jászkarajenő  (azelőtt:  Karajenő),  nagyk.Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun  vm.  abonyi  j.-ban,  (1910)  6380 
magyar  lak. ;  posta-  és  táviróhivatallal,  posta- 
takarékpénztárral, 

Jászkeszeg,a  fejes  domolykó  (Squalius  cepha- 
lus  L.)  és  az  ónos  jász  (Idus  melanotus  Heckel) 
népies  neve. 

Jászkisér,  nagyk.  Jász-Nagykun-Szolnok  vm. 
jászsági  alsó  j.-ában,  (1910)  6652  magyar  lak. ;  je- 
lentékeny dohánytermeléssel  és  dohánybeváltó  hi- 
vatallal ;  van  vasúti  áUomása,  posta-,  telefon-  és 
táviróhivatala,  postatakarékpénztára  s  1906.  épült 
gyönyörű  román  stílusú  kat.  temploma. 

Jász-kun  kerület,  egykor  a  dunáninneni  ke- 
rülethez számított  területek,  melyek  a  Duna, 
Zagyva,  Tisza,  Sárrét  és  Körös  mellékein  több  kü- 
lönálló darabban  azoknak  a  jász  és  kun  maradé- 
koknak szolgáltak  saját  lakóhelyül,  kiknek  egy 
részét  még  Árpád  hozta  magával,  másrészt  pedig 
I.  László,  II.  István  és  IV.  Béla  királyaiak  tele- 
pítettek meg  közöttünk.  A  J.  területe  4728-55  ha, 
lakóinak  száma  (i870)  215,526  volt.  A  J.  hajdan 
nyert  kiváltságait  több-kevesebb  módosítással 
1848.,  illetve  1876-ig  élvezte,  amikor  is  az  1876. 
XXXIII.  t.-c.  alapján  az  ország  többi  részével 
minden  tekintetbon  egyenlősíttetett  s  a  külön  köz- 
igazgatási szerkezettel  bírt  területek  a  megyei 


szerkezet  keretébe  olvasztattak.  A  J.  eredetileg 
három  önálló  részre  oszlott,  amelyeknek  neve  a 
Jászság,  Kis-Kunság  és  Nagy-Kunság  volt.  E 
részek  a  fentebb  idézett  területrendező  törvény- 
cikk alapján  a  régi  kapcsolatból  kivett  Szolnok 
és  Heves  vmegyékhez,  továbbá  Pest  és  Csongrád 
vm  egy  ékhez  kapcsoltattak.  L,  még  Jászok. 

Jász-kunok,  1.  Jászok,  Kunok. 

Jász-kun  örökjog  1848  előtt  az  1799-iki  sta- 
tútum alapján  külön  volt  szabályozva.  Az  ingó 
javakban  a  fluk  és  leányok  egyformán  örököltek. 
Az  ingatlan  vagyon,  mihelyt  az  a  szerzőnek  vég- 
intézkedés nélküli  halála  folytán  ősivé  lett,  csak 
a  fiukat  illette,  a  leányok  készpénzben  nyertek 
kielégítést  s  az  ingatlan  vagyonban  csak  akkor 
örökösödtek,  ha  a  ílág  kihalt.  Az  ősi  vagyon  fö- 
lött az  utolsó  birtokos  csak  fl-  és  leányágbeü  örö- 
kös hiányában  végrendelkezhetett  szabadon.  Ura- 
fogyott vagyonban  a  kerület  megváltása  folytán 
a  községi  íiskus  örökölt. 

Jász-kun  redempció.  A  jász-kun  hármas  ke- 
rületet, amelyet  az  1514.  III.  t.-c.  3.  §-a  a  korona- 
jószágok között  sorolt  fel,  I.  Lipót  1702.  évben 
500,000  rhénes  forintért  a  német  lovagrendnek 
eladta.  Mivel  az  eladás  törvényességét  erősen  tá- 
madták, az  1712.  évi  országgyűlés  az  ügy  rende- 
zésére biztosokat  küldött  ki.  A  tárgyalások  ered- 
ményekóp  a  német  lovagrend  örökvásárlási  jogá- 
ról lemondott,  minek  ellenében  a  rendet  az  1715. 
XXXIV.  t,-c,  a  hármas  kerület  birtokában  és  jöve- 
delmeiben a  vételár  —  mint  zálogsumma  — visz- 
szatérítéséig  megerősítette.  A  hármas  kerület  ez- 
zel zálogbirtokként  továbbra  is  a  német  lovagrend 
kezén  maradt.  Minthogy  pedig  a  zálogbirtoknak  a 
most  idézett  törvényben  elrendelt  visszaváltása 
egyre  késett,  a  hármas  kerület,  hogy  privilégiu- 
mának élvezetébe  végre  visszakerüljön,  Mária  Te- 
rézia engedélyével  1745.  önmaga  lefizette  a  zálog- 
summát és  a  beruházások  cünén  követelt  to- 
vábbi 15,000  rhénes  forintot  a  Pesti  Rokkantak 
Háza  alapjának,  amely  időközben  zálogbirtokos- 
ként a  német  lovagrend  helyébe  lépett.  A  vissza- 
váltáshoz (redempcióhoz)  szükséges  összeget  » 
hármaskerUlet,  területük  és  puszták  arányában  az 
egyes  városokra  és  községekre  vetette  ki,  amelyek 
viszont  a  váltságnak  reájuk  kivetett  összegét  saját 
lakóiktól  szerezték  be  oly  módon,  hogy  azoknak, 
akik  a  váltsághoz  hozzájárultak,  a  közös  városi 
(községi)  ingatlanokból  megfelelő  részt  hasítottak 
ki.  Ezek  voltak  az  úgynevezett  redemptorok,  akik 
redempciójuk  arányában  jogot  tarthattak  a  még 
közösben  maradt  többi  ingatlanokhoz  is.  A  re- 
dempció az  1751.  XXV.  törvénycikkel  be  lett  cik- 
kelyezve. 

Jászladány,  nagyk.  Jász-Nagykun-Szolnok 
vm.  jászsági  alsó  j.-ban,  (1910)  9265  lak.,  vasúti 
állomással,  posta-,  telefon-  és  táviróhivatallal, 
postatakarékpénztárral. 

JaszlinszH  András,  jezsuita,  szül.  Szinnán 
Kassa  mellett  1715  szept.,  megh.  Rozsnyón  1784. 
Tanította  a  bölcseletet  és  teológiát  Nagyszombat- 
ban és  utolsó  rektora  volt  az  ottani  kollégiumnak. 
Később  rozsnyói  kanonok.  Munkái :  Oratio  de  Virgi- 
nis  Deiparae  stne  macula  conceptu  (Nagyszombat 
1744) ;  Institutiones  logicae  et  metaphysicae  (u.  0. 
1754) ;  Institutiones  Physicae  (u.  0. 1756). 


Jászló 


809     - 


Jász-Nagykun-Szolnok 


Jászló  (azelőtt :  Jászlócz),  kisk.  Pozsony  vm. 
nagyszombati  j.-ban,  (i9io)  576  tót  lak. ;  u.  p. 
Apátszentmihály,  u.  t.  Ispácza. 

JászNagykunSzolnok  vármegye  hazánk  Duna- 
Tisza  közti  részében,  a  Tisza  folyó  mindkét  part- 
ján ;  határa  É.-on  Heves,  K.-en  Hajdú  és  Békés, 
D.-en  Békés  és  Csongrád,  Ny.-on  Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun  vm.  Területe  5251  km^.  J.  vm.  hazánk  leg- 
lapályosabb  vmegyéi  közé  tartozilí ;  felszíne  egé- 
szen róna,  de  É.-ról  D.  felé,  amerre  folyóvizei  út- 
jokat  veszik,  lassan  aláereszkedik.  A  lapály  ten- 
gerfeletti magassága  É.-on  98  m.-ig  emelkedik, 
D.  felé  87—90  m.-re  száll  alá ;  valamivel  maga- 
sabb a  Zagyva  melléke,  mely  Jászfényszaru  mel- 
lett 122  m.-ig  emelkedik.  J.  vm.  talaja  a  Duna  és 
Tisza  közti  részen  alluviális  völgytalaj,  a  Ny.-i 
határ  környékén  homokos,  a  Tisza  balparti  részén 
turf  ás,  K.  és  D.  felé  ellenben  hasonlóképen  allu- 
viális; általában  véve  dús  termékenységü  talaj, 
melyen  művelhetet- 
len  részek  csak  a  Ti- 
sza Maradásai  által 
ingoványossá  tett  he- 
lyeken találhatók.  Fo- 
lyóvizei  közül  legna- 
gyobb a  Tisza,  mely  a 
vármegyén  É.-ról  D. 
felé  kanyargós,  szá- 
mos holtágtól  kisért 
mederben  keresztül- 
folyik s  északon  és 
Ny.-on  tetemes  hossz- 
ban a  vm.  határát  is 
jelöli.  Szolnok  mellett 
jobbfelől  magába  ve- 
szi a  Zagyvát,  mely 
Jászberényen  alul  a  Tárnával  egyesül.  A  vm. 
D.-i  részét  a  kacskaringós  folyású  egyesült  Körös 
s  a  Mezőtúrnál  belé  szakadó  Berettyó  öntözi,  mely 
utóbbi  a  Hortobágyi-csatorna  vizét  is  magába 
veszi.  A  Hortobágy-Berettyó vidéki  belvlzszabá- 
lyozó  társulat  által  épített  Hortobágyi  csatorna 
Mezőtúrnál  a  Hármas-Körösbe  torkollik.  Ezen  fo- 
lyók mentén  azelőtt  terjedelmes  mocsarak  voltak, 
melyek  az  újabb  szabályozások  és  lecsapolások 
folytán  terjedelmükből  sokat  veszítettek.  Kisebb 
taí»ak  és  tócsák  azonban  ma  is  nagy  számmal 
vannak. 

Éghajlata  az  alföldi  klíma  jellemző  vonásait 
tünteti  föl;  10'5— 11  C^-nyi  átlagos  évi  hőmér- 
séklet mellett  a  nyári  és  téU  hőmérsékleti  szél- 
sőségek igen  nagj'ok ;  a  legmelegebb  hónap  (júl.) 
közepes  hőfoka  22—23",  a  leghidegebb  hónapó 
(dec.)  —2-70 ;  a  hőmérséklet  szélsőségei  39-2  és 
— 24*6"  voltak.  A  csapadék  az  egész  vm.  területén 
egyaránt  kevés ;  Jászberényben  631,  Szolnokon 
677  mm.  az  évi  csapadék  mennyisége. 

Termékel  az  ásványország  köréből  nincse- 
nek ;  a  növényország  termékei  közül  a  gabona- 
nemüek  a  legjelentékenyebbek.  J.  vmegye  termő- 
területe 488-103  ha.,  ebből  szántóföld  403,454  ha., 
kert  2663  ha.,  rét  52,671  ha.,  legelő  103,124  ha., 
nádas  2371  ha.,  szőllő  7663  ha.,  erdő  2736  ha. ;  a 
földadó  alá  nem  eső  terület  35,100  ha.  Legfonto- 
sabb terményei  a  búza,  árpa,  zab  és  kukorica ; 
továbbá  rozs,  kétszeres,  burgonya,  köles,  cukor- 


Jász-Nagykun-Szolnok  vár- 
megye címere. 


répa,  takarmányrépa,  lucerna  és  lóhere.  Jelen- 
tékeny a  dohánytermelés  (.3346  ha.) ;  Szolnokon, 
Tiszaroffon,  Jászkisérenés  Jászberényben  dohány- 
beváltó hivatalok  vannak.  Továbbá  sok  dinnye, 
gyümölcs  és  szőllő  is  terem.  Fában  a  vm.  szűköl- 
ködik. A  mezőgazdaság  érdekeit  szolgálja  a  J. 
vmegyei  gazdasági  egylet;  megemlítendő  még 
több  belvízszabályozó  társulat.  Állattenyésztése 
igen  jelentékeny ;  az  1911.  évi  összeírás  szerint 
volt  a  hasznos  háziállatok  létszáma  :  107,178  drb 
szarvasmarha,  59,080  ló,  417  szamár,  27  öszvér, 
178,564  sertés,  147,295  juh  és  888  kecske.  A  la- 
kosságnak jövedelmező  kereseti  ága  a  halászat, 
mely  a  Tiszán,  Körösön,  Zagyván  és  Berettyón 
szép  eredménnyel  folyik. 

Lakóinak  száma  erősen  szaporodik ;  míg  1869. 
258,553  lakosa  volt,  addig  1890.  már  319,163  és 
1910-ben  373,964  lakos  íratott  össze  s  így  1  km'M-e 
71  lélek  esik.  Az  utolsó  tíz  óv  alatt  a  lakosság 
23,695  lélekkel,  vagyis  6-80/o-kal  emelkedett.  Nem- 
zetiségre nézve  J.  a  legmagyarabb  vmegyék  közé 
tartozik,  ugyanis  372,423  magyar  (99-6Vo)  mellett 
csak  639  német,  450  tót  s  452  egyéb  anyanyelvű 
van.  Hitfelekezet  szerint  van  224,911  r.  kat., 
(60-27o),  3718  ág.ev.  (107o).  133,662  helvét  (.35-77o> 
ós  10,313  izr.  (2-8*'/o).  A  lakosság  javarészét  a  já- 
szok és  kunok  teszik.  Foglalkozásra  nézve  követ- 
kezőképen oszlik  meg  a  kereső  lakosság  (i9oo): 
őstermelés  93,635,  ipar  16,898,  kereskedelem  és 
hitel  3243,  közlekedés  2-305,  közszolgálat  és  sza- 
bad foglalkozások  3518,  véderő  866,  napszámosok 
részi,  nélkül.  5409,  vagyonából  élő  2095,  házi 
cseléd  7718.  Az  eltartottak  összes  száma  212,277. 
Az  őstermelés  mellett,  mely  a  lakosság  főfoglal- 
kozása, az  ipar  jelentéktelen ;  a  gyáripar  fejletlen 
még  s  néhány  gőzmalomra,  tégla-  és  szeszgyárra 
szorítkozik.  Élénkebb  a  kereskedelem,  melynek 
főcikkei  a  gabonanemüek  és  élő  állatok.  A  Tiszán 
nyáron  át  tutajokkal  élénk  fakereskedés  folyik; 
Szolnokon  egész  városrósz  —  az  új  város  •—  dol- 
gozza fel  a  szálfákat  épületfának  nagy  kiterje- 
désű fatelepeken,  számos  gőzfürósszel.  Az  üzleti 
életet  élénkíti  47  bank  és  takarékpénztár  és  43 
szövetkezet. 

A  közlekedés  főeszközei  a  vasutak,  melyek  a 
vármegyét  minden  irányban  szelik ;  fővonala  a 
M.  Á.  V.  budapest-debreczeni  vonala,  mely  Szol- 
noktól Püspökladány  irányában  fut  a  vármegyén 
végig ;  Szolnoktól  ágazik  ki  a  hatvani,  ebből  az 
újszász-jászapátii  vonal;  Szolnoktól  megy  egy 
másik  fővonal  Kiskunfélegyháza  felé,  továbbá 
egy  vonal  Mezőtúrnak  (Arad  felé),  melyből  ismét 
a  kunszentmártoni,  a  mezőtúr-szarvasi  és  túr- 
kevei  szárny  ágazik  ki.  Kisújszállástól  végre  egy- 
felől Kaálkápolna,  másfelől  Dévaványa  és  Gyoma 
felé  van  vasút.  Ezen  vonalak  összes  hossza  448 
km.,  miből  179  km.  állami  vasút,  a  többi  ennek 
kezelésében  levő  magányasút.  A  hajózás  a  Tiszán 
egész  hosszában  folyik.  Állami  útja  98  km.,  a  tör- 
vényhatósági utak  hossza  675  km.,  26  km.  kivé- 
telével mind  kiépítve. 

A  közművelődés  még  nem  áll  a  legtökélete- 
.sebb  fokon ;  a  6  éven  felüli  lakosságnak  75-8"/o-a 
tud  írni  és  olvasni  s  (loio)  11,485  tanköteles  gyer- 
mek nem  járt  iskolába.  A  vármegye  területén  van 
59  kisdedóvó  6477  növendékkel,  207  mindennapi 


Jász-Nagykun-Szolnok 


810 


Jásznigi 


elemi,  103  ált.  ismétlő  és  36  gazd.  népiskola,  17 
iparos-  és  2  keresk.  tanonciskola  s  11  polg.  iskola, 
összesen  48,977  tanulóval  (ebből  38,612  a  minden- 
napi elemi  és  1274  a  polg.  iskolákban),  6  gimná- 
zium 1382  tanulóval  (szolnoki  ós  jászberényi  áll. 
főgimnázium,  a  jászapátii  kat.,  karczagi,  kisúj- 
szállási ós  mezőtúri  ref .  főgimnázium)  és  1  felső 
leányiskola  (Mezőtúr)  138  tanulóval ;  földmíves- 
iskola Jászberényben  és  Karezagon  ;  továbbá  2 
gazd.  intézet,  1  börtöniskola  és  1  emberbaráti  in- 
tézet, összesen  197  tanulóval ;  összesen  tehát  445 
iskola  57,121  tanulóval.  A  szellemi  élet  leginkább 
Szolnokon  ós  Jászberényben  központosul. 

Közigazgatás.  J.  vármegye  5  járásból  áll  és 
6  rendezett  tanácsú  város  van  benne,  ú.  m. : 


Köz- 

Lakos- 

Ebből 

Lakó- 

Járás, város 

'  ségek 

ság 

házak 

száma 

száma 

száma 

Jászsági  alsó  járás. 

1       9 

50,719 

50,663 

10,025 

Jászsági  felső    « ... 

9 

42,538 

42,503 

8,941 

Tiszai  alsó         c    

14 

50,095 

49,924 

10,973 

Tiszai  felső        «    

7 

49,964 

49,808 

10,995 

Tiszai  közép       «    ... 

8 

46,729 

46,515 

7,7.51 

Jászberény  r.  t.  v 

29,675 

29,538 

6,272 

Karczag          «      .-.  ... 
Kisújszállás     «      ...  .- 

22,996 

22.866 

6,070 

18,538 

13,517 

8,294 

Mezőtúr           «        _.  ... 

25,835 

26,586 

5,439 

Özolnok            «      

28,778 

28,492 

4,294 

Túrkeve          «      

13,097 

13,061 

3,.595 

Összesen  ... 

53 

373,964 

372,423 

77,649 

A  vármegyében  a  rendezett  tanácsú  városokon 
kívül  47  nagyközség  van  (kisközség  nincs);  a 
puszták  száma  344.  A  községek  mind  igen  na- 
gyok, ezernél  kevesebb  lakosa  egynek  sincs,  ellen- 
heu  20  község  5000-nél  népesebb ;  legnépesebb 
Jászberény  29,675  lakossal.  Székhelye  Szolnok. 
Az  országgyűlésbe  J.  vmegye  hót  képviselőt  küld. 

Egyházi  tekintetben  a  vármegye  28  római  ka- 
tolikus egyházközsége  az  egri  érseki,  6  a  váczi 
püspöki  egyházmegyéhez,  1  görög  katolikus  flók- 
egyháza  a  nagyváradi  püspöki,  1  görög  keleti 
anyaegyháza  az  aradi,  1 — 1  flókegyháza  a  budai 
püspöki  és  karlóczai  érseki  egyházmegyéhez,  1 
ágostai  evangélikus  egyházközsége  a  bányai,  5 
református  község  a  dunamelléki  ós  22  a  tiszán- 
túli egyházkerülethez  tartozik.  Izraelita  anya- 
könyvi hivatal  11  van. 

Törvénykezési  szempontból  az  egész  vm.  a 
budapesti  ítélőtábla  kerülete  alá  tartozó  szolnoki 
törvényszók  területét  alkotja ;  van  8  járásbírósága 
(Szolnok,  Abádszalók,  Jászapáti,  Jászberény,  Kar- 
czag,  Kisújszállás,  Kunszentmárton,  Mezőtúr,  az 
első  kivételével  mind  telekkönyvi  ügyekben  birói 
hatáskörrel  felruházva) ;  az  ill.  főügyészség,  bá- 
nya-, sajtó-  és  pénzügyi  bíróság  Budapesten  székel. 
Közjegyző  minden  járásbíróság  székhelyén  van. 

Hadügyi  tekintetben  az  egész  vm.  a  Szolnokon 
székelő  68.  hadkieg,  parancsnokság,  a  gyulai  2.  és 
a  debreczení  3.  sz.  honvédgyalogezredhez  tartozik. 
Szolnokon  csendőrszárnyparancsnokság  székel. 

Pénzügyi  tekintetben  J.  vm.  a  szolnoki  pénz- 
ügyigazgatóság területét  alkotja,  adóhivatala  Kis- 
újszálláson, Jászberényben,  Szolnokon,  Kareza- 
gon, Kunszentmártonban,  Mezötúi'on  és  Tísza- 
roffon,  pénzügyőrbiztosi  állomása  Szolnokon  és 
Karezagon  van.  Ipari  és  kereskedelmi  ügyeit  ille- 
tőleg a  debreczeni  kamara  illetékességi  körébe  van 


beosztva ;  államépítészetí  hivatala  Szolnokon  van. 
Közúti  kerületi  felügyelője  Nagyváradon,  posta- 
és  távú-óigazgatósága  Budapesten  szókel.  A  vár- 
megye területén  95  orvos,  3  sebész,  309  szülésznő, 
60  gyógyszertár  és  5  kórház  van  372  ággyal. 

Története.  A  vmegye  az  1876.  XXXIII.  t.-c. 
alapján  alakult  meg,  amely  az  addig  kiváltságos 
hármas  kerületet  (Jászság,  Nagykunság  és  Kis- 
kunság) ós  a  Hevessel  egyesült  Külső-Szolnok 
vmegyét  megszüntette,  a  Kiskunságot  Pest  vár- 
megyébe kebelezte,  a  Jászságot,  Nagykunságot 
és  Külső-Szolnok  vármegye  nagyobb  részét  Szol- 
nok székhellyel  Jász- Nagykun -Szolnok  néven 
egy  vármegyévé  egyesítette.  Az  új  vármegyét 
alkotják:  a  hármas  kerület  jász  és  nagykun 
községei ;  Heves  és  Külső-Szolnok  vm.-böl  Monos- 
tor és  Alattyán  s  a  külső-szolnoki  rész  tiszabal- 
parti községei  (kivévén  Tiszafüredet,  Tiszaugart, 
Tiszaörvényt,  Tiszaszőllőst,  Tiszaörsöt  és  Nagy- 
ivánt, melyek  Heves  vármegyénél  hagyattak); 
továbbá  a  Tisza  jobb  partján  levő  terület  Pély 
községtől  délre.  Pest  vármegyéből  Jánoshída,  Bé- 
kés vmegyéből  Dévaványa.  A  feloszlatott  hármas 
kerület  1876  jul.  29.  tartotta  utolsó  generális 
kongregációját ;  az  új  vármegye  pedig  1876  szept. 
4.  alakuló  közgyűlését  a  volt  hármas  kerület 
nádori  főkapitányának,  mint  ez  alkalommal  kine- 
vezett főispánnak  elnöklete  alatt.  Az  új  várme- 
gyében ekkor  41  község  és  9  rend.  tanácsú  város 
volt.  Ez  utóbbiak  közül  1886.  JászárokszáUás, 
1893.  Kunhegyes,  1896.  Kunszentmárton  nagy- 
községgé alakult,1883.  pedig  Pelsővarsány  puszta 
Rákóczi  néven,  továbbá  Jászszentandrás,  Mester- 
szállás és  Csorba  puszták  önálló  községgé  lettek, 
Tiszaabád  és  Tiszaszalók  pedig  1895.  Abádszalók 
néven  egyesült.  L.  még  Jász-kun  kerület  ós 
Jászok  (u.  o.  az  irodalom  is). 

Jasznaja  Poljana,  orosz  falu  Tula  kormány- 
zóságban, Tolsztoj  Leó  gróf  (1.  o.)  szülőhelye,  csa- 
ládi birtokkal. 

Jásznigi  Sándor  (írói  neve :  Oscarv.Krücken) , 
író  és  fordító,  szül.  1861  jún.  14.  Prívigyón  (Nyitra 
vm.).  Számos  magyar  szépirodalmi  müvet  fordí- 
tott németre,  melyek  nagyobbrészt  bécsi  és  berlini 
lapokban,  valamint  könyvalakban  is  megj^entek. 
Említésre  méltók :  Jókai :  Die  reíchen  Armen  (A 
gazdag  szegények,  Jókai  kéziratából  fordítva ;  e 
regény  az  egyetlen  Jókai  müvei  közt,  mely  elő- 
ször németül  jelent  meg  és  pedig  a  Wiener  Tag- 
blatt-ban  1888) ;  Die  Dame  mit  den  Meeraugen 
(A  tengerszemű  hölgy,  Berlin  1890) ;  Zwei  Éhen 
(Tégy  jót!,  u.  0.  1890);  Die  Missethaten  eines 
ehrliehen  Mannes  (De  kár  megvénülni,  u.  o.  18^6) ; 
Der  Erbschleicher  (A  barátfalvi  levita,  u.  o.  1899) ; 
Die  drei  Marmorköpfe  (A  három  márványfej, 
Berlin  1900)  és  tizenegy  kötet  novella ;  Mikszáth  : 
St.  Peter's  Regenschirm  (Szent  Péter  esernyője, 
u.  0. 1896) ;  Der  kleine  Kirchenf ürst  (A  kis  prímás, 
Wien  1905)  és  öt  kötet  novella:  Ungarischer  No- 
vellenschatz  (10  kötet,  Berlin  1 893—96) ;  továbbá 
Beniczkyné-Bajza  Lenke,  Bródy  Sándor,  Csíky 
Gergely,  Herczeg  Ferenc,  Molnár  Ferenc,  Pékár 
Gyula,  RáJcosi  Viktor  s  még  számos  magyar  író 
novellái.  Irodalomtörténeti  cikkein  kívül  eredeti 
művei:  Gondolj  a  halálra  (regény,  Budapest 
1883) ;  több  kötet  német  nyelvű  regénye  és  növel- 


Jászó 


-    811     - 


Jászok 


Iája  és  Budapest  in  Wort  und  Bild  című  díszmun- 
kája (2  kötet,  Berlin  1900).  Sajtó  alatt  van :  Das 
geistige  Ungarn,  életrajzi  lexikon  két  kötetben, 
mely  Magyarország  íróinak,  tudósainak  és  művé- 
szeinek életrajzát  tartalmazza  a  könyvnyomtatás 
feltalálása  óta  napjainkig. 

Jászó,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  csereháti  j.-ban, 
a  Bodva  völgyében,  (i9io)  1361  magyar  lak.,  vasút- 
állomással, posta-,  telefon-  és  táviróhivatallal, 
postatakarékpénztárral.  Az  itteni  premontrei  ka- 
nonokrendi prépostságot  Kálmán  és  II.  Béla  ala- 
pították; a  tatárdúlás  után  IV.  Béla  1255.  helyre- 
állíttatta és  előbbi  jogaiban  megerősítette;  az 
erről  szóló  kir.  megerősítési  oklevél  ma  is  meg- 
van a  rend  jászóvári  levéltárában.  IV.  László 
birtokainak  nagy  részét  Gölniezbánya  városának 
ajándékozta.  III.  Endre  megengedte,  hogy  a  J.-iak 
minden  ércet  (az  ezüstön  kívül)  bányászoknak 
bérbe  adhassanak.  Róbert  Károly  a  szomszédos 
sziklahegyen  várat  építtetett,  miért  ,7.-f;ár-nak 
is  nevezik.  1358.  és  1364.  Lajos  király  korlát- 
lan bányajogot  adott  J.-nak,  melyet  Zsigmond 
1430.  helybenhagyott.  1421.  a  monostor  alatt- 
valói fellázadtak  ellene,  miért  is  Zsigmond  1436. 
megengedte  Szaniszló  prépostnak,  hogy  a  prépost- 
ságot várrá  alakíttassa  át.  Az  alattvalók  zavar- 
gásainak csak  Mátyás  király  vetett  véget,  elen- 
gedvén sok  évi  tartozásaikat.  1619.  Bethlen  Gá- 
bor ostromolta  J.-t,  1685.  Thököly  Imre  foglalta  el, 
de  Fenessy  György  egri  püspök  a  szótrombolt 
várat  saját  költségén  helyreállíttatta.  1707-ben 
Rákóczi  Ferenc  szállta  meg.  A  prépostság  1700.  a 
morvaországi  lucei  monostor  joghatósága  alá  ke- 
rült, a  XVlll.  sz.-ban  a  premontrei  kanonokreud 
•ősi  törvényes  birtokába  visszahelyeztetett,  de 
1786.  II.  József  császár  feloszlatta  a  prépostságot. 
A  nagyszerű  templom  1792  aug.  19.  leégett,  de 
I.  Ferenc  1802.  visszaállítván  a  premontrei  ren- 
det, a  templom  is  újra  felépült.  A  J.-i  prépostság 
őrzi  most  a  rend  országos  levéltárát.  A  J.-i  vár 
előtti  Kőszál  nevíí  sziklafalban  aknaszerű  barlang 
nyílik,  melyben  cseppkőképződmények  is  vannak  s 
a  barlangi  medve  csontjaira  bukkantak.  A  J.-hoz 
tartozó  Pocskaj  pusztán  a  prépostságnak  vas- 
gyára van,  mely  40,000  q.  nyers  vasat  képes  ter- 
melni. Környékén  márványbányák  vannak.  V.  ö. 
Miipp,  Magyarország  helyrajzi  története  (Pest 
1872,  1 1.  k.) ;  Magyarország  vármegyéi  és  városai : 
Abauj-Toma  vármegye  (Budapest,  évszám  nél- 
kül); Tóth-Szabó  Pál,  J.  a  főkegyúri  jog  történe- 
tében (Századok  1905.  évf.). 

Jászok  neve  a  RigvedáÍDan  Yadu,  a  kínaiak- 
nál Yue-ti,  Ptolemaiosnál  'láTov,  'láTatoi,  'lá^ufE;, 
Sti-abonál  asz  (I.  o.),  más  íróknál  Jágni,  Jazyges. 
Az  uzoknak  a  Káspi-tenger  É.-i  részén  levő  or- 
szága, Gazia,  állítólag  szintén  e  török  nép  nevét 
tartotta  fenn.  A  magyar  oklevelek  jász,  phare- 
trariu's  (1.  o.),  phüistaeus  és  phalisteus  (1-  o.)  né- 
ven emlegetik  őket.  Hunfalvy  Pál,  Ethnographiá- 
jában(376— 7)  tagadta,  hogy  az  Árpáddal  jött  J. 
a  földjükön  egykor  élt  jazygokról  vették  volna 
nevüket  s  azt  vitatta,  hogy  a  jász  szó  egy  az 
Íjásszal ;  ezt  azonban  (Századok,  1881.,  106.)  maga 
is  visszavonta.  (V.  ö.  Magyar  Nyelvőr,  1877., 
3-Í9— .351.).  A  J.-at  (helyesebben  a  kimokat)  hihe- 
tőleg Szt.  László  telepítette  le  a  Zagyva  két  olda- 


lán, midőn  1091.  a  Temesnél  döntő  győzelmet 
aratott  a  kunokon  ós  besenyőkön.  Melich  szerint 
(Magyar  Nyelv,  1912)  nevök  a  magyarban  nem 
régibb  a  XIII.  sz.-nál  s  a  szláv  yaM  átvétele.  Az 
esszétek  és  az  alánok  magukat  sohasem  hittak 
J.-nak  s  ez  a  név  Magyarországban  is  a  nyelvi 
használatból  tapadt  rajok.  Oklevelesen  Károly 
Róbert  1323.  használja  először  ajasso  nevet.  (V.  ö. 
Századok,  1881,  107.).  J.  és  kunok  közt  törvény 
és  közélet  nem  tett  különbséget.  A  törvény  őket  a 
nemességet  föltételező  személyes  fölkelésre  köte- 
lezte s  megengedte,  hogy  pőréiket  főbirájuk:  a 
nádor  és  szabadon  választott  kapitányaik  elé  vi- 
gyék. Javaikat  oltalmazta  minden  erőszakos  adóz- 
tatás és  az  ellen,  hogy  hozzá j  ok  a  király,  királyné 
és  országnagyok  beszálljanak.  Az  1514.  évi  tör- 
vények már  adó-  ós  tizedíizetésre  kötelezték  s  a 
Hármaskönyv  (III.,  25.  cím)  a  falusiak  vagyis 
jobbágyok  közé  sorozta  őket.  A  török  hódítás  meg- 
akadályozta jobbágyságukat.  A  jászkunok  I.  Fer- 
dinánd alatt  az  egri,  majd  a  szolnoki  várhoz  adóz- 
tak. Szolnok  1552.  elesvén,  a  töröknek  és  a  ma- 
gyarnak egyszerre  adóztak.  A  török  hódítás  kez- 
detén különiben  a  jászkun  községek  nagyobb  része 
elmenekült  s  a  gazdaságok  tönkrementek.  Jász- 
berény ekkor  (1553—88)  vált  külön  jász  és  magyar 
városra.  Gyula  eleste  (1566)  után  a  Jászságban 
14,  Kolbászszékben  (a  mai  is  agy-Kunságban)  Tur- 
kevén  és  Turkeddin  kivül  16,  a  Kis-Kunságban  14 
község  állott  még  fenn.  Ekkor  (1567)  támadhatott 
a  Jászságra,  Nagy-  és  Kis-Kimságra  való  meg- 
különböztetés ;  amabban  416,  emebben  csak  200, 
magában  a  Jászságban  472  telek  volt  (85  pedig  el- 
pusztult). 1608-tól  60  éven  át  mindig  volt  nádora 
az  országnak,  ki  évenkint  3000  arany  tisztelet- 
díjért tartozott  megvédeni  a  jászkunokat  szállá- 
saikon, szabadságaikban  és  kiváltságaikban.  A 
nádorok  azonban  maguk  helyett  nádori  főkapitá- 
nyokat neveztek  ki.  A  Jászkunság  1594.  török 
kézre  jutván,  a  Kis-Kunságot  Pest,  a  Nagy-Kuu- 
ságot  és  a  Jászságot  Heves  vármegyéhez  csatol- 
ták. Az  erkölcsök  elvadulása  s  a  nyomor  napról- 
napra növekedett.  A  gonosztevők  annyira  elszapo- 
rodtak, hogy  üldözésükre  a  parasztmegye  intéz- 
ményét kellett  óletbeléptetni.  1686-ban  a  Jászkun- 
ság fölszabadult  a  török  igája  alól ;  de  1702. 1.  Li- 
pót, Esterházy  Pál  nádor  tiltakozásaival  nem  tö- 
rődve, fél  millió  f  rton  eladta  a  német  lovagrendnek 
s  ezt  csak  a  rendeknek  1714.  való  közbelépése  ala- 
kította át  záloggá.  1730-ban  a  pesti  rokkant  kato- 
nák háza  váltotta  magához  a  zálogot.  A  jászku- 
nok, egymás  közt  felosztva,  kifizették  az  egészet  s 
Mária  Teréziától  1745.  visszanyerték  régi  kivált- 
ságaikat. Az  1751 :  25.  t.-c.  az  1799.  évi  nádori 
staíutimiokkal  kiegészítve  alapja  lett  a  jászkun 
kerület  jogi  helyzetének  és  közigazgatási  rendjé- 
nek. 1848-ban  a  jászkunok  főkapitánya  főispáni 
rangot  nyert.  Az  1876.  XXXIII.  t.-c.  a  Jászság- 
ból, a  Nagy-Kunságból  s  Heves  és  Külső-Szolnok 
vmegye  némely  járásából  Jász- Nagykun-Szol- 
nok vmegyót  alakítván,  a  jászkunok  különállá- 
sának véget  vetett. 

Irodalom.  Gyárfás  István,  A  jász-kunok  története,  Kecs- 
kemét és  Budapest,  1870—85,  i  köt.;  u.  a.,  A  jász-kanok 
nyelve  és  nemzetisége,  Budapest  1882;  u.,  a.,  .\  paraszt 
vármegye,  Budapest  1882;  u.  a.,  A  jász-kunok  személyes 
és   birtokviszonyainak   tört.   és  jogi    fejtegetése,   Budapest 


Jászol 


-     812     - 


Játék. 


1883 ;  Kelemen  K.,  A  jász-kiin  redeintio  története  és  fejlő- 
dése a  jelenkorig,  Szegei  1877;  u.  a.,  Jász-kun  birtok- 
viszonyok és  fejlődésük  a  jelenkorig,  Karczag  1877 ;  Nagy  L., 
A  jász-kun  birtokviszonyok  fejlődése  és  jogi  alapja,  Karczag 
1878 ;  Fekete  L.,  A  jász-kunok  története,  Debreczen  1861 ; 
Az  osztr.-magj  monarchia  írásban  és  képben  c.  vállalat 
Magyai-országot  tárgyaló  II.  kötete ;  A  debreczeni  keresk. 
és  iparkamara  jelentései ;  Horvát  István,  A.  J.-róI,  mint  ma- 
gyar nyelvű  népről  és  nyilazókról.  Tudományos  Gyűjtemény 
1829 — 30.,  6  közlemény  ;  «.  a.,  A  jász  nemzet  nyelvéről,  u.  o., 
1833;  Gyurikovics,  J.-ról  vagy  philisteusokról,  u.  o.  1833: 
Rumy,  Bél  Mátyás  véleménye  a  Comanusokról  és  Jazygesek- 
röl,  u.  0. 1834- ;  Podhradszky,  A  kunok  és  J.  hajdani  s  mostani 
állapotukra  emlékeztető  írás,  u.  o.  1839 ;  Szombathy  Ignác, 
A  metanasta  J.,  Győr  1873 ;  Horváth  Péter,  Commentatio 
de  initiis  ac  majoribus  Jazygum  et  Ciimanorum,  eorumque 
constitutionibus.  Pest  1801 ;  Szombathy,  A  metanasta-J. 
magyar  nemzetisége,  187,5  és  Kútfötöredékek  a  magyarok 
története  jász  korszakához,  1875;  Kuun  Géza  gr.,  Codex 
Cumanicus,  1880  és  A  kunok  nyelvéről  és  nemzetiségéről, 
1885 ;  lUésy,  A  jászkunság  eladása  a  német  lovagrendnek, 
Századok  1905 ;  Melich,  A  jász  népnévről.  Magyar  Nyelv,  1912. 

Jászol,  istállóberondezés  az  állatok  elé  tett  ta- 
karmány befogadására.  —  Vallásos  értelemben 
képes  ábrázolása  Krisztus  születésének  a  bethle- 
hemi  istállóban,  Mária  és  József,  az  imádó  pász- 
torok, ökör  és  szamár  alakjaival,  nagyrészt  fából 
faragva  v.  vastag  papirosból  készítve.  Az  első  J.-t 
Szt.  Ferenc  állította  fel  1223.  Azóta  van  szokás- 
ban, hogy  karácsonykor  J.-t  állítanak  templomok- 
ban és  családokban.  Igen  gazdag  J.-gyüjteménye 
van  a  bajor  Nationalmuseumnak  (München).  Ma- 
gyarországban Budapesten,  az  óbudai  Jó  Pásztor- 
intézetben van  egy  művészi  J.  V.  ö.  Hager,  Die 
Weihnachtskrippe  (1901)  és  Heimatkunst"  (1909) ; 
Chábot,  Les  créches  de  Noel  dans  tous  les  pays 
(1911). 

Jászolrágás  (fogcsiszolás),  lovak  rossz  szo- 
kása, mely  abban  áll,  hogy  a  ló  metszőfogait  szi- 
lárd tárgyakhoz,  rendszerint  a  jászolhoz  dörzsöli. 
E  rossz  szokás  káros,  mivel  a  ló  fogait  rendelle- 
nesen koptatja  és  az  istállóberendezési  tárgyakat 
rongálja  ;  a  leszoktatás  szájkosár  alkalmazásával 
ritkán  sikerül.  A  J.  nem  tekinthető  szavatossági 
hibának,  mivel  a  rendellenes  fogkopásról  könnyen 
fel  lehet  ismerni. 

Jászómindszent,  kisk.  Abauj-l^orna  vm.  cse- 
reháti j.-ban,  (1910)  1263  tót  és  magyar  lak.,  u.  p. 
és  u.  t.  Jászó.  Környékén  csekély  mennyiségű 
antimonércet  termelnek  s  vasércbányák  vannak. 

Jászóújfalu,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  csereháti 
j.-ban,  (1910)  418  magyar  és  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Semse. 

Jászóvár,  1.  Jászó. 

Jászóváralja,  kisk.  Abauj-Toma  vm.  csereháti 
j.-ban,  (1910)  243  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Jászó, 

Jászóvári  prépostság,  1.  Jászó. 

Jaszp-achát  (ásv.),  jászpiszt  tartalmazó  achát, 
illetőleg  kalcedon,  a  drágakőkereskedők  jaspe 
fleuri  néven  ismerik ;  régebben  igen  keresett  cikk 
volt.  Szicíliából  és  Texasból  került  a  forgalomba. 

Jászpisz  (ásv.),  közönséges  kvarcféleség;  a 
szennyezések  benne  20''/o-ra  is  rúgnak.  Telje- 
sen tömött,  átlátszatlan,  igen  különböző  színű 
sárga,  veres  vagy  barna ;  gyenge  fénye  van.  A 
szennyezések  főkép  agyagföldből  és  vasoxidból 
állanak.  A  kevés  vasoxidot  és  sok  agyagföldet 
tartalmazó  Levante-J.  elefántcsontszerü ;  a  tipi- 
kus vörös  J.  az  ú,  n.  gömbös  J-  A  közönséges  v. 
'íiémet  J.  az  agyagpala  és  diabáz  kontaktusában 
Hessenben  található;  itt  szépségéről  különösen 


híres  volt  az  ú.  n.  löhlbachi  achát ;  a  nilusi  ka- 
vics  barna  színű,  a  Nílus  környékén  a  nummulit- 
mészkőben  fordul  elő  és  onnan  került  töméntelen 
mennyiségben  a  sivatagba.  Igen  szép  barna  J. 
kerül  Dakotából  forgalomba  (Sioux  Falls  Jasper). 
A  sárga  J.-t,  amely  Szicíliában  fordul  elő,  a  firen- 
zei mozaik  készítésére  használják.  A  zöld  J.-t  az 
Uraiban  találják,  Kínában  sokra  becsülik  (ú.  n, 
Yü) ;  aporceUán-J.  tulajdonképen  nem  J.,  hanem 
égetett  kék-vörös  agyag.  A  szalagos  J.  különféle 
színű  rétegekből  áll ;  Szibériában  és  Kelet-Indiá- 
ban találják.  Hazánkban  a  Mátrában,  Selmecz  kör- 
nyékén az  andeziteket  kiséri.  Régente  mint  díszítő- 
követ sokra  becsülték ;  vázákat,  pecsótnyomókat, 
brokátokat  stb.  készítettek  belőle. 

Jászpisz-árú,  1.  Wedgewood. 

Jászponty,  a  fejes  domolykó  (Squalius  cepha- 
lus  L.)  népies  neve. 

Jaszp-opál  V.  opáljászpisz  (ásv.),  vasvegyületek- 
től barnára,  vörösre  v.  sárgára  festett  opál. 

Jászság,  azelőtt  önálló  terület,  jelenleg  Jász- 
Nagykun-Szolnok  vmegye  (1.  o.)  egyik  része. 

Jászsági  nyelvjárás,  a  legdélibb  a  palócos 
nyelvjárások  közül.  Palócos  benne  a  foghangok 
jésítése  i  előtt :  hótyig  (holtig),  ámogyik  (álmodik), 
vetnyi,  tyükör ;  továbbá  a  zárt  e  hang  az  ilyen 
nyelvtani  alakokban :  tígedet,  kezedet,  íleteniet,  s 
megfelelően  a  zárt  o :  másikot,  hozamot  stb. 

Jászszentandrás  (azelőtt :  Szentandrás),  nagy- 
község Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  jászsági  alsó^ 
j.-ban,  (1910)  4558  magyar  lak.,  posta-  és  telefon- 
hivatallal, postatakarékpénztárral. 

Jászszentlászló,  nagyk.  Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun  vm,  kiskunfélegyházi  j.- 
ban,  (1910)  2748  magyar  lak.,  vasútállo- 
más, posta-  és  táviróhivatal. 

Jásztelek  (azelőtt :  Jász-Mihály- 
telek),  nagyk,  Jász-Nagykun- Szolnok 
vm.  jászsági  felső  j.-ban,  (1910)  2867 
magyar  lak.,  posta-  ós  telefonhivatallal, 
postatakarékpénztárral. 

Jaszva  a.  m.  Aleppo-fakadék  (1.  0.). 

Jászvásár,  1.  Jasszi. 

Jat,  indiai  néptörzs,  1.  Dzsat. 

Jatagán,  török-tatár  eredetű  szó,  je- 
lent hosszú  kést  pengéstül,  tokostul, 
melyet  övbe  dugva  hordoznak.  Legin- 
kább a  cserkeszek  használják  és  a  kis- 
ázsiai török  népek  egyes  harciasabb 
törzsei,  minők  pl.  a  brussza-  s  szmirna- 
vidéki  zejbekek. 

Jatahi  (növ.),  1.  Hymenaea. 

Jataka  a.  m.  Dzsátaka,  1.  Buddhiz- 
mus. 

Játék,  1.  Játéktevékenység,  Gyer- 
mekjátékeszközök, Hazárd  játék,  Sze- 
rencsejáték. —  J.  állatoknál :  az  álla- 
tok azon  cselekedetei,  melyek  az  élet 
igazi  és  nélkülözhetetlen  szükségletei- 
vel nem  állnak  közvetetlen  összefüggésben.  Az 
újabb  természettudományos  felfogás  szerint  a  J. 
a  fölös  életenergiának  játszi  megnyilvánulása, 
mely  az  állatot  közvetve  az  élet  küzdelmeire  elő- 
készíti. A  J.  tulajdonképpen  előkészülés  a  komoly 
életre  s  mint  ilyen  szintén  a  természetes  kiválo- 
gatódás  eredménye.  V.  ö.  Groos,  Die  Spiele  der 


Jatagán. 


Játékárúk 


—     813     — 


Jatho 


Tiere  (Jena  1907).  —  J.  a  szerszámgépeknél,  1. 
HoUmozgás ;  a  vasútnál,  1.  Terjeszkedési  hézag. 

Játékárúk,  1.  Gyermekjátékeszközök. 

Játékbank,  1.  Szerencsejáték. 

Játékbárca,  1.  Bárca. 

Játékdélutánok.  1899  óta  a  magyar  közép- 
iskolákban (a  fővárosban  a  polgári  iskolákban 
is)  a  növendékek  hetenként  egy  v.  két  délutánt 
tanári  feltigyelet  alatt  játékkal  töltenek  el.  Ez  az 
intézmény  nálunk,  ellentétben  a  ktilfölddel,  köte- 
Jezö  és  kizárólag  iskolai  intézmény  s  csakis  az 
illető  iskola  tanulói  vehetnek  részt  az  ilyen  játé- 
kokban. 

Játékkártyaadó,  1.  Játékkártyák  bélyegille- 
téke. 

Játékkártyák  bélyegilletéke.  Belföldön  gyár- 
tott, valamint  a  ktilföldről  behozott  mindennemű 
játékkártya  után  bélyegilleték  fizetendő.  Ennek 
<)sszege :  a)  36  v.  ennél  kevesebb  lappal  biró  min- 
den játszmától  30  flUér  ;  &;  .36-nál  több  lapból  álló 
minden  játszmától  60  fillér ;  c)  fényezett  v.  mos- 
ható kártyák  után  a  lapok  számához  képest  az 
«lőbb  említett  összegnek  kétszerese.  Ausztriában 
gyártott  és  ide  behozott  J.-t  Ausztria  veszi  fel  és 
viszont.  A  külföldre  kivitt  kártyák  bólyegmen- 
tesek.  A  bélyegilletók  lerovása  céljából  a  játék- 
kártyákat játszmánként  hivatalos  zárójeggyel 
látják  el  és  lebélyegzik,  A  kártyagyártás  pénz- 
ügyi gazgatósági  engedélyhez  van  kötve  és  pénz- 
ügyi ellenőrzés  alatt  áll. 

Játék-opera,  olyan  dalmű,  melyben  zene  és 
próza  váltakozik,  legtöbbször  könnyed  szövegű 
és  dallamú.  Számít  az  énekes  ügyes  színjátszó 
képességére,  fürgeségére.  Azért  persze  a  nagy- 
opera is  megkívánja  az  énekestől  az  alakító  erőt. 

Játékpénz.  1.  Játékbárca,  1.  Bárca.  —  2.  A 
kártya-  s  egyéb  játékoknál  a  játékeszközök  hasz- 
nálata címén  íizetett  összeg  (pinkapénz). 

Játékszer,  1.  Gyermekjátékeszközök. 

Játékszín  a.  m.  színház  (1.  o.). 

Játéktér,  a  gyermekek  és  a  fiatalság  játszó- 
helye. Az  1899  óta  középiskoláinkban  rend- 
szeresített játékdélutánok  megtartására  szolgáló 
tereket  is  így  nevezik.  Legjobban  megfelel  céljának 
a  gyepe.s,  széltől  védett  terület.  Egy  nyolcosztályú 
középiskola  részére  120  m.  hosszú  s  80  m.  szóles 
terület  szükséges,  négyosztályúnak  elegendő,  ha 
100  m.  hosszú  s  50  m.  széles.  Szükséges,  hogy 
legyen  rajta  fedett  helyiség,  hol  a  tanulók  felső- 
ruháikat levethessék  s  esőben  menedéket  talál- 
janak ;  továbbá  kamra,  hová  a  játékszereket  (lab- 
dák, ütőfák  stb.)  rakják  el. 

Játéktevékenység  az  a  jelensége  az  életnek, 
midőn  valaki  szerveit  és  képességeit  komolyabb 
cél  nélkül  foglalkoztatja.  A  J.  ösztön  s  épúgy  él 
az  emberben,  mint  az  állatban.  A  J.  és  indító 
motívumai  magyarázására  több  elméletet  állítot- 
tak fel.  így  a  legrégibb  elmélet  szerint  a  J.  és  az 
esztétikai  tevékeny.sóg  egy ;  ez  az  ú.  n.  esztétikai 
elmélet  (Kant,  Schiller) ;  Lazarus  szerint  a  J.  a 
fáradt  testi  és  szellemi  erők  pihentetése  (üdülés- 
elmélet),  míg  Herbert  Spencer  azt  mondja,  hogy 
a  felgyülemlő  s  el  nem  használt  energia  a  J. 
indító  oka  (erőfölösleg-elmélet).  Groos  Károly 
német  egyetemi  tanár  a  J.-et  oly  biológiai  jelen- 
ségnek tartja,  mely  által  az  egyén  a  jövő  életre 


előkészül,  szerveit,  képességeit  az  élete  szükség- 
letei szerint  begyakorolja.  Nagy  hiányuk  ezen 
elméleteknek,  hogy  az  emberi  J.-ben  nem  tettek 
különbséget  a  gyermek  J.-e  és  a  felnőtt  J.-e, 
szórakozása  között.  A  Magyar  Gyermektanul- 
mányi Társaság  1911.  országos  adatgyűjtést  ren- 
dezett 3—21  éves  egyének  között  a  következő 
kérdésről :  Mit  szeretsz  játszani  és  miért  ?  A 
nyert  több  mint  tízezer  adatot  Nógrády  László 
dr.  dolgozta  fel.  Nógrády  szerint  ez  adatok  rá- 
világítottak nemcsak  az  egyes  életkorokban  kul- 
tivált játékfajokra,  hanem  különböző  életkorú 
egj'ének  J.-nek  okaira,  motívumaira  is.  így  a 
gyermeknél  a  J.  a  benne  működő  ösztönökön 
alapszik  s  célja  a  fejlődós,  tehát  a  J.  a  gyermek 
fejlődésének  biológiai  jelensége,  míg  a  felnőttek 
J.-nek  oka  a  fáradtság,  célja  a  pihentetés,  tehát  a 
munkában  való  kifáradás  biológiai  jelensége.  A 
J.-et  többféle  szempontból  lehet  felosztani.  Van 
társas  v.  magános ;  eszközzel  v.  ^  eszköz  nélkül 
űzött ;  ösztönszerű  v.  betanult  J.  így  pl.  a  gyer- 
mek ösztönszerű  J.-ei  közül  megemlítjük :  1.  A 
mozgási  játékokat,  melyek  közé  a  csecsemő  első 
mozgásai  s  a  gyermek  izomgyakorlatai  tartoznak, 
mint  pl.  a  fogócska,  fára,  kerítésre  mászás  stb.  2. 
Az  utánzó  játékokat,  amelyek  nem  egyebek,  mint 
a  gyermeknek  közvetlen  utánzásai ;  pl.  az  egyik 
gyermek  valamit  cselekszik,  a  másik  pedig  azt 
utánozza.  3.  A  képzeleti  Mtón^^o  játékokat,  amelyek- 
ben valamilyen  látott  vagy  elképzelt  tevékeny- 
séget utánoz.  Pl.  az  atyja,  a  testvére  munkáját. 

4.  Az  alkotó  játékokat,  ide  tartoznak  a  gyermek 
különféle  munkái,  homok-,  deszka- stb.  építményei. 

5.  A  romboló  játékokat,  amelyek  közé  a  gyermek 
játékainak  és  más  tárgyaknak  szétszedése,  el- 
rontása tartozik.  A  gyermek  alkotó  és  romboió 
játékai  rendszerint  egymásután  következnek : 
előbb  megcsinálja  a  homokvárat  s  azután  rommá 
bombázza.  6.  A  társas  játékokat,  amelyekben  a 
gyermekek  együttes  tevékenységeit,  amelyeket 
társaságban  végeznek,  s  az  emberi  társadalom 
egyes  mozzanatait  utánozzák.  Ide  tartoznak  pl. 
az  iskolai,  a  családi  életet  stb.-t  utánzó  játékok 
8  különösen  a  gyermekek  énekes  társasjátékai. 
Ez  utóbbiakban  azonban  már  sok  a  betanult  elem. 
V.  ö.  Nógrády  László,  A  gyermek  és  a  játék 
(Budapest  1912,  2.  kiad.  1913);  Bato'  Károly,  A 
gyermektanulmányozás  módszerei,  különös  figye- 
lemmel a  kisdedkorra  (u.  o.,  2.  kiad.  1913.). 

Jateorhiza  Miers.  (növ.),  1.  Jatrorrhiza. 

Jaterus,  a  Duna  jobboldali  mellékfolyója  Bul- 
gáriában, 1.  Janira. 

Jatho,  Kari,  német  evangélikus  lelkész,  szül. 
Kasselben  1851  szept.  25.,  megh.  1913  márc. 
11.  1876-tól  mint  felavatott  lelkész  működött 
1884-ig  Bukarestben,  majd  1884 -1891-ig  Bop- 
pardban  s  1891-től  Kölnben.  Kiválóbb  munkái : 
Predigten  (5.  kiad,  1906  Köln) ;  Persönlíche  Relí- 
gion  (u.  0. 1905,  3.  kiad.  1911);  Welche  Bedeutung 
hat  für  uns  das  Abendmahl  ?  (u.  o,  1906) ;  Fröh- 
licher  Glaube,  Ein  Andachtsbüchleín  (u.  o.  3.,  kiad. 
1911).  Halála  után  jelent  meg:  Der  ewig  kom- 
mende  Gott  (Jena  1913).  Tanai  miatt  legelőször 
1905.  támadták  meg  Kölnben,  majd  1911-ben 
vizsgálatot  is  indítottak  ellene  újabb  vádak 
alapján  s  ugyanazon  év  június  havában  állásától 


Jativa 


814     — 


Jauner 


megfosztották.  V.  ö.  Aktenstücke  zum  Fali  J.  (Köln 
1911)  ;Die  Berliner  J.-Versammlung  am  28.  Márz 
1911.  (Reden,  Berlin-Schöneberg  1911);  G.  v. 
Bohdeit,  Der  Kölner  Kirchonstreit  (Berlin  1911); 
J.  Dietrich,  Der  Fali  J.  Aktenstücke  und  Beur- 
theilungen  (u.  o.  1911). 

Jativa  (ejtsd  :  hátivá)  V.  San  Felipe  d. ,/.,  a  ró- 
maiak alatt  Setabis,  város,  járási  székhely  Valen- 
cia spanyol  tartományban,  a  Sierra  de  las  Agujas 
lábánál  a  Jucarba  ömlő  Alaida  és  vasút  mellett, 
(1910)  13.200  lak.,  rizstermeléssel,  selyemtözsdé- 
vel  (Lonja  de  Seda),  bikaviadal-cirknsszal  és  régi 
mór  erősség  romjaival.  VI.  Sándor  (Borgia)  pápa 
és  Ribera  festő  szülőhelye. 

Jatro  .  .  .  összetételű  szókat  1.  latrn .  .  . 

Jatropha  L.  (Durcás  Mans.,  növ.),  az  líuphor- 
biaceae  (Fűtejfélék)  család  génusza;  160  faja 
mindkét  félgömb  meleg  vidékein,  különösen  Ame- 
rikában honos,  egylakú  kórós  növény,cserje  v.  fa. 
A  ,/.  curcas  L.  amerikai  fa  v.  cserje,  más  tropi- 
kus vidékeken  ültetik.  Levele  hosszunyelii,  kihe- 
gyezetten 5  karólyú,  virágzata  levélhónalji  ál- 
ernyő,  szirmai  össze  vannak  nőve.  Toktermésében 
2  tojásdad,  kívül  kérges,  beliU  húsosszövetü  mag 
van;  ennek  nexei :  semen  ricini  major  is,  ficus 
infernalis,  nuces  cathartieae  americanae.  Mint- 
egy 2  cm.  hosszú,  fekete,  fénytelen,  a  Ricinus-éhoz 
hasonló  mandulaízü,  majd  égetően  csípős,  heve- 
sen meghajtó  és  hánytató.  A  belőle  sajtolt  olajjal 
(curcasolaj,  cicinolaj,  oleum  ricini  majoris, 
oleum  infernale)  együtt  mint  hánytató  és  meg- 
hajtó orvosság  volt  használatos,  az  olaj  most 
kenő  és  világítóolaj.  A  trópusokon  sok  helyütt 
ültetett  .7.  muUificla  L.  magvai  (nuces piirgaiűes), 
melyeket  Európában  is  használtak,  hasonló  hatá- 
súak. Ezeknek  olaja  volt  az  oleum  pinho'én. 

Jatropba  IVIaniliol)  (növ.),  1.  Manihot. 

.fatrorrliizsL  Miers.  (JafeorJdzaMiers.,  növ.), 
a  Menispermaceae  család  génusza ;  2  faja  Kelet- 
Afrika  tropikus  részén  és  Mauritius  szigetén  ho- 
nos. Felfutó  cserjék.  Porzós  virágaik  dús  bugá- 
ban, termős  virágaik  egyszerű  fürtben  csüngenek 
alá.  Termésülv  1  magú,  csonthéjas.  A  J.palmata 
]\Iier8.  nagy,  hosszunyelű,  vörös  szőrű  leveleivel, 
halványzöld  virágaival  és  mogyorónagyságú  ter- 
mésével tűnik  M.  Hazája  Mozambik,  Oibo,  de 
Madagaszkáron,  a  Maszkarénákon  és  Ceylonban 
is  termesztik.  Gyökérgümői  ,30  cm.  hosszúak,  hen- 
geresek V.  izeitek,  hajlottak,  húsosak.  A  benszü- 
löttek  nagyra  becsülik.  A  gumó  Golombo-gyökér 
(kalimibógyökér,  radix  columbo  vagy  calumba) 
néven  Európában  orvosságnak  használatos  és 
rendesen  1  cm.  átmérőjű  szeletekben  jut  a  kereske- 
delembe. Keserű  anyaga  a  columbin  v.  kalumbin, 
de  van  benne  berberin  meg  kolranbasav  is.  Az 
emésztés  zavarai,  hasmenés,  vérhas,  szárazbeteg- 
ség ellen  használják. 

Játszma,  egy  csomag  kártya,  vagy  valamely 
kártyajáték  egy  fordulója. 

Jftttestnc  (dán),  óriások  szobája,  a.  m.  dolmen 
(1.  0.). 

Jattka  Ferenc,  gazdasági  író,  szül.  Trencsén- 
ben  1858  okt.  12.  Hazai  és  külföldi  gazd.  tanul- 
mányai után  a  gyakorlati  gazdasági  pályán  míí- 
ködött  és  számos  szakszerű  kísérletet  végzett.  A 
hazai  és  külföldi  gazdasági  szaklapokban  élénk 


munkásságot  fejtett  ki.  Művei :  A  burgonyater- 
mesztés a  mai  okszerű  alapon  (1891),  e  tárgykör- 
ben alapvető  és  kimerítő  munka ;  A  cukorrépa 
és  a  tengeri  termelési  egyenlege  (1910). 

Jatu  (Yatu),  ó-iráni  gonosz  szellem.  L.  k^end- 
Aveszta. 

Jatung  (Yathong,  Yatung),  község  Tibet  D.-i 
határán  3350  m.  magasságban  a  Csumbi-völgy- 
ben.  1893-ban  szorződésszeríí  tibet-indiai  vásár- 
hely lett,  de  kedvezőtlen  fekvése  és  a  tibetiek  ál- 
tal való  mellőzése  miatt  nem  tett  szert  jelen- 
tőségre. 

.Tanchert  vagy  Jucliart,  Jvx^liert,  régebbi  né- 
met földmérték  különböző  értékben.  Bajorország- 
ban =  34-0427  ár,  Svájcban  36  ár,  Ausztriában 
57'55  ár  (a  mai  katasztrális  hold). 

Jau-csou  (Jao-csou),  város  Kiang-szi  kínai  tar- 
tományban,aC8ang-kiang  torkolatához  közel, a  Po- 
yang-tóD.-i  vége  felé,  360,000  lak.  Porcellángyár- 
tása rendkívül  hatalmas,  gyárai  sok  ezer  munkást 
foglalkoztatnak. 

Jauer,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Lieg- 
nitz  porosz  kerületben,  (1910)  13,549  lak.,  gép-, 
bőr-,  kocsigyártással,  keztyű-  és  szőnyegkészí- 
téssel ;  jelentékeny  cukorrépatormeléssol.  J.  egy- 
kor egy  kis  fejedelemségnek  volt  székhelye, 
amely  fejedelemség  1.346.  Csehországhoz  került. 

Jaufen,  hágó  a  Stubai-Alpok  s  a  Penser-hegy- 
ség  közt  Tirolban,  2094  m.  magasban,  út  vezet 
rajta  át  Sterzingtől  a  Passeier-völgybe  és  Merán 
felé. 

Jaufre  (ejtsd :  dzsaufre),  egy  provoncei  Artui'-re- 
gény  hőse.  L.  Provengal  nyelv  és  irodalom. 

Jaufre  Rudel,  Blaye  hercege,  trubadúr  a  XF. 
sz.  közepéről.  Csupán  hat  költeménye  maradt 
reánk  (kiadta  Stimming,  Kiél  1873),  amelyeket 
kellő  alap  nélkül  vonatkoztattak  Eleonóra  király- 
nőre. V.  ö.  Gaston  Paris,  Revue  historique  1893. 
évf. 

Jaulingit,  jácintpiros,  erősen  zsírfényű  gyanta, 
a  lignitben  gumókat,  ereket  alkot ;  rideg,  sárgás- 
vörös, erősen  füstölő  lánggal  ég,  képlete  körülbe- 
lül CggH^yOg.  Lelőhelye  Jauling  8t.  Veit  közelé- 
ben Alsó-Ausztriában,  Voitsberg  Stájerországban. 

Jaumont  (franc,  ejtsd :  zsomón),  oolitos  sárga 
jurakorú  mészkő ;  J.-ban  (Lotharingia)  fejtik. 

Janne  (franc,  ejtsd  :  zsón)  a.  m.  sárga.  J.  ang- 
lais  a.  m.  Viktorianarancs,  kátrány  festék,  triiíi- 
trokrezilsavas  ammóniák ;  J.  brillant,  nápolyi 
sárga  (antimonsavas  ólom),  lehet  kadmiumszulfld ; 
J.  fixe,  báziumsárga ;  J.  indien,  1.  Purée ;  J. 
mandariné,  sárga  festék ; ./.  de  Mars,  sárga  fes- 
ték, benső  keveréke  vashidroxidnak  agyaggal  v. 
gipsszel ;  J.  d^oeuf,  tojássárga ;  J.  d'or,  1.  Di- 
nitronaftolok  ;  J.  d'Oidremer,  baritsárga ;  J.  de 
paille,  szalmasárga ;  J.  depaille  minéral,  bázikus 
kénsavas  ólom. 

Jauner,  Franz,  német  színész  és  szinigazgató, 
szül.  Bécsben  18-34  nov.  14.,  megh.  u.  0.  1900 
febr.  23.  Művész-családból  származott.  Eleintén 
Németországban  színészkedett.  1871-ben  vissza- 
tért Bécsbe  s  ott  a  Kari-színháznak,  majd  a  cs. 
operaháznak,  utóbb  a  Ring-színháznak  volt  igaz- 
gatója. E  színház  1881.  történt  leégése  után  mu- 
lasztás miatt  őt  is  bevádolták  s  el  is  ítélték. 
1884-ben  újra  színházat  igazgatott,  a  Theater  an 


Jaunpur 


815     - 


Jáva 


(ler  Wien-t,  majd  1895.  újra  a  Karl-szinházat. 
Főleg  rendezői  tehetségével  vált  ki.  Életét  ön- 
fryilkossággal  végezte. 

Jaunpnr,  város  Keletindiában,  1.  Dzsaunpur. 

Jaun-völgy  (franc.  VaUée  de  Bellegarde), 
Freiburg  svájci  kantonban,  a  Jaun  v.  Jogne  folyik 
rajta  keresztül,  számos  vízeséssel,  melyek  közt  a 
Jaun  falu  melletti  26  m.  magas.  A  völgy  főhelye 
,1.  (Bellegarde),  1017  m.  magasan,  811  kat.  lak. 
A  völgy  lakosai  részint  németül,  részint  franciául 
(Galmisban  [franc.  Charmey],  Cemiatban  és  Cré- 
suzben)  beszélnek.  J.-ben  készítik  kiválólag  a  híres 
grayérei  sajtot.  Az  1 870-es  években  épült  39  km. 
hosszú  merész  posta  út  a  Jaim-szoroson  (1506  m.) 
át  halad  a  berni  Siníraental-ba  és  nagyon  elősegíti 
a  turistaforgalmat. 

Jáureguiy  Aguilar  (ejtsd.-  hauregí  i  agiiár),  J/ian, 
spanyol  költő  és  festő,  szül.  Sevillában  1570  kö- 
rül, megh.  Madridban  1649  jan.  Egy  ideig  Rómá- 
ban élt,  hogy  a  festészetben  kiképezze  magát ; 
hazájába  való  visszatértekor  Izabella  királynő 
istállómestere  lett.  Lefordította  Tasso  Aminta-ját 
(Róma  1607)  és  Lucanus  Pharsalia-ját  (Madrid 
1614).  Noha  későbbi  műveiben  maga  is  Góngora 
követőjének(l.  Góngora  yylrí/ofe)mutatkozik,Dis- 
curso  poético  (u.  o.  1624)  c.  művében  mégis  a 
gongorizmust  és  iskoláját  támadta  meg.  Irt  azon- 
kívül egy  Orfeo  (u.  o.  1624)  c.  nagyobb  költe- 
ményt s  több  lirai  verset,  usszes  műveit  Fernan- 
dez  adta  ki  CoUeccion-jában  (6—8.  köt.,  u.  o. 
1789—1819) ;  Rimas  és  Aminta-fordítása  a  Bib- 
lioteca  de  autores  espanoles  42.  kötetében  is 
(u.  0.  1857)  megvannak.  Mint  festő  a  firenzei  is- 
kolához tartozott ;  főkép  arcképei  voltak  becsül- 
tek. Ezek  között  híres,  mert  egyetlen,  a  Cervan- 
tesé  1600-ból,  melyet  1912.  fedeztek  fel  s  a  spa- 
nyol akadémiának  ajándékoztak.  Irt  a  festésre  vo- 
n.itkozó  müvet  is  :  Discurso  apologético  (1633). 

Jaurés,  Jean,  francia  politikus,  a  szocialista- 
párt vezére,  szül.  Castresban  1859  szept.  3.  A 
bölcsészet  tanára  lett  előbb  Albiban,  majd  Tou- 
louseban.  1885. képviselőnek  választottákés  azóta 
mint  a  szocialisták  legkiválóbb  tehetsége,egyúttal 
hatalmas  és  szenvedélyes  szónok,  jelentékeny 
szerepet  játszik  Franciaország  politikai  életében. 
1893  dec.  azt  indítványozta,  hogy  a  kormány 
a  gabonabovitelt  monopolizálja  és  ilyformán 
olcsó  és  állandó  értékű  kenyérről  gondoskodjék 
a  nép  számára.  1894  febr.  keresztülvitte,  hogy 
a  képviselőház  a  megvesztegetéssel  vádolt  Wil- 
son  (Gróvy  volt  elnök  veje)  és  Blanc  bankár 
mandátumát  megsemmisítette.  Nagy  szerepet 
játszott  J.  később  a  hazaárulással  vádolt  Dreyfus 
kapitány  rehabilitálásának  kérdésében.  Több  íz- 
ben állást  foglalt  a  Németországhoz  való  köze- 
ledés érdekében  és  a  hármas-szövetséget  a  béke 
t)iztositékának  tüntette  fel  beszédeiben  és  írásai- 
ban. 1904-ben  a  szocialista  képviselőknek  egy  ré- 
szével az  orosz-francia  egyezség  felbontását  kö- 
vetelte. Megalapította  a  szocialista  L'Humanitéc. 
lapot.  Az  antimilitirisfci  Hervé  pöre  alkalmával  a 
parlamenti  szószékből  jelentette  ki,  hogy  a  francia 
szocialisták  megvédenék  az  ország  függetlensé- 
iíét.  1905-ben  felbomlott  a  vezetése  alatt  álló  mér- 
sékelt szocialista  párt,  mely  a  radikális  egyház- 
ix>]itikai  törvényeket  megalkotó  Combes-kabinet 


legerősebb  támasza  volt  és  ő  híveivel  belépett  a 
forradalmi  szocialisták  csoportjába,  mely  az  ellen- 
zéken foglalt  helyet.  Munkái  közül  említendő: 
Réalité  du  monde  sensible  (1891) ;  De  primis  socia- 
lismi  germanici  lineamentis  apud  Luthenim,  Kant, 
Fichte  et  Hegel  (Paris  1892) ;  Histoire  socialLste 
1789-lí^OO  (u.  0. 1901) ;  Étndes  socialistes  (1902) ; 
L'internationalisme  á  la  chambre ;  L'intematio- 
nalisme  et  la  patrie.  Beszédei  több  kötetben  láttak 
napvilágot :  Discours  parlementaires  (1904). 

Jaori,  a  középső  Niger  mellett,  Nupe  és  Gando 
közt  fekvő  kis  négerország.  Brit  gyarmat.  Lakói 
a  kambariak. 

Jaurínum,  Győr  latin  neve. 

Já,va.( Dzsává),  a  Nagy  Szunda-szigetek  egyike, 
a  holland  gyarmatok  leggazdagabbika,  a  k.  h. 
105"  13'  és  114"  35',  a  d.  sz.  5"  52'  és  8»  47'  között ; 
a  Szunda-szoros,  a  J.-i-tenger,  a  Madura-,  a  Bali- 
szoros  és  az  Indiai-óceán  határolják.  Hossza  1090, 
legnagyobb  szélessége  195  km. ;  területe  125,622, 
Madurával  és  a  hozzátartozó  kisebb  szigetekkel 
131,508  km2,  lakóinak  száma  30.098,008. 

Partjai,  felülete  és  vizei.  É.-i  partjai  sekélyek, 
kis  szigetek  védik,  jó  kikötői :  Szurabaja,  Bán- 
tam, Batávia  és  Szamarang.  D.-en  a  partok 
meredekek  és  kevés  sziget  van  előtte.  Madura 
sziget  (1.  0  )  a  legnagyobb,  a  kisebbek :  Ny.-on  a 
Prmsen,  Krakatoa,  Merack,  É.-on  a  Pandzsang, 
Babi,  Kombuisz,  Karimon,  Bavian  stb.  és  D.-en 
a  Banmg  és  Kambangan.  J.-n  és  a  Szunda- 
szorosban  121  vulkán  van  (köztük  14  működő).  A 
lávaömlések  ritkák;  hamun  kívül  leginkább  csak 
vizet,  kéngőzöket  és  törmelékeket  szórnak  ki. 
Főbb  vulkánjai :  Szálak  (2000  m.),  Gede  (3020  m.), 
Papandajan  (2600  m,),  Szlamat  (3472  m.)  és  a 
Szemeni,  J.  legmagasabb  hegye  (3676  m.).  A  föld- 
rengések is  gyakoriak.  Sok  rövidfolyású  folyóvize 
van,  a  leghosszabb  a  Szolo  (260  km.) ;  jelentéke- 
nyebbek még :  a  Brantes,  Kediri,  a  Csi-Tarum  és  a 
Manuk.  Nagyobb  síkságai :  Bandang,  Szurakarta, 
Madijun,  Kediri  és  Malang. 

Éghajlat  és  termékek.  Éghajlata  tróptisi ;  de  a 
magasság  szerint  változik.  Batávia  évi  középhö- 
mérséklete  25-9",  leghidegebb  a  januáré  25-3",  leg- 
melegebb a  májusé  és  októberé  264''.  Hó  még  a 
legnagyobb  hegyein  sem  fordul  elő.  Évi  esőmeny- 
nyiség  Bataviában  1802  mm.,  Buitenzorgban  4427 
mm.  Esős  és  száraz  évszak  alig  különböztethető 
meg.  J.  rendkívül  termékeny,  a  rizs,  a  kukorica, 
az  indigó,  a  cukornád,  szegfűbors,  vanília,  kókusz- 
dió, banána,  fahéj  stb.  bőven  terem  a  forró  égövi 
vidéken.  A  mérsékelt  égövben  a  kávé,  a  tea,  a 
cinkonia-fa,  a  dohány  és  kiváló  gyümölcsök  terem- 
nek. Az  enyhe  zónában  a  babér-,  a  gesztenyefák, 
a  Cedrela  febrifuga,  az  Agathisantes  javanica 
alkotják  az  erdőket ;  itt  vannak  leginkább  a  fü- 
ves területek  is.  A  hideg  zóna  legértékesebb  fája 
a  tékfa  (Tectona  grandis)  és  legjellemzőbb  nö- 
vénye a  Gnaphaliuri  javanicnm.  J.  földjének  s/^-e 
mívelés  alatt  áll,  a  megmíveletlen  területek  míve- 
lés  alá  jutását  az  1870-iki  törvény  előmozdította, 
mert  a  kormány  felhatalmazást  nyert,  hogy  azo- 
kat 75  évre  bérbe  adhassa.  Állatvilága  igen  gaz- 
dag ós  keletindiai  jellegű.  Emlősökből  100  faj 
fordul  elő,  így  a  J.-i  ráccerus,  a  Bos  Banteng, 
a  Hylobates  leuciscus,  a  tigris,  szarvasok,  a  bu- 


Jáva 


816     — 


Javadalmazás 


deng  ós  maki  majmok.  Elefántja  és  medvéje 
nincs.  Madárvilága  gazdag,  jellemző  a  bankiva- 
tyúk,  a  rizsmadár,  az  orrszarvú  madár  és  a  Col- 
localia  esculenta,  mely  ehető  fészkeit  a  D.-i  par- 
tok mészszikláinak  barlangjaiban  rakja.  Rova- 
rokban nagyon  bővelkedik,  ezek  színpompájukkal 
tűnnek  ki.  Nemes  ércekben  J.  szegény.  A  ban- 
tami  szóntelepek  elég  vastagok,  a  nafta  ós  aszfalt 
sok  helyen  található ;  Wonokromoban  bő  petro- 
leumforrás  van ;  a  kuoni  sóbányák  elég  sót  szol- 
gáltatnak ;  melegvizforrásai  számosak.  Rembang 
tartományban  gyógyfürdők  is  vannak. 

Lakosság,  kereskedelem  és  közigazgatás.  Az 
egész  sziget  őslakossága  maláji  fajbeli  és  2  nagy 
csoportra  oszlik :  a  szundaiakra  és  a  tulajdonkó- 
peni  J.-iakra,  akikhez  közelebb  áUanak  a  Madura 
szigetbeliek.  Lakóiból  közel  30.000,000  a  benszü- 
lött ;  eiu-ópai  80910,  kinai  563,000,  arab  29,000, 
hindu  23,000.  A  J.-iak  átlagos  magassága  165,  a 
szundaiaké  158  cm.,  erős,  nyilt  fellépésű  nép,  a 
mongolokra  emlékeztetnek.  Bőrük  barna,  hajza- 
tuk dús,  szemük  fekete  és  az  asszonyok  sokszor 
feltűnő  szépek,  J.  szigetén  faluközösség,  ú.  n. 
dessa  van  elterjedve.  A  rizstermö  földeket  csalá- 
dok szerint  osztják  szét  s  a  földosztást  időnkint, 
rendesen  öt  évenkint  ismétlik.  Ennek  az  eljárás- 
nak hibája  az,  hogy  a  jelenlegi  birtokos  biztosan 
tudja,  hogy  telkét  a  legközelebbi  földosztáskor 
más  fogja  megkapni  és  így  rablógazdaságot  üz. 
A  dessák  főnökeit  egy  évre  választják  a  tekinté- 
lyes, jómódú,  régi  lakosok  közül.  Őslakossága 
a  XIV.  sz.  óta  mohammedán ;  a  keresztények 
száma  köztük  csak  26,000.  A  benszülött  lakos- 
ság a  földmívelésen  kívül  különösen  az  É.-i  par- 
tokon és  Madurán  halászattal  is  foglalkozik. 
Házi  állatai,  ló,  bivaly  és  szarvasmarha,  rend- 
kívül bőségesen  vannak,  úgy,  hogy  1000  lakosra 
közel  300  áUat  jut.  Gyáripara  nincs ;  a  háziipar- 
ágak  közül  a  J.-ialoiál  a  legfontosabb  a  tímárság, 
ácsmesterség,  a  fegyverkovácsolás  (a  krissz  tőr 
készítése) ;  a  kelméket  az  asszonyok  szövik.  So- 
káig a  belforgalom  közvetítésére  nézve  az  1808. 
Daendels  által  épített  és  az  egész  szigeten  át- 
húzódó kőút  volt  a  legfontosabb,  de  1867  óta  min- 
dig több  és  több  vasút  épül.  1909-ben  2158  Ion. 
vasúti  vonala  volt.  A  tengeri  forgalmat  Batávia, 
Szamarang,  Szurabaja,  Panarukan  és  Tjilatjap 
kikötők  közvetítik,  (i909)a  bevitel  értéke  200miUió, 
&  kivitelé  300  millió  holl.  frt  körül  volt.  A  leg- 
fontosabb beviteli  cikkek  :  pamutfonalak  és  kel- 
mék, petróleum,  hántolt  rizs,  halak,  azonkívül 
húsnemüek,  liszt,  vaj,  sör,  vas,  acél,  arany-  és 
ezüstpénz.  A  főbb  kiviteli  cikkek :  gyarmatcukor, 
kávé,  fahéj,  rizs,  dohány,  tea,  bőrök,  kinahéj  és 
csípős  bors.  J.-n,  miként  Németalföld  összes  ín- 
diai  birtokain,  a  legfőbb  kormányhatalom  a  Ba- 
taviában  székelő  főkormányzó  kezébe  van  le- 
téve ;  ő  a  végrehajtói  és  bizonyos  megszorítással 
a  törvényhozói  hatalmat  is  gyakorolja,  miért  is  5 
tagból  álló  tanács  van  melléje  rendelve.  Közigaz- 
gatásilag 17  tartományi'a  oszlik  a  sziget ;  a  tarto- 
mányok regencykre  (kerület),  a  kerületek  disztrik- 
tusokra  és  ezek  dessa-kra  (község)  oszlanak.  A  tar- 
tomány élén  egy  rezidens  áll,  alárendeltjei  a  külön 
szakvizsgázott  segédrezidensek  és  ellenőrök.  Az 
em-ópai  tisztviselők  nem  érintkeznek  közvetlenül 


a  néppel,  hanem  kinevezett  vagy  választott  ben- 
szülött tisztviselők  útján.  Gyarmatpolitikájuk  a 
nép  vallásos  érzelmét  tisztelni  és  k&ejlesztoni  a 
hollandi  uralom  iránti  ragaszkodást.  A  német- 
alföldi kormány  a  28,310  európai  tanuló  részére 
1909-ben  233  iskolát  tartott  fenn  1110  tanerő- 
vel. A  benszülöttek  számára  (i909)  1088  népiskola 
volt  167,337  tanulóval.  A  népiskolai  oktatás  költ- 
sége 7^3  millió  hollandi  forintot  tett  ki.  Felsőbb 
iskolája  J.-nak  Batáviában  van. 

Története.  J.-t  már  Ptolemaios  is  említi  Dzsa- 
badin  név  alatt ;  történetének  főkorszakai :  1.  a 
brahma-  ós  buddha-vaUás  uralma  a  keresztény- 
ség első  századaiban ;  2.  a  mohammedán  vaUás 
uralma  a  XII.  sz.-tól  kezdve  és  3.  az  em'ópaiak 
megtelepedésének  kora.  Az  első  korszakot  homály 
fedi,  a  hagyomány  szerint  J.  akkor  több  apró  ki- 
rályságra oszlott,  amelyek  közt  leghíresebb  Ma- 
dzsapahit  volt;  Brambanam  ismeretes  egymásba 
épített  templomairól;  a  Boro-Budor  pagoda  az 
idők  pusztításai  ellenére  megmaradt  és  a  brah- 
man művészet  egyik  remeke.  Uttun-Gadeva  a 
XIII.  sz.  végén  az  egész  szigetet  uralma  alatt 
egyesítette.  A  brahma-  és  buddha-vaUás  m-almá- 
nak  1478.  az  arabok  véget  vetettek ;  ekkor  Ma- 
dzsapahit  királyság  hatalma  J.-n  kívül  25  más 
szigetre  terjedt  ki.  A  mohammedánok  alatt  J. 
szigetén  két  szultánság  (Demak  és  Csiribon)  ke- 
letkezett, ezek  kisebb  fejedelemségekre  oszlottak 
(Grissze,Bantam,Dzsakatra,Padzsang  és  Mintára). 
Az  európaiak  közül  1520.  először  portugálok  kö- 
töttek ki  J.-n.  A  hollandiak  1596.  jöttek  Bán- 
fámba ós  a  portugálokat  kereskedelmi  telepeiki'ől 
kiszorították.  1602.  John  Lancaster  angol  telepet 
létesített  Bánfámban.  1683-ban  a  hollandiak  üldö- 
zései miatt  kénytelenek  voltak  utódaik  azt  el- 
hagyni. A  hollandiak  az  1619.  alapított  Batá- 
viából  csakhamar  terjeszkedtek  K.  felé  és  hosz- 
szabb  háborúk  után  1749.  a  leghatalmasabb  szul- 
tán is  meghódolt  s  a  XVIII.  sz.  második  felében 
már  egész  J.  urai.  A  németalföldi  keletindiai  tár- 
saság erőszakosságai,  Anglia  és  Hollandia  háborúi 
J.-ra  káros  hatással  voltak.  Daendels  főkormányzó 
1808—11.  sok  bajt  orvosolt,  kiépítette  Anjer  és 
Banjuvangi  közt  a  szigeten  végighúzódó  utat  s 
a  fejedelmek  kénytelenek  voltak  udvaraikon  hol- 
landi kormányzónak  helyet  adni.  1811.  J.  angol 
kézre  jutott,  de  a  hollandiak  1814.  visszakapták. 
1830-ban  nagy  felkelés  volt  J.-n  Diepo  Negoro 
alatt,  de  vérbe  fojtották;  1846.,  1848—49.  is  há- 
borút viseltek  a  szomszédos  szigetek  fejedelmei- 
vel. 1904  febr,  a  Merapi  tíízhányó  kitört  és  sok  ál- 
dozatot követelt. 

Irodalom.  1659— 1870-ig  irodalma :  Verhandlingen  van 
het  Bataviaasch  Genootschap  van  Kunsten  en  Wetenschap- 
pen  XXXIX.  köt.  2.  füzetében  van  összegyűjtve  (Proeve 
eener  Ned.  Indísche  Bibi.  van  der  Chijs)  és  Kan  munkájá- 
ban 1880-ig :  Proeve  eener  geogr.  bibliographie  van  Neder- 
landsch  Oost  Indie,  Utrecht  1881.  A  kiválóbb  munkák: 
Junghuhn,  J.,  seine  Gestalt,  Pflanzendecke  and  iuiiere  Bauart, 
Leipzig  1852—54,  3  köt.;  Raffles,  Hist.  of  J.,  1830;  Hoola 
van  Nooten  :  Fleurs,  fruits  et  feuillages  de  J.,  1882  ;  Veth, 
J.,  geogr.,  ethn.,  Wst.,  3  köt.,  2.  kiad.,  1896—1903 ;  Schulze 
Führer  auf  J.,  Batavia  1897  ;  van  Deventer,  Geschiedenis 
der  Niederlanders  op  J.,  2.  kiad.,  Haarlem  1895 ;  J.  Chailley- 
Bert,  J.  et  ses  habitants,  Paris  1900;  H.  Breitenstein,  21 
Jahre  in  Indien,  2  köt.:  J.,  Leipzig  1900.  Térképek:  J. 
Residentiekaarten,  Haag  1880-tól. 

Javadalmazás  (dotáció).,  ellátás  javakkal, 
pénzzel.  Ilyen  értelemben  beszélnek  valamely  ál- 


Javadalom 


817 


Javak 


Iás8;il  e<rybokötött  J.-ról,  vagy  egyes  igazgatási 
ágiik  J.-áról,  értve  alattn  azt  a  pénzösszeget,  ami 
;iz  állami  költségvetés  szerint  ez  igazgatási  ág 
sziiksógipteiro  szolgál,  vagy  a  törvényhatóságok 
állami  dotációjáról,  azaz  arról  az  összegről, 
.unellyol  az  áÜam  a  törvényhatóság  terheinek 
viseléséhez  hozzájárul  stb. 

Javadalom,  általában  oly  birtok,  amelynek  a 
l)irtoko.-<  nem  tulajdonosa,  hanem  csak  jövedel- 
meit húzza :  különösen  így  nevezik  (praebenda, 
beneflcium)  azokat  a  javakat,  melyeknek  jöve- 
(lehne  meghatározott  egyházi  hivatallal  van  ösz- 
szekötvo.  L.  Egyházjavadalom. 

Jávai  irodalom,  1.  Jávai  nyelv  és  irodalom. 

Jávai  lövöhal,  l.  Lövolial. 

Jávai  majomember  (Pitheranthrojpus  erec- 
tiis  Dubois,  állat),  az  Emberszabású  majmok  (Si- 
mndae)  családjába  tartozó,  kihalt,  rendkívül  fej- 
lett majomfaj,  melyet  átmeneti  lénynek  tekinte- 
nek az  ember  és  a  majmok  között.  ívoponyatetö- 
hól.  bal  combcsontból  és  két  fogból  (2.  és  3.  bal 


A  jávai  iiiajoniembtT  koponyája  és  coiiiticsontja. 

zápfog)  álló  maradványait  Diihois  Jenő  hollan- 
diai orvos  1891.  és  1892.  találta  meg  Jávában, 
Trinil  helység  közelében,  a  Bengavan-folyó  part- 
ján. A  combcsont  és  a  két  fog  a  koponyatetötöl 
1.")  méter  távolságban  feküdt,  amiért  némelyek 
kétsi'gbe  vonták  (>  csontok  fi.sszetartozóságát,  de 
jogosulatlanul,  mert  a  combcí-ont  és  a  két  tbg  na- 
gyon hozzáül ik  a  koponyálioz.  Dubois  a  J.  geoló- 
giai korát  harmadkorinak,  nevezetesen  pliocén- 
korinak  tartotta,  az  újabb  vizsgálatok  (Volz,  El- 
itéit. Schusfer)  szerint  azonban  flatalabbkorú, 
valószínűleg  a  pleisztocén  elejéről  v.  közepéről 
való.  ib  cm.  hos.szú  combcsontja  alapján  Ítélve 
kb.  gorilla  nagyságú  lehetett.  Koponyájának  tér- 
fogata 800  -  900  cms-re  becsülhető  :  "koponyatér- 
fogata, vagyis  ami  ezzel  egyértelmű,  az  agyvelő 
fejlettsége  dolgában  a  J.  az  enitei-  és  a  majmok 
között  közbülső  helyzetet  foglal  el,  amennyiben 
az  ember  koponyatélfogata  legkevesebb  950  cm', 
a  gerilláé  pedig  4(53  cm".  A  tudósok  egy  része  a 
J.-t  a  majmok  ós  ember  közti  átmeneti  lénynek, 
valóságos  ősembernek,  más  lésze  pedig  kihalt 

Rémi  Nagy  LexHcona.  X.  Icöt 


Óriás  majomfajnak,  a  gibbonok  kihalt  ősalakjá- 
nak tartja.  A  mellékelt  ábrák  a  J .  combcsontját, 
valamint  egész  koponyájának  Dubois  által  készí- 
tett rekonsti'ukcióját  tílntetik  fel.  Érdekes  a  comb- 
csont felső  végén  látható  kóros  kinövés.  V.  ö. 
Klacdsch,  Der  gegonwartige  Stand  der  Pithecan- 
thropus-Frage  (1899) ;  Schiralbe,  Stiidien  über 
Pithecanthropus  erectus  (1900). 

Jávai  növényviasz,  a  Jáva  és  Szumatra-szi- 
geteken  termő  Mcus  cerifliia  tejnedvóböl  nyert 
viaszszeri'í  anyag,  melyet  Szamaira- ria.'iznak  is 
neveznek. 

Jávai  nyelv  és  irodalom.  A  jávai  nyelv,  me- 
lyet Közép-  és  Kelet-Jáva  mintegy  18  millió  la- 
kosa beszél,  a  maláj-polinéziai  nyelvcsaládhoz 
tartozik.  A  keleti  rósz  sok  indiai  elemet  mutat- 
hat fel.  A  tanultabb  jávaiak  irodalmi  nyehmek 
egy  mesterséges,  a  szanszkrithoz  szókincsére 
nézve  igen  közelálló  nyelvet,  a  kavit  használták, 
amelynek  emlékei  a  K.  u.  800  — 1400-i ki  időszak- 
ban is  nyomozhatok.  A  jávai  írás  is  a  régi  kavi 
írásból  fejlődött,  amely  egy  régi  indiai  írásból 
keletkezett.  A  jávai  nyelv  legjobb  ny(>lvtana  T. 
Roordas,  Javaansche  grammatika  (Amsterdam 
1855),  rövidebbre  fogva:  Beknopte  javaansche 
grammatika  (u.  o.  1875,  4  kiad.  1893);  Favre : 
Grammaire  javanai.se  (Paris  1866)  és  Bohatta, 
Praktische  Grammatik  der  javanischen  Sprache 
(Wien  1892) ;  Favre  egy  Dictionnaire  javanais- 
franí'ais-t  is  kiadott  (Wien  1870).  A  Gericke-féle 
Jávai-hollandi  szótár  (Amsterdam  1847)  javított 
kiadását  Roorda-Vreede  adta  ki  (2.  kiad.  1883- 
1886). 

A  jávai  irodalom  gazdag  a  különböző  tartalmú 
művekben.  A  legbecsesebb  költemények  egy  része 
a  régi  ú.  n.  kavi  nyelvből  való  fordításokból  áll. 
Idetartoznak  a  Brata-yuda,  az  Ardjuna-Sasrabahn, 
a  Wiwaha,  a  Ráma,  s  a  Manik-Maya.  Az  eredeti 
jávai  müvek  közt  kiemelendők  az  ú.  n.  Babád  c. 
terjedelmes  krónikák,  amelyek  többnyire  kötött 
beszédben  vannak  írva.  Töitt-neti  regénynek  ve- 
hető a  Damar  Wuian,  a  legendaszerii  Adji-Saka, 
az  Angling-Darma  tíJrténete  és  a  Djaja  leng- 
kara.  A  történeti  regénynek  mozlim  hagyomá- 
nyon nyugvó  neme  a  Mózes  és  Pharao  király  tör- 
ténete, a  Radja  Pirangon  és  a  terjedelmes  Menak. 
A  drámairodalomban  jellemző,  hogy  a  színházi 
előadások  anyaga  régi  epikus  költeményekből 
van  merítve.  Ilyenek  a  Progi  wa.  Palasara,  Pandii, 
Purwa.  Abiasa.  Kedvelt  az  állatmese  is,  ilyen  pl.  a 
Kantjil.  Az  újabb  irodalom  szellemi  termékei  kö- 
zöl kiemelendő  a  Purwa  Lelana  Útleírása.  A  já- 
vai nyelvterületen  főkutat<ik :  a  hollandi  Roorda, 
de  Holleuder,  Meinsma.  van  den  Brock,  Vreede, 
a  német  Rost  és  a  francia  Favre. 

Jávai  rostakagyló  (A.Hpergillum),  1.  RosUi- 
kagyló. 

Javak  (jav,  jásza//:  jó),  igy  nevezzük  mindazt, 
aminek  gazdasági  szempontból  értéket  tulajdoní- 
tunk. A  társadalmi  gazdaságtan  szempontjából  J. 
a  szükségletek  kielégiV'sének  az  eszközei.  A  J. 
alkotóeleme  az  érték.  A  J.-at  sokfélekép  lehet 
megkülönböztetni :  szabad  el.  a  természet  azon 
adományai  (levegő,  víz,  napsugár  stb.),  amelyek 
vagy  általában,  vagy  bizonyos  adott  helyzetben 
minden  fáradság,  minden  áldozat  néllcül  megsze- 


Javalcuz 


—     818 


Javítóintézetek 


rezhetök,  többnyire  vagy  általában,  vagy  viszony- 
lagosan korlátlan  mennyiségben  rendelkezésre  ál- 
lanak és  ennek  következtében  a  gazdálkodásnak 
nem  tárgyai.  A  gazdálkodás,  a  takarékoskodás,  a 
számítás  tárgyai  csak  azok  a  J.,  amelyeknek 
megszerzése,  előállítása  valami  áldozatot  követel; 
ezek  a  gazdasági  J.  Megkülönböztetjük  továbbá 
a  személyi  és  tárgyi  J.-at:  az  előbbiek  a  for- 
galomban mint  szolgálatok  szerepelnek.  Számos 
nemzetgazda  külön  csoportba  veszi  a  viszonyok- 
nak nevezett  J.-at,  t.  i.  azon  előnyöket,  élveze- 
teket, melyek  valamely  gyakorlatilag  értékes  gaz- 
dasági vagy  jogviszonyból  származnak,  pl.  sza- 
badalmak, vagy  a  kereskedőnek  vevői  köre  stb. 
Különbséget  tesznek  továbbá  föltételes  és  föltét- 
len, átruházható  és  átruházhatatlan,  helyettesít- 
hető és  helyettesíthetetlen  J.  között  stb.  V.  ö.  Föl- 
des, Társadalmi  gazdaságtan,  továbbá  az  összes  el- 
méleti közgazdaságtanok.  L.  még  Jövedeleniel- 
oszlás. 

Javalcuz  vagy  Jahalcuz  (ejtsd:  habaikúdsz),  hegy 
és  kénes  fürdő  Spanyolországban,  Jaen  mellett 
(1.  0.). 

Javallat  és  ellenjavallat,  1.  Indikáció. 

Javára  írás,  1.  Jóváírás. 

Javari  (ejtsd :  havari ;  Jacarara,  Yacarana),  az 
Amazonas  jobboldali  mellékfolyója,  felső  részén 
Aruitának  nevezik  s  itt  a  Peni  és  Brazillá  közti 
határon  folyik  végig,  hatalmas  őserdőkön  haladva 
át  Tabatingánál  torkollik.  Hossza  kb.  945  km. 

Javas,  olyan  egyén,  aki  jóslással,  búbájosság- 
gal,  különösen  ú.  n.  ráolvasással,  ira lássál  (1.  o.) 
gyógyít.  A  J.-ok  többsége  az  asszonynépből  kerül 
ki  s  tilalmas  és  többnyire  veszedelmes  mestersé- 
gük mélyen  belevág  a  boszorkányság  körébe. 
L.  még  Jóslás,  Kuruzsló  és  Ráolvasás. 

Jáva-tyúk,  az  óriás  testű  tyúkok  csoportjába 
tartozó,  Észak-Amerikában  tenyésztett,  de  Euró- 
pában is  ismeretes  ós  a  Plymouth-Rockhoz  hason- 
ló termetes,  korán  fejlődő  fajta.  Színe  vagy  sö- 
tótfekete,  fémes  fénnyel,  v.  fekete-fehéren  tarká- 
zott, houdan-szlnű  (Mottled).  Eleven  természetű, 
jó  tojó ;  világos-barnás  tojása  meglehetősen  nagy; 
a  jórcék  már  5—6  hónapos  korban  kezdenek  tojni, 
iígyúttal  kedvelt  húsfajta  is.  A  kakas  súlya  4—5, 
a  j  ércéé  ? — 4  kg. 

Javea  (ejtsd:  hávea,  Xobea,  Jabea),  város  Ali- 
cante  spanyol  tartományban,  Denia  kerületben, 
fi  Földközi-tenger  egyik  kis  öble  mellett,  a  Mongo 
D.-i  lábánál,  (i9io)  7250  lak.,  régi  körfalakkal,  gyii- 
mölcski vitellel,  halászattal.  A  Baleari-szigetekre 
vezető  kábel  innen  van  lefektetve. 

Javelle-víz,  1.  Eau  de  Javelle. 

Jáver  (török)  a.  m.  segéd,  hadsegéd,  újabban 
különösen  szultáni  hadsegéd.  E  hadsegédek  leg- 
főbbje a  szer-jáver,  a  legnagyobb  palotai  móltó- 
ságok egyike'. 

Javítási  elmélet,  1.  Büntetőjogi  elméletek. 

Javítási  forgalom,  az  árúknak  az  a  vámmen- 
tes forgalma,  melynek  alapján  az  országba  javítás 
céljából  beérkezett  árú  vámmentesen  térhet  vissza 
a  ktüföldre,  ill.  a  javítás  céljából  külföldre  küldött 
árú  szabadon  jön  vissza  az  országba. 

Javítások  (melioratiók)  alatt  értjük  általában 
a  dolog  értékének  vagy  használhatóságának  eme- 
lésiére fordított  költekezést,  1.  Beruházás. 


Javitnok  a.  m.  korréldor  (1.  o). 

Javító  gyarmat,  oly  belföldi  földmívelási  te- 
lep, mely  fiatalkorú  bűntettesek,  csavargók  (js 
züllöttek  erkölcsi  nevelésére  és  munkáltatására 
szolgál.  Ilyen  volt  a  De  Metz  által  1839.  alapított 
J.  Franciaországban.  L.  még  Industrialschool., 
Reformátor  u. 

Javítóintezetek,  nevelőházak  a  züllésnek  in- 
dult, V.  a  züllés  veszélyének  kitett  gyermekek 
részére.  Magyarországon  a  J.  felállítását  először 
a  Btk.  rendelte  el,  kezdetben  azonban  nem  mu- 
tatkozott életképesnek,  de  utóbb  oly  fokra  fejlő- 
dött, hogy  ezen  a  téren  Magyarországot  egész 
Európa  vezető  államnak  ismeri  el,  mígnem  a 
Bn.  a  javítónevelést  a  fiatalkorúak  kriminalitá- 
sának leküzdésére  irányuló  állami  és  társadalmi 
tevékenység  központjává  tette.  Ez  idő  szerint 
Magyarországon  hat  állami  és  mintegy  20  ma- 
gánjavítóintézet van,  a  magánintézetek  telje-s 
függetlenségben  vannak  az  államtól,  illetőleg  az 
igazságügyi  kormánytól.  Az  állami  J.  felállításuk 
sorrendjében :  Aszód,  Kolozsvár,  Székesfehérvár, 
Kassa  és  Szamosújvár  fiuk  ós  Rákospalota  leá- 
nyok részére.  Ezekben  az  intézetekben  összesen 
mintegy  2500  növendéket  lehet  elhelyezni.  A  ma- 
gánintézetek közül  nevezetesek  a  püspöknádasdi, 
lorettomi,  dunaalmási,  szikszói,  a  makói,  a  sze- 
gedi, a  soproni  stb.  A  J.-be  olyan  kiskorúakat 
vesznek  fel.  akik  bűncselekményt  követtek  el  és 
javítónevelésüket  a  bíróság  v.  a  gyámhatóság  el- 
rendelte, felvesznek  továbbá  olyanokat  is,  akik 
bűncselekményt  ugyan  nem  követtek  el,  de  aty- 
juk V.  gyámjuk  a  felvételt  azért  kéri,  mert  ez 
erkölcsi  romlásuk  megakadályozása  végett  szük- 
séges. Tizennyolc  évnél  idősebb  korút  a  javítóin- 
tézetbe felvenni  nem  lehet.  A  felvételt,  ha  nem 
bírói  ítéleten  alapszik,  az  igazságügy  miniszter 
engedi  meg.  Az  intézetek  közül  kettőnek  iparis- 
kolai jellege  van :  az  aszódi  javítóintézetbon 
kocsigyártó,  a  kassaiban  pedig  bőr-,  textil-  és  fa- 
ipariskola  van.  Azok  a  növendékek,  akik  az  ipar- 
iskolát elvégzik,  mint  felszabadult  segédek  hagy- 
ják el  az  intézetet  és  így  megélhetésük  biztosítva 
van.  Az  aszódi  intézetben  elsőrangú  automobilok 
készülnek,  sőt  az  utóbbi  időben  már  a  motorok 
gyártása  is  megindult.  A  kassai  intézetben  igen 
nevezetes  bőröndös  és  bördiszmű-ipar  van ;  ezen- 
felül az  aszíalosságban  és  a  textil-iparban  is  ma- 
gas színvonalon  áll  a  termelés.  Mindegyik  inté- 
zetben, de  különösen  az  aszódiban  és  a  kassaiban 
igen  magas  fokon  álló  kertészetet  is  űznek,  az 
aszódi  intézetben  mintagazdaság  is  van.  Az  inté- 
zetek gyártmányai  hazai  és  világkiállításokon 
több  ízben  nagy  díjat  nyertek. 

Ha  a  növendék  teljesen  megjavultnak  látszik, 
kísérletileg  kihelyezik  ós  a  társadalmi  egyesülé- 
sek segítségével  munkához  juttatják.  Az  elhelye- 
zés a  tapasztalatok  szerint  nem  ütközik  nehéz- 
ségbe. Ha  a  kísérletileg  kihelyezett  növendék  21 
éves  koráig,  vagy  ezen  belül  2  évig  jól  viseli  ma- 
gát, kihelyezése  véglegessé  válik,  máskülönben 
visszaszállítják  az  intézetbe.  Az  intézetben  21 
éves  korán  túl  senki  sem  tartható,  minélfogva 
ennek  a  koi-nak  elérésével  mindegyik  növendéket 
véglegesen  kihelyezik.  Az  intézetek  működésének 
eredményét  a  kihelyezettekre  vonatkozó  statisz- 


Javitó  keresztezés 


819 


Jávorka 


íikai  adatokon  lehet  ellenőrizni.  Ezek  az  adatok 
;izt  mutatják,  hogy  a  J.  kiváló  eredménnyel  mű- 
ködnek. Ugyanis  a  kihelyezettek  alig  8— 10%-a 
tannslt  kifogásolható  viseletet :  60— 707o  Jö  vi- 
seletű, a  többi  ismeretlen.  Felteheti)  azonban, 
liogy  az  ismeretlenek  túlnyomó  része  is  jó  vise- 
letet tanúsít,  mert  a  statisztikai  adatgyűjtés  alól 
éppen  azok  akarják  kivonni  magukat,  akik  múlt- 
jukat szégyenük 

A  javít<inevelé8  irodalma  igen  nagy,  de  össze- 
foglaló elméleti  és  gyakorlati  munka  alig  van. 
A  magyar  viszonyokat  iUetőleg  v.  ö.  Angyal,  A 
ftataJkorúakra  vonatkozó  büntetőjogi  szabályok 
kommentárja  (Budapest  1913);  J5a?o<7^J.,  Fiatal- 
korúak és  büntetőjog  (u.  o.  1909) :  Kun-Ládaij, 
Küzdelem  a  fiatalkorúak  kriminalitása  ellen 
(u.  0.  1905). 

Javitó  keresztezés  v.  nemesítő  keresztezés  az 
a  tenyésztő  eljárás,  amikor  nemesebb  fajtájú  te- 
nyé^zhimekkel  közönségesebb  fajtájú  női  ivarú 
állatokat  pároztatunk.  A  J.  az  országos  közöste- 
nyésztésben általános  alkalmazásban  van,  pl.  a 
nemes  fajtájú  állami  mének  a  földmívelök  ke- 
vésbW  nemes  kancaálloraányát  hívatottak  javí- 
tani. 

Javítóműhelyek,  1.  Műhelyek. 

Javitónevelés,  a  züllött  és  bűntettes  fiatal- 
korúakkal szemben  aBn.  (btlntető  novella :  1908. 
XXXVÍ.  t.-c.)  és  a  fiatalkorúak  bíróságáról  szóló 
1913.  VII.  t.  c.  értelmében  alkalmazandó  intézke- 
dés. (Mja  megfelelő  szigorral,  az  erkölcsi  nevelés 
s  a  mimkáraszorítás  útján  a  fiatalkorút  jó  útra 
téríteni  s  megmenteni  a  további  zülléstől.  J.-nek 
vetendők  alá  a  züllött  gyermekeken  (12  éven  alu- 
liak) kívül :  a)  a  beszámítási  képességgel  nem  bíró 
züllött  flatalkorúak,  ha  büntetendő  cselekményt 
követtek  G\,h)  büntetendő  cselekmény t elkövetett 
oly  flatalkoiTiak  (12—18  évesek),  kiknél  a  cselek- 
mény elkövetésekor  a  büntethetőséghez  szüksé- 
ges éi-telmi  és  erkölcsi  fejlettség  megvolt  s  kik- 
nek jövőbeli  magaviselete  és  erkölcsi  fejlődése 
órdekébeu  csak  a  hosszabb  ideig  tartó  állandó 
intézeti  kezeléstől  várható  siker.  A  J.-t  a  bíróság 
határozatlan  időtartamra  mondja  ki,  mindazon- 
által nem  tarthat  az  egy  évnél  rövidebb  ideig  s 
nem  terjedhet  túl  a  fiatalkorú  21-ik  évének  be- 
töltésén. A  J.-re  ítéltek  állami  vagy  az  igazság- 
ügyminíszter  által  e  célra  kijelölt  javítóintézetbe 
(1.  0.)  vagy  (lyermekmenhÁyhe  (1.  Gyennekvé- 
delem)  utaltatnak,  honnét  a  kihelyezés  a  21-ik 
(gyermekmenhelynél  15-ik)  életév  betöltésével, 
vagy  kísérletileg  előbb  is  (ha  a  fiatalkorú  egy 
évet  már  az  intézetben  töltött  és  teljesen  megja- 
vultnak  látszik)  történik  a  felügyelő  hatóság  (1. 
Patronázs)  javaslatára.  A  kísérleti  szabadonbo- 
csátás két  évi  próbaidőre  történik  s  a  kihelyezettet 
felügyelet  alá  helyezik  és  munkával  látják  el. 
Ha  ez  idő  alatt  a  fiatalkorú  erkölcstelen  vagy 
csavargó  életmódot  folytat,  úgy  a  21-ik  életévét 
még  be  nem  töltött  fiatalkorú  igazságügyminisz- 
teri  rendelkezésre  az  intézetbe  visszaszállítandó, 
ellenkező  esetben,  azaz  ha  a  próbaidő  kifogásta- 
lanul telt  el,  a  kísérleti  kihelyezés  végleges  sza- 
hadonboesátássá  alakul  át.  L.  még  Nevelöintézke- 
tiés,  Utólagos  javitónevelés. 

Javitónevelőintézetek,  1.  Javítóintézetek. 


Jávor,  a  Kárpátok  ÉK.-í  határlánoolatának 
egyik  kisebb  tagja  Sáros  vmegyóben,  a  Tarosa 
és  Szekcső  völgye  közt.  A  J.  a  Csergő  hegycso- 
port folytatásának  tekiuthető,  melynek  gerin- 
cébe majdnem  észrevétlenül  megy  át.  Legnagyobb 
emelkedése  a  Szolíszko  (1101  m.).  Gerince  túl- 
nyomóan erdős ;  geológiai  alkotása  megegyezik 
a  Csergőével. 

Jávor  (azelőtt :  Jalova),  kisk.  Bereg  vm.  alsó- 
vereczkei  j.-ban,  (i9io)  1.38nitén  lak. ;  u.  p.ésu.  t. 
Alsóvereczke. 

Jávor  Pál,  festő,  szül.  1880.  Budapesten.  A 
mintarajziskolában  kezdte  meg  tanulmányait  s 
Benczúr  mesteriskolájában  folytatta.  Egy  ideig 
tagja  volt  a  szolnoki  müvésztelepnek,  aztán  kül- 
földi tanulmányútra  ment ;  hazatérve,  gyűjtemé- 
nyes kiállítást  rendezett  műveiből  a  Nemzeti  Sza- 
lonban 1910.,  ahol  a  Nemes-díjat  nyerte.  1912-ben 
a  Műcsarnok  tárlatán  az  Erzsébetvárosi  kaszinó 
díját  kapta  Ábránd  c.  nagy  festményére.  Egy 
évvel  előbb  falfestményekkel  díszítette  a  buda- 
pest-soroksári-úti  elemi  iskolát. 

Javoranj,  adók.  Zágráb  vmegye  dvori  j.-ban, 
(1910)  1394  szerb  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t.  Dvor. 

Jávorantilóp,  1.  Antilópok. 

Jávorfa  (növ.),  1.  Juharfa. 

Jávorfalu,  kisk.  Szatmár  várm.  nagysomkúti 
j.-ban,  (1910)  179  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Nagy- 
nyires. 

Javorina,  gyakori  hegynév  Magyarország  B.-i 
részében;  jelentékenyebb  a  J. -hegycsoport  az 
ÉNy.-i  határláncolatban  ^(Nyitra  és  Trencsén 
vm.-ben),  mely  Miavától  ÉK.-ro  emelkedik  ós  a 
Vlára-szorosig  terjed:  többnyíre  erdőborította, 
széleshátu  hegycsoport,  melynek  legmagasabb 
csúcsa  a  Nagy-J.  (968  m.),  Nyitra  vm.  és  Morva- 
ország határán :  Vágújhelyröl  érhető  el  legköny- 
nyebben. 

Javorina,  kisk.  Szepesvárm.  késmárki  j.-ban, 
(1910)  396  tót,  magyar  és  német  lak.,  postahivatallal 
és  postatakarókpénztárral :  u.  t.  Szepesbéla.  J.  a 
Magas-Tátra  B.-i  oldalában  fekszik  s  a  hegységbe 
teendő  kirándulások  egyik  kiinduló  pontja.  Ho- 
henlohe-Oehringen  herceg  palocsai  uradalmához 
tartozik ;  Javorinán  a  herceg  szép  nyári  kastélyt 
építtetett  és  vadaskertet  rendezett  be ;  két  papir- 
anyaggyárp  és  vasgyára  is  van  itt.  Környékén, 
a  Javorinka-völgy  oldalában  két  kis  barlang 
van. 

Javorinka,  a  Dunajeczbe  ömlő  Bialka  meUék- 
vizo,  a  Magas-Tátra  B.-i  oldalán,  a  Varangyos-tó- 
ból  ered  s  a  Javorina  és  Podspádi  érintésével 
Jurgov  közelében  a  Bialkába  ömlik.  Hossza  mint- 
egy 18  km.  Természeti  szépségekben  gazdag  völ- 
gyét turisták  gyakran  keresik  fel. 
'"  Jávorka,  Í.Adám  (kosztolámji),  II.  Rákóczi  Fe- 
renc hadvezére  és  főlovászmestere,  szül.  Nagy- 
Kosztolányon  (Nyitra)  1683.  v.  1684.,  megh.  mint 
emigráns  Jaroslawban  (Galícia)  1747  aug.  19.  A 
Rákóczi-felkelés  hírére  ott  hagyta  a  nagyszombati 
egyetemet  ós  a  nyitravmegyei  fiukból  alakított 
gyalogezredbe  állott;  1708.  hadnagy,  előbb  Ocs- 
kay  László,  majd  Géczy  Gábor  lovasezredében. 
Midőn  Ocskay  1708  aug.  a  császáriakhoz  pártolt 
és  ezredét  Pálffy  kelepcéjébe  vitte,  J.  egyike  volt 
ama  négy  ifjú  főtisztnek,  akik  boszut  esküdtek  az 


Javornik 


820     - 


Jay 


áruló  elleii,  kit  1710  jau.  1.  a  verbói  Róvay-kas- 
tólyban  kézre  kerítvén,  lefejeztettek.  A  szatmári 
fegyverletételt  rosszalva,  Rákóczival  Lengyelor- 
szágba bujdosott,  honnan  több  kuruc  főtiszt  meg- 
bízásából áliiihában  újra  bejárta  Magyarországot, 
hogy  egy  újabb  fölkelés  útját  egyengesse.  Azon- 
ban felismerték  és  Buda  várába  vitték,  honnét 
megszökvén,  1712  jún.  visszatért  Bercsényihez 
Lengyelországba.  Azután  Cseroyvel,  Máriássy val 
ós  Turkoly  Sámuellel  orosz  szolgálatba  szegő- 
dött. 1716-ban  Bercsényivel  Törökországba  ment, 
midőn  pedig  az  öreg  Bercsényi  XV.  Lajos  francia 
király  szolgálatában  levő  tia,  gróf  Bercsényi 
László  számára  a  fiatalabb  magyar  emigránsok- 
ból saját  huszárezredet  szervezett :  J.  is  otthagyta 
(1721  júl.)  Rodostót  és  a  Bercsényi-ezredben  őr- 
nagy, majd  alezredes  lett.  1724— 25-ig  Rákóczi 
megbízásából  Moszkvában  járt  Nagy  P(';ter  cár- 
nál, aki  neki  megígérte,  hogy  sereggel  fogja  Rá- 
kóczit Erdély  visszafoglalásában  támogatni.  Ro- 
dostóba térvén  vissza,  ott  Rákóczi  főlovászmeste- 
révé  tette.  Néhány  évvel  utóbb  J.  megint  francia 
zászló  alatt  harcolt,  1735.  pedig  lengyel  főtiszt 
lett  és  egyúttal  XV.  Lajos  apósa,  Leszczynski 
Szaniszló  lengyel  trónjelölt  érdekében  működött. 
Most,  61.  évében,  mint  herceg  Czartoryski  Ádám 
jószágkormányzója  nyomára  jött  llyvóban  a  gróf 
Porgách  Simon  ós  Zsigmond  elhunyta  óta  elkal- 
lódott Rákóczi-levéltárnak.  Solcfóle  akadály  leküz- 
dése után  J.  a  levéltárt  174-7  febr.  1.  Skolie  ha- 
társzéli (galiciai)  városban  a  gróf  Forgách-család 
küldötteinek  csakugyan  átszolgáltatta  ós  így  az  utó- 
kor számára  megmentette.  Néhány  hónappal  utóbb 
a  sokat  hányatott,  derék  ember  Jaroslawban  el- 
hunyt. Jókai  Mór  Szeretve  mind  a  vérpadig  c.  re- 
í^ónyénok  egyik  főhőse.  V.  ö.  Thaly  Kálmán,  J. 
Ádám  ezredes  (Századok,  1888).  Fiai  közül  J. 
János,  a  francia  állampolgár,  atyja  halála  után 
visszatérhetett  hazájába,  de  bii'tokait  nem  kapta 
vissza.  Másik  fia  1763.  halt  meg  Pozsonyban  mint 
szerzetes. 

2.  .7.  Sándor,  botanikus,  szül.  Hegybáuyán 
1883  máríf.  12.  A  budapesti  egyetemen  1906.  bo- 
tanikai doktorátust  nyert  és  1907-ben  múzeumi 
segédör,  1912.  őr  lett  a  Nemzeti  Mu^íeumban. 
Monografikus  munkái  ós  florisztikai  értekezései 
közül  főbbek:  Hazai  Ono&via  fajaink  (Aunal. 
mus.  nat.  Hung.  IV.  1906) ;  Néhány  adat  a  ma- 
gyar flóra  isniereiéhez  (Magy.  Botan.  Lapok  IX. 
1910);  Az  £h-ysimum  erysimoides  csoportról 
(Magy.  Botivn.  Lapok  XI.  1912). 

Javornik,  a  Kárpátok  magyar-moiva  határ- 
láncolatának tagja,  mely  Tiencsén  vmegye  ós 
Morvaország  határán,  a  liszai  hágótól  a  turzor- 
kai  völgyig  terjed.  A  hegycsoport  DNy.-ról  ÉK.  felé 
csap  s  inkább  hegyes  fensíkot,  mint  egyszerű  hegj^- 
láncot  képez.  Gerincének  főbb  emelkedései  a  Ma- 
kita  (923  m.),  J.  (1071  m.)  és  Csemerka  (1053  m.). 
A  gerinccel  párhuzamosan  s  tőle  csak  4—5  km.- 
nyire  folyik  a  Felső-Becsva,  miért  is  a  J.-nak 
É.  felé  csak  igen  rövid  mellékágai  vaunak,  míg 
D.  felé  egjTnással  párhuzamos  és  15—20  km.  hosz- 
szú,  helyenkint  1000  m.  magasságot  elérő  ágakat 
1)0csát  a  Vág  völgyére. 

Javornik,  adók.  Zágráb  vm.  dvori  j.-bí"n,{t!iio) 
300  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Dvor. 


Jávoros  (azelőtt :  Zsugásztra),  kisk.  Sxolnok- 
Doboka  vm.  magyarláposi  j.-ban,  (laio)  213  oláh 
lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Nagyilondrt. 

Javorovac,  adók.  Belovár-Körös  vra.  kaprou- 
czni  j.-ban,  (loio)  ^W)6  szerb  lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Pod- 
varski-Novigrad. 

Jávorszarv  (nüv.),  1.  Flatycerium. 

Jávorszarvas  (Aires,  áiiat),  a  Szarvas-félék 
családjába  tartozó  emlö.sállatnem.  Jellemzők  a 
törpe  rózsatőből  hongeres  alappal  kinövő  ós  az- 
után lapáttá  szétterülő  agancsai.  Két  élő  és  3  ki- 
halt faj  ismeretes.  A  közónségesj.  (Alms  macldis 
Ogilby)  a  szarvasok  között  a  leghatalmasabb  ter- 
metű. A  meglett  bika  2*6— 2"8  m.,  farka  10  cm. 
hosszú,  magassága  1-9  m.  Törzse  aránylag  rövid 
ós  vastag ;  melle  széles  :  marja  majdnem  púpos ; 
háta  eg.venes ;  feje  nagy,  hosszúra  nyúlt :  arcorra 
nagyon  széles,  hosszú,  vastag,  felduzzadt  és  elül 
lecsapott ;  nyaka  rövid  és  vastag ;  lábszárai  na- 
gyon magasak  és  egyforma  hosszúak :  farka  na- 
gyon rövid.  A  meglett  bika  agancsa  hatalmas, 
lapátalakuau  kiszélesedett  ós  20  kg.  súlyú  is  le- 
het. Szőrözető  hosszú,  sűrű  és  merev.  Színe  vörö- 
sesbarna, a  sörényen  és  a  fej  oldalán  fényes,  sö- 
tét feketebarnába,  a  homlokon  vörösesbarnába  s 
a  száj  végén  szürkébe  hajló,  lábai  hamuszürkék. 
Régen  l'hu'ópában  elterjedtebb  volt.  Ma  Európá- 
ban a  Balti-tengermelléki  lapályokou.  Svédor- 
szágban, Norvég! ábaii  és  Oroszország  néhány 
pontján  fordul  elő ;  Ázsiában  jíz  é.  sz.  öO'-ától 
egész  északon  a  nagy  erdőségekben  sokkal  gya- 
koribb. Régebben  hazánkban  is  élt;  hogy  mikor 
pusztult  ki,  nem  tudjuk.  Németországban  csupán 
a  Tilsit  melletti  ibenhorsti  és  tafellaingkeni  va- 
dászterületeken és  a  köuigsbergi  kormányzóság 
16  erdészeti  kerületében  él  .300—400  drb.  Araeri- 
kában, nevezetesen  Kanadában,  Alaszkában,  Uj- 
Braunscliweigban,  a  Fundy-öböl  mentén  és  a 
Sziklás-hegységbeu  él  a  J.  másik  faja :  az  ameri- 
kai J.  (Alc.es  ameficanus  Jardine),  melyet  sok 
zoológus  azonban  nem  tart  külön  fajnak. 

Jávorvölgy  (azelőtt  Pontinásza),tísk.  Szolnok- 
Doboka  vra.  bethleni  j.-ban,  (kho)  139  oláh  lak.,- 
u.  p.  Középíalva,  u.  t.  Retteg. 

Javurek,  Kar  el.  cseh  történeti  festő,  szül.  Prá- 
gában 1815.,  megh.  u.  o.  1909  márc.  23.  Tanulmá- 
nyait Prágában,  Bécsben,  Belgiumban  és  Parisban 
(Couturenél)  végezte.  Képeinek  tárgyát  leginkább 
a  cseh  történelemből  merítette.  Nevezetesebb  mű- 
vei :  Huss  János  útrakelése ;  II.  Sobt^siav  a  ra\  a- 
talon ;  Prágai  Jeromos ;  Zizka ;  Nepomuki  Szent 
János ;  Katonák  a  harmincéves  háborúból  stb. 

Jaworów,  város,  J.  galiciai  kerületi  kapitány- 
ság székhelye,  Lembergtöl  Ny.-ra,  (1910)  10,208 
lengyel  és  rutén  lak.,  agyagárukészítéssel  és  szesz- 
égetéssel.  Kastélyában  gyakran  lakott  Sobieski 
lengyel  Idrály.  Nagy  Péter  itt  lépett  házasságra 
1.  Katalinnal.  K.-re  van  Szklo  kénes  vízforrtissal 
és  katonai  fürdőintézette]. 

Jaworzno,  közs.  Chrzanów  galiciai  kerületi 
kapitányságban,  vasút  mellett,  (1910)  11,563  lak., 
kőszénbányálíkal,  cinkfehér-  és  üveggyárral. 

Jaxartes,  a  Szir-Darja  (1.  0.)  régi  neve. 

Jaxt,  folyó,  1.  Jagst. 

Jay  (ejtsd:  zsé),  Antoine,  francia  író,  szül.  Grui- 
ti-esben  (Gironde)  1769  okt  19.,  megh.  Lagorcebnn 


Jayadeva 


—     821 


Jeanne  d'Arc 


1 855  ápr.  9.  A  restauráció  után  előbb  a  Constitu- 
lionnel,  mnjd  az  általa  1818.  alapított  Minerve  c. 
lapot  szerkesztette.  Liberalizmusáért  Jouyval 
együtt  börtöni-e  vetették.  Itt  írták  meg  Les  her- 
mites  eu  prisou  (1823, 2  köt.)  c.  művüket.  Említést 
érdemlő  müvei  továbbá  :  Histoire  du  ministére  du 
oardinal  Richeliou  (1815,  2  köt.)  és  Oeuvres  litté- 
raires  (1831,  4  köt.). 

Jayadeva,  indus  lírikus,  1.  Dzsajadeva. 

Jayanta.  Asszam  indiai  tartomány  egy  része, 
I.  Dzsaintia. 

Jayet  (ásv.),  a.  m.  gngát. 

Jayme  (eítad:  haime,  a.  m.  Jakab),  madridi  her- 
rcg,  szül.  1870  jun.  27  Veveyben  (Svájc),  Don  Gar- 
los  spanyol  trónkövetelő  (1.  Garlos,  5.)  és  Margit 
parmai  hercegnő  fia.  A  grodnői  orosz  gárda- 
liuszárezred  szabadságolt  ezredese.  Nővére,  Bour- 
})on  Blanka  hercegnő,  felesége  Lipót  Szalvátar 
főhercegnek. 

Jazadia.  magyar  mitológiai  szó,  l.  Zádokf'a. 

Jazak,  adó-  és  pol.  közs.  Szerem  vm.  iregi 
j.-ban,  (1910)  1798  szerb  lak.,  posta ügjTiökség,  u.  t. 
Vrdnik. 

Jazaták,  1.  ízed. 

Jazavica,  adók.  Pozsega  vm.  no vskai  j.-ban, 
(1910)  718  horvát  ós  szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Gornji 
Knjic. 

jAzeran  (jaseran,  franc,  ejtsd :  zsazeran),  a  pik- 
kelypáncól  egy  neme. 

Jazid,  arab  név,  1.  Jezíd. 

Jazigok,  I.  Jazygok. 

Jazisu  (peíilem)  a.  m.  áldozat,  1.  Zend-Aveszta. 

Jazma  (török)  a.  m.  írás,  irott  valami ;  azon- 
kívül kelme  is;  melyre  a  szín  kézzel  van  ráfestve. 

Jázmin  (növ.),  1.  Jasmimim  és  PhiladeJphus. 

Jázmincserje  (növ.),  1.  Fhüadelphus- 

Jázmin-olaj  (növ.),  a  Jasminum  odoratissi- 
m>Am,Jasmimim  grandiflorum  és  Jasmimim  offi- 
rinale  virágaiból  nyert  szagos  olaj.  B  növényeket 
most  melegebb  vidékeken,  kivált  Dól-Prjvnciaor- 
szágban  nagyban  raivelik  s  ott  belőlük  évente 
200,000  kg.  virágot  termelnek.  Az  olajat  most 
«enfleurage»  útján  nyerik,  amely  eljárással  1000 
kg.  virágból  1800  gr.  étorikus  olaj  kapható,  míg 
azelőtt  lepárlás  útján  csak  200  gr.-ot  vonhat- 
tak ki. 

Jazvenik,  adók.  Zágráb  várm.  sziszeki  j.-ban, 
(iHio)  285  horvát  lak.,  u.  p.  Sela,  u.  t.  Sziszek. 

Jazygok,  máskép  aszok  v.  jászok  (1.  o.),  néme- 
lyek szerint  szláv  szánnátok,  mások  szerint  tu- 
ráni lovasok  a  Maeotis  tava,  majd  a  Pekete-ten- 
!íer  É.-i  részén  levő  síkságon,  Kr.  e.  száz  eszten- 
dővel a  Magyar  Alföldre  nyomultak  be  s  részint 
letelepedtek,  részint  kóboroltak.  Ez  utóbbiak  a  me- 
Uinasta  vagyis  a  kóbor  jászok.  A  rómaiak  gyak- 
ran küzdöttek  ellenök  s  Marcus  Aurelius  172-ben, 
Carus  283-ban  nagy  győzelmet  aratott  rajtuk. 
Száz  esztendő  múlva  a  hunnoknak  hódoltak  s  a 
hunn  birodalom  buká.sa  után  a  gótok  eUen  való 
küzdelemben  pusztultak  el.  A  mostani  jászok  (l.o.) 
;i  régieknek  lakóhelyén  a  XI.  sz.-ban  telepedtek 
le.  A  rájuk  vonatkozó  irodalmat  l.  Jászok  alatt. 

Jazzi  (Cima  di  J.),  a  Monté  Rosa  hegycso- 
porthoz tartozó  hegy,  Xy.  felé  a  Gorner  és  Fin- 
delen-gleccser  irányában  szelíden  lejt.  K.-en  mere- 
deken szakad  le ;  3818  m.  magas. 


J.  C.  (lat.)  a.  m.  Jesits  Ghristiis ;  néha  Juliiis 
Gaesar 

Jeaffreson  (ejtsd:  dzseffrsan),  John  Cordy,  angol 
író  és  irodalomtörténész,  szül.  1831  jan.  14-.  Frara- 
Unghamban  (Suffolk),  megh.  1901  febr.  2.  Lon- 
donban. Számos  regényén  kívül  három  terjedel- 
mes művelődéstörténeti  tanulmányt  írt :  A  Book 
about  Doctors  (1860,2köt.);  A  Book  about  Lawyers 
(1866)  és  A  Book  about  the  Clergy  (1870,  2  köt.) 
címen.  Irodalomtörténeti  és  történeti  művei  közül 
kiemelendők :  The  reál  Lord  Byron,  new  views 
of  the  poet's  life  (1883,  2  köt) ;  The  reál  Shelley 
(1885,  2  köt.) :  Lady  Hamilton  and  Lord  Nelson 
(1887,  2  köt.) ;  The  Queen  of  Naples  and  Lord 
Nelson  (1889,  2  köt.)  és  Victoria,  Qneen  and  Em- 
press  (1893,  2  köt.). 

Jean  (franc,  ejtsd:  zsaH)  a.  m.  János. 

Jean  d'Arras  (ejtsd :  zsaS  darasz),  francia  író  a 
XIV.  sz.-ból.  L.  Melmina. 

Jean  de  Meung  (ejtsd :  zsaS  dö  möH),  a  Román  de 
la  rose  második  rászének  a  szerzője.  L.  Francia 
irodalom. 

Jean  de  Noir  (ejtsd:  zsan  dö  uoár),  Fekete  János 
(galánthai)  író  egyik  álneve,  1.  Fekete-csalM. 

Jean  de  Paris  (ejtsd :  zsaS  dö  pari),  Boieldieu 
operája,  egy  XV.  sz.-i  francia  regényen  alap- 
szik (Le  román  de  Jehan  de  Paris,  kiadta.  A.  de 
Moniaiglon,  Paris  1867),  amely  viszont  Beauma- 
noir  Jenán  et  Blonde  c.  verses  regényének  sza- 
bad átdolgozása.  Ez  utóbbi  a  Horn  ot  Rimenhild 
c.  francia  regény  közvetítésével  (kiadta  Stengel, 
Marburg  1883),  angolszász  eredetire  vezetheti 
vissza. 

Jean  de  Roye.  a  Ghronique  scandaleuse  szer- 
zője (1.  0.). 

Jeanette-expedició,  1.  De  Long. 

Jean  Jacques  (franc,  ejtsd:  zsan  zsák)  a.  m.  János 
Jakab.  Ez  volt  Rousseau  keresztneve  s  gyakran 
csak  J.  néven  említik. 

Jeanne  (franc,  ejtsd  :  zsann)  a.  m.  Janka,  Jo- 
hanna. 

Jeanne  d'Albret  (ejtsd:  asaua daibré),  Navarra ki- 
rálynője, 11.  Henrik  navarrai  király  leánya  és 
örököse,  szül.  1528  jan.  7.,  megh.  Parisban  1572 
jun.  9.  Férje  Bourbon  Antal  herceg  volt,  kihez 
1548.  ment  nőül  s  vele  együtt  buzgó  pártfogója 
volt  a  hugenottáknak.  Fia,  a  későbbi  IV.  Hen- 
rik ft'ancia  király,  Navarrát  végleg  egyesítette 
Franciaországgal. 

Jeanne  d'Arc  (ejtsd:  zsann  dárk),  másként  az  orlé- 
ansi  szűz,  Franciaország  nemzeti  hőse,  szül. 
Domremy  faluban  (Champagne)  1412  jan.6.,  megh. 
Rouenban  1431  máj.  30.  Szülei  egyszerű  fóldmlve- 
sek  voltak.  A  kis  J.  már  gyei-mekkorában  komoly 
és  vallásos  lelkű  volt  és  imádság  közben  vallási 
viziói  voltak.  A  szülőföldjét  és  hazáját  dúló  100 
éves  angol  háború  borzalmainak  hatása  alatt  úgy 
vélte,  hogy  Isten  őt  szemelte  ki  Franciaország 
megszabadítójának.  Rajongó  hite  és  erős  bizalma 
legyőzte  a  sok  akadályt  s  1429  febr.  VII.  Károly 
francia  király  színe  elé  került,  ki  akkoriban  el- 
csüggedve ^8  közömbösen  nézte  az  angolok  elö- 
nyomulását  és  országának  pusztulását.  Miután  a 
királyt  és  udvari  embereit  meggyőzte  isteni  kül- 
detéséről, egy  reá  bízott  kis  csapat  élén  az  ango- 
loktól erősen  szorongatott  Orléans  városát  me- 


Jeanne  d'Arc 


822 


Jeczenye 


rósz  támadással  felmentette  az  ostrom  alól  (1429 
ápr.  29).  Ezen  első  sikere  utána  fellelkesült  fran- 
cia seregek  élén  egymásután  több  fényes  győzel- 
met vívott  ki  az  angolokon.  Küldetése  végcélja- 
képpen VII.  Károly  kii-ályt  az  ellenségtől  elfog- 
lalt városok  során  keresztül  Rheimsbe  vitte,  hogy 
ott  Franciaország  törvényes  királyává  koronáz- 
tassák (1429  júl.  17).  VII.  Károly  hálából  J.  csa- 
ládját nemesi  rangra  emelte,  Domremy  falut  pe- 
dig örökre  felmentette  az  adófizetéstől.  Ezután 
haza  akart  térni  szülőfalujába,  de  a  király  kéré- 
sére tovább  is  a  seregnél  maradt.  Isteni  hivatásá- 
ban való  hite  azonban  mindinkább  csökkent  s  mint- 
hogy az  irigy  vezérektől  kellő  támogatásban  nem 
részesült,  egymásután  több  kudarc  érte.Páris  meg- 
rohanása  nem  sikerült  és  J.  súlyos  sebet  kapott 
(1429  szept.  8.).  Mikor  felgyógyult,  az  angoloktól 
ós  bm'gundiaktól  szorongatott  Compiögne  város 
segítségére  sietett.  Sikerült  is  a  városba  bejutnia, 
de  egy  kirohanás  alkalmából  az  őrségtől  cserben 
hagyatva,  a  burgundiak  fogságába  került.  VII. 
Károly  semmit  sejn  tett  J.  megszabadítására, 
mire  a  burgundiak  jó  pénzért  kiszolgáltatták  az 
angoloknak.  Halálos  ellenségeinek  kezébe  kerül  vén, 
Idnos  és  meggyalázó  fogság  jutott  neki  osztály- 
részül. Az  angolok,  hogy  rettegett  ellenségüket 
elveszítsék,  mint  eretneket  és  boszorkányt  perbe 
fogatták.  A  per  vezetője  Píerre  Cauchon,  beau- 
vaisi  püspök  volt,  ki  mint  az  angolok  párthíve, 
roueni  érsek  akart  lenni.  Fogas  teológiai  kérdé- 
sekkel akarták  a  tudatlan  leányt  zavarba  hozni, 
de  J.  ártatlanságának  érzetében  egyszerű  és  ér- 
telmes válaszaival  zavarba  hozta  biráit,  kik  nem 
tudták  vádjaikat  rábizonyítani.  Az  Ítéletet  mégis 
kimondták  reá,  hogy  máglyán  fog  elégettetni,  ha 
bűneit  meg  nem  bánja  és  tévedéseit  be  nem  is- 
meri. A  haláltól  való  félelem  borzalma  az  eddig 
állhatatos  lelkű  J.-ot  megrendítette  és  az  eléje 
terjesztett  beismerő  és  önmagát  vádoló  iratot 
keresztvonásával  megerősítette.  Erre  halálos  íté- 
letét örökös  kenyéren  és  vízen  töltendő  rabságra 
változtatták  át.  Ugyanekkor  arra  kényszerítet- 
ték, hogy  ismét  női  ruháit  vegye  fel.  De  J.,  hogy 
őreinek  durva  bántalmazásaitól  meneküljön,  új- 
ból férflnihát  öltött.  Eközben  visszanyerte  lelki 
erejét  és  beismerő  vallomását  visszavonta,  mert 
azt  erőszakkal  csikarták  ki  tőle.  Erre  mint  vissza- 
eső eretneket  újból  halálra  ítélték  s  1431  máj.  .30. 
Rouen  főpiacán  elégették.  A  1 9  éves  leány  hősies 
bátorsággal  és  vallásos  megnyugvással  szenvedte 
el  a  halált.  VII.  Károly  1450.  elrendelte  J.  pőré- 
nek átvizsgálását  s  a  francia  bíróság  őt  ártatlan- 
nak nyilvánította,  emlékének  kiengesztelésére 
pedig  kivégeztetésének  helyén  évi  körmenetet 
rendelt  és  emléket  állított.  J.  népszerűsége  a  ké- 
sőbbi századokban  egyre  emelkedett  s  fényes  hadi 
tetteinek  színhelyén  sok  emléket  emeltek  tiszte- 
letére. Újabban  mozgalom  indult  meg  a  francia 
katolikusok  körében,  hogy  J.-t,  mint  a  hazasze- 
retet vértanuját,  az  egyház  a  szentek  közé  so- 
rozza. Hosszas  hivatalos  eljárás  iitán  végre  X. 
Pios  pápa  1910  ápr.  18.  több  ezer  francia  zarán- 
dok jelenlétében  J.-t  ((boldognak))  nyilvánította. 
J.  életét  és  hősi  tetteit  sok  francia  költő  örökí- 
tette meg  magasztalóan,  csak  Voltaire  merész- 
kedett szembeszállni  a  hagyománnyal.  La  pucolle 


d'Orléttiis  c.  költeményében  kegyeletsértö  gúny- 
nyal  tárgyalja  J.  életét.  Schiller  ellenben  Dio 
Jungfrau  von  Orléans  c.  di'ámájában  halhatatlan 
emléket  biztosított  neki.  V.  ö.  QuicJierat,  Procé.s 
de  condamnatlon  et  réhabilitation  de  J.  (Paris 
1841—49,  5  köt.);  Dtinand,  Histoire  completo  do 
J.  (Toulouse  1899,  3  köt.) ;  Micheief,  J.  (Paris 
1904,  8.  kiad.) ;  Sq)et,  J.  (Tours  1905,  23.  kiad.) : 
Semmig,  Die  Jungfrau  von  Orléans  und  ihre 
Zeitgeiíossen  (Leipzig  1887,  2.  kiad.);  Probst. 
Der  Prozess  der  Jungrau  von  Orléans  (Basel  1895); 
Anatole  Francé,  Vie  de  J.  (Paris  1908,  2  köt.) ; 
O.  Hanotaitx,  J.  (Paris  1910).  Magyarul  Mar- 
czali  Henrik  írt  J.-ról  tanulmányt  (Budapesti 
Szemle  1878, 17.  köt.). 

Jean  Paul,  német  író,  1.  Richter. 

Jean  Potage  (ejtsd:  zsaS  potázs),  n.  franciák 
gúnyneve,  célzással  arra,  hogy  kedvelt  eledelük 
a  leves  és  mártás. 

Jebavy,  Václav,  cseh  költő,  1.  Brezina. 

Jebb  (ejtsd:  Azseh),  Richárd  Glaverhouse,  nir. 
kiváló  angol  filológus,  szül.  Dundeebau  (Skócia) 
1841.,  megh.  Cambridgeben  1905  dec.  9.  Blöbb 
St.  Andrewsbau,  1889-től  Cambridgeben  egyetemi 
tanár,  az  egyetem  parlamenti  képviselője.  Leg- 
nevezetesebb nasy  Sophoklos-kiadása  hét  kötet- 
ben (1883-1896)ós  Bakchylidese  (1905).  Továbbá : 
Attic  Orators  from  Antiphon  to  Isaeus  (2  köt. 
1876-1893) ;  Richárd  Bentley  (1882) ;  Erasmus 
(1890) ;  The  growth  and  Influence  of  Greek  Poetry 
(Boston  1893);  Modern  Greece  (1873).  Kedve;^ 
népszerű  monográfiát  írt  Homerosról  (1886).  Ma- 
gyarul megjelent :  A  görög  irodalom  törtóneto. 
ford.  Fináczy  Ernő  (Budapest  1880, 3.  kiad.  1894). 

Jébisza,  ősi  népfaj,  1.  Ainn. 

Jebna,  1.  Jamnia. 

Jebu  (Idjebu),  brit-nyugatafrikai  vidék  a  La- 
gosi  lagunáktól  északra.  A  hajdani  néger  állam 
harcos  fejedelmei  az  angolokkal  sokat  civódtak, 
míg  végre  1892  máj.  21.  a  Scott  ezredes  vezetése 
alatt  álló  angol  csapatok  a  királyt  elfogták.  A  vi- 
dék főhelye  Ode,  kb.  15,000  lak. 

Jebúsz,  Jeruzsálem  eredeti  neve.  L.  Jebmeiisoh. 

Jebuzeusok,  kánaáni  nép,  mely  az  izraeliták 
bejövetelekor  Palesztinában  lakott  s  Dávid  király 
idejéig  Jebúsz  városát  (Jeruzsálem)  bírta. 

Jechezkél,  zsidó  próféta,  1.  Ezékiel. 

Jechise,  örmény  történetíró,  1.  Elisem. 

Jechónja,  Juda  királya,  1.  jőjáchin. 

Jecira  (héber  a.  m.  teremtés),  kabbalistíi  mű- 
szó és  jelenti  a  harmadik,  a  meg  nem  levő  maté- 
riából képzett  világot,  a  gondolkodó  szubstanciák 
világát.  Széfer  J.  (A  teremtés  könyve)  kabbalista 
könyv,  amely  a  világ  keletkezésének  a  lefolyását 
írja  le.  Már  a  talmud  is  tesz  említést  egy  Széfer 
J.  című  könyvről,  de  az  itt  említett  munka  csak 
a  VIII — IX.  sz.-ból  való.  A  Széfer  J.-t  sokszor  ki- 
adták és  fllozóflailag  is  megvilágították.  Lefordí- 
tották latin,  német  és  másnyelvekre. V.ö.  Bischoff, 
Die  Kabbalah  (Leipzig  1903). 

Jeco,  Japán  egyik  szigete,  1.  Jesszo. 

Jecorin,  1.  jekorin. 

Jecar,  a  máj  egyik  latin  neve. 

Jeczenye,  kisk.  Zólyom  vmegye  brezuóbánjrai 
j.-ban,  (1910)  1185  tót  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t.  öaram- 
péteri. 


jGúhurgh 


823 


Jefferson 


Jedbnrgh (ejtsd:  dzsedbörg),  Roxburgskót  county 
tóvárosa,  (i9ii)  2752  lak. ;  posztószövéasel,  az  1118. 
nlapitott  apátságnak  romjaival. 

Jedd,  kisk.  Maros-Torda  vra.  marosi  felső  j.-ban, 
(11(10)  705  magyar  lak.;  postaügynökség,  u.  t. 
Maros- Vásárhely. 

Jeddo  (Jedo),  Japán  fővárosának  régi  neve,  I. 
Tokió. 

Jeder,  kisk,  Szatmár  vm.  nagysomkúti  j.-ban. 
(n'!0)  983  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Nagysomkút. 

Jedikule,  1.  Héttorony. 

Jediaa  (Budduma),  f iíggetlen  kalóz  nép  a  Csád- 
tó  mellékén  Közép- Afrikában.  Vallásuk  moham- 
niedán,  azonban  sok  pogány  szokás  is  dívik  náluk. 
Számuk  15,000  lehet.  Nyelvük  a  logone-törzs- 
beliekével  (az  alsó  Sári  meUett)  rokon.  V.  ö.  Nach- 
tigal,  Sahara  und  Sudan  (Berlin  1881,  2  köt.). 

Jedina-PalombiniZíí'poí  báró,  osztrák-magyar 
altengernagy,  sztil.  1849.  Deutsch-Wagramban. 
186  i-ben  lépett  a  hadtengerészet  szolgálatába, 
1866.  részt  vett  a  wDandoloo  hí\jón  a  mexikói 
expedicióbíin.  Utazásai  közül  felemlítendők  1869. 
a  ('Helgoland»  korvettával  Afrika  körül,  1887— 
1888-ig  a  cPíisana))  korvettával  Ázsia  D.-i  és 
K.-i  partjai  mentén,  majd  1897.  mint  sorhajóka- 
pitány ós  a  «Kaiser  Frnnz  Joseph  l.»  cirkáló  pa- 
rancsnoka Kelet-Ázsiába,  amikor  is  báró  Czikami, 
Kínába  és  Sziámba  újonnan  kinevezett  követet 
Pekingbe  kísérte.  Visszatérve  1897— 98-ig  Kréta 
kiirülzárolásában  vett  részt.  1898-1901-igahad- 
iigyminisztérium  tengerészeti  osztályában  előbb 
a  liadműveletí,  majd  az  elnöki  iroda  főnöke  volt, 
190.3.  ellentengernaggyá  lépett  elő,  19Ü8.  pedig  a 
londoni  tengerjogi  értekezletre  mint  a  monarchia 
tengerészeti  képviselője  küldetett  ki.  1909.  mint 
altengernagy  nyugállományba  lépett.  Legismer- 
tebb müvei :  Um  Afrika ;  An  Asíeus  Küsten  und 
P'ürstenhöfeu :  Für  Österreich-Ungams  Seegel- 
tiuig(1912). 

Jedinovjerci  (orosz),  az  ortodox  egyházból  ki- 
váltjik  egyik  szektája,  1.  Raszkol. 

Jedlersdorf  (Gross-J.)  és  Jedlesee,  egykori 
falvak  Bécstől  északra;  1894. Floridsdorfhoz  csa- 
tolták. 

Jedlicska  Pál,  egyházi  író,  szül.  Lopasson 
(Nyitra)  1844  jan.  14.  Pappá  szentelték  1866  júl. 
25-én.  1870-ben  i.stváufalví,  1874-ben  felsődiósi 
plébános.  1902-ben  esztergomi  kanonok  és  nagy- 
szombati érseki  helynök.  Müvei:  Társadíilmi 
testvérMrc  a  modern  jog-állam  s  a  kath.  egyház 
között  (1879) ;  Kiskárpáti  emlékek  Vöröskötöl 
Szomolanyig  (1882,  II.  köt.  Bleskötöl  Vágújhelyíg, 
1891);  Báró  Páljfy  Miklós  jellemrajza  (1882); 
A  kereszténység  alapja  a  valódi  haladásnak 
(1885);  Adatok  Erdödi  báró  Pálffy  Miklós,  a 
győri  Msnek  életrajza  és  korához  (1898) ;  Don 
Éosi'o  János  életrajza  (1904) ;  Eszmék  és  tanul- 
sá{iok  (1908) ;  B észletek  a  gróf  Páljfy-esalád  ok- 
mánytárához (1910).  V.  ö.  ZeUiger  Alajos,  Egy- 
hh'Á  írók  csarnoka. 

Jedlik  Ányos  (István),  magyar  ílzikus,  szül. 
Szimön  (Komárom  vm.)  1800  jan.  13.,  megh. 
(íyőrött  1895.  dec.  12.  Gimnáziumi  tanulmányai 
végeztével  Pannonhalmán  Szt.  Benedek  rendjébe 
lépett.  Eleinte  gimnáziumi  tanár  volt ;  1839.  a 
pesti  egyetemen  a  flzikai  tanszéket  foglalta  el  és 


ez  állásában  38  évig  működött.  Már  1850.  fizikai 
tankönyvet  adott  ki  A  súlyos  testek  természettana 
címen,  a  mimkának  azonban  csak  első  része  ké- 
szült el.  1858-ban  a  Magy.  Tudományos  Akadémia 
rendes  tagjává  választotta,  anélkül,  hogy  előbb 
levelező  tag  lett  volna.  1863-ban  az  egyetem  rek- 
torává választotta.  Legsikeresebben  az  elektro- 
mosság terén  működött  s  legjobban  érdekelték  az 
elektromágnesség  tüneményei.  E  téren  két  nagy 
felfedezést  köszönhetünk  neki :  az  elektromágne- 
ses forgások  és  a  dínamogép  elvének  feltalálását. 
Három  ilyen  forgó  szerkezet  leírását  adta;  az 
elsőben  a  galvánáram  vezetése  szilárd  helyzetű 
ós  az  elektromágnes  forog ;  a  másodikban  az  elek- 
tromágnes áll  szilárdan  és  az  áramvezető  forog 
körülötte ;  a  harmadikban  a  multiplikátor  drótját 
is  elektromágnessel  helyettesítette.  A  dinamó- 
elektromos  gép  eszméje  szintén  J.-ó,  de  mivel 
kutatásainak  eredményeit  sohasem  közölte  a  tudo- 
mányos világgal,  a  dinamogép  feltalálása  Siemens 
nevéhez  fűződik  (1867),  pedig  J.  sokkal  korábban 
jött  rá  a  dinamogép  szerkesztésének  gondolatára. 
Ezt  kétségen  kívül  igazolja  egy  készülék,  melyet 
a  budapesti  egyetem  fizikai  intézetébon  őriznek 
s  melyhez  J.  sajátkezű  használati  utasítása  tar- 
tozik. J.  számos  értekezést  írt.  Említésre  méltók  : 
Bereítung  künstücher  Sáuerhnge  (Zeitschrift  f. 
Physik  n.  Mathematik,  Wien  1829) ;  A  fénysuga- 
rak tüneményeiről  és  a  fényswjarak  hajtásáról 
különösen  (1845) ;  Über  die  Anwendung  des  Blek- 
tromagneíes  bei  elektrodynamischen  Rotatíonen 
(Wien,  1856) ;  Modifleation  der  Grove'schen  und 
Bunsen'schen  Batíerie  (u.  o.) ;  Delejezögép  (Term.- 
tud.  Társ.  Évkönyvei  4.  köt.,  1857—59) ;  A  villany - 
télepek  egész  működésének  tneghatározása  (1859); 
Leydeni  palackok  láncolata  eredetileg  összeállítva 
(1864) ;  Fresnel-  és  Pouillet-féle  fénytalálkozási 
készüléknek  módosításairól(í86ö) ;  Csöves  villám- 
gyüjtőkról  avagy  villámszedőkről  (1867) ;  Villám- 
delejes  hullámgép  (1868);  Csf/ves  villámszedők 
láncolatáról  (1879). 

Jedo  (Jeddo),  Japán  fővárosának  régi  neve,  1. 
Tokió. 

Jefferies  (ejtsd :  dzsefferisz).  liichard,  angol  íi'ó, 
szül.  1848  nov.  (;.  Coate-ban  (WUtshíre),  megh. 
1887  nug.  14.  Londonban.  Számos  regényén  kí- 
vül különösen  mély  érzésű  természetleírásaival 
aratott  sikei't.  Gamekeeperat  Home  (1878),  Hodge 
and  his  Mastei-s  (1880),  Round  about  a  Great  Es- 
tate  (1880)  c.  művei  Thoreau  hatása  alatt  kelet- 
keztek. Önéletrajzát  The  Story  of  my  Heart,  my 
Autobiography  (1883)  címen  írta  meg.  Andersen 
meséire  emlékeztetnek  The  Life  in  the  Fields 
(1884)  és  Red  Deer  (1884)  c.  munkái.  V.  ö.  W. 
Besant,  The  Eulogy  of  Richárd  J.  (London  1888) 
és  Salt,  Richárd  J.,  a  study  (u.  o.  1893). 

Jeöerisit  (ásv.),  csíllámfajta ;  széles  ós  kitűnően 
hasadó  kristályos  lomezek ;  sárgás-barna,  a  ha- 
sadási lapon  gvöngyházfényű.  Képlete  közel 
2R"O.R™03.5Si02.5H,0, 
ahol  R"^Fe,  Mg  és  R"'  —  Al  és  Fo. 
Lelőhelye  West  Chester  Pennsylvaniában,  ahol  a 
szerpentinben  ereketalkot.  Tulajdonképen  a  hidro- 
klintonit  és  hidrobiotit  elegyének  is  tekinthető. 

Jeüerson  (ejtsd :  dzseiferszn),  Tkonuis,  az  ameri- 
kai Eovesült-AUamok  3-ik  elnöke,    szül.    Shad- 


Jefferson  City 


82é 


Jéff 


wellben  (Virginia)  1743  ápr.  2.,  megh.  Monticelló- 
ban  1826  júl.  4.  A  szabadságharc  kitörésekor  Vir- 
ginia áUam  kormányzója  volt,  majd  egyik  vezére 
lett  a  kongresszusnak.  Ö  fogalmazta  az  1776  jiil. 
i-iki  függetlenségi  nyilatkozatot.  1785— 89-ig  Pa- 
risban képviselte  hazáját.  Hazatérvén,  élénk  részt 
vett  az  aUíotmányt  előkészítő  küzdelmekben  s  a 
föderalista  párttal  szemben  az  egyes  államok  jo- 
gaiért száUott  síkra.  1792— 94-ig  államtitkár  volt 
Washington  oldalán  e  nagy  érdemeket  szerzett 
a  pénz-,  súly-  és  mértékegység  behozatfüával ;  ő 
hozta  be  Amerikába  a  himlőoltást  is.  1797-ben 
alelnök  lett  Adams  elnök  mellett,  majd  1801.  és 
1805.  az  Egyesült-Államok  elnökévé  választották. 
Elnökségének  idejére  esik  Loaisiana.  megvásár- 
lása a  fi'anciáktól  (1803).  1809-ben  visszíivonult 
jószágára  és  tanulmányainak  élt.  De  vendégsze- 
retete anyagi  romlásba  vitte  s  a  virginiai  par- 
lament engedelmével  birtokát  kisorsolta,  majd 
könyvtárát  is  eladta  a  kongresszusnak.  Iratai  ós 
beszédei  új  kiadásban  New  Yorkban  jelentek  meg 
(1891-97,  10  köt).  V.ö.  Eandall,  LifoofThomas 
J.  (New  York  1859,  3  köt.) ;  Schouler,  liife  of 
Thomas  J.  (u.  o.  1893). 

Jeíferson  City  (ejtsd:  dzsefferszu  sziíti),  Missouri 
ószakamerikai  állam  és  Colé  county  fővárosa  a 
Missouri  partján,  vasúti  csomópont,  (igio)  11,850 
lak.,  malom-  és  bőriparral,  vasöntődével,  az  ál- 
lami kapitoliuramal,  könyvtáiTal.  1822-ben  ala- 
pították. 

Jeffersonit  (Asv.),  mangán-cink-augit,  tökéletle- 
nül kifejlődött  nagy  kristályok ;  zöldesfekete,  a 
felületén  csokoládóbarna,  zsír-  v.  félig  fémesfónyű, 
élein  áttetsző.  Képlete  (Ca,Mg)  (Fe,Mn,Zn)  (SiOg)^. 
Lelőhelye  Franklin  Purnace  New  Jersey  államban. 

Jeffersonville (ejtsd:  dzsefferszaviU),  Clarké  county 
székhelye  Indiana  északamerikai  áUamban,  az 
Ohio  mellett,  (1910)  10,412  lak,  A  vele  szemben 
fekvő  Louisville-lel  (1.  0.)  hidak  kötik  egybe; 
ipari  központ,  vasúti  műhelyekkel. 

Jeffr.,  állatok  latin  neve  után  Jeffreys  Gwyn 
angol  konchiológus  nevének  rövidítése. 

Jeffrey  (ejtsd:  dzseffri),  Francis,  lord,  angol  kri- 
tikus, szül.  1773  okt.  23.  Edinburghban,  megh. 
1850  dec.  26.  u.  0.  J.  a  híres  Edinburgh  Review 
megalapítóinak  egyike,  amely  folyóirat  1803  — 
1829-ig  az  ö  szerkesztősége  alatt  az  angol  poli- 
tikai életre  a  legnagyobb  befolyással  volt.  Szen- 
vedélyes kritikái  által  sok  kiváló  költővel  jutott 
összeütközésbe.  Thomas  Moore  1806.  párbajra 
liívta  ki,  BjTon  pedig  English  Bards  and  Scotch 
Reviewers  (1809)  c.  költői  szatírájában  intézett 
(illene  heves  támadást.  Összegyűjtött  cikkei  és 
kritikái  Contributions  to  the  Edinburgh  Review 
(1843,  4  kötet)  e.  jelentek  meg.  V.  ö.  Cockburn, 
Life  of  Lord  J.  (Edinburgh  1874). 

JeffreyB  (ejtsd:  dzseftHsz),  George,  sir,  később  lord 
J.  of  Wem,  angol  főbíró,  szül.  Actonban  (Wales) 
1648.,  megh.  a  Towerben  1689  ápr.  18.  Mint  ügyész 
ós  bíró  szigorú  és  nyers  viselkedésével  tűnt  fel, 
amiért  II.  Károly  1683.  Anglia  főbirájává  nevezte 
ki.  Működését  Algernon  Sídney  igazságtalan  el- 
i  telesével  kezdte  meg  és  réme  lett  a  politikai  pe- 
rek vádlottjainak.  II.  Jakab  1685.  peeri  rangra 
emelte,  majd  lordkancellárrá  nevezte  ki  öt.  II. 
Jakab  bukása  után  /i  Towerbe  zárták,  hol  nem- 


sokára meghalt.  V.  ö.  Irviwj,  The  life  of  judge  J. 
(London  1898). 

Jefremov,  város,  J.  nevű  járás  székhelye  Tula 
orosz  kormányzóságban,  a  Krasszivaja-Mecsa 
mellett,  9700  lakossal,  agyagárúkészítóssel,  ma- 
lomiparral. 

Jefta(héb.  Jiflálh),  Gileádnak házasságon  kívül 
szül.  fia,  akit  testvérei  elűztek,  aminek  következ- 
tében Tób  tartományban  rabló  életet  élt.  Midőn 
az  ammoníták  a  Jordántól  keletre  lakó  izraelitá- 
kat szorongatták,  Gileád  vénei  Jeftához  fordultak 
s  roábírták,  hogy  az  ammoníták  elleni  hai'cban 
élüki'e  álljon.  Midőn  J.  a  háborúba  indult,  foga- 
dalmat tett.  hogy  ha  győzelmesen  fog  visszatérni, 
az  elsőt,  aki  házából  eléje  fog  jönni,  föl  fogja  ál- 
dozni. Miutáji  az  ammonitákat  legyőzte,  hazatér- 
tekor egyetlen  leánya  dobszó  és  tánc  között  elóbo 
sietett.  J.  kétségbe  volt  esve,  de  két  hónap  múlva 
((megcselekedte  az  ő  fogadalmát,  amelyet  foga- 
dott)) (Bírák  k.  11.  fej.).  Sok  szól  azon  nézet  mel- 
lett, hogy  a  J.-ról  szóló  elbeszélés  egy  őshéber 
mítosz  maradványa. 

Jég,  a  fagyponton  vagy  még  nagyobb  hideg- 
ben szilárddá  vált  víz.  Előfordul  mint  laza  hó, 
mely  a  magas  hegyeken  gleccser-jéggé  alakul : 
mint  olyan  jég,  mely  a  folyókon,  tavakon  ós  a 
tengervízből  képződött  és  a  sarki  tájako)i  össze- 
függő jégmezőket  és  jéghegyeket  alkot  és  mint 
talajjég,  mely  főleg  víztől  áthatott  talajban  talál- 
ható. Mivel  a  víz  -f-  3-99  C'-nál  legsűrűbb  és  to- 
vábbi lehűlésnél  ismét  kitágul,  a  jég  rendesen  a 
víz  felületén  képződik.  1  gr.  jég  79-4-szer  annyi 
melegre  szorul  olvadásához,  mint  amennyi  1  gr. 
vizet  O^-ról  l"-ra  képes  melegíteni.  A  0^-ú  jég  faj- 
súlya 0-918.  Nagy  nyomás  leszállítja  a  víz  fagy- 
pontját \  így  13,000  légköri  nyomás  alatt  a  víz 
fagypontja  —  18".  Ellenben  a  0«-ú  jég  nyomás 
alatt  megolvad.  A  kitágulás  a  fagyáskor  oly  erő- 
vel történik,  hogy  sziklák  is  megrepednek,  ha 
vékony  réseikben  a  víz  megfagy.  A  tiszta  jég 
színtelen,  de  nagy  tömegekben  kékes  v.  zöldes, 
átlátszó  ós  gyengén  kettős  törési'í.  A  világító  hő- 
sugarakat  a  jég  átbocsátja  s  így  a  belőle  készült 
domború  lencse  gyújtó  hatású.  A  sötét  hősugara- 
kat  a  jég  elnyeli ;  a  benne  levő  sötét  test  a  nap- 
sugaraktól fölmelegszik  s  a  környező  jeget  ol- 
vasztja. A  meleget  a  jég  rosszul  vezeti,  az  elek- 
tromosságot pedig  száraz  állapotban  éppen  nom  : 
dörzsöléssel  elektromossá  válik.  Nagy  nyomás 
alatt  a  jégdarabok  összefagynak  (regelatio).  .Az 
ilyen  jég,  amilyen  a  gleccserek  jege  is,  nem  me- 
rev és  törékeny,  hanen  nyúlós  és  formálható.  A 
tengeri  víz  még  nom  fagy  meg  0"-on,  sőt  köny- 
nyen  hűthető  a  fagj'^pont  alá.  A  jég  alkalmazása 
igen  sokféle.  Használják  a  sör-  és  szeszfőzósnól, 
parafíin-gyártásnál,  a  tejgazdaságban,  mindenféle 
tárgyak  (ételek,  italok)  lehűtésére,  hűtőkeverékok- 
hez  stb.  A  sebészek  mint  vérzést  csillapító  szert 
használják,  azonkívül  betegségeknél  alkalmazzák 
és  pedig  vagy  külsőleg  (jégborogatás),  vagy  bel- 
sőleg (jéglabdacsok).  A  jeget  folyók  vagy  tavak 
felületén  gyűjtik,  vagy  mesterségesen  állítják  elő 
(1.  Jéggé])).  A  jeget  oly  helyiségekben  lehet  meg- 
tartani, melyeket  rossz  hővezetők  választanak  el 
a  környezettől  ós  melyek  az  olvadási  víznek  lefo- 
lyást engednek.  Előbb  csak  jégvermekbe  v.  pin- 


Jéfirái" 


825     — 


Jegenyefenyő 


(ékbe  zárták,  most  gyaki'an  használják  az  lí.  n. 
jégházakat,  melyeket  északi  fekvés  és  ültetvé- 
nyek árnyéka  által  védenek  meg.  A  fal  kettős  és 
deszkából  való ;  a  közt  rossz  hővezetőkkel  töltik 
meg :  az  olvadási  víz  elvezetésére  nagy  gondot 
fordítanak.  Háztartási  célokra  alkalmasak  a  jég- 
szekrények, melyek  kettős  falú  tartók ;  a  két  fal 
közötti  ürt  szintén  rossz  hővezető  anyaggal  töl- 
tik ki.  V.  ö.  Sahlesinger,  Der  fiiskeUorbau  in  Mas- 
siv-  und  Holzkonstruktion ;  Menzel,  Der  Bau  des 
Hiskellers;  Röthlmg,  Die  líiskeller.  A  jég  geoló- 
giai szerepéről  1.  Gleccser. 

Jégár,  1.  Gleccser. 

Jégárpa  (chalazeon),  borsószem  nagyságú, 
néha  kis  mogyoró  nagyeágiira  megnövő  daganat, 
amely  az  ember  szeme  héján  a  bőr  alatt  képződik. 
( )ka  a  szemhéjban  levő  faggyúmirigyek  (Meibom- 
íéle  mirigyek)  kivezető  csövének  eldugulása.  A 
J.  néha  magától  elmúlik,  legtöbbször  azonban 
kis  operálással  kell  eltávolitani. 

Jégbarlang,  olyan  alacsony  hőmérsékletű  bar- 
lang, íunely  ben  a  leszivárgó  víz  jégtömegekké  fagy 
és  állandóan  megmarad,  majd  hatalmas  jégtöme- 
gek és  csapok,  majd  csakis  csapok  alakjában. 
Vannak  egyes  barlangok,  ahol  csak  télen  át  van 
jég,  nyáron  az  egész  elolvad,  az  ilyent  az  állandó 
.K-tól  megkíilönböztetendó,  i(ió's2;aA:o.s'J.-nak  szok- 
ták mondani.  Újabb  időben  kétféle  állandó  J.-ot 
szoktak  megkülönböztetni :  sztatikái  és  dinami- 
kai J.-ot.  A  dinamikai  J.  olyan  kisebbszerií  J., 
amelyben  a  jégképzödést,  a  barlangi)a  szivárgó 
víznek  lehűlését  az  erős  légáramlat  okozza.  A 
sztatikái  J.  az  olyan,  amelybon  egyáltalában 
nincs  légáramlat  v.  c^ak  annyira  csekély,  hogy 
számba  sem  jöhet.  A  legtöbb  J.  sztatikái.  A  J. 
hömérséke  nyáron  át  általában  valamivel  0  fölött 
van  s  csak  egyes  hasadékokban  száll  0  tők  alá. 
A  legtöbb  jégbarlang  mészkőhegységben  van,  de 
egyesek  i.smeretesek  bazaltban  és  gnájszban  is. 
Nyilasuk  É.  v.  K.  felé  nyúló.  Képződésének  okát 
egész  biztosan  ma  sem  tudjuk.  Egész  sora  van 
az  elméleteknek,  amelyek  közül  a  következők 
méltók  felemlítésre :  1.  A  jégképzödés  oka  a  bar- 
langban felhalmozódó  téli  hideg  levegő,  melyet 
a  barlang  fekvésénél  fogva  nyári  meleg  levegő 
ki  nem  szoríthat  és  így  a  belé  szivárgó  víz  jéggé 
fagy ;  2.  A  kőzeten  átszivárgó  víz  túlhüttetik  és 
a  barlangba  szivárogva  jégcsapok,  jégtömegek 
alakjában  halmozódik  fel;  3.  A  barlangba  szi- 
\árgott  víz  elpárolgása  közben  nagy  mennyiségű 
meleget  köt  meg,  a  barlang  levegőjét  erősen 
lehűti,  míg  végre  a  jógképződés  beáll.  4-.  Talán 
\-alamennyi  elmélet  között  legtöbb  valószínűsége 
annak  van,  amely  a  jégképződés  főokát  abban 
keresi,  hogy  a  hideg  évszakban  több  jég  képzö- 
(iik,  mint  a  mennyi  nyáron  elolvadhat.  A  lefelé 
irányuló  barlangba  nagyobb  fajsúlya  miatt  csak 
hideg  levegő  nyomulhat  be,  ami  kiszorítja  a  bar- 
lang felmelegedett  levegőjét  s  a  barlang  falát 
annyira  lehűti,  hogy  rajta  a  beszivárgó  v.  a  róla 
lecsepegő  víz  megfagyhat.  Nyáron  azután  a  bar- 
lang levegője  igen  lassan  melegedik  fel,  amikor 
a  télen  képződött  jég  egy  része  azután  elolvad, 
lügyéb  barlangokhoz  képest  aránylag  kevés  a  J. 
Hazánkban  van  a  világ  legnagyobb  és  leghíre- 
sebb J.-ja,  a  dohsinai  J.  Nevezetes  még  hazánk- 


ban á  szil'u'zei  J.  ugyancsak  Gömör  vmegyében 
Pelsöcz  mellett  a  sziliczei  f enslkon,  továbbá  a  áe- 
ményfaLvi  J.  Liptó  vmegyében,  Liptószentmiklós 
közelében.  Erdélyben  az  aranyosfői  (skerisórai) 
érdemel  csodás  alakzataival  figyelmet,  mely  To- 
pánfalváról  közelíthető  meg.  Több  kisebb  J.  is- 
meretes még  a  Bihar-hegységben  Vasasköf(dva, 
közelében.  Az  Alpokban  a  legnagyobb  Alsó-Ausz- 
triában van,  az  ú.  n.  Geldloeh.  V.  ö.  Terlanday 
E.,  A  J.-okról  (Természettud.  Közlöny  1891) ;  u.  a., 
A  sziliczei  J.-ról  (u.  o.  1893) ;  Kraus,  Höhlenkunde 
(Wien  1894) ;  Fugger,  Bishöhlen  u.  Windröhren 
(Salzburg  1893). 

Jégbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Jégbog,  1.  Agancs. 

Jégdara,  1.  Jégeső. 

Jegec,  1,  Kristály. 

Jégecet,  1.  Ecet  ós  Ecetsav. 

Jégeke,  valamely  folyón  vagy  tavon  előállott 
jégfölület  szétdarabolására  szolgáló  eszköz.  Két- 
féle szerkezetű  J.  van:  olyan,  amely  bizonyos 
számú,  mozgatható  állványhoz  erősített  acélle- 
mezből áll,  amelyeknek  vésöszerű  éle  barázdákat 
csinál  a  jégen  és  olyan,  amely  az  állvány  tenge- 
lyére erősített  körfűrészből  áll.  Drótkötél  segítsé- 
gével egy  motor  mozgásba  hozza  a  fürészt,  amely 
aztán  a  jeget  felvagdalja.  Ha  a  jégfelület  egyenet- 
len, akkor  előbb  a  jéggyaluval  legyalulják. 

Jegellő,  nyélre  erősített  vósőszerü  szerszám 
a  jégnek  lékelésére ;  néhol  pedig  a  lékelést  végző 
halászt  hívják  így. 

Jegenye,  Idsk.  Kolozs  vm.  nádasmenti  j.-ban, 
(1910)  558  magyar  lakossal ;  u.  p.  és  u.  t.  Egeres. 
A  községtől  negyedórányira  550  m.  magasságban 
fekvő  J.  fürdő  földes  mésztartalmú  vizén  kívül  a 
fürdőtől  két  órányira  fekvő  Vásártelkén  felfede- 
zett vaslápot  is  használják,  mely  a  franzensbadi- 
val  egyenlő  hatásmiak  bizonyult.  Vizét  k(Kszvé- 
nyes,  csúzos  bajok,  lápföldjét  vérszegénység  és  női 
bajok  ellen  használják  sikerrel. 

Jegenyefa  (növ.),  1.  Nyárfa. 

Jegenyefenyő  (Ahies  pectinata  DC),  botanikai 
leírását  1.  Abies.¥A'áöga,7Atisé,gi  tekintetben  egyike 
legelterjedtebb  fenyőfejainkníik,  amely  különösen 
az  ország  ÉNy.-i,  É.-i  és  D.-i  részében  fordul  elő, 
mint  a  középhegység  s  a  magas  hegység  alsó  öve- 
zetének lakója,  részben  nagy  tiszta  állományok- 
ban, részben  a  lucfenyő  és  bükk  társaságában. 
Üde,  erőteljes  talajt  kíván,  csemete  korában  l.us- 
san  fejlődik,  később  kitartóan  ós  jól  növekszik, 
úgy  hogy  hengeres,  néha  40—50  m.  magasságot 
is  elérő  törzseket  nevel.  A  beárnyalást  sokáig 
tűri,  fagy  és  forróság  iránt  igen  érzékeny.  Mé- 
lyebb gyökérzete  miatt  a  széldöntós  veszélyének 
kevésbbé  van  kitéve,  mint  a  lucfenyő.  Fája  ke- 
vésbbé  jó,  mint  a  lucfenyőé,  de  közel  áll  hozzá. 
100—120  éves  vágásfordulóban  kezelik.  Könnyen 
i'yul  fel  természetes  úton  mngavetéssel,  16—40 
évi  feli\jítási  időtartam  mellett.  Kiválóan  alkal- 
mas bükkösök  alátelepítósére  (vetés  vagy  ültetés 
útján,  legcélszerűbben  sűrűn  zárt  csoportokban) 
és  lúcfeny vesék  elegyítésére,  azok  állékonyságá- 
nak növelése  végett.  Az  elegyítés  mincUg  csopor- 
tos legyen,  nehogy  a  gyorsabb  növésű  lucfenyő  a 
J.-t  elnyomja.  Erőteljes,  iskolázott  csemeték  útján 
a  tarra  vágott  területen  is  nagyobb  nehézség  nél- 


Jegenyenyárfa 


826    — 


Jeges-tengrer 


küi  megtelepíthető,  különösen  ászjiki  ós  keleti  fek- 
vésű hegyoldalakon. 

Jegenyenyárfa  (növ.),  1.  Nyárfa. 

Jegenyés,kisk.Vas  várm.  muraszombati  ,j.-ban, 
(1910)  142  vend  lak. ;  ii.  p.  Vashldegkút,  u.  t. 
Battyánd. 

Jégerfa  (növ.).  1.  Éger  fa- 

Jeges  (geoi.),  1.  Firnjég. 

Jegesbúvár  (áiiat),  í.  ^arki  búvár. 

Jeges  eső,  a  légköri  csapadék  egyik  neme, 
mely  keletkezik,  midőn  túlhűtött  vízcseppek  vagy 
már  a  levegőben  jéggömböcskókkó  fagynak,  vagy 
pedig  csak  akkor  fagynak  meg,  mikor  alant  szi- 
lárd tárgyi'a  esnek. 

Jegesgyalom,  a  jég  alatti  halászatnál  hasz- 
nált gyalom  (1.  o.). 

Jeges  halászat,  a  jég  alatt  folyó  halfogás, 
ellentótben  a  hígvízi  halászattal. 

Jegeshó  v.  oromJió,  fim,  1.  Gleccser. 

Jegeskacsa  (Harelda  glaciális,  L.  áiiat),  a  Lúd- 
alakuak  rendjébe  és  a  Kacsaf ólék  családjába  tar- 
tozó madárfaj.  Feje,  nyaka,  háta,  begye  fehér, 
ftíle  és  szeme  körül  baraa,  háta  alsó  fele  és  melle 
barna,  szárnya  barnásfekete,  farka  szélén  fehér, 
középen  fekete.  Hossza  54,  szárnya  22,  farka  10 
cm.  Hazája  az  északi  sarkvidék,  hazánkba  telelni 
jön  s  ekkor  nagyobb  vizeinken  előfordul,  de  elég 
ritka. 

Jegeskávé,  1.  Kávé. 

Jegeskeszeg,  az  ezüstös  bálin  (BUcca  björkna 
]j.)  szinonim  neve.  L.  Bálin. 

Jeges  köd,  a  sarkvidéken  n  levegőt  betöltő 
íinom  jégkristályokból  álló  por,  1.  Gyémánthó. 

Jeges  lumma,  1.  AlkaféUk. 

Jegesmedve  (ürsiis  maritimus  Desm.,  áiiat), 
a  Medve-félék  családjába  tartozó  emlös-állat- 
íaj.  l'este  nyúlánk,  feje  és  arcorra  megnyúlt, 
szakító  foga  gyengén  fejlett,  füle  rövid,  szeme 
kicsiny,  nyaka  hosszú,  lábai  a  többi  medvékénél 
jóval  szélesebbek  és  hosszabbak,  lábszárai  rövi- 
dek, de  vastagok  ós  izmosak,  ujjait  csaknem 
hosszúságuk  feléig  úszóhártya  köti  össze.  A  többi 
medvéknél  jóval  nagyobb ;  testhossza  2"5— 2*8  m.; 
vállmagassága  1-3— 1-4-m.  Bundája  tömöttszőrű, 
a  fiatal  példányoknál  ezüstfehér,  az  öregeknél 
sárgás  árnyalatú.  A  föld  legészakibb  részének,  a 
sark  jeges  övének  lakója.  Különböző  tengeri  álla- 
tokkal táplálkozik.  Húsa,  zsírja  és  bőre  miatt 
mindenütt  vadásszák ;  vadászata  nem  nagyon  ve- 
szedelmes, de  különösebb  ingere  nincs.  Fogság- 
ban megszelídül  s  ilyenkor  idomítható  is.  Húsát, 
szalonnáját  eszik.  Prémje  értékes :  darabjáért 
200—700  koronát  Űzetnek. 

Jégeső,  a  légköri  csapadók  szilárd  neme,  mely 
jégszemek  alakjában  ér  le  a  földre.  Az  egyes  sze- 
mek alakja  különféle,  leginkább  gömbölyűek  és 
tojásalakuak,  de  van  gúla-,  buzogány-  és  hatszögű 
kristályalak  is.  Belső  szerkezete  homályos,  havas 
magot  mutat,  melyet  több  átlátszó  központi  jég- 
réteg vesz  körül  és  kívül  gyakran  kristályos  füg- 
geléket vehetünk  észre.  Nagyságra  nézve  van 
borsó,  mogyoró,  galambtojás  nagyságú,  sőt  el- 
vétve nagyobb  is.  A  szemek  hőmérséklete  közvet- 
lenül a  leesés  után  jóval  0**  alatt  van  és  —5"  meg 
—15"  között  váltakozik.  J.  zivatar  nélkül  nem 
szokott  előfordulni.  Sajátságos  sárgás-szürke.pisz- 


kos  felhő  jellemzi,  mely  foiTongáshau  ievőiMáí 
tótszik  és  melyből  őrös  villámlás  után  előbb  nagj 
esőcseppek  hullanak  alá,  majd  különös  pattogó 
zajjal  időközönkint  megered  a  J.  Csfik  néhány 
percig  szokott  tartani,  de  sokszor  az  is  elegendő, 
hogy  tekintélyes  jégréteggel  borítsa  a  földet  és  a 
vetésekben,  gyümölcsösben,  szőUőben  nagy  pusz- 
títást okozzon.  A  J.  a  zivatarral  együtt  körülbelül 
óránkint  40  km.  sebességgel  halad,  a  jégsávszé- 
lessége többnyire  néhány  km.,  de  vannak  esetek, 
mikor  szélessége  tetemesen  megnövekedik.  Az 
1898  jún.  27— 29-iki  súlyos  J.-k  nagyfokú  elemi 
csapásszámba  mentek  és  több  vármegyére  kiter- 
jedő területen  végeztek  nagy  pusztítást.  Ismert 
dolog,  hogyaJ.  egyes  vidékeken  gyakoribb,  mint 
másutt;  ennek  okát  még  nem  sikerült  megállapí 
tani.  A  J.-nek  évi  és  napi  periódusa  van,  mely 
egészben  a  zivatarok  periódusát  követi ;  eszerint 
nálunk  a  tavasz  végén  ós  a  nyár  elején  van  a 
legnagyobb  J. -gyakoriság  és  pedig  a  délutáni 
órákban.  A  mérsékelt  övben  sűrűbben  fordul  elő. 
mint  magas  földrajzi  szélességen  v.  a  trópuso- 
kon, azonkívül  a  tengerszín  fölötti  magassággal 
is  mindinkább  gyérül.  Hogy  erdők  a  J.  vonulását 
eltérítik,  nincs  bebizonyítva ;  valószínű,  hogy  a 
J.  okozta  károk  statisztikája  adott  okot  erre  az 
állításra.  Keletkezésének  okai  még  nincsenek  tel- 
jesen kiderítve ;  az  ide  vonatkozó  elméletek  a  lég- 
köri elektromosságból,  a  cseppek  túlhütöttsógóböl. 
a  párolgási  hidegből  és  dinamikai  okokból  igye- 
keztek a  J.  jelenségét  megmagyarázni.  Sokáig  éit- 
heíetlennek  látszott,  honnan  kerül  elő  az  a  hatal- 
mas jégtömeg,  mikor  éppen  J.  előtt  rendesen  tik- 
kasztó meleget  érezünk.  Csakhogy  most  tudjuk, 
hogy  a  nagy  meleg  és  a  sok  pára  kedvező  felté- 
tel a  J.  keletkezésére,  mert  néhány  km.  magas- 
ságban fölöttünk  nagy  hideg  van  és  ezek  a  körül- 
mények erős  felemelkedő  áramlást  indítanak  meg. 
Ha  a  levegő  alulról  30«  C.  hőmérséklet  és  50">/u 
nedvesség  mellett  emelkedik,  akkor  kb.  5  km. 
magasságban  O'^-ra  és  8  km.  magasságban  — 20*-ra 
hűl  le,  ha  csak  azt  a  lehűlést  vesszük  számításba, 
amit  a  tágulással  járó  mimka  okoz.  A  zivatar- 
kumuluszok  igen  magasra,  8—10  km.-ro  emel- 
kednek, de  már  alantabb  is  kell,  hogy  nagymeny- 
nyiségű  túlhűtött  cseppekből  álljanak,  míg  a  i 
fölöttük  elterülő  cirrosztratuszréteg  jégtűkből  ál  I .  | 
Amint  a  jégtűk  a  túlhűtött  cseppekhez  éniek,  " 
utóbbiak  megmerevednek,  súlyuknál  fogva  lees- 
nek és  útjukban  más  túlhűtött  víz  is  fagy  rájuk. 
A  daraszerű  mag  a  felső  régiókban  keletkezik,  a 
koncentrikus  jégrétegek  a  közepes  rétegekben, 
a  kristályos  képződmények  pedig  az  alsó  rétegek- 
ben fagynak  reá.  A  túlhűtött  cseppek  nagymér- 
tékű és  hirtelen  összefolyását  az  elektromos  ki- 
stitések  segítik  elő.  Magas  hegyeken  és  a  hideg 
évszakban  alsó  fekvésekben  is  J.  helyett  csal'C 
dara  esik :  kevesebb  páratartalom  és  kisebb  hő- 
mérséklet mellett  a  felszálló  áramlás  gyengébb 
és  a  dara  nem  is  létesül  oly  magas  rétegekben, 
mint  a  J.  és  hiányzanak  is  rajta  azok  az  átlátszó 
V.  áttetsző  jégrétegek,  melyek  a  J.-t  jellemzik. 

Jégeső  elhárítása,  1.  Viharágyúk. 

Jeges-tenger  (Sarki-ten/fer),  a  Föld  pólusaUioz 
közel  levő  tengereket  nevezzük  Sarki-  v.  J.-ek- 
nek  8  így  két  J.-t  ismerünk,  az  Északi-  és  Déli- J.-t. 


Jegrestó 


—     827 


Jésgryalu 


Az  ÉszákirJ.  ott  kezdődik  Ázsia,  Amerika  és 
Európa  É.-i  partjainál,  az   Atlanti-óceánnal    a 

1  >avi8-tit  úgyszintén  a  Dán-szoros  és  az  Izland 
és  Norvégia  közt  levő  tenger  kötik  össze,  a  Csen- 
des-óceánnal pedig  a  Bering-tengerszoros.  A 
Déli-J.  határa  a  D.-i  sarktérító  s  a  Délsarkkon- 
tiuens  V.  Antarktisz. 

I.  Az  Északi'J.  két  medencéből  áll,  az  egyik 
a  Spitzbergáktól  E.-ra  és  K.-re  van  (Nansen  mé- 
rései szerint  3000  m.  mély  átlag,  legmélyebb 
pontja  3850  m.),  míg  a  Spitzbergák  és  Grönland 
közt  ismét  4000 — 4800  m.  mély  tengert  találunk, 
ezt  a  kettőt  egymástól  800-900  m.  mély  tenger- 
alatti küszöb  választja  el.  Nansen  szerint  a  J. 
fölött  a  levegő  évi  közepes  hőmérséklete  —19", 
ii  maximum  közepese  O?**  s  a  minimuma  — 35<'. 
Az  Északi-J.  télen  a  Novaja-Szemlya-szigetek 
IJ.-i  végóig  s  a  Jan-Mayen-szigetekig  befagy, 
(le  ekkor  is  találhatók  benne  egyes  helyek  minden 
szélességi  fokon,  ahol  a  tengervíz  nyilt,  nincs  be- 
fagyva, ezek  azíi.  n.  «poliniék».  A  J.-en  úszó  jég- 
hegyek részbon  a  szárazföldeket  borító  jégtáblák- 
tól, részben  pedig  a  tengerbe  nyúló  gleccserekből 
töredoztekle.  Az  Északi- J.-nek  árama  a  Golf-áram 
ide  felnyúló  két  ága,  az  egyik  K.-nek,  a  másik  Ny.- 
nak  fordul,  az  előbbinek  végződése  még  ismeretlen, 
az  utóbbi  részint  mint  Kelet-grönlandi  áramlás, 
részint  pedig  Grönlandot  É.-on  megkeríUve,  mint 
Za&roííor-á/rtmzárjabeazáramlásokkörét.  A  két 
utóbbi  hozza  magával  a  jéghegyeket  néha  a  New 
York  felé  menő  gőzösök  útvonaláig  is.  Az  Északi-J. 
felszínén  igen  hideg  —l-e"— 1'9"  C.  édes  víz  van, 
amelyből  a  tenger  sója  már  kifogyott,  ez  alatt 
aránylag  meleg  és  sósabb  víz  (hőmérsék  néhol 
több  mint  -|-1«)  van,  míg  a  fenéken  a  víz  — 1«, 
mert  sóssága  ós  nagy  nyomása  lévén,  még  ezen 
a  hőmérsékleten  sem  fagy  be.  Növényei :  Alaria, 
Laminaria  és  Alga  fajok,  állatai  pedig  az  emlős 
bálnák  és  cetek,  fóka,  rozmár  stb.  Az  Északi-J. 
ós  a  kontinensek  partjai  közt  a  csaknem  mindig 
befagyott  tengeren  át  csakis  Norden.skjöld  Vegá- 
jának  sikeriilt  átkelnie. 

//.  .4.  Déli-  V.  AntarJctikus-J .  nyilt  összeköt- 
tetésben van  az  Atlanti-,  Indiai-  és  a  Csendes- 
óceánnal  s  ezért  áramlási  viszonyai  is  igen  egy- 
szerűek, végig  erős  Ny.-i  irányú  a  víz  áramlása 
benne  a  felette  levő  állandó  Ny  .iszol  következté- 
ben, l^artvidóke  D.  felé  az  Antarktisz,  amelynek 

2  hatalmas  vulkánja  a  tengerparton  az  Erebus 
(3768  m.)  és  a  Terror  (3317  m.).  A  német  móly- 
tengeri-expedició  mérései  szerint  a  Déli-J.  több, 
néhol  6000  m.  mélységig  lenyúló  mélyedósben 
van.  A  víz  hőmérsékleti  viszonyai  ugyanolyanok, 
mint  az  Északi-J.-ben ;  a  kontinensről  leváló  tábla- 
alakú jéghegyek  még  a  40°  fóldr.  szél.-ig  is  eljut- 
nak. V.  ö.  Nansen,  In  Nacht  und  Eis  (Leipzig 
1898) ;  u.  a,,  Oceanography  of  the  North  Polar 
Basin  (1902) ;  Friclter,  Antarktis  (Beriin  1898) ; 
Chun,  Aus  den  Tiefen  des  Weltmeeres  (2.  kiad., 
Jena  1903). 

Jegestó,  a  Magas  Tátra  egyik  tengerszeme  a 
menguszfalvi  omladékvölgy  végében,  1940m.  ma- 
gasságban, a  Vaskapu  alatt.  Területe  1-40  ha.  A 
'I.-t  az  óv  legnagyobb  részében  jég  borítja. 

Jég-  és  viszont  biztosító  társaság,  l.  Mar/i/ar 
jí'g-  és  vitzonfMztosítő  részvénytár saftáq. 


Jegesvonó,  azon  lékek  Összessége,  melyek  a 
gyalommal  jég  alatt  űzött  halászásnál  szüksé- 
gesek. 

Jégfelhők,  apró  jégtükböl  álló  cirnisznemii 
felhők.  L.  FelhöalaJcok. 

Jégfestékek,  kátrány  festékek,  melyeket  az  al- 
kotó alapanyagokból  a  szöveten  állítanak  elő.  A 
szövetet  az  azofestéknek  alkaUkus  alapanyagába 
mártjuk,  megszárítjuk  ós  diazotáló  folyadékba 
tesszük,  ahol  az  illető  festék  keletkezik.  Ujabban 
a  kelmefestészetben  nagy  jelentőségre  tettek  szert . 

Jégfúróhal,  a  vágó  csík  (Gobitis  taenia  h.) 
népies  neve. 

Jégfürdő  y.iegesfUrdö,  mint  igen  erős  borin- 
gért ájulásoknal,  szívgyengeségnél  alkalmazzák, 
így  is  rendesen  csak  leöntések  alakjában,  meleg- 
öntésekkel  hirtelen  váltakozva.  Utána  meleg  be- 
göugyölést,  alkoholt  szoktak  alkalmazni.  —  A  ké- 
miában bizonyos  müveleteknél,  fagyáspont-meg- 
határozásoknál használnak  J.-ket. 

Jéggép,  olyan  készülék,  mely  valamely  illé- 
kony anyagnak,  pl.  éternek,  ammóniáknak  gyors 
elpárolgása,  vagy  sűrített  gáz  gyors  kitágulása 
által  nagy  hőcsökkenést  idéz  elő  ós  így  mester- 
séges jég  előálUtását  teszi  lehetővé.  A  folyadé- 
kok párolgását  felhasználó  gépeket  úgy  szerkesz- 
tik, hogy  a  folyadék,  miután  gyors  párolgásával 
lehűlést  idézett  elő,  a  készülék  más  részében 
ugyancsak  lehűléssel  süríttessék  és  így  anyag- 
veszteség nélküli  körfolyam  álljon  elő.  Nagyobb 
mennyiségű  jég  készítésére  most  leginkább  kom- 
pressziós vagy  abszorpciós  J.-ekot  használnak. 
(L.  Hűtőgépek.)  Főrészeik :  a  párologtató,  a  kon- 
denzátor és  a  kompresszor ;  a  két  utóbbi  alkotó- 
rész arra  való,  hogy  a  gép  miiködése  közben  kép- 
ződött gőzöket  ismét  folyékony  állapotba  vigye 
vissza.  A  kompresszort  valamely  motor  működ- 
teti ;  a  gőzök  sűrítésére  hűtő  víz  szükséges.  Ezen 
gépekben  rendesen  ammoniákgőzöket  használ- 
nak. Olyan  J.-ek  is  vannak,  amelyekben  nagy 
mértékben  sűrített  s  aztán  lehütött  levegő  kitá- 
gulása okozza  a  hőcsökkenést.  Az  ilyen  gépek 
működése  drágább.  A  Linde-féle  J.  vízmentes  fo- 
lyékony ammóniákét  használ  ós  légszivattyút  igé- 
nyel. Ugyancsak  légszivattyúra  szorul  a  Harri- 
son-fé\e  éter-J.  is,  melybon  az  éter  gyors  elpárol- 
gása okozza  a  nagy  hideget.  V.  ö.  Szvoboda,  Eis- 
apparate  der  Neuzeit ;  Fischer,  Chemische  Tech- 
nologie  des  Wassors ;  Behrend,  Die  Eismaschino 
und  ihre  Verwendnng  zur  Kühíung  von  Ráumen 
und  Plüssigkeiten ;  Lorenz,  Neuere  Kühlmaschi- 
nen;  Schröter,  Untersuchungen  an  Káltemaschi- 
nen  verschiedener  Systeme  (München,  Olden- 
burg) ;  G.  Richárd,  Les  machines  frigoriflquos 
et  leurs  applications  á  l'exposition  imiverselle  de 
1889  (Paris) ;  Linde,  Über  die  Káltemaschine  von 
heute ;  Lorenz,  Kálteerzeugung  (Zoitschril't  des 
Vereiiis  d.  Ingenieure,  1897). 

Jég-gipsz  a.  m.  orosz-üveg  v.  mária-üvog.  1. 
Gipsz. 

Jéggyalu  an-a  szolgál,  hogy  a  valamely  folyón 
V.  tavon  előállított  jégfelületet  simává  tegyék, 
mielőtt  azt  a  jegekével  (1.  o.)  jég  nyerése  coljá- 
ból szétdarabolnák.  A  J.  egy  mozgatható  készü- 
lékhez erősített,  a  csúsztatás  irányában  ferdeszö- 
get képező  gyaluszorű  vasból  áll. 


Jésrsyár 


828     — 


Jégkorszak 


Jég  gyár,  uagyraejinyisógü  mesterséges  jég  elö- 
iillitására  berendezett  gyár.  L.  Jéggép,  Hűtő- 
gépek, Fagyasztás. 

Jégház,  1.  Jég. 

Jéghegyek.  Orrönland  vagy  az  Antarktisz  kon- 
tinentális  jóghátáról  gleccserek  húzódnak  a  ten- 
ger felé,  abba  kifelé  is  tolódnak,  mindaddig,  míg 
a  víz  felhajtó  ereje  kisebb-nagyobb  részeket  e 
gleccsernyelvekböl  le  nem  tör.  Ilyen  gleccserei 
\  annak  Ííszak-Norvégiának  is.  A  levált  jégtöme- 
gek most  már  úszó  J.  (ice-bergs).  Méreteik  néha 
óriásiak;  vannak  olyan  kolosszusok,  amelyek  kilo- 
méternyi hossznak  és  szélesek,  emellett  a  vízből 
Idemelkedő  rósz  magassága  120 — 150  m.is  lehet. 
Minthogy  az  ilyen  jógtömbnek,  amelynek  fokoza- 
tos elhasadozása  és  elolvadása  következtében  bás- 
tyatorony-, platószerú  lehet  a  formája,  a  legjobb 
esetben  is  csak  mintegy  hetedi'észe  áll  ki  a  vízből, 
egész  magassága  a  víz  alatti  részévei  együtt  sok- 
szor 1000  m.-en  feltlli.  Nem  szólva  a  jégmezők 
széleitől  elváló  jégtáblákról,  az  Atlanti-óceán  É.-i 
rószóbeu  felbukkanó  tulajdonképeni  nagy  J.  a 
Bafíln-öbölből  származnak  és  ezek  azok,  amelyek 
nyái'on  egészen  a  40.  é.  sz.  fokig,  tehát  az  Ame- 
rikába menő  hajók  útvonaláig  is  eljuthatnak, 
ahol  végre  elolvadnak.  Úljok  legtöbbször  igen 
lassú,  óránkint  alig  több,  mint  120  m.,  úgy  hogy 
egész  útjok  a  Davis-esatornából  ki  a  40.  paralle- 
láig  félévig  is  eltarthat.  A  Déli- Jeges-tengeren 
úszó  J.  átlag  hatalmasabbak,  mint  az  ('»szaki  At- 
lanti-oceánbeliok. 

Jegher,  CJiristojjJi.  flamand  fametsző,  szül. 
Antwerpenben  1596  aug.  24.,  megh.  1652  körül. 
Az  antwerpeni  Plantin-Moretus-féle  nyomda  szá- 
mára dolgozott,  majd  Rubensszel  szövetkezve,  sok 
fametszetet  készített  a  mester  művei  után,  ame- 
lyek nagyban  hozzájárultak  Rubens  művészete 
ismeretének  terjesztéséhez. 

Jéghockey,  1.  Hockey. 

Jégkaloriméter,  1.  Höfogludóscuj . 

Jégkár,  1.  a  jégeső  (jégverés)  okozta  kár.  -- 
2.  J.  az  erdőben  akkor  keletkezik,  amikor  erős 
hideg  langyos  időjárással  váltakozik  s  az  ol- 
vadásból származó  víz  az  ágakra  vagy  tü  le  ve- 
lekre  fagy  s  annyira  megvastagszik,  hogy  az 
ágak  a  megterhelés  következtében  letörnek.  Kü- 
lönösen a  fenyőfélék,  a  nyár,  fűz  és  akác  szen- 
vedhetnek ezáltal  nagyobb  károkat.  L.  B/myo- 
inás  és  Hótöréíi. 

Jégkárbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Jégkárfelvételi  iroda.  A  Magyarországon  jég- 
kár ellen  biztosító  társaságok  a  náluk  biztosított 
felek  jégkárait  nem  maguk  állapítják  meg,  ha- 
nem az  e  célra  fentartott  közös  J.-hoz  teszik  át. 
Ez  az  iroda  saját  kiküldött  szakértője  által  álla- 
pítja meg  a  kár  nagyságát  és  közli  azt  az  illető 
biztosító  társasággal,  amely  azután  a  kárt  kifizeti. 
Ennek  az  intézménynek  egyedüli  célja  költség- 
megtakarítás. Megesett  ugyanis  nagyon  gyakran, 
hogy  6  —  7  társaságnál  egy  helységből  egy-egy 
jégkárt  jelentettek  be  és  akkor  6—7  társaság  6—7 
külön  szakembert  küldött  ki  ugyanabba  a  köz- 
ségbe, ami  természetesen  igen  sok  költséget  oko- 
zott. Most  ezeket  a  károkat  a  közös  J.  egy  kikül- 
döttjének a  kezében  egyesíti,  miáltal  tetemes  költ- 
ségeket takarítftnak  meg.  Ha  ez  a  költségmegta- 


karítás nem  lett  volna  elérhető,  Magyarországon 
a  jégbiztosítást  vagy  be  kellett  vohia  már  szün- 
tetni, vagy  pedig  a  díjakat  tetemesen  felemelni. 
A  közös  iroda  intézménye  már  külföldön  is  után- 
zásra talált. 

Jégkészítő  gépek,  1.  Jéggép. 

Jégkorszak,  a  diluviurának  az  az  időszaka, 
amikor  Ííszak-Burópa  és  Észak-Amerika  legna- 
gyobb részét  jégtakaró  borította,  kz  Alpok  jégái-ai 
D.  felé  egészen  a  Po  völgyéig,  É.  felé  a  Duna 
völgyéig  terjedtek.  Skandinávia  jégtakarója  Né- 
metország alföldjéig  nyúlt  le,  a  brit  szigetek  hegy- 
ségeit gleccserek  fedték,  melyek  messze  lenyúltak 
Anglia  alföldjeire  és  folytatódtak  az  ir  szigeten  át  a 
Hebridákig,  meg  az  Orkney  szigetekig.  Európa  kö- 
zepes hőraérséke  néhány  fokkal  hidegebb,  a  levegő 
pedig  párateltebb  volt,  mint  ma.  A  J.  létezéséről 
és  a  jégárak  terjedelméről  főként  a  morénak 
(1.  Gleccser)  és  az  ú.  n.  vándorkövek  tanúskodnak. 
A  morénak  a  hegyek  lejtőin  és  a  völgyekben  talál- 
hatók, a  vándorkövek  a  lapályokon.  Utóbbiak  nagy 
kötuskók,  amelyek  nem  ott  termettek,  ahol 
feltalálhatók,  hanem  gleccserektől  v.  úszó-jéghe- 
gyoktöl  vitettek  oda.  A  jégárak  és  a  tengerbe 
szakadt  jéghegyek  óriási  sziklákat  ragadtak  ma- 
gukkal, amelyeket  elolvadásuk  helyén  leraktak, 
illetőleg  a  tengerbe  hullattalc.  Midőn  a  tenger- 
fenék később  szárazzá  vált,  a  messze  vidéla'ől 
oda  hm'colt,  mintegy  oda  vándorolt  sziklatömegek 
felbukkantak  (3s  örökös  tanúi  maradnak  a  gleccse- 
rek hajdani  működésének  és  óriási  kiterjedésé- 
nek Európa  területén.  Az  észak-német  síkságon 
gyakoriak  az  ilyen  óriási  vándorkövek  (gránit, 
gnájsz  stb.),  melyek  Skandináviából  kerültek  oda 
a  J.-ban.  Észak-Európán  kívül  főképen  rnóg  Észak- 
Araerikában  van  kimutatva  a  J.  létezése.  A  leg- 
több geológus  több  J.  létezését  veszi  fel.  Gteikio 
angol  geológus  nem  kevesebb,  mint  hat  eljege- 
sedósi  (í.  Scanian  ;  II.  Saxonian :  111.  Polandian; 
IV.  Mecklenburgian ;  V.  alsó  tőzeg-szint;  Ví. 
üpperTurbariau)  időszakot  tételez  fel,  amelyek- 
hez 5  J. -közötti  időszak  (l.Norfolkian  ;  2.  Helve- 
tian ;  3.  Neudeckian ;  4.  Lower  Waldbett ;  5.  Upper 
Forestian)  csatlakozik.  Peiick-Brückner  az  Alpok 
területére  négy  eljegesedést  (Günz-,  Mindéi-,  Riss-, 
Würm-Eiszeit)  és  három  J.-közötti  időszakot  vél- 
nek kimutathatni,  míg  Keilhack  az  északnémetfn-- 
szági  pleisztocén  képződményeket  három  J.-ba  és 
két  J.  közötti  időszakba  sorozza.  Magyarországon, 
hol  a  hajdani  eljegesedések  nyomai  a  Magas 
Tátrába]!,  a  Déli  Kárpátokban  (Páreng,  Retj'ezát), 
a  Radnai -havasokban  s  cselvély  mértékben  a 
Biharliegységben  mutatkoznak,  ezideig  nem  si- 
került egynél  több  J.-ot  kimutatni.  A  szakembe- 
rek egy  részének  újabb  felfogása  szerint  nem  is 
szükséges  több  J  .-ot  feltételeznünk,  hanem  csupán 
több  ingadozást,  a  jégárak  előrenyomulását  és 
visszahúzódását  egy  egységes  J.-on  belül,  anél- 
kül, hogy  a  jégtakaró  teljes  leolvadását  előidéző 
melegebb  J.-közötti  időszakok  lettek  volna.  A  J. 
idejében  a  Sarkvidék  állatvilága  a  D.  télé  előre- 
nyomuló jégtakaró  olöl  élelem  hiányában  mind- 
inkább D.-re  húzódott  s  egészen  a  Pyrenaeusi- 
félszigetig  nyomult  előre.  Ebben  az  időben  nálunk 
is  tömegesen  éltek  a  Sarkvidék  állatai,  melyek 
közül  ktllönösen  a  lemminsek  (Leramus.  Dierostu- 


Jégkorszak 


829     — 


Jégkorszak 


n.yx),  a  sarki  róka  (Leuc(jcyon)  s  a  rozsoniák 
(Gulo)  eniliteudök.  A  jégárak  vándorlásának  fon- 
ti )S  szerep  jutott  a  föld  felületének  alakításában, 
különösen  a  völgyek  képződésénél.  A  gleccser  U 
alakú,  a  víz  pedig  V  alakú  völgyet  váj.  A  gleccser 
által  túlmélyített  sziklamodencékben,  valamint  a 
gleccserül orénák  mögött  tavak  duzzadnak  tol. 
Nagy  irodalma  van  annak  a  kérdésnek :  mi  okozta 
tulajdonképen  a  J.-ot.  Az  újabb  ide  vágó  elméle- 
tek közül  felemlítjük  a  következőket :  Kiindulva 
abból  a  kétségbevonhatatlan  tényből,  hogy  a  Golf- 
áramlatnak  lényeges  befolyása  van  Kurópa  kö- 
zé phömérsékletének  emelkedésére,  némelyek  föl- 
veszik, hogy  a  diluviumban  az  áramlat  valamely 
ok  következtében  eredeti  irányáWtl  lotéríttetett,  a 
kontinens  hőmérséklete  (erősen  alászállt  és  beál- 
lott a  J.  Hogy  líurópa  éghajlata  a  Golf-áram  ós 
a  meleg  DNy.-i  szelek  nélkül  határozottan  hide- 
gebb volna,  az  bizonyos  ;  s  ez  a  lehűlés  állítólag 
elegendő  volna  ahhoz,  hogy  az  Aliwík  egész  terű- 


iéi idején  7,nappal  tovább  tart  Földünk  hőkisugár- 
zása és  az  É.-i  félgömb  o  miatt  kedvezőbb  helyzet- 
ben van  a  D.-i  fölött.  ílz  a  hőkisugárzás  azonban  a 
napéjegyenpontok  előnyomulása  és  a  pályasík  fer- 
desége következtében  10,500  év  eltelte  után  meg 
fog  változni,  azaz  megfordított  lesz.  Ezzel  kapcso- 
latban az  ú.  n.  szélcsendek  öve  az  egyenlítő  közelé- 
ben, azon  félgömbön  helyezkedik  el,  amely  fölött  a 
Nap  hosszabb  ideig  süt.  Következménye  minden- 
nek oly  21,000  éves  korszak,  amelynek  egyik  fe- 
lében az  É.-i  félgömb  melegebb  a  D.-inél,  míg  a 
másik  10,500  év  alatt  megfordított  viszony  kö- 
vetkezik be.  Jelenleg  az  első  fázisban  vagyunk 
és  tudjuk,  hogy  a  D.-i  sarkon  rendkívül  növekv^ö- 
ben  van  a  jég.  Számítások  alapján  a  déli  félgömb 
mostani  J.-a  Kr.  e.  4002.  kezdődött  és  tartani  fog 
64!)8-ig,  azután  ismét  az  északi  félgömbre  fog 
áttérni  és  mai  számításunk  szerint  a  11,748. 
évben  éri  el  tetőpontját.  Újabban  sokan  foglalkoz- 
tak a  J.  időtartamának   megállapításával.  Fo- 


Imat.     ] 

Küldiiuk  hajdani    és  m.ii  írloccserteriileti-i  (Peiick  szerinti. 


letét  isniét  elborítsák  a  jégárak.  Csakhogy  a  P'öld 
minden  hegységében,  még  az  ogyenlító  alatt  is.volt 
Jégkorszak  ugyanabban  az  időbon.  Svante  Arrhe- 
iuíí.s  meteorológiai  okok  után  kutat.. \zt  hiszi,  hogy 
az  egész  Földön  akkor,  amikor  a  légkörben  a  szén- 
savmennyiség erősen  megcsappant,  hömérséklet- 
siilyedés  következett  be.  A  megcsappanás  okául 
felveszi :  a  növények  használtak  el  sokat,  sok 
karbonát  képződött  közetek  mállásakor,  a  tenger- 
víz nyelt  el  sokat  stb.  A  felszaporodást  vissza- 
vezeti :  szerves  testek  korhadására,  vulkáni  ki()m- 
lésekre,  széntartalmú  meteoritek  elégésére  stb. 
Sokan  vallják  azt  a  nézetet,  hogy  az  időszakos  in- 
gadozásokat a  Föld  hőméi'sékleti  viszonyaiban  a 
Föld  pályájának  exciontricitása  a  pályasík  ferdesé- 
uével  együtt  okozta.  Földünk  ezen  eltérő  forgá.sá- 
l>ól  következik,hogy  a  nyár  az  É.-i  félgömbön  7  nap- 
pal tovább  tart,  mint  a  tél,  ellenben  a  D.-i  félgöm- 
1  lön  megfordítva  áll  a  dolog.  ílnnek  ellenében  az  É.-i 
félgömb  hosszú  nyarát  a  naptávolban  tölti,  a  D.-i 
félgömb  rövid  nyarát  a  napközelben.  Ennek  terraé- 
sz(>tos  következménve  az.  hogv  a  D.-i  félirömbön 


rd  svájci  tudú8'12,(XX)  évet  vél  megállapítható- 
nak. Számításának  alapjául  a  Rhöne-gleecsert 
vette.  Kiszámította  azt  az  iszapmennyiséget, 
amely  a  diluviális  Rhone-gleccser  visszavonu- 
lása és  a  Rhone  folyó  képződése  óta  a  Genfi- 
tóban lerakódott  és  összehasonlította  azzal  az 
iszaptömeggel,  amelyet  ma  rak  le  a  Rhone  év- 
ről-évre. Heim,  ugyancsak  svájci  geológus,  a 
Muotta  és  Reuss  iszaphordíisákM  a  Vierwald- 
8tütti-t<iba  a  J.  tartamára  nézve  16,000  évet  ka- 
pott. Sfeck  pedig  a  Kandemek  azt  a  deltáját  véve 
alapul,  mely  a  Thuni-  és  a  Brienzi-tavat  egymás- 
tól elválasztja,  20,000  évre  következtet.  Tekin- 
tetbe véve,  hogy  pontos  számításokról  szó  sem 
lehet,  a  J.  visszavonulása  óta  legalább  is  10,000, 
legfeljebb  pedig  .50,000  év  folyt  le.  Warren  Up- 
ham  az  északamerikai  J.-ot  tévén  tanulmánya 
tárgyává,  annak  tartamát  10— 20,000  évre  becsali. 
L.  még  Glens-er. 

Iro/liilom.  Geikie,  Tlio  (íieat  iee-age  ami  its  relation  to 
the  antiquity  of  man,  3.  kiadás  London  189i;  Penck- 
Briicknor,  Die  -Mpeii  ini  Riszeitalter,  Leipzii?  1301  :  (ieinitz. 
Die  Ris/.eit.  Bratmschwei?  lí>0(i:  St.inli  Móric.  Magva rorszá? 


Jőgkő 


830 


Jégrtörö 


.'.-a  ég  flórája,  Földtani  Közlöny  1891  ;  Cholnoky,  Klráttdn- 
lások  Bchweizban,  Pölűr.  Közi.  190G. 

Jégkő  (ásv.),  ].  KrioUt. 

Jégmadár,  1.  Jégmadárfélék. 

Jégmadárfélék  (Akedinidae),a  Rikácsolok  (Co- 
raciiformes)  rendjébe  tartozó madárcsalád.  Csőrük 
hosszú,  erős,  nógyélft  és  egyenes.  Fejtik  nagy,  nya- 
kuk rövid,  szárnyaik  legföljebb  közóphosszuak, 
farkuk,  csüdjök  rövid.  Lábaik  lépdelök,  az  előre 
álló  ujjak  közül  a  külső  és  középső  a  második  ujj- 
percig összenőtt.  Körülbelül  125  faja  ismeretes, 
melyek  jobbára  a  melegebb  vidékek  lakói.  Vizek 
közelében  tartózkodnak  és  leginkább  halakkal  táp- 
lálkoznak. Kártékonyak.  Hazánkban  1  faj  fordul 
elő,  a  közönséges  jégmadár  (Alcedo  ispida  L.).  Fej- 
búbja és  nyakának  hátsó  része  zöldes  fekete,  süríin 
álló  keskeny  világoskék  harántsávokkal.  Válla, 
szárnyfedői  és  az  evezőtollak  külső  zászlója  zöld, 
a  szárnyfedő  tollak  kerek,  világoskék  csúcsfoltok- 
kal ;  háta  világoskék,  hasa  fahéj  barna,  álla  ós 
torka  rozsdasárga.  Lábai  vörösek,  csőre  fekete,  az 
alsó  káva  töve  vörös.  Hossza  17  cm.,  szárnyhossza 
7  cm.,  farkhossza  4  cm.  Európában  és  Közép- 
Ázsiában  élő,  helyenként  áttelelő  madár.  Hazánk- 
ban télen  kóborol.Parti  lyukakban  fészkel. Május- 
június  hóban  6—7  igen  nagy,  fehér  tojást  rak, 
melyeket  a  nőstény  14—16  nap  alatt  kelt  lei. 
Fészeklakók.  Fiatal  korban  könnyen,  öregségében 
nehezen  tartható  a  fogságban.  Húsa  élvezhetetlen. 
Szép  tollazatát  használják.  Az  óriási  jégmadár 
(Halcyon  giqas  Bodd.)  szürkésbarna  színű.  Rövid 
lábai  nagyok,  csőre  erős.  45  cm.  nagy.  Hazája  Dél- 
Ausztrália.  Rovarokkal,  csúszó-mászókkal  és  rit- 
kán apró  emlősökkel  táplálkozik.  Napfelkeltekor, 
délben  és  napnyugtakor  erős,  kaeagásszerű  han- 
got hallat,  innét  a  benszülöttek  «Kacagó  Jancsi»- 
nak  nevezik.  Állatkertekben  tartják. 

Jégmezők. É.-on  és  D.-en  a  sík  tenger  befagyott 
felszíne  szolgáltatja  a  J.-et.  E  jégburok  átlagos 
vastagsága  8—10  m.,  amiből  kb.  1—2  m.  a  víz 
tükre  fölé  emelkedik.  Habár  e  J.  darabosan,  mint- 
egy rögökre  vannak  eltördelve,  torlódva  és  össze- 
fagyva, ennek  következtében  zűrzavarosán  hepe- 
hupásak, mégis,  különösen  ha  frissen  hullott  hó 
borítja,  végnélküli  slkság-nak  látszanak.  Ez  a  J. 
A  jég  íze  gyengén  sós,  mivel  megfagyás  közben 
a  só  kiválása  dacára  egyes  részecskék  zárvány 
gyanánt  kerülnek  bele  a  jégbe.  Grönland  keleti 
partjait,  a  Spitzberg-szigetek  környékét  jégmezők 
foglalják  el,  melyek  csakis  nyáron  oszolnak  fel 
kisebb-nagyobb  jégtáblákra.  Az  Antarktiszt  is  szé- 
les jégmező-róna  veszi  körül. 

Jegorjevszk,  város  Rjazan  orosz  kormányzó- 
ságban a  Guszlenka  mellett,  20,200  lak.,  pamut- 
fonással, szövéssel  és  festéssel. 

Jegöc,  1.  Kristály. 

Jégöv,  magában  foglalja  azon  tájakat,  ame- 
lyeken a  talaj  bizonyos  mélységben  állandóan 
megfagyott  állapotban  van.  A  J.  nagyjából  ott 
kezdődik,  ahol  a  léghőmérséklet  évi  közepe  0"  alá 
körül.  • 

Jégpát  a.  m.  adulár  (1.  o.  és  Ortoklász). 

Jégpatkó,  félkengyelalskú,  négy  körömmel  fel- 
fegyverzett szerszám,  melyet  a  halászok  és  az 
erdei  munkások  talpuk  alá  kötnek,  hogy  a  jégen, 
illetőleg  a  jeges  döntött  fatörzseken  elcsúszás  el- 


len védekezzenek.  Az  1.  ábra  a  bocskor  sarkához 
odaerősíthető,  a  2.  ábra  ellenben  csak  szíj  sogí'- 
lyével  a  tilphoz  csatolható 
J.-t  mutatja.  Vímnak  külön- 
ben az  egész  talpra  kiter- 


1.  ábra. 


2.  ábra. 


jedö  s  a  közepükön  csuklóban  járó  jégpatkók  is. 

Jégpont  a.  m.  fagypont  (1.  o.). 

Jégpor  (kriokonit),  a  sarkvidéki  jégen  talál- 
ható szürkésfekete  por,  mely  részben  kozmikus 
eredetű  (meteorpor),  részben  a  parti  közetektől 
származik. 

Jégrepedés,  a.  m.  f agyr epedé s  (1.  o.). 

Jégrobbantás,  1.  Jégzajlás. 

Jégserleg.  Jégből  váló  ivóserlegeket  1908  óta 
használnak  Scheveningenben.  A  serlegeket  Huizer 
mérnök  eljárása  szerint  készítik,  t.  i.  alkalmas 
formában  vizet  fagyasztanak  s  az  eljárás  sajátos- 
ságával elérik,  hogy  a  különben  likacsos  jég  vízre 
nézve  áthatlanná  lesz  s  egyúttal  levegőtől  men- 
tes. Egészségi  szempontból  fontos,  hogy  az  ilyen 
serleg  csak  egyszer  használható. 

Jégsport.  A  J.-ok  között  a  legelterjedtebb  s  leg- 
ismertebb a  jéghockey  (1.  Hockey).  Nálunk  ke- 
vésbbé  ismert  a  skót  eredetű  curling.  Ezt  40— 200 
m.  hosszú  sima  pályán  játszák,  melynek  két  végén 
egy-egy  határfát  erősítenek  a  jégbe,  melyek  még 
négy-négy  koncentrikus  körnek  képezik  közép- 
pontját. E  köröket  belekarcolják  a  jégbe ;  a  külső 
kör  átmérője  2  méter.  Rendesen  nyolcan  játsszák 
két  párti'a  oszolva.  A  játékosok  feladata  a  curling- 
korongot  az  ellenfél  koncentrikus  köreibe  hají- 
tani. A  curlingkorong  rendesen  gránitból  készül, 
kerek,  alsó  fele  sima,  felső  részén  pedig  vasnyele, 
fogója  van ;  súlya  mintegy  10—20  kg. ;  átmérője 
32—35  cm.  Minden  játékosnak  két  korongja  van, 
melyek  pártonként  más-más  színűek.  Ha  az  összes 
korongokat  kidobálták  —  a  pártok  felváltva  dob- 
nak —  vége  a  játéknak,  s  a  játékbiró  megállapítja 
az  eredményt.  eJátszhatják  pontra  v.  időre.  Győz- 
tes az  a  párt,  mely  hamarább  ért  el  bizonyos 
számú  pontot  vagy  pedig  adott  idő  alatt  többpon- 
téi ért  el.  Újabban  a  svédek,  norvégek  is  űzik  e 
J.-ot,  sőt  Svájcban  (St.  Moritz)  szintén  játsszál: 
már.  Az  északi  népek  kedvelt  sportja  még  a  vitor- 
lázás a  jégen.  Ez  történhetik  vitorlás  szánkán  (I. 
Jégvüorlás),  vagy  úgy,  hogy  a  korcsolyázó  vitorla 
(jégvitorla)  segítségével  halad  tova.  A  jégvitoiia 
három-,  esetleg  négyszögű  vitorla,  mely  két  ke- 
resztbe erősített  bambuszrúdra  van  rögzítve.  L. 
még  Téli  sportok. 

Jégszekrény,  1.  Jég. 

Jégszesz,  1.  Ammónia. 

Jégtartó,  1.  Kriofor. 

Jégtorlódás,  1.  Jégzajlás. 

Jégtömlö,  lapos  kaucsukzacskó,  melyet  apróra 
tört  jéggel  töltenek  meg  és  a  betegnek  pl.  fejére 
helyeznek. 

Jégtörő,  jégzajlásnak  kitett  építmények,  külö- 
nösen hídjármok  zajló  jégtől  való  megvédésére 


Jóertörő  hajó 


831 


Jégrvltorlás 


szolgáló  szerkezet.  Sokszor  az  illető  épitménnyel 
összefaggésbon  épül  s  annak  közvetetlen  kiegé- 
szítő részét  képezi.  így  kisebb  magasságú  jár- 
moknál a  JA  úgy  szerkesztik,  hogy  a  járom- 
nak cölöpéi  közül  a  legfelsőt  ferdén  verik  be 
<■»«  megvasalják.  A  folyó  víz  által  ennek  az  éles 
gerendának  nekihajtott  jégtáblák  addig  csúsznak 
őzen  az  élen  fölfelé,  míg  saját  súlyuk  és  a  meg- 
vasalt ól  hatása  folytán  ketté  nem  törnek,  amikor 


(Jáiom) 


aztán  ártalmatlanná  téve  úsznak  lefelé  a  járom 
két  oldalán.  Ahol  erősebh  jégzajlás  várható,  a 
hídjármok  elé  külön  J.  sarkantyút  (1.  az  ábrán  : 
Jégtörő)  állítanak,  melynek  a—h  éléu  addig  csúsz- 
nak felfelé  a  jégtáblák,  míg  eltörnek.  Falazott 
építményeknél  külön  J.-t  nem  szoktak  építeni, 
hanem  az  építmény  jégzajlásnak  kitett  részét  (így 
a  pillérek,  hídoszlopok  előf éjeit)  a  vízfolyás  ellen 
fordított,  kissé  lejtős  éllel,  erős  faragott  kövekből 
szokták  kiképezni.  —  J.-nek  nevezi  a  néphumor  a 
febr.  24-iki  Mátyás  napját,  mert  ezen  túl  a  fagy 
már  nem  szokott  tartós  lenni,  innen  kapta  nevét : 
.1.  Mátj'ás. 

Jégtörő  hajó  (ném.  EishrecJw),  oly  gőz-  v. 
mótoroshajó,  mely  igen  erős  szerkezeténél,  meg- 
felelöleg  alakított  orránál  és  nagy  géperejénél 
fogva  alkalmas  a  jég  áttörésére.  Ily  hajókra  oly 
tengerészeteknek  van  szüksége,  melyeknek  partjai 
mentén  a  víz  télen  megfagy.  így  pl.  Oroszország 
több  J.-val  rendelkezik,  minthogy  parti  vizei  úgy 
a  Balti-tengerben,  mint  a  Csendes-óceánban  télen 
l)efagynak.  (L.  Hajó  cikknél  a  IL  képtáUa  23. 
sz.  ábráját.) 

Jégűveg  (franc,  ikerre  craqmlé,  ang.  frosted 
í/lase),  azok  az  üvegtárgyak,  melyeknek  össze- 
vissza repedezett  felszíne  jéggel  bevontnak  lát- 
szik. A  J.-et  aképpen  készítik,  hogy  a  fúvócsövön 
ióvő  izzó  üveggömböt  hideg  vízbe  mártják,  miál- 
tal a  felszíne  megrepedezik.  Az  üveggömböt  ez- 
után megint  felmelegítik  és  kidolgozzák,  miáltal 
a  repedések  kitágulnak  és  élei  leolvadnak.  Ha  az 
üvegtárgy  felszínén  csak  ílnom  repedések  háló- 
zata van,  craquelének  mondják.  J.-hez  hasonló 
.irút  aképpen  is  nyernek,  hogy  az  üvegtárgyakat 
ólomövegdarabkákkal  és  könnyen  olvadó  ólom- 
üvegporral bevonják  és  addig  hevítik,  míg  az 
ólomüveg  rá  nem  tapad. 

Jégverem,  1.  Jég. 

Jégverés  elleni  biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Jégverés  elleni  védekezés.  A  J.  nyomai  már 
nagyon  régi  keletűek ;  legrégebben  a  jég  ellen 
harangoztak,  trombitáltak,  babonás  jelszavakat 
kiabálÍKik  fel.  Nagy  Károly  frank  császár  már 
789.  eltiltja  a  vihar  ellen  való  harangozást  s  a 
babonás  feliratti  táblák  felállítását.  A  lőpor  és 
ágyú  feltalálása  után  a  szőllősvidékek  elkezdtek 
vaklövéseket  tenni  a  levegőbe  a  vészteljes  felhők 


szétszórása  végett,  Mária  Terézia  1750.  Stájer- 
országban eltiltja  ezeket  az  ágyúzásokat  azzal  a 
megokolással,  hogy  az  ágyúzással  csak  a  szom- 
szédok-nyakára kergetik  a  veszedelmet.  1896-ban 
Stigor,  windischfeistritzi  polgármester  kezdésére 
az  ismeretes  tölcséres  viharágyúkkal  kezdtek  vé- 
dekezni előbb  Stájerországban,  de  aztán  Európa 
minden  szöUőtermelő  országában.  Az  elmélet 
magva  az  volt,  hogy  a  lövéssel  fellökött  levegö- 
gyürü  megrázza  a  felhőket,  részben  pedig  a  lövés- 
sel felragadott  apró  szónrészecskéi  a  lőpornak  a  le- 
vegő vízrészecskéit  magukhoz  vonzzák,  esőcseppé 
változtatják,  tehát  a  jég  anyagát  elvonják.  Más- 
részt arra  is  számítottak,  hogy  a  lövés  által  más 
levegörétegekből  is  áramlatok  indulnak  s  azt  a 
lebegő  egyensúlyt  a  levegőben,  ami  a  jégképződést 
megelőzi,  szétrontják.  A  gyakorlatban  nálunk  is, 
másutt  is  azt  tapasztalták,  hogy  a  viharágyúzás- 
nak volt  is  látszólagos  eredménye,  meg  nem  is 
volt,  de  az  ágyúzás  szomszédságában  a  jégverés- 
ről többször  panaszkodtak.  Az  osztrák  földmiv. 
miniszter  1902.  nemzetközi  értekezletet  hívott 
egybe,  melyen  68  szakférfiú  adta  elő  tapaszta- 
latait a  viharágyúzásról,  amiről  kimondották, 
hogy  annak  jégkergető  hatása  az  esetek  legtöbb- 
jénél kétséges.  Ezután  kísérleti  állomásokat  léte- 
sített az  osztrák  kormány  Windisch-Feistritzben 
és  Olaszország  Castelfi'aucoban.  Ezek  több  évi 
pontos  kísérletek  után  kimondották,  hogy  a  jég- 
verés ellen  semmi  kimutatható  biztos  hatása  nem 
volt  sem  a  viharágyúnak,  sem  a  szintén  ajánlott 
rakétáknak  és  bombáknak.  Jó  eredményt  értek 
el  a  belga  Márga  és  Adhemar,  Viole  J.  a  levegőbe 
1300  s  több  méterre  föleresztett  léggömbökkel, 
amelyek  petárdákat  vittek  magukkal  s  azok  ott 
felrobbanván,  a  felhőket  szétoszlatták.  Most  ebben 
az  irányban  folynak  a  kísérletek.  V.  ö.  Term. 
tud.  Közlöny  1909. 

Jégvirág  az  ablakon  támad,  midőn  a  szobában 
levő  párák  a  hideg  üveggel  érintkezve,  reá  fagy- 
nak. Alakjukon  geometriai  szabályosság  ismer- 
hető fel.  —  J.  az  ásványtariban  leveles  tűs  ki'is- 
tályok  elágazó  csoportja,  amelyek  egymás  mellett 
oly  gyorsan  és  oly  tömegesen  keletkeztek,  hogy 
rajtuk  lapok  ki  nem  fejlődhettek ;  sugaras  szer- 
kezetükkel lovelelcre,  virágolu'a  emlékeztetnek. 

Jégvirág  (növ.),  1.  Mesembryanthemum. 

Jégvirágos  üveg,  táblaüveg,  mely  a  fagyos 
ablakhoz  hasonlít.  Ügy  állítják  elő,  hogy  a  tál)la- 
üvegre  fehér  zománcport  hintenek,  melyet  aztán 
a  fagypont  alá  hűtött  vaslemezen  páratelt  leve- 
gőnek tesznek  ki.  Az  üvegen  képződő  jégvirág  a 
zománcport  a  kristályok  irányában  eltolja.  Teljes 
kiszárítás  után  az  üveget  alacsony  hőfoknál  ége- 
tik, mikor  a  könnyen  olvadó  zománc  rátapad. 

Jégvitorlás  (1.  a  8  ábrát),  az  északi  vidékeken 
használatos  szánkó,  melynek  hajtására  vitorlákat 
használnak,  akár  a  vitorlás  csolnakoknál.  Kétféle 
rendszerűek  a  J.-ok;  az  egyik  fajtánál  a  hossz- 
gerondán  van  megerősítve  az  árboc  és  kormány  (1. 
álrra),  míg  a  másiknál  a  keresztgerenda  viszi  a  fő- 
szerepet (2.  ábra),  mely  a  szánkótalpakon  nyug- 
szik ;  a  kormány  azonban  ezeknél  is  a  hosszgeron- 
dára  van  szerelve.  Az  első  tipus  a  nagy  vitorlások- 
nál, a  második  pedig  a  kisebbeknél  használatos.  A 
talpak  (három)  vagy  fából,  vagy  vasból  készülnek; 


Jégvölgyi  csúcs 


—     832     - 


Jegybankok 


lio.sszuk  30—60  cm.  között  váltakozik ;  meglehe- 
tősen éleseknek  kell  lenniök,  hogy  bizonyos  fokig 
belevágódjanak  a  jégbe,  ami  az  oldalt  csnszás  el- 
kerülése céljából  szükséges. 

Jégvölgyi  csúcs,  a  Magas  Táti'a  egyik  legma- 
gasabb csúcsa  (2629  m.)  Szepes  vármegyében,  a 
Lomniczi  csúcstól  Ny-ra,  a  hegység  fögerincében. 
A  J.-ot  az  Ottó  felöl  szokták  megmászni  s  innen 


1.  ábra.  Jégvitorlás.  Alaprajz  és  oldalnézet. 

a  csúcs  3  óra  alatt  érhető  el.  A  csúcsról  rendkívül 
szép  kilátás  nyílik.  rj^^^^-^^^     ^ 

Jegy,[l.  általában  a.  m.  mesterséges  jel,  mely- 
lyel  bizonyos  fogalmat  jelölünk,  közlünk,  pl.  a 
számok  jelölésére  a  számjegyek,  a  számtani  mű- 
veletek jelölésére  a  számtani  jegyek  (vagy  jelek : 
-\ :  stb.),  a  mondatok  tagolására  szolgáló  Írás- 
jegyek (.,;!?  stb.),  a  különféle  tárgyakra,  ruha- 


2.  áhra.  Jógvitorlás.  Alaprajz  és  oldalnézet. 

félére  stb.  írt,  rajzolt  vagy  vésett  bélyegek  stb. 
L.  Bélyeg. 

2.  J.  áz  állat  testén  előforduló  természetes  v. 
mesterséges  ismertető  jel,  mely  által  az  más  ál- 
latoktól könnyen  megktílöuböztethetö.  Terménze- 
tes  J.-ek  a  sötétebb  színű  állat  fején  vagy  lábvé- 
gein előforduló  fehér  foltok,  minők  a  csillag, 
hóka,  kesely  stb. ;  a  bőr  sebzése  helyén  szintén  fe- 
hér szőrök  nőnek,  így  szerszám-  ós  nyeregtörós 
helyén.  Mesterséges  jelezések  (1.  Állatok  jelzése 


és  Béhjeg) :  a  fülbe  tetovált  számok  vagy  a  f Ulöa 
bizonyos  kulcs  szerint  eszközölt  kicsípések,  to- 
vábbá a  fülbe  erősített  jelzőlemezek  és  jelzögoni- 
bok  (krotálifi). 

Jegyajándék,  1.  a  római  jogban,  illetőleg  a 
középkori  jogokban :  donatio  proptcr  nuptias,  az 
az  ajándék,  mellyel  a  férj  a  dóst  (hozományt)  vi- 
szonozza. A  nö  javára  szolgál  arra  az  esetre,  ha 
a  férj  meghal,  v.  elszegényedik,  v.  a  házasság  a 
férj  bíine  miatt  felbontatik.  2.  Mai  értelemben  J. 
(arrJiae  sponsalitiae)  oly  ajándék,  melyet  az  el- 
jegyzettek  jövő  házasságuk  tekintetéből  egymás- 
nak tesznek  s  mely  visszakövetoUiető,  ha  a  házas- 
ság az  ajándékozónak  vétke  nélkül  létre  nem  j<). 

Jegybankok  azok  a  bankok,  amelyek  fizetési 
eszközül  szolgáló  bankjegyek  kibocsátásával  fog- 
lalkoznak. Nagy  jelentőségük  ezen,  tov.  azon  alap- 
szik, hogy  nagy  tőkeerőjüknél  fogva  úgy  a  ma- 


3.  ábra.  Jégvitcirlás  menetközheii. 

gánosokkal,  mint  az  állammal  szemben  kiváló 
szolgálatokat  teljesítenek,  a  közgazdaság  érckész- 
letének hivatott  első  őrei,  hitol  terén  a  vezéi-szc- 
rep  őket  illeti  meg.  Helyes  szei'vezésttk  a  köz- 
gazdasági tudomány  egyik  legalaposabban  ós  ieg- 
gyaki'abban  tárgyalt  kérdése.  A  J.  szervezésénél 
különösen  a  következő  kérdések  jönnek  szóba : 

1.  A  fedezet  kérdése,  mert  ettől  függ  a  banknak 
az  aképessége,  hogy  látra  szóló  jegyeit  mindenlcor 
beváltsa.  Gyakran  javasolták,  hogy  a  bankjegyek 
földbirtokokkal  vagy  értékpapírokkal  legj'enek 
fedezve,  de  kétségtelen,  hogy  a  bankjegyek  Ix^- 
váltása  csak  úgy  biztositható.  ha  a  l)ank  a  bevál- 
tásra szolgáló  ércpénzzel  tényleg  rendelkezik.  A 
régebbi  felfogás  az  volt,  hogy  a  jegybanknak  tel- 
jes fedezettel  kell  rendelkeznie.  Ezt  hirdették  Ri- 
eardo,  Peel,  Cobden.  Mások  enyhébb  ós  a  bankügy 
természetének  jobban  megfelelő  felfogást  hirdet- 
tek, különösen  Bosanquet,  Tooke,  Pullarton.  Wil- 


Jegybankok 


833 


Jegybankok. 


son  stb.  Ezen  felfogásban  gyökerezik  az  ú.  n. 
hartnnüfedezeti  rendszer,  amely  szerint  legcélsze- 
rűbb, ha  a  bank  a  jegyeket  egyharmadban  érc- 
pénzzel, azonfelül  jó  rövidlejáratú  bankértékek- 
kel, különösen  váltólckal  fedezi.  Az  annyira  hí- 
ressé vált  harmadfedezeti  rendszert  először  Pal- 
mer  hirdette  az  1832.  angol  bankenquéte  alkal- 
mával. 

2.  A  hapkegyedáruság  és  hankszabadság  kérdése, 
azaz  az  a  kérdés,  vajjdn  csak  egy  banknak  enged- 
tessék-e meg  a  jegykibocsátás  v.  bármely  bank- 
nak ?  A  szélsőséget  kerülendő,  a  vegyes  rendszer 
talált  pártolásra,  azaz  korlátolt  bankszabadság 
a  jegy  kibocsátást  szabályozó  törvény  alapján  és 
a  bankok  fölött  egy  központi  hatalmas  intézet, 
mely  nevezetes  kiváltságokkal  van  fölruházva.  A 
vegyes  rendszer,  Uletöleg korlátolt  hankszabadság 
létezik  Angliában,  Németországban,  Észak-Ame- 
rikában, Svájcban,  Svédországban  stb. ;  monopol- 
jegybank van  Ausztria-Magyarországon,  Francia- 
országban, Németalföldön,  Belgiumban,  Spanyol- 
országban stb.  Az  utolsó  évtizedek  általában  azt 
a  t-örekvóst  mutatják,  hogy  a  bankszabadság  he- 
lyébe egy  központi  intézet  lépjen.  Ezt  cselekszi 
jelenleg  Olaszország  ós  ez  a  törekvés  tapasztal- 
ható az  Egyesült-Államokban  is,  amely  az  1862. 
National  Bank  Act  alapján  megengedte  a  jegy- 
kibocsájtást  mindazon  társulatoknak,  amelyek  a 
newyorki  bankrendszer  elveit  elfogadták. 

3.  Állanihank.  Az  állambank  intézménye  a  mai 
párturalom  mellett  sok  visszásságot  szülhet,  to- 
vábbá súlyos  felelősséggel  terheli  az  államot  és 
helytelen  pénzügyi  műveletekbe  sodorhatja.  Az  ál- 
lambank kétféle  alakban  van  meg :  úgy  mint  Orosz- 
országban és  Svédországban,  ahol  az  állam  maga 
dotálja  a  bankot,  vagy  úgy  mint  Németországban, 
ahol  a  bank  állami  igazgatás  alatt  áll,  de  a  tőkét 
részvények  útján  szerezték  be.  Más  az  cállam 
bankjai),  a  jegybank,  amely  az  állam  részére  ban- 
kári ügyleteket  végez. 

4.  Kontingentálás.  A  bankjegyforgalom  érde- 
kében több  államban  megszorításokat  állapítot- 
tak meg  a  kibocsátható  jegyek  mennyisége  tekin- 
tetében, néhol  abban  a  formában,  hogy  a  többlet 
után  jelentékeny  jegyadó  fizetendő.  Ez  az  ú.  n. 
indirekt  kontingentálás.  A  kontingentálás  vonat- 
kozhatik  a  jegyek  és  a  tőke  arányára  is,  mint 
pl.  Svájcban,  Spanyolországban  stb. 

5.  Törvényes  folyam  (cours  légal).  A  bankje- 
gyek, bár  hitel  jegyek  és  nem  pénzjegyek,  mégis 
a  legtöbb  államban  törvényes  fizetési  eszközök, 
azaz  fizetéseknél  pénzül  elfogadandók. 

6.  A  darabolás.  A  bankjegyek  különböző  össze- 
gekre szólhatnak  és  többnyire  abból  a  felfogásból 
indultak  ki,  hogy  nem  kívánatos  kis  jegyeknek 
forgalombahozatala,  mivel  különösen  ezeket  szok- 
ták nyugtalan  vagy  válságos  időkben  tömegesen 
beváltásra  bemutatni,  ami  a  bank  fizetési  képes- 
ségét veszélyezteti. 

1.  Az  államnak  nyújtott  előnyök.  A  jegybank 
által  az  államnak  közvetlenül  nyújtott  anyagi 
előnyök  között  első  sorban  az  államnak  a  bank 
nyereségében  való  részesedése  áll.  így  az  osztrák- 
magyar bankra  vonatkozó  törvény  szerint  u  rész- 
vényeseknek fizetendő  4Vo  preeipuum  és  bizonyos 
előzetes  tételek  levonása  után  aszerint,  amint  a 

Réixii  Nagy  Lexikona,  X.  löt 


részvónjTiok  osztaléka  67o-ot  v.  70/0-ot  meg  noni 
halad  v.  ezen  túl  emelkedik,  az  állam  a  tiszta  jö- 
vedelem felében,  kétharmadában  v,  háromnegj^^- 
dében  részesül  (1911.  XVIlI.t.-c).  Kiváló  szolg.'t 
latot  tesznek  több  államban  a  J.  azáltal,  hogy 
az  állam  pénztári  kezelésével,  az  államadósságok 
kezelésével  stb.  meg  vannak  bízva.  (L.  fentebb 
az  wÁllam  bankja'.) 

8.  A  J.  nemesérc-politikája.  A  J.  gyűjtik  össze 
a  legnagyobb  nemesóre-tartalékokat  és  arra  töre- 
kednek, hogy  ezen  tartalékok,  amelyek  a  forga- 
lom szempontjából  kiváló  fontossággal  bírnak,  ne 
támadtassanak  meg.  Másfelől  azonban  a  J.-nak 
nem  szabad  e  feladatukat  nagyon  szűkkeblűén 
felfogni,  hanem  tartoznak  a  külkereskedelem 
számára  az  esetleg  szükséges  nemeséroeket  ren- 
delkezésre bocsátani.  Ezen  eljárási  szabályo'c, 
melyek  által  a  bankok  az  egyik  cél  elérését 
biztosítják,  anélkül,  hogy  a  másikat  veszélyeztes- 
sék, képezik  a  bank  nemesórc-politikáját.  Legál- 
talánosabban használt  eszköz  a  nemesérc-tartalék 
védelmére  oly  esetben,  midőn  nagy  nemesérc-ki- 
szivárgás veszélye  mutatkozik,  a  kamatláb  fel- 
emelése, mert  ez  esetben  az  illető  ország  magához 
vonja  a  rendelkezésre  álló  tőkéket,  de  kétség- 
telen, hogy  a  diskontláb  gyakori  változtatása  az 
iparra  és  kereskedelemre  zavarólag  hat.  Egy  má- 
sik, különösen  Franciaországban  alkalmazott  mód, 
hogy  a  nem.esére  kiszolgáltatásánál  díjíit,  prémiu- 
mot követelnek.  Mások  azt  javasolták,  hogy  a 
bank  nehezítse  meg  nemesérc-kiszivárgás  esetére 
a  leszámítolást,  csak  rövidebb  időre  adjon  ki:>I- 
csönt,  stb.  A  bank  nemesérc-tartalékának  (angoi 
kifejezéssel :  hoard  a.  ra.  kincs)  erősítésére  szol- 
gál különösen  a  bank  törvényes  kötelezettsége, 
hogy  bizonyos  áron  nemesórceket  vásároljon ; 
másik  eszköz  a  bank  nemesérc-tartalékának  erő- 
sítésére a  nemesércre  szóló  váltóknak  megvétela, 
a  nemesérc  behozatalának  megkönnyítése  stb. 
Szegény  és  eladósodott  államokban  természete- 
sen legnehezebb  a  nemesérc-tartalék  védelme. 

9.  Nyilvánosság.  A  bankjegy-forgalom  egész- 
séges működését  nagyon  előmozdítja  a  nyilvános- 
ság, amelyet  különösen  az  biztosít,  hogy  a  jegy- 
bank köteles  minden  héten  üzletének  főbb  mozza- 
natait sommásan  és  minden  évben  egész  üzleti 
tevékenységét  részletesen  a  közönséggel  megis- 
mertetni. L.  még  Bankok. 

Irodtdom.  Tooke,  History  of  prices,  Ijoadon  Í838 — 57 ;  u.  a., 
Considei-ations  of  the  state  of  cuirency,  u.  o.  182C;  KuUar- 
ton,  On  the  regulation  of  currency,  u.  o. ;  Bagehot,  Lom- 
bardstreet, u.  o.  187.5  (magyar  fordításban  is);  Maclend, 
Theory  and  practice  of  banking',  n.  o.  18;5;  Boaamy,  Price, 
Currency  and  banking,  u.  o.  1876;  Wolowski,  La  questioü 
des  baiiques,  Paris  18&Í;  Horn,  La  liberté  des  banques,  u.  o. 
1866  {magyar  fordításban  is);  Wirth,  Handbuch  des  Bauk- 
wesens,  2.  kiad.,  Köln  1874;  Höbner,  Die  Bankén,  Leipai!? 
1853— ö*;  Wagner,  System  der  deutschenZettelbankpolitik, 
B.-li'reibiirg  1873;  u.  a.,  Die  Geld-  und  Credittheorie  der 
Peel'schen  Bankakte,  Wien  1862 ;  Poschinger,  Bankwesen  ii 
Bankpolitik  in  Prenssen,  Berlin  1878—79;  Lónyay,  A  bank- 
ügy, Budapest  1875;  Beöthy,  A  bankügy  elmélete,  ti.  o 
1875;  Neuwirth,  Bankakte  u.  Bankstreit  in  Oiterreich-Uii- 
garn  1862—73,  Iieipzigl873;  Mezensetfy,  Az  osztrák-magyar 
bank  szabadalmának  értéke  és  ára,  Bécs  1894;  Supino,  11 
saggio  dello  sconto,  Torino  1892;  Haakey,  The  principles 
of  banking,  London  1887;  Ferraris.  Principii  di  scienza 
bancaria,  Milano  1892 :  Lotz,  Oeschichte  u.  ICritik  des  deiit- 
schen  Bankgesetzes,  Leipzig  1888 ;  Seyd,  Die  wahren  Orund- 
satze  des  Banknotenwesens,  u.  o.  1875  ;  De  Johanai.i,  lie 
b:Hncho  di  emissione  o  il  credito,  Torino  1888;  Canovai,  L» 
questione  bancaria  in  Itália,  Róma  1889 ;   Loria,   Studi   snl 

69 


Jegrybankügry 


-     834 


Jegyzőkönyv 


valore  della  nioneta,  Torino  1891 ;  Boccardo,  n  riordina- 
mento  degli  istituti  di  emissione,  Róma  1890 ;  u.  a.,  8u- 
riordinameuto  delle  Banche  iii  Itália,  Torino  1881 ;  Phillip- 
povicli,  üie  Bank  von  Englaud  im  Dienste  der  Finanzver- 
waltung  des  Staates,  Wien  1885 ;  Jacoby,  Die  deutsche  Zettel- 
bankreform  im  J.  1891 ;  Helfferich  Die  Eatwicklung  des 
deutschen  Noteuwesens,  Jahrb.  f.  Gesetzgeb.  1898;  Schar- 
ling,  Bankpolitik,  Jena  1900;  Scliwalenberg,  Die  Bank  von 
Frankreich  und  die  deutsche  Reichsbank,  Halle  1904;  Bank- 
szakértők véleményei  az  önálló  magyar  jegybank  felállí- 
tása stb.,  Budapest  1907;  Barcza,  A  bankkérdés  és  önálló 
vámterület  irodalma,  u.  o.  1911. 

Jegybankügy,  1.  Jegybankok,  Bankok. 

Jegybér,  illetve  viszonos  jegybér  (contr  adós),  a 
magyar  magánjogban  az  az  érték,  melyet  a  nö 
férjének  özvegysége  esetére  köt  le.  Egyedüli  alapja 
a  házasfelek  között  kötött  szerződés  lévén,  a  J.-re 
a  létrejött  szerződós  szabályai  irányadók. 

Jegyesek  az  a  férfi  és  nő,  akik  magukat  egy- ' 
másnak  eljegyezték.  L.  Eljegyzés. 

Jegyesek  vizsgája.  A  katolikus  egyházjog  sze- 
rint a  kihirdetések  előtt  a  plébánosnak  tisztje, 
hogy  a  jegyeseket  kihallgassa,  nincs-e  közöttük 
házassági  akadály,  vájjon  szabad  akaratból  lép- 
nek-e házasságra  s  elegendőkép  jártasak-e  a 
hit  alapelveiben  ?  A  jegyesekkel  tartott  vizsgálat 
eredménye  néhol  jegyzőkönyvbe  vétetik  s  az  erre 
szolgáló  könyvet  «rapolare»-nek  nevezik.  A  hit 
alaptanaiban  való  teljes  járatlanság  az  egybekelés 
elhalasztását  vonhatja  maga  után.  Műveltebb  kö- 
nielaiél  a  J.  rendesen  elmarad. 

Jegygyűrű,  1.  Gyűrű. 

Jegykiadó  gépek  belépő-  vagy  utazójegyet 
szolgáltatnak.  E  gépek  legtöbbje  nemcsak  kiadja 
a  jegyet,  hanem  azt  teljesen  maga  is  nyom- 
tatja, vagy  legalább  a  kiadás  napját,  vagy  más 
ellenőrzési  jelet  nyomtat  reá.  Újabban  már  a 
vasutaknál  is  használnak  jegykiadó  automatákat. 

Jegytartalék,  a  bankjegyeknek  az  a  része, 
amelyet  a  jegybank  a  forgalomnak  át  nem  enged, 
hanem  készletben  tart. 

Jegyváltás,  1.  Eljegyzés. 

Jegyzék  (Note),  diplomáciai  érintkezésben  köz- 
lés, melyet  a  kormány  a  másik  kormánynak  tesz. 
A  kormány  a  J.-et  közvetlenül  az  ülető  kormány- 
hoz intézi  s  követe,  esetleg  rendkívüli  követség 
útján  közli ;  de  lehetséges  az  is,  hogy  a  kormány 
a  J.-et  a  maga  követéhez  intézi  azzal  az  utasí- 
tással, hogy  tartalmát  az  illető  kormánnyal  szóval 
V.  írásban  közölje.  A  szóbeli  közlésnél  (Verbal- 
note)  is  szokás  a  J.-et  másolatban  átadni.  Oly  J., 
melyet  valamely  kormány  valamennyi  olyan  kor- 
mányhoz intéz,  amellyel  diplomáciai  összekötte- 
tésben van,  körjegyzék  (Circularnote),  míg  együt- 
tes J.  (Kollektivnote,  identische  N.)  az  oly  J.,  ame- 
lyet több  kabinet  közösen  intéz  valamely  kor- 
mányhoz. 

Jegyzés.  1.  Részvények  vagy  kötvények  J.-én 
értjük  azt  az  aláírásunk  által  tett  nyilatkozatot, 
melynek  alapján  kijelentjük,  hogy  valamely 
részvénytársaság  alaptőkéje,  ill.  valamely  kölcsön 
bizonyos  részének  átvételére  kötelezzük  magun- 
kat. A  J.-t  legtöbbször  a  jegyzett  részvények 
vagy  kötvények  bizonyos  részének  előzetes  lefize- 
tése által  kell  megerősíteni. 

2.  J.  alatt  a  tőzsdén  a  tőzsdei  forgalom  tár- 
gyát képező  árúk,  valamint  a  tőzsde  hivatalos 
árjegyző-lapjába  felvett  értékpapírok  és  pénzne- 
mek árfolyamának,  nemkülönben  a  hajózási  fu- 


vardíjtételek hivatalos,  a  tőzsdetanács  által  ki- 
küldött árjegyzöbizottságok  által  való  megállapí- 
tását értjük.  Külön  árjegyzőbizottság  működik  az 
árúüzleti  és  értéküzleti  szakon.  Az  árúüzleti  ár- 
jegyző bizottság  Bpesten  délután  1  órakor  tartja 
ülését,  melyben  megállapítja  úgy  a  készárúk,  mint 
a  határidőre  kötött  ügyletek  árfolyamait,  A  forga- 
lomban mutatkozó  kereslet  és  kínálat  figyelembe- 
vételével megállapított  átlagos  ár  minden  árucikk- 
nél a  «pénz»  és  c(árú»  rovata  alatt  külön  kitüntet- 
tetik.  Ezenkívül  külön  rovatba  vétetnek  fel  a  tény- 
leg létrejött  kötéseknél  előfordult  különféle  árak 
is.  Az  órtéküzleti  bizottság  minden  tőzsdei  napon 
d.  u.  IV2  órakor  ül  össze  s  megállapítja  a  leg- 
alacsonyabb, a  legmagasabb,  az  utolsó  s  végül  a 
leszámoló  árfolyamokat.  Az  árjegyzőbizottságok 
5  tagból  állanak.  Elnök  a  tőzsdetanácsnak  heten- 
ként változó  egyik  tagja.  A  bizottság  ülésein  a  mi- 
niszteri tőzsdebiztosnak  is  jogában  áll  résztvenni. 

Jegyzet,  könyvekben  s  egyéb  nyomtatványok- 
ban levő,  Msebb  betűkből  álló  sorok  az  oldal  alján. 
Rövidke  lineával  v.  egy-két  sornyi  űrrel  szokták 
elkülöníteni  a  nagyobb  betűkkel  szedett  folyó  szö- 
vegtől. 

Jegyző,  a  bírósági  szervezetben  a  segédsze- 
mélyzethez és  a  X.  fizetési  oszt.-ba  tartozó  hivatal- 
nok ;  jegyzőkönyv  vezetésére,  az  ítélőbíró  utasí- 
tásaihoz képest  ós  felügyelete  és  ellenőrzése  alatt 
határozatok  fogalmazásának  előkészítésére  alkal- 
mazható. A  J.-t  önálló  működési  körrel  ruház- 
hatja fel  az  igazságügyminiszter,  amikor  is  a 
rendeletileg  meghatározott  önálló  működési  kör 
keretűbon  intézkedéseit  revízió  nélkül  saját  alá- 
íi'ásával  adhatja  ki.  Ilyenek  pl.  a  hagyatéki  ügyek 
önálló  elintézésével  megbízott  J.-k.  A  J.  minősítése 
ugyanaz,  mint  a  joggyakornoké.  —  Az  országgyű- 
lésen az  illető  ház  tagjai  közül  választott  J.  köteles 
a  tárgyalásokat  a  jegyzőkönyvben  megörökíteni, 
az  iratokat  az  elnök  utasítására  felolvasni,  szava- 
záskor a  neveket  felhívni,  a  szavazatokat  össze- 
számítani. —  A  közigazgatásban  1.  Aljegyző,  Fő- 
jegyző, Körjegyző,  Községi  jegyző. 

Jegyzői  iroda,  a  bíróságoknál  megvalósított 
lajstromos  kezelési  iroda,  mely  ügyszakok  (bírák) 
szerint  elkülönítve  végzi  a  kezelési  tennivalókat. 
Újabban  a  központosított  tennivalók  céljára  szer- 
vezett közös  irodákkal  szemben  külön  iroda  néven 
szerepelnek  a  tervezett  új  ügyviteli  szabályokban. 

Jegyzői  vizsga,  1.  Községi  közigazgatási  tan- 
folyamok. 

jegyzőkönyv  (protocollum),  a  tárgyalásnak, 
nyilatkozatnak,  kikérdezett  személyek,  tanuk,  vád- 
lottak vallomásainak,  szakértők  véleményének, 
tanács  vagy  tanácskozó  testület  határozatainak 
leírása.  A  leírást  arra  rendelt  hivatalos  személy- 
nek (bii'ó,  közigazgatási  tisztviselő,  közjegyző, 
végrehajtó  stb.)  kell  végezni ;  magánjellegű  fel- 
jegyzés csak  névleg  J.  A  J.  lényeges  kellékei 
általában,  hogy  a  tárgyalás,  kihallgatás,  eljárás 
vagy  határozathozatal  lefolyását,  a  hely  s  az  idő 
előadásával  és  a  jelenvolt  személyek  megnevezé- 
sével teljesen  és  összefüggőleg  feltüntesse.  Né- 
mely hivatalos  cselekményről  (pl.  a  per  tárgyalá- 
sáról, a  végrehajtásról)  felveendő  J.  kellékeit 
azonban  a  törvény  tüzetesen  szabályozza.  A  J.-et 
rendszerint  azonnal  elkészítik,  a  megjelenteknek 


Jegryzőkönyvvezető 


-     835    — 


Jeittelss 


felolvassák  és  velük  aláíratják.  Az  eljáró  hatóság 
vagy  hivatalos  közeg,  esetleg  a  tolmács  aláírása 
feltétlenül  szükséges.  Büntető  ügyben  és  a  pol- 
gári per  némely  szfikában  (pl.  fellebbviteli  tárgya- 
láson) a  J.-et  a  felek  nem  írják  alá.  A  szabálysze- 
rűen felvett  J.  közokirat  és  mint  ilyen  bizonyító 
erővel  bir.  A  J.  nyelve  a  bíróságoknál  kizárólag 
.1  magyar,  egyedül  a  fiumei  bíróságoknál  az  olasz. 

Jegyzőkönyvvezető  általában  az,  aki  tárgya- 
lásokon, üléseken,  kihallgatásokon  a  jegyzököny- 
vet saját  észleletei  v.  utasítás,  ill.  tollbamondás 
alapján  felveszi.  Egyes  eljárási  szabályokban  (pl. 
büntető  ügyekben)  a  J.  alkalmazása  kötelező. 

Jégzajlás  az  a  jelenség,  midőn  valamely  folyó- 
víz úszó  jégdarabokat  visz  magával.  Az  egymás- 
hoz ütődő  és  egymást  súroló  táblák  valóban  zajt 
okoznak ;  innen  származik  az  elnevezés.  Hasz- 
nálják ezeket  a  kifejezéseket  is :  a  ^ra/ megindult, 
a  zaj  megállott.  A  jégképződés  a  sekélyebb  he- 
lyeken és  partszéleken  szokott  az  állandó  hidegek 
beálltával  megkezdődni.  A  táblák  mind  sűrűbben 
úsznak,  míg  végre  az  érintkező  jégtáblák  össze- 
fagynak ós  a  jég  valahol  (leginkább  kanyarula- 
tokban, szigetek,  hidak  felett  stb.)  simán  megáll. 
Ezzel  ellentétben  a  jégtorlódás  a  folyó  vízben 
zajló  jégnek  valamely  ok  miatt  olyan  módon  való 
fennalcadása,  hogy  a  medret  hosszabb-rövidebb 
időn  át  nagyrészben  elrekeszti,  s  a  vizet  lefolyá- 
sában akadályozza.  A  jógtorlódásokat  rendszerint 
előidézik :  a  mederelágazások,  szigetek,  hirtelen 
kanyarulatok,  parti  ós  mederaátonyok,  hibásan  el- 
helyezett hídpillérek  ós  szabályozó  müvek,  melyek 
a  zajló  jégtáblákat  megakasztják,  úgy,  hogy  azok 
egymást  utólórik,  egymásra  csúsznak  és  megtor- 
lódnak. A  torlódások  rendszerint  kisvíznél  és  erős 
hidegeknél  keletkeznek.  A  dugulásnak  legelső 
következménye  az,  hogy  a  meder  vízvezetőké- 
pessége csökken,  a  víz  a  szűkület  előtt  felduzzad. 
Ez  a  felduzzadás  néha  pár  nap  alatt  5 — 6  m.-t  is 
elér  a  Dunán,  vagyis  kisvízből  hirtelen  árvíz  ke- 
letkezik. A  dunai  jégtorlódásoknál  a  jégpáncél 
vastagsága  néha  6— 8  m.-t  is  elér.  Mikor  a  víz  az 
ilyen  vastagon  összetorlódott  jogét  megbontja,  az 
jégtáblákra,  illetőleg  20—30  m^-ig  terjedő  hatal- 
mas jógtuskókra  bomlik  szét.  Zátonyos,  sekély 
helyeken  ezek  a  tuskók  újból  megakadnak  és  — 
mivel  sok  kavics  és  homok  is  fagy  közéjük  és  így 
fajsúlyuk  növekedik  —  leülnek  a  fenékre  és  egy 
ú,jabb  torlódásnak  a  magvát  képezik.  E  torlódá- 
sok hossza  gyakran  2-3  km.-t  is  kitesz.  A  tor- 
lódások néha  olyan  méretűek  és  a  vizet  olyan 
veszélyes  magasságig  duzzasztják  fel,  hogy  nem 
lehet  bevárni,  míg  a  víz  és  az  enyhébb  időjárás 
a  torlaszt  lassan  megbontja,  hanem  a  nagy  ve- 
szélyre, a  fenyegető  gátszakadásokra  és  nagy  vi- 
dékek elöntésére  való  tekintettel  sürgősen,  mes- 
terséges úton  kell  megkisérleni  a  torlasz  megbon- 
tását. A  torlaszok  alatt  nagyobbára  víz  van  és 
így  azt  az  eljárást  követik,  hogy  alulról  felfelé 
haladva  a  meder  közepén  egy,  a  körülményekhez 
képcfít  10—60,  sőt  néha  100  m.  széles  csatornát 
robbantanak  ki.  A  kirobbantott  jég  e  csatonián 
akadály  néllíül  leúszik,  a  csatorna  lassan  magától 
is  szélesedik  ós  végre  az  egész  torlasz  megbomlik. 
A  csatorna  néha  igen  hosszú,  így  1909  febr.-ban 
a  Dunán  a  paks-drávatorokl  szakaszon  levő  szigai 


átvágásban  képződött  jégtorlódás  megbontására 
1800  m.  hosszú  csatornát  robbantottak  ki.  A  rob- 
bantásra túlnyomólag  dinamitot,  néha  haloxilint, 
kivételesen  ekrazitotv.  puskaport  is  használnak. 
A  töltéseket  a  jégbe  fúrt  lyukakban  1 — 4  m.  mé- 
lyen szokták  elhelyezni.  A  helyi  viszonyok  szerint 
egyes  lövéseket  v.  8—10  aknából  álló  csoport- 
töltést  alkalmaznak,  melyet  villamos  úton  egy- 
szerre robbantanak  fel.  Nagyobb  torlaszok  meg- 
bontására 2— 300,000  m"  jégtömeget  kell  robban^ 
tással  eltávolítani  és  leúsztatni.  1  ms  jég  kirob- 
bantása átlagban  3 — 4  fillérbe  kerül.  A  dunai 
jógtorlódásokat  1.  Duna. 

Jégzsinór  (chalaza),  a  madártojás  fehérjében 
levő  két  összepödrődött,  szilárdabb  fehérjéből  álló 
zsinór,  amely  egyfelől  a  tojás  sárgájára,  másfelől 
a  hójjhártyára  tapadva,  a  tojás  sárgája  felfüg- 
gesztésére szolgál. 

Jehan  de  Paris,  1.  Jean  de  Paris. 

Jehlicska  Ferenc  Rezső, egYhékziiró,  szül.  1879 
jan.  20.  Jókúton  (Nyitra  vm.).  Pappá  szentelték 
1902  július  14.,  theol.  doctor  sub  auspiciis  regis 
1905.  1906-  07-ig  országgy.  képviselő  volt,  1910. 
egyetemi  magántanár  lett  a  társadalmi  erkölcs- 
tanból. Müvei :  Pikler  belátásos  elmélete,  jogböl- 
cseletének és  világnézletének  kritikai  vizsgalata 
(1908);  Társadalmi  kérdés  és  etika  (1908);  A 
marxista  vaUásbölcselet  forrásai  és  lényege 
(1908) ;  Erkölcs  és  vallás  (1912) ;  A  modern  polg. 
jog  és  a  kat.  keresztény  erkölcstudomány  (1913). 

'  Jehoram,  Izraelország  királya,  1.  Jőrám. 

Jehova,  1.  Adonáj. 

Jehovavirág  (növ.),  1.  Saocifraga. 

Jéhu,  1.  Jórám  királynak  egyik  vezére,  akit  Eli- 
zeus  próféta  királlyá  kenetett  fel  s  aki  azután 
Jórámot  megölte  és  az  Omridák  uralkodóházát 
kiirtotta.  A  Baal-knltuszt  ugyan  megszüntette,  de 
egyéb  pogányságokat  meghagyott,  uralkodása 
alatt  {Kr.  e.  a  IX.  sz.  közepe  táján)  kezdett  az 
arameusok  hatalma  Izrael  rovására  növekedni.  — 
2.  J.,  Chanáni  fia,  próféta  Izraelországban. 

Jehúda,  1.  Juda. 

Jehúdahá-Kóhen,  az  1028  táján  meghalt  Ger- 
som  ben  Jehúda  rabbi  tanítványa,  Franciaor- 
szágból vándorolt  Maiuzba,  hol  1070  táján  mint 
rabbi  halt  meg.  Bírák  könyve  c.  munkáját,  mely 
döntvényeket  tartalmaz,  a  középkor  zsidó  tudó- 
sai gyaki'an  idézték.  Ebben  néhány  döntvény  ma- 
gyarországi vonatkozású ;  kitűnik  belőlük,  hogy 
Anasztázia,  I.  András  felesége,  meghagyta  a  pénz- 
verők főnökének,  hogy  egyes  zsidók  számára  ezüst 
filléreket  veressen ;  hogy  Magyarország  és  Mainz 
közt  a  kereskedést  zsidók  közvetítették  s  hogy 
a  Magyarországból  Mainzba  küldött  arany-  és 
rézárúkért  Mainzban  többet  adtak,  mint  otthon. 
V.  ö.  Kohn,  Héber  kútforrások  (Tört.  Tár.  1880, 
98—101.). 

Jehúda  há-Lévy,  1.  Juda  há-Lévi. 

Jehúda  Leone,  1.  Abravanel. 

Jehudith,  1.  Zsidó  nyelv. 

Jeitteles,  1.  Ignác,  zenész,  szül.  Budapesten 
1834-.,  megh  1901.  Prágában  tanult  Kittitől  és 
Dreyschocktól  Több  nópszinmühöz  zenét  és  ma- 
gyar dalokat  írt. 

2.  J.  Lajos  Henrik,  szeizmológus,  született 
1830  jan.  12.  Bécsben.  A  múlt  század  ötvenes 

68» 


Jeja 


-     836     - 


Jekelfalussy 


éveiben  osztrák  középiskolákban  tanárkodott, 
1858.  a  kassai  katolikus  gimnázium  tanárává  ne- 
vezték ki.  1858-ban  beutazta  Felsömagyarországot 
az  1858  jan.  15-iki  földi'engések  tanulmányozása 
céljából.  B  tanulmányáról  Bericht  über  das  Erd- 
beben  am  15.  Jánner  1858  in  den  Kárpátén  und 
Sudeten  címen  a  bécsi  Akadémia  Sitzungsberichte 
XXXV.  kötetében  becses  munkát  írt.A  Természet- 
tudományi Közlöny  1860.  évfolyamában :  A  föld- 
rengések legnevezetesebb  középpontjai  Magyar-  és 
Erdélyországban  címen  térképpel  ellátott  becses 
szeizmológiai  dolgozata  jelent  meg. 

Jeja  (Jega),  235  km.  hosszú  folyó  Dél-Orosz- 
országban, a  Kubanhoz  közel  ered  s  az  Azovi- 
tenger  Jejszk  melletti  szóles  limánjába  torkollik. 

Jejszk,  város,  J.  járás  székhelye  Kubán  orosz 
területen,  a  J.-i  liman  ós  az  Azovi-tenger  közti 
földnyelven,  (i9io)  49,200  lak.,  bőr-,  téglagyártás- 
sal és  gyapjúszövéssel ;  gyapjú-,  gabona-  és  len- 
mag-exporttal. Taganrog  ós  Mariupol  közt  rendes 
gözhajójáratokkal.  1848-ban  alapították  Trifonov 
tengerész  terve  alapján.  Kikötője  sekély. 

Jejunium  (lat.)  a.  m.  böjt  (1.  o.). 

Jejnnaiu  (lat.),  a  vékonyból  felső  darabja. 
Mintegy  2  m.  hosszú,  nevét  (óhbél)  onnan  kapta, 
hogy  a  hullában  rendesen  üres.  L.  Belek. 

Jekaterinbnrg  (Ekaterinhurg  a.  m.  Katalin- 
vár),  város,  egykori  erőd,  J.  járás  székhelye  Perm 
orosz  kormányzóságban,  az  Ural  K.-i  szélén,  az 
Isszet  partjain,  (loio)  51,740  lak.,  pénzverővel,  vas- 
és  rézolvasztóval,  gőz-  és  papirmalommal,  állami 
köszöiülő  műhellyel.  Nagyarányú  méztermelés- 
sel ós  állattenyésztéssel.  J.-uak  3  gimnáziuma, 
gazdag  természetrajzi  múzeuma,  meteorológiai 
obszervatóriuma,  bányásziskolája  és  f öbányahiva- 
tala  van.  Az  Ural  bánya- és  kohóiparának  közép- 
pontja. 1721-ben  Nagy  Péter  alapította.  A  város 
a  szibériai  vasút  elkészültével  óriásilag  fejlődött. 
Lakói  közel  megkétszereződtek. 

3Qks,\XixmQris,taÁt{Kat]iarinenstadt,Baronszk) 
német  telep  Szamara  orosz  kormányzóságban, 
a  Volga  balpartján,  kb.  6500  lak.,  búza-  és  dohány- 
termeléssel. 1765-ben  alapította  Beauregard  báró. 

Jekaterinodar  (a.  m,  Katalin  adománya),  az 
orosz  Kuban-terület  és  J.  járás  fővárosa,  a  Kubán 
és  vasút  mellett,  mocsaras  vidéken,  {i9io)  93,800 
lak.,  jelentékeny  gabona-  és  lókereskedéssel.  A  vá- 
rosnak 8  orosz,  1  örmény  temploma  és  2  gimná- 
ziuma van.  1794-ben  II.  Katalin  alapította  a  régi 
Tmutarakan  helyén. 

Jekaterinograd  (Ekaterinograd),  kozáktelep 
Terek  vidékén,  Kaukázia  orosz  főkormányzó- 
ságban,  a  Malka  folyó  mellett,  kb.  3500  lak. 

Jekaterinopol  (Éalniboloto),  falu  Kijev  orosz 
kormányzóság  Szvenigorodka  járásában,  a  Gniloj 
Tikics  partján,  kb.  7000  lak.,  közelében  gazdag 
barnaszénbányákkal. 

Jekaterinoszlav  (Ekaterinoszlav  a.  m.  Kata- 
lin dicsősége),  1.  kormányzóság  D.-i  Oroszország- 
ban, Kherszon,  Poltava,  Kharkov,  a  Doni-kozák-te- 
rület és  az  Azovi-tenger  közt,  területe  63,395  km^, 
(1911)  3.061,300  lak.,  1  km^-re  48  lak.  Területe  na- 
gyobbára  sík,  a  széles  földhátakon  a  folyók  mély 
völgyeket  vájtak  ki.  Ilyen  földhát  a  Donec-fensík 
Ny.-i  vége ;  itten  van  J.  legnagyobb  emelkedése 
(365  m.).  Folyói  a  Dnyepr,  Don,  Bakhmut  és 


Lugan.  Legnagyobb  tava  a  Szolonoje-Liman.  A 
DNy.-i  részében,  valamint  az  emelkedésekben  grá- 
nit, gnájsz,  poi-ílr,  szienit,  diorit  van,  az  ÉK.-i 
rész  szén-,  kréta-,  permi  és  tercierképződménj^ek. 
Éghajlata  enyhe  és  száraz,  csapadéka  370  mm. 
körtüi.  Talaja  termékeny  fekete  föld,  évi  közép- 
hőmérséklete  8°.  Erdői  csak  a  Dnyepr  és  Szamara 
mentén  vannak.  A  főfoglalkozás  a  földmívelés,  fő- 
termékek  a  gabona,  len  és  a  dohány.  Állattenyész- 
tése igen  virágzó,  különösen  nagy  számmal  van- 
nak a  írnom  gyapjas  juhok;  ló-  és  szarvasmarha- 
állománya jelentős,  25  ménese  van.  Nemes  fémek- 
bon és  ércekben  az  orosz  kormányzóságok  leggaz- 
dagabbjai bányásznak  kőszenet,  vasércet  (Szlavia- 
noszerbszk  járás  és  Bakhmut),  kősót,  épület-  ós 
malomköveket.  Ipartelepeinek  száma  kb.  3500  és 
33.000  mimkást  foglalkoztatnak,  főleg  vas-,  fém-, 
acél-,  malom-  és  vegyészeti  ipara  van.  Járásai 
J.,  Alexandrovszk,  Bakhmut,  Verkhne-Dnyep- 
rovszk,  Novomoszkovszk,  Pavlograd  és  Szlavia- 
noszerbszk.  Az  első  telepesek  1572-ből  valók, 
kezdetben  Új-Szerbia,  1764.  Új-Oroszország  volt 
neve.  1802-ben  lett  J.  —  2.  J.,  város,  J.  km-- 
mányzóság  és  járás,  továbbá  egy  püspöknek  szék- 
helye a  Dnyepr  jobbpartján,  annak  sellői  fölött, 
vasút  mellett,  (i9io)  148,870  lak.,  nagy  gyáriparral, 
vasmiivekkel  és  gőzmalmokkal ;  6  orosz,  1  kat., 
1  evang.  templommal  és  12  zsinagógával ;  felső 
bányászati  iskolával  és  II.  Katalin  emlékszobrá- 
val. A  várost  1787.  Koidak  vár  közelében  Potemkin 
alapította,  mint  II.  Katalin  cárné  nyári  palotáját. 

Jéke,  kisk.  Szabolcs  vm.  kisvárdai  j.-ban,  (i9io) 
563  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Pap. 

Jekel  Péter,  író,  szül.  Földváré tt  (Brassó  vm.), 
1869  aug.  7.  Tanulmányai  végeztével  a  belügy- 
minisztériumba lépett  és  osztálytanácsosi  rangra 
emelkedett.  A  közigazgatási  törvények  Grill-féle 
kiadásában  a  Gyámság  és  gondnokság  (Budapest 
1910)  kötetét  szerkesztette.  Fordításai:  Vörös- 
marty, Ausge-wahlte  Gedichte  aus  dem  Ungari- 
schen  übertragen  (Sopron  1901) ;  Papst  Innocent 
XI.  imd  üngarns  Befreiung  von  dor  Türkenherr- 
schaft  (Fraknái  Vilmos  után,  Freiburg  ira  Breis- 
gau  1902).  Ennek  a  Lexikonnak  is  munkatársa. 

Jekelfalussy  (jekel-  és  margitfalid),  1.  József, 
statisztikus,  szül.  Rimaszombatban  1849  okt.  9., 
megh.  Budapesten  1901  febr.  12.  1871-ben  az 
országos  statisztikai  hivatalnál  nyert  alkalma- 
zást, melynek  Keleti  Károly  halála  után  1892. 
igazgatója  lett  s  azt  kiváló  szervező  képessé- 
génél fogva  magas  színvonalra  emelte.  A  Magyar 
Tud.  Akadémia  1888.  levelező,  1893.  pedig  rendes 
taggá  választotta.  Önálló  nagyobb  művei :  A  köz- 
ségek háztartása  és  pótadójuk  (1881) ;  Magyar- 
ország Mzi  ipara  (1884) ;  Magyarország  tnalom- 
ipara,  (1885);  Magyarország  iparstatisztikája 
(1885) ;  FogházainJc  állapota  (1872-86) ;  Maqyar- 
ország  statisztikája  (1886,  2  köt.,  Láng  Lajossal 
együtt).  Szerkesztette  1889  óta  a  Nemzetgazda- 
sági (utóbb  Közgazdasági)  Szemlét  és  Vargha 
Gyula  dr.-ral  a  Közgazdasági  és  stat.  évkönyvet. 

2.  J.  Lajos,  a  m.  kir.  fővárosi  állami'endőrsóg 
ós  az  országos  csendőrség  szervezője,  szül.  1828 
márc.  5.,  megh.  1899  okt.  10.  Bpesten.  Mint  végzett 
teológus  az  egri  érseki  udvarban  kapott  alkalma- 
zást s  ott  maradt  1849  jan.-ig,  amikor  honvéd  lett, 


Jékelfalva 


—     837     — 


Jelenések  könyve 


mint  ilyen  több  ütközetben  részt  vett,  sebet  is  ka- 
pott; utoljára  mint  zászlóaljparancsnok  Komá- 
romban szolgált  Klapka  seregénél.  A  jogot  Eger- 
ben elvégezvén,  1852.  főszolgabíró  lett,  de  a 
Noszlopi-f éle  összeesküvés  gyanúja  miatt  elfogták 
és  a  Neugebaude-ba  zárták.  Kiszabadulván,  1860. 
Borsod  vmegye  föszolgabirája,  később  Miskolczon 
polgármester  lett ;  mint  ilyen  1861.  vonakodott  a 
város  kiücsát  a  kii'ályi  biztosnak  átadni,  amiért 
letartóztatták  és  Kassára  hurcolták.  1865-ben 
országos  képviselő,  1870.  a  belügyminisztériimi- 
ban  miniszteri  tanácsos  lett ;  tevékenységének  fő- 
eredménye  egyfelől  a  fővárosi  magyar  királyi 
államrendőrség,  másfelől  az  országos  magyar  ki- 
rályi csendőrség  szervezése. 

3.  J.  Lajos,  cs.  és  kir.  táborszernagy,  szili. 
Szacsun  (Zemplén  vm.)  18-Í8  okt.  1.,  megh.  Lon- 
tóu  1911  júl.  22.  Katonai  szolgálatát  a  magyar 
honvédségnél  kezdte.  1890-ben  ezredes  lett,  1894. 
a  debreczeni  80.  honvéd  gyalogdandár  éi  ire  állí- 
tották, 1896.  vezérőrnaggyá,  1899.  a  székesfehér- 
vári V.  honvédkerület  parancsnokává,  majd  a  kö- 
zös hadügyminisztériumban  osztályfőnökké  és 
altábornaggyá  nevezték  ki.  1905-ben  a  honvéd- 
főparancsnok  adlátusa,  1906.  pedig  táborszernagy 
lett.  Még  ugyanazon  év  ápr.  15.  Fejérváry  báró 
helyébe  honvédelmi  miniszterré  neveztetett  ki, 
mely  állásában  1910  jan.  17-ig  maradt  s  közben 
a  cs.  és  kir.  60.  gyalogezred  tulajdonosává  nevez- 
tetett ki. 

Jekelíalva  (azelőtt :  Jekelfalu),  kisközség  Sze- 
pes  vm.  gölniczbányai  j.-ban,  (i9io)  1073  tót  lak., 
vasúti  megállóhely,  u.  p.  és  u.  t.  Margitfalva ;  van 
szeszgyára  és  mészkőbányája,  rézércbányája. 

Jékey  Aladár,  költő,  szül.  Szászfenesen  (Kolozs 
vm.)  1846  jan.  7.  Kolozsvárt  tanult,  de  jogi  tanul- 
mányait évekig  tartó  betegsége  miatt  félbeszakí- 
totta s  előbb  jegyzői  hivatalt  vállalt,  majd  a  tör- 
vényszéknél működött,  ezután  Kolozsvárott  a 
telekkönyvi  hivatal  igazgatójává  nevezték  ki.  A 
költészet  terén  187 j. -ben  lépett  föl  komoly,  a  régi 
hagyományokhoz  ragaszkodó  verseivel,  melyeket 
1891.  J.  A.  költeményei  c.  összegyűjtött.  Újabb 
versei  Apró  dalok  c.  alatt.  1896.  jelentek  meg, 
legújabb  gyűjteményüket  (Öreg  nóták)  most  ren- 
dezi sajtó  alá. 

Jekorin  (jec&rin),  Drechsel  által  felfedezett, 
nitrogén-,  foszfor-  és  kéntartalmú  anyag  (foszfa- 
tida),  amelyet  a  különböző  állatok  májából,  lépé- 
ből,  agyvelejéből  lehet  előállítani.  Éterben  oldó- 
dik, alkoholban  nem;  redukáló  hatású.  Vizben 
duzzad.  Vegyszerekre  zsírsavak,  valamint  szén- 
hich'át  hasíthatok  le  belőle.  Valószínű,  hogy  nem 
egységes  test,  hanem  több  anyag  keveréke. 

Jelabuga,  város,  járási  székhely  Vjatka  orosz 
kormányzóságban,  a  Toima  partján,  10,350  lak., 
rézbányával ;  élénk  gabonapiaccal. 

Jelam,  indiai  folyó,  1.  Dzselam. 

Jelatma,  város,  J.  járás  székhelye  Tambov 
orosz  komiányzóságban,  az  Oka  mellett,  4;8501ak., 
kenderkereskedelemmel,  kötél  veréssel. 

Jelbeszéd,  a  gondolatoknak  és  érzéseknek  a 
test  különböző  tagjai  —  főként  a  karok  és  kezek 
—  mozgatása  által  való  tudatos  közlési  módja. 
Minden  ember  használ  jeleket,^ ü.  n.  gesztusokat, 
azonban  ezek  &.<.  épérzékü  embernél  csak  kísérői 


a  hangbeszódnek,  a  síketnómáknál  ellenben  igen 
nagy  alkalmazást  találnak,  sőt  —  míg  a  hang- 
beszédet el  nem  sajátítják  —  a  környezettel  való 
érintkezésnek  kizárólagos  eszközei.  A  siketné- 
mák J.-e  természetes  v.  mesterséges.  Előbbit  min- 
den siketnóma  testi  és  szellemi  sztikségleteitől 
késztetve,  ösztönszerűen  maga  alkotja.  A  mester- 
séges J.  a  természetesre  támaszkodva,  felhasz- 
nálja ennek  jeleit,  de  ezeket  elvont  fogalmak 
jelzésére  szolgáló  újabb  jelekkel  s  a  nyelv  saját- 
ságaihoz idomítva,  nyelvalakokkal  is  kibővíti.  A 
XVlll.  sz.  végétől  évtizedeken  át  legtöbb  siket- 
néma-intézetben ily  mesterséges  J.-del  oktatták 
a  növendékeket,  mígnem  az  ú.  n.  német-  vagyis 
hangbeszód-módszer  a  J.-et  teljesen  háttérbe  szorí- 
totta. L.  még  Kézi  abc., Siketnémák  oktatásai,  ö. 
Klis  L.,  A  siketnéma  gyermekek  beszéde  (Buda- 
pest 1908) ;  Heids'ick,  Der  Taubstumme und seine 
Sprache  (Breslau  1889) ;  Reiischert,  Die  Gebár- 
densprache  (Leipzig  1909). 

Jelebu,  brit  hűbérállam  Hátsó-Indiában,  a  Ma- 
lalckaí-félszigeten,  1889  óta  Negri  Sembilan  kon- 
föderáció tagja.  Területe  1000  km^,  kb.  7000  lak., 
gazdag  ónbányái  vannak. 

Jelec  (Elec),  város,  J.  járás  szókhelye  Orel 
orosz  kormányzóságban,  a  Szoszna  mellett,  (1910) 
51,000  lak.,  16  temploma,  2  ginmáziuma  van,  bőr-, 
kocsigyártással,  malmokkal,  vasöntéssel,  selyem- 
kelmekészítéssel ;  élénk  gabona-  és  lisztkeresko- 
delemmel.  Már  1146.  említik ;  önálló  fejedelem- 
ség székhelye  volt,  míg  1305.  Timur  elfoglalta. 

Jelech,  talán  Jeles,  Bíborban  született  Kon- 
stantinos császár  szerint  (De  adminístrando  ím- 
perio,  40.  fej.,  174.  1.)  Árpádnak  második  íia  s 
Etzeleh  apja  volt.  Még  atyja  életében  elhunyt. 

Jelenések  könyve  (Titkos  jelenések,  gör.  Apo- 
kalypsis),  az  újszövetségi  szentírás  utolsó  könyve, 
mely  merész  keleti  fantáziával  megrajzolt  és  terv- 
szerüleg  felépített  jelképes  látomásokban  m^- 
jövendölí  a  keresztény  egyház  győzelmét  az  ül- 
döző római  birodalom  felett,  valamint  a  világ  vé- 
gének eseményeit  és  az  utolsó  dolgokat.  Alakjára 
nézve  a  könyv  az  ú.  n.  apokaliptikus  irodalomnak 
legértékesebb  és  legszebb  terméke.  Az  apokalíp- 
szisáltalában  kinyilatkoztatás  alakjába  öltöztetett 
tanköltomény.  Ilyenféle  munkák  a  Krisztus  előtti 
időkben,  valamint  a  kereszténység  első  századai- 
ban nagy  számmal  jöttek  létre.  (Apokrif  apoka- 
lipszisek). Ez  iratokba  öntötte  a  zsidóság  mes- 
siási reményeit  ós  az  elnyomó  pogány  birodalmak 
elleni  elkeseredését,  az  őskereszténység  pedig  az 
egyház  diadalára,  a  világ  végére,  kivált  Krisztus 
második  eljövetelére  (parusia)  vonatkozó  remé- 
nyeit. Az  apokaliptikus  irodalom  bizarr  termé- 
kei köztil  kimagaslik  a  bibliai  J.  Az  ókeresztény 
írók  e  könyvet  Szt.  János  apostolnak  tulajdo- 
nítják, aki  a  leírt  látomásokat  Patmosz  szigetén 
látta,  amikor  ott  száműzetésben  élt  s  ugyanezt 
állítja  magának  a  J.-nek  előszava  is.  Újabb  idő- 
ben hoztak  ugyan  fel  nehézségeket  Szt.  János 
szerzősége  ellen  (többen  a  könyvet  egy  másik  Já- 
nos nevű  apostoli  férfliinak  tulajdonítják) ;  mások 
ismét  a  könyvet  régibb  zsidó  apokalipszisek  össze- 
tételének és  keresztény  átdolgozásának  tartják  ;  de 
a  bizonyítékok,  melyekkel  e  véleményeket  támo- 
gatják, igen  gyengék  a  könyv  saját  bizonysága- 


Jelenet 


838     — 


Jelentés 


val  és  az  ókeresztény  íi'ók  tanúságával  szemben. 
A  J.-t  a  kat.  egyház  a  biblia  részének  (kánoni 
könyvnek)  tartja.  Mivel  azonban  a  könyv  apos- 
toli eredetéről  az  ősegyházban,  névszerint  Kele- 
ten egy  ideig  kétségek  voltak,  azért  e  könyv  az 
úgynevezett  deuterokanonikusok  közé  tartozik. 

Jelenet  (scena),  a  színmű  felvonásainak  egy- 
egy  részlete,  melyet  egyes  személyeknek  a  szín- 
padra fellépte  s  omian  lelépte  határol.  A  felvonás 
J.-ek  összefüggő  sorozata. 

Jelenetezés  (inszcenálás),  valamely  drámai 
műnek  színpadi  előadásra  való  elkészítéséhez 
szükséges  minden  munka.  A  jelenetekre  osztást 
maga  a  költő  végzi,  a  J.-t  a  színpadi  hatás  min- 
den eszközét  s  a  szinház  sajátos  személyi  és  föl- 
szerelés! viszonyait  alaposan  ismerő  igazgató, 
rendező,  ruhatáros  és  díszítő  együtt.  A  j.  rossz 
művet  ép  oly  kevéssé  tehet  jóvá,  mint  az  előadó 
művész  bármilyen  igyekezete,  de  a  szini  hatás  lét- 
rehozásával s  fokozásával  nagji'ban  hozzájárul 
valamely  mű  sikeréhez. 

Jelenik  Elek  (csetneki),  régész  és  etnológus, 
szül.  Karádon  (Somogy  vm.)  1856  jún.  2.,  megh. 
Budapesten  1889  jan.  27. 1875-ben  a  M.  Nemzeti 
Múzeum  régiségosztályához  került,  hol  1879  febr. 
működött,  1880.  az  államvasutakhoz  ment  át  s  a 
vasúti  tisztkópzőben  a  földrajz  tanára  volt.  A 
bronzkorról  írt  nagyobb  művével  1877.  pálya- 
díjat nyert  az  egyetemen.  Ehhez  járulnak  az 
Ai-ch.  Értesítőben  megjelent  tanulmányai  (Tószegi 
ásatások  1876 ;  A  tószegi  őstelep  1877 ;  A  magyar- 
honi őstelepekről  1877.  stb.).  Később  a  magyar 
etnológia  körébe  tartozó  kérdésekkel  foglalkozott ; 
ide  vonatkozó  tanulmányai :  Ó  és  ujtnagyar  világ 
(Philol.  Közlöny  1880) ;  Ukkon-pohár  (u.  o.) ;  Az 
izmaeliták  (u.  o.  1881);  Anonymus  az  erdélyi 
oláhokról  (u.  o.) ;  A  székely  kérdésről  (u.  o.  és 
németül  az  üngar.  Revue  1881.  évfolyamában); 
Hunok,  avarok  és  kunok  (Budapesti  Szemle  1881). 

Jelenjak,  adók.  Várasd  vm.  pregradai  j.-ban, 
(1910)  1556  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Desinic. 

Jelenje,  adó-  és  polit.  község  Modrus-Flimie 
vmegye  susaki  j.-ban,  (1910)  1703  horvát  lak., 
postaügynöksóg,  u.  t.  Susak. 

Jelenkor,  geológiai  értelemben  az  az  időszak, 
mely  a  történelmi  ember  idejébe  esik.  Alluvium- 
nak  vagy  holocénnok  is  nevezzük  s  megkülön- 
böztetünk ó  és  új  aUuviumot  vagy  holocént.  A  J. 
a  negyedkornak,  vagyis  az  ember  korának  (an- 
thropozoos  korszak)  fiatalabb  időszaka,  míg  a  tör- 
ténelem előtti  ősember  kora  a  diluvium  v.  pleisz- 
tocén időszak. 

Jelenkor,  1.  politikai  lap.  Kisfaludy  Károly  ke- 
vés nappal  halála  előtt  engedélyt  nyert  a  lap 
kiadhatására,  ezt  Hehneczy  Mihályra  ruházta  át, 
ki  1832  jan.  1.  megindította  s  hetenként  két- 
szer adta  ki  Pesten.  A  hazai  lapok  közt  a  legtöbb 
előfizetővel  bírt,  de  politikai  jelentőségre  nem  te- 
hetett szert  konzervatív  iránya  miatt.  1843-tél 
Széchenyi  István  e  lapot  választotta  orgánumául 
és  tartotta  mindvégig.  1847-től  Jókai  írta  Buda- 
pesti naplóját.  1848  ápr.  18-tól  a  lap  szerkesztését 
Királyi  Pál  vette  át ;  azonban  még  azon  év  jún. 
29.  megszűnt.  —  2.  J.,  kat.  egyházpolitikai  és  po- 
litikai napilap ;  szerk.  Talabér  János  és  Füssy 
Tamás  1875  jan.  1-től  szept.  15-ig  Budapesten. 


Jelenkori  képződmények,  1.  Alluvium. 

Jelenléti  díj,  különösen  pénzintézetek  igazga- 
tósági tagjainak  oly  díjazása,  amelyet  csak  az  ülé- 
seken jelenlétük  után  nyernek. 

Jelenség  (gör.  fenmnén),  eredetileg  csalfa  lát- 
szatra (tüneményre)  alkalmazott  kifejezés :  később 
ellentótben  azzal,  amit  az  ész  megismer  (noume- 
non),  az,  amit  az  érzékek  fölfognak,  ami  az  érzé- 
kek előtt  megjelen.  L.  Fenomenalizmus.  Kant 
szerint  csak  jelenségeket  ismerhetünk  meg,  ma- 
guk a  dolgok  (a  magánvalók)  örökre  rejtve  ma- 
radnak előttünk.  Jelenségek  (indicia),  1.  Biinjelen- 
ségek. 

Jelentés.  l.J.,yeZewíé6'ían.  A  szóknak  jelentésé- 
ről való  tudomány  csak  a  legújabb  nyelvészetnek 
egyik  föllendülő  ága.  A  nyelvtan  azelőtt  a  szónak 
csak  alakjait  tárgyalta,  a  J.-sel  csak  a  retorika 
törődött,  amennyit en  megállapított  bizonyos  for- 
dulatokat, trópusokat,  melyek  szerint  a  szók  ér- 
telme módosulhat.  Korunkban  azonban  mind  vilá- 
gosabbá lett,  hogy  a  szók  J.-e  nemcsak  retorikai 
célokra  módosul,  hanem  hogy  mindennapi  beszé- 
dünk is  tele  van  rég  elfelejtett,  elkoptatott  tró- 
pusokkal, képekkel.  Ma  már  folyvást  kutatják  ós 
elemzik  a  szók  J.-ét,  sőt  történtek  már  kísérletek 
a  J. -tannak  rendszerezésére  is,  noha  ezek  még 
nem  vezettek  végérvényes  eredményre.  Legegy- 
szerűbb az  a  fölosztás,  melyre  a  nyelv  maga  utal 
bennünket  azáltal,  hogy  némely  J. -változásokat 
alakváltozással  köt  össze,  másokat  pedig  nem. 
Ha  pl.  az  elvont  fogalmat  konkrét  fogalommá,  v.  a 
konkrétet  elvonttá  módosítjuk,  e  módosítást  majd- 
nem mindig  képzővel  jelöljük  pl.  szép :  szépség, 
nevetség :  nevetséges.  Ellenben  ha  pl.  valamely 
szónak  J.-ét,  a  fogalonmak  körét  megszorítjuk, 
akkor  nem  alkalmazunk  képzőt ;  ha  a  jószág  szót 
nem  értem  mindennemű  birtokomra,  hanem  csak 
nyájaimra,  akkor  is  jószág  marad,  noha  tartalma, 
a  fogalomnak  anyaga,  alkotó  részei,  jegj-^ei  rész- 
ben megváltoztak.  Az  egyiket  alaki,  a  másikat 
anyagi  J.-változásnak  mondhatjuk.  Az  alaki  J,-tan 
körébe  esnek :  az  ige  és  névszó  közti  különbség,  to- 
vábbá a  különféle  igefajok  s  a  névszók  neveinek 
megkülönböztetése  (1.  a  Beszédrészek,  továbbá  az 
Igékről,  Névszókról,  Igeképzésről,  Névszóképzés- 
ről  szóló  cikkeinket).  Áz  anyagi  J.-változások  két 
főosztályra  oszlanak.  Az  elsőben  a  fogalomnak 
tartalma  nagyobbrészt  megmarad,  csak  egyes 
jegyekre  nézve  változik,  amennyiben  új  jegyekkel 
bővül,  úgy  hogy  szűkebbkörű  fogalom  lesz  belőle, 
V.  viszont  elveszt  egy-egy  jegyet,  tehát  általá- 
nosabb fogalommá  válik.  A  második  főosztály  az 
átvitel,  melyben  a  fogalomnak  tartalma  nagyobb- 
részt megváltozik,  csak  egyes  jegyei  maradnak 
meg.  Az  átvitelre  vagy  olyan  képzettársulás  ád 
alkalmat,  mely  a  fogalmak  hasonlóságán  alapszik, 
V.  pedig  olyan,  hogy  a  két  fogalomnak  vagy  tárgy- 
nak akárminő  más  kapcsolatán  vagy  együtt  való 
előfordulásán  alapszik.  A  J.-nek  nmj szorítására 
nézve  a  legfőbb  tényező  az  az  állandó  helyzet, 
melyben  a  beszélőknek  egyes  kisebb-nagyobb 
csoportjai  élnek.  Már  maga  a  beszélőknek  lakó- 
helye, a  vidék,  melyen  megfigyeljük  valamely 
szó  használatát,  nagy  befolyással  lesz  ennek  kü- 
lönösebb J.-eire.  A  megszorításnál  sokkal  ritkább 
az  általánosítás,  de  szintén  elég  gyakran  keriil 


Jelentőmód 


-    839 


Jelizavetgfraci 


elő  8  elég  természetes  jelenség.  Pl.  a  gyermek 
karácsonyfának  nevez  minden  fenyőfát  stb.  Az  ál- 
talánosításnál ismét  sokkal  közönségesebb  a  meta- 
fora, a  hasonlósági  átvitel  v.  képes  beszéd,  mely  a 
nyelvnek  költői  elemét  teszi.  Az  átvitelnek  másik 
neme  a  metonimia,  vagyis  kapcsolati  átvitel; 
mint  neve  mondja,  a  dolgoknak  valamely  feltűnő 
kapcsolatán  alapszik,  még  pedig  rendesen  a  külön- 
féle oksági  viszonyokon,  melyek  a  reális  világnak 
és  gondolkozásunknak  tárgyait  egymással  össze- 
kötik. Pl.  az  egész  és  rész  névcseréje  (melyet  a  sti- 
lisztika szinekdokénak  nevez)  s  ennek  különösen 
az  a  faja,  moly  a  feltűnő  rész  nevét  az  egészre 
alkalmazza.  így  használjuk  a  fö  nevét  az  egész 
személy  jelölésére  és  szegény  feje  a  magyai'  nyelv- 
szokás szerint  a.  m.  a  szegény  ember  v.  asszony. 
Újabban  a  metonimiát  mint  egyszerű  J.-tani  jelen- 
séget a  stilisztikából  egyszerűen  ki  akarják  kü- 
szöbölni. V.  ö.  Bréal,  Essai  de  sómantique  (1904, 
4.  kiad.) ;  Wundt,  Völkerpsychologie,  Die  Sprache 
(2.  köt.,  8.  fejezet,  2.  kiad.) ;  Simonyi,  A  magyar 
nyelv  (1905, 11.  r.,  3.  fejezet) ;  Rubinyi  M.,  Általá- 
nos Nyelvtudomány,  V.  fejezet,  1907,  Tud.  Zsebk. 
192—193.  sz. ;  Gombocz  Z. ;  Képzettársulás  és 
jelentésváltozás,  Magyar  Nyelv  c.  folyóirat  VII. 
kötet,  1911. 

2.  J.  Kötelességszerű  hivatalos  közlés  vala- 
mely dologról  a  feljebbvalóval  szemben.  A  parla- 
mentben bizottsági  J. :  a  Ház  valamely  bizott- 
ságának J.-e  az  előzetes  megvitatás  végett  hozzá- 
utalt tárgyról  (törvényjavaslatról,  kórvényről 
stb.) ;  előadói  J.  a  tárgy  (törvényjavaslat)  előadá- 
sával megbízott  képviselőnek,  az  előadónak  J.-e 
a  ház  ülésében. 

3.  Természeti  tüneményekből  kiolvasott  jelen- 
tések. Az  embert  körülfogó  természetről  elter- 
jedt régi  felfogás  volt,  hogy  annak  bizonyos  vál- 
tozásai az  emberi  sors  változásaival  szoros  össze- 
függésben vannak.  Új  csillag  v.  üstökös  föltűnése, 
jelek  a  napon,  hold  körül,  az  ú.  n.  véreső,  pusztító 
viharok,  sáskajárás  stb.  háborúkat,  éhínséget, 
járványt  jelentettek  be.  Egyes  ember  sorsát  vál- 
toztatónak tartották  a  csillaghullást,  kakukszót, 
bagolyhuhogást,  szú  percegését.  Idetartozik  a  kéz 
vonalaiból  való  jóslás,  a  fűlcsendülós,  csuklás, 
álmok  J.-ének  magyarázgatása.  A  köznép  ma  is 
vallja  s  voltakép  az  intelligens  elemet  a  nem  in- 
telligenstől a  J.-ek  alól  való  emancipáltság  vá- 
lasztja ol. 

Jelentömód,  1.  Igemód. 

Jelentöszolgálat,  a  katonai  szolgálat  azon  ága, 
mely  az  ellenségről  ós  terepről  szerzett  híreknek 
rendeltetésük  helyére  való  juttatását  foglalja  ma- 
gában. Ezen  célt  szolgálják :  elsősorban  a  távíró 
és  telefon,  a  repülőgép,  az  automobil,  mótorcikli, 
kerékpár,  lovas  és  gyalogos  ktlldöncök  (esetleg 
kocsin  is)  stb. 

Jelentsik  Vince  (koronavári),  cs.  és  kir.  tábor- 
szemagy, szül.  Sárváron  (Vas  vm.)  1831  jan.  22., 
megh.  1912  jún.27.  Pozsonyban.  Részt  vett  a  szent- 
tamási, szélaknai,  branyiszkói  stb.  tltközetekben 
és  a  kápolnai  csatában,  mint  honvédszázados. 
1849-ben  besorozták  a  48.  gyalogezredhez.  1859. 
a  győri  önkéntes  gyalogzászlóaljjal  részt  vett  az 
olaszországi  hadjáratban  s  1866.  a  poroszok  el- 
len. 1871-ben  magyar  királyi  honvédőrnaggyá. 


1872.  a  honvédelmi  minisztérium  I.  ügyosztályá- 
nak főnökévé,  1885.  a  honvéd  főtörvónyszék  el- 
nökóvó, 1888  nov.  1.  altábornaggyá,  1889.  pedig 
a  pozsonyi  honvéd  kerület  parancsnokává  nevez- 
ték ki.  1896  máj.  nyugalomba  vonult  s  ez  alka- 
lommal a  táborszemagyi  címet  és  a  v.  b.  t.  ta- 
nácsosi méltóságot  Jcapta. 

Jelény  (lat.  singnlae  litterae),  tulajdonkép  a 
klasszika  filológiában,  diplomáciában  és  modern 
gyorsírásban  szokásos  megjegyzés,  a  szó  állandó 
rövidítésére,  egy  v.  több  betű  által,  leginkább 
annak  elején.  Ilyszerű  rövidítéseket  majd  minden 
írásmódnál  találhatunk,  még  pedig  a  régi  időktől 
fogva  leginkább  a  hébereknél,  legkevósbbé  a  gö- 
rögöknél. A  rómaiak  kezdetleges  írásánál  Ennius 
(1.  Gyorsírás)  használta  leginkább.  A  mai  gyors- 
írási rendszerekben  is  gyakran  előforduló  szók 
és  szótagok  számára  használt  rövidítések  szó- 
jelek vagy  J.  néven  ismeretesek. 

Jeles  pont  (bány.),  a  bányamérésnél  megjelölt 
nevezetesebb  pont  (fixpont). 

Jeles  póta,  az  eresztő  hálón  az  első  póta,  me- 
lyet minden  halász  más-más  alakban  köt  azért, 
hogj^-  arról  hálóját  felismerhesse. 

Jelfény,  a  tengerészetben  hosszabb  vagy  rövi- 
debb ideig  látható  fény  vagy  láng,  mely  v.  arra 
szolgál,  hogy  hajók  hajókkal  és  parti  állomások- 
kal jelzés  útján  érintkezzenek,  v.  pedig  a  hajó- 
zás biztosságát  előmozdító  megjelöléseket  létesít. 
L.  Hajójelzések  és  Hajózási  jelek. 

Jelfogó,  1.  Telegráf. 

Jelfogó  telegráf,  1.  Telegráf. 

Jelgava,  város,  1.  Mitau. 

Jelige  (ol.  mottó),  elmés  rövid  mondás,  melyet 
val  amely  irodalmi  munkának  feliratául  és  mintegy 
tartalmának  és  irányának  rövid  jelzéséül  szoktak 
alkalmazni :  eredetét  ama  jelmondatokból  veszi, 
melyeket  egyes  fejedelmok  országuk  címerébe  ik- 
tattak s  mely  a  tekintélyesebb  családokra  is  átszár- 
mazott és  utóbb  bevette  magát  az  irodalomba. 
Szorosabb  értelemben  a  J.  valamely  rövid  mondat 
(legtöbbnyire  idézet),  melyet  az  álnév  alatt  beadott 
pályaművekre  és  a  szerző  nevét  rejtő  jeligés  levél- 
kére egyaránt  ír  a  szerző. 

Jelin,  dalmát  történetíró,  1.  Tubero. 

Jelinek,  íTarZjOSztrák  meteorológus,  szül.Brünn- 
ben  1822  okt.  23.,  megh.  Bécsben  1876  okt.  19. 
1852-ben  a  felső  mennyiségtan  tanára  a  prágai 
műegyetemen,  1863-ban  a  bécsi  meteorológiai  in- 
tézet igazgatója.  Igazgatósága  alatt  épült  a  bécsi 
meteorológiai  obszervatórium  (Hohe  Warte).  J. 
alapítója  az  osztrák  meteorológiai  egyesületnek  és 
a  Meteorologische  Zeitschrift-nek  Hannái  együtt 
ő  volt  a  szerkesztője.  Munkái:  Anleitung  zur 
Anstellung  meteorologischer  Beobachtungen,  to- 
vábbá Psychrometortafeln,  melyek  újabb  kiadá- 
sait utódai  rendezték.  Irt  számos  dolgozatot,  me- 
lyek főleg  a  légnyomás  és  a  hőmérséklet  napi  és 
évi  menetére  vonatkoznak  és  melyek  a  bécsi  tu- 
doraányos akadémia  kiadásában  jelentek  meg. 

Jelirás,  1.  Ghiffre-írás. 

JeUzaTetgrad.  város,  J.  járás  székhelye  Kher- 
szon  orosz  kormányzóságban,  az  Ingül  és  vasút 
mellett,  (1910)  75,480  lak.,  számos  iskolával  és  pap- 
növeldével ;  bőr-,  dohány-  és  faggyugyárral,  élénk 
kereskedéssel.  1754.  hal^rerösségkónt  alapították. 


Jelizavetpol 


—     840    — 


Jellachich 


Jelizavetpol  (Gandzsa),  1. 1867-ben  alkotott 
orosz  kormányzóság  Kaukázus  főkormányzóság- 
ban,  Erivan,  Tiflisz,  Dagosztán,  Baku  és  Perzsia 
közt,  amelytől  az  Arasz  választja  el.  Területe 
44,105  km«,  (isu)  1.007,800  lak.  (1  km^-re  23  lak., 
öG^'/o  tatár,  360/p  örmény,  ö^/o  kurd,  a  többi  lezgi  és 
orosz).  Föfolyója,  a  Kur,  két  részre  osztja ;  a  bal- 
partit  a  Kaukázus,  a  Bazar-duiz  (4575  m.),  Boz- 
dag  és  Akhdib  ágazzak  be.  Az  évi  középhőmér- 
séklot  J.  városában  13".  Gabouanemüeken  (búza, 
árpa)  kívül  gyümölcs,  szöllö,  dohány  a  fötermékei. 
A  háziállat-tenyésztés  mellett  selyemtermeléssol 
is  foglalkoznak.  Bányatermék  a  réz.  Jelentéke- 
nyebb iparágai:  szőnyegszövés,  rózmüvek,  se- 
lyemfonás és  szövés.  A  tifllisz-bakui  vasúti  vonal 
átvezet  J.-on  (212  Ion.).  Járásai :  J.,  Nukha,  Ka- 
szab, Szangeszur,  Susa,  Aresszki,  Dzsevansir  és 
Dzsebrail.  —  2.  J.  (Gandzsa),  város,  J.  kor- 
mányzóság és  járás  székhelye,  a  Gandzsa  és  vasút 
mellett,  (isio)  36,000  lak.  (547„  tatár  és  437o  ör- 
mény), egészségtelen,  mocsárlázas  vidéken.  Do- 
hány-, pamuttermeléssel  és  selyemhernyó  tenyész- 
téssel, kocsi-  és  posztókészltéssel.  10  mecsetje, 
5  örmény  temploma  ós  egy  gimnáziuma  van ;  ta- 
tár- és  örményvárosrószböl  áll,  1712—24.  a  törö- 
kök alatt  épült  várral,  a  környékén  nagykiterje- 
désíi  romokkal.  J.  már  a  XI.  sz.-ban  fennállott, 
mozlim  khánok  székhelye  volt.  1235-ben  a  tatá- 
rok, 1804.  pedig  az  oroszok  foglalták  el  Cicianov 
vezérlete  alatt. 

Jelkép  (szimbólum),  egyszerű  jelvénnyel  vagy 
képpel  való  megjelölése  valamely  eszmének,  sze- 
mélynek, vagy  akár  eseménynek.  A  J.  nem  lehet 
egészen  önkényes,  amennyiben  megkívántatik, 
hogy  a  jelnek  és  a  megjelölt  eszmének  vagy  sze- 
mélynek legyen  olyan  közös  vonásuk  v.  viszony- 
latuk, amelynél  fogva  egymással  kapcsolatba  hoz- 
hatók. Hogy  az  ember  eszejárásával  mennyire 
megegyezik  a  J.,  azt  bizonyltja  annak  általános 
elterjedése  és  kifejlettsége  minden  korban,  úgy  a 
kevéssé  müveit,  mint  a  nagyműveltségű  népek- 
nél. A  J.  egyik  faja  a  történeti  J.-es  ábrázolás, 
amely  különböző  időben  és  helj^en  élt  személye- 
ket foglal  egybe,  azokat  valamely  cselekvés  köz- 
ben tünteti  föl  és  Így  jelez  valamely  eszmét. 
Ilyen  pl.  Rafael  két  híres  falképe:  Az  athéni  iskola, 
mely  a  görög  bölcsészetnek  és  a  Disputa,  mely  az 
oltári  szentségnek  történeti  J.-es  ábrázolása.  Ná- 
limk  a  J.-es  festést  és  rajzot  főkép  Nagy  Sándor 
képviseli.  L.  még  Allegória  és  Embléma. 

Jelképes  írás,  1.  Ideográfia. 

Jelképes  ítéletek.  Eógi,  különösen  a  városok- 
ban kifejlett  büntető  gyakorlatunkban  enyhítő 
köililmények  alapján  a  szigorúbb  büntetésnek 
enyhébb,  rendszerint  olyan  büntetésre  átváltozta- 
tását kimondó  ítéletek,  amely  büntetés  jelképi 
vonatkozásban  állott  azzal  a  büntetéssel,  amelyet 
alkalmazni  kellett  volna ;  pl,  akasztófára  szóló 
halálbüntetés  helyett  az  elítéltnek  nyakába  akasz- 
tott kötéllel  körülvezetése  stb. 

Jelképes  jóslás,  1.  Orákulum. 

Jelképes  növények  (növényjelkép,  növény- 
szimbólum,  szimbolumos  növények ;  lat.  plantae 
symbolicae)  az  emberi  érzelmek  és  más  emberi 
tulajdonságok  visszatükrözőiként  jelöltettek  meg. 
A  szomorú  fü.'í  meg  a  dprusfa  a  szomorúságnak, 


a  tölgy  meg  a  cédrusfa  az  erőnek,  a  pálma  a 
méltóságnak,  az  ibolya  a  szerénységnek,  a  fehér 
liliom  a  lelki  tisztaságnak  és  ártatlanságnak,  % 
rózsa  a  hallgatagságnak  (siib  rosa)  jelképe  stb. 
A  J.  számát  szaporította  az  egykor  divatos  virág- 
nyelv. 

Jelképi  átadás,  1.  Átadás. 

Jelkürt,  a  katonaságnál  jeladásra  és  menetek 
alatt  indulók  fú  vására  használt  fúvó  eszköz,  mely 
régebben  a  marhák  szarvából  készült,  de  újabban 
rézbádogból  gyártva,  lényegesen  megjavíttatott ; 
a  zenekarban  használt  J.  (Flügelhorn)  billentyűs 
szelepokiíel  van  ellátva. 

Jelky  András,  kalandor  magyar  utazó,  szüU 
Baján  1730  júi.  30.,  megh.  Budán  1783  dec.  6. 
Mint  szabólegény  vándorolt  ki  Németországba. 
1754.  Erlangenbon  porosz  verbunkosok  elfogták, 
azoktól  megszökött,  de  kevéssel  azután  Rotter- 
damban mint  csavargót  egy  Kelet-Indiába  men6 
hajóra  vitték.  Később  Algériába  került,  hol  rab- 
szolgaként eladták,  de  innen  is  megszökött  s  egy 
portugál  kereskedő  hajójával  Kantonba  utazott, 
az  amerikai  Egyesült-Államok  katonája  lett,  majd 
végül  1758.  Batáviában  mint  szabó  telepedett  ie 
és  megnősült.  Nyugtalan  természete  s  némely  csa- 
pások Ceylonba  vitték,  hol  a  vadak  elfogták  s  ket- 
recbe zárva  meg  akarták  sütni.  A  biztos  haláltól 
egy  főnök  leánya  mentette  meg,  kivel  a  vadonba 
szökve,  egy  évnél  tovább  halalvkal,  gyümölcsöklíeí 
táplálkozott.  Ezután  véletlenül  odavotődött  hajó- 
val visszatért  Batáviába,  hol  csakhamar  tiszt  ós 
egy  árvaház  igazgatója  lett,  e  mellett  jelenté- 
keny vagyonra  tett  szert.  Tekintélye  emelkedvén, 
1770.  a  hollandi  kormány  tanácsosa  lett  s  mint 
ilyen  Japánba  küldetett  követül.  Neje  halála  után 
meglepte  a  honvágy  s  1770.  visszatért  Európába, 
hol  előbb  Bécsben,  később  Budán  tartózkodott.  Uta- 
zásainak leírása  1771.  jelent  meg  először  németül, 
magyan'a  Sándor  István  fordította  1791.  Igen 
népszerű  lett  Hevesi  Lajos  regényes  feldolgozása: 
Jelky  András  bajai  fiú  rendkívüli  kalandjai 
ötödfél  világrészben  (Budapest  1880),  amely  mind 
magyar,  mind  német  nyelven  több  kiadást  ért. 

Jellachich  (Jellacic)  József  (buzimi),  gróf,  cs. 
kir.  táborszernagy,  horvát  bán,  szül.  Pétervára- 
don 1801  okt.  16.,  megh.  Zágrábban  1859  máj.  19. 
Miután  tanulmányait  a  bécsi  Theresianumban  el- 
végezte, 1819.  alhadnagy  lett  a  3.  dragonyos-ezred- 
ben.  1825-ben  főhadnaggyá,  1830.  pedig  századossá 
lépett  elő  az  ogulini  határőr-ezredben.  1835  okt.  17. 
a  bosnyák-török  rabló  betörés  alkalmával  ügj'es- 
sége  és  bátorsága  által  tűnt  fel.  1837-ben  őr- 
naggyá és  a  dalmáciai  katonai  kormányzóság 
segédtisztjévé  nevezték  ki.  1841-ben  alezredes, 
1842.  pedig  ezredes  és  a  bánsági  határörezred  pa- 
rancsnoka lett.  1848márc.-bana  horvátok  kíván- 
ságára Horvát-Szlavon-  és  Dalmátországok  bán- 
jává neveztetett  ki  az  ú.  n.  kamarilla  befolyására 
s  a  felelős  magyar  kormány  megkerülésével.  V. 
Ferdinánd  egyidejűleg  v.  b.  t.  tanácsossá  ós  vezér- 
őrnaggyá, majd  pedig  altábornaggyá  nevezte  ki. 
J.  azzal  a  titkos  céllal  bízatott  meg,  hogy  a  Határ- 
őrvidék és  a  horvátok  segítségével  szervezze  az 
ellenforradalmat,  amelynek  J.  készségesen  meg' 
felelt.  Megtagadta  a  magyar  kormánynak  az 
engedelmességet   s  jún.  5.   a  Zágrábba  egybe- 


Jelleg 


—    841 


Jellemrajz 


hívott  horvát  oi-szággyülés  egyhangúlag  csat- 
lakozott J.  álláspontjához.  V.  Ferdinánd,  mi- 
ntán a  történtekről  értesült,  azonnal  magához 
hivatta  J.-ot  s  felháborodását  fejezte  ki  a  történ- 
tek felett,  jún.  10.  pedig  összes  méltóságaitól  meg- 
fosztotta, de  J.  az  üzelmei  vei  mégsem  hagyott  fel, 
mert  felülről  az  uralkodó  háta  mögött  álló  titkos 
katonai  párt  további  pártütésre  bátorította.  J.-ot 
hazatérése  alkalmával  Zágrábban  nagy  ovációk- 
kal fogadták  s  ő  nem  törődve  a  király  mani- 
fesztumával, szept.  11-én  45,000  emberből  álló 
seregével  átlépte  a  Drávát  s  betört  Magyar- 
országba. J.  Siófokra  érkezve,  már  megkapta 
a  király  kéziratát,  amelyben  a  jún.  10-iki  mani- 
fesztumot megsemmisíti.  A  pákozdi  véres  csatá- 
ban vereséget  szenvedett,  azután  három  napi 
fegyverszünetet  kötött  és  ezalatt  seregével  Bécs 
felé  ment,  hol  Auersperg  csapataival  egyesült.  J. 
Bécs  elfoglalásában  részt  vett  és  Schwechatnál 
is  a  magyarok  ellen  harcolt.  Az  1848— 49-iki  téli 
hadjárat  alatt  J.  Windischgrátz  fővezérsége  alatt 
állott  és  a  jobb  szárny  parancsnoka  volt ;  mint 
ilyen  elfoglalta  Magyar-Ó  várt  és  Győrt  és  meg- 
verte Perczel  hadosztályát  Mórnál.  1849-ben  Buda 
eleste  után  táborszernagy  és  a  déli  hadsereg  pa- 
rancsnoka lett.  Kezdetben  sikerrel  harcolt  Bem 
ellen,  azt  a  római  sáncon  és  a  Ferencz-csator- 
nán  át  visszaszorította,  Újvidéket  ostromolta,  az 
egész  Bácskát  megszállotta  és  ezért  a  Mária- 
Terézia-renddel  tüntették  ki,  de  1849  júl.  14. 
Hegyesnél  a  Vetter  parancsnoksága  alatti  ma- 
gyar hadsereg  által  teljesen  megveretett  és  kény- 
telen volt  seregével  a  Duna  mögé  visszavonulni. 
A  későbbi  válságos  harcokban  nem  vett  részt, 
hanem  visszatért  Zágrábba  mint  bán  és  Horvát- 
orazí'ig  katonai  parancsnoka.  1853-ban  a  Mon- 
tenegró ellen  felállított  seregnek  parancsnoka  volt 
ós  1854  ápr.  24.  I.  Ferenc  József  menyegzője  al- 
kalmával osztrák  örökös  gróf  lett.  A  hatvanas 
években  kivont  karddal  Magyarország  felé  mu- 
tató szobrot  emeltek  neki  Zágrábban  ;  mint  nem- 
zeti hős  és  költő  él  a  horvátok  emlékezetében. 
V.  ö.  a  szabadságharc  irodalmát. 

Jelleg,  1.  hivatalnoki,  1.  Cím  és  jelleg. 

2.  J.  az  állattenyésztésben :  azokuak  a  külső 
testalakulásban  és  élettani  jellemvonásban  nyil- 
vánuló tulajdonságoknak  összessége,  melyek  az 
egyedre,  törzsre,  családi'a,  fajtára  stb.  jellemzők. 
Eszerint  mogkülönböztetuek  egyedi-,  törzs-,  fajta- 
J.-et  stb.,  pl.  a  magyar  marha  fajta-J.-e :  ezüst- 
fehér V.  dai'vas  szín,  nagy  szarv,  bizonyos  tostr 
alkatbeli  sajátságok,  kitűnő  igavonóképessóg  stb. 
—  AJ.  szót  oly  vidéld  fajtátlan  állatok  összefog- 
lalására is  használják,  melyek  már  némi  egy- 
öntetűséget mutatnak,  de  még  nem  nevezhetők 
fajta-  vagy  táj  fajtának.  Ilyen  pl.  a  bonyhádi 
marha-J. 

Jellegtelen,  1.  Fajtátlan. 

Jellem  (karakter,  gör.),  általában  valamely 
dolognak  ama  velős,  állandó,  bélyegző  sajátossága, 
mely  minden  egyéb  dologtól  megkülönbözteti. 
.\  mi  erre  világot  vet,  azt  jellemzö-nek  mondjuk. 
Mégis  a  magyarban  inkább  csak  emberekre  alkal- 
mazzuk, élettelen  dologra  a  hasonló  (új  alkotású) 
jelleg  (jellegző)  szóval  élvén.  Beszólunk  ugyan 
egy  korszaknak,  tájéknak,  irodalmi  műnek  jel- 


letnzö  vonásaúról,  de  ezek  összességét  nem  szoktuk 
J.-nek  mondani,  habár  az  irodahni  használat  kezd 
erre  hajlani.  Az  embernél  is  rendszerint  nem  vér- 
alkatának, tehetségének  m'alkodó  vonásait  ne- 
vezzük J.-nek,  hanem  leginkább  akaratának  (1.  o.) 
minőségére  alkalmazzuk.  Csírája  megvan  a  gyer- 
mekben, de  az  élet  fejleszti,  élet  alatt  értvén  az 
összes  behatásokat,  melyek  az  akaratra  teljes  ki- 
fejlődéséig hatnak.  Ebben  az  értelembon  minden 
embernek  van  J.-e,  azaz  meghatározott  termé- 
szetű akarata,  vagyis  az  akaratnak  az  egész  belső 
élettel  való  meghatározott  kapcsolata.  Mégis  J.- 
telennek  mondjuk  azt  az  embert,  aki  változékony- 
nak, ingadozónak,  megbízhatatlannak  mutatko- 
zik. EgjTészt  tehát  lefoglaljuk  a  J.  kifejezést  a  szi- 
lárd akaratú  J.-re,  másrészt  pedig  azt  nevezzük  J.- 
telennek,  kinek  J.-ét  nem  ismertük,  illetőleg  félre- 
ismertük. A  J.  tudatos ;  ha  akaratunkat  tudatos 
elvek  szerint  kormányozzuk,  úgy  könnyebben  óv- 
juk meg  az  ingadozás  csábításai  elől,  innét  a  nagy 
szerep,  melyet  az  elvek  hűséges  megóvása  vagy 
hitehagyott  megtagadása  a  J.  kérdésében  visz.  A 
J.  erkölcs  is,  ha  ezek  az  elvek  egyszersmind  az 
erkölcsi  ideálnak  megfelelnek.  De  van  erkölcste- 
len J.  is,  ha  amaz  elvek  nem  erkölcsösek  és  van 
tudattalan  J.  is,  erkölcsös  vagy  erkölcstelen,  ha 
az  illető  akaratának  mivoltát  nem  tudta  tudatos 
elvek  formájába  foglalni.  A  J.  bizonyára  nem 
változatlan ;  alakulására  befolyással  van  életünk 
tapasztalása,  amely  irányt,  tartalmat  ád  neki.  Sőt 
az  élet  későbbi  folyásában  is  megváltozhatik, 
változik  a  korral,  lassan,  természetes  úton,  de 
változhatik  gondolat-  és  érzelmi  világunk  vala- 
mely nagy  forradalma  folytán  is.  A  nevelésnek 
nem  volna  értelme,  ha  a  nevelő  nem  irányozhatná 
az  akaratot  lélektani  és  erkölcsi  tekintetben,  gya- 
korlat, szoktatás,  az  értelmi  és  érzelmi  vüág  cél- 
tudatos és  erős  kormányzása  útján.  J.-mó  nevelés 
a  nevelés  legfelső  célja. 

Esztétikai  értelemben  J.-e  van  annak  a  műalko- 
tásnak, melyben  egységes  fölfogás  ós  egységes 
kivitel  találtatik ;  ha  ez  a  fölfogás  egyetemes  ér- 
vényű ós  egy  kornak  sajátossága,  stílusnak  nevez- 
zük. A  költészetben  beszélünk  J.-eki"ől,  jellemző 
művészetről.  A  művészetek  fejlődésében  beszé- 
lünk korszakokról,  melyekben  a  J.  föltüntetése  a 
fődolog,  mig  másokban  a  tiszta  szép  az  ideál. 

Jellemálarcok,  oly  öltözetek,  melyek  bizonyos 
állást  vagy  személyiségeket  jelentenek,  ellentét- 
ben a  fantasztikus  álarcokkal. 

Jellemdráma,  olyan  színmű,  mely  a  cselek- 
vényt  a  szereplők  jelleméből  fejleszti  s  az  érdek- 
lődés súlypontját  a  jellemekre,  nem  pedig  a  mese 
érdekességére  helyezi.  Ellentéte  a  komoly  szín- 
művek körében  egyrészt  a  mesedráma,  másrészt 
a  vógzetdráma,  a  vígjátékok  körében  a  bohózat. 

Jellemrajz,  mint  esztétikai  műszó  jelenti  azt 
az  ábrázoló  módot,  amellyel  a  költő  hőseinek  lelki 
valóját  bemutatja,  érzékelhetővé  teszi.  Mint  ilyen 
elsősorban  az  eseményes  költészet  müveiben  (el- 
beszélés, regény,  di'áma)  bír  jelentőséggel,  ahol 
a  költő  cselekvényt,  a  szereplők  jelleméből  követ- 
kező tetteket  ad  elő.  Az  emberi  tettek  kulcsa  a 
jellem,  hogy  megérthessük  tetteiket,  szüksé- 
günk van  jellemük  ismeretére ;  ezt  nyújtja  a  J. 
A  J.  vagy  jellemzés  lehet  külső,  ha  a  költő  maga 


Jellemszerep 


—    842    — 


Jelűnek 


mondja  el  szereplőinek  jellemző  vonásait  ós  belső, 
ha  maguk  a  szereplök  jellemzik  magukat  szavaik- 
kal ós  tetteikkel.  Ez  utóbbi  mód  sokkal  művészibb. 
A  világirodalomban  a  legkitíinöbb  J.-okat  Shakes- 
peare adta,  irodalmunkban  Katona  József  a 
Bánk  bánban,  Arany  eposzaiban  ós  Kemény  Zsig- 
mond regényeiben.  J.  más  értelemben  az  irodalmi 
tanulmány  egy  faja,  amelyben  a  szerző  valami- 
lyen való  személynek  (író,  poUtikus,  történeti 
alak)  egyéniségét  rajzolja  nagy  vonásokkal,  mű- 
vésziesen. 

Jellemszerep,  e  gyűjtőnév  foglalja  össze  mind- 
azokat a  szerepeket,  melyek  valami  élesen  jelzett 
egyéni  vonást  tüntetnek  fel,  ellentétben  a  hős, 
szerelmes  stb.  általános  jellemvonásaival.  A  J.  ter- 
mészetszerűen hol  komoly,  hol  víg  formában  je- 
lentkezik. A  modern  dráma  és  modern  szinjátszás 
egyénire  törekvő  jellege  mellett  e  szerepkör  lett 
ma  a  legfontosabb,  valamint  azelőtt  is  ez  volt  a 
legtöbboldalú  s  legnehezebb. 

Jellemzés  (észt.),  valamely  személy,  jelenség  v. 
folyamat  tulajdonságainak  felsorolása.  így  jelle- 
mezhetünk egy  embert,  művet,  műfajt,  kort,  v.  mű- 
vészi irányt.  A  művészetben,  főleg  a  költészetben 
a  J.  a  szereplő  személyek  lelki  mivoltának  olyan 
kidomborítása,  mely  az  illetőket  másoktól  meg- 
különböztető egyéni  sajátságaikban  állítja  elénk. 
Ehhez  az  intuíció  mellett  óletismeret  és  beható 
tanulmányok  szükségesek.  A  költő  személyeit 
beszéltetve  és  cselekedtetve  közvetlenül  jellemez- 
heti, esetleg  (regényben,  eposzban)  maga  mutatja 
be  őket,  vagy  (drámában  is)  mások  által  közvetve 
ismertetheti  meg  velünk.  A  J.  vagy  inkább  a  jel- 
lemben levő  sajátos  vonásokat  helyezi  erős  vilá- 
gításba, vagy  a  faj,  nem,  kor,  foglalkozás,  állás 
bizonyos  jellemző  s  e  meghatározottság  alatt  áUó 
minden  egyénben  feltalálható  közös,  nagy  voná- 
sokra szorítkozik.  Az  az  egyéni,  ez  a  faji  (tipikus) 
J.  Az  első  a  realisztikus,  az  utóbbi  az  idealisztikus 
ábrázolásban  otthonos,  bár  nem  lépnek  fel  mindig 
egymást  mereven  kizáró,  ellentétes  formában. 

Jellemzetesség  (észt.),  művészi  ábrázolásban  a 
jellemző  vonások  erős  kiemelése.  A  szépség  ellen- 
téte. Ami  az  adott  helyzetnek  és  egyéni  jellemnek 
megfelelő  (pl.  a  drámában  a  műveletlen  embernek 
nyers  és  közönséges,  az  indulatosnak  szaggatott, 
összefüggéstelen,  lármás  beszéde,  eltorzult  arca, 
heves  taglejtése),jeUemzetes  és  a  művész  számára 
felhasználható  vonás,  bár  rút.  L.  Irány. 

Jellemző,  ami  a  jellemet  megismerteti,  el- 
árulja, föltünteti  (1.  Jellem).  Beszélünk  J.  tettek- 
ről, szavakról  stb.  Minthogy  a  művészetben  a  jel- 
lem föltüntetése  a  legfontosabb  feladatok  egyike, 
a  jellemzés  eszközeiről,  módjairól  főleg  ott  vau 
szó.  A  J.-t  ott  ellentétbe  helyezik  az  eszményi- 
vel, a  tiszta  széppel.  L.  Jellem. 

Jelletit  (ásv.),  kalcium-vasgránát,  sárgászöld, 
sötétzöld ;  lelőhelye  a  Findelen-gleccser  Zermatt- 
ban. 

Jelűnek,  1.  Arthur,  jogi  író,  szül.  Budapesten 
1851  máre.  15.  Tanulmányai  végeztével  1876. 
Budapesten  nyitott  ügyvédi  irodát,  1887  óta  több 
cikluson  át  volt  képviselő.  Mint  képviselő  számos 
fontos  igazságügyi  törvényjavaslatnak  előkészí- 
tésében vett  részt  és  több  törvényjavaslatnak  volt 
képviselőházi  előadója.  Főbb  művei :  A  büntető 


bíróságok  szervezete  és  hatósági  köre  (Budapest 
1883) ;  Katonai  büntetőjog  és  katonai  eskü  (u.  o. 
1884) ;  Feles  föld  (u.  o.  1886) ;  A  magyar  magán- 
jog mai  érvényében  (u.  o.  1886) ;  A  mentelmi  jog 
(u.  0.  1890). 

2.  J.  Henrik  (haraszti),  a  budapesti  közúti 
vaspályatársaság  volt  igazgatója,  szül.  185-3  dec. 
22.  Pesten.  Tanulmányai  végeztével  az  atyja,  J. 
Mór  igazgatósága  alatt  álló  közúti  vaspályatársa- 
ság szolgálatába  lépett.  Atyja  halála  után  1883. 
ő  lett  a  társaság  vezérigazgatója.  Budapest  közúti 
vasúti  hálózatának  kiépítése,  továbbá  a  főváros- 
nak és  a  szomszédos  községeknek  helyiérdekű 
vasutakkal  való  összekötése  érdekében  nagy  és 
eredményes  munkásságot  fejtett  ki.  1904.  udvari 
tanácsosi  címet  kapott.  1911-ben  negyvenkét  évi 
raííködés  után  a  társaság  kötelékéből  kilépett. 
Élénk  részt  vett  a  közügyekben  is. 

3.  J.  Mór,  szül.  1823.  Magyarbródban,  megh. 
1883  jún.  1.3.  Budapesten.  Az  ötvenes  évek  elején 
Pesten  gabonakereskedő  volt,  majd  1864.  kezde- 
ményezte a  lóvonatu  vasutat,  melynek  vezérigaz- 
gatója lett.  Kereskedelmi  életünk  megmagyaro- 
sítása  s  a  tőzsdebiróság  létesítése  érdekében  ered- 
ményes munkásságot  fejtett  ki.  Közgazdasági  ta- 
nulmányai az  Akadémia  évkönyveiben  s  a  Hon  c. 
napilapban  jelentek  meg. 

Jellinek,  1.  Adolf,  zsidó  teológus,  szül.  Drsla- 
witzban  (Morvaország)  1821  jún.  26.,  megh.  Bécs- 
ben 1893  dec.  28.  Teológiai,  bölcsészeti  és  nyelvé- 
szeti tanulmányait  Prágában  és  Lipcsében  végezte, 
1856  óta  Bécsben  működött  mint  rabbi  és  hitszónok. 
A  bécsi  talmudiskola  élén  előkészítette  az  ottani 
rabbiiskola  létrejöttét.  Mint  a  modern  zsidó  tudo- 
mány jeles  képviselője  s  szellemes  szónok,  nagy 
hírnévnek  örvendett  ós  széleskörű  irodalmi  tevé- 
kenységet fejtett  ki.  Fő  munkái :  Dio  Kabbala  v. 
Prof.  Ad.  Franek  (Leipzig  1844) ;  System  der 
Morál  von  R.  Bechaje  ben  Joseph  stb.  (u.  o.  1846) ; 
Erklárung  der  in  den  Talmuden,  Targumim  und 
Midraschim  vorkommenden  persischen  u.  arab. 
Wörter  (u.  o.  1846) ;  Bine  kritische  Untersuchung 
über  die  Entstehung  des  Sohar  (u.  o.  1851) ;  Aus- 
wahl  kabbalístischer  Mystik  (u.  o.  185.3) ;  Beth-ha- 
Midrasch,  Sammlung  kleinerer  Midraschim  (u.  o. 
1853-57  ós  Wien  1873-78) ;  Philosophie  u.  Kab- 
bala (Leipzig  1854) ;  Der  jüdische  Stamm  in  nicht- 
jüdischen  Sprichwörtern  (Wienl881— 82)  ós  a  zsidó 
irodalom  különféle  ágaira  vonatkozó  10  biblio- 
gráfiai mű  (u.  0.  1877—84). 

2.  J,  Georg,  német  államjogász,  J.  1.  fla, 
szül.  Lipcsében  1851  jún.  16.  megh.  Heidelbergben 
1911  jan.  12.  Osztrák  közigazgatási  szolgálatba 
lépett,  de  azt  csakhamar  elhagyta  és  1879.  a  bécsi 
egyetemen  a  közjog  magán-,  1883.  rendkívüli  ta- 
nára lett.  1889-ben  rendes  tanárnak  hívták  meg 
Baselbe,  1890.  Heidelbergbe.  Főbb  művei:  Die 
rechtliche  Natúr  d.  Staatenvertráge  (Wien  1880) ; 
Die  Lehre  von  d.  Staatenverbindungen  (u.o.  1882) ; 
Gesetz  und  Verordnung  (Freiburg  in  Br.  1887) ; 
System  der  subjektiven  öffentlichen  Rechte  (u.  o. 
1892) ;  Die  Erklárung  der  Menschen-  und  Bürger- 
rechte  (Leipzig  1895,  2.  kiad.  1904) ;  Das  Recht 
des  modernen  Staates  (Berlin  1900,  1  köt.) ;  Ver- 
fassungsánderung  u.  Verfassungswandlung  (u.  o. 
1906).  Kiadta  1902  óta  Piloty-\a[  a  Handbuch 


Jellínfif 


843     - 


Jelzálogr-forgralom 


des  öffcntlichen  Rechts  der  Gegenwart  és  előbb 
Georg  Meyer-VQl,  később  Anschütz-c»\  a  Staats-  u. 
völkerrechtliche  Abhandlungen  (Leipzig,  1895- 
töl)  c.  gyűjteményeket. 

3.  J.,  Hennann,  forradalmár,  J.  1.  öccse,  sztU. 
Dralawitzban  1822  jan.  22.,  megh.  Bécsben  1848 
nov.  23.  Teológiát  és  filozófiát  tanult  s  már  korán 
részt  vett  a  német  politikai  és  egyházi  küzdel- 
mekben, mint  író.  Radikális  nézetei  miatt  Lipcsé- 
ből, majd  Berlinből  is  kiutasították.  Az  1848  már- 
ciusi forradalom  hii'ére  Bécsben  termett  s  bár  köz- 
vetlenül nem  vett  részt  az  októberi  harcokban,  a 
város  eleste  után  Windischgraetz  herceg  őt  a  for- 
radalom többi  kézrekerült  vezéreivel  együtt  főbe 
lövette.  Müvei  közül  említendő:  Kritische  Ge- 
schichte  der  Wiener  Revolution  vom  13.  Márz  bis 
zum  Konstituirenden  Reichstag  (Wien  1848). 

Jeliing,  dán  falu  a  veilei  kerületben  (Jütland), 
tanítóképzővel ;  hajdanta  királyi  székhely  volt. 
Temploma  mellett  még  két  híres  rúnakö  látható. 

Jellov-fém  vagy  3fMwfo-/m,  60  súlyrész  rezet 
és  4Ö  súlyrész  cinket  tartalmazó  ötvény,  mely- 
ben kevés  vas  is  van.  Rokona  az  Aich-fém,  Delta- 
fém és  Gedge-fém.  Mivel  a  tenger  vízének  ellen- 
áll, hajóborításokra  használják. 

Jelmez,  oly  öltözet,  mely  bizonyos  állapotot, 
pl.  kort,  nemzetiséget,  rangot,  hivatalt  jelöl  s  ün- 
nepélyek, hivatalos  működések,  színpadi  előadá- 
sok allvalmával  vagy  képzőművészeti  alkotáso- 
kon használtatik.  A  színpadi  nyelven  különösen 
a  szerepnek  megfelelő  öltözet.  L.  Kosztüm. 

Jelmeztan,  1.  Kosztüm. 

Jelmondat,  1.  Jelige,  Jelszó,  Demse,  Díszek. 

Jelölés  \.  jelzés,  az  árukereskedelemben  jelenti 
az  árúkra  rálrott  eladási  árat,  amit  legtöbbször 
nem  szoktak  számjegyekkel,  hanem  megállapo- 
dás szerinti  J.-sol  előírni. 

Jelölt  (lat.  candidatiis),  kevésbbé  használatos 
megjelölése  annak,  aki  valamely  állásra  „jelent- 
kezik, vagy  annak  betöltésére  készül.  L.  Ügyvéd- 
jelölt, Közjegyzőielölt.  így  nevezik  azokat' is,  kik 
magukat  valamely  képesítő  vizsgának  alávetik ; 
aki  orsz.  képviselőnek  fellép :  képviselőjelölt. 

Jelsöcz,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi  j.-ban,  (1910) 
472  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vílke. 

Jelszó  (ném.  Losung,  franc,  parole),  a  had- 
seregeknél különösen  háború  idején  oly  szót 
jelent,  mely  az  ellenfél  serege  előtt  ismeretlen  és 
mely  azért  különösen  az  előőrsi  szolgálatban  a  jó- 
barát  és  ellenség  megkülönböztetésére  szolgál, 
1.  Hculige.  —  J.  továbbá  a.  m.  jelmondat,  jelige 
{1.0.).   ■ 

Jeltüz,  a  tengeren  rendszerint  a  halászbárkák 
által  éjjel  helyöknek  megjelölésére  használt,  egy 
bizonyos  ideig  égő  (2  p.)  és  2—4  tengeri  mérföldnyi 
távolságra  látható  kisebb  tüzek,  melyek  égő  anya- 
gaiknak minőségénél  fogva  som  az  eső  vagy  a 
tenger  vize,  sem  pedig  a  szél  által  el  nem  oltha- 
tok. Újabban  acetilénlámpákat  használnak  e 
célra.  Azonkívül,  ha  huzamosabb  ideig  is  nagyobb 
lánggal  égnek,  vészjelek  is,  melyekkel  egy  ve- 
szélyben forgó  hajó  mások  segítségét  kéri. 

Jelvény  (lat.  siqnnm),  pecsét ;  nyomdászoknak 
vagy  könyvkiadóknak  szimbóluma,  monogramm 
vagy  egyéb,  a  kiadóra  vonatkozó  ábra,  melyeket 
híresebb  nyomdászok  v.  kiadók  az  általuk  nyom- 


tatott vagy  kiadott  könyvek  címlapjain  alkal- 
maztak. Némely  egyesület  tagjai  részére  ezek 
által  a  kalapon  vagy  gomblyukban  viselt  megkü- 
lönböztető testületi  J.-eket  ad.  Ilyen  J.  a  Kárpát- 
Egyesületeknél  a  gyopár,  a  gazdászolaiál  a  búza- 
kalász, a  bányászoknál  a  kalapács,  stb. 

J.,  politikai  értelemben  oly  dolog,  melynek  vi- 
selése az  illetőnek  politikai  pártállását,  meggyő- 
ződését van  hivatva  már  külsőleg  is  mutatni. 
J.-ek  lehetnek  virágok,  galyak,  kokárdák,  érmek, 
egyes  ruhadarabok  (kalap,  nadrág,  stb.),  sőt  J.-ül 
szolgálhat  a  hajnak  vagy  szakállnak  bizonyos 
viselése  is.  Ilyen  J.-ek  voltak :  a  bocskor  a  német 
parasztlázadás  idején,  a  koldustarisznya  a  hol- 
landi szabadságharcban  (a  gueux-érmen),  a  jako- 
binus-sapka a  francia  forradalomban.  A  kokár- 
dák különféle  színei  is  jelzik  a  különféle  pártál- 
lásokat :  háromszínüt  (piros-fehér-kék)  hordtak  a 
francia  köztársaság  hívei,  fehéret  a  királypártiak, 
vöröset  a  szocialisták.  Az  angol  puritánok  rövidre 
nyírták  hajukat,  míg  a  királypárti  nemesek  hosszú 
hajat  viseltek.  Nálunk  a  J.-ek  1848  óta  használa- 
tosak, de  a  szabadságharc  leveretése  után  az  ab- 
szolút kormány  szigorúan  üldözte  a  J.-ek  viselé- 
sét (Kossuth-szakáll,Kossuth-kalap  tollal,  nemzeti- 
színű szalag  stb.). 

Aki  olyan  J.-t  (zászlót  v.  címert)  tűz  ki  vagy 
nyilvánosan  használ,  árul  v.  másként  terjeszt, 
amelynek  kitűzése  vagy  használata  azon  okból, 
mert  az  az  állam  és  törvényes  intézményei  iránt 
ellenséges  irányzatok  jelzéséül  szolgál,  miniszteri 
rendelettel  tiltva  van,  15  napig  terjedhető  elzá- 
rással és  400  K-ig  terjedhető  pénzbüntetéssel  bün- 
tetendő (1879.  XL.  t.-c.  .36.  §.). 

Jelzálog,  1.  Jelzálogjog. 

Jelzálogadós,  dologi  adós,  ellentétben  a  sze- 
mélyes adóssal,  1.  Jelzálogjog. 

Jelzálogadósság,  olyan  tartozás,  amelynek 
biztosítására  az  adósnak  valamely  nyilvánkönyv- 
ben  foglalt  vagyonalkotórésze  jelzálogilag  le  van 
kötve.  L.  Adósság  és  Jelzálogjog. 

Jelzálogbank,  1.  Jelzáloghitelbankok. 

Jelzálogbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Jelzálog-elszámoló  forgalom  (ném.  Hypothe- 
ken-Zahlmigsverkehr),  l.  Jelzálog- forgalom. 

Jelzálog-forgalom  (ném.  Hypotheken-Abrech- 
nungsverkehr).  A  jelzálogkölcsönök  törlesztésé- 
vel kapcsolatban  bizonyos  időpontokban  rendkí- 
vül feliialmozódnak  a  bankoknál  teljesítendő  fize- 
tések. A  jelzálogüzletből  származó  követelések  és 
tartozások  kiegyenlítésére  tkp.  minden  különös 
ok  néUcül  rendkívül  sok  készpénzt  hoznak  moz- 
gásba, holott  az  összes  teljesítendő  be-  és  kiíize- 
tések  egyszerűen  a  clearinghouse  (1.  0.)  formájá- 
ban szervezett  J.,  ill.  jelzálog-  elszámoló  forga- 
lom, által  elkerülhetők.  E  célból  különösen  a  jel- 
zálog- és  járadékbankok  valamely  vezető  bank, 
esetleg  a  jegybank  égisze  alatt  jelzálogelszámoló- 
egyletet  alkotnak,  melyben  kölcsönösen  elszámol- 
ják az  esedékes  annuitásokat,  törlesztett  tőke,  ka- 
mat és  költség  szerint  felosztva.  Nehogy  az  elszá- 
molások halmozódjanak,  azokat  rendesen  éven- 
ként 4  ízben  végzik  és  pedig  jan.  2,  ápr.  1,  júl.  1  és 
okt.  1-én.  Természetes,  hogy  a  J.  tagjai  jelzálog- 
kölcsöneiket ezekkel  az  esedékességi  időpontokkal 
fogják  berendezni,  hogy  az  elszámolás  minél  si. 


Jelzálo^rhitelbankok 


—    844 


Jelzálogjosr 


mábban  törtónhessók.  A  kölcsönös  tartozások  ós 
követelések  kiegyenlítése  a  vezető  banknál  léte- 
sített giró-számlán  megterhelések  és  elismerések 
formájában  történik.  Az  elszámolás  költségét  az 
évi  forgalom  arányában  osztják  meg.  A  lebonyo- 
lítás egyszerűsítésére  a  benyújtás  és  elszámolás 
kót  egymásra  következő  hétköznapon  történik  oly- 
kép,  hogy  közösen  állapítják  meg  az  egyes  inté- 
zeteket megillető,  ill.  általuk  befizetendő  összege- 
ket, melyek  felett  a  vezető  bank  a  girószámlákon 
azonnal  intézkedUc. 

Jelzáloghitelbankok,  azok  a  pénzintézetek, 
amelyek  jelzálogüzlettel  foglalkoznak,  azaz  ingat- 
lanokia  telekkönyvi  bekebelezés  mellett  jelzálo- 
gos kölcsönöket  nyújtanak  s  az  így  lekötött  tökét 
akként  mobilizálják,  hogy  a  kölcsönök  erejéig 
jelzálogleveleket  bocsátanak  ki,  amelyeknek  fede- 
zetét a  pénzintézet  jelzáloggal  biztosított  kölcsön- 
követelései teszik.  Zálogleveleket  csak  nyilvá- 
nos számadásra  köteles  intézetek  (részvénytársa- 
ságok, ingatlan  birtokok  tulajdonosainak  szövet- 
kezetei) bocsáthatnak  ki  az  1876.  XXXVI.  t.-c- 
ben  részletesen  szabályozott  feltételek,  jelesül 
a  záloglevelek  külön  biztosítására  rendelt  mini- 
mális 400,000  K.  alap  alkotása  mellett.  Ennek  az 
alapnak  elhelyezési  módját  is  a  törvény  szabja 
meg.  A  jelzálogintézetok  csak  alapszabályszerűen 
engedélyezett,  a  jelzálog  által  teljesen  fedezett 
kölcsönköveteléseik  erejéig  bocsáthatnak  ki  zálog- 
leveleket. A  fedezet  akkor  teljes,  ha  a  jelzálog 
értéke  a  kölcsönösszegnek  legalább  kétszerese. 
A  jelzálogintézeteknek  jelzálogilag  biztosított 
kölcsönkövetelései  a  záloglevelek  összességének 
biztosítékául  szolgálnak,  azokra  végrehajtást  ve- 
zetni nem  lehet,  azokra  harmadik  személyek,  a 
csőd  esetét  kivéve,  jogokat  egyáltalán  nem  szerez- 
hetnek. Az  ilyen  kölcsönköveteléseknek  ezt  a 
jellegét  a  telekkönyvekben  fel  kell  jegyezni.  Az 
1889.  XXX.  t.-c.  adó-  ós  illetékkedvezményeket 
biztosít  az  olyan  J.-nak,  amelyeknek  a  záloglevelek 
biztosítására  szolgáló  külön  alapja  .3  millió  koro- 
nát kitesz.  Ezáltal  a  törvény  a  J.  kiváltságolt  má- 
sodik csoportját  alkotta  meg.  A  harmadik  csopor- 
tot azok  a  pénzintézetek  alkotják  (osztrák-magyar 
bank,  magyar  földhitelintézet,  kisbirtokosok  föld- 
hitelintézete), amelyeknek  jelzálogüzletét  több 
iránjm  kedvezmény  mellett  az  ezen  pénzintéze- 
tekről rendelkező  külön  törvények  szabályozzák. 

Jelzálogi  kereset,  1.  Jelzálogjog. 

Jelzálogintézet,  1.  Jelzálogliiielhankok. 

Jelzálogjog  (gör.-lat.  hypotheca),  a  római  jog- 
ban, ellentétben  a  pignus-szal,  jelentette  azt  a 
zálogjogot,  amelynek  megszerzéséhez  nem  volt 
szükséges,  hogy  az  elzálogosító  a  zálogot  a  hi- 
telezőnek átadja,  hanem  elég  volt  a  felek  meg- 
egyezése. Mai  jogunkban  ós  a  vele  e  részben  rokon 
osztrák  és  német  jogban  jelenti  a  zálogjognak 
azt  a  típusát,  amelynek  lényege  a2,  hogy  az  ingat- 
lan tulajdonosa  a  hitelnyerés  céljára  nem  kény- 
telen a  zálogul  lekötött  ingatlan  birtokától  meg- 
válni, mint  nálunk  1848  előtt,  amikor  a  hitelező 
a  neki  zálogul  felajánlott  ingatlanban  igazán 
reális  biztosítékot  csak  úgy  szerezhetett,  ha  az 
ingatlant  magának  átadatta  (zálogbirtok).  A  J.-nak 
szerzéséhez  nem  elég  azonban  a  felek  puszta 
megegyezése,  mint  a  római  jog  hipotékájánál, 


hanem  szükséges,  hogy  a  zálogjog  a  hitelező  ja- 
vára az  illető  ingatlanról  és  az  azon  fennálló  do- 
logi jogokról  (1.  0.)  vezetett  nyilvános,  vagyis  az 
érdekeltek  által  megtekinthető  ós  a  közhitelesség 
attribútumával  felruházott  jegyzékbe  (a  telek- 
könyvbe) bejegyeztessék. 

Ilyen  J.-gal  csak  oly  ingatlant  lehet  megter- 
helni, amely  telekkönyvezve  van.  A  telekkönyvi 
jószágtesteken  kívül  J.  tárgyai  lehetnek  (jelzá- 
logul szolgálhatnak)  mai  jogunk  szerint  a  telek- 
könyvbe bejegyzett  bizonyos  jogok  is,  így  maga 
a  J.-gal  biztosított  követelés  (alzálogjog)  ós  a 
telekkönyvben  bejegyzett  haszonélvezeti  jog. 

A  J.  is  —  legalább  a  mi  jogunk  szerint  —  el- 
vileg járulékos  jog,  amelynek  célja  az,  hogy  a 
hitelező  részére  a  J.-gal  biztosított  követelés  te- 
kintetében a  jelzálogból  minden  más  régebbi  J.-gal 
nem  bíró  hitelező  előtt  kielégítést  biztosítson.  A 
biztosított  követelés  lehet  jövőbeli  v.  feltételes  is, 
mindenesetre  szükséges  azonban  telekkönyvi  jo- 
gunk szerint,  hogy  a  J.  bejegyzéséből  a  terhelés 
terjedelme  későbbi  jogszerzők  kellő  tájékozód- 
hatása  érdekében  kivehető  legyen,  miért  is,  ha  a 
biztosítani  kívánt  követelés  számszerű  összege 
egyelőre  bizonytalan,  mint  pl.  valamely  szolgá- 
lati viszonyból  keletkezhető  kártérítés  iránti  kö- 
vetelés biztosítására  bejegyzett  ú.  n.  óvadéki 
J.-nál  vagy  annál  a  J.-nál,  amelyet  valamely  még 
csak  ezután  igénybe  veendő  váltóhitelböl  eredő 
követelések  biztosítására  jegyeznek  be,  a  J.  telek- 
könyvi bejegyzésében  ki  kell  tenni  azt  a  legma- 
gasabb összeget,  amelynek  erejéig  a  J.  az  illető 
követelést  biztosítja. 

J.-ot  csak  az  alapíthat,  aki  jelzálogul  szolgáló 
ingatlanra  tulajdonosul,  vagy  a  jelzálogul  szolgáló 
jogra  vonatkozólag  jogosultul  van  a  telekkönyv- 
ben bejegyezve.  Az  azonban  nem  szükséges,  hogy 
a  biztosítandó  követelés  éppen  annak  a  személy- 
nek legyen  a  tartozása,  aki  a  J.-ot  a  hitelezőnek 
engedi ;  mert  lehetséges,  hogy  valaki  idegen  tar- 
tozás fedezetéül  köti  le  a  maga  ingatlanát.  Ez 
utóbbi  esetben  a  jelzálog  tulajdonosát,  aki  a  mon- 
dottak szerint  nem  személyi  adósa  a  hitelezőnek, 
megkülönböztetósOl  az  egész  vagyonával  felelős 
személyi  adóstól,  dologi  adósnak,  jelzálogadósnak 
szokás  nevezni,  minthogy  ö  a  biztosított  követe- 
lésért ép  csak  az  ingatlanával  felel,  de  nem  felel 
a  követelésnek  azért  a  részéért,  amely  a  jelzá- 
logul lekötött  ingatlanából  nem  kerül  ki. 

Ha  több  J.  terheU  ugyanazt  az  ingatlant  (vagy 
jogot),  aminek  kellő  garanciával  egybekötött 
lehetősége  a  telekkönyvi  intézménynek  egyik 
nagy  előnye,  úgy  a  több  J.-nak  egymáshoz  való 
viszonya  telekkönyvi  rangsoruk  szerint  igazodik, 
úgy,  hogy  a  rangsorban  előbb  álló  követelés  a 
kielógítósnól  megelőzi  a  rangban  hátrább  állót. 

Ha  a  hitelező  J.-a  alapján  a  jelzálogból  kielé- 
gítést akar  szerezni,  azt  csak  per  (a  dologi  adós 
ellen  indított  ilyen  kereset  a  jelzálogi  kereset) 
ós  végrehajtás  útján  teheti,  kivéve  azt  az  esetet, 
amikor  egy  másik  hitelező  követelése  miatt  már 
végrehajtás  alatt  áll  a  jelzálog ;  ilyen  esetben  az 
árverési  vételárból  a  telekkönyvi  rangsor  szerint 
kielégítést  kaphat  az  a  hitelező  is,  aki  pert  még 
nem  is  indított.  Ha  ugyanazon  követelés  biztosítá- 
sára több  telekkönyvi  jószágtest  van  jelzálogul  le- 


Jelzálogrkölcsön 


—    845    — 


Jelzési  utasítás 


kötve,  egyetemleges  J.  keletkezik.  A  hitelező  az 
egyetemlegesen  lekötött  jelzálogok  bármelyikéből 
egész  követelésének  kielégítését  követelheti  és 
szabad  választási  joga  csupán  abban  az  esetben 
szenved  némi  megszorítást,  amikor  az  egyetem- 
legesjelzálogok végrehajtási  árverés  útján  eladat- 
ván, a  vételárak  egyidejűleg  kerítlnek  felosztás 
alá  és  az  illető  hitelező  az  egyes  telekkönyvi 
jószágtestek  eladásából  befolyt  vételárak  arány- 
lagos felosztása  mellett  is  kielégítéshez  jut.  Ha  a 
tulajdonos  ingatlanát  rongálja  (devastatio)  és  ez- 
zel a  J.-os  hitelezőnek  nyújtott  biztosítékot  ve- 
szélyezteti, a  hitelező  iij  zálogjogot  követelhet  v. 
az  ingatlanra  zárlatot  kérhet. 

Az,  aki  a  telekkönyvben  bízva,  tehát  jóhiszem- 
ben  szerez  J.-ot,  ezt  megszerzi  annak  dacára,  hogy 
aki  neki  a  J.-ot  engedte,  bár  tulajdonosul  be  volt 
jegj^ezve,  mégsem  volt  az  ingatlan  tulajdonosa, 
v.  pedig  megszerzi  annak  dacára,  hogy  a  köve- 
telés, amelyet  a  J.  hivatva  volna  biztosítani,  soha 
létre  nem  jött,  v.  előzőleg,  pl.  kifizetés  által  meg- 
szűnt, anélkül,  hogy  a  biztosítására  bejegyzett 
J.  a  telekkönyvben  töröltetett  volna. 

J.  tárgyai  lehetnek  a  vízi  járómüvek  is,  ahol  ezek- 
ről a  hatőság  megfelelő,  az  elzálogosítás  bejegy- 
zésére is  szolgáló  nyilvános  jegyzékeket  vezet. 

Ingók  tekintetébon  is  indokolt  lehet  az  elzálogo- 
sításnak az  a  módja,  amely  átadás  helyett  a  J.-nak 
egy  erre  rendelt  nyilvános  jegyzékbe  való  beve- 
zetésével menne  végbe  (ingó  jelzálog).  Vannak 
ugyanis  ingó  dolgok,  amelyeknek  átadás  útján 
való  elzálogosítása  cólellenes,  vagy  nem  is  igen 
lehetséges.  így  pl.  a  fundus  instruktus  tekinteté- 
ben is  több  oldalról  sürgetik  a  J,  módjára  való  el- 
zálogosítást. Az  új  svájci  polgári  törvénykönyv 
már  tett  is  ez  irányban  kezdeményező  lépéseket. 

Jelzálogkölcsön,  a  hitelnek  oly  alkalmazása, 
amelynél  a  kölcsönösszeget  jelzálog,  azaz  a  zálog- 
jog teleklcöny\i  bekebelezése  biztosítja.  L.  Jel- 
zálogjog. 

Jelzálogkönyv,  1.  Jelzálogjog. 

Jelzáloglevél,  I.  Jelzáloghiielhankok  és  Zálog- 
levél. 

Jelzálogos  életbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Jelzálogos  kereset,  1.  Jelzálogjog. 

Jelzálogóvadék,  jelzálog  alakjában  nyújtott 
óvadék. 

Jelzálogüzlet,  a  bankoknak  az  az  üzlete,  amely 
ingatlanokra  jelzálogos  (telekkönj^i  bekebelezés- 
sel biztosított)  kölcsönök  nyújtásából  s  a  jelzálo- 
gilag  biztosított  kölcsönkövetelések  erejéig  zálog- 
levelek kibocsátásából  áll,  1.  Jelzáloghitelbanlcok. 

Jelzálogváltó  olyan  váltó,  ameíy  jelzáloggal 
van  fedezve. 

Jelzés  (Signal),  parancsoknak  v.  értesítések- 
nek tudtul  adása  távolságban  levők  számára.  A 
J.  megfelelő,  látható  v.  hallható  jelekkel,  illetőleg 
az  elekti'omosság  felhasználásával  történik.  A  lát- 
ható jelzés  zászlókkal,  rudakkal,  háromszögalaku 
állvány  kitűzése  és  forgatása,  éjjel  lámpások, 
rakéták,  tűzgömbök,  tüzek  gyújtása  által  eszkö- 
zöltetik. A  hallható  jelzések  adására  szolgálnak 
ágyú-  és  mozsárlövés,  harangkongatás,  villamos 
csengők,  ríadókürtök  és  harsonák,  gőzsípok.  Az 
Ggyes  jelek  összeállítása,  változtatása,  azok  száma 
v.  szme  egy  előre  megállapított  értelemnek  felel 


meg,  mely  a  J.i  kmyvben  megírva  s  titokban  tarta- 
tik.  Közönséges  jelzés  pl.  a  toronyőrök  tűzjelzése 
is,  amidőn  zászlókkal,  lámpással  a  tűz  irányát  ós 
a  harangkongatás  számával  a  kerület  számát  jel- 
zik, melyben  a  tűz  pusztít. 

J.-ek  a  va.vitaknál  arra  valók,  hogy  a  vasúti 
alkalmazottak  a  pálya  állapotáról,  a  forgalomról 
és  az  előforduló  különös  eseményekről  egymást 
gyorsan  és  megbízhatóan  értesíthessék.  Vannak 
hallható  J.-ek,  melyeket  nappal  és  sötétben  egy- 
aránt keU  alkalmazni.  Vaunak  látható  J.-ek,  me- 
lyeknél az  a  fontos,  hogy  azokat  a  szükséges  tá- 
volságokból könnyen  észre  lehessen  venni.  A  sö- 
tétben való  használatra  megállapított  J.-eket  nap- 
lementétől kezdve  napkeltéig,  továbbá  hosszabb 
alagutakban  és  nappal  is  mindenkor  kell  adni,  ha 
a  nappalra  meghatározott  J.-eket  a  szükséges 
távolságokból  tisztán  észrevenni  nem  lehet.  A 
vasúti  szolgálatban  alkalmazottak  kötelesek  a 
J.-eket  késedelem  nélkül  ós  feltétlenül  figyelembe 
venni.  A  J.-ek  helyes  alkalmazásáért  első  sorban 
az  az  alkalmazott  a  felelős,  ki  erre  szolgálatánál 
fogva  hivatott.  A  vasúti  J.-eket  a  következőkben 
csoportosíthatjuk : 

1.  Hallható,  átmenő  vonal- J.-ek  a  villamos 
harangjelző  készülékkel,  ú.  n.  villamos  harang- 
J.-ek  (1.  Állomási  harangjelzö  berendezés). 

2.  A  vonalszemólyzet  J.-ei;  eszközei  a  kézi 
jelző  eszközök,  mint  a  jelzőtárcsa,  jelzőlámpás, 
jelző  zászló  és  a  durrantyu-dördülós. 

3.  Helyhez  kötött  jelzők  (1.  o.). 

4.  Jelzők  a  járómftveken  tárcsával,  jelzőlám- 
pással, úgymint  a  vonat  elejének  és  végének 
(zárójelző)  megjelölése ;  továbbá  jelző  a  tolató- 
mozdonyokon,  jelzők  a  pályakocsikon,  a  hajtá- 
nyokon,  a  motorvonatokon  s  a  posta  részére  (kék 
zászló  és  kék  világot  mutató  lámpással). 

5.  A  vonatszemélyzet  J.-ei,  úgymint  a  moz- 
donyszemélyzet J.-ei  gőzsíppal,  a  vonatkísérő 
személyzet  J.-ei  jelzősíppal,  jelzőkürttel  és  a  kézi 
jelzőeszközökkel. 

6.  A  tolató-személyzet  J.-ei  a  jelző-síppal  ós  a 
kézi  jelzőeszközökkel. 

Megjegyzendő  még,  hogy  a  motoros  kocsikon 
hallható  J.-ek  adására  jelző  harang  és  villamos 
csengők  is  vamiak  alkalmazva. 

A  geodéziában  jelzőeszköz  a  heliotropium  és 
ehhez  hasonló  készülékek,  amelyekkel  a  mérések- 
hez felhasznált  pontokat  minél  messzebbről  észre- 
vehetőkké iparkodnak  tenni.  Nappal  napfényt, 
éjjel  acetilénfényt  használnak,  de  a  legalkalma- 
sabb az  elektromos  fény,  amelyet  éjjel  igen  nagy 
távolságokra  is  lehet  használni,  pl.  1879.  a  spa- 
nyol-algeri  háromszögelésnél  270  km.  távolságra 
még  jól  használható  volt.  —  J.  az  árúkereskede- 
lemben, 1.  Jelölés. 

Jelzési  utasítás.  A  vasúti  jelzéseket  {\.  Jelzés) 
és  az  arra  vonatkozó  határozmányokat  a  vasutak- 
nál a  J.  tartalmazza,  ami  a  közös  vasúti  igazgatói 
értekezlethez  tartozó  hazai  vasutak  részére  azo- 
nosan van  megállapítva  és  az  1906.  évben  kiadott 
kereskedelemügyi  m.  kir.  minisztori  rendelettel 
nyert  jóváhagyást.  Ez  az  utasítás  a  szintén  ker. 
miniszteri  rendelettel  kiadott  szabályzat  alapján 
készült,  amely  az  Ausztriával  közös  határozmá- 
nyokat tartalmazza. 


Jelző 


—     846 


Jelzőkészülékek 


Jelző,  a  nyelvtanban  egy  mondatrész  neve. 
A  J.-t  azért  nevezzük  így,  mert  a  tárgynak  (a 
fogalomnak)  valami  jelét,  ismertetőjegyét  mondja 
meg  s  ilyen  kérdésekre  felel :  milyen  ?  minemű  ? 
v.  minő  ■?  miféle  ?  micsoda  ?  mekkora  ?  melyik  ? 
A  J.-ben  kifejezett  ismertető  jegy  a  jelzett  fogal- 
mat mindig  közelebbről  meghatározza,  megszo- 
rítja. A  jelző  háromfélét  fejezhet  ki.  Vagy  a  jelzett 
tárgynak  minőségét,  tulajdonságát  s  ilyenkor 
tulaj  donságnév  a  jelző,  pl.  his  ujj ;  vagy  mennyi- 
ségét, számát  s  akkor  számnév  a  J.,  pl.  öt  ujj; 
minthogy  mind  a  két  esetben  melléknév  a  J., 
közös  névvel  melléknévi  J.-knek  nevezzük  ezeket. 
Vagy  végre  azt  fejezi  ki,  hogy  micsoda  személy- 
hez vagy  dologhoz  tartozik,  kinek  vagy  minek  a 
birtoka  a  jelzett  tárgy,  s  az  ilyen  birtokviszonyt 
kifejező  J.  rendesen  főnév,  azért  főnévi  J.-nek 
vagy  birtokos  J.-nek  nevezik,  pl.  Isten  ujja,  kéz 
ujja.  Melléknévi  J.-lil  a  mi  nyelvünk  sokszor  fő- 
nevet is  alkalmaz  (melléknévileg  használt  főnév) : 
arany  pálca,  maradék  kenyér,  tenger  nép,  egy 
pipa  dohány.  Néha  a  melléknév  elé  is  teszünk 
J.-t :  világos  kék,  milyen  nagyszerű  (s  a  mellék- 
névtől képezett  határozó  elé:  szép  csöndesen, 
nagy  búsan).  A  költői  nyelvben  s  emelkedett  pró- 
zában sokszor  szerepel  az  ú.  n.  ékesítő  J.  (epithe- 
ton  ornans) :  a  rózsaujjú  Eos,  gyorslábú  Achilleus, 
párducos  Árpád.  Ez  módjával  alkalmazva  igen 
plasztikussá  teszi  a  stílust,  de  túlzott  használata 
fárasztó  és  költőietlen.  A  melléknévi  J.-nek  egy 
külön  fajtája  az  értelmező  J.  (appositio),  vagyis 
az  utólagos  J.,  pl.  Hol  Mátyás,  az  igazságos  ? 
(Kisf.  K.) ;  Átrepültem  a  levegőt,  a  végtelent 
(Pet.) ;  Monda  Lajos,  a  nagy  király  (Ar.).  —  A 
főnéüi  vagy  birtokos  J.  nyélvünkben  részint  rag 
nélkül,  részint  -nek  raggal  áll  s  mind  a  két  esetben 
megfelel  az  indogermán  nyelvek  genitivuszának. 
De  a  birtokot  kifejező  (jelzett)  szót  mindig  jel- 
lemzi nyelvünkben  a  birtokos  személyrag:  az 
Isten  háza  v.  az  Istenwe/i;  háza,  a  szüret  ide_;e  v. 
a  &zmetnék  ide_;e,  stb.  Ha  cselelívést  vagy  cselek- 
vőt jelent  a  birtokszó,  pl.  a  kéz  irása,  egy  anya 
szülöttei,  a  levél  írása,  a  levél  írója :  akkor  a  bir- 
tokos a  cselekvésnek  v.  alanya,  mint  az  első  két 
példában  (a  kéz  ír  stb.).  vagy  pedig  tárgya,  mint 
a  másik  kettőben  (a  levelet  írják  stb.).  Az  első 
esetben  alanyi  birtokosnak  nevezik  (genitivus 
subjectivus),  a  másodikban  tárgyi  birtokosnak 
(genitivus  objectivus).  V.  ö.  Simányi  Zs.,  A  jelző 
mondattana  (Budapest  1914,  M.  T.  Akadémia). 

Jelzöárboc  (ném.  Signalniasf),  oly  árboc,  mely 
nem  vitorlák  hordozására,  hanem  főleg  a  nappali 
és  éjjeli  jelzés  (1.  Hajójelzések)  céljaira  szol- 
gál. E  mellett  az  ú.  n.  árbockosarakban  el  lehet 
látva  gyorstüzelő  ágyúlckal  és  fényszórókkal  (1. 
Árboc). 

Jelzöbalta,  bütüjén  az  erdőbirtokos  vagy  erdő- 
gondnokság  nevének  kezdőbetűjét  vagy  más  jelt 
viselő  balta,  mellyel  a  kivágandó  fa  tövét,  vagy 
az  eladott  törzset  megjelölik,  illetve  jeggyel  el- 
látják. 

Jelzőberendezések  a  vasútnál,  1.  Jelzés  és 
Helyhez  kötött  je'zök. 

Jelzőblokk,  vasúti  biztosító  berendezéseknél 
a  különböző  jelzők  állító  emeltyűinek  elzárására 
szolgáló  villamos  zárószerkezet,  melynek  célja, 


hogy  a  jelzőket  kezelő  vasúti  őr  valamely  jelzőt 
csupán  akkor  állíthasson  szabadi'a,  ha  erre  a  disz- 
ponáló helytől  az  engedélyt  megkapta,  azaz  ha  a 
diszponáló  közeg  a  J.-ot  villamos  áram  útján  záró 
helyzetéből  feloldotta. 

Jelzőbója  (ném.  Signalboje,o\.  gavüello  segna- 
lante,  ang.  signal  buoy).  J.-k  mindazon  vízalatti 
tárgyak  megjelölésére  szolgálnak,  melyeket  a  ha- 
jósnak kerülni  v.  legalább  is  figyelembe  venni 
kell.  így  J.-kkal  megjelöltetnek  a  zátonyok,  szik- 
lák, horgonyzásra  nem  alkalmas  fenék,  tenger- 
alatti kábelek,  elmerült  hajóroncsok,  a  tenger  fe- 
nekén lefektetett  horgonyláneok,  tenger  alatti  ak- 
nákkal bevetett  terűletek,  bizonyos  távolságra  a 
parttól  levő  pontok,  szorosokban,  folyamtorkola- 
tokban ós  kikötőbejáratokban  a  hajózható  meder 
stb.  A  J.-k  igen  különböző  alakúak  és  szerkeze- 
tűek ;  sokszor  jelvényeket  viselnek,  melyekről  cél- 
juk felismerhető.  Egészben  véve  optikai  és  akusz- 
tikai J.-kat  lehet  megkülönböztetni  a  szerint,  hogy 
csak  láthatók-e  v.  pedig  hangokkal  is  jeleznek-e. 
Az  optikai  J.-k  éjjel  világítanak,  még  pedig  gáz- 
V.  villamos  fénnyel.  Az  akusztikai  J.-k,  melyek 
különösen  ködös  időben  végeznek  hasznos  szol- 
gálatot, harangoznak,  sípolnak,  süvítenek  (ném. 
Heidbojen)  stb.  Mindkét  fajta  többnyire  automa- 
tikus, önműködő,  amennyiben  v.  állandóan,  vagy 
hosszabb  időn  át  minden  hozzájáinilás  nélkül  mű- 
ködik. L.  még  Bója  és  Hajózási  jelek. 

Jelzőeke,  1.  Sorhúzógépek. 

Jelzőeszköz,  1.  Jelzés. 

Jelsőgép  (uém.  Markirmaschine),  cégek,  gyári 
jegyek,  mértékbeosztások,  számok,  címnevek, 
monogrammok  s  más  ehhez  hasonló  jeleknek  a 
géprészeki'e  való  rányomására  használt  eszköz. 
Lapos  tárgyak  megjelölésére  való  jelek  hengere- 
sen foglalnak  helyet,  míg  a  hengeres  tárgyak  jel- 
zésére valók  lapos  fejbe  vannak  erősítve.  A  meg- 
jelzendő  tárgy  mindkét  esetben  egy  magasságban 
pontosan  beállítható  asztalon  fekszik,  míg  a  jelzőt 
jobbra-balra  tetszés  szerint  elállítható  szupport- 
szerűén  vezetett  asztal  tartja.  A  keményített  acél- 
jeleket  emeltyiis  sajtóval  erősen  a  tárgyhoz  szo- 
rítjuk, miáltal  azok  a  legjobb  anyagból  álló  tár- 
gyakba erősen  belenyomódnak. 

Jelzők  a  vasútnál,  1.  Helyhez  kötött  jelzők. 

Jelzőkészülékek,  a  legkülönbözőbb  célra  és 
szerkezetekben  alkalmaztatnak  olyan  helyeken, 
ahol  vagy  előre  figyelmeztetni  kívánunk  az  eset- 
leg bekövetkezhető  veszélyek  elhárítása  végett, 
vagy  ahol  ellenőrzés  céljából  bizonyos  megtör- 
tént dolgokat  kell  maradandó  jellel  feljegyeznünk, 
így  például  robbanás  veszélyének  kitett  tartányok 
és  gőzkazánok  feszültségeinek  jelzésére  olyan 
manométer  néven  ismert  készüléket  használunk, 
mely  egy  rúgó  által  mozgatott  mutatóval  a  szám- 
lapon pontosan  megmutatja,  hogy  milyen  nagy 
nyomás  uralkodik  az  edény  belsejében.  Tűzveszé- 
lyes gyárakban  vagy  raktárakban  a  veszélyes  he- 
lyekre olyan  hőfokjelzőket  helyeznek  el,  melyek 
egy  bizonyos  hőfok  mellett  megolvadnak  és  egy 
elektromos  csengőt  jól  hallható  helyen  megszó- 
laltatnak, vagy  az  oltásra  előre  elkészített  és  ál- 
landóan vízzel  telt  tartánnyal  kapcsolt  csőhálózat 
csapját  megnyitják,  úgy  hogy  a  kérdéses  termet 
sűrűn  permetező  vízesö  borítja  el. 


Jelzőkürt 


—     847     — 


Jemtland 


Jelzőkürt  (Bugle),  a  gyalogság  rendes  jelző 
trombitájának  neve.  Széles  menzurája  követkéz- 


IS 


1  2         3       4       5       6 

tében  az  alaphang  is  megszólal  rajta,  de  fölfelé 
csak  a  hatodik  felsöhangig  jutunk  el.  Ezekből  a 
hangokból  állítják  össze  a  szükséges  katonai  csa- 
pat-jelzéseket. 

Jelzőlámpák,  a  hajókon  és  a  vasutaknál  éjjeli 
j  elzésekre  használt  lámpák,  1.  Hajójelzések  és  Kézi 
jelzöe.'^zközök. 

Jelzőlobogók  (ném.  Signalflaggen),színes,töhh- 
féle  alakban  készített  lobogóií,  melyek  a  tengeren 
a  hajók  ós  a  parti  jelző  állomások  által  is  jelzé- 
sekre használtatnak,  1.  Hajójelzések. 

Jelzőrakéták,  1.  Jelzés. 

Jelzösíp  1.  (ném.  Signalpfeife  v.  BooUimanns- 
pfeif'e),íöleg  a  hadihajókon  az  altisztek  által  hasz- 
nált éleshangú  slp,  mely  úgy  az  árbocokon  és 
vitorlafákon  dolgozó  matrózok  figyelmének  fel- 
hívására, illetve  parancsolcnak  közvetítésére,  vala- 
mint a  hajón  a  belszolgálatnak  teljesítésénél  a 
figyelemnek  felébresztésére  használtatik.  —  2.  J. 
V.  jelződuda,  automobilokhoz  használt,  gummilab- 
dával  fujható  síp,  duda  v.  trombita.  A  fúvás  oly- 
kor btjlékony  tengellyel,  a  lendítökerókről  mozga- 
tott porszivattyuval  is  végeztetik. 

Jelzőszám  (index  numher),  az  ár  átlagszámí- 
tásának az  a  neme,  amely  különféle  árjegyzése- 
ket összefoglalva  százalékokban  egy  közös  átlag- 
ban egyesít.  E  célra  megállapítják  első  sorban  a 
felveendő  árúcikkek  piaci  árát,  lehetőleg  ugyan- 
azon időre  vonatkozólag,  vagy  pedig  kiszámítják 
azok  évi  átlagárát  havi  vagy  heti  jegyzések 
alapján.  Minthogy  e  jegyzések  többnyire  külön- 
böző súly-,  tér-  és  űrmértékre  vonatkoznak  és 
részben  nagy,  részben  kis  pénzösszegekre  szól- 
nak, nem  lehetséges  ezek  összegét  egyszerűen 
összeadni,  mert  akkor  azon  cikkek  iDefolyása 
volna  túlnyomó,  amelyek  kis  méretben  nagy  ér- 
téket képviselnek.  Hogy  azok  egyaránt  érvényre 
jussanak,  át  kell  számítanunk  az  ár-adatokat  szá- 
zalékokra. Alapul  vesszük  a  cikkek  első  evi  árát 
vagy  azok  több  évi  átlagát  és  azt  esetről  esetre 
100-zal  egyenlősítjük ;  a  következő  évek  árait  a 
fenti  átlagra  vonatkozó  százalékszámokban  fe- 
jezzük ki.  Ha  minden  évben  összeadjuk  az  összes 
cikkek  százalékait  és  a  nyert  összeget  eloszt- 
juk a  cikkek  számával,  megkapjuk  a  kívánt  évi 
átlagot,  azaz  index  number-t. 

Jelzőszínek  v.  cégér  színek,  1.  Jllatok  szím. 

Jelzőtárcsa  (vasút),  1.  Kézi  jelzőeszközök. 

Jelzőzászló  (vasút),  1.  Kézi  jelzőeszközök. 

Jelzőzsineg.  A  kózifékezéssel  közlekedő  vas- 
iití  vonatokon  J.-gel  kötik  össze  a  mozdony  gőz- 
sípját  és  ezt  a  J,-et  személyvonatoknál  az  összes 
kocsikon  végigvezetik,  míg  tehervonatoknál  csak 
az  első  vonatkísérőig  (vonatvezető  vagy  fékező). 
A  J.  arra  szolgál,  hogy  baj  esetében  J.-húzással, 
vagyis  gőzsípjelzésadással  a  bajra  figyelmessé 
lehessen  tenni  a  mozdonyvezetőt.  Olyan  vonatok- 


nál, amelyek  Westinghouse-  v.  egyéb  önműködő 
mechanikai  fékezéssel  bírnak,  J.-et  nem  alkalmaz- 
nak, mert  a  vonatkísérők  és  utasok  a  kocsikból 
is  működésbe  hozhatják  a  féket. 

Jemandar,  1.  Dzsemandar. 

Jemappes  (ejtsd:  zsemapp),  község  Hainaut  belga 
tartomány  Mons  járásában,  a  Trouille  és  Haine 
összefolyásánál,  (1910)  7217  lak.,  vasművekkel, 
üveg-,fayence-  és  vegyészeti  gyáiTal;  szénbányák- 
kal, ipariskolával.  1792  nov.  6.  Dumouriez  fran- 
cia vezér  és  Égalité  tábornok  (a  későbbi  Lajos 
Fülöp  király)  46,000  emberükkel  győzelmet  arat- 
tak itt  az  AJbert  szász-teseheni  herceg  vezérelte 
26,000  főnyi  osztrák  hadseregen.  7000  osztrák  ós 
4000  francia  esett  el.  A  jemappesi  csatával  Ausz- 
tria elveszítette  Belgiumot. 

Jemen  (Yemen),  Arábia  félszigetének  DNy.-i 
része,  amelyet  a  rómaiak  és  görögök  Boldog 
Arabiátiak  neveztek.  Régi  török  vilajet,  amelyet 
1900.  Asszír,  Hodeida,  Szana  és  Taisz  vilajetekre 
osztottak  fel.  Területe  191,000  km^,  kb.  750,000 
lak.  Legjelentékenyebb  városai:  Kunfuda,  Lo- 
haja,  Beit  el  Fakih,  Hodeida,  Dammar  és  Szana, 
a  főváros.  Jó  termő  vidék,  kevés  csapadéka  miatt 
rendes  öntözésre  is  szorul.  J.-ben  már  a  keresz- 
tény időszámítás  előtti  évezredben  virágzó  kul- 
túra volt  és  élénk  kereskedelmet  űztek  (árúik  főleg 
mirha,  kasszia,  fahéj,  laudanum  és  tömjén).  J.-nek 
közvetítő  szerepe  volt  India  és  a  Nyugat  között. 
Dzsof  és  Szaba  államokból  állott,  az  első  a  Main 
nép  és  dinasztia  királysága  Karnáu  és  Jathil  szék- 
helyekkel, a  másodiknak  fővárosa  Marib  volt. 
Időnként  az  asszíroknak  adófizetőik  voltak.  A  gö- 
rögökkel élénk  kereskedelmet  tartottak  fenn.  A 
Ptolemaioszok  idejében  jelentőségéből  vesztett  J., 
mert  a  görögök  és  a  rómaiak  az  indiai  kereske- 
delmet, az  Arábia  körüli  utat  biztosítva,  a  tenge- 
ren bonyolították  le.  25-ben  Kr.  e.  Augustus 
egyiptomi  seregeivel  hadat  viseltek.  Szaba  Kr. 
sz.  körül  a  történelem  színpadáról  eltűnik  ós 
helyét  a  tengerhez  közelebb  lakó  himjár  (ho- 
merit)  nép  foglalja  el.  A  főváros  ekkor  Taphár, 
a  mai  Szana  lett.  Kr.  u.  az  V.  sz.-ig  m-alkodtak 
a  himjár  nép  királyai,  de  Abessztnia  fenható- 
sága  alatt  állottak  és  keresztény  nép  lettek. 
52S-ban  keresztény-zsidó  vallásháború  dúlt.  570- 
bon  perzsa  uralom  alá  került,  de  629.  Mohanmied 
annak  véget  vetett.  Ettől  kezdve  a  főkalifák 
fenhatósága  alatt  több  dinasztia  uralkodott. 
1231— löl7-ig  a  Rezulid,  majd  a  Tahuld  törzs 
állott  az  ország  élén.  A  XVI.  sz.-tól  kezdődött 
a  gyakran  csak  névleges  török  uralom.  Legújabb 
időkben  is  többször  lázadtak  fel  a  benszülött  tör- 
zsek, így  utoljára  1905  máj.  és  1909  ápr.-szept., 
amidőn  az  egyesült  sejkek  szent  háborút  hirdettek 
a  törökök  ellen,  de  legyőzettek. 

Jemeppe-sur-Meuse  (ejtsd:  zsömepp  szUr möz),  vá- 
ros Liöge  belga  tartomány-  és  járásban,  a  Maas 
jobb  partja  és  vasút  mellett,  (1910)  6014  lak.,  szén- 
bányával, üveghutákkal,  gépgyártással  és  vas- 
müvekkel.  A  Maas  balpartján  J.-zel  szemben  van 
Seraing,  mellyel  függőhíd  köti  össze. 

Jemez,  amerikai  népfaj,  1.  Ftteblo-indiánnsok. 

Jemo,  a  Marshall-szigetek  egyike  (1.  0.). 

Jemtland  (Jámtlaud),  svéd  tartomány,  Wes- 
terbotten,  Wester-Norrland,  Gefleborg,  Koppar- 


Jen 


8Í8     - 


Jendrássik 


berg  ós  Norvégia  közt,  52,218  km^  területtel,  (1910) 
118,117  lak.  A  nagy  tavakban  és  mocsarakban 
bővelkedő  földön  a  népesség  főleg  halászattal  és 
állattenyésztéssel  foglalkozik.  A  kerület  székhelye 
Östersund. 

Jen,  folyó  Szibériában,  I.  Jana. 

Jen  (vagy  Yen),  a  japáni  pénzrendszer  egy- 
sége r=  100  szén.  Az  1897-iki  valatarendezés 
előtt  arany  és  ezüst  jen  érmek  voltak  forgalom- 
ban. Az  arany  jen  értéke  K4"92,  az  ezüsté  K  5"13 
volt.  Az  1897  bevezetett  aranyvaluta  az  új  10 
jenes  aranyérmet  tette  folyópénzzé,  az  ezüst  jen 
pedig  váltópénz  lett.  10  új  arany  jen  értéke 
K  2460,  vagyis  az  új  arany  jen  viszonya  a  régi- 
hez 1 :  2.  Vernek  még  20  és  5  jenes  darabokat  Is. 

Jena,  város  Szász-Weimar  nagyhercegség 
Apolda  járásában,  (1910)  38,487  lak.,  J.  jelentősége 
egyetemében  és  történelmi  emlékeiben  van.  Az 
egyetem  a  Frigyes  János  választófejedelem  által 
1548.  a  lutheránus  vallás  ápolására  alapított  gim- 
náziumból fejlődött  ki  és  mint  egyetemet  1558 
febr.  22.  nyitották  meg;  virágzási  kora  1787— 
1806  közé  esik ;  ezen  időben  itt  tanított  Fichte 
(1794—99),  Schelling  (1798—1803),  Hegel  (1802- 
1807),  Okén  (1807—19)  és  Schiller.  Jelenleg  112 
docens  tanít,  hallgatóinak  száma  pedig  megha- 
ladja a  800-at.  Az  egyetemet  1908.  a  350- ik  év- 
forduló alkalmából  a  régi  kolostorból  a  várban 
épült  s  gazdagon  felszerelt  új  egyetemi  épületbe 
helyezték  át  s  felavatásán  az  egész  német  tudo- 
mányos világ  részt  vett.  Az  egyetemi  könyvtár- 
ban a  magyar  vonatkozású  ós  magyar  tudomá- 
nyos irodalom  gazdagon  van  képviselve.  Az  egye- 
temen Mvül  a  város  második  nevezetessége  a 
Zeiss-féle  optikai  műintézet,  mely  tudományos 
műszerei  és  munkásjóléti  intézményei  révén  az 
egész  világon  első  helyen  áll.  A  felső-  és  szak- 
oktatási intézetekon  kívül  még  számos  tudomá- 
nyos intézet  és  egyesület  is  működik  a  városban, 
melynek  utcáit  és  tereit  több  műemlék  és  szo- 
bor díszíti.  J.-ról  az  okiratok  1182-től  tesznek  emlí- 
tést. 1672— 90-ig  a  szász-jenai  hercegségnek  volt 
fővárosa.  1741-ben  került  Szász-Weimarhoz.  Em- 
lékezetes J.  az  1806  okt.  14.  itt  vívott  csatáról, 
amelyben  Napóleon  hadai  a  Ferdinánd  braun- 
schweigi  herceg  vezérlete  alatt  álló  porosz-szász 
sereget  teljesen  tönlcre  verték.  V.  ö.  Eitter,  Füh- 
rer  durch  J.  u.  Umgebung  (J.  1911) ;  Borkowsky, 
Das  alté  J.  und  seine  Universitat  (J.  1908) ;  Ley- 
dolph,  Die  Schlacht  bei  J.  (J.  Iií02). 

Jenai  üveg.  Schott  az  üveg  egyes  alkotóré- 
szeinek befolyását  annak  kiterjedésére,  oldható- 
ságára és  fénytörőképessógére  rendszeresen  ta- 
nulmányozta és  a  nyert  eredmények  alapján  je- 
nai gyárában  különleges,  tudományos  és  techni- 
kai célokra  szolgáló  üvegféléket  gyárt,  melyek 
J.  elnevezés  alatt  ismeretesek.  Fő  gyártmányai 
az  optikai  üveg,  továbbá  a  thermometer-üveg 
(ílzikai  üveg),  melynek  minimális  a  kiterjedése  ós 
az  ú.  n.  eszközüveg  (Geráte-Glas),  mely  kevésbbé 
oldható,  mint  a  közönséges  üveg.  A  jenai  gyár 
üvegedényei  (lombik,  főzőedény)  és  vízinutató  csö- 
vei azonkívül  a  gyors  felhevítést  is  kiállják.  Ez 
utóbbiakat  úgy  készítik,  hogy  a  kisebb  kiterjedésű 
üveget  egy  nagyobb  kiterjedésűvel  vonják  be 
(Verband-Glas).  Autozit  név  alatt  oly  üveget  hoz- 


nak forgalomba,  mely  a  gyors  hőfokváltozásokat 
kibírja;  izzólámpák  gyártására  különösen  al- 
kalmas. 

Jenatsch,  Georg,  graubündeni  politikus  és 
hadvezér,  szül.  Samadenben  1596.,  megh.  Chui- 
közelében  1639  jan.  24.  Evangeükus  pap  volt 
Scharansban  és  1618  óta  a  protestáns  párt  vezére 
a  Graubündent  dúló  véres  vallási  harcokban. 
1621-ben  megölette  Plánta  Pompejust,  a  kat.  párt 
vezérét  s  a  katonai  pályára  lépett.  Egy  ideig  Ve- 
lence és  Franciaország  zsoldjában  is  harcolt.  Ami- 
kor Rohan  herceg  Richelieu  megbízásából  a  fon- 
tos Veltlin-völgyet  akarta  a  spanyoloktól  elfog- 
lalni, hogy  Tirol  ós  Milano  közt  a  Habsburg-bir- 
tokok összeköttetését  megszakítsa,  J.  a  franciákat 
támogatta.  De  amikor  látta,  hogy  a  franciák 
Graubtindem-e  is  ki  akarják  terjeszteni  befolyásu- 
kat, átcsapott  a  spanyolok  pártjára  s  katolikussá 
lett.  A  spanyoloktól  támogatva  1637.  a  franciá- 
kat kiszorította  hazájából  s  annak  korlátlan  ha- 
talmú fővezére  lett.  Hatalmának  tetőpontján  azon- 
ban áldozatul  esett  ellenségei  boszujának.  Chur 
közelében  meggyilkolták  a  Planta-család  hívei. 
Kalandos  életét  Konr.  Férd.  Mayer  regényben 
dolgozta  fel  (Leipzig  1876.  Magyarul  a  Buda- 
pesti Szemle  176.  sz.-ban,  1891  ós  a  Klasszikus 
Regónytárban,  1904).  V.  ö.  Haffter,  Georg  el. 
(Davos  1894) ;  Biedhauser,  Georg  J.  (u.  0. 1897). 

Jenbach,  falu  Schwaz  tiroli  kerületi  kapitány- 
ságban, az  alsó  Inn  és  vasút  mellett,  (1910)  2126 
lak.,  vaskohókkal,  gépműhellyel,  kasza-  és  acél- 
gyárral, kéregpapirgyárral ;  közelében  van  Schwa- 
der  vasércbánya  és  a  Tratzberg  kastély  (gróf 
Enzenbergé).  Az  Achen-tóhoz  vezető  hegyi  pálya 
kiinduló  pontja.  É.-ra  Eben  búcsujáróhely,  az 
1313.  meghalt  Szt.  Nothburga  sírjával. 

Jendi,^  a  francia  Szudánbeli  Dagomba-vidók 
főhelye  ÉNy-i  Afrikában,  az  Arany-parttól  É-ra, 
mintegy  12,000  lak.  A  nagyobbára  sík  föld  külö- 
nösen állattenyésztésre  alkalmas. 

Jendrássik,  1.  Ernő,  orvos,  J.  2.  fia,  szül.  Ko- 
lozsvárt 1858  jún.  7.  Tanulmányai  végeztével 
Wagner  tanár  klinikáján  nyert  alkalmazást,  majd 
egy  évet  külföldön  (főleg  Parisban  Charcotnál) 
töltött,  1887.  az  idegkórfein  magántanára  lett, 
1893.  pedig  ugyanazon  tárgy  nyilvános  rend- 
id vüU  tanárának  nevezték  Id.  1903  óta  nyilvá- 
nos rendes  tanára  az  idegkórtannak,  1908  óta 
a  belgyógyászatnak  ós  a  íl-ilc  belklinika  igazga- 
tója. Tudományos  munkássága  széles  körben  mo- 
zog ;  közleményei  német,  francia  nyelven  is 
mind  megjelentek.  Idegkórtani  közlései :  Adatok 
az  inreflex  tanához,  A  reflexek  localisatiója,  A 
hypnotismmról,  A  suggestióról,  A  hystetiás  suy- 
ger álhatóságról,  Contribution  a  l'étude  de  l'hé- 
miatrophie  cérébrale  avec  P.  Marié,  A  polmnye- 
leyieephalitis  viszomja  a  Basedotv-kórhoz,  A  tabes 
dors.  locMisatiójáról,  Multipl.  Neuritis  u.  Ataxie, 
Az  arcideg  viszonyáról  a  kmnyelválasztáshoz, 
Coordinationsstörungen,  stb. :  a  belorvostanból : 
A  calomel  mint  diureticum.  Vizsgálatok  a  kéneső 
okozta  diuresisrol,  A  szervi  szívbajok  orvoslása, 
Mentő  eljárások  belső  bajokban,  Antipyrese;  mun- 
katársa a  Belgyógyászat  Kézikönyvének ;  ezen- 
kívül :  A  jódalbuminátról  és  az  alhmnin  kémiai 
alkatáról,  Geometrikailag  szabályosbaktériumko- 


Jéne 


-    849    — 


Jenisszejszk 


lőniákről,  Jean  Martin  Charcot,  stb.  Szerkesz- 
tette ós  részbon  írta  A  belorvostan  tankönyve  c. 
művet  (Budapest  1910).  Munkatársa  volt  a  Pallas 
Nagy  Lexikonának  sa  Bibliothekdor  gesammten 
Heilkundo  c.  nagy  irodalmi  vállalatnak.  Munkála- 
tai külföldön  is  elismerést  arattak ;  egyik  vizsgá- 
iási  eljárását  ő  róla  nevezték  el.  A  Magyar  Tud. 
Akadémiának  és  számos  más  tudományos  társa- 
ságnak tagja.  Tanári  és  orvosi  gyakorlata  mel- 
lett szervezte  az  országos  orvosszövetsóget,  mint 
annak  első  főtitkára  és  6  alapította  meg  az  or- 
vosi nyugdíj-egyesületet.  1809-hen  udvari  taná- 
csosi címet  kapott. 

2. ./.  Jenő  Lipót  András,  fiziológus,  szül.  Kap- 
iiikbányán  1824  nov.  18.,  megh.  Budapesten  1891 
március  31. 1843-ban  a  bölcsészet  dolrtora  lett.  Majd 
a  jogi  pályára  lépett,  a  kétéves  kurzust  sikerrel 
pl  is  végezte,  de  már  ekkor  mindinkább  fokozódott 
benne  a  természettudományok  iránt  való  érdeklő- 
dés és  eleinte  csak  vendégképen  járt  az  anatómiai 
előadásokra,  majd  22  éves  korában  (miután  egy 
évig  technikus  is  volt)  Bécsben  az  orvosi  pályára 
lépett.  18ő3-ban  orvosdoktorrá  lett  és  1857.  a  ko- 
lozsvári orvos-sebészi  tanintézetnél  az  élettani  tan- 
széket, majd  1860.  a  pesti  egyetem  ugyanazon  ka- 
tedi-úját  foglalta  el.  Tudományos  működésében  az 
elvontabb  kérdésekkel  szeretett  inkább  foglal  kőzni 
s  az  élettüneméiiyek  fizikai  alapját  kutatta.  Kzen 
vizsgálataira  számos  Idtünö  műszert  alkotott. 
Legkiválóbb  vizsgálatai  az  izomműködésre  vonat- 
koznak :  Erti^kezések  a  myomechanika  Awé&ó7 
(1881,  Akadémia);  Beilragzur  Analyse  der  Zuk- 
kungswelle :  Ueber  die  Ürsachen  der  in  d.  Mus- 
keln  nach  der  h;inwirkungcon.stanter  Sti'öme  auf- 
tretenden  Strönuingserscheinungen  :  Kísérleti  és 
kritikai  tatmhnányok  azon  molekuláris  folyama- 
tok felett,  amelyek  az  izomvsszekíizódásnál  végbe- 
mennek:  Polydromomotoi\  Esmyografion,  stb., 
ezenkívül  közleményei :  Atmtr/niiai  vizsgálatok 
a  thymusmirigyröl (186(5) ;  Két  uj szenimérészeti 
mód  (1867)  s  hagyatékában  maradt  egy  csaknem 
teljesen  kész  élettan,  amelynek  csak  Bevezetése 
jelent  meg.  V.  ö.  Klug  dr.,  J.  Jenő  tanár  emléke- 
zete, .akadémia  1892. 

3. ./.  ,/e/?ó',  festő,  szül.  Budapesten  1860  okt.  30. 
.logi  tanulmányait  abbahagyva,  1880— 84-ig  Mün- 
chenben tanult  a  képzőmű v.  akadémián  s  onnan 
küldte  1884.  el.ső  képeit  Budapestre  Próba  után, 
Gondolatokban,  IdyU  címmel.  Párisi  tanulmá- 
nyok után  Budapesten  telepedett  le  s  itt  arcképei- 
vel (pl.  Korányi  tanár,  Almás-sy  grófné  stb.)  és 
főkép  életképeivel  szaporán  vett  részt  a  Műcsar- 
jKik  kiállítiisain,  ahol  1891.  Az  özvegy  c.  képére 
a  Rátli-dí jat,  1894.  Vége  c.  képére  a  Károlyi-dijat 
kapta.  Misére  és  Távozó  c.  festményeit  az  állam 
vette  meg.  -I.  élénk  r(iszt  vett  a  főváros  mii  vészi 
életéb<?n  s  ezidöszorint  helyettes  igazgatója  a 
Képzőművészeti  Tárijulatnak.  V.  ö.  Művészet, 
1913. 

Jéne,kisk.Grömör-é8  Kis-Hont  vm.  feledi  j.-ban, 
M9I0)  315  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Rimaszécs. 

Jenéi  Viktor,  jogtanár,  szül.  Marosvásárhelyt 
1H40  dec.  23.,  megh.  Budapesten  1887  okt.  8.  A 
székelyudvarhelyi  ref.  főiskolán  1866.  jogtanár 
lett,  majd  a  jogi  tanfolyam  felfüggesztése  után 
(IS/O)  a  bölcsé-szeti  tárgyakat  adta  elő.  A  kolozs- 

K^rni  Xfigy  T:^x(kona.  X   ^öt. 


vári  egyetem  felállításával  (1872)  ott  lett  tanár. 
Műve:  Nemzetgazdasági  nszonyaink  fejlődése 
(Marosvásárhely  1867). 

Jenequen  (növ.)  a.  m.  henequen  v.  hennequiu, 
1.  Agavé. 

Jeneszter  (uöv.),  1.  Zanöt. 

Jeni  (tör.)  a.  m.  új ;  összetételekben  gyaki-an 
előfordul,  ellenese  eszki,  a.  m.  régi.  Továbbkép- 
zett alakja :  JeiMzse  (helynév),  török  dohányáról 
híres. 

Jenibazár,  vái'os,  1.  N ovibazár. 

Jenicseri,  1.  Janicsár. 

Jenikaié,  orosz  város,  I.  Keres. 

Jeniköi,  villatelep  és  kisközség  a  Boszporusz 
mellett,  KonstantinápolytólÉK.-re,  a  szultán  egj'ik 
nyaralójával :  itt  épült  az  osztrák-magyar  nagy- 
követ villája  is. 

Jenil,  spanyolországi  folyó,  1.  Genil. 

Jenisszej  (Joandezi,  a.  m.  Nagy  folyó),  Szibí- 
ria  legnagyobb  folyója ;  ered  a  Szajan-hegységt^l 
D.-re  a  Bei-kom  és  Khua-kem  összefolyásából  s 
azután  Ulu-khem  néven  a  Szaján-hegységet  át- 
törve orosz  területre  ér.  Mellékfolyói :  az  Angara 
(1.0.),  Köves-Tunguszka,Alsó-Tunguszka,  Kurejka, 
Daneskina,  Kasz,  Szym,  Ingarevka.  Valamivel 
az  Angara  torkolata  után  már  1500—2000  m. 
széles,  a  tundrák  vidékén  rendki^^il  ellaposodik 
a  medi'e  s  igen  széles  a  folyó,  majd  15—17  km.  szé- 
les és  380  km.  hosszú  esztuárium-torkolattal  az 
Északi  Jeges-tengerbe  ömlik.  Torkolatánál  a  jég 
kb.  jún.  10-iko  körül  enged  fel,  míg  felső  to- 
lyásáii,  azaz  délibb  részein  már  április  végén, 
május  elején  hajózhatő.  Egész  hossza  4750  km. -re 
becsülheti,  ebből  Minusszinszktől  felfelé  2960 
km.-nyire  hajózható,  valamint  lefelé  is.  A  J.  Kasz 
nevű  mellékfolyóját  csatorna  köti  össze  a  Ket  út- 
ján az  Óbbal.  Községek  a  J.  mellett :  Minusszinszk, 
Krasznojarszk.  Tunisanszk,  Dudinszk,  a  legésza- 
kibb lakott  hely  Kresztovszk.  V.  ö.  Seebohm, 
Siberia  in  Asia,  a  visit  to  the  valley  of  the  Yenesay 
(London  1882):  Vikkiczkij,  A  J.  folyó  térképe 
(oroszul.  Sz'.'nt-Péter\-ár  1900). 

Jenisszeji  feliratok,  1.  Orkhoni  feliratok. 

Jenisszeji  oszijjáJkok,  palaeoasiata,  más  beosz- 
tás szerint  hiperborens  nép,  Szibíria  egyik  ős- 
népe  a  Jenisszej  folyásának  alsó  völgyeiben,  Tu- 
rukhanszk  tájékán.  Megkülönböztetendők  az  ugor 
eredetű  Irtis-osztjákoktól  ós  szamojéd  osztjákok- 
tól.  kiket  röviden  osztjáknak  mondunk  (1-  t'): 
azért  helyesebben  nevezik  a  J.-at  oroszosan :  je- 
nvizeici-nek.  Nyelv  .szerint  a  kihalt  aiinok.assza- 
nok,  kojbatok  t<»rzséböl  valók.  Tulajdon kópeni  te- 
rületük AnciferovaKureika  vidéke,  két  csoportban 
van  alig  1000  főnyi  halásztanyájuk.  Enyésző,  pusz- 
tuló n(5p.  mely  titokban  még  a  pogány  valláshoz 
szít,  bár  hivatalosan  orosz  hitű.  Még  szívósabba n 
r-agaszkodik  nyelvéhez.  V.  ö.  Cniftren,  Vei-such 
einer  Jonissei-ostjakischen  und  kottisohen  Sprach- 
lehre :  Pafkanov,  a  Keleti  Szemle  1908.  évf.  és 
u.  a.,  Peuples  palaet)asiaitiques  de  la  Síbórie  (Pé- 
tersbourg  líK).3) :  Anucinnin  expedíciójának  (1905 
—1907)  leírÓK'^x  orosz  nyelven. 

Jenisszejszk,  1.  orosz-sztMrúii  kormányzóság 
a  Jeges-tenger,  Tobolszk,  Tomszk,  a  kínai  bir**- 
dalom.  Irkutszk  és  Jakut.szk  közt,  2.556,756  km* 
területtel.  (i9it)  8.59.100  lak..  100  km -'-re  jut  33. 

5» 


Jeni-szeráJ 


—     850 


Jenő 


tikik  szamojédok,  jakutok,  osztjákok,  tunguzok, 
szojotok,  kamasszincek,  tatárok,  koj  balok  ós  nagy- 
részt deportált  oroszok.  D.-i  részeit  az  erdős  Sza- 
ján-hegység  ágazza  be.  A  tengerbe  torkoló  folyó- 
vizei :  a  Jenisszej,  a  Taz,  a  Piaszina,  a  Khatanga 
ós  az  Anabara.  A  Jenisszej  völgyében  a  hegyek- 
től az  é.  sz.  58*-áig  nagy  széntelepek  vannak, 
íCrasznojai-szk  járásban  gipsz  és  sósvizek  talál- 
hatók ;arany,  ezüst,  vas  és  réz  sok  helyütt  lelhető. 
Aranymosása  igen  jelentékeny.  Éghajlata  zord, 
jannáriusban  — őG^-otis  észlelnek ;  azé. sz. 70°-ától 
a  tengerig  tundrák  teralnek  el.  Minusszinszk  já- 
rásban vú'ágzó  a  földmívelés,  termesztenek  rozsot, 
árpát,  zabot  és  burgonyát.  Állattenyésztése  szá- 
mottevő. A  halászat  és  a  prémes  állatokra  való 
vadászat  sokakat  foglalkoztat.  J.  járásai :  Krasz- 
nojarszk,  Acsinszk,  J.,  Kanszk,  Minusszinszk,  Tu- 
rukhanszk  és  az  Usszini  terület.  Fővárosa  Krasz- 
nojarszk  (1.  o.).  —  2.  J.,  város,  J.  járás  fővárosa, 
a  Jenisszej  partján,  az  é.  sz.  58°  28'  alatt,  12,000 
lak.,  vasmúvekkel  és  nagyszabású  szőrmekeres- 
kedóssel.  Az  1618.  alapított  város  régi  körfalai 
még  megvannak.  V.  ö.Wegweiser  auf  der  Grossen 
Sibirischen  Eisenbahn  (németül  Lütschgtől,  Ber- 
lin 1901). 

Jeni-szeráj,  1.  Eszki-szeráj . 

Jenit  (ásv.)  a.  ra.  ilvait  (1.  o.). 

Jeni-Zagra  (Nova-Zagora),yétxos  Eszlci-Zagra 
bolgár  kerületben,  5878  lak.  Az  1876-iki  orosz- 
török  háborúban  itt  küzdöttek  először  bolgár  csa- 
patok a  tőrötök  ellenében  (1.  Eszki-Zagra). 

Jenke,  Msk.  Ung  vm.  ungvári  j.-ban,  (1910)  724 
tót  lak.,  postahivatal,  u.  t.  Ungvár. 

Jenki,  1.  Yankee. 

Jenkinsit  (ásv.),  vas-szei-pentin  ;  rostos  bevona- 
tok a  magnetiten.  Lelőhelye  O'Neils  Mine,  New 
York  államban. 

Jenkó,  Davorin,  szerb  zeneszerző,  szül.  Kraj- 
nában  1835  nov.  19-én.  1870-ben  a  belgrádi  nem- 
zeti szinház  karmestere  lett.  Szerzett  több  mint 
300  szerb  népdalt,  operát  (A  bűvész),  számos  melo- 
drámát és  nyitányt  (Koszovó,  A  három  dicső  nap, 
Markó  kardja,  A  leány  átka). 

Jenner  {ejtsd.-  dzsener),  Edivard,  angol  sebész, 
a  himlőoltás  megteremtője,  szül.  Berkeleyben 
(öloucester)  1749  máj.  17.,  megh.  u.  0.  1823 
jan.  26.  Eleinte  Sudburyban  Bristol  mellett  egy 
kirurgusnál  tanult  sebészetet,  később  1770.  Lon- 
donba ment,  hol  rendszeres  sebészi  tanulmányo- 
kat végzett.  Szülővárosában  telepedett  le,  hol 
virágzó  orvosi  praxisa  volt.  1775  óta  foglalkozott 
azzal  az  eszmével,  hogyan  lehetne  a  himlőt  preven- 
tív úton  kikerülni  és  erre  nézve  a  leghelyesebben 
a  tehénhimlővel  való  beoltást  találta  értékesíthe- 
tőnek. 1796.  végezte  az  első  beoltást  és  1798.  tette 
közzé  a  himlőoltás  terén  tett  tapasztalatait 
An  inquiry  intő  the  causes  and  offects  of  the  cow^- 
pox,  or  variolae  vaccinae  (London)  című  művében. 
Eszméje  eleinte  sok  ellenzőre  talált ;  így  pl.  az  ak- 
kori elsőrangú  irodalmi  szaklap,  a  Philosophical 
Transactions  megtagadta  müvének  kiadását.  De  a 
siker  gyorsan  tekintélyt  szerzett  neki  ós  felfede- 
zése az  egész  világon  elterjedt,  a  nemzet  kétszer 
ajándékozta  meg  jelentékeny  tiszteletdíjjal,  egy- 
izben  kétszázezer,  másodízben  400,000  koronányi 
összegben,  London  városa  megválasztotta  dísz- 


polgárának, tisztelői  1856.  szobrot  állítottak 
emlékére  Londonban  a  Trafalgar-squaren.  Ponto- 
sabb művei  a  fentemlítetten  kívül :  Purther  obser- 
vations  on  the  variolae  vaccinae  or  cow-pox  (Lon- 
don 1799) ;  Continuation  of  facts  and  observations 
on  the  cow-pox  (u.  0.  1800) ;  On  the  varieties  and 
modiflcations  of  the  vaccine  pustule  occasional  by 
an  herpetic  state  of  theskin(Chóltenh.  1819). 

Jenny-gép,  az  első  időszakos  fonógép,  1.  Fonás. 

Jcaotte.  Tulajdonképen  a  genette-hbTnok 
helytelen  elnevezése,  valójában  a  kereskedelmi 
forgalomba  J.  néven  fekete,  selymes  szőrű 
macskabörök  kerülnek.  A  legszebbeket  Hollandia 
ós  Svájc  termeli,  de  Oroszország  is  igen  sokat 
szállít  ezekből.  Többnyire  férfl  és  női  bundák  bé- 
lésére használják  fel,  bár  szőreresztő  ós  kopik. 

Jenő,  személynév,  1.  Magyar  személynevek. 

Jenő  wewáíefeéó'e  Konstantinos  császár  (40.  fej.) 
szerint  a  honfoglaló  magyarok  hatodik  csapata 
volt.  A  Genach  (Genakh)  név  alatt  u.i.  kétségtele- 
nül J.-t  (Gyenöt)  kell  érteni.  Maycr  az  Orteliusredi- 
vivusban  még  1665.  is  (33. 1.)  Geneának  írja  Boros- 
Jenőt.  Ma  is  számos  Jenő,  Jenöfalva  és  Jenőháza 
nevű  falu  van  az  országban.  J.  apja  Lehel,  nagy- 
apja pedig  Tas  lehetett ;  legalább  azelőtt  ezek  állot- 
tak a  hatodik  nemzetség  élén.  J.  utódait  az  okle- 
velek nem  említik. 

Jenő  (Eugen),  négy  pápa  neve. 

1.  I.  J.,  szent  (654—657).  Követeket  küldött 
Konstantinápolyba  a  görög  egyház  egyesítése  cél- 
jából, mely  azonban  nem  sikerült.  Ünnepe  jún.  2. 

2.  II.  J.  (824  jún.  6.-827  aug.  27.).  Hódolati 
esküt  tett  a  császárnak,  mint  Róma  védőjének. 
826-bau  nemzeti  zsinatot  tartott  Rómában,  hol  az 
egyházi  fegyelem  hel^Teállltása,  a  teológiai  tudo- 
mányok előmozdítása,  iskolák  és  zárdák  építése 
végett  határozatokat  hozott.  Alázatosságát,  tudo- 
mányosságát, bőkezűségét  és  békeszeretetét  dicsé- 
rik. Az  istenítéleti  vízpróba  (1.  Istenítéletek)  beho- 
zatalát tévesen  tulajdonítják  neki. 

3.JJI.  J.,  boldog  (1145febr.l5— 1153  júl  8.). 
Megválasztatása  után  csakhamar  Parsába,  innen 
Viterbóba  menekült,  ahol  a  2.  keresztes  hadjára- 
tot hirdette  ki,  mialatt  Bresciai  Arnold  fehíjí- 
totta  a  római  köztársaságot.  J.  előbb  Francia- 
országban, azután  Németországban  talált  lelkes 
fogadtatásra.  Zsinatokat  tartott  Parisban  (1147), 
Reimsban  (1148)  és  Cremonábau  (1148).  1149-ben 
szövetséget  kötött  Roger  szicilai  királlyal  ós 
viszafogialía  Rómát,  de  nem  tudta  megtartani 
és  haláláig  többnyire  Róma  szomszédságában, 
Campagna  különböző  helyein  lakott.  88  levele 
maradt  fönn.  Az  ő  számára  írta  szt.  Bernát  a  híres 
De  consideratione  libri  V.  című  munkát,  melyben 
a  pápának  az  egyház  kormányzatára  vonatkozó 
utasításokat  ad.  IX._  Pius  1872  szept.  28.  helyben- 
hagj'ta  tiszteletét.  Ünnepe  júl.  8. 

4.  IV.  J.  (1431  márc.  3—1447  febr.  23.).  Meg- 
választatása után  (júl.  23.)  megnyitotta  a  baseli 
zsinatot,  de  nemsokára  (dec.)  feloszlatta,  miáltal  a 
gyülekezettel  hosszantartó  viszályba  keveredett.  A 
zsinat egyrésze  folytatta  tárgyalásait,  J.t  1439 j ím. 
25.  letettnek  nyilvánította  és  helyébe  V.  Félixet 
választotta.  Erre  Rómában  kitört  a  forradalom, 
J.  Firenzébe  menekült  és  ide  helyezte  át  az  1438. 
Ferrarában  megnyitott  zsinatot,  smelyen  1439- 


Jenő 


—    861    — 


Jenő 


létrehozta  a  görögökkel  való  uniót.  Aközben  Vi- 
tellesohi  segítségével  visszafoglalta  Rómát,  de 
többnyire  Firenzében  tai"tózkodott.  A  fejedelmek- 
nek többrendbeli  engedményeket  tett,  de  halála 
előtt  néhány  nappal,  14:4:7  febr.  6.  bullát  bocsátott 
ki  (az  ú.  n.  Salvatoria),  melyben  kijelenti,  hogy 
ha  az  adott  engedményekben  netalán  valamely 
kánonellenes  intézkedés  foglaltatnék,  azt  már 
eleve  semmisnek  nyilvánítja. 

Jenő  (Eugen),  1.  osztrák  főherceg,  magyar  kir. 
herceg,  Károly  Ferdinánd  főherceg  harmadik  íla, 
saül.  ij-ross-Seelowitzban  1863  máj.  21.  A  kato- 
nai pályán  foki"ól-fokra  emelkedve,  Budapesten 
mint  ezredes,  Olmützben  mint  dandárparancsnok 
működött.  1894;-ben  Vilmos  főherceg  halála  után 
a  német  lovagrend  nagymestere  lett.  Ezután  Bécs- 
ben mint  hadosztályparancsnok  szolgált,  majd 
1904.  a  XIV.  hadtest  parancsnokává  nevezték  ki 
ós  Innsbruckba  költözött.  1901-ben  lovassági  tá- 
bornok, 1908.  pedig  csapatfelügyelő  lett.  1912-ben 
ideiglenesen  njaigalomba  vonult. 

2.  J.,  szavójai  herceg  (Szavójai  Jenő),  az  új- 
kor egyik  legnagyobb  hadvezére,  szül.  Parisban 
1663  okt.  18.,  megh.  Bécsben  1736  ápr.  21.  Atyja, 
Jenő  Móric,  Savoya-Carignan  hercege  és  Soissons 
grófja,  anyja  pedig  Olimpia  Mancini,  Mazarin  nno- 
kahúga  volt.  A  francia  hadseregbe  akart  lépni,  de 
XIV.  Lajos  vézna  testalkata  miatt  a  papi  pályára 
akai'ta  őt  terelni.  Erre  1683.  Bécsbe  ment  és  Li- 
pót császár  szolgálatába  állott.  Nemsokára  már  a 
török  ellen  harcolt  Lotharingiai  Károly  vezérlete 
alatt.  Részt  vett  Bécs  felmentésében  (1683  szept. 
12.),  Buda  visszafoglalásában  (1686  szept.  2.),  a 
harsányi  csatában  (1687  aug.  12.).  Belgrád  vissza- 
foglalásakor súlyos  sebet  kapott  (1688).  Ezután  a 
franciák  ellen  harcolt  a  Rajna  mellett  és  Felsö- 
Itáliában  s  oly  eredményeket  ért  el,  hogy  a  csá- 
szár öt  1693.  tábornaggyá  nevezte  ki.  Minthogy 
ez^att  a  török  háború  Magyarországon  lanyhán 
ós  eredménytelenül  folyt,  1696  végén  Lipót  J.-t 
nevezte  ki  a  török  háború  fővezérévé.  Ekkor 
aratta  J.  egyik  legszebb  győzelmét,  mikor  Zonta 
mellett  a  Tiszán  átkelő  török  sereget  megsem- 
misítette (1697  szept.  11.).  E  győzelem  eredménye 
volt  a  karlóezui  béke  (1699),  mely  a  temesi  bán- 
ság kivételével  véget  vetett  a  törökök  magyaror- 
szági uralmának.  A  császár  Csepel-sziget  uradal- 
mával ajándékozta  meg  a  hős  hadvezért,  kit  ké- 
sőbb a  magyar  rendek  az  1 712— 15-iki  pozsonyi  or- 
szággyűlésen honflusítottak  is.  A  török  háború 
befejezése  után  nem  sokáig  pihent  J.  herceg, 
mert  a  spanyol  örökösödési  háború  új  harcokat 
és  babérokat  hozott  számára.  Mint  a  császári  se- 
reg fővezére  1701  —  1702.  Pelső-Itáliában  harcolt 
a  franciák  ellen.  Itt,  bár  néhány  kisebb  csatában 
győzött,  kellő  támogatás  hiányában  nagyobb 
eredményeket  nem  tudott  elérni.  1703-ban  Bécs- 
ben volt  s  Lipót  császár  őt  szemelte  ki  a  magyar 
felkelés  leverésére.  J.  azonban  ekkor  még  a  bé- 
kés megegyezés  mellett  szólt  az  udvarnál.  Miksa 
Emánuel  bajor  választó  elpártolása  és  a  franciák- 
nak Bécs  ellen  tervezett  vonulása  J.-t  a  német 
harctén-e  szóUtotta.  Miután  itt  Marlborough  her- 
ceg angol  és  hollandi  hadaival  egyesült,  Höch- 
9tadt  mellett  oly  csapást  mért  a  franciákra,  hogy 
aaok  többé  nem  jelentek  meg  a  Rajna  jobbpartján 


(1704  aug.  13.).  1706-ban  Itáliába  ment  s  turini 
fényes  győzelmével  (1706  szept.  7.)  innen  is  ki- 
szorította a  franciákat.  Ezután  Dél-Franciaor- 
szágba tört,  de  Toulon  ellen  intézett  támadása 
nem  sikerült.  1708-ban  Belgiumban  vezérkedett 
s  Marlborough- val  egjütt  győzött  Oudenarde  mel- 
lett (1708  júl.  11.),  majd  francia  területen  Mal- 
plaquet  mellett  (1709  szept.  11.).  J.  ekkor  azon 
volt,  hogy  I.  József  császár  fogadja  el  a  megalá- 
zott XIV.  Lajos  békeföltételeit,  de  fáradozása  si- 
kertelen maradt.  1710— 11-ben  Belgiumban  és  a 
Rajna  mellett  táborozott,  de  az  angolok,  akik  bele- 
fáradtak a  háborúba,  nem  támogatták,  sőt  1713. 
Utrechtben  külön  bókét  kötöttek  XIV.  Lajossal. 
Erre  VI.  Károly  császár  is  kibékült  a  franciákkal 
Rastadthan  (1714)  s  a  hosszú  háború  véget  ért. 
J.  ekkor  Belgium  helytartója  lett,  de  csakhamar 
újból  a  harctérre  szólította  a  törökkel  kitört  há- 
ború, melynek  ismét  ő  lett  a  fővezére.  Mint  ilyen 
1716  aug.  5.  fényes  győzelmet  vívott  ki  Péter- 
várad  mellett  s  nemsokára  ezután  visszafoglalta 
(okt.  13.)  Temesvárt,  a  törökök  utolsó  jelentős 
erősségét  hazánkban.  171 7  nyarán  Belgrádot  fogta 
ostrom  alá  s  miután  a  felmentő  sereget  aug.  16. 
nagy  csatában  megverte,  aug.  18.  a  várat  is  hó- 
dolásra birta.  E  fényes  győzelenniek  eredménye 
lett  a  pozsareváci  (jpasszarovki)  béke,  mely  vég- 
leg kiszorította  a  törököt  hazánkból.  A  béke  helyre- 
álltával ismét  Belgium  helytartója  lett,  de  leg- 
több idejét  Bécsben  töltötte,  hol  Belvedere  kasté- 
lyában remek  képgyűjteményt  és  könyvtárat  szer- 
zett össze.  Nagy  barátja  volt  a  tudományoknak  is, 
levelezésben  állott  Leibniz-col  és  Montesquieu- 
vel  s  Rousseaut  is  támogatta.  Rendkívül  nagy 
befolyása  volt  a  császári  udvarra  és  annak  poli- 
tikájára, bár  néhány  udvari  ember  VI  Károly 
előtt  árulással  gyanúsította.  J.  azonban  legyőzte 
az  udvari  ármányokat  s  haláláig  megőrizte  a 
császár  bizalmát.  A  magyar  nemzettel  szemben 
J.  nem  volt  oly  elfogult,  mmt  a  császár  többi  ta- 
nácsosai, de  II.  Rákóczi  Ferencnek  és  a  vele  való 
kiegyezésnek  mindvégig  ellensége  maradt,  öreg 
korára  1734.  még  egyszer  táborba  kellett  szálla- 
nia  a  lengyel  örökösödési  háború  kitörésekor.  El 
is  ment  á  Rajnához,  de  agg  kora  és  gyengesége 
miatt  csakhamar  más  vezéiTel  váltották  fel.  Ez- 
utáu  még  két  évet  élt  nyugalomban  a  gyenge  test- 
alkatú és  rút  külsejű,  de  lángeszű  hadvezér,  lei- 
nek a  Habsbnrg-ház  nagyhatalmi  állásának  fen- 
maradását  köszönhette.  Emlékét  Bécsben  1865. 
lovasszoborral  örökítették  meg,  Budapesten  pe- 
dig 1900.  állíttatta  fel  az  uralkodó  a  királyi  pa- 
lota előtt  lovasszobrát,  mely  Róna  József  alko- 
tása. A  J.  neve  alatt  megjelent  és  Sartorüól  ki- 
adott (Tübingen  1812)  Emlékiratok-ról  kiderült, 
hogy  koholmányok.  V.  ö.  Arneth,  Prinz  Eugen 
von  Savoyen(Wien  1858—59,  3  köt.);  Malleson, 
Princo  Eugene  of  Savoy  (London  1888) ;  Keym, 
Prinz  Eugen  von  Savoyen  (Freiburg  i.  Breisgau 
1899) ;  Die  Feldzüge  des  Prinzen  Eugen  von  Sa- 
voyen etc.  Az  osztrák-magyar  vezérkar  kiadása 
(Wien  1877-93,  20  köt.). 

3.  J.  Frigyes  Károly  Pál  Lajos,  ivürttembergi 
Jierceg,  hadvezér,  szül.  Ölsbenl788jan.8.,  mogn. 
Karlsruheban  (Szilézia)  1857  szept.  16.  Orosz  ka- 
tonai szolgálatba  lépetts  végigharcolta  az  1806— 


Jenő 


—     852     - 


Jequirltol 


1807,  az  1812,  az  1813— 14-iki  francia  háborúkat. 
Különösen  a  lipcsei  csatában  tűnt  ki,  Probstheida 
bevételénél  (1813  okt.  18.).  Bár  hadvezéri  képes- 
ségéről több  Ízben  tett  fényes  tanúságot,  mégsem 
bízták  meg  soha  önálló  vezérlettel.  Az  1828  — 
29-iki  orosz-török  háborúban  szerepelt  utoljára, 
mint  a  VII.  hadtest  parancsnoka.  A  drinápolyi 
béke  után  sziléziai  jószágára  vonult  vissza  s  be- 
cses Emlékiratot  írt  hadjáratairól.  Ezeket  halála 
után  von  Hobd  tábornok  adta  ki  (Frankfurt  a.  d. 
Oder  18f)2).  V.  ö.  von  Helldorf,  Aus  dem  Lebon 
des  Prinzen  Eugen  von  Württemberg  (Berlin 
1861-62,  4  köt.). 

4.  J.  (Benuharnais)  herceg,  1.  LeiicMenberg. 

Jenő,  kisk.  Fejér  vm.  székesfehérvári  j.-bah, 
(1910)  954  magyar  lak. ;  u.  p.  Nádasladány,  u.  t. 
Polgárdi. 

Jenöfalva,  kisk.  Baranya  vmegye  baranyavári 
j.-ban,  (1910)  H75  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Eszék. 
L.  még  Csikjemfalva. 

Jenői  hegység,  1.  Börzsönyi  h-egyskj. 

Jenő-sziget,  1.  Gsászársziget. 

Jensen,  1.  Adolf,  német  dalkompouista,  szül. 
Köuigsbergbon  1837  jan.  12.,  megh.  Baden-Baden- 
ben 1879  jan.  23.  Tudását  nagyrészt  mint  auto- 
didakta szerezte,  két  évig  azonban  tanult  Ghlert- 
töl,Marpurgtól  és  Liszttől  is.  1857-bon  Posenben 
színházi  karnagy  lett,  1858  -60-ig  Kopenhágában 
élt  Gade  mellett,  1860— 68-ig  a  Tausig-iskola 
tanára  volt.  Élete  végét  hosszadalmas  mellbeteg- 
sóg  keserítette.  Míiveinek  opusszáma  61.  Müvei 
túlnyomó  részben  dalok  és  zongoradarabok  (Wan- 
derbilder  op.  17.  Idyllon  op.  43.  Eroticon  op.  44. 
Hochzeitsmusik  op.  45.  Szonáta  op.  25.  Deutsche 
Suito  op.  36).  írt  karmüveket  (Jephtas  Tochter) 
zenekari  darabokat  (Dor  Gang  der  Jünger  nach 
Emaus)  és  egy  operát  (Turandot),  amelyet  iÍLÍew.?í 
W.  (1.  0.)  átdolgozott  V.  ö.  Niggli,  A.  J.  (1895) ; 
Beimann,  Berührate  Musiker,  Á.  J.  biográfiája ; 
(1900).  J.  leveleit  Kuczinszki   P.  adta  ki  (1879). 

2.  ,/.,  Giistav,  német  hegedűművész  (Joachim- 
tanítvány)  és  zeneszerző,  .7.  i. öccse,  szül.  1843dec. 
25.  Königsbergben,  megh,  1895  nov.  26.  Kölnben, 
ahol  1872.  a  konzervatoriiunon  az  ellenponttan 
tanára  volt.  Számos  kamarazenemíivet  írt. 

3.  J.,  Jens  Arnold  Dietrich,  dán  utazó,  szül. 
Flensburgban  1849  júl.  24.  1877— 1888  között 
Grönland  Ny.-i  partjait  i.smó telten  kutatta.  1889— 
1891-ig  a  kopenhágai  hajózási  iskola  igazgatója 
volt.  A  Heddelelser  om  Grönland  c.  folyóiratban 
közzétett  lUleírásain  kívül  megjelent:  Om  In- 
landsisen  i  Grönland  (Kopenhága  1888). 

4.  ./.,  Jolmnnes  Valdemar,  dán  költő,  szül. 
1873  január, 20-án  Parsöben  (Jütland).  Számos 
útleírást  írt  Észak-  és  Dél-Amerikáról  ós  Indiáról. 
Impresszionista,  élénk  leírás  jellem^íi  regényeit 
is,  mint  Kongens  Fald  (A  király  bulíása,  1900, 
amelyben  II.  Keresztély  királjTÓl  van  szó) ;  az 
amerikai  tárgyú  Madame  d'Ora  (1904) :  az  őskor 
kulturális  állapotait  rajzolja  Braeen  (A  gleccser 
1908).  Magyarul  megjelent :  D'Ora  asszony,  ford. 
Karinthy  Frigyes  (Budapest  1913). 

5.  -7.,  Svend  Holst,  norvég  pap  ós  író,  szül. 
Drammenban  1846  dee.  7.  Teológiát  Krisztiániá- 
ban hallgatott.  Mint  tengerész-misszionárius  be- 
utazta egész  Európát  s  Egyiptomot  és  Szíriát  is. 


Költeményei  leginkább  vallásos  tárgyúak.  Út- 
leírásain kívül  tanulmányokat  írt  az  orosz  ós  a 
magyar  irodalom  köréből,  így  Petöfl  Apostolán')! ; 
Petőfi  számos  költeményét  le  is  fordította.  A 
Petőfi-társaság  1900.  kültagjává  választotta. 

6.  J.,  TFii7/ie?m,  német  regényíró,  szül.  Heiligeii- 
hafen  holsteini  faluban  1837  febr.  15.,  megii. 
1911  nov.  24.  Münchenben.  Rendlcívül  termékeny 
író,  ki  az  irodalom  minden  ágában  figyelemre 
méltót  alkotott  s  különösen  regényeinek  hosszú 
sorával  nagy  olvasóközönséget  hódított.  Saját 
élményei,  utazásai  s  alapos  történelmi  tanulmá- 
nyai szolgáltattak  tárgyakat  regényeihez  és  no- 
velláihoz, melyek  közül  kiemelendő  :  ílddvstone 
(1872) ;  Unter  heisserer  Sonne  (1869) ;  Nacíi  Son- 
nenuntergang  (1879) ;  Jenseits  des  Wassers  (1892) ; 
Um  die  Wende  des  Jahrhunderts  (1899) ;  Heimat 
(1901);  Die  frankische  Leuchte  (1901);  DieRoeeu 
von  Hildesheim  (1900) ;  Eine  Schuld  (1901) :  Der 
Schleier  der  Maja  (1902). 

Jenson  (ejtsd:  zsaííszoü),  Nicolüs,  francia  bélyeg- 
metsző és  könyvnyomdász,  szül.  Parisban  1415 
körül,  megh.  Velencében  1481.  Egyike  volt  a  leg- 
híresebb nyomdászoknak.  Ö  teremtette  meg  az 
antiqua  betüfajt  (1.  Beiünemek),  amennyiben  az 
addig  használt  szögletes  könyvhetük  helyett  göm- 
bölyűbbeket metszett. 

Jentsch,  Kari,  német  publicista,  szül.  Lands- 
hutban  1833  febr.  8.  1856-ban  ])appá  szentelték, 
de  1870.  a  pápai  csalatkozhatatlanság  ellen  tett 
nyilatkozata  miatt  megdorgáltatván,  az  ókatoli- 
kusokhoz  csatlakozott.  Művei :  Geseliichtsphilo- 
sophisehe  Gedanken  (Leipzig  1892);  Grundbe- 
griffe  und  Grundsatze  der  Volkswirtschaft  (u.  o. 
1895):  Wandlmiíren.  Lebenserinnerungen  (u.  o. 
1896);  Die  Agrarkrisis  (1899);  Rodbertus  (1899); 
Sexualetliik,  Sexualjustiz  (1900) ;  Drei  Spazier- 
ffánge  eines  Laien  ins  klassische  Altertum  (1900) ; 
Priedi'ich  List  (1901) ;  Adam  Smith  (1904) ;  Cliris- 
tentum  und  Kircho  in  Vergangenheit,  Gegenwart 
und  Zukunft  (1909). 

Jentzsch,  Alfréd,  német  geológus,  szül.  Drez- 
dában 1850  márc.  29.  A  porosz  geológiai  intézet 
bányatanácsosa  Beriinben.  Művei:  Die  geologiseh- 
mineralogische  Litteratur  Sachsens  (1  joipzig  187  í). 
Bericht  ül)er  die  geologische  Diirchforschuiig 
Preussens  (Königsberg  1877—87.  3  köt.):  Der 
Untergrund  des  norddeutschen  Plachiandes  (u.  o. 
1881) ;  Beitriige  zmu  Ausbau  der  Glacialhypo- 
these  (Berlin  1885) :  Ueber  die  neueren  P'ort- 
schrltte  der  Geologie  Westpreussens  (Leipzig 
1888).  Berendt-tel  együtt  1878-ban  kiadta  Porosz- 
ország 1 :  100,000  mértékű  geológiai  térképét. 

Jentzschit  (ásv.),  olyan  opál.amely  forró  kálilúg- 
bíin  oldódik,  de  fajsúlya  a  kvarcéval  azonos.  Va!«> 
szinüleg  a  kalcedonnak  átalakulási  terméke.  Lelő- 
helye HUttenberg  Karintiában,  továbbá  Braziliíi. 

Jeperen,  belga  város,  1.  Ypern. 

Jephtha,  1.  Jefta. 

Jepiíán,  város,  J.  járás  székhelye  Tula  orosz 
kormányzóságban,  a  Don  közelében,  4700  lak. 
Közelében  a  Kulikovo  mezőn  1380  szept.  8.  Don- 
szkoi  Dimitri  győzelmet  aratott  a  Mamái  vezérelte 
tatárok  felett. 

Jequiritol,  az  Abrus  praecatorius  magvaiból 
előállított  abrintartalmú  készítmény,  amelyet  idült 


Jequirlty-oftalmia 


853 


Jerichau 


lobos  kötöhái'tyabántalniak  gj'ógyítására  hasz- 
nálnak. 

Jequirity-oftalmia  olyan  szemgyuladás,  ame- 
lyet a  jequii'ity -babból  (abrus  praecatorius)  készült 
vizes  kivonat  okoz.  Ezt  az  anyagot  régebben  bi- 
zonyos szembetegségek  gyógjitására  használták. 
Helyette  manapság  a  jequiritol  nevű  készítmény 
használatos. 

Jequitmhonhaíejt^d:  zsekitiuyonya)v.iíio  Gh'aude 
de  Belmonte,  740  km.  hosszú  folyó  Braziliában ; 
Minas-Geraes  államban  ered  a  Serrado  Espinhagon, 
s  az  Arasszuahival  egyesülve  Belmontenál  az  At- 
lanti-óceánba torkollik.  A  Niagarával  vetekedő 
hatalmas  vízeséséig,  az  ú.  n.  Salto-Grandeig  ha- 
józható. 

Jefábek  (ejtsd:  jerzsábek),  Frantisek  Venceslav, 
cseh  drámaíró  és  politikus,  szül.  Sobotkán  18.36 
jan.  25.,  megh.  Prágában  1893.  Első  drámai  kí- 
sérlete :  Háma,  a  Przemyslidáknak  Vrsodec  urai- 
val való  kibékülését  tárgyalja  (1858).  Egy  év 
múlva  pályadíjat  nyert  Svatoplukjával  s  nép- 
szerűvé telte  nevét  főleg  Sluzebníg  svizo  pána 
(Urának  szolgája)  c.  szociális  drámája  (1871 ; 
megjelent  németül  [1891]  és  horvátul  is).  Ettől 
kezdve  mint  tartománygyülési  képviselő  ós  a 
Pokrok  szerkesztője  kevesebbet  dolgozott,  de 
amit  írt  is,  sikertelen  volt,  pl.  Závist  (irigység, 
1884)  Zsigmond  ós  Borbála  királyné  udvarának 
története.  Az  ellvesoredett  költő  1887— 88-ig  vissza- 
vonultan élt  Montreuxben.  Itt  írta :  Korunk  Mag- 
dolnája c.  drámáját,  melynek  előadását  már  nem 
érte  meg.  Politikai  művei  közül :  A  szlávság  jö- 
vője (1877) ;  Lamanszkij  ós  mi  csehek  (1888)  nagy 
feltűnést  keltettek. 

.lerboa  vagy  Dzserboa  (áiiat),  az  egyiptomi 
ugróegér  (Dipus  aegypticus  Hasselq.)  arab  neve. 

Jérce,  a  tyúkfélék  hatal  nőstényeinek  neve. 

Jercze  (azelőtt:  ./ers/íiA;^,  kisk.  Krassó-Szörény 
vm.bégai  j.-ban,  (loio)  573  oláh  lak,,  u.  p.  Bégamo- 
nostor,  u.  t.  Bethlenháza. 

Jeremejewit  (ásv.),  hexagonális  prizmák,  habi- 
tusukra nézve  a  berillre  emlékeztetnek;  egye- 
netlen törésű,  üvegfényű,  színtelen  v.  halvány- 
sárga, átlátszó.  Pontos  vizsgálatok  alkalmával  az 
a  rendkívül  érdekes  szerkezet  tűnt  ki,  hogy  a 
kristályoknak  csakis  a  külső  köpenye  hexagonális, 
míg  belsejük  bonyolódott  rombos  ikrekből  (ú.  n. 
Eichwaldit)  épült  fel.  Aluminiumborát,  képlete 
AlBOg.  Az  50  mm.-nyi  csodálatos  kristályok  a 
gránitdjirában  elhintve  találhatók  Szibíriában  az 
AduntsUon-hegységben  a  Soktuj-hegyen. 

Jeremiás,  Chilkijjáhu  fia,  zsidó  próféta,  Aná- 
tót  nevű  városból  való  volt  ós  Kr.  e.  627—586 
között  működött.  Igen  nehéz  időket  élt  a  pogány 
érzületű  Jójákim  király  idejében.  A  babilóniai 
hatalommal  szemben  Jójákim  ós  tanácsadói  az 
egyiptomialcnál  kerestek  segítséget  s  csak  J.látta  a 
Judára  ebből  származó  veszedelmeket.  Midőn  ez 
nem  engedelmeskedett  neki  s  vallási  meg  erkölcsi 
tekintetben  sem  felelt  meg  a  próféta  követelései- 
nek, Judát  ós  Jeruzsálemet  pusztulással  fenye- 
gette meg.  Ezzel  maga  ellen  ingerelte  a  Idrályt,  a 
népet  és  a  nagyoknak  egy  részét,  akik  mind  haza- 
árulónak tekintették.  Nem  egyszer  forgott  vesze- 
delemben élete  s  a  gyönge  Cidkijjáhú  alatt  egy 
Ízben   iszappal  telt    gödörbe  vetették,  ahonnan 


egy  szei-ecsen  rabszolga  szabadította  ki.  Midőn 
II.  Nebukadnezár  Jeruzsálemet  elfoglalta,  J.-nak 
tetszésére  bízta,  hogy  hol  tartózkodjék.  Paleszti- 
nában maradt,  ahonnan  azonban  Nebukadnezár 
zsidó  helytartójának,  Gedaljának  gyilkosaival 
kénytelen  volt  Egyiptomba  menni.  A  monda  sze- 
rint Egyiptomban  lakó  honfitársai  agyonkövez- 
ték. J.  beszédeit  tanítványával,  Báruchhal  két 
ízben  jegyeztette  fel.  A  róla  nevezett  könyv  szer- 
i:ője  valószínűleg  a  babilóniai  fogság  második 
felében  élt  s  céljául  tűzte  ki,  hogy  megíi'ja  J. 
életét,  amely  életrajzba  a  Báruch  feljegyzéseiből 
vett  beszédeket  közbeszúrta.  Vannak  azonban 
e  könyvben  későbbi  toldalékok  is.  V.  ö.  Erht,  J. 
und  seine  Zeit  (Göttingen  1902). 

Jeremiás,  pap,  1.  Bogomil. 

Jeremiás  Gotthelf,  Bitzius  Albert  svájci  író 
álneve  (1.  o.). 

Jeremiás  siralmai  vagy  Siralmak  könyve,  a 
szentírásban  levő  bús  énekek  gyűjteménye,  amely 
az  öt  tekercs  (megillőt)  között  foglal  helyet.  A 
hagyomány  Jeremiásnak  tulajdonítja,  de  valószí- 
nűleg több  szerzőtől  származik.  Ezen  énekekben  a 
zsidó  népnek  Jeruzsálem  pusztulása  fölött  való 
gyásza  jut  kifejezésre  s  remekei  a  bibliai  költé- 
szetnek. A  kat.  egyház  J.-t  kivált  a  nagyhét  há- 
rom utolsó  napja  d.  u.  isteni  tiszteleténél  hasz- 
nálja. L.  Zörgő  zsolozsma. 

Jérémie  (ejtsd:  zseremí),  város  rossz  kikötővel  a 
Haiti  köztársaság  DNy .-i  félszigetén,  vámhivatal- 
lal, 6000  lak.,  kakaó-  és  kávékivitellel. 

Jeretán,  állítólag  az  ázsiai  magyarok  fejedelme 
a  XIV.  sz.  elején.  XXIÍ.  János  római  pápától  hit- 
térítőket kérvén,  a  pápa  1329.  oda  küldötte  a  ge- 
miskati  püspököt,  aki  állítólag  oly  sikerrel  járt 
el,  hogy  nemsokára  már  magyar  eredetű  misszio- 
náriusok működtok  a  szomszéd  népek  között. 

Jerez-bor  v.  Xerez-bor,  más  neve  a  sherry-nek. 

Jerez  de  la  Frontéra  (Xerez,  ejtsd :  herez— ),  város 
ós  járási  székhely  Cadiz  spanyol  tartományban, 
a  Guadalete  jobb  partja  felett,  (loio)  61,250  lak., 
régi  kéttornyú  mór  kastéllyal  (alcazar)  és  körfa- 
lakkal :  híres  bortermeléssel.  A  J.-í  bort  sherry 
(1.  0.)  név  alatt  különösen  Angliába  szállítják.  A 
különbözőképen  szüretelt  borai  tintilla,  manzanüla 
és  pajarete  néven  is  forgalomba  jönnek.  A  város 
legkiválóbb  épülete  a  Colegiata  templom,  freskók- 
kal díszített  kupolával.  Közelében  Cartuja,  egy- 
koron híres  karthauzi  kolostor.  711  júl.  19 — 25. 
itt  Tarik,  az  arabok  vezére,  legyőzte  Roderích 
király  gót  hadait  és  azután  csaknem  egész  Spa- 
nyolországot elfoglalta.  1265-ben  a  móroktól  elhó- 
dította X.  Castilíai  Alfonz. 

Jerez  de  los  Caballeros,  város  és  járási  szék- 
hely Badajoz  spanyol  tartományban,  az  Ardila 
közelében,  (i9io)  10,527  lak.,  a  mór  időkből  fenma- 
radt  körfalakkal ;  gabona-  és  sertéskereskedóssel. 
Közelében  állami  méntelep  van.  Egykoron  a 
templáriusokó  volt  és  ezektől  kapta  nevét.  Balboa 
felfedező  születési  helye. 

Jergeixi  (Ergeni),  130— 160  m.  átlagos  magas- 
ságú dombsor  Oroszországban  az  asztrakáni  kor- 
mányzóságban, a  Volga  és  a  Don  közti  víz- 
választó. 

Jerichau,  Jens  Adolf,  dán  szobrász,  szül.  As- 
sensban  (Fünen-sziget)  1816  ápr.  7.,  megh.  1883 


Jerikó 


854 


Jerobeam 


júl.  25.  Kopenhágában,  jnajd  Rómában  Thorvald- 
sen  befolyása  alatt  tanult  és  ez  utóbbi  szellemóben 
készítette  a  Christlansborg  kastélyt  díszítő  nagy 
domborműves  Mzot,  mely  Nagy  Sándor  és  Roxána 
lakodalmát  ábrázolja.  Egyéb  müvei  közül  nagyon 
ismeretes  a  vadász  és  párduc  kilzdelmét  ábrázoló 
mozgalmas  csoport,  továbbá  Ádám  és  Éva  a 
bűnbeesés  előtt,  Krisztus  feltáinadása,  Örsted 
emlékszobra  Kopenhágában  stb.  —  Felesége  J,- 
Baumann  Elisabeth,  festőnö,  szül.  Varsóban  1819 
nov.  21.,  megh.  1881  júl.  11.  Igen  hatásos  előadású 
képei,  melyeknek  tárgyát  többnyire  Olasz-  és 
Görögországban,  valamint  Egyiptomban  tett  uta- 
zásainak benyomásai  szolgáltatták,  Dániában 
nem  találkoztak  mindig  osztatlan  tetszéssel. 

Jerikó  (lat.  Hiericus),  az  ó-korban  egyike  Pa- 
lesztina legvirulóbb  városainak,  8  km.-nyireNy.-ra 
a  Jordán  folyótól,  Benjámin  földjén.  Bz  volt  az 
első  város,  melyet  a  zsidók  a  honfoglaláskor  be- 
vettek. Nagy  Heródes  telelő  helyül  választotta, 
ellátta  sok  szép  épülettel  és  erőddel,  melyet  any- 
járól Cyprusnak  nevezett.  De  ez  a  város  valószí- 
nűleg az  egykori  J.-tól  egy  mórföldre  délibbre 
volt,  legalább  erre  mutatnak  a  vízvezetékek  rom- 
jai. Helyén  (Ain  esz  Szultán  mellett)  Sellin  és  Nie- 
mann  végeztek  legújabban  (1907  óta)  eredményes 
ásatásokat. 

Jerikói  lonc  (növ.),  1.  Lonicera. 

Jerikói  rózsa  v.  Szűz  Mária  rózsája  (növ.,  1.  az 
ábrát),  az  Anastatica  hierochuntica  L.,  alacsony, 
egynyári,  keresztesvirágú  fű.  Egyiptom,  Szíria  és 
Arábia  homokos  mezein  nő.  Gyakran  török  háza- 


Jerikól  rózsa,  a  összehúzódott,  6  kiterült  állapotban, 
c  becöke,  d  mag. 

lók  árulják.  E  növény  ágai,  miközben  elhalnak, 
gomolyaggá  húzódnak  össze,  de  vízben  v.  nedves 
levegőn  szétterjednek;  ez  az  a  csekély  érdekesség, 
amiért  mint  csodálatosat  árulják.  Máskülönben 
sem  nem  rózsa-alak,  sem  nem  jerikói.  Egy  tőből 
a  földön  mindenfelé  szétterülő  számos  ágat  bocsát, 
levele  apró,  lapátalakú,  az  alsók  épszélüek,  a  fel- 
sők fogasak.  Fürtjét  apró  fehér  virágok  alkotják, 
becökéje  hasas,  kétmagú;  lekerített  kinövése 
van.  A  nedvszívó  J.-ról  mindenféle  mende-mondát 


beszélnek.  A  középkori  gyógyításban,  az  Mom- 
f  ejtésben  és  kártya  vetésben  nevezetes  szerep  ju- 
tott neki,  jelképe  volt  a  feltámadásnak.  Vele  jö- 
vendöltek a  sóvárgott  családi  gyarapodásra.  J.-nak 
tartják  az  Odontospermum  pygamaeumot  (1.  o.) 
is,  de  a  valódi  bizonyára  az  Anastatica,  mert  ezt 
Egyiptomban  egy  görög  hetéra  és  egy  IV.  sz.-beli 
keresztény  nő  múmiájának  kezében  is  megtalál- 
ták. Nálimk  J.  nak  a  Lonicera  caprifoliumot 
(1,  0.)  nevezik.  L.  még  Euclidium. 

Jerke,  1.  Juh. 

Jermák,  Timofejev,  kozák  főnök,  Sziblria 
meghódítója.  Erőszakoskodásai  miatt  IV^.  Iván 
cár  előtt  kegyvesztett  lett,  mire  a  Sztroganov- 
testvérek  szolgálatába  állott,  kik  a  szibíriai  prém- 
kereskedést  közvetítették  Oroszországgal.  J.  egy 
kis  kozákcsapattal  átkelt  1580.  az  Urálon  s  pár 
év  alatt  egész  az  Ii-tis  folyóig  terjesztette  az 
orosz  uralmat.  A  benszülöttek  elleni  harcokban 
esett  el  1584.  Tobolszkban  szobrot  emeltek  emlé- 
kének. 

Jemberg,  Auffust,  svéd  festő,  szül.  Stockholm- 
ban 1826  szept.  Í6.,  megh.  1896.  Stockholmban, 
majd  Düsseldorfban  tanult,  hol  le  is  telepedett. 
Humoros  parasztkópei,  építészeti  képei  és  csend- 
életei annak  idején  igen  kedveltek  voltak.  --  Fia, 
J.  Olaf,  festő,  szül.  Düsseldorfban  1855  máj.  23. 
Modern  fölfogású  tájképeket  fest  az  alnémet  és 
hollandi  síkságokról.  1901  óta  a  königsbergi  aka- 
démia tanára. 

Jemey  János,  utazó,  szül.  Dorozsmán  (Csőn 
grád  vm.)  1800  máj.  12.,  megh.  Pesten  18-55  dec.24. 
Pozsonyban  és  Pesten  tanult,  1820.  ügyvéd  lett. 
1844—47  közt  Romániában,  az  Azovi-tenger  ós  a 
Don  vidékén  kutatta  az  őshazát,  majd  a  moldvai 
csángókat  látogatta  meg,  kik  akkor  még  mintegy 
70,000-en  voltak.  Főbb  művei :  Vizsgálódások  a 
régi  kún  nenizet  nyelvéről  (1825);  Világositn.i 
Ázsiában  a  Kaukázus  hegyén  lakó  avarok  és 
kunságiak  nyelvének  magyartalansága  iránt 
(Szeged  1829) :  A  magyarhoni  hessenyökről  (Post 
1839) ;  KeMi  utazás  a  magyarok  őseredeti  he- 
lyeinek kinyomozása  végett  (u.  0.1852,  2  kötet) ; 
A  palóc  nemzet  és  palóc  krónika  orosz  és  len- 
gyel évkönyvek  nyomán  (u.  o.  1854');  Magyar 
nyelvkincsek  Árpadék  korszakából  (u.  o.  1854,  2 
köt.) ;  Közlemények  a  hunnscytha  betűkkel  írott 
turóczvármegyei  régiségről  (Tudománytár  1840. 
óvf .).  Az  Akadémia  1837.  tagjává  választotta. 

Jemit,  dán  grófság,  1.  Frijsenborg. 

Jernye,  kisk.  Sáros  vm.  kisszebeni  j.-ban,  (1910) 
687  tót  lak ,  postahivatal,  u,  t.  Kisszeben.  Szesz- 
gyárral, a  Szinyey-Merse  család  kastélyával,  szép 
parkkal. 

Jerobeam,  Izrael  két  királyának  neve.  1.  ./. 
(Kr.  e.  925  körül),  Salamon  király  halála  után  rá- 
bírta az  északi  izraelita  törzseket,  hogy  Dávid  ki- 
rályházátólelpártoljanak, amely  törzsek  azután  öt 
választották  meg  királyuknak.  A  bibliai  elbeszélés 
reá  vezeti  vissza  az  aranyborjuk  tiszteletét  Bótél- 
ben  és  Dánban.  —  2.  J.  (Kr.  e.  780-7443  körül), 
Joás  íia,  Izraelország  leghatalmasabb  uralkodója, 
aki  a  szírek  támadásait  visszaverte  és  az  Izraelor- 
szágtól  elvett  tartományokat  visszaszerezte.  A 
próféták  azonban  mindamellett  elégedetlenek  vol- 
tak vele. 


JérOme 


855 


Jersey  City 


Jóróme  (franc,  ejtad:  zscróm,  a.  m.  Jeromos), 
vesztfáliai  király,  Napóleon  fivére,  1.  Bonaparte. 

Jerome  (egtsd:  dzseróni),  Jerome  Klapka,  augol 
humorista,  szül.  Walsallban  1859  máj.  2.  Tanul- 
mányai befejeztével  tanító,  majd  színész  és  ntóbb 
uj.ságlró  lett.  The  Idle  Thoughts  of  an  Idle  Fel- 
low,  a  Book  for  an  Idle  Hóliday  (1889)  c.  humo- 
ros rajzaival  oly  sikert  aratott,  hogy  a  könyv  két 
év  alatt  száznál  több  kiadást  ért.  Még  értékesebb 
Tliree  Men  in  a  Boát  (1889)  c.  humoros  regénye. 
Diary  of  a  Pilgrimage  (1891)  c.  útirajzainak  fő- 
tárgya az  oberammergaui  passziójáték.  Sketches 
in  Lavender,  Blue  and  Green  (1897)  cimű  rajzai 
könnyed  előadásmódjukkal  tűnnek  ki.  Németor- 
szági benyomásait  Three  Men  on  tho  Bűmmel 
(1900)  c.  dolgozta  fel,  Paul  Kelver  (1902)  c.  regé- 
nye pedig  sok  önéletrajzi  részletet  tartalmaz. 
Igen  sikerült  regénye  Tomray  and  Co.  (1904)  is. 
Miss  Hobbs  c.  vígjátékát  Molnár  Ferenc  fordítá- 
sában 190i'  ápr.  30.  a  budapesti  Nemzeti  Szinház- 
b.in  nagy  sikerrel  adták  elő.  Valamennyi  művét 
könnyed  életfelfogás  és  derűs  optimizmus  jel- 
lemzi ;  előadása  mindig  keresetlen,  kedélyes  és 
humoros,  még  a  gyakori  szentimentális  részletek- 
ben is.  Magyarul  megjelent:  Regényjegyzetek 
(Budapest  1904) :  Kelver  Pál  (Pesti  Hírlap.  1903. 
évfolyam). 

Jeromos,  1.  szent  (Hieronymus  Sophronius 
Eusehius),  latin  egyházatya,  szül.  Stridonban  (Dal- 
máciában vagy  a  Muraközben)  331  könil,  megh. 
Bethlohemben  420  szept.  30.  Rómában  nyerte  tudo- 
mányos kiképeztetését.  373-ban  Jeruzsálembe  való 
zarándokútján  betegsége  Antiochiában  tartotta 
vis.sza,  374.  pusztába  vonult,  ahol  4—5  évig  szi- 
gorú vezeklésben  élt  s  irodalmi  és  tudományos 
tevékenységet  folytatott.  Antiochiába  viszatérve 
Paulinus  püspök  pappá  szentelte.  .380-ban  Kon- 
stantinápolyba  ment  nazianzi  szt.  Gergely  előadá- 
sainak hallgatására.  Damasus  pápa  meghívására 
381.  megjelent  a  római  zsinaton.  A  pápa  megbízta 
az  Italának  nevezett  régi  latin  bibliafordítás  át- 
ja vitásával,  e  revideált  szöveg  később  Vulgata 
(közkézen  forgó)  nevet  nyert.  385-ben  elhagyta 
Rómát  és  ismét  Palesztinába  vonult.  Itt  Bethlehem 
közelében  egy  kolostorban  lakott,  hol  tudomá- 
nyos foglalkozásokkal  töltötte  életét.  Szentté  ava- 
tása után  tetemét  Rómába  vitték.  Emléknapja 
szept.  30.  Az  egyház  a  nagy  latin  egyháztanítók 
sorába  iktatta.  Munkái  biblikus,  polemikus  és  tör- 
ténelmi tárgyúak.  Legújabb  kiadásuk  előkészü- 
letben a  «Cori)us scriptorum  eccl.  latinorum»  szá- 
mára. V.  ö.  Dankó  József,  Divum  Hieronymum 
oppido  Stridonis  etc.  natum  esse  (Mainzl874); 
Sychowski,  St.  Hieronynms  als  Kirchenschriftstel- 
ler  (Münster  1894);  H.  als  Litteraturhistoriker 
(Kii'chengesch.  Studien,  Münster  1895) ;  Gaucher 
(Science  cath.  1905) ;  Brochet  (1906) ;  Tunnel 
(1906). 

2.  J.  (prá^gai),  családi  neve  állítólag  Faul- 
fisch  volt,  Húsz  barátja  és  híve,  szül.  Prágában 
1360 körül,  megh.  Konstanzban  1416  máj.  30.  Prá- 
gában.Párisban,  Kölnben,Oxf  ordban  és  Heidelberg- 
ben  tanult;  Angliában  megismerkedett  Wicklef 
tanaival ;  1410.  ő  rendezte  be  II.  Ulászló  megha- 
gi  ásából  a  krakói  egj'eteraet.  Hazatérve,  részt  vett 
Hu.sz  küzdelmeiben.  Mikor  értésére  esett,  hogy 


ezt  Konstanzban  elfogták,  védelmére  odasietett, 
de  Hirschauban  elfogták  és  kiszolgáltatták  a  zsi- 
natnak. A  börtönben  szenvedett  kínzások  követ- 
keztében 1415  szept.  23.  nyilvánosan  visszavonta 
tanításait,  de  midőn  látta,  hogy  ennek  dacára  sem 
adják  vissza  szabadságát,  ismét  fentartásuk  mel- 
lett nyilatkozott,  ami  miatt  aztán  máglyahalálra 
ítélték.  V.  ö.  Helferi,  Huss  u.  Hieronymus  (Prága 
185.3) ;  Becker,  Die  beiden  böhm.  Reformátoron 
Huss  und  Hieronymus  (Nördlingen  1858). 

Jeropiga,  1.  Portttgál  borok  ós  Geropigas. 

Jerovec,  adók.  Várasd  várm.  ivaneci  j.-ban, 
(1910)  2197  horvát  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Ivanci. 

Jerrold  (ejtsd:  dzserröid),  1.  Dotujlas  WUUam, 
angol  humorista  és  drámaíró,  szül.  Londonban 
1803  jan.  3.,  megh.  u.  o.  1857  jún.  8.  Black-Eyed 
Susan  (182.3)  c.  érzelgős  vígjátékát  oly  nagy  tet- 
széssel fogadták,  hogy  az  utánzások  egész  légiója 
jelent  meg.  Erre  vígjátékai,  bohózatai  és  melo- 
drámái gyors  egymásutánban  követték  egymást. 
Kiemelendők :  Time  Works  Wonders,  The  Bub- 
ble  of  the  Day  és  Retired  from  Business.  Igen  so- 
kat dolgozott  a  Punch  c.  élclapba.  Legnépszerűbb 
művei  is :  Mrs.  Caudle's  Cm-tain-Lectures  (1846) 
és  The  Story  of  a  Foather,  amelyeknek  óriási  sike- 
rük volt,  a  Punchben  jelentek  meg.  Összes  müveit 
nyolc  kötetben  1851—54.  Londonban  adták  ki. 
Életrajzát  megírta  fla,  William  Blanchard  J.  (The 
Life  and  Remains  of  Douglas  J.  1859.).  Magya- 
11Ű  megjelent :  Zsák  Mór,  ford.  Belényesi  Gábor 
(Budapest  1877) ;  Tuba  és  Tubáné,  Tizenkét  csa- 
ládi jelenet,  átdolg.  Benedek  Marcell  (u.  o.  1909). 

2. ,/.,  William  Blanchard,  angol  publicista  és 
íi'ó,  J.  1.  fia,  szül.  Londonban  1826  ápr.  14.,  megh. 
u.  0.  1884  márc.  9.  írói  hírnevét  elbeszéléseivel 
ós  vígjátékaival  alapította  meg,  amelyek  kö- 
zül As  Cool  as  a  Cucumber  (1850)  maradt  leg- 
tovább műsoron.  Nagy  sikere  volt  The  Chil- 
di'en  of  Lutetia  (1864)  c.  regényének  és  At  home 
in  Paris  (1864) ;  On  the  Boulevards  (1867)  és  Pa- 
ris for  the  English  (1868)  c.  útleíi'ásainak.  Erre 
következtek :  London,  a  pilgrimage  (Dóré  rajzai- 
val 1872)  és  Life  of  Napóleon  Ul.  (1875—1882, 
4  köt.).  Megírta  Dóré  életét  is,  amely  halála  után 
jelent  meg  (1891). 

Jersey  (ejted:  dzsörszi),  az  angol  normann  szige- 
tek legnagyobbika,  25  km.-nyire  Manche  fi'ancia 
dép.  Ny.-i  partjától.  Hossza  22,  közepes  szélessége 
10  km.,  területe  116  2  kra«,  (i9io)  50,903  angol  és 
francia  lak.,  anglikánusok.  Talaja  termékeny, 
58o/o  termőföld,  9o/o  rét;  búza,  rozs,  burgonya 
és  cukorrépa  a  fótermékek ;  jó  tejelő  tehenei  kere- 
settok. Gránit-  és  szienitbáuyával.  A  szigetnek  két 
vasúti  vonala  van.  A  kormányhatalom  a  rendi 
gyűlés  (States)  kezében  van ;  legfőbb  tisztviselője 
az  angol  kormány  által  kinevezett  helytartó,  a 
rendi  gyűlés  tagjai :  a  főbiró,  az  egyes  parochiák 
(járások)  élén  álló  12  polgármester  12  élethosz- 
sziglan  választott  bíró,  12  plébános  és  a  paro- 
chiák által  3  évre  szabadon  választott  14  tag.  A 
főváros  Saint  Hélier.  Az  angol  őrség  500  főből 
áll.  K.-en  egy  magaslaton  emelkedik  Montorguoi! 
kastélya,  egykoron  a  sziget  urainak  székhelye, 
később  börtön.  V.  ö.  Black:  Guide  to  J. 

Jersey  City  (ejtsd ;  dzsörsai  saitti),  Hudson  county 
székhelye  New  Jersey  északamerikai  áll  amban 


Jersey-marha 


856 


Jeruzsálem 


New  Yorkkal  szemben,  a  Hudson-torkolat  jobb- 
partján, (1910)  267,779  lakossal,  üveggyárak- 
kal, cukorflnomítóval,  vasöntőkkel,  acélművek- 
kel, gép-,  papír-,  dohány-,  zongora-  és  kémiai 
gyárral ;  több  transzatlanti  hajójárat  kikötőhelye. 
Hatalmas  gabonaelevátorokkal.  New  Yorkkal  a 
Hudson  alatt  épült  alagút  is  összeköti ;  ezt  1908. 
adták  át  a  forgalomnak. 

Jersey-marha  (brachyceros),  az  angol  csa- 
torna-szigetek hírneves  fajtája.  Világosbarna 
(borzderes),  kistestü  állat;  a  tehénsúly  300—350  kg. 
A  külső  testalakuláson  az  egyoldalú  tejelőkópes- 
8Óg  jelei  ismerhetők  fel ;  a  szervezet  igen  flnom, 
úgyszintén  a  csontozat  is,  a  bőr  vékony,  a  fej 
ííiiom  metszésit,  a  lábak  aránylag  hosszúak  és 
nyurgák,  a  tögy  kitűnően  alaloilt.  A  J.  arról  ne- 
vezetes, hogy  igen  tai'talomdús,  átlagban  ö^/o  zsírt 
tíirtalmazó  tejet  szolgáltat,  az  évi  átlagos  tejho- 
zam 2300  kg.,  az  évi  vajtermelés  pedig  130  kg. 
A  J.-t  mely  hizlalásra  alig  alkalmas,  Anglián  kí- 
vül főképen  az  Egyesült-Államokban,  továbbá 
Dániában  és  Svédországban  tenyésztik. 

Jertovec,  adók.  Zágráb  vm.  szentivánzelinai 
j.-ban,  (1910)  1260  horvát  lak. ;  u.  p.  Szentiván- 
zelina,  u.  t.  Donja  Konjscina. 

Jerugena,  skolasztikus  filozófus,  1.  Scotus  Eri- 
gena. 

Jerusalem,  Wilhelm,  osztrák  bölcsész  és  peda- 
gógus, szül.  Drenicben  (Csehország)  1854  okt.  11. 
Nyugalmazott  gimnáziumi  tanár  s  a  bécsi  egye- 
temen a  filozófia  magántanára.  Főművei :  Eiulei- 
tung  in  die  Philosophie  (5.  kiad.,  Wien  1912) ; 
Lehrbuch  der  Psychologie  (biológiai  alapon,  5. 
kiad.,  u.  0.  1912) ;  Die  Aufgaben  des  Lehrers  an 
höheren  Schulen  (2.  kiad.,  u.  o.  1912). 

Jeruszlan,  a  Volga  307  km.  hosszú,  baloldali 
mellékfolyója  Szamara  orosz  kormányzóságban. 

Jeruzsálem,  1.  Palesztina  DNy.-i  részén,  a  Holt- 
és  Földközi-tenger  között  elterülő  török  muteszár- 
riflik  (megye).  Ny.-i  része  (a  régi  Sefelah)  síkság, 
K.-i  része  (« Júdeai  Hegység)))  700—1000  m.  ma- 
gas felföld.  Területe  17,00  J  km« ;  fele  terméket- 
len sivatag,  a  többi  részben  silány  szántóföld, 
részben  csalit  (törpe-tölgy,  ciprus-  ós  platánfa) ; 
Bothlehem  közelében  nagy  olajfaerdők.  Évi  csa- 
padék :  18— 22'5  cm. ;  évi  középhömérséklet  a  ten- 
gerparton 21°  C,  a  hegyek  között  17"  C. ;  legna- 
gyob  észlelt  hideg  —  4°  C. ;  legnagyobb  meleg  4:4:" 
C.  Uralkodó  szelek  a  passzátszelek,  télen  déli,  nyá- 
ron északi  irányban.  Április  és  május,  továbbá 
október  havában  gyakori  a  tikkasztó  ós  kárté- 
kony sirokkó  (suluq).  Lakóinak  száma  342,000 ; 
ebből  25,000  görög  kel,  16,000  kat.,  39,000  zsidó, 
a  többi  muszhm.  Főfoglalkozásuk  a  földmlvelés ; 
kiviteU  cikkek :  Jaff a  környékén  a  narancs ;  a 
hegyvidékeken  olaj  és  bor.  Főhely :  J.  Kikötővá- 
rosok :  Jaffa  ós  Ghaza.  Jaflfát  J.-mel  egy  87  km. 
hosszú  vasúti  vonal  köti  össze ;  naponként  két- 
két  személyvonat  közlekedik  oda  és  vissza. 

2.  J.  kz  ugyanily  neviímuteszárriflik  fővárosa 
(I.  a  mellékelt  térképet).  Fekvése:  J.  az  é.  sz.  31" 
47'  és  a  k.  h.  35°  13'  alatt  két  magas,  K.,  D.  és 
részben  Ny.  felől  mély  völgy  által  körülzárt  mész- 
kőhegyen fekszik.  A  keleti  hegy  (Mória,  amelyen 
valaha  Salamon  híres  temploma  állott,  743  m. 
magas)  D.-i   nyúlványa,    az  alacsonyabb    Ofél 


volna  újabb  kutatások  szerint  Sión  hegye,  ame- 
lyet azonban  a  Ki'isztus  korában  kimutatható  ha- 
gyomány a  760—780  m.  magas  nyugati  hegyre 
helyez,  amelynek  csúcsán  a  Szt.  Sír  temploma 
emelkedik.  A  két  hegyet  a  Tyropoiön,  a  «sajtké- 
szítők))  völgye  (mások  szerint  T.  =  turab  a.  m. 
szakadék)  választja  el.  Mória  hegyétől  K.-remély 
völgy  (ma  Wcdi  Süti  Mirjam,  régente  Kidrőn, 
később  Josafát-yölgje)  húzódik ;  túlsó  oldalán 
emelkedik  az  Olajfák  begye  (Dsehel-et-Tür,  Mons 
oliveti,  812  m.),  amelyhez  D.-re  a  botrány  hegye 
(Dsebel  batn  el-Hawá,  Mons  offensionis,  mert  itt 
épültek  Salamon  bálványtemplomai)  csatlakozik. 
Ny.-i  lejtőjón  elterülő  barlangjait  és  régi  sírjait 
Silwan  falvának  lakói  használják  lakások  gya- 
nánt. Ny.  és  D.  felől  a  várost  a  Wadi  Rabdhi,a,  régi 
Hinnóm  völgye  veszi  körül,  mely  a  «rossz  tanács 
hegyo))  (Dsebel-ahü  Tőr,  Mons  nmli  consilü)  és 
a  wbotrány  hegye »  között  a  Kedron  völgyével 
egyesülve,  Wadi  en-nár  néven  halad  a  Holt-tenger 
felé.  —  Helyrajza.  A  mai  J.  a  régi  városnak  csak 
É.-i,  nagyobbik  részét  foglalja  magában.  Régi, 
ósdi  erősség,  4018  méter  hosszú,  12  méter  mn- 
gas  fallal  övezve,  40  toronnyal,  citadellával 
(Qal'a  a  jaffai  kapu  mellett)  ós  hét  kapuval. 
J.-nek  csak  egy  élővíz-forrása  van :  a  régi  Siloe- 
f orrás  ('AÍ7i  Sitti  Mirjam)  a  Kedron  völgyében ; 
ennek  vizét  Hizkijah  zsidó  király  705  előtt  Kr.  e. 
sziklába  vésett  földalatti  csatonián  át  a  város  déli 
részében  létesített  Siloe-tóba  vezette.  A  Józsue  és 
a  Királyok  III.  könyvében  említett  Rögél-fowás,  a 
mai  Bír  Ejjüh  (Jób  forrása),  a  falakon  kívül  fek- 
szik. Nehemiás  még  egy  más  foiTásról  is  beszél 
(Sárkányforrás),  amelynek  azonban  nyoma  ve- 
szett. A  forrásvíz  hiánya  folytán  a  lakosság 
ciszterna-vízre  van  utalva ;  a  ciszterna-víz  télen 
tűrhető,  de  ősszel  nem  ritkán  tífusz-járványt  idéz 
elő.  Nagyobb  ciszternák :  a  Hinnöm- völgy  elején 
a  líam^tóa-ío  és  lejebb  a  Birket-es-Sidtdn  a  fala- 
kon kívül ;  bent  a  városban :  a  patriarcha-tó  (Bir- 
ket  hamám  el  bátrak  =  Hizkijah  tava  ?),  továbbá 
a  Szűz-Mária-kapu  közelében  a  Birket  Izrain  ós 
ettől  nem  messze  a  N.  D.  de  Sión  kolostorhoz 
tartozó  kettős  ciszterna  (alkalmasint  a  régi  Stru- 
thion-tó),  végül  pedig  a  Szt.  Annáról  nevezett 
kolostor  szintén  kettős  tava,  alkalmasint  a  régi 
Bethesda-tó.  A  régi  J.-nek  két  vízvezetéke  is  volt, 
amelyek  a  Betlehemtől  D.-re  fekvő  Salamon  tavai- 
nak vizét  szállították  a  városba.  Ezek  egyike  ma- 
gas vezeték  és  egyenes  irányban  halad  a  város 
felé  (még  a  fogságot  megelőző  időkből) ;  a  másik, 
amelyet  Heródes  művének  tartanak,  a  völgyek 
kanyarulatait  követő  mély  vezeték.  A  két  veze- 
ték a  Szultán-tó  közelében  érte  el  a  várost.  —  J. 
lakóinak  száma  52  -  53  ezerre  tehető ;  ebből  75°/o 
zsidó,  11%  muszlim,  6%  kat.,  kb.  ugyanannyi  gör. 
kel.  és  1%  prot.  A  város  közigazgatása  a  községi 
tanács  (m^edsVis  beledijjeh)  kezében  van,  amely- 
ben az  összes  felekezetek  képviselve  vannak ;  el- 
nöke a  polgármester.  Egyházi  és  világi  hivatalok : 
latin,  gör.  kel.,  örmény-gregoriánus  pati'iarchák, 
melchita,maronita,  kopt,  jakobita,  anglikán  püspö- 
kök ;  szir-kat.  patriarcha-helynök,  mufti,  főrabbi ; 
dandár  parancsnokság,  törvényszék  és  kereske- 
delmi bíróság,  12  konzulátus  (osztrák-magyar  fő- 
konzul),    török,  osztrák,    német,   francia,  orosz 


Jeruzsálem 


857     — 


Jeruzsálem 


I)ostahivatal  és  3  bauk  (Credit  Lyounais,  Deutsche 
Palástiuabank,  Valero). 

J.  legnagyobb  szentélyei:  1.  o.  Harám es-serif, 
nemes  szentély;  t<^glány  alakú,  hatalmas  falakon  és 
pilléreken  nyugvó  mesterséges  emel vény.Két  nagy 
niuszlim  mecset  emelkedik  rajta :  a  Qiibhet  es- 
,va/irá(szikladóm,v.  atulajdonképeni  Ümar-mecset; 
építette  Abd-el-Melik  khalifa  688—91 ;  helyreállí- 
totta II.  Szulejmáii  török  szultán  1520  ;  képét  1.  az 
Arai)  művészet  cikkhez  csatolt  I.  képmellékleten), 
a  közepén  és  déli  oldalán  a  quhhet  el  'aqsá  (erede- 
tileg Justinianus  által  építtetett  bizánci  bazilikíi, 
.ímelyet  Omar  változtatott  át  mecsetté  J.  elfogla- 
lása után).  2.  A  Szent  Sir  temploma,  a  Golgota  he- 
gyét és  az  üdvözítő  sírjátfoglalja  magában  s  a  nyu- 
gati hegyen  fekszik.  A  Szent  Sír  legrégibb  templo- 
mát Nagy  Konstantin  császár  építtette  336.,  ezt 
azonban  11.  Chozráw  perzsa  kir.  614.  lerontotta. 
Utána  több  ízben  felépült  esel  is  pusztult.  A  mos- 
tanit 1810.  Kalpha  Komnenos  tervei  után  görögök 
építették.  A  keresztény  szent  helyek  legnagyobb 
része  a  Szent  tíír  templomától  az  olajfák  hegye  felé 
húzódó  Via  Dolorosa  mentén  fekszik.  Különös 
emUtést  érdemel  a  Coenaculum,  az  utolsó  vacsora 
liolye  (török  mecset)  és  a  Dormitio  Boatae 
Mariae  Virginis  (német  bencések  temploma  é 
kolostora),  a  Casa  nova  (a  főrendek  nagy  zarán- 
(loldiáza),  a  Muristau  (a.  m.  kórház ;  német  prot. 
zarándokház)  s  a  vele  kapcsolatos  JEJríöser-íarv/íe, 
az  anglikán  Christ  Church,  az  osztrák-magyar 
zarándokház  (egjik  elöljárója  rendszerint  ma- 
gyar pap),  a  fehér  atyák  temploma  és  régiség- 
gyűjteménye,  a  várostól  É.-ra  a  Szent  István- 
tomplom s  a  dominikánusok  Ecole  biblique-je.  Az 
olajfák  lejtőjén  vannak  a  Gotsemani-szentélyek, 
tetején  az  oroszok  temploma  s  a  kai-melita  apá- 
cák Pater-noster  egyháza.  Pontosabb  sírok  :  észa- 
kon a  birák,  királyok  sírjai  ós  Jeremiás  barlangja 
(Kr.  e.  II— I.  sz.),  a  Kedron  völgyében  Absalom, 
Zachariás,  Josafát  s  a  próféták  sírjai  (Kr.  e.  I. 
sz.-ból).  Legrégibb  a  silwáni  monolith. 

Története.  A  hagyomány  Szálem-et,  Melchizedek 
királyi  városát  J.-mel  azonosítja,  üru-szalim 
néven  először  Abd  (Puti  ?)-Hiba,  IV.  Amenhotep 
liolytartója  leveleiben  tesz  róla  említést,  fel- 
panaszolván, hogy  a  várost  c/iahitH-hovA&k  (hébe- 
rek ?)  veszélyeztetik.  K  korban  lakói,  úgy  látszik, 
hetita  telepesek  voltak,  a  zsidó  honfoglalás  korá- 
ban jebuszíták  birták  és  Jebiísznak  nevezték.  A 
zsidók  a  birák  korában  sikertelenül  ostromolták, 
végre  Jóáb,  Dávid  fővezére  behatolt  a  jebuszita 
citadellába  és  elfoglalta.  Itt  ütötte  fel  Dávid  szék- 
helyét 8  a  várat  Sionnak  nevezte  el.  A  hagyo- 
mány szerint  Sión  a  nyugati  hegyen  feküdt ;  újab- 
ban a  keleti  hegyen,  a  templomtól  délre  keresik 
a  Mária-forrás  fölött,  amely  egy  meredek  alagút 
segélyével  a  forrás  medencéjével  össze  volt  kötve 
(Parker  kutatásai  1910.).  Salamon,Dávid  fla,  nagy 
építő  volt;  ui-almának4~lk,  az  egyiptomi  kivonulás 
■í-80-ik  esztendejében  leteszi  a  templom  alapkövét 
és  7  év  alatt  felépíti ;  a  templomtól  délre  palotát, 
tróntermet,  oszlopcsarnokot  emel  és  felépíti  a  Li- 
banon erdejének  házát,  azonkívül  a  Miliő  nevű 
erődöt,  ó  építtette  a  város  első  falát,  amely  a 
nyugati  hegyen  a  jaffai  kaputól  egészen  a  hegy 
déli  lejtőjéig  ért  és  az  Ofel  hegyét  is  magában 


foglalta  ;  a  jaffai  kapu  közelében  keletre  fordulva 
a  templom  hegyéig  tartott.  E  fal  déli  maradvá- 
nyait 1894—97  között  Bliss  fedezte  fel.  Salamon 
utódai  alatt  a  város  nem  igen  változott.  Az  asszír 
birodalom  veszélyes  terjeszkedése  Hizkiah  királyt 
a  várfalak  alapos  helyreállítására  késztette.  Mi- 
vel időközben  az  észak  felé  kiszögelő  templom- 
hegy s  az  első  fal  között  egy  kis  külváros  kelet- 
kezett, ezt  Hizkiah  ívalakban  haladó  fal  segélyé- 
vel kapcsolta  a  város  belső  vódöműveihez  ;  ez  volt 
a  második  fal.  Hogy  pedig  esetleges  ostrom  ese- 
tében a  város  ivóvíz  híján  ne  maradjon,  a  Siloe 
forrás  vizét  kemény  sziklába  vájt  földalatti  akna 
segítségével  az  Ofel  tövében  épített  ciszternába 
(Siloe-tó)  vezette.  Az  alagutat  két  végénél  egy- 
szerre kezdték  vágni  s  azt  a  helyet,  ahol  a  munká- 
sok « vésői  találkoztak)),  emlékkővel  jelölték  meg 
(Siloe-felh'at  a  konstantinápolyi  cs.  múzeumban). 
Hizkiahnak  tulajdonítják  a  patriarcha-tó  építését 
is.  Az  óvatosság  nem  volt  felesleges,  mert  Szan- 
chorib  hadai  701.  megjelentek  J.  falai  alatt.  Na- 
bukndnezár  bábeli  király  597.  J.-et  bevette,  Je- 
choniát  elfogtfl  és  10.000  előkelő  zsidóval  Bá- 
belbe hurcolta  ;  688-ban  újra  megjelentek  hadai, 
a  várost  2  évi  kemény  ostrom  után  bevették,  fel- 
dúlták és  lakóinak  nagy  részét  deportálták.  Ki- 
égett Salamon  híi'es  temploma  is.  Midőn  Cyrus 
perzsa  király  537.  a  zsidóknak  íTvisszatérést  meg- 
engedte, Sesbaszar  vezérlete  alatt  többen  haza- 
tértek s  a  templom  romjain  oltárt  emeltek,  majd 
520.  Dárius  engedélyével  Zenibábel  és  Jesu-ben 
Jósedeq  főpap  vezérlete  alatt  a  régi  templom 
helyreállításához  fogtak.  A  város  falait  csak  jóval 
később,  I.  Artaxerxes  alatt  Kr.  e.  444.  Nehemiá- 
nak,  a  perzsa  király  teljhatalommal  felruházott 
helytartójának  sikerült  52  nap  alatt  helyreállí- 
tania. 170-ben  Antiochus  Epiphanes  a  2-ik  temp- 
lomot kirabolta,  2  évvel  később  pedig  megszent- 
ségtelenítette, a  város  falait  lerontotta,viszont  Dá- 
vid régi  várát,az  Akrát  megerősítette.  Makkabeusi 
Judásl65.a  város  nagy  részét  visszafoglalta  ugyan, 
de  az  Akra  csak  Jonathan  idejében,  142.  került  a 
zsidók  kezébe,  akik  később  az  egész  erődöt  lebon- 
tották. Pontos  helyét  ma  sem  ismerjük.  A  város 
renaissance-a  az  idumeai  Heródes  korában  követ- 
kezett be.  A  Baris  nevű  régi  erődöt  ki  bővíttette 
és  M.  Antonius  tiszteletére  Antóniának  nevezte 
el,  építtetett  azonfelül  amphitheatrumot,  xystost 
(atlétikai  gyakorlóhelyiséget)  és  a  város  ÉNy.-i 
oldalán,  a  mostani  citadella  helyén,  még  egy  má- 
sik erődöt.  Mivel  időközben  a  város  É.-i  részé- 
ben egy  újabb  előváros  támadt,  ezt  Heródes 
Agrippa  fallal  vette  körül  (a  «harmadik  fal»  a 
város  mai,  É.-i  falának  helyén)  Kr.  u.  43-ban.  Kz 
idötájt  érte  el  J.  legnagyobb  kiterjedését.  Flavius 
Josephus  több  mint  200,000-re  teszi  lakóinak  szá- 
mát ;  a  valóságban  60,000-nél  aligha  volt  több. 
Kr.  u.  70-ben  Titus  J.-et  bevette  s  a  zsidókat  szét- 
szórta ;  a  lakatlan  romok  fölött  Hadrianus  császár 
133  után  Aelia  Capitolina  néven  a  nyugati  hegyen 
katonai  gyarmatot  létesített,  a  hova  azonban  zsi- 
dónak nem  volt  belépése.  Nagy  Konstantin  alatt 
hatalmas  keresztény  épületek  épültek  J.-ben, 
amelyek  nagy  részét  Chozraw  perzsa  király 
614.  elpusztította.  A  várost  Herakleios  császár 
nemsokára  visszavette  ugyan,  de    637.  Omar 


Jeruzsálemi  alma 


—    858 


Jespersen 


kívlifa  alatt  az  arabok  elfoglalták.  Tőlük  kapta  J. 
.i7<  El-Quds  (szentély)  vagy  a  bajt  el  muqaddaa 
(«szent  ház»)  nevet.  1010-ben  a  hóbortos  Hakim 
kalifa  csaknem  az  összes  keresztény  épületeket  el- 
pusztította. A  keresztes  háborúk  folyamán  bouil- 
loni  Gottfried  (1.  Bouillon)  1099  jul.  15.  elfoglalta 
J.-et  és  ekkor  egy  külön  keresztény  J.-i  király- 
ság alakult.  Ennek  trónján  egymás  után  a  követ- 
kező fejedelmek  ültek :  Bouillon  Gottfried,  I.  Bal- 
duin  (IlOO  óta),  II.  Balduin  (1118  óta),  anjoui 
Pulko  (1131  óta),  III.  Balduin  (1143  óta)  és  I. 
Araalrich  (1162  óta),  kivel  a  hanyatlás  kora  kez- 
dődik. A  következő  uralkodók  (IV.  és  V.  Balduin 
(\s  lusignani  Guido),  bár  görcsösen  ragaszkodtak 
11  városhoz,  a  hódító  szaracénokat  (1.  o.)  mégsem 
tudták  feltartóztatni:  J.  1187  okt.  3.  Szaladin 
szultán  kezébe  esett.  Ekkor  lusignani  Guido  1193. 
a  J.-i  koronát  cserébe  adta  Ciprus  szigetéért 
champagnei  Henriknek,  de  sem  ő,  sem  utódai 
(II.  Araalrich  és  briennei  János),  som  11.  Frigyes 
nem  tudták  J.-ben  a  keresztény  uralmat  állandóan 
helyreállítani.  1244;-ben  a  mohammedánok,  1382. 
cserkesz-mamelukok,  1517. 1.  Szelim  foglalta  el 
és  azóta  állandóan  a  törökök  birják. 

Irodntom.  1.  Bibliográfia:  Tobler,  Bibliographia  geogra- 
phlca  Palaestinae,  Leipzig  18G7  ;  Röhricht,  Bibliotheca  geogr. 
Pal.,  Berlin  1890  ;  Thomsen,  Systematisclie  Bibliogr.  d.  Pal.- 
Literatur,  Leipzig  ós  New  Yorlí  I.  1908,  11. 1911.  -  2.  Alap- 
vető mfivelc :  Quaresi«ias,  Elucidatio  Terrae  8.,  Antverpiae 
I6:i9;  Robiuson,  Neuo  Untersucbuugen  über  die  Topographie 
Jertisalems,  HaDe  1847;  Tobler,  Zwei  Bücher  Topogr.  von 
Jer.,  Berlin  1853;  Sauley,  Jerűsalem,  Paris  1882 ;  Cutlie, 
Ausgrabongen  bei  Jer.,  Leipz/ig  18(i3 ;  Bliss,  Excavations  at 
Jer.,  1894—97.,  London  1898;  Mommert  Topograpliie  d.  al- 
tén Jer.,  Leipzig  1.  1902,  11.  1903.  Törlt(íp :  Kilmmel,  Karte 
(!er  Materialien  zur  Topogr.  d.  altén  Jer.,  Halle  1906. 

Jeruzsálemi  alma  (Poma  hierosolymitana, 
növ.),  1.  Momordica. 

Jeruzsálemi  András,  magyar  király,  1.  And- 
rás. 2. 

Jeruzsálemi  árpa,  a  négysoros  árpa  (Hordeum 
viilgare)  egy  fajtája,  melyet  az  jellemez,  hogy 
szeme  csupasz,  azaz  pelyvalevelekkel  borítva 
nincs.  Minthogy  malátának  nem  alkalmas,  ha- 
zánkban csak  elvétve  termelik.  Általánosabban 
termelik  délibb  országokban,  ahol  abraknak  ós 
kásakószítésro  használják. 

Jeruzsálemi  articsóka  (növ.),  1.  Helianthus- 

Jeruzsálemi  királyság,  1.  Jeruzsálem.  — 
1217  (II.  András)  óta  a  magyar  királyok  is  vise- 
lik a  jeruzsálemi  király  címet. 

Jeruzsálemi  szentsír-rend,   1.  Szentsír-rend. 

Jeruzsálem  virága  (növ.),  1.  Lychnis. 

Jerven  (észtül  Jarva-ma  a.  m.  az  öt  tó  országa), 
Esztonia  egyik  vidéke., 

Jesája,  próféta,  1.  Ézsajás. 

Jesenica,  adóközség  Modrus-Fiume  vm.  ogulini 
j.-ban,  (1910)  1093  szerb  lak. ;  u.  p.  Saborsko,  u.  t. 
Plaáki. 

Jesenje,  község  Várasd  vm.  krapinai  j.-ban, 
(1910)  2880  horvát  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Krupina. 

Jesi  (Aesis),  város  és  püspöki  székhely  Ancona 
olasz  tartományban,  (1911)  24,884  lak.,  papir-,  bőr-, 
vászon-,  kötél-  ós  szappangyártással ;  székesegy- 
házzal, melyben  becses  képek  vannak.  J.  II.  Fri- 
gyes császár  és  Pergolese  festő  szülővárosa. 

Jesi,  Sámuelé,  olasz  rézmetsző,  szül,  Milanóban 
1789.,  megh.  1853  jan.  17.  A  milanói  akadémián 
Low^^wíaÁ;  volt  tanítványa,  utóbb  a  korabeU  olasz 


■  rézmetszés  legjelesebb  művelőinek  egyike.  Hlter- 
I  jedt  metszeteket  készített  Fra  Bartolommeo,  Gner- 
cino,  Rafael  stb.  festményei  után. 

Jesiba,  a  rabbinikus  tudományoknak  legmaga- 
gasabb  és  legrégibb  zsidó  iskolája.  Rangban 
alatta  van  a  Talmud  Tóra  (1.  0.)  és  a  Khéder  (1.  0.), 
de  míg  az  utóbbi  kettő  mint  iskolatípus  csak  a 
középkor  óta  ismeretes,  addig  a  J.  elnevezést  már 
azokra  az  ó-kori  zsidó,  palesztinai  és  babiloni  is- 
kolákra alkalmazták,  ahol  az  iskolafő  napi  két- 
három  órán  át  nagy,  tudományosan  képzett  hall- 
gatóság előtt  valamely  témáról  addig  értekezett, 
amíg  azt  minden  oldalról  ki  nem  merítette.  A  tal- 
mudi kor  leghíresebb  J.-i  Palesztinában  :  Seppho- 
ris,  Tiberiás  ós  Cesarea,  Babiloniában  pedig : 
Makhuza,  Nehardea,  Sura  és  Piunbedita.  Ez 
utóbbi  kettő  még  a  gáoni  korszakban  is  fennáll 
(1.  Zsidó  akadémiák).  A  hallgatóság  száma  1200-  - 
2000  között  váltakozik  ós  az  iskolafő  oldalán 
rendesen  minden  70—80  hallgató  mellett  külön 
magyarázók  segédkeztek.  Európában  a  J.  intéz- 
ménye a  X.  sz.-baa  honosodik  meg  és  kezdetben 
a  német,  francia  és  spanyol,  későbben  pedig,  kü- 
lönösen a  XVII.  században,  a  lengyelországiak 
lettek  a  legnevezetesebbek.  Nálunk  nagy  hlnióvre 
tett  szert  a  pozsonyi  J.,  mely  különösen  Szófor 
Mózes  (].  0.)  rabbi  alatt  és  azóta  a  legnagyobb  te- 
kintélynek örvend  és  amely  mellett  újabban  a 
világi  tudományok  számára  is  állítottak  fel  isko- 
lát. Kisebb  J.-k  a  nagyváradi,  szatmári,  huszti  és 
még  vagy  40—50.  Csak  rövid  ideig  állt  fenn, 
de  annál  áldásosabb  volt  a  kismartoni  J.,  melyet 
Hildesheimer  Izrael  (1.  0.)  tartott  fenn,  mert  ha- 
zánkban ez  volt  az  első  J.,  mely  az  európai  kul 
túra  és  műveltség  szüksógérzetét  élesztette.  Az 
innen  kikerült  tanítványok  akár  mint  rabbik, 
akár  mint  hitközségi  tagok  szerepeltek,  minde- 
nütt a  legnagyobb  erőmegfeszítéssel  azon  dolgoz- 
tak, hogy  a  magyar  zsidók  kultúrai  életét  mé- 
lyítsék ós  az  egyes  hitközségekben  minél  több 
elemi  és  egyéb  iskolát  alapítsanak. 

Jesil-Irmak  (az  ó-korban  Iris,  a.  m.  zöld  folyó), 
Kisázsiában,  a  Kelkia  Irmák  (v.  Csekerik  Irmák) 
és  a  Tozanliszu  összefolyásából  ered,  Szamsznn- 
nál  ömlik  a  Fekete-tengerbe  négyágú  deltával. 

Jesino,  olasz  folyó  a.  m.  Esino  (1.  0.). 

Jésítés  vagy  palatalizálás,  a  nyelvtanban  az 
a  hangváltozás,  mikor  az  Z-ből  ly  lesz,  pl.  tavai : 
tavaly,  vagy  w-ből  ny,  pl.  oroszlán  helyett  orosz- 
lány stb.,  szóval  foghangból  inyhang.  Különösen 
i  előtt  történik  ez,  s  ez  a  hangváltozás  jellemzi 
a  palóc  kiejtést.  Az  inyhangokat  (ly,  ny,  gy,  ty) 
jésített  mássalhangzóknak  is  nevezik  (franc,  con- 
sonnos  momllóes). 

Jespersen,  Ottó,  dán  nyelvtudós,  szül.  1860 
júl.  16.  Randersben  (Jütland).  1893  óta  a  kopen- 
hágai  egyetemen  az  angol  nyelv  és  irodalom  ren- 
des tanára.  A  jelenkor  legkiválóbb  fonetikusainak 
egyike.  Az  általános  fonetika  körébe  vágó  kuta- 
tásain kívül  különösen  az  angol  nyelv  történe- 
tére vonatkozó  tanulmányai  igen  értékesek.  Nagy- 
számú művei  közül  kiemelendök :  The  Articula- 
tions  of  Speech-Sounds  (Marburg  1889) ;  Progra«.s 
in  Language  (London  1894,  2.  kiad.  1909) ;  Fono- 
tik  (Kopenhága  1897—99):  Sprogundervisning 
(u.  0.  1901) ;  Growth  and  Structure  of  the  English 


Jesreol 


—     859 


Jeszenszky 


Líinguage  (Leipzig  1905,  2.  kiad.  1912) ;  A  Mo- 
dern English  Grammar  on  Historical  Principles. 
Part  I.  Sounds  and  Spellings  (Heldelberg  1909). 
Német  nyelven  jelentek  meg  Hermann  Davidson 
fordításában:  Lehrbuch  der  Phonetik  (Leipzig 
190Í)  ós  Phonotische  Grundf ragén  (u.  o.  1904). 

Jesreel,  1.  Jiszreel. 

Jesse,  külföldi  ki'ónikákban  (pl.  az  Annales  Ka- 
nienzesben,  Pertznél.Monumenta  Scriptores,  XIX. 
581)  Szent  István  atyjának,  Gézának  neve. 

Jessen,  1.  Ham  Oüo,  Németország  ipari  szak- 
oktatásának egyik  legkiválóbb  képviselője,  szül. 
182G  dec.  26.  Schloswigben,  megh.  1904  márc. 
28.  Berlinben.  Eredetileg  műszaki  pályára  készült. 
ISöő-ben  a  hamburgi  ipariskola  igazgatójává  vá- 
lasztották meg.  1880ban  Berlinbe  hívták  meg, 
ahol  az  első  nagy  kézmúvesiskolát  (Handwerker- 
sehule)  szervezte,  melynek  haláláig  igazgatója 
volt.  Mint  ipariskolai  felügyelőnek  jelentékeny 
szerepe  volt  a  németországi  ipariskolák  szerve- 
zésében. 

2.  J.,  Karel  Iván  Petr,  orosz  tengernagy, 
szül.  1852.  Dorpatban.  Az  orosz-japáni  háborúban 
tűnt  ki,  mikor  is  1904.  mint  ellentengernagy  Vla- 
divosztok  állomásnak,  1905  jan.  havától  kezdve 
{)edig  a  csendesoceáni  orosz  cirkálóhajóraj uak  pa- 
rancsnoka volt  s  mint  ilyen  kiváló  tevékenysé- 
get fejtett  ki ;  több  kisebb  japáni  gőzösön  kívül  a 
Kinsiu  Maru  nevű  japáni  szállítógőzöst  foglalta  el. 

Jessor  (Jejisore),  1.  Dzsasszor. 

Jesszentuki  (Esszentuki,  Jesszentukszkaja 
Sztanka),  falu  és  fürdőhely  az  orosz  Terek-vidék 
Pjátigorszk  nevű  j.-ban,  639  m.  magasban,  vasút 
mellett,  (1910)  kb.  12,000  lak. ;  hideg,  alkalikus  ás- 
ványvízforrással. 

Jesszo,  Jeco,  nevezik  Hokkaido-nak  is ;  Japán 
É.-i  föszigete,  az  é.  sz.  41"  és  45°  .30'  közt.  Terü- 
lete 78,072  km«,  44  mellékszigetével  94,012  km« 
1.137,455  lak.  Őslakói  az  ainók,  köztük  vagy 
50—80,000  halász,  akik  csak  nyáron  tartózkodnak 
itt.  J.-t  a  Szakhalinról  és  a  Kurilokról  átvonuló 
hegyláncok  hegyei  borítják  és  tengeri  üledékek 
övezik ;  a  másik  hegylánca  J.-t  legnagyobb  szé- 
lességében szeli,  krétakori.  K.-i  része  a  Kurilok 
vulkánikus  területéhez  tartozik,  számos  működő 
tűzhányóval.  Hakodate  évi  közép  hőmérséklete 
9"0*'.  J.föfolyói:  az  Isikari,  a  Tokácsigává  és  a 
Tesiogává.  Pontosak  J.  kén-  és  széntelepei,  így 
pl.  a  Poronai-buto  mellettiek.  Arany-,  ezüst-, 
ólom-,  vas-  és  rézbányái  is  vannak.  J.  3  ken-ro 
oszlik:  Hakodate,  Szapporo  és  Nemuro.  J.  a  Ku- 
rilokkal  együtt  Hokkaido  japáni  tartományt  al- 
kotja, amelyik  közvetlenül  a  minisztérium  fel- 
ügyelete alatt  áll.  Fővárosa  és  első  kikötője  Hako- 
date (I.  0.). 

Jesns  Christus,  1.  Jézus  Krisztus. 

Jesus  Maria,  község  Chihuahua  mexikói  állam- 
ban, a  Rio  Mayo  forrása  közelében,  gazdag  ezüst- 
bányákkal. 

Jesus  Bíazareuus  Rex  Judaeoram,  I. 
7.  N.  B.  1. 

Jesus  Sirach,  1.  Sirmh. 

Jeszce  Polska  nie  zg^nela  a.  m.  nincs 
még  veszve  Lengyelország.  Azú.  n.  Dombrovvski- 
induió  első  sora.  mert  az  1796.  évi  lengyel 
légió,  mely  Dombrowski  vezetése  alatt  Itáliában 


Bonai)arto  mellett  küzdött,  ezt  harci  dalnak  éne- 
kelte. Szerzője  ós  keletkezésének  kora  ismeretlen, 
de  kétségtelenül  régibb  Dombrowski  koránál,  mert 
a  Finis  poloniae-t  ellenségei  gúnyosan  épen  azért 
adták  Kosciusko  ajkára,  mert  1794  okt.  10.  ö  is 
ennek  az  indulónak  hangjánál  indult  a  csatába. 
V.  ö.  Tóth  Béla.  Szájrul-szájra. 

Jeszenák  (király  fiai),  magyar  hárói  család., 
melynek  okmányszerü  őse  J.  Balázs,  ki  Báthory 
István  erdélyi  fejedelemtől  a  XVI.  sz.  második 
felében  címeres  nemeslevelet  kapott.  A  család 
virágzásának  megalapítója  J.  Pál  (megh.  mint 
kir.  tanácsos  1762).  Nagy  szerepet  játszott  az 
1715,  1723,  1729.  évek  országgyűléseinek  köz- 
jogi vitáiban  és  döntőt  abban,  hogy  a  pragmatica 
sanctiót  az  uralkodóház  női-ágára  is  kiterjesztet- 
ték. Ezen  érdemeiért  VI.  Károlytól  donációt  ka- 
pott pozsonyvármegyei  birtokaira.  Pia,  //.  Pál,  a 
katonai  pályán  tábornokságig  vitte.  1781  dec.  28. 
báróságot  kapott.  Unokája  volt  J.  János  báró,  a 
magyar  önvédelmi  harc  egyik  vértanuja,  szül. 
Pozsonyban  1800  jan.  22.,  felakasztották  Pesten 
1849  okt.  10. 1848-ban  Nyitra  vmegye  főispánjává 
nevezték  ki,  mely  állásában  oly  erélyesen  visel 
kedett,  hogy  Kossuth  öt  rendelte  kormánybiztosu 
a  Hurbán  alatt  garázdálkodó  tótok  ellen  küldött 
csapatokhoz.  Az  ő  érdeme  volt,  hogy  Lipótvár  ma- 
gyar kézen  maradt,  mert  ő  volt,  ki  a  granicsáro- 
kat  eltávolította  és  a  bástyára  trikolort  tüzetett 
ki.  A  bukás  után  megadta  magát  az  oroszoknak, 
akik  Haynaunak  szolgáltatták  ki.  A  vérbíróság 
halálra  ítélte.  Holttestét  1867.  a  pozsonyi  családi 
sírboltba  szállították.  Vele  flágon  kihalt  a  J.  nem- 
zetség. 

Jeszenö,  kisk.  Ung  vm.  szobránczi  j.-ban,  (laioi 
436  tót  lak. ;  u.  p.  übrezs,  u.  t.  Remetevasgyár. 

Jeszenőcz,  kisk.  Zemplén  vm.  varannói  j.-ban, 
(1910)  361  lengyel  és  tót  lak. ;  u.  p.  Újszomotor, 
u.  t.  Tavama.  Régi  vára  (Jeszenö  vára)  a  XIV— 
XVIÍ.  sz.-bnn  a  Homonnai  Drugeth  családé  volt. 
Romjai  még  láthatók. 

Jeszenőremete  (azelőtt :  Felsöremete),  kisk. 
Ung  vm.  szobránczi  j.-ban,  (1910)  442  tót  és  ma- 
gyar lak. ;  u.  p.  Felsőhalas,  u.  t.  Remetevasgyár. 

Jeszenö  vára,  1.  Jeszenőcz. 

JeazenszkY-család  (nagyjeszeni/,  bárói  ós  ne- 
mesi ágban  virágzó  család,  Turócz  vm.-i  eredetű. 
Törzse  állítólag  a  XII.  sz.-ban  ólt  l'emérdek  Anáréis. 
Nevét  a  turóczvármegyei  Jeszen-től  kapta,  mely 
földre  1271.,  majd  ismét  1281.  nyert  örökös  ado- 
mánylevelet. I.  Ferdinánd  1563.  címer-újító  okle- 
velet is  adott  nekik.  A  J.-család  tagjai  közül  kivál- 
nak :  J.  Mihály  comes ;  IV.  Béla,  V.  István  és  IV. 
László  alatt  békében  ós  harcban  hűséges  szolgála- 
taival nagy  érdemekre  tett  szert.  Különféle  csaták- 
ban nyert  sebei  rendkívüli  vitézségéről  tesznek 
tanúságot.  Az  Ottokár  cseh  király  ellen  vívott 
marchfeldi  ütközetben  1278.  halálosan  megsebe- 
sült. —  J.  János  orvosi  tanulmányokra  adta 
magát.  Csakhamar  a  wittenbergi  orvosi  kar 
tanára,  majd  1597.  az  egyetem  rektora  és  a  szász 
fejedelmi  család  udvari  orvosa  lett.  1602.  már  Ru- 
dolf császár  kedvelt  udvari  orvosa  és  a  prágai 
egyetem  rektora.  Midőn  1618.  Frigyes  pfalzi  vá- 
lasztófejedelemnek pártjára  állott,  a  cseh  rondák 
Poz.-íonyba  küldték,  hogy  a  magyar  rendek  tánio- 


Jeszenszky 


—     860     — 


Jetting 


j»atásút  megnyerje.  Azonban  az  országgyűlés  fel- 
oszlatása után  J.  Jánost  elfogták,  Bécsbe  vitték 
és  csak  22  heti  fogság  után  bocsátották  el,  azon- 
ban Ígéretet  vettek  tőle,  hogy  a  császári  ház  ellen 
nem  fog  működni.  De  úgy  látszik,  ellenkezőleg  cse- 
lekedett, mert  1621  jan.  21.  ismét  elfogták  s  Prá- 
gában kivégezték :  nyelvét  kivágták,  fejét  szét- 
hasították, testét  felnégyelték.  Számos  orvosi, 
vallásbölcseleti  és  történeti  munkát  írt.  Mindig 
szerette  Magyarországot ;  magát  «eques  hunga- 
rus»-nak  nevezte.  (V.  ö.  Demkó  Kálmán,  A  magy. 
orvosi  rend  története.)  —  A  XVI.  és  XVII.  sz.  fo- 
lyamán a  J.-család  több  sarja  Trencsón  vmegyé- 
bon  nagy  tekintélynek  örvendett.  J.  Antal  1741. 
hárői  rangot  kapott,  de  benne  a  család  ezen  ágá- 
nak magva  szakadt. ,/.  Miklós  1856.  osztrák  bárói 
rangot  kapott,  de  ezen  ág  is  kihalt.  J.  János  1865. 
nyert  bárói  rangot.  A  család  bárósága  1875.  J. 
Kálmán,  Sándor  ós  József  részére  megerősítte- 
tett. —  Nevezetesebb  tagjai  még  a  családnak: 

1.  J.  Danő  (írói  nevén  Temérdek),  szül.  Loson- 
czon  1824  jan.  5.,  megh.  Budapesten  1906  okt.  27. 
Ügyvédi  diplomát  szerzett,  részt  vett  mint  főhad- 
nagy, maj  d  mi  nt  Losoncz  térparancsnoka  a  szabad- 
ságharcban, azután  amnesztiát  kapván,  Balassa- 
gyarmaton hosszú  ideig  ügyvédkedett ;  1875.  köz- 
jegyzővé nevezték  ki,  1879.  pedig  a  fővárosba 
helyeztetett  át.  Tevékeny  mííködóst  fejtett  ki  a 
hírlapirodalom  s  a  közgazdaság  terén  s  nagy 
számmal  írt  szelíd,  érzelmes  és  elmélkedő  verse- 
ket, melyek  azonban  összegyűjtve  csak  1889-ben 
és  újra  1905-ben  jelentek  meg.  A  Petőfi-Társaság 
verskötete  megjelenése  után  megválasztotta  tag- 
jának.. 

2.  J.  Pál,  közgazdasági  író,  szül.  1864.  Gömör- 
panyiton.  Tanulmányai  végeztével  gazd.  gyakor- 
lati pályán  működött,  1894.  az  OMGE  a  Köztelek  c. 
lap  segéd-,  utóbb  társszerkesztőjévó  s  az  egyesü- 
let titkárává  választotta.  Szerkeszti  a  Magyar 
Gazdatisztek  Lapját,  a  Tejgazdasági  Naptárt,  az 
(Jrszágos  Gazdacímtárt.  Alapította  és  szerkesz- 
tette az  Állattenyésztési  és  Tejgazdasági  Lapokat. 
Nagyszámú  tanulmányai  az  áUattenyésztós,  for- 
galom, értékesítés,  növénytermelés,  közlekedés, 
mezőgazdasági  törvényeink  s  kereskedelmi  szer- 
ződéseink köréből  valók.  1913  nov.  a  Magyar 
Mezőgazdák  Szövetkezetének  igazgatója  lett. 
Müve:  A  húsértékesítés  szervezése  (1900). 

3.  J.  Sándor,  államtitkár,  szül.  Losonczon  1852 
október  19.  Tanulmányait  IBudapesten,  Pozsony- 
ban, Bécsben  elvégezvén,  1877.  ügyvéd  lett,  1878. 
pedig  bírósági  szolgálatba  lépett.  Mint  ügyész 
több  nevezetes  bűnügyet  vezetett.  Mint  kolozs- 
vári királyi  főügyészi  helyettes  országos  hírre 
emelkedett  az  erdélyi  román  túlzók  ellen  folyt 
memorandum-perben  a  vádnak  energikus  veze- 
tésével és  hazafias  vádbeszédeivel.  Bánffy  mi- 
niszterelnök 1894.  osztálytanácsosként  a  belügy- 
minisztériumba hozta,  majd  1895.  a  miniszterel- 
nökségben felállított  nemzetiségi  ügyosztály  élére 
állította.  1896-ban  miniszteri  tanácsosi  címet  ka- 
pott. Bánffy  bukásával  Széli  Kklm&n  1899.  J.-t 
a  belügymmisztériumba  helyezte  át,  majd  1901. 
közigazgatási  bírósági  bíróvá  nevezték  ki.  A 
Khue)i-k.ovméiny  megalakulásakor  a  miniszterel- 
nökséghez államtitkárrá  nevezték  ki. 


Jeszenye,  kisk.  Trencsén  vm.  zsolnai  j.-ban 
(1910)  404  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Rajecz. 

Jeszreel,  1.  Jiszreel. 

Jeszte,  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  várm.  feledi 
j.-ban,  (11)10)  218  magyar  lak. :  u.  p.  Ge.sztet-e,  u.  t. 
Ajnácskő. 

Jet  (ang.,  ejtsd  .-  dzsett :  ásv.),  1.  GfUfát. 

Jeta,  1.  Fárianépek. 

Jetfekete,  1.  Azofekete. 

Jetolin,  anílinfekete,  melyet  ruhanemüek  jegy- 
zésére használnak. 

.Tetőn  (franc,  ejtsd:  zseton),  1.  Bárca. 

Jetro,  midjanita  főpap,  Cipórának,  Mózes  fele- 
ségének az  atyja.  Az  ő  tanácsára  egyszerűsítette 
Mózes  a  törvénykezési  eljárást. 

Jettatnra  \a,gy  gettatura  (olasz,  ejtsd:  dzset—) 
a.  m.  szemmel  való  megígézés,  szemverés. 

Jettim-alapítvány,  reáliskolába,  gimnáziumba 
V.  felsőbb  tanintézetbe  járó  magyarországi  szü- 
letésű keresztény  ifjak  számára.  Az  alapítvány 
az  ázsiai  származású  Jetiim  Józseftől  kapta  ne- 
vét, aki  nálunk  telepedett  le.  1798-ban  a  kormány 
átengedte  neki  a  torontálvármegyeí  Tíszaszent- 
miklóshoz  tartozó  kincstári  földeket  különféle 
gazdasági  kísérletekre.  Jettim  rendezni  kezdt.e  a 
birtokot  s  rövid  idő  alatt  gazdasági  épületeket, 
iskolát,  tanítói  lakást,  különféle  műhelyeket  ós 
likőrgyárat  építtetett ;  az  így  berendezett  minta- 
gazdasága csakhamar  nagy  hírre  tett  szert.  Halála 
után  összes  vagyonát  vógrendeletileg  jótékony- 
célra  hagyta.  Az  alapítvány  készpénzben  s  külön- 
féle kötvényekben  körülbelül  480  ezer  koronám 
rúg.  Ezen  összeg  évi  kamatainak  felét  ösztön- 
díj címen,  V4  részét  árvadíjak  gyanánt,  '/<  ré- 
szét pedig  házi  szegények  közt  osztják  ki.  Az  ösz- 
töndíjak a  következőkép  oszlanak  meg :  30  ösztön- 
díjas kap  100, 160,  300  és  400  K-t.  Az  árvadíjaka  t 
nemi  különbség  nélkül  osztják  szót  és  pedig  21 
árva  kap  120  K-t,  9  árva  100  K-t,  egy  60  K-t, 
egy  pedig  50  K-t.  Az  alapítványt  élvező  árva- 
leányok f érjhezmenetelűk  alkalmával  200  korona 
hozományt  is  kapnak.  Egy  árvadíj  mindenkor 
tiszaszentmiklósi  zsellér -árvának  van  föntartva. 
Házi  szegények :  a  tiszaszentmiklósi  szegények, 
a  bécsi  általános  polgári  közkórház  betegei,  a  bu- 
dai, pesti  és  szegedi  szegények.  Az  alapítványt 
az  igazgatóság  (egy  igazgató,  három  segédigaz- 
gató és  egy  pénztáros),  vagyonát  pedig  a  Földhitel- 
intézet kezeli.  Megüresedett  alapítványi  helyekre 
a  hírlapok  útján  írják  ki  a  pályázatot  s  a  folya- 
modványok a  mindenkori  főigazgatónál  adan- 
dók be. 

Jetting  Károly,  magyar  Robinson,  szül.  Po- 
zsonyban 1730  szept.  13.,  mh.  u.  0. 1790  után.  Ifjan 
Bécsbe  került,  majd  Londonba,  mint  komornyik. 
1772-beu  az  angol  kormány  Szenegálba  küldte, 
de  hajótörést  szenvedett  és  társaival  együtt  vad 
népek  közé  jutott.  Az  óv  végével  visszakerült  Lon- 
donba és  kinevezték  konzulnak  Marseillebe.  Útjá- 
ban török  fogságba  esett,  melyből  kiszabadulván, 
9  hónapig  ólt  egy  lakatlan  szigeten.  Londonba 
kerülve  örökséghez  jutott  s  visszatért  Pozsonyba. 
Életleírása :  DerUngarische  Robinson,  oder  Schiek- 
sale  und  wunderbare  Abentheuer  Karis  Jetting, 
eines  gebohrnen  Ungars.  Bin  Beitrag  zur  Lander- 
und  Menschenkenntniss  (Wien  1797). 


Jetti-sahr 


—     861 


Jewett 


Jetti-sahr  (v.  Dzsiti-sahar,  «Hót  városa),  Ja- 
kab bég  közópázsiai  volt  államának  neve,  ré- 
gebben Altl-saharnak  («Hat-váro3»)  nevezték. 
Póbb  helyei :  Kasgar,  Jengi-Hisszár,  Jarkand, 
Khotan,  Akszu,  Karasar.  Hámi  és  Tarfan.  A 
dimgán-lázadás  leverotése  után,  mivel  Jakub  bég 
is  meghalt,  a  kinai  uralom  ismét  helyreállott ; 
mai  neve  Tien-san-nan-lu,  kinai  tartomány. 

Jettmar,  Rudolf,  osztrák  festő  és  gratlkus, 
87.(11.  Zawodzieben  (Galicia)  1869  szept.  10.  Ta- 
nulmányait Bécsben,  Karlsruheban,  Lipcsében, 
l)rezdál)an  és  Rómában  végezte ;  a  rézkarcolást 
VV.  Ungertöl  sajátította  el.  1911-ben  a  festészet 
tanára  lett  a  bécsi  akadémián.  Müveit  az  ellen- 
tétek hongsúlyozása  és  egyéni,  szabad  képzelő- 
tehetség  jellemzik.  Tárgyát  gyakran  választja 
az  allegória  és  a  mitológia  köréből.  Nevezetesebb 
lapjai:  Hangulatok;  Az  éj  órái  (12  rézkarcból 
állt'j  sorozat) ;  Prometheus  megszabadítása  stb. 
Festményei  közül  említésre  méltók :  Sárkányok 
és  a  szörnyek  (a  prágai  modern  képtárban); 
Úton  ;  Herkules  cfselokedetoi  stb. 

Jetor,  1.  Ituraea. 

Jeu  (franc,  ejtsd:  zső)  a.  m.  játék  ;  ,/.  d'amour, 
szerelmi  játék,  továbbá  a  középkori  dalköltészet 
egy  faja  :  J.  d'esprit,  szellemes  ötlet,  szójáték ; 
.1.  parti,  az  ófrancia  költészetben  a  vitadal  egy 
neme  (1.  Tenzone).  —  Je7i,  francia  orgonákon  a 
« regiszter))  neve.  Jeu  a  homlie.  ajaksíp-regisz- 
ter, jen  a  anche.  nyelvsíp-regiszter ;  Grand  ./.. 
v.  Plein  J.,  teljes  mű, 

Jeu  céleste  (franc,  ejtsd:  zsö  süeieszt),  1.  Har- 
móninm  és  Orgon,a. 

Jeu  de  barre  (franc,  ejtsd:  zső  dö  barr),  a  díj- 
ugratás keretében  tartani  szokott  lovasjáték, 
amely  a  lovas  ügyasségót  és  a  ló  magas  beiovaglá- 
sát  teszi  próbára.  A  játék  néhány  méter  nagyságú 
négyszögletes,  póznákkal  határolt  területen  folyik 
ie  tiárom  résztvevővel.  Az  egyik  lovasnak  bal- 
válláii  szalag  van  s  ezt  kell  a  másik  két  lovasnak 
róla  elragadni.  A  szalagért  csak  jobbkézzel  sza- 
bad nyúlni.  Ha  öt  percen  át  meg  tudja  védeni  a 
szalagot,  ö  a  győztes,  ellenkező  esetben  elveszí- 
tette a  játékot. 

Jeumont  íe>t«d:  zsömóiii.  község  Nord  fnincia 
dópartement  Avesnes  járásában,  a  csatoniázott 
i^ambre  mellett,  határállomás  Belgium  felé.  (loii) 
Ó724  lakossal,  márványbányával,  üveghutával. 

Jeune  Belgique,   La  (ejtsd:  la  zsön  belesik),  I. 

IffiiBelgiuDi. 

Jeunesse  «I«rée  (franc,  ejtsid:  zsöiiej-sz  dóré), 
1.  Aravy  ifjusívj- 

Jeux  lloraux  (ejtsd:  zső  tioró)  a.  m.  virágjáté- 
kok :  azon  költői  versenyek  elnevezése,  melyeket 
Toulou.soban  tartanak  (ívenként  az  Académie  des 
J.  elnökségével.  Az  első  versenyt  132 i-  máj.  1-én 
tartották  meg.  A  voi-seny  nyelve  eredetileg  kizá- 
rólag a  proven(;*al  volt,  de  1513.  a  fi'ancia  nyelvet 
is  szóhoz  engedték  s  ez  utóbbi  csakhamar  telje- 
sen kiszorította  a  proven^alt.  A  társulatot  169.5. 
XIV.  Lajos  Académie  des  J.  néven  teljesen  újjá- 
szervezte s  három  díjat  állapított  meg.  A  társaság, 
mely  1790—  1806-ig  szünetelt,  ma  is  fennáll  s  a 
koszorúzott  nuivok  jegyzékét  1696  óta  óvről-iívre 
kiadja  Recueil  de  TAcadémie  des  J.  címen.  V.  ö. 
Poifeiv'n-Peifnvl,.  Mémoires  ponr  .^ervir  á  l'his- 


toire  des  J.  (Toulouse  1815) ;  Duboul,  Les  deux 
siécles  de  l'Académie  des  J.  (u.  o.  1901,  2  köt.). 
Toulousei  mintára  1393.  Barcelonában  is  megin- 
dultak a  virágjátékok,  melyek  a  XV.  sz.-ban  na- 
gyon föllendültek,  majd  teljesen  megszűntek  s 
csupán  1859.  keltek  új  életre.  Kölnben  1899  óta 
tartanak  ily  költői  versenyeket,  amikor  is  19  díj 
kerül  szétosztásra.  (V.  ö.  Jahrbuch  der  Kölnor 
Blumenspiele,  Köln,  1899  óta.)  1908-ban  Stefánia 
kir.  hercegasszony  védősége  mellett  ki.sérletet  tet- 
tek vele  Pozsonyban  is. 

Jevdokimov,  Jvánovus  Nikolaj,  gróf,  orosz 
táboraok,  szül.  t80k,  megh.  Pjatigorszkhan  1873. 
A  Kaukázusban  Jormolov  alatt  kitűnt  a  Samil  ellen 
fol jiívtott  harcokban  ;  Samilt  elfogta  s  ennek  foly- 
tán az  egész  keleti  Kaukázus  meghódolt.  1861-ben 
azzal  bízták  meg,  hogy  a  nyugati  Kaukázus  cser- 
keszeit is  zabolázza  meg.  Három  évi  küzdelem 
után  ez  is  sikerült  neki,  186i  ápr.  28.  elfoglalta 
a  cserkeszek  utolsó  erősségét,  Vardant. 

Jever,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  01- 
denburg  nagyhercegségben, (1910)  5795  lak.,  bőr-  és 
sörgyártással,  jelentékeny  marha- és  lóvásárokkal. 
J.  egykor  ugyanilynevű  fejedelemségnek  volt  szék- 
helye, majd  a  XlV.  sz.-ban  frizlandi  köztársaság 
volt,  amelynek  élén  Edo  Wiemken  állott,  kinek 
egyik  utódában  a  féríiág  kihalván,  egyedüli 
örököse,  Mária,  1532.  országát  V.  Károly  császár- 
tól hübérül  fogadta  el  és  1573.  XVI.  János  oklen- 
burgi  grófnak  hagyta  örökségbe.  Ezután  az  an- 
halt-zerbsti  és  későbben  az  orosz  cjiri  család  örö- 
költe. 1.  Sándor  cár  1807.  Hollandiának  engedte 
át,  1814-ben  pedig  Oldenburghoz  csatolták. 

Jeverlandi  marha  (primigenius),  német  tejelö- 
és  húsmarhafajta,  melyet  az  oldenburgi  Jever- 
landban  tenyésztenek.  A  J.  tehénsúlya  őOO— 720 
kg.,  színe  feketetarka,  évi  átlagos  tejhozama 
3500  1. ;  újabban  hozzánk  is  behozták. 

Jevicko,  cseh  város,  1.  Genit«rh. 

Jevons  (ejtsd  :dzsívensz),  WüHam  Sfmdeij,  angol 
bölcsész  és  nemzetgazda,  szül.  1835  szept.  1. 
Liverpoolban,  1882  aug.  13.  Bexliilluél  fürdés 
közbon  a  tengerbe  fuladt.  A  sydneyi  pénzverő 
hivatalban  szolgáit,  majd  Angliában  tanulmá- 
nyait folytatt,'i.  18(i6— 8l-ig  a  juanchesterl 
Owen's  College  tanára  volt.  Főimívei :  The  coal 
question  (2.  kiad.  1866) ;  Theory  of  politícal  eco- 
nomy  (3.  kiad.  1888) :  The  principles  of  science  : 
a  treatiso  on  logic  and  scientitlc  method  (2.  kiad. 
1877,  2  köt.) ;  Elemen tary  lessons  in  logic  (7.  kiad. 
1879) ;  Money  and  the  mechanlsm  of  exchange 
(8.  kiad.  1887.  németül  Leipzig  1876) ;  Studies  in 
dednctive  logic  (2.  kiad.  1884) :  The  State  in  re- 
lation  to  labour  (3.  kiad.  1894).  Halála  után  jelent 
meg  :  Methods  of  .social  reform,  and  other  papors 
(2.  kiad.  190-1). 

Jevpatoria,  orosz  város.  1.  EujMitoria. 

Jewar  (állat),  1.  (Jeriornis: 

Jewett  (ejtsd:  dzsuett),  Sarak  Orne,  amerikai 
írónő,  pzüi.  18^i-9  szept.  3-án  South  Ber>vikbeTi 
(Maine  államban).  Elbeszéléseit  és  regényeit  finom 
humor,  hangulatos  leírások  és  az  amerikai  visz^  >- 
nyok  szeretetteljes  rajza  jellemzik.  Kiemelondök  : 
Deephoven  (1877) ;  Tales  of  New  England  (1879) ; 
A  Country  Doctor  (1884) :  Strangers  and  Wayfa- 
rers  és  The  Country  of  the  Pointed  PMrs(1896). 


Jewish  Colonization  Associatlon 


—     862     — 


Jezsament 


Jewisli  Colonization  Associatiou  (ICA), 
bái'ó  Hirsch  Moritz  (1.  o.)  által  1891.  alapított  tár- 
HUlat,  melynek  célja,  hogy  a  zsidók  helyzetén  azok- 
ban az  országokban,  ahol  üldözik,  anyagi  eszkö- 
zökkel segítsen.  Nevezetesen,  hogy  lehetővé  tegye 
az  üldözött  zsidók  letelepedését  nem-európai  te- 
rületeken és  hogy  kolouizációk  útján  biztos  hazát 
szerezzen  nekik.  Ez  a  társulat  szervezte  az  argen- 
tínai kivándorlást,  idővel  pedig  működését  kiter- 
jesztette azokra  a  palesztinai  telepekre  is,  melye- 
kot a  Rothschild-család  alapított.  Támogatja  az 
argentínai,  brazíliai,  kanadai  és  az  Észak-Ame- 
rikai Egyesült-Államok  teifiletén  keletkezett  ko- 
lóniákat, szintúgy  a  kisázsiaiakat  és  a  cionistákét. 
A  telepeseket  kamatnélküli  kölcsönökkel  látja  el, 
földmívelési  és  ipariskolákat  állít  föl  és  különös 
súlyt  helyez  a  házi  iparra. 

Jewisli  Territorial  Organization(TT0^. 
Egy  a  cionistákból  (1.  Oioniziims)  kivált  párt, 
mely  az  üldözött  zsidók  számára  olyan,  esetleg 
Palesztina  tarületén  kívül  eső  területet  keres, 
ahol  nyugodtan  és  vallási  törvényeiknek  megfe- 
lelően élhetnének.  A  mozgalom  megindítója  Zang- 
will  Israel  író  (1.  o.). 

Jewreinowit  (ásv.),  halványbarna  v.  színtelen 
idokrasz-kristályok,  amelyek  kevés  magnéziumot 
tartahnaznak ;  lelőhelye  Frugard  Finnországban. 

Jeypoorit  (ásv.),  1.  Jaipurü. 

Jeypore  (Jeypoor),  város,  1.  Dzsaipur. 

Jeysulmere  (Jaisalmer),  keletindiai  állam,  1. 
Dzsaiszalmir. 

Jezabel  v.  Izehel,  Izrael  királyának,  iVhábnak 
(íCr.  0. 875  körül)  neje,  Ethbaalnak  (itubal),  Szidon 
királyának  leánya,  aM  Izraelben  a  föníciaiak  val- 
lását terjeszteni  igyekezett,  a  prófétákat  kegyet- 
lenül üldözte  és  Izraelben  szokatlan  gonoszságo- 
kat követett  el.  Még  életben  volt,  amidőn  ílát, 
Jórámot  Jéhu  megölte  és  az  Omridák  uralkodó- 
liázát  a  tróntól  megfosztotta.  A  lázadó  Jéhu  ezen 
alkalommal  rabszolgái  által  a  palota  ablakán  ki- 
dobatta, úgy  hogy  teste  darabokra  zúzódott. 

Jezd  (Yesd),  J.  kerület  székhelye  Irak  Adzsemi 
perzsa  tartományban,  a  Mehriz  időszakos  folyó  és 
a  teheran— Idrmani  útvonal  mellett,  homokpusztá- 
ban, kb.  40-50,000  lak.,  kik  selyemkelmeszö  véssél, 
szőnyeg,  cipő,  édességek  készítésével,  gyümölcs- 
és  indiai  máktermeléssel,  ópiumkészitéssel  fog- 
lalkoznak; környékén  cserépedényeket  gyárta- 
nak. 50  mecsetje,  65  nyilvános  fürdője  ós  8  isko- 
lája van.  Düledező  körfalakkal.  Forgalma,  mert 
karavánutak  találkozásánál  fekszik,  élénk.  J.  az 
egyedüli  perzsa  város,  ahol  a  parsziknak  köz- 
ségük van.  Asszonyaik  szépsége  Perzsiában  köz- 
mondásszerü. 

Jezdegerd  (Isdegerd),  az  utolsó  nemzeti  perzsa 
király  a  szasszanidák  családjából.  Uralkodott  632— 
649.  Az  arabok  Kadesia  mellett  636.  legyőzték 
seregét,  mire  ö  keleti  Iránba  menekült,  honnét  a 
törökök  segélyével  remélte  birodalmát  visszahó- 
díthatni ;  előkészületei  közben  649.  orgyilkosság- 
nak esett  áldozatul. 

Jezdekaszt,  meredek  sziklán  álló  erődítmény 
Farzisztán  perzsa  tartományban,  a  sirasz- iszpa- 
hani  útvonalon. 

Jezerane,  adó-  és  pol.  község  Lika-Korbava 
vraegye  brinjei  járásában,   (i9io)   1771    horvát 


lakossal,  posta-  és  táviróhivataUal,  postatakarék- 
pénztárral. 

Jezero,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  ogulinij.-ban, 
(1910)  682  szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Plaski. 

Jezero,  bosnyák  falu  a  travniki  közigazgatási 
kerületben,  (1910)  855  lak.  Közelében  1878  aug.  7. 
az  okkupáló  magyar-osztrák  hadsereg  a  bosnyák 
felkelőket  teljesen  levei-te  és  szótszórta. 

Jezerszko-tó,  Szepes^  vármegyében,  a  szepesi 
Magurában,  Lándoktól  É.-ra  két  órányira,  921  ni. 
magasságban  fekvő  tó,  melynek  területe  049  ha. ; 
igen  regényes  vidéken  tekszik.  V.  ö.  Raisz  Miksa, 
A  J.  (Magy.  Kárpátegyl.  VII.  Évk.,  1880,216- 
220. 1.). 

Jezevik,  adók.  Pozsega  várni,  brodi  j.-baii, 
(1910)  143  szerb,  rutén  és  horvát  lak. ;  u.  p.  ósu.  t. 
Garcin. 

Jezevo,  adók.  Zágráb  vm.  dugoseloi  j.-bau, 
(1910)  890  horvát  lak. :  u.  p.  és  u.  t.  Dugó  selo. 

Jezídft/o^ííí^,  arab  név;  három omajjád  khalifá- 
nak  neve :  J.  J.(680— 68-3),  I.  Mo'ávija  fla,  rövid  ural- 
kodását kénytelen  volt  a  birodalom  több  pontján 
kitört  pártütés  leküzdésével  tölteni ;  uralkodásá- 
nak nevezetes  eseménye  az  alida  pártnak  Huszojn 
(1.  0.)  vezetésével  történt  lázadása,  mely  az  alidák 
leverésével  végződött  a  Kerbela  melletti  ütközet- 
ben, melyben  Huszejn  és  családjának  sok  tagja 
elesett  (680) ;  halálának  emlólmapjául  a  síiták  az 
Ásúrát  (1. 0.),  mint  gyásznapot  üük  meg.  A  síiták 
között  J.,  mint  a  próféta  unokájának  gyilkosa, 
végtelen  gyűlölet  tárgya.  —  //.  J.  (720  -724), 
Abdalmalik  fla.  —  III.  J.  (744).  —AJ.  névből 
származik  a  Bájezid  (Bajazid)  török  név,  erede- 
tileg a.  m.  Ahü  J. 

Jezíditák  (Jezídik),  Aleppo,  Moszul  vidékein, 
középső  Kurdisztánban,a  mezopotámiai  Szindzsár 
hegységben  és  Briván  orosz  kormányzóság  terü- 
letén élő  vallásfelekezet,  melynek  tagjai  csekély- 
lyel  múlják  felül  a  100,000-et.  Vallásukban  némi 
mohammedán  külsőségek  mellett  a  régi  mezopo- 
támiai pogányság  maradékait  őrzik.  A  IX.  sz.-ra 
teszik  e  felekezet  keletkezését.  Maguk  a  J.  í.  Jezíd 
omajjád  khalifát  mondják  felekezetük  alapítójá- 
nak ;  legnagyobb  szentjükül  valami  Sejkh  'Adi-t 
tekintenek,  kit  csaknem  istenítenek;  sírjához 
évenkint  ünnepélyes  zarándoklást  rendeznek. 
Vallásos  szokásaikat  féltékenyen  titkolják  az  ide- 
genek előtt  szentélyükbe  (Lálesben,  Moszultól  É. 
felé)  nem  engednek  más  vallásut  belépni.  E  temp- 
lomban van  felállítva  vallásuk  legszentebb  jel- 
vénye, az  általuk  iliefeA;  Távúsz,  azaz  pávaangyal- 
nak nevezett  madáralak,  melyben  a  sátánt  tisz- 
telik. Ezért  ördögimádóknak  is  nevezik  őket.  Leg- 
újabban azonban  két  szent  könyvük  a  tudományos 
vizsgálat  számára  hozzáférhetővé  vált.  Legmeg- 
bízhatóbb értesítést  róluk  most  Menzel:  Ehx  Bei- 
trag  zur  Konntnis  der  Jezider  (Hugó  Grotlie, 
Meine  Vorderasionexpedition,  I.  köt.,  Leipzig 
1911)  c.  dolgozata  nyújt,  hol  a  tárgy  teljes  tablio- 
gráflája  is  közölve  van. 

Jezierna,  község  Zborów  gaüciaí  kerületi  kapi- 
tányságban, vasút  mellett,  (1910)  5853  rutén  és 
lengyel  lak. ;  szénégetéssel. 

Jezla,  zanzibári  mértékegység,  1.  Dzsezla. 

Jézsaf  a  (növ.),  1.  Phüadelphus. 

Jezsament  (növ.),  1.  Philadelphzts. 


Jezsuáták 


—     863 


Jezsuiták 


Jezsuáták  (Jézus  szolgái),  jámbor  világiak 
gyülekezete,  melyet  Cx)lombino  Giovanni  alapított 
Í365.,  V.  Orbán  pápa  pedig  1367.  megerősített. 
Szegény-  és  betegápolással  foglalkoztak.  A  uép 
Píidri  deU  acquavita-nak  is  nevezte  okot,  mert 
sajátkószitésű  likőrrel  szolgáltak  a  szegényeknek 
és  botegeknek.  A  rendet  elharapódzott  visszaélé- 
sek miatt  IX.  Kelemen  pápa  1668.  feloszlatta.  Női 
ágát  (az  ú.  n.  Jezsuatánák)  Colombino  János  ro- 
kona, Colombino  Caterina  (megh.  1.387  okt.  20.) 
alapította  1367.  Olaszországban  mint  kongregá- 
ció 1872-ig  léteztek. 

Jezsuita,  1.  Jezsuiták. 

Jezsuita-apácák,  1.  Jezuitinák. 

Jezsuita  dió  (növ.),  a  súlyom  egyik  neve. 

Jezsuita  drámák,  1.  Iskolai  dráma. 

Jezsuita  iskolák.  A  jezsniták  tanítással  is  fog- 
lalkoztak s  iskoláiicat  is  annak  a  nagy  célnak 
szolgálatába  állították,  mely  a  rend  működésének 
minden  mozzanatát  irányította:  meg  akarták 
erősíteni  a  katolikus  egyház  pozícióját  s  új  terü- 
leteket akartak  hódítani  számára.  Ezért  iskolái- 
kat úgy  rendezték  be  s  olyan  szellemben  vezették, 
hogy  tanítványaik  a  katolikus  vallásnak  bátor 
katonái  legyenek.Tanítási  rendszerüket  ők  maguk 
foglalták  össze  egy  nagy  körültekintéssel  készült 
.s  többszörös  revíziónak  alávetett  műben,  melynek 
cüne :  Ratio  atqm  institutio  studiormn  Societa- 
tis  Jesu  (végleg  megállapított  szövege  1599-ből 
való).  Népoktatással  nem  foglalkoztak,  csak  a  mai 
gimnáziumoknak  megfelelő  iskolákat  és  teológiai 
fakultásokat  tartottak  fenn.  Gimnáziumaikban 
három  évig  latiii  és  görög  nyelvtant,  három  évig 
latin  és  görög  irodalmat  tanítottak.  A  klasszikus 
nyelvek  tanításában  nem  az  a  cél  lebegett  előt- 
tük, hogy  tanítványaik  megismerjék  a  klasszikus 
kultúrát,  hanem  hogy  nyelvi  készségre  tegyenek 
szert  s  tanuljanak  meg  latinul  cicerói  stílusban 
írni  és  beszélni.  B  cél  elérésére  minden  eszközt 
felhasználtak.  A  tanulóknak  egymás  között  is  csak 
latinul  volt  szabad  beszélniök.  Aki  anyanyelvén 
beszélt,  azt  megbüntették.  (Ezzel  a  szokással  pro- 
testáns iskolákban  is  találkozunk).  A  latin  stílus 
ós  ékesszólás  elsajátításának  előmozdítására  isko- 
láikban akadémiákat  létesítettek,  melyek  a  mai 
önképzőkörök  őseinek  tekinthetők,  továbbá  latin 
nyelvű  színdarabokat  adattak  elő  tanítványaik- 
kal. Nevelési  rendszerüknek  egyik  nagyon  jel- 
lemző vonása  a  tanulók  közötti  verseny,  mely 
nélkül  senmiiféle  nyilvános  nevelés  nem  lehet 
ugyan  el,  melyet  azonban  a  jezsuiták  túlságosan 
kultiváltak  iskoláikban.  Egész  nevelési  rendsze- 
rüknek legfőbb  célúját,  az  erős  katolikus  hit  meg- 
teremtését voltak  hivatva  elősegíteni  az  iskolák- 
ban szervezett  Mária  kongregációk  is.  A  J.  a  maguk 
korában  igen  népszerűek  voltak.  Bacon  is,  Des- 
cartes is  dicsérőleg  nyilatkozott  róluk  s  ma  is  el 
kell  ismernünk  a  jezsuiták  pedagógiai  érdemeit, 
pl.  azt,  hogy  pontosan  megállapított  tanügyi  szer- 
vezetet alkottak,  melynek  számos  vonása  jelen- 
legi iskolarendszerünkben  is  feltalálható. 

Jezsuiták,  a  Jézus  Társasága  (Societas  Jesu, 
röv.  S.  J.)  világtörténebni  nevezetességre  emel- 
kedett szerzetesrend  tagjai. 

A  retid  alapítása  és  szervezete.  Alapítója  loyo- 
lai  szt.  Ignác  spanyol  loTag  (1.  Loyola) ;  az  általa 


készített  rendszabályokat  III.  Pál  pápa  erősítette 
meg  1540  szept.  27.  A  rend  első  főnöke  (generá- 
lis) egyhangú  választás  folytán  maga  Szt.  Ignác 
lett.  A  rend  célja  az  alapító  szavai  szerint  a  lel- 
keknek a  ker.  életben  és  hitben  való  gyarapodását 
prédikációk,  lelki  gyakorlatok,  az  ifjúság  és  tu- 
datlanok oktatása,  gyóntatás  és  lelki  vigasztalás 
által  előmozdítani.  A  rend  főelve :  Isten  nagyobb 
dicsőségének  terjesztése  (Omnia  ad  majorom  Dei 
glóriám,  röv.  0.  A.  M.  D.  G.).  Szt.  Ignác  rendsza- 
bályai értelmében  a  rend  élén  a  rendfőnök  (prae- 
positus  generális)  áU,  ki  Rómában  székel  és  kit 
élethossziglan  választ  az  egyetemes  gyűlés  (con- 
gregatio  generális);  közvetetlenül  a  pápának 
van  alávetve.  Feladatának  teljesítésében  hat  kor- 
mánysegéd (assistens  generális)  támogatja.  B  hat 
asszisztensen  kívül  még  egy  admonitor  is  ad  a 
rendfőnöknek  intelmeket  és  tanácsokat :  ez  eg>'út- 
tal  gyóntatója  is.  A  rendfőnök  nevezi  ki  a  profesz- 
szusokból  az  egyes  tartományok  főnökeit  (praepo- 
siti  provinciales)  rendesen  három,  esetleg  több 
évre,  továbbá  az  egyes  kollégiumok  igazgatóit 
(recíores),  kik  közvetlenül  a  provinciálisok  alatt 
állanak.  Több  tartomány  együttvéve  egy  asszisz- 
tenciát képez,  melyet  a  központi  tanácsban  egy 
asszisztens  képvisel ;  az  asszisztenseket  pedig  az 
egyetemes  gyűlés  választja.  Az  egyes  főnökök 
mellé  a  konzultorok  mint  tanácsadók,  az  admoni- 
torok  mint  meUék-tanácsadók  vannak  rendelve. 
A  társaság  tagjai  tulajdonképen  három  osztályba 
sorolhatók,  ú.  m.  áldozópapok,  áldozópapságra 
előkészülök  és  világi  munkatársak  (coadjutores 
temporales).  A  világi  munkatársak  két  évi  novi- 
ciatus  után  az  egyszerű,  tiz  év  után  pedig  az  ünne- 
pélyes fogadalmakat  teszik  le.  B  laikus  testvérek 
házi  és  gazdasági  ügyekkel  foglalkoznak.  Azok, 
kik  áldozópapságra  készülnek,  két  évi  noviciatus 
után  (novitii  scholastici)  szintén  leteszik  az  egy- 
szerű fogadalmakat.  Ezután  ez  egyszerű  fogadal- 
nias  növendékek  mint  scholastici  approbati  két 
éven  át  nyelvészeti  és  klasszikus  oktatásban  ré- 
szesülnek, mire  három  évi  bölcseleti  tanfolyam  kö- 
vetkezik. B  tanfolyam  után  néhány  éven  át  mint 
tanulmányi  felügyelőket  konviktusokban,  vagy 
mint  gimnáziumi  tanárokat  alkalmazzák  őket. 
Csak  ezután  kezdik  meg  a  négy  évig  tartó  hittu- 
dományi tanfolyamot.  A  harmadik  év  végén  azon- 
ban már  fölszonteltetnek,  hacsak  nem  volt  valaki 
már  belépésekor  áldozópap.  Erre  egy  éven  át  egy 
második  noviciatusnak,  az  ú.  n.  harmadik  probá- 
ciónak  vetik  magukat  alá,  mely  az  aszketikus  élet- 
nek, házi  és  kórházi  szolgálatoknak  v.  missziók- 
nak van  szentelve.  B  harmadik  próba  után  leteszi 
az  illető  az  ünnepélyes  fogadalmakat,  mi  által 
véglegesen  a  rend  tagjává  lesz.  A  teológiai  tanul- 
mányok befejezése  után  kezdődik  a  bővebb  kiké- 
peztotés  abban  a  tudományszakban,  melyet  ki-ki 
magának  választ.  Az  áldozópapok  a  lelki  munka- 
társak (coadjutores  spii-ituales)  és  a  professzusok 
két  csoportjára  oszlanak.  Az  előbbiek  többnyire 
mint  tanárok  vagy  lelkipásztorok  működnek ;  az 
utóbbiak  pedig  a  három  fogadalmon  kívül  még 
egy  negyedik  hármas  fogadalmat  is  tesznek, 
mely  által :  1.  a  pápának  missziói  működésére 
nézve  föltétlen  engedelmességet  igémok ;  2.  meg- 
fogadják, hogy  a  szegénységet  illetőleg  semmi- 


Jezsuiták 


—     864     — 


Jezsuit 


félő  újítást,  lazítást  sem  fognak  megengedni,  söt 
a  körülmények  kívánalmaihoz  képest  azon  lesz- 
nek, hogy  az  szigorúbb  legyen ;  3.  hogy  sem  a 
társaságban,  sem  azon  kívül  prelatiirát  nem  fogad- 
nak el  (hacsak  a  pápa  arra  sub  praecepto  nem 
kötelezné  őket),  sem  utána  nem  törekednek.  Ha  a 
generális  meghal,  az  egyes  tartományok  profesz- 
szusai  egy-egy  megbízottat  küldenek,  kik  a  pro- 
vinciálisokkal az  egyetemes  gyűlést  alkotják  és 
kebelükből  szótöbbséggel  a  generálist  választják. 
Az  új  választást  rendszerint  5—6  hónappal  a  rend- 
főnök halála  ixtán  szokták  megtartani.  Minden 
tag  elöljárójának  föltétlen  engedelmességgel  tar- 
tozik mindabban,  ami  Isten  parancííával  nem  ellen- 
kezik. 

.4  rend  tötiénete.  Az  új  rend  igen  gyorsan  ter- 
jedt el.  Szt.  Ignác  halálakor  (1556)  már  több  mint 
1000  tagja  volt.  Míg  az  alapító  maga  Rómában 
miiködött,  azalatt  társai  rendjüket  Olaszország-, 
Portugália-,  Spanyolország-,  Franciaország-,  Ausz- 
tria-, Bajorország-,  Krazilia-  és  Paraguayban, 
Xav.  Ferenc  által  K.-Indiában  és  Japánban  is 
elterjesztették  (1542—52).  A  harmadik  rend- 
főnök, Borgia  Ferenc  (1566—72)  a  rend  tagjait 
llgyelmeztette,  hogy  a  világi,  politikai  ügyekbe 
való  minden  beavatkozást  kerüljenek.  A  negye- 
dik rendfőnök  Mercm'ian  Kberhard  (1573  —80)  kü- 
lönösen a  misszió-ügyeki'o  fordított  nagy  flgyel- 
met.  Az  ötödik,  Aquaviva  Claudius  (1581—1615) 
az  1599.  kibocsátott  llatio  studiorum  Socíetatís 
rJesu  cíniü  rendeletével  megállapította  a  rend  in- 
tézeteiben követendő  nevelési  és  tanrendszert. 
A  társaság  1762.  már  39  tartománnyal,  1527  ház- 
zal és  intézettel,  22,787  rendtaggal  birt.  Ekkor 
állott  virágzásának  tetőpontján.  Csakhamar  azon- 
ban, részint  politikai,  részint  —  vélt  óriási  kin- 
(iseikre  áhítozva  —  gazdasági  okokból,  minden 
államban  üldözni  kezdték  a  J.-at  s  az  üldözés  a 
társaság  teljes  föloszlatását  vonta  maga  után. 

Először  Portugáliáhan  léptek  föl  a  J.  ellen. 
Pombal  miniszter  1759.  javaikat  lefoglalta,  isko- 
láikat bezáratta,  szept.  3-án  kiadott  rendeletével 
pedig  meghagyta,  hogy  az  országot  haladéktala- 
nul hagyják  el.  —  Ffimdaországhól  1594.  űzet- 
tek ki.  1603-ban  a  franciák  újra  befogadták  őket, 
a  parlament  azonban  «mint  tanaiban  istentelent, 
niűlcödésében  az  államra  és  egyházi-a  kárhozato- 
sat)),  1762  aug.  6-án  a  J(ízus  társaságot  elt<)rültnek 
nyiivánította.  Hasonló  sorsuk  volt  a  J.-nak  más 
államokban  is,  hol  a  Bourbonok  uralkodtak.  Így 
Spanyolországban  is  ós  Nápolyban.  XTII.  Kelé. 
men  pápa  hasztalan  tiltakozott  a  Bourbon  fejedel- 
mek igazságtalan  eljárása  ellen.  XIV.  Kelemen 
végre  1773  júl.  21.  aláirt  «DominusacBedemptor 
nosterw  kezdetű  brevéjével  az  egész  társaságot 
föloszlatta. 

A  társasai/  visszaállítása  és  jelen  helyzete.  Mi- 
dőn Napóleon  bukása  után  VII.  Pius  pápa  Ró- 
mába visszatért,  1811  aug.  7.  kelt  «Sollieitudo 
omnimn  ecclesiarum»  kezdetű  bullájával  a  Jézus- 
társaságot ismét  visszaállította.  A  társaság  má- 
sodízben is  gyorsan  elterjedt  Európa  számos  álla- 
mában s  csakhamar  virágozni  kezdett.  Legelő- 
ször Olaszországban  nyorték  vissza  kollégiumaik 
eg>'  részét,  de  már  1848.  JX.  Pius  alatt  kiűzet- 
tek Rómából.  1850-ben  visszatértek,  hogy  az  egy- 


séges Olaszország  kormánya  ismét  elűzhesse  ők< 
Jelenleg  Róma  városára  vannak  szorítva.  —  Leg- 
nehezebben nyertek  bebocsátást  Framiaországbtt, 
honnan  1901.  újból  távozuiok  kellett.  —  Angol- 
országban Weld  Tamástól  1790.  ennek  stonyh.'M  «M 
palotáját  ajándékul  kapván,  első  kollégiumukat 
itt  rendezték  be.  Jelenleg,  több  kollégiumuk  és 
nevelő-intézetük  van.  —  Észak- és  Dél- Ameriká- 
ban is  megtelepedtek,  hol  üdvös  eredménnyel  mű- 
ködtek :  Mexikóból  azonban  1868  óta  ki  vannak 
tiltva.  —  Oroszországbői  az  1820  márc.  25-iiíi 
xikáz  értelmében  ki  vannak  tiltva.  —  Svájcból 
18-17.,  Németországból  1872  júl.  4.  .száműzettek. 
1904  márc.  8.  eltörölték  a  Jezsuitatörvény  2.  §-át, 
miáltal  a  birodalomban  az  egyes  tagok  szabadon 
tartózkodhatnak,  de  rendházakat  nem  alapíthat- 
nak (1.  §.).  —  Ansztriában  az  Oroszországból 
1820.  elűzött  társaság  menedéket  talált  és  öali- 
ciában  két  kollégiumot  alapított.  Később  Bécsben, 
Linzben,  Innsbruckban  s  más  helyen  is  alapítottak 
kollégiumokat;  az  innsbrucki  egyetemen  a  hit- 
tudományi karon  ők  tanítanak.  Jelenleg  a  Jézus 
társasága  5  asszisztenciára  (olasz,  német,  francia, 
spanyol  és  angol)  és  a  nemzetek  szerint  csoporto- 
sított 26  provinciára  van  osztva.  Összes  tagjai- 
nak száma  1913-ban  16,715.  Az  egész  társaság 
ólén  1906  szept.  8.  óta  JVeruz  X.  Ferenc  áll,  ki  a 
kezdettől   számítva  a  26.  generális.   Székhelyi' 

Róma. 

Magyarországban. 

A  Jézus-társaságiaknak  megtelepedése  hazánk- 
ban egyidejű  Oláh  Miklós  prímásnak  a  XVI.  sz. 
közepén  a  teljesen  aláhanyatlott  tanüg>'  felélesz- 
tésére irányított  törekvéseivel.  Miután  u.  i.  1559. 
újra  fölállította  Nagyszombatban  az  esztergomi 
káptalan  iskoláját,  amiak  vezetését  két  év  után, 
1561.  a  behívott  J.  vezetést;re  bízta.  De  már  1567., 
egyrészt  mivel  összes  épületeiket  tftz  pusztította 
el,  mási'észt  ós  főképpen,  mivel  nem  volt  számukra 
elegendő  jöve<ielem  biztosítva,  rendfőnökűk  visz- 
szahlvta  őket.  Húsz  évvel  utóbb,  1587.,  Drasko- 
vich  György  kalocsai  bi})oniok  érsek  buzgólko- 
dása  folytán  másodszor  is  megtelepedtek  hazánk- 
ban. Állandó  ittmaradásuk  biztosítíisára  meg- 
kapták a  tmóczi  prépostságot,  melynek  bii'tokain 
két  kollégiumot  nyitottak,  t.  i.  Turóczon  és  Sellyén , 
innen  pedig  az  ország  több  helyén  mi.ssziótelepe- 
ket  állítottak  föl.  Homonnay  öyörgy  1613.  a  ho- 
monnai  kollégiumot  alapította;  1615.  pedig  For- 
gáeh  primás  alatt  újból  átvették  a  nagyszombati 
kollégium  vezetését,  mely  ezóta  központjuk  voit 
hazánkban.  -  Erdélybe  Báthory  IstAán  lengj'M 
király  már  1579.  küldött  tizenkét  jez.suitát,  kik 
Kolozsvárt,  Monostoron  és  Gyulafehérvárt  koUf- 
giumokat  és  iskolákat  nyitottak,  de  már  158S. 
száműzte  őket  a  medgyesi  országgytilés.  és  noha 
1595.  visszahívták,  már  1602.  újra  távozniok 
kellett.  —  Pázmány  Péter  primás,  ki  előbb  maga 
is  jezsuita  volt,  sokat  tett  érdekűkben.  Nagyszom- 
batban reájuk  bízta  a  nemes  ifjak  konviktusát, 
később  az  egyet<ímet  is.  Pozsonyban  és  Szatmárt 
kollégiumokat  alapított.  Alatta  keletkeztek  még 
a  győri,  soproni,  komáromi,  gyöngyösi  reziden- 
ciák is  tanint+^zetelíkel.  Lippay  György  Rozsnyón, 
Szakolczán,  Szkalkán :  Széchényi  György  Budán, 
Egerben,  E.sztergomban,  Kőszegen,  Pécsett :  Szr- 


suitakéreg 


865     — 


Jézus  Krisztus 


'  '^liényi  György  Zsolnán,  Eperjesen ;  Kisdy  Be- 
nedek KassÁJi ;  Benkovics  Ágoston  Nagyváradon ; 
Püsky  János  Trencsénben  alapítottak  kollégiumo- 
kat, iskolákat  és  konviktusokat.  Ezeken  kívül  vol- 
tö^  kollégiumaik  és  intézeteik :  Bazinban,  Eszé- 
ken, Felsőbányán,  Lipótvárban,  Liptószentmikló- 
son.  Lőcsén,  Nagybányán,  Pesten,  Péterváradon, 
Sárospatakon,  Selmeczen,  Temesvárt;  továbbá 
Zágrábban,  Pozsegán,  Varasdon,  Fiúméban  (v.  ö. 
Lányi  K.,  Magyar  Egyháztörténelem,  II.  k.  373— 
386.).  A  számos  egyházi  javadalmak  közt,  me- 
lyekkel bírtak,  volt  a  bozóki,  mislyei,  turóczi  pré- 
postság; a  lébenyi,  sávniki  apátság  stb.  Ezek 
folytán  a  tartományfőnök  az  országgyűlésen  sza- 
vazattal birt.  Miután  XIV.  Kelemen  pápa  1773. 
eltörölte  a  rendet,  1774.  hazánkban  is  föloszlat- 
ták kolostoraikat,  a  tagok  pedig  íöbbnyii'e  aHrilági 
papság  soraiba  léptek ;  jelentékeny  vagyonukból 
a  tanulmányi  alap  képződött ;  könyvtáraik  nagy 
része  a  pesti  egyetem  birtokába  jutott,  levéltáraik 
pedig  a  magyar  kir.  kamarába  jutottak.  Csak 
1853.  jöttek  ismét  hazánkba.  Scitovszky  János 
prímás  hívta  meg  őket  Nagyszombatba,  adomá- 
nyul magyar  jezsuita  ifjak  kíképezésére  a  kapor- 
naki  apátságot  nyerték.  Néhány  évvel  ezután 
Pozsonyban,  Szatmárt  és  (1860)  Kalocsán  is  ala- 
pítottak kollégiumot,  melyet  Kunszt  ifózsef  érsek 
épített  föl  s  főgimnáziumot  és  konviktust  bizott 
vezetésüki'e.  Van  még  Kapornakon  és  Budapes- 
ten társházuk.  Magyarországi  házaik  sokáig  az 
osztrák  provinciához  tartoztak,  1909  szept.  7.  óta 
azonban  külön  magyar  rendtartományt  alkotnak. 
A  magyar  provinciához  tartozó  rondtagok  száma 
1918-ban  207  (85  atya,  41  növ.  pap,  71  szerzetes 
testvér). 

Irodalom.  Institutnm  8.  J.,  3  köt.,  1892 ;  Constitntiones 
8.  J.  lat.  et  hisp.,  1892;  Monnmenta  hist.  8.  J.,  1894— 
1907,  eddi^  30  kötet;  Hansen,  Aktén  z.  Gesch.  des  J.  Or- 
dens,  18ÍI6;  Carayon,  Documents  inédits  concernant  la 
Comp.  de  .lésus,  1863—84,  23  köt. ;  Oriandini,  Hist.  8.  J., 
1615,  további  6  kötet  1632  ;  Dnhr,  J.  Pabeln,  1904,  ma- 
gyarra is  lefordítva :  u.  a.,  J.  in  den  deutscben  Hexen- 
prozessen,  1900;  Riffel,  Auíhebun?,  1863:  Ravignan,  Cle- 
mentXUI.et  Clement  XIV.,  2  köt.,  1856;  Veiics,  Vázlatok 
a  magyar  J.  múltjából,  2  füzet,  1913. 

Jezsuitakéreg  (növ.),  1.  Exostemma. 

Jezsuita-por  (növ.),  a  poralakú  kinakéreg  egyik 
neve ;  1.  o.  és  Kinafa. 

Jezsuita  porcelláii,  japáni  porcellánedények, 
melyek  a  XVI.  sz.-ban  (1547—1587)  Jézus-társa- 
sági térítők  hatása  alatt,  európai  Ízlésben,  keresz- 
tény jelképekkel  díszítve  készültek.  Az  ilyen 
edényekot  a  jezsuiták  kiűzése  után  elpusztították, 
azért  fölötte  ritkák. 

Jezsuita  stílus.  E  névvel  illetik  a  bárok  kor 
gazdag  egyházi  művészetét,  mely  a  XVII.  sz.-ban 
Olaszországból  kiindulva  Európa-szerte  elterjedt. 
Annyiban  találó,  amennyiben  a  jezsuiták  misz- 
sziója,  nagyszerű  építkezései  nagyban  hozzájárul- 
tak a  bárok  művészet  terjesztéséhez,  de  magának 
a  művészetnek  fejlesztése  nekik  nem  tulajdonít- 
ható. 

Jezsuita  tea  (növ.),  1.  Chenopodium ;  különben 
.'i  Maté-t  is  így  híjják. 

Jezsuitatörvény,  a  Jéziistársaságra  vonat- 
kozó, 1872  júl.  4-iki  német  birodalmi  törvény, 
amely  a  Józustársaságot  s  a  vele  rokon  rendeket 

Révai  Náffy  Lexlhcma.  X.  hOÍ. 


és  kongregációkat  a  német  birodalom  területéről 
kizárta  (1.  §.)és  kimondta,  hogy  a  Jézustársaság- 
hoz s  a  vele  rokon  rendekhez  s  kongregációkhoz 
tartozó  egyéneket,  ha  külföldiek,  a  birodalom  te- 
rületéről ki  lehet  utasítani,  ha  pedig  belföldiek,  bi- 
zonyos területen  való  tartózkodásra  lehet  köte- 
lezni, vagy  bizonyos  helyekről  való  eltávozásra 
kényszeríteni  (2.  §).  Utóbb  a  szövetségi  tanács  po- 
litikai szempontból  1904 márc.  8.  eltörülte  az  1872- 
iki  J.  2.  §-át,  ami  azonban  csak  annyit  jelent, 
hogy  az  egyes  rendtagok  szabadon  tartózkodhat- 
nak Nómerországban,  de  a  rend,  mint  ilyen,  az  1. 
§.  miatt  nem  telepedhetik  le. 

Jezuitinák  v.  Jezsuita-apácák  (Jesuüissae), 
női  kongregáció,  alapította  Mary  Ward  1609. 
leányok  nevelésére  a  jezsuitarend  szabályai  sze- 
rint. Hamarosan  elterjedt,  mielőtt  azonban  a 
pápai  megerősítést  elnyerte  volna,  VIII.  Orbán 
1630  jan.  13-iki  bullájával  feloszlatta.  Többen  kö- 
zülök Münchenben  megalapították  az  Angol  Aw- 
assí^ow^oA;  (1.0.)  kongregációját.  L.  még  Szentszív 
társaságok. 

Jézus  és  Máriáról  nevezett  rend,  1.  Eudisiák. 

Jézus  Krisztus  a  kereszténység  alapítója,  az 
emberi  nem  megváltója,  Isten  íla,  a  Szenthárom- 
ság egy  Istennek  emberré  lett  második  személye. 
A  Jézus  név  a  héber  Jehosua  (a.  m.  Jahve  segít) 
névnek  rövidített  ós  elgörögösltett  alakja ;  Krisz- 
tus pedig  görög  név,  a.  m.  a  héber  messiás,  t.  i. 
fölkent,  király,  a  nagy  király,  kit  Izrael  népe  várt. 
J.  földi  atya  nélkül  a  Szentlélektől  csodálatos  mó- 
don fogantatott  ós  Szűz  Máriától  született  Dávid 
király  elszegényedett  családjából,  Palesztina  Beth- 
lehem  nevű  városkájában,  egyAugustus  császár- 
tól kezdeményezett  népszámlálás  alkalmával, 
Róma  építésének  749.  esztendejében,  4  évvel  a 
(hibás)  keresztény  időszámítás  kezdete  előtt.  Már 
kisded  korában  halálra  kereste  a  kegj^etlen  He- 
ródes, a  zsidók  királya,  ki  tőle  trónját  féltette ; 
azért  Mária  ós  jegyese  József  a  kisdeddel  Egyip- 
tomba menektiltek,  honnan  csak  néhány  hónap 
múlva,  Heródes  halála  után  tértek  vissza,  s  a 
galileai  Názáret  városában  telepedtek  le,  ahol  a 
gyermek  nevelkedett.  Gyermekségéről  keveset 
jegyzett  fel  a  hiteles  történelem,  de  sok  csodás 
legendát  mesélnek  az  apokrif  evangéliumok.  Kö- 
rülbelül harminc  éves  korában  nyilvánosan  fel- 
lépett mint  vallástanító ;  két-három  évig  városról 
városra  járva  tanított,  s  tanítását  szent  életének 
példájával  világította  és  erősítette  meg.  Remek 
beszédeivel,  kivált  példabeszédeivel  és  a  klsérö 
csodatettekkel,  a  betegek  gyógyításával  meg- 
győzte és  lebilincselte  a  népet ;  sokat  vitatkozott 
az  írástudókkal  (teológusokkal  és  jogászokkal) 
s  beteljesítette  magában  a  próféták  jövendör 
léseit.  Ily  módon  a  zsidó  vallás  alapján  új,  töké- 
letes vallást  és  erkölcstant  alapított,  mely  az  em- 
berekot Isten  gyermekeivó,  egymás  közt  test- 
vérekké avatja,  az  erkölcsi  élet  alaptörvényévé 
a  szeretetet  teszi,  a  gyengét  és  szegényt  felemeli, 
a  munkát  ós  szenvedést  megszenteli,  a  lemondást 
ajánlja,  s  az  élet  súlypontját  és  az  erkölcs  szen- 
tesítését (a  jutalmat  és  büntetést)  a  túlvilágra,  az 
örök  életbe  helyezi  s  erkölcsileg  és  társadalmilag 
újjáalakította  a  világot.  Jézus  tanításának  sikere 

66 


Jézus  Krisztus 


—     866     — 


Jhelam 


és  szigorú,  de  igazságos  erkölcsi  Icritikája  felkel- 
tették ellene  a  zsidóság  vezeti  köreinek,  a  pap- 
ságnak, Írástudóknak  s  a  hatalmas  farizeusi  párt- 
nak féltékenységét  és  gyűlöletét ;  annál  is  inkább, 
mert  az  erkölcsi  megváltás  és  Isten-ország  esz- 
méje, melyet  J.  hirdetett,  nem  felelt  meg  azon 
politikai  ideáloknak  (római  szolgaságtól  való  sza- 
badulás, világuralom),  melyeket  ök  a  messiás 
országáról  alkottak.  Addig  áskálódtak  tehát  ellene, 
míg  a  gyáva  Pontius  Pilátustól,  Palesztina  római 
helytartójától  kierőszakolták,  hogy  Jézust  mint  a 
római  birodalom  ellen  lázadót  keresztre  feszít- 
tesse, ami  valószínűleg  Róma  építése  után  784. 
évben,  időszámításunk  31-ik  évében  húsvétkor 
történt.  Jézus  halála  az  isteni  gondviselés  örök 
terve  szerint  elégtétel  volt  az  emberi  nem  bűnei- 
ért, vagyis  megváltás  volt.  Jézus  azonban  harmad- 
napra feltámadt,  s  miután  még  tanítványait  negy- 
ven napig  oktatta,  felment  a  mennyekbe,  honnan 
a  világ  végén  újra  el  fog  jönni  nagy  dicsőségben, 
hogy  megítélje  a  világot.  Jézus  mennybemene- 
tele után  tanítványai,  kivált  az  időközben  csodá- 
latosan megtért  Pál,  mesterük  tanait  az  ö  pa- 
rancsa szerint  az  egész  ismert  földön  hirdették 
és  terjesztették,  a  híveket  szervezett  társaságba 
vagyis  az  egyházba  gyűjtötték.  Jézus  élete  két- 
ségtelen történeti  tény,  mely  összefonódik  bizo- 
nyos dogmákkal,  melyekben  az  egész  hivő  keresz- 
ténység (katolikusok,  protestánsok,  görög  és  más 
keletiek)  egyetértenek.  Sőt  Jézust  még  a  moham- 
medánok  is  nagy  prófétának  tartják.  A  XIX.  sz. 
szabadelvű  protestáns  teológiája  (racionalizmus) 
Jézus  életének  termószetfelettiségét  megtámadta, 
őt  puszta  bölcs,  legfeljebb  gondviselésszerű  em- 
bernek tekintette.  Paulus  szerint  Jézus  élete, 
amint  azt  az  evangéliumokban  olvassuk,  csupa 
természetes  esemény  költői  nyelven  előadva; 
Strauss  szerint  hitrege,  mely  az  igazi  Jézus  emberi 
életéből,  a  jövendölések  ráalkalmazása  és  a  hívek 
lelkesedése  által,  hosszú  idők  öntudatlan  költése 
útján  keletkezett;  Renan  szerint  nagyrészt  le- 
genda és  regény ;  Harnack  szerint  az  evangéliumi 
történet  csak  Jézus  természetes  életének  ideali- 
zálása és  az  apostolok  (kivált  Pál)  spekulációja 
által,  valamint  a  görög  bölcselet  befolyása  követ- 
keztében fokozatosan  kifejlődött  dogmatizálása. 
Újabb  időben  akadtak,  kik  még  azt  is  kétségbe 
vonták,  élt-e  valaha  Jézus.  Mindezen  vólemónyelí 
azonban  ellenkeznek  Jézus  életének  történelmi 
forrásaival,  az  evangéliumokkal  és  más  apostoli 
iratokkal,  melyek  bizonyságát  a  folytatólagos  ke- 
resztény irodalom,  maga  a  kereszténység  léte,  sőt 
némely  pontban  zsidó  és  pogány  tanúk  is  (Jose- 
phus  Flavius,Tacitus,Svetonius,  Plinius  stb.)  meg- 
erősítik. Jézus  élettörténetének  és  a  rávonatkozó 
tanoknak  a  századok  folyamában  mérhetetlen 
irodalma  keletkezett,  mely  azokat  részint  tudo- 
mányosan, részint  ismeretterjesztés  és  vallásos 
ópűíés  céljából  tárgyalja.  Főbb  művek :  Sep2J  J., 
Das  Lében  Christi  (Regensburg,  1843,  hét  köt.) ; 
Bougaud,  A  kereszténység  és  korunk  (ford.  Do- 
hos és  Spett,  Nagj'várad,  1882  stb.)  c.  művének 
második  kötete ;  Grimm  J.,  Das  Lében  Jesu,  nach 
den  vier  EvangeUen  (Regensburg  1890,  hét  köt.) ; 
Didón,  Jésus  Christ  (Paris  1891,  két  köt. ;  ma- 
gyar fordítása  Kiss  Jánostól,  Budapest  1903); 


Dupanloup,  A  mi  urunk  J.  élete  (franciából  for- 
dította Buschek  Antal,  Budapest  1895).  A  raci- 
onalista munkák  közül  leghíresebbek :  Strauss, 
Das  Lében  Jesu  (Tübingen  1835  ós  többször); 
Das  Lében  Jesu  für  das  deutscho  Volk  (Leipzig 
186i  stb. ;  az  előbbinek  népies  kiadása) ;  Renan. 
Vie  de  Jésus  (Paris  1863  és  többször ;  magyarul : 
Jézus  élete,  Bécs  1864  és  189.3). 

Jézus  mondásai,  1.  Logia  Jesu. 

Jézus  nevenapja,  katolikus  ünnep.  Ezt  az 
ünnepet  bár  az  egyház  egyenesen  meg  nem  pa- 
rancsolta, kezdet  óta  ünnepelték  és  pedig  Jézus 
körűimetéltetése  napján,  később  vízkereszt  nyol- 
cada után,  jan.  14-én,  XIII.  Ince  1721  nov.  29.  az 
egész  egyházra  kötelezőlog  kiterjesztette  s  napjául 
a  vízkereszt  után  való  második  vasárnapot  tűzte 
ki  és  hozzá  teljes  búcsút  kötött.  VII.  Pius  1810 
máj.  21.  a  búcsút  az  egész  nyolcadra  terjesztette 
ki.  Az  ünnepen  és  nyolcada  alatt  minden  pap  fel 
van  jogosítva  a  fen  tartott  bűnök  alól  is  feloldozni. 
Legújabban  X.  Pius  1913  október  23.  az  ünne- 
pet a  január  2.  és  5.  közé  eső  vasárnapra  he- 
lyezte át,  de  ha  ez  időbe  nem  esik  vasárnap, 
úgy  január  2-án  tartandó  meg.  V.  ö.  Lonotfics, 
Ajcheologia  I. 

Jézus  szent  gyermekségének  müve  (Opus 
sanctae  Infantüie),  kat.  egyesület,  melynek  célja 
az  elhagyott  szegény  pogány  gyermekek  életének 
megmentése,  megkereszteltetése  ós  felneveltetóse. 
Alapította  Forbin-Janson  Károly  nancy-i  püspök 
1843.  Megerősítették  és  ismételten  ajánlottákXVI. 
Gergely,  IX.  Pius  és  XIII.  Leo  pápák.  Az  egye- 
sület tagjai  havonkínt  4  fill.  tagsági  díjat  fizetnek, 
vagy  pedig  elhasznált  levélbólyegeket  ós  szivar- 
végeket gyűjtenek,  melyek  értékesíttetnek.  A  be- 
gyűlt pénzből  iskolákat,  árvaházakat,  műhelye- 
ket, majorságokat,  gyógyszertárakat  tartanak 
fenn. 

Jézus  szent  szíve,  Jézusnak  megdicsőült  szíve, 
amely  isteni  szeretetének  s  irgalmasságának  nem- 
csak kútforrása  és  székhelye,  hanem  személye- 
sítője,  kiváló  tárgya  a  kat.  egyház  kultuszának. 
Ez  a  tisztelet  kezdetben  csak  magánjellegű  volt, 
de  igen  el  volt  terjedve,  főkép  ama  kijelentések 
után,  amelyeket  Alacoque  Margit  nyert  (1.  o.).  A 
régi  aszketikus  munkákban,  főkép  a  régi  mag^'ar 
kódexekben,  sűrűn  fordul  elő  a  szt.  szív  dicsérete. 
Miután  a  felmerült  ellenvéleményeket,  főkép  a 
jansenisták  részéről,  a  hittudósok  megcáfolták. 
XIV.  Benedek  búcsúkkal  ruházta  fel  az  ájtatos- 
ságot,  XIII.  Kelemen  több  templomnak  megen- 
gedte a  szt.  szív  napjának  megünneplését,  IX. 
Pius  pedig  nyilvánossá  tette  1875. ;  ünnepe  az 
úmap  nyolcadára  következő  péntekre  esik.  Jel- 
vénye a  töviskoszorúval  övezett  átszúrt  szív, 
amelyből  lángok  törnek  elő,  a  lángok  között  ke- 
reszttel. V.  ö.  Zádori,  A  Jézus  szíve  ájtatosságá- 
uak  története,  mivolta,  hittani  alapja  (Budapest 
1878) ;  Noldin.  Die  Andacht  zum  h.  Herzen  Jesu 
(1906). 

Jézus  szolgái,  1.  Jezsuáták. 

Jézus-társaság,  1.  Jezsuiták. 

Jhansie,  kelotíndíaí  disztriktus  és  város,  I. 
Dzsanszi. 

Jhelam,  az  elöindiai  öt-folyó  egyike,  l.  Dzse- 
lam. 


Jhering 


867 


Jiránek 


Jhering  (ejtsd:  jéring),  Rudolf  von,  német  római 
jogász,  szül.  Aurichban  1818  aug.  22.,  megh.  Göt- 
tingenbenl892  szept.l7.1843-ban  Berlinben  arómai 
jogból  magántanárrá  habilitálták,  majd  1845.  ren- 
des egyetemi  tanár  lett  Baselben,  1846.  Rostockban, 
1849.  Kiéiben,  1852.  Giessenben,  1868.  Bécsben, 
1872.  Göttingenben.  Eleinte  Savigny  történelmi 
iskolájához  tartozott,  de  kutatásaival  csakhamar 
mélyebbre  hatolt  és  a  jogintézmények  történelmi 
fejlődésének  követésén  felül  azokat  az  okokat  is 
kutatta,  amelyek  ezt  a  fejlődést  létrehozták.  Tu- 
dományos rendszerét  befejezetlenül  maradt  fő 
műve :  Geist  des  römischen  Rechts  auf  den  ver- 
schiedenen  Stufen  seiner  Entwickelung  (Leipzig 
1852—65,  .3  rész,  5.  kiad.  1891 — 99)  tartalmazza. 
Sat~igni/-\e\  szemben  különösen  a  birtoktanra  vo- 
natkozó, nagy  feltűnést  keltő  müveiben :  Beitrage 
zur  Lehre  von  Besitz  [2.  kiad.  Über  den  Grund 
des  Besitzschutzes  c.  a.  Jena  1869] ;  Der  Besitz- 
wille,  zugleich  eine  Kritik  der  herrschenden  juris- 
tischen  Methode  [u.  o.  1889] ;  Besitz  [a  Handwör- 
terbuch  der  Staatswissenschaft  c.  mű  2.  kötetében, 
u.  o.  1891]  lépett  fel.  Az  akkor  uralkodó  tudomá- 
nyos módszert  Scherz  und  Emst  in  der  Jurispru- 
denz  c.  müvében  (Leipzig  1885, 9.  kiad.  1904)  gú- 
nyolja. J.  hatása  a  jogtudományra  Savigny-ét  is 
meghaladja,  hazai  jogtudománjamkrais  nagy  mér- 
tékben hatott.  Az  említetteken  kívül  főbb  művei : 
Zivilrechtsfíille  ohne  Entscheidungen  (Leipzig 
1847,  10.  kiad.  Jena  1904) ;  Die  Jurisprudenz  im 
táglichen  Lében  (Jena  1870,  12.  kiad.,  1903,  ma- 
gyarul Bierrnaiin  Mihály :  A  jogtudomány  a 
mindennapi  életben,  Budapest  1875) ;  DerKampf 
ums  Recht  (Wien  1872,  15.  kiad.  1903,  majd  min- 
den európai  nyelvre  lefordították,  magyarul  Bal- 
lai  Lajos  és  Lippe\\\mo&:  Küzdelem  a  jogért, 
Budapest  1874;  újabban  Szüassy  Cézár,  u.  o. 
1907) ;  Der  Zweck  im  Recht  (Leipzig  1877—83, 
4.  kiad.  1905.  2  kötet,  befejezetlen) ;  Das  Trink- 
geld  (Braunschweig  1882,  6.  kiad.  1901).  Ger- 
heir-YQ\  1857.  megalapította,  és  haláláig  szerkesz- 
tette a  Jahrbücher  für  Dogmatik  des  heutigen 
römischen  und  deutschen  Privatrechts  c.  gyűj- 
teményt, amelyben  megjelent  munkáit  Gesam- 
melte  Aufsátze  (Jena  1881—86,  3  köt.)  c.  aJatt 
adta  ki.  Megjelent  még  magyarul:  Magánjogi 
esetek.  Magyarította  Schwarz  Gusztáv  (Buda- 
pest 1886).  Kimerítően  ismertette  J,  tudományos 
egyéniségét  és  művelt  Szászy-Schwarz  Gusztáv : 
Új  irányok  a  magánjogban  (1911,  263-359  1.) 

JHVH,  1.  Adonáj. 

Jibara  (v.  Gihara),  város  Cuba  szigetének 
EK.-i  partján,  Holguin  kikötője,  (i9io)  21.000  lak. 
Cukor-  és  dohány  ki  vitellel. 

Jiber  (yiber),  1.  Párianépek. 

Jiőin  (eiitsd:  jicsin)  V.  ném.  Gitschin,  J.  cseh  ke- 
rületi kapitányság  szókhelye,  a  Cidlina  mellett, 
(1910)  10,204  cseh  lak.,  cukorgyárral,  gabonavásá- 
rokkal ;  1655.  befejezett  szép  templommal.  Egy- 
kor Friedland  hercegeinek  székhelye  volt.  Wal- 
lenstein 1630-ban  épített  pompás  kastélya  je- 
lenleg a  Trauttmansdorff  hercegeké.  Közelében  a 
prachowi  homokkősziklák  kiváló  természeti  szép- 
ségű helyekkel  (431—452  m.),  Welisch  bazalt- 
hegy, hajdan  meg  volt  erősítve,  a  brodletzi  és 
kumburgi  romok,  Karthaus  Walditz  régi  kart- 


hausi  kolostorral  (1875-ig  Wallenstein  sírhelye, 
azóta  Münchengratzben  nyugszik).  Történelmileg 
nevezetes  arról  az  ütközetről,  mely  1866  jun.  29. 
az  osztrák-porosz  hadjárat  alatt  J.  fensíkján  le- 
folyt. Az  osztrákok  s  a  szászok  ebben  az  ütközet- 
ben 4317  embert  vesztettek,  a  poroszok  pedig 
1500-at.  A  J.-i  ütközet  az  osztrák  1.  hadtestet 
majdnem  képtelenné  tette  a  további  hadműkö- 
désre s  a  poroszokat  a  hadseregek  egyesülésére 
kitűzött  vidék  birtokába  juttatta ;  jul.  2.  a  porosz 
király  főhadiszállása  J.-re  helyeztetett  át,  ahon- 
nan 3-án  a  königgratzi  csatatérre  indult. 

Jíg  (ang.,  esjtsd:  dzsig),  tánc,  1.  Giga. 

Jijiboy,  indus  milliomos,  1.  Dzsetnsid  Dzsisz- 
bhoj. 

Jijona  (í(jt8d:  hihona),  város  ós  járási  szókhely 
Alicanto  spanyol  tartományban,  (i9io)  7532  lak., 
bőr-,  cipőkészítéssel,  híres  méztermeléssol ;  marci- 
pánkészítéssel. Régi  erődítményéből  fenmaradt 
toronnyal. 

Jildirim  (török)  a.  m.  villám ;  Bajazid  szultán- 
nak a  mellékneve. 

Jildiz-kioszk,  törökösen  kösk,  a.  m.  csillag- 
palota. A  volt  szultánnak,  II.  Abdul  Hamidnak  hí- 
res palotája,  melyet  ő  építtetett  a  Boszporusz  euró- 
pai részén,  a  Nisan-tas  nevű  városrész  közelében. 
E  palota-csoport  a  szultán  lakásán  kívül  magában 
foglalja  a  főbb  udvari  hivatalok  helyiségeit  is. 
E  palota  előtt  van  az  a  dzsámi  is,  ahol  pénteki  na- 
pokon a  szelámlik-ünne^et  tartják.  A  palota  köré 
ma  már  egész  városrész  csoportosult.  A  mos- 
tani szultán  nem  lakik  benne,  hanem  múzeummá 
és  közkertté  alakíttatta  át. 

Jilemnice,  város,  1.  Starkenbach. 

Jilgai-n  (Yilgarn),  város,  1.  Coolgardie. 

Jima,  rendesen  Jhna  Kshaeta  (ebből  későbben 
Dzsenisid),  a  Zendavesztában  az  aranykorszak 
királya,  1.  Dzsenisid. 

Jimena  de  la  Frontéra  (ejtsd:  hi— ),  város  Cadiz 
spanyol  tartományban,  (i9io)  7932  lak.,  mór  eredetű 
kastéllyal,  érdekes  barlangokkal,  bőrcserzéssel, 
almaborgyártással,  parafakészítéssel. 

Jimenes,  spanyolországi  szőUőfajta,  amellyel 
a  spanyol  csemegeborok  némelyikét  készítik  ós 
édesítik.  Más  nevei :  Pedro  Ximenes,  Pero  ximen, 
1.  Spanyol  borok. 

Jimenez  (Ximenes),  város  Mexikó  köztársa- 
ság Chihuahua  államában,  vasúti  csomópont  az 
elpaso -mexikói  vonalon,  6000  lak. 

Jimenez  de  Cisneros,  spanyol  áliamféríiú,  1. 
Ximenes. 

Jing-ce,  kinai  mandzsúriai  kikötő,  1.  Kiu- 
csvang. 

Jingo  (ejtsd :  dzsingó),  valószlnüleg  a  Jézus  szó 
elferdltéséböl  származott  angol  káromkodás.  Po- 
litikai értelemben  az  angol  konzervatívok  gúny- 
neve volt  Lord  Beaconsfleld  idejében  1874— 80-ig. 
Jingoism  a  tory-párt  túlzó  sovinizmusát  jelenti. 
E  kifejezést  újabban  az  északamerikai  viszo- 
nyokra is  alkalmazzák. 

Jinseng:  (n«v.)  a.  m.  ginseng  (1.  o.). 

Jipe-tó,  Német-Keletafrikábau,  1.  Dzsipe-tó. 

Jiránek,  Josef,  cseh  zongoraművész  ós  pe- 
dagógus, szül.  1855  márc.  24.  Ledecben.  Sme- 
tana,  Stanek  és  Hfimaly  tanítványa  volt.  1891-ben 
a  prágai  konzervatóriumon  a  zongora  tanára  lett. 

56« 


Jlrásek 


868    — 


Jóacház 


Számos  jelentékeny  zongora-pedagógiai  müvet  Irt, 
Kompozíciói:  Scherzo  fantastique  (zenekarra), 
zongoraötös,  elégia  zongorahármasra. 

Jirásek,  Alois,  cseh  regényíró,  sztil.  Hronov- 
ban  1851  aug.  23.  A  prágai  egyetemen  történel- 
met tanult  s  ennek  hatása  alatt  1873  óta  kisebb, 
históriai  hátterű  novellákat  irogatott.  Mint  lito- 
mysli  gimnázimni  tanár  adta  ki  első  nagy- 
stílű munkáját :  Na  dvoce  vóvodskem  (A  hercegi 
udvarban,  Prága  1876) ;  utána  jött  a  Poklád  (a 
Kincs),  megkapó  rajza  a  jozefinizmus  és  jezsuitiz- 
mus  küzdelmének  (1881).  Regényei  felölelik  a 
cseh  történelem  jelentősebb  eseményeit,  de  leg- 
szívesebben időzik  a  huszita  korszakban.  Pl.  az 
1884.  megjelent  Hejtmanská  sláva  (A  husziták 
dicsősége),  mely  a  hazánkból  kivert  Talafuz  tra- 
gédiáját tárgyalja.  Ide  tartozik  nagy  trilógiája 
Mezi  prondy  (1890).  Emigrant  (1898)  c.  regényét 
az  orosz  tud.  akad.  nagydíjával  tüntette  ki.  össze- 
gyűjtött munkáit  J.  Ottó  adta  ki. 

JireSek,  1.  Hermenegild,  (von  Samákov),  lo- 
vag, osztrák  jogász,  J.  2.  öccse,  szül.  Hohenmauth- 
ban  1827  ápr.  13.,  megh.  u.  o.  1909  dec.  29.  1854- 
ben  az  osztrák  kultuszminisztériumba  lépett  és 
1894.  mint  osztályfőnök  ment  nyugalomba.  Szá- 
mos, különösen  szláv  jogot  tárgyazó  müve  közül 
említjük :  A  szláv  jog  Cseh-  és  Morvaországban  a 
XIV.  sz.-ig  (csehül,  Prága  1863—73,  3  köt.) ;  Das 
Recht  in  Böhmen  und  Máhren  (u.  o.  1865—66,  1. 
köt.) ;  Codex  juris  bohemici  (u.  o.  1867—98) ;  Anti- 
qüae  Bohemiae  topographia  historica  (u.  o.  1892) ; 
Unser  Reich  zur  Zeit  der  Geburt  Christi  (Wien 
1896).  Josef  nevű  bátyjával  írta :  Die  Echtheit 
der  Königinhofer  Handschrift  (u.  o.  1862);  Die 
Entstehung  christlicher  Reiche  im  Gebiete  des 
heutigen  österreichischen  Kaiserstaates  von  500— 
1000  (u.  0.  1865,  2.  kiad.  1870). 

2.  J.,  Josef,  cseh  politikus  és  filológus,  szül.  Ho- 
henmauthban  1825  okt.  9.,  megh.  Prágában  1888 
nov.  25.  Az  osztrák  közoktatásügyi  minisztérium- 
ban működött  8  1871.  tagja  lett  a  Hohenwart-ka- 
binetnek,  mint  közoktatásügyi  miniszter.  Vissza- 
lépése után  Prágába  vonult,  majd  az  osztrák 
képviselőházba  jutott,  hol  a  feudális  párthoz  tar- 
tozott. Sokkal  nevezetesebb  volt  tudományos  mű- 
ködése. Főbb  művei :  Cseh  antológia  (Prága  1858— 
1861,  3  köt.);  A  cseh  írók  biografikus  lexikona 
(u.  0. 1874-76,  2  köt.);  Die  Echtheit  der  Köni- 
ginhofer Handschrift  (Wien  1862). 

3.  J.,  Josef  Konstantin,  szláv  történetíró,  az 
előbbinek  fia,  szül.  Bécsben  1854  júl.  24.  A  dél- 
szláv történet  kutatására  szentelte  magát  s  1879. 
bolgár  államszolgálatba  lépett.  1881— 82-ig  köz- 
oktatásügyi miniszter  volt,  majd  hazatérve,  1884. 
prágai,  1893.  bécsi  egyetemi  tanár  lett.  Főbb  mű- 
vei :  Geschichte  der  Bulgaren  (Prag  1876),  ma- 
gyarra fordította  Mayer  Rezső  (Nagybecskerek 
1889);  Die  Heerstrasse  von  Belgrád  nach  Kon- 
stantinopel und  die  Balkanpasse  (Prag  1876) ;  Das 
Fürstentum  Bulgarien  etc.  (Wien  1891) ;  Die  Ro- 
mánén in  den  Stadten  Dalmatiens  wáhrend  des 
Mittelalters  (u.  o.  1891—4,  3  köt.) ;  Geschichte  der 
Serben  (I.  köt.  1911). 

Jirmilik,  1.  régebbi  török  aranyérem  4*  33  K 
értékben ;  2.  mai  török  ezüstérem  (ezüst  medzsi- 
die)  á  20  piaszter  =  422  K. 


Jirón  (ejtsd:  hirón),  város  Colombia  Santander 
departamentójában,  a  Rio  del  Oro  partján,  kb. 
10,000  lak.,  aranymosással,  dohánytermelései, 
panamakalap-készítéssel. 

Jisáj,  Dávid  király  atyja. 

Jisseli  marha  (primigenius),  hollandi  piros- 
tarka  tejelő  és  húshasznú  marhafajta ;  a  tehén- 
súly 450—600  kg.,  évi  tejhozam  32u0— 3500 1. 

Jiszreel  (Jeszreel,  héber  a.m.  Isten  [vet  magot]), 
1.  az  az  ótestamentombeli  termékeny,  sík  tarto- 
mány^ amelyet  Ny.-on  a  Karmel-hegység  és  a  ten- 
ger, E.-on  Galilea,  K.-en  a  Tábor,  a  Dzsebel  ed- 
Dahi  és  a  Dzsebel-Fuku'a,  D.-en  Szamaria  hatá- 
rol. Nevezték  eszdreloni,  megiddói  v.  «nagy  sík- 
sága-nak  is,  mert  Palesztinának  legnagyobb  sík- 
sága. Mai  neve  Merdzs-lhn-Amir.  —  2.  J.,  város 
az  ugyanily  nevű  síkság  K.-i  partján,  a  Dzsebel- 
Fuku'a  lábánál ;  Áháb  királynak  itt  volt  a  szék- 
helye. A  keresztes  háborúk  idején  Parvum  Geri- 
num  volt  a  neve. 

Jiu-Jitsu,  a  dzsiu-dzsicu  (1.  o.)  angolosan  írt 
neve. 

Jiulu,  a  Duna  baloldali  mellékfolyója  Romá- 
niában, 1.  Zsil. 

Jivaroz,  indiánus  törzs,  1.  Ecuador -indiánusok. 

Jka,  növénynevek  után :  Janka  Viktor  (1,  o.) 
botanikus  nevének  rövidítése. 

J.  Hliill.,  természetrajzi  nevek  mellett  MüUer 
Johannes  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Jó,  az  erkölcstanban :  ami  az  erkölcs  parancsá- 
nak megfelel,  a  legfőbb  jó  az  erkölcs  ideálja,  az 
erkölcsi  akarat  legfőbb  célja.  Jó  az  az  ember,  aki 
cselekedeteiben  az  erkölcs  parancsának  megfelel, 
még  pedig  csak  azért,  mert  az  erkölcs  parancsolja. 
Amely  cselekedet  üy  irányú  akaratból  fakad,  jó. 
A  jónak  ellentéte  a  rossz,  a  jó  embernek,  csele- 
kedetnek ellentéte  a  rossz  vagy  gonosz.  Aki  a  jót 
más  okból  teszi,  pl.  mert  kellemesebb  jót  tenni, 
mint  rosszat,  mert  hasznot  vár  belőle  ebben  v.  a 
más  világban,  az  nem  erkölcsi  motivimiból  cse- 
lekszik. A  jónak  fogalma  természetesen  az  er- 
kölcstani ideál  fogalmának  fölfogása  szerint  vál- 
tozik (1.  Erköksfun),  de  gyakorlatilag  mégis  egy 
nézeten  vagyunk  az  erkölcsi  jó  dolgában.  A  köz- 
nyelvben sokféle  más  értelemben  is  használjuk  e 
szót.  Itt  a  jó  a  hasznossal,  a  kellemessel,  a  célsze- 
rűvel stb.  egyértelmű.  Jó  a  nap,  az  egészség,  az 
étel,  ital,  a  ruha,  a  pihenés  stb.  Jó  emberem,  aki 
engem  támogat,  akire  a  magam  ügyében  számít- 
hatok ;  hasonló  értelmű :  jó  szívű,  jó  indulatú,  jó  ^ 
emlékezet.  Jó  a  művészet  v.  mesterség  ama  müve,  J 
mely  e  művészet  vagy  mesterség  törvényeinek,  1 
szabályainak  megfelel.  Bármily  értelemben  is  ve- 
gyük e  szót,  nem  szabad  elfelejtenünk,  hogy  jó  és 
rossz  két  végső  pont,  mely  között  minden  téren 
sok  átmenet  van.  Nemzetgazdasági  értelemben 
1.  Javak. 

Jóáb,  Dávid  király  vezére,  aki  vitézsége  és  ura 
iránt  való  határtalan  hűsége  által  tűnt  ki,  azon- 
ban ennek  akarata  ellenére  meggyilkolta  Abaórt 
és  a  csatában  megölte  Dávid  király  parancsa  elle- 
nére ennek  fiát,  Absolont.  Nagy  szolgálatai  da- 
cára, amelyeket  Dávid  királynak  tett,  Salamon 
kevéssel  trónra  lépte  után  megölette. 

Jóacház,  1.  Jéhu  fia,  Izraelország  királya  Kr.  e. 
820  körül.  Uralkodása  alatt  Chazáol  ós  III.  Ben- 


Joachim 


869 


Joachimsthal 


hadad  arameus  királyok  többször  törtek  be  or- 
szágába. —  2.  J.,  Josijjáhunak,  Judaország  ki- 
rályának fia,  aki  Kr.  e.  608.  3  hónapig  uralkodott 
Jeruzsálemben.  II.  Necho  egyiptomi  király  trón- 
jától megfosztotta  s  magával  vitte  Egyiptomba, 
ahol  meg  is  halt. 

Joachim,  1. 1.  J.  (Nestor),  brandenburgi  vá- 
lasztófejedelem (1499—1535),  szül.  1484  febr.  21., 
megh.  Stendalban  1535Jul.il.  Atyját,  János  Ci- 
cerót 1499.  követte  az  uralkodásban.  Országában 
békét  teremtett,  kiirtotta  a  rablólovagokat  s  nagy 
pártolója  volt  a  tudományoknak  és  művészetek- 
nek. Egyetemet  alapított  Odera-Frankfurtban 
(1506)  és  szabályozta  az  öröklési  és  családjogot. 
A  reformációnak  határozott  ellensége  volt,  protes- 
táns érzületű  neje,  dániai  Erzsébet  kénytelen 
volt  haragja  elöl  Szászországba  menekülni. 

2.  II.  J.  (Hector),  brandenburgi  választófeje- 
delem (1535—71),  az  előbbinek  flá,  szül.  1505  jan. 
13.,  megh.  Köpenickben  1571  jan.  3.  Atyját  1535. 
követte  8  már  1539.  behozta  országába  a  refor- 
mációt, bár  sokat  megtartott  a  katolikus  szertar- 
tásokból. V.  Károlynak  mindazonáltal  buzgó  híve 
volt  s  1542.  ö  állott  élére  annak  a  87,000  főnyi  né- 
met birodalmi  hadnak,  mely  I.  Ferdinánd  magyar 
és  idegen  zsoldos  hadaival  egyesülve  Buda  vissza- 
foglalását tűzte  ki  feladatául.  Azonban  J.  nem 
volt  vezérségre  termett,  seregében  fegyelmetlen- 
ség  és  egyenetlenség  kapott  lábra.  A  80,000  főnyi 
sereg  Pest  sikertelen  ostroma  után  arra  a  hírre, 
hogy  egy  nagy  felmentő  török  sereg  közeledik, 
csúfosan  meghátrált  és  felbomlott.  A  schmalkal- 
deni  háborúban  (1546—47)  V.  Károly  pártján  ál- 
lott, később  pedig  megszerezte  családjának  a 
magdeburgi  érsekséget  (1552,  ill.  1566).  Pompa- 
szeretetével és  pazarlásával  tönkre  tette  országá- 
nak jólétét. 

3.  J.  Frigyes,  brandenburgi  választófejedelem 
(1598—1608),  János  György  választófejedelem 
fla,  sziU.  1546  jan.  27.,  megh.  1608  júl.  18.  Trón- 
örökös korában  a  brandenburgi,  havelbergi,  le- 
busi  püspökségeket  és  a  magdeburgi  érsekséget 
kormányozta.  Atyját  1598.  követte  s  fiatalabb 
testvéreinek  átengedte  Ansbach  ós  Bayreuth  bir- 
toklását. Ö  alapította  Berlinben  a  Joachimstal- 
glmnáziumot. 

4.  I.  J.  Napóleon,  a  két  Szicília  királya,  1. 
Murát. 

Joachim  József,  hegedűművész,  szül.  Köp- 
csónyben  (Mosón  vármegye)  1831  jún.  28.,  megh. 
Berlinben  1907  aug.  15.  Csodagyermek  volt. 
Először  hét  esztendős  korában  játszott  nyilvá- 
nosság előtt,  mesterével,  Servaczinskivel  együtt, 
aki  a  pesti  színház  versenymestere  volt.  1838-ban 
Bécsben  Böhm  tanítványa  lett.  1843-ban  Lipcsébe 
került,  megnyerte  Mendelssohn  ós  Schumann  ba- 
rátságát és  rendkívüli  sikereket  aratott.  1874  óta 
esztendőnkint  hangversenyezett  Londonban.  1849. 
Weimarban  lett  hangversenymester  és  tagja  Liszt 
körének.  1853-ban  weimari  állását  a  hannoveri 
«hangversenyigazgatósággal»  (Konzertdirektor) 
cserélte  fel.  1863-ban  nőül  vette  Amalie  Weiss 
énekesnőt  (1.  alább) ;  1866.  a  művészpár  Berlinbe 
ment,  ahol  J.-ot  a  Hochschule  igazgatójává  ne- 
vezték ki  (1868).  Ettől  kezdve  számos  kitüntetés 
érte.  J.  életének  ebben  a  szakában  eltávolodott  a 


Liszt-iránytól  és  Brahms  hívei  közé  szegődött. 
Vezetője  lett  a  bonni  Beethoven-ünnepségeknek. 
J.  nagy  volt  mint  szólista  és  világhírű  mint  ka- 
marazenész ós  tanár.  Vonósnégyes  társasága, 
amelynek  de  Alma  (Kruse,  Halvi),  Wirth,  Haus- 
mann  voltak  a  tagjai,  páratlan  volt  a  maga  ne- 
mében. Kompozíciói  közül  legnevezetesebbek :  a 
hegedűversenyek  (g-moll  op.  3- ;  a  magyar  koncert 
op.  11. ;  ós  a  g-dur) ;  változatok  hegedűre  és  zene- 
karra ;  nyitányok  (Hamlet,  Demetrius,  Kleist  em- 
lékére !)  és  a  «Marza  jelenete  a  Demetrius»-ból 
(altszólóra  zenekarkisérettel).  J.  Brahms-szal  való 
levelezését  kiadta  Moser  A.  (1908).  V.  ö.  Moser 
A.,  J.  J.  (1898) ;  Ftdler-Maüland,  J.  J.  (1906) ; 
Brieger-Wasserurgel,  J.-Gedenkbüchlein  (1907). 
J.  felesége,  Weiss  (eredetileg  Schneeweiss)  Ama- 
lie, szül.  Marburgban  (Stájerorsz.)  1839  máj.  10., 
megh.  Berlinben  1899  febr.  3.,  egyike  volt  a  leg- 
jelesebb alténekesnőknek.  Bécsi  és  hannoveri 
színpadokon  mííködött,  1886  óta  c^ak  mint  hang- 
versenyénekesnő szerepelt,  végül  a  Klindworth- 
Scharwenka-konzervatórium  tanárnője  lett  Ber- 
linben. Mint  Schumann-énekesnő  páratlan  volt. 
1882-ben  elvált  J.-tól.  V.  ö.  Moser  Andreas  két- 
kötetes J.-életrajzát  és  az  általa  kiadott  J.-leve- 
lezést ;  Plaschke  0.,  Amalie  J.  (1899). 

Joachim,  Joseph,  svájci  költő,  szül.  Kesten- 
holzban  1835  ápr.  4.,  megh.  u.  o.  1904  aug.  Pa- 
rasztnak nevelődve,  lassan  fejlődött  írói  tehet- 
sége, mely  Gottfried  Keller  és  Hermann  Grimm 
részéről  buzdításban  részesült.  Művei  a  svájci 
népéletet  tükrözik  vissza,  közöttük  kiválik:  Lonny, 
die  Heímatlose  (1889)  c.  regénye  és  Adam  Zeltes 
c.  tragédiája.  Összegyűjtött  elbeszélései  Gesam- 
melte  Brzahlungen  c.  3  kötetben  Zürichben  jelen- 
tek meg  (1902). 

Joachim  de  Floris  (v.  da  Gelico),  középkori 
misztikus  és  apokaliptikus,  szül.  1145.  Celicoban, 
megh.  1?02  márc.  20.  Fioreban.  L.  Apokaliptiku- 
sok és  Örök  evangélium. 

Joacliimiták,  Joachim  de  Floris  követői,  1. 
Apokaliptikusok. 

Joachimstaler,  a  Schlick  grófok  nevével 
Joachimsthalban  (Csehország)  vert  nagy  ezüst- 
érem. Szent  Joachim  képével ;  innen  eredt  a  Ta- 
ler,  tallér  szó.  1518-ban  jelennek  meg  először  és 
Mária  Terézia  korában  szüntetik  be  veretesüket. 

Joachimsthal  (Sankt-J . ,  csehül  Jáchymov),yh- 
ros,  J.  cseh  kerületi  kapitányság  székhelye,  6  km.- 
nyire  a  szász  határtól,  a  Weseritz-patak  völgyé- 
ben, 733  m.  magasban,  (1910)  7550  német  lakossal, 
kesztyükészítéssel,  csipkeveréssel,  papír-,  dugó-, 
baba-,  sör-  és  dohánygyárral.  A  Keilbergen  (1238 
m.)  kilátótoronnyal.  A  XV.  sz.  óta  híres  bánya 
volt.  Újabban  igen  nagy,  világhírű  jelentösóget 
nyert  az  uránszurokérc  bányászása  révén,  amely- 
ből rádiumot  nyernek.  Ezüstbányászata  ma  már 
kisebb  jelentőségű.  A  XV.  sz.-ban  bányáit  Zsig- 
mond király  kancellárjának,  Schlicknek  adomá- 
nyozta ;  utódai  1518  óta  az  itt  nyert  ezüstből  ve- 
rették a  Joachimstakr  (1.  0.)  néven  ismert  ér- 
meket. 1873  márc.  31.  a  város  leégett. 

Joachimsthal,  Georg,  német  orvostanár,  szül. 
Stargardban  (Pomeránia)  1863  máj.  8.  1908-ban 
berlini  egyetemi  rendkívüli  tanár  és  Hoffa  utóda 
lett.  Az  orthopédiás  sebészet  körébe  vágó  sok 


Joaíllerie 


870    — 


Jób 


tudományos  munkával  ós  eljárással  gazdagította 
szaktudományát.  Dollingerrel,Drehmannal,  Heus- 
nerrel  együtt  írta  a  Handbuch  der  orthopadi- 
schen  Chirurgie  című  két  kötetes  munkát  (Jena 
1906).  Társszerkesztője  a  Zeitschrift  fiü'  Ortho- 
pádische  Chinirgie  című  folyóiratnak  is. 

Joaíllerie  (franc,  ejtsd:  zsoájrí)  a.  m.  ékszer- 
kereskedés, ékszerészet ;  innen  joaillier  a.  m.  ék- 
szerész. 

Joakim,  Szűz  Mária  atyja,  1.  Anna  (szent). 

Joanes,  spanyol  festő,  1.  Jwmes. 

Joanne  (ejtsd:  zsoáa),  1.  Adolphe,  francia  geográ- 
fus, szül.Dijonban  1813  szept.  15.,  megh.  Parisban 
1881  márc.  1.  Ügyvéd,  majd  iró  volt.  Híresek  Itiné- 
raires  (Guides-J.  1841)  c.  alatt  megjelent  utazási 
könyvei,  amelyek  Franciaország,  Németország, 
Anglia,  Svájc,  Kelet  nevezetes  helyeiről  és  vidé- 
keiről szólnak.  Kitűnő  Dictionnaire  géographique 
de  la  Francé  (4.  kiad.  Paris  1884)  c.  munkája  is. 

2.  J.,  Paul  Benigne,  az  előbbinek  fla,  szül. 
1847.,  atyja  utazási  könyveit  folytatta,  megírta 
Franciaország  89  kötetes  megyei  földrajzát,  to- 
vábbá a  7  kötetes  Dictionnaire  géographique  de 
la  France-t, 

Joannesia  Vell.  (uöv.,  Anda  Juss.),  az  Bnphor- 
biaceae-család  génusza ;  egyetlen  faja  a  J.  prin- 
ceps  Vell.,  nagy  fa  Braziliában.  Magva  erős  has- 
hajtószer (anda  assu,  purga  de  Gentio,  purga  dos 
Paulistas,  fruta  de  Arára) ;  édes,  mandulaízü.  Olaja, 
az  atulaolaj,  olyan  hatású,  mint  a  ricinusolaj. 

Joannina,  város,  1.  Janina. 

Joaimovics  György,  író,  vallás-  és  közokt. 
államtitkár,  szül.  Temesvárt  1821  nov.  24.,  megh. 
Budapesten  1909  jan.  10.  Az  1847— 1848-iki  po- 
zsonyi országgyűlésen  követ  volt.  1848—1849. 
részt  vett  a  szabadságharcban.  A  világosi  katasz- 
trófa után  ö  is  Törökországba  menekült,  de  ki- 
olthatatlan honvágya  folytán  azokhoz  csatlako- 
zott, kik  Hauslab  tábornoknak  feltétlenül  meg- 
adták magukat  1849.  Ekkor  elitélték  s  5  évig  volt 
elzárva  Bécsujhelyt.  Az  alkotmányos  korszak 
bekövetkezése  után  a  lugosi  kerület  képviselővé 
választotta.  B.  Eötvös  József  kultuszminiszter 
államtitkárrá  nevezte  ki  s  e  hivatalát  1866— 71-ig 
viselte.  Mint  tudós  és  író  a  magyar  nyelvészet 
terén  szerzett  érdemeket.  Az  Akadémia  1867.  le- 
velező, 1883.  tiszteleti  taggá  választotta.  Neve- 
zetesebb értekezései:  Adalékok  a  magyar  szó- 
alkotás kérdéséhez  (Budapest  1870) ;  Az  ikes  igék- 
ről (u.  0.  1877),  stb.  Életrajzát  1.  Vasam.  Újság 


1909.  3.  sz.  Munkái  a  Magyar  Tudományos  Aka- 
démia Almanachjának  1898—1903.  évfolyamaiban 
vannak  felsorolva. 

Joannovits  Fái,  festő,  szül.  1859  jún.  16.  Ver- 
seczen.  Tanulmányait  a  bécsi  művészeti  akadé- 
mián MüUer  tanárnál  végezte.  Első  akadémiai 
sikere  után  a  történeti  és  genrefestészetet  kezdte 
művelni ;  első  ilynemű  képével,  a  Szomorú  vi- 
szontlátással díjat  is  nyert.  Különösen  a  monte- 
negrói és  albán  nópéletet  tolmácsolta  megkapó 
hűséggel  s  költői  felfogással.  Később  Münchenbe 
költözött,  de  állandóan  résztvett  a  magyarországi 
kiállításokon.  Nevezetesebb  művei:  Oktatás  a 
vívásban ;  Vén  guzlicás ;  Vérbosszú ;  Kém  ;  Fegy- 
vertátic ;  Nyári  idill;    őrszem. 

Joao,  portugál  nyelven  a.  m.  János. 

Jóás,  1.  Judaország  királya  (Kr.  e.  837—797), 
Achazjáhu  fia.  Midőn  nagyanyja,  Atálja,  a  kirá- 
lyi család  gyermekeit  megölette,  J.-t  egy  Jehójáda 
nevű  pap  megmentette  és  a  templomban  elrej- 
tette. Atálja  megöletése  után  hét  éves  korában 
került  a  trónra.  Uralkodása  alatt  a  papság  befo- 
lyása alatt  állt  és  a  Baál  tiszteletét  visszaszorí- 
totta. Midőn  azonban  Cházáél  szir  királynak, 
hogy  fővárosától  távol  tartsa,  adó  fejében  a  temp- 
lomi kincsek  egy  részét  küldte  el,  megölték.  — 
2.  J".,Izraelország  királya  (Kr.  e.800  körül).  Győ- 
zelmes háborúkat  viselt  Amacjá,  Juda  királya 
és  a  szírek  ellen,  akiknek  királyát,  III.  Benhadadot 
háromszor  megverte. 

Jób  (Hiob)  könyve  az  ószövetségi  bibliához 
tartozó  terjedelmesebb  erkölcsbölcseleti  munka, 
mely  az  élet  szenvedéseinek  problémájával  foglal- 
kozik, névszerint  azzal  a  kérdéssel,  miért  szenved- 
nek az  igazak  s  hogyan  lehet  az  ő  szenvedésüket 
Isten  igazságosságával  megegyeztetni.  A  könyv  e 
kérdést  nem  elméletileg  tárgyalja,  hanem  kon- 
krét alakban,  Jób  élettörténetében  és  barátaival 
folytatott  párbeszédeiben.  Hogy  mikor  élt  Jób,  bi- 
zonytalan ;  talán  még  a  bibliai  patriarchák  korá- 
ban. Az  is  vitás,  hogy  a  könyv  szerzője  mikor  fog- 
lalta e  régi  hagyományt  írásba.  Némelyek  Mózest, 
mások  Salamon  királyt,  mások  más  ószövetségi 
írókat  tartottak  a  könyv  szerzőjének.  Valószínű, 
hogy  az  a  héber  irodalom  fénykorában,  a  prófé- 
ták idejében  eredt.  J.  magasan  szárnyaló  költői 
stílusban  van  írva.  Később  Jób  történetét  a  le- 
genda tovább  fejlesztette  s  a  «Jób  végrendeletei* 
című  apokrif  könyvben  szinte  regény  módjára 
dolgozta  fel. 


A  NAGY  LEXIKON 
X.  kötetének  munkatársai. 


Agner  Lajos  dr.  (keleti  nyelvek). 

Ákos  István  (gyógypedagógia). 

Áldásy  Antal  dr.  (genealógia  és  heraldika). 

Alexander  Bernát  dr.  (tllozófla). 

Alexics  György  dr.  (román  nyelv  ós  irodalom). 

Angyal  Pál  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 

Antal  Géza  dr.  (holland  nyelv  és  irodalom). 

Bakó  Gábor  (rovartau). 

Bálint  Imre  dr.  (balkáni  ügyek). 

Ballá  Kái'oly  (belmunkatárs). 

Ballagi  Aladár  dr.  (magyar  történelem). 

Ballai  Károly  (pedagógia). 

Balog  Emil  (hegyi  vasutak). 

Balogh  Lóránd  (építészet). 

Bánki  Donát  (aviatika). 

Bartha  Richárd  dr.  (magánjog). 

Bartucz  Lajos  dr.  (antropológia). 

Béldy  Mihály  (csendőrség). 

Bénárd  EmU  dr.  (közjog,  magánjog). 

Benczúr  Elek  (rovartan). 

Benedict  Henrik  dr.  (belső  betegségek). 

Berinkey  Dénes  dr.  (nemzetközi  jog). 

Bódiss  Jusztin  dr.  (klassz,  filológia). 

Bodnár  Gyula  dr.  (térképek). 

Bonkáló  Sándor  dr.  (északi  szláv  nyelvek  és 

irodalmak). 
Börcsök  Andor  dr.  (birtokrendezés). 
Braun  Róbert  dr.  (szociológia). 
Breit  József  (hadtudomány). 
Breuer  Szilárd  (tíizoltás). 
Bund  Károly  (erdészet). 
Cholnoky  Jenő  dr.  (ált.  és  leíró  földrajz). 
Colas  Károly  báró  (boszniai  ügyek). 
Császár  Elemér  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 
Császár  Károly  dr.  (magánjog,  jogi  életrajzok). 
Csemez  József  (fizika). 
Csengeri  János  dr.  (klasszika  filológia). 
Cserjesi  Károly  (sport  és  játékok). 
Csiky  Lajos  (ref.  teológia  és  egyházi  ügyek), 
('zakó  Adolf  (anyagvizsgálat). 
Dalmady  Ödön  (vasúti  biztosító  berendezés). 
Dalmady  Zoltán  dr.  (fizikai  gyógyítás). 
Dán  Leó  (szűcsipar). 

Ijedek  Crescens  Lajos  dr.  (kat.  egyháztörténet). 
Demény  Károly  (posta-  és  távirda-ügy). 
Divald  Kornél  (iparművészet.) 
Dunay  László  dr.  (kereskedelmi  tengerészet). 
Éber  László  dr.  (művészettörténet). 
Edvi  Illés  Aladár  (vas-  ós  fémipar). 


Edvi  Illés  Károly  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 

Ekkert  László  dr.  (kémia). 

Elefánt  Olga  dr.  (iparművészet). 

Entz  Béla  dr.  (kórboncolástan,  bakteriológia). 

Erdős  József  dr.  (ref.  teológia). 

Brnyey  József  (etnográfia). 

Farkas  Géza  dr.  (fiziológia). 

Pellner  Frigyes  dr.  (közgazdaság). 

Ferenczi  Zoltán  dr.  (könyvtárügy). 

Ferenczy  Benő  (vasúti  földrajz  és  történelem). 

Ferentzy  József  di*.  (techn.  kémia). 

Feyér  Gyula  (fűtés,  gáz-  és  vízvezeték). 

Fiók  Károly  dr.  (szanszkrit). 

Fodor  Ármin  dr.  (nemzetközi  magánjog). 

Fodor  Gyula  (zenetörténet). 

Földváry  Béla  dr.  (belmunkatárs). 

Friseh  Ármin  di*.  (héber  teológia  és  irodalom). 

Gaár  Vilmos  dr.  (polgári  perrendtartás). 

Gábor  Gyula  dr.  (magyar  jogtörténet). 

Gálos  Kálmán  (idegenforgalom). 

Gáti  Béla  (elektrotechnika). 

Gaul  Károly  id.  (faipar). 

Gaul  Károly  ifj.  (munkásvédelem), 

Gebhardt  Ferenc  dr.  (orv.  történelem,  életrajzok). 

Geréb  József  dr.  (ókori  történet). 

Gerevich  Tibor  dr.  (művészettörténet). 

Goldziher  Ignác  dr.  (arab  nyelv  és  irodalom). 

Gopcsa  László  dr.  (örmény  nyelv  és  irodalom, 
gyorsírás). 

Gorka  Sándor  di".  (állattan). 

Gönczy  Béla  (helyi  érdekű  vasutak). 

Görög  Samu  dr.  (keresk.  számtan). 

Görög  Sándor  (vasútépítés). 

Grecsák  Károly  dr.  (keresk.,  váltó-  és  csődjog). 

Gulyás  Pál  dr.  (francia  nyelv  és  irodalom). 

Győry  István  dr.  (kertészet). 

Györy  Loránd  dr.  (mezőgazd.  politika). 

Halász  Gyula  (leíró  földrajz). 

Hankó  Béla  dr.  (állattan). 

Harmat  Mór  (könyvelés). 

Heil  Pausztin  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 

Heim  Pál  dr.  (gyermekorvostan). 

Hekler  Antal  dr.  (ókori  szobrászat). 

Hennyey  Vilmos  dr.  (postaügy). 

Herendi  József  (Jász-Nagykun-Szolnok  vmegye 
története. 

Hollendonner  Ferenc  dr.  (növény-anatómia). 

Homyánszky  Gyula  dr.  (mitológia,  ókori  vallás- 
történet). 


872 


A  Nagy  Lexikon  X.  kötetének  munkatársai 


Hortobágyi  Béla  dr.  (Üziológia). 

Horváth  Cyrill  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 

Hoi-váth  Mihály  dr.  (testegyenószet). 

Hutyra  Ferenc  dr,  (állatorv.  járványtan). 

Illés  József  dr.  (jogtörténet). 

Imre  Sándor  dr.  (pedagógia). 

Jalsoviczky  Géza  (gépészet). 

Jánosi  Béla  dr.  (esztétika). 

Jászay-Horváth  Elemér  (belmunkatárs). 

Jónás  Géza  dr.  (vasúti  kereskedelem). 

Kadocsa  Gyula  (rovartan). 

Kallós  Ede  dr.  (görög  és  latin  mitológia). 

Kaposi  József  (egyes  cikkek). 

Kelen  Béla  dr.  (Eöntgen-sugarak  és  fényképészet). 

Keller  Arnold  (vasútépítés). 

Kemény  Ferenc  (békemozgalom). 

Kemény  György  (leíró  földrajz). 

Kenessey  Kálmán  (belvízi  hajózás). 

Kerekes  I.  Zoltán  (ált.  földrajz), 

Kerékgyártó  György  (szerszámok  és  szerszám- 
gépek). 

Kereszty  István  (általános  zenetörténet). 

Kérészy  Zoltán  dr.  (egyházjog). 

Kiss  Géza  dr.  (római  jog). 

Kiss  Gyula  (lósport). 

Klein  Gyula  dr.  (ipari  növények). 

Klemp  Gusztáv  (bőr-  és  festöipar). 

Klimes  Gyula  (államszámvitel). 

Klug  Péter  (gyógypedagógia). 

Kmoskó  Mihály  dr.  (Jeruzsálem). 

Kneppó  Sándor  dr.  (pénzügyi  jog). 

Komin  János  dr.  (pénzügyi  jog). 

Kont  Gyulán é  (háztartás). 

Kormos  Tivadar  dr.  (geológia :  pleisztocén). 

Kovách  Imre  (vasúti  pályafenntartás). 

Kovács  Zoltán  (szerkesztő). 

Körösi  Albin  dr.  (spanyol  és  portugál  nyelv  és 
irodalom). 

Körösi  Henrik  (tanügy  és  iskolai  közigazgatás). 

Körösi  Sándor  (olasz  nyelv  ós  irodalom). 

Kunos  Ignác  dr.  (török  nyelv  és  irodalom). 

Landgraf  János  (halászat). 

Láner  Kornél  (vasúti  gépészet). 

Láng  Nándor  dr.  (archeológia). 

Lányi  Bertalan  dr.  (bányajog). 

Lányi  Márton  dr.  (magánjog). 

Latzkó  Hugó  dr.  (angol  nyelv  és  irodalom). 

Lengyel  Aurél  dr.  (büntetőjog). 

Lévay  Ede  dr.  (matematika). 

Liffa  Aurél  dr.  (ásványtan). 

Litschauer  Lajos  (bányászat  és  kohászat). 

Lóczy  Lajos  (geológia). 

Lósy  József  dr.  (antropológia). 

Lukinlch  Imre  dr.  (vármegyék  története). 

Lux  Ernő  (pályaudvar). 

Lyka  Károly  (magyar  művészettörténet). 

Mágocsy-Dietz  Sándor  dr.  (növényélettan). 

Magyar  Elek  (lósport). 

Mahler  Ede  dr.  (assziriológia  és  egyptológia). 

Marék  József  dr.  (állatorv.  belorvostan). 

Márki  Sándor  dr.  (magyar  történelem). 

Marsehalkó  János  dr.  (magánjog,  birós.  ügyvitel). 

Márton  Lajos  dr.  (ősrégészet). 

Massány  Ernő  dr.  (léghajózás.) 

Masznyik  Endre  dr.  (ág.  ev.  teológia  és  egyházi 
ügyek). 


Matolcsy  Sándor  (gyógyszerészet). 

Mauritz  Béla  dr,  (ásványtan,  petrográfla). 

Melles  Emil  (gör.  kat.  teológia  és  egyházi  ügyek). 

Mihailich  Győző  dr.  (hídépítószet). 

Milleker  Rezső  dr.  (leíró  földrajz). 

Mocskonyi  Károly  (vasúti  forgalmi  ügyek). 

Moesz  Gusztáv  dr.  (alsóbbrendű  növények). 

Molnár  Géza  dr.  (zeneelmélet). 

Molnár  István,  rudinai  (pomológia). 

Nagy  Béni  (Heves  vármegye  története). 

Nagy  Géza  (magyar  történelem). 

Nagy  József  dr.  (pedagógia). 

Nagy  László  dr.  (anatómia). 

Nagy  László  (pedagógia). 

Négyesy  László  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 

Nókám  Lajos  dr.  (bőrbetegségek). 

Nóvák  Sándor  i^j.  (kereskedelem  és  bankügy). 

Nóvák  Tivadar  (vasúti  ismeretek), 

Pálfy  Mór  dr.  (bányászati  geológia). 

Panian  Ernő  (horvát  ügyek). 

Papp  Károly  dr.  (geológiai  életrajzok,  paleonto- 
lógia). 

Páter  Béla  dr.  (gazd.  növénytan). 

Paunz  Márk  dr.  (orr-,  torok-,  gége-  és  flilbajok). 

Pékár  Mihály  dr.  (fiziológia). 

Pethö  Sándor  dr.  (magyar  történelem). 

Petrik  Lajos  (agyagipar). 

Petrovics  Elek  dr.  (közigazgatási  jog). 

Pettenkofer  Sándor  (borászat). 

Picker  Rezső  dr.  (urológia). 

Pinterits  Károly  (grafológia  ós  könyvelés). 

PIósz  Béla  dr.  (állatorv.  sebészet). 

Pogány  Kálmán  dr.  (művészettörténet). 

Polner  Ödön  dr.  (közjog). 

Poór  Jakab  (biztosításügy). 

Popovits  Iván  (szerb  nyelv  és  irodalom). 

Preisich  Kornél  dr.  (fertözöbajok). 

Puky  Gyula  dr.  (hitbizományok), 

Raab  Alajos  (kertészet). 

Radnai  Mihály  (nyomdászat). 

Radványi  László  dr.  (hirdetésügy). 

Rátz  István  dr.  (állatorv.  kórbonctan). 

Rédey  Miklós  (közrendészet). 

Rejtő  Sándor  (szövő-  és  papíripar). 

Reményi  Ferenc  (haditengerészet). 

Rényi  József  dr.  (közigazgatási  jog). 

Réthly  Antal  dr.  (leíró  földrajz). 

Réthy  Lajos  (Hunyad  vármegye  története). 

Réthy  László  dr.  (éremtan). 

Reuter  Camillo  dr.  (ideg-  és  elmebetegségek). 

Révész  Mihály  (szocializmus). 

Rex  Sándor  dr.  (kémia). 

Ring  Izsó  (vasúti  forgalom). 

Róbert  Ödön  dr.  (vasúti  földrajz  és  történelem), 

Romy  Béla  dr.  (egyes  cikkek). 

Róna  Zsigmond  dr.  (meteorológia). 

Rózsa  Dezső  dr.  (angol  nyelv  és  irodalom). 

Rubinyi  Mózes  dr.  (magyar  és  ált.  nyelvészet). 

Ruffy  Pál  (gyermekvédelem). 

Sajó  Elemér  (vízépítés zet  és  kulturmérnöksóg). 

Sávoly  Mihály  (vasúti  vontatás). 

Schafarzik  Ferenc  dr.  (ált.  geológia). 

Schilberszky  Károly  dr.  (kerti  növények). 

Schiller  Bódog  dr.  f  (magyar  és  egy.  jogtörténet). 

Schmidt  Henrik  dr.  (germán  nyelvészet  és  mito- 
lógia). 


A  Nagry  Lexikon  X.  kötetének  munkatársai 


873 


Scholtz  Kornél  dr.  (szemészet). 

Schréter  Zoltán  dr.  (geológia,  paleontológia). 

Sebestyén  Gyula  dr.  (magyar  történelem). 

Segesváxy  Ferenc  (motoros  kocsik). 

Seltmann  Rezső  dr.  (világtörténet). 

Sigmond  Elek  dr.  (gazdasági  kémia). 

Siklós  Albert  dr.  (hangszerek). 

Siklóssy  László  di-.  (gyűjtés). 

Simonyi  Zsigmond  dr.  (magyar  nyelvészet). 

Solymossy  Sándor  dr.  (etnológia  és  folklóré). 

Straub  Sándor  (elektrotechnika). 

Strausz  Adolf  (bolgár  nyelv  és  irodalom). 

Streer  Ede  (vasúti  fék  és  motorüzem). 

Sugár  Károly  (vadászat). 

Sulyok  Imre  (vasúti  tarifa-ügyek). 

Sülé  Antal  (belmunkatárs). 

Szabó  Imre  (irodai  felszerelések). 

Szabó  Lajos  (vasúti  ismeretek). 

Szabó  Zoltán  dr.  (növény-morfológia ;  biográfiák). 

Szabolcsy  Antal  dr.  (vasúti  ismeretek). 

Szádeczky  Lajos  dr.  (magyar  történelem). 

Szana  Sándor  dr.  (gyermekhigiéne). 

Szegedy-Maszák  Elemér  dr.  (ipari  egészségügy). 

Székely  István  dr.  (bibliai  tudományok). 

Székely  Izsó  (vasúti  biztosító  berendezések). 

Szende  Gyula  dr.  (világtörténet). 

Szerbák  Elek  dr.  (vasúti  jóléti  intézmények). 

SzikJay  János  dr.  (belmunkatárs). 

Szilágyi  Oszkár  dr.  (boszniai  ügyek). 

Szinnyey  József  dr.  (belső  betegségek). 

Szladits  Károly  di*.  (magánjog). 

Szokoly  Alajos  (Hont  vármegye  története.) 

Szöts  Gyula  (magyar  történelem). 


Szterónyi  József  (iparügy). 

Sztrókay  István  (kis-  és  elektromos  vasutak). 

Szundy  Károly  (közművelődési  egyesületek). 

Szüts  Andor  dr.  (állattan). 

Takács  Zoltán  dr.  (kinai  és  japáni  művészet). 

Térfl  Gyula  dr.  (szakszerkesztő ;  polgári  perrend- 
tartás, birói  szervezet). 

Thienemann  Tivadar  dr.  (német  irodalom). 

Thirring  Gusztáv  dr.  (magyar  földrajz  és  statisz- 
tika). 

Timkó  Imre  (agrogeológia). 

Tonelli  Sándor  dr.  (közgazdaság). 

Tuzson  János  dr.  (növénytani  rendszertan). 

Vámossy  Zoltán  dr.  (gyógyszerisme,  méregtan). 

Varsányi  Emil  dr.  (malomipar). 

Vágó  Béla  (vasúti  ismeretek). 

Vágó  József  (tőzsde-ügy). 

Verebélyi  Tibor  dr.  (sebészet). 

Veress  Endre  dr.  (magyar  történelem). 

Vértesy  Jenő  dr.  (színészet). 

Vész  Béla  (vasúti  felépítmény). 

Vig  Albert  (iparoktatás). 

Vikár  Béla  dr.  (finn  nyelv  és  irodalom). 

Vladár  Endre  (gazdasági  gépészet). 

Vörös  Sándor  (gazdasági  üzemtan,  gazd.  irodalom). 

Vörös  Zoltán  (vasúti  szállítás). 

Wellmann  Oszkár  dr.  (állattenyésztés). 

Wodetzky  József  dr.  (csillagászat). 

Záborszky  István  dr.  (szülészet,  nőgyógyászat). 

Zelliger  Vilmos  dr.  (róm.  kat.  teológia  és  egyházi 
ügyek). 

Zelovich  Kornél  (vasúti  műszaki  tárgyak). 

Zimmermann  Ágoston  dr.  (állatorvostan). 


Hévai  Nagy  LeaOkmia.  X.  köt. 


50 


A.  X.  kötet  illusztrációi  és  mellékletei. 


A)  Képmellékletek  és  térképek. 


Oldal 

Hidroplánok 72 

Hogarth  William :  Divatos  Iiázasság  ...  180 
Holbein    Hans,  ifj. :   Rotterdami  Erazmus 

arcképe ...      _  1^0 

Hold  I— in ...     ...     ...      194 

Hólyagos  medúzák       ._ 216 

Hordógyártás    ...    ...     _      266 

Hortobágy  térképe ...  278 

Houdon  Jean  Aatoine:  Voltaire    314 

Hőmérők —     ...     ._     330 

Húros  hangszerek    ...     ... 396 

Húsevő  növények  (színnyomat) 400 

Illatszernövények  I — 11.  ...    ...    504 

India:  Elő-India  térképe 542 

Hátsó-India  térképe      ...    ...      546 

Indiai  milvészet  I— -II ...     ...    ...  548 


Olds 
Ingres  Jean  Auguste  Dominique :  Homeros 

apoteózisa .      576 

Iniciálék 678 

írás:  Az  írás  fejlődése ...  630 

íróeszközök _.    ...  640 

írógépek...     ...     ... ...    ...  642 

Iskola-épületek _.     ._ 658 

Izmok     .._     716 

Izsó  Miklós:  A  búsuló  juhász       ...  724 

Japán  és  Korea  térképe ...  782 

Japán  művészet  I— II. 794 

«             «     III.  (színnyomat) 794 

«            «      Utamaro :  Eperfalevél-szedés  794 

Járgányok 798 

Jeruzsálem  és  környékének  térképe    ...  856 


Hitbizomány :   -\   magyar 
mányok  jegyzéke 


"B)  Szovegmellékletek. 

családi  hitbizo-         j  Időjárás  (2  melléklet)      

140  I  Iparokozta  betegségek  kimutatása 


466 
..  616 


C)  Szövegképek. 


Heroldalakok:  20  ábra    1—2 

Hestia  :  A  Giustiniani  Hestia 23 

Heterolepe  Dutemplei ...        28 

Heteromorfizmus  :    A    kankaUn     kétfajta 

virága:  2  ábra 29 

Heterostegina  reticulata  ...    ...     ...     ...        30 

Heveder  ...     ... _.     ._ 37 

Heves  vármegye  címere ...        38 

Hídfő :  2  ábra       .._ 58 

Hídnyílás    ...     ... 59 

Hídpillér ... 59 

Hidraulikus  sajtó      ._ ...        62 

Hidria     ...     _. ...    ...    6;:í 

Hidi'opulzor  :  2  ábra .._ 73 

Hídszerkezet:  2  ábra ...    76 

Hieroglifok  :  2  ábra 81 

Higany :  Idriai  cinnóber-pörkölő  kemence...    86 

Higrometer.. ...    ...     90 

Hiraation._    ... lOl 

Hímzés :  2  ábra        105 

Hímzögópek :  12  ábra ...106—107 


Hócipő ...      162 

Hockey    ... 163 

Hódmezővásárhely  címere      165 

«  tervrajza       ...    ...    ...  166 

Hóhányógép       181 

Holbein  Hans  :  2  fametszet  «A  halál  képeiw 
című  ciklusból  ..      ...     ...    ...    ...    ...  190 

Holcus  (növ.) :  2  ábra 191 

Hold :  A  Hold  átlagos  nivója ...  194 

Holdfogyatkozás :  2  ábra        197 

Holoszaproflta  (növ.):  3  ábra 208 

Homlokjárora    ...     ...    ... 226 

Homogenizálás :  3  ábra       228 

Homokfúvógépek      ...      280 

Hónaljfa:  2  ábra. ...  239 

Hont  vármegye  címere    .„ 247 

Hoplita     .. -  260 

Horgonyzás  :  A  budapesti  Erzsébet-híd  hor- 
gonykamrája       269 

Horizontális  inga:  2  ábra  ...      _.     ...      ..  271 

Horo«  :  4  ábra 275—276 


Szövegrl^épek 


87& 


Oldal 
Horusz    280 

Horvát-Szlavonország  címere..      292 

Hósaru:  2  ábra 807 

Hosszlyiikfúrás :  2  ábra 808 

Höt^lektromosság :  2  ábra 321 

Hőelmólet :  2  ábra    822 

Höf oghatóság :  2  ábra...     — 324 

Hőlég-gép :  2  ábra   ...     ...     ...     ...     ...      328 

Hőmérsékletszabályozó :  3  ábra...        332—333 

Hőszabályozás -..    ...      336 

Hullám    _     365 

Hullám-mérő      ...     ._ 366 

Hullám-mozgás :  A  törés  magyarázata    ...  367 
Hnnyad  vármegye  címere       .      ...    ...      386 

íiunyadi  család  címere:  2  ábra 389 

Húrmérő    ... 395 

Hurokvágány.- ...  395 

Hús ... 398 

Húsevő  növények :  3  ábra  ...    ...  401 

Húsvágó  gépek:  3  ábra .     406—407 

Húzógyökér:  A  sáfrány  húzógyökerei    ...  419 

Hűtögépek:  2  ábra 426 

Hűtőkészülékek:  2  ábra     ... 427 

Hüvelytermés    ...     ._ 429 

Hydrocharis  (növ.)... _  433 

Hyoscyamus :  Bolondító  beléndek 437 

Ibolyafélék:  Az  ibolya  virága  ...     ...     ...  447 

Idegrendszer  :  3  ábra _     ...       458 

Idomtógla ...  465 

Időegyenlet 466 

Időjelzés  :  3  ábra ...         468—469 

Időszakos  kút ...      474 

Igló  város  címere _.  490 

Iguauodou  ...     ...     ... 492 


íj :  5  ábra 

Illesztós:  3  ábra       ...    .„    ._    ._    ... 

Imatrakövek    

Impatiens  virága 

Inga _    

Injektor:  4  ábra      __ 

Interferenciális  refraktor     

Interferométer    ..      _    ... 

Iphigeneia  :  Kalchas  feláldozni  késztii  Iphi 

geneiát 

Irány _ 

Irányító  készülék      ...    . 
írógépek:  6  ábra     _..     .. 

Isaszegi  csata        

Istálló  :  2  ábra  ...     ...     . 

ív:  16  ábra  

ívhid:  6  ábra    ...     ...     . 

Ivószökőkút    ...    ... 

Izomerösítő :  3  ábra  ...    . 

Izomszövet :  4  ábra 
Jacquard-góp :  3  ábra 

Janus-fej 

Járom  (épit.):  2  ábra 
Jászberény  város  címere 


01d«] 
494— 49& 
...      508 


520 
Ö85 
672 
579 
593 
593 

623 

628 

629 

-644 

655 

669 

-696 

702-703 

705 

718-719 

-    ...  721 

736-737 

.    ._  780 

...      801 

.     ...  807 


643- 


...695- 


Jász-Nagykun-Szolnok  vármegye  címere...  809 


Jatagán  . 

Jávai   majomeml)er  koponyája   ős    comb- 
csontja       ...     ..    

Jégkorszak  :  Földünk  hajdani  és  mai  glecs 
cser-területei 

Jégpatkó :  2  ábra     ...    ... ...    -. 

Jégtörő  ...     -. ...    .- 

Jégvitorlás :  3  ábra ._    

Jerikói  rózsa ...    _     


812 

.  817 

829 
830 
831 
832 
854 


M* 


'^///////MfM'^'^//////.V/////. 


IW:í{::<::^ 


[f 


íJiNÍ    OUOAPEST